# 1 / Közzététel: ET–52/2024. (IV. 25.) sz. határozat Budapesti Corvinus Egyetem főépületének tűzvédelmi szabályzata Eredeti, aláírt pdf Készítette: Készítés dátuma: 2024. március 1. 9/2015. (III. 25.) BM rendelet # 7. § / Ez a szabályzat a Budapesti Corvinus Egyetem szellemi tulajdona. / Preambulum 7. § (7) Tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat. A Budapesti Corvinus Egyetem esetében, jogszabály szerint, felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő így a tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult. A szabályzatot jóváhagyta: .............................. A szabályzatot készítette: .............................. Szent István Egyetem YBL Miklós Építéstudományi Kar, A Budapesti Corvinus Egyetem Elnöki Testülete a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló, többször módosított 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) 19. § (1) bekezdésében, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről kiadott 101/2023. (XII. 29.) BM rendeletében, valamint a többször módosított 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (a továbbiakban: OTSZ) foglaltak alapján a Budapesti Corvinus Egyetem Főépületére (1093 Budapest, Fővám tér 8.), annak helyiségeire, szabad tereire az alábbi Tűzvédelmi szabályzatot adja ki. A Tűzvédelmi szabályzatban rögzítésre kerülő, a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) alapvető tűzvédelmi feladatait tartalmazó leírások – ideértve az épületre vonatkozó általános használati szabályokat, valamint a tárolási szabályokat – a munkavállalók, a létesítmény területén dolgozók, hallgatók, vendégként a területen tartózkodók biztonságát szolgálja, ezért a dokumentumban foglaltak megismerése és megtartása mindenki közös ügye. # 1. § / A Tűzvédelmi szabályzat hatálya / A Tűzvédelmi szabályzat célja 1. § (1) Területi hatálya: A Budapesti Corvinus Egyetem Főépületére, annak helyiségeire, szabad tereire, valamint az ezekben zajló minden tárgyi hatály alá tartozó tevékenységre (beleértve a szállítást, és tárolást is.) (2) Személyi hatálya: a) A Budapesti Corvinus Egyetem Főépületében szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban (munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb megbízási jogviszonyban) foglalkoztatott személyekre, hallgatókra, valamint mindazokra a személyekre, akik vendégként tartózkodnak a Budapesti Corvinus Egyetem Főépületében. A belépéssel, tartózkodással a Tűzvédelmi szabályzatban foglalt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek ismeri el. b) A Budapesti Corvinus Egyetem Főépületében szerződéses kapcsolatban lévő, de a területi hatály alá tartozó helyszíneken tevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetek (ezek tagjai, dolgozói), az egyéni vállalkozók, az Egyetem által nem szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak, alvállalkozók, beszállítók, valamint a rendezvényeken résztvevő személyek (továbbiakban: külső Cég) tűzvédelmi feladatait a szerződésben kell rögzíteni. (3) Tárgyi hatálya: A Budapesti Corvinus Egyetem Főépületében minden tűzvédelmet érintő jogviszonyára, intézkedésére, feladatára és kizárólag a Budapesti Corvinus Egyetem olyan belső szabályzataival, házirendjével, utasításaival együttesen értelmezendő, amelyekre a jelen Tűzvédelmi szabályzatban kifejezetten utalást tesz vagy felhatalmazást ad. # 2. § / A Tűzvédelmi szabályzat hatálya / A Tűzvédelmi szabályzat célja 2. § (1) Jelen Tűzvédelmi szabályzat elkészítésének célja, hogy: a) rögzítse az Egyetem tűzvédelmi előírásait, használatának szabályait. az egyes vezetők, és foglalkoztatottak tűzvédelmi feladatait és kötelezettségeit, a felelősségi rendszert, a létesítéssel, a használattal, az üzemeltetéssel, karbantartással összhangban; b) gondoskodjon a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körökkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről; c) gondoskodjon a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében – előzetes egyeztetés alapján – a helyszíni gyakorlatok megtartásáról és abban való közreműködésről; d) gondoskodjon a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeinek biztosításáról, a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségéről; e) gondoskodjon, hogy az Egyetem tűzvédelmének biztosításáról megfelelő szervezettel, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével. (2) A Szabályzat kiadásának minősül az Egyetem minden munkavállalója és hallgatója számára elérhető módon a belső számítógépes hálózaton történő közzététel. (3) A Szabályzat megszegése – a cselekmény vagy mulasztás, illetve ezek következményei súlyától és jellegétől függően – munkajogi, polgári jogi, szabálysértési, tűzvédelmi bírság vagy bűntető jogi eljárást von maga után. (4) Az itt nem szabályozott kérdésekben a mindenkor érvényben lévő jogszabályok, szabványok, szabályzatok előírásai az irányadók. (5) A Szabályzatot naprakészen kell tartani, szükség szerinti átdolgozásáról gondoskodni kell. Ennek felelőse a felsőfokú tűzvédelmi végzettséggel rendelkező szakember vagy tűzvédelmi szolgáltató cég. A TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELADATA, FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSI RENDJE, # 3. § / A tűzvédelmi szervezet feladata / A tűzvédelmi szervezet felépítése 3. § (1) A tűz elleni védekezés elősegítése – a megelőzés –, a Tűzvédelmi szabályzat előírásainak betartása és betartatása, továbbá a tűzvédelmi eszközök és szakfelszerelések meglétének és üzemképességének biztosítása. (2) Gondoskodik arról, hogy az érintett személyek megismerjék a tűzmegelőzéssel kapcsolatos feladataikat és kötelezettségeiket. (3) Az új belépő munkavállalók tűzvédelmi oktatásának, megszervezése, lebonyolítása és dokumentálása. (4) A Tűzriadó terv évenkénti gyakoroltatásának megszervezése. (5) A tűzvédelmi szervezet gondoskodik a rendszeres tűzvédelmi ellenőrzésről és az esetleges szabálytalanságokra, valamint azok megszűntetésére felhívja a figyelmet. (6) Figyelemmel kísérni az üzemeltetői ellenőrzések és az időszakos felülvizsgálatok megfelelő időben történő elvégzését, gondoskodni a feltárt hiányosságok megszüntetéséről. (7) A tűzmegelőzés elsajátítása érdekében gondoskodik a tűzvédelmi szabályzat és a Tűzriadó terv megfelelő módon történő kidolgozásáról, annak naprakészen tartásáról, oktatási tematika kidolgozásáról az érintett létesítmény részére, később ennek oktatásáról, hogy azt mindenki megismerje. (8) Az átalakítások és felújítások során a tűzvédelmi szempontokat érvényesíti. (9) Gondoskodik az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység előzetes egyeztetéséről és engedélyezéséről. # 4. § / A tűzvédelmi szervezet felépítése / A tűzvédelmi szervezet irányítása 4. § (1) A Campus Szolgáltatások szervezeti ábra: # 5. § / A finanszírozása / A kancellár feladata és hatásköre 5. § (1) Az épületben jelentkező tűzvédelmiüzemeltetési, karbantartási feladatokat a Campus Szolgáltatások tűzvédelmi szervezet tagjai végzik el, a hatáskörüket meghaladó tűzvédelmi tárgyú kérdések megoldását a műszaki koordinátor, az üzemeltetési operatív vezető és tűzvédelmi vezető felé jelzik, illetve kérnek intézkedést. (2) Amennyiben a tűzvédelmi vezető hatáskörét meghaladja egy intézkedés, megoldási javaslatot tesz a Campus Szolgáltatások vezető felé, aki központi intézkedést igényel. 6. § (1) Az egyetemi épületek megfelelő tűzvédelmi színvonalának finanszírozásához, fenntartásához és a tűzvédelmi szervezet működéséhez szükséges pénzeszközöket az Egyetem központilag biztosítja. A költségek évente kerülnek betervezésre a gazdasági és költségvetési tervbe. TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT, VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐSÖK ÉS AZOK FELADATA # 7. § / A kancellár feladata és hatásköre / A HR vezető feladata és hatásköre 7. § (1) Az Elnöki Testülettel együttműködve felelős a tűzvédelmi feladatok ellátáshoz szükséges szervezeti és anyagi feltétel rendszer biztosításáért. (2) A Tűzvédelmi szabályzat kiadásával egyidejűleg megbízza a Campus Szolgáltatások vezetőt, hogy a tűzvédelmet érintő ügyekben teljes joggal és felelősséggel intézkedjen, valamint az egyetemi létesítmények tűzvédelmi helyzetéről szükség szerint, de legalább évenként számoljon be. (3) A Campus Szolgáltatások vezetőjével együttműködve létrehozza és fenntartja az Egyetem tűzvédelmi szervezetét a tűzvédelmi feladatok ellátásának és a tűzvédelmi jogszabályok betartásának elősegítésére. (4) Az egyetemi létesítmények éves költségvetésében tervezi a tűzvédelemmel kapcsolatos kiadásokat, biztosítja azok tervszerű felhasználását. # 8. § / A kancellár feladata és hatásköre / A HR vezető feladata és hatásköre 8. § (1) Gondoskodik a munkavállalók előzetes és ismétlő tűzvédelmi oktatásához a szükséges tájékoztatásról és adatszolgáltatásról a tűzvédelmi vezető részére. (2) Biztosítja, hogy a tűzvédelmi szakmai képesítéshez, szakvizsgához kötött egyetemi munkakörökben csak megfelelő képesítéssel rendelkező dolgozók kerüljenek alkalmazásra. A gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető feladata és hatásköre # 9. § / A HR vezető feladata és hatásköre / A Kommunikációs vezető feladat- és hatásköre 9. § (1) Figyelemmel kíséri a megjelenő jogszabályok tűzvédelmi összefüggéseit, és erről szükség szerint tájékoztatja a tűzvédelmi vezetőt. (2) Tiltott helyen történő dohányzás és egyéb tűzvédelmet érintő szabálysértés esetén a szabálysértést elkövető dolgozóval szemben a munkavállalói felelősség megállapítására, a felelősségre vonási eljárást lefolytatja. (3) Képviseli a Budapesti Corvinus Egyetemet a tűzvédelmi-jogi ügyekben a tűzvédelmi vezető, tűzvédelmi szolgáltatói cég bevonásával. (4) Figyelemmel kíséri az Egyetemi szabályzatokat, rendelkezéseket és szerződéseket, hogy azok az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatával összhangban legyenek. (5) Tűzesetet követően a Budapesti Corvinus Egyetem mindenkor hatályos vagyonés felelősségbiztosítási szerződése alapján kezdeményezi a kárbejelentési eljárást a Biztosítónál és lefolytatja azt a Campus Szolgáltatások bevonásával. # 10. § / A Kommunikációs vezető feladat- és hatásköre / A munkahelyi vezetők feladat- és hatásköre 10. § (1) Minden tervezett Egyetemen belüli és Egyetemen kívüli rendezvény-tervéről értesíti a Campus Szolgáltatás vezetőt és kikéri a szakmai véleményét. (2) Gondoskodik arról, hogy a rendezvények a szakmai vélemények figyelembevételével kerüljenek megrendezésre. (3) Elősegíti a rendezvény előkészítése, lebonyolítása során a szakmai véleményekben, Tűzvédelmi szabályzatban foglaltak érvényre jutását. # 11. § / A Kommunikációs vezető feladat- és hatásköre / A munkahelyi vezetők feladat- és hatásköre 11. § (1) A Szabályzat alkalmazása szempontjából „vezető”-nek minősül a) minden olyan munkaválalló, , akit a Szervezeti és Működési Rend vezető kategóriába sorol; b) minden olyan dolgozó, aki valamely munkaterületen önálló, meghatározott feladatkört lát el, vagy feladatkörében másokat is irányít. (2) A „vezetők” felelősek az irányításuk alatt álló terület, valamint a beosztottjaik vonatkozásában a tűzvédelmi rendelkezések folyamatos megtartásáért. (3) A tűzvédelmi ügyekben illetékes vezetőt távollétében a helyettese, vagy az írásban erre felhatalmazott személy köteles helyettesíteni. (4) Felelős az irányítása alá tartozó területek tűzvédelméért a Szabályzatban és más jogszabályokban vagy külön előírásokban meghatározottak megtartásáért és a szükséges ellenőrzésekért. (5) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles külön felhívás vagy intézkedés nélkül is mindenkivel betartatni, és ezeket megfelelően ellenőrizni, a tudomására jutott szabálytalanságok megszüntetéséről hatékonyan intézkedni. (6) Figyelemmel kíséri, hogy a foglalkoztatottak még a munkába állításuk előtt munkakörüknek megfelelő tűzvédelmi oktatásban részesüljenek. Ezt követően pedig szükség szerint ismétlődő tűzvédelmi oktatáson a számítógépes rendszeren keresztül vegyenek részt. (7) A „vezető” felelős azért, hogy a használat általános és eseti tűzvédelmi előírásait betartsák, a rendszeres és alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak az előírások szigorú betartásával végezzenek. (8) A „vezető” gondoskodik arról, hogy az illetékességi területéhez tartozó munkaterületen lomokat, szemetet, hulladékokat ne tároljanak, a rendet és a tisztaságot, a tárolás szabályait fenntartsák. (9) A vezető a munkahelyen a szükséges tűzvédelmi eszközök és felszerelések használható állapotban és mindenkor megközelíthetően legyenek kihelyezve, helyükről ne távolítsák el és használatuk csak a rendeltetésüknek megfelelően történhessen. (10) Figyelemmel kíséri, hogy a foglalkoztatottak a dohányzásra való tiltást betartsák. (11) A vezető objektív felelősséggel tartozik beosztottjai munkavégzéséért, az anyagtárolás, raktározás, szállítás, vontatás, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység vonatkozásában, az Egyetem tűzvédelmi használati szabályainak betartásáért – beleértve a dohányzási tilalom megtartását is – és a tevékenység folyamatos ellenőrzéséért. (12) A tudomására jutott rendellenességeket azonnal kivizsgálja, közvetlen veszély esetén a munkát leállítja, és az elhárításban illetékes vezetőnek jelezni, vagy a szabálytalanság megszűntetésére intézkedni köteles. (13) Az éghető folyadékok, az egymást nem tűrő anyagok, a robbanásveszélyes anyagok szállításánál, kezelésénél és használatánál minden előírás maradéktalanul betartásra kerüljön, mindezt köteles fokozottan figyelemmel kísérni. (14) A vezető köteles rendszeresen ellenőrizni: # 11. § / A munkahelyi vezetők feladat- és hatásköre / A foglalkoztatottak feladatai és hatásköre a) az általa vezetett egység munkaterületén az épület, a felszerelés, a munkaeszköz és az alkalmazott munkamódszerek a tűzvédelmi követelményeknek való megfelelést, hogy a dolgozók munkájukkal összefüggő tűzvédelmi ismereteket elsajátítsák, és megfelelő mélységben ismerjék, b) az irányítása alá tartozó munkahelyen rend, tisztaság és fegyelem legyen, c) az irányítása alá tartozó munkahelyeken: – amennyiben vannak – a biztonsági berendezések megközelíthetőségét, működőképességét, hogy a dolgozók ezek használatával, kezelésével, valamint tűz esetén a feladataikkal tisztában legyenek, – a közműelzárók, a közlekedési és menekülési utak szabadon tartását. (15) A vezető a területét érintő tűzvédelmi eljárásokon részt kell vennie, illetve akadályoztatása esetén gondoskodnia kell a megfelelő helyettesítésről. # 12. § / A munkahelyi vezetők feladat- és hatásköre / A foglalkoztatottak feladatai és hatásköre 12. § (1) A Szabályzat alkalmazása szempontjából „foglalkoztatott”-nak minősül minden olyan személy, aki az Egyetem alkalmazásában, vagy bármilyen jogcímen szervezett munkavégzés keretében, polgári jogi szerződéssel, vagy egyéb jogviszonyban tevékenységet folytat. (2) Külső cég dolgozóira vonatkozóan a tűzvédelmi szabályok kidolgozása a külső cég feladata, de a jogszabályi előírásokon túlmenően, vagy annak hiányában az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatát kell figyelembe venni. (3) Feladatuk, hogy a tűzvédelmi oktatásokon a számítógépes rendszeren keresztül részt vegyenek, a bemutatottakat és a hallottakat elsajátítsák, hogy képesek legyenek azokat a napi tevékenységük során megfelelően alkalmazzák. (4) Feladatuk, hogy megismerjék a tűzvédelmi felszerelések helyét és működését, a tűzjelzés szabályait, az épület elhagyásának lehetőségeit, a keletkezett tűz esetén követendő magatartási és intézkedési – tűzjelzés, riasztás, mentés, oltás ... stb. – követelményeket, a biztonsági berendezések kezelését. (5) Ha tüzet észlel, vagy tűzveszélyről tudomást szerez a Szabályzattól különálló dokumentumban található „Tűzriadó terv” előírásai szerint kell eljárnia. A tűzoltóság kiérkezése után a tűzoltás-vezető utasításait köteles végrehajtani. (6) A munkafolyamatok és egyéb tevékenységek végzése során a használat általános és eseti tűzvédelmi előírásait, illetve a más vonatkozó tűzvédelmi szabályokat külön felhívás vagy intézkedés nélkül is kötelesek betartani. (7) Különös gondossággal kell eljárniuk az anyagok tárolásánál, a villamos berendezések és az esetleges hőtermelő-készülékek használatánál, a tűzveszélyes cselekmények végzésénél. (8) Hibás berendezéseket – pl. villamos-berendezéseket, elektromos hosszabbítókat, elosztókat stb. – és felszereléseket nem használhatnak, javításukat csak erre illetékes szakemberek végezhetik. (9) Nyílt lánggal járó tűzveszélyes tevékenységet csak az erre kapott külön írásos feltételekben foglaltak szigorú betartásával végezhetnek. Ez alól nincs kivétel. Mosáshoz, takarításhoz, tisztításhoz éghető folyadékot használni tilos! # 13. § / A Campus Szolgáltatások vezető feladata és hatásköre / Az üzemeltetési és beruházási vezető feladata és hatásköre 13. § (1) A Campus Szolgáltatások vezető a belső szabályozók szerint biztosítja a tűzvédelmi feladatok ellátását. A Campus Szolgáltatások vezető a kancellárnak tartozik felelősséggel. (2) Biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, a jogszabályokban, szabványokban előírtak megfelelő végrehajtását. (3) Felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkavégzéséért, a tűzvédelmi előírások betartásáért. (4) Felelős az Egyetemre, mint bérlőre vonatkozó tűzvédelmi használati előírások betartásához szükséges feltételek megteremtéséért, az előírások folyamatos betartásának biztosításáért, ellenőrizteti a tűzvédelmi előírások betartását. (5) Biztosítja, hogy az Egyetem helyiségeinek rendezvény céljára történő igénybevétele, vagy bérbeadása esetén a konkrét helyiség, helyiségcsoport, épület, vagy berendezés a rendező szerv felelős képviselőjének átadásra kerüljön. (6) Véleményezi az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatának tervezetét, szükség szerinti módosítását és korszerűsítését. Jóváhagyás után végrehajtását folyamatosan ellenőrizteti. (7) Szükség esetén rendkívüli tűzvédelmi szemlét, rendelhet el, célellenőrzést tarthat. (8) A tűzvédelmi vezetőt szükség szerint beszámoltatja a tűzvédelmi helyzetről, a végzett tevékenységéről, az Egyetem tűzvédelmi helyzetéről. # 14. § / Az üzemeltetési és beruházási vezető feladata és hatásköre / A vagyonvédelmi vezető feladata és hatásköre 14. § (1) Az egyetemi épület üzemeltetése, valamint az épületekben zajló beruházási projektek során biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, a jogszabályokban, szabványokban előírtak megfelelő végrehajtását. (2) Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján az üzemeltetői ellenőrzések és időszakos felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyvek elkészültét és meglétét folyamatosan ellenőrizeti. (3) Hiányzó felülvizsgálat, karbantartás, javítás esetén felelősségre vonást kezdeményez a külsős szakcégekkel szemben és felszólítja a hiányzó ellenőrzési, felülvizsgálati, karbantartási feladatok elvégzésére és a dokumentációk elkészítésére. (4) Új technológia, berendezés, gép esetén értesíti a tűzvédelmi vezetőt, tűzvédelmi szolgáltatót, hogy azokat tűzvédelmi szempontból felülvizsgálhassa. (5) Megbízza a tűzvédelmi vezetőt a tűzvédelmi ellenőrzések, kiürítési gyakorlatok végrehajtására. (6) Biztosítja az épület átalakítása során a tűzvédelmi előírások betartását, a beruházások előkészítése és megvalósítása során elősegíti a tűzvédelmi előírások érvényre jutását. A beruházások során a tűzvédelmi vezetővel egyezteti a tűzvédelmi előírásokat. # 15. § / A vagyonvédelmi vezető feladata és hatásköre / Az üzemeltetési operatív vezető feladata és hatásköre 15. § (1) Ellenőrzi, hogy a közvetlen felügyelete alatt álló őrszolgálat a jelen tűzvédelmi szabályzatban, Tűzriadó tervben meghatározott feladataikat megismerjék és a tűzjelző központ kezelését elsajátítsák. (2) Ellenőrzi, hogy az épület valamennyi helyiségéhez és a bérleményekhez központi helyen folyamatosan álljon rendelkezésre tartalék kulcs és a bejutás mindig biztosított legyen. (3) Biztosítja, hogy az őrszolgálatot ellátó személyek részt vegyenek az évenkénti kiürítési gyakorlaton. (4) Tűzeset bekövetkezése után utasítja az őrszolgálatot a terület lehatárolására és a megváltoztatásának tilalmára. (5) Biztosítja a beépített tűzjelző berendezés tervszerű üzemszünetének, meghibásodásának esetén a biztonsági feltételeket a helyi kockázatnak megfelelően és gondoskodik a csökkenő védelmi szint ellensúlyozásáról az üzemeltetési