# I. Általános rész / A szabályzat célja A szabálytalanságok kezelésének rendjéről szóló szabályzat 1 Eredeti, aláírt pdf A Szenátus 2016. június 20-i ülésén az SZ-169/2015/2016. (2016. VI. 20.) számú határozatával támogatta a szabálytalanságok kezelésének rendjéről szóló szabályzat # 1. § / A szabályzat célja / A szabályzat hatálya 1. § (1) A Szabálytalanságok kezelésének rendjéről szóló szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja a Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: BCE vagy Egyetem) működése során felmerült hiányosságok, szabálytalanságok feltárásának, kivizsgálásának és kezelésének részletes eljárásrendjének meghatározása, betartása és betarttatása. (2) A szabálytalanságok kezelésének általános célja a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megsértése esetén a jogszerű állapot helyreállítása, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, felelősség megállapítása, hathatós eseti vagy rendszer szintű intézkedések foganatosítása megtörténjen, ezzel hozzájárulva a további jogsértések megelőzéséhez, megakadályozásához. (3) Jelen Szabályzat megalkotásánál fő cél, hogy a rendelkezések alapján a szabálytalanság tényének megállapítása és annak kezelése, szankcionálása egységes folyamatszabályozás útján valósulhasson meg. Jelen szabályzat rögzíti: a) a szabálytalanság fogalmát, fajtáit, illetve alapeseteit; b) a fellépő szabálytalanságok észlelésének módját; c) a szükséges eljárás meghatározását; d) a felelősségi szinteket a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatosan; e) a szabálytalanság megelőzéséhez szükséges intézkedéseket; f) az intézkedések, eljárások nyomon követésének menetét; g) a szabálytalanságok, az intézkedések nyilvántartásának folyamatát, felelőseit, a jelentési kötelezettséget. # 2. § / A szabályzat hatálya / A szabályzat jogszabályi háttere 2. § (1) A szabályzat személyi hatálya kiterjed: a) az Egyetem SZMSZ-ében nevesített szervezeti egységekre; b) az Egyetemmel közalkalmazotti, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő személyekre (különösen: óraadók, Professor Emeritus/Emerita, Doktori iskola témavezetői, hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatottak); c) az Egyetem doktorjelölti jogviszonyban állókra; d) az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban állókra; e) az Egyetemmel polgári jogviszonyban álló jogi és nem jogi személyekre. (2) A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az alapító okiratban meghatározott valamennyi tevékenység keretében ellátott feladatra. # 3. § / II. Értelmező rendelkezések / A szabálytalanság fogalma, fajtái és alapesetei 3. § (1) A 2011. évi – az államháztartásról szóló – CXCV. törvény vonatkozó felhatalmazása alapján kiadott 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet – a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről – 6. § -ának (4) bekezdése, valamint az Egyetem Szenátusa által elfogadott Belső Kontroll Szabályzat alapján az Egyetem belső kontrollrendszerének elemeként meghatározza a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. (2) A szabályzatot érintő alapvető jogszabályok és alkalmazandó standardok a következők: a) 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról; b) 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről; c) 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; d) 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról; e) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről; f) 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről; g) 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről; h) 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról; i) 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről; j) Belső kontroll kézikönyv. # 4. § / II. Értelmező rendelkezések / A szabálytalanság fogalma, fajtái és alapesetei 4. § (1) A szabálytalanság fogalma: A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérés, amely az Egyetem feladatellátása során, annak bármely területén és bármely tevékenységében előfordulhat (pl.: mulasztás, hiányosság stb.), függetlenül attól, hogy a szabály alkalmazójának volt-e tudomása annak létezéséről. (2) A szabálytalanság fajtái az elkövetés módja szerint: a) Szándékos szabálytalanság: