# Általános rész / A Szabályzat célja A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.), a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) hatályos előírásainak megfelelően a Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Számviteli politikájában foglalt előírásoknak megfelelően az Egyetemnek el kell készítenie a számlarendjét (továbbiakban: Számlarend vagy Szabályzat). # 1. § / A Szabályzat célja / A Szabályzat hatálya 1. § (1) A Számlarend célja, hogy meghatározza az Szt., valamint a kapcsolódó jogszabályi előírások, illetve az Egyetem Számviteli politikájában rögzített előírásoknak megfelelően az Egyetem által alkalmazott folyamatos könyvvezetés részletszabályait, amely alapján az éves beszámoló és a számviteli nyilvántartásokon alapuló egyéb adatszolgáltatások a valóságnak megfelelően elkészíthetőek. (2) Ennek érdekében jelen Számlarendben meghatározásra kerültek az alkalmazott számviteli rendszer részletszabályai, az alkalmazott számviteli rendszer működtetésének rendje, amely alapján az Egyetem összeállítja a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről a megbízható és valós képet bemutató éves beszámolót. # 2. § / A Szabályzat hatálya / A Szabályzat elkészítéséért felelős személyek meghatározása 2. § (1) A Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, valamint munkavállalójára, függetlenül attól, hogy az alkalmazás munkaviszony, vagy egyéb jogviszony, illetve hallgatói jogviszony keretében történik. # 3. § / A Szabályzat elkészítéséért felelős személyek meghatározása / A Szabályzattal szembeni követelmények 3. § (1) A Számlarend összeállításáért, elkészítéséért, a Számlarendben foglalt előírások betartásáért, valamint a rendelkezései szerint vezetett főkönyvi és analitikus nyilvántartások vezetéséért és tartalmáért az Egyetem pénzügyi vezetője a felelős. # 4. § / A Szabályzat elkészítéséért felelős személyek meghatározása / A Szabályzattal szembeni követelmények 4. § (1) Az egységes számlakeret célja, hogy az Egyetem eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon az Egyetem számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa az Szt. szerinti, illetve az Szt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat. (2) Az Egyetem számlakerete tartalmazza a könyvviteli számlák számát és megnevezését. Az Egyetem aktuális számlakerete az SAP ügyviteli rendszerben megtalálható, lekérdezhető. (3) Az Egyetem a számlakeret alapján olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés az éves beszámoló elkészítését maradéktalanul biztosítja. A könyvviteli számlák további tagolásával, vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni arról, hogy az éves beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámassza. (4) Az Szt. 161. § szerint a számlarendnek a következőket kell tartalmaznia: a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését; b) a főkönyvi számla tartalmát, ha az a megnevezésből nem egyértelműen következik; c) a főkönyvi számlára történő könyvelés jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, más számlákkal való kapcsolatát; d) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát; a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. (5) A részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások adataiból készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. (6) A Számlarendnek az Szt.-ben foglalt előírások kiegészítéseként tartalmaznia kell mindazokat a – Számviteli politikában nem rendezett – szabályozásokat, amelyeket az Szt., vagy más jogszabály az Egyetem hatáskörébe utal. (7) A Számviteli politika és a Számlarend kapcsolatát jelzi, hogy a Számviteli politika megjelenik a Számlarendben, a Számlarend biztosítja a Számviteli politika gyakorlati megvalósulását. # 5. § / A könyvvezetésre vonatkozó részletes szabályok / Általános előírások 5. § (1) Az Egyetem Számlarendjét az Szt.-ben, illetve a Rendeletben foglaltak alapján kell elkészíteni a Számviteli Politika részeként, de más jogszabályok vonatkozó előírásait is figyelembe kell venni, különös tekintettel: a) a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, b) a mindenkor hatályos adótörvények. # 6. § / Általános előírások / 1-es számlaosztály: Befektetett eszközök 6. § (1) Az 1–4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1–3. számlaosztály az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály pedig a forrásszámlákat. E számlaosztályok számlái biztosítják a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat. (2) Az eredménykimutatás elkészítéséhez, az adózott eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8–9. számlaosztály számlái tartalmazzák. (3) A 6–7. számlaosztályt az Egyetem nem használja. (4) Az N. számlaosztály azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek az adott üzleti év adózott eredményét, a mérlegfordulónapi saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják. Az