# 1. § / A rendelkezés célja / A rendelkezés hatálya 1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján belső visszaélés-bejelentési rendszer működtet. (2) Az Egyetem vezetése kinyilvánítja, hogy számára a jogszerű magatartás, a visszaélésmentes működés az egyetemi kultúra része. A jogszerű magatartásra vonatkozó közös értékek megóvását az Egyetem valamennyi munkatársától és minden más egyetemi polgárától is elvárja. (3) A belső visszaélés-bejelentés rendjéről szóló Vezetői Bizottsági rendelkezés (továbbiakban: Rendelkezés) megalkotásának célja, hogy az Egyetem munkatársai, valamint szerződéses partnerei bátran adjanak hangot aggályaiknak, ha valamely jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett intézkedésre, cselekményre vagy mulasztásra és/vagy egyéb visszaélésre vonatkozóan tudomást szereznek. (4) A Rendelkezés célja továbbá, hogy rögzítse az Egyetemen alkalmazott belső visszaélés-bejelentési rendszer működésének általános elveit, meghatározza annak szervezeti kereteit, valamint a bejelentések megtételének, a bejelentéssel összefüggő vizsgálatok lefolytatásának rendjét, a dokumentumkezelés és az adatkezelés szabályait végül, hogy megfeleljen a Panasztörvény elvárásainak. (5) Jelen Rendelkezést a Vezetői Bizottság a Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SZMR) 11. § (3) bekezdés h) pontja alapján alkotja. # 2. § / A rendelkezés célja / A rendelkezés hatálya 2. § (1) Jelen Rendelkezés és annak valamennyi melléklete egy, az SZMR alapján megalkotott belső szabályozó dokumentum, amely kötelezőerővel bír. (2) Jelen Rendelkezés hatálya alá azok a bejelentések tartoznak, amelyek jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett intézkedésre, cselekményre vagy mulasztásra, és/vagy egyéb visszaélésre vonatkoznak. (3) Abban az esetben, ha olyan szabálytalan vagy annak feltételezett magatartást jelentenek be, amely nem valósít meg a Panasztörvény szerinti jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett intézkedést, cselekményt vagy mulasztást és/vagy egyéb visszaélést, akkor az nem tartozik jelen Rendelkezés hatálya alá, hanem azt az adott típusú szabálytalanságra vonatkozó belső szabályozó dokumentum alapján kell vizsgálni. (4) Jelen Rendelkezés hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi, Alapító Okirata és/vagy Szervezeti és Működési Rendje szerint végzett tevékenységére. (5) Jelen Rendelkezés személyi hatálya kiterjed valamennyi munkavállalóra és egyéb foglalkoztatottra, és minden olyan további személyre, akire az Egyetem belső szabályozó dokumentumai vonatkoznak, vagy aki az Egyetemmel kötött szerződés alapján kötelezett a jelen Rendelkezésnek való megfelelésre. (6) Jelen Rendelkezés hatálya kiterjed az Egyetem székhelyére és valamennyi telephelyére. (7) Jelen Rendelkezéstől eltérés kizárólag a Vezetői Bizottság előzetes engedélyével lehetséges. Erre kivételes esetben, különösen érintettség, tartós akadályoztatás esetén, kizárólag a jogszabályok sérelme nélkül és abból a célból kerülhet sor, hogy az eltérés biztosítsa vagy jobban elősegítse a pártatlanság követelményének való megfelelést. Az eltérés okát indokolni kell, pontosan meg kell határozni, hogy a Rendelkezés mely pontjától és milyen esetben/időtartamra van lehetőség eltérni, valamint, hogy ahelyett milyen szabályt kell alkalmazni. Az eltérést a Vezetői Bizottság határozatába kell foglalni. # 3. § / Kapcsolódó dokumentumok / Fogalmak 3. § (1) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény), b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), c) Szervezeti és Működési Rend, d) Az adatkezelés rendjéről szóló Elnöki Testületi rendelkezés, e) Iratkezelési szabályzat. # 4. § / Fogalmak / A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése 4. § (1) Jelen Rendelkezés alkalmazásában: a) bejelentő (vagy más néven Visszaélés-bejelentő): az, aki belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tett, b) bejelentésben érintett (vagy más néven Visszaélés-bejelentésben érintett vagy bepanaszolt): az, akinek jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett intézkedése, cselekménye vagy mulasztása, és/vagy egyéb visszaélése a bejelentésre okot adott, amely alapján a bejelentő belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tett, c) vizsgálatot végzők: bejelentővédelmi ügyvéd és/vagy az esetlegesen általa bevont további külső szakértő. (2) A Rendelkezés fogalmai tekintetében egyebekben a Panasztörvény szabályait kell alkalmazni. # 5. § / A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése / Alapelvek 5. § (1) Az Egyetemen a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetését, valamint