ha azt tudatosan, többnyire valamilyen előny saját részre való megszerzése céljából követik el. Ebbe a kategóriába tartozik például a csalás; a sikkasztás; a szándékosan okozott szabálytalan kifizetés; félrevezetés; megvesztegetés; közokirat hamisítás; hatáskör túllépés, összeférhetetlenség eltitkolása, stb.; b) Gondatlanságból (nem szándékosan) elkövetett szabálytalanság: ha azt az alanyi hatály alá tartozó személy véletlenül, figyelmetlenségből, vagy hanyagul ellátott feladat során követi el és emiatt határidő késedelembe esik, vagy valamilyen hibát vét. 1 (3) A szabálytalanság fajtái az elkövetés módja szerint: a) egyszeri; b) ismételt; c) rendszeres (legalább 3 alkalommal elkövetett szabálytalanság). (4) A szabálytalanságok bekövetkezésének főbb okai: a) Szervezeti hiányosságok: nem megfelelő, nem egyértelmű szabályzatok; eljárások, kontrollok, nem megfelelően készítették fel a kollégákat a feladatellátásra; b) Személyi tényezők: felkészültség, belső szabályzatok megismerésének hiánya, tapasztalat hiánya, alacsony elismertség, motiválatlanság, figyelmetlenség stb.; (5) A szabálytalanság jellemzői a következményei alapján a) A szabálytalanság hatása járt-e közvetlen károkozással; b) A szabálytalanság nem kívánt következményei utólag korrigálhatók voltak-e. # 5. § / III. A szabálytalanság kezelésének részletes szabályai / A szabálytalanságok megelőzése 5. § (1) Foglalkoztatási követelmények: a) Adott feladatvagy munkakörben csak olyan személy foglalkoztatható, aki annak ellátásához előírt szakképzettséggel és szakismeretekkel rendelkezik. A foglalkoztatottak kötelesek a feladat-, illetve munkakörükbe tartozó szabályokat megismerni és a kötelező képzéseken részt venni, továbbá a munkaköri leírásukban foglalt, illetve a munkáltató által kiadott feladatokat a jogszabályoknak megfelelően, maradéktalanul végrehajtani. b) A munkaköri leírásokat a közvetlen munkairányítói feladatot ellátó készíti el, jóváhagyása a kinevezési jogkör gyakorlója által, a kialakított rend szerint történik. c) A munkaköri leírások tudomásul vételét az érintettel dokumentáltan igazoltatni kell. (2) Kontrolltevékenységek – szabályozási környezet: a) A szabálytalanságok megelőzése érdekében az Egyetem folyamatait a belső irányítási lehetőségek különféle eszközeivel egyértelműen kell szabályozni. b) A belső szabályzatok tervezeteit az érintettekkel az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) szerinti rendben, az alkalmazotti és hallgatói képviseletet biztosító Kari Tanácsban és a Szenátus döntéseit előkészítő testület (SZET) ülésein előzetesen véleményeztetni kell. c) Rektori és/vagy kancellári utasításban kerül meghatározásra a szabályzatok előkészítéséért és gondozásáért felelős szervezeti egység, amelynek a vezetője felelős a szabályzat jogszabályi környezetnek megfelelő mindenkori aktualitásáért és az egyetemi szabályzatokkal fennálló harmonizációjáért. (3) Szabályozó dokumentumok megismertetése, közzététele: a) Az SZMSZ-t, a Szenátus által alkotott egyéb szabályzatokat, a rektori, kancellári utasításokat az informatikai belső hálózaton naprakészen meg kell jeleníteni. A megjelenítésért az Adminisztratív Igazgatóság felel. b) A körlevelek minden érintett szervezeti egységhez való eljuttatásáért a tartalmának megfelelő kiadmányozó a felelős. A körlevelek szélesebb körű ismertetéséért a szervezeti egységek vezetői a felelősek. c) Az irányítás egyéb eszközeivel (szóbeli és írásbeli utasítások, eljárások, technológiák, stb.) kapcsolatban a szervezeti egységek vezetőinek olyan eljárási rendet kell kialakítani, amely során a végrehajtásra kötelezettek igazolhatóan tudomást szerezhetnek azok tartalmáról, az elvárt magatartásról. d) Az egyetemi honlapon, az egyetemi levelező rendszerben kiadott szabályzatok, utasítások és körlevelek a hatályba léptető rendelkezések szerinti időponttól közvetlenül alkalmazandók, azok nem ismeretére a foglalkoztatási jogviszonyban állók nem hivatkozhatnak. (4) Belső ellenőrzés: a) A belső ellenőrzés felelős azért, hogy a belső kontrollrendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését csökkentsék. Ez elsősorban a költségvetési szerv azon # 5. § / III. A szabálytalanság kezelésének részletes szabályai / A szabálytalanságok megelőzése