# Preambulum / Kapcsolódó dokumentumok Eredeti, aláírt pdf A Szenátus 2018. október 30-i ülésén az SZ–12/2018/2019. (2018. X. 30.) számú határozatával elfogadta a Szaklétesítés és szakindítás eljárásrendjét. A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) és végrehajtási rendeleteivel, valamint az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatával összhangban az alapképzési és mesterképzési szakok, az osztatlan képzés, a szakirányú továbbképzési szakok létesítésének és indításának eljárásrendjét az alábbiakban határozza meg. # 1. § / Kapcsolódó dokumentumok / A Szabályzat hatálya 1. § (1) Kapcsolódó jogszabályok, belső szabályozó dokumentumok: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.); b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.); c) a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet; d) az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet; e) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, a Felsőoktatási Tervezési Testület, az Oktatási Hivatal, valamint a fenntartó által meghatározott mindenkor hatályos eljárásrendek és útmutatók (a továbbiakban: útmutató(k)); f) Minőségügyi Kézikönyv # 2. § / A Szabályzat hatálya / A Szabályzat elkészítéséért felelő személy meghatározása 2. § (1) Jelen Szabályzat rendelkezik az alapképzési, mesterképzési, valamint szakirányú továbbképzési szakok (a továbbiakban: szak) létesítésének és indításának eljárási rendjéről azzal, hogy a részletes eljárási szabályokat és határidőket az Adminisztratív Igazgatóság által kiadott tájékoztató tartalmazza. (2) Jelen Szabályzat hatálya nem terjed ki a szakindítás és szaklétesítés tartalmi követelményeire és kérdéseire, azokat a Minőségügyi Kézikönyv tartalmazza. (3) Jelen szabályzat személyi hatálya kiterjed a szakindítási eljárásban részt vevő valamennyi személyre és testületre függetlenül attól, hogy az Egyetem közalkalmazottjaként vagy polgári jogi jogviszony kereténben látja el a feladatát. (4) Jelen Szabályzatot a hatályba lépésekor folyamatban lévő szaklétesítési és szakindítási eljárásokra is alkalmazni kell. # 3. § / A Szabályzat elkészítéséért felelő személy meghatározása / és szervezeti egységek 3. § (1) A szaklétesítés, szakindítás eljárási rendjének kialakításáért, ennek értelmében a Szabályzat elkészítéséért és karbantartásáért a rektor felelős. (2) A Szabályzat előkészítését, folyamatos karbantartását és a jogi kontrollt az Adminisztratív Igazgatóság végzi. A szaklétesítési, szakindítási eljárásban közreműködő személyek, testületek # 4. § / A Szabályzat elkészítéséért felelő személy meghatározása / és szervezeti egységek 4. § (1) A szaklétesítési, szakindítási eljárásban a következő személyek, testületek és szervezeti egységek működnek közre: a) rektor, aki dönt a szaklétesítés, szakindítás elvi engedélyezéséről; b) oktatásért felelős rektorhelyettes, aki szakmai javaslatot tesz a rektor számára a szaklétesítés, szakindítás kérdésében; c) dékán, aki javaslatot tesz szaklétesítésre, szakindításra és megbízza a szakfelelőst, valamint a szakindítás támogatását követően megteszi a szakindításhoz kapcsolódó szükséges intézkedéseket (pl. javaslatot tesz a szak meghirdetésére); d) szakfelelős, aki a Minőségügyi Kézikönyvben meghatározottak szerinti felel a szaklétesítés, szakindítás koordinálásáért, irányítja a tartalmi előkészítő munkát; e) amennyiben a szakfelelős előkészítő bizottság létrehozásáról dönt, az előkészítő bizottság, aki a Minőségügyi Kézikönyvben meghatározottak