Doktori (PhD) szabályzat

# Módosította: SZ–45/2025/2026. (2026. VI. 3.) számú határozat / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
Hallgatói követelményrendszer 8. rész: Doktori (PhD)

# 1. § / A SZABÁLYZAT HATÁLYA / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK
1. § (1) Az Egyetemi Doktori Szabályzat (a továbbiakban: EDSZ vagy Szabályzat) hatálya kiterjed: a) 2 a doktori képzésre történő felvételi eljárásra, b) 3 a doktori képzésre történő átvételi eljárásra, c) a doktori képzésre, d) a doktori fokozatszerzésre irányuló eljárásra (a továbbiakban doktori eljárás), e) a doktori fokozat (PhD) odaítélésére, f) a kitüntetéses doktorrá avatásra, g) a tiszteletbeli doktori cím odaítélésére, h) a tiszteletbeli doktor és professzor cím odaítélésére, i) a külföldön szerzett tudományos fokozat honosítására, j) az a)–i) pontban közreműködő személyekre, szervezeti egységekre és testületekre, k) a doktori képzésre felvételi kérelmet benyújtó jelentkezőkre, doktori képzésre átvételi kérelmet benyújtó személyekre, a doktori képzésben részt vevő doktoranduszokra, l) a felvételi, illetve átvételi eljárásban résztvevő, valamint a doktori képzésben részt vevő oktatókra, m) a felvételi és átvételi eljárásban részt vevő, valamint a doktori képzés ügyvitelét végző munkatársakra. (2) Jelen Szabályzat területi hatálya kiterjed minden olyan képzési helyre, ahol az Egyetem képzést folytat. (3) 4 A doktori képzésre jelentkezők számára a felvételhez, felvételihez kapcsolódó előírásokat jelen Szabályzat tartalmazza. (4) A doktorandusz hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire vonatkozó előírásokat jelen Szabályzat tartalmazza azzal, hogy az itt nem szabályozott kérdésekben a Tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

# 2. § / A SZABÁLYZAT HATÁLYA / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK
2. § (1) A Szabályzat megalkotására felhatalmazó jogszabály: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény. (2) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.), c) a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rend.), d) a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fkr.), e) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) f) az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.), g) az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr4.), h) az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), i) 1 a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.), j) 2 a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje (továbbiakban: HJR), k) 3 a Tanulmányi és vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ), l) 4 a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat (továbbiakban: HTJSZ), m) 5 a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat (a továbbiakban: HFKSZ), n) 6 Hallgatói esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód szabályzat, o) 7 Külföldi részképzési szabályzat, p) 8 a Doktori Iskolák működési szabályzatai (a továbbiakban: DI MSZ) q) 9 Etikai Kódex, r) 10 Plágiumszabályzat, s) 11 Iratkezelési szabályzat. (3) Az EDSZ-hez kapcsolódó rendelkezések és tájékoztatók különösen: a) 12 külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismeréséről szóló vezetői bizottsági rendelkezés, b) tanév időbeosztása, c) 13 doktori cselekmények online lebonyolításáról szóló kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesi rendelkezés; d) félévkezdés eljárásrendjéről szóló kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesi rendelkezés, e) 14 doktori képzések felvételi eljárás ütemezésének eljárásrendje (kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesi rendelkezés), f) 15 a doktori témavezetés elszámolásáról szóló kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesi rendelkezés,

# 3. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
3. § (1) Az EDSZ értelmében: a) doktorandusz: a doktori képzésben részt vevő hallgató, akit a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek; b) doktori disszertáció/értekezés: a doktorandusz által készített írásmű, amellyel bizonyítja, hogy a doktori fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes; c) doktori fokozat: az Egyetemi Doktori Tanács (EDT) által odaítélhető tudományos fokozat (PhD), amely megszerzésének feltételeit a jelen Szabályzat rögzíti; d) doktori fokozatszerzési eljárás: a doktori képzés kutatási és disszertációs szakasza, amelybe a 2016. szeptember 1. után kezdett doktoranduszoknak sikeres komplex vizsga, 2016. szeptember 1. előtt kezdett doktoranduszoknak az abszolutórium megszerzése esetén lehet belépni; e) doktori iskola: a doktori képzés szervezeti alapegysége, doktori képzés kizárólag doktori iskola (a továbbiakban: doktori iskola vagy DI) keretében folyhat; f) doktori iskola oktatója: az a tudományos fokozattal rendelkező oktató vagy kutató, akit a DI vezetőjének javaslatára a doktori iskola tanácsa (a továbbiakban: doktori iskola tanácsa vagy DIT) alkalmasnak tart a DI keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására; g) doktori iskola tanácsa: a DI vezetőjének munkáját segítő testület; h) doktori iskola vezetője: az EDT által megbízott MTA doktora címmel és/vagy kimagasló nemzetközi tudományos elismertséggel rendelkező törzstag egyetemi tanár, aki felelős az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért; i) doktori képzés: a doktori iskola tudományágának sajátosságaihoz és a doktoranduszok igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység, amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll; j) 1 doktori program: egy doktori iskolán belül működő, szűkebb tudományterületet lefedő képzési egység; k) 2 doktori téma: olyan kutatási részterület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása folyamatában a doktorandusz – a témavezető(k) irányításával – elsajátítsa a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhető tudományos eredményhez jusson, és erről publikációk, tudományos előadások, majd doktori disszertáció formájában bizonyosságot tegyen azzal, hogy a meghirdetendő doktori témákat a DIT hagyja jóvá; l) 3 doktori téma kiírója: az a tudományos fokozattal rendelkező oktató vagy tudományos kutató, akinek témahirdetését a DIT jóváhagyta; m) 4 doktori téma vezetője: az a tudományos fokozattal rendelkező, aktív kutatói tevékenységet folytató oktató vagy kutató, akinek témahirdetését a DIT jóváhagyta és aki felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját és felkészülését a fokozatszerzésre.;

# 3. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
n) 5 doktori tézisek: az önálló tudományos munkásság eredményeit összefoglalóan bemutató írásmű a doktori disszertáció tézisfüzete. Az eredményeket egységes, önmagában érthető rendszerben kell bemutatni, az új megállapításokat tételesen közreadni, a pályázó szakmai publikációinak bibliográfiáját felsorolni; o) 6 egyetemi doktori nyilvántartás: az egyetemi doktori képzésbe felvételt nyert és az abban részt vevő doktoranduszokról, valamint az Egyetemen doktori fokozatot szerzett személyekről és a fokozat adatairól vezetett egyetemi nyilvántartás, amelyet az Egyetem a Neptunban vezet; p) 7 Egyetemi Doktori Tanács: a doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére a Szenátus által létrehozott testület; q) 8 félév: doktori képzés esetén minden tanév szeptember 1. napjától január 31. napjáig és február 1. napjától augusztus 31. napjáig tartó oktatásszervezési időszak; r) 1 képzési és kutatási szakasz: a doktorandusz és az intézmény között fennálló négy (4) féléves hallgatói jogviszony, amelynek tartalmát a doktorandusznak és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogai és kötelezettségei alkotják. A negyedik (4.) félév komplex vizsgával zárul; s) 2 komplex vizsga: a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás szerves része, a doktorandusz tudományágában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája. A komplex vizsga méri, értékeli a doktorandusz tanulmányi és kutatási előmenetelét, valamint igazolja kutatásra való rátermettségét; t) 3 kutatási és disszertációs szakasz: a doktorandusz és az intézmény között fennálló négy (4) féléves hallgatói jogviszony, amely során a képzési és kutatási szakaszt sikeres komplex vizsgával záró doktorandusz beléphet a doktori fokozat megszerzésére irányuló négy (4) féléves kutatási és disszertációs szakaszba. A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a komplex vizsgára egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a komplex vizsgára történő jelentkezés egyéni felkészüléses doktoranduszok számára előírt követelményeit. Ez utóbbi esetben a hallgatói jogviszony a komplex vizsga sikeres teljesítésével jön létre; u) 4 külsős: olyan, legalább PhD fokozattal rendelkező személy, aki szerepet vállal a doktori cselekmények lebonyolításában és/vagy a doktori képzés szervezetében tisztséget tölt be, a Budapesti Corvinus Egyetemmel munkaviszonyban nem áll, és a doktori cselekményben való részvételre vagy a doktori szervezetben betöltendő tisztségre szóló felkérést megelőző három (3) évben sem állt; v) 5 programigazgató: a doktori program CDI dékán által kinevezett vezetője, aki felelős a program tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért; w) 6 publikáció: a doktorandusz aktív közreműködésével készült, egyvagy többszerzős tudományos közlemény, amelyben új tudományos eredmények kerültek

# 3. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
közreadásra (nyomtatott vagy elektronikus formában) magyar vagy az adott tudományterület számára releváns idegen nyelven, és amelyet a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) tudományos közleményként rögzítenek, jellemzően folyóiratcikk, könyv vagy könyvfejezet, tanulmánykötet vagy tanulmánykötet-fejezet, konferenciakiadvány; x) 7 tanév: doktori képzés esetén a tanév tizenkét (12) hónapból álló oktatásszervezési időszak, amely a szeptember 1. napjától augusztus 31. napjáig tartó időszakot jelenti; y) 8 tanév időbeosztása: azon szabályozó dokumentum, amelyben az Egyetem meghatározza az adott tanév belső ütemezését és amelyet az Oktatási Bizottság fogad el. A tanév időbeosztását jelen bekezdés q) és x) pontjainak figyelembevételével kell kialakítani úgy, hogy a TVSZ tanév időbeosztására vonatkozó rendelkezéseit doktori képzésben is alkalmazni kell az alábbi eltérésekkel: xa) a vizsgaidőszak félévenként öt (5) hét és nincs záróvizsgaidőszak, xb) 9 doktori védés nem képezi a tanév időbeosztás részét, hanem egyedi ütemezés szerint történik azzal, hogy július és augusztus hónapban a nyilvánosság kizárásának elkerülése végett nincs védés szervezve, az ettől való eltérést a Corvinus Doktori Iskolák dékánja az illetékes DI vezető javaslatára engedélyezhet. z) 1 törzstag: az EDT által megbízott teljes munkaidőben, munkaviszonyban foglalkoztatott oktató, tudományos kutató, az intézményben emeritált professzor emeritus/emerita vagy az intézménnyel együttműködő kutatóintézetben foglalkoztatott teljes munkaidejű tudományos tanácsadó/kutatóprofesszor. Felsőoktatási nyilatkozatát az intézményben adta le. Tudományos fokozattal rendelkezik a doktori iskola tudományágában, annak kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet folytat, témavezetésével legalább egy doktorandusz doktori fokozatot szerzett. A doktori iskolában témavezetői tevékenységet vállal. (2) Jelen Szabályzatban használt további fogalmakon a Felvételi szabályzat, a TVSZ, a HTJSZ, és a vonatkozó jogszabályok fogalmait kell érteni.

# 4. § / FOGALMAK / ALAPELVEK
4. § (1) Az EDSZ alkalmazása során a TVSZ-ben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni, jelen §-ban foglalt eltérésekkel. (2) 2 Amennyiben az EDSZ, TVSZ vagy a DI-k működési szabályzatai (továbbiakban: MSZ-ei) vagy a hallgatók tanulmányi és/vagy vizsgakövetelményeit meghatározó egyéb dokumentumok rendelkezései egymásnak ellentmondanak vagy egy rendelkezés többféleképpen is értelmezhető, a hallgatók számára kedvezőbb értelmezést kell alkalmazni valamennyi érintett hallgatóra vonatkozóan. (3) 3 Amennyiben az EDSZ-ben vagy a TVSZ-ben valamely döntés meghozatalára vonatkozóan nincs meghatározva a hatáskörrel rendelkező személy, az elsőfokú döntés meghozatalára a Corvinus Doktori Iskolák dékánja jogosult. A kiadmányt az Egyetemi Doktori Iroda vezetője hitelesítheti. (4) 4 Jelen Szabályzatban foglalt szabályoktól a jogszabályok keretei között vis maior esetén a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes eltérő szabályt alkothat, ami lehet rendszerszintű, de lehet adott képzésre, tantárgyra stb. vonatkozó is. A vis maior helyzetté nyilvánítás a Vezetői Bizottság hatásköre. A kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes jelen bekezdésben biztosított jogköre nem terjed ki az egyedi doktorandusz hallgatói ügyekben hozott döntésre, azaz a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes ez alapján egyedi hallgatói ügyben nem térhet el az EDSZ szabályaitól. Egyedi hallgatói ügyben a méltányossági szabályok szerint a Corvinus Doktori Iskolák dékánja jár el. AZ ÜGYINTÉZÉS MÓDJA TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKBEN

# 5. § / ALAPELVEK / Az EDSZ szerint eljáró személyek és testületek
5. § (1) Doktorandusz hallgatók tanulmányi és vizsgaügyei esetében az ügyintézés módjára a TVSZ vonatkozó előírásait kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy az EDSZ hatálya alá tartozó ügyekben hozott döntések kiadmányainak hitelesítésére az Egyetemi Doktori Iroda vezetője jogosult. AZ EDSZ HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÜGYEK DÖNTÉSHOZATALI RENDJE

# 6. § / ALAPELVEK / Az EDSZ szerint eljáró személyek és testületek
6. § (1) Az EDSZ rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező személyek és testületek: a) szabályozási jogkörrel a Szenátus, valamint a Vezetői Bizottság, b) szabályozási jogkörrel, valamint döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel az Egyetemi Doktori Tanács (a továbbiakban: EDT), c) szabályzatvéleményezési jogkörrel a Doktori Kabinet, d) döntéshozó és/vagy jóváhagyó és szabályzatvéleményezési jogkörrel a Doktori Iskolák Tanácsa (a továbbiakban: DIT), e) szabályozási jogkörrel és döntéshozó (kötelezettségvállaló) jogkörrel a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes, f) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a rektor, g) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a Corvinus Doktori Iskolák dékánja (a továbbiakban: CDI dékán), h) döntéshozó és/vagy jóváhagyó jogkörrel a Doktori Iskolák vezetői (a továbbiakban: DI vezető), i) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a témavezető, j) 1 döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a programigazgatók, k) döntéshozó és képviseleti jogkörrel az oktatók, l) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti jogkörrel az Egyetemi Doktori Iroda vezetője (a továbbiakban: EDI irodavezető), m) képviseleti jogkörrel az EDI irodavezető által kijelölt EDI koordinátor, n) 2 döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a Jog és Beszerzés vezetője (a továbbiakban: jogi és beszerzési vezető). (2) Az EDSZ rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek: a) Egyetemi Doktori Iroda (a továbbiakban: EDI), b) Doktori Iskolák (a továbbiakban: DI), c) Jog és Beszerzés (a továbbiakban: JB). (3) Az EDSZ rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező további testületek: a) EDT, mint kreditátviteli bizottság (a továbbiakban: KÁB), b) az illetékes felvételi bizottságok, c) Habilitációs Bizottság, d) Etikai Bizottság, e) Hallgatói Fegyelmi Bizottság, f) Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság, g) Hallgatói Felülbírálati Bizottság, h) Fogyatékosügyi Bizottság.

# 7. § / Az EDSZ szerint eljáró személyek és testületek / Egyetemi Doktori Tanács (EDT)
7. § (1) Az EDT a doktori képzés és fokozatszerzés legmagasabb szintű döntéshozó testülete, amely kialakítja és felügyeli a doktori képzés és a fokozatszerzés egyetemi rendszerét, biztosítja a tudományos fokozat jó minőségét és a különböző tudományterületeken, tudományágakban odaítélendő fokozatok nemzetközi kompatibilitását. (2) Az EDT tagjai: a) 3 Az EDT szavazati jogú tagjai – a Doktorandusz Önkormányzat képviselője kivételével – kizárólag olyan személyek lehetnek, akik megfelelnek a törzstagság feltételeinek. A szavazati jogú tagok legalább egyharmada külsős kell, hogy legyen. Az EDT tagjainak kiválasztása során törekedni kell arra, hogy az Egyetemen művelt valamennyi tudományág és valamennyi DI arányos képviseletet kapjon. Az EDT-ben minden DI-t három (3) szavazati jogú tag képvisel, akik közül a DI vezetője hivatalból tagja az EDT-nek, rajta kívül az adott DI törzstagjai közül a DIT által választott egy (1) tag és a DIT által felkért egy (1) külsős tag (habilitált doktor, lehetőleg egyetemi tanár) javasolható az EDT-be. b) Az EDT szavazati joggal rendelkező elnökének személyére az Egyetem doktori iskoláinak MTA doktora címmel rendelkező törzstagjai közül a Doktori Kabinet tesz javaslatot a rektor felé. c) Az EDT-nek hivatalból tagja a Doktorandusz Önkormányzat ― Alapszabályban meghatározott ― képviselője, azonban nem rendelkezik szavazati joggal: a doktori fokozat odaítélése, visszavonása, a habilitált doktori cím odaítélése, visszavonása és a külföldön szerzett doktori fokozat honosítása, visszavonása ügyekben. d) A kivételi körbe tartozó ügyekben a Doktorandusz Önkormányzat képviselője tanácskozási joggal vesz részt. (3) Az EDT elnöke és választott tagjai személyére – a törzstagokra vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett – a Doktori Kabinet felterjesztése alapján a rektor tesz javaslatot a Szenátusnak. Az EDT elnökét az EDT tagjai közül ― a Szenátus véleménye alapján ― a rektor bízza meg, tagjait – a Doktorandusz Önkormányzat képviselője kivételével – a Szenátus választja meg három (3) éves időtartamra. Az elnök és a tagok egymást követő időszakokban többször újraválaszthatók. (4) Tanácskozási joggal állandó meghívottak az EDT üléseire a rektor, a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes és a CDI dékán. (5) Az EDT: a) állást foglal a DI-k működésének általános érvényű kérdéseiben és irányelveket állapít meg a működésük számára; b) véleményezi a DI-k létesítésének és módosításának javaslatát, indokolt esetben kezdeményezi a DI-k megszüntetését; c) a DI vezető (a pozíció betöltetlensége esetén a CDI dékán) előterjesztésére megválasztja a DI-k vezetőjét, megbízza és felmenti a DIT választott tagjait; d) a DI-k javaslatát figyelembe véve dönt a törzstagok személyéről; e) a Szenátus részére rendszeresen értékeli az Egyetemen folyó doktori képzést és