tevékenységeire, működési területeire vonatkozik, ahol magas a szabálytalanságok előfordulásának kockázata. Ezek megakadályozása olyan feladatok végrehajtásából áll, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozott kár mértékét. b) A belső ellenőrzés meghatározó szerepet játszik abban, hogy a szabálytalanságra utaló jelek azonosításra kerüljenek. c) A költségvetési szervek belső ellenőreinek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a szabálytalanságokon belül a csalások elkövetésére utaló jelekre. d) A szervezet belső ellenőrei megfelelő ismeretekkel kell, hogy rendelkezzenek a szabálytalanságok és csalások jeleinek felismeréséhez. e) A belső ellenőrzés a kontrollrendszerek megfelelő működésének és hatékonyságának vizsgálata által segíti elő a csalások és szabálytalanságok kockázatának csökkentését, illetve felméri, hogy az előbb említett hatékonyság milyen mértékben áll összhangban a szervezet tevékenységével, illetve a céljai eléréséhez és rendszerei megfelelő működtetéséhez szükséges lehetséges kockázattal. f) A csalások és szabálytalanságok megakadályozása érdekében a legfontosabb teendő a hatékony és eredményes belső kontrollrendszer kiépítése és működtetése, melynek elsődleges felelőssége a szervezetek vezetőit terheli. g) Amennyiben a belső ellenőrzési vezető vizsgálata során olyan súlyos hiányosság gyanúját észleli, amelynek alapján jelentős negatív hatással fenyegető kockázat bekövetkezése valószínűsíthető, akkor haladéktalanul kezdeményeznie kell a folyamatgazdánál a szükséges intézkedések megtételét, a költségvetési szerv vezetőjét pedig késlekedés nélkül informálnia kell. Ez utóbbinál nem várhat a belső ellenőrzési jelentés vagy annak tervezetének elkészültéig. Súlyos hiányosság gyanújának észlelése esetén a belső ellenőröknek célszerű azonnal jegyzőkönyvet felvennie. 1 (5) A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok bekövetkezésének megakadályozása a szervezeti egységek vezetőinek feladata és felelőssége. Ennek érdekében alapvető kötelezettségük, hogy: a) a szervezeti egységbe tartozó dolgozók az adott területre vonatkozó jogszabályokat, szabályzatokat megismerjék, b) az adott szervezeti egységben biztosítsa a szükséges mértékű és szintű egységes szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel, c) szabálytalanság észlelése esetén minél gyorsabban kellően hatékony, rendszerbe illeszkedő intézkedés szülessen a szabálytalanság megszüntetése és a megfelelő működés helyreállítása érdekében, d) a helytelen alkalmazási gyakorlat megszüntetése mellett a felelősség megállapításra kerüljön, a szükséges intézkedések megvalósuljanak. (6) A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: a) keretet biztosítson ahhoz, hogy szabályozók megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, mulasztások, tévedések # 5. § / A szabálytalanságok megelőzése / A szabálytalanságok észlelése korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen, b) hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegésének, a szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához (megelőzés). # 6. § / A szabálytalanságok megelőzése / A szabálytalanságok észlelése 6. § (1) A szabálytalanságok észlelése történhet a belső kontroll rendszerben, illetve egy külső ellenőrzés során. (2) A belső kontrollrendszeren belüli szabálytalanság feltárása: a) a szabálytalanságot elkövető egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban álló által: ez esetben az érintettnek, vagy észlelőnek a közvetlen vezetőjéhez kell fordulnia, írásban vagy szóban, a szóbeli jelzést is írásban kell rögzíteni, ebben az esetben a szabálytalanság tényként kezelhető; b) a FEUVE rendszerében azon egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban állók által, akik egy adott folyamatban, a folyamat előző szakaszában munkát végzők szabálytalansága miatt érintettek, valamint akik a folyamatok kapcsolódási pontjain ellenőrző szerepet töltenek be. Az érintettnek írásban kell tájékoztatást adnia a folyamatgazdának, ha pedig az személyében érintett, akkor a folyamatgazda felettesének. Ebben az esetben, az észleléskor még csak a szabálytalanság gyanújáról van szó, amely a későbbi kivizsgálás során válhat megalapozottá; c) belső ellenőrzés által; d) külső