a belső visszaélés-bejelentések kivizsgálását az Egyetem által erre a feladatra megbízott külső szervezet látja el (bejelentővédelmi ügyvéd és/vagy esetleges további külső szakértő(k), a továbbiakban együttesen: Panaszbejelentési szakértő). (2) A bejelentővédelmi ügyvéd neve és címe: dr. Czifra Péter (Czifra & Neményi Ügyvédi Iroda, 1037 Budapest, Montevideo u. 3/A.) (3) A bejelentővédelmi ügyvéd jelen Rendelkezésben foglalt feladatai teljesítésébe más külső szakértő(ke)t is bevonhat. # 6. § / A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése / Alapelvek 6. § (1) Az Egyetem közössége nem fogadja el, hogy működése során csalás, korrupció és/vagy egyéb jogellenes vagy annak feltételezett magatartások és mulasztások fordulhassanak elő, továbbá, hogy egyéb visszaélések valósuljanak meg. Ez magában foglalja azt is, hogy minden jogszerű és szabályszerű bejelentést ki kell vizsgálni, amely az előbbiek szerinti bármely helyzet megvalósulását felveti, továbbá annak elvárását is, hogy az eset kivizsgálásának eredményeképpen a megfelelő kezelés és/vagy jogkövetkezmény alkalmazása szükség esetén megtörténjen. (2) Az Egyetem honlapján – szükség esetén a Panaszbejelentési szakértő közreműködésével – világos és könnyen hozzáférhető információt nyújt a belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, valamint a Panasztörvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerre és eljárásra vonatkozóan. (3) Az Egyetem elkötelezett az iránt, hogy a Panaszbejelentési szakértő közreműködésével haladéktalanul, alaposan és teljeskörűen kivizsgáljon minden jogellenes vagy feltételezetten jogellenes magatartást vagy mulasztást, egyéb visszaélést a kapcsolódó belső kontrollokkal, azok hiányosságaival együtt. A Panaszbejelentési szakértő köteles feltárni a teljes tényállást, tisztázni a bejelentésben érintett személy(ek), felelős(ök) körét, és javaslatot tenni a megfelelő intézkedés(ek)re. A vizsgálatot végzők részére ezért a hatályos jogszabályi rendelkezések keretei között teljes, szabad és korlátozásmentes lehetőséget kell biztosítani a szükséges feladatok ellátásához. E körben biztosítani kell különösen azt, hogy adatbázisokba, okiratokba betekinthessenek, tanúkat hallgathassanak meg, a szükséges szabályozó dokumentumokat megismerhessék. Minden vezető felelős azért, hogy ő maga és/vagy munkatársai a vizsgálatot végzők által meghatározott időben és módon támogassák a vizsgálatot. A Panaszbejelentési szakértő köteles felhívni a megkeresett figyelmét arra, hogy a megkereséssel kapcsolatban őket titoktartási kötelezettség terheli, amely kiterjed a megkeresés tényére és annak minden elemére. A titoktartás nem terjed ki azokra az Egyetemen belüli vagy kívüli jogorvoslati és/vagy egyéb jogi eljárásokra, amikor az információt szolgáltató személy saját joga vagy jogos érdeke védelmében lép fel. A személyes adatok kezelésére, valamint a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat azonban ez esetben is be kell tartani. (4) A vizsgálatot végzők pártatlanságát és függetlenségét mindenkor meg kell őrizni, amelyért minden egyetemi vezető személyes felelősséggel tartozik a vezetése alatt álló szervezeti egység vonatkozásában is. A Vezetői Bizottság kiemelt felelőssége a vizsgálatot végzők pártatlan és független működésének biztosítása. Ugyanakkor a vizsgálatot végzők is felelősséggel tartoznak saját függetlenségük és # 6. § / A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése / Alapelvek páratlanságuk megőrzése tekintetében. A tényállás tisztázása, a bejelentéssel érintett személy(ek), felelős(ök) körének meghatározása és a javasolt intézkedések megállapítása során senkitől nem fogadhatnak el utasítást, befolyásolást. (5) A felülvizsgálatok során a hatályos jogszabályok – ideértve például a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokat – és belső rendelkezések, szabályzatok előírásait mindenkor be kell tartani. A releváns jogi követelményeknek tükröződniük kell a bejelentés kivizsgálása és a szükséges intézkedések megtétele során is. (6) A jóhiszemű, potenciálisan jogellenes magatartásokat és mulasztásokat, visszaéléseket bejelentő személyeket tilos szankcionálni. Ezért a bejelentő munkáltatója a felelős. (7) Fennáll a lehetősége, hogy a bejelentésben megfogalmazott állítások félreértés, téves tényértelmezés eredményei, vagy rosszabb esetben szándékosan valótlan vádakat tartalmaznak. Ezen állításoknak negatív hatása lehet a bepanaszolt jó hírnevére vagy karrierjére. Ebből következően az eljárást minden esetben az ártatlanság vélelmének szem előtt tartásával kell