# Oktatási stratégia 2024–2027 / 1. Előszó 1.1 Oktatási misszió, vízió A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban Corvinus) missziójából levezetve, a Corvinus oktatási missziója, hogy az intézmény gazdag szellemi hagyományaira építve olyan felkészült, felelős és cselekvőképes szakembereket és vezetőket képezzen, akik képesek felismerni a környezeti, a technológiai és társadalmi átalakulások mentén nyíló lehetőségeket, a felmerülő kihívásokat és megszerzett tudásukat a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés szolgálatába állítják. Oktatási víziónk, hogy a hallgatóközpontú oktatási-tanulási környezetnek, illetve a tudatosan tervezett és irányított egyéni hallgatói életutaknak köszönhetően végzett hallgatóink készen állnak arra, hogy maradandó pozitív hatást gyakoroljanak saját szakmai területükre és a társadalom egészére. 1.2 Mi az oktatási stratégia célja? Jelen dokumentum a Corvinus 2024–2027 közötti időszakra vonatkozó oktatási stratégiája (továbbiakban stratégia). A stratégia célja – építve az Egyetem hagyományaira, eddig elért eredményeire – egy olyan, a környezeti változásokhoz alkalmazkodó keretrendszer meghatározása, mely hozzájárul az Egyetem oktatási missziójának beteljesítéséhez, valamint egyéni és intézményi szinten egyaránt támogatja oktatóit és hallgatóit a bennük rejlő képességek kibontakoztatásában. 1.3 Mit jelent a stratégia az Egyetem oktatói számára? Egyetemünk oktatói a legfontosabb stratégiai partnerek az oktatási misszió megvalósításában. A stratégia kifejezett célja, hogy olyan támogató környezetet hozzon létre, amelyben minden támogatás és eszköz adott ahhoz, hogy kollégáink az oktatói feladataikat hatékonyan és a nemzetközi élvonalnak megfelelő minőségben tudják ellátni. Ennek a környezetnek elemei a belső képzések, támogató anyagok és szolgáltatások, az oktatási fókuszú konferenciaés mobility részvételek támogatása, az oktatási kiválóság elősegítése és díjazása, a tanításitanulási kultúra tudatos fejlesztése és kiváló színvonalú infrastruktúra (terek, informatikai háttér stb.) biztosítása. Az Egyetem jelenleg aktív oktatói mellett kiemelt fontosságúnak tartjuk az akadémiai pályára készülő doktoranduszaink ezen téren való fejlődését is: az oktatói pályára való belépésüket elősegítendő olyan fejlődési lehetőségeket, képzéseket, gyakorlati bevonást biztosítunk számukra, amelyek nemcsak lehetővé teszik számukra a zökkenőmentes pályakezdést, hanem előnyt jelentenek nekik a nemzetközi akadémiai pozíciókban is. # 1. Előszó / 2. Helyzetelemzés és következtetések Az intézményi stratégia legutóbbi felülvizsgálatára 2020 végén került sor. A stratégiai irányok meghatározását „A Corvinus Megújulási Program 2021–24 (Intézményfejlesztési Terv, IFT)” dokumentum részletezi. Az IFT az oktatási programokkal kapcsolatban általában és képzési szintenként is meghatározott stratégiai célokat, alapelveket, cselekvési terveket és a szakfejlesztésre, módszertani fejlesztésre és a hallgatói elégedettségre vonatkozó eredményindikátorokat. Az Egyetem legfontosabb stratégiai célja oktatási területen az elmúlt időszakban az volt, hogy „a hazai felsőoktatási piacon elfoglalt vezető szerepéből továbblépjen, és regionális vezetővé váljon”. Ennek feltétele, hogy olyan kétnyelvű, a hallgatók fejlődésére fókuszáló oktatási portfóliót kínáljon, amely a kiváló magyar hallgatók közötti népszerűség megtartása mellett egyre több nemzetközi hallgató számára jelenti a legjobb választást. E cél megkövetelte az oktatási portfólió átalakítását. Az alapképzési szakok esetében a legfontosabb stratégiai törekvés a széttöredezett portfólió egységesítése és olyan szakmai struktúra kialakítása volt, amely széles látókörű képzést biztosít és reflektál a Budapesti Corvinus Egyetem hagyományaira azáltal, hogy az üzleti képzésben résztvevők számára erős közgazdasági-társadalomtudományi alapozást, a közgazdasági, informatikai és társadalomtudományi képzésben résztvevők számára pedig az üzleti világhoz kapcsolódó alapismereteket nyújt. A portfólió egységesítése az alapképzési szakok számának csökkentését eredményezte. Az Egyetem alapképzési portfóliója – több változtatást követően – jelenleg 11 képzésből áll: Alkalmazott közgazdaságtan (BA); Gazdálkodási és menedzsment (BA), Gazdaságinformatikus (BSc); Nemzetközi gazdálkodás (BA), Pénzügy és számvitel (BA); Kommunikációés médiatudomány (BA); Nemzetközi tanulmányok (BA); Filozófia, politika, gazdaság (PPE) (BA), Üzleti adattudomány (Data Science in Business) (BSc), Politikatudományok (BA); Szociológia (BA), azonban ez utóbbi két szak utoljára 2023 őszén indult. A kék betűvel kiemelt szakok tartalmi és módszertani szempontból, tanulási eredményalapú szemléletben kerültek kialakításra vagy ezen szemléletben