13/2024. Elnöki Testületi rendelkezés Budapesti Corvinus Egyetem kollégiumainak tűzvédelmi szabályzata

# szabályzata 1 / Közzététel: ET–54/2024. (IV. 25.) sz. határozat
Budapesti Corvinus Egyetem kollégiumainak tűzvédelmi Eredeti, aláírt pdf Készítette: Készítés dátuma: 2024. január 30. 9/2015. (III. 25.) BM rendelet

# 7. § / Ez a szabályzat a Budapesti Corvinus Egyetem szellemi tulajdona. / PREAMBULUM
7. § (7) Tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat. A Budapesti Corvinus Egyetem esetében, jogszabály szerint, felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő így a tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult. A szabályzatot jóváhagyta: A szabályzatot készítette: Szent István Egyetem YBL Miklós Építéstudományi Kar, A Budapesti Corvinus Egyetem Elnöki Testülete a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló, többször módosított 1996. évi XXXI. Törvény (továbbiakban: Ttv.) 19. § (1) bekezdésében, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről kiadott 101/2023. (XII. 29.) BM rendeletében, valamint a többször módosított 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben kiadott Országos Tűzvédelmi szabályzatról (a továbbiakban: OTSZ) foglaltak alapján a Budapesti Corvinus Egyetem Kollégiumaira, ezen túlmenően a Budapesti Corvinus Egyetem Kollégiumainak (továbbiakban: Egyetemi Kollégiumok vagy Kollégiumok) helyiségeire, szabad tereire: Ráday Kollégium: 1092 Budapest, Ráday utca 43–45. Kinizsi Kollégium: 1092 Budapest, Kinizsi utca 2–6. Tarkaréti Kollégium: 1106 Budapest, Bogáncsvirág utca 3. az alábbi Tűzvédelmi szabályzatot adja ki. A Tűzvédelmi szabályzatban rögzítésre kerülő, az egyetem alapvető tűzvédelmi feladatait tartalmazó leírások – ideértve az épületre vonatkozó általános használati szabályokat, valamint a tárolási szabályokat – a munkavállalók, a létesítmény területén dolgozók, hallgatók, vendégként a területen tartózkodók biztonságát szolgálja, ezért a dokumentumban foglaltak megismerése és megtartása mindenki közös ügye.

# 1. § / PREAMBULUM / A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. § (1) Területi hatálya: A Budapesti Corvinus Egyetem Kollégiumainak épületeire, helyiségeire, szabad tereire, valamint az ezekben zajló minden tárgyi hatály alá tartozó tevékenységre (beleértve a szállítást, és tárolást is.) (2) Személyi hatálya: a) A Budapesti Corvinus Egyetem Kollégiumaival szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban (munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb megbízási jogviszonyban) foglalkoztatott személyekre, hallgatókra, valamint mindazokra a személyekre, akik vendégként tartózkodnak a Budapesti Corvinus Egyetem – mint bérlő – Corvinus Gellért Campusán. A belépéssel, tartózkodással a Tűzvédelmi szabályzatban foglalt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek ismeri el. b) A Budapesti Corvinus Egyetem Kollégiumaival szerződéses kapcsolatban lévő, de a területi hatály alá tartozó helyszíneken tevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetek (ezek tagjai, dolgozói), az egyéni vállalkozók, az Egyetem által nem szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak, alvállalkozók, beszállítók, valamint a rendezvényeken résztvevő személyek (továbbiakban: külső Cég) tűzvédelmi feladatait a szerződésben kell rögzíteni. c) A területi hatály alá tartozó helyiségekben, épületekben, építményekben, szabad tereken, bármilyen céllal tartózkodó, tevékenységet végző (szállító, karbantartó, javító... stb.) személyekre a szabályzat hatálya kiterjed, az általános és elvárható tűzvédelmi szabályokat kötelesek betartani. (3) Tárgyi hatálya: A Budapesti Corvinus Egyetem Kollégiumai minden tűzvédelmet érintő jogviszonyára, intézkedésére, feladatára és kizárólag a Budapesti Corvinus Egyetem Kollégiumai olyan belső szabályzataival, házirendjével, utasításaival együttesen értelmezendő, amelyekre a jelen tűzvédelmi szabályzatban kifejezetten utalást tesz vagy felhatalmazást ad.

# 2. § / A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA / A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT CÉLJA
2. § (1) Jelen Tűzvédelmi szabályzat elkészítésének célja, hogy: a) rögzítse az Egyetem tűzvédelmi előírásait, használatának szabályait. az egyes vezetők, és foglalkoztatottak tűzvédelmi feladatait és kötelezettségeit, a felelősségi rendszert, a létesítéssel, a használattal, az üzemeltetéssel, karbantartással összhangban. b) gondoskodjon a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körökkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. c) gondoskodjon a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében – előzetes egyeztetés alapján – a helyszíni gyakorlatok megtartásáról és abban való közreműködésről. d) gondoskodjon a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeinek biztosításáról, a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségéről. e) gondoskodjon, hogy az Egyetem tűzvédelmének biztosításáról megfelelő szervezettel, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével. (2) A Szabályzat kiadásának minősül az Egyetem minden munkavállalója és hallgatója számára elérhető módon a belső számítógépes hálózaton történő közzététel. (3) A Szabályzat megszegése – a cselekmény vagy mulasztás, illetve ezek következményei súlyától és jellegétől függően – munkajogi, polgári jogi, szabálysértési, tűzvédelmi bírság vagy bűntetőjogi eljárást von maga után. (4) Az itt nem szabályozott kérdésekben a mindenkor érvényben lévő jogszabályok, szabványok, szabályzatok előírásai az irányadók. (5) A Szabályzatot naprakészen kell tartani, szükség szerinti átdolgozásáról gondoskodni kell. Ennek felelőse a felsőfokú tűzvédelmi végzettséggel rendelkező szakember vagy tűzvédelmi szolgáltató cég. A TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELADATA, FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSI RENDJE,

# 3. § / A tűzvédelmi szervezet feladata / A tűzvédelmi szervezet felépítése
3. § (1) A tűz elleni védekezés elősegítése – a megelőzés –, a tűzvédelmi szabályzat előírásainak betartása és betartatása, továbbá a tűzvédelmi eszközök és szakfelszerelések meglétének és üzemképességének biztosítása. (2) Gondoskodik arról, hogy az érintett személyek megismerjék a tűzmegelőzéssel kapcsolatos feladataikat és kötelezettségeiket. (3) Feladata az új belépő munkavállalók tűzvédelmi oktatásának, megszervezése, lebonyolítása és dokumentálása. (4) Gondoskodik a Tűzriadó terv évenkénti gyakoroltatásának megszervezéséről. (5) A tűzvédelmi szervezet gondoskodik a rendszeres tűzvédelmi ellenőrzésről és az esetleges szabálytalanságokra, valamint azok megszűntetésére felhívja a figyelmet. (6) Figyelemmel kísérni az üzemeltetői ellenőrzések és az időszakos felülvizsgálatok megfelelő időben történő elvégzését, gondoskodni a feltárt hiányosságok megszüntetéséről. (7) A tűzmegelőzés elsajátítása érdekében gondoskodik a tűzvédelmi szabályzat és a Tűzriadó terv megfelelő módon történő kidolgozásáról, annak naprakészen tartásáról, oktatási tematika kidolgozásáról az érintett létesítmény részére, később ennek oktatásáról, hogy azt mindenki megismerje. (8) Az átalakítások és felújítások során a tűzvédelmi szempontokat érvényesíti. (9) Gondoskodik az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység előzetes egyeztetéséről és engedélyezéséről.

# 4. § / A tűzvédelmi szervezet felépítése / A tűzvédelmi szervezet irányítása
4. § (1) Központi: – Kancellár – Campus Szolgáltatások Vezetője – Üzemeltetési és Beruházási Vezető – Üzemeltetési Operatív Vezető – Beruházási szakértő – Műszaki koordinátor – Vagyonvédelmi vezető – Tűzvédelmi vezető (2) Helyi: – Kollégiumvezető – Külsős műszaki üzemeltetés – Külsős portaszolgálat

# 5. § / A tűzvédelmi szervezet irányítása / A finanszírozása
5. § (1) Az épületben jelentkező tűzvédelmiüzemeltetési, karbantartási feladatokat a helyi tűzvédelmi szervezet tagjai végzik el, a hatáskörüket meghaladó tűzvédelmi tárgyú kérdések megoldását a Tűzvédelmi vezető és az Üzemeltetési operatív vezető felé jelzik, illetve kérnek intézkedést. (2) Amennyiben a Tűzvédelmi vezető hatáskörét meghaladja egy intézkedés, megoldási javaslatot tesz a Campus Szolgáltatások vezető felé, aki központi intézkedést igényel.

# 6. § / A finanszírozása / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
6. § (1) Az Egyetemi Kollégiumok megfelelő tűzvédelmi színvonalának finanszírozásához, fenntartásához és a tűzvédelmi szervezet működéséhez szükséges pénzeszközöket az Egyetem központilag biztosítja. A költségek évente kerülnek betervezésre a gazdasági és költségvetési tervbe. TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT, VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐSÖK ÉS AZOK FELADATA

# 7. § / A finanszírozása / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
7. § (1) A Kancellár feladta és hatásköre: a) Az elnöki testülettel együttműködve felelős a tűzvédelmi feladatok ellátáshoz szükséges szervezeti és anyagi feltétel rendszer biztosításáért. b) A Tűzvédelmi szabályzat kiadásával egyidejűleg megbízza a Campus Szolgáltatások Vezetőt, hogy a tűzvédelmet érintő ügyekben teljes joggal és felelősséggel intézkedjen, valamint az Egyetemi létesítmények tűzvédelmi helyzetéről szükség szerint, de legalább évenként számoljon be. c) A Campus Szolgáltatások vezetőjével együttműködve létrehozza és fenntartja az Egyetem tűzvédelmi szervezetét a tűzvédelmi feladatok ellátásának és a tűzvédelmi jogszabályok betartásának elősegítésére. (2) Az Egyetemi létesítmények éves költségvetésében tervezi a tűzvédelemmel kapcsolatos kiadásokat, biztosítja azok tervszerű felhasználását. (3) Gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető feladata és hatásköre: a) Figyelemmel kíséri a megjelenő jogszabályok tűzvédelmi összefüggéseit, és erről szükség szerint tájékoztatja a tűzvédelmi vezetőt. b) Tiltott helyen történő dohányzás és egyéb tűzvédelmet érintő szabálysértés esetén a szabálysértést elkövető dolgozóval szemben a munkavállalói felelősség megállapítására, a felelősségre vonási eljárást lefolytatja. c) Képviseli a Budapesti Corvinus Egyetemet a tűzvédelmi-jogi ügyekben a tűzvédelmi vezető, tűzvédelmi szolgáltatói cég bevonásával. d) Figyelemmel kíséri az Egyetemi szabályzatokat, rendelkezéseket és szerződéseket, hogy azok az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatával összhangban legyenek. e) Tűzesetet követően a Budapesti Corvinus Egyetem mindenkor hatályos vagyonés felelősségbiztosítási szerződése alapján kezdeményezi a kárbejelentési eljárást a Biztosítónál és lefolytatja azt a Campus Szolgáltatások bevonásával. (4) A Campus Szolgáltatások vezető feladata és hatásköre: a) A Campus Szolgáltatások vezető a belső szabályozók szerint biztosítja a tűzvédelmi feladatok ellátását. A Campus Szolgáltatások vezető a Kancellárnak tartozik felelősséggel. b) Biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, a jogszabályokban, szabványokban előírtak megfelelő végrehajtását. c) Felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkavégzéséért, a tűzvédelmi előírások betartásáért. d) Felelős az Egyetem, tűzvédelmi használati előírások betartásához szükséges feltételek megteremtéséért, az előírások folyamatos betartásának biztosításáért, ellenőrizteti a tűzvédelmi előírások betartását. e) Biztosítja, hogy az Egyetem helyiségeinek rendezvény céljára történő igénybevétele, vagy bérbeadása esetén a konkrét helyiség, helyiségcsoport, épület, vagy berendezés a rendező szerv felelős képviselőjének átadásra kerüljön. f) Véleményezi az Egyetem Tűzvédelmi Szabályzatának tervezetét, szükség szerinti módosítását és korszerűsítését. Jóváhagyás után végrehajtását folyamatosan

# 7. § / A finanszírozása / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
ellenőrizteti. g) Szükség esetén rendkívüli tűzvédelmi szemlét, rendelhet el, célellenőrzést tarthat. h) A tűzvédelmi vezetőt szükség szerint beszámoltatja a tűzvédelmi helyzetről, a végzett tevékenységéről, az Egyetem tűzvédelmi helyzetéről. (5) Az Üzemeltetési és Beruházási vezető feladata és hatásköre: a) Az Egyetemi Kollégiumok üzemeltetése, valamint az épületekben zajló beruházási projektek során biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, a jogszabályokban, szabványokban előírtak megfelelő végrehajtását. b) Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján az üzemeltetői ellenőrzések és időszakos felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyvek elkészültét és meglétét folyamatosan ellenőrizeti. c) Hiányzó felülvizsgálat, karbantartás, javítás esetén felelősségre vonást kezdeményez a külsős szakcégekkel szemben és felszólítja a hiányzó ellenőrzési, felülvizsgálati, karbantartási feladatok elvégzésére és a dokumentációk elkészítésére. d) Megbízza az Üzemeltetési operatív vezetőt a külső üzemeltető szakcég tűzvédelmi feladatainak koordinálására. e) Megbízza a Tűzvédelmi vezetőt a tűzvédelmi ellenőrzések, kiürítési gyakorlatok végrehajtására. f) Megbízza a kollégiumvezetőket a helyi tűzvédelmi szervezet helyi tűzvédelmi koordinációs feladatainak ellátásával. g) Biztosítja a kollégiumi épületek átalakítása során a tűzvédelmi előírások betartását, a beruházások előkészítése és megvalósítása során elősegíti a tűzvédelmi előírások érvényre jutását. h) Összehangolja a tervezői és kivitelezői tevékenységet. i) Új technológia, berendezés, gép esetén értesíti a tűzvédelmi vezetőt, tűzvédelmi szolgáltatót, hogy azokat tűzvédelmi szempontból felülvizsgálhassa. j) Szerződésben rögzíti a külső szakcégek épületüzemeltetéssel összefüggő tűzvédelmi kötelezettségeit, a tűzvédelmi eszközök és berendezések ellenőrzésére, felülvizsgálatára, karbantartására és javítására vonatkozó feladatait. (6) A Vagyonvédelmi vezető feladata és hatásköre: a) Ellenőrzi, hogy a közvetlen felügyelete alatt álló őrszolgálat a jelen Tűzvédelmi szabályzatban, Tűzriadó tervben meghatározott feladataikat megismerjék és a tűzjelző központ kezelését elsajátítsák. b) Ellenőrzi, hogy az épület valamennyi helyiségéhez és a bérleményekhez központi helyen folyamatosan álljon rendelkezésre tartalék kulcs és a bejutás mindig biztosított legyen. c) Felügyeli, hogy az őrszolgálatot ellátó személyek részt vegyenek az évenkénti kiürítési gyakorlaton. d) Tűzeset bekövetkezése után utasítja az őrszolgálatot a terület lehatárolására és a megváltoztatásának tilalmára. e) Biztosítja a beépített tűzjelző berendezés tervszerű üzemszünetének, meghibásodásának esetén a biztonsági feltételeket a helyi kockázatnak megfelelően és gondoskodik a csökkenő védelmi szint ellensúlyozásáról az Üzemeltetési operatív vezetővel és a Tűzvédelmi vezetővel egyeztetve.

# 7. § / A finanszírozása / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
(7) Az Üzemeltetési operatív vezető feladata és hatásköre: a) Az Egyetemi Kollégiumok üzemeltetése során biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, a jogszabályokban, szabványokban előírtak megfelelő végrehajtását. b) Folyamatos kapcsolatot tart a külső üzemeltető szakcéggel és elősegíti a tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési ellenőrzésein és időszakos felülvizsgálatain feltárt hiányosságok megszűntetését. c) Figyelemmel kíséri a tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrzésének és időszakos felülvizsgálatainak, karbantartásának esedékességét és dokumentálását. Hiányosság esetén felszólítja a külső üzemeltető szakcéget a pótlása. d) Figyelemmel kíséri a tűzvédelmi műszaki megoldások felülvizsgálatokon feltárt hibáinak javítását és azok dokumentálását. Hiányosság esetén felszólítja a külső üzemeltető szakcéget a pótlásra. e) Az üzemeltetést érintő alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység esetén, mint a munkát elrendelő aláírásával ellenjegyzi a tűzgyújtási engedélyt és ellenőrzi a szükséges szakképesítés és tűzvédelmi szakvizsga meglétét. Hiányzó dokumentum esetén nem engedélyezi a munkavégzést és felszólítja a munkát végzőt a hiányzó dokumentumok pótlására. f) Gondoskodik a kiürítési gyakorlatokon, belső tűzvédelmi ellenőrzéseken és a hatósági szemléken feltárt tűzvédelmi szabálytalanságok megszűntetéséről a külső üzemeltető szakcég útján. g) Elősegíti a tűzvédelmi hatóság ellenőrzéseit, a tűzoltóság helyismereti gyakorlatait. h) Elősegíti a tűzesetek kivizsgálását, biztosítja a helyszínt és utasításba adja annak megváltoztatásának tilalmát a Tűzoltó Parancsnok engedélyéig. i) Folyamatosan kapcsolatot tart a Kollégiumvezetővel és a Tűzvédelmi vezetővel. j) Érzékelő és zóna kikapcsolását csak az Üzemeltetési operatív vezető engedélyezheti, aki a kiiktatás szükségességét jelzi az időszakos felülvizsgálatot végző külső üzemeltető szakcég és a távfelügyelet részére, és egyezteti a zónakiiktatás és visszaállítás körülményeit, valamint a csökkenő védelmi szint miatt életbe lépteti az ellensúlyozó intézkedéseket. k) A kollégiumok biztonságát érintő minden lényeges tűzvédelmet érintő kérdésről tájékoztatást ad az Üzemeltetési és beruházási vezetőnek, a Kollégiumvezetőnek és a tűzvédelmi vezetőnek. l) Engedélyezni az egyedi fűtőtestek használatát. (8) A Műszaki Koordinátor feladata és hatásköre: a) Ellenőrzi, hogy a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplóját megfelelően vezetik naponta és negyedévente. b) Figyelemmel kíséri, hogy a tűzjelző központ által adott jelzések (pl. tűzriasztás, meghibásodás jelzés), események adatai és a téves tűzriasztások kivizsgálása naprakészen vezetettek a beépített tűzjelző berendezés üzemeltetési és karbantartási naplójában. c) Figyelemmel kíséri, hogy az üzemeltetői ellenőrzéseken és a felülvizsgálatokon

# 7. § / A finanszírozása / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
feltárt hibákra, hiányosságokra a javító és hibaelhárító intézkedések megtörténtek. d) Gondoskodik a javításról szóló dokumentációk megfelelő kezeléséről és a Portán elhelyezett tűzvédelmi üzemeltetési naplóba való lefűzéséről. e) Tudomására jutott rendellenességről, üzemképtelenségről tájékoztatja az érintett vezetőket és saját hatáskörében intézkedik a hiba lejelentéséről és megszűntetéséről. f) Figyelemmel kíséri, hogy a kollégium területén, mint munkaterületen dolgozó, karbantartást, hibajavítást végző külső cégek, dolgozói, alkalmazottai a rájuk vonatkozó és elvárható tűzvédelmi előírásokat betartsák. g) Figyelemmel kíséri, hogy alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak az előírások szigorú betartásával végezzenek. Hiányzó tűzvédelmi szakvizsga és tűzgyújtási engedély esetén a munkavégzést nem engedélyezi. A tűzvédelmi szakvizsga, valamint a tűzgyújtási engedély hiányát jelzi az Üzemeltetési operatív vezető és Tűzvédelmi vezető felé. h) Figyelemmel kíséri, hogy a munkaterületen hibás berendezések és felszerelések használatára ne kerüljön sor. i) Figyelemmel kíséri a külső üzemeltető szakcég munkáját, hiányzó ellenőrzési, – karbantartásiés javítási feladat ellátást jelzi az Üzemeltetési operatív vezető és Tűzvédelmi Vezető felé. (9) A Tűzvédelmi vezető feladata és hatásköre: a) Köteles az ellenőrzéseken, szemléken megállapított, vagy más módon a tudomására jutott hiányosságokat jegyzőkönyvben a Campus Szolgáltatások vezetőjének, az Üzemeltetés és Beruházási vezetőnek, az Üzemeltetési operatív vezetőnek és a Kollégiumvezetőjének jelenteni és a megoldás módjára – igény esetén – javaslatot tenni. b) Feladata tűzvédelmi szemléket végezni, a tűzvédelmi használati szabályok betartását, valamint a tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési és karbantartási dokumentumainak meglétét ellenőrizni. c) Figyelemmel kíséri a kollégium területén található tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzésének, időszakos felülvizsgálatának esedékességégét. Amennyiben az üzemeltetési naplóban hiányt tapasztal azt írásban jelzi az üzemeltető felé. d) Részt vesz a Katasztrófavédelmi Kirendeltség által tartott hatósági ellenőrzésen és támogatja a Kollégiumvezetőt az ellenőrzésen. Feltárt hibák, tűzvédelmi szabálytalanságok esetén gondoskodik azok megszűntetéséről a Kollégiumvezetővel és az Üzemeltetési operatív vezetővel együttműködve. e) Gondoskodik a Tűzvédelmi szabályzat naprakész állapotban tartásáról. f) Megszervezi és végrehajtja a Tűzriadó terv gyakoroltatását és jegyzőkönyvezi azt. g) Gondoskodik a munkavállalói és a hallgatói tűzvédelmi oktatási anyag folyamatos aktualizálásáról és naprakészen tartásáról. (10) Beruházási szakértő feladat és hatásköre: a) Figyelemmel kíséri az átalakítást, beruházást végző külső szakcég munkáját.