lefolytatni, és szigorúan be kell tartani a személyhez fűződő jogok védelmére, valamint a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokat és belső szabályozó dokumentumokat. (8) A jelen Rendelkezésben foglalt jogokat jóhiszeműen és a Panasztörvény preambulumában foglalt célokkal összhangban kell gyakorolni. Amennyiben a bejelentésről megállapítható, hogy az visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül, a panasz kivizsgálása megtagadható. Erre különösen, de nem kizárólagosan abban az esetben kerülhet sor, ha a visszaélésszerű joggyakorlás sérti vagy veszélyezteti az Egyetem jóhírnevét és/vagy jogos gazdasági érdekét, vagy az sérti vagy veszélyezteti az Egyetem foglalkoztatottjainak és/vagy hallgatóinak személyhez fűződő jogait, jogos érdekeit. Ha az eljárás során nyilvánvalóvá válik, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, szándékos megtévesztés céljából valótlan információt közölt, az munkáltatói döntés alapján jogi következményeket vonhat maga után. (9) Minden vizsgálati lépésnek ideértve az esetleges meghallgatásokat is a jogszabályok (így különösen a Panasztörvény) meghatározott időkeretei között kell megtörténnie. (10) A bejelentés kivizsgálása során minden egyes lépést írásban szükséges rögzíteni a vizsgálat időrendjében, annak érdekében, hogy lehetővé váljon a vizsgálat végeredményének teljes körű igazolása. A keletkező ügyiratokat a készítő nevével és aláírásával kell ellátni és követhető módon kell irattárazni. Ez alól kivétel az e-mailben történő kommunikáció, ahol az aláírás el lehet hagyni, de az e-mailből egyértelműen ki kell derülnie, hogy azt mikor, ki és milyen minőségében küldte, továbbá az e-mailes ügyiratokat ugyanúgy kell irattárazni mint a papíralapon keletkező ügyiratokat. # 6. § / A bejelentés / A bejelentés tartalma (11) A bejelentésről és a vizsgálatról annak lezárultát megelőzően kizárólag azok kaphatnak tájékoztatást, akik bevonását a vizsgálatot végzők a vizsgálat jelen Rendelkezés szerinti lefolytatása érdekében szükségesnek tartják, és kizárólag a legszükségesebb mértékben. # 7. § / A bejelentés / A bejelentés tartalma 7. § (1) Az Egyetem belső visszaélés-bejelentési rendszerében jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett intézkedésre, cselekményre vagy mulasztásra, és/vagy egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. (2) A bejelentések kiértékeléséhez, az eredményes és teljes körű vizsgálatok lefolytatásához – lehetőség szerint – az alábbi információk megadása szükséges: a) a bejelentő egyes személyes adatai (név, lakcím, e-mail cím vagy telefonszám); b) a megtörtént, a folyamatban lévő vagy a várhatóan a jövőben bekövetkező visszaélés megjelölése; c) a bejelentésben érintett (bepanaszolt) természetes vagy jogi személy(ek) és/vagy egyéb szervezet(ek) beazonosításához alapvetően szükséges adatok; d) a bejelentett visszaélés minél konkrétabb, részletesebb, az összes lényeges tény megemlítésével történő leírása (pl. helyszín, időpont, cselekmény, a bejelentésben érintett(ek), mi, milyen módon, milyen célból történt); e) mely körülmény ad okot a visszaélés megtörténtének vagy veszélyének gyanújára; f) a bejelentő milyen módon szerzett tudomást a visszaélésről; g) az eset bizonyítására alkalmas, a bejelentő rendelkezésére álló dokumentumok, információk, bizonyítékok és/vagy azok fellelhetőségére vonatkozó adatok; h) azon személyek megjelölése, akik tudomással bírhatnak különösen a bejelentett eseményről, cselekményről, annak körülményeiről vagy tanúsíthatják azt; i) tájékoztatott-e a bejelentő mást is a bejelentett eseményről, cselekményről, és ha igen, akkor kit és mikor; j) amennyiben a bejelentett esemény, cselekmény kárt okozott, vagy a károkozás veszélye fennáll, annak becsült mértéke. (3) A bejelentés tényét és rövid tartalmát a bejelentővédelmi ügyvéd rögzíti, a bejelentésekről – az adatvédelmi szabályok betartásával – nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban a bejelentő személyes adatait elkülönítetten, más számára nem megismerhetően kell nyilvántartani. # 8. § / A bejelentés tartalma / A bejelentők köre 8. § (1) A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet: a) az Egyetem foglalkoztatottja, így munkavállalói, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. óraadásra irányuló megbízási szerződéssel, egyéb megbízási szerződéssel, hallgatói munkaszerződéssel) foglalkoztatott személyek (a továbbiakban együttesen: foglalkoztatott); b) az a foglalkoztatott is, akinek az Egyetemnél fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt; c) az Egyetemmel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy (álláspályázó), aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, azaz az, aki az Egyetem által kiírt pályázatra pályázatát benyújtotta, pályázat hiányában az, akivel a HR vezető hivatalosan megkezdte a tárgyalást; d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha az Egyetemmel szerződéses kapcsolatban áll; e) az Egyetem tekintetében tulajdonosi jogokat gyakorló személy, valamint az Egyetem ügyviteli, vezető, felügyelő testületéhez tartozó személy, azaz a Fenntartó Kuratóriuma, a Kuratórium tagjai, Felügyelőbizottsága és vagyonfelügyelője; f) az Egyetemmel szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, és/vagy megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy; g) az Egyetemnél tevékenységet végző gyakornok és önkéntes; h) az Egyetemnél a d), e)vagy f) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és i) az a személy, akinek a d), e) vagy f) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata az Egyetemmel megszűnt. # 9. § / A bejelentők köre / A bejelentés közlése 9. § (1) Bejelentés benyújtására írásban van lehetőség. (2) A bejelentő írásban, választása szerint a belső visszaélés-bejelentés fogadására létrehozott bejelentes.corvinus@abtlegal.hu e-mailcímre küldött elektronikus levélben vagy postai úton (dr. Czifra Péter, Czifra & Neményi Ügyvédi Iroda, 1037 Budapest, Montevideo u. 3/A) tehet bejelentést. Az e-mailcímet úgy kell működtetni, hogy az visszaigazolást küldjön az elektronikus levél megérkezéséről (3) Bejelentés anonim módon is tehető, és ilyen esetekben a bejelentővédelmi ügyvéd és az Egyetem érintett szervezeti egységei mindent megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a bejelentő személyazonossága ne legyen megállapítható. Ugyanakkor anonim bejelentés alkalmával is célszerű, hogy a bejelentővédelmi ügyvéd előtt legalább a bejelentő valamely, azonosításra nem alkalmas elérhetősége (pl. személyes adatot nem tartalmazó e-mail címe) ismert legyen a vizsgálat hatékony lefolytatásának elősegítése, a további információ kérése és a visszacsatolás lehetőségének biztosítása céljából. Az elérhetőségi adat megszerzése céljából a bejelentővédelmi ügyvéd első körben kísérletet tesz a bejelentővel egyeztetni. Amennyiben ez sikertelen, a bejelentővédelmi ügyvéd az Egyetemhez fordul annak érdekében, hogy bármilyen információval tud-e szolgálni. A megkeresések eredményére tekintettel a bejelentővédelmi ügyvéd a 11. §(10)a) pontja alapján mérlegel, hogy a vizsgálat ilyen formán lefolytatható-e. (4) Az Egyetem semmilyen módon nem tesz kísérletet a bejelentő beazonosítására, ugyanakkor fontos tudni, hogy a nem anonim bejelentés során megvalósuló kétoldalú kommunikáció segíti a vizsgálat hatékony lefolytatását, a bejelentő számára pedig lehetővé teszi, hogy további információt adjon meg, valamint nyomon kövesse az eljárás folyamatát és eredményét. Anonim bejelentés esetén a bejelentőtől történő további információ kérés lehetetlensége megakadályozhatja a bejelentés kivizsgálását. A bejelentés kézhezvétele, visszaigazolása írásbeli panasz esetén, a bejelentés # 10. § / A bejelentés közlése / regisztrálása 10. § (1) Írásbeli bejelentés esetén a bejelentés kézhezvételének napja a belső visszaélés-bejelentés fogadására létrehozott bejelentes.corvinus@abtlegal.hu e-mailcímre küldött elektronikus levélben történő megküldés esetén a bejelentést tartalmazó elektronikus levélnek (e-mail) a címzetthez való megérkezéséről szóló visszaigazolás bejelentő e-mailcímére történő megérkezésének napja. Amennyiben a visszaigazolás bármely okból nem érkezik meg a feladóhoz, abban az esetben is vélelmezni kell a kézhezvételt. Ebben az esetben a Panaszbejelentési szakértő köteles bizonyítani, hogy a kézhezvétel a vélelem ellenére nem valósult meg. (2) Amennyiben a bejelentés elérhetőségi adatok megadásával érkezik, a bejelentővédelmi ügyvéd első körben értékeli, hogy az tartalmilag visszaélésre utaló jelet (gyanút) tartalmazó bejelentésnek (továbbiakban: Visszaélési-bejelentés) vagy egyéb bejelentésnek (pl. panasz, folyamatoptimalizációs javaslat) minősíthető-e. Mindkét esetben a bejelentővédelmi ügyvéd az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét (7) napon belül a bejelentés megtételéről köteles a belső visszaélés-bejelentés fogadására létrehozott fenti e-mail címről visszaigazoló e-mailt küldeni a bejelentő számára a Visszaélési-bejelentés befogadásáról, valamint tájékoztatást nyújtani részére a rosszhiszemű Visszaélési-bejelentés következményeiről, a Visszaélési-bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokról, továbbá a személyazonosságának