ellenőrzés által. (3) Az észlelt szabálytalanságról szóló írásbeli jelentésnek (1. számú melléklet) tartalmaznia kell: a) a szabálytalanság tényét, pontos tartalmát; b) az előírástól való eltérést, a szabálytalanság minősítését; c) a szabálytalansággal érintett szervezeti egység megnevezését; d) a szabálytalanság okozóját (ha ismert); e) felmerülésének helyét és időpontját; f) a folyamat vagy tevékenység szabálytalanság által érintett részét; g) az észlelés körülményeit; h) az észlelő személyét, funkcióját (ahol a bejelentő védelmére vonatkozó eljárás biztosított, erről a bejelentőt tájékoztatni kell, személyére vonatkozó információ csak a beleegyezésével adható meg); i) a szabálytalansághoz vezető körülményeket, tényezőket [fellelhető-e esetleg enyhítő körülmény (pl.: a határidő túllépést váratlan, vagy elháríthatatlan akadály okozta, a hibás elszámolást informatikai hiba okozta stb.)]; j) a szabálytalanságnak az Egyetem tevékenységére gyakorolt hatását; k) a szabálytalanság korrigálhatóságának vagy korrigálhatatlanságának tényét; l) a megszüntetésre tett intézkedéseket vagy javaslatokat; m) a felvett dokumentum címzettjét, továbbításának időpontját. (4) Amennyiben egy adott szervezeti egység valamely munkatársa észleli a szabálytalanságot, haladéktalanul köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. A szervezeti egység vezetőjének érintettsége esetén a kinevezési jogkör gyakorlóját vagy amennyiben ő is érintett, a rektort és/vagy csak a kancellárt, annak érintettsége esetén az Emberi Erőforrások Minisztériumát kell értesíteni az észlelőnek a szabálytalanságról. (5) Abban az esetben, ha nem a FEUVE során észlelik a szabálytalanságot, meg kell vizsgálni, hogy: a) az ellenőrzés miért nem tárta fel a hiányosságot; b) mi tette lehetővé a szabálytalanság bekövetkezését. # 6. § / A szabálytalanságok észlelése / A szabálytalansági eljárás vizsgálatának megindítása (6) Abban az esetben, ha a FEUVE-rendszer észlelte a szabálytalanságot, vagy az azt lehetővé tevő tényezőket, akkor meg kell vizsgálni, hogy az érintett szervezeti egység vezetője miért nem tette meg a megelőzéshez, a káros következmények csökkentéséhez szükséges intézkedéseket; a) ha a vezető megtette a szükséges intézkedéseket, az miért nem érte el a kívánt hatást; b) volt-e korábban olyan vizsgálat, amelynek fel kellett volna tárni a szabálytalanságot. (7) Amennyiben a szabálytalanságot külső ellenőrzési szerv észleli, megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A külső ellenőrzés által feltárt, büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet a működését szabályozó törvény vagy rendelet alapján jár el. # 7. § / A szabálytalanságok észlelése / A szabálytalansági eljárás vizsgálatának megindítása 7. § (1) A szabálytalanság észlelését, jelentését követően a rektor és/a kancellár együtt vagy a kancellár önállóan dönt a hatáskörébe tartozó szabálytalanság kivizsgálásáról, illetve annak formájáról, szükség esetén szakértő igénybevételéről, illetékesség vagy hatáskör hiányában a szabálytalansági gyanú kivizsgálására vonatkozó javaslatnak és a kapcsolódó dokumentumoknak a vizsgálatra jogosult szervezet részére átadásáról. Amennyiben a szabálytalanság bejelentése szükségessé teszi független bizottság létrehozását, úgy az Egyetem rektora és kancellárja meghatározzák ennek összetételét. (2) A szabálytalanságról jelentést tevő személlyel szemben ezzel összefüggésben nem alkalmazható semmiféle hátrányos elbánás, jelentéséért – kivéve a szándékosan valótlan tartalommal megtett jelentést – felelősségre nem vonható. (3) A szabálytalansági vizsgálat maximális időtartama 30 nap lehet. Amennyiben ez a határidő kevésnek bizonyul, a vizsgálatot folytatónak ezt a tényt – az indok és a javasolt határidő feltüntetésével – jeleznie kell az illetékes vezetőnek. Határidő-hosszabbítást csak a rektor és/vagy a kancellár engedélyezhet. (4) A szabálytalanság vizsgálatáról szóló határozat: a) annak megállapítása, hogy nem történt szabálytalanság; b) a szabálytalansági eljárás intézkedés nélküli megszüntetése (pl. hibás észlelés, jelentéktelen szabálytalanság stb.); c) szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelő döntés; d) további vizsgálat