# 7. § / Az EDSZ szerint eljáró személyek és testületek / Egyetemi Doktori Tanács (EDT)
fokozatszerzést, a DI-k munkáját; f) a CDI dékán előzetes egyetértése mellett dönt az Országos Doktori Tanács (a továbbiakban: ODT) által meghatározott magyar állami ösztöndíjas helyeknek az DI-k közötti elosztásáról; g) 1 a DI vezetők előterjesztése alapján megvitatja a felvételi rangsorokat, jóváhagyja azokat, valamint az egyéni képzésre jelentkezettek, valamint a külföldi jelentkezők felvételéről; h) a DI vezető előterjesztésére elfogadja a DI-k MSZ-ét és a Minőségbiztosítási Szabályzatot; i) létrehozza a komplex vizsga vizsgabizottságot; j) 2016 előtti képzésben kezdett és abszolutóriumot szerzett doktoranduszok esetében a doktorandusz és a témavezető együttes kérelmére, a DI előterjesztése alapján engedélyezi a fokozatszerzési eljárásba való belépést; k) dönt a doktori fokozat és a habilitált doktori cím odaítéléséről, a külföldön szerzett doktori fokozat honosításáról és az általa adományozott fokozatok, címek visszavonásáról; l) véleményezi a Szenátus részére a rektornak a tiszteletbeli doktori és a tiszteletbeli doktori és professzori cím adományozására tett előterjesztéseit; m) a DI vezető előterjesztése alapján dönt a DI-k tantervéről, annak módosításáról; n) dönt a kreditelismerésekről; o) jelen Szabályzatban és a DI-k MSZ-ében dönt a komplex vizsga követelményeiről; p) a DI vezető javaslatára kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, a disszertációs bírálóbizottság tagjait és a hivatalos bírálókat, továbbá jóváhagyja a doktori témavezetők körét és a doktori iskola oktatóinak személyét; q) jelen Szabályzatban és a DI-k MSZ-ében meghatározza a fokozatszerzés nyelvi követelményeit; r) a DI vezető előterjesztése alapján dönt a doktori disszertáció nyilvános védésének bírálóbizottságáról, a habilitációs pályázat befogadásáról és a habilitációs bírálóbizottságról; s) a bírálóbizottság véleménye alapján dönt a zárt védés iránti kérelemről (így különösen a zárt védés elvi lehetőségéről, ha az elvi lehetőség biztosított, annak elveiről és az elvek mentén az adott kérelemről; t) a vonatkozó jogszabályok és a jelen Szabályzat keretein belül a doktorandusz és a témavezető együttes kérelme és a DIT támogatása esetén engedélyezi a doktorandusz fokozatszerzési eljárásának meghosszabbítását. (6) 1 Az EDT elnökének hatáskörébe tartozik az EDT ülésének összehívása, a napirend megállapítása, az előterjesztők kijelölése, ad hoc bizottságok felkérése, az ülések vezetése és a határozatok aláírása, továbbá az EDT képviselete az Egyetem szakmai és protokolláris eseményein. Az EDT elnöke az EDT ülésének előkészítése során egyeztet az EDI vezetőjével, aki egyúttal az EDT titkára, és a CDI dékánjával, aki az ülés előkészítésében aktívan közreműködő Doktori Kabinet elnöke. Az EDT elnöke képviseli az Egyetemet az ODT-ben. (7) Az EDT félévenként legalább kétszer személyes jelenléttel ülésezik. Az ülésbe az

# 7. § / Az EDSZ szerint eljáró személyek és testületek / Egyetemi Doktori Tanács (EDT)
EDT elnökének előzetes értesítése után, nyomós indokból online is be lehet kapcsolódni, kivéve a titkos szavazást. A napirendi pontokat és a hozzájuk kapcsolódó előterjesztéseket az EDT titkára legkésőbb az ülést 48 órával megelőzően megküldi a résztvevőknek, ülésformától függetlenül. Kivételes esetekben az EDT ülése digitális platform alkalmazásával online is megtartható, az online ülés lebonyolításának feltételei megegyeznek a jelenléti ülés vonatkozásában előírtakkal. (8) Amennyiben az ügy jellege – egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel – lehetővé teszi, részletes írásbeli előterjesztés mellett az EDT elnöke a CDI dékánjával történő egyeztetés alapján írásbeli szavazást is elrendelhet. Ilyen esetben az ülés kezdete egyúttal a szavazás kezdete is. Az írásbeli szavazás esetében az EDT tagjai az előterjesztések kézhezvétele után 48 órán belül jelezhetik, ha az adott napirendi ponttal kapcsolatban további információra van szükségük, továbbá kezdeményezhetik, hogy személyes (jelenléti) vagy online megtartott tárgyalás után kerüljön sor szavazásra, majd határozathozatalra. Az EDT elnöke ezt követően döntést hoz az ülés formájáról. (9) A szavazás formái: nyílt vagy titkos szavazás. Online ülés esetében a titkos szavazást az Egyetem informatikáért felelős szervezeti egysége által meghatározott digitális alkalmazáson keresztül kell lebonyolítani; e-mailben csak nyílt szavazással eldöntendő kérdésről lehet szavazni, éspedig az EDT tagjának a CDI-ben rögzített e-mail címéről. A titkos szavazást igénylő döntések esetében a digitális alkalmazás használata kötelező. Az elektronikus (digitális alkalmazáson keresztül vagy email címről történő) szavazás elrendelésétől számítva legalább 24 órát biztosítani kell az EDT tagok számára a szavazatok leadására. Ha minden szavazat érvényesen beérkezik, akkor a szavazás az utolsó szavazat beérkezését követően lezárható. (10) Az EDT ülése határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint fele jelen van. Amennyiben a (2) bekezdés c) pontban felsorolt ügyekben kerül sor szavazásra, a határozatképesség megállapításánál a Doktorandusz Önkormányzatok (DÖK) képviselője nem tekintendő szavazati joggal rendelkező tagnak. Az EDT döntése érvényes, ha jelen levő tagjainak egyszerű többsége „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz. Nyílt szavazás alkalmával, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Titkos szavazást kell elrendelnie az elnöknek személyi ügyekben (DI vezetők, doktori fokozat, honosított doktori fokozat és habilitált doktori cím odaítélése stb.) és, ha azt az EDT valamelyik tagja kezdeményezi, és kezdeményezését az EDT jelen levő tagjainak több mint a fele támogatja. Titkos szavazáskor fennálló szavazategyenlőség a kérdés elutasítását jelenti. Ugyanazon ülésen ugyanabban a kérdésben csak egyszer rendelhető el

# 8. § / Egyetemi Doktori Tanács (EDT) / A doktori iskola
8. § (1) A doktori képzés szervezeti alapegysége a doktori iskola. Doktori képzés kizárólag DI keretében folyhat. (2) Az intézményben az alábbi doktori iskolák működnek (zárójelben a tudományág megnevezése, amelyben jogosult doktori [PhD] fokozat kiadására és habilitált doktori cím megszerzésére irányuló eljárás lefolytatására): a) Gazdálkodástani Doktori Iskola (gazdálkodás és szervezéstudományok); GDI b) Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola (közgazdaságtudomány; informatikai tudományok, gazdálkodás és szervezéstudományok); KGIDI c) Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola (közgazdaságtudomány; politikatudomány); NKPDI d) Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola (szociológiatudomány, médiaés kommunikációtudomány); SZKDI (3) A DI létesítésekor meg kell jelölni azt a tudományterületet, azon belül a tudományágat, amelyben a doktori képzést az Egyetem folytatni kívánja. (4) DI létesítését legalább hét (7) törzstag kezdeményezheti. A törzstagok többsége egyetemi tanár. Egy személy egyidejűleg csak egy doktori iskolában lehet törzstag. A két tudományágban működő (interdiszciplináris) doktori iskolában legalább kilenc (9) törzstagnak kell lennie, tudományáganként legalább három (3) törzstag, akik többsége egyetemi tanár, és kutatási tevékenységüket az adott tudományágban fejtik ki. A legalább három (3) tudományágban működő (multidiszciplináris) doktori iskolában tudományáganként legalább három (3) törzstagnak kell lennie. (5) 1 A DI vezetőjét a DI MTA doktora címmel és/vagy kimagasló nemzetközi tudományos elismertséggel rendelkező egyetemi tanár törzstagjai közül – a törzstagok többségének javaslatára – az EDT választja és a rektor nevezi ki három (3) éves időtartamra. A kinevezés többször meghosszabbítható. (6) 2 A DI tagjai azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket – a doktori iskola vezetőjének javaslatára, magas színvonalú tudományos teljesítményük alapján – a doktori iskola tanácsa jóváhagyással alkalmasnak tart a DI keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására. (7) A törzstagok készítik elő a DI létesítésének dokumentumait, amelyek a következőket tartalmazzák: a) a DI tudományterületi, tudományági besorolását; b) azokat a mesterképzési szakokat, amelyekre alapozva a felsőoktatási intézmény eleget tesz a jogszabályban foglalt feltételeknek; c) a DI kutatási területének megnevezését; d) a doktori fokozatszerzési eljárás eredményeként kiadható doktori fokozat elnevezését; e) a DI vezetésére jelölt személynek, a DI törzstagjainak és témavezetőinek, a DI további oktatóinak, meghívott hazai és külföldi oktatóknak, kutatóknak a nevét, az előző öt (5) év legfontosabb tudományos eredményeinek, alkotásainak dokumentációját; f) a DI képzési tervét;

# 8. § / A doktori iskola / A doktori iskola vezetője
g) a DI nemzetközi kapcsolatait, amelyek a működés során várhatóan figyelembe vehetők; h) a DI MSZ-t, valamint minőségbiztosítási tervét; i) az Egyetem által kötött, a DI tevékenységével kapcsolatos együttműködési megállapodásokat. (8) Az EDT, valamint a Vezetői Bizottság előzetes véleménye szükséges ahhoz, hogy a DI vezetőjének javasolt személy a DI létesítésére vonatkozó kérelmet – a rektor útján – a Szenátus elé terjessze döntésre. (9) A DI megszüntetéséről, fúziójáról az EDT vagy a rektor kezdeményezésére – a Vezetői Bizottság előzetes véleményének figyelembevételével – a Szenátus dönt. A rektor kezdeményezése esetén a Szenátus – döntése előtt – beszerzi az EDT véleményét.

# 9. § / A doktori iskola / A doktori iskola vezetője
9. § (1) A DI vezetőjének feladata a DI általános képviselete. A DI vezetője felelős az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért. A DI vezetője az Egyetemmel teljes idejű munkaviszonyban álló, MTA doktora címmel és/vagy kimagasló nemzetközi tudományos elismertséggel rendelkező egyetemi tanár törzstag lehet. (2) 1 A DI vezetőjét munkájában a DIT segíti. (3) 2 A DI vezetője: a) irányítja a DI-t és szavazati jogú tagként képviseli azt a DK-ban és az EDT-ben; b) javaslatot tesz a DI törzstagjaira, szükség esetén pótlásukra; c) javaslatot tesz az EDT részére a DIT tagjaira vonatkozóan, a CDI dékán részére pedig a DI programigazgatóira vonatkozóan; d) az EDT-nek javaslatot tesz a doktori felvételi bizottság tagjaira; e) javaslatot tesz az EDT részére a komplex vizsga és a doktori disszertációt bíráló bizottságának összetételére, valamint a hivatalos bírálók személyére; f) kijelöli az értekezéstervezet-vita bizottságát; g) a doktorandusz és a témavezető együttes kérelme alapján javaslatot tesz a fokozatszerzési eljárásba való belépésre; h) állást foglal a külföldi tudományos fokozat honosítása ügyében; i) javaslatot tesz a DIT részére a témavezető személyére vonatkozóan; j) a programigazgatókkal egyeztetve felkéri a tárgyfelelősöket, az oktatókat, a DIT által jóváhagyott témavezetőket, és nyomon követi munkájukat; k) a disszertáció nyilvános védését követően – a disszertációs bíráló bizottság értékelésének és szavazatának, a doktorandusz tanulmányi és kutatási teljesítményének, tudományos habitusának alapján javaslatot tesz a doktori fokozat odaítélésére, kitüntetéses doktorrá avatásra, egyéni kérelmekre (pályázatokra) – a témavezető és a programigazgató javaslata alapján – javaslatot tesz a tanulmányi és/vagy kutatómunkával összefüggő konferenciák, tanulmányutak költségtámogatására; l) a programigazgatókkal és az illetékes intézetvezetőkkel együttműködve összeállítja és előterjeszti az EDT részére a DI tantervét, majd karbantartja azt; m) aktívan közreműködik a DI MSZ-ének, valamint a doktori képzéssel kapcsolatos egyetemi szintű szabályozási dokumentumok összeállításában, módosításában; n) az EDI vezetőjével szakmai támogatóként szorosan együttműködik a DI adminisztrációjának zavartalan bonyolításában; o) képviseli a doktori iskolát az Egyetem protokolláris eseményein; p) közreműködik a DI költségvetésének összeállításában és végrehajtásában. (4) 3 A DI vezetője az iskola adminisztratív, irányítási, szervezői, minőségbiztosítási teendőinek ellátására programigazgató(ka)t kérhet fel. (5) 4 A programigazgató tevékenységét, feladatkörét a DI MSZ-e szabályozza. A programigazgató megbízását, annak visszavonását a DI vezetője a CDI dékánnál kezdeményezi. A megbízásról és annak visszavonásáról a CDI dékán dönt. A

# 10. § / A doktori iskola tanácsa (DIT) / A törzstag
10. § (1) A DIT a DI vezetőjének munkáját segítő testület. A DIT elnöke a DI vezetője, létszáma minimum öt (5) fő, hivatalból tagjai a programigazgatók. A DIT létrehozásánál törekedni kell a doktori programok arányos képviseletének biztosítására. A DIT-nek hivatalból tagja a Doktorandusz Önkormányzat (DÖK) ― Alapszabályban meghatározott ― képviselője. (2) DIT feladatai: a) jóváhagyja a témavezetők személyét, valamint jóváhagyja a doktori témakiírók és a doktori iskola oktatóinak személyét is; b) javaslatot tesz a meghirdetésre javasolt doktori témákra; c) jóváhagyja a doktori téma kiírója témahirdetését; d) jóváhagyja a doktorandusz doktori témáját; e) végzi a képzés közbeni teljesítményértékelést. (3) A DIT működését a DI MSZ-e szabályozza.

# 11. § / A doktori iskola tanácsa (DIT) / A törzstag
11. § (1) A törzstaggal szemben előírt szakmai-tudományos és munkajogi feltételek: a) a doktori iskola tudományágában és/vagy kutatási területén releváns tudományos fokozattal, valamint rangos hazai és nemzetközi folyóiratokban megjelent, a kutatási eredményeit igazoló, publikációkkal rendelkezzen; b) a doktori iskola tudományágában és/vagy kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet folytasson, amely az MTMT alapján vizsgálandó. Az egész életművét tekintve legyen legalább tíz (10) olyan közleménye, amely a MAB törzstagi akkreditációs követelményeinek megfelel, ezek közül legalább öt (5) az akkreditációs eljárást megelőző öt (5) évben jelent meg; c) a doktoranduszok vezetésére való alkalmasságát bizonyította azzal, hogy témavezetésével legalább egy (1) doktorandusz doktori fokozatot szerzett, vagy legalább két (2) fokozatot szerzett doktorandusznak társtémavezetője volt; d) a törzstagnak legalább egy képzési ciklusban és a ciklushoz tartozó fokozatszerzési eljárás időtartamára meg kell felelnie a törzstagsággal szemben előírt feltételeknek; e) vállalnia kell, hogy témavezetői tevékenységet is folytat a doktori iskolában (van témavezetett doktorandusza vagy aktuális témakiírása); f) folyamatosan karbantartja, frissíti a doktori adatbázisban (doktori.hu) lévő profilját (adatlapját) a hatályos jogszabályok, valamint a MAB előírásai alapján; az MTMT-ben naprakészen tartja a publikációit, hivatkozásait; g) az Egyetemen teljes munkaidőben, munkaviszonyban foglalkoztatott oktató vagy tudományos kutató, aki az Nftv. 26. § (3) bekezdése szerint nyilatkozatában működési feltételek meglétének mérlegeléséhez az Egyetemet jelölte meg; h) ha az a)–e) pontokban írt feltételeknek megfelel, az EDT jóváhagyásával törzstag lehet a professor emeritus vagy professor emerita (a továbbiakban együtt: professor emeritus) az Egyetem doktori iskolájában, amelyben emeritált. A professor emeritusok közül tudományáganként egy (1) tag vehető figyelembe az iskolaalapítást meghatározó törzstagok tekintetében; i) 1 ha az a)–e) pontokban írt feltételeknek megfelel, törzstag lehet kutatóintézetben, teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tudományos tanácsadó vagy kutatóprofesszor is, amennyiben az Egyetem a kutatóintézettel erre vonatkozó megállapodást kötött. Közülük egy tudományágban működő doktori iskola esetén legfeljebb két (2) tag, több tudományágban működő doktori iskola esetén tudományáganként egy (1) tag vehető figyelembe törzstagként; j) egy személy egyidejűleg csak egy doktori iskolában lehet törzstag.

# 12. § / A törzstag / A témavezető
12. § (1) A DIT jelen Szabályzatban foglaltak szerint a felvételt nyert doktorandusz mellé témavezetőt jelöl ki. Témavezetőnek az az oktató vagy tudományos kutató hagyható jóvá, aki PhD fokozattal rendelkezik, tudományágában folyamatosan, magas színvonalon kutat, és eredményeit rangos tudományos közleményekben publikálja. A témavezető doktoranduszhoz való rendelésének folyamatát a DI-k MSZ-ei szabályozzák. (2) Egy oktató egyidejűleg legfeljebb hat (6) doktorandusz témavezetője lehet. Egy doktorandusznak egyidejűleg legfeljebb két (2) témavezetője lehet. A társtémavezetés 50%-os témavezetői feladatellátásnak minősül. (3) Ha a doktorandusz kutatási témája indokolja, akkor a DIT külsős témavezetőt (társtémavezetőt) is kijelölhet a doktorandusz mellé. Ha a doktorandusz az Egyetemen kívüli kutatóhellyel vagy másik egyetemmel közös doktori képzésben vesz részt, akkor a DIT az Egyetemmel teljes állású munkaviszonyban lévő témavezetőt is kijelöl a doktorandusz mellé. (4) A témavezető feladata elsősorban az, hogy: a) a doktorandusszal személyes munkakapcsolatot alakítson ki, amelynek keretében felügyeli, segíti és szükség szerint irányítja a jelölt kutatómunkáját; b) segítse a doktoranduszt kutatási tervének kialakításában, és közösen megállapított menetrend szerint munkakapcsolatot tartson vele; c) rendszeresen beszámoltassa a doktoranduszt kutatómunkája alakulásáról, a felmerült problémákról, nehézségekről, azok kezelési módjáról; d) 1 véleményezze a doktorandusznak a DI számára készített beszámolóját, publikációs teljesítményét; jeleznie kell, ha a doktorandusz munkájában bármilyen késés, lemaradás következik be vagy, ha úgy látja, hogy a doktorandusz az előírt határidőn belül nem tudja sikeresen teljesíteni vállalt kutatási tervét; e) írásban véleményezze a doktorandusz értekezéstervezetét és doktori disszertációját, valamint nyilatkozzon azok benyújthatóságáról; f) részt vegyen a doktorandusz komplex vizsgáján, értekezéstervezetének vitáján és doktori disszertációjának nyilvános védésén; g) folyamatosan karban tartsa, frissítse a doktori adatbázisban lévő profilját (adatlapját) a jogszabályok, valamint a MAB előírásai szerint. (5) A témavezetőtől az Egyetemmel meglévő jogviszonyától függetlenül elvárható, hogy rendszeres szakmai kapcsolatot tartson a doktoranduszával. (6) A doktorandusz és a témavezető évente kölcsönösen értékelik az egymással meglévő együttműködést és az előrehaladást. (7) 2 A témavezető-váltás vagy -megszűnés különböző objektív (eltávozás, elhalálozás) és szubjektív (érdeklődés módosulása, viszony megromlása, szakmai segítség hiányosságai stb.) okok miatt fordulhat elő. Ezek mind a témavezető, mind a doktorandusz oldalán bekövetkezhetnek. A témavezető-váltás kezelése a DI vezető feladata és felelőssége. Szükség esetén új vagy társtémavezetőt kell kijelölni.

