# H–125/EDT/2026. sz. határozat / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Gazdálkodástani Doktori Iskola működési szabályzat 1 Módosítás: H-293/EDT/2023. sz. határozat, H-198/EDT/2024. sz. határozat, # 1. § / H–125/EDT/2026. sz. határozat / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem Doktori szabályzatban (a továbbiakban: EDSZ) foglalt valamennyi rendelkezés kiterjed a Gazdálkodástani Doktori Iskola (a továbbiakban: GDI) működési szabályzatára (a továbbiakban: GDI MSZ vagy Szabályzat) is. (2) Az EDSZ-ben meghatározott valamennyi rendelkezés jelen Szabályzatra is érvényes. (3) Az EDSZ-ben foglalt kereteket és szabályokat alapul véve, annak rendelkezései és a vonatkozó jogszabályok alapján az alább felsorolt részletszabályokat jelen Szabályzat tartalmazza: a) a programigazgató tevékenységének, feladatkörének szabályait, b) a GDI tanácsának (a továbbiakban: DIT) működését, c) a felvételi bizottság tagjainak a számát, a felvételi eljárás tartalmát és lebonyolításának a módját, továbbá – amennyiben releváns – a jelentkezők szakmai alkalmasságának elbírálásához szükséges – az EDSZ-ben meghatározottakon túli – további dokumentumok beadását, az előírt részteljesítmények körét és pontértékét, felvételi rangsorolás módját, d) a témavezető doktoranduszhoz való rendelésének folyamatát, e) a képzési és kutatási szakasz feladatainak és követelményeinek részletes szabályozását, f) a kutatási és disszertációs szakasz kutatási feladatainak és követelményeinek részletes szabályozását, g) a kutatási és disszertációs szakaszban a doktorandusz kutatásához kötődő, elváráson felüli teljesítményéért egyszeri alkalommal adható többlet kredit (20 kredit) megszerzésének feltételeit, h) a komplex vizsgára történő jelentkezés elfogadásának, a komplex vizsga követelményeit, i) hogy a doktori értekezés benyújtójának az értekezés beadásakor milyen – megjelent vagy közlésre elfogadott – tudományos közleményekkel, illetve művészeti alkotótevékenységéről milyen dokumentációval kell rendelkeznie, j) az értekezéstervezet-vita részletes eljárásrendjét, k) értekezéstervezet és az értekezés formai és tartalmi követelményeit, l) a doktori fokozat megszerzéséhez az EDSZ 44. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározottakon túli szigorúbb publikációs elvárásokat (amennyiben releváns), m) a doktori fokozatszerzés nyelvi követelményeit és a nyelvismeret igazolásának módját, valamint a nyelvi követelmények teljesítéséhez elfogadott valamennyi idegen nyelv felsorolását, valamint ebből a felsorolásból egy kijelölt, a tudományterület műveléséhez elengedhetetlen olyan idegen nyelvet, amelynek ismerete a fokozatszerzéshez szükséges, n) a GDI minőségbiztosítási tervét. (4) A (3) bekezdésben felsoroltakhoz kapcsolódó előírásokat jelen Szabályzat tartalmazza, azzal, hogy az itt nem szabályozott kérdésekben az EDSZ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. # 2. § / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK / A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI 2. § 1 (1) A GDI tudományágai: gazdálkodásés szervezéstudományok. (2) A GDI vezetőjének (a továbbiakban: DI vezető) tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, az EDSZ és a Minőségbiztosítási Szabályzat (a továbbiakban: MBSZ) határozza meg. (3) A GDI-n belül doktori programok működnek. A doktori program jellemzően egy, esetleg több tudományághoz kötődő képzési irány. (4) A GDI-ben az alábbi öt program működik (amelyekhez specializációk tartozhatnak és amelyeket a GDI honlapján közzé kell tenni): a) Fenntarthatósági menedzsment program b) Marketing program, c) Operáció és döntés program, d) Pénzügyi menedzsment és számvitel program, e) Vezetéstudományi program. (5) Az egyes programokat – az EDSZ alapján a doktori iskola vezetője által felkért és a CDI dékánja által kinevezett – programigazgatók irányítják. (6) 2 A programigazgatók kinevezését az EDSZ szabályozza. (7) A programigazgatók feladatai: a) az EDI szakmai irányítás a mellett az adminisztratív teendők, valamint irányítási, szervezői, minőségbiztosítási teendőinek ellátása b) a programok operatív irányítása, különösen a DIT és az EDT döntéseihez szükséges előterjesztések, javaslatok előkészítése (ideértve a tantervet is), c) a felvételi eljárás és a komplex vizsga megszervezése, d) a témavezetőkkel, a doktoranduszokkal való rendszeres kapcsolattartás, munkájuk értékelése, e) a tervezet-vita opponenseinek felkérése, f) a hatáskörükbe tartozó (kutatás, oktatási, oktatásszervezési kreditek elismerése, kiszámítása és igazolása, g) az oktatás tartalmi megszervezése (oktatókkal való egyeztetés, tárgyleírások ellenőrzése), h) jóváhagyja a hallgatók kutatási kreditjeit, i) a program képzési tervének összeállítása és aktualizálása, j) részt vesz a hallgatók által benyújtott kérelmek és pályázatok elbírálásában, k) javaslatot tesz a témavezetőkre, a komplexvizsga-, az értekezéstervezetés a védési bizottságokra. l) a honosítási és habilitációs ügyek szakmai szervezése, m) közreműködik a DI éves beszámoló elkészítésében, n) elvégzi a DI vezetője által meghatározott egyéb feladatokat. (8) A programigazgatók közötti munkamegosztást a DI vezetőjének iránymutatása alapján határozzák meg. (9) A GDI MSZ és az EDSZ alapján a DI vezetőjének munkáját a DIT segíti. (10) A DIT-et a DI vezetője és programigazgatói, valamint a doktorandusz képviselő alkotja. (11) A DIT működését doktori iskola vezetője irányítja. Üléseit összehívja és levezeti, napirendjére javaslatot tesz. A DIT (offline vagy online formában) rendszeresen ülésezik. Határozatait az EDI rögzíti. Szükség esetén szavazással dönt. Ilyen esetben csak akkor határozatképes, ha minden tagja legalább online formában jelen van. Szavazategyenlőség esetén a doktori iskola vezetőjének szavazata dönt. (12) A Doktori Iskola működését Tanácsadó Testület segíti. A Tanácsadó # 2. § / A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI / FELVÉTELI ELJÁRÁS Testületnek tagja a DI minden törzstagja. A Tanácsadó Testületbe a doktori képzésben nagy tapasztalattal bíró, tudományos szaktekintélynek számító külső tagok is meghívhatóak. A DI vezetője a Tanácsadó Testületet évente minimum egyszer összehívja. A Tanácsadó Testület meghallgatja és véleményezi a DI vezetőjének beszámolóját. A Tanácsadó Testület állást foglal, illetve javaslatot tesz más, a doktori iskola ügyeit érintő stratégiai kérdésekben. (Pl. képzési rendszer, programigazgatók kiválasztása, javaslat az Egyetemi Doktori Tanácsba delegálandó tagokra). A DI vezetője meghallgatja és mérlegeli a Tanácsadó Testület javaslatait. (13) A doktori képzés egyetemi szintű adminisztrációját az EDI látja el. # 3. § / A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI / FELVÉTELI ELJÁRÁS 3. § 1 (1) A felvételi eljárásban a jelentkezőktől elvárt dokumentumokat és a feltételeket az EDSZ határozza meg. (2) A felvételi jelentkezési kérelemben a jelentkezőnek meg kell jelölnie, hogy melyik programra jelentkezik. (3) 2 A felvételi vizsgára jelentkezőnek előzetesen (a jelentkezési dokumentáció benyújtását megelőzően) ajánlott egyeztetnie az adott programigazgatóval, a támogatás tényét alátámasztó írásos programigazgatói ajánlás csatolása a felvételi anyaghoz javasolt. (4) 3 Az EDSZ rendelkezése szerint a DI vezető javaslata alapján az EDT hozza létre a Felvételi Bizottságot, amely programonként albizottságokban jár el. (5) 4 A (3) bekezdés szerinti felvételi bizottságok: a) megszervezik a szóbeli vizsgát (online platformon vagy fizikai jelenléttel), b) a felvételi vizsgát az EDSZ alapján angol nyelven bonyolítják le, c) a felvételi vizsgákat követően kialakítja a felvételi döntésre vonatkozó javaslatait: ca) a minimális szintet el nem érő jelentkezők felvételi jelentkezési kérelmét elutasításra javasolja, cb) a felvételi vizsgán résztvevő jelentkezőket – a ca) alpont szerinti jelentkezői kört kivéve – preferenciasorrendbe állítja, külön listán szerepeltetve a magyar állami ösztöndíjra, a Stipendium Hungaricum ösztöndíjra, valamint az önköltséges státuszra javasolt pályázókat. (6) 5 A Doktori Iskolába az előzetes szakmai-tudományos teljesítmény értékelése, valamint írásbeli és szóbeli felvételi vizsga alapján programra történik a felvétel. (7) A szóbeli vizsga a jelentkező motivációjának, szakterületi elkötelezettségének és oktatási-kutatási feladatok ellátására való alkalmasságának megítélését szolgálja. (8) A felvételi pontozás rendszerét az 1. melléklet tartalmazza. (9) 6 A Felvételi Bizottság a jelentkezőket az elért felvételi pontszámok alapján rangsorolja. A GDI a felvételi rangsort