CORVO - authoritative context for Budapesti Corvinus Egyetem
Large page: this is the whole corpus in one page and many readers truncate it. Prefer the short table of contents /context/index and open only the documents or parts you need.
Generated at 2026-10-15T15:39:31Z. 137 document(s). Each document lists its original source URL; cite that URL when using its content.
Machine-readable version: /api/context · plain text: /context?format=text
10/2026. Vezetői Bizottsági rendelkezés a közérdekű adatoknak, a közérdekből nyilvános adatoknak a Budapesti Corvinus Egyetem honlapján történő közzétételről, valamint a közérdekű adatok megismerésére
# Közzététel: VB–117/2026. (VI. 30.) sz. határozat / A rendelkezés célja
a közérdekű adatoknak, a közérdekből nyilvános adatoknak a Budapesti Corvinus Egyetem honlapján történő közzétételéről, valamint a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények
# 1. § / A rendelkezés célja / A rendelkezés hatálya
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) elkötelezett az információszabadsághoz fűződő alapjog érvényesítésében. Ennek megfelelően az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 30. § (6) bekezdésében és a 35. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendelkezés alkotja.
# 2. § / A rendelkezés hatálya / Értelmező rendelkezések
2. § (1) A rendelkezés hatálya kiterjed minden, az Egyetem által kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatra.
# 3. § / Értelmező rendelkezések / rendje
3. § (1) A rendelkezés alkalmazásában: a) közérdekű adat: az Infotv. 3. § (5) pontjában meghatározott adat; b) közérdekből nyilvános adat: az Infotv. 3. § (6) pontjában és 26. § (2) bekezdésében meghatározott adat; c) közérdekű adatfelelős: valamennyi, közérdekű adatot kezelő szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt személy, aki a közérdekű adatszolgáltatással és a közérdekből nyilvános adatok kezelésével összefüggő, valamint a honlapon elhelyezett közzétételi listák frissítésének szükségességével kapcsolatos feladatokat az adatvédelmi tisztviselővel együttműködve ellátja; d) közzétételért felelős személy: az egyetemi honlap tartalomkezelési és szerkesztési feladatait feladatkörükben eljárva ellátó, kijelölt szervezeti egységnél dolgozó vagy az adatfelelős megkeresésére eljáró munkatárs. e) adatvédelmi tisztviselő: az Infotv. 25/L. §-ában, valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet: GDPR) 4. szakaszában meghatározott jogkörben eljáró személy. A közérdekű adatok megismerésére irányuló adatigénylések teljesítésének
# 4. § / Értelmező rendelkezések / rendje
4. § (1) A közérdekű adat megismerése iránt előterjesztett, szóban bejelentett igényt – tartalmának pontos rögzítésével – haladéktalanul írásba kell foglalnia az adott önálló szervezeti egységnek és továbbítani a Jog és Beszerzés intézkedés céljából. (2) A közérdekű adatigénylések fogadására a kozadat@uni-corvinus.hu e-mail cím szolgál, melyet elsődlegesen az adatvédelmi tisztviselő kezel. A más csatornán előterjesztett igényt a szervezeti egységek haladéktalanul kötelesek továbbítani a megadott elérhetőségre. (3) Annak eldöntése, hogy egy adott megkeresés közérdekű adatra vonatkozik-e vagy sem, a Jog és Beszerzés felelőssége. (4) A közérdekű adatigénylést a Jog és Beszerzés teljesíti az adatvédelmi tisztviselő bevonásával a feladatkörükben érintett szervezeti egységek adatszolgáltatása alapján. (5) Nem egyértelmű közérdekű adatigénylés esetén a Jog és Beszerzés az adatvédelmi tisztviselőn keresztül felhívja az adatigénylőt az igény pontosítására. A pontosítás időtartama nem számít bele a válaszadási határidőbe és felfüggeszti a válaszadási határidőt. (6) A közérdekű adatigénylést az adatvédelmi tisztviselő kézhezvételt követően haladéktalanul megvizsgálja, iktatja és határidő tűzésével továbbítja a feladatkörükben érintett szervezeti egység közérdekű adatfelelősnek adatszolgáltatás céljából. (7) Az adatigénylésnek az Egyetem nem köteles eleget tenni abban a részben, amelyben az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel megegyezik, feltéve, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatokban változás nem állt be. Nem köteles továbbá eleget tenni, ha az igénylő nem adja meg nevét, nem természetes személy igénylő esetén megnevezését, valamint azt az elérhetőséget, amelyen számára az adatigényléssel kapcsolatos bármely tájékoztatás és értesítés megadható. (8) A megszólított szervezeti egység közérdekű adatfelelőse a szükséges adatokat az adatvédelmi tisztviselő felhívásában foglalt határidőn belül megküldi. (9) Ha az igényelt adatok jellegére vagy mennyiségére tekintettel, azok megküldése az (8) bekezdésben foglalt határidőn belül lehetetlen, a feladatkörében érintett szervezeti egység tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőn keresztül a Jog és Beszerzést a teljesítés legkorábbi lehetséges időpontjáról. (10) Amennyiben a közérdekű adatszolgáltatás az Infotv. által előírt 15 napos határidőn belül nem teljesíthető, a határidő meghosszabbításáról és az adatigénylő tájékoztatásáról a Jog és Beszerzés gondoskodik. (11) Az adatvédelmi tisztviselő az adatigénylés teljesítésére vonatkozó választ a feladatkörükben érintett szervezeti egységek közérdekű adatfelelőse által megküldött adatok, tájékoztatás alapján haladéktalanul előkészíti, iktatja és egyetértésre megküldi az érintett szervezeti egységek vezetői részére, akik a véleményezésre
# 4. § / Értelmező rendelkezések / rendje
megadott határidőben visszajeleznek. (12) Amennyiben az érintett szervezeti egység vezetője a megadott belső véleményezési határidőn belül nem tesz írásban észrevételt vagy nem jelez vissza, azt a választervezettel és az adatok kiadásával való feltétel nélküli egyetértésnek (vélelmezett egyetértésnek) kell tekinteni. (13) A közérdekű adatigénylésre adott, (11) bekezdés alapján egyeztetett hivatalos választ a Jog és Beszerzés vezetőjének jóváhagyását követően, az Egyetem nevében, elektronikus úton, nevesített személyi aláírás nélkül a kozadat@uni-corvinus.hu e-mail címről kell megküldeni az igénylő részére. Az esetleges elutasító vagy részben elutasító választ jogi indokolással kell ellátni, és tartalmaznia kell a jogszabályban előírt jogorvoslati tájékoztatást is. (14) Amennyiben a közérdekű adatigénylés teljesítésére a közérdekű adatot tartalmazó iratba történő betekintés útján kerül sor, annak végrehajtását az a szervezeti egység szervezi meg, akinek a kérdéses adat a birtokában van, azt kezeli. A betekintés az adatvédelmi tisztviselő bevonásával / részvételével történik, aki a betekintés engedélyezése előtt az érintett adatok közérdekű jellegét felülvizsgálja. (15) Az Egyetem közérdekű adatszolgáltatása során – az adatigénylő igényének megfelelően – elsődlegesen a közérdekű adatok az elektronikus úton történő adattovábbításra kell törekedni. Amennyiben az e-mail útján küldött adatigénylés alapján alappal feltételezhető, hogy az adatigénylő nem valós természetes személy, úgy az Egyetem jogosult postai címet kérni a természetes személyhez történő adattovábbítás biztosítása érdekében. (16) A törvényi határidők maradéktalan betartását a Jog és Beszerzés kíséri figyelemmel, az adatok, az adatszolgáltatás valóságtartalmáért, teljeskörűségéért a közérdekű adattal rendelkező, az adatot szolgáltató szervezeti egység vezetője tartozik felelősséggel. (17) Az Infotv. 71/D. § (4) bekezdésében előírt adatszolgáltatást a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) részére az adatvédelmi tisztviselő felelős állítja össze és küldi meg határidőben a NAIH részére a Jog és Beszerzés vezetőjének jóváhagyásával. (18) Közérdekű adat igénylésével kapcsolatos költségtérítés díját külön jogszabályban meghatározottak szerint kell számítani. (19) A ki nem adható személyes adatok vagy üzleti titkok maszkolása az adatvédelmi tisztviselővel egyeztetve a közérdekű adatfelelős feladata.
# 5. § / rendje / A közérdekű adatok közzétételére vonatkozó szabályok
5. § (1) A közérdekű adatok közzétételére https://www.uni-corvinus.hu oldal szolgál (a továbbiakban: az Egyetem honlapja). Az Egyetem honlapján Infotv.-ben meghatározott módon, annak 1. mellékletében (ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA) szereplő adatkörök közül az Egyetem szempontjából releváns adatokat kell közzétennie. (2) Az ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA három alegységből áll (I. Szervezeti, személyzeti adatok, II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok, III. Gazdálkodási adatok). A feladatkörükben érintett közérdekű adatfelelősök kötelesek a feladatkörükben kötelezően közzéteendő adatok relevanciáját, naprakészségét folyamatosan felülvizsgálni. (3) Amennyiben a közzétételi listában szereplő egyes adatkörök (pl. gazdálkodási adatok, egyetemi folyóiratok) az Egyetem honlapjának egy meghatározott, önálló aloldalára mutatnak, úgy a Szervezeti és Működési Rendben érintett szakmai adatgazda kizárólagos felelőssége és feladata, hogy az adott aloldal tartalmát a jogszabályi határidőknek megfelelően, önállóan aktualizálja, frissítse és naprakészen tartsa. A határidők és felelősök listáját adatkörönként az 1. melléklet tartalmazza. (4) Amennyiben a közzétételi listában módosítás, csere, vagy új közérdekű adat közzététele válik szükségessé, ezen igényüket a közérdekű adatfelelősök az Infotv-ben rögzített közzétételi határidőn belül jelzik az adatvédelmi tisztviselőnek. Az adatvédelmi tisztviselő szakmai ellenőrzése és jóváhagyása után a közzétételért felelős személy haladéktalanul gondoskodik az adatok Egyetem honlapján történő elhelyezéséről. (5) Fentiek mellett a Jog és Beszerzés az adatvédelmi tisztviselőn keresztül legkésőbb 3 havonta a közzétett adatok megfelelőségét és elérhetőségét ellenőrzi, mely ellenőrzés kiterjed a (3) bekezdés szerinti szakmai aloldalak aktualitásának felülvizsgálatára is. Hiányosság esetén az adatvédelmi tisztviselő felvilágosítást, adatszolgáltatást kérhet az adatszolgáltatással érintett szervezeti egységektől, és felszólíthatja az esetleges hiányosságok pótlására.
# 6. § / I. Szervezeti, személyzeti adatok / Adat Frissítés Megőrzés
6. § (1) E rendelkezést a vonatkozó jogszabályokkal és az Egyetem által kiadott szervezetszabályozó eszközökkel, különösen, de nem kizárólagosan a Szervezeti és Működési renddel, valamint az adattkezelés rendjéről szóló mindenkor hatályos rendelkezéssel összhangban kell alkalmazni. (2) Jelen rendelkezés 2026. augusztus 1. napján lép hatályba. (3) A rendelkezés rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 1. melléklet 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, A változásokat követően Az előző állapot törlendő székhelye, postai címe, telefonszáma, elektronikus azonnal levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei 2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése A változásokat követően Az előző állapot törlendő szervezeti egységek megjelölésével, az egyes azonnal szervezeti egységek feladatai 3. A közfeladatot ellátó szerv vezetőinek és az egyes A változásokat követően Az előző állapot törlendő szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztása, azonnal elérhetősége (telefonszáma, elektronikus levélcíme) 4. A szervezeten belül illetékes ügyfélkapcsolati vezető A változásokat követően Az előző állapot törlendő neve, elérhetősége (telefonszáma, elektronikus azonnal levélcíme) és az ügyfélfogadási rend 5. Testületi szerv esetén a testület létszáma, A változásokat követően Az előző állapot törlendő összetétele, tagjainak neve, beosztása, elérhetősége azonnal 6. A közfeladatot ellátó szerv irányítása, felügyelete A változásokat követően Az előző állapot 1 évig vagy ellenőrzése alatt álló, vagy alárendeltségében azonnal archívumban tartásával működő más közfeladatot ellátó szervek megnevezése, és 1. pontban meghatározott adatai 7. A közfeladatot ellátó szerv többségi tulajdonában A változásokat követően Az előző állapot 1 évig álló, illetve részvételével működő gazdálkodó azonnal archívumban tartásával szervezet neve, székhelye, elérhetősége (postai címe, telefonszáma elektronikus levélcíme), tevékenységi köre, képviselőjének neve, a közfeladatot ellátó szerv részesedésének mértéke 8. A közfeladatot ellátó szerv által alapított A változásokat követően Az előző állapot 1 évig közalapítványok neve, székhelye, elérhetősége azonnal archívumban tartásával (postai címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme), alapító okirata, kezelő szervének tagjai 9. A közfeladatot ellátó szerv által alapított A változásokat követően Az előző állapot 1 évig költségvetési szerv neve, székhelye, a költségvetési azonnal archívumban tartásával szervet alapító jogszabály megjelölése, illetve az azt alapító határozat, a költségvetési szerv alapító
# 6. § / II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok / Adat Frissítés Megőrzés
okirata, vezetője, honlapjának elérhetősége, működési engedélye 10. A közfeladatot ellátó szerv által alapított lapok neve, A változásokat követően Az előző állapot 1 évig a szerkesztőség és kiadó neve és címe, valamint a azonnal archívumban tartásával főszerkesztő neve 11. A közfeladatot ellátó szerv felettes, illetve A változásokat követően Az előző állapot 1 évig felügyeleti szervének, hatósági döntései tekintetében azonnal archívumban tartásával a fellebbezés elbírálására jogosult szervnek, ennek hiányában a közfeladatot ellátó szerv felett törvényességi ellenőrzést gyakorló szervnek az 1. pontban meghatározott adatai 1. A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és A változásokat követően Az előző állapot 1 évig alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó azonnal archívumban tartásával alapvető jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend, – ha azzal rendelkezik – az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat hatályos és teljes szövege 2. Az országos illetékességű szervek, valamint a A változásokat követően Az előző állapot törlendő fővárosi és vármegyei kormányhivatal esetében a azonnal közfeladatot ellátó szerv feladatáról, tevékenységéről szóló tájékoztató magyar és angol nyelven 3. A helyi önkormányzat önként vállalt feladatai Negyedévente Az előző állapot 1 évig
# 6. § / Adat Frissítés Megőrzés / archívumban tartásával
4. Államigazgatási, önkormányzati, és egyéb hatósági A változásokat követően Az előző állapot törlendő ügyekben ügyfajtánként és eljárástípusonként a azonnal hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, hatáskör gyakorlásának átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv megnevezése, illetékességi területe, az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok, eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása, alapvető eljárási szabályok, az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje), ügyfélfogadás ideje, az ügyintézés határideje (elintézési, fellebbezési határidő), az ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás és az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok, az igénybe vehető elektronikus programok elérése, időpontfoglalás, az ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke, tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről 5. A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy A változásokat követően Az előző állapot 1 évig költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások azonnal archívumban tartásával megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért fizetendő díj mértéke, az abból adott kedvezmények 6. A közfeladatot ellátó szerv által fenntartott A változásokat követően Az előző állapot 1 évig adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatai (név, azonnal archívumban tartásával formátum, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az érintettek köre, az adatok forrása, kérdőíves adatfelvétel esetén a kitöltendő kérdőív); a közfeladatot ellátó szerv által – alaptevékenysége keretében – gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái, a hozzáférés módja, a másolatkészítés költségei 7. A közfeladatot ellátó szerv nyilvános kiadványainak Negyedévente Az előző állapot 1 évig címe, témája, a hozzáférés módja, a kiadvány archívumban tartásával ingyenessége, illetve a költségtérítés mértéke 8. A testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az A változásokat követően Az előző állapot 1 évig állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, azonnal archívumban tartásával eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, ideje, továbbá nyilvánossága, döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói; a testületi szerv szavazásának adatai, ha ezt jogszabály nem korlátozza 9. A törvény alapján közzéteendő jogszabálytervezetek Törvény eltérő Az előző állapot 1 évig és kapcsolódó dokumentumok; a helyi önkormányzat rendelkezése hiányában a archívumban tartásával
# 6. § / követően / haladéktalanul
képviselő-testületének nyilvános ülésére benyújtott benyújtás időpontját előterjesztések a benyújtás időpontjától követően azonnal 10. A közfeladatot ellátó szerv által közzétett Folyamatosan Legalább 1 évig hirdetmények, közlemények archívumban tartásával 11. A közfeladatot ellátó szerv által kiírt pályázatok Folyamatosan Az előző állapot 1 évig szakmai leírása, azok eredményei és indokolásuk archívumban tartásával 12. A közfeladatot ellátó szervnél végzett A vizsgálatról szóló Az előző állapot 1 évig alaptevékenységgel kapcsolatos vizsgálatok, jelentés archívumban tartásával ellenőrzések nyilvános megállapításai megismerését 13. A közérdekű adatok megismerésére irányuló Negyedévente Az előző állapot törlendő igények intézésének rendje, az illetékes szervezeti egység neve, elérhetősége, az információs jogokkal foglalkozó személy neve 14. A közfeladatot ellátó szerv tevékenységére Negyedévente Az előző állapot 1 évig vonatkozó, jogszabályon alapuló statisztikai archívumban tartásával adatgyűjtés eredményei, időbeli változásuk 15. A közérdekű adatokkal kapcsolatos kötelező Negyedévente Az előző állapot 1 évig statisztikai adatszolgáltatás adott szervre vonatkozó archívumban tartásával adatai 16. Azon közérdekű adatok hasznosítására irányuló Negyedévente Az előző állapot 1 évig szerződések listája, amelyekben a közfeladatot ellátó archívumban tartásával szerv az egyik szerződő fél 17. A közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő A változásokat követően Az előző állapot 1 évig közérdekű adatok felhasználására, hasznosítására azonnal archívumban tartásával vonatkozó általános szerződési feltételek 18. A közfeladatot ellátó szervre vonatkozó különös és A változásokat követően Az előző állapot törlendő egyedi közzétételi lista azonnal 19. A közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő, a A változásokat követő 15 Az előző állapot 1 évig közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint napon belül archívumban tartásával újrahasznosítás céljára elérhető kulturális közadatok listája a rendelkezésre álló formátumok megjelölésével, valamint a közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő, a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint újrahasznosítható közadat típusokról való tájékoztatás, a rendelkezésre álló formátumok
# 6. § / követően / haladéktalanul
megjelölésével 20. A 19. sor szerinti közadatok és kulturális közadatok A változásokat követő 15 Az előző állapot törlendő újrahasznosítására vonatkozó általános szerződési napon belül feltételek elektronikusan szerkeszthető változata 21. A 19. sor szerinti közadatok és kulturális közadatok A változásokat követő 15 Az előző állapot törlendő újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre napon belül bocsátásáért fizetendő díjak általános jegyzéke, a díjszámítás alapját képező tényezőkkel együttesen 22. A közadatok újrahasznosításáról szóló törvény A változásokat követő 15 Az előző állapot törlendő szerinti jogorvoslati tájékoztatás napon belül 23. A közfeladatot ellátó szerv által megkötött, a A változásokat követő 15 Az előző állapot törlendő közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint napon belül kötött kizárólagos jogot biztosító megállapodások szerződő feleinek megjelölése, a kizárólagosság időtartamának, tárgyának, valamint a megállapodás egyéb lényeges elemeinek megjelölése 24. A közfeladatot ellátó szerv által kötött, a közadatok A változásokat követő 15 Az előző állapot törlendő újrahasznosításáról szóló törvény szerint napon belül a kulturális közadatok digitalizálására kizárólagos jogot biztosító megállapodások szövege 25. A közadatok újrahasznosításáról szóló törvény A változásokat követő 15 Az előző állapot törlendő szerinti azon jogszabály, közjogi szervezetszabályozó napon belül eszköz, közszolgáltatási szerződés vagy más kötelező erővel bíró dokumentum (vagy az annak elérhetőségére mutató hivatkozás), amely az újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható közadat gyűjtésével, előállításával, feldolgozásával és terjesztésével összefüggő költségek jelentős részének saját bevételből való fedezését írja elő a közfeladatot ellátó szerv részére
# 6. § / III. Gazdálkodási adatok / Adat Frissítés Megőrzés
1. A közfeladatot ellátó szerv éves költségvetése, A változásokat követően A közzétételt követő 10 évig számviteli törvény szerint beszámolója vagy éves azonnal költségvetés beszámolója 2. A közfeladatot ellátó szervnél foglalkoztatottak Negyedévente A külön jogszabályban létszámára és személyi juttatásaira vonatkozó meghatározott ideig, de összesített adatok, illetve összesítve a vezetők és legalább 1 évig archívumban vezető tisztségviselők illetménye, munkabére, és tartásával rendszeres juttatásai, valamint költségtérítése, az egyéb alkalmazottaknak nyújtott juttatások fajtája és mértéke összesítve 3. A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott, az A döntés meghozatalát A közzétételt követő 5 évig államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési követő hatvanadik napig támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatok, kivéve, ha a közzététel előtt a költségvetési támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond 4. Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az A döntés meghozatalát A közzétételt követő 5 évig államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő követő hatvanadik napig gazdálkodással összefüggő, ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartama, valamint az említett adatok változásai, a védelmi és biztonsági célú beszerzések adatai és a minősített adatok, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések és az azok eredményeként kötött szerződések adatai kivételével A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét egybe kell számítani 5. A koncesszióról szóló törvényben meghatározott Negyedévente A külön jogszabályban nyilvános adatok (pályázati kiírások, pályázók adatai, meghatározott ideig, de
# 6. § / Adat Frissítés Megőrzés / TARTALOMJEGYZÉK
az elbírálásról készített emlékeztetők, pályázat legalább 1 évig archívumban eredménye) tartásával 6. A közfeladatot ellátó szerv által nem alapfeladatai Negyedévente A külön jogszabályban ellátására (így különösen egyesület támogatására, meghatározott ideig, de foglalkoztatottai szakmai és munkavállalói legalább 1 évig archívumban érdek-képviseleti szervei számára, foglalkoztatottjai, tartásával ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységet segítő szervezet támogatására, alapítványok által ellátott feladatokkal összefüggő kifizetésre) fordított, ötmillió forintot meghaladó kifizetések 7. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló Negyedévente Legalább 1 évig fejlesztések leírása, az azokra vonatkozó szerződések archívumban tartásával 8. Közbeszerzési információk (éves terv, összegzés az Negyedévente Legalább 1 évig ajánlatok elbírálásáról, a megkötött szerződésekről) archívumban tartásával 10/2026. vezetői bizottsági rendelkezés 1 a közérdekű adatoknak, a közérdekből nyilvános adatoknak a Budapesti Corvinus Egyetem honlapján történő közzétételéről, valamint a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítési rendjéről 1 A rendelkezés célja 1 A rendelkezés hatálya 1 Értelmező rendelkezések 1 A közérdekű adatok megismerésére irányuló adatigénylések teljesítésének rendje 1 A közérdekű adatok közzétételére vonatkozó szabályok 3 Záró rendelkezések 4 1. melléklet 4 Felelősökkel kiegészített közzétételi lista 4
13/2023. Elnöki Testületi rendelkezés az adatkezelés rendjéről
# 1. § / A rendelkezés célja és hatálya / Kapcsolódó dokumentumok
1. § (1) A Rendelkezés célja az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban adatvédelmi rendelet vagy GDPR) alapján a Rendelkezés célja annak biztosítása, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: az Egyetem) mint adatkezelő jogi személy a működése során maradéktalanul megfeleljen a GDPR, valamint minden más ágazati adatvédelmi szabályozásnak. (2) A Rendelkezés hatálya kiterjed az Egyetem székhelyén és valamennyi telephelyén folyó valamennyi, az Egyetem által folytatott adatkezelésre. (3) A Rendelkezés személyi hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, minden munkavállalójára, valamint az Egyetem számára egyéb foglalkoztatási jogviszony keretében munkát végző, vagy az Egyetemmel egyéb kapcsolatban álló személyes adatkezelést végző személyekre. (4) A Rendelkezés tárgyi hatálya kiterjed az Egyetem bármely szervezeti egysége által kezelt valamennyi személyes adatra, a rajtuk végzett adatkezelési műveletek teljes körére keletkezésük, kezelésük, feldolgozásuk helyétől, valamint megjelenési formájuktól függetlenül.
# 2. § / Kapcsolódó dokumentumok / Fogalmak
2. § (1) Kapcsolódó jogszabályok: a) Magyarország Alaptörvénye; b) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) – a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, GDPR); c) 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv.).
# 3. § / Kapcsolódó dokumentumok / Fogalmak
3. § (1) Jelen paragrafus vonatkozásában: a) személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható (pl.: név, születési hely, Neptun azonosító, fogyatékosságra vonatkozó adat, az a tény, hogy egy adott személy az Egyetem hallgatója, hogy a hallgató milyen szakra jár, az a tény, hogy egy hallgató önköltséges képzésen vagy Corvinus Ösztöndíjas képzésen vesz részt, az a tény, hogy egy hallgató bármilyen ösztöndíjra pályázatot adott be, ösztöndíjat nyert el, az, hogy egy hallgató mely vizsgára jelentkezett vagy ott milyen értékelést kapott, az, hogy ha egy hallgató TDK-n vesz részt, ott milyen eredményt ért el, ellene fegyelmi eljárás indult vagy annak eredménye, adott vizsgára jelentkezés ténye; egy munkavállaló neve, lakcíme, anyja neve, az, hogy milyen munkakörben dolgozik, mennyi ideje dolgozik az Egyetemen, a munkavállaló munkabére, egyéb juttatásai, az a tény, hogy egy munkavállaló valamilyen tisztséget, bizottsági tagságot tölt be, az a tény, hogy egy munkavállaló a teljesítményértékeléssel szemben panaszt emelt, az, hogyha egy munkavállaló díjazásban, kitüntetésben részesült, vagy vele szemben munkajogi intézkedést foganatosítottak); b) adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés; c) adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, aki/amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza. Jelen Rendelkezésben adatkezelő jogi személy az Egyetem, azonban ennek keretében adatkezelőnek minősül minden, a Szervezeti és Működési Rend szerinti szervezeti egység, aki személyes adatot kezel és aki a személyes adatok kezelésének céljait, a kezelt adatok körét, valamint az adatkezelés eszközeit meghatározza (a továbbiakban: Adatkezelő). Adatkezelő például a Hallgatói Szolgáltatások, a HR, a Pénzügy, a CIAS, a Könyvtár, de adatkezelő lehet egy intézet, kutatóintézet is; d) adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, aki/amely az adatkezelő nevében személyes adatokat
# 3. § / Kapcsolódó dokumentumok / Fogalmak
kezel, így adatfeldolgozónak minősül pl. egy külső IT üzemeltető és/vagy fejlesztő cég, amely a szerződéses feladatai ellátása keretében hozzáférhet a rendszerben tárolt személyes adatokhoz, de azokkal semmit nem tehet az adatkezelő hozzájárulása vagy utasítása nélkül; e) adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi; f) az adatkezelés korlátozása: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából; g) profilalkotás: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják; h) álnevesítés: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve, hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni; i) nyilvántartási rendszer: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált, funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető; j) címzett: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak; k) harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, aki/amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak, pl. a fenntartó, ágazati minisztérium, Egyetem tanácsadói, informatikai rendszereket üzemeltető cégek; l) az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő
# 3. § / Kapcsolódó dokumentumok / Fogalmak
tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez; m) genetikai adat: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered; n) biometrikus adat: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat vagy az ujjlenyomat; o) egészségügyi adat: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról; p) adatvédelmi tisztviselő: a GDPR-nak történő megfelelést, az érintettek kontrolljogainak a gyakorlását elősegítő, a GDPR 37–39. cikkei szerint eljáró, a CORVINUS által kijelölt személy; q) adatok törlése: személyes adatok fizikai megsemmisítése vagy álnevesítése; r) adatvédelmi kapcsolattartó: az adatkezelést végző vezető által kijelölt munkavállaló, vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban az Egyetem számára feladatot teljesítő természetes személy, aki az Egyetem, adatvédelmi tisztviselőjével és/vagy a Jog, Igazgatás, Szabályozás vezetőjével (a továbbiakban: jogi vezető) az adatvédelmi jellegű ügyekben kapcsolatot tart, és/vagy ezen személyek felé az ilyen ügyekben az adatkezelést végző szervezeti egységet képviseli.
# 4. § / Fogalmak / Alapelvek
4. § (1) Az Adatkezelő minden szervezeti egysége eljárásának meg kell felelnie az érintetti jogok gyakorlása során az adatkezelés alapelveinek, különösen az alábbiaknak: a) Jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság: A személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni. Az átláthatóság elve az előreláthatóságot jelenti és az érintett adatai feletti rendelkezést biztosítja. Ez az elv garantálja, hogy az érintett tudomással bírjon arról, hogy adatai milyen formában, hogyan kerülnek kezelésre. b) Pontosság: A személyes adatoknak pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden ésszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék. c) Elszámoltathatóság: Az elszámoltathatóság elve egyrészt az Adatkezelő azon kötelezettségét jelenti, amely szerint ki kell alakítania azokat a belső szabályokat, folyamatokat, mechanizmusokat, amelyek az általános adatvédelmi rendeletből fakadó kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek, másrészt a megfelelés bemutatásának képességét várja el. d) Beépített adatvédelem elve: Az Adatkezelő az érintett jogainak gyakorlása érdekében köteles figyelembe venni a tudomány és a technológia állását, a megvalósítás költségeit, az adatkezelés jellegét, hatókörét, körülményeit és céljait. A beépített adatvédelem elvének érvényesüléséhez szükséges, hogy az Adatkezelő mérlegelést végezzen, amelynek során a természetes személyek jogaira jelentett kockázatokat kell azonosítania és elemeznie. A fentiek alapján határozható meg, hogy az adott szervezeten belül, az adott adatkezelést a feltárt körülmények között miként lehet a beépített adatvédelem elvárásának megfelelően alakítani.
# 5. § / I. AZ EGYETEM ADATVÉDELMI SZERVEZETE / Adatvédelmi szerepkörök, felelősségek
5. § (1) Általános munkavállalói felelősség: Az adatvédelmi előírások betartásával kapcsolatos jogi felelősség egyaránt terheli az Egyetem valamennyi munkavállalóját, ideértve a vezetőket, valamint az Egyetem számára egyéb foglalkoztatási jogviszony keretében munkát végző személyeket. Ez minden, a GDPR-ból és a nemzeti adatvédelmi jogszabályokból eredő kötelezettségre, és különösen az alábbiakra érvényes: a) az adatvédelmi alapelvek betartása, úgymint célhoz kötöttség, adattakarékosság, jogszerűség (GDPR 5. cikk); b) személyes adatok törlése vagy anonimizálása (GDPR 5., 6. és 17. cikk); c) megfelelő technikai és szervezési intézkedések megtétele (GDPR 32. cikk). (2) Felsővezetői felelősség: Az Elnöki Testület elkötelezett a GDPR-nak történő maradéktalan megfelelés iránt. Az elnök felelős azért, hogy az Egyetem működése minden tekintetben megfeleljen a GDPR és a nemzeti adatvédelmi jogszabályok követelményeinek. Ennek keretében biztosítja a megfeleléshez szükséges anyagi és emberi erőforrásokat, előterjeszti a jelen Rendelkezést, valamint az általa meghatározottak szerint rendszeres időközönként meggyőződik a jelen Rendelkezésnek megfelelő működésről. (3) Vezetői felelősség: Az egyes szervezeti egységek vezetői a fentieken túl felelnek még: a) érintetti jogok teljesítésében (GDPR 15. cikk); b) adatfeldolgozói szerződések megkötésében (GDPR 28. cikk (3) bek); c) jogi vezető felelősségi körébe tartozó adatkezelési nyilvántartás összeállításában és naprakészen tartásában (GDPR 30. cikk) való közreműködésért. (4) A Szervezeti és Működési Rend szerinti vezetőknek (a továbbiakban: vezetők) felügyeleti és szervezési kötelezettsége is van (vezetői felelősség). Minden vezető felelősséggel tartozik azért, hogy az illetékességi területén történő adatkezelések adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelősége biztosított legyen. Azt, hogy a vezetők miként tesznek eleget a feladatkörükbe tartozó feladatoknak – az adatkezelések és a szervezési keretfeltételek szigorú figyelembevételével –, nekik maguknak kell meghatározniuk. Megfelelő szervezési intézkedéseknek minősül többek között a munkautasítások kiadása, a GDPR-konform adatkezelés felügyelete, támogató intézkedések (pl. dolgozói oktatások és online tesztek) szükségességének felmérése, folyamatok kialakítása új adatkezelések bevezetésére, technikai és szervezési adatvédelmi intézkedések meghatározása, intézkedések megtétele, beleértve a fegyelmi szankciókat és egyéb munkajogi intézkedéseket is. Azzal kapcsolatban, hogy egy, a jelen bekezdés szerinti vezetői intézkedés megfelelő-e, a vezetők igénybe vehetik a jogi vezető, valamint az Egyetem adatvédelmi tisztségviselőjének segítségét. (5) A vezetők felelősségi körébe így beletartozik különösen: a) a vezetésük alatt álló és/vagy az irányításukkal működő területeken végzett
# 5. § / I. AZ EGYETEM ADATVÉDELMI SZERVEZETE / Adatvédelmi szerepkörök, felelősségek
adatkezelések naprakész nyilvántartása legalább a jelen Rendelkezés 1. melléklete szerinti adatkörrel; b) a vezetésük alatt álló és/vagy az irányításukkal működő területeken észlelt adatvédelmi incidensek jelentése a jelen Rendelkezés szerint; c) azon adatvédelmi intézkedések nyilvántartása, amelyet a vezetésük alatt álló és/vagy az irányításukkal működő szervezeti egység akár a saját döntése, akár más szervezeti egység vagy vezető (pl.: HR, Vállalati és Intézményi Kapcsolatok, Hallgatói Szolgáltatások, elnök, rektor, kancellár) kezdeményezése alapján tett (így különösen a munkavállalók tájékoztatása a személyes adataik kezeléséről, adott esetben a munkavállalótól hozzájárulás kérése a személyes adatai kezeléséhez, adatvédelmi tárgyú belső szabályozás kiadása) a jelen Rendelkezés szerint; d) az adatvédelmi hatásvizsgálat előkészítése a jelen Rendelkezés szerint; e) új adatkezelések bevezetésének előkészítése; f) a vezetésük alatt álló és/vagy az irányításukkal működő szervezeti egység által igénybe vett külső adatfeldolgozóval történő adatfeldolgozási szerződés megkötésének előkészítése az illetékes jogi terület (Gazdasági Jogi, Beszerzési, Munkajogi Szolgáltatások vagy Jog, Igazgatás, Szabályozás) iránymutatása alapján és a jogi vezető bevonásával; g) az Informatika vezetőjével és a jogi vezetővel egyeztetett adatbiztonsági szabályok meghatározása és alkalmazása; h) az adatvédelmi tisztviselő és/vagy a jogi vezető által a GDPR megfelelőség érdekében javasolt intézkedés végrehajtásában történő közreműködés; i) a vezetésük alatt álló és/vagy az irányításukkal működő szervezeti egység által megbízott külső adatfeldolgozók nyilvántartása, legkevesebb a jelen Rendelkezés 2. melléklete szerinti tartalommal; j) a vezetésük alatt álló és/vagy az irányításukkal működő szervezeti egység munkájában részt vevő külső adatfeldolgozó felé az Informatika által meghatározott adatbiztonsági technikai és szervezési intézkedések („Technical and organisational measures” – TOM) becsatornázása; k) a GDPR szerinti érintetti jogok (tájékoztatás, helyesbítés, tiltakozás, adathordozhatóság, törlés, adatkezelés korlátozása, hozzáférés a személyes adatokhoz) érvényre juttatása a jogi vezető iránymutatása szerint (lásd jelen Rendelkezés 16. §–25. §-ait; l) a vezetésük alatt álló és/vagy az irányításukkal működő területeken folyó adatkezelések tekintetében a szükséges adatkezelési tájékoztató elkészítése a jogi vezető útmutatása szerint; a vezetésük alatt álló és/vagy az irányításukkal működő területen végzett adatkezelésben bekövetkező változásnak a bejelentése a jogi vezető számára annak érdekében, hogy a jogi vezető a jelen Rendelkezés szerinti nyilvántartási kötelezettségének eleget tehessen; m) a lejárt adatkezelésű adatok törlése; n) a vezetésük alatt álló és/vagy az irányításukkal működő területre vonatkozó
# 5. § / I. AZ EGYETEM ADATVÉDELMI SZERVEZETE / Adatvédelmi szerepkörök, felelősségek
NAIH megkeresés kivizsgálása, és/vagy NAIH határozatban foglaltak végrehajtása a jogi vezető iránymutatása szerint; o) külső vagy belső adatvédelmi audit támogatása; p) az adatvédelmi tisztviselő munkájának támogatása pl. információszolgáltatással, oktatás vagy adatvédelmi audit támogatásával; q) a vezetésük alatt álló és/vagy az irányításukkal működő szervezeti egységnél adatvédelmi kapcsolattartó kijelölése; r) a vezetésük alatt álló és/vagy az irányításukkal működő területen dolgozó munkavállalók munkakörének megfelelő (célhoz-kötött) IT jogosultságprofil kialakítása és naprakészen tartása, betartva a legkisebb jogosultság elvét. (6) Az adatvédelmi kapcsolattartók az adatkezelő szervezeti egység vezetőjének az utasítása szerint közreműködnek a jelen Rendelkezésben részletezett megfelelési intézkedések végrehajtásában. Feladatuk a szakmai kapcsolattartás a jogi vezető és/vagy az adatvédelmi tisztviselő irányába, a szervezeti egységüket érintő adatvédelmi követelmények becsatornázása, közreműködés a vezetők felelősségi körébe tartozó GDPR megfelelőség kialakításában. (7) Adatvédelmi tisztviselő felelősségére vonatkozó szabályokat, valamint a feladatait a jelen Rendelkezés 41. §-a rögzíti. (8) Jogi vezető speciális felelőssége: megkeresés és/vagy hiányosság észlelése esetén a jogi vezető feladata az Egyetem prudens adatvédelmi működéséhez szükséges jogi álláspont kialakítása. A jogi vezető ugyanakkor nem felel az Egyetem GDPR-konform működéséért, annak biztosítása az adott szervezeti egység vezetőjének feladata, míg Egyetemi szinten a GDPR megfelelés biztosítása az elnök felelőssége. Adatvédelmi kérdés esetén a jogi vezető az adatvédelmi tisztviselőhöz fordulhat azzal, hogy az adatvédelmi tisztviselő álláspontja a jogi vélemény kialakításában nem köti. (9) A jogi vezető feladata az Egyetem által végzett valamennyi adatkezelésről a GDPR 30. cikke szerinti nyilvántartás vezetése és naprakészen tartása. Nem felelős a jogi vezető az adatkezelési nyilvántartás naprakészen tartásáért, amennyiben az adatkezelésért felelős vezető a vezetése alatt álló és/vagy az irányításával működő területen végzett adatkezelésekről vagy a bekövetkezett módosításokról nem ad kellő tájékoztatást a jogi vezető részére. (10) Az érintetti joggyakorlás, valamint az egyes területek által végzett adatkezelésekre vonatkozó adatkezelési tájékoztató jogi megfelelőségéért a jogi vezető felel a jelen Rendelkezés 23. §–26. §-ai szerint. (11) A jogi vezető felelős a jogszabályoknak mindenkor megfelelő adatvédelmi szabályok kialakításáért. (12) A jogi vezető felel az adatvédelmi oktatási anyag összeállításáért, valamint kezdeményezi és/vagy közreműködik az adatkezelést végző egyetemi szervezeti egységek rendszeres oktatásának a megszervezésében. (13) Az Informatika kijelölt szakemberei minden olyan jogosultsággal rendelkeznek,
# 5. § / II. AZ ÉRINTETT JOGAI ÉS GYAKORLÁSUK / Az érintett által érvényesíthető jogok
amelyek az informatikai rendszerek, szolgáltatások adminisztrálásához szükségesek. Ezek a jogosultságok nagyon magas szintűek, amelyekkel minden munkavállaló által létrehozott adathoz hozzáférnek. Ez alatt kell érteni a levelezést, a létrehozott állományokat, internet-forgalmat stb. Az Informatika munkavállalóin kívül az Egyetemen senki sem rendelkezhet ilyen jogosultságokkal, amely kitételt az Egyetem minden munkavállalójának, ideértve a vezetőket is, el kell fogadnia. Továbbá az Egyetem minden munkavállalójának el kell fogadnia a fentieket, miszerint az Informatika megfelelően magas jogosultságokkal rendelkező munkavállalói minden informatikai rendszerben végrehajtott műveletről tudomásul bírnak és minden keletkezett adattal kapcsolatban információval rendelkeznek. (14) A személyes adatok kezelésének egy jelentős része külső szolgáltatónál történik. Ide tartozik a teljes M365 szolgáltatási rendszer. Ebben található a levelezés, a fájlkiszolgálás jelentős része. Ezekben a rendszerekben tárolt adatok bármilyen módosítása, törlése vagy bővítése lehetséges, de ezek az adatok fizikailag nem az Egyetem infrastruktúráján vannak elhelyezve.
# 6. § / Az érintett által érvényesíthető jogok / Tájékoztatáshoz való jog
6. § (1) Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését és/vagy – a kötelező adatkezelések kivételével – törlését, az adatkezelés korlátozását, visszavonhatja az adatkezeléshez történő hozzájárulását, valamint élhet adathordozási jogával és tiltakozási jogával az adat felvételénél jelzett módon a jelen Rendelkezés III. fejezete szerint. (2) A jelen Rendelkezésben szereplő jogok gyakorlása ingyenes, kivéve, ahol ezt az Egyetem kifejezetten jelzi.
# 7. § / Az érintett által érvényesíthető jogok / Tájékoztatáshoz való jog
7. § (1) Minden Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) vezetője megfelelő intézkedésekkel garantálja, hogy az érintettek részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, a GDPR 13. és a 14. cikkben említett valamennyi információt és a 15–22. és 34. cikk szerinti minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa. (2) Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjti az Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység), a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét: a) az Adatkezelőnek (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) és a képviselőjének a kiléte és elérhetőségei; b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei; c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja; d) amennyiben jogos érdek az adatkezelés jogalapja, az Egyetem vagy harmadik fél jogos érdekei; e) adott esetben a személyes adatok címzettjei és/vagy a címzettek kategóriái, ha van ilyen; f) adott esetben annak ténye, hogy az Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá az ilyen adattovábbítás alkalmazott garanciákat; g) a személyes adatok tárolásának időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai; h) tájékoztatás az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az Adatkezelőtől (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról; i) amennyiben az Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) az érintettről különleges adatokat az érintett hozzájárulása alapján kezel, a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jogról szóló tájékoztatás; j) tájékoztatás a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról; k) tájékoztatás arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint, hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá, hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása; l) amennyiben releváns, tájékoztatás az automatizált döntéshozatalról, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információkról, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír;
# 7. § / Tájékoztatáshoz való jog / Az érintett hozzáféréshez való joga
m) amennyiben az adatok forrása nem az érintett, tájékoztatás arról, hogy a személyes adatok forrásáról és adott esetben arról, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e.
# 8. § / Tájékoztatáshoz való jog / Az érintett hozzáféréshez való joga
8. § (1) Az érintett jogosult arra, hogy Adatkezelőtől (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon: a) az adatkezelés céljai; b) az érintett személyes adatok kategóriái; c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel és/vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket és/vagy a nemzetközi szervezeteket; d) a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama; e) a helyesbítés, törlés vagy adatkezelés korlátozásának és a tiltakozás joga; f) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; g) az adatforrásokra vonatkozó információ; h) az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár; i) személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítása esetén az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozó megfelelő garanciákról. (2) Az érintett kérelmére az információkat az érintett egyetemi szervezeti egység elektronikus formában szolgáltatja. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban (pl. html, txt, pdf, jpg) kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett másként kéri. (3) Az Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) az igazoltan az érintett személytől érkező megkeresésre az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, ésszerű mértékű díjat számíthat fel az alábbiak szerint: a) színes A/4: 150 Ft, A/3: 300 Ft; b) fekete-fehér A/4: 50 Ft, A/3: 100 Ft; c) postaköltség a mindenkori postai díjszabás szerint; d) a kimutatások, másolatok összeállításához szükséges munkaerő-ráfordítás: bruttó 3000 Ft/óra (egész órára kerekítve). (4) A másolat kiadásának fenti költségeiről az Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) az érintettet a másolat igénylése során előzetesen köteles tájékoztatni. A másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait, így a másolat más személyre vonatkozó adatot nem tartalmazhat. A jelen bekezdés szerinti szabályok nem vonatkoznak az Egyetem által készített kamerafelvételek másolatainak a kiadására, tekintettel arra, hogy ezen szabályokat a kamerarendszer üzemeltetésére vonatkozó belső szabályozó rögzíti.
# 9. § / Az érintett hozzáféréshez való joga / Helyesbítés joga
9. § (1) Az érintett kérheti az Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) által kezelt, rá vonatkozó pontatlan személyes adatok helyesbítését és a hiányos adatok kiegészítését. A helyesbítés joga az eredetileg pontatlanul rögzített, valamint az adatkezelés ideje alatt megváltozott adatok tekintetében is megilleti az érintettet. (2) A helyesbítéssel érintett új adatot az érintett az azt igazoló okmány, okirat, dokumentum bemutatásával igazolhatja, az Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) pedig kijegyzetelés útján rögzíti. Amíg az új adat pontosan nem kerül igazolásra, az adatkezelés korlátozásra kerül a jelen Rendelkezés
# 11. § / Helyesbítés joga / Törléshez való jog
11. §-a szerint. Nincs szükség a megváltozott és/vagy helyesbíteni kért adat igazolására, amennyiben az adat eredeti szolgáltatása során sem volt szükség az adat valódiságának igazolására. (3) A helyesbítéssel érintett korábbi adat az új, javított adattal véglegesen felülírásra kerül. (4) A helyesbítés, a korábbi adatok felülírása nem terjed ki olyan adatokra, amelyeknél ez a gyakorlatban értelmezhetetlen, kivitelezhetetlen (pl.: elektronikus megfigyelőés rögzítőrendszerrel rögzített felvétel, hangfelvétel). Ezen adatok tekintetében a helyesbítés csak az adatkezelés tévesen rögzített körülményeire (pl.: téves dátum, időpont) terjedhet ki. (5) A helyesbítés joga nem egyezik meg az érintett azon kötelezettségével, hogy vonatkozó belső szabályozók szerint mind a munkavállalók, mind a hallgatók és más érintettek kötelesek az adataikban bekövetkezett változást a belső szabályozókban rögzített határidőn belül az Egyetem tudomására hozni.
# 10. § / Helyesbítés joga / Törléshez való jog
10. § (1) Az érintett az alábbi indokok valamelyikének fennállása esetén jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat amennyiben: a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; b) az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; c) az érintett tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre; d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték; e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; f) a személyes adatok gyűjtésére információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor. (2) A fenti indokok valamelyikének fennállása esetén az érintett által megjelölt adatokat törölni kell minden, az Egyetem által kezelt adatbázisból. A fenti kötelezettség teljesítése érdekében az Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) az adatvédelmi kapcsolattartókat értesíti az adatok törléséről. Amennyiben az adatok törlése informatikai megoldással központilag lehetséges, az informatikai területet is értesíteni kell. (3) Az adatok törlése nem kezdeményezhető, ha az adatkezelés: a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából; b) a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése és/vagy c) közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából; d) a népegészségügy területét érintő közérdekből, vagy e) közérdekű archiválási, tudományos és történelmi kutatási célból, illetve statisztikai célból, végül f) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez és/vagy védelméhez szükséges.
# 11. § / Törléshez való jog / Az adatkezelés korlátozásához való jog
11. § (1) Az érintett kérésére az Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) korlátozza az adatkezelést, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi a személyes adatok pontosságának ellenőrzését; b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását; c) az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy d) az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben. (2) A személyes adatok kezelésének korlátozása a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából. A korlátozás történhet a szóban forgó személyes adatoknak egy másik adatkezelő rendszerbe történő ideiglenes áthelyezésével, a felhasználók számára való hozzáférhetőségük megszüntetésével, az éles adatbázisból történő ideiglenes törlésével, elkülönítésével. Az adatkezelés korlátozását az automatizált nyilvántartási rendszerekben alapvetően technikai eszközökkel kell biztosítani, oly módon, hogy a személyes adatokon további adatkezelési műveleteket ne végezzenek el és azokat ne lehessen megváltoztatni. (3) Ha az adatkezelés korlátozás alá esik, a személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, és/vagy valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni. (4) Az Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) az érintettet az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.
# 12. § / Adathordozáshoz való jog / Tiltakozás joga
12. § (1) Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa az Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, és ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa, és/vagy arra, hogy kérje a személyes adat közvetlen továbbítását egy általa megjelölt másik adatkezelőhöz. (2) A 2013/37/EU irányelv alapján egy dokumentum akkor tekinthető számítógéppel olvasható formátumú dokumentumnak, ha olyan fájlformátumú, amely lehetővé teszi a szoftveres alkalmazások számára, hogy a benne lévő egyedi adatokat könnyen azonosítsák, felismerjék és kinyerjék. (3) Az adathordozhatóság joga kizárólag az érintett hozzájárulása vagy a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének b) pontján alapuló adatkezelés esetén (az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges) illeti meg az érintettet, és kizárólag akkor, ha az adatkezelés automatizált módon történik. Az adathordozhatóság a kezelt adatokra vonatkozik, az azokból származtatott, az adatkezelés során az Egyetemnél keletkezett adatokat nem kell a fentiek szerint kiadni.
# 13. § / Adathordozáshoz való jog / Tiltakozás joga
13. § (1) Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak az Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges kezelése ellen. (2) Tiltakozás esetén az érintett egyetemi szervezeti egység a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha azt olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. (3) Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. A személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése elleni tiltakozás esetén az adatokat e célból az Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) többé nem kezeli. Az érintett kérése alapján az Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) felfüggeszti az adatkezelést a tiltakozás érdemi elbírálásáig. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást
# 14. § / Tiltakozás joga / Az adatkezelési hozzájárulás visszavonásának a joga
14. § (1) Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené. (2) Nem alkalmazható a fenti jogosultság, ha az adatkezelés: a) az érintett és az Egyetem közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges; b) meghozatalát az Egyetemre alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy c) az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.
# 15. § / Az érintettek köre és az adatvédelmi megkeresési lehetőségeik / A kérelem azonosítása
15. § (1) Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. Az érintett hozzájárulása alapján kezelt adatokat annak visszavonása után az adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység törli, kivéve, ha az adatok kezelése más jogalap szerint tovább folytatódhat. III. AZ ÉRINTETT JOGOK GYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSI
# 16. § / A kérelem azonosítása / A kérelem teljesítése
16. § (1) Amennyiben a megkeresést fogadó munkavállalónál vagy szervezeti egység vezetőjénél kétség merül fel a megkeresés tárgyát képező adatok személyes adat volta iránt, vagy azzal kapcsolatban, hogy a megkeresés érintetti joggyakorlásnak minősül-e, úgy a jogi vezetőhöz fordul.
# 17. § / A kérelem azonosítása / A kérelem teljesítése
17. § (1) A kérelem címzettjeként eljáró Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) az érintett jelen Rendelkezésben foglalt jogai jogszerű gyakorlására irányuló kérelmének a teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy az érintettet – szándéka ellenére – nem áll módjában azonosítani. (2) Az érintett részére kérésére – személyazonosságának hitelt érdemlő igazolását és beazonosítását követően – szóban is teljesíthető a jogai gyakorlására irányuló kérelme. (3) A személyazonosság igazoltnak tekinthető abban az esetben, ha a jogok gyakorlására irányuló kérelem az Egyetem által kezelt elérhetőségről (e-mail cím, cím, telefonszám) érkezik. Tekintettel arra, hogy ekkor sincs kizárva annak lehetősége, hogy valaki más nevében és e-mail címéről írjon elektronikus levelet, kellő körültekintéssel kell eljárni, és a választ – az érintett esetleges külön kérésének ellenére is – csak az ismert elérhetőségre lehet megküldeni. (4) Egyéb csatornán történő megkeresések (pl. személyes, online kapcsolati űrlap vagy telefonszám) esetén az alábbi azonosító adatok közül legalább hármat kell az érintettnek megadnia: a) név; b) születési név; c) születési hely, idő; d) anyja neve. (5) Különleges esetekben (pl. hangfelvétel vagy kamerás videófelvétel kapcsán) az azonosítás a fenti módszerekkel nem lehetséges. Ilyenkor is törekedni kell az érintett beazonosítására, pl.: a hang összevetésével, a hangfelvétel dátumának, időpontjának, hosszának, témájának azonosításával.
# 18. § / Az adatvédelmi tisztviselő közvetlen megkeresése / Intézkedés határideje
18. § (1) Az Egyetem biztosítja mind a külső partnerek és más természetes személyek, mind a munkavállalók és hallgatók számára, hogy az adatvédelmi tisztviselő közvetlen e-mail címe számukra mint érintettek számára elérhető legyen a közvetlen megkereshetőség érdekében.
# 19. § / Intézkedés határideje / Címzettek tájékoztatása
19. § (1) Az Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) vezetője a hozzá elektronikus úton beérkező panaszok és megkeresések ügyében haladéktalanul, de legkésőbb három (3) munkanapon belül köteles intézkedéseket tenni.
# 20. § / Címzettek tájékoztatása / A kérelem adatainak a kezelése
20. § (1) Az Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) minden olyan címzettet tájékoztat a jelen Rendelkezés szerint végrehajtott helyesbítésről, korlátozásról vagy törlésről, akivel az adatokat közölték. (2) A tájékoztatás kiterjed az érintett azonosítására és a helyesbített, korlátozott vagy törölt adat pontos megjelölésére. A jelen § szerinti értesítés nem szükséges, ha ez lehetetlen, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel.
# 21. § / A kérelem adatainak a kezelése / Külső megkeresések
21. § (1) A jelen Rendelkezés szerinti megkeresések teljesítése során keletkezett adatokat a megkeresést teljesítő szervezeti egység az érintett adattal együtt, annak törlési határidejéig, valamint az esetlegesen a kérelem teljesítésével összefüggésben érvényesített jogi igény elévüléséig kezeli. Az átláthatóság elvének megfelelően a megkeresések, intézkedések és az adott válaszok nyilvántartását az érintett szervezeti egység vezetője vezeti.
# 22. § / A kérelem adatainak a kezelése / Külső megkeresések
22. § (1) Bármely érintett (pályázó, jelentkező, partner, volt hallgató stb.) bármilyen formában élhet adatainak kezelésével kapcsolatos megkereséssel, és/vagy panasszal az Egyetem bármely, személyes adatokat kezelő szervezeti egysége felé, azokat a megkeresett egyetemi szervezeti egységek kezelni kötelesek. (2) Az érintett szóbeli panaszát, kérését a szervezeti egység vezetője vagy annak helyettese által felvett jegyzőkönyvben rögzíti. (3) A szervezeti egység vezetője a megkeresésben foglaltak alapján a tervezett intézkedésekről javaslatot készít és azt a jegyzőkönyvvel együtt a jegyzőkönyv keltétől számított hét (7) munkanapon belül megküldi jóváhagyásra az adatvedelem@uni-corvinus.hu e-mail címre. Az érintett szervezeti egység vezetője a jogi vezető jóváhagyása nélkül az adatkezeléssel kapcsolatos panaszokat (érintetti joggyakorlásnak minősülő megkereséseket) nem válaszolhatja meg, az azokban foglalt kéréseket, igényeket nem teljesítheti, a megkeresésekre nem válaszolhat. (4) A jogi vezető legkésőbb három (3) munkanapon belül a rendelkezésére álló adatok alapján megvizsgálja az esetet és jóváhagyás esetén értesíti a szervezeti egység vezetőjét, hogy a panasz, illetve megkeresés kezelését az általa jóváhagyott javaslat szerint kezdje meg. (5) Amennyiben a megkeresés közvetlenül az adatvédelmi tisztviselőhöz érkezik, a tisztviselő a megkeresést állásfoglalásával együtt az ügy kivizsgálása céljából az illetékes szervezeti egység vezetőjének megküldi. A szervezeti egység vezetője a jelen Rendelkezés 16. §- 21. §-ban foglaltak szerint jár el. (6) A megkereséssel érintett egyetemi szervezeti egység indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy (1) hónapon belül köteles tájékoztatni az érintettet a kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő a jogi vezető döntése alapján kivételes esetben, további két (2) hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról a kérelem kézhezvételétől számított egy (1) hónapon belül a késedelem okainak megjelölésével az érintettet az ügyben eljáró szervezeti egység vezetője tájékoztatja. (7) Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat a megkeresett egyetemi szervezeti egység is elektronikus formátumban bocsátja az érintett rendelkezésére, kivéve, ha az érintett másként kéri. (8) Amennyiben az érintett telefon keresztül fordul az Egyetem bármely szervezeti egységéhez az adatkezelésével kapcsolatos panasszal és/vagy megkereséssel, az érintettet tájékoztatni kell az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségéről.
# 23. § / Külső megkeresések / Munkavállalói megkeresések
23. § (1) A munkavállalói adatkezeléssel kapcsolatos panaszát és/vagy kérelmét az érintett illetékesség szerint a HR-hez és/vagy a Pénzügyhöz címzett megkeresésével nyújthatja be. A HR és/vagy a Pénzügy a válasz összeállítása érdekében hét (7) munkanapon belül a megkeresésben foglaltak teljesítéséhez szükséges más szervezeti egységhez, valamint a jogi vezetőhöz fordul, akik három (3) munkanapon belül kötelesek a válasz összeállításhoz szükséges adatokat, valamint a jogi állásfoglalást megadni, amennyiben az szükséges. Az ügyintézés határidejére a jelen Rendelkezés
# 17. § / Munkavállalói megkeresések / Hallgatói megkeresések
17. §–21. §-aiban foglalt határidők az irányadók. A HR és/vagy a Pénzügy a jogi vezető jóváhagyása után az adatkezeléssel kapcsolatos panaszokra (érintetti joggyakorlásnak minősülő megkeresésekre), megkeresésekre válaszol, az abban foglalt kéréseket teljesíti vagy amennyiben annak jogszerű feltételei fennállnak elutasítja.
# 24. § / Hallgatói megkeresések / Az Egyetem tájékoztatási kötelezettsége a jogorvoslatról
24. § (1) A hallgatói adatkezeléssel kapcsolatos panaszát és/vagy kérelmét az érintett illetékesség szerint a Hallgatói Szolgáltatásokhoz (HSZ) vagy a Corvinus Doktori Iskolákhoz (CDI) címzett megkeresésével nyújthatja be. A HSZ a válasz összeállítása érdekében hét (7) munkanapon belül a megkeresésben foglaltak teljesítéséhez szükséges más szervezeti egységhez, valamint a jogi vezetőhöz fordul, akik három (3) munkanapon belül kötelesek a válasz összeállításhoz szükséges adatokat, valamint a jogi állásfoglalást megadni, amennyiben az szükséges. Az ügyintézés határidejére a jelen Rendelkezés 17. §–21. §-aiban foglalt határidők az irányadók. A HSZ a jogi vezető jóváhagyása után az adatkezeléssel kapcsolatos panaszokra (érintetti joggyakorlásnak minősülő megkeresésekre), megkeresésekre válaszol, az abban foglalt kéréseket teljesíti, vagy amennyiben annak jogszerű feltételei fennállnak elutasítja.