szerint felel a szak tartalmi előkészítéséért; f) Oktatási és Hallgatói Ügyek Bizottsága (a továbbiakban: OHÜB), amely a Szervezeti és Működési Rendben foglaltak szerint jóváhagyja a MAB szakértői véleményezési körébe tartozó szak esetén a szaklétesítési dokumentációt és dönt annak MAB elé terjesztéséről; g) Szenátus, amely a Szervezeti és Működési Rendben foglaltak szerint dönt a szaklétesítés, szakindítás kezdeményezéséről; h) Központi Tanulmányi Igazgatóság, amely a Minőségügyi Kézikönyvben és jelen Szabályzatban meghatározottak szerint tartalmi és adminisztratív kérdésekben támogatja a szakfelelős munkáját; i) Adminisztratív Igazgatóság, amely a jelen Szabályzatban foglaltak szerint adminisztratív és jogi kérdésekben támogatja a szakfelelős munkáját, valamint felel a szaklétesítési, szakindítási eljárások lebonyolításáért. (2) Az a)–g) pontban nevesített személyek és testületek a szaklétesítés, szakindítás tartalmi előkészítésében vesznek részt, illetve hoznak döntéseket. (3) A Központi Tanulmányi Igazgatóság adminisztratív feladatai: a) Összeállítja és folyamatosan karbantartja a szaklétesítési, szakindítási dokumentációk azon részét, amely nem közvetlenül a képzés tartalmi és személyi feltételeire vonatkozik, így különösen, de nem kizárólagosan az infrastrukturális háttérre vonatkozó tartalmakat, és ezeket hozzáférhetővé teszi a szakfelelős számára. b) Szükség esetén gondoskodik a működési engedély módosításáról (létszámkapacitás rendelkezésre állásáról). c) A szakindítás támogatását követően megteszi a szükséges adminisztratív intézkedéseket a Neptun Egységes Tanulmányi Rendszerben. (4) Adminisztratív Igazgatóság feladata: a) Tájékoztatja a szakfelelőst a hatályos jogszabályi környezetről, így különösen a szak tartalmi követelményeit meghatározó jogszabályokról, a szaklétesítés, szakindítás külső és belső eljárásrendjéről és az eljárási határidőkről. b) Támogatja a szakfelelőst a szaklétesítés, szakindítás során a jogszabályok és # 4. § / és szervezeti egységek / Általános rendelkezések eljáró szakértői testületek, hatóságok (minisztérium, MAB, MRK, FTT, kamarák, OH stb.) által támasztott követelmények értelmezésével, valamint az szakindítás, szaklétesítés ütemezésével. c) Koordinálja a szaklétesítés, szakindítás egyetem belüli adminisztratív folyamatait, intézi a szaklétesítéshez, szakindításhoz kapcsolódó szakértői testületek, hatóságok előtti eljárásokat, kapcsolatot tart a szakértői testületekkel, hatóságokkal. d) A hatósági döntésekről tájékoztatja az egyetem vezetését, a kar dékánját, valamint a Központi Tanulmányi Igazgatóság vezetőjét. # 5. § / Általános rendelkezések / Alap- és mesterképzési szak létesítése 5. § (1) Az Egyetemen a képzés Képzési program alapján folyik. A képzési program a Szenátus általi elfogadással válik érvényessé. (2) A tantervet az alapés mesterképzésben, osztatlan képzésben és felsőoktatási szakképzésben az oktatásért felelős miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján, szakirányú továbbképzésben szabadon készíti el az Egyetem. # 6. § / Általános rendelkezések / Alap- és mesterképzési szak létesítése 6. § (1) Amennyiben az Egyetem olyan alapképzési vagy mesterképzés indítását tervezi, amely nem szerepel a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendeletben, kezdeményezni kell a szak képesítési jegyzékbe történő felvételét, vagyis szaklétesítési eljárás kell indítani. (2) Az alapképzési vagy mesterképzési szak (és szakiránya) képesítési jegyzékbe