programonként is kialakíthatja, amennyiben ezt a felvételi tájékoztatóban előzetesen közzéteszi, és a rangsorolás megfelel az EDSZ pontszámokra és minimális felvételi követelményekre vonatkozó szabályinak. (10) 7 A Felvételi Bizottság együttes ülésen tekinti át a programonkénti listákat, és az EDSZ-ben meghatározott rangsorolási szabályok betartásával alakítja ki felvételi javaslatát. A programonkénti rangsor alkalmazása nem eredményezhet az EDSZ-ben megengedett eseteken túli eltérést a pontszámok kialakult sorrendjétől. A felvételi Bizottság a DIT véleményével együtt küldi meg javaslatát a CDI dékán számára, aki azt jóváhagyásra megküldi az EDT. Elutasított pályázókra felvételi javaslat nem tehető. (11) A GDI felvételi tájékoztatójának szakmai tartalmát a DI vezetője határozza meg, amelyet az EDI az Egyetem honlapján tesz közzé. (12) 1 A GDI egyéni felkészüléses eljárás keretében is fogad jelentkezőket. A vonatkozó részletes szabályokat az EDSZ tartalmazza azzal, hogy az EDSZ 22. § (3) # 3. § / TANULMÁNYI ÜGYEK / Témavezetés bekezdés a) pontja szerinti legalább 2 db, a Scimago releváns szakterületi besorolása szerint minimum Q3-as kategóriájú publikáció követelményét a GDI egyenértékű publikációs teljesítményként elfogadja akkor is, ha a jelentkező legalább egy Q1-es, a GDI tudományágához kapcsolódó publikációval rendelkezik. Az egyenértékűség megállapításáról a DI vezető előterjesztése alapján az EDSZ szerinti döntéshozó dönt. # 4. § / TANULMÁNYI ÜGYEK / Témavezetés 4. § (1) 2 A témavezetésre vonatkozó részletes szabályokat az EDSZ és az MBSZ tartalmazza, a jelen Szabályzat 12. §-ban foglalt kiegészítésekkel. (2) Legkésőbb szeptember 30-ig a programigazgatók javaslatára a DIT jóváhagyja – az EDT által jóváhagyott doktori témavezetői körből -a témavezető(k) személyét. A témavezető(k) személyéről a hallgató elektronikus levelezési címére küldött üzenetben kap tájékoztatást (3) A DIT törekszik arra, hogy egy hallgatónak lehetőleg egy témavezetője legyen. (4) A DI elvárja a témavezetőtől, hogy szorosan kövesse nyomon a doktorandusz munkáját, tudományos tevékenységét, segítse a publikálásban, vonja be a tudományos közéletbe, és minden félév végén értékelje tevékenységét. (5) A programigazgatók ellenőrzik a témavezetői munkát; újonnan belépő témavezetők számára támogatást adnak támaszkodva a CDI továbbképzéseire, konzultációs fórumaira. (6) A doktoranduszok az Egyetem erre kijelölt felületén értékelik a témavezető munkáját. Az értékelés a DI vezetője és az érintett programigazgató számára elérhető (kivéve saját témavezetettjeikét). (7) A témavezető-váltást mind a témavezető, mind a doktorandusz írásban (papíralapon vagy elektronikus levélben) és indokolással kezdeményezheti a programigazgatónál elektronikus levél formájában a programigazgatónak címezve, de a DI program koordinátorának elektronikus levelezési címére megküldve. Az EDSZ-ben meghatározott szabályok alapján a programigazgató a szükséges egyeztetések után a DIT-hez nyújtja be döntésre a változtatási szándékot, aki a felek meghallgatását követően a DI vezetője véleményét kikérve dönt. (8) A témavezető(k) formális feladatai az EDSZ-ben meghatározottakon túl: a) A témavezetett doktorandusz által elkészített beszámoló alapján a doktorandusz kutatási előrehaladásának elfogadása és értékelése a félév végén. b) A komplex vizsgázók írásbeli értékelése. c) Rövid beszámoló saját munkájáról, a tanév végén. Ebben ki kell térni a doktoranduszokkal való találkozások gyakoriságára, a szakmai interakciók intenzitására, általában a témavezetői munka minőségére, a programigazgatóval való kapcsolatára. # 5. § / Témavezetés / Képzési és kutatási szakasz 5. § 3 (1) Sikeres felvételi eljárást követően a doktorandusz hallgatónak regisztrálnia kell a Magyar Tudományos Művek Tárában (a továbbiakban: MTMT). (2) A doktorandusznak a képzési és kutatási szakaszban minden félévben tanulmányi, kutatási, valamint oktatási és szolgálati krediteket kell gyűjtenie az EDSZ-ben és jelen §-ban foglalt szabályok szerint. (3) A doktorandusznak minden félévben tanulmányi, kutatási, valamint oktatási krediteket kell gyűjtenie, és tanévente kötelező legalább egy (lehetőleg a programhoz tartozó) értekezéstervezet-vitán vagy egy disszertáció nyilvános védésen részt vennie (a részvételt a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti ív alapján a programigazgató igazolja). (4) Tanulmányi kreditek megszerzésére vonatkozó szabályok: a) A DI a szervezett képzésbe felvett doktoranduszok számára a képzési és kutatási szakasz keretében kötelező és kötelezően választható tárgyakat oktat, továbbá szabadon választhatóként további tárgyakat hirdethet meg. b) Az adott program hallgatóinak az adott programon meghirdetett kötelező tárgyakat kell felvenni. Az érintett programigazgatók dönthetnek arról, hogy közösen hirdetnek meg egy kötelező tárgyat. c) Mindegyik programban a program által a hatályos mintatantervben előírt számú kötelezően választható tárgyat kell teljesíteni. d) Mindegyik programban annyi szabadon választható tárgyat kell elvégezni, hogy a hallgató a kötelező és kötelezően választható tárgyakkal együtt az előírt tanulmányi kredit mennyiséget teljesítse. e) A tantervet a programigazgatókkal együttműködve a DI vezetője állítja össze, tartja karban és terjeszti elő döntésre az EDT részére, legkésőbb az előző tanév június 30-ig. f) A KRSZ szerinti szervezett külföldi részképzések megfeleltetését a programigazgatók végzik, a témavezető véleménye alapján, melyről a Kreditátviteli Bizottság dönt. Ilyen képzések keretében a doktorandusz legfeljebb két (2) tantárgyat válthat ki. g) A tantárgy oktatójának egyetértésével a szabadon választható tárgyak terhére a programok, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem doktori iskoláinak doktoranduszai egymás tantárgyait felvehetik. h) A tantárgyak intenzív (például egy hetes) és negyedévre/félévre egyenletesen elosztott terheléses formában is meghirdethetők. A meghirdetett tantárgyak programjait és számonkérési rendszerét a DI vezetője és a programigazgatók hagyják jóvá, majd a tanterv részeként a DI vezetője terjeszti elő döntésre az EDT részére. A tantárgyi programok feltöltését és frissítését a programigazgatók ellenőrzik. i) A doktoranduszok az MBSZ-ben meghatározottak szerint értékelik a tantárgyakat. Az értékelések a DI vezetője és az érintett programigazgatók számára láthatók. (5) Kutatási kreditek megszerzésére vonatkozó szabályok: a) Kutatási kreditek főszabály szerint az EDSZ-ben foglaltak szerint szerezhetők. # 5. § / Témavezetés / Képzési és kutatási szakasz b) A kutatási kredit technikai tárgy felvételét követően a hallgató a témavezetővel egyetértésben maga készíti el saját kutatási tevékenységének tervét, amelyet az MBSZ-ben meghatározott módon rögzít. c) A GDI a kritériumkövetelményként előírja a készülő disszertáció témájához kapcsolódó eredmények évente egy kutatási fórumon történő bemutatását és véleményeztetését az első és harmadik évben. A kutatási fórum részletes szabályozását a 6. melléklet tartalmazza. A kutatási fórumokon való részvétel az érintett félévben kötelező, annak elmulasztása esetén a tárgy nem teljesítettnek tekintendő, érte kredit nem adható. d) Önálló kutatással (pl. egyéni szakirodalmazás, cikkfeldolgozó szeminárium, témavezetői irányítással végzett kutatómunka) szerezhetők. A számonkérés minden félévet követően ellenőrzés (írásbeli beszámolók, beadandó feladatok, kutatási tervek, kéziratok, konferenciaelőadás, working paper stb.) formájában történik. A kutatási kreditek félévenkénti értékét a 3. melléklet tartalmazza.: e) A félév végén a témavezető ellenőrzi és igazolja a programigazgató felé a munkatervben vállalt kutatási tevékenységek elvégzését, és javaslatot tesz a tárgy teljesítésének igazolására, amely a programigazgató feladata és amelyet a Neptunban kell rögzítenie. f) 1 A 2. és a 4. negyedik félév végén a kutatási kredit nem írható jóvá, ha az adott év során doktorandusz egyetlen végleges disszertáció védésen vagy tervezetvitán sem vett részt. (6) Oktatási és szolgálati kreditek megszerzésére vonatkozó szabályok: a) Az oktatási és szolgálati kreditek főszabály szerint az EDSZ-ben foglaltak szerint szerezhetők. b) A DI az EDSZ-ben meghatározott keretek között, a doktori tanulmányok ideje alatt oktatási és szolgálati tevékenységet is elvár a doktorandusztól. c) Az oktatási és szolgálati kredit felvétele is a Neptunban történik, technikai tárgyként. Amennyiben a minimum kredit megszerzése nem teljesül, a részteljesítést a következő félévben figyelembe lehet venni. d) 2 e) Az oktatási