# 25. § / Az Egyetem tájékoztatási kötelezettsége a jogorvoslatról / Általános tájékoztatási kötelezettségek
25. § (1) Ha az érintett szervezeti egység vezetője nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, vagy a kérelem kifejezetten elutasításra kerül, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy (1) hónapon belül a válaszadásra köteles szervezeti egység tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál és élhet bírósági jogorvoslati jogával. Az elutasításra vonatkozó válaszlevelet a jogi vezető állítja össze. IV. TÁJÉKOZTATÁS A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRŐL
# 26. § / Az Egyetem tájékoztatási kötelezettsége a jogorvoslatról / Általános tájékoztatási kötelezettségek
26. § (1) Minden esetben, amikor személyes adatok kezelésére kerül sor (akár munkavállalói, akár más foglalkoztatási jogviszonyban dolgozó személy, akár külső partner, akár hallgató vagy jelentkező esetében), az adatok kezelésének megkezdését megelőzően az adatkezelésért felelős vezető köteles a jogi vezető közreműködésével az érintettek számára adatkezelési tájékoztatót összeállítani és hozzáférhetővé tenni a jelen Rendelkezés 7. §-a szerint. (2) Az adatkezelési tájékoztatóban minden esetben ki kell térni az a) adatkezelés érintettjeire; b) az adatvédelmi tisztviselő nevére és elérhetőségére; c) adatkezelés céljára; d) a kezelt adatok körére; e) adatkezelés időtartamára, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjaira; f) adatkezelés jogalapjára; g) amennyiben az adatkezelés jogalapja az Egyetem jogos érdeke, a jogos érdek rövid ismertetésére; h) amennyiben az adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása, a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jogra, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; i) esetlegesen igénybe vett adatfeldolgozók vagy más címzettek személyére; j) amennyiben az adatokat harmadik országba továbbítja az Egyetem, az alkalmazott jogi eszközre; k) az érintetti jogok gyakorlásának rendjére; l) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás jogára; m) arra, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint, hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá, hogy milyen lehetséges következményekkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása. (3) Az adatkezelési tájékoztatót minden esetben az adatkezelésért felelős vezető és/vagy az adatvédelmi kapcsolattartó közreműködése mellett a jogi vezető állítja össze. Az adatkezelési tájékoztató igénylése a jogi vezető által rendszeresített online űrlap kitöltésével igényelhető. (4) Az elkészített adatkezelési tájékoztatót úgy kell az érintettek számára hozzáférhetővé tenni, hogy utólag az igazolható legyen (elszámoltathatóság elve). Megfelelő eljárás, ha az érintettek számára e-mail-ben küldik el a tájékoztató szövegét, vagy a tájékoztatóra mutató kattintható linket, ahogy szintén megfelelő, ha egy online regisztrációs felületen a regisztráció befogadása technikailag csak az adatkezelési tájékoztatóra mutató kattintható link melletti rubrika bepipálását követően lehetséges. Az alkalmazott tájékoztatási folyamat kialakítása az adatkezelésért felelős vezető feladata, aki a megfelelőség kétségessége esetén köteles a jogi vezető véleményét kikérni. Az adatkezelési tájékoztatás megtörténtét (a hozzáférhetőség utólagos igazolhatóságára vonatkozó adatokat) az adatkezelésért felelős szervezeti egység öt (5) évig, vagy a tájékoztatással összefüggésben
# 26. § / Általános tájékoztatási kötelezettségek / Különös tájékoztatási kötelezettségek
esetlegesen érvényesített jogi igény elévüléséig tárolja a jelen Rendelkezés 5. § (5) bekezdés a) pontja szerint.
# 27. § / Általános tájékoztatási kötelezettségek / Különös tájékoztatási kötelezettségek
27. § (1) A valamennyi jelentkezőt érintő adatkezelések esetében az adatkezelést a Felvételi Adatkezelési Tájékoztatóban (FAT) rögzíteni kell. Valamennyi jelentkezőre vonatkozó adatkezelésnek minősül az adatkezelés, amennyiben az minden, az adott képzéstípusra jelentkezőt érint (pl.: alapképzés, mesterképzés, doktori képzés, mobilitás). A FAT elérhetőségéről, valamint ennek tudomásulvételéről a jelentkezőket a jelentkezés során a jelentkezési csatorna (FELVI, DreamApply, Mobility stb.) függvényében papíron vagy online formában nyilatkoztatni szükséges. A tájékoztatásért az adott jelentkezési csatornán a jelentkezések fogadásáért és feldolgozásáért felelős szervezeti egység felel. A tájékoztatási folyamat kialakításával összefüggésben az adatkezelésért felelős vezetőt kérésére a jogi vezető állásfoglalásával segíti. A FAT tartalmáért és frissítésért a jogi vezető felel azzal, hogy a jelentkezések fogadásáért és feldolgozásáért felelős szervezeti egység felelős az adatkezelésben bekövetkező változás jogi vezetővel történő közléséért. (2) Amennyiben az adatkezelés valamennyi hallgatót érint, azt a Hallgatói Adatkezelési Tájékoztatóban (HAT) rögzíteni kell. A HAT szerinti adatkezelésekről a hallgatók tájékoztatása a beiratkozási lap és/vagy képzési szerződés megkötésén keresztül történik, amely során a képzési szerződésben egy külön pont meghivatkozza a HAT elérhetőségét, valamint a szerződés rögzíti, hogy a hallgató annak aláírásával a HAT rendelkezéseit tudomásul veszi. A HAT tartalmáért és frissítéséért a jogi vezető felel azzal, hogy a hallgatói tanulmányi adminisztrációért felelős szervezeti egység felelős az adatkezelésben bekövetkező változás jogi vezetővel történő közléséért. (3) Amennyiben az adatkezelés valamennyi munkavállalót érint, azt a Munkavállalói Adatkezelési Tájékoztatóban (MAT) rögzíteni kell. A MAT szerinti adatkezelésekről a munkavállalók tájékoztatása a munkaszerződés megkötésén keresztül történik, mely során a munkaszerződésben egy külön pont meghivatkozza a MAT elérhetőségét, valamint a szerződés rögzíti, hogy a munkavállaló annak aláírásával a MAT rendelkezéseit tudomásul veszi. A MAT tartalmáért és frissítéséért a jogi vezető felel azzal, hogy adott HR/munkavállaló ügyintézési folyamatért felelős szervezeti egység felelős az adatkezelésben bekövetkező változás jogi vezetővel történő közléséért. (4) Minden egyéb esetben az adatkezelésért felelős vezető a vezetése alatt álló és/vagy az irányításával működő területen folyó adatkezelések tekintetében felelős a szükséges adatkezelési tájékoztató elkészítéséért a jogi vezető irányítása mellett a jelen Rendelkezés 26. §-a szerint. V. A SZEMÉLYES ADATOK TÖRLÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
# 28. § / Különös tájékoztatási kötelezettségek / Az adatok törlése
28. § (1) A személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egységek az általuk végzett adatkezelések során kötelesek gondoskodni a személyes adatok törléséről, amennyiben az adott adatkezeléshez definiált adatmegőrzési időtartam eltelt. (2) A jelen Rendelkezés 3. melléklete szerinti tartalommal köteles minden Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) rögzíteni, hogy az adott terület által végzett különböző adatkezelések esetében mikor kell az adatokat törölni. Az adatok törlési határidejére vonatkozóan a Hallgatói, valamint a Munkavállalói adatkezelési tájékoztatóban rögzített határidők az irányadók. Egyéb adatkezelések esetén az adott adatkezelésre vonatkozó Adatkezelési Tájékoztató az irányadó. Kétség esetén a jogi vezető állásfoglalását kell kérni. Minden adatkezelésért felelős vezető köteles a jelen utasítás kiadását követő száznyolcvan (180) napon belül a jelen Rendelkezés 3. melléklete szerinti törlési folyamatleírást elkészíteni. (3) Annak naprakészen tartása, hogy egy adott szervezeti egység milyen adatkezeléseket végez, az adott terület vezetőjének a felelőssége a jelen Rendelkezés
# 5. § / VI. ADATVÉDELMI INCIDENSEK / Az adatvédelmi incidensek kezelése
5. §(2) bekezdés a) pontja szerint. (4) A lejárt adatkezelési határidejű adatok törléséről az adott szervezeti egység vezetője gondoskodik, mely feladat elvégzésében az adatvédelmi kapcsolattartókra támaszkodik. Amennyiben az adatok törlése informatikai úton is lehetséges, a megoldással kapcsolatban a vezető köteles az Informatikai vezetőjével egyeztetni. A rendelkezésre álló informatikai és költségkeretek között törekedni kell az adatok automatikus törlésére. Az adatok törlésére vonatkozó eljárás kidolgozásába lehetőség szerint be kell vonni a jogi vezetőt. (5) A személyes adatokat kezelő szervezeti egység vezetőjének a felelőssége az irányítási területéhez tartozó törlési folyamatleírásnak megfelelő, valós törlési mechanizmus működtetése. Minden, a törlési folyamatban bekövetkező változást a vezető harminc (30) napon belül frissít. A vezető jelen pont szerinti kötelezettsége teljesítésében a jogi vezető a kérésére segíti. (6) Amennyiben az adatok törlésében külső vállalkozó is közreműködik (adatfeldolgozó), a személyes adatokat kezelő szervezeti egység vezetője köteles a fenti adatkezelések törlésében közreműködő adatfeldolgozóival a GDPR 28. cikkében foglaltaknak megfelelő tartalmú adatfeldolgozási szerződést kötni, melyben rögzíteni kell az egyes adatkezelésekhez tartozó törlési határidőket. A vezető kérésére az adatfeldolgozási szerződés tervezetét a jogi vezető készíti el.
# 29. § / – adathordozók elvesztése / Az adatvédelmi incidensek csoportosítása
29. § (1) Adatvédelmi incidensnek minősül a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi. (2) Az incidens fizikai, vagyoni vagy nem vagyoni károkat okozhat a természetes személyeknek, többek között: a) a személyes adataik feletti rendelkezés elvesztését vagy a jogaik korlátozását; b) hátrányos megkülönböztetést; c) személyazonosság-lopást vagy hasonló visszaélést; d) pénzügyi veszteséget; e) az álnevesített (pszeudonim) adatok jogosulatlan személyhez kötését; f) a jó hírnév sérelmét; g) a szakmai titoktartási kötelezettséggel védett személyes adatok bizalmasságának sérülését; h) illetve egyéb jelentős gazdasági vagy szociális hátrányt. (3) Az incidensek jellegüknél fogva az alábbiak szerint csoportosíthatóak: Az adatok A személyes adat megsemmisülése Adatvesztés A személyes adat ugyan még létezik, Adatmódosulás A személyes adat Az adatok nyilvánosságra Az adatokat kerülése
# 30. § / Az adatvédelmi incidensek csoportosítása / Példák az adatvédelmi incidensre
30. § (1) Az Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) feladata a tudomására jutott incidensek elemzése és értékelése abból a célból, hogy az incidenskezeléshez szükséges további megfelelő intézkedéseket megtegye. (2) Az incidensek súlyosságuk szerinti csoportosítása: a) Jelentéktelen (bagatell) incidensek: valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. b) Kockázattal járó incidens: csak minimális sérelmet kilátásba helyező, és akár egyetlen természetes személyt érintő adatvédelmi incidens is ide sorolandó. c) Valószínűsíthetően magas kockázattal járó incidensek: ca) a hátrányos helyzet fennállását egyrészt az adatok jellege és tartalma alapján lehet megítélni (pl.: pénzügyi információk vagy különleges adatok, helymeghatározó adatok, internetes naplófájlok, böngészési előzmények, elektronikus levelezési adatok és tételes híváslisták; cb) másrészt az incidens várható következményei alapján (pl. ha az személyes adattal visszaéléshez, testi épség sérelméhez, becsületsértéshez, rágalmazáshoz vagy a jóhírnév sérelméhez vezethet); cc) végül az incidens körülményei is relevánsak lehetnek (pl. ha a Btk. szerinti tiltott adatszerzés vagy információs rendszer vagy adat megsértése, valamint az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása, bűncselekmény gyanúja merül fel). (3) Az adatvédelmi incidensek besorolásának szempontjait a jelen Rendelkezés 4. melléklete tartalmazza.
# 31. § / Az adatvédelmi incidensek csoportosítása / Példák az adatvédelmi incidensre
31. § (1) A kezelt személyes adatokkal kapcsolatban adatvédelmi incidenst, azaz személyes adat jogellenes kezelését vagy feldolgozását, így különösen jogosulatlan hozzáférést, megváltoztatást, továbbítást, nyilvánosságra hozatalt, törlést vagy megsemmisítést, valamint véletlen megsemmisülést és sérülést valószínűsíthetően különösen, de nem kizárólag az alábbi helyeken, tevékenységek során észlelhet a munkavállaló vagy az adatok kezelésével, feldolgozásával megbízott más személy: a) elektronikus megfigyelőés rögzítőrendszer igénybevételével felvételek nem szándékolt (vagy szándékosan szabálytalan) jogosulatlan készítése, és/vagy azok határidőn túli szándékolatlan tárolása, és/vagy illetéktelenek számára történő hozzáférhetővé tételével; b) fényképfelvételek szándék ellenére történő készítése, és/vagy ezen felvételek határidőn túli szándékolatlan (vagy szándékosan szabálytalan) tárolása, és/vagy illetéktelenek számára történő hozzáférhetővé tételével; c) álláshirdetésre történő toborzások alkalmával az adatkezelő szándékán túl a szükségesnél több adat felvétele, illetve a jelentkezők adatainak határidőn túli szándékolatlan tárolása; d) az érintett kérésére történő hírlevélről leiratkozás esetén az adatok nem kerülnek ténylegesen és haladéktalanul törlésre; e) zsarolóvírus támadása titkosítja az Egyetem adatbázisait (pl. a hírlevél-küldéshez kapcsolódó hallgatói adatbázisokat); f) az Egyetem fennhatósága alól kikerülő személyes adatokat tartalmazó adatbázisok. (A munkavállaló munkaeszközéről jogosulatlanul adatokat nyer ki, azokat jogosulatlan személyeknek hozzáférhetővé tesz vagy személyes adatokat tartalmazó munkaeszközét munkavégzésének helyéről jogosulatlanul elvisz.); g) kibertámadás veszélyezteti az Egyetem által kezelt adatbázisokat (pl. egy hackeroldalon megjelenik egy regisztrációs adatbázisrész); h) adatkezelési határidő lejártát követően nem megfelelően tárolt, selejtezett iratok, egyéb adathordozók; i) rossz címzettnek küldött postai küldemény vagy e-mail, vagy jogosulatlan címzettek megjelölése másolatként e-mail küldése során; j) adathordozók (laptop, táblagép, mobiltelefon) meghibásodásának azon esetei, amelyek a személyes adatok biztonságát, integritását veszélyeztetik, és/vagy ezen adathordozók, illetve ezen adathordozók ellopása, elvesztése; k) személyes adatokhoz történő jogosulatlan hozzáférés rosszul beállított jogosultságkezelés miatt; l) munkaviszony megszűnése utáni jogosulatlan hozzáférés; m) egyéb külső rosszindulatú támadások; n) adathalász (phising) levelek esetén adatok megadása.
# 32. § / Szervezeten belüli feladatok és felelősségek / Szervezeten kívülre mutató intézkedések
32. § (1) Az a munkavállaló, vagy az Egyetem részére munkaviszonyon túli egyéb foglalkoztatási jogviszony keretében munkát végző, aki az Egyetem bármely szervezeti egysége által kezelt vagy feldolgozott személyes adatokkal kapcsolatban adatvédelmi incidenst, azaz személyes adat jogellenes kezelését vagy feldolgozását, így különösen jogosulatlan hozzáférést, megváltoztatást, továbbítást, nyilvánosságra hozatalt, törlést vagy megsemmisítést, valamint véletlen megsemmisülést és sérülést észlel, azt köteles a közvetlen vezetője útján a tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenteni a jelen Rendelkezés 5. melléklete szerinti adatkörrel a jogi vezetőnek. A bejelentő további olyan információkat is megadhat, amelyeket az incidens beazonosítása, megvizsgálása szempontjából lényegesnek ítél. (2) Tudomásszerzésnek az tekinthető, amikor a munkavállaló ésszerű mértékű bizonyossággal rendelkezik arról, hogy olyan biztonsági esemény történt, amely személyes adatokkal kapcsolatos jogellenes műveletekhez vezethet. Az incidenssel érintett szervezeti egység vezetője azonnali vizsgálatot kezdeményez annak megállapítására, hogy történt-e adatvédelmi incidens, és ha igen, milyen intézkedések szükségesek. (3) Az Egyetem az adatvédelmi incidensek jelentésére dedikált e-mail címet hoz létre és biztosítja azok 24 órán át történő elérhetőségét. Adatvédelmi incidens bejelentésére szolgáló e-mail cím: adatvedelem@uni-corvinus.hu
# 33. § / Szervezeten kívülre mutató intézkedések / Szervezeti szintű intézkedések
33. § (1) Minden Adatkezelő (személyes adatokat kezelő egyetemi szervezeti egység) – amennyiben külső adatfeldolgozó szolgáltatását veszi igénybe – köteles olyan tartalmú adatfeldolgozói szerződést kötni a megbízott adatfeldolgozóval, amely biztosítja, hogy az adatfeldolgozó az általa észlelt adatvédelmi incidenst a jelen Rendelkezésben foglaltak szerint kezeli.
# 34. § / Szervezeten kívülre mutató intézkedések / Szervezeti szintű intézkedések
34. § (1) A jogi vezető eljár a hozzá beérkező incidensjelentések kapcsán, így megvizsgálja, hogy az incidens mekkora adatvédelmi kockázatot képvisel, majd dönt, hogy az incidenst a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak bejelenteni szükséges-e (a mérlegelés szempontjait a jelen Rendelkezés 6. melléklete tartalmazza), valamint dönt arról is, hogy az incidensről az érintett(ek)et tájékoztatni szükséges-e. (2) Amennyiben a jogi vezető az incidens körülményeinek az ismeretében úgy dönt, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot és/vagy az érintetteket az incidensről nem szükséges tájékoztatni, a döntését megalapozó okokat, körülményeket dokumentálni köteles. (3) Az incidenssel érintett szervezeti egység vezetőjének a feladata az észlelt adatvédelmi incidenssel összefüggésben az esemény kellő mélységű dokumentálása a jelen Rendelkezés 5. melléklete szerint, valamint az informatikai terület közreműködésével ésszerű, munkafolyamatokat nem befolyásoló sürgősségi intézkedések megtétele (jogellenes állapot mielőbbi felszámolása, így eszközök kikapcsolása, hozzáférések megszűntetése, biztonsági rések felszámolása, biztonsági másolatok helyreállítása, eredeti állapot visszaállítása), ha lehetséges, valamint hasonló esetek elkerülése érdekében a szükséges intézkedések felmérése. (4) Az Egyetemen személyes adatok kezelését végző munkavállaló vagy más foglalkoztatási jogviszonyban álló személy a tevékenységi körén belül köteles az észlelt adatvédelmi incidenst a közvetlen vezetőjének és rajta keresztül a jogi vezetőnek jelenteni jelen Rendelkezés 32. §-a szerint.
# 35. § / Incidensek nyilvántartása / A nyilvántartási és értesítési kötelezettség alanyai, tartalma
35. § (1) Az Egyetem által kezelt adatokat érintő incidens esetén a jogi vezető a bejelentést megvizsgálja, a bejelentőtől igény esetén további adatszolgáltatást kér, amelyet a bejelentő köteles haladéktalanul, de legkésőbb két (2) munkanapon belül teljesíteni. (2) Az incidenst észlelő személy adatszolgáltatásának a jelen Rendelkezés 5. melléklete szerinti adatokat kell tartalmaznia. (3) Az adatszolgáltatást követően a jogi vezető vizsgálatot végez. Amennyiben vizsgálatának eredményeképpen megállapítja, hogy a szóban forgó adat valóban személyes adat, illetve azt, hogy a bejelentés tartalma kimeríti az incidens fogalmát, úgy köteles az incidenst súlyossági fokozatától függetlenül nyilvántartásba venni. (4) A nyilvántartásba rögzíteni kell: a) az érintett személyes adatok körét; b) az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát; c) az adatvédelmi incidens időpontját; d) az adatvédelmi incidens körülményeit, hatásait; e) az adatvédelmi incidens elhárítására megtett intézkedéseket; f) az incidens besorolását (csak nyilvántartás/NAIH/érintett értesítése); g) a besorolást elvégző személyek nevét; h) a NAIH/érintetti értesítés időpontját és módját; i) az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.
# 36. § / Incidensek nyilvántartása / A nyilvántartási és értesítési kötelezettség alanyai, tartalma
36. § (1) Az adatszolgáltatás alapján a jogi vezető javaslatot tesz az adatvédelmi incidens elhárításához szükséges intézkedésekről az adatok kezelését vagy feldolgozását végző szervezeti egység vezetője számára. (2) A javaslat alapján megvalósítandó további intézkedésekről az adatok kezelését vagy feldolgozását végző szervezeti egység vezetője dönt. (3) Az adatvédelmi incidens elhárítása érdekében megvalósított egyes intézkedésekről az adatok kezelését vagy feldolgozását végző szervezeti egység vezetője az adott intézkedések végrehajtását követő két munkanapon belül köteles a jogi vezetőt tájékoztatni. A jogi vezető az adatvédelmi incidensekről nyilvántartást vezet, melynek az adatait köteles öt (5) évig, vagy az incidenssel összefüggésben esetlegesen érvényesített jogi igények elévüléséig megőrizni. (4) Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, a jogi vezető javaslatára az incidenssel érintett szervezeti egység vezetője indokolatlan késedelem nélkül világos és közérthető módon tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről az alábbi tartalommal: a) az adatvédelmi tisztviselő neve és elérhetősége; b) az adatvédelmi incidens jellege, következményei; c) az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedések. (5) Az érintettek incidensről való tájékoztatásához kifejezetten erre vonatkozó üzeneteket kell alkalmazni, amelyek nem küldhetők más jellegű tájékoztatással, például az aktualitásokról szóló rendszeres értesítésekkel, hírlevelekkel vagy szabványüzenetekkel együtt. Átlátható tájékoztatási módszer például a közvetlen üzenetküldés (például e-mail, SMS, közvetlen üzenet), a honlapon kiemelt helyen megjelenített szalaghirdetés vagy értesítés, a postai úton történő tájékoztatás, valamint a nyomtatott sajtóban megjelenő kiemelt hirdetés. A kizárólag sajtóközleményre vagy egyetemi blogbejegyzésre korlátozódó értesítéssel nem lehet hatékonyan tájékoztatni az egyéneket az incidensről. (6) Amennyiben az érintetteket értesíteni szükséges a bekövetkezett adatvédelmi incidensről, olyan megoldást kell választani, amellyel a legnagyobb az esély arra, hogy minden érintettet megfelelően tájékoztatnak. (7) Amennyiben az érintett értesítése válik szükségessé, azon esetekben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság értesítése is minden esetben kötelező, melynek a teljesítése a jogi vezető kötelezettsége. (8) Alapesetben az Egyetemnek csak akkor áll fenn értesítési kötelezettsége a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság irányában, amennyiben az adatvédelmi incidens valószínűsíthető kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Azzal kapcsolatban, hogy az adott incidenssel összefüggésben fennáll-e értesítési kötelezettség a Nemzeti Adatvédelmi és
# 36. § / Incidensek nyilvántartása / A nyilvántartási és értesítési kötelezettség alanyai, tartalma
Információszabadság Hatóság irányában, a jogi vezető dönt, mely döntését minden esetben dokumentálni szükséges, amennyiben az incidenst nem jelentik be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak. (9) Amennyiben szükséges, a jogi vezető a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felé történő bejelentését a tudomásszerzéstől számított legkésőbb hetvenkét (72) órával teljesíteni köteles. Amennyiben a bejelentés nem történik meg hetvenkét (72) órán belül, mellékelni kell a késedelem igazolására szolgáló indokokat is. Nem kell azonban bejelenteni, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. A jelen Rendelkezés 6. melléklete tartalmaz példákat arra vonatkozóan, hogy mikor kell, vagy sem bejelenteni egy incidenst a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak. Ha nem lehetséges a jelen Rendelkezés 5. melléklete szerinti információkat egyidejűleg közölni, azok további indokolatlan késedelem nélkül később részletekben is közölhetők. (10) A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak több incidensre vonatkozó, „összevont” bejelentést is lehet tenni, feltéve, ha az incidensek viszonylag rövid időn belül ugyanolyan módon megsértett, azonos jellegű személyes adatokat érintenek. Összevont bejelentést több hasonló, 72 órán belül jelentett incidensről is lehet tenni. Ha sorozatosan következnek be olyan incidensek, amelyek különböző módon megsértett, eltérő jellegű személyes adatokat érintenek, akkor a bejelentést a szokott módon kell megtenni, tehát mindegyik incidenst külön kell bejelenteni. (11) Az incidens alacsony kockázata miatt nem szükséges értesíteni az érintetteket, amennyiben: a) a személyes adatok titkosítva voltak, amely értelmezhetetlenné teszik az adatokat harmadik személyek számára; b) az incidenssel érintett egyetemi szervezeti egység, vagy az informatikai terület olyan hatékony intézkedést tett, amelyek eredményeként a magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg; c) aránytalan erőfeszítés lenne az érintettek tájékoztatása, ekkor például közleményt adhat ki az incidenssel érintett egyetemi szervezeti egység.
# 37. § / Az új adatkezelés bevezetésének folyamata / Új adatkezelés előkészítése
37. § (1) Adatvédelmi incidens esetén a jogi vezető az incidens kivizsgálása utána visszajelez annak megvalósulásáról, súlyáról azon szervezeti egység vezetőjének, akinek a felelősségi területén történt az incidens és/vagy, akinek munkairányítása alatt álló munkavállaló munkavégzése során került sor az incidensre, végül azon vezetők felé is, aki(k)nek felelőssége volt az incidens bekövetkezésében. A visszajelzés alapján a vezető köteles a jogi vezető visszajelzése alapján a foglalkoztatásra irányuló belső szabályozókban előírtak mentén megvizsgálni és megállapítani, hogy történt-e munkavállalói mulasztás és amennyiben szükséges, munkáltatói intézkedést foganatosítani a munkavállalóval szemben.
# 38. § / Az új adatkezelés bevezetésének folyamata / Új adatkezelés előkészítése
38. § (1) Amennyiben bármely szervezeti egységen belül új adatkezelés bevezetésének lehetősége vagy szükségessége merül fel, a szervezeti egység vezetője a jogi vezetőt egyeztetés céljából megkeresi, amellyel egyidejűleg tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt a jelen Rendelkezés 1. melléklete szerint azzal, hogy a tájékoztatásnak ki kell térnie az esetlegesen alkalmazott adatfeldolgozási technológia jellegére és az alkalmazott adatbiztonsági (folyamati és IT) rendelkezések leírására is. (2) A szervezeti egység vezetője a megkeresés tárgyához kapcsolódó írásos összefoglalót készít, amelynek részét képezi minden – az új adatkezelés megkezdésére – vonatkozó tájékoztató, tervezet, rendszerspecifikáció, koncepció, illetve feljegyzés az adatkezeléssel kapcsolatban. Az új adatkezeléssel érintett szervezeti egység felelős vezetője a jogi vezetőt legalább az alábbi adatok, információk maradéktalan megküldésével tájékoztatja: a) az adatkezelés célja; b) az adatkezelés jogalapja; c) az érintettek köre; d) az érintettekre vonatkozó adatok leírása; e) az adatok forrása; f) az adatok kezelésének időtartama; g) a továbbított adatok fajtája, címzettje és a továbbítás jogalapja, ideértve a harmadik országokba irányuló adattovábbításokat is; h) amennyiben az adatokat harmadik országba továbbítják, a megfelelő adatbiztonsági szint biztosítása érdekében hozott intézkedések; i) az adatfeldolgozó neve és címe, a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helye és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenysége, a feldolgozással érintett adatok típusa; j) az alkalmazott adatfeldolgozási technológia jellege; k) az alkalmazott adatbiztonsági (folyamati és IT) rendelkezések leírása; l) megvalósít-e az adatkezelés profilozást (I/N). (3) Az érintett szervezeti egység vezetőjének az új adatkezelés megindítása előtt egyeztetnie szükséges a jogi vezetővel, aki tizenöt (15) napon belül írásban megküldi a jogi álláspontját a tervezett adatkezeléssel kapcsolatban. (4) Az új adatkezelést csak a jogi álláspont, és/vagy adott esetben az adatvédelmi tisztviselő véleményének a birtokában lehet megkezdeni. Az új adatkezelés megkezdéséről a szervezeti egység vezetője dönt a jogi vezető, illetve adott esetben az adatvédelmi tisztviselő álláspontjának a birtokában. Amennyiben az új adatkezelés bevezetéséről szóló döntésért felelős szervezeti egység vezetőjének a véleménye a jogi vezető, vagy az adatvédelmi tisztviselő véleményétől eltér, az eltérés indokát az érintett szervezeti egység vezetője dokumentálni és megőrizni köteles.
# 39. § / Adatkezelés megváltozásának előkészítése / megváltozása esetére
39. § (1) Az eltérő célú adatkezelések önálló adatkezelésnek minősülnek, abban az esetben is, ha a kezelt adatok köre azonos. (2) Az adatkezelési folyamatok megváltoztatása esetén vizsgálni kell, hogy az eredeti adatkezelés keretein belüli-e a változás, vagy egy más, új adatkezelés jön létre általa. Közös eljárási szabályok új adatkezelés megkezdése és az adatkezelés
# 40. § / Adatkezelés megváltozásának előkészítése / megváltozása esetére
40. § (1) Az adatvédelmi tisztviselő minden új adatkezelés bevezetéséhez, illetve meglévő adatkezelések megváltozásához kapcsolódó tervezési, szervezési és tárgyalási folyamatban részvételi és véleményezési joggal rendelkezik. Ezen jogosultságainak gyakorlásához a szervezeti egység vezetője személyre szóló meghívóval biztosítja az adatvédelmi tisztviselő részvételét. (2) Minden, az új adatkezeléssel, illetve a meglévő adatkezelések megváltozásával kapcsolatos elektronikus levelezés címzettjei közé fel kell venni az adatvédelmi tisztviselőt, a jogi vezetőt, hacsak bármelyikük – az új adatkezelés, vagy a változás körülményeinek megismerése után – ennek mellőzését kifejezetten nem kéri. (3) Az adatvédelmi tisztviselő az új adatkezelés bevezetését, illetve a meglévő adatkezelések megváltozását megelőzően az új adatkezelés jogszerűségének, megfelelőségének, célszerűségének és hatékonysági vizsgálatának tárgyában véleményezési jogkörrel vesz részt a folyamatban. (4) Ha az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti jogos érdek, a jogi vezető az adatkezeléssel érintett osztály közreműködésével elvégzi az érdekmérlegelési tesztet, melyről tájékoztatja az adatvédelmi tisztségviselőt. (5) Ha az adatkezelést illetően a GDPR előírja, a jogi vezető az adatvédelmi tisztviselő bevonásával elvégzi az adatvédelmi hatásvizsgálatot. (6) A jogi vezető az új adatkezelés bevezetését, vagy módosuló adatkezelés esetén a módosítás életbe lépését megelőző tizenöt (15) napon belül elvégzi az új adatkezelés, és/vagy az adatkezelés-változás miatt szükséges dokumentummódosításokat, továbbá felveszi az adatkezelést az Egyetem adatkezelési nyilvántartásába. VIII. ADATVÉDELMI TISZTVISELŐRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
# 41. § / Adatvédelmi tisztviselő kijelölése / Adatvédelmi tisztviselő jogállása
41. § (1) Az Egyetem a GDPR 37. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján köteles adatvédelmi tisztviselőt kijelölni. Az adatvédelmi tisztviselőt szakmai rátermettség és különösen az adatvédelmi jog és gyakorlat szakértői szintű ismerete, valamint a GDPR 39. cikkben említett feladatok ellátására való alkalmasság alapján kell kijelölni. Az adatvédelmi tisztviselő az Egyetem alkalmazottja lehet, vagy megbízási szerződés keretében láthatja el a feladatait. A Kommunikáció közzé teszi az adatvédelmi tisztviselő nevét és elérhetőségét az Egyetem honlapján. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatása az adatvédelmi tisztviselő adatairól a hatóság által üzemeltetett online bejelentőfelület használatával történik és a jogi vezető felelőssége.
# 42. § / Adatvédelmi tisztviselő jogállása / Adatvédelmi tisztviselő feladatai
42. § (1) Az Egyetem valamennyi adatkezelést végző szervezeti egysége biztosítja, hogy az adatvédelmi tisztviselő a személyes adatok védelmével kapcsolatos összes ügybe megfelelő módon és időben bekapcsolódjon. (2) Az Egyetem valamennyi adatkezelést végző szervezeti egysége támogatja az adatvédelmi tisztviselőt a GDPR 39. cikkben említett feladatai ellátásában azáltal, hogy biztosítja számára azokat a forrásokat, amelyek e feladatok végrehajtásához, a személyes adatokhoz és az adatkezelési műveletekhez való hozzáféréshez, valamint az adatvédelmi tisztviselő szakértői szintű ismereteinek fenntartásához szükségesek. (3) Az Egyetem valamennyi vezetője biztosítja, hogy az adatvédelmi tisztviselő a feladatai ellátásával kapcsolatban utasításokat senkitől ne fogadjon el. Az Egyetem az adatvédelmi tisztviselőt feladatai ellátásával összefüggésben nem bocsáthatja el és szankcióval nem sújthatja. Az adatvédelmi tisztviselő közvetlenül az Elnöknek tartozik felelősséggel. (4) Az érintettek a személyes adataik kezeléséhez és az e rendelet szerinti jogaik gyakorlásához kapcsolódó valamennyi kérdésben az adatvédelmi tisztviselőhöz fordulhatnak. (5) Az adatvédelmi tisztviselőt feladatai teljesítésével kapcsolatban uniós vagy tagállami jogban meghatározott titoktartási kötelezettség vagy az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettség köti.
# 43. § / Adatvédelmi tisztviselő jogállása / Adatvédelmi tisztviselő feladatai
43. § (1) Az adatvédelmi tisztviselő legalább a következő feladatokat ellátja: a) tájékoztat és szakmai tanácsot ad az Egyetem valamennyi Szervezeti és Működési Rend szerinti vezetője, továbbá az adatkezelést végző alkalmazottak, hallgatók és más érintettek részére a GDPR, valamint az egyéb uniós vagy magyar adatvédelmi rendelkezések szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatban; b) ellenőrzi az GDPR-nak, valamint az egyéb uniós vagy magyar adatvédelmi jogszabályi rendelkezéseknek, továbbá az Egyetem személyes adatok védelmével kapcsolatos belső szabályainak való megfelelést, ideértve a feladatkörök kijelölését, az adatkezelési műveletekben részt vevő személyzet tudatosság-növelését és képzését, valamint a kapcsolódó auditokat is; c) kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint nyomon követi a hatásvizsgálat elvégzését; d) együttműködik a felügyeleti hatósággal; e) az adatkezeléssel összefüggő ügyekben – ideértve a GDPR 36. cikkében említett előzetes konzultációt is – kapcsolattartó pontként szolgál a felügyeleti hatóság felé, valamint adott esetben bármely egyéb kérdésben konzultációt folytat vele. (2) Az adatvédelmi tisztviselő feladatait az adatkezelési műveletekhez fűződő kockázat megfelelő figyelembevételével, az adatkezelés jellegére, hatókörére, körülményére és céljára is tekintettel végzi. (3) Az adatvédelmi tisztviselő más feladatokat is elláthat. Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó biztosítja, hogy e feladatokból ne fakadjon összeférhetetlenség.
# 44. § / 2 / Sablon az adatfeldolgozók nyilvántartásához
44. § (1) Az Informatika által meghatározott adatbiztonsági technikai és szervezési intézkedésekre vonatkozó szabályokat („Technical and organisational measures” – TOM) az Informatika vezetője a jogi vezetővel együttműködve legkésőbb 2023. december 31. napjáig készíti el. (2) Jelen rendelkezés 2023. augusztus 1. napján lép hatályba. (3) Jelen rendelkezés hatálybalépésével egyidejűleg a Szenátus 2015. december 14-i ülésén az SZ–71/2015/2016. (2015. XII. 14.) számú határozatával elfogadott és többször módosított Adatkezelési Szabályzat hatályát veszíti. 1. melléklet Sablon az egyes szervezeti egységek által végzett adatkezelések Az ŰRLAP kitöltőjének a neve: Az érintett CORVINUS terület megnevezése: Az ŰRLAP kitöltésének dátuma: Az A kezelt Mi az Az adatok A Mi az adatkezelés Érintettek adatok adatkezelés címzettjei címzettnek adatkezelés Továbbítják megnevezése köre 2 köre 3 célja? 4 5 a személyes időtartama? az adatokat 1 adatokon 7 harmadik 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) Mi az adatkezelés Amennyiben az Az adatkezelés Az adatkezelésről Amennyiben az jogalapja? 1 adatkezelés keretében tájékoztatták-e már adatokat kötelezettség, mely valamilyen Szabályozást továbbítják, 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 2. melléklet Az ŰRLAP kitöltőjének a neve: Az érintett CORVINUS terület megnevezése: Az ŰRLAP kitöltésének dátuma: Adatkezelés megnevezése, Az adatfeldolgozó Az adatfeldolgozó címe Az adatfeldolgozó amelyhez az adatfeldolgozót neve által végzett igénybe veszik adatfeldolgozási
# 44. § / kockázat ennek megfelelően magas; ha viszont időigényes kutatásra van / szükség, akkor a kockázat csökken.
1) 2) 3) 4) 3. melléklet CORVINUS szervezeti egység Vezető: Adatvédelmi kapcsolattartó: megnevezése Sorszám Adatkezelés megnevezése* Az adatok törlésének 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. * Töltsd ki az adott szervezeti egységhez tartozó adatkezeléseket és a hozzájuk tartozó törlési határidőket a táblázatban. Adatkezelés A törlési folyamat leírása** sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. ** Az adott sorszámú adatkezelés esetén követett törlési eljárás rövid leírása (pl. „tárgyévet követő év január 31-ig bezárólag az adatok manuális törlése”; „az IT rendszer a paraméterezett időpontban automatikusan törli az adatokat” stb.) 4. melléklet Az adatvédelmi incidens által képviselt kockázat értékelésének szempontjai Az incidens típusa Az incidens jellege befolyásolja a kockázat szintjét. A személyes adatok Minél érzékenyebb az adatok, annál nagyobb a veszélye, hogy az incidens típusa, érzékenysége sérti az érintett jogait. Az érintettek könnyű Minél könnyebb az érintetteket azonosítani, annál magasabb a képviselt azonosítása kockázat mértéke. Így, ha az identitás már az adatokból származik, a A következmények Az incidens annál súlyosabb, minél hátrányosabbak az érintettre nézve a súlyossága az érintettek (potenciális) következmények. számára Példa: személyazonosság-lopás, vagyoni és nem vagyoni kár, sérelemdíj, jó
# 44. § / Incidens bejelentőlap / értesíteni
Ha feltételezzük, hogy az adatokat ismeretlen vagy rosszhiszemű birtokolja, Az érintettek sajátos Ha az érintettek a sajátos helyzetük miatt különösen érzékenyek helyzete adatvédelmileg, a kockázat nagyobb. Az érintettek száma Általánosságban minél nagyobb az érintettek száma, annál nagyobb az 5. melléklet Az adatvédelmi incidenst észlelő személy Neve: Telefonszáma: E-mail címe: Szervezeti egysége: Az adatvédelmi incidens: Észlelés helye, dátuma, időpontja: Bekövetkezésének helye, dátuma, időpontja: Leírása, körülményei: Hatása: Az érintett adatok köre: Az érintett személyek száma, köre: Az elhárítás érdekében tett intézkedések: A kár megelőzése, elhárítása, csökkentése érdekében tett intézkedések: 6. melléklet Példák, hogy mikor kell a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felé jelenteni az incidenst, és/vagy mikor kell az érintetteket Incidens leírása NAIH értesítése Érintett értesítése Megfelelően titkosított, archivált Nem Nem adatbázis elvesztése Zsarolóvírus titkosítja az Igen Nem adatbázisát. Vizsgálat után a vírus igazoltan csak titkosította az adatokat, azokat nem küldte tovább. Adatfeldolgozó hibát észlel a Igen Igen honlap kódjában, amely kihasználásával hozzá lehet férni másik felhasználó adataihoz. Személyes adatot tartalmazó irat Igen Igen ügyintézői hibából történő rossz címre való továbbítása. Nem tervezett áramkimaradás Nem Nem miatt rövid ideig elérhetetlenné válik az Adatkezelő ügyfeleiről vezetett nyilvántartása. Kibertámadás következtében Igen Igen online közzétételre kerülnek felhasználó nevek és jelszavak. Direkt marketing e-mail küldése Igen Igen során minden címzett megismerheti a további címzettek e-mail címeit a további címzett vagy másolat mezőből. A 29-es Munkacsoport WP250rev.01 számú iránymutatása az adatvédelmi incidensek (EU) 2016/679 rendelet szerinti bejelentéséről rögzíti, hogy mely esetekben jár valószínűsíthetően alacsony kockázattal az adatvédelmi incidens bekövetkezése a személyek jogaira nézve. A Munkacsoport kifejtette, hogy a legkorszerűbb algoritmussal titkosított személyes adatok titkosságának megsértése is adatvédelmi incidensnek minősül, így bejelentendő. Ha azonban a kulcs titkossága sértetlen (vagyis a kulcsot nem veszélyeztette a biztonságnak semmilyen megsértése, és úgy került generálásra, hogy az elérhető technológiai eszközökkel senki olyan nem derítheti ki, aki a kulcshoz nem jogosult hozzáférni), akkor az adatok elvben értelmezhetetlenek. Ugyanígy hangsúlyozta a Munkacsoport, hogy még akkor is kockázatot jelent(het) az adatok
# 44. § / beleértve a profilalkotást 11 / Az adatkezelési hozzájárulás visszavonásának a joga 11
elvesztése, amennyiben azok titkosítottak és a kulcs titkossága sértetlen, azonban az adatokról az adatkezelőnek nincsenek megfelelő biztonsági másolatai. Következésképpen akkor, ha a személyes adatokat jogosulatlan felek számára lényegében értelmezhetetlenné tették, és létezik belőlük még egy példány vagy biztonsági másolat, a megfelelően titkosított személyes adatok titkosságának megsértését nem feltétlenül szükséges bejelenteni a felügyeleti hatóságnak. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy kezdetben talán nem szükséges bejelentést tenni, ha valószínűsíthetően nincs az érintettek jogait érintő kockázat, ez azonban idővel változhat, és előfordulhat, hogy újra fel kell mérni a kockázatot. Ha például utólag kiderül a kulcsról, hogy veszélybe került, vagy sebezhetőségre derül fény a titkosító szoftverben, akkor szükség lehet bejelentésre. 13/2023. elnöki testületi rendelkezés 1 az adatkezelés rendjéről 1 A rendelkezés célja és hatálya 1 Kapcsolódó dokumentumok 1 Fogalmak 1 Alapelvek 3 I. AZ EGYETEM ADATVÉDELMI SZERVEZETE 4 II. AZ ÉRINTETT JOGAI ÉS GYAKORLÁSUK 7 Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, III. AZ ÉRINTETT JOGOK GYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 11
# 44. § / Vegyes és záró rendelkezések 24 / ŰRLAPAdatkezelések nyilvántartásához 25
IV. TÁJÉKOZTATÁS A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRŐL 14 V. A SZEMÉLYES ADATOK TÖRLÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 16 VI. ADATVÉDELMI INCIDENSEK 17 Az adatvédelmi incidensek kezelése 17 Az adatvédelmi incidensek csoportosítása 17 Példák az adatvédelmi incidensre 18 Szervezeten belüli feladatok és felelősségek 19 Szervezeten kívülre mutató intézkedések 19 Szervezeti szintű intézkedések 19 Incidensek nyilvántartása 20 A nyilvántartási és értesítési kötelezettség alanyai, tartalma 20 Az adatvédelmi incidens munkavállalói következményei 21 VII. ÚJ ADATKEZELÉS 22 Az új adatkezelés bevezetésének folyamata 22 VIII. ADATVÉDELMI TISZTVISELŐRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 23 Adatvédelmi tisztviselő kijelölése 23 Adatvédelmi tisztviselő jogállása 23 Adatvédelmi tisztviselő feladatai 24 1. melléklet 24 Sablon az egyes szervezeti egységek által végzett adatkezelések nyilvántartásához 25 2. melléklet 26 Sablon az adatfeldolgozók nyilvántartásához 26 3. melléklet 26 Adattörlési folyamatleírás sablon 26 4. melléklet 27 Az adatvédelmi incidens által képviselt kockázat értékelésének szempontjai 27 5. melléklet 28 Incidens bejelentőlap 28 6. melléklet 28 Példák, hogy mikor kell a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felé jelenteni az incidenst, és/vagy mikor kell az érintetteket értesíteni 28
2/2024. kutatási rektorhelyettesi rendelkezés A kutatási adatkezelési rendről
# 1. § / a kutatási adatkezelési rendről 1 / A Rendelkezés célja, alapelvek
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem által részben vagy teljesen támogatott, az ott folyó kutatások eredményeként keletkező kutatási adatok (továbbiakban: egyetemi kutatási adatok) hosszú távú védelmének, megőrzésének és jövőbeni hozzáférésének, újrahasznosításának biztosítása érdekében, valamint a nemzetközi kiválóság láthatóságának növelése érdekében intézményi irányelvekre és szabályozásra van szükség. A szabályozás célja elősegíteni a kutatások során a felelős adattervezési, adatkezelési és adatgazdálkodási gyakorlat kialakítását az Egyetemen, amely hosszú távon is fenntartható megoldást biztosít a kutatási eredmények biztonságos megőrzéséhez. (2) Az Egyetem mint adatkezelő felelős a rábízott információk elérhetőségének, bizalmas jellegének és sértetlenségének biztosításáért. Az egyetemi kutatási adatok (adatvagyon) – függetlenül attól, hogy azokat az Egyetem informatikai szerverein, személyes eszközökön kezelik és tárolják, harmadik fél vagy üzleti partner kezeli, vagy kiszervezték egy szolgáltatónak – fontos vagyontárgyak, amelyek védelmét, biztonságos kezelését és megőrzését szabályozni, védeni és megfelelően biztosítani kell. (3) Jelen rendelkezés az adatvédelemről szóló Elnöki Testületi rendelkezés által meghatározott szabályok figyelembevételével keretet biztosít az adatok védelméhez és megóvásához, ugyanakkor erősíti az egyetemi kutatások hatását, a nemzetközi kooperációk lehetőségét azáltal, hogy nagyobb nemzetközi láthatóságot biztosít. (4) A kutatási adatkezelési szabályozás közvetlen célja, és az általa biztosított előnyök: a) az Egyetem értékeivel és gazdasági céljaival összeegyeztethető módon alapelvként biztosítsa az Egyetem az oktatóinak, kutatóinak a kutatási adatok védelme és az átlátható, megbízható kutatási eredmények megőrzése iránti elkötelezettségét, b) megfelelő adatkezelési gyakorlatokkal és a kutatási infrastruktúra fejlesztésével támogassa az Egyetem küldetését, a közösséget szolgáló, teljesítményközpontú és nemzetközi együttműködésekben is kiemelkedő kutatók kutatási tevékenységét, c) segítse a tudás hasznosításában, a tudás átadásában és a tudásmegosztásban való elkötelezettséget, d) ösztönözze és elősegítse a kutatói felelősségvállalást, e) biztosítsa az Egyetem oktatói, kutatói által vállalt adatkezeléssel, adatgazdálkodással, az adatok hosszútávú megőrzésével összefüggő szerződéses kötelezettségek maradéktalan teljesítését, valamint a hazai és uniós pályázati vállalásokat, ezzel is biztosítva, hogy az Egyetem a nemzetközi élvonalban foglalhasson helyet, f) biztosítsa a kutatási adatok nemzetközi FAIR irányelveknek 2 való megfelelését, g) szerződéses kötelezettségek és döntéshozatali mechanizmusok tiszteletben tartása mellett lehetővé tegye, hogy az Egyetem oktatói, kutatói a választás szabadságával összhangban szabadon dönthessenek az adatok FAIR módon való
# 1. § / A Rendelkezés célja, alapelvek / A Rendelkezés hatálya
megosztása mellett, az adatok nyílt elérhetőségének mértéke és jövőjének meghatározásában, h) elősegítse az Egyetemen keletkező kutatási adatok megfelelő módon történő hasznosítását, a kutatási eredmények multiplikálását és jobb nemzetközi láthatóságát, i) biztosítsa, elismerje és támogassa a különböző tudományágak eltérő adatkezelési gyakorlatát.
# 2. § / A Rendelkezés hatálya / Fogalmak
2. § (1) A Rendelkezés személyi hatálya kiterjed: a) a doktori képzésben részt vevő hallgatókra (a továbbiakban: hallgató); b) az Egyetem valamennyi oktatójára, tudományos kutatójára, tanárára (a továbbiakban: oktató); c) az óraadó oktatókra, vendégkutatókra azzal, hogy az óraadásra, kutatásra irányuló szerződésben erről megfelelően rendelkezni kell; d) az Egyetem kutatást végző további munkatársaira azzal, hogy a munkavégzésre irányuló szerződésben erről megfelelően rendelkezni kell; e) a szerződéses partnerek közül a kutatásban résztvevő alvállalkozókra azzal, hogy a munkavégzésre irányuló szerződésben erről megfelelően rendelkezni kell; f) sabbaticalt töltő oktatóra, tudományos kutatóra. (2) A rendelkezés tárgyi hatálya kiterjed: Az Egyetem által részben vagy teljesen támogatott és/vagy az ott folyó konkrét kutatás számára előállított, annak eredményeként, vagy korábban gyűjtött adatok összegyűjtése, feldolgozása során keletkezett kutatási adatokra.
# 3. § / A Rendelkezés hatálya / Fogalmak
3. § (1) Jelen Rendelkezés alkalmazása során: a) Adattulajdonos: olyan jogi vagy természetes személy, amely vagy aki az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogszabályokkal összhangban jogosult hozzáférést adni az ellenőrzése alatt álló bizonyos személyes vagy nem személyes adatokhoz, vagy jogosult azokat megosztani. b) Finanszírozó: olyan szervezet, amely pénzügyi hozzájárulást nyújt egy kutatási projekt támogatásához. c) Kutatási adatok: a tudományos közösség által létrehozott, rögzített, elfogadott és megőrzött tényadatok, amelyek a kutatási eredmények hitelességét támasztják alá. Létrejöhetnek megfigyelések, kísérletek, szimulációk eredményeképpen egy konkrét kutatás számára előállítva, vagy korábban gyűjtött adatok összegyűjtésével, válogatásával, feldolgozásával. d) Kutatási adatkezelési terv: leírja, hogy milyen adatok jönnek létre vagy milyen adatokat használnak a kutatásban, hogyan kezelik ezeket az adatokat a kutatás teljes életciklusa során (ki, mikor, milyen célból hozza ezeket létre, hogyan történik a gyűjtésük, feldolgozásuk, biztonsági mentésük, etikai, jogi követelmények stb.). Rögzíti hogyan tárolják biztonságos módon ezeket az adatokat, és információkat tartalmaz az adatok megosztásárak archiválására vonatkozóan (pl. mikor ki, milyen módon, mikortól meddig, milyen jogokkal férhet hozzájuk a kutatás megvalósítása közben és a projekt befejezése után). Ez egy „élő”, folyamatosan változó dokumentum. e) Kutatási metaadatok: kutatásra, kutatási adatokra vonatkozó információkat írják le, hogy a kutatási eredményeket meg lehessen érteni, újra lehessen használni és esetleg integrálni lehessen a kutatási adatbázist más adatbázisokkal. A metaadat rekordban leírt legfontosabb információk közé tartozik, hogy hol és mikor gyűjtötték az adatokat, mikor frissítették utoljára, ki a felelős az adatokért, miért hozták létre és hogyan szervezték az adatokat. A metaadatok szabványos formátumot követnek, ami megkönnyíti az adatbázisok összehasonlítását és a fájlok elektronikus továbbítását. f) Repozitórium: egyetemeken és kutatási intézményekben működő dokumentumszerver, amely tudományos anyagok archiválására és hozzáférhetővé tételére szolgál. g) Személyes adat: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok
# 4. § / A Rendelkezés hatálya / Fogalmak
4. § (1) Kapcsolódó jogszabályok és szabályozó dokumentumok: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) b) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szerzői jogi törvény); c) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári Törvénykönyv); d) 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról e) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet: GDPR); f) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény; g) a Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve az adatbázisok jogi védelméről; h) a Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve az információs társadalommal kapcsolatos szerzői és szomszédos jogokról; i) Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (átdolgozás); j) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről; k) Állásfoglalás a Nyílt Tudományról (2021.10.15.); l) Szervezeti és működési rend; m) Szellemi tulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat; n) Etikai Kódex; o) az adatkezelés rendjéről szóló Elnöki Testületi rendelkezés; p) az Iratkezelési szabályzat; q) Informatikai biztonság szabályairól szóló Elnöki Testületi rendelkezés; r) az Egyetem etikus kutatási irányelvei.
# 5. § / Javasolt kutatási adatkezelési irányelvek / Irányelvek a kutatás tervezésekor
5. § (1) Minden új kutatáshoz, ahol kutatási adat keletkezik, vagy adatokat használnak, a vezető kutató (az érintett kutatók bevonásával) kutatási adatkezelési tervet (Research Data Management Plan) készít, függetlenül attól, hogy a finanszírozó előírja-e ilyen terv készítését. A kutatás tervezésekor és a kutatás folyamán szem előtt kell tartani a FAIR adatkezelési irányelveket. A kutatási adatkezelési terv leírja, hogy milyen adatokat gyűjtenek és/vagy használnak a kutatás során; pontos információkat tartalmaz az adatok rögzítésével, tárolásával, az adatkezeléssel, az adatok védelmével, az adatok biztonságával, az adatok biztonságos megőrzésével, a megosztással, a hozzáféréssel és a közzététellel, újrahasznosítással kapcsolatosan a kutatás megvalósítása során, valamint leírja, hogy mi történik az adatokkal a projekt végén. Ha a finanszírozó vagy a projektkonzorcium erről másképp nem rendelkezik (pl. Horizon projektek), akkor az adatkezelési tervet az Egyetem honlapján megtalálható Kutatási Adatkezelési Terv sablon és a megadott Útmutató alapján kell elkészíteni. Az adatkezelési tervet a kutatásvezetőnek jelentős változás esetén azonnal, egyéb esetben legalább évente egyszer frissíteni kell módosulás esetén, a projekt lezárásáig. A kutatási projektben együttműködő valamennyi résztvevőnek ismernie kell az adatkezelési tervet, valamint be kell tartani az előírásait. Az adatkezelési tervet az iratkezelési szabályok szerint iktatni szükséges, keltezéssel kell ellátni, és a vezető kutató kiadmányozza (írja alá). (2) A kutatásokat kísérő kutatási adatkezelési tervet – a konzorciális kutatási pályázatok esetén a kutatócsoport vezetőjének kérésére – a kutatási adatfelelős segít véleményezni és kiegészíteni. Ha a Corvinus Egyetem a pályázatban a konzorciumvezető, akkor kötelező az adatfelelőssel a konzultáció. (3) A kutatásokat kísérő kutatási adatkezelési tervet az elkészülését követően meg kell osztani az egyetemi kutatói közösséggel, a helyes adatkezelési gyakorlatok megismerése és elősegítése érdekében, ezért a kutatási adatkezelési terveket a könyvtári repozitóriumban kell elhelyezni (erre vonatkozóan az Egyetemi Könyvtár tanácsadással szolgál). Ezzel a korszerű informatikai infrastruktúrával segítjük elő az egyetemi oktatók és a kutatók tudásmegosztását és a felelős adatkezelés támogatását. (4) Beépített és alapértelmezett adatvédelem értelmében (GDPR 78. Preambulumbekezdés, 25. cikk) az Egyetem a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével mind az adatkezelés módjának meghatározásakor, mind pedig az adatkezelés során olyan megfelelő
# 5. § / Javasolt kutatási adatkezelési irányelvek / Irányelvek a kutatás tervezésekor
technikai és szervezési intézkedéseket köteles végrehajtani, amelyek célja egyrészt az adatvédelmi elvek, például az adattakarékosság hatékony megvalósítása, másrészt a GDPR-ban foglalt követelmények teljesítéséhez és az érintettek jogainak védelméhez szükséges garanciák beépítése az adatkezelés folyamatába. Az Egyetemnek megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket kell végrehajtania annak biztosítására, hogy kizárólag olyan személyes adatok kezelésére kerüljön sor, amelyek az adott konkrét kutatási cél szempontjából szükségesek. Ez a kötelezettség vonatkozik a gyűjtött személyes adatok mennyiségére, kezelésük mértékére, tárolásuk időtartamára és hozzáférhetőségükre. Ennek biztosítása érdekében az Egyetem egyrészt technikai adatbiztonsági intézkedéseket alkalmaz (6. § (1) és (2) bekezdés), másrészt személyes adatokat is érintő kutatási terv összeállítása előtt a kutatás vezetője konzultálni köteles az Egyetem adatvédelmi felelősével. (5) A kutatás adatvédelmi kereteinek a meghatározása érdekében a személyes adatok kezelésével is együtt járó kutatás előtt a kutatás vezetője egyeztet az Egyetem adatvédelemért felelős vezetőjével annak érdekében, hogy a kutatás adatvédelmi modelljét meghatározzák (pl. adatkezelési célok, adatvédelmi szerepkörök és felelősségek meghatározása, esetleges adatfeldolgozók azonosítása) valamint a modellből következő adatvédelmi dokumentációt az adatvédelmi szakértő elkészíthesse (adatkezelési tájékoztató, adatkezelési együttműködési megállapodás, közös adatkezelési megállapodás, adatfeldolgozási szerződések, érdekmérlegelési tesztek, adatvédelmi hatásvizsgálatok stb.).
# 6. § / Irányelvek a kutatás megvalósításakor / Irányelvek a kutatás befejezését követően
6. § (1) A kutatási adatokat a kutatás teljes életciklusa során a legmagasabb színvonalon kell kezelni, az Egyetem kutatási kiválóság iránti elkötelezettségének részeként. A kutatási adatoknak meg kell felelniük a FAIR irányelveknek, megbízhatónak, átláthatónak, nyomon követhetőnek kell lenniük és mindvégig garantálni kell a biztonságos tárolásukat (data security). (2) A kutatási adatok kezeléséért a felelősség elsősorban a kutatási projekt vagy program vezető kutatóját terheli, de a biztonságos adatkezeléssel, adatvédelemmel kapcsolatos előírásokat a kutatási projektben együttműködő valamennyi résztvevőnek ismernie és betartania kell. (3) A személyes adatokat tartalmazó kutatási adatokat a lehető legnagyobb mértékben anonimizálni vagy pszeudonimizálni kell. Ha ez nem lehetséges akkor titkosítani (encrypted) kell az információkat.
# 7. § / Irányelvek a kutatás megvalósításakor / Irányelvek a kutatás befejezését követően
7. § (1) A kutatóknak a kutatás adatait – amelyek a kutatási eredményeket, publikációkat alátámasztják –, valamint a kutatással kapcsolatos dokumentációt ajánlott megőrizniük egy olyan megbízható digitális adatrepozitóriumban (pl. Zenodo, Figshare), amely állandó azonosítóval (pl. DOI-val) is ellátja az adatokat. Ajánljuk a kutatási adatokhoz való hozzáférés engedélyezését biztosítani (lehetőség szerint) a kutatás lezártát követően az Egyetem munkatársai, kutatói vagy a kutató egyéni döntése alapján a szélesebb tudományos nagyközönség számára (ajánlott CC BY 4.0. licenccel), kivéve, ha ezt jogszabályi (szerzői jogi, adatvédelmi stb.), etikai, szerződéses vagy egyéb 1 követelmények kizárják vagy korlátozzák. Ezzel biztosítva a tudásmegosztást, a költséghatékonyságot és az adatok újrahasznosítását és hosszútávú megőrzését. (2) A kutatóknak a kutatás metaadatait az erre szolgáló sablonon hozzáférhetővé kell tenniük a Corvinus Kutatások Repozitóriumában, ezzel is elősegítve, hogy az Egyetemen folyó tudományos kutatásokról és eredményeikről átlátható, megbízható módon megfelelő információ álljon rendelkezésre az Egyetem munkavállalói számára egy közös archívumban. Ha a kutatási adatokat nem lehet nyilvánosságra hozni, a kutatás metaadatait akkor is közzé kell tenni. (3) A kutatásban a személyes adatok védelmét és az alanyok jogi érdekeit védeni kell, és ezeket figyelembe kell venni az adatok Egyetemen belüli vagy kívüli továbbítása esetében a kutatás lezártát követően is. Minden személyes adatra alkalmazni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós és nemzeti jogot, valamint az Egyetem adatvédelmi rendelkezéseit. (4) A tudományos adatokhoz való hozzáférés a későbbi újrafelhasználás érdekében ezen adatkezelési szabályozás egyik legfontosabb célja. A kutatóknak meg kell fontolniuk, hogy az újrafelhasználás kizárólagos jogait vagy a kutatási adatok közzétételének kizárólagos jogát nem ruházzák át kereskedelmi kiadókra vagy más megbízottakra, kivéve, ha ez a finanszírozás feltétele, vagy az egyetemi politika, és/vagy az engedélyezési döntések eredménye.
