Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat

# Általános rendelkezések / A SZABÁLYZAT CÉLJA
Hallgatói követelményrendszer 6. rész: Hallgatói fegyelmi és Eredeti, aláírt pdf Módosította: SZ–42.f/2024/2025. (2025. VI. 24.) számú határozat

# 1. § / A SZABÁLYZAT CÉLJA / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. § (1) A Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat (a továbbiakban: HFKSZ vagy Szabályzat) megalkotásának célja, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény felhatalmazása alapján meghatározza a hallgatókra vonatkozó fegyelmi és kártérítési szabályokat, a fegyelmi vétségek körét, az alkalmazható fegyelmi büntetéseket, a hallgatókkal szemben indított fegyelmi és kártérítési ügyek eljárási szabályait, továbbá az ezen ügyekben eljáró személyek és testületek közötti hatáskör megosztásának rendjét.

# 2. § / A SZABÁLYZAT CÉLJA / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
2. § (1) HFKSZ tárgyi hatálya kiterjed a hallgatókkal szemben kezdeményezett fegyelmi, továbbá kártérítési eljárásokra, továbbá a hallgatókkal szembeni másodfokú fegyelmi eljárásokra. (2) 2 A HFKSZ személyi hatálya kiterjed mindazokra, akikre a Felvételi szabályzat és a Tanulmányi és vizsgaszabályzat, a Doktori (PhD) szabályzat, a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat, Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat és a Külföldi részképzési szabályzat hatálya kiterjed (továbbiakban együtt: hallgató. A HFKSZ személyi hatálya folyamatban lévő eljárások tekintetében kiterjed azon személyekre, akiknek hallgatói jogviszonya megszűnt abban az esetben, ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményt a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt követte el és a fegyelmi eljárás elrendelésére még hallgatói jogviszonyának megszűnése előtt sor került. (3) 3 (4) A HFKSZ személyi hatálya kiterjed a hallgatói fegyelmi és vizsgaügyekben eljáró személyekre, szervezeti egységekre és testületekre, valamint minden oktatóra, óraadó oktatóra, kutatóra, tanárra, továbbá az oktatásban és az oktatási adminisztrációban részt vevő további munkatársakra, akik a fegyelmi és/vagy kártérítési eljárásban bármely minőségben részt vesznek. (5) A HFKSZ hatálya nem terjed ki a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó felnőttképzés keretében folytatott képzésekre. (6) Jelen Szabályzat területi hatálya kiterjed minden olyan képzési helyre, ahol az Egyetem képzést folytat, továbbá az Egyetem kollégiumaira is. A területi hatály nem zárja ki a fegyelmi eljárás lefolytatásának lehetőségét olyan esetekben, amikor a fegyelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló cselekményt vagy mulasztást a hallgató az Egyetem épületén kívül (pl. bérelt kollégiumban) követi el. (7) A fegyelmi és/vagy kártérítési eljárás lefolytatásában az a felsőoktatási intézmény illetékes, amellyel az eljárás alá vont hallgató hallgatói jogviszonyban áll. Ha a hallgató több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, akkor az az intézmény illetékes a fegyelmi és/vagy kártérítési eljárás lefolytatására, amelyhez kapcsolódó kötelességét a hallgató megszegte és/vagy amelynek sérelmére a cselekményt elkövette.

# 3. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
3. § (1) Szabályzat megalkotására felhatalmazó jogszabály a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.). (2) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv), b) általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.), c) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.), d) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), e) Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SZMR.), f) A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje (továbbiakban: HJR), g) Hallgatói Fegyelmi Bizottság, valamint Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság ügyrendje.

# 4. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
4. § (1) A HFKSZ értelmében: a) fegyelmi/kártérítési ügy irata: minden olyan irat, amely az adott fegyelmi, kártérítési ügyben az eljáró bizottság iktatókönyvében iktatásra és átmeneti irattárában elhelyezésre került, így a fegyelmi és kártérítési ügy kezdő irataként a fegyelmi, kártérítési eljárás megindításáról rendelkező irat, valamint az annak mellékleteként megküldött iratok, az eljárás alá vont hallgató beadványai, a tárgyalásról/tanácsülésről készített jegyzőkönyv, szakértői megkeresés, tanú megkeresése, tanúvallomás, szakértői nyilatkozat, okirati bizonyíték, fényképfelvétel, hangfelvétel, kamerafelvétel; b) gondatlan károkozás: gondatlan a károkozás, ha a hallgató előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja; c) személyes adat: az Adatkezelés rendjéről szóló belső szabályozóban meghatározott adat; d) szakértő: a fegyelmi és/vagy a kártérítési eljárás során a fegyelmi és/vagy kártérítési ügyben eljáró bizottság által megkeresett olyan személy, aki a bizonyítási eljárás során felvetődött kérdésben végzettsége, szakképzettsége, egyéb szakértelme alapján szakmai véleményt fogalmaz meg függetlenül attól, hogy az Egyetemmel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll-e vagy sem; e) szándékos károkozás: szándékos a károkozás, ha a hallgató a cselekményének következményeit kívánja vagy e következményekbe belenyugszik; f) abszolút többséggel hozott határozat: az összes tag több mint felének támogatásával hozott határozat; g) egyetemi polgár: az SZMR szerinti személyi kör; h) az eljárás résztvevői: a bejelentő és az eljárás alá vont hallgató; i) bejelentő: az az egyetemi polgár, aki az eljárás elrendelésére jogosult hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesnél kezdeményezi a fegyelmi eljárás elrendelését azzal, hogy bejelentő a sértett is lehet, de nem feltétlenül kell, hogy a sértett legyen a bejelentő; j) sértett: az, akinek jogát vagy jogos érdekét a feltételezett fegyelmi vétség sérti/sértette vagy veszélyezteti/veszélyeztette; a sértett, ha nem bejelentő is egyben, akkor nem résztvevője az eljárásnak; k) 1 eljárás alá vont hallgató: az a hallgató, aki ellen a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes megindította az eljárást; l) az érintett hallgató tanulmányi ügyintézési feladatait végző szervezeti egység: az az SZMR szerinti szervezeti egység, amelyik az eljárás alá vont hallgató tanulmányi adminisztrációját ellátja. m) tárgyalás: A fegyelmi bizottság olyan tanácsülése, amely tagjain kívül más személyek is idézést kaptak vagy részt vesznek (különösen tanú(k), eljárás alá vont hallgató), nem értve ezalatt a technikai lebonyolítást segítőket. n) tanácsülés: Minden olyan ülés, amely nem minősül tárgyalásnak.

# 4. § / A FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI / FEGYELMI VÉTSÉG
(2) A HFKSZ-ben nem meghatározott fogalmak tekintetében fegyelmi ügyekben a Btk., kártérítési ügyekben a Ptk. szabályait kell megfelelően alkalmazni.

# 5. § / A FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI / FEGYELMI VÉTSÉG
5. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a hallgató, ha hallgatói jogviszonyából (értve ezen a kollégiumi jogviszonyát is a hallgatónak) eredő kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi. (2) A hallgató hallgatói jogviszonyából származó kötelességeit jogszabály, az Egyetem belső szabályozó dokumentuma, így különösen a Szervezeti és Működési Rend és a Hallgatói Követelményrendszer, házirendek, Általános Szerződési Feltételek, az Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (továbbiakban: HÖK) és Doktorandusz Önkormányzatának (továbbiakban: DÖK) alapszabálya, valamint a hallgató képzési szerződése tartalmazza. Kötelességet állapíthat meg továbbá az Egyetem képzési programja, a tanterv, tantárgyi adatlap, a hallgatóra vonatkozóan kiadott egyedi határozat, valamint a hallgató oktatója. (3) A HFKSZ-t kell alkalmazni akkor is, ha a hallgató a kollégiumi jogviszonyából származó kötelességeit szegi meg vétkesen és súlyosan (kollégiumi fegyelmi vétség). (4) A kötelességszegés megnyilvánulhat tevőleges magatartásban és mulasztásban (a továbbiakban együtt: magatartás) egyaránt. (5) Súlyos kötelességszegést követ el a hallgató különösen: a) ha a kötelességszegés az Egyetem jogszerű működését sérti vagy veszélyezteti; b) súlyos plágium megvalósítása esetén; c) ha hallgatói teljesítményének értékelése során más személyt helyettesít vagy valaki őt helyettesíti; vagy meg nem engedett segédeszközt vagy módszert használ, vagy egyéb módon megszegi a hallgatói teljesítmény értékelésének rendjére vonatkozó szabályokat; d) ha társadalmi együttélési kötelezettségének nem tesz eleget, magatartása ellentétes a közösségi együttélés szabályaival, így pl. az Egyetem oktatójának, kutatójának – ideértve az óraadó oktatót és a megbízott kutatót is –, más alkalmazottjának, valamint hallgatójának egészségét, testi épségét, emberi méltóságát veszélyeztető vagy sértő magatartást követ el, így különösen másokat zaklat, közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, jogellenes elkülönítést, megtorlást alkalmaz; e) együttműködési kötelezettségét olyan mértékben megszegi vagy olyan egyéb kötelességszegő magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az Egyetem alaptevékenységét, Alapító Okiratban meghatározott további tevékenységét vagy más rendeltetésszerű tevékenységét, működését korlátozza vagy akadályozza, vagy az Egyetem jó hírnevét, gazdasági érdekeit súlyosan vagy ismételten sérti, vagy veszélyezteti; f) ha hallgatói minőségében vagy azon túlmenően konkrét kötelességszegést nem megvalósító, de egyetemi hallgatóhoz különösen méltatlan magatartást tanúsít, vagy magatartásával az Egyetem jó hírnevét súlyosan vagy ismételten sérti, vagy veszélyezteti. (6) Az (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően súlyos kötelességszegést követ el a HÖK-ben, DÖK-ben tisztséget betöltő hallgató (a továbbiakban: önkormányzati

