# Közzététel: Kuratórium 34/2022 (09.22.) sz. határozat / PREAMBULUM SZMR 2. melléklet: Szellemitulajdon-védelmi és -kezelési Eredeti, aláírt pdf # 1. § / Közzététel: Kuratórium 34/2022 (09.22.) sz. határozat / PREAMBULUM 1. § (1) A Szellemitulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmének, hasznosításának, a szellemi alkotások tudatos, felelős és előrelátó kezelésének fontos eszköze. A Szabályzat megléte mind a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) vezetése, mind a felügyeleti és ellenőrző szervezetek számára elősegíti annak megítélését, hogy a szellemi alkotás hasznosítására tett intézkedések során kellően figyelembe vették-e a hasznosításra kerülő szellemi alkotás létrehozásának akár közfinanszírozásból, akár fenntartói vagy egyéb forrásból fedezett ráfordításait, továbbá milyen mértékben hasznosulnak az ezen források igénybevételével keletkezett szellemi alkotások. A szellemi alkotások hasznosításával összefüggő feladatok és felelősség rögzítése révén várhatólag erősödnek az Egyetem hasznosító kezdeményezései. (2) Jelen Szabályzat célja, hogy az egyetemi innovációs környezetet serkentő módon ösztönözze az egyetemi polgárok szellemi alkotó tevékenységét, egyben biztosítsa az Egyetemen létrejövő szellemi alkotások értékelését, nyilvántartását és értékteremtő hasznosítását. (3) Az Egyetem támogatja a tudományos kommunikáció új megközelítését jelentő, az átláthatóság és együttműködés elvein alapuló nyílt tudomány gyakorlatának térnyerését, ami a friss kutatási eredmények terjesztésének innovatív módját jelenti a legújabb technológiai fejlesztések és a digitalizáció vívmányainak alkalmazásával. (4) Jelen Szabályzat további célja, hogy az Egyetemen, mint a szakterületén országosan kiemelkedő szellemi műhelyben keletkező szellemi alkotások megfelelő védelme biztosított legyen, valamint, hogy az egyetemi szellemi tulajdon portfólió az Egyetem társadalmi és vállalati közegben lévő szerepét, színvonalát és pozícióját erősítse. (5) Az Egyetem jelen Szabályzat keretében és tevékenysége ellátása során védi a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó szellemi alkotások vagyoni jogait azzal, hogy azok üzleti és/vagy innovációs célú felhasználása csak a megfelelő eljárási keretek között történhessen. (6) Az Egyetem arra törekszik, hogy az Alapelvi rendelkezés személyi hatálya az Egyetem által alapított, az Egyetem tulajdonában vagy résztulajdonában lévő olyan gazdasági társaságokra is kiterjesztésre kerüljön, amelyek tevékenysége során a jelen alapelvi rendelkezés tárgyi hatálya alá tartozó szellemi alkotások jönnek létre. # 2. § / PREAMBULUM / A SZABÁLYZAT HATÁLYA 2. § (1) A Szabályzat személyi hatálya kiterjed: a) a munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb, valamint polgári jogi jogviszonyban álló, az Egyetem keretein belül, továbbá az Egyetemmel együttműködésben folyó tudományos kutatásban, oktatásban, továbbá az Egyetem egyéb feladatainak megvalósításában részt vevő személyekre; b) az Egyemmel hallgatói jogviszonyban álló azon személyekre, akik tekintetében az Egyetem – figyelembe véve az általuk esetlegesen létrehozandó szellemi alkotások értékét, hasznosítási lehetőségeit, valamint azt, hogy az Egyetem valamely szervezeti egységének tudományos kutatási tevékenységébe olyan betekintést nyernek vagy olyan módon kapcsolódnak be, amely túlmutat az Egyetem hallgatóinak általános oktatási keretein (pl. hallgatói versenyek, akciós hetek eredményei vagy startup programok) – indokoltnak tartja a Szabályzat hatálya alá rendelést, így elsősorban a doktori képzésben és mesterképzésben részt vevőkre, valamint c) azon természetes személyekre is, akik olyan innovációs tevékenységben vesznek részt, melynek során az Egyetem eszközeit használják, a feladatellátás költségeit legalább részben az Egyetem viseli, és a jelen Szabályzatot írásbeli nyilatkozatukkal, előzetesen magukra nézve kötelezőnek ismerték el. (2) Jelen Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed valamennyi, a Szabályzat hatálya alá tartozó személy által folytatott tevékenység – többnyire tudományos vagy innovációs kutatómunka – során létrehozott: a) szellemi alkotásra, amelyre iparjogvédelmi oltalom, így különösen védjegyoltalom és formatervezésiminta-oltalom, szabadalom, használatiminta-oltalom szerezhető, valamint b) azon szerzői műre, amely a szerzői jogról szóló törvény erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll, továbbá c) az üzleti titok védelméről szóló törvény szerint védett ismeretre (know-howra), amelyek tekintetében az alkalmazotti jelleg megállapítható, továbbá minden olyan szellemi alkotásra, amelyek létrehozása a Szabályzat hatálya alá tartozó személynek munkaviszonyból folyó kötelessége. (3) A tárgyi hatály alá tartoznak továbbá – Minden olyan egyéb szellemi alkotás, amelyet az Egyetem és harmadik személy közötti megállapodás a Szabályzat hatálya alá rendel (azaz a nem az Egyetemen létrejött szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogokat az Egyetem ingyenesen vagy visszterhesen megszerzi). – Azok a szellemi alkotások, amelyekhez fűződő jogoknak már a