jelentősen megújultak. Alapképzési szakok tekintetében még a két társadalomtudományi alapszak megújítása szükséges (ezek a szakfejlesztések már el is kezdődtek), így középtávon az alapképzési portfólió stabilizálása, a tanulási eredményalapú szemlélet elmélyítése szükséges. Az Egyetem által kínált mesterképzési szakokkal kapcsolatban a legfontosabb stratégiai törekvés a nemzetköziesítés, az alapképzés és a mesterképzés tartalmi integrációja, illetve az egyéves, specializált mesterképzések indítása és a képzési idő lerövidítését lehetővé tevő validációs eljárások kidolgozása volt. # 1. Előszó / 2. Helyzetelemzés és következtetések 2023-ban az Egyetem 25 mesterképzést és egy osztatlan képzést hirdetett meg. Közülük tartalmi és módszertani szempontból, tanulási eredményalapú szemléletben megújult a Közgazdasági elemző (MSc), Vállalkozásfejlesztés (MSc); Vezetés és szervezés (MSc); Marketing (MSc); Pénzügy (MSc); Számvitel (Msc); Ellátásilánc-menedzsment (MSc); Nemzetközi tanulmányok (MSc); Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (MSc); Gazdaságinformatikus (MSc); Közgazdálkodás és közpolitika (MSc); Gazdaság és pénzügy matematikai elemzés szak (MSc), Közgazdásztanár (MA). Első alkalommal hirdettük meg a Politikai gazdaságtan (MA); Gazdasági viselkedéselemzés (MA); Haladó ellátásiláncmenedzsment (MSc); Közösségi kormányzás (MSc); Marketingstratégia és innováció (MSc) és Diplomácia (MA); képzéseket, melyekből a Gazdasági viselkedéselemzés (MA) és Marketingstratégia és innováció (MSc) szakok indultak el. A 2021/22-es tanévtől kezdődően 9 képzés (a nemzetköziesítést célzandó) már csak angol nyelven érhető el, magyar nyelvű változatuk megszűnt, illetve további 9 – főleg részidős – képzés azért nem indul többé, mert nem illeszkednek a Corvinus hosszú távú stratégiájába. A mesterképzések területén az elmúlt években jelentősen változtak az igények, a klasszikus kétéves képzések iránti kereslet csökkent és egyre több magyar hallgató választ külföldi egyetemet. Mindez megköveteli, hogy újra gondoljuk és a megváltozott igényeknek megfelelő portfóliót alakítsunk ki mesterképzési szinten előtérbe helyezve a munkaerőpiaci elvárásokat, trendeket és hallgatói preferenciákat. Az executive képzések és szakirányú továbbképzések esetén rugalmas, a piaci igényekhez jól illeszkedő, regionálisan orientált portfólió kialakítása és működtetése a cél. A portfólióban jelenleg 2 MBA képzés (Corvinus MSM SEED Executive MBA és a Fulltime MBA) és 25 szakirányú képzés található. A szakirányú képzésekből évente 20–22 indul el, a jelentkezők létszámától függően. Az előttünk álló legfontosabb feladat az executive felnőttképzési portfólió kialakítása és sikeres piaci bevezetése. A doktori képzés fő stratégiai célja és kihívása a nemzetköziesedés. Ez egyszerre jelenti a külföldi doktori hallgatók nagyobb számú felvételét, a nemzetközi tapasztalattal rendelkező kollégák növekvő bevonását a PhD oktatói és témavezetői közé, illetve a végzős hallgatók nemzetközi álláspiacon történő megjelenését. E a cél szem előtt tartásával alakul át a Corvinus doktori ösztöndíjrendszere is. # 2. Helyzetelemzés és következtetések / 3. Oktatás-stratégiai célok Oktatási missziónk, hogy a Corvinuson végzett hallgatók diplomája nemzetközileg versenyképes legyen, tanulmányaik eredményeként felkészült, felelős, cselekvőképes szakemberekké, vezetőkké váljanak. Ennek feltétele olyan oktatási-tanulási ökoszisztéma kialakítása, amely folyamatosan fejlődő, innovatív programportfólióra és komplex hallgatói támogató szolgáltatásokra épül. Ennek megfelelően a Corvinus 2024–2027 időszakra vonatkozó átfogó oktatás-stratégiai célkitűzései a következők: A. Tudatosan megtervezett kiválósági utakon – mely mind a tanulmányi, mind a szakmai kiválóságot magában foglalja – biztosítjuk hallgatóink nemzetközi versenyképességét. Célunk, hogy a hallgatói életút során, erősségeiknek megfelelő, változatos szakmai tapasztalatokat szerezzenek, amelyek hozzájárulnak jövőbeni szakmai sikereikhez; például tudományos kutatásokban vegyenek részt, elsajátítsák a vállalkozói szemléletmódot és a technológiai kihívások adta gazdasági, társadalmi kihívások rugalmas kezelését. B. Az Egyetem tudatosan felépített portfóliót, folyamatosan fejlesztett képzéseket kínál valamennyi képzési szinten, alapképzési programoktól kezdve a doktori képzésekig, komplex tehetséggondozási tevékenységet végez és vonzó továbbképzési portfóliót kínál az élethosszig tartó tanulás támogatására. A képzési programok egyes elemeinek egyedisége és innovatív jellege kiemeli az Egyetemet versenytársai közül és a tehetséges nemzetközi hallgatók számára is vonzó lehetőségeket kínál. A kreativitást, a kritikus gondolkodást és az együttműködést támogató nemzetközi környezet