# 5. § / A FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI / FEGYELMI VÉTSÉG
tisztségviselő), aki: a) tisztségéhez, tagságához kapcsolódó titoktartási kötelezettségét megszegi; b) az Nftv.-ben és/vagy a HÖK, a DÖK alapszabályában foglalt összeférhetetlenségi szabályokat megszegi, és az összeférhetetlenséget a megszüntetésre irányuló rektori felhívásban meghatározott határidőre nem szünteti meg; c) a tudomására jutott súlyos kötelességszegő magatartást nem jelenti haladéktalanul a fegyelmi eljárás megindítására jogosultnak; d) tisztségéből származó hatáskörét túllépi vagy tisztségéből származó helyzetével egyébként visszaél, amennyiben a hallgató cselekményével kapcsolatban a HÖK vagy a DÖK Felügyelő Bizottsága határidőben nem indított eljárást vagy az eljárás nem alkalmas a cselekmény szankcionálására. (7) A HFKSZ alkalmazásában tisztségével visszaél az az önkormányzati tisztségviselő, aki azért, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon: a) tisztségéből származó hatáskörét túllépi vagy b) tisztségéből származó helyzetével egyébként visszaél. (8) Vétkesen szegi meg a kötelezettségét a hallgató, ha a kötelességszegést szándékosan vagy gondatlanságból követi el. (9) A HFKSZ alkalmazásában függetlenül a betöltés módjától, a megbízás jellegétől (pl. választás, delegálás, kooptálás) és időtartamától önkormányzati tisztségviselőnek tekintendő mindaz: a) amelyet a HÖK vagy a DÖK alapszabálya akként határoz meg, b) aki önkormányzati tisztségviselőt e minőségében helyettesít, továbbá c) az a) pontban foglaltak hiányában is mindaz a megbízatás, amelynek keretében a hallgató a HÖK vagy a DÖK bármely testülete vagy vezetője által történő felkérés alapján hallgatói érdekek képviseletében eljár. (10) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a Hallgatói Követelményrendszer fűz hátrányos következményeket (távolmaradás a kötelező foglalkozástól, hallgatói teljesítmény értékeléséről való távolmaradás stb.).

# 6. § / FEGYELMI VÉTSÉG / FEGYELMI BÜNTETÉS, INTÉZKEDÉS
6. § (1) Fegyelmi vétség elkövetése esetén a hallgató fegyelmi eljárás alapján fegyelmi határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. (2) Fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) a Hallgatói térítési és juttatási szabályzatban (a továbbiakban: HTJSZ) meghatározott kedvezmények és juttatások – legfeljebb hat hónap időtartamra szóló – csökkentése, illetőleg megvonása, d) határozott időre – legfeljebb két félévre – szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától, e) kizárás az Egyetemről. (3) A fegyelmi határozat állapítja meg a (2) bekezdés c) és d) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetés időtartamát, valamint a kedvezmény vagy a juttatás csökkentésének mértékét. (4) A (2) bekezdés (2)d) pontjában meghatározott eltiltás időtartamát az érintett oktatási félévek pontos megjelölésével kell meghatározni. (5) Fegyelmi büntetésként a HTJSZ-ben meghatározott szociális támogatást nem lehet megvonni. (6) Amennyiben a hallgató több képzésen folytat tanulmányokat, a (2) bekezdés (2)d) és (2)e) pontja szerinti fegyelmi büntetés valamennyi képzésre kiterjedő hatállyal érvényes. (7) A (2) bekezdés d) és e) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetés alkalmazása együtt jár a hallgatói jogviszonnyal összefüggő juttatások, kedvezmények végleges vagy időszakos megvonásával. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés alkalmazásának ideje alatt a hallgatói jogviszony szünetel. (8) A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményeire – így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a következményekre, a jogsértő magatartás ismétlésére, az elkövetett cselekmény súlyára – figyelemmel kell lenni oly módon, hogy az alkalmazott büntetés igazodjon az elkövetett cselekmény súlyához, a hallgató vétkességének fokához, valamint az enyhítő és súlyosbító körülményekhez. (9) A fegyelmi büntetés kiszabását a hallgató tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja. (10) Amennyiben a 5. § (5) bekezdés c) pontja szerinti fegyelmi vétség megállapítására kerül sor, a vétséggel érintett vizsga eredményét „értékelhetetlen” bejegyzéssel kell ellátni és a jelölésben rögzíteni kell, hogy a minősítés indoka végleges etikai vagy fegyelmi vétség. Fegyelmi vétség miatt nem lehet a vizsgadolgozatot elégtelenre értékelni. (11) A kollégiumban elkövetett fegyelmi vétség esetén a (2) bekezdésében foglalt fegyelmi büntetések köre az alábbi lehetőségekkel bővül: a) határozott időre – legfeljebb egy oktatási félévre – eltiltás a kollégiumi bentlakástól azzal, hogy az eltiltás időtartamát hetekben kell meghatározni és a hallgatót a vizsgaidőszak heteire nem lehet kitiltani a kollégiumból; b) kizárás a kollégiumból. (12) A (11) bekezdés b) pont szerinti fegyelmi büntetés alkalmazása esetén a hallgató az Egyetem kollégiumába legkorábban a büntetés kiszabása szerinti tanév utolsó napjától számított egy tanév elteltével vehető fel.

# 6. § / FEGYELMI VÉTSÉG / FEGYELMI BÜNTETÉS, INTÉZKEDÉS
(13) Az Egyetem belső szabályozó dokumentuma, így különösen a Szervezeti és Működési Rend, a Hallgatói Követelményrendszer a jogerősen (véglegesen) megállapított fegyelmi vétséghez egyéb hátrányos jogkövetkezményeket fűzhet (pl. ösztöndíjra jogosultság, testületi tagság). (14) Fegyelmi büntetés kiszabása helyett – az eljárás megszüntetése mellett – figyelmeztetés alkalmazható, ha a kötelességszegés az eset összes körülményeire – különösen a hallgató személyére, cselekménye indítékára és az elkövetés módjára – tekintettel csekély súlyú és az egyetemi rend és fegyelem védelme, valamint az érintett hallgatónak és másoknak a kötelességszegéstől való visszatartása figyelmeztetéssel is elérhető. Figyelmeztetéssel az Egyetem rosszallását fejezi ki, és az érintett hallgató figyelmét felhívja magatartásának helytelenségére, továbbá arra, hogy a jövőben tartózkodjék minden olyan cselekménytől, amely fegyelmi eljárásra adhat alapot. MENTESÜLÉS A BÜNTETÉSHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEK ALÓL

# 7. § / FEGYELMI VÉTSÉG / FEGYELMI BÜNTETÉS, INTÉZKEDÉS
7. § (1) A hallgató mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól: a) az 6. § (2) bekezdés a)–b) pontjának alkalmazása esetén a határozat véglegessé válásának napján; b) a 6. § (2) bekezdés c)–d) pontjának, valamint a 6. § (11) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a határozatban meghatározott időtartam elteltével; c) a 6. § (2) bekezdés e) pontjának, valamint a 6. § (11) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a határozat véglegessé válásának napját követő két (2) év elteltével. (2) A hallgató – különösen méltányolható körülmények figyelembevételével – az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a határozat véglegessé válásától, bírósági megtámadás esetén a határozat végrehajthatóságát kimondó határozat keltétől kérelmezheti a határozatban meghatározott idő előtti mentesítését a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól. (3) A hallgató – különösen méltányolható körülmények figyelembevételével – az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetekben a határozat véglegessé válásától, bírósági megtámadás esetén a határozat végrehajthatóságát kimondó határozat keltétől számított egy (1) év letelte után kérelmezheti a határozatban meghatározott idő előtt mentesítését a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól. (4) A mentesítési eljárás a Hallgatói Fegyelmi Bizottság hatásköre. A Hallgatói Fegyelmi Bizottság eljárására a HFKSZ-t kell megfelelően alkalmazni. (5) A méltányosság címén előterjesztett mentesítési kérelem elutasítása ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyetteshez címzett, de a Hallgatói Fegyelmi Bizottság elnökéhez benyújtott jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelem elbírálására a 25. § -ban foglaltak az irányadók. (6) Mentesítés esetén a fegyelmi határozatot a nyilvántartásból törölni kell. A törlés úgy történik, hogy az iratgyűjtőben elhelyezett határozatra rájegyzik a mentesítés tényét és időpontját.

# 8. § / FEGYELMI BÜNTETÉS, INTÉZKEDÉS / A FEGYELMI ÜGYBEN ELJÁRÓ SZEMÉLYEK ÉS TESTÜLETEK
8. § 1 (1) A fegyelmi eljárásban részt vevő személyek és testületek: a) a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult személy, azaz a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes, b) az elsőfokú fegyelmi ügyekben eljáró testület, a Hallgatói Fegyelmi Bizottság (továbbiakban: HFB), c) a másodfokú fegyelmi ügyekben eljáró testület, a Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság (továbbiakban: MHFB), d) a HFB döntése értelmében külső jogi szakértő e) a jegyzőkönyvvezető. (2) A HFB hivatalos e-mail címe: hfb@uni-corvinus.hu, az MHFB hivatalos e-mailcíme: mhfb@uni-corvinus.hu. (3) A fegyelmi jogkört első fokon a Hallgatói Fegyelmi Bizottság (a továbbiakban: HFB) gyakorolja. A HFB hat (6) tagból (ideértve az elnököt) áll, amelyből négy (4) tag az Egyetem munkavállalója, két (2) tag a HÖK képviselője. Amennyiben a fegyelmi eljárás doktori képzésben részt vevő hallgató ellen indul, egy (1) hallgató tag a DÖK delegáltja. Munkavállaló tagjai közül legalább két (2) fő jogász szakképzettségű [amelyből egy (1) fő oktató/kutató/tanár munkakörben foglalkoztatott], további tagjai oktató/kutató/tanár munkakörben foglalkoztatottak. A munkavállaló tagokat a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes kéri fel. A hallgató tagokat a HÖK Alapszabálya szerint kell kijelölni. Az elnököt a megválasztott tagok közül a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes kéri fel. A hallgató tagok személyéről a HÖK elnöke írásban értesíti a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettest. (4) A fegyelmi jogkört másodfokon a Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság gyakorolja. A MHFB hat (6) tagból (ideértve az elnököt) áll, amelyből négy (4) tag az Egyetem munkavállalója, két (2) tag a HÖK képviselője. Amennyiben a fegyelmi eljárás doktori képzésben részt vevő hallgató ellen indul, egy (1) hallgató tag a DÖK delegáltja. Munkavállaló tagjai közül legalább két (2) fő jogász szakképzettségű, [amelyből legalább egy (1) fő oktató/kutató/tanár munkakörben foglalkoztatott], további tagjai oktató/kutató/tanár munkakörben foglalkoztatottak. A munkavállaló tagokat a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes kéri fel. A hallgató tagokat a HÖK Alapszabálya szerint kell kijelölni. Az elnököt a megválasztott tagok közül a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes kéri fel. A hallgató tagok személyéről a HÖK elnöke írásban értesíti a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettest. (5) A HFB és MHFB (a továbbiakban: bizottságok) jegyzőkönyvvezetői feladatait a Jog és Beszerzés (továbbiakban: JB) munkatársai közül – a bizottságok elnökével egyeztetve – a jogi vezető által arra kijelölt munkatárs végzi. A jegyzőkönyvvezető a bizottságoknak nem tagja. A jegyzőkönyvvezető látja el a hallgatói fegyelmi bizottságok működéséhez kapcsolódó ügyviteli és iratkezelési feladatokat. (6) Elfogultság miatt nem vehet részt a bizottságokban:

# 8. § / A FEGYELMI ÜGYBEN ELJÁRÓ SZEMÉLYEK ÉS TESTÜLETEK / A FEGYELMI ELJÁRÁS ELRENDELÉSE
a) az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, továbbá az, aki az ügyben eljárást kezdeményező, a hallgató képviselője, tanúvallomást tett vagy szakértőként járt el; b) a fegyelmi eljárás alá vont személy hozzátartozója (egyeneságbeli rokon, annak házastársa vagy élettársa, az örökbefogadott, a mostohaés a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostohaés a nevelőszülő, a testvér, a testvér házastársa vagy élettársa, a házastárs és az élettárs, a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére); c) akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható. (7) Az eljárás alá vont hallgató elfogultsági kifogást emelhet. Az elfogultság és a kizárás tárgyában, valamint az új tag vagy tagok kijelölése tárgyában a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes dönt. (8) A fegyelmi eljárás nyelve a magyar, kivéve, ha az eljárás alá vont hallgató az eljárás képzés nyelvén történő lefolytatását kéri.

# 9. § / A FEGYELMI ÜGYBEN ELJÁRÓ SZEMÉLYEK ÉS TESTÜLETEK / A FEGYELMI ELJÁRÁS ELRENDELÉSE
9. § 1 (1) Fegyelmi eljárás bejelentésre vagy a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes vagy a HFB bármely tagja általi hivatalos tudomásszerzés alapján is indulhat. (2) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját bármely egyetemi polgár bejelentheti, kivéve a plágium gyanúját, amely esetben az eljárás kezdeményezésére kizárólag az Etikai Bizottság jogosult. A bejelentés elsősorban attól elvárt, aki közvetlenül észlelte a fegyelmi vétség gyanúját (pl. az oktató vizsgacsalás vagy fegyelmi vétséget megvalósító tanórai vagy óraközi szünetben megvalósuló magatartás esetén) vagy főleg többek által elkövetett fegyelmi vétség gyanúja (pl. tömeges vizsgacsalás) esetén a szak felelőse, kollégiumban elkövetett fegyelmi vétség gyanúja esetén az adott kollégium vezetője. A bejelentéssel az egyetemi polgár kezdeményezi a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesnél a fegyelmi eljárás megindítását. A bejelentő egyetemi polgárt az eljárásban a bejelentő státusza illeti meg. Névtelen vagy be nem azonosítható bejelentő bejelentésére fegyelmi eljárás nem rendelhető el. (3) A bejelentést papíralapú vagy elektronikus dokumentumban lehet megtenni a fegyelmi eljárás megindítására jogosult számára. A bejelentést eredeti aláírással vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. A bejelentésnek tartalmaznia kell azon hallgató nevét és amennyiben az ismert a bejelentő előtt, elsősorban Neptun kódját vagy másik személyes adatát, akivel szemben a bejelentő a fegyelmi eljárást kezdeményezi, továbbá a bejelentéshez minden, a fegyelmi vétség elkövetését igazoló, rendelkezésre álló bizonyítékot csatolni kell és a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes hivatali e-mail címére kell megküldeni. A bejelentés eredeti példányát hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi iktatásba kell venni és a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes irattárában kell elhelyezni. (4) Amennyiben a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a bejelentés alapján fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, a fegyelmi eljárást a tudomásra jutástól számított tizenöt (15) napon belül elrendeli. (5) A tudomásra jutás napján azt a napot kell érteni, amikor az eredeti aláírással ellátott, papíralapú dokumentum vagy elektronikus aláírással ellátott dokumentum a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes hivatali címére/hivatali e-mail-címére megérkezik. (6) Nem lehet fegyelmi eljárást elrendelni, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta öt (5) hónap, és/vagy a fegyelmi vétségről való tudomásszerzés óta tizenöt (15) nap már eltelt. (7) Kötelező a fegyelmi eljárás elrendelése, ha azt a hallgató maga ellen kezdeményezte. Ez esetben nem kell alkalmazni a (6) bekezdést. (8) Nincs szükség az eljárás elrendelésére abban az esetben, ha az eljárás megismétlésére az MHFB vagy bíróság döntése alapján kerül sor. Ez esetben nem

# 9. § / A FEGYELMI ÜGYBEN ELJÁRÓ SZEMÉLYEK ÉS TESTÜLETEK / A FEGYELMI ELJÁRÁS ELRENDELÉSE
kell alkalmazni a (6) bekezdést. (9) Az eljárást eredeti aláírással vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott és a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi iktatásba vett dokumentumban kell elrendelni. Az elrendelő dokumentum eredeti példányát a rendelkezésre álló bizonyítékokkal együtt a HFB részére meg kell küldeni, másolati példányát a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes irattárában kell elhelyezni. Az értesítést elektronikus dokumentum esetén a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes hivatali e-mail-címéről kell megküldeni. (10) A fegyelmi eljárás megindítását a hallgató tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja. (11) Amennyiben a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes úgy ítéli meg, hogy a fegyelmi vétség alapos gyanúja nem áll fenn (pl. mert nem áll rendelkezésre bizonyíték vagy a cselekmény álláspontja szerint nem fegyelmi vétség) vagy az olyan csekély súlyú, hogy nagy valószínűséggel a jelen Szabályzat szerinti figyelmeztetésnek van helye, megtagadja a fegyelmi eljárás elrendelését. (12) A bejelentés tárgyában hozott döntésről, az elrendelésről szóló vagy az elrendelést megtagadó dokumentum megküldésével a HFB-t értesíteni kell. Az értesítést elektronikus dokumentum esetén a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes hivatali e-mail-címéről kell megküldeni. (13) A hallgató elsőfokú fegyelmi ügyeiben a HFB jár el. (14) A hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a fegyelmi eljárás elrendeléséről külön nem értesíti az eljárás alá vont hallgatót és a bejelentőt. Az eljárás elrendeléséről a bejelentőt és az eljárás alá vont hallgatót a HFB értesíti.

# 10. § / AZ ELJÁRÁS ALÁ VONT HALLGATÓ JOGAI / A BEJELENTŐ JOGAI
10. § (1) A fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont hallgató jogosult mind írásban, mind szóban a képzés nyelvét használni azzal, hogy az Egyetem biztosítja a tolmácsolást. (2) A fegyelmi tárgyalás alá vont hallgató jogosult: a) az üggyel kapcsolatos álláspontját összefüggően előadni a HFB előtt; b) a bejelentő meghallgatásán, a tanú meghallgatásán, szakértői meghallgatáson részt venni, tanúkhoz, szakértőkhöz tárgyaláson kérdést intézni; c) az elnökkel történő előzetes egyeztetés alapján meghatározott időpontban az ügyiratok tárolásának helyszínén az eljárás irataiba betekinteni, azokról másolatot készíttetni, jegyzeteket készíteni; d) bizonyítási indítványt előterjeszteni a HFB-nek, mely indítványt a HFB tanácsülés keretében megtárgyalja és határozatot hoz róla. (3) A fegyelmi eljárás során a hallgató jogait képviselő (ideértve a jogi képviselőt is) útján is gyakorolhatja. A képviselő meghatalmazását közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Amennyiben a hallgató jogait képviselő útján gyakorolja, a hallgató az eljárási cselekményeknél jelen lehet, de a hallgatót – jelen Szabályzat szerint megillető jogokat – a képviselő gyakorolhatja, továbbá a hallgató felé teljesítendő bizottsági kötelezettségeket a képviselő irányába kell teljesíteni. Ez nem akadálya annak, hogy a HFB az eljárás alá vont hallgatóhoz kérdést intézzen, továbbá a hallgató szót kérjen.

# 11. § / A BEJELENTŐ JOGAI / HATÁRIDŐK
11. § (1) A bejelentő jogosult: a) az üggyel kapcsolatos álláspontját összefüggően előadni a HFB előtt; b) bizonyítási indítványt előterjeszteni a HFB-nek.