Szabályzat hatálybalépésekor is az Egyetem a jogosultja, feltéve, hogy a szóban forgó szellemi alkotások jogosultja a Szabályzat hatálya alá rendeléshez hozzájárult. (4) A mindenkor hatályos Tanulmányi és vizsgaszabályzat hatálya alá eső, hallgatói jogviszony keretében létrehozott szellemi alkotásokra (pl. szakdolgozat, doktori értekezés stb.) nem terjed ki jelen Szabályzat tárgyi hatálya annak ellenére, hogy # 2. § / A SZABÁLYZAT HATÁLYA / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK azok szerzői műnek minősülnek. (5) Jelen Szabályzat kiterjed különösen az alábbi témakörökre: a) az Egyemen létrejött alkotásokhoz fűződő jogok védelmével kapcsolatos elvekre és követelményekre, a szellemi alkotások védelmére, b) az Egyetemen mint kutatóhelyen létrejött szellemi alkotások értékelésének és nyilvántartásának elveire, ideértve a szellemi alkotások létrehozásához felhasznált ráfordítások kimutatását, c) az Egyetem mint kutatóhely jogosultságába tartozó szellemi alkotásokkal összefüggő értékelési, nyilvántartási és hasznosítási eljárások elveire, d) a fentiekkel kapcsolatos felelősségés hatáskörökre. # 3. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK 3. § (1) Jelen Szabályzat megalkotására felhatalmazó jogszabály a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény. (2) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), b) a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Innovációs tv.), c) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. év V. törvény, d) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szerzői jogi tv.). # 4. § / FOGALMAK / ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 4. § (1) A jelen Szabályzat szerinti fogalmak az Innovációs tv. fogalmai szerint alkalmazandók. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmével kapcsolatos elvek és követelmények # 5. § / ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK / Szervezeti keretek 5. § (1) Az Egyetemen keletkezett valamennyi szellemi alkotás védelem tárgyát képezi. Azokat az Egyetem minden munkavállalója és hallgatója köteles tiszteletben tartani és az azokhoz fűződő jogokat a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően, rendeltetés szerűen gyakorolni. (2) Az Egyetem szellemi alkotásai, azokhoz fűződő felhasználási jogok harmadik fél számára kizárólag a jelen Szabályzat szerinti feltételekkel adhatók át. (3) A szellemi alkotások hasznosítása, az azokkal összefüggő eljárások során elsősorban az Egyetem érdekeit kell szem előtt tartani azzal, hogy a szerzők törvény által biztosított jogai minden esetben biztosítva legyenek. (4) A létrejött szellemi alkotásokból származó bevételeket a vonatkozó szabályozó alapján, a felek jogos érdekeit szem előtt tartva kell az érintettek között (Egyetem központi költségei, szervezeti egység, munkavállaló) megosztani. (5) A szellemi alkotások nyilvántartásba vétele, hasznosítása kizárólag már létrejött szerződések, jogviszonyok esetén kezdhető meg. # 6. § / ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK / Szervezeti keretek 6. § (1) Az Egyetemen a szellemi alkotásokkal kapcsolatos stratégiai menedzsment és ügyviteli feladatokat a szellemi alkotások értékeléséhez, a szellemi alkotások és technológiák menedzseléséhez kapcsolódó feladatokat a Szervezeti és Működési Rend felhatalmazása szerint a Vállalati és Intézményi Kapcsolatok (a továbbiakban: VIK) látja el. (2) A VIK hatásköre a szellemitulajdon-védelem tekintetében kiterjed az alábbiakra: a) A szellemi tulajdon értékeléséhez, menedzseléséhez kapcsolódó folyamatok kialakítása, működtetése. A VIK saját belső szabályzata rögzíti a folyamatot. b) Az Egyetem szellemi tulajdona adatainak naprakész nyilvántartása megfelelő információs rendszerekben, digitalizált formában, szigorúan titkosan kezelt adatállomány formájában. c) A szellemitulajdon-kezelési tevékenységekhez kapcsolódó belső vezetői adatszolgáltatás és külső adatszolgáltatások teljesítése. d) A szellemi alkotások hasznosítási lehetőségeinek feltérképezése, a hasznosítással kapcsolatos koordinációs és menedzselési tevékenységek ellátása. e) A szellemi termékek védelmével kapcsolatos tanácsadás a munkatársak részére a jogi szervezeti egységek szakmai támogatásával. f) A szellemitulajdon-védelemhez kapcsolódó különböző iparjogvédelmi oltalmak megszerzésének támogatása, önkéntes műnyilvántartási eljárások lefolytatása szabadalmi ügyvivő közreműködésével. g) A szellemi tulajdon védelmére, a bejelentés szükségszerűségére javaslattétel. (3) A jelen Szabályzat szerinti elvek érvényesítése érdekében az Egyetem Innovációs Bizottságot működtet, mely a hatáskörébe tartozó kérdésekben véleményformáló, döntéshozó és javaslattevő szerepkörrel rendelkezik. Az Innovációs Bizottság véleményezi a jelen Szabályzat módosításával kapcsolatos javaslatokat, javaslatot tehet jelen Szabályzat módosítására, valamint a VIK által menedzselt hasznosítási tevékenység fejlesztésére, döntést hoz az egyes szellemi alkotások hasznosításáról, annak pénzügyi és tartalmi kérdéseiről. Az Innovációs Bizottság összetételét és működésének elveit az SZMR szabályozza. # 7. § / A