# ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK / A Szabályzat célja A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban CORVINUS vagy Egyetem) Fenntartója az Egyetem Szervezeti és Működési Rendjét (a továbbiakban: SZMR vagy Szabályzat) az alábbiak szerint állapítja meg. # 1. § / A Szabályzat célja / A Szabályzat hatálya 1. § (1) Az SZMR megalkotásának célja az Egyetem szervezeti felépítésének, tagolásának, vezetési szerkezetének, a vezető állású munkavállalói választások eljárási rendjének, továbbá az egyes szervezeti egységek feladatainak, működésének, az intézményen belüli kapcsolattartás rendjének, a hallgatói rendezvények és a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások szervezési rendjének, valamint a minőségirányítási szabályainak meghatározása. # 2. § / A Szabályzat hatálya / Az Egyetem jogállása, alapadatai, Fenntartója, feladatai 2. § (1) A Szabályzat hatálya kiterjed: a) az Egyetem székhelyére, telephelyeire, működési helyeire; b) az Egyetem valamennyi szervezeti egységére; c) az Egyetem valamennyi tevékenységére, tekintet nélkül a tevékenység jellegére, valamint arra, hogy a tevékenységet székhelyén, telephelyén vagy az előzőeken kívül, Magyarországon vagy külföldön folytatja; d) az Egyetem munkavállalóira, az Egyetem munkájában részt vevő, így különösen egyetemi testületben közreműködő, továbbá az Egyetemen ösztöndíjrendszer keretében vagy egyéb módon oktató, illetve kutatómunkát, vagy egyéb tevékenységet végző, az Egyetemmel munkaviszonyban nem álló személyekre a munkavégzésre irányuló szerződésben meghatározottak szerint; e) a költségviselés formájától függetlenül bármely képzési ciklusban, szakon, munkarendben tanulmányokat folytató magyar és – a hatályos jogszabályok szerint – nem magyar állampolgárságú hallgatókra, az Egyetem jelentkezőire és volt hallgatóira, továbbá az Egyetemmel felnőttképzési jogviszonyban lévőkre (a d) és az e) pontban foglaltak együtt a továbbiakban: az Egyetem polgárai). # 3. § / Az Egyetem jogállása, alapadatai, Fenntartója, feladatai / Az Egyetem működésének alapelvei 3. § (1) A CORVINUS Magyarország Országgyűlése által államilag elismert nem állami egyetem, amely közhasznú szervezetként működik. Az Egyetem önálló jogi személy, amely Alapító Okirata alapján működik. Az Egyetem szervezeti egységei nem önálló jogi személyek (2) Az Egyetem az Alapító Okiratában meghatározott képzési területeken felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzésként alapképzést, mesterképzést osztott és osztatlan formában, valamint az Alapító Okiratában meghatározott tudományterületeken doktori képzést folytat. (3) Az Egyetem a felsőoktatás keretében felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként az Alapító Okiratában meghatározott képzési területeken szakirányú továbbképzést is szervez. (4) Az Egyetem Alapító Okiratában foglaltak alapján részt vesz a felnőttképzésben. (5) Az Egyetemen a képzés nyelve a magyar, az angol és a német. (6) Az Egyetem tudományos kutatási tevékenysége során alap-, alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket folytat, tudományszervezési és technológiai innovációs feladatokat lát el, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat végez. (7) Az Egyetem ellátja a tehetséggondozással és a tudomány társadalmi elismertségének növelésével kapcsolatos feladatokat. (8) Az Egyetem alapadatait, Fenntartójának adatait, valamint az Egyetem feladatait az Alapító Okirata rögzíti. # 4. § / Az Egyetem jogállása, alapadatai, Fenntartója, feladatai / Az Egyetem működésének alapelvei 4. § (1) Az Egyetem szervezeti és működési rendjét, az Egyetemen történő foglalkoztatás szabályait és a hallgatói követelményrendszert a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Az Egyetemnek egy Szervezeti és Működési Szabályzata van, amelyet hivatalos honlapján nyilvánosan közzétesz. (2) Az Egyetem munkanyelve a magyar és az angol. (3) Az Egyetem elkötelezett a „lifelong learning” elve mellett, ennek keretében az oktatási tevékenységének ellátása során az ún. degree (értsd: alapképzés, mesterképzés, executive degree és szakirányú továbbképzések) képzések mellett kiemelt hangsúlyt fektet az ún. non-degree képzésekre is, melyeken belül nyíl rövid programokat (open enrollment) és vállalatspecifikus programokat egyaránt kínál. (4) Az Egyetem tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a – különös figyelemmel a fogyatékkal élő – hallgatók beilleszkedését és előrehaladását a felsőfokú tanulmányok idején, továbbá a tanulmányok alatt és befejezését követően segítséget nyújt a karriertervezésben, korai pályaorientációs és készségfejlesztési programokkal támogatja a középfokú oktatási rendszert, valamint a hallgatói utánpótlás biztosítását. (5) Az Egyetem működése során biztosítja, hogy a feladatainak végrehajtásában közreműködők a hallgatókkal, az oktatókkal és a felsőoktatásban dolgozókkal kapcsolatos döntéseik meghozatala során az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét megtartsák. (6) Az Egyetemnek az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítania kell a könyvtári szolgáltatást, a tudásalapú gazdasághoz kapcsolódó pénzügyiés vállalkozói-, az anyanyelvi, a szaknyelvi ismeretek fejlesztését, lehetőséget kell teremtenie az idegen nyelvi, szaknyelvi ismeretek fejlesztésére. (7) Az Egyetem az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szolgáltatásaival hozzájárul a hallgatók lakhatási feltételeinek, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitelének biztosításához, tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgató beilleszkedését a felsőfokú tanulmányok idején, illetve szakmai előmenetelét a tanulmányok befejezését követően. (8) Az Egyetemnek gondoskodnia kell a képzés és a munkavégzés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a balesetek megelőzése érdekében az azokat előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, továbbá a munkavédelemmel kapcsolatos követelmények érvényesítéséről. (9) Az Egyetem lehetőséget biztosít arra, hogy az előadások rendjét – egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával – megismerhessék és – a Szervezeti és Működési Szabályzat által meghatározott keretek között – látogathassák azok is, akik nem állnak hallgatói jogviszonyban. (10) Az Egyetem feladatait a rendelkezésére álló vagyon hatékony használatával, követelményének érvényesítésével és felelősségével végzi. (11) Az Egyetem nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. # 4. § / Az Egyetem jogállása, alapadatai, Fenntartója, feladatai / Az Egyetem működésének alapelvei (12) Az Egyetem szervezete és működése pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújthat és azoktól anyagi támogatást nem fogadhat. Az Egyetem párt vagy párthoz kötődő szervezet részére helyiségeit működési célra nem engedheti át. (13) Az Egyetem minőségbiztosítási rendszert működtet. (14) Az Egyetem működése során érvényesíti a one-over-one szabályt. A szabályt az alábbiakra figyelemmel kell érvényesíteni: a) A one-over-one szabály a munkaviszonyokban (munkaviszony, hallgatói munkaviszony) alkalmazandó. b) A one-over-one szabály szerint a Foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott egyes munkáltatói jogok csak a felettes munkáltató egyetértésével gyakorolhatók. c) Az érvényesítéssel kapcsolatban felmerülő részletes szabályokat a Foglalkoztatási követelményrendszer és az annak végrehajtására kiadott testületi, vezetői rendelkezések tartalmazzák. (15) Az Egyetem működése során érvényesíti a négy szem elvét. Az elvet az alábbiakra figyelemmel kell érvényesíteni: a) A négy szem elv értelmében egy adott feladatot ellátó személy munkáját egy másik személy felülvizsgálja. A felülvizsgálat tényét amennyiben az Egyetem belső szabályozó dokumentuma előírja, írásban is dokumentálni kell (értsd különösen: együttes képviseleti jogkör gyakorlása szerinti együttes aláírás útján). b) A négy szem elve jelenti egy adott szakterületen dolgozó szakértők, valamint a különböző szakterületek (pl. akadémiai, pénzügyi, jogi) konzultációját is. c) A négy szem elvének érvényesítéséért az adott terület vezetője felel. A vezető az adott ügy komplexitása, kockázatelemzése alapján és a jelen bekezdésben foglaltakra figyelemmel felelősségi körében az Egyetem belső szabályozó dokumentumai által meghatározott keretek között dönt az elv alkalmazásának szükségességéről, valamint az alkalmazás módjáról azzal. A belső szabályozó dokumentumokat és a folyamatleírásokat a felelősnek erre figyelemmel kell kialakítani. d) A négy szem elvét vezetői döntés függvényében érvényesíteni kell a döntéselőkészítés és a döntéshozatal során is. e) A négy szem elve alapján a döntéselőkészítő és a döntéshozó személye elkülönül. f) A munkavégzésre irányuló jogviszonyokban (munkaviszony, hallgatói munkaviszony) a négy szem elve a one-over-one szabály érvényesítésével teljesül, azaz a one-over-one szabály alkalmazásával megvalósul a négy szem elve is. g) Az egyetemi munkavállalók egyetemen belül ellátandó többletfeladat elvégzésére vonatkozó jogviszonyaiban a négy szem elvét kell érvényesíteni azzal, hogy az érintett munkavállaló munkáltatójának az engedélye szüksége a további jogviszony végzéshez, többletfeladat ellátáshoz. Ezen esetekben a (14) bekezdés szerinti one-over-one szabály elhagyható. Az érvényesítéssel kapcsolatban felmerülő részletes szabályokat a Foglalkoztatási követelményrendszer és az annak végrehajtására # 4. § / Az Egyetem működésének alapelvei / Hatáskörmegosztás, jogkörök és az Egyetem képviselete kiadott testületi, vezetői rendelkezések tartalmazzák. h) Amennyiben a döntéselőkészítés, döntéshozatal során az érintettek, vagy a végrehajtásáért felelős személy nem értenek egyet, az ügyet eszkalálhatják az érintettek vezetőjéhez. (16) Egyes kötelezettségvállalások vonatkozásában az Egyetemen kötelező a pénzügyi ellenjegyzés. A részletes szabályokat a Kötelezettségvállalási, szerződéskötési és képviseleti szabályzat, valamint az annak végrehajtására kiadott testületi, vezetői rendelkezések tartalmazzák. A pénzügyi ellenjegyzés a kötelezettségvállaláshoz szükséges pénzügyi, számviteli és adózási szempontú jóváhagyását és a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását igazolja, amely a szabályos pénzügyi kötelezettségvállalás feltétele. (17) Amennyiben az egyetem belső szabályozó dokumentuma kivételt nem tesz, a szerződések, együttműködési megállapodások vonatkozásában az Egyetemen kötelező a jogi megfelelőség igazolása. A részletes szabályokat a Kötelezettségvállalási, szerződéskötési és képviseleti szabályzat, valamint az annak végrehajtására kiadott testületi, vezetői rendelkezések tartalmazzák. A jogi megfelelőség igazolása a jogszabályi és az egyetemi szabályozóknak való megfelelést igazolja. # 5. § / Az Egyetem működésének alapelvei / Hatáskörmegosztás, jogkörök és az Egyetem képviselete 5. § (1) Az Egyetemen a rektor hatáskörét az Alapító Okirat tartalmazza, az Egyetem további vezetőinek hatáskörmegosztását jelen szabályzat határozza meg. Az Egyetem további vezetői: a) rektorhelyettes: – Oktatási rektorhelyettes – Hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes – Kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes b) főigazgató: – Operatív főigazgató (Chief Operating Officer) – Szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgató (Chief Culture and People Officer) – Kommunikációs főigazgató (Chief Communications Officer) c) dékán: – Alapképzési szak-portfólióért felelős dékán – Mesterképzési szak-portfólióért felelős dékán – Executive degree programokért és szakirányú továbbképzésekért felelős dékán – Mesterséges intelligenciáért felelős dékán – Fenntarthatóságért felelős dékán – Corvinus Doktori Iskolák dékánja – Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) dékánja d) további szervezeti egység vezetők: – Programmenedzsment vezetője – Nemzetközi Mobilitás vezető – Tanításés Tanulástámogató Központ vezetője – Közösségi Alapú Oktatási és Kutatási Központ (Corvinus Science Shop) vezetője – Idegennyelvi Oktatóközpont vezető – Tanulmányi ügyekért felelős vezető – Karrier Szolgáltatások Központ vezető – Tehetségmenedzsment Központ vezetője – Hallgatói wellbeingért és közösségért felelős vezető – Testnevelési és Sportközpont vezetője – Pályázati és Projekt Központ vezetője – Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója – Felsővezetői titkárságvezető – Kabinetvezető – Nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető – Stratégiai és minőségbiztosítási vezető – Corvinus-SEED vezető – Pénzügyi vezető – Jogi és beszerzési vezető – Digitális innovációért felelős vezető – Informatikai vezető – Campus szolgáltatásokért felelős vezető e) intézetvezető (szervezeti egység vezető): – Adatelemzés és Informatika Intézet vezetője – Operáció és Döntés Intézet vezetője – Fenntartható Fejlődés Intézet vezetője – Közgazdaságtan Intézet vezetője – Marketingés Kommunikációtudományi Intézet vezetője – Globális Tanulmányok Intézet vezetője – Pénzügy Intézet vezetője – Vezetéstudományi Intézet vezetője – Számviteli és Jogi Intézet vezetője – Társadalomés Politikatudományi Intézet vezetője – Vállalkozás és Innováció Intézet vezetője f) Belső ellenőrzési, kockázatkezelési és compliance tisztviselő g) az SZMR-ben nevesített szervezeti egységben csoportok (intézetekben tanszék, kutatócsoport, kutatóintézetben kutatóközpont) hozhatóak létre, melyek irányítását csoportvezető (tanszékvezető, kutatóközpont-vezető) látja el, akik nem minősülnek vezető állású munkavállalónak. (2) Az Egyetem vezetői – a hatáskörük gyakorlásához – az alábbi jogkörökkel rendelkezhetnek: a) szabályozási (rendelkezés, irányelv alkotási) jogkör, b) döntési jogkör, amely lehet önálló és együttes, # 5. § / Az Egyetem működésének alapelvei / Hatáskörmegosztás, jogkörök és az Egyetem képviselete c) véleményezési jogkör, d) javaslattételi jogkör, e) képviseleti jogkör, amely lehet önálló vagy együttes, általános vagy adott ügycsoportra vonatkozó, visszavonásig érvényes vagy eseti, továbbá vonatkozhat kötelezettségvállalásra (amely lehet pénzügyi és pénzügyi kihatással nem járó kötelezettségvállalás) és kötelezettségvállalást nem tartalmazó képviseletre, f) irányítási jogkör, g) felügyeleti jogkör, h) ellenőrzési jogkör, i) munkáltatói jogkör, j) nyilatkozattételi jogkör. (3) Valamennyi vezető hatáskörébe tartozó területen rendelkezik a (2) bekezdés b)–i) pontokban meghatározott jogkörökkel. A jogkörgyakorlás kereteit a (2) bekezdés a) pontban foglaltak tekintetében jelen Szabályzat, a további jogkörök vonatkozásában alapvetően jelen Szabályzat és az alapján a (2) bekezdés b)–d) és f)–h) pontok vonatkozásában a vezető hatáskörét érintő belső szabályozók és munkaköri leírása, az e) pont vonatkozásában a Kötelezettségvállalás, szerződéskötés, és képviseleti rendje határozza meg. A (2) bekezdés j) pontban foglalt jogkört a kommunikációs szabályozók határozzák meg. A (2) bekezdés i) pontban foglalt jogköröket a Foglalkoztatási követelményrendszer és az annak végrehajtására kiadott rendelkezések tartalmazzák. (4) A rektor az Alapító Okiratban, valamint egyetemi szabályozó dokumentumban meghatározott hatáskörében képviseli (jelen paragrafus (2) bekezdés e) pont) az Egyetemet. (5) A szervezeti egység vezetője egyetemi szabályozó dokumentumban meghatározott hatáskörében az Egyetem képviselőjeként (jelen paragrafus (2) bekezdés e) pont) járhat el. (6) A jogkörátruházás: a) A (2) bekezdés a) pontban foglalt jogkör nem ruházható át. A (2) bekezdés e) pontban foglalt jogkörök átruházásának rendjét a Kötelezettségvállalás, szerződéskötés és képviselet rendje, a (2) bekezdés i) pontban foglalt jogkörök átruházásának rendjét a Foglalkoztatási követelményrendszer és az annak végrehajtására kiadott testületi, vezetői rendelkezések határozzák meg. b) A rektor a jogköreit az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az Egyetem munkavállalójára, SZMR-ben, belső szabályozó dokumentumban állandó jelleggel, továbbá időszakosan vagy eseti meghatalmazással átruházhatja. Az átruházott jogkör gyakorlója a jogkört nem adhatja tovább. (7) Ahol egyetemi szabályozó dokumentum másként nem írja elő, a képviseleti jog önállóan gyakorolható. (8) Amennyiben a képviseleti jog gyakorlása – egyetemi szabályozó dokumentumban meghatározottak szerint – együttesen történik, különösen az alábbiak szabályok érvényesek: a) Hatáskörében a vezető másik vezetővel együtt delegált jogkörben képviselheti az Egyetemet, vagy b) A delegált képviseleti joggal rendelkező munkavállaló az adott ügy tárgya szempontjából hatáskörrel rendelkező közvetlen beosztott munkavállalójával együtt # 5. § / AZ EGYETEM VEZETÉSI SZERKEZETE / Az Egyetem vezető testületei képviselheti az Egyetemet. (9) A képviseleti jog gyakorlása akként történik, hogy az Egyetem előnyomott vagy előírt elnevezése, továbbá az arra jogosult képviselő vagy képviselők neve alá vagy fölé az arra jogosult képviselő vagy képviselők névaláírásukat írják és a dokumentumot az Egyetem bélyegzőlenyomatával és keltezéssel látják el, vagy elektronikus aláírás esetén a minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látják el. # 6. § / Az Egyetem vezető testületei / Szenátus 6. § (1) Az Egyetem vezetése az SZMR-ben meghatározott módon a testületek, valamint a vezető állású munkavállalók közötti hatáskörmegosztásban és a köztük megosztott jogkörök gyakorlása útján valósul meg. A döntéshozatalban résztvevők kötelesek együttműködni. (2) Az Egyetem vezető testületei: a) Szenátus, b) Vezetői Bizottság, c) Egyetemi Doktori Tanács, d) Szenátusi testületek. # 7. § / Az Egyetem vezető testületei / Szenátus 7. § (1) A Szenátust illetik meg a felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai. (2) A Szenátus hatásköre: a) Az Egyetem képzési és kutatási feladatainak meghatározása, a rektorhelyettesek éves beszámolójának megvitatásával azok végrehajtásának ellenőrzése. b) Véleményezi a Szervezeti és Működési Szabályzatot. c) Elfogadja az intézményfejlesztési tervet (a továbbiakban: IFT), és az IFT végrehajtását szolgáló funkcionális stratégiákat, cselekvési terveket. d) Véleményezi az intézményi költségvetést, pénzügyi beszámolót. e) Tájékoztatásul meg kell kapja a vállalati stratégiai partnerségi együttműködési megállapodásokat, illetve a nemzetközi együttműködési megállapodásokat a Vezetői Bizottság előzetes véleményezését követően. f) A Vezetői Bizottság előzetes egyetértésével döntés képzés indításáról, megszüntetéséről és annak illetékesek irányába történő kezdeményezéséről az alábbiak szerint: fa) az Oktatási Bizottság véleményének meghallgatásával és a Vezetői Bizottság előzetes egyetértésével döntés alapképzés, mesterképzés, osztatlan képzés, szakirányú továbbképzés, valamint ezek szakirányai, specializációi létesítésének, indításának, megszüntetésének kezdeményezéséről; fb) döntés doktori képzés létesítésének, indításának, megszüntetésének kezdeményezéséről; fc) az Oktatási Bizottság véleményének meghallgatásával döntés képzés kihelyezett képzésként történő indításának, megszüntetésének kezdeményezéséről; fd) az Oktatási Bizottság véleményének meghallgatásával képzés duális képzési formában történő indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezése, fe) az Oktatási Bizottság véleményének meghallgatásával döntés a képzési programok, különös tekintettel a tantervek ötéves felülvizsgálatának eredményeként adódó változtatásokról. g) A Vezetői Bizottság előzetes egyetértésével döntés doktori iskola létesítéséről, megszüntetéséről. h) Javaslattétel a rektori pályázati felhívás tartalmára, a rektori pályázatok véleményezése. i) A rektor vezetői tevékenységének értékelése, ennek keretében a rektor éves beszámolójának meghallgatása. j) Döntés a rektor felmentésének kezdeményezéséről. k) A kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes által elé terjesztett egyetemi tanári, tudományos tanácsadói, kutatóprofesszori pályázatok véleményezése. l) A rektor vagy a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes által elé terjesztett akadémiai vezető állású munkavállalói pályázatok véleményezése és több pályázat esetén rangsorolása. m) Az Egyetemi Doktori Tanács tagjainak megválasztása. n) Döntés a fenntartói intézkedéssel szemben bírósági eljárás kezdeményezéséről, kérve annak megállapítását, hogy a fenntartó döntése sérti az Egyetem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvényben (a továbbiakban: Nftv.) biztosított # 7. § / Az Egyetem vezető testületei / Szenátus önállóságát. o) A hallgatói tanácsadás rendszerének meghatározása. p) Az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerének meghatározása, diplomás pályakövetés, valamint a minőségirányítás rendszerének meghatározása. q) Döntés címek és kitüntetések alapításáról, valamint amennyiben a Kitüntetések és címek adományozásának rendje úgy rendelkezik, címek és kitüntetések adományozásáról. r) Szabályalkotás az alábbi területeken, témákban: ra) Hallgatói Követelményrendszer, kivéve a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzatot; rb) habilitáció rendje; rc) etikai normák, keretrendszer; rd) esélyegyenlőségi keretrendszer; re) tudományos diákköri rendszer, demonstrátori rendszer; rf) könyvtári működés, kollégiumi működés. s) Döntés szenátusi bizottság létrehozásáról. t) Saját működési rendjének ügyrendben történő megállapítása. u) (3) A (2) b) és d) pontjai esetében a Szenátus a Fenntartónak való beterjesztést megelőzően gyakorolja véleményezési jogát. A rektor felelőssége, hogy a Szenátus véleményét ismertesse a Fenntartóval. (4) Az Akadémiai Életpálya Bizottság elnökének előterjesztésére véleményezi az Akadémiai Életpálya Bizottság nem hivatalbóli tagjaira tett javaslatot. Az Akadémiai Életpálya Bizottság elnökének előterjesztésére véleményezi az Akadémiai Tanácsadó Testület tagjaira tett javaslatot. (5) A Szenátus jóváhagyja a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzata és a Budapesti Corvinus Egyetem Doktorandusz Önkormányzata alapszabályát, legkésőbb a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen. Beterjesztésnek az tekinthető, amikor a Küldöttgyűlés a szövegszerű javaslatot a Küldöttgyűlés határozatával együtt megküldi a Szenátus elnökének. Az alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatával. Amennyiben a Szenátus legkésőbb a beterjesztést követő harmincadik nap elteltét követő első ülésen belül nem nyilatkozik, az alapszabályt elfogadottnak kell tekinteni. (6) A Szenátus hatáskörét érintően beszámolót kérhet bármely egyetemi szervezettől. (7) A Szenátus a hatáskörét érintő bármely ügyben vizsgálatot rendelhet el, a vizsgálat lefolytatására bizottságot hozhat létre. (8) A Szenátus tagjaira a Szenátusi Charta (SZMR 1/B melléklete) rendelkezései kötelezően érvényesek. (9) A Szenátus összetételének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a megfelelő nemi arányokra, amely a Szenátus esetében azt jelenti, hogy mindkét nem képviselőinek egészre kerekített száma legalább 30%-ot el kell, hogy érje (nemi kvóta). (10) Nem kell alkalmazni a (8) bekezdést, ha a szenátusválasztási eljárás betartása mellett a rendelkezés – jelölt hiányában – nem betartható. # 8. § / Szenátus / A Szenátus létszáma, összetétele 8. § (1) A Szenátus 33 főből áll. Amennyiben a hallgatói önkormányzat az Nftv. 60. § (1) b) pontjában meghatározottak szerint nem jogosult tagot küldeni, akkor 26 főből, amennyiben a doktorandusz önkormányzat az Nftv. 63. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nem jogosult tagot küldeni, akkor 32 főből, amennyiben mindkét előzőekben rögzített feltétel fennáll, akkor 25 főből áll a Szenátus. Amennyiben a 9. §(9) bekezdés alapján valamely szenátornak megszűnik a tagsága, az érintett tagot az érvényesség és eredményesség (határozatképesség és a szavazás eredménye) tekintetében figyelmen kívül kell hagyni. (2) A Szenátus elnöke a rektor. (3) A Szenátusnak: a) hivatalból tagja: a rektor, b) nem vezető állású akadémiai választott tagjai: ba) intézetek esetén intézetenként, az intézeti akadémiai munkatársak által egy (1) fő választott akadémiai munkakört betöltő képviselő (továbbiakban: intézeti képviselő); bb) CIAS és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szervezeti egység akadémiai munkatársai által közösen, egy (1) fő választott akadémiai munkakört betöltő képviselő; bc) tanári munkakörben dolgozó munkatársak által (1) fő választott tanári munkakört betöltő képviselő, A 8. § b) pont szerint meghatározott tagság feltétele, hogy az adott körzetben legalább 20 fő választójoggal rendelkező munkavállaló legyen. Amennyiben az adott körzetben ettől kevesebb létszámú választó munkavállaló van, úgy az arra a körzetre eső mandátum az összegyetemi akadémiai listához adódik hozzá, és a 20 fő alatti választókörzet munkavállói az összegyetemi akadémiai listás választókörzetben tudják leadni szavazatukat. c) vezető állású akadémiai választott tagjai: rektorhelyettesek, dékánok, és az intézetvezetők (akadémiai vezetők) által választott egy (1) fő vezető, d) nem akadémiai választott tagja: a nem oktató vagy tudományos kutató vagy tanár munkakörben foglalkoztatott munkavállalók által választott egy (1) fő egyéb munkakörben foglalkoztatottak, e) összegyetemi akadémiai listáról választott nyolc (8) fő oktató, tudományos kutató vagy tanár képviselők, f) hallgatói tagjai: a Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: HÖK) által Alapszabályuk szerint küldött hét (7) képviselő az Nftv. 60. § (1) b) pontjában meghatározott feltételek szerint, továbbá a Doktorandusz Önkormányzat (a továbbiakban: DÖK) által saját Alapszabályuk szerint küldött egy (1) képviselő az Nftv. 63. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint. g) a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Budapesti Corvinus Egyetem Intézményi szervezetének egy (1) fő delegált munkavállaló képviselője. (4) A Szenátusnak a szenátusi választás eredményétől függően lehetnek póttagjai. (5) Jelen paragrafusban foglaltak vonatkozásában: a) akadémiai munkakör: oktató, tudományos kutató, tanár, b) nem akadémiai/egyéb munkakör: minden egyéb munkakör, amely nem oktató, # 8. § / A Szenátus létszáma, összetétele / szenátorok jogai és kötelezettségei nem tudományos kutató és nem tanár munkakör. (6) Aki munkaviszonyát tekintve az (5) a) és a b) kategóriába is a tartozik, ő a választás előtt nyilatkozik, melyik kategóriában kerüljön figyelembevételre. A Szenátus tagjainak megválasztása, a szenátus tagjainak megbízási ideje, a # 9. § / A Szenátus létszáma, összetétele / szenátorok jogai és kötelezettségei 9. § (1) A szenátorként vagy szenátusi póttagként történő megválasztás szabályait az SZMR 1. melléklete tartalmazza. (2) A Szenátus hivatalbóli tagjainak megbízási ideje a tagságot megalapozó vezetői státusz, beosztás időtartamára szól. A Szenátus nem hallgatói választott tagjainak – ideértve a póttagokat is – megbízási ideje négy (4) év, a hallgatói tagok esetén a megbízási idő saját alapszabályukban meghatározottak szerinti, de legfeljebb három (3) év. (3) A hivatalbóli tagok szenátusi tagsága az alapul szolgáló vezetői státusz, beosztás alapján további intézkedés nélkül megilleti a tagot. A Szenátus választott tagjai választási eljárás keretében nyerik el tisztségüket. A HÖK és a DÖK által küldött tagok az Alapszabály szerint választással, delegálással vagy hivatalból nyerik el tisztségüket. (4) A Szenátus választott nem hallgató tagjai részére a megbízólevelet a rektor adja ki. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Budapesti Corvinus Egyetem Intézményi szervezetének képviselője írásban, a kiválasztásról szóló jegyzőkönyv megküldésével jelenti be a Szenátus elnökének, hogy mely szakszervezeti tisztségviselőt, milyen időszakra delegálja a Szenátusba. A HÖK és DÖK esetén a szenátusi tagságot a pozíciót/megválasztást tanúsító okirat (pl. jegyzőkönyv/jegyzőkönyvi kivonat) másolati példányának rektor részére történő megküldésével kell igazolni. (5) A szenátusi tagság a Szenátus elnöke által kiadott megbízólevélben rögzített időponttól veszi kezdetét és a (2) bekezdésre figyelemmel abban rögzített időpontig tart kivéve, ha a tagság bármely, SZMR-ben rögzített okból megszűnik. Azon választott tagok esetében, akiknek a tagsághoz szükséges pozíciójukhoz tartozó megbízás időtartama rövidebb, mint a (2) bekezdés szerinti időtartam, úgy azon tag megbízólevele csak a tagságra jogosító megbízásának/szerződésének időtartamára állítható ki, és megszűnése esetén a póttag lép be tagként. Amennyiben a pozíciójukhoz tartozó megbízás meghosszabbításra kerül, vagy újraválasztják, úgy a tagság továbbra is érvényes marad. (6) A szenátusi választáson választójoggal rendelkezik (választó) minden teljes munkaidőben (napi nyolc (8) órában) foglalkoztatott és minden legalább napi négy (4) órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló azzal, hogy oktatói, tudományos kutatói munkakörben kizárólag annak van választójoga, akit a választási időszak alatt az Nftv. 26. § (3) bekezdése alapján a Corvinus Egyetemen lehet figyelembe venni (a Corvinuson van a T1 nyilatkozata). (7) Szenátorrá választható minden teljes munkaidőben (napi nyolc (8) órában) foglalkoztatott munkavállaló azzal, hogy oktatói, tudományos kutatói munkakörben kizárólag az választható, akit a választási időszak alatt az Nftv. 26. § (3) bekezdése alapján a Corvinus Egyetemen lehet figyelembe venni (a Corvinuson van a T1 # 9. § / A Szenátus létszáma, összetétele / szenátorok jogai és kötelezettségei nyilatkozata). (8) Nem válaszható és nem delegálható szenátorrá az a munkavállaló/hallgató, aki ellen jogerősen fegyelmi vagy etikai vétség elkövetését állapították meg, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított négy (4) évig terjedő határozott időtartam alatt. (9) Megszűnik a szenátusi tagság: a) a szenátori megbízás lejártával, a megbízás lejárta napján, b) a hivatalbóli tag szenátusi tagságát megalapozó vezetői státusz, beosztás megszűnésével, a megszűnés napján, c) lemondással, a lemondás rektorral történő közlésének napját követő napon, d) a szenátor halálával, halálának napján, e) abban az esetben, ha a szenátornak megszűnik a munkaviszonya vagy hallgatói jogviszonya az Egyetemen, a jogviszony megszűnésének napjával, f) abban az esetben, ha a szenátornak úgy változik meg a munkajogi státusza (pl. intézetvezetői státusz megszűnése, munkakör megváltozása, intézeti képviselő esetén munkáltató szervezeti egység megváltozása), hogy annak eredményeként másik választókerületben választható, a változás bekövetkezésének napjával, g) abban az esetben, ha a szenátornak úgy változik meg a munkajogi státusza (pl. részmunkaidőben való foglalkoztatás, T1-es nyilatkozat másik felsőoktatási intézményben való leadása), hogy annak eredményeként nem választható, a változás bekövetkezésének napjával, h) azon szenátor esetén, aki három (3) egymást követő rendes szenátusi ülésen nem vett részt, a harmadik elmulasztott ülést követő napon, i) azon szenátor esetén, aki három (3) hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadságon van, a szabadság első napján, j) azon szenátor esetén, aki ellen jogerősen fegyelmi vagy etikai vétség elkövetését állapították meg a fegyelmi vagy etikai büntetést tartalmazó határozat jogerőre emelkedésének napján. (10) Ha a szenátusi tagság a fentiek szerint megszűnik, az azt követően sem áll helyre, ha az az ok, amely a megszűnést eredményezte elhárul. (11) Amennyiben a szenátusi tagság a (9) bekezdés b)–k) pontjában foglalt bármely ok alapján megszűnik, és a megszűnő tagság nem hivatalbóli, de az adott választókerületben van póttag, a kieső szenátor helyére a póttag lép. Ez esetben a póttag szenátori megbízása a kieső tag szenátusi tagsága megszűnését követő napon kezdődik és főszabály szerint a kieső tag megbízása idejére szól. Amennyiben a póttag nem veszi fel a szenátusi tagságot, és nincs további póttag, vagy már nem felel meg a megválasztáskori kritériumoknak, új választást kell lefolytatni a tagság pótlására. (12) Amennyiben a szenátusi tagság a fenti alapján megszűnik, és a megszűnő tagság nem hivatalbóli, továbbá nincs az adott választókerületben megválasztott póttag, az érintett választókerületben hatvan (60) napon belül rendkívüli választást kell kiírni és lebonyolítani. Ez esetben az újonnan megválasztott tag szenátori # 9. § / A Szenátus létszáma, összetétele / szenátorok jogai és kötelezettségei megbízása a Szenátus elnöke által kiadott megbízólevélben rögzített időponttól veszi kezdetét és a rendes választási eljárásban megválasztott tagok megbízásának idejére szól. Egyebekben a rendes választásra jelen § szabályait megfelelően alkalmazni kell. (13) A szenátusi választásokat a rektor rendeli el. (14) A szenátusválasztás szabályait az SZMR 1. melléklete tartalmazza. (15) A szenátorok jogai és kötelezettségei: a) a szenátornak a (16) bekezdésben foglaltak kivételével valamennyi szenátusi jogkörben szavazati joga van, amelyet kizárólag személyesen gyakorolhat, azaz helyettesítésnek nincs helye, kivéve a rektort (az ő helyettesítésére az általános, rektori helyettesítési szabályok irányadók), b) a szenátor jogosult az előterjesztőhöz, egyéb taghoz, meghívotthoz az előterjesztéshez kapcsolódóan kérdést intézni és arra lehetőség szerint azonnal érdemi választ kapni, majd viszontválasszal reagálni, az előterjesztéshez észrevételt fűzni, előzetesen írásbeli hozzászólást benyújtani, véleményt formálni, az előterjesztéshez szövegszerű módosító indítvány előterjeszteni, c) a szenátor jogosult a szenátusi működéshez kapcsolódó ügyviteli javaslatot tenni, e körben – azonban figyelemmel a Szenátus ügyrendjére – napirendi javaslatot megfogalmazni, d) a szenátor a (9) bekezdés a) és d) pontot kivéve köteles bármely tagságát érintő megszűnési okot haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított két (2) munkanapon belül bejelenteni a szenátus titkárának, e) a szenátor kötelezettségeit a Szenátusi Charta tartalmazza, amelynek megismerését és elfogadását a szenátor a Szenátusi Charta aláírásával jelzi. A Szenátusi Charta az aláírástól függetlenül is minden szenátorra kötelezően érvényes. (16) A Szenátus valamennyi tagja egy szavazattal rendelkezik. A szavazati jog általános, önálló és egyenlő. A szavazati jogot a 10. §-ban foglaltak szerint fő szabály szerint nyílt szavazás útján, kivételes esetekben titkos szavazással lehet gyakorolni.. (17) A Szenátus ülésére indokolt esetben – így különösen amennyiben előterjesztő vagy az előterjesztéssel érintett szakmai közreműködő – a rektor bármely egyetemi polgárt meghívhat (a továbbiakban: meghívottak). A meghívottakat a (15) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt jogok megilletik és a (15) bekezdés e) pontjában foglalt kötelezettségek értelemszerűen terhelik. (18) A fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (továbbiakban: Fenntartó) képviselőjét a Kuratórium titkárán keresztül a meghívó továbbításával tájékoztatni kell a Szenátus ülésének helyéről, idejéről és napirendjéről. (20) A szenátort nem érheti sem előny, sem hátrány a Szenátusban képviselt véleménye vagy szavazata miatt – ennek megsértése esetén etikai eljárás indítható. A Szenátus határozatképessége, szavazási rendje és működésének alapvető szabályai # 10. § / A Szenátus létszáma, összetétele / szenátorok jogai és kötelezettségei 10. § (1) A Szenátus üléseit a rektor vezeti. A tanév első ülésén a rektor ismerteti a Szenátus éves munkatervét. (2) A Szenátus hatáskörét, a (16) bekezdésben meghatározott kivétellel, ülésen gyakorolja. Az ülést a rektor szükség szerint, de tanévenként legalább négy (4) alkalommal – a napirend megjelölésével – hívja össze. (3) A Szenátus napirendjei és/vagy ülései nyilvánosak vagy zártak lehetnek. (4) Nem nyilvánosak, azaz zártak azon ülések és/vagy napirendek, amelyek: a) személyiségi jogokat érintenek, így különösen, ― de nem kizárólagosan ― a személyi ügyek, azaz a rektor vezetői tevékenységének értékelése, döntés a rektor felmentésének kezdeményezéséről, a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes által elé terjesztett egyetemi tanári, tudományos tanácsadói, kutatóprofesszori pályázatok véleményezése, a rektor vagy az illetékes rektorhelyettes által elé terjesztett akadémiai vezető állású munkavállalói pályázatok véleményezése és több pályázat esetén rangsorolása, az Egyetemi Doktori Tanács tagjainak megválasztása, címekkel és kitüntetésekkel kapcsolatos döntések); b) az Egyetem vállalkozási (nem közhasznú) tevékenységével kapcsolatos üzleti titkokat (is) tartalmaznak; c) esetében az Egyetem szellemi alkotásokhoz fűződő jogos érdekét a nyilvánosság veszélyezteti vagy sérti. (5) Zárt ülést/napirendet kell tartani továbbá abban az esetben, ha a Szenátus jelen lévő tagjai több mint ötven százaléka arról dönt. (6) A Szenátus ülései/napirendjei a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel nyilvánosak. (7) A nyilvános ülésen/napirendi pontnál az egyetem polgárai hallgatóságként részt vehetnek. A résztvevők kizárólag az ülés meghallgatására jogosultak azzal, hogy képés hangfelvétel nem készíthető. A hallgatóságnak egyéb joga, így különösen hozzászólási, észrevételezési, javaslattételi, véleménynyilvánítási, kérdezési joga nincs, kivéve, ha arra a rektor előzetesen engedélyt adott. A jelen szabályozó szempontjából egyetemi polgárnak az Egyetem valamennyi dolgozója, professor emeritusa/emeritája, magántanára, címzetes egyetemi tanára, címzetes egyetemi docense, Corvinus díszpolgára, tiszteletbeli doktora és aktív hallgatója minősül. (8) A Szenátus adott határozathozatalra vonatkozóan akkor határozatképes, ha az adott szavazáskor tagjainak legalább hatvan (60) százaléka jelen van. A határozatképesség meglétét az ülés megnyitását követően és minden határozathozatal előtt vizsgálni kell. (9) A Szenátus határozathozatali folyamatában igennel (támogató szavazattal), nemmel (nem támogató szavazattal) és tartózkodással lehet szavazni. (10) A Szenátus a döntéseit a következő bekezdésben foglalt kivétellel a jelen lévő tagjai többségének egyhangú, érvényes szavazatával hozza. A Szenátus döntéseit – a (11) bekezdésben foglaltak kivételével – jelen lévő tagjai többségének (50%+1) # 10. § / A Szenátus létszáma, összetétele / szenátorok jogai és kötelezettségei egyhangú (értsd: egybehangzó) szavazatával hozza. (11) Az alábbi esetekben a határozathozatalhoz az összes szenátor legalább kétharmadának támogató szavazata szükséges: a) a rektor felmentésének kezdeményezéséhez; b) az Nftv. 21/A. §-ban szabályozott intézményi átalakulás esetében. (12) A szenátusi szavazás nyílt, titkos vagy név szerint lehet. (13) A szenátusi szavazás a (14) és (15) bekezdésben foglalt kivétellel nyílt. (14) A Szenátus titkosan szavaz: a) személyi kérdésekben, b) abban az esetben, ha a Szenátus jelen lévő tagjainak több mint ötven százaléka arról dönt. (15) Név szerint kell szavazni abban az esetben, ha a Szenátus jelen lévő tagjainak több mint ötven százaléka arról dönt. (16) A rektor indokolt esetben ülésen kívül történő írásbeli szavazást (elektronikus határozathozatal) rendelhet el azzal. Az elektronikus határozathozatal részletszabályait a Szenátus ügyrendje tartalmazza. (17) A Szenátus a nyilvánosság körében hivatalos oldalt működtet. A határozatokat a döntéstől számított tizenöt (15) napon belül a Szenátus hivatalos oldalán közzé kell tenni. (18) A Szenátus üléséről hangfelvétel alapján jegyzőkönyv, a határozatokról írásos okirat, és/vagy szükség esetén jegyzőkönyvi kivonat is készül. A jegyzőkönyvet a Szenátus rektor által felkért két tagja hitelesíti. (19) A jegyzőkönyv tartalmazza: a) a napirend előtti bejelentéseket; b) a határozatképesség megállapítását; c) a napirendi pontok címét, az előterjesztő nevét és beosztását, valamint a napirendi ponthoz meghívott személy nevét és beosztását; d) napirendi pont vitájában a hozzászólókat, ha szövegszerű módosító javaslatot tesznek, a javaslatukat vagy annak lényegét; e) a határozatok felsorolását, a meghozott határozatok szövegét; f) a határozathozatal arányát; g) mellékletben az előterjesztéseket. (20) A Szenátus elnöke, titkára, az előterjesztő vagy bármely szenátor kezdeményezésére – az indok megjelölésével – szószerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. Szó szerinti jegyzőkönyv az egyes előterjesztések vonatkozásában kérhető. (21) A Szenátus egyes határozatairól jegyzőkönyvi kivonat készíthető, amelyet a Szenátus titkárának aláírásával és a Szenátus bélyegzőlenyomatával kell kiadmányozni vagy elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni. (22) A Szenátus működésével kapcsolatos igazgatási, ügyviteli és titkársági feladatokat a Szenátus titkára látja el. (23) A Szenátus működésének részletes szabályait ügyrendje határozza meg, amelyet maga fogad el. # 11. § / szenátorok jogai és kötelezettségei / Vezetői Bizottság 11. § (1) A Vezetői Bizottság a Kuratórium döntéselőkészítő, véleményező, az Egyetem stratégiaalkotó testülete. (2) A Testület tagjai a rektor, a rektorhelyettesek, az operatív főigazgató, a szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgató, a kommunikációs főigazgató, valamint a kabinetvezető. A Vezetői Bizottság elnöke a rektor. A rektor állandó vagy eseti jelleggel bárkit meghívhat a Vezetői Bizottság üléseire. (3) A Vezetői Bizottság feladata különösen: a) Javaslattétel, előkészítés és véleményezés minden fenntartói hatáskörbe tartozó kérdésben, ide nem értve a munkáltatói joggyakorlás kérdéseit (személyi ügyek). b) Javaslattétel, előkészítés és véleményezés minden, a Szenátus hatáskörébe tartozó kérdésben. c) A nettó 100 millió forint értékhatárt meghaladó eseti pénzügyi kötelezettségvállalás jóváhagyása. Amennyiben több azonos kérdéshez tartozó egyszerre jelentkező kötelezettségvállalás értéke meghaladja a nettó 100 millió forintos értékhatárt, annak pénzügyi kötelezettségvállalásához is jóváhagyás szükséges. d) A három (3) éven túlnyúló és összeszámítva a nettó 50 millió Ft-ot meghaladó kötelezettségvállalások jóváhagyása. e) Javaslattétel a Kuratóriumnak az Egyetem szervezeti felépítésére, tagolására, vezetési szerkezetére. f) Kapcsolattartás az Egyetem Közhasznúsági Felügyelő Bizottságával. g) a belső ellenőrzés keretében: ga) elfogadja a belső ellenőrzési kézikönyvet (BEK), gb) elfogadja a belső ellenőrzés éves ellenőrzési tervét, illetve annak módosítását, valamint gc) megtárgyalja a belső ellenőrzés működéséről készített beszámolókat; gd) elfogadja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását; ge) elrendelhet soron kívüli ellenőrzést vagy tanácsadói tevékenység végrehajtását; gf) intézkedési tervet fogad el a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján, amelynek megvalósulását ellenőrzi. h) Szabályalkotás mindazon témákban, területeken, amelyet jelen Szabályzat nem utal más testület hatáskörébe. (4) A Vezetői Bizottság előzetes egyetértése szükséges: a) doktori iskola létesítéséhez, megszüntetéséhez; b) képzés létesítéséhez, indításához, megszüntetéséhez; c) a szakok Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban történő évenkénti meghirdetéséhez. (5) Az előzetes egyetértés kizárólag az egyetemi stratégiához illeszkedő pénzügyi és infrastrukturális feltétek és a gazdasági kihatások vizsgálatára terjedhet ki. (6) A Vezetői Bizottság a (3) h) pontjában meghatározott hatáskörét átruházhatja. (7) A Vezetői Bizottság működésének szabályait ügyrendje határozza meg, amelyet maga fogad el. (8) A Vezetői Bizottság pénzügyi kihatású döntéseinél az operatív főigazgató vétójoggal rendelkezik. Ennek gyakorlásának módját a Vezetői Bizottság ügyrendje tartalmazza. # 12. § / Egyetemi Doktori Tanács / Az Egyetemen működő bizottságok 12. § (1) Az Egyetemen a doktori képzés, doktori fokozatszerzés és habilitációs eljárás legfőbb döntéshozó szerve az Egyetemi Doktori Tanács (a továbbiakban: EDT). (2) Az EDT tagjait a Szenátus választja meg, elnökét az EDT tagjai közül ― a Szenátus véleménye alapján ― a rektor bízza meg. (3) Az EDT részletes feladatés hatáskörét a doktori képzésre, valamint a habilitációs eljárásra vonatkozó intézményi szabályozó dokumentumok határozzák meg. # 13. § / A Szenátus Bizottságai / A bizottságokra vonatkozó külön szabályok 13. § (1) Az Egyetemen az alábbi típusú bizottságok működnek: a) Szenátus által létrehozott, a Szenátus munkáját támogató bizottságok, b) az egyes szakterületek munkáját támogató szakértői bizottságok, c) hallgatók és/vagy munkavállók egyedi ügyeiben eljáró, egyedi döntéseket hozó bizottságok. (2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti bizottságok működésére a 14. § szabályait kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdés b) pont szerinti bizottságok működésének alapelveit az SZMR és/vagy a szakterületi szabályzat, a c) pont szerinti bizottságok működésének alapelveit a szakterületi szabályzat tartalmazza. A bizottságok működését ügyrend szabályozza, amelyet a bizottság fogad el és a szakterületi szabályzat szerinti jóváhagyó hagy jóvá. # 14. § / A Szenátus Bizottságai / A bizottságokra vonatkozó külön szabályok 14. § (1) A Szenátus a hatáskörébe tartozó döntések, javaslatok, véleményezések előkészítésére bizottságokat hozhat létre. A bizottságok a Szenátus és a rektor javaslattevő, véleményező, előkészítő feladatokat ellátó, továbbá operatív kérdésekben döntéshozó testületei. (2) Az elnök és a tagok részére a megbízólevelet a Szenátus elnökeként a rektor adja ki. A bizottságok a rektor kérésére, de legalább kétévente beszámolnak a Szenátusnak a működésükről. (3) A bizottságok működésének szabályait ügyrendjeik határozzák meg az alábbiakra figyelemmel: a) Legalább félévenként egyszer üléseznek. b) Az üléseket az elnök hívja össze és vezeti. c) A bizottságok akkor határozatképesek, ha tagjaiknak többsége jelen van, kivéve az ügyrend elfogadását, amelyhez a tagok kétharmadának jelenléte szükséges azzal, hogy a határozatképességnek nem feltétele a hallgatói tag jelenléte. d) A bizottságok határozataikat egyszerű szótöbbséggel hozzák, kivéve az ügyrend elfogadását, amihez a jelenlévő tagok kétharmadának támogatása szükséges azzal, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. e) A bizottságok döntéseiket határozatba foglalják, amelyeket a bizottság hivatalos bélyegzőlenyomatával és az elnök aláírásával kell kiadmányozni, vagy elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni azzal, hogy a kiadmányt a titkár hitelesítheti. f) A bizottságok üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, amelyet a bizottság hivatalos bélyegzőlenyomatával és az elnök, a titkár és a jegyzőkönyvvezető aláírásával kell kiadmányozni, vagy elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni. g) A bizottságok ülés megtartása nélkül, elektronikus úton is dönthetnek, amely esetben az a)–b) pont rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. h) A bizottságok által tárgyalandó előterjesztéseket a vonatkozó szabályzatban vagy a bizottság elnöke által meghatározott tartalommal elkészített formában kell elkészíteni. i) A bizottságok ügyrendjeinek elkészítéséért az elnök felelős, amelyet a Szenátus elnökeként a rektor hagy jóvá és amelyet az Egyetem hivatalos honlapján közzé kell tenni. (4) A bizottságok elnökei felelősek a bizottságok honlapjaiért és annak tartalmi frissítéséért. A honlapon közzé kell tenni legalább a bizottság elnökének, tagjainak és titkárának nevét, a bizottság ügyrendjét. # 15. § / Eseti szenátusi bizottságra vonatkozó külön szabályok / Oktatási Bizottság 15. § (1) A Szenátus eseti bizottságot hozhat létre egy-egy meghatározott, rövid távú (legfeljebb egy év) feladat ellátására. (2) Eseti bizottság létrehozásáról a Szenátus dönt akként, hogy a) meghatározza a bizottság feladatát, a feladatellátás határidejét; b) meghatározza a bizottság elnökét és tagjainak létszámát, összetételét; c) elfogadja a bizottság ügyrendi elveit. (3) Az eseti bizottság ügyrendjére a 13. §-ban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni. # 16. § / Eseti szenátusi bizottságra vonatkozó külön szabályok / Oktatási Bizottság 16. § (1) Az Oktatási Bizottság a Szenátus és a rektor képzésfejlesztés, oktatás és tanulmányi igazgatási hatáskörében eljáró testülete. (2) Az Oktatási Bizottság elnöke az oktatási rektorhelyettes. (3) Az Oktatási Bizottság szavazati joggal bíró tagjai: a) a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes, b) a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes, c) a Nemzetközi Mobilitás vezető, d) a képzési programokért felelős dékánok, e) mesterséges intelligenciáért felelős dékán, f) fenntarthatóságért felelős dékán, g) az intézetvezetők három delegáltja, h) szakfelelősök képzési szintenként 2–2 (két-két), mindösszesen 6 (hat) képviselője, i) a Tanításés Tanulástámogató Központ (TTK) vezetője, j) a HÖK és DÖK által az alapszabály szerint kijelölt egy-egy fő hallgató (azzal, hogy amennyiben a HÖK és DÖK nem gondoskodik a hallgatói tag delegálásáról, az Oktatási Bizottság határozatképességét a hallgatói tag figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani). k) a Programmenedzsment vezetője, l) a Programmenedzsment oktatási és hallgatói szabályzatok kialakításért, előterjesztésért és gondozásáért felelős képviselője; m) a jogi és beszerzési vezető, illetve az általa megbízott szakértő; n) az operatív főigazgató által kijelölt pénzügyi tervezési szakértő, o) a tanulmányi ügyekért felelős vezető által kijelölt személy. (4) Az Oktatási Bizottság állandó meghívott tagja a Corvinus-SEED vezető. (5) Az Oktatási Bizottság elnökének, tagjainak megbízása – a HÖK és DÖK által delegált tag kivételével – a megbízás alapjául szolgáló beosztás, illetve a kijelölő személy általi visszahívás időpontjáig tart az alábbi kivételekkel: a) Az intézetvezetők 3 delegáltját az intézetvezetők Intézetvezetői Értekezleten saját maguk közül választják 2 évre. b) A szakfelelősök képviselőit az illetékes dékán javaslatára az oktatási rektorhelyettes kéri fel 2 évre. (6) A HÖK és DÖK által delegált tag megbízásának módját és a megbízás időtartamát a HÖK és DÖK alapszabálya határozza meg azzal, hogy az Oktatási Bizottságnak nem lehet tagja az a hallgató, aki az adott