kreditek megszerzésére vonatkozó egyéb részletszabályokat a 3. melléklet tartalmazza. f) Az oktatásért és szolgálatáért járó kredit megszerzését a programigazgató igazolja. # 6. § / Képzési és kutatási szakasz / Komplex vizsga 6. § 3 (1) Általános szabályok: A komplex vizsga célja a doktorandusz tanulmányi és kutatási előmenetelének mérése, valamint a kutatási szakaszba való belépés feltételeinek igazolása az EDSZ 38. § (1) bekezdése szerint. A vizsga lebonyolítására a tavaszi félév vizsgaidőszakában kerül sor. (2) A vizsgára bocsátás feltételei A komplex vizsgára bocsátás feltételeit az EDSZ 38. § (4) bekezdése rögzíti (120 kredit megszerzése, MTMT regisztráció, témavezetői nyilatkozat). A GDI-ben a hallgató köteles a témavezető írásbeli értékelését (minimum fél, maximum egy oldal terjedelemben) legkésőbb május 31-ig az Egyetemi Doktori Irodában leadni. (3) A vizsgabizottság összetételére az EDSZ vonatkozó rendelkezései az irányadók. A témavezető a bizottságnak nem tagja, de részvétele a saját doktoranduszának vizsgáján elvárt. A témavezető akadályoztatása esetén a komplex vizsga érvényesen megtartható, amennyiben a témavezető írásbeli értékelése és nyilatkozata rendelkezésre áll. (4) A vizsga részei és GDI-specifikus követelményei: A vizsga két részből áll: egyik részben a doktorandusz elméletimódszertani felkészültségét mérik fel („elméleti rész”), a másik részben a doktorandusz tudományos előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”) az EDSZ 38. § (5) bekezdése alapján. Az elméleti rész írásbeli és szóbeli modulja együttesen legalább két, a doktorandusz kutatási témájához kapcsolódó ismeretkört fed le. Az ismeretköröket a témavezető bevonásával a programigazgató javaslatára a DI határozza meg. A vizsga nyelve a GDI-ben az angol a) Elméleti rész: Tartalmaz egy írásbeli és egy szóbeli modult. Az írásbeli modul egy 25–30 oldal terjedelmű tanulmány (research design), amelyben az elméleti rész mellett a kutatásmódszertani résznek legalább 10 oldalasnak kell lennie. A tanulmányt legkésőbb május 15-ig kell feltölteni a GDI által meghatározott felületre. A szóbeli modul során a bizottság ezen tanulmány alapján győződik meg a jelölt módszertani és szaktudományi jártasságáról b) A Disszertációs rész: A vizsgázó 15–20 perces prezentáció keretében beszámol addigi kutatási eredményeiről és ismerteti a második szakaszra vonatkozó ütemtervét. (5) Értékelés és ismétlés: A komplex vizsga értékelése, a sikertelen vizsga megismétlése, valamint a távolmaradás és halasztás következményei tekintetében az EDSZ 38. § (11)–(18) bekezdései és a CDI Ügyrend 10. §-a az irányadók. A pótlásra vagy ismétlésre legkésőbb az adott tanév augusztus 31-ig van lehetőség. # 7. § / FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS / Az értekezéstervezet és az értekezés 7. § (1) Az EDSZ rendelkezései szerint a képzési és kutatási szakasz feltételeinek teljesítése és a komplex vizsga sikeres letétele után léphet be a doktorandusz a kutatási és disszertációs szakaszba. (2) Kutatási kreditekre, valamint az oktatási és oktatásszervezési kreditek megszerzésére vonatkozó szabályokat az EDSZ tartalmazza azzal, hogy a doktorandusz kutatásához kötődő, elváráson felüli teljesítményéért egyszeri alkalommal többlet kredit (20 kredit) adható az alábbi teljesítményekért: a) 1 Sikeres disszertációtervezet védés a 8. aktív félév végéig (Ennek feltétele, hogy a disszertációtervezetet a 8. félévben március 15-ig, félévet halasztók október 15-ig leadják). b) Kiemelkedő, minőségi publikációs teljesítmény. c) Kutatási asszisztencia a programigazgató előzetes engedélyével. d) Konferencia előadás rangos nemzetközi konferencián. (3) A (2) bekezdés szerinti többletkreditekről a programigazgató dönt. (4) A kreditek odaítélésének szabályait a 3. melléklet tartalmazza. # 8. § / FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS / Az értekezéstervezet és az értekezés 8. § (1) 2 Az értekezéstervezet és az értekezés lehet egységes monográfia vagy különböző tanulmányokból (cikkekből) álló is. Terjedelmi szempontból az értekezésnek és az értekezéstervezetnek a tudományterületi elvárásoknak kell megfelelniük (az értekezéstervezet szokásos terjedelme 80–120 oldal, az értekezés szokásos terjedelme 100–150 oldal, de nem több mint 80 ezer szó, kb. 12 ív). (2) Az értekezéstervezetnek tartalmaznia kell: a kutatás módszertanát, a szakirodalom áttekintését/feldolgozását, a főbb kutatási problémákat és kérdéseket, a használt adatokat (empirikus kutatás esetén) és eredményeket. (3) 3 Az értekezés lehet monográfia és különböző tanulmányokból álló. A monográfia egy különálló mű. A tanulmányokból álló értekezés három vagy több szorosan, vagy lazán összefüggő tanulmányból és egy rövid bevezetőből és összefoglalóból áll. A tanulmányok különálló, nem feltétlenül publikált tudományos művek. A cikkalapú disszertáció esetében a jelen szabályzat 9. mellékletét kell alkalmazni. Tanulmányalapú vagy cikkalapú disszertáció esetén a disszertációnak az EDSZ előírásával összhangban legalább egy, a bevezető és az összegző fejezeten kívüli, egyszerzős, önálló tanulmányt vagy fejezetet kell tartalmaznia. Társszerzős tanulmány vagy fejezet a disszertációba csak az EDSZ-ben meghatározott társszerzői és nyilatkozattételi feltételek teljesülése esetén illeszthető be. (4) Az értekezésre és az értekezés-tervezetre nézve irányadó elvek: a) a disszertáció legyen releváns a tudományág szempontjából, b) tartalmazzon új tudományos eredményeket, c) legyen naprakész a választott terület tudományos eredményeit illetően, d) célja és módszere világos legyen; bizonyítsa a doktorjelölt önálló kutatómunkára való alkalmasságát, kritikai és innovatív képességeit, e) mindenben feleljen meg a tudományetikai normáknak, f) szerepeljen benne továbbá a teljes hivatkozási jegyzék, valamint – az értekezés-tervezetben szükség esetén – a hátralevő munka ütemezése. # 9. § / Az értekezéstervezet és az értekezés / Az értekezéstervezet vitája 9. § (1) 1 A tervezethez csatolnia kell a témavezető(k) nyilatkozatát arról, hogy azt vitára alkalmasnak tartja/tartják. A támogatást elutasító álláspontot indokolni kell. Elutasítás, illetve két témavezető egyet nem értése esetén, a DI vezetője a programigazgatóval együtt dönt arról, hogy a vita milyen feltételekkel tartható meg. (2) 2 A tervezetet elektronikusan pdf formátumban a programigazgató és a programkoordinátor elektronikus levelezési címére kell megküldeni. A nyitólapon szerepeljen(ek) a témavezető(k) neve(i). A tervezet plágiumvizsgálaton esik át. (3) A vita nyilvános. Meghívandók a DI tagjai, doktoranduszai, továbbá törekedni kell rá, hogy a tudományterület más képviselői, szakemberei is megjelenjenek. A vitát az Egyetem elektronikus hírlevelében meg kell hirdetni. Az értekezéstervezet vitán megjelentekről jelenléti ív készül. (4) Az értekezéstervezet hivatalos értékelője az értekezés-tervezetet értékelő bizottság (a továbbiakban: ÉTÉB), amelynek összetételére vonatkozó szabályokat az EDSZ tartalmazza Az ÉTÉB összetételére a programigazgató tesz javaslatot a DI vezetőjének, a doktorjelölt témavezetőjével való konzultációt követően. (5) A jegyzőkönyv elkészítése az ÉTÉB titkárának a feladata. (6) 3 (7) 4 Az opponensi véleményt elektronikusan legkésőbb 10 nappal a vita előtt, az eredeti példányt pedig legkésőbb a védést megelőző munkanapig kell benyújtani a DI programkoordinátornak. A vita után az ÉTÉB zárt ülésen értékeli a vitát és a jegyzőkönyvben állást foglal arról, hogy az értekezéstervezetet a) változtatás nélkül elfogadásra (benyújtásra) ajánlja, vagy b) a felsorolt változtatásokkal elfogadásra (benyújtásra) ajánlja. A szükséges változtatásokat a jegyzőkönyvben kell rögzíteni, vagy c) a felsorolt indokok miatt nem javasolja elfogadásra (benyújtásra), ezért új értekezés-tervezet összeállítását javasolja. (8) 5 Az ÉTÉB döntését a zárt ülés után ki kell hirdetni. Amennyiben az ÉTÉB nem javasolja az értekezéstervezet elfogadását, új értekezéstervezet további egy alkalommal, legkorábban az értekezéstervezet vitájától számított három hónap elteltével nyújtható be. Az új tervezet sikertelensége esetén a DI vezetője az ÉTÉB állásfoglalása alapján az EDSZ-ben meghatározott döntéshozatali rend szerint kezdeményezi a további eljárási lépések meghatározását. (9) Az ÉTÉB elnöke és titkára által aláírt jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, az opponensi véleményeket a DI vezetőjéhez és a CDI titkárságához kell eljuttatni. (10) 6 Az értekezéstervezet és az értekezés tartalmi és formai követelményeit, valamint a vitával kapcsolatos egyéb