SZELLEMI ALKOTÁSOK / Szerzői jogvédelem tárgyát képező szellemi alkotások 7. § (1) Jelen Szabályzat keretében biztosított, szerzői jogvédelem tárgyát képező szellemi alkotások azok a szellemi alkotások, amelyek a törvény erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak, és a Szerző által: a) munkaviszonyban, b) munkaviszonyban, de nem munkaköri kötelessége részeként, c) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban, d) továbbá a hallgatói jogviszonnyal összefüggésben, e) valamint az Egyetem által megbízottként/vállalkozóként, ellenérték fejében létrehozott szerzői műnek minősülnek. (2) A Szabályzat vonatkozásában szerzői jogvédelem tárgyát képező szellemi alkotásoknak minősülnek különösen, de nem kizárólagosan: a) a tudomány, az irodalom és a művészet területén létrehozott, a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegű alkotások (a továbbiakban: szerzői mű). Szerzői művek lehetnek különösen: szakirodalmi, tudományos és publicisztikai művek, – nyilvánosan tartott beszédek, előadások, – szakfejlesztési anyagok, – az Egyetem által meghirdetett tantárgyak programjai, tematikája, vizsgamódszertana, metodikája, – az Egyetem által meghirdetett tantárgyakhoz kapcsolódó tananyagok, jegyzet, esettanulmány, zárthelyi dolgozat, vizsgadolgozat, prezentáció, projektmunka, – a számítógépes programok és a dokumentációjuk, – létrehozott közgazdasági/üzleti/társadalomtudományi modellek, becslési eljárások és azok kódolása, dokumentációja, – az adatbázisok (E Szabályzat alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet férni.), – az Egyetem és a hallgató megállapodása alapján a hallgatók által készített projektmunkák, előadás, közgazdasági/üzleti/társadalomtudományi modell, becslési eljárás, adatbázis; b) azon védett ismeretként kezelésre kerülő szellemi alkotások, amelyek azonosítható formában rögzített, titokban tartott, nem könnyen hozzáférhető szellemi alkotások, és amelyek olyan egyedi gazdasági, műszaki és szervezési ismeretet és tapasztalatot tartalmaznak, amelyeket az Egyetem a gyakorlatban fel tud használni, és amelyek korlátozott hozzáféréséhez, adott esetben titokban maradásához az Egyetemnek üzleti és gazdasági érdeke fűződik (know-how), c) a védjegyoltalom alá helyezhető megjelölések, d) mindazon egyéb szellemi alkotások, amelyeket az Egyetem és harmadik személy közötti megállapodás a Szabályzat hatálya alá rendel (pl. nem az Egyetemen létrejött szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogoknak az Egyetem által történő ingyenes vagy visszterhes megszerzése). # 8. § / Szerzői jogvédelem tárgyát képező szellemi alkotások / A szellemi alkotások feletti rendelkezési jog 8. § (1) A Szabályzat tárgyi hatálya alá tartozó szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jog az Egyetemet illeti meg az alábbi feltételekkel: a) Munkaviszonyban, munkaköri kötelezettség körében létrehozott szellemi alkotások: a szellemi alkotás bejelentési és dokumentálási kötelezettsége körében történő átadásával a szellemi alkotásra vonatkozó vagyoni jog a munkavállaló jogutódjaként automatikusan az Egyetemet illeti meg. b) Munkaviszonyban, de nem munkaköri kötelesség körében létrehozott szellemi alkotások: a szellemi alkotásra vonatkozó vagyoni jog a munkavállalót illeti meg. A szellemi alkotás bejelentési kötelezettsége körében történő feltárását követően az Egyetem olyan módon és mértékben rendelkezik a szellemi alkotás vagyoni jogával, ahogyan erről a munkavállalóval az adott szellemi alkotás típusának megfelelő szabályok szerint szerződéses keretek között megállapodik. c) Munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban vagy egyéb polgári jogi jogviszony alapján létrehozott szellemi alkotások: az Egyetemnek az ügylet jellegének megfelelően írásban, előre kell megállapodni az ilyen jogviszonyokban létrehozott szellemi alkotások feletti rendelkezési jogról. Az Egyetemet megillető rendelkezési jognak arányosnak kell lennie az Egyetemnek az érintett szellemi alkotás létrehozásában történő részvételével. d) Egyéb polgári jogi megállapodás alapján megszerzett szellemi alkotások: az Egyetem rendelkezési jogát (tulajdonjog keletkezése: átruházás, átszállás; használati/hasznosítási jog keletkezése: hasznosítás, használat, felhasználás) a megállapodásnak részletesen kell tartalmaznia. Az ilyen megállapodások csak írásban és/vagy amennyiben lehetséges, hivatalos lajstromban történő bejegyzéssel együtt érvényesek. Az Egyetem külön kívánja szabályozni az ilyen megállapodások kötelezően alkalmazandó tartalmi elemeit. e) Hallgatói jogviszony keretében létrehozott szellemi alkotások: a hallgatói jogviszony keretében létrehozott és jelen Szabályzat hatálya alá tartozó szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok, amennyiben az Egyetem teremti meg a szellemi alkotás létrehozásának feltételeit, indokolt, hogy a szellemi alkotáshoz fűződő jogok is részben vagy egészben az Egyetemet illessék meg, míg ellenkező esetben ez méltánytalan lenne a hallgatókkal szemben. Erre tekintettel az Egyetemnek és a hallgatónak – a d) pontban foglaltak figyelembevételével – meg kell állapodnia a