félélvre nem jelentkezett be. Ez esetben az új tag delegálásáról az Oktatási Bizottság elnökének megkeresésére a HÖK és DÖK elnöke köteles gondoskodni. (7) Az Oktatási Bizottság döntési hatásköre: a) Döntés a tanév időbeosztásáról. b) Döntés azon komplex, több szervezeti egység együttműködését igénylő mindazon feladatok végrehajtásának elveiről és ütemezéséről, amelyekben az oktatási rektorhelyettes a döntését kéri. c) Döntés a képzési programok – különös tekintettel a tantervek – éves felülvizsgálatának eredményeként adódó változtatásokról. d) Az a), illetve a b) pontban foglalt feladatok végrehajtására ad-hoc albizottság létrehozása. e) Döntés mindazon képzésfejlesztést, oktatást, tanulmányi igazgatást érintő, szabályzati rendelkezést el nem érő szintű kérdésekben, amelyek nem tartoznak a # 16. § / Eseti szenátusi bizottságra vonatkozó külön szabályok / Oktatási Bizottság Szenátus, más bizottság vagy személy hatáskörébe, és amelyben az oktatási rektorhelyettes a döntését kéri. (8) Az Oktatási Bizottság előkészítő, véleményező hatásköre: a) Szaklétesítés és szakindítás, valamint megszüntetés véleményezése. b) Specializációk indítására, módosítására irányuló, törlésére irányuló előterjesztések véleményezése. c) Képzés kihelyezett képzésként vagy duális képzési formában történő indításának, megszüntetésének véleményezése. d) A double/dual degree, multiple degree, joint degree megállapodások alapelveinek véleményezése. e) Részismereti képzések létesítésének, indításának véleményezése. f) A szakok tantervének véleményezése. g) Közreműködés az Egyetem képzési irányainak meghatározásában, e körben az Egyetem minőségpolitikájának véleményezése. h) Közreműködés az Egyetem képzési stratégiájához kapcsolódó éves minőségcélok meghatározásában. i) A hallgatói szabályzatokra, azok módosítására vonatkozó előterjesztések véleményezése. j) Azon szabályzatmódosítások véleményezése, amelyek képzés létesítését, indítását, az oktatási, és/vagy oktatásadminisztrációs tevékenységet, továbbá amely az oktatási szervezeti egységek átalakítását érintik. k) A hallgatói tanácsadás rendszerének kialakítására, valamint az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerére vonatkozó elvek, előterjesztések véleményezése. l) Közreműködik az oktatást, tanulmányi igazgatást érintő rendelkezések előkészítésében. m) Döntés a tantervek ötévenkénti felülvizsgálatának ütemezéséről és a felülvizsgálat ellenőrzése. n) Az oktatói teljesítmény értékelésével kapcsolatos szakmai alapelvek és kritériumok meghatározása (különösen az akadémiai előmeneteli folyamat, a javadalmazási és teljesítményfejlesztési rendszer működésével összefüggésben), az oktatói kiválóság elismerésével kapcsolatos szakmai alapelvek és kritériumok meghatározása. o) Non-degree képzések közül a nyílt rövidprogramok (open enrollment) véleményezése. p) Döntéshozatal a non-degree képzések és degree képzések közötti szinergiák optimális kiaknázására, értve ezalatt a non-degree képzések részben vagy egészben degree programokba való integrációját is. # 17. § / Oktatási Bizottság / Akadémiai Életpálya Bizottság 17. § (1) Az Akadémiai Életpálya Bizottság (a továbbiakban: AÉB) a Szenátus és a rektor munkáltatói jogkörének gyakorlását segítő, az oktatói, tudományos kutatói pályázatok bírálatának második szintű fóruma. (2) Az AÉB elnöke a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes. (3) Az AÉB tagjai: a) az oktatási rektorhelyettes, b) hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes, c) 3 fő felkért tag az Egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott vezető oktatói, tudományos kutatói közül (egyetemi docensek, egyetemi tanárok, tudományos főmunkatársak, kutatóprofesszorok, tudományos tanácsadók) (továbbiakban: belsős tag), ezen belül 1 fő a gazdaságtudományok, 1 fő a közgazdaságtudományok és 1 fő a társadalomtudományok kutatási területről. d) 3 fő felkért, az Egyetemmel munkaviszonyban nem álló tag (továbbiakban: külsős tag), ezen belül 1 fő a gazdaságtudományok, 1 fő a közgazdaságtudományok és 1 fő a társadalomtudományok kutatási területről. (4) A (3) bekezdés c) és d) pontjaiban megjelölt tagokat a kutatási területi képviseletre is figyelemmel az AÉB elnökének javaslata alapján a Szenátus véleményének kikérésével a rektor kéri fel. A tagok kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az AÉB tagjai közül mindkét nem legalább 1/3-ad arányban képviselve legyen. (5) Az AÉB elnökének és hivatalbóli tagjainak a bizottsági megbízása az adott vezetői beosztás idejére szól. (6) AÉB felkért tagjainak megbízása 3 évre szól. A megbízási idő lejárta után a megbízások – figyelembe véve a kutatási területi megoszlást és a (4) bekezdésben foglaltakat – több alkalommal is meghosszabbíthatók. A bizottsági tagság megszűnik hivatalbóli tag esetén a vezetői beosztás megszűnésével, felkért tag esetén a megbízási idő lejártával, a rektori felkérés visszavonásával, a tag lemondásával, munkaviszonyának megszűnésével, részmunkaidőssé alakításával, a tag halálával. (7) Az AÉB működésének részletes szabályait az ügyrendje határozza meg. (8) Az AÉB döntési hatásköre: a) Az Egyetem elfogadott akadémiai életpályamodelljéhez illeszkedően évente egyszer meghatározza az egyes munkakörökhöz tartozó előléptetési/alkalmazási feltételeket. b) Dönt ügyrendjéről. (9) Az AÉB előkészítő, véleményező hatásköre: a) Javaslatot tesz az Adjunktusi Albizottság tagjaira az AÉB elnöke felé. b) Javaslatot tesz az Akadémiai Tanácsadó Testület tagjaira a Szenátus felé. c) Véleményezi a beérkezett egyetemi docensi, tudományos főmunkatársi, egyetemi tanári, tudományos tanácsadói és kutatóprofesszori előléptetési pályázatokat. d) Véleményt nyilvánít minden olyan, álláspályázatokkal kapcsolatos kérdésben, amit a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes a bizottság elé terjeszt. e) Javaslatot tesz az akadémiai életpályamodell módosítására, valamint véleményezi az akadémiai életpályamodell bevezetésével és módosításával kapcsolatos # 17. § / Oktatási Bizottság / Akadémiai Életpálya Bizottság javaslatokat. f) Véleményezi a Foglalkoztatási Követelményrendszer akadémiai munkaköröket érintő módosításait. (10) Az AÉB az adjunktusi és a tudományos munkatársi előléptetések véleményezésére Adjunktusi (Tudományos munkatársi) Albizottságot (továbbiakban: Albizottság) működtet. (11) Az Albizottság négy (4) tagból áll, hivatalból tagja a kutatási és az akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes, további tagjait az Egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott vezető oktatói, kutatói közül a (3) bekezdésben meghatározott kutatási területi képviseletre is figyelemmel az AÉB javaslata alapján az AÉB elnöke kéri fel. (12) Az Albizottság tagjainak megbízása 3 évre szól. A megbízási idő lejárta után a megbízások – figyelembe véve a (3) bekezdésben meghatározott kutatási területi megoszlást – több alkalommal is meghosszabbíthatók. Az albizottsági tagság megszűnik a megbízási idő lejártával, a rektorhelyettesi felkérés visszavonásával, a tag lemondásával, munkaviszonyának megszűnésével, részmunkaidőssé alakításával, a tag halálával. (13) Az Albizottság működésének részletes szabályait az AÉB ügyrendje határozza meg. (14) Az AÉB munkájának szakmai támogatására az Egyetem Akadémiai Tanácsadó Testületet (a továbbiakban: Testület) működtet. (15) A Testület legalább 15főből áll, tagjait az AÉB javaslata alapján – a Szenátus véleményének kikérésével – a rektor kéri fel az Egyetem által oktatott képzési területek, kutatott tudományterületek nemzetközileg elismert hazai vagy külföldi, felsőoktatási tapasztalattal is rendelkező szakértői közül. (16) A tagok kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a tagok legfeljebb 50%-a lehet az Egyetem alkalmazottja, a tagok legalább 30%-a női nem képviselője legyen, továbbá törekedni kell a (3) bekezdés szerinti kutatási területek azonos arányú képviseletére. (17) A Testület tagjainak megbízása 3 évre szól. A megbízási idő lejárta után a megbízások – figyelembe véve a (3) bekezdésben meghatározott kutatási területi megoszlást és a (16) bekezdésben foglaltakat – több alkalommal is meghosszabbíthatók. A testületi tagság megszűnik a megbízási idő lejártával, a rektori felkérés visszavonásával, a tag lemondásával vagy halálával. (18) A Testület feladata az egyetemi docensi, tudományos főmunkatársi, egyetemi tanári, tudományos tanácsadói, kutatóprofesszori előléptetésekre benyújtott pályázatok bírálata, amelyre a Testületből esetenként (pályázatonként) 1 fő külsős (az Egyetemmel munkaviszonyban nem álló) és 1 fő belsős (az Egyetemmel munkaviszonyban álló) értékelőt (reviewer) kell felkérni. Az adott pályázat értékelőit a Testület tagjai közül az AÉB elnöke kéri fel. # 18. § / Kutatási Bizottság / International Advisory Board 18. § (1) A Kutatási Bizottság a Szenátus tudományos kutatási hatáskörében eljáró testülete, valamint a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes feladatainak megoldását támogató állandó bizottság. (2) A Kutatási Bizottság elnöke kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes. (3) A Kutatási Bizottság tagjai: a) intézetenként egy delegált, akit az intézetvezető jelöl ki, b) a Pályázati és Projekt Központ vezetője, c) az Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója, d) a Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) egy delegáltja, akit a CIAS dékánja jelöl ki. (4) A kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes állandó és eseti jelleggel jogosult további személyeket felkérni a bizottsági munkában való részvételre. # 19. § / International Advisory Board / International Corporate and Institutional Council 19. § (1) Az International Advisory Board (IAB) az Egyetem nemzetközi akadémiai tanácsadó testülete. (2) Az IAB feladata, hogy akadémiai területen támogassa az Egyetem nemzetközi beágyazottságának erősödését, hozzájáruljon az Egyetem nemzetközi stratégiai törekvéseinek megvalósulásához. (3) Az IAB elnökét (chair) és tagjait három évre a Szenátus kéri fel és bízza meg, a rektor által javasolt személyi körből. A tagok száma öt és tíz fő között lehet. (4) Az IAB működését saját maga által elfogadott ügyrend szabályozza azzal, hogy üléseinek tematikáját az Egyetem képviseletében a rektor határozza meg. (5) Az IAB évente egy rendes ülést tart, mely ülésen elfogadja az elmúlt éves tevékenységük beszámolóját, mely beszámolót a rektor köteles a soron következő Szenátusra előterjeszteni, tájékoztatásként. A rendes ülésen kívül évente két alkalommal lehetőség van további ülések tartására, dedikált témák megvitatására. (6) Az IAB működésével kapcsolatos operatív feladatokért a nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető felelős. # 20. § / International Corporate and Institutional Council / Vezetőkre vonatkozó általános szabályok 20. § (1) Az International Corporate and Institutional Council (IC2) az Egyetem nemzetközi üzleti tanácsadó testülete. (2) Az IC 2 feladata, hogy az üzleti világban támogassa az Egyetem nemzetközi beágyazottságának erősödését, az Egyetem nemzetközi stratégiai törekvéseinek megvalósulását. (3) Az IC2 elnökét (chair) és tagjait legfeljebb három évre a Szenátus kéri fel és bízza meg, a rektor által javasolt személyi körből. A tagok száma legalább hét fő kell, hogy legyen. (4) Az IC 2 elnökének (chair) és tagjának/tagjainak megbízatását a rektor javaslatára a Szenátus visszavonhatja. (5) Az IC2 működését saját maga által elfogadott ügyrend szabályozza azzal, hogy az ülések tematikáját az Egyetem képviseletében a rektor határozza meg. (6) Az IC2 évente egy rendes ülést tart, mely ülésen elfogadja az elmúlt éves tevékenységük beszámolóját, mely beszámolót a rektor köteles a soron következő Szenátusra előterjeszteni, tájékoztatásként. A rendes ülésen kívül évente két alkalommal lehetőség van további ülések tartására, dedikált témák megvitatására. (7) Az IC2 működésével kapcsolatos operatív feladatokért a Corvinus-SEED vezető felelős. # 21. § / Vezetőkre vonatkozó általános szabályok / Rektor 21. § (1) A Foglalkoztatási Követelményrendszerben foglalt kivétellel, vezető állású munkavállalói megbízások az Egyetemen pályázat útján tölthetők be. A pályázat kiírásáról, valamint a kiírás tartalmáról a Foglalkoztatási Követelményrendszerben rögzítettek szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. (2) A rektor kivételével az Egyetem vezető állású munkavállalóira vonatkozó alkalmazási feltételeket, a pályáztatási eljárás rendjét, a megbízás időtartamát és megszűnésének részletes szabályait a Foglalkoztatási Követelményrendszer tartalmazza. A rektori alkalmazási feltételeket, a pályáztatási eljárás rendjét, a megbízás időtartamát és megszűnésének részletes szabályait a Fenntartó határozza meg. (3) A vezető állású munkavállalók a Foglalkoztatási Követelményrendszerben és belső szabályozó dokumentumokban meghatározottak szerint gyakorolják a munkáltatói jogokat. (4) A vezető állású munkavállalók a belső szabályozó dokumentumokban meghatározottak szerint gyakorolják a kötelezettségvállalási, utalványozási, teljesítésigazolási jogokat. (5) Minden vezető köteles távolléte, akadályoztatása esetére általános jogkörrel, visszavonásig helyettest meghatalmazni, elsősorban az általa irányított munkavállalók közül. Amennyiben bármilyen indok miatt ilyen jellegű meghatalmazás nem történik, vagy a meghatalmazott is akadályoztatva van, úgy a helyettesítőt a helyettesítendő vezető munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult kijelölni. # 22. § / Vezetőkre vonatkozó általános szabályok / Rektor 22. § (1) Az Egyetem első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, Alapító Okirat, az SZMSZ vagy a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. (2) A rektor felelős: a) Az Egyetem alaptevékenységének jogszerű, célszerű és eredményes ellátásáért. b) Az oktatás és tudományos kutatás, valamint a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások folyamatos fejlesztéséért. c) A hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokért, együttműködésért. d) Azért, hogy az Egyetem képzési programja a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel, valamint a miniszter által meghatározott képzési és kimeneti követelményekkel összhangban álljon. e) Az Egyetem működési engedélyének módosításához, képzések indításához, a doktori iskola nyilvántartásba vételéhez, a felsőoktatási felvételi eljáráshoz szükséges jogszabályban meghatározott intézkedések kiadmányozásáért. f) Az Intézményfejlesztési Terv megvalósításáért, a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokért. g) Az Egyetem munkaszervezetének vezetéséért. h) Az Egyetem emberi erőforrásokkal és kommunikációval, volt hallgatóival való kapcsolatos feladataiért; i) Az Egyetem vállalati, közintézményi és civil kapcsolataiért; j) Az Egyetem működtetéséért és működésének fejlesztéséért, ennek keretében a pénzügyi, jogi, informatikai, igazgatási, szabályozási, műszaki és üzemeltetési tevékenységéért; k) A belső ellenőrzés és compliance feladatok megszervezéséért. l) Mindazokért az ügyekért, amelyeket jogszabály, Alapító Okirat, SZMSZ vagy kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. (3) A rektor fő feladatai: a) Az Egyetem munkavállalói feletti munkáltatói jogkörgyakorlás, azzal, hogy a gazdasági vezetőt (operatív főigazgatót) a Fenntartó bízza meg, és a Fenntartó jogosult a megbízást visszavonni, minden további munkáltatói jogkört a rektor gyakorol. b) Az óraadó oktatói megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogkörgyakorlás. c) A hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében kapcsolattartás az érdekképviseleti szervezetekkel. d) Az Egyetem más felsőoktatási intézményekkel kialakított oktatási, kutatási együttműködéseinek koordinálása, kapcsolattartás a felsőoktatás országos szervezeteivel és testületeivel. e) A képzési programoknak megfelelő oktatási és kutatási tevékenység kialakítása és irányítása. f) Az Egyetem kiadói és terjesztői jogainak gyakorlása. g) A Szenátus döntéseinek előkészítése, azok végrehajtásának felügyelete. h) A helyettesítésre vonatkozó szabályok kijelölése, rektori biztos(ok), főtanácsadó(k) kinevezése. (4) A rektor felelős továbbá az alábbi feladatokért: a) Az intézményi stratégiák kidolgozásának és végrehajtásának irányítása, összehangolása. b) Kapcsolattartás a Fenntartóval. (5) A rektor a Fenntartónak tartozik felelősséggel. A rektor részletes feladatés # 22. § / Vezetőkre vonatkozó általános szabályok / Rektor hatáskörét az Alapító Okirat és jelen szabályzat keretei között munkaköri leírása tartalmazza. (6) A rektor akadályoztatása, távolléte, a rektori pozíció betöltetlensége, vagy egyéb, a rektor vagy a Fenntartó által meghatározott, helyettesítést indokoló esetben a rektor helyettesítésére általánosan és önállóan, visszavonásig a rektor vagy betöltetlenség esetén a Fenntartó által kijelölt rektorhelyettes jogosult. A helyettesítési jogkörben eljáró az Egyetem vezetőjeként és a Szenátus elnökeként jár el. (7) A rektor rendszeresen tájékoztatja a Szenátust határozatainak végrehajtásáról, beszámol a Szenátus által ráruházott hatáskörben hozott, továbbá valamennyi más jelentős intézkedésről, valamint az olyan intézkedéseinek indokairól, amelyekben a Szenátus javaslatától vagy véleményétől eltért. (1) A rektor feladatai ellátása és hatáskörének gyakorlása során utasítási és intézkedési joggal rendelkezik, nem utasíthatja azonban a Szenátust és annak bizottságait, illetve az oktatási szervezeti egységek mellett működő testületeket, az érdekképviseleti szerveket. (8) A rektor a jogszabályban előírt feladatai ellátásához kapcsolódóan a Szenátus és a szenátusi bizottságok jogkörének sérelme nélkül eseti bizottságokat hozhat létre. (9) A rektort kiemelt jelentőségű feladat ellátásában rektori biztos(ok) vagy főtanácsadó(k) segítheti(k), tanácsadó(k), akiket közvetlenül irányít. (10) A rektor által közvetlenül irányított feladatkörök különösen, de nem kizárólagosan: a) együttműködés a Kuratóriummal, b) a Szenátus és a Vezetői Bizottság ügyvitele, # 23. § / Felsővezetői Titkárság / A kabinetvezető 23. § (1) A Felsővezetői Titkárság a rektor irányítása alatt álló funkcionális egység, amely a felsővezetői titkárságvezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A Felsővezetői Titkárság feladata a rektor és a Vezetői Bizottság többi tagja munkájának adminisztratív és ügyviteli támogatása. (3) A felsővezetői titkárságvezető a rektornak tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. # 24. § / A kabinetvezető / A fenntarthatóságért felelős dékán 24. § (1) A kabinetvezető felelős az Egyetem transzverzális funkcióihoz kapcsolódó tevékenységek koordinációjáért, a rektor munkájának közvetlen szakmai és koordinációs támogatásért. (2) A kabinetvezető felügyeli a nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető, a Corvinus-SEED vezető, valamint a stratégia és minőségbiztosítási vezető feladatellátását. (3) A kabinetvezető a rektornak tartozik felelősséggel. # 25. § / A fenntarthatóságért felelős dékán / A mesterséges intelligenciáért felelős dékán 25. § (1) A fenntarthatóságért felelős dékán felelős az Egyetem működése fenntarthatóságának folyamatos fejlesztéséért, az Egyetem oktatási, kutatási és harmadik missziós tevékenységében, továbbá szolgáltatásaiban a fenntarthatóság szempontjainak átfogó képviseletéért. (2) A fenntarthatóságért felelős dékán feladata az Egyetem fenntarthatósági stratégiájának összeállítása, a stratégia megvalósulását célzó akciók, kezdeményezések koordinációja az érintett vezetőkkel együttműködésben. (3) A fenntarthatóságért felelős dékán feladata továbbá a társadalmi felelősségvállalási és fenntarthatósági kezdeményezéseinek összehangoltságát támogató, valamint e területeken projektinkubációt végző platform, az Ethics, Responsibility and Sustainability Hub (ERS Hub) működésének felügyelete, az ERS Hub irányító testület tagjainak és vezetőjének felkérése. (4) A fenntarthatóságért felelős dékán az oktatási rektorhelyettesnek és egyúttal a rektornak tartozik felelősséggel. # 26. § / A mesterséges intelligenciáért felelős dékán / Operatív főigazgató 26. § (1) A mesterséges intelligenciáért felelős dékán felelős a mesterséges intelligenciában és kapcsolódó technológiákban rejlő lehetőségek etikus kiaknázásáért az Egyetem oktatási, kutatási, harmadik missziós tevékenységének, szolgáltatásainak és működésének fejlesztése céljából. (2) A mesterséges intelligenciáért felelős dékán feladata az Egyetem mesterségesintelligencia-stratégiájának összeállítása, a stratégia megvalósulását célzó akciók, kezdeményezések koordinációja, mesterséges intelligencia használatához tartozó szabályozási keretek kialakítása az érintett vezetőkkel együttműködésben. (3) A mesterséges intelligenciáért felelős dékán az oktatási rektorhelyettesnek és egyúttal a rektornak tartozik felelősséggel. # 27. § / Operatív főigazgató / Rektorhelyettesek 27. § (1) Az Egyetem jogi és igazgatási, pénzügyi, beszerzési, valamint infrastrukturális szervezetének vezetője az operatív főigazgató. (2) Az operatív főigazgató felelős: a) A jogi és igazgatási szolgáltatásokért, valamint a beszerzési ügyekért. b) Az Egyetem pénzügyi tevékenységéért, ideértve a számviteli, kontrolling, bérés TB ügyeket. c) Az infrastrukturális szolgáltatásokért, ideértve a műszaki üzemeltetési, informatikai üzemeltetési, létesítménygazdálkodási ügyeket. d) Az Egyetem pénzügyi stabilitásáért, az egyetemi egységek felelős gazdálkodásáért. (3) Az operatív főigazgató fő feladatai: a) A pénzügyi, infrastrukturális szolgáltatási, a jogi és igazgatási, valamint a belső ellenőrzési és compliance tevékenység irányítása. b) Az Egyetem részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogok gyakorlása. c) A hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében kapcsolattartás az érdekképviseleti szervezetekkel. (4) Az operatív főigazgató a rektornak tartozik felelősséggel, azzal, hogy a kinevezési és kinevezésének visszavonási jogkörét a Fenntartó gyakorolja. Az operatív főigazgató részletes feladatés hatáskörét a munkaköri leírása tartalmazza. # 28. § / Rektorhelyettesek / Oktatási rektorhelyettes 28. § (1) A rektort az oktatási és tudományos kutatási tevékenység célszerű és eredményes ellátásában és folyamatos fejlesztésében három rektorhelyettes segíti. (2) Az Egyetemen az 5. §(1)a) szerinti rektorhelyettesek működnek. (3) A rektorhelyettesek fő feladatai: a) A hatáskörükbe tartozó egyetemi stratégia előkészítésének irányítása, előterjesztése, megvalósításának koordinálása, javaslattétel a stratégiát megvalósító szervezeti struktúrára. b) A hatáskörükbe tartozó egyetemi stratégia elérését biztosító cselekvési tervek kidolgozása és eszközrendszer bevezetése. c) A hazai és nemzetközi felsőoktatási intézmények hatáskörükbe tartozó tevékenységének értékelése, a versenytárselemzés irányítása, szükség estén cselekvési tervek kidolgozása. d) A hatáskörükbe tartozó feladatokat ellátó szervezeti egységek munkájának egységvezetőn keresztüli irányítása, vagy közvetlenül hozzájuk rendelt szervezeti egységek vezetése. e) Az SZMSZ-ben meghatározott testületek munkájának vezetése, és/vagy tagsági feladatok ellátása. f) A rektor által átruházott hatáskörben az Egyetem képviselete. g) A rektor helyettesítése az SZMR szerint. h) Az irányítása, felügyelete alá tartozó területek kockázatelemzésének elkészítése és a kockázatkezelés elvégzése. (4) A rektorhelyettes vezető állású munkavállalónak minősül. (5) A rektorhelyettes a rektornak tartozik felelősséggel. A rektorhelyettes részletes feladatés hatáskörét az SZMR keretei között munkaköri leírása tartalmazza. # 29. § / Rektorhelyettesek / Oktatási rektorhelyettes 29. § (1) Az oktatási rektorhelyettes hatáskörébe tartozik az Egyetem degree programokra vonatkozó oktatási és oktatási minőségfejlesztési tevékenységének irányítása, azok intézményi felelőse. (2) Az (1) bekezdés keretében az oktatási rektorhelyettes fő feladatai: a) Az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató oktatási stratégia kidolgozása, előterjesztése, megvalósítása, javaslattétel az oktatási stratégiát megvalósító szervezeti struktúrára, az oktatási tevékenység folyamatos fejlesztése. Az oktatási stratégia részét képezi a non-degree képzések részstratégiája, melynek elkészítésében az oktatási rektorhelyettes a Corvinus-SEED vezetővel együttműködik. b) Az oktatási stratégia elérését biztosító akciók, szabályozások és eszközök kialakítása, előterjesztése, bevezetése. c) A képzési programokért felelős dékánok munkájának irányítása, a Programmenedzsment, a Nemzetközi Mobilitás, a Tanításés Tanulástámogató Központ, a Közösségi Alapú Oktatási és Kutatási Központ (Corvinus Science Shop) valamint az Idegennyelvi Oktatóközpont szervezeti egységek és vezetőjük felügyelete. d) Az Egyetem más felsőoktatási intézményekkel, közigazgatási szervekkel, valamint vállalatokkal, vállalkozásokkal és egyéb szervezetekkel kialakított kapcsolatainak összehangolása az oktatás területén. e) Az oktatással kapcsolatos adatszolgáltatás, a