Tanulmányi és vizsgaszabályzat

# vizsgaszabályzat 1 / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
Hallgatói követelményrendszer 3. rész: Tanulmányi és Közzététel: Szenátus SZ–38.c/2023/2024. (2024. VI. 11.) sz. határozata Módosítva: Szenátus SZ–17/2024/2025. (2024. XII. 10.) sz. határozatával Szenátus SZ–42.c/2024/2025. (2025. VI. 24.) számú határozatával Szenátus SZ–47/2025/2026. (2026. VI. 16.) számú határozatával

# 1. § / vizsgaszabályzat 1 / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. § (1) A Tanulmányi és vizsgaszabályzat (a továbbiakban: TVSZ vagy Szabályzat) személyi hatálya kiterjed a Budapesti Corvinus Egyetemre (a továbbiakban: Egyetem) felvételt nyert, továbbá az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban lévő azon magyar és nem magyar állampolgárságú személyekre, akik: a) az alapképzésben, b) osztott vagy osztatlan mesterképzésben, c) szakirányú továbbképzésben, valamint d) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény által meghatározott egyetemi és főiskolai alapképzésben, kiegészítő alapképzésben kezdik meg tanulmányaikat vagy tanulnak függetlenül attól, hogy tanulmányaikat nappali, levelező vagy esti munkarendben, magyar vagy idegen nyelven, mely képzési helyen és finanszírozási formában folytatják (a továbbiakban: hallgatók). (2) A TVSZ személyi hatálya kiterjed továbbá: a) a részismereti képzésben részt vevő hallgatókra, b) a résztanulmányokat folytató vendéghallgatókra, c) a külföldi székhelyen kívüli képzésben részt vevő hallgatókra, d) 2 a közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree), kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree) részt vevő hallgatókra, valamint e) az előkészítő képzésben részt vevő hallgatókra, valamint f) 3 az Egyetemre felvett, de hallgatói jogviszonyban még nem álló hallgatókra. (3) A TVSZ személyi hatálya kiterjed az Egyetemmel, valamint jogelőd intézményeivel korábban hallgatói jogviszonyban álló vagy adott képzésen hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező hallgatók szakdolgozat-, diplomamunka-, végbizonyítvány-, záróvizsga-ügyeire, továbbá az oklevél minősítésére, oklevél kiadására, a tanulmányaikra vonatkozó dokumentumok kiállítására, valamint, ha azt a TVSZ kifejezetten előírja. (4) A TVSZ személyi hatálya kiterjed a tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyekre, szervezeti egységekre és testületekre, valamint minden oktatóra, oktatási tevékenységben részt vevő tudományos kutatóra, tanárra, valamint az óraadó oktatókra, oktatási tevékenységben részt vevő megbízott kutatóra és az oktatásban közreműködő további személyekre (a továbbiakban együtt: oktató) azzal, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonyt létrehozó szerződésben erre megfelelően utalni kell. (5) A TVSZ személyi hatálya kiterjed a tanulmányiés vizsgaügyekhez kapcsolódó ügyviteli feladatokban részt vevő munkatársakra. (6) A fogyatékossággal élő hallgatók vonatkozásában a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről szóló szabályzat alapján és az ott meghatározott keretek között a Fogyatékosügyi Bizottság a TVSZ-től eltérő, a hallgatók számára kedvezőbb, a felkészülésüket, hallgatói munkájuk értékelését támogató szabályokat állapíthat meg. (7) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree),

# 1. § / A SZABÁLYZAT HATÁLYA / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree), ahol a TVSZ kifejezetten megengedi, a TVSZ-ben foglaltaktól el lehet térni. Az eltérő szabályokat a programra irányuló együttműködési megállapodásban kell meghatározni, és arról a hallgatókat a TVSZ-szel megegyező módon, vagyis az Egyetem honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell. (8) Államközi vagy állami ösztöndíjprogramok keretében megvalósuló programok esetén a TVSZ-ben foglaltaktól a jogszabályok keretei között el lehet térni. Ezen programokra vonatkozóan a támogató által meghatározott működési rendek, útmutatók keretei között az oktatási rektorhelyettes rendelkezésben eltérő szabályokat állapíthat meg. (9) A doktorandusz hallgatókra vonatkozó előírásokat a Doktori (PhD) szabályzat tartalmazza azzal, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben a TVSZ-t kell megfelelően alkalmazni. (10) A TVSZ hatálya nem terjed ki a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó felnőttképzés keretében folytatott képzésekre. (11) 1 A TVSZ tárgyi hatálya kiterjed a hallgatók valamennyi tanulmányi és vizsgaügyére azzal, hogy az operatív szabályokat oktatási rektorhelyettesi vagy hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazhatja. (12) Jelen Szabályzat területi hatálya kiterjed minden olyan képzési helyre, ahol az Egyetem képzést folytat.

# 2. § / A SZABÁLYZAT HATÁLYA / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
2. § (1) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.), d) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), e) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: régi Ftv.), f) az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.), g) 2 h) 3 A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési törvény) i) 4 az Nftv. 16/A. és 16/B. §-a szerinti – a felsőoktatási szakképzések, az alapés mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló – hivatalos miniszteri kiadvány, továbbá az Nftv. 15. § (1a) bekezdése és a Vhr. 21/F. §-a szerinti képzési és kimeneti követelmények, valamint a szakirányú továbbképzési szakok Vhr. 21/D. § és

# 22. § / A SZABÁLYZAT HATÁLYA / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
22. § szerinti képzési és kimeneti követelmények (a továbbiakban: KKK), j) 1 a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr2.), k) 2 az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr3.), l) 3 a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet, m) 4 a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet, n) 5 az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), o) 6 a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és az új képzések létesítéséről szóló 65/2021. (XII. 29.) ITM rendelet, p) 7 30/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás követelményrendszeréről, az akkreditált oktató intézményeket tartalmazó nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról, valamint az ESG tanácsadói képzésről, továbbá a képzés és a vizsga díjáról, q) 8 Felvételi szabályzat, r) 9 A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje (a továbbiakban: HJR), s) 10 Hallgatói térítés és juttatási szabályzat (a továbbiakban: HTJSZ), t) 11 A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat, u) 12 Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat (a továbbiakban: HFKSZ), v) 13 Etikai Kódex, w) 14 Plágiumszabályzat, z) 15 Külföldi részképzési szabályzat, zs) 1 Iratkezelési szabályzat. (2) 2 A TVSZ-hez kapcsolódó rendelkezések és tájékoztatók: a) 3 b) 4 A mesterséges intelligencia használatáról szóló alapelveket rögzítő Vezetői Bizottsági rendelkezés, c)–l) 5 m) 6 A generatív mesterséges intelligencia rendszerek oktatási területen történő felhasználásáról szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezés, n)–r) 7 (3) 8 Közös oklevél kiállításához vezető közös képzés (joint degree) esetén a közreműködő felsőoktatási intézmény szabályzatai is érvényesek a közös képzésben részt vevő hallgatóra. Ezen szabályzatokról a közreműködő felsőoktatási intézmény értesíti a hallgatót.

# 3. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
3. § 9 (1) A TVSZ értelmében: a) aktív félév: valamennyi, a hallgatói jogviszony létrejöttét (beiratkozást) követő és a hallgatói jogviszony fennállása alatti félév, amelyben a hallgató hallgatói jogviszonya nem szünetel és legalább egy (1) tantárgyat felvesz, b) beiratkozási eljárás: az az eljárás, amellyel a felvételt vagy átvételt nyert személy az Egyetemen hallgatói jogviszonyt létesít; c) beiratkozási időszak: a tanév időbeosztásában meghatározottak szerinti, részben a regisztrációs időszak részét képező azon időszak, amely alatt a felvételt vagy átvételt nyert jelentkező hallgatói jogviszonyt létesíthet; d) bejelentkezési eljárás: az az eljárás, amelynek keretében a hallgató arról dönt, hogy az adott képzési időszakban folytat-e tanulmányokat (aktiválja a félévét), vagy szünetelteti tanulmányait (passziválja a félévet); e) bejelentkezési időszak: a tanév időbeosztásában meghatározottak szerinti, részben a regisztrációs időszak részét képező azon időszak, amely alatt az Egyetem hallgatója az első beiratkozás félévében és az azt követő további féléveiben bejelenti, hogy adott képzési időszakban folytat-e tanulmányokat (aktiválja a félévét), vagy szünetelteti tanulmányait (passziválja a félévet); f) biztonságos elektronikus környezet: olyan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerén vagy zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerén (a továbbiakban együtt: képzési rendszerek) keresztül egyéni autentikációval elérhető digitális oktatási és tanulási környezet, illetve az intézményben használt elektronikus táblák, interaktív panelek, kivetítők, amelyekhez történő hozzáférés az oktatási intézmény oktatóira, tanáraira vagy segítőikre, továbbá a képzésében részt vevő – tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező – tanulókra vagy hallgatókra korlátozódik, függetlenül attól, hogy az oktatási és tanulási tevékenység az intézmény telephelyén vagy a tanulmányi rendszer, vagy a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszeren keresztüli – egyéni autentikációval megvalósuló – lehívással, hozzáférhetővé tétellel valósul meg g) Corvinus ösztöndíj: a 2019/2020. tanév tavaszi félévétől az Egyetem által az önköltséges képzésbe felvételt nyert hallgató számára teljesítménye alapján nyújtott pénzbeli juttatás, amelynek részletes szabályait a HTJSZ tartalmazza; h) Corvinus ösztöndíjjal támogatott támogatási idő: az az időszak, amely alatt az önköltséges képzésre felvételt nyert és beiratkozott hallgató Corvinus (rész)ösztöndíjasként folytathatja tanulmányait; i) egyéni tanterv: a mintatanterv alapulvételével, valamint az előtanulmányi rend és egyéb, a képzés szerkezetére vonatkozó szabályok figyelembevételével és az Egyetem által biztosított lehetőségek keretei között – az Nftv.-ben rögzített jog alapján – a hallgató által saját maga számára összeállított egyéni tanulmányi rend;

# 3. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
j) előkészítő képzés: a külföldi állampolgárságú – magát magyar nemzetiségűnek valló, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező – személyek felsőfokú tanulmányainak megkezdése előtt szervezett, legfeljebb két féléves hallgatói jogviszony keretében szervezett magyar nyelvű képzés, továbbá nem magyar állampolgárok felsőfokú tanulmányainak megkezdése előtt legfeljebb két féléven keresztül hallgatói jogviszony keretében folytatott képzés; k) előkövetelmény: egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritériumtárgy; l) előtanulmányi rend: a képzés tantervében szereplő tantárgyak előkövetelményeinek összessége; m) előzetes hallgatói jogviszony: az okleveles technikusképzésben az utolsó évében részt vevő tanuló önköltséges jogviszonya az Egyetemen. Az előzetes hallgatói jogviszonyban álló személy jogosult az Egyetemen valamely szak részét képező résztanulmányokat és más tanulmányokat folytatni és a központi felvételi eljáráson kívül az Egyetemmel hallgatói jogviszonyt létesíteni; n) esszéjellegű vizsga: olyan vizsga, amelynél a szerezhető vizsgapontok legalább 51%-a esszéből szerezhető; o) Executive degree képzések: a Master of Business Administration (MBA) mesterképzési szak, a nemzetközi Master of Business Administration (IMBA), valamint az executive MBA szakközgazdász és az executive MBA menedzser szakirányú továbbképzési szakok; p) félév: legfeljebb öt (5) hónapból álló oktatásszervezési időszak; q) felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követően kezdték meg a tanulmányaikat és/vagy – ha azt az Egyetem szabályzatai lehetővé teszik – azoktól, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de jóváhagyott kérelmük alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel; r) felzárkóztató hét: a képzés első félévének elején kijelölt azon időszak, amikor a képzés megkezdéséhez hiányzó bemeneti kompetenciák elemeinek pótlásához szükséges ismeretek és készségek megszerzésére van lehetőség; s) Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR): a felsőoktatással kapcsolatos állami hatáskörök gyakorlásához, a nemzetgazdasági szintű tervezéshez, továbbá a felsőoktatásban résztvevők jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatokat tartalmazó központi nyilvántartás. A FIR az Egyetemtől kizárólag a Neptunból fogadhat adatot és minden adatszolgáltatást elsősorban a Neptunban kell teljesítenie. t) gyakorlati jegy: a tantárgy tanulmányi követelményeinek félévközi, folyamatos értékelésén alapuló, a hallgató félévközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy, amely szorgalmi időszakban, továbbá a vizsgaidőszak első hetében a

# 3. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
TVSZ-ben meghatározott értékelési eljárás keretében szerezhető; u) hallgatói képzési szerződés: az Egyetem és az önköltséges képzésre felvételt nyert vagy átvett személy, vagy a magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésről önköltséges finanszírozási formára átsorolt hallgató között az Nftv. 39. § (3) bekezdése szerint létrejött szerződés; v) intenzív hét: a szorgalmi időszak részét képező, speciális módszertan szerint szervezett tanulmányi hét, amelynek keretében a hallgatók a képzési program részét képező tanulmányokat folytatnak; w) Intézményi Tájékoztató: az Egyetem komplex információs dokumentuma, amely tartalmazza az Egyetemre vonatkozó általános tudnivalókat és képzési időszakonként elkülönítve a képzésenkénti tudnivalókat; x) ismétlő javítóvizsga: egy adott tantárgyból tett sikeres javítóvizsga vagy sikertelen javítóvizsga megismétlése; y) javítóvizsga: egy adott tantárgyból tett sikeres vizsga javítása vagy sikertelen vizsga első alkalommal történő javítása; z) képzés: a felsőoktatásban a tanulmányok szakmai tartalmának és körülményeinek (szak megnevezése, képzés helye, képzés nyelve, képzés munkarendje) az egységes rendszerét alkotó oktatási folyamat, oktatásszervezési egység, amelynek teljesítése valamely adott szakképzettség(ek) megszerzéséhez vezet; aa) képzési és kimeneti követelmények: azoknak a jogszabályban, miniszteri kiadványban, Oktatási Hivatal nyilvántartásában rögzített ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) az összessége, és/vagy az a tudás, amelynek megszerzése esetén az adott szakon oklevél kiadható; bb) képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, a szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő, amelyet a KKK szakonként tartalmaz; cc) képzési időszak: a félév részét képező időszak, amely szorgalmi időszakból és a hozzá tartozó vizsgaidőszakból, valamint záróvizsga-időszakból áll; dd) képzés kapacitásszáma: az a hallgatói létszám, amennyi hallgató az adott képzésen tanulmányokat folytathat, és amely létszámot a szakfelelős javaslata alapján az illetékes dékán határozza meg; ee) képzési program: az Egyetem komplex képzési dokumentuma, amely a) az alap-, mesterés osztatlan képzési szak, a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, b) a doktori képzés tervét tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, különösen a tantervvel és/vagy az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal (tárgytematikákkal), valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt; ff) képzési szint: felsőfokú végzettség szintjét meghatározó kategória; gg) képzési terület: azoknak a szakoknak jogszabályban meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal

# 3. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
rendelkeznek; hh) kettős oklevelet adó képzések, többes oklevelet adó képzések: (double degree, multiple degree): olyan képzések, amelyekben az Egyetem és egy (vagy több) másik felsőoktatási intézmény két (vagy több), tantervében hasonló, ezért összehangolható képzést együttműködésben valósít meg, és amelynek sikeres teljesítése esetén a programban részt vevő hallgató egy (1) darab oklevelet szerez az Egyetemen és egy (1) darab (többes oklevélprogram esetén több) oklevelet az együttműködő felsőoktatási intézmény(ek)ben. Az együttműködés részleteit együttműködési megállapodás tartalmazza, amelyben meg kell határozni különösen az összehangolt tantervet, a programba történő belépés feltételeit (felvételi feltételek), a szakdolgozat készítésének éa elbírálásának rendjét, a záróvizsga megvalósításának módját. A kettős oklevelet adó képzésekben és a többes oklevelet adó képzésekben valamennyi felsőoktatási intézmény maga felel a saját képzése jogszerűségéért. A kettős oklevelet adó képzésekre és a többes oklevelet adó képzésekre irányuló együttműködési megállapodást az Oktatási Hivatal nyilvántartásba veszi; ii) kifutó képzések: Azon képzések, melyek megszüntetéséről döntött az egyetem, vagy ha szakfejlesztett szakok esetében a tantervek jelentősen eltérnek a szakfejlesztés előtti tantervektől, vagy azon szakok, amelyek valamely jogszabályi rendelkezés értelmében már nem indíthatóak; jj) kiskorú: az, aki a Ptk. vagy külföldi jelentkező, hallgató esetén a Ptk. vagy személyes joga szerint kiskorúnak minősül; kk) konzultáció: az oktató által a hallgató részére biztosított személyes megbeszélés lehetősége; ll) konzultáció típusú kurzus: szakdolgozat, szakmai gyakorlat továbbá kifutó képzések kurzusai esetében hirdethető kurzus, mely a mintatantervben meghatározott kontaktóraszámtól eltérő óraszámmal, valamint tömbösítve, illetve egyéni konzultációként is megtartható mm) nn) korlátozottan cselekvőképes kiskorú: az, aki a Ptk. vagy külföldi jelentkező, hallgató esetén a Ptk. vagy személyes joga szerint korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak minősül; oo) külföldi felsőoktatási intézménnyel közös oklevelet adó képzések: (joint degree): olyan képzések, amelyekben az Egyetem és egy (vagy több) másik felsőoktatási intézmény egy közösen kialakított és elfogadott tanterv alapján működő képzést együttműködésben valósít meg, és amelynek sikeres teljesítése esetén a programban részt vevő hallgató egy (1) darab közös oklevelet szerez, amelyet a programban részt vevő valamennyi felsőoktatási intézmény közösen állít ki. Az együttműködés részleteit együttműködési megállapodás tartalmazza, amelyben meg kell határozni különösen a közös tantervet, az önköltség összegének a megosztását, a képzéssel felmerülő költségek viselésének megosztását és módját, a képzés adminisztrációs feladatai ellátásának módját, a programba történő belépés feltételeit

# 3. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
(felvételi feltételek), a szakdolgozat készítésének éa elbírálásának rendjét, a záróvizsga megvalósításának módját. A közös oklevelet adó képzésekben valamennyi felsőoktatási intézmény közösen felel a képzés jogszerűségéért. A közös képzéseket az Oktatási Hivatal nyilvántartásba veszi. A képzés nyilvántartásba vehető az Nftv.

# 78. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
78. § (3) bekezdése szerinti képzésen. Külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodás alapján közös képzés indítása Magyarországon nyilvántartásba vehető olyan képzésen is, amelyen a származási ország szerinti képzésindítási jogosultság szerint magyar és külföldi oklevél kiadása történik; pp) 1 magyar felsőoktatási intézménnyel közös oklevelet adó képzések: olyan képzések, amelyekben az Egyetem és egy (vagy több) másik magyar felsőoktatási intézmény egy közösen kialakított és elfogadott tanterv alapján működő képzést együttműködésben valósít meg, és amelynek sikeres teljesítése esetén a programban részt vevő hallgató egy (1) darab közös oklevelet (joint degree) szerez, amelyet a programban részt vevő valamennyi felsőoktatási intézmény közösen állít ki. Az együttműködés részleteit együttműködési megállapodás tartalmazza, amelynek legalább a Vhr-ben foglaltakat kell tartalmaznia. A közös oklevelet adó képzésekben valamennyi felsőoktatási intézmény közösen felel a képzés jogszerűségéért. A közös képzések engedélyeztetésének és nyilvántartásba vételének rendjét a Vhr. tartalmazza. A nyilvántartásba vételt az Oktatási Hivatal a végzi; qq) kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy és/vagy a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely a tárgyleírás alapján meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges. Egy (1) kredit – az ECTS (European Credit Transfer System: európai kreditátviteli rendszer) elveire tekintettel – átlagosan harminc (30) tanulmányi munkaórát jelent. A kreditérték meghatározásakor az összes hallgatói tanulmányi munkaóra a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza. A kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott; rr) kritériumtárgy: a tantervben, a képesítési követelményekben vagy a képzési és kimeneti követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő kritérium követelmény, amelyhez nem tartozik kredit, aláírással zárul és amely kizárólag aktív félévben teljesíthető. A kritériumtárgy(ak)ra a TVSZ gyakorlati jegyre vonatkozó szabályait kell alkalmazni a számonkérése, tantárgyfelvétele, teljesítése, javítása tekintetében, kivéve, ha a kritériumtárgyra vonatkozóan a TVSZ külön szabályt tartalmaz; ss) kurzus: az Nftv. értelmében a tantárgy (tanegység) adott félévre szóló, meghatározott ismeretátadási formával és típussal rendelkező meghirdetett megvalósulása, amelyhez a félévre vonatkozó – többek között a kurzus oktatóival, az órarendi időpontokkal, a félévi számonkéréssel kapcsolatos – adatok kerülnek rögzítésre a tantárgy adatain túl a tanulmányi rendszerben; tt) maximális tanulmányi idő: az az időtartam, amely alatt a hallgató egy adott

# 78. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
képzésen tanulmányokat folytathat; uu) meghatalmazott: a hallgató, az átvételét kérő személy vagy volt hallgató helyett a hallgatói ügyintézés során eljáró, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben meghatározott teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője. A hallgató állandó vagy visszavonásig érvényes meghatalmazást is adhat, amely alapján a meghatalmazott a hallgatói jogviszony fennállása alatt a hallgató helyett bármely hallgatói ügyintézés során eljárhat; vv) mikrotanúsítvány: tárgyleírást és kreditértéket is tartalmazó olyan igazolás, amely az Egyetem valamely kurzusának, moduljának, részismereti vagy mikroképzésének elvégzése révén megszerzett tanulási eredményt igazoló közokirat; ww) modul: a Neptunban egyedi azonosítóval rögzített, meghatározott tantárgyak vagy tanegységek összessége; xx) Moodle rendszer: az Egyetem e-learning rendszere. Az itt megjelenő tartalom a felvett kurzusoktól függ. Többek között a hallgató itt éri el az oktatók által feltöltött anyagokat, prezentációkat vagy a hallgató által felvett kurzusok követelményrendszerét. A tantárgytól függően a vizsga a Moodle rendszeren keresztül is történhet. 1 yy) 1 Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer: az Egyetem által alkalmazott, az Egyetem rendeltetésszerű működéséhez, a képzéshez, a kutatáshoz, a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységhez és ezek külső kapcsolatainak megszervezéséhez, az Egyetem iratkezelésének, továbbá pénzügyi, számviteli, illetve bérés humánügyviteli funkcióinak biztosításához, a tanulmányi rendszer üzemeltetője, a miniszter, a hatóság és a fenntartó általi közvetlen intézményi, hallgatói, oktatói kommunikáció biztosításához, az oktatói munka hallgatói véleményezésének személyazonosításra alkalmatlan módon történő biztosításához, a munkáltatói jogok gyakorlásához, illetve az Egyetem által foglalkoztatottak jogainak gyakorlásához, kötelezettségeik teljesítéséhez és az ezekhez kapcsolódó igazolások kiállításához, a jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez, a jogszabályban, illetve az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában biztosított hallgatói kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához, a végzettek pályakövetése céljából adatvédelmi követelményekkel való összhangban kezelt személyes és különleges adatoknak a nyilvántartásához, az elektronikus dokumentumok, a tárgyleírások, a mintatantervek, a kreditátviteli bizottság döntéseinek hiteles nyilvántartásához és változás követéséhez, a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás intézményi szintű biztosításához, a SZEÜSZ, illetve KEÜSZ szolgáltatások, NEAK ÉS NYAK rendszerek eléréséhez az OSZNY és FIR rendszeren keresztül, a szakdolgozatok (diplomamunka) nyilvántartásához és

# 78. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
elektronikus megőrzéséhez, az Nftv. 3. melléklete szerint nyilvántartott adatok tárolásához és megőrzéséhez, valamint a felsőoktatási információs rendszerrel elektronikus úton való kapcsolattartáshoz az Egyetem által használt intézményi alaprendszer a moduljaival és a kapcsolódó rendszerekkel együtt, amelyet úgy szükséges kialakítani, hogy az biztosítsa az ahhoz való egyenlő esélyű hozzáférést, továbbá minden kliensének, felhasználói felületének és a megvalósított funkcionalitásainak magyar nyelven is elérhetőnek kell lennie; zz) 2 nyári egyetem: a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes által szervezett rövid ciklusú részismereti képzés, melynek képzési programját az Oktatási Bizottság fogadta el. aaa) oktatási azonosító szám: az Oktatási Hivatal által a hallgatóknak adott egyedi azonosító szám, amely a hallgatói jogviszonnyal összefüggő jogok és kötelezettségek érvényesülésének figyelemmel kísérésére szolgál; bbb) oktatási hálózati együttműködések: felsőoktatási intézmények között létrejött olyan kölcsönös együttműködés, melynek célja tartalmi fejlesztések, innovációk megvalósítása és alkalmazása az oktatásban a hallgatók eredményesebb tanulása érdekében; ccc) oktatási, szemléltetési célú felhasználás: az oktatási tartalmak olyan felhasználása, ahol a felsőoktatási intézmény felelősségi körében végzett oktatási és tanulási tevékenység során kizárólag a felsőoktatási intézmény hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatói, illetve oktatói vagy segítőik férnek hozzá az oktatási tartalmakhoz biztonságos elektronikus környezet – tanulmányi rendszer vagy zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer, illetve elektronikus táblák, interaktív panelek, kivetítők – használatával; ddd) önköltséges képzés: a képzés finanszírozásának olyan formája, amelyben az Egyetem által a hallgatónak nyújtott képzési szolgáltatás díját nem az állam, hanem a hallgató önmaga vagy helyette más természetes vagy jogi személy viseli; eee) passzív félév: valamennyi, a hallgatói jogviszony létrejöttét (beiratkozást) követő és a hallgatói jogviszony fennállása alatti félév, amelyben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel; 1 2 fff) projektfeladat: olyan, tantárgyhoz vagy modulhoz tartozó tanulási és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenőrzési formája, amelynek a középpontjában egy meghatározott téma áll, célja az önálló feladatvégzéssel megvalósuló kutatási tevékenység, amelynek végeredménye önálló produktum létrehozása, a probléma meghatározása, megoldása, és ahhoz az összefüggések feltárása; ggg) rangsorolásos tárgyfelvétel: a rangsorolásos tárgyfelvételi időszak során a hallgatók pontszám alapján kerülnek be a választott kurzusokra, függetlenül a jelentkezés időpontjától hhh) 1 regisztrációs időszak: a félév részét képező vagy azt megelőző, a tanév

# 78. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
időbeosztásában meghatározottak szerinti részben a beiratkozási időszakot, részben a bejelentkezési időszakot, valamint tantárgyfelvételi időszakot is magába foglaló adminisztratív feladatok ellátására rendelkezésre álló időszak, amely a szorgalmi időszakkal egybeeshet; iii) 2 részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés: az a képzési forma, amely esetén az Egyetem a vele hallgatói jogviszonyban nem álló személlyel – külön felvételi eljárás nélkül, vagy külön felvételi eljárásban – önköltséges finanszírozási formában részismeretek megszerzése érdekében hallgatói jogviszonyt létesít (a továbbiakban: részismereti képzés), vagy önköltséges részismereti képzés céljából saját hallgatójával is létesíthet újabb képzési jogviszonyt. Az Egyetem a részismereti képzés eredményes elvégzéséről mikrotanúsítványt állít ki; jjj) 3 alapszintű részismereti képzés: amennyiben a hallgató csak alapszintű és/vagy szakirányú továbbképzésen meghirdetett tantárgyat vesz fel mesterszintű részismereti képzés: amennyiben a hallgató legalább egy mesterszintű tantárgyat vesz fel kkk) 4 szakirányú szintű részismereti képzés: amennyiben a hallgató csak szakirányú továbbképzésben meghirdetett tantárgyat vesz fel lll) résztanulmányok folytatása (részképzés): azon tanulmányok, amelyek alatt más felsőoktatási intézmény hallgatója az Egyetemen vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kredite(ke)t; mmm) 5 rokon képzési terület: azoknak a képzési területeknek a miniszter rendeletében meghatározott összessége, amelyek összevethető képzési tartalommal rendelkeznek. Rokon képzési területnek minősül: – az agrár és a természettudomány, – a bölcsészettudomány és a társadalomtudomány, – az informatika és a természettudomány, – az informatika és a műszaki, – a jogi és az államtudományi, – a műszaki és a természettudomány, valamint – az orvosés egészségtudomány és a természettudomány képzési terület. – A gazdaságtudományok képzési területnek nincs rokon képzési területe; nnn) 6 rövid program: részképzésben vendéghallgatói jogviszony keretében folytatott olyan képzés, amely képzési hossza félévnél rövidebb. ooo) specializáció: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget nem eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés; ppp) szak: a szak valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés; qqq) szakirány: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés; 1 2 3 4 5 6 rrr) szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal és/vagy egyetemi vagy főiskolai végzettséggel egyidejűleg, valamint a szakirányú továbbképzésben, és/vagy a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás

# 78. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése; sss) székhelyen kívüli képzés: az Egyetem működési helyén (székhely, telephely) kívüli településen részben vagy egészben folyó felsőoktatási képzés; ttt) szorgalmi időszak: a képzési időszaknak az a része, amely a hallgató tanulmányi követelményeinek teljesítésére szolgál, és amely a regisztrációs időszakkal részben egybeeshet; uuu) támogatási idő: az az időszak, amely alatt az állami ösztöndíjas felvételt nyert és beiratkozott hallgató állami (rész)ösztöndíjasként/államilag támogatottként folytathatja tanulmányait; vvv) tanév: legalább tíz (10), legfeljebb tizenkét (12) hónapból álló oktatásszervezési időszak, amely félévekre tagolódik; www) tanév időbeosztása: azon szabályozó dokumentum, amelyben az Egyetem meghatározza az adott tanév belső ütemezését és amelyet az Oktatási Bizottság fogad el és módosít; xxx) tanóra (vagy tanulmányi munkaóra): a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműködését, de nem feltétlenül a hallgató és az oktató egy helyen és időpontban történő együttes személyes jelenlétét igénylő foglalkozás, és amelynek időtartama negyvenöt (45) perc; yyy) tanegység (tantárgy): egy (1) félév alatt teljesíthető, meghatározott kreditértékkel elismert teljesítési követelménnyel és tárgytematikával rendelkező tantárgy. A tantárgy a szak tantervének alapegysége; a tantárgy a tantervben betöltött szerepe alapján lehet – kötelező, amelynek felvétele és teljesítése, – kötelezően választható, amely esetében a tantervben megadottak közül előírt kreditnyi felvétele és teljesítése, – szabadon választható, amelyet a tanterv tételesen nem határoz meg, azonban előírt kreditnyi felvétele és teljesítése, – kritériumtárgy, amelyből meghatározott számú teljesítése – a végzettség és/vagy szakképzettség megszerzésének feltétele. – Ugyanazon tantárgy a fenti szerepek közül többet is betölthet és több szak tantervében is szerepelhet. zzz) tantárgyfelvétel: egy tantárgy vagy tantárgyi egység meghirdetett kurzusára, kurzusaira vagy annak vizsgakurzusára való jelentkezés, aaaa) tantárgyfelvételi időszak: A regisztrációs időszak része, ahol egy tantárgy meghirdetett kurzusára, kurzusaira vagy annak vizsgakurzusára való jelentkezés történik a Neptunban; bbbb) tárgytematika: a tantárgy adatainak, azonosítóinak és specifikumainak tartalmi összegzése, amely többek között meghatározza a tantárgy ismeretanyagát, a teljesítéséhez szükséges követelményeket; a tárgytematika lényeges változása esetén új verziószámmal kerül elmentésre, továbbá a tantárgy meghirdetett kurzusadatainál a meghirdetett tárgytematika verziója is rögzítésre kerül. A tárgyakhoz és modulokhoz tartozó – Neptunban tárolt – tárgytematikák formai követelményeit a miniszter határozza meg. Valamennyi mintatantervben szereplő tantárgyhoz tartozik

# 78. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
tárgytematika. cccc) tanterv: egy szak képzési és kimeneti követelményeinek megfelelően összeállított képzési terve, amelynek elemei: szakonkénti bontásban a tantárgyak, a tantervi egységek alapján meghatározott óraés vizsgaterv, a követelmények teljesítésének ellenőrzési, értékelési rendszere, valamint a tantárgyak, tantervi egységek tantárgyi programja (tárgytematika). A tanterv kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakból, tantervi egységekből, továbbá kritériumtárgyakból épül fel. A tanterv oktatási időszakonkénti bontásban tartalmazza valamennyi tantárgyat, tantervi egységet, azok meghirdetésének szabályait, a tantárgyak heti (félévi vagy negyedévi) óraszámát kurzus típusonkénti bontásban, a hozzájuk rendelt krediteket, a számonkérést, a tantárgy meghirdetésének féléveit, a kritériumtárgyakat és azok teljesítésének határidejét, a specializáció féléveit, a specializáció-választás feltételeit és szabályait, az előtanulmányi rendet, a szakdolgozat felvételére és teljesítésére vonatkozó előírásokat, a záróvizsgára bocsátás feltételeit, a záróvizsga tantárgyait, az adott tantárgyak kedvezményes tanulmányi rend keretében történő teljesítésének lehetőségét, valamint az adott tantárgyak ekvivalenciáját. A tanterv tartalmazza továbbá alapképzésben és osztatlan mesterképzésben a 2021/2022. tanév őszi félévében vagy azt követően tanulmányaikat megkezdett, valamint osztott mesterképzésben a 2022/2023. tanév őszi félévében vagy azt követően tanulmányaikat megkezdett hallgatók mintatanterve esetében, hogy az Egyetem az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatását, a tudásmérés lehetőségét milyen módon biztosítja és értékeli, továbbá meghatározza az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy egyéb nyelvtudásmérést is, amelynek keretszabályait a 6. melléklet tartalmazza. A tantervben az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez tanóra és kreditérték van hozzárendelve. A tanterveket úgy kell elkészíteni, hogy külföldi részképzés, külföldi szakmai gyakorlat, szakdolgozat vagy diplomamunka készítése céljából nemzetközi mobilitásra felhasználható, tantervbe épített mobilitási időszakot biztosítsanak a hallgatók számára. A tanterv az adott képzésen mintául szolgál a hallgatónak arra, hogy a végzettséghez és/vagy szakképzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képzési és kimeneti követelményekben/képesítési követelményekben rögzített képzési idő alatt teljesíteni (a továbbiakban: tanterv) azzal, hogy a tanterv a kettősvagy többesdiploma-programokra (double degree, multiple degree) vonatkozó megállapodásban foglalt változatot is tartalmazza; dddd) tanulmányi és vizsgakövetelmény: a tárgytematikában meghatározott azon

# 78. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
ismeretek, készségek és képességek, valamint azon vizsgaelőírások összessége, amelyet a hallgatónak teljesítenie kell ahhoz, hogy egy (1) tantárgyat eredményesen befejezzen. Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor; eeee) tanulmányi idő: az adott képzésen folytatott tanulmányok ideje, amely a kreditrendszerű képzés alapján eltérhet a képzési időtől, tekintettel arra, hogy a kreditrendszerű képzés keretében a hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési időnél rövidebb vagy hosszabb idő alatt is megszerezheti; ffff) további (párhuzamos) hallgatói jogviszony: az az eset, amikor a hallgató az Egyetem mellett egyidejűleg más felsőoktatási intézményben is rendelkezik hallgatói jogviszonnyal; gggg) további (párhuzamos) képzés: az az eset, amikor a hallgató az Egyetemen egyidejűleg több képzésben is tanulmányokat folytat; hhhh) tömbösített óra: a heti vagy kétheti óratartás helyett – a tantárgy óraszámától függően – egy vagy több alkalommal, több óra időtartamban megtartott óra; iiii) törvényes képviselő: a Ptk. szerinti törvényes képviselő, aki a TVSZ-ben meghatározott esetben a kiskorú vagy cselekvőképességében korlátozott nagykorú személy helyett eljárhat. Amennyiben a TVSZ másként nem rendelkezik, a TVSZ-ben meghatározott esetekben a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy törvényes képviselőjének közreműködése nélkül járhat el; jjjj) vendéghallgató: belföldi vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló, az Egyetemen résztanulmányokat folytató hallgató az alábbiak szerint: – bilaterális vagy multilaterális megállapodás alapján a Corvinuson tanulmányokat folytató vendéghallgatók (cserehallgatók): A) Erasmus+ programban részt vevő vendéghallgató, B) Kreditmobilitási programban részt vevő vendéghallgató, C) speciális helyzetű vendéghallgatók (pl. angol vagy svájci egyetemekről érkező hallgatók), D) Makovecz Program keretében érkező vendéghallgatók, E) CEEPUS vendéghallgatók, F) egyéb bilaterális vagy multilaterális együttműködés alapján érkező vendéghallgatók, G) Study Abroad vendéghallgató. – a Corvinusra intézményközi együttműködés nélkül Corvinuson tanulmányokat folytató vendéghallgatók (freemover hallgatók): A) freemover magyar vendéghallgatók, B) freemover nem magyar vendéghallgatók, C) 1 rövid programban résztvevő vendéghallgató. kkkk) versenytárgyfelvétel: olyan tárgyfelvételi eljárás, amely során a kurzusokra történő bekerülés a jelentkezések időrendjében, a rendelkezésre álló férőhelyek erejéig történik llll) vizsgakurzus: az adott vizsgával záruló tantárgy másodszori vagy harmadszori felvétele tanóra nélkül, vizsgateljesítés céljából; mmmm) végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes

# 78. § / FOGALMAK / ALAPELVEK
letételét és – a szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett; nnnn) záróvizsga: az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.

# 4. § / FOGALMAK / ALAPELVEK
4. § (1) A TVSZ alkalmazása során az Egyetem biztosítja, hogy az oktatók és a tanulmányi és vizsgaügyekhez kapcsolódó ügyvitelben részt vevő munkatársak az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét megtartsák, valamint a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, a hallgatókkal együttműködve járjanak el. (2) A TVSZ-ben biztosított jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése során a hallgató köteles a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, az oktatókkal és a tanulmányi és vizsgaügyekhez kapcsolódó ügyvitelben részt vevő munkatársakkal együttműködve eljárni. A hallgató tanulmányai során köteles az oktatók és a tanulmányi és vizsgaügyekhez kapcsolódó ügyvitelben részt vevő munkatársak általános személyiségi jogait tiszteletben tartani, tartózkodni minden olyan magatartástól, amely ezen jogokat sérti vagy veszélyezteti. 1 (3) A TVSZ-ben biztosított jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése során az oktató és a tanulmányi és vizsgaügyekhez kapcsolódó ügyvitelben részt vevő munkatárs köteles a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, a hallgatókkal együttműködve eljárni. (4) 1 A hallgató, az oktató és a tanulmányi és vizsgaügyekhez kapcsolódó ügyvitelben részt vevő munkatárs nem gyakorolhatja úgy a TVSZ-ben vagy más egyetemi szabályozóban biztosított jogait, hogy az a TVSZ szabályainak megkerülésére irányuljon. (5) Amennyiben a hallgató a TVSZ-ben foglalt kötelezettségeit – ide érve a jelen §-ban foglalt alapelveket is – megszegi vagy jogaival visszaél, a vonatkozó jogszabályok, továbbá az egyetemi szabályozók, különösen a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzatban vagy az Etikai Kódexben foglaltak szerint felelősségre vonható. (6) Amennyiben az oktató és a tanulmányi és vizsgaügyekhez kapcsolódó ügyvitelben részt vevő munkatársak a TVSZ-ben foglalt kötelezettségeiket – ide érve a jelen §-ban foglalt alapelveket is – megszegik vagy jogaikkal visszaélnek, az a vonatkozó jogszabályok, továbbá az egyetemi szabályozók, különösen a Foglalkoztatási Követelményrendszerben vagy az Etikai Kódexben foglaltak szerint felelősségre vonhatók. (7) Külföldi részképzésben részt vevő hallgatók esetében a TVSZ vagy a Külföldi részképzési szabályzat által nem rendezett kérdésekben az ECTS (European Credit Transfer System) elveinek megfelelően kell eljárni. (8) Az Egyetem biztosítja, hogy minden hallgató számot adhasson tudásáról, és a sikeres vagy sikertelen számonkérést megismételhesse úgy, hogy a megismételt számonkérés elfogulatlan lebonyolítása és értékelése biztosított legyen. (9) Az oktató vagy az oktató megbízásából közreműködő munkatárs az órán és a vizsgán történő részvétel időtartamára vonatkozóan a félév elején vagy a félév során bármikor kéréseket, elvárásokat fogalmazhat meg a hallgatók irányába. Ezen

# 4. § / FOGALMAK / ALAPELVEK
kérések, elvárások a tanóra/vizsga rendjének, az oktatás/vizsga eredményes megvalósításának érdekében és azzal összefüggésben fogalmazhatók meg. Az oktató megtilthat olyan magatartásokat, amely a tanórát/vizsgát zavarják, így pl. hangoskodás, nem tanulási folyamathoz szükséges eszközök (telefon, fülhallgató stb.) használata vagy eszközök nem tanulási céllal történő használata, bizonyos cselekvésektől tartózkodás. A tanórán/vizsgán képés/vagy hangfelvételt készíteni kizárólag az oktató előzetes engedélyével, kizárólag tanulmányi célból lehet, és ezen felvételek kizárólag saját felhasználásra vehetők igénybe, nem terjeszthetők. (10) 2 A hallgató a tanórán és a vizsgán való részvétele során köteles betartani az oktató vagy az oktató megbízásából közreműködő munkatárs kéréseit, elvárásait. Ezen kéréseket, elvárásokat megszegő hallgatót az oktató felszólíthatja a szabályszegő magatartás abbahagyására, ismételt sikertelen felszólítást követően újabb felszólítás nélkül a hallgató a foglalkozásról kiküldhető. Ez esetben a távolmaradás hiányzásnak minősül függetlenül attól, hogy mennyi időt töltött benn a hallgató a foglalkozáson. Súlyosabb esetben etikai vagy fegyelmi eljárás kezdeményezhető a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesnél. (11) Amennyiben a TVSZ rendelkezései vagy a hallgatók tanulmányi és/vagy vizsgakövetelményeit meghatározó egyéb dokumentumok egymásnak ellentmondanak vagy egy rendelkezés többféleképpen is értelmezhető, amennyiben az nem ütközik jogszabályba, a hallgatók számára kedvezőbb értelmezést kell alkalmazni valamennyi érintett hallgatóra vonatkozóan. (12) 1 Amennyiben a TVSZ-ben valamely döntés meghozatalára vonatkozóan nincs meghatározva a hatáskörrel rendelkező személy, az elsőfokú döntés meghozatalára az illetékes képzési programért felelős dékán jogosult. A kiadmányt a dékán által kijelölt Tanulmányi Ügyek munkatárs hitelesítheti. (13) 2 Jelen Szabályzatban foglalt szabályoktól a jogszabályok keretei között vis maior esetén az oktatási rektorhelyettes, amennyiben ez nem tanulmányi, oktatási ügyet érint a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesel egyeztetve, eltérő szabályt alkothat, ami lehet rendszerszintű, de lehet adott képzésre, tantárgyra stb. vonatkozó is. A vis maior helyzetté nyilvánítás a Vezetői Bizottság hatásköre. Az oktatási rektorhelyettes jelen bekezdésben biztosított jogköre nem terjed ki az egyedi hallgatói ügyekben hozott döntésre, azaz az oktatási rektorhelyettes ez alapján egyedi hallgatói ügyben nem térhet el a TVSZ szabályitól. Az oktatási rektorhelyettes egyedi hallgatói ügyben a méltányossági szabályok szerint jár el. (14) 3 Jelen Szabályzat vonatkozásában hallgatói ügyintézés tekintetében a Tanulmányi Ügyeken Study Abroad vendéghallgatók és nem magyar freemover vendéghallgatók esetében a Nemzetközi Mobilitást, Tanulmányi Ügyek vezetőn a

# 4. § / FOGALMAK / ALAPELVEK
nemzetközi mobilitási programokért felelős vezetőt, Tanulmányi Ügyek tanulmányi ügyintéző/koorinátoron pedig a Nemzteközi Mobilitás ügyintézőjét kell érteni. Ennek az az oka, hogy ezen hallgatói kör tekintetében a teljes tanulmányi ügyintézési folyamatot a Nemzetközi Mobilitás végzi. AZ ÜGYINTÉZÉS MÓDJA TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKBEN

# 5. § / FOGALMAK / ALAPELVEK
5. § (1) 4 A hallgatótól elvárt, hogy tanulmányi és vizsgaügyeit elsősorban saját maga, de amennyiben a TVSZ nem zárja ki, a hallgató helyett meghatalmazott képviselő is eljárhat. (2) A hallgató helyett nem járhat el a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi kötelezettség teljesítése körében sem törvényes képviselő, sem meghatalmazott. (3) Amennyiben a TVSZ úgy rendelkezik, a kiskorú hallgató maga nem járhat el önállóan, helyette törvényes képviselője járhat el. (4) 5 Hallgatói szerződést a hallgató maga, kiskorú hallgató esetén a törvényes képviselője által adott meghatalmazás alapján köthet. A szerződésben az Egyetem képviseletére a Tanulmányi ügyek vezető önállóan jogosult. (5) 1 A hallgatóval szerződést kötni, amennyiben erre rendszeresített mintaszerződés van, az Egyetem által kiadott mintaszerződésen, egyéb esetben a jóváhagyott szerződéses tartalommal lehet. A szerződést papíralapú vagy elektronikus okiratba kell foglalni. A papíralapú szerződést a hallgatónak vagy törvényes képviselőjének saját kezűleg kell aláírnia és keltezéssel ellátnia, a Tanulmányi ügyek vezetőnek saját kezű aláírással és az Egyetem bélyegzőlenyomatával kell ellátnia. Az elektronikus okiratba foglalt szerződést a hallgatónak hitelesített digitális aláírással (pl. Digitális Állampolgárság Programmal) kell ellátnia és az ügyfélkapun keresztül az Egyetem részére megküldenie, a Tanulmányi ügyek vezetőnek elektronikus aláírásával kell ellátnia. A szerződést a Neptunon vagy ügyfélkapun keresztül kell a hallgató számára visszaküldeni. (6) A TVSZ-ben foglalt ügyekben az Egyetem és a hallgató közötti hivatalos tanulmányi ügyintézési csatorna elsősorban a Neptun. Amennyiben az ügyintézés a Neptunon keresztül nem megvalósítható, ügyintézési csatorna lehet az ügyfélkapu, végül, ha a hallgatóval egyéb módon nem lehet kommunikálni vagy jogszabály a papíralapú iratba foglalást írja elő, papír alapú ügyintézés és személyes vagy postai úton történő kézbesítés, végső esetben kézbesítési meghatalmazott vagy hirdetményi kézbesítés is alkalmazható. (7) 2 A hallgató kérelmeit, beadványát az Egyetem által kiadott formanyomtatványon nyújthatja be. A kérelmet a Neptunon keresztül – kérvényként – kell benyújtani. Ügyfélkapun vagy személyesen vagy postai úton akkor van lehetőség a kérelem benyújtására, ha azt a TVSZ kifejezetten lehetővé teszi. A hallgató által benyújtott kérelmet és beadványt: a) Neptunon keresztül benyújtott kérelem esetén a hallgató aláírása nélkül, ab) ügyfélkapun keresztül benyújtott kérelem esetén hitelesített módon, digitális vagy elektronikus aláírással (pl. Digitális Állampolgárság Programmal vagy minősített elektronikus aláírással) ellátva, ac) személyesen vagy postai úton a hallgató aláírásával ellátva

# 5. § / ALAPELVEK / A TVSZ szerint eljáró személyek és testületek
hitelesnek kell tekinteni. b) az Egyetemre felvett, de hallgatói jogviszonyban még nem álló hallgatók esetében a kérelmet, beadványt az Egyetem által kiadott formanyomtatványon nyújthatja be az illetékes szervezeti egység által kiadott tájékoztatóban és/vagy az adott eljárásra vonatkozó oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben meghatározottak szerint. (8) Az Egyetem által a hallgatónak küldött értesítést és döntést írásba kell foglalni a TVSZ-ben meghatározott esetben, valamint, ha a hallgató azt kéri. (9) 3 Az Egyetem értesítéseit, döntéseit az alábbi formákban közli a hallgatóval: a) Neptun rendszerüzenet, vagy b) elektronikus irat formájában létrehozott értesítés vagy határozat, vagy c) papíralapú irat formájában létrehozott értesítés vagy határozat. (10) 4 (11) 5 A TVSZ hatálya alá tartozó ügyekben hozott döntések kiadmányainak hitelesítésére a Tanulmányi ügyek vezetője, a Tanulmányi ügyek csoportvezetői, vagy a Tanulmányi Ügyek ügyintéző/koordinátor jogosult. (12) Amennyiben a TVSZ másként nem rendelkezik, a TVSZ hatálya alá tartozó ügyekben a döntést harminc (30) napon belül kell meghozni. (13) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a hallgató számára biztosítani kell, hogy az Egyetem által a hallgató számára kiállított okiratokat, dokumentumokat elektronikusan, hitelesített formában is megkaphassa és ezeket tetszőleges számban letölthesse a Neptunból. A TVSZ HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÜGYEK DÖNTÉSHOZATALI RENDJE

# 6. § / ALAPELVEK / A TVSZ szerint eljáró személyek és testületek
6. § (1) 1 A tanulmányi és vizsgaügyek intézményi felelőse az SZMR szerinti megosztásban az oktatási rektorhelyettes és a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes. (2) 2 A TVSZ rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező személyek és testületek: a) szabályozási jogkörrel a Szenátus, valamint a Vezetői Bizottság; b) szabályzatvéleményezési jogkörrel az Oktatási Bizottság; c) szabályozási jogkörrel az oktatási rektorhelyettes; d) szabályozási jogkörrel a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes; e) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a rektor, f) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes, g) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel az oktatási rektorhelyettes, h) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a képzési programokért felelős dékánok (a továbbiakban: dékán vagy illetékes dékán), i) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a szakfelelősök/specializáció felelősök, tárgyfelelősök, j) döntéshozó és/vagy jóváhagyó jogkörrel az intézetvezetők, k) döntéshozó és képviseleti jogkörrel az oktatók, l) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti jogkörrel a Tanulmányi ügyek vezetője (a továbbiakban: TÜ vezető), m) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti jogkörrel a nemzetközi képzésekért felelős vezető (a továbbiakban: nemzetközi képzésekért felelős vezető), n) képviseleti jogkörrel a TÜ vezető által kijelölt TÜ ügyintéző/koordinátor, o) képviseleti jogkörrel a nemzetközi mobilitási programokért felelős vezető által kijelölt ügyintéző, p) 3 döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti jogkörrel a kommunikációs főigazgató q) 4 képviseleti jogkörrel a kommunikációs főigazgató által kijelölt ügyintéző, r) 5 döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a Jog és Beszerzés vezetője (a továbbiakban: jogi és beszerzési vezető). (3) 6 A TVSZ rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek: a) 1 Nemzetközi Mobilitás (a továbbiakban: NM) b) Tanulmányi Ügyek (a továbbiakban: TÜ), c) Programmenedzsment (a továbbiakban: PM), d) Jog és Beszerzés (a továbbiakban: JB), e) 2 Kommunikáció f) 3 intézetek. (4) A TVSZ rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező további testületek: a) adott képzési portfólió kreditátviteli bizottsága (a továbbiakban: illetékes KÁB), b) adott képzési portfólió tanulmányi bizottsága (a továbbiakban: illetékes TB), c) Etikai Bizottság, d) Hallgatói Fegyelmi Bizottság, e) Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság, f) Hallgatói Felülbírálati Bizottság, g) Fogyatékosügyi Bizottság. h) 4 Hallgatói Esélyegyenlőségi és Egyenlő Bánásmód Bizottság.

