# Közzététel: VB–59/2025. (VI. 24.) sz. határozat / Preambulum a külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú Eredeti, aláírt pdf # 1. § / Preambulum / Az eljárásrend hatálya 1. § (1) A Szervezeti és Működési Rend 11. §-ában adott felhatalmazás alapján a Vezetői Bizottság a külföldi oklevelek és bizonyítványok továbbtanulási célú elismerésének eljárási rendjét az alábbiakban határozza meg a Budapesti Corvinus Egyetemen (a továbbiakban: Egyetem). # 2. § / Preambulum / Az eljárásrend hatálya 2. § (1) Jelen eljárásrend hatálya a külföldi bizonyítványok és oklevelek végzettségi szintjének továbbtanulási céllal történő elismerésére terjed ki, azaz arra az esetre, ha az Egyetemen tanulni kívánó személy külföldi joghatóság alá tartozó, külföldön vagy Magyarországon működő köznevelési vagy felsőoktatási intézményben szerzett bizonyítványt és/vagy oklevelet és ezen bizonyítvány és/vagy oklevél alapján kéri a felvételét az Egyetemre (a továbbiakban: elismerési eljárás). (2) Jelen eljárásrend hatálya nem terjed ki a külföldi bizonyítványok és oklevelek ún. teljes joghatályú elismerésére, mert az az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának (a továbbiakban: MEIK) hatáskörébe tartozik. (3) Jelen eljárásrend hatálya nem terjed ki az Elismerési törvény 4. § (4a) bekezdése szerinti elismerési eljárásra, azaz amikor a kérelmező oktatói vagy tudományos kutatói munkakör betöltése céljából kérelmezi a külföldi oklevelének hazai mesterfokozatként történő elismerését. Ez esetben a külföldi oklevél vizsgálata a munkaviszony létesítésének folyamatában valósul meg. (4) Jelen rendelkezés hatálya nem terjed ki a felsőfokú végzettséghez kapcsolódó szakképzettség elismerésére, annak szabályait a Felvételi szabályzat tartalmazza. (5) Jelen rendelkezés hatálya nem terjed ki a tudományos fokozat honosítására, annak szabályait a Doktori szabályzat tartalmazza. (6) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed állampolgárságra, valamint a felvételi eljárás módjára (központi felvételi eljárás, nemzetközi intézményi felvételi eljárás, ide értve az előkészítő képzést is, Stipendium Hungaricum, Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram, kettősvagy többesdiploma program (double degree, multiple degree) keretében jelentkezőkre vonatkozó felvételi eljárás, hazai intézményi felvételi eljárás (szakirányú továbbképzési szak, doktori képzés, nyári/téli egyetem, stb.) való tekintet nélkül minden jelentkezőre, aki külföldi joghatóság alá tartozó, külföldön vagy Magyarországon működőköznevelési vagy felsőoktatási intézményben bizonyítványt és/vagy oklevelet szerzett és ezen bizonyítvány és/vagy oklevél alapján kéri a felvételét az Egyetemre. (7) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed az elismerési eljárást lebonyolítását végző Jog és Beszerzés szervezeti egységre, továbbá az elismerési eljárásban részt vevő valamennyi további szervezeti egységre, különösen a Tanulmányi Ügyekre, az Egyetemi Doktori Irodára, a Tehetségmenedzsment Központ és ezek hallgatói felvételi eljárásban közreműködő munkatársaira. (8) Jelen rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, akkor annak megfelelően kell lefolytatni az elismerési eljárást. A jogi és beszerzési vezető hatásköre annak eldöntése, hogy nemzetközi szerződés vagy jelen rendelkezés # 2. § / Az eljárásrend hatálya / Kapcsolódó szabályozó dokumentumok alapján kell-e lebonyolítani az eljárást. # 3. § / Kapcsolódó szabályozó dokumentumok / Fogalmak 3. § (1) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Lisszaboni Egyezmény); b) a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Apostille Egyezmény); c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény; d) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési törvény); e) az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.); f) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet; g) Felvételi szabályzat; h) Tanulmányi és vizsgaszabályzat. (2) Az eljárásrendhez kapcsolódó, a jogi és beszerzési vezető által kiadott tájékoztatók, útmutatók, alkalmazandó formanyomtatványok. # 4. § / Kapcsolódó szabályozó dokumentumok / Fogalmak 4. § (1) Jelen eljárásrend alkalmazásában: a) Elismerési eljárás (amelyen csak a továbbtanulási célú elismerést értjük): az az eljárás, amelynek keretében az Egyetem, mint