# 12. § / A témavezető / Corvinus Doktori Iskolák
(8) 3 A témavezető-váltást mind a doktorandusz, mind a témavezető kezdeményezheti. A témavezetés alól való felmentési kérelemről és az új témavezető kijelöléséről – a felek meghallgatását követően a DI vezetője véleményét kikérve – a DIT dönt. (9) 4 A témavezető feladatai ellátását vagy külön megállapodás keretében látja el, vagy azt óraterhelésként számolja el.

# 13. § / Corvinus Doktori Iskolák / Egyetemi Doktori Iroda
13. § (1) A Corvinus Doktori Iskolák (CDI) az Egyetemen zajló doktori képzést irányító, koordináló, a minőségbiztosításban aktívan közreműködő szervezeti egység. (2) Tevékenységét a Corvinus Doktori Iskolák Ügyrendje, valamint a Corvinus Doktori Iskolák Szervezeti és Működési Rendje alapján látja el. (3) Vezetője a Corvinus Doktori Iskolák dékánja, aki felel az Egyetemen zajló doktori képzéssel kapcsolatos igazgatási, tanulmányi, adminisztrációs és minőségbiztosítási feladatok ellátásáért. (4) 1 A Corvinus Doktori Iskolák egyeztető, véleményező fóruma a Doktori Kabinet (a továbbiakban: DK). A DK tagjai a doktori iskolák vezetői, programigazgatói, a jogi és beszerzési vezető, a Doktorandusz Önkormányzat elnöke, alelnöke, az EDI irodavezetője, a CDI dékánja, az EDT elnöke és a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes. A DK üléseit az EDT üléseit megelőzően tartja, de szükség esetén bármilyen, a doktori képzést érintő ügyben összehívható. (5) A DK napirendi pontjait a CDI dékánja az EDT elnökével és az EDI irodavezetőjével egyeztetve határozza meg, ülésein a CDI dékánja elnököl. Amennyiben bármilyen kérdésben szavazásra kerül sor, a támogató vagy elutasító véleményhez a jelenlévők egyszerű többsége elegendő.

# 14. § / Egyetemi Doktori Iroda / EDT mint kreditátviteli bizottság
14. § (1) A doktori képzés egyetemi szintű adminisztrációját az Egyetemi Doktori Iroda látja el. (2) Az EDI feladata a doktori képzéssel és az egyes doktori cselekményekkel kapcsolatos igazgatási és szervezési teendők, valamint a DI-k közötti koordinációs feladatok ellátása a Corvinus Doktori Iskolák Szervezeti és Működési Rendjében meghatározottak szerint.

# 15. § / EDT mint kreditátviteli bizottság / Hallgatói Felülbírálati Bizottság
15. § (1) A doktori képzésben a kreditátviteli bizottság feladatait az EDT látja el azzal, hogy hivatalbóli tag az EDT DÖK képviselője. (2) Amikor az EDT kreditátviteli ügyben eljár, a KÁB elnöke és tagjai részére külön megbízólevelet nem kell kiadni. (3) Az ügyviteli feladatokat a titkár látja el, aki az EDI vezetője vagy az általa írásban kijelölt munkatársa. (4) Amikor az EDT kreditátviteli ügyben eljár, tudományterületenként munkáját segítő albizottságokat hozhat létre. Az albizottságok három (3) tagúak. Az elnököt és a tagokat az EDT választja albizottságonként. Az albizottságok a kreditelismerésre vonatkozó kérelmeket véleményezik az EDT számára. (5) A kreditátviteli döntést az EDT hozza meg. (6) Az EDT kreditátvitelre vonatkozó pozitív döntéseit és azok érvényességi idejét a Neptunon keresztül minden hallgató és oktató számára hozzáférhetővé kell tenni. (7) Amikor az EDT kreditátviteli ügyben eljár, hatásköre: a) a kredit megállapításának alapjául szolgáló tudás összevetése, vizsgálata; b) előzetesen megszerzett, nem formális, informális tanulással elsajátított kompetenciák, korábbi munkatapasztalat tanulmányi követelmény teljesítéseként vagy kredittel történő elismerése, ideértve a szakmai gyakorlat körében elismerhető munkatapasztalatot is; így pl. részképzés, részismereti képzés keretében megszerzett kreditek elismerése és c) átvételi eljáráshoz kapcsolódó kreditelismerés.

# 16. § / Hallgatói Felülbírálati Bizottság / Felvételi Bizottság
16. § (1) Az EDSZ hatálya alá tartozó ügyekben másodfokon eljáró jogorvoslati testület a Hallgatói Felülbírálati Bizottság (továbbiakban: HFB). (2) A HFB összetételét és működésének részletes szabályait a HJR tartalmazza. (3) A másodfokú eljárás általános szabályait, valamint a döntések alakjára és tartalmára vonatkozó előírásokat, továbbá a határozatok kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására, kézbesítésére vonatkozó szabályokat a HJR tartalmazza, kivéve, ha az EDSZ speciális előírásokat tartalmaz, mert ez esetben az EDSZ előírásait kell alkalmazni és a HJR háttérszabályként alkalmazandó.

# 17. § / Hallgatói Felülbírálati Bizottság / Felvételi Bizottság
17. § (1) A felvételi vizsgák lebonyolítását a felvételi bizottságok (jelen §-ban a továbbiakban: Bizottság) végzik. (2) A Bizottságokat doktori iskolánkként kell összeállítani. (3) A Bizottság tagjainak a számát az illetékes DI MSZ-e tartalmazza, amelynek elnöke az Egyetem oktatói/kutatói/tanári munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja azzal, hogy a szóbeli felvételi vizsgák esetében a Bizottságból – beleértve az elnököt is – legalább két (2) tag vesz részt a szóbeli vizsgáztatásban. A Bizottság tagjának óraadó oktató is felkérhető. (4) A Bizottságokat az EDT hozza létre, tagjainak (az elnököt is beleértve) személyéről az EDT dönt a DI vezető javaslata alapján. A Bizottság összetételéről a DI vezető hivatali e-mailcíméről összesített adatokat küld az EDI részére, amelyet az EDI irattáraz. (5) A szóbeli felvételi vizsgák esetében a Bizottságokba – a (3) bekezdés szerinti két (2) tagon túl – a Doktorandusz Önkormányzat az illetékes DI vezető megkeresésére egy-egy (1–1) doktori képzésben – a kutatási és disszertációs szakaszban – tanulmányokat folytató doktorandusz hallgatót delegálhat, azonban a felvételi vizsga a Doktorandusz Önkormányzat delegáltja nélkül is érvényesen lebonyolítható. (6) A Bizottság ügyviteli feladatait az elnök által kijelölt tag látja el. (7) A Bizottság működésének szabályait az elnök határozza meg az alábbiakra figyelemmel: a) A felvételi vizsga a képzés nyelvén zajlik. b) Az üléseket az elnök hívja össze és vezeti. c) A tagok az ülésen nem helyettesíthetők, azonban, ha egy tag nem tud részt venni a felvételi vizsgán, helyette póttag vesz részt. Amennyiben egyik póttag sem tud részt venni, az illetékes DI vezető javaslatára az EDT új tagot jelöl és a változásról tájékoztatja az EDI-t a (2) bekezdésben foglaltak szerint. d) A Bizottság akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van azzal, hogy a Doktorandusz Önkormányzat delegáltjának távolléte nem akadálya a felvételi eljárás érvényes lebonyolításának. e) A Bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza azzal, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. f) 1 A Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készíthető papíralapon vagy elektronikus dokumentum formájában is. A jegyzőkönyv elkészítéséért az elnök felelős. Az elnök hivatalos egyetemi e-mail-címéről küldi meg a jegyzőkönyvet az EDI vezető hivatalos egyetemi e-mail-címére. A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke írja alá, azonban a jegyzőkönyvet az EDI vezető az elnök nevében hitelesítheti. A szóbeli vizsgák jegyzőkönyve tartalmazza a felvételi eljárás megnevezését, a vizsga helyszínét, a vizsga dátumát, időpontját, a szakmai vizsga esetében a vizsgatárgy, a felvételin elért pontokat/eredményt, több részből álló felvételi vizsga alkalmával a vizsgarészekért járó pontokat – a nemzetközi teszt

# 17. § / Hallgatói Felülbírálati Bizottság / Felvételi Bizottság
eredményét és az érte járó felvételi pontot is-, a felvételi bizottság elnökének/tagjainak a nevét, a vizsga lebonyolítása során történt esetleges rendkívüli események leírását, a vizsgázók nevét és felvételi azonosítóját és a Bizottság döntéseit is. A jegyzőkönyveket az EDI részére a felvételi vizsgát követő öt (5) munkanapon belül papíralapon át kell adni vagy jelen bekezdés szerinti módon meg kell küldeni. g) A Bizottság elnöke felelős a Bizottság munkájának jogszerűségéért és szakszerűségéért. További, a hallgatók tanulmányi ügyeit érintő kérdésekben eljáró bizottságok

# 18. § / Felvételi Bizottság / A DOKTORI KÉPZÉSEK RENDSZERE
18. § (1) A hallgatók fogyatékosággal kapcsolatos ügyeiben a Fogyatékosügyi Bizottság jár el. (2) A hallgatók fegyelmi ügyeiben elsőfokon a Hallgatói Fegyelmi Bizottság, másodfokon a Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság jár el. (3) A hallgatók etikai ügyeiben elsőfokon az Etikai Bizottság, másodfokon az Etikai Kódex szerinti döntéshozó jár el. (4) A bizottságok összetételét és működésének részletes szabályait az alábbi szabályzatok tartalmazzák: a) Fogyatékosügyi Bizottság: Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat, b) Hallgatói Fegyelmi Bizottság, másodfokon a Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság: Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat; c) Etikai Bizottság: Etikai Kódex.

# 19. § / A DOKTORI KÉPZÉSEK RENDSZERE / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNY IDŐ
19. § (1) A doktori képzésben a képzés az alábbi munkarendekben folyhat: a) nappali, (2) 1 Az Egyetemen a képzés angol nyelven folyik. (3) Az Egyetemen a képzés az alábbi finanszírozási formákban folyhat: a) magyar állami (rész)ösztöndíjas, b) önköltséges. (4) 2 A magyar állami (rész)ösztöndíjas és önköltséges képzési forma közötti átsorolásra vonatkozó szabályokat, valamint a Doktori Önköltség Ösztöndíj programba való beés kikerülés rendjét a HTJSZ tartalmazza. (5) A doktori képzésben vendéghallgatói jogviszony keretében is folyik oktatás, valamint az Egyetem a vele hallgatói jogviszonyban nem álló személyek részére önköltséges formában részismereti képzést is szervez. (6) Az Egyetem képzéseit a FIR közhiteles nyilvántartás tartalmazza. (7) 3 A doktori iskolákon belül doktori programok működhetnek. A doktori program jellemzően egy, esetleg több tudományághoz kötődő képzési irány. (8) 4 A doktori képzésre történő jelentkezéskor a jelentkezőnek lehetősége van a különböző finanszírozási módok közötti preferenciákat megadni. A részletes szabályokat a DI-k MSZ-ei határozzák meg az EDT által elfogadott elvek alapján.

# 20. § / A DOKTORI KÉPZÉSEK RENDSZERE / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNY IDŐ
20. § (1) 5 A doktori képzés képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. A képzési és kutatási szakasz négy (4) féléves, a kutatási és disszertációs szakasz – azaz a fokozatszerzési eljárás szintén négy (4) féléves. A képzési idő doktori képzésben nyolc (8) félév. (2) Alapesetben a hallgató tanulmányi ideje megegyezik a képzési idővel. (3) A tanulmányi időbe az aktív és passzív félévek egyaránt beleszámítanak kivéve azon félévet, amelyben a hallgató hallgatói jogviszonya szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan, a hallgató önhibáján kívüli ok miatt szünetel. (4) A tanulmányi idő – az aktív és passzív félévek együttes száma, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – legfeljebb tíz (10) félév lehet úgy, hogy az aktív félévek száma nem haladhatja meg mindösszesen a nyolcat (8-at). (5) Amennyiben a hallgató átvétel alapján létesít hallgatói jogviszonyt, vagy intézményen belül képzést vált az Egyetemen, a képzési időt és a tanulmányi időt az alábbiak szerint kell számítani: a) a képzési idő megegyezik az adott szak képzési idejével, mert a képzési idő az átvétellel, valamint az intézményen belüli képzésváltással újrakezdődik, b) a maximális tanulmányi idő megegyezik az adott doktori képzés maximális tanulmányi idejével, mert a maximális tanulmányi idő az átvétellel, valamint az intézményen belüli képzésváltással újrakezdődik. (6) A támogatási idő a tanulmányi időnek az a része, amely alatt a hallgató magyar állami (rész)ösztöndíjas tanulmányokat folytat. A támogatási idő maximalizált. A magyar állami (rész)ösztöndíjas képzések esetében a támogatási időre vonatkozó szabályokat az Nftv., a Vhr. és a HTJSZ tartalmazza. (7) A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre a hallgató magyar állami (rész)ösztöndíjasként bejelentkezett (aktív félév). Szintén támogatási időnek minősül az a félév, amelyre a hallgató bejelentkezett (aktív félév), de utóbb hallgatói jogviszony szüneteltetését kérte, feltéve, ha a kérelmét őszi félév esetén október 15., tavaszi félév esetén március 15. napja után nyújtja be. Nem minősül támogatott félévnek az a félév, amikor a hallgató őszi félév esetén október 15. vagy tavaszi félév esetén március 15. napja előtt nyújtja be a szünetelésre irányuló kérelmét bármely okra hivatkozva, továbbá, ha ezen időpontok után nyújt be kérelmet, feltéve, ha szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tudja befejezni a félévet. (8) Amennyiben a doktori képzésbe egyéni felkészülés alapján – a komplex vizsga teljesítésével, a teljesítést követően – kapcsolódik be a hallgató és tanulmányait a kutatási és disszertációs szakaszban kezdi meg, ez esetben a képzési idő négy (4) félév, ebben az esetben a tanulmányi idő – az aktív és passzív félévek együttes száma,

# 20. § / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNY IDŐ / FELVÉTEL SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSRE
figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – legfeljebb hat (6) félév lehet úgy, hogy az aktív félévek száma nem haladhatja meg mindösszesen a négyet (4-et). (9) A vendéghallgatói jogviszonyban folytatott tanulmányok, valamint a részismereti képzés keretében a képzési időt a felvételi határozat tartalmazza. (10) Államközi vagy állami ösztöndíjprogram keretében megvalósuló képzésben a képzési idő nem térhet el a programba bevont szak képzési és tanulmányi idejétől

# 21. § / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNY IDŐ / FELVÉTEL SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSRE
21. § 1 (1) Az Egyetem doktori iskoláiban folyó képzésre jelentkezhetnek olyan magyar állampolgárok, a magyar állampolgárokkal azonos bánásmódban részesülő EU és EGT állampolgárok, valamint olyan nem magyar állampolgárok is, akik nem tartoznak a magyar állampolgárokkal azonos bánásmódban részesülők körébe, és a) mesterképzésben (MA vagy MSc), vagy korábban egyetemi képzésben megszerzett felsőfokú végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevéllel rendelkeznek, b) szakmai és tudományos felkészültségüket az illetékes felvételi bizottság megfelelőnek ítéli, c) nyelvtudását az illetékes felvételi bizottság megfelelőnek ítéli. (2) Az adott felvételi eljárás során felhasználható munkarendi és képzési hely, képzési nyelv, finanszírozási forma szintű létszámkeretről a CDI dékán az EDT és a kutatási és az akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes egyetértésével dönt, a Doktori Önköltség Ösztöndíj létszámkeretének kivételével. A Doktori Önköltség Ösztöndíj létszámkeretéről a Vezetői Bizottság a Fenntartó hozzájárulásával dönt. Az adott tanévre vonatkozó szeptemberi és februári kezdéssel indítható képzések létszámáról a döntést a HTJSZ. 63. § (4) szakasza szerint az önköltség meghatározására megállapított határidőig határozza meg. (3) Az önköltségi díjak meghatározásának szabályait a HTJSZ tartalmazza. (4) Adott felvételi eljárásban a doktori képzésre való jelentkezés, valamint a jelentkezéshez szükséges valamennyi dokumentum beadásának határidejét az EDI teszi közzé a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban és az Egyetem honlapján. (5) A doktori képzésre való jelentkezéshez az alábbi dokumentumokat kell mellékelni: a) kitöltött formanyomtatvány; b) az egyetemi/mesterfokozatot tanúsító oklevél egyszerű másolata; c) az egyetemi/mesterképzésben folyó tanulmányokat igazoló leckekönyv egyszerű másolata, kreditigazolás, mikrotanúsítvány vagy oklevélmelléklet egyszerű másolata; d) szakmai önéletrajz publikációs jegyzékkel; e) előzetes kutatási terv; f) szakmai ajánlólevél, érdemi indokolással; g) a HTJSZ 3. melléklete szerinti felvételi eljárási díj befizetését igazoló bizonylat; h) a jelentkező felelősségvállaló nyilatkozata, amelyben minden beadott dokumentumért és az abban közöltek hitelességért felelősséget kell vállalni. (6) A doktori képzésre jelentkezőknek a felvételi eljárás során nyilatkozniuk kell arról, hogy pályáznak-e magyar állami ösztöndíjra. (7) Az illetékes felvételi bizottság előírhatja a jelentkezők szakmai alkalmasságának elbírálásához szükséges további dokumentumok beadását is, amelyet a DI MSZ-ében rögzít. (8) Az előírásoknak megfelelően és határidőre jelentkezett pályázók felvételi eljáráson esnek át. A felvételi eljárást felvételi bizottság bonyolítja le, a felvételi eljárás tartalmát és lebonyolításának módját a DI MSZ-e rögzíti. A felvételi eljárás