történő felvételét az Egyetem nevében a rektor kezdeményezi. (3) A szaklétesítési eljárás során elsőként be kell szerezni az oktatásért felelős miniszter előzetes jóváhagyását a képesítési jegyzékbe történő felvételhez. Az előzetes jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a kezdeményezés megalapozottságát alátámasztó előzetes indokolást. A kérelem tartalmi összeállítását az Adminisztratív Igazgatóság által a vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott keretek között a szakfelelős végzi el. A kérelem benyújtása és az eljárás nyomon követése az Adminisztratív Igazgatóság feladata. (4) Az oktatásért felelős miniszter a létesítés ágazati indokoltsága és a képzéssel elérendő célhoz rendelt követelmények mérlegelése alapján dönt a létesítési eljárás megindításához szükséges jóváhagyás megadásáról. (5) Amennyiben az oktatásért felelős miniszter nem támogatja a szak képesítési jegyzékbe történő felvételét, az Adminisztratív Igazgatóság erről értesíti a szakfelelőst. A szakfelelős mérlegelés alapján tesz javaslatot a rektornak a kérelem visszavonására vagy annak megerősítésére, illetve ezek időbeli ütemezésére. (6) Amennyiben az oktatásért felelős miniszter az előzetes jóváhagyást megadta, az Adminisztratív Igazgatóság erről értesíti a szakfelelőst. (7) Az oktatásért felelős miniszter előzetes jóváhagyásának kézhezvételét követően az Egyetem megkéri a létesítési dokumentum részét képező további véleményeket, így: a) a szakmai szervezetek és a munkaadók véleményét, b) az ágazati szintű foglalkoztatásban érdekelt miniszter véleményét, c) alapképzési szak esetén a Magyar Rektori Konferencia véleményét, d) a szakképzettség várható foglalkoztatási területén illetékes országos gazdasági kamara véleményét, e) az országos ágazati, szakmai kamara véleményét, f) a Felsőoktatási Tervezési Testület véleményét, g) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét. (8) A (7) bekezdésben pontjában nevesített testületek a vélemények megadásához az útmutató(k) szerint kér esetleges igazolásokat, dokumentumokat, indokolásokat. Az útmutató(k) szerint megkövetelt igazolásokról, dokumentumokról, indokolásokról az Adminisztratív Igazgatóság ad tájékoztatást a szakfelelősnek. (9) A (7) bekezdésben pontjában nevesített testületekhez benyújtandó megkeresések tartalmi összeállítását az Adminisztratív Igazgatóság által a vonatkozó # 6. § / Általános rendelkezések / Alap- és mesterképzési szak létesítése jogszabályok és útmutató(k) alapján meghatározott keretek között a szakfelelős végzi el. A megkeresések megküldése és az eljárás nyomon követése az Adminisztratív Igazgatóság feladata. Szintén az Adminisztratív Igazgatóság feladata a megkeresések sorrendjének meghatározása, amely során a kiadott útmutató(k)ra figyelemmel kell lenni. (10) Amennyiben az oktatáért felelős miniszter az előzetes jóváhagyást megadta, a szakfelelős intézkedik a szaklétesítésre vonatkozó OHÜB vélemény beszerzéséről. Az OHÜB a Szenátus számára formál vélemény a szaklétesítés elvi támogatásáról és a szaklétesítési dokumentáció szakfelelős általi elkészítésének kezdeményezéséről. Az OHÜB vélemény a (7) bekezdés szerinti szakértői vélemények hiányában is megadható, de az OHÜB elnöke dönthet úgy, hogy bizonyos szakértői vélemények nélkül az OHÜB nem tárgyalja az előterjesztést. A kari tanács szaklétesítés kezdeményezése tárgyában megfogalmazott véleménye nem szükséges az OHÜB véleményének kialakításához. (11) Amennyiben az oktatáért felelős