eljáró hatóság a külföldi bizonyítvány vagy oklevél végzettségi szintjét továbbtanulási céllal elismeri, és amely alapján az Egyetemre jelentkező – ha egyéb, a Felvételi szabályzatban előírt felvételi feltételeknek is megfelel – az Egyetemre felvehető, ott hallgatói jogviszonyt létesíthet. A bizonyítvány és oklevél elismerése nem mentesít a szakma gyakorlásához jogszabály által előírt további követelmények teljesítése alól. b) Bizonyítvány: a középfokú végzettséget és ahhoz kapcsolódó szakképesítést, szakképzettséget tanúsító okirat. Bizonyítványnak tekintendő az ezzel azonos hatályú okirat is. Nem minősül külföldi bizonyítványnak a hazai bizonyítvány külföldi elismeréséről szóló, külföldi eljáró hatóság által hozott döntés. c) Oklevél: a felsőfokú végzettséget és ahhoz kapcsolódó szakképzettséget tanúsító okirat. Oklevélnek tekintendő az ezzel azonos hatályú okirat is. Nem minősül külföldi oklevélnek a hazai oklevél külföldi elismeréséről szóló, külföldi eljáró hatóság által hozott döntés. d) Külföldi bizonyítvány, oklevél: olyan bizonyítvány és/vagy oklevél, amelyet külföldi joghatóság alá tartozó, külföldön vagy Magyarországon működő köznevelési vagy felsőoktatási intézményben állítottak ki. e) Kérelmező (aki jelen rendelkezés szerint csak továbbtanulási céllal nyújthat be kérelmet): az a személy, aki a külföldi bizonyítványa, oklevele magyarországi bizonyítvánnyal, oklevéllel történő egyenértékűségének továbbtanulási céllal történő benyújtása érdekében elismerési eljárást kezdeményez az Egyetemen. f) Hiteles másolat: i. az eredeti okiratot kiállító intézmény (középiskola, egyetem stb.) által az eredeti okiratról készített másolat, amelyet a kiállító intézmény arra jogosult munkatársa nevével, aláírásával, keltezéssel, továbbá – a kiállító intézmény bélyegzőhasználati szabályai szerint szükséges – bélyegzővel lát el; továbbá ii. az a másolat, amely hitelesnek minősül az érintett (azaz ahol a hiteles másolatot készítik) tagállam joga szerint, továbbá iii. a jogszabály által hitelesnek minősített másolat, iv. a kormányablak ügyintézője által az eredeti okiratról készített, bélyegzőjével és záradékával ellátott másolat. g) Egyszerű másolat: az eredeti okiratról papír alapon vagy elektronikusan készített másolati példány, amelyet nem kell ellátni semmilyen hitelesítéssel. h) Apostille: az eredeti okiratról készült különleges hiteles másolat. A külföldön kiállított bizonyítvány és/vagy oklevél egyfajta nemzetközi hitelesítéssel történő ellátása. Az Apostille hitelesítés annyit jelent, hogy az okiraton lévő hivatalos bélyegzőt és aláírást az illetékes külföldi szerv ellenőrzi, és ennek igazolásául egy # 4. § / Kapcsolódó szabályozó dokumentumok / Fogalmak további bélyegzőlenyomatot kap az okirat. Ez a további bélyegzőlenyomat az Apostille tanúsítvány. A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában 1961. október 5-én aláírt Egyezmény részes államaiban erre kijelölt hatóságtól kell beszerezni az Apostille tanúsítványt. Ezeknek az államoknak a naprakész listáját, valamint az egyes államokban Apostille tanúsítványt kiállító szervek felsorolását a konzuli szolgálat közzéteszi honlapján. i) Diplomáciai felülhitelesítés: az eredeti okiratról készült különleges hiteles másolat. Azokban az országokban, amelyek nem részesei az Apostille Egyezménynek, a konzul diplomáciai felülhitelesítéssel látja el a külföldi bizonyítványt és/vagy oklevelet. E felülhitelesítést a konzul az okiraton elhelyezett, vagy ahhoz hozzáfűzött záradék formájában állítja ki. A záradék azt tanúsítja, hogy az okiraton szereplő bélyegző és aláírás valódi, és megegyezik a külképviselet birtokában lévő bélyegzőés aláírásmintával. A konzul által végzett diplomáciai felülhitelesítésre akkor kerülhet sor, ha az okiratot ellátták a külföldi állam saját joga által meghatározott szerv (esetleg több szerv) közbenső felülhitelesítésével. Az általános gyakorlat szerint a közbenső felülhitelesítést (ha több ilyen közbenső felülhitelesítés szükséges, akkor az utolsó felülhitelesítést) a külföldi állam külügyminisztériuma állítja ki, a magyar konzul ezt az aláírást és bélyegzőt látja el diplomáciai felülhitelesítéssel. Egyes országokban a konzul más hatóságok közbenső felülhitelesítését is elláthatja diplomáciai felülhitelesítéssel. Erről a lehetőségről érdemes közvetlenül a