tanulmányi statisztikák összeállításának, a külső információs igények szakszerű és pontos kielégítésének felügyelete. f) A felvételi rendszer működtetése a kommunikációs főigazgató hatáskörébe tartozó adminisztratív funkciók kivételével. g) Az oktatási minőségfejlesztési stratégia irányainak meghatározása. h) Az Egyetem oktatási minőségbiztosításával és -fejlesztésével összefüggő tevékenységek irányítása, oktatási területen közreműködés a hazai és nemzetközi akkreditációs folyamatokban. i) A tananyag fejlesztésével és ellátásával kapcsolatos tevékenységek irányítása. j) A doktori képzés kivételével az Egyetem oktatási portfóliójának működési rendszerét szabályozó dokumentum jóváhagyása. k) Javaslattétel az Oktatási Bizottságnak szakfejlesztési bizottság létrehozására. Az érintett dékánok javaslata alapján döntés az egy szakfejlesztési bizottsághoz tartozó szakokról. Az érintett dékánok javaslata alapján döntés a szakfejlesztési bizottság elnökéről. l) A dékánok szakfejlesztésre vonatkozó javaslatainak jóváhagyása. m) A hallgatói véleményezési eredmények értékelése és jóváhagyása, a dékánok felkérése a szükséges intézkedések megtételére. n) A diplomás pályakövetési eredmények értékelése és jóváhagyása, a dékánok felkérése a szükséges intézkedések megtételére. o) A dékánok által előterjesztett képzési portfólió értékelések eredményének jóváhagyása. p) A dékánok szak meghirdetésére, szüneteltetésére vonatkozó javaslatainak elfogadása, a döntés előterjesztése előzetes egyetértésre a Vezetői Bizottság részére. # 29. § / Oktatási rektorhelyettes / Hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes q) A Szenátus által meghatározott keretek között döntés a MAB szakértői véleményezési körébe tartozó szak esetén a szakindítási dokumentációról és annak MAB elé terjesztéséről. A döntés kapcsán az kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes egyetértési joggal rendelkezik. r) Az Oktatási Bizottság véleményének meghallgatását követően döntés részismereti képzések létesítéséről és indításáról, e körben a részismereti képzés nevéről, helyszínéről, ütemezéséről, nyelvéről, képzések tantervéről és költségtérítéséről. s) Az Egyetem alábbi kiemelt nemzetközi képzési programjainak működtetése: i. a CEMS Global Alliance in Management Education nemzetközi hálózati program, oly módon, hogy a szakokat érintő kérdésekben a mesterképzési szak-portfólióért felelős dékán, az irodát érintő kérdésekben a CEMS vezetője dönt; ii. a Német Nyelvű Gazdálkodástudományi Nemzetközi Képzési Program (Deutsches Studienprogramm in Wirtschaftswissenschaften, DSG). t) Mindazon feladatok ellátása, amelyet a rektor vagy belső szabályozó dokumentum a feladatkörébe utal, továbbá, amelyek megoldása az oktatást érinti az Egyetem hazai és nemzetközi együttműködési feladatainak teljesítése keretében. # 30. § / Oktatási rektorhelyettes / Hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes 30. § (1) A hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a degree programok keretében felelős az Egyetem által biztosított hallgatói szolgáltatásokért, a tanulmányi ügyvitelhez kapcsolódó szolgáltatásokért, az Egyetem tehetséggondozási tevékenységéért, a karriertámogatási szolgáltatásokért, a hallgatói jóllét folyamatos fejlesztéséért. (2) A hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes felügyeli a Tanulmányi Ügyek, a – Karrier Szolgáltatások Központ, a Tehetségmenedzsment Központ, a Hallgatói Wellbeing és Közösség Központ, valamint a Testnevelési és Sportközpont feladatellátását. (3) A hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes további feladatai: a) A Hallgatói Önkormányzattal való kapcsolattartás. b) A diákszervezetek és szakkollégiumok működésének felügyelete, különös tekintettel azok oktatási és tudományos tevékenységére, a hallgatói közösségek autonómiájának figyelembevételével. A kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes # 31. § / Oktatási rektorhelyettes / Hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes 31. § (1) A kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes felelőssége az Egyetem kutatási tevékenységének irányítása, valamint azintézetek, kutatóintézetek működésének felügyelete és összehangolása, valamint a hatáskörébe tartozó pályázati tevékenység koordinálása. (2) A kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes fő feladatai: a) Az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató kutatási stratégia kidolgozása, előterjesztése, megvalósítása, javaslattétel a kutatási stratégiát megvalósító szervezeti struktúrára, a kutatási tevékenység folyamatos fejlesztése. b) A kutatási stratégia elérését biztosító akciók, szabályozások és eszközök kialakítása, előterjesztése, bevezetése. c) Kapcsolattartás az egyetemi kutatóközösséggel és az intézeti kutatási megbízottakkal. d) Egyetértési jog gyakorlása a szakfelelősök személyét illetően. e) Az akadémiai életpályamodell felügyelete és fejlesztése, javaslattétel az AÉB nem hivatalból kijelölt tagjaira a Szenátus felé, az AÉB vezetése. f) Közreműködés az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató HR-stratégia kidolgozásában, előterjesztésében, megvalósításában. g) Közreműködés az akadémiai emberierőforrás-stratégia elérését biztosító akciók, szabályozások és eszközök kialakításában, előterjesztésében, bevezetésében. A toborzás, kiválasztás, munkakörök, besorolás, javadalmazás, munkáltatókat támogató intézkedések kidolgozása, előterjesztése és működtetése az akadémiai életpálya-rendszerben a szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgatóval együttműködésben. h) Az Egyetem akadémiai emberierőforrás-állománya értékelésének irányítása, az ebből fakadó következtetések összegzése, szükség esetén cselekvési tervek készítése, megvalósításának irányítása és ellenőrzése a szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgatóval együttműködésben. i) Az Egyetem más felsőoktatási intézményekkel, közigazgatási szervekkel, valamint vállalatokkal, vállalkozásokkal és egyéb szervezetekkel kialakított kapcsolatainak összehangolása az akadémiai emberi erőforrás-fejlesztés területén. j) Az intézetek és kutatóintézetek, mint szakmai műhelyek felügyelete, munkájuk koordinálása. Javaslattétel az intézeti struktúrára, annak folyamatos fejlesztésére. k) Az intézetvezetők, kutatóintézet-vezetők tevékenységének irányítása, támogatása, az egyetemi szintű akadémiai HR-stratégia, akciók érvényesítése. l) Döntés intézetés kutatóintézet-vezetői pályázatok kiírásáról, intézetés kutatóintézet-vezetők megbízásáról szenátusi véleményezés és rektori jóváhagyás mellett. A tanszékek, kutatóközpontok kialakítására, valamint a tanszékés kutatóközpont-vezetők megbízására vonatkozó intézetvezetői döntések jóváhagyása. m) Közreműködés az intézetek és kutatóintézetek # 31. § / Oktatási rektorhelyettes / Hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes teljesítménymenedzsment-rendszerének kialakításában, fejlesztésében és működtetésében. n) A kutatói teljesítményértékelési rendszer kialakításának, mérésének, adatgyűjtésének irányítása, a nemzetközi jó gyakorlatok átvételének koordinálása. o) Az egyetemi kutatási infrastruktúra fejlesztésének (folyóirat, szakkönyv, szoftver, adatbázis, könyvtár) irányítása, egyetemi szintű összefogása. p) A tudományos kutatás területén az Egyetem más felsőoktatási intézményekkel, közigazgatási szervekkel és egyéb szervezetekkel kialakított kapcsolatainak összehangolása. q) Mindazon feladatok ellátása, amelyek elősegítik a hazai és nemzetközi tudományos kutatási kapcsolatok fenntartását, bővítését. r) A Corvinus Doktori Iskolák szervezetének felügyelete, a doktori iskolák PhD képzéseinek összehangolása, valamint az Egyetem stratégájával összhangban lévő, nemzetközi színvonalú fejlesztésének biztosítása. s) Az Egyetem kutatási, kutatás-fejlesztési tevékenységének nyilvántartása, a kutatással kapcsolatos adatszolgáltatás irányítása. t) A Pályázati és Projekt Központ felügyelete. u) Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár felügyelete. v) Az egyetemi vagy intézeti szintű nemzetközi tudományos konferenciák szervezésének, lebonyolításának koordinálása, felügyelete. w) Az Egyetem kutatási pályázati tevékenységének ösztönzése, szervezése, irányítása, összehangolása. A kutatási pályázati tevékenységbe történő bekapcsolódás támogatása, inkubálása, vezetői döntéselőkészítő feladatok ellátása, részvétel a projektmenedzsment felállításában, továbbá ezen projektek implementációs és fenntartási feladatainak kutatási szempontból értelmezett szakmai felügyelete, szakmai ellenőrzése, minőségbiztosítása. x) A doktori képzés és a habilitációs eljárás felügyelete, egyetemi szintű koordinációs feladatok ellátása. y) Az Egyetem publikációs tevékenységének irányítása, szervezése, az Egyetemhez kötődő folyóiratok és kiadványok portfóliójának kezelése, az intézeteket érintő publikációs ügyek kezelése. z) Mindazon feladatok ellátása, amelyet a rektor vagy belső szabályozó dokumentum a feladatkörébe utal, továbbá, amelyek megoldása a kutatási tevékenységet érinti az Egyetem hazai és nemzetközi együttműködési feladatainak teljesítése keretében. # 32. § / Hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes / Intézetvezetői Értekezlet 32. § (1) A kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes munkáját Intézetvezetői Értekezlet támogatja. (2) Az Intézetvezetői Értekezlet elnöke a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes. (3) Az Intézetvezetői Értekezlet tagjai: a) az intézetvezetők, b) a CIAS dékánja. (4) Az Intézetvezetői Értekezlet javaslattevő, véleményező hatásköre: a) Az egyetemi HR stratégia véleményezése, különös tekintettel az akadémiai területet érintő elemekre. b) A HR stratégia megvalósítását szolgáló akciók, szabályozások, eszközök véleményezése. c) Az akadémiai életpálya modell kialakításával, fejlesztésével kapcsolatos előterjesztések véleményezése, különös tekintettel az új életpályákra történő besorolásra, az adott munkakör betöltésének feltételeire és az előléptetések kérdéseire. d) A javadalmazási rendszer véleményezése. e) A teljesítményfejlesztési rendszer véleményezése. f) A kitüntetési rendszer véleményezése. g) A munkatársi elkötelezettség és a szervezeti kultúra fejlesztésével kapcsolatos akciók véleményezése. h) A belső képzési stratégia és a kapcsolódó akciók véleményezése. i) Az intézeti struktúra átalakítására, fejlesztésére vonatkozó javaslattétel, valamint a javaslatok véleményezése. j) A tehetséggondozási programokkal kapcsolatos koncepciók, fejlesztési elképzelések és szabályzatok véleményezése, különös tekintettel a tudományos diákköri tevékenységre és a demonstrátori munkára. k) A vállalati és intézményi kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatos stratégiai elképzelések véleményezése, különös tekintettel azok akadémiai összefüggéseire. l) Mindazon feladatok ellátása, amelyet a rektor, a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes vagy belső szabályozó dokumentum a feladatkörébe utal. # 33. § / III. FEJEZET / AZ EGYETEM SZERVEZETI TAGOLÁSA 33. § (1) A hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes 30. §(1) pontjában meghatározott feladatainak ellátását az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács (ETDT) segíti. (2) A Tanácsra vonatkozó szabályokat a Tudományos Diákköri Szabályzat tartalmazza. Az Egyetem szervezeti tagolása, az Egyetemen működő szervezeti egységek # 34. § / AZ EGYETEM SZERVEZETI TAGOLÁSA / Általános rendelkezések 34. § (1) Az Egyetem belső szervezetét oly módon kell kialakítani, hogy az biztosítsa az Egyetem oktatási és tudományos kutatási alapfeladatainak, az ezekhez kapcsolódó kiegészítő és szolgáltatási feladatainak, valamint a működést biztosító funkcionális feladatainak szakszerű, hatékony, gazdaságos ellátását. (2) Az Alapító Okirat szerint az Egyetemen: a) oktatási és tudományos kutatási, b) tudományos kutatási, c) szolgáltató (ezen belül kompetenciaközpont és funkcionális) szervezeti egységek működnek. (3) Oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységek a következők lehetnek: a) intézet, amelyen belül tanszék, illetve kutatóközpont hozható létre, a) doktori iskola. (4) Tudományos kutatási szervezeti egységek a következők lehetnek: a) kutatóintézet. (5) A szervezeti egységek belső tagolásáról – az 5. § (1) f) pontjának figyelembevételével – a szervezeti egység vezetője és a one-over-one szerinti vezető javaslatára, valamint a szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgató vezető véleménye alapján a Vezetői Bizottság dönt. # 35. § / Általános rendelkezések / Képzési programokért felelős dékánok 35. § (1) A szervezeti egységek vezetői, amennyiben jelen szabályzat eltérően nem rendelkezik, vezető állású munkavállalónak minősülnek. (2) A vezető a belső szabályozó dokumentumokban meghatározottak szerint képviseli az Egyetemet. (3) A vezető részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje, a belső szabályozók vezetőkre vonatkozó rendelkezései, valamint a munkaköri leírása tartalmazza. # 36. § / Általános rendelkezések / Képzési programokért felelős dékánok 36. § (1) A képzési programokért felelős dékán az irányítása alatt álló szak-portfólió vezetője. (2) Az Egyetemen az alábbi képzési programokért felelős dékánok működnek: a) alapképzési szak-portfólióért felelős dékán, b) mesterképzési szak-portfólióért felelős dékán, c) executive degree programokért és szakirányú továbbképzésekért felelős dékán. (3) A képzési programokért felelős dékán fő feladatai: a) Az irányítása alatt működő szakok vonatkozásában a piaci igényekhez illeszkedő képzési portfólió összeállítása. b) A szükséges szakfejlesztések, felnőttképzési programfejlesztések (a továbbiakban: szakfejlesztésen értelemszerűen érteni kell a felnőttképzési programfejlesztéseket is) kezdeményezése az oktatási rektorhelyettesnél, a képzési innovációs folyamatok tervezésének és megvalósításának irányítása. Javaslattétel az egy szakfejlesztési bizottsághoz tartozó szakokra, valamint a szakfejlesztési bizottság elnökére. c) A szakfejlesztések eredményeinek elfogadása, jóváhagyásra továbbítása az oktatási rektorhelyetteshez. d) A tantervek nem Oktatási Bizottság hatáskörébe tartozó módosításainak elfogadása. e) A képzési program portfólió eredményességének rendszeres mérése és értékelése a nemzetközileg elfogadott normák alapján a nemzetközi vezető, valamint a szakfelelősök bevonásával. f) A portfólióba tartozó szakok folyamatos értékelése a szakfelelősök bevonásával. g) Javaslattétel az oktatási rektorhelyettesnek szak létesítésére, indítására, meghirdetésére és szüneteltetésére. h) A szakfelelősök intézetvezetőkkel való együttműködésének támogatása és ösztönzése. i) Rendszeres kapcsolattartás a hazai és nemzetközi szakmai közösségekkel (kamarák, szakmai szövetségek, akadémiai, tudományos testületek, vállalkozások), vendégoktatók egyetemi programokban történő részvételének összehangolása, a képzési programok és a szakmai közösségek közötti együttműködések szervezése. j) Közreműködés a hazai és nemzetközi hallgatók számának növeléséhez szükséges akciókban, valamint az ehhez kapcsolódó beiskolázási folyamatban. k) Az Oktatási Bizottság véleményének meghallgatását követően javaslattétel a double degree/joint degree programok indítására; a programok működtetése a Nemzetközi Mobilitás vezető, a Programmenedzsment vezető és a nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető támogatásával. l) A képzés személyi és infrastrukturális feltételeinek, megfelelőségének folyamatos ellenőrzése és a szakok éves önértékelésének elfogadása. m) A szakfelelős munkájának irányítása és értékelése, amennyiben a szakfelelős a # 37. § / Képzési programokért felelős dékánok / Szakfelelős 37. § (2) alapján osztott munkakörben van, felette a munkáltatói jogkör gyakorlása. n) A hallgatói véleményezés eredményeinek elfogadása, jóváhagyásra továbbítása az oktatási rektorhelyetteshez. o) A diplomás pályakövetés eredményeinek elfogadása, jóváhagyásra továbbítása az oktatási rektorhelyetteshez. p) A képzési portfólió értékelési eredményének elfogadása, jóváhagyásra továbbítása az oktatási rektorhelyetteshez. q) Az éves és a stratégiai tervek megvalósulásának értékelése a szakfelelősök bevonásával. r) Folyamatos kapcsolattartás az intézetek vezetőivel. s) Az oktatási rektorhelyettes által meghatározott módon közreműködés az Programmenedzsment irányításában. t) A szak-portfólió működéséről évente beszámoló készítése az oktatási rektorhelyettesnek. u) Az SZMSZ-ben meghatározott testületek munkájának vezetése, és/vagy tagsági feladatok ellátása. v) Az irányítása, felügyelete alá tartozó területek kockázatelemzésének elkészítése és a kockázatkezelés elvégzése. w) Mindazon feladatok ellátása, amelyet a rektor vagy belső szabályozó dokumentum a feladatkörébe utal, továbbá, amelyek megoldása az oktatást érinti az egyetem hazai és nemzetközi együttműködési feladatainak teljesítése keretében. (4) A képzésekért felelős dékán és a nemzetközi képzésekért felelős vezető az oktatási rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. # 37. § / Képzési programokért felelős dékánok / Szakfelelős 37. § (1) A szakfelelős az általa gondozott szak szakmai felelőse. A szakfelelős nem minősül vezető állású munkavállalónak. (2) A szakfelelőst intézetvezetővel való konzultációt követően, az illetékes dékán javaslatára az oktatási rektorhelyettes a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettessel egyetértésben jelöli ki. A konzultáció a résztvevő felek szempontjainak kölcsönös megértésén alapul, tekintettel arra, hogy a szakfelelősök úgy látják el feladataikat, hogy vertikálisan és horizontálisan eltérő, de egymást támogató célt szolgáló feladatot látnak el. A szakfelelős ún. osztott munkáltatásban lehet foglalkoztatva, mely azt jelenti, hogy a teljes munkaidejű munkavállaló munkaideje két szervezeti egységben, két munkakörben, két munkáltató (intézetvezető és dékán) által irányítva kerül betöltésre. Osztott munkáltatás részletes feltételeit a munkaszerződés tartalmazza, a munkáltatói jogkör gyakorlásáról szóló belső szabályozó szerint. (3) A szakfelelős részletes feladatés hatáskörét jelen Szabályzat keretei között külön megállapodás vagy munkaköri leírása tartalmazza. (4) A szakfelelős fő feladatai: a) A szak irányítása, a szakon folyó oktatási munka felügyelete, értékelése, az éves szakbeszámolók elkészítése, a szakfejlesztési javaslatok kidolgozása, a szakfejlesztés irányítása. b) A munkaerőpiaci elvárásokra alapozva a szakon végző hallgatók elvárt kompetencia profiljának meghatározása. c) Együttműködik az Egyetem minőségfejlesztési folyamatainak kialakításában és működtetésében a Minőségügyi Kézikönyv elvárásainak megfelelően. d) A kimeneti kompetenciákat alapul véve az oktatandó tárgyak körének megtervezése. e) Az intézetvezetővel való konzultáció és az intézetvezető jóváhagyása alapján a tárgyfelelős oktató felkérése, a tárgyak oktatóinak jóváhagyása. A konzultáció a résztvevő felek szempontjainak kölcsönös megértésén alapul. f) A szakon oktatott tantárgyak részletes tantárgyi programjainak elkészíttetése a tárgyfelelős oktatókkal, azok oktatási folyamatban való érvényesítésének ellenőrzése; nem megfelelőség esetén változtatás kezdeményezése. g) A tantárgyak egymásra épülése és a kompetenciafejlesztési folyamat biztosítása a teljes képzési program során. h) A tanterv összeállítása. i) Folyamatos és aktív kapcsolattartás az általa irányított szak hallgatóival és oktatóival, továbbá a szakon végzett hallgatókat foglalkoztató szervezetekkel, vállalatokkal, intézményekkel és erről a dékán kérésére jelentés készítése. j) A szak képzési programjának és tanulmányi tájékoztatójának elfogadása. k) Közreműködés a beiskolázásban. l) Az SZMSZ-ben meghatározott testületek munkájának vezetése, és/vagy tagsági feladatok ellátása. m) A szak képzési célját és elsajátítandó kompetenciáit figyelembe véve a kiírt záródolgozati témakörök megfelelőségének véleményezése, záróvizsgák # 37. § / Szakfelelős / Specializációfelelős előkészítésének ellenőrzése. n) A képzés személyi és infrastrukturális feltételeinek, megfelelőségének folyamatos ellenőrzése és a szakok éves önértékelésének elkészítése és a tapasztalatokról évente beszámoló készítése a dékánnak. o) A képzés tervezése és végrehajtása során együttműködés az intézetekkel és a Tanításés Tanulástámogató Központtal. (5) A szakfelelős a dékánnak tartozik felelősséggel. # 38. § / Szakfelelős / Specializációfelelős 38. § (1) A specializációfelelős az általa gondozott specializáció szakmai felelőse. A specializációfelelős nem minősül vezető állású munkavállalónak. (2) A specializációfelelőst a szakfelelős javaslatára az illetékes dékán jelöli ki. (3) A specializációfelelős részletes feladatés hatáskörét jelen Szabályzat keretei között külön megállapodás vagy munkaköri leírása tartalmazza. (4) A specializációfelelős fő feladatai: a) Javaslattétel a szakfelelősnek a specializáció fejlesztésére. b) A munkaerőpiaci elvárásokra alapozva a specializáción végző hallgatók elvárt kompetencia profiljának meghatározása. c) Együttműködik az Egyetem minőségfejlesztési folyamatainak kialakításában és működtetésében a Minőségügyi Kézikönyv elvárásainak megfelelően. d) A kimeneti kompetenciákat alapul véve az oktatandó tárgyak körének megtervezése. e) A szakfelelősnek javaslatot tesz a tárgyfelelős oktatók körére. f) A specializáción oktatott tantárgyak esetében támogatja a részletes tantárgyi programok elkészíttetését a tárgyfelelős oktatókkal, azok oktatási folyamatban való érvényesítésének ellenőrzését; nem megfelelőség esetén változtatás kezdeményezését. g) Javaslat a specializáció tantervének összeállítása. h) Folyamatos és aktív kapcsolattartás az általa irányított specializáció hallgatóival és oktatóival. i) Támogatja a specializáció képzési célját és elsajátítandó kompetenciáit figyelembe véve a kiírt záródolgozati témakörök megfelelőségének véleményezését, záróvizsgák előkészítésének ellenőrzését. j) A specializáció éves önértékelésének elkészítése és a tapasztalatokról. évente beszámoló készítése a szakfelelősnek. (5) A specializációfelelős a szakfelelősnek tartozik felelősséggel. # 39. § / Specializációfelelős / Az intézet 39. § (1) Az Egyetemen folyó oktatás és kutatás alapvető szervezeti kereteit az intézetek képezik. Az intézet az Egyetem önálló szervezeti egysége, amely az oktatás és a kutatás hatékony megvalósítása és a stratégiai célok mentén történő fejlesztése érdekében létesül. Az intézet azonos vagy hasonló tudományterületekhez tartozó, egységes irányítással működő szervezeti egység. Intézeten belül történik az oktatási, kutatási tevékenységek megosztása, az alkalmazottak egyenletes és arányos terhelésének a biztosítása. (2) Az intézet szakmai közösségként működik, amelynek feladata az általa gondozott szakmai területeken az oktatási és kutatási kiválóság megvalósítása. Vezető oktatói, kutatói aktív szerepet vállalnak szakterületükön az akadémiai utánpótlás-nevelésben. (3) Az intézet az Egyetem stratégiai céljaihoz igazodva önálló stratégiával rendelkezik, és ezen alapuló hosszú távú és éves teljesítménycélokat fogalmaz meg. (4) Az intézet vezetője az intézetvezető. (5) Az intézetvezető javaslatot tehet arra, hogy az intézet munkája részben vagy egészben tanszékekbe szerveződjön az intézet által gondozott (rész)diszciplínák szerint. (6) Az intézetvezető vezetői munkáját intézeti tanács néven tanácsadó testület segíti. A tanács vezetője az intézetvezető. A tanács teljes létszáma – bele nem értve az intézetvezetőt – az intézetvezető döntése alapján legalább 4, legfeljebb 6 fő. Az intézeti tanácsnak felkért és választott tagjai vannak azzal, hogy a tagok közül egy fő a választott, a többi felkért tag. Ha az intézeten belül tanszékek működnek, a tanszékvezető automatikusan tagja az intézeti tanácsnak abban az esetben is, ha nem minősül vezető oktatónak. A tanszékvezető tag a felkért tagok számát csökkenti. Az intézeti tanács felkért tagjait az intézet teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatói, kutatói közül az intézetvezető javaslata alapján a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes kéri fel. Választott tag is az intézet bármely teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatója, kutatója lehet. A választás rendjét az intézetvezető határozza meg. A tanács összetételét úgy kell kialakítani, hogy tükrözze az intézet által gondozott fő kutatási területeket. (7) Az intézeti értekezlet valamennyi intézeti oktatóból, kutatóból, nem oktató, kutató munkatársból és Professor Emeritusból/Emeritából áll, és az intézetvezető minden akadémiai félévben legalább egyszer köteles összehívni. (8) Az intézeti értekezlet jogosult az intézetvezetői pályázatokat megismerni, a pályázókat meghallgatni és a pályázatokat megvitatni. Minden évben meghallgatja az intézetvezetői beszámolót, amelyet megvitat, arra vonatkozóan észrevételt tehet, az intézetvezetőhöz kérdést intézhet. (9) Az Egyetemen működő intézetek felsorolását az SZMR függeléke tartalmazza. # 40. § / Kutatóközpont / Az intézetvezető 40. § (1) A multidiszciplináris, kiemelt stratégiai fontosságú kutatások támogatása céljából kutatóközpontok hozhatók létre. Akutatóközpont létesítése és működése a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes előzetes engedélyéhez és éves beszámolóhoz kötött. A létesítés és működés feltételrendszerét a Vezetői Bizottság határozza meg. # 41. § / Kutatóközpont / Az intézetvezető 41. § (1) Az intézet vezetője az intézetvezető. (2) Az intézetvezető fő feladatai: a) Az intézeti stratégia megalkotásának és megvalósításának irányítása. b) Az intézeten belüli oktatási és kutatási, valamint innovációs tevékenységek megvalósításának szakmai irányítása. c) Az intézeti humánerőforrás-fejlesztések tervezése, oktatói-kutatói és nem oktatói-kutatói pályázatok, megbízások, akadémiai előmeneteli döntések kezdeményezése, és e döntésekben való közreműködés. d) Együttműködés a dékánokkal és a szakfelelősökkel. e) Javaslattétel az intézet munkájának részben vagy egészben tanszékekbe szervezésére. f) Évente beszámolás az intézeti értekezlet előtt az intézet tevékenységéről, az intézeti stratégiáról és annak megvalósulásáról. g) Az intézeti tanács véleményének kikérése az intézeti stratégiáról, éves munkatervéről és beszámolójáról, humánerőforrás-fejlesztési terveiről, továbbá stratégiai jelentőségű döntések előtt. h) Az SZMSZ-ben meghatározott testületek munkájának vezetése, illetve tagsági feladatok ellátása. (3) Az intézetvezető a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. (4) Amennyiben az intézet részben vagy egészben tanszékekbe szerveződik, a tanszék keretében folyó oktató-kutató munka szakmai koordinációját a tanszékvezető végzi. A tanszékvezető nem minősül vezető állású munkavállalónak. A megbízásról és a megbízás visszavonásáról az intézetvezető dönt, a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes jóváhagyásával. A tanszékvezető feladatát és hatáskörét munkaköri leírása tartalmazza. (5) A tanszékvezető az intézetvezetőnek tartozik felelősséggel. (6) Az intézetvezető munkáját helyettes segítheti. Az intézetvezető-helyettes az intézetvezetőnek tartozik felelősséggel. # 42. § / Az intézetvezető / Corvinus Doktori Iskolák 42. § (1) A Corvinus Doktori Iskolák (CDI) a tudományos fokozat elnyerésére felkészítő oktatás, a fokozatszerzési eljárás, valamint a habilitációs eljárás szervezeti kerete. A CDI koordinálja a doktori képzés minőségbiztosítási feladatait, valamint a doktori képzéssel és habilitációs eljárással összefüggő operatív feladatokat. (2) A Corvinus Doktori Iskolákat dékán vezeti. A dékán a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettessel együtt felel a doktori képzés nemzetközi színvonalú fejlesztéséért és működtetéséért. (3) A CDI dékánjának fő feladatai: a) Közreműködik az Egyetem kutatási stratégiájának kidolgozásában és megvalósításában, kezdeményező szerepet játszik a doktori kutatómunka színvonalának fejlesztésében. b) Összehangolja a doktori iskolák oktatási és tudományos tevékenységét, a magas színvonalú képzés és kutatás biztosítása érdekében. c) Fejleszti és irányítja a doktori képzés minőségbiztosítási rendszerét, támogatja és összehangolja a doktori iskolákban folyó minőségbiztosítási munkát. d) Vezeti a Doktori Kabinetet, támogatja az Egyetemi Doktori Tanács munkáját. Feladatellátása során együttműködik az Egyetemi Doktori Tanács elnökével. e) Irányítja az Egyetemi Doktori Iroda munkáját, a doktori képzéssel kapcsolatos igazgatási, tanulmányi, adminisztrációs feladatokat. f) A dékán feladata továbbá az egyetemi stratégia megújításához kapcsolódó, alábbi stratégiai törekvések támogatása: az oktatás és a kutatás minőségének emelése, hazai és nemzetközi pályázatokon sikeres kutatócsoportok építése, közreműködés a „teaching assistant” rendszer kidolgozásában és bevezetésében. g) A dékán részletes feladatés hatáskörét az SZMR, az Egyetemi Doktori Szabályzat, a Corvinus Doktori Iskolák működési rendje, valamint a doktori iskola működési rendje keretei között munkaköri leírása tartalmazza. (4) A Corvinus Doktori Iskolákon belül doktori iskolák működnek. A doktori iskola élén szakmai irányítóként a doktori iskola vezetője áll. A doktori iskola vezetője nem minősül vezető állású munkavállalónak. A doktori iskola vezetőjének részletes feladatés hatáskörét az Egyetemi Doktori Szabályzat, a Corvinus Doktori Iskolák működési rendje, valamint a doktori iskola működési rendje keretei között munkaköri leírása tartalmazza. (5) A CDI dékánja a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. # 42. § / Corvinus Doktori Iskolák / Corvinus-SEED 42/A. § (1) A Corvinus-SEED koordinálja az Egyetem diplomát nem adó képzéseinek megalkotását, meghirdetését, toborzását, elindítását és lebonyolítását (ideértve a rövid, nyílt jelentkezésű programokat és a vállalatspecifikus programokat), illetve az Egyetem stratégiai partnerségi kapcsolataival kapcsolatos, harmadik missziós tevékenységének tevékenységét látja el. A szervezeti egység a Corvinus-SEED vezető vezetésével végzi tevékenységét. A Corvinus-SEED vezető akadályoztatása esetére a rektor határozott időre Corvinus-SEED vezető-helyettest hatalmazhat meg. (2) A szervezeti egységet a SEED Stratégiai Tanács segíti, melynek állandó tagja a Corvinus-SEED vezetője és az oktatási rektorhelyettes. A testület tagjai további tanácskozási jogú tagokat hívhatnak meg a testületi ülésekre. (3) A szervezeti egység fő feladatai: a) az Egyetem non-degree képzéseire és stratégiai kapcsolataira vonatkozó stratégia megalkotása; b) a non-degree képzések portfóliójáról és azok megvalósításáról, valamint és a stratégiai kapcsolatok megvalósulásáról évente egyszer tájékoztatást ad a Vezetői Bizottság és a Szenátus részére, mely testületek véleményeket és javaslatokat fogalmazhatnak meg a következő ciklusra; c) az Egyetem non-degree képzéseivel kapcsolatban felmerülő ügyviteli feladatok ellátása, együttműködés az Egyetem szervezeti egységeivel; d) kapcsolattartás a non-degree képzéseken részt vevőkkel; e) non-degree képzésekre vonatkozó belső szabályozás megalkotása, folyamatos monitorozása; f) az Egyetem non-degree képzéseivel kapcsolatos kommunikációs tevékenység vonatkozásában együttműködés a Kommunikációval; g) a felnőttképzési feladatok ügyvitele, egyetemi szintű koordinálása, a felnőttképzési nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátása; h) az Egyetem non-degree képzéseinek minőségbiztosítási feladatainak ellátása, tananyagfejlesztése; i) az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató vállalati, intézményi kapcsolatok és harmadik missziós stratégia meghatározására javaslattétel, ezek megvalósítása és folyamatos fejlesztése; j) a vállalatokkal, valamint közintézményekkel folytatott kapcsolattartás irányítása, a partnerekkel közös kezdeményezések, a számukra nyújtott szolgáltatások megvalósításának koordinálása, a partnerekkel kötött/kötendő együttműködési megállapodások előkészítése és monitorozása; k) közreműködés a posztgraduális és a non-degree képzések értékesítésében az illetékes vezetőkkel együttműködve; l) egyes hazai szervezetekben viselt intézményi tagság intézése, nyilvántartása, m) a szellemitulajdon-védelemmel és -kezeléssel kapcsolatos meghatározott feladatok ellátása. (4) A szervezeti egység feladatait a következő, nem önálló alegységek vonatkozásában látja el: Nyílt Képzési Programok; Vállalatspecifikus Programok; Vállalati Kapcsolatok; továbbá Partnerségek, Innováció és Megvalósítás. # 42. § / Corvinus-SEED / A kutatóintézet (5) A Corvinus-SEED vezető közvetlenül a rektornak tartozik felelősséggel. (6) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. # 43. § / Corvinus-SEED / A kutatóintézet 43. § (1) A kutatóintézet az Egyetemen folyó tudományos kutatás szervezeti kerete és a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes felügyelete alatt működik. A kutatóintézet vezetője a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettessel együtt felel a tudományos kutatás nemzetközi színvonalú fejlesztéséért és működtetéséért. Kutatóintézet létesítésére a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes kezdeményezésére a rektor tesz javaslatot az SZMR módosításával. Kutatóintézet létesítése éves beszámolóhoz kötött. Az engedélyezésben és a beszámolókban be kell mutatni a tudományos kutatás területét (területeit), a várható, illetve tényleges kutatási és publikációs eredményeket, ezen eredmények kapcsolódását az Egyetem stratégiai céljaihoz, a kutatóintézet munkatársait és finanszírozási modelljét. (2) A kutatóintézet fő tevékenységei: a) Kutatói számára tudományos kutatási ösztöndíjak biztosítása. b) A kutatóintézet keretei között működő kutatócsoportok tudományos kutatási tevékenységének, kutatási terveinek összehangolása és koordinálása. c) A kutatóintézet keretei között működő kutatócsoportok révén alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés és innovációs tevékenység végzése. d) Közreműködés a tudományos kutatást segítő ösztönzőrendszerek kialakításában, az egyetemi tudományos kutatási közélet szervezésében. e) Együttműködés a CDI-vel, intézeti kutatóintézetekkel, kutatócsoportokkal, egyéni kutatókkal. f) A kutatóintézet keretei között működő kutatócsoportok kutatási tervei alapján kutatási projektek generálása, hazai és nemzetközi kutatási pályázatok benyújtása, hazai és külföldi szakemberek bevonásával hálózatépítés. g) Közreműködés az Egyetem Intézményfejlesztési tervének részét képező kutatási-fejlesztési innovációs stratégia, valamint az egyéb K+F+I tárgyú stratégiai anyagok elkészítésében. h) A kutatásfejlesztésben létrejött eredmények oktatásba való visszacsatolása, a társadalom széles rétegének tájékoztatása előadások, rendezvények, cikkek, valamint egyéb megjelenések formájában. i) A tudományos kutatásokhoz szükséges egyetemi (társadalmi, gazdasági, természeti, infrastrukturális jellegű) adatvagyon fejlesztésének és hasznosításának, az adatokhoz való hozzáférési rendszerének koordinálása. (3) A kutatóintézet további tevékenységei: a) Közreműködés az oktatásban és az Egyetem tehetséggondozási tevékenységében. b) A tehetséges hallgatók számára kutatási projektekben való részvétel biztosítása. (4) A kutatóintézeten belül önálló szervezeti egységnek nem minősülő kutatóközpontok működhetnek A kutatóintézeten belüli kutatóközpont létesítése a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes előzetes engedélyéhez és éves beszámolóhoz kötött. A Központ keretein belül működő kutatócsoport szervezeti # 43. § / Corvinus-SEED / A kutatóintézet egységnek nem minősülő tudományos kutatási csoportosulás. A kutatócsoportoknak rendelkezniük kell rövid és hosszú távú, a kutatóintézet-vezető és a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes által elfogadott kutatási tervvel, a tevékenységük ellátásához szükséges infrastruktúrával, eszközállománnyal, tevékenységüket segítő megfelelő kapcsolatrendszerrel, fenntartható tevékenységüket megalapozó és biztosító stratégiával és munkatervvel. A kutatócsoportot szakmai irányító vezeti. A szakmai irányító nem minősül vezető állású munkavállalónak. (5) A kutatóintézet nemzetközi véleményező, tanácsadó testülete a kutatóintézet tanácsa, amelynek tagjai a rektor, a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes, a kutatóintézet vezetője, valamint a rektor által felkért legalább három nemzetközileg elismert szakember. (6) A kutatóintézet véleményező, tanácsadó testülete a kutatóintézeti tanács. A kutatóintézeti tanács tagjait a kutatóintézeten belül működő kutatóközpontok szakmai vezetői, a kutatói tanács tagjait a kutatóintézet szenior kutatói közül a kutatóintézet vezetője a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes jóváhagyásával jelöli ki. (7) A kutatói tanács fő feladatai: a) Közreműködés a kutatóintézethez tartozó kutatói pályázatok kiírásában és elbírálásában. b) A kutatócsoportok kutatási terveinek véleményezése. c) A kutatócsoportok kutatási terveinek figyelembevételével javaslattétel a kutatócsoportok kutatási és egyéb feladataira. d) Véleménynyilvánítás minden olyan ügyben, amelyben a kutatóintézet vezetője véleménynyilvánításra kéri. e) Javaslatot tehet bármely, a Központ feladatkörébe tartozó szakmai kérdésben. (8) Az Egyetemen működő kutatóintézet(ek) felsorolását az SZMR melléklete tartalmazza. # 44. § / A kutatóintézet-vezető / Programmenedzsment 44. § (1) A kutatóintézetet a kutatóintézet-vezető vezeti azzal, hogy a Corvinus Institute for Advanced Studies kutatóintézet vezetője dékáni pozíciót visel. (2) A kutatóintézet-vezető fő feladatai: a) A kutatóintézetben folyó kutatási tevékenység összehangolása. b) Közreműködés kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia, továbbá az egyéb K+F+I tárgyú stratégiai anyagok kidolgozásában. c) A kutatóintézeten belül működő kutatócsoportok szakmai vezetőinek feladatainak összehangolása. d) A kutatóintézet tanácsa, valamint a kutatói tanács üléseinek szervezése és vezetése. e) Az SZMSZ-ben meghatározott testületek munkájának vezetése, illetve tagsági feladatok ellátása. f) Az irányítása, felügyelete alá tartozó területek kockázatelemzésének elkészítése és a kockázatkezelés elvégzése. g) Mindazon feladatok ellátása, amelyet a rektor vagy belső szabályozó dokumentum a feladatkörébe utal. (3) A kutatóintézet-vezető a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel azzal, hogy a Corvinus Institute for Advanced Studies dékánja a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesnek, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője a Corvinus Institute for Advanced Studies kutatóintézet dékánjának tartozik felelősséggel. # 45. § / A kutatóintézet-vezető / Programmenedzsment 45. § (1) A Programmenedzsment a degree programok keretében az oktatási minőségbiztosításért, az oktatásirányítást támogató, a képzések tervezéséért, fejlesztéséért, a képzések megvalósításának kereteiért és a képzésekkel kapcsolatos elemzésekért felelős szervezeti egység, amely a programmenedzsmentért felelős vezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait a doktori képzés kivételével az Egyetem valamennyi telephelyén és teljes oktatási tevékenysége vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Az oktatási stratégiai fejlesztések támogatása. b) Tartalommenedzsment és -szolgáltatások: oktatási szakanyagok, oktatási-tanulási elemzések, oktatáspolitikai szakanyagok és javaslatok készítése, benchmark tanulmányok, prezentációk, vezetői összefoglalók készítése. c) Oktatási adatok elemzése, adatszolgáltatási feladatok ellátása. d) Képzésfejlesztések projektmenedzsment feladatainak ellátása. e) Képzésfejlesztési projekttervek kezelése, karbantartása, nyomon követése. Projektbeszámolók készítése, monitoring jelentések összeállítása. f) Oktatási koordinációs feladatok: operatív kapcsolattartás, koordináció az intézetekkel, a Tanulmányi Ügyek szervezeti egységgel, az oktatást támogató egyéb szervezeti egységekkel együttműködésben. g) Képzési programok és intézményi akkreditáció folyamatának koordinálása, közreműködés a nemzetközi akkreditációs folyamatokban. h) Aktív közreműködés beiskolázási tevékenységben, és a képzésiprogramokra vonatkozó kommunikációs tevékenységben, a képzésiprogramokra vonatkozó marketing anyagok tartalmi elemeinek megadása és jóváhagyása. Egyetemi honlap képzési leírásainak karbantartása. i) Oktatásszervezési feladatok ellátása, double degree programok koordinálása. j) Szakfelelősök munkájának egyetemi szinten teljeskörű, adminisztratív támogatása. k) A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint meghatározott testületek ügyviteli feladatainak ellátása. l) A képzési programok működtetéséhez szükséges digitális fejlesztések kezdeményezése és jóváhagyása. m) A tanulmányi ügyvitelhez kapcsolódó digitális fejlesztések kezdeményezése. n) Tantervek karbantartásához kapcsolódó tartalmi feladatok támogatása. o) Felvételi tájékoztató tartalmának összeállítása, felvételi eljárás tervezése és koordinálása, saját felvételi eljárás szakmai tartalmának meghatározása. p) A szakok képzési programjának és tanulmányi tájékoztatójának összeállítása. q) Oktatási és hallgatói szabályzatok kialakítása, előterjesztése, gondozása. r) Szakfejlesztési albizottságok és projektszervezetek munkájának támogatása, szaklétesítési és szakindítási, valamint specializáció-létesítési és -indítási kérelmek, felnőttképzési programok összeállításának adminisztratív támogatása, testületi döntések előkészítése. s) A szervezeti egységen belül nem önálló szervezeti egységként működő Oktatási # 45. § / A kutatóintézet-vezető / Programmenedzsment Minőségbiztosítási és Analitikai Központ vonatkozásában: i. Egyetemi szintű oktatási minőségbiztosítási feladatok ellátása. ii. Az Egyetem ESG (Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area) standardoknak megfelelő minőségfejlesztési stratégiájának kialakítása, végrehajtása, különös tekintettel a következő feladatokra: képzési programok minőségbiztosítása; hallgatóközpontú tanulás, tanítás, értékelés minőségfejlesztése; oktatói tevékenység minőségbiztosítása; a hallgatók felvételével, előrehaladásával, tanulmányaik elismerésével, képesítés odaítélésével kapcsolatos folyamatok minőségfejlesztési standardok szerinti szakmai támogatása; tanulástámogatásra, hallgatói szolgáltatásokra, lemorzsolódásra, tanácsadásra vonatkozó adatok, vélemények oktatásfejlesztési célú feldolgozása; az oktatási célú adatvagyon kezelése, annak elemzése az oktatáshoz kapcsolódó döntéshozatal támogatására (hallgatói adatok, elemzések, eredményességi mutatók, karrierút, elégedettség, hallgatói véleményezés, DPR adatok, visszajelzések rendszeres elemzése). iii. A Corvinus Teaching Excellence (CTE) oktatási minőségfejlesztési rendszer operatív feladatainak ellátása, a határidők kijelölése, figyelemmel kísérése és betartatása. A pedagógiai és társlátogatások szervezésének támogatása. iv. Oktató munka hallgatói véleményezési rendszerének működtetése. Elemzi az értékelési adatokat, és karbantartja a rendszert szabályozó keretet, felel az adatbiztonságért. A Tanítás-, és Tanulástámogató Központtal együttműködve a normalizálás küszöbértékeinek meghatározása. v. A tanulási eredmény alapú mérési rendszer koncepcionális kialakítása, fejlesztése és működési kereteinek meghatározása. vi. A tanulási eredményalapú képzésfejlesztés szakfelelősökkel együttműködésben, a szakéletciklus gondozása. vii. A tanulási eredményalapú képzésfejlesztésekkel kapcsolatban, szakfelelősökkel együttműködésben, szak-, kurzus-, és tananyagfejlesztések minőségbiztosítási támogatása. viii. Az oktatásmódszertani belső képzési rendszer, valamint az egyetemen készülő digitális tananyagok, minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása és működtetése. ix. Az egyetemi bemeneti és kimeneti kompetenciamérési rendszer koncepcionális kialakítása, fejlesztése és működési kereteinek meghatározása. x. Diplomás Pályakövetési Rendszer működtetése. xi. Tartalommenedzsment és -szolgáltatások: Trendelemzések, oktatási elemzések, szakanyagok és javaslatok készítése, benchmark tanulmányok, prezentációk, vezetői összefoglalók készítésének támogatása. xii. Az oktatáshoz kapcsolódó adatok rendszerszintű gyűjtésének, tárolásának és feldolgozásának, ideértve a strukturált adatbázis(ok) kialakításának, folyamatos fejlesztésének és karbantartásának ellátása. xiii. Oktatási adatok elemzése. # 45. § / Programmenedzsment / Pályázati és Projekt Központ (3) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. (4) A programmenedzsmentért felelős vezető az oktatási rektorhelyettesnek tartozik felelőséggel. # 46. § / Programmenedzsment / Pályázati és Projekt Központ 46. § (1) A Pályázati és Projekt Központ szervezeti egység a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes irányítása alatt álló, az Egyetem pályázati tevékenységének ösztönzése, szervezése, irányítása és menedzsmentje biztosításáért felelős szolgáltató egység, amely a Pályázati és Projekt Központ vezetője vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem teljes akadémiai tevékenysége, illetve telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató hazai és nemzetközi akadémiai pályázatokba, különösen az európai kutatási térség keretprogramjainak pályázati tevékenységeibe történő bekapcsolódás támogatása, inkubálása, vezetői döntéselőkészítő feladatok ellátása. b) Az oktató-kutatók pályázati tevékenységének támogatása, a pályázni kívánó személyek és csoportok számára tanácsadás. c) Pályázati felhívások figyelése, a pályázatok előkészítése, benyújtása, nyilvántartása. d) Pályázatokkal, külső partnerrel együttműködésben megvalósított projektekkel összefüggő projektmenedzseri és projekt asszisztensi feladatok ellátása a projekt implementációja és fenntartása során. e) A projektek megvalósítását segítő intézményi szabályozásokra vonatkozó ajánlások és eszközök kialakítása. f) Hazai és nemzetközi pályázati kapcsolatrendszer fejlesztésében való aktív részvétel. g) Pályázatok, külső partnerrel együttműködésben megvalósított projektek és a nemzetközi mobilitási programok pénzügyi elszámolásának teljes körű összeállítása, részvétel a pályázatokkal kapcsolatos könyvvizsgálat lefolytatásában, valamint a külső ellenőrzésekben. h) Pályázati nyerés esetén ezen projektek projektmenedzseri és projekt asszisztensi feladatainak ellátása a projektek implementációja és fenntartása során. A projektek megvalósításának pályázattechnikai felügyelete, ellenőrzése, minőségbiztosítása. i) A hazai és nemzetközi pályázati partnerekkel és felügyelő szervekkel folytatott kapcsolattartás biztosítása. j) Nemzetközi akadémiai pályázati piacokon megjelenés, pályázati kapcsolatrendszer fejlesztésében való aktív részvétel. Hazai és nemzetközi kutatásmenedzsment szervezetekben viselt intézményi tagság intézése, nyilvántartása. k) A feladatkörébe tartozó adatszolgáltatás teljesítése. l) A hatáskörébe tartozó folyamatok gondozása, fejlesztése. (3) A Pályázati és Projekt Központ a fenti feladatokat pályázattípus, forrás és célterület szerint a következő csoportokba szervezve végzi: Hazai Pályázati és Projektmenedzsment Iroda, Nemzetközi Pályázati Iroda. (4) A Pályázat és Projekt Központ vezetője a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. (5) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. # 47. § / Pályázati és Projekt Központ / Tanítás- és Tanulástámogató Központ 47. § (1) A Tanítás-és Tanulástámogató Központ (TTK) az oktatási rektorhelyettes irányítása alatt álló, az Egyetem, oktatásmódszertani és digitális tanulási inkubációs központjaként működő kompetenciaközpont, amely a Tanítás-és Tanulástámogató Központ vezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait a degree programok keretében az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Az Egyetem stratégiai céljait támogató oktatáskutatási projektek tervezése és kivitelezése, az eredmények visszacsatornázása és disszeminálása. b) Képzési programokhoz kapcsolódó és egyetemi szintű minőségbiztosítási feladatok ellátása. c) A tanulási eredményalapú képzésfejlesztésekkel kapcsolatban, szakfelelősökkel együttműködésben szak-, kurzus-, és tananyagfejlesztések módszertani támogatása. d) Az Egyetem oktató, kutatói és oktatásban részt vevő PhD hallgatói számára kínált oktatásmódszertani belső képzési rendszer kidolgozása, fenntartása, folyamatos frissítése, képzések szervezése, megtartása, nyomon követése. A stratégiai prioritásokhoz illeszkedő egyéb tematikus képzések szervezése és megtartása. e) Az oktató-kutató közösség számára rendszeres tájékoztatás biztosítása a felsőoktatás-pedagógia kutatási eredményeiről, tudományosan megalapozott oktatási módszerekről és új szakirodalmi eredményeiről. f) A Corvinus Teaching Excellence (CTE) oktatási minőségfejlesztési rendszer operatív csapatában aktív részvétel, a pedagógiai és társlátogatások szervezése és megvalósítása. Kapacitás függvényében pedagógiai diagnosztikai és tanácsadási szolgáltatás. g) A beilleszkedési program (on-boarding) keretében az újonnan belépő oktatók, tanárok, valamint a PhD hallgatók tanulással, tanítással, metorálással kapcsolatos szemléletének formálása, oktatásba való beilleszkedésének strukturált támogatása. h) Az egyetemi hallgatók számára tanulástámogató szolgáltatások biztosítása (pl. tanulásmódszertan). i) Az egyetemi e-learning rendszer alkalmazásgazdai feladatainak ellátása, az Egyetemen készülő digitális tananyagokat módszertani és technológiai támogatása. Belső használatú, oktatásfejlesztési célú e-learning anyagok előállítása, kapacitás függvényében. j) Az egyetemi „adatvagyon” (vagy pl. „hub” elnevezésű) és MI-alapú tanításés tanulástámogató projektek támogatása az e-learning rendszerrel összefüggésben. k) A tanulási folyamatokat támogató digitális eszközök (pl. Mentimeter, Kahoot) kiválasztásának és működtetésének felügyelete, használatuk elősegítését célzó képzések szervezése. l) Az Egyetem belső oktatásmódszertani és e-learning tartalmú munkavállalói pályázatainak koordinálása és véleményezése. m) A Thank-a-Teacher program létrehozása és működtetése. n) Részvétel az Egyetem tehetséggondozási és tehetségmenedzsment rendszer # 47. § / Tanítás- és Tanulástámogató Központ / Tehetségmenedzsment Központ kialakításában és közreműködés annak megvalósításában, különös tekintettel a pedagógiai és pszichológiai folyamatok támogatására. (3) A Tanítás-és Tanulástámogató Központ vezető az oktatási rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. # 48. § / Tehetségmenedzsment Központ / Idegennyelvi Oktatóközpont 48. § (1) A Tehetségmenedzsment Központ az Egyetem tehetséggondozási tevékenységének irányítását, koordinálását, szervezését és felügyeletét ellátó, a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes irányítása alatt álló kompetenciaközpont. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. Fő feladatai: a) Az egyetem tehetséggondozási stratégiájának kidolgozása, fejlesztése, a tehetséggondozási stratégia megvalósulásának nyomon követése. b) A hallgatók tantervi tevékenységén túlmutató munkájának otthont adó tehetséggondozási műhelyek, szakkollégiumok felügyelete és támogatása. c) Tudományos diákköri munka operatív támogatása. (3) A Tehetségmenedzsment Központ vezető a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. # 49. § / Idegennyelvi Oktatóközpont / Testnevelési és Sportközpont 49. § (1) Az Idegennyelvi Oktatóközpont az oktatási rektorhelyettes irányítása alatt álló, az idegennyelvi képzésért felelős kompetenciaközpont, amely az Idegennyelvi Oktatóközpont vezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Általános nyelvi képzést és az alaptevékenységhez igazodó szaknyelvi képzés biztosítása nyelviés kurzusválaszték keretében. b) A hallgatók egyetemi tanulmányaihoz kapcsolódó komplex idegen nyelvi kommunikációs kompetenciafejlesztés megszervezése és lebonyolítása, valamint a nyelvvizsgára történő felkészítés, illetve az e célt szolgáló tanfolyami képzési lehetőségek biztosítása. c) angol nyelvű felvételi előkészítők szervezése. (3) Az Idegennyelvi Oktatóközpont vezető az oktatási rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. # 50. § / Idegennyelvi Oktatóközpont / Testnevelési és Sportközpont 50. § (1) A Testnevelési és Sportközpont a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes irányítása alatt álló az Egyetem alaptevékenységéhez igazodó rendszeres testmozgás és sporttevékenység megszervezéséért felelős kompetenciaközpont, amely a Testnevelési és Sportközpont vezető közvetlen vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) A testneveléssel összefüggő oktatási feladatok ellátása. b) A diákés versenysporttal kapcsolatos feladatok koordinálása. c) Az egyetemi polgárok szabadidős és tömegsport célú igényeinek kiszolgálása, a programok és feladatok összefogása és szervezése. d) A különböző sporttal foglalkozó egységek munkájának intézményen belüli összehangolása. e) Tanácsadás a hallgatók számára kiemelt figyelemmel a rendszeresen nem sportoló hallgatókra. f) Mentorrendszer kidolgozása és működtetésének koordinálása. g) A fogyatékkal élők sportoltatásával kapcsolatos igényfelmérés, a sportolási feltételek megteremtéséhez programok kidolgozása. h) Javaslattétel a sportszolgáltatások kínálatának bővítésére. (3) A Testnevelési és Sportközpont vezető a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. Közösségi alapú Oktatási-és Kutatási Központ (Corvinus Science Shop) # 51. § / Idegennyelvi Oktatóközpont / Testnevelési és Sportközpont 51. § (1) A Corvinus Science Shop az oktatási rektorhelyettes irányítása alatt álló az Egyetem harmadik missziós tevékenységet támogató kompetenciaközpont, amely a Corvinus Science Shop vezető közvetlen vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A Corvinus Science Shop az úgynevezett közösségbe ágyazott, közösségi alapú kutatást ás tanulást (Community Engaged Research and Learning, CERL) szolgálja azáltal, hogy oktatási és kutatási projekteket szervez és közvetít az egyetem oktatói és kutatói, valamint hallgatói számára közösségi partnerek kérdései és problémafelvetései alapján. Mindezt nyújtja tantárgyi keretekben, szakdolgozatok, tudományos diákköri dolgozatok kutatásaihoz és írásához, valamint egyéb oktatási és kutatási formákban, tudomány és társadalom közötti kommunikációban. Ezzel az egyetem harmadik misszióját, a társadalom számára történő tudástranszfert szolgálja, az egyetem pozitív társadalmi hatásait növeli. (3) A szervezeti egység fő feladatai: a) kurzusprojektek szervezése alap-, mesterszakos és posztgraduális tantárgyakhoz; b) közösségi partnerek azonosítása, kapcsolattartás, projektfejlesztés, együttműködés, tudástranszfer; c) közösségbe ágyazott, közösségi alapú oktatási és kutatási, azaz CERL kompetenciák fejlesztése az egyetem oktatóinak és kutatóinak körében, ezáltal hozzájárulás a szakés tantárgyfejlesztésekhez; d) oktatás közösségbe ágyazott, közösségi alapú kutatási és tanulási (CERL), felelősségteljes kutatás és innováció (RRI) és kapcsolódó témakörökben; e) a közösségbe ágyazott, közösségi alapú oktatás és kutatás módszereinek, folyamatának, lehetőségeinek, egyetemi megvalósulásának kutatása, CERL kutatások támogatása f) a kiváló hallgatói és oktatói-kutatói közösségbe ágyazott munka és a közösségi partnerek munkájának elismerése; g) az egyetem harmadik missziójának, a pozitív egyetemi társadalmi hatás létrehozásának, a közösségbe ágyazott, közösségi alapú oktatásnak és kutatásnak megjelenítése az egyetemi közpolitikákban, szabályzatokban; h) a nemzetközi CERL közösségbe való beágyazódás révén oktató és kutató kollégák számára nemzetközi kapcsolódási lehetőségek nyújtása; (4) A Corvinus Science Shop vezető az oktatási rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. (5) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. # 52. § / Testnevelési és Sportközpont / Egyetemi Könyvtár és Levéltár 52. § (1) Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár (a továbbiakban: EKL) a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes irányítása alatt álló a könyvtári szolgáltatás biztosításáért felelős szolgáltató egység, amely az Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) Az EKL, mint nyilvános tudományos közgyűjtemény a tevékenységével az Egyetemen folyó oktatást, az egyéni és csoportos tanulást és a tudományos kutatást szolgálja az Egyetemen oktatott és kutatott tudományok területén. Gyűjti, feltárja és rendelkezésre bocsátja az Egyetemen oktatott és kutatott tudományágak hazai és nemzetközi irodalmának dokumentumait, biztosítja a hagyományos és virtuális tanulási környezetet és a tananyagok elérhetőségét, tudománymetriai szolgáltatásokat nyújt, ellátja az Egyetem tartalomgazdai feladatait, együttműködik más könyvtárakkal a hazai könyvtárés információellátás rendszerének működtetésében. Az EKL az Országos Dokumentumellátó rendszer tagja. (3) Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgató feladatai közé tartozik az Egyetemi Levéltár felügyelete. a) Az Egyetemi Levéltár az EKL főigazgató irányítása alatt álló, a levéltári szolgáltatás biztosításáért felelős, önálló szervezeti egységnek nem minősülő, szolgáltató egység, melyet levéltárvezető vezet (aki csoportvezetőnek minősül, így nem minősül vezető állású munkavállalónak). Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. b) Az EKL, mint felsőoktatási levéltár, közlevéltár gyűjti, rendszerezi és kutathatóvá teszi az Egyetem központi szerveinek, oktatási-kutatási egységeinek, hivatalainak, intézményeinek – és ezek jogelődeinek – működése során keletkezett maradandó értékű iratanyagot. Hatásköre kiterjed az egyetem és jogelődei által keletkeztetett köziratokra, gyűjtőköre az egyetemhez kapcsolódó tudományés intézménytörténeti magánokiratokat foglalja magába. (4) Az EKL ellenőrzi az Egyetem irattári selejtezését és iratkezelésének rendjét. (5) Az Egyetemi Könyvtár főigazgatója a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. (6) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. # 53. § / Egyetemi Könyvtár és Levéltár / Szakkollégiumok 53. § (1) A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épülő, együtt lakó bázissal rendelkező tehetséggondozó szervezet. (2) A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A szakkollégium célja továbbá az Egyetem oktatási tevékenységén túlmenő szakmai képzés, illetve önképzési lehetőség nyújtása a tagoknak, a társadalom iránt elkötelezett értelmiségi réteg nevelése. (3) A szakkollégium tagsága dönt a szakkollégium szakmai programjáról, illetve az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről, különös tekintettel a tagság szakmai feltételeire, a képzési vállalásokra, a szakmai teljesítmény elfogadásának elveire, továbbá a szakkollégiumi képzési program elvégzésének kötelezettségére. (4) A szakkollégium tagságának döntése alapján a szakkollégium lehet nyitott, és tagja lehet bármely, a szakkollégium döntése által meghatározott felsőoktatási intézmény hallgatója. A szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági viszonnyal. (5) Az egyetemi szabályozó dokumentumokban meghatározott keretek között a szakkollégiumi tagság dönt a szakkollégiumi tagság létesítéséről, megszüntetéséről. (6) A szakkollégium működésének belső kereteit a szakkollégium tagsága alakítja ki tekintettel jelen §-ban foglaltakra. A működés törvényességét a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes az operatív főigazgatóval együttműködésben felügyeli. A működésnek a szakkollégiumi alapelveknek való megfelelését, az Egyetem oktatási, kutatási és tehetséggondozási stratégiájához való illeszkedését a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes felügyeli. (7) A szakkollégiumok vezetői nem minősülnek vezető állású munkavállalónak. # 54. § / Szakkollégiumok / Nemzetközi Kapcsolatok 54. § (1) A Nemzetközi Kapcsolatok felelős az Egyetem nemzetközi beágyazottságának folyamatos fejlesztéséért, az Egyetem nemzetközi kapcsolatainak stratégiai összhangjáért a nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető, amely a vezető vezetésével végzi tevékenységét. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Az egyetem stratégiáját szolgáló nemzetközi akadémiai hálózati partnerség fejlesztése; b) Az Egyetem oktatási, kutatási és egyéb területeken folytatott, nemzetközi partnerségben megvalósuló tevékenységének szakmai támogatása, azok stratégiai megfelelőségének biztosítása, ilyen tevékenységek kezdeményezése a szakterületi vezetőkkel együttműködésben; c) Az Egyetem képviselete a rektor által meghatározott nemzetközi fórumokon, hálózatokban; d) Az Egyetem stratégiájához illeszkedően nemzetközi partnerek keresése, az egyes partnerségi lehetőségek természetének megfelelően a partnerek összekötése az illetékes munkavállalókkal (pl. szakfelelős, dékán, rektorhelyettes). Nemzetközi oktatási együttműködések kialakításának kezdeményezése, az Egyetemre érkező együttműködési és szándéknyilatkozati kezdeményezések véleményezése, értékelése; e) Az Egyetem megállapodásokban rögzített nemzetközi akadémiai együttműködéseivel, partnerségeivel összefüggő központi adatbázis működtetése, az együttműködések, partneri szerződések nyomon követése, stratégiai szintű kezelése, ügyviteli koordinációja, valamint az érintett szakterület bevonásával az együttműködések értékelése; f) International Advisory Board működésének koordinációja; g) Hivatalos nemzetközi akadémiai delegációk fogadásának szervezése az érintett egyetemi szervezeti egységek bevonásával; h) Javaslattétel akadémiai (oktatási, kutatási) nemzetközi szervezeti tagságra, akadémiai (oktatási, kutatási) nemzetközi szervezetekben viselt intézményi tagság véleményezése, intézése, nyilvántartása. i) A szakterület megkeresésére közreműködés a nemzetközi hallgatói és munkatársi rekrutációs tevékenységben. j) American Corner működésének koordinációja; k) Nemzetközi kapcsolatokkal kapcsolatos egyedi kiemelt kezdeményezések koordinációja; l) A feladatkörébe tartozó adatszolgáltatás teljesítése. (3) Minden hatályos nemzetközi oktatási együttműködésre vonatkozó megállapodás (double degree, joint degree, multiple degree; a csereprogramokra vonatkozó megállapodások) a nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető monitoroz. (4) A külföldi partnerekkel kötött szándékmegállapodások (’memorandum of understanding’) listájáról, melyek külön szenátusi jóváhagyás nélkül is aláírásra kerülhetnek, a nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető legalább évente tájékoztatja a Szenátust, amelynek a megállapodások kapcsán véleményezési joga van. (5) A nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető évente jelentést készít a Szenátus számára a nemzetközi oktatási együttműködésre vonatkozó megállapodások # 54. § / Nemzetközi Kapcsolatok / Nemzetközi Mobilitás megvalósulásáról és eredményeiről. (6) A nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető a kabinetvezetőnek tartozik felelősséggel. (7) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. # 55. § / Nemzetközi Kapcsolatok / Nemzetközi Mobilitás 55. § (1) A Nemzetközi Mobilitás az oktatási rektorhelyettes felügyelete alatt álló, funkcionális egysége, amely a Nemzetközi Mobilitás vezető vezetésével végzi tevékenységét. (2) A szervezeti egység koordinációjával működnek az alábbi kiemelt nemzetközi programok: a) Study Abroad nemzetközi önköltséges részképzési program, b) Nemzetközi mobilitási hálózathoz kapcsolódó programok (Erasmus+ Mobilitás, Erasmus+ Nemzetközi Kreditmobilitás, CEEPUS Program) c) A fentieken túli bilaterális együttműködésen alapuló nemzetközi programok. (3) A szervezeti egység fő feladatai: a) Nemzetközi mobilitási programok stratégiai és ügyviteli koordinációja, központi adatbázisának működtetése. b) Nemzetközi oktatási együttműködési (double degree, joint degree, multiple degree) megállapodások kialakításának támogatása c) Hallgatói és oktatói mobilitási együttműködési megállapodások tartalmi elemeinek megadása. d) e) Nemzetközi részképzési és rövid képzési programok oktatásszervezési és speciális értékesítési feladatainak ellátása, illetve ezen hallgatók kiszolgálásához szükséges kommunikációs feladatok irányítása. f) A bilaterális megállapodás alapján és az intézményközi együttműködés nélkül a Corvinuson tanulmányokat folytató, tandíjat fizető nemzetközi cserehallgatók (Study Abroad program keretében érkező hallgatók és a külföldi „freemover” hallgatók) tekintetében ellátja a 56. § (2) bekezdés a), c), i) pontokban foglalt feladatokat. g) Stipendium Hungaricum program és egyéb nemzetközi ösztöndíjprogramok kezdeményezése, értékelése, ezek stratégiai szintű kezelése, központi ügyviteli koordinációja. Intézményi szintű kapcsolattartás a támogató szervezetekkel, kiemelten a Tempus Közalapítvánnyal. h) Az nemzetközi mobilitásban érintett szakok és programok vonatkozásában a hallgatói és partnerigényekhez illeszkedő képzési portfólió kialakításának támogatása. i) Új, magas színvonalú nemzetközi partnerek keresése és összekötése a szakfelelőssel és a dékánnal. Kétoldalú vagy többoldalú nemzetközi oktatási, együttműködések kialakításának kezdeményezése, az Egyetemre érkező kezdeményezések véleményezése, értékelése j) Közreműködés a nemzetközi hallgatók számának növeléséhez szükséges akciókban, valamint az ehhez kapcsolódó beiskolázási folyamatban. k) Mindazon feladatok ellátása, amelyet a rektor vagy belső szabályozó dokumentum a feladatkörébe utal, továbbá, amelyek megoldása az oktatást érinti az egyetem hazai és nemzetközi együttműködési feladatainak teljesítése keretében. (4) A Nemzetközi Mobilitás vezető az oktatási rektorhelyettesnek tartozik felelőséggel. # 56. § / Nemzetközi Kapcsolatok / Nemzetközi Mobilitás 56. § Szervezeti Kultúra és Humánpolitika Igazgatóság # 57. § / Nemzetközi Kapcsolatok / Nemzetközi Mobilitás 57. § (1) A Szervezeti Kultúra és Humánpolitika Igazgatóság szervezeti egység a rektor irányítása alatt álló, az Egyetem szervezeti kultúrával és humánpolitikával kapcsolatos stratégiai HR tevékenységét ellátó funkcionális egység, amely a szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgató vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató szervezeti kultúrával és humánpolitikával kapcsolatos stratégia kidolgozása, előterjesztése, megvalósítása, javaslattétel a HR-stratégiát támogató HR-szervezetre, a HR működésének folyamatos fejlesztése az érintettek igényeihez igazodóan. b) A HR stratégia elérését biztosító HR-politikák, -szabályozások és -eszközök kialakítása, előterjesztése, bevezetése. c) A vezetők humánpolitikai tevékenységének – munkaerő-biztosítás, -fejlesztés, -elkötelezettség/motiváció, -megtartás (Attrition, Deployment, Exit, and Retention, ADER) – támogatása, az egyetemi HRpolitikák érvényesítése, azok alkalmazása során a vezetők számára HR-tanácsadás. d) Szervezetfejlesztés és változásmenedzsment eszköztár kidolgozása, működtetésükben való részvétel, HR szakmai támogatás biztosítása. e) Szervezeti kultúra, munkavállalói elkötelezettség felmérések szervezése, a szervezeti kultúra fejlesztését szolgáló HR akcióprogramok meghatározása, azok megvalósításának menedzselése. f) Az Egyetem munkaköri, besorolási és javadalmazási rendszerének (bérszerkezet, bónusztábla, béren kívüli juttatások) kialakítása, működtetése. Javaslattétel az Egyetem javadalmazási stratégiájára, éves bérfejlesztési és ösztönzési politikájára, azok előterjesztése, valamint azok alkalmazásában a vezetők számára szakmai iránymutatás biztosítása. g) Az Egyetem toborzási/kiválasztási gyakorlatának kialakítása, működtetése, részvétel a munkáltatói márka építésében. A vezetők kiválasztásra vonatkozó döntéshozatalának HR szakmai támogatása. h) A kompetenciamenedzsment rendszer kialakítása, bevezetése és működtetése. A vezetők leadership kompetenciáinak fejlesztése. A munkatársak szakmai és munkaköri kompetenciafejlesztési céljainak elérése érdekében éves képzésfejlesztési ciklusok tervezése, a képzések/fejlesztések megvalósításának menedzselése. i) Az Egyetem stratégiai céljaihoz illeszkedő középtávú minőségi munkaerő-utánpótlás biztosítása érdekében tehetségmenedzsment tevékenység kialakítása, az egyetemi karrierfejlesztési rendszer és HR-politikák meghatározása, bevezetése, működtetése az Egyetem felsővezetőivel szoros együttműködésben. j) Az Egyetem teljesítményfejlesztési és ösztönzési rendszerének kialakítása és működtetése. Javaslattétel az Egyetem teljesítményfejlesztési és ösztönzési # 57. § / Nemzetközi Kapcsolatok / Nemzetközi Mobilitás stratégiájára, annak előterjesztése, az alkalmazáshoz kapcsolódó szakmai iránymutatás és vezetői támogatás biztosítása. k) Munkatársi kapcsolatok, munkaügyi, munkajogi problémák kezelése, szükség esetén munkajogi szakértő bevonásával. Munkatársi megkeresés esetén személyes tanácsadás biztosítása, a munkatársak munkahelyi, esetleges személyes problémáik megoldásában való aktív segítség biztosítása. l) Stratégiai HR tevékenységek operatív és adminisztratív támogatása; hatékony, ügyfélorientált és standardizált HR szolgáltatási folyamatok működtetése, munkavállalói önkiszolgáló rendszer fejlesztése. m) Bértervezés, bérgazdálkodással kapcsolatos szabályozási keretek kialakítása és érvényesítésük támogatása. n) Munkaerőtervezés, munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos szabályozási keretek kialakítása és érvényesítésük támogatása. o) HR kontrolling feladatok ellátása. p) Munkatársak személyi/munkaügyi adatainak naprakész nyilvántartása (az Egyetem által használt HR információs rendszerekben), biztosítotti be-, kiés változásjelentés, vezetői munka támogatása adatok, információk szolgáltatásával, elemzések készítésével. q) Vezetői munka támogatása személyügyi és munkaügyi témákban, munkajogi megfelelőség biztosítása: munkatársak (ideértve a külföldi munkavállalókat is) munkaviszonyának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos HR tevékenységek ellátása, munkaköri leírások készítésének támogatása, nyilvántartása, a foglalkoztatás feltételeiben történő változásokkal összefüggő munkaügyi intézkedések elvégzése, exit interjúk készítése, elemzése. r) Új belépők, illetve az új munkakörbe kerülők beilleszkedési programjának (on-boarding) kialakítása, működtetése. s) A szervezeti egység továbbá felelős a stratégiai HR tevékenységek támogatásához kapcsolódó belső vezetői adatszolgáltatás teljesítésért. (3) A szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgató a rektornak tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. # 58. § / Nemzetközi Mobilitás / Kommunikáció 58. § (1) A kommunikációért felelős szervezeti egység a rektor irányítása alatt álló, az Egyetem stratégiai kommunikációs menedzsment, az alumni szolgáltatások, a hallgatói toborzási tevékenységét, illetve a hallgatói felvételi rendszer működtetését ellátó funkcionális egysége, amely a kommunikációs főigazgató vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató rövid és hosszú távú egyetemi szintű kommunikációs stratégia meghatározása, kidolgozása, folyamatos fejlesztése, előterjesztése, megvalósítása, javaslattétel a kommunikációs stratégiát támogató kommunikációs szervezetre, a kommunikációs tevékenység folyamatos fejlesztése az érintettek igényeihez igazodóan. b) A kommunikációs stratégia elérését biztosító kommunikációs politikák előterjesztése, bevezetése és megvalósulásuk nyomon követése, kommunikációs fejlesztési projektek megvalósítása. c) Az Egyetem kommunikációs tevékenységének irányítása és szervezése, ennek keretében az Egyetem PR, belső, marketingés digitális kommunikációs, alumni valamint nemzetközi hallgatói toborzási tevékenységére vonatkozó szabályozások (szabályzatok, rendelkezések, irányelvek) kialakítása, előterjesztése, bevezetése, megvalósulásuk ellenőrzése, továbbá az Egyetem ezen tevékenységeinek koordinálása, az ehhez szükséges kommunikációs eszközök és csatornák kialakítása, kezelése, gondozása és/vagy a kezelésre vonatkozó szabályok kialakítása. d) A hazai és nemzetközi beiskolázási, toborzási tevékenység koordinálása, szakmai támogatás nyújtása az érintett szervezeti egységeknek. e) A hallgatói felvételi rendszer adminisztratív működtetése az oktatási rektorhelyettes hatáskörébe tartozó funkciók kivételével. f) A vezetők kommunikációs tevékenységének támogatása, az egyetemi kommunikációs politikák érvényesítése, azok alkalmazása során a vezetők számára tanácsadás. g) Az Egyetem arculatának folyamatos fejlesztése, az egységes és integrált megjelenés biztosítása, az arculati követelmények érvényre jutásának támogatása és ellenőrzése. h) A kiemelt megjelenések és események, egyetemi rendezvények koordinációja. i) Az Egyetem külső és belső kommunikációs megjelenéséhez szükséges vizuális, szöveges és digitális tartalmak elkészítése és fejlesztése. j) A hallgatói kommunikációs tevékenység mentorálása, a Corvinus HÖK kommunikációs tevékenysége feletti szakmai ellenőrzés biztosítása. A Közgazdász, hallgatók által szerkesztett orgánum szerkesztőségének szakmai felügyelete. k) Intézményi fókuszú kiállítások és hallgatótoborzó vásárok kiaknázása figyelemmel az oktatásirányítás ilyen irányú kezdeményezéseire. l) A hazai és nemzetközi hallgatói rekrutációs tevékenység ellátása, koordinálása, # 58. § / Kommunikáció / Tanulmányi Ügyek irányítása. m) Alumni tevékenység szervezése és működtetése. Az Egyetem volt hallgatóival való kapcsolattartásának irányítása és szervezése, különös tekintettel a volt hallgatókat tartalmazó adatbázis karbantartása és folyamatos fejlesztésére, a volt hallgatóknak nyújtott szolgáltatások koordinációjára és folyamatos fejlesztésére, a volt hallgatóktól származó pénzügyi és egyéb támogatások rendszerének folyamatos fejlesztésére. n) A feladatkörébe tartozó adatszolgáltatás teljesítése. (3) A kommunikációs főigazgató a rektornak tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. # 59. § / Kommunikáció / Tanulmányi Ügyek 59. § (1) A Tanulmányi Ügyek szervezeti egység a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes irányítása alatt álló, a hallgatói tanulmányokhoz kapcsolódó ügyviteli, valamint tanácsadási és szolgáltatási feladatokat ellátó, funkcionális egység, amely a tanulmányi ügyekért felelős vezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait a doktori képzések és a non-degree képzések kivételével az Egyetem valamennyi tevékenysége, illetve telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Közreműködés a beiskolázási tevékenységben. b) c) Hallgatókkal való kapcsolattartás, tanulmányi ügyekkel kapcsolatos hallgatói tanácsadás, a hallgatók beiratkozásának adminisztratív támogatása, valamint a hallgatói tanulmányokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása és a szükséges ügyviteli feladatok ellátása, így különösen a hallgatói dokumentumok előkészítése, kiadása, záróvizsgában közreműködés, oklevelek kiállítása, diplomaátadó szervezésében közreműködés. d) Tanulmányi és vizsgaügyekben, valamint ösztöndíj és szociális ügyekben eljáró elsőfokú bizottságok ügyviteli feladatainak ellátása. e) Az Egyetem ösztöndíjprogramjaival és hallgatói juttatásaival kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, ügyviteli