# 12. § / A TVSZ szerint eljáró személyek és testületek / AZ EGYETEMEN FOLYÓ KÉPZÉSEK RENDSZERE
12. § (1) Az Egyetemen az alábbi felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusokban folyhat képzés: a) alapképzés, b) mesterképzés osztott vagy osztatlan képzés formájában (a továbbiakban együtt: mesterképzés), c) doktori képzés. (2) Az Egyetemen az (1) bekezdésben meghatározottakon túl felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként szakirányú továbbképzés, valamint részismereti képzés szervezhető. (3) Az Egyetemen a képzés az alábbi munkarendekben folyhat: a) nappali, b) levelező, c) esti. (4) Az Egyetemen a képzés az alábbi nyelveken folyhat: a) magyar, b) angol, c) német. (5) Az Egyetemen a képzés az alábbi finanszírozási formákban folyhat: a) kifutó rendszerben magyar állami (rész)ösztöndíjas, b) kifutó rendszerben államilag támogatott, c) önköltséges. d) 1 (6) Az önköltséges képzésben részt vevő hallgatók részére az Egyetem a HTJSZ szabályai szerint Corvinus (rész)ösztöndíjat hirdet. (7) A magyar állami (rész)ösztöndíjas és önköltséges képzési forma közötti átsorolásra vonatkozó szabályokat, valamint a Corvinus ösztöndíj programba való beés kikerülés rendjét a HTJSZ tartalmazza. (8) 2 (9) Az Egyetem hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményekkel együttműködésben kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree), valamint különböző oktatási hálózati együttműködésekben is részt vesz. (10) Az Egyetemen részképzésben vendéghallgatói jogviszony keretében is folyik oktatás. (11) Az Egyetem a vele hallgatói jogviszonyban nem álló és a vele hallgatói jogviszonyban álló személyek részére önköltséges formában részismereti képzést is szervez. (12) Az Egyetem előkészítő képzést is folytathat. (13) Az Egyetem képzéseit a FIR közhiteles nyilvántartás tartalmazza. (14) A képzéseken specializációk indíthatók. A specializációs modulok a képzés tantervének több tantárgyat tartalmazó egymással egyenértékű egységei.

# 13. § / AZ EGYETEMEN FOLYÓ KÉPZÉSEK RENDSZERE / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNYI IDŐ, TÁMOGATÁSI IDŐ
13. § (1) A képzési idő az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő. Az egyes szakok képzési idejét az adott szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg. (2) A kreditrendszerű képzés alapján a hallgató a képzési időnél rövidebb és hosszabb időtartam alatt is megszerezheti a végbizonyítványt (abszolutórium), ezért a képzési idő és a hallgató tényleges tanulmányi ideje eltérhet egymástól. Az egy képzésben a hallgató által tanulmányokkal töltött félévek száma, azaz a tanulmányi idő tartama azonban maximalizált. (3) A tanulmányi idő az az időtartam, amely alatt a hallgató a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerzi. A tanulmányi időbe az aktív és passzív félévek egyaránt beleszámítanak kivéve azon félévet, amelyben a hallgató hallgatói jogviszonya szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan, a hallgató önhibáján kívüli ok miatt szünetel. (4) Alapesetben a hallgató tanulmányi ideje megegyezik a képzési idővel. (5) A maximális tanulmányi idő az alábbi: a) 2 féléves képzési idejű képzés esetén legfeljebb 8 félév úgy, hogy az aktív félévek száma nem haladhatja meg mindösszesen a 4 félévet; b) 3 féléves képzési idejű képzés esetén legfeljebb 9 félév, úgy, hogy az aktív félévek száma nem haladhatja meg mindösszesen a 6 félévet; c) 4 féléves képzési idejű képzés esetén legfeljebb 12 félév, úgy, hogy az aktív félévek száma nem haladhatja meg mindösszesen a 8 félévet; d) 6 féléves képzési idejű képzés esetén legfeljebb 14 félév, úgy, hogy az aktív félévek száma nem haladhatja meg mindösszesen a 10 félévet; e) 7 és 8 féléves képzési idejű képzés esetén legfeljebb 16 félév, úgy, hogy az aktív félévek száma nem haladhatja meg mindösszesen a 12 félévet; f) 10 féléves képzési idejű képzés esetén legfeljebb 18 félév, úgy, hogy az aktív félévek száma nem haladhatja meg mindösszesen a 14 félévet (a továbbiakban: maximális tanulmányi idő). (6) Abban az esetben, ha a hallgató tanulmányi ideje meghaladja a maximális tanulmányi időt, a hallgató hallgatói jogviszonyát a TVSZ szerint meg kell szüntetni. (7) Amennyiben a hallgató átvétel alapján létesít hallgatói jogviszonyt, vagy intézményen belül képzést vált az Egyetemen, a képzési időt és a tanulmányi időt az alábbiak szerint kell számítani: a) a képzési idő megegyezik az adott szak képzési idejével, mert a képzési idő az átvétellel, valamint az intézményen belüli képzésváltással újrakezdődik, b) a maximális tanulmányi idő megegyezik az adott szak maximális tanulmányi idejével, mert a maximális tanulmányi idő az átvétellel, valamint az intézményen belüli képzésváltással újrakezdődik. (8) A támogatási idő a tanulmányi időnek az a része, amely alatt a hallgató állami (rész)ösztöndíjas tanulmányokat folytat. A támogatási idő maximalizált. Az állami

# 13. § / AZ EGYETEMEN FOLYÓ KÉPZÉSEK RENDSZERE / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNYI IDŐ, TÁMOGATÁSI IDŐ
(rész)ösztöndíjas képzések esetében a támogatási időre vonatkozó szabályokat az Nftv. tartalmazza. (9) 1 A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre a hallgató állami (rész)ösztöndíjasként bejelentkezett (aktív félév). Szintén támogatási időnek minősül az a félév, amelyre a hallgató bejelentkezett (aktív félév), de utóbb hallgatói jogviszony szüneteltetését kérte, feltéve, ha a kérelmét őszi félév esetén október 15., tavaszi félév esetén március 15. napja után nyújtja be. Nem minősül támogatott félévnek az a félév, amikor a hallgató őszi félév esetén október 15. vagy tavaszi félév esetén március 15. napja előtt nyújtja be a szünetelésre irányuló kérelmét bármely okra hivatkozva, továbbá, ha ezen időpontok után nyújt be kérelmet, feltéve, ha szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tudja befejezni a félévet. (10) A Corvinus ösztöndíjjal támogatott támogatási idő a tanulmányi időnek az a része, amely alatt a hallgató Corvinus (rész)ösztöndíjjal támogatott tanulmányokat folytat (támogatott félévek száma). A támogatási idő maximalizált. Corvinus ösztöndíjjal támogatott képzés esetében a támogatási és jogosultsági időre vonatkozó szabályokat a HTJSZ tartalmazza. (11) 2 (12) A vendéghallgatói jogviszonyban folytatott tanulmányok, valamint a részismereti képzés keretében a képzési időt a felvételi határozat tartalmazza. (13) Államközi vagy állami ösztöndíjprogram keretében megvalósuló képzésben a képzési idő nem térhet el a programba bevont szak képzési idejétől, azonban a tanulmányi idő a TVSZ-ben foglaltaktól több és kevesebb is lehet. Erről a programra vonatkozó megállapodásban kell rendelkezni. (14) Az előkészítő képzésben folytatott tanulmányok képzési idejét a felvételről szóló határozat tartalmazza. Az előkészítő képzésben a képzési idő a 2 (két) félévet nem haladhatja meg. (15) Jelen §-ban foglalt rendelkezéseket a 99. § -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

# 14. § / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNYI IDŐ, TÁMOGATÁSI IDŐ / A TANÉV IDŐBEOSZTÁSA
14. § (1) Az Egyetemen az oktatás tanéves, ezen belül féléves rendszerben folyik. A tanév megnevezése „tanév kezdetének naptári éve/tanév befejezésének naptári éve”, a félév megnevezése „őszi félév”, „tavaszi félév”. A félévek egymástól függetlenek. A tanév időbeosztásának minden képzésre ki kell terjednie. (2) 1 A jelen szabályzat 22. § és 25. § szerinti beiratkozás és a 30. § szerinti bejelentkezés a képzési időszak (félév) kezdetét megelőzően kezdődő regisztrációs időszakban történik. (3) 2 A regisztrációs időszakok és a tanév, ennek keretében a félévek, a képzési időszakok (azokon belül a szorgalmi és a vizsgaidőszak) kezdetének és végének időpontját az OB határozza meg. (4) 3 A tanév és azon belül a félévek konkrét időbeosztását az alábbi elvek figyelembevételével kell kialakítani: a) 4 a regisztrációs időszak legalább egy (1) és legfeljebb öt (5) hét azzal, hogy a regisztrációs időszak részét képező végleges/verseny tantárgyfelvételi időszak a szorgalmi időszak első hete, amikor nincs oktatás, b) 5 a képzési időszak maximum húsz (20) hét, ebből: – a szorgalmi időszak félévenként tizennégy-tizenkilenc (14–19) hét, ebből legalább tizenkét (12) hét oktatási hét, – a vizsgaidőszak félévenként négy (4) hét, – szakirányú továbbképzésben a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak egybeeshet, – a záróvizsga-időszak a félév képzési időszakának részét képezi és két (2) hét, amelyből egy (1) hét a vizsgaidőszak utolsó hete, egy (1) hét a vizsgaidőszakot követő hét, – keresztféléves felvételi eljáráshoz alapképzés szakok esetében előrehozott záróvizsgát lehet szervezni, amely egy (1) hét az őszi félév szorgalmi időszakában, – a szünet képzési időszakonként legfeljebb egy (1) hetes és a szorgalmi időszak részét képezi, (5) 6 Tanítási szünetek a képzési időszakban a törvényes munkaszüneti napok és – amennyiben az elfogadott tanév-időbeosztás tartalmazza – az ún. őszi/tavaszi szünet. Ezeken túlmenően tanévenként az oktatási rektorhelyettes a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettessel egyeztetve további öt (5) nap tanítási szünetet engedélyezhet, amelyről a hallgatókat a Tanulmányi Ügyek a Neptunon keresztül tájékoztatja a szünet napját megelőzően öt (5) munkanappal.

# 15. § / A TANÉV IDŐBEOSZTÁSA / A HALLGATÓI JOGVISZONY TÍPUSAI, LÉTESÍTÉSE
15. § (1) Az Egyetemen az kezdheti meg a tanulmányait, aki hallgatói vagy vendéghallgatói jogviszonyt létesít. (2) Az Egyetemen: a) hallgatói jogviszony felvételt vagy átvételt követően, vendéghallgatói jogviszony felvételt követően, b) más felsőoktatási intézményben fennálló hallgatói jogviszony mellett további, párhuzamos hallgatói jogviszony felvételt követően, c) más felsőoktatási intézményben fennálló hallgatói jogviszony mellett résztanulmányok folytatása céljából vendéghallgatói jogviszony felvételt követően, d) hallgatói jogviszonyban nem álló személyek esetében részismereti képzésre vonatkozó hallgatói jogviszony felvételt követően, e) az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló személyek esetében részismereti képzésre vonatkozóan képzési jogviszony felvételt követően valamint f) előkészítő képzésben hallgatói jogviszony felvételt követően létesíthető. (3) A hallgató és az Egyetem további képzési jogviszonyt létesíthet a központi felvételi eljáráson kívül is mesterképzési szakkal párhuzamos képzésben felvett tanár szakra. (4) Kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), valamint államközi vagy állami ösztöndíjprogram keretében megvalósuló képzésbe felvételt nyert hallgatóval az Egyetemen felvételt követően hallgatói jogviszonyt kell létesíteni. (5) 1 Külföldi felsőoktatási intézménnyel folytatott közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) az Egyetemen felvételt követően hallgatói jogviszonyt kell létesíteni, hazai felsőoktatási intézménnyel folytatott közös képzésben az Egyetemen felvételt követően vendéghallgatói jogviszonyt kell létesíteni. (6) A hallgatói jogviszony létesítésének alapja az Egyetem felvételről vagy átvételről szóló pozitív döntése, azaz felvételi határozat. (7) A hallgatói jogviszony az Egyetemre történő beiratkozással jön létre.

# 16. § / FELVÉTEL AZ EGYETEMRE / Az átvétel feltételei
16. § (1) A felvétel szabályait a Felvételi szabályzat tartalmazza. (2) A felvételt nyert jelentkező a felvételről szóló döntés véglegessé válását követően abban a félévben és azon a képzésen létesíthet hallgatói jogviszonyt, amelyre a felvételi eljárás során felvételt nyert az Egyetemre. ÁTVÉTEL AZ EGYETEMRE MÁS FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBŐL

# 17. § / FELVÉTEL AZ EGYETEMRE / Az átvétel feltételei
17. § (1) Más felsőoktatási intézmény hallgatója, amennyiben megkezdett tanulmányait az Egyetemen kívánja folytatni, átvételi kérelmet nyújthat be. (2) Átvétel csak azonos vagy rokon képzési területhez tartozó képzések között kérhető. (3) Átvétel csak azonos szintű képzések között kérhető, kivéve az alábbi eseteket: a) a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 8. §-a szerinti, b) osztatlan képzésből alapképzésbe történő, c) alapképzésből és/vagy osztatlan képzésből felsőoktatási szakképzésbe történő átvételt. (4) Átvétel kizárólag önköltséges képzésre kérhető. (5) Szakirányú továbbképzésre átvétel nem kérhető. (6) 2 (7) 3 Hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményekkel együttműködésben kettősvagy többesdiploma-programba (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésre (joint degree) átvétel nem kérhető, kivéve ha a hallgató partnerintézményből jelentkezik át. (8) Vendéghallgatói jogviszonyba, részismereti képzésre, valamint előkészítő képzésre átvétel nem kérhető. (9) Átvétel abban az esetben lehetséges, ha az átvételét kérő személy: a) az Egyetemre történő beiratkozásig folyamatos hallgatói jogviszonnyal rendelkezik az átadó felsőoktatási intézményben, és b) alapvagy osztatlan mesterképzésre történő átvétel esetén az átadó felsőoktatási intézményben már teljesített 60 kreditet, osztott mesterképzésben történő átvétel esetén 30 kreditet. (10) 1 Alapképzésre és osztatlan mesterképzésre központi felvételi eljárásban felvételt nyert személynek ugyanezen képzésre történő átjelentkezéskor teljesítenie kell a jogszabályban és Felvételi szabályzatban azon képzés azon tanévére vonatkozó valamennyi, a központi felvételi eljárásban jelentkezők részére meghatározott felvételi követelményt, amelyre átvételét kéri. Az átvételét kérő személynek el kell érnie azt a ponthatárt, amelyet az Egyetem az adott képzésre az adott tanévre meghatározott. (11) Alapképzésre átvételét kérő személynek – ha az átadó intézménybe a központitól eltérő felvételi eljárásban nyert felvételt, – teljesítenie kell a Felvételi szabályzatban azon képzés azon tanévére vonatkozó valamennyi, a központitól eltérő felvételi eljárásban jelentkezők részére meghatározott felvételi követelményt, amelyre átvételét kéri. Az átvételét kérő személynek el kell érnie azt a ponthatárt, amelyet az Egyetem az adott képzésre az adott tanévre meghatározott. (12) Mesterképzésre átvételét kérő személynek teljesítenie kell a Felvételi szabályzatban azon képzés azon tanévére vonatkozó valamennyi felvételi követelményt, amelyre átvételét kéri. Az átvételét kérő személy ha az átadó intézménybe központitól eltérő felvételi eljárásban nyert felvételt, akkor a Felvételi szabályzat központitól eltérő felvételi szabályait, ha központi felvételi eljárásban

# 17. § / Az átvétel feltételei / Az átvételi kérelem
nyert felvételt, akkor a Felvételi szabályzat központi felvételi szabályait kell teljesítenie. Az átvételét kérő személynek el kell érnie azt a ponthatárt, amelyet az Egyetem az adott képzésre az adott tanévre meghatározott. (13) Valamennyi feltétel teljesítése esetén is megtagadhatja az Egyetem az átvételt, ha a képzés kapacitásszáma azt nem teszi lehetővé és/vagy az átvételi eljárásért a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat nem fizette meg.

# 18. § / Az átvétel feltételei / Az átvételi kérelem
18. § (1) Átvételi kérelmet bármely hallgató benyújthat. (2) 2 Az átvételt az Egyetem hivatalos online jelentkezési felületén kell kezdeményezni. (3) A kérelmet: a) őszi félévre vonatkozóan legkésőbb július 15-ig, b) tavaszi félévre vonatkozóan legkésőbb január 10-ig lehet benyújtani. (4) Államközi vagy állami ösztöndíjprogram keretében megvalósuló képzésben a kérelem benyújtásának határideje a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérhet. (5) A kérelemhez csatolni kell eredeti elektronikus benyújtás esetén elektronikus másolati példányban: a) a fennálló hallgatói jogviszonyra vonatkozó igazolást, b) a kérelmező hallgató vagy az átadó intézmény nyilatkozatát arról, hogy a hallgató nem áll elbocsátás vagy fegyelmi büntetésként kizárás alatt, c) az átadó felsőoktatási intézmény által hitelesített leckekönyvmásolatot vagy törzslapkivonatot, oklevélmellékletet vagy kreditigazolást, d) az átadó felsőoktatási intézmény által hitelesített tantárgyi tematiká(ka)t, e) a c) és d) pontban foglaltak helyett az átadó felsőoktatási intézmény által hitelesített mikrotanúsítványt (amennyiben van), f) 1 g) mesterképzésre történő átvételi kérelem esetén az átadó felsőoktatási intézmény által a felvételkor hozott kreditelismerési határozat kiállító egyetem által hitelesített másolatát abban az esetben, ha az alapképzésben szerzett oklevél nem felel meg az adott képzés képzési és kimeneti követelményeiben előírt bemeneti követelményeknek, h) 2 azon dokumentumokat, amelyek az átvételi döntést megalapozó pontszámításhoz szükségesek (amelyekből a felvételi követelmények teljesítésének megállapítását, a pontszámítást el tudja végezni az Egyetem), így különösen az átadó intézmény azon igazolása, amelyből egyértelműen kiderül, hogy milyen eljárásban nyert felvételt az átadó intézménybe, i) érettségi bizonyítvány, illetve oklevél átadó középfokú oktatási/felsőoktatási intézmény által hitelesített másolata, j) nyelvvizsga bizonyítvány másolata, k) az eljárási díj befizetéséről szóló igazolás. (6) Külföldi vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézményből történő átvétel esetén az (5) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemhez csatolni kell alapképzésre történő átvétel esetén a középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványt, mesterképzésre történő jelentkezés esetén a felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet, valamint az átadó felsőoktatási intézmény által kiállított olyan dokumentum átadó intézmény által hitelesített másolatát, amelyből megismerhető az adott képzés képzési területe és képzési programja (tanterve) a Külföldi oklevelek továbbtanulási célú elismerésének eljárásrendjében meghatározottak szerint. (7) 3 Képzésváltás akkor engedélyezhető, ha az a képzés, amelyre a hallgató átvételét kéri, az adott tanévben meghirdetésre kerül.

# 18. § / Az átvételi kérelem / oklevelek továbbtanulási célú elismerése
Középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványok, felsőfokú végzettséget igazoló

# 19. § / oklevelek továbbtanulási célú elismerése / Az átvételhez kapcsolódó előzetes kreditelismerési eljárás
19. § (1) Amennyiben a kérelmező hallgató a középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványát, felsőfokú végzettségét igazoló oklevelét külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi oktatási intézményben szerezte, a középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítvány, felsőfokú végzettségét igazoló oklevél tekintetében az Elismerési törvény szerinti továbbtanulási célú elismerési eljárást le kell folytatni. (2) Az elismerési eljárás lefolytatását az átvételt kérő hallgatónak kell kérelmeznie. Az elismerési eljárás rendjét a Külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésének eljárásrendje tartalmazza. (3) 4

# 20. § / oklevelek továbbtanulási célú elismerése / Az átvételhez kapcsolódó előzetes kreditelismerési eljárás
20. § (1) Mesterképzésre történő átvételi kérelem esetén az átvételi eljárással egy időben előzetes kreditelismerési eljárást is le kell folytatni az alábbiak szerint: a) magyar felsőoktatási intézményből mesterképzésre történő átvételre irányuló kérelem esetén abban az esetben, ha az alapképzésben szerzett oklevél nem felel meg az adott képzés képzési és kimeneti követelményeiben előírt bemeneti követelményeknek; b) külföldi felsőoktatási intézményből vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi oktatási intézményből mesterképzésre történő átvételre irányuló eljárás esetén minden esetben annak vizsgálata céljából, hogy a szerzett külföldi oklevél megfelel-e az átvételi kérelemben megjelölt mesterképzési szak bemeneti feltételeinek; c) amennyiben az átvételt kérelmező a tanulmányai során még nem, vagy csak részben teljesítette az átadó felsőoktatási intézmény kreditelismerési határozatában előírt krediteket (tantárgyakat) abból a célból, hogy – határidő megjelölésével – az illetékes kreditátviteli bizottság meghatározza a bemeneti követelményeknek való megfeleléshez szükséges kreditek (tantárgyak) teljesítését a korábban teljesített tanulmányok kreditelismerése céljából. (2) 1 Az előzetes kreditelismerési eljárást az átvételi eljárás keretében kell lefolytatni, arra külön kérelmet és dokumentumokat nem kell benyújtani, mert az átvételi kérelem az előzetes kreditelismerési eljárás lefolytatása iránti kérelmet is magába foglalja, így az eljárást a Kommunikáció hivatalból kezdeményezi az illetékes kreditátviteli bizottságnál. (3) Az előzetes kreditelismerési eljárásért a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat kell fizetni. (4) Külföldi felsőoktatási intézményből történő átvételre a 18. § -ban foglalt általános feltételek teljesítése esetén is csak abban az esetben van lehetőség, ha: a) a középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítvány, alapfokozatot vagy mesterfokozatot igazoló oklevél magyar érettségi bizonyítvánnyal, alapfokozatot vagy mesterfokozatot tanúsító oklevéllel egyenértékű, továbbá b) 2 az átadó felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok megfelelnek a bemeneti követelményeknek, vagyis megállapítható, hogy az érintett képzések a magyar jogszabályok szerint azonos, vagy rokon képzési területhez tartozónak minősíthetők. (5) A korábbi tanulmányokból – az előrehaladástól függetlenül – az Egyetem: a) 180 kredites alapképzés esetén maximum 60 kreditet, b) 210 kredites alapképzés esetén maximum 70 kreditet, c) 240 kredites alapképzés esetén maximum 80 kreditet, d) osztatlan képzés esetén maximum 100 kreditet, e) 60 kredites mesterképzés esetén maximum 20 kreditet, f) 120 kredites mesterképzés esetén maximum 40 kreditet fogad be. (6) Az előzetes kreditelismerési eljárásban az illetékes kreditátviteli bizottság dönt. (7) A döntést határozatba kell foglalni.

# 20. § / Az átvételhez kapcsolódó előzetes kreditelismerési eljárás / Az átvételi döntés
(8) Az előzetes kreditelismerési eljárásban hozott döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak, az az átvételről szóló határozat elleni jogorvoslati eljárásban támadható meg. (9) 3

# 21. § / Az átvételhez kapcsolódó előzetes kreditelismerési eljárás / Az átvételi döntés
21. § (1) Az átvételről a 18. § -ban foglalt átalános feltételek mellett mesterképzési szakra történő átvételi kérelem esetén az előzetes kreditelismerés, külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi oktatási intézményben szerzett középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítvány, felsőfokú végzettséget igazoló oklevéllel történő kérelmezés esetén az Elismerési törvény szerinti továbbtanulási célú elismerési eljárás eredményére is tekintettel kell döntést hozni. (2) Az átvételről az illetékes dékán dönt. (3) A döntést: a) az őszi félévre vonatkozóan szeptember 1. munkanapjáig, b) tavaszi félévre vonatkozóan február 1. munkanapjáig kell meghozni. (4) Államközi vagy állami ösztöndíjprogram keretében megvalósuló képzésben a döntéshozatal határideje a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérhet. (5) A döntést határozatba kell foglalni. (6) 1 A határozatban rendelkezni kell az átvétel tényéről, feltételeiről, arról, hogy a hallgató melyik félévre nyert átvételt, a beiratkozás határidejéről, valamint az elismert kreditekről, továbbá a képzés képzési idejéről. (7) 2 Átvétel esetén a TÜ ügyintéző/koordinátor az átvett hallgató beiratkozása után az átvételről szóló határozatot és a beiratkozás dátumáról szóló tájékoztatást megküldi az átadó felsőoktatási intézmény részére. (8) A hallgatónak az átvételi eljárás alatt, valamint az átvételi határozat meghozatalát követően a beiratkozásig folyamatos jogviszonnyal kell rendelkeznie, ellenkező esetben az átvételről szóló határozatát az illetékes dékán határozatban visszavonja. (9) Az átvételt nyert hallgató jogosult a beiratkozásra.

# 22. § / BEIRATKOZÁS / Felvételi határozat alapján történő beiratkozás
22. § (1) 3 A felvételt nyert jelentkező a beiratkozási eljárást a beiratkozási lap kitöltésével és aláírásával - ideértve a digitális aláírást is - kezdeményezheti. (2) 4 A beiratkozási lapot a hallgatónak a Beiratkozási tájékoztatóban meghatározottak szerint kell aláírnia és benyújtani a Tanulmányi Ügyek részére. (3) Beiratkozásra a beiratkozási időszakban van lehetőség. A beiratkozási időszakot az adott tanév időbeosztása határozza meg. (4) 5 A Tanulmányi Ügyek és a Kommunikáció a beiratkozási időszak előtt a beiratkozás feltételeiről, a kizáró körülményekről, valamint a beiratkozás elmulasztásának jogkövetkezményeiről a Neptunon keresztül általános üzenetben értesíti a hallgatót. (5) 1 A beiratkozási lapon a hallgató köteles ellenőrizni a személyes adatait, valamint a képzés adatait. A beiratkozási lapon minden adatot kötelező megadni azzal, hogy az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok megadásáról, valamint a veszélyhelyzet esetén értesítendő személy megadásáról a felvételt nyert jelentkező maga jogosult dönteni. A beiratkozási lapon nem, vagy nem teljeskörűen megadott adatok, így különösen az önköltség összegét befolyásoló adatok hiányából fakadó hátrányos jogkövetkezményeket a hallgató viseli. (6) A beiratkozás során a felvételt nyert jelentkező: a) a beiratkozási lapot megfelelő formában, valamint tartalommal, e körben valamennyi kötelező adat megadásával kitölti és aláírva benyújtja b) nyilatkozik arról, hogy az első félévben hallgatói jogviszonya aktív vagy kérelmezi a tanulmányai szüneteltetését a TVSZ-ben foglaltak szerinti körülmények fennállására hivatkozással és arra vonatkozóan engedélyt kapott és c) 2 a tárgyfelvétel során nyilatkozik arról, hogy az első félévre vonatkozóan milyen tantárgyakat vesz fel és d) 3 amennyiben releváns, önköltség fizetési kötelezettségének eleget tett vagy megfelelő fizetési kedvezményben részesült. (7) A felvételt, átvételt nyert jelentkezőnek a HTJSZ-ben meghatározott módon és az Egyetem által meghatározott időpontig az önköltséget meg kell fizetnie. (8) 4 (9) Ha a hallgatónak párhuzamos vagy korábbi képzésére vonatkozó lejárt tartozása van az Egyetemmel szemben, csak a tartozás megfizetését követően iratkozhat be az új képzésre. (10) 5 A TÜ ügyintéző/koordinátor a beiratkozási lap beérkezését követően ellenőrzi és hitelesíti a beiratkozási lapot, ha a beiratkozási lap adatai alapján nincs akadálya a jogviszony létesítésének. Ahol az önköltség megfizetése a beiratkozás feltétele, ott a beiratkozási lap hitelesítése előtt ennek megtörténtét is ellenőrizni kell. A TÜ ügyintéző/koordinátor a felvételi eljárás során a felvétel feltételeként benyújtott okirat(ok) másolatát beiratkozáskor összeveti az eredeti okirattal vagy elektronikusan hiteles eredeti okirattal és egyezés esetén a másolatokat hitelesítéssel

# 22. § / BEIRATKOZÁS / Felvételi határozat alapján történő beiratkozás
látja el. (11) A beiratkozás és ezzel a hallgatói jogviszony – amennyiben a hallgatónak már van az Egyetemen hallgatói jogviszonya, úgy az új képzési jogviszony – létrejöttének napja a beiratkozási lap hitelesítésének napja. (12) 6 Amennyiben a beiratkozás feltételeinek valamelyike nem teljesül és a hiány a beiratkozási lap átadásakor azonnal nem pótolható, a felvételt nyert jelentkező nem iratkozhat be. A TÜ ügyintéző/koordinátor a beiratkozás meghiúsulását követő öt (5) napon belül Neptun üzenetben értesíti a felvételt nyert jelentkezőt a beiratkozási lap hitelesítése megtagadásának okáról, valamint a szükséges intézkedésről és a mulasztás jogkövetkezményeiről. Az üzenetben tájékoztatást kell adni arról, hogy regisztrációs időszakon túli beiratkozásra kizárólag a 93. § szerinti méltányossági kérelem alapján hozott méltá.nyossági határozat alapján van lehetőség a határozatban meghatározott időpontig. (13) Hiánypótlás szükségessége esetén a felvételt nyert jelentkező köteles a hiányokat pótolni. Amennyiben a hiányosságokat nem pótolja, kizárólag a 93. § szerinti méltányossági kérelem alapján hozott méltányossági határozat alapján iratkozhat be a határozatban meghatározott időpontig. (14) 1 Ha a TÜ ügyintéző/koordinátor a TVSZ-ben meghatározott határidőig nem hitelesíti a beiratkozási lapot, az nem eredményezi a beiratkozás létrejöttét, de a felvételt nyert jelentkező az Egyetem mulasztása ellen a HJR alapján jogorvoslattal élhet. (15) Amennyiben a hallgató az első félévre nem vesz fel tantárgya(ka)t, úgy hallgatói jogviszonya a 39. § (1)p) pontja alapján megszűnik.

# 23. § / Beiratkozás elmulasztása / Beiratkozás érvénytelenítése
23. § 2 (1) Ha a felvételt nyert jelentkező beiratkozási kötelezettségének a beiratkozási határidőn vagy a 93. § szerinti méltányossági engedély alapján a megadott határidőn belül nem tett eleget, a TÜ ügyintéző/koordinátor „törölt – beiratkozás hiányában” státuszra állítja a felvételt nyert jelentkezőt. (2) 3 A törlés megtörténtéről a TÜ ügyintéző/koordinátor Neptun üzenetben értesíti a hallgatót.

# 24. § / Beiratkozás elmulasztása / Beiratkozás érvénytelenítése
24. § (1) 4 Amennyiben a beiratkozás jogszabályba és/vagy a TVSZ szabályaiba ütközik, és ezt a TÜ ügyintéző/koordinátor megállapítja, a hallgató beiratkozását a TÜ vezető érvényteleníti. (2) A döntést határozatba kell foglalni. (3) A határozatban rendelkezni kell a befizetett önköltség visszafizetéséről, amennyiben történt befizetés. Átvételi határozat alapján történő beiratkozásra vonatkozó különleges szabályok

# 25. § / Beiratkozás érvénytelenítése / Képzési szerződés
25. § (1) Az átvételi határozat alapján történő beiratkozásra a 22. § –24. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a beiratkozási határidőt az átvételi határozat tartalmazza.

# 26. § / Beiratkozás érvénytelenítése / Képzési szerződés
26. § (1) Az önköltséges képzésre felvételt nyert jelentkezővel vagy átvételt nyert hallgatóval a (3) bekezdés kivételével a beiratkozással egyidejűleg hallgatói képzési szerződést kell kötni. (2) A képzési szerződést a hallgatónak a Beiratkozási tájékoztatóban meghatározottak szerint kell aláírnia. Az Egyetem jogosult a képzési szerződést Általános Szerződési Feltételként is kialakítani. (3) Nem kell képzési szerződést kötni, ha a hallgató vendéghallgatói jogviszonyban vagy részismereti képzésben folytat tanulmányokat az Egyetemen és az Egyetem és a partneregyetem között létrejött megállapodás alapján a hallgató nem fizet önköltséget az Egyetemen. (4) 1 Képzési szerződést kell kötni, ha a hallgató visszavonja az állami (rész)ösztöndíjas képzés feltételeinek vállalásáról szóló nyilatkozatát. Ez esetben a képzési szerződést a visszavonó nyilatkozat beérkezését követő tizenöt (15) napon belül meg kell kötni. Amennyiben a hallgató nem vállalja a képzési szerződés megkötését, a TÜ ügyintéző/koordinátor felszólítja a hallgatót a hiányosság pótlására. Amennyiben a hallgató a szerződést a felszólításra sem nem írja alá úgy kell tekinteni, hogy nem vállalja az önköltséges képzést és hallgatói jogviszonyát a vonatkozó szabályok szerint meg kell szüntetni. (5) 2 Az állami (rész)ösztöndíjas képzésről önköltséges képzésre átsorolt hallgatóval főszabály szerint a bejelentkezési időszak végéig hallgatói képzési szerződést kell kötni. Amennyiben az átsorolásra a tanévenkénti éves átsoroláson kívül kerül sor, a képzési szerződést az átsorolásról szóló határozatban meghatározott időpontig kell megkötni. Amennyiben a hallgató nem vállalja a képzési szerződés megkötését, a TÜ ügyintéző/koordinátor felszólítja a hallgatót a hiányosság pótlására. Amennyiben a hallgató a szerződést felszólításra sem írja alá, úgy kell tekinteni, hogy nem vállalja az önköltséges képzést és hallgatói jogviszonyát a vonatkozó szabályok szerint meg kell szüntetni. (6) Intézményen belüli képzésváltás esetén a képzési szerződést az új képzésre történő bejelentkezési határidő végéig megfelelően módosítani kell. (7) 3 A képzési szerződést írásbeli szerződéskötés esetén két (2) eredeti példányban kell készíteni, amelyből egy (1) példány a hallgatót illeti, egy (1) példány az Egyetem példánya. Ha a képzési szerződés megkötésére/módosítására átsorolás vagy intézményen belüli képzésváltás miatt kerül sor, a papír alapú képzési szerződést a törzslaphoz kell csatolni. Amennyiben a dokumentumok, elektronikusan kerülnek kiállításra, akkor a hallgató dokumentumtárába kerül be. (8) 4 A hallgató helyett harmadik személy átvállalhatja az önköltség megfizetését. Az átvállalást a HTJSZ-ben meghatározottak szerint kell kezdeményezni. A hallgatóval ez esetben is meg kell kötni a képzési szerződést. (9) Hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményekkel együttműködésben kettős-

# 26. § / KÉPZÉSVÁLTÁS INTÉZMÉNYEN BELÜL / Az intézményen belüli képzésváltás feltételei
vagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) az Egyetem által kiadott képzési szerződésmintától eltérő szerződés is köthető a felek megállapodása alapján.

# 27. § / Az intézményen belüli képzésváltás feltételei / A képzésváltási kérelem
27. § (1) 5 Az Egyetemen belül a különböző szakok, munkarendek, képzési nyelvek, képzési helyek közötti átvétel azonos végzettségi szintet adó és azonos vagy rokon képzési területhez tartozó képzések között kérhető azzal, hogy osztatlan mesterképzésről alapképzésre át lehet jelentkezni. (2) 6 (3) Hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményekkel együttműködésben kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) képzésváltás nem kérhető. (4) Vendéghallgatói, valamint részismereti képzésben és előkészítő képzésben az intézményen belüli képzésváltás nem értelmezhető. (5) 1 Képzésváltás akkor engedélyezhető, ha az a képzés, amelyre a hallgató átvételét kéri, az adott tanévben elindul. (6) Mesterképzésben az intézményen belüli képzésváltás során – a képzési hely váltás kivételével – a hallgatónak teljesítenie kell a Felvételi szabályzatban azon képzés azon tanévére vonatkozó valamennyi felvételi követelményt, amelyre az intézményi képzésváltását kéri. A hallgatónak el kell érnie azt a ponthatárt, amelyet az Egyetem az adott képzésre az adott tanévre meghatározott. Jelen bekezdésben foglaltak nem teljesítése mesterképzésben a szakváltoztatás engedélyezésének kizáró oka. (7) Egyebekben az intézményen belüli képzésváltásra a 28. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

# 28. § / Az intézményen belüli képzésváltás feltételei / A képzésváltási kérelem
28. § (1) Az intézményen belüli képzésváltást csak a kérelem benyújtásának félévét követő félévre vonatkozóan lehet érvényesen kérelmezni és engedélyezni. (2) A kérelmet: a) őszi félévre vonatkozóan legkésőbb június 30-ig, b) tavaszi félévre vonatkozóan legkésőbb december 30-ig lehet benyújtani. (3) Intézményen belüli képzésváltás esetén, amennyiben a szakfelelős szükségesnek tartja, a hallgatónak szóbeli elbeszélgetésen is részt kell vennie. Az eredményt és annak indokait a kérelem benyújtásától számított öt (5) munkanapon belül megküldi a dékán részére. Amennyiben a szakfelelős nem tartja szükségesnek és nem ír elő a hallgató számára szóbeli elbeszélgetést, az intézményen belüli képzésváltásra vonatkozó kérelemre vonatkozó véleményét ebben az esetben is öt (5) munkanapon belül kell megküldenie a dékán részére. (3a) 2 A hallgató nem kezdeményezhet képzésváltást arra a képzésre, amelyen korábban már hallgatói jogviszonnyal rendelkezett. (4) A dékán a szakfelelős (3) bekezdés szerinti véleményének ismeretében öt (5) munkanapon belül dönt a képzésváltásról. (5) A (4) bekezdés szerinti döntést határozatba kell foglalni. A döntést Neptun határozatban kell közölni a hallgatóval, továbbá tájékoztatni kell a szakfelelőst. (6) Az őszi félévre vonatkozóan szeptember 1., tavaszi félévre vonatkozóan február 10. után méltányossági kérelemre sem lehet képzésváltást engedélyezni. (7) A képzésváltáshoz kapcsolódóan a finanszírozással összefüggő kérdésekről a HTJSZ rendelkezik. Képzésváltás esetén különbözeti vizsgák letétele vagy egyes tantárgyak felvétele előírható, amelyről a határozatban kell rendelkezni. A határozatban kell rendelkezni arról is, hogy mely mintatanterv követelményei alapján folytatja tovább a hallgató a tanulmányait a képzésváltást követően. (8) Az a hallgató, aki részére intézményen belüli képzésváltást engedélyeztek, a beszámítandó tantárgyak elfogadását az illetékes kreditátviteli bizottsághoz benyújtott kérelemmel kérheti. Az illetékes kreditátviteli bizottság általános érvényű határozat is hozhat, amely alapján az illetékes kreditátviteli bizottság titkára is meghozhatja az egyedi döntést. (9) A döntést határozatba kell foglalni. (10) 1 Intézményen belüli képzésváltást követően a hallgató köteles az új képzésre bejelentkezni, tantárgya(ka)t felvenni, valamint köteles a határozatban előírt időpontig az önköltséget is befizetni. (11) 2 A hallgatónak képzésváltási eljárás alatt, valamint a képzésváltási határozat meghozatalát követően az új képzésre történő bejelentkezésig folyamatos jogviszonnyal kell rendelkeznie, ellenkező esetben a képzésváltásról szóló határozatát az illetékes dékán visszavonja. (12) A hallgató az új képzésre történő bejelentkezéssel tudomásul veszi, hogy a képzésváltást és bejelentkezést követően a tanulmányai új képzésen történő

# 28. § / A képzésváltási kérelem / PÁRHUZAMOS KÉPZÉS LÉTESÍTÉSE
megkezdésekor érvényes szabályok vonatkoznak rá. (13) Amennyiben a hallgató a (10) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti a) a dékán az intézményi képzésváltásról szóló határozatot visszavonja, és b) az új képzésre vonatkozóan nem jön létre a jogviszonya, hanem a jogviszonya az eredeti képzésén áll fenn a továbbiakban is azzal, hogy amennyiben a hallgatói jogviszony megszüntetésénekfeltételei nem állnak fenn, hallgatói jogviszonya az adott félévben szünetel, vagy c) amennyiben az eredeti képzésen hallgatói jogviszonya jelen Szabályzat szerint (így különösen az egymást követő passzív félévek lehetséges száma miatt) nem tartható fenn, a hallgatói jogviszonya a 42. § (2) bekezdés alapján alapján megszűnik. (14) 3 A hallgatónak az intézményen belüli képzésváltási eljárás megindításáért a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat kell fizetni.

# 29. § / PÁRHUZAMOS KÉPZÉS LÉTESÍTÉSE / Bejelentkezés
29. § (1) Az Egyetem hallgatója jogosult arra, hogy további oklevél vagy részismeretek megszerzése céljából párhuzamos képzésben folytassa tanulmányait az Egyetemen vagy más felsőoktatási intézményben. (2) Az Egyetem saját hallgatójának más felsőoktatási intézményben történő hallgatói jogviszonya létesítéséhez nincs szükség az Egyetem hozzájárulására. (3) 4 Az Egyetemen párhuzamos képzés/részismereti képzés megkezdésének a feltétele az adott szakon az adott évi központi felsőoktatási felvételi eljárásban és/vagy intézményi felvételi eljárásban meghatározott felvételi követelmények sikeres teljesítése. (4) Az Egyetemen a párhuzamos képzésre történő beiratkozására, bejelentkezésre, valamint a tanulmányi és vizsgaügyekkel kapcsolatos ügyekre a TVSZ rendelkezéseit kell alkalmazni.

# 30. § / PÁRHUZAMOS KÉPZÉS LÉTESÍTÉSE / Bejelentkezés
30. § (1) 5 A beiratkozás félévében és az azt követő félévekben a hallgatónak minden félév elején be kell jelentenie, hogy az adott képzési időszakban kíván-e tanulmányokat folytatni vagy tanulmányait szünetelteti. Az első esetben az aktív félévre történő bejelentkezéssel a hallgató féléve aktív, a második esetben passzív félévre történő bejelentéssel passzív. (2) A hallgató a bejelentkezési időszakban a Neptunban kezdeményezheti a bejelentkezést, ezzel adott féléve aktiválását. (3) 1 Késedelmes félév aktiválását a nem beiratkozó hallgató a bejelentkezési időszakot követő egy héten belül kérvényezheti Neptunban leadott kérelemmel. (4) 2 A késedelmes félév aktiválására beadott kérelem tárgyában a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes Neptun rendszerüzenetben közölt döntéssel értesíti a kérelmezőt a kérelem beérkezésétől számított három (3) munkanapon belül. (5) 3 A kérelem benyújtásáért a hallgatónak a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. (6) Bejelentkezésre a bejelentkezési időszakban van lehetőség. (7) A bejelentkezési időszakot az adott tanév időbeosztása határozza meg. (8) 4 A Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt TÜ tanulmányi ügyintéző/koordinátor a bejelentkezési időszak előtt a bejelentkezés feltételeiről, a kizáró körülményekről, valamint a bejelentkezés elmulasztásának jogkövetkezményeiről általános üzenetben értesíti a hallgatót. (9) Amennyiben a hallgatónál nem áll fenn kizáró ok, a hallgató bejelentkezését az Egyetem automatikus döntéssel elfogadja. A döntést Neptun rendszerüzenetben kell közölni a hallgatóval. (10) Nem jelentkezhet be az a hallgató: a) akinek lejárt tartozása van vagy b) aki adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget. (11) 5 Amennyiben a lejárt tartozással rendelkező hallgató tartozását a bejelentkezési határidőig nem fizeti meg és emiatt nem jelentkezhet be, feltéve, hogy a hallgatói jogviszony megszüntetésének a feltételei nem állnak fenn, hallgatói jogviszonya az adott félévben szünetel. A passzív félévre utasításról az Egyetem külön határozatot nem hoz, hanem a döntést a TÜ ügyintéző/koordinátor Neptun rendszerüzenetben közli a hallgatóval. (12) A hallgató a bejelentkezést követően köteles az adott félévre tantárgya(ka)t felvenni. A tantárgyfelvétel teljesülése a bejelentkezés érvényességének feltétele. (13) 6 A külföldi részképzésben részt vevő hallgatónak jelen § rendelkezései szerinti határidőre az adott félévre vonatkozóan be kell jelentkeznie (aktív félév), a külföldi részképzés teljes ideje alatt aktív hallgatói jogviszonnyal kell rendelkeznie és a „külföldi félév” (vagy ennek angol változata) nevű tárgyat kell felvennie figyelemmel a

# 47. § / Bejelentkezés / Bejelentkezés érvénytelenítése
47. § (19)–47. § (20) bekezdéseiben foglaltakra is. (14) 7 A vendéghallgatói jogviszonyban lévő, valamint a részismereti képzésben lévő hallgatóra a jelen §-ban foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a hallgatói jogviszony szüneteltetésére nincs lehetőség kivéve az ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzés esetét, amelyben a hallgatói jogviszony szüneteltetése engedélyezett. (15) Az előkészítő képzésben lévő hallgatóra a jelen §-ban foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a hallgatói jogviszony szüneteltetésére nincs lehetőség.

# 31. § / Bejelentkezés érvénytelenítése / Diákigazolvány
31. § (1) 1 Amennyiben a bejelentkezés jogszabályba és/vagy a TVSZ szabályaiba ütközik, és ezt a TÜ ügyintéző/koordinátor megállapítja, a hallgató bejelentkezését a Tanulmányi ügyek vezető érvényteleníti. (2) A döntést határozatba kell foglalni. (3) A határozatban rendelkezni kell a befizetett önköltség visszafizetéséről. (4) Amennyiben a bejelentkezést érvényteleníteni kell, feltéve, hogy a hallgatói jogviszony megszüntetésének a feltételei nem állnak fenn, a hallgató hallgatói jogviszonya az adott félévben szünetel.

# 32. § / A HALLGATÓI JOGVISZONY SZÜNETELÉSE / A szünetelés és jogkövetkezményei
32. § (1) A beiratkozott vagy bejelentkezett hallgató kérelmére állandó diákigazolványra jogosult. (2) Az állandó diákigazolvány érvényesítésének feltétele az aktív félévre történő bejelentkezés. (3) 2 Az állandó diákigazolványt igénylő hallgató az igazolvány megérkezéséig ideiglenes diákigazolványra jogosult. Ideiglenes diákigazolvány adható – állandó diákigazolvány igénylése nélkül – annak a nem magyar állampolgár hallgatónak, aki 12 hónapnál rövidebb ideig folytat tanulmányokat az Egyetemen. (4) 3 Diákigazolvány érvényesítés passzív félévre vonatkozóan nem igényelhető. (5) 4 A diákigazolvány-igénylés menetéről és eljárásrendjéről a Tanulmányi ügyek vezető tájékoztatja a hallgatókat.

# 33. § / A szünetelés és jogkövetkezményei / A szünetelés esetei
33. § (1) A hallgató hallgatói jogviszonya a TVSZ keretei közötti korlátozásokkal a hallgató bejelentésére vagy kérelmére, továbbá az Egyetem döntése alapján szünetel. (2) A szünetelés időszaka alatt a hallgató féléve passzív félév, hallgatói jogviszonyából eredő jogait gyakorolhatja azzal, hogy semmilyen tanulmányi és vizsgakövetelmény teljesítésére nem jogosult. (3) A passzív félév tanulmányi időbe történő beszámításának szabályait, valamint a támogatási idő számítására vonatkozó szabályokat a 13. § tartalmazza. (4) 5 Az önköltség passzív félévre eső fizetésére, esetleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat a HTJSZ tartalmazza. (5) Az egyes egyetemi és állami ösztöndíjakra, egyéb juttatásokra vonatkozó, passzív félévet érintő szabályokat a HTJSZ, az adott ösztöndíj, juttatás felhívása és/vagy a hallgatóval kötött ösztöndíjszerződés tartalmazza. (6) A passzív félév alatt a hallgató könyvtárhasználatra jogosult.