# 8. § / Irányelvek a kutatás befejezését követően / Adatvagyon felett fennálló jogok
8. § (1) A kutatási adatok védelme érdekében az Egyetem fenntartja a kutatási adatokhoz fűződő jogokat és érdekeltségeket, amelyek az Egyetem által kezelt pénzeszközökből támogatott, és/vagy munkaköri kötelesség, továbbá szerződéses kötelezettség teljesítése alkalmával végzett kutatások során keletkeznek. Az Egyetem mindig szem előtt tartja a tudományos adatok megosztásának lehetőségét a tudományos ismeretek minél szélesebb körű terjesztése érdekében. (2) A szellemi tulajdonra vonatkozó szabályokat a Szellemi tulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat tartalmazza. (3) A vezető kutatók és a kutatók: A vezető kutatók és a kutatók az egyetemi adatok kezelésének kulcsfontosságú szereplői. Fontos, hogy a rendelkezés támogassa őket a külső kutatásfinanszírozó szervezetek, testületek által finanszírozott kutatásokban, pályázatokban és azok végrehajtásában. Az Egyetem támogatja, hogy az Egyetem által részben vagy teljesen támogatott, és/vagy ott folyó kutatások adatai legyenek elérhetők és újrafelhasználhatóak, amennyire ezt a jogi, etikai, szerzői jogi, adatvagyonon fennálló tulajdonjogi és szerződéses korlátozások lehetővé teszik. Mivel a kutatási adatok kezelése és az adatok megosztása esetében gyakran elsődlegesen a finanszírozók elvárásainak kell megfelelnie a kutatóknak, ezért fontos, hogy az érdekeltek felelős adatkezelési gyakorlatot alakítsanak ki és folytassanak, hogy az egyetem folyamatos versenyelőnyét biztosítsák a támogatott kutatások terén. (4) Az Egyetemi Könyvtár: Az Egyetemi Könyvtár célja az információkhoz való hozzáférés biztosítása és annak megőrzése minden formában. A Könyvtár a kutatási adatfelelős által nyújtott kutatási adatkezelési szolgáltatásokon keresztül biztosítja a rendelkezés, az adatkezelés jógyakorlatok és a támogató technikai infrastruktúrák összehangolását, hogy az egyetem oktatóinak és kutatóinak megfelelő támogatást nyújtson az adatkezelés terén szükség esetén a Jog, Igazgatás, Szabályozás bevonásával. (5) Az Informatika: Az Informatika a biztonságos információs környezet, az informatikai infrastruktúra (szoftverek, hardver) megteremtésével, fenntartásával és fejlesztésével támogatja az Egyetemen folyó kutatások informatikai biztonságát, kiemelt tekintettel az adatbiztonságra szükség esetén a Jog, Igazgatás, Szabályozás bevonásával.
# 5. § / Adatvagyon felett fennálló jogok / Felelősségi körök
5. § (1) A Könyvtár a jelen rendelkezést szükség szerint, de legalább 2 évente felülvizsgálja Az új vagy módosított rendelkezés véleményezése a Kutatási Bizottság feladata. (2) Az Egyetem szolgáltatásokat biztosít a kutatási adatok biztonságos tárolásához, a biztonsági mentéshez, és a megfelelő adatrepozitórium kiválasztásához és abban való elhelyezéshez, hogy minél inkább támogassa a kutatási adatokhoz való hozzáférést és hosszútávú biztonságos megőrzésüket a kutatási projektek során és azok befejezését követően. (3) Az Egyetemi Könyvtár képzésekkel, tanácsadással, javaslatokkal, egyéni konzultációkkal, iránymutatásokkal és az adatkezelési terv elkészítésére vonatkozó információkkal támogatja a kutatási adatok kezelésének minél magasabb színvonalú megvalósulását és a kutatási adatkezelési tervek konkrét elkészítését. A kutatási életciklus minden pontján támogatja a megfelelő kutatási adatkezelési jógyakorlatot a tervezéstől a megvalósításon át, a kutatás lezárásáig. Támogatja a minőségi FAIR kutatási adatok létrejöttét, a kutatási adatok felelős kezelését, beleértve a személyes adatok biztonságos tárolását és a kutatók szellemi tőkéjének védelmét. (4) A Könyvtár megfelelő iránymutatásokat dolgoz ki a kutatási adatoknak az egyetemi szerveren kívül történő biztonságos elhelyezésére. A megfelelő adatkezelési jógyakorlatnak többek között célja, hogy a kutatók munkássága, tudományos eredményei nagyobb nyilvánosságot kapjanak. (5) Minden olyan adat tárolásához, amelyet a kutató az egyetemi szerveren kívül helyez el – például egy nemzetközi adatrepozitóriumban – a vezető kutatónak ajánlott regisztrálnia. Az Egyetem támogatja a kutatási adatok több helyen való biztonságos elhelyezését, az intézményen belül és azon kívül egyaránt.
# 6. § / Vegyes és zárórendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
6. § (1) Jelen rendelkezés 2024. szeptember 20-án lép hatályba. Az Egyetemi Könyvtár folyamatosan közzéteszi az adatok kezelésével kapcsolatos, jelen rendelkezéssel összhangban kidolgozandó sablonokat, adatkezelési terveket, mintákat és egyéb dokumentumokat, továbbá gondoskodik azok folyamatos aktualizálásáról, igény esetén a Jog, Igazgatás, Szabályozás bevonásával. (2) A rendelkezést a folyamatban lévő és jövőbeni kutatások esetében is alkalmazni kell, valamint lehetőség szerint a korábbi kutatások esetében is össze kell gyűjteni az információkat a gyűjteménybe. 2/2024. kutatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 a kutatási adatkezelési rendről 1 A Rendelkezés célja, alapelvek 1 A Rendelkezés hatálya 2 Fogalmak 2 Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok 3 Javasolt kutatási adatkezelési irányelvek 3 Irányelvek a kutatás tervezésekor 3 Irányelvek a kutatás megvalósításakor 5 Irányelvek a kutatás befejezését követően 5 Adatvagyon felett fennálló jogok 6 Felelősségi körök 6 Vegyes és zárórendelkezések 7
10/2024. elnöki testületi rendelkezés az informatikai biztonság szabályairól
# 1. § / Közzététel: ET–51/2024. (IV. 25.). sz. határozat / A rendelkezés célja
1. § (1) Az Informatikai biztonság szabályairól szóló elnöki testületi rendelkezés (továbbiakban: IBSZ) célja mindazon rendszerszintű követelmények, előírások és eljárások, feladatok, tevékenységek meghatározása és egységes, magas szintű szabályozási keretbe foglalása, melyek által a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) informatikai biztonsága, rendeltetésszerű és biztonságos működése, továbbá az Egyetem által használt elektronikus rendszerek (továbbiakban: informatikai rendszer) sértetlensége és rendelkezésre állása, valamint az Egyetem által azokban kezelt adatok bizalmassága, sértetlensége és rendelkezésre állása a kockázatokkal arányosan és folyamatosan fenntartható módon megvalósítható, megőrizhető, továbbá továbbfejleszthető. (2) Az IBSZ célja továbbá: a) Meghatározni azokat az adminisztratív, fizikai és logikai védelmi intézkedéseket, amelyek támogatják: – a megelőzést és a korai figyelmeztetést, – az észlelést, – a reagálást, – a biztonsági események kezelését, – az események utólagos jelentését és elemzését. b) Elősegíteni az Egyetemen belüli egységes informatikai biztonsági szemlélet kialakítását, a vonatkozó jogszabályokban foglalt informatikai biztonsági követelményeknek való megfelelés biztosítását, valamint azon hazai és nemzetközi szabványokban és módszertani ajánlásokban megfogalmazott legjobb gyakorlatoknak megfelelő működés kialakítását, amely kellő megelőző hatással bír és megbízható módon képes garantálni az Egyetem digitális információinak, adatainak védelmét, valamint azt, hogy az informatikai eszközök használata megfelelő biztonságtudatossággal és ellenőrzötten valósuljon meg. c) A tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével meghatározni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantálják, így különösen a személyes adatok kezelésére használt rendszerek és szolgáltatások folyamatos bizalmas jellegének biztosítását, integritását, rendelkezésre állását és ellenálló képességét, továbbá fizikai vagy műszaki incidens esetén az arra való képességet, hogy a személyes adatokhoz való hozzáférést és az adatok rendelkezésre állását kellő időben vissza lehessen állítani.
# 2. § / A rendelkezés célja / Felelősségmegosztás
2. § (1) Az informatikai biztonsággal kapcsolatos felelősség megoszlik elsősorban az Egyetem vezetősége, az Informatika és a többi szervezeti egység, valamint az egyes munkatársak között. A felelősségmegosztás elveit az alábbiakban tárgyaljuk. a) A felső szintű felelősség az informatikai biztonság folyamatos biztosításáért, az informatikai biztonsággal kapcsolatos szabályozásokért, szervezeti célkitűzésekért az egyetemi informatikai biztonsági tudatosság megfelelő szintjének biztosításáért, valamint az informatikai biztonsági intézkedések bevezetéséért az Informatikát terheli. A Jog, Igazgatás, Szabályozás a GDPR szerinti adatbiztonsági követelmények becsatornázásával támogatja az Informatikát. b) Az informatikai biztonság koordinálásának felső szintű vezetője az Egyetem kancellárja. c) Az egyes szervezeti egységek szintjén a szervezeti egység vezetője felel személyesen az informatikai biztonság fenntartásáért. (2) Feladatkörök szétválasztása Az Egyetemen a következő informatikai biztonsági felelősségi körök definiálása szükséges: a) Közvetlen felső vezetés (Kancellár) főbb feladatai: – Az informatikai biztonsági feladatokkal kapcsolatos információk egyeztetése az Informatikával és a Jog, Igazgatás, Szabályozással. – Az informatikai biztonsági feladatok végrehajtásához szükséges erőforrások biztosítása. – Az informatikai biztonsági rendszer belső és külső auditálásának megbízásba adása a kancellár feladata. b) Informatika, valamint Jog, Igazgatási, Szabályozás Az Egyetem Informatikájának főbb informatikai biztonsági feladatai: – Adatmentések felügyelete és naplózása. – Az igényelt szoftverek vizsgálata, hogy az egyetemi környezettel kompatibilisek-e. – Rendszernaplók, víruskeresési naplók, egyéb naplók figyelése. – Az eszközök megfelelő működésének monitorozása (gépi vagy humán módszerekkel). – Munkatársak bejelentései során incidensek monitorozása és javítása, szükség esetén bevonni a Jog, Igazgatás, Szabályozást. – Biztonsági beállítások folyamatos felülvizsgálata és szükség esetén korrigálásuk. – Rendszerhozzáférési jogok, hozzáférési policy-k és konkrét hozzáférési szabályok kialakítása és implementálása. c) Szervezeti egység vezetők, valamint a beosztott alkalmazottak – Az Egyetem minden vezetőjének meg kell követelnie beosztottjaitól és megbízottjaitól az informatikai biztonsági előírások betartását, valamint szabályszegés esetén a vonatkozó belső szabályozó dokumentumok szerinti rendben kezdeményeznie kell a felelősségre vonást.
# 3. § / A rendelkezés hatálya / Rendelkezés külső partnerekre vonatkozóan
3. § (1) Személyi hatálya: a) Az IBSZ személyi hatálya kiterjed az Egyetemmel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekre (pl. óraadó oktatókra), továbbá az Egyetemmel szerződéses jogviszonyban lévő jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik közreműködnek az Egyetemnél keletkező, felhasznált, feldolgozott, tárolt, továbbított adatok kezelésében, továbbá akik az Egyetem által működtetett informatikai rendszerek kezelésében (fejlesztésében, üzemeltetésében, karbantartásában, javításában vagy felügyeletében) részt vesznek. A szerződéses jogviszonyban állókkal az IBSZ előírásait a megkötött szerződésben kell érvényesíteni. b) Az IBSZ személyi hatálya kiterjed továbbá az Egyetem hallgatóira és jelentkezőire mindazon esetekben, amikor egyetemi informatikai rendszert használnak. (2) Területi hatálya: A rendelkezés területi hatálya kiterjed az Egyetem székhelyére, valamennyi telephelyére, működési területére. (3) Tárgyi hatálya: a) A rendelkezés informatikai rendszerekre vonatkozó előírásai az információkezelő és infokommunikációs eszközökre, valamint ezek elemeire vonatkoznak. b) Nem tartoznak az IBSZ tárgyi hatálya alá a Campus Szolgáltatások feladatellátásához kapcsolódó biztonságtechnikai és elektronikus vagyonvédelmi rendszerek, azzal azonban, hogy ezek működtetésének informatikai vonatkozásaiban az IBSZ az irányadó.
# 4. § / A rendelkezés hatálya / Rendelkezés külső partnerekre vonatkozóan
4. § (1) A biztonság kérdésének kezelése a külső kapcsolatokban: a) Munkájuk során a külső partnerekkel, mint például szállítók, szolgáltatók (a továbbiakban külső partnerek) és az ügyfelekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő munkavállalók részére tartott oktatások részévé kell tenni az informatikai biztonsági megfontolásokat, továbbá egyértelműen jelölni kell a kiadható információk körét. b) Az ügyfelekkel való kapcsolattartás során csak azok az adatok, információk adhatók meg, amelyek feltétlenül szükségesek és nem sértik az Egyetem érdekeit. c) Ügyfélre, ügyfélszerződésre vonatkozó adatok csak az ügyfél, továbbá meghatalmazottjának azonosítása után adhatók ki az azonosított személy részére. (2) A biztonság kérdésének kezelése külső partnerrel kötött megállapodásokban: Az IT vezető feladata és felelőssége gondoskodni arról, hogy az Egyetem informatikai rendszereit érintő, külső partnerekkel kötött szerződéseiben a felek informatikai biztonsággal kapcsolatos alábbi kötelezettségei és feladatai a szerződés tárgya által indokolt mértékben megjelenjenek: a) titoktartási feltételek; b) adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok és követelmények a szerződésben érintett adatok vonatkozásában; c) hozzáférési jogosultságok kezelése, logikai hozzáférés az Egyetem rendszereihez, hozzáférésre jogosultak köre; d) az Egyetem jogosult a számára végzett tevékenység ellenőrzésére; e) kommunikációs csatornák, eszkalációs útvonalak; f) a partnertől elvárt biztonsági intézkedések; g) biztonsági események kezelési módja; h) az Egyetem hatályos belső szabályozó dokumentumai.
# 5. § / Rendelkezés külső partnerekre vonatkozóan / Informatikai eszközök és jogosultságok
5. § (1) Informatikai eszközök elfogadható használata: a) Az Informatika által biztosított szolgáltatások, rendszerek, erőforrások és eszközök elsősorban rendeltetésszerűen, az Egyetem céljainak megfelelően, oktatási és kutatási célra, valamint az ezt kiszolgáló szolgáltatások biztosítása érdekében használhatóak. Rendeltetésszerű használatnak azt a célt és felhasználási módot tekintjük, amelyre az Informatika eredetileg biztosította. b) Ezen célok érdekében sem megengedett mások hasonló felhasználását zavarni, az egyetemi eszközöket átkonfigurálni, saját hálózati eszközzel helyettesíteni, bővíteni. c) Az Egyetem engedélyezi a fentieken túli a magáncélú használatot, ameddig ez az a) pontban megjelölt használatot nem akadályozza, zavarja. Ilyen pl. az egyes file megosztások korlátozása és tiltása. d) Az a) pontban leírt célok biztosítása érdekében az Informatika térben, időben vagy a felhasználás módjában korlátozhatja a magáncélú használatot, informatikai incidens esetében pedig az Egyetem céljainak megfelelő rendeltetésszerű használatot is. e) Bármilyen informatikai incidens során az Informatika munkatársai rendkívüli ideiglenes intézkedésekkel korlátozhatják a forgalmat. Ennek kommunikálása az eset súlyosságától függően utólag is történhet. (2) Jogosultságokkal kapcsolatos követelmények a) Szabály a jogosultságok felügyeletéhez: aa) A jogosultságok kiosztásának alapelve, hogy mindenki a munkájának elvégzéséhez szükséges információkhoz a feladatának megfelelő módon tudjon hozzáférni, de sem ennél több, sem ettől eltérő típusú hozzáféréssel ne rendelkezzen (legkisebb jogosultság elve), valamint minden feleslegessé vált jogosultságot késedelem nélkül megszüntessenek. A jogosultságok kiosztását, azaz a jogosultság kezelés folyamatát úgy kell megoldani, hogy a munkavégzéshez szükséges alapvető jogosultságok mindig rendelkezésre álljanak minden feladatkörben, és az ezt meghaladó igényeket megfelelő jóváhagyási folyamaton át, ellenőrzött módon zökkenőmentesen lehessen teljesíteni. A jogosultság kezelési folyamatnak biztosítania kell a kiosztott jogosultságok ellenőrizhetőségét, és a visszavonás hiánytalan megtörténtét. ab) Tartalmi rendszergazda meghatározása: Egy adott egyetemi informatikai rendszer egészét, vagy modulok esetében, egy részét jól ismerő munkavállaló, aki tisztában van a rendszer által végzett/támogatott üzleti folyamatokkal, üzleti és technológiai működéssel és aki a munkájával támogatja az Informatikát és a fejlesztési területet (Digitális Innováció, továbbiakban: DI) az üzemeltetés és a fejlesztés során. Az adott rendszer/modul tekintetében az adott szervezeti egység és az Informatika közötti kapcsolattartásért felelős, a modult mind informatikai, mind üzleti szempontból ismerő munkavállaló. A szükséges felhasználói számot tervezi és a szükséges licensz mennyiség rendelkezésre állását felügyeli.
# 5. § / Rendelkezés külső partnerekre vonatkozóan / Informatikai eszközök és jogosultságok
ac) A munkavállalói jogosultságok naprakészen tartása a munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa megbízott munkavállaló feladata. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatói jogkört gyakorlónak kell az új jogosultságokat megigényelnie, a jogosultságok elvételéről intézkednie, továbbá a folyamatosan biztosítandó jogosultságokat a munkáltatói jogkört gyakorlónak kell meghosszabbíttatnia. Az adott informatikai rendszer tartalmi rendszergazdája az, aki a kiosztandó jogosultságokat jóváhagyja, törléseket kérheti az éles üzemben használt rendszerek esetében. A tartalmi rendszergazdáknak pontos információkkal kell rendelkezniük az átaluk felügyelt rendszerben nyilvántartott jogosultságokról. ad) A fejlesztés alatt álló, vagy teszt rendszerekben a fejlesztésért felelős terület, elsősorban a DI kérheti vagy hagyhatja jóvá a jogosultság igényléseket. A fejlesztés befejezése után ugyanígy a fejlesztésért felelős területnek kell kezdeményeznie a jogosultságok visszavonását is. Ezeket a jogosultságokat évente felül kell vizsgálnia a tartalmi rendszergazdának, az Informatika által biztosított információ alapján. ae) A nem egyedileg a felhasználóhoz, hanem automatikusan, meghatározott logika alapján felhasználók nagyobb csoportjához rendelhető jogosultságok esetében meg kell határoznia minden esetben a tartalmi rendszergazdának az informatikai területtel közösen, hogy melyek a jogosultság kiosztásának feltételei. b) Hozzáférés hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz: ba) Az egyetemi publikus szolgáltatások, hálózaton meghatározott módokon elérhetőek az egyetemen kívülről vagy belülről, egyetemi polgároknak és másoknak is. bb) Az Egyetem publikus-azonosított hálózatát azok érhetik el, tetszőleges eszközről, akiket az Egyetem azonosítani tud, és ehhez jogosultsággal rendelkeznek. bc) Az Egyetem védett hálózatába azok az eszközök és szolgáltatások tartoznak, amelyek csak az Egyetem azonosított, erre jogosult felhasználói számára elérhetőek. A felhasználás jellegétől függően ennek további szűkítése lehetséges szolgáltatásonként. bd) Az Egyetem védett hálózatához, mind kívülről mind belülről csak az Informatika által felügyelt eszközzel lehet csatlakozni. Ez kívülről az Informatika által szolgáltatott VPN-kapcsolaton át valósul meg. Szigorúan tilos bármilyen ettől eltérő megoldás megkísérlése a munkavállalók és szerződött partnerek részéről is. be) Az Egyetem internetelérést biztosíthat az egyetemi felhasználóknak saját (nem Informatika által felügyelt) eszközeiken (elsősorban Wi-Fi szolgáltatás), vendégeknek (pl. Rendezvény és Vendég Wi-Fi szolgáltatás továbbá partnerintézményeknek (pl. Eduroam). A csatlakoztatott eszközök az egyetemi hálózat elérése szempontjából nem biztonságosnak tekintendők, a védett hálózatot nem érik el. bf) Felhasználóknak, külső partnereknek – akik nem rendelkeznek egyetemi
# 5. § / Rendelkezés külső partnerekre vonatkozóan / Informatikai eszközök és jogosultságok
hozzáférésekkel – tilos az Egyetem hálózatán külön engedélyezés nélkül szolgáltatást nyújtani, arra eszközeiket csatlakoztatni. Az engedélyt csak az IT vezető adhatja ki, legalább két munkanappal a használatot megelőzően. c) Az Informatika munkavállalóinak jogosultságai: Az Informatika munkavállalói minden olyan jogosultsággal rendelkeznek, amelyek az informatikai rendszerek, szolgáltatások adminisztrálásához szükséges. Ezek a jogosultságok indokolt esetben kiterjedhetnek a munkavállalók által létrehozott adatokhoz való hozzáférésre. Ilyen lehet a levelezés, a létrehozott file-ok, hálózati forgalom, internet forgalom stb. Az Informatika munkavállalóin kívül az Egyetemen senki sem rendelkezhet ilyen jogosultságokkal, mely kitételt az Egyetem minden munkavállalójának és vezetőjének el kell fogadnia. Továbbá az Egyetem minden munkavállalójának el kell fogadnia a fentieket, miszerint az Informatika megfelelően magas jogosultságokkal rendelkező munkavállalói minden informatikai rendszerben végrehajtott műveletről tudomással bírnak, és minden keletkezett adattal kapcsolatban információval rendelkeznek. Diagnosztikai, hibafeltárási, működésanalitikai célból, továbbá az IBSZ betartásának/betartatásának érdekében az Informatika munkatársai rögzíthetik és elemezhetik a hálózati forgalmat, valamint a rendszerek naplóállományait. (3) Munkavállalók regisztrálása és törlése a) Regisztrálás: aa) A munkavállalókat egyedi felhasználónévvel kell azonosítani. Csoportos felhasználóneveket nem célszerű használni, de bizonyos, kivételes esetekben megengedett. A kivételeket az IT vezető engedélyezheti. ab) Új munkavállaló regisztrálásának előfeltétele az aláírt munkaszerződés vagy megbízási szerződés és a HR rendszerben (SAP) megadott szükséges adatok. Ennek hiányában csak a kancellár engedélyével regisztrálható új munkavállaló. A munkavállalók regisztrálása és a munkavállalói adatok módosítása a felhasználó kezelő rendszerben az Informatika munkavállalóinak feladata. ac) Alapjogosultságként minden munkavállaló és hallgató rendelkezik a következő hozzáféréssekkel: O365 (levelezés, Teams, Onedrive, SharePoint), az Egyetem hálózatának használata (ezen keresztül az internet elérése az Egyetem szolgáltatási területen belül), nyomtatási lehetőség stb. Ezeken kívül a többi jogosultságot a munkáltatói jogkört gyakorlónak kell megigényelnie. ad) Hallgatók esetén a belépési jogosultságok a beiratkozást követően jönnek létre, és regisztrációt követően tudja használni az egyetemi belső rendszereket, valamint az O365 felhőben található alkalmazásokat és lehetőségeket is. b) Munkavállaló törlése: ba) Munkavállaló kilépése esetén a folyamat elindításáért a munkavállaló munkáltatói jogkört gyakorlója a felelős. A munkavállaló jogosultságai a kilépés utáni második napon törlődik szinte minden adata és hozzáférése. A levelezés és az O365
# 5. § / Rendelkezés külső partnerekre vonatkozóan / Informatikai eszközök és jogosultságok
tárolt állományok 30 napig állíthatók vissza. A visszaállítás okozhat technikai nehézségeket, emiatt inkább az állományok átmozgatását addig javasoljuk, amíg a munkavállaló nem lépett még ki. Amennyiben valamilyen okból szükséges a kilépett munkavállaló jogosultságainak megtartása, akkor azt a munkáltatói jogkört gyakorlónak írásban kell jeleznie az IT vezetőnek, aki gondoskodik a jogosultságok meghosszabbításáról. bb) A munkáltatói jogkört gyakorló vezető ezzel egyidejűleg – ha a kockázatok indokolják – soron kívül megtehet további informatikai védelmi intézkedéseket is (pl. visszaélés gyanúja esetén soron kívüli felfüggesztés elrendelése stb.). c) Munkavállalói hozzáférés biztosítása A jogosultságkezelési folyamatban az alábbi általános szabályok az irányadóak: ca) Hozzáférést csak a szükséges mértékben és időtartamra szabad engedélyezni, olyan személyek számára, akiknek a feladataik ellátása és/vagy jogaik gyakorlása érdekében indokolt. A szükséges mértékre és időtartamra történő korlátozás nemcsak a hozzáférés kockázatát minimalizálja, hanem a hozzáférő személy által viselt felelősséget is. Ennek felelőse a munkáltatói jogkört gyakorló vezető. cb) Az Egyetem rendszereihez csak a jogosultságkezelési folyamat betartásával adható hozzáférés. A folyamat a következő: – A jogosultság igénylést elindíthatja maga a munkavállaló is, ebben az esetben az első lépés a munkáltatói jogkört gyakorló vezető jóváhagyása, ezt követően minden esetben szükséges a tartalmi rendszergazda jóváhagyása éles alkalmazások esetében. – Fejlesztés alatt álló teszt rendszer esetében a tartalmi rendszergazda helyett a fejlesztési terület is jóváhagyhatja a jogosultság igénylést. cc) Külső partnerek vonatkozásában az Egyetem IT rendszereihez való hozzáférés csak érvényes szerződés alapján biztosítható. A hozzáférés igénylését ebben az esetben csak Egyetem alkalmazásában álló munkavállaló indíthatja el és szükséges a tartalmi rendszergazda jóváhagyása, ha a kért jogosultság éles használatban lévő rendszert érint. (éles és teszt környezetbe történő hozzáférés igénylés esetén is) cd) Külső partnerek esetén a hozzáférési jog maximum egy évre adható, szükség esetén meghosszabbítható. ce) Az Egyetem IT rendszereihez hozzáférési jogot kapott természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek a hozzáférési jogot a velük kötött szerződés és/vagy általuk tett titoktartási nyilatkozatok alapján gyakorolhatják. cf) A hozzáférési jogosultságokkal történő visszaélés gyanúja esetén az Egyetem minden munkavállalója köteles haladéktalanul értesíteni a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjét, akinek haladéktalanul értesítenie kell az IT vezetőt és a Jog, Igazgatás, Szabályozás vezetőjét. d) Hallgatói jogosultságok biztosítása és megőrzése da) Hallgatók jogosultságainak megadása: A hallgatók jogosultsága automatikusan
# 5. § / törölve / törölve
jön létre, amikor a Neptun Egységes Tanulmányi Rendszerbe bekerültek. Naponta futó automatizmus létrehozza a hallgatói jogosultságokat az IDM rendszerbe és beállítja számára a megfelelő alapjogosultságokat. Ezek a létrejövő jogosultságok lehetőséget adnak az alábbi szolgáltatások használatára: – Wi-Fi szolgáltatáshoz való hozzáférés – O365 szolgáltatások használata (levelezés, Teams, Onedrive, Sharepoint) – Az Egyetemi infrastruktúra (laborok) használat – VPN – Egyéb olyan szolgáltatások, amelyek az egyetemi identitáshoz köthetőek (pl: Moodle, Könyvtári adatbázisok, Eduroam) Hallgató státusza IDM jogosultság Beiratkozott Megadva Aktív Megadva Passzív (szünetelő) Megadva Abszolvált Utolsó aktív félévtől számítva a jogosultság 4 félévig megadva, utána Sikeres záróvizsgát tett Utolsó aktív félévtől számítva a jogosultság 1 félévig megadva, utána Sikertelen záróvizsgát tett Utolsó aktív félévtől számítva a jogosultság 1 félévig megadva, utána Oklevelet szerzett Utolsó aktív félévtől számítva a jogosultság 1 félévig megadva, utána Elbocsátott Törölve Fokozatot szerzett Törölve Végzett Törölve Intézmény, képzés váltott, Törölve törölt db) Hallgatók jogosultságainak időbeli megtartása: A hallgatói jogosultságokat célszerűségi és jogszabályi szempontok miatt is eltérő folyamattal kell kezelni, mint a munkavállalók jogosultságait. Kivételek: Az 5. § (3) b) pont alapján lehetséges a jogosultságok megőrzése vagy meghosszabbítása is, amennyiben megfelelő indokkal erre igény érkezik. Az informatikai biztonság tudatosítása, oktatása és képzése
# 6. § / törölve / törölve
6. § (1) Annak érdekében, hogy a munkavállalók és a hallgatók felkészülhessenek a lehetséges belsőés külső fenyegetések felismerésére, az alapvető biztonsági követelményekről tudatossági képzést kell nyújtani az elektronikus informatikai rendszer felhasználói számára. Az oktatásnak alkalmazkodnia kell a munkatárs által betöltött szerepkörhöz, az általa használt rendszerekhez. (2) Informatikai biztonsági képzéseket kell tartani évente, frissítő jelleggel. A képzésekre a munkáltató jogkört gyakorló vezetőknek kell a munkavállalókat delegálni. (3) Az Egyetem a munkavállalóinak munkakörüknek megfelelő informatikai biztonsági tudatosság növelését célzó belső képzését a képzési javaslatoka lapján éves rendszerességgel, továbbá tudatosító programok, figyelemfelhívó és ismeretterjesztő anyagok biztosításával folyamatosan végzi. (4) Az informatikai biztonsági szempontból kiemelten kezelendő munkaköröket betöltő munkavállalók és hallgatók magas színvonalú szakmai tudásának fenntartásához szükséges képzéseken (pl.: tanfolyamok, szakirányú továbbképzések) való részvételét az Egyetem támogatja. (5) Az Informatika proaktív módon felmérheti a munkavállalók és hallgatók informatikai biztonsági tudatosságát, továbbá képzettségét, akár valószerű szituációk (pl. adathalász levél küldése) előre bejelentett szimulációjával. Az ilyen felmérésen a feltárt hiányossággal bíró kollégák számára kötelező az ezzel kapcsolatos képzésen való részvétel. Az alkalmazás (munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, szerződéses jogviszony) megszűnésére, vagy megváltoztatására vonatkozó
# 7. § / törölve / rendelkezések
7. § (1) Felelősségek az alkalmazás megszűnésekor: Az IT vezető felelőssége gondoskodni a kilépő munkavállalók informatikai jogosultságainak visszavonásáról és megszüntetéséről, amennyiben az automatikus jogosultság megszüntető folyamat nem elégséges. Az informatikai jogosultságok a kilépés utáni második napon a fiókkal együtt törlésre kerülnek. Ettől eltérő ütemezést a munkáltatói jogkört gyakorló vezető írásban igényelhet. (2) Vagyontárgyak visszaszolgáltatása: a) Az Egyetemről való távozás esetén a munkavállaló köteles a rábízott informatikai eszközöket visszaszolgáltatni az Egyetem részére. Az eszközöket minden esetben az Informatika szakembereinek kell leadni, akkor is, ha a vonatkozó szervezeti egység a továbbiakban igényt tart a használatára. Ebben az esetben a kilépő munkavállaló munkáltatói jogkört gyakorló vezetője írásban kell, hogy jelezze az Informatika felé, hogy mely másik munkavállalójának kívánja átadni az eszközt. Az Informatika minden leadott eszközt újra kell, hogy telepítsen, mivel el kell távolítani az előző munkavállaló profilját, valamint a telepített alkalmazásokat is. Ezt követően az egy ember – egy eszköz elv figyelembevételével újra kiosztható az informatikai eszköz. Az eszköz visszaszolgáltatása esetén a Felhasználó nyilatkozik, hogy az általa használt eszközt úgy bocsátotta az Informatika rendelkezésére, hogy arról minden személyes jellegű dokumentumot törölt. Jelen pont szerinti nyilatkozat mintáját az Informatika adja ki. A nyilatkozatot a HR 5 évig megőrzi. b) Az eszközök hiánytalan és hibátlan állapotban történő visszaszolgáltatása esetén ennek tényét az Informatika nyilvántartásában rögzíti és ezeket az adatokat átadja a Pénzügy vagyongazdálkodási egységének. c) Amennyiben a munkavállaló nem számol el maradéktalanul a nyilvántartás szerint az általa használt eszközökkel, akkor az Informatika nem igazolja a kilépéskor az eszközök szabályos leadását és ezt jelzi a HR felé a kilépés dátuma előtt legkésőbb 2 munkanappal. Amennyiben a munkavállaló nem tud elszámolni a nyilvántartás szerint az ő leltárában lévő eszközökkel, akkor az Informatika által megállapított piaci áron meg kell térítenie az eszközök ellenértékét. (3) IT eszközök megváltoztatása vagy cseréje: a) Amennyiben az Egyetem által biztosított IT eszköz cserére kerül – akár meghibásodás miatt, akár a központi PC csere program keretén belül – akkor a korábban használt informatikai eszköz megvásárlására van lehetőség. Informatikai eszközt akkor lehet megvásárolni, ha az vagy 4 évnél régebben került üzembe helyezésre és nincs rajta elidegenítési tilalom, vagy olyan szintű műszaki állapotban van, hogy annak felhasználása továbbiakban nem lehetséges. Az eszközök árát minden esetben az Informatika szakértői határozzák meg a piaci árakat figyelembe véve, mely ár nem alkuképes.
# 7. § / törölve / rendelkezések
b) Az Egyetem informatikai eszközgazdálkodásának alapelve az egy ember – egy számítógép elv. Ennek értelmében minden munkavállalónak egyetlen számítógép biztosítása jár. Ez alól lehetséges indokolt esetekben kivétel, amelyet minden esetben az IT vezetőnek kell írásban engedélyeznie. Az egy biztosított számítógép mindig notebook, vagyis hordozható számítógép. (4) Hozzáférési jogok megszüntetése: a) Minden munkáltatói jogkört gyakorló vezető azonnal köteles jelezni a beosztottjainak munkaviszony megszűntetésére irányuló szándékát a HR felé, akik ezt az információt továbbítják az Informatika felé, jelezve, hogy a munkavállaló meddig áll még alkalmazásban és milyen (esetleg csökkentett) jogosultságok szükségesek számára az átmeneti időszak alatt. b) A munkáltatói jogkört gyakorló vezetők, egyéb szerződés esetén a szerződéskötők a munkavállaló kilépése, munkailletve egyéb jogviszonyának megszűnése – például vállalkozó, kölcsönzött munkaerő – távozása esetén kötelesek jelezni az Informatika felé a távozás tényét és a szükséges intézkedéseket (hozzáférés korlátozása, felfüggesztése, e-mailek átirányítása stb.). c) Az IT vezető feladata gondoskodni arról, hogy a kilépő munkavállaló informatikai jogosultságainak a munkáltatói jogkört gyakorló vezető által megadott szintre történő korlátozása a felmondási időre (vagy az ennek megfelelő időszakra) megtörténjen, valamint a jogviszony megszűnése napján véglegesen visszavonásra kerüljön, amennyiben ezzel ellentétes, legalább munkáltatói jogkört gyakorló által kezdeményezett írásos kérelem nem érkezik az Informatikára. d) Hallgatók jogviszonyairól az 5. § (3) d) pont rendelkezik. Hallgatók részére is lehetséges jogosultságok hosszabbítása, amennyiben ez indokolt és a kérést oktató vagy munkáltató írásban eljuttatja az Informatikára, indoklással. e) Privilegizált jogosultságok: minden olyan jogosultság ebbe a körbe tartozik, amely a munkavállalói vagy hallgatói jogoknál több jogot jelent (pl. rendszeradminisztrátor). Főbb szabályok a privilegizált jogosultságokkal kapcsolatban: – A rendszerek adminisztrációjához kellő rendszergazdai jogosultságot csak a rendszergazdai feladatkörben foglalkoztatott munkatársak kaphatnak és csak a feladatkörüknek megfelelő rendszerekre érvényesen. A rendszergazdai jogosultságok legyenek egyértelműen személyhez kötöttek, a csoportos azonosítók használata tilos. – A rendszergazdák az emelt szintű jogokat biztosító azonosítójukat csak a munkavégzéshez feltétlenül szükséges mértékben használják, minden más esetben a normál felhasználói azonosítójukkal dolgozzanak. – Mindenképpen kerülni kell olyan rendszerek üzembe állítását, amelyek nem rendszergazda munkakörben dolgozó munkavállalók rendszergazdai jogosultságokkal történő felruházását igényelnék. – Privilegizált (pl.: rendszergazdai) hozzáféréssel rendelkező munkavállaló távozása
# 7. § / törölve / rendelkezések
esetén az IT vezető – az adott rendszerben kezelt adatok biztonsági besorolása, illetve a hozzáféréssel kapcsolatos kockázat függvényében – gondoskodik arról, hogy a távozó munkavállaló által ismert jelszavakat a rendszergazdák dokumentáltan megváltoztassák. – Rendszergazdai jogosultságokkal rendelkezhetnek felhasználók a 2022. januárjában életbe lépett, „Jogosultságok felülvizsgálata” című rendelkezésnek megfelelően. A rendelkezés az 1. számú mellékletben található. – A munkavállalói jogosultságok korlátozását és visszavonását az Informatika a jegykezelő rendszerében rögzítve köteles végrehajtani. (5) Munkavállalói hozzáférési jogok átvizsgálása: a) A munkavállaló által igényelt jogosultságok indokoltságát és informatikai biztonsági megfelelőségét elsősorban a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek vagy az általa megbízott munkavállalónak, vagy a tartalmi rendszergazdának kell évente legalább egyszer átvizsgálnia. b) A már regisztrált munkavállalók adatainak helyességét és a részükre megadott jogosultságokat rendszeresen, legalább évente egy alkalommal át kell vizsgálni, azzal a céllal, hogy az adminisztráció során bekövetkezett hibákat/tévedéseket kiszűrjék. Az átvizsgálásnak kezdeményezése, az aktuális jogosultságok riportjának elkészítése és a megfelelő vezetők számára történő elküldése, majd a módosítás kérések végrehajtása az IT vezető felelőssége. Ellenőrizni kell az adatok helyességét, ki kell szűrni: – a már kilépett, de esetleg a rendszerben bennmaradt munkatársakat, – a megváltozott munkakör után megmaradt régi jogosultságokat, – az ideiglenesen megadott, már lejárt jogosultságokat.
# 8. § / Munkavállalói felelősségek / Rendszer és alkalmazás-hozzáférés felügyelete
8. § (1) Titkos hitelesítési információk használata: a) Minden munkavállaló a hozzá tartozó titkos hitelesítő információkat bizalmasan kezeli, más munkavállalóval nem oszthatja meg. Papír alapon nem tárolhatja. b) Gondatlan hitelesítési információ használatból fakadó károkért a munkavállaló vállal felelősséget. c) Amennyiben külső partnerektől kell jogosultságot szerezni az Egyetem munkavállalóinak, az Informatika szakértője az adott területi vezetővel együttműködve végezheti ezt a tevékenységet. d) A munkavállalók számára nem javasolt titkosítatlan privát adattároló használata, például: felhő alapú adatcsere portálok, privát e-mail fiókok, fizikai adathordozó eszközök. Ezen privát eszközök közé tartoznak a munkavállalók személyes email fiókjai is. Az Egyetem által előfizetett és használható felhő alapú tárhelyre a tiltás nem vonatkozik. (2) Munkavállalói jogosultságok nyilvántartása: Az IT vezető felelőssége a jogosultságok nyilvántartása elektronikus rendszerekben, kivéve a nem központi autentikációval rendelkező rendszerekben (ilyen pl. a Neptun vagy az SAP). Papír alapon a jogosultságok nyilvántartása nem szükséges.
# 9. § / Munkavállalói felelősségek / Rendszer és alkalmazás-hozzáférés felügyelete
9. § (1) Az IBSZ célja meghatározni az Egyetem informatikai rendszereihez hozzáférést biztosító jelszavak és felhasználónevek kezelését, képzését, módosítását. (2) Információhoz való hozzáférés korlátozása: a) A jelszó: A jelszó az egyik fő eszköz arra, hogy a munkavállaló és a hallgató az informatikai rendszerekhez való hozzáférési jogosultságát érvényesítse, és az illetéktelen hozzáférést meggátolja. A jelszóhasználat fő szabályai: aa) A jelszó jogosulatlan személynek történő átadása vagy hozzáférhetővé tétele üzleti titoksértésnek minősül, ami munkajogi és büntetőjogi, hallgatók esetén fegyelmi és büntetőjogi felelősségre vonás alapját képezheti. ab) A nem alapinfrastruktúra rendszerekben a jogosultságokat és jelszavakat a tartalmi rendszergazdák kezelik, az alapinfrastruktúra jelszavak kezelése az Informatika feladata. ac) Csak a jelszóváltoztatási igényben szereplő munkavállaló vagy hallgató jelszavát lehet megváltoztatni, amennyiben a bejelentés írásba van foglalva és az arra jogosult személy kéri. Szóbeli bejelentésre a bejelentőn kívül más munkavállaló vagy hallgató jelszavát tilos megváltoztatni, a szóbeli bejelentésről pedig generálódnia kell hibajegynek. ad) A jelszavakat nyílt szöveg formájában tilos tárolni vagy bármilyen csatornán továbbítani, kivéve az első alkalommal létrejövő jelszó továbbítását elektronikus úton. ae) A 9. § (3) pontban rögzített jelszó alkotási szabályok kötelező érvényűek. (3) Jelszó alkotási szabályok: Az Egyetem központi informatikai rendszereiben csak az alábbi paramétereknek megfelelő jelszó használható. A jelszó képzésének szabályai az alábbiak: a) Minimálisan 8 karakter hosszú legyen. b) Csak ékezetmentes betűből áll. c) A jelszó nem lehet azonos a felhasználói azonosítóval. d) Jelszó legyen összetett, mindenképp tartalmazzon legalább egy kisbetűt, legalább egy nagy betűt és legalább egy számot. e) A jelszó módosításánál az új jelszó kialakításánál nem egyezhet meg az utolsó jelszóval. f) A jelszó lejárata 1 év.
# 10. § / Rendszer és alkalmazás-hozzáférés felügyelete / A kommunikáció és az üzemeltetés irányítása
10. § (1) Változáskezelés a) A változáskezelés irányító szervezete a Változáskezelési Bizottság (Change Advisory Board, CAB). – A CAB tagjai a funkcionális / technikai szakterületek, a legfontosabb döntéshozói és az üzleti érdekelt felek képviselői. A CAB legfontosabb feladata, hogy a különböző szakterületek által indított módosítási kérelmeket értékelje és azok megvalósíthatósága kapcsán meghozza a szükséges döntéseket, figyelembe véve az Egyetem által meghatározott célokat, terveket, a rendelkezésre álló forrásokat. – A CAB-ot az IT vezetőnek vagy a DI vezetőnek kell összehívnia, az ő feladatuk eldönteni, hogy mely esetekben tartják indokoltnak egy-egy változás CAB elé vitelét. Nem kell rendszeres időközönként a CAB-ot összehívni, csak akkor, ha a döntése szükséges a változások elindításához, vagy ha a változás folyamatában közös döntést igénylő pontig jutott. b) Az alábbi esetekben mindenképpen szükséges összehívni a CAB-ot: – Különösen nagy értékű fejlesztési feladat, amely legalább 30 millió forint. – Olyan változás vagy fejlesztés, amely több szakterület feladatait is érinti. – Olyan változás vagy fejlesztés, amely több, egymással kapcsolatban lévő rendszert is érint. c) A CAB tagjai: – IT vezető – Pénzügyi terület képviselője (Pénzügyi vezető jelöli ki) – DI csapat vezetője – Az érintett szakterületek vezetője vagy képviselője d) Nem szükséges a CAB-ot összehívni olyan ügyekben, amelyek technikai jellegű változások és nem érintenek alkalmazásokat, vagy csak speciálisan az Informatika hatáskörébe tartoznak. Ilyenek lehetnek pl. a szerver vagy a hálózati környezetet érintő változások, vagy pl. a levelezőrendszerrel kapcsolatos fejlesztések. e) Informatikai rendszerekben, alkalmazásokban változás vagy fejlesztés csak abban az esetben indítható és hajtható végre, ha az IT vezető és a DI vezetője azt írásban jóváhagyja. f) Amennyiben a változás vagy fejlesztés személyes adatok kezelését/tárolását is érinti, az adatvédelmi tisztviselő véleményét előzetesen ki kell kérni annak érdekében, hogy a vonatkozó adatvédelmi követelményeket azonosíthassa és a fejlesztés folyamatába becsatornázhassa („privacy by design”). (2) Biztonsági vonatkozások: a) Az IT vezető tesz javaslatot a változáskezelési eljárásokra, továbbá azok módosítására – figyelembe véve a biztonsági szempontokat. Amennyiben a változáskezelési eljárás érinti a CAB hatáskörét, akkor az IT vezető összehívja a bizottságot. b) Az informatikai rendszerek változásait csak az IT vezető vagy az általa írásban meghatalmazott munkavállaló által írásban jóváhagyott változási kérelmek alapján szabad végrehajtani. A változásokat a végrehajtás után a végrehajtónak dokumentálni kell. (3) Fejlesztési, teszt és éles rendszerek különválasztása a) Fejlesztő (staging) környezetet külsős fejlesztő esetén minden esetben a fejlesztő
# 10. § / Rendszer és alkalmazás-hozzáférés felügyelete / A kommunikáció és az üzemeltetés irányítása
köteles előállítani és üzemeltetni. Az Informatika külsős szerződött partnernek nem biztosít fejlesztői környezetet, kizárólag szolgáltatás szintű hozzáférést a tesztkörnyezethez – on-prem környezetben. Nem on-prem környezetben a fejlesztő felelőssége a fejlesztői környezet létrehozása és üzemeltetése, különösen akkor, ha a fejlesztés szolgáltatásban kerül megvásárlásra. Teszt és éles rendszer létrehozásában az Informatika szakemberei támogatást nyújtanak. b) Az IT vezető biztosítja szükség esetén az elkülönített tesztelői és éles környezetekhez szükséges erőforrásokat. A teszt rendszeren az éles környezettel megegyező szintű védelmet kell biztosítani, beleértve a jelszavak használatát is. c) Akár belsős, akár külsős szerződött partner végzi a fejlesztést, csak a kijelölt fejlesztői környezetben végezhetnek feladatokat, a fejlesztések új verzióit pedig kizárólag a tesztelői környezetekben tesztelhetik. Nem engedélyezett az éles környezetben történő tesztelés, ha az tesztelői környezetben is elvégezhető. A tesztelés végrehajtását és eredményét dokumentálni kell jegyzőkönyv formájában. Kizárólag a dokumentáltan sikeres tesztet követően történhet meg az éles környezetre az adott fejlesztés kihelyezése. d) Ahol nem áll rendelkezésre teszt környezet, az IT vezető vagy a DI vezető rendelkezhet úgy, hogy az éles rendszeren kerüljön bevezetésre egy-egy fejlesztés, ha tesztadatokkal ez nem elvégezhető. (4) Rendszertervezés és elfogadás: Nem az Informatika által indított beszerzések során megvásárolt és nem az Informatika által bevezetett, felügyelt alkalmazások és rendszerek dokumentációs eljárásairól a lebonyolító vagy igénylő területnek kell gondoskodnia. Ezekben az esetekben az Informatika csak az informatikai vonatkozású – elsősorban technológiai – kérdésekben nyilatkozik. a) Az Informatika csak olyan rendszerek üzemeltetését veszi át, ahol a tervezési fázistól kezdve folyamatosan részt vett a projektben és pontos információkkal rendelkezik az üzemeltetési átvételre kijelölt rendszerről. b) A teszteléshez szükséges infrastruktúrát biztosítja, szervezi és felügyeli. c) A teszteléshez használt adatokat ugyanolyan szinten kell védeni, mint amit azok az éles környezetben kapnának. d) Új rendszerek vagy rendszerek új verziói csak az Egyetem jóváhagyott tesztelési eljárásrendje alapján helyezhetők üzembe. Az üzembe helyezés tényét és körülményeit dokumentálni kell az üzemeltetői naplóban. e) A tesztek befejezése után a fejlesztő jogosultságait vissza kell vonni az Egyetem rendszereiben, kivéve azokat, amelyeket támogatási, karbantartási szerződésben vállalt tevékenységeihez szükségesek. A teszt befejezését a tesztet végző szervezeti egység határozza meg. f) Az új informatikai rendszerek munkavállalói átvételi tesztjét a megrendelő szervezeti egység erre megbízott munkavállalója hajtja végre (ehhez az Informatika
# 10. § / A kommunikáció és az üzemeltetés irányítása / Az üzemelő szoftverek védelme
szükség esetén támogatást nyújt), s annak eredményéről értesíti az Informatika kijelölt kapcsolattartóját. g) Hasonlóan az informatikai változás vagy fejlesztés esetén követendő protokollhoz, amennyiben személyes adatok kezelését/tárolását is érinti az új rendszer, az adatvédelmi tisztviselő véleményét a vásárlást, de legkésőbb a használatba vételt megelőzően ki kell kérni annak érdekében, hogy a vonatkozó adatvédelmi követelményeket azonosíthassa.
# 11. § / A kommunikáció és az üzemeltetés irányítása / Az üzemelő szoftverek védelme
11. § (1) Szoftverek telepítése az üzemelő rendszerekre: a) Biztosítani kell, hogy a szoftverek csak megfelelően képzett szakemberek által kerüljenek telepítésre és megváltoztatásra. b) Biztosítani kell, hogy csak alaposan tesztelt szoftverek, egymással hibátlanul együttműködő szoftver csomagok kerüljenek telepítésre. c) Gyártói támogatással nem rendelkező szoftverek üzletileg kritikus rendszerekben nem üzemeltethetők. d) A gyártói támogatással már nem rendelkező elavult szoftvereket mielőbb le kell cserélni, vagy frissíteni kell. (2) Védelem a rosszindulatú és mobil kódok ellen: a) Az Egyetem minden munkaállomásán víruskereső és vírusirtó funkcionalitással bíró védelmi szoftvert működtet, amelynek telepítése, biztonsági beállításainak konfigurálása az Informatika feladata és felelőssége. b) Az Informatika szakértői folyamatosan felügyelik a vírusvédelmi rendszer rendelkezésre állását és működésének megfelelőségét. c) Nem engedélyezett az Egyetem eszközeire az Informatika írásos jóváhagyása nélküli szoftvertelepítés vagy futtatás, kivéve, ha rendszergazda joggal rendelkezik az eszköz tulajdonosa. d) Nem engedélyezett az Egyetem védelmi rendszereinek (tűzfal, vírusvédelmi rendszer, tartalomszűrő) megkerülése, azok működésének akadályozása vagy konfigurációjának módosítása. e) Nem engedélyezett nem az Egyetem által jóváhagyott célból vagy módon az Egyetem által biztosított eszközökkel állományok futtatása, ismeretlen eredetű, internetről letöltött adatállományok adathordozón való behozatala. f) Az Egyetem üzletmenetének keretében kívülről érkező adatállományokat megnyitás / futtatás előtt a vírusirtó szoftver automatikusan ellenőrzi. Az ehhez szükséges beállítások végrehajtása az Informatika feladata és felelőssége. Kétség esetén az állományt tartalmazó adathordozót az Informatika részére kell vírusellenőrzés céljából továbbítani. g) Minden munkavállaló haladéktalanul köteles jelezni a vírusfertőzés gyanúja esetén az informatikai Helpdesk felé. (3) Biztonsági mentés: a) Az IT vezető gondoskodik arról, hogy az Egyetem által használt informatikai rendszerek és a bennük kezelt adatok biztonsági mentése az üzleti igényeknek megfelelően és dokumentált módon megtörténjen. A mentési eljárásrend kialakítása során a kezelt adatok bizalmassági besorolását is figyelembe kell venni. A mentési eljárásrendnek ki kell terjednie a mentéseket tartalmazó adathordozók kezelésére is. A mentési eljárásrendet az 2. melléklet tartalmazza. b) Az Informatika munkatársai végzik el a mentésekkel kapcsolatos beállításokat és ellenőrzik a mentések sikerességét. A mentésekről dokumentáció készül (mentési napló vagy logfájl). Amennyiben a mentés az adott informatikai rendszer leállításával hajtható csak végre, arról az érintett terület tartalmi rendszergazdáival előzetesen egyeztetni szükséges.
# 11. § / A kommunikáció és az üzemeltetés irányítása / Az üzemelő szoftverek védelme
c) A biztonsági mentésekben kezelt személyes adatokra az éles rendszerekben kezelt személyes adatokra vonatkozó megőrzési idők vonatkoznak, melynek érvényre juttatása érdekében az Informatika és a személyes adatokat kezelő szervezeti egység köteles együttműködni, igény esetén a Jog, Igazgatás, Szabályozás bevonásával. (4) Hálózatbiztonság kezelése: a) Az Egyetem hálózatának biztonságos kialakításáért, üzemeltetéséért, karbantartásáért, védelméért az IT vezető felel. b) Az Egyetem hálózatait a nyilvános hálózatoktól el kell különíteni. Minden internet kijáratot tűzfallal kell védeni, amelynek beállításait csak az IT vezető által írásban kijelölt, munkaköri leírásban rögzített felelősséggel rendelkező munkavállalók módosíthatják. c) Az Egyetem telephelyein vezetékes vagy vezeték nélküli hálózati és internethozzáférést kizárólag az Informatika munkatársai helyezhetnek üzembe és konfigurálhatnak. d) Nem engedélyezett a felhasználók számára az Egyetem védelmi rendszereinek (tűzfal, proxy, tartalomszűrő eszköz vagy alkalmazás) megkerülése, azok működésének akadályozása vagy az IT vezető által nem kijelölt munkavállalóknak ezek konfigurációjának módosítása. e) Nem engedélyezett a gyengeáramú hálózati kábelek átrendezése, cseréje, másik csatlakozóba való bekötése, a jelenlegi bekötés módosítása. Ezeket a feladatokat az Informatika munkatársai végzik, a helpdesknek történt bejelentés alapján. f) Minden olyan rendszer üzemeltetése, amely hálózati szolgáltatást nyújt felhasználók szélesebb köre számára, az IT vezető jóváhagyásához kötött. Felhasználók szélesebb körének számít különösen a hálózaton bárki által elérhető szolgáltatás, az egyetemi polgárok által hálózaton elérhető szolgáltatás vagy az egyetemi polgárok egy csoportja (pl. egy adott kollégium) számára hálózaton elérhető szolgáltatások. g) Az Egyetem a hálózati szolgáltatásokat nyújtó rendszerek védelmét a hálózati forgalom szűrésével is segíti. A hálózati szűrőszabályok kialakítása a rendszerek üzemeltetéséért felelős tartalmi rendszergazdákkal együttműködésben az Informatika feladata. A hálózati szűrőszabályok módosítását a hálózati biztonság növelése érdekében a IT vezető által írásban kijelölt, munkaköri leírásban rögzített felelősséggel rendelkező munkavállalók saját hatáskörben elvégezhetik. E körön kívülről érkező igények megvalósításához minimum feltétel, hogy a hálózati szolgáltatást nyújtó rendszer felelős tartalmi rendszergazdája az igényt dokumentáltan jóváhagyja. (5) Figyelemmel követés (monitoring): a) Audit naplózás – Az IT vezető – rendszerenként, az adatgazdákkal egyeztetve – meghatározza a naplózandó tevékenységeket, a naplózás módját és célját, valamint a naplóállományok megőrzési idejét. Amennyiben törvény nem írja elő, vagy az adatvédelmi tisztviselő nem látja indokoltnak hosszabb megőrzési idő beállítását, a megőrzési idő maximum
# 11. § / Az üzemelő szoftverek védelme / Egyetemi internethasználat szabályai
6 hónap. – A monitorozó rendszerhez és a naplógyűjtőés elemző rendszerhez csatlakoztatni kell minden szervert és hálózati eszközt. A naplógyűjtőés elemző rendszerben meg kell határozni azokat a kimutatásokat, figyeléseket, amelyeket automatikusan el tud a program végezni. b) Rendszerhasználat figyelése – Az Informatika munkatársai – az IT vezető által előírtak szerint – szoftvereszközökkel vagy manuálisan elvégzik a szükséges naplóállomány elemzéseket, és a szabálytalanságra vagy üzemzavarra utaló jeleket dokumentálják, kiértékelik, majd az eredményt jelzik az IT vezető részére. – Amennyiben a naplófájlok elemzésének eredménye biztonsági incidens lehetőségét veti fel, azt jelenteni kell a Jog, Igazgatás, Szabályozás vezetőjének. c) Hibák naplózása – Az IT vezető (vagy az általa megbízott vezető) háromhavonta felülvizsgálja a Helpdesk rendszerben az egy hónapnál régebbi incidenseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket azok elhárítására, a hibák besorolásának megfelelő prioritással. – Az informatikai rendszerekben előforduló hibákat a dokumentált elemzéseket követően rögzíteni kell a Helpdesk rendszerben. Az Informatika munkatársai a hibákat hetente elemzi, és azonosítja a felmerülő vagy várható problémákat.
