# Közzététel: H-231/EDT/2023. sz. határozat / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola Módosítás: H-296/EDT/2023. sz. határozat, H-111/EDT/2024. sz. határozat, H-200/EDT/2024. sz. határozat, H-128/EDT/2026. sz. határozat # 1. § / Közzététel: H-231/EDT/2023. sz. határozat / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem Doktori szabályzatban (a továbbiakban: EDSZ) foglalt valamennyi rendelkezés kiterjed a Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola (a továbbiakban: SZKDI) működési szabályzatára (a továbbiakban: SZKDI MSZ vagy Szabályzat) is. (2) Az EDSZ-ben meghatározott valamennyi rendelkezés jelen Szabályzatra is érvényes. (3) Az EDSZ-ben foglalt kereteket és szabályokat alapul véve, annak rendelkezései és a vonatkozó jogszabályok alapján az alább felsorolt részletszabályokat jelen Szabályzat tartalmazza: a) a programigazgató tevékenységének, feladatkörének szabályait, b) az SZKDI tanácsának (a továbbiakban: DIT) működését, c) a felvételi bizottság tagjainak a számát, a felvételi eljárás tartalmát és lebonyolításának a módját, továbbá – amennyiben releváns – a jelentkezők szakmai alkalmasságának elbírálásához szükséges – az EDSZ-ben meghatározottakon túli – további dokumentumok beadását, az előírt részteljesítmények körét és pontértékét, felvételi rangsorolás módját, d) a témavezető doktoranduszhoz való rendelésének folyamatát, e) a képzési és kutatási szakasz feladatainak és követelményeinek részletes szabályozását, f) a kutatási és disszertációs szakasz kutatási feladatainak és követelményeinek részletes szabályozását, g) a kutatási és disszertációs szakaszban a doktorandusz kutatásához kötődő, elváráson felüli teljesítményéért egyszeri alkalommal adható többlet kredit (20 kredit) megszerzésének feltételeit, h) a komplex vizsgára történő jelentkezés elfogadásának, a komplex vizsga követelményeit, i) hogy a doktori értekezés benyújtójának az értekezés beadásakor milyen – megjelent vagy közlésre elfogadott – tudományos közleményekkel, illetve művészeti alkotótevékenységéről milyen dokumentációval kell rendelkeznie, j) az értekezéstervezet-vita részletes eljárásrendjét, k) értekezéstervezet és az értekezés formai és tartalmi követelményeit, l) a doktori fokozat megszerzéséhez az EDSZ 44. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározottakon túli szigorúbb publikációs elvárásokat (amennyiben releváns), m) 2 n) az SZKDI minőségbiztosítási tervét. (4) A (3) bekezdésben felsoroltakhoz kapcsolódó előírásokat jelen Szabályzat tartalmazza, azzal, hogy az itt nem szabályozott kérdésekben az EDSZ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. # 2. § / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK / A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI 2. § (1) Az SZKDI a Szociológia Doktori Iskola és a Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola 2020. július 1-jei fúziójából alakult meg. Az SZKDI tudományágai: szociológia tudományok, médiaés kommunikációs tudományok. (2) Az SZKDI vezetőjének (a továbbiakban: DI vezető) tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, az EDSZ és a Minőségbiztosítási Szabályzat (a továbbiakban: MBSZ) határozza meg. (3) A SZKDI-n belül doktori programok működnek. A doktori program jellemzően egy, esetleg több tudományághoz kötődő képzési irány. (4) Az SZKDI-ben az alábbi két (2) program működik (önállóan és egymással együttműködve): a) szociológia doktori program, b) kommunikációtudomány doktori program. (5) A programok a tudományági sajátosságaikat figyelembe véve saját tantárgyakkal jelennek meg a DI képzési programjában. (6) Az egyes programokat – az EDSZ alapján a doktori iskola vezetője által felkért és a CDI dékánja által kinevezett – programigazgatók irányítják. (7) 1 (8) A programigazgatók feladatai: a) az EDI szakmai irányítás a mellett az adminisztratív teendők, valamint irányítási, szervezői, minőségbiztosítási teendőinek ellátása b) segíti a DI vezető munkáját (közreműködés a stratégiaalkotásban, nemzetközi együttműködések kialakítása), c) a DI vezetőjével együttműködve előkészíti a felvételi eljárástd) a DI vezetőjével együttműködve összeállítja a program képzési tervét, az operatív tantervet és az órarendet, e) nyilvántartja a doktoranduszok oktatási és szolgálati tevékenységét, jóváhagyja a kutatási, valamint az oktatási és szolgálati krediteket, f) ellenőrzi a publikációs minimumkövetelmény teljesítését, g) részt vesz a hallgatók által benyújtott kérelmek és pályázatok elbírálásában, h) javaslatot tesz a témavezetőkre, a komplexvizsga-, az értekezéstervezetés a védési bizottságokra, i) kapcsolatot tart a program hallgatóival, oktatóival és témavezetőivel, j) gyűjti és elemzi a program hallgatóinak – és lehetőség szerint a programon végzettek – előmenetelét, a képzési program megvalósításával és szakmai színvonalával kapcsolatos adatokat, k) közreműködik a DI éves beszámoló elkészítésében, l) elvégzi a DI vezetője által meghatározott egyéb feladatokat. (9) A DI vezetőjének munkáját az EDSZ alapján a DIT segíti. (10) A DIT-ben mindkét program képviseli magát, a DI egységesen határozza meg tudományos céljait A DIT az EDT üléseihez igazodva félévente kétszer ülésezik és többségi szavazással dönt a hatáskörébe tartozó ügyekről. Rendkívüli esetekben többször is összehívható. A DIT abban az esetben határozatképes, ha minden tagja legalább online formában jelen van. Szavazategyenlőség esetén a doktori iskola vezetőjének szavazata dönt. (11) A DI vezetőjének javaslatára létrehozható a DI tanácsadó testülete, melynek tagjait a DIT javaslata alapján a DI vezetője kéri fel. A testület tagjai nem állhatnak # 2. § / A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI / FELVÉTELI ELJÁRÁS munkavégzésre irányuló jogviszonyban az Egyetemmel. A tanácsadó testület nemzetközi mércéket alkalmazva legalább kétévente értékeli: a) a DI képzési programját, b) a doktori témák és disszertációk színvonalát, c) a DI oktatóinak és hallgatóinak publikációs teljesítményét, valamint d) véleményt nyilvánít a DI stratégiai fejlesztési feladatairól. (12) A doktori képzés egyetemi szintű adminisztrációját az EDI látja el. # 3. § / A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI / FELVÉTELI ELJÁRÁS 3. § (1) A