szellemi alkotáshoz fűződő vagyoni jogok tekintetében, mely megállapodás az adott fél hozzájárulásának mértékét és ebből származóan a hasznosulás arányát is tartalmazza. # 9. § / Megállapodás személyhez fűződő jogokról / vonatkozó szabályok 9. § (1) A szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok Egyetemre történő átruházása, átszállása, használata vagy hasznosítása nem érinti a szellemi alkotást létrehozó személy (a továbbiakban: Szerző) személyhez fűződő jogát. A személyhez fűződő jogok szempontjából annak sincs jelentősége, hogy a szellemi alkotás munkaviszonyban, munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban vagy egyéb polgári jogi jogviszonyban került létrehozásra vagy megszerzésre. A személyhez fűződő jogok körébe tartozik különösen a szerzői minőség, a névfeltüntetés és a jó hírnév védelme. A személyhez fűződő jogokról a feleknek megállapodásban kell rendelkezniük. Oktatási, kutatási és innovációs együttműködés során létrejött szellemi alkotásokra # 10. § / vonatkozó szabályok / bejelentése és döntés a hasznosításról 10. § (1) Az Egyetem az oktatási és/vagy kutatási együttműködésben részt vevő intézményekkel megállapodik az együttműködés keretében keletkező szellemi alkotásokkal kapcsolatos rendelkezési jogok gyakorlásáról. (2) Főszabályként, az együttműködési megállapodás keretei között vagy arra tekintettel létrejövő, jogi oltalomban vagy egyéb védelemben részesíthető szellemi alkotások tekintetében a partnereket és azok munkavállalóit, figyelemmel az Szjtv.-ben foglalt rendelkezésekre, együttesen és kétség esetén egyenlő arányban illetik meg a műhöz fűződő jogok, és erre tekintettel a szellemi alkotások fölött a felek közösen rendelkezhetnek. A rendelkezés módját javasolt kifejteni. Ettől eltérni kizárólag az Egyetem jogos gazdasági érdekét figyelembe véve lehet. A szellemi alkotásokkal kapcsolatos általános eljárási szabályok, a szellemi alkotások # 11. § / vonatkozó szabályok / bejelentése és döntés a hasznosításról 11. § (1) A 7. § (2) bekezdés b) pont–7. § (2) bekezdés d) pontjai szerinti szellemi alkotásokat a szerző vagy az a szervezetiegység-vezető, aki a mű létrehozásának kötelezettségvállalója volt, köteles bejelenteni. (2) Amennyiben az adott munkáltatóijogkör-gyakorló tudomást szerez arról, hogy a munkavállalója önállóan vagy szerzőtársként részt vesz vagy részt vett egy bejelentésköteles szellemi alkotás létrehozatalában, köteles az ezzel kapcsolatos bejelentési eljárást elősegíteni. (3) A bejelentés során a szerző a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó szellemi alkotásokra vonatkozóan tájékoztatást nyújt az Egyetem számára. A bejelentéssel a szerző a szellemi alkotás vagyoni jogaira vonatkozó felajánlást is tesz. (4) A szerző a jelen paragrafus (1) bekezdésében részletezett szellemi alkotás létrehozását követő 15 (tizenöt) napon belül tájékoztatja az Egyetemet a szellemi alkotás létrejöttéről. (5) A bejelentést/tájékoztatást az erre kidolgozott digitális felületen, bejelentő űrlap VIK részére vagy a szellemitulajdon_vik@uni-corvinus.hu e-mail-címre történő megküldésével teljesíti a szerző. A bejelentőlap melléklete 1 (egy) példányban a szellemi alkotás elektronikus dokumentációja, mely a teljes és végleges műpéldány. (6) A szellemi alkotást olyan részletezettséggel mutatja be a szerző, amely alapján a döntéshozó meg tudja ítélni: a) a szellemi alkotás szerzőinek személyét, adott esetben a szerzőségi arányát, b) a szellemi alkotás típusát, c) a szellemi alkotás keletkezésének jellegét, d) a használat vagy hasznosítás lehetőségét, e) az oltalomszerzés vagy regisztrációs eljárás megindításának, folyamatban lévő oltalomszerzés esetén annak folytatása lehetőségét, f) hatályossággal kapcsolatos bizonytalanság esetén az azt alátámasztó tényeket. (7) A VIK öt (5) napos határidő mellett írásban kérheti a szellemi alkotásra vonatkozó dokumentáció kiegészítését, amennyiben megítélése szerint a szellemi alkotásra vonatkozó dokumentáció nem tartalmazza a döntéséhez szükséges információkat és adatokat. (8) A VIK a döntéselőkészítő anyagot és javaslattételt a bejelentéstől számított harminc (30) napon belül terjeszti döntéshozatalra az Innovációs Bizottság elé, amely határidőbe nem számít bele a hiánypótlási határidő. (9) A döntést az Innovációs Bizottság nyolc (8) napon belül hozza meg. (10) A döntésről a VIK tájékoztatja az érintettet és a szervezeti egység vezetőjét. # 12. § / bejelentése és döntés a hasznosításról / Oltalom megszerzésére vagy regisztrációra irányuló eljárás 12. § (1) Amennyiben az Egyetem igényt tart a szellemi alkotásra vagy a szellemi alkotásra vonatkozó vagyoni jogok megszerzése mellett dönt, elindíthatja a szellemi alkotás típusának megfelelő regisztrációs vagy oltalom megszerzésére irányuló folyamatot, az irányadó jogszabály rendelkezései szerint. (2) Amennyiben az Egyetem nem tart igényt a szellemi alkotásra vagy a döntésére vonatkozó nyilatkozat megtételét határidőn belül elmulasztja, a szerző a lemondásra vonatkozó írásbeli közlés kézhezvételét vagy a döntési határidő lejáratát követően szabadon rendelkezhet a szellemi alkotással. (3) Ha