# 12. § / Az üzemelő szoftverek védelme / Egyetemi internethasználat szabályai
12. § (1) Az Egyetem a hálózati infrastruktúrájához kapcsolódó eszközökön az internet magáncélú használatát nem tiltja. A használatra vonatkozó szabályokat az 5. §(2)b) pontja rögzíti. (2) Elektronikus levelezés: a) Jelen szakasz célja az Egyetem elektronikus üzenetküldő rendszerének, levelező rendszerének használatának szabályozása. A szabályozó meghatározza az elfogadható és helyes használatot, a használat során betartandó informatikai biztonsági szabályokat, és a használattal kapcsolatos feladatokat és felelősségeket. b) A szabályozás kiterjed az Egyetem minden munkavállalójára és hallgatójára, valamint mindazon külső személyekre, akik az Egyetem elektronikus üzenetküldő rendszerének használatára engedélyt kaptak. c) Az Egyetem nem tiltja a levelezőrendszer magáncélú használatát, ugyanakkor a felhasználásnak az alábbiakban részletezett korlátai vannak. (3) Szabályok és eljárások az információátvitelre A levelező rendszer, valamint a rendszerben előállított, elküldött, továbbított, megkapott, tárolt vagy archivált üzenet az Egyetem tulajdona és az Egyetem felügyelete alatt áll, ezeket az Egyetem a jelen pont szerint monitorozhatja, és tartalmába indokolt esetben szorosan a célhoz kötött módon betekinthet. Ilyen célok lehetnek pl.: az üzletmenet folytonosság biztosítása, bizonyítékok gyűjtése informatikai biztonsági incidensek és fegyelmi ügyek kivizsgálásakor, valamint az erre jogszabályban feljogosított hatóságoktól érkező kérések teljesítése. A betekintés során az Egyetem érvényre juttatja a fokozatosság elvét, melynek keretében amennyiben egy levél tárgyából/címzettjéből vagy más körülményből a levél megnyitása nélkül is kétségtelen, hogy akár a munkavállaló, akár harmadik személy személyes adatát is tartalmazza, a levél tartalmának megismerése tilos. Kivétel képez ez alól az az eset, amikor az Egyetemnek alapos gyanúja áll fenn, hogy a munkavállaló postafiókja az Egyetem jogos gazdasági érdekeit, üzleti hírnevét sértő adatokat tartalmaz, mely esetben külön érdekmérlegelési teszt elvégzését követően jogosult az Egyetem az ilyen e-mail tartalmát is megismerni. Ilyen esetben tájékoztatni kell az érintettet a postafiók ellenőrzéséről, biztosítani kell a személyes jelenlétét akár képviselője útján is, és az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az ilyen ellenőrzésre minden esetben az Informatika vezetőjének és a Jog, Igazgatás, Szabályozás vezetőjének, vagy az általuk kijelölt személy jelenlétében kerülhet sor. Ahhoz, hogy az e-mail fiók ellenőrzése jogszerű legyen, az Egyetemnek előzetesen részletes tájékoztatást kell biztosítania a munkavállalók számára. A tájékoztatóban ki kell arra, hogy: a) milyen célból, milyen munkáltatói érdekek miatt kerülhet sor az e-mail fiók ellenőrzésére; b) az Egyetem részéről ki végezheti az ellenőrzést; c) milyen szabályok szerint kerülhet sor ellenőrzésre (fokozatosság elvének
# 12. § / Az üzemelő szoftverek védelme / Egyetemi internethasználat szabályai
betartása) és mi az eljárás menete; d) milyen jogai és jogorvoslati lehetőségei vannak a munkavállalóknak az e-mail fiók ellenőrzésével együtt járó adatkezeléssel kapcsolatban. A szolgáltatással mindennemű jogszabályellenes, vagy akár csak részben jogszabályba ütköző tartalom továbbítása és tárolása tilos, ideértve a szerzői jogi jogsértéseket is. Elektronikus levelek továbbítása esetén fontos ügyelni arra is, hogy. illetéktelen személyek részére ne kerüljön továbbításra bizalmasvagy személyes adat. A levelezésben lévő különösen szenzitív csatolmányokat szükséges jelszavas védelemmel ellátni, továbbá a csatolmány megnyitásához tartozó jelszót egy másik csatornán (pl.: SMS) eljuttatni a fogadó félhez. (4) Az elektronikus üzenetküldő rendszer használata során nem megengedett: a) indokolatlanul nagy mennyiségű és méretű üzenetek küldése (35 MB-nál nagyobb állományok levelezés útján történő továbbítása nem javasolt); b) reklámok és hirdetések közzététele; c) lánclevelek terjesztése, továbbítása; d) olyan üzenetek, továbbá csatolt fájlok küldése, továbbítása, amelyek bármely módon történő jogszabálysértést vagy arra való felhívást tartalmaznak, sértik az Egyetem jó hírét. (5) Megállapodások az információátvitelre a) Az Egyetem minden tőle elvárható intézkedést megtesz az e-mail szolgáltatás megbízható és biztonságos üzemeltetése érdekében, de nem tud felelősséget vállalni egy üzenet elvesztése, késedelmes vagy hibás továbbítása okozta károkért. Ezért minden munkavállaló köteles a kritikus fontosságú üzeneteinek célba érkezéséről magának meggyőződni. Erre a célra használható az olvasás visszaigazolás funkció, vagy szóbeli érdeklődés. b) A munkavállaló tudomásul kell vegye, hogy az Egyetemnek nem áll módjában a hálózatának határain túl az elküldött üzenetek továbbításának útvonalát felügyelet alatt tartani, azok biztonságáról gondoskodni. (6) Elektronikus üzenetküldés a) Az Egyetem nevében folytatott üzenetváltásban kizárólag az erre a célra biztosított elektronikus levelezési cím, a munkavállalónak engedélyezett szolgáltatás használható. Más szervezet vagy szolgáltató által biztosított e-mail szolgáltatás hivatalos céllal nem használható. b) A munkavállaló tudomásul kell vegye, hogy a leveleinek feladója, címzettje, és tárgya a technikai üzemeltetés során az Informatikai megfelelő jogosultságokkal rendelkező munkatársai részére látható lehet. c) A munkavállaló tudomásul kell vegye, hogy a munkaviszony megszűnése esetén a postafiókja a munkahelyi vezetője kérelme alapján archiválható, az abban található üzenetek az üzletmenet zökkenőmentes folytatása érdekében felhasználhatóak. (7) Bizalmassági vagy titoktartási megállapodások a) Az általános informatikai eljárásoknak megfelelően a bizalmas információt e-mailben vagy annak csatolmányában csak titkosított módon szabad küldeni.
# 12. § / Egyetemi internethasználat szabályai / Informatikai biztonsági incidensek kezelése
b) Bizalmas információt tartalmazó e-mailt vagy e-mailben kapott csatolmányt tilos a feladó kifejezett beleegyezése nélkül továbbítani. c) Bizalmas információt tartalmazó üzenetet tilos levelezési listára küldeni. d) Az információk kiszivárgása ellen védekezni kell. A védekezés elsődlegesen jelen szabályozó más pontjaiban felsorolt technikai intézkedések megvalósítása és viselkedési szabályok betartása révén valósul meg. Az információk kiszivárgását legjobban a munkatársak informatikai biztonság tudatos viselkedése akadályozhatja meg.
# 13. § / Egyetemi internethasználat szabályai / Informatikai biztonsági incidensek kezelése
13. § (1) Informatikai biztonsági események jelentése a) Biztonsági esemény minden olyan nem kívánt vagy nem várt egyedi esemény vagy eseménysorozat, amely az informatikai rendszerben kedvezőtlen változást vagy egy előzőleg ismeretlen helyzetet idéz elő, és amelynek hatására az informatikai rendszer által hordozott információ bizalmassága, sértetlensége, hitelessége, funkcionalitása vagy rendelkezésre állása elvész, továbbá megsérül. Incidensnek minősül minden olyan esemény, amely nem része az Egyetem mindennapi üzletmenetének, elhárítása a normál hibaelhárítási folyamat keretében nem lehetséges és veszélyeztetheti az Egyetem informatikai rendszereinek, továbbá az azokban kezelt adatok biztonságát. b) Minden munkavállaló köteles azonnal jelenteni az észlelt biztonsági eseményt (incidenst), továbbá a biztonsági eseményre utaló jeleket a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjének és az Informatikai Helpdesknek. c) Biztonsági esemény bekövetkezése esetén a hozzá érkező jelzés vagy saját észlelés alapján az IT vezető vizsgálatot folytat le, szükség esetén bevonva a Jog, Igazgatás, Szabályozás vezetőjét. d) Az adatvédelmi incidens kezelésére vonatkozó szabályokat az adatkezelés rendjéről szóló elnöki testületi rendelkezés rögzíti. (2) Biztonsági gyenge pontok jelentése a) Az Informatika munkatársai a hozzájuk érkező bejelentések, valamint az általuk észlelt események adatait szükség esetén jelzik az IT vezető részére. b) A munkavállalók jelentési kötelezettsége kiterjed azokra a biztonsági esemény lehetséges bekövetkezésére utaló jelekre, amelyek az informatikai rendszerek biztonságát veszélyeztethetik. Ilyenek lehetnek például: – a kéretlen emailek számának növekedése. Ebben az esetben a munkavállalónak blokkolnia kell a feladót a levelezőrendszerben, ezzel is tanítva a levelezőrendszert – kéretlen, vírusgyanús e-mail csatolmányok érkezése; – adatokhoz való illetéktelen hozzáférés lehetősége, adatok kiszivárgása az általuk használt informatikai rendszerekből; – az informatikai eszközök (PC-k, hálózati eszközök, nyomtatók, perifériák) látható károsodása; (3) Informatikai biztonsági incidensek és javító fejlesztések kezelése a) Felelősségek és eljárások: – Az IT vezető gondoskodik arról, hogy a nagy kockázatú biztonsági események kezelésére (pl.: nagy kiterjedésű vírusfertőzés, hálózati betörés, kritikus eszközök megsemmisülése stb.) dokumentált eljárásrend álljon rendelkezésre, amelyet az Informatikamunkatársai ismernek és végrehajtását tesztelték. – Az informatikai biztonsági vonatkozású bejelentés esetén a bejelentést fogadó munkavállaló haladéktalanul köteles azt az érintett rendszer(ek) rendszergazdája felé továbbítani. – A rendszergazdák azonnal megkezdik az esemény kivizsgálását és megteszik a szükségesnek ítélt intézkedéseket. Más rendszereket is érintő intézkedések esetén az
# 13. § / Informatikai biztonsági incidensek kezelése / Vegyes és zárórendelkezések
azok rendszergazdáival való előzetes egyeztetés szükséges. – Amennyiben a veszélyforrás elhárítása sikeres, az eseményre vonatkozó Helpdesk bejegyzést az elhárítás menetével ki kell egészíteni. b) Tanulságok levonása az informatikai biztonsági incidensekből: – Az IT vezető jelentős esemény esetén azonnal, egyébként havonta, az Informatika munkavállalóinak bevonásával kiértékeli az informatikai biztonsági eseményeket, azok hatásait, annak jóváhagyásával kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. – Az értékelésről jegyzőkönyv készül – melyet tájékoztatás céljából megküldenek az adatvédelemmel megbízott szervezet részére –, amely a következő értékelés során összehasonlítás alapjául szolgálhat.
# 14. § / Vegyes és zárórendelkezések / Jogosultságok felülvizsgálata
14. § (1) Jelen rendelkezés 2024. május 1-jén lép hatályba. 1. melléklet Több irányból, különösen az Akadémiai szervezeti egységektől érkező kéréseket figyelembe véve az Informatika elkezdte felülvizsgálni a notebookokhoz kapcsolódó jogosultságok rendszerét. Különböző forrásokból információkat gyűjtve (külföldi egyetemmel is felvéve a kapcsolatot) az oktató kollégák számára célszerűnek tartjuk annak bevezetését, hogy teljes rendszergazda (local administrator) hozzáférési lehetőséget biztosítsunk az általuk használt, egyetemi tulajdonban lévő hordozható számítógépre. Ennek bevezetését az alábbi feltételek alapján kívánjuk kialakítani: a) Kizárólag egyetemi tulajdonban lévő hordozható eszközre adható ki a teljes rendszergazdai jogosultság (ebbe a kategóriába tartozik minden Informatika által biztosított eszköz, továbbá a pályázati pénzből vásárolt eszközök is) b) A rendszergazdai jogosultsággal rendelkező eszközök külön jelzést kapnak az informatikai nyilvántartási rendszerben c) Visszamenőleg, jelenleg használt eszközön is igényelhető a jogosultság, melyekre szintén vonatkozni fognak a felsorolt feltételek. A jelenleg használt eszközökön az Informatika elvégzi a szükséges változtatásokat (pl. BIOS jelszó megszüntetése). Ekkor a számítógép kikerül az egyetemi rendszerekből. Az új eszközök nem rendelkeznek operációs rendszerrel, továbbá semmilyen alkalmazás nincs rájuk telepítve, ezekről a rendszergazda jogosultsággal rendelkező munkatársnak kell gondoskodnia. d) A teljes rendszergazda jogosultsággal rendelkező kollégák szabadon telepíthetnek, távolíthatnak el alkalmazásokat az általuk adminisztrált számítógépeken, a szoftver jogitisztaságot betartva és vállalva a törvényes felelősséget. e) Megszűnik minden korlátozás az eszközön, szabadon konfigurálható minden. f) Ezek az eszközök kikerülnek az Informatika adminisztrálási környezetéből, így szoftveres karbantartásukról, esetleges újratelepítésükről a teljes rendszergazda jogosultsággal rendelkező felhasználónak kell gondoskodnia. Támogatásuk a saját tulajdonú eszközökkel azonos mértékben látja el az Informatika. g) Garanciális (fizikai) meghibásodás esetén továbbra is az Informatika munkatársai intézik a szervízelés folyamatát, amennyiben erre igény van. h) Biztonsági okokból a teljes rendszergazdai jogosultsággal rendelkező eszközök nem léphetnek be az egyetemi tartományba. A közös tárakat is csak VPN kapcsolaton keresztül lehet majd elérni. i) Biztonsági okokból a teljes rendszergazdai jogosultsággal rendelkező eszközök nem csatlakozhatnak az egyetemi vezetékes belső hálózatra, kizárólag a wifi-t és VPN-t használhatják j) Szükséges a fentiekkel kapcsolatban egy nyilatkozat aláírása. Ez részletesen tartalmazni fogja a feltételeket, korlátokat és lehetőségeket A jogosultságot bármely oktató kolléga igényelheti, akinek az Intézetvezetője
# 14. § / Corvinus mentési eljárásrend / TARTALOMJEGYZÉK
hozzájárul a jogosultság kiadásához. A hozzájárulás nélkül az ISZK nem hajtja végre a jogosultság módosítását. Az igényeket az alábbi elektronikus űrlapon tudja leadni. https://forms.office.com/r/ezftQj203B Azon kollégák, akik nem kívánnak élni a teljes rendszergazda jogosultság lehetőségével, továbbra is a jelenlegi környezetben tudják használni az eszközeiket. 2. melléklet Oracle Gyakoriság: Óránként log. Naponta inkrementális és hetente full mentés. Módja: Oracleből időzítve Megőrzési idő: 28 nap Az alábbi rendszereket napi szinten mentjük: Solaris alatt futó rendszerek Módja: Operációs rendszerből időzítve Megőrzési idő: 30 nap TSMSRV Módja: Operációs rendszerből időzítve; /save mentése a TSM szerveren Megőrzési idő: 30 nap SAP rendszerek SAP ABP adatbázis HANA Logmentés: max 15 percenként Megőrzési idő: 365 nap SAP ABT adatbázis HANA Logmentés: max 15 percenként Gyakoriság: hetente Megőrzési idő: 365 nap Alkalmazásés webszerverek Módja: Operációs rendszerből időzítve Megőrzési idő: 30 nap VMware virtuális gépek mentése Módja: mentőszerverből való ütemezéssel Megőrzési idő: 30 nap VMware alatti adatbázisok mentése Módja: mentőszerverből való ütemezéssel Megőrzési idő: 30 nap 10/2024. elnöki testületi rendelkezés 1 az informatikai biztonság szabályairól 1 A rendelkezés célja 1 Felelősségmegosztás 1 A rendelkezés hatálya 2 Rendelkezés külső partnerekre vonatkozóan 3 Informatikai eszközök és jogosultságok 3 Az informatikai biztonság tudatosítása, oktatása és képzése 7 Az alkalmazás (munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, szerződéses jogviszony) megszűnésére, vagy megváltoztatására vonatkozó rendelkezések 7 Munkavállalói felelősségek 9 Rendszer és alkalmazás-hozzáférés felügyelete 10 A kommunikáció és az üzemeltetés irányítása 10 Az üzemelő szoftverek védelme 12 Egyetemi internethasználat szabályai 14 Informatikai biztonsági incidensek kezelése 16 Vegyes és zárórendelkezések 17 1. melléklet 17 Jogosultságok felülvizsgálata 17 2. melléklet 18
16/2022. Elnöki Testületi rendelkezés a külső és belső kommunikációs szabályokról
# 1. § / Preambulum / Cél
1. § (1) A Corvinus Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 11. § (3) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a külső és belső kommunikáció rendjét az alábbiak szerint határozzuk meg.
# 2. § / Cél / Hatály
2. § (1) Jelen rendelkezés célja, hogy elősegítse a Corvinus külső és belső kommunikációjának hatékony megvalósítását, valamint az SZMR 4. §-ában meghatározott alapelvek és a 62. §-ában meghatározott hatásköri rend érvényesülését.
# 3. § / Hatály / Fogalmak
3. § (1) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed a Corvinus valamennyi szervezeti egységére, munkavállalójára, hallgatójára, címzetes oktatóira, magántanáraira, professzor emeritusaira/emeritáira, valamint a Corvinussal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes és jogi személyekre. (2) Az (1) bekezdésben nem nevesített egyéb személyeknek, szervezeteknek is a jelen rendelkezésben foglaltak szerint szükséges eljárniuk, amennyiben a Corvinus területén rendezvényt, sajtóeseményt tartanak. (3) Nem terjed ki a rendelkezés hatálya az (1) bekezdésben meghatározott személyekre, amennyiben magánemberként, egyetemi munkakörüket, beosztásukat, címüket nem használva, továbbá nem az Egyetem infrastruktúráját felhasználva és nem az egyetemi munkájukkal összefüggésben nyilatkoznak a nyilvánosság előtt. (4) Nem terjed ki a rendelkezés hatálya a Szakszervezetre. A vonatkozó szabályokat a Kollektív szerződés rendezi. (5) 2 Nem terjed ki a rendelkezés hatálya a Corvinus Alkalmazotti Tanácsra. A vonatkozó szabályokat az üzemi megállapodás rendezi. (6) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed a Corvinus székhelyére, valamennyi telephelyére, továbbá minden olyan helyre, helyiségre, amelyet az Egyetem bármely jogcímen (pl. bérlet) használ.
# 4. § / Fogalmak / Kapcsolódó dokumentumok
4. § (1) Jelen rendelkezés vonatkozásában: a) rendezvény: a Corvinus oktatási épületeiben szervezett olyan események, amelyek a teremigénylésen és az oktatástechnikai eszközök használatán túl egyéb rendezvényszolgáltatás (pl.: vendéglátás, művészeti vagy színpadi produkció) igénybevételével valósulnak meg és amelyek a Kommunikáció támogatása mellett valósíthatók meg. Rendezvény szervezése ezen a linken elérhető formon kezdeményezhető. b) kommunikációs tevékenység: az SZMR 62. §-ában meghatározott tevékenységek.
# 5. § / Kapcsolódó dokumentumok / Arculat és brandhasználat
5. § (1) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) Szervezeti és Működési Rend, b) Foglalkoztatási szabályzat, c) Arculati kézikönyv, d) Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, e) nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, f) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
# 6. § / Arculat és brandhasználat / Kommunikációs csatornák létrehozása és működtetése
6. § (1) A Kommunikáció mind a külső, mind a belső kommunikációban meghatároz arculati elemeket, amelyek betartására minden, a 3. §-ban meghatározott szervezetnek vagy személynek figyelemmel kell lennie. Ez vonatkozik minden külső és belső kommunikációs csatornára, megjelenésre, függetlenül attól, hogy a csatornát, megjelenést a Kommunikáció, más szervezeti egység vagy adott munkavállaló kezeli. (2) Az arculati szabályok betartását a Kommunikáció nyomon követi, az arculati szabályoktól eltérő alkalmazás esetén az eltérést jelzi az arculatot helytelenül alkalmazó felé és kezdeményezi annak korrigálását.
# 7. § / Kommunikációs csatornák létrehozása és működtetése / módosításának közzététele
7. § (1) A Corvinus márkája alatt új kommunikációs csatorna (Blog, tematikus landing page, social média platformok, hírlevelek stb.) – ide nem értve a tudományos folyóiratokat és tudományos kiadványokat – függetlenül attól, hogy szervezeti egység, egyedi munkavállaló vagy munkavállalói csoport működteti, kizárólag a kommunikációs vezető vagy meghatalmazottja egyetértésével hozható létre. Az új kommunikációs csatorna létrehozásának igénye ezen a linken elérhető formon kezdeményezhető. (2) A Corvinus márkája alatt bármely szervezeti egység vagy egyedi munkavállaló, munkavállalói csoport bármely felületen fizetett hirdetés közzétételére kizárólag a kommunikációs vezető vagy meghatalmazottja egyetértésével jogosult. Fizetett hirdetés közzététele ezen a linken elérhető formon kezdeményezhető. Hírek, események, közlemények, cikkek, honlap, intranet tartalmi
# 8. § / módosításának közzététele / Tömeges e-mail kiküldése
8. § (1) A 3. §-ban meghatározott személyek – a Corvinus bármely központi kommunikációs csatornáján keresztül – tartalom közzétételét vagy módosítását kezdeményezhetik. A Kommunikáció feladata a közzétételi, módosítási igény befogadása, a kapott tartalmak ütemezése, az Egyetem arculata és brandhasználata szerinti alakítása és szerkesztése. Hírek, események, közlemények, cikkek, honlap, intranet tartalmi közzétételének igénye ezen a linken elérhető formon kezdeményezhető.
# 9. § / Tömeges e-mail kiküldése / Kép- és hangfelvétel készítése
9. § (1) Tömeges e-mail kiküldésre (500 címzett egyetemi polgár felett) kizárólag az Elnöki Testület tagjai (elnök, rektor, kancellár) és a Kommunikáció, az akadémiai szervezeti egységek felé továbbá az általános rektorhelyettes, rendkívüli helyzet esetén a Campus Szolgáltatások vezető, az IT vezető vagy meghatalmazottjaik jogosultak. Minden jogosult kizárólag a szervezeti egységek központi e-mail-címéről küldhet tömeges e-mailt. (2) Amennyiben a fenti jogosultsági körön kívüli szervezeti egység kíván tömeges e-mailt kiküldeni, az ezen a linken elérhető formon kezdeményezhető. (3) A szabály alól kivételt képez a hallgatók tanulmányi feladataihoz kapcsolódó e-mailek kiküldése. A hallgatókat a tanulmányi ügyeikhez kapcsolódó információkkal elsődlegesen a Neptun, a Moodle és a MyCorvinus applikáción keresztül kell megszólítani.
# 10. § / Kép- és hangfelvétel készítése / Rendezvények szervezése
10. § (1) A Corvinus bármely épületében a sajtó számára, valamint egyéb, professzionális célú felhasználás esetében (például filmforgatás), külső, belső promóciós célú felvételek képés hangfelvétel rögzítése a Kommunikáció előzetes engedélyével végezhető. Képés hangfelvétel rögzítésének igénye ezen a linken elérhető formon kezdeményezhető.
# 11. § / Rendezvények szervezése / Piackutatás
11. § (1) A Corvinus oktatási épületeiben rendezvény szervezése a Kommunikáció egyetértése és támogatása mellett végezhető. Rendezvény szervezése ezen a linken elérhető formon kezdeményezhető.
# 12. § / Piackutatás / Magyarországi hallgatói toborzás
12. § (1) Az Egyetem márkája alatt, az Egyetem stratégiájára, fejlesztéseire, működésére, helyzetére, munkavállalóira, hallgatóira és szokásaikra vonatkozó külső vagy belső felmérés, tudományos kutatásnak nem minősülő kutatás lebonyolítása a Kommunikációval történő előzetes egyeztetést követően lehetséges, kiemelt tekintettel az egyes kutatások, felmérések időbeli ütemezésére. A kutatási eredmények harmadik fél rendelkezésére bocsátása a kommunikációs vezető vagy meghatalmazottja egyetértésével lehetséges. Felmérés, piackutatás, illetve annak egyeztetése ezen a linken elérhető formon kezdeményezhető.
# 13. § / Magyarországi hallgatói toborzás / Nyereményjáték szervezése
13. § (1) Az Egyetem márkája alatt a magyarországi és magyar tanítási nyelvű határon túli középiskolákban hallgatói toborzó tevékenység a Kommunikációval történő előzetes egyeztetést követően lehetséges, kiemelt tekintettel a toborzási tevékenység időbeli ütemezésére és célcsoportjára. Toborzási tevékenység előzetes egyeztetése ezen a linken elérhető formon kezdeményezhető.
# 14. § / Nyereményjáték szervezése / Kommunikációs szerződések
14. § (1) Az Egyetem márkája alatt nyereményjáték csak a Kommunikáció egyetértésével szervezhető. Nyereményjáték szervezése ezen a linken elérhető formon kezdeményezhető.
# 15. § / Kommunikációs szerződések / Nyilatkozattétel rendje
15. § (1) Külső médiával eseti vagy állandó szakértői együttműködést, megállapodást a Budapesti Corvinus Egyetem nevében kizárólag a kommunikációs vezető köthet. Ide tartoznak továbbá a grafikai, videó és fotó készítésre, PR és marketingkommunikációs tevékenységre, rendezvényszervezésre vonatkozó megrendelések, szerződések. Kivételt képeznek a külső kutatási forrásból megvalósuló projektek, de ebben az esetben is a beszerzést megelőző konzultáció szükséges a Kommunikációval. (2) A Kommunikáció hatáskörébe tartozó beszerzéseket, valamint a szerződéskötés rendjét a kötelezettségvállalásra, szerződéskötésre és képviseletre vonatkozó belső szabályozók tartalmazzák.
# 16. § / Kommunikációs szerződések / Nyilatkozattétel rendje
16. § (1) A Corvinus hírnevét és gazdasági érdekeit, stratégiáját, működését érintő kérdésekben, valamint az Egyetemet érintő finanszírozással kapcsolatban, továbbá havária helyzetben a Corvinus nevében kizárólag az elnök, a rektor és a kancellár a Kommunikáció támogatásával jogosult nyilatkozni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott témákkal kapcsolatban érkező sajtómegkeresésekre az elnök, a rektor és a kancellár a Kommunikáció támogatásával, továbbá a Kommunikáció válaszolhat. (3) Az elnök, a rektor és a kancellár az (1)–(2) bekezdésben meghatározott jogkörét egyedi ügyekre vonatkozóan más egyetemi vezetőre is delegálhatja. A delegációról a delegáló értesíti a Kommunikációt. (4) A média részére megküldött nyilatkozat tartalmáért, a szakterületek véleményének beépítéséért, annak módjáért a nyilatkozattevő a felelős. (5) A nyilatkozattevőnek nyilatkozatát a megjelenés előtt javasolt ellenőriznie. Amennyiben nem a nyilatkozatnak megfelelő szöveg vagy szövegrész jelent meg, a kommunikációs vezető – a jogi vezetővel egyeztetett véleménye alapján – javaslatot tesz a nyilatkozattevő számára a helyesbítés kezdeményezésére. (6) Sajtótájékoztató, sajtó háttérbeszélgetés és egyéb, a sajtó számára is nyilvános esemény kizárólag a Kommunikáció egyetértésével és közreműködésével bonyolítható. (7) A nyilatkozattevő a Corvinus és/vagy annak szervezeti egysége nevében, egyetemi munkakörét, beosztását, címét felhasználva nem reklámozhat semmilyen terméket, szolgáltatást. (8) A nyilatkozattevő a Corvinus és/vagy annak szervezeti egysége nevében, egyetemi munkakörét, beosztását, címét felhasználva nem kampányolhat, propagálhat semmilyen politikai pártot. (9) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt, előzetes engedélyhez nem kötött, kizárólag az adott oktató, tudományos kutató Egyetemhez kötött vagy köthető oktatási és/vagy tudományos kutatási tevékenységéhez kapcsolódóan adott szakmai tájékoztatásról vagy nyilatkozatról javasolt tájékoztatni a Kommunikációt. (10) A Hallgatói Önkormányzat Elnökségének tagjai és a Doktorandusz Önkormányzat elnöke jogosult nyilatkozni a hallgatókat/doktoranduszokat érintő érdekképviseleti, tanulmányi és szociális ügyekben, hallgatói rendezvények, megmozdulások hallgatói vetületének kérdésében.
# 17. § / Közös szabályok / Vegyes és zárórendelkezések
17. § (1) Az Egyetem márkájának használata során bármely csatornán (honlap, sajtó, közösségi média, belső kommunikációs csatornák stb.), bármely közölt tartalom esetében a csatorna kezelője és/vagy a nyilatkozattevő – bármilyen jogviszony esetén – a megtett nyilatkozatért szakmai, valamint az Egyetem belső szabályozó dokumentumai (Kollektív szerződés, Foglalkoztatási szabályzat), továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény rendelkezései szerint etikai, fegyelmi és jogi felelősséggel tartozik. (2) A nyilatkozattételre jogosult személy köteles a médiában megjelenő nyilatkozatában az Egyetem nevét a következőképpen használni: Budapesti Corvinus Egyetem, Corvinus vagy Corvinus Egyetem.
# 18. § / Vegyes és zárórendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
18. § (1) A rendelkezés alkalmazása során alapelv, hogy a Kommunikáció a témában érintett szervezeti egység vezetőjével egyeztet. (2) A rendelkezés alkalmazása során alapelv, hogy a rendelkezésben foglaltak betartása kezdeményezői oldalról a kezdeményező (pl. közzétételt, kiküldést, rendezvényt, kommunikációs csatorna létrehozását kezdeményező személy), a Kommunikáció oldaláról a kommunikációs vezető felelőssége. (3) Jelen rendelkezés 2022. július 15. napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg a külső és belső kommunikációs szabályokról szóló 5/2022. számú elnöki testületi rendelkezés hatályát veszti. 16/2022. elnöki testületi rendelkezés 1 a külső és belső kommunikációs szabályokról 1 Preambulum 1 Cél 1 Hatály 1 Fogalmak 1 Kapcsolódó dokumentumok 2 Arculat és brandhasználat 2 Kommunikációs csatornák létrehozása és működtetése 2 Hírek, események, közlemények, cikkek, honlap, intranet tartalmi módosításának közzététele 2 Tömeges e-mail kiküldése 3 Képés hangfelvétel készítése 3 Rendezvények szervezése 3 Piackutatás 3 Magyarországi hallgatói toborzás 3 Nyereményjáték szervezése 3 Kommunikációs szerződések 4 Nyilatkozattétel rendje 4 Közös szabályok 4 Vegyes és zárórendelkezések 5
17/2023. Elnöki Testületi rendelkezés a felnőttképzés szervezésének rendjéről
# 1. § / A rendelkezés célja / A rendelkezés hatálya
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Fktv.) alapján bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenységet végez. (2) A rendelkezés (a továbbiakban: FKSZ vagy Rendelkezés) célja, hogy meghatározza a felnőttképzési programok indításának rendjét, felelősségi és hatásköröket, valamint a felnőttképzésben résztvevők jogait és kötelezettségeit, a dokumentumkezelés rendjét és az adatkezelés szabályait.
# 2. § / A rendelkezés célja / A rendelkezés hatálya
2. § (1) A Rendelkezés hatálya kiterjed a Budapesti Corvinus Egyetemen valamennyi felnőttképzési tevékenységére a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (2) Az Egyetemen szervezett felnőttképzésnek minősülő belső képzések tekintetében a HR a szervező. Ezek vonatkozásában jelen Rendelkezést csak és kizárólag a képzés minősítése (felnőttképzés vagy sem), a felnőttképzési tevékenységre vonatkozó hatósági adatszolgáltatásra vonatkozóan kell alkalmazni. (3) Amennyiben az Egyetem a felnőttképzési tevékenységet megbízás/megrendelés keretében jogi személy megbízására/megrendelésére végzi (pl. cégek munkavállalóinak képzése), akkor jelen Rendelkezéstől a jogszabályi keretek között a dékán döntése alapján el lehet térni azzal, hogy az Egyetemen belüli felelősségi körök nem változtathatók. (4) Az FKSZ hatálya kiterjed az Egyetem felnőttképzési tevékenységére, valamint a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási tevékenységre, tekintet nélkül arra, hogy a képzés az egyetem székhelyén, annak telephelyén, vagy más helyszínen folyik-e. (5) A Rendelkezés személyi hatálya kiterje4d az Egyetem felnőttképzési jogviszony keretében felnőttképzésben tanulmányokat folytató valamennyi résztvevőjére. (6) Az FKSZ hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi, a felnőttképzési tevékenység megvalósításában részt vevő munkatársára, más alkalmazottjára, függetlenül attól, hogy tevékenységüket mely szervezeti egységben és milyen jogviszony keretében fejtik ki azzal, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonyt létrehozó szerződésben erre megfelelően utalni kell. (7) Az FKSZ tárgyi hatálya kiterjed a felnőttképzésben résztvevők valamennyi felvételi, tanulmányi és vizsgaügyére, valamint a képzési díj befizetésére.
# 3. § / Kapcsolódó dokumentumok / Fogalmak
3. § (1) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Fktv.), b) a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.), c) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szktv.), d) a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr2.), e) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, f) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, g) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), h) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr3.), i) az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.), j) az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), k) Külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló rendelkezés, l) Adatvédelmi szabályzat, m) Iratkezelési szabályzat.
# 4. § / Kapcsolódó dokumentumok / Fogalmak
4. § (1) Az FKSZ értelmében: a) szerződéskötési eljárás: az az eljárás, amellyel a felnőttképzésben részvételre jogosult személy az Egyetemen felnőttképzésben felnőttképzési jogviszonyt létesít; b) executive képzés: a felnőttképzési törvény alapján bejelentéshez kötött képzés (a továbbiakban: executive képzés vagy képzés); c) belső képzés: olyan oktatás és képzés, amelyet a munkáltató ca) nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében, cb) – a jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés kivételével – összesen hat óra időtartamot meghaladó mértékben, vagy cc) a saját, a kisés középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)–(6) bekezdése szerinti partnervagy kapcsolódó vállalkozás, valamint a munkáltató beszállítójának, illetve a munkáltató által igénybe vett közreműködő foglalkoztatottja (ideértve a kölcsönzött munkavállalót is, ha a munkaerő-kölcsönzésre kötött megállapodás tartalmazza az arra vonatkozó kitételt, hogy a kölcsönvevő vállalja a kölcsönzött munkavállaló oktatását, képzését is) részére szervez. d) nyílt képzés: olyan executive képzés, ami bárki számára elérhető, amennyiben megfelel a jelentkezési feltételeknek; e) zárt képzés: zárt executive képzés, amit egy megbízó/megrendelő (általában munkáltatók saját munkavállalóik számára) egyéni ajánlatkérés és ajánlat alapján, egyedileg egyeztetett időpontban és helyszínén szervez az Egyetem, és amelyre csak a megbízó/megrendelő által meghatározott személyek iratkozhatnak be; f) Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer (a továbbiakban: FAR): tanulmányi rendszer, amelyen keresztül az Egyetem a felnőttképzési adatszolgáltatást végzi; g) felnőttképzési szerződés: az Egyetem és a felnőttképzés adott képzésben részvételre jogosult személy között az Fktv. szerint létrejött szerződés; h) jelentkező: az, aki a jelentkezési űrlapon megjelölt felnőttképzés keretében meghirdetett, adott képzésen részt kíván venni, és arról jelen Rendelkezés szerint nyilatkozik. Ellenkező bizonyításáig a részvételi kérelem benyújtójának a jelentkezőt kell tekinteni; i) felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás: olyan tevékenység, amely a felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatás, képzés egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul; j) jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés: jogszabály által valamely tevékenység folytatásának, munkakör betöltésének, illetve magasabb fizetési besorolás alkalmazásának feltételéül meghatározott olyan oktatás és képzés, amelynek legalább célját, tartalmát és megszervezésének általános feltételeit, továbbá az oktatás, képzés eredményes elvégzésének igazolási módját vagy ahhoz kapcsolódóan szervezett vizsga letételére vonatkozó követelményt jogszabály vagy a
# 4. § / Kapcsolódó dokumentumok / Fogalmak
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában közjogi szervezetszabályozó eszköz határozza meg, ide nem értve a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába vagy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe tartozó, valamint a szakképzettségre, szakképesítésre felkészítő oktatást és képzést, képzés egyénre szabott kialakításának elősegítésére; k) képzés megkezdésének időpontja: a képzés első kontaktórájának időpontja, a folyamatban lévő képzésbe bekapcsolódó képzésben részt vevő személy esetében az első kontaktóra időpontja, távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a tananyagnak vagy résztananyagnak a képzésben részt vevő személy számára történő megküldésének vagy más módon történő rendelkezésre bocsátásának időpontja; l) képzés befejezésének időpontja: a képzés utolsó kontaktórájának időpontja, távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a tananyag vagy résztananyag elsajátítására megállapított utolsó időpont vagy ha a képzés elvégzése meghatározott követelményhez kötött, annak teljesítésének napja; m) képzési program: az Egyetem felnőttképzésre készített tartalmi terve, amely alapján az adott képzést megvalósítja. A képzési program tartalmi és formai követelményrendszerét az Oktatási Bizottság határozza meg. A képzési programot a képzés felelőse és a dékán írja alá; n) képzési tájékoztató: az Egyetem hivatalos dokumentuma, amely tartalmazza az adott képzés rövid ismertetését és a képzés időszakát; o) kontaktóra: a képzésben résztvevő személyes jelenlétét vagy – az olyan tanóra kivételével, amely olyan kompetencia átadására irányul, amely kizárólag személyes jelenlét mellett sajátítható el – interaktív és távolléti kapcsolattal vagy zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósuló jelenlétét igénylő tanóra; p) konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő személy és az oktató, tutor közötti megbeszélés, amely elektronikus úton is megvalósulhat; q) külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerése: amennyiben a felnőttképzésben résztvevő a képzésben történő felvétel feltételéül meghatározott külföldi érettségi bizonyítvánnyal vagy oklevéllel rendelkezik, annak továbbtanulási célú elismerését kell kérnie a Külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló rendelkezés szerint; r) meghatalmazott: a felnőttképzésben részt vevő személy vagy volt felnőttképzésben részt vevő személy helyett az ügyintézés során eljáró a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben meghatározott teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője, vagy törvényes képviselője. A felnőttképzésben részt vevő személy állandó vagy visszavonásig érvényes meghatalmazást is adhat, amely alapján a
# 4. § / Kapcsolódó dokumentumok / Fogalmak
meghatalmazott a felnőttképzési jogviszony fennállása alatt a felnőttképzésben részt vevő személy helyett bármely felnőttképzési ügyintézés során eljárhat. A kiskorú felnőttképzésben részt vevő személy helyett törvényes képviselő is eljárhat; s) Egyetemi felnőttképzési rendszer: (továbbiakban: EFR) az Egyetem által alkalmazott, a felnőttképzési jogviszonnyal (részvételi feltételek igazolásával, térítésekkel, jogokkal és kötelezettségekkel, azok teljesítésével vagy nemteljesítésével, továbbá tanulmányi ügyekkel stb.) összefüggő adatok nyilvántartására szolgáló hiteles adminisztrációs rendszer. A EFR jogszabályi követelményeknek megfelelő kialakításának, hiánytalan adattartalmú, teljeskörű és jogszerű üzemeltetésének felelőse a HSZ vezető, aki a felnőttképzési tevékenység teljes adatgazdája, és aki ezen feladatát a HSZ felnőttképzési ügyekért felelős csoportvezetője közreműködésével végzi; t) oktatási azonosító szám: az Egyetemnek mint felnőttképzésben résztvevőnek egyetlen oktatási azonosító száma van, amelyet a felsőoktatási tevékenységéhez kapcsolódóan kapott, és amely FI43814; u) székhelyen kívüli képzés: az Egyetem működési helyén (székhely, telephely) kívüli településen részben vagy egészben folyó felnőttképzés; v) tanulmányi követelmény: A képzési programban meghatározott azon ismeretek, készségek és képességek, valamint azon előírások összessége, amelyet a felnőttképzésben résztvevőnek teljesítenie kell ahhoz, hogy a képzést eredményesen befejezze.
# 5. § / Fogalmak / Alapelvek
5. § (1) Az FKSZ alkalmazása során az Egyetem biztosítja, hogy az oktatók és a felnőttképzési ügyekhez kapcsolódó ügyvitelben részt vevő munkatársak az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét megtartsák, valamint a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, a felnőttképzésben részt vevő személyekkel együttműködve járjanak el. (2) Az FKSZ-ben biztosított jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése során a felnőttképzésben részt vevő személy köteles a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, az oktatókkal és a felnőttképzési ügyekhez kapcsolódó ügyvitelben részt vevő munkatársakkal együttműködve eljárni. Az FKSZ-ben biztosított jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése során az oktató és a felnőttképzési ügyekhez kapcsolódó ügyvitelben részt vevő munkatárs köteles a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, a felnőttképzésben részt vevő személlyel együttműködve eljárni. A felnőttképzésben részt vevő személy, az oktató és a felnőttképzési ügyekhez kapcsolódó ügyvitelben részt vevő munkatárs nem gyakorolhatja úgy FKSZ-ben biztosított jogait, hogy az az FKSZ szabályainak megkerülésére irányuljon. (3) Amennyiben a felnőttképzésben résztvevő a felnőttképzési szerződésben és/vagy a FKSZ-ben foglalt kötelezettségeit megszegi vagy jogaival visszaél, a felnőttképzési szerződés, a vonatkozó jogszabályok és/vagy egyetemi szabályozókban foglaltak szerint felelősségre vonható. (4) Amennyiben az oktató és a felnőttképzési ügyekhez kapcsolódó ügyvitelben részt vevő munkatárs az FKSZ-ben foglalt kötelezettségeit megszegi vagy jogaival visszaél, az a vonatkozó jogszabályok, és/vagy egyetemi szabályozókban, foglaltak szerint felelősségre vonható. (5) Amennyiben az FKSZ-ben valamely döntés meghozatalára vagy intézkedés megtételére vonatkozóan nincs meghatározva a hatáskörrel rendelkező személy, elsőfokú döntés meghozatalára az executive képzésekért felelős dékán jogosult. A kiadmányt a dékán által kijelölt HSZ munkatárs hitelesítheti. (6) Amennyiben az FKSZ rendelkezései egymásnak ellentmondanak, vagy egy rendelkezés többféleképpen is értelmezhető, a jogszabályi keretek között a felnőttképzésben részt vevő személy számára kedvezőbb értelmezést kell alkalmazni. Az FKSZ értelmezése az executive képzésekért felelős dékán hatásköre, aki szükség esetén kikéri a jogi vezető véleményét. Annak felelőssége, hogy a dékán és/vagy a HSZ felnőttképzési ügyvitelért felelős csoportvezetője kikéri-e a jogi vezető véleményét, ezen személyek felelőssége. A döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni az értelmezéssel érintett valamennyi felnőttképzésben résztvevő jogviszonyára. A dékán az értelmezésről dokumentáltan dönt, döntését az Iratkezelési szabályzat szerint nyilvántartásba veszi. A dékán gondoskodik a döntés valamennyi
# 5. § / Alapelvek / bizottságok
érintettel való közléséről, továbbá a döntés alapján szükséges intézkedésekről, beleértve az adott személyen túl valamennyi érintett felnőttképzésben résztvevő jogviszonyát érintő intézkedéseket is. (7) Amennyiben adott ügyben – beleértve az (5) és (6) bekezdésben foglaltakat is – az executive képzésekért felelős dékán érintettség okán nem tud eljárni, akkor eljárásra az oktatási rektorhelyettes jár el. Amennyiben az ügyben az oktatási rektorhelyettes is érintett, akkor a rektor jár el. Rektori érintettség esetén az Egyetem elnöke jogosult és köteles eljárni. Az FKSZ hatálya alá tartozó ügyekben eljáró személyek, szervezeti egységek,
# 6. § / Alapelvek / bizottságok
6. § (1) A felnőttképzési tevékenységért felelős szakmai intézményi vezető az executive képzésekért felelős dékán. (2) Az FKSZ rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező személyek: a) ellenőrzési jogkörrel a rektor, b) szabályozási, véleményezési, döntéshozatali és felügyeleti jogkörrel az oktatási rektorhelyettes, c) döntéshozatali jogkörrel, irányítási jogkörrel az executive képzésekért felelős dékán, d) döntéshozatali jogkörrel az executive képzésekért felelős dékán, érintettsége esetén jelen Rendelkezés szerintiek, e) javaslattételi és véleményezési jogkörrel az adott felnőttképzési programért felelős oktató, f) a felnőttképzésben résztvevők felé utasítási jogkörrel az adott felnőttképzési programon oktatási tevékenységet folytató oktatók, g) a felnőttképzési ügyviteli és adatszolgáltatási ügyekben irányítási és javaslattételi jogkörrel a Hallgatói Szolgáltatások vezetője (a továbbiakban: HSZ vezető), h) képviseleti jogkörrel a Hallgatói Szolgáltatások tanulmányi ügyek vezetője, i) véleményezési, javaslattételi és operatív irányítási jogkörrel a HSZ felnőttképzési ügyvitelért felelős csoportvezetője, j) külföldi oklevelek/bizonyítványok továbbtanulási célú elismerése ügyében döntéshozatali jogkörrel a Jog, Igazgatás, Szabályozás vezetője (a továbbiakban: jogi vezető). (3) Az FKSZ rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező szervezetek: a) a felnőttképzési program szervezése és lebonyolítása, ügyviteli feladatainak ellátása és nyilvántartási, bejelentési ügyekben a Hallgatói Szolgáltatások (a továbbiakban: HSZ), b) jogértelmezési, okiratszerkesztési és szerződéskészítési ügyekben és egyéb jogi kérdésekben a Jog, Igazgatás, Szabályozás (a továbbiakban: JISZ). (4) Az FKSZ rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező testületek: a) szabályalkotási jogkörrel az Elnöki Testület, b) véleményezési jogkörrel az SZMR-ben foglaltak szerint az Oktatási Bizottság. Képzések tervezése, döntéshozatal a képzések hirdetéséről, a képzések
# 7. § / bizottságok / meghirdetése
7. § (1) Az executive képzések körének kialakításáért az executive képzésekért felelős dékán (a továbbiakban: dékán) a felelős. (2) A hirdetni kívánt képzésekre, azok tartalmára, a részvételi feltételekre, tanulmányi és vizsgakövetelményekre, a minimális létszámra, továbbá a képzési díj összegére a dékán tesz javaslatot az oktatási rektorhelyettesnek. (3) Amennyiben valamely szervezeti egység executive képzésre tesz javaslatot, azt a dékánnál teszi meg. A javaslattétel formáját és eljárásrendjét a dékán alakítja ki és ad róla tájékoztatást. Szintén a dékán határozza meg a jogszabályi keretek között a képzési programok (lásd fogalmak) formai és tartalmi követelményeit. (4) A dékán fentiek szerint kialakított javaslatáról az oktatási rektorhelyettes dönt miután kikérte az Oktatási Bizottság véleményét. (5) A döntésről a dékán tájékoztatja a HSZ-t és a Kommunikációt. (6) A képzésre vonatkozó tájékoztatók, kommunikációs anyagok szakmai tartalmát a képzési program felelős állítja össze és a dékán hagyja jóvá, dönt azok közzétételének módjáról és helyéről, majd gondoskodik ezen információk Kommunikációhoz történő eljuttatásáról. (7) A felnőttképzésre jelentkező és felnőttképzésben résztvevők felé nyújtandó célirányos tájékoztatást a dékán útmutatása alapján a HSZ végzi. (8) A képzéseket hirdetni kizárólag a jelen paragrafusban előírtak szerinti döntés meghozatalát követően lehet. (9) Az oktatási rektorhelyettes és a dékán szükség esetén, de legalább félévente tájékoztatást nyújt az Elnöki Testületnek a hirdetett képzésekről és azok eredményességéről. (10) A képzések kialakításának teljes dokumentációját, ideértve különösen, de nem kizárólagosan a képzési programot, a döntéshozatalt követően az Iratkezelési szabályzat szerint kell kiadmányozni (azaz a döntéshozónak alá kell írnia és papíralapú dokumentum esetén a döntéshozó bélyegzőlenyomatával kell ellátnia) és irattárazni. A képzési programot a felnőttképzésben résztvevők részére az Egyetem felnőttképzési ügyfélszolgálatán elérhetővé kell tenni. Arra irányuló igény esetén a dékán ad a képzési programról és egyéb a képzéshez kapcsolódó dokumentumokról hiteles másolatot. A Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer kezelése, a felnőttképzési tevékenység bejelentése, a felnőttképzés ügyviteli támogatása,
# 8. § / meghirdetése / adminisztrációja
8. § (1) Az Egyetem bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység folytatására jogosult. (2) Engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység kizárólag akkor folytatható, ha arra vonatkozóan az Egyetem a szükséges engedélyt megszerezte. (3) Az Egyetem, mint bejelentéshez kötött felnőttképzések szervezésére jogosult felnőttképző, felnőttképzési nyilvántartási számmal rendelkezik. (4) A FAR-ban az Egyetem képviselője a rektor. Ezt azt jelenti, hogy a FAR felé az Egyetem törvényes képviselőjeként a rektort kell bejelenteni. (5) Az executive képzések ügyviteli feladatait és adminisztrációját a Szervezeti és Működési Rend szerint a HSZ látja el. A HSZ vezető köteles kijelölni a felnőttképzési ügyvitelért felelős csoportvezetőt, továbbá a felnőttképzési ügyviteli feladatokat ellátó munkatársa(ka)t. (6) Az ügyvitelt ellátó munkatárs(ak) a FAR-ban ügyintézői szerepkört kap(nak), amelyre a dékán ad megbízást és amelyet a dékán a HSZ vezető egyetértésével vonhat vissza. A felnőttképzési ügyintézői szerepkörrel megbízott munkatárs(ak) a FAR-ban az Egyetem képviselőjeként jár(nak) el. (7) A dékán által a felnőttképzési ügyintézői szerepkörre kijelölt személy(ek), a feladat elfogadásával – vagyis a FAR rendszerbe történő személyes regisztrációval – tudomásul veszi(k), hogy a rendszerhez Ügyfélkapun keresztül történik a regisztráció, hozzáférés, ami a személyes adataik megadását is jelenti. (8) Az Egyetem oktatási azonosító számát és felnőttképzési nyilvántartási számát valamennyi képzési dokumentáción (pl. jelentkezési lap, felnőttképzési szerződés, jelenléti ívek, haladási napló, tanúsítvány), valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon (szerződések, számlák stb.) szerepeltetni kell, ezzel az oktatási azonosító számról és a felnőttképzési nyilvántartási számról a képzésben résztvevőket, ügyfeleket tájékoztatni szükséges. Az Egyetemnek a nyilvántartási számot a felnőttképzési tevékenységéről kiadott/közreadott írásos/elektronikus tájékoztatókban, programfüzetekben is fel kell tüntetnie. A nyilvánosság biztosítása érdekében a nyilvántartási számot közzé kell tenni az Egyetem honlapján, továbbá a felnőttképzés ügyfélfogadásra szolgáló irodájában jól látható helyen el kell helyezni. Ezek megvalósításáért a felnőttképzési ügyintézői szerepkörrel megbízott munkatárs felelős. (9) A felnőttképzési ügyvitelért felelős csoportvezető felelős azért, hogy a képzések az Fktv. szerint jogszerűen be legyenek jelentve a FAR-ba.
# 9. § / A felnőttképzési jogviszonyra vonatkozó rendelkezések / jogosultság
9. § (1) Az Egyetemen szervezett belső képzéseket a HR jelenti a HSZ felnőttképzési ügyvitelért felelős munkatársa részére, aki megállapítja, hogy az felnőttképzésnek minősül-e, és amennyiben igen, azokat bejelenti a FAR-ba. Felnőttképzés keretében meghirdetett képzésekre történő jelentkezés, a részvételre
# 10. § / A felnőttképzési jogviszonyra vonatkozó rendelkezések / jogosultság
10. § (1) A felnőttképzés keretében meghirdetett képzésekre jelentkezni elektronikus úton az egyetem honlapján – a HSZ által meghatározott jelentkezési felületen – elérhető jelentkezési űrlap, vagy papíralapú jelentkezési lap kitöltésével és benyújtásával lehet. A képzésre történő felvételi követelmények igazolására szolgáló, a jelentkezéshez csatolandó dokumentumok körét, valamint a jelentkezés benyújtásának módját az illetékes dékán szakmai felügyeletével a HSZ vezető határozza meg és teszi közzé nyílt képzés esetén a honlapján. Zárt rendszerű képzés esetén a HSZ felnőttképzési ügyvitelért felelős csoportvezetője tájékoztatja erről a potenciális jelentkezőket. Belső képzések esetén a tájékoztatást a HR végzi. (2) A képzésekre történő jelentkezési határidőt a dékán határozza meg. A felnőttképzésre jelentkezés során a jelentkezéshez szükséges okiratok, igazolások a felnőttképzési szerződés megkötéséig bármikor hiánypótolhatók. A jelentkezési határidőket az Egyetem nyílt képzés esetén a honlapján teszi közzé. Zárt rendszerű képzés esetén a HSZ felnőttképzési ügyvitelért felelős csoportvezetője tájékoztatja erről a potenciális jelentkezőket. Belső képzések esetén a tájékoztatást a HR végzi. (3) A jelentkezési kérelmek és mellékletei a HSZ felnőttképzési ügyvitelért felelős csoportvezetőjéhez érkeznek be, aki ellenőrzi, szükség esetén a jelentkezőt a jelentkezés során megadott elektronikus levelezési címén keresztül felszólítja hiánypótlásra. (4) A hiánypótlásra a felnőttképzési szerződés megkötéséig van lehetőség. (5) Az Egyetemen felnőttképzésben az vehet részt, aki a) megfelel az Egyetem által meghatározott és előírt követelményeknek, és b) a jelentkezését és annak mellékleteit hiánytalanul és határidőre beküldte, c) amennyiben releváns, a képzésben történő bemenethez szükséges külföldi érettségi bizonyítvánnyal vagy oklevéllel rendelkezik, és azt a JISZ a Külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló rendelkezés szerint továbbtanulási céllal elismerte. (6) A HSZ felnőttképzési ügyvitelért felelős csoportvezetője által végzett előkészítés alapján, amennyiben a képzésbe történő felvétel feltételhez kötött, a képzési programban meghatározott, dokumentumokkal igazolt bemeneti feltételek meglétét a HSZ felnőttképzési adminisztrációjával megbízott munkatársa folyamatosan ellenőrzi, tartalmi megfelelőségét, amennyiben szükséges (pl. munkáltatói igazolás, önéletrajz, motivációs levél, egyéb beadandó dokumentum), a képzésért felelős oktató a jelentkezési határidőig folyamatosan értékeli. A szóbeli felvételi elbeszélgetést a képzésért felelős oktató szervezi és értékeli. A képzés meghirdetése és a jelentkezési határidő között a jelentkezések elbírálása folyamatos, a képzésre történő felvétel az indulásról szóló döntést követően, a jelentkezés sorrendjében történik.
# 10. § / A felnőttképzési jogviszonyra vonatkozó rendelkezések / jogosultság
(7) A felnőttképzésben részvételre jogosultakat a HSZ elektronikus levelezési címére küldött üzenetben értesíti ki. (8) Túljelentkezés esetén az a megfelelt jelentkező, aki már a létszámkorlát miatt nem tud részt venni a képzésben, várólistára kerül, és a visszavont jelentkezések alapján megüresedett helyre bekerülhet. Erről a HSZ a jelentkezőt elektronikus levelezési címére küldött üzenetben tájékoztatja. (9) Abban az esetben, ha a felnőttképzés keretében meghirdetett adott képzésen a jelentkezők száma az indításhoz szükséges, dékán által meghatározott minimum létszámot nem éri el, erről a HSZ a jelentkezőt elektronikus levelezési címére küldött üzenetben tájékoztatja. (10) Amennyiben a képzések ütemezése engedi, nincs akadálya annak, hogy a jelentkező párhuzamosan másik felnőttképzésben meghirdetett képzésre is felvételt nyerjen. (11) A felnőttképzési jogviszony a felnőttképzési szerződés aláírásával jön létre. (12) Amennyiben a jelentkezés feltétele valamely végzettség, szakképzettség vagy egyéb, okirattal igazolt követelmény teljesítése, és a benyújtott egyszerű másolati dokumentumok valódisága vonatkozásában kétség merül fel, a jelentkező felszólítható az eredeti dokumentum bemutatására. Amennyiben a dokumentum vizsgálata során megállapítható, hogy a részvételi jogosultság megállapítását befolyásoló valótlan adatszolgáltatás történt, az Egyetem nem köt felnőttképzési szerződést a jelentkezővel, amelynek tényéről tájékoztatja a jelentkezőt. (13) A részvétel visszautasítására vonatkozó döntés ellen a jelentkező a jelen Rendelkezés szerint panasszal élhet.
# 11. § / Képzési idő / Felnőttképzési jogviszony létesítése
11. § (1) A képzési idő az a képzési tájékoztatóban, illetve a felnőttképzési szerződésben meghatározott időtartam, amely időszak alatt az adott képzés elvégezhető, és amennyiben releváns, amelynek meghatározása során az előzetes tudás beszámításának eredményét is figyelembe kell venni. (2) A képzési idő a képzés megkezdésének időpontjával kezdődik. (3) A képzési idő vége a képzés befejezésének időpontja.
# 12. § / Képzési idő / Felnőttképzési jogviszony létesítése
12. § (1) Az Egyetemen felnőttképzésben egy adott képzésen az kezdheti meg a tanulmányait, aki felnőttképzési jogviszonyt létesít. (2) A felnőttképzési jogviszony a felnőttképzési szerződés aláírásával jön létre. A felnőttképzési szerződést az Egyetem részéről a HSZ felnőttképzési ügyvitelért felelős csoportvezetője írja alá. (3) Ha a felnőttképzésben részt vevő személy előzetes tudás beszámítása miatt nem vesz részt a foglalkozások egy részén, ennek tényét a felnőttképzési szerződésben rögzíteni kell, és a képzés díját is annak megfelelően kell meghatározni a felnőttképzési szerződésben. (4) A felnőttképzési szerződést legkésőbb a képzés kezdési időpontjáig alá kell írni a felnőttképzésben résztvevőnek. Amennyiben ezt a határidőt a felnőttképzésben résztvevő elmulasztja, az Egyetem megtagadhatja a képzésen való részvételt. A megtagadás előtt a felnőttképzésre jelentkező figyelmét fel kell hívni a következményekre. (5) A felnőttképzésben résztvevő helyett harmadik személy is átvállalhatja a képzési díj megfizetését azzal, hogy a fizetési határidő a harmadik személyre is alkalmazandó. (6) Ha a felnőttképzésben résztvevőnek párhuzamos vagy korábbi felnőttképzési jogviszonyon alapuló képzése során lejárt tartozása van az Egyetemmel szemben, csak a tartozás megfizetését követően vehet részt új képzésben. (7) Amennyiben a képzésben való részvétel jogszabályba, és/vagy az FKSZ szabályaiba ütközik, és ezt az HSZ megállapítja, az a felnőttképzési szerződésben foglaltak be nem tartásának minősül, és azt a felek szerződésszegésként értelmezik. (8) Szerződésszegés esetén mindkét fél részéről egyszeri, írásban is rögzített felszólításnak van helye. Amennyiben a felszólított fél a figyelmeztetés után sem teljesít, a másik fél a szerződést azonnal felbonthatja. A szerződés felbontásáról az dönt, aki az Egyetem részéről a felnőttképzési szerződést aláírta. Ezen túlmentően a HSZ intézkedik az esetleges lejárt tartozások megfizetésére vonatkozó felszólításról. (9) A felnőttképzési szerződést két (2) eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy (1) példány a felnőttképzésben résztvevőt, egy (1) példány pedig az Egyetemet illeti. A felnőttképzési szerződést a HSZ archiválja.