# 12. § / A BEJELENTŐ JOGAI / HATÁRIDŐK
12. § (1) A fegyelmi eljárást – ideértve a fegyelmi határozat eljárás alá vont hallgató részére történő kézbesítését is – amennyiben az ügy összes körülménye, így különösen a tényállás, a bizonyítékok köre, száma és jellege azt lehetővé teszi, hatvan (60) napon belül be kell fejezni azzal, hogy a fegyelmi eljárás nem lehet hosszabb kilencven (90) napnál. Az MHFB vagy bíróság döntése alapján megismételt eljárás új eljárásnak minősül, így az ügyintézési határidő újrakezdődik. (2) Az ügyintézési határidő a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi döntés HFB elnöke általi kézhezvételt követő napon kezdődik. Amennyiben a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló döntést a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes e-mailen küldi meg, az ügyintézéséi határidő az e-mail HFB hivatali e-mail címére (hfb@uni-corvinus.hu) történő megérkezését követő napon kezdődik. (3) Ha kizárás miatt új tagot vagy tagokat, esetleg új bizottságot kell kijelölni, akkor az ügyintézési határidő az azt követő napon kezdődik, amikor a kizárt tag, több tag esetén a tagok mindegyike megkapta a megbízást, új elnök és/vagy bizottság kijelölése esetén, amikor a bizottság új elnöke vagy az új bizottság elnöke a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi döntést kézhez veszi. Amennyiben a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló döntést a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes e-mailen küldi meg, az ügyintézéséi határidő az e-mail HFB hivatali e-mail címére (hfb@uni-corvinus.hu) történő megérkezését követő napon kezdődik. (4) Nem számít bele az ügyintézési határidőbe az eljárás 13. § szerinti felfüggesztés időtartama, továbbá a 20. § (3) bekezdésében foglalt elnapolás időtartama. (5) Nem számít bele az ügyintézési határidőbe az eljárás alá vont hallgató részére a fegyelmi tárgyalásra megküldött bármely értesítés, határozat megküldésétől a kézbesítés megkísérléséig terjedő időtartam, ha szabályos értesítés esetén az eljárás alá vont hallgató a dokumentumot az átvétel megtagadását kivéve bármely okból nem veszi át. (6) Nem számít bele az ügyintézési határidőbe az az időtartam, amely alatt az ügyintézés egyetemi szinten szünetel (azaz az egyetemi leállás időszaka) továbbá az az időszak, amikor egyetemen kívüli személy megkeresése válik indokolttá és az erre fordított idő (felkeresés és a megjelenés közötti idő), de esetenként legfeljebb 30 nap.

# 13. § / HATÁRIDŐK / FELFÜGGESZTÉS, ELÉVÜLÉS
13. § (1) Ha a bejelentés alapján bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a HFB átadja a rendelkezésére álló információkat, okiratokat, egyéb bizonyítékokat eredeti példányban a jogi és beszerzési vezetőnek a feljelentés megtétele érdekében. (2) Amennyiben a JB álláspontja szerint a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja áll fenn, és az nem magánvádra üldözendő bűncselekmény, megkeresi az illetékes hatóságot, ellenkező esetben eltekint a feljelentéstől, amelyről – a fegyelmi eljárás folytatása vagy felfüggesztése tárgyában történő döntés meghozatala érdekében – haladéktalanul értesíti a HFB-t. (3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató ellen ugyanabban az ügyben szabálysértési vagy büntetőeljárás indult, a HFB a fegyelmi eljárást a szabálysértési vagy büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztheti, amennyiben a tényállás tisztázása vagy egyéb körülmény ezt indokolttá teszi. A felfüggesztés bármikor megszakítható, különösen az ügy aránytalanul hosszú elhúzódásának elkerülés érdekében. (4) A fegyelmi eljárás felfüggesztése az elévülést megszakítja. (5) A feljelentésre átadás mellőzhető, valamint az elrendelt felfüggesztés megszüntethető, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a tényállás egyértelműen tisztázható. (6) Legfeljebb az akadály megszűnéséig fel kell függeszteni az eljárást abban az esetben is, ha az eljárás alá vont hallgató tárgyaláson való részvétele önhibáján kívüli okból nem lehetséges és a hallgató bejelenti, hogy részt kíván venni a tárgyaláson vagy ennek bejelentésére önhibáján kívüli okból nem képes. (7) Nem kell felfüggeszteni az eljárást a (6) bekezdésben meghatározott körülmények esetén, sem abban az esetben, ha a HFB álláspontja szerint az eljárás megszüntetésének vagy a 6. § (14) bekezdés szerinti figyelmeztetésnek a feltételei fennállnak. (8) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe. (9) A felfüggesztés szabálysértési vagy büntetőeljárás miatti felfüggesztés esetén az azt követő napon szűnik meg, amikor a szabálysértési vagy büntetőeljárás jogerős befejezéséről a HFB elnöke hivatalos értesítést kap, a hallgató akadályoztatása esetén pedig akkor, amikor a hallgató akadályoztatásának megszűnéséről a HFB elnöke hivatalosan értesül vagy ha a hallgató kéri az eljárás távollétében történő lefolytatását, valamint, ha utóbb válik egyértelművé, hogy figyelmeztetés alkalmazásának vagy megszüntetésnek van helye. (10) A felfüggesztésről és annak megszüntetéséről a HFB egy munkanapon belül papíralapú dokumentumba foglalt döntés esetén tértivevényes küldeményben vagy személyes átvétel útján, elektronikus dokumentumba foglalt döntés esetén e-mailben értesíti az eljárás alá vont hallgatót, valamint erről e-mailben tájékoztatja az érintett hallgató tanulmányi ügyintézési feladatait végző szervezeti egység vezetőjét és a

# 13. § / FELFÜGGESZTÉS, ELÉVÜLÉS / ELJÁRÁSOK EGYESÍTÉSE
kezdeményezőt. (11) A fegyelmi vétség miatt a hallgató ellen bármely, a HFB által foganatosított eljárási cselekmény (fegyelmi eljárás elrendelése, idézés, meghallgatás stb.) az elévülést megszakítja. A megszakítás napjával az elévülés újból elkezdődik.

# 14. § / ELJÁRÁSOK EGYESÍTÉSE / IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK
14. § (1) Több eljárás alá vont hallgató esetében a HFB dönthet az ügyek egyesítéséről, ha a tényállás közvetlen és szoros összefüggése miatt az elkülönítés nem lehetséges. (2) Amennyiben a HFB az ügyiratokból megállapítja, hogy egyesítésnek van helye, akkor erről írásban, az egyesített eljárás tárgyalására történő meghívóban is értesítheti az eljárás alá vont hallgatót. Ez esetben már az első tárgyalás mint egyesített tárgyalás megtartható. (3) Az egyesítés ellen a hallgató válaszlevélben indokolással ellátott kifogást emelhet. A kifogásról a HFB dönt. A kifogás elutasításával szemben önálló jogorvoslati kérelem nem terjeszthető elő, az az ügyet lezáró határozat elleni jogorvoslati kérelemmel támadható meg. (4) Egyesítés esetén valamennyi eljárás alá vont hallgató jogosult az egyesített eljárás teljes ügyiratát megismerni, az egyesített eljárás valamennyi eljárási cselekményénél jelen lenni figyelemmel a jelen Szabályzatban foglalt általános korlátozásokra.

# 15. § / ELJÁRÁSOK EGYESÍTÉSE / IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK
15. § (1) Az eljárás alá vont hallgatót indokolt esetben ― különös tekintettel a fegyelmi vétség jellegére és súlyára ― a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg, a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult ideiglenes intézkedésként speciális tanrendre kötelezheti, valamint eltilthatja meghatározott órák látogatásától, eltilthatja vizsgára jelentkezéstől, vizsga letételétől, felfüggesztheti a hallgatói teljesítmény értékelését, az érdemjegyek Neptunban történő rögzítését és egyéb módon történő közlését a hallgatóval, amelyről haladéktalanul e-mailben értesíti az eljárás alá vont hallgatót, továbbá tájékoztatja az eljárás kezdeményezőjét, az érintett hallgató tanulmányi ügyintézési feladatait végző szervezeti egység illetékes vezetőjét és a HFB-t. (2) Ideiglenes intézkedés elrendelésére a fegyelmi eljárás elrendelését követően a fegyelmi határozat véglegessé válásáig a HFB jogosult. (3) Az ideiglenes intézkedés Neptunban történő rögzítéséről az érintett hallgató tanulmányi ügyintézési feladatait végző szervezeti egység illetékes vezetője gondoskodik. (4) Az ideiglenes intézkedést a HFB az eljárás során indokolt esetben megszüntetheti. (5) Az ideiglenes intézkedés elrendelésével szemben önálló jogorvoslati kérelem nem terjeszthető elő, az az ügyet lezáró határozat elleni jogorvoslati kérelemmel támadható meg. (6) Ha a fegyelmi eljárás nem kizárással vagy nem a tanulmányok folytatásától való eltiltásával fejeződik be, a hallgatónak a lehető legrövidebb időn belül módot kell adni az ideiglenes intézkedés miatt esetlegesen elmulasztott vizsgák és más tantárgyi teljesítések hátrányok nélküli pótlására.

# 16. § / IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK / IGAZOLÁS
16. § (1) Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató és/vagy a bejelentő a HFB által meghatározott valamely határidőt vagy határnapot önhibáján kívül mulasztott, igazolásnak van helye. (2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától vagy az elmulasztott határnaptól számított nyolc (8) napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jutott a mulasztó tudomására vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, és/vagy az akadály megszűnésével kezdődik azzal, hogy az igazolási kérelmet legfeljebb negyvenöt (45) napon belül lehet előterjeszteni. (3) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell. Az igazolási kérelem előterjesztése és a kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény határidejének elmulasztása miatt nincs helye további igazolásnak. (4) Az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni. (5) Az igazolási kérelemnek az eljárás folytatására, és/vagy a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ha az igazolási kérelem valószínűsíti a mulasztó vétlenségét, valamint azt, hogy az elmulasztott cselekmény pótlása megtörtént vagy megtörténik, az eljárási cselekmény vagy a határozat végrehajtása felfüggeszthető. (6) Az igazolási kérelemről a HFB dönt. Jogorvoslati határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemről az MHFB határoz. (7) Az igazolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha: a) a kérelem elkésett, b) határidő elmulasztása esetén az igazolást kérő az elmulasztott cselekményt – a kérelem előterjesztésével együtt – nem pótolta, holott az lehetséges volt. (8) Ha a HFB az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon végzett eljárási cselekményt pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. A megismétlés eredményéhez képest a korábbi eljárási cselekmény, illetőleg határozat hatályban tartásáról vagy teljes vagy részleges hatályon kívül helyezéséről is határozni kell. (9) Az igazolási kérelem elutasításával szemben önálló jogorvoslati kérelem nem terjeszthető elő, az az ügyet lezáró határozat elleni jogorvoslati kérelemmel támadható meg.