kialakításával az Egyetem olyan hallgatókat nevel, akik készen állnak arra, hogy maradandó pozitív hatást gyakoroljanak saját szakmai területükre és a társadalom egészére. C. A 21. századi munkaerőpiaci kihívásokra reflektáló innovatív és rugalmas oktatásitanulási ökoszisztéma kialakítása, melynek keretében a legmodernebb oktatási módszereket és eszközöket alkalmazva; mélyreható elméleti és módszertani alapokat biztosítva; a tantervekbe valós, gyakorlati kihívásokat és transzverzális kompetenciákat 1 is integrálva, az Egyetem felkészíti a hallgatóit arra, hogy a gyorsan változó munkaerőpiacon 2is kiemelkedő teljesítményt nyújtsanak. # 3. Oktatás-stratégiai célok / 4. Oktatás-stratégiai irányelvek A fenti stratégia célok megvalósításához tovább kell működtetni azokat a rendszereket, módszereket és irányelveket, amelyek a korábbi fejlődés motorjaként szolgáltak. Így kiemelt figyelmet kell fordítanunk a jövőben is a következő oktatási irányelvek követésére: – A Corvinus hagyományait folytatva az Egyetem a gazdálkodás-, a közgazdaságtan-, a társadalomés informatika tudományok területén nyújt vonzó programokat minden képzési szinten és a továbbképzésekben az élethosszig tartó tanulás támogatására. – Az Egyetem céljainak elérése érdekében integrálódnia szükséges a nemzetközi felsőoktatási térbe, a felsőoktatási intézmények nemzetközi hálózatába. A nemzetköziesedés kiterjed az intézmény és működésének valamennyi területére, úgymint az oktatásra, a tanulásra, a kutatásra, a szolgáltatásokra, az adminisztrációra, a stratégiaalkotásra, a külső és belső kommunikációra, az infrastruktúrára, az értékekre, értékrendekre és minden más területre. A nemzetköziesedés részét képezi egy általános nyitottság és egy változásokat rugalmasan kezelő attitűd. 3 – Az Egyetem hangsúlyt fektet arra, hogy az általa nyújtott programok és ezek online és offline terei, valamint az oktatási folyamatok úgy alakuljanak ki és fejlődjenek, hogy azokban az inkluzivitás központi szervezőelvként jelenjen meg. Inklúzió alatt értjük annak tudatos vizsgálatát és folyamatos tanulását, hogy hogyan lehet az oktatásunkat az egyetemes tervezés pilléreit a méltányosság elvével kiegészítve úgy alakítani, hogy az a sokszínű hallgatói és oktatói közösségünket a kiválóság felé vezető úton a lehető legjobban támogassa. – Az Egyetem képzéseit elsősorban jelenléti oktatás formájában kívánja fejleszteni, kiegészítve a blended technológiák 4 által biztosított eszközökkel. – A minőségi és versenyképes oktatás megköveteli a feltörekvő, modern technológiák (mint pl. mesterséges intelligencia, adatelemzés, felhő technológiák, automatizálás stb.) tudatos alkalmazását és beépítését az oktatási-tanulási folyamatokba, – módszerekbe, valamint a kapcsolódó oktatási adatok, információk, és felhasználói szempontok megfelelő kezelését. – Széles látókört és átfogó tudást biztosító alapképzéseinket stabilizáljuk és biztosítjuk a mesterképzésekre felvezető specializációk naprakészen tartását, folyamatos fejlesztését. – Mesterképzési portfóliónkat olyan koncepció mentén fejlesztjük, amely hazai és nemzetközi szinten is versenyképes, vonzó programokat kínál a legkiválóbb hazai és nemzetközi hallgatók számára. A koncepció két pilléren nyugszik: egyrészt, a szakok a forma és a tartalmi fókusz mentén rugalmasan alakíthatóak – innovatívan, a társadalmi és gazdasági környezet változásaira reagálva. Másrészt, a programportfólió változatos életúttal érkező hallgatók számára hozzáadott értéket nyújtson (pl. saját alapszakos hallgatóinknak, külföldi hallgatóknak, más # 3. Oktatás-stratégiai célok / 4. Oktatás-stratégiai irányelvek szakterületről érkezőknek, második mesterszakjukat végzőknek stb.). A mesterképzési szakok meghirdetése egyszerre reagál a gazdasági és társadalmi környezet változásaira, de stabil kereteken alapszik. – A doktori képzés átalakulása egyrészt a már említett nemzetköziesedés mentén zajlik, ahol a hallgatók felé egyre fontosabb lehetőségként és elvárásként jelenik meg a nemzetközi álláspiacon való részvétel. A Corvinus képzési rendszereinek rugalmasabbá válásával a doktori képzés és a mesterképzés erősebb integrációja is tervezett irány. 