elrendelése, amelyre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzéséhez szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. (5) A vizsgálatot végzőknek intézkedési javaslatot kell készíteni a hasonló szabálytalanságok elkerülésére. A javaslatok végrehajtását a rektor és/vagy a kancellár rendelheti el. (6) Az Egyetem foglalkoztatottjai által elkövetett szabálytalanság, károkozás esetén a kárt okozó köteles megtéríteni az okozott kárt. A kártérítési kötelezettséget a rektor és/vagy a kancellár – szükség szerint az érintett szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján – valamennyi feltétel és körülmény mérlegelése után a hatályos jogszabályok keretei közt csökkentheti. A mérlegelési jogkör alól kivételt jelentenek a büntetőeljárás megindítására okot adó cselekmények (ebben az esetben az eljárás megindítása kötelező), valamint a kiemelt jelentőségű szabálytalanságok, mert ezekben az esetekben nem csökkenthető a kártérítési kötelezettség. 1 (7) A rektor és/vagy a kancellár mérlegelési jogkörébe tartozó jogkövetkezmények: kártérítési eljárás, szabálysértési eljárás, pénzbeli juttatások további felfüggesztése, ha belső szabályzatok másként nem rendelkeznek. # 8. § / Az intézkedések, eljárások nyomon követése / Az intézkedések nyilvántartása 8. § (1) A kancellár feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás nyomon követése a szervezeti egységek beszámolói alapján, ezen belül: a) nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét; b) figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását; c) a feltárt szabálytalanság típusa alapján mérlegeli a további szabálytalanság bekövetkezésének lehetőségét, információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, valamint az ellenőrzési környezetre és vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátását; d) értékeli a megtett intézkedések hatását és hatékonyságát. (2) Amennyiben a nyomon követés során az állapítható meg, hogy a megtett intézkedések nem elég hatékonyak és eredményesek, a szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetőjét írásban kell felszólítani a további, megfelelő intézkedések meghozatalára. (3) A szabálytalanság további fennállása esetén újabb intézkedést kell hozni, illetve kezdeményezni az elmaradt intézkedés felelősének megnevezését, felelősségre vonását, a szabálytalanság szankcionálását. A szabálytalanság megfelelő korrigálása esetén nincs további teendő. # 9. § / Az intézkedések nyilvántartása / Jelentési kötelezettség 9. § (1) Az Egyetem kancellárja kijelöli a szabálytalansággal kapcsolatos eljárások nyilvántartásáért felelős személyt, aki: a) gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről; b) intézkedik a kapcsolódó írásos dokumentumoknak az elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásba való rögzítéséről; c) nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket. (2) A nyilvántartást kérés esetén a belső ellenőrzési egység rendelkezésére át kell adni, ugyanis a belső ellenőrzési terv elkészítéséhez szükséges kockázatelemzéshez hasznos információkkal szolgál. # 10. § / (szervezeti egység) / (szervezeti egység vezetője) részére 10. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével éves ellenőrzési jelentést kell készíteni. (2) Az éves ellenőrzési jelentés tartalmazza: a) a belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatását (a belső ellenőrzési kézikönyvben előírtak szerint); b) a belső kontrollrendszer működésének értékelését (szabályszerűség, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) c) az intézkedési tervek megvalósulását. (3) Az első a belső ellenőr, az utóbbi 2 pedig, az Egyetem kancellárjának a felelőssége. (4) A belső ellenőr által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. (1) Jelen szabályzat az elfogadását követő napon, 2016. június 21-én lép hatályba. (2) Jelen szabályzat a Szervezeti és Működési Rend részét képezi (I. 16.). (3) Jelen szabályzat hatálybalépésével hatályát veszíti a 2015. június 20-án elfogadott, ’A gazdálkodással összefüggő szabálytalanságok kezelésének rendjéről szóló szabályzat’ (III. 13.). A kiadmány hiteléül: 1. sz. melléklet 1. A szabálytalanság pontos tartalma: 2. A szabálytalanság az alábbi jogszabályt, szabályt sérti: 3. A szabálytalansággal érintett szervezeti