# 34. § / A szünetelés és jogkövetkezményei / A szünetelés esetei
34. § (1) A hallgatói jogviszony szünetel: a) ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni (vagyis kezdeményezi az adott félév szüneteltetését) kivéve, ha a hallgató hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni; b) 1 ha a hallgató elmulasztja a soron következő félévre történő bejelentkezési kötelezettségét – beleértve azt is, hogy a végleges/verseny tantárgyfelvételi időszakban tantárgyakat vegyen fel –, további vizsgálat és intézkedés nélkül, kivéve, ha a hallgató hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni; c) 2 ha a hallgató lejárt tartozását nem egyenlíti ki, adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, és a TÜ ügyintéző/koordinátor Neptun üzenet formájában küldött figyelmeztetése ellenére sem pótolja, további vizsgálat és intézkedés nélkül a határidő elmulasztása alapján, kivéve, ha a hallgató hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni; d) ha a hallgató bejelentkezik az adott félévre, azonban tantárgyfelvételi kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, további vizsgálat nélkül a határidő elmulasztása alapján, kivéve, ha a hallgató hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni; e) ha a hallgató visszavonja a bejelentkezését, a visszavonás alapján; f) ha a hallgatót fegyelmi büntetésként a Hallgatói Fegyelmi Bizottság és/vagy a Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság vagy bíróság határozott időre eltiltja a tanulmányok folytatásától, az eltiltást tartalmazó végleges fegyelmi határozat és/vagy bírósági határozat alapján az Nftv. értelmében; g) ha a hallgató bejelenti, hogy önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítést végez, annak időtartamára, amely időszakban a hallgató mentesül a TVSZ-ben meghatározott kötelezettségek alól, a bejelentés alapján az Nftv. értelmében; h) ha a Felvételi szabályzat vagy a dékán a képzési időszakra való bejelentkezéshez eseti egészségügyi alkalmassági vizsgálatot ír elő, és a hallgató az eseti egészségügyi alkalmassági vizsgálat alapján egészségügyi szempontból alkalmatlan a tanulmányok folytatására abban a félévben, amelyben az egészségügyi alkalmatlanságot megállapították. (2) A 35. § -ban foglalt kivétellel a hallgató azzal a feltétellel szüneteltetheti a jogviszonyát, hogy: a) tanulmányi ideje nem lépheti túl (aktív és passzív féléveinek száma együttesen nem haladhatja meg) a maximális tanulmányi időt; b) a hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév; c) az első félév teljesítése előtt nem lehet hallgatói jogviszonyt szüneteltetni. (3) A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal. (4) 3 Amennyiben a hallgatónál nem áll fenn kizáró ok, a TÜ a) elfogadja a hallgató bejelentését vagy b) szünetelteti a hallgató hallgatói jogviszonyát

# 34. § / A szünetelés esetei / A szünetelés különleges esetei
ha annak feltételei fennállnak. (5) 4 A szünetelésről szóló döntésről az Egyetem külön határozatot nem hoz, hanem a döntést a TÜ ügyintéző/koordinátor Neptun rendszerüzenetben közli a hallgatóval. (6) Amennyiben az (1) bekezdés alapján a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az adott képzési időszakra vonatkozó korábbi bejelentkezését visszavontnak kell tekinteni azzal, hogy a már megkezdett, de a szüneteléssel érintett képzési időszakra vonatkozóan a bejelentkezés jogkövetkezményeit alkalmazni kell. Az önköltség viselésére vonatkozó szabályokat a HTJSZ tartalmazza. (7) Hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményekkel együttműködésben kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) az együttműködési megállapodásban kiköthető, hogy amennyiben a hallgató szünetelteti hallgatói jogviszonyát, akkor: a) azt csak úgy teheti, hogy mindkét egyetemen szüneteltet vagy b) egy félévet önmagában nem, csak két egybefüggő félévet szüneteltethet; c) a kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) a továbbiakban nem vehet rész, hanem amennyiben az Egyetem tudja biztosítani, a képzést az Egyetem azonos vagy tartalmilag legközelebb álló képzésén folytathatja.

# 35. § / A szünetelés különleges esetei / A bejelentkezés visszavonása (aktív félév passzívvá nyilvánítása)
35. § (1) A hallgatói jogviszony szüneteltetése a hallgató kérelemére engedélyezhető: a) két egybefüggő félévnél hosszabb időtartamban vagy b) az első félév teljesítése előtt vagy c) 1 határidőn túl a már megkezdett szorgalmi időszak végéig bármikor, az adott képzési időszakra vonatkozóan, feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. (2) Államközi vagy állami ösztöndíjprogram keretében megvalósuló képzésben részt vevő hallgató méltányossági kérelem alapján az első félév teljesítése előtt is szüneteltetheti hallgatói jogviszonyát. (3) A szüneteltetés iránt a hallgatónak kérelmet kell benyújtani. (4) A kérelemről az illetékes dékán dönt. (5) A döntést a kérelem beérkezésétől számított nyolc (8) munkanapon belül kell meghozni. (6) A döntést határozatba kell foglalni. (7) 2 Amennyiben az (1) bekezdés alapján a hallgatói jogviszony szünetelését az illetékes dékán engedélyezi, az adott képzési időszakra vonatkozó bejelentkezést visszavontnak kell tekinteni azzal, hogy a már megkezdett, de a szüneteléssel érintett képzési időszakra vonatkozóan a bejelentkezés jogkövetkezményei nem állapíthatók meg, így a hallgató féléve passzív félévnek minősül. A befizetett önköltség, visszafizetésére vonatkozó szabályokat a HTJSZ tartalmazza.

# 36. § / A bejelentkezés visszavonása (aktív félév passzívvá nyilvánítása) / Passzív félév aktívvá nyilvánítása
36. § (1) A hallgató az adott képzési időszakra történő bejelentkezést követően utóbb: a) őszi félévben legkésőbb október 14-ig, b) tavaszi félévben legkésőbb március 14-ig bejelentheti aktív félévének passzívvá nyilvánítását. (2) 3 Amennyiben a hallgatónál nem áll fenn kizáró ok és a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat befizette, a hallgató bejelentését a Tanulmányi ügyek vezető elfogadja. (3) A döntést Neptun rendszerüzenetben kell közölni a hallgatóval. (4) Amennyiben az (1) bekezdés alapján a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az adott képzési időszakra vonatkozó korábbi bejelentkezést visszavontnak kell tekinteni azzal, hogy a már megkezdett, de a szüneteléssel érintett képzési időszakra vonatkozóan a bejelentkezés jogkövetkezményeit alkalmazni kell. Az önköltség viselésére vonatkozó szabályokat a HTJSZ tartalmazza. (5) Ha a szabályos bejelentkezést követően a hallgató az (1) bekezdésben megjelölt időpontig nem vonja vissza a bejelentkezését és nem kéri tanulmányainak szünetelését vagy nem szünteti meg a jogviszonyát, az adott féléve aktív félévnek minősül és a hallgatóra nézve jogszabályban, HKR-ben, valamint képzési szerződésben foglalt kötelezettségeket keletkeztet a tanulmányi kötelezettségei teljesítésére tekintet nélkül.

# 37. § / A bejelentkezés visszavonása (aktív félév passzívvá nyilvánítása) / Passzív félév aktívvá nyilvánítása
37. § (1) 1 A hallgatói jogviszony szüneteltetésének bejelentését követően a regisztrációs időszakon túl nincs lehetőség a passzív félév aktívvá nyilvánítására. Passzív félév aktívvá nyilvánítása méltányossági kérelem alapján engedélyezhető. A HALLGATÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE A hallgatói jogviszony megszűnésének és megszüntetésének jogkövetkezményei

# 38. § / Passzív félév aktívvá nyilvánítása / A hallgatói jogviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei
38. § (1) A hallgató hallgatói jogviszonya a TVSZ-ben meghatározott esetekben a hallgató bejelentésére vagy egyéb Nftv.-ben meghatározott okból megszűnik, továbbá az Egyetem az Nftv.-ben vagy a TVSZ-ben meghatározott esetekben megszünteti a hallgató hallgatói jogviszonyát. (2) A hallgatói jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a megszűnés napját követő naptól a hallgatói jogok kizárólag a Hallgatói Követelményrendszerben meghatározott esetekben gyakorolhatók. (3) A hallgatói jogviszony megszűnésének az egyes ösztöndíjakra, egyéb juttatásokra gyakorolt hatását a HTJSZ és a hallgatóval kötött ösztöndíjszerződés tartalmazza. (4) 2 Hallgatói jogviszony megszűnése esetén az adott félévre befizetett önköltség visszafizetésére vonatkozó szabályokat a HTJSZ tartalmazza. (5) Amennyiben a hallgatói jogviszony keretében a hallgató az Egyetemen több képzésen folytat tanulmányokat, ezen szabályt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hallgatói jogviszony megszűnése helyett az adott képzésen való tanulmányok nem folytathatók, kivéve, ha a hallgató hallgatói jogviszonya fegyelmi büntetés alapján szűnik meg, mert ez esetben a hallgatói jogviszony szűnik meg és a hallgató egy képzésen sem folytathatja a tanulmányait.

# 39. § / Passzív félév aktívvá nyilvánítása / A hallgatói jogviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei
39. § (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony: a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján (az átvétel napja az átvevő intézménynél történő beiratkozást megelőző nap); b) ha a hallgató kérelemben bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a kérelem benyújtásának a napján kivéve, ha a hallgató a (2) bekezdés szerint visszavonja a bejelentését; c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben, és önköltséges képzésben nem kívánja azt folytatni és erről a regisztrációs időszak utolsó napjáig nem nyilatkozik (a hallgató arról, hogy folytatja-e tanulmányait önköltséges képzésben, a képzési szerződés aláírásával nyilatkozik) a regisztrációs időszak utolsó napján; d) azon félév utolsó napján, amelyben a hallgató a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte (a félév utolsó napját a tanév időbeosztása tartalmazza); e) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektortól átruházott hatáskörben az illetékes dékán a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének Hallgatói Szociális Bizottság általi vizsgálata és véleményezése után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott határozat véglegessé válásának napján; f) a kizárás fegyelmi büntetést tartalmazó fegyelmi határozat véglegessé válásának napján; g) a hallgatói jogviszony létesítéséhez előírt Nftv.-ben meghatározott feltétel a továbbiakban már nem áll fenn, az ennek tárgyában hozott megszüntető határozat véglegessé válásának napján; h) ha a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató az Nftv. 48/D. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja és nem vállalja az önköltséges képzésben való részvételt, a visszavonásról szóló nyilatkozat beérkezésének a napján; i) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát a TVSZ 42. §-ában foglaltak szerint a dékán egyoldalúan megszünteti, a hallgatói jogviszonyt megszüntető határozat véglegessé válásának a napján; j) államközi vagy állami ösztöndíjprogram keretében megvalósuló képzésben, ha a hallgató ösztöndíjas jogviszonya megszűnik és tanulmányai önköltségét maga nem kívánja viselni (a hallgató arról, hogy saját maga viseli-e az önköltséget, a képzési szerződés módosításának aláírásával nyilatkozik); k) a vendéghallgatói jogviszony keretében a félév utolsó napján; l) a részismeretek megszerzése érdekében folytatott tanulmányok esetében a félév utolsó napján; m) előkészítő képzés keretében folytatott tanulmányok esetében egy féléves képzésben az első, két féléves képzésben a második félév utolsó napján; n) a hallgató halálával, amelynek napját az illetékes dékán a halotti anyakönyvi kivonat másolata alapján állapítja meg; o) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát a dékán egyoldalú nyilatkozattal megszünteti, mert a dékán a képzési időszakra való bejelentkezéshez eseti egészségügyi

# 39. § / Passzív félév aktívvá nyilvánítása / A hallgatói jogviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei
alkalmassági vizsgálatot ír elő, és a hallgató a vizsgálat szerint a tanulmányok további folytatására és befejezésére egészségügyi szempontból alkalmatlan. Ez a pont nem alkalmazható magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező hallgató esetében, p) 1 amennyiben a hallgató a beiratkozás során az első félévre nem vesz fel tantárgya(ka)t, a regisztrációs időszak utolsó napján, illetve határidőn túli beiratkozás esetében a méltányossági engedélyben meghatározott beiratkozás időpontját követő munkanapon, q) amennyiben a hallgató az intézményen belüli képzésváltása miatt vagy más okból képzési szerződést kell módosítani és a hallgató a képzési szerződés módosítását a regisztrációs időszak utolsó napjáig nem írja alá, a regisztrációs időszak utolsó napján. (2) Ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a hallgató bejelentését nyolc (8) munkanapon belül visszavonhatja. (3) 1 Az (1) bekezdés a)–d), valamint j)–n) és q) pontokban foglalt esetekben, ahol a hallgatói jogviszony a törvény erejénél fogva szűnik meg, a dékán a hallgatói jogviszony megszűnéséről külön határozatot nem hoz, annak tényéről a TÜ ügyintéző/koordinátor Neptun üzenetben értesíti a hallgatót, az n) pont esetében a megszűnés tényét berögzíti a Neptunba. A hallgatói jogviszony megszűnésének véglegessé válását követően külön tájékoztatóban tájékoztatást kell adni az önköltség viselésének szabályairól, valamint Corvinus ösztöndíjjal történő támogatás esetén a Corvinus ösztöndíj visszafizetési kötelezettségéről. (4) 2 Az (1) bekezdés e), g), h), i) és o), p) pontokban foglalt esetekben a hallgatói jogviszony megszűnéséről az illetékes dékán, az f) pontban foglalt esetben a Hallgatói Fegyelmi Bizottság vagy Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság dönt. (5) A hallgatói jogviszony megszüntetésére vonatkozó határozatot papíralapú irat formájában kell elkészíteni és postai úton vagy személyesen kell kézbesíteni, vagy elektronikus irat formájában kell elkészíteni és a Neptunon vagy ügyfélkapun keresztül kell kézbesíteni a hallgatónak. (6) 3 A hallgatói jogviszony megszűnésének véglegessé válását követően külön tájékoztatóban rendelkezni kell az önköltség viselésének szabályairól, valamint Corvinus ösztöndíjjal történő támogatás esetén a Corvinus ösztöndíj visszafizetési kötelezettségéről.

# 40. § / A hallgatói jogviszony megszüntetése fizetési hátralék miatt / A hallgatói jogviszony megszüntetése fegyelmi vétség miatt
40. § (1) A 39. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak tekintetében fizetési hátralékon a HTJSZ-ben meghatározott lejárt fizetési kötelezettséget kell érteni. (2) Amennyiben a hallgató fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a HTJSZ rendelkezései szerint kell eljárni, és ezen eljárás eredményétől függően kell dönteni a hallgatói jogviszony megszüntetéséről vagy annak mellőzéséről.

# 41. § / A hallgatói jogviszony megszüntetése fegyelmi vétség miatt / A hallgatói jogviszony egyoldalú megszüntetése
41. § (1) A fegyelmi eljárás szabályait a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat tartalmazza.

# 42. § / A hallgatói jogviszony megszüntetése fegyelmi vétség miatt / A hallgatói jogviszony egyoldalú megszüntetése
42. § (1) Meg kell szüntetni annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a TVSZ-ben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti azzal, hogy: a) a 2021/2022-es tanévben vagy azt megelőzően tanulmányait első évfolyamon megkezdő hallgató egy adott képzésben kimeríti egy adott tantárgyra vonatkozóan a háromszori – vagy méltányossági engedéllyel engedélyezett negyedszeri – tantárgyfelvétel lehetőségét; b) a 2022/2023-as tanévben vagy azt követően tanulmányait első évfolyamon megkezdő hallgató egy adott képzésben kimeríti egy adott tantárgyra vonatkozóan a kétszeri – vagy méltányossági engedéllyel engedélyezett háromszori – tantárgyfelvétel lehetőségét; c) a 2016/2017-es tanévben vagy azt követően tanulmányait első évfolyamon megkezdő hallgató az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben az oklevél megszerzéséhez előírt kreditmennyiség legalább 50%-át az adott szak képzési idejének megfelelő aktív félévek alatt nem teljesíti; d) a 2020/2021. tanévben vagy azt követően tanulmányait első évfolyamon megkezdő hallgató minimális (halmozott) súlyozott tanulmányi átlaga – az első aktív félév kivételével – nem éri el a 2,5-öt; e) a 2020/2021. tanévben vagy azt követően tanulmányait első évfolyamon megkezdő hallgató az első két egymást követő aktív félévben nem teljesít összesen legalább 15 kreditet, azzal, hogy ezt a szabályt nem kell alkalmazni azon hallgató esetében, akinek 15 kreditnél kevesebbet kell teljesíteni és ezen okból kifolyólag nem tud 15 kreditet meghaladó kreditmennyiségű tantárgyat felvenni, továbbá ha a hallgató azért nem tud felvenni kellő mennyiségű tanegységet (tantárgyat), mert az Egyetem az adott tanegységet (tantárgyat) az adott félévben nem hirdeti meg; f) a mesterképzési szakok felvételi eljárása során a kreditelismerésben előírt kötelezően teljesítendő hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan az előzetes kreditelismerésről szóló határozatban meghatározott időn belül nem teljesíti; g) az adott képzésben az azonos tanegységből tett sikertelen vizsgák száma elérte a hatot; h) az adott képzésben az adott szigorlat esetében tett sikertelen szigorlati vizsgák száma elérte a négyet; i) az adott képzésben az adott specializációt/ szakot lezáró komplex vizsga esetében tett sikertelen komplex vizsgák száma elérte a hármat; j) a bejelentkezést követően tantárgyfelvételi kötelezettségének nem tesz eleget és nincs lehetőség a hallgató hallgatói jogviszonyának szüneteltetésére; k) ha a hallgató túllépi a tanulmányai befejezésére rendelkezésre álló maximális tanulmányi időt. (1a) 1 Az (1) e) illetve (1) j) bekezdésekben meghatározott esetekben nem szűnik meg a hallgató jogviszonya, amennyiben a hallgató azért nem vesz fel kellő

# 42. § / A hallgatói jogviszony megszüntetése fegyelmi vétség miatt / A hallgatói jogviszony egyoldalú megszüntetése
mennyiségű tanegységet (tantárgyat), vagy nem tesz eleget tantárgyfelvételi kötelezettségének, mert az adott félév(ek) tantárgyfelvételét befolyásoló lezáratlan kreditelismerési eljárásban vesz részt. (2) Az Egyetem egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) egymást követően harmadik alkalommal nem jelentkezik be a következő tanulmányi félévre, kivéve a 35. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetet; b) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait és további szünetelés feltételei nem állnak fenn. (3) 2 Abban az esetben, amikor még a hallgatói jogviszony (1)–(2) bekezdésben foglalt indokok miatti megszüntetésének elkerülése lehetséges, a TÜ által a regisztrációs időszakban megküldött Félévkezdési tájékoztatóban fel kell hívnia a hallgató figyelmét arra, hogy mit kell tennie annak érdekében, hogy elkerülje hallgatói jogviszonya megszüntetését. A hallgatói jogviszony megszüntetése abban az esetben lehetséges, ha a TÜ legalább általános üzenetben előzetesen felhívta a hallgató figyelmét arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatta a mulasztás jogkövetkezményeiről. A TÜ minden félév megkezdésekor, még a regisztrációs időszakon belül általános üzenetben tájékoztatja a hallgatót kötelezettségei teljesítésére és elmulasztásuk jogkövetkezményére. (4) Új felvételi eljárással felvételt nyert, valamint átvett hallgatók esetén az (1) bekezdés c) pont szerinti teljesülés megállapítása során az előzetes tanulmányokkal megszerzett és az illetékes kreditátviteli bizottság által elfogadott krediteket is figyelembe kell venni. (5) A hallgatói jogviszony megszüntetéséről az illetékes dékán dönt. A döntést lehetőség szerint legkésőbb a nemteljesítés félévét követő félév második hónapjának 14. napjáig (tavaszi félév esetén március 14., őszi félév esetén október 14.) meg kell hozni. (6) A hallgatói jogviszony megszüntetésére vonatkozó határozatot papíralapú irat formájában kell elkészíteni és postai úton vagy személyesen kell kézbesíteni, vagy elektronikus irat formájában kell elkészíteni és a Neptunon vagy ügyfélkapun keresztül kell kézbesíteni a hallgatónak. (7) 1 A hallgatói jogviszony megszűnésének véglegessé válását követően külön tájékoztatóban rendelkezni kell az önköltség viselésének szabályairól, valamint Corvinus ösztöndíjjal történő támogatás esetén a Corvinus ösztöndíj visszafizetési kötelezettségéről. (8) Vendéghallgatói jogviszony keretében, előkészítő képzés keretében, valamint részismeretek megszerzése érdekében folytatott tanulmányok esetén a hallgatói jogviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.

# 43. § / A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK / A képzési program, tanterv, tárgytematika
43. § (1) 2 A hallgatói jogviszony (amennyiben több képzése van, az adott képzésen a jogviszony) megszűnését követően egy (1) alkalommal a hallgató kérelmére az illetékes TÜ ügyintéző/koordinátor papíralapú hitelesített vagy elektronikusan hitelesített törzslapkivonatot ad ki a hallgató részére. A hitelesített törzslapkivonatot a kérelem beérkezését követő nyolc (8) napon belül kell kiadni. (2) Azon megszűnt jogviszonyú hallgató részére, akinek papíralapú leckekönyve van, nem kell hitelesített törzslap-kivonatot kiadni. (3) 3 A törzslap-kivonatot a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt munkatárs aláírásával hitelesíti. (4) 4 Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak teljesítését az Egyetem elmulasztja, a volt hallgató kérelemmel fordulhat a Tanulmányi ügyek vezető által kijelölt munkatársához a hiány pótlását kérve. A kérelemre a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt munkatárs nyolc (8) napon belül köteles intézkedést tenni. Ennek elmulasztása esetén a volt hallgató a HJR alapján jogorvoslattal élhet. (5) 5 A Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt munkatárs a hallgatónak a FIR-ben nyilvántartott személyes adataiban bekövetkezett változását – ide értve a hallgatói jogviszony megszűnése miatti adatváltozásokat is – a változást követő tizenöt (15) napon belül bejelenti a FIR-be. (6) A megszűnt hallgatói jogviszonyú személy Nftv. szerint kezelt adatait az Onytv. és az Egyetem Adatvédelmi szabályzata szerint kell kezelni.

# 44. § / A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK / A képzési program, tanterv, tárgytematika
44. § (1) 1 A képzés az Egyetemen az elfogadott képzési program alapján folyik. A képzési program fogalmát a jelen szabályzat 3. § (1) ee) pontja határozza meg. A képzési programot az Egyetem honlapján közzé kell tenni. (2) A tanterv az adott képzésen mintául szolgál a hallgatónak arra, hogy a végzettséghez és szakképzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képzési és kimeneti követelményekben rögzített képzési idő alatt teljesíteni. A tanterv rögzíti, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak tartoznak előkövetelményként (előtanulmányi rend). A tantervet a Neptunban és az Egyetem honlapján közzé kell tenni. Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor. Azt, hogy a tanterv mely részei módosíthatók felmenő és nem felmenő rendszerben, jogszabályi és szabályzati keretek között az oktatási rektorhelyettes rendelkezésben határozza meg azzal, hogy a tanulmányi és vizsgakövetelmények érdemi változtatása (új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetése) nem felmenő rendszerben csak a jogszabályi környezet változásából adódó szükségszerűség esetén lehetséges. (3) Együttműködésben folyó közös oklevél (joint degree), kettős vagy többes oklevél (double degree, multiple degree) megszerzésére irányuló együttműködések esetén az egyes képzéseken folytatott tanulmányok kölcsönös elismerését tartalmazó mintatanterv a vonatkozó jogszabályi előírások és/vagy a TVSZ rendelkezéseinek figyelembevételével az együttműködési megállapodás részét képezi. (4) Az Intézményi Tájékoztatónak a képzésekre vonatkozó tudnivalókat tartalmazó részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató a tantervéhez kapcsolódóan az adott félévi tárgyfelvételt megelőző szorgalmi időszak befejezése előtt megismerhesse belőle az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyt létesített hallgatókra vonatkozó tantervet, amely tartalmazza a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott ismeretkörök tantárgyi, tantervi egységek szerinti megvalósítását a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő bontásában, az előtanulmányi kötelezettségeket, a tantárgyak tantervi egységekhez rendelt kreditértékeit, a kritériumtárgyakat, a hallgatói teljesítményértékelés módjait, a záróvizsgára bocsátás feltételeit. (5) 2 A tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket, azok teljesítésének feltételeit a tárgytematikák határozzák meg. A tárgytematikát az Nftv.és Vhr. rendelkezéseinek megfelelően az intézmény által előírt formai és szerkezeti követelmények szerint, egységes formátumban kell közzétenni. A tárgytematikákat (összes kurzus, modul tárgyleírását) annak elfogadását követően a Neptunban közzé kell tenni az adott regisztrációs időszak kezdetét megelőző hét első napjáig. A hallgatói ismeretek és teljesítmények értékelésének alapját kizárólag az elfogadott és

# 44. § / A képzési program, tanterv, tárgytematika / nyilvántartása
közzétett tárgytematika képezheti. (6) Amennyiben az Egyetem bármely felelőse megszegi a képzési program, tanterv, tárgytematikák, tananyagok közzétételére vonatkozó (5) bekezdésben foglalt szabályokat és ebből adódóan a hallgatót sérelem éri, a hallgató a HJR szerint jogorvoslati kérelmet nyújthat be. (7) Egyes szakok esetében a szakok képzési és kimeneti követelménye előírja, hogy a képzés követelménye – nemzetközi jellegének erősítése érdekében – legalább egy (1) félév külföldön szerzett tapasztalat vagy nemzetközi környezetben megszerzett gyakorlat (nemzetközi félév), amely az adott szak szakterület szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A külföldi félév alatt elsajátítandó ismereteket, azok teljesítésének feltételeit a tárgytematikák határozzák meg azzal, hogy a nemzetközi félév teljesítésének szabályait a Nemzetközi félév teljesítésének eljárásrendjérőlszóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza. (8) Jogsértés megállapítása esetén a hallgató jogos érdekeinek orvoslása tárgyában a Hallgatói Felülbírálati Bizottság határozatát figyelembe véve az illetékes dékán dönt. A hallgató egyéni tanterve, kreditrendszerű képzés, kreditgyűjtés és kreditek

# 45. § / nyilvántartása / Tantárgyak és kurzusok meghirdetése
45. § (1) A kreditrendszerű képzés keretei között a hallgató az Egyetem által a Neptunban kiadott ajánlott tanterv alapulvételével alakítja ki saját egyéni tanulmányi rendjét, egyéni tantervét. (2) Az egyéni tantervet a hallgató a TVSZ keretei között maga jogosult önállóan összeállítani, annak elfogadására nincs szükség. (3) Kredit az Egyetem által a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítésével és a TVSZ-ben meghatározott módon szerezhető. Kredit csak olyan tantárgyhoz van hozzárendelve, amelynek minősítése érdemjeggyel történik. A kreditérték meghatározásakor az összes hallgatói tanulmányi munkaóra a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza. (4) A részidős képzésben egy adott képzéshez rendelt teljesítendő kreditek száma megegyezik a teljes idejű képzéshez rendelt kreditek számával. (5) A teljes képzési időre meghatározott átlagos egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának teljes idejű képzésben a háromszorosát, részidős képzésben, esti képzési munkarendben a hétszeresét, levelező képzési munkarendben a tizenkétszeresét. (6) 1 A hallgató által szerzett kreditek nyilvántartása és karbantartása a Neptunban történik, amelyet a TÜ végez.

# 46. § / nyilvántartása / Tantárgyak és kurzusok meghirdetése
46. § (1) A tantárgy felvételi rendjét a képzés előtanulmányi rendje tartalmazza. (2) 2 A tantárgyak adott tanév időbeosztása szerinti határidőben történő meghirdetése a PM és az intézetek feladata a félévkezdés eljárásrendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben meghatározottak szerint. (3) A tantárgyakat a Neptunban kell meghirdetni. A tárgytematikában rögzített félévekben kötelező a tantárgyat meghirdetni. Amennyiben kifutó a képzésről van szó, úgy a vonatkozó oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben foglaltaknak megfelelően kell meghirdetni. (4) 3 Az Intézményi Tájékoztatónak a képzésekre vonatkozó tudnivalókat tartalmazó részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató a tantervéhez kapcsolódóan az adott félévre vonatkozó (tárgyfelvételt megelőző szorgalmi időszak befejezése előtt megismerhesse belőle a tantárgyak mindegyikére vonatkozóan: a) a tantárgy megnevezését, tanóraszámát, kreditértékét, kódját, ajánlott tanterv szerinti félévszámot, meghirdetési gyakoriságát, b) 1 az oktatás nyelvét, c) az előtanulmányi követelményeket, d) a tantárgy kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tantárgyként való besorolását, e) a tantárgy órarendi beosztását, f) a tantárgy felelősét és előadóját, g) a tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célját, h) a tantárgy olyan leírását, amely lehetővé teszi az Nftv. 49. § (5) bekezdése szerinti döntéshozatalt, tartalmazza a megszerzendő ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírását, i) az évközi tanulmányi követelményeket, j) a megszerzett ismeretek, elsajátított (rész)készségek és (rész)kompetenciák értékelési módjait, azok ütemezését, k) az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagokat és l) az ajánlott irodalmat. (5)–(8) 2 (9) 3 Az online óratartásra vonatkozó szabályokat a Félévkezdés eljárásrendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezés keretében kell megadni. (10) 4 Amennyiben az előadás online aszinkron előadás (a hallgatók felé az előadás anyagát az oktató felvételről megadott elérési útvonalról, megadott időpontban közvetíti) az előadás anyagát az előadást követően a Neptunhoz kapcsolódó alrendszerben – a Moodle rendszerben – az adott félévre vonatkozóan a hallgatók részére elérhetővé kell tenni. A digitális tananyagokat kizárólag a Moodle rendszerben lehet közzétenni a hallgatók számára. (11) 5 A tantervben és/vagy a vonatkozó rendelkezésben meghatározott alsó létszámhatárnál kevesebb jelentkező esetén választható tantárgyat az adott tantárgyat gondozó intézet az oktatási rektorhelyettes és a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes rektorhelyettes közös engedélyével indíthat. Ettől a szakszemináriumi foglalkozás során, valamint kettősvagy

# 46. § / nyilvántartása / Tantárgyak és kurzusok meghirdetése
többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzéshez (joint degree) kapcsolódó kurzusokban az oktatási rektorhelyettes és a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes tájékoztatása mellett el lehet térni. (12) 6 Szabadon választható tantárgyak esetén amennyiben a végleges/verseny tantárgyfelvételi időszak kezdete előtt az adott kurzus az alsó létszámkorlátot nem érné el, arról, illetve annak következményeiről a tárgyat gondozó intézet a feljelentkezett hallgatókat Neptun üzenetben értesíti. (13) 1 Amennyiben az adott kurzust az alsó létszámkorlát el nem érése miatt törölni kell, a Neptunban a kurzusról az arra már korábban jelentkezett hallgatókat a hallgatók értesítésével egyidejűleg a tantárgyat gondozó intézet törli. Ha a kurzus hallgatói létszáma a regisztrációs időszakot követően csökken az alsó létszámkorlát alá, úgy a kurzus már nem törölhető. (14) 2 Ha a TVSZ eltérően nem rendelkezik, adott félévre meghirdetett kurzus időpontját az előzetes/rangsorolásos tárgyfelvételt követően csak oktatási rektorhelyettesi engedéllyel lehet, a kurzus helyszínét (ide nem értve a kampuszon belüli helyszínváltoztatást), az oktatás módját (személyes, blended stb.) és oktatóját pedig csak indokolt esetben lehet módosítani. A módosítások szabályait a Félévkezdés eljárásrendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza. (15) A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat az Egyetem másik képzésében, továbbá más felsőoktatási intézményben, mint vendéghallgató is felveheti. Az így felvett és teljesített tantárgyak beszámítása a kreditelismerés szabályai szerint történik.

# 47. § / Tantárgyak és kurzusok meghirdetése / Tantárgyfelvétel, tantárgyleadás
47. § (1) 3 A hallgatónak az előtanulmányi rendre, valamint a foglalkozásokon való részvételre vonatkozó szabályok betartásával meghirdetett tantárgyak közül azokat, amelyeket a félév során teljesíteni kíván előzetes/rangsorolásos, valamint végleges/verseny tárgyfelvételi időszakban van lehetősége felvenni és leadni. (2) 4 Az előzetes/rangsorolásos és végleges/verseny tantárgyfelvételi időszakot a tanév időbeosztása tartalmazza azzal, hogy a végleges/verseny tantárgyfelvételi időszakban tantárgyat felvenni őszi félév esetén a regisztrációs időszak első és harmadik, tavaszi félév esetén a regisztrációs időszak első és második hetében, tantárgyat leadni a regisztrációs időszak első hetében lehet. Ettől eltérni a Study Abroad vendéghallgatók és nem magyar freemover vendéghallgatók esetében lehet – a nemzetközi mobilitási programokért felelős vezetővel történt egyeztetést követően – a Félévkezdés eljárásrendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben meghatározottak szerint. (3) 5 Az előzetes/rangsorolásos tantárgyfelvétel időszakáról a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt munkatárs Neptun üzenetben tájékoztatja a hallgatókat. (4) 6 A hallgató tantárgyakat az adott félév aktiválását megelőzően – az előzetes/rangsorolásos tárgyfelvétel kivételével – nem vehet fel. (5) 7 Az előzetes/rangsorolásos tárgyfelvétel során a hallgató felveszi a következő félévben teljesíteni kívánt tantárgyakat. A hallgató a felvett tárgyak listáját a végleges/verseny tárgyfelvételi időszakban módosíthatja. (6) 1 Rangsorolásos tantárgyfelvétel alkalmazása esetén a (2)–(4) bekezdésekben foglaltak helyett alkalmazandó rangsorolásos és versenytárgy-felvételi időszakokat a tanév időbeosztásáról szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza. (7) A kötelező tantárgyakat a tantervben rögzített félévben ajánlott felvenni. Az időben választható helyen felvehető kötelező tantárgyak esetében a megadott lehetőségek közül a hallgató dönt a tantárgyfelvétel félévéről. (8) A szabadon választható tantárgyak esetében a hallgató az Egyetem által meghirdetett tantárgyak közül választhat és vehet fel tantárgyat. A szabadon választható tantárgyakat úgy kell meghirdetni, hogy a hallgatónak a tanulmányai során összességében lehetősége legyen: a) az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább 5%-áig szabadon választható tantárgyakat felvenni, b) az a) pont szerinti szabadon válaszható tantárgyak helyett teljesíthető önkéntes tevékenységben részt venni, c) az oklevél megszerzéséhez előírt összes kreditet legalább 20%-kal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választani. (9) 2 A tantervi előírások figyelembevételével és a rendelkezésre álló meghirdetett kereteken belül a hallgató joga a tantárgyak, kurzusok, az oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett tanórák közötti választás. A tantárgyfelvételi időszakban

# 47. § / Tantárgyak és kurzusok meghirdetése / Tantárgyfelvétel, tantárgyleadás
a tantárgyfelvétel rangsorolásos tárgyfelvétel keretében is történhet. A rangsorolás szabályai és a rangsorolás szempontrendszere, lebonyolításának szabályai a Félévkezdés eljárásrendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben kerül meghatározásra. (10) Egy tantárgy a hallgató számára csak akkor vehető fel, ha a hallgató annak előkövetelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritériumtárgya(ka)t az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette. (11) 3 A hallgató, adott szakon, félévenként felmentést kap a tantárgyak óraütközési korlátozása alól egy (1) olyan, azonos órarendi sávban lévő kurzuspár esetében, ahol az egyik kurzus előadás, a másik előadás, vagy gyakorlat. (A Neptun rendszer óraütközésnek értelmezi azt, amikor két kurzus legalább egy alkalommal azonos órarendi sávban van.) A gyakorlat gyakorlattal főszabály szerint nem ütközhet. Amennyiben ütközésre lehetőség van, azt a Neptunban biztosítani kell. Az óraütközésből adódó lehetséges hátrányok a hallgatót terhelik, arra a hallgató kedvezmény, előnyszerzés céljából vagy pótlási lehetőség biztosítása érdekében nem hivatkozhat. (12) Mesterképzési szakok felvételi eljárása során a hallgató az előzetes kreditelismerésben előírt kötelezően teljesítendő hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan a kreditelismerési határozatban meghatározott időpontig köteles megszerezni. Ezen időpontig a hallgató egyéni órarendjének összeállításakor prioritást kell élveznie ezen tantárgyak teljesítésének. Indokolt esetben a nappali munkarendű képzésben részt vevő hallgató esti vagy levelező munkarendű képzésen oktatott tárgy felvételével is eleget tehet a kreditelismerésben előírt hiányzó ismeretanyag megszerzésének. Ezen követelmények nem teljesítése esetén a hallgató hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni. (13) 4 Amennyiben a hallgató fennálló fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, ezért hallgatói jogviszonya megszüntetésre vagy szüneteltetésre kerül, vagy a hallgató lejárt tartozás miatt nem tud bejelentkezni, az illetékes TÜ ügyintéző/koordinátor az esetlegesen előzetesen felvett tantárgyait törli. (14) 1 Ha a hallgató a végleges/verseny tantárgyfelvételi időszakon belül nem vett fel tantárgyat, az illetékes TÜ ügyintéző/koordinátor a Neptunon keresztül megküldött üzenetben a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felszólítja, hogy tantárgyfelvételi kötelezettségének késedelmes tantárgyfelvétel keretében tegyen eleget. Amennyiben a hallgató a felszólítás ellenére sem tesz eleget tantárgyfelvételi kötelezettségének, hallgatói jogviszonya az adott félévben szünetel, vagy amennyiben szünetelésre már nincs lehetőség és ezért a hallgatói jogviszony megszüntetésének a feltételei fennállnak, a hallgató hallgatói jogviszonyát meg kell

# 47. § / Tantárgyak és kurzusok meghirdetése / Tantárgyfelvétel, tantárgyleadás
szüntetni. (15) 2 Egy adott félévben a hallgató – ide nem értve a részismereti és részképzésben részt vevő hallgatót, amely esetekben a (16) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni – maximum negyvenkét (42) kreditet vehet fel. Ettől az alábbi esetekben lehet csak eltérni: a) kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), b) közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree), c) különböző oktatási hálózati együttműködésekben résztvevők esetében, d) a szakmai gyakorlat felvétele esetében, amennyiben alapképzésben, mesterképzésben a hallgató a szakmai gyakorlatot a tantervtől eltérő félévben nyáron kívánja teljesíteni és nem kerül a gyakorlat átfedésbe a nyári időszakot követő őszi félév szorgalmi időszakával, e) a tantárgybefogadás céljából felvett tantárgyak esetében, valamint f) a 93. § –94. § szerinti méltányossági kérelem alapján, amennyiben a kérelemben foglaltak engedélyezésre kerülnek. g) 3 a)–f) esetben a hallgató mentesül a HTJSZ-ben meghatározott kredittúllépési díj fizetése alól (16) 4 Részképzésben, részismereti képzésben részt vevő hallgatók egy (1) félévre minimum 1 (egy) tantárgyat vagy maximum 33 (harminchárom) kreditet vehetnek fel, amitől kizárólag a külföldi free mover és study abroad hallgatók, az együttműködésben folyó, valamint az ágazati jogszabályon alapuló részképzés/részismereti képzés esetében a megállapodásban foglaltak szerint lehet eltérni. (17) Nem számít bele a felvehető tantárgyak/kreditek számába a kreditelismerés céljából felvett tantárgyak/kreditek száma. (18) 5 Külföldi részképzésben részt vevő hallgató esetén nem számít bele a felvehető tantárgyak/kreditek számába a külföldön felvett kredit. (19) 1 Külföldi részképzésben részt vevő hallgatónak a végleges/verseny tantárgyfelvételi időszak alatt az adott félévre vonatkozóan fel kell vennie a „külföldi félév” (idegen nyelvű képzés esetén ennek angol nyelvű megfelelője) nevű tantárgyat, azonban a külföldi részképzés során teljesíteni kívánt tárgyakat nem kell felvennie Neptunban. Amennyiben a tantárgy(ak) mégis felvételre kerül(nek), az(oka)t a TÜ ügyintéző/koordinátor a tantárgyfelvételi időszak lezárultával törli a hallgató leckekönyvéből és erről Neptun rendszerüzenetben tájékoztatja a hallgatót. Az a hallgató, aki a TB által nem engedélyezett külföldi részképzésben vesz részt – vagyis nem együttműködési megállapodás alapján, vagy nem az egyetem által engedélyezett külföldi részképzésben – nem veheti fel a „külföldi félév” (idegen nyelvű képzés esetén ennek angol nyelvű megfelelője) nevű tantárgyat, amennyiben a tantárgy mégis felvételre kerül, azt a TÜ ügyintéző/koordinátor a tantárgyfelvételi időszak lezárultával törli a hallgató leckekönyvéből és erről Neptun rendszerüzenetben tájékoztatja a hallgatót. Amennyiben a „külföldi félév” (idegen nyelvű képzés esetén

# 47. § / Tantárgyak és kurzusok meghirdetése / Tantárgyfelvétel, tantárgyleadás
ennek angol nyelvű megfelelője) nevű tárgyat a hallgató határidőre nem veszi fel – és a 48. § szerinti késedelmes tantárgyfelvétellel sem él – úgy a határidő elmulasztására vonatkozó HTJSZ-ben meghatározott térítési díj megfizetése mellett a TÜ veszi fel a tárgyat a hallgató leckekönyvébe. (20) 2 A 44. § (7) bekezdése szerinti képzésben résztvevő hallgató, amennyiben a nemzetközi félév teljesítését külföldi részképzés keretében kívánja teljesíteni, úgy a (19) bekezdés szerint kell felvennie – a „Nemzetközi félév” (idegen nyelvű képzés esetén ennek angol nyelvű megfelelője) tantárgyon túl – a „külföldi félév” (idegen nyelvű képzés esetén ennek angol nyelvű megfelelője) nevű tárgyat. Amennyiben a „külföldi félév” (idegen nyelvű képzés esetén ennek angol nyelvű megfelelője) nevű tárgyat nem veszi fel, úgy a TÜ a (19) bekezdés szerint jár el. Amennyiben felveszi a „külföldi félév” (idegen nyelvű képzés esetén ennek angol nyelvű megfelelője) nevű tárgyat, de a „Nemzetközi félév” (idegen nyelvű képzés esetén ennek angol nyelvű megfelelője) tantárgyat nem, úgy a TÜ törli a „külföldi félév” (idegen nyelvű képzés esetén ennek angol nyelvű megfelelője) nevű tárgyat a hallgató leckekönyvéből és – ha nincs más tantárgy felvéve arra a félévre – passziválja a hallgató félévét, amennyiben arra még van lehetőség. (21) A hallgató egyéni tanulmányi rendjében az adott szakon az összes előírt kreditet legfeljebb 10%-kal meghaladó kreditértékű tantárgyat, továbbá az összes előírt kredit 10%-áig terjedően tanterven kívüli nem magyar nyelven oktatott tárgyat térítési díj fizetése nélkül vehet fel, ezen túlmenően a hallgatónak a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell megfizetnie. Az 2014. szeptember előtt önköltséges képzésben tanulmányaikat megkezdő hallgatónak ezekért a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat kell fizetni. (22) Tanterven kívüli tárgyfelvételre a hallgatónak Neptunon keresztül kérelmet kell benyújtani. Egy félévben maximum két (2) tantárgyat lehet mintatanterven kívül felvenni. (23) 3 A (22) bekezdés szerinti kérelmet a szorgalmi időszak második hetének végéig lehet benyújtani. (24) 1 A döntést a tantárgyfelelős a rendelkezésre álló kapacitás függvényében hozza meg. A döntést a kérelem benyújtásától számított öt (5) munkanapon belül meg kell hozni. Amennyiben a tantárgyfelelős öt (5) munkanapon belül nem dönt, az előfeltételek teljesülése esetén és amennyiben van hely a kurzuson, a TÜ felveszi a tantárgyat kurzussal, ezzel a hallgató kérelme elfogadottnak minősül. A döntést Neptun rendszerüzenetben kell közölni a hallgatóval. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. (25) 2 A Study Abroad és a nem magyar freemover vendéghallgatók esetében a (22)–(24) bekezdésben foglalt mintatanterven kívüli tantárgyfelvétel szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a részükre kiajánlott tantágyak körén túl felvenni

# 47. § / Tantárgyfelvétel, tantárgyleadás / Késedelmes tantárgyfelvétel, tantárgyleadás
kívánt tantárgyak felvételére vonatkozóan a nemzetközi képzésekért felelős vezetővel – elektronikus levélben – történő egyezetést követően van lehetőség. Amennyiben van hely a kurzuson, a Nemzetközi Mobilitás felveszi a tantárgyat kurzussal. A tantárgyfelvétel teljesüléséről a hallgató Neptun rendszerüzenetben értesítést kap. (26) 3 A hallgató az általa felvett és/vagy törölt tárgyakról, a Neptunon keresztül tájékozódhat, valamint a tantárgyfelvétel, -leadás, -törlés tényéről a Neptunon keresztül rendszerüzenetben értesítést is kap. (27) A hallgató egy félévben csak egy (1) testnevelés tantárgyat vehet fel. (28) A nyelvi tantárgyak, továbbá testnevelés tantárgyak mintatantervi követelményeket meghaladó felvétele csak a HTJSZ-ben meghatározott díj fizetése mellett lehetséges. (29) 4 Vendéghallgatói jogviszony keretében, előkészítő képzés keretében és/vagy részismeretek megszerzése érdekében folytatott tanulmányok esetén az óraütközés nem lehetséges. A végleges/verseny tantárgyfelvételi időszak alatt le nem adott tantárgyat a félév során le kell zárni. (30) 5 Tantárgyat alap-, mesterés osztatlan képzésben, valamint szakirányú továbbképzésben a közös oklevél kiállításához vezető közös képzések és részképzések kivételével, illetve amennyiben jelen szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik, kizárólag a hallgató jogosult felvenni.

# 48. § / Tantárgyfelvétel, tantárgyleadás / Késedelmes tantárgyfelvétel, tantárgyleadás
48. § (1) 6 A hallgató indokolt esetben kérheti valamely tantárgy felvételét és leadását a végleges/verseny tantárgyfelvételi időszak lezárulta után is. (2) A késedelmes tantárgyleadásra vonatkozó kérelmet őszi félév esetén a szorgalmi időszak 2. hetének végéig, tavaszi félév esetén a szorgalmi időszak 1. hetének végéig lehet benyújtani a Neptunon keresztül. (3) A késedelmes tantárgyfelvételre vonatkozó kérelmet őszi félév esetén a szorgalmi időszak 3. hetében a 3. hét végéig a tavaszi félév esetén a szorgalmi időszak 2. hetében a 2.hét végéig lehet benyújtani a Neptunon keresztül. (4) A késedelmes tárgyfelvételért és a leadásért a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat kell fizetni, ez alól kivételt képeznek a Study Abroad és a nem magyar freemover hallgatók, akik nem fizetnek térítési díjat. (5) 1 A késedelmes tárgyfelvételi kérelem tárgyában a kérelem benyújtásától számított három (3) munkanapon belül a tantárgyfelelős dönt. A késedelmes tárgyleadási kérelem az illetékes TÜ ügyintéző/koordinátor által automatikus elfogadással zárul. (6) A döntést határozatba kell foglalni. (7) A késedelmes tantárgyfelvételből és a leadásból adódó lehetséges hátrányok a hallgatót terhelik, arra a hallgató kedvezmény, előnyszerzés céljából (pl. önköltségcsökkentés) vagy pótlási lehetőség biztosítása érdekében nem hivatkozhat. (8) Abban az esetben, ha a tanév időbeosztásban az intenzív hét a szorgalmi időszak első hetére esik intenzív heti tantárgyak késedelmes felvételére és leadására nincs lehetőség.