1 – Képzéseink, programjaink fejlesztése továbbra is a komplex hallgatói kompetenciafejlesztés elveit kell, hogy kövesse. – Kiemelkedő tanulmányi potenciállal rendelkező hazai és nemzetközi hallgatókat kell megnyernünk és felvennünk a megfelelő bemeneti alapok biztosításához. – Az alapképzési programokra újonnan beiratkozottak számát, az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően évi 1500 főben rögzítjük, illetve a mesterképzések aktív hallgatói létszáma (1. és 2. évesek összesen) 1600 főben kerül rögzítésre. Az executive felnőttképzéseink és szakirányú továbbképzéseink létszámait a piaci igények figyelembevételével alakítjuk. – Tudatosan tovább kell csökkentenünk és alacsonyan tartanunk a hallgató/oktató arányt, illetve a szemináriumi létszámokat a személyre szabott figyelem maximalizálása érdekében. – Nemzetközi benchmarkokra építve, a folyamatosan változó (nemzetközi gazdaságitársadalmi-technológiai) környezethez igazodva gondoskodunk tananyagaink naprakészen tartásáról. # 5. Hogyan jutunk el a célokhoz? / 5.1 Tudatosan megtervezett hallgatói kiválósági életutak Az átfogó oktatás-stratégia célok megvalósításához, a meglévő rendszerek működtetésén és fenti irányelvek követésén túl, új rendszerek és eszközök bevezetése is szükséges jelen stratégia időtartama alatt. Így az átfogó oktatás-stratégiai célokhoz kapcsolódóan a következő kezdeményezések (projektek) megvalósítása szükséges. Nemzetközileg versenyképes, felkészült, felelős, cselekvőképes szakemberek és vezetők képzése elképzelhetetlen az egyéni jellemzők, igények feltárása és egyéni támogatás biztosítása nélkül. Ennek megvalósításához kell elvégeznünk a következő feladatokat: – A1) Integrált tanulmányi tanácsadást és karriertervezést támogató szolgáltatások biztosítása és továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a hallgatók számára személyiségükhöz és érdeklődésükhöz illeszkedő szellemi és szakmai fejlődésüket tudatosan megtervezett kiválósági utakon keresztül biztosítsuk. – A2) A hallgatói sikert befolyásoló tényezők adatalapú elemzési és kiértékelési rendszerének kialakítása, mely mind egyéni, mind intézményi szinten lehetővé teszi a tanuláselemzés eszközeinek alkalmazását. – A3) Komplex tehetségprogram kidolgozása az egyéni szakmai fejlődés maximalizálása érdekében. – A4) A tanulási eredmények fokozása érdekében aktívan befogadó, hozzáférhető (inclusive, accessible) tanulási terek (online és offline, szinkron és aszinkron, formális és non-formális) kialakítása szükséges. – A5) Az oktatók felkészítése a hallgatók holisztikus fejlesztésére, vagyis a hallgatók fejlődésének támogatására mind az intellektuális, érzelmi, szociális és kulturális dimenziókban. # 5.1 Tudatosan megtervezett hallgatói kiválósági életutak / 5.2 Folyamatosan fejlődő, innovatív programportfólió A széles látókört és átfogó tudást biztosító alapképzéseink kialakításra, illetve megújításra kerültek az elmúlt négy évben, így ezen portfólió esetében elsősorban a stabilitás biztosítása a feladatunk. Emellett azonban további feladatok várnak ránk az alapképzési és mesterképzési szakok összekapcsolása, a mesterszakok fejlesztése kapcsán. Kiemelt feladataink ezen a területen a következők: – B1) A 21. századi kihívásokra, elvárásokra és a fenntarthatóság szempontjaira reflektáló komplex hallgatói kompetenciaés tananyagfejlesztés kereteinek kialakítása, melyben kiemelt figyelmet fordítunk a Corvinus egyediségét meghatározó, valódi hozzáadott értéket teremtő kompetenciák fejlesztésére (alapképzéstől a doktori képzésekig minden képzési szinten). – B2) Vállalati, intézményi és társadalmi partnerekkel közös tananyagfejlesztés és tanítás kereteinek kialakítása a gyakorlati dimenzió megerősítése érdekében. – B3) A Corvinus hagyományai szerint kiemelkedő szakok megtartása mellett, egyedülálló, innovatív, nemzetközileg is értékesíthető mesterképzéseket fejlesztünk a tudatosan azonosított, versenyelőnyt biztosító fókuszterületeken. Ennek megfelelően továbbfejlesztjük azt a rendszert, amely a más – többek között mérnöki, műszaki, művészeti, közigazgatási – képzési területről érkező hallgatók számára is lehetővé teszi a mesterképzési programjainkon való továbbtanulást. Másrészt kialakítjuk a rövidebb, specializált program-kínálatot a gazdaságés társadalomtudományok területéről érkező alapszakon végzett hallgatók számára. – B4) Vonzó, a szakmai kiválóság fejlesztését megcélzó, jövedelmező szakirányú továbbképzési, illetve executive felnőttképzési portfólió működtetése. Ehhez az executive képzések hatékony működését biztosító Executive Education Center kialakítása szükséges. # 5.3 Innovatív és rugalmas oktatási-tanulási ökoszisztéma / 6. Stratégia megvalósítási terv 1 Az Egyetem akkor tudja sikeresen felkészíteni hallgatóit a gyorsan változó munkaerőpiaci kihívásokra és a kiemelkedő teljesítmény nyújtására, amennyiben maga is képes rugalmasan alkalmazkodni, innovatív oktatási-tanulási környezetet kialakítani, folyamatos minőségfejlesztést elérni. Ehhez a következő feladatok elvégzése szükséges: – C1) Oktatásmódszertani megújulás, fejlesztés elősegítése, ösztönzése, kiemelt figyelmet fordítva Corvinus Teaching Excellence keretrendszerben meghatározott oktatási kiválósági kompetenciák fejlesztésére. – C2) A legújabb szaktudás és tapasztalat beforgatása a tanórákba kiemelt figyelmet