# 13. § / Felnőttképzési jogviszony létesítése / Előzetes tudás mérésére, elismerésére vonatkozó szabályok
13. § (1) Az Oktatási Bizottság a képzésről szóló döntés során dönt arról is, hogy az adott képzésen nyújt-e olyan szolgáltatást, hogy a képzésre jelentkező korábbi tanulmányait vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatait méri, értékeli és figyelembe veszi. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak kétféle módon igazolhatók: dokumentumokkal vagy dokumentumokkal nem igazolható tudás vagy megszerzett gyakorlati tapasztalat esetén méréssel, értékeléssel. (3) Amennyiben ezt a szolgáltatást az Egyetem az adott képzésnél felkínálja és a jelentkező ezt kéri, a felnőttképzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján fel kell mérni, hogy képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére. A követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni, és a képzési díjat számára ennek megfelelően arányosítva kell meghatározni. (4) A felmérés feltételeit, folyamatát és értékelési szempontjait a képzésfelelős vagy az általa kijelölt oktató(k) határozza(k) meg, erről a mérést kérő jelentkezőt a HSZ a kérelem benyújtását követően e-mailben tájékoztatja. A mérést és értékelést a képzésfelelős vagy az általa kijelölt oktató(k)/munkatárs(ak) végzi(k). (5) Amennyiben ezt a szolgáltatást az Egyetem az adott képzésnél felkínálja és a jelentkező ezt kéri, a jelentkező dokumentummal igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján a HSZ ellenőrzi a dokumentumokat, amelynek eredményeként a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni és a képzési díjat számára ennek megfelelően arányosítva kell meghatározni. (6) Az előzetesen megszerzett tudás beszámítását a jelentkezési űrlapon kell kérelmezni – amennyiben releváns, a szükséges dokumentumok csatolásával – még a felnőttképzési szerződés megkötése előtt olyan időben, hogy az Egyetem dönteni tudjon azok elfogadásáról, hiszen az előzetesen megszerzett tudás beszámításának tényét rögzíteni kell a felnőttképzési szerződésben. (7) A kérelemről a dékán a felnőttképzési szerződés aláírását megelőzően dönt. A felnőttképzési szerződést ennek megfelelően kell megkötni. (8) Előzetesen megszerzett tudás kizárólag tananyagegységre számítható be, annak egy részére nem. A fennmaradó tananyagegységeket a felnőttképzésben résztvevőnek az Egyetemen az adott képzésben kell teljesítenie. (9) Amennyiben a képzési program a képzés egészére, vagy arra a moduljára vonatkozó teljesítmény ellenőrzést ír elő, amelynek tananyagegységére a résztvevő felmentést kapott, ezen ellenőrzés alól felmentés nem adható. (10) Az előzetes tudás elismerésével a képzési idő, valamint a képzési díj mértéke jelen Rendelkezés szerint módosul.
# 13. § / Felnőttképzési jogviszony létesítése / Előzetes tudás mérésére, elismerésére vonatkozó szabályok
A felnőttképzési jogviszony szünetelése, megszűnése és megszüntetése
# 14. § / Felnőttképzési jogviszony létesítése / Előzetes tudás mérésére, elismerésére vonatkozó szabályok
14. § (1) A felnőttképzési jogviszony az Egyetem és a felnőttképzésben résztvevő erre vonatkozó megállapodása alapján szünetel. A szünetelés alatt egyik felet sem illetik, és/vagy terhelik a felnőttképzési jogviszonyból fakadó jogok és kötelezettségek. (2) Amennyiben a szünetelést a résztvevő kéri, a dékán döntése alapján a felnőttképzési jogviszony adott képzésen szüneteltethető azzal, hogy a résztvevő az általa megkezdett képzésbe annak következő indulásakor becsatlakozhat, korábbi órákon való jelenlétét, valamint befizetett képzési díját az Egyetem beszámítja. Amennyiben a résztvevő ezzel nem él, az ennek lemondásáról szóló e-mailben megküldött nyilatkozata alapján felnőttképzési jogviszonya automatikusan megszűnik (a képzés további meghirdetéseinél a becsatlakozás már nem fogadható el). (3) A felnőttképzési jogviszony az Fktv-ben meghatározott okból a jogszabály alapján megszűnik. (4) A felnőttképzési szerződést a felnőttképzésben részt vevő személy felmondhatja. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Ha a felnőttképzésben résztvevő az Egyetemnek megadott e-mailcímén keresztül bejelenti, hogy felmondja a felnőttképzési szerződést, ezzel megszünteti felnőttképzési jogviszonyát, a felnőttképzési jogviszony a bejelentés benyújtásának napján szűnik meg. (5) Megszűnik a felnőttképzési jogviszony: a) a képzés befejezésének időpontjában, vagyis a képzés utolsó kontaktórájának időpontjában, távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a tananyag vagy résztananyag elsajátítására megállapított utolsó időpontban vagy ha a képzés elvégzése meghatározott követelményhez kötött, annak teljesítésének napján, b) a képzés befejezésének időpontjában, vagyis, ha a képzés elvégzése meghatározott követelményhez kötött és a képzésben résztvevő azt nem teljesíti, a teljesítésre tett kísérlet utolsó napján, c) a felnőttképzésben résztvevő halálával, amelynek napját a HSZ a halotti anyakönyvi kivonat másolata alapján állapítja meg. (6) Az Egyetem azonnali hatállyal felmondhatja a felnőttképzési szerződést, ezzel megszünteti a felnőttképzésben résztvevő felnőttképzési jogviszonyát, ha a képzésben résztvevő: a) a képzésben való részvételre egészségileg alkalmatlanná vált, és ezt az Egyetemnek megadott e-mailcímén keresztül bejelenti vagy azt az Egyetem hivatalból megállapítja a bejelentés benyújtásának vagy a hivatalból megállapításnak a napján, b) a kontaktórákról a képzési programban meghatározott időnél többet mulasztott, és annak pótlására a képzési program nem ad lehetőséget, vagy azt legkésőbb a képzés befejezéséig nem teljesíti, a dékán döntése alapján, c) az Egyetemnek megadott e-mailcímén keresztül kétszeri eredménytelen felszólítása ellenére sem teljesíti fizetési hátralékát, d) az Egyetem házirendjét, tűzvédelmi szabályait megszegi, vagy a felnőttképzésben
# 14. § / Felnőttképzési jogviszony létesítése / Előzetes tudás mérésére, elismerésére vonatkozó szabályok
részt vevő társai, oktatók vagy az Egyetem bármely más munkavállalójának egészségét, testi épségét sérti vagy veszélyezteti, továbbá, ha a képzést zavarja és amiatt a képzés eredményesen nem folytatható. (7) A felnőttképzési jogviszony (4) bekezdés szerinti megszűnéséről a HSZ felnőttképzési ügyvitelért felelős csoportvezető vagy az általa kijelölt munkatárs, amennyiben az releváns, résztvevő az Egyetemnek megadott e-mailcímén keresztül küldött üzenetben értesíti a felnőttképzésben résztvevőt. (8) Az (5) bekezdés szerinti esetekben a felnőttképzési jogviszony megszűnéséről a döntést a dékán hozza meg, ezzel felmondja a felnőttképzési szerződést. (9) A felmondást a felnőttképzésben részt vevő személy részére hivatalos tértivevényes küldeményként kell kézbesíteni. (10) Az (5)c) pontban foglaltak tekintetében fizetési hátralékon a jelen Rendelkezésben meghatározott lejárt fizetési kötelezettséget kell érteni. (11) A felnőttképzési jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a megszűnés napját követő naptól a felnőttképzési jogviszonyból származó jogok kizárólag jelen Rendelkezésben meghatározott esetekben gyakorolhatók. (12) A felnőttképzési jogviszony megszűnése esetén a képzési díj visszafizetésére vonatkozó szabályokat jelen Rendelkezés 27. §-a tartalmazza. (13) Amennyiben a felnőttképzésben résztvevő felnőttképzési jogviszony keretében az Egyetemen több képzésen folytat tanulmányokat, ezen szabályt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felnőttképzési jogviszony az adott képzésen szűnik meg, az adott képzésen való tanulmányok nem folytathatók.
# 15. § / A képzési program, képzési tájékoztató, vizsgatájékoztató / A képzés tananyagegységekre bontott ütemezése
15. § (1) Felnőttképzés az Egyetemen az elfogadott képzési program alapján folyik. (2) A képzési program kötelező tartalmi elemeit jelen Rendelkezés 1. melléklete határozza meg. (3) A képzési programot és módosításait a dékán előterjesztésére, az Oktatási Bizottság véleményezését követően az oktatási rektorhelyettes fogadja el. (4) A képzési programot a felnőttképzési szerződést már aláírók jelszóval hozzáférhetően ismerhetik meg azzal, hogyha a felnőttképzésre jelentkező a szerződéskötés előtt kívánja megismerni a képzési programot, azt az Egyetem felnőttképzési ügyfélszolgálatán megteheti, de arról másolatot, fényképet nem készíthet, online képzés esetén felvételt nem készíthet. (5) A képzési tájékoztatót a képzésfelelős készíti el a képzési program alapján a képzés meghirdetése előtt. A képzési tájékoztatót a jelentkezők számára a HSZ a jelentkezési űrlap mellékleteként teszi elérhetővé. (6) Amennyiben a képzési program a képzés végén (a képzési időn belül) vizsgát ír elő, az erről szóló vizsgatájékoztatót a képzésfelelős állítja össze, és juttatja el a résztvevők részére személyesen (oktatón keresztül), e-mailben, vagy a résztvevőkkel megosztott elektronikus felületen. (7) Amennyiben az Egyetem bármely felelőse megszegi a képzési programban foglaltakra, valamint a képzési program és annak részeinek közzétételére vonatkozó szabályokat és ebből adódóan a felnőttképzésben résztvevőt sérelem éri, a felnőttképzésben résztvevő jelen Rendelkezés szerint panasszal élhet.
# 16. § / A képzési program, képzési tájékoztató, vizsgatájékoztató / A képzés tananyagegységekre bontott ütemezése
16. § (1) Az adott felnőttképzés keretében megvalósuló képzés haladásának tananyagegységekre bontott ütemezését a képzési program tartalmazza, amely alapján a felnőttképzésben résztvevő a képzéssel megszerezhető kompetenciákat el tudja sajátítani a megadott képzési idő alatt. (2) A képzési programhoz az érintett felnőttképzésben résztvevők a HSZ felnőttképzési ügyfélszolgálatán férhetnek hozzá legkésőbb a program kezdő napjáig és a képzés ideje alatt folyamatosan. A hozzáférhetővé tételért a HSZ felnőttképzési ügyvitelért felelős csoportvezetője felel. Az érvényben lévő képzési program HSZ részére történő eljuttatása a dékán felelőssége. (3) A képzési tájékoztatót az érintett felnőttképzésben résztvevők a jelentkezéskor a jelentkezési űrlap mellékleteként kapják kézhez. A képzési tájékoztató felnőttképzésben résztvevők részére történő átadásáért a HSZ felnőttképzési ügyvitelért felelős csoportvezetője felel. Az érvényben lévő képzési tájékoztató HSZ részére történő eljuttatása a képzésfelelős felelőssége. (4) A vizsgatájékoztatót az érintett felnőttképzésben résztvevők személyesen (oktatón keresztül) és/vagy e-mailben és/vagy a résztvevőkkel megosztott elektronikus felületen férhetnek hozzá legkésőbb a program kezdő napjáig és a képzés ideje alatt folyamatosan. A hozzáférhetővé tételért a HSZ felnőttképzési ügyvitelért felelős csoportvezetője felel. Az érvényben lévő képzési program HSZ részére történő eljuttatása a képzésfelelős felelőssége. (5) A felnőttképzésben résztvevők ismereteik és teljesítményeik értékelésének alapját kizárólag az elfogadott és közzétett képzési program képezheti.
# 17. § / A képzés tananyagegységekre bontott ütemezése / Részvétel a foglalkozásokon
17. § (1) A tananyagegységek előadásokból, konzultációkból és gyakorlati foglalkozásokból állhatnak. A felnőttképzésben résztvevők számára a foglalkozásokon való részvétel kötelező. (2) A felnőttképzésben részt vevő személyek foglalkozásokon való részvételének ellenőrzését az oktató végzi. Az ellenőrzés módját és gyakoriságát a képzési program tartalmazza. (3) A részvétel igazolására szolgáló dokumentumokat, vagyis a képzésben részt vevő személyek által aláírt, vagy online óra esetén az online jelenléti ívet elektronikusan kitöltött jelenléti ívet az oktatónak az adott órát követő két (2) munkanapon belül át kell adni a HSZ részére, aki a képzés végéig megőrzi azt. (4) Adott képzésre vonatkozóan a maximálisan megengedett hiányzás mértékét a képzésért felelős határozza meg úgy, hogy a maximálisan megengedett hiányzás mértéke nem lehet több, mint a képzés összóraszámának 30%-a. A megengedett hiányzás mértékét a képzési program tartalmazza. (5) Abban az esetben, ha a felnőttképzésben résztvevő, aki a megengedett hiányzás mértékét meghaladóan van távol (bármely okból) a foglalkozásokról, kizárható a képzési folyamatból. A döntést a dékán hozza meg. Kizárás esetén a felnőttképzésben résztvevő tanúsítványt nem kaphat, a felnőttképzési szerződést pedig felbontja vele az Egyetem. (6) A távolmaradás nem mentesíti a résztvevőt a képzési díj ezen részének megfizetése alól. (7) A képzés során nyújtott teljesítmény ellenőrzése alól a hiányzás nem mentesíti a résztvevőt. A hiányzások miatti hátrányokért, illetve pótlásokért teljes mértékben a felnőttképzésben részt vevő személy a felelős. A teljesítmény ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos rendelkezések
# 18. § / Részvétel a foglalkozásokon / A teljesítmény ellenőrzésének, értékelésének általános szabályai
18. § (1) Az Egyetemen felnőttképzés keretében szervezett képzés esetében a teljesítmény ellenőrzése a képzés során a képzési program alapján történik. (2) A teljesítmény-ellenőrzés módját, a követelményeket a képzési programban vagy a képzési tájékoztatóban rögzíteni kell. (3) A felnőttképzésben résztvevő tudásának értékelése többféle értékelési módszerrel is történhet: diagnosztikus, támogató (formatív), összegző (szummatív) is lehet. Az értékelési módok és alkalmak együttesen is alkalmazhatók. (4) A vizsga az egyes tananyagegységek, modulok anyagának befejezését követően, vagy a képzés végén az összes tananyagegység anyagának együttesen történő számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a felnőttképzésben résztvevő milyen szinten sajátította el a tananyagot. Vizsgát akkor kell tenni, ha azt a képzési program vagy a képzési tájékoztató előírja. (5) A felnőttképzésben résztvevő egy végső értékelést kap a képzés végén, ha azt a képzési program vagy a képzési tájékoztató előírja. (6) Ha a képzésben az egyes tananyagrészeket követően tudásellenőrzés valósul meg, és arra a felnőttképzésben résztvevő részeredményeket kap, a képzés végén az összesített értékelések alapján kell a minősítést megállapítani, ha azt a képzési program vagy a képzési tájékoztató előírja. (7) A felnőttképzésben résztvevő teljesítményének értékelése úgy történik, ahogy azt a képzési program vagy a képzési tájékoztató előírja. (8) A vizsgatájékoztató tartalmazza: a) egyes vizsgák napjait, b) a vizsgáztatásban közreműködő oktatók nevét, c) online vizsga esetén a vizsga teljesítéséhez szükséges informatikai feltételeket, d) a vizsgaeredmények közzétételének napját, helyét és idejét, valamint e) a vizsgaismétlés lehetőségét. (9) A vizsgák lebonyolítása, valamint az oktatásban részt vevő oktatók koordinálása a képzés felelősének feladata. Az ügyviteli és adminisztratív támogatást a HSZ biztosítja. (10) Az elmulasztott vizsga pótlásának lehetőségéről és módjáról a dékán dönt. (11) Amennyiben a felnőttképzésben résztvevő nem vesz részt a vizsgán a pótlására megadott időpontban és helyszínen, úgy teljesítménye nem értékelhető, a képzés végén tanúsítványt nem kaphat.
# 19. § / A teljesítmény ellenőrzésének, értékelésének általános szabályai / A vizsgák lebonyolítása
19. § (1) Személyes megjelenést igénylő vizsga esetén a vizsgázóknak a vizsga megkezdése előtt legalább 15 perccel a kijelölt helyszínen meg kell jelennie. Online vizsga esetén a megjelenés időpontját az oktató határozza meg, amelyről tájékoztatja a felnőttképzésben résztvevőt. (2) A vizsgákon a személyazonosság ellenőrzése kötelező. (3) A személyazonosság ellenőrzését követően ismertetni kell a vizsga szabályait, a megengedetten használt és a meg nem engedett eszközöket, írásbeli vizsga esetén a vizsgadolgozatokba történő betekintés módját, továbbá panasztételre vonatkozó lehetőséget, valamint a szabályok megszegésének következményeit. (4) Azon helyiséget, ahol a vizsgázó vizsgázik, csak rendkívül indokolt esetben hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a helyiség elhagyására engedélyt kap, a vizsgára rendelkezésre álló idő a kieső idővel nem hosszabbodik meg. Online vizsga esetén a vizsgahelyszín elhagyása azt eredményezi, hogy a vizsga eredménytelennek minősül. (5) Ha a vizsgát az Egyetem érdekkörében felmerülő bármilyen rendkívüli esemény (technikai probléma, vis maior stb.) megzavarja, a vizsgát fel kell függeszteni és a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni, vagy a vizsgát meg kell ismételni. Ha a vizsgát a felnőttképzésben résztvevő érdekkörében felmerülő bármilyen rendkívüli esemény (technikai probléma, vis maior stb.) megzavarja, az Egyetem a vizsgát nem köteles megismételni vagy a rendelkezésre álló időtartamot megnövelni. (6) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért az oktató vagy általa felügyeletre kijelölt személy a felelős. (7) Amennyiben az oktató vagy az általa felügyeletre kijelölt személy a vizsga során kisebb szabálytalanságot észlel, felszólítja a felnőttképzésben résztvevőt a szabálytalanság abbahagyására. Súlyosabb vagy ismételt szabálytalanság esetén megszakítja a vizsgát. Amennyiben a vizsgát szabálytalanság miatt meg kell szakítani, a felnőttképzésben résztvevő köteles a vizsgát abbahagyni, a vizsgahelyszínt elhagyni, és a vizsgát úgy kell tekinteni, mintha a résztvevő a vizsgán nem jelent volna meg, értékelés nem adható, a vizsga sikertelennek minősül. (8) A szabálytalanság miatt megszakított vizsga miatt a felnőttképzésben résztvevő jelen Rendelkezés alapján panasszal élhet.
# 20. § / A képzést lezáró teljesítmény ellenőrzése, elégedettségmérés / A tanúsítvány
20. § (1) A képzés lezárására vonatkozóan a teljesítményértékelésre a 17. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. (2) Amennyiben a képzés számonkéréssel zárul, a képzés sikeres lezárása akkor lehetséges, ha a részvizsgák és/vagy a képzésvégi vizsga, vagy amennyiben a teljesítményértékelés kizárólag a képzésvégi vizsgával zárul, az előírt vizsgák mindegyike sikeres. (3) A képzés lezárultát követően a résztvevők számára biztosított a képzésre vonatkozó elégedettségmérés, legkésőbb a képzés befejezésének időpontját követő 30. napig. Az elégedettségmérés kitöltése nem kötelező. Az elégedettségmérés a FAR rendszer útján történik, személyazonosításra alkalmatlan módon.
# 21. § / A tanúsítvány / A felnőttképzésben résztvevők tájékoztatása
21. § (1) A felnőttképzésben szervezett képzés sikeres lezárását követően az Egyetem a felnőttképzésben részt vevő személy felnőttképzési szerződésben rögzített kérésére a képzés elvégzésének igazolására a FAR rendszerben tanúsítványt állít ki a részére. (2) A tanúsítvány tartalmát a Vhr. határozza meg. (3) A HSZ a képzés sikeres lezárását követő 60 napon belül a tanúsítványt a FAR rendszerben legenerálható formában kiállítja és átadja a felnőttképzésben résztvevőnek. A tanúsítványt az Egyetem elsősorban személyes átvétel útján juttatja el a felnőttképzésben résztvevőnek, de indokolt esetben az postai úton is megküldhető. (4) A tanúsítvány aláírója a dékán, akadályoztatása esetén az oktatási rektorhelyettes. (5) A tanúsítvány hitelesítéséhez, az aláíráshoz kék színű tollat és a HSZ számára kiadott sorszámozott körbélyegzőt kell használni, vagy azt az Egyetem által előírt elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni. (6) A tanúsítványt sorszámmal kell ellátni, amit a FAR rendszer automatikusan generál. (7) A tanúsítványt magyar nyelven kell kiállítani. (8) A tanúsítványok nyilvántartása a FAR rendszerben történik azzal, hogy a kiállított példányt elektronikusan az HSZ az EFR is feltölti.
# 22. § / A felnőttképzésben résztvevők tájékoztatása / A felnőttképzésben kezelt iratok
22. § (1) A felnőttképzéshez kapcsolódó ügyviteli kérdésekben a felnőttképzésre jelentkező és a felnőttképzésben részt vevő személyek teljeskörű tájékoztatása a HSZ feladata. Szakmai kérdésekben a tájékoztatás a programfelelős és a dékán feladata. (2) A felnőttképzéshez kapcsolódó információkat a képzési program, a képzési tájékoztató és vizsgatájékoztató tartalmazza, amelyet a HSZ jelen Rendelkezés szerint tesz elérhetővé az érdeklődőknek, jelentkezőknek, felnőttképzésben résztvevőknek. (3) A képzési programokat és tájékoztatókat az Iratkezelési szabályzatban meghatározottak szerint kell irattárazni és archiválni.
# 23. § / A felnőttképzésben résztvevők tájékoztatása / A felnőttképzésben kezelt iratok
23. § (1) A HSZ az alábbi dokumentumokat – amennyiben az az adott képzésen releváns – vezeti, nyilvántartja és annak keletkezésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig megőrzi, továbbá kezeli a felnőttképzésben részt vevő személy Fktv. alapján kezelt személyes adatait. Az adatokat az Egyetem az EFR-ben és az Fktv. előírásai szerint papíralapú okiratokban foglalt adatok esetén a HSZ irattárában őrzi. A teljes adatkörért a HSZ felnőttképzési ügyvitelért felelős csoportvezetője felel, az adatgazda a HSZ vezető. (2) Minden, a képzés megvalósításával összefüggésben vezetett és kiállított dokumentumnak tartalmaznia kell az Egyetem nevét, intézményi azonosítóját, felnőttképzési nyilvántartási számát. (3) A képzés lezárását és a tanúsítványok kiállítását követően a képzési dokumentációt az Egyetem az Iratkezelési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően, az abban meghatározott módon őrzi. (4) A képzés végéig kell őrizni: a) a kontaktórákon vezetett, a képzésben részt vevő személy által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat, b) a képzés megkezdéséhez és az abban való részvételhez szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak az Egyetem által hitelesített másolatait, továbbá a bemeneti kompetenciamérést és az előzetes tudásmérést igazoló dokumentumokat, c) felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, d) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződések eredeti példányát, e) az oktatók foglalkoztatásával összefüggő dokumentumokat.
# 24. § / A felnőttképzésben résztvevők által fizetendő díjak / Képzési díj, képzési díj befizetésének rendje
24. § (1) A kiállított tanúsítványok javítására vonatkozóan a tanúsítvány kiállítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel. (2) A HSZ hivatalból vagy kérelemre a hibásan kiállított tanúsítványt 30 munkanapon belül bevonja és megsemmisíti, az EFR-ben a hiba javítását átvezeti, majd a tanúsítványt a FAR rendszerből ismét kiállítja az észrevételt vagy a kérelem beérkezését követően. A FAR rendszer a sorszámot bővítménnyel látja el. (3) A visszavonásról, megsemmisítésről a HSZ jegyzőkönyvet vesz fel és erről adatot szolgáltat a FAR rendszerbe. (4) A tanúsítvány javításáért az Egyetem nem kér térítési díjat. (5) A HSZ kérelemre az elveszett, ellopott, megsemmisült tanúsítványról 60 munkanapon belül a nála fellelhető példány alapján hiteles másolatot állít ki. A hiteles másolatot a HSZ vezető vagy az általa kijelölt személy hitelesítteti. (6) A kérelmező a hiteles másolat kiállításáért a jelen Rendelkezésben meghatározottak szerint szolgáltatási térítési díjat köteles fizetni. (7) A tanúsítványról készült hiteles másolatot iktatószámmal kell ellátni és az Iratkezelési szabályzatban meghatározott rend szerint kell nyilvántartani.
# 25. § / Képzési díj, képzési díj befizetésének rendje / és szabályai
25. § (1) A felnőttképzésben résztvevő, költségviselője vagy egyéb harmadik személy (pl. szponzor) a képzés ellenértékeként az Egyetem számára a felnőttképzési szerződésben meghatározott díjat fizet, az abban megadott határidővel, a képzés megvalósítása teljesítésével arányban álló ütemezés szerint. (2) A felnőttképzési jogviszony fennállása alatt a felnőttképzési szerződésben foglalt képzési díjon felül az Egyetem nem állapít meg egyéb jogcímen díjat, kivéve, ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, és a vizsga megszervezésére az Egyetem jogosult, a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges javítóés pótlóvizsga díját. (3) A felnőttképzésben részt vevő személy saját költségére használhatja az Egyetem létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai), eszközeit. (4) A felnőttképzésben résztvevő a képzési programban meghatározott díjat a felnőttképzési szerződésben megállapított ütemezésben és határidőig fizeti meg. (5) A képzési díj befizetésének módját és ütemezését a képzési tájékoztató tartalmazza. A fizetési kötelezettség teljesítéséhez tartozó kedvezmények biztosításának feltételei
# 26. § / és szabályai / Képzési díj befizetésének elmulasztása
26. § (1) Amennyiben a felnőttképzésben résztvevő igénybe veszi a részletfizetés lehetőségét, részére az adott képzés adott tételére vonatkozóan további részletfizetés nem adható. (2) Amennyiben a felnőttképzésben résztvevő a fizetési halasztásra engedélyt kap, a részletfizetés lehetőségével nem élhet.
# 27. § / és szabályai / Képzési díj befizetésének elmulasztása
27. § (1) Az a felnőttképzésben résztvevő, aki – amennyiben a felnőttképzésben résztvevőnek több képzése van, úgy az adott képzésére vonatkozóan – az esedékes felnőttképzési szerződésben meghatározott képzési díj fizetési kötelezettségének a felnőttképzési szerződésben, jelen Rendelkezésben és/vagy a felnőttképzési szerződésben és/vagy a képzés tájékoztatóiban és/vagy az Egyetem által megküldött e-mailben megállapított határidőre nem tesz eleget és a befizetésre a befizetési határidő előtt benyújtott kérelmére fizetési haladékot nem kapott, a felnőttképzési szerződés az abban foglaltak szerint felmondható. (2) A felnőttképzésben résztvevő fizetési kötelezettségi határidejének elmulasztása esetén az alábbiak szerint kell eljárni: a) fizetési hátralékon érteni kell minden, az Egyetemmel szemben fennálló lejárt pénzbeli tartozást, függetlenül annak jogcímétől, b) a pénzügyi tételt kiíró szervezeti egység munkatársa a résztvevő által az Egyetemnek megadott e-mailcímén keresztül küldött üzenetben kétszer szólítja fel a felnőttképzésben résztvevőt arra, hogy hátralékos fizetési kötelezettségének haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt (15) napon belül tegyen eleget. Amennyiben a felnőttképzésben résztvevő a felszólítást követő 15 napon belül nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, akkor felnőttképzési jogviszonyát a jelen Rendelkezés vonatkozó rendelkezési alapján meg kell szüntetni. (3) A felnőttképzésben résztvevő nem adhat le fizetési kedvezményre irányuló kérelmet, ha az Egyetemmel szemben bármely tekintetben lejárt fizetési kötelezettsége van. (4) A megszűnt felnőttképzési jogviszonyú, hátralékkal rendelkező volt felnőttképzésben résztvevő esetében – a HSZ által készített kimutatás alapján – a kintlévőségek kezelése a rendelkezésben rögzített eljárásrend alapján történik.
# 28. § / Képzési díj befizetésének elmulasztása / A befizetett képzési díjak visszatérítésének szabályai
28. § (1) A felnőttképzési jogviszony megszűnése esetén: a) a teljes képzési díjat a felnőttképzésben részt vevő személy részére vissza kell fizetni, amennyiben az adott képzés első napját megelőző napon, b) a képzési díj időarányos részét a felnőttképzésben részt vevő személy részére vissza kell fizetni, amennyiben az adott képzés esetében legkésőbb a képzés összóraszámának félidejéig bejelenti felnőttképzési jogviszonyának megszüntetését/a felnőttképzési szerződés felmondását. (2) Amennyiben az adott képzés esetében legkésőbb a képzés összóraszámának félidejéig a felnőttképzésben résztvevő felnőttképzési jogviszonyának megszüntetését, ezzel a felnőttképzési szerződés felmondását kéri, valamint a felnőttképzési jogviszonyát az Egyetem egyoldalúan megszünteti, ezzel a felnőttképzési szerződést felmondja, a képzési díj időarányos részét a felnőttképzésben részt vevő személy részére vissza kell fizetni. (3) Az időarányos rész számításánál időszakként a képzés első és utolsó órája közötti időszakot kell tekinteni úgy, hogy a befizetett képzési díj összegét elosztjuk a képzés óráinak számával és a kapott összeget megszorozzuk a bejelentés időpontjában a képzés még meg nem kezdett óráinak számával. (4) A felnőttképzésben résztvevő a képzési díj visszafizetését kezdeményezheti téves befizetés esetén is. (5) Téves képzési díj miatt a felnőttképzésben résztvevő – a díjfizetési kötelezettség megállapításától számított 15 napon belül – észrevételt tehet a HSZ-nél és kérheti a befizetett összeg visszautalását a felnőttképzési jogviszony fennállása alatt a EFR-ben rögzített adatok alapján, a felnőttképzési jogviszony megszűnését követően. (6) Az észrevételt a HSZ munkatársa 8 munkanapon belül kivizsgálja, és amennyiben megalapozottnak találja a felnőttképzésben résztvevő kérését, úgy haladéktalanul intézkedik a tévesen befizetett összeg visszafizetéséről. (7) A képzési díj téves megállapítása esetén panasz tehető jelen Rendelkezés szerint. (8) Jelen §-ban meghatározott eseteken kívüli a képzési díj visszaigénylésére az adott képzés megkezdését követően nincs mód. (9) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenységtől eltiltást elrendelő határozata véglegessé válását követő harminc (30) napon belül az Egyetem köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díj, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költség jegybanki alapkamat másfélszeresével növelt összegének a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére.
# 29. § / A befizetett képzési díjak visszatérítésének szabályai / Panaszkezelés rendje
29. § (1) A felnőttképzés keretében folyó képzésekkel összefüggő ügyekben a felnőttképzésre jelentkező, valamint a felnőttképzésben résztvevő jelen § szerint élhet észrevétellel, kifogással, panasszal (továbbiakban: panasz). (2) Panasznak minősül minden, az Egyetem felnőttképzési tevékenységével, szolgáltatásával, termékével szemben felmerülő olyan egyedi kérelem vagy reklamáció, amelyben a panaszos az Egyetem felnőtképzéssel kapcsolatos eljárását kifogásolja, és az adott ügy kapcsán konkrét és egyértelmű igényét fogalmazza meg. (3) Amennyiben a felnőttképzésre jelentkező, vagy a felnőttképzésben résztvevő az Egyetemtől általános tájékoztatást, véleményt vagy állásfoglalást kér, vagy fogalmaz meg, az nem minősül panasznak. (4) A felnőttképzésre történő jelentkezéshez, felvételi döntéshez kapcsolódó panaszt a jelentkező vagy a felnőttképzésben résztvevő a képzés során felmerülő panaszait a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított 15 napon belül teheti meg. (5) A panaszt az ügyfélszolgálaton kell megtenni személyesen, e-mailben vagy postán panaszkezelési űrlap kitöltésével és benyújtásával. A panaszokat a dékán kivizsgálja. (6) A panaszok kivizsgálását követően az eredményről és/vagy az intézkedésekről a HSZ felnőttképzések ügyviteléért felelős csoportvezetője e-mailen keresztül tájékoztatja a panasztevő személyt a panasz beérkezését követő 30 napon belül. (7) Törvényességi panasz esetén a mindenkori jogszabály szerint kell eljárni azzal, hogy ezekben az esetekben a dékán a jogi vezető közreműködését kéri a probléma feltárásában, kivizsgálásában. (8) A panaszkezeléshez kapcsolódó információkat a Kommunikáció az Egyetem honlapján teszi közzé.
# 30. § / Adatkezelés / Záró rendelkezések
30. § (1) A felnőttképzésben részt vevő személyről kötelezően nyilvántartandó adatok köréről az Fktv. és az Onytv. rendelkezik. További személyes és különleges adat az érintett írásbeli hozzájárulásával (tájékoztató és hozzájárulási nyilatkozat kitöltésével és aláírásával) tartható nyilván. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatok nyilvántartására, kezelésére, továbbítására és védelmére vonatkozó szabályozást az Adatkezelési szabályzat tartalmazza.
# 31. § / A képzési program kötelező tartalmi elemei / FELNŐTTKÉPZÉS – KÉPZÉSI PROGRAM
31. § (1) Jelen Rendelkezés 2023. szeptember 1. napján lép hatályba. 1. melléklet BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Nyilvántartási szám: B/2020/006792 1. A képzés alapadatai Képzés megnevezése Képzésfelelős neve Oktató Piaci partner Képzés nyelve Képzés formája 1 Tervezett képzési idő 2 Kredit egyenérték (opcionális) A képzés célcsoportja 1 Kinek szól 2 Képzés tartalmi jellege 3 Képzés célja A képzés tartalma (Modul vagy Tananyagegység szerinti bontásban) A képzésben megszerezhető kompetenciák A programba való felvétel feltételei (végzettség, szakmai gyak., egyéb előfeltétel) A programban való részvétel feltételei (pl. megengedett hiányzás, feladat teljesítése, kitöltése nem kötelező) Minimális/maximális csoport létszám (fő) (opcionális) A képzés során nyújtott teljesítmény ellenőrzésének módja (pl. a képzés végén írásbeli teszt írása) A képzésben résztvevő teljesítményének értékelése, minősítése (pl. Az írásbeli teszt értékelése a max. elérhető pontszám %-ában történik, minősítése: Megfelelt 61 – 100%, Nem megfelelt 0 – 60%) Képzés tervezett kezdő időpontja 2. A képzési díj A képzési díj (bruttó) – figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, valamint a képzési díj megfizetésének a képzés megvalósítása teljesítésével arányban álló ütemezését – mértéke egy összegben ,- Ft + Áfa online díj lehetséges kedvezményes mértéke % vizsgadíj ,- Ft javítóvagy pótvizsga díja ,- Ft fizetésének módja □ átutalás □ készpénz □ egyéb
# 31. § / Képzés tananyagegysége Képzési / TARTALOMJEGYZÉK
A képzéshez ösztöndíj kapcsolódik 1 □ nem 3. A képzés haladásának tananyagegységekre bontott ütemezése 2 Megnevezés, Munkaforma Óraszám alkalom Ütemezés elsajátítandó száma ismeretek A felnőttképzési programra történő jelentkezés módja: elektronikusan, az Egyetem honlapján, az adott képzés felvételi tájékoztatójának felületén elérhető jelentkezési űrlap kitöltésével és beküldésével. 4. Piaci felmérés Képzés újszerűsége 3 Képzés újdonságtartalma USP-k 17/2023. elnöki testületi rendelkezés 1 a felnőttképzés szervezésének rendjéről 1 A rendelkezés célja 1 A rendelkezés hatálya 1 Kapcsolódó dokumentumok 1 Fogalmak 2 Alapelvek 4 Az FKSZ hatálya alá tartozó ügyekben eljáró személyek, szervezeti egységek, bizottságok 5 Képzések tervezése, döntéshozatal a képzések hirdetéséről, a képzések meghirdetése 6 A Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer kezelése, a felnőttképzési tevékenység bejelentése, a felnőttképzés ügyviteli támogatása, adminisztrációja 6 Felnőttképzésnek minősülő belső képzések 7 A felnőttképzési jogviszonyra vonatkozó rendelkezések 7
# 31. § / kedvezmények biztosításának feltételei és szabályai 16 / Képzési díj befizetésének elmulasztása 16
A felnőttképzési jogviszony szünetelése, A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések 11 A képzési program, képzési tájékoztató, A teljesítmény ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos rendelkezések 12 A képzést lezáró teljesítmény ellenőrzése, A felnőttképzésben résztvevők által fizetendő díjak 16 A befizetett képzési díjak visszatérítésének szabályai 17 Panaszkezelés rendje 17 Adatkezelés 18 Záró rendelkezések 18 1. melléklet 18 A képzési program kötelező tartalmi elemei 18
7/2025. Vezetői Bizottsági rendelkezés az iratkezelés szabályairól
# 1. § / Preambulum / A rendelkezés célja
1. § (1) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § alapján, az illetékes közlevéltárral egyetértésben, az Egyetem Szervezeti és Működési Rend 11. §-a alapján a Vezetői Bizottság a Budapesti Corvinus Egyetem egyedi iratkezelési szabályait az alábbiakban határozza meg:
# 2. § / A rendelkezés célja / Hatály
2. § (1) A rendelkezés célja, hogy a szervezeti egységekhez érkezett, valamint az oda továbbított, végül az ott keletkezett iratokat a szervezeti egységek jól áttekinthető és ellenőrizhető rendszer szerint kezeljék (szabályosan iktassák, szignálják, expediálják stb.), őrizzék, selejtezzék, valamint a nem selejtezhető iratokat az Egyetem Központi Irattárának átadják, majd a Központi Irattár a levéltárba adandó iratokat az illetékes felsőoktatási levéltárnak, vagyis az Egyetemi Könyvtár és Levéltár szervezeti egység részeként működő Levéltárnak (a továbbiakban: Levéltár) szabályosan átadja. (2) Az Egyetem köteles az iratait a vonatkozó jogszabályok szerinti feltételek között, módon és rendszerben kezelni és biztosítani, hogy az iratok a későbbi felhasználásra (pl. személyes adatokra vonatkozóan érintetti joggyakorlás körében adat kikérés, hatósági megkeresésre adatszolgáltatás) alkalmasak legyenek. (3) A rendelkezés célja továbbá elősegíteni az informatikai biztonsági és az információbiztonsági szabályok érvényesülését, kiemelten a személyes adatok kezelésére és védelmére vonatkozó előírásokat, tekintettel arra, hogy az ügyiratok iktatása az Egyetemen nem papír alapon történik, hanem a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben digitálisan, továbbá az ügyiratok egyre jelentősebb része már eleve elektronikus formában (e-mail, elektronikusan aláírt ügyirat) keletkezik vagy a papír alapú ügyiratot a szervezeti egységek legtöbbször digitális másolatban (is) őrzik.
# 3. § / A rendelkezés célja / Hatály
3. § (1) Jelen rendelkezés személyi hatálya kiterjed: a) az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, testületére, a Hallgatói Önkormányzatra (a továbbiakban: HÖK) és a Doktorandusz Önkormányzatra (a továbbiakban: DÖK) továbbá a Corvinus Alkalmazotti Tanácsra, b) az Egyetemen munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyekre, kiemelten a szervezeti egység iratkezelésért felelős munkatársára, továbbá a HÖK és a DÖK számára iratkezelést végző személyre. (2) Jelen rendelkezés szabályait kell alkalmazni a szervezeti egységekhez érkező, oda továbbított, valamint az ott keletkező, végül az onnan kimenő valamennyi papír alapú és elektronikus iratra, továbbá a szervezeti egységek irattári anyagaira. (3) Jelen rendelkezés tárgyi hatálya kiterjed a szervezeti egységek által végzett valamennyi ügyviteli tevékenységre és az ügyviteli folyamat minden munkamozzanatára különös tekintettel az ügyirat érkeztetése, küldemény-irányítása, postabontás, előzményezés, iktatás, határidőbe tétel, szignálás, kiadmányozás, irattöbbszörözés, koordináció, expediálás, kézbesítés, irattározás, kölcsönzés, selejtezés, megsemmisítés, levéltárba helyezés folyamataira. (4) A rendelkezés tárgyi hatálya nem terjed ki a szakdolgozatokra és diplomamunkákra, diplomatervekre – ide nem értve azok őrzési idejét tartalmazó Irattári tervet. (5) A Szabályzat tárgyi hatálya nem terjed ki a minősített iratokra és azok kezelésének rendjére. (6) A HÖK és a DÖK iratkezelésének további részletszabályait – a jelen szabályzat keretei között – saját alapszabályában állapítja meg, amennyiben azt szükségesnek ítéli.
# 4. § / Fogalmak / Az iratkezelés szervezete, felelősségek
4. § (1) Jelen rendelkezésben használt fogalmakon a 335/2005.(XII.29.) Korm. rendelet 2. §-ban felsorolt értelmező fogalmakat kell érteni.
# 5. § / Fogalmak / Az iratkezelés szervezete, felelősségek
5. § (1) Az iratkezelés rendjének a szabályait az Egyetemen a Szervezeti és Működési Rend 11. §-a alapján a Vezetői Bizottság határozza meg. (2) Az Egyetem a Poszeidon Iratés Dokumentumkezelő Rendszert (a továbbiakban: Poszeidon) használja az egyetemi iratkezelési feladatok ellátására. (3) A rektor felelős az Egyetemen az iratkezelésért, aki ezt a feladatot a Szervezeti és Működési Rendben meghatározottak szerint az operatív főigazgató irányítása alatt működő Jog és Beszerzés szervezeti egységen keresztül látja el. (4) A Jog és Beszerzés vezetője felel: a) az iratkezelési szabályok – ide érve az iratkezelés szervezetének – meghatározása és karbantartása érdekében az iratkezelésre vonatkozó belső szabályozó elkészítéséért, Vezetői Bizottság elé terjesztéséért, b) javaslattételért a Vezetői Bizottság részére a jogszabályoknak megfelelő iratkezelő szoftver bevezetésére, beszerzést követően annak biztosításáért az informatikai infrastruktúra működtetéséért felelős szervezeti egységgel közösen, és a Poszeidon tartalmi rendszergazdai feladatainak ellátásáért, c) a Poszeidon jogosultságok kiosztásáért, megvonásáért és annak naprakész nyilvántartásáért, d) Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (központi rendszer, KR) részét képező Hivatali Kapu jogosultságok kiosztásáért, megvonásáért és annak naprakész nyilvántartásáért, e) a központi irattári feladatok irányításáért, ennek keretében vezető irattáros és szükség szerint további irattári személyzet biztosításáért, képzésük megszervezéséért, a Központi Irattár feladatellátásának felügyeletéért, f) iratkezelést végző, vagy azért felelős személyek szakmai képzésének, továbbképzésének megszervezéséért, amelynek pénzügyi forrásait a mindenkori pénzügyi szabályokban kijelölt szervezeti egység biztosítja, g) szakmai tanácsadási rendszer kialakításáért a szervezeti egységek iratkezelési tevékenységének elősegítése érdekében. (5) Az operatív főigazgató a Szervezeti és Működési Rendben meghatározottak szerint a Campus Szolgáltatások és az Informatika szervezeti egységen keresztül felelős az egyes szervezeti egységeknél található átmeneti irattár (ahol a szervezeti egységek erre kijelölt munkatársai az ügyiratokat a Központi Irattárba adásáig tárolják), a Központi Irattár, valamint az Levéltár műszaki-technikai feltételrendszerének (különösen fizikai iratvédelem, munkavédelem, adatvédelem) kialakításáért figyelembe véve a hatályos jogszabályi követelményeket. Az operatív főigazgató felelős a Campus Szolgáltatások és az Informatika feladatellátásához szükséges támogatás biztosításáért, források elérhetővé tételéért. (6) Az Informatika biztosítja az elektronikus iratkezeléshez szükséges informatikai rendszer szerver oldali üzemeltetési környezetét, az infrastruktúra folyamatos rendelkezésre állását, az informatikai rendszer rendszerés adatbiztonságának
# 5. § / Fogalmak / Az iratkezelés szervezete, felelősségek
folyamatos rendelkezésre állását, mentéseket végez, tárhelyeket, e-mail címeket és postafiókokat hoz létre, valamint frissíti az iratkezelési rendszert, elvégzi a tesztelések végrehajtását, telepíti a javításokat, új verziókat, valamint segít a szükséges informatikai eszközök beállításában. (7) Az egyes szervezeti egységek iratkezelésének szabályszerűségi ellenőrzését a Szervezeti és Működési Rendben egyetemi szabályszerűségi ellenőrzéssel (compliance) megbízott szervezeti egység látja el. (8) Az Egyetem szervezeti egységeinek iratkezelését – jelen rendelkezés alapján – a szervezeti egységek vezetői irányítják. A szervezeti egységek vezetői felelősek: a) a szervezeti egységben ügyiratkezelési feladatot ellátó munkatárs kijelöléséért, a feladat munkaügyi dokumentumokban történő megfelelő rögzítéséért, amelyhez a Jog és Beszerzés igény szerint szakmai tanácsot nyújt, b) szakmai segítség nyújtásáért az ügyiratkezelést végző munkatárs számára a megfelelő feladatellátáshoz, ami különösen a következőket jelenti: ba) segítségnyújtás a szervezeti egység ügyirattípusainak kategorizálásában szakmai szempontból, azaz, hogy a vezető milyen típusú ügyiratokat, milyen rendszerben tart szükségesnek nyilvántartani a vezetői feladata megfelelő ellátása érdekében, bb) a feladatokat úgy meghatározni, hogy kellő idő legyen az ügyiratkezelési feladatok ellátására, bc) annak biztosítása, hogy az ügyiratkezelést végző munkatárs megfelelő berendezésekkel, eszközökkel rendelkezzen a feladatellátáshoz, továbbá a jogi és beszerzési vezető által meghatározott képzéseken részt vegyen, amelyhez a Jog és Beszerzés igény szerint szakmai tanácsot nyújt, c) a szervezeti egység iratkezelésének szabályszerűségéért, az iratkezelést végző munkatárs munkairányítói ellenőrzéséért, szükség esetén – amennyiben az iratkezelés során problémát észlel – a jogi és beszerzési vezető felé jelzésért. (9) Az Egyetem az iratkezelési feladatokat vegyes rendszerben látja el: a) az érkeztetést a Jog és Beszerzés / Postázó központilag végzi; b) az iktatás az ügyeket intéző szervezeti egységeknél történik; c) az irattározás osztottan történik: ca) a szervezeti egységek átmeneti irattárában kezdődik, majd a Központi Irattárba, illetve Levéltárba kerülnek, cb) ezen kívül pedig egyes szervezeti egységek esetében a Központi Irattárba nem adható, de irattárba helyezendő iratok ezen szervezeti egység helyi irattárában történik. (Pld. Pénzügy – számlák) cc) A rendelkezésben meghatározott szabályoktól eltérő dokumentumok Központi Irattári elhelyezésének kérdésében az igazgatási területért felelős csoportvezető írásos állásfoglalása alapján kell eljárni. (10) Az Egyetemen a szervezeti egységekben folyó iratkezelést a szervezeti egységen belül az iratkezelésre kijelölt munkatársak látják el kivéve az érkeztetést, ha a küldemény az Egyetem Postázójába érkezik.
# 5. § / Fogalmak / Az iratkezelés szervezete, felelősségek
(11) Az iratkezelésben közreműködő valamennyi munkavállaló köteles betartani az iratkezelésre vonatkozó szabályokat, így különösen az alábbiakat: a) a munkája végzéséhez szükséges jelen szabályozóban foglalt ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; b) a jelen rendelkezés szerinti elvek mentén a szervezeti egység vezetőjének támogatásával a szervezeti egység iratkezelési rendjét kialakítani; c) a Poszeidon oktatásán részt venni; d) a Poszeidont használni a felhasználói segédletek igénybevétele mellett; e) az iratokkal, ügyiratokkal elszámolni; f) a rábízott iratokat teljeskörűen nyilvántartani, az ügyiratokat szakszerűen kezelni, megfelelően tárolni; g) a Központi Irattárba adandó iratokat a Jog és Beszerzés/Irattár intranetes felületén elérhető irattározási útmutató szerinti leírások alapján összeállítani, a kísérő dokumentumokkal, jegyzőkönyvekkel ellátni; h) amennyiben jelen rendelkezés szerint az iratot nem kell a Központi Irattárba adni, akkor annak selejtezését kell elvégezni, amelyhez a leírások és segédletek a Jog és Beszerzés/Irattár intranetes felületén érhetők el; (12) Az egyes szervezeti egységek tehermentesítése, valamint a hosszabb őrzési idejű iratok szakszerű és rendszerezett tárolása érdekében az Egyetem Központi Irattárt működtet. A Központi Irattár felelős: a) az Irattári terv karbantartásáért, az egyes szervezeti egységektől kapott új tételszám igények összegyűjtéséért; b) az iratkezelés során alkalmazott iratminták, formanyomtatványok, folyamatleírások jelen rendelkezésre figyelemmel történő elkészítéséért, karbantartásáért és Intraneten történő elérhetővé tételéért; c) a jelen rendelkezés szerint Központi Irattárban adandó iratok szervezeti egységektől történő jelen rendelkezés szerinti átvételéért; d) a Levéltár felügyelete mellett szakmai tanácsadási rendszer kialakításáért a szervezeti egységek selejtezési feladatainak és Központi Irattárba történő iratátadási feladatainak elősegítése érdekében; e) az irattárba leadott, előző időkben őrzésre átadott iratok elektronikus nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartás folyamatos bővítéséért a végleges iratleltárig. (13) A maradandó értékű iratok fennmaradása és védelme érdekében az iratkezelés rendjét az egész Egyetemre vonatkozóan a Levéltár támogatja és ellenőrzi. A Levéltár: a) ellenőrzi és jóváhagyja az Egyetem iratkezelési szabályait; b) ellenőrzi és engedélyezi az iratselejtezést; c) kezdeményezi a maradandó értékű iratok levéltárba adását; d) folyamatában vizsgálhatja az iratkezelési tevékenységet; e) véleményez minden, az iratkezeléssel kapcsolatos fejlesztést; f) az irattári anyagok károsodását előidéző rendkívüli esemény alkalmával közreműködik a hibaelhárítás és az anyagmentés megszervezésében.
# 5. § / II. FEJEZET / Az iratkezelés feladatköre
AZ IRATKEZELÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ÉS FOLYAMATAI
# 6. § / II. FEJEZET / Az iratkezelés feladatköre
6. § (11) Az iratkezelés feladatköre az irat készítése, az irat átvétele, vagy elektronikus úton történő fogadása, iktatása, használatra bocsátása, nyilvántartása, továbbítása, rendszerezése, a selejtezhetőség szempontjából történő válogatása, segédletekkel való ellátása, szakszerű és biztonságos őrzése, selejtezése vagy levéltári őrizetbe adása. (12) Az érkeztetést, iktatást, majd az iratkezelést minden esetben úgy kell végrehajtani, hogy a különböző, a Poszeidonban szereplő adatokat, információkat az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen felhasználni. (13) Az Egyetem feladatés hatáskörébe tartozó ügyek intézésének áttekinthetősége érdekében az azonos ügyre – egy adott tárgyra – vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kell kezelni. (14) A papír alapú ügyirat fizikai együttkezelése egy irattároló mappában történik, előadói ív használható. Az előadói ívben a kezdőirat a legfelső, a legnagyobb alszámú irat a legalsó. Az elektronikus ügyiratok ugyanezen módszer alapján, virtuális ügyiratokként jelennek meg és egy virtuális mappában tárolandók. (15) Az ügyintézés során az ügyviteli értékű és ennek megszűnésével selejtezhető, valamint a maradandó értékű és ezért nem selejtezhető iratokat az Irattári terv megfelelő tételébe be kell sorolni, az irattári tételszám jelét az ügyiraton a Poszeidon feltünteti, ha ügyirat előadó ívet használnak, akkor azt ki kell nyomtatni (Ügyirat/Nyomtatványok) és az iratokat az ügyiratborítóban kell tárolni, ha nem használnak előadói ívet, akkor irattároló mappában kell tárolni. (16) Az ügyiratok egységes elvének érvényesülése érdekében az azonos ügyben keletkezett iratokból álló ügyiratot azonos irattári tételszám alá kell besorolni. Amennyiben az ügyirat tárgya szerint több tételbe is besorolható, akkor a leghosszabb őrzési időt biztosító irattári tételszám alá kell besorolni. (17) Ügyintézést már nem igénylő, ügyviteli értékű, azaz lezárt és befejezett ügyiratokat az irattárba, az irattári tételszám szerinti rendszerben, év szerint kell elhelyezni. Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása, az iratkezelési segédletek
# 7. § / II. FEJEZET / Az iratkezelés feladatköre
7. § (1) Az Egyetemhez érkező, ott keletkező, továbbá az onnan kimenő valamennyi iratot – a jelen rendelkezésben meghatározottak kivételével a Poszeidonban a szervezeti egységeknek kell nyilvántartani a Poszeidon által generált iktatószámon. (2) Az iratforgalmat – elsődlegesen a Poszeidon rendszeren keresztül – úgy kell bonyolítani, hogy egyértelműen és naprakészen bizonyítható legyen az átadó, átvevő személye, az átadás időpontja és módja, megállapítható legyen az ügyintézés folyamata és az irat fellelhetősége. (3) Az iratkezelési folyamat szereplőinek személyét érintő változás esetén a kezelésükben lévő iratokkal, ügyiratokkal a nyilvántartások alapján tételesen elszámolnak, amelynek során átadás-átvételi jegyzőkönyvet vesznek fel. (4) Az iratok nyilvántartására és az iratforgalom dokumentálására használt iratkezelési segédletek: a) Poszeidon elektronikus érkeztető könyve; b) Poszeidon elektronikus iktatókönyvei az iratok nyilvántartására; c) Poszeidonban lévő, az iratok, ügyiratok mozgatásának, nyomon követésének, határidők betartásának nyilvántartásai; d) kézbesítőlap, kézbesítő-, átadókönyv, átadójegyzék (más szervezeti egység részére történő materiális példány átadása, illetve az ügyintézők részére történő átés az irattárnak visszaadott iratok nyilvántartása esetén); e) Számítógépes nyilvántartás esetén a lezárt nyilvántartások évenkénti vagy tanévenkénti bontásban 1 példányban papíralapú hordozón – időtálló módon – kinyomtatni és bekötött állapotban a szervezeti egység irattárában őrizni, majd az Irattári tervben meghatározott időpontban a levéltárnak átadni.
# 8. § / Az iratkezelés feladatköre / Az iratokhoz való hozzáférés és az iratok védelme
8. § (1) Az Egyetem munkatársai csak azokhoz az iratokhoz, adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkaköri feladatuk ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. Az elektronikus iktatási rendszerben a hozzáférési jogosultságokat naprakészen kell tartani. (2) Az Egyetem munkatársai munkajogi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott iratokért. (3) Az átmeneti irattárban elhelyezett iratok hozzáférésének engedélyezésére az ügyiratot irattárba helyező szervezeti egység vezetője jogosult. (4) Az Egyetem Központi Irattárban levő irattári anyaga kutatható, felhasználható ügyintézésre és külső szerv vagy személy megkeresésére. A használat módja lehet: betekintés, kölcsönzés, másolat készítése. Külső szerv vagy személy részére a rá vonatkozó iratba való betekintést és másolatkészítést úgy kell biztosítani, hogy azzal harmadik személyek és/vagy az Egyetem jogai ne sérüljenek. (5) A Központi Irattárban elhelyezett iratok hozzáférésének engedélyezésére a vezető irattáros a számára megadott jogosultsági szabályok alapján jogosult. (6) Hallgatói iratok iratkikérési, kölcsönzési szolgáltatása a Jog és Beszerzés és a Tanulmányi Ügyek terület számára egyenesen teljesíthetőek a Központi Irattár által. Ha a Központi Irattárhoz érkezik egy kikérés, a teljesítéshez minden esetben írásos állásfoglalást kell kérjen a szolgáltatás teljesítése előtt a fjsz@uni-corvinus.hu email-címen. (7) A Központi Irattárból 30 napra kölcsönözhető irat. Az elektronikus kölcsönzési naplóba kerül bevezetésre a kikérés minden rendelkezésre álló információja, valamint a kölcsönözni kívánt irat irattári helye. Az adatvédelmi szabályoknak megfelelően az elektronikus kölcsönzési naplóból év végén a visszaadott, irattári helyükre visszakerült iratok sorait törölni szükséges. (8) A Központi Irattárba, valamint az Egyetemi Levéltár helyiségeibe, irodáiba csak az ott dolgozók, vagy felelősök tudtával lehetséges a belépés. Vis maior esetén a belépésről írásos jegyzőkönyv felvétele szükséges, melyet a Központi Irattár, valamint az Egyetemi Levéltár vezetőjének haladéktalanul el kell juttatni. Előre tervezett belépés, munkavégzés (szerelés, javítás stb.) esetén a belépés előtt szükséges az értesítés írásban, mely tartalmazza az ott tartózkodás okát, hosszát is. (9) A Poszeidon a rendszerben végzett valamennyi tevékenységet naplózza. Az egyes iratok, valamint az iratok kezelésére alkalmazott elektronikus rendszerek biztonsági kockázatot jelenthetnek az Egyetem számára, ezért az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni védekezést is. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó
# 8. § / III. FEJEZET
esetében, a Poszeidonban az iratokhoz való hozzáférést a hozzáférés beállításával vagy elvételével lehet korlátozni. AZ IRATKEZELÉS FOLYAMATA, AZ IKTATÁST MEGELŐZŐ ELJÁRÁS A beérkező iratok, küldemények átvétele, az iratok érkeztetése, elosztása
# 9. § / III. FEJEZET
9. § (1) Az iratok érkezhetnek: a) postával; b) futárpostai szolgálattal; c) kézbesítővel; d) feladó által személyesen; e) elektronikus rendszereken keresztül: – levelező rendszeren; – Hivatali kapun. (2) Az Egyetem központi és levelezési címére érkező küldemények átvétele a Postázó feladata. (3) A beérkező küldeményeket a Postázó a küldemény átvételekor ellenőrizni köteles, hogy a kézbesítő okmányon és a küldeményen az azonosító jel megegyezik-e egymással, a küldeményt tartalmazó boríték zárt és a csomagolása sértetlen. Azon küldemény esetében, amelynek a burkolata sérült vagy amelyen a felbontás jelei megállapíthatók, a Poszeidonban bejelölik a sérülten érkezett opciót és lebélyegzik a Felbontva/sérülten érkezett bélyegzővel. (4) A papír alapon beérkező küldeményeken a Postázó jól látható módon jelöli az Egyetemre történő beérkezés dátumát. A Postázó feladata a küldemények átvételi igazolása, valamint az elektronikus tértivevények fogadása a postazo@uni-corvinus.hu email címen és azok továbbítása a küldő szervezeti egységnek. A Postázó az átvett küldeményeket – ide nem értve a jelen paragrafus (11) bekezdése szerinti küldeményeket – az átvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb az azt követő munkanapon érkezteti a Poszeidonban és annak központi Érkeztető könyvében. (5) A Postázó az Egyetemre érkező küldeményeket az alábbiak szerint kezeli: a) az Egyetemre érkező küldeményeket a boríték alapján érkezteti és bontás nélkül, bontatlanul továbbítja a foglalkoztató szervezet részére a borítékon feltüntetve az érkeztetőszámot; b) az „SK” saját kezű bontással megjelölt borítékokat, továbbá azon küldeményeket, amelyeknél azt az arra jogosult elrendelte a borítékon szereplő információk szerint nyilvántartásba veszi, érkezteti és bontás nélkül, bontatlanul továbbítja a címzett részére a borítékon feltüntetve az érkeztetőszámot; c) azon küldeményeket, amelyek Egyetem címzéssel szervezeti egység és név nélküli megjelöléssel érkeznek érkezteti, nyilvántartásba veszi; (6) Az érkeztetés a küldemények beérkezési sorrendjében történik, melynek során megjelölik a beérkezés pontos napját. (7) Az érkeztetés során minimálisan az alábbi adatok rögzítése szükséges: a) beküldő szervezet, beküldő személy neve; b) beküldő szervezet, beküldő személy címe; c) beérkezés dátuma; d) címzett szervezet, személy megnevezése; e) címzett személy neve; f) felbontásra utaló megjegyzés, előírás (különös tekintettel az „sk” megjelölésre); g) könyvelt küldemény azonosítója (különös tekintettel ragszámra); h) hivatkozási szám vagy idegen szám. (8) Poszeidonban nem érkeztetendő küldemények: a) újság; b) kiadvány; c) reklámanyag; (9) A Hivatali kapun keresztül beérkezett küldemény átvételt követő iktatása a felelős szervezeti egység feladata. A Hivatali kapu kezeléséért felelős szervezeti
# 9. § / III. FEJEZET
egység a Jog és Beszerzés. (10) Az iratok digitalizált képét TIF vagy PDF fájlformátumban tárolják. Elsődlegesen javasolt formátum: PDF. Ennek hiányában az összerendelést az érkeztetést, iktatást végző munkatárs végzi. (11) A teljes körű digitalizálás alól kivételt képeznek az alábbi dokumentumok: a) amelyek arra alkalmatlanok; b) amelyek nem iktatandó iratnak minősülnek; c) amelyről készült digitális kép olvashatatlan; d) CD/DVD küldemények, további elektronikus adathordozók tartalma; e) jogszabály szerint hitelesített formában benyújtandó iratok. (12) A Poszeidonban történő iktatást megelőzően – a digitalizálás támogatása érdekében – a digitalizálandó iratokat az Egyetemen használatos azonosító vonalkóddal lehet ellátni. Beérkező iratok esetében ez megtörténhet már a Postázónál történő érkeztetés során az irat első oldalára ragasztott vonalkóddal, vagy az iktatási folyamat részeként az iktató szervezeti egységnél. a) A vonalkód nem helyettesíti az iktatást és az iktatószámot, de támogatja a digitalizálást és a visszakeresést. b) A vonalkódot úgy helyezik el az iraton, hogy az nem takar ki semmilyen fontos adatot, információt. (13) Az érkeztetett küldeményeket a Postázó fizikailag és minden technikai feltétel fennállás esetén a Poszeidonban elektronikusan adja át a címzett szervezeti egységnek. (14) A Postázónak téves címzés esetén a küldeményt – amennyiben egyértelműen megállapítható – azonnal továbbítani kell a helyes címzetthez. Amennyiben a címzett nem állapítható meg, elsőként a Jog és Beszerzés igazgatási területért felelős munkatársához kell fordulni segítségért. Abban az esetben, ha a címzett ezután sem megállapítható a küldeményt vissza kell küldeni a feladónak. Amennyiben a feladó egyértelműen megállapítható, akkor a küldeményt a Postázó visszaküldi. Amennyiben a feladó nem állapítható meg, abban az esetben a küldeményt – az elektronikusan érkezett irat kivételével – irattárazni és az irattári tervben meghatározott idő után selejtezni kell.