felvételi eljárásban a jelentkezőktől elvárt dokumentumokat és a feltételeket az EDSZ határozza meg azzal, hogy az a jelentkezőknek az EDSZ-ben meghatározott kutatási tervet angol nyelven kell elkészíteni és benyújtani, amelynek elvárt terjedelme: legalább 10.000, legfeljebb 20.000 karakter hivatkozásokkal együtt. (2) A felvételi jelentkezési kérelemben a jelentkezőnek meg kell jelölnie, hogy melyik programra jelentkezik. Ha a jelentkező mindkét programot megjelöli, akkor a DI vezetője és felvételi albizottságok döntik el, melyik program illetékessége a felvételi folyamat lefolytatása. Ha mindkét program illetékesnek tartja magát, a jelentkező részt vehet mindkét program felvételi eljárásában. Ebben az esetben a jelentkező két kutatási tervet is benyújthat. (3) Az EDSZ rendelkezése szerint a DI vezető javaslata alapján az EDT hozza létre a Felvételi Bizottságot, amelybe minden programból 2 főt választ, akik albizottságokként működve bonyolítják le a felvételit. (4) A (3) bekezdés szerinti albizottságok: a) megszervezik a szóbeli vizsgát (online platformon vagy fizikai jelenléttel), b) a felvételi vizsgát az EDSZ alapján angol nyelven bonyolítják le, c) áttekintik és értékelik a pályázati anyagban dokumentált előzetes teljesítményeket (tanulmányi eredmények, kutatási tapasztalatok, publikációs teljesítmény, valamint az elvégzett képzések illeszkedése a program szakterületéhez), d) áttekintik és értékelik a benyújtott kutatási tervet (a kutatási terv kidolgozottsága, a kutatási téma relevanciája, a téma illeszkedése a doktori program szakmai profiljához), e) személyes vagy online interjú során értékeli a pályázó nyelvtudását, kommunikációs készségeit, szakmai felkészültségét, f) a felvételi vizsgákat követően kialakítja a felvételi döntésre vonatkozó javaslatait: fa) a minimális szintet el nem érő jelentkezők felvételi jelentkezési kérelmét elutasításra javasolja, fb) a feléveli vizsgán résztvevő jelentkezőket – az fa) alpont szerinti jelentkezői kört kivéve – preferenciasorrendbe állítja, külön listán szerepeltetve a magyar állami ösztöndíjra, a Stipendium Hungaricum ösztöndíjra, valamint az önköltséges státuszra javasolt pályázókat. (5) A Felvételi Bizottság(ok) az 1. mellékletben foglalt szempontrendszer alapján értékelik, pontozzák a jelentkezőket. (6) A Felvételi Bizottság a felvételi rangsort a felvehető létszám és az elért felvételi pontok arányában hozza meg. (7) A Felvételi Bizottság együttes ülésen tekinti át a listákat, s kialakítja a felvételi javaslatát a (7) bekezdés alapján és a javaslatot megküldi a CDI dékán számára, aki jóváhagyásra megküldi az EDT részére úgy, hogy abban minden program számára biztosítva legyen a megfelelő létszámú utánpótlást. (8) A SZKDI felvételi tájékoztatójának szakmai tartalmát a DI vezetője határozza # 3. § / TANULMÁNYI ÜGYEK / Témavezetés meg, amelyet az EDI az Egyetem honlapján tesz közzé. (9) 1 A SZKDI egyéni felkészüléses eljárás keretében is fogad jelentkezőket, a vonatkozó részletes szabályokat az EDSZ tartalmazza. # 4. § / TANULMÁNYI ÜGYEK / Témavezetés 4. § (1) 1 A témavezetésre vonatkozó részletes szabályokat az EDSZ és a jelen szabályzat 11. §-a tartalmazza. (2) 2 A felvételről szóló döntést követően legkésőbb az EDT jóváhagyását követő 30 napon belül a programigazgatók – a jelentkezési dokumentumok alapján tett – javaslatára a DIT jóváhagyja a témavezető(k) személyét és erről a programigazgató tájékoztatja a hallgatót és a témavezetőt is. (3) 3 A DI elvárja a témavezetőtől, hogy szorosan kövesse nyomon a doktorandusz munkáját, tudományos tevékenységét, segítse a publikálásban, vonja be a tudományos közéletbe, értékelje tevékenységét. (4) A programigazgatók ellenőrzik a témavezetői munkát; újonnan belépő témavezetők számára támogatást adnak. (5) A doktoranduszok az Egyetem erre kijelölt felületén értékelik a témavezető munkáját. Az értékelés a DI vezetője és az érintett programigazgató számára elérhető (kivéve saját témavezetettjeikét). (6) 4 A témavezető-váltást mind a témavezető, mind a doktorandusz írásban (papír alapon vagy elektronikus levélben) és indokolással kezdeményezheti a programigazgatónál. Az EDSZ-ben meghatározott szabályok alapján a programigazgató a szükséges egyeztetések után a DIT-hez nyújtja be döntésre a változtatási szándékot, amelyről a DIT tagjai szavaznak. A kérelem beérkezése után a programigazgató vagy a DI vezetője javaslatot tesz a témavezető új személyére. A javaslatról a DIT hét (7) munkanapon belül dönt és elektronikus levélben tájékoztatja a hallgatót és a témavezetőt. (7) A témavezető(k) formális feladatai az EDSZ-ben meghatározottakon túl: a) A témavezetett doktorandusz által elkészített beszámoló alapján a doktorandusz kutatási előrehaladásának elfogadása és értékelése a félév végén. b) A témavezető irányítja és az intézetvezetővel egyeztetve koordinálja a doktorandusz hallgató oktatási és szolgálati kredit szerzési tevékenységét. # 5. § / Témavezetés / Képzési és kutatási szakasz 5. § (1) Sikeres felvételi eljárást követően a doktorandusz hallgatónak regisztrálnia kell a Magyar Tudományos Művek Tárában (a továbbiakban: MTMT). (2) A doktorandusznak a képzési és kutatási szakaszban minden félévben tanulmányi, kutatási, valamint oktatási és szolgálati krediteket kell gyűjtenie az EDSZ-ben és jelen §-ban foglalt szabályok szerint. (3) A tanterv tartalmazza a kötelező és választható tárgyak listáját, a tárgyak óraszámát és kreditértékét, valamint a képzés kimeneti kompetenciáit. A képzési tervet az EDT által történő elfogadást követően a DI honlapján közzé kell tenni. A közzétételért az EDI a felelős. (4) Tanulmányi kreditek megszerzésére vonatkozó szabályok: a) A tanulmányi kreditek megszerzéséhez a tantárgyi programban rögzített követelményeket kell teljesíteni. b) A DI a szervezett képzésbe felvett doktoranduszok számára a képzési és kutatási szakasz keretében kötelező és kötelezően választható tárgyakat oktat, továbbá szabadon választhatóként további tárgyakat hirdethet meg. c) Az adott program hallgatóinak az adott programon meghirdetett kötelező tárgyakat kell felvenni. Az érintett programigazgatók dönthetnek arról, hogy közösen hirdetnek meg egy kötelező tárgyat. d) Mindegyik programban a program által a hatályos