fordítva a Corvinus Teaching Excellence keretrendszerben meghatározott szakmai kiválósági kompetenciák fejlesztésére. – C3) A hallgatók tudatos, rendszeres bevonása a képzésés tantárgyfejlesztésekbe. – C4) Oktatói kiválóság intézményi szintű elismerése magas presztízsű oktatói díjrendszer kialakításával. Tudatosan megtervezett hallgatói kiválósági életutak Stratégiai Tervezett intézkedések, Eredmények Ütemezés kezdeményezések feladatok A1) Integrált – Szakok fejlődési – Szakok fejlődési 1. év – Okt tanulmányiés térképének elkészítése térképeinek vizualizációja – Okta karriertervezési (tantárgyak, kompetenciák – OMM megoldások biztosítása kapcsolati hálójának – ETD és továbbfejlesztése annak kialakítása), – Szak érdekében, hogy a használatának beépítése a Diáksz hallgatók számára képzésekbe – Tehetségfejlesztést – Corv személyiségükhöz és – Extrakurrikuláris támogató 1. – 2. év – Hallg érdeklődésükhöz tevékenységek és programportfólió – Köny illeszkedő szellemi és tehetségprogramok – Tehe szakmai fejlődésüket tudatos tervezése és Közpo tudatosan megtervezett bekacsolása a képzésekbe kiválósági utakon (építve a A3) keretében keresztül biztosítsuk. megvalósított megoldásokra) – Szakokra jellemző, # intézkedések, feladatok / elvégzése (pl. nemzetközi hallgatók, terület kiválósági, kialakítása – HSZ, A2) A hallgatói sikert – Szervezeti keretek – Oktatáskutatási és 1. év – Okt befolyásoló tényezők kialakítása Tanuláselemzési Központ – Szak adatlapú elemzési és (Oktatáskutatási és – Okta kiértékelési tanuláselemzési Központ) rendszerének kialakítása, – OMM mely mind egyéni, mind – A Corvinus tanulási – Adatinfrastruktúra – D intézményi szinten -oktatási – Adatelemzési csapat lehetővé teszi a ökoszisztémájának forgatókönyvek tanuláselemzés meghatározása, a eszközeinek alkalmazását. szereplők, a közöttük lévő tanulási eredményeket tanulmányi utak, eredmények releváns, szükséges oktatási, A3) Komplex – Komplex – Továbbfejlesztett vagy Folyamatos – Okt tehetségprogram tehetségprogram moduljai újonnan kialakított 2024 tavaszán – OMM kidolgozása az egyéni (részben a létező programok, amelyekben megvalósuló első pilot – ETD szakmai fejlődés tehetséggondozó fejlődnek a hallgatók programok – Szak maximalizálása programok jövőbeni szakmai – Diák érdekében. továbbfejlesztésére sikerességét megalapozó – Corv tudatos egymáshoz kompetenciák – Hallg kapcsolása, szinergiák – Köny kiaknázása, részben újak – Teh létrehozására építve) (a Közpo # oktatásmódszertani / képzés A4) A tanulási – Oktatói belső képzések – Hallgatói tanulási Folyamatos – OM eredmények fokozása „inclusion” és eredmények javulása – Hallg érdekében aktívan „accessibility” témákban – Intézmény és Tám befogadó, hozzáférhető (C1-ben meghatározottak megítélésének javulása 2.–4. év – Cam (inclusive, accessible) szerint) – Tanulási-tanítási kultúra tanulási terek (online és – Oktatási terek javulása 2.–4. év offline) kialakítása felülvizsgálata hallgatói szükséges. fókuszcsoportok inputjával A5) Az oktatók – Oktatói onboarding – Magabiztosabb, 1.év vége (2024 – OM felkészítése a hallgatók program kialakítása, erős hatékonyabb oktatói szeptemberétől) – Hallg holisztikus szemléletformálási munka és Tám fejlesztésére. komponenssel – Jobb tanulási Folyamatos – Corv – Belső oktatói képzési eredmények és hallgatói Iskolá Folyamatosan fejlődő, innovatív programportfólió Stratégiai Tervezett intézkedések, Eredmények Ütemezés kezdeményezések feladatok B1) A 21. századi – Oktatói kompetenciatérkép – Átfogó oktatói 1. év – Okt kihívásokra, elvárásokra és kialakítása (helyzetelemzés, kompetenciatérkép – Okta a fenntarthatóság mely tartalmi és módszertani – Corvinus specifikus 1. év – OMM szempontjaira reflektáló szempontokat is integrál) kompetenciák készlete – Okta komplex hallgatói – A Corvinus egyediségét adó, – Kompetenciafejlesztést 2–3. év – Szak kompetenciaés a 21. századi elvárásokra biztosító módszerek, tananyagfejlesztés reflektáló, hozzáadott értéket eszközök, tananyagok, kereteinek kialakítása, teremtő hallgatói képzési programok, melyben kiemelt figyelmet kompetenciakör azonosítása képzések fordítunk a Corvinus – Az azonosított, a Corvinus egyediségét meghatározó, egyediségét adó hallgatói valódi hozzáadott értéket kompetenciakör fejlesztését teremtő kompetenciák célzó tervek kidolgozása, # – Alumni oktatási célú / hatékony bevonása fejlesztésére (alapképzéstől építve a modern technológiák, a doktori képzésekig mesterséges intelligencia minden képzési szinten) nyújtotta lehetőségekre rendszerének kidolgozása, B2) Vállalati, intézményi – Jelenlegi vállalati / – Együttműködésben 2–3. év – Okt és társadalmi intézményi/társadalmi kialakított tananyagok (pl. – Szak partnerekkel közös kapcsolatrendszer felmérése