# 10. § / III. FEJEZET
10. § (1) A küldeményeket a Postázótól a szervezeti egységek kézbesítésre kijelölt munkatársai (a továbbiakban: kézbesítő) veszik át, majd továbbítják a megjelölt szervezeti egység ügyiratkezelőjéhez (ha az különbözik a kézbesítőtől). (2) A küldeményeket átadókönyvvel veszi át a Postázótól. Az átadókönyvben fel kell tüntetni az érkezés keltét, a küldő (feladó) és a címzett megnevezését, az érkeztető azonosítót. Az átvevőnek az átvétel tényét minden esetben aláírásával és az átvétel dátumával kell igazolnia, majd az átvételt a Poszeidonban is el kell végezni. (3) A visszaérkezett elektronikus tértivevényeket a Postázó köteles a feladó szervezeti egységhez e-mailben (a szervezet egység által megadott email címre) visszajuttatni, amely gondoskodik az irat (irattári példány) melletti megőrzéséről. (4) Az Egyetem központi címére kézbesítő vagy futár útján, személyesen hozott küldeményeket a Postázó munkatársa veszi át. Az átvételt terminálon, átadókönyvben vagy az iratmásolaton aláírással kell igazolni. Amennyiben az átvett küldemény számla, úgy azt haladéktalanul – Poszeidon érkeztetés után, az átvett számla borítékján, vagy az átadás-átvételen, vagy ha nincs, a számla bal felső sarkában az Egyetemre történő beérkezés-átvétel pontos dátumának megjelölésével – a Pénzügy részére át kell adni. (5) A fogadó szervezeti egység kézbesítője köteles a szervezeti egységre érkeztetett küldeményt átvenni. (6) A fizikai átvételt követően a küldeményt a fogadó szervezeti egység iratkezelésre kijelölt munkatársa a Poszeidonban átveszi. A bontatlanul érkező – a Poszeidonban átvett – küldeményeket, az arra jogosult felbontja, és amennyiben nem magánküldemény, úgy iratkezelésre átadja. A Postázó által bontatlanul átadott küldemény címzettje köteles gondoskodni a hivatalos küldemény jelen rendelkezés szerinti kezeléséről. Azon küldemények esetében, amelyek bontással érkeztek, átvételt követően az iratkezelésre kijelölt személy ellenőrzi a küldeményben jelzett mellékletek, mellékelt iratok meglétét és olvashatóságát. Amennyiben hiányt, a küldemény olvashatóságával kapcsolatosan problémát észlel, annak tényét fel kell jegyeznie a papír alapú küldeményre és a Poszeidonba megjegyzésként, továbbá erről tájékoztatni kell a küldőt is. A mellékletek hiánya nem akadályozza az iratkezelés folyamatát. Elektronikus küldemény esetén a felbontási lépések kimaradnak, a küldemény átvételével megkezdődik az ügyintézés. (7) Ha a felbontás alkalmával kitűnik, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket, értékcikket tartalmaz, a felbontó az összeget, továbbá más értéket köteles az iraton vagy a borítékon – dátummal és aláírással, és a Poszeidon megjegyzés mezőjében – rögzíteni, és elismervény ellenében az ügyintézőnek átadni. Az elismervényt a küldeményhez csatolják. (8) A küldemények téves felbontásakor a borítékot újból le kell ragasztani, és rá kell
# 10. § / III. FEJEZET / Szignálás
vezetni a felbontó nevét és szervezeti egységének megnevezését, majd a küldeményt a címzetthez vagy az érintett szervezeti egység vezetőjéhez kell eljuttatni fizikálisan és a Poszeidonban egyaránt. Amennyiben a téves felbontó a helyes címzettet vagy a Poszeidon használatát illetően bizonytalan, a küldeményt a Postázónak is visszaküldheti. (9) A küldemények borítékját az iktatott irathoz kell csatolni, ha: a) az ügyirat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik; b) a beküldő nevét, pontos címét egyéb információt csak a borítékról lehet megállapítani; c) a küldemény hiányosan érkezett. (10) Nem kell újraérkeztetni a Poszeidonban, a Postázó által már berögzített küldeményeket, belső postán, Egyetemen belüli szervezetek között továbbított küldeményeket, iratokat, ügyiratokat.
# 11. § / Szignálás / Elektronikus úton érkezett küldemények
11. § (1) A szervezeti egység vezetője vagy az általa megbízott munkavállaló a neki bemutatott küldeményeket (elektronikus, vagy papír alapú) szükség szerint az ügy elintézésére kijelölt személyre szignálja. (2) A szignálás során a szervezeti egység vezetője vagy a szervezeti egység általa írásban megbízott munkatársa: a) kijelöli az irat ügyintézőjét, felelősét, a hozzáféréssel rendelkezők körét; b) meghatározza az ügyintézési határidőt; c) sürgősségi fokot; d) utasítást ad az ügyintézésre; e) egyéb kapcsolódó információkat ad írásban. (3) A szervezeti egység vezetője tartós távolléte idejére köteles a részére címzett „sk” küldemények felbontására, továbbá az iratok szignálására esetenként vagy állandó jelleggel helyettest megbízni.
# 12. § / Szignálás / Elektronikus úton érkezett küldemények
12. § (1) Elektronikus úton az iratok érkezhetnek: a) az Egyetem központi elektronikus postafiókjába, b) az Egyetem foglalkoztatottjának postafiókjába, c) a szervezeti egységek elektronikus postafiókjába, d) Hivatali kapun. (2) A központi elektronikus postafiók (postazo@uni-corvinus.hu) kezelésére kijelölt munkatárs a hozzá érkező iratokat továbbítja az illetékes szervezeti egységnek. (3) Az Egyetemen további központi elektronikus postaládák működhetnek. Az ilyen postaládákat az arra kijelölt szervezeti egység működteti és kezeli. A kezelésére kijelölt munkatárs a hozzá érkező iratokat továbbítja az illetékes szervezeti egységnek. (4) A központi elektronikus postaládák működhető szervezeti egység erre kijelölt munkatársa: a) bejelenti a szervezeti egység hivatalos elektronikus postafiókjának az e-mail címét és az azzal kapcsolatos változást a Poszeidonban történő rögzítés érdekében a Jog és Beszerzésnek; b) eljuttatja az e-mail címre érkező leveleket a címzett személynek vagy szervezeti egységnek; c) a címzett személy vagy szervezeti egység gondoskodik a beérkező levelek jelen rendelkezés szerinti kezeléséről. (5) Az elektronikus formában érkező küldemények esetében törekedni kell az elektronikusan történő további használatra és kerülni kell a küldemény felesleges nyomtatását. Amennyiben a küldemény tartalma vagy vezetői döntés indokolja, az elektronikus formában érkező küldeményeket nyomtatni kell, és a továbbiakban papír alapú iratként kell kezelni. Az elektronikusan érkezett küldeményt nyilvántartásba vétel előtt megnyithatóság szempontjából ellenőrizni kell. Elektronikus úton, – nem biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybevételével (hivatali kapu) – érkezett küldemény esetében az átvevő a feladónak – ha azt kéri, és elektronikus válaszcímét megadja – haladéktalanul elküldi a küldemény átvételét igazoló elektronikus visszaigazolást. (6) A biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybevételével érkezett küldemény (hivatali kapu) esetében az átvétel visszaigazolása az E-ügyintézési tv.-ben, valamint az Eür.-ben meghatározottak szerint történik. (7) Az elektronikusan érkezett irat átvételét meg kell tagadni, ha az biztonsági kockázatot jelent a fogadó szervezet informatikai rendszerére tekintettel. (8) Az elektronikus küldemény a fogadó szervezeti egység rendszerére biztonsági kockázatot jelent, ha: a) az Egyetem informatikai rendszeréhez vagy azon keresztül más informatikai rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés célját szolgálja, vagy b) az a) pontban meghatározott informatikai rendszer üzemelésének vagy más személyek hozzáférésének jogosulatlan akadályozására irányul, vagy c) az a) pontban meghatározott informatikai rendszerben lévő adatok jogosulatlan megváltoztatására vagy törlésére irányul. (9) A fogadó szervezet a feldolgozás elmaradásának tényéről és annak okáról
# 12. § / Szignálás / Elektronikus úton érkezett küldemények
értesíti a feladót. Erről nem köteles a fogadó szervezet értesíteni a feladót, ha korábban már érkezett azonos jellegű biztonsági kockázatot tartalmazó beadvány az adott feladótól. (10) Az elektronikus úton érkezett küldeményt nem kell külön érkeztetni, felbontani, kezelését közvetlenül a címzett szervezeti egység erre kijelölt munkatársa végzi. (11) Azon iratokat kell aznapi dátummal beérkezettnek tekinteni, amelyek az adott munkanapon 15:00 óráig a szervezeti egység postaládájába megérkeztek. A 15:00 óra után beérkezett levelek a következő munkanapon érkezettnek tekintendők. (12) A Poszeidon használata során azon e-mailben érkezett küldeményt, amely ügyintézést von maga után, iktatni kell. (13) Az Egyetem faxot nem használ. (14) A Hivatali kapun érkező küldemények kezelése: a) A Hivatali kapuból érkező küldeményt, iratot automatikusan iratkezelési szoftver nem bontja fel és nem érkezteti. Az irat érkeztetése a Hivatali kapu ügyintézőjének feladata, érkeztetést követően az ügyintéző haladéktalanul továbbítja a küldeményt az illetékes címzettnek. A beérkezett küldemény átvételt követő iktatása a felelős szervezeti egység feladata. b) A címzett szervezeti egység kijelölt, iktatást végző munkatársa gondoskodik az elektronikus irat elektronikus átvételéről, szervezeti egység vezetőjéhez történő eljuttatásáról, a küldemény iktatásáról, vagy iktatás nélküli elektronikus átadásáról a kijelölt felelős szervezeti egység részére. A Hivatali Kapun érkező iratok iktatása – az általános szabályok szerint – az ügyintéző szervezeti egységnél történik. c) A Hivatali kapu kezelésére feljogosított hivatali kapu ügyintéző gondoskodik az elektronikusan kézbesített irat, a kézbesítéssel kapcsolatos elektronikus tértivevény, kézbesítési vélelem beálltára vonatkozó információk ellenőrzéséről. d) A Hivatali kapu ügyintézőket saját hatáskörben vagy a szervezeti egység javaslata alapján, a vele történő megegyezés után a jogi és beszerzési vezető jelöli ki.
# 13. § / AZ IRATOK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE, IKTATÁSA / Általános alapelvek
13. § (1) A szervezeti egység vezetője, ha jogszabály vagy jelen rendelkezés másként nem rendelkezik, gondoskodik az iratok Poszeidonban történő iktatásáról. (2) Az alábbi küldeménytípusokat nem kell iktatni: a) könyveket, tananyagokat; b) reklámanyagokat, tájékoztatókat; c) meghívókat (amennyiben azok nem ügyintézéshez köthetők); d) üdvözlő lapokat; e) prospektusokat; f) közlönyöket, sajtótermékeket; g) visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat; h) amelyek megállapíthatóan magánjellegűek; i) számlákat (ezek érkeztetése a Poszeidonban, további kezelése az SAP-ban történik); j) kizárólag eszközöket, anyagokat tartalmazó küldeményeket. (3) Az előző bekezdésben szereplő tételek tekintetében az ügyintéző, ügyiratkezelő, ha az ügy egyedi jellege ezt indokolja, akkor a küldeményt szerepeltetheti az iktatásban. (4) Nem kell iktatni, de nyilván kell tartani az olyan ügyek iratait, amelyekről – jogszabály előírása miatt– külön nyilvántartást kell vezetni, továbbá azokat az iratokat, amelyeket a felelős szervezeti egység vezető ilyenként jelöl meg. Az ilyenként megjelölt iratok típusáról, nyilvántartási helyéről és módjáról a felelős szervezeti egység vezetője tájékoztatja a jog és beszerzés vezetőjét. (5) Az előző bekezdés szerint nem iktatott iratok iratkezelésének rendjét, ideértve az őrzés rendjét, metodikáját (pl. nyilvántartási szám képzése), helyét, idejét, módját, fizikai és műszaki feltételeit, selejtezését, Levéltárba adást, megsemmisítését és minden egyéb iratkezelés szempontjából releváns kérdést a nyilvántartó szoftverért felelős szervezeti egység vezetője határozza meg. Az ilyen iratok nem vehetők Központi Irattárba, hanem azok a szervezeti egység irattárában őrzendők, majd a szervezeti egység által a selejtezési folyamat szerint selejtezendők vagy a szervezeti egység által Levéltárba adandók.
# 14. § / Általános alapelvek / Előzményezés, csatolás, szerelés
14. § (1) Az irat iktatása előtt az iratkezelést végző munkatárs megállapítja annak előzményét. Ha az iratnak: a) az adott évben van előzménye, akkor az iratot az előzmény főszámának következő alszámára kell iktatni. b) a korábbi évben (években) előzménye volt, és az ügyirat még nem lezárt, akkor a következő alszámra, amennyiben az ügyirat lezárt, akkor az előzményt a tárgyévi ügyirathoz kell szerelni, ezáltal rögzítésre kerül az iktatókönyvben az előirat iktatószáma, az előzménynél pedig az utóirat iktatószáma. A szerelést papír alapú irat esetében az iraton is jelölni kell, és az előzményt szerelni kell a tárgyévi utóirathoz, illetve azokat fizikailag is össze kell szerelni. (2) Az előzményt vagy a kapcsolódó ügyiratot ideiglenesen (csatolás), szükség esetén véglegesen (szerelés) az ügyirathoz kell kapcsolni. (3) A téves szerelés észleléskor azt haladéktalanul bontják. (4) Amennyiben az előzményezés során megtalált ügyiratról megállapítható, hogy nem az új ügyirat előirata, de a megtalált irat ismerete a szignáláshoz, valamint az ügy elintézéséhez szükséges, a két ügyiratot csatolni kell. Az ügy lezárása után a csatolt papír alapú ügyiratokat eredeti irattári helyükre helyezik vissza. A csatolást és a csatolás megszüntetését a Poszeidonban kell elvégezni. (5) Azokban az esetekben, amikor az előzményiratok nem szerelhetők, azok hollétét és iktatószámát az előadói íven fel kell tüntetni (ilyen esetben kötelező az előadói ív használata), valamint azt a Poszeidonban a Kulcsszavak/Feljegyzések fülön, a Feljegyzés szövege mezőben is rögzíteni kell.
# 15. § / Előzményezés, csatolás, szerelés / Az iktatás
15. § (1) A beérkező küldeményeket az érkeztetési azonosító alapján a felelős szervezeti egységnél, illetve a helyben keletkező ügyiratokat szervezeti egységenként annak beérkezésének napján, de legkésőbb a következő munkanapon iktatják. (2) Az iktatás során az ügyiratot létrehozó vagy fogadó szervezeti egységnek, azaz ügyirat felelősének az iktatáskor az iratot a Poszeidonban elektronikus ügyiratként kell létrehoznia és gondoskodnia kell arról, hogy az ügyben érintett szervezeti egységek az elektronikus ügyirathoz szervezeti (iktatóhelyi) hozzáférést, a hozzáférés megadásával alszámra történő iktatási lehetőséget kapjanak. Több szervezeti egységet érintő ügy esetén a felelős szervezeti egység által az ügyirathoz megadott hozzáférés alapján az érintett szervezeti egység iktatójának gondoskodnia kell arról, hogy a kapott hozzáférés alapján az ügyiratba tartozó iratot elektronikus iratként iktassa be az ügyiratba alszámra. (3) Iktatni kell azokat az elektronikus rendszeren kapott vagy küldött iratokat is, amelyek az Egyetem működésével összefüggésben keletkeztek, valamint azokat az elektronikus leveleket, amelyek a címzettnél vagy az általa ügyintézésre átadott megkeresés esetében a felelős ügyintéző szervezetnél ügyintézést vonnak maguk után. Bejövő e-mailek iktatása során az iktatás magában foglalja a küldemény egy azon idejű érkeztetését is. (4) Az iktatás során az iktatószámot a szoftver generálja. Az iratokat az Egyetem által használt iktatószám formátumban kell iktatni, ahol az ügy indulásakor kiadott iktatószám jelenti az ügy főszámát, az ügyben keletkezett további iratok – a beérkezők és a szervezeti egységnél keletkezők egyaránt – pedig a főszám alszámain kerülnek nyilvántartásra. (5) A több lépésben intézett ügyek további lépéseiben keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek minősülnek, iktatásuk a főszám alszámaira történik. Egy főszámhoz korlátlan számú alszám tartozhat. (6) Ha egy ügyben a szervezeti egységnél iktattak már iratot (főszám), majd az utóbb beérkezett iratot más főszámra iktatták, úgy az előzőleg főszámra iktatottat szerelni kell az utóbb beérkezett irathoz (főszámhoz). A szerelés ténye a Poszeidon nyilvántartásban feltüntetésre kerül, ennek eredményeként az iratokat össze kell szerelni, és a tételszámon belül a főszámon kell irattárba helyezni. (7) A papír és elektronikus iratért felelős szervezeti egység kijelölt iratkezelésért felelőse az iktatás során besorolja a főszámos iratot az Irattári terv megfelelő iratcsoportjába. Az irattári tételszámokat az Irattári terv tartalmazza, mely a jelen rendelkezés 1. melléklete. (8) A Poszeidon az iktatási időpontot automatikusan adja, az a későbbiek során nem módosítható, a rendszer rögzíti az iktatást végző személy nevét, szervezeti egységét. (9) Az iktatás során az alábbiakat rögzítik:
# 15. § / Előzményezés, csatolás, szerelés / Az iktatás
a) az irat tárgya; b) ügyintéző neve (elsődlegesen az ügyiraton rögzítendő); c) az irat irattári tételszáma (főszám esetén kötelező megadni, alszámos iktatás esetén a főszámról öröklődik); d) „főszám/alszám iktatás szükséges” jelölő négyzetet kezelni. (10) Az iktatás során lehetőség van egyéb további információk megadására is a Poszeidonban, annak érdekében, hogy az ügyintézéssel kapcsolatos, azt elősegítő információkat rögzítsék. (11) Az iktatáskor kitöltött mezők javítására, az üresen hagyott mezők kitöltésére az ügyirat lezárásáig van lehetőség, ide nem értve a jelen paragrafus (10) bekezdésben szereplő mezőket. (12) Az irat Poszeidonban való iktatását követően helyezik el az irat első oldalán az iktatóbélyegző lenyomatát, ha a szervezeti egység használ iktatóbélyegzőt és amennyiben elfér az iraton. Szintén az irat első oldalán rögzítik továbbá, amennyiben indokolt, a kezeléshez szükséges információkat. Az iktatóbélyegző lenyomatán szereplő adatok és a Poszeidon adatai megegyeznek. Ha a szervezeti egység nem használ iktatóbélyegzőt abban az esetében is törekedni kell arra, hogy megegyezzen az irat első oldalán lévő adatkör a Poszeidon adataival, azzal, hogy az iktatószám feltüntetése kötelező. (13) Az iktatóbélyegző lenyomatának tartalmaznia kell az Egyetem és a szervezeti egység nevét és a következő rovatokat: a) az érkeztetés sorszáma/Érkeztetőszám b) az érkezés dátuma, c) az iktatás sorszáma/Iktatószám, d) az iktatás dátuma, e) az irat mellékletekeinek száma (tíz darabig szám szerint, ezen felül „iratcsomó” jelzéssel kell feltüntetni), f) az ügyintéző neve és beosztása g) az iktatás irattári tételszáma (főszámos iratról). (14) Iktatáskor az ügyirat témáját, tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az az ügyirat lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a visszakeresés elvégezhető legyen. Az államháztartásról szóló törvényben költségvetési szervként említett szervtől érkezett ügyirat tárgyaként a leiratban vagy átiratban feltüntetett tárgyat célszerű megjelölni. Az iktatott iratokat a Poszeidon rendszerben kiválasztható irattári tételszámokkal el kell látni legkésőbb az ügy lezárásakor. Ezen tételszámot az iratra is rá kell vezetni, amennyiben fizikailag rendelkezésre áll. (15) Az elektronikus iratok iktatást követő tárolása a Poszeidonban történik.
# 16. § / Téves iktatás / Az iktatókönyv nyitása, zárása
16. § (1) Téves iktatás vagy téves adat bevitele esetén – amennyiben a beírt adat nem módosítható – az iktatott tételt az iktatókönyvben sztornózni kell. Ebben az esetben a sztornózás indokát meg kell adni az irathoz tartozó “Megjegyzés” mezőben. A sztornózott tétel a Poszeidonban átkerül a Sztornózott tételek közé és meta adatai a későbbiekben is visszakereshetők. Nem kell sztornózni azon iratokat, amelyek ún. nem valósultak meg. Ezen iratok esetében a megjegyzés mezőben kell a meghiúsulásra vonatkozó információkat rögzíteni. (2) Sztornózott tételt nem kell irattárba adni.
# 17. § / Az iktatókönyv nyitása, zárása / Poszeidon adatok mentése
17. § (1) A Poszeidonban az iktatókönyv évenkénti megnyitása minden év január elsején és lezárása minden év december 31-én automatikusan történik. (2) Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján az Elektronikus iktatókönyveket az iktatókönyv zárásának részeként el kell készíteni az elektronikus érkeztető nyilvántartásnak, az elektronikus iktatókönyvnek, azok adatállományainak (címlista, tételszám, megőrzés, iratforgalom dokumentálásának információi) és az elektronikus dokumentumoknak az év utolsó munkanapi iktatási állapotát tükröző, az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározottak szerint archivált változatát. A lezárt érkeztető nyilvántartást, iktatókönyvet, időbélyegzővel kell ellátni és archiválni. Az elektronikus érkeztető nyilvántartás elektronikus adathordozóra elmentett példánya az archiválást követő második évet követően megsemmisíthető.
# 18. § / Poszeidon adatok mentése / Az ügyiratok kezelése
18. § (1) A számítógépes iratkezelés során bevitt adatok és az azokkal kapcsolatos munkavégzésekhez kapcsolódó adatok napi rendszerességű mentéséért az Informatika felelős.
# 19. § / KIADMÁNYOZÁS / A kiadmányozás rendje
19. § (1) Az ügyiratkezelő, ügyintéző az irathoz kapcsolódó ügyintézési feladatokat és információkat a Poszeidonban is rögzíti a megjegyzés mezőben. (2) Az ügyiratkezelő, ügyintéző az ügyirattal kapcsolatos tevékenysége során írásban vagy szóban telefonon vagy személyes megbeszélés során tájékozódik, intézkedik, melynek lényegi elemeiről feljegyzést készít és az ügyirathoz csatolja, vagy az iktatás megjegyzés mezőjébe rögzíti.
# 20. § / KIADMÁNYOZÁS / A kiadmányozás rendje
20. § (1) Az elektronikus aláírásra, -bélyegzőre és -időbélyegzőre a jelen Fejezetben foglaltakon túlmenően a VI. Fejezet rendelkezései is irányadók. (2) A kiadmányozásra előterjesztett ügyiratot a kiadmányozó kérésére az ügyintéző szignózza és a kiadmányozásra jogosult írja alá. (3) Az iktató szervezeti egység a kiadmány egy hiteles példányát – papír alapú irat esetén – köteles irattárában az ügyirat részeként megőrizni. (4) A rektor képviseleti joga részeként a kiadmányozási joggal rendelkezik. Ezen jogát a Szervezeti és Működési Rendben foglaltak szerint átruházhatja az Egyetem munkavállalóira. (5) A Jog és Beszerzés a kiadmányozási joggal rendelkező személyek köréről, kiadmányozási jogkörük – időbeli, tárgybeli – terjedelméről nyilvántartást vezet. (6) A külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. (7) Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás, valamint az Iratkezelési rendelkezésben meghatározott egyéb dokumentumok. (8) Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hiteles kiadmányként lehet továbbítani. (9) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a papír alapú irat akkor hiteles kiadmány, ha: a) azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja vagy b) a kiadmányozó neve mellett az „s.k.” jelzés szerepel vagy c) a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt aláírással igazolja, és d) az a)–c) pontok tekintetében a kiadmányozó személy aláírása mellett a szervezeti egység hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel. (10) Nyomdai sokszorosítás esetén elegendő a) a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés vagy b) a kiadmányozó alakhű aláírás-minta és c) az a)–b) pontok tekintetében a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomatának elhelyezése az iraton. (11) Az Egyetemen keletkezett iratokról – jogszabályi keretek között – a kiadmányozási jog gyakorlója által a) papír alapú iratról papíralapú irat hitelesítésre felhatalmazott ügyintéző hitelesítési záradék kiállításával, b) elektronikus aláírással ellátott iratok esetében a – 37. §-ban foglaltakkal összhangban – másolatkészítési záradék kiállításával jogosult másolatot is kiadni. (12) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az elektronikus irat akkor hiteles kiadmány, ha azt a kiadmányozási joggal rendelkező személy vagy elektronikus rendszer az Eür.-ben meghatározott követelményeknek megfelelően hitelesítette. (13) A Jog és Beszerzés a külön jogszabályban meghatározott követelmények szerint gondoskodnia kell az elhelyezett elektronikus aláírás érvényességének érvényességi időn belüli – ha az érvényességi idő nem meghatározott, úgy korlátlan ideig történő – folyamatos megállapíthatóságáról. (14) Az iratot őrző szervezeti egység vezetője vagy az általa felhatalmazott
# 20. § / A kiadmányozás rendje / Kiadmányozást követő iratkezelés
munkatárs a szervezeti egységnél keletkezett iratokról jogosult a külön jogszabályban meghatározottak szerint hiteles papír alapú és hiteles elektronikus másolat kiadására a 37. §-ban foglaltak szerint. (15) A papír alapú kiadmányozás során a kiadmányozásra jogosult személyhez rendelt hivatalos bélyegzőt kell alkalmazni. A Jog és Beszerzés a bélyegzőkről szóló nyilvántartása tartalmazza a használatba vett bélyegzőket és a felhasználók körét. (16) Az elektronikus kiadmányozás során a kiadmányozásra jogosult személyhez rendelt hivatalos elektronikus aláírásokról a Jog és Beszerzés nyilvántartást vezet. (17) A Hallgatói Önkormányzat és Doktorandusz Önkormányzat esetében a kiadmányozás jogát ideértve az elektronikus aláírás használatának rendjét és nyilvántartását az alapszabály határozza meg.
# 21. § / A kiadmányozás rendje / Kiadmányozást követő iratkezelés
21. § (1) Az ügyiratkezelő, ügyintéző ellenőrzi, hogy az aláírt, illetőleg hitelesített és bélyegzőlenyomattal ellátott kiadmányokhoz az előírt mellékletek csatolása megtörtént-e, továbbá végre kell hajtania a vonatkozó kezelői utasítást. E feladatok elvégzése után az irattárban maradó másodlati példányokon „exp”, vagy „elküldve” jelzéssel feljegyezi a továbbítás keltét és a postázás módját. (2) A küldeményeket a továbbítás módja szerint kell csoportosítani. (3) A kézbesítőkönyvben feltüntetik az ügyirat iktatószámát és a kézbesítés dátumát (év, hónap, nap). A továbbított iratokat – szükség esetén – átvételi elismervénnyel küldik el. (4) A Postára küldendő küldemények kezelése az alábbiak szerint zajlik: a) A kimenő postai küldemények egyetemi szintű centralizált feladása a Postázó feladata. b) Az ügyintéző, ügyiratkezelő által előkészített és megküldött irat átvételét követően a Poszeidonban rögzített, kimenő iratokkal kapcsolatban az iratok iktatása, digitalizálása az iratot keletkeztető szervezeti egységek erre kijelölt munkatársának a feladata Az ügyintéző, ügyiratkezelő biztosítja az elküldéshez szükséges valamennyi információt. c) A borítékon szerepelnie kell a címzettnek (pontos címmel és irányítószámmal ellátva), az iktatószámnak, valamint a postázás módjára vonatkozó utasításnak (pl. ajánlott = RL). d) A szervezeti egység a kiküldendő irat borítékolását követően azt és valamennyi segédletét eljuttatja a Postázónak. A Postázónak csak zárt borítékban továbbított küldeményt áll módjában átvenni. A küldemény igény szerinti további szerelését (ragszám, tértivevény) a Postázó látja el. (5) A Postázó nyitvatartási rendjét a jogi és beszerzési vezető határozza meg. Sürgős küldemény esetén a Postázóval egyeztetni kell a küldemény legkésőbbi leadási lehetőségét az aznapi feladás érdekében. (6) Hivatali kapun kiküldésre kerülő iratok kezelése az alábbiak szerint zajlik: a) A Hivatali kapuval rendelkező szervezetek részére kiküldendő, kimenő iratok iktatása és indítása az iktató szervezeti egység kijelölt ügyintézőjének a feladata azzal, hogy a tényleges kiküldést az illetékes Hivatali kapu ügyintéző végzi el Az iktató szervezeti egység feladata a kiküldendő irat szabályos iktatása, minden szükséges információ (különösen: pontos címzett, annak azonosítója) megadása és az irat továbbítása a hivatali kapu ügyintézőjének. b) A Hivatali kapu kezelésére feljogosított hivatali kapu ügyintézőnek gondoskodnia kell az elektronikusan kézbesített irat, a kézbesítéssel kapcsolatos elektronikus tértivevény, kézbesítési vélelem beálltára vonatkozó információk ellenőrzéséről, amennyiben a kézbesítés sikertelen, úgy a kapcsolatfelvételről és a küldemény újraküldéséről a címzett részére.
# 21. § / VI. FEJEZET / használatával érintettek köre
ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSOKRA, ELEKTRONIKUS BÉLYEGZŐKRE ÉS ELEKTRONIKUS IDŐBÉLYEGEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az elektronikus aláírás és az elektronikus bélyegző és elektronikus időbélyegző
# 22. § / VI. FEJEZET / használatával érintettek köre
22. § (1) Az elektronikus aláírás, valamint az elektronikus bélyegző használatát – írásbeli megkeresés alapján – a jogi és beszerzési vezető hagyja jóvá. (2) A fokozott biztonságú elektronikus bélyegző használati jogosultságának személyazonosságának és kiadmányozási jogosultságának ellenőrzését a Jog és Beszerzés, a technikai beállítását az Informatika erre kijelölt munkatársai saját hatáskörben is elvégezheti az Egyetem és a Bizalmi Szolgáltató között megkötött szerződésben meghatározott feltételeknek, a hitelesítési rend, valamint jelen rendelkezés rendelkezéseinek megfelelően. (3) A jogszabályok és a belső szabályozók keretei között a Jog és Beszerzés vezetője gondoskodik az Egyetem és a Bizalmi Szolgáltató közötti megállapodások előkészítéséről és megkötéséről. (4) A Bizalmi Szolgáltató tekintetében az Egyetem kijelölt intézményi kapcsolattartója a Jog és Beszerzés vezetője által kijelölt munkatárs. (5) Az Informatika feladata az elektronikus aláírások és elektronikus bélyegzők biztosításához és használatához szükséges informatikai feltételek megteremtése, és fenntartása, a műszaki infrastruktúra biztosítása, a szükséges telepítések, szoftverbeállítások végrehajtása és az ehhez kapcsolódó felhasználó támogatási feladatok ellátása. Az elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző alkalmazási köre
# 23. § / VI. FEJEZET / használatával érintettek köre
23. § (1) Az Egyetem a hatáskörébe tartozó ügyviteli eljárások során a vonatkozó jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően elektronikus kapcsolattartást biztosíthat. (2) Az Egyetem feladatés hatáskörébe tartozó ügyviteli eljárások során törekszik arra, hogy a természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiség nélküli szervezetek részére – amennyiben a körülmények lehetővé teszik – elektronikus formában készített, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy elektronikus bélyegzővel ellátott dokumentumot továbbít. (3) Amennyiben az adott ügyviteli eljárás tekintetében erre lehetőség van, az Egyetem elektronikus formában készít iratokat, és azokat elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel látja el. (4) A döntést nem tartalmazó elektronikus dokumentumok és nagy tömegben előállított értesítések, tájékoztatók hitelesítése történhet elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel. (5) Az Egyetem az elektronikus ügyintézési törvény szerinti ún. hivatali levelezés során legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott küldeményeket továbbít Hivatali kapun keresztül, továbbá elektronikus levélben, vagy más az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény előírásainak megfelelő módon. (6) Az Egyetem által elektronikus formában készített és elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel ellátott dokumentumok a címzett részére elektronikus úton kerülnek kézbesítésre (Hivatali kapun, e-mailen). (7) Amennyiben a címzett részére az elektronikus úton kiadmányozott dokumentum elektronikus úton nem küldhető meg – és annak jogszabályi feltételei fennállnak – azt az Egyetem jelen rendelkezéseinek megfelelően papír alapú irattá alakítja és elsősorban levélpostai kézbesítő szolgáltatás keretében, indokolt esetben személyes kézbesítéssel, vagy futárszolgálat igénybevételével kerül megküldésre a címzett részére. Az elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző és grafikus képének információ
# 24. § / használatával érintettek köre / tartalma
24. § (1) Az Egyetemen használt elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző grafikus képének információ tartalmát a Jog és Beszerzés vezetője határozza meg azzal, hogy az főszabály szerint tartalmazza legalább: a) az elektronikus aláírást létrehozó munkatárs személyazonosító okmányában szereplő teljes nevét; b) az Egyetem hivatalos elnevezését. Az elektronikus aláírás és elektronikus időbélyegző használatának rendje
# 25. § / tartalma / Az aláírás létrehozó eszköz használatának rendje
25. § (1) Elektronikus aláírásra, elektronikus bélyegző és időbélyegző használatára jogosult munkatárs a) kizárólag az Egyetem képviseletében eljárva a feladat és hatáskörébe tartozó, jelen rendelkezés és más vonatkozó belső szervezetszabályozó dokumentum rendelkezései szerint végezhet ilyen tevékenységet, b) kizárólag jogszabály keretei között meghatározott intelligens chipkártya, vagy token birtokában, vagy felhőszolgáltatáson alapuló kétfaktoros azonosítást biztosító szolgáltatás keretében, az eszközhöz vagy szolgáltatáshoz tartozó jelszó vagy jelszavak megadásával hozhat létre minősített elektronikus aláírást az elektronikus dokumentumon. c) fokozott biztonságú elektronikus aláírás legalább egyfaktoros azonosítású szolgáltatás keretében hozható létre, d) kizárólag statikus tartalmú elsősorban .PDF formátumú dokumentumot hitelesíthet elektronikus aláírással és időbélyeggel. e) Az elektronikus aláírás és elektronikus időbélyegző magáncélra és az aláírási vagy jogosultságon kívül eső ügyekben nem használható fel.
# 26. § / Az aláírás létrehozó eszköz használatának rendje / hosszú távú megőrzése (archiválása)
26. § (1) Az elektronikus aláírás használatára jogosult köteles a részére kiadott elektronikus adathordozót biztonságos (zárható) helyen tárolni. (2) Az elektronikus adathordozó elvesztése, illetve kompromittálódása, valamint az ahhoz tartozó jelszó elvesztése, elfelejtése esetén a tanúsítvány visszavonása ügyében köteles a munkatárs soron kívül bejelentést tenni a Jog és Beszerzés vezetője részére. (3) Az elektronikus aláírásra vagy kiadmányozásra jogosult munkatárs nem adhatja át – átmenetileg sem – más részére az elektronikus aláíró eszközt, illetve a használatához szükséges PIN kódot. Az elektronikus aláírással és elektronikus bélyegzővel rendelkező dokumentumok
# 27. § / Az aláírás létrehozó eszköz használatának rendje / hosszú távú megőrzése (archiválása)
27. § (1) Az Egyetem a feladatés hatáskörébe tartozó eljárások során létrehozott és elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel hitelesített dokumentumok tekintetében gondoskodik arról, hogy az Iratkezelési rendelkezés melléklete szerinti Irattári tervben meghatározott megőrzési idő lejártáig az azokban foglaltak értelmezhetőek (olvashatóak) és visszakereshetőek maradjanak, valamint az aláírás ideje szerinti változatlan formában legyen elérhetőek. (2) Az Egyetem a feladatés hatáskörébe tartozó eljárások során létrehozott és elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel hitelesített dokumentumok archiválása során a következő szerint jár el: a) védi a dokumentumok bizalmasságát és integritását, gondoskodik a jogosulatlan hozzáférés megakadályozásáról, b) kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, c) ha több dokumentumon egy elektronikus aláírás vagy bélyegző került elhelyezésre, akkor a megőrzési idő leteltéig ezeket a dokumentumokat együtt kezeli (archiválja), d) az adott dokumentumnak az Irattári tervben meghatározott megőrzési ideje alatt gondoskodik az elektronikus aláírás hosszú távú érvényesítéséhez szükséges információk, azaz az érvényességi lánc beszerzéséről és megőrzéséről, valamint szükség estén időbélyegző elhelyezéséről az érvényességi láncon. (3) Az elektronikus iratok tárolására a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 61. § (4) bekezdés b) pontjának megfelelő Poszeidon rendszerben történik. Az Egyetemen keletkezett elektronikus dokumentum érvényessége
# 28. § / hosszú távú megőrzése (archiválása) / érvényesség ellenőrzésére vonatkozó előírások
28. § (1) Az elektronikus aláírás vagy elektronikus időbélyegzővel ellátott dokumentum érvényes, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: a) a dokumentumot a jelen rendelkezés alapján arra jogosult munkatárs, b) belső szervezetszabályozó dokumentumban meghatározott feladatés hatáskörében eljárva, c) dokumentum hitelesítéséhez alkalmazott tanúsítvány ca) az eljárásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelő szintű és fajtájú, cb) sértetlen tartalmú, cc) a dokumentum létrehozásakor visszavonás, vagy felfüggesztés hatálya alatt nem áll, cd) tekintetében nem áll fenn a jelen rendelkezés szerinti érvénytelenségi ok. Az elektronikus aláírásra, elektronikus bélyegzőre és az ahhoz tartozó tanúsítvány
# 29. § / hosszú távú megőrzése (archiválása) / érvényesség ellenőrzésére vonatkozó előírások
29. § (1) Az elektronikus aláírással, vagy elektronikus bélyegzővel ellátott dokumentum címzettjének a legnagyobb körültekintéssel kell eljárnia az elektronikus aláírás és az ahhoz tartozó tanúsítvány elfogadása során, ezért az elektronikusan átvett dokumentumon az érvényességi lánc vizsgálatával az elektronikus aláírás ellenőrzésének elvégzése a címzett felelősségi körébe tartozik. (2) Az elektronikusan aláírt dokumentum hitelességének ellenőrzése magában foglalja: a) a dokumentum sértetlenségének (a dokumentum tartalma az aláírás óta nem változott), b) a tanúsítványnak (az aláírást az a személy vagy szervezet készítette, aki vagy amely aláíróként meg van jelölve), valamint c) az időbélyegnek (a dokumentumot az időbélyegben szereplő időpontban írta alá az aláíró és azóta annak tartalma nem változott meg) az ellenőrzését. (3) Az elektronikus aláírás, valamint elektronikus bélyegző és az ahhoz tartozó tanúsítvány ellenőrzése az alábbiakra terjed ki: a) az elektronikus aláíráshoz tartozó aláírási tanúsítvány segítségével azonosítani kell az aláírási tanúsítványt kibocsátó Bizalmi Szolgáltatót, b) az aláírási tanúsítványt kibocsátó Bizalmi Szolgáltató tanúsítványának segítségével meg kell győződni az aláírási tanúsítvány integritásáról, c) az aláírási tanúsítvány és az azt kibocsátó Bizalmi Szolgáltató tanúsítványának állapotát (érvényességét) ellenőrizni kell a tanúsítvány visszavonási listák alapján, d) meg kell vizsgálni az aláírási tanúsítvány összes attribútumát, beleértve a hitelesítési rendet is. (4) Nem fogadható el az elektronikus aláírás, ha az elektronikus aláírás, az aláírási tanúsítvány vagy az érvényességi lánc valamely tanúsítványának, valamely adata az aláírás érvénytelenségére utal. (5) Az elektronikus aláírás állapotára vonatkozó ellenőrzést és az elektronikus aláírással kapcsolatos egyéb érvényességi feltételek megfelelősségének igazolását a címzett szervezeti egység szoftveres és webes eszközök alkalmazásával is elvégezheti. Az időbélyegző és az időbélyegzés-szolgáltató alkalmazására vonatkozó előírások
# 30. § / hosszú távú megőrzése (archiválása) / érvényesség ellenőrzésére vonatkozó előírások
30. § (1) Az elektronikus aláírás vagy elektronikus időbélyeg időbeli érvényességét az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyeg biztosítja. Amennyiben az elektronikusan aláírt vagy elektronikus bélyegzővel ellátott dokumentumon időbélyeg is szerepel, akkor az aláíró – akinek az aláírási tanúsítványa az aláírásban szerepel – személyén vagy az aláíró szervezetén túl bizonyítható az is, hogy a dokumentum az időbélyegben szereplő időpont előtt került aláírásra és a dokumentum tartalma nem változott meg. Így amennyiben az elektronikus aláírási vagy elektronikus bélyegzési tanúsítványt az azt kibocsátó hitelesítés-szolgáltató visszavonja, akkor is igazolható, hogy a tanúsítvány visszavonása előtt készült aláírások érvényesek. (2) Az időbélyegző ellenőrzése során a címzett szervezeti egység az alábbiak szerint győződhet meg arról, hogy az időbélyegző valóban a lebélyegzett dokumentumhoz tartozik-e, valamint az időbélyegző szolgáltató által elhelyezett, az időbélyeghez tartozó elektronikus aláírás vagy elektronikus bélyegző érvényes-e: a) azonosítani kell az időbélyegzés-szolgáltatót az időbélyeghez tartozó aláírás vagy bélyegzés tanúsítványában feltüntetett azonosító alapján, b) ellenőrizni kell az időbélyegzés-szolgáltató által az időbélyegen elhelyezett aláíráshoz vagy bélyegzőhöz tartozó aláírási vagy bélyegzési tanúsítvány érvényességét az aláírási vagy bélyegzési tanúsítvány integritását a kibocsátó hitelesítés-szolgáltató szolgáltatói tanúsítványának segítségével, c) a kibocsátó hitelesítés-szolgáltató azonosítója alapján meg kell győződni az időbélyeg-szolgáltató aláírási tanúsítványát kibocsátó hitelesítés-szolgáltató kilétéről, d) a tanúsítvány visszavonási listák felhasználásával ellenőrizni kell a hitelesítés-szolgáltató aláírási tanúsítványának és az azt kibocsátó hitelesítés-szolgáltató szolgáltatási tanúsítványának állapotát. (3) Nem fogadható el az időbélyeg, ha az időbélyegen ehelyett elektronikus aláírás vagy elektronikus bélyegző tanúsítványa vagy az érvényességi lánc tanúsítványának valamely adata annak érvénytelenségére utal.
# 31. § / Elektronikus aláírási tanúsítványok érvénytelensége / védelméhez kapcsolódó kötelezettségei
31. § (1) Az aláírási tanúsítvány érvénytelennek tekintendő és az elektronikusan aláírt vagy elektronikusan bélyegzett dokumentum visszautasítható az elektronikus dokumentum címzettje által, ha: a) a tanúsítvány érvényességi lánca nem építhető fel egy megbízható hitelesítés-szolgáltatóig, illetve a Bizalmi Szolgáltató tanúsítványa kompromittálódott, b) a kiállított időbélyeghez tartozó szolgáltatói tanúsítvány érvényességi lánca nem építhető fel egy megbízható hitelesítés-szolgáltatóig, illetve a Bizalmi szolgáltató tanúsítványa kompromittálódott, c) az aláírást létrehozó adat kompromittálódott, d) az aláíráshoz vagy bélyegzőhöz, továbbá az időbélyeghez tartozó tanúsítvány a hitelesítés-szolgáltató visszavonási listáján szerepel, e) az aláírás ellenőrző személy tudomására jut, hogy az aláírás-létrehozó adat bizalmassága sérült, vagy azzal visszaélés történt, f) az elektronikus aláírás alkalmazásakor használt algoritmusok nem megfelelőek vagy nem biztonságosak, g) az aláírás vagy bélyegzés egy olyan időpontban készült, amikor az aláíráshoz vagy bélyegzőhöz, illetve időbélyeghez tartozó tanúsítvány érvényessége lejárt, illetve a tanúsítvány még nem volt érvényes, h) a tanúsítványban szereplő adatok nem felelnek meg a valóságnak, i) az aláíráshoz vagy bélyegzőhöz kibocsátott tanúsítvány nem felel meg a jogszabályban előírt követelményeknek, j) a tanúsítványból hiányzik az aláíró neve, megnevezése. Az elektronikus aláírási tanúsítványok jogosultjának a tanúsítvány érvényességének
# 32. § / védelméhez kapcsolódó kötelezettségei / visszaállítása
32. § (1) A munkatárs tanúsítványához tartozó magánkulcs kompromittálódásának gyanúja, az aláírás-létrehozó eszköznek vagy annak használatához szükséges jelszó elvesztésének, eltulajdonításának, nyilvánosságra kerülésének, vagy más módon történő kompromittálódásának gyanúja esetén a Jog és Beszerzés vezetőjének haladéktalanul írásbeli bejelentést tesz. (2) Az elektronikus aláírás jogosultja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyában, vagy foglalkoztatásának körülményeiben az elektronikus aláírás feltételeit érintő változás – különösen: áthelyezés, munkaviszony megszűnés, munkavégzés szüneteltetése, kötelezettségvállalási, vagy pénzügyi ellenjegyzési jog változása – következik be, a változást tudomásra jutáskor, de lehetőség szerint a változás életbelépését megelőzően írásban bejelenti a jogi és beszerzési vezetőjének. (3) Az elektronikus aláírás jogosultja amennyiben az elektronikus tanúsítványában szereplő adataiban változás következik be, úgy arról a jogi és beszerzési vezetőjének a változást megelőző 5 munkanapon belül írásban bejelentést tesz. Az elektronikus aláírási tanúsítvány felfüggesztése és visszavonása, megújítása és
# 33. § / visszaállítása / Az elektronikus aláírási tanúsítvány felfüggesztése
33. § (1) A 32. §-ban foglaltak fennállása esetén Jog és Beszerzés vezetője hivatalból, vagy bejelentésre rendelkezhet a tanúsítvány felfüggesztéséről vagy visszavonásáról. A felfüggesztésről a jogi és beszerzési vezetője a tájékoztatja az érintett munkatársat.
# 34. § / Az elektronikus aláírási tanúsítvány felfüggesztése / Az elektronikus aláírási tanúsítvány visszavonása
34. § (1) A tanúsítványt a Jog és Beszerzés vezetője soron kívül felfüggeszti: a) a magánkulcs kompromittálódásának gyanúja esetén, b) a magánkulcsot védő jelszó vagy intelligens chipkártya, továbbá eszköz jelszavának kompromittálódásának gyanúja esetén, c) a kulcshordozó eszköz eltulajdonításának, elvesztésének gyanúja esetén, d) amennyiben az elektronikus aláírással rendelkező munkatárs munkavégzése szünetel, e) a tanúsítvány használatára jogosult tanúsítványában rögzített adatok változásának gyanúja esetén. (2) Felfüggesztéssel a tanúsítvány átmenetileg érvényét veszti és a felfüggesztett tanúsítvány alapján létrehozott elektronikus aláírás a felfüggesztés időtartama alatt dokumentumhitelesítésre nem alkalmas. (3) A felfüggesztés időtartamát a jogi és beszerzési vezetője határozza meg. (4) A Jog és Beszerzés legkésőbb a felfüggesztési határidő lejártáig megvizsgálja felfüggesztésre okot adó körülményeket, amely alapján indokolt esetben intézkedik a tanúsítvány visszaállítása vagy visszavonása tárgyában.
# 35. § / Az elektronikus aláírási tanúsítvány visszavonása / Az elektronikus aláírási tanúsítvány megújítása és visszaállítása
35. § (1) A Jog és Beszerzés vezetője intézkedik a tanúsítvány visszavonása tárgyában amennyiben: a) az aláírásra jogosult munkatárs aláírását megalapozó jogviszonya megszűnik, b) az aláírásra jogosult áthelyezése estén a tanúsítvány fenntartása a továbbiakban nem indokolt, c) az aláírásra jogosult kiadmányozási, vagy aláírási jogosultsága megszűnik, d) a tanúsítvány használatára jogosult nevében, vagy más tanúsítványában szereplő adat megváltozik, e) a magánkulcs kompromittálódott vagy ha ennek fennállása egyértelműen nem zárható ki, f) a magánkulcsot védő jelszó vagy intelligens chipkártya, vagy tokenhez tartozó jelszó kompromittálódása esetén, vagy ha ennek fennállása egyértelműen nem zárható ki, g) a kulcshordozó eszköz (szoftveres vagy hardveres) eltulajdonítása vagy elvesztése esetén, h) a Bizalmi Szolgáltató adataiban történt változások esetén, i) a Bizalmi Szolgáltató szolgáltatásának megszüntetése esetén, j) a Bizalmi Szolgáltató magánkulcsának kompromittálódása esetén; (2) A visszavonással a tanúsítvány véglegesen érvényét veszti és a visszavont tanúsítvány alapján létrehozott elektronikus aláírás a továbbiakban dokumentumhitelesítésre nem alkalmas.
# 36. § / Az elektronikus aláírási tanúsítvány megújítása és visszaállítása / Hiteles másolatkészítésre vonatkozó rendelkezések
36. § (1) A tanúsítvány megújítását annak jogosultja a Jog és Beszerzés vezetőjéhez intézett írásbeli bejelentéssel kezdeményezheti legkésőbb az elektronikus aláírás lejáratát megelőző 30 munkanapon belül. (2) A tanúsítványt abban az esetben lehet megújítani, amennyiben: a) nem járt le még az érvényessége, nem szerepel visszavonási listában, azaz nem vonták vissza és nincs felfüggesztett állapotban sem, b) a tanúsítványban rögzített adatok érvényességéről és helyességéről a szolgáltatást igénybe vevő jogosult munkatárs írásban nyilatkozik, c) a tanúsítvány jogosultja megújításkor is megfelel az elektronikus aláírás igénylés feltételeknek. (3) A Jog és Beszerzés vezetője saját hatáskörben állítja vissza a felfüggesztett tanúsítványt.
# 37. § / Hiteles másolatkészítésre vonatkozó rendelkezések / rendelkezések
37. § (1) Hiteles másolatkészítésre jogosultak köre (a továbbiakban: Másolatkészítő): a) az arra kijelölt munkatárs a feladatés hatáskörébe tartozó dokumentumok tekintetében, b) a Hivatali kapu ügyintézésre kijelölt és oktatáson részt vett munkatársa(i) a hivatali kapun érkezett és kiküldött iratok tekintetében jogosultak. (2) A hiteles másolatkészítésre felhatalmazottak névsorát, munkaköri besorolását az érintett szervezeti egység tartja nyilván. (3) Másolatkészítésnek minősül a jelen rendelkezés szempontjából: a) a beérkező bármely papír alapú és elektronikus iratról történő hiteles másolatkészítés, beleértve az ügyféltől kapott elektronikus irat ügyintézési célú papíralapú irattá alakítása, b) a munkavégzés során keletkező bármely elektronikus iratról történő hiteles papíralapú másolat készítése. Papír alapú irat hiteles elektronikus dokumentummá alakítására vonatkozó
# 38. § / rendelkezések / Papír alapú (materiális) iratról készült digitális kép ellenőrzése
38. § (1) Nem digitalizálhatók: a) jogszabály alapján minősített iratok, b) azok a küldemények, melyek elektronikus irattá történő átalakítása technikai okból nem lehetséges, c) azon iratok, amelyek a címzett döntése alapján nem digitalizálhatók. (2) A papír alapú iratról megfelelő digitalizáló eszközökön és programmal készíthető digitalizált, még hitelesnek nem minősülő elektronikus változat (a továbbiakban: digitalizált irat). Az egy egységnek tekintett irat egy elektronikus egységgé (fájllá) digitalizálható. (3) Papír alapú (materiális) irat digitalizálása: a) Amennyiben a bejövő küldemény burkolatán belül több (nem egymáshoz kapcsolódó) küldemény található, úgy a küldeményekről külön-külön kell az elektronikus másolatot elkészíteni. Amennyiben az iratnak mellékletei vannak, úgy azokat irat elválaszthatatlan mellékleteiként egybe kell digitalizálni. b) A digitalizálás során az iratot egy elektronikus egységben (fájlban) kell létrehozni. Amennyiben a digitalizálandó irat terjedelme miatt egy elektronikus egységbe (fájlba) nem digitalizálható, a digitalizálás a digitalizálandó irat részekre bontásával is megvalósítható. c) Papír alapú (materiális) iratról elektronikus tartalmi kivonat készíthető. d) A másolatkészítés során készülő esetleges munkaközi, rontott elektronikus dokumentumokat a hiteles másolat elkészültét követően haladéktalanul törölni kell.
# 39. § / Papír alapú (materiális) iratról készült digitális kép ellenőrzése / Papír alapú (materiális) iratról készült digitális kép záradékolása
39. § (1) A digitalizált kép olvashatóságáról, valamint az eredeti papír alapú (materiális) irattal való képi és tartalmi egyezőségéről a másolatkészítő egyedileg és oldalanként köteles meggyőződni. Hiteles másolatot csak teljes képi és teljes tartalmi egyezőség alapján lehet készíteni. (2) Jelen rendelkezés 40. §(3) bekezdésének c) pontja szerinti záradékoló lap elhelyezése esetén a másolatkészítő a záradékoló lap információ tartalmát is ellenőrizni köteles. (3) Amennyiben a digitális kép olvashatósága, vagy az eredeti papír alapú irattal való képi és tartalmi megfelelősége nem áll fenn, a digitális képet törölni kell és a digitalizálást meg kell ismételni.