# 7. § / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre / A helyi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
b) A munkaterületet átadását átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíti. c) Figyelemmel kíséri, hogy alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak az előírások szigorú betartásával végezzenek. d) A beruházást érintő alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (pl. hegesztés, flexelés) esetén, – mint a munkát elrendelő – aláírásával ellenjegyzi a tűzgyújtási engedélyt és ellenőrzi a szükséges szakképesítés (hegesztés) és tűzvédelmi szakvizsga meglétét. e) Hiányzó dokumentum esetén nem engedélyezi a munkavégzést és felszólítja a munkát végzőt a hiányzó dokumentumok pótlására. f) Figyelemmel kíséri a poros munkavégzések kapcsán a tűzjelző rendszer érzékelőinek letakarását a téves tűzjelzések megelőzésére.

# 8. § / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre / A helyi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
8. § (1) A Kollégiumvezető feladata és hatásköre: a) A Kollégiumvezető felelős az irányítása alatt álló létesítményben a tűzvédelmi rendelkezések folyamatos betartásáért és betartatásáért. b) Köteles megismerni a tűzvédelmi felszerelések helyét és működését, a tűzjelzés szabályait, az épület elhagyásának lehetőségeit, a keletkezett tűz esetén követendő magatartási és intézkedési – tűzjelzés, riasztás, mentés, oltás ... stb. – követelményeket, a biztonsági berendezések kezelését. c) Amennyiben bérlő nem bérli a legnagyobb befogadó képességű helyiséget, úgy Kollégiumvezető a felelős a legnagyobb befogadó képességű helyiség a befogadó képessége szerinti helyiség használatáért. d) Felelős az irányítása alá tartozó területek tűzvédelméért és köteles mindenkivel betartatni, betartatni jelen Tűzvédelmi Szabályzatban foglalt előírásokat és azokat rendszeresen ellenőrizni. e) A tűzvédelmi használati szabályok megszegése esetén a szükséges intézkedéseket (pl. a hallgató felszólítása a szabálytalanság megszűntetésére) megteszi. f) Folyamatosan munkakapcsolatot tart a helyi és a központi tűzvédelmi szervezet tagjaival, biztosítja a megfelelő információ-áramlást. g) A Kollégiumvezető felügyeli, hogy a hallgatók rendet és a tisztaságot tartsanak, ide értve, hogy lomokat, szemetet, hulladékokat nem rendeltetésszerűen ne tároljanak. h) Gondoskodik arról, hogy a hallgatók a tárolás szabályait fenntartsák, a tűzvédelmi eszközöket és felszereléseket használható és mindenkor megközelíthető állapotban tartsák, valamint a helyükről ne távolítsák el és használatuk csak a rendeltetésüknek megfelelően történjen. i) Gondoskodik arról, hogy a közlekedésiés menekülési útvonalak szabadok legyenek. j) Gondoskodik arról, hogy a közművek elzáró szerelvényei megközelíthetőek legyenek. k) Figyelemmel kíséri, hogy a hallgatók az épületben, zárt térben a dohányzásra való tiltást betartsák. l) A tudomására jutott rendellenességeket azonnal kivizsgálja, közvetlen veszély esetén a munkát leállítja, és az elhárításban illetékes vezetőnek jelezni, vagy a szabálytalanság megszűntetésére intézkedni köteles. m) Részt vesz a belső tűzvédelmi ellenőrzéseken és gondoskodik a hatáskörébe tartozó tűzvédelmi szabálytalanságok megszűntetéséről. n) Részt vesz a kiürítési gyakorlatok megszervezésében és végrehajtásában. o) Részt vesz a hatósági ellenőrzéseken és képviseli az Egyetemet. p) Gondoskodik a hatósági ellenőrzésen feltárt és hatáskörébe tartozó tűzvédelmi szabálytalanságok elhárításáról. q) Gondoskodik az épületre vonatkozó tűzvédelmi szabályozóés üzemeltetési, karbantartási dokumentációk készenlétben tartásáról, tárolásától és a dokumentumok min. 5 évig történő megőrzéséről. r) Figyelemmel kíséri a külső üzemeltető szakcég munkáját, hiányzó ellenőrzési, karbantartási és javítási feladat ellátást jelzi az Üzemeltetési Vezető és Tűzvédelmi

# 8. § / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre / A helyi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
Vezető felé. s) Tűz esetén: – a Kollégiumvezető feladata munkaidejében és jelenlétében – távollétében a portás feladata – a kiürítés irányítása a Tűzriadó terv alapján – tűz esetén megbizonyosodik arról, hogy a Portaszolgálat értesítette-e a Tűzoltóságot, amennyiben nem, úgy Ő gondoskodik a Tűzoltóság értesítéséről a 105 vagy a 112-es telefonszámon – tájékoztatja a kiérkező tűzoltóságot a megtett intézkedésekről (pl. közmű elzárás, épület teljes kiürítése, van-e valaki életveszélyben) t) Téves riasztásból származó tűzoltósági téves kivonulásról haladéktalanul tájékoztatja az Üzemeltetési operatív vezetőt, a Vagyonvédelmi Vezetőt és a Tűzvédelmi vezetőt. u) Bérleményben tapasztalt tűzvédelmi szabálytalanság esetén felhívja a bérlők figyelmét a szabálytalanság megszűntetésére. v) A bérlők részére átadja a Tűzvédelmi szabályzat egy példányát, hogy a benne foglaltakat megismerjék. A Kollégiumvezető gondoskodik arról, hogy a bérlők a 11. számú melléklet aláírják. w) Gondoskodik a tűzvédelmi dokumentációk min. 5 évig történő megőrzéséről. (2) A külső üzemeltető szakcég feladata és hatásköre: a) Feladata a kollégium épületéhez tartozó tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetése és működőképes fenntartása b) Gondoskodik a – szerződésben foglalt – tűzvédelmi műszaki megoldások tekintetében a tűzvédelmi üzemeltetői ellenőrzések, időszakos és rendkívüli felülvizsgálatok, karbantartások és javítások határidőre történő elvégzéséről, elvégeztetéséről, a megfelelő dokumentációk (tűzvédelmi üzemeltetési naplók) vezetéséről. c) Biztosítja a megfelelő ismerettel rendelkező személyt a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzések elvégzéséhez. d) Biztosítja a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályok alapján a megfelelő jogosultságokkal rendelkező személyt a tűzvédelmi eszközök és berendezések időszakos és rendkívüli felülvizsgálatához, karbantartásához és javításához. e) Folyamatosan figyelemmel kíséri a vonatkozó OTSZ alapján a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzéseinek és időszakos felülvizsgálatainak esedékességét. f) Gondoskodik az üzemeltetői ellenőrzések és időszakos felülvizsgálatok megfelelő dokumentálásáról, a dokumentumok rendszerezéséről és a helyszínen tartásáról. g) Felelős a tűzvédelmi dokumentációk naprakészen tartásáért a vonatkozó OTSZ előírásai alapján. h) Tudomására jutott, az üzemeltetői ellenőrzés és/vagy az időszakos felülvizsgálaton feltárt tűzvédelmi hibákról tájékoztatja a Kollégiumvezetőt és az Üzemeltetési operatív vezetőt, valamint hatáskörében gondoskodik a hiba elhárításáról. i) A tűzjelző rendszer tervezett vagy nem tervezett üzemszünetéről azonnal tájékoztatja a Kollégiumvezetőt, az Üzemeltetési operatív vezetőt és a Tűzvédelmi vezetőt. j) A tűzjelző rendszer tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét, a kikapcsolás

# 8. § / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre / A helyi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelzi az elsőfokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen. k) A berendezés tervszerű üzemszünetének, meghibásodásának esetén a biztonsági feltételeket a helyi kockázatnak megfelelően biztosítja és gondoskodik a csökkenő védelmi szint egyensúlyozásáról a Kollégiumvezetővel, Üzemeltetési operatív vezetővel és a Tűzvédelmi vezetővel egyeztetve. l) A tűzjelző központ állandó felügyeletének (távfelügyelet) kiesését követően – tűzés hibaátjelző berendezés meghibásodása esetén – köteles jelenteni a meghibásodást a Vagyonvédelmi vezetőnek, az Üzemeltetési vezetőnek, a Kollégiumvezetőnek és a Tűzvédelmi vezetőnek, valamint a kieséssel egyidejűleg segíti a tűzjelző központ helyi állandó felügyeletének megszervezését. m) A helyi állandó felügyeletet tájékoztatja a felügyelet ellátásával kapcsolatos feladatairól és ellenőrzi azok teljesülését, megvalósulását. n) Tűz esetén saját hatáskörében gondoskodik az eset kivizsgálásáról és a vonatkozó rendkívüli felülvizsgálatok elvégzéséről. o) Kiürítési gyakorlatok alkalmával biztosítja a megfelelő személy jelenlétét a tűzjelző rendszer által lekapcsolt vezérlések visszaállításához. p) Hatósági ellenőrzéseken biztosítja a megfelelő személy jelenlétét az üzemeltetési feladatok képviseletére. q) Feladatkörét érintő tűzvédelmi szabálytalanságokat illetőleg gondoskodik a feltárt hibák javításáról és megfelelő dokumentálásáról, hatósági egyeztetéséről. r) A tűzvédelmi eszközökben és berendezésekben, valamint az épületben átalakítás és módosítás csak a Kollégiumvezető, Üzemeltetési operatív vezető és a Tűzvédelmi vezető előzetes engedélyével, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően történhet. s) Az épületet érintő munkálatok (pl. poros munkálatok, hegesztés, flexelés) során gondoskodik a téves tűzjelzések megelőzéséről és a munkaterületen az érintett érzékelők lefedéséről. t) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztés, flexelés) csak tűzgyújtási engedély birtokában, valamint a vonatkozó jogszabály szerinti szakmai végzettség és tűzvédelmi szakvizsga birtokában végez. u) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséről tájékoztatja a munka megkezdése előtt 5 nappal a Kollégiumvezetőt, az Üzemeltetési operatív vezetőt, valamint a Tűzvédelmi vezetőt v) Gondoskodik a tűzvédelmi dokumentációk min 5 évig történő megőrzéséről. (3) Portaszolgálat feladata és hatásköre: a) A portaszolgálat köteles a tűzoltóságot azonnal értesíteni a 105 vagy a 112-es telefonszámon, ha a Kollégium területéről bárhonnan tüzet jeleznek. b) Az automatikus tűzjelző megszólalása esetén az alábbi eljárási rendet kövesse: – Állapítsa meg a jelzés fajtáját (pl. tűzjelzés vagy hibajelzés); – Olvassa le a tűzjelző központról, hogy honnan érkezett a tűzjelzés, majd menjen a

# 8. § / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre / A helyi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
helyszínre és végezzen jelzés felderítést, valós tűz történt-e; – Egyeztessen a távfelügyelettel, hogy valós tűzjelzés történt; – Hívja fel a tűzoltóságot és jelezze, hogy mi történt. c) A tűzoltóság felé a tűzjelzésnek tartalmaznia kell: – a tűzeset pontos helyét és címét, – mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, – a tűz terjedelmét, – emberélet van-e veszélyben, tartózkodnak-e az épületben, van-e előadás, – a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát. d) Tűz esetén a portás kinyitja az összes szabadba vezető vészkijárati ajtót. e) A portás gondoskodik az épület kiürítése esetén a beléptető rendszer teljes szélességében való nyitásáról, szükség esetén a vésznyitó működtetésével. f) Köteles a kiürítés során a Kollégiumvezetővel együttműködni és az utasítása szerint eljárni. g) Feladata tűzoltás után a terület lehatárolása, gondoskodik róla, hogy a terület nem kerül megváltoztatásra. h) Takarítást megkezdeni csak a tűzoltásvezető engedélyével lehet. i) A tűzoltóság kiérkezte esetén a tűzoltás vezetőjének segítségére van, a tűz, valamint a tűzcsapok, illetve a vízforrások helyét megmutatja. j) A kulcsokat csak illetékes személyeknek szabad kiadni, rendkívüli esetben a kiadás és a visszavétel időpontját rögzíteni kell. k) A Tűzriadó tervegy példányát lezárt borítékban a portán kell tartani, tűz esetén az abban foglalt előirányzatok figyelembevételével kell intézkedni. A tervet minden portán dolgozónak kötelessége megfelelően ismerni. l) Gondoskodik a tűzjelző rendszer napi és negyedéves üzemeltetői ellenőrzéséről, valamint az ellenőrzés dokumentálásáról a tűzjelző rendszer üzemeltetésiés karbantartási naplójába. m) Feladata az események (pl. téves tűzjelzés, hibajelzés) adatainak vezetése a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplóba n) Gondoskodik a téves jelzések kivizsgálásáról és annak dokumentálásáról a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplójába – amennyiben a téves jelzés oka ismert (pl. főzés, poros munkavégzés, dohányzás) o) Amennyiben nem ismert a téves jelzés oka, illetve hibajelzés történt – gondoskodik az információ átadásáról a külső üzemeltető cég részére és értesíti a külső karbantartó szakcéget a tűzjelző rendszer rendkívüli felülvizsgálatának elvégzésére. p) Gondoskodik a betelt napló min 5 évig történő megőrzéséről. q) Gondoskodik a betelt napló cserjéről a külső üzemeltető cég felé történő jelzés által. r) A portaszolgálaton csak olyan személy teljesíthet szolgálatot, aki rendelkezik a tűzjelző rendszerre vonatkozó kezelési és üzemeltetői ellenőrzés elvégzéséhez szükséges ismeretekkel. s) A portaszolgálat munkavállalónak tűzvédelmi oktatásáról, valamint a tűzjelző rendszerre vonatkozó oktatásáról a portaszolgálatot biztosító szakcég gondoskodik. t) Köteles az évenkénti tűzriadó gyakorlaton részt venni.

# 8. § / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre / A helyi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
u) Köteles az épületet tűzvédelmi szempontból átvizsgálni, a világításokat lekapcsolni, a tűzgátló ajtókat becsukni és minden olyan körülményt megszűntetni, ami tüzet okozhat. (4) A Hallgatók és a szobabérlők feladat és hatásköre: a) A hallgatók és a szobabérlők kötelesek a mindennapi tevékenységüket jelen Tűzvédelmi szabályzat és a házirend szerint végezni, a tűzvédelmi előírásokat betartani. b) Szem előtt kell tartaniuk, hogy az Egyetem Kollégiumainak Házirendje szerint a kollégium épületeiben tilos a dohányzás és hőfejlesztő berendezések használata. c) Kötelesek tűzjelzésre az épület elhagyását azonnal megkezdeni és a Kollégiumvezető és/vagy a portás utasítása szerint eljárni. d) Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden hallgatóknak (és vendégnek) a gyülekező helyen kell gyülekezni (az épület romhatárán kívül). e) Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. f) A hallgató, ha tüzet észlel, akkor azt élőszóval „Tűz van! Tűz van!” kiáltásokkal jelzi a környezetében levők részére, valamint a kollégiumban tartózkodók részére a közelben levő kézi jelzésadó benyomásával generál tűzjelzést. g) Az eloltott tüzet is jelenteni szükséges a portaszolgálat felé! Az eloltott tűz is okozhatott kárt az elektromos rendszerben, így azt meg kell vizsgáltatni az eloltott tűz után is. A BÉRLŐK ÉS ALKALMAZOTTAIK FELADATA ÉS KÖTELESSÉGE

# 9. § / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre / A helyi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
9. § (1) A bérlőknek és alkalmazottiaknak a mindenkor hatályos tűz és munkavédelmi jogszabályok által támasztott követelményeket be kell tartaniuk. (2) Amennyiben a bérlő bérli a legnagyobb befogadó képességű helyiséget a kollégiumban, úgy a bérlő felelős a helyiség megfelelő használatáért. (3) A bérlő biztosítja, hogy a helyiség tűzvédelmi szempontból meghatározott befogadó képességét tevékenysége során nem lépi túl. (4) A tűzvédelmi törvény értelmében 5 fő munkavállaló feletti létszám esetén a bérbe vevő cégnek, alvállalkozónak saját tűzvédelmi szabályzattal kell rendelkeznie, mely nem lehet szabályrendszereiben ellentétes jelen Tűzvédelmi szabályzattal. (5) A bérlőknek (és alkalmazottainak) a kollégiumra vonatkozó Tűzvédelmi szabályzatot és Tűzriadó tervet meg kell ismerni, tűz esetén a benne foglaltakat betartani és végrehajtani. (6) A tűzvédelmi oktatásokról minden bérbe vevő cégnek, alvállalkozónak saját maga kell gondoskodnia a munkavállalóinak. (7) Dohányozni szigorúan tilos zárt munkahelyeken, csak is a kollégium által kijelölt szabadtereken lehetséges. (8) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak tűzgyújtási engedély birtokában szabad végezni. A tevékenységet a tevékenység végzése előtt minimum 5 munkanappal be kell jelenteni a Kollégiumvezető, az Üzemeltetési operatív vezető és a Tűzvédelmi vezető felé. (9) A bérelt terület átalakítását, módosítását, csak az Egyetemi vezetőség tudtával és írásos beleegyezésével végezheti a vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak megfelelően és a tevékenységhez kötődő hatósági engedélyezési eljárások lefolytatását követően. (10) A bérelt területen zenés-táncos rendezvényt csak a vonatkozó tűzvédelmi előírások és a vonatkozó rendezvénytartási rendeletek betartása mellett (pl. hatósági bejelentés, biztonsági terv készítés), valamint az Egyetem engedélyével lehet végezni. (11) A téves tűzjelzéseket meg kell előzni a tevékenysége során. (12) Tűzeset során a Kollégiumvezető – mint a kiürítés irányítója – az utasításai szerint szükséges eljárnia. (13) Jelen szabályzatot és Tűzriadó tervet a bérlő minden munkavállalójának meg kell ismernie és aláírásával igazolnia kell a 11. számú melléklet alapján. (14) Feladata zárás után a villamos berendezések kikapcsolása és a munkaterület ellenőrzése, hogy nem maradt-e fenn olyan körülmény, ami tüzet okozhat.