# 49. § / Késedelmes tantárgyfelvétel, tantárgyleadás / Ismételt tantárgyfelvétel
49. § (1) Ha a hallgató a felvett tantárgyat nem tudta teljesíteni az adott félévben, egy későbbi félévben újra felveheti. (2) Egy tantárgyat a hallgatónak egy adott képzésen: a) 2021/2022. tanév tavaszi félévében vagy azt megelőzően tanulmányaikat megkezdett hallgatók esetében legfeljebb három (3) alkalommal van lehetősége felvenni, azzal, hogy a 93. § és szerinti méltányossági engedély alapján összesen még további egy (1) alkalommal felveheti, amennyiben a rendelkezésre álló vizsgalehetőségek maximális számát nem merítette ki. Amennyiben a tárgyat a hallgató harmadik – méltányossági engedély esetén a negyedik – alkalommal sem tudja teljesíteni, hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni, b) 2022/2023. tanév őszi félévében vagy azt követően tanulmányaikat megkezdett hallgatók esetében legfeljebb kettő (2) alkalommal van lehetősége felvenni, azzal, hogy a 93. § és 94. § szerinti méltányossági engedély alapján összesen még további egy (1) alkalommal felveheti, amennyiben a rendelkezésre álló vizsgalehetőségek maximális számát nem merítette ki. Amennyiben a tárgyat a hallgató második – méltányossági engedély esetén a harmadik – alkalommal sem tudja teljesíteni, hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni. (3) A nyelvi tantárgyak, továbbá testnevelés tantárgyak mintatantervi követelményeket meghaladó felvétele csak a HTJSZ-ben meghatározott díj fizetése mellett lehetséges. (4) A hallgató a megismétlendő tantárgyat abban a félévben veheti fel, amely félévben azt az Egyetem a tantervben meghirdeti. (5) 2 A hallgatók tanulmányaiban történő továbbhaladást gátló vagy előtanulmányi követelményként meghatározott tantárgyak a tantervtől eltérő félévben is elindíthatók kizárólag a tantárgyat korábban elégtelennel vagy „nem vizsgázott”, bejegyzéssel lezárt hallgatók részére. A tantárgyat gondozó intézet azonban köteles meghirdetni a tantárgyat – akár keresztfélévben is – akkor, ha a megelőző félévben a hallgatók több mint 50%-a nem ért el legalább elégséges (2-es) értékelést. A tantárgy meghirdetéséről a tantárgyat gondozó intézet vezetője dönt. A vizsgával záruló tantárgy vizsgakurzus formájában is meghirdethető.A vizsgakurzus oktatásának módja nem egyezik meg a reguláris félév oktatási módjával. A vizsgakurzus oktatásának módjáról az adott intézet vezetője dönt. Gyakorlati jeggyel záruló tantárgy esetében vizsgakurzus nem hirdethető meg. (6) 3 A hallgató a sikeresen teljesített tárgyat javítás céljából újra felveheti. Az újrafelvétellel a korábbi érdemjegy érvénytelenné válik. (7) Sikeresen teljesített tantárgy felvétele az adott tantárgyból tehető lehetséges tárgyfelvételek számát csökkenti. (8) 1 Jeles (5) érdemjeggyel teljesített tantárgy újrafelvétele érvénytelen, az újra felvett tantárgyat ez esetben a TÜ törli. A döntésről a hallgatót Neptun rendszerüzenetben kell értesíteni. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

# 49. § / Ismételt tantárgyfelvétel / Specializáció meghirdetése, felvétele, váltása
(9) Abban az esetben, ha a hallgató abszolutóriumot (végbizonyítványt) szerzett, tekintettel arra, hogy nem rendelkezik már hallgatói jogviszonnyal, a javító célú tantárgyfelvétel lehetőségével már nem élhet.

# 50. § / Ismételt tantárgyfelvétel / Specializáció meghirdetése, felvétele, váltása
50. § (1) A hallgató joga és kötelessége a párhuzamosan meghirdetett specializációk közötti választás a tantervben megadottak szerint. (2) 2 Arról, hogy az adott képzésen milyen specializációk indulnak el, valamint a specializációk keretszámáról a szakfelelős javaslata alapján a dékán dönt. Azt a specializációt, amelyet az Egyetem adott felvételi eljárásban (Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban/az Egyetemi honlapon a Képzési programban) meghirdetett az adott képzéshez, azt a specializációválasztás alkalmával is kötelező meghirdetni. A döntést a specializációválasztás félévében, őszi félév megkezdése esetén október 15-ig, tavaszi félév megkezdése esetén március 15-ig kell meghozni. A PM feladata a dékán keretszámokra és induló specializációkra vonatkozó döntésének eljuttatása a TÜ részére. (3) Az egyes, specializációk indításához a minimális hallgatói létszám a specializációt másodikként vagy továbbiként választó hallgatók nélkül mesterképzési szakon 20 fő, alapképzési szakon 30 fő. Ettől eltérni kizárólag indokolt esetben a szakfelelős javaslatára és az illetékes dékán engedélyével lehet a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembe vételével. (4) A tantervben a szakfelelősnek meg kell határoznia a keretszámot meghaladó jelentkezés esetére a rangsorolás szabályait. (5) A szakfelelősök a tantervben meghatározhatnak olyan minimum követelményeket, amelyeket a specializáció felvételéhez a hallgatónak teljesíteni kell. (6) Adott szakhoz kapcsolódóan a tanterv két specializáció választásának lehetőségét párhuzamosan – az 51. § rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával – is meghatározhatja. (7) A specializációválasztást a Specializációválasztás eljárásrendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezés alapján kell lebonyolítani. A rendelkezést évente az adott tanév első félévéhez tartozó szorgalmi időszakának első napjáig kell közzétenni, amely alapján a szakfelelős a specializációválasztáshoz kapcsolódóan tájékoztatót készít. A tájékoztatót a specializációválasztás kezdő időpontját megelőzően harminc (30) munkanappal közzéteszi a hallgatók részére. (8) 3 A specializációválasztás a Neptun rendszer almoduljában történik. A választás jellemzően a specializáció félévét megelőző félévben történik, a Specializációválasztás eljárásrendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben meghatározott időszakban a megadott időpontig, amely időszakot a tanév időbeosztásában is rögzíteni kell. Amennyiben a megadott határidőn belül nem választ specializációt a hallgató, úgy a késedelemért a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetnie. (9) 1 A jelentkezések összesítését a TÜ végzi és az összesített eredményeket továbbítja a szakfelelős részére döntéshozatalra. (10) 2 Az összesítést követően, amennyiben a (2)–(3) bekezdésben meghatározott

# 50. § / Ismételt tantárgyfelvétel / Specializáció meghirdetése, felvétele, váltása
létszámkereten és az induló specializációkon nem szükséges változtatni, a jelentkezők besorolásáról a szakfelelős dönt, amennyiben azonban a létszámkereten és/vagy az induló specializációkon változtatni szükséges a szakfelelőssel történő egyeztetést követően a dékán dönt a jelentkezők besorolásáról. (11) A döntést a vizsgaidőszak végét követő 10. munkanap végéig kell meghozni. (12) 3 A végleges besorolást a TÜ rögzíti a Neptunban a szakfelelős vagy dékán által jóváhagyott és megküldött táblázat alapján. A döntés hallgatóval való közléséről a TÜ Neptun üzenetben gondoskodik. (13) A második vagy további specializáció felvétele esetén, amennyiben az a HTJSZ szerinti kredit túllépéssel jár, a hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles fizetni.

# 51. § / Specializáció meghirdetése, felvétele, váltása / Részvétel a foglalkozásokon
51. § (1) A hallgató a specializációválasztás félévében az indítható specializációk közül második vagy további specializáció felvételét kérheti, továbbá kérheti a felvett specializáció megváltoztatását, a második vagy további specializáció leadását. (2) 4 Specializációváltásra, második vagy további specializáció felvételére, legkorábban a felvételt követő első aktív félév szorgalmi időszakának végétől van lehetőség. Specializáció leadása időbeli korlátozás nélkül kérhető. (3) 5 A kérelmet a regisztrációs időszakban lehet benyújtani. Specializáció-váltásra, továbbá második vagy további specializáció felvételére a rendelkezésre álló helyek függvényében van lehetőség. (4) A felvett specializáció megváltoztatásáért, a második vagy további specializáció leadásáért a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. (5) 6 A specializációváltáshoz szükséges a befogadó specializáció felelősének hozzájárulása is, amelyet a TÜ hivatalból kér be Neptun kérvényen keresztül a specializációfelelőstől. (6) A specializációváltásra, második vagy további specializáció felvételére, továbbá leadására vonatkozó kérelem tárgyában az illetékes szakfelelős dönt. (7) A döntést Neptun határozat formájában az 50. § (11) bekezdésben meghatározott időpontig kell meghozni. (8) A specializációváltás, második vagy további specializáció felvétele, továbbá leadása esetében a tanulmányi előrehaladásra gyakorolt következményeit és pénzügyi kihatásait a hallgató köteles viselni.

# 52. § / Specializáció meghirdetése, felvétele, váltása / Részvétel a foglalkozásokon
52. § (1) 1 Az előadások látogatása a tanulási folyamat szerves része, ezért az alapszakos képzés hallgatói számára a mintatanterv szerinti első éves kötelező tárgyak esetében az előadás látogatása kötelező. A kötelező jelenléti előírás kizárólag azon hallgatókra alkalmazandó, akik az adott tantárgyat első alkalommal veszik fel. A számonkérés az előadásokon elhangzott ismeretanyagot is felölelheti. Az oktatónak joga van arra, hogy az előadásokon pozitív katalógust vezessen, kivéve az alapképzési szakok első évfolyamának kötelező tantárgyai esetében. Az oktató a pozitív katalógus alapján az érdemjegy megszerzéséhez a megszerezhető pontok felett további 10% értékben többletpontot adhat. A tantárgyfelelős döntése alapján pozitív katalógus mindenki számára nyitott szakmai eseményekre is vonatkozhat. (2) 2 A gyakorlatok látogatása a hallgatók számára kötelező. A hallgatónak azokon a kurzusokon kell résztvenni, amelyeket a tantárgyfelvétel során felvett. (3) Részképzésben, részismereti képzésben és előkészítő képzésben résztvevők számára az előadásokon és gyakorlatokon való részvétel is kötelező, ez esetben nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti pozitív katalógus. (4) Adott tárgy keretei között a gyakorlati órán való részvételhez feltételként szabható, hogy a hallgató az oktató által előzetesen előírt elvárásokat teljesítse (pl. a gyakorlatot megelőző előadás tananyagának elsajátítása). Az előzetes ellenőrzés beleszámíthat a hallgató féléves értékelésébe, felhasználható a gyakorlati kurzus órai munkájának szervezésére (pl. csoportbeosztás, differenciálás), valamint a gyakorlati órán való részvétel megtagadására. Az ellenőrzés módját és következményeit a tárgytematika tartalmazza. Az ellenőrzés az előadások időpontjában is megvalósítható, ennek előzetes időpontját – oktatási hét – a tárgytematikában rögzíteni kell. A tárgytematikában rögzíteni kell a szakirodalmi forrásokat. (5) 3 A hallgató előadásokon/kurzusokon való részvételének ellenőrzését a tantárgy oktatója végzi. Az ellenőrzés módját az oktató maga dönti el. Az oktató a jelenlét rögzítésére vagy a Moodle beépített funkcióját használja, vagy a részvétel igazolására szolgáló dokumentumokat, amit az oktatónak az adott félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig kell a Moodle-ba feltölteni. A részvétel igazolására szolgáló dokumentumokat az oktatónak az adott félév utolsó napjáig meg kell őriznie, ezt követően selejtezhető. (5a) 4 A hallgatót megilleti az oktató által meghirdetett konzultációs alkalmakon való részvétel lehetősége; az oktató köteles a meghirdetett konzultációt megtartani, és biztosítani, hogy a hallgató a konzultációt igénybe vehesse. (6) Az aláírás, vizsgára bocsátás, gyakorlati jegy megállapítása nem tagadható meg, ha a hiányzás mértéke az adott tantárgy féléves óraszámának 25%-át nem haladja

# 52. § / Specializáció meghirdetése, felvétele, váltása / Részvétel a foglalkozásokon
meg és amennyiben a tárgytematikában foglaltakat a hallgató teljesíti. (7) 5 Távolmaradás esetén a hallgató egy adott tantárgy esetében az előadások/foglalkozások 25%-át meghaladó, de 50%-át meg nem haladó igazolt hiányzás mellett az illetékes tárgyfelelős – az oktatóval egyeztetve – pótlási lehetőséget adhat, amennyiben a hiányzás oka szülés, baleset, kórházi kezelés, betegség, halaszthatatlan hatósági ügy (rendőrségi eljárás stb.), állampolgári kötelezettség teljesítése (bírósági eljárásban tanúkénti idézés stb.) és közvetlenül az ez(eke)t követő első órán az igazolást az oktatónak bemutatja. (8) A (7) bekezdés szerinti esetben az engedély megadása és pótlás esetén a hallgató – a tantárgy jellegétől függően – a szorgalmi vagy a vizsgaidőszakban megkísérelheti a tantárgy teljesítését. (9) A (7) bekezdés szerinti esetben az igazolás elfogadásáról, a pótlás lehetőségéről az adott tantárgy felelőse az oktatóval történt egyeztetést követően dönt. A döntést Neptun rendszerüzenetben kell közölni a hallgatóval. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. (10) Amennyiben az oktató jelen Szabályzat 4. § (10) bekezdése szerint kiküldi a hallgatót a foglalkozásról, az hiányzásnak minősül. (11) Online kurzusok esetén, amennyiben a hallgató az oktató felszólítására nem kapcsolja be a kameráját és/vagy nem szól bele a mikrofonba, ezért a hallgató jelenlétét az oktató nem tudja ellenőrizni, jelenléte nem igazolható, így az hiányzásnak minősül. (12) A tantárgyi követelmények teljesítése alól a hiányzás nem mentesíti a hallgatót. Hiányzás esetén a pótlást a tantárgyfelelős által meghatározott módon köteles a hallgató teljesíteni. A hiányzások miatti tanulmányi hátrányokért, valamint pótlásokért teljes mértékben a hallgató felelős. (13) A Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya szerinti tisztségviselők, amennyiben bármely TVSZ szerinti foglalkozásról – ide nem értve a számonkéréseket – Szenátus vagy Oktatási Bizottság ülésén való részvétel miatt vannak távol, a távollét nem számít hiányzásnak. Szükség esetén az erre vonatkozó igazolást a testület elnöke biztosítja a hallgató számára.

# 53. § / TANTÁRGYBEFOGADÁS, KREDITELISMERÉS / Általános szabályok
53. § (1) Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban már elsajátította, azt hitelt érdemlő módon igazolja, és annak kreditelismerési eljárásban történő elismerését kérelmezi, feltéve, hogy a kérelemnek az illetékes kreditátviteli bizottság helyt ad. (2) 1 A hallgató csak abban az esetben adhat be kreditelismerésre vonatkozó kérelmet és kredit csak abban az esetben ismerhető el számára, ha az adott képzésen, az adott tantárgyat még nem teljesítette. (3) A külföldi részképzésben teljesített tantárgyak esetében az illetékes kreditátviteli bizottság a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet. (4) 2 (5) A tudás összevetése a kreditelismerési eljárás keretében zajlik. (6) Egy adott képzésen egy adott ismeretanyag elsajátításáért egyszer adható kredit. (7) Főszabály szerint az illetékes kreditátviteli bizottság legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott megszerezhető kreditek maximum 1/3-át ismeri el, a fennmaradó krediteket – a képzés kreditértékének legalább 2/3-át – a hallgatónak az Egyetemen kell teljesítenie. Ez alól a szabály alól jelen § adhat kivételt. (8) 1 A (7) bekezdéstől eltérően a hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez – az Egyetemen folytatott korábbi tanulmányok esetén, valamint más felsőoktatási intézménnyel folytatott közös oklevéllel záródó képzés (joint degree) és kettős diploma program (double degree) esetén, továbbá az előzetesen megszerzett tudás kreditértékként való elismerése esetén és ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzésben, szakirányú továbbképzésben is – legalább a képzés képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditértékének 1/3-át az Egyetem adott képzésén köteles teljesíteni. (9) A (7) bekezdésben foglalt – a képzés kreditértéke legalább 2/3-ának az Egyetem adott képzésén történő megszerzésére vonatkozó – és a (8) bekezdésben foglalt – a képzés kreditértéke legalább 1/3-ának az Egyetem adott képzésén történő megszerzésére vonatkozó – előírást nem kell alkalmazni: a) az Európai Unió, a Visegrádi Alap és a Közép-Európai Felsőoktatási Csereprogram által finanszírozott programok keretében megvalósuló közös képzés, b) amennyiben egy felsőoktatási intézmény megszűnése esetén a megszűnő intézmény jogutódjaként vesz át az Egyetem hallgatót, feltéve, ha ugyanazon vagy rokon képzési terület szerinti szakra történik az átvétel, c) ugyanazon szakra felvett korábbi hallgató, d) menekült, oltalmazott, menedékes, befogadott hallgató esetében. (10) Az Nftv. szerint indult felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyítvány alapján a krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakba legalább 30, legfeljebb 60 kredit számítható be az azonos képzési területhez tartozó alapképzésben. Az illetékes kreditátviteli bizottság dönt, hogy a kiadott

# 53. § / TANTÁRGYBEFOGADÁS, KREDITELISMERÉS / Általános szabályok
bizonyítványokat az Nftv. alapján induló képzésben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be. Az Nftv. alapján indult felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakba a beszámítható kreditek száma legalább 30, legfeljebb 90 lehet. A beszámítható kreditmennyiségről az illetékes kreditátviteli bizottság dönt. (11) Az elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minősítenek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgy elismerésekor nem módosítható. (12) Amennyiben a hallgató által teljesített és elismerni kért tantárgy értékelését nem a magyar értékelés szerinti ötfokozatú skálán értékelte a másik egyetem (ahol a tantárgyat teljesítette), a külföldön szerzett érdemjegy átszámítását a magyar osztályozási rendszerre a TVSZ 4. mellékletében meghatározottak alapján kell elvégezni (13) Amennyiben a hallgató nem kérelmezi ekvivalencia megállapítását, és a tantárgyat szabadon választható tárgyként kívánja befogadtatni, akkor az illetékes kreditátviteli bizottságnak az adott tantárgyat, amennyiben van ECTS kreditje, akkor azzal megegyező kredittel, más esetben a tantárgy tartalma alapján kell értékelnie és a kreditet meghatároznia. Több helyettesítő tantárgy esetén ezen tárgyak osztályzatainak egyszerű számtani átlaga alapján – felfelé kerekítve – kell az osztályzatot megállapítani. (14) Olyan teljesített tantárgy esetében, amihez kreditérték tartozik, de érdemjegy nem, csak aláírás, azt jeles (5) érdemjegyként kell elismerni. (15) Amennyiben egy kreditértékkel rendelkező tantárgy háromfokozatú minősítéssel zárul, azt megfelelt minősítés esetén közepes (3), jól/kiválóan megfelelt minősítés esetén jeles (5) érdemjeggyel kell elismerni. (16) 1 A tantervben előírt kötelező kreditértéken felül teljesített kötelezően választható tantárgyat a szabadon választható kreditérték terhére kell elismerni, amennyiben a hallgató a tantervben előírt szabadon választható tárgyak minimális kreditértéket nem teljesítette. A beszámítás tényét és körülményeit hivatalos bejegyzésként kell a Neptunban rögzíteni. (17) 2 A tantervben előírt kötelező kreditértéken felül teljesített szabadon választható tantárgyat a hallgató kérésére a kötelezően választható kreditérték terhére be kell fogadni, amennyiben a két tárgy minden paraméterében megegyezik (kreditérték, értékelés típusa). Ebben az esetben a hallgató Neptunon keresztül kérvényezheti a tantárgy elismerését kötelezően választható tárgyként addig az időpontig, amíg nem szerez abszolutóriumot. A kérelemért a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. A kérelemről a szakfelelős dönt. (18) 3 Vendéghallgatói jogviszony keretében kreditelismerési eljárást nem lehet lefolytatni. (19) A döntést Neptun rendszerüzenetben kell közölni a hallgatóval.

# 54. § / Korábbi tanulmányok elismerése / Informális tudás, munkatapasztalat elismerése
54. § (1) A kreditelismerés – a tantárgy tantárgyleírásában előírt kimeneti követelményei, a tárgytematika alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló tudás, kompetenciák [ismeretek, alkalmazási (rész)készségek és további (rész)kompetenciák] összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az szabadon választható tárgyra vonatkozik vagy a tantárgyleírások alapján összevetett tudás legalább 75%-ban megegyezik. (2) A korábbi képzésben szerzett krediteket – ha annak előfeltétele fennáll – bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok alapján el kell ismerni, függetlenül attól, hogy a hallgató melyik felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezte azt. (3) Az ismeretek összevetését el kell végezni függetlenül attól, hogy a hallgató a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai során kreditrendszerű képzésben vagy nem kreditrendszerű képzésben vett részt.

# 55. § / Korábbi tanulmányok elismerése / Informális tudás, munkatapasztalat elismerése
55. § (1) 4 Gyakorlatigényes szak esetében a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott intézményen kívüli szakmai gyakorlat elismerése nappali, levelező és esti munkarendben folytatott képzés esetében is kérelmezhető. Amennyiben a hallgató tanulmányai alatt egy gazdálkodó szervezetnél alkalmazásban állt, és a foglalkoztatás időtartama elérte legalább a három (3) hónapot, illetve heti 20 órás munkavégzés esetén a hat (6) hónapot, az ott végzett munka(tapasztalat) beszámítható szakmai gyakorlatként abban az esetben, ha a munkahely megfelel a szakmai gyakorlóhellyel szemben támasztott követelményeknek. A szakmai gyakorlati beszámolót és/vagy a teljesítés egyéb formai elemeit azonban ebben az esetben is teljesíteni kell. (2) Nem gyakorlatigényes szak esetében a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott intézményen kívüli szakmai gyakorlat elismerése kérelmezhető azzal, hogy az (1) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. (3) Az előzetesen nem formális, informális tanulás során megszerzett tudást, munkatapasztalatot, továbbá a szakképesítést és szakképzettséget eredményező tanulás során (például szakkollégiumok által szervezett kurzusok eredményes teljesítése során) szerzett ismereteket is el lehet ismerni tanulmányi követelmény teljesítéseként. (4) Az illetékes kreditátviteli bizottság eseti döntését kell alkalmazni öt (5) évig az azonos kreditelismerésre vonatkozó kérelemnél. Az azonos kreditelismerés fogalmát az illetékes kreditátviteli bizottság alakítja ki saját gyakorlatában többek között arra tekintettel, hogy változott-e az érintett képzések képzési és kimeneti követelménye. (5) Az előzetesen megszerzett, nem formális (iskolarendszeren kívül, de szervezett formában folytatott képzésben szerzett), informális (iskolarendszeren kívüli, tapasztalati úton történő) tanulással elsajátított kompetenciák, munkavégzés során szerzett tapasztalat elismerése lehet egy adott szakon valamely kompetencia (ismeret, teljesítmény, eredmény, készség, további kompetenciák) kredittel történő elismerése vagy követelmény teljesítése alóli felmentés. (6) Az illetékes kreditátviteli bizottság az elismerési eljárásban a hallgató dokumentumait megvizsgálja, majd dönt, hogy az előzetesen szerzett tudás elegendő-e a beszámításhoz. Amennyiben az elért tudás vagy valamelyik része nem kellően igazolt, a hallgató számára további tudásvizsgálat írható elő, amelynek sikeres teljesítésével az illetékes kreditátviteli bizottság elismeri az elért tanulási eredményt. (7) A (3) bekezdés szerinti eljárás esetében megfelelő értékelési eljárás keretében – szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati számonkérés formájában – az illetékes kreditátviteli bizottságnak meg kell bizonyosodnia a tudás meglétéről. A számonkérés formáját a tantárgyfelelős javaslatára az illetékes kreditátviteli bizottság határozza meg. A

# 55. § / Informális tudás, munkatapasztalat elismerése / A kreditelismerési eljárás
szóbeli számonkérésen a kreditátviteli bizottságon kívül a tantárgyfelelős is részt vesz. Írásbeli vagy gyakorlati számonkérés esetén a feladatsor összetételét a tantárgyfelelős határozza meg és kéri számon a kérelmező hallgatótól. Amennyiben a hallgató a számonkérése(ke)n nem vesz részt, kérelmét az illetékes kreditátviteli bizottság elutasítja.

# 56. § / Informális tudás, munkatapasztalat elismerése / A kreditelismerési eljárás
56. § (1) A kreditelismerési eljárás a hallgató kérelmére indul. (2) 1 A kérelem benyújtásának határideje a regisztrációs időszak utolsó napja, amelytől külföldi felsőoktatási intézményből beszámítandó tantárgyak, valamint szakirányú továbbképzés és ágazati szabályozáson alapuló részismereti képzés esetében, amennyiben a hallgató a két képzést párhuzamos képzés keretében végzi, valamint az 55. § (1)–(2) bekezdés szerinti esetben az illetékes kreditátvitel bizottság eltérhet úgy, hogy a határidő legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napját megelőző harminc (30) nap. (3) 2 A (2) bekezdésben meghatározott kérelembenyújtási határidőtől eltérően a 6. melléklet 3. § bekezdésében meghatározott idegen szaknyelvi ismeretek elismerésére vonatkozóan a kérelemleadási időszak a szorgalmi időszak utolsó napjáig tart. (4) Más felsőoktatási intézményben teljesített tantárgy(ak) esetében a kérelemhez csatolni kell a korábban teljesített tantárgy kiadó intézmény által hitelesített programját, továbbá a tantárgy teljesítését igazoló kiadó intézmény által hitelesített leckekönyvmásolatot, törzslap-kivonatot, oklevélmellékletet vagy kreditigazolást. Intézményen kívüli szakmai gyakorlat elismerése esetén a munkáltatói igazolást és a munkaköri leírást kell csatolni. (5) Az egyes szakokon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek elismerésére vonatkozóan a kérelemhez a 6. mellékletben meghatározott dokumentumok csatolása szükséges. (6) 1 A kreditelismerési eljárásért a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni, ez alól kivétel a) a kettősvagy többes oklevél kiállításához vezető képzésben (double degree, multiple degree), b) közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) az erre vonatkozó együttműködési megállapodás alapján a program keretében a partner felsőoktatási intézményben teljesített tantárgyak elismerésére vonatkozó kérelem, c) különböző oktatási hálózati együttműködésekben résztvevők esetében, d) valamint az ágazati részismereti képzésben szerzett kreditek elismerése szakirányú továbbképzésben és a szakirányú továbbképzésben szerzett kreditek elismerése ágazati részismereti képzésben. (7) A kérelemről az illetékes kreditátviteli bizottság dönt a kérelem benyújtására vonatkozó határidő lejáratát követő három (3) héten belül. (8) 2 A kreditelismerési határozatban a kapott értékelést vagy az értékelésre történő hivatkozást is rögzíteni kell. (9) A döntést határozatba kell foglalni. (10) A határozat közléséig a hallgató köteles tanulmányi kötelezettségeinek eleget tenni. (11) Átvételt kérő hallgató esetében az átvételét követően az illetékes kreditátviteli bizottság döntése nem vonható vissza. (12) 3 (13) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) az erre vonatkozó

# 56. § / Informális tudás, munkatapasztalat elismerése / A kreditelismerési eljárás
együttműködési megállapodás alapján a program keretében a partner felsőoktatási intézményben teljesítendő tantárgyakat, amennyiben a szerződésben egyértelműen rögzített a tantárgyak megfeleltetése, a hallgató veszi fel, továbbá ő maga vagy – amennyiben az együttműködési megállapodás így rendelkezik, a partneregyetem benyújtja a transcriptet – és a partneregyetemen szerzett érdemjegyeket a Neptunban kell rögzíteni. Ilyen esetben az illetékes kreditátviteli bizottság külön kreditelismerési kérelem benyújtása nélkül automatikusan meghozza a kreditelismerési döntést. A döntést Neptun rendszerüzenetben kell közölni a hallgatóval. Amennyiben a tantárgyak elismerésére az együttműködési megállapodás nem tartalmaz rendelkezéseket, akkor a kreditelismerésről a KÁB az általános szabályok szerint dönt. (14) 4 Az ágazati részismereti képzés és az ezzel párhuzamosan végzett szakirányú továbbképzés közös kreditjeinek befogadásáról a kreditátviteli bizottság külön kreditelismerési kérelem benyújtása nélkül automatikusan meghozza a kreditelismerési döntést. (15) A mesterképzésbe való belépéshez az adott szakra vonatkozóan a szükséges minimális kreditek számának megállapítására szolgáló előzetes kreditelismerési eljárásra vonatkozó szabályokat a Felvételi szabályzat tartalmazza. A külföldi részképzésben teljesített tantárgyak beszámításának szabályai 5

# 57. § / Informális tudás, munkatapasztalat elismerése / A kreditelismerési eljárás
57. § (1) 1 Az Egyetem által szervezett külföldi részképzési program (pl. Erasmus+, CEEPUS, Pannónia Ösztöndíj) keretében a fogadó intézményben teljesített tárgyakat a Tanulmányi megállapodás (Learning Agreement) – kötelező és kötelezően választható tárgyként való tantárgyak beszámítása esetén annak kötelező melléklete – és teljesítés igazolás (transcript) alapján automatikusan el kell ismerni. Amennyiben erre bármely okból nincs lehetőség, az átszámításról az illetékes kreditátviteli bizottság a (3)–(6) bekezdés szerint dönt. (2) 2 Az illetékes kreditátviteli bizottság a Learning Agreement (before mobility) vagy annak módosítása (during mobility) alapján dönt a kreditelismerésről. A döntéstől a teljesítést követően nem lehet eltérni, az ott szereplő tantárgyak beszámítása kötelező. (3) 3 Kötelező vagy kötelezően választható tantárgyak keretére beszámítható minden olyan tantárgy, amelynek képzési célja azonos vagy hasonló. (4) Külföldi részképzésben részt vevő hallgató külföldi egyetemen csak olyan tantárgyat teljesíthet, amelyet itthon még nem teljesített. (5) A teljesített kurzusok igazolását annak kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb nyolc (8) napon belül be kell nyújtani. (6) 4 Az automatikus elismerésről a 56. § (6) bekezdésben foglalt határidőn belül kell döntést hozni. A döntést Neptun rendszerüzenetben kell közölni a hallgatóval. Amennyiben az ügyben az illetékes kreditátviteli bizottság jár el, a döntését Neptun határozatba foglalja. (7) A beszámítást arra a félévre kell elvégezni, amelyik félévben a hallgató külföldi részképzésen vett részt. (8) Az Egyetem hallgatója által külföldi részképzés keretében teljesített és elismert tárgyat úgy kell tekinteni, mintha azt/azokat a hallgató az Egyetemen teljesítette volna. (9) 5 A külföldi részképzésben teljesített tantárgyat úgynevezett akkreditált tantárgyként, a TÜ ügyintéző/koordinátor viszi fel a Neptunba az utolsó külföldi félévet követő félév vizsgaidőszakának utolsó napjáig.

# 58. § / A kreditelismerési eljárás / Szakmai gyakorlat
58. § (1) A szakmai gyakorlat az alapképzésben és mesterképzésben, külső gyakorlóhelyen vagy az Egyetem gyakorlóhelyén teljesítendő részben önálló – az Egyetem és a szakmai gyakorlóhely által közösen meghatározott – hallgatói tevékenység, amelyet a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint a szak tantervének megfelelően terveznek, szerveznek és értékelnek. Gyakorlatigényes szaknak minősül a jogszabályban meghatározott képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat (6) hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak. Szakmai gyakorlat nem csak gyakorlatigényes szakon van, ezen szakokon a szakmai gyakorlat nem éri el a hat (6) hetet. (2) Amennyiben a szakon szakmai gyakorlat elvégzése kötelező, az abszolutórium megszerzéséhez a szakmai gyakorlatot mint tantervi követelményt teljesíteni kell. (3) 1 Hat (6) hét vagy annál hosszabb szakmai gyakorlat esetén az Egyetem és a szakmai gyakorlóhely köteles a TVSZ 2. melléklete szerinti együttműködési megállapodást kötni. Az együttműködési megállapodást, amennyiben erre rendszeresített mintaszerződés van, az Egyetem által kiadott mintaszerződésen, egyéb esetben a JB által jóváhagyott szerződéses tartalommal lehet. Az együttműködési megállapodásban az Egyetem képviseletére a szakmai gyakorlatért felelős TÜ csoportvezető és a szakmai gyakorlatért felelős TÜ ügyintéző/koordinátor jogosult. Hat (6) hetet el nem érő szakmai gyakorlat esetén az Egyetem és a szakmai gyakorlóhely a szakmai gyakorlatért felelős TÜ csoportvezető és a szakmai gyakorlatért felelős TÜ ügyintéző/koordinátor döntése alapján együttműködési megállapodást köthet az Egyetem hallgatóinak szakmai gyakorlata biztosítására. Amennyiben az együttműködési megállapodás megkötése kötelező, érvényesen megkötött együttműködési megállapodás nélkül a szakmai gyakorlat nem kezdhető meg. (4) A szakmai gyakorlóhely kiválasztása a hallgató feladata. (5) 2 A szakmai gyakorlóhellyel kapcsolatos követelményeket, a szakmai gyakorlat időtartamát és a szakmai gyakorlat szervezésének szabályait a TVSZ 2. melléklete és az adott képzési programok határozzák meg. (6) A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az Egyetemen, az Egyetem által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső vagy belső gyakorlóhelyen. A munkaszerződés a szakmai gyakorlóhely és a hallgató között jön létre. Azon munkáltatónál végzett szakmai gyakorlat esetén, amelynél a hallgató foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, a hallgatói munkaszerződést nem szükséges megkötni. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató munkaszerződésének megkötésére, foglalkoztatására vonatkozó előírásokat a Vhr2. tartalmazza. (7) A szakmai gyakorlat során a szakmai gyakorlóhelyen a gyakorlóhely

# 58. § / RENDELKEZÉSEK / A hallgatói teljesítmény értékelésének általános szabályai
szabályainak vagy az Egyetem szabályainak megsértésével megvalósított szabálytalanság gyanúja esetén az Egyetem Etikai Kódexe vagy Fegyelmi és kártérítési szabályzata szerint kell eljárni. (8) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) a szakmai gyakorlatra vonatkozó rendelkezésektől – amennyiben a jogszabály azt megengedi – el lehet térni. Erről az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell. (9) 3 Szakmai gyakorlat kapcsolódhat továbbá szakirányú továbbképzési szakhoz és ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzéshez is. Ettől eltérő részismereti képzésben és vendéghallgatói jogviszonyban – kétoldalú megállapodásokban foglaltak kivételével – szakmai gyakorlatot az egyetem nem szervez és nem kínál. Amennyiben kétoldalú megállapodásban szakmai gyakorlatot az egyetem szervez, annak minden körülményéről és szabályáról a megállapodásban kell rendelkezni. 58/A. § 4 A HALLGATÓI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSÉVEL KAPCSOLATOS

# 59. § / RENDELKEZÉSEK / A hallgatói teljesítmény értékelésének általános szabályai
59. § (1) A képzés során alkalmazandó ismeret-ellenőrzési formákat a tanterv határozza meg. (2) 1 A tantárgyaknál a vizsgára bocsátás konkrét feltételeit, a vizsgakövetelményeket, a hallgató teljesítményértékelésének módját, a hallgató tudásának értékelését ideértve – amennyiben a teljesítmény pontokban vagy százalékos formában kerül mérésre – az egyes érdemjegyekhez tartozó ponthatárokat, vagy százalékos formákat a tárgytematika tartalmazza. (3) A hallgató tudásának értékelése többféle értékelési módszerrel is történhet: diagnosztikus, támogató (formatív), összegző (szummatív) is lehet. Az értékelési módok és alkalmak együttesen is alkalmazhatók. (4) 2 A hallgató teljesítményértékelése a képzési időszak teljes ideje alatt végezhető. Az értékelés történhet folyamatosan vagy egyszeri alkalommal. a) Az órai aktivitás értékelése nem alapulhat olyan versenyeztető szemponton, amely szerint valamely hallgató vagy hallgatói csoport teljesítményének értékelése más hallgató vagy hallgatói csoport aktivitásának automatikus leértékelésével jár. (4a) 3 A tantárgy értékelési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy amennyiben a hallgató az 52. § (7) bekezdése szerinti 25%-os hiányzási arányt nem haladta meg, számára az értékelés során tényleges lehetőség biztosított legyen a tárgytematika által meghatározott legmagasabb érdemjegy elérésére. (5) A 61. § (7) bekezdés szerinti esetekben és szabályok alapján a hallgató a vizsgára bocsátás feltételeinek teljesítése után a vizsgaidőszakon kívül is vizsgázhat. (6) Ahol a tárgytematika a vizsgára bocsátást feltételhez köti és ezt a hallgató nem teljesíti, a tantárgyat csak tantárgyújrafelvétel keretében teljesítheti. A tantárgy ebben az esetben vizsgakurzusként nem teljesíthető. (7) Ahol a tárgytematika a vizsgára bocsátást feltételhez köti és ezt a hallgató teljesíti, azonban a vizsgakövetelményeket nem teljesíti, akkor a tárgyat teljesítheti vizsgakurzus vagy tantárgyújrafelvétel keretében. Ha a tárgyat tárgyújrafelvétel keretében teljesíti, akkor a vizsgára bocsátás feltételeit az adott félév kritériumainak megfelelően újra teljesítenie kell (beleértve a vizsgára bocsátás feltételéül előírt aláírás megszerzését is, amennyiben az elő van írva mint vizsgára bocsátási feltétel). Gyakorlati jeggyel záruló tárgynál tárgyújrafelvétel esetén mindenképpen újra teljesíteni kell a gyakorlati jegy megszerzésének feltételeit (beleértve az aláírás megszerzését is, amennyiben az elő van írva). (8) A tantárgyak főbb értékelési formái a következők: a) Gyakorlati jegyet írhat elő a tanterv, ha a tantárgy elméleti anyagának gyakorlati alkalmazása és az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából szükséges és lehetséges. A tantárgy tanulmányi követelményeinek szorgalmi időszakban megvalósuló folyamatos értékelésén alapul, megállapítása a tanórán tett

# 59. § / RENDELKEZÉSEK / A hallgatói teljesítmény értékelésének általános szabályai
írásbeli és/vagy szóbeli számonkéréssel, írásbeli dolgozattal, otthoni munkával készített feladat értékelésével vagy ezek kombinációjával történik. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak a szorgalmi időszakban és a vizsgaidőszak első hetében kell teljesítenie. Értékelése ötfokozatú minősítéssel történik és van kreditértéke. A nem kritériumkövetelményű testnevelés tantárgy értékelése háromfokozatú minősítéssel történik és van kreditértéke. b) A vizsga valamely tantárgy félévi anyagának számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, továbbá arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. A vizsga a tárgytematikában meghatározottan időben akár több elkülönülő részből is állhat (pl. negyedéves vizsgák formájában), amely alkalmak vizsgaeredményeinek összértéke egy vizsgajegyet ad eredményül. A vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik és van kreditértéke. A vizsgajegy a vizsgaidőszaki szóbeli vagy írásbeli vizsga vagy ezek kombinációjával történő számonkérésen alapul. Vizsgajegyet kell adni abban az esetben is, ha a tantárgy számonkérése a szorgalmi időszaki folyamatos és a vizsgaidőszaki egyszeri teljesítmény mérés kombinációjával, azaz a félévközi folyamatos értékelés és a vizsgaidőszaki írásbeli és/vagy szóbeli vizsga együttes alkalmazásával valósul meg. c) Az aláírás a kritériumkövetelmények teljesítésének igazolására szolgál és nincs kreditértéke. Az aláírás megállapítása kritériumtárgy esetében a kritériumkövetelmény szorgalmi és/vagy vizsgaidőszakbeli írásbeli és/vagy szóbeli számonkérésével és teljesítésével történik a tárgytematikában foglaltak szerint. d) A szigorlat több tantárgy integrált számonkérését jelenti. Letételére legkorábban a szigorlat anyagát jelentő tantárgyak utolsó vizsgájának teljesítését és/vagy gyakorlati jegyének megszerzését követően kerülhet sor. A szigorlat egy olyan speciális kritériumtárgy, amelynek az értékelése vizsgajeggyel és ötfokozatú minősítéssel történik és nincs kreditértéke. e) Az adott szak tantervétől függően a specializációt/szakot lezáró komplex vizsga a végbizonyítvány megszerzése előtt közvetlenül teljesítendő vizsgatípus, ami nem azonos az f) pontban említett záróvizsga részét képező komplex vizsgával. f) A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből állhat (valamennyi záróvizsgarész együttesen a továbbiakban: záróvizsga): szakdolgozat megvédéséből – amely során a hallgató a szakdolgozathoz kapcsolódó kérdésekre válaszol és reflektál a kapott bírálat(ok)ra –, portfólió-alapú szóbeli feleletből, továbbá szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből (komplex vizsga, ami nem egyenlő az e) pont szerinti komplex vizsgával, hanem a záróvizsga részét képező

# 59. § / RENDELKEZÉSEK / A hallgatói teljesítmény értékelésének általános szabályai
teljesítményértékelési mód), tanári mesterképzés esetén tanári portfólió bemutatásából. A záróvizsga célja, hogy az oklevél megszerzéséhez szükséges ismereteket, készségeket, képességeket ellenőrizze, értékelje és megbizonyosodjon arról, hogy a hallgató a tanult ismereteket alkalmazni tudja. (9) A tantárgyak lezárása történhet gyakorlati jeggyel, vizsgajeggyel vagy aláírással. (10) A tantárgyak főbb értékelési formái közül (gyakorlati jegy, vizsgajegy, aláírás) egy tantárgyból csak egyféle értékelési forma írható elő. (11) 1 A hallgató teljesítményének értékelése: a) ötfokozatú minősítés esetén: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) érdemjeggyel vagy aa) az ötfokozatú érdemjegyet százalékos teljesítmény alapján az alábbiak szerint kell egységesen megállapítani: 51–66% elégséges (2), 67–76% közepes (3), 77–86% jó (4), 87% felett jeles (5). A jelen Szabályzat 7. számú melléklete tartalmazza a magyar érdemjegyek, az ECTS-minősítések és a nemzetközi osztályzatok közötti átváltás szabályait vagy b) háromfokozatú minősítés esetén: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) minősítéssel vagy c) aláírással (aláírva, aláírás megtagadva) történik. (12) A hallgató kötelező szakmai gyakorlatát a tantervi előírásoknak megfelelően kell értékelni, ahhoz a tanterv szerint kreditet kell rendelni. (13) A hallgató munkájának – adott tantárgyra vonatkozó számonkérés esetén – minősítésében nem tehető különbség attól függően, hogy milyen finanszírozási formában, milyen munkarendben, milyen nyelven, melyik képzési helyen vagy vendéghallgatóként folytat-e tanulmányokat az Egyetemen. Amennyiben adott tantárgyból ugyanazon oktatási időszakban vizsgakurzus is meghirdetésre kerül, annak óralátogatási és félévközi követelményei eltérőek lehetnek. (14) Amennyiben az adott félévben az adott tantárgyból több kurzus kerül meghirdetésre, a tantárgyfelelősnek biztosítania kell minden érintett hallgató számára az egységes óralátogatási és félévközi értékelési követelményeket. (15) A hallgató minden szerzői jog hatálya alá tartozó munkájában tartózkodnia kell a tudományos hivatkozás szabályainak megsértésétől. A tudományos hivatkozás szabályainak megsértése és/vagy plágium esetén a hallgató ellen a Plágiumszabályzat és az Etikai Kódex rendelkezéseinek megfelelően az érintett oktató etikai eljárás kezdeményez. Amennyiben az Etikai Bizottság megállapítja az etikai vétség elkövetését, és a cselekményt, magatartást, mulasztást mérlegelési jogkörében olyan súlyúnak ítéli, a hallgató ellen a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat alapján fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

# 60. § / A hallgatói teljesítmény értékelésének általános szabályai / Jegymegajánlás
60. § (1) Az oktató a hallgató szorgalmi időszakban nyújtott teljesítménye alapján vizsgával záruló tantárgy esetén vizsgajegyet ajánlhat meg. (2) A jegymegajánlás lehetőségét a tárgytematikában fel kell tüntetni. (3) 1 A megajánlott vizsgajegyet az oktató a szorgalmi időszak utolsó napjáig köteles rögzíteni a Neptunban. Ezt követően a vizsgajegy visszavonására nincs lehetőség. (4) 2 A megajánlott vizsgajegyet a hallgató a Neptunban a vizsgaidőszak második hetének utolsó napjáig fogadhatja el. Ezt követően az elfogadásra és annak visszavonására nincs lehetőség. (4a) 3 Amennyiben a tantárgy számonkérése a félévközi folyamatos értékelés és a vizsgaidőszaki írásbeli és/vagy szóbeli vizsga együttes alkalmazásával valósul meg, az érdemjegybe beleszámító szorgalmi időszaki részteljesítmények eredményét az oktató a szorgalmi időszak utolsó munkanapjáig köteles közzétenni. (5) Megajánlott vizsgajegyet a jegymegajánlás félévében nem lehet javítani, azonban a hallgató újabb tantárgyfelvétel keretében javíthatja a megajánlott jegyet. (6) 4 Amennyiben a hallgató nem nyilatkozik a megajánlott jegy elfogadásáról vagy elutasításáról, vagy a megajánlott jegyet nem fogadja el, az esetben a tantárgyat megajánlott jeggyel nem teljesítette és a tantárgyat csak vizsgával teljesítheti. Amennyiben a hallgató jeles (5) megajánlott jegy esetén nem rögzíti az elutasítást, a tanulmányi adminisztrációt végző szervezeti egység – kizárólag jeles (5) megajánlott jegy esetén – jogosult az elfogadást rögzíteni. Az „5” érdemjegytől eltérő megajánlott jegy utólagos elfogadására méltányosság keretében sincs lehetőség, kivéve a külföldi részképzésben résztvevő hallgatóknak. (7) Jegymegajánlás útján szerzett vizsgajegyről vizsgalapot kell kiállítani az általános szabályoknak megfelelően.

# 61. § / A hallgatói teljesítmény értékelésének rendje / A vizsgák szervezése
61. § (1) A tanév időbeosztása tartalmazza az adott szorgalmi időszakhoz kapcsolódó vizsgaidőszak kezdőés zárónapját. (2) A vizsganapok kijelöléséért, a vizsgára történő jelentkezés idejének és módjának közzétételéért, a vizsgaidőpontok koordinálásáért a tantárgyat gondozó intézet vezetője felel. (3) 1 Vizsga csak munkanapra szervezhető. A vizsgák szervezése szempontjából a szombat munkanapnak minősül. Vizsga valamennyi munkarend esetében szombati napra is hirdethető. (4) 2 Intenzív heti tárgyból, valamennyi előírt foglalkozás teljesítése után a vizsgaidőszakon kívüli időpontra is hirdethető vizsga. (5) 3 A vizsgaidőszak tervezésekor a hallgatói létszámra figyelemmel úgy kell a vizsgákat meghirdetni, hogy egy tárgyból egy vizsgaidőszakban minden hallgató három (3) vizsgaalkalom közül legalább egy (1) alkalmat választhasson úgy, hogy a vizsgázók létszámának meghatározásakor a tantárgyat felvett hallgatói létszám legalább 125%-ának megfelelő helyet kell biztosítani az összvizsga alkalmak vonatkozásában. A létszámtervezésénél a sikertelenül vizsgázó hallgatók létszámával is tervezni kell. Amennyiben egy adott tárgyból három (3) vizsgaalkalmat hirdetnek, az egyes vizsgaalkalmak között legalább öt (5) munkanapnak el kell telnie. Amennyiben egy adott tárgyból több mint három (3) vizsgaalkalmat hirdettek, akkor legalább három (3) vizsgaidőpont esetén kell az egyes vizsgaalkalmak között legalább öt (5) munkanapot biztosítani. Amennyiben a vizsgát az intézet nem szabályosan hirdette meg, jelen bekezdés szerint új vizsgaalkalmat kell meghirdetni. Jelen bekezdésben meghatározott vizsgák közötti munkanapok számától eltérni csak a záróvizsgázó hallgatók számára meghirdetett vizsgáknál lehetséges azzal, hogy esetükben az egyes vizsgaalkalmak között legalább három (3) munkanapnak el kell telnie. (6) A tantárgyat gondozó intézet a Neptunban közzéteszi: a) 4 az egyes vizsgák időpontjait, b) a vizsgáztatásban közreműködő oktatók nevét. (7) 5 Adott félévben az adott félév vizsgaidőszakán kívül is lehet vizsgát tenni az alábbi esetekben a Félévzárás eljárásrendje, vizsgák és záróvizsgák megszervezésének rendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben foglaltak szerint: a) a részidős képzések tantárgyai, b) 6 a projekttantárgyak vizsgái, intenzív heti tantárgyak vizsgája, d) a szakirányú továbbképzésben, e) jogszabályon alapuló részismereti képzésben, f) kedvezményes tanulmányi rend keretében a 92. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, g) kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree), h) 1 különböző oktatási hálózati együttműködésben résztvevők esetében, i) külföldi vendéghallgatók esetében, j) idegen szaknyelvi kompetencia tantárgy esetében, k) 2 különbözeti vizsgák tantárgyai esetén azok számára, akik a tárgyat különbözeti

# 61. § / A hallgatói teljesítmény értékelésének rendje / A vizsgák szervezése
tárgyként veszik fel, l) az illetékes dékán engedélyével, ha a hallgató szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni vizsgaidőszakban a vizsgakötelezettségének, m) szigorlati vizsga nem záróvizsgázó (vagyis adott félév záróvizsgaidőszakára bejelentkezett) hallgatói kör esetén a záróvizsgaidőszakban is letehető. n) 3 osztatlan képzésben a dékán által kiválasztott tantárgyak esetében (8) A (6) bekezdésben meghatározott információkat a szorgalmi időszak vége előtt legalább három (3) héttel közzé kell tenni azzal, hogy a (7) bekezdésben meghatározott esetekben, három (3) munkanappal a vizsga előtt kell közzétenni. (9) 4 Gyakorlati jeggyel záruló hallgatói teljesítményértékelés esetén a számonkérések időpontját az oktató az adott tantárgy óráján közli a hallgatókkal a számonkérést megelőzően legalább három (3) munkanappal. Ezt a szabályt szakirányú továbbképzés és executive degree képzések esetén nem kell alkalmazni. (10) A vizsganapokat a tantárgy felelős oktatója vagy vizsgáztatója adja meg. A vizsgaidőpontokat úgy kell megadni, hogy a hallgatók a vizsgákat megfelelően elosztva tehessék le, és legyen lehetőségük a sikertelen vizsgák megismétlésére. A vizsgaidőpontokat úgy kell kijelölni, hogy a hallgatónak legalább három (3) napos felkészülési ideje legyen a sikertelen vizsgát követő javítóvizsgára való felkészüléshez. (11) A Neptunban rögzített vizsgaidőpont legkésőbb a vizsga kezdési időpontja előtt 36 órával halasztható az eredetileg kiírt időpontnál későbbi vizsgaidőpontra. Erről a tantárgyat felvett hallgatókat értesíteni kell. (12) Amennyiben tantárgy vagy egyéb tantervi követelményt jelentő hallgatói tevékenység szervezésére és teljesítésére a tanéven kívül kerül sor, azt a közvetlenül utána következő félévre kell beszámítani és tantárgy esetén ebben a félévben kell azt a hallgatónak felvennie. Ebben az esetben a tantárgyat meg kell hirdetni akkor is, ha egyébként az adott tantárgyat az Egyetem a következő félévben nem hirdetné meg. (13) 5 A vizsgák, félévközi értékelések lebonyolítása a tárgyat gondozó intézet feladata. Fogyatékossággal élő hallgató esetén a vizsga megszervezéséhez a Hallgatói Wellbeing és Közösség Központ a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzata szerint szakmai segítséget nyújt. (14) Online vizsga esetén a vizsga rendjét az oktatási rektorhelyettes rendelkezésben határozza meg. (15) A vizsgára való jelentkezés idejét a tanév időbeosztása tartalmazza.