külképviseleten tájékozódni. Amennyiben az okiraton szereplő bélyegző, aláírás valódiságával vagy akár magának az okiratnak a valódiságával kapcsolatban kétség merül fel, a diplomáciai felülhitelesítést a konzul megtagadja. j) Hiteles fordítás: i. az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda hiteles fordítása és a hitelesítési záradékával ellátott fordítás, ii. a magyar külképviseleti szerv hitelesítési záradékával ellátott fordítás, iii. a magyar közjegyző által a közjegyzőkről szóló 1991. év XLI. törvény 138. §-a szerinti hitelesítési záradékkal ellátott fordítás, továbbá iv. az a magyar nyelvű fordítás, amely hitelesnek minősül az érintett (azaz ahol a hiteles másolatot készítik) tagállam joga szerint. # 5. § / Eljáró szervezeti egységek és személyek / Az elismerés alapelvei 5. § (1) Az elismerési eljárásért a Jog és Beszerzés vezetője felelős. (2) Jelen rendelkezés hatálya alá tartozó ügyekben hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek és személyek: a) szabályozási jogkörrel a Vezetői Bizottság; b) döntéshozó (kötelezettségvállaló) jogkörrel a Jog és Beszerzés vezetője (a továbbiakban: jogi és beszerzési vezető); c) előkészítő és végrehajtó feladatkörrel a Tanulmányi Ügyek, a doktori képzésre jelentkezők esetén a Corvinus Doktori Iskolák, nyári/téli egyetemre jelentkezők esetén a Tehetségmenedzsment Központ; d) szakmai előkészítő feladatkörrel a Jog és Beszerzés munkaköri leírásban kijelölt munkatársa(i). # 6. § / Eljáró szervezeti egységek és személyek / Az elismerés alapelvei 6. § (1) A bizonyítvány vagy az oklevél továbbtanulási céllal történő elismerése kizárólag a továbbtanulási célnak megfelelő oktatási intézménytípusban történő továbbtanulásra történő jelentkezésre jogosít. A jelen rendelkezés szerinti elismerési eljárás végzettségi szint elismerésére irányul. (2) Bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére az jogosult, aki kérelme benyújtásakor állampolgárságát, személyes adatait az állampolgárság és a személyi adat igazolására szolgáló hatósági igazolvánnyal igazolja. (3) A külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány vagy oklevél elismerésével senki sem szerezhet több jogot, mint amennyi a bizonyítvány vagy az oklevél alapján abban az államban megilleti, amelyben azt szerezte. (4) Ha az Elismerési törvény másként nem rendelkezik, az elismerés a külföldi oktatási intézmény jogállása, a bizonyítvány vagy az oklevél jogi hatálya, a képzés külső minőségbiztosítása, a tanulmányi idő, valamint a tanulmányi és a vizsgakövetelmények alapján történik. (5) A bizonyítványa vagy oklevele elismerését kérelmező jelentkező (a továbbiakban: kérelmező) feladata, hogy az elismeréshez szükséges okiratokat és adatokat biztosítsa. (6) A kérelmezőnek joga van megjelölni, hogy milyen céllal és milyen hazai végzettségi szintet tanúsító bizonyítvánnyal vagy oklevéllel egyenértékű bizonyítványként vagy oklevélként kéri az elismerést, de amennyiben ezt nem jelöli meg, az Egyetem megvizsgál minden lehetséges végzettségi szintet, és amely szintre lehetséges, arra vonatkozóan megállapítja az elismerést. (7) Az Elismerési törvény értelmében az elismerési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. # 6. § / Az elismerés alapelvei / Az elismerési eljárás Az eljárás kezdeményezése, kérelem és annak benyújtása, az eljárás megindítása # 7. § / Az elismerés alapelvei / Az elismerési eljárás 7. § (1) Az elismerési eljárás kérelemre indul. (2) Az elismerési eljárás megindítására irányuló kérelmet a kérelmező személyesen vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező meghatalmazottja útján nyújthat be. Amennyiben a kérelmet meghatalmazott útján kívánja benyújtani a kérelmező, a meghatalmazás formájára és tartalmára a Hallgatói Követelményrendszerben foglaltak az irányadók. (3) A kérelem kétféleképpen nyújtható be: a) Amennyiben a kérelmező az Nftv. szerinti központi felvételi eljárás keretében jelentkezést nyújt be az Egyetem valamelyik képzésére, akkor ez a jelentkezési kérelem egyúttal elismerési eljárás lefolytatására irányuló kérelemnek is minősül. b) Amennyiben a kérelmező nem tartozik bele az a) pont szerinti körbe, akkor neki elismerési eljárás iránti kérelmet kell benyújtania akkor, ha külföldi bizonyítványa vagy oklevele végzettségi szintjének továbbtanulási célú elismerését