miniszter az előzetes jóváhagyást megadta, a szakfelelős intézkedik a szükséges kari tanácsi vélemény beszerzéséről. A kari tanácsi vélemény a (7) bekezdés szerinti szakértői vélemények hiányában is megadható, de a kari tanács elnöke dönthet úgy, hogy bizonyos szakértői vélemények nélkül a kari tanács nem tárgyalja az előterjesztést. Az OHÜB véleménye nem szükséges a kari tanács véleményének megfogalmazásához. (12) Amennyiben az oktatáért felelős miniszter az előzetes jóváhagyást megadta és az OHÜB, valamint a kari tanács véleményezte a szaklétesítést, a szakfelelős intézkedik a szaklétesítés kezdeményezésének Szenátus elé terjesztéséről. A szaklétesítés tárgyában a Szenátus döntését a kar dékánja kezdeményezi a Szenátus elnökénél. Szenátus elé kizárólag OHÜB és kari tanácsi vélemény birtokában terjeszthető a szaklétesítés kezdeményezése. Amennyiben a szaklétesítést a kari tanács nem támogatja, a szaklétesítés nem kezdeményezhető a Szenátusnál. (13) A szaklétesítési kezdeményezésről a Szenátus az alábbi döntéseket hozza: a) a szaklétesítési kezdeményezést támogatja és kezdeményezi a szaklétesítési dokumentáció elkészítését, b) a szaklétesítési kezdeményezést elutasítja. (14) Amennyiben a Szenátus nem támogatja a szaklétesítést, a szaklétesítési dokumentáció nem készíthető elő, azt az OHÜB nem tárgyalhatja és a szaklétesítési kérelem nem nyújtható be az Oktatási Hivatalhoz. (15) Amennyiben a Szenátus a szaklétesítés kezdeményezéséről döntött, a szaklétesítési dokumentáció elkészítése és OHÜB elé terjesztése a szakfelelős feladata. A kari tanács szaklétesítési dokumentáció tárgyában megfogalmazott véleménye nem szükséges az OHÜB véleményének kialakításához. (16) A szaklétesítési dokumentáció tartalmi összeállítását az Adminisztratív Igazgatóság által a vonatkozó jogszabályok és útmutató(k) alapján meghatározott # 6. § / Alap- és mesterképzési szak létesítése / Alapképzési és mesterképzési szak indítása keretek között a szakfelelős végzi el. (17) A szaklétesítési dokumentáció elfogadása az OHÜB hatásköre. (18) A szaklétesítési dokumentációról az OHÜB az alábbi döntéseket hozza: a) a szaklétesítési dokumentációt elfogadja, b) a szaklétesítési dokumentációt nem fogadja el. (19) Ha az OHÜB a szaklétesítési dokumentációt nem fogadta el, annak átdolgozására kéri fel a szakfelelőst az alábbiakra figyelemmel: a) meghatározza a kiegészítés, átdolgozás indokát és szempontjait, b) meghatározza azt, hogy szükségesnek tartja-e a szaklétesítési dokumentáció ismételt OHÜB általi megtárgyalását vagy enélkül támogatja a szaklétesítési dokumentáció véglegesítését. (20) Amennyiben az OHÜB nem fogadja el a szaklétesítési dokumentációt, a szaklétesítési kérelem nem nyújtható be az Oktatási Hivatalhoz azonban a szaklétesítés újra kezdeményezhető. (21) Annak eldöntése, hogy a szaklétesítési dokumentációt a kari tanács tárgyalja-e vagy sem kari hatáskör. (22) A Szenátus a szaklétesítési dokumentációt nem tárgyalja. (23) Amennyiben az OHÜB elfogadta a szaklétesítési dokumentációt és a szaklétesítés valamennyi dokumentuma rendelkezésre áll, a létesítésre irányuló kérelmet az Adminisztratív Igazgatóság nyújtja be az Oktatási Hivatalhoz, amelynek eredményéről tájékoztatja a szakfelelőst és a kar dékánját. (24) A képzési jegyzékbe felvett szak szakindítási eljárásának kezdeményezése a dékán feladata. Szaklétesítési és szakindítási eljárás együtt nem kezdeményezhető. # 7. § / Alap- és mesterképzési szak létesítése / Alapképzési és mesterképzési