# 10. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
10. § (1) Az Egyetem kollégiumi épületeit, valamint helyiségeit a használatbavételi (üzemeltetési) engedélyében meghatározott rendeltetésnek megfelelően szabad használni. (2) Az épületen belül és kívül folyó minden átalakítási, felújítási és beruházási munkáknál az érvényben lévő tűzvédelmi jogszabályokat, valamint az építési munkákkal kapcsolatos 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait (az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építész-műszaki dokumentációk tartalmáról) be kell tartani. A jogszabályi előírásokon túl, a vonatkozó műszaki követelményekben szereplő követelményeket, valamint a hatósági határozatokat is be kell tartani, amelyeket a tervezésnél, kivitelezésnél, műszaki átadás-átvételnél és üzembe helyezésnél érvényre kell juttatni. HELYISÉGEK TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYAI,

# 11. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
11. § (1) A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok: a) az építmény, építményrész létesítésekor hatályos előírások által elvárt biztonsági szintet a használat és az átalakítások, változtatások során fenn kell tartani, b) a használati tűzvédelmi előírások betartása, c) tevékenységgel tüzet, robbanást, robbanásveszélyt ne okozzanak, d) folyamatosan biztosítsák a tűz észlelésének, jelzésének, oltásának, a kiürítésnek, a tűzvédelmi berendezések, eszközök, felszerelések, tűzoltótechnikai eszközök működésének, hozzáférhetőségének, észlelhetőségének jogszabály vagy hatóság által előírt feltételeit, e) a tűzvédelmi célú dokumentumok naprakész állapotban, hozzáférhető helyen való tárolása, f) a tűzvédelmi célú jelölések észlelhetőségének, egyértelműségének fenntartása és g) a robbanás elleni védelem, az alkalmazott berendezések robbanásbiztos kialakításának és működőképességének a robbanásveszélyes technológia teljes élettartama során való fenntartása. h) Az építményt, építményrészt, a szabadteret csak a rendeltetésére vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. i) A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, forgalmazást, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban, rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni. j) A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható. k) Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető, kivéve, ha a tárolt anyag mennyisége, minősége, elhelyezése nem növeli a tűz átterjedésének veszélyét. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. l) A helyiségből, a szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, a készülékről a tevékenység során keletkezett fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani. m) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem tűzveszélyes anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. n) Robbanásveszélyes térben csak olyan készülék, eszköz, berendezés, erőés munkagép helyezhető el és használható, amely az alkalmazási helyén a megállapított robbanásveszélyes zóna minőségének, valamint hőmérsékleti osztályának vagy mértékadó legmagasabb hőmérsékletének megfelel, és amit a robbanásvédelem szabályai szerint gyártottak, felülvizsgáltak, karbantartottak, javítottak. o) Ahol jogszabály önműködő csukószerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót

# 11. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, vagy a fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes állapotban fordul elő, akkor a nyitvatartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, vagy biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon. p) A közmű nyitóés zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni. q) A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó műszaki követelmény szerinti jelzőtáblával kell jelölni. (2) Iroda: a) A napi munka során keletkezett papírhulladékokat papírkosárba kell elhelyezni. A munkanap befejezésekor az összegyűlt hulladékot az erre a célra kijelölt hulladéktárolóba kell elvinni. b) A helyiségekben csak az irodai munkához szükséges anyagokat (iratokat, irodagépeket, iroda felszereléseket) szabad tartani. Az elintézett ügyiratokat munkaidő végén lehetőleg irattartó szekrényben kell elhelyezni. c) Elektromos berendezés úgy üzemeltethető, hogy a környezetre nézve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A munka befejezése után az elektromos berendezések áramtalanításáról gondoskodni kell. d) Fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. e) A fővonalú telefonkészülékek közelében, jól látható helyen el kell helyezni a tűzoltóság hívószámát (112). f) A számítógépek, irodagépek közelében csak a munkavégzéshez szükséges minimális mennyiségű, éghető anyag tárolható. g) A közlekedési utakat állandóan szabadon kell tartani. h) A tűzoltó készüléket jól látható és könnyen hozzáférhető helyen, lehetőleg kijárat, illetőleg a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni. i) Állandóan használható, üzemképes állapotáról gondoskodni kell, helyéről eltávolítani vagy rendeltetésétől eltérő célra használni nem szabad. j) Az irodahelyiségből a munka befejezése után utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak. k) Csak az ott folytatott adminisztrációs tevékenységhez szükséges anyagok, eszközök használhatók és tárolhatók. (3) Étkező/Konyha: a) A konyhát csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad használni. b) A helyiségben csak a tevékenység végzéséhez szükséges árut szabad tárolni. c) Tüzelőés fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. d) A hűtő berendezés, a mikrohullámú sütő, valamint a kávéfőző és egyéb háztartási berendezés kezelési és karbantartási utasításainak előírásait maradéktalanul be kell

# 11. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
tartani. Amennyiben a berendezések működtetése közben rendellenességet észlelnek, kötelesek azt azonnal szakemberrel megvizsgáltatni. e) A tevékenység befejezése után az áramtalanításról, a berendezések üzemen kívül helyezéséről (kivéve hűtő berendezések) gondoskodni kell. f) Tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni. g) A helyiségben dohányozni tilos! h) A tevékenység vagy napi munka befejezése után a helyiséget utolsóként elhagyó dolgozónak meg kell győződnie arról, hogy tűzveszély nem áll-e fenn, ha igen köteles azt megszüntetni. (4) Közlekedő, előtér: a) A közlekedési utak, menekülési útvonalak, előterek és bejárati ajtók szabadon tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Azokat eltorlaszolni, leszűkíteni – úgy, hogy a menekülés lehetőségét akadályozza – még átmenetileg sem szabad. b) A biztonsági berendezések indítógombját, az elektromos kapcsoló szekrényeket, valamint a tűzoltó készülékeket, tűzvédelmi felszereléseket, kézi jelzésadókat eltorlaszolni tilos! c) A közlekedőkről a munka befejezése után utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak. (5) Öltözők: a) A helyiséget csak rendeltetésüknek megfelelő célra szabad használni. b) A helyiségben tűzveszélyes anyagot, folyadékot tárolni nem szabad. c) Az öltözőhelységben (fogasokon) kizárólag a dolgozók személyes dolgai tarthatók, azonban könnyen gyúló anyag (folyadék, gáz) ott nem helyezhető el. d) Tüzelőés fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. e) A helyiségekben a dohányzás tilos! f) A munkaidő befejezése után az utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak. (6) Raktárak (passzív tárolás): a) A helyiségeket csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni. b) A raktárakban tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos feltételrendszer meghatározásával szabad végezni. c) A helyiséget csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad használni. d) A raktárban kizárólag a munkavégzéshez, az engedélyezett tevékenységhez szükséges anyagokat, eszközöket, továbbá késztermékeket szabad tárolni. e) Az eszközök, berendezések kezelési és karbantartási utasításainak előírásait maradéktalanul be kell tartani. f) Amennyiben az eszközök, berendezések működtetése közben rendellenességet észlelnek, kötelesek azt azonnal szakemberrel megvizsgáltatni. g) A raktárban tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni.

# 11. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
h) A raktározott anyagokat úgy kell tárolni, hogy a közlekedési út megfelelő mozgást biztosító szélességben mindig szabad legyen, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. i) Tüzelőés fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. j) Az elektromos berendezések és az éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy azok gyújtási veszélyt ne jelentsenek egymásra. k) A raktárban robbanásveszélyes anyagot tárolni szigorúan tilos! l) A raktárt állandóan tisztán kell tartani, a közlekedési utakon menekülést akadályozó szemét, illetve egyéb tárgyak elhelyezése szigorúan TILOS! m) Az áruféleségek szállításából visszamaradt göngyöleget a raktárakból el kell távolítani. n) A raktárhelyiségben nyílt láng használata és dohányzás tilos. o) A helyiségben tartózkodó (tevékenységet végző) és utolsóként távozó dolgozó köteles meggyőződni arról, hogy a tűzveszély lehetősége ki van zárva. Szükség esetén gondoskodni kell a szabálytalanság megszüntetéséről. (7) Gépházak: a) A gépházak, gépi szellőztető berendezések ajtajait zárva kell tartani. b) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. c) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindenki külön felhívás vagy intézkedés d) nélkül is végrehajtani és a szükséges tűzmegelőző ellenőrzéseket elvégezni. e) A helyiséget úgy kell berendezni és használni, hogy a szabad közlekedés folyamatosan biztosítva legyen, amíg a helyiségekben személyek tartózkodnak az ajtókat bezárni vagy bereteszelni nem szabad. f) A közművek elzáró szerkezeteit és a tűzvédelmi felszereléseket állandóan használható állapotban kell tartani, megközelítési lehetőségüket korlátozni még átmenetileg sem szabad. g) Csak szabványos és hibátlan villamos berendezéseket szabad használni, javításukat szakcég, vagy az erre illetékes villanyszerelő végezheti. h) A berendezéseket a szennyezettségtől meg kell tisztítani, karbantartásukról gondoskodni kell. i) Fűtésre csak központi fűtés használható, kiegészítő fűtés használata tilos! A fűtőtestek 30 cm-es környezetében éghető anyagot tartani tilos! j) Gépészeti berendezések kezelésével csak megfelelő képesítéssel rendelkező, illetve kellően kioktatott gyakorlattal rendelkező személyeket szabad megbízni, illetéktelen személyek a berendezéseket nem működtethetik. k) A térségben éghető folyadékot használni, kezelni, tárolni, öngyulladó vagy egymást nem tűrő anyagokat tartani szigorúan tilos! l) Távozás előtt minden esetben tűzvédelmi utóellenőrzést kell tartani és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet vagy robbanást okozhatna. Tűz esetén a Tűzriadó terv előirányzatait kell figyelembe venni. m) A rendelkezések betartásáért az ott dolgozók és az irányításukat végző vezető a

# 11. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
felelős. (8) Kazánok, kazánházak: a) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindenki külön felhívás vagy intézkedés nélkül is végrehajtani és a szükséges tűzmegelőző ellenőrzéseket elvégezni. b) Csak engedélyezett típusú, szabványos és megfelelően ellenőrzött, kifogástalan állapotban lévő tüzelőberendezést szabad használni, a kezelési utasítás előírásai szerint. c) A kezelési utasítást a helyiségben ki kell függeszteni. d) A fűtőberendezéseket megfelelően képesített, cselekvőképességükben nemkorlátozott személyek kezelhetik, figyelemmel a következőkre: – gázképződés esetén, illetve annak megelőzése érdekében szükség szerint – a szellőző-berendezéseket működtetni kell, a szellőző nyílásokat – szabadon kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad – a fűtési idény megkezdése előtt a fűtőrendszer minden részét, tartozékát felül kell vizsgálni és intézkedni kell a feltárt hibák kijavítására. e) Az éghető anyag tárolásánál a Hőtermelő berendezésekre való figyelemmel a kellő tűztávolságot meg kell tartani. f) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. g) A gázkazánt csak szakképzett, vizsgázott fűtő kezelheti és csak fűtési rendszerének megfelelően szabad üzemeltetni. h) A helyiségben éghető anyagot tárolni nem szabad. i) Az égéstermékeket a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő kéményen keresztül kell a szabadba vezetni. j) Tűzveszélyes folyadékot a kazánházban tárolni és használni szigorúan tilos! k) Gázzal üzemeltetett kazánoknál a berendezésre vonatkozó rendeleteket, gépkönyvi kezelési előírásokat be kell tartani. l) A kazánházaknál a keletkezhető tüzek oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni. (9) Gázfogadó: a) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. b) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindenki külön felhívás vagy intézkedés nélkül is végrehajtani és a szükséges tűzmegelőző ellenőrzéseket elvégezni. c) Gázképződés esetén, illetve annak megelőzése érdekében szükség szerint a szellőző-berendezéseket működtetni kell, a szellőző nyílásokat szabadon kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. d) A gázérzékelőket negyed évente ellenőriztetni kell. e) A helyiségben nyílt lánggal járó tevékenységet végezni, dohányozni TILOS! Az erre utaló figyelmeztető és tiltó jelzéseket jól láthatóan ki kell helyezni. f) Meglétüket, jó állapotukat rendszeresen ellenőrizni kell. g) A 100 m3/h-nál nagyobb névleges teljesítményű gázmérő helyiség bejáratánál 1 db 55A, 233B, C osztályú tüzek oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. (10) Elektromos kapcsolótér, kapcsolószekrények, elektromos berendezések helyiségek: a) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. b) A kapcsolótérben mindennemű anyagtárolás tilos. c) A kapcsolótér ajtaját zárva kell tartani. d) A kapcsolótérben lévő kapcsolók be és kikapcsolt állapotát egyértelműen fel kell

# 11. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
tüntetni. A feliratok utaljanak arra, hogy mely egységet áramtalanítja az adott kapcsoló. e) Csoportosan elhelyezett működtető berendezéseket, biztosítékokat el kell látni hozzá tartozó berendezés megnevezését tartalmazó felirattal. Az erőátviteli berendezés leválasztó kapcsolóját is feliratozni kell. f) Villamos berendezéseket csak rendeltetésüknek és méretezésüknek megfelelően szabad használni. g) A világítási eszközt éghető anyagokon vagy azok közelében kell elhelyezni, akkor a következő előírásokat kell betartani: h) 100 W-os izzólámpáig legalább 10 cm, i) 101 – 10000 W-os izzólámpáig legalább 30 cm, ennél nagyobb teljesítménynél legalább 50 cm távolságot be kell tartani, a világítási eszköz az éghető anyag alatt van elhelyezve, felfelé minden esetben 50 cm távolságot kell betartani, fényszórókat úgy kell elhelyezni, hogy optikai gyújtópontjuktól 50 cm-es távolságon belül éghető anyag ne legyen. (11) Liftgépházak: a) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. b) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindenki külön felhívás vagy intézkedés nélkül is végrehajtani és a szükséges tűzmegelőző ellenőrzéseket elvégezni. c) A helyiségben éghető anyagokat tartani vagy tárolni TILOS! Más anyagok tárolásánál fokozott gondossággal kell eljárni, a helyiségben az anyagtárolást csak a szigorú követelmények megtartásával, indokolt esetben szabad végezni. d) Folyamatosan szabadon kell tartani a közlekedési utat és a kijáratot. Ezeket állandóan használható állapotban kell tartani. Eltorlaszolni, vagy leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. e) A bejárat ajtaját zárt állapotban kell tartani. A helyiségbe beengedni csak illetékes személyeket szabad, kíséretükről szükség szerint gondoskodni kell. f) Távozás előtt minden esetben tűzvédelmi utóellenőrzést kell tartani és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet vagy robbanást okozhatna. Tűz esetén a Tűzriadó terv előirányzatait kell figyelembe venni. g) A felvonógép helyiségének bejárata közelében villamostűz oltására alkalmas, legalább 2 kg töltetű, gázzaloltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni. (12) Beléptető helyek (porták): a) A tűzvédelemmel kapcsolatos kiemelt feladatok a portára vonatkoznak. (A továbbiakban a biztonsági szolgálat őrszobáját is porta néven említjük). b) A portahelyiségben a távbeszélőkészülékek mellett jól láthatóan ki kell függeszteni a: – Központi segélyhívó: 112 – Tűzoltóság 105 – Rendőrség 107 – Mentők 104 telefonszámát. c) A porta helyiségben esetlegesen elhelyezett elektromos melegítő és kávéfőző berendezéseket csak hőszigetelő alátéten és ellenőrző lámpával ellátva szabad használni. d) A TŰZRIADÓTERV egy példányát lezárt borítékban a portán kell tartani, tűz esetén az abban foglalt előirányzatok figyelembevételével kell intézkedni. A tervet minden dolgozónak kötelessége megfelelően ismerni.

# 11. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
(13) Hallgatói terek, büfék, tárgyaló: a) A tűzvédelmi rendelkezéseket külön felhívás vagy intézkedés nélkül is köteles mindenki végrehajtani és a szükséges ellenőrzéseket elvégezni. A térséget úgy kell berendezni és használni, hogy a szabad közlekedés, a közművek és a tűzvédelmi felszerelések működtetési lehetősége folyamatosan biztosítva legyen. Ezeket leszűkíteni vagy eltorlaszolni TILOS! b) Fűtésre csak központi fűtés használható, kiegészítő fűtést nem lehet alkalmazni. engedély birtokában lehet alkalmazni. Az engedélyező a műszaki igazgató. c) Csak szabványos és hibátlan villamos berendezéseket szabad használni, javítást csak villanyszerelő végezhet. d) A helyiségben nyílt lánggal járó tevékenységet végezni és dohányozni TILOS! e) Kivétel az egyes ünnepségek, javítási munkálatok miatt szükséges nyílt láng használata, amely alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. f) A kihelyezett figyelmeztető és tiltó jelzéseket, a berendezések rendeltetésére utaló feliratokat és a kezelési utasításokat jól láthatóan kell elhelyezni, gondoskodni kell jó állapotuk fenntartásáról. g) Tűz esetén a Tűzriadó terv előírásainak figyelembevételével kell eljárni, ezt és a vonatkozó egyéb előírásokat minden ott dolgozónak ismernie kell. A rendelkezések betartásáért a helyiségben dolgozók és az irányításukat végző vezető a felelős. h) A helyiséget úgy kell berendezni és használni, hogy mindenben megfeleljen a biztonságos üzemi feltételeknek, az azokra vonatkozó előírásoknak, és a tűzvédelmi előírásoknak: i) A szabad közlekedést folyamatosan biztosítani kell, a helyiségeket bezárni vagy bereteszelni addig nem szabad, amíg azokban személyek tartózkodnak, a közművek elzáró-szerkezeteinek és a tűzvédelmi felszereléseknek működtetési lehetőségeit állandóan biztosítani kell. (14) Vészkijáratok: a) Az egyetem működése alatt (rendezvény) a vészkijárati ajtókat kulccsal, lakattal, vagy bármilyen olyan eszközzel, amely az egy mozdulattal történő nyitást nem teszi lehetővé, lezárni tilos. b) A vészkijárati ajtókat mindig teljes szélességében biztosítani kell, eltorlaszolni még ideiglenesen, részlegesen sem szabad. c) A vészkijárati ajtók helyét világító (szünetmentes áramforrásról működő), vagy utánvilágító felirattal, táblával jelölni kell, melyen fel kell tüntetni a menekülés irányát. d) A vészkijárati ajtónak nyitott állapotban rögzíthetőnek kell lennie. e) Elektronikus működtetésű ajtóknak, melyek vészkijáratnak is funkcionálnak, egy mozdulattal áramtalanítás esetén is egyszerűen nyithatónak kell lennie. f) A vészkijárati ajtók nyitószerkezetét eltávolítani, leszerelni nem szabad, meghibásodásuk, sérülésük esetén javításukról haladéktalanul gondoskodni kell. g) A vészkijáratokat az Egyetem igénybevétele szerint kell egy mozdulattal nyitható állapotba hozni, egyébként azok zárvatarthatók.

# 11. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
(15) Mosdók, fürdők: a) A helyiségeket csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. b) A helyiségekben öngyulladásra hajlamos anyagokat még ideiglenesen sem szabad tárolni. c) Az elektromos berendezéseket meghibásodás esetén azonnal javíttatni kell. d) A fenti helyiségekben a közlekedési utakat állandóan szabadon kell hagyni. e) Azokat eltorlaszolni, átmenetileg sem szabad. A mosdó és fürdő, valamint f) zuhanyozó helyiségekben a megvilágításra szolgáló elektromos berendezést a g) nedves, párás helyiségekre vonatkozó előírások szerint kell szerelni, karbantartani. h) Fenti helyiségekben csak tömített kapcsolókat szabad használni. A kapcsolók, kezelők fogantyúja csak nem nedvszívó anyagból készülhet. i) A fürdők és mosdó helyiségek kapcsolóit és biztosítékait csak a helyiségen kívül szabad elhelyezni. j) A keletkezett hulladékot (kéztörlő-, papírtörölközők) naponta el kell távolítani, a helyiégeket gondosan ki kell takarítani. (16) Tornaterem, kondicionálóés edzőtermek: a) A helyiség berendezési tárgyait úgy kell elhelyezni, hogy közlekedésre, adott esetben menekülésre elegendő szélességű út álljon rendelkezésre. Ezeket az utakat eltorlaszolni még ideiglenes jelleggel sem szabad. b) A helyiségek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. A tornateremben csak központi fűtés használható, kiegészítő fűtés használata tilos! c) A helyiségekben csak a folyamatos tevékenységhez szükséges éghető anyagokat szabad tartani. Túlzsúfoltságot okozni nem szabad. (17) Kollégiumi lakószobák: a) A lakószobákban rezsót, villamos sütőés főzőkészülékeket, gyorsforralókat, hősugárzót és vasalót és egyéb árammal vagy gázzal működő hőfejlesztő készüléket használni tilos. Főzésre, ételmelegítésre csak az erre a célra kijelölt helyiségeket szabad használni. b) A helyiség elhagyásakor a világítást, rádiót, televíziót és minden egyéb villamos fogyasztót ki kell kapcsolni. c) A világító lámpatestekre, vezetékekre dekorációt, éghető anyagot elhelyezni nem szabad. d) A helyiségben a bútorokat úgy kell elhelyezni, hogy azok tűz esetén a menekülést ne akadályozzák. e) A helyiségekben nyílt lángot használni (gyertyát, mécsest stb.) és dohányozni tilos! f) A lakószobák ajtajain belülről el kell helyezni a szint alaprajzát, és bejelölni a menekülés lehetőségét, irányát. g) A Lakó köteles a behozott elektromos berendezéseket a Kollégiumvezetőnek írásban bejelenteni. A nagyobb – 1000 W feletti – teljesítményű készülékeket csak a Kollégiumvezető írásos engedélyével lehet behozni és használni. Tilos hősugárzó elektromos berendezést és mobilklímát bevinni. h) A saját tulajdonú elektromos eszközök használatából eredő esetleges meghibásodásáért, áramütéses balesetekért az Egyetem felelősséget nem vállal. Az engedéllyel üzemeltetett elektromos berendezésekhez csak szabvány földelt

# 11. § / SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK / Tűzveszélyes tevékenység
kapcsolóval ellátott hosszabbító használható, a szabályellenes hosszabbítókat a vezetőség begyűjti és kiköltözésig megőrzi, majd visszaszolgáltatja a Lakónak. i) A kollégium területén az elektromos csatlakozókat csak az ezekre vonatkozó érintésvédelmi, és tűzrendészeti előírásoknak megfelelően szabad használni. j) A szobákban tűzvédelmi, a vizesblokkokban érintésvédelmi okokból vasalni tilos. Vasalásra minden kollégiumban külön kijelölt hely van fenntartva. k) Az épületben elhelyezett füst-, és hőérzékelőket letakarni, tűzoltó készülékeket, és a fali tűzcsapokat megrongálni, eltorlaszolni szigorúan tilos. Az okozott kár mértékét és az esetleges hatósági büntetést a Lakó köteles megtéríteni. (Azonnali fegyelmi eljárást, valamint a Bentlakási Megállapodás egyoldalú felmondását vonja maga után.) l) A Kollégium épületében dohányozni, elektronikus cigarettát, dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni tilos.

