# Alapító Okirat / I. Az egyetem rövid története Eredeti, aláírt pdf A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 8. § (4) bekezdése, valamint a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2019. évi XXX. törvény 3. § (1) b) pontja alapján a Budapesti Corvinus Egyetem alapító okiratát a következők szerint adom ki: A Budapesti Corvinus Egyetem első elődintézménye a Budapesti királyi magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar, amely 1934-től a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karaként működött. Az Országgyűlés a Kar átszervezésével hozta létre a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet, amely 1953-ban Marx Károly nevét vette fel és viselte 1990-ig, amikor az Egyetem neve Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre változott. 2000. január 1-jei hatállyal a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és az Államigazgatási Főiskola jogutódjaként létrejött a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem. 1 2003. szeptember 1-jével csatlakozott az Egyetemhez a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara, Kertészettudományi Kara és Tájépítészeti, -védelmi és – fejlesztési Kara 2. Az Egyetem 2004. szeptember 1-jétől a Budapesti Corvinus Egyetem néven működik. 2012. január 1-jétől a Közigazgatástudományi Kar kivált a Budapesti Corvinus Egyetemből és beolvadt a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe. 2016. január 1-jei hatállyal az Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar, valamint a Tájépítészeti és Településtervezési Kar kivált a Budapesti Corvinus Egyetemből és a Szent István Egyetem részeként folytatja tevékenységét. Ettől az időponttól a Budapesti Corvinus Egyetem három karral (Gazdálkodástudományi Kar, Közgazdaságtudományi Kar, Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar) működik. 2019. július 1-jétől a Budapesti Corvinus Egyetem jogi státusza állami felsőoktatási intézményről alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézményre változott. 2020. február 1-jétől az Egyetem alaptevékenységéhez kapcsolódó feladatait doktori iskolák, intézetek, kutatóintézetek, kompetenciaközpontok, szakkollégiumok keretében látja el. II. Az Egyetem neve, székhelye és telephelyei, intézményi azonosítók II.1. Az Egyetem hivatalos megnevezése: Budapesti Corvinus Egyetem II.2. Az Egyetem rövidített megnevezése: CORVINUS II.3. Az Egyetem angol nyelvű megnevezése: Corvinus University of Budapest II.4. Az Egyetem székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8. II.5. Az Egyetem telephelye: 8000 Székesfehérvár, Budai út 43. II.6. Az Egyetem székhelyen kívüli képzési helyei: Szlovákia, 945 01 Komárno, Dunájske nábrežie 12. II.7. Az Egyetem intézményi azonosítója: FI43814 II.8. Az Egyetem hivatalos honlapjának címe: www.uni-corvinus.hu # III. Az Egyetem fenntartója / IV. Az Egyetem célja és jogállása III.1. Fenntartó neve: Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány III.2. Fenntartó székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8. III.3. Fenntartó nyilvántartási száma: 01–01–0012775 III.4. Fenntartó képviselője: Hernádi Zsolt III.5. Fenntartó jogai és kötelezettségei: 1. A Fenntartó gyakorolja mindazon jogokat, amelyeket a hatályos jogszabályok a magán felsőoktatási intézmények fenntartói számára biztosítanak. 2. A III.5.1. pontban meghatározottakon túl a Fenntartó határozza meg az Egyetem stratégiai fejlesztési irányait. A Fenntartó fogadja el az Egyetem költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, vagyongazdálkodási tervét, gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését, valamint a Fenntartó írja ki a rektori pályázatot. A Fenntartó a Szervezeti és Működési Rendben dönthet úgy, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat részét képező egyes szabályzatok elfogadásának jogát átruházza az Egyetemre azzal, hogy a Szervezeti és Működési Rendben meghatározott körben fenntartói vétót gyakorolhat. 