Esettanulmányok, videók, – Okta tananyagfejlesztés – Kooperatív, technológiailag oktatási segédletek, – Intéz kereteinek kialakítása és támogatott tananyagfejlesztés projektmunkák stb.) – OMM tanítás a gyakorlati vállalati és intézményi – Tanításmódszertani – VIK dimenzió megerősítése partnerekkel kisokos vállalati érdekében – Oktatók felkészítése, partnereknek (e-learning) – B3) A Corvinus – A kétéves mesterszakos – Nemzetközileg 1 év – Okt hagyományai szerint programok körének versenyképes, innovatív – Szak kiemelkedő szakok meghatározása, illetve mesterszakok – Okta megtartása mellett, előkészítése az új – Az új portfólió keretében – OMM egyedülálló, innovatív, mesterportfólió koncepció meghatározott szakok első 1 év – NKA nemzetközileg is szerint (átstrukturálás, körének (_2/3) terveinek értékesíthető fejlesztés) elkészítése, majd mesterképzéseket – Egyéves egyedülálló és meghirdetése 2025-ben fejlesztünk a tudatosan innovatív mesterszakos – Az új portfólió keretében 2. év azonosított, versenyelőnyt programok azonosítása és meghatározott szakok biztosító fókuszterületeken. kialakítása második körének(_1/3) Ennek – Nemzetközi piackutatás és terveinek elkészítése, majd megfelelően marketing (Nemzetközi meghirdetése 2026ban továbbfejlesztjük azt a stratégiában meghatározottak – Az új portfolió összes rendszert, amely a más – szerint) szakjának elindítása többek között mérnöki, műszaki, művészeti, közigazgatási – képzési területről érkező hallgatók számára is lehetővé teszi a # porfóliójuknak. – VIK feladata / C1) – Innovatív oktatási – Hatékony oktatási Folyamatos mesterképzési programjainkon való továbbtanulást. Másrészt kialakítjuk a rövidebb, specializált program kínálatot a gazdaságés társadalomtudományok területéről érkező alapszakon végzett hallgatók számára. B4) Vonzó, szakmai – Szakirányú továbbképzési – Naprakész, vállalati Folyamatos – Sza kiválóság fejlesztését portfólió stabilitásának partnerek bevonásával – Intéz megcélzó, jövedelmező fenntartása (összhangban és fejlesztett tanyagok – Okta szakirányú harmonizálva az B3) céllal) – Felülvizsgált oktatói 1. év – HSZ továbbképzési, illetve – Szakfelelősök és oktatók fejlesztési, követelmény és – VIK executive felnőttképzési elkötelezettség és teljesítmény díjazási rendszer – VIK portfólió működtetése. növekedése megfelelő – Executive Képzési Központ 1. év – Kom Innovatív és rugalmas oktatási-tanulási ökoszisztéma Stratégiai Tervezett intézkedések, Eredmények Ütemezés kezdeményezések feladatok Oktatásmódszertani módszerek fejlesztése, a módszerek, oktatói munka tárgyf megújulás, fejlesztés technológiák és különösen – Oktatási innovációk – OMM elősegítése, ösztönzése, a mesterséges intelligencia – A tanítási-tanulási – NKA kiemelt figyelmet fordítva nyújtotta lehetőségek kultúra javulása 3. év – Okta Corvinus Teaching kiaknázásával Excellence – Oktatói belső képzési keretrendszerben rendszer nemzetközi 2. év meghatározott oktatási akkreditációja kiválósági kompetenciák – Oktatói pályázati rendszer fejlesztésére kidolgozása (pl. LMS-pályázat, Ötletláda-pályázat, # hatékony bevonásához / (e-learning) curriculum” pályázat, C2) A legújabb – Oktatás és az egyetemi – Naprakész, magas 2. évtől – Sza szaktudás és kutatások összekapcsolási színvonalú tananyagok és – Okta tapasztalat beforgatása lehetőségeinek azonosítása képzések – Kuta a tanórákba kiemelt – Kutatási eredmények rektor figyelmet fordítva a oktatásba történő Corvinus Teaching beillesztési módszereinek Excellence kidolgozása keretrendszerben meghatározott szakmai kiválósági kompetenciák fejlesztésére C3) A hallgatók – Akkreditációhoz kötődő – Hallgatói szempontból 1. év – Sza tudatos, rendszeres szakfejlesztésekben friss, aktuális, – HÖK bevonása a képzésés hallgatói board bevonása, technológiailag támogatott – Szak tantárgyfejlesztésekbe. mint kötelező elem tananyagok és képzések képvis C4) Oktatói kiválóság – Oktatási kiválósági – Oktatói elkötelezettség 1 év – Okt intézményi szintű díjrendszer kialakítása javulása – OMM elismerése magas (egyéni és csoportos – Tanulási-tanítási – HR presztízsű oktatói díjakkal, pályázati/nevezési kultúra javulása díjrendszer alapon) a CTE dimenziók kialakításával. mentén # (e.g. Spotlight-sorozat) / 7. Mellékletek I. Oktatás-stratégiai kezdeményezések eredményességének mérése Az eredményesség mérése és az erre alkalmazott mutatók körének meghatározása és kidolgozása körültekintő, alapos munkát igényel. Az eredményesség mérésében alapvetően kívánunk támaszkodni az Egyetem hagyományos és újabb értékelési rendszereire: – MyView, MyVoice – Oktatói munka hallgatói értékelése alapvetően az egyes tárgyak tartalmára és az adott tárgyak oktatónak értékelésére fókuszál. – Corvinus Teaching Excellence – A hallgatói