# 12. § / SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK / Tűzveszélyes tevékenység
12. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen végezhető. (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek végzését minden esetben jelezni kell a Kollégiumvezető és az Üzemeltetési operatív vezető felé. (4) A munkát elrendelő személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki, valamint a tűzveszélyes tevékenység nem kezdhető meg. (5) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki. (6) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Az ehhez kapcsolódó írásos engedélyt a Szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. (7) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig, a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző – szükség esetén műszeres – felügyeletet köteles biztosítani. (8) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. Minimum 1 db 6 kg-os ABC porral oltó készüléket. (9) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell

# 13. § / Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata / Tárolás szabályai
13. § (1) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad olyan helyiségben, szabadtéren, ahol fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, tárolnak, dolgoznak fel, használnak. A dohányzás és a nyílt láng használatának tilalmát biztonsági jellel kell jelölni. (3) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségbe vagy szabadtérbe, gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. (4) Az Egyetem Házirendje szerint minden épületben, így zárt térben is tilos a dohányzás, különösen a tanteremben, irodákban, WC és egyéb helyiségekben. (5) Dohányozni, csak az erre kijelölt szabad téren szabad az épület bejárattól 5 méterre. (6) Dohányozni a teraszokon, erkélyeken tilos.

# 14. § / Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata / Tárolás szabályai
14. § (1) Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes vagy mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget. (2) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. (3) A fokozottan tűzagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot – ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták forgalomba – a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó követelmények szerint csak zárt csomagolásban lehet tárolni. (4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb fokozottan tűzés/vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét legalább naponta vagy – ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik – gyakrabban, vagy folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. (5) A tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. (6) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó aeroszol és folyadék pinceszinten, padlástérben, menekülési útvonalon nem tárolható. (7) 20 litert meghaladó mennyiségű fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadék egy helyiségen belüli tárolása esetén legalább 1 db szóróeszközt, továbbá a) legfeljebb 1 liter űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,02 m3 mennyiségű felitató anyagot, b) 1 litert meghaladó űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,05 m3 mennyiségű felitató anyagot kell a tárolás helyétől legfeljebb 15 méter távolságra tartani. (8) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes anyagok maximális tárolási mennyisége a) fémszekrényben 20 liter, b) robbanásgátló szekrényben 50 liter, c) folyadéktárolásra alkalmas tűzálló szekrényben 60 liter. (9) Szekrényeken kívül legfeljebb 5 liter anyagmennyiség tárolható helyiségenként. A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai

# 15. § / Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata / Tárolás szabályai
15. § (1) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás, és folyadék esetén a hatékony szellőzést biztosították. (2) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. A tárolás módját, körülményeit, a tárolni kívánt anyagmennyiséget úgy kell megválasztani, hogy tűz esetén a tárolt anyag ne idézzen elő jelentős veszélyt a környezetére. (3) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, egyedi és gyűjtőcsomagolásán – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – az anyag robbanásra vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, a kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint – a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadék esetében – a felhasználó szervezet köteles elvégezni. (4) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti, alagsori helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. (5) Padlástérben fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. (6) Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos. (7) Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.

# 16. § / Tárolás szabályai / Tűzoltási út, terület, közlekedési, menekülési és egyéb utak
16. § (1) A menekülési útvonalak átbocsátóképessége nem szűkíthető le a menekülést biztosító szélesség alá. (2) A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint oltóanyagszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely az időjárási viszonyoktól függetlenül alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. (3) A személyek tartózkodására, közlekedésére szolgáló és üzemelés alatt álló helyiségek kiürítésre szolgáló ajtóit lezárni, üzemszerűen zárva tartani akkor lehet, ha az ajtó vészeseti nyithatóságát biztosítják. Abban az esetben, ha a rendeltetés, a tevékenység jellege a belső nyithatóságot kizárja, az ajtó külső nyithatóságát a tűzvédelmi hatóság által meghatározott módon biztosítani kell. (4) Az épületek menekülési útvonalain fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el, nem tárolhatóak. Ez alól kivételt képeznek a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló, valamint a helyiség rendeltetésével összefüggő tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le. (5) A menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hőés füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják. (6) Tömegtartózkodásra szolgáló vagy a vonatkozó jogszabály szerinti zenés, táncos rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekoranyagok vagy akkreditált laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak.

# 17. § / Tüzelő-, fűtőberendezések / Szellőztetés
17. § (1) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. (2) A helyiségben, ahol fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak, előállítanak, felhasználnak, forgalmaznak nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés – a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével – nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. (3) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékkal vagy fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázzal üzemeltetett tüzelővagy fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. (4) A tüzelőés a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.

# 18. § / Szellőztetés / Hő- és füstelvezetés
18. § (1) Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. (2) Ha a fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag jelenléte során vagy ahol fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyag lerakódásával számolni lehet, a szellőzőberendezéseket a gyártó által meghatározott rendszerességgel tisztítani kell. (3) A szellőzőberendezés nyílásait eltorlaszolni tilos. (4) A hőés füstelvezető rendszer – általános célú – szellőztetésre igénybe vehető, ha a szellőztetés révén a hőés füstelvezető rendszerben éghető anyag megjelenésével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni. (5) A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint melegkonyhás vendéglátóhely és melegkonyhás vendéglátó üzlet szellőző, szagelszívó rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 4 évente, melegkonyhás vendéglátóhely és melegkonyhás vendéglátó üzlet esetében évente tisztítani, és annak elvégzését írásban igazolni kell.

# 19. § / Hő- és füstelvezetés / Járművek
19. § (1) A természetes és a gépi füstelvezető, légpótló, valamint a füstmentesítést biztosító nyílások nyílászáróinak, valamint a füstgátló szerkezeteknek a szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón vagy a nyílás mellett el kell helyezni. (2) Az installációk, dekorációk, anyagok, bútorok és egyéb berendezési tárgyak nem csökkenthetik a füstelvezetéshez, légpótláshoz szükséges nyílásfelületet, nem korlátozhatják a hő és füst elleni védelem eszközeinek mozgását, működését. (3) továbbá a hőés füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát – a magyaron kívül – idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja.

# 20. § / Járművek / A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai
20. § (1) A kollégium területén, a nyitott parkolójában járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni tilos. (2) A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos. (3) A kollégium területén üzemanyag nem tárolható. (4) Gépjármű az épület kapualjában nem tárolható.

# 21. § / A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai / Csatornahálózat
21. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. (2) A kollégium területén a szabadban a hulladék égetése tilos! (3) Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. (4) A szabadban főzni vagy sütni, csak olyan kollégiumban lehet, ami rendelkezik erre alkalmas udvarral, valamint a főzés, sütés helyszíne és a kollégiumi épület között min 15 m védőtávolság tartható. (5) A szabadtéri főzés során az épülettől tűztávolság tartandó, melynek mértéke a kollégium épülete esetén min. 15 méter. (6) Az épület fala mellett tüzelőanyag nem tárolható. (7) A szabadtéri főzésre (pl. bográcsozásra) gázpalack használata tilos! (8) A főzés, sütés során a tűz nem hagyható őrizetlenül. (9) A tűz 2 méteres környezetébe egy db 6 kg-os ABC porral oltó készülék kihelyezendő. (10) A szabadtéri főzés, sütögetés után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

# 22. § / Csatornahálózat / TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA
22. § (1) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes vagy mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába, vagy a szikkasztóba bevezetni tilos.

# 23. § / TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA / LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG
23. § (1) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 185. § (1) bekezdése alapján: Tűzvédelmi szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. (2) A kollégium területén nincs olyan Egyetemi munkakör, amelyben olyan tevekénység végzése történik, ami tűzvédelmi szakvizsga meglétét írná elő. (3) A külső üzemeltető szakcég a tűzvédelmi eszközök és berendezések időszakos felülvizsgálata, karbantartása és javítása során köteles olyan munkavállalókat alkalmazni és a kollégium területén foglalkoztatni, akik rendelkeznek az egyes tűzvédelmi eszközök és berendezések felülvizsgálatára, karbantartására és javítására feljogosító tűzvédelmi szakvizsgával a vonatkozó rendelet alapján, valamint rendelkeznek a szükséges szakmai képesítésekkel és szakmai ismeretekkel. (4) Csak a külső szolgáltató szakcég munkavállalója végezhet hegesztést – alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – aki rendelkezik a megfelelő szakképesítéssel és a vonatkozó jogszabály szerinti tűzvédelmi szakvizsgával. A vonatkozó szakképesítés és tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány hiányában a munkavégzés nem engedélyezhető.

# 24. § / LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG / KÉPZÉSI KÖVETELMÉNYEK
24. § (1) Az Egyetem épületei a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet 18. § (1) alapján „létesítményi tűzoltóság” működtetésére nem kötelezettek.

# 25. § / TŰZVÉDELMI OKTATÁS / Az oktatásnak ki kell terjedni
25. § (1) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni vagy megbízni abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel, a) amelyben 500 főt meghaladó befogadóképességű helyiség található, b) amely összesített befogadóképessége meghaladja a 2000 főt (2) A tűzvédelmi oktatás tananyagát kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti. (3) A tűzvédelmi oktatás tananyagát a tananyag készítésére jogosult vagy az általa felkészített személy oktathatja. (4) A Tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.

# 26. § / Az oktatásnak ki kell terjedni / Az oktatás típusai és rendszeressége
26. § (1) a helyi sajátosságokra és specifikációkra, fokozott figyelemmel az esetleges tűz vagy robbanásveszélyes munkafolyamatokra, (2) a munkahely és környezete tűzveszélyességére, (3) az adott munkavégzésre vonatkozó megelőző tűzvédelmi rendelkezésre és használati előírásokra, (4) a Tűzvédelmi szabályzatban az adott munkavégzéshez, tevékenységhez leírtakra, (5) az egyetem kiürítési rendjére, valamint a maximális befogadóképességre, (6) a kezdődő tüzek oltásának technikájára. (7) az elsősegélynyújtás menetére, speciális esetek kiemelésével.

# 27. § / Az oktatás típusai és rendszeressége / A munkavállalók oktatása
27. § (1) előzetes Minden új belépő munkavállalót – beleértve a hallgatókat isa számítástechnikai rendszerben megtalálható oktatási anyag és a jelen Tűzvédelmi szabályzat felhasználásával előzetesen tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. (2) ismétlő Az oktatás tárgyát jelen szabályzat, valamint a számítástechnikai rendszerben megtalálható oktatási tematika képezi, melyet minden munkavállalónak és hallgatónak évente ismétlő jelleggel el szükséges sajátítani. (3) soron kívüli Az előzetes és az évenkénti oktatáson túlmenően az egyetem vezetőjének, egy tűzvédelmi szakember felkérésével külön tűzvédelmi oktatást kell tartania abban az esetben, ha a korábbinál tűzveszélyesebb környezetben kell munkát vállalnia. (4) Új, eddig nem gyakorolt munkafolyamat, nem használt gép, berendezés indítása előtt az campus szolgáltatások vezetője, tűzvédelmi szakembernek a tűzvédelmi szabályokat szintén oktatni kell.

# 28. § / Az oktatás típusai és rendszeressége / A munkavállalók oktatása
28. § (1) A munkáltató köteles gondoskodni az új belépő munkavállalók előzetes tűzvédelmi oktatásáról. (2) Az új belépők oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton történik. (3) A HR szolgáltatások az új belépőkről tájékoztatást ad a Tűzvédelmi Vezetőnek, aki gondoskodik az elektronikus oktatásról szóló tájékoztató megküldéséről az új belépők részére. (4) Az új belépő kolléga a tájékoztatóban szereplő linkre kattintva tudja az oktatást indítani, majd a rendszer regisztrálja oktatás teljesítését. (5) A HR szolgáltatások a belépéskor leellenőrzi az oktatás teljesítését. Amennyiben az oktatás nem került elvégzésre, a HR osztály felszólítja az új belépő kollégát az oktatás elvégzésére. (6) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. (7) A munkavállalók évenkénti ismétlő oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton történik. (8) A Tűzvédelmi Vezető tájékoztatást küld a munkavállalók részére az évenkénti ismétlő oktatás elvégzéséről. A munkavállalók a tájékoztatóban szereplő linkre kattintva tudják az oktatást indítani, majd a rendszer regisztrálja az oktatás teljesítését. (9) A munkavállalók kötelesek a tűzvédelmi ismeretanyagot elsajátítani, azt munkavégzésük során alkalmazni. (10) A Tűzvédelmi Vezető tájékoztatást küld a szervezeti egységek munkáltatói jogkör gyakorlójának a tűzvédelmi oktatások teljesítéséről. (11) A szervezeti egységek munkáltatói jogkör gyakorlói felelősek a munkavállalók tűzvédelmi oktatás elvégzéséért és amennyiben szükséges felszólítják a munkavállalókat az oktatás elvégzésére. A munkáltató azt a munkavállalót, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. (12) A tűzvédelmi hatóság által tűzvédelmi bírság róható ki, a) amennyiben a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett a Tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor – igazolt módon – nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt. b) a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a Tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a Tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre – igazolt módon – nem gondoskodott, és a határidő lejárta óta több mint 15 nap eltelt. (13) A tűzveszélyes tevékenységet végző, fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes anyagot előállító, feldolgozó, tárolását végző személy tűzvédelmi oktatása elméleti és

# 28. § / A munkavállalók oktatása / A kollégiumi hallgatók oktatása
gyakorlati részből áll. A gyakorlati oktatásra vonatkozó kötelezettség elektronikus úton nem teljesíthető.

# 29. § / A munkavállalók oktatása / A kollégiumi hallgatók oktatása
29. § (1) A kollégiumok intézményeiben a hallgatók részére oktatni kell az általános és a tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket, valamint a hallgatókkal a Tűzriadó tervet megismertetni szükséges. (2) A kollégiumi hallgatók oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton, a Neptun rendszeren keresztül történik, a kollégiumi beiratkozáskor. (3) A tűzvédelmi tananyag a Neptun rendszeren érhető el. A tananyag elsajátítása a kollégiumi beköltözés feltétele. Azon hallgatóktól, akik nem teljesítik az elektronikus tűzvédelmi oktatást, nem tudnak a kollégiumba beköltözni. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személyek tűzvédelmi oktatása

# 30. § / A munkavállalók oktatása / A kollégiumi hallgatók oktatása
30. § (1) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személyek: a) portás: a tűzjelző rendszer napi és negyedéves ellenőrzése b) külső üzemeltető szakcég karbantartója: biztonsági világítás negyedéves üzemeltetői ellenőrzése, tűzoltókészülékek negyedéves üzemeltetői ellenőrzése és tűzoltó vízforrások féléves üzemeltetői ellenőrzése, vészkijáratot működtető rendszer, pánikzár negyedéves üzemeltetői ellenőrzése, tűzgátló ajtók havi üzemeltetői ellenőrzése, füstgátló nyílászárók negyedéves üzemeltetői ellenőrzése, hő – és füst elleni védelem megoldásainak negyedéves üzemeltetői ellenőrzése (2) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. (3) A munkáltatója gondoskodik a portás feladataikhoz tartozó tűzvédelmi ismeretek megszerzéséről, az új belépő kollegák előzetes tűzvédelmi oktatásáról, valamint az évenkénti ismétlő tűzvédelmi oktatásról (pl. általános tűzvédelmi ismeretek, tűzjelző rendszer ellenőrzése és kezelése, hőés füstelvezető rendszer üzemeltetői ellenőrzés elvégzése). A tűzvédelmi oktatások dokumentálásáról szintén a portás munkáltatója gondoskodik. Az oktatás dokumentációját a munkavégzésük helyszínén szükséges tartani. (4) Az üzemeltetést – felügyeletet, kezelést, üzemeltetői ellenőrzést – ellátó személyt a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekről a tűzjelző berendezés üzembe helyezésekor és a berendezésen eszközölt, az üzemeltetést érintő változtatás alkalmával ki kell oktatni, és az oktatás tényét rögzíteni kell a berendezés üzemeltetési naplójában, vagy arról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az Egyetem területén tevékenységet végző külső szolgáltatók munkavégzés előtti

# 31. § / tűzvédelmi oktatása / VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
31. § (1) Az Egyetem területén munkát végző külső szolgáltatók alkalmazottainak meg kell ismernie az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatát és be kell tartania a benne foglalt tűzvédelmi előírásokat. (2) A külső szolgáltatók részére jelen Tűzvédelmi szabályzatot megismerés céljából át kell adni.

# 32. § / 1.3. Tűzvédelmi eszközök és berendezések / 1.4. Gázelzárás és áramtalanítás helye
32. § (1) Jelen Tűzvédelmi szabályzat 2024. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit visszavonásig kell alkalmazni. Egyidejűleg hatályát veszti a tárgyban kiadott korábbi Tűzvédelmi Szabályzat. (2) A TVSZ eredeti példánya a kollégium területén tartandó. 1. melléklet Megnevezése: Kinizsi Kollégium Címe: 1092 Budapest, Kinizsi u. 2–6. Telefon: 061 262 4511 Rendeltetése: szállásépület Kockázati osztálya: KK Az épület pinceszint + földszint + 7 emelet kialakítású. Az összesített alapterület 8817,7 m2. F épületrész: 217 fő L épületrész: 211 fő Kondi terem: 50 fő Büfé: 120 fő Portaszolgálat: 2 fő Alkalmazott: 1 fő Összesen: 601 fő Az épület területének védelmére teljeskörű tűzjelző berendezést építettek ki, a tűzjelző központ a földszinti portán található. A tűzjelző berendezés vezérlései az alábbiak: – a beléptető rendszer forgóvillái leesnek; – a liftek a földszintre érkeznek; – a hangjelző szirénák elindulnak; – a távfelügyeletre a tűzjelzés átjelzésre kerül; Az épületben nedves falitűzcsap rendszer került kiépítésre, melynek nyomását nyomásfokozó szivattyú biztosítja. Szintenként porral oltó tűzoltókészülékek kerültek kihelyezésre, pontos elhelyezkedésük a menekülési terveken jelöltek. Az épületben biztonsági világítás működik. Az épület áramtalanító főkapcsolója a portán található, visszakapcsolni csak az épület déli részén található pinceszinten elhelyezkedő elektromos főkapcsoló helyiségében lehet. A konyhai tűzhelyek gázellátását biztosító gázfogadó az F épület pinceszintjén található míg a fűtést és melegvíz ellátást biztosító kazánház és gázfogadó az L épületrész pinceszintjén helyezkedik el, a tornaterem felől és a belső udvar felől is megközelíthető.