szabályokat jelen Szabályzat 4. melléklete tartalmazza. # 10. § / Az értekezéstervezet vitája / A doktori értekezés benyújtás és megvédése 10. § 1 (1) A doktori értekezés (disszertáció) benyújtásának feltételeit, a védési eljárás szabályait és a fokozatszerzés feltételeit az EDSZ tartalmazza a jelen §-ban foglalt kiegészítésekkel. (2) 2 (3) Csak az értekezéstervezet vitáján elfogadásra ajánlott dolgozat nyújtható be védésre. (4) A publikációk értékelését a programigazgatók végzik. (5) Az EDSZ felhatalmazása alapján a DI a következő feltételeket rögzíti a minimális publikációs feltételek között (az MTMT-ben rögzített adatok alapján) a) 3 a Scimago szerint legalább Q3 kategóriás nemzetközi folyóiratban megjelent maximum 3 szerzős tanulmány. A tanulmánynak a GDI profiljához illeszkedőnek kell lennie. A társszerző(k)nek minden mű esetében írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a doktorandusz hozzájárulása meghatározó volt. b) egy adott tanulmányt csak egy hallgató adhat be a publikációs követelmény teljesítésére. (6) A disszertáció védésére nyilvános vita keretében kerül sor. A vitára meg kell hívni az Egyetem oktatóit, a DI doktoranduszait, az adott tudományterület más doktori iskoláit, valamint a szakterület elismert elméleti és gyakorlati szakembereit. (7) 4 A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményeit a 10. melléklet tartalmazza. A disszertáció törzsszövegének – függelékek és mellékletek nélküli – szokásos terjedelme 100–150 oldal, amely körülbelül 30 000–45 000 szónak felel meg. A törzsszöveg főszabály szerint nem haladhatja meg a 45 000 szót. Ettől a kutatás jellegéből adódóan indokolt esetben, a DI vezetőjének előzetes engedélyével lehet eltérni, de a törzsszöveg terjedelme ebben az esetben sem haladhatja meg a 80 000 szót. # 12. § / A GDI ALUMNI TEVÉKENYSÉGE / A GDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE 12. § (1) A DI szervezett és intézményes kapcsolatot tart a fokozatot szerzett kollégákkal. A végzettekről és elhelyezkedésükről az EDI valamennyi doktori iskolára vonatkozóan nyilvántartást vezet. # 13. § / A GDI ALUMNI TEVÉKENYSÉGE / A GDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE 13. § 6 (1) Az EDSZ alapján a doktori képzés minőségirányítási rendszeréről a Budapesti Corvinus Egyetem doktori képzéseinek Minőségbiztosítási Szabályzata rendelkezik. A Minőségbiztosítási Szabályzat megalkotása, elfogadása és legalább öt (5) évenkénti felülvizsgálata az Egyetemi Doktori Tanács hatásköre. Az e Minőségbiztosítási Szabályzat által nem szabályozott kérdésekben a jelen § rendelkezései az irányadók. (2) A GDI témavezetői, tárgyfelelősei és programigazgatói tudományos kutatási és publikációs tevékenységük tekintetében egységesen az alábbi publikációs követelményeknek kell megfelelniük: a minősítés évében, valamint az azt megelőző négy naptári évben legalább a) egy darab, maximum háromszerzős, a Scimago Journal Rank releváns szakterületi besorolása szerint Q1 besorolású folyóiratban megjelent cikk; vagy b) kettő darab, maximum háromszerzős, a Scimago Journal Rank releváns szakterületi besorolása szerint Q2 besorolású folyóiratban. (3) A (2) bekezdés szerinti követelmény teljesítése során kizárólag a GDI tudományágához, illetve az érintett doktori program szakmai profiljához kapcsolódó tudományos közlemények vehetők figyelembe. Nem vehetők figyelembe a Norvég Listán ragadozó jellegűnek minősített vagy nem hitelesített, Level 0 besorolású orgánumokban megjelent publikációk. (4) A GDI témavezetői, tárgyfelelősei, programigazgatói és törzstagjai publikációs tevékenységüket kötelesek az MTMT-ben minden év május 31-ig frissíteni. Ugyancsak kötelesek ezen határidőig a doktori.hu felületen a válogatott publikációikat frissíteni, valamint ennek megtörténtéről ugyanott nyilatkozni. (5) A GDI törzstagjai vonatkozásában szintén a (2)–(4) bekezdésben foglalt követelmények állnak fenn, azzal, hogy a törzstagoknak e feltételeken túlmenően teljesíteniük kell az EDSZ 11. §-ában foglalt törzstagsági követelményeket is. (6) Az e §-ban foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzésére az alábbiak szerint kerül sor: a) A 2026. szeptember 1-jén már témavezetői státuszban lévő témavezetők tekintetében első ízben 2027. szeptember 30-án, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a témavezetés fennállásának teljes időtartama alatt. b) A témavezetést a 2026–2027-es tanévben vagy ezt követően megkezdő témavezetők tekintetében első ízben a témavezetés megkezdésekor, az adott tanév szeptember 30. napján, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a témavezetés fennállásának teljes időtartama alatt. c) A GDI programigazgatói esetében első ízben 2026. szeptember 30-án, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a programigazgatói megbízás fennállásának teljes időtartama alatt. d) A GDI tárgyfelelősei esetében első ízben 2027. március 1-jén, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a tárgyfelelősi megbízás fennállásának teljes időtartama alatt. e) A GDI törzstagjai esetében első ízben 2027. június 1-jén, majd ezt követően # 13. § / A GDI ALUMNI TEVÉKENYSÉGE / A GDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE évente, ugyanezen határidővel, a törzstagi megbízás fennállásának teljes időtartama alatt. (7) A (2)–(6) bekezdésben meghatározott követelmények alkalmazására a GDI türelmi időt biztosít. A követelmények alapján ellenőrzésre és jogkövetkezmény alkalmazására első alkalommal 2027. szeptember 1-jétől kerülhet sor. A 2027. augusztus 31-ig terjedő időszak felkészülési és türelmi időnek minősül; ezen időszak alatt a jelen § szerinti minimumkövetelmények nem teljesítése miatt jogkövetkezmény nem alkalmazható. (8) Az e §-ban foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzésére a türelmi idő lejártát követően az alábbiak szerint kerül sor: a) A 2027. szeptember 1-jén már témavezetői státuszban lévő témavezetők tekintetében első ízben 2027. szeptember 30-án, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a témavezetés fennállásának teljes időtartama alatt. b) A témavezetést a 2027–2028-as tanévben vagy ezt követően megkezdő témavezetők tekintetében első ízben a témavezetés megkezdésekor, az adott tanév szeptember 30. napján, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a témavezetés fennállásának teljes időtartama alatt. c) A GDI programigazgatói esetében első ízben 2027. szeptember 30-án, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a programigazgatói megbízás fennállásának teljes időtartama alatt. d) A GDI tárgyfelelősei esetében első ízben 2028. március 1-jén, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a tárgyfelelősi megbízás fennállásának teljes időtartama alatt. e) A GDI törzstagjai esetében első ízben 2028. június 1-jén, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a törzstagi megbízás fennállásának teljes időtartama alatt. (9) Amennyiben az e § (8) bekezdése szerinti ellenőrzés azt állapítja meg, hogy valamely követelmény nem teljesült, a GDI vezetője felhívja az érintett figyelmét e körülményre, és harminc (30) napos határidő tűzésével felszólítja a hiányosság pótlására. (10) Amennyiben a pótlásra nem kerül teljeskörűen sor, úgy a) tárgyfelelősök és programigazgatók esetében az érintettnek a GDI működésében betöltött tárgyfelelősi vagy programigazgatói szerepe e Szabályzat erejénél fogva megszűnik; b) témavezetők esetében a GDI egy, a jelen §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő társ-témavezetőt jelöl ki; c) törzstagok esetében a GDI vezetője tájékoztatja a törzstagi megbízás visszavonására jogosult EDT elnökét a törzstagságra vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés tényéről, és kezdeményezi a törzstagi viszony megszüntetését. (11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti társ-témavezető kijelölése nem érinti a doktorandusz kutatási témájának folytonosságát, és a GDI-nek törekednie kell arra, hogy a kijelölt társ-témavezető tudományos kompetenciája illeszkedjen a doktorandusz kutatási témájához. (12) A GDI vezetője különösen indokolt esetben – így különösen tartós betegség, # 13. § / A GDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE / A GDI FELADATAI A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁSOK SORÁN szülési szabadság, gyermekgondozási célú távollét, jelentős egyetemi vezetői feladat ellátása vagy pályakezdő oktatói-kutatói státusz esetén – a DIT véleményének kikérését követően legfeljebb egy évre átmeneti felmentést adhat a (2) bekezdés szerinti követelmény teljesítése alól. A felmentés nem alkalmazható a