# 1. § / A SZABÁLYZAT CÉLJA / A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem vagy Corvinus) Szenátusa a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) I. kötet Szervezeti és Működési Rend 7. § (2) bekezdés rd) pontjában biztosított hatáskörében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, a nemzeti felsőoktatáról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezései alapján a hallgatói egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a következő szabályzatát (továbbiakban: Szabályzat) alkotja. # 2. § / A SZABÁLYZAT CÉLJA / A SZABÁLYZAT HATÁLYA 2. § (1) Jelen Szabályzat hatálya az Egyetem felsőoktatási képzési tevékenységére és az ahhoz kapcsolódó, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint a hallgatók számára nyújtandó szolgáltatásokra terjed ki. (2) A Szabályzat személyi hatálya kiterjed az Egyetem felsőoktatási képzésére jelentkezőkre, továbbá az Egyetem bármely felsőoktatási képzésén hallgatói jogviszonyban tanulmányokat folytatókra a költségviselés formájára tekintet nélkül, továbbá függetlenül attól, hogy mely képzési szinten, szakon, milyen munkarendben, nyelven folyó képzésre jelentkezik vagy folytatja a tanulmányait. A Szabályzat hatálya kiterjed az előkészítő képzésben résztvevőkre, a részképzésben vagy részismereti képzésben tanulmányokat folytatókra is, azaz mindenkire, aki az Egyetemmel az a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti hallgatói jogviszonyban, vendéghallgatói jogviszonyban, előzetes hallgatói jogviszonyban, valamint a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény szerinti jogviszonyban áll. (3) A Szabályzat hatálya kiterjed azokra a hallgatókra, akiknek a hallgatói jogviszonya ugyan a jelen Szabályzat szerint általuk indított eljárás során, annak lezárása előtt megszűnt, vagy még az eljárás megindítása előtt megszűnt, azonban az eljárást a hallgatói jogviszonyával összefüggésben (pl. volt hallgató szakdolgozatírás, szakdolgozat leadás, – bírálat, záróvizsga során bekövetkezett magatartás, cselekmény, mulasztás okán) kezdeményezte. Ezen személyek a jelen Szabályzat hatálya alapján általuk indított eljárás befejezéséig jelen Szabályzat hatálya alá tartoznak (a (2)–(3) bekezdésben foglaltak együtt a továbbiakban: hallgató(k)). (4) Jelen Szabályzat hatálya a hallgatók ügyeiben eljáró személyekre és testületekre is kiterjed. (5) A Szabályzat hatálya nem terjed ki az Egyetem egyéb, nem felsőoktatási képzési tevékenységére és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra. (6) Jelen Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed valamennyi hallgató esélyegyenlőségi ügyére, így különösen jelen Szabályzat rendelkezik a hallgatói esélyegyenlőségi panaszok (a továbbiakban: panasz) elbírálása során eljáró Hallgatói Esélyegyenlőségi és Egyenlő Bánásmód Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), valamint a Másodfokú Hallgatói Esélyegyenlőségi és Egyenlő Bánásmód Bizottság (a továbbiakban: Másodfokú Bizottság) (a Bizottság és a Másodfokú Bizottság a továbbiakban együttesen: Bizottságok) megalakításának rendjéről, tagságáról és ezen bizottságok hatásköréről, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megsértése során alkalmazandó eljárásrendről. (8) A Szabályzat területi hatálya kiterjed minden olyan képzési helyre, ahol az Egyetem képzést folytat, továbbá az Egyetem valamennyi kollégiumára is. A területi hatály nem zárja ki az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos eljárás # 2. § / A SZABÁLYZAT HATÁLYA / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK lefolytatásának lehetőségét olyan esetekben, amikor az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos eljárás megindításának alapjául szolgáló cselekményt vagy mulasztást a hallgató az Egyetem épületén kívül (pl. bérelt kollégiumban) követi el. # 3. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK 3. § (1) A Szabályzat megalkotására felhatalmazó jogszabály: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény. (2) Kapcsolódó jogszabályok és szabályozó dokumentumok: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), b) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.), c) a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Juttatási rendelet), d) a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról (továbbiakban: Fkr.), e) az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) f) Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SZMR.) g) az Egyetem teljes Hallgatói Követelményrendszere és a hallgatók tanulmányiés vizsgaügyeire vonatkozó Hallgatói Követelményrendszerhez kapcsolódó rendelkezések, irányelvek, kiemelten A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje (továbbiakban: HJR) h) a Bizottságok ügyrendje (2) A jelen Szabályzatban nem szabályozott eljárási kérdésekben a HJR rendelkezései az irányadóak. # 4. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK 4. § (1) Jelen Szabályzat alkalmazása során: a) egyenlő bánásmód követelményének megsértése: különösen a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. Az egyenlő bánásmód megsértését jelenti továbbá különösen, ha valamely személy vagy csoport jogellenes elkülönítése az Egyetem intézményében, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, vagy ha valamely személy vagy csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. b) panasztevő: az a hallgató, aki az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítását kezdeményezte; c) bepanaszolt: az a személy vagy testület, akinek, illetve aminek a panasztevő hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó döntése, eljárása vagy intézkedése az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatos panasz alapját képezi d) eljárás egyéb résztvevői: a Bizottságokon, a bepanaszolton és a panasztevőn, valamint a panasztevő törvényes képviselőjén és egyéb képviselőjén túli személyek, akik közreműködését a Bizottságok kérik: tanú, szakértő, tolmács, szemletárgy birtokosa. A Bizottságok a bepanaszolt személyt tanúként hallgatják meg; e) közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt ea) neme, eb) faji hovatartozása, ec) bőrszíne, ed) nemzetisége, ee) nemzetiséghez való tartozása, ef) anyanyelve, eg) fogyatékossága, eh) egészségi állapota, ei) vallási vagy világnézeti meggyőződése, ej) politikai vagy más véleménye, ek) családi állapota, el) anyasága (terhessége) vagy apasága, em) szexuális irányultsága, en) nemi identitása, eo) életkora, ep) társadalmi származása, eq) vagyoni helyzete, er) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, es) érdekképviselethez való tartozása, et) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne; f) közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az Ebktv. 8. §-ban meghatározott # 4. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne; g) zaklatás: az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek az Ebktv. 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása; h) jogellenes elkülönítés: az a rendelkezés, amely az Ebktv. 