mintatantervben előírt számú kötelezően választható tárgyat kell teljesíteni. e) Mindegyik programban annyi szabadon választható tárgyat kell elvégezni, hogy a hallgató a kötelező és kötelezően választható tárgyakkal együtt az előírt tanulmányi kredit mennyiséget teljesítse. f) A tantervet a programigazgatókkal együttműködve a DI vezetője állítja össze, tartja karban és terjeszti elő döntésre az EDT részére, legkésőbb az előző tanév június 30-ig. g) A KRSZ szerinti szervezett külföldi részképzések megfeleltetését a programigazgatók végzik, a témavezető véleménye alapján, melyről a Kreditátviteli Bizottság dönt. Ilyen képzések keretében a doktorandusz legfeljebb 2 tantárgyat válthat ki. h) A tantárgy oktatójának egyetértésével a szabadon választható tárgyak terhére a programok, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem doktori iskoláinak doktoranduszai egymás tantárgyait felvehetik. i) A tantárgyak intenzív (például egy hetes) és negyedévre/félévre egyenletesen elosztott terheléses formában is meghirdethetők. A meghirdetett tantárgyak programjait és számonkérési rendszerét a DI vezetője és a programigazgatók hagyják jóvá, majd a tanterv részeként a DI vezetője terjeszti elő döntésre az EDT részére. A tantárgyi programok feltöltését és frissítését a programigazgatók ellenőrzik. j) A doktoranduszok a Budapesti Corvinus Egyetem myView rendszerében értékelik a tantárgyakat. Az értékelések a DI vezetője és az érintett programigazgatók számára láthatók. (5) Kutatási kreditek az EDSZ-ben foglalt szabályok szerint szerezhetők az # 5. § / Témavezetés / Képzési és kutatási szakasz alábbiakban felsorolt feltételekkel kiegészítve: a) a félévre szóló munkaterv leadása a témavezetővel történt egyeztetés után, a szorgalmi időszak kezdetét követő 30 napon belül. A munkaterv tartalmazza: a félévre tervezett kutatási feladatokat (és azok ütemezését); a kutatás során felmerülő esetleges problémákat, a témavezetőtől várt támogatást, valamint a várt kutatási eredményeket (pl. publikáció, konferencia-előadás), b) a féléves beszámoló leadása a vizsgaidőszak lezárulta előtt két (2) héttel. A féléves beszámoló tartalmazza: a félév során végzett kutatómunka leírását, a doktori kutatásban történt előrehaladást, az elért kutatási és publikációs eredményeket (pld: konferenciarészvétel, publikációk), az elvégzett oktatási tevékenységet, a témavezetőhöz fűződő munkakapcsolat értékelését, valamint az esetleges személyi vagy tárgyi problémákat és az azok kezeléséhez szükséges segítséget, c) pozitív témavezetői értékelés beérkezése. A témavezetői értékelés pozitívnak minősül, ha abban a témavezető igazolja a rendszeres konzultációkat és a hallgató szakmai előrehaladását, d) előadás tartása a kutatási fórumon, e) 1 A Kommunikációtudomány doktori programon félévente minimum egy alkalommal értékezéstervezet-vitán vagy nyilvános védésen való részvétel, a Szociológia doktori programon félévente minimum három eseményen részvétel, ami lehet értekezéstervezet-vita vagy nyilvános védés, illetve egyéb esemény azok közül, amiket a programigazgató kijelöl. (6) Oktatási és szolgálati kreditek megszerzésének szabályait az EDSZ tartalmazza azzal, hogy az oktatástámogatási-szolgálati tevékenységek lehetnek: szakdolgozati vagy TDK témavezetés, szakdolgozat bírálat, mentorálás, oktatási asszisztencia (pld: házidolgozat-, vizsgadolgozat-javítás, tananyagfejlesztés, vizsgasorok összeállítása), bizottsági munkában való részvétel (pld: felvételi, TDK, záróvizsga), konferenciaszervezésben nyújtott támogatás. # 6. § / Képzési és kutatási szakasz / Komplex vizsga 6. § (1) 1 (2) 2 (3) A komplex vizsga főbb szabályait az EDSZ tartalmazza azzal, hogy az EDI minden év januárjában az adott évre vonatkozó részletes ütemtervet ad ki a komplex vizsga lebonyolításával kapcsolatosan, amelyet az Egyetem honlapján közzétesz, és elektronikus levélben eljuttatja az érintett hallgatók részére. (4) 3 Az elméleti-módszertani vizsgarészhez minden vizsgázó számára legalább két témakör kerül meghatározásra. A témaköröket és az azokhoz tartozó, részletes irodalomjegyzéket a doktorandusz állítja össze, a témavezető jóváhagyásával. Ennek határideje március 31. A témaköröket a komplex vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. (5) 4 (6) A komplex vizsgán a hallgatónak bizonyítania kell, hogy a) ismeri a kutatási területéhez tartozó tudományos problémákat, elméleteket, kutatási eredményeket, valamint a módszertani dilemmákat és megoldásokat, b) képes a kutatási területhez tartozó elméleti-módszertani-kutatási előzmények alapján releváns és kutatható kérdéseket (és hipotéziseket) megfogalmazni, c) átgondolta a doktori kutatás ütemezését, menetét is kivitelezhetőségét, d) 5 kutatási eredményeit képes lesz publikálni és disszertáció formájában közzétenni. (7) 6 (8) A komplex vizsga továbbá: 7 a) elméleti-módszertani részében a vizsgabizottság a kutatási terv szakirodalmi áttekintéséhez kapcsolódó két témakörből egy-egy kérdést vagy tézist fogalmaz meg. A vizsgázó rövid, érvelő előadásban mutatja be szakirodalmi tájékozottságát, és válaszol a bizottság további kérdéseire, b) kutatási része a kutatási terv megvédéséből áll. A doktorandusz bemutatja és megvédi a doktori kutatás kérdéseit (és esetleges hipotéziseit) vagy célját, módszertanát, relevanciáját és ütemezését bemutató kutatási tervét. (9) A komplex vizsgán feltett kérdések a kutatási tervhez kapcsolódnak. A kutatási terv tartalmazza a) a kutatási téma lehatárolását, kutatási kérdéseket/célokat és az esetleges hipotéziseket, b) a kutatási kérdések/célok tudományos relevanciáját, a hipotézisek újszerűségét igazoló érveket, melyek a szakirodalmi előzményekre hivatkoznak, c) a releváns szakirodalom, az elméleti és kutatási előzmények áttekintését és összefoglaló szintézisét, d) a kutatásban felhasználni kívánt kutatási módszerek részletes bemutatását, a módszerválasztást megalapozó érveket; az esetleges etikai dilemmákat, a kutatásetikai kérdések kezelésének módját, e) a kutatás várható eredményeit, jelentőségét, implikációit, a kutatás korlátjait, f) a tervezett kutatási feladatok ütemezését, g) a publikációs stratégiáját, elképzeléseit. (10) A kutatási terv érdemi része (szóközökkel együtt) minimum 55 