3. A Fenntartót terhelik mindazon kötelezettségek, amelyeket a hatályos jogszabályok a magán felsőoktatási intézmények fenntartói számára meghatároznak. IV.1. Az Egyetem cél szerinti közhasznú tevékenysége a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2. § (1) és (3) bekezdése alapján oktatási és tudományos tevékenység folytatása, amely magában foglalja különösen az alapképzést, mesterképzést, a doktori képzést és a szakirányú továbbképzést, valamint a részismereti képzést. Az Egyetem elsődleges célja magas színvonalú, a kor és a munkaerőpiac igényeit kielégítő képzés megvalósítása, amely eleget tesz a magyar nemzet és Európa kihívásainak. Az Egyetem oktatási, tudományos kutatási és harmadik missziós tevékenységével hozzá kíván járulni a tudáson és innováción alapuló társadalom és gazdaság kialakításához és fejlesztéséhez. IV.2. A Budapesti Corvinus Egyetem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. melléklete alapján Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézménye, nem állami egyetem. IV.3. A Budapesti Corvinus Egyetem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 4. § (1a) bekezdése alapján Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány által fenntartott magán felsőoktatási intézmény. IV.4. A Budapesti Corvinus Egyetem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 5. § (1) bekezdése szerint jogi személy. IV.5. Az Egyetem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései szerint és az Oktatási Hivatal nyilvántartása alapján közhasznú szervezetként működik. # IV. Az Egyetem célja és jogállása / V. Az Egyetem tevékenységei V.1. Alaptevékenység (cél szerinti, közhasznú tevékenység): 1. Az Egyetem alaptevékenysége az oktatás és a tudományos kutatás. 2. Az Egyetem oktatási tevékenysége során: 1. Alapító Okiratában meghatározott képzési területeken alapképzést, mesterképzést, osztatlan képzést, továbbá szakirányú továbbképzést folytathat és oklevelet ad ki. 2. Alapító Okiratában meghatározott tudományterületeken doktori képzést folytat és doktori fokozatot ad ki. 3. Az Egyetem tudományos kutatási tevékenysége során alap-, alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket folytat, tudományszervezési és technológiai innovációs feladatokat lát el, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat végez. 4. Gondoskodik a hallgatói tehetséggondozásról és az oktatói, kutatói utánpótlás neveléséről. V.2. Az Egyetem alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő, szolgáltatási tevékenységei (cél szerinti, közhasznú tevékenység) során: 1. A hallgatók részére tankönyvés jegyzetellátást, taneszköz-fejlesztést végez. 2. A hallgatók részére tanulmányi tanácsadást, könyvtári szolgáltatást, kollégiumi elhelyezést, kulturális és sportolási lehetőséget, továbbá olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek a hallgatók beilleszkedését, egészséges életvitelét szolgálják. 3. Nemzetközi kapcsolatait fejleszti és ápolja. E körben együttműködik hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel az oktatás és kutatás terén, elősegíti az oktató, kutatói és hallgatói mobilitást. 4. Könyvtári és tudományos információ-szolgáltatást, közgyűjteményi, levéltári, továbbá közművelődési feladatokat lát el. 5. A hallgatók számára olyan képzést, illetve szolgáltatást nyújt, amely közvetlenül nem kapcsolódik a képzési és kimeneti követelményekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez. 6. Alapító Okiratában meghatározott képzési területeken és tudományterületeken hazai és nemzetközi konferenciákat szervez és szaktanácsadási tevékenységet végez. 7. Felvételi előkészítőt, nyelvi előkészítőt, továbbképzést, egyéb tanfolyamokat szervez, nyelvi képzési tevékenységet folytat. 8. Szabad kapacitásainak terhére hasznosítja az egyetemi infrastruktúrát. 9. Szakmai folyóiratokat és időszaki kiadványokat ad ki és terjeszt. 10. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben, a szakképzésről szóló törvényben, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és a felnőttképzésről szóló törvényben foglaltak szerint részt vesz a felsőoktatásnak nem minősülő szakképzési és az ágazati törvényekben meghatározott egyéb képzési feladatok megvalósításában. 11. Felnőttképzési tevékenységet végez. V.3. Vállalkozási tevékenység: 1. Az Egyetem vállalkozási tevékenységet csak az alaptevékenységét nem veszélyeztetve végezhet. 2. A vállalkozási tevékenység felső határa: nem korlátozott, kivéve jogszabályban meghatározott módon. # IV. Az Egyetem célja és jogállása / V. Az Egyetem tevékenységei V.4. Az Egyetem oktatási alaptevékenysége keretében nyújtott képzéseit kereskedelmi célt nem szolgáló tevékenységként látja el. VI. Az Egyetem szervezeti tagolása, fenntartott intézményei VI.1. Az Egyetem fő tevékenységei szerint alaptevékenységet ellátó, alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő, szolgáltató, valamint funkcionális (működtetést végző) szervezeti egységekből áll. 1. Az oktatási alaptevékenység ellátásának átfogó szervezeti kereteit az alábbi szervezeti egységek alkotják: 1.1. Corvinus Doktori Iskolák 1.2. intézetek. 2. Az Egyetem alaptevékenységének megfelelően oktatási és tudományos kutatást végző szervezeti egységei a doktori iskolák, intézetek, kompetenciaközpontok, szakkollégiumok, kutatóintézetek, tanszékek és központok. 3. A doktori iskolák, kutatóintézetek, intézetek, valamint a tanszékek keretei között kutatóközpontok, kutatócsoportok hozhatók létre. 4. Az Egyetemen az alaptevékenység mellett szolgáltatási feladatokat végző szolgáltató szervezeti egységek is létrehozhatók. 5. Az Egyetem működtetése a funkcionális szervezeti egységeken keresztül valósul meg. A funkcionális szervezeti egységek fő feladata az Egyetem céljai megvalósításának, feladatai teljesítésének támogatása. 6. Az Egyetem szervezeti felépítését, tagolását, vezetési szerkezetét, döntéshozatali rendjét, a vezetői pályáztatási, kiválasztási eljárás rendjét, valamint az egyes szervezeti egységek feladatait, működését jelen Alapító Okirat keretei között az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. VI.2. Szenátus 1. Az Egyetem vezető testülete a Szenátus. A Szenátus elnöke a rektor. A Szenátust illetik meg a felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai. 2. A Szenátus összetételét, létrehozásának szabályait, feladatés hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. VI.3. Rektor 1. A rektor az Egyetem első számú felelős vezetője, és felelősséggel tartozik a Fenntartónak. 2. A rektor jelen Alapító Okiratban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott körben az Egyetem képviselője. 3. A rektor felelős az Egyetem alaptevékenységének jogszerű, célszerű és eredményes ellátásáért, az oktatás és tudományos kutatás folyamatos fejlesztéséért. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint ezen feladatokat ellátó szervezeti egységek vezetője, és e körben munkáltatói jogot gyakorol. 4. A rektor a VI.3.3. pontban meghatározott körben eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, jelen Alapító Okirat vagy a Szervezeti és Működési Szabályzat nem utal más hatáskörébe. 5. A rektori tisztség pályázat útján tölthető be. A pályáztatás rendjére és a megbízásra vonatkozó részletes szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 6. A rektort a köztársasági elnök bízza meg és menti fel, fölötte a munkáltatói # IV. Az Egyetem célja és jogállása / V. Az Egyetem tevékenységei jogokat a Fenntartó gyakorolja. 7. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban „Törvény”) # 12. § / IV. Az Egyetem célja és jogállása / V. Az Egyetem tevékenységei 12. § (3) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően az Egyetem Szenátusa javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára és véleményezi a rektori pályázatokat, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét. Az elnök véleményezi a rektorjelöltre vonatkozó személyi javaslatot. VI.4. Elnök 1. A Fenntartó a Törvény. 