törzstagokra vonatkozó, EDSZ-ben meghatározott követelmények alóli mentesítésként. # 14. § / A GDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE / A GDI FELADATAI A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁSOK SORÁN 14. § 1 (1) A habilitációs eljárás folyamatát, a pályázat benyújtásának, alaki és tartalmi vizsgálatának, a Habilitációs Bírálóbizottság kijelölésének, a habitusvizsgálatnak, az előadásoknak, valamint az Egyetemi Doktori Tanács döntésének rendjét a mindenkor hatályos Egyetemi Habilitációs Szabályzat és a Corvinus Doktori Iskolák Ügyrendje határozza meg. (2) Az Egyetemen gazdálkodásés szervezéstudományok tudományágban benyújtott habilitációs pályázatok esetében a GDI a tudományág szerint illetékes befogadó doktori iskolaként jár el. (3) A GDI vezetője a GDI nevében előzetesen megvizsgálja, hogy a pályázat a gazdálkodásés szervezéstudományok tudományág szempontjából befogadható-e, valamint hogy a pályázat a Habilitációs Szabályzatban meghatározott minimumkövetelmények alapján előzetesen értékelhető-e. (4) A GDI vezetője az előzetes szakmai vizsgálat során – belátása szerint – kikérheti a DIT, az illetékes programigazgató, illetve a pályázat tématerületén jártas szakértő véleményét. E vélemények a GDI vezetőjének előzetes szakmai álláspontját és HBB-re vonatkozó javaslatát támogatják, de nem helyettesítik a Habilitációs Szabályzat szerinti habitusvizsgálatot. (5) Amennyiben a GDI vezetője a pályázat előzetes szakmai vizsgálata során szakmai fenntartást észlel, erről tájékoztatja a pályázót. A pályázó a tájékoztatás alapján a pályázatát visszavonhatja, erre azonban nem kötelezhető. (6) A GDI vezetője javaslatot tesz az Egyetemi Doktori Tanács részére a Habilitációs Bírálóbizottság összetételére, ezen belül a habitusvizsgálatban közreműködő két szakértő személyére. A javaslat kialakításakor figyelemmel kell lenni a Habilitációs Szabályzat Habilitációs Bírálóbizottságra, habitusvizsgáló szakértőkre, összeférhetetlenségre és nyelvi követelményekre vonatkozó rendelkezéseire. (7) A habitusvizsgálatot a Habilitációs Szabályzat szerint kijelölt Habilitációs Bírálóbizottság keretében eljáró két habitusvizsgáló szakértő végzi. A szakértők a Habilitációs Szabályzat pontrendszere és minimumkövetelményei alapján értékelik a pályázó kutatói-oktatói tevékenységét. (8) A Habilitációs Bírálóbizottság a habitusvizsgálat eredményét, valamint a tantermi és tudományos előadáson nyújtott teljesítményt a Habilitációs Szabályzatban meghatározott rend szerint értékeli, és javaslatot tesz az Egyetemi Doktori Tanács részére a habilitált doktori cím odaítélésére vagy elutasítására. (9) A habilitációs minimumkövetelményeket a mindenkor hatályos Egyetemi Habilitációs Szabályzat, különösen annak 2/A. melléklete tartalmazza. A GDI e minimumkövetelményektől eltérő, külön habilitációs minimumkövetelményeket nem állapít meg. # 15. § / A GDI FELADATAI A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁSOK SORÁN / ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG, ETIKAI ALAPVETÉSEK 15. § (1) 1 A doktori cselekményekben részt vevő hivatalos bírálókra, bizottsági tagokra és értékelőkre az EDSZ összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni, a jelen §-ban meghatározott GDI-specifikus szigorúbb szabályokkal együtt. (2) A doktorandusz értekezéstervezetének értékelő bizottságában (ÉTÉB) a témavezetőjén kívül nem lehet olyan tag, akivel társszerzős tanulmánya jelent meg. Ennek tényét a bizottságokat összeállító előterjesztőnek az MTMT alapján kell előzetesen ellenőriznie. (3) A doktorandusz komplexvizsga-bizottságában és disszertációjának bírálóbizottságában nem lehet olyan tag, akivel társszerzős tanulmánya jelent meg. Ennek tényét a bizottságokat összeállító előterjesztőnek az MTMT alapján kell előzetesen ellenőriznie. (4) A doktorandusz komplex vizsga bizottságában, továbbá értekezéstervezetének és disszertációjának értékelő, illetve bírálóbizottságában lehetőleg ne legyen olyan tag, akitől nem várható el, hogy a jelölt teljesítményét objektíven ítélje meg (a jelölttel meglévő rokoni kapcsolat, rendszeres, közösen megvalósított megbízási, tanácsadási feladatok, pályázati projektek vagy bármilyen egyéb tényező, pl. munkáltatói jogkör gyakorlása miatt). Ennek tényét a bizottságokat összeállító előterjesztőnek és a DIT tagjainak kell mérlegelnie. (5) A habilitációs eljárás szakértőjének (habitus vizsgálójának), valamint bírálóbizottsági tagjának nem kérhető fel olyan személy, akinek a pályázóval társszerzős tanulmánya jelent meg. Ennek tényét a bizottságot összeállító előterjesztőnek az MTMT alapján kell előzetesen ellenőriznie. (6) A doktorandusznak és a témavezetőnek egyaránt kerülnie kell az értekezéstervezet, illetve a doktori disszertáció bírálóival történő, a bírálat tárgyát képező dokumentumról szóló konzultációt. A konzultáció kifejezetten kerülendő a bírálat elkészítésének időszakában. A doktorandusznak tartózkodnia kell továbbá a bírálati folyamat sürgetésétől, a bírálat határidőre történő leadásának bárminemű elősegítésétől. # 16. § / ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16. § (1) Az átmeneti rendelkezéseket – amennyiben releváns – az EDSZ tartalmazza. # 17. § / ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17. § 2 (1) Jelen szabályzatot az Egyetemi Doktori Tanács 2023. október 25-ei ülésén H–228/EDT/2023 számú határozatával elfogadta. (2) Jelen szabályzat 2023. október 26. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Egyetemi Doktori Tanács által a 2023. március 08-ei ülésen H–36/EDT/2023 számú határozatával elfogadott Gazdálkodástani Doktori Iskola működési szabályzat. (3) A jelen Szabályzatban meghatározott rendelkezéseket a 2023. szeptember 1-től hatályos EDSZ-ben meghatározott hatálybaléptetéssel figyelemmel kell alkalmazni. (4) Mellékletek: 1. melléklet: A felvételi eljárásban értékelhető teljesítmények és adható pontok 2. melléklet: Ajánlás kutatási terv íráshoz 3. melléklet: Az oktatási és szolgálati és a kutatási kreditek megszerzésének egyéb feltételei 4. melléklet: Az értekezéstervezet tartalmi és formai követelményei, a vitával kapcsolatos egyéb szabályok 5. melléklet: A GDI-hez benyújtandó habilitációs pályázatokban elvárt felsőoktatási, szakmai és tudományos tevékenység minimum követelményei 6. melléklet: Kutatási fórum 7. melléklet: Kutatási tevékenység tervező és kreditelszámoló űrlap 8. melléklet: Pályázati űrlap tudományos tanácskozáson való részvétel támogatására 10. melléklet: A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményei (5) Jelen Szabályzatot az Egyetemi Doktori Tanács 2023. december 13-i ülésén módosította. A módosítások 2023. december 14-étől lépnek hatályba. (6) 1 Jelen Szabályzatot az Egyetemi Doktori Tanács 2026. június 10-i ülésén, H–125/EDT/2026. számú határozatával módosította. A módosítások 2026. szeptember 1. napjától lépnek hatályba. 1. melléklet 2 A felvételi eljárásban értékelhető teljesítmények és adható pontok # 17. § / Előzetes Teljesítmény / Ajánlás kutatási terv írásához Kutatási projektben való igazolt részvétel (db) 3 3 Konferencia részvétel (előadó, társelőadó, poszter) (db) 1 Tudományos publikáció 10 TDK részvétel és helyezés, illetve egyenértékű külföldi, egyetemi szintű 3 hallgatói tudományos versenyen való részvétel és helyezés (db) OTDK részvétel és helyezés, illetve egyenértékű külföldi, országos szintű 3 hallgatói tudományos versenyen való részvétel és helyezés (db) Nemzetközi hallgatói versenyen való részvétel és helyezés (db) 6 Szakmai-vezetői gyakorlat 4 5 Előzetes teljesítmény (maximum) 20 Kutatási terv 40 Írásbeli vizsga 10 Motivációs beszélgetés 30 Mindösszesen 100 2. melléklet 1 (1) A kutatási terv elkészítéséhez a következő struktúrát javasoljuk: a) Háttér, nemzetközi előzmények, megoldandó problémák. (Esetleg melyek voltak a saját előzmények a projektben?) b) Kulcskérdések, a projekt célkitűzései, hipotézis(ek). Írja le a kutatás specifikus céljait, minden egyes kérdést külön számozással, önálló fejezetben fejtsen ki. c) Az alkalmazandó kutatási módszer d) Valószínűsített eredmények e) Kutatási infrastruktúra (eszközök stb.) f) Hivatkozások g) A kutatási terv maximális terjedelme 5 oldal címlap és irodalomjegyzék nélkül. h) Célszerű a jelen Szabályzatban használt tevékenységtípusokhoz való igazodás. 