ezer, maximum 75 ezer karakter terjedelmű. (11) Egyéni felkészülőknél az EDSZ vonatkozó rendelkezései az irányadók. (12) A komplex vizsga követelményeit a doktori program meghirdetésekor közzé # 6. § / Komplex vizsga / Kutatási és disszertációs szakasz kell tenni. A szakmai tartalmat a DI vezető adja meg az EDI-nek, aki felelős az Egyetem honlapján történő közzétételért. # 7. § / Komplex vizsga / Kutatási és disszertációs szakasz 7. § (1) Az EDSZ rendelkezései szerint a képzési és kutatási szakasz feltételeinek teljesítése és a komplex vizsga sikeres letétele után léphet be a doktorandusz a kutatási és disszertációs szakaszba. (2) 1 Kutatási kreditekre, valamint az oktatási és oktatásszervezési kreditek megszerzésére vonatkozó szabályokat az EDSZ tartalmazza azzal az egyik kiegészítéssel, hogy a doktorandusz kutatásához kötődő, elváráson felüli teljesítményéért egyszeri alkalommal többlet kredit (20 kredit) adható az alábbi teljesítményekért: a) 2 olyan első szerzős folyóiratcikk, amely a Q1-Q3 besorolással szerepel a releváns Scimago rangsorban, vagy b) a Szociológia programon olyan első szerzős folyóiratcikk, amely hazai A–B kategóriás minősítéssel szerepel az MTA Szociológiai Tudományos Bizottság folyóiratlistáján, vagy c) a Kommunikációtudomány programon olyan első szerzős folyóiratcikk, amely hazai A–B kategóriás minősítéssel szerepel a Kommunikációtudomány program érvényes folyóiratlistáján, vagy d) olyan angol nyelvű, egyszerzős könyvfejezet, amely a 3. sz. mellékletben nevesített könyvkiadónál jelent (jelenik) meg, vagy e) 3 többlet kutatási kredit megszerezhető sikeres értekezéstervezet védéssel is, a képzési és kutatási szakasz utolsó aktív félévében, amennyiben az értékezéstervezet a tavaszi félévben március 15-ig, illetve az őszi félévben október 15-ig leadásra kerül. (3) A (2) bekezdés szerinti többletkreditekről a programigazgató dönt. Kutatási kredit a Szociológia Doktori Programban az EDSZ-ben meghatározott feltételek szerint szerezhető, azzal a további kiegészítéssel, hogy a doktori hallgatónak félévente legalább öt, a programigazgató által elfogadott szakmai eseményen részt kell vennie. Az elfogadott események körébe tartoznak többek között az értekezéstervezet-viták, nyilvános védések és egyes kijelölt intézeti workshopok. # 8. § / FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS / Az értekezéstervezet és az értekezés 8. § 4 (1) Az értekezésre és az értekezés-tervezetre nézve irányadó elvek: a) a disszertáció legyen releváns a tudományág szempontjából, b) tartalmazzon új tudományos eredményeket, c) legyen naprakész a választott terület tudományos eredményeit illetően, d) célja és módszere világos legyen; bizonyítsa a doktorjelölt önálló kutatómunkára való alkalmasságát, kritikai és innovatív képességeit, e) s mindenben feleljen meg a tudományetikai normáknak, f) 5 szerepeljen benne továbbá a teljes hivatkozási jegyzék. (2) 6 Az értekezéstervezet és az értekezés lehet egységes könyvjellegű vagy különböző tanulmányokból álló is. Formai szempontból az értekezésnek és az értekezéstervezetnek a tudományterületi elvárásoknak kell megfelelniük. Terjedelmi szempontból mind az értekezéstervezetnek, mind az értekezésnek az elvárt terjedelme 100–150 oldal (előzék, hivatkozásjegyzék és függelék nélkül). (3) Az értekezéstervezetnek tartalmaznia kell az összes, értekezéssel szembeni tartalmi elvárást: a) a szakirodalom kritikai áttekintését/feldolgozását, b) a főbb kutatási problémákat és kérdéseket, c) a kutatás módszertanát, d) a használt adatokat (empirikus kutatás esetén), eredményeket és azok részletes diszkusszióját, e) a kutatás újszerűségének bemutatását. (4) 1 A könyvjellegű értekezés több fejezetből álló, tartalmilag szorosan egybefüggő, egyszerzős mű. (5) 2 A tanulmányokból álló értekezés (vagy tanulmányalapú disszertáció) minimum három, legfeljebb öt, egymással tematikailag összefüggő, de önmagukban is értékelhető és publikálható tanulmányból áll. A tanulmányokat egy minimum 30 000 karakter terjedelmű elméleti-szakirodalmi bevezető előzi meg. A dolgozatot egy minimum 10 000 karakter terjedelmű, a kutatás újdonságait is összegző konklúzió zárja le. Az egyes tanulmányoknak a tudományos művekben megszokott tartalmi és formai elemekkel kell rendelkezniük, az azokban elvárt struktúrát kell követniük. Amennyiben a disszertáció társszerzős fejezeteket is tartalmaz, az egyetemi doktori szabályzatban rögzített követelményeken felül további feltétel, hogy legalább egy társszerzős fejezetben a doktori hallgató első szerzőként szerepeljen, és a társszerzők nyilatkozzanak arról, hogy hozzájárulása az adott fejezet elkészítéséhez legalább kétharmados mértékű volt. A többi társszerzős fejezet(ek) esetében az egyetemi doktori szabályzatban meghatározott követelményeken túl további feltétel nem kerül előírásra. A disszertáció leadásának és megvédésének nem feltétele, hogy a tanulmányok publikálásra vagy elfogadásra kerültek. A tanulmányalapú disszertáció összes fejezete – azok is, amelyek esetlegesen már publikálásra kerültek – a bírálat részét képezik. Tanulmányokból álló értekezés csak angol nyelven nyújtható be. # 9. § / Az értekezéstervezet és az értekezés / Az értekezéstervezet és vitája 9. § (1) Az értekezéstervezethez csatolni kell a témavezető(k) nyilatkozatát arról, hogy a dolgozatot vitára alkalmasnak tartja/tartják. Két témavezető egyet nem értése esetén a DI vezetője a programvezetővel együtt dönt arról, hogy a vita milyen feltételekkel tartható meg. (2) 3 A tervezetet elektronikusan pdf formátumban kell leadni/elküldeni. A fűzött példányt az EDI-nek kell leadni, az elektronikus példányt pedig a fűzött példány leadásával egyidejűleg kell az EDI által megadott elektronikus levelezési címre, továbbá a programigazgató elektronikus levelezési címére megküldeni. A nyitólapon szerepeljen(ek) a témavezető(k) neve(i). (3) Az értekezés-tervezet benyújtása után a programigazgató ellenőrzi, hogy a benyújtott értekezéstervezetet megfelel-e a doktori értekezésekkel szemben támasztott alapvető formai és tartalmi elvárásoknak. A programigazgatónak joga van – a témavezetővel történt egyeztetést követően – a dolgozat átdolgozását és ismételt benyújtását kérni, ha a dolgozat nem felel meg a 8. §-ban