# 17. § / IGAZOLÁS / TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA
17. § (1) Amennyiben az eljárás alá vont hallgató a fegyelmi vétség elkövetését a tárgyaláson vagy írásban beismeri, a bizonyítást vagy a további bizonyítást mellőzni lehet, kivéve, ha a beismerés valóságtartalma vonatkozásában a HFB alappal kételkedik. (2) Beismerés hiányában a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell lefolytatni. (3) Bizonyítást az eljárás alá vont hallgató, a bejelentő kezdeményezhet, továbbá a HFB hivatalból is elrendelhet. (4) Bizonyítékként használható fel minden olyan eszköz, módszer vagy eljárás, amely nagy valószínűséggel alkalmas az eljárás alapjául szolgáló tények megállapítására. Bizonyítási eszközök különösen, az eljárás alá vont hallgató nyilatkozata, a bejelentő nyilatkozata, tanúvallomás, okirati bizonyíték, fénykép, hangfelvétel, kamerafelvétel, valamint a szemle, bizonyítási kísérlet és a szembesítés. (5) A fényképet és/vagy hangfelvételt és/vagy kamerafelvételt a HFB eljárás alá vont hallgató, a bejelentő, tanú, szakértő kérésére vagy hivatalból kérhet be az adatkezelő szervezeti egységtől. A fegyelmi ügyhöz kapcsolódóan a HFB-n kívül más fénykép és hangfelvétel bekérésére nem jogosult. Az illetékes szervezeti egység a HFB megkeresésének a lehető legrövidebb időn belül tesz eleget. A fénykép és hangfelvétel, kamerafelvétel az Adatkezelés rendjéről szóló belső szabályozóban meghatározottak, valamint a hazai és EU-s adatvédelmi szabályok betartásával kezelhető. (6) Tanúként nem hallgatható meg: a) az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás; b) védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől. (7) A tanúvallomás megtagadható, ha: a) a tanú az eljárás alá vont hallgató hozzátartozója; b) a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. (8) Amennyiben a HFB tanú meghallgatását szükségesnek tartja és erről dönt, a tanúként meghallgatandó személy köteles tanúvallomás tételi kötelezettségének eleget tenni. Ennek elmulasztása kötelességszegésnek minősül. (9) A HFB indokolt esetben szakértő kirendeléséről dönthet, akit a HFB elnöke írásban kér fel. Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben a bizottsági tagságra vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja. A szakértő véleménye megismerhető tanácsülésen szóban, vagy írásbeli szakértői vélemény formájában is. (10) Ha a tanú vallomása a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nyilatkozatával vagy más tanúk vallomásával ellentétes, ennek tisztázását – szükség esetén – szembesítéssel kell megkísérelni.

# 18. § / ADATOK ZÁRT KEZELÉSE / MEGHÍVÁS A FEGYELMI TÁRGYALÁSRA
18. § (1) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a HFB elrendeli a tanú, szakértő vagy az eljárást kezdeményező személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelem előterjesztője valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A döntést kizárólag a kérelem előterjesztőjével kell közölni. (2) A természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet a HFB az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. A HFB biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé. (3) A zártan kezelt adatok megismerésére csak a HFB, a jegyzőkönyvvezető, a rektor, a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes, valamint az MHFB és a bírósági felülvizsgálat során eljáró bíróság jogosult. (4) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a HFB – a jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek egyebekben megfelelő – kivonatot készít az eljárás során keletkezett iratról akként, hogy abból az (1) bekezdésben meghatározott személy kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható.

# 19. § / ADATOK ZÁRT KEZELÉSE / MEGHÍVÁS A FEGYELMI TÁRGYALÁSRA
19. § (1) A fegyelmi eljárás során legalább egy tárgyalást kell tartani. (2) A HFB a fegyelmi eljárás alá vont hallgatót és a bejelentőt tárgyaláson hallgatja meg, ha: a) a hallgató, bejelentő kéri vagy b) a hallgató, bejelentő meghallgatását a tényállás tisztázása érdekében a HFB szükségesnek tartja. (3) Amennyiben az eljárás alá vont hallgató és/vagy a bejelentő meghallgatását kéri és annak a HFB eleget tett, a hallgató és/vagy a bejelentő újból legfeljebb még két (2) alkalommal kérheti meghallgatását. (4) A HFB a tanúkat és a szakértőket tárgyaláson hallgatja meg vagy írásbeli nyilatkozatot kér. (5) A meghívóban figyelmeztetni kell a fegyelmi eljárás alá vont hallgatót és a bejelentőt arra, hogy jogában áll: a) a tárgyalástól távol maradni, b) aláírásával és keltezéssel ellátott védekezését, nyilatkozatát írásban postai úton vagy személyesen, elektronikus irat esetén ügyfélkapun keresztül, papíralapú irat esetén arról készült elektronikus másolat formájában elektronikus úton a Neptunban nyilvántartott e-mail-címéről benyújtani, továbbá, hogy c) az eljárás alá vont hallgató az eljárás során jogait képviselő útján is gyakorolhatja, szabályos meghatalmazás alapján. (6) A HFB a meghívót papíralapú dokumentumba foglalt elrendelés esetén tértivevényes küldeményben vagy személyes átvétel útján, elektronikus dokumentumba foglalt elrendelés esetén e-mailben küldi meg a hallgató részére. Az e-mailt a hallgató Neptunban nyilvántartott e-mail-címére kell megküldeni. Az értesítést elektronikus dokumentum esetén a HFB hivatalos e-mail-címéről (hfb@uni-corvinus.hu) kell megküldeni. (7) Az e-mailben megküldött meghívót a megküldést követő napon kézbesítettnek kell tekinteni. (8) Ha a tértivevényes küldeményként postára adott meghívó kézbesítése azért hiúsul meg, mert a hallgató vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át („átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza), vagy a szóban közölt meghívás megtörténtéről szóló nyilatkozat aláírását megtagadja, a küldeményt a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. (9) Ha a meghívó „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, azt az ellenkező bizonyításig a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik (5.) munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. (10) Ha tértivevényes küldemény „ismeretlen”, „elköltözött” vagy „cím nem azonosítható” jelzéssel érkezik vissza, a HFB elnöke megkeresi a személyiadatés lakcímnyilvántartást vezető hatóságot a hallgató lakcímének, levelezési címének vagy egyéb, a küldemény továbbításához szükséges személyes adat közlése céljából, majd az új adatok birtokában újból megkísérli a kézbesítést. Amennyiben a küldemény a személyiadatés lakcímnyilvántartást vezető hatóság által közölt címre sem továbbítható, a HFB további megkeresést nem folytat. Amennyiben a személyiadatés

# 19. § / MEGHÍVÁS A FEGYELMI TÁRGYALÁSRA / A FEGYELMI TÁRGYALÁS
lakcímnyilvántartást vezető hatóság nem tud lakcímet közölni vagy a tértivevényes küldemény az általa megadott címről/címekről is „nem kereste”, „ismeretlen”, „elköltözött” vagy „cím elégtelen” jelzéssel érkezik vissza, akkor az iratot a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik (5.) munkanapon közöltnek kell tekinteni. (11) Az eljárás alá vont hallgató a tudomásszerzéstől számított tizenöt (15) napon belül, de legkésőbb a közléstől számított negyvenöt (45) napon belül kézbesítési kifogást terjeszthet elő, ha tudomást szerez arról, hogy a neki küldött iratot a HFB kézbesítettnek tekinti. A kézbesítési kifogás előterjesztésére akkor jogosult a hallgató, ha a kézbesítés nem volt szabályszerű, a küldeményt önhibáján kívüli okokból nem tudta átvenni vagy a küldeményt más vette át. A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha a kifogásnak a HFB helyt ad, az igazolási kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kifogást az a Bizottság bírálja el, amelyik a kézbesítés tárgyát képező iratot kiállította. A kifogás tárgyában hozott végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (12) Az eljárás alá vont hallgató három (3) munkanappal az ülés időpontja előtt indokolt kérelmében a tárgyalás egy (1) alkalommal, legfeljebb nyolc (8) munkanappal történő elnapolását kérheti. Az elnapolás időszaka az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

# 20. § / MEGHÍVÁS A FEGYELMI TÁRGYALÁSRA / A FEGYELMI TÁRGYALÁS
20. § (1) Fegyelmi tárgyalás vagy tanácsülés tartható személyes részvétellel az Egyetem képzési helyein, online formában, a Microsoft Teams alkalmazás felhasználásával, valamint hibrid módon is, amikor az eljáró bizottság egyes tagjai és/vagy az eljárás alá vont hallgató vagy a helyette eljáró képviselő és/vagy a tanú(k) és/vagy a szakértő(k) és/vagy a bejelentő online formában vesz(nek) részt a tárgyaláson. A fegyelmi eljárás résztvevőinek részvételi módjáról az eljáró bizottság elnöke dönt, figyelembe véve azt, ha valamely részvételre köteles személy a részvétel előírt módját alapos indokkal nem tudja teljesíteni. A HFB indokolt esetben dönthet akként, hogy a téma súlyára és/vagy specialitására tekintettel külső jogi szakértőt is meghív a tárgyalásra, aki jogosult a megjelentekhez kérdéseket feltenni, a tárgyaláson érdemben részt venni, szakértelmével segíteni és támogatni a HFB munkáját. A külső jogi szakértő tanácsülésen is részt vehet. (2) Ha az eljárás alá vont hallgató vagy a helyette eljáró képviselő szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg, de aláírásával és keltezéssel ellátott postai úton vagy személyesen, elektronikus irat esetén ügyfélkapun keresztül vagy papíralapú irat esetén arról készült elektronikus másolat formájában elektronikus úton a Neptunban nyilvántartott e-mail-címéről benyújtott kérelmében kérte, hogy a tárgyalást távollétében is tartsák meg, és a HFB úgy dönt, hogy a tárgyalás a hallgató távollétében is megtartható, a HFB a tárgyalást megtartja, azon a jelen lévő tanúkat, szakértőket meghallgatja és az ügyet érdemben tárgyalja. Amennyiben a HFB úgy dönt, hogy az ügy érdemi elbírálásához a hallgató személyes meghallgatása szükséges, a tárgyalást elhalasztja, és a megismételt tárgyalásra a hallgatót vagy a helyette eljáró képviselőt meghívja, a tanút, szakértőt saját döntése alapján meghallgathatja vagy az ő meghallgatásukat is elhalasztja. (3) Amennyiben az eljárás alá vont hallgató szabályszerű értesítés ellenére távol marad, a HFB dönthet úgy, hogy a tárgyalást érdemben tárgyalja vagy azt elhalasztja. Amennyiben a HFB úgy dönt, hogy az ügy érdemi elbírálásához a hallgató személyes meghallgatása szükséges, a tárgyalást elhalasztja, és a megismételt tárgyalásra a hallgatót vagy a helyette eljáró képviselőt meghívja. Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató vagy a helyette eljáró képviselő szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg, és a HFB úgy dönt, hogy a tárgyalás a hallgató távollétében is megtartható, a HFB a tárgyalást megtartja, azon a jelen lévő tanúkat, szakértőket meghallgatja, és az ügyet érdemben tárgyalja. (4) Ha az eljárás alá vont hallgató vagy a helyette eljáró képviselő szabályszerű értesítése a tárgyalás kezdő időpontjáig nem állapítható meg, a HFB dönthet úgy, hogy a tárgyalás a hallgató távollétében is megtartható. Ez esetben a HFB a