az Egyetem igényt tart a szellemi alkotásra, a szerző a döntés kézhezvételét követő öt (5) napon belül átadja a VIK részére a szellemi alkotás dokumentációját. A dokumentációnak a szellemi alkotást a következő módon és mértékben kell ismertetnie: a) a szellemi alkotást a szakterületen jártassággal rendelkező szakember meg tudja érteni, b) az Egyetem a szellemi alkotás tervezett felhasználását vagy a hasznosítását a dokumentáció tartalma alapján meg tudja valósítani, c) az Egyetem a szellemi alkotás típusának megfelelő oltalom kialakítását el tudja indítani. (4) A szerző az Egyetem írásbeli megkeresésére írásban pótolja azokat az információkat, amelyeket ezeknek a feltételeknek a teljesüléséhez az Egyetem szükségesnek ítél. (5) A nyilvántartásba vétellel egyidejűleg az Egyetem dönt az alábbiakról: a) a szerző vagy szerzők személyének és szerzőségi arányának elismerése, b) a jelen Szabályzat személyi és tárgyi hatályosságával kapcsolatos döntés, azaz, hogy a bejelentett szellemi termék a jelen Szabályzat hatálya alá tartozik-e vagy sem, c) a szellemi alkotás típusának megállapítása, d) a keletkezés jellegének megállapítása, e) a szellemi alkotáshoz fűződő vagyoni joggal történő rendelkezésre vagy arról történő lemondás, f) az oltalomszerzés (vagy regisztrációs eljárás) megindítása. A SZERZŐI MŰNEK MINŐSÜLŐ SZELLEMI ALKOTÁSOK ELJÁRÁSI # 13. § / SZABÁLYAI / A művel kapcsolatos jognyilatkozatok írásba foglalása 13. § (1) Jelen rész tartalmazza azokat az eljárási szabályokat, amelyeket az Egyetem azokkal a szellemi alkotásokkal kapcsolatban kíván alkalmazni, amelyekkel kapcsolatban a szellemi alkotásra vonatkozó vagyoni jogok megszerzése vagy használata mellett dönt, illetve amelyeket üzleti titokként (védett ismeret) kíván használni vagy hasznosítani, és amelyek a mindenkor hatályos jogi szabályozás alapján szerzői műnek minősülnek. # 14. § / SZABÁLYAI / A művel kapcsolatos jognyilatkozatok írásba foglalása 14. § (1) Az Egyetem a döntés szerző részére történő kézbesítését követő öt (5) napon belül az illetékes jogi szervezeti egység segítségével elkészíti a művel kapcsolatos azon jognyilatkozatokat, amelyek írásba foglalása a szerzői művek esetén kötelező. A jognyilatkozatok formáját és tartalmát az Egyetem külön szabályozza, azzal a megkötéssel, hogy az Egyetem a nyilatkozatot bizonyító erejű magánokiratként készíti el, és a nyilatkozatnak rögzítenie kell a következőket: a) a szerző személyét és szerzőségi jogának mértékét, b) a szerzői mű teljeskörűségét, c) a szerzői mű munkaviszony alapján történt létrehozását, d) az Egyetemnek a szerzői mű vagyoni jogaival való rendelkezését, e) az Egyetem jogosultságát a szerzői mű egészének vagy részének használatára és/vagy üzleti hasznosítására, f) a használat tartalmának meghatározását, különösen a szerzői mű nyilvánosságra hozatalát és/vagy nyilvánossághoz való közvetítését, a szerzői műben foglalt ismeretek továbbfejlesztését és/vagy átdolgozását és a szerzői mű adathordozón való tárolásának lehetőségét, g) a hasznosítás tartalmának meghatározását, különösen a szerzői mű saját tevékenység körében történő üzleti célú használatát, a szerzői műre vonatkozó vagyoni jogok értékesítését, a szerzői mű harmadik személy részére történő használatának engedélyezését, h) a szerző személyhez fűződő jogaival kapcsolatos megállapodást, i) a szerzőt a szerzői mű üzleti célú használata vagy hasznosítása esetén megillető díjazást. (2) Az Egyetem a nyilatkozatok részeként vagy külön szerződésben szabályozza az üzleti titok tartalmára és kezelésére vonatkozó titoktartási szabályokat is. Az Egyetem ezek tartalmával kapcsolatban külön kíván rendelkezni azzal a megkötéssel, hogy a jognyilatkozatok és a titoktartási szabályok bizonyító erejű magánokiratban kerülnek rögzítésre. Munkaviszonyban, de nem munkaköri kötelesség körében létrehozott, szerzői műnek vagy védett ismeretnek minősülő szellemi alkotásokkal kapcsolatos külön szabályok # 15. § / SZABÁLYAI / A művel kapcsolatos jognyilatkozatok írásba foglalása 15. § (1) Az Egyetem két eljárást követ azokkal a szerzői művekkel kapcsolatban, amelyekről döntési kötelezettsége körében megállapítja, hogy munkaviszonyban, de nem munkaköri kötelesség körében jöttek létre, amelyek nem a munkavállóval kötött egyéb megállapodás alapján keletkeztek, és amelyeket üzleti célból használni vagy hasznosítani kíván. a) Az Egyetem a szerzőnek felajánlja a szellemi alkotásra vonatkozó vagyoni jogok átruházással történő megvételét azon szerzői művek esetén, ahol a vagyoni jog átruházása lehetséges. Ebben az esetben a Felek átruházási szerződést kötnek, amely alapján az Egyetem megvásárolja a szellemi alkotás vagyoni jogait. Az ilyen módon az Egyetem tulajdonába kerülő szellemi alkotásokkal kapcsolatban az Egyetem úgy jár el, mintha azok munkaviszonyban jöttek volna létre. b) Az Egyetem felajánlja a szerzői mű használatára vonatkozó felhasználási szerződés megkötését. Ebben az esetben az Egyetem a szerzői művel kapcsolatban úgy jár el, mintha az munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy egyéb polgári jogi jogviszonyban jött volna létre. (2) Az