részletezett elvárásoknak. (4) A vita nyilvános. A vitát az Egyetem elektronikus hírlevelében meg kell hirdetni. Az értekezéstervezet vitán megjelentekről jelenléti ív készül. (5) Az értekezéstervezet hivatalos értékelője az értekezés-tervezetet értékelő bizottság (a továbbiakban: ÉTÉB), amelynek összetételére vonatkozó szabályokat az EDSZ tartalmazza Az ÉTÉB összetételére a programigazgató tesz javaslatot a DI vezetőjének, a doktorjelölt témavezetőjével való konzultációt követően. (6) A jegyzőkönyv elkészítése az ÉTÉB titkárának a feladata. (7) Az opponensek a vitát megelőzően írásbeli véleményt készítenek az értekezéstervezetről, amelyet legkésőbb tíz nappal a vita időpontja előtt benyújtanak az ÉTÉB-nek, s amelyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (8) A vita előtt az ÉTÉB elnöke – a (7) bekezdés szerinti opponensi bírálatok alapján – megfogalmazza azokat a kérdéseket, amiknek megvitatása elengedhetetlen a bizottsági javaslatok megfogalmazásához. (9) Az értekezéstervezet-vita a hallgatói prezentációval kezdődik. A prezentáció során a hallgató érdemben reagál a bírálói kérdésekre, felvetésekre. A prezentációt nyílt vita követi. Az opponensi viszontválaszoknak elsőbbséget kell biztosítani. (10) A vita során a résztvevők is tehetnek fel kérdéseket, fogalmazhatnak meg észrevételeket, javaslatokat. Az ÉTÉB elnöke írásban beérkezett kérdéseket is feltehet a jelöltnek. (11) Az ÉTÉB elnöke akkor zárja le a vitát, amikor a bizottsági javaslatok megfogalmazásához minden információ rendelkezésre áll. (12) A vita után az ÉTÉB zárt ülésen értékeli a vitát és a jegyzőkönyvben állást foglal arról, hogy az értekezéstervezetet a) változtatás nélkül elfogadásra (benyújtásra) ajánlja, vagy b) a felsorolt változtatásokkal elfogadásra (benyújtásra) ajánlja, vagy c) a felsorolt indokok miatt nem javasolja elfogadásra (benyújtásra), ezért új # 9. § / Az értekezéstervezet és vitája / A doktori értekezés benyújtás és megvédése értekezés-tervezet összeállítását javasolja. (13) 1 Az ÉTÉB döntését a zárt ülés után ki kell hirdetni. Amennyiben az ÉTÉB nem javasolja az értekezéstervezet elfogadását, úgy új értekezéstervezetet csak további egy alkalommal lehet benyújtani (legkorábban az értekezéstervezet vitájától számított 3 hónap múlva). Az új tervezet sikertelensége esetén a fokozatszerzési eljárás megszüntetendő. (14) Az ÉTÉB elnöke és titkára által aláírt jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, az opponensi véleményeket a DI vezetőjéhez és a CDI titkárságához kell eljuttatni. (15) 2 (16) 3 # 10. § / A doktori értekezés benyújtás és megvédése / AZ SZKDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE 2 10. § (1) A doktori értekezés (disszertáció) benyújtásának feltételeit, a védési eljárás szabályait és a fokozatszerzés feltételeit az EDSZ tartalmazza. (2) 4 A fokozathoz szükséges publikációs követelmények (vagyis a doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelöltnek rendelkeznie kell legalább 1 db olyan folyóiratcikkel, amely): a) a Scimago rangsor szerint minimum Q3-as folyóiratban jelent meg vagy ilyen folyóiratban van közlésre elfogadva, b) a doktorjelölt az első szerző, c) a társszerzők száma legfeljebb 2, d) a cikk a doktori kutatáshoz tématerületileg kapcsolódik. (3) 5 Rangos tudományos kiadónál angol nyelven megjelent, egyszerzős könyvfejezet, könyvben megjelent szaktanulmány is elfogadható, amennyiben megfelel a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételeknek. Rangos tudományos kiadók listáját a 3. melléklet tartalmazza. (4) Közlésre elfogadott cikknél mellékelni kell a befogadó nyilatkozatot. (5) A publikációs követelmény nem teljesíthető olyan cikkel, amivel a doktorandusz a 7. § (2) bekezdés szerinti többlet kutatási kreditet szerzett. (6) 1 A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. 11/A. § 3 (1) Az EDSZ alapján a doktori képzés minőségirányítási rendszeréről a Budapesti Corvinus Egyetem doktori képzéseinek Minőségbiztosítási szabályzata rendelkezik. A Minőségbiztosítási szabályzat megalkotása, elfogadása és legalább öt- (5) évenkénti felülbírálata az EDT hatásköre. Az e Minőségbiztosítási szabályzat által nem szabályozott kérdésekben a jelen § rendelkezései az irányadók. (2) Az SZKDI témavezetői, tárgyfelelősei és programigazgatói tudományos kutatási és publikációs tevékenységük tekintetében egységesen az alábbi publikációs követelményeknek kell megfelelniük: a minősítés évében, valamint az azt megelőző négy naptári évben legalább a) egy darab, maximum háromszerzős, Q1 besorolású folyóiratban megjelent cikk; vagy b) kettő darab, Q2 vagy MTA A besorolású folyóiratban, vagy CKK minősítésű könyvfejezetben megjelent, maximum háromszerzős publikáció révén (ezek közül legalább egynek angol nyelvűnek kell lennie). (3) Az SZKDI témavezetői, tárgyfelelősei, programigazgatói és törzstagjai publikációs tevékenységüket kötelesek az mtmt.hu oldalon minden év május 31-ig frissíteni. Ugyancsak kötelesek ezen határidőig a doktori.hu felületen a válogatott publikációikat frissíteni, valamint ennek megtörténtéről ugyanott nyilatkozni. (4) Az SZKDI törzstagjai vonatkozásában szintén a fenti, (2)–(3) szakaszokban foglalt követelmények állnak fenn, azzal, hogy a törzstagoknak e feltételeken túlmenően teljesíteniük kell az EDSZ 11. §-ban foglalt követelményeket is. (5) Az e §-ban foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzésére az alábbiak szerint kerül sor: a) A 2026. március 1-jén már témavezetői státuszban lévő témavezetők # 10. § / A doktori értekezés benyújtás és megvédése / AZ SZKDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE 2 tekintetében első ízben 2027. szeptember 30-án, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a témavezetés fennállásának teljes időtartama alatt; b) A témavezetést a 2026–2027-es tanévben vagy ezt követően megkezdő témavezetők tekintetében első ízben a témavezetés megkezdésekor (az adott tanév szeptemberének 30. napján), majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a témavezetés fennállásának teljes időtartama alatt; c) Az SZKDI programigazgatói esetében első ízben 2026. június 1-jén, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a programizgatói megbízás fennállásának teljes időtartama