kéri. (4) A külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerésére vonatkozó eljárás kérelmezését a kérelmezőnek a képzésre történő jelentkezésre használt felületen (pl. DreamApply, JEDI) keresztül ajánlott megtennie. A kérelmet az Egyetem honlapján közzétett formanyomtatványon is be lehet nyújtani. (5) A formanyomtatványon benyújtott kérelmet kézzel vagy géppel kell kitölteni és saját kezű aláírással vagy elektronikus aláírással kell aláírnia. (6) Amennyiben a kérelmező az Nftv. szerinti központi felvételi eljárás keretében jelentkezést nyújt be, akkor a (4) bekezdés szerinti kérelmet nem kell benyújtania, azonban a központi felvételi eljárás során be kell nyújtani (fel kell töltenie a jelentkezési felületre) a (7) bekezdés szerinti dokumentumokat. (7) A kérelemhez mellékelni kell: a) a személyazonosító igazolvány vagy útlevél egyszerű másolatát; b) az elismertetni kívánt végzettséget igazoló eredeti oklevél és/vagy bizonyítvány egyszerű másolatát vagy amennyiben az oklevél, bizonyítvány nem áll rendelkezésre (pl. elveszett, megsemmisült), az eredeti oklevél, bizonyítvány helyett kiadott, azzal azonos joghatályú okirat (pl. másodlat) egyszerű másolatát. Amennyiben az eljárás során a hitelesség igazolása szempontjából a jogi és beszerzési vezető kéri, akkor hiteles másolatot vagy Apostille tanúsítvánnyal vagy diplomáciai felülhitelesítéssel ellátott hiteles másolatot kell csatolni vagy be kell mutatni az eredeti okiratot; c) a külföldi oktatási intézmény által kiállított olyan okirat (pl. leckekönyv, ellenőrző könyv) egyszerű másolatát, amely hitelt érdemlően igazolja a tanulmányok időtartamát, és a bizonyítvány vagy oklevél megszerzése érdekében előírt tanulmányi követelmények (a hallgatott tárgyak, vizsgák, szakdolgozatok, záróvizsgák stb.) sikeres teljesítését; d) amennyiben a b) és c) pontban megjelölt okiratok nem magyar vagy angol nyelven készültek, az eredeti okiratok magyar nyelvű vagy angol nyelvű hiteles # 7. § / Az elismerés alapelvei / Az elismerési eljárás fordítását. (8) Ha a kérelem mellékleteként benyújtott okiratok nem nyújtanak elegendő információt az elbíráláshoz az elismerési eljárás során, a kérelmező felhívható arra, hogy a (7) bekezdésben meghatározott okiratok mellett: a) mutassa be a bizonyítvány vagy az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányait megelőzően folytatott tanulmányainak igazolására szolgáló bizonyítványainak, okleveleinek másolatát, és/vagy b) nyújtson be olyan, a külföldi oktatási intézmény által kiállított okiratmásolatot, amelyből az intézmény, szak tanulmányi rendje, tanulmányi programja megismerhető. (9) A jogi és beszerzési vezető kivételes méltányosságból felmentheti a kérelmezőt az (7) bekezdésben meghatározott okiratok benyújtása alól, ha a kérelmező menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott és bizonyítja vagy valószínűsíti, hogy az elismerési eljárás lefolytatásához szükséges okiratai neki fel nem róható okból nem állnak rendelkezésére. (10) A kérelmező a (7)b)–(7)d) ponttól eltérően a kérelemhez a kérelmező származási országának oktatásért felelős minisztériuma által kiállított igazolás hiteles fordítását is csatolhatja, ha a kérelmező: a) államközi vagy állami ösztöndíjprogram (pl. Stipendium Hungaricum Ösztöndíjprogram) keretében érkezett Magyarországra, és b) igazolja, hogy a továbbtanulási céllal elismerni kívánt bizonyítvány vagy oklevél még nem áll rendelkezésére. (11) A (10) bekezdésben foglalt esetben a kérelmező köteles a (7)b)–(7)d) pont szerinti okiratokat a beiratkozást követő hat (6) hónapon belül utólag benyújtani. (12) A kérelmet és annak mellékleteit a kérelmezőnek ugyanazon a felületen (pl. DreamApply) kell benyújtania, ahol a kérelmező a képzésre jelentkezik, lehetőség szerint a képzésre irányuló felvételi kérelemmel egyidejűleg. (13) Egyébként kérelem bármikor benyújtható, azonban, ha a kérelmező adott tanévre meghirdetett felvételi eljárás keretében kívánja felhasználni a külföldi bizonyítványát és/vagy oklevelét, akkor a (12) bekezdés szerint javasolt benyújtani a kérelmet, de legkésőbb a jogi és beszerzési vezető által az Egyetem honlapján közzétett tájékoztatóban meghatározott időpontokat javasolt figyelembe venni, ellenkező esetben előfordulhat, hogy nem készül el időben a végzettséget elismerő döntés , és a