# 21. § / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNY IDŐ / FELVÉTEL SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSRE
nyelve az angol. (9) A doktori felvételi eljárás keretében száz (100) pontos értékelési skálát kell alkalmazni. Doktori képzésre az a jelentkező vehető fel, aki a megszerezhető száz (100) pontból minimálisan hatvanhét (67) pontot, vagyis a megszerezhető pontok 2/3-át eléri. A jelentkezőnek teljesítenie kell az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket. (10) A doktori felvételi eljárás során az alábbi területeken szerezhetők pontok: a) előzetes teljesítmény (kötelező), b) beadandó írásmű (kötelező), c) írásbeli vizsga (kognitív teszt) (kötelező), d) szóbeli vizsga (kötelező). (11) Ha a jelentkező szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni a szóbeli vizsga adott formában történő teljesítésének, kérheti a vizsga módjának megváltoztatását, vagyis személyes megjelenést igénylő vizsga helyett online vizsga tartását vagy fordítva. A méltányossági kérelmet a jelentkező elektronikus levelezési címéről az EDI elektronikus levelezési címére küldött üzenet formájában nyújthatja be a vizsgát megelőzően legkésőbb tíz (10) munkanappal. A méltányossági kérelem tárgyában a CDI dékán a kérelem beérkezését követő öt (5) munkanapon belül dönt. (12) A jelentkezőt vizsgabehívóval is értesíteni kell a vizsga időpontjáról. A DI-k a vizsgákra szóló vizsgabehívót a vizsga időpontja előtt legalább egy (1) héttel a jelentkező jelentkezés során megadott elektronikus levelezési címére küldi meg. A vizsgabehívónak tartalmaznia kell a felvételi jelentkezésben megjelölt képzés megnevezését, a vizsga módját, napját, a kezdetének időpontját, helyszínét, lebonyolításának szabályait, a vizsga során szükséges technikai feltételeket és a felhasználható segédeszközök felsorolását (amelyet a jelentkezőnek kell magával vinnie), eredménye nyilvánosságra hozatalának, megtekintésének módját, írásbeli vizsgák esetében a betekintés módját, a jogorvoslati lehetőség részleteit. (13) Amennyiben a CDI dékán így rendelkezik, a felvételi vizsgákat speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsga formájában kell lebonyolítani. A speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött felvételi vizsga technikai feltételeit külső szolgáltató biztosítja, a lebonyolítás pontos rendjéről az EDI részletes tájékoztatást nyújt a jelentkezők számára. (14) Személyes megjelenést igénylő vizsga esetén a vizsgázóknak a vizsga megkezdése előtt legalább harminc (30) perccel a kijelölt helyszínen meg kell jelenni. Online vizsga esetén a megjelenés időpontját a tájékoztató tartalmazza. (15) Személyes megjelenést igénylő szóbeli vizsgák esetében a felvételi bizottság a kijelölt teremben egyesével hallgatja meg a felvételizőket. (16) A személyes megjelenést igénylő vizsga esetén a jelentkező a felvételi bizottság elnökének felszólítására személyazonosságát személyazonosító igazolvány,

# 21. § / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNY IDŐ / FELVÉTEL SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSRE
vezetői engedély vagy útlevél bemutatásával köteles igazolni. (17) Az egyes vizsgáknál a felvételi bizottság elnöke köteles meghatározni a vizsga módját, így pl. a vizsgázó által használható eszközöket. A vizsga folyamán a vizsgázók senkitől nem kérhetnek segítséget, a vizsga ideje alatt más személyekkel semmilyen módon nem kommunikálhatnak, a vizsga során más személyt nem helyettesíthetnek vagy valaki más nem helyettesítheti őket, nem használhatnak meg nem engedett segédeszközöket. Azon helyiséget, ahol a vizsgázó vizsgázik, csak rendkívül indokolt esetben hagyhatja el, azonban a rendelkezésre álló idő a kieső idővel nem hosszabbodik meg. (18) Ha a vizsgát az Egyetem érdekkörében felmerülő bármilyen rendkívüli esemény (technikai probléma, vis maior stb.) megzavarja, a vizsgát fel kell függeszteni és a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni, vagy a vizsgát meg kell ismételni. Ha a vizsgát a jelentkező érdekkörében felmerülő bármilyen rendkívüli esemény (technikai probléma, vis maior stb.) megzavarja, az Egyetem a vizsgát nem köteles megismételni. (19) A vizsga rendje ellen kifogás kizárólag jogszabálysértés vagy jelen Szabályzat megsértése esetén emelhető. A kifogást a jelentkező jelentkezéskor megadott e-mail-címéről megküldve írásban terjesztheti elő elektronikus úton. A kifogás tárgyában a CDI dékán dönt. (20) Online vizsga zavartalan lebonyolításához az Egyetem elektronikus úton informatikai segítséget biztosít (helpdesk). (21) Online vizsga esetén a vizsgázó kötelessége, hogy a vizsgát megelőzően az online vizsga felületére belépjen, valamint a vizsgára vonatkozó szabályokat elolvassa és nyilatkozzon a vizsgaszabályok megismeréséről és tudomásulvételéről. (22) Az online szóbeli vizsga megkezdése előtt a jelentkező a meghívóban szereplő vizsgába belép, és a virtuális előszobában vár, a vizsga megkezdésekor a bizottság hívja be a beszélgetésbe. A vizsgázó személyi azonosságának az ellenőrzése céljából a vizsgázó oly módon köteles felmutatni a kamerába a személyazonosításra alkalmas arcképes, érvényes igazolványát, hogy az azonosításra alkalmas legyen. A felvételi vizsga kizárólag az alkalmazásba történő sikeres belépést, majd személyi azonosítást követően kezdhető meg. (23) Az online szóbeli vizsga esetén a vizsgáztató bármikor kérheti, hogy a vizsgázó az általa használt eszköz kamerájával pásztázza körbe környezetét vagy közelről mutassa meg az ott található tárgyakat. (24) A vizsga zavartalan lebonyolításáért a felvételi bizottság elnöke a felelős. (25) A vizsgára a tájékoztatóban megadott idő áll a vizsgázó rendelkezésére. (26) Személyes megjelenést igénylő vizsga esetén a felvételi bizottság tagjain, valamint a felvételizőkön kívül más nem tartózkodhat a teremben a szóbeli vizsga alatt. (27) A szóbeli felvételi vizsga rögzítése, és a rögzített felvétel továbbítása,

# 21. § / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNY IDŐ / FELVÉTEL SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSRE
eltárolása tilos. (28) Szóbeli vizsgák esetében a vizsga befejezését követően a vizsgán kapott pontszámot a felvételi bizottság kijelölt tagja rávezeti a vizsgajegyzőkönyvre. (29) Ha az online szóbeli vizsga bármely félnél felmerült technikai probléma miatt megszakad, vagy a vizsgázót a vizsgabizottság nem tudja a megadott időpontban behívni, a vizsgáztató egymás után még legfeljebb két alkalommal köteles megkísérelni a vizsgázó újrahívását. (30) Abban az esetben, ha a jelentkező nem jelenik meg a felvételi vizsgán, vagy több részből (pl. írásbeli, szóbeli) álló felvételi vizsga esetében, ha a jelentkező bármely vizsgarészen nem jelenik meg úgy a felvételi vizsga érvénytelen. (31) A felvételi eljárás megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket az Nftv. 41/F.–41/H. §-ok tartalmazza. A doktori képzésre történő jelentkezések esetén a felvételi eljárás (1) bekezdés szerinti megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy a felvételi eljárást a CDI dékán szünteti meg. A felvételi kérelemhez kapcsolódó hiánypótlásra az EDI szólítja fel a jelentkezőt elektronikus levelezési címére küldött üzenet formájában a felvételi eljárásra meghatározott ütemezés szerint. (32) Az egyes területeken belül a DI-k MSZ-ükben határozzák meg az előírt részteljesítmények körét és pontértékét. (33) A felvételi bizottság rangsorolja a jelentkezőket. (34) A felvételről az illetékes DI előterjesztése alapján az EDT jóváhagyása mellett a CDI dékánja határozatban dönt. (35) A felvételi határozat ellen a jelentkező csak a felvétellel kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén fellebbezhet, a jogszabály megsértését pontosan meghatározó fellebbezéssel. (36) A fellebbezést az elutasító határozat közlésétől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt (15) napon belül a Hallgatói Felülbírálati Bizottságnak (HFB) címezve az EDI részére kell benyújtani. (37) A fellebbezést a HFB bírálja el és dönt a fellebbezés kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül. A határozat ellen a jelentkező további jogorvoslati kérelem benyújtására nem jogosult, közigazgatási per nem indítható. (38) Ha a HFB döntés megalapozza a felvételi döntés módosítását, a CDI dékán által kiadott felvételi határozatot visszavonja, majd a döntéssel megegyező, módosított felvételi határozatot ismételten kiadja. (39) A HFB összetételére és a jogorvoslatra vonatkozó szabályokat a HJR tartalmazza. (40) (41) Vendéghallgató felvételére a TVSZ és a jelen Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy vendéghallgató csak cseremegállapodás alapján vehető fel doktori képzésre. A részképzésben külön felvételi eljárást nem bonyolít az Egyetem, a felvételi kérelmek ügyében a rendelkezésre álló kapacitások és előtanulmányi rend függvényében a CDI dékán dönt. Doktori részképzés során a partneregyetemmel

# 21. § / FELVÉTEL SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSRE / FELVÉTEL EGYÉNI FELKÉSZÜLÉS ESETÉN
kötött együttműködési megállapodás rendelkezik arról, hogy a vendéghallgatónak kötelezően minimum hány kreditet kell felvennie, azzal, hogy adott félévben maximum harminchárom (33) kredit felvétele lehetséges. A jelentkezésre vonatkozó követelményeket, eljárásrendet és határidőket a vonatkozó együttműködési megállapodás tartalmazza. A részképzésre történő jelentkezés intézményi eljárási díjaamennyiben vana honlapon kerül közzétételre vagy a vonatkozó együttműködési megállapodás tartalmazza. Az Egyetem a TVSZ-ben foglaltaknak megfelelően a tanulmányi teljesítményről igazolást köteles kiállítani. Az elvégzett kurzus, modul teljesítése felsőfokú tanulmányokba a kreditátvitel szabályai szerint beszámítható. A részképzésre történő felvételre vonatkozóan felvételi határozatot kell hozni. (42) Doktori képzésben részismereti képzésre történő felvétel nem lehetséges. (43) Felvételi eljárásban nincs helye méltányosságnak, kivéve jelen Szabályzat szerinti méltányossági lehetőségeket. (44) Doktori képzésben a felvételi eljárás ütemezését, az egyes határidőket kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza. Jelentkezés a doktori fokozat megszerzésére egyéni felkészülés esetén

# 22. § / FELVÉTEL SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSRE / FELVÉTEL EGYÉNI FELKÉSZÜLÉS ESETÉN
22. § (1) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés jelen § szerinti követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsga sikeres teljesítésével, a CDI dékán felvételi – fokozatszerzési eljárásba történő belépési – határozatával és az ezt követő beiratkozással jön létre. (2) Az egyéni felkészülésre jelentkezés esetén jelentkezőnek a 21. § (1) bekezdésben meghatározott felvételi követelményeket teljesítenie kell, továbbá teljesítenie kell a doktori képzés követelményeit, amelynek szabályait a (3) bekezdés tartalmazza. (3) A doktori képzés teljesítésének követelményei egyéni felkészülésre jelentkezők esetében: a) 1 legalább 2 db, a Scimago releváns szakterületi besorolása szerint minimum Q3-as kategóriájú publikáció, vagy ezzel egyenértékű publikációs tevékenység, amelynek részleteit az egyes DI-k MSZ-ei rögzítik; vagy korábbi doktori tanulmányok során szerzett releváns tanulmányi és kutatási kreditek bemutatása, amelyek elismeréséről az EDT, mint kreditátviteli bizottság dönt. A publikációs követelmény kiváltásához összesen 120 kredit elismerése szükséges, az érintett doktori iskola által meghatározott összetételben. b) A 21. § (1) bekezdésben meghatározott felvételi követelmények teljesítésén túl a jelentkező a doktori képzés a) pontban meghatározott követelményeinek teljesülése esetén bocsátható komplex vizsgára. Ezt követően a komplex vizsga sikeres teljesítése esetén részére 120 kreditet az EDT, mint kreditátviteli bizottság elismer. (4) A kérelemhez csatolandó dokumentumok: a) a szervezett képzésre való jelentkezés esetében a 21. §-ban felsorolt dokumentumok, továbbá b) a korábbi kutatási tevékenységet igazoló dokumentumok; c) a legfontosabbnak ítélt három saját publikációból 1–1 elektronikus példány; d) az illetékes DI által előírt további dokumentumok; e) az előzetesen egyeztetett témavezető fogadó nyilatkozata. (5) Adott felvételi eljárásban egyéni felkészülők esetén a komplex vizsgára, ezzel a fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezés, valamint a jelentkezéshez szükséges valamennyi dokumentum beadásának határidejét az EDI rögzíti és teszi közzé az Egyetem honlapján. (6) 1 A doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezési kérelem (azaz a felvételi kérelem) és mellékletei angolul is benyújthatók, a felvételi eljárás nyelve angol. (7) Egyéni felkészülés esetén a finanszírozási forma csak önköltséges lehet. (8) Egyéni felkészülés esetén felvételi bizottság nem működik. A felvételi követelmények teljesülését első körben a DI vezető vizsgálja. A DI vezető előterjesztése alapján a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról az EDT jóváhagyása mellett a CDI dékán felvételi határozatban dönt. (9) 2 Az egyéni felkészülők esetén a felvételi eljárásban a felvételi vizsgák

# 22. § / FELVÉTEL EGYÉNI FELKÉSZÜLÉS ESETÉN / ÁTVÉTEL
rendjére, a felvételi eljárás megszüntetésére és a jogorvoslatra vonatkozóan a 21. § (35)1. §-(42)bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni.

# 23. § / FELVÉTEL EGYÉNI FELKÉSZÜLÉS ESETÉN / ÁTVÉTEL
23. § (1) Más felsőoktatási intézményből történő átvételre vonatkozóan a TVSZ szabályait kell alkalmazni, jelen §-ban foglalt eltérésekkel. (2) Más felsőoktatási intézményben megkezdett doktori képzésből doktorandusz az adott DIT állásfoglalása és az EDT egyedi mérlegelését követően az EDT javaslata alapján a CDI dékán döntése alapján csak abban az esetben nyerhet átvételt az Egyetem doktori képzésébe, ha az átvételi kérelem benyújtására az intézmény, és/vagy a doktori iskola megszűnése vagy a képzés folytatásának, befejezésének bármilyen más objektív akadályoztatása miatt kerül sor, és amennyiben az adott doktori képzés kapacitásszáma ezt lehetővé teszi. (3) A korábbi doktori iskolában teljesített (érdemjeggyel lezárt) tárgyak a TVSZ kreditelismerésre vonatkozó szabályai szerint fogadhatók el. (4) Átvételre kizárólag azonos tudományterületen (tudományágban) zajló képzésből, a képzést folytató intézmény illetékesével történő, a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállását igazoló dokumentált konzultációt követően kerülhet sor. (5) Az átvételre vonatkozó kérelmet az EDI részére kell benyújtani őszi félévre vonatkozóan legkésőbb július 15-ig, tavaszi félévre vonatkozóan legkésőbb január 10-ig az EDI által az egyetem honlapján meghatározott módon. (6) Átvétel kizárólag önköltséges képzésre lehetséges – ez alól kivételt képez az, amennyiben az átadó felsőoktatási intézmény az átvétellel a magyar állami ösztöndíjas helyet is átadja –, ha a doktorandusz a) az átvételre vonatkozó kérelmet a megadott határidőre és módon, mellékletekkel együtt benyújtotta, b) az Egyetemre történő beiratkozásig folyamatos hallgatói (doktorandusz) jogviszonnyal rendelkezik az átadó felsőoktatási intézményben, c) befizette a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat és d) amennyiben a képzés kapacitásszáma lehetővé teszi. (7) Az átvételről az őszi félévre vonatkozóan legkésőbb szeptember 10-ig, a tavaszi félévre vonatkozóan legkésőbb február 10-ig az EDT javaslata alapján a CDI dékán dönt. (8) Átvétel esetén az EDI irodavezető vagy az általa kijelölt ügyintéző/koordinátor az átvett doktorandusz beiratkozása után az átvételről szóló határozatot és a beiratkozás dátumáról szóló tájékoztatást megküldi az átadó felsőoktatási intézmény részére. (9) Átvételi eljárásban méltányosság nem kérhető.

# 24. § / DOKTORI KÉPZÉS / Hallgatói jogviszony létesítése, beiratkozás, bejelentkezés
24. § (1) A doktori képzés a tudományág sajátosságaihoz és a doktoranduszok kutatási érdeklődéséhez igazodó szervezett vagy egyéni felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység, amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. (2) 1 A doktori képzés felvételi követelményeit, számonkérési rendjét és a képzés formális lezárását jelentő oklevél megszerzésének pontos vizsga-, kredités egyéb követelményeit – a jelen Szabályzatban meghatározott rendelkezéseket és kreditszabályozási kereteket betartva – az illetékes DI határozza meg, és MSZ-ében rögzíti. A doktori képzés tantervét az EDT fogadja el. A doktori képzésben legalább kétszáznegyven (240) kreditet kell teljesíteni. (3) 2 Az Egyetemen az a hallgató kezdheti meg doktori tanulmányait, aki hallgatói jogviszonyt (a továbbiakban: doktorandusz jogviszony vagy hallgatói jogviszony) létesít. (4) 3 Doktorandusz hallgatói jogviszony az Egyetemen: a) szervezett képzés keretében, sikeres felvételi után; b) átvétel alapján; c) fennálló hallgatói jogviszony mellett további, párhuzamos hallgatói jogviszony felvételt követően, d) más felsőoktatási intézményben fennálló hallgatói jogviszony mellett résztanulmányok folytatása céljából vendéghallgatói jogviszony felvételt követően, valamint e) egyéni felkészülés keretében, sikeres felvételi és komplex vizsga teljesítése után beiratkozással létesíthető. (5) 4 A hallgatói jogviszony az első félévre történő beiratkozással jön létre. A további félévekben nincs szükség beiratkozásra, a további félévekben a hallgató a Neptunon keresztül aktív vagy passzív félévre bejelentkezik. A beiratkozásra és a bejelentkezésre vonatkozóan a TVSZ rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy TÜ alatt az EDI-t, a tanulmányi ügyek vezető alatt az EDI vezetőt, a TÜ ügyintéző/koordinátor alatt az EDI ügyintézőt kell érteni.

# 25. § / A doktori képzésben és fokozatszerzésben résztvevők jogállása / Hallgatói jogviszony szünetelése
25. § (1) A doktorandusz jogaira és kötelezettségeire a HJR szabályait kell alkalmazni a jelen paragrafusban foglalt kiegészítéssel. (2) A doktorandusz köteles az MTMT adatbázisban a profilját legkésőbb az első félév végéig létrehozni, a képzés során létrejött tudományos eredményeit igazoló publikációit abban rögzíteni (a kéziratokat vagy a megjelent közleményeket a Corvinus Egyetem Könyvtára által gondozott Corvinus Repozitóriumba feltölteni), azok bibliográfiai adatait folyamatosan naprakészen nyilvántartani. A komplex vizsgára, a fokozatszerzési eljárásra, az értekezéstervezet-vitára és a disszertáció nyilvános védésére való jelentkezés feltétele publikációinak az MTMT adatbázisban való rögzítése és jóváhagyása, valamint szerzői felelősségvállalás az adatok helyességéért. (3) A doktorandusz a beiratkozástól a fokozatszerzésig köteles minden tudományos publikációján a Budapesti Corvinus Egyetemet az affiliációjában feltüntetni. (4) A doktori képzésben részt vevő doktoranduszok az akadémiai szocializációjuk szempontjából a potenciális kutatási témájuknak megfelelő intézethez vagy a képzésben közreműködő kutatóhelyhez tartoznak, az ott dolgozó oktatói, kutatói közösség tagjai, a szakmai, tudományos és egyéb események résztvevői. A doktoranduszok kutatómunkájához szükséges infrastruktúra biztosítását az intézetek vagy a képzésben közreműködő kutatóhelyek segítik.