alatt; d) Az SZKDI tárgyfelelősei esetében első ízben 2027. március 1-jén, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a tárgyfelelősi megbízás fennállásának teljes időtartama alatt; e) Az SZKDI törzstagjai esetében első ízben 2027. június 1-jén, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a törzstagi megbízás fennállásának teljes időtartama alatt. (6) Amennyiben az e § (5) szakaszában foglalt ellenőrzés azt állapította meg, hogy valamely követelmény nem teljesült, úgy az SZKDI vezetője felhívja az érintett figyelmét e körülményre, és 30 napos határidőt szabva felszólítja a hiányosság pótlására. (7) Amennyiben a pótlásra nem kerül teljes körűen sor, úgy a) tárgyfelelősök és programigazgatók esetében az érintettnek az SZKDI működésében betöltött (tárgyfelelősi vagy programigazgatói) szerepe automatikusan, e Szabályzat erejénél fogva megszűnik; b) témavezetők esetében az SZKDI egy, a jelen §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő társ-témavezetőt jelöl ki; törzstagok esetében az SZKDI vezetője tájékoztatja a törzstagi megbízás visszavonására jogosult EDT elnökét a törzstagságra vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés tényéről, kezdeményezve a törzstagi viszony megszüntetését. # 11. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 11. § 1 (1) Jelen szabályzatot a Egyetemi Doktori Tanács 2023. október 25-ei ülésén H–231/EDT számú határozatával elfogadta. (2) Jelen szabályzat 2023. október 26. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Egyetemi Doktori Tanács által a 2023. június 07-ei ülésen H–120/EDT számú határozatával elfogadott Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola működési szabályzat. (3) A jelen Szabályzatban meghatározott rendelkezéseket a 2023. szeptember 1-től hatályos EDSZ-ben meghatározott hatálybaléptetéssel figyelemmel kell alkalmazni. (4) 2 Mellékletek: 1. melléklet: Felvételi pontrendszer 2. melléklet: A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményei 3. melléklet: Rangos tudományos kiadók listája (5) Jelen Szabályzatot az Egyetemi Doktori Tanács 2023. december 13-i ülésén módosította. A módosítások 2023. december 14-étől lépnek hatályba. (6) Jelen Szabályzatot az Egyetemi Doktori Tanács 2024. június 12-i ülésén módosította. A módosítások 2024. június 13-ától lépnek hatályba. (7) 3 Jelen Szabályzatot az Egyetemi Doktori Tanács 2026. június 10-i ülésén, H-128/EDT/2026. számú határozatával módosította. A módosítások 2026. szeptember 1. napjától lépnek hatályba. # 12. § / pont / A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményei 12. § (1) Az átmeneti rendelkezéseket – amennyiben releváns – az EDSZ tartalmazza. 1. melléklet Szempont Max. Előzetes teljesítmény 1. Mesterszintű tanulmányok / szakmai tapasztalat színvonala és illeszkedése a Doktori 10 Iskola által elvárt ismeretekhez, kompetenciákhoz 2. Korábbi kutatási tapasztalatok, publikációk* 10 Kutatási terv 3. A kutatási terv igényessége, kidolgozottsága, az írásmű színvonala** 20 4. Kutatási elképzelés illeszkedése a témakiírásokhoz, a Doktori Iskolához kötődő 10 kutatásokhoz 5. Kutatás kivitelezhetősége és relevanciája 10 Szóbeli vizsga 6. Angol nyelvtudás és szakmai kommunikációs készség 20 7. A szóbeli beszélgetésen nyújtott szakmai teljesítmény 20 (felkészültség, vitakészség, önállóság, rugalmasság) Megjegyzések * Itt lehet figyelembe venni a TDK és OTDK dolgozatokat és helyezéseket ** A kutatási tervbe fektetett munkát kell megítélni, függetlenül a relevanciától és kivitelezhetőségtől 2. melléklet 1 A doktori disszertáció védéséhez szükséges, a jelölt által az EDI-be előzetesen és véglegesen eljuttatandó dokumentumok # 1. § / pont / A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményei 1. § (1) A doktori disszertáció védéséhez szükséges, a jelölt által az EDI-be előzetesen és véglegesen eljuttatandó dokumentumok köre az Egyetem honlapján is elérhető a következő elérhetőségen: https://www.uni-corvinus.hu/fooldal/egyetemunkrol/corvinus-doktori-iskolak/a-corvinus-doktori-is (2) A témavezető által írt, a DI vezetőjének címzett nyilatkozat, amelyben a dolgozat védésre alkalmasságáról nyilatkozik (csak a szervezett képzésben részt vevők esetén). (3) A jelölt nyilatkozata az önálló szellemi alkotásról. (4) Közös munkák eredményeinek közlése esetén nyilatkozat a szerzőtársaktól. (5) A védési szándék jelzésekor minden dokumentumot (disszertáció, tézisfüzetek, CV, publikációs jegyzék) elektronikus formában (pdf), email-ben kell eljuttatni az EDI referensének. Az értekezést és a tézisfüzeteket a későbbiekben nyomtatott formában is le kell adni (lásd az 5. pontban leírtak szerint). (6) Az értekezést és az angol nyelvű tézisfüzeteket a Védési Bizottság kijelöléséről szóló Határozat kézhezvételét követően 2 héten belül (az abban foglalt változtatási javaslatoknak megfelelően) nyomtatott változatban is be kell nyújtani az EDI-be, a következők szerint: a) a doktori értekezést A/4-es méretben (kétoldalas nyomtatással) egy fekete bőrvagy vászonkötésű, arany betűkkel feliratozott (gerincen is) formában; b) Az angol nyelvű tézisfüzet (A/5-ös méretben) példányszáma 5, c) A tézisfüzetek szerkezeti felépítése a következő: I. Kutatási előzmények és a téma indoklása; II. A felhasznált módszerek; III. Az értekezés tudományos eredményei (pontokba szedve); IV. Főbb hivatkozások; V. A témakörrel kapcsolatos saját (ill. társszerzős) publikációk jegyzéke. A tézisfüzet terjedelme 10–20 old. (7) Szakmai életrajz (ennek egy részletes, valamint egy nagyon rövid, a védésen felolvasandó változatára is szükség van) (8) Publikációs jegyzék: MTMT összesített táblázat. Ha még nem jelent meg: a közlésre elfogadott tanulmányok befogadásának igazolása a kiadótól (aláírás, pecsét). (9) A védés előkészítéséhez az EDI csatolja a DI által megküldött következő dokumentumokat is: szigorlati/komplex vizsga jegyzőkönyv, értekezéstervezet védés jegyzőkönyve, továbbá a bírálatok. # 2. § / A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményei / A doktori értekezés külső borítója 2. § (1) A borító anyaga. A doktori értekezést fekete vászonkötésbe kell kötni, amely tartós és alkalmas arra, hogy a lapokat tökéletesen rögzítse. Minthogy a doktori értekezés hosszú távon megőrzendő