# 62. § / A vizsgák szervezése / A vizsgajelentkezés
62. § (1) A hallgató a Neptunban megadott határidőre a Neptunon keresztül köteles vizsgára jelentkezni. (2) 1 A hallgató akkor jelentkezhet vizsgára, ha az előtanulmányi feltételeket és a tantárgy szorgalmi időszakra előírt követelményeit maradéktalanul teljesítette, továbbá, ha nincs az adott félévben önköltség, és egyéb díjfizetési vagy visszafizetési hátraléka, (3) 2 Vizsgajelentkezését a hallgató legkésőbb a vizsga kezdete előtt 24 órával módosíthatja, amennyiben a határidő nem munkanapra esik, a módosítás határideje a vizsga kezdete előtt 72 óra. (4) A vizsgára jelentkezést a tárgyat gondozó intézet fogadja el. (5) A hallgató az elfogadott vizsgaidőpontban és helyszínen, a vizsga méltóságához illő állapotban és ruházatban köteles a vizsgán megjelenni és azt teljesíteni, ellenkező esetben a vizsgáztató megtagadhatja a hallgató vizsgáztatását, amely igazolatlan távollétnek minősül. (6) Amennyiben a hallgató nem jelenik meg a vizsgán, az igazolatlan távollétnek minősül. (7) Az igazolatlan távolmaradás hátrányos következményeit, így különösen a pótlási lehetőségek csökkenését, a további vizsgaidőpontok telítettségét, a feltételek esetleges változását a hallgató köteles viselni. Igazolatlan távollét esetén a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. (8) A vizsgáról történő igazolatlan távolmaradás esetén a foglalkozásról történő távolmaradás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a távolmaradást legkésőbb a vizsga napját követő öt (5) munkanapon belül kell igazolni, és elfogadás esetén az nem minősül igazolatlan vizsgáról távolmaradásnak.

# 63. § / A vizsgák lebonyolítása / Általános szabályok
63. § (1) Az Egyetem a vizsgát főszabály szerint maga szervezi meg. Más felsőoktatási intézményekkel együttműködésben szervezett képzések esetén az Egyetem dönthet úgy, hogy a vizsgákat az együttműködő felsőoktatási intézménnyel közösen szervezi. Ez esetben amennyiben az Egyetem és az együttműködő felsőoktatási intézmény a jelen §-ban foglalt szabályoktól el kíván térni, akkor erről megállapodásban rendelkezik. Az eltérő szabályokat a hallgató számára a vizsgák rendjének közzétételére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni. (2) Amennyiben a hallgató más felsőoktatási intézményben is vizsgát kíván tenni, magának kell saját vizsgarendjét megszerveznie, és esetleges ütközés esetén a vizsgákra kijelölt időpontokon túlmenően más időpontot az Egyetem kérelem esetén sem biztosít. (3) A vizsga lehet írásbeli vagy szóbeli vizsga, amelyet főszabály szerint személyes megjelenést igénylő formában kell megszervezni, az ettől való eltérést az oktatási rektorhelyettes rendelkezésben adja ki. A vizsga módját a tárgytematika határozza meg. (4) Az esetlegesen szükséges informatikai feltételeket, a megjelenés pontos időpontját és a bejelentkezés módját az intézet előzetesen meghatározza és tájékoztatóban közli a hallgatóval. A meghatározott időpontban a hallgató köteles rendelkezésre állni és a meghatározott módon és időben a vizsgára bejelentkezni. (5) A vizsgákon a személyazonosság ellenőrzése kötelező. (6) A vizsgát megelőzően a hallgató azonosítását el kell végezni. Amennyiben az azonosítás sikertelen, a hallgató a vizsgát nem kezdheti meg. (7) A személyazonosság ellenőrzését követően ismertetni kell a vizsga szabályait, a rendelkezésre álló időt, írásbeli vizsga esetén a vizsgadolgozatokba történő betekintés módját, valamint a szabályok megszegésének következményeit. (8) 1 A szóbeli vizsgák nem nyilvánosak, azokon hangvagy képfelvétel csak az oktató vagy felügyelő és a résztvevő hallgató(k) együttes hozzájárulásával és az adatvédelmi szabályok betartásával készülhet. A vizsga időtartama alatt a vizsgázókon, oktatón vagy felügyelőn kívül más nem tartózkodhat a teremben, de amennyiben a biztonságos lebonyolítás érdekében szükséges, jelen lehet olyan személy is, aki a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős. A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért az oktató vagy a felügyelő a felelős. (9) A vizsgára – amennyiben a tárgytematika tartalmazza – a tárgytematika szerint megadott idő áll a vizsgázó rendelkezésére. Amennyiben a tárgytematika nem tartalmazza a vizsgára rendelkezésre álló időt, azt legkésőbb a vizsga kiírása során közölni kell a hallgatóval. (10) A vizsgához szükséges, a szabályok szerint jelzett eszközön kívül más eszköz (így például könyv, papír, harmadlagos technikai eszköz) nem lehet a közvetlen vizsgakörnyezetben. (11) A vizsga folyamán a vizsgázó senkitől nem kérhet segítséget, a vizsga ideje

# 63. § / A vizsgák lebonyolítása / Általános szabályok
alatt – kivéve, ha a vizsga rendje ezt igényli – más személyekkel semmilyen módon nem kommunikálhat, a vizsga során más személyt nem helyettesíthet vagy valaki más őt nem helyettesítheti. (12) A vizsgafeladatlap, a vizsgafeladat és a vizsga megvalósulásának hallgató általi rögzítése és/vagy a rögzített dokumentum továbbítása, eltárolása tilos. (13) Szabálytalanság esetén az oktató felszólítja a hallgatót a szabálytalanság abbahagyására. Amennyiben indokoltnak tartja, megszakíthatja a hallgató vizsgáját és felszólíthatja a vizsgahelyszín, vizsgafelület elhagyására, vagy fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén megszakíthatja a hallgató vizsgáját és fegyelmi vétség szintjét elérő szabálytalanság gyanúja esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet. Amennyiben az oktató megszakítja a hallgató vizsgáját, a hallgató köteles a vizsgát abbahagyni, a vizsgahelyszínt, vizsgafelületet elhagyni. Amennyiben az oktató megszakítja a hallgató vizsgáját, de fegyelmi eljárást nem kezdeményez, a vizsgát úgy kell tekinteni, mintha a hallgató a vizsgán igazolatlanul nem jelent volna meg, a hallgató egy vizsgaalkalmat elveszít, de a hallgató számára érdemjegy nem adható. Amennyiben az oktató megszakítja a hallgató vizsgáját és fegyelmi eljárást kezdeményez, a vizsgát úgy kell tekinteni, mintha a hallgató a vizsgán igazolatlanul nem jelent volna meg, a hallgató egy vizsgaalkalmat elveszít, és a hallgató számára a fegyelmi eljárás végleges lezárultáig érdemjegy nem adható, viszont a fegyelmi bizottság döntésének megfelelően a határozat véglegessé válását követően az abban foglaltak szerint kell eljárni. (14) A vizsga rendje ellen kifogás kizárólag az értékelésre vonatkozó döntés elleni jogorvoslati kérelemben támadható meg. A felülbírálati eljárás végén a Felülbírálati Bizottság döntésének megfelelően a határozat véglegessé válását követően az abban foglaltak szerint kell eljárni. (15) Ha a vizsgát az Egyetem érdekkörében felmerülő bármilyen rendkívüli esemény (technikai probléma, vis maior stb.) megzavarja, a vizsgát fel kell függeszteni és a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni vagy a vizsgát meg kell ismételni. Ha a vizsgát a hallgató érdekkörében felmerülő bármilyen rendkívüli esemény (technikai probléma, vis maior stb.) megzavarja, az Egyetem a vizsgát nem köteles megismételni. (16) Jelen §-ban foglaltakat a gyakorlati jeggyel záruló hallgatói teljesítményértékelésre, valamint az (1)–(2) bekezdés kivételével a félévközi részfeladatok számonkérésére egyaránt alkalmazni kell.

# 64. § / Általános szabályok / A személyes megjelenést igénylő vizsgák szabályai
64. § (1) Személyes megjelenést igénylő vizsga kizárólag a képzés helyszínén szervezhető azzal, hogy a képzés helyszínétől eltérő képzési helyen tanulmányokat folytató hallgató saját felelősségére a másik képzési helyen tartandó vizsgára is bejelentkezhet. (2) Személyes megjelenést igénylő vizsga esetén a vizsgázónak a vizsga megkezdése előtt legalább harminc (30) perccel a kijelölt helyszínen meg kell jelennie. (3) Azon helyiséget, ahol a vizsgázó vizsgázik, csak rendkívül indokolt esetben az oktató vagy a felügyelő engedélyével hagyhatja el, azonban a rendelkezésre álló idő a kieső idővel nem hosszabbodik meg. A vizsga helyszínének saját akaratból történő elhagyása nem eredményezi a rendelkezésre álló idő meghosszabbítását. (4) A vizsgahelyszín biztosítása az Egyetem feladata, amelyet a tantárgyat gondozó intézet szervez meg. (5) A hallgató az oktató vagy a felügyelő felszólítására személyazonosságát személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél bemutatásával köteles igazolni. (6) A vizsgát a tájékoztatóban megadott módon kell teljesíteni. (7) Személyes megjelenést igénylő írásbeli vizsgák (1)–(6) bekezdésen túli további szabályai: a) A számítógépes vizsga teljesítéséhez szükséges helyszínt a tantárgyat gondozó intézet szervezi meg, az informatikai feltételeket az Egyetem biztosítja. A feladatsor biztosítása a tárgyat gondozó intézet feladata. b) A vizsga előtt a hallgató az arra kijelölt helyen köteles várakozni, és a terembe az ülésrend kialakítása és a vizsga megkezdése céljából az oktató vagy felügyelő felszólítására léphet be. c) Az ülésrendet úgy kell kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne segíthessék és ne zavarják. Az ültetési rendet a tárgyat gondozó intézet határozza meg, amelyet a hallgató köteles tudomásul venni. d) A vizsgafeladatok megoldását az oktató vagy a felügyelő jelzésére lehet elkezdeni. A vizsga megkezdésének időpontját az oktató vagy a felügyelő rögzíti a jelenléti íven. A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani. e) Az oktató vagy a felügyelő kikötheti, hogy az Egyetem által kinyomtatott feladatlapon, valamint az Egyetem bélyegzőjének lenyomatával ellátott pótlapokon lehet dolgozni vagy vázlatot, jegyzetet készíteni. f) Az írásbeli munkát tollal kell elkészíteni. Piros tollal nem lehet dolgozni. Az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak, azokat egymás között nem cserélhetik, egymásnak kizárólag az oktató vagy a felügyelő engedélyével adhatják át. g) A vizsgán a vizsgázókat nem lehet felügyelet nélkül hagyni, valamint a hallgatónak a vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagynia, és azt is egyidejűleg csak egy hallgatónak. A helyiséget elhagyó hallgató a vizsgadolgozatát az oktatónak vagy a felügyelőnek köteles leadni, aki a távozás és a visszaérkezés pontos

# 64. § / A személyes megjelenést igénylő vizsgák szabályai / Online vizsgák szabályai
idejét rávezeti a jelenléti ívre. h) A vizsgán a vizsgalap megoldására rendelkezésre álló idő leteltét az oktató vagy a felügyelő jelzi, ekkor a munkát be kell fejezni. i) A hallgató a vizsga végeztével az oktató vagy a felügyelő részére átadja a dolgozatot. j) Az oktató vagy a felügyelő aláírja a jelenléti ívet. k) A javítandó vizsgadolgozatokat a tantárgyat gondozó intézet juttatja el a javító oktatókhoz. (8) Személyes megjelenést igénylő szóbeli vizsgák (1)–(6) bekezdésen túli további szabályai: a) A vizsga előtt a vizsgázó az arra kijelölt helyen köteles várakozni, és a vizsgaterembe a vizsga megkezdése céljából az oktató vagy a vizsgabizottság elnöke felszólítására léphet be. b) Szóbeli vizsga alkalmával a hallgatónak a Neptunból teljesítési lapot kell nyomtatnia, amely a vizsgán szerzett érdemjegy utólagos igazolására szolgál. A teljesítési lapot a szóbeli vizsga végén, az oktató aláírását követően a hallgató részére át kell adni. Teljesítési lap hiányában a hallgató csak a kifejezett kérésére vizsgáztatható le, amely esetben a hallgató visszavonhatatlanul lemond arról a jogáról, hogy papíralapú egyedi igazolást kaphasson az adott vizsgán szerzett minősítéséről. (9) Jelen §-ban foglaltakat a gyakorlati jeggyel záruló hallgatói teljesítményértékelésre, valamint a (2) bekezdés kivételével a félévközi részfeladatok számonkérésére egyaránt alkalmazni kell.

# 65. § / A személyes megjelenést igénylő vizsgák szabályai / Online vizsgák szabályai
65. § (1) Amennyiben a szerint online vizsga is szervezhető, úgy az online vizsga kizárólag az Egyetem által használt alkalmazás felhasználásával az oktatási rektorhelyettes által kiadott speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsgák rendjére vonatkozó rendelkezés alapján és jelen §, valamint a rendelkezéseinek megfelelően bonyolítható. (2) Online vizsga a rendszer által meghatározott időpontban kezdhető meg. (3) Fülhallgató, fejhallgató a vizsga alatt nem használható, aminek az ellenőrzésére a vizsga időtartama alatt a vizsgáztató jogosult kivéve, ha azt a vizsgáztató kifejezetten kéri. (4) A vizsgához szükséges eszközöket a vizsgák időtartama alatt letakarni, lenémítani nem lehet. (5) A vizsga helyszínén a bejelentkezéstől a vizsgafolyamat lezárultáig más személy nem tartózkodhat (kijelentkezés vagy kijelentkeztetés). (6) A vizsgahelyszínt a vizsgázó nem hagyhatja el. (7) Az online írásbeli vizsga (1)–(6) bekezdésen túli további szabályai: a) A hallgató személyazonosságának megállapítása érdekében az Egyetem a Cusman kód megadását írja elő. A vizsga kizárólag a sikeres azonosítást követően kezdhető meg. b) A vizsga során kizárólag az Egyetem által használt alkalmazáson keresztül biztosított vizsgadolgozaton lehet dolgozni. c) A vizsgadolgozatot a tájékoztatóban meghatározottak szerinti helyre és módon kell elmenteni, továbbítani, vagy a vizsgát a vizsgadolgozat alkalmazáson keresztül megvalósuló beküldésével kell lezárni. d) Amennyiben az adott vizsga szabályai képés/vagy hangközvetítést írnak elő, úgy a vizsgafolyamat alatti bármely okból történő megszakadása esetén, amennyiben a vizsga megszakadása több, mint húsz (20) másodpercig tart, azaz a hallgató több, mint húsz (20) másodpercre elveszíti az internetkapcsolatot, az oktató vagy a teremfelügyelő a vizsgát felfüggeszti és a további vizsgaszakaszról a hallgatót kizárja. Ez esetben a hallgató a vizsgát nem folytathatja és az oktatónak a vizsgadolgozat értékelését az addig teljesített és bizonyítottan dokumentált munka alapján kell elvégezni. (8) Az online szóbeli vizsga (1)–(6) bekezdésen túli további szabályai: a) A vizsga kizárólag élő videókép és hang egyidejű átvitelével valósítható meg. b) A vizsga megkezdése előtt a hallgató személyazonosságának az ellenőrzése céljából a vizsgázó oly módon köteles felmutatni a kamerába a személyazonosításra alkalmas arcképes, érvényes igazolványát, hogy az azonosításra alkalmas legyen. A vizsga kizárólag az alkalmazásba történő sikeres belépést, majd személyi azonosítást követően kezdhető meg. c) A vizsgáztató bármikor kérheti, hogy a vizsgázó az általa használt eszköz kamerájával pásztázza körbe környezetét vagy közelről mutassa meg az ott található tárgyakat. A vizsgázó a kérésnek késedelem nélkül köteles eleget tenni. d) Amennyiben a vizsga bármely félnél felmerült technikai probléma miatt

# 65. § / Online vizsgák szabályai / Speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsga
megszakad, az oktató vagy a vizsgabizottság egymás után még legfeljebb két (2) alkalommal köteles megkísérelni a hallgató újrahívását. Ez esetben a vizsgáztató dönti el, hogy a hallgató folytatja a tételt vagy újrakezdi másik tétel húzásával. (9) Jelen §-ban foglaltakat a gyakorlati jeggyel záruló hallgatói teljesítményértékelésre, valamint a félévközi részfeladatok számonkérésére egyaránt alkalmazni kell.

# 66. § / Online vizsgák szabályai / Speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsga
66. § (1) A 63. § –66. § -okban foglaltak mellett az online vizsgafelügyelettel megvalósuló szabályozott környezetben (a továbbiakban: speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsga) szervezett vizsgákra a jelen § szabályait kell alkalmazni. (2) Amennyiben az oktatási rektorhelyettes így rendelkezik, a vizsgákat speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsga formájában kell lebonyolítani. (3) Speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsga alkalmával kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi rendelkezések szigorú betartására, és a vizsga annak biztosítása mellett szervezhető és tartható meg. (4) A hallgatónak biztosítani kell a vizsgarendszer által meghatározott technikai feltételeket. Ennek hiányában speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsganem tehető. (5) A vizsgát megelőzően a hallgató azonosítását el kell végezni. Amennyiben a hallgató azonosítása sikertelen, a hallgató a speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsgát nem kezdheti meg és a vizsgát – amennyiben az adott tárgyból hagyományos vizsga is szervezett – hagyományos vizsga formájában kell letennie. (6) A vizsgahelyszín körbemutatása a vizsga megkezdésének feltéte. (7) A speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsga alatt a teremfelügyelő folyamatosan figyeli a hallgató munkavégzését, az eszközökkel való kapcsolat megfelelőségét, ellenőrizheti a személyazonosságot az előírtak szerint. (8) A vizsgaszoftver nem futtatható virtuális gépből. A virtuális gépet a vizsgarendszer érzékeli, és a vizsgából a vizsgázót kizárja. A virtuális gépből való futtatás vizsgacsalásnak minősül. (9) A speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsga részleteit az oktatási rektorhelyettes által kiadott rendelkezés tartalmazza. (10) Jelen §-ban foglaltakat a gyakorlati jeggyel záruló hallgatói teljesítményértékelésre, valamint a félévközi részfeladatok számonkérésére egyaránt alkalmazni kell.

# 67. § / Igazolás a vizsga elmulasztása miatt / A hallgató féléves teljesítményének értékelése
67. § (1) Amennyiben a hallgató szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan, a hallgató önhibáján kívüli ok bekövetkezése miatt a vizsgán nem jelent meg, igazolással élhet. (2) 1 Az igazolási kérelmet a vizsga napját követő öt (5) munkanapon belül a Neptunban kell benyújtani. Az igazolási kérelmet nem helyettesíti egyéb (pl. Esélyegyenlőségi Bizottság által kiadott) általános döntés. (3) 2 Az igazolás tárgyában a tantárgyfelelős, záróvizsga esetén a szakfelelős dönt. (4) A döntést három (3) munkanapon belül meg kell hozni. (5) A döntést Neptun rendszerüzenetben kell közölni a hallgatóval. (6) 1 Az igazolt távollét tényét a vizsgát szervező intézet köteles a döntéssel egyidejűleg a Neptunban rögzíteni. (7) Az igazolási kérelem elutasítása ellen nincs helye jogorvoslatnak. (8) Jelen §-ban foglaltakat a gyakorlati jeggyel záruló hallgatói teljesítményértékelésre, valamint a félévközi részfeladatok számonkérésére egyaránt alkalmazni kell.

# 68. § / Igazolás a vizsga elmulasztása miatt / A hallgató féléves teljesítményének értékelése
68. § (1) A vizsga megkezdését követően a vizsga hallgató akaratából történő felfüggesztésére nincs lehetőség. Miután a hallgató a vizsgát megkezdte – szóbeli vizsga esetén a tételt kihúzta, a kérdést megkapta, írásbeli vizsga esetén a jelenléti ívet aláírta, vagy a vizsgafeladatot megkapta (az időben elsőként bekövetkező), a vizsgafelületre belépett –, a hallgató teljesítménye alapján kötelezően érdemjegyet szerez. Ez alól kivétel, ha az oktató vagy a felügyelő a vizsgát szabálytalanság miatt szakítja meg. (2) A vizsgaértékelést a Neptunban kell rögzíteni. (3) A tantárgyakra kapott érdemjegy értékelése a hallgató kérésére elégtelenre (nem megfelelt minősítésre) nem rontható. (4) Vizsgakövetelményű tantárgy esetén ha a hallgató: a) a vizsgára bocsátás feltételeit nem teljesítette, a Neptunba a „megtagadva” bejegyzést kell tenni, b) a vizsgára bocsátás feltételeit teljesítette, a Neptunba a „vizsgára jelentkezhet” jelölés kerül, c) a vizsgára bocsátás feltételeit teljesítette és a vizsgára a Neptunban bejelentkezik, de azon nem jelenik meg, vagy be sem jelentkezik a vizsgára, akkor a Neptunba „nem vizsgázott” bejegyzés kerül, d) a vizsgára bocsátás feltételeit teljesítette,a vizsgát megkezdte, a Neptunba érdemjegy bejegyzés kerül, e) bejelentkezett a vizsgára (szigorlat és specializációt/szakot lezáró komplex vizsgára vonatkozóan egyaránt), de nem jelent meg, a Neptunba a „nem jelent meg” (N.J.M.) jelölést kell tenni. Igazolt távollét esetén a Neptunban az „igazoltan távol” jelölést kell szerepeltetni. A „nem jelent meg” és az „igazoltan távol” jelölések az adott tantárgyból tehető lehetséges vizsgaszámot nem csökkentik, de a TVSZ egyéb rendelkezései érvényesek rá. (5) Gyakorlati jeggyel záruló tantárgy esetében, ha a félévközi részfeladatok teljesítését a hallgató megkísérelte (bármely feladatrész teljesítésére bejelentkezett, vagy amennyiben jelentkezés nem szükséges, azt megkezdte) a Neptunba érdemjegy bejegyzést kell tenni. (6) Kritériumtárgy esetén a tárgytematika tartalmazza az aláírás megszerzésének feltételeit azzal, hogy: a) a kritériumtárgy értékelése történhet ötfokozatú értékeléssel és aláírással, b) kritériumtárgy esetében, amennyiben a hallgató a szorgalmi és/vagy vizsgaidőszakbeli írásbeli és/vagy szóbeli számonkérés megkísérelte (bármely feladatrész teljesítésére bejelentkezett, vagy amennyiben jelentkezés nem szükséges, azt megkezdte), a Neptunba érdemjegyet/aláírást kell tenni. (7) 2 Fegyelmi vétség végleges megállapítása esetén a vétséggel érintett vizsga eredményét „értékelhetetlen” bejegyzéssel kell ellátni és a jelölésben rögzíteni kell, hogy a minősítés indoka végleges fegyelmi vétség. Az „értékelhetetlen” bejegyzést a TÜ ügyintéző/koordinátor rögzíti be a Neptunba. Fegyelmi vétség miatt nem lehet a vizsgadolgozatot elégtelenre értékelni.

# 68. § / Igazolás a vizsga elmulasztása miatt / A hallgató féléves teljesítményének értékelése
(8) Valamennyi tantárgy számonkérése esetén ha a hallgató a félévközi részfeladatok teljesítését meg sem kísérelte vagy nem jelent meg egyetlen órán sem a Neptunba „nem teljesítette” bejegyzést kell tenni. (9) Az írásbeli és szóbeli vizsgákról vizsga alkalmanként, a megajánlott jegyekről a vizsgaidőszak első hetének utolsó munkanapjáig kell a vizsgalapot a Vhr. szerinti tartalommal a Neptunból kinyomtatni, amelyen a vizsgáztató oktató rögzíti a vizsgajegyet, gyakorlati jegyet. Ezt követően az oktató aláírásával haladéktalanul érvényesíti a vizsgalapot. Írásbeli vizsga esetén a jelenléti ív és a vizsgalap csak együtt érvényes, azok egymásnak elválaszthatatlan részeit képezik. A vizsgalap kiállításának részletes szabályait a Félévzárás eljárásrendje, vizsgák és záróvizsgák megszervezésének rendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza. (10) 1 Az írásbeli vizsga eredményét legkésőbb a vizsgát követő harmadik (3.) napon rögzíteni kell a Neptunban. Esszéjellegű vizsga esetén a vizsga eredményét, valamint a gyakorlati jeggyel záruló hallgatói teljesítményértékelések és félévközi részfeladatok eredményét öt (5) munkanapon belül kell rögzíteni. (11) 2 A hallgató számára a vizsgadolgozat megtekintésének lehetőségét a tantárgyat gondozó intézet köteles biztosítani. A megtekintésre az intézet által legkésőbb, a vizsga során kihirdetett, előre megjelölt időpontban és helyen kerül sor, az eredmény kihirdetését követő két (2) munkanapon belül. A megtekintés során a hallgatónak joga van észrevételt tenni a vizsgadolgozatra vonatkozóan. A megtekintésre elegendő időt kell biztosítani. Személyes megtekintésre kizárólag az Egyetem épületében vagy az Egyetem által használt épületben van lehetőség. Megtekintésre kizárólag a vizsgázó jogosult, képviseletnek nincs helye. A hallgató észrevételeit személyes megjelenéssel teljesített írásbeli vizsga esetében a megtekintés napján, online és számítógépes írásbeli vizsgák esetében a vizsga kiírásakor meghatározott időszakon belül kifogásbejelentő adatlapon adhatja le a tantárgyat gondozó intézet részére. A vizsgadolgozat harmadik személy részére át nem adható, arról másolat nem készíthető. Észrevétel kizárólag a nem egyértelmű javítás esetén tehető, továbbá az észlelt javítási, pontszámítási hiba kivizsgálására vonatkozhat. Az észrevételről a tárgyfelelős oktató, – amennyiben nem azonos a vizsgáztató oktatóval – a beérkezést követő második (2.) munkanap végéig dönt. Ha a tárgyfelelős oktató egyben a vizsgáztató oktató is, és más oktató nem vesz részt a tárgy oktatásában, a döntést az intézetvezető hozza meg, és erről tájékoztatja a szakfelelőst. A vizsga végleges – az észrevételt is figyelembe vevő – eredményét a hallgatóval úgy kell közölni, hogy a hallgató az esetleges javítóvizsgára felkészülhessen. A döntésről a tantárgyat gondozó intézet Neptunon keresztül értesíti

# 68. § / Igazolás a vizsga elmulasztása miatt / A hallgató féléves teljesítményének értékelése
a hallgatót. A döntést a vizsgadolgozatra felvezeti a tantárgyat gondozó intézet erre kijelölt munkatársa. Az észrevételre hozott döntés külön nem, kizárólag az érdemjegy ellen benyújtott jogorvoslati kérelemben támadható meg. Az észrevételezésre rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén a vizsgázó igazolási kérelmet nem nyújthat be. (12) 3 A (10)–(11) bekezdésben meghatározott határidők megsértése esetén az érintett intézet köteles újabb vizsgaalkalmat biztosítani. (13) Írásbeli vizsga esetén, ha a Neptunban szereplő értékelés eltér a vizsgadolgozaton vagy a vizsgalapon szereplő értékeléstől, akkor a vizsgadolgozat értékelése az irányadó. Ha a vizsgalapon szereplő és a Neptunban rögzített értékelés eltér egymástól, a vizsgalap értékelését kell irányadónak tekinteni. (14) 1 A szóbeli vizsga eredményét legkésőbb a vizsgát követő munkanapon rögzíteni kell a Neptunban. Ha a vizsgalapon szereplő és a Neptunban rögzített értékelés eltér egymástól, a vizsgalap értékelését kell irányadónak tekinteni. Ha a vizsgalapon és a teljesítési lapon szereplő értékelés eltér egymástól, a teljesítési lapon szereplő értékelést kell irányadónak tekinteni. (15) A gyakorlati jegyet féléves szervezés esetén legkésőbb a vizsgaidőszak második hetének első munkanapjáig, negyedéves szervezés esetén a vizsgaidőszak első hetének utolsó munkanapjáig rögzíteni kell a Neptunban azzal, hogy amennyiben intenzív hét keretében történik a számonkérés az adott intenzív heti tantárgyból, úgy a gyakorlati jegyet az intenzív hetet követő hét utolsó munkanapjáig rögzíteni kell a Neptunban. Ha a vizsgalapon szereplő és a Neptunban rögzített értékelés eltér egymástól, a vizsgalap értékelését kell irányadónak tekinteni. (16) A vizsgajegy, gyakorlati jegy beírásának elmulasztása vagy hibás jegybeírás miatti kérelem tárgyában a vizsgáztató oktató két (2) munkanapon belül dönt. (17) Az évközi dolgozatok, számonkérések esetében javításra, megtekintésére is a (13) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

# 69. § / A hallgató féléves teljesítményének értékelése / Szigorlat, komplex vizsga
69. § (1) Egyes szakok képzési programja előírhatja szigorlat(ok) teljesítését. Azon szakok esetében, ahol szigorlatot kell teljesíteni, a szigorlatot alkotó tantárgyak számát és nevét a tanterv határozza meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti információkat a tárgytematikában, Képzési programban és az Intézményi Tájékoztatóban is közzé kell tenni. (3) A szigorlatok minősítése ötfokozatú skálán, jelen Szabályzat szerinti minősítéssel történik. (4) 2 Egyes szakok esetében a specializációt/szakot lezáró komplex vizsgát kell tenni a hallgatóknak, amely az abszolutórium (végbizonyítvány) feltétele (továbbiakban: a specializációt/szakot lezáró komplex vizsga). Azon szakok esetében, ahol specializációt/ szakot lezáró komplex vizsgát kell tenni, a tanterv tartalmazza, hogy a komplex vizsga mely tantárgyakból áll. Ezt a Képzési programban és az Intézményi Tájékoztatóban is közzé kell tenni. A specializációt/szakot lezáró komplex vizsgák minősítése ötfokozatú skálán, a jelen Szabályzat szerinti minősítéssel történik. A sikertelen specializációt/szakot lezáró komplex vizsga a 70. § rendelkezései szerint ismételhető. (5) 3 Az egyes szakok esetében a komplex vizsga a záróvizsga részét képezi. A tanterv tartalmazza, hogy melyik szakokon kell a záróvizsga részét képező komplex vizsgát tenni. Ezt az adott szak képzési programjában és az Intézményi Tájékoztatóban is közzé kell tenni. Azon szakok esetében, ahol a komplex vizsga a záróvizsga részét képezi, a sikertelen komplex vizsga a következő záróvizsga-időszakban ismételhető meg a 88. § rendelkezései szerint. (6) A szigorlat és a specializációt/szakot lezáró komplex vizsga a végbizonyítvány kiállításának feltétele, amely olyan követelménytípus, amit csak aktív félévben lehet teljesíteni. (7) A szigorlat és a specializációt/szakot lezáró komplex vizsga esetében, ahol nincs jelen §-ban eltérő rendelkezés ott jelen Szabályzat vizsgáztatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) a szigorlat és a komplex vizsga esetén a TVSZ-ben foglaltaktól el lehet térni. Az eltérő szabályokat a programra irányuló együttműködési megállapodásban kell meghatározni, és arról a hallgatókat a TVSZ-szel megegyező módon, vagyis az Egyetem honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell.

# 70. § / Szigorlat, komplex vizsga / Sikertelen vizsga, gyakorlati jegy, szigorlat javítása
70. § (1) Javítóvizsga ugyanabból a tantárgyból legfeljebb két (2) alkalommal (továbbiakban: javítóvizsga és ismétlő javítóvizsga) tehető az adott vizsgaidőszakban. (2) Az egyes vizsgák időpontjainak meghatározása a 61. § (5) bekezdésének szabályai alapján történik. (3) Kötelezően választható tantárgy, szabadon választható tantárgy sikertelen teljesítése esetében a hallgató nem köteles javítani. (4) Az első javítóvizsga (specializációt/szakot lezáró komplex vizsga és szigorlat, valamint kritériumtárgy esetében is) díjmentes. Az ismétlő javítóvizsga (második vagy további javítóvizsgák) (specializációt/szakot lezáró komplex vizsga és szigorlat esetében is) alkalmával a hallgatónak a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetnie, függetlenül attól, hogy az első két alkalommal milyen bejegyzést kapott. (5) A hallgató egy tantárgyból az adott félévben összesen három (3) alkalommal, az ismételt tárgyfelvételekkel együtt pedig összesen hat (6) alkalommal tehet vizsgát, azonban egy adott tantárgy tantárgyfelvételeinek a száma nem haladhatja meg a) 2021/2022. tanévben vagy azt megelőzően tanulmányikat megkezdő hallgatók esetében a hármat (3). A hallgató elfogadott méltányossági kérelem esetén negyedik (4.) alkalommal is felveheti a tantárgyat, b) 2022/2023. tanévben vagy azt követően tanulmányaikat megkezdő hallgatók esetében a kettőt (2). A hallgató elfogadott méltányossági kérelem esetén harmadik (3.) alkalommal is felveheti a tantárgyat. (6) 1 Ha a hallgató a kötelező szakmai gyakorlatot nem teljesítette vagy nem felelt meg minősítést vagy elégtelen érdemjegyet vagy „aláírás megtagadva” bejegyzést kapott, a szakmai gyakorlatot meg kell ismételnie. (7) Ha a tantárgyból az adott vizsgaidőszakban a hallgató nem kap érvényes érdemjegyet, akkor az adott tantárgyból csak ismételt tantárgyfelvétel keretében szerezhet érvényes érdemjegyet. (8) Ha egy adott tantárgyból a hallgató két (2) alkalommal sem tett sikeres vizsgát, és a vizsgán, valamint a javítóvizsgán ugyanazon személy vizsgáztatott, a hallgató kérésére a vizsgát szervező intézet vezetőjének döntése alapján az ismétlő javítóvizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság előtt kell letenni. Ez a jog akkor is megilleti a hallgatót, ha a vizsga letételére új félévben kerül sor. (9) 2 Szorgalmi időszakban a gyakorlati jegy sikertelen teljesítése esetén a vizsgaidőszaki pótlás lehetőségét, módját és idejét a tárgytematika határozza meg. A tárgytematika úgy is rendelkezhet, hogy gyakorlati jegyet nem, vagy csak részlegesen lehet pótolni a vizsgaidőszakban. (10) Sikertelen komplex vizsga specializációt/szakot lezáró komplex vizsga esetén az adott vizsgaidőszakban egy (1) alkalommal javítható. (11) Specializációt/szakot lezáró komplex vizsga letételét a hallgató összesen három (3) alkalommal kísérelheti meg. Amennyiben a harmadik (3.) alkalommal sem sikerül

# 70. § / Sikertelen vizsga, gyakorlati jegy, szigorlat javítása / Sikeres vizsgák javítása
a komplex vizsgát teljesíteni, úgy a hallgató hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni. (12) Azon szakok esetében, ahol a komplex vizsga a záróvizsga részét képezi, az a következő záróvizsga-időszakban ismételhető a záróvizsgára vonatkozó rendelkezések szerint. (13) Sikertelen szigorlat esetén három (3) alkalommal lehet javítóvizsgát tenni azzal, hogy az adott vizsgaidőszakban egy (1) alkalommal javítható a szigorlat. Ha a negyedik (4.) vizsga is sikertelen, úgy a hallgató hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni. (14) Kritériumtárgy sikertelen teljesítése esetén a hallgató az adott félévben összesen kettő (2) alkalommal, az ismételt tárgyfelvételekkel együtt pedig összesen hat (6) alkalommal tehet kísértetet a kritériumtárgy teljesítésére úgy, hogy egy adott kritériumtárgy felvételeinek számára vonatkozóan az (5) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltakat is alkalmazni kell. Amennyiben a testnevelés kritériumtárgyként szerepel a hallgató tantervében, jelen bekezdésben foglaltakat nem kell rá alkalmazni.

# 71. § / Sikertelen vizsga, gyakorlati jegy, szigorlat javítása / Sikeres vizsgák javítása
71. § (1) 1 A hallgatónak lehetősége van, az eredményes vizsga érdemjegyének javítóvizsga keretében történő javítására. (továbbiakban: sikeres vizsga javítása). A sikeres vizsga javításához nincs szükség kérelemre, ezt a hallgató a vizsgára történő jelentkezéssel jelezi. (2) Sikeres vizsga javítása: a) ingyenes, amennyiben az adott tantárgyból a hallgatónak a javítóvizsga a második vizsgája (az összes tantárgyfelvételt számítva), b) a HTJSZ-ben meghatározott díj megfizetése mellett lehetséges, amennyiben a javítóvizsga a hallgatónak a harmadik (3.) vagy további vizsgája (az összes tantárgyfelvételt számítva). (3) Sikeresen teljesített szakmai gyakorlat, szakszeminárium és egyéb szakdolgozathoz kapcsolódó tantárgyak, valamint aláírással záruló kritériumtárgyak javítására nincs lehetőség. Nincs javítási lehetőség megkezdett szigorlat esetén a szigorlat előfeltétel tantárgyára vonatkozóan. (4) A specializációt/szakot lezáró sikeres komplex vizsga javítására nincs lehetőség. (5) Sikeres szigorlat javítható azzal, hogy a sikeres szigorlat javítása az adott szigorlatból tehető 70. § (13) bekezdés szerinti lehetséges vizsgák számát csökkenti. (6) Azon szakok esetében, ahol a komplex vizsga a záróvizsga részét képezi, a komplex vizsga nem javítható. (7) Sikeres gyakorlati jegy kizárólag a tantárgy újrafelvétele keretében javítható. Gyakorlati jegy javítására vonatkozóan jelen § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. (8) 2 Sikeres vizsga csak a sikeres vizsga megszerzésének vizsgaidőszakában javítható újabb tárgyfelvétel nélkül. (9) Ha a hallgató sikeres vizsga javítása céljából a vizsgára bejelentkezik és azon megjelenik, akkor az adott tantárgyból, az ott megszerzett érdemjegy lesz a végső érdemjegye, vagyis a tantárgy teljesítéseként a javítóvizsga eredménye minősül akkor is, ha a hallgató számára ez a hátrányosabb. (10) Ha a hallgató sikeres vizsga javítása céljából a vizsgára bejelentkezik, de attól távol marad, akkor az adott tantárgyból a „nem jelent meg” bejegyzés szerepel, majd a Neptunban a tantárgyból megszerzett utolsó érdemjegyet kell érvényesnek tekinteni. (11) 3 (12) Sikeres vizsga/szigorlat javítása az adott tantárgyból/szigorlatból tehető lehetséges vizsgák számát csökkenti.

# 72. § / kreditpont / Kreditindex = ∑ (kreditpont x érdemjegy) / 30
72. § (1) A hallgató tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben megszerzett, valamint a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditpontok száma mutatja. (2) A hallgató teljesítményének nyomon követésére az adott képzésben folytatott tanulmányok egy képzési időszakára, valamint a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzatából képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani. Kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag = ∑(kreditpont x érdemjegy) / teljesített (3) Egy félévben a hallgató adott képzésén a teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex, a korrigált kreditindex és az ösztöndíjindex alkalmas. (4) 1 A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget – átlagos előrehaladás esetén – az egy félév alatt teljesítendő harminc (30) kredittel kell osztani. (5) 2 A korrigált kreditindex a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezőjével számítható. Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc (30) kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni. Korrigált kreditindex = (∑(kreditpont x érdemjegy) / 30) x (teljesített kredit / felvett

# 72. § / Kreditindex = ∑ (kreditpont x érdemjegy) / 30 / kredit)
(6) Az ösztöndíjátlag a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzata osztva a felvett kreditek számával. Az ösztöndíjátlag számítása során a kötelező és a kötelezően választható tantárgyakból elért érdemjegyeket és ezek kreditértékeit 1,2-es súllyal kell figyelembe venni. ahol K: a tanterv szerinti minden kötelező, kötelezően választható és specializáción kötelező tantárgy, V: a tanterv szerinti felvett szabadon választható tantárgy. (7) A Corvinus ösztöndíjhoz az átlag számítása a HTJSZ 1. melléklete szerint történik. (8) 1 Az elégtelen érdemjeggyel vagy „nem vizsgázott”, „nem teljesítette” vagy „megtagadva” vagy „értékelhetetlen” bejegyzéssel záruló tantárgyak az átlagok képletének számlálójában nulla érdemjeggyel szerepelnek, ez alól kivételt képez, ha a hallgató adott tantárgy esetén ugyanabban a félévben tett sikeres vizsga javítása során nem jelenik meg a vizsgán és „nem jelent meg” bejegyzést kap, ekkor ugyanis az utolsó sikeres érdemjeggyel és kreditértékkel szerepel a számlálóban az adott tantárgy. (9) A korrigált kreditindexet és a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlagot félévenként és a tanulmányok teljes idejére vonatkozóan kell vezetni (összesített korrigált kreditindex, kreditekkel súlyozott, kumulált tanulmányi átlag). Az ösztöndíjátlagot félévenként kell nyilvántartani. Ezek a mutatók, valamint a felvett és a teljesített kreditpontok féléves és kumulált formában a hallgató félévének zárása során kerülnek meghatározásra. A kiszámított adatot – a hallgató féléves eredményeinél – a Neptun tartalmazza. (10) A kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag és a kreditekkel súlyozott kumulált tanulmányi átlag számításánál a más felsőoktatási intézményben további (párhuzamos) hallgatói jogviszonnyal, a belső párhuzamos képzés során, valamint a korábbi tanulmányok beszámításával szerzett érdemjegyeket és kreditértéket nem kell figyelembe venni. (11) A korrigált kreditindex és az összesített korrigált kreditindex számításánál a más felsőoktatási intézményben további (párhuzamos) hallgatói jogviszonnyal, valamint a belső párhuzamos képzés során teljesített tantárgyak érdemjegyeit csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha a hallgató azokat abban a félévben teljesítette, amely félévre a mutatók kiszámításra kerülnek, és az illetékes kreditátviteli bizottság is arra a félévre akkreditálta azokat. (12) Az ösztöndíjátlagba a más felsőoktatási intézményben további (párhuzamos) hallgatói jogviszony keretében, a belső párhuzamos képzés során, valamint a korábbi tanulmányok beszámításával szerzett érdemjegyek nem számíthatók bele. (13) A vendéghallgatói jogviszony keretében teljesített tantárgyakat – függetlenül attól, hogy azokat a hallgató belföldi vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel létesített vendéghallgatói jogviszony keretében teljesítette-e – úgy kell tekinteni,

# 72. § / RENDELKEZÉSEK / Az abszolutórium (végbizonyítvány)
mintha azokat a hallgató az Egyetemen teljesítette volna és valamennyi fenti mutató (kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag, kreditekkel súlyozott kumulált tanulmányi átlag, korrigált kreditindex, összesített korrigált kreditindex, ösztöndíjátlag) értékébe be kell azok eredményét számítani az illetékes kreditátviteli bizottság által elfogadott kreditekkel és érdemjegyekkel. (14) Nem számítanak be a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlagba, a kreditekkel súlyozott kumulált tanulmányi átlagba, a korrigált kreditindexbe, az összesített korrigált kreditindexbe és az ösztöndíjátlagba az osztott mesterképzési szakos hallgatók részére – a felsőoktatási felvételi eljárás során az előzetes kreditelismerési eljárás keretében, a korábbi tanulmányok alatt teljesített kreditek beszámítását követően – a felvétel feltételeként kötelezően előírt, az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteken felül, a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan teljesítendő tantárgyak. (15) Sikeres vizsga, gyakorlati jegy javítása esetén a javítóvizsgával szerzett új érdemjegy visszamenőleg nem befolyásolja a már megítélt ösztöndíjat és egyéb egyetemi juttatásokat. A TANULMÁNYOK BEFEJEZÉSÉRE, LEZÁRÁSÁRA VONATKOZÓ

# 73. § / RENDELKEZÉSEK / Az abszolutórium (végbizonyítvány)
73. § (1) Az Egyetem annak a hallgatónak, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket, valamint az előírt szakmai gyakorlatot, duális képzés esetén a szakmai gyakorlóhelynél az előírt munkakötelezettségeket – az alapképzésben szakdolgozat, mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette és az előírt krediteket megszerezte, a Vhr. szerinti tartalommal végbizonyítványt állít ki. (1a) 1 Az idegen nyelvű képzésben részt vevő hallgató tanulmányait az Egyetem abban az esetben ismeri el idegen nyelven folytatott képzésként, ha az adott képzés tantervében az oklevél megszerzéséhez előírt teljes kreditmennyiség legalább hatvanhét százalékát (67%) a képzés nyelvén teljesíti. (2) 2 A végbizonyítványt a teljesítés napját követő húsz (20) napon belül a teljesítés napjával a TÜ állítja ki és az abszolválás tényéről a hallgatót a TÜ a Neptun rendszerüzenetben értesíti. (3) 3 A végbizonyítvány egyedi sorszámmal ellátott, Neptunból kiállított elektronikus vagy papír alapú nyomtatvány, amelyet hitelesített iratként kell kiállítani. A végbizonyítványt az illetékes dékán kiadmányozza, a kiadmányt a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa írásban kijelölt munkatárs hitelesítheti. A végbizonyítványok egyedi sorszámozásúak, melyek képzésének módját a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes rendelkezésben adja ki. A végbizonyítvány a törzslap melléklete. (4) 4 A végbizonyítványokat a TÜ tartja nyilván a Neptunban és szolgáltat róla közhiteles adatot. (5) A végbizonyítvány kizárólag azt tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben meghatározott tanulmányi és vizsgakötelezettségének eleget tett, oklevélhez kötött munkakör betöltésére nem jogosít. (6) Több szakon tanulmányokat folytató hallgató esetében minden szakon külön kell végbizonyítványt kiadni. (7) Amennyiben a hallgató az adott félévre vonatkozóan a tanév időbeosztásában meghatározottak szerint a félév utolsó napjáig teljesíti a végbizonyítvány feltételeit, akkor az Egyetem: a) a végbizonyítvány dátumaként az utolsó sikeres tantárgyi teljesítés napját állapítja meg, b) a hallgató képzésének végdátumaként az adott félév utolsó napját állapítja meg. Ezen hallgatók esetében – a párhuzamos képzésben résztvevők kivételével – a hallgatói jogviszony megszűnésének dátuma a képzés végdátumával megegyezik. (8) Kettősvagy többes oklevelet adó képzés (double degree, multiple degree), közös oklevelet adó képzés (joint degree) esetében ettől a feltételtől a külföldi partnerintézménnyel kötött együttműködési megállapodás eltérően rendelkezhet azzal a megkötéssel, hogy ezen képzésekben részt vevő hallgatónak a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez az Egyetemen belül az adott szakon kell legalább a kreditek 1/3-át teljesítenie. (9) 5 A hallgató kérésére a TÜ ügyintéző/koordinátor a végbizonyítvány

# 73. § / Az abszolutórium (végbizonyítvány) / A szakdolgozat, diplomamunka célja, jellemzői, típusai
(abszolutórium) kiállításáról igazolást állít ki a Vhr. szerinti tartalommal. (10) Az Egyetemen más felsőoktatási intézmény hallgatójaként vendéghallgatói képzésben tanulmányokat folytató, valamint részképzésben, részismereti képzésben és előkészítő képzésben a végbizonyítvány nem értelmezhető.