# 32. § / 2.1.2. A Kollégiumvezető feladatai / 2.1.3. A portás feladatai
A tüzet észlelőnek a tüzet kötelessége értesíteni azonnal az észlelést követően a portaszolgálatot. A Kollégiumvezető feladata munkaidejében és jelenlétében – távollétében a portás feladata – a kiürítés irányítása a tűzoltóság kiérkezéséig. Irányítja a portaszolgálat munkáját és folyamatosan kapcsolatot tart a portással a megtett intézkedésekről. Meggyőződik róla, hogy megtörtént-e a Tűzoltóság értesítése. Amennyiben nem történt meg, gondoskodik a Tűzoltóság riasztásáról a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A hallgatókat (és a vendégeket) a gyülekező helyre vezényli (az épület romhatárán kívül, a Nehru parton). A kiérkező Tűzoltóságot tájékoztatja az elvégzett feladatokról (gázelzárás, áramtalanítás) és információt szolgáltat, amennyiben tudomása van arról, hogy van-e valaki életveszélyben az épületben. Engedélyt az épületbe visszamenni, csak a Tűzoltó Parancsnok engedélye után adhat ki. Takarítási munkálatokat csak a Tűzoltó Parancsnok engedélyét követően rendelhet el. A Kollégiumvezető távollétében a portás feladata a kiürítés elrendelése és a kiürítés irányítása a tűzoltóság kiérkezéséig. Amennyiben a tűzjelző rendszer érzékelője adta a tűzjelzést, úgy megbizonyosodik a jelzés valódiságáról és jelzésfelderítést végez. Ha a helyszínre érkezve valós tüzet észlel gondoskodik a tűz jelzéséről élőszóval (Tűz van! Tűz van! kiáltásokkal) a környezetében tartózkodók részére, valamint a legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával az épületben tartózkodók részére. A jelzésfelderítést követően értesíti a Kollégiumvezetőt a tűz valódiságáról, valamint egyeztet a távfelügyelettel a tűz valódiságáról és riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. Amennyiben a tüzet észlelő személytől (pl. hallgató) érkezett élőszóban a tűzjelzés, úgy a hozzá legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával jelzi a tüzet az épületben tartózkodók részére. Ezt követően értesíti a Kollégiumvezetőt a tűzesetről, valamint egyeztet a távfelügyelettel a tűz valódiságáról és riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. Amennyiben a kézi jelzésadó által érkezett a tűzjelzés, úgy a portás azonnal értesíti a Kollégiumvezetőt a tűzesetről, valamint egyeztet a távfelügyelettel a tűz valódiságáról és riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A tűzjelzés során a tűzoltóság felé közölni kell: – a tűzeset helyét, címét, – mi az, ami ég, mi van veszélyeztetve, – van-e valaki életveszélyben – a bejelentő nevét, – a tűzjelzésre használt telefon számát. A portás a tűzoltóság értesítése után a Kollégiumvezető utasításai és jelen Tűzriadó terv szerint jár el. Feladata a főbejárati ajtók nyitása és teljes szélességének biztosítása az akadálytalan áthaladás érdekében; Feladata a tűzjelző rendszer által vezérelt beléptető kapu nyitása a mellette található vésznyitó benyomásával – amennyiben a tűzjelző rendszer nem vezérli;

# 32. § / 2.1.5. A hallgatók és szobabérlők feladatai / 2.2. A tűz oltása
Gondoskodik az áramtalanításról és a gázelzárásról; Folyamatosan kapcsolatot tart a Kollégiumvezetővel és információt szolgáltat a megtett intézkedésekről; Segíti a mozgásukban korlátozott személyek menekülését; Szükség szerint rendelkezésre bocsátja a Tűzoltóság részére a zárt helyiségek kulcsait; A hallgatóknak és a szobabérlőknek a tűzjelzésre az épület elhagyását azonnal megkezdeni és a Kollégiumvezető és a portás utasítása szerint eljárni. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden hallgatóknak (és vendégnek) a gyülekező helyen kell gyülekezni (az épület romhatárán kívül, a Nehru parton). Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni, az irányfények megmutatják a szabadba vezető utat. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. A hallgató, ha tüzet észlel, akkor azt élőszóval „Tűz van! Tűz van!” kiáltásokkal jelzi a környezetében levők részére, valamint a kollégiumban tartózkodók részére a közelben levő kézi jelzésadó benyomásával generál tűzjelzést. Az eloltott tüzet is jelenteni szükséges a portaszolgálat felé! Az eloltott tűz is okozhatott kárt az elektromos rendszerben, így azt meg kell vizsgáltatni az eloltott tűz után is. A tüzet észlelő köteles saját és mások testi épségét nem veszélyeztetve a kezdeti tűz oltásához tűzoltó eszközt alkalmazni. A tüzet észlelőnek, amennyiben lehetséges a tűzjelzéssel egyidejűleg, ha nem, akkor azt követően haladéktalanul meg kell kísérelni a tűz oltását az épületben elhelyezett tűzoltó készülékekkel. Amennyiben a tűz a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel nem oltható el, a helyiséget haladéktalanul el kell hagyni. A tűzoltó készüléket használó köteles jelezni a portaszolgálat felé, hogy tűzoltó készüléket használt. A használt tűzoltó készülék cseréjéről gondoskodni szükséges. Sérült, nem megfelelő műszaki állapotú tűzoltó eszközt tilos használni! Elektromos berendezések vízzel való oltása tilos az áramütés és a balesetek megelőzése érdekében. Forró olajat vízzel oltani tilos, a vízzel a forró olaj hevesen reagál, a kifröccsent olaj pedig égési sérüléseket okozhat, valamint további gyújtóforrásként funkcionálhat, meggyújthat eddig még nem lángoló tereket. Személyek tűzoltó készülékkel (pl. porral oltóval, szén-dioxiddal oltó készülékkel) történő oltása tilos! Égő ruházatot erős szövettel, pléddel kell letakarni, hogy az égési folyamat megszűnjön.

# 32. § / 3. Főbb veszélyforrások / 3.1. Dohányzás
Az épület elhagyását a tűzjelzésre azonnal meg kell kezdeni a menekülési útvonalakat jelölő menekülési irányfények alapján. A kiürítés irányítója a Kollégiumvezető, akinek az utasításait mindenkinek követni szükséges. A portás biztosítja a főbejárati ajtókat, hogy az akadálytalan áthaladás folyamatosan biztosított legyen. Az épületbe a tűzoltóság akadálytalan bejutását biztosítani kell, valamint a személyes biztonság érdekében, ezért az épület bejárata előtt gyülekezni nem szabad. Minden épületben tartózkodó személynek a gyülekező helyre kell menni és az épület romhatárán kívül szükséges tartózkodni a Nehru parton. 2.5. Mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek mentése A látás vagy hallássérült hallgató menekülését segíteni kell. A látássérült személyt a (látó) lakótársa segítse a menekülést a menekülő útvonalon. A hallássérült személyt a lakótársai figyelmeztessék a tűzjelzésre és az épület azonnali elhagyására és segítsék a menekülését. A kerekesszéket használó hallgató menekülését segíteni kell. A mozgásában korlátozott hallgatót lakótársai a mozgássérült lifthez kísérik, majd a lift földszintre landolását követően segítik az épület elhagyásában. Az épület zárt helyiségeiben a dohányzás tilos, erre vonatkozó dohányzási tilalmat jelölő figyelemfelhívó piktogramok kerültek kihelyezésre az épületben. Dohányozni csak a kijelölt dohányzó helyen (az épület főbejárata előtt) lehetséges. Az engedély nélküli dohányzás okozhat tüzet. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

# 32. § / 3.4. Gázkazánház / 4. A tűzesetről értesítendő személyek
Forró olajat a gáztűzhelyen hagyni (felejteni) tilos, mert fennáll a túlmelegedés ezáltal az öngyulladás veszélye! Tilos főzési tevékenységet őrizetlenül végezni. Főzni, csak az erre kijelölt helyiségben szabad. A konyhai tevékenységből eredő tüzek megelőzésére a hallgatók tűzvédelmi oktatásban részesülnek a beköltözéskor. A villamos elosztószerkények időszakos karbantartásának elvégzése, valamint csak kifogástalan műszaki állapotú elektromos berendezés alkalmazható. A hallgatók kötelesek minden általuk tapasztalt rendellenességet, műszaki meghibásodást jelezni a portaszolgálat és a Kollégiumvezető felé. Az elektromos tüzek megelőzésére a hallgatók tűzvédelmi oktatásban részesülnek a beköltözéskor. A helyiségbe illetéktelen személyek nem léphetnek be, ennek megelőzésére a helyiség zárva van és a portaszolgálattól lehet felvenni a kulcsot, kizárólag arra jogosult személynek (pl. karbantartó). Ha a kazánok üzemeltetése során bármilyen rendkívüli esemény történik, a gázellátást azonnal meg kell szüntetni. A helyi tűzvédelmi szervezetet: Porta 06 1 482 7900 Kollégiumvezető – Fodor Katerina 06 30 320 4547 Távfelügyelet 06 1 350 0407 A helyi tűzvédelmi szervezet értesítése után a központi tűzvédelmi szervezetet: Campus Szolgáltatások vezetője Dóczi Tamás 20/9711–305 Üzemeltetési és Beruházási vezető Bálint György 30/535–3377 Üzemeltetési operatív vezető Fekete Péter 30/082–8771 Műszaki koordinátor Dajkai Zsolt 30/387–4157 Vagyonvédelmi vezető Pálfi Zoltán 30/210–9048 Tűzvédelmi vezető Vági Krisztina 30/131–9366 Gazdasági jog, beszerzési, munkajogi Dr. Borbás Zsuzsanna 30/348–2093 vezető

# 32. § / szerződés alapján / 6. Tűzriadó terv készítése és gyakoroltatása
Tűzeset után a vonatkozó OTSZ alapján a külső üzemeltető szakcég elvégzi a tűzjelző rendszer rendkívüli felülvizsgálatát és a felülvizsgálat megállapításait a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplójába dokumentálja. A felülvizsgálaton feltártakról tájékoztatja az Üzemeltetési operatív vezetőt és a Tűzvédelmi vezetőt, amennyiben szükséges gondoskodik a tűzjelző rendszer javításáról. Tűzesetet követően az eset tanulságai alapján a Tűzvédelmi vezető tűzvédelmi oktatást szervez a kollégiumi hallgatók és személyzet részére és gondoskodik a tűzvédelmi oktatás dokumentálásáról. Amennyiben tűzoltó készüléket használtak a tűz oltására, úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a használt tűzoltó készülék cseréjéről. A külső üzemeltető szakcég a használt készülék(ek) helyett, a használtakkal megegyező oltásteljesítményű készüléket helyez ki és gondoskodik a tűzoltó készülék(ek) nyilvántartásba vételéről, a tűzoltó készülék nyilvántartás aktualizálásáról. Amennyiben a villamos hálózat érintett volt a tűzben úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a hibaelhárításról és a villamos hálózat a tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatáról. 5.5. Tűzeset okozta károk bejelentése a vagyonés felelősségbiztosítási Tűzeset után a Campus Szolgáltatások tájékoztatás alapján a gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető kezdeményezi a kárbejelentési eljárást a mindenkor hatályos vagyonés felelősségbiztosítási szerződés szerinti Biztosító irányába. A Tűzvédelmi szabályzata mellékleteként Tűzriadó tervet szükséges készíteni a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4. § alapján. A Tűzriadó tervnek tartalmaznia kell: – a tűzjelzés módját; – a tűzoltóság, valamint az épületrészben tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épület elhagyásának módját; – a tűz esetén a benntartózkodók szükséges tennivalóit; – a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); – az épületrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök, kiürítési útvonalak megjelölésével). A Tűzriadó tervet állandóan hozzáférhető helyen, a portán kell elhelyezni. A közösségi terekben, folyosókon és a lakószobákban el kell helyezni az épületek elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó menekülési tervet és annak szöveges leírását, vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A Tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni, annak eredményét értékelni és azt írásban rögzíteni kell. A gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül intézkedni szükséges. A tervezett gyakorlatról, annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról a tűzvédelmi hatóságot

# 32. § / 2.1.1. A tüzet észlelő személy feladata / 2.1.2. A Kollégiumvezető feladatai
értesíteni kell. Megnevezése: Ráday Kollégium Címe: 1092 Ráday u. 43–45. Telefon: Rendeltetése: szállásépület Kockázati osztálya: KK Az épület pinceszint + földszint + 6 emelet kialakítású. Az összesített alapterület 6304 m2. Férőhely: 282 fő Rendezvényterem Nagy: 200 fő Rendezvényterem Kicsi: 50 fő Vendég: 55 fő Portaszolgálat: 1 fő Alkalmazott: 1 fő Összesen: 589 fő Az épület területének védelmére teljeskörű tűzjelző berendezést építettek ki, a tűzjelző központ a földszinti portán található. A tűzjelző berendezés vezérlései az alábbiak: – a beléptető rendszer forgóvillái leesnek; – a liftek a földszintre érkeznek; – a tűzgátló ajtók bezáródnak; – a hőés füstelvezetés elindul; – a hangjelző szirénák elindulnak; – a távfelügyeletre a tűzjelzés átjelzésre kerül; Az épületben nedves falitűzcsap rendszer került kiépítésre. Szintenként porral oltó tűzoltókészülékek kerültek kihelyezésre, pontos elhelyezkedésük a menekülési terveken jelöltek. Az épületben biztonsági világítás működik. Az épület áramtalanító főkapcsolója a pinceszinten és a portán is megtalálható, valamint a gázelzárási lehetőség a pinceszinten, a gázfogadó helyiségben található. A tüzet észlelőnek a tüzet kötelessége értesíteni azonnal az észlelést követően a portaszolgálatot. A Kollégiumvezető feladata munkaidejében és jelenlétében – távollétében a portás feladata – a kiürítés irányítása a tűzoltóság kiérkezéséig. Irányítja a portaszolgálat munkáját és folyamatosan kapcsolatot tart a portással a megtett intézkedésekről. Meggyőződik róla, hogy megtörtént-e a Tűzoltóság értesítése. Amennyiben nem történt meg, gondoskodik a Tűzoltóság riasztásáról a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A hallgatókat (és a vendégeket) a gyülekező helyre vezényli (az épület romhatárán kívül. a Bakáts térre). A kiérkező Tűzoltóságot tájékoztatja az elvégzett feladatokról (gázelzárás, áramtalanítás) és információt szolgáltat, amennyiben tudomása van arról, hogy van-e valaki életveszélyben az épületben. Engedélyt az épületbe visszamenni, csak a Tűzoltó Parancsnok engedélye után adhat ki. Takarítási munkálatokat csak a Tűzoltó Parancsnok engedélyét követően rendelhet el.

# 32. § / 2.1.2. A Kollégiumvezető feladatai / 2.1.3. A portás feladatai
A Kollégiumvezető távollétében a portás feladata a kiürítés elrendelése és a kiürítés irányítása a tűzoltóság kiérkezéséig. Amennyiben a tűzjelző rendszer érzékelője adta a tűzjelzést, úgy megbizonyosodik a jelzés valódiságáról és jelzésfelderítést végez. Ha a helyszínre érkezve valós tüzet észlel gondoskodik a tűz jelzéséről élőszóval (Tűz van! Tűz van! kiáltásokkal) a környezetében tartózkodók részére, valamint a legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával az épületben tartózkodók részére. A jelzésfelderítést követően értesíti a Kollégiumvezetőt a tűz valódiságáról, valamint egyeztet a távfelügyelettel a tűz valódiságáról és riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. Amennyiben a tüzet észlelő személytől (pl. hallgató) érkezett élőszóban a tűzjelzés, úgy a hozzá legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával jelzi a tüzet az épületben tartózkodók részére. Ezt követően értesíti a Kollégiumvezetőt a tűzesetről, valamint egyeztet a távfelügyelettel a tűz valódiságáról és riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. Amennyiben a kézi jelzésadó által érkezett a tűzjelzés, úgy a portás azonnal értesíti a Kollégiumvezetőt a tűzesetről, valamint egyeztet a távfelügyelettel a tűz valódiságáról és riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A tűzjelzés során a tűzoltóság felé közölni kell: – a tűzeset helyét, címét, – mi az, ami ég, mi van veszélyeztetve, – van-e valaki életveszélyben, – a bejelentő nevét, – a tűzjelzésre használt telefon számát. A portás a tűzoltóság értesítése után a Kollégiumvezető utasításai és jelen Tűzriadó terv szerint jár el. Feladata a főbejárati ajtók nyitása és teljes szélességének biztosítása az akadálytalan áthaladás érdekében; Feladata a tűzjelző rendszer által vezérelt beléptető kapu nyitása a mellette található vésznyitó benyomásával – amennyiben a tűzjelző rendszer nem vezérli; Gondoskodik az áramtalanításról és a gázelzárásról; Folyamatosan kapcsolatot tar a Kollégiumvezetővel és információt szolgáltat a megtett intézkedésekről; Segíti a mozgásukban korlátozott személyek menekülését; Szükség szerint rendelkezésre bocsátja a Tűzoltóság részére a zárt helyiségek kulcsait;

# 32. § / 2.1.4. A hallgatók feladatai / 2.2. A tűz oltása
A hallgatóknak a tűzjelzésre az épület elhagyását azonnal megkezdeni és a Kollégiumvezető és a portás utasítása szerint eljárni. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden hallgatóknak (és vendégnek) a gyülekező helyen kell gyülekezni (Bakáts tér, az épület romhatárán kívül). Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni, az irányfények megmutatják a szabadba vezető utat. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. A hallgató, ha tüzet észlel, akkor azt élőszóval „Tűz van! Tűz van!” kiáltásokkal jelzi a környezetében levők részére, valamint a kollégiumban tartózkodók részére a közelben levő kézi jelzésadó benyomásával generál tűzjelzést. Az eloltott tüzet is jelenteni szükséges a portaszolgálat felé! Az eloltott tűz is okozhatott kárt az elektromos rendszerben, így azt meg kell vizsgáltatni az eloltott tűz után is. A tüzet észlelő köteles saját és mások testi épségét nem veszélyeztetve a kezdeti tűz oltásához tűzoltó eszközt alkalmazni. A tüzet észlelőnek, amennyiben lehetséges a tűzjelzéssel egyidejűleg, ha nem, akkor azt követően haladéktalanul meg kell kísérelni a tűz oltását az épületben elhelyezett tűzoltó készülékekkel. Amennyiben a tűz a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel nem oltható el, a helyiséget haladéktalanul el kell hagyni. A tűzoltó készüléket használó köteles jelezni a portaszolgálat felé, hogy tűzoltó készüléket használt. A használt tűzoltó készülék cseréjéről gondoskodni szükséges. Sérült, nem megfelelő műszaki állapotú tűzoltó eszközt tilos használni! Elektromos berendezések vízzel való oltása tilos az áramütés és a balesetek megelőzése érdekében. Forró olajat vízzel oltani tilos, a vízzel a forró olaj hevesen reagál, a kifröccsent olaj pedig égési sérüléseket okozhat, valamint további gyújtóforrásként funkcionálhat, meggyújthat eddig még nem lángoló tereket. Személyek tűzoltó készülékkel (pl. porral oltóval, szén-dioxiddal oltó készülékkel) történő oltása tilos! Égő ruházatot erős szövettel, pléddel kell letakarni, hogy az égési folyamat megszűnjön.

# 32. § / 3.1. Dohányzás / 3.2. Konyhai tevékenység
Az épület elhagyását a tűzjelzésre azonnal meg kell kezdeni a menekülési útvonalakat jelölő menekülési irányfények alapján. A kiürítés irányítója a Kollégiumvezető, akinek az utasításait mindenkinek követni szükséges. A portás biztosítja a főbejárati ajtókat, a kislépcsőház ajtóját, hogy az akadálytalan áthaladás folyamatosan biztosított legyen. Az épületbe a tűzoltóság akadálytalan bejutását biztosítani kell, valamint a személyes biztonság érdekében, ezért az épület bejárata előtt gyülekezni nem szabad. Minden épületben tartózkodó személynek a gyülekező helyre kell menni és az épület romhatárán kívül szükséges tartózkodni a Bakáts téren. 2.5. Mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek mentése A látás vagy hallássérült hallgató menekülését segíteni kell. A látássérült személyt a (látó) lakótársa segítse a menekülést a menekülő útvonalon. A hallássérült személyt a lakótársai figyelmeztessék a tűzjelzésre és az épület azonnali elhagyására és segítsék a menekülését. Az épület zárt helyiségeiben a dohányzás tilos, erre vonatkozó dohányzási tilalmat jelölő figyelemfelhívó piktogramok kerültek kihelyezésre az épületben. Dohányozni csak a kijelölt dohányzó helyen (az épület főbejárata előtt) lehetséges. Az engedély nélküli dohányzás okozhat tüzet. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Forró olajat a gáztűzhelyen hagyni (felejteni) tilos, mert fennáll a túlmelegedés ezáltal az öngyulladás veszélye! Tilos főzési tevékenységet őrizetlenül végezni. Főzni, csak az erre kijelölt helyiségben szabad. A konyhai tevékenységből eredő tüzek megelőzésére a hallgatók tűzvédelmi oktatásban részesülnek a beköltözéskor.