# 40. § / Papír alapú (materiális) iratról készült digitális kép ellenőrzése / Papír alapú (materiális) iratról készült digitális kép záradékolása
40. § (1) Egyezés esetén a digitális dokumentumkép záradékolását csak a másolatkészítő jogosult elvégezni a 39. §39. § szerinti vizsgálat eredményes lefolytatása után. (2) A záradékolás történhet: a) elektronikus záradék formájában b) papír alapú záradékoló lap digitalizálásának segítségével. (3) Egyezés esetén a digitalizált iratot elektronikus záradékkal kell ellátni. A záradék elhelyezhető: a) PDF formában létrehozott digitalizált irathoz a formátum által lehetővé tett csatolási lehetőséggel, b) egyedi aláíró, vagy záradékoló programmal, manipuláció mentességről szóló igazolás rendelkezésre állása esetén, c) elektronikus csatolási lehetőség hiányában a papíralapú irathoz csatolt kiegészítő iratrészként (záradékoló lap), d) a Poszeidonban az elektronikus példány Hitelesség fülén a „Hitelesség tanúsítása aláírással”/Hiteles másolat funkció használatával. (4) Az elektronikus záradékban szerepeltetni kell: a) „Az eredeti papír alapú irattal egyező hiteles elektronikus másolat” szöveget, b) amennyiben a másolatkészítő által a hitelesítési eljárás során alkalmazott aláírási tanúsítvány vagy elektronikus bélyegző tanúsítvány nem tartalmazza a másolatkészítő és az Egyetem megnevezését, úgy azt a záradékban fel kell tüntetni. (5) Amennyiben a hitelesség igazolására szolgáló záradék elektronikus csatolása nem biztosított, azaz a záradékolás nem a Poszeidonban történik – úgy a záradék képzésére a következő eljárást szükséges alkalmazni: a) Elő kell készíteni külön papíralapú, üres lapon a záradék szövegét, az oldal tetején, középre igazítással szerepeltetve rajta a következő szövegrészt: „Ezen lap nem része az eredeti iratnak, kizárólag a jogszabályi megfelelőséghez szükséges záradékolás megjelenítését szolgálja.” „Az eredeti papír alapú dokumentummal egyező hiteles elektronikus másolat. Másolatkészítő neve: X.Y (ha a hitelesítő tanúsítvány nem tartalmazza), Szervezeti egysége Budapesti Corvinus Egyetem” b) A záradékoló lapot időlegesen utolsó lapként az irathoz kell csatolni és azzal együtt, egy elektronikus iratot létrehozó módon digitalizálni. (6) Amennyiben az eredeti papír alapú (materiális) iratról készített digitális kép – annak terjedelme miatt – részekre bontással, több elektronikus egységből (fájl) áll össze, minden darabját külön záradékkal kell ellátni azzal, hogy az alábbi információkat is fel kell tüntetni a záradékban: a) „Az eredeti papír alapú (materiális) irat teljes tartalmát további fájl(ok)kal együtt tartalmazza.” szöveget b) az eredeti dokumentum elnevezését, c) a teljes eredeti papír alapú (materiális) iratról készült digitális másolatot tartalmazó fájlok számát, d) az eredeti papír alapú (materiális) iratrész összes fájl számából a beazonosítást szolgáló fájlnak a sorszámát (pl.: 3/5), e) az aktuális fájlban található eredeti materiális dokumentumrész részének
# 40. § / Papír alapú (materiális) iratról készült digitális kép ellenőrzése / Papír alapú (materiális) iratról készült digitális kép záradékolása
terjedelmét, az alábbiak szerint: – Az eredeti papír alapú irat teljes tartalmát további fájl(ok)kal együtt tartalmazza. – Eredeti dokumentum elnevezését: tárgy dokumentum – Aktuális fájl sorszáma/Eredeti dokumentumot magába foglaló fájlok száma: 3/5 – Aktuális fájl az eredeti dokumentum mekkora terjedelmét tartalmazza: 5–7 oldal (7) A Poszeidon rendszer alkalmazásával történő záradékolás, hitelesítés és időbélyegzés egy lépésben történik meg. Elektronikus aláíráskor a Poszeidon záradékot készít, mely a PDF dokumentum első oldala elé kerül. Az alábbiak szerint: „ZÁRADÉK – Az eredeti papír alapú dokumentummal megegyező hiteles elektronikus dokumentum” elektronikus aláírás képe „Másolatkészítő szervezet neve: „ „A másolat képi vagy tartalmi egyezéséért felelős személy neve:” – a hitelesítést végző felhasználó neve (nyomtatási név + rendszerben lévő felhasználó neve) „Másolatkészítő rendszer: Poszeidon (EKEIDR) Irat és Dokumentumkezelő rendszer verziószám” „Másolatkészítési szabályzat:” – Iratkezelési rendelkezés. „Másolatkészítési rend elérhetősége:” – „Másolatkészítés időpontja:” A Poszeidonban a Hitelesség fülön a rendszer rögzít egy „Hiteles másolat” típusú bejegyzést. Papír alapú (materiális) iratról készült záradékolt digitális kép hitelesítése
# 41. § / Papír alapú (materiális) iratról készült digitális kép záradékolása / alakítására vonatkozó rendelkezések
41. § (1) A záradékolt digitális dokumentumképet a másolatkészítőnek hitelesítenie kell. (2) Az elektronikus hitelesítés megvalósítható: a) a másolatkészítő jelen rendelkezésnek megfelelő elektronikus aláírással, vagy b) jelen rendelkezésnek megfelelő elektronikus (szervezeti) bélyegző elhelyezésével. (3) A záradékolt, hitelesített digitalizált dokumentumot elektronikus időbélyegzővel kell ellátni. (4) A záradékolt, hitelesített, időbélyeggel ellátott digitalizált dokumentum az eredeti dokumentummal azonos joghatást kiváltó hiteles elektronikus másolatnak felel meg. (5) A hiteles másolat elkészítésének tényét, idejét, a Másolatkészítő nevét, iktatott irat esetén az iratkezelő rendszerben, egyéb irat esetén az eredeti papír alapú (materiális) iraton, vagy a hozzá tartozó előadói íven rögzíti a másolatkészítő. Elektronikus dokumentum hiteles materiális dokumentummá (papír alapú irattá)
# 42. § / alakítására vonatkozó rendelkezések / ellenőrzése
42. § (1) Elektronikus dokumentumról (iratról) papíralapú, nyomtatott irat (hiteles papíralapú másolat) készítése: a) Az elektronikus iratról papíralapú irat megfelelő nyomatképző (nyomtató) berendezésen és programmal készíthető (materiális irat) b) A nyomtatáshoz nem szükséges másolatkészítő feljogosítás. c) A másolatkészítő a másolatkészítést megelőzően ellenőrzi, hogy eredeti elektronikus dokumentum az aláírás és a másolatkészítés időpontja között megváltozott-e, valamint az aláírás időpontjában az azt hitelesítő tanúsítvány érvényes. d) Ha az ellenőrzés nem erősíti meg a dokumentum változatlanságát és az aláírás érvényességét, úgy hiteles másolat nem készíthető az elektronikus dokumentumról. e) Az elektronikus dokumentumról papír alapú irat bármelyik nyomtató eszközzel készíthető. f) Több oldalból álló nyomtatott papír alapú irat oldalainak összetartozását a nyomtatást követően biztosítani kell. Az irat lapjainak összetartozása összetűzéssel biztosítható. Elektronikus dokumentumról készült nyomtatott (hiteles papíralapú) másolat
# 43. § / alakítására vonatkozó rendelkezések / ellenőrzése
43. § (1) A másolatkészítő a nyomtatott másolat és az eredeti elektronikus dokumentummal való egyedi tartalmi és képi egyezőségét, valamint a nyomtatott materiális irat olvashatóságát oldalanként, egyedileg köteles ellenőrizni. (2) Hiteles papír alapú másolat csak az egyezés megállapítása esetén készíthető. Az egyezést a másolatkészítő az első oldalon a nevének nyomtatott feltüntetésével és szervezetazonosító bélyegzővel, valamint minden oldalon elhelyezett szignójával, valamint a lapok és oldalak számának feltüntetésével igazolja. (3) Amennyiben a képi és tartalmi megfelelés nem állapítható meg, a nyomtatott másolat nem olvasható, azt meg kell semmisíteni és a másolat nyomtatását meg kell ismételni. (4) Amennyiben az elektronikus dokumentumról készült nyomtatott másolat egyezik és iktatott irat, az iktatószámot a jobb felső sarokba rá kell írni. Elektronikus dokumentumról készült nyomtatott papír alapú irat záradékolása
# 44. § / ellenőrzése / Nyomtatott, záradékolt másolat hitelesítése
44. § (1) A nyomtatott másolat záradékolását csak a másolatkészítő jogosult elvégezni a 43. § szerinti ellenőrzés eredményes lefolytatása után. (2) A záradékolás kézírással, vagy záradékoló bélyegzővel végezhető. (3) A záradékban szerepeltetni kell: a) ha jelen rendelkezés eltérően nem rendelkezik „Az eredeti elektronikus dokumentummal egyező” szöveget, b) a másolatkészítő, valamint Egyetem és szervezeti egység megnevezését továbbá a másolatkészítés időpontját. (4) Amennyiben a nyomtatott másolat az Egyetem által kiadmányozott elektronikus dokumentumról készül, úgy a záradéknak az alábbiakat is tartalmaznia kell: a) az eredeti dokumentumot kiadmányozó személyének nevét, a kiadmányozó szervezet megnevezését, az Egyetem elnevezésének és az aláírás idejének megjelenítését, b) elektronikus bélyegzővel ellátott eredeti elektronikus dokumentum esetén a bélyegzőhöz tartozó tanúsítvány szerinti, a bélyegző létrehozóját meghatározó adatokat.
# 45. § / Nyomtatott, záradékolt másolat hitelesítése / Papíralapú iratról kivonatos elektronikus másolat készítése
45. § (1) A nyomtatott és záradékolt papír alapú iratot egyezés esetén a másolatkészítő személyes aláírásával és a szervezeti egysége kiadmányozáshoz használt bélyegzőlenyomatával hitelesíti az első oldalon. (2) A záradékolt, hitelesített, nyomtatott papír alapú másolat az eredeti dokumentummal azonos joghatást kiváltó hiteles materiális másolatnak felel meg. (3) A hiteles másolat elkészítésének tényét, idejét, a másolatkészítő nevét, iktatott irat esetén a Poszeidonban, (új materiális példány létrehozásával és hiteles példánnyá alakításával) egyéb dokumentum esetén a materiális másolaton jelezni kell. A hiteles másolaton – iktatott irat esetén – az iktatószámot a jobb felső sarokban fel kell tüntetni.
# 46. § / Papíralapú iratról kivonatos elektronikus másolat készítése / Elektronikus dokumentumról kivonatos papír másolat készítése
46. § (1) Papíralapú iratról elektronikus tartalmi kivonat akkor készítendő, ha a papír technikai jellemzői (így különösen mérete, átláthatósága, vagy nagy finomságú képi tartalma) miatt nem biztosíthatók a technikai feltételek a teljes egyezés megállapíthatóságát biztosító digitalizált irat elkészítésére. (2) A kivonaton az alábbiak feltüntetése szükséges: a) a másolat a digitalizálás alapjául szolgáló papíralapú iratot mely részében tartalmazza; b) a papír alapú iratban foglalt információtartalmat milyen korlátozásokkal tartalmazza.
# 47. § / VII. FEJEZET / IRATTÁRBA HELYEZÉS, IRATTÁRI KEZELÉS
47. § (1) Elektronikus dokumentumról papíralapú tartalmi kivonat akkor készítendő, ha az elektronikus irat technikai jellemzői (így különösen speciális adatszerkezete, megjelenítési mérete, felbontás igénye) miatt nem biztosíthatók a technikai feltételek a teljes egyezés megállapíthatóságát biztosító nyomtatott irat elkészítésére. Olyan papír alapú kivonat készíthető az elektronikus dokumentumról, amely hivatalos felhasználásra alkalmas.
# 48. § / IRATTÁRBA HELYEZÉS, IRATTÁRI KEZELÉS / Átmeneti, helyi irattár
48. § (1) Irattárat olyan száraz, tiszta, tűztől, kártevőktől és erőszakos behatolástól védett helyen kell kialakítani, ahol az irattár rendeltetésszerű használata biztosítható. A kijelölt irattári helyiségekben más anyag tárolása tilos. (2) Az irattárba csak olyan ügyiratot szabad elhelyezni, amelyet elintéztek, kiadmányait továbbították, és az esetleges elküldés utáni láttamozás megtörtént, vagy amelynek érdemi ügyintézés nélküli irattárba helyezését rendelték el és a Poszeidon rendszerben lezárásra került.
# 49. § / IRATTÁRBA HELYEZÉS, IRATTÁRI KEZELÉS / Átmeneti, helyi irattár
49. § (1) A lezárást követően az iratok először az átmeneti, helyi irattárba kerülnek. Az átmeneti irattárban maximálisan 5 évig lehetnek, de ezen időponton belül is átadhatóak a Központi Irattárnak. (2) Az elektronikusan érkezett, továbbított és a digitalizált iratokat a Poszeidonban kell irattárazni. (3) Az átmeneti, helyi irattár kezelője köteles az ügyiratokat az irattárba helyezés előtt abból a szempontból megvizsgálni, hogy a kezelői utasítások végrehajtása megtörtént-e. Az esetleges hiányra az érintett szervezeti egység vezetőjének a figyelmét felhívja. Az ügyiratra vonatkozó nem iktatott előkészítő feljegyzéseket az ügyirathoz mellékelik és azzal együtt helyezik el az irattárban. (4) Ha az ügyiraton határidőt jelöltek meg, azt az iktatás e célra szolgáló rovatában a dátum (év, hónap, nap) feltüntetésével kell bejegyezni. Ha a válasz beérkezik, a határidő rovatban ezt a tényt jelzik, és az ügyiratot eljuttatja az ügyintézőhöz. Ha a megállapított határidőre válasz nem érkezett, az ügyiratot akkor is az ügyintézőhöz továbbítják. (5) Azátmeneti, helyi irattárban az irattár kezelőjén kívül más személy csak a kezelő jelenlétében tartózkodhat. Az irattárból iratot kiadni csak hivatalos használatra, kitöltött „iratpótló lap” ellenében lehet. Az iratpótló lapon feljegyzik az irat számát, tárgyát, az átvevő nevét, a visszaadásra megjelölt határidőt. Az elismervényt az irat helyén tartják. Más szervezeti egység foglalkoztatottjának csak az illetékes vezető utasítására adnak ki ügyiratot. Az ügyben nem érdekelt személy részére felvilágosítás vagy másolat bármely ügyiratról csak az illetékes vezető engedélyével adnak. (6) Azon nem selejtezhető iratoknak, ügyiratoknak a használatát, amelyek a jogszabályban meghatározott kutatási korlátozási idő letelte után is a Központi Irattárban vannak, az őrző szervezeti egység a közlevéltárban lévő iratanyagra vonatkozó szabályok szerint köteles biztosítani.
# 50. § / IRATTÁRBA HELYEZÉS, IRATTÁRI KEZELÉS / Átmeneti, helyi irattár
50. § (1) Az ügyiratokat az átmeneti, helyi irattárban az Irattári terv tételszámai szerinti csoportosításban, évkörönként kell elhelyezni. (2) Az egy tételszám alá tartozó ügyiratokat fedőlemezek közé teszik. A fedőlemezen feltüntetik a szervezeti egység nevét, az irattári tételszámot, az ügyiratok keletkezésének évszámát, a kötegben lévő ügyiratok tételszámát, valamint a kezdő és a végső iktatószámot.
# 51. § / IRATTÁRBA HELYEZÉS, IRATTÁRI KEZELÉS / Átmeneti, helyi irattár
51. § (1) Az ügyiratokat az ügyiratkezelést ellátó szervezeti egység kezeli és átmeneti, helyi irattárában a jelen rendelkezésben meghatározott Központi Irattárba adásig, vagy a selejtezésig őrzi.
# 52. § / IRATTÁRBA HELYEZÉS, IRATTÁRI KEZELÉS / Átmeneti, helyi irattár
52. § (1) A szervezeti egységnél működő átmeneti, helyi irattár átadásáról, átvételéről jegyzőkönyvet készítenek az alábbi esetekben: a) a szervezeti egység vezetőjének személyében beálló változás; b) az irattározást végző foglalkoztatott(ak) személyében beálló változás. (2) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza az irattárban található ügyiratok és segédkönyvek: a) évkörét; b) mennyiségét (iratfolyóméter); c) rendezettségi fokát. (3) Az a munkavállaló, akinek munkaköre megváltozik vagy foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, elszámol a részére kiadott iratokkal, és jegyzőkönyv kíséretében átadja az ügyiratait a szervezeti egység vezetőjének, vagy a vezető által kijelölt foglalkoztatott(ak) részére. (4) Az iratok átadás-átvétele az ügyiratkezelő bevonásával történik.
# 53. § / IRATTÁRBA HELYEZÉS, IRATTÁRI KEZELÉS / Átmeneti, helyi irattár
53. § (1) A szervezeti egységek az átmeneti, helyi irattárából a saját irattári anyagának azt a részét, amely nem maradandó értékű és amelyre az ügyvitel érdekében nincs szükség és nem kerül Központi Irattári leadásra, kiselejtezi az Irattári terv ügyirat témacsoportjaihoz (tételszám) rendelt megőrzési idő letelte, illetve ügyviteli értékének megszűnése után. A selejtezési folyamat, a szükséges nyomtatványok és jegyzőkönyv minták a Jog és Beszerzés/Irattár intranetes felületén érhető el. (2) Az átmeneti, helyi irattárban elhelyezett iratot csak iratselejtezés útján szabad az irattárból megsemmisítés céljából kiemelni. (3) Az átmeneti, helyi irattárban levő irattári anyagokat évenként legalább egyszer a Központi Irattári leadás, valamint a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálják. Ennek során kiválasztják azokat a kiselejtezhető irattári tételeket, amelyeknek az őrzési ideje az Irattári terv szerint lejárt. (4) A megőrzési időt az utolsó érdemi ügyintézés lezárását követő naptól kell számítani. Az iratok továbbőrzését nem lehet engedélyezni. Amennyiben egy iratfajta őrzési idejét hosszabb időre igénylik, azt az irattári tervben kell megtenni. Az érintett szervezeti egység írásban igényelheti az éves felülvizsgálat előtt az irat őrzési idő módosítását. Jelen rendelkezés 1. mellékletében jelölésre kerülnek az egyes iratcsoportok, irattári tételek átmeneti, helyi irattárban töltött maximális tárolási idejükkel. (5) A teljes őrzési idő az átmeneti irattárban, a Központi Irattárban levő együttes időből számítódik. Ezt követően az iratok vagy a Levéltárba, vagy selejtezésre kerülnek. (6) Nem selejtezhetők a jogszabályban és Irattári tervben nem selejtezhetőnek minősített ügyiratok. (7) Az elektronikus iratok tárolása a Poszeidonban történik.
# 54. § / IRATTÁRBA HELYEZÉS, IRATTÁRI KEZELÉS / Átmeneti, helyi irattár
54. § (1) Az átmeneti, helyi irattárban selejtezést végző szervezeti egység a selejtezés megkezdése előtt 15 nappal értesíti a vezetői irattárost (Központi Irattár) a selejtezésről. Egyeztetnek a selejtezendőkről, a kitöltendő dokumentumokról. (2) A szervezeti egység vezetője 2 fős selejtezési bizottságot jelöl ki. (3) A selejtezési bizottság feladata az átmeneti, helyi irattári selejtezés irányítása, ellenőrzése, valamint a selejtezési jegyzőkönyv aláírással való hitelesítése. (4) A selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatok elvégzésére a selejtezési bizottság tagjai közül a szervezeti egység vezetője selejtezési felelőst jelöl ki. Olyan munkatársat bíz meg a feladattal, aki az ügyiratok ügyviteli, tudományos és történeti jelentőségével tisztában van. (5) A selejtezési bizottság az iratselejtezés alkalmával selejtezési jegyzőkönyvet vesz fel. A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a selejtezési jegyzőkönyv felvételének dátumát (év, hónap, nap); b) annak a szervezeti egységnek a nevét, amelynek iratanyag-selejtezéséről a jegyzőkönyv készült; c) a selejtezés alá vont iratanyag megnevezését, irattári tételszámát, a tétel megnevezését és évkörének megjelölését; d) a kiselejtezett tételekből esetleg visszatartott iratok egyedi megnevezését és jegyzékét külön kell jegyzőkönyvezni; e) a kiselejtezett anyag mennyiségét iratfolyóméterben; f) a selejtezést végző és ellenőrző személyek nevét. (6) A selejtezési jegyzőkönyvet egy elektronikus példányban kell elkészíteni, melyet a Központi Irattárnak kell eljuttatni. A vezető irattáros ellenőrzi a jegyzőkönyvet, amennyiben javítást igényel, azt írásban küldi el a szervezeti egységnek. Hibátlanság esetén megtörténik az átvétel, egy eredeti jegyzőkönyv készül, az Irattár intézkedik a megsemmisítendő iratok Központi Irattárba való szállításáról, majd annak megsemmisíttetéséről a jogszabályban előírtaknak megfelelően. A Központi Irattár értesítése nélkül selejtezés nem bonyolítható. (7) A biztonsági okmányok selejtezésével kapcsolatos eljárás során a jelen szakaszban foglalt rendelkezéseket a jelen rendelkezésben előírt külön szabályokkal együtt kell alkalmazni.
# 55. § / IRATTÁRBA HELYEZÉS, IRATTÁRI KEZELÉS / Átmeneti, helyi irattár
55. § (1) Az ügyiratok megsemmisítésével kapcsolatos eljárás kezdeményezése az érintett szervezeti egységek feladata, a tényleges megsemmisíttetést a Központi Irattár bonyolítja, a már letárolt, lejárt őrzési idejű iratok megsemmisítésével együtt, de kérésre támogatást nyújt a szervezeti egységek részére az átmeneti, helyi irattári jegyzőkönyvek, fizikai iratok összeállításához. (2) Az elektronikus adathordozón lévő iratokat az iratkezelés általános szabályai szerint kell selejtezni és semmisíteni. (3) A Központi Irattár az év során keletkezett selejtezendő iratokat elkülönítve tárolja az irattár zárt helyiségében egészen a Levéltár selejtezési engedélyéig. Az év során készült jegyzőkönyvekből összesítést készít egy évben egy alkalommal, amelyet a Levéltárral ellenőriztet és engedélyeztet. Csak a Levéltár engedélyét követően lehetséges az iratok megsemmisítése az Egyetem szerződött szenzitív iratmegsemmisítést végző vállalkozásával. A megsemmisítést követően a Levéltári záradékkal ellátott jegyzőkönyvéhez kell tenni a megsemmisítési igazolást. (4) A Levéltár által engedélyezett megsemmisítést a Központi Irattár a Jog és Beszerzés által lebonyolított pályáztatási eljárás során szerződött szenzitív megsemmisítésre szakosodott vállalkozással bonyolítja le. Az iratok biztonságos, legkisebb emberi szem és kéz érintés nélküli megsemmisítése érdekében a vállalkozás igazoltan a saját telephelyére vonatkozóan (nem esetleges anyacégi minősítéssel) a technológiai és működési folyamatairól az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszerben foglaltak alapján tanúsítvánnyal rendelkezik, az ISO 14001 szerint bevezetett környezetbiztonsági rendszer alkalmazásának tanúsítványával rendelkezik, valamint az ISO 27001 szerinti információbiztonsági rendszer alkalmazásának tanúsítványával kell rendelkezzen.
# 56. § / AZ IRATOK ÁTADÁSA AZ IRATTÁRNAK / LEVÉLTÁRNAK / Iratok átadása a Központi Irattárnak
56. § (1) Ha az iratkezelés során az átmeneti, helyi irattárban, vagy a Központi Irattárban rendkívüli esemény következtében az iratok károsodást szenvedtek, arról haladéktalanul jegyzőkönyvet kell felvenni és értesíteni a Levéltárat. A jegyzőkönyv tartalmazza a károsodott iratok meghatározását, a káresemény helyét, időpontját és körülményeit. A jegyzőkönyvet haladéktalanul meg kell küldeni az Levéltárnak. A Levéltár véleményének kikérésével a szervezeti egységnek meg kell vizsgálnia a megrongálódott iratok helyreállításának lehetőségét. Ha a károsodás mértéke, illetve jellege miatt nincs mód az iratok helyreállítására, a Levéltár engedélyezheti azok kényszerselejtezését, továbbá szükség esetén hivatalból értesíti az adatvesztés ügyében eljárásra jogosult hatóságot. (2) A kényszerselejtezés során a selejtezés szabályainak alkalmazásával kell eljárni.
# 57. § / Iratok átadása a Központi Irattárnak / Iratok átadása a Levéltárnak
57. § (1) A Központi Irattár a Levéltárba adásig vagy ha az Irattári terv szerint az irat selejtezhető, a selejtezésig történő irattárolást szolgálja. (2) A Központi Irattár csak olyan iratot vehet át, amelyet jelen rendelkezés szerint kezelt a szervezeti egység, különösen figyelemmel az irat iktatására és irattári tételszámmal történő ellátására, valamint a Központi Irattárba adás előtti rendezésére, rendszerezésére. Az az irat amelyik a Poszeidonban nem kerül iktatásra, illetve az ügy befejezését követően lezárásra, vagy nincs ellátva irattári tételszámmal, nem kerülhet Központi Irattárba. (Ez alól kivétel a hallgatói, valamint doktori személyi tasakok) (3) A nem előző bekezdés szerint kezelt iratok Levéltárba adásáig vagy selejtezéséig történő kezelése és tárolása az ügyintézést végző (akinél az irat átmenti, helyi tárolásra került) szervezeti egység feladata. Ehhez a szükséges műszaki, technikai feltételeket és a rendezési, rendszerezési, azonosítási szabályokat, tárolási előírásokat, az iratokba történő betekintés, iratkikérés szabályait és módját a szervezeti egység vezetője határozza meg, melyet átad a Központi Irattárnak.
# 58. § / Iratok átadása a Központi Irattárnak / Iratok átadása a Levéltárnak
58. § (1) Az Irattári terv szerint nem selejtezhető köziratok teljes és lezárt évfolyamait az Irattári terv szerinti időben kell átadni a Levéltárnak. Az átadandó ügyiratokat a kinyomtatott papír alapú, vagy az elektronikusan aláírt iktatókönyvvel együtt évenként egy alkalommal tételes átadási-átvételi jegyzőkönyv kíséretében, irattári rendben, levéltári szabvány tárolási eszközökkel (savmentes doboz) ellátottan kell a Levéltárnak átadni. Az átadás-átvétel időpontját az átadó szervezeti egység és a Levéltár közösen állapítják meg. Általában csak teljes lezárt évfolyamú tételeket szabad átadni, az iratok közül azonban az ügyvitelhez szükséges egyes darabok visszatarthatók. A visszatartott darabokról részletes jegyzéket készítenek, amelynek egy aláírt példányát a levéltárnak átadják. (2) Az iktatott iratokkal együtt átadják az azokhoz tartozó segédkönyveket is (iktatókönyv és – ha fellelhető – a tárgymutató). Az átadás – átvételi jegyzőkönyv darab szerint tartalmazza a köteteket, megjelölve az évszámot, valamint a kezdőés végső iktatószámot. (3) A levéltári átadásról jegyzőkönyvet készítenek, amelynek tartalmazza: a) az átadás dátumát (év, hónap, nap); b) az átadott iratok megnevezését, évszámát, ezen belül tételszám szerinti mennyiségét (iratfolyóméter); c) az átadás módját (csomó, köteg, doboz); d) az átadó szervezeti egység, az átadásért felelős személyek, valamint az átvevő személyek nevét. (4) Az Irattári terv szerinti őrzési időn belül keletkezett iratok átvételére a Levéltár csak külön jogszabály alapján kötelezhető. (5) Az elektronikus formában megőrzött iratokat jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően kell átadni a Levéltárnak.
# 59. § / X. FEJEZET
59. § (1) Az egyes iratok, valamint az iratok kezelésére alkalmazott elektronikus rendszerek biztonsági kockázatot jelenthetnek az Egyetem számára, ezért az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni védekezést is. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében, a Poszeidonban az iratokhoz való hozzáférést a hozzáférés beállításával vagy elvételével lehet korlátozni. INTÉZKEDÉSEK SZERVEZETI EGYSÉG MEGSZŰNÉSE, FELADATKÖRÉNEK MEGVÁLTOZÁSA, MUNKAKÖR ÁTADÁSA ESETÉN
# 60. § / X. FEJEZET
60. § (1) A a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény . előírásainak megfelelően kell intézkedni a szervezeti egység megszűnése, feladatkörének megváltozása esetén az érintett irattári anyag további elhelyezéséről, biztonságos megőrzéséről, kezeléséről és további használhatóságáról. (2) Szervezeti egység megszűnés, jogutód változás, szervezeti egység átalakulás esetén értesíteni kell a Jog és Beszerzés vezetőjét az iratokkal kapcsolatos rendelkezésről. (3) Ha az Egyetemen belül – átszervezési vagy egyéb okból – szervezeti egység megszűnik, a jogutód szervezeti egység veszi át az irattári anyagot, és azt az iratkezelésre vonatkozó előírások, valamint a megszűnő szervezeti egységekre vonatkozó szabályozás szerint kezelni. (4) Abban az esetben, ha a megszűnő szervezeti egység iratanyagát más jogutód szervezeti egységnek átadni nem lehet, úgy azt a jelen rendelkezésben rögzítetteknek megfelelően a Központi Irattárban kell elhelyezni, a maradandó értékű, nem selejtezhető iratanyagokat pedig a Levéltár részére. (5) Ha a megszűnő szervezeti egység feladatköre több szervezeti egység között oszlik meg, vagy valamely szervezeti egység egyes feladatait egy másik szervezeti egység veszi át, az irattári anyagot csak irattári tételenként szabad megosztani.
# 61. § / X. FEJEZET
61. § (1) Szervezeti egység megszűnése esetén a szervezeti egység vezetője gondoskodik a Poszeidonban kezelt ügyek felülvizsgálatáról, a lezárható ügyek lezárásáról, a kezelésébe tartozó valamennyi iratot, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, elektronikus dokumentumait iktatott átadás-átvételi jegyzőkönyvvel történő átadásáról a megszűnő szervezeti egység feladatkörét átvevő szervezeti egységnek (a továbbiakban: átvevő szervezeti egység), valamint a lezárt ügyiratok irattárba, vagy Központi Irattára adásáról. (2) Az olyan szervezeti egységeknél, ahol a jogelőd megszűnt, ezt követően az adott szervezeti egységet átalakították, az iratokat elkülönítetten tárolják. (3) A megszűnő szervezeti egység a Központi Irattár részére átadja az átmeneti irattárában, vagy irattárában levő iratanyagokat (gondoskodni kell a Poszeidonban kezelt ügyiratok lezárásáról, a feladatok elintézetté tételéről), amennyiben a megszűnő szervezeti egység feladatkörét más szervezeti egység nem veszi át. (4) Ha a megszűnő szervezeti egység más szervezeti egységbe olvad be, az ügyiratokat felülvizsgálják, a lezárhatóakat a Poszeidonban lezárják és Központi Irattárba vagy az átvevő szervezeti egység irattárába adják le, majd a folyamatban lévő ügyiratait a feladatait átvevő szervezeti egység átmeneti irattárában helyezik el. (5) Amennyiben a megszűnő szervezeti egység különálló iktatókönyvvel rendelkezett, akkor az iktatókönyvében a végleges átadást jelölik, az iktatókönyvet lezárják és az átadott folyamatban lévő ügyek iratait az átvevő szervezeti egység iktatókönyvébe – az irat korábbi iktatószámának és iktatókönyve azonosítójának feltüntetésével – átiktatják. (6) Ha a megszűnő szervezeti egység feladatköre több szervezeti egység között oszlik meg, az irattári anyagot, ügyiratokat a feladathoz kapcsolódóan lehet megosztani, vagy ha ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges, akkor a Központi Irattárban helyezik el. (7) Az egyes ügyiratokra vonatkozó igényt másolat készítésével vagy kölcsönzéssel teljesítik. A folyamatban lévő és a befejezett ügyek iratait az általános szabályok szerint kezelik. (8) A megszűnt szervezeti egység iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti egységet érintő feladatkör átadása esetén is értelemszerűen alkalmazni kell. (9) Megszűnő szervezeti egység Poszeidonbeli kezelését a Dokumentumkezelési Osztállyal egyeztetik, amely egyezteti a szükséges átvezetéseket az Informatikai Igazgatósággal és koordinálja a szükséges beállításokat.
# 62. § / TOVÁBBI RENDELKEZÉSEK / Poszeidon használatához kapcsolódó jogosultságok, szerepkörök
62. § (1) Az Egyetem szervezeti egységétől távozó foglalkoztatott a rábízott iratokkal a nyilvántartás alapján tételesen elszámol. Az érintett vezetők a személyi változásokról a Jog és Beszerzést értesítik, illetve kezdeményezik a Poszeidonban a jogosultságok érvénytelenítését, valamint kijelöli(k) a távozó foglalkoztatott iratkezelési szempontú jogutódját. (2) Az Egyetem vezetői és ügyiratkezelői, ügyintéző szerepkörrel felruházott foglalkoztatottjai a foglalkoztatási jogviszonyuk bármely okból történő megszűnésekor, vagy tartós távollét (fizetés nélküli szabadság), illetve más szervezeti egységhez történő áthelyezéskor kötelesek a Poszeidonbeli feladataikat rendezni, valamint a náluk levő ügyiratokat leadni, illetve azokkal elszámolni. (3) A szervezeti egység vezetője – irathiány esetén – a hiányzó ügyiratok listájáról Irathiány Jegyzőkönyvet készít, amelyet a távozó foglalkoztatott és a szervezeti egység vezetője ír alá. (4) A folyamatban lévő ügyek esetében a szervezeti egység vezetőjének – a foglalkoztatott távozási bejelentését követően – haladéktalanul új ügyiratkezelő(k) kijelöléséről kell gondoskodni. A kilépő és az újonnan kijelölt foglalkoztatottak a vezető felügyelete mellett bonyolítják le az iratok átadás-átvételét, valamint a Poszeidonbeli feladataik és ügyirataik rendezését. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvet Poszeidonban iktatják.
# 63. § / Poszeidon használatához kapcsolódó jogosultságok, szerepkörök / Ügyiratok iktatási szabályai a Poszeidon üzemzavara esetén
63. § (1) A Poszeidon használatához kapcsolódó jogosultságok, szerepkörök kezelésének általános szabályai a következőek: a) A Poszeidonhoz való hozzáférési jogosultság-változásokat a rendszerben névre szólóan és szerepkör megadásával dokumentálják (azonos nevű felhasználó(k) esetén személyi kód és/vagy hivatalos levelezési cím megadásával). b) A felhasználó regisztrálása, felvétele, jogosultságának kiosztása, adatainak, jogkörének módosítása, Neptun keresztül az erre kialakított űrlapon az adott felhasználó vezetőjének írásbeli hozzájárulása alapján, a Jog és Beszerzés vezetőjének jóváhagyását követően a Poszeidon üzemeltetését ellátó, belső adminisztrátori szerepkörrel felruházott Jog és Beszerzés munkatárs feladata, aki a beállítás megtörténtéről az adott szervezeti egységet értesíti. c) A Poszeidon alkalmazása során egy felhasználó több szerepkörrel is felruházható és egy szerepkör több felhasználónak is kiosztható. d) A felhasználói szerepkörök funkcionális jogosultságok, ezért a felhasználó csak a számára engedélyezett funkcióhoz férhet hozzá. (2) A Poszeidon használatához kapcsolódó főbb szerepkörök és jogosultságok az alábbiak: a) Felhasználói szerepkörök: – iktató; – irattáros; – érkeztető; – ügyintéző; – vezető. b) Adminisztrátori szerepkör: – belső adminisztrátor (3) A szerepkörök, feladataik és jogosultságaik részletezése a rendelkezés 2. mellékletében található.
# 64. § / Ügyiratok iktatási szabályai a Poszeidon üzemzavara esetén / A biztonsági okmányok kezelésének különleges szabályai
64. § (1) Az alkalmazandó intézkedéseket a jelen rendelkezés 3. mellékletét képező Üzletmenet-folytonossági terv tartalmazza.
# 65. § / A biztonsági okmányok kezelésének különleges szabályai / Átmeneti és záró rendelkezések
65. § (1) A biztonsági okmányok tekintetében a jelen rendelkezés rendelkezéseit a szigorú számadási kötelezettség alá eső bizonylatokra vonatkozó jogszabályokban és belső szabályozókban foglaltakkal összhangban kell alkalmazni. (2) A pénzügyi belső szabályozók, továbbá az oklevelekre, oklevélmellékretekre stb., mint szigorú számadási kötelezettség alá eső bizonylatokra vonatkozó belső szabályozók rendelkezéseit a biztonsági okmányok iratkezelése során az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) biztosítani szükséges a jogszabály által előírt biztonságos tárolási kötelezettségnek való folyamatos megfelelést; b) szigorú számadás alá vont biztonsági okmányokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan naprakész nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja az azokkal való elszámolást. A nyilvántartást folyamatos oldalés sorszámozással kell vezetni; c) a biztonsági okmányok „rontott” példányát a tételes nyilvántartási adatokat tartalmazó selejtezési eljárás alá vonást követően iktatott átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében kell a Campus Szolgáltatások részére átadni az évenkénti selejtezési eljárás alá vonáshoz iktatott és tételes nyilvántartási adatokat tartalmazó selejtezési jegyzőkönyv kíséretében. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kötelezettség a kibocsátó szervezeti egység vezetőjét terheli a teljes iratkezelés folyamatában.
# 66. § / Poszeidon szerepkörök részletes leírása / 1. Szerepkörök, feladatok/jogosultságok részletezése
66. § (1) Az átfogó szervezeti egységek minden év november 30-ig felülvizsgálják és javaslatot tesznek az Irattári terv tekintetében a rendelkezést gondozó Jog és Beszerzésnek. (2) Jelen rendelkezés 2025. szeptember 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az SZ–72/2015/2016. (2015. XII. 14.) számú határozattal elfogadott Iratkezelési Szabályzat. (3) Jelen rendelkezés hatályba lépése előtt keletkezett iratokat a keletkezésük időpontjában hatályos iratkezelési szabályzó Irattári terve szerint kell irattározni, selejtezni. (4) Az iratkezelés során alkalmazandó iratmintákat és formanyomtatványokat a Jog és Beszerzés / Irattár intranetes felületen elérhetővé teszi, szükség esetén karbantartja és frissíti. Mellékletek: 1. melléklet: Irattári terv 2. melléklet: Poszeidon szerepkörök részletes leírása 3. melléklet: Üzletmenet-folytonossági terv az Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő rendszerhez: Az iratkezelési folyamat változása a Poszeidon leállása. 1. melléklet 1 A mellékletet külön dokumentum tartalmazza (excel file) 2. melléklet a) Iktató (Ügyiratkezelő): feladata az irat nyilvántartásba vétele, iktatószámmal való ellátása azokban az iktatókönyvekben, amelyek használatára a jogosultsági szintje feljogosítja. Az irat továbbítása, határidőbe tétele, visszavétele, ügyiratok szerelése, csatolás, az ügyirat módosítása, feljegyzés rögzítése, ügyirat lezárása, irattárba helyezése, az ügyirat, irat továbbítása. Szerepkörébe tartozik különösen: érkeztetés, főszámos iktatás, alszámos iktatás, betekintés a saját szervezeti egység iktatókönyvébe, ügyiratok létrehozása, irattárba helyezés, általános lekérdezések készítése, kimenő iratok postázása. b) Irattáros: lezárt ügyirat átvétele Központi Irattárba, módosíthatja az irattárban lévő irat fizikai helyének adatait, irattárban lévő ügyiratot kezelhet, kölcsönözhet, vagy kölcsönzésből visszavehet, valamint irattári jegyzéket, megsemmisítési jegyzéket, selejtezési jegyzőkönyvet, rögzítheti az ügyiratok selejtezését, megsemmisítésének tényét. Szerepkörébe tartozik különösen: irattári helyek kialakítása, irattári iratok kezelése, megsemmisítés. c) Érkeztető: a küldemény küldőjét, érkeztetőjét, belső címzettjét, az érkeztetés dátumát, az elektronikus úton érkezett küldemény sorszámát, a küldemény adathordozóját, fajtáját, és érkezési módját rögzíti az érkeztetőkönyvben. Szerepkörébe tartozik különösen: érkeztetés, iratrögzítés iktatás nélkül, feladatszignálás, küldemények átadása, postázás, Hivatali kapun keresztül érkező küldemények továbbítása a címzett részére. d) Ügyintéző: ügyek intézése, irat nyilvántartásba vétele, iktatószámmal való ellátása azokban az iktatókönyvekben, amelyekben a jogosultsági szintje feljogosítja. Az iratot továbbíthatja, határidőbe teheti, visszaveheti, ügyiratot szerelhet, csatolhat,
# 66. § / 1. Szerepkörök, feladatok/jogosultságok részletezése / rendszerhez
az ügyiratot módosíthatja, feljegyzést rögzíthet, ügyiratot lezárhat, irattárba tehet, az ügyiratot, iratot továbbíthatja. Szerepkörébe tartozik különösen: érkeztetés, főszámos iktatás, alszámos iktatás, betekintés a saját szervezeti egység iktatókönyvébe, ügyiratok létrehozása, irattárba helyezés, általános lekérdezések készítése, kimenő iratok postázása. e) Vezető: feladata szignálás, iratkezelés ellenőrzése, ügyirat újranyitásának engedélyezése, határidő módosítás engedélyezése, kimenő iratok jóváhagyása, aláírása, munkavállaló(k) részére Poszeidon jogosultság engedélyezése, beosztott(ak) határidős feladatainak lekérdezése, ellenőrzése. f) Belső adminisztrátor: jogai nincsenek korlátozva, szerepkörébe tartozik különösen új szervezeti egység létrehozása, foglalkoztatottak felvétele (jogosultságkezelés), iktatókönyvek létrehozása, iratok, feladatok átsorolása, statisztikák készítése, alapvető beállítások elkészítése, sablonok feltöltése, belépési jelszavak beállítása, rendszerparaméterek karbantartása, hibaelhárítás, partner-duplikációk kezelése, iratkezelési funkciók karbantartása. 3. melléklet Üzletmenet-folytonossági terv az Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő a) Az üzletmenet-folytonossági terv célja Jelen dokumentum célja, hogy a Poszeidon sérülése vagy leállása esetén az ügyviteli folyamat a legkisebb kieséssel fenntartható legyen. Az Üzletmenet-folytonossági Terv (ÜFT) a rendszer minden főfunkcióját részletesen taglalja. b) Felelősség AZ ÜFT kiadásáért, használatának elrendeléséért a jogi és beszerzési vezető a felelős azzal, hogy az Informatika vezetője szorosan együttműködik vele. c) Kiadás AZ ÜFT kiadásának a menete a következő: Az Informatika, mint a Poszeidon informatikai üzemeltetője, valamint a Jog és Beszerzés, mint a Poszeidon és az iratkezelés szakmai felelőse, üzemszerű működéséért felelőse, a hibabejelentések számossága és kritikussága, valamint szükség esetén a Poszeidon szoftver-fejlesztőjével történt előzetes egyeztetések alapján megállapítja, hogy a hiba kijavítása a 24 órát meghaladja, abban az esetben a Jog és Beszerzés vezetője elrendeli az ÜFT használatát. d) Hatály Az ÜFT személyi hatálya kiterjed az Egyetem minden, az iratkezelésben érintett foglalkoztatottjára tekintettel arra, hogy valamennyien az ügyviteli folyamat folytonosságának fenntartásában érintettek. e) Tesztelés Az ÜFT-t évente egyszer tesztelni kell, a tesztelést az Informatika és a Jog és Beszerzés közösen végzi. f) Karbantartás Az ÜFT-t évente egyszer felül kell vizsgálni és aktualizálni a megváltozott környezetnek megfelelően. A felülvizsgálatért a Jog és Beszerzés a felelős.
# 66. § / rendszerhez / Az iratkezelési folyamat változása a Poszeidon leállása esetén
Leállás esetén főszabály szerint az Iratkezelési rendelkezés alapján kell folytatni a munkát. Az alábbi esetekben azonban vissza kell térni az ott meghatározott, hagyományos materiális ügyintézésre. a) A küldemények átvétele, felbontása, érkeztetése A Postázó a küldemények átvételét a Poszeidon leállása esetén az Iratkezelési rendelkezésben meghatározott módon végzi, ezt követően szortírozza azokat címzett szervezeti egység szerint. Az érkeztető azonosító helyett a küldemény külön azonosítót nem kap, a Postázó a szortírozott küldeményeket hagyományos átadókönyvben adja át a címzett szervezeti egységnek. Az átadókönyvben pontosan meg kell határozni az átadandó küldeményeket, hogy azok a későbbi visszakereshetőség érdekében nyomon követhetőek legyenek. Az átadó és átvevő neve olvashatóan kerül aláírásra. b) Az ügyintéző kijelölése (szignálás) A materiálisan, papír alapon továbbított iratokat azok tartalma, témája alapján ügyintézésre, feladat végrehajtásra kell kiadni a kijelölt ügyintéző vagy más szervezeti egység részére. Azt az iratot, amelynek iktatott előzménye van, vagy ha az ügy, ügycsoport feldolgozására illetékes szervezeti egység már korábban ki volt jelölve, közvetlenül a szervezeti egységhez, a korábban kijelölt személyhez lehet továbbítani. Amennyiben az ügyintéző személy a beérkező irat alapján nem ismert, úgy mindenképpen szükséges a szignálás, az ügy elintézésével kapcsolatos külön utasítások meghatározása, amelynek során a szervezeti egység vezető: – kijelöli az irat ügyintézőjét, felelősét, a hozzáféréssel rendelkezők körét; – meghatározza a végrehajtási határidőt (sürgősségi fok); – utasítást ad a végrehajtásra vonatkozóan; – egyéb kapcsolódó információkat ad írásban, a szignálás idejének megjelölésével. Leállás esetén a szignálást a szignálási információ – feladat, felelős, határidő, kezelési információk – eredeti materiális példányra való rávezetésével kell megvalósítani. c) Iktatás Leállása esetén a szervezeti egységeknek saját átmeneti nyilvántartást kell vezetniük az iktatandó iratokról. Leállás esetén ún. Üzemzavar Excel táblában kell az iktatást elvégezni, főszabály szerint elektronikusan, amennyiben ez nem megvalósítható, papír alapon, a Poszeidonban meghatározott iktatóhelyeken, az ott kijelölt ügyiratkezelő (iktató/ügyintéző szerepkörű) felhasználó segítségével. A Jog és Beszerzés által kiadott Üzemzavar Excel tábla felépítése nem módosítható, nem változtatható, azt a megadott forma szerint kötelesek az iktatásra kijelölt foglalkoztatottak vezetni, ezzel segítve a későbbi Poszeidonba történő visszatöltést. Az iktatást végző foglalkoztatott kijelölése az adott szervezeti egység vezetőjének a feladata. Az iratokat minden esetben az iktatásra kijelölt foglalkoztatott rögzíti a külön nyilvántartásban, és új ügy indításakor új iktatószámot igényel.
# 66. § / rendszerhez / Az iratkezelési folyamat változása a Poszeidon leállása esetén
A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen: – a szervezeti egység neve; – az irat beérkezésének pontos ideje; – az irat tárgya; – az elintézés módja; – a kezelési feljegyzések (mellékletek, egyéb megjegyzések); – az irat holléte; – az ügyintéző neve. Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani: – könyveket, tananyagokat; – reklámanyagokat, tájékoztatókat; – meghívókat; – bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat; – közlönyöket, sajtótermékeket; – visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat. A külön iktatási nyilvántartó azonosító formátuma: [Iktatókönyv azonosítója/Főszám-Alszám/éééé]. A külön iktatási azonosítót a Poszeidon helyreállítása után fel kell tüntetni az irat Feljegyzések mezőjében, a Poszeidonban kapott iktatószámot pedig a nyilvántartásban. Abban az esetben, amennyiben az ügykezelőnél, ügyintézőnél, mint az ügyirat birtoklójánál már van a Poszeidonban iktatott főszámos irat, és annak a számát felhasználva, az előadói íven manuálisan tovább vezeti a soron következő alszámokra az ügyben keletkező iratokat. A rendszer visszaállítása során az ügyiratkezelő, ügyintéző (iktató) felelőssége az alszámok utólagos felvitele a Poszeidonban. Kimenő iratok kezelése, kiadmányozás (aláírás, hitelesítés) Minden kimenő és helyben kezelt iratot a szervezeti egység vezetője által erre kijelölt munkatársnak kell elkészítenie az Iratkezelési rendelkezés alapján. Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. A kimenő, helyben kezelt iratok iktatása, digitalizálása a beérkező iratok iktatásához hasonlóan történik. Az iktatást a szervezeti egységeknél kijelölt iktató személyek vagy ügyintézők végzik, az ügyintéző által előkészített és megküldött irat átvételét követően. Az ügyiratkezelő (iktató, ügyintéző) feladata valamennyi szükséges információ meghatározása, biztosítása. Az iktatást követően a kimenő és helyben kezelt iratok digitalizálásra kerülnek. A Poszeidon helyreállása után az ügyiratkezelő (iktató, ügyintéző) feladata a digitális dokumentum csatolása a megfelelő irathoz. d) Irattárazás Az iratok megőrzését a birtokló szervezeti egység az átmeneti irattárban történő elhelyezéssel biztosítja. e) A Poszeidon rendszerre való visszaállás A hiba kijavítása és tesztelése után az Informatika és a Jog és Beszerzés vezetője közösen dönt a Poszeidon újbóli használatbavételének idejéről. Az Üzemzavar Excel tábla megküldése és Poszeidonba történő felvitele A Poszeidon helyreállítása után minden szervezeti egységnél az iktatásért felelős foglalkoztatott felelőssége megküldeni a Jog és Beszerzés részére az általa vezetett Üzemzavar Excel táblázatot, a helyreállítástól számított 3 munkanapon belül. Az Üzemzavar Excel táblázatban vezetett iktatószámokat az Informatikai tölti fel a
# 66. § / és elektronikus időbélyegző használatával érintettek / köre 16
Poszeidonba. 7/2025. vezetői bizottsági rendelkezés 1 az iratkezelés szabályairól 1 I. FEJEZET 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 1 II. FEJEZET 4 AZ IRATKEZELÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ÉS FOLYAMATAI 4 III. FEJEZET 6 AZ IRATKEZELÉS FOLYAMATA, AZ IKTATÁST MEGELŐZŐ ELJÁRÁS 6 IV. FEJEZET 11 AZ IRATOK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE, IKTATÁSA 11 V. FEJEZET 14 KIADMÁNYOZÁS 14 VI. FEJEZET 16 ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSOKRA, ELEKTRONIKUS BÉLYEGZŐKRE ÉS ELEKTRONIKUS IDŐBÉLYEGEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 16 Az elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző alkalmazási köre 16 Az elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző és grafikus képének információ tartalma 17 Az elektronikus aláírás és elektronikus időbélyegző használatának rendje 17 Az aláírás létrehozó eszköz használatának rendje 18 Az elektronikus aláírással és elektronikus bélyegzővel rendelkező dokumentumok hosszú távú megőrzése (archiválása) 18 Az Egyetemen keletkezett elektronikus dokumentum érvényessége 18 Az elektronikus aláírásra, elektronikus bélyegzőre és az ahhoz tartozó tanúsítvány érvényesség ellenőrzésére vonatkozó előírások 18 Az időbélyegző és az időbélyegzés-szolgáltató alkalmazására vonatkozó előírások 19 Elektronikus aláírási tanúsítványok érvénytelensége 20 Az elektronikus aláírási tanúsítványok jogosultjának a tanúsítvány érvényességének védelméhez kapcsolódó kötelezettségei 20 Az elektronikus aláírási tanúsítvány felfüggesztése és visszavonása, megújítása és visszaállítása 20 Az elektronikus aláírási tanúsítvány felfüggesztése 21 Az elektronikus aláírási tanúsítvány visszavonása 21 Az elektronikus aláírási tanúsítvány megújítása és visszaállítása 21 Hiteles másolatkészítésre vonatkozó rendelkezések 22 Papír alapú irat hiteles elektronikus dokumentummá alakítására vonatkozó rendelkezések 22
# 66. § / Iratok átadása a Központi Irattárnak 29 / Iratok átadása a Levéltárnak 29
Papír alapú (materiális) iratról készült digitális kép ellenőrzése 22 Papír alapú (materiális) iratról készült digitális kép záradékolása 23 Papír alapú (materiális) iratról készült záradékolt digitális kép hitelesítése 24 Elektronikus dokumentum hiteles materiális dokumentummá (papír alapú irattá) alakítására vonatkozó rendelkezések 24 Elektronikus dokumentumról készült nyomtatott (hiteles papíralapú) másolat ellenőrzése 25 Elektronikus dokumentumról készült nyomtatott papír alapú irat záradékolása 25 Nyomtatott, záradékolt másolat hitelesítése 25 Papíralapú iratról kivonatos elektronikus másolat készítése 25 Elektronikus dokumentumról kivonatos papír másolat készítése 26 VII. FEJEZET 26 IRATTÁRBA HELYEZÉS, IRATTÁRI KEZELÉS 26 VIII. FEJEZET 29 AZ IRATOK ÁTADÁSA AZ IRATTÁRNAK / LEVÉLTÁRNAK 29 IX. FEJEZET 30 AZ IRATOK VÉDELME 30 X. FEJEZET 30 INTÉZKEDÉSEK SZERVEZETI EGYSÉG MEGSZŰNÉSE, FELADATKÖRÉNEK MEGVÁLTOZÁSA, MUNKAKÖR ÁTADÁSA ESETÉN 30 XI. FEJEZET 31 TOVÁBBI RENDELKEZÉSEK 31 Poszeidon használatához kapcsolódó jogosultságok,
# 66. § / Az iratkezelési folyamat változása a Poszeidon / leállása esetén 34
Átmeneti és záró rendelkezések 32 1. melléklet 33 2. melléklet 33 3. melléklet 34
Alapképzési szakok vonatkozásában hatáskörrel rendelkező Kreditátviteli Bizottság ügyrendje
# kreditátviteli bizottság ügyrendje 1 / Preambulum
alapképzési szakok vonatkozásában hatáskörrel rendelkező Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / Preambulum / Az Ügyrend hatálya
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Tanulmányi Bizottsága a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) III. kötet, a Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) 3. részének, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ) 8. §-a alapján létrejött Tanulmányi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működési rendjét (a továbbiakban: Ügyrend) az alábbiakban állapítja meg.
# 2. § / Az Ügyrend hatálya / A Bizottság hatásköre
2. § (1) Az Ügyrend személyi hatálya a Bizottság valamennyi tagjára, a meghívottakra és a hatáskörében érintett személyekre egyaránt kiterjed. (2) Az Ügyrend tárgyi hatálya a Bizottság teljes működésére, bármely hatáskörébe tartozó ügyben történő eljárására kiterjed. (3) A Bizottság működésével kapcsolatos azon kérdésben, amelyet jelen Ügyrend nem, vagy nem kellő részletességgel szabályoz, a HKR 2. részének, A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának Valószínűleg rendje (a továbbiakban: HJR) és a TVSZ vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
# 3. § / Az Ügyrend hatálya / A Bizottság hatásköre
3. § (1) A Bizottság feladatés hatáskörét a TVSZ határozza meg. (2) Főszabály szerint a Bizottság hatáskörét jelen Ügyrendben meghatározott bizottsági döntéshozatali rendben gyakorolja. (3) Az alábbi, egyszerű megítélésű ügyekben, továbbá ahol mérlegelésnek nincs helye, a HJR 4. § (4) bekezdés g) pontja alapján a Bizottság döntési jogkörét az elnökre ruházza: a HJR 13. § (1) bekezdés szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasítás,
# 13. § / A Bizottság hatásköre / A Bizottság összetétele
13. § (2) és (3) bekezdés szerinti megszüntetés, 13. § (4) bekezdés szerint a döntést visszavonása, a határidőn túl benyújtott kérelmek elutasítása, ha hiánypótlásra nincs lehetőség. (4) A Felvételi szabályzat 19. § (12) bekezdése alapján Bizottság döntési jogkörét az előzetes kreditelismerési ügyekben (felvételi eljáráshoz kapcsolódóan) az elnökre ruházza.
# 4. § / A Bizottság összetétele / A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei
4. § (1) A Bizottság létszámát, összetételét és a delegálás módját a TVSZ határozza meg. (2) A Bizottság munkáját a titkár segíti, aki az elnök által kijelölt munkavállaló. A titkár nem tagja a Bizottságnak. (3) Az elnök eseti jelleggel bárkit meghívhat a Bizottság ülésére. (4) A tagok és a titkár javaslatot tehetnek az elnök számára az eseti meghívottak személyére. (5) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
# 5. § / A Bizottság összetétele / A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei
5. § (1) Az elnök feladatai: a) a Bizottság elé terjeszti az Ügyrendet, kiadmányozza azt; b) dönt az összeférhetetlenség kérdésében, dönt az eseti meghívottak személyéről, a helyettesítés elfogadásáról; c) dönt az ülések időpontjáról és a tárgyalandó ügyekről, az ülések formájáról, valamint a Bizottság összehívásáról; d) vezeti a Bizottság üléseit, az ügyek tárgyalását, ügyel az ülések rendjének fenntartásáért; e) elrendeli a szavazást és megállapítja a szavazás eredményét; f) kiadmányozza a Bizottság határozatait. (2) A Bizottság tagjai: a) kötelesek az üléseken részt venni; b) távolmaradás esetén annak tényét és indokát a titkárnak bejelenteni; c) a döntéshozatalra felkészülni és konstruktív munkával hozzájárulni a Bizottság működéséhez; d) javaslataikat, észrevételeiket a szakmai szempontjaik képviseletével megfogalmazni és lehetőség szerint az ülés előtt írásban a titkár felé megküldeni; e) kötelesek az ülések és a szavazás rendjét megtartani; f) kötelesek az elnök által meghatározott feladatokat határidőre elvégezni és az elnök felé jelezni; g) az esetleges összeférhetetlenséget a titkárnak írásban előre jelezni; h) jogosultak az üléseken a többi taghoz, meghívotthoz kérdést intézni, észrevételt, véleményt megfogalmazni, arra vonatkozóan javaslatot tenni; i) jogosultak minden olyan információt megkapni és minden olyan iratba betekinteni, amely a testületi tagságból adódó feladatuk ellátásához szükséges; j) jogosultak jelen Ügyrend szerint ülés összehívását kezdeményezni. (3) Amennyiben egy tag egymást követő három (3) alkalommal nem vesz részt az ülésen, az elnök a távolmaradást köteles bejelenteni a távolmaradó tag közvetlen munkahelyi vezetőjének, hallgató tag esetén a HÖK elnökének. (4) A Bizottságnak azon tagja, vagy azon meghívott személy, aki az ülésen nem tud részt venni, távolmaradását a titkárnál az ülés összehívására vonatkozó előzetes értesítést követően köteles haladéktalanul bejelenteni. A bejelentést a távolmaradó hivatali email címéről jelenti be, amelynek tényét a titkár az e-mail megőrzésével igazolja. A tag az ülésen nem, a meghívott személy viszont helyettesíthető. (5) A Bizottság elnökét távollétében az elnök által kijelölt tag helyettesíti. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést el kell halasztani. (6) A döntéshozatalban nem vehet részt, aki az adott ügyben érintett vagy akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Az összeférhetetlenség fennállását a tag köteles jelezni a titkárnak, azonban annak figyelembevételére hivatalból is sor kerülhet. Az összeférhetetlenség kérdésében az elnök, az elnököt érintő összeférhetetlenség és a kizárása esetén az oktatási rektorhelyettes dönt és intézkedik. (7) A titkár feladatai: a) felelős az Ügyrend előkészítéséért, karbantartásáért és az elnök elé terjesztéséért; a) ellátja a Bizottság működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, előkészíti
# 5. § / A Bizottság összetétele / A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei
az ülések meghívóját, illetve az írásbeli döntéshozatal elrendelését; b) gondoskodik az üléshez szükséges technikai feltételek biztosításáról, c) érdemi bírálatra előkészíti a beérkezett hallgatói kérelmeket; d) egyezteti a tagokkal az ülések időpontját és megküldi a tagoknak a beérkező kérelmeket; e) előkészíti, valamint formai szempontból és technikailag véglegesíti a határozatokat; f) felel a Bizottság működésével kapcsolatban felmerülő ügyben a különböző szervezeti egységekkel, személyekkel történő kapcsolattartásért; g) felel a Bizottság eljárására vonatkozó határidők megtartásáért; h) felel a Bizottság teljes ügyviteli feladatainak ellátásáért; i) elkészíti az ülések emlékeztetőjét; j) felelős a Bizottság iratanyagának 12. § szerinti irattárazásáért, archiválásáért, a Hallgatói Szolgáltatások irattárában történő őrzéséért, majd Iratkezelési szabályzat szerinti kezeléséért, naprakészen tartásáért. (8) A titkárt akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt munkavállaló helyettesíti. (9) A meghívottak kötelesek: a) azon ügyek tárgyalásában, amelyre meghívták részt venni; b) távolmaradás esetén annak tényét és indokát bejelenteni, valamint helyettesítésről gondoskodni, amelyet hivatali e-mailcímükről kötelesek bejelenteni a titkárnál; c) az adott ügyben felkészülni javaslataikat, észrevételeiket, véleményüket szakértői minőségben legjobb tudásuk szerint megfogalmazni. (10) A Bizottság tagjait és meghívottjait a bizottsági munka során a meghozott határozatok tartalmán túl titoktartás terheli. (11) A bizottsági meghívottak jogosultak az elnökhöz, titkárhoz, tagokhoz, meghívottakhoz kérdést intézni, az észrevételt, véleményt fogalmazni, javaslatot tenni.
# 6. § / A rendes ülés szabályai / Az ülés előkészítése és összehívása
6. § (1) A Bizottság hatáskörét elsősorban ülésein gyakorolja. (2) A Bizottság a beérkező kérvényektől és a tanév rendjében meghatározott határidőktől függően ül össze, de legalább félévente egy alkalommal. (3) Az ülések nem nyilvánosak. (4) A döntéshozatal történhet: a) személyes megjelenéssel tartott rendes ülésen (rendes ülés), b) indokolt esetben online megjelenéssel megtartott ülésen (online ülés), c) személyes megjelenéssel vagy online felületen való megjelenéssel tartott sürgős ülés (rendkívüli ülés) d) amennyiben az ügy jellege egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel, vagy már előzetesen tárgyalt, de elhalasztott döntésekben ülés megtartása nélküli írásbeli szavazással (írásbeli döntéshozatal). (5) Az ülés formájáról (személyes megjelenéssel vagy online módon) az elnök dönt és arról a meghívóban tájékoztatja a tagokat. (6) Az üléseket főszabály szerint rendes ülés formájában kell megtartani. (7) A rendes ülésre a tagok a Bizottság elnökének engedélyével – indokolt esetben– online is bekapcsolódhatnak. Ebben az esetben az online bekapcsolódó tagok ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkeznek, mint a személyesen jelen lévő tagok, a határozatképesség megállapításánál őket is figyelembe kell venni. (8) Rendkívüli ülés az elnök vagy bármely tag kezdeményezésére hívható össze sürgős esetben, ha a döntéshozatal halaszthatatlan. A halaszthatatlanság kérdésében a Bizottság elnöke dönt.