# 74. § / Az abszolutórium (végbizonyítvány) / A szakdolgozat, diplomamunka célja, jellemzői, típusai
74. § (1) Az oklevél megszerzéséhez a hallgatóknak alapképzésben szakdolgozatot, mesterképzésben diplomamunkát, szakirányú továbbképzésben szakdolgozatot vagy diplomamunkát kell készítenie (a továbbiakban együtt: szakdolgozat). (2) A szakdolgozat készítésének célja, hogy tanúsítsa a hallgató tudását és szakértelmét valamely általa választott témában, a választott témához kapcsolódó tudományos adatgyűjtésben, rendszerezésben, elemzésben és feldolgozásban, a témául választott jelenség vagy probléma tárgyalásában, a hipotézisalkotásban, a problémamegoldásban, alternatív hipotézisek elemzésében, az érvelésben és az ellenérvek cáfolatában, gondolatainak, nézeteinek, álláspontjának, mondanivalójának koherens, konzisztens, nyelvhasználati szempontból gondozott írásbeli kifejtésében. (3) Tanári mesterképzésben, osztatlan tanárképzésben a diplomamunka célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a képzés különböző területein elsajátított tudást integrálni és tanári munkájában alkalmazni. Képes a szakma szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyűjteni, azok alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni. Képes a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanulási-tanítási folyamatról módszeresen gyakorlati tapasztalatokat gyűjteni és a tényszerű adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, valamint az eredményeket saját tanári munkájában alkalmazni. (4) 1 A szakdolgozat az Egyetemen oktatott ismeretek körében a tanterv szerint meghatározott félévekben végzett, a választott témának önálló szakmai munkán alapuló kidolgozását bemutató, jellemzően írásbeli dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteiről és ezek alkalmazásában szerzett jártasságáról tanúskodik. Tükrözi a hallgató tájékozottságát a témára vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalomban, valamint szakmai ítélőképességét az eredmények elemző, kritikai és összegző áttekintése során. A tényfeltárás és/vagy az értelmezés és/vagy alkotás területén szakmailag értékelhető új eredményt nyújt, és ilyen módon dokumentálható, hogy a hallgató elsajátította és alkalmazni tudja a tudományterület fogalmi eszközeit és módszereit. (5) A szakdolgozatok jellemzően tudományos műnek minősülnek, melyre a tudományos művekre vonatkozó szabályok érvényesek. A szakdolgozat elkészítésekor kiemelt jelentőségű a tudományos etika maradéktalan betartása. Ez vonatkozik mind a szakdolgozatok készítése során elvégzett kutatásokra (empirikus dolgozatok esetében csak kutatásetikai engedély birtokában kezdődhet a kutatás), mind magára a szakdolgozatokra. (6) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat a hallgatónak a választott téma feldolgozásával és záróvizsgán történő megvédése során kell bizonyítania. (7) 2 A szakdolgozat típusai a) kutatásalapú szakdolgozat –kutatásalapú dolgozat,

# 74. § / Az abszolutórium (végbizonyítvány) / A szakdolgozat, diplomamunka célja, jellemzői, típusai
b) portfólió-típusú szakdolgozat – OTDK, tudományos cikk, reflexióval ellátott portfólió-feladatok rendszere, c) pályaműtípusú szakdolgozat –(alkotás, pályamű, megírt informatikai program), d) projekttípusú szakdolgozat –(esettanulmány-alapú). (8) Kutatásalapú szakdolgozat: a kutatásalapú szakdolgozat jellemzően egy kutatási kérdés megválaszolását célzó, primer vagy szekunder adatgyűjtésen alapuló, jellemzően a szakterület tudományos műveinek struktúráját követő írott mű. Primer adatgyűjtésen alapuló dolgozat esetében jellemzően tartalmazza az adott téma szakirodalmának áttekintését, a kutatásmódszertan érvelő típusú bemutatását, majd az eredmények bemutatását és értelmezését/kontextualizálását. (9) Portfólió-típusú szakdolgozat: a portfólió-típusú szakdolgozat esetén a képzés komplex projektjeinek elemei kerülnek be rendszerezett módon a portfólióba és – önreflexióval kiegészülve – ez lesz az alapja a képzést lezáró értékelésnek. A portfólió-összeállítás vezérfonala az adott szak programszintű tanulási eredményeinek a leírása. A portfólió-típusú szakdolgozat – ennek megfelelően – jellemzően egy bevezetőből, a portfóliót alkotó dolgozatokból/elemekből, valamint az ezeket összefoglaló reflexióból áll. (10) Pályaműtípusú szakdolgozat (alkotás, pályamű, informatikai program): a pályaműtípusú szakdolgozat az adott alkotásból, valamint az alkotási folyamat bemutatásából továbbá – az esetleges eredmények tükrében – az erre adott kritikai reflexióból áll. Maga az alkotás (film, program stb.) a dolgozat mellékletét képezi. (11) Projekttípusú szakdolgozat: a projekttípusú szakdolgozat egy adott, jellemzően üzleti vagy gazdasági probléma vagy gyakorlati jelenség, esettanulmány megoldására adott tervből, valamint annak kritikai elemzéséből áll. A projekttípusú szakdolgozat jellemzően a probléma és megoldása szempontjából releváns szakirodalom áttekintéséből, a probléma elemző bemutatásából, a megoldási javaslat elemző bemutatásából, valamint – az esetleges eredmények tükrében – az erre adott kritikai reflexióból áll. (12) Az egyes szakokon elfogadott szakdolgozat-típusokat a tanterv tartalmazza azzal, hogy ezt a szabályt visszamenőleg nem kell érvényesíteni, azaz az újonnan készülő tantervek esetén kell érvényesíteni. (13) 1 Az adott szakon a szakdolgozat-készítéshez kapcsolódóan a témaválasztással egyidejűleg a szakfelelős a szakra vonatkozóan szakdolgozati útmutatót készít, amely tartalmazza a szakdolgozat részletes tartalmi és formai követelményeit, figyelemmel a TVSZ 3. mellékletében meghatározottakra, valamint tartalmazza az adott szakra vonatkozó értékelőrácsot. Amennyiben az adott szakon a szakdolgozati témákhoz előzetesen kijelölt konzulensek kapcsolódnak, azok személyét a témajavaslatokkal egyidejűleg közzé kell tenni. A szakdolgozati útmutatót az illetékes dékán hagyja jóvá

# 74. § / A szakdolgozat, diplomamunka célja, jellemzői, típusai / Témahirdetés, témaválasztás, szakdolgozat-konzultáció
és a szakfelelős az Egyetem honlapján és/vagy egyéb elektronikus felületen közzéteszi. A hallgatók tájékoztatásért a szakfelelős felel. A hallgatók tájékoztatásának legkésőbb a témaválasztási időszak első napját megelőző munkanapig meg kell történnie.

# 75. § / A szakdolgozat, diplomamunka célja, jellemzői, típusai / Témahirdetés, témaválasztás, szakdolgozat-konzultáció
75. § (1) A szakdolgozat témáját a képzési és kimeneti követelmények keretein belül kell megválasztani. (2) A szakfelelős, azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős feladata, hogy a témajavaslatokat az általa meghatározott időpontig a Neptunban közzétegye. (3) A hallgatók a szakfelelős, azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős által megadott témák közül választhatnak. A téma kiválasztása a Neptunon keresztül történik a szakfelelős által meghatározott időpontig. A témaválasztást a szakfelelős, azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős hagyja jóvá. A szakfelelős, azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős a kérelem beadásától számított tizenöt (15) napon belül dönt, a döntést Neptun üzenet formájában közli a hallgatóval. (4) A hallgatók hozott, egyéni témát is választhatnak a szakfelelős, azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős engedélyével. (5) A szakdolgozat készítéséhez minden képzésben tantárgy van rendelve. A szakdolgozat készítéséhez rendelt tantárgy gyakorlati jeggyel értékelt, kötelező tantárgy. Ezen tantárgy esetében az illetékes szakfelelős határozza meg szakdolgozati útmutatóban és a tárgytematikában, hogy az értékelés milyen készültségi szinthez köthető. (6) A tantárgyhoz rendelt érdemjegyet az (5) bekezdésben foglalt tantárgykövetelmények és a hallgató féléves munkája alapján a konzulens állapítja meg. Az érdemjegy megadásának nem feltétele a szakdolgozat félév végéig történő elkészítése és beadása. (7) 1 A szakdolgozat nyelve a képzés nyelve azzal, hogy magyar nyelvű képzés esetén a szakdolgozat angol nyelven is elkészíthető, továbbá magyar nyelvű, de angol vagy német nyelvű specializáción folytatott tanulmányok esetén a szakdolgozat nyelve a specializáció nyelve is lehet. A DSG keretében készített szakdolgozatok német, angol és magyar nyelven nyújthatók be. (8) 2 A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) jelen § rendelkezéseitől el lehet térni. Erről az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell. Az eltérés tényéről és tartalmáról a hallgatókat, valamint a TÜ-t tájékoztatni kell.

# 75. § / Témahirdetés, témaválasztás, szakdolgozat-konzultáció / A szakdolgozat nyilvánossága, tárolása
76. § (1) Lehetőség van a szakdolgozatban megjelenő egyes céges/szervezeti/intézményi információk bizalmas kezelésére. Ennek megjelenési módjai: a) Amennyiben a hallgatónak és/vagy a vizsgált szervezet vezetőinek csak egyes gazdálkodási mutatók széles körű hozzáférhetőségével kapcsolatban vannak fenntartásai, úgy azt a szóban forgó adatok megváltoztatásával vagy kipontozásával (esetleg „xxxx” jelsorozattal a nagyságrend sejtetésével) jelzi, feltéve, hogy ez a szakdolgozat értelmezését nem veszélyezteti. b) Amennyiben a hallgató vagy a szóban forgó szervezet vezetése ezt igényli, lehetőség van a szakdolgozatban a szervezet nevének megváltoztatására vagy eltorzítására. (2) 1 A szakdolgozat titkosítására nincs lehetőség. A hallgató kérheti a szakdolgozat korlátozott hozzáférésű elérését azonban a TDK-dolgozat minden esetben nyilvános, így annak hozzáférése nem korlátozható. Ez esetben a szakdolgozat a könyvtári honlapon keresztül elérhető a Szakdolgozatok/TDK adatbázisban (a Neptun alrendszere a könyvtári repozitórium). Amennyiben a hallgató nem kéri a korlátozott hozzáférést, akkor a szakdolgozat könyvtári honlapon keresztül elérhető a Szakdolgozatok/TDK adatbázisban (a Neptun alrendszere a könyvtári repozitórium), továbbá a világháló bármely pontjáról hozzáférhető. A szakdolgozat teljes vagy korlátozott nyilvánosságáról a hallgató a szakdolgozat leadásával egyidejűleg nyilatkozik. (3) 2 Tanári mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben, executive degree képzésben és részidős képzésben kérelmezhető, hogy a szakdolgozat a leadástól számított három (3) évig kizárólag a záróvizsgában közreműködők részére legyen elérhető, azzal, hogy az Egyetem hivatalos plágiumellenőrző programjába a plágiumellenőrzést ezen szakdolgozatok esetén is el kell végezni. A három (3) év letelte után a szakdolgozat a (2) bekezdés szerint korlátozott hozzáférésű lesz. A szakdolgozat ennek megfelelő kezeléséért a Könyvtár a felelős. (4) 3 Tanári mesterképzésben tanári portfólió is készül, amelyet az Egyetem nem ad át a könyvtárnak és a Neptun rendszerben sem tehető hozzáférhetővé. (5) A (3) bekezdés vonatkozásában kérelmet a témaválasztással egyidejűleg, de legkésőbb a Szakszeminárium 2. vagy azzal egyenértékű tantárgy felvételének félévében kell benyújtani. (6) A kérelemről a szakfelelős dönt. (7) A döntést a kérelem beadásától számított tizenöt (15) napon belül kell meghozni. (8) A döntést határozatba kell foglalni. (9) A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

# 77. § / A szakdolgozat nyilvánossága, tárolása / Szakdolgozatírás
77. § (1) A hallgatók a szakfelelős/specializációfelelős által jóváhagyott téma esetén kezdhetik meg annak kidolgozását. (2) A szakdolgozat tartalmi és formai követelményeit a 74. § (13) bekezdés szerinti szakdolgozati útmutató tartalmazza, figyelemmel TVSZ 3. mellékletében foglaltakra. (3) A szakdolgozat készítését konzulens irányítja. A konzulenst a szakfelelős/specializációfelelős jelöli ki és teszi közzé a témaválasztás jóváhagyásával egyidejűleg a Neptunban. A szakfelelős/specializációfelelős felelőssége, hogy olyan oktatót kérjen fel konzulensnek, aki a hallgató által választott szakterületet jól ismeri. (4) 1 A hallgatói jogviszony fennállása alatt a szakdolgozat benyújtásáig a konzulens feladata a hallgatók szakmai, módszertani irányítása, ösztönzése és segítése a téma önálló feldolgozásában, továbbá a szakdolgozat aktualitásának, az adatok és megállapítások védhetőségének megállapítása. A szakdolgozat készítésének ütemezését – a hallgatóval egyeztetve – a konzulens határozza meg. A konzulensnek kötelessége biztosítani a hallgató számára félévente minimum három (3) konzultációs alkalmat, amennyiben a hallgató a félév során felvette a Szakszeminárium 1., Szakszeminárium 2. vagy azzal egyenértékű tárgyat. A hallgató köteles a konzultációs alkalmakon megjelenni. Távolmaradás esetén az egyéb foglalkozásokra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. A hallgatói jogviszony fennállása alatt amennyiben a hallgató teljesítette a Szakszeminárium 1., Szakszeminárium 2. vagy azzal egyenértékű tárgya(ka)t, de a szakdolgozatát nem adta le és szakdolgozati témát változtatott, külön díj fizetése nélkül kötelező a szakdolgozat konzultáció. (5) A hallgatói jogviszony megszűnését követően a végbizonyítvány megszerzést követő két (2) éven belül történő szakdolgozatírás, szakdolgozat-aktualizálás, szakdolgozat-javítás esetén a szakfelelős dönt arról, hogy kötelező-e a (4) bekezdés szerinti szakdolgozat-konzultáció. Amennyiben a szakfelelős úgy dönt, hogy kötelező a szakdolgozat konzultáció, úgy a konzulenst a hallgató kérelmére a szakfelelős/specializációfelelős jelöli ki. (6) A hallgatói jogviszony megszűnését követően a végbizonyítvány megszerzését követő két (2) éven túl történő szakdolgozatírás, szakdolgozat-aktualizálás, szakdolgozat-javítás esetén is kötelező a (4) bekezdés szerinti szakdolgozat-konzultáció. A konzulenst a hallgató kérelmére a szakfelelős/specializációfelelős jelöli ki. (7) Az (5)–(6) bekezdés szerinti esetben a szakdolgozat-konzultációért a hallgatónak a HTJSZ 5. mellékletében meghatározott díjat kell fizetni. (8) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) lehetőség van közös

# 77. § / Szakdolgozatírás / Szakdolgozati téma változtatása
szakdolgozat írására, a partneregyetemmel közösen konzulens kijelölésére, valamint a (2) bekezdés rendelkezéseitől el lehet térni. Erről az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell. (9) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) közös szakdolgozatírás esetén jelen § rendelkezéseitől el lehet térni. Erről az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell.

# 78. § / Szakdolgozati téma változtatása / Szakdolgozat véglegesítése, leadása
78. § (1) A hallgató kérheti a szakdolgozat témájának és/vagy a konzulens személyének módosítását. (2) A kérelmet a hallgató legkésőbb a Szakszeminárium 2. vagy azzal egyenértékű tantárgy felvételének félévében, a regisztrációs időszak utolsó munkanapján 12.00 óráig a Neptunban nyújthatja be. (3) 2 Hallgatói jogviszony megszűnését követő témaváltoztatásra is jelen § (4)–(8) bekezdéseit kell alkalmazni. A kérelmet a szakdolgozatleadás szerinti félév regisztrációs időszak utolsó munkanapján 12.00 óráig a Neptunban lehet benyújtani. Az új téma változtatásának engedélyezésével egyidejűleg a konzulens személyéről a szakfelelős dönt. (4) A kérelemről a szakfelelős dönt az intézetvezetővel egyeztetve. (5) A döntést a kérelem beadásától számított tizenöt (15) napon belül kell meghozni. (6) A döntést határozatba kell foglalni. (7) A kérelem benyújtásáért a hallgatónak a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. (8) A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

# 79. § / Szakdolgozati téma változtatása / Szakdolgozat véglegesítése, leadása
79. § (1) A hallgató a szakdolgozatát véglegesítésre a konzulens által meghatározott határidőig, de legkésőbb a leadási határidőt megelőző tíz (10) munkanappal köteles bemutatni a konzulensnek jóváhagyás céljából. (2) A konzulens konzulensi nyilatkozattal hagyja jóvá a szakdolgozat leadását. A jóváhagyási folyamat a Neptunban történik. A szakdolgozat kizárólag a konzulens jóváhagyásával adható le érvényesen. (3) 1 A szakdolgozat leadására vonatkozó pontos határidőket a tanév időbeosztása tartalmazza. (4) 2 Tanári portfólió leadására vonatkozó pontos határidőt a tanév időbeosztása tartalmazza. (5) 3 A (3)–(4) bekezdésben meghatározott leadási határidőt követő három (3) napon belül a hallgató/volt hallgató kérelem nélkül, díjmentesen leadhatja szakdolgozatát és tanári portfólióját. (6)–(7) 4 (8) A szakdolgozatot egy (1) elektronikus példányban az erre a célra létrehozott elektronikus felületen kell benyújtani, és ezzel egyidejűleg a hallgatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a leadott szakdolgozat a saját munkájának eredménye, valamint arról, hogy a szakdolgozatot leadó az Egyetemen párhuzamosan kettő vagy több képzésben tanulmányokat folytató hallgató szakdolgozatai közötti átfedés nem haladja meg a 10%-ot. 10%-nál nagyobb egyezőség megállapítása esetén a hallgató záróvizsgát nem tehet. (9) A benyújtás egyben szövegegyezés-vizsgálattal összekötött leadást jelent. A szakdolgozat leadásának részletes szabályait oktatási rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza. (10) 5 A szakdolgozat leadása nem jelenti a záróvizsgára való jelentkezést is, erről a hallgató a Neptunban külön nyilatkozik. (11) A leadott szakdolgozat a 80. § (7) bekezdésben meghatározott esetet kivéve nem vonható vissza. (12) 6 (13) 1 Amennyiben a hallgató/volt hallgató szakdolgozatot szeretne leadni és a Szakszeminárium 2. vagy azzal egyenértékű tantárgyát már sikeresen teljesítette, illetve már korábbi félévek valamelyikében a végbizonyítványt megszerezte –– a szakdolgozat leadást minden esetben kérelmezni kell, a szakdolgozatleadás szerinti félévben a vonatkozó ORH rendelkezésben meghatározott időpontig. A kérelemről a szakfelelős dönt a konzulens véleményének meghallgatását követően. A döntést a kérelem beadásától számított tíz (10) munkanapon belül kell meghozni. A kérelem benyújtásáért a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat kell fizetni. (14)–(15) 2 (16) 3 Amennyiben a kérelmező: a) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, a kérelem alapján elindulhat a szakdolgozat leadása, értékelése; b) már nem rendelkezik hallgatói jogviszonnyal, de a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő két (2) naptári év még nem telt el, a szakfelelős, a konzulens véleményének meghallgatásával dönthet ba) a befejezett szakdolgozat kérvényleadás időpontjában bemutatott formában való benyújtásának engedélyezéséről; vagy

# 79. § / Szakdolgozat véglegesítése, leadása / A szakdolgozat értékelése
bb) a befejezett, illetve korábban megkezdett szakdolgozat kiegészítésének, aktualizálásának, javításának elrendeléséről; vagy bc) új szakdolgozat, új témában való elkészítésének megköveteléséről. c) már nem rendelkezik hallgatói jogviszonnyal és a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő két (2) naptári év már eltelt, a szakfelelős, a konzulens véleményének meghallgatásával a bb)-bc) pontban foglaltak szerinti döntést hozhat. A bb) és bc) esetekben a szakfelelős az intézetvezetővel egyeztetve dönt a korábbi konzulens megerősítéséről vagy új konzulens kijelöléséről, valamint kötelező szakdolgozati konzultáció előírásáról, bc) esetében, pedig az új témáról is. A szakdolgozatot ezt követően lehet az általános szabályok szerint újra benyújtani. (17)–(18) 4 (19) 5 A (15) bekezdés c) pont és a (16) bekezdés b) pont szerinti döntés esetén a hallgatónak a 78. § (3) bekezdés szerint a témaváltoztatásra vonatkozóan is kérelmet kell benyújtania. (20) 6 (21) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) közös szakdolgozatírás esetén jelen § rendelkezéseitől el lehet térni. Erről az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell.

# 80. § / Szakdolgozat véglegesítése, leadása / A szakdolgozat értékelése
80. § (1) A szakdolgozat értékelését a szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – által felkért két (2) bíráló végzi. Alapképzésben a szakdolgozatot egy (1) bíráló is értékelheti. A bíráló lehet külső szakember is, és két (2) bíráló esetében az egyik lehet a hallgató konzulense. (2) 1 A szakdolgozatot ötfokozatú minősítési rendszer szerint kell érdemjegyet adni. A szakdolgozat bírálathoz használandó – a szakdolgozat értékelési szempontokat kifejtő – szakdolgozat-típusonkénti értékelőrács elkészítése, elfogadása és közzététele a 74. § (13) bekezdésében meghatározottak szerint történik. Abban az esetben, amennyiben a szakdolgozat mérési pontként is megjelenik az Egyetem minőségbiztosítási rendszerében, úgy a hallgatói teljesítmény értékeléséhez a minőségfejlesztés által megadott értékelőrácsot is alkalmazni kell. (3) A szakdolgozat értékelését és az érdemjegyet a hallgatóval a záróvizsga előtt legkésőbb öt (5) munkanappal a Neptunon keresztül ismertetni kell. (4) Amennyiben a szakdolgozatot két (2) bíráló bírálta, az értékelés a következők szerint alakul: a) Ha mindkét bíráló elégtelenre értékelte, a jelölt záróvizsgára nem bocsátható, a hallgató csak a tanév időbeosztása szerinti következő szakdolgozat-leadási időszakában adhat be újabb javított szakdolgozatot. b) Az egyik bíráló elégtelenre értékelte, az illetékes szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – harmadik bírálónak adja ki a szakdolgozatot/diplomamunkát. Amennyiben: ba) a harmadik bíráló is elégtelenre értékelte a szakdolgozatot/diplomamunkát, akkor a jelölt záróvizsgára nem bocsátható, a hallgató csak a tanév időbeosztása szerinti következő szakdolgozat-leadási időszakában adhat be újabb javított szakdolgozatot/diplomamunkát; bb) a harmadik bíráló nem elégtelenre értékelte a szakdolgozatot, akkor szakdolgozatot elfogadottnak kell tekinteni és a két, elégtelentől különböző érdemjegyet tartalmazó bírálatnak az eredményét kell figyelembe venni. c) A két (2) bíráló elbírálta és az általuk adott érdemjegyek (amelyek egyike sem lehet elégtelen) között három (3) fokozatnyi különbség van, az illetékes szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – harmadik (3.) bírálónak adja ki azt. Ekkor a két egymáshoz legközelebb álló, elégtelentől különböző érdemjegyet tartalmazó bírálatnak az eredményét kell figyelembe venni. Amennyiben a harmadik bíráló elégtelenre értékeli a szakdolgozatot, akkor a jelölt záróvizsgára nem bocsátható, a hallgató csak a tanév időbeosztása szerinti következő szakdolgozat leadási időszakában adhat be újabb javított szakdolgozatot. (5) Amennyiben alapképzésben a szakdolgozatot egy bíráló bírálja és a) a bíráló elégtelenre értékelte, az illetékes szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – másik két bírálót kér fel az ismételt

# 80. § / Szakdolgozat véglegesítése, leadása / A szakdolgozat értékelése
értékelésre. Amennyiben aa) a két (2) bíráló közül legalább egy (1) bíráló elégtelenre értékeli a szakdolgozatot, akkor a hallgató csak a tanév időbeosztása szerinti következő szakdolgozat/diplomamunka-leadási időszakában adhat be újabb javított szakdolgozatot; ab) a két (2) bíráló nem elégtelenre értékeli a szakdolgozatot, akkor a két elégtelentől különböző érdemjegyet tartalmazó bírálatnak az eredményét kell figyelembe venni. (6) 2 Amennyiben a (4) és (5) bekezdés szerinti értékelés alapján bíráló(k) a szakdolgozatot elégtelen érdemjegyre értékelte, akkor a hallgató csak a tanév időbeosztása szerinti következő szakdolgozat leadási időszakban a szerint adhat be újabb javított szakdolgozatot. (7) Tudományos diákköri (továbbiakban: TDK) dolgozat szakdolgozatként is benyújtható és jeles (5) értékeléssel – két bíráló esetén mindkét bírálat vonatkozásában jeles (5) értékeléssel – szakdolgozati védésnek minősíthető – a 83. § alapján közös szakdolgozat esetében mindkét hallgató bírálata(i) jeles (ek) (5) –, amennyiben az alábbi együttes feltételek teljesülnek: a) amennyiben annak témáját a szakfelelős a szakdolgozatkénti befogadásra irányuló kérelem alapján befogadja; b) a TDK dolgozatot a szekciójában OTDK-n történő bemutatásra javasolták, továbbá c) többszerzős TDK dolgozat esetén teljesülnek a 83. § -ban foglaltak. (8) 1 A TDK-n dolgozatával a védés alól mentességet szerzett hallgató a mentességét – kizárólag egyszeri alkalommal – a megrendezett TDK-val azonos félévhez vagy közvetlenül az azt követő három (3) félévhez tartozó záróvizsga alkalmával érvényesítheti. Amennyiben a szakdolgozat leadási határideje megelőzi a TDK időpontját, a szakdolgozat, diplomamunka benyújtásának és értékelésének eljárásrendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezés útmutatása szerint kell eljárni a már leadott szakdolgozatok vonatkozásában. (9) A (7) bekezdés szerinti eljárás kérelemre indul. A kérelmet A szakdolgozat, diplomamunka benyújtásának és értékelésének eljárásrendjében meghatározott időpontig lehet benyújtani azzal, hogy a kérelmet a hallgató, amennyiben arra lehetőség van, a szakdolgozat leadását megelőzően nyújtja be, de amennyiben az OTDK-ra történő bemutatásra vonatkozó javaslat a szakdolgozat leadását követően jut a hallgató tudomására, a kérelem utóbb is benyújtható. A kérelem leadását pozitív elbírálás esetén úgy kell tekinteni, hogy a hallgató a kérelemben a korábban már benyújtott szakdolgozatának visszavonását is kérelmezi. A kérelem tárgyában a szakfelelős dönt. A döntést öt (5) napon belül meg kell hozni. A döntést Neptun üzenetben kell közölni a hallgatóval. (10) 2 A kérelem pozitív elbírálása esetén a (9) bekezdés alapján a hallgató korábban leadott szakdolgozata visszavontnak minősül. Az új szakdolgozati sort a Neptunban az érintett Intézet hozza létre. Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács (ETDT) az

# 80. § / A szakdolgozat értékelése / Szakdolgozat javítása
OTDK-ra jutott dolgozatokat átadja a PM-nek és a PM egy közös tárhelyre rögzíti melyet az Intézetek is elérnek és a létrehozott szakdolgozati sorhoz az intézeti munkatársak feltöltik a dolgozatokat. (11) 3 A kérelem pozitív elbírálása esetén a hallgató a záróvizsgarészek közül kizárólag a szakdolgozatvédés alól mentesül, de nem mentesül a további vizsgarészek, így többek között a komplex vizsga és a portfólió-alapú szóbeli felelet teljesítése alól. (12) Amennyiben a hallgató a szakdolgozat értékelését követő első záróvizsgán nem vesz részt, az értékelt szakdolgozatra kapott érdemjegy két (2) naptári éven belül érvényes, azaz ezen idő alatt számítható bele a záróvizsga érdemjegyébe. (13) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) közös szakdolgozatírás esetén a jelen § rendelkezéseitől el lehet térni. Erről az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell. (14) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) közös szakdolgozat írása esetén, amennyiben a partnerintézményben a szakdolgozatvédésre az abszolutóriumot megelőzően is sor kerülhet, lehetőség van az abszolutóriumot megelőző próbavédés szakdolgozatvédésként történő minősítésére. Ez esetben az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint a kreditátvitel szabályai szerint kell eljárni.

# 81. § / Szakdolgozat javítása / Plágiumellenőrzés
81. § (1) A sikeres (elégtelentől különböző) szakdolgozat javítására nincs lehetőség. (2) A sikertelen (elégtelen) szakdolgozat javítását a hallgató kétszer kísérelheti meg. (3) 1 A szakdolgozat javítására irányuló kérelem benyújtása esetén a HTJSZ szerinti díjat kell fizetni. (4) 2 A kérelmet a Neptunban kell benyújtani a tanév időbeosztásában meghatározott szakdolgozatleadási időszak megkezdéséig. A kérelemről a szakfelelős Neptun rendszerüzenetben dönt a kérelem beérkezésétől számított öt (5) munkanapon belül. (5) Pozitív döntés esetén a szakdolgozat leadás a szerint történik. (6) 3 A sikertelen szakdolgozatokat a hallgató a 84. § (12)–(14) bekezdés szerinti határidőkön belül javíthatja. (7) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) közös szakdolgozat írása esetén az (1)–(4) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. Erről az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell.

# 82. § / Szakdolgozat javítása / Plágiumellenőrzés
82. § (1) A szakdolgozatot az egyetemi szövegegyezést vizsgáló szoftver alkalmazásával ellenőrizni kell. Szövegegyezőség vizsgálata nélkül a szakdolgozat nem értékelhető érdemjeggyel. A szakdolgozat hallgatói önellenőrzésének rendjét a Plágiumszabályzat tartalmazza. (2) Plágium gyanúja esetén a konzulens vagy a bíráló vagy a szakfelelős a hallgató ellen etikai eljárást kezdeményez. Amennyiben a plágium igen enyhe súlyú a konzulens vagy a bíráló és a szakfelelős egybehangzó álláspontja szerint és azt a hallgató is elismeri, a hallgató kérheti az elégtelen érdemjeggyel történő értékelést és egyúttal a harmadik bíráló kijelölésének mellőzését. (3) Amennyiben az ellenőrzés eredményeként a hallgató ellen plágium gyanúja miatt etikai eljárás indul, a szakdolgozatot az etikai eljárás lezárásáig átmenetileg értékelhetetlennek kell minősíteni, és ezt kell rögzíteni a Neptunban. (4) Az etikai eljárás lefolytatása az Etikai Bizottság hatásköre. Az Etikai Bizottság a plágiumgyanút az Etikai Kódex és a Plágiumszabályzat rendelkezései szerint bírálja el azzal, hogy amennyiben az esedékes záróvizsga miatt az indokolt, gyorsított eljárást kell lefolytatni. (5) Amennyiben az Etikai Bizottság megállapítja az etikai vétséget, a szakdolgozatot a határozatában értékelhetetlennek minősíti és rendelkezik az egyéb jogkövetkezményekről (pl. a szakdolgozat javításáról, újraírásáról, új konzulens kijelöléséről). (6) Amennyiben az etikai eljárás során az Etikai Bizottság megállapítja az etikai vétség elkövetését, és a cselekményt, magatartást, mulasztást mérlegelési jogkörében olyan súlyúnak ítéli, a hallgató ellen a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat alapján fegyelmi eljárást kezdeményezhet. (7) A plágiumra vonatkozó részletes szabályozást a Plágiumszabályzat tartalmazza. (8) Amennyiben az Etikai Bizottság megállapítja, hogy a hallgató a szakdolgozat írása során plágiumot követett el, és az alapján határozatában kimondja az etikai vétség elkövetését, akkor a hallgató az etikai vétséggel érintett szakdolgozat alapján nem bocsátható záróvizsgára. A hallgató csak akkor bocsátható záróvizsgára, ha az Etikai Bizottság határozatában foglaltak szerint kijavítja vagy újraírja és véglegesíti a szakdolgozatát, és azt a konzulens a TVSZ szerint leadhatónak minősíti (a konzulensi nyilatkozatot újból ki kell adni), valamint a szakdolgozat értékelése eredményesen lezajlik. A kijavítás vagy újraírás legkorábban a következő szakdolgozat leadási időszakra eshet, azaz nem kell a hallgató részére külön leadási határidőket biztosítani.

# 83. § / Közös szakdolgozat / Záróvizsga, a záróvizsgára bocsátás feltételei
83. § (1) A szakfelelős engedélyével lehetőség van közös szakdolgozat írására, amely esetben a formai és tartalmi követelményeket, valamint a témaváltoztatás, szakdolgozat javításának, értékelésének rendjét a TVSZ-ben foglaltakra figyelemmel, annak értelmeszerű alkalmazásával a szakfelelős határozza meg.

# 84. § / Közös szakdolgozat / Záróvizsga, a záróvizsgára bocsátás feltételei
84. § (1) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga – a jogszabályi keretek között – a tantervben meghatározottak szerint több részből állhat. Az egyes záróvizsgarészek időben eltérő napon és helyszínen is lebonyolíthatók. (2) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) közös záróvizsga is szervezhető. (3) A hallgató tanulmányait alapképzésben, osztott és osztatlan mesterképzésben, valamint szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. (4) Amennyiben a hallgató a szakdolgozatát leadja, azt a bírálók eredményesre értékelik, de a hallgató nem teljesíti az abszolutórium követelményeit, akkor záróvizsgára nem bocsátható. (5) A hallgató a záróvizsgát képzésenként külön teszi le. (6) A záróvizsgára bocsátás együttes feltételei: a) végbizonyítvány megszerzése, b) a szakdolgozat határidőre történő benyújtása, c) 1 a szakdolgozat határidőre (a záróvizsgát megelőző öt (5) munkanappal) történő elégtelentől különböző érdemjeggyel történő értékelése, d) a záróvizsgára határidőre történő bejelentkezés, e) az adott képzésen a hallgatónak nincs az Egyetemmel szemben fennálló lejárt fizetési kötelezettsége, f) az Egyetem tulajdonát képező eszközökkel (kölcsönzött könyvek, sporteszközök stb.) elszámolt. (7) 2 Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a (6) bekezdésben foglaltak valamelyikét nem teljesítette. Ebben az esetben a TÜ ügyintéző/koordinátor – a hallgató Neptun rendszerüzenetben történő tájékoztatása mellett – a hallgató záróvizsga jelentkezését törli a Neptunból a záróvizsga megkezdése előtt legkésőbb három (3) munkanappal. (8) A hallgatónak a tanév időbeosztása szerinti határidőig kell záróvizsgára jelentkezni. (9) 1 A (8) bekezdésben meghatározott záróvizsga jelentkezési határidőt követő hét (7) napon belül a hallgató kérelmezheti a késedelmes záróvizsgára jelentkezést. (10) 2 A késedelmes záróvizsgára jelentkezés kérelem tárgyában a szakfelelős Neptun rendszerüzenetben dönt a kérelem beérkezésétől számított három (3) munkanapon belül. (11) 3 A kérelem benyújtásáért a volt hallgatónak a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. (12) 4 A 2006/2007. tanévben vagy azt követően a 2011/2012. tanévvel bezáróan tanulmányaikat első évfolyamon megkezdő hallgatók esetében a záróvizsga a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő záróvizsga-időszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A záróvizsga letételét a végbizonyítvány (abszolutórium) kiállításától

# 84. § / Közös szakdolgozat / Záróvizsga, a záróvizsgára bocsátás feltételei
számított hetedik (7.) év eltelte után az Egyetem az egyes szakok esetében meghatározottak szerinti feltételhez köti. A záróvizsgára bocsátás feltételeiről a szakfelelős dönt. Ebben az esetben a hallgatónak kérelmet kell benyújtania a (14) bekezdés alapján. A döntést Neptun határozatba kell foglalni. Két (2) éven túl leadott szakdolgozat esetén annak bírálata alapján kapott érdemjegy a záróvizsga-eredménybe már nem számítható be. Ebben az esetben a szakdolgozat aktualizálása és újbóli leadása szükséges, a 77. § és 79. § vonatkozó rendelkezései alapján. (13) 5 Azon hallgatók esetében, akik a 2012/2013. tanévben vagy azt követően kezdték meg tanulmányaikat, a záróvizsga a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő záróvizsga-időszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után két (2) éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési és kimeneti követelmények szerint letehető. A záróvizsga letételét a végbizonyítvány (abszolutórium) kiállításától számított második (2.) év eltelte után az Egyetem az egyes szakok esetében meghatározottak szerinti feltételhez köti. A záróvizsgára bocsátás feltételeiről a szakfelelős dönt. Ebben az estben a hallgatónak kérelmet kell benyújtania a (14) bekezdés alapján. A döntést Neptun határozatba kell foglalni. Két (2) éven túl leadott szakdolgozat esetén annak bírálata alapján kapott érdemjegy a záróvizsgaeredménybe már nem számítható be. Ebben az esetben a szakdolgozat aktualizálása és újbóli leadása szükséges a és 79. § vonatkozó rendelkezései alapján. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik (5.) év eltelte után záróvizsga nem tehető. (14) 6 A hallgató a (12) bekezdés szerinti esetben hét (7) év letelte után, a (13) bekezdés szerinti esetben két (2) év letelte után kérelemre bocsátható záróvizsgára. (15) 7 Az (12)–(13) bekezdés szerinti esetekben a volt hallgató a záróvizsgázási szándékát a tanév időbeosztásában szereplő szakdolgozat-leadási határidőig köteles jelezni és egyben kérelmezni a záróvizsgára bocsátást. Ha a volt hallgató ezt a kötelezettségét elmulasztja, amennyiben még a jelen § szerinti határidők nem jártak le, a következő záróvizsga-időszakra jelentkezhet. (16) A kérelemről a szakfelelős dönt. (17) A döntést a kérelem beadásától számított tizenöt (15) munkanapon belül kell meghozni. (18) A döntést Neptun határozatba kell foglalni. (19) A kérelemért a volt hallgatónak a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat kell fizetni. (20) 1 Kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree), vagy oktatási hálózati együttműködésben résztvevők esetében az adott félév záróvizsga-időszakán kívül is szervezhető záróvizsga.

# 85. § / Záróvizsgára jelentkezés visszavonása / A záróvizsga-bizottság
85. § (1) A hallgató a záróvizsga jelentkezését visszavonhatja. (2) A benyújtott szakdolgozat azonban ebben az esetben sem vonható vissza. (3) 2 A kérelmet a záróvizsga megkezdése előtt legkésőbb három (3) munkanappal lehet benyújtani. (4) 3 Amennyiben a hallgatónál nem áll fenn kizáró ok, a hallgató kérelmét a TÜ ügyintéző/koordinátor automatikus döntéssel elfogadja. Ez esetben nem kell alkalmazni a záróvizsga megismétlésére vonatkozó rendelkezéseket. A döntést Neptun üzenetben kell közölni a hallgatóval. (5) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) közös záróvizsga esetén a jelen §-ban foglaltaktól el lehet térni. Erről az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell.

# 86. § / Záróvizsgára jelentkezés visszavonása / A záróvizsga-bizottság
86. § (1) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell letenni, amelynek elnöke és legalább még két (2) tagja van. (2) A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár vagy egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az Egyetemmel vagy az Egyetem másik szakjának oktatója legyen. (3) A záróvizsga-bizottság munkájához kapcsolódó ügyviteli feladatokat az elnök által kijelölt tag mint jegyzőkönyvvezető látja el. (4) A záróvizsga-bizottság elnökét, tagjait, egyben a jegyzőkönyvvezető tagot is a szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – elektronikus levélben kéri fel legkésőbb a záróvizsga napját megelőző két (2) héttel. Amennyiben a kijelölt elnök vagy tag nem emel kifogást, azt úgy kell tekinteni, hogy elfogadta a felkérést és vállalja a vonatkozó szabályok betartását. (5) A záróvizsga-bizottságok Neptunban történő rögzítéséről a szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – felkérésére az intézetvezető gondoskodik. (6) 4 Amennyiben a záróvizsga-bizottság tagja bármely ok folytán nem tud részt venni a záróvizsga-bizottság munkájában, a szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – jelöl ki új tagot. A ZVB tagjának változását – mint egyéb körülményt – a ZV jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges. (7) A záróvizsga-bizottság feladata, hogy értékelje a hallgató felkészültségét, majd döntsön a hallgató értékeléséről. (8) A záróvizsga-bizottság elnökének feladatai: a) a záróvizsga szabályos lebonyolításának biztosítása (pl. összeférhetetlenség megállapítása, a záróvizsga felfüggesztése rendkívüli helyzetben), b) zárt ülés elrendelése a záróvizsga befejezését követően, c) a záróvizsga-eredmények kihirdetése, d) záróvizsga eredményének/minősítésének megállapítása, e) a záróvizsga-jegyzőkönyv hitelesítése. (9) A záróvizsga-bizottság tagjainak feladatai: a) a hallgató teljesítményének értékelése és javaslattétel a záróvizsga eredményére/minősítésére, b) a záróvizsga-jegyzőkönyv hitelesítése. (10) A jegyzőkönyvvezető feladata: a) a bizottság ügyviteli támogatása, b) amennyiben releváns, záróvizsgatételek bekészítése, c) a minőségértékelési dokumentum kitöltetése és aláíratása a bizottság elnökével, d) amennyiben van, a leckekönyvek aláíratása az elnökkel, e) záróvizsga-jegyzőkönyv vezetése, aláíratása a bizottság elnökével, tagjaival, f) 1 a záróvizsga-jegyzőkönyvek és a hozzájuk kapcsolódó dokumentumok eljuttatása a TÜ részére. (11) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) közös záróvizsga esetén a (3)–(10) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. Erről az együttműködési

# 87. § / A záróvizsga-bizottság / A záróvizsga és a záróvizsga értékelése
87. § (1) Az záróvizsga/záróvizsgarész az illetékes dékán döntése alapján szervezhető személyes megjelenéssel vagy online vizsga formájában. (2) Az online záróvizsgára, záróvizsgarészre az online vizsgákra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a részletszabályokat és az esetleges eltéréseket az oktatási rektorhelyettes rendelkezésben adja ki. (3) 2 A záróvizsgáztatás a képzés nyelvén történik. Ettől eltérni kizárólag kettősvagy többesdiploma-program (double degree, multiple degree) esetén lehet. (4) 3 A záróvizsga megszervezése a szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – feladata, aki a záróvizsgát a felkért intézet és a TÜ együttműködésével valósítja meg. Az intézet feladata a záróvizsga-bizottsági tagok értesítése, valamint a hallgatók értesítése és a záróvizsga helyszínének, technikai feltételeiről gondoskodás. A záróvizsga és a záróvizsga bizottság adatainak Neptunban történő rögzítéséért a záróvizsgát szervező intézet, a záróvizsga jegyzőkönyv előkészítéséért az intézet által rögzített adatok alapján a TÜ felel. (5) A záróvizsgára bejelentkezett és záróvizsgára bocsátható hallgatót a szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – által felkért intézet a Neptunon keresztül tájékoztatja, legkésőbb két (2) héttel a záróvizsga/záróvizsgarész napját megelőzően. A tájékoztatásban meg kell írni a záróvizsga-bizottsági besorolást, a záróvizsga/záróvizsgarész időpontját és helyszínét. (6) A záróvizsgára bejelentkezett hallgató a megadott időpontban és helyen köteles megjelenni a záróvizsga/záróvizsgarész időpontját megelőzően fél órával. (7) Ha a vizsgázó szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud megjelenni a záróvizsgán, igazolási kérelmet nyújthat be. Az igazolási kérelmet a záróvizsgát/záróvizsgarészt követő öt (5) munkanapon belül kell benyújtani. (8) A kérelemről a szakfelelős dönt. (9) 1 A döntést a kérelem beadásától számított három (3) munkanapon belül kell meghozni. (10) A döntést határozatba kell foglalni. (11) Igazolt távolmaradás esetén a záróvizsga megismétlésére rendelkezésre álló záróvizsga-alkalmak száma nem csökken, és a megismételt záróvizsga következményeit nem kell alkalmazni. (12) Igazolatlan távolmaradás esetén a záróvizsga megismétlésére rendelkezésre álló záróvizsga-alkalmak száma eggyel csökken, valamint a megismételt záróvizsga következményeit vonja maga után. (13) Ha a hallgató a záróvizsgán/záróvizsgarészen nem jelenik meg, teljesítménye nem értékelhető, az adott záróvizsgára vonatkozó további záróvizsgarészen nem vehet részt. (14) A záróvizsga-bizottságokba beosztott hallgatókat a hallgatói névsor alapján a jegyzőkönyvvezető szólítja és hívja be a vizsgaterembe, hacsak indokolt esetben a záróvizsga-bizottság elnöke másként nem rendelkezik.

# 87. § / A záróvizsga-bizottság / A záróvizsga és a záróvizsga értékelése
(15) 2 A záróvizsgateremben a záróvizsga-bizottság elnökén, tagjain, valamint a vizsgázó és a már behívott hallgatókon, vagy utolsóként vizsgázó hallgató esetében az előtte vizsgázó hallgatón kívül más személy csak a záróvizsga-bizottság elnökének engedélyével tartózkodhat. (16) A hallgatónak a záróvizsgán a jegyzőkönyvvezető előtt igazolnia kell személyazonosságát személyazonosító igazolvány vagy útlevél bemutatásával. (17) A záróvizsga-bizottság elnökének, valamint bármely tagjának joga van a vizsgázó hallgatóhoz kérdést intézni. (18) A záróvizsgán elkövetett szabálytalanság, személycsere vagy meg nem engedett segédeszköz, segítség használata a vétkes hallgató záróvizsgától eltiltását és ellene fegyelmi eljárás kezdeményezését vonja maga után. (19) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni azzal, hogy a záróvizsga-jegyzőkönyvön a sikeres és sikertelen záróvizsgarészeket is szerepeltetni kell. A záróvizsga-jegyzőkönyv a Neptunban nyilvántartott alapadatokat tartalmazó, Neptunból előállított és kinyomtatott okirat. A záróvizsga-jegyzőkönyv tartalmát a Vhr. rendelkezései szerint kell meghatározni. (20) 3 A záróvizsga-jegyzőkönyvet az elnök és a tagok aláírása után legkésőbb a záróvizsga napját követő munkanapon a zárvóizsgát szervező intézet átadja a TÜ-nek. (21) A záróvizsgára kapott érdemjegy (záróvizsga-eredmény) megállapításának módját a TVSZ 5. melléklete tartalmazza. (22) A záróvizsga-bizottság feladata, hogy értékelje a hallgató felkészültségét, majd zárt ülésen – vita esetén szavazással – megállapítják a záróvizsga eredményét. (23) 4 A záróvizsga szakonkénti követelményeit, valamint a záróvizsga-eredmények megállapításának módját, továbbá a záróvizsga lebonyolításának módját a Képzési Program és a TVSZ 5. melléklete tartalmazza. (24) Amennyiben a záróvizsga bármely része elégtelen, az adott záróvizsga eredménye elégtelen, figyelemmel a 88. § (4) bekezdésében foglaltakra. (25) A sikertelen záróvizsga a TVSZ 88. § -a szerint ismételhető.

# 88. § / A záróvizsga és a záróvizsga értékelése / A záróvizsga ismétlése
88. § (1) A sikeres (elégtelentől különböző) záróvizsga, valamint az egyes sikeresen teljesített záróvizsgarészek javítására nincs lehetőség. (2) Sikertelen záróvizsga/záróvizsgarészek esetén ismételt záróvizsga/záróvizsgarész a következő záróvizsga-időszakban tehető. (3) A sikertelen záróvizsga/záróvizsgarész javítása esetén a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat kell fizetni. (4) Sikertelen záróvizsga esetén, amennyiben a záróvizsga több részből állt – pl. szakdolgozat-/diplomamunka-védés, portfólió-alapú szóbeli felelet, komplex vizsga, szakhoz kapcsolódó témakörökből történő felelet –, csak a sikertelen záróvizsgarészt kell megismételni, valamint a sikeresen teljesített záróvizsgarész eredménye legfeljebb két (2) éven belül az ismétlő záróvizsga alkalmával a záróvizsga eredményébe kerül beszámításra. (5) A záróvizsga-bizottság által el nem fogadott szakdolgozat-/diplomamunka-védés (tanári mesterképzésben továbbá a tanári portfólió bemutatása) esetén a bizottság dönt arról, hogy az ismételt záróvizsga alkalmával a hallgató a már beadott szakdolgozatot/diplomamunkát (tanári mesterképzésben továbbá tanári portfóliót) védheti meg újból, vagy új szakdolgozatot/diplomamunkát kell írnia (tanári mesterképzésben továbbá tanári portfóliót kell készítenie), amely beadásának feltételeiről és határidejéről a TVSZ rendelkezik. (6) Sikeres szakdolgozatvédés (tanári mesterképzésben továbbá a tanári portfólió bemutatása) esetén, amennyiben a záróvizsga többi részét a hallgató sikertelenül zárta, a védésre (tanári mesterképzésben továbbá a tanári portfólió bemutatására) kapott érdemjegy a következő záróvizsga-eredménybe legfeljebb két (2) évig beszámít. A két (2) naptári év letelte után a és 80. § vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (7) Az (5) bekezdés szerinti esetben új szakdolgozat (tanári mesterképzésben továbbá a tanári portfólió) elkészítésére két (2) alkalommal van lehetősége a hallgatónak. (8) A sikertelen (elégtelen) záróvizsga vagy záróvizsgarész két (2) alkalommal ismételhető. (9) További egy alkalommal van lehetőség a záróvizsga vagy záróvizsgarész rektori engedéllyel (nem rektori méltányosság alapon) történő javítására. Amennyiben a rektori engedélyt megkapta, azonban mégsem vesz részt a záróvizsgán/záróvizsgarészen, úgy további javításra nincs lehetősége. (10) A kérelem legkésőbb az adott tanév időbeosztásában feltüntetett szakdolgozat-/diplomamunka-leadási időszak végéig adható be. (11) A kérelemről a rektor dönt. (12) A döntést a kérelem beadásától számított három (3) munkanapon belül kell meghozni. (13) A döntést határozatba kell foglalni. (14) 1 A kérelem benyújtásáért a hallgató/volt hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles megfizetni. (15) A sikertelen (elégtelen) záróvizsgát/záróvizsgarészt a hallgató a TVSZ szerinti

# 88. § / A záróvizsga ismétlése / képzés esetén
határidőkön belül javíthatja. (16) Amennyiben a volt hallgató a (15) bekezdésben megadott határidőn belül nem tud eredményesen záróvizsgát tenni, az adott képzésen oklevelet kizárólag új felvételi eljárás alapján létesített új hallgatói jogviszony keretében szerezhet. (17) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) közös szakdolgozat/diplomamunka írása esetén az (1)–(8) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. Erről az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell. Speciális elvárások az ágazati jogszabályon alapuló részismerti ESG tanácsadó 88/A. § 1 (1) 2 Az ESG tanácsadó képzés vizsgával zárul. (2) 3 A képzést záró vizsgát a záróvizsgaidőszakban kell megszervezni. (3) 4 A képzést záró vizsgára való bocsátás feltétele, hogy a hallgató az ESG tanácsadó képzési program tantervében szereplő követelményeket – a szakmai gyakorlatot is beleértve – hiánytalanul teljesítse. (4) 5 A képzést záró vizsga vizsgabizottság előtt zajlik. A vizsgabizottságnak legalább két tagja van. A tagok lehetnek a képzés oktatói vagy olyan (külső) szakember, aki ESG tanácsadó képesítéssel rendelkezik. A tagokat a szakfelelős kéri fel. (5) 6 A képzést záró vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. (6) 7 A képzést záró vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A képzést záró vizsga vizsgabizottságának egyik tagja az elnök, akit a szakfelelős jelöl ki a másik tagja a jegyzőkönyvvezető. (7) A jelen §-ban nem szabályozott kérdésekben az ágazati jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

# 89. § / Az oklevél kiállításának és kiadásának feltételei / Az oklevél minősítése
89. § (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga. (2) 8 Az oklevelet a sikeres záróvizsga napjától számított harminc (30) napon belül a TÜ állítja ki és az Egyetem adja át a hallgató részére.