feladatok ellátása, a hallgatói térítésekhez és juttatásokhoz kapcsolódó pénzügyi ügyintézés szoros együttműködésben a Pénzügy szervezeti egységgel; f) Külföldi részképzéshez kapcsolódó hallgatói pályáztatási folyamat lebonyolítása. g) A Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer tartalmi rendszergazdai, szabályozási és ügyvitelszervezési feladatainak ellátása, a Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer fejlesztéseinek jóváhagyása, szoros együttműködésben a Programmenedzsmenttel. h) A hallgatói tanulmányokhoz kapcsolódó formanyomtatványok és szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása. i) A hallgatói nyilvántartások teljeskörű vezetése. j) Közreműködés a Hallgatói Követelményrendszer elkészítésében. k) A Hallgatói Követelményrendszer érvényesülésével kapcsolatos szakmai koordináció az érintett szervezeti egységekkel. l) m) Hatáskörében adatszolgáltatás teljesítése. n) A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódóan ellátja az a)–m) pontban, a felnőttképzés során releváns feladatokat. (3) A tanulmányi ügyekért felelős vezető a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. # 60. § / Karrier Szolgáltatások Központ / Hallgatói Wellbeing és Közösség Központ 60. § (1) A Karrier Szolgáltatások Központ a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes felügyelete alatt álló szervezeti egység, amely a Karrier Szolgáltatások Központ vezető vezetésével végzi tevékenységét. (2) A szervezeti egység feladatai: a) Szervezi és koordinálja azokat a szolgáltatásokat, amelyek az Egyetem hallgatói támogatják a személyes céljaiknak és tanulmányaiknak megfelelő szakmai gyakorlati hely megtalálásában; b) Szervezi és koordinálja azokat a szolgáltatásokat, amelyek az Egyetem hallgatóit támogatják tanulmányaikat követően a személyes céljaiknak és tanulmányaiknak megfelelő munkahely megtalálásában; c) Feladatkörébe tartozó adatszolgáltatás teljesítése; (3) A szervezeti egység munkája során szorosan együttműködik a képzési programokért, a tanításés tanulástámogatásért, a tanulmányi ügyekért, a hallgatói wellbeingért és közösségért felelős vezetőkkel, szervezeti egységekkel, valamint a Corvinus-SEED szervezeti egységgel. (4) A Karrier Szolgáltatások Központ vezető a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. # 61. § / Hallgatói Wellbeing és Közösség Központ / Stratégia és Minőségbiztosítás 61. § (1) A Hallgatói Wellbeing és Közösség Központ a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes felügyelete alatt álló szervezeti egység, amely a hallgatói wellbeingért és közösségért felelős vezető vezetésével végzi tevékenységét. (2) A szervezeti egység feladatai: a) Az Egyetem hallgatói közösségfejlesztéséhez kapcsolódó kezdeményezések stratégiai összehangolása, a folyamatos megújítás ösztönzése, támogatása; b) Hallgatói beilleszkedés (onboarding) koordinációja és folyamatos fejlesztése, különös tekintettel a nemzetközi hallgatók egyetemi közösségbe való integrálására; c) A hallgatók számára tanulási, életpálya-tervezési és mentálhigiénés támogatás nyújtása, speciális tanulási igények támogatása. d) Feladatkörébe tartozó adatszolgáltatás teljesítése. (3) A szervezeti egység munkája során szorosan együttműködik a programmenedzsmentért, a tanításés tanulástámogatásért, a tanulmányi ügyekért, a karriertámogatási szolgáltatásért, a tehetségmenedzsmentért, illetve a testnevelés és sportért felelős vezetőkkel, szervezeti egységekkel. (4) A hallgatói wellbeingért és közösségért felelős vezető a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. # 62. § / Hallgatói Wellbeing és Közösség Központ / Stratégia és Minőségbiztosítás 62. § (1) A Stratégia és Minőségbiztosítás a rektor irányítása alatt álló szervezeti egység, amely a stratégiai és minőségbiztosítási vezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Intézményfejlesztési Terv (stratégia) összeállításának koordinációja, az Intézményfejlesztési Terv előrehaladásának monitorozása, stratégiai kontrollingja, az előrehaladásáról szóló rendszeres beszámolók, riportok előállítása a fenntartó, a Szenátus és a Vezetői Bizottság számára; b) Szakterületi cselekvési tervek, kezdeményezések, projektek stratégiai megfelelőségének és tartalmi összhangjának biztosítása; c) A stratégiai cselekvést támogató belső és külső elemzések, kutatások elvégzése; d) Az Egyetem hazai és nemzetközi akkreditációkkal összefüggő tevékenységének koordinálása; e) A hazai és nemzetközi felsőoktatási rangsorok értékelése, az ebből fakadó következtetések összegzése, szükség esetén cselekvési tervek készítése, a tervek megvalósításának irányítása és ellenőrzése; f) Egyetemi minőségbiztosítási politika koordinációja; g) A Vezetői Bizottság döntése szerinti kiemelt egyetemi kezdeményezések, projektek koordinációja, stratégiai megfelelőségének biztosítása; h) A feladatkörébe tartozó adatszolgáltatás teljesítése. (3) A stratégiai és minőségbiztosítási vezető a kabinetvezetőnek tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. # 63. § / Stratégia és Minőségbiztosítás / Belső ellenőrzési, kockázatkezelési és compliance tisztviselő 63. § (1) A belső ellenőrzési, kockázatkezelési és compliance tisztviselő (Internal Audit, Risk and Compliance Officer) az operatív főigazgató koordinálása mellett, mint az Egyetem független belső ellenőrzését, kockázatértékelését és compliance feladatait ellátó tisztviselő. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A tisztviselő fő feladatai: a) Az Egyetem stratégiai céljai elérése érdekében az Egyetem működési, irányítási, kockázatkezelési és egyéb belső kontrollrendszereinek rendszerszemléletű megközelítésű és módszeres értékelése, fejlesztése. b) Az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató éves ellenőrzési tervek és az ezek megvalósításáról szóló beszámolók kialakítása és fejlesztése. c) Az érintettek igényeihez igazodóan a belső ellenőrzés működésének folyamatos fejlesztése. d) Annak elősegítése, hogy a szervezeti egységek megfeleljenek a tevékenységükre és működésükre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak, és a szabályzataik összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel. e) Azon intézkedések és eljárások érvényesülésének folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése, amelyek célja az irányadó jogszabályoktól való eltérések feltárása. f) Az adott szervezeti egység által végzett tevékenység jogszabályoknak, az adott szervezeti egység célkitűzéseinek, belső szabályzatainak, értékeinek és elveinek, továbbá a tevékenységi körére vonatkozó szakmai standardoknak való megfelelés nyomon követése. g) A feltárt hiányosságok megszüntetése és a kockázatok csökkentése érdekében javaslatok készítése a rektor, az operatív főigazgató és a Vezetői Bizottság részére, valamint a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedések nyilvántartása, folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése. h) A rektor, a Vezetői Bizottság és a szervezeti egységek támogatása és tanácsadás abban, hogy az Egyetem teljesítse a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban és belső szabályzatokban foglalt kötelezettségeit. i) A jogszabályoknak történő megfelelés, mint cél érvényesülését elősegítő szervezeti szemlélet kialakításának támogatása képzések szervezésével. j) A belső kontrollrendszer vonatkozásában a kontrollkörnyezet kialakításának és az integrált kockázatkezelésnek. a koordinációja, valamint az Egyetem működésével összefüggő integritást sértő, korrupciós és visszaélésgyanús eseményekre vagy kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásával és kivizsgálásával kapcsolatos feladatok ellátása. (3) A belső ellenőrzési, kockázatértékelési és compliance tisztviselő felett a munkáltatói jogkört az operatív főigazgató gyakorolja, azzal, hogy a tisztviselő teljesítményértékelését a rektor végzi. (4) A belső ellenőrzési funkció a nemzetközi standardok figyelembevételével kerül elvégzésre. # 64. § / Belső ellenőrzési, kockázatkezelési és compliance tisztviselő / Jog és Beszerzés 64. § (1) A jogi és beszerzési szolgáltatást nyújtó szervezeti egység az operatív főigazgató irányítása alatt álló, az Egyetem jogi és beszerzési feladatait ellátó, funkcionális egység, amely a jogi és beszerzési vezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. Ahol egyetemi belső szabályozó jogi vezetőt említ, az a jogi és beszerzési vezetőnek felel meg. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Jogi feladatok ellátása az alaptevékenységet kiegészítő, támogató tevékenységek területen, együttműködve az Egyetem más szervezeti egységeivel. b) Jogi támogatás és dokumentáció: az Egyetem alaptevékenységét biztosító jogi feladatok ellátása; továbbá szerződések készítése, véleményezése; illetve joghatást kiváltó jognyilatkozatok készítése, véleményezése (már létező mintadokumentum esetén tartalmi változás véleményezése). c) A hatáskörébe tartozó szerződések megkötését támogató folyamat és egyéb, feladatkörébe tartozó folyamatok gondozása, fejlesztése. d) A hatáskörébe tartozó szerződések jogszabályi és belső szabályozóknak történő megfelelőségének vizsgálata. e) Jogi tanácsadás és jogszabályfigyelés: szervezeti egységek tájékoztatása jogszabályi változásokról, valamint jogi kérdésekben való tanácsadás. f) Szabályozás: az egyetem belső szabályozóinak jogi véleményezése, ellenőrzése, szükség esetén kodifikációs feladatok ellátása, valamint a jogszabályi megfelelőség biztosítása. g) Intézményirányítás szabályozási kereteinek kialakítása, szabályozási elvek érvényesítése, szükség esetén kodifikációs feladatok ellátása, belső szabályozó dokumentumok közzététele, nyilvántartása. h) Hatáskörébe tartozó belső szabályozó dokumentumok jogi előkészítése, egyéb szabályozók esetében módosításra javaslattétel, véleményezés, ellenőrzés, értelmezés. i) Peres és nem peres eljárások: az egyetem jogi képviselete, peres és hatósági eljárások indítása, valamint a külső jogi képviselők munkájának koordinálása. j) Közbeszerzési és beszerzési folyamatok: az Egyetem beszerzési stratégiájának kialakítása; közbeszerzési és beszerzési eljárások lebonyolítása, koordinálása; szolgáltatás, valamint eszközés anyagbeszerzések végrehajtása és koordinálása, valamint raktárkészletek kezelése. k) Kintlévőségek kezelése. l) Jogi és egyéb szakfordítói feladatok koordinálása. m) Stratégiai kérdésekkel kapcsolatos jogi tanácsadás. Nemzetközi fejlesztések jogi előkészítése, végrehajtása, jogi átvilágítás. n) Alaptevékenységet érintő jogi ügyekben hatósági kapcsolattartás. o) Alaptevékenységhez kapcsolódóan jogi eljárások indítása, a jogi képviselet ellátása, szervezése peres, nem peres eljárásokban, valamint hatósági eljárások kezdeményezése, teljes körű menedzselése. p) Hallgatói ügyek és szabályozás: a hallgatói önkormányzatok jogi ellenőrzése, # 64. § / Belső ellenőrzési, kockázatkezelési és compliance tisztviselő / Jog és Beszerzés hallgatói fegyelmi, hallgatói felülbírálati és etikai ügyek kezelése, valamint volt hallgatói igazolások kiadása és hitelesítések végzése. Hallgatói felülbírálatokban, hallgatói fegyelmi eljárásokban, valamint etikai ügyekben eljáró bizottsági ügyviteli feladatainak ellátása. q) Képzéseket és hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező személyeket érintő hatósági és egyéb megkeresésekkel összefüggő igazolási és hitelesítés ügyek. r) A közhasznúsági felügyelő bizottsággal, valamint a hatóságokkal való kapcsolattartás.. s) Aláírási címpéldányok kezelése, nyilvántartása, elektronikus képviseleti jogok, elektronikus aláírások nyilvántartása, bélyegző-nyilvántartás vezetése. t) Adatkezelés és ügyiratkezelés: adatvédelmi tisztviselői feladatok ellátása, közérdekű adatigénylések, valamint az egyetem ügyiratkezelési, postázási és irattározási folyamatainak koordinálása. u) Gazdálkodó szervezetek: az Egyetem részesedésével működő gazdálkodó és civil szervezetekkel kapcsolatos egyetemi jogi feladatok ellátása. v) Feladatkörébe tartozó adatszolgáltatások teljesítése. (3) Beszerzési területen a szervezeti egység fő feladata az Egyetem beszerzési, raktározási, utaztatási és szállítási és központi készletgazdálkodási folyamatainak kialakítása, megszervezése, támogatása, a kapcsolódó szolgáltatási portfólió biztosítása, működtetése, fejlesztése, mely az alábbi feladatellátási területeket foglalja magába: a) Az egyetemi beszerzési folyamatok működtetésével kapcsolatos feladatok teljeskörű ellátása, a kapcsolódó szabályozási környezet kialakítása. b) Az egyetemi eszközés anyagbeszerzési adatok feldolgozása alapján standardizált termékkörökre vonatkozó keretszerződések megkötése, raktárkészletek létrehozása a hatékonyabb és gyorsabb beszerzés és kiszolgálás érdekében, összhangban az éves beszerzési tervezési folyamattal. c) A nem standardizálható eszközés szolgáltatásbeszerzések belső folyamatainak kialakítása, a szükséges erőforrások rugalmas biztosítása. d) Utaztatás, szakfordítás: az egyetemi utazási feladatok szervezése, különös tekintettel pályázati és komplex utazásokra, valamint az Egyetem működését támogató szakfordítási feladatok koordinálása. e) Az egyetem beszállítói általi belső és külső szállítási feladatok megszervezése. (4) A jogi és beszerzési vezető az operatív főigazgatónak tartozik felelősséggel. (5) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. # 65. § / Jog és Beszerzés / Pénzügy 65. § (1) A Pénzügy az operatív főigazgató irányítása alatt álló, az Egyetem pénzügyi tevékenységét ellátó funkcionális egység, amely a pénzügyi vezető irányításával végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Pénzügyi stratégia kidolgozása, előterjesztése, megvalósítása, javaslattétel a stratégia megvalósítását támogató infrastrukturális szervezetre, az infrastruktúra folyamatos fejlesztése az érintettek igényeihez igazodóan. b) A pénzügyi stratégia elérését biztosító szabályozások, eszközök, cselekvési tervek kialakítása, előterjesztése, bevezetése. c) Az Egyetem stabil pénzügyi működését megalapozó középtávú és éves pénzügyi tervek elkészítése, a tervek folyamatos felülvizsgálata, előrejelzések készítése. d) A gazdálkodással összefüggő vezetői információk biztosítása érdekében a pénzügyi terv teljesítéséről és a gazdálkodásról riportolási rendszer kialakítása, előterjesztések, beszámolók, riportok, elemzések készítése. e) Vezetői munka operatív és adminisztratív támogatása pénzügyi témákban, pénzügyi megfelelőség biztosítása: tervezés támogatása, riportok, elemzések készítése, vezetők pénzügyi kereteinek nyomon követésében szakmai iránymutatás és támogatás, pénzügyi dokumentumok előkészítése. f) Hatékony, ügyfélorientált és standardizált pénzügyi szolgáltatási folyamatok kialakítása, működtetése, a gazdálkodási rendszer folyamatos fejlesztése. g) Az Egyetem pénzügyi kockázatainak figyelemmel kísérése, kezelése, szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedési javaslatok megtétele. h) Az Egyetem adózási, számviteli és pénzügyi törvényi előírásoknak és szabályozásoknak való megfelelésének biztosítása, pénzügyi ellenjegyzés. i) Pénzügyi dokumentumok nyilvántartása, feldolgozása, könyvelése, bankszámlaforgalom lebonyolítása, adóbevallások elkészítése és benyújtása. j) Eszközés készletgazdálkodási feladatok ellátása, különösen a leltározások és selejtezések lebonyolítása. k) Munkavállalók bérés TB ügyintézése, szakmai támogatása, a feladatokhoz tartozó, statisztikák és jelentések készítése, bérkönyvelés. l) Megbízási szerződések, hallgatóiés doktorandusz szerződések, munkavállalók eseti jellegű szerződéseinek kezelése, számfejtése. m) Banki kapcsolatok, szabad pénzeszközökkel való gazdálkodás (treasury feladatok), fedezeti ügyletek kezelése. n) A feladatkörébe tartozó adatszolgáltatás teljesítése. o) A hatáskörébe tartozó folyamatok gondozása, fejlesztése. (3) A pénzügyi vezető az operatív főigazgatónak tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. # 66. § / Pénzügy / Digitális Innováció 66. § (1) A Digitális Innováció az operatív főigazgató irányítása alatt álló, az Egyetem digitális innovációs feladatait ellátó szervezeti egység, amely a digitális innovációért felelős vezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai az Egyetem digitális fejlődésének irányítása, új digitális megoldások meghonosítása és a digitális modernizáció előmozdítása, a kapcsolódó szolgáltatási portfólió biztosítása, fejlesztése az alábbiak szerint: a) Egyetem informatikai fejlesztéseivel kapcsolatos feladatok, különös tekintettel az informatikai fejlesztési igények felmérésére és az ahhoz kapcsolódó jóváhagyási folyamat koordinálására és elfogadott fejlesztési igények megvalósítására. b) Digitális megoldások tervezése: az igénybejelentésekhez kapcsolódó benchmark-készítés, folyamat-elemzés és termékterv-kialakítás. c) Külső fejlesztő partnerek menedzselése: fejlesztési szerződések előkészítése, kapacitásés határidő-követés, minőségbiztosítás, valamint az üzleti funkciók tesztelésének támogatása. d) Digitális portfólió menedzselése: az elfogadott fejlesztések teljes életciklusának priorizálása, ütemezése, erőforráskezelése. e) Megvalósítás: házon kívüli/hibrid fejlesztések koordinálása, átadás-átvételi folyamat és Go-Live ellenőrzőlista használata. f) Felhasználók támogatása (üzemeltetés nélkül): oktatási anyagok, bevezetési tréningek, változáskezelés és elsődleges szakmai kapcsolattartás az egyetemi szervezeti egységekkel. g) Informatikai architektúra tervezése: technológiai szabványok kidolgozása, rendszerek integrációs elveinek felügyelete az Informatika szervezeti egységgel együttműködésben. h) Vendorés licencmenedzsment: külső szállítók teljesítményének nyomon követése, licencek és szerződések kezelése, SLA-k és KPI-k betartatása. (3) A digitális innovációért felelős vezető az operatív főigazgatónak tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. # 67. § / Informatika / Campus Szolgáltatások 67. § (1) Az Informatika az operatív főigazgató irányítása alatt álló, az Egyetem informatikai infrastruktúrája teljeskörű működtetésének feladatait ellátó szervezeti egység, amely az informatikai vezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai az Egyetem informatikai erőforrásaival való gazdálkodás, használat folyamatainak kialakítása, megszervezése, támogatása, a kapcsolódó szolgáltatási portfólió biztosítása az alábbiak szerint: i) biztosítja a központi informatikai, oktatástechnikai és telekommunikációs szolgáltatások rendelkezésre állását, j) szervezi és működteti az egyetemi adatvagyon felhasználásának, kezelésének egységes keretrendszerét biztosító folyamatokat, k) biztosítja a teljes egyetemi hálózat, az összes egyetemi tulajdonú IT és oktatástechnikai eszköz, számítógép és a központi szerverek működtetését, valamint elvégzi a felhasználók adminisztrációját, felügyeletét, l) biztosítja az üzemelő informatikai infrastruktúra belső szabályozó környezete kialakítását, valamint végrehajtja ill. koordinálja saját a szolgáltatási portfóliója fejlesztését együttműködve a szakmai támogató szervezetekkel. (3) Az informatikai vezető az operatív főigazgatónak tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. # 68. § / Informatika / Campus Szolgáltatások 68. § (1) A Campus Szolgáltatások az operatív főigazgató irányítása alatt álló, az Egyetem épített infrastruktúrája teljeskörű működtetésével, hasznosításával, használatával kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egység, mely a campus szolgáltatásokért felelős vezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai az Egyetem épített infrastruktúrában megtestesülő erőforrásaival való gazdálkodás, a használat folyamatainak kialakítása, megszervezése, támogatása, az infrastruktúra fenntartása és fejlesztése, valamint a kapcsolódó szolgáltatási portfólió biztosítása, fejlesztése, mely az alábbi feladatellátási területeket foglalja magába: a) Az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató infrastrukturális stratégiák kidolgozása, előterjesztése, megvalósítása, javaslattétel a stratégiát támogató infrastrukturális szervezetre, az infrastruktúra folyamatos fejlesztése az érintettek igényeihez igazodóan. b) Az infrastrukturális stratégiák elérését biztosító szabályozások, eszközök, cselekvési tervek kialakítása, előterjesztése, bevezetése. c) Az Egyetem üzemeltetést támogató infrastrukturális erőforrásaival való gazdálkodás, használat, működtetés, üzemeltetés, allokáció folyamatainak kialakítása, megszervezése, támogatása, a kapcsolódó szolgáltatási portfólió biztosítása, működtetése, fejlesztése, az üzemeltetési tevékenységgel kapcsolatos fejlesztések megvalósítása. d) Az Egyetemi tulajdonosi, vagyonkezelési és vagyonhasznosítási feladatainak ellátása, ideértve a tartós és eseti hasznosítási tevékenységet, a vagyon értékesítését vagy a használati viszonyokban bekövetkező bármely változások miatt felmerülő feladatokat. e) egyetemi kollégiumok teljes körű működtetése, ideértve a hallgatókkal kapcsolatos kollégiumi és egyéb szállás-koordinációs feladatok ellátást is. f) Az egyetemi épített infrastruktúra napi üzemeltetése, fenntartása keretében külső partnerek bevonásával biztosítja a műszaki fenntartási, gondnoksági és biztonsági feladatok ellátását, ideértve a munka-, tűzés katasztrófavédelmi feladatokat is. (3) A campus szolgáltatásokért felelős vezető az operatív főigazgatónak tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. # 68. § / IV. FEJEZET / Egyetemi Érdekegyeztető Tanács ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK ÉS FÓRUMOK AZ EGYETEMEN # 69. § / Egyetemi Érdekegyeztető Tanács / Üzemi Tanács 69. § (1) Az Egyetemen a reprezentatív szakszervezet és az Egyetem, mint munkáltató részvételével Egyetemi Érdekegyeztető Tanács (EÉT) működik, melynek jogkörét, szervezetét és működési rendjét a reprezentatív szakszervezet és az Egyetem közösen határozza meg. # 70. § / Üzemi Tanács / Szakszervezet 70. § (1) Az Egyetem munkavállalói nevében a részvételi jogokat az általuk közvetlenül választott üzemi tanács gyakorolja. (2) Az Egyetemen egy üzemi tanács működik. # 71. § / Szakszervezet / Doktorandusz Önkormányzata 71. § (1) A munkavállalók munkaviszonyával, munkakörülményeivel, a jóléti-szociális juttatásokkal kapcsolatos érdekeinek képviselete, érvényesítése és megvédése érdekében az Egyetemen szakszervezet működik. (2) A reprezentatív szakszervezet jogosult kollektív szerződés megkötésére. Az Egyetemen csak egy kollektív szerződés köthető. (3) A szakszervezet jogosítványait a hatályos jogszabályok és a Kollektív Szerződés határozzák meg. Az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezetekkel való együttműködésről az egyetemi kollektív szerződésben kell rendelkezni. Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzata, Budapesti Corvinus Egyetem # 72. § / Szakszervezet / Doktorandusz Önkormányzata 72. § (1) Az Egyetemen a hallgatói érdekek képviseletére – az Egyetem önkormányzatának részeként – Egyetemi Hallgatói Önkormányzat működik. A HÖK-nek minden hallgató tagja. (2) A HÖK jogosítványait akkor gyakorolhatja, ha Alapszabálya szerinti rendben szabályosan megválasztotta tisztségviselőit és a Szenátus jóváhagyta az Alapszabályát. A HÖK Alapszabálya határozza meg a Hallgatói Önkormányzat működésének a rendjét. Az Alapszabályt az HÖK Küldöttgyűlése fogadja el, és a Szenátus jóváhagyásával válik érvényessé. (3) A HÖK tevékenysége az (1) bekezdésben meghatározott érdekképviseleti körben a hallgatókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A hallgatói közösség érdekeinek képviselete mellett a HÖK az Nftv.