94. § (2b) bekezdésében meghatározottak szerint az intézményi munkaszervezet vezetésére, valamint jelen Alapító Okiratban, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok ellátására elnöki tisztséget hoz létre. Az elnök jelen Alapító Okiratban, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladatai tekintetében az Egyetem felelős vezetője, és felelősséggel tartozik a Fenntartónak. 2. Az elnök jelen Alapító Okiratban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott körben az Egyetem képviselője. 3. Az elnök felelős a Fenntartó által elfogadott intézményi stratégia megvalósításáért és az Egyetem működtetéséért, ennek keretében vezeti az Egyetem munkaszervezetét. 4. Az elnök ellátja a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatokat, vezeti az ezen feladatokat ellátó szervezeti egységeket, valamint – a jogszabályban, jelen Alapító Okiratban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott kivételekkel – gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyetemen foglalkoztatott munkavállalók felett. 5. Az elnök a Törvény 94. § (2b) bekezdés alapján feladatai teljesítéséhez szükséges mértékben egyetértési jogot gyakorol a rektori hatáskörök tekintetében. 6. Az elnök a VI.4.4. pontban meghatározott körben eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, jelen Alapító Okirat vagy a Szervezeti és Működési Szabályzat nem utal más hatáskörébe. 7. Az elnököt a Fenntartó bízza meg és menti fel, fölötte a munkáltatói jogokat a Fenntartó gyakorolja. VI.5. Az Egyetem gazdasági vezetőjét a Fenntartó bízza meg, és a Fenntartó jogosult a megbízást visszavonni, minden további munkáltatói jogkört a rektor gyakorol. A gazdasági vezető feladatés hatáskörét, működésének feltételeit a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. VI.6. Képviseleti jog 1. Az Egyetemet törvényes képviselőként harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt a jelen Alapító Okirat keretei között a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott megosztásban a rektor és az elnök képviseli. 2. Az Egyetem, illetve az általa létesített vagy fenntartott jogi személyek, beleértve ezek legfőbb szervének és felügyelőbizottságának elnökeit és tagjait, valamint mindezek munkatársai meg kell feleljenek a 2021. évi IX. tv. (a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról) szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak. Az, aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke # 12. § / IV. Az Egyetem célja és jogállása / V. Az Egyetem tevékenységei vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az Egyetem számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet. Akivel szemben összeférhetetlenség vagy annak a kockázata vagy látszata fennáll, köteles azt a döntéshozatalt megelőzően írásban – vagy előre nem látható körülmények esetén jegyzőkönyvbe rögzítetten szóban – haladéktalanul bejelenteni. Testületi döntéshozatal esetén a testület elnöke vagy tagja a bejelentést a testület felé teszi meg, egyéb esetben a bejelentést a munkáltatói jogok gyakorlója felé kell megtenni. A címzett köteles írásban megerősíteni, hogy az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert-e. A határozatot a címzett a döntést követő egy héten belül, legalább egy évig tartó időtartamra elektronikus úton közzéteszi. Amennyiben az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert, az adott testület elnöke vagy a munkáltatói jogkör gyakorló köteles biztosítani, hogy az érintett személy a döntéshozatalban nem vehet részt. VI.7. A Fenntartó – az Nftv. 94. § (2b) pontjában szereplő felhatalmazással – egyedi határozatával jogosult akként rendelkezni, hogy az elnöki tisztséget a rektor töltse be. A Fenntartó erre vonatkozó döntését a rektor munkaszerződésében is rögzíteni szükséges. A Fenntartó erre irányuló döntése esetén az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata az elnöki hatásköröket a rektori hatáskörök részeként szabályozhatja. VII. Az Egyetem felsőoktatási képzési tevékenysége, maximális hallgatói # 12. § / száma rendelkezés joga / 37064/4 VII.1. Az Egyetem az alábbi képzési területeken, tudományterületeken, képzési szinteken folytat képzést: 1. doktori képzés: társadalomtudományok, természettudományok, műszaki tudományok, bölcsészettudomány; 2. mesterképzés: agrár, gazdaságtudományok, informatika, társadalomtudomány, pedagógusképzés, bölcsészettudomány; 3. alapképzés: agrár, gazdaságtudományok, informatika, társadalomtudomány, bölcsészettudomány. VII.2. Felvehető maximális hallgatói létszám: 13982 fő 1. 