bizalmas kezeléséről és az általános adatkezelési szabályokról. (3) Amennyiben a bejelentés nem elérhetőségi adatok megadásával érkezik, akkor a bejelentővédelmi ügyvéd a 9. §(3) bekezdés szerint jár el. (4) A kézhez vett bejelentést a bejelentővédelmi ügyvéd jelen Rendelkezés szerint nyilvántartásba veszi. # 11. § / A Visszaélési-bejelentés kivizsgálása / A kivizsgálás általános szabályai 11. § (1) A Visszaélési-bejelentés kivizsgálására a bejelentővédelmi ügyvéd és/vagy az esetlegesen általa bevont külső szakértő jogosult. A Visszaélési-bejelentés kivizsgálásába a bejelentővédelmi ügyvéd döntése szerint von be hatáskörrel rendelkező egyetemi vezetőket és/vagy további munkavállalókat. (2) A vizsgálatot a bejelentővédelmi ügyvéd a jelen Rendelkezésben lefektetett szabályok szerint hajtja végre. (3) A Visszaélési-bejelentésben foglaltakat haladéktalanul, de legfeljebb a Visszaélés-bejelentés kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül ki kell vizsgálni. Különösen indokolt esetben a Visszaélés-bejelentés kivizsgálására nyitva álló határidőt, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett a bejelentővédelmi ügyvéd meghosszabbíthatja. Ez utóbbi esetben a bejelentőt a vizsgálat lezárásának várható időpontjáról és a vizsgálat meghosszabbítása indokairól a bejelentővédelmi ügyvéd köteles tájékoztatni. A Visszaélési-bejelentés kivizsgálása a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három (3) hónapot. Ezen időtartamon belül a Panaszbejelentési szakértő a Visszaélési-bejelentés vizsgálata során értékeli a Visszaélési-bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, feltárja és írásban rögzíti az esetleges további intézkedések meghatározásához szükséges tényállást. (4) A bejelentő személye – jogszabály ettől eltérő rendelkezése hiányában – harmadik személyek előtt nem fedhető fel sem a vizsgálat során, sem pedig azt követően. (5) A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a bejelentésben érintett a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselő útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. (6) A Visszaélési-bejelentésben érintett(ek)et a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban ő(ke)t megillető jogai(k)ról, valamint az adatai(k) kezelésére vonatkozó szabályokról. A Visszaélési-bejelentésben megnevezett tanúkat, valamint azokat, akik a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhetnek szintén írásban tájékoztatni szükséges a bejelentésről a vizsgálat által indokolt, szükséges mértékben, továbbá az adatvédelmi jogszabályok alapján megillető jogaikról, valamint az adataik kezelésére vonatkozó szabályokról. A tájékoztatást a bejelentővédelmi ügyvéd végzi. (7) A Visszaélési-bejelentésben érintett(ek) és tanúk tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását és/vagy veszélyeztetné annak eredményes lefolytatását. (8) A Visszaélési-bejelentésben érintett(ek)el és tanúkkal nem közölhető olyan információ, amely a bejelentő személyére vonatkozik és/vagy amelyből a bejelentő kiléte következtetés útján megismerhető. (9) A Visszaélési-bejelentés akkor minősül jogszerűnek, ha: # 11. § / A Visszaélési-bejelentés kivizsgálása / A kivizsgálás általános szabályai a) bejelentő a bejelentését a jelen Rendelkezés 9. § szerinti módok valamelyikén, valamint jelen Rendelkezés és a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg; b) a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és c) a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt. (10) A Visszaélés-bejelentés kivizsgálása akkor mellőzhető, ha: a) a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg, vagy azt anonim módon tették és a Visszaélés-bejelentés nem tartalmaz elegendő információt annak kivizsgálásához; b) a bejelentést nem a jelen Rendelkezés 8. §-ában erre jogosultként megjelölt személy tette; c) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés; d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a Visszaélés-bejelentésben érintett(ek) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban; (11) A bejelentés mellőzéséről és a mellőzés indokáról a Panaszbejelentési szakértő haladéktalanul köteles írásban értesíteni a bejelentőt. (12) Amennyiben a bejelentés nem anonim volt és a bejelentővédelmi ügyvéd úgy ítéli meg, hogy a bejelentés elsődleges értékeléséhez nem áll rendelkezésre valamennyi szükséges (különösen a 7. §(2) bekezdésben) részletezett érdemi információ, írásban felhívja a bejelentőt a bejelentés kiegészítésére. Ebben a felhívásban a bejelentővédelmi ügyvéd megjelöli, milyen további körülmények ismerete szükséges a bejelentés