8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönít; i) megtorlás: az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. j) előnyben részesítés: Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, azonban a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. k) abszolút többséggel hozott határozat: az összes tag több mint felének támogatásával hozott határozat (2) A jelen Szabályzatban használt fogalmak tekintetében egyebekben a Ebktv. rendelkezései az irányadók. # 5. § / FOGALMAK / ALAPELVEK 5. § (1) Az Ebktv. preambuluma rögzíti, hogy minden ember joga, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen. Az Egyetem kiemelt célja ezen elv elősegítése és tiszteletben tartása. (2) Az Egyetem tiszteletben tartja a hallgatók emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. (3) Az Egyetem tilt minden zaklatást, jogellenes elkülönítést, megtorlást, hátrányos megkülönböztetést, valamint aktívan segíti a hallgatók hátrányos helyzetének megszüntetését. (4) Az Egyetem köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét a hallgatói jogviszony létesítése során, ezen jogviszony fennállása alatt, a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó eljárásai és intézkedései során. (5) Az Egyetem működése során biztosítja, hogy a feladatainak végrehajtásában közreműködők a hallgatókkal kapcsolatos döntéseik meghozatala során az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét megtartsák. (6) Az Egyetem az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással összefüggésben érvényesíti különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a teljes felvételi eljárás során, így különösen a felvételi eljárás ütemezése, a felvételi követelmények meghatározása, a felvételi eljárás lebonyolítása, a felvételi kérelmek elbírálása és a felvételi eredményről történő tájékoztatás és a beiratkozás, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) a különböző ösztöndíjak, díjak és az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése, j) a hallgatói érdekképviseletben történő részvétel, valamint k) az információkhoz való teljes körű hozzáférés, ideértve a hozzáférés nyelvi feltételeinek biztosítását. (6) Az Egyetem és a hallgatók érdekeit egyaránt figyelembe véve, azokat összeegyeztetve olyan oktatási, tanulmányi, ügyviteli, támogatási szabályokat, feltételeket, körülményeket alakít ki, amelyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez hozzájárulnak. (7) Az Egyetem kötelezettséget vállal arra, hogy olyan szabályokat alkot, feltételeket biztosít, amellyel megelőzi és megakadályozza a hallgatók közvetlen és közvetett megkülönböztetését, zaklatását, jogellenes elkülönítését, a megtorlást, továbbá elősegítik az egyenlő bánásmód alkalmazását, és az esélyegyenlőség előmozdítását. Ennek keretében az Egyetem kifejezetten elismeri és érvényesíti: a) az egyenlő bánásmód követelményét valamennyi hallgató vonatkozásában, b) a hátrányos megkülönböztetés tilalmát valamennyi hallgatóra nézve, # 5. § / FOGALMAK / ALAPELVEK c) az esélyegyenlőség előmozdításának követelményét a hátrányos helyzetű, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók számára, d) a nők és férfiak egyenjogúságát, és tevékenysége során törekszik a nemek arányos képviselete elvének érvényesítésére. (8) A (6) bekezdés szerinti körben felelősség terheli az Egyetem belső szabályalkotó és döntéshozó testületeit és vezetőit, így különösen a Szenátust, a Vezetői Bizottság tagjait, valamint a szabályalkotási jogkörrel rendelkező vezetőket. A testületek és vezetők mellett az Egyetem valamennyi munkavállalója, valamint az Egyetemmel egyéb jogviszonyban álló személy, aki a hallgatókkal kapcsolatos oktatási feladatokban részt vesz is felelős azért, hogy munkája során biztosítsa az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét. (9) A Szenátus és a Vezetői Bizottság hatáskörében: a) az egyenlő bánásmód követelményét támogató szabályrendszert alakít ki, ideértve a felvétel feltételeit, a tanulmányiés vizsgakövetelményeket és -rendet, valamint az ösztöndíjrendszert, b) a költségvetés kialakítása során olyan javaslatot, véleményt fogalmaz meg, amely alapján a fenntartó megfelelő mennyiségű forrást allokálhat az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítését támogató intézkedésekre. (10) Az Egyetem vezetői olyan belső szabályozókat alkotnak, olyan folyamatokat alakítanak ki, amelyek során az egyenlő bánásmód követelményét valamennyi közreműködő érvényesíteni köteles és képes, továbbá egyedi hallgatói ügyekben hozott döntéseik során messzemenőkig érvényesítik az egyenlő bánásmód követelményét és kizárják a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét. (11) Az Egyetem valamennyi munkavállalója, valamint az Egyetemmel egyéb jogviszonyban álló személy, aki a hallgatókkal kapcsolatos oktatási feladatokban részt vesz felel azért, hogy a feladatainak ellátása során az egyenlő bánásmód követelményét megtartsa, továbbá annak sérelme vagy a sérelem bekövetkezésének veszélye esetén a munkáltatói jogkörének gyakorlóját, vagy egyéb a szerződésében utasítási jogkörrel felruházott személyt erről haladéktalanul értesítse. (12) Az Egyetem vezetése elvárja a hallgatói érdekképviseleti szervektől, szakkollégiumoktól és egyéb hallgatói szervezetektől, hogy a jelen Szabályzat szerinti normákat betartsa és működése során érvényesítse. (13) Az Egyetem a Hallgatói követelményrendszer 4. részét képező, Hallgatói térítési és juttatási szabályzatában foglaltak szerint az Egyetem bizonyos hátrányos helyzetben lévő hallgatókat előnyben részesíthet, azonban ez csak az Ebktv. 11. § figyelembevételével történhet. (14) Az Egyetem az esetlegesen előforduló egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti panaszok intézményen belüli rendezése, a külső jogi eljárások megelőzése érdekében az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti # 5. § / FOGALMAK / ALAPELVEK panaszok belső kivizsgálásának rendjét kialakítja, és jelen Szabályzatban rögzíti. (15) Az Egyetem a hallgatói esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítása érdekében minden szükséges intézményesített intézkedést megtesz. E körben: a) hallgatói esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód ügyekkel foglalkozó első fokon, valamint másodfokon eljáró bizottságokat működtet, b) a hallgatókra vonatkozó esélyegyenlőségi szabályzatot alkot és azt folyamatosan aktualizálja, amelyben kiemelt figyelmet fordít a nemzetköziesedésből adódó esélyegyenlőségi kérdések tisztázására és kezelésére/megoldására. (16) Az Egyetemen nem működhetnek olyan szakkollégiumok és egyéb hallgatói vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. (17) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (18) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az Egyetemen a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanterve, tanrendje indokolja elkülönült csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá, ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. Azonban ezen meghatározottak szerinti vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló oktatás megszervezése nem vezethet az Ebktv. 4. § (1) eb)–ee) pont szerinti védett tulajdonságon alapuló jogellenes elkülönítéshez. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI FELADATOKAT ELLÁTÓ TESTÜLETEK ÉS # 6. § / SZEMÉLYEK / ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 6. § (1) Jelen Szabályzat hatálya alá tartozó ügyekben hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek és személyek: a) előkészítő és végrehajtási feladatkörrel a Tanulmányi Ügyek, valamint a Bizottság titkári feladatait ellátó személy b) döntés-előkészítő, véleményező, döntéshozatali jogkörrel a Hallgatói Esélyegyenlőségi és Egyenlő Bánásmód Bizottság, c) másodfokú döntéshozatali jogkörrel a Másodfokú Hallgatói Esélyegyenlőségi és Egyenlő Bánásmód Bizottság. # 7. § / ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV / A Bizottság összetétele 7. § (1) Az Egyetemnek a hatályos magyar jogi szabályozás szerint nem köteles Esélyegyenlőségi Tervvel rendelkeznie, azonban az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség előmozdítása érdekében a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes rendelkezhet Esélyegyenlőségi Terv létrehozásáról. (2) Az Egyetem Esélyegyenlőségi Tervét úgy kell kialakítani, hogy az rendelkezzen a hallgatói esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód előmozdítása érdekében szükséges intézkedésekről, ezért az Esélyegyenlőségi Terv kialakításába és folyamatos fejlesztésébe a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a Hallgatói Esélyegyenlőségi és Egyenlő Bánásmód Bizottságot is bevonhatja véleményezési jogkörrel. A Terv kialakításába és megvalósításának szervezésébe a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes továbbá a Hallgatói Önkormányzatot és a Doktorandusz Önkormányzatot is bevonhatja véleményezési jogkörrel. (3) Az Esélyegyenlőségi Terv megvalósulását a Vezetői Bizottság ellenőrzi, ehhez szükség esetén beszámoltathatja a hallgatói ügyekben eljáró, jelen Szabályzat szerinti Bizottságok elnökeit. HALLGATÓI ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÉS EGYENLŐ BÁNÁSMÓD BIZOTTSÁG # 8. § / ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV / A Bizottság összetétele 8. § (1) A Bizottság – beleértve az elnököt is – 8 (nyolc) tagból áll. A Bizottságnak hivatalból tagja a fogyatékosügyi koordinátor, mint esélyegyenlőségi tanácsadó tag, a Bizottságba továbbá tagként egy főt delegál a Tanulmányi Ügyek vezetője, három fő oktatót delegál a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a nemzetközi vezetővel egyeztetve, akik közül egy fő olyan oktatónak is lennie kell, aki doktori képzésben is oktat, egy főt delegál a jogi vezető, továbbá saját szabályai szerint kettő főt delegál a Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: HÖK) és egy főt a Corvinus Doktorandusz Önkormányzat (továbbiakban: DÖK). (2) A Bizottság elnökének, tagjainak megbízatása – a HÖK és a DÖK által delegált tag kivételével – az Egyetemmel való jogviszonyuk megszűnésének vagy a kijelölő személy általi visszahívásuk időpontjáig tart. A HÖK és a DÖK által delegált tagok megbízásának módját és a megbízatás időtartamát a HÖK és a DÖK alapszabálya határozza meg azzal, hogy a Bizottságnak nem lehet tagja az a hallgató, aki az adott félévre nem jelentkezett be, továbbá akivel szemben végleges határozatban etikai vagy fegyelmi büntetést szabtak ki. Ez esetben az új tag delegálásáról a Bizottság elnökének megkeresésére a HÖK és a DÖK elnöke köteles gondoskodni. (3) Az elnök és a tagok részére a megbízólevelet a delegáló személy adja ki. A hallgató tag személyéről a HÖK és a DÖK elnöke írásban értesíti a Bizottság elnökét. A megbízatás határozott időre vagy visszavonásig érvényes és többször megismételhető. (4) Az elnököt a delegált tagok közül a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes kéri fel. Az elnök jogkörében eljárva összehívja és vezeti a Bizottság üléseit, valamint képviseli a Bizottságot. (5) A Bizottság titkári feladatait a Bizottság elnöke által kijelölt tag, vagy a Bizottság elnöke megkeresésére a Tanulmányi Ügyek vezetője által kijelölt Tanulmányi Ügyek munkatársa látja el. A titkár feladata a Bizottság munkájának ügyviteli támogatása. (6) Amennyiben egy bizottsági tag megbízatása bármely okból megszűnik, az új tag választását a Bizottság elnöke köteles kezdeményezni a tudomásra jutásától számított öt (5) munkanapon belül. Az elnök megbízatásának megszűnése esetén az új elnök megválasztásáig ügyvezető elnökként a Bizottság titkár tagja jár el. Az ügyvezető elnök jogköre megegyezik az elnök jogkörével. # 9. § / A Bizottság összetétele / A Bizottság feladata 9. § (1) A Bizottság az esélyegyenlőség széles körű biztosítása érdekében javaslattevő, véleményező, a jelen Szabályzatban meghatározott körben döntéshozó, koordináló és ellenőrző testület. (2) A Bizottság a Szenátusnak tartozik felelősséggel, munkájában a Szenátus támogatja. A Szenátus képviseletében annak elnöke, a rektor jár el. (3) A Bizottság feladatai: a) figyelemmel kísérni az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, b) jogosult minden olyan egyetemi belső szabályozó dokumentum, egyetemi döntés, intézkedés tekintetében előzetesen véleményezni és javaslatot tenni, amely a hallgatók 5. § (6) bekezdés szerinti ügyeit érinti; c) köteles feltárni az egyenlő bánásmód követelményét sértő jelenségeket és amennyiben úgy ítéli meg javaslatot, véleményt fogalmazni a rektor felé; d) jogosult véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni minden olyan esélyegyenlőségi témában, amely a hallgatók 5. § (6) bekezdés szerinti ügyeit érinti, különösen ajánlást, szakmai véleményt megfogalmazni a fogyatékos hallgatók tanulmányi feltételeinek javítására, e hallgatói körben együttműködni a Fogyatékosügyi Bizottsággal; ajánlást, szakmai véleményt megfogalmazni az esélyegyenlőség érvényesülésének előmozdítása érdekében és azt közvetíteni a rektor felé; e) ellenőrizni a hallgatói esélyegyenlőséget, egyenlő bánásmódot érintő intézkedések végrehajtásának eredményességét és szükség esetén jelzéssel élni a rektor felé; f) konzultálni az esélyegyenlőség szempontjából hátrányos helyzetben lévő csoportokkal; g) egyedi ügyekben esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal kapcsolatos hallgatói panaszok, különösen jelen Szabályzatban foglaltak megsértésének gyanúját kivizsgálni és döntést hozni; h) egyedi ügyekben esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal kapcsolatos hallgatói kérések, igények fogadása, panasztételnek nem minősülő bejelentések fogadása, azok értékelése, véleményezése, javaslattétel az érintettek felé a helyzet békés tisztázására, rendezésére, és/vagy a döntéshozó felé intézkedés megtételére. # 10. § / A Bizottság feladata / A Bizottság ügyrendje 10. § (1) A Bizottság működésének ügyrendi szabályait ügyrendje határozza meg az alábbiakra figyelemmel: a) A Bizottság akkor gyakorolhatja hatáskörét, ha teljes létszámmal megalakult és elfogadta ügyrendjét. b) A Bizottság ügyrendjének elkészítéséért az elnök felelős, amelyet jogi ellenőrzést követően a rektor hagy jóvá. c) A Bizottság akkor határozatképes, ha szavazati joggal rendelkező tagjainak többsége jelen van. Minden bizottsági tag egy