# 32. § / 3.4. Gázkazánház / 4. A tűzesetről értesítendő személyek
A villamos elosztószerkények időszakos karbantartásának elvégzése, valamint csak kifogástalan műszaki állapotú elektromos berendezés alkalmazható. A hallgatók kötelesek minden általuk tapasztalt rendellenességet, műszaki meghibásodást jelezni a portaszolgálat és a Kollégiumvezető felé. Az elektromos tüzek megelőzésére a hallgatók tűzvédelmi oktatásban részesülnek a beköltözéskor. A helyiségbe illetéktelen személyek nem léphetnek be, ennek megelőzésére a helyiség zárva van és a portaszolgálattól lehet felvenni a kulcsot, kizárólag arra jogosult személynek (pl. karbantartó). Ha a kazánok üzemeltetése során bármilyen rendkívüli esemény történik, a gázellátást azonnal meg kell szüntetni. A helyi tűzvédelmi szervezetet: Porta 1/482–7581 30/399–9235 Kollégiumvezető Mikó Valéria 20/485–2926 Távfelügyelet A helyi tűzvédelmi szervezet értesítése után a központi tűzvédelmi szervezetet: Campus Szolgáltatások vezetője Dóczi Tamás 20/9711–305 Üzemeltetési és Beruházási vezető Bálint György 30/535–3377 Üzemeltetési operatív vezető Fekete Péter 30/082–8771 Műszaki koordinátor Dajkai Zsolt 30/387–4157 Vagyonvédelmi vezető Pálfi Zoltán 30/210–9048 Tűzvédelmi vezető Vági Krisztina 30/131–9366 Gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi Dr. Borbás Zsuzsanna 30/348–2093 vezető

# 32. § / szerződés alapján / 6. Tűzriadó terv készítése és gyakoroltatása
Tűzeset után a vonatkozó OTSZ alapján a külső üzemeltető szakcég elvégzi a tűzjelző rendszer rendkívüli felülvizsgálatát és a felülvizsgálat megállapításait a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplójába dokumentálja. A felülvizsgálaton feltártakról tájékoztatja az Üzemeltetési operatív vezetőt és a Tűzvédelmi vezetőt, amennyiben szükséges gondoskodik a tűzjelző rendszer javításáról. Tűzesetet követően az eset tanulságai alapján a Tűzvédelmi vezető tűzvédelmi oktatást szervez a kollégiumi hallgatók és személyzet részére és gondoskodik a tűzvédelmi oktatás dokumentálásáról. Amennyiben tűzoltó készüléket használtak a tűz oltására, úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a használt tűzoltó készülék cseréjéről. A külső üzemeltető szakcég a használt készülék(ek) helyett, a használtakkal megegyező oltásteljesítményű készüléket helyez ki és gondoskodik a tűzoltó készülék(ek) nyilvántartásba vételéről, a tűzoltó készülék nyilvántartás aktualizálásáról. Amennyiben a villamos hálózat érintett volt a tűzben úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a hibaelhárításról és a villamos hálózat a tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatáról. 5.5. Tűzeset okozta károk bejelentése a vagyonés felelősségbiztosítási Tűzeset után a Campus Szolgáltatások tájékoztatás alapján a gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető kezdeményezi a kárbejelentési eljárást a mindenkor hatályos vagyonés felelősségbiztosítási szerződés szerinti Biztosító irányába. A Tűzvédelmi szabályzata mellékleteként Tűzriadó tervet szükséges készíteni a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4. § alapján. A Tűzriadó tervnek tartalmaznia kell: – a tűzjelzés módját; – a tűzoltóság, valamint az épületrészben tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épület elhagyásának módját; – a tűz esetén a benntartózkodók szükséges tennivalóit; – a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); – az épületrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök, kiürítési útvonalak megjelölésével). A Tűzriadó tervet állandóan hozzáférhető helyen, a portán kell elhelyezni. A közösségi terekben, folyosókon és a lakószobákban el kell helyezni az épületek elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó menekülési tervet és annak szöveges leírását, vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A Tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni, annak eredményét értékelni és azt írásban rögzíteni kell. A gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül intézkedni szükséges. A tervezett gyakorlatról, annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról a tűzvédelmi hatóságot

# 32. § / 2.1.1. A tüzet észlelő személy feladata / 2.1.2. A Kollégiumvezető feladatai
értesíteni kell. Megnevezése: Tarkaréti Kollégium Címe: 1106 Budapest, Tarkarét u 6. Telefon: (06 1) 262 4511 Rendeltetése: szállásépület Kockázati osztálya: KK Az épület pinceszint + földszint + 5 emelet kialakítású. Az összesített alapterület 9710,4 m2. Férőhely: 404fő Büfé: 1 fő Portaszolgálat: 1 fő Alkalmazott: 1 fő Összesen: 407 fő Az épület területének védelmére teljeskörű tűzjelző berendezést építettek ki, a tűzjelző központ a földszinti portán található. A tűzjelző berendezés vezérlései az alábbiak: – a beléptető rendszer forgóvillái leesnek; – a liftek a földszintre érkeznek; – a hangjelző szirénák elindulnak; – a távfelügyeletre a tűzjelzés átjelzésre kerül; – a hőés füstelvezető ablakok kinyílnak; Az épületben nedves falitűzcsap rendszer került kiépítésre, melynek nyomását nyomásfokozó szivattyú biztosítja. Szintenként porral oltó tűzoltókészülékek kerültek kihelyezésre, pontos elhelyezkedésük a menekülési terveken jelöltek. Az épületben biztonsági világítás működik. Az épület áramtalanító főkapcsolója az épület bejáratához közeli elektromos kapcsolóhelyiségben van, a gázellátását biztosító gázfogadó a pinceszintjén található. A tüzet észlelőnek a tüzet kötelessége értesíteni azonnal az észlelést követően a portaszolgálatot. A Kollégiumvezető feladata munkaidejében és jelenlétében – távollétében a portás feladata – a kiürítés irányítása a tűzoltóság kiérkezéséig. Irányítja a portaszolgálat munkáját és folyamatosan kapcsolatot tart a portással a megtett intézkedésekről. Egyeztet a távfelügyelettel és megerősíti a távfelügyelet részére, hogy valós tűzeset történt. Meggyőződik róla, hogy megtörtént-e a Tűzoltóság értesítése. Amennyiben nem történt meg, gondoskodik a Tűzoltóság riasztásáról a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A hallgatókat (és a vendégeket) a gyülekező helyre vezényli (az épület romhatárán kívül, a tűzivíz medence mögötti téren). A kiérkező Tűzoltóságot tájékoztatja az elvégzett feladatokról (gázelzárás, áramtalanítás) és információt szolgáltat, hogy van-e valaki életveszélyben az épületben. Engedélyt az épületbe visszamenni, csak a Tűzoltó Parancsnok engedélye után adhat ki. Takarítási munkálatokat csak a Tűzoltó Parancsnok engedélyét követően rendelhet el.

# 32. § / 2.1.2. A Kollégiumvezető feladatai / 2.1.3. A portás feladatai
Amennyiben a tűzjelző rendszer érzékelője adta a tűzjelzést, úgy megbizonyosodik a jelzés valódiságáról és jelzésfelderítést végez. Ha a helyszínre érkezve valós tüzet észlel gondoskodik a tűz jelzéséről élőszóval (Tűz van! Tűz van! kiáltásokkal) a környezetében tartózkodók részére, valamint a legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával az épületben tartózkodók részére. A jelzésfelderítést követően értesíti a Kollégiumvezetőt a tűz valódiságáról, valamint egyeztet a távfelügyelettel a tűz valódiságáról és riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. Amennyiben a tüzet észlelő személytől (pl. hallgató) érkezett élőszóban a tűzjelzés, úgy a hozzá legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával jelzi a tüzet az épületben tartózkodók részére. Ezt követően értesíti a Kollégiumvezetőt a tűzesetről, valamint egyeztet a távfelügyelettel a tűz valódiságáról és riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. Amennyiben a kézi jelzésadó által érkezett a tűzjelzés, úgy a portás azonnal értesíti a Kollégiumvezetőt a tűzesetről, valamint egyeztet a távfelügyelettel a tűz valódiságáról és riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A tűzjelzés során a tűzoltóság felé közölni kell: – a tűzeset helyét, címét, – mi az, ami ég, mi van veszélyeztetve, – van-e valaki életveszélyben, – a bejelentő nevét, – a tűzjelzésre használt telefon számát. A portás a tűzoltóság értesítése után a Kollégiumvezető utasításai szerint jár el. Feladata a főbejárati ajtók nyitása és teljes szélességének biztosítása az akadálytalan áthaladás érdekében; Feladata a tűzjelző rendszer által vezérelt beléptető kapu nyitása a mellette található vésznyitó benyomásával – amennyiben a tűzjelző rendszer nem vezérli; Gondoskodik az áramtalanításról és a gázelzárásról; Folyamatosan kapcsolatot tar a Kollégiumvezetővel és információt szolgáltat a megtett intézkedésekről; Segíti a mozgásukban korlátozott személyek menekülését; Szükség szerint rendelkezésre bocsátja a Tűzoltóság részére a zárt helyiségek kulcsait;

# 32. § / 2.1.4. A hallgatók feladatai / 2.2. A tűz oltása
A hallgatóknak a tűzjelzésre az épület elhagyását azonnal megkezdeni és a Kollégiumvezető és a portás utasítása szerint eljárni. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden hallgatóknak (és vendégnek) a gyülekező helyen kell gyülekezni (az épület romhatárán kívül, az udvaron). Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni, az irányfények megmutatják a szabadba vezető utat. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. A hallgató, ha tüzet észlel, akkor azt élőszóval „Tűz van! Tűz van!” kiáltásokkal jelzi a környezetében levők részére, valamint a kollégiumban tartózkodók részére a közelben levő kézi jelzésadó benyomásával generál tűzjelzést. Az eloltott tüzet is jelenteni szükséges a portaszolgálat felé! Az eloltott tűz is okozhatott kárt az elektromos rendszerben, így azt meg kell vizsgáltatni az eloltott tűz után is. A tüzet észlelő köteles saját és mások testi épségét nem veszélyeztetve a kezdeti tűz oltásához tűzoltó eszközt alkalmazni. A tüzet észlelőnek, amennyiben lehetséges a tűzjelzéssel egyidejűleg, ha nem, akkor azt követően haladéktalanul meg kell kísérelni a tűz oltását az épületben elhelyezett tűzoltó készülékekkel. Amennyiben a tűz a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel nem oltható el, a helyiséget haladéktalanul el kell hagyni. A tűzoltó készüléket használó köteles jelezni a portaszolgálat felé, hogy tűzoltó készüléket használt. A használt tűzoltó készülék cseréjéről gondoskodni szükséges. Sérült, nem megfelelő műszaki állapotú tűzoltó eszközt tilos használni! Elektromos berendezések vízzel való oltása tilos az áramütés és a balesetek megelőzése érdekében. Forró olajat vízzel oltani tilos, a vízzel a forró olaj hevesen reagál, a kifröccsent olaj pedig égési sérüléseket okozhat, valamint további gyújtóforrásként funkcionálhat, meggyújthat eddig még nem lángoló tereket. Személyek tűzoltó készülékkel (pl. porral oltóval, szén-dioxiddal oltó készülékkel) történő oltása tilos! Égő ruházatot erős szövettel, pléddel kell letakarni, hogy az égési folyamat megszűnjön.

# 32. § / 3. Főbb veszélyforrások / 3.1. Dohányzás
Az épület elhagyását a tűzjelzésre azonnal meg kell kezdeni a menekülési útvonalakat jelölő menekülési irányfények alapján. A kiürítés irányítója a Kollégiumvezető, akinek az utasításait mindenkinek követni szükséges. A portás biztosítja a főbejárati ajtókat, hogy az akadálytalan áthaladás folyamatosan biztosított legyen. Az épületbe a tűzoltóság akadálytalan bejutását biztosítani kell, valamint a személyes biztonság érdekében, ezért az épület bejárata előtt gyülekezni nem szabad. Minden épületben tartózkodó személynek a gyülekező helyre kell menni és az épület udvarán az épület romhatárán kívül szükséges tartózkodni – a tűzivíz medence mögötti téren. 2.5. Mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek mentése A látás vagy hallássérült hallgató menekülését segíteni kell. A látássérült személyt a (látó) lakótársa segítse a menekülést a menekülő útvonalon. A hallássérült személyt a lakótársai figyelmeztessék a tűzjelzésre és az épület azonnali elhagyására és segítsék a menekülését. A kerekesszéket használó hallgató menekülését segíteni kell. A mozgásában korlátozott hallgatót lakótársai a mozgássérült lifthez kísérik, majd a lift földszintre landolását követően segítik az épület elhagyásában. Az épület zárt helyiségeiben a dohányzás tilos, erre vonatkozó dohányzási tilalmat jelölő figyelemfelhívó piktogramok kerültek kihelyezésre az épületben. Dohányozni csak a kijelölt dohányzó helyen (az épület főbejárata előtt) lehetséges. Az engedély nélküli dohányzás okozhat tüzet. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

# 32. § / 3.4. Gázkazánház / 4. A tűzesetről értesítendő személyek
Forró olajat a gáztűzhelyen hagyni (felejteni) tilos, mert fennáll a túlmelegedés ezáltal az öngyulladás veszélye! Tilos főzési tevékenységet őrizetlenül végezni. Főzni, csak az erre kijelölt helyiségben szabad. A konyhai tevékenységből eredő tüzek megelőzésére a hallgatók tűzvédelmi oktatásban részesülnek a beköltözéskor. A villamos elosztószerkények időszakos karbantartásának elvégzése, valamint csak kifogástalan műszaki állapotú elektromos berendezés alkalmazható. A hallgatók kötelesek minden általuk tapasztalt rendellenességet, műszaki meghibásodást jelezni a portaszolgálat és a Kollégiumvezető felé. Az elektromos tüzek megelőzésére a hallgatók tűzvédelmi oktatásban részesülnek a beköltözéskor. A helyiségbe illetéktelen személyek nem léphetnek be, ennek megelőzésére a helyiség zárva van és a portaszolgálattól lehet felvenni a kulcsot, kizárólag arra jogosult személynek (pl. karbantartó). Ha a kazánok üzemeltetése során bármilyen rendkívüli esemény történik, a gázellátást azonnal meg kell szüntetni. A helyi tűzvédelmi szervezet: Porta 06 1 262 45 11 Kollégiumvezető Veszelovszki Balázs 06 30 330 48 56 Távfelügyelet 06 30 344 28 05 A központi tűzvédelmi szervezet: Campus Szolgáltatások vezetője Dóczi Tamás 20/9711–305 Üzemeltetési és Beruházási vezető Bálint György 30/535–3377 Üzemeltetési operatív vezető Fekete Péter 30/082–8771 Műszaki koordinátor Dajkai Zsolt 30/387–4157 Vagyonvédelmi vezető Pálfi Zoltán 30/210–9048 Tűzvédelmi vezető Vági Krisztina 30/131–9366 Gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi Dr. Borbás Zsuzsanna 30/348–2093 vezető

# 32. § / szerződés alapján / 6. Tűzriadó terv készítése és gyakoroltatása
Tűzeset után a vonatkozó OTSZ alapján a külső üzemeltető szakcég elvégzi a tűzjelző rendszer rendkívüli felülvizsgálatát és a felülvizsgálat megállapításait a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplójába dokumentálja. A felülvizsgálaton feltártakról tájékoztatja az Üzemeltetési operatív vezetőt és a Tűzvédelmi vezetőt, amennyiben szükséges gondoskodik a tűzjelző rendszer javításáról. Tűzesetet követően az eset tanulságai alapján a Tűzvédelmi vezető tűzvédelmi oktatást szervez a kollégiumi hallgatók és személyzet részére és gondoskodik a tűzvédelmi oktatás dokumentálásáról. Amennyiben tűzoltó készüléket használtak a tűz oltására, úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a használt tűzoltó készülék cseréjéről. A külső üzemeltető szakcég a használt készülék(ek) helyett, a használtakkal megegyező oltásteljesítményű készüléket helyez ki és gondoskodik a tűzoltó készülék(ek) nyilvántartásba vételéről, a tűzoltó készülék nyilvántartás aktualizálásáról. Amennyiben a villamos hálózat érintett volt a tűzben úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a hibaelhárításról és a villamos hálózat a tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatáról. 5.5. Tűzeset okozta károk bejelentése a vagyonés felelősségbiztosítási Tűzeset után a Campus Szolgáltatások tájékoztatás alapján a gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető kezdeményezi a kárbejelentési eljárást a mindenkor hatályos vagyonés felelősségbiztosítási szerződés szerinti Biztosító irányába. A Tűzvédelmi szabályzata mellékleteként Tűzriadó tervet szükséges készíteni a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4. § alapján. A Tűzriadó tervnek tartalmaznia kell: – a tűzjelzés módját; – a tűzoltóság, valamint az épületrészben tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épület elhagyásának módját; – a tűz esetén a benntartózkodók szükséges tennivalóit; – a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); – az épületrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök, kiürítési útvonalak megjelölésével). A Tűzriadó tervet állandóan hozzáférhető helyen, a portán kell elhelyezni. A közösségi terekben, folyosókon és a lakószobákban el kell helyezni az épületek elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó menekülési tervet és annak szöveges leírását, vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A Tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni, annak eredményét értékelni és azt írásban rögzíteni kell. A gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül intézkedni szükséges. A tervezett gyakorlatról, annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról a tűzvédelmi hatóságot

# 32. § / Helyszínrajzok / Értelmező rendelkezések
értesíteni kell. 2. melléklet 3. melléklet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló, többször módosított 54/2014. (XII.05.) BM rendelet alapján: A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. Fontosabb fogalmak: Alaprendeltetés: a kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az ettől függő tűzvédelmi követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás. Alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület; szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület, helyiség, vagy építményszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér esetében a nettó alapterület, fedett átrium esetében az egybefüggő légtér legnagyobb alapterületű függőleges vetülete. Beépített tűzjelző berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével Beépített tűzoltó berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott, tűzoltó vízforrásnak nem minősülő, önműködő vagy kézi indítású vagy mindkét módon indítható olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsőházához, tűzgátló előteréhez vagy a szabadtérhez kapcsolódó, az épülettűz alatt is működtethető felvonó, amely lehet tűzoltó felvonó vagy menekülési felvonó Biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel, amely a menekülést segíti, veszélyre figyelmeztet, tevékenységet, magatartást tilt, valamint a tűzjelzéshez és oltáshoz szükséges berendezések, eszközök helyét jelöli Biztonsági tápforrás: a normál tápforrás kiesése esetén a tűzeseti fogyasztókat előírt ideig ellátó tápforrás Önállóan menekülésre képes személy: olyan menekülő személyek, akik életkoruk, értelmi és fizikai-egészségi állapotuk alapján önállóan, esetleg kiegészítő irányítás mellett képesek a menekülésre, és menekülésüket nem gátolja kényszertartózkodás miatt külső korlátozás. Mozgásképtelen személy: olyan személy, aki menekülésre nem képes, mentése pedig személyzetet, szükség szerint segédeszközt igényel, Segítséggel menekülő személy: olyan menekülésben korlátozott személy, aki

# 32. § / Helyszínrajzok / Értelmező rendelkezések
fizikai segítség vagy irányítás mellett vagy a külső korlátozás ellenőrzött feloldása és irányítás mellett képes a menekülésre Érintett műszaki megoldás: jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt tűzvédelmi berendezés, rendszer, készülék, szerkezet, valamint az e rendelet szerint felülvizsgálat tárgyát képező rendszer, Felülvizsgálat: a jogosult személy által végzett mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességéről, hatékonyságáról, az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás és a javítás megtörténtéről való meggyőződés, valamint ezek írásban történő dokumentálása, Füstgátló nyílászáró: szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a füstnek és a tűz esetén képződő toxikus gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben és ideig korlátozza, Hőés füstelvezető rendszer: hőés füstelvezető, légpótló szerkezetek, berendezések és azok működtetését, valamint a füstszakaszolást biztosító megoldások és rögzítéseik összefüggő rendszere, a beépített tűzjelző berendezés kivételével, Jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást Karbantartás: mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességének, hatékonyságának biztosítása, meghibásodásának megelőzése, valamint ezek dokumentálása Kiürítés: az épületben, épületen, speciális építményben, szabadtéren tartózkodó személyek átmeneti védett térbe vagy biztonságos térbe jutását célzó haladás folyamata, Menekülésben korlátozott személy: olyan személy, aki életkora – 0–10 éves vagy 65 év feletti –, értelmi, vagy fizikai-egészségi állapota alapján, esetleg külső korlátozás miatt önálló menekülésre nem képes Menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a menekülésre szolgáló kijárat, vészkijárat helyét és az építményben, épületen belül vagy a szabadtéren – a közlekedési (kijárati) úton – annak irányát mutatja Menekülésiútirány-jelző rendszer: olyan rendszer, amely szembetűnő és félreérthetetlen információt és megfelelő vizuális utasítást biztosít a bent tartózkodók számára a terület elhagyásához vészhelyzet esetén a kijelölt menekülési útvonalon azáltal, hogy egyértelműen elrendezett vizuális eszközöket, jeleket és megjelöléseket alkalmaz Menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában – tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a meneküléshez szükséges időtartamig,

# 32. § / Helyszínrajzok / Értelmező rendelkezések
Passzív tárolás: a tárolt anyag bontatlan, zárt, gyári csomagolásban és edényzetben vagy szállításra minősített csomagolásban és edényzetben történő tárolása, forgalmazása. Tűzgátló nyílászáró: a tűzgátló ajtó, ablak, kapu, függönykapu, redőnykapu, zsalu és a technológiai szállítópálya átvezető nyílását lezáró tűzgátló lezárás, amely csukott állapotban a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja Tűzoltási felvonulási terület: az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló terület, amely a beavatkozáshoz szükséges tűzoltás technikai eszközök és a tűzoltóegységek rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja Tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas út Tűzoltó felvonó: tűz esetén kizárólag a tűzoltóság által használható biztonsági felvonó Tűzoltó készülék karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző, karbantartó műhelyt fenntartó vállalkozás Tűzoltó készülék készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett Tűzoltó készülék karbantartó szervezet OKF azonosító jele: egyedileg sorszámozott, a karbantartó szervezet műhelyét azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó szervezetek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg Tűzoltó készülék felülvizsgáló: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző vállalkozás, mely karbantartó műhelyt nem tart fenn, és amelynek OKF azonosító jelét karbantartó szervezet biztosítja. Tűzoltósági kulcsszéf: a beépített tűzjelző berendezéssel vezérelt eszköz, amely biztosítja a tűzoltósági beavatkozás során az épületbe és annak helyiségeibe történő akadálytalan bejutást, Tűztávolság: a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság Tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezésének helyét jelzi Tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv: olyan tűzvédelmi dokumentáció, amely az építmény építését, átalakítását, bővítését követően a megvalósult tűzvédelmi adatokat, továbbá a használati feltételeket tartalmazza, amelyekkel az építmény tűzvédelmi szempontból biztonságosan üzemeltethető Tűzvédelmi üzemeltetési napló: tűzvédelmi műszaki megoldások ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának igazolására szolgáló dokumentum Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel vagy

# 32. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár. Üzemeltető: a létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az üzemeltetés során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. §-ában meghatározott követelmények biztosításáért felelős személy vagy szervezet Üzemeltetői ellenőrzés: az üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása Üzemeltetői ellenőrzést végző személy: az üzemeltető által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja az üzemeltetői ellenőrzést Vészkijárat: üzemszerűen nem használt, de a kiürítés során figyelembe vett kijárat, Villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálata: a jogosult személy által végzett, a villamos berendezés tűzvédelmi megfelelőségének, hibáinak megállapítására és minősítésére irányuló felülvizsgálat 4. melléklet 5. melléklet Ssz. A B C – a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi. 1.3. Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás – kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről, – sértetlen állapotáról, – észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, – működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről, – működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és – működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről való szemrevételezéses meggyőződést. Az időszakos felülvizsgálat, továbbá az üzemeltetői ellenőrzési feladatokra is kiterjedő karbantartás elvégzésével teljesül az adott időintervallumra esedékes üzemeltetői ellenőrzés.