# 90. § / Az oklevél kiállításának és kiadásának feltételei / Az oklevél minősítése
90. § (1) Az oklevél eredményét két tizedesjegyre kerekítve kell meghatározni. Az oklevél eredményébe beszámításra kerülő részeredményeket kerekíteni nem lehet. a) kitüntetéses, ha az oklevél eredménye 4,51–5,00 [a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén] b) kiváló, ha az oklevél eredménye 4,81–5,00 c) jeles, ha az oklevél eredménye 4,51–4,80 d) jó, ha az oklevél eredménye 3,51–4,50 e) közepes, ha az oklevél eredménye 2,51–3,50 f) elégséges, ha az oklevél eredménye 2,00–2,50 között van. (2) A tanulmányaikat 2006. szeptember 1-jét megelőzően megkezdő volt hallgatók esetében, valamint kiegészítő alapképzésben részt vevő volt hallgatók esetében az oklevél minősítésének megállapítása az adott tanulmányok megkezdésének időpontjában hatályos vonatkozó szabályzatban meghatározott határértékek figyelembevételével történik. (3) A tanulmányaikat 2013. szeptember előtt megkezdett hallgatók esetében kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, aki a záróvizsgán jeles (5) eredményt ért el, a kötelező szigorlatai és a specializáció(ka)t/szakirány(oka)t lezáró komplex vizsgá(i) jeles(ek) (5), az összes többi utolsó érvényes érdemjegye legalább jó (4), és a leckekönyvben/törzslapon szereplő valamennyi érdemjegye legalább közepes (3), valamint az oklevelének eredménye az (1) bekezdés a) pontja szerinti. A kitüntetéses oklevélre való jogosultság megállapításakor az osztott mesterképzési szakos hallgatóknál nem kerülnek figyelembevételre a 120 kredit felett kötelezően előírt tantárgyak érdemjegyei. (4) 1 A tanulmányaikat 2013. szeptemberben vagy azt követően megkezdett hallgatók esetében kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, aki a záróvizsgán jeles (5) eredményt ért el, a kötelező szigorlatai és a specializáció(ka)t lezáró komplex vizsgá(i) jeles(ek) (5), az összes többi utolsó érvényes érdemjegye legalább jó (4), az oklevél minősítése kiváló és a leckekönyvben/törzslapon szereplő valamennyi érdemjegye legalább közepes (3), valamint az oklevelének eredménye az (1) bekezdés a) pontja szerinti. A hallgató nem kaphat kitüntetéses oklevelet, amennyiben legalább egy olyan tantárgya van, amely „nem vizsgázott”, „nem teljesítette”, „értékelhetetlen”, „megtagadva” bejegyzéssel zárult le, ez alól kivételt képez a testnevelés tantárgy és az idegen nyelvi szakmai kompetencia. A kitüntetéses oklevélre való jogosultság megállapításakor az osztott mesterképzési szakos hallgatóknál nem kerülnek figyelembevételre a 120 kredit felett kötelezően előírt tantárgyak érdemjegyei. (5) Az oklevél eredményébe, minősítésébe beszámításra kerülő részeredmények összetételét és számításuk módját a TVSZ 1. melléklete tartalmazza.

# 91. § / Az oklevél minősítése / Az oklevél formai követelményei, oklevélmelléklet
91. § (1) Az oklevél formanyomtatvány az Oktatási Hivatal által kibocsátott, Magyarország címerével és egyedi nyomtatványsorszámmal ellátott, nyomdai úton előállított papíralapú biztonsági okmány, közokirat, amelynek tartalmát az Nftv. és a Vhr. határozza meg. (2) Az Egyetemen használt oklevélnyomtatvány két (2) – az egyik a magyar nyelvű, a másik az idegen nyelvű változat kiállítására szolgáló – A4 méretű lapból áll, amelyeken Magyarország címere nyomdailag szerepel. (3) Azon hallgatók oklevelébe, akik duális képzésben vettek részt és a Vhr. hatálybalépését követően jogosultak oklevélre, az oklevélben fel kell tüntetni a Vhr. 9. melléklet szerinti záradékot. A záradék az oklevél elválaszthatatlan részét képezi. (4) Az oklevelet magyar és angol nyelven, nem magyar nyelven folyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. (5) 2 Az oklevelet a törzslap alapján az illetékes TÜ ügyintéző/koordinátor a Neptunból nyomtatja ki. (6) 3 Az oklevelet a kiállításkor a TÜ egyedi sorszámmal látja el és adatait a Neptunban tartja nyilván. Az oklevél-sorszámozás képzésének módját az hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes rendelkezésben adja ki. (7) 1 Az oklevelet az illetékes dékán, tartós akadályoztatása esetén a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes írja alá. (8) 2 Az oklevelet az Egyetem keménytáblás dossziéban adja ki. Az átadás előtt a TÜ ügyintéző/koordinátor a kiállított oklevélről hiteles másolatot készít, amely a törzslap melléklete. (9) 2003. július 1-je előtt oklevelet szerzett hallgatók részére az Egyetem nem állít ki oklevélmellékletet. (10) 2003. július 1-je után, de 2006. március 1-je előtt oklevelet szerzett hallgatók esetén a volt hallgató kérésére térítésmentesen ki kell állítani, majd ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar nyelven. A volt hallgató kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni. (11) A (10) bekezdés szerinti kérelem – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – időkorlátozás nélkül adható be. (12) 3 Amennyiben a volt hallgatónál nem áll fenn kizáró ok, a hallgató kérelmét a Tanulmányi ügyek vezető automatikus döntéssel elfogadja és intézkedik az oklevélmelléklet harminc (30) napon belüli kiállítása ügyében. (13) 4 Amennyiben a volt hallgatónál nem állnak fenn az oklevélmelléklet kiadásának jogszabályi feltételei, a Tanulmányi ügyek vezető elutasítja a kérelmet. Az elutasító döntést a kérelem beadásától számított tíz (10) munkanapon belül meg kell hozni. (14) A döntést határozatba kell foglalni. (15) 2006. március 1-je után alapképzésben, osztott és osztatlan mesterképzésben szerzett oklevél mellé, az oklevéllel együtt ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven. Az

# 91. § / Az oklevél minősítése / Az oklevél formai követelményei, oklevélmelléklet
első oklevélmellékletet ingyenesen. (16) 5 Szakirányú továbbképzésben 2023. szeptember 1-je után szerzett oklevél mellé, a hallgató Neptunban benyújtott kérelmére az oklevéllel együtt ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven. Az első oklevélmellékletet ingyenesen. Az oklevélmelléklet igénylésére vonatkozó kérelmet a hallgató tanulmányainak utolsó félévében a regisztrációs időszak kezdetétől legkésőbb a záróvizsga-időszak első napját megelőző hetedik (7.) munkanappal bezáróan kell benyújtani. A kérelmet a kérelem beérkezésétől számított három (3) munkanapon belül a TÜ ügyintéző/koordinátor automatikus döntéssel fogadja el, amelyről Neptun rendszerüzenetben tájékoztatja a hallgatót. Sikertelen záróvizsga esetében, az oklevélmellékletet a hallgatónak a következő záróvizsga-időszakra vonatkozón jelen bekezdésben foglaltak szerint újra kérelmeznie kell. (17) Az oklevélmelléklet formanyomtatvány egyedi sorszámmal ellátott okirat, amelynek mintáját az Oktatási Hivatal bocsátja az Egyetem rendelkezésére, és amelynek tartalmát a Vhr. határozza meg. (18) 6 Az oklevélmellékletet a TÜ ügyintéző/koordinátor nyomtatja ki a Neptunból. (19) 1 Az oklevélmellékletet a Tanulmányi ügyek vezető hitelesíti, akadályoztatása esetén a Tanulmányi ügyek vezető által kijelölt TÜ ügyintéző/koordinátor. (20) 2 Az oklevélmelléklet átadása előtt a TÜ ügyintéző/koordinátor a kiállított oklevélmellékletről hiteles másolatot készít, amely a törzslap melléklete. (21) 3 Az oklevél és az oklevélmelléklet hitelesítéséhez az aláíráshoz kék színű tollat és a TÜ számára kiadott címeres, sorszámozott, Budapesti Corvinus Egyetem feliratú körbélyegzőt kell használni azzal, hogy a magyar nyelvű körbélyegzővel a magyar nyelven, az angol nyelvű körbélyegzővel az angol nyelven kiállított oklevelet/oklevélmellékletet kell hitelesíteni. (22) 4 Az oklevél és az oklevélmelléklet nyilvántartására vonatkozó eljárásrendet Az oklevél, oklevélmelléklet formanyomtatványok kezelése, egyedi oklevélzáradékok igénylése hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés határozza meg. (23) A kiadott oklevelekről az Egyetem közhiteles adatot szolgáltat. (24) 5 A kiadott oklevélmellékletről a Neptunban elektronikus másolatot kell tárolni, amelyet a Tanulmányi ügyek vezető a jogszabályban rögzítetteknek megfelelő elektronikus aláírással és időbélyegzővel lát el.

# 92. § / EGYEDI ELBÍRÁLÁST IGÉNYLŐ ESETEK / Kedvezményes tanulmányi rend
92. § (1) A tanterv tartalmazza, hogy egy tantárgy kedvezményes tanulmányi rendben teljesíthető-e vagy sem, továbbá a tanterv részeként a tárgytematika tartalmazza azt, hogy a feladatok beadási határideje módosulhat-e, vizsgát a vizsgaidőszakon kívül lehet-e tenni, azzal, hogy őszi féléves tantárgy esetében legkésőbb a tavaszi félév regisztrációs hetének végéig, tavaszi féléves tantárgy esetében pedig legkésőbb június 30-ig lehet vizsgát tenni, az oktatási időszakot hamarabb le lehet-e zárni, vagy más kedvezményben részesülhet-e a hallgató. (2) 6 Kedvezményes tanulmányi rend engedélyezhető a hallgató számára, amennyiben a hallgató: a) 7 b) kiemelkedő országos és/vagy nemzetközi szintű sportoló vagy c) egyetem által szervezett vagy engedélyezett külföldi részképzésre vagy ösztöndíjra kapott meghívást, külföldön a képzéséhez kötelezően kapcsolódó szakmai gyakorlatot folytat vagy ca) 8 ha a külföldi részképzés vagy ösztöndíj nem az egyetem által szervezett vagy engedélyezett program keretében valósul meg, annak beszámíthatóságáról az illetékes tanulmányi bizottság külön dönt, vagy d) 1 külföldön a képzéséhez kötelezően kapcsolódó szakmai gyakorlatot folytat vagy e) 2 külön méltánylást igénylő szociális és/vagy egészségügyi indokkal rendelkezik vagy f) párhuzamos képzés keretében az Egyetem másik szakán vagy más hazai felsőoktatási intézményben is tanulmányokat folytat nappali munkarendben. g) 3 HÖK elnök és elnökhelyettesek (3) 4 A kedvezményes tanulmányi rend azon tantárgy(ak)ra kérhető, amelye(ke)t a hallgató az adott félévre vonatkozóan a Neptunban felvett, Kedvezményes tanulmányi rend szabadon válaszható tárgyra nem kérhető. A kedvezményes tanulmányi rendre vonatkozó kérelmet a Neptunon keresztül kell kérvényként benyújtani a verseny tantárgyfelvételi időszak kezdetét megelőző hét első napjáig. A Tanulmányi Bizottság indokolt esetben a verseny tantárgyfelvételi időszak végéig pótleadási időszakot hirdethet. (4) Kedvezményes tanulmányi rend a hallgató kérelmére engedélyezhető. A hallgatónak kedvezményes tanulmányi rendre vonatkozóan kérelmet az indokolást alátámasztó dokumentumokkal együtt tantárgyanként kell benyújtania. (5) 5 (6) A kedvezményes tanulmányi rend ügyében az illetékes tanulmányi bizottság dönt. (7) A Tanulmányi Bizottság a benyújtott kérelmet a tárgytematikában rögzített feltételektől eltérően is elbírálhatja. (8) 6 Amennyiben a tárgytematikában lehetővé teszi a kedvezményes tanulmányi rend kérelmezését és a kérelem a TVSZ szerinti feltételeknek megfelel, a hallgató kérelmét az illetékes tanulmányi bizottság elfogadja. Amennyiben a hallgató kérelme nem teljesíthető, a kérelmet az illetékes tanulmányi bizottság elutasítja. (9) A döntést a kérelem beadásától számított hét (7) munkanapon belül kell meghozni. (10) A döntést határozatba kell foglalni.

# 92. § / Kedvezményes tanulmányi rend / Dékáni méltányosság
(11) 7 Az döntés alapján a hallgató a tárgytematika alapján megállapított kedvezményben részesülhet. (12) Az engedélyezés után az egyéni időbeosztás szerinti menetben kell a feladatokat teljesíteni. A hallgató nem mentesülhet a kérelmezett időszakra a tanterv által előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítése alól. (13) Az engedély adott időszakra szól, a kérelmet félévenként a hallgatónak ismételten be kell nyújtania. (14) A kedvezményes tanulmányi rend keretében egy adott félévben teljesíthető tantárgyak maximális száma nem lehet több, mint hat (6) tantárgy. Külföldön folytatott részképzés vagy ösztöndíj, valamint külföldön folytatott szakmai gyakorlat esetén ennek mértéke félévente négy (4) tantárgy, valamint a szakszeminárium-/szakdolgozat-konzultáció kedvezményes tanulmányi renddel történő teljesítésének engedélyezése is lehetséges. (15) A kedvezményes tanulmányi rend keretében tanulmányokat folytató hallgató vállalja, hogy valamennyi tanulmányi kötelezettségének teljesítésére egyénileg készül fel, valamint nem tart igényt arra, hogy az oktató a felkészülést bármely módon segítse.

# 93. § / Kedvezményes tanulmányi rend / Dékáni méltányosság
93. § (1) A hallgató kérelmére alapképzésben, osztott mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben tanulmányi idején belül egy (1) alkalommal, osztatlan mesterképzésben két (2) alkalommal, továbbá részképzésben, részismereti képzésben és előkészítő képzésben a képzés ideje alatt egy (1) alkalommal indokolt esetben az illetékes dékántól méltányossági engedélyt kaphat a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, bármely TVSZ-szel összefüggő ügyben. (2) Nem nyújtható be dékáni méltányossági kérelem a) elutasított átvételi kérelem esetében, b) félév végi aláírás megadására, c) a tanulmányok értékelésének felülbírálatára, d) a képzési és kimeneti követelmények, tantervi követelmények alóli felmentésre, e) etikai, fegyelmi büntetés következményeinek eltörlésére, f) felülbírálati határozatban foglaltak felülbírálatára, g) a maximális tanulmányi idő meghosszabbítására, h) a hallgatói jogviszonyt megszüntető határozat ellen, i) amennyiben az igazolt hiányzás mértéke meghaladja egy adott tantárgy esetében a foglalkozások 50%-át, annak TVSZ-ben foglalt következményei alól, valamint j) a megismétlendő tantárgy Egyetem általi meghirdetés félévén kívüli félévben történő felvételére, k) sikeres specializációt/ szakot lezáró komplex vizsga javítására, l) egy tantárgyból az adott félévben összesen három (3) alkalommal, az ismételt tárgyfelvételekkel együtt pedig összesen hat (6) alkalommal történő vizsgalehetőség alóli felmentés esetében, m) 1 n) 2021/2022. tanév tavaszi félévében vagy azt megelőzően tanulmányokat megkezdők esetében az ötödik (5), 2022/2023. tanév őszi félévében vagy azt követően tanulmányokat megkezdők esetében a negyedik (4) tantárgyfelvétel engedélyezésére, o) szakmai gyakorlati elfoglaltság miatt felmentést az óralátogatási kötelezettség alól, p) 2 késedelmes szakdolgozat leadásra, q) 3 késedelmes záróvizsgára jelentkezésre, r) kedvezményes tanulmányi rend megkérésére, kizárólag a kérelem határidőn túli benyújtására vonatkozóan lehet a méltányossági kérelmet benyújtani, s) minden olyan esetben, ahol a TVSZ kifejezetten tiltja a méltányosság igénybevételének lehetőségét és/vagy ami jogszabályellenes vagy jogszabály tiltja. (3) Az állami (rész)ösztöndíjas képzésről önköltséges képzésre, valamint az önköltséges képzésről állami (rész)ösztöndíjas képzésre történő átsorolás, valamint a fegyelmi és kártérítési ügyek nem TVSZ-szel összefüggő ügyek. (4) A kérelmet a hallgató bármikor benyújthatja. (5) 4 (6) A kérelemnek tartalmaznia kell a méltányosságra okot adó indoko(ka)t, és mellékelni kell hozzá az indoko(ka)t alátámasztó dokumentumo(ka)t is. (7) 1 A Tanulmányi Bizottság a benyújtott kérelmet a tárgytematikában rögzített feltételektől eltérően is elbírálhatja. (8) A kérelem benyújtásáért a hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles megfizetni.

# 93. § / Dékáni méltányosság / Rektori méltányosság
(9) A kérelemről az illetékes dékán dönt. (10) A döntést a kérelem beadásától számított tizenöt (15) munkanapon belül kell meghozni. (11) A döntést határozatba kell foglalni. A méltányossági jogkörben hozott döntést nem kell indokolni, és a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. (12) Amennyiben a dékán a hallgató kérelmét elutasította, a hallgató nem élt méltányossági engedéllyel, azaz az elutasított méltányossági kérelem nem csökkenti a rendelkezésre álló méltányossági engedélyek számát. (13) A felvételt nyert jelentkező a hallgatói jogviszonyának létesítésével összefüggésben egy (1) alkalommal élhet méltányossági kérelemmel kizárólag a 22. § (13) szerinti esetben. (14) A volt hallgató hallgatói jogviszonyának – több képzés esetén, az adott képzésen történő jogviszonyának – megszűnését követően két (2) alkalommal nyújthat be méltányossági kérelmet kizárólag a szakdolgozatával és/vagy a záróvizsgával kapcsolatban. (15) A (13)–(14) bekezdés szerinti méltányossági kérelem esetében is jelen § szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

# 94. § / A HALLGATÓK TÁJÉKOZTATÁSA / Intézményi Tájékoztató, tanulmányokkal kapcsolatos tájékoztatás
94. § (1) A hallgató kérelmére alapképzésben, osztott mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben tanulmányi idején belül egy (1) alkalommal, osztatlan mesterképzésben két (2) alkalommal, továbbá részképzésben, részismereti képzésben és előkészítő képzésben a képzés ideje alatt egy (1) alkalommal indokolt esetben a rektortól méltányossági engedélyt kaphat a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, bármely TVSZ-szel összefüggő ügyben. (2) Nem nyújtható be rektori méltányossági kérelem a) azokban az ügyekben, amelyekben dékáni méltányosság nem gyakorolható, b) azon ügyekben, amelyekben az illetékes dékán korábban már hozott méltányossági döntést, c) 2 amennyiben a hallgató az adott képzésen – a teljes tanulmányi időtartam alatt – még nem nyújtott be dékáni méltányossági kérelmet. (3) Egyebekben a rektori méltányosságra a dékáni méltányosság szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a 93. § (12)–93. § (13)–93. § (14) bekezdés szerinti esetekben rektori méltányosság nem kérhető. (4) 3 A kérelemről a rektor által átruházott hatáskörben az oktatási rektorhelyettes dönt.

# 95. § / IRATOK / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat
95. § (1) 1 A hallgatók tantervi követelményekre vonatkozó tájékoztatása az Intézményi Tájékoztatóval, valamint a képzési program, tantervek, tárgytematikák közzétételével történik, eredeti példányai a PM-nél tekinthetők meg. (2) Az Intézményi Tájékoztató, képzési program és tantervek tartalmi követelményeit az Nftv. és a Vhr. szerint kell összeállítani. (3) Az Intézményi Tájékoztatót az Egyetem honlapján, a képzési programot, tanterveket, tárgytematikákat a Neptunban kell közzétenni. (4) 2 A hallgatók tanulmányi és vizsgakövetelményekre vonatkozó tájékoztatása az egyetemi szabályzatok, rendelkezések, tájékoztatók közzétételével történik, eredeti példányai a JB-nél tekinthetők meg. (5) A szabályzatok, rendelkezések és tájékoztatók tartalmi követelményeit az Nftv. és a Vhr. szerint kell összeállítani. (6) A tantárgy tantervi követelményeiről és a számonkérés formáiról, a tankönyvekről, jegyzetekről a hallgatókat jelen Szabályzat 44. § és 47. § -ában foglaltak szerint kell tájékoztatni. HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKHEZ KAPCSOLÓDÓAN KEZELT

# 96. § / IRATOK / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat
96. § (1) Az Egyetem a hallgató részére a) 3 a 2009/2010. tanévet megelőzően tanulmányaikat megkezdő hallgatók részére nyomdai úton előállított egyedi sorszámmal ellátott papíralapú leckekönyvet vezet, amely a lapjaiban sorszámozott, szigorú számadású nyomtatvány, melynek tartalmát a Vhr. határozza meg, b) a 2009/2010. tanévben vagy azt követően tanulmányaikat megkezdő hallgatók részére nem vezet leckekönyvet. (2) 4 Amely hallgatók részére az Egyetem hitelesített törzslap-kivonatot ad ki, leckekönyvet nem kell kiadni. Az (1) bekezdés a) szerinti leckekönyvvel rendelkező hallgatók számára az etikettre kinyomtatott adatokat az illetékes TÜ ügyintéző/koordinátor ragasztja be a leckekönyvbe, melyet a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt munkatárs hitelesít. (3) 5 A leckekönyv kitöltésére, valamint a már bekerült adatok törlésére, javítására az illetékes TÜ ügyintéző/koordinátor jogosult, melyet a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt TÜ ügyintéző/koordinátor hitelesít azzal, hogy a leckekönyv jogviszonyra és oklevélre vonatkozó részeit az illetékes dékán, hagyományos képzésben a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes hitelesíti. (4) 6 A TÜ a hallgatói jogviszony fennállása alatt az elveszett vagy megsemmisült leckekönyv pótlására a törzslap alapján új leckekönyvet állít ki, amelyet a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt TÜ ügyintéző/koordinátor hitelesít. (5) A hallgató részére hallgatói jogviszonyának megszűnésekor a leckekönyvet át kell adni. A leckekönyv átadásának tényét, idejét a törzslapra rá kell vezetni. A leckekönyv átadására a 98. § (17)–98. § (20) bekezdéseit kell alkalmazni. (6) 1 A hallgató jogosult ingyenesen kivonatot kérni a leckekönyvről. A leckekönyvkivonatot az illetékes TÜ ügyintéző/koordinátor a Neptunból generálja, majd papír alapon vagy elektronikusan hitelesíti. (7) A törzslap a hallgató személyes és tanulmányi adatainak nyilvántartására szolgál, a törzslapon megjelölt hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódóan. A törzslap tartalmát a Vhr. határozza meg. (8) Az Egyetemen ugyanarról a személyről a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt – minden jogviszonytípus esetén – egy törzslapot kell vezetni. A hallgatói jogviszony megszűnése után, újabb jogviszony létesítésekor új törzslapot kell nyitni. (9) 2 A törzslapok egyedi sorszámozásúak, melyek képzésének módját az hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes rendelkezésben adja ki. (10) 3 A Neptunból papíralapon előállított és a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt TÜ ügyintéző/koordinátor által aláírt, keltezéssel és az Egyetem bélyegzőlenyomatával hitelesített hallgatói törzslap a Neptunban nyilvántartott adatokból a Vhr. által meghatározott adatokat tartalmazza. (11) A papíralapú törzslap minden lapján fel kell tüntetni az Egyetem nevét és intézményi azonosítóját, a hallgató nevét és oktatási azonosító számát, a törzslap

# 96. § / IRATOK / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat
sorszámát. A törzslap mellékletei: a) a beiratkozási lap; b) záróvizsga-jegyzőkönyv; c) doktori szigorlati jegyzőkönyv, a komplexvizsga-jegyzőkönyv és a doktori védés jegyzőkönyve; d) végbizonyítvány; e) az átadás előtt a kiállított oklevélről készített hiteles másolat; f) az átadás előtt a kiállított oklevélmellékletről készített hiteles másolat; g) oklevél-/oklevélmelléklet-másodlatról, illetve a javított oklevélről készített hiteles másolat. (12) 4 A TÜ tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt TÜ ügyintéző/koordinátor a törzslapot a hallgatói jogviszony megszűnését követő három (3) hónapon belül kell, hogy hitelesítse. (13) 5 A törzslapot a hitelesítést követően az Egyetem Központi Irattárában, az Iratkezelési szabályzatban meghatározott idő letelte után az Egyetem Levéltárában kell elhelyezni. Az Egyetem Központi Irattárában/Levéltárában elhelyezett dokumentumok esetén a hozzáféréshez a levéltáros/irattáros munkatárs jogosult, amelyet a TÜ adatszolgáltatás vagy adatkezelés céljából, a JB a volt hallgatók dokumentumainak kiadása céljából az Iratkezelési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kikölcsönözhet. (14) A lezárt és hitelesített törzslapot ki kell egészíteni és újra kell hitelesíteni akkor, ha a) a hallgatói jogviszony megszűnését követően kerül sor a szakdolgozat, diplomamunka, a záróvizsga, a nyelvi követelmény teljesítésére, illetve az oklevél, oklevélmelléklet kiállítására, b) a törzslapban nyilvántartott adatokban módosítás szükséges hiba javítása vagy adatváltozás átvezetése miatt, c) az oklevél és/vagy az oklevélmelléklet javítására, másodlat kiadására vagy az oklevél és/vagy oklevélmelléklet érvénytelenítésére kerül sor. (15) 1 A hitelesített törzslap mellékleteit a TÜ a hallgató személyi anyagában tárolja. A törzslapon a mellékletek fellelhetőségét szerepeltetni kell. (16) 2 A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló nyilvántartás, valamint iratok és adatok alapján – a TÜ póttörzslapot állít ki. A póttörzslapot a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt munkatárs hitelesíti. (17) 3 Az adott félévre vonatkozó hitelesített törzslap-kivonatot a hallgató kérésére a TÜ ingyenesen adja ki félévente egy alkalommal a kérelem beérkezését követő nyolc (8) munkanapon belül. A további kivonatokért a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat kell fizetni. (18) 4 A törzslap-kivonat tartalmát a Vhr. határozza meg, a kiállított dokumentumot a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt TÜ ügyintéző/koordinátor hitelesíti. (19) A törzslap-kivonat átadását a törzslapra rá kell vezetni. Az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni, amelynek tartalmát a Vhr. határozza meg. (20) 5 A törzslap-kivonatok egyedi sorszámozásúak, amelyek képzésének módját az hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes rendelkezésben adja ki.

# 96. § / IRATOK / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat
(21) 6 Amennyiben a (17) bekezdésben foglaltak teljesítését az Egyetem elmulasztja, a volt hallgató kérelemmel fordulhat a Tanulmányi ügyek vezetőhöz a hiány pótlását kérve. A kérelemre a Tanulmányi ügyek vezető harminc (30) napon belül köteles intézkedést tenni. Ennek elmulasztása esetén a volt hallgató a HJR alapján jogorvoslattal élhet. (22) A hallgatói jogviszony megszűnése esetében a törzslap-kivonat kiállítására vonatkozó szabályokat jelen § (18), (19) és (20) bekezdése, valamint jelen Szabályzat

# 97. § / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat / Oklevél-, oklevélmelléklet-másodlat, -javítás, -(hiteles) másolat
97. § (1) Az oklevél-, oklevélmelléklet-másodlat, javított oklevél, oklevélmelléklet kiállítására és nyilvántartására vonatkozóan a szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel. (2) Az Nftv. és a Vhr. rendelkezései szerint az átadást követően elveszett, ellopott, megsemmisült oklevélről kérelemre oklevélmásodlatot állít ki. (3) A másodlat tartalmát a Vhr. határozza meg. (4) 7 A másodlatot kérelemre állítja ki a TÜ. (5) 8 A másodlat kiállításáért a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat kell fizetni. (6) 9 A hitelesítést követően a 91. § (22)-(24) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni. (7) A másodlatot a kérelem beérkezésétől számított harminc (30) munkanapon belül kell kiállítani. (8) Ugyanazon oklevélről további másodlat kiállításakor úgy kell eljárni, mint az első másodlat kiadásakor. (9) Az oklevélmásodlat nyilvántartásának rendje megegyezik az oklevél nyilvántartásának rendjével. (10) A 2015. augusztus 15-ét megelőzően kiadott oklevélről másodlatot az eredeti oklevél tartalmával – 91. § (8) bekezdés szerinti melléklet -megegyező tartalommal kell kiállítani, továbbá tartalmazza a Vhr. 9. mellékletben meghatározott másodlati záradékot és a hitelesítést is azzal, hogy ha az oklevél eredetileg csak magyar nyelven állították ki, akkor a másodlat kiállítása esetén a 91. § (1)–91. § (2) bekezdés szerinti nyomtatvány idegen nyelvű oldalát nem állítja ki az Egyetem . (11) 2015. augusztus 16-át követően kiadott oklevélről másodlatot a 91. § (8) bekezdésében meghatározott melléklet alapján kell kiállítani azzal, hogy a 91. § (8) bekezdésében meghatározott melléklet hiányában a másodlat tartalmát a törzslap adatai, valamint a kiállításkor hatályos jogszabály vagy formanyomtatvány formaszövege alapján kell elkészíteni. (12) 1 A TÜ hivatalból vagy kérelemre a hibásan kiállított oklevelet bevonja és megsemmisíti, a törzslapon a hiba javítását átvezeti, és a lezárt és hitelesített törzslapot újra hitelesíti. A javított törzslap alapján az oklevelet a Neptunból harminc (30) napon belül ismét kiállítja. Az oklevél tartalmazza a Vhr. 9. mellékletben meghatározott javítási záradékot és a hitelesítést. A hitelesítést követően a 91. § (22)–(24) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni. (13) A 91. § (8) bekezdésében meghatározott melléklet hiányában a javított oklevél tartalmát a javított törzslap adatai, valamint a kiállításkor hatályos jogszabály vagy formanyomtatvány formaszövege alapján kell elkészíteni. (14) 2 Ha a TÜ a (12) bekezdésben foglaltak szerint új oklevelet állít ki, és a változás érinti az oklevélmelléklet tartalmát, akkor a Neptunból az oklevélmellékletet – a korábbi oklevélmelléklet bevonása és megsemmisítése mellett – újra kiadja. A hitelesítést követően a 91. § (22)–(24) bekezdésben meghatározottak szerint kell

# 97. § / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat / Oklevél-, oklevélmelléklet-másodlat, -javítás, -(hiteles) másolat
eljárni. (15) 3 A TÜ az Egyetem által vagy jogelődje által kiállított oklevelet az oklevél kiállításától számított öt (5) éven belül visszavonja, ha az oklevelet jogellenesen szerezték meg. A visszavonásra egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (16) A (15) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, ha az oklevél kiállítását bűncselekmény befolyásolta, és a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, vagy az ügyészség a büntetőeljárást azért szüntette meg, mert a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen telt el, az Egyetem az oklevelet időbeli korlátozás nélkül megsemmisíti, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. A megsemmisítésre egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (17) A jelen § rendelkezéseit megfelelő módon az oklevélmellékletre is alkalmazni kell. (18) 4 A visszavont vagy megsemmisített oklevél alapjául szolgáló tanulmányokról a TÜ a 96. § szerinti törzslap-kivonatot állít ki a visszavonásról és/vagy megsemmisítésről rendelkező határozat véglegessé válásával. (19) 1 Az oklevélmásodlat hitelesítője az illetékes dékán, akadályoztatása esetén a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes. (20) 2 Javított oklevél hitelesítője az illetékes dékán, akadályoztatása esetén a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes. (21) 3 Az oklevélmelléklet-másodlat és a javított oklevélmelléklet hitelesítője a Tanulmányi ügyek vezető, akadályoztatása esetén a Tanulmányi ügyek vezető által kijelölt TÜ ügyintéző/koordinátor hitelesíti. (22) 4 Az oklevélre vonatkozó nyilvántartás alapján a JB az oklevelet megszerző kérelmére hiteles másolatot állít ki. Az oklevelet megszerző személy kérésére a JB elektronikus másolat formájában is kiállítja, amelyet az Egyetem a jogszabályban rögzítetteknek megfelelő elektronikus aláírással és időbélyegzővel lát el. Az oklevélről készült hiteles másolatot a JB vezetője kiadmányozza. (23) 5 Az oklevélmellékletre vonatkozó Neptunban meglévő nyilvántartás alapján a kiállított oklevélmellékletről a TÜ az oklevélmellékletet megszerző kérelmére másolatot állít ki, amelyet az oklevélmellékletet megszerző személy kérésére a TÜ elektronikus másolat formájában is kiad, és amelyet az Egyetem a jogszabályban rögzítetteknek megfelelő elektronikus aláírással és időbélyegzővel lát el. Az oklevélmellékletrőlről készült másolatot a Tanulmányi ügyek vezető kiadmányozza. Tanulmányokkal kapcsolatos igazolások, a dokumentumok átadása

# 98. § / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat / Oklevél-, oklevélmelléklet-másodlat, -javítás, -(hiteles) másolat
98. § (1) Az Egyetem a hallgató, valamint a volt hallgató tanulmányi ügyeihez kapcsolódóan kérelemre vagy hivatalból a Vhr. szerinti tartalommal és formában az alábbi igazolásokat állítja ki: a) a jogviszony-igazolást, b) a kreditigazolást, c) hiteles másolat és/vagy elektronikus másolat végbizonyítványról, d) a végbizonyítvány (abszolutórium) kiállításáról szóló igazolást, e) az oklevél kiállításáról szóló igazolást, f) mikrotanúsítványt. (2) A hallgató, valamint volt hallgató tanulmányi ügyeihez kapcsolódóan kérelemre egyedileg meghatározott tartalmú igazolás(oka)t is kérhet. (3) 6 Az (1) és (2) bekezdés szerinti igazolásokat/dokumentumokat kérésre: a) hallgatói kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított harminc (30) munkanapon belül a TÜ, b) volt hallgatói kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított harminc (30) munkanapon belül a JB állítja ki. (4) 7 A (3) bekezdés a) pontban jelölt esetben az (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti igazolásokat/dokumentumokat a Tanulmányi ügyek vezető vagy a TÜ ügyintéző/koordinátor, a (2) bekezdés szerinti igazolásokat a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa írásban kijelölt munkatárs kiadmányozza. (5) 1 Az (1) és (2) bekezdés szerinti igazolásokat a (3) bekezdés b) pont szerinti esetben a JB vezető vagy az általa írásban kijelölt munkatársa kiadmányozza. (6) A kérelmeket hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók esetében a Neptunban, hallgatói jogviszonnyal már nem rendelkező volt hallgatók esetében e-mailben, postai úton vagy az erre kialakított online felületen lehet benyújtani. (7) Az (1) bekezdés a) pont szerinti jogviszony-igazolás: a) kérelemre papíralapú példányban állítja ki az Egyetem, ezen túl a Neptunból letölthető elektronikus másolatban, b) tanúsítja a hallgató/volt hallgató jogviszonyának fennállását vagy korábbi fennállását, c) 2 az igazolást kiadáskor egyedi azonosítóval kell ellátni és az alapján kell a Neptunban nyilvántartani. Az egyedi azonosító képzésének módját hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza, d) esetében az igazoláson az első félév esetén a szeptember 1. és január 31. közötti, a második félév esetén a február 1. és augusztus 31. közötti időszakot kell feltüntetni, azzal az eltéréssel, hogy da) ha a jogviszony későbbi időpontban keletkezik, akkor azt kell feltüntetni, illetve db) ha a jogviszony félév közben szűnik meg, akkor a megszűnés dátumát kell feltüntetni, e) a hallgatói jogviszony – több képzés esetén az adott képzésen fennálló jogviszony – fennállása alatt minden jogviszony-igazolás kiadása ingyenes, f) a volt hallgatók számára – több képzés esetén, amelyik képzésen már nincs hallgatói jogviszony – díjköteles, amelynek összegét a HTJSZ 5. melléklete tartalmazza. (8) Az (1) bekezdés b) pont szerinti kreditigazolás a) tartalmát a Vhr. határozza meg,

# 98. § / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat / Oklevél-, oklevélmelléklet-másodlat, -javítás, -(hiteles) másolat
b) kérelemre állítja ki az Egyetem, c) kérelemre papíralapú példányban állítja ki az Egyetem, ezen túl a Neptunból letölthető elektronikus másolatban; kiállítására irányuló kérelemben hallgatónak/volt hallgatónak meg kell jelölnie, hogy mely követelmények teljesítésének igazolását kéri, d) tartalmazza a hallgató/volt hallgató által teljesített tantárgy (tantervi követelmény) tematikájának olyan leírását, amely lehetővé teszi a kreditelismerési eljárásra vonatkozó döntéshozatal érdekében annak a vizsgálatát és értékelését, hogy a hallgató által megszerzett és igazolt tudás és más kompetenciák mennyiben felelnek meg a helyettesített tantárgy (tantervi követelmény) meghatározott kompetenciáinak, e) 3 az igazolást kiadáskor egyedi azonosítóval kell ellátni és az alapján kell a Neptunban nyilvántartani, az egyedi azonosító képzésének módját hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza, f) 4 a kreditigazolásért a hallgató nem fizet térítési díjat, a volt hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles megfizetni. (9) Az (1) bekezdés c) pont szerinti végbizonyítványra vonatkozó hiteles másolatot és/vagy elektronikus másolatot a végbizonyítványra vonatkozó nyilvántartás alapján kérelemre állítja ki az Egyetem az alábbiak szerint: a) A hiteles másolatot papíralapú példányban és/vagy elektronikus másolat formájában is ki kell adni a végbizonyítványt szerző személy kérésének megfelelően. b) Amennyiben a végbizonyítványt a végbizonyítványt szerző személy elektronikus másolat formájában kéri, úgy azt az Egyetem a jogszabályban rögzítetteknek megfelelő elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el. c) A végbizonyítványra vonatkozó hiteles másolatért és/vagy elektronikus másolatért a végbizonyítványt szerző személy nem fizet térítési díjat. d) 1 Jelen bekezdés szerint kiadott dokumentumokat egyedi azonosítóval kell ellátni és az alapján kell a Neptunban nyilvántartani, az egyedi azonosító képzésének módját hallgató ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza. (10) Az (1) bekezdés d) pont szerinti végbizonyítvány (abszolutórium) igazolás a) tartalmát a Vhr. határozza meg, b) kérelemre állítja ki az Egyetem, c) kérelemre papíralapú példányban állítja ki az Egyetem, ezen túl a Neptunból letölthető elektronikus másolatban, d) 2 az igazolást kiadáskor egyedi azonosítóval kell ellátni és az alapján kell a Neptunban nyilvántartani, az egyedi azonosító képzésének módját hallgató ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza, e) 3 az igazolásért a hallgató nem fizet térítési díjat, a volt hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles megfizetni. (11) Az (1) bekezdés e) pont szerinti oklevél kiállításáról szóló igazolás a) tartalmát a Vhr. határozza meg, b) kérelemre állítja ki az Egyetem, c) 4 az oklevél kiállításáig a volt hallgató részére a JB az oklevél kiállításáról szóló

# 98. § / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat / Oklevél-, oklevélmelléklet-másodlat, -javítás, -(hiteles) másolat
igazolást ad ki a záróvizsga-időszak utolsó napját követő tizedik (10.) munkanaptól, d) 5 az igazolást kiadáskor egyedi azonosítóval kell ellátni és az alapján kell a Neptunban nyilvántartani, az egyedi azonosító képzésének módját hallgató ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza, e) 6 az igazolásért a hallgató nem fizet térítési díjat, a volt hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles megfizetni. (12) A végbizonyítvány kiállításáról szóló igazolást, a záróvizsga sikeres teljesítéséről szóló igazolást és az oklevélre való jogosultságról szóló igazolást a törzslap alapján kell kiállítani. (13) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti mikrotanúsítvány a) az Egyetem a részismereti képzésben (hallgatói jogviszonyban) és részképzésben (vendéghallgatói jogviszonyban) folytatott tanulmányi teljesítményről a Neptunból a tárgyleírást (tematika) is tartalmazó mikrotanúsítványt állít ki. b) Részképzésben (vendéghallgatói jogviszonyban) folytatott tanulmányok esetén a mikrotanúsítványt elektronikusan a Neptunon keresztül átadja azon felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerének, amellyel a vendéghallgató hallgatói jogviszonyban áll. c) az Egyetem a hallgató által elért tanulási eredményről, a hallgató kérésére, mikrotanúsítványt állít ki. d) az Egyetem az előzetes hallgatói jogviszonyban álló részére képzésének eredményes teljesítéséről mikrotanúsítványt állít ki. e) A kiadott mikrotanúsítványokról az Egyetem a Neptunból közhiteles adatot szolgáltat, a mikrotanúsítványokról a Neptunban nyilvántartást vezet. f) 1 A mikrotanúsítványt kiadáskor egyedi azonosítóval kell ellátni és az alapján kell a Neptunban nyilvántartani, az egyedi azonosító képzésének módját hallgató ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza. g) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján az Egyetem a mikrotanúsítványt megszerző kérelmére hiteles másolatot állít ki és/vagy elektronikus másolat formájában is kiállítja. Az elektronikus másolat formájában kiállított dokumentumot az Egyetem a jogszabályban rögzítetteknek megfelelő elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el. h) A mikrotanúsítványért a hallgató/volt hallgató nem fizet térítési díjat. (14) A (2) bekezdés szerinti igazolás a) 2 tartalmát a kérelem tárgya alapján a hallgatók esetében a Tanulmányi ügyek vezető, a volt hallgatók esetében az JB vezető határozza meg, b) 3 kiállításáért a hallgató a volt hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles fizetni, c) az igazolást iktatószámmal kell ellátni és az Iratkezelési szabályzatban meghatározott rend szerint kell nyilvántartani. (15) Az Egyetemen kívüli és hallgatón/volt hallgatón kívüli harmadik személytől érkező, adatközlésre, tanulmányokkal kapcsolatos igazolások kérésére irányuló megkeresés csak akkor teljesíthető, ha a hallgató/volt hallgató ehhez írásban

# 98. § / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat / Oklevél-, oklevélmelléklet-másodlat, -javítás, -(hiteles) másolat
hozzájárul, kivéve az Nftv. 3. melléklet IV. rész 3. pontjában meghatározott esetekben, valamint amennyiben a szülő jogosult hatósági eljárás megindítására és ezen eljárás keretében kéri a hallgatói jogviszony kiállítását. Ebben az esetben a kiállított igazolást a kérelmen feltüntetett elektronikus levelezési vagy postacímre küldi meg az illetékes szervezeti egység. (16) Az alábbi – Vhr.-ben meghatározott – iratok átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni: a) törzslap-kivonat, b) leckekönyv, c) oklevél, javított oklevél, oklevélmásodlat, d) oklevélmelléklet, javított oklevélmelléklet, oklevélmelléklet-másodlat. (17) Az átadás-átvételt igazoló dokumentum tartalmát a Vhr. tartalmazza. (18) Ha az átvétel során képviselő jár el, a képviselő képviseletre jogosító okiratát az átadás-átvételi dokumentumhoz kell csatolni. (19) Az átadás-átvételi dokumentum több irat átadását is tartalmazhatja. Ha az irat átadása nem személyesen történik, akkor azt az arra jogosult részére – a Neptunban nyilvántartott állandó lakcímére, vagy amennyiben van, úgy a levelezési címére – postai úton kell megküldeni. (20) Az átadás-átvételi dokumentumot az Egyetem az Iratkezelési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően, az abban meghatározott módon őrzi. (21) Hitelesített tantárgyi tematikát a Neptunból – amennyiben a Neptunban nem lelhető fel a tantárgyi tematika az intézet átmeneti irattárából/irattárból/levéltárból – az illetékes intézet állítja ki. A tematikát az illetékes tanszékvezető vagy az intézetvezető hitelesíti.

# 99. § / ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK / ADATKEZELÉS
99. § (1) A (maximális) tanulmányi idő számításának szabályai 2020. szeptember 1-jén változtak a 2020. szeptember 1-je előtti szabályokhoz képest, ezért a 2020. szeptember 1-je előtt tanulmányaikat megkezdő hallgatókra más szabályok vonatkoznak mint a 2020. szeptember 1-jén vagy azt követően tanulmányiakat megkezdő hallgatókra. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak miatt a (maximális) tanulmányi idő számításánál a következők szerint kell eljárni: a) 2020 szeptember 1-je előtt tanulmányikat megkezdő hallgatók esetében a két szabály (2020. szeptember 1-je előtt hatályos és 2020. szeptember 1-jétől hatályos) közül azt kell alkalmazni, amelyik számára kedvezőbb, b) a 2020 szeptember 1-jén vagy azt követően tanulmányikat megkezdő hallgatók esetében a tanulmányaik megkezdésekor hatályos szabályt kell alkalmazni. (3) Képzésváltó esetében az adott képzésen tanulmányait megkezdő (az új képzésen jogviszonyt létesítő) hallgató esetén az új képzésen a tanulmányai megkezdésekor érvényes szabályokat kell alkalmazni. (4) 1 A tanterveket a 3. § (1) bekezdés cccc) pontjában nevesített mobilitási időszakkal 2024. szeptember 1-jéig ki kell egészíteni.

# 100. § / ADATKEZELÉS / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
100. § (1) A hallgatóról kötelezően nyilvántartandó adatok köréről az Nftv. és az Onytv. rendelkezik. További személyes és különleges adat az érintett írásbeli hozzájárulásával tartható nyilván. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatok nyilvántartására, kezelésére, továbbítására és védelmére vonatkozó szabályozást az Adatkezelési szabályzat és a Hallgatói adatkezelési tájékoztató tartalmazza. (3) 2 Az Egyetemnek, mint adatkezelőnek a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó tevékenységek keretében megvalósuló adatkezelései részletes körülményeit rögzítő, a GDPR 13. és 14. cikkei szerinti adatkezelési tájékoztatója a honlapon és/vagy a hallgatói Neptun felületről érhető el. A hallgató a beiratkozás lap vagy a beiratkozási lap-képzési szerződés aláírásával a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi.

# 101. § / összetétele és számításuk módja / Hatály
101. § (1) Jelen Szabályzatot a Szenátus 2024. június 11-i ülésén elfogadta. (2) Jelen Szabályzat 2024. szeptember 1. napján lép hatályba azzal, hogy a 46. § (4) bekezdésében foglaltakat a 2024/2025. tanév 2. (tavaszi) félévére vonatkozóan kell először alkalmazni, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szenátus 2023. július 11-i ülésén SZ–51.c/2022/2023. (2023. VII. 11.) számú határozatával elfogadott Tanulmányi és vizsgaszabályzat. (3) Jelen Szabályzat a Hallgatói Követelményrendszer 3. részét képezi. (4) A TVSZ mellékletei: 1. melléklet: Az oklevél eredményébe, minősítésébe beszámításra kerülő részeredmények összetétele és számításuk módja 2. melléklet: Szakmai gyakorlatra vonatkozó speciális rendelkezések 3. melléklet: A szakdolgozat-készítés tartalmi és formai követelményei 4. melléklet: Az Egyetemen tanulmányokat folytató külföldi hallgatók teljesítményének értékelése, valamint a külföldön szerzett érdemjegy átszámítása 5. melléklet: A záróvizsga követelményei, lebonyolításának rendje és eredményének (érdemjegy) kiszámítási módja szakonkénti bontásban 6. melléklet: Az egyes szakokon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásának, tudásmérésének keretszabályai 1. melléklet Az oklevél eredményébe, minősítésébe beszámítandó részeredmények

# 1. § / Hatály / Alapképzés
1. § (1) Jelen mellékletet a 2021/2022. tanévben vagy azt követően adott képzésen tanulmányaikat megkezdő hallgatókra kell alkalmazni az 5. § szerinti esetek kivételével.

# 2. § / Alapképzés / Osztott és osztatlan mesterképzés
2. § (1) Az oklevél eredménye az alapképzési szakok esetében az alábbi tételek számtani átlagából tevődik össze, két tizedesjegyre kerekítve: a) a tanterv által előírt kreditmennyiségben a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak (amennyiben a hallgató az előírtnál több kötelezően választható tantárgyat vett fel, akkor valamennyi teljesített tantárgy) jegyeinek kreditekkel súlyozott átlaga és b) (amennyiben a tanterv tartalmazza) a szigorlatok jegyeinek átlaga és c) a záróvizsga eredménye (érdemjegye).