# 20. § / MEGHÍVÁS A FEGYELMI TÁRGYALÁSRA / A FEGYELMI TÁRGYALÁS
tárgyalást megtartja, azon a jelen lévő tanúkat, szakértőket meghallgatja, és az ügyet érdemben tárgyalja. Amennyiben a HFB a tárgyalást megtartotta és a visszaérkezett tértivevény alapján vagy egyéb módon megállapítható, hogy az értesítés nem volt szabályszerű, a tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni; az új tárgyalás eredményéhez képest a tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes vagy részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell. Amennyiben a HFB azt állapítja meg, hogy az értesítés szabályszerű volt, a mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben a HFB úgy dönt, hogy a tárgyalást elhalasztja, az elhalasztott tárgyalásra új határnapot tűz ki, amelyre szóban is meghívhatja a jelen lévő tanúkat, szakértőket. (5) Határozatképesség esetén, és ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a HFB elnöke a megjelent hallgató, képviselője, tanú, szakértő számbavétele után ellenőrzi a megjelentek személyazonosságát, képviselet esetén a képviseleti jog megfelelő igazolását. Amennyiben a képviselő képviseleti jogát nem tudja igazolni, nem járhat el. Ebben az esetben a szabályszerű értesítés mellett megvalósuló távolmaradás következményeit kell alkalmazni. (6) A tényállás tisztázása körében elsőként az eljárás alá vont hallgatót kell meghallgatni, majd ezt követően – amennyiben azt a bejelentő kéri és/vagy a HFB azt szükségesnek tartja – a bejelentőt. (7) A meghallgatást a tanúk, majd a szakértők meghallgatásával kell folytatni. (8) Tanú, szakértő meghallgatása esetén a tanútól meg kell kérdezni, hogy az ügyben érdekelt-e vagy elfogult-e, figyelmeztetni kell az igazmondás kötelezettségére és a hamis tanúzás büntetőjogi következményeire. (9) A fegyelmi eljárás alá vont hallgató meghallgatása alatt a tanúk és a szakértők nem lehetnek jelen. A tanúk, szakértők meghallgatása során a fegyelmi eljárás alá vont hallgató jelen lehet, kivéve, ha a tanú védett adatról tesz vallomást, vagy ha a HFB elrendelte a tanú természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, más tanú vagy szakértő nem lehet jelen. Az egyesített fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont hallgató meghallgatása során a többi eljárás alá vont jelen lehet. A tanú kérelmére vagy a HFB elnöke hivatalból elrendelheti az eljárás alá vont hallgató tárgyalóteremből történő kiküldését a sértett, a tanú vagy egyesített fegyelmi eljárásban más eljárás alá vont hallgató meghallgatásának időtartamára, ha az eljárás alá vont hallgató magatartása vagy jelenléte zavarja vagy zavarná ezen személyek meghallgatását. Ha az eljárás bármely résztvevője a tanácsülést vagy a tárgyalást megzavarja, az elnök elsőként figyelmezteti a rendzavarót, majd ismételt rendzavarás esetén a tárgyalásról/tanácsülésről kiküldi, ha ez sikertelen, akkor a

# 20. § / A FEGYELMI TÁRGYALÁS / A FEGYELMI HATÁROZAT
tárgyalást/tanácsülést az elnök azonnal más helyszínre helyezheti.

# 21. § / A FEGYELMI TÁRGYALÁS / A FEGYELMI HATÁROZAT
21. § (1) A HFB döntését – csak a tagok és a jegyzőkönyvvezető jelenlétében tartott – tanácsülésén hozza meg, amelyet legkésőbb a tanácsülést követő 15 napon belül határozatba foglal. (2) A HFB határozatát abszolút többséggel hozza meg. (3) A HFB a határozatot kizárólag a tanácsülésén közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. A nem bizonyított tényt a fegyelmi eljárás alá vont hallgató terhére értékelni nem lehet. Ha a hallgató bizonyítási kérelmét elutasítják, annak indokát a fegyelmi határozatban meg kell jelölni, kivéve, ha azt állapítják meg, hogy a hallgató nem követett el fegyelmi vétséget. (4) A HFB érdemi határozata lehet: a) fegyelmi büntetést kiszabó, b) figyelmeztetést megállapító, c) fegyelmi eljárást megszüntető. (5) Büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a HFB megállapítja, hogy az eljárás alá vont hallgató fegyelmi vétséget követett el és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szükségesnek. (6) A HFB megszüntető határozatot hoz, ha: a) nem állapítható meg a hallgató vétkessége, b) a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható, c) az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség vagy azt nem az eljárás alá vont hallgató követte el, d) a fegyelmi vétség elévült, e) az eljárás alapjául szolgáló cselekményt fegyelmi úton már véglegesen elbírálták, f) fegyelmi büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaz. (7) A határozat bevezető részében meg kell jelölni az ügy számát, a határozatszámot, az Egyetem és az eljáró bizottság megnevezését, valamint a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét. (8) A büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét, valamint a képzést, amelyen tanulmányokat folytat (párhuzamos képzés esetén a fegyelmi vétséggel érintett képzésre vonatkozóan), Neptun kódját, állandó lakcímét vagy tartózkodási helyét; b) az elkövetett fegyelmi vétség megnevezését; c) az alkalmazott fegyelmi büntetést és az azzal kapcsolatos egyéb rendelkezéseket; d) a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket. (9) Nem kell utalni a fellebbezés lehetőségére, ha az arra jogosultak a fellebbezésről lemondtak. (10) Ideiglenes intézkedés alkalmazása esetén a 16. § (6) bekezdésében foglaltakról a fegyelmi határozatban rendelkezni kell. (11) A büntetést kiszabó határozat indokolásának tömören tartalmaznia kell: a) a megállapított tényállást; b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését, utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a HFB valamely tényt nem talált bizonyítottnak vagy amely miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte; c) annak kifejtését, hogy az elkövetett cselekmény milyen vétséget valósít meg, és annak elkövetésében a hallgató mennyiben vétkes; d) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket; e) hivatkozást azokra a rendelkezésekre, szabályzatokra, jogszabályokra, amelyen a

# 21. § / A FEGYELMI HATÁROZAT / A HATÁROZAT KÖZLÉSE A HALLGATÓVAL
HFB döntése alapszik. (12) A megszüntető határozat tartalmára a határozat tartalmára vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadók azzal, hogy a HFB által elutasított bizonyítási kérelmet nem kell indokolni. (13) A megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét, valamint a képzést, amelyen tanulmányokat folytat (párhuzamos képzés esetén a fegyelmi vétséggel érintett képzésre vonatkozóan), Neptun kódját, állandó lakcímét vagy tartózkodási helyét; b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték; c) a fegyelmi eljárás megszüntetésének kimondását; d) erre vonatkozó döntés esetén a figyelmeztetés alkalmazását; e) a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket. (14) A megszüntető határozat indokolásában röviden elő kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, ki kell térni azokra az okokra, amelyek a megszüntetést megalapozták.

# 22. § / A FEGYELMI HATÁROZAT / A HATÁROZAT KÖZLÉSE A HALLGATÓVAL
22. § (1) A határozatot a tárgyaláson jelenlévő hallgatóval (vagy képviselőjével) kihirdetés útján is közölni lehet, amelynek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. E mellett a határozatot jelen szakasz szerint kézbesíteni is kell. (2) A Bizottság döntését papíralapú irat formájában kiadott határozatba vagy elektronikus irat formájában kiadott határozatba kell foglalni és két (2) eredeti példányban kell elkészíteni. Másolati példány szükség szerint készítendő. Egy eredeti példányt tértivevényes küldeményként vagy személyes kézbesítés útján, elektronikus irat esetén az ügyfélkapun keresztül kell a hallgató részére kézbesíteni. Egy eredeti példányt a Bizottság iktatásában kell elhelyezni. Egy másolati példányát a Tanulmányi Ügyek/doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a Corvinus Doktori Iskolák, a Nemzetközi Mobilitás hatáskörébe tartozó hallgatói ügyekben a Nemzetközi Mobilitás részére kell továbbítani. Ezek a szervezeti egységek gondoskodnak igény szerint a határozat elsőfokú döntéshozóval való közléséről. Szintén ezen szervezeti egységek gondoskodnak arról, hogy mindazok a szervezeti egységek/személyek megkapják a határozatot, akiknek munkaköri feladatuk van a határozatban foglaltakkal. (3) A kézbesítés során figyelemmel kell lenni Magyarország és az adott ország közötti nemzetközi egyezményekre. (4) A döntést azon a napon kell közöltnek tekinteni, amelyen azt a hallgató, vagy amennyiben a küldemény átvételére meghatalmazást adott, a meghatalmazott – személyesen vagy postai úton – átvette. Ügyfélkapun történő kézbesítésre Elektronikus úton (ügyfélkapun) való kézbesítés esetére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezései az irányadók. (5) Hirdetményi úton történő közlésnek nincs helye. (6) Egyebekben a kézbesítésre a 19. § (8)– 19. § (11) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