dokumentum, illetve forrásmunka is egyben, a kötésnek garantálnia kell a doktori értekezés lapjainak épségét, teljességét. (2) A külső borító gerincén 5 mm-es arany betűkkel a következőket kell szerepeltetni: a) a jelölt családi és utónevét a magyar nyelv sorrendjének megfelelően (külföldi jelölt esetén az autentikus írásmóddal), b) ettől kettősponttal elkülönítve a doktori értekezés főcímét, c) többkötetes doktori értekezés esetén a kötetszámot római számmal és utána a „kötet” megjelölést, d) a doktori értekezés benyújtásának évszámát. (3) A külső borító frontoldalán az alábbi adatoknak kell szerepelniük: a) a borító tetején, 30 mm-rel a felső széle alatt 5 mm-es álló nagybetűkkel, középre igazítva a Budapesti Corvinus Egyetem megnevezésnek, b) a borító felső szélétől számított kb. 90 mm-re kell megjelennie a címnek (álló legalább 7 mm-es verzál (nagy) betűkkel, és az alcímnek (álló 5 mm-es nagy kezdőbetűvel kezdett címmondatként), külön sorokban középre igazítva. (Az alcímet is önálló címmondatként kell megjeleníteni, azaz sem zárójelbe, sem gondolatjelbe nem szükséges tenni.), c) ez alatt körülbelül 20 milliméteres közt hagyva a „Doktori értekezés” megjelölésnek kell megjelennie, legalább 5 mm-es álló nagybetűkkel, d) ez alatt körülbelül 20 milliméteres közt hagyva a témavezető(k) nevét, tudományos fokozatát kell feltüntetni 7 mm-es (nem csupa nagy) betűkkel, (Témavezető: XY DSc, CSc, PhD), e) e megjelölés alatt legalább 70 mm-rel 7 mm-es (nem csupa nagy) betűkkel a szerző személyi okmányaiban szereplő neve áll – jobbra igazítva, f) a borító aljától számított 30 mm-re pedig – középre igazítva – a doktori értekezés megvédésének helyét (Budapest), illetve évszámát kell feltüntetni, 5 mm-es betűkkel, g) valamennyi – a borító frontoldalán szereplő – szöveg aranyozott betűkkel írandó. # 3. § / Papírméret, tipográfia, lapszámozás / Tartozékok 3. § (1) A szöveg közben szereplő ábrákat, rajzokat nem kötelező fekete-fehérben megjeleníteni. (2) Margó: bal szélen a kötésnél legalább 40 mm margót, míg a jobb szélen minimálisan 20 mm-es margót kell hagyni. A szöveg kétoldalas is lehet, ekkor a margókat ennek megfelelően kell kijelölni. (A bekötés felőli részen legyen szélesebb margó.) (3) A doktori értekezést Times vagy Times New Roman betűtípussal kell szedni. A betűnagyság 12-es. (4) Táblázatokban, lábjegyzetekben és az irodalomjegyzékben a 10-es betűméret is elfogadható. (5) A sorok között másfeles sorközt kell tartani. Táblázatokban, lábjegyzetekben és az irodalomjegyzékben az egyes sorköz is elfogadható. (6) A belső címoldalakat kivéve, ahol nincs lapszám, a lapszámozásnak folyamatosnak kell lennie az egész doktori értekezésben, beleértve az ábrákat, táblázatokat tartalmazó oldalakat, és a függeléket, kronológiát, egyéb tartozékokat is. (7) A lapszámokat vagy a fejlécben (header) vagy a láblécben (footer) lehet elhelyezni, a lap szélétől számítva kb. 10 mm-re. # 4. § / Papírméret, tipográfia, lapszámozás / Tartozékok 4. § (1) A dolgozat tartalmi részét hordozó szövegoldalakon kívül az alábbi tartozékok szerepelnek a doktori értekezésben (külön jelezve, ha a szóban forgó tartozék feltételes): (2) Belső címoldalak: összesen négy belső oldal előzi meg a tartalomjegyzéket. (3) Az első, páratlan oldalon csupán a szerző neve és címe szerepel a lap tetejétől hozzávetőlegesen 90 mm-re, középre igazítva, míg a 2. (páros) oldalon – a tulajdonképpeni belső címoldalt megelőzően – a következő információknak kell megjelenniük: a) a doktori iskola neve, amely szakmailag illetékes a doktori értekezésben (a lap tetején kb. 30 mm-re a felső lapszéltől), b) fel kell feltüntetni a szervezett képzésben résztvevőknek (és általában a témavezető irányítása mellett dolgozóknak) a témavezető nevét és tudományos fokozatát is (a lap tetején kb. 70 mm-re a felső lapszéltől), c) a Bíráló Bizottság névsorát a védést követően az Egyetemi Doktori Iroda ragasztja be a doktori értekezésbe, d) a copyrightra vonatkozó jelzést (a lap alsó szélétől számított 80 mm-nél kezdve). (4) A belső címoldalon (3. – páratlan – oldal) a következő információknak kell megjelenniük az alábbi sorrendben: a) az intézmény neve (Budapesti Corvinus Egyetem), b) A doktori iskola (doktori program–opcionális) megjelölése (rövidítések mellőzésével), c) a doktori értekezés címe és (ha van) alcíme, d) többkötetes mű esetén a teljes kötetszám megjelölése, illetve annak jelzése, hogy a szóban forgó kötet hányadik a sorban, e) a dolgozat típusának megjelölése: doktori értekezés, f) a szerző teljes, személyi okmányaiban szereplő neve a magyar nyelvnek megfelelő sorrendben (külföldi jelölt esetén autentikus írásmóddal), g) a doktori értekezés benyújtásának helye és éve. (5) Tartalomjegyzék: tartalomjegyzéknek közvetlenül a belső címoldalakat kell követnie, páratlan lapon kezdve (5. oldal) (6) Táblázatok, ábrák, illusztrációk jegyzéke: E jegyzékeknek (külön az ábrákra, külön a táblázatokra és külön az illusztrációkra – például fotókra – vonatkozóan) a tartalomjegyzéket kell követniük. # 5. § / Tartozékok / Tagolás és címsorok 5. § (1) Bevezetés: a szöveget bevezető fejezettel kívánatos kezdeni, amelyben a szerző elhelyezi munkáját a témában folytatott, illetve folyó kutatások koordinátái között, kiemelve, hogy miként kapcsolódik műve a kutatási előzményekhez, illetve mely pontokon lép túl azokon. A bevezetésben hangsúlyozottan szerepelniük kell a dolgozatban alkalmazott módszereknek, a doktori értekezés új megállapításainak, a szerző által felfedezett új összefüggéseknek, illetve módszertani újításoknak. A bevezetésben kell szerepeltetni – ha vannak ilyenek – a szerző kutatásaiból leszűrt gyakorlati javaslatokat is. (2) Belső címek. Tagolás: a doktori értekezést fejezetekre, alfejezetekre stb. kell tagolni. Az egységeket számozott címekkel kell ellátni. A doktori értekezésben adható címfokozatok az alábbiak: a) fejezetcím, b) alfejezetcím, c) szakaszcím, d) pontcím. A tagolás mélységének összhangban kell állnia a dolgozat terjedelmével. A pont mélységű tagolásra csak igen hosszú dolgozatoknál vagy speciális témák esetében van szükség. (3) A fejezetek címeit balra vagy középre igazítva, csupa nagybetűvel kell feltüntetni. A fejezet címe után két-három üres sort kell hagyni. Az