Egyetem az átruházási és a felhasználási szerződések feltételeit külön kívánja szabályozni azzal a megkötéssel, hogy az erre vonatkozó szerződést legfeljebb a döntése szerzőkkel történt írásbeli közlését követő 90 (kilencven) napon belül létre kívánja hozni. Az Egyetem nem tart igényt azokra a szerzői művekre, és ennek megfelelően jár el, amelyek esetén a szerzőkkel nem sikerül létrehozni a megállapodást ezen határidőn belül. (3) Az Egyetem a védett ismeret tárgyát képező szellemi alkotás típusától függően az iparjogvédelmi oltalom alá helyezhető és/vagy a szerzői műnek minősülő munkaviszonyban, de nem munkaköri kötelezettség körében létrehozott szellemi alkotásokra vonatkozó szabályokat kívánja alkalmazni az ebbe a körbe sorolandó szellemi alkotással kapcsolatban. A szerzővel létrehozásra kerülő megállapodásnak azonban mindenkor biztosítania kell a titoktartási szabályok érvényesítését a védett ismeret tervezett használatának vagy hasznosításának teljes időtartama alatt. Polgári jogi megállapodás alapján létrehozott szerzői művekkel vagy védett ismerettel # 16. § / A művel kapcsolatos jognyilatkozatok írásba foglalása / kapcsolatos szabályok 16. § (1) Azon szerzői művek kezelésével kapcsolatban, amelyeket az Egyetem megrendelése alapján más nonprofit vagy for-profit szervezet vagy természetes személy önállóan vagy az Egyetemmel együttműködésben közösen hoz létre, az Egyetem polgári jogi megállapodásban állapodik meg. (2) Az Egyetem az ilyen szerzői művekkel kapcsolatban a továbbiakban a polgári jogi megállapodás szerinti feltételeknek megfelelően jár el. (3) Az Egyetem az ilyen polgári jogi jogviszony létesítése során érvényesítendő eljárási szabályokról külön kíván rendelkezni azzal a megkötéssel, hogy a szerzői mű vagyoni jogai feletti rendelkezésnek mindenkor igazodni kell az Egyetem szerzői mű létrehozásában történő részvételi arányához. (4) Az Egyetem alaphelyzetben az ilyen szerzői művek elfogadásáról szintén a polgári jogi megállapodásban rendelkezik azzal a megkötéssel, hogy amennyiben az így létrejött szerzői mű elfogadásával és az Egyetem által történő kezelésével kapcsolatban döntési eljárás szükséges, akkor a bejelentési kötelezettség a polgári jogi megállapodásban az Egyetem oldalán meghatározott kapcsolattartó, ennek hiányában a szerzői mű jelen Szabályzat személyi hatálya alá tartozó szerzőjének kötelessége. (5) Az Egyetem a polgári jogi megállapodás alapján létrehozott és a polgári jogi megállapodás alapján közösen létrehozott szerzői művekre vonatkozóan kidolgozott szabályok alapján kíván eljárni azon védett ismeretként kezelni kívánt szellemi alkotásokkal kapcsolatban, amelyek ilyen jogviszonyok alapján keletkeznek. A létrehozásra irányuló megállapodásnak azonban mindenkor biztosítania kell a titoktartási szabályok érvényesítését a védett ismeret létrehozására és tervezett hasznosítására vonatkozó teljes időtartam alatt. A szellemi alkotások létrehozására irányuló szerződések szabályai # 17. § / A művel kapcsolatos jognyilatkozatok írásba foglalása / kapcsolatos szabályok 17. § (1) Az Egyetemnek minden esetben az ügylet jellegének megfelelő polgári jogi megállapodást (a továbbiakban: szerződés) kell írásban létrehoznia, amennyiben a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó szellemi alkotást más természetes és/vagy jogi személlyel együttműködve kíván létrehozni. (2) A szerződésnek tartalmaznia kell: a) az Egyetem szellemi alkotás létrehozásához való hozzájárulásának formáját és mértékét, b) az Egyetem hozzájárulásának megfelelő nagyságú részesedés biztosítását a létrehozásra kerülő szellemi alkotás vagyoni jogaiban, c) a szellemi alkotás védelmével kapcsolatban tervezett intézkedéseket és folyamatot, különös tekintettel a létrejövő oltalmi formákra vonatkozó igényjogosultság mértékét, d) a szellemi alkotás számviteli nyilvántartásával kapcsolatos megállapodást, e) a szellemi alkotás tervezett hasznosítási módjára vonatkozó megállapodást, és ezzel kapcsolatban az Egyetem jogait, lehetőségeit és kötelezettségeit. (3) A szerződések szakmai előkészítéséért az együttműködésben érintett szervezeti egységek vezetője felelős. A szabályzat hatálya alá tartozó szerzőkre vonatkozó egyéb szabályok # 18. § / kapcsolatos szabályok / és nyilvántartás elvei 18. § (1) A jelen Szabályzatban foglalt jogok és kötelezettségek az Egyetemmel létrejött munkavállalói, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a hallgatói jogviszony megszűnését követően is fennállnak. (2) Az Egyetemmel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy felelősséggel tartozik azért, hogy a külső partnerekkel kötött megállapodásaiban foglaltak ne legyenek összeférhetetlenek az Egyetemmel szembeni kötelezettségeikkel és a Szabályzattal. Ez a rendelkezés különösen vonatkozik a külső partnerekkel kötött visszterhes kutatás-fejlesztési megállapodásokra. Az Egyetemmel jogviszonyban álló kutató köteles tájékoztatni a vele szerződni kívánó személyeket arról, milyen kötelezettségei vannak az Egyetem felé, és gondoskodnia kell róla, hogy ezek a személyek rendelkezzenek az Egyetem vonatkozó szabályzatainak létére