# 23. § / JEGYZŐKÖNYV ÉS HANGFELVÉTEL / A HATÁROZAT KIJAVÍTÁSA
23. § (1) A fegyelmi tárgyalásról a tárgyalás lényeges tartalmát rögzítő hangfelvétel alapján készült jegyzőkönyvet magyar, és angol nyelvű esetén, angol nyelven harminc (30) napon, angol nyelvű eljárás esetén harminc (30) napon belül kell elkészíteni. Egyesített tárgyalás esetén egy jegyzőkönyv készül. (2) 1 Az aláírt jegyzőkönyv elektronikus másolatát a tárgyalás napját követő harmincadik (30.) napig meg kell küldeni az eljárás alá vont hallgatónak. Amennyiben a hallgató azt írásban vagy e-mailben, vagy a tárgyaláson kéri, a jegyzőkönyvet postai úton is meg kell küldeni részére. (3) A hallgató a jegyzőkönyv tartalmára vonatkozóan – annak kézhezvételét követő nyolc (8) napon belül – annak kiegészítését, kijavítását kérheti. (4) Amennyiben a hallgató a jegyzőkönyv tartalmának kijavítása, kiegészítése érdekében – írásban vagy e-mailben, vagy a tárgyaláson – kéri, a hangfelvételt a HFB-nél személyesen meghallgathatja. (5) A jegyzőkönyv kijavítása, kiegészítése tárgyában a HFB a hangfelvétel alapján dönt. A kijavítást annak bejelentésétől számított nyolc (8) napon belül kell teljesíteni. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. (6) A tanácsülésről készült jegyzőkönyv nem kerül megküldésre az eljárás alá vont hallgató részére, annak hangfelvételét nem hallgathatja meg.

# 24. § / A HATÁROZAT KIJAVÍTÁSA / JOGORVOSLAT
24. § (1) A határozat érdemével össze nem függő hibákat (név-, szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírásokat) a HFB kérelemre vagy hivatalból kijavítja. (2) Nincs helye kijavításnak, ha a határozat ellen jogorvoslati kérelmet nyújtottak be. (3) A határozat kijavítását a kijavított határozatra is fel kell jegyezni. (4) Ha a határozatot már kézbesítették, a kijavított határozatot is kézbesíteni kell. (5) A kijavítás ellen fellebbezésnek nincs helye. (6) Kijavítás esetén a jogorvoslatra rendelkezésre álló határidő a kijavított határozat közlésétől indul. (7) A határozat érdemével összefüggően a HFB a határozatát a HFKSZ-ben foglalt felülvizsgálati eljárás keretében változtathatja meg. (8) A HFB a határozatot az Ákr. szabályai szerint kiegészítheti.

# 25. § / JOGORVOSLAT / A MÁSODFOKÚ FEGYELMI ELJÁRÁS
25. § (1) Az érdemi határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont hallgató vagy meghatalmazottja a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutástól számított tizenöt (15) napon belül írásban fellebbezhet. (2) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési jogáról lemondhat. (3) A fellebbezést az MHFB-nek címezve kell benyújtani a HFB jegyzőkönyvvezetőjénél. A fellebbezést a HFB iktatja, majd az elsőfokú iratok eredeti példányával és a felterjesztéssel együtt öt (5) napon belül megküldi az MHFB-nek. (4) A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. (5) A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt a hallgatót is, akinek a hallgatói jogviszonya időközben megszűnt.

# 26. § / JOGORVOSLAT / A MÁSODFOKÚ FEGYELMI ELJÁRÁS
26. § (1) A jogorvoslati kérelem tárgyában az MHFB jár el. (2) A jogorvoslati eljárásra jelen szabályzat 1. § – 24. §-ában foglalt rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) A fellebbezést harminc (30) napon belül el kell bírálni, amely határidőt az elnök egyszer harminc (30) nappal meghosszabbíthatja. b) Az ügyintézési határidő az ügy összes iratának MHFB-hez érkezését követő napon kezdődik. c) A MFHB nem köteles tárgyalást tartani, döntéseit tanácsülés keretében is meghozhatja. d) A MHFB munkájában a 8. § (6) bekezdésén túl nem vehet részt az a személy, aki az elsőfokú eljárásban részt vett vagy annak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el azzal, hogy az elfogultság bizonyítása annak a kötelezettsége, aki az elfogultságra hivatkozik. Ez a szabály nem zárja ki az elsőfokú eljárásban részt vevő jegyzőkönyvvezető részvételét a másodfokú eljárásban. e) Ha a fellebbezés elkésett vagy azt nem a jogosult terjesztette elő, az MHFB a fellebbezést visszautasíthatja. f) Az MHFB az elsőfokú eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték értékelésére is jogosult, illetve további bizonyítási indítványt tehet. g) Az MHFB az elsőfokú határozatot a hallgató hátrányára is megváltoztathatja. h) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A MÁSODFOKÚ FEGYELMI HATÁROZAT ÉS AZ ELLENE VALÓ JOGORVOSLAT

# 27. § / A MÁSODFOKÚ FEGYELMI ELJÁRÁS / FEGYELMI ELJÁRÁSBAN
27. § (1) Az MHFB határozatát abszolút többséggel hozza meg. (2) A MHFB az elsőfokú határozatot: a) helybenhagyja, b) megváltoztatja, c) hatályon kívül helyezi és az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlóját új eljárásra utasítja, d) megsemmisíti, ha azt nem a hatáskörrel rendelkező hozta. Ebben az esetben egyidejűleg értesíti az eljárás megindítására jogosultat. (3) A hallgató a jogorvoslati kérelem tárgyában hozott eljárást befejező döntést közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. (4) A keresetlevelet a HFB jegyzőkönyvvezetőjénél kell írásban, papíralapon benyújtani, a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc (30) napon belül. A HFB a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt (5) napon belül felterjeszti a másodfokon eljárt MHFB-hoz, amely azokat – a keresetlevélben foglaltakra való nyilatkozatával együtt – tizenöt (15) napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait a HFB három (3) napon belül terjeszti fel az MHFB-hez, amely azt nyolc (8) napon belül továbbítja a bírósághoz. VÉGLEGESSÉG ÉS VÉGREHAJTHATÓSÁG AZ ELSŐFOKÚ ÉS A MÁSODFOKÚ

# 28. § / KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK / MEGISMÉTELT ELJÁRÁS
28. § (1) Az elsőfokú határozat véglegessé válik, ha: a) ellene nem fellebbeztek és a fellebbezési határidő letelt, b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, c) az MHFB az elsőfokú döntést helybenhagyta. (2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a határozat a fellebbezési határidő utolsó napját követő napon véglegessé válik. (3) A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén véglegessé válik a döntés: a) az elsőfokú döntés közlésekor, ha az eljárás alá vont hallgató a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, b) a lemondás vagy visszavonás a HFB-hez való megérkezésének napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt a fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését. (4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az elsőfokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik véglegessé. (5) A másodfokú döntés a közléssel válik véglegessé és végrehajthatóvá, kivéve, ha az eljárás alá vont hallgató annak bírósági felülvizsgálatát kérte. (6) A határozatot csak véglegessé válás után lehet végrehajtani.

# 29. § / MEGISMÉTELT ELJÁRÁS / VISSZAVONÁSA
29. § (1) A megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az eljárás megismétléséről szóló döntés és az ügy összes iratának HFB-hez vagy MHFB-hez érkezését követő napon kezdődik. A HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁSBAN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA,

# 30. § / A KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI / A HALLGATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
30. § (1) Ha a HFB megállapítja, hogy a jogorvoslati eljárásban el nem bírált, fellebbezéssel meg nem támadott döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. (2) Ha az MHFB megállapítja, hogy a bírósági felülvizsgálati jogorvoslati eljárásban el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. (3) Ha a HFB-nek vagy az MHFB-nek a jogorvoslati eljárásban el nem bírált, fellebbezéssel meg nem támadott döntése ügyében a határozat véglegessé válását követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt (15) napon belül jogosult hivatalból felülvizsgálni a jogorvoslati eljárásban el nem bírált döntését. A felülvizsgálati eljárásban a HFKSZ-ben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt döntést közölni kell azzal, akivel a módosított vagy visszavont döntést közölték. (5) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt felülvizsgálatnak nincs helye, ha a határozat meghozatalától számított egy (1) év eltelt.