szavazattal rendelkezik. d) A Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. e) A Bizottság a döntést személyes megjelenéssel, személyes megjelenést nem igénylő, de egyidejű jelenlétet biztosító online felületen megvalósuló ülés keretében, továbbá írásbeli szavazással is hozhat. f) A Bizottság ülései nem nyilvánosak, azon kizárólag a tagok, a tanácsadó tag, valamint az elnök által meghívott egyéb résztvevők vehetnek részt. g) A döntéshozatal formáját (személyes, személyes megjelenést nem igénylő, de egyidejű jelenlétet biztosító online felületen megvalósuló vagy írásbeli) és az ülések napirendjét az elnök határozza meg, továbbá az üléseket az elnök hívja össze és vezeti. A Bizottság tagjai jogosultak javaslatot tenni a napirendre. h) A tagok az ülésen személyesen kötelesek eljárni, feladataik ellátására nem hatalmazhatnak meg képviselőt. Amennyiben póttagot választottak, a póttag a tagságról lemondó vagy egyéb módon véglegesen kieső tag helyére lép. A póttag az elnök kérésére az adott ügyben elfogultnak minősített tagot is pótolhatja az elfogultsággal érintett ügyben. i) A Bizottság által tárgyalandó előterjesztéseket a Bizottság elnöke által meghatározott tartalommal kell elkészíteni. j) A Bizottság egyhangú döntésével szakmai tagjaiból munkacsoporto(ka)t hozhat létre, amelynek a feladat szakmai előkészítő munka a Bizottság részére. Nem hozható létre munkacsoport az egyedi hallgatói esélyegyenlőségi panasz kivizsgálására és/vagy az abban való közreműködésre. k) A Bizottságra vonatkozó alapvető adatokat, a Bizottság nevét, hatáskörét és feladatait, hivatalos elérhetőségét az Egyetem honlapján meg kell jeleníteni. l) A Bizottságot az elnök képviseli, a határozatokat az elnök írja alá. m) Az eljárás nyelve a magyar, kivéve, ha a panasztevő kéri, hogy az eljárása a képzés nyelvén kerüljön lefolytatásra. n) A Bizottság ügyrendjében nem vagy nem elég részletesen szabályozott kérdésekben a HJR szabályai irányadók. A BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÜGYEKBEN # 11. § / A Bizottság ügyrendje / A Bizottság nem egyedi ügyekben történő eljárása 11. § (1) A Bizottság elnökén vagy tagján/tagjain keresztül a 9. § (3) bekezdés a)–e) pontjában foglalt feladatai ellátása érdekében tájékoztatást kérhet a szabályozás tartalmát érintően, a szabályozás szakmai felelősétől. E körben a szakmai felelős és/vagy a jogi vezető köteles egyeztetni a Bizottság elnökével a szabályozást megelőzően. (2) Bizottság elnöke az (1) bekezdésen túlmenően is tájékoztatást kérhet az intézkedésért felelős vezetőtől minden olyan a hallgatókat általánosságban (nem egyedi hallgatói ügyben) érintő intézkedésről, amelynek esélyegyenlőséget, egyenlő bánásmódot érintő vonatkozásai lehetnek. Emellett az intézkedésért felelős vezető feladata, hogy ha az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód követelményeit érintő intézkedések merülnek fel, akkor egyeztetést kezdeményezzen a Bizottság elnökével. (3) A Bizottság elnöke rendszeresen, de évente legalább két (2) alkalommal konzultál a rektorral és/vagy a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettessel a hallgatókat érintő esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód érintő témákban, kérdésekben. (4) A Bizottság nem egyedi ügyben történő eljárása esetén ajánlást fogalmazhat meg. Az ajánlás tartalmi elemei: a tényállás összefoglalása, a Bizottság álláspontja, a hivatkozott jogszabályhelyek megjelölése, az ajánlás vagy a kezdeményezés megfogalmazása. A Bizottság az ajánlást eljuttatja a hatáskörrel rendelkező vezető részére. (5) A 9. § (3) bekezdés a)–e) és g) pontját érintően egyebekben az eljárási szabályokat az ügyrendje határozza meg. # 12. § / Az esélyegyenlőségi panasz / A panasz benyújtására jogosultak és a képviselet szabályai 12. § (1) A panaszt a jogsérelmet szenvedett hallgató nyújthat be jelen Szabályzat # 16. § / A panasz benyújtására jogosultak és a képviselet szabályai / Kapcsolattartás 16. § szerint. (2) Amennyiben kiskorú hallgatót érint a jogsérelem, a panaszt a törvényes képviselője is benyújthatja. (3) Az eljárásban a hallgatót meghatalmazott képviselő is képviselheti. (4) A képviseletre a HJR szabályai vonatkoznak. # 13. § / A panasz benyújtására jogosultak és a képviselet szabályai / Kapcsolattartás 13. § (1) A Bizottság jelen Szabályzatban meghatározott esetekben írásban, papír alapon vagy az elsődleges hivatalos ügyintézési csatornán, a Neptunon, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: e-ügyintézési törvény) meghatározott elektronikus úton, vagy hivatalosnak nem minősülő elektronikus levél, azaz e-mail útján (a továbbiakban együtt: írásban) tart kapcsolatot (pl. közöl ügyiratot) a panasztevővel. (2) Az e-ügyintézési törvényben meghatározott elektronikus út a következő: a Bizottság esetében Hivatali Kapu, a panasztevő esetében Ügyfélkapu. Az e-mail címen történő kapcsolattartás esetén következő e-mail címeket kell használni: a Bizottság esetében hivatali e-mail címét (amely elérhető a honlapon), a panasztevő esetében – amennyiben rendelkezik ilyennel – egyetemi (stud-os) e-mailcímét, ennek hiányában a Neptunban rögzített e-mailcímét, mindkettő hiányában a panasztevő által a panaszban megjelölt e-mailcímet. (3) Az (1) bekezdés szerinti írásbeli formán túl a Bizottság személyes közlés útján (pl. tárgyaláson közölt kérés esetén jegyzőkönyvbe feljegyzéssel), azaz szóban is tarthat kapcsolatot a panasztevővel. (4) Ahol jelen Szabályzat írásbeli formát ír elő, ott az (1) bekezdés szerinti formában kell a kapcsolatot tartani a panasztevővel, egyebekben a Bizottság elnöke dönt a kapcsolattartás formájáról jelen Szabályzat keretei között. (5) Az írásbeli kapcsolattartás során megküldött panasz, kérelem, felhívás, határozat, egyéb beadvány vagy egyéb döntés esetén egyebekben a HJR rendelkezései az irányadóak. # 14. § / Kapcsolattartás / Elfogultság 14. § (1) Elfogultság miatt nem vehet részt az a tag a Bizottságban: a) akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, továbbá az, aki az ügyben a panasztevő, a panasztevő képviselője, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként járt el; b) a bepanaszolt hozzátartozója (egyeneságbeli rokon, annak házastársa vagy élettársa, az örökbefogadott, a mostohaés a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostohaés a nevelőszülő, a testvér, a testvér házastársa vagy élettársa, a házastárs és az élettárs, a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére); c) akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható. (2) Elfogultsági kifogást a panasztevő jelenthet be. Elfogultsági kifogás az eljárást befejező határozat meghozataláig nyújtható be írásban. Az elfogultság tárgyában az elnök dönt, és új tag kijelölése érdekében megkereséssel fordul az érintett delegálóhoz. Az elnökkel szemben benyújtott elfogultsági kifogás esetén a rektor dönt és új tag kijelölése érdekében megkereséssel fordul az érintett delegálóhoz. A döntést az elfogultsági kifogás bejelentésétől számított három (3) munkanapon belül meg kell hozni. Ugyanezen időn belül ki kell jelölni az érintett eljárásban közreműködő tagot/elnököt. A döntés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az érdemi döntésről szóló határozatban támadható meg. (3) Elfogultságot a Bizottság elnöke és/vagy tag is bejelenthet saját magára nézve. Elfogultsági kifogás az az eljárást befejező határozat meghozataláig nyújtható be írásban. Az taggal szemben benyújtott elfogultság bejelentése tárgyában a Bizottság elnöke, az elnökkel szemben benyújtott elfogultsági kifogás esetén a rektor dönt. A döntést az elfogultsági bejelentéstől számított három (3) munkanapon belül meg kell hozni. Ugyanezen időn belül ki kell jelölni az érintett eljárásban közreműködő tagot/elnököt. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. # 15. § / Elfogultság / Ügyintézési határidő 15. § (1) Amennyiben a Bizottság az ügyet érdemben vizsgálja, az eljárást a panasz kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül folytatja le. A határidő az ügy bonyolultsága, a Bizottság elnökének és/vagy tagjainak akadályozottsága vagy egyéb indokolt esetben, egy ízben, a panasztevő egyidejű értesítése mellett további harminc (30) nappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról a Bizottság elnöke dönt. (2) Az eljárás akkor indítható meg, ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy (1) év, és a jogsértés bekövetkezésétől számított három (3) év még nem telt el. Ezen határidők letelte esetén a Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. (3) Az ügyintézési határidőbe nem számít bele: a) a hatásköri, illetékességi kérdés rendezésének időtartama (azaz, amíg a Bizottság vizsgálja, hogy hatáskörébe tartozik-e az adott ügy), b) a hiánypótlásra, a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, c) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, d) a szakhatóság, szakértő eljárásának időtartama, e) az eljárás felfüggesztésének időtartama, f) a hallgatói ügyben eljáró működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény (pl. Neptun leállás) időtartama, g) az az időtartam, amely alatt az ügyintézés egyetemi szinten szünetel (azaz pl. az egyetemi nyári, téli leállás időszaka), h) a panasztevő, törvényes képviselője vagy egyéb képviselője mulasztásának vagy késedelmének időtartama (amennyiben pl. az ülést a panasztevő, törvényes képviselője vagy egyéb képviselője kérésére kell elhalasztani). (4) A határidők számítására a HJR szabályait kell alkalmazni. Az esélyegyenlőségi panasz tartalma és az esélyegyenlőségi panasz benyújtása # 16. § / Elfogultság / Ügyintézési határidő 16. § (1) A Bizottság eljárása a 5. § (15) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekben panaszra indul. (2) Panaszt nyújthat be a jogsérelmet szenvedett hallgató, azaz, akivel szemben az egyenlő bánásmód követelményét az Egyetem nevében eljáró személy vagy testület megsértette (továbbiakban: panasztevő) a hallgatói jogviszony létesítése során, annak fennállása alatt (ideértve azt az esetet is, ha az abszolvált és megszűnt hallgatói jogviszonyú hallgató tanulmányaihoz kapcsolódóan pl. szakdolgozat készítés vagy záróvizsga során) a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó döntései, eljárásai és intézkedései során figyelemmel az 5. §-ban foglaltakra. (3) A panasz díjmentes. (4) A panasztevő panaszát írásban is benyújthatja, továbbá szóbeli panaszt is tehet jelen Szabályzat 13. §-nak és a HJR rendelkezéseinek megfelelően. (5) Az írásban tett panasznak tartalmaznia kell: a) a panasztevő (eljáró képviselő esetén továbbá a képviselő nevét) nevét, hallgatói azonosítóját (NEPTUN-kódját), a képzésének megjelölését, Neptunban megadott lakóhelyének címét, egyetemi (stud-os) e-mailcímét, amennyiben a panasztevőnek nincs egyetemi (stud-os) e-mailcíme, a Neptunban rögzített egyéb e-mailcímét, ha mindkettő hiányzik, akkor azt az e-mailcímet, amelyen kommunikálni szeretne a Bizottsággal; b) a bepanaszolt személy, testület nevét; c) a sérelem bekövetkezésének időpontját; d) a sérelmezett intézkedés, magatartás pontos leírását, a körülmények ismertetésével és az azokat alátámasztó – rendelkezésre álló – dokumentumok vagy egyéb bizonyítékok, csatolásával; e) pontos megjelölés, hogy a panasztevőt milyen okból (milyen, az Ebktv.-ben meghatározott védett tulajdonsága miatt) érte a sérelem; f) az ügyben indított-e a panasztevő bíróság vagy más hatóság előtt eljárást; g) a panasztevő (vagy akinek a képviseletében a panaszt teszik) határozott kérelmét a panasszal érintett ügy kivizsgálására, e körben annak feltüntetését, hogy a panasztevő a Hallgatói Esélyegyenlőségi és Egyenlő Bánásmód Bizottság eljárását kéri, h) a panasz keltezését, írásban benyújtott panasz esetén a hallgató aláírását; i) meghatalmazott eljárása esetén teljes bizonyító erejű magánokiratba (két tanú aláírásával) vagy közokiratba foglalt meghatalmazást. (6) A panaszt a Bizottságnak kell címezni. A papír alapon benyújtott írásbeli panaszt az Egyetem postacímére, kivételesen a 13. § (3) bekezdésben meghatározott esetben a Bizottság hivatalos e-mailcímére kell megküldeni. Az elektronikus alapon benyújtott panaszt az Egyetem Hivatali kapujára kell megküldeni. (7) Írásban benyújtott panasz esetén a panasz benyújtásának napja a panasz Bizottság titkára általi átvétel napja (aki még aznap értesíti a panasz beérkezéséről az elnököt), e-mailben küldött panasz esetén a hivatalos e-mailcímre történő beérkezést követő első munkanap. Szóbeli panasz esetén a jegyzőkönyv véglegesítésének napja # 16. § / Intézkedés a panasz alapján / Döntés a panasz befogadhatóságáról minősül a panasz benyújtása napjának. Az eljárás a panasz benyújtásának napján indul. (8) A szóbeli panasz esetén a panasztevő megkeresi a Bizottság elnökét és/vagy titkárát, egyeztetik a szóbeli panasz előterjesztésének időpontját és helyét. A szóbeli panaszról a titkár jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvet a titkár öt (5) munkanapon belül jóváhagyásra megküldi a panasztevőnek, aki három (3) munkanapon belül visszajelez a jegyzőkönyvre vonatkozóan, hogy azt elfogadja-e vagy kiegészítést, módosítást kér. Amennyiben a panasztevő a megadott határidőn belül nem jelez vissza a jegyzőkönyvre nézve, akkor úgy kell tekinteni, hogy mégsem kíván panasszal élni. Ez utóbbi esetben a Bizottság erről a tényről feljegyzést készít, amelyet az iktatásban elhelyez a szóbeli meghallgatásról készült jegyzőkönyvvel együtt, és nem indít eljárást. (9) A visszajelzést követően a visszajelzés alapján a titkár három (3) munkanapon belül véglegesíti a jegyzőkönyvet, amelyet a panasztevő és a titkár a véglegesítést követő három (3) munkanapon belül aláír. Amennyiben a panasztevő nem írja alá a jegyzőkönyvet, akkor úgy kell tekinteni, hogy mégsem kíván panasszal élni. (10) A jegyzőkönyv egy (1) eredeti példányát az ügyiratok között kell elhelyezni, egy (1) másolati példánya a panasztevőt illeti. # 17. § / Döntés a panasz befogadhatóságáról / A panasz érdemi vizsgálat nélküli visszautasítása 17. § (1) A Bizottság megvizsgálja a panaszt és nyolc (8) napon belül határozatban dönt: a) hatáskör hiányában az ügy áttételéről a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységhez, személyhez, testülethez, vagy