# 32. § / 1.4. A jogosult személy általi időszakos felülvizsgálat / 1.5. A jogosult személy általi karbantartás
– vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, – szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szétés összeszereléssel, méréssel és a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról, – a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és – a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az ellenőrzés befejezését követően azonnal az üzemeltetőnek írásban jelzi. – A jogosult személy a rendkívüli felülvizsgálat során elvégzi az időszakos felülvizsgálatot, amelynek keretében vizsgálja az érintett műszaki megoldás működésképtelenségét vagy nem megfelelő működését kiváltó okokat, körülményeket is. A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban dokumentálja és az üzemeltetőnek 1 példányt annak elvégzése után a helyszínen átad vagy 5 munkanapon belül részére megküld. – vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, – elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat, – a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja, – a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban jelzi és – indokolt esetben az üzemeltetőnek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére.

# 32. § / 1.6. Megállapított hibák javításának menete / 1.7. Beépített tűzjelző karbantartása és felülvizsgálata
– Az üzemeltető köteles az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról a hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. – Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának minősül a tűzvagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy, az érintett műszaki megoldás tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba. – Az üzemeltetőnek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején a csökkent védelmi szintet, alkalmas megoldásokkal ellensúlyoznia kell. – Az ellensúlyozás keretében az üzemeltető a vonatkozó műszaki követelményben foglalt vagy azzal egyenértékű megoldást alkalmaz, – felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig, – azonos védelmi szintet biztosító tartalék műszaki megoldásokat helyez készenlétbe vagy – a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetett más megoldást alkalmaz. – Az üzemeltető kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet írásos megállapodásban teljeskörűen vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy szervezet kötelességei megegyeznek az üzemeltetőével. – Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. – Az üzemeltető a gyártó, kivitelező kezelési utasításai és az alkalmazott műszaki követelmény betartásával biztosítja a beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés biztonságos és hatékony üzemeltetését. – A beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés kezelését csak annak működésére kioktatott személy végezheti. Az erre kijelölt személy oktatását évente egyszer meg kell ismételni, azt hitelt érdemlő módon dokumentálni szükséges. Az oktatást csak a tűzjelző berendezést karbantartó szakcég végezheti. – Az üzemeltetés, felülvizsgálat vagy karbantartás során jelentkező hibákat hibák javítására haladéktalanul intézkedni kell, mind az intézkedést, mind a hibajavítást hitelt érdemlő módon kell tudni igazolni. – A felülvizsgálat és karbantartás során minden, a gyártó által előírt vizsgálatot és próbát el kell végezni. – A felülvizsgálat és karbantartás során meg kell akadályozni a tűzoltóság indokolatlan kivonulását eredményező átjelzést. A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról tűzvédelmi üzemeltetési naplót kell vezetni. – A naplót az utolsó bejegyzéstől számított legalább öt évig meg kell őrizni. – A napló vezetését csak a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésére kioktatott személyek végezhetik. – A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell őrizni és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatni. Az üzemeltető által a beépített tűzjelző berendezés központja (távkijelző, távkezelő

# 32. § / 1.6. Megállapított hibák javításának menete / 1.7. Beépített tűzjelző karbantartása és felülvizsgálata
egység) felügyeletével és kezelésével megbízott személy vagy szolgáltató a berendezés működésének vizsgálata kapcsán naponta ellenőrzi, hogy: – ha a berendezés nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték-e, és ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel – nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó –, értesítették-e a jogosult személyt, – az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés, – a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzője működik-e. – Az ellenőrzés célja, hogy megállapítást nyerjen a belső hangjelző, a központ fényjelző és információ-kijelzői megfelelően működik-e. – Az ellenőrzés a gyártó által javasolt módon történik. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy háromhavonta ellenőrzi – a napi ellenőrzések betartását, – hogy történtek-e az épület használatában, technológiájában, kialakításában olyan változások, amelyek befolyásolják a tűzjelző berendezés működését, különösen az automatikus érzékelők érzékelési képességét, a kézi jelzésadók hozzáférhetőségét, a hangjelzők hallhatóságát és – hogy a jelzések beazonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak-e, a grafikus megjelenítő eszköz üzemképes-e. – hogy a tűzvédelmi üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e, – hogy a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő oktatáson, – hogy a nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír, festék, festékszalag) rendelkezésre állnak-e. – A felülvizsgálatok és karbantartások között, rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatok vannak. A rendszeres felülvizsgálatok célja a tűzjelző berendezés megfelelő működőképességének normál körülmények között történő ellenőrzése. Rendkívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani – tűzeset után, – téves riasztás esetén, kivéve, ha annak konkrét fizikai oka a helyszínen azonnal a téves riasztást követően egyértelműen megállapítható, – a berendezés meghibásodása esetén, – a berendezés változtatása esetén, – hosszú üzemszünet után, amelynek időtartama meghaladta a fél évet, vagy – új karbantartóval kötött szerződés után. Tűzjelző berendezések esetében a féléves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltető biztosítja, hogy a jogosult személy – ellenőrizze a tűzjelző berendezés (távkezelő, távkijelző egység) üzemeltetésének személyi feltételeit, – ellenőrizze az üzemeltetési napló bejegyzéseit és tegye meg a szükséges beavatkozásokat a berendezés helyes működésének érdekében, – értékelje az üzemeltető által végzett ellenőrzés tapasztalatait, ha szükséges tegyen javaslatot a berendezés helyes működésének helyreállítására, – működtessen minden zónában legalább egy érzékelőt vagy kézi jelzésadót, és ellenőrizze, hogy a tűzjelző központ helyesen észleli és jelzi ki az eseményeket, megszólaltatja-e a riasztásjelző eszközöket (hang-, fényjelzők) és működteti-e a

# 32. § / 1.6. Megállapított hibák javításának menete / 1.7. Beépített tűzjelző karbantartása és felülvizsgálata
vezérlési funkciókat, a sérülés életveszély vagy károsodás (oltóanyag kiáramlása) elkerülésének érdekében megfelelő eljárásokat kell alkalmazni, – ellenőrizze le az elsődleges és másodlagos tápforrások működését, – ellenőrizze a tűzjelző központ (távkezelő, távkijelző egység) hibajelzési funkcióinak működését, – tűzés hibaátjelző berendezés esetén ellenőrizze a kapcsolatot a fogadó állomások (összevont ügyelet, tűzoltóság, távfelügyeleti állomás) felé és – végezzen el minden további ellenőrzést és vizsgálatot, amit a telepítő, forgalmazó vagy a gyártó előírt. Éves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során, az üzemeltetőnek legalább évente kell biztosítania, hogy a jogosult személy – elvégezze a fél éves karbantartási feladatokat, – ellenőrizze le az összes érzékelő helyes működését a gyártó ajánlásainak megfelelően, az automatikus érzékelők, és kézi jelzésadók mennyiségét figyelembe véve; az összes érzékelő ellenőrzése felbontható és elosztható a féléves (megállapodás esetén) negyedéves felülvizsgálatokra és karbantartásokra, ha ezek során az érzékelők 50–50%-át (25–25%-át) ellenőrzik, – szemrevételezéssel ellenőrizze, hogy az összes vezeték szerelvény és berendezés biztonságosan van-e rögzítve, sértetlen és megfelelően védett-e, – szemrevételezés során és az üzemeltető adatszolgáltatása figyelembevételével pontosítsa, hogy történt-e bármilyen a tűzjelző berendezés megfelelő működését – különösen az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók, hangjelzők, fényjelzők elhelyezésének megfelelősségét – befolyásoló változás, az épület vagy a helyiségek rendeltetésében, használatában, a technológiában, az épületszerkezetekben, épületgépészeti elemekben. A rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltető biztosítja, hogy a jogosult személy a módosított 54/2014 (XII. 5.) BM Rendelet 257. § (4)–(5) bekezdésben és 258. § (1)–(4) bekezdésben meghatározottakat elvégezze. Tűzeset után – függetlenül attól, hogy azt a tűzjelző berendezés jelezte-e – szemrevételezéssel teljeskörűen meg kell vizsgálni a tűz helyszínén és annak környezetében, hogy történt-e a berendezés működését befolyásoló károsodás vagy meghibásodás, – meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés a tüzet észlelte-e, továbbá megfelelő formában és részletességgel megjelenítette-e, – meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés szükséges működtetéseket – vezérlés, hangjelzés, riasztás-továbbítás – elvégezte-e, és – ha az ellenőrzés során a berendezés károsodása, meghibásodása vagy beavatkozást igénylő elváltozása tapasztalható a szükséges javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni. Téves riasztás esetén – meg kell vizsgálni, hogy milyen objektív és szubjektív körülmények vezettek a téves riasztáshoz, – ha megállapítható a téves riasztást okozó körülmény, javaslatot kell tenni a

# 32. § / 1.6. Megállapított hibák javításának menete / 1.7. Beépített tűzjelző karbantartása és felülvizsgálata
felszámolására, – a téves riasztást okozó körülmény kialakulásának megakadályozása érdekében a szükséges átalakítást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni. A tűzjelző berendezés meghibásodása esetén – meg kell vizsgálni, hogy milyen körülmények, okok vezettek a meghibásodáshoz, – meg kell vizsgálni, hogy milyen következményekkel járt a meghibásodás a tűzjelző berendezés működésére vonatkozóan és – a hiba elhárításához szükséges átalakítást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni. – A tűzjelző berendezés változása esetén a megváltozott részekre és területre vonatkoztatva az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni. – 30 napnál hosszabb teljes körű leállás (a továbbiakban: hosszú üzemszünet) után az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni. Új karbantartóval kötött szerződés után – ellenőrizni kell a szükséges iratok meglétét és – el kell végezni az éves rendszeres felülvizsgálatot. – Dokumentálás keretében az ellenőrzés, a felülvizsgálat során tapasztaltakat az üzemeltetési naplóba rögzíteni kell. A berendezés működésével, működőképességével kapcsolatban tett észrevételeket, javaslatokat az érintettek – a tűzjelző központ felügyeletét ellátó, az üzemeltetői ellenőrzést végző személy, a jogosult személy –, ha azok további intézkedést igényelnek, írásban jelzik az intézkedésre jogosult felé. – A napi ellenőrzést elektronikusan is lehet rögzíteni, ha az alkalmas a felelősség nyomon követésére. – Az üzemeltető kijelöl a tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésére egy személyt (a továbbiakban: felelős személy), és biztosítja az előírt ellenőrzések megtartását, továbbá az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat megszünteti. – Az üzemeltető biztosítja a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás megtartását, továbbá a feltárt hiányosságokat megszünteti. – A felelős személy a meghatározott időszakonként szükséges ellenőrzéseket végrehajtja és a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelzi. – A jogosult személy a szolgáltatásra vonatkozó szerződésben foglaltak szerint meghatározott időnként a felülvizsgálatot, karbantartást végrehajtja, a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelzi, az üzemeltető megbízása esetén a javításokat, cseréket elvégzi. – A felülvizsgálat és karbantartás szolgáltatására vonatkozó szerződéstől való eltérés, az abban foglaltak figyelmen kívül hagyása vagy megsértése esetén a tűzjelző berendezés nem tekinthető felülvizsgáltnak és karbantartottnak. – A beépített tűzjelző berendezés karbantartásának, szükség szerint javításának

# 32. § / 1.7. Beépített tűzjelző karbantartása és felülvizsgálata / 1.8. Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása
elvégzésre a jogszabályban és a gyártó által kiadott utasításban foglaltak irányadók. A tűzjelző berendezés felülvizsgálata során a jogosult személy ellenőrzi – a központ hangés fényjelzéseit, – a tűzjelző központ kezelő gombjainak működését, – az elsődleges tápellátás leválasztását követően ellenőrzi, hogy a tűzjelző központ megfelelően jelzi-e a hibát, – az elsődleges tápellátás visszaállítását követően az akkumulátort (akkumulátorokat) leválasztva ellenőrzi, hogy a központ megfelelően jelzi-e a hibát, – az fenti pontok szerinti vizsgálat alatt ellenőrzi a tűzjelző központ működőképességét, – hibaállapotokat (zárlat, szakadás, földzárlat) szimulál a tűzjelző központ által felügyelt összes áramkörön, és ellenőrzi, hogy a központ megfelelően jelzi-e a hibákat, az egyes jelzőáramkörökön, a hangfényjelzőket vezérlő kimeneteken, egyéb kimeneteken (távfelügyelet, oltó kimenet) és – ellenőrzi a biztosítékok állapotát a gyártó által előírt megfelelőség szerint (típus/érték). – Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti. – Tűzoltó készülék karbantartását az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezheti. A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék – az előírt készenléti helyen van-e, – rögzítése biztonságos-e, – látható-e, – magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e, – használata nem ütközik-e akadályba, – valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e, – hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e, – fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e, – karbantartása esedékes-e, – készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és – állapota kifogástalan, üzemszerű-e. – A vizsgálatot a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló is végezheti. – Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik annak megszüntetéséről. – Az meghatározott (3 havi) időszakot a tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja. – A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek a többször módosított 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült, kiürített tűzoltó készülékek újratöltéséről. A 4. sz. melléklet szerinti

# 32. § / 1.8. Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása / 1.9. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata
gyakorisággal. – A ciklusidők számítása az első alap-, középés teljes körű karbantartás esetében a gyártási időponttól, a további karbantartások esetében a legutolsó karbantartástól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31-e, ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja, ha a gyártás éve és hónapja van jelölve, az adott hónap utolsó napja a gyártási időpont. A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet. A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. – A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg. – A tűzoltó készülékek selejtezéséről a tulajdonos gondoskodik. Üzemeltetői ellenőrzése – A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. – A felülvizsgálatot – a fali tűzcsapszekrényeknek a felelős személy általi szokásos ellenőrzését kivéve – tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti. – A felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik, amely a meghibásodott tűzoltóvízforrások és azok szerelvényeinek javítására, szükség esetén cseréjére azonnal intézkedik. – Az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet a tűzoltóvízforrásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet. A napló vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége. A tűzoltóvízforrások során a felülvizsgálatot végző személy minden esetben megvizsgálja: – a tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak meglétét, adatainak helyességét és épségét, – az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvashatóságát, – a (szabadtéri) tűzoltóvízforrásoknak az év minden szakában tűzoltógépjárművel történő megközelíthetőségét, a szerelvények hozzáférhetőségét, a szerelvények és a tartozékok rendeltetésszerű használhatóságát, – a korrózió elleni védelem épségét, minden esetben elvégzi: – a vízhálózatról működő tűzoltóvízforrások esetében a hálózat átöblítését a mechanikai szennyeződésektől mentes víz megjelenéséig és

# 32. § / 1.9. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata / felülvizsgálata
– a korrózióvédelem sérülése esetén az üzemben tartásért felelős szervezet írásbeli értesítését. – Száraz felszálló vezetékkel kialakított fali tűzcsapot és szekrényt (a továbbiakban: száraztűzivízvezeték-rendszert) legalább évenként kell felülvizsgálni, és ötévenként a teljes rendszert nyomáspróbázni kell. 1.10. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat – A lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket –, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki: – váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök, – a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata és – szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés. – hálózat részei. A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, – 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, – egyéb esetben legalább 6 évenként – a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. – A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. – A telepvagy működési engedélyhez, bejelentéshez kötött átalakítás vagy rendeltetésváltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője a tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégezteti, ha az új rendeltetéshez a jogszabály gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg. – A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik. – A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása. – A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzemeltető nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak.

# 32. § / felülvizsgálata / 1.11. Villámvédelem felülvizsgálata
– A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát – a létesítést követően az átadás előtt, – e rendeletben előírt időszakonként vagy – a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. – A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból – a 300 kg vagy 300 1 mennyiségnél több fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, – egyéb esetben legalább 6 évenként, – a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, – sérülés, erős korrózió, villámcsapás, valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. – A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát – a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt, – a létesítést követően az átadás előtt, – az LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként, – egyéb esetben legalább 6 évenként, és – a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. – A villámvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.

# 32. § / 1.11. Villámvédelem felülvizsgálata / 1.12. Hő- és Füst elleni védelem
Hő és füst elleni védelem eszközein ellenőrzése, felülvizsgálata, karbantartása és javítása során a meglévő rendszer és rendszerelemek üzembiztos működésének biztosítása a cél. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. – Az üzemeltetői ellenőrzés feltételei: – Az alábbi feltételek teljesülése az üzemeltetői ellenőrzések, karbantartások és javítások folyamatosan magas szakmai színvonalon tartását segítik elő. Ezekkel fokozható a berendezések üzembiztonsága és elkerülhetőek a működésből eredő nem várt események kockázata. – A pneumatikus működtetési rendszerek nyomáspróbáit javasolt szén-dioxiddal, nitrogénnel vagy szárított levegővel végezni, hogy a nehezen ellenőrizhető belső korróziót elkerüljük. Az alkalmazott technológiák, időés nyomásértékek tekintetében a gyártók előírásai a mérvadóak. – A karbantartást, valamint javítást végző reakcióideje legyen a lehető legrövidebb a működőképesség folyamatos fenntartása, valamint az elműködést követő esetleges károk (pl. beázás, szélkárok) enyhítése végett. – A karbantartást, valamint javítást végző birtokában legyen az általa javított, illetve karbantartott rendszerek gyártóművi utasításainak. – A műszeres mérések kalibrált mérőeszközökkel végzendők. A szükséges mérőeszközök típusát és jellemzőit az egyes rendszerek gyártóművi utasításai alapján lehet megválasztani. – A karbantartásokhoz és javításhoz szükséges speciális szerszámokat az adott rendszer gyártójának javaslatai és előírásai szerint alkalmazza a munkálatok végzője. Ez különösen fontos a kalibráció és újraélesítés eszközei esetében. – A jogosult személy rendelkezik az általa használt veszélyes eszközök (nyomástartó edények, pirotechnikai eszközök, akkumulátorok) biztonságtechnikai adatlapjával. Kiszerelésük után azok megsemmisítéséről, illetve ártalmatlanításáról megfelelőképpen gondoskodik.