3. melléklet 2 Az oktatási és szolgálati és a kutatási kreditek megszerzésének egyéb # 17. § / Ajánlás kutatási terv írásához / feltételei (1) Oktatási és szolgálati kreditek megszerzésére vonatkozó részletszabályok: a) A képzési és kutatási szakaszban egy idősáv tárgyfelelősként vagy oktatóként való oktatása 6 kreditet ér (Neptun alapján). Egy idősávnyi kurzus oktatásában való aktív közreműködés (tárgyfelelős vagy oktató igazolása alapján) 2 kreditet ér. Az aktív közreműködés jelenthet vizsgafelügyeletet, dolgozatjavítást, töredékes óratartást (pl. 1–2 szeminárium/ félév), dokumentált hospitálást, szakdolgozat-készítők, TDK-zók mentorálását, tananyagfejlesztésben való részvételt. A képzési és kutatási szakaszban (1–4. félév) minimum 1 idősávnyi oktatási tevékenység vagy ezzel egyenértékű oktatásszervezési (szolgálati) tevékenység teljesítése kötelező (6 kredit értékben). b) A kutatási és disszertációs szakaszban (5–8. félév) nincs minimum oktatási teljesítmény meghatározva; maximálisan 20 oktatási (illetve ezzel egyenértékű oktatásszervezési) kredit számolható el. Amennyiben a doktorandusz szakszeminárium vezetőként vesz részt az oktatásban, úgy a Neptunban szereplő információk alapján alapszakos hallgatók vonatkozásában 10 fő esetén, mesterszakos hallgatók vonatkozásában 5 fő esetén számolható el 6 kredit (kevesebb hallgató esetében arányosan jár a kredit) (2) A képzési és kutatási szakaszban teljesítendő kutatási kreditek az 5. mellékletben foglaltak szerint szerezhetők meg azzal, hogy a kutatási kreditre a témavezető tesz javaslatot. A kutatási krediteket konkrét kutatási anyagokkal, munkatervekkel, műhelytanulmányokkal, konferencia absztraktokkal, előadásokkal, publikációkkal, azok befogadó nyilatkozataival kell alátámasztani. (3) A kutatási és disszertációs szakaszban teljesítendő kutatási kreditek az 5. mellékletben foglaltak szerint szerezhetők meg. A krediteket konkrét kutatási anyagokkal, dokumentumokkal, a tudományos-szakmai közéletben való igazolt részvétellel, munkatervekkel, műhelytanulmányokkal, konferencia absztraktokkal, előadásokkal, publikációkkal, azok befogadó nyilatkozataival kell alátámasztani. (4) A kutatási és disszertációs szakaszban a fix kutatási kreditek megszerzéséhez a következő kritériumkövetelmények teljesítése elvárt: amennyiben sikeres értekezéstervezet-vitára a kutatási és disszertációs szakaszban kerül sor, 20 kredit jár érte. (5) A kutatási kreditek teljesítésének alapfeltétele, hogy a doktorandusz és a témavezető minden aktív szemeszter elején személyesen egyeztetnek az adott félévben elvégzendő kutatási feladatokról, megállapodnak abban, hogy mi a témavezető minimális elvárása a doktoranduszával szemben. A feladatokat olyan részletességgel kell meghatározni, hogy a félév végén egyértelműen azonosítható legyen azok sikeres vagy éppen sikertelen teljesítése, így a fix kredit megítélésének alapja. A megállapodást írásban egy erre szolgáló űrlapon kell elkészíteni, amelyet a # 17. § / feltételei / kapcsolatos egyéb szabályok 7. melléklet tartalmaz, és amelyet aláírás után az erre szolgáló elektronikus felületre kell feltölteni. (6) Az értékelést, a kreditek megítélését ugyanezen űrlapon kell a félév végén elkészíteni, aláírás után z erre szolgáló felületre feltölteni. Vita esetén elsődlegesen a programigazgató és a témavezető illetékes az egyeztetésben, amennyiben az Ő segítségükkel sem születik megállapodás, akkor a GDI vezetője dönt a kreditek ügyében. (7) 1 A doktorandusz és a témavezető közös felelőssége, hogy a képzés egyes szakaszaiban olyan intenzitású és minőségű kutatómunkára kerüljön sor, amely előrevetíti a publikációs kritériumkövetelmények teljesítését. Félévente csak abban az esetben ítélhető meg a fix kutatási kredit, amennyiben a doktorandusz az 7. mellékletben rögzítettek szerint és kutatási anyagokkal, dokumentumokkal egyértelműen alá tudja támasztani a kutatási és publikációs aktivitásának tényét, illetve szándékát. 4. melléklet 2 Az értekezéstervezet tartalmi és formai követelményei, a vitával (1) Az értekezéstervezet elkészítésének és védésre való benyújtásának célja, hogy meg lehessen ítélni a doktorjelölt elméleti felkészültségét, kutatási koncepciójának szakmai megalapozottságát, valamint a kutatás addig elért főbb eredményeit. (2) Formai követelményei megegyeznek a végleges változatra vonatkozó elvárásokkal. (3) Az értekezéstervezet és vitájának jellege és célja: a) A tervezetnek már tartalmaznia kell az új tudományos értékkel bíró eredményeket. b) Jelentős módszertani, forrásfeldolgozási, adatkezelési hibától mentesnek kell lennie. c) A tervezet nyilvános megvitatásának célja elsősorban az, hogy a vitában résztvevők kérdéseikkel, kritikai észrevételeikkel és tanácsaikkal segítsék a jelöltet abban, hogy végső dolgozata minél színvonalasabb legyen. (4) Az értekezéstervezet vitájának kezdeményezése: Az elkészült tervezetet a programigazgatónak címezve kell benyújtani (pdf-formátumban) az EDI-ben. A tervezettel egyidejűleg benyújtandó dokumentumok: a) a témavezető(k) nyilatkozata arról, hogy a dolgozat vitára alkalmas; b) az EDSZ-ben előírt nyilatkozat arról, hogy a benyújtott értekezés-tervezet (a mások hivatkozott eredményeit leszámítva) a jelölt önálló szellemi alkotása; c) közös munkák eredményeinek közlése esetén nyilatkozat a szerzőtársaktól a jelölt önálló hozzájárulásának mértékéről. 5. melléklet 1 A GDI-hez benyújtandó habilitációs pályázatokban elvárt felsőoktatási, szakmai és tudományos tevékenység minimum követelményei (1) A GDI-hez benyújtott habilitációs pályázatok esetében a habilitációs minimumkövetelményeket a mindenkor hatályos Egyetemi Habilitációs Szabályzat, különösen annak 2/A. melléklete tartalmazza. (2) A GDI a habilitációs eljárásban a Habilitációs Szabályzatban meghatározott publikációs, oktatási, témavezetési, tananyagfejlesztési, szakmai és tudományos # 17. § / kapcsolatos egyéb szabályok / Kutatási fórum közéleti követelményeket alkalmazza. (3) A GDI vezetője az előzetes szakmai vizsgálat során azt vizsgálja, hogy a pályázat a gazdálkodásés szervezéstudományok tudományág szempontjából befogadható-e, továbbá hogy a Habilitációs Szabályzat szerinti minimumkövetelmények teljesülése a benyújtott dokumentumok alapján előzetesen megítélhető-e. (4) A GDI vezetője a Habilitációs Bírálóbizottságra és a habitusvizsgáló szakértőkre vonatkozó javaslatát úgy alakítja ki, hogy a javasolt személyek tudományos kompetenciája illeszkedjen a pályázó szakterületéhez, és megfeleljen a Habilitációs Szabályzat összeférhetetlenségi és bizottsági összetételre vonatkozó szabályainak. (5) A jelen melléklet nem állapít meg az Egyetemi Habilitációs Szabályzattól eltérő vagy azzal párhuzamos habilitációs minimumkövetelményeket. 6. melléklet 2 (1) A kutatási fórumot az első és a harmadik évfolyamon szervezzük. (2) A kutatási fórum célja, hogy a hallgatók évente visszajelzést kapjanak az elvégzett kutató munkájukról. (3) A kutatási fórumon a hallgatók és témavezetőik részvétele kötelező. (4) A GDI kutatási fórum pontos idejét a tavaszi félév első hónapjának végéig meghirdeti. (5) Mivel az egyes évfolyamok a kutatási munkájuk eltérő készültségi fokán állnak, ezért a kutatási fórumra beadandó kéziratokkal szembeni követelmények, illetve azok lebonyolítási rendje különböző. A kéziratokat a kutatási fórum előtt legalább két héttel fel kell tölteni a GDI által meghatározott felületre. (6) A kéziratok nyelve az angol. (7) Az első évfolyamos hallgatóknak egy 10–15 oldalas részletes kutatási tervet kell leadniuk. (8) A harmadik évfolyamos hallgatóktól konkrét kutatási eredmények bemutatását várjuk, amelyet beleillesztenek az irodalomfeldolgozásba, és megfogalmazzák a hátralévő kutatási feladatokat, a kutatás előtt álló dilemmákat. Az elvárt terjedelem 50–60 oldal. (9) A kutatási fórum lebonyolítása évfolyamonként a következő: a) Első évfolyam: 15 perc prezentáció, 10 perc kérdések és hozzászólások. b) Harmadik évfolyam: 25 perc prezentáció, 15 perc kérdések és hozzászólások. 