b) hiánypótlási felhívás egy ízben történő kiadásáról amennyiben a 16. § (5) bekezdésben meghatározott feltételek maradéktalanul nem teljesülnek, c) amennyiben annak feltételei jelen Szabályzat alapján fennállnak, a panasz érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról és az eljárás megszüntetéséről, vagy d) a panasz felfüggesztéséről, ha hatóság előtt van eljárás ugyanazon esélyegyenlőségi panasz tárgyában, mindaddig, amíg a hatósági eljárás nem zárul le véglegesen vagy jogerősen, e) ha az a)–c) pontban foglaltak nem állnak fel és a panasz érdemben vizsgálható, az eljárás megindításáról. (2) A hiánypótlási felhívásban foglaltak teljesítésére a Bizottság minimum 8 napos határidőt biztosít. (3) Amennyiben a Bizottság érdemben vizsgálja a panaszt, akkor ennek tényéről az érdemi vizsgálatról szóló döntés meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb három (3) munkanapon belül értesíti a panasztevőt és a bepanaszoltat. # 18. § / A panasz érdemi vizsgálat nélküli visszautasítása / A panasz részbeni visszautasítása 18. § (1) A Bizottság érdemi vizsgálat nélkül a panasz benyújtásának napjától számított nyolc (8) munkanapon belül határozatban visszautasítja a panaszt, ha: a) nincs hatásköre, mert nem esélyegyenlőségi ügyről (azaz nem az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyről) van szó, és a panasz áttételére nincs lehetőség, mert a panasz kivizsgálására nem egyetemi testület vagy személy jogosult (pl. bírósági hatáskör), b) ha a panasz elkésett, c) ha a panaszt a Bizottság érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, d) ha a panasz nem a jogosulttól származik, e) ha a panasztevő a panaszt nem az Egyetem munkavállalójának, valamint az Egyetemmel egyéb jogviszonyban álló személynek vagy az Egyetem testületének magatartása miatt tette azzal, hogy nem akadálya az eljárás lefolytatásának az, hogyha a bepanaszolt személy munkaviszonya, vagy az Egyetemmel egyéb fennálló jogviszonya időközben megszűnt az Egyetemen, f) amennyiben a benyújtott panasz nem tartalmazza a panasztevő hallgató nevét, illetve a 16. § (5) bekezdés e) pontjában foglaltakat, így az nem minősíthető panasznak, és a Bizottság azt panasztételnek nem minősülő bejelentésként nem kezeli. # 19. § / A panasz részbeni visszautasítása / Az eljárás megszüntetése 19. § (1) Amennyiben a panasz olyan elemeket, kérdéseket, felvetéseket is tartalmaz, amelyek nem tartoznak a Bizottság hatáskörébe, viszont olyanokat is, amelyek a Bizottság hatáskörébe tartoznak, akkor a Bizottság határozatban döntéshozatal meggyorsítása érdekében nyolc (8) munkanapon belül visszautasítja a panasz nem Bizottság hatáskörébe tartozó részét, vagy amennyiben annak feltételei fennállnak, akkor a panasz elutasított részétől eltekintve, érdemben vizsgálja a panasz Bizottság hatáskörébe tartozó részét. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint határidőben történő visszautasításra nincs lehetőség, mert a Bizottság nem tudja azon a ponton eldönteni, hogy hatáskörébe tartozik vagy sem az adott elem vagy kérdés, akkor a visszautasításról, vagy a részbeni visszautasításról szóló döntést az eljárás folyamán bármikor és az érdemi határozatban is meghozhatja. (3) Amennyiben a panasz olyan elemeket, kérdéseket, felvetéseket is tartalmaz, amelyek nem tartoznak a Bizottság hatáskörébe, viszont olyanokat is, amelyek a Bizottság hatáskörébe tartoznak és a Bizottság esélyegyenlőségi részben történő döntéshozatalához szükséges más személy vagy testület döntése, akkor az előtte folyó eljárást felfüggesztheti az előzetes döntés meghozataláig. # 20. § / A panasz részbeni visszautasítása / Az eljárás megszüntetése 20. § (1) A Bizottság az eljárást az eljárás megszüntetésére okot adó körülményről való tudomásszerzés napjától számított nyolc (8) munkanapon belül határozatával megszünteti, ha: a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli visszautasításának lett volna helye, azonban a visszautasítási ok az eljárás megindítását követően jutott a tudomására, b) a panasztevő a kérelmét visszavonta, kivéve, ha az eljárásban több panasztevő vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza panaszát, c) a panasztevő halála esetén, d) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn (különösen azért, mert a bepanaszolt magatartását orvosolta, a döntését saját hatáskörben visszavonta, vagy módosította stb.) e) ha a panasztevő a bizottsági ülésre szóló szabályos meghívásra ismételt megkeresés ellenére sem válaszol és nem vesz rész az ülésen, vagy ugyan válaszol, hogy jelen lesz, de a kitűzött ülésen mégsem jelenik meg és nem menti ki magát vagy nem tudja magát igazolással kimenteni, továbbá, ha a panasztevő kérésére a Bizottság egy alkalommal jelen Szabályzat keretei között elhalasztja az ülést, de a panasztevő az elhalasztott ülésen sem vesz részt és nem tudja magát kimenteni, f) a panasztevő az eljárásban a képviselővel kíván eljárni, de a Bizottság megállapítja, hogy a képviseletre vonatkozó szabályokat a panasztevő nem tartotta be és ezért a képviselő eljárását visszautasítja, és a panasztevő a Bizottság felhívása ellenére sem gondoskodik a képviselet ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, g) jogszabályváltozás vagy egyetemi szabályzat módosítása miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem tartozik a hallgatói ügyben eljáró személy vagy testület hatáskörébe, és a kérelem áttételének nincs helye, h) ha a panasztevő hiánypótlásra vagy a panaszban foglaltak kijavításra vonatkozó bizottsági felhívásnak ismételten nem tesz eleget és a mulasztása olyan mértékben akadályozza a tényállás tisztázását, hogy az ügyben érdemben nem lehet dönteni. # 21. § / Az eljárás megszüntetése / Mediáció 21. § (1) Az ügy érdemi tárgyalása előtt a Bizottság először köteles mérlegelni a panasztevő és a bepanaszolt közötti vita békés úton, mediáció keretében történő rendezésének lehetőségét, de mediációs eljárás lefolytatásának kérelmezésére jogosult a panasztevő, a bepanaszolt is. A kérelem tárgyában a Bizottság dönt határozatával. (2) A mediációs eljárásnak az esélyegyenlőségi eljárást megindulását követően bármikor – az érdemi tárgyalás megtartását követően is – lehet helye, amennyiben a Bizottság úgy állapítja meg, hogy az eredményre vezethet. (3) A mediációt a Bizottság elnöke és titkára folytatja le egy kötetlen beszélgetés keretében. (4) A mediáció feltétele, hogy mind a panasztevő, mind a bepanaszolt személyesen megjelenjenek a beszélgetésen. (5) A mediációs beszélgetésre a panasztevőt és a bepanaszoltat is meg kell hívni, és azon személyeket, akiknek a részvétele kívánatos, ugyanakkor a mediáción a meghívott nem köteles megjelenni. A mediáció menetét a Bizottság elnöke határozza meg, annak kötött eljárási szabályai nincsenek, azzal, hogy a mediációs eljárást legkésőbb 15 munkanapon belül le kell folytatni abban az esetben is, ha az eredményre nem vezet. (6) A mediációs eljárás keretében folytatott beszélgetésről a Bizottság titkára jegyzőkönyvet készít. (7) Amennyiben a mediációs eljárás eredményre vezet, abban az esetben a Bizottság a jegyzőkönyvbe