kérelmező felvételi kérelmét ezért a dékán elutasítja. # 8. § / Az elismerési eljárás / Ügyintézési határidő, hiánypótlás 8. § (1) Az eljárás központi felvételi eljárás esetén azon a napon indul, amikor az Oktatási Hivatal elérhetővé teszi a jelentkezők valamennyi adatát és teljes dokumentációját a felvételi felületen az Egyetem számára. Egyebekben az eljárás azon a napon indul, amikor a kérelmező kérelmét a 7. § (12) bekezdés szerinti felületre feltölti. (2) Az elismerési eljárás lefolytatására jelen rendelkezés keretei között az oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben foglalt határidők irányadóak. (3) A Jog és Beszerzés illetékes munkatársa(i) a kérelem beérkezésekor a személyazonosító igazolvány vagy útlevél egyszerű másolata alapján ellenőrzi a kérelmező állampolgárságát és személyi adatait. (4) A Jog és Beszerzés illetékes munkatársa(i) a kérelmet és kapcsolódó mellékleteit az oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben foglaltak alapján lehetőség szerint a hozzá történt megérkezést követő három (3) munkanapon belül megvizsgálja azzal, hogy a jogszabály által biztosított határidő húsz (20) nap. A vizsgálat során megállapítja, hogy a kérelem megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban és jelen rendelkezésben meghatározott követelményeknek, azaz a kérelmezésre jogosult személytől származik, megfelelő módon és, az eljárás lefolytatásához szükséges mellékletekkel nyújtotta be a kérelmező. Amennyiben hiánypótlásra van szükség, akkor hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra felhívás úgy történik, hogy a Jog és Beszerzés illetékes munkatársa vagy közvetlenül a kérelmezőt keresi meg a hiánypótlással, vagy elektronikus úton értesíti a Tanulmányi Ügyek, doktori képzésre jelentkezők esetén a Corvinus Doktori Iskolák, nyári/téli egyetemre jelentkező esetén a Tehetségmenedzsment Központ illetékes munkatársát a hiánypótlás szükségességéről és a hiánypótlási határidőről, aki a hiánypótlási felhívást két (2) munkanapon belül továbbítja a kérelmező részére. A hiánypótlást lehetőség szerint azon a csatornán keresztül kell megküldeni, ahol a kérelmező a kérelmet benyújtotta, amennyiben ez nem lehetséges, egyéb csatorna (e-mail, papír alapú hiánypótlás, stb.) is alkalmazható. (5) A hiánypótlás során pótlandó dokumentumokat a kérelmezőnek a lehetőség szerint a kérelem benyújtására meghatározott módon kell benyújtania azzal, hogy hiánypótlásra kivételes esetben egyéb módon is sor kerülhet. # 9. § / A kérelem érdemi vizsgálata / Érettségi bizonyítvány végzettségi szintjének elismerése 9. § (1) A Jog és Beszerzés munkatársa(i) az érdemi vizsgálat során: a) a külföldi oktatási intézmény jogállását, a külföldi bizonyítvány vagy az oklevél jogi hatályát a kiállító oktatási intézmény országa közhiteles nyilvántartásából, a közérdekű adataiból, az oktatási intézmény honlapján elérhető adatokból, valamint a UK Naric adatbázisában rendelkezésre álló információk és a UK Naric szakmai szolgáltatása igénybevételével, valamint szükség esetén további közhiteles nyilvántartásban elérhető adatokból állapítja meg; b) a képzés külső minőségbiztosítását az azt kiállító oktatási intézmény országa szerint elismert országos vagy nemzetközi minőségbiztosítási szervezet által kiállított minőségbiztosítási (akkreditációs) okiratok bekérésével és/vagy ezen szervezetek közhiteles nyilvántartásából vizsgálja; c) a tanulmányi időt, valamint a tanulmányi és a vizsgakövetelményeket a kérelmező által mellékelt 7. § (7) bekezdés c) pontja szerinti okiratokból határozza meg. # 10. § / A kérelem érdemi vizsgálata / Érettségi bizonyítvány végzettségi szintjének elismerése 10. § (1) A magyar érettségi bizonyítvánnyal törvény erejénél fogva egyenértékű az a külföldi oktatási intézmény elvégzését tanúsító és az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosító bizonyítvány, amelyet az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban vagy olyan államban állítottak ki, amely a Lisszaboni Egyezmény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el. Ez esetben elismerési határozatot nem kell hozni, a Jog és Beszerzés munkatársa(i) tájékoztatja a Tanulmányi Ügyek, doktori képzésre jelentkező esetén a Corvinus Doktori Iskolák, a nyári/téli egyetemre jelentkező esetén a Tehetségmenedzsment Központ illetékes