7. melléklet 1 # 17. § / Képzési és kutatási Kutatási és disszertációs / szakasz szakasz Doktorandusz neve és NEPTUN kódja Program megnevezése Témavezető(k) neve Tanulmányi félév (így: 2022/2003 1. félév) (beírandó a listából) (félév eleji egyeztetés alapján) Budapest, 2024..... Az alábbi listában szerepelő (vagy azokkal egyenértékű) kutatási feladatok elvégzése a doktori képzés során elvárt és a jelzett szemeszterekben teljesítendő. Táblázatunk csak iránymutatásként szolgál, egy ideális kutatási folyamatot ír le. Ha a téma sajátossága megkívánja, a témavezetővel való előzetes egyeztetés alapján ettől el lehet térni, amit az adott félév tervezésekor és/vagy az értékelésekor indokolni kell. Tevékenységtípusok/Félévek 1 2 3 4 5 6 7 8 Kutatási kredit (fix) 15 15 15 15 25 25 25 25 Kutatási téma meghatározása 1 Szakirodalom gyűjtése, feldolgozása 1 Szakirodalmi összefoglaló (literature 1 review) készítése Kutatási terv (research design) 2 Módszertan elméleti megalapozása 2 Kutatási Fórum (beadandó, vitában 2 részvétel) Értekezéstervezet-vitán/disszertáció 1–2 védésen való részvétel Másodlagos források gyűjtése, 3 adatbázis-készítés (opcionális) Vizsgálat előkészítése, mérőapparátus 3 összeállítása, tesztelése Vizsgálat lebonyolítása 4 Adatbázis-építés, tisztitás 4 Elsődleges elemzés, értékelés 4 Komplex vizsga beadandó 4 Értekezéstervezet-vitán/disszertáció 3–4 védésen való részvétel Konferencia-absztrakt készítése, 1–4 belföldi/nemzetközi konferencián való részvétel előadóként Az értekezéstervezetet megalapozó 5 kutatómunka, az eredmények strukturált bemutatása Kuutatási fórumon részvétel 6 Publikáció készítése, megküldése 6 Értekezéstervezetet megalapozó 7 kutatómunka, az eredmények strukturált bemutatása Publikáció készítése, fejlesztése 8 Értekezéstervezet benyújtása 8 Konferencia-absztrakt készítése, 5–8 belföldi/nemzetközi konferencián való részvétel előadóként 8. melléklet 1 9. melléklet 2 A tanulmány-alapú disszertációval szemben állított tartalmi követelmények és az azokkal szemben alkalmazandó értékelési szempontok # 17. § / Képzési és kutatási Kutatási és disszertációs / szakasz szakasz (1) A tanulmányalapú disszertáció legalább három, legfeljebb öt, egymással tematikusan összefüggő, de önálló tudományos hozzájárulást tartalmazó szaktanulmányból, folyóiratcikkből vagy könyvfejezetből állhat. A disszertációba bevont tanulmányoknak együttesen koherens kutatási programot kell alkotniuk, és nem elegendő, ha a disszertáció csupán egymás mellé illesztett, lazán kapcsolódó tanulmányok gyűjteménye. (2) A tanulmányalapú disszertációnak az EDSZ előírásával összhangban legalább egy, a bevezető és az összegző fejezeten kívüli, egyszerzős, önálló tanulmányt vagy fejezetet kell tartalmaznia. Az egyszerzős tanulmány vagy fejezet célja annak igazolása, hogy a doktorjelölt önállóan is képes tudományos kutatási probléma megfogalmazására, elméleti és módszertani megalapozására, elemzésére és tudományos eredmények létrehozására. (3) A disszertációba bevont valamennyi tanulmánynak illeszkednie kell a GDI tudományterületi profiljához, valamint a disszertáció egységes kutatási programjához. A disszertációban szereplő tanulmányok közül legalább egynek a Scimago releváns szakterületi besorolása szerint legalább Q3 kategóriás nemzetközi folyóiratban, angol nyelven megjelent tanulmánynak kell lennie. Társszerzős tanulmány esetén a tanulmány legfeljebb háromszerzős lehet, és a doktorjelöltnek főszabály szerint első szerzőként kell szerepelnie. Ettől csak olyan tudományterületi vagy folyóirat-közlési gyakorlat esetén lehet eltérni, ahol az alfabetikus szerzősorrend az adott szakterületen vagy folyóiratnál általánosan elfogadott; az eltérést a doktorjelöltnek és a társszerzőknek írásban indokolniuk kell. (4) Társszerzős tanulmány vagy könyvfejezet a disszertációba csak akkor illeszthető be, ha a társszerzők írásban nyilatkoznak arról, hogy a doktorjelölt hozzájárulása a tanulmány elkészítéséhez meghatározó volt. A meghatározó hozzájárulás tartalmát és igazolásának módját a jelen Szabályzat 9. melléklete szerinti társszerzői nyilatkozat tartalmazza. Egy adott tanulmányt vagy könyvfejezetet doktori fokozatszerzés, illetve doktori publikációs követelmény teljesítése céljából csak egy doktorjelölt használhat fel. (5) A tanulmányalapú disszertáció integráns részét képezi az átfogó bevezető fejezet és az összegző, szintetizáló fejezet. Ezeknek nem pusztán formai keretet kell adniuk a tanulmányokhoz, hanem világosan be kell mutatniuk a disszertáció egészének közös kutatási problémáját, elméleti és módszertani kapcsolódásait, valamint a tanulmányok együttes tudományos hozzájárulását. (6) Az átfogó bevezető fejezetben a szerzőnek különösen az alábbiakat kell bemutatnia: a) a disszertáció egészét megalapozó kutatási problémát, kutatási kérdést vagy kérdéseket, valamint azok tudományos relevanciáját; b) a disszertáció egységes elméleti és fogalmi keretét, amelybe az egyes # 17. § / Képzési és kutatási Kutatási és disszertációs / szakasz szakasz tanulmányok illeszkednek; c) az egyes tanulmányok közötti tematikus, elméleti, módszertani és empirikus kapcsolatokat; d) azt, hogy az egyes tanulmányok hogyan járulnak hozzá külön-külön és együttesen a disszertáció fő kutatási kérdésének megválaszolásához; e) a tanulmányok közötti különbségeket, különösen abban a tekintetben, hogy azok eltérő elméleti, módszertani, empirikus vagy koncepcionális hozzájárulást tartalmaznak-e. (7) A tanulmányok tartalmukban nem mutathatnak indokolatlanul nagy átfedést. A disszertációba bevont tanulmányok akkor tekinthetők önálló tudományos hozzájárulásnak, ha az elméleti problémafelvetés, a kutatási kérdés, az alkalmazott módszertan, az empirikus adatbázis vagy az eredmények értelmezése tekintetében érdemi különbség mutatható ki közöttük. Az átfedéseket a bevezető fejezetben átlátható módon jelezni és indokolni kell. (8) Az összegző, szintetizáló fejezetben a szerzőnek különösen az alábbiakat kell teljesítenie: a) össze kell foglalnia és egységes keretben kell értelmeznie az egyes tanulmányok fő eredményeit; b) be kell mutatnia a disszertáció egészének új tudományos eredményeit és hozzájárulását a szakirodalomhoz; c) kezelnie kell az egyes tanulmányok között esetlegesen fennálló elméleti, módszertani vagy empirikus feszültségeket, eltéréseket és ellentmondásokat; d) értékelnie kell a kutatás korlátait; e) meg kell fogalmaznia a további kutatási irányokat és a tudományos, illetve – amennyiben releváns – gyakorlati implikációkat. (9) A tanulmányalapú disszertáció értékelése során az opponenseknek és a bírálóbizottságnak nemcsak az egyes tanulmányok önálló színvonalát, hanem a disszertáció egészének koherenciáját, integráltságát és tudományos hozzájárulását is vizsgálniuk kell. Az értékelésnek különösen ki kell térnie arra, hogy: a) a disszertáció egésze világos és releváns kutatási problémára épül-e; b) az egyes tanulmányok egymással összefüggő, de önálló tudományos hozzájárulást tartalmaznak-e; c) a bevezető és az összegző fejezet megfelelően integrálja-e a tanulmányokat; d) a disszertációban szereplő tanulmányok elméleti és módszertani megalapozottsága megfelelő-e; e) a disszertáció egésze tartalmaz-e új tudományos eredményt; f) a társszerzős tanulmányok esetében a doktorjelölt meghatározó hozzájárulása megfelelően igazolt-e. (10) A szerző – amennyiben a disszertáció megalapozott megítélése szempontjából indokoltnak tartja – a disszertációtól elkülönítve mellékelheti az egyes tanulmányokhoz kapott szerkesztői és opponensi véleményeket, bírálatokat, döntéseket vagy egyéb, a tanulmányok tudományos megítélését segítő dokumentumokat. 10. melléklet 1 A tanulmányokhoz nyújtott „meghatározó hozzájárulás” fogalmának # 17. § / 1. A melléklet célja és hatálya / 2. A meghatározó hozzájárulás fogalma (1) Jelen melléklet a Gazdálkodástani Doktori Iskolában a doktori fokozatszerzés publikációs követelményeinek teljesítéséhez, illetve a tanulmányalapú disszertációba bevont társszerzős tanulmányokhoz kapcsolódó „meghatározó hozzájárulás” fogalmát és igazolásának módját határozza meg. (2) A melléklet célja, hogy a társszerzős tanulmányok doktori célú felhasználása során egyértelmű, átlátható és egységes igazolási rend érvényesüljön, különös tekintettel a doktorjelölt önálló tudományos hozzájárulásának megítélésére. (3) A jelen mellékletben foglaltakat alkalmazni kell minden olyan társszerzős tanulmányra, folyóiratcikkre vagy könyvfejezetre, amelyet a doktorjelölt a) a doktori fokozatszerzés publikációs követelményének teljesítéséhez kíván felhasználni; és/vagy b) tanulmányalapú disszertációjába, illetve annak értekezéstervezetébe kíván beilleszteni. (1) Meghatározó hozzájárulásnak az tekinthető, ha a doktorjelölt a társszerzős tanulmány létrehozásában érdemi, dokumentálható és a tanulmány tudományos eredményét alapvetően befolyásoló szerepet vállalt. (2) A GDI doktori fokozatszerzési eljárásaiban társszerzős tanulmány akkor fogadható el a doktorjelölt saját tudományos teljesítményeként, ha a doktorjelölt hozzájárulása a tanulmány elkészítéséhez meghaladta az 50%-ot. (3) A meghatározó hozzájárulás nem állapítható meg kizárólag formai szerzőségi pozíció, adatközlés, adminisztratív segítség, technikai közreműködés vagy általános témavezetői támogatás alapján. A hozzájárulásnak a tanulmány tudományos tartalmában, koncepciójában, módszertanában, elemzésében, eredményeiben vagy szövegezésében is kimutathatónak kell lennie. (4) A