# 31. § / A KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI / A HALLGATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
31. § (1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben az Egyetemnek és/vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, az Nftv.-ben meghatározott eltérésekkel a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (2) Kárnak kell tekinteni az Egyetem vagyonában bekövetkezett (okozott) értékcsökkenést, hiányt, így különösen: a) az Egyetem tulajdonában, kezelésében, felelős őrzésében lévő saját és idegen vagyontárgyakban rendeltetésellenes használat során bekövetkezett értékcsökkenést (rongálódást, elvesztést, anyagi-technikai vagy pénzeszközök jogtalan felhasználását, igénybevételét); b) az Egyetem vagyoni jogainak, érvényesíthető követeléseinek elvesztését vagy csorbítását, c) az Egyetem által szervezett oktatási, tudományos, szakmai, társadalmi, kulturális, sportrendezvények vagy az Egyetem által nyújtott szolgáltatások igénybevétele során jogellenesen okozott kárt. (3) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven (50) százalékát. (4) Szándékos károkozás, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozás esetén az okozott teljes kárt meg kell téríteni. (5) A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben (ideértve a kölcsönzött könyvek hiányát is) az átvett dolgokban bekövetkezett hiány esetén a szervezeti egység vezetője írásban felszólítja a hallgatót – megfelelő határidő megjelölésével – a hiány pótlására és/vagy a kártérítési összeg megfizetésére. A hallgató a felszólítással kapcsolatos kifogásait – a felszólítás tudomásszerzésétől számított – nyolc (8) napon belül terjesztheti elő az illetékes dékánnak, doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a Corvinus Doktori Iskolák (továbbiakban: CDI) vezetőjének. E határidő elmulasztása esetén nyolc (8) napon belül igazolási kérelemnek van helye. (7) Tettenérés esetén az okozott kárról – a (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a károkozás helyén a tudomásszerzést követően haladéktalanul, a hallgató és két (2), az ügyben nem érintett tanú jelenlétében kárfelvételi jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az érintett hallgató képzésének nyelvén kell felvenni, ha a hallgató a magyar nyelvet nem érti. A jegyzőkönyvet a kárt okozó hallgatóval alá kell íratni, egyben nyilatkoztatnia kell, elismeri-e a károkozás tényét, és vállalja-e a kár megtérítését. Nyilatkozatát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

# 31. § / A KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI / A HALLGATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
(8) A jegyzőkönyvet a biztonsági szolgálat munkatársa és a tettenérésnél jelen lévő személy (pl. tantermi foglalkozás esetén az órát tartó oktató) készíti. (9) Amennyiben a jegyzőkönyv aláírását a hallgató megtagadja, ennek tényét a jegyzőkönyvre fel kell vezetni. A jegyzőkönyvet aláírásával hitelesíti a készítő és a két (2) tanú. (10) A károkozásról felvett jegyzőkönyvet az illetékes dékánnak, doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a CDI dékánjának kell megküldeni. A károkozásról és a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet a dékánnak való megküldés előtt véleményezésre meg kell küldeni a Campus Szolgáltatások vezetőnek. (11) Ha a kár okozása során nem valósult meg fegyelmi vétség, akkor a dékán, doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a CDI dékánja írásban felszólítja a hallgatót az okozott kár megtérítésére. A hallgatót csak annak a kárnak a megtérítésére lehet kötelezni, amely az Egyetemnek máshonnan nem térül meg. Ha a hallgató nem ismeri el a felelősségét és elzárkózik a kár megtérítésétől, akkor a dékán, doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a CDI dékánja a HFB-nél kártérítési eljárást rendel el. Ha a hallgató a felelősségét írásban részben elismeri, az eljárást csak az el nem ismert rész tekintetében kell megindítani. (12) Kártérítési ügyekben első fokon a kártérítési bizottság a HFB, másodfokon az MHFB jár el. (13) Ha a hallgató ellen a kötelezettségszegés miatt fegyelmi eljárás indult, az ezzel összefüggő kártérítési felelősséget is a fegyelmi eljárásban kell elbírálni. (14) A HFB a határozatban a kártérítés fizetésére kötelezi a hallgatót vagy a kártérítési felelősség alól felmenti. (15) A kártérítési felelősséget megállapító határozatnak tartalmaznia kell a HFKSZ

# 21. § / A KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI / A HALLGATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
21. § (8)–(13) bekezdésében foglaltakat, különös tekintettel az alábbiakra: a) a kártérítési jogkör gyakorlójának megnevezését, b) a határozat számát, keltét, c) a határozat rendelkező részében a kárt okozó hallgató személyes adatain kívül meg kell határozni az okozott kárt, a kártérítés összegét, fizetésének határidejét, rendelkezni kell az esetleges részletfizetésről, utalni kell a halasztó hatályú jogorvoslati lehetőségre, a meg nem fizetés jogkövetkezményeire, d) a határozat indokolásában részletesen le kell írni az okozott kárt, a kártérítés megállapításának indokait, a figyelembe vett körülményeket, meg kell jelölni azokat a rendelkezéseket, melyeken a kártérítési határozat alapul. (16) A hallgatónak szociális helyzetére tekintettel, kérelemre részletfizetési kedvezmény adható vagy a követelés érvényesítésétől az illetékes dékán, doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a CDI dékánja részben vagy egészében eltekinthet. (17) A kártérítési összeg a hallgató egyetemi juttatásaiból annak ötven (50) %-áig levonható. (18) Amennyiben a hallgató a kártérítési határozatban foglalt vagy az írásbeli felszólításra határidőre nem teljesít, a HFB elnöke az ügy iratainak megküldésével az illetékes szervezeti egységnél a követelés jogi úton történő behajtása érdekében eljárást kezdeményez. A behajtás szabályait pénzügyi vezetői rendelkezés tartalmazza. (19) Amennyiben a károkozó a kárt hiánytalanul megtéríti, a kártérítési eljárás mellőzhető vagy megszüntethető. (20) Ha a hallgató az Nftv. 44. § (1) bekezdése szerint hallgatói munkaszerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének és a hallgatónak okozott kár megtérítésére a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (21) A kártérítési eljárásra egyebekben a fegyelmi eljárás szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

# 32. § / A HALLGATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE / AZ EGYETEM KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
32. § (1) Az Egyetem, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárt a Ptk. rendelkezései szerint köteles megtéríteni. Az Egyetem és a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (2) A hallgatók a tanulmányok, valamint a munkavégzés folytatásához szükséges szokásos személyi felszerelési tárgyakon és ruházaton kívül az Egyetem területére dolgokat (beleértve a készpénzt is) csak saját felelősségükre hozhatnak be. (3) A hallgatót ért kár esetén a kárt a hallgató a károsodásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt (15) napon belül írásban köteles bejelenteni az illetékes dékánnak vagy a CDI dékánjának. A bejelentésben részletezni kell a kár tanúkkal és/vagy egyéb bizonyítékokkal igazolt keletkezési körülményeit, az okozott kár nagyságát és a kért kártérítés módját, összegét. Szükség esetén meg kell hallgatni a kárt szenvedett hallgatót is és be kell vonni az érintett szervezeti egysége(ke)t. (4) Az illetékes dékán, doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a CDI dékánja a bejelentés kézhezvételét követő harminc (30) napon belül – a jogtanácsos előzetes véleményének meghallgatása mellett – saját hatáskörben dönt a kártérítés jogosságáról, módjáról és összegéről. Kártérítési felelősség esetén a HTJSZ-ben foglalt kompenzációs alapból kell teljesíteni kifizetést. (5) A kártérítési igény teljes vagy részleges elutasítása esetén a hallgató jogorvoslatért – a polgári jog szabályai szerint – bírósághoz fordulhat. (6) Egyebekben a kártérítésre a Ptk. szabályait kell megfelelően alkalmazni.

# 33. § / ADATKEZELÉS / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33. § (1) A hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatokat az Nftv. alapján a Tanulmányi Ügyek a Neptunban tartja nyilván. Ezen adatokhoz kizárólag azon személyek férhetnek hozzá, akiknek munkaköri kötelessége ezen adatok kezelése vagy feladatuk ellátáshoz a személyes adat megismerése szükséges. (2) Az Egyetemnek mint adatkezelőnek a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó tevékenységek keretében megvalósuló adatkezelései részletes körülményeit rögzítő, a GDPR 13. és 14. cikkei szerinti adatkezelési tájékoztatója a hallgatói NEPTUN felületről érhető el. A hallgató a beiratkozási lap-képzési szerződés aláírásával a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi.

# 34. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / TARTALOMJEGYZÉK
34. § (1) Jelen Szabályzatot a Szenátus 2023. július 11. ülésén fogadta el, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szenátus SZ-40/2021/2022. (2022. VI. 21.) számú határozatával elfogadott Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat. (2) Jelen Szabályzat 2023. szeptember 1-jén lép hatályba. (3) Jelen Szabályzatot a hatálybalépést követően kezdődő eljárásokra kell alkalmazni. (4) A jelen Szabályzat hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyeket az (1) bekezdés szerinti szabályzat szerint kell lefolytatni. (5) Jelen Szabályzat a Hallgatói Követelményrendszer 6. részét képezi. Budapesti Corvinus Egyetem 1 Hallgatói követelményrendszer 6. rész: Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat 1 I. fejezet 1 Általános rendelkezések 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA 1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1 KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK 2 FOGALMAK 2 A FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 3 FEGYELMI VÉTSÉG 3 FEGYELMI BÜNTETÉS, INTÉZKEDÉS 4 MENTESÜLÉS A BÜNTETÉSHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEK ALÓL 6 A FEGYELMI ÜGYBEN ELJÁRÓ SZEMÉLYEK ÉS TESTÜLETEK 6 A FEGYELMI ELJÁRÁS ELRENDELÉSE 7 AZ ELJÁRÁS ALÁ VONT HALLGATÓ JOGAI 9 A BEJELENTŐ JOGAI 9 HATÁRIDŐK 9 FELFÜGGESZTÉS, ELÉVÜLÉS 10 ELJÁRÁSOK EGYESÍTÉSE 11 IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK 11 IGAZOLÁS 11 TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA 12 ADATOK ZÁRT KEZELÉSE 13 MEGHÍVÁS A FEGYELMI TÁRGYALÁSRA 13 A FEGYELMI TÁRGYALÁS 14 A FEGYELMI HATÁROZAT 16 A HATÁROZAT KÖZLÉSE A HALLGATÓVAL 17 JEGYZŐKÖNYV ÉS HANGFELVÉTEL 18

# 34. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / TARTALOMJEGYZÉK
A HATÁROZAT KIJAVÍTÁSA 18 JOGORVOSLAT 18 A MÁSODFOKÚ FEGYELMI ELJÁRÁS 18 A MÁSODFOKÚ FEGYELMI HATÁROZAT ÉS AZ ELLENE VALÓ JOGORVOSLAT 19 VÉGLEGESSÉG ÉS VÉGREHAJTHATÓSÁG AZ ELSŐFOKÚ ÉS A MÁSODFOKÚ FEGYELMI ELJÁRÁSBAN 19 KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK 20 MEGISMÉTELT ELJÁRÁS 20 A HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁSBAN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA, VISSZAVONÁSA 20 A KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 20 A HALLGATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 20 AZ EGYETEM KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 22 ADATKEZELÉS 23 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 23