szak indítása 7. § (1) Szak indítását a képesítési jegyzékben szereplő szak esetén lehet kezdeményezni. (2) Az alapképzési vagy mesterképzési szak (és szakiránya) indítását az Egyetem nevében a rektor kezdeményezi. (3) Szakindítás kezdeményezése esetén a szakfelelős intézkedik a szakindításra vonatkozó OHÜB vélemény beszerzéséről. Az OHÜB a Szenátus számára formál vélemény a szakindítás elvi támogatásáról és a szakindítási dokumentáció szakfelelős általi elkészítésének kezdeményezéséről. A kari tanács szakindítás tárgyában megfogalmazott véleménye nem szükséges az OHÜB véleményének kialakításához. (4) A szakfelelős intézkedik szakindításra vonatkozó kari tanácsi vélemény beszerzéséről. A kari tanács elnöke dönthet úgy, hogy a kari tanács bizonyos dokumentumok benyújtása, információk megadása nélkül nem tárgyalja a szakindítást. Az OHÜB szakindítás tárgyában megfogalmazott véleménye nem szükséges a kari tanács véleményének kialakításához. (5) Amennyiben az OHÜB, valamint a kari tanács véleményezte a szakindítást, a szakfelelős intézkedik a szakindítás kezdeményezésének Szenátus elé terjesztéséről. A szakindítás tárgyában a Szenátus döntését a kar dékánja kezdeményezi a Szenátus elnökénél. Szenátus elé kizárólag OHÜB és kari tanácsi vélemény birtokában terjeszthető a szakindítás kezdeményezése. Amennyiben a szakindítást a kari tanács nem támogatja, a szaklétesítés nem kezdeményezhető a Szenátusnál. (6) A szakindítási kezdeményezésről a Szenátus az alábbi döntéseket hozza: a) a szakindítási kezdeményezést támogatja és kezdeményezi a szakindítási dokumentáció elkészítését, b) a szakindítási kezdeményezést elutasítja. (7) Amennyiben a Szenátus nem támogatja a szakindítást, a szakindítási dokumentáció nem készíthető elő, azt az OHÜB nem tárgyalhatja és a szakindítási kérelem nem nyújtható be az Oktatási Hivatalhoz. (8) Amennyiben a Szenátus a szakindítás kezdeményezéséről döntött, a szakindítási dokumentáció elkészítése és OHÜB elé terjesztése a szakfelelős feladata. A kari tanács szakindítási dokumentáció tárgyában megfogalmazott véleménye nem szükséges az OHÜB véleményének kialakításához. (9) A szakindítási dokumentáció tartalmi összeállítását az Adminisztratív Igazgatóság által a vonatkozó jogszabályok és útmutató(k) alapján meghatározott keretek között a szakfelelős végzi el. (10) A kezdeményezés tartalmazza a szak indítására irányuló kérelmet, valamint a következő mellékleteket: a) a szak indításával kapcsolatos szenátusi döntés kivonata, b) amennyiben a felsőoktatási intézmény a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság helyett az általa javasolt, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő szervezet (ENQA akkreditációs szervezet) felkérését javasolja, az erre vonatkozó nyilatkozat, # 7. § / Alap- és mesterképzési szak létesítése / Alapképzési és mesterképzési szak indítása c) ha az egybefüggő szakmai gyakorlatot a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján jogi személy vagy gazdálkodó szervezet biztosítja, azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozatát, amelyekkel a felsőoktatási intézmény a képzés indításakor együttműködési megállapodást köt, d) az alapképzési szak, az alapképzési vagy mesterképzési szak szakiránya vagy a mesterképzési szak indításával kapcsolatos dokumentáció. (11) Amennyiben a szakindításra az Nftv. 14. § (2a) bekezdés d) pontja szerint más felsőoktatási intézmény székhelyén, telephelyén vagy közösségi képzési központban kerül sor a (10) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemhez mellékleni kell a más felsőoktatási intézmény székhelyén, telephelyén történő indításra vonatkozó, fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás másolatát. (12) Amennyiben a szakindításra külföldi, székhelyen kívüli képzési helyen kerül sor a (10) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemhez mellékelni kell az oktatásért felelős miniszter előzetes egyetértését. (13) Amennyiben az Egyetem által már indított képzést más képzési helyen, nyelven, munkarendben történő indítására kerül sor, a kérelemhez nem kell benyújtani a (10) bekezdés b) és d) pontjában foglaltakat. (14) Amennyiben más karról átoktatási igény merül fel, a szakfelelős az érintett kar oktatásért felelős dékánhelyettesével előzetesen egyeztet az átoktatási igény teljesíthetőségéről. Az átoktatásra vonatkozó javaslat az előterjesztés része. (15) A szakindítási dokumentáció elfogadása az OHÜB hatásköre. (25) A szakindítási dokumentációról az OHÜB az alábbi döntéseket hozza: a) a szakindítási dokumentációt elfogadja, b) a szakindítási dokumentációt nem fogadja el. (26) Ha az OHÜB a szakindítási dokumentációt nem fogadta el, annak átdolgozására kéri fel a szakfelelőst az alábbiakra figyelemmel: c) meghatározza a kiegészítés, átdolgozás indokát és szempontjait, d) meghatározza azt, hogy szükségesnek tartja-e a szakindítási dokumentáció ismételt OHÜB általi megtárgyalását vagy enélkül támogatja a szakindítási dokumentáció véglegesítését. (27) Amennyiben az OHÜB nem fogadja el a szakindítási dokumentációt, a szakindítási kérelem nem nyújtható be az Oktatási Hivatalhoz azonban a szakindítás újra kezdeményezhető. (28) Annak eldöntése, hogy a szakindítási dokumentációt a kari tanács tárgyalja-e vagy sem kari hatáskör. (29) A Szenátus a szakindítási dokumentációt nem tárgyalja. (30) Amennyiben az OHÜB elfogadta a szakindítási dokumentációt és a szakindítás valamennyi dokumentuma rendelkezésre áll, az indításra irányuló kérelmet az Adminisztratív Igazgatóság nyújtja be az Oktatási Hivatalhoz, amelynek eredményéről tájékoztatja a szakfelelőst és a kar dékánját. # 8. § / Szakirányú továbbképzési szak létesítése, indítása / Átmeneti, vegyes és záró rendelkezések 8. § (1) A szakirányú továbbképzési szak létesítésére az alapképzési és mesterképzési szakok létesítésére vonatkozó, a 6. §-ban foglalt előírások érvényesek azzal, hogy a (3) és (7) bekezdésében foglalt előzetes jóváhagyásra és szakértői véleményezésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. (2) A szakirányú továbbképzési szak indítására az alapképzési és mesterképzési szakok indításra vonatkozó, a 7. §-ban foglalt előírások érvényesek azzal, hogy a (8) bekezdés b) és d) pontjában foglalt dokumentációt nem kell benyújtani. # 9. § / a Szenátus titkára / TARTALOMJEGYZÉK 9. § (1) Jelen szabályzat 2018. október 31. napján lép hatályba. (2) A jelen Szabályzatot 2019. június 30. napjáig felül kell vizsgálni. A kiadmány hiteléül: Budapesti Corvinus Egyetem 1 Szaklétesítés és szakindítás eljárásrendje 1 Preambulum 1 Kapcsolódó dokumentumok 1 A Szabályzat hatálya 1 A Szabályzat elkészítéséért felelő személy meghatározása 1 A szaklétesítési, szakindítási eljárásban közreműködő személyek, testületek és szervezeti egységek 2 Általános rendelkezések 3 Alapés mesterképzési szak létesítése 3 Alapképzési és mesterképzési szak indítása 5 Szakirányú továbbképzési szak létesítése, indítása 6 Átmeneti, vegyes és záró rendelkezések 6