foglalja a panasztevő és a bepanaszolt nyilatkozatát arra nézve, hogy tisztázták a panasz alapjául szolgáló eseményeket és mindkét fél elfogadja az ügy lezárását. Amennyiben az esélyegyenlőségi eljárás még nem kezdődött el, abban az esetben a jegyzőkönyvbe azt is bele kell foglalni, hogy panasztevő egyúttal visszavonja a panaszát. Eredményes mediáció esetén a Bizottság az esélyegyenlőségi eljárást nem folytatja, a jegyzőkönyv az esélyegyenlőségi eljárást eldöntő határozattal egyenértékű. (8) Amennyiben a mediációs eljárás nem vezet eredményre, abban az esetben a Bizottság jelen Szabályzat rendelkezései szerint tisztázza a tényállást és meghozza döntését. # 22. § / Mediáció / A tényállás tisztázása, bizonyítás, meghallgatás 22. § (1) A Bizottság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, valamint szükség esetén bizonyítási eljárást felfolytatni. A tényállás tisztázására, valamint a bizonyításra a HJR -ben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a jelen fejezetben lévő eltérésekkel. (2) A Bizottság a tényállás tisztázása érdekében elsőként a panasztevőt, majd a bepanaszoltat, ezt követően a tanúkat, és a szakértőt hallgathatja meg. Ezen túlmenően a Bizottság iratokba tekinthet be, helyszíni szemlét tarthat, és más bizonyítási eszközöket vehet igénybe. (3) Az eljárás során a Bizottság dönthet úgy, hogy a panasztevőt és/vagy a bepanaszoltat meg kívánja hallgatni, de ők is kérhetik személyes meghallgatásukat. A meghallgatás szükségességéről a Bizottság dönt azonban, ha a panasztevő és/vagy a bepanaszolt kéri a meghallgatást, annak eleget kell tenni. (4) A panasztevő és/vagy a bepanaszolt jogosult az eljárás során legalább egyszeri szóbeli meghallgatását kérni, jogosult továbbá írásban vagy szóban nyilatkozatot tenni, valamint írásban kérni az eljárás lefolytatását szóbeli meghallgatásának mellőzésével. (5) Amennyiben a panasztevő a meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, és amennyiben annak minden feltétele fennáll, a Bizottság a 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján megszünteti az eljárást. Amennyiben a bepanaszolt a meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, távolmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. A tárgyalás a bepanaszolt távollétében is megtartható, azon a jelenlévő panasztevő és/vagy az eljárás egyéb résztvevői meghallgathatóak, és az ügy érdemben tárgyalható, a tényállás feltárható és határozat hozható. (6) Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy az ügy érdemi elbírálásához a panasztevő és/vagy a bepanaszolt személyes meghallgatása szükséges, de az ülésen ezen személy(ek) nem jelent(ek) meg, az ülést elhalasztja, és a megismételt ülésre a panasztevőt és/vagy a bepanaszoltat ismét meghívja. (7) Az eljárás során a panasztevőnek (jogsérelmet szenvedett félnek) kell valószínűsítenie, hogy: a) a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte és b) a jogsérelmet szenvedő személy vagy csoport a jogsértéskor – ténylegesen vagy a bepanaszolt feltételezése szerint – rendelkezett a 4. § (1) e) pontban meghatározott valamely védett tulajdonsággal. (8) A (7) bekezdésben foglaltak valószínűsítése esetén a bepanaszoltnak kell bizonyítania, hogy a) a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy b) az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. (9) A tanú nem lehet jelen a panasztevő, a bepanaszolt vagy az eljárás más résztvevője meghallgatásakor. (10) A tanú(k) vagy az eljárás egyéb résztvevőinek meghallgatásakor, vagy a # 22. § / A tényállás tisztázása, bizonyítás, meghallgatás / A Bizottság döntése tényállás tisztázása érdekében folytatott egyéb bizonyítási eljárásokon a panasztevő és a bepanaszolt jogosult jelen lenni, továbbá a jogosult a meghallgatott személyeknek kérdéseket feltenni, a bizonyítással kapcsolatos észrevételeit közölni, kivéve az olyan személy meghallgatásakor, akinek természetes személyazonosító adatainak és a lakcímének zárt kezelését rendelte el a Bizottság. (11) Ha a tanú, vagy a bepanaszolt vallomása a panasztevő nyilatkozatával vagy más tanúk vallomásával ellentétes, ennek tisztázását – szükség esetén – szembesítéssel kell megkísérelni. (12) A személyes meghallgatás lényeges tartalmát rögzítő hangfelvétel alapján készült jegyzőkönyvet tizenöt (15) napon, angol nyelvű eljárás esetén harminc (30) napon belül kell elkészíteni. Erről a meghallgatott személyt előzetesen tájékoztatni kell. A jegyzőkönyv röviden, összefoglaló jelleggel tartalmazza a meghallgatáson elhangzottakat. A jegyzőkönyvet a panasztevő és a bepanaszolt a meghallgatást követő tizenöt (15) munkanapon belül megtekintheti. A jegyzőkönyvet csak kifejezett kérés esetén kell megküldeni a panasztevőnek és/vagy a bepanaszoltnak. A panasztevő és/vagy a bepanaszolt a jegyzőkönyv tartalmára – annak kézhezvételét követő 8 napon belül – annak kiegészítését, kijavítását kérheti. # 23. § / A tényállás tisztázása, bizonyítás, meghallgatás / A Bizottság döntése 23. § (1) Határozatot kell hozni az egyedi ügyekben történő eljárás, vagyis a hallgatói esélyegyenlőségi panasz ügyében. A Bizottság döntését – csak a tagok és a titkár jelenlétében tartott – zárt ülésén hozza meg, amelyet határozatba foglal. (2) A Bizottság határozatát abszolút többséggel hozza meg. (3) A Bizottság a határozatot kizárólag az ülésén közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. (4) A határozat bevezető részében meg kell jelölni az ügy számát, a határozatszámot, az Egyetem és a Bizottság megnevezését, valamint az esélyegyenlőségi tárgyalás helyét, idejét. (5) A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a panasztevő nevét, a képzést, amelyen amennyiben a panasztevő tanulmányokat folytat és Neptun kódját (amennyiben ilyennel rendelkezik), állandó lakcímét vagy tartózkodási helyét; b) annak megállapítását, hogy az egyenlő bánásmód, valamint esélyegyenlőség sérelme megvalósult-e vagy sem, amennyiben igen, a sérelem pontosan milyen jog megsértésével, milyen módon következett be, azaz milyen esélyegyenlőségi szabály sérült; c) a Szabályzat 23. § (7) bekezdésében javasolt intézkedést; d) a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket. (6) A határozat indokolásának tömören tartalmaznia kell: a) a megállapított tényállást; b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését, utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a Bizottság valamely tényt nem talált bizonyítottnak vagy amely miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte; c) annak kifejtését, hogy a megvalósított magatartás az egyenlő bánásmód követelményét hogyan, miben sértette meg, vagy ha nem bizonyítható az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a Bizottság ezt miért látja így, vagy nem valósult meg egyenlő bánásmód követelményének megsértése, ezt a Bizottság mire alapozza; d) azt, hogy a Bizottság miért a rendelkező részben foglalt intézkedés(eke)t javasolja; e) hivatkozást azokra a rendelkezésekre, szabályzatokra, jogszabályokra, amelyen a Bizottság döntése alapszik. (7) Amennyiben a Bizottság a panasznak helyt ad és megállapítja