értékelésen túl vezetői, módszertani és peer értékelést is magában foglal, lehetővé téve az oktatói munka sokrétű, változatos elemeinek értékelésére. – Végzős hallgatói kérdőív – Olyan komplex felmérés, mely szak és tantárgyak tartalmán, és minőségén, valamint az oktatói munka minőségén túl, értékeli a hallgatói élet számos más elemét is értékeli (reputáció, kapcsolattartási lehetőségek, képzés gyakorlatiassága, stb.). A folyamatos, egyes részterületekre fókuszáló méréseken túl fontos, hogy átfogó képet kapjunk a stratégiai előrehaladás tekintetében. Az ehhez kapcsolódó mérőszámok kiválasztásában és bázisértékeinek meghatározásában a végzős kérdőív mutatóira és eddigi eredményeire kívánunk építeni. A következő, átfogó előrehaladás monitorozására alkalmas mutatók alkalmazását tervezzük: – Mennyiben ért egyet az alábbi állításokkal? – Ha újra ezen a szakon szeretnék tanulni, ismét a Corvinust választanám – A megszerzett diplomának magas a presztízse – A képzés hasznos volt a szakmai érdeklődésem szempontjából – A képzés során korszerű elméleti ismeretekre tettem szert – A képzés során korszerű módszertani ismeretekre tettem szert – A képzés gyakorlatorientált volt Továbbá szükséges a külső érintettek (pl.: munkáltatók) véleményének mérése, ezen értékelési rendszer kidolgozása. # 7. Mellékletek / II. Oktatási stratégia bevonási, egyeztetési folyamata – 2023 november 9. – Oktatási bizottság tagjai (24 fő) megkapták és írásban véleményezték az Oktatási stratégia szövegét – 2023. november 16. – Szakfelelősök (50 fő) megkapták és írásban véleményezésre az Oktatási stratégiát – 2023. november 21. – Oktatási bizottság első körben tárgyalja az Oktatási stratégiát, az írásban beérkezett, majd a személyes tartott ülésen felmerült visszajelzéseket, dilemmákat – Intézetvezetői értekezletet tájékoztatjuk az oktatási stratégiáról és a mesterszakos portfólió fejlesztési folyamatáról – 2023. november 23. – Mesterportfólió koncepciójának áttekintése meghívott szakértőkkel (fókuszcsoportos értékelés) – 2023. november 23–24.: Szakfelelősi tájékoztató a mesterszakos portfólió alapjairól, a fejlesztési folyamatokról (két ülés, személyes, 6–8 főkkel), – 2023. november 23. 16:30 – 2023. november 24. 9:00 – 2023. december 3. – Intézetvezetők megkapják a finomhangolt a mesterszakos portfólió javaslatot (6+1 kétéves terület és a ráépülő 1 éves képzések) – 2023. december 4. – Academic Town Hall, az Oktatási stratégia és a Mesterszakos portfólió javaslat bemutatása, széleskörű bevonás (Szenátus tagjainak és teljes oktatói kör meghívásával) – 2023. december 7. – Az Oktatási Bizottság tagjai az írásban beérkezett visszajelzésekre írásos választ, kapott, megjelölve, hol mely pontokon módosult a stratégia szövege visszajelzéseik alapján. – 2023. december 12. – Oktatási Bizottság újra tárgyalja ülésén az oktatási stratégiát – 2023. december 14 – Mesterszakos portfólió: szakfelelősi kerekasztal beszélgetés (OMMK vezető részvételével, potenciális szakfelelősök és intézetvezetők bevonásával) – közös pályázatokra (1 éves mesterekre) való lehetőség (40 fővel), (pl. C.IX vagy C.VII-es terem), közös, intézeteken átnyúló szakok esetén lehetséges kooperációk kitűzése – 2023. december 20. – Mesterszakos portfólió: Koncepció egyeztetésének folytatása, Az egyéves éves szakokra való “pályázás” megnyitása (ahol kell, műhelyek kooperáljanak) – 2023. december 20. – Az Intézetek az írásban beérkezett visszajelzésekre írásos választ, kaptak, megjelölve, hol mely pontokon módosult a stratégia szövege visszajelzéseik alapján. – 2024. január 3-tól – Mesterszakos portfólió: Az egyéves szakok kiválasztása fejlesztésre (egyés kétéves fejlesztési ciklusra). – 2024. január – A végleges anyagok Szenátus, ET és Kuratórium elé történő terjesztése # II. Oktatási stratégia bevonási, egyeztetési folyamata / III. Nemzetköziesedés fogalma, helyzetkép és feladatok Nemzetköziesedés alatt a felsőoktatásban röviden és tömören azt a folyamatot értjük, amely alkalmassá tesz egy felsőoktatási intézményt a nemzetközi felsőoktatási térbe való szerves beilleszkedésre. A szerves beilleszkedés alatt a folyamatokban – oktatás, kutatás, innováció, oktatásfejlesztés, kulturális élet és még sok-sok másban – való aktív részvételt értjük. A nemzetköziesítés/nemzetköziesedés nemcsak a nemzetközi hallgatók, nemzetközi oktatók, nemzetközi programok egy bizonyos számértékének elérését jelenti; annál sokkal komplexebb jelenség. A nemzetköziesítés a nemzetköziesedés folyamatának tudatos menedzselését jelenti. A nemzetköziesedés, mint folyamat, és a nemzetköziesség, mint állapot magába foglalja a nemzetközi, interkulturális és globális dimenziók integrálását az intézményi célok és stratégia rendszerébe, azok megjelenését az oktatásban, a