# 26. § / Hallgatói jogviszony szünetelése / Hallgatói jogviszony megszűnése, megszüntetése
26. § (1) A hallgatói jogviszony szünetelésére a TVSZ rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: a) a TÜ-n az EDI-t, a dékánon a CDI dékánt kell érteni, b) a képzési és kutatási szakaszban kizárólag az Nftv. 45. § (1a) és (2)–ben rögzített esetekben a CDI dékán feltételek fennállását igazoló tudomásulvétele után szüneteltethető a hallgatói jogviszony azzal, hogy a jogviszony folytatására kizárólag a mintatanterv szerinti képzésbe történő becsatlakozással van lehetőség, az ettől való eltérésre méltányossági alapon sincs lehetőség. c) 1 a kutatási és disszertációs szakaszban (a fokozatszerzési eljárásban) a hallgatói jogviszony szüneteltetésére, a regisztrációs időszakban a Neptunban benyújtott kérelem alapján van lehetőség, ami külön indokolás nélkül legfeljebb két (2) félév lehet, amit az EDI vezető hagy jóvá a kérelem benyújtásától számított öt (5) munkanapon belül, további szünetelésre méltányossági engedéllyel sincs lehetőség. Ettől való eltérés kizárólag az f) pont. d) aktív félév passzívvá nyilvánítására csak a kutatási és disszertációs szakaszban a c) pont figyelembevételével van lehetőség, e) passzív félév aktívvá nyilvánítására nincs lehetőség méltányossági alapon sem, f) a c) pontban foglaltakat a doktorandusz szülésére tekintettel a TVSZ 35. §-ban meghatározott szabályok alkalmazásával a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb hat (6) félév lehet.

# 27. § / Hallgatói jogviszony szünetelése / Hallgatói jogviszony megszűnése, megszüntetése
27. § (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának vagy a komplex vizsga sikertelenségének napján (a sikertelen komplex vizsga napján, vagy a komplex vizsga napján, amelynek a teljesítését a hallgató elmulasztotta); b) azon félév utolsó napján, amelyben a doktorandusz a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte (a félév utolsó napját a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően a tanév időbeosztása tartalmazza); c) a doktori képzésnek azon nyolcadik aktív féléve végén, amelyre a doktorandusz bejelentkezett (a félév utolsó napját a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően a tanév időbeosztása tartalmazza); d) ha a doktoranduszt másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján (az átvétel napja az átvevő intézménynél történő beiratkozást megelőző nap); e) ha a doktorandusz bejelenti, hogy megszünteti hallgatói jogviszonyát, a kérelem benyújtásának napján, kivéve, ha nyolc (8) munkanapon belül visszavonja a bejelentését; f) ha a doktorandusz nem folytathatja tanulmányait magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben, és önköltséges képzésben nem kívánja azt folytatni (a doktorandusz arról, hogy folytatja-e tanulmányait önköltséges képzésben, a képzési szerződés aláírásával nyilatkozik) a regisztrációs időszak utolsó napján; g) ha a doktorandusz hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektortól átruházott hatáskörben a CDI dékánja a doktorandusz eredménytelen felszólítása és a doktorandusz szociális helyzetének Doktorandusz Szociális Bizottság általi vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott határozat véglegessé válása napján; h) a kizárás fegyelmi büntetést tartalmazó fegyelmi határozat véglegessé válásának napján; i) a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban vagy más államközi, állami ösztöndíjprogram keretében megvalósuló képzésben, ha a doktorandusz ösztöndíjas jogviszonya megszűnik és tanulmányai önköltségét maga nem kívánja viselni (a doktorandusz arról, hogy viseli-e saját maga az önköltséget, a képzési szerződés aláírásával nyilatkozik) a regisztrációs időszak utolsó napján; j) a vendéghallgatói jogviszony keretében a félév utolsó napján; k) a doktorandusz halálával, amelynek napját a CDI dékánja a halotti anyakönyvi kivonat másolata alapján állapítja meg; l) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát a CDI dékán egyoldalú nyilatkozattal megszünteti, mert a dékán a képzési időszakra való bejelentkezéshez eseti egészségügyi alkalmassági vizsgálatot ír elő, és a hallgató a vizsgálat szerint a tanulmányok további folytatására és befejezésére egészségügyi szempontból alkalmatlan. Ez a pont nem alkalmazható magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező hallgató esetében.

# 27. § / Hallgatói jogviszony szünetelése / Hallgatói jogviszony megszűnése, megszüntetése
(2) Meg kell szüntetni annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, a) aki a kutatási és disszertációs szakaszban nem jelentkezik be és hivatalból passziválására már nincs lehetőség vagy úgy nyújt be passziválási kérelmet, hogy már kimerítette a lehetséges passzív félévek számát; b) aki jelen szabályzatban rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti azzal, hogy: ba) a hallgató túllépi a tanulmányai befejezésére rendelkezésre álló maximális tanulmányi időt, bb) két egymást követő aktív félévben nem szerez legalább ötven (50) kreditet, bc) a 2021/2022. tanév őszi félévében vagy azt követően bármely képzési formában és munkarendben tanulmányaikat megkezdő doktoranduszok esetében a képzés bármely szakaszában valamennyi őszi aktív félévben nem szerez legalább tizennyolc (18) kreditet félévenként. (3) Azokban az esetekben, ahol a hallgatói jogviszony a törvény erejénél fogva szűnik meg – az (1) bekezdés b)–e), i)–k) esetekben –, a hallgatói jogviszony megszűnéséről külön határozatot nem kell hozni, annak tényéről az EDI irodavezető vagy az általa kijelölt EDI munkatárs a Neptunon keresztül küldött üzenetben értesíti a doktoranduszt, a k) pont esetében a megszűnés tényét rögzíti a Neptunban. (4) Az (1) bekezdés a), f)–h) és l) pontokban, valamint a (2) bekezdésben foglalt esetekben a hallgatói jogviszony megszűnéséről a CDI dékán, az (1) bekezdés k) pontban foglalt esetben a Hallgatói Fegyelmi Bizottság vagy Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság dönt. (5) A hallgatói jogviszony megszüntetésére vonatkozó határozatot vagy papíralapú irat formájában kell elkészíteni és postai úton vagy személyesen kell kézbesíteni, vagy elektronikus irat formájában kell elkészíteni és a Neptunon vagy ügyfélkapun keresztül kell kézbesíteni a hallgatónak. (6) A határozatban rendelkezni kell az önköltség és/vagy az idegen nyelvi képzési hozzájárulás viselésének szabályairól. (7) A hallgatói jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó dokumentumokra vonatkozóan a TVSZ szabályait kell alkalmazni azzal, hogy TÜ alatt az EDI-t, a tanulmányi ügyek vezető alatt az EDI vezetőt, a TÜ ügyintéző/koordinátor alatt az EDI ügyintézőt kell érteni.

# 28. § / Hallgatói jogviszony megszűnése, megszüntetése / Jogorvoslat, panaszkezelés
28. § (1) A doktorandusz az Egyetem döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen jogorvoslattal élhet. (2) A jogorvoslati kérelmet a Hallgatói Felülbírálati Bizottság bírálja el. (3) A jogorvoslati kérelmet – figyelemmel a HJR részletszabályaira – a kérelem beérkezésétől számított harminc (30) napon belül kell elbírálni. (4) Az (1) bekezdésen túlmenően a doktorandusz a tanulmányait érintően panaszt nyújthat be, amelyben egyéni jogvagy érdeksérelem megszüntetését kérheti olyan esetben, amikor annak elintézése nem tartozik más – így különösen Hallgatói Felülbírálati Bizottság, bírósági – eljárás hatálya alá. (5) A panaszt a CDI dékán bírálja el. (6) A panaszt – figyelemmel a HJR részletszabályaira – a kérelem beérkezésétől számított harminc (30) napon belül kell elbírálni. A képzési program, tanterv, tantárgyi program, tantárgyak meghirdetése

# 29. § / Jogorvoslat, panaszkezelés / Kreditbeszámítás
29. § (1) A képzés az Egyetemen az elfogadott képzési program alapján folyik. A doktori képzés követelményeit és a doktori fokozat megszerzésének feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a doktorandusz tudományos kutatói tevékenységét és annak társadalmi-gazdasági hasznosulását, így különösen annak innovációs jellegét is figyelembe kell venni. A képzési program fogalmát a TVSZ határozza meg. A képzési programot az Egyetem honlapján közzé kell tenni, amelyért az EDI a felelős. (2) A képzési programra, tantervre, tantárgyi programra vonatkozóan a TVSZ rendelkezéseit kell alkalmazni jelen Szabályzatban foglalt eltérésekkel úgy, hogy dékán alatt a CDI dékánt kell érteni. (3) A tantárgyak meghirdetésére, a tantárgyfelvételre és leadásra a tanév időbeosztásában meghatározott időszakban van lehetőség. A késedelmes tantárgyfelvételre és leadásra a TVSZ rendelkezéseit kell alkalmazni.

# 30. § / Kreditbeszámítás / A foglalkozások látogatása, kedvezményes tanulmányi rend
30. § (1) Az EDT mint kreditátviteli bizottság kredittel ismerheti el a formális, nem formális, informális tanulás során, munkatapasztalat útján szerzett tudást is. A kreditelismerésre vonatkozóan a TVSZ szabályait kell alkalmazni azzal, hogy: a) a TVSZ 53. § (7)–(8) bekezdésben foglalt – a képzés kreditértéke legalább 1/3-ának az Egyetem adott képzésén történő megszerzésére vonatkozó – előírását doktori képzésben is alkalmazni kell, b) kreditátviteli bizottságon az EDT-t – mint doktori képzésben kreditátviteli ügyekben is eljáró bizottság – kell érteni.

# 31. § / A foglalkozások látogatása, kedvezményes tanulmányi rend / Részvétel külföldi részképzésben
31. § (1) A foglalkozások látogatása a doktorandusz számára kötelező, kivéve, ha – kivételesen indokolt esetben – a DI vezetője az adott kurzus oktatójával egyeztetve felmentést ad valamely doktorandusz számára. (2) A doktorandusz adott félévre vonatkozóan a képzési és kutatási szakaszban kedvezményes tanulmányi rendet kérhet külföldi részképzés esetén vagy más, indokolható esetekben. A kedvezményes tanulmányi rendre vonatkozóan a TVSZ szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy legalább tizennyolc (18) kredit teljesítése kötelező, valamint a tanulmányi bizottság alatt a DI vezetőjét kell érteni.

# 32. § / Részvétel külföldi részképzésben / Online doktori cselekmények
32. § (1) 1 Külföldi részképzésben olyan, a témavezető és a programigazgató által jóváhagyott és az illetékes DI vezetője által engedélyezett munkaprogram alapján vehet részt a doktorandusz, amely biztosítja az adott tanulmányi időszak érvényességét az egyetem doktori képzési programjában. A részképzés ideje és az illetékes DI vezető jóváhagyásával végzett külföldi részképzés teljesítménye teljes egészben beleszámít a doktori programba, és a részképzés ideje alatt a hallgatói jogviszony nem szünetel. A külföldi részképzésre vonatkozóan a TVSZ és a KRSZ szabályait és a kapcsolódó kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesi rendelkezést is alkalmazni kell.

# 33. § / Online doktori cselekmények / A doktoranduszok részére nyújtható támogatások
33. § (1) Az egyes doktori cselekmények (tervezet védés, védés, komplex vizsga) teljesítése főszabály szerint személyes megjelenéssel történik. (2) 2 Rendkívül indokolt esetben (egészségügyi akadályoztatás, tartós külföldi tartózkodás) a hallgató az adott doktori cselekményt megelőzően legalább hét (7) munkanappal az EDI részére a Neptunban benyújtott kérelmére a CDI dékánja engedélyezheti az adott doktori cselekmény online teljesítését. (3) 3 A komplex vizsga online teljesítése csak alapos egészségügyi indokkal, orvosi szakvélemény alapján lehetséges. (4) 4 Az egyes online doktori cselekmények teljesítésének módját és technikai részleteit a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes rendelkezésben szabályozza.

# 34. § / A doktoranduszok részére nyújtható támogatások / A doktoranduszok által fizetendő díjak és térítések, átsorolás
34. § (1) A doktoranduszok számára nyújtható juttatásokat a HTJSZ tartalmazza.

# 35. § / A doktoranduszok által fizetendő díjak és térítések, átsorolás / A doktoranduszok oktatási tevékenysége
35. § (1) A doktoranduszok által fizetendő díjakat és térítéseket a HTJSZ tartalmazza. (2) A finanszírozási formák közötti (magyar állami ösztöndíjas/önköltséges) átsorolásra vonatkozó rendelkezéseket a HTJSZ tartalmazza.

# 36. § / KÉT SZAKASZÁBAN / Képzési és kutatási szakasz
36. § (1) A doktori képzésben résztvevők oktatási, oktatásszervezési feladatokat vállalhatnak, aminek módját a jelen Szabályzat szabályozza. Ezek ellátásáért a doktorandusz oktatási kreditben részesül. (2) Az oktatói tevékenységért az Egyetem a doktoranduszokat díjazásban részesíti a vonatkozó szabályozás szerint. (3) Amennyiben a doktorandusz úgy ítéli meg, hogy az intézetben (kutatóhelyen) rá rótt feladatok és kötelezettségek veszélyeztetik a doktori képzésben való elvárt előrehaladást, úgy panasszal fordulhat a DI vezetőjéhez, aki a panaszt továbbítja a CDI dékán részére. A panasszal kapcsolatban a CDI dékán a HJR szabályai szerint jár el. A DOKTORI KÉPZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI KERETEK A KÉPZÉS

# 37. § / KÉT SZAKASZÁBAN / Képzési és kutatási szakasz
37. § (1) 1 A négy (4) féléves képzési és kutatási szakaszban a doktorandusz tantárgyakat teljesít, kutatómunkát végez, publikálja, lehetőség szerint bekapcsolódik az oktatásba, doktori cselekményeken vesz részt, komplex vizsgát tesz. (2) A 2021/2022. tanévtől kezdődően bármely képzési formában és munkarendben részt vevő doktorandusznak a képzési és kutatási szakaszban az őszi félévben legalább tizennyolc (18), tanévenként (hallgatói jogviszony szünetelés esetén két egymást követő aktív félévben) legalább ötven (50) kreditet kell teljesítenie azzal, hogy tanévenként legfeljebb hetven (70) kredit gyűjthető. (3) Négy (4) félév alatt legalább százhúsz (120) kreditet kell szerezni. Ez a komplex vizsgára történő jelentkezés feltétele. (4) A doktorandusznak a képzési és kutatási szakaszban minden félévben tanulmányi, kutatási, valamint oktatási és szolgálati krediteket kell gyűjtenie az alábbiak szerint: a) A tanulmányi krediteket a doktorandusz a mintatanterv alapján összeállított egyéni ütemezésben gyűjti. A krediteket a Neptunban felvett és teljesített tantárgyak alapján rögzíti a tárgy oktatója. b) Az oktatási és szolgálati krediteket a doktorandusz jelen Szabályzat alapján összeállított egyéni ütemezésben gyűjti. Az oktatási és szolgálati krediteket az adott tantárgy tantárgyfelelősének vagy oktatójának, és/vagy az adott tevékenység irányítójának igazolása alapján a programigazgató hagyja jóvá és rögzíti a Neptunban. c) A kutatási krediteket a doktorandusz jelen Szabályzat alapján összeállított egyéni ütemezésben gyűjti. A kutatási krediteket a témavezető igazolása alapján a programigazgató hagyja jóvá és rögzíti a Neptunban. d) A képzési és kutatási szakasz feladatainak és követelményeinek részletes szabályozását a DI-k MSZ-ei tartalmazzák. (5) Tanulmányi kreditek: a) A tanulmányi kreditek száma a képzési és kutatási szakaszban mindösszesen minimum negyvennyolc (48), maximum hatvan (60) kredit. b) A tanulmányi kreditek szerzéséhez a doktorandusznak a Neptunban a megfelelő tárgyakat fel kell vennie. c) A doktorandusz a tanulmányi krediteket az előírt tantárgyak, a tantárgyi program alapján az oktatók által meghatározott követelmények teljesítésével, érdemjegy megszerzésével teljesíti. A doktorandusznak a mintatantervében rögzített, kötelező és kötelezően választandó, valamint szabadon választható tantárgyakat kell teljesítenie. d) A doktorandusz bármely DI által meghirdetett szabadon választható tantárgyat is felvehet, továbbá szabadon választható tantárgyként vehet fel olyan kötelező és kötelezően választandó tantárgyakat, amelyeket a doktori iskolák saját vagy más doktori iskola doktoranduszának felvehetővé tettek. (6) Kutatási kreditek a) A kutatási kreditek száma a képzési és kutatási szakaszban mindösszesen hatvan (60) kredit. b) A kutatási kreditek félévenként rögzítettek, annak mértéke félévente 15 kredit.

# 37. § / KÉT SZAKASZÁBAN / Képzési és kutatási szakasz
c) A kutatási kreditek szerzéséhez a doktorandusznak a Neptunban meghirdetett technikai tárgyakat fel kell vennie. d) Kutatási kreditek alapvetően tudományos kutatómunkával, konferencia-részvétellel, kutatási fórumon való szerepléssel, publikációkkal szerezhetők. A kutatási kreditek megszerzésének részletes feltételeit a DI-k MSZ-ei tartalmazzák. (7) Oktatási és szolgálati kreditek: a) Az oktatási kreditek száma a képzési és kutatási szakaszban mindösszesen minimum hat (6); maximum tizennyolc (18) kredit. b) 1 Oktatási és szolgálati (továbbiakban: OSZ) kreditek két módon szerezhetők: – heti egy (1) idősáv rendszeres óraterheléssel, vagy – egy (1) a félév során a programigazgatóval egyeztetett konzultációs, oktatástámogatási és szolgáltatási tevékenységgel, amit a Budapesti Corvinus Egyetemen kell végezni és teljesíteni. c) A vállalt tevékenységnek megfelelően egy félév oktatási és szolgálati tevékenység értéke heti egy (1) idősáv rendszeres óraterhelés tekintetében hat (6) kredit oktatástámogatási és szolgáltatási tevékenység tekintetében két (2) kredit. d) 2 Az OSZ kreditek szerzéséhez a doktorandusznak a Neptunban az oktatási és szolgálati technikai tárgyakat fel kell vennie. e) 3 Az OSZ kreditek az adott félévben teljesített tevékenység alapján kerülnek elszámolásra. f) Egy félévben legfeljebb két (2) OSZ tárgy vehető fel. g) A doktorandusz a doktori tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti teljes munkaidő 20%-ának megfelelő időtartamban az Egyetem oktatási, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető, az erre vonatkozó igényt az intézetvezető a félév megkezdését legalább két (2) hónappal megelőzően jelzi a DI vezetőjének és a programigazgatójának. A doktorandusz egy tanév átlagában legfeljebb heti négy (4) óra (2 idősáv)/félév időtartamú oktatási feladatra kötelezhető. h) 4 A doktorandusz más hazai vagy külföldi, felsőoktatási intézményben végzett oktatási (kurzustartási) tevékenysége után is szerezhet OSZ kreditet, amennyiben az erre vonatkozó igényét az adott félév megkezdése előtt írásban jelzi a programigazgatónak és az elvégzett munkáról a szorgalmi időszak befejezését követő két (2) héten belül hitelt érdemlő dokumentációt nyújt be. (8) Annak a doktorandusznak, aki a negyedik (4.) aktív félév végére nem szerez 120 kreditet és ezért nem tud komplex vizsgát tenni, hallgatói jogviszonyát a 27. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezései alapján meg kell szüntetni.