elsődleges értékeléséhez. A Visszaélési-bejelentés elsődleges értékelése és a vizsgálat lefolytatása # 12. § / A Visszaélési-bejelentés kivizsgálása / A kivizsgálás általános szabályai 12. § (1) A bejelentővédelmi ügyvéd minden bejelentés elsődleges értékelését elvégzi, abban az esetben is, ha – a bejelentés kiegészítésére vonatkozó felhívás ellenére – nem áll rendelkezésre a bejelentés érdemi értékeléséhez szükséges valamennyi információ. (2) A bejelentővédelmi ügyvéd az előző bekezdés szerinti elsődleges értékelése eredményéről – a további eljárásra vonatkozó javaslatával együtt – tájékoztatja a Jog és Beszerzés szervezeti egységet (a továbbiakban: JB), amely során a bejelentésnek a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot nem tartalmazó kivonatát a Vezetői Bizottság elé terjesztés érdekében megküldi a JB-nek kivéve, ha a bejelentő előzetesen, írásban hozzájárult személyes adatai továbbításához. (3) Amennyiben a bejelentővédelmi ügyvéd a elsődleges értékelés során a bejelentést Visszaélés-bejelentésnek minősítette és kivizsgálását javasolja, a Vezetői Bizottság határozatban dönt a vizsgálati eljárás megindításáról. Amennyiben a bejelentővédelmi ügyvéd elsődleges értékelése alapján a bejelentés nem tartalmaz visszaélést, vagy a Visszaélési-bejelentés nem tartalmazza az érdemi értékeléséhez szükséges valamennyi információt, úgy a bejelentővédelmi ügyvéd ezirányú javaslata alapján a Vezetői Bizottság lezárja az eljárást vagy egyéb folyamatba (pl. panaszkezelés, etikai eljárás) tereli a bejelentést. (4) Az előző bekezdés szerinti döntés eredményéről a bejelentővédelmi ügyvéd a rendelkezésre álló elérhetőségek valamelyikén értesíti a bejelentőt. (5) Ha a Visszaélés-bejelentés tartalmaz az Egyetem működésével összefüggő, visszaélésre vonatkozó érdemi információt, és a bejelentővédelmi ügyvéd kivizsgálására vonatkozó javaslatára a Vezetői Bizottság a vizsgálati eljárás elindításáról dönt, a bejelentővédelmi ügyvéd lefolytatja a bejelentés érdemi vizsgálatát. (6) A vizsgálat és az intézkedések megtétele kizárólag a jogszabályi kötelezettségek és a jelen Rendelkezésben foglaltak figyelembevételével folyhat. (7) A vizsgálat lefolytatása során a bejelentővédelmi ügyvéd törekszik minden olyan tény, adat, információ beszerzésére, amely az objektív és megalapozott döntést elősegíti, és ehhez mérten vonja be a vizsgálatba mindazon külső szakértőket, hatáskörrel rendelkező egyetemi vezetőket, további munkavállalókat, akik szaktudására a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szüksége van. Hiányosság, szabálytalanság feltárása és/vagy különösen bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a rögzített adatok, megállapítások alkalmasak legyenek a cselekmény elbírálására, minősítésére, a felelősség és a felelős(ök) meghatározására. (8) A Visszaélés-bejelentés kivizsgálása során a bejelentővédelmi ügyvédnek értékelnie kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát. Ennek érdekében # 12. § / A Visszaélési-bejelentés kivizsgálása / A kivizsgálás általános szabályai a bejelentővédelmi ügyvéd jogosult kapcsolatot tartani a bejelentővel, és felkérheti a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására. A kivizsgálás támogatása érdekében a bejelentő köteles arra törekedni, hogy a bejelentésre okot adó magatartás vagy mulasztás körülményei pontosan feltárhatóak legyenek. (9) A bejelentővédelmi ügyvéd a Visszaélés-bejelentésben foglalt körülmények helytállóságának ellenőrzése, valamint a vizsgálatról készült jelentés elkészítése vagy kiegészítése érdekében – 6. §(3) bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettség mellett – jogosult információadásra felkérni a bejelentéssel érintette(ke) (azaz az(oka)t a személy(eke)t, aki(k)nek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott és/vagy az(oka)t a személy(eke)t, aki(k) a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet(nek). Az információkérés irányulhat különösen tanúvallomásra, nyilatkozattételre, szakértői vélemény megfogalmazására, okirati bizonyíték átadására, egyéb adatszolgáltatásra (pl. foglalkoztatotti, hallgatói adatbázisokban tárolt személyes és nem személyes adatok). Az adatgyűjtés ezekben az esetekben is csak és kizárólag az irányadó jogszabályok – így különösen, de nem kizárólagosan az adatvédelemre irányadó jogszabályok – megtartásával, jogszerűen beszerzett adatokra irányulhat, így például hivatalos nyilvántartások, adatbázisok. (10) Az információkérés körülményeiről, valamint az adott személy által rendelkezésre bocsátott információkról, válaszokról a bejelentővédelmi ügyvéd köteles