egység megnevezése: 4. A szabálytalanság okozója (ha ismert): 5. Felmerülés helye: 6. A felmerülés időpontja: 7. A folyamat vagy tevékenység szabálytalanság által érintett része: 8. Az észlelés körülményei: 9. A szabálytalanság: Szándékos Nem szándékos 10. A szabálytalanság előfordulásának gyakorisága: Eseti Ismételt Rendszeres 11. A szabálytalanság korrigálhatósága: Folyamatban lévő, korrigálható Nem folyamatban lévő, korrigálható Nem korrigálható 12. A megszüntetésre tett intézkedések vagy javaslatok: 13. A pénzbeli juttatásra, kifizetésre való utalás: Pénzbeli juttatást, kifizetést érintett Pénzbeli juttatást, kifizetést nem érintett 14. Amennyiben a szabálytalanság pénzbeli juttatást, kifizetést érintett, van-e lehetőség a visszakövetelésre? Igen Nem 15. A pénzbeli juttatás, kifizetés visszakövetelésére megtörtént-e a szükséges intézkedés? Igen Nem 16. Amennyiben a pénzbeli juttatás, kifizetés visszakövetelésére nem történt meg a szükséges intézkedés, ennek oka: 17. Kártérítésre, minimalizálásra szükséges-e azonnali intézkedés? # 10. § / JEGYZŐKÖNYV A SZABÁLYTALANSÁG(OK)RÓL / 4. A megsértett előírástól való eltérés (jogszabály, belső szabályzat, utasítás) 18. A szabálytalanság észlelése 19. A szabálytalanságra az alábbiak szerint derült fény: ellenőrzés 20. A szabálytalansághoz kapcsolódóan az alábbi dokumentumokat csatolom: 21. Megjegyzések: Budapest, 20.............................. A szabálytalanság észlelésére vonatkozó feljegyzés eredeti példányát átvettem. Budapest, 20.............................. A szabálytalanság észlelésére vonatkozó feljegyzést átvettem, továbbá tudomásul veszem, hogy a bejelentő védelmével szembeni esetleges hátrányos elbánást köteles vagyok vizsgálni, sérelem esetén eljárni. Budapest, 20.............................. 2. sz. melléklet A felmerülés helye: A vizsgálat kezdetének időpontja: A vizsgálat befejezésének időpontja: A vizsgálatot végző személyek neve, beosztása: A szabálytalanság észlelésének időpontja: 20....................hó............nap A vizsgálatot végző személyek neve, beosztása: A szabálytalanság észlelésének módja (az észlelő elmondása alapján): Az észleléskor kiállított dokumentum tartalmi helyességének felülvizsgálati tapasztalatai: A szabálytalanság leírása abban az esetben, amennyiben a bejelentés tartalmi elemei nem elégségesek a tényfeltáráshoz: 1. A szabálytalanság ténye; 2. A szabálytalanság minősítése; 3. A szabálytalanság elkövetésének időpontja; 5. A folyamat vagy tevékenység szabálytalanság által érintett része; 6. A szabálytalansághoz vezető körülmények, tényezők; 7. A szabálytalanság korrigálhatóságának vagy korrigálhatatlanságának ténye; 8. A szabálytalanságot elkövetők megnevezése; 9. Az elkövetés módja; 10. A szabálytalanság gyakorisága (eseti, időszakos, rendszeres); 11. A szabálytalanság következménye (minőségromlás, hibás szolgáltatás, téves kifizetés, # 10. § / A vizsgálatot végző személy(ek) aláírása / TARTALOMJEGYZÉK A helyben hozott intézkedések: 1. Az intézkedés jogalapja; 2. A döntéshozó megnevezése; 3. A döntéshozatal időpontja; 4. Az intézkedés ismertetése (megszüntetés, korrekció; javaslattétel felsőbb szintű intézkedésre); 5. Az eljárás eredménye. A vizsgálatot végzők által szükségesnek tartott további intézkedések megtételére vonatkozó javaslatok: A jegyzőkönyv továbbításának időpontja: Csatolt dokumentumok: 1. A tényt alátámasztó alapdokumentumok (pl.:számlák, pénztári kiadási bizonylatok); 2. A szabálytalanságot elkövetők és más érintettek nyilatkozatai. A jegyzőkönyv készítésének helye, időpontja: ..............................., 20..............hó.....................nap Budapesti Corvinus Egyetem 1 A szabálytalanságok kezelésének rendjéről szóló szabályzat 1 I. Általános rész 1 A szabályzat célja 1 A szabályzat hatálya 1 A szabályzat jogszabályi háttere 2 II. Értelmező rendelkezések 2 A szabálytalanság fogalma, fajtái és alapesetei 2 III. A szabálytalanság kezelésének részletes szabályai 3 A szabálytalanságok megelőzése 3 A szabálytalanságok észlelése 4 A szabálytalansági eljárás vizsgálatának megindítása 5 Az intézkedések, eljárások nyomon követése 6 Az intézkedések nyilvántartása 7 Jelentési kötelezettség 7 IV. Záró rendelkezések 7 V. Mellékletek 8 1. sz. melléklet 8