# 3. § / Osztott és osztatlan mesterképzés / Szakirányú továbbképzés
3. § (1) Az oklevél eredménye a mesterképzési szakok (tanári mesterképzés kivételével) esetében az alábbi tételek számtani átlagából tevődik össze, két tizedesjegyre kerekítve: a) a tanterv által előírt kreditmennyiségben a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak (amennyiben a hallgató az előírtnál több kötelezően választható tantárgyat vett fel, akkor valamennyi teljesített tantárgy) jegyeinek kreditekkel súlyozott átlaga és b) a záróvizsga eredménye (érdemjegye).

# 4. § / Osztott és osztatlan mesterképzés / Szakirányú továbbképzés
4. § (1) Az oklevél eredménye a szakirányú továbbképzési szakok esetében az alábbi tételek számtani átlagából tevődik össze, két tizedesjegyre kerekítve: a) a tanterv által előírt kreditmennyiségben a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak (amennyiben a hallgató az előírtnál több kötelezően választható tantárgyat vett fel, akkor valamennyi teljesített tantárgy) jegyeinek kreditekkel súlyozott átlaga vagy (amennyiben a tanterv tartalmazza) a szigorlatok jegyeinek átlaga és b) a záróvizsga eredménye (érdemjegye).

# 5. § / Szakirányú továbbképzés / Tanári mesterképzés
5. § (1) Tanulmányaikat adott képzésen 2023/2024. tanév őszi félévében vagy azt követően megkezdett hallgatók esetében az oklevél eredménye a szakirányú továbbképzési szakok esetében az alábbi tételek számtani átlagából tevődik össze, két tizedesjegyre kerekítve: a) a tanterv által előírt kreditmennyiségben a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak (amennyiben a hallgató az előírtnál több kötelezően választható tantárgyat vett fel, akkor valamennyi teljesített tantárgy) jegyeinek kreditekkel súlyozott átlaga és b) (amennyiben a tanterv tartalmazza) a szigorlatok jegyeinek átlaga és c) a záróvizsga eredménye (érdemjegye).

# 6. § / Szakmai gyakorlatra vonatkozó speciális rendelkezések / A szakmai gyakorlat célja
6. § (1) Az oklevél eredménye a tanári mesterképzési szakok esetében az alábbi tételek számtani átlagából tevődik össze, két tizedesjegyre kerekítve: a) a tanterv által előírt kreditmennyiségben a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak (amennyiben a hallgató az előírtnál több kötelezően választható tantárgyat vett fel, akkor valamennyi teljesített tantárgy) jegyeinek kreditekkel súlyozott átlaga és b) a záróvizsga eredménye (érdemjegye). 2. melléklet 1

# 1. § / A szakmai gyakorlat célja / A szakmai gyakorlat időtartama
1. § (1) A szakmai gyakorlat célja az Egyetemen megszerzett tudás és készségek valós gazdasági környezetben való elmélyítése és továbbfejlesztése, az alapés mesterképzési szakos hallgatók szakmai készségeinek fejlesztése és munkaerő-piaci vonzerejük növelése. A szakmai gyakorlat során a hallgatónak tovább kell fejlesztenie, el kell mélyítenie az addigi tanulmányai alatt megszerzett készségeket és ismereteket, így szolgál a szakmai gyakorlat a munkaerőpiacon elvárt alábbi kompetenciák fejlesztésére: a) az önálló problémamegoldó képesség; b) a csapatmunkában való részvétel erősítése; c) az önálló munkavégzés képességének fejlesztése; d) a kommunikáció fejlesztése, az idegen nyelv(ek) gyakorlása; e) a döntés-előkészítése fejlesztése.

# 2. § / A szakmai gyakorlat időtartama / A szakmai gyakorlat helyszínei
2. § (1) A képzési programok tartalmazzák, hogy a hallgatóknak mely szakokon kell a képzés részeként – munkarendtől függetlenül – szakmai gyakorlatot teljesíteni, továbbá tartalmazzák a szakmai gyakorlatok időtartamát és helyét a képzésben.

# 3. § / A szakmai gyakorlat időtartama / A szakmai gyakorlat helyszínei
3. § (1) A szakmai gyakorlati befogadóhely (továbbiakban: szakmai gyakorlóhely) az a jogi személy vagy a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet (hazai és külföldi vállalat, intézmény, nonprofit szervezet stb.), amelyet az Egyetem annak minősít. (2) Szakmai gyakorlóhellyé minősíthető az (1) bekezdés szerinti szervezet, ha megfelel az alábbi feltételeknek: a) a hallgatót tanulmányainak megfelelő szakterületen tudja foglalkoztatni; b) biztosítja a gyakorlat lebonyolításához szükséges helyet, eszközöket, valamint a szükséges szakmai felügyeletet, irányítást; c) a hallgató részére foglalkoztatása megkezdése előtt munkavédelmi oktatást tart; d) a foglalkoztatás időtartama a heti 40 órát nem haladja meg, de a kötelező szakmai gyakorlat alatt eléri a tantervben előirt munkaóra-mennyiséget. e) 1 a szakmai gyakorlóhely a hallgatót szabályszerűen bejelentette, és a szerződés is megkötésre került (3) Az iskolaszövetkezet útján megszervezett szakmai gyakorlatot az iskolaszövetkezet igazolja, feltéve, hogy az iskolaszövetkezettel szerződéses jogviszonyban álló munkáltató megfelel a szakmai gyakorlóhellyel, a munkavégzés tartalma pedig a szakmai gyakorlattal szemben támasztott követelményeknek. (4) A hallgató nem lehet saját maga munkáltatója (saját vállalkozás) – kivéve szakirányú továbbképzés és ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzés esetében – és a szakmai gyakorlóhely nem állhat a hallgató közeli hozzátartozója többségi tulajdonában. A szakmai gyakorlóhelyen kijelölt gyakorlatvezető nem lehet a hallgató – Ptk. szerinti – közeli hozzátartozója, továbbá olyan személy, akitől a szakmai gyakorlat értékelésekor a tárgyilagos megítélés nem várható el. (5) Amennyiben a hallgató szakmai gyakorlatát külföldön teljesíti, a jogi feltételek vonatkozásában figyelembe vehetők a szakmai gyakorlóhely joghatósága szerinti jogszabályi előírások. A szakmai gyakorlatnak azonban ezekben az esetekben is meg kell felelnie a szakmai gyakorlattal, illetve gyakorlati hellyel szemben fennálló követelményeknek. (6) A külföldi szakmai gyakorlat teljesíthető mobilitási programok keretében is. A szakmai gyakorlatnak azonban ezekben az esetekben is meg kell felelnie a szakmai gyakorlattal, illetve gyakorlati hellyel szemben fennálló követelményeknek.

# 4. § / A szakmai gyakorlat helyszínei / Általános szabályok
4. § (1) A szakmai gyakorlatért felelős oktató a szakfelelős, azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős vagy az általa erre a feladatra felkért oktató. Az intézetek kötelessége közzétenni az adott szak esetében a szakmai gyakorlatért felelős oktató elektronikus elérhetőségét, fogadóóráját. (2) 2 A szakmai gyakorlat részletes elvárásait az adott szak szakmai gyakorlatért felelős oktatója ismerteti a hallgatókkal. (3) A szakmai gyakorlatot kizárólag egy (1) szakmai gyakorlóhelyen lehet teljesíteni azzal, hogy a szervezet különböző egységeinél, illetve a vállalatcsoport különböző vállalatainál elvégzett szakmai gyakorlat is egy (1) gyakorlóhelyen teljesített szakmai gyakorlatnak tekintendő. (4) Más felsőoktatási intézményben folytatott képzés keretében, továbbá az Egyetem más képzésén teljesített szakmai gyakorlatot nem lehet elfogadtatni. (5) Az egybefüggő szakmai gyakorlatot nem lehet kettéosztani, megszakítani. (6) Amennyiben jelen Szabályzat másképp nem rendelkezik szakmai gyakorlat alól felmentés nem adható. (7) A szakmai gyakorlaton való részvétel nem akadályozhatja a hallgató tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését, a szakmai gyakorlati elfoglaltság nem jelenthet felmentést az óralátogatási kötelezettség alól, továbbá egyéb felmentés vagy kedvezmény alapja sem lehet. Ez alól dékáni, rektori méltányosság keretében sem adható felmentés. (8) 3 Szakmai gyakorlatot passzív félévben és passzív félévet követő nyári időszakban nem lehet teljesíteni. Amennyiben a hallgató a szakmai gyakorlat tárgyát újra felveszi ugyanazon képzésen, a korábban teljesített szakmai gyakorlat elfogadásáról a szakfelelős dönt. Más felsőoktatási intézményben teljesített szakmai gyakorlat – különösen átvett hallgatók esetében – abban az esetben fogadható el, ha a gyakorlat tartalma és feltételei a képzés követelményeivel egyenértékűek, és ezt a szak felelőse jóváhagyja. (9) A szakmai gyakorlat szorgalmi időszakon kívül, nyáron történő teljesítése esetén, a hallgató a szakmai gyakorlat befejezését követő öt (5) munkanapon belül nyújthatja be a beszámolót és a munkahelyi vezetői értékelést. A Neptunban a teljesítést követő őszi félévre kell felvennie a tantárgyat, valamint aktív félévre be kell jelentkeznie Ellenkező esetben értékelés nem adható, illetve amennyiben már az értékelést megkapta úgy az érvénytelen, továbbá a hallgatónak a szakmai gyakorlatot meg kell ismételnie.

# 5. § / Általános szabályok / A szakmai gyakorlat engedélyeztetési folyamata
5. § (1) A szakfelelős meghatározza az adott szakon elfogadott, Egyetem által minősített szakmai gyakorlóhelyek körét. A minősített szakmai gyakorlóhelyek körét az adott tanévre vonatkozóan a szakfelelős nyilvántartja és TÜ-nek a listát átadja. A hallgatók számára a Neptunban való közzétételért a TÜ felel. (2) 1 A kötelező szakmai gyakorlat felvételének és elfogadtatásának folyamata: a) A szakmai gyakorlat teljesítéséhez a hallgató keres gyakorlóhelyet, amely lehet az Egyetem által kínált partnerlistában szereplő szervezet vagy a hallgató által kiválasztott szervezet. b) A hallgató a Neptun rendszeren keresztül – hat (6) hetet el nem érő szakmai gyakorlat esetén legkésőbb a gyakorlat megkezdését megelőző tizenöt (15) nappal, – hat (6) hetet elérő vagy meghaladó szakmai gyakorlat esetén legkésőbb a szakmai gyakorlat teljesítését megelőző tizenöt (15) nappal, benyújtja a kötelező szakmai gyakorlat engedélyezése iránti kérelmet, amelyen: ba) kiválasztja az előre rögzített minősített partneri körből a gyakorlóhelyet, a szakmai pozíció, munkakör megjelölésével. A kérelmet az oktató és a Szakmai Gyakorlat Iroda ellenőrzi, megfelelő kérelem esetén az elfogadottnak minősül, amelyről a hallgató Neptun üzenetben kap értesítést, c) A szakmai gyakorlat megkezdése iránti engedély megadását követően: ca) 6 hetes vagy 6 hétnél hosszabb szakmai gyakorlat esetén a szakmai gyakorlatra vonatkozóan az Egyetem és a szakmai gyakorlóhely az érvényes szerződésminta alkalmazásával együttműködési megállapodást köt, kivéve, ha már van hatályos (keret)megállapodás a felek között. Ha van a felek között érvényes együttműködési megállapodás, akkor is szükséges a vonatkozó mellékleteket kitöltve, aláírva eljuttatni a Szakmai Gyakorlat Iroda részére. A szakmai gyakorlatra vonatkozó megállapodás megkötését a hallgató köteles kezdeményezni a szakmai gyakorlóhelynél olyan időben, hogy az együttműködési megállapodás szakmai gyakorlóhely által aláírt példányát a hallgató a szakmai gyakorlat megkezdését megelőzően legkésőbb tizenöt (15) nappal eljuttathassa a TÜ részére. cb) 6 hétnél rövidebb szakmai gyakorlat esetén együttműködési megállapodás megkötése nem kötelező, amennyiben azonban a szakmai gyakorlóhely kezdeményezi, lehetőség van rá. Ebben az esetben a szerződéskötésre a ca) pontban írtak az irányadók. (3) 2 Amennyiben a szakmai gyakorlóhely az együttműködési megállapodástól eltérő egyedi együttműködési megállapodást kíván alkalmazni, azt a hallgató legkésőbb a gyakorlat megkezdése előtt harminc (30) nappal, külföldi szakmai gyakorlóhely esetén hatvan (60) nappal köteles jelezni a Szakmai Gyakorlat Irodafelé a megállapodás tervezetének megküldésével. (4) 1 A hallgató a kötelező szakmai gyakorlatot érvényesen csak akkor kezdheti meg, ha az együttműködési megállapodást és a szükséges mellékleteket a felek

# 5. § / A szakmai gyakorlat engedélyeztetési folyamata / A szakmai gyakorlat elfogadása, értékelése
aláírják. A szakmai gyakorlat megkezdése nem érvényes a felek által aláírt együttműködési megállapodás vagy amennyiben az nem kötelező jelen szabályzat szerint, akkor annak melléklete(i) nélkül. Kivételt képez a 6 hétnél rövidebb szakmai gyakorlat, amely esetében a gyakorlat megkezdésének feltétele a vonatkozó kérvény elfogadása. 6_. § (1) 2 A szakmai gyakorlat teljesítését, a hallgatónak a szakmai gyakorlat, menetéhez, teljesítéséhez, elfogadásához kapcsolódó eljárás szabályairól szóló hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes által kiadott tájékoztató szerint, a szakmai gyakorlaton tanúsított hozzáállását, teljesítményét a szakmai gyakorlóhelyen kijelölt gyakorlatvezető (mentor, a gyakorlatot közvetlenül felügyelő vezető) a „Munkahelyi vezetői értékelés” nyomtatvány kitöltésével, aláírásával, továbbá a hallgató által a szakmai gyakorlatról készített írásos beszámoló szignálásával igazolja. (2) 3 A hallgató által készített írásos szakmai beszámoló kötelező tartalmi elemeit a szakfelelős határozza meg; ezek különösen a szakmai gyakorlóhely bemutatására, az elvégzett feladatok és eredmények ismertetésére, valamint a szerzett tapasztalatok értékelésére terjedhetnek ki. (2/a) 4 A szakmai gyakorlati beszámoló pontos tartalmi és formai követelményeit a szakfelelős a szakmai gyakorlat megkezdése előtti félévben a hallgatóknak kihirdeti, valamint megküldi a Szakmai Gyakorlat Irodarészére és a honlapon közzéteszi. A beszámoló terjedelme minimum 1500 szó, kivéve, ha a szakfelelős a szakmai gyakorlattal kapcsolatos elvárások alapján részletesebb beszámoló benyújtását kéri. (3) A hallgató a szakmai gyakorlat befejezését követő öt (5) munkanapon belül, amennyiben az utolsó félévben teljesíti a kötelező szakmai gyakorlatát, legkésőbb húsz (20) munkanappal a záróvizsga-időszak első napja előtt köteles a „Szakmai gyakorlat lezárása” kérelem benyújtásával egyidejűleg a szakmai beszámolót és a „Munkahelyi vezetői értékelést (4) Amennyiben a beszámoló nem felel meg az előírt feltételeknek, azt a hallgató a visszautasítást követő öt (5) munkanapon belül – javítva – köteles újra benyújtani. A második alkalommal elutasított beszámoló esetén a szakmai gyakorlatot meg kell ismételni. (5) A szakmai gyakorlat minősítéséről és elfogadásáról a „Munkahelyi vezetői értékelés”-ben és a szakmai beszámolóban foglaltak figyelembevételével az illetékes szakmai gyakorlatért felelős oktató dönt, azok beérkezését követő öt (5) munkanapon belül – a 4. § (9) bekezdés szerinti esetben a regisztrációs időszak végéig – és ezzel egyidejűleg a) elfogadás esetén a tantárgy érdemjegyét rögzíti a Neptunban, b) amennyiben a szakmai gyakorlathoz a tanterv nem rendel kreditet, a szakmai gyakorlatért felelős oktató dönt az aláírás megadásáról vagy megtagadásáról, c) elutasítás esetén ennek tényéről Neptun üzenet formájában tájékoztatja a

# 5. § / A szakmai gyakorlat elfogadása, értékelése / A hallgató jogai és kötelezettségei
hallgatót. (6) Kreditértékű szakmai gyakorlat esetében a szakmai gyakorlóhely ad érdemjegyet,a „Munkahelyi vezetői értékelés”-ben, amelyet a szakmai gyakorlatért felelős oktató elfogad, vagy a beszámoló alapján felülbírál. (7) Amennyiben a gyakorlat ellenőrzésekor vagy a szakmai gyakorlati beszámolóból megállapítható, hogy a hallgató nem teljesítette a szakmai gyakorlatát vagy nem az előírtaknak megfelelően (pl. időtartam vagy feladat), úgy a szakmai gyakorlatát meg kell ismételnie és a szakmai gyakorlat nem értékelhető. (8) Amennyiben ágazati szabályozáson alapuló részismereti képzés tekintetében a jogszabály határozza meg a szakmai gyakorlat teljesítésének követelményeit, azt a képzési program tartalmazza.

# 7. § / A hallgató jogai és kötelezettségei / Minőségbiztosítás
7. § (1) A hallgató jogai és kötelezettségei a szakmai gyakorlat vonatkozásában: a) a hallgatónak kötelezettsége legjobb tudása és képességei szerint elvégeznie a rábízott feladatokat; betartani a munkahelyi, illetve munka-, balesetés titokvédelmi előírásokat; b) a hallgatótól elvárt, hogy az Egyetem szakmai színvonalának, presztízsének és hírnevének megfelelően képviselje munkavégzésével és viselkedésével az Egyetemet, öregbítve annak hírnevét; c) a hallgató – a jelen Szabályzatban ismertetett követelményeknek megfelelően – köteles beszámolni a szakmai gyakorlata alatt nyújtott teljesítményéről.

# 8. § / Minőségbiztosítás / képzés esetén
8. § (1) A szakmai gyakorlat minőségbiztosítása a szakfelelős feladata és felelőssége. (2) A minőségbiztosítás részeként a szakfelelős a szakmai gyakorlatra vonatkozó előírásokat folyamatosan igazítja a szak képzési és kimeneti követelményeiben megfogalmazott kompetenciakövetelményekhez. Ennek alapján szükség esetén módosítja a hallgatókkal és a szakmai gyakorlati hellyel szembeni elvárásokat. (3) Az együttműködési megállapodás alapján az Egyetem jogosult ellenőrizni, hogy valóban a tantervnek megfelelően zajlik-e a gyakorlat, biztosítottak-e a képzési feltételek. (4) A hallgatók szakmai gyakorlati beszámolóit, továbbá a szakmai gyakorlóhelyek értékeléseit összesíteni és értékelni kell, amelynek módját és ütemezését a szakfelelős határozza meg. Az összesítésben foglaltakat egy egyetemi, szakmai gyakorlóhely és hallgatói képviselők által alkotott, a szakfelelős által felkért munkacsoport megvitatja és értékeli. (5) A szakfelelős a megállapítások alapján – szükség esetén – módosításokat hajt végre a szakmai gyakorlatok szervezésében és működtetésében. Speciális elvárások az ágazati jogszabályon alapuló részismerti ESG tanácsadó

# 9. § / képzés esetén / Záró rendelkezések
9. § (1) Az ESG tanácsadó képzés szakmai gyakorlati feltételeinek és lebonyolításnak a meg kell felelnie a 30/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás követelményrendszeréről, az akkreditált oktató intézményeket tartalmazó nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról, valamint az ESG tanácsadói képzésről, továbbá a képzés és a vizsga díjáról rendelkező jogszabályban foglaltaknak.

# 10. § / A szakdolgozat-készítés tartalmi és formai követelményei / A szakdolgozat tartalmi követelményei
10. § (1) A 2017/2018. tanév őszi félévet megelőzően tanulmányaikat megkezdő hallgatók esetében a 2020. augusztus 31-ig hatályban lévő Tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak az irányadók. 3. melléklet

# 1. § / A szakdolgozat-készítés tartalmi és formai követelményei / A szakdolgozat tartalmi követelményei
1. § (1) Kutatásalapú szakdolgozat tartalmi követelményei a) A szakdolgozat elvárt, mellékletek nélkül számított terjedelmét a szakdolgozat típusától függően a szakfelelősök szakonként egyedileg szabályozzák. b) A dolgozat címe: ba) a dolgozat tartalmának, mondanivalójának tömör kifejezése; bb) amennyiben a cím nem egyértelműen igazít el a tantárgyat illetően, akkor szükséges magyarázó alcím adása; bc) utal a dolgozat központi témakörére (témaköreire). c) A szakdolgozat típusától függő kidolgozás. d) Összegzés, összefoglalás. e) Hivatkozásjegyzék, a dolgozatban szereplő hivatkozások visszakeresését elősegítő összefoglalása. f) Mellékletek (nem kötelező). (2) Portfólió-típusú szakdolgozat tartalmi követelményei a) A portfólió-típusú szakdolgozat elvárt, mellékletek nélkül számított terjedelmét a szakfelelősök szakonként egyedileg szabályozzák. b) A portfólió céljainak meghatározása. c) A portfólióban bemutatott anyagok, részterületek összekapcsolása, szintetizálása. d) A portfólióban található dokumentumokkal kapcsolatos irányított önreflexió. e) Összegzés, összefoglalás. f) Hivatkozásjegyzék, a dolgozatban szereplő hivatkozások visszakeresését elősegítő összefoglalása. g) Mellékletek (nem kötelező). (3) Pályaműtípusú szakdolgozat tartalmi követelményei a) A pályaműtípusú szakdolgozat elvárt, mellékletek nélkül számított terjedelmét a szakfelelősök szakonként egyedileg szabályozzák. b) Az adott alkotás, illetve az alkotási folyamat bemutatása. c) Az alkotásra adott kritikai reflexió. d) A bemutatott anyagok összekapcsolása, szintetizálása, azok képzéshez igazodásának bemutatása. e) Hivatkozásjegyzék, a dolgozatban szereplő hivatkozások visszakeresését elősegítő összefoglalása. f) Maga az alkotás (film, program stb.) a dolgozat mellékletét kell képezze. (4) Projekttípusú szakdolgozat tartalmi követelményei a) A projektmunka-típusú szakdolgozat elvárt, mellékletek nélkül számított terjedelmét a szakfelelősök szakonként egyedileg szabályozzák. b) Adott projekt és alkotási folyamatának bemutatása. c) Anyaggyűjtés módszertani bemutatása. d) Elemzés, értékelés, vélemények bemutatása. e) A projektre adott kritikai reflexió. f) A bemutatott anyagok összekapcsolása, szintetizálása, azok képzéshez igazodásának bemutatása. g) Hivatkozásjegyzék, a dolgozatban szereplő hivatkozások visszakeresését elősegítő összefoglalása. h) Maga a projektmunka a dolgozat mellékletét kell képezze.

# 2. § / A szakdolgozat tartalmi követelményei / A szakdolgozat formai követelményei
2. § (1) Kutatásalapú szakdolgozat formai követelményei a) A szakdolgozati fájl elnevezése: NÉV_NEPTUNKÓD_szakdolgozat_szak_év példa: MINTA MARCELL_KLMN34_SZAKDOLGOZAT_MINTA SZAK_2021 b) Címlap: ba) Első címlap: a „szakdolgozat” megnevezésén, a szerző nevén és az évszámon kívül mást nem tartalmazhat. bb) Második címlap: szerepel rajta az Egyetem neve, a szerző neve, szakja és specializációja, a dolgozat címe, valamint a konzulens neve és az évszám. c) A tartalomjegyzék a szakdolgozat második címlapját követi. d) A szövegtörzzsel kapcsolatos formai követelmények: da) A szakdolgozatot talpas (“serif”), 12 pontos betűtípussal, 1,5 soros sorközzel (a felsorolások kivételével) sorkizártan, a strukturális szintek konzisztens jelölésével szükséges benyújtani, folyamatos oldalszámozással és a függelékek megfelelő jelölésével. e) Ábrák és táblázatok: ea) Az ábrákat és a táblázatokat be kell számozni. eb) Ha szükséges, ábrajegyzéket is kell készíteni. f) Hivatkozások: fa) A szakdolgozatok tudományos műnek minősülnek, ezért arra a tudományos művekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A legfontosabb a megfelelő minőségű források felhasználása és a megfelelő hivatkozási rend használata (APA). g) Hivatkozásjegyzék: ga) A hivatkozásjegyzék azon szakirodalmi publikációk és tanulmányok részletes specifikálása, amelyekre a dolgozat szövegében – ide értve a szövegközi ábrákat és táblázatokat, a közölt statisztikai adatokat és becsléseket, illetve a mellékletek tartalmát is – hivatkozás történik. (2) Portfólió-típusú szakdolgozat formai követelményei a) A szakdolgozati fájl elnevezése: NÉV_NEPTUNKÓD_szakdolgozat_szak_év, példa: MINTA MARCELL_KLMN34_SZAKDOLGOZAT_ MINTA SZAK_2021 b) A szakdolgozat két részből áll: ba) Kritikai reflexió, amelynek formai követelményei megegyeznek a kutatásalapú szakdolgozat formai követelményeivel. bb) Prezentáció, amelynek formai követelményei: bba) A prezentáció első oldala a szakdolgozat címén, a szerző nevén és a beadás évszámán, valamint az Egyetem hivatalos logóján kívül mást nem tartalmazhat. bbb) A tartalomjegyzéket a prezentáció második oldala tartalmazza. bbc) A prezentáció számozott oldalakból áll. bbd) A portfólió-típusú szakdolgozatok tudományos műnek minősülnek, ezért arra a tudományos művekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A legfontosabb a megfelelő minőségű források felhasználása és a megfelelő hivatkozási rend használata (APA). bbe) A hivatkozásjegyzék azon szakirodalmi publikációk és tanulmányok részletes specifikálása, amelyekre a dolgozat szövegében – ide értve a szövegközi ábrákat és táblázatokat, a közölt statisztikai adatokat és becsléseket, illetve a mellékletek tartalmát is – hivatkozás történik. (3) Pályaműtípusú szakdolgozat formai követelményei a) A szakdolgozati fájl elnevezése: NÉV_NEPTUNKÓD_szakdolgozat_szak_év

# 2. § / A szakdolgozat tartalmi követelményei / A szakdolgozat formai követelményei
példa: MINTA MARCELL_KLMN34_SZAKDOLGOZAT_ MINTA SZAK_2021 b) A szakdolgozat két részből áll: ba) Vezetői összefoglaló, amelynek formai követelményei megegyeznek a kutatásalapú szakdolgozat formai követelményeivel. bb) Maga az alkotás, amelynek elvárt formátumát a szakfelelősök szakonként egyedileg szabályozzák. (4) Projekttípusú szakdolgozat tartalmi követelményei a) A szakdolgozati fájl elnevezése: NÉV_NEPTUNKÓD_szakdolgozat_szak_év példa: MINTA MARCELL_KLMN34_SZAKDOLGOZAT_ MINTA SZAK_2021 b) A szakdolgozat két részből áll: ba) Vezetői összefoglaló, amelynek formai követelményei megegyeznek a kutatásalapú szakdolgozat formai követelményeivel. bb) Prezentáció, amelynek formai követelményei: bba) A prezentáció első oldala a szakdolgozat címén, a szerző nevén és a beadás évszámán, valamint az Egyetem hivatalos logóján kívül mást nem tartalmazhat. bbb) A tartalomjegyzéket a prezentáció második oldala tartalmazza. bbc) A prezentáció számozott oldalakból áll. bbd) A projekttípusú szakdolgozatok tudományos műnek minősülnek, ezért arra a tudományos művekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A legfontosabb a megfelelő minőségű források felhasználása és a megfelelő hivatkozási rend használata (APA). bbe) A hivatkozásjegyzék azon szakirodalmi publikációk és tanulmányok részletes specifikálása, amelyekre a dolgozat szövegében – ide értve a szövegközi ábrákat és táblázatokat, a közölt statisztikai adatokat és becsléseket, illetve a mellékletek tartalmát is – hivatkozás történik. 4. melléklet 1 Az Egyetemen tanulmányokat folytató külföldi hallgatók, vendéghallgatók teljesítményének értékelése, valamint a külföldön szerzett érdemjegy

# 1. § / átszámítása / Külföldi hallgatók, vendéghallgatók teljesítményének értékelése
1. § (1) A Tanulmányi és vizsgaszabályzat 53. § (11) bekezdésének rendelkezései értelmében az Egyetemen tanulmányokat folytató külföldi hallgatók, vendéghallgatók teljesítményének értékelése jelen mellékletben foglaltak szerint történik. (2) A külföldi hallgatók, vendéghallgatók esetében a konkrét érdemjegy-konverzióról a küldő felsőoktatási intézmény dönt. (3) A study abroad képzés keretében a tengerentúli, elsősorban amerikai partneregyetemekkel kötött cseremegállapodás alapján érkező hallgatók vonatkozásában az alábbi értékelési rendszert kell alkalmazni: Percentage achieved International grade 97–100 A+ 94–96 A 90–93 A87–89 B+ 84–86 B 80–83 B77–79 C+ 74–76 C 70–73 C67–69 D+ 64–66 D 60–63 D0–59 F Külföldön szerzett érdemjegy átszámítása

# 2. § / (érdemjegy) kiszámítási módja szakonkénti bontásban / Alapképzés
2. § (1) A külföldön szerzett érdemjegyek átszámításának elveit a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között az illetékes Kreditátviteli Bizottság maga alakítja ki Az egyedi hallgatói ügyekben a döntéseket ezen elvek mentén kell meghozni. (2) Az (1) bekezdés szerinti elvek alapján a KÁB döntését követően az átszámításra vonatkozó táblázatot a TÜ a honlapon közzéteszi. 5. melléklet 1 A záróvizsga követelményei, lebonyolításának rendje és eredményének

# 1. § / (érdemjegy) kiszámítási módja szakonkénti bontásban / Alapképzés
1. § (1) A záróvizsga követelményei valamennyi alapképzési szak esetében: a) a hallgató a záróvizsga keretében záróvizsga-bizottság előtt megvédi a szakdolgozatot, továbbá b) ha a tanterv tartalmazza, portfólió-alapú szóbeli feleletet teljesít vagy c) ha a tanterv tartalmazza, a záróvizsga részét képező komplex vizsgát tesz a szak tantervében meghatározott témakörökből. (2) A záróvizsga eredménye, vagyis a záróvizsgára kapott érdemjegy az alábbiakból tevődik össze: a) a bíráló(k) által a szakdolgozatra adott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy, több bíráló esetén a bírálatok jegyének átlaga két tizedesjegyre kerekítve és b) a szakdolgozatvédésre, a szakdolgozathoz kapcsolódó kérdésekre adott feleletre kapott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy, valamint c) az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a portfólió-alapú szóbeli feleletre kapott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy és/vagy d) az (1) bekezdés c) pont szerinti esetben a komplex vizsgára kapott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy (amennyiben írásbeli és szóbeli részből áll, a két jegy átlaga két tizedesjegyre kerekítve) kétszeres súllyal. (3) A záróvizsga-eredmény, vagyis a záróvizsgára kapott érdemjegy kiszámításának módja: a) az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben: a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott részekre kapott két jegy számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve, b) az (1) bekezdés a) pont és b) pont szerinti esetek együttes fennállása esetén: a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott részekre kapott három jegy számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve, c) az (1) bekezdés a) pont és c) pont szerinti esetek együttes fennállása esetén: a (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott részekre kapott három jegy súlyozott számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve, d) az (1) bekezdés a), b) és c) pont szerinti esetek együttes fennállása esetén: a (2) bekezdés a), b), c) és d) pontjában meghatározott részekre kapott négy jegy súlyozott számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve.

# 2. § / Alapképzés / Osztott és osztatlan mesterképzés és szakirányú továbbképzés
2. § (1) A záróvizsga követelményei valamennyi osztott és osztatlan mesterképzési (kivéve tanári mesterképzés) és szakirányú továbbképzési szak esetében: a) a hallgató a záróvizsga keretében záróvizsga-bizottság előtt megvédi a szakdolgozatot, továbbá b) ha a tanterv tartalmazza, portfólió-alapú szóbeli feleletet tesz vagy c) ha a tanterv tartalmazza, a záróvizsga részét képező komplex vizsgát tesz a szak tantervében meghatározott témakörökből. (2) A záróvizsga eredménye, vagyis a záróvizsgára kapott érdemjegy az alábbiakból tevődik össze: a) a bíráló(k) által a szakdolgozatra adott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy, több bíráló esetén a bírálatok jegyének átlaga két tizedesjegyre kerekítve és b) a szakdolgozat-védésre, a szakdolgozathoz kapcsolódó kérdésekre adott feleletre kapott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy, valamint c) az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a portfólió-alapú szóbeli feleletre kapott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy és/vagy d) az (1) bekezdés c) pont szerinti esetben a komplex vizsgára kapott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy (amennyiben írásbeli és szóbeli részből áll, a két jegy átlaga két tizedesjegyre kerekítve). (3) A záróvizsga-eredmény, vagyis a záróvizsgára kapott érdemjegy kiszámításának módja: a) az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben: a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott részekre kapott két jegy számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve, b) az (1) bekezdés a) pont és b) pont szerinti esetek együttes fennállása esetén: a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott részekre kapott három jegy számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve, c) az (1) bekezdés a) pont és c) pont szerinti esetek együttes fennállása esetén: a (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott részekre kapott három jegy számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve, d) az (1) bekezdés a), b) és c) pont szerinti esetek együttes fennállása esetén: a (2) bekezdés a), b), c) és d) pontjában meghatározott részekre kapott négy jegy számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve.

# 3. § / Osztott és osztatlan mesterképzés és szakirányú továbbképzés / Tanári mesterképzés
3. § (1) A záróvizsga követelményei tanári mesterképzési szakok esetében a tantervben meghatározottak szerint: a) a hallgató a záróvizsga keretében záróvizsga-bizottság előtt bemutatja tanári portfólióját és b) a tanári szakhoz kapcsolódó záróvizsga-témakörökből felel, továbbá c) 4 féléves tanári mesterképzés esetén megvédi a szakdolgozatot is. (2) A záróvizsga során az (1) bekezdés szerinti záróvizsga-események: a) 2 féléves tanári mesterképzés esetén az a) pont, majd a b) pont, b) 4 féléves tanári mesterképzés esetén az a) pont, c) pont majd b) pont szerinti sorrendben követik egymást. (3) A záróvizsga eredménye, vagyis a záróvizsgára kapott érdemjegy az alábbiakból tevődik össze: a) bíráló(k) által a tanári portfólióra adott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy (több bíráló esetén a bírálatok jegyének átlaga két tizedesjegyre kerekítve) és b) a tanári portfólió bemutatására, a portfólióhoz kapcsolódó kérdésekre adott feleletre kapott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy és c) a tanári szakhoz kapcsolódó záróvizsga-témakörökből történő feleletre kapott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy, továbbá d) az (1) bekezdés c) pont szerinti esetben a 4 féléves tanári mesterképzésben a bíráló(k) által a szakdolgozatra adott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy (több bíráló esetén a bírálatok jegyének átlaga két tizedesjegyre kerekítve) és e) az (1) bekezdés c) pont szerinti esetben a 4 féléves tanári mesterképzésben a szakdolgozat-védésre, a feleletre kapott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy. (4) A záróvizsga-eredmény, vagyis a záróvizsgára kapott érdemjegy kiszámításának módja: a) 2 féléves tanári mesterképzésben: a (3) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott részekre kapott három jegy számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve, b) 4 féléves tanári mesterképzésben: a (3) bekezdés a), b), c), d) és e) pontjában meghatározott részekre kapott öt jegy számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve.

# 4. § / Közös képzés / Általános szabályok
4. § (1) Közös oklevél kiállításához vezető közös képzés (joint degree) esetén a jelen mellékletben foglaltaktól el lehet térni. Az eltérést a közös képzésre irányuló megállapodásban kell rögzíteni és a követelményekről a hallgatókat a TVSZ közzétételére vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni. 6. melléklet 1 Az egyes szakokon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásának, tudásmérésének keretszabályai

# 1. § / Közös képzés / Általános szabályok
1. § (1) A 2021/2022. tanév őszi félévében vagy azt követően tanulmányaikat alapképzésben vagy osztatlan mesterképzésben, valamint 2022/2023. tanév őszi félévében vagy azt követően tanulmányaikat osztott mesterképzésben megkezdő hallgatók esetében jelen mellékletben meghatározott keretszabályok között a tanterv tartalmazza, hogy miként biztosítja az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatását (az idegen szaknyelvi ismeret megszerzéséhez biztosított foglalkozásokat), továbbá milyen módon végzi az idegen szaknyelvi tudás felmérését az Egyetem. Jelen melléklet 3. § határozza meg, hogy az idegen szaknyelvi tudás meglétét igazoló tudásfelmérés sikeres teljesítése milyen nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű végzettséggel/szakképzettséggel/vizsgával váltható ki. (2) A 2021/2022. tanév őszi félévét megelőzően tanulmányaikat alapképzésben vagy osztatlan mesterképzésben, valamint a 2022/2023. tanév őszi félévét megelőzően tanulmányaikat osztott mesterképzésben megkezdő hallgatók esetében az Egyetem nem ír elő az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismereti oktatást (az idegen szaknyelvi ismeret megszerzéséhez biztosított foglalkozásokat) és idegen szaknyelvi tudásfelmérést sem végez. Ennek megfelelően ezen hallgatói kör tantervét sem módosítja. (3) Idegen nyelvű képzések esetén az idegen szaknyelvi ismereti oktatás és az idegen szaknyelvi tudásfelmérés egy idegen szaknyelvi tudás elérése esetén nem releváns, így jelen mellékletben foglaltakat nem kell alkalmazni. Azon képzések esetében, ahol két idegen szaknyelvi tudás elérése az előírás, úgy kizárólag az egyik szaknyelv tekintetében nem kell alkalmazni a jelen mellékletben foglaltakat. (4) (5) Az Egyetem a nyelvoktatást a képzés típusa, a nyelv és a nyelvi szint figyelembevételével térítésmentesen vagy térítési díj ellenében biztosítja, A nyelvi képzések díjait a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat 4. melléklete tartalmazza.

# 2. § / Az idegen szaknyelvi ismeretek oktatása, tudásmérése / Az idegen szaknyelvi ismeretek elismerése
2. § (1) Vannak olyan szakok, amelyek képzési és kimeneti követelménye tartalmazza, hogy milyen idegen szaknyelvi tudást kell elérnie az adott szakon, és vannak olyan szakok, amelyek esetében az Egyetem hatásköre annak meghatározása. (2) Azon szakok esetében, amelyeknél a képzési és kimeneti követelmény tartalmazza, hogy milyen idegen szaknyelvi tudást kell elérni, az ott leírtaktól nem lehet eltérni. A többi szak eseténben a tantervet az adott szak képzési és kimeneti követelményeivel összhangban kell meghatározni. (3) Az idegen szaknyelvi tudás megszerzését a tantervben egy idegen szaknyelvi követelményű szak esetében az „idegen szaknyelvi kompetencia” 0 kreditértékű, aláírással záródó kontaktóra néküli kritériumtárgy teljesítésével lehet abszolválni, amely tárgyat a szak tantervének utolsó előtti féléve tartalmazza, de teljesítése/teljesítésük a képzés során bármely félévben megkísérelhető. (4) A (3) bekezdés szerinti kritériumtárgy a tantárgy tárgytematikájában foglaltak szerint, az ott meghatározott idegen nyelvekből teljesíthető. (5) (6) A kritériumtárgy teljesítése – amennyiben az a szakon előírt követelmény – a TVSZ-ben meghatározott egyéb követelmények mellett, az abszolutoróum megszerzésének feltétele.

# 3. § / Az idegen szaknyelvi ismeretek oktatása, tudásmérése / Az idegen szaknyelvi ismeretek elismerése
3. § (1) Jelen melléklet 2. § (3) bekezdése szerinti kritériumtantárgy jelen Szabályzat 53. §–56. §-aiban foglalt kreditelismerésre vonatkozó rendelkezések alapján ismerhető el, legalább az alábbiak egyikének teljesítésével, továbbá a vonatkozó igazoló dokumentumok benyújtásával és ezek elfogadásával: a) A képzési és kimeneti követelményekben és/vagy a tantervben meghatározott nyelv(ek)ből, az ott rögzített szinten megszerzett államilag elismert nyelvvizsgával vagy ezzel egyenértékű érettségi vizsgával és/vagy felsőfokú végzettséggel. Ezek igazolásaként benyújtandó: nyelvvizsgabizonyítvány és/vagy érettségi bizonyítvány és/vagy oklevél. b) Külföldi részképzésen az adott nyelven folytatott tanulmányok teljesítésével, de legalább huszonegy (21) az adott nyelven teljesített kredittel. Ezek igazolásaként benyújtandó: a teljesítésre vonatkozó transcript vagy egyéb igazolás. c) Legalább négy (4) hetes külföldi szakmai gyakorlattal, ahol a szakmai gyakorlat során az adott nyelvet használták munkanyelvként. Ezek igazolásaként benyújtandó: a teljesítésre vonatkozó igazolás. d) A hallgató az adott képzésén legalább harminc (30) kreditértékben teljesített a tantervben és/vagy a képzési és kimeneti követelményekben előírt nyelven tantárgyakat, amely esetben az igazolás a Neptun adatai alapján történik. e) A képzési és kimeneti követelményekben és/vagy tantervben előírt nyelven írt TDK dolgozat benyújtásával, amennyiben a hallgató bejutott a szóbeli fordulóba és szóban is előadta az eredményeit. Ezek igazolásanként benyújtandó: a versenyen való részvételre vonatkozó igazolás. f) A képzési és kimeneti követelményekben és/vagy tantervben előírt nyelven zajló nemzetközi tanulmányi vagy szakmai versenyen való részvétellel, amennyiben a hallgató szóban és írásban is bemutatta tudását. Ezek igazolásaként benyújtandó: a versenyen való részvételre vonatkozó igazolás. 7. melléklet 1

# 3. § / IN                                   IN / TARTALOMJEGYZÉK
Az elért Magyar osztályzat ECTS Nemzetközi Magyarázat százalék Szint osztályzat 97–100 5 A A+ Kiváló 94–96 5 A A Kiváló 90–93 5 A AKiváló 87–89 5 B B+ Kiváló/Nagyon jó 84–86 4 C B Jó 80–83 4 C BJó 77–79 4 C C+ Jó 74–76 3 D C Közepes 70–73 3 D CKözepes 67–69 3 D D+ Közepes 64–66 2 D D Elégséges 51–63 2 E DElégséges 0–50 1 FX/F F Elégtelen 0 kredit Budapesti Corvinus Egyetem 1 Hallgatói követelményrendszer 3. rész: Tanulmányi és vizsgaszabályzat 1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1 KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK 2 FOGALMAK 4 ALAPELVEK 13 AZ ÜGYINTÉZÉS MÓDJA TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKBEN 15 A TVSZ HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÜGYEK DÖNTÉSHOZATALI RENDJE 17 A TVSZ szerint eljáró személyek és testületek 17 AZ EGYETEMEN FOLYÓ KÉPZÉSEK RENDSZERE 18 KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNYI IDŐ, TÁMOGATÁSI IDŐ 19 A TANÉV IDŐBEOSZTÁSA 20 A HALLGATÓI JOGVISZONY TÍPUSAI, LÉTESÍTÉSE 21 FELVÉTEL AZ EGYETEMRE 22 ÁTVÉTEL AZ EGYETEMRE MÁS FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBŐL 22 Az átvétel feltételei 22 Az átvételi kérelem 23 Középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványok, felsőfokú végzettséget igazoló oklevelek

# 3. § / IN                                   IN / TARTALOMJEGYZÉK
továbbtanulási célú elismerése 24 Az átvételhez kapcsolódó előzetes kreditelismerési eljárás 24 Az átvételi döntés 25 BEIRATKOZÁS 26 Felvételi határozat alapján történő beiratkozás 26 Beiratkozás elmulasztása 28 Beiratkozás érvénytelenítése 28 Átvételi határozat alapján történő beiratkozásra vonatkozó különleges szabályok 28 Képzési szerződés 28 KÉPZÉSVÁLTÁS INTÉZMÉNYEN BELÜL 29 Az intézményen belüli képzésváltás feltételei 29 A képzésváltási kérelem 30 PÁRHUZAMOS KÉPZÉS LÉTESÍTÉSE 31 Bejelentkezés 31 Bejelentkezés érvénytelenítése 32 Diákigazolvány 33 A HALLGATÓI JOGVISZONY SZÜNETELÉSE 33 A szünetelés és jogkövetkezményei 33 A szünetelés esetei 33 A szünetelés különleges esetei 35 A bejelentkezés visszavonása (aktív félév passzívvá nyilvánítása) 35 Passzív félév aktívvá nyilvánítása 36 A HALLGATÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 36 A hallgatói jogviszony megszűnésének és megszüntetésének jogkövetkezményei 36 A hallgatói jogviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei 36 A hallgatói jogviszony megszüntetése fizetési hátralék miatt 38 A hallgatói jogviszony megszüntetése fegyelmi vétség miatt 38 A hallgatói jogviszony egyoldalú megszüntetése 38 A hallgatói jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó dokumentáció 40 A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 41 A képzési program, tanterv, tárgytematika 41

# 3. § / IN                                   IN / TARTALOMJEGYZÉK
A hallgató egyéni tanterve, kreditrendszerű képzés, kreditgyűjtés és kreditek nyilvántartása 42 Tantárgyak és kurzusok meghirdetése 42 Tantárgyfelvétel, tantárgyleadás 44 Késedelmes tantárgyfelvétel, tantárgyleadás 48 Ismételt tantárgyfelvétel 49 Specializáció meghirdetése, felvétele, váltása 50 Részvétel a foglalkozásokon 51 TANTÁRGYBEFOGADÁS, KREDITELISMERÉS 53 Általános szabályok 53 Korábbi tanulmányok elismerése 55 Informális tudás, munkatapasztalat elismerése 55 A kreditelismerési eljárás 56 A külföldi részképzésben teljesített tantárgyak beszámításának szabályai 57 Szakmai gyakorlat 58 A HALLGATÓI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 59 A hallgatói teljesítmény értékelésének általános szabályai 60 Jegymegajánlás 62 A hallgatói teljesítmény értékelésének rendje 63

# 3. § / Sikeres vizsgák javítása                                              74 / nyilvántartása                                                        75
A vizsgák lebonyolítása 65 A tanulmányi átlageredmény kiszámítása, A TANULMÁNYOK BEFEJEZÉSÉRE, LEZÁRÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 76 Az abszolutórium (végbizonyítvány) 77 A szakdolgozat, diplomamunka célja, jellemzői, típusai 78 Témahirdetés, témaválasztás, szakdolgozat-konzultáció 79 A szakdolgozat nyilvánossága, tárolása 80 Szakdolgozatírás 81 Szakdolgozati téma változtatása 82 Szakdolgozat véglegesítése, leadása 83 A szakdolgozat értékelése 84 Szakdolgozat javítása 86 Plágiumellenőrzés 87 Közös szakdolgozat 88 Záróvizsga, a záróvizsgára bocsátás feltételei 88 Záróvizsgára jelentkezés visszavonása 90 A záróvizsga-bizottság 90 A záróvizsga és a záróvizsga értékelése 91 A záróvizsga ismétlése 93 Speciális elvárások az ágazati jogszabályon alapuló részismerti ESG tanácsadó képzés esetén 94 Oklevél, oklevélmelléklet 94

# 3. § / Szakirányú továbbképzés                                             110 / Tanári mesterképzés                                                 111
Az oklevél formai követelményei, EGYEDI ELBÍRÁLÁST IGÉNYLŐ ESETEK 97 Kedvezményes tanulmányi rend 97 Dékáni méltányosság 99 Rektori méltányosság 100 A HALLGATÓK TÁJÉKOZTATÁSA 100 Intézményi Tájékoztató, tanulmányokkal kapcsolatos tájékoztatás 100 HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKHEZ KAPCSOLÓDÓAN KEZELT IRATOK 101 Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat 101 Oklevél-, oklevélmelléklet-másodlat, -javítás, -(hiteles) másolat 103 Tanulmányokkal kapcsolatos igazolások, a dokumentumok átadása 105 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 108 ADATKEZELÉS 109 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 109 1. melléklet 110 Az oklevél eredményébe, minősítésébe beszámítandó részeredmények összetétele és számításuk módja 110 2. melléklet 111 Szakmai gyakorlatra vonatkozó speciális rendelkezések 111

# 3. § / tudásmérése                                                         122 / Az idegen szaknyelvi ismeretek elismerése                           122
3. melléklet 116 A szakdolgozat-készítés tartalmi és formai követelményei 116 4. melléklet 118 Az Egyetemen tanulmányokat folytató külföldi hallgatók, vendéghallgatók teljesítményének értékelése, valamint a külföldön szerzett érdemjegy átszámítása 118 5. melléklet 119 A záróvizsga követelményei, lebonyolításának rendje és eredményének (érdemjegy) kiszámítási módja szakonkénti bontásban 119 6. melléklet 121 Az egyes szakokon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásának, tudásmérésének keretszabályai 121 Az idegen szaknyelvi ismeretek oktatása, 7. melléklet 123 Programok és kurzusok osztályzatátalakítási táblázata 123