és tartalmára vonatkozó ismeretekkel. Ennek megszegése a munkaviszonyból fakadó kötelezettség súlyos megszegésének minősül, és fegyelmi, valamint kártérítési felelősséggel jár. A szellemi alkotások nyilvántartása, ráfordítások kimutatása. A regisztrálás, értékelés # 19. § / és nyilvántartás elvei / A szellemi alkotások üzleti/piaci hasznosításának módjai 19. § (1) A VIK felvezeti az átalakított digitális ügyfélnyilvántartó rendszerbe a bejelentett szellemi alkotást. Ez a szoftver biztosítja a naprakész nyilvántartást, az adatszolgáltatások lehetőségét és a folyamat követését. (2) Az Egyetem – összhangban a számviteli jogszabályokkal – megfelelő formában és részletezettséggel gondoskodik a szellemi alkotások nyilvántartásáról. (3) A szellemi alkotások dokumentálásának és nyilvántartásának rendjét az Elnöki Testület rendelkezésben szabályozza. Az iratkezelési rendjét az Iratkezelési szabályzat tartalmazza. (4) A ráfordításokkal kapcsolatos szabályokra a pénzügyi vezető rendelkezést jogosult kibocsátani. # 20. § / és nyilvántartás elvei / A szellemi alkotások üzleti/piaci hasznosításának módjai 20. § (1) A szellemi alkotás értékelésére – amennyiben releváns, a szükséges oltalmak megszerzésére – irányuló intézkedések megtételét követően vagy azokkal párhuzamosan az Egyetem köteles minden tőle telhetőt megtenni a szellemi alkotás hasznosítása érdekében. A hasznosítás módja lehet különösen, de nem kizárólagosan: a) a közvetlen hasznosítást végző vállalkozás alapítása, b) a szellemi alkotás spin-off cégbe történő apportálása, c) licenciaszerződés megkötése, d) találmány/szabadalom átruházási szerződés megkötése, e) az Egyetemen belüli hasznosítás. (2) A VIK felelős a hasznosítási stratégia megvalósításáért, amelynek során az egyes konkrét üzleti kezdeményezéseket, így például az érdemi tárgyalások eredményét, megállapodás-tervezetek kivonatát és üzleti terveket köteles ismertetni az Elnöki Testülettel. A hasznosítási tárgyalásokon és azok előkészületeiben a VIK megkeresésére a kutató együttműködik. (3) A hasznosítási folyamat során, különösen az iparjogvédelmi bejelentés hivatali közzétételét megelőzően, a szellemi alkotás teljes leírását és a hozzá kapcsolódó kísérleti adatokat, egyéb kutatási eredményeket kizárólag titoktartási megállapodás mellett lehet megosztani harmadik személlyel. (4) A szellemi alkotás üzleti hasznosításával kapcsolatban felmerülő költségeket az Egyetem köteles viselni, elsősorban az innovációs alapban rendelkezésre álló forrásból vagy pályázati költségvetésből. (5) A VIK felelős a szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítéséért és teljesítéséért, valamint a szerződésből eredő igazgatási és egyéb kötelezettségek végrehajtásáért. # 21. § / A szellemi alkotások üzleti/piaci hasznosításának módjai / A hasznosításból befolyó díjak megosztása 21. § (1) Az Egyetem a szellemi alkotások hasznosításából származó bevétel megosztásával ösztönzi az oktatót, kutatót új és társadalmi-gazdasági szempontból hasznos kutatási eredmények létrehozására. (2) Az az oktató, kutató jogosult a szellemi alkotás hasznosításából származó díjazásra, aki érdemi módon hozzájárult a szellemi alkotás létrehozásához, és ebbéli minőségében feltüntetésre került a VIK-hez benyújtott szellemi alkotás bejelentésére vonatkozó bejelentőlapon. (3) Az alkotói díjat az Egyetem mint hasznosító köteles fizetni. Közös oltalom esetén – a társjogosultak eltérő megállapodása hiányában – az alkotói díjat a hasznosító társjogosult köteles fizetni. (4) Az alkotói díjnak a hasznosítás engedélyezése és/vagy az oltalom átruházása esetén a hasznosítási engedély és/vagy az átruházás ellenértékével, vagy a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezéséből és/vagy az ingyenes átruházásból származó gazdasági előnnyel kell arányban állnia. (5) Az oltalomba vétel után a VIK haladéktalanul intézkedik a kutatóval kötendő alkotói díjszerződések szakmai előkészítéséről. (6) A díj alapja a következő: a) hasznosító vállalkozás alapítása esetén: az Egyetem és a kutató egyedi megállapodása szerinti összeg; b) licenciaszerződés megkötése esetén: az egyetemnek fizetendő licenciadíj és minden pénzben kifejezhető ehhez kapcsolódó juttatás, kivéve a licenciavevő által kutatási vagy egyéb szerződések alapján az Egyetemnek biztosított eszközöket, szolgáltatásokat, illetve jogokat; c) szellemi alkotás átruházására irányuló szerződés esetén: az Egyetemnek fizetendő díj és minden pénzben kifejezhető ehhez kapcsolódó juttatás, kivéve a licenciavevő által kutatási vagy egyéb szerződések alapján az Egyetemnek biztosított eszközöket, szolgáltatásokat, illetve jogokat; d) az Egyetem általi hasznosítás esetén: az az összeg, amelyért a szellemi alkotás a piacon beszerezhető lenne; e) az NKFIH által meghirdetett Kooperatív Doktori Program keretében született eredmények, illetve azok esetleges pénzügyi hasznosulása 20–80%-ban oszlik meg az Egyetem és a Kooperatív Doktori Program ösztöndíjas hallgatójának munkáltatója között. (7) A befolyó összegből az adott szellemi alkotás értékelésével és a jogi oltalmának megszerzésével, valamint a hasznosítására