jegyzőkönyvet felvenni. (11) Ha a bejelentés visszaélésre utaló körülményt ugyan nem tartalmaz, de egyébként az Egyetemmel vagy annak működésével kapcsolatos panasznak minősül, akkor a bejelentővédelmi ügyvéd tájékoztatja a JB-t. Abban az esetben, ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, úgy a bejelentővédelmi ügyvéd ezirányú javaslata alapján a jogi és beszerzési vezetőnek meg kell tennie minden szükséges lépést a feljelentés megtétele érdekében. Amennyiben az kerül megállapításra, hogy a bejelentés tárgya bár nem minősül visszaélésnek, de etikai ügynek igen, a bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentést haladéktalanul továbbítja a JB-nek az etikai eljárás lefolytatása céljából. (12) A vizsgálatot egyebekben is az adatés egyéb információtakarékosság elve mentén szükséges lefolytatni, azaz a vizsgálat során csak a legszükségesebb személyeket lehet bevonni bármely minőségben, továbbá a bejelentésről kizárólag a legszükségesebb információk adhatók át. (13) A Visszaélés-bejelentés alapján indult vizsgálatban a bejelentésben érintett nem vehet részt. Amennyiben a Visszaélés-bejelentésben a bejelentővédelmi ügyvéd által a vizsgálatba bevonás céljából megkeresendő hatáskörrel rendelkező vezető # 12. § / A kivizsgálás általános szabályai / A vizsgálat eredménye, vizsgálati jelentés, jogorvoslat vagy további munkavállaló érintett, a vizsgálati eljárásban helyette az operatív főigazgató vesz részt. Az operatív főigazgató érintettsége esetén az elnök, az elnök érintettsége esetén a Fenntartó által kijelölt személy jár el. # 13. § / A kivizsgálás általános szabályai / A vizsgálat eredménye, vizsgálati jelentés, jogorvoslat 13. § (1) A bejelentővédelmi ügyvéd a vizsgálat során megállapított tényekről, valamint a vizsgálat eredményéről vizsgálati jelentést készít. A vizsgálati jelentésben összegzi a megállapításait és javaslatot fogalmaz meg az esetleges további intézkedésekre, szankciókra (pl. munkajogi intézkedés, büntetőeljárás), és szükség esetén az ellenőrzési folyamatba épített további kontrollpontok kialakítására vonatkozóan. A vizsgálati jelentés – annak szükség szerinti mellékleteivel együtt – rögzíti az eljárás lefolytatásának menetét, részleteit és a feltárt információkat olyan formában, hogy az a tényállás bizonyítására, a megfogalmazott javaslat alátámasztására alkalmas legyen. (2) A vizsgálati jelentésről szóló – (3) bekezdés szerint megvalósuló – döntéshozatal során állást kell foglalni a jelentésben javasolt intézkedés(ek)ről, valamint az ezek végrehajtásáért felelős személy(ek) kijelöléséről is. (3) A bejelentővédelmi ügyvéd a jelentéstervezetet – szükség szerinti mellékleteivel együtt – annak elkészültét követően haladéktalanul, de legkésőbb két (2) munkanapon belül a vizsgálat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező vezető elé tárja véleményezésre, akivel egyezteti azt. Amennyiben a jelentésről szóló döntés meghozatalához szükséges, be kell vonni további hatáskörrel rendelkező vezető(ke)t, különösen a HR vezetőt, jogi és beszerzési vezetőt, amelyről a vizsgálat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező vezető dönt. A vizsgálat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező vezető – amennyiben releváns, a további, bevont hatáskörrel rendelkező vezetők véleményét is mérlegelve – egyetértése esetén a bejelentővédelmi ügyvéddel közösen dönt a vizsgálati jelentés elfogadásáról és mindketten aláírják azt. Ha a vizsgálat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező vezetőnek az egyeztetés során nem sikerül a bejelentővédelmi ügyvéddel és az egyeztetésbe bevont további hatáskörrel rendelkező vezetőkkel egybehangzó közös álláspontra jutni, a jelentéstervezetet döntésre eszkalálni kell a Vezetői Bizottsághoz. A Vezetői Bizottság egyetértés esetén a bejelentővédelmi ügyvéddel közösen dönt a vizsgálati jelentés elfogadásáról. Ez esetben a bejelentővédelmi ügyvéd és a Vezetői Bizottság elnöke aláírja a vizsgálati jelentést. Egyet nem értés esetén a vizsgálati jelentésre vonatkozó döntést a Vezetői Bizottság hozza meg. (4) A vizsgálat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező vezetőnek a döntésben foglaltak szerint és a vonatkozó belső szabályozók előírásai mentén el kell végeznie a jelentésben foglalt feladatokat, továbbá a bejelentett vagy az ügy vizsgálata során feltárt, a szervezet integritását veszélyeztető kockázatok elsődleges értékelését, legalább hatás és valószínűség szempontjából, és amennyiben indokolt, javaslatot kell tennie a kapcsolódó kontrollok módosítására, továbbfejlesztésére. # 13. § / A vizsgálat eredménye, vizsgálati jelentés, jogorvoslat / A bejelentők és a bejelentésben érintettek védelme (5) A jelentésről a bepanaszoltat és munkáltatói jogkör gyakorlóját a bejelentővel egyidejűleg tájékoztatni kell. (6) A Panaszbejelentési szakértő a jelentésről, annak részeként a megtett vagy tervezett intézkedésekről a 11. §(3) bekezdésben rögzített határidőben írásban tájékoztatja a bejelentőt a bejelentő által megadott elérhetőségen. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha bejelentőt szóban tájékoztatták, aki a tájékoztatást tudomásul vette. Ez esetben erről szóbeli tájékoztatásról írásbeli feljegyzést kell készíteni. (7) A bejelentővédelmi ügyvéd nem adhat tájékoztatást a tanúk vagy a bejelentésben érintett(ek) személyazonosságáról, tanúvallomásuk vagy az ügyben felhasznált dokumentumok konkrét tartalmáról, illetve arról, hogy joghátrány alkalmazására sor került-e. A bejelentővel annyi közölhető, hogy általánosságban milyen intézkedések történtek a bejelentés kivizsgálása érdekében, valamint, hogy visszaélés feltárására sor került-e. (8) A vizsgálati jelentésről – amennyiben az jóváhagyásra nem került a Vezetői Bizottság elé vagy a bejelentővédelmi ügyvéd és/vagy a hatáskörrel rendelkező vezető az ügy súlyára nézve szükségesnek tartja – tizenöt (15) napon belül tájékoztatni kell a Vezetői Bizottságot. (9) A Fenntartó tájékoztatásáról indokolt esetben a Vezetői Bizottság gondoskodik. (10) A jelentés ellen az Egyetemen belül jogorvoslatnak nincs helye. # 14. § / A bejelentők és a bejelentésben érintettek védelme / A belső visszaélés-bejelentéssel összefüggő adatkezelés 14. § (1) Az Egyetem megtesz mindent annak érdekében, hogy a bejelentők a jogszerű bejelentéssel összefüggésben megfelelő védelemben részesüljenek. A bejelentőt a jogszerű bejelentésére tekintettel hátrányos intézkedés – így különösen, de nem kizárólagosan felmondás, bércsökkentés, képzés megtagadása, negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia, fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció, kényszerítés, megfélemlítés, zaklatás, hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód – nem érheti. (2) Az Egyetem minden bejelentéssel érintett vonatkozásában szigorúan és következetesen érvényesíti az ártatlanság vélelmét és ezt elvárja az Egyetem valamennyi munkatársától és minden más egyetemi polgárától, ideértve mindazokat is, akik az vizsgálatban nem vesznek részt. Ezzel összefüggésben az Egyetem védi a bejelentéssel érintettek személyhez fűződő jogait és személyes adatait. # 15. § / A belső visszaélés-bejelentéssel összefüggő adatkezelés / A belső visszaélés-bejelentéssel összefüggő iratkezelés 15. § (1) A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése során: a) a bejelentőnek, b) a bejelentéssel érintett(ek)nek, és c) annak a személynek, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők, és azokat csak a vizsgálatot végzők ismerhetik meg. (2) A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül haladéktalanul törölni kell az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyes adatokat. (3) Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára. (4) A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, Panasztörvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor. (5) A belső visszaélés-bejelentéssel összefüggő személyes adatok kezelésére az Egyetem honlapján elérhető adatkezelési tájékoztatója nyújt bővebb információt. # 16. § / A belső visszaélés-bejelentéssel összefüggő iratkezelés / Záró rendelkezések 16. § (1) A belső visszaélés-bejelentéssel összefüggő iratok egyetemi kezelésére az iratkezelés rendjéről szóló belső szabályozó dokumentum vonatkozik. # 17. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK 17. § (1) Jelen Rendelkezés a közzététel napján lép hatályba. 8/2025. vezetői bizottsági rendelkezés 1 a belső visszaélés-bejelentés rendjéről 1 A rendelkezés célja 1 A rendelkezés hatálya 1 Kapcsolódó dokumentumok 2 Fogalmak 2 A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése 2 Alapelvek 2 A bejelentés 4 A bejelentés tartalma 4 A bejelentők köre 5 A bejelentés közlése 5 A bejelentés kézhezvétele, visszaigazolása írásbeli panasz esetén, a bejelentés regisztrálása 6 A Visszaélési-bejelentés kivizsgálása 6 A kivizsgálás általános szabályai 6 A Visszaélési-bejelentés elsődleges értékelése és a vizsgálat lefolytatása 8 A vizsgálat eredménye, vizsgálati jelentés, jogorvoslat 9 A bejelentők és a bejelentésben érintettek védelme 10 A belső visszaélés-bejelentéssel összefüggő adatkezelés 11 A belső visszaélés-bejelentéssel összefüggő iratkezelés 11 Záró rendelkezések 11