munkatársát, aki e-mailben vagy a jelentkezési felületen tájékoztatást küld a kérelmezőnek arról, hogy bizonyítványa magyar érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű. Központi felvételi eljárás keretében az Oktatási Hivatal mondja ki ezen bizonyítványok egyenértékűségét. (2) Ha az érettségi bizonyítvány nem minősül az (1) bekezdésben meghatározottak alapján magyar érettségi bizonyítvánnyal egyenértékűnek, érettségi bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amely – figyelembe véve a külföldi oktatási intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát és a tanulmányi követelményeket – a magyar érettségi bizonyítvánnyal azonos végzettségi szintet tanúsít, továbbá a) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, b) külföldi oktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam elvégzését tanúsítja, és c) tanúsítja, hogy a kérelmező tanulmányai befejezésekor legalább négy tantárgyból külön vizsgát tett. (3) A középiskolai érettségi bizonyítványként a (2) bekezdés feltételeinek meg nem felelő olyan külföldi bizonyítvány is elismerhető, amely a) külföldi oktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam, vagy ha az adott külföldi államban a közoktatás tizenegy évfolyamból áll, akkor tizenegy évfolyam elvégzését tanúsítja, b) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, és c) valószínűsíti, hogy a kérelmező felkészült a további tanulmányok folytatására. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a jogi és beszerzési vezető az elismerésről határozatban dönt. (5) Vannak olyan középfokú oktatási intézmények, amelyeknél jogszabály vagy nemzetközi megállapodás mondja ki az általuk kiadott érettségi bizonyítványok magyar érettségi bizonyítvánnyal való egyenértékűségét. Erről a Jog és Beszerzés nyújt tájékoztatást az érintettek számára. # 11. § / Érettségi bizonyítvány végzettségi szintjének elismerése / Felsőfokú oklevél végzettségi szintjének elismerése 11. § (1) Továbbtanulás esetén törvény erejénél fogva alapfokozat végzettségi szintet tanúsítónak minősül az az államilag elismert külföldi oklevél, amelyet az Európai Felsőoktatási Térség (a továbbiakban: Felsőoktatási Térség) valamely részes államában annak a Felsőoktatási Térséghez való csatlakozását követően állítottak ki, és amely a Bolognai Nyilatkozat alapján létrejött felsőoktatási fokozatrendszer első fokozatát tanúsítja. Ez esetben elismerési határozatot nem kell hozni, a Jog és Beszerzés munkatársa(i) tájékoztatja a Tanulmányi Ügyek, doktori képzésre jelentkező esetén a Corvinus Doktori Iskolák, nyári/téli egyetemre jelentkező esetén a Tehetségmenedzsment Központ illetékes munkatársát, aki e-mailben vagy a jelentkezési felületen tájékoztatást küld a kérelmezőnek arról, hogy oklevele magyar oklevéllel egyenértékű. Központi felvételi eljárás keretében az Oktatási Hivatal mondja ki ezen oklevelek egyenértékűségét. (2) Továbbtanulás esetén törvény erejénél fogva mesterfokozat végzettségi szintet tanúsítónak minősül az az államilag elismert külföldi oklevél, amelyet a Felsőoktatási Térség valamely részes államában annak a Felsőoktatási Térséghez való csatlakozását követően állítottak ki, és amely a Bolognai Nyilatkozat alapján létrejött felsőoktatási fokozatrendszer második fokozatát tanúsítja. Ez esetben elismerési határozatot nem kell hozni, a Jog és Beszerzés munkatársa tájékoztatja a Tanulmányi Ügyek, doktori képzésre jelentkező esetén a Corvinus Doktori Iskolák, nyári/téli egyetemre jelentkező esetén a Tehetségmenedzsment Központ illetékes munkatársát, aki e-mailben vagy a jelentkezési felületen tájékoztatást küldenek a kérelmezőnek arról, hogy bizonyítványa magyar oklevéllel egyenértékű. Központi felvételi eljárás keretében az Oktatási Hivatal mondja ki ezen oklevelek egyenértékűségét. (3) Ha a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az (1) vagy (2) bekezdés hatálya alá tartozó oklevélhez vezető képzés minőségbiztosítás szempontjából lényegesen különbözik az adott külföldi felsőoktatási intézmény vagy az adott külföldi ország hasonló okleveleihez vezető képzéseitől és ezért a kérelmező nem felkészült a további tanulmányokra, a külföldi oklevél továbbtanulás céljából való figyelembevételét határozatban megtagadja. (4) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető alapfokozat végzettségi szintjével