N. számlaosztályban a mérlegen kívüli tételeket is ki kell mutatni. (5) Az Egyetem az SAP integrált ügyviteli szoftvert alkalmazza a könyvvezetés során. (6) A könyvvezetés, a könyvvezetés helyességének ellenőrzése, az analitikus nyilvántartások vezetése a Számviteli politikában meghatározottak szerint történik. (7) A könyvvezetést az alábbiakban részletezett módon és tartalommal kell végezni. # 7. § / 1-es számlaosztály: Befektetett eszközök / 11. Immateriális javak 7. § (1) Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. (2) Ebben a számlaosztályban kell kimutatni: a) az immateriális javakat; b) a tárgyi eszközöket; c) a befektetett pénzügyi eszközöket. # 8. § / 1-es számlaosztály: Befektetett eszközök / 11. Immateriális javak 8. § (1) Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket (a vagyoni értékű jogokat az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, a szellemi terméket, az üzleti vagy cégértéket), továbbá az immateriális javakra adott előlegeket kell kimutatni. (2) Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is. (3) Az Egyetem az immateriális javak esetében nem él a piaci értékelés lehetőségével. (4) Növekedések: Tartozik Követel Gazdasági esemény 113–114 491 Immateriális javak nyitó tételei 113–114 454 Immateriális javak beszerzésének elszámolása számla alapján (6) 113. Vagyoni értékű jogok a) Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. (7) 114. Szellemi termékek a) Szellemi termékek közé sorolandók: i. az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név); ii. a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek); iii. a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak (különösen: know-how); függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem. (8) 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Tartozik Követel Gazdasági esemény e) 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Tartozik Követel Gazdasági esemény e) 168. Beruházások, felújítások terven felüli értékcsökkenése Tartozik Követel Gazdasági esemény i. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. – A befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: – a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, – a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, – a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát. ii. Amennyiben a befektetésnek a mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és # 8. § / 1-es számlaosztály: Befektetett eszközök / 11. Immateriális javak tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket. Tartozik Követel Gazdasági esemény d) a használatba vétel időpontjától áruként azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig (az állományból történő kivonásig) átmenetileg használatba vett. (4) Az Egyetem a készleteiről, illetve azok felhasználásáról év közben mennyiségben és értékben is analitikus nyilvántartást vezet. (5) A vásárolt készletek között kell kimutatni az anyagokat és az árukat. (6) Növekedések: Tartozik Követel Gazdasági esemény b) Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket. 3-as számlaosztály: Követelések, Pénzeszközök, Aktív időbeli elhatárolások (3) A 3. számlaosztály tartalmazza a készletek kivételével a forgóeszközök (a pénzeszközök, az értékpapírok, a vevőkkel, az adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, az állami költségvetéssel és az egyéb szervezetekkel szembeni követelések), továbbá az aktív időbeli elhatárolások számláit. (4) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek az Egyetem által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. # 14. § / 11. Immateriális javak / 31–37. Követelések 14. § (1) 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) a) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) között kell kimutatni minden olyan, az Egyetem által teljesített – a vevő által elismert – termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések és a tartósan adott pénzkölcsönök közé. 311. Belföldi vevőkövetelések 312. Külföldi vevőkövetelések 313. NEPTUN-ban kiírt vevőkövetelések 314. NEPTUN-ban kiírt export vevőkövetelések 319. Követelések értékvesztése és annak visszaírása b) Növekedések: Tartozik Követel Gazdasági esemény b) 3219. Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelés értékvesztése és annak visszaírása c) Növekedések: Tartozik Követel Gazdasági esemény d) Csökkenések Tartozik Követel Gazdasági esemény (7) Növekedések: Tartozik Követel Gazdasági esemény Tartozik Követel Gazdasági esemény (3) Csökkenések: Tartozik Követel Gazdasági esemény i. Tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba helyezni: Tartozik Követel Gazdasági esemény a) A vevőtől forintban kapott előleget a ténylegesen befolyt összegben, a devizában kapott előleget az Szt. 60. § szerint forintra átszámított összegben kell a mérlegben kimutatni. b) Növekedés: Tartozik Követel Gazdasági esemény (7) 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése a) A számla azon költségvetésnek fizetendő adók, hozzájárulások pénzügyi teljesítésének nyilvántartására szolgál, amelyeknek nincs kijelölve külön főkönyvi számla. A számla jogcímenként külön alszámlákra bontandó. b) A juttatások után fizetendő adókötelezettségek könyvelése az alapbizonylat (számla) könyvelésével azonos hónapban az utolsó nappal történik. Tartozik Követel Gazdasági esemény a) Az Egyetem a sikertelen utalás miatt visszaérkezett munkabéreket, járandóságokat tartja nyilván ezen a számlán amíg nem kerülnek ismételten utalásra, rendezésre. Tartozik Követel Gazdasági esemény b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra; c) mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a gazdálkodóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, kártérítést, bírósági költséget; d) a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát. (2) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett, egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások # 14. § / 11. Immateriális javak / 31–37. Követelések tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni. (3) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kötelezettséggel szemben az Szt. # 47. § / 11. Immateriális javak / 31–37. Követelések 47. § (11) bekezdés alkalmazása esetén a kötelezettség visszafizetendő összege és bekerülési értéke közötti különbözetet, ha a visszafizetendő összeg a kisebb. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a kötelezettség kivezetésekor, a kivezetett könyv szerinti értékkel arányos összegben kell megszüntetni a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben. (4) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen – az Szt. 72. § (2)–(4a) bekezdés és a 73. § alapján – elszámolt nettó árbevételnek azt a részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összegét. (5) 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása Tartozik Követel Gazdasági esemény (9) Amennyiben az eszköz bekerülési értéke a használatba vételt követően megnő a használatbavételkori bekerülési értékhez képest, akkor a halasztott bevétel az Szt. # 45. § / 31–37. Követelések / 51. Anyagköltség 45. § (2) bekezdés szerinti megszüntetésekor a bekerülési érték növekményét figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben e mellett az eszköz hasznos élettartama is növekszik, akkor a halasztott bevétel megszüntetésekor a hasznos élettartam növekedését is figyelmen kívül kell hagyni. (10) 483. Halasztott bevételek Tartozik Követel Gazdasági esemény c) egyéb szolgáltatások költségeit; d) bérköltséget; e) személyi jellegű egyéb kifizetéseket; f) bérjárulékokat; g) értékcsökkenési leírásokat; – aktivált saját teljesítmények értékét; – költségnem-átvezetési számlát. # 26. § / 31–37. Követelések / 51. Anyagköltség 26. § (1) Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált szakmai és üzemeltetési anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízóés egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell. Tartozik Követel Gazdasági esemény # 28. § / 31–37. Követelések / 51. Anyagköltség 28. § (1) Egyéb szolgáltatás: a pénzügyi, a befektetési, a biztosítási, a hatósági igazgatási, az egyéb szolgáltatás. Tartozik Követel Gazdasági esemény # 33. § / 51. Anyagköltség / 81. Anyagjellegű ráfordítások 33. § (1) A 8. számlaosztályban kell kimutatni az 51–57. számlacsoportból a zárás során átvezetett költségeket. Az 51 anyagköltség számla egyenlegét a 811-es számlára, az 52 igénybe vett szolgáltatások költségei számla egyenlegét a 812 -es számlára, az 53 egyéb szolgáltatások költségei számla egyenlegét a 813 -as számlára, az 54 bérköltség számla egyenlegét a 821 -es számlára, az 55 személyi jellegű egyéb kifizetések számla egyenlegét a 822 -es számlára, az 56 bérjárulékok számla egyenlegét a 823 -as számlára és az 57 értékcsökkenési leírás számla egyenlegét a 831 -es értékcsökkenési leírás számlára kell átvezetni. Ezen kívül a 8. számlaosztályban kell kimutatni az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét, az egyéb ráfordításokat és a pénzügyi műveletek ráfordításait. (2) Ebben a számlaosztályban kell kimutatni: a) anyagjellegű ráfordítások; b) személyi jellegű ráfordítások; c) értékcsökkenési leírás; d) egyéb ráfordítások; e) pénzügyi műveletek ráfordításai. # 34. § / 51. Anyagköltség / 81. Anyagjellegű ráfordítások 34. § (1) Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások – le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. (2) Anyagköltségként az 5. számlaosztályból év végén átvezetett, az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízóés egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell. (3) Az igénybe vett szolgáltatások között kell kimutatni év végén az 5. számlaosztályból átvezetett, az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a – le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni. (4) Az egyéb szolgáltatások között kell kimutatni év végén az 5. számlaosztályból átvezetett, az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a fizetett, fizetendő kamat kivételével) és a negatív hozamként felszámított összeget (negatív kamatot), biztosítási díjat. (5) Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben – általában – változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, majd az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével. (6) Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor. (7) Közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés # 34. § / 81. Anyagjellegű ráfordítások / 82. Személyi jellegű ráfordítások lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. # 35. § / 82. Személyi jellegű ráfordítások / 83. Értékcsökkenési leírás 35. § (1) A személyi jellegű ráfordítások az év végén az 5. számlaosztályból átvezetett bérköltség, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. (2) A Bérköltségek között kell kimutatni év végén az 5. számlaosztályból átvezetett, minden olyan – az üzleti évhez kapcsolódó – kifizetést, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további egyéb jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg. (3) A Személyi jellegű ráfordítások között kell kimutatni év végén az 5. számlaosztályból átvezetett, a természetes személyek részére nem bérköltségként kifizetett, elszámolt összegeket. (4) A Bérjárulékok között kell kimutatni év végén az 5. számlaosztályból átvezetett, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeget, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől. # 36. § / 83. Értékcsökkenési leírás / 86. Egyéb ráfordítások 36. § (1) Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni ugyancsak az év végi zárás keretében, az 5. számlaosztályból átvezetett, az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek tervezett (meghatározott), értékcsökkenés összegét, illetve a 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható összegét. # 37. § / 83. Értékcsökkenési leírás / 86. Egyéb ráfordítások 37. § (1) Az egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység során merülnek fel, és nem minősülnek pénzügyi műveletek ráfordításainak. (2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: a) az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseményekkel kapcsolatos, a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló kifizetéseket, elszámolt, fizetendő összegeket; b) a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét; c) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére, visszafizetési kötelezettség nélkül belföldi vagy külföldi gazdálkodónak az üzleti évhez kapcsolódóan adott támogatás, juttatás összegét; d) az államháztartás egyes alrendszereivel (a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítás költségvetéseivel), az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaival (pénzügyi forrásaival) elszámolt, a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható adók, díjak, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetett, illetve fizetendő összegét; e) a veszteség jellegű kerekítési különbözetet; f) behajthatatlannak nem minősülő, a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelésnek nem minősülő elengedett követelés könyv szerinti értékét; g) a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, a c) pont alá nem tartozó támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét; h) az Szt. 77. § (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdés b) pontja alapján az előző üzleti év(ek)ben kapott, bevételként elszámolt támogatás, juttatás visszafizetendő összegét; i) a térítés nélkül átadott eszközök – a részesedések, az értékpapírok, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök és a vásárolt követelések kivételével nyilvántartás szerinti értékét, valamint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben; j) az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget; k) a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét; l) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja a bevételt, az értékesítéskor; m) a hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termelésű készlet könyv szerinti értékét; n) az értékvesztés összegét, ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök # 37. § / 86. Egyéb ráfordítások / 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai elszámolt terven felüli értékcsökkenésének összegét, a követelések, a készletek elszámolt értékvesztésének összegét; o) a kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét; p) az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott (fizetendő) engedmény általános forgalmi adóval csökkentett összegét is. (3) 8611. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök eladási ára és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet (4) 8612–8615. Állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek könyv szerinti értéke (5) 8631–8632. Káreseményekkel kapcsolatos kifizetések, bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok (6) 8633. Költségek ellentételezésére adott támogatás (7) 864. Ösztöndíjak (8) 865. Céltartalék képzése Tartozik Követel Gazdasági esemény # 38. § / 86. Egyéb ráfordítások / 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 38. § (1) A pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek, a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások árfolyamveszteségek, a fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a tartósan adott kölcsönök, a bankbetétek értékvesztése. (2) A részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni: a) a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetet; b) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb; c) az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés – a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű – bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a szerzett részesedés értéke a kevesebb (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál); d) az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) – a gazdasági társaság beolvadása esetén – a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke értékének (mint a jogutód gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének) a különbözetét, amennyiben a saját tőke értéke a kevesebb; e) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv # 38. § / 86. Egyéb ráfordítások / 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke a kevesebb; f) a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között kimutatott részesedések nyilvántartás szerinti értékét. (3) A fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni: a) a hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott kölcsönök, hitelek fennálló tartozások, váltótartozások után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét az eszközök bekerülési értékében elszámolt, figyelembe vett kamat kivételével; b) a hátrasorolt kötelezettségek után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét. (4) A Részesedések, értékpapírok, bankbetétek, tartósan adott kölcsönök értékvesztéseként kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek, adott kölcsönök elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével. (5) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni: a) a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetet (árfolyamveszteséget); b) a diszkont értékpapír beváltásakor az Szt. 84. § (3) bekezdésének d), illetve az Szt. 84. § (5) bekezdésének c) pontja szerint kamatbevételként elszámolt összeggel csökkentett névérték és a vételár közötti – veszteségjellegű – különbözetet; c) a devizaés valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamveszteséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamveszteséget; d) a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, a befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor – az Szt. 60. § (3) bekezdése szerint – összevontan elszámolt árfolyamveszteséget; e) a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés, valamint a hiányzó, megsemmisült, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír könyv szerinti értékét, továbbá a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt összeg nem nyújt fedezetet; (6) A pénzügyi műveletek egyéb bevételeinek a tételei a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai tételeivel nem vonhatók össze, azokat bruttó módon kell kimutatni, kivéve a mérlegfordulónapi értékeléskor elszámolt árfolyamkülönbözetet, amelyet összevontan kell kimutatni. 873. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások # 38. § / 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai / 9. Számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség 877. Egyéb árfolyamveszteségek, opciós díjak (7) 879. Egyéb pénzügyi ráfordítások # 39. § / 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai / 9. Számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek 39. § (1) A 9. számlaosztályban kell kimutatni: a) értékesítés árbevételét, b) egyéb bevételeket, c) pénzügyi műveletek bevételeit. (2) Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét. (3) A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magába foglalja a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve – ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett – egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagy a pénzeszközben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt. (4) Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni: a) a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás időpontjában, b) az értékesített göngyöleg betétdíjas árának számla, nyugta szerinti – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét, c) a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott ellenértéket. (5) Az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja az értékesítésről kiállított számviteli bizonylatban – a konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – adott engedmény összegét. (6) Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni: a) a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik); b) a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől való eltérések vagy a teljesítést követően végrehajtott szerződésmódosítások miatt – utólag adott engedmény helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik); c) a – teljesítés időpontjában a vevő által szerződés szerinti teljesítésként elfogadott – vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során – utólag adott # 39. § / 9. Számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek / 91–92. Belföldi értékesítés árbevétele engedmény helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a szavatossági igény megismerésének időpontjára vonatkozik); d) az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt – az Szt. 72. § (3) bekezdése szerinti – termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik); e) a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru, valamint az értékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel időpontjára vonatkozik). (7) Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik). # 40. § / 9. Számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek / 91–92. Belföldi értékesítés árbevétele 40. § (1) Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldi igénybe vevő részére teljesített szolgáltatás Szt. 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, termékvagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. A belföldi értékesítés árbevétele elszámolása szempontjából belföld Magyarország területe. (2) Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak, illetve a más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét. (3) Belföldi az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye belföldön van. (4) Növekedések: Tartozik Követel Gazdasági esemény 311,313 91–92 Értékesítés nettó árbevételének elszámolása a kiállított számla alapján 311,313 467 Fizetendő ÁFA (9) A számla szerinti devizát, az ellenértékként kapott valutát a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. (10) Növekedések: Tartozik Követel Gazdasági esemény 312,314 93 Az export értékesítés nettó árbevételének elszámolása a kiállított számla és a # 40. § / 91–92. Belföldi értékesítés árbevétele / külföldi vevő által elismert forintban meghatározott összege alapján 312,314 467 Fizetendő ÁFA (11) Csökkenések: Tartozik Követel Gazdasági esemény k) a nyereség jellegű kerekítési különbözetet; l) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, az Szt. 77. § (2) bekezdés d) pontja alá nem tartozó, illetve nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét; m) a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét; n) az Szt. 45. § (3) bekezdése szerint halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben az Szt. 45. § (4) bekezdése szerint leírt összeget. (5) Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: a) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig; b) fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét; c) a térítés nélkül – visszaadási kötelezettség nélkül – átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét; d) a tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig. (6) Egyéb bevételként kell kimutatni az Szt. 77. § (4) bekezdés szerint halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből az Szt. 45. § (2) bekezdése szerint a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget. (7) Egyéb bevételként kell elkülönítetten kimutatni az értékvesztések visszaírt összegeit (ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének visszaírt összegét, továbbá a követelések, és a készletek visszaírt értékvesztésének összegét), valamint a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét. (8) Egyéb bevételt csökkentő tételként kell elszámolni az értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesítésének későbbi meghiúsulása miatt visszavett, a két időpont között használt eszköz visszavételkori értékét. (9) Növekedések: Tartozik Követel Gazdasági esemény 965. Céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése) Tartozik Követel Gazdasági esemény (5) 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek # 40. § / 91–92. Belföldi értékesítés árbevétele / külföldi vevő által elismert forintban meghatározott összege alapján a) Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni: i. a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, továbbá ezen értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét; ii. a forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszközök után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, valamint a forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek hozamát; iii. a forgóeszközök között kimutatott diszkont értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget; iv. a pénzügyi intézménnyel kötött valódi penziós ügylet esetén az azonnali eladási ár és a határidős visszavásárlási ár (kötési ár) különbözetét. b) Az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentő tételeként kell kimutatni a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét. (6) 975–979. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei a) A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni: i. a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetet (árfolyamnyereséget); ii. a diszkont értékpapír beváltásakor az Szt. 84. § (3) bekezdés d), illetve az (5) bekezdés iii. pontja szerint kamatbevételként elszámolt összeggel csökkentett névérték és a vételár közötti – nyereségjellegű – különbözetet; iv. a devizaés valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamnyereséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget; v. a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor – az Szt. 60. § (3) bekezdése szerint – összevontan elszámolt árfolyamnyereséget; vi. a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét; vii. a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti – nyereségjellegű – különbözetet; viii. közös tevékenység, közös üzemeltetés esetén a közös költségeknek (ráfordításoknak) a közös tevékenységben, a közös üzemeltetésben részt vevőkre – a tárgyévvel kapcsolatosan – átterhelt összegét, illetve a közös tevékenységből, közös üzemeltetésből származó nyereség – tárgyévvel kapcsolatosan – átvett (járó) összegét; ix. az Szt. 84. § (2), (2a), (3) és (3a) bekezdésében meghatározott gazdasági események nyereségjellegű eredményeit, ha azok forgóeszközök között kimutatott # 40. § / külföldi vevő által elismert forintban meghatározott összege alapján / N. Nyilvántartási számlák részesedésekhez, értékpapírokhoz kapcsolódnak. b) Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az Szt. 77. § (4) bekezdés szerinti tételeket, amennyiben azok forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódnak. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor – azzal arányosan – kell elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként. c) A pénzügyi műveletek egyéb bevételeinek az Szt. 84. § (7) bekezdése szerinti tételei a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai (3) bekezdés szerinti tételeivel nem vonhatók össze, azokat bruttó módon kell kimutatni, kivéve a mérlegfordulónapi értékeléskor elszámolt árfolyamkülönbözetet, amelyet összevontan kell kimutatni. d) Forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok bevételei 976. Átváltási, értékeléskori árfolyamnyereség 977.Egyéb árfolyamnyereségek, opciós díjbevételek 979. Egyéb pénzügyi bevételek # 44. § / N. Nyilvántartási számlák / Nyitó- és nyitás utáni, záró tételek 44. § (1) Ebben a számlacsoportban kell kimutatni a befektetett eszközök és készletek közül azokat az eszközöket, melyek értékkel nem szerepelhetnek a mérlegben. (2) Az N2. Idegen eszközök számlacsoporton belül kell nyilvántartani az olyan értékkel rendelkező befektetett eszköznek minősülő eszközöket, amelyek nem szerepeltethetők a mérlegben. Ide tartoznak a más tulajdonában lévő az Egyetem által használt, illetve tárolt eszközök. (3) A N5, N8, N9 nyilvántartási számlákon történik a költségek felosztása év végén. # 45. § / Nyitó- és nyitás utáni, záró tételek / Záró rendelkezések 45. § (1) A nyitóés nyitás utáni tételek könyvelésére vonatkozó előírásokat az Egyetem Számviteli Politikája tartalmazza. (2) A könyvviteli zárlat szabályait az Egyetem Számviteli Politikája tartalmazza. # 46. § / 57. Értékcsökkenési leírás 26 / 93.Exportértékesítés árbevétele 33 46. § (1) Jelen Szabályzatot a pénzügyi vezető rendelkezésben adja ki. A Szabályzat a közzétételt követő napon lép hatályba. (2) Jelen rendelkezés módosításait a 2026. december 31-i fordulónapra készített éves beszámoló készítésekor is alkalmazni kell. 1/2026. pénzügyi vezetői rendelkezés 1 számlarend 1 Preambulum 1 I. fejezet 1 Általános rész 1 II. fejezet 2 A könyvvezetésre vonatkozó részletes szabályok 2 3-as számlaosztály: Követelések, Pénzeszközök, 8. Számlaosztály: Elszámolt költségek és ráfordítások 26 81. Anyagjellegű ráfordítások 27 82. Személyi jellegű ráfordítások 28 83. Értékcsökkenési leírás 28 86. Egyéb ráfordítások 28 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 30 9. Számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek 31 91–92. Belföldi értékesítés árbevétele 32 96. Egyéb bevételek 34 97. Pénzügyi műveletek bevételei 36 N. Nyilvántartási számlák 38 Nyitóés nyitás utáni, záró tételek 38 Záró rendelkezések 38