alacsonyabb rendű címfokozatokat balra igazítva kell elhelyezni. (4) Jegyzetek. A főszövegben kifejtett gondolatmenetet megtörő információkat, kisebb jelentőségű megjegyzéseket szokás elhelyezni. (5) A jegyzetek elhelyezése. A jegyzeteket lábjegyzetként a szövegoldalak alján kérjük elhelyezni, de bizonyos meggondolásokból elhelyezhetők a dolgozat végén is. (6) A jegyzetek számozása. A jegyzeteket arab számokkal, lehetőleg folyamatosan kérjük számozni a dolgozatban, nem pedig fejezetenként. (7) A hosszabb kitérőket, esetleírásokat, példákat nem jegyzetként, hanem apró betűs részként a szöveg közben célszerű elhelyezni. (8) Szöveg közbeni hivatkozások. A más szerzők műveire való rövid hivatkozásokat szöveg közben kell elhelyezni, közvetlenül az után a szövegrész, illetve mondat után, amelyekre vonatkoznak. A szöveg közbeni hivatkozásnál zárójelben szerepeltetendő a hivatkozott szerző vezetékneve, a hivatkozott mű kiadásának évszáma (zárójelben) és – ha szó szerinti idézetről van szó – mindenképpen, egyébként pedig szükség szerint az oldalszám vagy oldalszámok, eléjük téve a p. vagy a pp. megjelölést. A részletes hivatkozás valamennyi szükséges bibliográfiai adattal a doktori értekezés végén helyezendő el. (Lásd a 7.2 paragrafust!) # 6. § / Ábrák, térképek és táblázatok / Függelék, hivatkozásjegyzék 6. § (1) Az ábrákat és a táblázatokat mindkét oldalon legalább 40 mm-es margóval kell ellátni, és a lehető legközelebb célszerű elhelyezni ahhoz a szövegrészhez, amelyekre vonatkoznak. Ezen a helyen zárójelben a szöveg közben (számmal) egyértelműen utalni kell a szóban forgó tartozékra. Ha olyan nagyszámú tartozék szerepel a dolgozatban, hogy az akadályozná a szöveg folyamatos olvasását, akkor a tartozékok a dolgozat végén is elhelyezhetők. (2) 1 Ábrák és táblázatok számozása. Az ábrákat és a táblázatokat arab számmal folyamatosan kell számozni (1. ábra, 2. ábra, 1. táblázat, 2. táblázat, stb.). A cím és a beillesztett ábra vagy tábla között sorkihagyásra van szükség. (3) Azok a járulékos anyagok, amelyek nem köthetők a dolgozatba (adathordozók, fényképek, nagyméretű térképek stb.) jellegüknek megfelelően külön csomagként mellékelendők. A dolgozat tartalomjegyzékében egyértelműen utalni kell ezekre, illetve szükség esetén külön jegyzékben tüntetendők fel a tartalomjegyzék után. Az ilyen külön csomagok borítóján ugyanazoknak az adatoknak kell szerepelniük, mint magának a dolgozatnak a külső borítóján. (Lásd a 2.3 pontot!) (4) Az illusztrációk, fényképek szintén arab számmal számozandók, amelyet azonban – a tábláktól és az ábráktól eltérően – a kép alatt kell elhelyezni a képaláírás előtt # 7. § / Ábrák, térképek és táblázatok / Függelék, hivatkozásjegyzék 7. § (1) Függelék. A függeléket pótlólagos információk elhelyezésére használjuk, amelyek alátámasztják vagy kiegészítik a dolgozat főszövegében foglaltakat, de amelyeknek nincs logikus helye a főszövegen belül. A függelékben kérdőíveket, műhelytanulmányokat, összefoglaló táblázatokat, a kutatásunkat támogató referenciákat, kronológiát helyezünk el. A dolgozat végén kap helyet a matematikai függelék is. (2) Hivatkozások jegyzéke. A jegyzéket az ún. Harvard-rendszer szerint (részleteit lásd alább) kell elkészíteni, de – alkalmazkodva a magyar nyelvhez – a szerzők nevének magyar ábécé sorrendjében kell felsorolni az egyes hivatkozási tételeket. Minden egyes tételt új sorban kell kezdeni. Ha ugyanazon szerzőtől több tétel is szerepel, sorrendjüket a megjelenés évszáma határozza meg. (A korábbi kiadású művek kerülnek előbbre.) Ha ugyanazon évben több tétel is van ugyanattól a szerzőtől, akkor az évszám mellett elhelyezett kis a, b, c stb. betűkkel különböztetjük meg őket. Az egyes hivatkozásokban a megadott sorrendben az alábbi bibliográfiai adatoknak kell szerepelniük: a) szerző(k); b) kiadási év (zárójelben, utána kettőspont); c) cím – alcím (utánuk pontok); d) kötet; e) kiadás (hányadik kiadás, illetve milyen jellegű kiadás); f) a kiadó vagy folyóirat, periodika neve 1; g) kiadási hely (csak könyv esetén); h) oldalszám (terjedelem); i) a hivatkozott mű DOI száma (ált. folyóiratcikkeknél). (3) Az aláhúzott bibliográfiai adatok közlése minden egyes hivatkozás esetében kötelező, a többi adat közlése a szerzőre van bízva, illetve attól függ, hogy a szóban forgó hivatkozásnál szükség van-e rájuk (például kötetszámra). (4) Szakszavak jegyzéke (Glossary). A jelölt által használt terminológia – rövid 2–3 soros definíciókkal – szerepelhet a tanulmány végén. Készítése – bár nagyban emeli a dolgozat használhatóságát – nem kötelező. (5) A doktori értekezést végén külön jegyzéket kell közölni a szerzőjének a témában született publikációiról, cikkalapú disszertáció esetén pedig a megjelent szövegek bibliográfiai adatiról. # 8. § / Rangos nemzetközi kiadók / TARTALOMJEGYZÉK 8. § (1) A doktori értekezést minden évben folyamatosan lehet benyújtani az EDSZ-ben és jelen Szabályzatban meghatározottak szerint. 3. melléklet 2 – Basic Books – Bloomsbury Academic – Brill – de Gruyter Mouton – Elsevier – John Benjamins – McGraw Hill – Palgrave Macmillan Ltd. – Pearson (Prentice Hall) – Peter Lang – Routledge – Rowman & Littlefield – SAGE Publishing – Springer – Taylor and Francis / Ashgate – Wiley-Blackwell – Wolters Kluwer – bármely QS World University Rankings top 1000 egyetemi kiadó (topuniversities.com) Budapesti Corvinus Egyetem 1 Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola működési szabályzat 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI 2 FELVÉTELI ELJÁRÁS 3 TANULMÁNYI ÜGYEK 3 Témavezetés 4 Képzési és kutatási szakasz 4 Komplex vizsga 5 Kutatási és disszertációs szakasz 7 FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS 7 Az értekezéstervezet és az értekezés 7 Az értekezéstervezet és vitája 8 A doktori értekezés benyújtás és megvédése 9 AZ SZKDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE 10 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 11 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 11 1. melléklet 11 FELVÉTELI PONTRENDSZER 11 2. melléklet 12 A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményei 12 # 8. § / Függelék, hivatkozásjegyzék 15 / A doktori értekezés benyújtása 16 3. melléklet 16 Rangos nemzetközi kiadók 16