egyenértékű végzettségi szintet tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, a) amely felsőfokú alapképzésben folytatott legalább hároméves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja, vagy b) amennyiben a külföldi felsőoktatási rendszer egymásra épülő végzettségekből (fokozatokból) áll, az elsőként megszerezhető, legalább hároméves külföldi felsőoktatási végzettség (fokozat) megszerzését tanúsítja, feltéve, hogy a végzettségi szintek összevethetősége is megállapítható. # 11. § / Érettségi bizonyítvány végzettségi szintjének elismerése / Felsőfokú oklevél végzettségi szintjének elismerése (5) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető mesterfokozat végzettségi szintjével egyenértékű végzettségi szintet tanúsító oklevélként a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha a) a külföldi oklevél i. egyetemi szinten folytatott legalább négyéves tanulmányok befejezését tanúsítja, vagy ii. a másodikként megszerezhető, legalább egyéves külföldi felsőoktatási végzettség (fokozat) megszerzését tanúsítja, amennyiben a külföldi felsőoktatási rendszer egymásra épülő végzettségekből (fokozatokból) áll, feltéve, hogy a felsőoktatásban folytatott tanulmányok teljes időtartama eléri a négy évet; b) megállapítható a végzettségi szintek összevethetősége és c) a külföldi oklevél az oklevelet kibocsátó országban tudományos fokozat megszerzésére irányuló képzésre való jelentkezésre jogosít. (6) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető szakirányú továbbképzést tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely a) külföldi oklevélhez vezető képzés megkezdésének előfeltétele az (4) vagy (5) bekezdés szerinti külföldi felsőoktatási végzettség, b) külföldi oklevélhez vezető képzés időtartama az egy évet eléri, és c) külföldi oklevél nem tanúsít (4) vagy (5) bekezdés szerinti végzettséget. (7) A (4), (5) és (6) bekezdés szerinti esetben a jogi és beszerzési vezető az elismerésről határozatban dönt. (8) Ha külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon rendszeres alapképzést, mesterképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve, távoktatás keretében vagy más hasonló módon) folytat, akkor oklevelét abban az esetben lehet elismerni, ha hazai működését az Oktatási Hivatal engedélyezte. (9) Ha külföldi felsőoktatási intézmény rendszeres alapképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve, távoktatás keretében vagy más hasonló módon) a székhelyétől eltérő államban folytat, oklevelét abban az esetben lehet elismerni, ha a képzést mindkét államban elismerik. # 12. § / Szakértő bevonása, további információk kérése / Határozathozatal, határozat közlése 12. § (1) Amennyiben az elismerési döntés meghozatalához szakvélemény szükséges, a Jog és Beszerzés illetékes munkatársa(i) a jogi és beszerzési vezetővel történő előzetes egyeztetést követően beszerzi a szükséges szakvéleményt is. Szakvéleményként elsősorban az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának szakvéleményét kell bekérni, de ezen túl további, az Elismerési törvény szerinti további szakvélemény is bekérhető. (2) Ha a kérelmező által benyújtott okiratok valódisága tekintetében kétség merül fel, vagy a kérelmező az oklevél elismeréséhez vagy honosításához szükséges okiratokkal nem rendelkezik, és azok a Jog és Beszerzés illetékes munkatársa jogi és beszerzési vezetővel történő előzetesen egyeztetett megítélése szerint általa nem, vagy nehezen szerezhetők be, meg kell keresni az illetékes külföldi intézményt, szervezetet vagy hatóságot. Ha olyan külföldi bizonyítvány vagy oklevél ügyében folyik elismerési eljárás, amelyet valamely Lisszaboni Egyezményt magára nézve kötelezőnek elismerő államban állítottak ki, a Lisszaboni Egyezmény szerint kijelölt külföldi információs központot (ENIC–NARIC szervezetet) kell megkeresni. (3) A szakértői megkeresést úgy kell megtenni, hogy az ügyintézési – a szakértő részére biztosított megfelelő, de legalább tizenöt (15) napos – határidőbe a válaszadás beleférjen. # 13. § / Szakértő bevonása, további információk kérése / Határozathozatal, határozat közlése 13. § (1) A jogi és beszerzési vezető a kérelmező által benyújtott, továbbá határidőre hiánypótolt okiratok, valamint a 12. § alapján összegyűjtött adatok és megfogalmazott szakvélemények mérlegelésével dönt. (2) Ha