irányuló eljárással kapcsolatos költségeket kell először kifizetni. E költségeken érteni kell a hivatalok előtt eljáró képviselők, a belső és külső szakértők díjazását, valamint az Egyetemen felmerült kiadást is, továbbá a nyilvántartott szellemi alkotások oltalommegadási és éves fenntartási díját, továbbá a közvetett költséget is. (8) Az alkotói díj és a költségek összegéről, a kifizetés módjáról és ütemezéséről az Egyetem és a kutató között létrejövő alkotóidíj-szerződés rendelkezik, amelyet írásba kell foglalni. # 22. § / A hasznosításból befolyó díjak megosztása / OKTATÓK, KUTATÓK SZERZŐI JOGAINAK VÉDELME 22. § (1) A VIK a szerzői jogi kérdések témakörében a jogi szervezeti egységek és/vagy a Könyvtár bevonásával oktatásokat, információs napokat szervez az oktatók, kutatók részére, évente minimum egy alkalommal, azzal a céllal, hogy az Egyetem munkavállalói releváns és hasznos információkkal rendelkezzenek az általuk alkotott szellemi alkotások felhasználási jogainak egyes vetületeiről. (2) A felmerülő szerzői jogi kérdést, problémát az oktató, kutató a VIK részére megküldi, aki elvégzi a szükséges egyeztetéseket a jogi szervezeti egységekkel és/vagy Könyvtárral, és egységes megoldási javaslatot nyújt a megkereső részére. (3) A VIK, a jogi szervezeti egységek és/vagy a Könyvtár bevonásával megkeresésre támogatást nyújt az oktatók, kutatók munkáját érintő szerzői jogi kérdések megválaszolásához, szerzői jogi ügyek megoldásához, így különösen: a) oktatási munka során – szöveges, képi, képi és hangfelvétel formájában – keletkező szellemi termékek: – tantervek, – tantárgyak programjai, tematikája, vizsgamódszertana, metodikája, – tananyagok, – vizsgamódszertan felhasználási jogai, b) tudományos publikációk során felhasznált szerzői művek (pl. adatbázisok) felhasználásának jogi kérdései. (4) Az oktató, tudományos kutató szerzői jogait sértő plágiumügyekre az arra vonatkozó jogszabályok és/vagy belső szabályozó rendelkezései irányadóak. (5) Amennyiben az adott ügyben az Egyetem munkavállalójával szemben merül fel a plágium gyanúja, a sértett az Etikai Kódex és a Plágiumszabályzat előírásai szerint etikai, fegyelmi eljárást kezdeményezhet, bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást indíthat. Az etikai eljárás során a vonatkozó szabályzatok szerint hatáskörrel rendelkező jár el. (6) Amennyiben az adott ügyben nem az Egyetem munkavállalójával szemben merül fel a plágium gyanúja, oktató, kutató szerzői jogait sértő plágiumügyekre a plágiummal gyanúsított személy munkáltatójának belső szabályozó rendelkezései az irányadóak. Ez esetben a (3) bekezdés szerint kell eljárni. # 23. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / TARTALOMJEGYZÉK 23. § (1) Jelen Szabályzatot a Kuratórium 2022. szeptember 22-i ülésén 34/2022 (09. 22.) számú határozatával elfogadta, a Szabályzat 2022. szeptember 23-án lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szenátus 2022. június 21-i ülésén SZ–32/2021/2022. (2022. VI. 21.) számú határozatával elfogadott Szellemitulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat. (2) Jelen Szabályzatot a hatálybalépését követően keletkező szellemi termékekre kell alkalmazni. (3) Jelen Szabályzat a Szervezeti és Működési Rend 2. mellékletét képezi. Budapesti Corvinus Egyetem 1 SZMR 2. melléklet: Szellemitulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat 1 PREAMBULUM 1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1 KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK 2 FOGALMAK 3 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 3 A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmével kapcsolatos elvek és követelmények 3 Szervezeti keretek 3 A SZELLEMI ALKOTÁSOK 4 Szerzői jogvédelem tárgyát képező szellemi alkotások 4 A szellemi alkotások feletti rendelkezési jog 5 Megállapodás személyhez fűződő jogokról 5 Oktatási, kutatási és innovációs együttműködés során létrejött szellemi alkotásokra vonatkozó szabályok 5 A szellemi alkotásokkal kapcsolatos általános eljárási szabályok, a szellemi alkotások bejelentése és döntés a hasznosításról 6 Oltalom megszerzésére vagy regisztrációra irányuló eljárás 6 A SZERZŐI MŰNEK MINŐSÜLŐ SZELLEMI ALKOTÁSOK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 7 A művel kapcsolatos jognyilatkozatok írásba foglalása 7 Munkaviszonyban, de nem munkaköri kötelesség körében létrehozott, szerzői műnek vagy védett ismeretnek minősülő szellemi alkotásokkal kapcsolatos külön szabályok 8 Polgári jogi megállapodás alapján létrehozott szerzői művekkel vagy védett ismerettel kapcsolatos szabályok 8 A szellemi alkotások létrehozására irányuló # 23. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / TARTALOMJEGYZÉK szerződések szabályai 9 A szabályzat hatálya alá tartozó szerzőkre vonatkozó egyéb szabályok 9 A szellemi alkotások nyilvántartása, ráfordítások kimutatása. A regisztrálás, értékelés és nyilvántartás elvei 10 A szellemi alkotások üzleti/piaci hasznosításának módjai 10 A hasznosításból befolyó díjak megosztása 10 OKTATÓK, KUTATÓK SZERZŐI JOGAINAK VÉDELME 11 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12