doktorjelölt meghatározó hozzájárulásának megítélése során különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) a kutatási probléma és kutatási kérdések megfogalmazásában betöltött szerep; b) az elméleti vagy konceptuális keret kialakításában való részvétel; c) a kutatás módszertanának kidolgozása; d) az adatok gyűjtése, előállítása, rendszerezése vagy kezelése; e) az elemzés, értelmezés és következtetések kidolgozása; f) a kézirat első változatának elkészítése; g) a kézirat érdemi átdolgozása, szerkesztése és véglegesítése; h) a szerkesztőségi, lektori vagy bírálói észrevételekre adott szakmai válaszok kidolgozása. # 17. § / 3. Első szerzőség és szerzősorrend / 4. A meghatározó hozzájárulás igazolása (1) A doktori fokozatszerzés publikációs követelményeinek teljesítéséhez, illetve a tanulmányalapú disszertációba történő beillesztéshez felhasznált társszerzős tanulmány esetében a doktorjelöltnek főszabály szerint első szerzőként kell szerepelnie. (2) Ettől eltérni csak akkor lehet, ha az adott tudományterületen, folyóiratban vagy publikációs közegben az alfabetikus szerzősorrend az általánosan elfogadott gyakorlat. Az eltérés tényét és indokát a társszerzői nyilatkozatban külön fel kell tüntetni. (3) Megjelenés előtt álló tanulmány esetén a társszerzőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a doktorjelölt a kézirat szerzői között első szerzőként szerepel, illetve alfabetikus szerzősorrend alkalmazása esetén arról, hogy a szerzősorrend nem a hozzájárulások mértékét fejezi ki. (1) A doktorjelölt meghatározó hozzájárulását minden társszerzős tanulmány esetében külön társszerzői nyilatkozattal kell igazolni. (2) A társszerzői nyilatkozatot valamennyi társszerzőnek alá kell írnia. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell: a) a tanulmány pontos címét; b) megjelent tanulmány esetén a publikáció pontos bibliográfiai adatait; c) megjelenés előtt álló tanulmány esetén a kézirat státuszát; d) annak megjelölését, hogy a tanulmányt a doktorjelölt milyen doktori célra kívánja felhasználni; e) a doktorjelölt szerzői pozícióját; f) a doktorjelölt hozzájárulásának százalékos mértékét; g) a doktorjelölt hozzájárulásának CRediT Author Statement szerinti részletezését; h) a társszerzők nyilatkozatát arról, hogy a tanulmányt doktori fokozatszerzési vagy doktori publikációs követelmény teljesítése céljából más doktorjelölt nem használta és nem kívánja felhasználni. (3) A meghatározó hozzájárulás igazolására a jelen melléklet szerinti társszerzői nyilatkozatsablont kell alkalmazni. # 17. § / 4. A meghatározó hozzájárulás igazolása / 5. Társszerzői nyilatkozat Alulírott társszerzők hozzájárulunk ahhoz, hogy Doktorjelölt neve: ................................................................................................... Neptun-kódja: ......................................................................................................... a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskolájának doktorjelöltje az alábbi tanulmányt doktori célra felhasználja. A tanulmány címe: ............................................................................................................... ................................................................................................................................................. A tanulmány státusza: □ megjelent □ közlésre elfogadott □ benyújtott kézirat □ megjelenés előtt álló kézirat □ egyéb: ................................................................................................... Megjelent vagy közlésre elfogadott tanulmány esetén a pontos hivatkozás: .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. A tanulmány doktori célú felhasználása: □ doktori publikációs követelmény teljesítésére □ tanulmányalapú doktori disszertációban történő felhasználásra □ mindkettőre A doktorjelölt szerzői pozíciója: □ első szerző □ nem első szerző, mert a tanulmányban alfabetikus szerzősorrend érvényesül □ egyéb indokolt eltérés: .............................................................................. Alfabetikus vagy egyéb, nem hozzájárulási sorrendet tükröző szerzősorrend esetén az indokolás: .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. A doktorjelölt hozzájárulása a tanulmány elkészítéséhez: A társszerzők kijelentik, hogy a doktorjelölt hozzájárulása a közös tanulmányhoz meghaladta az 50%-ot. A doktorjelölt hozzájárulásának mértéke: ..................... % (minimum 51%) CRediT Author Statement A doktorjelölt hozzájárulását az alábbi CRediT-kategóriák szerint kell megjelölni. Kérjük, minden releváns kategóriánál jelöljék a doktorjelölt szerepét. # 17. § / 5. Társszerzői nyilatkozat / CRediT-kategória A doktorjelölt hozzájárulása Koncepció kidolgozása □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Módszertan □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Szoftver □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Validálás □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Formális elemzés □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Kutatás □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Erőforrások, infrastruktúra biztosítása □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Adatkezelés □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Írás – eredeti vázlat □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Írás – felülvizsgálat és szerkesztés □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Vizuális ábrázolás □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Témavezetés □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Projektadminisztráció □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Pénzügyi források biztosítása □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns A doktorjelölt hozzájárulásának rövid szöveges összefoglalása: .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. Társszerzői kizárólagossági nyilatkozat Kijelentjük, hogy a fenti tanulmányt doktori fokozatszerzési eljárásban, tanulmányalapú doktori disszertációban vagy doktori publikációs követelmény teljesítése céljából más doktorjelölt nem használta fel, és tudomásunk szerint nem is kívánja felhasználni. Dátum: ............................................. # 17. § / Társszerző neve Társszerző aláírása / TARTALOMJEGYZÉK ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ A doktorjelölt nyilatkozata Alulírott doktorjelölt kijelentem, hogy a fenti tanulmány doktori célú felhasználása során a jelen nyilatkozatban foglaltak megfelelnek a valóságnak, és a tanulmány felhasználása nem sérti más szerzők, doktorjelöltek vagy intézmények jogos érdekeit. Dátum: ............................................. Doktorjelölt aláírása: ............................................................ Budapesti Corvinus Egyetem 1 Gazdálkodástani Doktori Iskola működési szabályzat 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI 2 FELVÉTELI ELJÁRÁS 3 TANULMÁNYI ÜGYEK 4 Témavezetés 4 Képzési és kutatási szakasz 4 Komplex vizsga 6 Kutatási és disszertációs szakasz 7 FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS 7 Az értekezéstervezet és az értekezés 7 Az értekezéstervezet vitája 8 A doktori értekezés benyújtás és megvédése 8 A GDI ALUMNI TEVÉKENYSÉGE 9 A GDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE 9 A GDI FELADATAI A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁSOK SORÁN 11 ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG, ETIKAI ALAPVETÉSEK 12 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 12 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12 1. melléklet 13 A felvételi eljárásban értékelhető teljesítmények és adható pontok 13 2. melléklet 14 Ajánlás kutatási terv írásához 14 3. melléklet 14 # 17. § / 4. A meghatározó hozzájárulás igazolása 21 / 5. Társszerzői nyilatkozat 21 Az oktatási és szolgálati és a kutatási kreditek megszerzésének egyéb feltételei 14 4. melléklet 15 Az értekezéstervezet tartalmi és formai követelményei, a vitával kapcsolatos egyéb szabályok 15 5. melléklet 16 A GDI-hez benyújtandó habilitációs pályázatokban elvárt felsőoktatási, szakmai és tudományos tevékenység minimum követelményei 16 6. melléklet 16 Kutatási fórum 16 7. melléklet 17 KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG TERVEZŐ ŰRLAP 17 8. melléklet 18 9. melléklet 18 A tanulmány-alapú disszertációval szemben állított tartalmi követelmények és az azokkal szemben alkalmazandó értékelési szempontok 18 10. melléklet 20 „”A tanulmányokhoz nyújtott „meghatározó hozzájárulás” fogalmának értelmezése és igazolása a GDI doktoranduszai esetében 20