# 38. § / Képzési és kutatási szakasz / A komplex vizsga
38. § (1) A komplex vizsga méri, értékeli a doktorandusz tanulmányi, kutatási előmenetelét és igazolja a kutatásra való rátermettségét. A komplex vizsgát a negyedik (4.) aktív félév végén kell teljesíteni a képzési és kutatási szakasz lezárásaként. Ez a feltétele annak, hogy a doktorandusz a kutatási és disszertációs szakaszba léphessen. (2) A doktori képzés ötödik (5.) félévébe kizárólag a komplex vizsga sikeres teljesítése esetén jelentkezhet be a doktorandusz. (3) Egyéni képzésre jelentkezett doktorandusz akkor bocsátható komplex vizsgára, ha egyrészt megfelel a jelen Szabályzatban előírtaknak, másrészt a doktori képzésbe történő jelentkezését az EDT támogatta. (4) A komplex vizsgára bocsátás feltételei: a) szervezett doktori képzés képzési és kutatási szakaszában legalább százhúsz (120) kredit (azok 37. §-ban előírt belső arányaira való figyelemmel) megszerzése, a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő esetén az EDT (3) bekezdés szerinti támogató határozata, b) a doktorandusz publikációinak az MTMT adatbázisban való rögzítése és jóváhagyása, c) a témavezető értékelése a képzési és kutatási szakaszban végzett munkáról, valamint arra vonatkozó nyilatkozata, hogy javasolja a fokozatszerzési eljárás megkezdését. (5) A komplex vizsga két (2) fő részből áll: az egyik részben a doktorandusz elméleti-módszertani felkészültségét mérik fel („elméleti rész”), a másik részben a doktorandusz tudományos előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”). (6) 1 A komplex vizsgát a DI által kijelölt és az EDT által jóváhagyott vizsgabizottság előtt kell letenni. A bizottság legalább három tagból áll, a bizottsági tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az Egyetemmel. (7) A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár, habilitált egyetemi docens vagy professor emeritus vagy az MTA doktora címmel rendelkező oktató, tudományos kutató lehet. A vizsgabizottság valamennyi tagjának (a doktori képzésben legalább abszolutóriumot szerzett titkár kivételével, aki nem rendelkezik szavazati joggal) tudományos fokozattal kell rendelkeznie. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a doktorandusz témavezetője, azonban a vizsgán való részvétele elvárt. (8) A komplex vizsga elméleti részében írásban és/vagy szóban a doktorandusz elméleti-módszertani felkészültségéről legalább két (2) ismeretkörből ad számot. Az ismeretköröket a témavezető bevonásával a DI állítja össze, figyelembe véve a doktorandusz kutatási témáját. (9) A komplex vizsga disszertációs részében a vizsgázó a DI-hoz előzetesen benyújtott tanulmánya alapján előadás (prezentáció) formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a doktori disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését.

# 38. § / Képzési és kutatási szakasz / A komplex vizsga
(10) A komplex vizsga részletes követelményeit és lefolytatásának módját a DI-k MSZ-ei tartalmazzák. (11) A komplex vizsga lebonyolítására a tavaszi félév vizsgaidőszakában kerül sor. A komplex vizsga pótlására vagy a megismételt komplex vizsga letételére az adott tanév tavaszi félév végéig (legkésőbb augusztus 31-ig) kerülhet sor. A komplex vizsga pótlására akkor kerülhet sor, ha a komplex vizsga halasztását a doktorandusz komplex vizsgát megelőzően tíz (10) munkanappal a Neptunban benyújtott kérelme és alapos indokai alapján a DI vezetője előzetesen engedélyezett. Ezen kérelem hiányában kizárólag abban az esetben, ha a doktorandusz a komplex vizsgán rajta kívül álló (pl. közlekedési akadályok, utazási korlátozások) vagy előre nem látható okok (pl. váratlan megbetegedés, közeli hozzátartozó halála) miatt nem tud megjelenni és erről a vizsgát követő három (3) munkanapon belül tájékoztatást (igazolást) küld a DI vezetőjének. (12) A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti-módszertani és disszertációs részét. A komplex vizsgáról részletes, a doktorandusz munkáját tudományos szempontból minősítő szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyvet készít. A komplex vizsga eredményét az utolsó vizsgarész napján ki kell hirdetni. (13) A komplexvizsga-jegyzőkönyv a Vhr. szerinti adatokat tartalmazza. (14) A komplex vizsga mindkét részének értékelése szöveges minősítéssel (megfelelt, nem felelt meg) történik. (15) A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak egyszerű többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. (16) A komplex vizsga összevont értékelése az alábbiak szerint történik: a) megfelelt, ha mindkét rész értékelése megfelelt, b) sikertelen, ha bármelyik vizsgarész értékelése sikertelen. (17) Sikeres komplex vizsga esetén a doktorandusz folytathatja doktori tanulmányait. (18) A doktorandusz a sikertelen komplex vizsgát egy alkalommal, ugyanazon vizsgaidőszakban ismételheti meg. Amennyiben a doktorandusz második alkalommal is sikertelenül teljesíti a komplex vizsgát, további javítási lehetőség nincs, és az méltányossági alapon sem engedélyezhető. (19) 1 Igazolt távolmaradás esetén a komplex vizsga megismétlésére rendelkezésre álló alkalmak száma nem csökken, és a megismételt komplex vizsga következményeit nem kell alkalmazni. (20) 2 Igazolatlan távolmaradás esetén a komplex vizsga megismétlésére rendelkezésre álló alkalmak száma eggyel csökken, valamint a megismételt komplex vizsga következményeit vonja maga után. (21) 3 Ha a doktorandusz a komplex vizsgán nem jelenik meg, teljesítménye nem értékelhető, a komplex vizsga eredménytelennek tekintendő. (22) 4 Amennyiben az ismételt komplex vizsgát sem tudja sikeresen teljesíteni a doktorandusz, úgy hallgatói jogviszonya a 27. § (1). § bekezdés a) pontja alapján megszűnik.

# 39. § / A komplex vizsga / Kutatási és disszertációs szakasz
39. § (1) A doktori képzésben részt vevő doktorandusz a komplex vizsga sikeres letétele után léphet be a kutatási és disszertációs szakaszba (fokozatszerzési folyamatba). (2) A fokozatszerzési folyamat kezdetének hivatalos időpontja a sikeres komplex vizsga napja. (3) 5 A négy (4) féléves kutatási és disszertációs szakaszban a doktorandusz intenzív kutatómunkát végez, kutatási eredményeit tudományos fórumokon közreadja, publikálja . A kutatási és disszertációs szakasz részletes szabályozását a DI-k MSZ-ei tartalmazzák. (4) A négy (4) félév alatt legalább százhúsz (120) kreditet kell teljesíteni: a) 6 a doktorandusznak félévenként legalább huszonöt (25) kreditet kell teljesítenie. (5) A kutatási krediteket a témavezető igazolása alapján a programigazgató hagyja jóvá és rögzíti a Neptunban: a) 7 a kutatási kreditek félévenként rögzítettek (25 kredit) és a Neptunban felvett technikai tárgyak felvételéhez kötődnek; b) 8 egy félévben legfeljebb kettő (2) kutatási kreditet adó technikai tárgy vehető fel; c) a kutatási és disszertációs szakasz kutatási feladatainak és követelményeinek részletes szabályozását a DI-k MSZ-ei tartalmazzák. (6) Az oktatásért és szolgálatért kapható, kreditek feltételei megegyeznek a 37. § (7) bekezdésben foglalt b) és d)–e) pontokban leírtakkal azzal az eltéréssel, hogy a kutatási és disszertációs szakaszban az oktatási és szolgálati kreditek maximuma húsz (20) kredit. (7) 9 A kutatási és disszertációs szakaszban a doktorandusz kutatásához kötődő, elváráson felüli teljesítményéért egyszeri alkalommal többlet kredit (20 kredit) adható. A többlet kredit megszerzésének feltételeit a DI MSZ-ek szabályozzák. (8) A 2021/2022. tanévtől kezdődően bármely képzési formában és munkarendben részt vevő doktorandusznak a kutatási és disszertációs szakaszban az őszi félévben minimum tizennyolc (18), tanévenként vagy két egymást követő aktív félévben legalább ötven (50) kreditet kell teljesítenie azzal, hogy tanévenként maximum hetven (70) kredit szerezhető.

# 41. § / Fokozatszerzési eljárás / Az értekezéstervezet és annak értékelése
41. § (1) A doktorandusz értekezéstervezete kutatói felkészültségének és alkalmasságának dokumentálása. Az értekezéstervezetnek tartalmaznia kell a védésre benyújtani szándékozott disszertáció minden lényeges elemét, beleértve a disszertáció alapját adó kutatás(ok) érdemi eredményeit. (2) Az értekezéstervezet megvédésére kizárólag a komplex vizsga sikeres letétele és a doktorandusz publikációinak az MTMT adatbázisban való rögzítése és jóváhagyása után van lehetőség. A nyilvánosság garantálása érdekében a tavaszi vizsgaidőszak utolsó napja és az őszi szorgalmi időszak első napja közötti időszakban csak rendkívül indokolt esetben, a CDI dékán jóváhagyásával lehet értekezéstervezet-vitát szervezni. (3) A doktorandusz köteles nyilatkozni arról, hogy értekezéstervezetét saját maga készítette, és abban csak a megadott forrásokat használta fel. Egyértelműen, a forrás megadásával megjelölt minden olyan részt – beleértve saját korábbi munkáját is –, amelyet szó szerint vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból vett át. Amennyiben a tervezet társzerzős részt is tartalmaz, a társszerzőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a doktorandusz hozzájárulása az érintett részben meghatározó volt. A plágiumellenőrzésre vonatkozó szabályokat a TVSZ tartalmazza azzal, hogy plágium gyanúja esetén a hallgató ellen etikai eljárást a témavezető vagy a bíráló vagy a DI vezetője kezdeményezi. (4) Az értekezéstervezet-vita részletes eljárásrendjét a DI MSZ-e tartalmazza. (5) Az értekezéstervezetet – az adott szakterületen tudományos fokozattal rendelkező szakértők jelenlétében – nyilvános ülésen kell megvitatni. Az értekezéstervezet szakmai színvonalát és készültségi fokát egy erre a célra kijelölt bizottság értékeli. (6) Az értekezéstervezetet egy négy (4) tagú (társtémavezetés esetén öt (5) tagú) Értekezés Tervezet Értékelő Bizottság (a továbbiakban: ÉTÉB) értékeli. Az ÉTÉB elnöke egyetemi tanár, professor emeritus/emerita vagy habilitált egyetemi docens lehet. Az ÉTÉB-nek az elnök mellett tagjai a hivatalos opponensek és a doktorandusz témavezetője (témavezetői). A két opponens egyike külső (az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló) szakember. Az ÉTÉB titkára (aki nem rendelkezik szavazati joggal) a doktori képzésben abszolutóriumot szerzett, valamint a kutatási-disszertációs szakaszban lévő doktorandusz is lehet. (7) Az ÉTÉB feladata, hogy a vitát is figyelembe véve megítélje, hogy az értekezéstervezetben foglalt eredmények és a jelölt kutatói kvalitásai garantálják-e egy sikeresen védhető doktori disszertáció határidőre történő elkészítését és benyújtását, továbbá az, hogy tanácsaival segítse a doktoranduszt a végső disszertáció elkészítésében. (8) Az ÉTÉB állást foglal abban a kérdésben, hogy az értekezéstervezet milyen változtatások, átdolgozás után nyújtható be nyilvános értekezésként. Az ÉTÉB

# 41. § / Az értekezéstervezet és annak értékelése / ÉRTEKEZÉSTERVEZET VISSZAVONÁSA
állásfoglalásáról jegyzőkönyv készül. Az ÉTÉB állásfoglalását egyhangúlag hozza meg. (9) A jegyzőkönyvet az ÉTÉB elnöke és titkára aláírásával hitelesíti, és megküldi a DI vezetőjének és az EDI-nek.

# 42. § / ÉRTEKEZÉSTERVEZET VISSZAVONÁSA / VÉGBIZONYÍTVÁNY (ABSZOLUTÓRIUM)
42. § (1) Az értekezéstervezetet a benyújtást követően, de legkésőbb öt (5) munkanappal az értekezéstervezet-vita előtt a doktorandusz visszavonhatja. (2) Visszavonás esetén leghamarabb a visszavonás napjától számított három (3) hónap elteltével nyújtható be új tervezet. (3) 1 Visszavonás és új tervezet benyújtása esetén az érintett DI új ÉTÉB-t jelölhet ki.

# 43. § / VÉGBIZONYÍTVÁNY (ABSZOLUTÓRIUM) / DOKTORI FOKOZAT
43. § (1) A TVSZ végbizonyítványra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) Az Egyetem annak a doktorandusznak, aki a jelen Szabályzatban foglaltak szerint az adott doktori képzésben megszerzett legalább kétszáznegyven (240) – egyéni képzésben résztvevők esetében kreditbeszámítással százhúsz (120) – és a kutatási és disszertációs szakaszban százhúsz (120)] kreditet, végbizonyítványt állít ki. b) TÜ-n az EDI-t, dékánon a CDI dékánját kell érteni. c) A végbizonyítvány dátuma a végbizonyítvány feltételeként meghatározott utolsó sikeres teljesítés napja.

# 44. § / DOKTORI FOKOZAT / A doktori disszertáció
44. § (1) A doktori képzés keretében a doktori fokozat megszerzéséhez szükséges a) az abszolutórium; b) a védésre bocsátás feltételeként előírt minimális publikációs teljesítmény 2; ba) 3 legalább 1 db, a Scimago releváns szakterületi besorolása szerint minimum Q3-as kategóriájú publikáció, vagy ezzel egyenértékű publikációs tevékenység, amelynek részleteit az egyes DI-k MSZ-ei rögzítik azzal, hogy bb) a DI-k saját hatáskörben a fentieknél szigorúbb publikációs elvárásokat fogalmazhatnak meg, amelyeket a DI MSZ-ben rögzítenek; c) az önálló kutatómunka értékelése a témavezető által; d) 4 az értekezéstervezet-vita és a hozzátartozó folyamat sikeres lebonyolítása; e) fizetési kötelezettségek teljesítésének igazolása (komplexvizsga-díj, védési díj stb.), f) nincs az Egyetemmel szemben lejárt fizetési kötelezettsége.

# 45. § / DOKTORI FOKOZAT / A doktori disszertáció
45. § (1) 5 A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három (3) tanéven belül jelen Szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. Ez a határidő különös méltánylást érdemlő esetekben méltányossági kérelem alapján legfeljebb egy (1) tanévvel, a doktorandusz szülésére való tekintettel 26. § (1) bekezdés f) pontban foglalt szüneteléssel időarányosan, legfeljebb három (3) tanévvel meghosszabbítható. § Ezt követően a meghosszabbításra méltányossági alapon sincs lehetőség. (2) 6 A doktori disszertáció benyújtásának feltétele az abszolutórium megszerzése továbbá, hogy a doktorandusznak nincs folyamatban ugyanezen tudományágban doktori fokozatszerzési eljárása, továbbá fokozatszerzési eljárásra való jelentkezését két (2) éven belül nem utasították el és két (2) éven belül nem volt sikertelenül zárult doktori védése. E további feltételeknek való megfelelésről a doktorandusz írásban nyilatkozatot tesz a doktori disszertáció benyújtásakor és a fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéskor. (3) A disszertációvédési eljárásának a megindítását a doktorandusz és a témavezető kezdeményezi a DI vezetőjéhez címzett, Neptunban benyújtott kérelemben, amelyről a DI vezetője tizenöt (15) munkanapon belül Neptun üzenetben dönt. (4) A doktori disszertáció formai és tartalmi követelményeit a DI-k MSZ-e tartalmazza. (5) A doktori disszertációval kapcsolatos ügyintézést és a nyilvános védés bonyolítását az EDI végzi. (6) 1 A doktorandusznak a disszertációt főszabály szerint angolul kell benyújtania. A DI vezetője szakmailag indokolt esetben (pl. relevancia) engedélyezheti a magyar nyelvű disszertációt is. (5) 2 A kérelemmel egy időben be kell nyújtani a disszertációt, valamint annak téziseit (tézisfüzetét), nyomtatott és elektronikus formában egyaránt. A doktori disszertációban legalább egy (1) (a bevezető és összegző fejezeten kívül) fejezetnek egy szerzős, önálló munkának kell lennie. Amennyiben a tervezet társzerzős részt is tartalmaz, a társszerzőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a doktorandusz hozzájárulása az érintett részben meghatározó volt. A társszerzős fejezet(ek) esetében legfeljebb két társszerző engedélyezett. Ezen túlmenően az egyes DI-k meghatározhatnak szigorúbb feltételeket. (6) A doktorandusz köteles nyilatkozni arról, hogy disszertációját meg nem engedett segítség nélkül, saját maga készítette, és abban csak a megadott forrásokat használta fel. Egyértelműen, a forrás megadásával megjelölt minden olyan részt – beleértve saját korábbi munkáját is –, amelyet szó szerint vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból vett át. (7) Az értekezés és a tézisek – nyomtatott és elektronikus formában – mindenki számára nyilvánosak. A doktori disszertációk és tézisek nyilvánossága az EDT védésre bocsátó határozatának időpontjával kezdődik.

# 45. § / DOKTORI FOKOZAT / A doktori disszertáció
(8) A doktori disszertáció bibliográfiai adatait védés után az MTMT adatbázisban, az általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlatnak megfelelő (DOI) azonosítóval ellátva, mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. A benyújtott anyagok nyilvánossá tételének kezdeményezése a CDI feladata. A nyilvánossá tételről az Egyetemi Könyvtár (a továbbiakban: Könyvtár) gondoskodik olyan módon, hogy az elektronikus változatokat elhelyezi a CORVINUS Doktori Disszertációk elektronikus archívumban. A CDI a sikeres védést követően intézkedik arról, hogy a könyvtárakban elhelyezett értekezésekbe bekerüljön a Bíráló Bizottság összetétele és a védés időpontja. (9) 3 Mind a nyomtatott, mind az elektronikus forma esetében fel kell hívni az olvasók figyelmét arra, hogy egyrészt a művek szerzői jogvédelem alatt állnak, másrészt a védésig, illetve az elfogadásig nem hivatkozhatók, és csak a doktori eljárás érdekében olvashatók. Az el nem fogadott értekezéseket az Egyetem zárolja (nyilvánosságukat megszünteti), és egy-egy példányukat a CDI öt (5) évig megőrzi, öt (5) év őrzési idő után gondoskodik megsemmisítéséről. (10) Az értekezés a szerző szellemi tulajdona, ezért további nyilvánosságra hozatala, részben vagy egészben való publikálása csak az ő írásos hozzájárulásával történhet. A szerző értelemszerűen jogosult értekezését akár eredeti nyelvén vagy más nyelven megjelentetni. Ebben a tekintetben az értekezésnek sem az Egyetem, sem az Országos Doktori Tanács honlapján való közzététele semmilyen korlátozást nem jelent sem a szerzőre, sem a kiadóra. (11) A doktori fokozat megszerzési eljárásának része a disszertáció nyilvános vita keretében történő megvédése.