az elismerés feltételei fennállnak, a jogi és beszerzési vezető a külföldi bizonyítványok és oklevelek végzettségi szintjének továbbtanulási céllal történő elismeréséről határozatot hoz, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. (3) A határozat két (2) eredeti és egy (1) elektronikus másolati példányban készül. Egy eredeti példány a hallgatót illeti meg, egy eredeti példányt a Jog és Beszerzés irattárában kell elhelyezni. Egy elektronikus másolati példányt a Jog és Beszerzés illetékes munkatársa küld meg a kérelmező jelentkezési kérelmétől függően a Tanulmányi Ügyek vagy a Corvinus Doktori Iskolák részére vagy nyári/téli egyetemre jelentkező esetén a Tehetségmenedzsment Központ illetékes munkatársa részére. Elektronikus aláírás esetén értelemszerűen a példányszám nem releváns. (4) A határozat elektronikus másolatát a határozat keltét követően öt (5) munkanapon belül elektronikus úton a Tanulmányi Ügyek, doktori képzésre jelentkező esetén a Corvinus Doktori Iskolák, nyári/téli egyetemre jelentkező esetén a Tehetségmenedzsment Központ illetékes munkatársa kézbesít a kérelmezőnek. Amennyiben a kérelmező – a kérelemben postai címet megjelölve – kéri, az eredeti határozatot postai úton is el kell küldeni a számára. Ha postai címet nem ad meg, de un. kézbesítési meghatalmazottat kijelöl, a kézbesítési meghatalmazott részére kell megküldeni a határozatot. Egyebekben hirdetményi kézbesítés útján. Ha az eredeti példány nem adható át a kérelmező számára az előbb leírt módokon, az eredeti határozatot a beiratkozás alkalmával személyesen kell átadni a kérelmezőnek. A kézbesítést, ideértve a személyes átadást is, a Tanulmányi Ügyek, doktori képzésre jelentkező esetén a Corvinus Doktori Iskolák végzi. # 14. § / Ügyiratkezelés, adatkezelés / Jogorvoslat 14. § (1) A beérkezett kérelmet és az ügy további iratait (hiánypótlás, szakértői vélemény, stb.), valamint a határozatot a (4) bekezdésben foglalt kivétellel az Iratkezelési szabályzat szerint kell iktatni és a Jog és Beszerzés irattárában kell elhelyezni. (2) Egy elektronikus másolatot a Tanulmányi Ügyek, Corvinus Doktori Iskolák és a Jog és Beszerzés közös meghajtóján kell elhelyezni. (3) A közös meghajtóhoz a jogi és beszerzési vezető engedélyével az kaphat hozzáférési jogot, akinek munkaköri feladata az elismerési eljárásban történő közreműködés. (4) Az elismerési eljárás során benyújtott személyes adatokat tartalmazó okiratokat a Jog és Beszerzés illetékes munkatársa a határozat meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb a harminc (30) napon belül megsemmisíti. (5) Az elismerési eljárás során keletkező ügyiratokat az Iratkezelési szabályzat szerint kell a központi irattárba adni és/vagy selejtezni. # 15. § / Jogorvoslat / Egyetemre érkező megkeresés elismerési ügyben 15. § (1) Az elismerési eljárásban hozott elsőfokú határozat ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított tizenöt (15) napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a köznevelésért felelős miniszterhez, a felsőoktatásért felelős miniszterhez, illetve a szakképzésért felelős minisztériumnak (mint másodfokon eljáró szervnek) kell címezni, azonban a Budapesti Corvinus Egyetem Jog és Beszerzés szervezeti egységénél kell benyújtani két (2) eredeti példányban. # 16. § / Egyetemre érkező megkeresés elismerési ügyben / Záró rendelkezések 16. § (1) Amennyiben az Egyetemre külföldi oktatási intézménytől vagy hatóságtól az Egyetem által kiállított oklevél jogi hatályával, különösen annak hitelességével kapcsolatban megkeresés érkezik, a megkeresés ügyében a jogi és beszerzési vezető – szükség esetén a szakterületi vezetővel egyeztetve – jár el. # 17. § / Jogorvoslat 10 / Egyetemre érkező megkeresés elismerési ügyben 10 17. § (1) Jelen rendelkezés 2025. július 1-jén lép hatályba, és a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Egyúttal a külföldi oklevelek és bizonyítványok továbbtanulási célú elismeréséről szóló 9/2024. számú Elnöki Testületi rendelkezés hatályát veszti. 4/2025. vezetői bizottsági rendelkezés 1 a külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismeréséről 1 Preambulum 1 Az eljárásrend hatálya 1 Kapcsolódó szabályozó dokumentumok 2 Fogalmak 2 Eljáró szervezeti egységek és személyek 3 Az elismerés alapelvei 4 Az elismerési eljárás 4 Záró rendelkezések 10