operatív vezetővel és a tűzvédelmi vezetővel egyeztetve. # 16. § / A vagyonvédelmi vezető feladata és hatásköre / Az üzemeltetési operatív vezető feladata és hatásköre 16. § (1) Az egyetemi épület üzemeltetése során biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, a jogszabályokban, szabványokban előírtak megfelelő végrehajtását. (2) Folyamatos kapcsolatot tart a külső szakcéggel és elősegíti a tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési ellenőrzésein és időszakos felülvizsgálatain feltárt hiányosságok megszűntetését. (3) Figyelemmel kíséri a tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrzésének és időszakos felülvizsgálatainak, karbantartásának esedékességét és dokumentálását. Hiányosság esetén felszólítja a külső szakcéget a pótlása. (4) Figyelemmel kíséri a tűzvédelmi műszaki megoldások felülvizsgálatokon feltárt hibáinak javítását és azok dokumentálását. Hiányosság esetén felszólítja a külső üzemeltető szakcéget a pótlása. (5) Az üzemeltetést érintő alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység esetén, mint a munkát elrendelő aláírásával ellenjegyzi a tűzgyújtási engedélyt és ellenőrzi a szükséges szakképesítés és tűzvédelmi szakvizsga meglétét. Hiányzó dokumentum esetén nem engedélyezi a munkavégzést és felszólítja a munkát végzőt a hiányzó dokumentumok pótlására. (6) Gondoskodik a kiürítési gyakorlatokon, belső tűzvédelmi ellenőrzéseken és a hatósági szemléken feltárt tűzvédelmi szabálytalanságok megszűntetéséről a külső üzemeltető szakcég útján. (7) Elősegíti a tűzvédelmi hatóság ellenőrzéseit, a tűzoltóság helyismereti gyakorlatait. (8) Elősegíti a tűzesetek kivizsgálását, biztosítja a helyszínt és utasításba adja annak megváltoztatásának tilalmát a tűzoltó parancsnok engedélyéig. (9) Folyamatosan kapcsolatot tart a tűzvédelmi vezetővel. (10) Érzékelő és zóna kikapcsolását csak az üzemeltetési operatív vezető engedélyezheti, aki a kiiktatás szükségességét jelzi az időszakos felülvizsgálatot végző külső üzemeltető szakcég és a távfelügyelet részére, és egyezteti a zónakiiktatás és visszaállítás körülményeit, valamint a csökkenő védelmi szint miatt életbe lépteti az ellensúlyozó intézkedéseket. (11) Az épület biztonságát érintő minden lényeges tűzvédelmet érintő kérdésről tájékoztatást ad az üzemeltetési és beruházási vezetőnek és a tűzvédelmi vezetőnek. (12) Engedélyezi az egyedi tüzelőés fűtőberendezések használatát. # 17. § / Az üzemeltetési operatív vezető feladata és hatásköre / Műszaki koordinátor feladata és hatásköre 17. § (1) Folyamatosan figyelemmel kíséri a vonatkozó OTSZ alapján a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzéseinek és időszakos felülvizsgálatainak esedékességét. (2) Szervezi és felügyeli a karbantartók és a villanyszerelők munkáját, az üzemeltetői ellenőrzések elvégzését és megfelelő dokumentálását, az üzemeltetői ellenőrzések dokumentációjának lefűzését a tűzvédelmi üzemeltetési naplóba. (3) Figyelemmel kíséri az időszakos felülvizsgálatok dokumentálását, a felülvizsgálatokban feltárt hibákat és azok javítását. Gondoskodik a hibajavítások megfelelő dokumentálásáról, a tűzvédelmi üzemeltetési naplóba történő lefűzéséről és a helyszínen tartásáról. (4) Gondoskodik a tűzvédelmi dokumentációk naprakészen tartásáról a vonatkozó OTSZ előírásai alapján. (5) Tudomására jutott, az üzemeltetői ellenőrzés és/vagy az időszakos felülvizsgálaton feltárt tűzvédelmi hibákról tájékoztatja az Üzemeltetési operatív vezetőt és hatáskörében gondoskodik a hiba elhárításáról. (6) A tűzjelző rendszer tervezett vagy nem tervezett üzemszünetéről azonnal tájékoztatja az Üzemeltetési operatív vezetőt, a Vagyonvédelmi vezetőt és a tűzvédelmi vezetőt a kikapcsolás előtt 5 munkanappal, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul. (7) Tűz esetén saját hatáskörében gondoskodik az eset kivizsgálásáról és a vonatkozó rendkívüli felülvizsgálatok elvégeztetéséről a Tűzriadó terv 5. pontjában szerepeltek alapján. (8) Kiürítési gyakorlatok alkalmával biztosítja a megfelelő személy jelenlétét a tűzjelző rendszer által lekapcsolt vezérlések visszaállításához (9) Kiállítja az üzemeltetői ellenőrzések elvégzésére feljogosító meghatalmazást jelen szabályzat 8. melléklete alapján és a gondoskodik a meghatalmazások lefűzéséről a portán kihelyezett tűzvédelmi üzemeltetési naplóba. # 18. § / Műszaki koordinátor feladata és hatásköre / A tűzvédelmi vezető feladata és hatásköre 18. § (1) Köteles az ellenőrzéseken, szemléken megállapított, vagy más módon a tudomására jutott hiányosságokat jegyzőkönyvben a Campus Szolgáltatások vezetőjének, az üzemeltetés és beruházási vezetőnek, az üzemeltetési operatív vezetőnek és a vagyonvédelmi vezetőnek jelenteni és a megoldás módjára – igény esetén – javaslatot tenni. (2) Feladata tűzvédelmi szemléket végezni, a tűzvédelmi használati szabályok betartását, valamint a tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési és karbantartási dokumentumainak meglétét ellenőrizni. (3) Figyelemmel kíséri az épület területén található tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzésének, időszakos felülvizsgálatának esedékességégét. Amennyiben az üzemeltetési naplóban hiányt tapasztal azt írásban jelzi az üzemeltető felé. (4) A tűzjelző rendszer tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét, a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelzi az elsőfokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen. (5) A csökkenő védelmi szint ellensúlyozására felállított tűzőröket oktatja. (6) Részt vesz a Katasztrófavédelmi Kirendeltség által tartott hatósági ellenőrzésen és támogatja Egyetemet eltárt hibák, tűzvédelmi szabálytalanságok esetén gondoskodik azok megszűntetéséről az Üzemeltetési operatív vezetővel együttműködve. (7) Gondoskodik a Tűzvédelmi szabályzat naprakész állapotban tartásáról. (8) Megszervezi és végrehajtja a Tűzriadó terv gyakoroltatását és jegyzőkönyvezi azt. (9) Gondoskodik a munkavállalói és a hallgatói tűzvédelmi oktatási anyag folyamatos aktualizálásáról és naprakészen tartásáról. (10) Hatósági ellenőrzéseken biztosítja a megfelelő személy jelenlétét az üzemeltetési feladatok képviseletére. (11) Feladatkörét érintő tűzvédelmi szabálytalanságokat illetőleg gondoskodik a feltárt hibák javításáról és megfelelő dokumentálásáról, hatósági egyeztetéséről. # 19. § / A tűzvédelmi vezető feladata és hatásköre / A karbantartók feladata és hatásköre 19. § (1) Feladatuk a Főépületben az alábbi tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetése, ellenőrzése és működőképességének fenntartása: – tűzoltó készülékek – fali tűzcsapok – tűzgátló ajtók – vészkijárati ajtók – hőés füstelvezetés – diesel aggregátor (2) Gondoskodnak a fentiekben említett tűzvédelmi műszaki megoldások tekintetében a tűzvédelmi üzemeltetői ellenőrzések elvégzéséről jelen Tűzvédelmi szabályzat 5. melléklete alapján. (3) Gondoskodnak az általuk elvégzett üzemeltetői ellenőrzések dokumentálásáról és a megfelelő dokumentációk (tűzvédelmi üzemeltetési naplók) vezetéséről és a portára kihelyezett tűzvédelmi üzemeltetési naplóba való lefűzéséről. (4) Évente részt vesznek a feladatuk ellátásához szükséges üzemetetői ellenőrzésekre vonatkozó tűzvédelmi oktatáson. Az üzemeltetői ellenőrzéseket csak megfelelő ismeretek birtokában végezhetők. (5) A tűzvédelmi eszközökben és berendezésekben, valamint az épületben tűzvédelmet érintő átalakítás és módosítás csak az üzemeltetési operatív vezető és a tűzvédelmi vezető előzetes engedélyével a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően történhet. (6) Az épületet érintő munkálatok (pl. poros munkálatok, hegesztés, flexelés) során gondoskodik a téves tűzjelzések megelőzéséről és a munkaterületen az érintett érzékelők lefedéséről. (7) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztés, flexelés) csak tűzgyújtási engedély birtokában, valamint a vonatkozó jogszabály szerinti szakmai végzettség és tűzvédelmi szakvizsga birtokában végez. (8) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséről tájékoztatja a munka megkezdése előtt az üzemeltetési operatív vezetőt, a műszaki koordinátort, valamint a tűzvédelmi vezetőt. (9) Gondoskodik a tűzvédelmi dokumentációk minimum 5 évig történő megőrzéséről. # 20. § / A villanyszerelők feladata és hatásköre / Az őrszolgálat feladata és hatásköre 20. § (1) Feladatuk a Főépületben az alábbi tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetése, ellenőrzése és működőképességének fenntartása: – biztonsági világítás (2) Gondoskodnak a fentiekben említett tűzvédelmi műszaki megoldások tekintetében a tűzvédelmi üzemeltetői ellenőrzések elvégzéséről jelen Tűzvédelmi szabályzat 5. melléklete alapján. (3) Gondoskodnak az általuk elvégzett üzemeltetői ellenőrzések dokumentálásáról és a megfelelő dokumentációk (tűzvédelmi üzemeltetési naplók) vezetéséről és a portára kihelyezett tűzvédelmi üzemeltetési naplóba való lefűzéséről. (4) Feladatuk ellátásához megfelelő ismerettel rendelkeznek a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzések elvégzéséhez. Évente kötelesek részt venni feladatuk ellátásához szükséges tűzvédelmi üzemeltetési oktatáson. (5) Az épületet érintő munkálatok (pl. poros munkálatok, hegesztés, flexelés) során gondoskodik a téves tűzjelzések megelőzéséről és a munkaterületen az érintett érzékelők lefedéséről. (6) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztés, flexelés) csak tűzgyújtási engedély birtokában, valamint a vonatkozó jogszabály szerinti szakmai végzettség és tűzvédelmi szakvizsga birtokában végez. (7) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséről tájékoztatja a munka megkezdése előtt, az üzemeltetési operatív vezetőt, a műszaki koordinátort, valamint a tűzvédelmi vezetőt. # 21. § / A villanyszerelők feladata és hatásköre / Az őrszolgálat feladata és hatásköre 21. § (1) Az őrszolgálat köteles a tűzoltóságot azonnal értesíteni a 105 vagy a 112-es telefonszámon, ha az épület területéről bárhonnan tüzet jeleznek. (2) Az automatikus tűzjelző megszólalása esetén az alábbi eljárási rendet kövesse: – Állapítsa meg a jelzés fajtáját (pl. tűzjelzés vagy hibajelzés). – Olvassa le a tűzjelző központról, hogy honnan érkezett a tűzjelzés, majd menjen a helyszínre és végezzen jelzés felderítést, valós tűz történt-e. – Egyeztessen a távfelügyelettel, hogy valós tűzjelzés történt. – Hívja fel a tűzoltóságot és jelezze, hogy a mi történt. (3) A tűzoltóság felé a tűzjelzésnek tartalmaznia kell: – a tűzeset pontos helyét és címét, – mi ég, – milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, – a tűz terjedelmét, – emberélet van-e veszélyben, tartózkodnak-e az épületben, – a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát. (4) Saját és mások testi épségét nem veszélyeztetve megkísérli a tűz oltását. (5) Tűz esetén a vagyonőr kinyitja az összes szabadba vezető vészkijárati ajtót. (6) A portás gondoskodik az épület kiürítése esetén a főbejárati fotocellás ajtó, valamint a főbejárati ajtó, a Déli kapu és az Északi kapu teljes szélességében való nyitásáról. (7) Köteles a kiürítés során a kiürítés irányítójával együttműködni és az utasítása szerint eljárni. (8) Feladata tűzoltás után – az esettől függően – a terület lehatárolása, gondoskodik róla, hogy a terület nem kerül megváltoztatásra. (9) Takarítást megkezdeni csak a tűzoltásvezető engedélyével lehet. (10) A tűzoltóság kiérkezte esetén a tűzoltás vezetőjének segítségére van, a tűz, valamint a tűzcsapok, illetve a vízforrások helyét megmutatja. (11) A kulcsokat csak illetékes személyeknek szabad kiadni, rendkívüli esetben a kiadás és a visszavétel időpontját rögzíteni kell. (12) A Tűzriadó terv egy példányát lezárt borítékban a portán kell tartani, tűz esetén az abban foglalt előirányzatok figyelembevételével kell intézkedni. A tervet minden portán dolgozónak kötelessége megfelelően ismerni. (13) Az őrszolgálaton csak olyan személy teljesíthet szolgálatot, aki rendelkezik a tűzjelző rendszerre vonatkozó kezelési ismeretekkel. (14) Az őrszolgálat munkavállalónak tűzvédelmi oktatásáról, valamint a tűzjelző rendszerre vonatkozó oktatásáról az őrszolgálatot biztosító szakcég gondoskodik. (15) Köteles az évenkénti tűzriadó gyakorlaton részt venni. (16) Köteles az zárással kapcsolatos feladatok között, az épületet tűzvédelmi szempontból átvizsgálni, a világításokat lekapcsolni és minden olyan körülményt megszűntetni, ami tüzet okozhat. (17) Amennyiben szükséges – a tűzjelző rendszer részleges vagy teljes üzemszünete esetén –, köteles tűzőri feladatokat ellátni. # 22. § / Diszpécser feladata és hatásköre / Beruházási szakértő feladat- és hatásköre 22. § (1) Gondoskodik a tűzjelző rendszer napi és negyedéves üzemeltetői ellenőrzéséről, valamint az ellenőrzés dokumentálásáról a tűzjelző rendszer üzemeltetésiés karbantartási naplójába. (2) Feladata az események (pl. téves tűzjelzés, hibajelzés) adatainak vezetése a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplóba. (3) Gondoskodik a téves jelzések kivizsgálásáról és annak dokumentálásáról a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplójába – amennyiben a téves jelzés oka ismert (pl. főzés, poros munkavégzés, dohányzás). (4) Amennyiben nem ismert a téves jelzés oka, illetve hibajelzés történt – gondoskodik az információ átadásáról a külső üzemeltető cég részére és értesíti a külső karbantartó szakcéget a tűzjelző rendszer rendkívüli felülvizsgálatának elvégzésére. (5) Gondoskodik a betelt napló cserjéről a külső üzemeltető cég felé történő jelzés által. # 23. § / Beruházási szakértő feladat- és hatásköre / Tűzvédelmi szolgáltató feladat- és hatásköre 23. § (1) Figyelemmel kíséri az átalakítást, beruházást végző külső szakcég munkáját. (2) A munkaterületet átadását átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíti. (3) Figyelemmel kíséri, hogy alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak az előírások szigorú betartásával végezzenek. (4) A beruházást érintő alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (pl. hegesztés, flexelés) esetén, – mint a munkát elrendelő – aláírásával ellenjegyzi a tűzgyújtási engedélyt és ellenőrzi a szükséges szakképesítés (hegesztés) és tűzvédelmi szakvizsga meglétét. (5) Hiányzó dokumentum esetén nem engedélyezi a munkavégzést és felszólítja a munkát végzőt a hiányzó dokumentumok pótlására. (6) Figyelemmel kíséri a poros munkavégzések kapcsán a tűzjelző rendszer érzékelőinek letakarását a téves tűzjelzések megelőzésére. # 24. § / Beruházási szakértő feladat- és hatásköre / Tűzvédelmi szolgáltató feladat- és hatásköre 24. § (1) Köteles a megbízási szerződésben rögzített tűzvédelmi feladatait ellátni. (2) Közreműködik a tűzvédelmi oktatási anyagok felülvizsgálatában, az Egyetem működése során felmerülő tűzvédelmi kérdések szakmai véleményezésében. (3) Közreműködik az Egyetem tűzvédelmi szabályzatainak elkészítésében. A BÉRLŐK ÉS ALKALMAZOTTAIK FELADATA ÉS KÖTELESSÉGE # 25. § / Beruházási szakértő feladat- és hatásköre / Tűzvédelmi szolgáltató feladat- és hatásköre 25. § (1) A bérlőknek és alkalmazottiaknak a mindenkor hatályos tűzés munkavédelmi jogszabályok által támasztott követelményeket be kell tartaniuk. (2) Amennyiben a bérlő bérli a legnagyobb befogadó képességű helyiséget, úgy a bérlő felelős a helyiség megfelelő használatáért. (3) A bérlő biztosítja, hogy a helyiség tűzvédelmi szempontból meghatározott befogadó képességét tevékenysége során nem lépi túl. (4) A tűzvédelmi törvény értelmében 50 fő munkavállaló feletti létszám esetén a bérbe vevő cégnek, alvállalkozónak saját tűzvédelmi szabályzattal kell rendelkeznie, mely nem lehet szabályrendszereiben ellentétes jelen tűzvédelmi szabályzattal. (5) A bérlőknek (és alkalmazottainak) az Egyetem Főépületére vonatkozó Tűzvédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi tervet meg kell ismerni, tűz esetén a benne foglaltakat betartani és végrehajtani. (6) A tűzvédelmi oktatásokról minden bérbe vevő cégnek, alvállalkozónak saját maga kell gondoskodnia a munkavállalóinak. (7) Dohányozni szigorúan tilos zárt munkahelyeken, csak is a kijelölt szabadtereken lehetséges. (8) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak tűzgyújtási engedély birtokában szabad végezni. A tevékenységet a tevékenység végzése előtt minimum 5 munkanappal be kell jelenteni a műszaki koordinátor, az üzemeltetési operatív vezető és a tűzvédelmi vezető felé. (9) A bérelt terület átalakítását, módosítását, csak az egyetemi vezetőség tudtával és írásos beleegyezésével végezheti a vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak megfelelően és a tevékenységhez kötődő hatósági engedélyezési eljárások lefolytatását követően. (10) A bérelt területen zenés-táncos rendezvényt csak a vonatkozó tűzvédelmi előírások és a vonatkozó rendezvénytartási rendeletek betartása mellett (pl. hatósági bejelentés, biztonsági terv készítés), valamint az Egyetem engedélyével lehet végezni. (11) A téves tűzjelzéseket meg kell előzni a tevékenysége során. (12) Tűzeset során a kiürítés irányítója utasításai szerint szükséges eljárnia. (13) Jelen szabályzatot és Tűzriadó tervet a bérlő minden munkavállalójának meg kell ismernie és aláírásával igazolnia kell a 11. melléklet alapján. (14) Feladata zárás után a villamos berendezések kikapcsolása és a munkaterület ellenőrzése, hogy nem maradt-e fenn olyan körülmény, ami tüzet okozhat. # 26. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG 26. § (1) Az Egyetem épületeit, valamint helyiségeit a használatbavételi (üzemeltetési) engedélyében meghatározott rendeltetésnek megfelelően szabad használni. (2) Az épületen belül és kívül folyó minden átalakítási, felújítási és beruházási munkáknál az érvényben lévő tűzvédelmi jogszabályokat, valamint az építési munkákkal kapcsolatos 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait (az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építész-műszaki dokumentációk tartalmáról) be kell tartani. A jogszabályi előírásokon túl, a vonatkozó műszaki követelményekben szereplő követelményeket, valamint a hatósági határozatokat is be kell tartani, amelyeket a tervezésnél, kivitelezésnél, műszaki átadás-átvételnél és üzembe helyezésnél érvényre kell juttatni. (3) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció. A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti, ezért ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt (építmények tűzvédelme 1, építész-, elektromos-, gépész tűzvédelmi szakértő 2) bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe. HELYISÉGEK TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYAI, # 27. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG 27. § (1) A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok: a) az építmény, építményrész létesítésekor hatályos előírások által elvárt biztonsági szintet a használat és az átalakítások, változtatások során fenn kell tartani, b) a használati tűzvédelmi előírások betartása, c) tevékenységgel tüzet, robbanást, robbanásveszélyt ne okozzanak, d) folyamatosan biztosítsák a tűz észlelésének, jelzésének, oltásának, a kiürítésnek, a tűzvédelmi berendezések, eszközök, felszerelések, tűzoltótechnikai eszközök működésének, hozzáférhetőségének, észlelhetőségének jogszabály vagy hatóság által előírt feltételeit, e) a tűzvédelmi célú dokumentumok naprakész állapotban, hozzáférhető helyen való tárolása, f) a tűzvédelmi célú jelölések észlelhetőségének, egyértelműségének fenntartása, g) a robbanás elleni védelem, az alkalmazott berendezések robbanásbiztos kialakításának és működőképességének a robbanásveszélyes technológia teljes élettartama során való fenntartása. h) Az építményt, építményrészt, a szabadteret csak a rendeltetésére vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. i) A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, forgalmazást, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban, rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni. j) A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható. k) Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető, kivéve, ha a tárolt anyag mennyisége, minősége, elhelyezése nem növeli a tűz átterjedésének veszélyét. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. l) A helyiségből, a szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, a készülékről a tevékenység során keletkezett fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani. m) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem tűzveszélyes anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. n) Robbanásveszélyes térben csak olyan készülék, eszköz, berendezés, erőés munkagép helyezhető el és használható, amely az alkalmazási helyén a megállapított robbanásveszélyes zóna minőségének, valamint hőmérsékleti osztályának vagy mértékadó legmagasabb hőmérsékletének megfelel, és amit a robbanásvédelem szabályai szerint gyártottak, felülvizsgáltak, karbantartottak, javítottak. o) Ahol jogszabály önműködő csukószerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót # 27. § / BEFOGADÓKÉPESSÉG / Iroda csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, vagy a fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes állapotban fordul elő, akkor a nyitvatartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, vagy biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon. p) A közmű nyitóés zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni. q) A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó műszaki követelmény szerinti jelzőtáblával kell jelölni. # 28. § / BEFOGADÓKÉPESSÉG / Iroda 28. § (1) A napi munka során keletkezett papírhulladékokat papírkosárba kell elhelyezni. A munkanap befejezésekor az összegyűlt hulladékot az erre a célra kijelölt hulladéktárolóba kell elvinni. (2) A helyiségekben csak az irodai munkához szükséges anyagokat (iratokat, irodagépeket, iroda felszereléseket) szabad tartani. Az elintézett ügyiratokat munkaidő végén lehetőleg irattartó szekrényben kell elhelyezni. (3) Elektromos berendezés úgy üzemeltethető, hogy a környezetre nézve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A munka befejezése után az elektromos berendezések áramtalanításáról gondoskodni kell. (4) Fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (5) A fővonalú telefonkészülékek közelében, jól látható helyen el kell helyezni a tűzoltóság hívószámát (112). (6) A számítógépek, irodagépek közelében csak a munkavégzéshez szükséges minimális mennyiségű, éghető anyag tárolható. (7) A közlekedési utakat állandóan szabadon kell tartani. (8) A számítógépek, irodagépek közelében az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas kézi tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. (9) A tűzoltó készüléket jól látható és könnyen hozzáférhető helyen, lehetőleg kijárat, illetőleg a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni. (10) Állandóan használható, üzemképes állapotáról gondoskodni kell, helyéről eltávolítani vagy rendeltetésétől eltérő célra használni nem szabad. (11) Az irodahelyiségből a munka befejezése után utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak. (12) Csak az ott folytatott adminisztrációs tevékenységhez szükséges anyagok, eszközök használhatók és tárolhatók. # 29. § / Étkező/Konyha / Közlekedő, előtér 29. § (1) A konyhát csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad használni. (2) A helyiségben csak a tevékenység végzéséhez szükséges árut szabad tárolni. (3) Tüzelőés fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (4) A hűtő berendezés, a mikrohullámú sütő, valamint a kávéfőző és egyéb háztartási berendezés kezelési és karbantartási utasításainak előírásait maradéktalanul be kell tartani. Amennyiben a berendezések működtetése közben rendellenességet észlelnek, kötelesek azt azonnal szakemberrel megvizsgáltatni. (5) A tevékenység befejezése után az áramtalanításról, a berendezések üzemen kívül helyezéséről (kivéve hűtő berendezések) gondoskodni kell. (6) Tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni. (7) A helyiségben dohányozni tilos! (8) A tevékenység vagy napi munka befejezése után a helyiséget utolsóként elhagyó dolgozónak meg kell győződnie arról, hogy tűzveszély nem áll-e fenn, ha igen köteles azt megszüntetni. # 30. § / Közlekedő, előtér / Öltözők 30. § (1) A közlekedési utak, menekülési útvonalak, előterek és bejárati ajtók szabadon tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Azokat eltorlaszolni, leszűkíteni – úgy, hogy a menekülés lehetőségét akadályozza – még átmenetileg sem szabad. (2) A biztonsági berendezések indítógombját, az elektromos kapcsoló szekrényeket, valamint a tűzoltó készülékeket, tűzvédelmi felszereléseket, kézi jelzésadókat eltorlaszolni tilos! (3) A közlekedőkről a munka befejezése után utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak. # 31. § / Öltözők / Raktárak (passzív tárolás) 31. § (1) A helyiséget csak rendeltetésüknek megfelelő célra szabad használni. (2) A helyiségben tűzveszélyes anyagot, folyadékot tárolni nem szabad. (3) Az öltözőhelyiségben (fogasokon) kizárólag a dolgozók személyes dolgai tarthatók, azonban könnyen gyúló anyag (folyadék, gáz) ott nem helyezhető el. (4) Tüzelőés fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (5) A helyiségekben a dohányzás tilos! (6) A munkaidő befejezése után az utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak. # 32. § / Öltözők / Raktárak (passzív tárolás) 32. § (1) A helyiségeket csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni. (2) A raktárakban tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos feltételrendszer meghatározásával szabad végezni. (3) A helyiséget csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad használni. (4) A raktárban kizárólag a munkavégzéshez, az engedélyezett tevékenységhez szükséges anyagokat, eszközöket, továbbá késztermékeket szabad tárolni. (5) Az eszközök, berendezések kezelési és karbantartási utasításainak előírásait maradéktalanul be kell tartani. (6) Amennyiben az eszközök, berendezések működtetése közben rendellenességet észlelnek, kötelesek azt azonnal szakemberrel megvizsgáltatni. (7) A raktárban tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni. (8) A raktározott anyagokat úgy kell tárolni, hogy a közlekedési út megfelelő mozgást biztosító szélességben mindig szabad legyen, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. (9) Tüzelőés fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (10) Az elektromos berendezések és az éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy azok gyújtási veszélyt ne jelentsenek egymásra. (11) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti, alagsori helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. (12) A raktárt állandóan tisztán kell tartani, a közlekedési utakon menekülést akadályozó szemét, illetve egyéb tárgyak elhelyezése szigorúan TILOS! (13) Az áruféleségek szállításából visszamaradt göngyöleget a raktárakból el kell távolítani. (14) A raktárhelyiségben nyílt láng használata és dohányzás tilos. (15) A helyiségben tartózkodó (tevékenységet végző) és utolsóként távozó dolgozó köteles meggyőződni arról, hogy a tűzveszély lehetősége ki van zárva. Szükség esetén gondoskodni kell a szabálytalanság megszüntetéséről. # 33. § / Raktárak (passzív tárolás) / Gépházak 33. § (1) A gépházak, gépi szellőztető berendezések ajtajait zárva kell tartani. (2) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. (3) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindenki külön felhívás vagy intézkedés nélkül is végrehajtani és a szükséges tűzmegelőző ellenőrzéseket elvégezni. (4) A helyiséget úgy kell berendezni és használni, hogy a szabad közlekedés folyamatosan biztosítva legyen, amíg a helyiségekben személyek tartózkodnak az ajtókat bezárni vagy bereteszelni nem szabad. (5) A közművek elzáró szerkezeteit és a tűzvédelmi felszereléseket állandóan használható állapotban kell tartani, megközelítési lehetőségüket korlátozni még átmenetileg sem szabad. (6) Csak szabványos és hibátlan villamos berendezéseket szabad használni, javításukat szakcég, vagy az erre illetékes villanyszerelő végezheti. (7) A berendezéseket a szennyezettségtől meg kell tisztítani, karbantartásukról gondoskodni kell. (8) Fűtésre csak központi fűtés használható, kiegészítő fűtés használata tilos! A fűtőtestek 30 cm-es környezetében éghető anyagot tartani tilos! (9) Gépészeti berendezések kezelésével csak megfelelő képesítéssel rendelkező, illetve kellően kioktatott gyakorlattal rendelkező személyeket szabad megbízni, illetéktelen személyek a berendezéseket nem működtethetik. (10) A térségben éghető folyadékot használni, kezelni, tárolni, öngyulladó vagy egymást nem tűrő anyagokat tartani szigorúan tilos! (11) Távozás előtt minden esetben tűzvédelmi utóellenőrzést kell tartani és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet vagy robbanást okozhatna. Tűz esetén a Tűzriadó terv előirányzatait kell figyelembe venni. (12) A rendelkezések betartásáért az ott dolgozók és az irányításukat végző vezető a felelős. Elektromos kapcsolótér, kapcsolószekrények, elektromos berendezések helyiségek # 34. § / Gépházak / Liftgépházak 34. § (1) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. (2) A kapcsolótérben mindennemű anyagtárolás tilos! (3) A kapcsolótér ajtaját zárva kell tartani. (4) A kapcsolótérben lévő kapcsolók be és kikapcsolt állapotát egyértelműen fel kell tüntetni. A feliratok utaljanak arra, hogy mely egységet áramtalanítja az adott kapcsoló. (5) Csoportosan elhelyezett működtető berendezéseket, biztosítékokat el kell látni hozzá tartozó berendezés megnevezését tartalmazó felirattal. Az erőátviteli berendezés leválasztó kapcsolóját is feliratozni kell. (6) Villamos berendezéseket csak rendeltetésüknek és méretezésüknek megfelelően szabad használni. (7) A világítási eszközt éghető anyagokon vagy azok közelében kell elhelyezni, akkor a következő előírásokat kell betartani: (8) 100 W-os izzólámpáig legalább 10 cm, (9) 101 – 10000 W-os izzólámpáig legalább 30 cm, ennél nagyobb teljesítménynél legalább 50 cm távolságot be kell tartani, a világítási eszköz az éghető anyag alatt van elhelyezve, felfelé minden esetben 50 cm távolságot kell betartani, fényszórókat úgy kell elhelyezni, hogy optikai gyújtópontjuktól 50 cm-es távolságon belül éghető anyag ne legyen. # 35. § / Liftgépházak / Beléptető helyek (porták) 35. § (1) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. (2) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindenki külön felhívás vagy intézkedés nélkül is végrehajtani és a szükséges tűzmegelőző ellenőrzéseket elvégezni. (3) A helyiségben éghető anyagokat tartani vagy tárolni TILOS! Más anyagok tárolásánál fokozott gondossággal kell eljárni, a helyiségben az anyagtárolást csak a szigorú követelmények megtartásával, indokolt esetben szabad végezni. (4) Folyamatosan szabadon kell tartani a közlekedési utat és a kijáratot. Ezeket állandóan használható állapotban kell tartani. Eltorlaszolni, vagy leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. (5) A bejárat ajtaját zárt állapotban kell tartani. A helyiségbe beengedni csak illetékes személyeket szabad, kíséretükről szükség szerint gondoskodni kell. (6) Távozás előtt minden esetben tűzvédelmi utóellenőrzést kell tartani és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet vagy robbanást okozhatna. Tűz esetén a Tűzriadó terv előirányzatait kell figyelembe venni. (7) A felvonógép helyiségének bejárata közelében villamostűz oltására alkalmas, legalább 2 kg töltetű, gázzaloltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni. # 36. § / Beléptető helyek (porták) / Hallgatói terek 36. § (1) A tűzvédelemmel kapcsolatos kiemelt feladatok a portára vonatkoznak. (A továbbiakban a biztonsági szolgálat őrszobáját is porta néven említjük) (2) A portahelyiségben a távbeszélőkészülékek mellett jól láthatóan ki kell függeszteni a: – Központi segélyhívó: 112 – Tűzoltóság 105 – Rendőrség 107 – Mentők 104 telefonszámát. (3) A porta helyiségben esetlegesen elhelyezett elektromos melegítő és kávéfőző berendezéseket csak hőszigetelő alátéten és ellenőrző lámpával ellátva szabad használni. (4) A Tűzriadó terv egy példányát lezárt borítékban a portán kell tartani, tűz esetén az abban foglalt előirányzatok figyelembevételével kell intézkedni. A tervet minden dolgozónak kötelessége megfelelően ismerni. # 37. § / Beléptető helyek (porták) / Hallgatói terek 37. § (1) A tűzvédelmi rendelkezéseket külön felhívás vagy intézkedés nélkül is köteles mindenki végrehajtani és a szükséges ellenőrzéseket elvégezni. A térséget úgy kell berendezni és használni, hogy a szabad közlekedés, a közművek és a tűzvédelmi felszerelések működtetési lehetősége folyamatosan biztosítva legyen. Ezeket leszűkíteni vagy eltorlaszolni TILOS! (2) Fűtésre csak központi fűtés használható, kiegészítő fűtést nem lehet alkalmazni. engedély birtokában lehet alkalmazni. Az engedélyező a műszaki igazgató. (3) Csak szabványos és hibátlan villamos berendezéseket szabad használni, javítást csak villanyszerelő végezhet. (4) A helyiségben nyílt lánggal járó tevékenységet végezni és dohányozni TILOS! (5) Kivétel az egyes ünnepségek, javítási munkálatok miatt szükséges nyílt láng használata, amely alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. (6) A kihelyezett figyelmeztető és tiltó jelzéseket, a berendezések rendeltetésére utaló feliratokat és a kezelési utasításokat jól láthatóan kell elhelyezni, gondoskodni kell jó állapotuk fenntartásáról. (7) Tűz esetén a Tűzriadó terv előírásainak figyelembevételével kell eljárni, ezt és a vonatkozó egyéb előírásokat minden ott dolgozónak ismernie kell. A rendelkezések betartásáért a helyiségben dolgozók és az irányításukat végző vezető a felelős. (8) A helyiséget úgy kell berendezni és használni, hogy mindenben megfeleljen a biztonságos üzemi feltételeknek, az azokra vonatkozó előírásoknak, és a tűzvédelmi előírásoknak. (9) A szabad közlekedést folyamatosan biztosítani kell, a helyiségeket bezárni vagy bereteszelni addig nem szabad, amíg azokban személyek tartózkodnak, a közművek elzáró-szerkezeteinek és a tűzvédelmi felszereléseknek működtetési lehetőségeit állandóan biztosítani kell. # 38. § / Vészkijáratok / Mosdók, fürdők 38. § (1) Az egyetem működése alatt (rendezvény) a vészkijárati ajtókat kulccsal, lakattal, vagy bármilyen olyan eszközzel, amely az egy mozdulattal történő nyitást nem teszi lehetővé, lezárni tilos. (2) A vészkijárati ajtókat mindig teljes szélességében biztosítani kell, eltorlaszolni még ideiglenesen, részlegesen sem szabad. (3) A vészkijárati ajtók helyét világító (szünetmentes áramforrásról működő), vagy utánvilágító felirattal, táblával jelölni kell, melyen fel kell tüntetni a menekülés irányát. (4) A vészkijárati ajtónak nyitott állapotban rögzíthetőnek kell lennie. (5) Elektronikus működtetésű ajtóknak, melyek vészkijáratnak is funkcionálnak, egy mozdulattal áramtalanítás esetén is egyszerűen nyithatónak kell lennie. (6) A vészkijárati ajtók nyitószerkezetét eltávolítani, leszerelni nem szabad, meghibásodásuk, sérülésük esetén javításukról haladéktalanul gondoskodni kell. (7) A vészkijáratokat az Egyetem igénybevétele szerint kell egy mozdulattal nyitható állapotba hozni, egyébként azok zárvatarthatók. # 39. § / Mosdók, fürdők / Tantermek, előadók 39. § (1) A helyiségeket csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. (2) A helyiségekben öngyulladásra hajlamos anyagokat még ideiglenesen sem szabad tárolni. (3) Az elektromos berendezéseket meghibásodás esetén azonnal javíttatni kell. (4) A fenti helyiségekben a közlekedési utakat állandóan szabadon kell hagyni. (5) Azokat eltorlaszolni, átmenetileg sem szabad. A mosdó és fürdő, valamint zuhanyozó helyiségekben a megvilágításra szolgáló elektromos berendezést a nedves, párás helyiségekre vonatkozó előírások szerint kell szerelni, karbantartani. (6) Fenti helyiségekben csak tömített kapcsolókat szabad használni. A kapcsolók, kezelők fogantyúja csak nem nedvszívó anyagból készülhet. (7) A fürdők és mosdó helyiségek kapcsolóit és biztosítékait csak a helyiségen kívül szabad elhelyezni. (8) A keletkezett hulladékot (kéztörlő-, papírtörölközők) naponta el kell távolítani, a helyiégeket gondosan ki kell takarítani. # 40. § / Tantermek, előadók / Aula 40. § (1) A helyiségek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. (2) A helyiségekben csak a folyamatos tevékenységhez szükséges éghető anyagokat szabad tartani. Túlzsúfoltságot okozni nem szabad. (3) A műszaki villamos vagy gázüzemű berendezéseket csak rendeltetésüknek megfelelően, a kezelési, használati utasításban foglaltak szerint szabad használni. (4) Az előadótermekben használt villamos oktatási segédeszközöket (pl.: projektor) használat után ki kell kapcsolni. (5) Az oktatás befejezését követően az asztalokba beépített berendezéseket azok főkapcsolóinak kikapcsolásával, a mobil eszközöket a hálózati csatlakozó konnektordugó kihúzásával áramtalanítani kell. (6) Az oktatási eszközöket használó oktató vagy tanár a meghibásodásokat köteles jelezni az oktatási technikusoknak. (7) Az oktatóterem ajtajátamíg emberek tartózkodnak bentkulccsal bezárni, a közlekedési menekülési útvonalat ideiglenes jelleggel, vagy eltorlaszolni szigorúan tilos! (8) Az oktatóhelyiségben tűzveszélyes folyadékot, vagy gázpalackot még átmeneti jelleggel sem szabad tárolni, illetve azt oda bevinni. # 41. § / Tantermek, előadók / Aula 41. § (1) A helyiségeket csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. (2) A helyiségben a dohányzás és nyílt láng használata tilos. (3) A Nyugati kapuk felé vezető menekülési útvonalat teljes szélességében (3,6 m) szükséges biztosítani a rendezvények ideje alatt. (4) Az Alulában a rendezvények ideje alatt az üvegajtók előtt 2,0 méter széles útvonalat szükséges hagyni. (5) A berendezésénél a figyelni kell a menekülési útvonalak teljes szélességének szabadon hagyására. Az asztalok és székek, babzsákok, catering, színpad elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy menekülési útvonalra nem lóghatnak be, nem szűkíthetik le azokat. (6) Az alulában székes elhelyezésnél az aula létszáma 380 fő. A széksorok között min. 35 cm távolságot szükséges tartani. (7) Csak kifogástalan műszaki állapotú villamos berendezés használható, ami nem okoz tüzet vagy balesetet. Sérült vezetékkel vagy burkolattal rendelkező eszköz nem használható, mind az elektromos tűzeset, mind a baleset megelőzése érdekében. (8) Csak megfelelő műszaki állapotú hosszabbító használható és kerülni kell a hosszabbítók egymásba illesztését, a túlmelegedés veszélyét. (9) A hosszabbítókat úgy kell elhelyezni, hogy az ne legyen botlásveszélyes és ne essen bele a menekülési útvonalba. (10) Amennyiben a nagyelőadókban oktatás folyik, az előadó termek ajtajainak működése és használata nem korlátozható a rendezvény ideje alatt az aula felől. (11) Rendezvények során az aula befogadó képességét nem szabad túllépni, a rendezvény felelős szervezője gondoskodik a létszám tartásáról. (12) Az aulában fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes anyag nem tárolható. (13) Tűzveszélyes tevékenységet csak külön írásos engedéllyel szabad végezni a helyiségben. (14) Füstfejlődéssel járó eszköz alkalmazását a tűzvédelmi vezetővel egyeztetni szükséges a téves tűzjelzések megelőzésére. # 42. § / Zsibongó / Nyomda 42. § (1) A helyiségeket csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. (2) A helyiségben a dohányzás és nyílt láng használata tilos. (3) Az asztalokat és székeket, babszákokat csak úgy szabad elhelyezni, hogy közöttük a kijárat irányában legalább 1,1 méter széles út maradjon szabadon. (4) Az asztalok és székek, babzsákok elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy menekülési útvonalra nem lóghatnak be, nem szűkíthetik le azokat. (5) Az Északi, Déli és Nyugati kapuk felé vezető menekülési útvonalakat szabadon kell hagyni. (6) Standok, molinók kihelyezésénél figyelembe szükséges venni, hogy az oszlopok közé helyezhetők el úgy, hogy nem lógnak be, nem szűkítik a menekülési útvonalat. (7) A Zsibongóban bútorozás, dekoráció, stand, molinó vagy egyén kihelyezés nem torlaszolhatja el a tűzoltó eszközöket, kézi jelzésadókat, valamint nem takarhatja ki a menekülési irányfényeket, biztonsági világítás lámpatesteit. (8) Rendezvények során a zsibongó befogadó képességét nem szabad túllépni, a rendezvény felelős szervezője gondoskodik a zsibongó létszámának tartásáról. (9) A zsibongóban fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes anyag nem tárolható. (10) Tűzveszélyes tevékenységet csak külön írásos engedéllyel szabad végezni a helyiségben. # 43. § / Nyomda / Színházterem 43. § (1) A nyomdai helyiségeket csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. (2) A nyomdai helyiségben a dohányzás és nyílt láng használata tilos. (3) A helyiségekben csak a folyamatos üzemeltetéshez feltétlenül szükséges anyagmennyiség (pl. papírok, nyomtatványok, karbantartóés tisztítószerek stb.) helyezhetők el. (4) A berendezések kezelésekor, karbantartáskor felhasználásra kerülő folyadékok (pl. fóliázó gép esetében) max. 5 liter mennyiségben tárolhatók szekrényen kívül. (5) Csak a gyártó által előírt anyagokat szabad felhasználni- (6) A berendezéseken karbantartást, javítást csak az arra kiképzett (szakképzett) személy végezhet. (7) A villamos berendezések kapcsolóját az azokhoz vezető útvonalat leszűkíteni, eltorlaszolni még ideiglenes jelleggel sem szabad. (8) Tűzveszélyes tevékenységet csak külön írásos engedéllyel szabad végezni a helyiségben. (9) Az elektromos berendezések kapcsolóinak rendeltetését, funkcióját felirattal jelölni kell. (10) Tűz vagy elektromos zárlat esetén is a szükséges feszültség-mentesítést azonnal el kell végezni. # 44. § / Színházterem / Karbantartó műhelyek 44. § (1) A helyiséget csak a rendeltetésének megfelelően a szabad használni. (2) A helyiségben a dohányzás és nyílt láng használata tilos. (3) A színházterem 87 fő befogadására alkalmas. (4) Az előadások alatt a vészkijáratok nem lehetnek kulcsra zárt állapotúak, mely korlátozzák a menekülést, a helyiség kiürítési időn belüli elhagyását. (5) Az előadások ideje alatt a közlekedési útvonalakat szabadon kell hagyni. (6) Az előadások ideje alatt a menekülési irányfényeket, valamint a tűzjelző rendszer érzékelőit letakarni nem szabad. (7) Csak kifogástalan műszaki állapotú villamos berendezés használható, ami nem okoz tüzet vagy balesetet. (8) Kerülni kell a hosszabbítók egymásba illesztését, a túlmelegedés veszélyét. (9) Füstfejlődéssel járó eszköz alkalmazását a tűzvédelmi vezetővel egyeztetni szükséges a téves tűzjelzések megelőzésére. # 45. § / SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK / Tűzveszélyes tevékenység 45. § (1) A karbantartói helyiségeket csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. (2) A helyiségben a dohányzás és nyílt láng használata tilos. (3) A helyiségekben a közlekedési útvonalakat szabadon szükséges hagyni, azokon tárolni nem szabad. (4) Hegesztéshez csak kifogástalan állapotban lévő berendezést szabad alkalmazni, a csatlakozó és egyéb szerelvények feleljenek meg a vonatkozó szabványoknak. (5) Tűzveszélyes tevékenységet csak külön írásos engedéllyel szabad végezni a helyiségben. (6) Az anyagok tisztítására, festésére anyag maximum 5 liter éghető folyadék tárolható jól záródó edényben. (7) A munka befejezése után az edényt az erre a célra biztosított fém szekrényben kell elhelyezni (8) A villamos berendezéseket a munka befejezése után ki kell kapcsolni. (9) Az elektromos berendezések kapcsolóinak rendeltetését, funkcióját felirattal jelölni kell. (10) A villamos berendezések kapcsolóját az azokhoz vezető útvonalat leszűkíteni, eltorlaszolni még ideiglenes jelleggel sem szabad. # 46. § / SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK / Tűzveszélyes tevékenység 46. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen végezhető. (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek végzését minden esetben jelezni kell a műszaki koordinátor és az üzemeltetési operatív vezető felé. (4) A munkát elrendelő személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki, valamint a tűzveszélyes tevékenység nem kezdhető meg. (5) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki. (6) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Az ehhez kapcsolódó írásos engedélyt a Szabályzat 2. melléklete tartalmazza. (7) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig, a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző – szükség esetén műszeres – felügyeletet köteles biztosítani. (8) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. Minimum 1 db 6 kg-os ABC porral oltó készüléket. (9) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell # 47. § / Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata / Tárolás szabályai 47. § (1) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad olyan helyiségben, szabadtéren, ahol fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, tárolnak, dolgoznak fel, használnak. A dohányzás és a nyílt láng használatának tilalmát biztonsági jellel kell jelölni. (3) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségbe vagy szabadtérbe, gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. (4) Az Egyetem Házirendje szerint minden épületben, így zárt térben is tilos a dohányzás, különösen a tanteremben, irodákban, WC és egyéb helyiségekben. (5) Dohányozni csak az erre kijelölt szabad téren szabad az épület bejárattól 5 méterre. (6) Dohányozni a teraszokon, erkélyeken tilos. # 48. § / Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata / Tárolás szabályai 48. § (1) Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes vagy mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget. (2) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. (3) A fokozottan tűzagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot – ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták forgalomba – a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó követelmények szerint csak zárt csomagolásban lehet tárolni. (4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb fokozottan tűzés/vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét legalább naponta vagy – ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik – gyakrabban, vagy folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. (5) A tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. (6) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó aeroszol és folyadék pinceszinten, padlástérben, menekülési útvonalon nem tárolható. A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai # 49. § / Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata / Tárolás szabályai 49. § (1) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás, és folyadék esetén a hatékony szellőzést biztosították. (2) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. A tárolás módját, körülményeit, a tárolni kívánt anyagmennyiséget úgy kell megválasztani, hogy tűz esetén a tárolt anyag ne idézzen elő jelentős veszélyt a környezetére. (3) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, egyedi és gyűjtőcsomagolásán – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – az anyag robbanásra vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, a kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint – a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadék esetében – a felhasználó szervezet köteles elvégezni. (4) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti, alagsori helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. (5) Padlástérben fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. (6) Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos. (7) Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő. (8) 20 litert meghaladó mennyiségű fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadék egy helyiségen belüli tárolása esetén legalább 1 db szóróeszközt, továbbá a) legfeljebb 1 liter űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,02 m3 mennyiségű felitató anyagot, b) 1 litert meghaladó űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,05 m3 mennyiségű felitató anyagot kell a tárolás helyétől legfeljebb 15 méter távolságra tartani. (9) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes anyagok maximális tárolási mennyisége a) fémszekrényben 20 liter, b) robbanásgátló szekrényben 50 liter, c) folyadéktárolásra alkalmas tűzálló szekrényben 60 liter. (10) Szekrényeken kívül legfeljebb 5 liter anyagmennyiség tárolható helyiségenként. (11) Jármű vagy benzin/diesel motoros berendezés az épületben csak üres tankkal # 49. § / Tárolás szabályai / Tűzoltási út, terület, közlekedési, menekülési és egyéb utak állítható ki, helyezhető el. Jármű vagy benzin/diesel motoros berendezés működtetése az épületben a normál oktatási üzemelés mellett tilos. # 50. § / Tárolás szabályai / Tűzoltási út, terület, közlekedési, menekülési és egyéb utak 50. § (1) A menekülési útvonalak átbocsátóképessége nem szűkíthető le a menekülést biztosító szélesség alá. (2) A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint oltóanyagszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely az időjárási viszonyoktól függetlenül alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. (3) A személyek tartózkodására, közlekedésére szolgáló és üzemelés alatt álló helyiségek kiürítésre szolgáló ajtóit lezárni, üzemszerűen zárva tartani akkor lehet, ha az ajtó vészeseti nyithatóságát biztosítják. Abban az esetben, ha a rendeltetés, a tevékenység jellege a belső nyithatóságot kizárja, az ajtó külső nyithatóságát a tűzvédelmi hatóság által meghatározott módon biztosítani kell. (4) Az épületek menekülési útvonalain fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el, nem tárolhatóak. Ez alól kivételt képeznek a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló, valamint a helyiség rendeltetésével összefüggő tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le. (5) A menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hőés füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják. (6) Tömegtartózkodásra szolgáló vagy a vonatkozó jogszabály szerinti zenés, táncos rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekoranyagok, vagy akkreditált laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak. # 51. § / Tűztávolság / Tüzelő-, fűtőberendezések 51. § (1) Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető a tűzterjedés megakadályozása céljából. # 52. § / Tüzelő-, fűtőberendezések / Szellőztetés 52. § (1) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. (2) A helyiségben, ahol fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak, előállítanak, felhasználnak, forgalmaznak nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés – a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével – nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. (3) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékkal vagy fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázzal üzemeltetett tüzelővagy fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. (4) A tüzelőés a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. # 53. § / Szellőztetés / Hő- és füstelvezetés 53. § (1) Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. (2) Ha a fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag jelenléte során vagy ahol fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyag lerakódásával számolni lehet, a szellőzőberendezéseket a gyártó által meghatározott rendszerességgel tisztítani kell. (3) A szellőzőberendezés nyílásait eltorlaszolni tilos. (4) A hőés füstelvezető rendszer – általános célú – szellőztetésre igénybe vehető, ha a szellőztetés révén a hőés füstelvezető rendszerben éghető anyag megjelenésével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni. (5) A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint melegkonyhás vendéglátóhely és melegkonyhás vendéglátó üzlet szellőző, szagelszívó rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 4 évente, melegkonyhás vendéglátóhely és melegkonyhás vendéglátó üzlet esetében évente tisztítani, és annak elvégzését írásban igazolni kell. # 54. § / Hő- és füstelvezetés / Járművek 54. § (1) A természetes és a gépi füstelvezető, légpótló, valamint a füstmentesítést biztosító nyílások nyílászáróinak, valamint a füstgátló szerkezeteknek a szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón vagy a nyílás mellett el kell helyezni. (2) Az installációk, dekorációk, anyagok, bútorok és egyéb berendezési tárgyak nem csökkenthetik a füstelvezetéshez, légpótláshoz szükséges nyílásfelületet, nem korlátozhatják a hő és füst elleni védelem eszközeinek mozgását, működését. (3) továbbá a hőés füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát – a magyaron kívül – idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja. # 55. § / Járművek / A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai 55. § (1) A Főépület előtt járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni tilos. (2) A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos. (3) Gépjármű az épület kapualjában, menekülési útvonalain, vízszerzési helyein nem tárolható. # 56. § / A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai / Csatornahálózat 56. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. (2) A Főépület területén a szabadban a hulladék égetése tilos! (3) Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. (4) Az épület környezetében, a szabadban főzni vagy sütni nem lehet. # 57. § / Csatornahálózat / Rendezvények 57. § (1) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes vagy mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába, vagy a szikkasztóba bevezetni tilos. # 58. § / Csatornahálózat / Rendezvények 58. § (1) Minden rendezvénynek kijelölt felelőse van. (2) A zenés, táncos rendezvény felelős szervezője köteles betartani a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló jogszabály előírásait. (3) Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában tartható. (4) Az engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a meghatározott termékek forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól. Az engedély iránti kérelem a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály szerinti működési engedély iránti kérelemmel, valamint bejelentéssel együtt is benyújtható. (5) Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: jegyző) adja ki. Az engedély iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 20 nap. (6) A bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység bejelentésével egyidejűleg benyújtott engedély iránti kérelem esetében a hatósági ellenőrzéseket mind az engedély, mind a bejelentett kereskedelmi tevékenység feltételei vonatkozásában egyszerre, az engedély kiadását megelőzően kell lefolytatni. A bejelentést követő harminc napon belül nincs szükség újabb hatósági ellenőrzések lefolytatására. (7) Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője írásban nyújtja be. (8) Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény használatának jogcímét. (9) Az engedély iránti kérelemhez a kérelmező csatolja a) a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat, b) a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát, c) a zenés, táncos rendezvény megnevezését, d) a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését, e) a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot, f) a biztonsági tervet, g) amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot. (10) Ha az engedélyezési eljárás során a jegyző helyszíni szemle megtartását rendeli el, a szemlét a szakhatóságokkal közösen kell lefolytatni. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe foglalhatják. Előzetes szakhatósági állásfoglalás nem adható. A helyszíni szemléről a jegyző értesíti az Országos Mentőszolgálatot. # 58. § / Csatornahálózat / Rendezvények (11) A jegyző a helyszíni szemléről szóló értesítést az engedély iránti kérelemben megjelölt adatokkal együtt küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfél figyelmét, hogy távolmaradása a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz az ügyfél által írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti. (12) A jegyző az eljárás során az ügyfelek adatait és a zenés, táncos rendezvény helyszínéül szolgáló építmény vagy terület tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be. (13) A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a zenés, táncos rendezvényt a jogszabály 1. melléklet szerinti nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a jegyző az önkormányzat honlapján közzéteszi. (14) A jegyző az engedély tárgyában hozott határozatot közli a fogyasztóvédelmi hatósággal. (15) Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek. (16) A jegyző az adatokban bekövetkezett változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi, és a módosított adatoknak megfelelő engedélyről szóló igazolást ad ki. (17) A tevékenység megszüntetését haladéktalanul be kell jelenteni a jegyzőnek. A bejelentés alapján a jegyző az engedélyt visszavonja, és a zenés, táncos rendezvényt törli a nyilvántartásból. (18) A jegyző a nyilvántartásban foglalt adatokban bekövetkezett változást, valamint az adatváltozás tárgyában hozott határozatot haladéktalanul közli a jegyzővel, és a fogyasztóvédelmi hatósággal. (19) A biztonsági tervnek tartalmaznia kell: a) a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét; b) a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét; c) a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását; d) a biztonsági személyzet létszámát; e) az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást, valamint f) szabadtéri rendezvényeknél a viharos időjárás esetére vonatkozó intézkedési tervet. (20) A rendezvény felelős szervezője a biztonsági tervet a vonatkozó rendeletek alapján szakemberekkel készítteti. (21) A rendezvény felelős szervezője bemutatja a tűzvédelmi vezető, vagyonvédelmi vezető részére a biztonsági tervet és annak elfogadása után a rendezvény felelősé szervezője bejelenti a vonatkozó rendelet alapján a rendezvényt a kataszrófavédelem felé a rendezvény időpontja előtt legalább 30 nappal és a biztonsági tervet a tűzvédelmi hatóságnak megküldeni. (22) A rendezvény felelős szervezője által az előzőekben meghatározott # 58. § / Rendezvények / TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA rendezvényekre vonatkozó biztonsági intézkedés tartalmazza: a) a kiürítési számítást, b) a rendezvény helyszínén a résztvevők tervezett elhelyezkedését és létszámát, a kiürítésre szolgáló útvonalakat, a kijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat és területeket, közművek nyitó és záró szerkezetét feltüntető és az oltóvízforrásokat, a menekülésben korlátozott személyek tervezett elhelyezését és létszámát tartalmazó méretarányos helyszínrajzot, c) a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági személyzet feladatait, d) a tűz esetén szükséges teendőket és e) a tűz jelzésének és oltásának módját. (23) A rendezvény felelős szervezőjének a rendezvény lebonyolításának tűzvédelmi előírásait tartalmazó iratokat és azok mellékleteit a rendezvényt követően legalább egy évig meg kell őriznie. (24) A rendezvény felelős szervezője gondoskodik a rendezvényhez kapcsolódó tűzvédelmi oktatásokról. (25) Az egyetemi oktatással összefüggő rendezvények szervezője, valamint kiállítások, vásárok, kitelepülések, workshopok szervezője a tűzvédelmi vezetővel egyeztet a rendezvény ideje alatt betartandó tűzvédelmi előírásokról. (26) A rendezvény felelős szervezője az egyetemi oktatással összefüggő rendezvényekre megállapított tűzvédelmi előírásokat betartja és betartatja. # 59. § / Rendezvények / TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA 59. § (1) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 185. § (1) bekezdése alapján: tűzvédelmi szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. (2) A Főépület területén tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie annak a munkavállalónak: a) aki hegeszt vagy építőipari tevékenység során nyílt lángot használ, valamint b) aki tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. (3) Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a személynek is, aki a vonatkozó rendelet 1. melléklet 1–9., és 12–13. pontjában meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja. (4) A külső üzemeltető szakcég a tűzvédelmi eszközök és berendezések időszakos felülvizsgálata, karbantartása és javítása során köteles olyan munkavállalókat alkalmazni és a Főépület területén foglalkoztatni, akik rendelkeznek az egyes tűzvédelmi eszközök és berendezések felülvizsgálatára, karbantartására és javítására feljogosító tűzvédelmi szakvizsgával a vonatkozó rendelet alapján, valamint rendelkeznek a szükséges szakmai képesítésekkel és szakmai ismeretekkel. (5) Csak a külső szolgáltató szakcég munkavállalója végezhet hegesztést – alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – aki rendelkezik a megfelelő szakképesítéssel és a vonatkozó jogszabály szerinti tűzvédelmi szakvizsgával. A vonatkozó szakképesítés és tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány hiányában a munkavégzés nem engedélyezhető. # 60. § / LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG / KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK 60. § (1) Az Egyetem épületei a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet 18. § (1) alapján „létesítményi tűzoltóság” működtetésére nem kötelezettek. # 61. § / KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK / TŰZVÉDELMI OKTATÁS 61. § (1) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni vagy megbízni abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel, a) amelyben 500 főt meghaladó befogadóképességű helyiség található, b) amely összesített befogadóképessége meghaladja a 2000 főt. (2) A tűzvédelmi oktatás tananyagát kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti. (3) A tűzvédelmi oktatás tananyagát a tananyag készítésére jogosult vagy az általa felkészített személy oktathatja. (4) A Tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult. # 62. § / KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK / TŰZVÉDELMI OKTATÁS 62. § (1) Az oktatásnak ki kell terjedni a) a helyi sajátosságokra és specifikációkra, fokozott figyelemmel az esetleges tűz vagy robbanásveszélyes munkafolyamatokra, b) a munkahely és környezete tűzveszélyességére, c) az adott munkavégzésre vonatkozó megelőző tűzvédelmi rendelkezésre és használati előírásokra, d) a tűzvédelmi szabályzatban az adott munkavégzéshez, tevékenységhez leírtakra, e) az egyetem kiürítési rendjére, valamint a maximális befogadóképességre, f) a kezdődő tüzek oltásának technikájára, g) az elsősegélynyújtás menetére, speciális esetek kiemelésével. (2) Az oktatás típusai és rendszeressége a) Előzetes: Minden új belépő munkavállalót – beleértve a hallgatókat is – a számítástechnikai rendszerben megtalálható oktatási anyag és a jelen tűzvédelmi szabályzat felhasználásával előzetesen tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. b) Ismétlő: Az oktatás tárgyát jelen szabályzat, valamint a számítástechnikai rendszerben megtalálható oktatási tematika képezi, melyet minden munkavállalónak és hallgatónak évente ismétlő jelleggel el szükséges sajátítani. c) Soron kívüli: Az előzetes és az évenkénti oktatáson túlmenően az egyetem vezetőjének, egy tűzvédelmi szakember felkérésével külön tűzvédelmi oktatást kell tartania abban az esetben, ha a korábbinál tűzveszélyesebb környezetben kell munkát vállalnia. (3) Új, eddig nem gyakorolt munkafolyamat, nem használt gép, berendezés indítása előtt az campus szolgáltatások vezetője, tűzvédelmi szakembernek a tűzvédelmi szabályokat szintén oktatni kell. # 63. § / TŰZVÉDELMI OKTATÁS / A munkavállalók oktatása 63. § (1) A munkáltató köteles gondoskodni az új belépő munkavállalók előzetes tűzvédelmi oktatásáról. (2) Az új belépők oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton történik. (3) A HR szolgáltatások az új belépőkről tájékoztatást ad a tűzvédelmi vezetőnek, aki gondoskodik az elektronikus oktatásról szóló tájékoztató megküldéséről az új belépők részére. (4) Az új belépő kolléga a tájékoztatóban szereplő linkre kattintva tudja az oktatást indítani, majd a rendszer regisztrálja oktatás teljesítését. (5) A HR szolgáltatások a belépéskor leellenőrzi az oktatás teljesítését. Amennyiben az oktatás nem került elvégzésre, a HR szolgáltatások felszólítja az új belépő kollégát az oktatás elvégzésére. (6) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. (7) A munkavállalók évenkénti ismétlő oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton történik. (8) A tűzvédelmi vezető tájékoztatást küld a munkavállalók részére az évenkénti ismétlő oktatás elvégzéséről. A munkavállalók a tájékoztatóban szereplő linkre kattintva tudják az oktatást indítani, majd a rendszer regisztrálja az oktatás teljesítését. (9) A munkavállalók kötelesek a tűzvédelmi ismeretanyagot elsajátítani, azt munkavégzésük során alkalmazni. (10) A tűzvédelmi vezető tájékoztatást küld a szervezeti egységek munkáltatói jogkör gyakorlójának a tűzvédelmi oktatások teljesítéséről. (11) A szervezeti egységek munkáltatói jogkör gyakorlói felelősek a munkavállalók tűzvédelmi oktatás elvégzéséért és amennyiben szükséges felszólítják a munkavállalókat az oktatás elvégzésére. A munkáltató azt a munkavállalót, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. (12) A tűzvédelmi hatóság által tűzvédelmi bírság róható ki a) amennyiben a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor – igazolt módon – nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt, b) a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre – igazolt módon – nem gondoskodott, és a határidő lejárta óta több mint 15 nap eltelt. (13) A tűzveszélyes tevékenységet végző, fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes anyagot előállító, feldolgozó, tárolását végző személy tűzvédelmi oktatása elméleti és # 63. § / A munkavállalók oktatása / A hallgatók oktatása gyakorlati részből áll. A gyakorlati oktatásra vonatkozó kötelezettség elektronikus úton nem teljesíthető. # 64. § / A munkavállalók oktatása / A hallgatók oktatása 64. § (1) A hallgatók részére oktatni kell az általános és a tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket, valamint a hallgatókkal a Tűzriadó tervet meg szükséges ismertetni. (2) A hallgatók oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton, a Neptun rendszeren keresztül történik, évente. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személyek tűzvédelmi oktatása # 65. § / A munkavállalók oktatása / A hallgatók oktatása 65. § (1) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személyek: a) Portás: a tűzjelző rendszer napi és negyedéves ellenőrzése b) Külső üzemeltető szakcég karbantartója: biztonsági világítás negyedéves üzemeltetői ellenőrzése, tűzoltókészülékek negyedéves üzemeltetői ellenőrzése és tűzoltó vízforrások féléves üzemeltetői ellenőrzése, vészkijáratot működtető rendszer, pánikzár negyedéves üzemeltetői ellenőrzése, tűzgátló ajtók havi üzemeltetői ellenőrzése, füstgátló nyílászárók negyedéves üzemeltetői ellenőrzése, hő – és füst elleni védelem megoldásainak negyedéves üzemeltetői ellenőrzése (2) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. (3) A munkáltatója gondoskodik a portás feladataikhoz tartozó tűzvédelmi ismeretek megszerzéséről, az új belépő kollegák előzetes tűzvédelmi oktatásáról, valamint az évenkénti ismétlő tűzvédelmi oktatásról (pl. általános tűzvédelmi ismeretek, tűzjelző rendszer ellenőrzése és kezelése, hőés füstelvezető rendszer üzemeltetői ellenőrzés elvégzése). A tűzvédelmi oktatások dokumentálásáról szintén a portás munkáltatója gondoskodik. Az oktatás dokumentációját a munkavégzésük helyszínén szükséges tartani. (4) Az üzemeltetést – felügyeletet, kezelést, üzemeltetői ellenőrzést – ellátó személyt a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekről a tűzjelző berendezés üzembe helyezésekor és a berendezésen eszközölt, az üzemeltetést érintő változtatás alkalmával ki kell oktatni, és az oktatás tényét rögzíteni kell a berendezés üzemeltetési naplójában, vagy arról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az Egyetem területén tevékenységet végző külső szolgáltatók munkavégzés előtti tűzvédelmi oktatása # 66. § / A hallgatók oktatása / Vegyes és zárórendelkezések 66. § (1) Az Egyetem területén munkát végző külső szolgáltatók alkalmazottainak meg kell ismernie az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatát és be kell tartania a benne foglalt tűzvédelmi előírásokat. (2) A külső szolgáltatók részére jelen Tűzvédelmi szabályzatot megismerés céljából át kell adni. # 67. § / 2.1. A tűz jelzése / 2.1.1. A tüzet észlelő személy feladata 67. § (1) Jelen Tűzvédelmi szabályzat 2024. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit visszavonásig kell alkalmazni. Egyidejűleg a Szenátus SZ–4/2016/2017. (2016. IX. 26.) számú határozatával elfogadott Tűzvédelmi szabályzat hatályát veszti. (2) A TVSZ eredeti példánya a Főépület területén tartandó. 1. melléklet Megnevezése: Budapesti Corvinus Egyetem, Főépüet Címe: 1093 Budapest, Fővám tér 8. Rendeltetése: oktatási épület Az épület pinceszint + földszint + 3 emelet + tetőtér kialakítású. Az épület 1 tűzszakasz. Az összesített alapterület 29.375 m2. Munkavállalók: 645 fő Hallgatók: 2147 fő Portaszolgálat: 8 fő Összesen: 2800 fő Az épület területének védelmére teljeskörű tűzjelző berendezést építettek ki, a tűzjelző központ a földszinti portán található. A tűzjelző berendezés vezérlései az alábbiak: – a főbejárati fotocellás ajtó teljes szélességében kinyílik; – a hangjelző szirénák elindulnak; – a gépi hőés füstelszívók elindulnak; – a liftek a földszinten landolnak; Az épületben nedves falitűzcsap rendszer került kiépítésre szintenként, valamint szintenként porral oltó tűzoltókészülékek kerültek kihelyezésre. A tűzoltó eszközök pontos elhelyezkedése a menekülési terveken jelöltek. Az épületben biztonsági világítás működik. Az épület áramtalanító főkapcsolója az alagsori 0,4 kV-os helyiségben található. Gázelzárás az épület gázfogadójában található gázfőelzáróval történik, az alagsorban. A tüzet észlelőnek a tüzet kötelessége jelezni az épületben tartózkodók részére a hozzá legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával, valamint azonnal értesíteni az észlelést követően az őrszolgálatot. Amennyiben a portaszolgálat nem elérhető, valamilyen okból akadályoztatva van, úgy a tüzet észlelőnek a tüzet a tűzoltóság felé is jelezni szükséges a 105 vagy a 112-es telefonszámon. # 67. § / 2.2. A tűzriasztás rendje / 2.2.1. A munkahelyi vezető feladatai Az épületben teljeskörű tűzjelző rendszer került kiépítésre, a tüzet az érzékelő detektorok jelzik a földszinti portaszolgálati helyiségben elhelyezett tűzjelző központon. A tűzjelzés beérkezését követően a vagyonőr elsődleges feladata a jelzésfelderítés, a tűz valódiságáról való meggyőződés, tűzeset esetén a tűzoltás, majd gondoskodik a Nyugati kapuk, Déli kapuk és az Északi kapuk nyitásáról, teljes szélességének biztosításáról. A tűzjelző központon a tűzjelzés elfogadását követően a vezérlések elindulnak (pl. liftek a földszinten landolnak) és a tűzjelző szirénák működésbe lépnek. A hangjelzés figyelmeztet az épület mielőbbi elhagyására. A szirénák megszólalása után (vagy élőszavas tűzjelzést követően) az alábbi feladatok lépnek életbe: A munkahelyi vezető feladata az irányítása alá tartozó munkavállalók figyelmének a felhívása a munkavégzés felfüggesztésére és az irodák elhagyására a tűzjelző rendszer hangjelzőinek megszólalásakor és/vagy élőszavas tűzjelzés esetén. Felhívja a munkavállalók figyelmét, hogy az épületet azonnal el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és a gyülekező helyre szükséges menni, valamint a kiürítés irányítójának utasításai szerint eljárni. Engedélyt az épületbe visszamenni, csak a Tűzoltó Parancsnok engedélye után adhat ki. Takarítási munkálatokat csak a Tűzoltó Parancsnok engedélyét követően rendelhet el. A gyülekező helyen a munkahelyi vezetők létszám ellenőrzést tartanak. Hiányzó munkavállaló esetén jelentik a kiürítés irányítójának, valamint a kiérkező tűzoltóság, Tűzoltó Parancsnok részére. # 67. § / 2.2.1. A munkahelyi vezető feladatai / 2.2.2. A munkavállalók feladatai Élőszavas tűzjelzés esetén, valamint a tűzjelző rendszer hangjelzőinek megszólalásakor a munkát azonnal fel kell függeszteni és az épület kiürítését megkezdeni, valamint a kiürítés irányítójának utasítása szerint eljárni. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden munkavállalónak (és vendégnek) a gyülekező helyen kell gyülekezni. (Főépület előtt, Nyugati kapuknál, Duna-parti oldalon) Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni, az irányfények megmutatják a szabadba vezető utat. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. A látássérült személy menekülését segíteniük szükséges. A hallássérült személyt a munkavállalók figyelmeztessék a tűzjelzésre és az épület azonnali elhagyására és segítsék a menekülését. A kerekesszéket használó munkavállaló menekülését segíteni kell. 2.2.3. Az órákat/előadásokat tartó feladatai (pl. egyetemi tanár/docens/adjunktus) Élőszavas tűzjelzés esetén, valamint a tűzjelző rendszer hangjelzőinek megszólalásakor a tanórát/előadást azonnal fel kell függeszteni és az épület kiürítését megkezdeni, valamint a kiürítés irányítójának utasítása szerint eljárni. Felhívja a hallgatók figyelmét, hogy az épületet azonnal el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és a gyülekező helyre szükséges menni, valamint a kiürítés irányítójának utasításai szerint eljárni. Az órát/előadást tartó tanár az előadó termet, tantermet utoljára hagyja el, miután meggyőződött, hogy az összes hallgató eltávozott a kijáratokon keresztül. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden hallgatónak (és vendégnek) a gyülekező helyen kell gyülekezni. Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni, az irányfények megmutatják a szabadba vezető utat. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. # 67. § / 2.2.4. A hallgatók feladatai / 2.2.5. A vagyonőr feladatai A hallgatóknak a tűzjelzésre az épület elhagyását azonnal megkezdeni és az óraadó tanár) és a kiürítés irányítója, valamint a vagyonvédelmi szolgálat, a portás utasítása szerint eljárni. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden hallgatóknak a gyülekező helyen kell gyülekezni. A gyülekező hely a Főépület, Nyugati kapuknál, a Duna felőli oldalon. Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni, az irányfények megmutatják a szabadba vezető utat. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. A hallgató, ha tüzet észlel, akkor azt élőszóval „Tűz van! Tűz van!” kiáltásokkal jelzi a környezetében levők részére, valamint az épületben tartózkodók részére a közelben levő kézi jelzésadó benyomásával generál tűzjelzést. A tűzesetet jelzi a portaszolgálat felé is. Az eloltott tüzet is jelenteni szükséges a portaszolgálat felé! Az eloltott tűz is okozhatott kárt az elektromos rendszerben, így azt meg kell vizsgáltatni az eloltott tűz után is. A látássérült hallgató menekülését segíteniük szükséges. A hallássérült hallgatót a hallgató társai figyelmeztessék a tűzjelzésre és az épület azonnali elhagyására és segítsék a menekülését. A kerekesszéket használó hallgató menekülését segíteni kell. Amennyiben a tűzjelző rendszer érzékelője adta a tűzjelzést, úgy a vagyonőr leolvassa a tűzjelző központon mely helyiségből érkezett a jelzés, ezután a helyszínre megy és a helyszínen megbizonyosodik az előjelzés valódiságáról és jelzésfelderítést végez. A jelzésfelderítésre rendelkezésre álló idő 2 perc. Közben értesíti a szolgálatvezetőt, hogy elhagyta a portát jelzésfelderítés céljából. Ha a vagyonőr a tűzjelző központ által kijelzett helyszínre érkezve valós tüzet észlel gondoskodik a tűz jelzéséről élőszóval (Tűz van! Tűz van! kiáltásokkal) a környezetében tartózkodók részére, valamint a legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával az épületben tartózkodók részére. A jelzésfelderítést követően riasztja a Tűzoltóságot és egyeztet a tűzesettel mely épületrész, helyiség az érintett és intézkedést kér a tűzoltóság értesítésére és telefonon is riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A vagyonőr tájékoztatja a szolgálatvezetőt a megtett intézkedésekről lekezeli a tűzjelzést a tűzjelző központon és elindulnak a vezérlések, a szirénák megszólalnak. A szolgálatvezető tájékoztatja a 2.3.1 pontban felsorolt vezetőket a tűzjelzés valódiságáról és a kiürítés elrendelésének szükségességéről. Amennyiben a tüzet észlelő személytől (pl. hallgató, munkavállaló) érkezett élőszóban a tűzjelzés, úgy a hozzá legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával jelzi # 67. § / 2.2.4. A hallgatók feladatai / 2.2.5. A vagyonőr feladatai a tüzet az épületben tartózkodók részére. Ezt követően riasztja a Tűzoltóságot és egyeztet a tűzesettel mely épületrész, helyiség az érintett és intézkedést kér a tűzoltóság értesítésére és telefonon is riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. Amennyiben a kézi jelzésadó által érkezett a tűzjelzés, úgy a vagyonőr azonnal értesíti a szolgálatvezetőt, jelzésfelderítést végez és szükség esetén riasztja a Tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A tűzjelzés során a tűzoltóság felé közölni kell: – a tűzeset helyét, címét, – mi az ami ég, mi van veszélyeztetve, – van-e valaki életveszélyben – a bejelentő nevét, – a tűzjelzésre használt telefon számát. A vagyonőr lekezeli a tűzjelzést a tűzjelző központon, a tűzjelzés elfogadás után a vezérlések elindulnak. A vagyonőr a tűzoltóság értesítése, valamint a tűzjelző központ kezelése után értesíti a szomszédos főépület szolgálat vezetőjét. A vagyonőr további feladata a főbejárati ajtók, a Déli Kapu és az Északi Kapu nyitása és teljes szélességének biztosítása az akadálytalan áthaladás érdekében. A vagyonőr folyamatosan kapcsolatot tar a Vagyonvédelmi vezetővel és az Üzemeltetési vezetővel és információt szolgáltat a megtett intézkedésekről; A vagyonőr gondoskodik a Főépületének áramtalanításról és a gázelzárásról, valamint segíti a mozgásukban korlátozott személyek menekülését; Amennyiben a tűzjelző rendszer a szükséges vezérléseket nem indítja, úgy saját és mások testi épségét nem veszélyeztetve: – a tűzgátló ajtókat becsukja; – a szellőzést leállítja; – a hő-és füstelvezetést elindítja; A vagyonőr tájékoztatja a kiérkező tűzoltóságot a megtett intézkedésekről és szükség szerint rendelkezésre bocsátja a Tűzriadó tervet, helyszínrajzokat és a Tűzoltóság részére a zárt helyiségek kulcsait; A vagyonőr gondoskodik a helyszín biztosításáról, hogy az épületbe a tűzoltóságon kívül más ne léphessen be a tűzoltás idejére. Személyeket visszaengedni csak a Tűzoltó Parancsnok engedélye után szabad. # 67. § / 2.4. A kiürítés / 2.4.1. A kiürítés elrendelésére jogosultak köre A tüzet észlelő köteles saját és mások testi épségét nem veszélyeztetve a kezdeti tűz oltásához tűzoltó eszközt alkalmazni. A tüzet észlelőnek, amennyiben lehetséges a tűzjelzéssel egyidejűleg, ha nem, akkor azt követően haladéktalanul meg kell kísérelni a tűz oltását az épületben elhelyezett tűzoltó készülékekkel. Amennyiben a tűz a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel nem oltható el, a helyiséget haladéktalanul el kell hagyni. A tűzoltó készüléket használó köteles jelezni a portaszolgálat felé, hogy tűzoltó készüléket használt. A használt tűzoltó készülék cseréjéről gondoskodni szükséges, ezért az Üzemeltetési operatív vezetőt, Vagyonvédelmi vezetőt tájékoztatni szükséges. Sérült, nem megfelelő műszaki állapotú tűzoltó eszközt tilos használni! Fali tűzcsapot használni – vízzel oltani – áramtalanítás után lehetséges. Elektromos berendezések vízzel való oltása tilos az áramütés és a balesetek megelőzése érdekében. Forró olajat vízzel oltani tilos, a vízzel a forró olaj hevesen reagál, a kifröccsent olaj pedig égési sérüléseket okozhat, valamint további gyújtóforrásként funkcionálhat, meggyújthat eddig még nem lángoló tereket. Személyek tűzoltó készülékkel (pl. porral oltóval, szén-dioxiddal oltó készülékkel) történő oltása tilos! Égő ruházatot erős szövettel, pléddel kell letakarni, hogy az égési folyamat megszűnjön. – Az Egyetem rektora vagy helyettesei – Az Elnök – A Kancellár – A Campus Szolgáltatások vezetője – Az Üzemeltetési és Beruházási vezető – A Vagyonvédelmi vezető – Az őrző-védő szolgálatot teljesítő szakcég szolgálatparancsnoka – A vagyonőr # 67. § / 2.4.3. Az épület tűzszakaszainak elhagyása / 2.5. A gyülekezés A kiürítés irányítója a 2.4.1 pontban felsorolt személy, akinek az utasításait mindenkinek követni szükséges. Rendezvény esetén a rendezvény felelős szervezőjének a kötelessége a kiürítés elrendelése és irányítása. Mindhárom tűzszakasz rendelkezik saját menekülő lépcsőházzal. Az emeleti szintek a lépcsőházakon keresztül hagyhatók el, a lépcsőházak földszintjén szabadba vezető kijáratok találhatók. A pinceszint elhagyása a földszinten, a földszinti főbejárati ajtón keresztül valósul meg. Az épület elhagyását a tűzjelzésre azonnal meg kell kezdeni a menekülési útvonalakat jelölő menekülési irányfények alapján. A portás biztosítja a főbejárati ajtókat, hogy az akadálytalan áthaladás folyamatosan biztosított legyen. A főépületbe a tűzoltóság akadálytalan bejutását biztosítani kell, valamint a személyes biztonság érdekében, ezért az Főépület Északi, Déli és Nyugati bejáratai előtt gyülekezni nem szabad. Minden épületben tartózkodó személynek a gyülekező helyre kell menni és az épület romhatárán kívül szükséges tartózkodni. A gyülekező hely a Sóház mögötti park. A gyülekező helyen a munkahelyi vezetőknek létszám ellenőrzést szükséges tartani 2.6. Mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek mentése A látás vagy hallássérült hallgató menekülését segíteni kell. A látássérült személyt a (látó) lakótársa segítse a menekülést a menekülő útvonalon. A hallássérült személyt a hallgató társai figyelmeztessék a tűzjelzésre és az épület azonnali elhagyására és segítsék a menekülését. A kerekesszéket használó hallgató menekülését segíteni kell. A mozgásában korlátozott hallgatót hallgatótársai kísérjék a biztonsági lifthez, majd a lift földszintre landolását követően segítik az épület elhagyásában. # 67. § / 3.3. Villamos berendezés meghibásodása / 4. A tűzesetről értesítendő személyek Az épület zárt helyiségeiben a dohányzás tilos, erre vonatkozó dohányzási tilalmat jelölő figyelemfelhívó piktogramok kerültek kihelyezésre az épületben. Dohányozni csak a kijelölt dohányzó helyen (az épület főbejárata előtt) lehetséges. Az engedély nélküli dohányzás okozhat tüzet. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Forró olajat a gáztűzhelyen hagyni (felejteni) tilos, mert fennáll a túlmelegedés ezáltal az öngyulladás veszélye! Tilos főzési tevékenységet őrizetlenül végezni. Főzni, csak az erre kijelölt helyiségben szabad. A konyhai tevékenységből eredő tüzek megelőzésére a hallgatók tűzvédelmi oktatásban részesülnek a beköltözéskor. A villamos elosztószerkények időszakos karbantartásának el szükséges végezni, valamint csak kifogástalan műszaki állapotú elektromos berendezés alkalmazható. A munkavállalók kötelesek minden általuk tapasztalt rendellenességet, műszaki meghibásodást jelezni az intraneten az erre vonatkozó applikációban. (Digitális Szolgáltatások – műszaki hibabejelentés). Az elektromos tüzek megelőzésére a munkavállalók tűzvédelmi oktatásban részesülnek évente. Campus Szolgáltatások vezetője Dóczi Tamás 20/9711–305 Üzemeltetési és Beruházási vezető Bálint György 30/535–3377 Üzemeltetési operatív vezető Fekete Péter 30/082–8771 Műszaki koordinátor Dajkai Zsolt 30/387–4157 Vagyonvédelmi vezető Pálfi Zoltán 30/210–9048 Gondnok Jurecz István 30/385–6094 Tűzvédelmi vezető Vági Krisztina 30/131–9366 Gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi Dr. Borbás Zsuzsanna 30/348–2093 vezető # 67. § / szerződés alapján / 6. Tűzriadó terv készítése és gyakoroltatása Tűzeset után a vonatkozó OTSZ alapján a külső üzemeltető szakcég elvégzi a tűzjelző rendszer rendkívüli felülvizsgálatát és a felülvizsgálat megállapításait a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplójába dokumentálja. A felülvizsgálaton feltártakról tájékoztatja az Üzemeltetési vezetőt és a Tűzvédelmi vezetőt, amennyiben szükséges gondoskodik a tűzjelző rendszer javításáról. Tűzesetet követően az eset tanulságai alapján a Tűzvédelmi vezető tűzvédelmi oktatást szervez a munkavállalók, hallgatók részére és gondoskodik a tűzvédelmi oktatás dokumentálásáról. Amennyiben tűzoltó készüléket használtak a tűz oltására, úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a használt tűzoltó készülék cseréjéről. A külső üzemeltető szakcég a használt készülék(ek) helyett, a használtakkal megegyező oltásteljesítményű készüléket helyez ki és gondoskodik a tűzoltó készülék(ek) nyilvántartásba vételéről, a tűzoltó készülék nyilvántartás aktualizálásáról. Amennyiben a villamos hálózat érintett volt a tűzben úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a hibaelhárításról és a villamos hálózat a tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatáról. 5.5. Tűzeset okozta károk bejelentése a vagyonés felelősségbiztosítási Tűzeset után a Campus Szolgáltatások tájékoztatás alapján a gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető kezdeményezi a kárbejelentési eljárást a mindenkor hatályos vagyonés felelősségbiztosítási szerződés szerinti Biztosító irányába. A Tűzvédelmi Szabályzata mellékleteként Tűzriadó tervet szükséges készíteni a 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet alapján. A Tűzriadó tervnek tartalmaznia kell: – a tűzjelzés módját; – a tűzoltóság, valamint az épületrészben tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épület elhagyásának módját; – a tűz esetén a benntartózkodók szükséges tennivalóit; – a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); – az épületrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök, kiürítési útvonalak megjelölésével). A Tűzriadó tervet állandóan hozzáférhető helyen, a portán kell elhelyezni. A közösségi terekben, folyosókon el kell helyezni az épületek elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó menekülési tervet és annak szöveges leírását, vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A Tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni, annak eredményét értékelni és azt írásban rögzíteni kell. A gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül intézkedni szükséges. A tervezett gyakorlatról, annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról a tűzvédelmi hatóságot # 67. § / HELYSZÍNRAJZ / Értelmező rendelkezések értesíteni kell. 2. melléklet Tűzriadó terv rajzos melléklete 3. melléklet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló, többször módosított 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján: A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. Fontosabb fogalmak: Alaprendeltetés: a kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az ettől függő tűzvédelmi követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás. Alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület; szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület, helyiség, vagy építményszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér esetében a nettó alapterület, fedett átrium esetében az egybefüggő légtér legnagyobb alapterületű függőleges vetülete. Beépített tűzjelző berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével Beépített tűzoltó berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott, tűzoltó vízforrásnak nem minősülő, önműködő vagy kézi indítású vagy mindkét módon indítható olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsőházához, tűzgátló előteréhez vagy a szabadtérhez kapcsolódó, az épülettűz alatt is működtethető felvonó, amely lehet tűzoltó felvonó vagy menekülési felvonó Biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel, amely a menekülést segíti, veszélyre figyelmeztet, tevékenységet, magatartást tilt, valamint a tűzjelzéshez és oltáshoz szükséges berendezések, eszközök helyét jelöli Biztonsági tápforrás: a normál tápforrás kiesése esetén a tűzeseti fogyasztókat előírt ideig ellátó tápforrás Önállóan menekülésre képes személy: olyan menekülő személyek, akik életkoruk, értelmi és fizikai-egészségi állapotuk alapján önállóan, esetleg kiegészítő irányítás mellett képesek a menekülésre, és menekülésüket nem gátolja kényszertartózkodás miatt külső korlátozás. Mozgásképtelen személy: olyan személy, aki menekülésre nem képes, mentése pedig személyzetet, szükség szerint segédeszközt igényel, Segítséggel menekülő személy: olyan menekülésben korlátozott személy, aki # 67. § / HELYSZÍNRAJZ / Értelmező rendelkezések fizikai segítség vagy irányítás mellett, vagy a külső korlátozás ellenőrzött feloldása és irányítás mellett képes a menekülésre Érintett műszaki megoldás: jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt tűzvédelmi berendezés, rendszer, készülék, szerkezet, valamint az e rendelet szerint felülvizsgálat tárgyát képező rendszer, Felülvizsgálat: a jogosult személy által végzett mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességéről, hatékonyságáról, az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás és a javítás megtörténtéről való meggyőződés, valamint ezek írásban történő dokumentálása, Füstgátló nyílászáró: szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a füstnek és a tűz esetén képződő toxikus gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben és ideig korlátozza, Hőés füstelvezető rendszer: hőés füstelvezető, légpótló szerkezetek, berendezések és azok működtetését, valamint a füstszakaszolást biztosító megoldások és rögzítéseik összefüggő rendszere, a beépített tűzjelző berendezés kivételével, Jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást Karbantartás: mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességének, hatékonyságának biztosítása, meghibásodásának megelőzése, valamint ezek dokumentálása Kiürítés: az épületben, épületen, speciális építményben, szabadtéren tartózkodó személyek átmeneti védett térbe vagy biztonságos térbe jutását célzó haladás folyamata, Menekülésben korlátozott személy: olyan személy, aki életkora – 0–10 éves vagy 65 év feletti –, értelmi, vagy fizikai-egészségi állapota alapján, esetleg külső korlátozás miatt önálló menekülésre nem képes Menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a menekülésre szolgáló kijárat, vészkijárat helyét és az építményben, épületen belül vagy a szabadtéren – a közlekedési (kijárati) úton – annak irányát mutatja Menekülésiútirány-jelző rendszer: olyan rendszer, amely szembetűnő és félreérthetetlen információt és megfelelő vizuális utasítást biztosít a bent tartózkodók számára a terület elhagyásához vészhelyzet esetén a kijelölt menekülési útvonalon azáltal, hogy egyértelműen elrendezett vizuális eszközöket, jeleket és megjelöléseket alkalmaz Menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában – tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a meneküléshez szükséges időtartamig, # 67. § / HELYSZÍNRAJZ / Értelmező rendelkezések Passzív tárolás: a tárolt anyag bontatlan, zárt, gyári csomagolásban és edényzetben vagy szállításra minősített csomagolásban és edényzetben történő tárolása, forgalmazása. Tűzgátló nyílászáró: a tűzgátló ajtó, ablak, kapu, függönykapu, redőnykapu, zsalu és a technológiai szállítópálya átvezető nyílását lezáró tűzgátló lezárás, amely csukott állapotban a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja Tűzoltási felvonulási terület: az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló terület, amely a beavatkozáshoz szükséges tűzoltás technikai eszközök és a tűzoltóegységek rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja Tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas út Tűzoltó felvonó: tűz esetén kizárólag a tűzoltóság által használható biztonsági felvonó Tűzoltó készülék karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző, karbantartó műhelyt fenntartó vállalkozás Tűzoltó készülék készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett Tűzoltó készülék karbantartó szervezet OKF azonosító jele: egyedileg sorszámozott, a karbantartó szervezet műhelyét azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó szervezetek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg Tűzoltó készülék felülvizsgáló: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző vállalkozás, mely karbantartó műhelyt nem tart fenn, és amelynek OKF azonosító jelét karbantartó szervezet biztosítja. Tűzoltósági kulcsszéf: a beépített tűzjelző berendezéssel vezérelt eszköz, amely biztosítja a tűzoltósági beavatkozás során az épületbe és annak helyiségeibe történő akadálytalan bejutást, Tűztávolság: a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság Tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezésének helyét jelzi Tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv: olyan tűzvédelmi dokumentáció, amely az építmény építését, átalakítását, bővítését követően a megvalósult tűzvédelmi adatokat, továbbá a használati feltételeket tartalmazza, amelyekkel az építmény tűzvédelmi szempontból biztonságosan üzemeltethető Tűzvédelmi üzemeltetési napló: tűzvédelmi műszaki megoldások ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának igazolására szolgáló dokumentum Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel vagy # 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár. Üzemeltető: a létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az üzemeltetés során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. §-ában meghatározott követelmények biztosításáért felelős személy vagy szervezet Üzemeltetői ellenőrzés: az üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása Üzemeltetői ellenőrzést végző személy: az üzemeltető által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja az üzemeltetői ellenőrzést Vészkijárat: üzemszerűen nem használt, de a kiürítés során figyelembe vett kijárat, Villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálata: a jogosult személy által végzett, a villamos berendezés tűzvédelmi megfelelőségének, hibáinak megállapítására és minősítésére irányuló felülvizsgálat 4. melléklet 5. melléklet Ssz. A B C Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás – kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről, – sértetlen állapotáról, – észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, – működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről, – működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és – működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről való szemrevételezéses meggyőződést. Az időszakos felülvizsgálat, továbbá az üzemeltetői ellenőrzési feladatokra is kiterjedő karbantartás elvégzésével teljesül az adott időintervallumra esedékes üzemeltetői ellenőrzés. A jogosult személy általi időszakos felülvizsgálat – vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, – szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szétés összeszereléssel, méréssel és a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról, – a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és – a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az ellenőrzés befejezését követően azonnal az üzemeltetőnek írásban jelzi. – A jogosult személy a rendkívüli felülvizsgálat során elvégzi az időszakos felülvizsgálatot, amelynek keretében vizsgálja az érintett műszaki megoldás működésképtelenségét vagy nem megfelelő működését kiváltó okokat, körülményeket # 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat is. A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban dokumentálja és az üzemeltetőnek 1 példányt annak elvégzése után a helyszínen átad vagy 5 munkanapon belül részére megküld. A jogosult személy általi karbantartás – vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, – elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat, – a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja, – a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban jelzi és – indokolt esetben az üzemeltetőnek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére. Megállapított hibák javításának menete – Az üzemeltető köteles az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról a hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. – Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának minősül a tűzvagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy, az érintett műszaki megoldás tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba. – Az üzemeltetőnek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején a csökkent védelmi szintet, alkalmas megoldásokkal ellensúlyoznia kell. – Az ellensúlyozás keretében az üzemeltető a vonatkozó műszaki követelményben foglalt vagy azzal egyenértékű megoldást alkalmaz, – felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig, – azonos védelmi szintet biztosító tartalék műszaki megoldásokat helyez készenlétbe vagy – a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetett más megoldást alkalmaz. – Az üzemeltető kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet írásos megállapodásban teljes körűen vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy szervezet kötelességei megegyeznek az üzemeltetőével. – Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. Beépített tűzjelző karbantartása és felülvizsgálata – Az üzemeltető a gyártó, kivitelező kezelési utasításai és az alkalmazott műszaki követelmény betartásával biztosítja a beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés biztonságos és hatékony üzemeltetését. – A beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés kezelését csak annak működésére kioktatott személy végezheti. Az erre kijelölt személy oktatását évente egyszer meg kell ismételni, azt hitelt érdemlő módon dokumentálni szükséges. Az oktatást csak a tűzjelző berendezést karbantartó szakcég végezheti. – Az üzemeltetés, felülvizsgálat vagy karbantartás során jelentkező hibákat hibák javítására haladéktalanul intézkedni kell, mind az intézkedést, mind a hibajavítást # 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat hitelt érdemlő módon kell tudni igazolni. – A felülvizsgálat és karbantartás során minden, a gyártó által előírt vizsgálatot és próbát el kell végezni. – A felülvizsgálat és karbantartás során meg kell akadályozni a tűzoltóság indokolatlan kivonulását eredményező átjelzést. A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról tűzvédelmi üzemeltetési naplót kell vezetni. – A naplót az utolsó bejegyzéstől számított legalább öt évig meg kell őrizni. – A napló vezetését csak a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésére kioktatott személyek végezhetik. – A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell őrizni és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatni. Az üzemeltető által a beépített tűzjelző berendezés központja (távkijelző, távkezelő egység) felügyeletével és kezelésével megbízott személy vagy szolgáltató a berendezés működésének vizsgálata kapcsán naponta ellenőrzi, hogy: – ha a berendezés nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték-e, és, ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel – nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó –, értesítették-e a jogosult személyt, – az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés, – a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzője működik-e. – Az ellenőrzés célja, hogy megállapítást nyerjen a belső hangjelző, a központ fényjelző és információ-kijelzői megfelelően működik-e. – Az ellenőrzés a gyártó által javasolt módon történik. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy háromhavonta ellenőrzi – a napi ellenőrzések betartását, – hogy történtek-e az épület használatában, technológiájában, kialakításában olyan változások, amelyek befolyásolják a tűzjelző berendezés működését, különösen az automatikus érzékelők érzékelési képességét, a kézi jelzésadók hozzáférhetőségét, a hangjelzők hallhatóságát és – hogy a jelzések beazonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak-e, a grafikus megjelenítő eszköz üzemképes-e. – hogy a tűzvédelmi üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e, – hogy a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő oktatáson, – hogy a nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír, festék, festékszalag) rendelkezésre állnak-e. – A felülvizsgálatok és karbantartások között, rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatok vannak. A rendszeres felülvizsgálatok célja a tűzjelző berendezés megfelelő működőképességének normál körülmények között történő ellenőrzése. Rendkívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani – tűzeset után, – téves riasztás esetén, kivéve, ha annak konkrét fizikai oka a helyszínen azonnal a téves riasztást követően egyértelműen megállapítható, – a berendezés meghibásodása esetén, – a berendezés változtatása esetén, # 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat – hosszú üzemszünet után, amelynek időtartama meghaladta a fél évet, vagy – új karbantartóval kötött szerződés után. Tűzjelző berendezések esetében a féléves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltető biztosítja, hogy a jogosult személy – ellenőrizze a tűzjelző berendezés (távkezelő, távkijelző egység) üzemeltetésének személyi feltételeit, – ellenőrizze az üzemeltetési napló bejegyzéseit és tegye meg a szükséges beavatkozásokat a berendezés helyes működésének érdekében, – értékelje az üzemeltető által végzett ellenőrzés tapasztalatait, ha szükséges tegyen javaslatot a berendezés helyes működésének helyreállítására, – működtessen minden zónában legalább egy érzékelőt vagy kézi jelzésadót, és ellenőrizze, hogy a tűzjelző központ helyesen észleli és jelzi ki az eseményeket, megszólaltatja-e a riasztásjelző eszközöket (hang-, fényjelzők) és működteti-e a vezérlési funkciókat, a sérülés életveszély vagy károsodás (oltóanyag kiáramlása) elkerülésének érdekében megfelelő eljárásokat kell alkalmazni, – ellenőrizze le az elsődleges és másodlagos tápforrások működését, – ellenőrizze a tűzjelző központ (távkezelő, távkijelző egység) hibajelzési funkcióinak működését, – tűzés hibaátjelző berendezés esetén ellenőrizze a kapcsolatot a fogadó állomások (összevont ügyelet, tűzoltóság, távfelügyeleti állomás) felé és – végezzen el minden további ellenőrzést és vizsgálatot, amit a telepítő, forgalmazó vagy a gyártó előírt. Éves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során, az üzemeltetőnek legalább évente kell biztosítania, hogy a jogosult személy – elvégezze a fél éves karbantartási feladatokat, – ellenőrizze le az összes érzékelő helyes működését a gyártó ajánlásainak megfelelően, az automatikus érzékelők, és kézi jelzésadók mennyiségét figyelembe véve; az összes érzékelő ellenőrzése felbontható, és elosztható a féléves (megállapodás esetén) negyedéves felülvizsgálatokra és karbantartásokra, ha ezek során az érzékelők 50–50%-át (25–25%-át) ellenőrzik, – szemrevételezéssel ellenőrizze, hogy az összes vezeték szerelvény és berendezés biztonságosan van-e rögzítve, sértetlen és megfelelően védett-e, – szemrevételezés során és az üzemeltető adatszolgáltatása figyelembevételével pontosítsa, hogy történt-e bármilyen a tűzjelző berendezés megfelelő működését – különösen az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók, hangjelzők, fényjelzők elhelyezésének megfelelősségét – befolyásoló változás, az épület vagy a helyiségek rendeltetésében, használatában, a technológiában, az épületszerkezetekben, épületgépészeti elemekben. A rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltető biztosítja, hogy a jogosult személy a módosított 54/2014 (XII. 5.) BM Rendelet 257. § (4)–(5) bekezdésben és 258. § (1)–(4) bekezdésben meghatározottakat elvégezze. Tűzeset után # 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat – függetlenül attól, hogy azt a tűzjelző berendezés jelezte-e – szemrevételezéssel teljes körűen, meg kell vizsgálni a tűz helyszínén és annak környezetében, hogy történt-e a berendezés működését befolyásoló károsodás vagy meghibásodás, – meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés a tüzet észlelte-e, továbbá megfelelő formában és részletességgel megjelenítette-e, – meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés szükséges működtetéseket – vezérlés, hangjelzés, riasztás-továbbítás – elvégezte-e, és – ha az ellenőrzés során a berendezés károsodása, meghibásodása vagy beavatkozást igénylő elváltozása tapasztalható a szükséges javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni. Téves riasztás esetén – meg kell vizsgálni, hogy milyen objektív és szubjektív körülmények vezettek a téves riasztáshoz, – ha megállapítható a téves riasztást okozó körülmény, javaslatot kell tenni a felszámolására, – a téves riasztást okozó körülmény kialakulásának megakadályozása érdekében a szükséges átalakítást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni. A tűzjelző berendezés meghibásodása esetén – meg kell vizsgálni, hogy milyen körülmények, okok vezettek a meghibásodáshoz, – meg kell vizsgálni, hogy milyen következményekkel járt a meghibásodás a tűzjelző berendezés működésére vonatkozóan és – a hiba elhárításához szükséges átalakítást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni. – A tűzjelző berendezés változása esetén a megváltozott részekre és területre vonatkoztatva az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni. – 30 napnál hosszabb teljes körű leállás (a továbbiakban: hosszú üzemszünet) után az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni. Új karbantartóval kötött szerződés után – ellenőrizni kell a szükséges iratok meglétét és, – el kell végezni az éves rendszeres felülvizsgálatot. – Dokumentálás keretében az ellenőrzés, a felülvizsgálat során tapasztaltakat az üzemeltetési naplóba rögzíteni kell. A berendezés működésével, működőképességével kapcsolatban tett észrevételeket, javaslatokat az érintettek – a tűzjelző központ felügyeletét ellátó, az üzemeltetői ellenőrzést végző személy, a jogosult személy –, ha azok további intézkedést igényelnek, írásban jelezik az intézkedésre jogosult felé. – A napi ellenőrzést elektronikusan is lehet rögzíteni, ha az alkalmas a felelősség nyomon követésére. – Az üzemeltető kijelöl a tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésére egy személyt (a továbbiakban: felelős személy), és biztosítja az előírt ellenőrzések megtartását, továbbá az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat megszünteti. – Az üzemeltető biztosítja a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás # 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat megtartását, továbbá a feltárt hiányosságokat megszünteti. – A felelős személy a meghatározott időszakonként szükséges ellenőrzéseket végrehajtja és a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelzi. – A jogosult személy a szolgáltatásra vonatkozó szerződésben foglaltak szerint meghatározott időnként a felülvizsgálatot, karbantartást végrehajtja, a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelzi, az üzemeltető megbízása esetén a javításokat, cseréket elvégzi. – A felülvizsgálat és karbantartás szolgáltatására vonatkozó szerződéstől való eltérés, az abban foglaltak figyelmen kívül hagyása vagy megsértése esetén a tűzjelző berendezés nem tekinthető felülvizsgáltnak és karbantartottnak. – A beépített tűzjelző berendezés karbantartásának, szükség szerint javításának elvégzésre a jogszabályban és a gyártó által kiadott utasításban foglaltak irányadók. A tűzjelző berendezés felülvizsgálata során a jogosult személy ellenőrzi – a központ hangés fényjelzéseit, – a tűzjelző központ kezelő gombjainak működését, – az elsődleges tápellátás leválasztását követően ellenőrzi, hogy a tűzjelző központ megfelelően jelzi-e a hibát, – az elsődleges tápellátás visszaállítását követően az akkumulátort (akkumulátorokat) leválasztva ellenőrzi, hogy a központ megfelelően jelzi-e a hibát, – az fenti pontok szerinti vizsgálat alatt ellenőrzi a tűzjelző központ működőképességét, – hibaállapotokat (zárlat, szakadás, földzárlat) szimulál a tűzjelző központ által felügyelt összes áramkörön, és ellenőrzi, hogy a központ megfelelően jelzi-e a hibákat, az egyes jelzőáramkörökön, a hangfényjelzőket vezérlő kimeneteken, egyéb kimeneteken (távfelügyelet, oltó kimenet) és – ellenőrzi a biztosítékok állapotát a gyártó által előírt megfelelőség szerint (típus/érték). Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása – Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti. – Tűzoltó készülék karbantartását az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezheti. A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék – az előírt készenléti helyen van-e, – rögzítése biztonságos-e, – látható-e, – magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e, – használata nem ütközik-e akadályba, – valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e, – hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e, – fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a # 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e, – karbantartása esedékes-e, – készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és – állapota kifogástalan, üzemszerű-e. – A vizsgálatot a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló is végezheti. – Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik annak megszüntetéséről. – Az meghatározott (3 havi) időszakot a tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja. – A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek a többször módosított 54/2014 (XII. 5.) BM Rendelet 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült, kiürített tűzoltó készülékek újratöltéséről. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. – A ciklusidők számítása az első alap-, középés teljes körű karbantartás esetében a gyártási időponttól, a további karbantartások esetében a legutolsó karbantartástól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31-e, ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja, ha a gyártás éve és hónapja van jelölve, az adott hónap utolsó napja a gyártási időpont. A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet. A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. – A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg. – A tűzoltó készülékek selejtezéséről a tulajdonos gondoskodik. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata Üzemeltetői ellenőrzése – A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. – A felülvizsgálatot – a fali tűzcsapszekrényeknek a felelős személy általi szokásos ellenőrzését kivéve – tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti. – A felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről az oltóvízhálózat # 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik, amely a meghibásodott tűzoltóvízforrások és azok szerelvényeinek javítására, szükség esetén cseréjére azonnal intézkedik. – Az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet a tűzoltóvízforrásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet. A napló vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége. A tűzoltóvízforrások során a felülvizsgálatot végző személy minden esetben megvizsgálja: – a tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak meglétét, adatainak helyességét és épségét, – az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvashatóságát, – a (szabadtéri) tűzoltóvízforrásoknak az év minden szakában tűzoltógépjárművel történő megközelíthetőségét, a szerelvények hozzáférhetőségét, a szerelvények és a tartozékok rendeltetésszerű használhatóságát, – a korrózió elleni védelem épségét, minden esetben elvégzi – a vízhálózatról működő tűzoltóvízforrások esetében a hálózat átöblítését a mechanikai szennyeződésektől mentes víz megjelenéséig és – a korrózióvédelem sérülése esetén az üzemben tartásért felelős szervezet írásbeli értesítését. – Száraz felszálló vezetékkel kialakított fali tűzcsapot és szekrényt (a továbbiakban: száraztűzivízvezeték-rendszert) legalább évenként kell felülvizsgálni, és ötévenként a teljes rendszert nyomáspróbázni kell. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat – A lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket –, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki: – váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök, – a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata és – szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés. A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, – 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, – egyéb esetben legalább 6 évenként – a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. # 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat – A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. – A telepvagy működési engedélyhez, bejelentéshez kötött átalakítás vagy rendeltetésváltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője a tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégezteti, ha az új rendeltetéshez a jogszabály gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg. – A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik. – A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása. – A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzemeltető nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak. Villámvédelem felülvizsgálata – A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát – a létesítést követően az átadás előtt, – e rendeletben előírt időszakonként vagy – a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. – A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból – a 300 kg vagy 300 1 mennyiségnél több fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, – egyéb esetben legalább 6 évenként, – a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, – sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. – A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát – a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt, – a létesítést követően az átadás előtt, – az LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként, – egyéb esetben legalább 6 évenként, és, – a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően # 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat kell elvégezni. – A villámvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. Hőés Füst elleni védelem Hő és füst elleni védelem eszközein ellenőrzése, felülvizsgálata, karbantartása és javítása során a meglévő rendszer és rendszerelemek üzembiztos működésének biztosítása a cél. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. – Az üzemeltetői ellenőrzés feltételei: – Az alábbi feltételek teljesülése az üzemeltetői ellenőrzések, karbantartások és javítások folyamatosan magas szakmai színvonalon tartását segítik elő. Ezekkel fokozható a berendezések üzembiztonsága és elkerülhetőek a működésből eredő nem várt események kockázata. – A pneumatikus működtetési rendszerek nyomáspróbáit javasolt szén-dioxiddal, nitrogénnel vagy szárított levegővel végezni, hogy a nehezen ellenőrizhető belső korróziót elkerüljük. Az alkalmazott technológiák, időés nyomásértékek tekintetében a gyártók előírásai a mérvadóak. – A karbantartást, valamint javítást végző reakcióideje legyen a lehető legrövidebb a működőképesség folyamatos fenntartása, valamint az elműködést követő esetleges károk (pl. beázás, szélkárok) enyhítése végett. – A karbantartást, valamint javítást végző birtokában legyen az általa javított illetve karbantartott rendszerek gyártóművi utasításainak. – A műszeres mérések kalibrált mérőeszközökkel végzendők. A szükséges mérőeszközök típusát és jellemzőit az egyes rendszerek gyártóművi utasításai alapján lehet megválasztani. – A karbantartásokhoz és javításhoz szükséges speciális szerszámokat az adott rendszer gyártójának javaslatai és előírásai szerint alkalmazza a munkálatok végzője. Ez különösen fontos a kalibráció és újraélesítés eszközei esetében. – A jogosult személy rendelkezik az általa használt veszélyes eszközök (nyomástartó edények, pirotechnikai eszközök, akkumulátorok) biztonságtechnikai adatlapjával. Kiszerelésük után azok megsemmisítéséről, illetve ártalmatlanításáról megfelelőképpen gondoskodik. Biztonsági tápforrás A karbantartás és üzemeltetés során az alábbi előírások figyelembevétele szükséges: – Gyártói előírások, üzemeltetési kézikönyvek; – Útmutatók; – Jogszabályban meghatározott előírások; – A rendszer élettartamával kapcsolatos előírások; Üzemeltetői ellenőrzés Az üzemeltetői ellenőrzésnek megfelel, ha az üzemeltető vagy általa megbízott személy, cég az alábbiakat végrehajtja: – Szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy az akkumulátor és a szünetmentes tápegység működésével kapcsolatosan fennáll-e olyan a telepítéskor vagy előző ellenőrzéskor nem ismert körülmény, amely annak működését veszélyezteti. – Ellenőrzi a VSZT kijelzőjén, kijelző szervein meghibásodásra utaló jelzés fennáll-e. – Ellenőrzi a fő áramforrás kikapcsolásával a VSZT működőképességét, a szünetmentes tápellátásra való átkapcsolást. – Az ellenőrzéseket dokumentálja, hiba vagy hibás működés esetén haladéktalanul # 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat értesíti a szakkarbantartó céget. Megjegyzés: A VSZT gyártója egyéb üzemeltetői ellenőrzést is előírhat, amit el kell végezni. Tűzgátló nyílászárók Megjegyzés 2: A karbantartásnál elsősorban a gyártó karbantartásra vonatkozó tájékoztatója szerint kell eljárni. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. Üzemeltetői ellenőrzés – Az üzemeltető az OTSZ szerinti rendszerességgel köteles ellenőrizni, ellenőriztetni az épület tűzgátló nyílászáróit. – Az ellenőrzés során szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a nyílászárókat, sérülés vagy rendellenesség tapasztalható-e a korábbi felülvizsgálat óta. Működő képes-e a nyílászáró, nem akadályozza-e az önműködő záródást deformáció vagy idegen anyag jelenléte. – Amennyiben az üzemeltető az üzemeltetői ellenőrzés során rendellenességet tapasztal, (melyre vonatkozóan korábban nem történt bejegyzés az üzemeltetési naplóban) meg kell rendelnie a választott karbantartótól vagy javítást végző szervezettől (karbantartó szervezet) a javítást, illetve az üzemképes állapotba hozatalt. – Az üzemeltetői ellenőrzés személyi feltételei: Az üzemeltető / üzemeltető szervezet részéről eljáró, kijelölt személy, aki ismeretekkel rendelkezik az adott létesítményben található tűzgátló, füstgátló nyílászárók elhelyezkedéséről, ellenőrzéséről, beleértve ezen TvMI meghatározásait. Azon személy, aki a szemrevételezést végrehajtja, jogosult az üzemeltetési naplóba történő bejegyzésre. Az üzemeltetői ellenőrzés dokumentálása: Az ellenőrzést / szemrevételezést az üzemeltetési naplóban dokumentálni szükséges, a következő adatok megadásával: – az ellenőrzést / szemrevételezést végző személy neve, aláírása, az ellenőrzés időpontja, – az épületben elhelyezkedő tűzgátló nyílászárók listája alapján megjelölve mely ajtó(k)nál tapasztalható rendellenesség, azok rövid leírása, – rendellenesség esetén a karbantartó szervezet értesítésének dátuma. Menekülési útirányt jelző biztonsági jelek: Megjegyzés: Az Országos Tűzvédelmi szabályzat 153. §- a alapján a menekülési útirányt jelző biztonsági táblákat úgy kell kihelyezni, hogy a menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie. Üzemeltetői ellenőrzése – az üzemeltető ellenőrzi ezen biztonsági jelek meglétét – jól láthatóságát – a szemrevételezést az OTSZ, 18. melléklete által előírt időközönként végzi – az ellenőrzés során megállapított tényeket, mind a megfelelőséget és a nem megfelelőséget is üzemeltetési naplóba rögzíti. – hiány vagy nem megfelelőség esetén rögzíti annak tényét és a hiba elhárítására azonnal, de legfeljebb 10 napon belül intézkedést tesz, oly módon, hogy azt elhárítja. Menekülési útirányt jelző fények: Biztonsági világítás (az MSZ EN 1838 szerint), kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek Az üzemeltetés során az alábbi dokumentumok képezik az ellenőrzés, felülvizsgálat, # 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat karbantartás alapját: a) A biztonsági világítási rendszer megvalósult állapotát rögzítő dokumentáció, a lámpatesteket, biztonsági jelzéseket feltüntető alaprajzokkal A jogosult személy az időszakos felülvizsgálatot a tűzvédelmi üzemeltetési naplóban rögzíti. A tűzvédelmi üzemeltetési napló legalább az alábbi adatokat tartalmazza: – a kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek (irányfények), biztonsági világítás egyedi azonosító számát, – a kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek (irányfények), biztonsági világítás beazonosítható helyét. Az üzemeltetői ellenőrzés tartalma Az ellenőrzést végző személy (a karbantartó) az üzemeltetői ellenőrzés során szemrevételezéssel ellenőrzi: a) a lámpatestek rögzítettségét, észlelhetőségét, a menekülési irányjelzések meglétét, helyességét, b) központi tápellátású rendszer esetén a tápellátás kábelezésének sértetlenségét, rögzítettségét, c) a kijelzők, állapotjelzések alapján a működőképességet. A felülvizsgálat tartalma: A felülvizsgálat az MSZ EN 50172 szabvány szerinti évente történik. Diesel aggregátor – amennyiben tűzeseti fogyasztó: Az OTSZ 248. § szerinti üzemeltetői ellenőrzésnek megfelel, ha az üzemeltető vagy általa megbízott személy, cég az alábbiakat végrehajtja: a) Szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy a VDA működésével kapcsolatosan fennáll-e olyan a telepítéskor vagy előző ellenőrzéskor nem ismert körülmény, amely annak működését veszélyezteti. b) Ellenőrzi a VDA kijelzőjén, kijelző szervein meghibásodásra utaló jelzés fenn áll-e. c) A VDA-n funkcionális tesztet végez (bekapcsolás). d) Az áram átkapcsolót havonta ellenőrzi. e) Az ellenőrzéseket dokumentálja, hiba vagy hibás működés esetén haladéktalanul értesíti a szakkarbantartó céget. A VDA gyártója egyéb üzemeltetői ellenőrzéseket