# 46. § / A doktori disszertáció / A disszertáció nyilvános védésének Bíráló Bizottsága
46. § (1) 4 A doktori disszertáció bírálatára az EDT Bíráló Bizottságot kér fel. (2) 1 A doktori disszertáció bírálatára felkért Bíráló Bizottság (továbbiakban: Bizottság) egy elnökből, két hivatalos bírálóból, egy titkárból és további egy tagból áll. A Bizottság tagjai tudományos fokozattal rendelkeznek. A doktorandusz témavezetője (témavezetői) nem lehet(nek) tagja (tagjai) a Bizottságnak. (3) 2 A Bizottság összetétele: a) az elnök egyetemi tanár, professor emeritus/emerita vagy habilitált egyetemi docens lehet. Az elnök nem lehet azonos az értekezéstervezet egyik bírálójával sem; b) bírálóként elsősorban az értekezés tervezet bírálóit kell felkérni; c) az egyik bíráló és a további tag nem áll foglalkoztatási jogviszonyban az Egyetemmel. (4) 3 Elsőfokon az EDI ellenőrzi a védéshez szükséges előfeltételek teljesülését. Ha azokat rendben találja, akkor a DI vezető írásban javaslatot tesz az EDT-nek a védési eljárás hivatalos megindítására, és egyben javaslatot tesz a Bíráló Bizottság összetételére. Ha a jelölt nem teljesíti a jelen Szabályzatban és jogszabályban meghatározott védéshez szükséges feltételeket, akkor az EDI a védésre történő jelentkezést visszautasítja. (5) 4 Az EDT véleményezi, szükség esetén módosítja és jóváhagyja a DI vezetőjének javaslatát. Az EDT dönt a védési eljárás hivatalos megindításáról. (6) 5 Az EDT által kijelölt hivatalos bírálókat az EDI kéri fel, a bírálóknak a felkérés időpontjától számított hatvan (60) naptári napon belül írásos bírálatot kell készíteniük az értekezésről. Ebben nyilatkozniuk kell arról, hogy javasolják-e az értekezés kitűzését nyilvános védésre. (7) 6 Az EDI elküldi a bírálóknak az elektronikus levelezési címére a doktori disszertációt, a tézisfüzetet, az értekezéstervezet vitájának jegyzőkönyvét és az értekezés bírálatait elektronikusan, amennyiben a bíráló igényli, nyomtatva is. Amennyiben a bíráló visszautasítja a bírálatra szóló felkérését, az EDI automatikusan a tartalék bírálót kéri fel hatvan (60) naptári napos határidővel. Amennyiben a bíráló a bírálatra rendelkezésre álló határidő lejártával nem tesz eleget a felkérésnek, emlékeztető megküldését követően egyszeri, harminc (30) napos, automatikus határidő-hosszabbítás lép életbe. Amennyiben a bíráló a kilencvenedik (90.) naptári napon sem küldi meg bírálatát, a felkérés törlődik, erről a bíráló írásbeli értesítést kap és a tartalék bíráló kerül felkérésre. Amennyiben sem a bíráló, sem a tartalék bíráló nem készíti el a bírálatot a megadott határidőre, akkor a DIT előterjesztésére az EDT-nek új bírálót és tartalék bírálót kell kijelölni. (8) 7 A doktori disszertációt legalább két (2) támogató javaslat esetén lehet nyilvános vitára bocsátani. Egy (1) támogató és egy (1) elutasító javaslat esetén az EDI vezető, a DI vezetőjével egyeztetve, a tartalék bírálók közül egy, az elutasító

# 46. § / A disszertáció nyilvános védésének Bíráló Bizottsága / Doktori disszertáció visszavonása
bíráló státuszával azonos harmadik (3.) bírálót kér fel. Amennyiben mindkét tartalék bíráló már felkérésre került, akkor a DIT új előterjesztésére az EDT-nek kell a harmadik (3.) bírálót kijelölni, akinek státusza az elutasító bírálójával azonosnak kell lennie. Két (2) támogató javaslat esetén az értekezést nyilvános vitára kell bocsátani. Két (2) elutasító javaslat esetén a doktori eljárást sikertelennek kell minősíteni és azt meg kell szüntetni. (9) 8 Két elutasító bírálat esetén ugyanazon doktori témában új doktori értekezés benyújtása leghamarabb két (2) év elteltével, legfeljebb egy (1) alkalommal kezdeményezhető, és amelyre méltányosság sem vehető igénybe. (10) 1 Csak olyan doktori disszertáció bocsátható nyilvános védésre, amely a TVSZ plágiumra vonatkozó szabályozásában és a Plágiumszabályzatban foglaltaknak minden tekintetben megfelel. (11) 2 Ha a hivatalos bírálók vagy mások plágium gyanúját jelzik, akkor az EDT elnöke a doktori cselekményt felfüggeszti és a Plágiumszabályzatban foglaltak szerint etikai vizsgálatot kér, annak eredményétől függően engedélyezi a cselekmény folytatását vagy megszüntetését.

# 47. § / A disszertáció nyilvános védésének Bíráló Bizottsága / Doktori disszertáció visszavonása
47. § (1) Az értekezést a benyújtást követően, de legkésőbb öt (5) munkanappal az értekezés nyilvános védése előtt a doktorandusz visszavonhatja. (2) Visszavonás esetén leghamarabb a visszavonás napjától számított hat (6) hónap elteltével nyújtható be új értekezés azzal, hogy a disszertáció benyújtására vonatkozó

# 45. § / Doktori disszertáció visszavonása / A doktori disszertáció nyilvános védése
45. § (1) bekezdésében meghatározott határidő változatlan. (3) Visszavonás és új értekezés benyújtása esetén az EDT új Bíráló Bizottságot jelöl ki.

# 48. § / Doktori disszertáció visszavonása / A doktori disszertáció nyilvános védése
48. § (1) A doktori disszertációt a második támogató javaslat beérkezésétől számított hatvan (60) naptári napon belül nyilvános vitára kell bocsátani. A nyilvánosság garantálása érdekében a tavaszi vizsgaidőszak utolsó napja és az őszi szorgalmi időszak első napja közötti időszakban csak rendkívül indokolt esetben, a CDI dékánjának jóváhagyásával lehet nyilvános védést szervezni. (2) 3 A doktorandusz az összes bírálat beérkezése után (legalább két támogató bírálat esetén) hét (7) naptári napon belül elektronikus úton megkapja a bírálatokat, amelyekre harminc (30) naptári napon belül írásban köteles válaszolni. A bírálatokat az EDI küldi ki, a válaszokat az EDI-nek kell visszaküldeni. (3) 4 A védés EDI által leegyeztetett időpontja előtt legalább egy (1) héttel a Bizottság minden tagjának elektronikusan ki kell küldeni az opponensi véleményeket és a jelölt opponensi véleményekre adott írásos válaszát, valamint a doktori disszertációt és a tézisfüzetet. (4) 5 A Bizottság akkor határozatképes, ha annak elnöke, titkára és a bizottság még két (2) tagja a nyilvános vitán végig jelen van. Amennyiben a bírálati folyamatban volt a disszertációt elutasító bírálat is, akkor legalább két (2) bírálónak jelen kell lennie a védésen, köztük annak, aki elutasító véleményt fogalmazott meg. (5) A védésről esetlegesen távol maradó, támogató véleményt adó opponens írásban közölheti viszontválaszát a jelölt válaszára, amelyet a nyilvános vitán a Bizottság titkára ismertet. (6) 6 A Bizottság feladata, hogy: a) értékelje a doktorandusz által benyújtott doktori disszertációt és kialakítsa álláspontját az értekezés további sorsát illetően; b) összegezze az opponensek bírálataiban megfogalmazott értékeléseket és észrevételeket; c) meghatározza azokat a kérdéseket, amelyeket az előzetesen írásban beérkezett észrevételek alapján feltesz a doktorandusznak; d) megvizsgálja, hogy a doktorandusz birtokában van-e mindazoknak az ismereteknek, amelyek az adott témakörben kutatómunkát végzőktől elvárhatók. Ezért kérdéseket tehetnek fel a jelöltnek az általa megjelölt szakirodalmi hivatkozások, felhasznált irodalom tartalmára vonatkozóan és olyan szakirodalommal kapcsolatban is, amelyek az értekezésben nem szerepelnek, de a bizottság véleménye szerint fontos háttéranyagnak számítanak az adott kutatási témában; e) megállapítsa az értekezés új és újszerű tudományos eredményeit. (7) Igazolt távolmaradás esetén a védés megismételhető az általános szabályok szerint. (8) Igazolatlan távolmaradás esetén a doktorandusz teljesítménye nem értékelhető és a védés eredménytelennek minősül. (9) A doktorandusz a nyilvános vita során – húsz- (20) perces időkeretben – szabad előadás formájában ismerteti doktori disszertációjának téziseit, külön kiemelve az értekezés új tudományos eredményeit. Az opponensek ismertetik bírálatukat, a

# 48. § / A doktori disszertáció nyilvános védése / A doktori disszertáció minősítése
bizottság titkára ismerteti az írásban beérkezett előzetes észrevételeket és a bizottság kérdéseit, a jelenlevők kérdéseket, észrevételeket tehetnek fel a doktorandusznak, aki válaszol a bírálók, a bizottsági tagok és a jelenlevők észrevételeire, kérdéseire. (10) A védésről és a Bizottság döntéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a Vhr. szerinti adatokat tartalmazza. A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke és tagjai írják alá. A jegyzőkönyv a törzslap melléklete.

# 49. § / A doktori disszertáció nyilvános védése / A doktori disszertáció minősítése
49. § (1) A vita lezárása után a Bizottság tagjai zárt ülésen, titkos szavazással döntenek a doktori disszertáció elfogadásáról, és javaslatot tesznek a védés minősítésére – ami egyben a fokozat minősítését is jelenti – az alábbiak szerint: a) Csak a Bizottság védésen és zárt ülésen folyamatosan jelen lévő tagjai (beleértve a titkárt is) rendelkeznek szavazati joggal, a távollévő tagok nem. b) A Bizottság saját hatáskörben dönt arról, hogy tagjainak vitája alapján vagy anélkül határoz. c) A Bizottság valamennyi tagja a szavazás során négyfokozatú skálán minősíti a védést. – Summa cum laude – Cum laude – Rite – Insufficiente d) A védés minősítése figyelemmel a c) pontban foglaltakra da) insufficiente (nem elfogadható), ha a bizottság legalább két tagjának minősítése insufficiente db) summa cum laude, ha az összes szavazat minimum cum laude, a szavazatok többsége (4 szavazat esetén legalább 2) pedig summa cum laude dc) cum laude, ha legfeljebb egy szavazat rite, az összes többi szavazat minimum cum laude dd) rite minden más esetben (2) A Bizottság a vitán nyilvánosan közli és megindokolja állásfoglalását. (3) 1 A védésről a Bizottságnak – állásfoglalását és annak indoklását is tartalmazó – jegyzőkönyvet kell felvennie. A jegyzőkönyv tételesen tartalmazza a doktorandusznak a kérdésekre adott válaszait és az értekezésben foglalt új vagy újszerű tudományos eredményeit. (4) A Bizottság a védésről készített jegyzőkönyvet és a szavazati eredményt továbbítja a CDI számára. (5) 2 Az EDT a Bizottság javaslata alapján határoz a doktori fokozat odaítéléséről.

# 50. § / A doktori fokozat odaítélése / Doktori fokozat visszavonása
50. § (1) 1 A doktori fokozat odaítéléséről a Bizottság javaslata alapján az EDT dönt. (2) Külföldi és hazai közös fokozatszerzésben részt vevő doktorandusz esetében a fokozat az Egyetem általi odaítélésének feltétele, hogy a jelölt jelen Szabályzatának megfeleljen. Az EDT a fokozat odaítélését megelőzően hazai opponenseket kérhet fel vagy előírhatja az értekezés Egyetemen való megvédését is. (3) 2 A fokozat megszerzése után el kell juttatni a doktori disszertáció és téziseinek egy-egy (nyomtatott, elektronikus) példányát a Könyvtárnak. Az elfogadott doktori disszertáció és tézisek elektronikus változatát a CORVINUS Doktori Disszertációk elektronikus archívumban DOI azonosítóval ellátva, nyomtatott példányait a Könyvtárban katalogizálva kell elhelyezni és tartósan megőrizni. Az elfogadott doktori disszertáció és tézisek adatainak az adatbázisban való elhelyezéséről és a DOI-val ellátott elektronikus változathoz való hozzákapcsolásáról a szerzőnek kell gondoskodnia. Az elektronikus változat elérhetőségének adatairól és a DOI-ról a fokozatot szerzett doktoranduszt az EDI-n keresztül a Könyvtár tájékoztatja. (4) 3 A doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárásban hozott döntés ellen a doktorandusz a HJR alapján jogorvoslattal élhet jogszabálysértés, illetve jelen Szabályzat megsértése esetén.

# 51. § / Doktori fokozat visszavonása / A doktori oklevél
51. § (1) A doktori fokozat visszavonásáról az EDT dönt. (2) Amennyiben az EDT megállapítja, hogy a doktori fokozat odaítélésének feltételei nem teljesültek, és/vagy bizonyítást nyer, hogy a fokozatot szerzett személy úgy szerezte meg, hogy részben vagy egészben sajátjaként mutatta be más szellemi alkotását, vagy értekezésében hamis, esetleg hamisított adatokat használt, és ezzel a doktori ügyben eljáró testületet vagy személyt megtévesztette vagy tévedésben tartotta, az EDT a doktori fokozatot visszavonja és amennyiben annak feltételei fennállnak, etikai eljárást kezdeményez. A doktori cím visszavonása iránti eljárás akkor folytatható le, ha a cím jogosultja az eljárás kezdeményezésekor még él. (3) A doktori fokozat visszavonása iránti eljárást az a személy kezdeményezheti a fokozatot kibocsátó EDT elnökénél, aki a (2) bekezdésben foglaltakat igazolja vagy megalapozottan valószínűsíti. (4) Ha az eredeti szerző kezdeményezésére indított eljárásban a szerzői jogok megsértését bírósági eljárásban hozott végleges döntés az eljárás megindítása előtt már megállapította, az EDT-nek ebben a kérdésben nem kell vizsgálatot lefolytatnia, a végleges döntés elegendő a fokozat visszavonásához. (5) A fokozat visszavonásáról szóló döntés ellen a HJR alapján jogorvoslattal élhet jogszabálysértés és/vagy jelen Szabályzat megsértése esetén.

# 52. § / Doktori fokozat visszavonása / A doktori oklevél
52. § (1) Az EDT által megítélt doktori fokozatról a CDI oklevelet állít ki, és a határozatot az Egyetem doktori anyakönyvében és a Neptunban is rögzíti. Az odaítélt doktori fokozatok adatait a CDI legkésőbb a doktori oklevél kiállításától számított tizenöt (15) napon belül bejelenti a FIR-be. (2) A doktori oklevél az Oktatási Hivatal által kibocsátott oklevél-formanyomtatványon kiállított biztonsági okmány, amely tartalmát az Nftv. és a Vhr. szabályozza azzal, hogy az oklevél szövegét jelen Szabályzat melléklete tartalmazza. (3) Az oklevél minősítése a sikeres védés minősítésével azonos summa cum laude: 5 (jeles), cum laude: 4 (jó), rite: 3 (közepes)). (4) Az egyetem az oklevelet magyar és angol nyelven állítja ki. (5) A doktori fokozatot szerzett személyeket az Egyetem ünnepélyes keretek között doktorrá avatja. A doktori fokozatot szerzett személyek nevük mellett, címként a Dr. vagy a PhD rövidítést az Nftv.-ben meghatározott módon használhatják. (6) Az Egyetem – a Rend. előírásait követve és a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával – Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae – kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait kiváló eredménnyel végezte. (7) Az oklevelet az EDT elnöke és a rektor írja alá. (8) A TVSZ szerinti szabályokat kell alkalmazni az oklevelek kiadására, az oklevél nyomtatványok és a kiadott oklevelek nyilvántartására, a hiteles másolatra vonatkozóan azzal, hogy az oklevél kiadás és a kiadott oklevelek esetében a TÜ-n az EDI-t, a tanulmányi ügyek vezetőn az EDI vezetőt, a TÜ ügyintéző/koordinátoron az EDI ügyintézőt kell érteni. (9) Az átadást követően elveszett, ellopott, megsemmisült doktori oklevélről a hallgató kérelmére az EDI oklevélmásodlatot állít ki, amelyért a HTJSZ szerinti díjat kell fizetni. (10) Az EDI hivatalból vagy a hallgató kérelmére a hibásan kiállított oklevelet bevonja és megsemmisíti és javított oklevelet ad ki a TVSZ szabályainak megfelelően azzal, hogy a dékánon a CDI dékánt, a TÜ-n az EDI-t, atanulmányi ügyek vezetőn az EDI vezetőt, a TÜ ügyintéző/koordinátoron az EDI ügyintézőt kell érteni. (11) Az oklevélmásodlat és javított oklevél aláírója a CDI dékán. (12) Kérésre díszoklevél kiállítása igényelhető a HTJSZ szerinti díj megfizetése mellett. A doktori díszoklevél latin nyelvű szövegét jelen szabályzat melléklete tartalmazza.

# 53. § / A doktori oklevél / Dékáni méltányosság
53. § (1) A hallgató kérelmére doktori képzésben tanulmányi idején belül a képzési és kutatási szakaszban (1–4 félév) egy (1) alkalommal és a kutatási és disszertációs szakaszban (5–8 félév) is egy (1) alkalommal indokolt esetben a CDI dékántól méltányossági engedélyt kaphat a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, bármely EDSZ-szel és/vagy TVSZ-szel összefüggő ügyben. (2) Nem nyújtható be dékáni méltányossági kérelem a) 1 felvételi eljárásban jelen Szabályzat szerinti méltányossági lehetőségeken kívül, b) elutasított átvételi kérelem esetében, c) félév végi aláírás megadására, d) a tanulmányok értékelésének felülbírálatára, e) a tantervi követelmények alóli felmentésre, f) etikai, fegyelmi büntetés következményeinek eltörlésére, g) felülbírálati határozatban foglaltak felülbírálatára, h) a maximális tanulmányi idő meghosszabbítására, i) a hallgatói jogviszonyt megszüntető határozat ellen, j) a képzési és kutatási szakaszban hallgatói jogviszony az Nftv. 45. § (2) bekezdésben meghatározottól eltérő szüneteltetésére, k) 2 a kutatási és disszertációs szakaszban a hallgatói jogviszony két (2) féléven túli szünetelésére, l) a megismétlendő tantárgy Egyetem általi meghirdetés félévén kívüli félévben történő felvétele, kivéve, ha vizsgakurzussal veheti fel a hallgató a tantárgyat, m) sikertelen komplex vizsga második (2.) alkalommal történő teljesítési kísérletére, n) sikeres komplex vizsga javítására, o) egy tantárgyból az adott félévben összesen három (3) alkalommal, az ismételt tárgyfelvételekkel együtt pedig összesen hat (6) alkalommal történő vizsgalehetőség alóli felmentésre, p) passzív félév aktívvá nyilvánítására, q) 1 a komplex vizsgát követő negyedik (4.) tanéven túli doktori értekezés benyújtására, r) minden olyan esetben, ahol a TVSZ vagy EDSZ kifejezetten tiltja a méltányosság igénybevételének lehetőségét és/vagy ami jogszabályellenes vagy jogszabály tiltja. (3) Az állami (rész)ösztöndíjas képzésről önköltséges képzésre, valamint az önköltséges képzésről állami (rész)ösztöndíjas képzésre történő átsorolás, valamint a fegyelmi és kártérítési ügyek nem EDSZ-szel összefüggő ügyek. (4) A kérelmet a hallgató bármikor benyújthatja. (5) A kérelem egy kérésre/tantárgyra vonatkozhat. (6) A kérelemnek tartalmaznia kell a méltányosságra okot adó indoko(ka)t, és mellékelni kell hozzá az indoko(ka)t alátámasztó dokumentumo(ka)t is. (7) A méltányossági kérelem pusztán tanulmányi okra nem alapozható. A méltányossági döntés mindig egyedi jellegű, annak eredménye nem képezhet hivatkozási alapot más döntéseknél. A méltányosság elbírálása során is biztosítani kell az esélyegyenlőségi szabályokat. (8) A kérelem benyújtásáért a hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles megfizetni. (9) A kérelemről a CDI dékán dönt. (10) A döntést a kérelem beadásától számított tizenöt (15) munkanapon belül kell

# 53. § / Dékáni méltányosság / Rektori méltányosság
meghozni. (11) A döntést határozatba kell foglalni. A méltányossági jogkörben hozott döntést nem kell indokolni, és a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. (12) Amennyiben a dékán a hallgató kérelmét elutasította, a hallgató nem élt méltányossági engedéllyel, azaz az elutasított méltányossági kérelem nem csökkenti a rendelkezésre álló méltányossági engedélyek számát.