1093 Budapest, Fővám tér 8. 37058 tulajdon 2. 1093 Budapest, Fővám tér 13. 37059 tulajdon 3. 1085 Budapest, Horánszky utca 6. 36632 tulajdon 4. 1092 Budapest, Kinizsi utca 2–6. 37082/1 tulajdon 5. 1093 Budapest, Lónyay utca 40. 36958 tulajdon 6. 1092 Budapest, Ráday utca 43–45. 36950/0/A/45 tulajdon 7. 1106 Budapest, Bogáncsvirág utca 3. 42544/23 tulajdon 8. 8000 Székesfehérvár, Budai út 43. 8483/6. tulajdon 9. 8000 Székesfehérvár, Budai út 43. 8483/7. tulajdon 10. 1093 Budapest, Czuczor utca 3. 37076 tulajdon 11. 1093 Budapest, Közraktár utca 2/b–8. 37064/1, bérlemény 37064/1/A, 37064/2, 37064/3, 12. Szlovákia 945 01 Komárno, bérlemény Dunájske nábrežie 12. 13. 1118 Budapest, Mányoki út 9. 5063 bérlemény # 12. § / IX. Az Egyetem közhasznúsága / X. Záró rendelkezések IX.1. Az Egyetem vállalkozási tevékenységet csak az alaptevékenységét nem veszélyeztetve végezhet. IX.2. Az Egyetem közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. IX.3. Az Egyetem a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt közhasznú tevékenységére fordítja. IX.4. Közhasznúsági Felügyelőbizottság 1. Az Egyetem működését és gazdálkodását felügyelő, a szenátustól elkülönült szerve a Közhasznúsági Felügyelőbizottság. 2. A Közhasznúsági Felügyelőbizottság három tagból áll, elnökét és tagjait a Fenntartó bízza meg 3 (három) évig terjedő határozott időtartamra. 3. A Közhasznúsági Felügyelőbizottság tevékenysége során az Egyetem vezető tisztségviselőitől jelentést, a szervezet munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyetem könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 4. A Közhasznúsági Felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg. IX.5. Az Egyetem közhasznúságával kapcsolatos egyéb részletszabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. X.1. Jelen Alapító Okiratot a Fenntartó 1/2019. (06.04.) sz. határozatával fogadta el, és a Fenntartó képviselője látta el aláírásával. Jelen Alapító Okirat 2019. július 1. napján lép hatályba. X.2. Jelen Alapító Okiratot a Fenntartó 26/2019. (12. 17.) számú határozatával módosította. A módosítások 2020. február 1. napján lépnek hatályba. X.3. Jelen Alapító Okiratot a Fenntartó 06/2021. (01.27.) számú határozatával módosította. A módosítások 2021. február 1. napján lépnek hatályba. X.4. Jelen Alapító Okiratot a Fenntartó 04/2023. (01.30.) számú határozatával módosította. A módosítások 2023. február 1. napján lépnek hatályba. X.5. Jelen Alapító Okiratot a Fenntartó 36/2023. (06.28.) számú határozatával módosította. A módosítások 2023. július 1. napján lépnek hatályba. X.6. Jelen Alapító Okiratot a Fenntartó 61/2023. (12.15.) számú határozatával módosította. A módosítások 2024. február 1. napján lépnek hatályba. X.7. Jelen Alapító Okiratot a Fenntartó 30/2024. (10.14.) számú határozatával módosította. A módosítások 2024. november 1. napján lépnek hatályba. Kelt: Budapest, 2024. év október hó 15. napján # 12. § / kuratóriumi elnök / TARTALOMJEGYZÉK Budapesti Corvinus Egyetem 1 Alapító Okirat 1 I. Az egyetem rövid története 1 II. Az Egyetem neve, székhelye és telephelyei, intézményi azonosítók 1 III. Az Egyetem fenntartója 2 IV. Az Egyetem célja és jogállása 2 V. Az Egyetem tevékenységei 2 VI. Az Egyetem szervezeti tagolása, fenntartott intézményei 3 VII. Az Egyetem felsőoktatási képzési tevékenysége, maximális hallgatói létszám 5 VIII. Az Egyetem rendelkezésére álló ingatlanvagyon 6 IX. Az Egyetem közhasznúsága 6 X. Záró rendelkezések 6