tanulásban, a kutatásban, a szolgáltatásokban, az extrakurrikuláris tevékenységekben, az egyetem mindennapi működésében. A nemzetköziesség meg kell, hogy jelenjen az attitűdökben; a szervezeti kultúra szerves részévé kell válnia. A működés minden területén meg kell felelni nemzetközi sztenderdeknek. Ez úgy értelmezendő, hogy olyan értékeket kell képviselni, olyan „nyelven” kell beszélni, olyan minőségi paramétereket kell tudni felmutatni a működés minden területén, amely a világ bármely nemzetköziesedett felsőoktatási intézményének polgáraival való együttélést harmonikussá és – a célok oldaláról megközelítve – eredményessé tud tenni. Ez egyben nagyfokú nyitottságot, rugalmasságot és toleranciát is megkövetel mindennel szemben, ami eltér a „megszokott hazaitól”. Az egyetem céljainak elérése érdekében integrálódnia szükséges a nemzetközi felsőoktatási térbe, a felsőoktatási intézmények nemzetközi hálózatába – ehhez nemzetköziesednie kell. Nemzetköziesedés alatt azt a folyamatot értjük, amely alkalmassá tesz egy felsőoktatási intézményt a nemzetközi felsőoktatási térbe való szerves beilleszkedésre. A nemzetköziesedés kiterjed az intézmény és működésének valamennyi területére, úgymint az oktatásra, a tanulásra, a kutatásra, a szolgáltatásokra, az adminisztrációra, a stratégiaalkotásra, a külső és belső kommunikációra, az infrastruktúrára, az értékekre, értékrendekre és minden más területre. A nemzetköziesedés részét képezi egy általános nyitottság és egy változó attitűd. Helyzetkép Az elmúlt években az egyetem jelentős lépéseket tett a nemzetköziesedés irányába. Ennek leglátványosabb jelei az angol nyelvű szakok és a szakokon tanuló hallgatók számának, illetve a nemzetközi hallgatók arányának növekedése. A nemzetköziesedés fontos részét képezik az oktatásmódszertanban való fejlődés, a szakok nemzetközi sztenderdeknek megfelelő működése irányába történő elmozdulás, a belső képzések # II. Oktatási stratégia bevonási, egyeztetési folyamata / III. Nemzetköziesedés fogalma, helyzetkép és feladatok fejlesztése, nemzetközi akkreditációk elnyerése és a nemzetközi oktatók számának bár kicsi, de növekedése. Számos területen azonban alig történt előrelépés a nemzetköziesedés terén. Ezek egy része nemzeti sajátosság – ez azonban nem mentség. Az egyetemen az angol nyelven való kommunikáció képessége összességében alacsonyan áll – ez különösen a nem oktatói munkatársak esetében jellemző. Az egyetem által kiadott külső és belső célcsoportoknak szóló dokumentumok nyelvi színvonala alacsony. Az általános gondolkodásmód és attitűd számára „idegen” még minden, ami nem a megszokott. A kollégák és összességében az egyetem kultúraközi érzékenysége alacsony. Összességében a nemzetköziesség nem képezi szerves részét az egyetem szervezeti kultúrájának. A nemzetköziesítés erősítése érdekében szükséges lépések A nemzetköziesedés erősítése érdekében a következő lépések megtételét tartjuk szükségesnek. Az első lépés a nemzetköziesedéssel kapcsolatos szemlélet és attitűd megváltoztatása. Meg kell határozni, mit is jelent a nemzetköziesedés, az hogyan járul hozzá a stratégiai célok eléréséhez, s hogyan járul hozzá azon keresztül az egyéni célok megvalósításához – ki kell dolgozni egy egyetemi nemzetköziesedési stratégiát. Képzések, tréningek segítségével növelni kell a kultúraközi érzékenységet és el kell oszlatni a nemzetköziesedéssel szembeni félelmeket. Szakokhoz (képzési programokhoz) kapcsolódóan, projektszerűen gondolkodva be kell azonosítani, hogy az egyes munkatársaknak (szakfelelős, szakkoordinátor, HSZ, Oktatásmenedzsment, intézetvezető/tanszékvezető, oktató, intézeti/tanszéki adminisztratív, IT, teremgazdálkodási és más szolgáltató munkatársaknak) az adott képzésben milyen szerepük és feladataik vannak, s ahhoz milyen kompetenciák szükségesek (ahhoz, hogy a nemzetközi felsőoktatási térnek szerves része legyen az adott képzés). Mindezt egyedi szinten, személyekre lebontva érdemes megtenni, majd ki kell dolgozni a kompetenciák eléréséhez szükséges képzési programokat, a képzéseket el kell indítani. # III. Nemzetköziesedés fogalma, helyzetkép és feladatok / TARTALOMJEGYZÉK Budapesti Corvinus Egyetem 1 Oktatási stratégia 2024–2027 1 1. Előszó 1 2. Helyzetelemzés és következtetések 1 3. Oktatás-stratégiai célok 3 4. Oktatás-stratégiai irányelvek 4 5. Hogyan jutunk el a célokhoz? 5 5.1 Tudatosan megtervezett hallgatói kiválósági életutak 5 5.2 Folyamatosan fejlődő, innovatív programportfólió 6 5.3 Innovatív és rugalmas oktatási-tanulási ökoszisztéma 6 6. Stratégia megvalósítási terv 7 7. Mellékletek 11 I. Oktatás-stratégiai kezdeményezések eredményességének mérése 11 II. Oktatási stratégia bevonási, egyeztetési folyamata 12 III. Nemzetköziesedés fogalma, helyzetkép és feladatok 12