# 54. § / IRATOK / Leckekönyv, törzslap, törzslapkivonat
54. § (1) A hallgató kérelmére doktori képzésben tanulmányi idején belül a képzési és kutatási szakaszban (1–4 félév) egy (1) alkalommal és a kutatási és disszertációs szakaszban (5–8 félév) is egy (1) alkalommal indokolt esetben a rektortól méltányossági engedélyt kaphat a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, bármely EDSZ-szel és/vagy TVSZ-szel összefüggő ügyben. (2) Nem nyújtható be rektori méltányossági kérelem a) azokban az ügyekben, amelyekben dékáni méltányosság nem gyakorolható, b) azon ügyekben, amelyekben a CDI dékán korábban már hozott méltányossági döntést, c) amennyiben a hallgató az adott doktori képzésben – a teljes tanulmányi időtartam alatt – még nem nyújtott be dékáni méltányossági kérelmet. (3) Egyebekben a rektori méltányosságra a dékáni méltányosság szabályait kell megfelelően alkalmazni. (4) A kérelemről a rektor által átruházott hatáskörben a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes dönt. HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKHEZ KAPCSOLÓDÓAN KEZELT

# 55. § / IRATOK / Leckekönyv, törzslap, törzslapkivonat
55. § (1) A leckekönyvre, törzslapra, törzslapkivonatra vonatkozóan a TVSZ szabályait kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a TÜ-n az EDI-t, a tanulmányi ügyek vezetőn az EDI vezetőt, a TÜ ügyintéző/koordinátoron az EDI ügyintézőt kell érteni: Tanulmányokkal kapcsolatos igazolások, a dokumentumok kiállítása, átadása

# 56. § / IRATOK / Leckekönyv, törzslap, törzslapkivonat
56. § (1) A tanulmányokkal kapcsolatos igazolások, a dokumentumok kiállítására, átadására a TVSZ szabályait kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a TÜ-n az EDI-t, a tanulmányi ügyek vezetőn az EDI vezetőt, a TÜ ügyintéző/koordinátoron az EDI ügyintézőt kell érteni KÜLFÖLDÖN SZERZETT TUDOMÁNYOS FOKOZAT HONOSÍTÁSA

# 57. § / IRATOK / Leckekönyv, törzslap, törzslapkivonat
57. § (1) A külföldi oklevelek által tanúsított tudományos fokozat honosítása abban az esetben tartozik az Egyetem hatáskörébe, amennyiben az az Egyetem bármely doktori iskolájának képzési tudományterületével (tudományágával) megegyezik és az eljárásban részt vevő doktori iskola illetékessége egyértelműen meghatározható. (2) Az EDT ‒ érdemi vizsgálat után ‒ doktori (PhD) fokozatként honosítja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha a) azt olyan külföldi oktatási intézmény állította ki, amely a külföldi állam jogrendje alapján tudományos fokozat kiállítására jogosult, és b) a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők jelen Szabályzat által előírt követelményeknek. (3) A honosítás a EDI-nél kérelmezhető. A kérelemhez mellékelni kell a következő iratokat: a) a doktori képzésbe történő belépés előfeltételét jelentő mesterfokozatot igazoló vagy azzal egyenértékű oklevél másolatát; b) a külföldön szerzett tudományos fokozatot tanúsító okirat másolatát, amennyiben nem angol nyelvű, annak hiteles magyar fordítását; c) a doktori fokozat megszerzéséhez felhasznált disszertációt (művet); d) a kérelmező publikációs jegyzékét (opcionális); e) az eljárási díj megfizetésének igazolását. (4) Az EDT az Elismerési törvény 14/A. § (4) bekezdés a) pontjában és az EDSZ 57. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltekinthet, amennyiben a tudományos fokozat honosítására foglalkoztatási célból kerül sor. (5) 1 Az eljárásban illetékes doktori iskolát az EDT elnöke jelöli ki. Az illetékes doktori iskola vezetője két (2) PhD fokozattal rendelkező szakértőt kér fel A felkért szakértők írásban arról nyilatkoznak, hogy a honosítás tárgyát képező disszertáció alapján hitelt érdemlően megállapítható, hogy a külföldön szerzett PhD fokozat egyenértékű az EDSZ-ben meghatározott doktori fokozatszerzési feltételekkel. (6) Az EDT elnöke a szakértői véleményeket az EDT elé terjeszti, amely dönt a honosításról. (7) Az EDT a tudományos fokozat honosításáról rendelkező határozatban feljogosítja a kérelmezőt a doktori (PhD) cím használatára.

# 58. § / Leckekönyv, törzslap, törzslapkivonat / TISZTELETBELI DOKTORI CÍM ADOMÁNYOZÁSA
58. § (1) Az EDT elnöke a szakértői vélemények és az illetékes DI vezető állásfoglalásának bekérése nélkül is az EDT elé terjeszti a honosítási kérelmet, ha az érintett külföldi oktatási intézmény és az oklevélben megnevezett tudományág a honosítási kérelmet megelőző öt (5) év legalább egyikében szerepelt a The Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsorának első kétszáz (200) helyén. (2) Az egyszerűsített honosítás a EDI-nél kérelmezhető. A kérelemhez mellékelni kell a 32. § (3) bekezdés b) és e) pontjában felsorolt iratokat. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott formai feltételek teljesülését a CDI dékán igazolja írásban. (4) A formai feltételek teljesülése esetén az EDT elnöke a kérelmet az EDT elé terjeszti döntéshozatalra.

# 59. § / TISZTELETBELI DOKTORI CÍM ADOMÁNYOZÁSA / TISZTELETBELI ELNÖK CÍM ADOMÁNYOZÁSA
59. § (1) A Szenátus a rektor javaslatára az EDT véleményének kikérésével – olyan tudományágban, amelyben az Egyetem doktori fokozat odaítélésére jogosult – tiszteletbeli doktori (Doctor Honoris Causa) vagy tiszteletbeli doktori és professzori (Doctor et Professor Honoris Causa) címet adományozhat azoknak a személyeknek, akik nem állnak alkalmazotti jogviszonyban az Egyetemmel. (2) Doctor et Professor Honoris Causa cím adományozható azoknak, akik tudományos tevékenységükkel arra érdemessé váltak, Doctor Honoris Causa címet pedig azoknak, akik nemzetközileg is elismert, kiemelkedő politikai és közéleti tevékenységet folytatnak. (3) A tiszteletbeli doktori cím adományozására vonatkozó javaslatot az illetékes DIT, valamint az EDT véleményezi. (4) A kitüntetett díszoklevelet kap. Átadására a doktoravatók alkalmával kerül sor.

# 60. § / TISZTELETBELI ELNÖK CÍM ADOMÁNYOZÁSA / A DOKTORI KÉPZÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE
60. § (1) A Szenátus a rektor javaslatára az EDT véleményének kikérésével tiszteletbeli elnök címmel (oklevéllel) ismerheti el az EDT leköszönő elnökének a tevékenységét. (2) A kitüntetett díszoklevelet kap. Átadására a doktoravatók alkalmával kerül sor.

# 61. § / A DOKTORI KÉPZÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE / ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
61. § (1) 1 A doktori képzés minőségirányítási rendszeréről a Budapesti Corvinus Egyetem doktori képzéseinek Minőségbiztosítási szabályzata rendelkezik. A Minőségbiztosítási szabályzat megalkotása, elfogadása és legalább öt (5) évenkénti felülbírálata az EDT hatásköre.

# 62. § / ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK / ADATKEZELÉS
62. § (1) 2 A doktori cselekményekben hivatalos bírálóként vagy bizottsági tagként nem vehet részt az a személy, aki a jelölt közeli hozzátartozója vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el. Így különösen összeférhetetlenség áll fenn a témavezetővel, továbbá nem lehet tag az ÉTÉB-ben, a komplex vizsga vizsgabizottságában és a disszertáció bíráló bizottságában, valamint nem lehet a doktori cselekményekben hivatalos bíráló, értékelő az, akivel a doktori cselekmény tárgyát képező dokumentum benyújtójának társszerzős tanulmánya jelent meg. Ennek tényét a bizottságot összeállító előterjesztő az MTMT alapján ellenőrzi. (2) A tárgyilagos értékelést megzavaró magatartásnak minősül különösen, ha az értekezéstervezet vagy a doktori disszertáció benyújtója vagy az érintett témavezető a bírálat tárgyát képező dokumentumról konzultál a folyamatban lévő doktori cselekményben hivatalos bírálóként vagy bizottsági tagként résztvevőkkel, avagy sürgeti a bírálat elkészítését.

# 63. § / ADATKEZELÉS / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
63. § (1) A hallgatóról kötelezően nyilvántartandó adatok köréről az Nftv. és az Onytv. rendelkezik. További személyes és különleges adat az érintett írásbeli hozzájárulásával tartható nyilván. (2) 1 Az (1) bekezdés szerinti adatok nyilvántartására, kezelésére, továbbítására és védelmére vonatkozó szabályozást az Adatkezelési szabályzat és a Budapesti Corvinus Egyetemmel hallgatói jogviszonyban állók számára szóló és a Budapesti Corvinus Egyetemre jelentkezők számára felvételiés elismerési eljárásra vonatkozó adatkezelési tájékoztatók tartalmazzák. (3) Az Egyetemnek, mint adatkezelőnek a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó tevékenységek keretében megvalósuló adatkezelései részletes körülményeit rögzítő, a GDPR 13. és 14. cikkei szerinti adatkezelési tájékoztatója a) a jelentkezési felületen/honlapon érhető el. A jelentkező a jelentkezés tényével/jelentkezési kérelem benyújtásával a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi, b) a hallgatói NEPTUN felületről érhető el. A hallgató a beiratkozási lap vagy a beiratkozási lap-képzési szerződés aláírásával a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi.

# 64. § / Budapesti Corvinus Egyetem Doktori Tanácsa / köszöntjük az Olvasót!
64. § (1) Jelen Szabályzatot a Szenátus 2025. június 24-i ülésén elfogadta. (2) Jelen Szabályzat 2025. július 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szenátus 2024. június 11-i ülésén SZ–38.f/2023/2024. (2024. VI. 11.) számú határozatával elfogadott Doktori szabályzat. (3) Jelen szabályzat a Hallgatói Követelményrendszer 8. részét képezi. (4) A TVSZ-szel és HTJSZ-szel való ellentmondás esetén a TVSZ és/vagy a HTJSZ szabályait kell alkalmazni. 1/a. melléklet Oklevél sorszáma: Intézményi azonosító szám: MKKR szintje: EKKR szintje: Elődeink dicséretes rendelése, hogy azok, akik alapvető ismeretekben és szaktudományokban magukat kiművelték, s erről tanúbizonyságot tettek, tudományuknak és képzettségüknek törvényes bizonyságát elnyerjék. Mivel tehát ................................................................................................................. úr/úrhölgy, aki ...................................................................... városban/községben ......................... ................................................... országban ,............... év ................................ hó ............ napján született (születési neve: ........................................................................) a(z) ............................................................................ tudományterületen, a(z) .......................... tudományágban való képzettségét és tudását ................................................................... eredménnyel bizonyította, őt a ránk ruházott hatalomnál fogva a filozófia doktorává avattuk, részére a

# 64. § / of the Corvinus University of Budapest / greet the Reader!
fokozatot odaítéltük, és ezzel feljogosítottuk a „doktor (PhD)” cím viselésére. Ennek hiteléül ezt az oklevelet részére kiszolgáltattuk és Egyetemünk pecsétjével, valamint saját kezű aláírásunkkal megerősítettük. A Doktori Iskola neve: A doktori disszertáció címe: A doktori disszertáció minősítése: A doktori szigorlat/komplex vizsga eredménye: Kelt Budapesten, a ............... évben, .......................................... hónap ........ napján ............................................. ....................................... EDT elnökének az aláírása rektor aláírása az Egyetemi Doktori Tanács elnöke rektor 1/b. melléklet Certificate number: Institution Identification Number: HUQF Level: EQF Level: It is a laudable custom of our predecessors that those who have perfected themselves in fundamental knowledge and in specialised branches of learning, and given meritorious proof thereof, should receive legal recognition of their knowledge and qualifications. Whereas Mr/Ms......................................................................................., who was born in ............................................................... (town, city), in .................................................. (country), on the .......... (day) of .............................. (month), .............. (year) (birth name: .....................................) has given proof of his/her qualifications and knowledge in the field of science of .................................................................. in the discipline of....................................... with the distinction of......................., by virtue of the authority vested in us, we have conferred upon him/her the degree of Doctor of Philosophy and the right to use the title

# 64. § / et Consilium de Promotione Doctorali in eadem Universitate / Lecturis salutem!
In witness whereof we have issued him/her with this diploma and endorsed it with the seal of our University and our own signatures. Doctoral School: ................... Title of PhD Dissertation: ................... Grade of PhD Dissertation: ................... Grade of PhD Comprehensive Examination: ................... Given at ............................., on the .......day of ............................... (month) ................(year) ....................................................... ................................................ EDT elnökének az aláírása rektor aláírása of the University Doctoral Council 1/c. melléklet Laudabile maiorum nostrorum institutum est, ut qui se in disciplinis fundamentalibus ac specialibus excoluerint dignaque huius rei signa praestiterint, legitimum eruditionis ac doctrinae suae testimonium consequantur. Cum igitur dominus/domina ............................................................................................................ que/quae....................................................... in............................. die ........... mensis............................... anno............natus/nata................est, suam in.................................................................................................. eruditionem atque doctrinam..................................................................... demonstravisset, eum/eam auctoritate nobis lege collata ad gradum Philosophie Doctoris promovimus eique titulo

# 64. § / Praeses                                            Rector Magnificus / TARTALOMJEGYZÉK
utendi fruendique conferimus potestatem. In cuius rei fidem hoc diploma sigillo Universitatis nostrae munitum et subscriptionibus propriis roboratum ei dari curavimus. Numerus diplomatis: ............. Datum Budapestini, die .......... mensis ..............., anno...................... ................................................ ....................................................... Consilii de Promotione Doctorali Universitatis Budapesti Corvinus Egyetem 1 Hallgatói követelményrendszer 8. rész: Doktori (PhD) szabályzat 1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1 KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK 1 FOGALMAK 2 ALAPELVEK 5 AZ ÜGYINTÉZÉS MÓDJA TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKBEN 5 AZ EDSZ HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÜGYEK DÖNTÉSHOZATALI RENDJE 5 Az EDSZ szerint eljáró személyek és testületek 5 Egyetemi Doktori Tanács (EDT) 6 A doktori iskola 9 A doktori iskola vezetője 10 A doktori iskola tanácsa (DIT) 10 A törzstag 11 A témavezető 11 Corvinus Doktori Iskolák 12 Egyetemi Doktori Iroda 13 EDT mint kreditátviteli bizottság 13 Hallgatói Felülbírálati Bizottság 13 Felvételi Bizottság 14 További, a hallgatók tanulmányi ügyeit érintő kérdésekben eljáró bizottságok 15 A DOKTORI KÉPZÉSEK RENDSZERE 15 KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNY IDŐ 15 FELVÉTEL SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSRE 16 FELVÉTEL EGYÉNI FELKÉSZÜLÉS ESETÉN 20 Jelentkezés a doktori fokozat megszerzésére egyéni felkészülés esetén 20 ÁTVÉTEL 21

# 64. § / Praeses                                            Rector Magnificus / TARTALOMJEGYZÉK
DOKTORI KÉPZÉS 22 Hallgatói jogviszony létesítése, beiratkozás, bejelentkezés 22 A doktori képzésben és fokozatszerzésben résztvevők jogállása 22 Hallgatói jogviszony szünetelése 23 Hallgatói jogviszony megszűnése, megszüntetése 23 Jogorvoslat, panaszkezelés 25 A képzési program, tanterv, tantárgyi program, tantárgyak meghirdetése 25 Kreditbeszámítás 25 A foglalkozások látogatása, kedvezményes tanulmányi rend 25 Részvétel külföldi részképzésben 25 Online doktori cselekmények 26 A doktoranduszok részére nyújtható támogatások 26 A doktoranduszok által fizetendő díjak és térítések, átsorolás 26 A doktoranduszok oktatási tevékenysége 26 A DOKTORI KÉPZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI KERETEK A KÉPZÉS KÉT SZAKASZÁBAN 26 Képzési és kutatási szakasz 27 A komplex vizsga 28 Kutatási és disszertációs szakasz 30 Fokozatszerzési eljárás 31 Az értekezéstervezet és annak értékelése 31 ÉRTEKEZÉSTERVEZET VISSZAVONÁSA 31 VÉGBIZONYÍTVÁNY (ABSZOLUTÓRIUM) 32 DOKTORI FOKOZAT 32 A doktori disszertáció 32 A disszertáció nyilvános védésének Bíráló Bizottsága 33 Doktori disszertáció visszavonása 35 A doktori disszertáció nyilvános védése 35 A doktori disszertáció minősítése 36 A doktori fokozat odaítélése 37 Doktori fokozat visszavonása 37 A doktori oklevél 37 Dékáni méltányosság 38

# 64. § / Praeses                                            Rector Magnificus / TARTALOMJEGYZÉK
Rektori méltányosság 39 HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKHEZ KAPCSOLÓDÓAN KEZELT IRATOK 39 Leckekönyv, törzslap, törzslapkivonat 39 Tanulmányokkal kapcsolatos igazolások, a dokumentumok kiállítása, átadása 40 KÜLFÖLDÖN SZERZETT TUDOMÁNYOS FOKOZAT HONOSÍTÁSA 40 TISZTELETBELI DOKTORI CÍM ADOMÁNYOZÁSA 41 TISZTELETBELI ELNÖK CÍM ADOMÁNYOZÁSA 41 A DOKTORI KÉPZÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE 41 ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK 41 ADATKEZELÉS 41 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 42 1/a. melléklet 42 1/b. melléklet 43 1/c. melléklet 44