az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, határozatának rendelkező részében felhívja az intézkedésre/döntésre jogosultat a sérelmes helyzet (magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat) megszüntetésére, javaslatot tesz annak orvoslására, a szükséges intézkedés(ek) megtételére. # 24. § / Jogorvoslat / Másodfokú eljárás 24. § (1) A Bizottság érdemi határozata ellen a panasztevő vagy meghatalmazottja, a közléstől számított tizenöt (15) napon belül írásban fellebbezhet. (2) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési jogáról lemondhat. (3) A fellebbezést a Bizottságnak címezve kell benyújtani a Bizottság titkáránál. A fellebbezést a Bizottság iktatja, majd az elsőfokú iratok eredeti példányával és a felterjesztéssel együtt nyolc (8) munkanapon belül megküldi a Másodfokú Bizottságnak. (4) A fellebbezésnek halasztó hatálya van. (5) A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt a hallgatót is, akinek a hallgatói jogviszonya időközben megszűnt. # 25. § / Jogorvoslat / Másodfokú eljárás 25. § (1) A jogorvoslati kérelem tárgyában az Másodfokú Bizottság jár el. (2) A jogorvoslati eljárásra jelen szabályzat 6. § – 23. § -ában foglalt rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) A fellebbezést harminc (30) napon belül el kell bírálni, amely határidőt az elnök egyszer harminc (30) nappal meghosszabbíthatja. b) Az ügyintézési határidő az ügy összes iratának Másodfokú Bizottsághoz érkezését követő napon kezdődik. c) A Másodfokú Bizottság munkájában a 9. § (6) bekezdésén túl nem vehet részt az a személy, aki az elsőfokú eljárásban részt vett vagy annak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el azzal, hogy az elfogultság bizonyítása annak a kötelezettsége, aki az elfogultságra hivatkozik. Ez a szabály nem zárja ki az elsőfokú eljárásban részt vevő titkár részvételét a másodfokú eljárásban. A Másodfokú Bizottság három bizottsági tagból áll, amelyből egy bizottsági tagot a HÖK delegál. A Másodfokú Bizottság tagjait a rektor kéri fel eseti jelleggel. d) Ha a fellebbezés elkésett vagy azt nem a jogosult terjesztette elő, a Másodfokú Bizottság a fellebbezést visszautasíthatja. e) A Másodfokú Bizottság az elsőfokú eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték értékelésére is jogosult. f) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. # 26. § / A Másodfokú határozat / A döntés véglegessé válása 26. § (1) A Másodfokú Bizottság határozatát abszolút többséggel hozza meg. (2) A Másodfokú Bizottság az elsőfokú határozatot: a) helybenhagyja, b) megváltoztatja, c) hatályon kívül helyezi és a Bizottságot új eljárásra utasítja, d) megsemmisíti, ha azt nem a hatáskörrel rendelkező hozta. Ebben az esetben ezzel egyidejűleg értesíti az eljárás megindítására jogosultat. # 27. § / A döntés véglegessé válása / Egyéb jogorvoslatok 27. § (1) Az elsőfokú határozat véglegessé válik, ha: a) ellene nem fellebbeztek és a fellebbezési határidő letelt, b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, c) a Másodfokú Bizottság az elsőfokú döntést helybenhagyta. (2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a határozat a fellebbezési határidő utolsó napját követő 3. napon véglegessé válik. (3) A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén véglegessé válik a döntés: a) az elsőfokú döntés közlésekor, ha a fellebbezésre jogosult személyek a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, b) a lemondás vagy visszavonás a Bizottsághoz való megérkezésének napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt a fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését. (4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az elsőfokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik véglegessé. (5) A másodfokú döntés a közléssel válik véglegessé. # 28. § / Egyéb jogorvoslatok / ADATKEZELÉS 28. § (1) A panasztevő jogosult – jelen Esélyegyenlőségi Szabályzatban biztosított panasztételi jogán túl – az Egyetemmel szemben az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának elkülönült szervezeti egységéhez, az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságához előterjesztett kérelmében közigazgatási hatósági eljárást kezdeményezni az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt. # 29. § / ADATKEZELÉS / ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 29. § (1) A hallgatói esélyegyenlőségi ügyekkel kapcsolatos adatokat az Nftv. alapján a Tanulmányi Ügyek a Neptunban tartja nyilván. Ezen adatokhoz kizárólag azon személyek férhetnek hozzá, akiknek munkaköri kötelessége ezen adatok kezelése vagy feladatuk ellátáshoz a személyes adat megismerése szükséges. (2) Az Egyetemnek, mint adatkezelőnek a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó tevékenységek keretében megvalósuló adatkezelései részletes körülményeit rögzítő, a GDPR 13. és 14. cikkei szerinti adatkezelési tájékoztatója a hallgatói NEPTUN felületről érhető el. A hallgató a beiratkozási lap-képzési szerződés aláírásával a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi. # 30. § / ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 30. § (1) Jelen Szabályzat hatályba lépését követő tizenöt (15) napon belül meg kell alakítani az eljáró bizottságokat: Hallgatói Esélyegyenlőségi és Egyenlő Bánásmód Bizottságot. (2) A bizottságok megalakításáért a rektor felelős. A bizottságok megalakítását az érintettek megkeresésével és a delegálásával a jogi vezető támogatja. # 31. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / TARTALOMJEGYZÉK 31. § (1) Jelen Szabályzatot a Szenátus 2025. december 11-i ülésén fogadta el és 2025. december 19-én lép hatályba. (2) Jelen Szabályzatot a hatálybalépést követően kezdődő, hallgatókra vonatkozó esélyegyenlőségi eljárásokra kell alkalmazni. (3) A jelen Szabályzat hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyeket a Szenátus SZ–64/2016/2017. (2016. XII. 19.) számú határozatával elfogadott Budapesti Corvinus Egyetem Esélyegyenlőségi Szabályzata szerint kell lefolytatni. (4) Jelen Szabályzat a Hallgatói Követelményrendszer 10. részét képezi. Budapesti Corvinus Egyetem 1 Hallgatói követelményrendszer 10. rész: Hallgatói esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód szabályzat 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA 1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1 KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK 2 FOGALMAK 2 ALAPELVEK 4 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI FELADATOKAT ELLÁTÓ TESTÜLETEK ÉS SZEMÉLYEK 6 ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 6 HALLGATÓI ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÉS EGYENLŐ BÁNÁSMÓD BIZOTTSÁG 6 A Bizottság összetétele 6 A Bizottság feladata 7 A Bizottság ügyrendje 8 A BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÜGYEKBEN 8 A Bizottság nem egyedi ügyekben történő eljárása 8 A Bizottság eljárása egyedi ügyekben 9 # 31. § / A döntés véglegessé válása 17 / Egyéb jogorvoslatok 17 A tényállás tisztázása, bizonyítás, ADATKEZELÉS 18 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 18 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18