# 32. § / 1.13. Biztonsági tápforrás / 1.14. Tűzgátló nyílászárók
A karbantartás és üzemeltetés során az alábbi előírások figyelembevétele szükséges: – Gyártói előírások, üzemeltetési kézikönyvek; – Útmutatók; – Jogszabályban meghatározott előírások; – A rendszer élettartamával kapcsolatos előírások; Üzemeltetői ellenőrzés Az üzemeltetői ellenőrzésnek megfelel, ha az üzemeltető vagy általa megbízott személy, cég az alábbiakat végrehajtja: – Szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy az akkumulátor és a szünetmentes tápegység működésével kapcsolatosan fennáll-e olyan a telepítéskor vagy előző ellenőrzéskor nem ismert körülmény, amely annak működését veszélyezteti. – Ellenőrzi a VSZT kijelzőjén, kijelző szervein meghibásodásra utaló jelzés fennáll-e. – Ellenőrzi a fő áramforrás kikapcsolásával a VSZT működőképességét, a szünetmentes tápellátásra való átkapcsolást. – Az ellenőrzéseket dokumentálja, hiba vagy hibás működés esetén haladéktalanul értesíti a szakkarbantartó céget. Megjegyzés: A VSZT gyártója egyéb üzemeltetői ellenőrzést is előírhat, amit el kell végezni. Megjegyzés 2: A karbantartásnál elsősorban a gyártó karbantartásra vonatkozó tájékoztatója szerint kell eljárni. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. Üzemeltetői ellenőrzés – Az üzemeltető az OTSZ szerinti rendszerességgel köteles ellenőrizni, ellenőriztetni az épület tűzgátló nyílászáróit. – Az ellenőrzés során szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a nyílászárókat, sérülés vagy rendellenesség tapasztalható-e a korábbi felülvizsgálat óta. Működő képes-e a nyílászáró, nem akadályozza-e az önműködő záródást deformáció vagy idegen anyag jelenléte. – Amennyiben az üzemeltető az üzemeltetői ellenőrzés során rendellenességet tapasztal, (melyre vonatkozóan korábban nem történt bejegyzés az üzemeltetési naplóban) meg kell rendelnie a választott karbantartótól vagy javítást végző szervezettől (karbantartó szervezet) a javítást, illetve az üzemképes állapotba hozatalt. – Az üzemeltetői ellenőrzés személyi feltételei: Az üzemeltető / üzemeltető szervezet részéről eljáró, kijelölt személy, aki ismeretekkel rendelkezik az adott létesítményben található tűzgátló, füstgátló nyílászárók elhelyezkedéséről, ellenőrzéséről, beleértve ezen TvMI meghatározásait. Azon személy, aki a szemrevételezést végrehajtja, jogosult az üzemeltetési naplóba történő bejegyzésre. Az üzemeltetői ellenőrzés dokumentálása: Az ellenőrzést / szemrevételezést az üzemeltetési naplóban dokumentálni szükséges, a következő adatok megadásával: – az ellenőrzést / szemrevételezést végző személy neve, aláírása, az ellenőrzés időpontja, – az épületben elhelyezkedő tűzgátló nyílászárók listája alapján megjelölve mely ajtó(k)nál tapasztalható rendellenesség, azok rövid leírása, – rendellenesség esetén a karbantartó szervezet értesítésének dátuma.

# 32. § / 1.14. Tűzgátló nyílászárók / 1.15. Menekülési útirányt jelző biztonsági jelek:
Megjegyzés: Az OTSZ 153. §-a alapján a menekülési útirányt jelző biztonsági táblákat úgy kell kihelyezni, hogy a menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie. Üzemeltetői ellenőrzése – az üzemeltető ellenőrzi ezen biztonsági jelek meglétét – jól láthatóságát – a szemrevételezést az OTSZ, 18. melléklete által előírt időközönként végzi – az ellenőrzés során megállapított tényeket, mind a megfelelőséget és a nem megfelelőséget is üzemeltetési naplóba rögzíti. – hiány vagy nem megfelelőség esetén rögzíti annak tényét és a hiba elhárítására azonnal, de legfeljebb 10 napon belül intézkedést tesz, oly módon, hogy azt elhárítja. 1.16. Menekülési útirányt jelző fények: Biztonsági világítás (az MSZ EN 1838 szerint), kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek Az üzemeltetés során az alábbi dokumentumok képezik az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás alapját: a) A biztonsági világítási rendszer megvalósult állapotát rögzítő dokumentáció, a lámpatesteket, biztonsági jelzéseket feltüntető alaprajzokkal A jogosult személy az időszakos felülvizsgálatot a tűzvédelmi üzemeltetési naplóban rögzíti. A tűzvédelmi üzemeltetési napló legalább az alábbi adatokat tartalmazza: – a kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek (irányfények), biztonsági világítás egyedi azonosító számát, – a kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek (irányfények), biztonsági világítás beazonosítható helyét. Az üzemeltetői ellenőrzés tartalma Az ellenőrzést végző személy (a karbantartó) az üzemeltetői ellenőrzés során szemrevételezéssel ellenőrzi: a) a lámpatestek rögzítettségét, észlelhetőségét, a menekülési irányjelzések meglétét, helyességét, b) központi tápellátású rendszer esetén a tápellátás kábelezésének sértetlenségét, rögzítettségét, c) a kijelzők, állapotjelzések alapján a működőképességet. A felülvizsgálat tartalma: A felülvizsgálat az MSZ EN 50172 szabvány szerinti évente történik. 6. melléklet

# 32. § / Budapesti Corvinus Egyetem Tarkarét Kollégium / (1106 Budapest Bogáncsvirág utca 3.)
– 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről – Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, módosított 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet – A tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságokról szóló 1996. évi XXXI. törvény – Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosításáról szóló 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet – 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről – 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól – 9/2015. (III. 25.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről – Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek 7. melléklet A kiürítés számítást a többször módosítót 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet és a TvMI 2.5:2022.06.13. alapján készítem el. Normaidő meghatározása: Normaidők: t =1,5 min t =6 min 2meg Aula, társalgó Területe összesen: 112,4 m2 + 104 m2 =216,4 m2. Ajtók összesen: 1,52m+1,7m+1,7m=4,92m. Legkedvezőtlenebb útvonal hossza: 17m. Befogadó képesség: 285 fő. Minden rendezvényen az ajtóknak nyitva kell lenni, eltakarni, eltorlaszolni szigorúan TILOS! A kiürítésért a Kollégiumvezető a felelős. Létszámsűrűség: D=N/A= 285 fő/216,4 m2=1,317 Vízszintes haladási sebesség: 29,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján:

# 32. § / Budapesti Corvinus Egyetem Ráday Kollégium / (1092 Budapest Ráday utca 43–45.)
A Ráday Kollégiumban 50 főt meghaladó helyég található. Kisterem befogadó képessége 50 fő. Nagyterem befogadóképessége 200 fő. A Nagyterem első szakaszában a tűzgátló ajtóig számoltam. A tűzgátló ajtónak és az előtér ajtónak a folyóson a rendezvény alatt teljes szélességben nyitva kell lennie. A második szakaszban a 2 db menekülési útvonalat számoltam. A főbejárat felé és a terem melletti folyosó, ami a szabadba vezet. (A számításban 2. útvonalként van megnevezve.) Az épületből 2 irányú menekülés lehetséges. A Kisteremben lévő ajtóknak szabad szélességében nyitva kell lenni minden rendezvény alatt. Nagyterem Első szakasz Területe összesen: 160,41 m2 +17,24 m2+31,92 m2+27,60 m2 =237,17 m2. Ajtók összesen: 1,641m+1,445m=3,086m. Legkedvezőtlenebb útvonal hossza: 22m. Befogadó képesség: 200 fő. Minden rendezvényen az ajtóknak nyitva kell lenni, eltakarni, eltorlaszolni szigorúan TILOS! A kiürítésért a Kollégiumvezető a felelős. Létszámsűrűség: D=N/A= 200 fő/237,17 m2=0,843 Vízszintes haladási sebesség: 37,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: Kisterem Területe összesen: 50 m2 Ajtók összesen: 1,227m. Legkedvezőtlenebb útvonal hossza: 10m Befogadó képesség 50 fő Minden rendezvényen az ajtóknak nyitva kell lenni, eltakarni, eltorlaszolni szigorúan TILOS! A kiürítésért a Kollégiumvezető a felelős. Létszámsűrűség: D=N/A= 50 fő/50 m2=1 Vízszintes haladási sebesség: 29,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: II. szakasz: Legkedvezőtlenebb pont távolsága a tűzgátló ajtótól a lépcsőig: 3 m. Menekülök létszáma a nagyteremből: 250 fő. Nagyterem folyós alapterülete lépcsőig a főbejárat felé: 16 m2 + 11,65 m2 =27,65 m2 Létszámsűrűség: D=N/A= 250 fő/27,65 m2=2,357 Vízszintes haladási sebesség: 6,00 m/s Haladási sebesség lépcsőn felfelé: 4,00 m/s A színt különbség: 3m (a lépcső útvonal hossza 3*3= 9m). Főbejárati lépcső kar szélessége: 2,1 m +2. útvonal lépcső kar szélessége 1m =3,1m A földszinti főbejárati útvonal hossz 5m A főbejárati ajtók a szabadd térre nyíló szabad nyílás szélesség: 1,14+1,75m=2,89m Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján A főbejárat felé: 2. útvonal Az épület, építmény kiürítés időtartama a számításba vett útvonal szabad szélességének átbocsátóképessége alapján: Az épület, építmény kiürítés időtartama kiürítés időtartama kiürítés során számításba vett biztonságba, térbe (szabadtérre,) vezető nyílászárók átbocsátóképessége alapján: Biztonsági számítás a főbejárati ajtók előtt található szűkítő ajtók végett:

# 32. § / Budapesti Corvinus Egyetem Kinizsi Kollégium / (1092 Budapest Kinizsi utca 2–6.)
Az AFRI Caffe nevezetű büfé, rendezvény terem befogadó képessége 120 fő. A szabadtérre vezető alaksori ajtókat nem vettük figyelembe a kiürítés számítása során, mert a szabadtér nagyon kicsi és kerítés választja el az utcától biztonsági tartalékét néztük. A helyiség 2 db ajtón lehet ténylegesen menekülni. Az egyik ajtó a főbejárat irányába a kollégium előterébe vezet, ami kifelé nyílik, a második ajtó, ami figyelembe vehető befelé nyílik. A rendezvények alatt minden ajtót nyitva kell tartani. AFRI Caffe Első szakasz Területe összesen: 135,8 m2 Ajtók összesen: kifelé 1,455m+ befelé 0,894m=2,349m. Legkedvezőtlenebb útvonal hossza: 20m. Befogadó képesség: 120 fő. Minden rendezvényen az ajtóknak nyitva kell lenni, eltakarni, eltorlaszolni szigorúan TILOS! A kiürítésért a Kollégiumvezető a felelős. Létszámsűrűség: D=N/A= 120 fő/135,8 m2=0,883 Vízszintes haladási sebesség: 37,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: II. szakasz Menekülök létszáma a nagyteremből: 120 fő. Afri Caffe alapterülete lépcsőig: 135,5 m2 Létszámsűrűség: D=N/A= 120 fő/135,8 m2=0,883 Vízszintes haladási sebesség: 28,00 m/s A színt különbség: 5m (a lépcső útvonal hossza 5*3= 15m) Lépcső kar szélessége: 1,48 m Vízszintes haladási sebesség: 37,00 m/s A földszinti főbejárati útvonal hossz 6m A főbejárati ajtók a szabadd térre nyíló szabad nyílás szélesség: 1,956m A főbejárati ajtók előtt az előtérben található szűkítés szabad nyílás szélesség jelenleg nincs szűkítés Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján Az épület, építmény kiürítés időtartama a számításba vett útvonal szabad szélességének átbocsátóképessége alapján: Az épület, építmény kiürítés időtartama kiürítés időtartama kiürítés során számításba vett biztonságba, térbe (szabadtérre,) vezető nyílászárók átbocsátóképessége alapján: Biztonsági számítás a főbejárati ajtók előtt található szűkítő ajtók végett: Nincs szűkítés Tornaterem: Első szakasz Területe összesen 428,55 m2 Ajtók összesen 1,786m Legkedvezőtlenebb útvonal hossza 28m Befogadó képesség 80 fő Minden rendezvényen az ajtóknak nyitva kell lenni, eltakarni, eltorlaszolni szigorúan TILOS A kiürítésért a Kollégiumvezető a felelős. Létszámsűrűség: D=N/A= 80 fő/428,55 m2=0,186 Vízszintes haladási sebesség: 37,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: A tornaterembe egyidejűleg 80 fő tartózkodhat. Konditerem: Első szakasz Területe összesen 230 m2 Ajtók összesen 0,8m Legkedvezőtlenebb útvonal hossza 39m Befogadó képesség 51 fő A biztonsági világítás kiépítése kötelező, mivel pince szint alatt található konditerem A kiürítésért a Kollégiumvezető a felelős.

# 32. § / _______________________________________ / megbízó
Létszámsűrűség: D=N/A= 51 fő/230 m2=0,221 Vízszintes haladási sebesség: 40,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: A Konditerembe egyidejűleg 51 fő tartózkodhat. 8. melléklet a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzésének Ezennel megbízom _________________________________________________________-t (név, beosztás) hogy az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi 248. § szerinti, alábbi tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrző végezze el: □ tűzoltó készülék negyedéves üzemeltetői ellenőrzését □ tűzoltó vízforrások féléves üzemeltetői ellenőrzését □ biztonsági világítás negyedéves üzemeltetési ellenőrzése □ a vészkijáratot működtető rendszer negyedéves üzemeltetői ellenőrzése □ a tűzjelző rendszer napi üzemeltetői ellenőrzését □ a tűzjelző rendszer negyedéves üzemeltetői ellenőrzését □ a hőés füst elleni védelem negyedéves üzemeltetői ellenzését □ tűzgázló ajtó havi üzemeltetői ellenőrzését Az üzemeltetői ellenőrzések elvégzésének helyszíne: _________________________________________________________ Az ellenőrzés elvégzését, annak megállapításait az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzés elvégzésének határidejéig írásban dokumentálni szükséges. A működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt jelezni szükséges az üzemben tartó felé. A megbízás kezdetének időpontja: 20____________________, mely visszavonásig érvényes. A meghatalmazást átvettem:

# 32. § / megbízott személy / A kollégiumok főbb tűzvédelmi jellemzői
9. melléklet A RÁDAY KOLLÉGIUM FŐBB TÜZVÉDELMI ISMERTETŐI: RÁDAY KOLLÉGIUM Cím: 1092 Budapest Ráday utca 43–45. Alapterület: 5642,46 m2 Beépített tűzjelző rendszer: Van kiépítve Beépített tűzoltó berendezés: Nincs kiépítve Napelem: Nincs kiépítve Fali tűzcsapok: Van kiépítve Tűzoltó készülék: Megfelelő oltóanyagegységgel rendelkezik. Villámhárító: Van kiépítve Hőés Füst elleni védelem: mindkét lépcsőház rendelkezik Tűzgátló ajtók: Van kiépítve A KINIZSI KOLLÉGIUM FŐBB TÜZVÉDELMI ISMERTETŐI KINIZSI KOLLÉGIUM Cím: 1092 Budapest Kinizsi utca 2–6. Alapterület: 8477 m2 Beépített tűzjelző rendszer: Van kiépítve Beépített tűzoltó berendezés: Nincs kiépítve Napelem: Nincs kiépítve Fali tűzcsapok: Van kiépítve Tűzoltó készülék: Van, 29 db 6 kg-os ABC porral oltó, 4 db 2 kg-os CO2, 3 db 12 kg-os ABC porral oltó, 1 db 2 kg-os ABC porral oltó Villámhárító: Van kiépítve Hő-, és Füst elleni védelem: Nincs kiépítve Tűzgátló ajtók: Nincs kiépítve Nyomásfokozó szivattyú: van A TARKARÉTI KOLLÉGIUM FŐBB TÜZVÉDELMI ISMERTETŐI TARKARÉTI KOLLÉGIUM Cím: 1106 Budapest Bogáncsvirág utca 3. Alapterület: 8349,5 m2 Beépített tűzjelző rendszer: Van kiépítve Beépített tűzoltó berendezés: Nincs kiépítve Napelem: Nincs kiépítve Tűzcsapok: Van, 20 db fali tűzcsap, 2 db föld feletti tűzcsap Tűzoltó készülék: van 6 db 6 kg-os ABC porral oltó Villámhárító: van Hő-, és Füstelvezető rendszer: 2 db hőés füstelvezető ablak, pinceszinti légbefúvás Tűzgátló ajtók: nincs Tűzvédelmi főkapcsoló elhelyezkedése: A 0,4 kV-os helyiségben Gázfőelzáró elhelyezkedése: nincs gázfőelzáró, távfűtés van Tűzivíz medence: Van, 1 db tűzivíz medence Nyomásfokozó szivattyú: van 10. melléklet A Bérlő nyilatkozata a Tűzvédelmi szabályzat megismeréséről A Tűzvédelmi szabályzatot áttanulmányoztam, megértettem, és magamra nézve kötelező érvényűnek tekintem. A leírtak figyelembevételével végzem munkámat, legjobb tudásom alapján járok el adott helyzetekben. Dátum Név Alkalmazó cég neve Aláírás

# 32. § / (nyomtatott betűvel) / Jegyzőkönyv a Tűzriadó terv gyakoroltatásáról
11. melléklet A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Kollégiumainak Tűzvédelmi szabályzatában és Tűzriadó tervében foglaltak gyakoroltatása, a 30/1996. (XII.6.) BM rendelet 4. § (1) a), (3) pontja alapján. Dátum: .......... év .......... hó ........ nap Készült: ........................................................................................................ Jelen vannak: Kollégiumvezető: ........................................................................................................................ Tűzvédelmi vezető: ..................................................................................................................... Külső üzemeltető szakcég: .......................................................................................................... Katasztrófavédelem: ................................................................................................................... A kiürítési gyakorlat adatai: A kiürítést elrendelő személy: .............................................. A kiürítés elrendelésének ideje: ........... óra ............ perc A kiürítés megkezdése: ............óra .......... perc A gyakorlaton résztvevő munkavállalók száma: ......... fő A gyakorlatkor jelen lévő hallgatók száma: ....... fő A kiürítés végrehajtásának ideje: .......... perc A gyakorlat előzetesen bejelentésre került a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltség Részére? igen nem A katasztrófavédelem részt vett a gyakorlaton? igen nem A Tűzriadó tervben szereplő feladatok elvégzésének ellenőrzése A portás felhívta a hallgatók figyelmét a terület nyugodt, de gyors elhagyására? igen nem A tűzoltóság riasztásának gyakorlása megtörtént? igen nem A portás biztosította a szabadba vezető ajtókat? igen nem A közművek elzárásának gyakorlása megtörtént? igen nem A kiürítési gyakorlat értékelése: Megfelelő Nem megfelelő Megjegyzés: ................................................................................................................................ ...................................................................................................................................................... ......................... .........................

# 32. § / (aláírás)                                     (aláírás) / TARTALOMJEGYZÉK
......................... ......................... 13/2024. elnöki testületi rendelkezés 1 Budapesti Corvinus Egyetem kollégiumainak tűzvédelmi szabályzata 1 PREAMBULUM 1 A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA 2 A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT CÉLJA 2 A TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELADATA, FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSI RENDJE, FINANSZÍROZÁSA 3 A tűzvédelmi szervezet feladata 3 A tűzvédelmi szervezet felépítése 4 A tűzvédelmi szervezet irányítása 4 A finanszírozása 4 TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT, VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐSÖK ÉS AZOK FELADATA 4 A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre 4 A helyi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre 8 A BÉRLŐK ÉS ALKALMAZOTTAIK FELADATA ÉS KÖTELESSÉGE 11 ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK 12 HELYISÉGEK TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYAI, BEFOGADÓKÉPESSÉG 12 SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK 19 Tűzveszélyes tevékenység 19 Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata 20 Tárolás szabályai 20 A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai 21 Tűzoltási út, terület, közlekedési, menekülési és egyéb utak 21 Tüzelő-, fűtőberendezések 22 Szellőztetés 22 Hőés füstelvezetés 23 Járművek 23 A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai 23 Csatornahálózat 23 TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA 24

# 32. § / alapján                                                            46 / 6. Tűzriadó terv készítése és gyakoroltatása                           46
LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG 24 KÉPZÉSI KÖVETELMÉNYEK 24 TŰZVÉDELMI OKTATÁS 24 Az oktatásnak ki kell terjedni 24 Az oktatás típusai és rendszeressége 25 A munkavállalók oktatása 25 A kollégiumi hallgatók oktatása 26 Az üzemeltetői ellenőrzést végző személyek tűzvédelmi oktatása 26 Az Egyetem területén tevékenységet végző külső szolgáltatók munkavégzés előtti tűzvédelmi oktatása 27 VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 27 1. melléklet 27 Budapesti Corvinus Egyetem Kinizsi Kollégium tűzriadó terv2024. 27 5.3. Használt tűzoltó készülék elszállíttatása, Budapesti Corvinus Egyetem Ráday Kollégiumtűzriadó terv2024. 34 5.3. Használt tűzoltó készülék elszállíttatása, Budapesti Corvinus Egyetem Tarkaréti Kollégiumtűzriadó terv2024. 40 5.3. Használt tűzoltó készülék elszállíttatása, 2. melléklet 47 Helyszínrajzok 47 3. melléklet 49 Értelmező rendelkezések 49 4. melléklet 51 Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) 51 5. melléklet 52 Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat 52

# 32. § / Budapesti Corvinus Egyetem Kinizsi Kollégium / (1092 Budapest Kinizsi utca 2–6.)                                      67
6. melléklet 64 Felhasznált jogszabályok, rendeletek és törvények 64 7. melléklet 65 Kiürítés számítás 65 8. melléklet 69 Meghatalmazása tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzésének elvégzésére 69 9. melléklet 70 A kollégiumok főbb tűzvédelmi jellemzői 70 10. melléklet 71 A Bérlő nyilatkozata a Tűzvédelmi szabályzat megismeréséről 71 11. melléklet 72 Jegyzőkönyv a Tűzriadó terv gyakoroltatásáról 72