-ben és az Egyetem szabályzataiban rögzített eljárásokban – megbízás alapján – a hallgató képviseletében is eljárhat. (4) A jogszabályi keretek között és az Egyetem belső szabályrendszeréhez igazodva a HÖK dönt saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, az egyetemi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. Az Egyetem belső szabályozó rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az ne sértse a HÖK törvényben biztosított jogait. (5) A HÖK részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható. (6) A HÖK-öt feladataiban az Egyetem vezetése részéről a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes támogatja. (7) A HÖK működéséhez és a feladatai elvégzéséhez az Egyetem biztosítja a feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását jogosult ellenőrizni. A HÖK feladatainak ellátásához az Egyetem működésének korlátozása nélkül térítésmentesen használhatja az Egyetem helyiségeit, berendezéseit. A működéshez biztosított infrastrukturális feltételek, így különösen helyiségek, eszközök, gépek és berendezések, valamint pénzeszközök jogszerű felhasználásának ellenőrzését az operatív főigazgató irányítja. (8) Az Egyetem jogosult ellenőrizni a HÖK törvényes működését. A törvényességi ellenőrzést az operatív főigazgató a rektorral együttműködésben irányítja. (9) A HÖK törvényben biztosított egyetértési jogát Alapszabályában meghatározottak szerint gyakorolja. Amennyiben az Alapszabály nem, nem kielégítően vagy ellentmondásosan szabályozza az egyetértési jog gyakorlásának módját, akkor az egyetértési jog gyakorlására a HÖK elnöke jogosult. A HÖK egyetértési jogának gyakorlása érdekében a hatáskörrel rendelkező egyetemi vezető köteles megkeresni a HÖK elnökét vagy Alapszabályában megjelölt más tisztségviselőjét. Az egyetértés a döntés érvényességének a feltétele. (10) A HÖK törvényben meghatározott jogainak megsértése esetén – beleértve azt is, ha az Alapszabályának jóváhagyását megtagadják – a közléstől számított harminc napon belül jogszabálysértésre vagy az Egyetem szabályzataiban foglaltakba # 72. § / Doktorandusz Önkormányzata / Professzori Testület ütközésre hivatkozással bírósághoz fordulhat. (11) A HÖK feladata és felelőssége az Egyetem diákéletének és diákszervezeti hagyományainak ápolása, diákszervezeti ökoszisztémájának folyamatos fejlesztése. Az Egyetem oktatási, kutatási és tehetséggondozási stratégiájára figyelemmel saját Alapszabályában jogosult meghatározni a Budapesti Corvinus Egyetemen működő diákszervezetek működésére, működésük engedélyezésére, azaz a diákszervezetek akkreditációjára vonatkozó szabályokat. A HÖK diákszervezeti konzultációs fórumokat működtet, tiszteletben tartja a diákszervezetek sajátos hagyományait, kultúráját. A HÖK a HTJSZ-ben foglaltak szerint és az adott éves költségvetésben meghatározott kereteken belül saját hatáskörében szabályozhatja mindazon erőforrásoknak az egyes diákszervezetek közötti elosztását, amely erőforrásokkal a HÖK rendelkezik. (12) Az Egyetemen a doktori képzésben részt vevő hallgatók érdekeinek képviseletére – az Egyetem önkormányzatának részeként – Doktorandusz Önkormányzat működik. A Doktorandusz Önkormányzatra az (1)–(9) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal a kivétellel, hogy a DÖK-öt feladataiban az Egyetem vezetése részéről a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes támogatja # 73. § / V. FEJEZET / AZ EGYETEMEN BELÜLI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 73. § (1) Az akadémiai értékek és hagyományok képviseletére Professzori Testület működik. A Professzori Testületnek minden, az Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanár és kutatóprofesszor a tagja. (2) A Testület maga választja meg elnökét és maga fogadja el működési rendjét a jelen §-ban meghatározott keretek között. (3) A Testület minden tanév elején rektorral egyetértésben fogadja el éves munkarendjét. A munkarend végrehajtása érdekében bármely akadémiai és szolgáltató szervezet vezetőjétől tájékoztatást kérhet, az érintett vezető köteles a tájékoztatást megadni. (4) A Testület évente beszámol a rektornak és tájékoztatja munkájáról a Szenátust. A Testület bármely egyetemi ügyben kérdéssel és javaslattal élhet a rektor felé. # 74. § / INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK / Az intézményi dokumentumok rendszere 74. § (1) A belső kommunikáció az egyetemi polgároknak, illetve az intézményi szervezeti egységeknek, csoportoknak egymás közötti szervezett információcseréje. Ez magába foglalja mind a belső és külső dokumentumok, mind az intézményi döntések, mind a szóbeli információk áramoltatását, továbbá előterjesztés, kérés, javaslat, beszámoló tételét. (2) A hallgatók tájékoztatása a Hallgatói Követelményrendszerben meghatározott csatornákon keresztül történik. # 75. § / INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK / Az intézményi dokumentumok rendszere 75. § (1) Az Egyetem stratégiai céljait, azok megvalósításához szükséges terveket, működési alapelveit, szabályait a jogszabályi és a fenntartó által meghatározott keretek között intézményi dokumentumokban határozza meg. (2) Az intézményi dokumentumokat három csoportba soroljuk: a) stratégiai dokumentumok, b) képzési program, valamint c) a regulációs dokumentumok (belső szabályozók). (3) Stratégia és annak végrehajtását szolgáló cselekvési tervek: a) az intézmény stratégiai fejlesztési kereteit meghatározó dokumentumok, így küldetésnyilatkozat, vízió, misszió; b) cselekvési tervek: a stratégia végrehajtását szolgáló implementációs dokumentum, az Intézményfejlesztés terv és az annak végrehajtását szolgáló funkcionális cselekvési tervek. (4) A belső szabályozók határozzák meg az egyetem szervezeti felépítését, vezetési szerkezetét, az egyes szervezeti egységek feladatköreit, a vezetőkkel, a munkavállalókkal és hallgatókkal, képzésben részt vevőkkel szemben támasztott követelményeket, a vezetői és testületi hatásköriés felelősségi rendet és jogköröket (irányítási, szabályozási, döntési stb.), a munkavállalók és hallgatók, képzésben részt vevők feladatait, jogait és kötelezettségeit. Szabályozzák továbbá a több szereplős, összetett, több lépésből álló tevékenységeket úgy, hogy azok megfeleljenek a jogszerűség, célszerűség, áttekinthetőség, végrehajthatóság és számonkérhetőség elvének. A regulációs dokumentumok célja a munkavégzés jogszerűségéhez és szakszerűségéhez szükséges normatív háttér biztosítása, a munkavégzés során keletkező kockázatok mérséklése és kontrolállhatóságának megteremtése. (5) Az Egyetem belső szabályozói hierarchikus sorrendben: a) Alapító Okirat: az alapító okirat az egyetem létesítő dokumentuma, amelyet a fenntartó fogad el és amelyben a fenntartó az Nftv. előírásai alapján meghatározza az Egyetem célját, jogi státuszát, szervezeti tagolását és vezetési kereteit, alaptevékenységét és kiegészítő tevékenységeit, maximális hallgatói létszámát, valamint ingatlanállományát. (6) Az Egyetem belső szabályozói hierarchikus sorrendben: a) Szervezeti és Működési Szabályzat: Az SZMSZ rendelkezik az Egyetem szervezetéről, működéséről, a vezetői struktúrájáról, testületeiről, a legfontosabb hatáskörökről és felelősségekről, a vezetőkkel, a munkavállalókkal és hallgatókkal, képzésben részt vevőkkel szemben támasztott követelményekről, a szervezeti egységek tevékenységéről, a hatáskörükbe tartozó feladatokról, vezetői, munkavállalói és hallgatói jogokról és kötelezettségekről, az alaptevékenység főbb eljárási szabályairól. Az SZMSZ az Egyetem irányításának legfőbb dokumentuma, amelyet aSzenátus fogad el. b) egyéb szabályzatok: Az SZMSZ mellett további szabályzatok rögzítik a több szereplős, összetett, több lépésből álló, elsősorban alaptevékenység ellátásának főbb # 75. § / INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK / Az intézményi dokumentumok rendszere elveit, kereteit és eljárási kérdéseit. Az egyéb szabályzatok körébe tartozik az EKL szervezeti és működési rendje, melyet a mindenkor hatályos, közgyűjteményekre irányadó jogszabályi feltételek szerint kell megalkotni. c) irányelv: az irányelv egy elvgyűjtemény, amelynek célja, hogy a vonatkozó szabályzat keretei között világos és egyértelmű iránymutatást nyújtson az egyetem vezetői és munkatársai számára egy adott szakterületen alkalmazott alapelvekre vonatkozóan, biztosítsa azok következetes alkalmazását, a döntések következetességét és átláthatóságát. d) vezetői bizottsági rendelkezések: egy szabályzatban megjelenő, alaptevékenységet és szolgáltatási tevékenységet is érintő, illetve kiemelt jelentőségű feladat ellátásának keretszabályait, a végrehajtásának határidejét és módját rögzíti, azonban nem tartalmazza a végrehajtás részletes leírását, feladatmegosztását és ütemezését, technikai megvalósítását; e) vezetői rendelkezések: egy szabályzatban vagy vezetői bizottsági rendelkezésben megjelenő feladat ellátásának keretszabályait, a végrehajtásának határidejét és módját rögzíti, azonban nem tartalmazza a végrehajtás részletes időbeli ütemezését és technikai részleteit; f) ügyrend: a vonatkozó szabályzat keretei között meghatározza az adott testület (pl. bizottságok) működésének eljárási szabályait. (7) A képzési program az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely az alap-, mesterés osztatlan szak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, a doktori képzés tervét tartalmazza a képzés részletes szabályaival, különösen a tantervvel, illetve a képzésiprogrammal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt. (8) Az intézményi dokumentumok külön csoportját képezik a pénzügyi tervek, így különösen intézményi költségvetés, üzleti terv, számviteli rendelkezések alapján készített beszámoló. (9) Magasabb szintű szabály nem lehet ellentétes alacsonyabb szintű szabállyal (pl. egyéb szabályzat, irányelv SZMSZ-szel). # 76. § / Az intézményi dokumentumok rendszere / Stratégiai tervek 76. § (1) A fenntartó határozza meg az intézmény stratégiai fejlesztési kereteit. (2) Az intézményfejlesztési tervet és ennek részeként a kutatási-fejlesztési innovációs stratégiát az Nftv. alapján és az ágazati irányító, továbbá a fenntartó által meghatározott keretek között kell elkészíteni. A cselekvési terveket funkcióterületenként készülnek (pl. képzésfejlesztési projektterv, kutatási terv, vagyongazdálkodási terv, ingatlanfejlesztési terv, üzemeltetéshez kapcsolódó tervek, vállalati és intézményi kapcsolatok fejlesztési terve, tehetséggondozási terv, felvételi kampányterv). (3) Az IFT elkészítéséért és előterjesztéséért, valamint végrehajtásának nyomon követéséért a stratégiai és minőségbiztosítási vezető felel, továbbá ő felel a szakterületi tervek IFT-vel és más tervekkel való összehangolásáért. A szakterületi tervekért a terület vezetője felel. (4) Az IFT és a szakterületi tervek formai és tartalmi követelményeit, a stratégiakészítés ütemtervét a Stratégia és Minőségbiztosítás készíti elő, valamint javaslatot tesz az egyes szakterületi tervek felelőseire (felelős, véleményező, informálandó), amelyet a Vezetői Bizottság rendelkezésben fogad el. (5) Az Intézményfejlesztési tervet a Szenátus, cselekvési terveket a hatáskörrel rendelkező szakterületi bizottság és a Szenátus előzetes véleménye ismeretében a Vezetői Bizottság fogadja el. (6) Az IFT és a szakterületi tervek megalkotásának folyamatát és felülvizsgálatát a Stratégia és Minőségbiztosítás koordinálja. A szakterületi tervekről, azok státuszáról és felelőseiről a Stratégia és Minőségbiztosítás nyilvántartást vezet, továbbá közzéteszi az Egyetem honlapján. # 77. § / A belső szabályozók készítésének elvei / Szabályozási jogkörök 77. § (1) A belső szabályozók készítésének elvei: a) Minden dokumentumnak egy szakmai felelőse lehet. b) Az dokumentumokat úgy kell elkészíteni, hogy a fenntartó által meghatározott stratégiai célokkal összhangban álljanak, és azok megvalósulását hatékonyan támogassák, vagyis célravezetőek és hatásosak legyenek. c) Törekedni kell a dokumentumok egyszerűsítésére, arra, hogy azok világosak és egyértelműek legyenek, így többek között nem a jogszabályi szöveg megismétlése a cél, hanem annak intézményi szintű leképezése. d) Új dokumentum kidolgozása, felülvizsgálata során azokra a területekre kell összpontosítani, ahol arra valóban szükség van. Kerülni kell a túlszabályozást. e) A dokumentum készítését átfogó értékelő és elemző munkának kell megelőznie, továbbá a szükséges konzultációkat el kell végezni. f) A dokumentumokat magyar és angol nyelven is el kell készíteni. Kétség vagy eltérés esetén a magyar nyelvű változatot kell irányadónak tekinteni. (2) Ezeknek az elveknek a betartása elősegíti, hogy a belső szabályozás – a lehető legkevésbé bürokratikus módon és költségtakarékosan – teljesíteni tudja a célkitűzéseit: az egyetemi polgároknak gyorsan és pontosan választ lehessen adni az őket érintő ügyekre, feladatokra és kérdésekre. (3) Az alapelvek érvényesítése az illetékes szakmai vezető, a jogszabályokkal és belső szabályozókkal való összhang megteremtése a jogi és beszerzési vezető felelősége. # 78. § / Szabályozási jogkörök / A belső szabályozók felelősei 78. § (1) Szabályozási jogkörmegosztás a fenntartó és az egyetem között: a) fenntartó dönt, vagy b) Egyetem dönt, a fenntartó vétójoggal élhet azzal, hogy amennyiben a fenntartó nem ért egyet a szabályozással, 15 napon belül írásban jelzi, hogy vétójogával kíván élni és megküldi kifogásait, észrevételeit az Egyetemnek, vagy c) Egyetem dönt. (2) A fenntartó vétójogot gyakorol a) a gazdálkodásra (ideértve a vagyongazdálkodást is) vonatkozó b) a kötelezettségvállalásra vonatkozó c) a számviteli politikára vonatkozó d) az eszközök és források értékelésére vonatkozó e) az önköltségszámításra vonatkozó f) a hallgatói rendezvények szervezésének rendjére vonatkozó, valamint g) az egyetemi kitüntetések, címek adományozásának rendjére vonatkozó belső szabályozók esetében. (3) Szabályozási jogkörében: a) fenntartó: a jogszabályok keretei között alapító okiratában és egyéb szabályzataiban meghatározottak szerint alkotja meg az Egyetemre vonatkozó szabályokat; b) Szenátus: szabályzatot, irányelvet; c) Vezetői Bizottság: rendelkezést, irányelvet; d) rektorhelyettesek (a rektor egyetértésével), szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgató, kommunikációs főigazgató, operatív főigazgató, pénzügyi vezető, jogi és beszerzési vezető, a Campus Szolgáltatások vezetője, a digitális innovációért felelős vezető és az informatikai vezető rendelkezést e) testület a jelen szabályzat szerinti jóváhagyás mellett ügyrendet adhat ki. # 79. § / szervezésének rendje / Vezetői Bizottság, Szenátus 79. § (1) Az Alapító Okirat elkészítéséért a jogi vezető felel, továbbá ő felel az egyetemi szabályzatok és rendelkezések Alapító Okirattal való összhangjáért. (2) Az irányelvek, szabályzatok és rendelkezések elkészítéséért és előterjesztéséért, valamint végrehajtásának nyomon követéséért annak felelős szakmai vezetője felel. A szabályzatok, irányelvek, rendelkezések felelőseinek listáját a jogi vezető állítja össze és a Vezetői Bizottság fogadja el. (3) Az irányelvek, szabályzatok és rendelkezések jogi ellenőrzését és szükség szerint kodifikációs feladatait az illetékes jogi terület végzi. (4) A belső szabályozók tervezetét az azzal érintett vezetőn kívül véleményezésre meg kell küldeni a jogi vezető részére a belső szabályokkal való összhang ellenőrzése céljából. (5) Az irányelvek, szabályzatok és rendelkezések témáit, formai és tartalmi követelményeit, a készítés, felülvizsgálat ütemtervét, az egyes szakterületi tervek felelőseit (felelős, kodifikációt és jogi ellenőrzést végző, véleményező, informálandó), a közzététel szabályait a Jog és Beszerzés készíti elő és a Vezetői Bizottság rendelkezésben fogadja el. (6) A Szervezeti és Működési Szabályzat részei és elfogadási rendje az alábbi: Szervezeti és Működési Szabályzat I. rész Szervezeti és Működési Rend fenntartó Vezetői Bizottság, Szenátus II. rész Foglalkoztatási Követelményrendszer 1. rész: Foglalkoztatási szabályzat fenntartó Intézetvezetői Értekezlet, 2. rész: Akadémiai életpályamodell fenntartó Intézetvezetői Értekezlet, # 79. § / 9. rész: Külföldi részképzési szabályzat Szenátus Oktatási Bizottság / A belső szabályozók végrehajtása 3. rész: Javadalmazási politika fenntartó Intézetvezetői Értekezlet, 4. rész: Akadémiai teljesítményfejlesztési fenntartó Intézetvezetői Értekezlet, 5. rész: Szolgáltató terület fenntartó Intézetvezetői Értekezlet, egyéb jogviszonyairól szóló szabályzat szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje szabályzat Bizottság, Szenátus tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat szabályzat szabályzat (7) Arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat mellett milyen további intézményi szabályozó dokumentum készíthető, valamint, hogy egy adott témát milyen dokumentumban kell szabályozni – a szakterületi vezetővel egyeztetve – a jogi vezető dönt. (8) A belső szabályozókat a Jog és Beszerzés kiadmányozza. A belső szabályozókról, azok státuszáról és felelőseiről a Jog és Beszerzés nyilvántartást vezet. # 80. § / A belső szabályozók végrehajtása / Képzési program, pénzügyi tervek 80. § (1) A jelen szabályzat szerinti felelős vezetők a szükséges egyeztetéseket követően a belső szabályozók keretei között döntenek a hatáskörükbe tartozó területen a végrehajtás részleteiről, technikai feladatairól, valamint a részfeladatok időbeli ütemezéséről, esetleg konkrét felelőseiről, amelyről a Kommunikáció által meghatározott csatornákon keresztül tájékoztatják az érintetteket. Ezeket a felelős vezető döntése alapján szükség szerint kell egyeztetni a jogi területtel. Az ezen csatornákon keresztül megküldött tájékoztatások nem belső szabályozók, hanem azok végrehajtása tárgyában hozott kötelező érvényű vezetői döntések. Ezek betartása minden egyetemi polgár kötelezettsége. Ezen tájékoztatásokat – amennyiben a vezető szükségesnek ítéli – az adott szervezeti egységben kell nyilvántartani. (2) A jelen szabályzat szerinti felelős vezetők a belső szabályozók végrehajtása érdekében a munkajogi szabályok szerint saját szervezeti egységük munkavállalóira vonatkozóan munkautasításokat adhatnak ki. A munkautasítások nem minősülnek belső szabályozónak, azokat – amennyiben a vezető szükségesnek ítéli – az adott szervezeti egységben kell nyilvántartani. # 81. § / VII. FEJEZET / KÖZHASZNÚSÁGI RENDELKEZÉSEK 81. § (1) A képzési programra, pénzügyi tervekre és számviteli rendelkezések szerinti beszámolóra vonatkozó szabályokat külön szabályzat tartalmazza. # 82. § / VIII. FEJEZET / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 82. § (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Egyetem rektora, az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó-és vámhatóságnál nyilvántartott adó-és vámtartozását nem egyenlítette ki; b) amellyel szemben az állami adó-és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel; c) amellyel szemben az állami adó-és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki; d) amelynek adószámát az állami adó-és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (2) Az Egyetem számviteli törvény szerinti éves beszámolóját, valamint a közhasznúsági beszámolót a Fenntartó fogadja el legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig. A közhasznú beszámolót ― mindenki számára elérhető módon ― az Egyetem honlapján közzé kell tenni. (3) Az Egyetem, mint közhasznú szervezet működésével kapcsolatos iratokba való betekintést bárki kérheti. A kérelmet a Jog és Beszerzéshez írásban kell benyújtani, a kérelmet 30 napon belül kell elbírálni. # 83. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / Átmeneti rendelkezések 83. § (1) Jelen Szabályzatot a Kuratórium 2026. október 2-án Í05/2026 (10.02.) számú határozatával elfogadta, a Szabályzat 2026. október 2. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Kuratórium 2025. július 1. napi ülésén 16/2025. (07.01.) számú határozatával elfogadott Szervezeti és működési rend. (2) A Corvinus Nyelvvizsgaközpont jogutód szervezeti egysége az Idegennyelvi Oktatóközpont. # 84. § / Átmeneti rendelkezések / Oktatási és tudományos kutatási szervezet 84. § (1) A jelen SZMR 2026. október 2. napján lép hatályba, azzal, hogy azon rendelkezései, amelyek az Egyetem Alapító Okiratának módosítását teszik szükségessé, az Alapító Okirat e rendelkezésekkel összhangban álló módosításának hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba. (2) A jelen SZMR-rel összefüggésben álló egyetemi belső szabályozókat legkésőbb 2026. december 31. napjáig felül kell vizsgálni, és módosítani kell a jelen szabályozónak megfelelően. (3) Mindaddig, amíg az adott egyetemi szabályozóban az (1) bekezdés szerint hatályba lépő szervezeti, hatásköri változások nem kerülnek átvezetésre, illetve a feladatellátások során nem egyértelműen kiolvasható hatásköri kérdések merülnek fel, úgy az adott rendelkezést akként kell értelmezni, hogy az az Nftv., az Alapító Okirat és a jelen Szabályzat szabályainak megfeleljen. Függelékek és mellékletek: 1. függelék: Egyetem szervezeti felépítése 2. függelék: Szervezeti ábra 1/A. melléklet: Szenátusválasztás szabályai 1/B. melléklet: Szenátusi Charta 2. melléklet: Szellemi tulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat 3. melléklet: Hallgatói rendezvények szervezésének rendje 1. függelék Intézetek: – Adatelemzés és Informatika Intézet (Institute of Data Analytics and Information Systems) – Operáció és Döntés Intézet (Institute of Operations and Decision Sciences) – Fenntartható Fejlődés Intézet (Institute of Sustainable Development) – Közgazdaságtan Intézet (Institute of Economics) – Marketingés Kommunikációtudományi Intézet (Institute of Marketing and Communication Sciences) – Globális Tanulmányok Intézet (Institute of Global Studies) – Pénzügy Intézet (Institute of Finance) – Vezetéstudományi Intézet (Institute of Strategy and Management) – Számviteli és Jogi Intézet (Institute of Accounting and Law) – Társadalomés Politikatudományi Intézet (Institute of Social and Political Sciences – Vállalkozás és Innováció Intézet (Institute of Entrepreneurship and Innovation) – Corvinus Doktori Iskolák (Corvinus Doctoral Schools) Tudományos kutatási szervezet Kutatóintézetek: – Corvinus Institute For Advanced Studies – Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (Regional Centre for Energy Policy Research) Kompetenciaközpontok: – Közösségi Alapú Oktatási és Kutatási Központ – Corvinus Science Shop (Centre for Community Engagement – Corvinus Science Shop) – Idegennyelvi Oktatóközpont (Centre for Foreign Language Education) – Tanításés Tanulástámogató Központ (Centre for Teaching and Learning) – Tehetségmenedzsment Központ (Centre for Talent Management) – Testnevelési és Sportközpont (Centre for Physical Education and Sports) – Funkcionális és szolgáltató szervezeti egységek – Campus Szolgáltatások (Campus Services) – Karrier Szolgáltatások Központ (Career Services Centre) – Pályázati és Projekt Központ (Centre for Grants and Projects) # 84. § / Átmeneti rendelkezések / Oktatási és tudományos kutatási szervezet – Kommunikáció (Communications) – Digitális Innováció (Digital Innovation) – Informatika (Information Technology) – Pénzügy (Finance) – Szervezeti Kultúra és Humánpolitika Igazgatóság (Culture and People Department) – Nemzetközi Mobilitás (International Mobility) – Nemzetközi Kapcsolatok (International Alliances) – Jog és Beszerzés (Legal and Procurement Services) – Programmenedzsment (Programme Management) – Stratégia és Minőségbiztosításs (Strategy and Quality Assurance) – Hallgatói Wellbeing és Közösség Központ (Student Wellbeing and Community Centre) – Tanulmányi Ügyek (Study Administration Services) – Egyetemi Könyvtár és Levéltár (University Library and Archives) – Felsővezetői Titkárság (Executive Secretariat) – Corvinus-SEED Kollégiumok (Dormitories): – Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campus Kollégium (Corvinus University of Budapest Gellért Campus Dormitory) – Budapesti Corvinus Egyetem Horánszky Kollégium (Corvinus University of Budapest Horánszky Dormitory) – Budapesti Corvinus Egyetem Kinizsi Kollégium (Corvinus University of Budapest Kinizsi Dormitory) – Budapesti Corvinus Egyetem Ráday Kollégium (Corvinus University of Budapest Ráday Dormitory) – Budapesti Corvinus Egyetem Tarkaréti Kollégium (Corvinus University ofBudapest Tarkaréti Dormitory) Szakkollégiumok (Colleges for Advanced Studies): – EVK Szakkollégium – EVK College for Advanced Studies – Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága Szakkollégium (FAKT) – FAKT College for Advanced Studies – Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma – College for Advanced Studies of Diplomacy in Practice – Heller Farkas Szakkollégium – Heller Farkas College of Advanced Financial Studies – Rajk Szakkollégium – Rajk College for Advanced Studies – Társadalomelméleti Kollégium (TEK) – College for Advanced Studies in Social Theory – Széchenyi István Szakkollégium – Széchenyi István College for Advanced Studies 2. függelék # 84. § / Hallgatói rendezvények szervezésének rendje / TARTALOMJEGYZÉK 1/A. melléklet 1/B. melléklet 2. melléklet 3. melléklet Budapesti Corvinus Egyetem 1 Szervezeti és Működési Rend 1 I. FEJEZET 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 A Szabályzat célja 1 A Szabályzat hatálya 1 Az Egyetem jogállása, alapadatai, Fenntartója, feladatai 1 Az Egyetem működésének alapelvei 2 Hatáskörmegosztás, jogkörök és az Egyetem képviselete 4 II. FEJEZET 6 AZ EGYETEM VEZETÉSI SZERKEZETE 6 Az Egyetem vezető testületei 6 Szenátus 6 A Szenátus létszáma, összetétele 8 A Szenátus tagjainak megválasztása, a szenátus tagjainak megbízási ideje, a szenátorok jogai és kötelezettségei 9 A Szenátus határozatképessége, szavazási rendje és működésének alapvető szabályai 11 Vezetői Bizottság 13 Egyetemi Doktori Tanács 13 Az Egyetemen működő bizottságok 14 A Szenátus Bizottságai 14 # 84. § / Szellemi tulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat 62 / Hallgatói rendezvények szervezésének rendje 62 III. FEJEZET 26 AZ EGYETEM SZERVEZETI TAGOLÁSA 26 IV. FEJEZET 52 ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK ÉS FÓRUMOK AZ EGYETEMEN 52 V. FEJEZET 54 AZ EGYETEMEN BELÜLI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 54 VI. FEJEZET 54 INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK 54 VII. FEJEZET 59 KÖZHASZNÚSÁGI RENDELKEZÉSEK 59 VIII. FEJEZET 59 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 59 1. függelék 60 2. függelék 62 1/A. melléklet 62 1/B. melléklet 62 2. melléklet 62 3. melléklet 62