is előírhat. Időszakos felülvizsgálat Az OTSZ szerinti időszakos felülvizsgálat megfelel, ha az üzemeltető által megbízott szakember, szakcég az alábbiakat végrehajtja: a) Elvégzi VDA szemrevételezéses vizsgálatát és meggyőződik arról, hogy a VDA működésével kapcsolatosan fennáll-e olyan a telepítéskor vagy előző ellenőrzéskor nem ismert körülmény, amely annak működését veszélyezteti. b) Legalább 36 havi gyakorisággal a rendszeren terheléses tesztet végez. Megjegyzés: A teszt alatt meggyőződik a biztonsági tápforrás működőképességéről teljes terhelés alatti állapotban. A terhelés lehetőleg a legnagyobb (egyidejű) teljesítményigényű tűzeseti fogyasztó (csoport) legyen. A teszt során ügyelni kell arra, hogy a működési próba más biztonsági célú rendszerek működtethetőségét ne veszélyeztesse. c) Elvégzi a VDA gyártója által javasolt időszakos felülvizsgálatkor szükséges ellenőrzéseket, melyek többek között az alábbiak lehetnek: a. Hálózati egységek átvizsgálása aa. Kábelek, átvizsgálása, szigetelés, mechanikus behatások stb. ellenőrzése # 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat ab. Mágneses kapcsolók vizsgálata (érintkezők, műanyag ház, rögzítés) ac. Kábelcsatornák átvizsgálása ad. Biztosítékok ellenőrzése ae. Sorkapcsok bekötése, ellenőrzése af. Mechanikus rögzítések ellenőrzése b. Gépcsoport mechanikai vizsgálata ba. Rögzítő csavarok meghúzása bb. Talpcsavarok rögzítések ellenőrzése bc. Önindító felerősítések ellenőrzése bd. Gép helyzetének vízszintes ellenőrzése be. Generátor csapágy ellenőrzések bf. Ventilátor felerősítések ellenőrzése bg. Tömítések ellenőrzések c. Dízel motor ellenőrzése ca. 150–300 üzemóra között a gépkönyvben előírt feladatok elvégzése cb. Ékszíj feszességének ellenőrzése cc. Vízszivattyú tengelytömítés ellenőrzések cd. Termosztát ellenőrzése ce. A hűtővízkörben épített gumitömlők tömítettségének, állapotának ellenőrzése d. A gép működés feltételeinek ellenőrzése da. Olajszint ellenőrzése db. Olajgomba ellenőrzése dc. Vízszint ellenőrzése dd. Hőfokhatás ellenőrzése de. Termosztát működésének ellenőrzése df. Önindító szénkefék ellenőrzése e. Kézi üzem ellenőrzése ea. Fordulatszám beállítása, áramkörök ellenőrzése eb. Hőfoktartó áramkör ellenőrzése ec. Táblaműszerek beállítása ed. Mágneses szelep villamos áramköreinek átvizsgálása ee. Akkumulátor töltés villamos áramkörének ellenőrzése ef. Indítási próba, teszt indítás elvégzése f. Automatikus üzem ellenőrzése (üzemellenőrzés) (csak automatikus rendszerben) fa. Mágneses kapcsolók, motoros kapcsolók, hő kioldók, jelfogók ellenőrzése, szükség szerinti cseréje fb. Áramköri védelmi rendszerek ellenőrzése, javítása, szükség szerinti cseréje fc. Automatika tápfeszültség beállítása, ellenőrzése fd. Hőkezelő áramkör vizsgálati mérése, cseréje fe. Olajnyomás érzékelő vizsgálati, mérési beállítása ff. Automatikus gerjesztés áramköreinek vizsgálata, mérési beállítása fg. Vízhiány érzékelő áramkör vizsgálata, mérési beállítása fh. Akkumulátor töltés ellenőrzése, beállítása fi. Mágneses szelep áramkörének vizsgálata, mérési beállításai fj. Hibakezelő áramkör vizsgálata, mérési beállításai fk. Villamos jelzőáramkör vizsgálata, mérési beállításai fl. Sorkapcsok bekötéseinek ellenőrzése, után húzása g. Gyártó által előírt egyéb tesztek/ellenőrzések elvégzése 6. melléklet # 67. § / 1meg / 2meg – 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzatról, a tűzvédelmi házirendről, valamint a tűzvédelmi oktatásról – Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, módosított 54/2014. (XII. 5.) BM Rendelet – A tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságokról szóló 1996. évi XXXI. Törvény – Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosításáról szóló 30/2019. (VII. 26.) BM Rendelet – 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről – 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól – 9/2015. (III. 25.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről – Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek 7. melléklet Az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségek: A kiürítés számítást a többször módosítót 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet és a TvMI 2.5:2022.06.13. alapján készítem el. Normaidő meghatározása: Normaidők: t =1,5 min t =6 min Földszint: I. előadóterem: 350 fő II. előadóterem: 350 fő III. előadóterem: 140 fő IV. előadóterem: 392 fő Pincei Színház terem: 83fő Pincei kávézó, aula és folyosó: 100 fő Aula és K5 zsibongó: 660 fő Aula székes ültettet berendezéssel: 380fő Alaksori napközi: 83 fő II. emelet: 236. előadóterem: 81 fő 238. előadóterem: 81 fő III. emelet: 330.1. és 330.2. előadóterem: 81 fő 332.1. és 330.2. előadóterem: 81 fő # 67. § / 2meg / Első szakasz Földszint I. előadóterem Tanterem ajtó szélessége: 1,5 m+ 1,5m+1,5m+1,5 m+2m+2m=10 m. Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 20 m. Befogadóképesség: 350 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 350 fő /285m2=1,228 Terület: 285 m2 Vízszintes haladási sebesség: 17,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: II. előadóterem Tanterem ajtó szélessége: 1,5 m+ 1,5m+1,5m+1,5 m+2m+2m=10 m. Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 20 m. Befogadóképesség: 350 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 350 fő /285m2=1,228 Terület: 285 m2 Vízszintes haladási sebesség: 17,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: III. előadóterem (díszterem) Tanterem ajtó szélessége: (befelé) 2m+2m+ (kifelé) 1,2m+1,2m=6,4m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 11 m. Befogadóképesség: 140 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 140 fő /156,22m2=0,896 Terület: 156,22 m 2 Vízszintes haladási sebesség: 37,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: IV. előadóterem Tanterem ajtó szélessége: 1,2m+1,2m+1,2m+1,2m+1,4+1,4=7,6 Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 20 m. Befogadóképesség: 392 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 392 fő /330m2=1,187 Terület: 330 m2 Vízszintes haladási sebesség: 17,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: Aula és K5 zsibongó Alapfeltétel, hogy minden üvegajtónak nyitva kell lennie teljes szélességben a rendezvények alatt. Így tudjuk egy helyiségként számolni. Terület 420,5m2 +644 m2 =1064,5 m2 Ajtó szélessége: 3,4m+3,4m=6,8m Legkedvezőtlenebb pont távolsága 28m Befogadóképesség 660 fő Létszámsűrűség: D=N/A=660fő/1064,5 m2 =0,62 Vízszintes haladási sebesség: 37,00 m/s – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: K5 zsibongó +Aula+K1+I. Előtér második szakasz K5 és a Zsibongóból az aulán keresztül a Nyugati kapu felé a Duna irányában menekítünk. Terület 494 m2 Ajtó szélessége: 3,3m+1,4m+1,4m+1,4m+1,4m+1,4m+3,1m=13,4m Legkedvezőtlenebb pont távolsága 19m Befogadóképesség 660 fő Létszámsűrűség: D=N/A=660fő/494 m2 =1,33 Vízszintes haladási sebesség: 29,00 m/s – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: Aula székekkel berendezve Az aulában a faltól és az oszlopoktól kell tartani 2 m távolságot menekülési útvonalnak. Az aula első és utolsó üvegajtajai és a vészkijáratok közé semmit nem szabad pakolni, az menekülési útvonal szabadon kell hagyni. Az ajtóknak minden rendezvény alatt teljes szélességében nyitva kell lennie, illetve ha zárva van, 2–2 fő embernek a nyitás érdekében ott kell fixen tartózkodni. # 67. § / 2meg / Első szakasz Terület 644 m2 A hasznos terület székekkel berendezve 644 m2 –300 m2 =344 m2 Ajtó szélessége: 3,4m+ 3,4m=6,8m Legkedvezőtlenebb pont távolsága 28m Befogadóképesség 380 fő Létszámsűrűség: D=N/A=380fő/344 m2 =1,104 Vízszintes haladási sebesség: 29,00 m/s – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: Színház terem fix berendezéssel Terület 66 m2 Ajtó szélessége: 1,7m+1,7m=3,4m Legkedvezőtlenebb pont távolsága 11m Befogadóképesség 87 fő Létszámsűrűség: D=N/A=87fő/66 m2 =1,3 Vízszintes haladási sebesség: 17,00 m/s – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: Pince kávézó, aula Terület 100 m2 +33,8 m2= 133,8 m2 Ajtó szélessége: 1,7m Legkedvezőtlenebb pont távolsága 18m Befogadóképesség 100 fő Létszámsűrűség: D=N/A=100fő/133,8 m2 =0,747 Vízszintes haladási sebesség: 29,00 m/s – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: (Aula+ színházterem) Alagsori Napközi Terület 242 m2 Ajtó szélessége: 0,86m Legkedvezőtlenebb pont távolsága 26m Befogadóképesség 83 fő Létszámsűrűség: D=N/A=83fő/242 m2 =0,342 Vízszintes haladási sebesség: 29,00 m/s A biztonság érdekében a rosszabb sebességgel számoltunk – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: II. emelet 236. előadóterem Tanterem ajtó szélessége (befelé): 1,3m+1,3m=2,6m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 12 m. Befogadóképesség: 81 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 81fő /73,7m2=1,099 Terület: 73,7 m 2 Vízszintes haladási sebesség: 17,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: 233. előadóterem Tanterem ajtó szélessége (befelé): 1,3m+1,3m=2,6m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 12 m. Befogadóképesség: 81 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 81fő /73,7m2=1,099 Terület: 73,7 m 2 Vízszintes haladási sebesség: 17,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: III. Emelet 330.1. 330.2. előadóterem Tanterem ajtó szélessége (befelé): 1,3m+1,3m=2,6m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 12 m. Befogadóképesség: 81 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 81fő /75,6m2=1,071 Terület: 75,6 m 2 Vízszintes haladási sebesség: 17,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: 332.1. 332.2. előadóterem Tanterem ajtó szélessége (befelé): 1,3m+1,3m=2,6m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 12 m. Befogadóképesség: 81 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 81fő /75,6m2=1,071 Terület: 75,6 m 2 Vízszintes haladási sebesség: 17,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: 8. melléklet # 67. § / _____________________________________ / megbízott személy a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzésének Ezennel megbízom _______________________________________________________-t (név, beosztás) hogy az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi 248. § szerinti, alábbi tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrző végezze el: □ tűzoltó készülék negyedéves üzemeltetői ellenőrzését □ tűzoltó vízforrások féléves üzemeltetői ellenőrzését □ biztonsági világítás negyedéves üzemeltetési ellenőrzése □ a vészkijáratot működtető rendszer negyedéves üzemeltetői ellenőrzése □ a tűzjelző rendszer napi üzemeltetői ellenőrzését □ a tűzjelző rendszer negyedéves üzemeltetői ellenőrzését □ a hőés füst elleni védelem negyedéves üzemeltetői ellenzését □ tűzgázló ajtó havi üzemeltetői ellenőrzését □ diesel aggregátor Az üzemeltetői ellenőrzések elvégzésének helyszíne: _________________________________________________________ Az ellenőrzés elvégzését, annak megállapításait az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzés elvégzésének határidejéig írásban dokumentálni szükséges. A működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt jelezni szükséges az üzemben tartó felé. A megbízás kezdetének időpontja: 20_________________, mely visszavonásig érvényes. A meghatalmazást átvettem: 9. melléklet Tűzjelző berendezés zóna kiés be kapcsolásának üzemeltetési naplója A rendezvény helyszíne, elnevezése és ideje: Corvinus Egyetem Főépület (1093 Budapest, Fővám tér 8.), ................................. – 202.........-án .....-tól 20......... .... óráig tartandó rendezvény ideje alatt a tűzjelző berendezés zóna ki és be kapcsolása (a rendezvény területét érintő zónákra vonatkozik, illetve a füst felfelé szállásának következtében a központi emeleti szintek is beleértendők.) – A következő feltételek mellett lehetséges: Amennyiben a tűzjelző berendezés zóna kikacsolása felvetődik a rendezvény szervezője által, (füstgép használata) akkor az Egyetem biztonsági szolgálatát ellátó vagyonvédelmi cégtől a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében. Plusz embereket kell a rendezvény idejére biztosítani alapfeltételként a következő minimum létszámmal, mint tűzőrség megvalósítása: # 67. § / Tűz és Munkavédelmi felelőse / A Főépület főbb tűzvédelmi jellemzői A tűzjelző berendezés zóna kikapcsolását, visszakacsolását a tűzjelző karbantartó cég által kioktatott az Egyetem munkavállalója diszpécsere végezheti (24 órás szolgálatban lévő személy). Tűzvédelmi követelmény hogy a kikapcsolást és visszakacsolást írásban kell dokumentálni, 2 fő jelenlétében az Egyetem biztonsági szolgálatának váltásvetője és diszpécsere személyében. kikapcsoló diszpécser személy: ........................................ belső biztonsági szolgálatának váltásvetője ........................................ visszakapcsoló diszpécser személy ........................................ belső biztonsági szolgálatának váltásvetője ........................................ Budapest, ........................ 10. melléklet Cím: 1093 Budapest, Fővám tér 8. Tűzszakaszok: 1 tűzszakasz Beépített tűzjelző rendszer: Van kiépítve, központ helye: Nyugati kapu, portaszolgálat Beépített tűzoltó berendezés: Nincs kiépítve Napelem: Nincs kiépítve Tűzcsapok: Fali tűzcsapok vannak szintenként és közterületi föld feletti tűzcsapok mind a 4 határoló oldalon Tűzoltó készülék: P6 tűzoltó készülékek találhatók szintenként Villámhárító: van Hő-, és Füstelvezető rendszer: két lépcsőházban füstelszívó ventilátor Tűzgátló ajtók: van Tűzvédelmi főkapcsoló elhelyezkedése: A 0,4 kV-os helyiségben Gázfőelzáró elhelyezkedése: alaksor, gázfogadó helyiségben Tűzivíz medence: nincs Nyomásfokozó szivattyú: nincs Biztonsági lift: nincs Tűzgátló előtér: nincs Biztonsági világítás: van Diesel aggregátor: van 11. melléklet A Bérlő nyilatkozata a tűzvédelmi szabályzat megismeréséről A Tűzvédelmi szabályzatot áttanulmányoztam, megértettem, és magamra nézve kötelező érvényűnek tekintem. A leírtak figyelembevételével végzem munkámat, legjobb tudásom alapján járok el adott helyzetekben. Dátum Név Alkalmazó cég neve Aláírás # 67. § / (nyomtatott betűvel) / Jegyzőkönyv a Tűzriadó terv gyakoroltatásáról 12. melléklet A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Főépületének Tűzvédelmi Szabályzatában és Tűzriadó tervében foglaltak gyakoroltatása a 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet alapján. Dátum: .......... év .......... hó ........ nap Készült: ........................................................................................................ Jelen vannak: Műszaki koordinátor ................................................................................ Üzemeltetési operatív vezető: ..................................................................... Tűzvédelmi vezető: ................................................................................ Külső üzemeltető szakcég: ....................................................................... Katasztrófavédelem: ................................................................................ A kiürítési gyakorlat adatai: A kiürítést elrendelő személy: .............................................. A kiürítés elrendelésének ideje: ........... óra ............ perc A kiürítés megkezdése: ............óra .......... perc A gyakorlaton résztvevő munkavállalók száma: ......... fő A gyakorlatkor jelen lévő hallgatók száma: ....... fő A kiürítés végrehajtásának ideje: .......... perc A gyakorlat előzetesen bejelentésre került a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltség Részére? igen nem A katasztrófavédelem részt vett a gyakorlaton? igen nem A Tűzriadó tervben szereplő feladatok elvégzésének ellenőrzése A portás felhívta a hallgatók, munkavállalók figyelmét a terület nyugodt, de gyors elhagyására? igen nem A tűzoltóság riasztásának gyakorlása megtörtént? igen nem Az összes helyiség elhagyását a portás ellenőrizte? igen nem A portás biztosította a főbejárati ajtót? igen nem A közművek elzárásának gyakorlása megtörtént? igen nem A kiürítést követően a munkavállalók, hallgatók létszámát a gyülekezési ponton gyülekeztek? igen nem A kiürítési gyakorlat értékelése: Megfelelő Nem megfelelő Megjegyzés: ............................................................................................................................ ......................... ......................... # 67. § / (aláírás) (aláírás) / TARTALOMJEGYZÉK ......................... ......................... 11/2024. elnöki testületi rendelkezés 1 Budapesti Corvinus Egyetem főépületének tűzvédelmi szabályzata 1 Preambulum 1 A Tűzvédelmi szabályzat hatálya 2 A Tűzvédelmi szabályzat célja 2 A TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELADATA, FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSI RENDJE, FINANSZÍROZÁSA 3 A tűzvédelmi szervezet feladata 3 A tűzvédelmi szervezet felépítése 3 A tűzvédelmi szervezet irányítása 4 A finanszírozása 4 TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT, VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐSÖK ÉS AZOK FELADATA 4 A kancellár feladata és hatásköre 4 A HR vezető feladata és hatásköre 4 A gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető feladata és hatásköre 4 A Kommunikációs vezető feladatés hatásköre 5 A munkahelyi vezetők feladatés hatásköre 5 A foglalkoztatottak feladatai és hatásköre 6 A Campus Szolgáltatások vezető feladata és hatásköre 6 Az üzemeltetési és beruházási vezető feladata és hatásköre 7 A vagyonvédelmi vezető feladata és hatásköre 7 Az üzemeltetési operatív vezető feladata és hatásköre 8 Műszaki koordinátor feladata és hatásköre 8 A tűzvédelmi vezető feladata és hatásköre 9 A karbantartók feladata és hatásköre 9 A villanyszerelők feladata és hatásköre 10 Az őrszolgálat feladata és hatásköre 10 Diszpécser feladata és hatásköre 11 Beruházási szakértő feladatés hatásköre 12 Tűzvédelmi szolgáltató feladatés hatásköre 12 A BÉRLŐK ÉS ALKALMAZOTTAIK FELADATA ÉS KÖTELESSÉGE 12 # 67. § / (aláírás) (aláírás) / TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK 13 HELYISÉGEK TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYAI, BEFOGADÓKÉPESSÉG 13 Iroda 14 Étkező/Konyha 15 Közlekedő, előtér 15 Öltözők 15 Raktárak (passzív tárolás) 15 Gépházak 16 Elektromos kapcsolótér, kapcsolószekrények, elektromos berendezések helyiségek 16 Liftgépházak 17 Beléptető helyek (porták) 17 Hallgatói terek 18 Vészkijáratok 18 Mosdók, fürdők 18 Tantermek, előadók 19 Aula 19 Zsibongó 20 Nyomda 20 Színházterem 20 Karbantartó műhelyek 21 SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK 21 Tűzveszélyes tevékenység 21 Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata 22 Tárolás szabályai 22 A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai 23 Tűzoltási út, terület, közlekedési, menekülési és egyéb utak 24 Tűztávolság 24 Tüzelő-, fűtőberendezések 24 Szellőztetés 25 Hőés füstelvezetés 25 Járművek 25 A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai 25 Csatornahálózat 26 Rendezvények 26 TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA 28 # 67. § / alapján 39 / 6. Tűzriadó terv készítése és gyakoroltatása 39 LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG 28 KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK 28 TŰZVÉDELMI OKTATÁS 29 A munkavállalók oktatása 29 A hallgatók oktatása 30 Az üzemeltetői ellenőrzést végző személyek tűzvédelmi oktatása 30 Vegyes és zárórendelkezések 31 1. melléklet 31 BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM FŐÉPÜLET TŰZRIADÓ TERV2024. 31 5.3. Használt tűzoltó készülék elszállíttatása, 2. melléklet 39 HELYSZÍNRAJZ 39 3. melléklet 43 Értelmező rendelkezések 43 4. melléklet 46 Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) 46 5. melléklet 47 Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat 47 # 67. § / (KÜLSŐ MŰSZAKI ÜZEMELTETÉS FELADATA) 49 / Első szakasz 62 6. melléklet 61 Felhasznált jogszabályok, rendeletek és törvények 61 7. melléklet 61 Kiürítés számítás 61 8. melléklet 66 Meghatalmazása tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzésének elvégzésére 66 9. melléklet 67 Tűzjelző berendezés zóna kiés be kapcsolásának üzemeltetési naplója 67 10. melléklet 68 A Főépület főbb tűzvédelmi jellemzői 68 11. melléklet 68 A Bérlő nyilatkozata a tűzvédelmi szabályzat megismeréséről 68 12. melléklet 69 Jegyzőkönyv a Tűzriadó terv gyakoroltatásáról 69