# 7. § / A rendes ülés szabályai / Az ülés előkészítése és összehívása
7. § (1) Az ülés előkészítése körében a Bizottsághoz beérkező kérelmeket a titkár ellenőrzi, összesíti. (2) A titkár megvizsgálja a hatásköri kérdéseket. Amennyiben az ügy nem a Bizottság hatásköre, kezdeményezésére az elnök az ügyet átteszi a hatáskörrel rendelkező személyhez, amelyről elektronikus úton tájékoztatja az érintettet. Ezt követően a titkár az ügyet lezárja. (3) A titkár megvizsgálja továbbá, hogy a kérelem a TVSZ-ben foglaltak szerinti formában és tartalommal érkezett-e be, valamint vizsgálja a határidő megtartását is. (4) A titkár az előkészítés körében javaslatot fogalmaz meg az egyes ügyekben a bizottsági határozat tartalmára, illetve szükség esetén további információkat kér be az illetékes szervezeti egységektől, kérelmezőtől. (5) Az elnök dönthet úgy, hogy szakértőként kikéri az érintett tanszék/intézet vagy más érintett szervezeti egység vezetőjének, illetve munkatársának véleményét. A szakértői vélemény a Bizottságot nem köti. (6) A titkár a tervezett ülést megelőzően három (3) nappal elektronikus úton, hivatalos e-mail címen értesíti a tagokat és amennyiben releváns, a meghívott szakértő(ke)t a következő ülés időpontjáról és a tervezett napirendi pontokról. (7) Az elnök döntése alapján az ülést a titkár a meghívó kiküldésével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét (rendes, rendkívüli, online), várható időtartamát, a tárgyalandó ügyek összefoglalását, a meghívottak nevét, beosztását, a meghívó keltének helyét és idejét. A meghívót az elnök vagy a titkár írja alá. (8) E-mailes kiküldés esetén a meghívót a titkár hivatali e-mail címéről kell a tagok és meghívottak részére megküldeni. (9) A meghívót legkésőbb az ülés előtt 24 órával ki kell küldeni a tagok, illetve meghívottak hivatalos egyetemi e-mail címére. A határidőktől rendkívül indokolt esetben az elnök engedélyével el lehet térni. (10) A meghívó kiküldés naptárbejegyzéssel is teljesíthető. Ez esetben (7)–(9) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni és gondoskodni kell róla, hogy az ülés szabályos összehívása igazolható legyen (pl. képernyőmentéssel, emlékeztetőbe foglalással). Határozatképesség, az ülések levezetése, határozathozatal
# 8. § / A rendes ülés szabályai / Az ülés előkészítése és összehívása
8. § (1) Az ülést az elnök nyitja meg. (2) Az ülés megnyitását követően az elnök megvizsgálja a határozatképességet. (3) A (4) bekezdés kivételével, a Bizottság határozatképes, ha tagjainak – az elnököt is beleértve – 50%+1 fő jelen van. (4) A Bizottság ügyrendjének elfogadására és módosítására vonatkozó határozathozatal során valamennyi tag jelenléte szükséges. (5) Határozatképesség esetén az elnök ismerteti a tárgyalandó ügyeket, határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja. (6) Határozatképtelenség miatt újból összehívott ülés esetén is a (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) Az új bizottsági ülést legkésőbb a határozatképtelenség miatt elnapolt ülést követő 15. napig ismételten össze kell hívni. Az így összehívott ülés az általános szabályok szerint határozatképes. (8) A Bizottság ülésén a felszólalóknak az elnök adja meg a szót, valamint az elnök jogosult annak megvonására is. (9) Minden tagot egy szavazat illet meg. (10) A Bizottság törekszik a konszenzusos (egyhangú) döntéshozatalra. (11) A (13) bekezdésben meghatározott kivétellel a Bizottság határozatát egyszerű szavazattöbbséggel, azaz a tagok 50%+1 fő döntésével hozza. (12) A Bizottság ügyrendjének elfogadásához és módosításához valamennyi tag egyhangú szavazata szükséges. (13) A határozathozatal nyilvános szavazással történik, az elnök utolsónak adja le szavazatát. (14) A tag szavazata „igen” vagy „nem” lehet. A tartózkodásnak nincs helye. (15) A szavazásnál kisebbségben maradó tag jogosult írásba foglalt különvéleményét a határozathoz csatolni. (16) A szavazattöbbség vizsgálata során (a tagok ötven százalék megállapítása körében) a tört számú szavazatot minden esetben felfelé kell kerekíteni. (17) A Bizottság döntéseit a TVSZ rendelkezései szerint Neptunban előállított elektronikus határozatba foglalja, amelyet az elnök aláírásával kell kiadmányozni azzal, hogy a kiadmányt a HSZ erre kijelölt munkatársa hitelesítheti. (18) Amennyiben a Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben átruházott hatáskörben az elnök dönt, döntéseiről a Bizottságnak beszámolással tartozik.
# 9. § / Az online ülés szabályai / Írásbeli döntéshozatal szabályai
9. § (1) Személyes részvétel nélkül, online megjelenéssel tartott ülés esetében a rendes ülésnél részletezett szabályok (határidők, határozatképesség, meghívó, szavazás rendje, emlékeztető) érvényesek azzal az eltéréssel, hogy az ülést a Microsoft Teams alkalmazás használatával kell lebonyolítani.
# 10. § / Írásbeli döntéshozatal szabályai / Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat
10. § (1) Amennyiben az ügy jellege – egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel – lehetővé teszi és ahhoz a tagok 50%+1 fő visszaigazoló e-mailben hozzájárulnak, ülés megtartása nélküli írásbeli szavazásra (írásbeli döntéshozatalra) van lehetőség. Ez esetben a határozatképesség megállapítható, mert a tagok jelen lévőnek minősülnek. (2) Írásbeli döntéshozatal elrendelésére a rendes ülés összehívásával megegyező módon kerül sor az alábbi eltérésekkel: a) Az elnök az ülésre vonatkozó meghívó helyett írásbeli döntéshozatalt rendel el. Ezt a meghívóra vonatkozó szabályok szerint kell iktatni. b) A döntéshozatal elrendelését és az előterjesztéseket a szavazatleadás lezárása előtt legalább 12 órával kell elküldeni a tagok részére. c) A szavazatok leadására a döntéshozatal elrendelésétől számítva 24 óra áll a tagok rendelkezésére. d) A szavazat leadása vagy a tag által megküldött e-mailben történik, ahol a tag egyértelműen jelzi, hogy támogatja vagy nem támogatja a hallgatói kérelmet (igen/nem, támogatom/nem támogatom kifejezésekkel), vagy az O365 Forms alkalmazásán keresztül valósul meg. (A szavazatokat tartalmazó bejövő e-maileket nem kell külön iktatni, hanem az emlékeztetőbe kell foglalni a szavazás időpontját és annak tartalmát.) e) Írásbeli döntéshozatalnál nincs lehetőség kérdés, módosítási javaslat, kiegészítés megtételére. Amennyiben az írásbeli döntéshozatal során felmerül az egyeztetés igénye, ülést kell tartani.
# 11. § / Írásbeli döntéshozatal szabályai / Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat
11. § (1) A Bizottság üléseiről öt (5) munkanapon belül jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az elnök vagy a titkár aláírásával kell kiadmányozni. Az emlékeztetőt a tagoknak meg kell küldeni. (2) Az emlékeztető tartalmazza legalább: a) az ülés módját, helyszínét, idejét, a jelenlévő tagok és meghívottak nevét, a távol maradók nevét; b) a határozatképesség megállapítását; c) a tárgyalandó ügyek felsorolását; d) a meghozott döntéseket a következők szerint: nem egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait szövegszerűen, egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait úgy, hogy az emlékeztető mellékletét képező dokumentumban fel van sorolva a kérelmező hallgatók neve és a meghozott döntés (pl. támogatta a bizottság, nem támogatta a bizottság); e) a szavazati arányokat; f) az esetleges különvéleményeket. (3) A jegyzőkönyv tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakat, továbbá az elhangzottakat szó szerint. (4) A Bizottság egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait, ha azok nem előzetes kreditelismerésre vonatkoznak, nem látja el külön bizottsági határozatszámmal, hanem a Neptun tanulmányi rendszerben generált határozatszámon kezeli. A Bizottság egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait, ha azok előzetes kreditelismerésre vonatkoznak nem látja el külön bizottsági határozatszámmal, hanem a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben generált iktatószámon kezeli. (5) A Bizottság az egyéb határozatait (amik nem egyedi hallgatói ügyekre vonatkoznak) tanévenként újra kezdődő számozással, írásban kell rögzíteni. A határozat formája: KÁB/határozat száma/tanév. (hó; nap).
# 12. § / Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat / Iratkezelés
12. § (1) Az ügyiratok papír alapú vagy elektronikus iratként is kezelhetők. Ez alól kivétel az előzetes kreditelismerési határozat, ahol a Felvételi szabályzat 19. § (14) bekezdés alapján a döntést elektronikus határozatba kell foglalni és a jelentkező elektronikus levelezési címére kell megküldeni. (2) A papír alapú irat kiadmányozása az arra jogosult személy aláírásával és a HSZ bélyegzőjének lenyomatával, valamint keltezéssel, az elektronikus irat kiadmányozása időbélyegzővel és az arra jogosult személy elektronikus aláírásával, vagy elektronikus bélyegzővel való ellátásával történik. (3) A meghívót a Bizottság iktatókönyvében kell főszámra iktatni (Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. Az emlékeztetőt/jegyzőkönyvet a Bizottság iktatókönyvében kell alszámra iktatni (Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. (4) A Bizottság egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait, ha azok nem előzetes kreditelismerésre vonatkoznak, nem iktatja, hanem a Neptun tanulmányi rendszerben generált határozatszámon kezeli, és Neptun tanulmányi rendszerben elektronikusan archiválja, így a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben nem tárolja. A Bizottság egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait, ha azok előzetes kreditelismerésre vonatkoznak, a Bizottság iktatókönyvében kell alszámra iktatni (Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. (5) A Bizottság az egyéb határozatait a jegyzőkönyvbe/emlékeztetőbe foglalva szövegezi meg, így azt külön dokumentumba nem foglalja és ennek megfelelően nem is iktatja külön. (6) A Bizottság ügyiratai papír alapú példányát (ha papír alapú iratként jön létre az eredeti irat) (ügyrend, felkérőlevelek, meghívó, jegyzőkönyv/emlékeztető, esetleges egyéb iratok) a Bizottság fizikai átmeneti irattárában kell elhelyezni, a papír alapú példányok elektronikus másolatát, továbbá az ügyiratok elektronikus példányát (ha elektronikus iratként jön létre az eredeti irat) a HSZ közös meghajtóján, a Tanulmányi Bizottság mappában ülésenként kell archiválni és a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben kell tárolni. (7) A Bizottság ügyiratait egyebekben az Iratkezelési szabályzat szerint kell kezelni.
# 13. § / határozathozatal 4 / Az online ülés szabályai 5
13. § (1) Az Egyetem honlapján teljeskörű láthatósággal kell szerepelnie a Bizottság tagjai és titkára nevének és a Bizottság ügyrendjének, amelyért az elnök felel. (2) Jelen Ügyrendet a Bizottság KÁB/A–1/2022 (II.28) sz. határozattal elfogadta. Jelen Ügyrend a jóváhagyás napját követő nappal lép hatályba. Budapesti Corvinus Egyetem 1 alapképzési szakok vonatkozásában hatáskörrel rendelkező kreditátviteli bizottság ügyrendje 1 Preambulum 1 Az Ügyrend hatálya 1 A Bizottság hatásköre 1 A Bizottság összetétele 1 A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei 2 A Bizottság tanácskozásának szabályai 3 A Bizottság hatáskörének gyakorlása 3 A Bizottság ülései 3 A rendes ülés szabályai 4 Határozatképesség, az ülések levezetése, Írásbeli döntéshozatal szabályai 5 Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat 5 Iratkezelés 6 Nyilvánosság és zárórendelkezések 7
Alapképzési szakok vonatkozásában hatáskörrel rendelkező Tanulmányi Bizottság ügyrendje
# tanulmányi bizottság ügyrendje 1 / Preambulum
alapképzési szakok vonatkozásában hatáskörrel rendelkező Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / Preambulum / Az Ügyrend hatálya
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Tanulmányi Bizottsága a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) III. kötet, a Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) 3. részének, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ) 7. §-a alapján létrejött Tanulmányi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működési rendjét (a továbbiakban: Ügyrend) az alábbiakban állapítja meg.
# 2. § / Az Ügyrend hatálya / A Bizottság hatásköre
2. § (1) Az Ügyrend személyi hatálya a Bizottság valamennyi tagjára, a meghívottakra és a hatáskörében érintett személyekre egyaránt kiterjed. (2) Az Ügyrend tárgyi hatálya a Bizottság teljes működésére, bármely hatáskörébe tartozó ügyben történő eljárására kiterjed. (3) A Bizottság működésével kapcsolatos azon kérdésben, amelyet jelen Ügyrend nem, vagy nem kellő részletességgel szabályoz, a HKR 2. részének, A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának Valószínűleg rendje (a továbbiakban: HJR) és a TVSZ vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
# 3. § / A Bizottság hatásköre / A Bizottság összetétele
3. § (1) A Bizottság feladatés hatáskörét a TVSZ határozza meg. (2) Főszabály szerint a Bizottság hatáskörét jelen Ügyrendben meghatározott bizottsági döntéshozatali rendben gyakorolja. (3) Az alábbi, egyszerű megítélésű ügyekben, továbbá ahol mérlegelésnek nincs helye, a HJR 4. § (4) bekezdés g) pontja alapján a Bizottság döntési jogkörét az elnök ruházza: a HJR 13. § (1) bekezdés szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasítás, 13. § (2) és (3) bekezdés szerinti megszüntetés, 13. § (4) bekezdés szerint a döntést visszavonása, a határidőn túl benyújtott kérelmek elutasítása, ha hiánypótlásra nincs lehetőség.
# 4. § / A Bizottság összetétele / A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei
4. § (1) A Bizottság létszámát, összetételét és a delegálás módját a TVSZ határozza meg. (2) A Bizottság munkáját a titkár segíti, aki az elnök által kijelölt munkavállaló. A titkár nem tagja a Bizottságnak. (3) Az elnök eseti jelleggel bárkit meghívhat a Bizottság ülésére. (4) A tagok és a titkár javaslatot tehetnek az elnök számára az eseti meghívottak személyére. (5) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
# 5. § / A Bizottság összetétele / A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei
5. § (1) Az elnök feladatai: a) a Bizottság elé terjeszti az Ügyrendet, kiadmányozza azt; b) dönt az összeférhetetlenség kérdésében, dönt az eseti meghívottak személyéről, a helyettesítés elfogadásáról; c) dönt az ülések időpontjáról és a tárgyalandó ügyekről, az ülések formájáról, valamint a Bizottság összehívásáról; d) vezeti a Bizottság üléseit, az ügyek tárgyalását, ügyel az ülések rendjének fenntartásáért; e) elrendeli a szavazást és megállapítja a szavazás eredményét; f) kiadmányozza a Bizottság határozatait. (2) A Bizottság tagjai: a) kötelesek az üléseken részt venni; b) távolmaradás esetén annak tényét és indokát a titkárnak bejelenteni; c) a döntéshozatalra felkészülni és konstruktív munkával hozzájárulni a Bizottság működéséhez; d) javaslataikat, észrevételeiket a szakmai szempontjaik képviseletével megfogalmazni és lehetőség szerint az ülés előtt írásban a titkár felé megküldeni; e) kötelesek az ülések és a szavazás rendjét megtartani; f) kötelesek az elnök által meghatározott feladatokat határidőre elvégezni és az elnök felé jelezni; g) az esetleges összeférhetetlenséget a titkárnak írásban előre jelezni; h) jogosultak az üléseken a többi taghoz, meghívotthoz kérdést intézni, észrevételt, véleményt megfogalmazni, arra vonatkozóan javaslatot tenni; i) jogosultak minden olyan információt megkapni és minden olyan iratba betekinteni, amely a testületi tagságból adódó feladatuk ellátásához szükséges; j) jogosultak jelen Ügyrend szerint ülés összehívását kezdeményezni. (3) Amennyiben egy tag egymást követő három (3) alkalommal nem vesz részt az ülésen, az elnök a távolmaradást köteles bejelenteni a távolmaradó tag közvetlen munkahelyi vezetőjének, hallgató tag esetén a HÖK elnökének. (4) A Bizottságnak azon tagja, vagy azon meghívott személy, aki az ülésen nem tud részt venni, távolmaradását a titkárnál az ülés összehívására vonatkozó előzetes értesítést követően köteles haladéktalanul bejelenteni. A bejelentést a távolmaradó hivatali email címéről jelenti be, amelynek tényét a titkár az e-mail megőrzésével igazolja. A tag az ülésen nem, a meghívott személy viszont helyettesíthető. (5) A Bizottság elnökét távollétében az elnök által kijelölt tag helyettesíti. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést el kell halasztani. (6) A döntéshozatalban nem vehet részt, aki az adott ügyben érintett vagy akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Az összeférhetetlenség fennállását a tag köteles jelezni a titkárnak, azonban annak figyelembevételére hivatalból is sor kerülhet. Az összeférhetetlenség kérdésében az elnök, az elnököt érintő összeférhetetlenség és a kizárása esetén az oktatási rektor-helyettes dönt és intézkedik. (7) A titkár feladatai: a) felelős az Ügyrend előkészítéséért, karbantartásáért és az elnök elé terjesztéséért; a) ellátja a Bizottság működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, előkészíti
# 5. § / A Bizottság összetétele / A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei
az ülések meghívóját, illetve az írásbeli döntéshozatal elrendelését; b) gondoskodik az üléshez szükséges technikai feltételek biztosításáról, c) érdemi bírálatra előkészíti a beérkezett hallgatói kérelmeket; d) egyezteti a tagokkal az ülések időpontját és megküldi a tagoknak a beérkező kérelmeket; e) előkészíti, valamint formai szempontból és technikailag véglegesíti a határozatokat; f) felel a Bizottság működésével kapcsolatban felmerülő ügyben a különböző szervezeti egységekkel, személyekkel történő kapcsolattartásért; g) felel a Bizottság eljárására vonatkozó határidők megtartásáért; h) felel a Bizottság teljes ügyviteli feladatainak ellátásáért; i) elkészíti az ülések emlékeztetőjét; j) felelős a Bizottság iratanyagának 12. § szerinti irattárazásáért, archiválásáért, a Hallgatói Szolgáltatások irattárában történő őrzéséért, majd Iratkezelési szabályzat szerinti kezeléséért, naprakészen tartásáért. (8) A titkárt akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt munkavállaló helyettesíti. (9) A meghívottak kötelesek: a) azon ügyek tárgyalásában, amelyre meghívták részt venni; b) távolmaradás esetén annak tényét és indokát bejelenteni, valamint helyettesítésről gondoskodni, amelyet hivatali e-mailcímükről kötelesek bejelenteni a titkárnál; c) az adott ügyben felkészülni javaslataikat, észrevételeiket, véleményüket szakértői minőségben legjobb tudásuk szerint megfogalmazni. (10) A Bizottság tagjait és meghívottjait a bizottsági munka során a meghozott határozatok tartalmán túl titoktartás terheli. (11) A bizottsági meghívottak jogosultak az elnökhöz, titkárhoz, tagokhoz, meghívottakhoz kérdést intézni, az észrevételt, véleményt fogalmazni, javaslatot tenni.
# 6. § / A rendes ülés szabályai / Az ülés előkészítése és összehívása
6. § (1) A Bizottság hatáskörét elsősorban ülésein gyakorolja. (2) A Bizottság a beérkező kérvényektől és a tanév rendjében meghatározott határidőktől függően ül össze, de legalább félévente egy alkalommal. (3) Az ülések nem nyilvánosak. (4) A döntéshozatal történhet: a) személyes megjelenéssel tartott rendes ülésen (rendes ülés), b) indokolt esetben online megjelenéssel megtartott ülésen (online ülés), c) személyes megjelenéssel vagy online felületen való megjelenéssel tartott sürgős ülés (rendkívüli ülés) d) amennyiben az ügy jellege egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel, vagy már előzetesen tárgyalt, de elhalasztott döntésekben ülés megtartása nélküli írásbeli szavazással (írásbeli döntéshozatal). (5) Az ülés formájáról (személyes megjelenéssel vagy online módon) az elnök dönt és arról a meghívóban tájékoztatja a tagokat. (6) Az üléseket főszabály szerint rendes ülés formájában kell megtartani. (7) A rendes ülésre a tagok a Bizottság elnökének engedélyével – indokolt esetben– online is bekapcsolódhatnak. Ebben az esetben az online bekapcsolódó tagok ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkeznek, mint a személyesen jelen lévő tagok, a határozatképesség megállapításánál őket is figyelembe kell venni. (8) Rendkívüli ülés az elnök vagy bármely tag kezdeményezésére hívható össze sürgős esetben, ha a döntéshozatal halaszthatatlan. A halaszthatatlanság kérdésében a Bizottság elnöke dönt.
# 7. § / A rendes ülés szabályai / Az ülés előkészítése és összehívása
7. § (1) Az ülés előkészítése körében a Bizottsághoz beérkező kérelmeket a titkár ellenőrzi, összesíti. (2) A titkár megvizsgálja a hatásköri kérdéseket. Amennyiben az ügy nem a Bizottság hatásköre, kezdeményezésére az elnök az ügyet átteszi a hatáskörrel rendelkező személyhez, amelyről elektronikus úton tájékoztatja az érintettet. Ezt követően a titkár az ügyet lezárja. (3) A titkár megvizsgálja továbbá, hogy a kérelem a TVSZ-ben foglaltak szerinti formában és tartalommal érkezett-e be, valamint vizsgálja a határidő megtartását is. (4) A titkár az előkészítés körében javaslatot fogalmaz meg az egyes ügyekben a bizottsági határozat tartalmára, illetve szükség esetén további információkat kér be az illetékes szervezeti egységektől, kérelmezőtől. (5) Az elnök dönthet úgy, hogy szakértőként kikéri az érintett tanszék/intézet vagy más érintett szervezeti egység vezetőjének, illetve munkatársának véleményét. A szakértői vélemény a Bizottságot nem köti. (6) A titkár a tervezett ülést megelőzően három (3) nappal elektronikus úton, hivatalos e-mail címen értesíti a tagokat és amennyiben releváns, a meghívott szakértő(ke)t a következő ülés időpontjáról és a tervezett napirendi pontokról. (7) Az elnök döntése alapján az ülést a titkár a meghívó kiküldésével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét (rendes, rendkívüli, online), várható időtartamát, a tárgyalandó ügyek összefoglalását, a meghívottak nevét, beosztását, a meghívó keltének helyét és idejét. A meghívót az elnök vagy a titkár írja alá. (8) E-mailes kiküldés esetén a meghívót a titkár hivatali e-mail címéről kell a tagok és meghívottak részére megküldeni. (9) A meghívót legkésőbb az ülés előtt 24 órával ki kell küldeni a tagok, illetve meghívottak hivatalos egyetemi e-mail címére. A határidőktől rendkívül indokolt esetben az elnök engedélyével el lehet térni. (10) A meghívó kiküldés naptárbejegyzéssel is teljesíthető. Ez esetben (7)–(9) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni és gondoskodni kell róla, hogy az ülés szabályos összehívása igazolható legyen (pl. képernyőmentéssel, emlékeztetőbe foglalással). Határozatképesség, az ülések levezetése, határozathozatal
# 8. § / A rendes ülés szabályai / Az ülés előkészítése és összehívása
8. § (1) Az ülést az elnök nyitja meg. (2) Az ülés megnyitását követően az elnök megvizsgálja a határozatképességet. (3) A (4) bekezdés kivételével, a Bizottság határozatképes, ha tagjainak – az elnököt is beleértve – 50%+1 fő jelen van. (4) A Bizottság ügyrendjének elfogadására és módosítására vonatkozó határozathozatal során valamennyi tag jelenléte szükséges. (5) Határozatképesség esetén az elnök ismerteti a tárgyalandó ügyeket, határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja. (6) Határozatképtelenség miatt újból összehívott ülés esetén is a (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) Az új bizottsági ülést legkésőbb a határozatképtelenség miatt elnapolt ülést követő 15. napig ismételten össze kell hívni. Az így összehívott ülés az általános szabályok szerint határozatképes. (8) A tárgyalandó ügyeket a titkár ismerteti. (9) A Bizottság ülésén a felszólalóknak az elnök adja meg a szót, valamint az elnök jogosult annak megvonására is. (10) Minden tagot egy szavazat illet meg. (11) A Bizottság törekszik a konszenzusos (egyhangú) döntéshozatalra. (12) A (13) bekezdésben meghatározott kivétellel a Bizottság határozatát egyszerű szavazattöbbséggel, azaz a tagok 50%+1 fő döntésével hozza. (13) A Bizottság ügyrendjének elfogadásához és módosításához valamennyi tag egyhangú szavazata szükséges. (14) A határozathozatal nyilvános szavazással történik, az elnök utolsónak adja le szavazatát. (15) A tag szavazata „igen” vagy „nem” lehet. A tartózkodásnak nincs helye. (16) A szavazásnál kisebbségben maradó tag jogosult írásba foglalt különvéleményét a határozathoz csatolni. (17) A szavazattöbbség vizsgálata során (a tagok ötven százalék megállapítása körében) a tört számú szavazatot minden esetben felfelé kell kerekíteni. (18) A Bizottság döntéseit a TVSZ rendelkezései szerint Neptunban előállított elektronikus határozatba foglalja, amelyet az elnök aláírásával kell kiadmányozni azzal, hogy a kiadmányt a HSZ erre kijelölt munkatársa hitelesítheti. (19) Amennyiben a Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben átruházott hatáskörben az elnök dönt, döntéseiről a Bizottságnak beszámolással tartozik.
# 9. § / Az online ülés szabályai / Írásbeli döntéshozatal szabályai
9. § (1) Személyes részvétel nélkül, online megjelenéssel tartott ülés esetében a rendes ülésnél részletezett szabályok (határidők, határozatképesség, meghívó, szavazás rendje, emlékeztető) érvényesek azzal az eltéréssel, hogy az ülést a Microsoft Teams alkalmazás használatával kell lebonyolítani.
# 10. § / Írásbeli döntéshozatal szabályai / Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat
10. § (1) Amennyiben az ügy jellege – egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel – lehetővé teszi és ahhoz a tagok 50%+1 fő visszaigazoló e-mailben hozzájárulnak, ülés megtartása nélküli írásbeli szavazásra (írásbeli döntéshozatalra) van lehetőség. Ez esetben a határozatképesség megállapítható, mert a tagok jelen lévőnek minősülnek. (2) Írásbeli döntéshozatal elrendelésére a rendes ülés összehívásával megegyező módon kerül sor az alábbi eltérésekkel: a) Az elnök az ülésre vonatkozó meghívó helyett írásbeli döntéshozatalt rendel el. Ezt a meghívóra vonatkozó szabályok szerint kell iktatni. b) A döntéshozatal elrendelését és az előterjesztéseket a szavazatleadás lezárása előtt legalább 12 órával kell elküldeni a tagok részére. c) A szavazatok leadására a döntéshozatal elrendelésétől számítva 24 óra áll a tagok rendelkezésére. d) A szavazat leadása vagy a tag által megküldött e-mailben történik, ahol a tag egyértelműen jelzi, hogy támogatja vagy nem támogatja a hallgatói kérelmet (igen/nem, támogatom/nem támogatom kifejezésekkel), vagy az O365 Forms alkalmazásán keresztül valósul meg. (A szavazatokat tartalmazó bejövő e-maileket nem kell külön iktatni, hanem az emlékeztetőbe kell foglalni a szavazás időpontját és annak tartalmát.) e) Írásbeli döntéshozatalnál nincs lehetőség kérdés, módosítási javaslat, kiegészítés megtételére. Amennyiben az írásbeli döntéshozatal során felmerül az egyeztetés igénye, ülést kell tartani.
# 11. § / Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat / Iratkezelés
11. § (1) A Bizottság üléseiről öt (5) munkanapon belül jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az elnök vagy a titkár aláírásával kell kiadmányozni. Az emlékeztetőt a tagoknak meg kell küldeni. (2) Az emlékeztető tartalmazza legalább: a) az ülés módját, helyszínét, idejét, a jelenlévő tagok és meghívottak nevét, a távol maradók nevét; b) a határozatképesség megállapítását; c) a tárgyalandó ügyek felsorolását; d) a meghozott döntéseket a következők szerint: nem egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait szövegszerűen, egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait úgy, hogy az emlékeztető mellékletét képező dokumentumban fel van sorolva a kérelmező hallgatók neve és a meghozott döntés (pl. támogatta a bizottság, nem támogatta a bizottság); e) a szavazati arányokat; f) az esetleges különvéleményeket. (3) A jegyzőkönyv tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakat, továbbá az elhangzottakat szó szerint. (4) A Bizottság egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait nem látja el külön bizottsági határozatszámmal, hanem a Neptun tanulmányi rendszerben generált határozatszámon kezeli. (5) A Bizottság az egyéb határozatait (amik nem egyedi hallgatói ügyekre vonatkoznak) tanévenként újra kezdődő számozással, írásban kell rögzíteni. A határozat formája: TB/határozat száma/tanév. (hó; nap).
# 12. § / Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat / Iratkezelés
12. § (1) Az ügyiratok papír alapú vagy elektronikus iratként is kezelhetők. (2) A papír alapú irat kiadmányozása az arra jogosult személy aláírásával és a HSZ bélyegzőjének lenyomatával, valamint keltezéssel, az elektronikus irat kiadmányozása időbélyegzővel és az arra jogosult személy elektronikus aláírásával, vagy elektronikus bélyegzővel való ellátásával történik. (3) A meghívót a Bizottság iktatókönyvében kell főszámra iktatni (Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. Az emlékeztetőt/jegyzőkönyvet a Bizottság iktatókönyvében kell alszámra iktatni (Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. (4) A Bizottság egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait nem iktatja, hanem a Neptun tanulmányi rendszerben generált határozatszámon kezeli, és Neptun tanulmányi rendszerben elektronikusan archiválja, így a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben nem tárolja. (5) A Bizottság az egyéb határozatait a jegyzőkönyvbe/emlékeztetőbe foglalva szövegezi meg, így azt külön dokumentumba nem foglalja és ennek megfelelően nem is iktatja külön. (6) A Bizottság ügyiratai papír alapú példányát (ha papír alapú iratként jön létre az eredeti irat) (ügyrend, felkérőlevelek, meghívó, jegyzőkönyv/emlékeztető, esetleges egyéb iratok) a Bizottság fizikai átmeneti irattárában kell elhelyezni, a papír alapú példányok elektronikus másolatát, továbbá az ügyiratok elektronikus példányát (ha elektronikus iratként jön létre az eredeti irat) a HSZ közös meghajtóján, a Tanulmányi Bizottság mappában ülésenként kell archiválni és a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben kell tárolni. (7) A Bizottság ügyiratait egyebekben az Iratkezelési szabályzat szerint kell kezelni.
# 13. § / Az ülés előkészítése és összehívása 4 / határozathozatal 4
13. § (1) Az Egyetem honlapján teljeskörű láthatósággal kell szerepelnie a Bizottság tagjai és titkára nevének és a Bizottság ügyrendjének, amelyért az elnök felel. (2) Jelen Ügyrendet a Bizottság TB/A–1/2022 (II.23) sz. számú határozatával elfogadta. Jelen Ügyrend a jóváhagyás napját követő nappal lép hatályba. Budapesti Corvinus Egyetem 1 alapképzési szakok vonatkozásában hatáskörrel rendelkező tanulmányi bizottság ügyrendje 1 Preambulum 1 Az Ügyrend hatálya 1 A Bizottság hatásköre 1 A Bizottság összetétele 1 A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei 2 A Bizottság tanácskozásának szabályai 3 A Bizottság hatáskörének gyakorlása 3 A Bizottság ülései 3 A rendes ülés szabályai 3 Határozatképesség, az ülések levezetése, Az online ülés szabályai 5 Írásbeli döntéshozatal szabályai 5 Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat 5 Iratkezelés 6 Nyilvánosság és zárórendelkezések 6
Executive képzések és szakirányú továbbképzési szakok vonatkozásában hatáskörrel rendelkező Tanulmányi Bizottság ügyrendje
# ügyrendje 1 / Preambulum
executive képzések és szakirányú továbbképzési szakok vonatkozásában hatáskörrel rendelkező tanulmányi bizottság Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / Preambulum / Az Ügyrend hatálya
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Tanulmányi Bizottsága a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) III. kötet, a Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) 3. részének, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ) 7. §-a alapján létrejött Tanulmányi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működési rendjét (a továbbiakban: Ügyrend) az alábbiakban állapítja meg.
# 2. § / Az Ügyrend hatálya / A Bizottság hatásköre
2. § (1) Az Ügyrend személyi hatálya a Bizottság valamennyi tagjára, a meghívottakra és a hatáskörében érintett személyekre egyaránt kiterjed. (2) Az Ügyrend tárgyi hatálya a Bizottság teljes működésére, bármely hatáskörébe tartozó ügyben történő eljárására kiterjed. (3) A Bizottság működésével kapcsolatos azon kérdésben, amelyet jelen Ügyrend nem, vagy nem kellő részletességgel szabályoz, a HKR 2. részének, A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának Valószínűleg rendje (a továbbiakban: HJR) és a TVSZ vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
# 3. § / A Bizottság hatásköre / A Bizottság összetétele
3. § (1) A Bizottság feladatés hatáskörét a TVSZ határozza meg. (2) Főszabály szerint a Bizottság hatáskörét jelen Ügyrendben meghatározott bizottsági döntéshozatali rendben gyakorolja. (3) Az alábbi, egyszerű megítélésű ügyekben, továbbá ahol mérlegelésnek nincs helye, a HJR 4. § (4) bekezdés g) pontja alapján a Bizottság döntési jogkörét az elnök ruházza: a HJR 13. § (1) bekezdés szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasítás, 13. § (2) és (3) bekezdés szerinti megszüntetés, 13. § (4) bekezdés szerint a döntést visszavonása, a határidőn túl benyújtott kérelmek elutasítása, ha hiánypótlásra nincs lehetőség.
# 4. § / A Bizottság összetétele / A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei
4. § (1) A Bizottság létszámát, összetételét és a delegálás módját a TVSZ határozza meg. (2) A Bizottság munkáját a titkár segíti, aki az elnök által kijelölt munkavállaló. A titkár nem tagja a Bizottságnak. (3) Az elnök eseti jelleggel bárkit meghívhat a Bizottság ülésére. (4) A tagok és a titkár javaslatot tehetnek az elnök számára az eseti meghívottak személyére. (5) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
# 5. § / A Bizottság összetétele / A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei
5. § (1) Az elnök feladatai: a) a Bizottság elé terjeszti az Ügyrendet, kiadmányozza azt; b) dönt az összeférhetetlenség kérdésében, dönt az eseti meghívottak személyéről, a helyettesítés elfogadásáról; c) dönt az ülések időpontjáról és a tárgyalandó ügyekről, az ülések formájáról, valamint a Bizottság összehívásáról; d) vezeti a Bizottság üléseit, az ügyek tárgyalását, ügyel az ülések rendjének fenntartásáért; e) elrendeli a szavazást és megállapítja a szavazás eredményét; f) kiadmányozza a Bizottság határozatait. (2) A Bizottság tagjai: a) kötelesek az üléseken részt venni; b) távolmaradás esetén annak tényét és indokát a titkárnak bejelenteni; c) a döntéshozatalra felkészülni és konstruktív munkával hozzájárulni a Bizottság működéséhez; d) javaslataikat, észrevételeiket a szakmai szempontjaik képviseletével megfogalmazni és lehetőség szerint az ülés előtt írásban a titkár felé megküldeni; e) kötelesek az ülések és a szavazás rendjét megtartani; f) kötelesek az elnök által meghatározott feladatokat határidőre elvégezni és az elnök felé jelezni; g) az esetleges összeférhetetlenséget a titkárnak írásban előre jelezni; h) jogosultak az üléseken a többi taghoz, meghívotthoz kérdést intézni, észrevételt, véleményt megfogalmazni, arra vonatkozóan javaslatot tenni; i) jogosultak minden olyan információt megkapni és minden olyan iratba betekinteni, amely a testületi tagságból adódó feladatuk ellátásához szükséges; j) jogosultak jelen Ügyrend szerint ülés összehívását kezdeményezni. (3) Amennyiben egy tag egymást követő három (3) alkalommal nem vesz részt az ülésen, az elnök a távolmaradást köteles bejelenteni a távolmaradó tag közvetlen munkahelyi vezetőjének, hallgató tag esetén a HÖK elnökének. (4) A Bizottságnak azon tagja, vagy azon meghívott személy, aki az ülésen nem tud részt venni, távolmaradását a titkárnál az ülés összehívására vonatkozó előzetes értesítést követően köteles haladéktalanul bejelenteni. A bejelentést a távolmaradó hivatali email címéről jelenti be, amelynek tényét a titkár az e-mail megőrzésével igazolja. A tag az ülésen nem, a meghívott személy viszont helyettesíthető. (5) A Bizottság elnökét távollétében az elnök által kijelölt tag helyettesíti. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést el kell halasztani. (6) A döntéshozatalban nem vehet részt, aki az adott ügyben érintett vagy akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Az összeférhetetlenség fennállását a tag köteles jelezni a titkárnak, azonban annak figyelembevételére hivatalból is sor kerülhet. Az összeférhetetlenség kérdésében az elnök, az elnököt érintő összeférhetetlenség és a kizárása esetén az oktatási rektorhelyettes dönt és intézkedik. (7) A titkár feladatai: a) felelős az Ügyrend előkészítéséért, karbantartásáért és az elnök elé terjesztéséért; a) ellátja a Bizottság működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, előkészíti
# 5. § / A Bizottság összetétele / A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei
az ülések meghívóját, illetve az írásbeli döntéshozatal elrendelését; b) gondoskodik az üléshez szükséges technikai feltételek biztosításáról, c) érdemi bírálatra előkészíti a beérkezett hallgatói kérelmeket; d) egyezteti a tagokkal az ülések időpontját és megküldi a tagoknak a beérkező kérelmeket; e) előkészíti, valamint formai szempontból és technikailag véglegesíti a határozatokat; f) felel a Bizottság működésével kapcsolatban felmerülő ügyben a különböző szervezeti egységekkel, személyekkel történő kapcsolattartásért; g) felel a Bizottság eljárására vonatkozó határidők megtartásáért; h) felel a Bizottság teljes ügyviteli feladatainak ellátásáért; i) elkészíti az ülések emlékeztetőjét; j) felelős a Bizottság iratanyagának 12. § szerinti irattárazásáért, archiválásáért, a Hallgatói Szolgáltatások irattárában történő őrzéséért, majd Iratkezelési szabályzat szerinti kezeléséért, naprakészen tartásáért. (8) A titkárt akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt munkavállaló helyettesíti. (9) A meghívottak kötelesek: a) azon ügyek tárgyalásában, amelyre meghívták részt venni; b) távolmaradás esetén annak tényét és indokát bejelenteni, valamint helyettesítésről gondoskodni, amelyet hivatali e-mailcímükről kötelesek bejelenteni a titkárnál; c) az adott ügyben felkészülni javaslataikat, észrevételeiket, véleményüket szakértői minőségben legjobb tudásuk szerint megfogalmazni. (10) A Bizottság tagjait és meghívottjait a bizottsági munka során a meghozott határozatok tartalmán túl titoktartás terheli. (11) A bizottsági meghívottak jogosultak az elnökhöz, titkárhoz, tagokhoz, meghívottakhoz kérdést intézni, az észrevételt, véleményt fogalmazni, javaslatot tenni.
# 6. § / A rendes ülés szabályai / Az ülés előkészítése és összehívása
6. § (1) A Bizottság hatáskörét elsősorban ülésein gyakorolja. (2) A Bizottság a beérkező kérvényektől és a tanév rendjében meghatározott határidőktől függően ül össze, de legalább félévente egy alkalommal. (3) Az ülések nem nyilvánosak. (4) A döntéshozatal történhet: a) személyes megjelenéssel tartott rendes ülésen (rendes ülés), b) indokolt esetben online megjelenéssel megtartott ülésen (online ülés), c) személyes megjelenéssel vagy online felületen való megjelenéssel tartott sürgős ülés (rendkívüli ülés) d) amennyiben az ügy jellege egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel, vagy már előzetesen tárgyalt, de elhalasztott döntésekben ülés megtartása nélküli írásbeli szavazással (írásbeli döntéshozatal). (5) Az ülés formájáról (személyes megjelenéssel vagy online módon) az elnök dönt és arról a meghívóban tájékoztatja a tagokat. (6) Az üléseket főszabály szerint rendes ülés formájában kell megtartani. (7) A rendes ülésre a tagok a Bizottság elnökének engedélyével – indokolt esetben– online is bekapcsolódhatnak. Ebben az esetben az online bekapcsolódó tagok ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkeznek, mint a személyesen jelen lévő tagok, a határozatképesség megállapításánál őket is figyelembe kell venni. (8) Rendkívüli ülés az elnök vagy bármely tag kezdeményezésére hívható össze sürgős esetben, ha a döntéshozatal halaszthatatlan. A halaszthatatlanság kérdésében a Bizottság elnöke dönt.
# 7. § / A rendes ülés szabályai / Az ülés előkészítése és összehívása
7. § (1) Az ülés előkészítése körében a Bizottsághoz beérkező kérelmeket a titkár ellenőrzi, összesíti. (2) A titkár megvizsgálja a hatásköri kérdéseket. Amennyiben az ügy nem a Bizottság hatásköre, kezdeményezésére az elnök az ügyet átteszi a hatáskörrel rendelkező személyhez, amelyről elektronikus úton tájékoztatja az érintettet. Ezt követően a titkár az ügyet lezárja. (3) A titkár megvizsgálja továbbá, hogy a kérelem a TVSZ-ben foglaltak szerinti formában és tartalommal érkezett-e be, valamint vizsgálja a határidő megtartását is. (4) A titkár az előkészítés körében javaslatot fogalmaz meg az egyes ügyekben a bizottsági határozat tartalmára, illetve szükség esetén további információkat kér be az illetékes szervezeti egységektől, kérelmezőtől. (5) Az elnök dönthet úgy, hogy szakértőként kikéri az érintett tanszék/intézet vagy más érintett szervezeti egység vezetőjének, illetve munkatársának véleményét. A szakértői vélemény a Bizottságot nem köti. (6) A titkár a tervezett ülést megelőzően három (3) nappal elektronikus úton, hivatalos e-mail címen értesíti a tagokat és amennyiben releváns, a meghívott szakértő(ke)t a következő ülés időpontjáról és a tervezett napirendi pontokról. (7) Az elnök döntése alapján az ülést a titkár a meghívó kiküldésével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét (rendes, rendkívüli, online), várható időtartamát, a tárgyalandó ügyek összefoglalását, a meghívottak nevét, beosztását, a meghívó keltének helyét és idejét. A meghívót az elnök vagy a titkár írja alá. (8) E-mailes kiküldés esetén a meghívót a titkár hivatali e-mail címéről kell a tagok és meghívottak részére megküldeni. (9) A meghívót legkésőbb az ülés előtt 24 órával ki kell küldeni a tagok, illetve meghívottak hivatalos egyetemi e-mail címére. A határidőktől rendkívül indokolt esetben az elnök engedélyével el lehet térni. (10) A meghívó kiküldés naptárbejegyzéssel is teljesíthető. Ez esetben (7)–(9) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni és gondoskodni kell róla, hogy az ülés szabályos összehívása igazolható legyen (pl. képernyőmentéssel, emlékeztetőbe foglalással). Határozatképesség, az ülések levezetése, határozathozatal
# 8. § / A rendes ülés szabályai / Az ülés előkészítése és összehívása
8. § (1) Az ülést az elnök nyitja meg. (2) Az ülés megnyitását követően az elnök megvizsgálja a határozatképességet. (3) A (4) bekezdés kivételével, a Bizottság határozatképes, ha tagjainak – az elnököt is beleértve – 50%+1 fő jelen van. (4) A Bizottság ügyrendjének elfogadására és módosítására vonatkozó határozathozatal során valamennyi tag jelenléte szükséges. (5) Határozatképesség esetén az elnök ismerteti a tárgyalandó ügyeket, határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja. (6) Határozatképtelenség miatt újból összehívott ülés esetén is a (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) Az új bizottsági ülést legkésőbb a határozatképtelenség miatt elnapolt ülést követő 15. napig ismételten össze kell hívni. Az így összehívott ülés az általános szabályok szerint határozatképes. (8) A tárgyalandó ügyeket a titkár ismerteti. (9) A Bizottság ülésén a felszólalóknak az elnök adja meg a szót, valamint az elnök jogosult annak megvonására is. (10) Minden tagot egy szavazat illet meg. (11) A Bizottság törekszik a konszenzusos (egyhangú) döntéshozatalra. (12) A (13) bekezdésben meghatározott kivétellel a Bizottság határozatát egyszerű szavazattöbbséggel, azaz a tagok 50%+1 fő döntésével hozza. (13) A Bizottság ügyrendjének elfogadásához és módosításához valamennyi tag egyhangú szavazata szükséges. (14) A határozathozatal nyilvános szavazással történik, az elnök utolsónak adja le szavazatát. (15) A tag szavazata „igen” vagy „nem” lehet. A tartózkodásnak nincs helye. (16) A szavazásnál kisebbségben maradó tag jogosult írásba foglalt különvéleményét a határozathoz csatolni. (17) A szavazattöbbség vizsgálata során (a tagok ötven százalék megállapítása körében) a tört számú szavazatot minden esetben felfelé kell kerekíteni. (18) A Bizottság döntéseit a TVSZ rendelkezései szerint Neptunban előállított elektronikus határozatba foglalja, amelyet az elnök aláírásával kell kiadmányozni azzal, hogy a kiadmányt a HSZ erre kijelölt munkatársa hitelesítheti. (19) Amennyiben a Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben átruházott hatáskörben az elnök dönt, döntéseiről a Bizottságnak beszámolással tartozik.
# 9. § / Az online ülés szabályai / Írásbeli döntéshozatal szabályai
9. § (1) Személyes részvétel nélkül, online megjelenéssel tartott ülés esetében a rendes ülésnél részletezett szabályok (határidők, határozatképesség, meghívó, szavazás rendje, emlékeztető) érvényesek azzal az eltéréssel, hogy az ülést a Microsoft Teams alkalmazás használatával kell lebonyolítani.
# 10. § / Írásbeli döntéshozatal szabályai / Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat
10. § (1) Amennyiben az ügy jellege – egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel – lehetővé teszi és ahhoz a tagok 50%+1 fő visszaigazoló e-mailben hozzájárulnak, ülés megtartása nélküli írásbeli szavazásra (írásbeli döntéshozatalra) van lehetőség. Ez esetben a határozatképesség megállapítható, mert a tagok jelen lévőnek minősülnek. (2) Írásbeli döntéshozatal elrendelésére a rendes ülés összehívásával megegyező módon kerül sor az alábbi eltérésekkel: a) Az elnök az ülésre vonatkozó meghívó helyett írásbeli döntéshozatalt rendel el. Ezt a meghívóra vonatkozó szabályok szerint kell iktatni. b) A döntéshozatal elrendelését és az előterjesztéseket a szavazatleadás lezárása előtt legalább 12 órával kell elküldeni a tagok részére. c) A szavazatok leadására a döntéshozatal elrendelésétől számítva 24 óra áll a tagok rendelkezésére. d) A szavazat leadása vagy a tag által megküldött e-mailben történik, ahol a tag egyértelműen jelzi, hogy támogatja vagy nem támogatja a hallgatói kérelmet (igen/nem, támogatom/nem támogatom kifejezésekkel), vagy az O365 Forms alkalmazásán keresztül valósul meg. (A szavazatokat tartalmazó bejövő e-maileket nem kell külön iktatni, hanem az emlékeztetőbe kell foglalni a szavazás időpontját és annak tartalmát.) e) Írásbeli döntéshozatalnál nincs lehetőség kérdés, módosítási javaslat, kiegészítés megtételére. Amennyiben az írásbeli döntéshozatal során felmerül az egyeztetés igénye, ülést kell tartani.
# 11. § / Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat / Iratkezelés
11. § (1) A Bizottság üléseiről öt (5) munkanapon belül jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az elnök vagy a titkár aláírásával kell kiadmányozni. Az emlékeztetőt a tagoknak meg kell küldeni. (2) Az emlékeztető tartalmazza legalább: a) az ülés módját, helyszínét, idejét, a jelenlévő tagok és meghívottak nevét, a távol maradók nevét; b) a határozatképesség megállapítását; c) a tárgyalandó ügyek felsorolását; d) a meghozott döntéseket a következők szerint: nem egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait szövegszerűen, egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait úgy, hogy az emlékeztető mellékletét képező dokumentumban fel van sorolva a kérelmező hallgatók neve és a meghozott döntés (pl. támogatta a bizottság, nem támogatta a bizottság); e) a szavazati arányokat; f) az esetleges különvéleményeket. (3) A jegyzőkönyv tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakat, továbbá az elhangzottakat szó szerint. (4) A Bizottság egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait nem látja el külön bizottsági határozatszámmal, hanem a Neptun tanulmányi rendszerben generált határozatszámon kezeli. (5) A Bizottság az egyéb határozatait (amik nem egyedi hallgatói ügyekre vonatkoznak) tanévenként újra kezdődő számozással, írásban kell rögzíteni. A határozat formája: TB/határozat száma/tanév. (hó; nap).
# 12. § / Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat / Iratkezelés
12. § (1) Az ügyiratok papír alapú vagy elektronikus iratként is kezelhetők. (2) A papír alapú irat kiadmányozása az arra jogosult személy aláírásával és a HSZ bélyegzőjének lenyomatával, valamint keltezéssel, az elektronikus irat kiadmányozása időbélyegzővel és az arra jogosult személy elektronikus aláírásával, vagy elektronikus bélyegzővel való ellátásával történik. (3) A meghívót a Bizottság iktatókönyvében kell főszámra iktatni (Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. Az emlékeztetőt/jegyzőkönyvet a Bizottság iktatókönyvében kell alszámra iktatni (Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. (4) A Bizottság egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait nem iktatja, hanem a Neptun tanulmányi rendszerben generált határozatszámon kezeli, és Neptun tanulmányi rendszerben elektronikusan archiválja, így a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben nem tárolja. (5) A Bizottság az egyéb határozatait a jegyzőkönyvbe/emlékeztetőbe foglalva szövegezi meg, így azt külön dokumentumba nem foglalja és ennek megfelelően nem is iktatja külön. (6) A Bizottság ügyiratai papír alapú példányát (ha papír alapú iratként jön létre az eredeti irat) (ügyrend, felkérőlevelek, meghívó, jegyzőkönyv/emlékeztető, esetleges egyéb iratok) a Bizottság fizikai átmeneti irattárában kell elhelyezni, a papír alapú példányok elektronikus másolatát, továbbá az ügyiratok elektronikus példányát (ha elektronikus iratként jön létre az eredeti irat) a HSZ közös meghajtóján, a Tanulmányi Bizottság mappában ülésenként kell archiválni és a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben kell tárolni. (7) A Bizottság ügyiratait egyebekben az Iratkezelési szabályzat szerint kell kezelni.
# 13. § / Az ülés előkészítése és összehívása 4 / határozathozatal 4
13. § (1) Az Egyetem honlapján teljeskörű láthatósággal kell szerepelnie a Bizottság tagjai és titkára nevének és a Bizottság ügyrendjének, amelyért az elnök felel. (2) Jelen Ügyrendet a Bizottság TB/SZ–1/2022(II.21) számú határozatával elfogadta. Jelen Ügyrend a jóváhagyás napját követő nappal lép hatályba. Budapesti Corvinus Egyetem 1 executive képzések és szakirányú továbbképzési szakok vonatkozásában hatáskörrel rendelkező tanulmányi bizottság ügyrendje 1 Preambulum 1 Az Ügyrend hatálya 1 A Bizottság hatásköre 1 A Bizottság összetétele 1 A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei 2 A Bizottság tanácskozásának szabályai 3 A Bizottság hatáskörének gyakorlása 3 A Bizottság ülései 3 A rendes ülés szabályai 3 Határozatképesség, az ülések levezetése, Az online ülés szabályai 5 Írásbeli döntéshozatal szabályai 5 Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat 5 Iratkezelés 6 Nyilvánosság és zárórendelkezések 6
# 1. § / Preambulum / Az Ügyrend hatálya
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) III. kötet, a Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) 4. részének, a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat (továbbiakban: HTJSZ) 2. § a) pontja alapján létrejött Hallgatói Szociális Bizottsága, a működési rendjét (a továbbiakban: Ügyrend) az alábbiakban állapítja meg.
# 2. § / Az Ügyrend hatálya / A Bizottság hatásköre, összetétele
2. § (1) Az Ügyrend személyi hatálya a Hallgatói Szociális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) valamennyi tagjára és a Bizottság üléseire meghívott személyekre egyaránt kiterjed. (2) Az Ügyrend tárgyi hatálya a Bizottság hatáskörébe tartozó bármely ügyben történő eljárásra kiterjed. (3) A Bizottság működésével kapcsolatos mindazon kérdésben, amelyet jelen ügyrend nem szabályoz, a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) III. kötet, Hallgatói Követelményrendszer (HKR) 2. rész A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje (HJR), a HKR 3. rész Tanulmányi és vizsgaszabályzat (TVSZ) és a HTJSZ vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. (4) Jelen ügyrend időbeli hatálya a következő érvényes ügyrend elfogadásig tart.
# 3. § / A Bizottság hatásköre, összetétele / Az Elnök
3. § (1) A Bizottság hatáskörét, létszámát, összetételét a HTJSZ határozza meg. (2) Főszabály szerint a Bizottság hatáskörét jelen Ügyrendben meghatározott bizottsági döntéshozatali rendben gyakorolja. (3) Amennyiben azonban az ügy megítélése egyszerű, abban mérlegelésnek nincs helye, a Bizottság elnöke (továbbiakban: Elnök) egy adott ügycsoport tekintetében a döntési jogkört magához vonhatja. Ehhez a Bizottság többi tagjának a hozzájárulása szükséges. Ez esetben az Elnök a Bizottságtól átruházott hatáskörben egyszemélyben dönt a Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben. Ilyen ügycsoport lehet különösen, de nem kizárólagosan a hatásköri kérdés eldöntése, a formai okból történő elutasítás, valamint a határidőn túl benyújtott kérelmek elutasítása, ha hiánypótlásra nincs lehetőség. (4) A Bizottság tagjainak megbízása írásban történik. A megbízottak írásban nyilatkoznak a megbízás elfogadásáról és a titoktartásról. A megbízásról és elfogadásáról, valamint a titoktartásról szóló dokumentumot a Hallgatói Szolgáltatások irattárazza.
# 4. § / A Bizottság hatásköre, összetétele / Az Elnök
4. § (1) A Bizottság Elnökének személyét a HTJSZ szabályozza. (2) A Bizottságot az Elnök vezeti. Az Elnök felelős a Bizottság döntéseinek jogszerűségéért és szakszerűségéért, a törvényes működéséért, az adatkezelési előírások betartásáért. (3) Az Elnök feladataés hatásköre különösen: a) a Bizottság elé terjeszti az Ügyrendet, kiadmányozza azt; b) összehívja a Bizottság ülését; c) dönt a meghívottak személyéről és dönt az összeférhetetlenség kérdésében; d) dönt a tárgyalandó ügyekről, a döntéshozatal módjáról (ülés megtartásával, írásbeli döntéshozatallal); e) vezeti a Bizottság üléseit; f) elrendeli a szavazást és megállapítja annak eredményét; g) kapcsolatot tart a Hallgatói Szolgáltatásokkal, az Oktatásmenedzsmenttel és az Egyetem többi szervezeti egységével; h) kiadmányozza a Bizottság jegyzőkönyvét; i) valamint dönt a 3. § (3) bekezdés szerinti ügyekben. (4) Az Elnök a pályázatok előkészítő, adminisztratív feldolgozásának támogatására hallgatói segítőket vonhat be. A pályázatok feldolgozásában részt vevőket a HÖK Elnök írásban bízza meg. A megbízottak írásban nyilatkoznak a megbízás elfogadásáról és a titoktartásról. A megbízásról és elfogadásáról, valamint a titoktartásról szóló dokumentumot a Hallgatói Szolgáltatások irattárazza. (5) Az Elnök akadályoztatása esetén az ülés összehívásáról szóló levélben a tagok közül kijelöli helyettesét. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a helyettes kijelölése a HÖK elnök hatásköre. Az Elnök helyett így eljáró személy az Elnök jogait gyakorolja.
# 5. § / Az Elnök / A titkár
5. § (1) A titkárt a Bizottság első ülésén a hallgatói tagok közül az Elnök jelöli ki. A titkár nem lehet az Elnök. (2) A Bizottság ügyviteli feladatait és szakmai előkészítését a titkár végzi. A titkár felelős a Bizottság működésének adminisztratív feltételeiért, valamint az ügyek szakmai előkészítéséért és a határidők betartásáért. (3) A titkár feladatés hatásköre: a) előkészíti az Ügyrendet, karbantartja azt, egyezteti a Hallgatói Szolgáltatásokkal a változtatásokat; b) előkészíti a tárgyalásra kerülő ügyeket és a döntéshozatalt; c) ellátja a Bizottság teljes ügyviteli feladatait, e körben előkészíti az üléseket (gondoskodik az ülések technikai feltételeiről), kiküldi az ülések meghívóját és az előterjesztéseket, valamint összegyűjti a tagok esetleges írásbeli javaslatát, véleményét, észrevételét, elkészíti az ülések jegyzőkönyvét, az Iratkezelési szabályzat szerint ellátja az ülésekhez kapcsolódó ügyiratkezelési feladatokat (érkeztetés, iktatás, irattárazás stb.). A tagok jogai és kötelezettségei, az összeférhetetlenség szabályai
# 6. § / Az Elnök / A titkár
6. § (1) A Bizottság tagjai kötelesek: a) az üléseken részt venni; b) távolmaradás esetén annak tényét és indokát írásban a titkárnak bejelenteni; c) a döntéshozatalra felkészülni, és konstruktív munkával hozzájárulni a Bizottság működéséhez; d) javaslataikat, észrevételeiket, véleményüket legjobb tudásuk szerint megfogalmazni és időben megtenni; e) a döntéshozatal és a szavazás rendjét megtartani, szavazni; f) az esetleges összeférhetetlenséget a titkárnak előzetesen, írásban bejelenteni; g) az Elnök által meghatározott feladatokat határidőre elvégezni. (2) A Bizottság tagjai jogosultak: a) az ügyekben kérdést feltenni, személyek meghívását kezdeményezni, további információkat kérni; b) az emlékeztető kiegészítését, kijavítását kérni. (3) Ha egy tag egymást követő három (3) alkalommal nem vesz részt az ülésen, az elnök a távolmaradást köteles bejelenteni a távolmaradó tag közvetlen munkahelyi vezetőjének, hallgató tag esetén a HÖK elnökének, aki visszavonja a megbízását és új tagot nevez ki helyette. (4) Összeférhetetlenség: A döntéshozatalban nem vehet részt, aki az adott ügyben érintett vagy akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. A Bizottság tagja saját kérvényének véleményezésében, elfogadásában, esetleg elutasításában nem vehet részt. Az összeférhetetlenség fennállását a tag köteles jelezni a titkárnak, azonban annak figyelembevételére hivatalból is sor kerülhet. Az összeférhetetlenség kérdésében az Elnök, az Elnököt érintő összeférhetetlenség és a kizárása esetén a HÖK elnök dönt és intézkedik A Bizottsági meghívottak, a meghívottak jogai és kötelezettségei
# 7. § / A titkár / Távolmaradás a Bizottsági ülésről
7. § (1) Az Elnök a Bizottság munkájával kapcsolatban egyéb résztvevőket hívhat meg a Bizottság ülésére. A meghívót a titkár küldi ki, melynek elfogadása vagy elutasítása írásban történik. A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. (2) A meghívottak jogosultak: a) azon ügyek tárgyalásában, amelyre meghívták részt venni; b) helyettest kijelölni; c) az adott ügyben az elnökhöz, titkárhoz, tagokhoz, meghívottakhoz kérdést intézni, észrevételt, véleményt fogalmazni, javaslatot tenni.
# 8. § / Távolmaradás a Bizottsági ülésről / A Bizottság eljárása, hatáskörének gyakorlása
8. § (1) A Bizottságnak azon tagja, vagy azon meghívott személy, aki az ülésen nem tud részt venni, távolmaradását a titkárnál az ülés összehívására vonatkozó előzetes értesítést követően haladéktalanul köteles bejelenteni. A tag az ülésen nem helyettesíthető, a meghívott személy azonban az általa kijelölt személy által helyettesíthető. (2) Az Elnököt távollétében a HÖK elnök által kijelölt helyettes helyettesíti. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést el kell halasztani. (3) A Bizottság titkárának távollétében a helyettesítő személy kijelöléséről az Elnök dönt.
# 9. § / Távolmaradás a Bizottsági ülésről / A Bizottság eljárása, hatáskörének gyakorlása
9. § (1) A Bizottság hatáskörét elsősorban ülésein gyakorolja. Az ülések nem nyilvánosak. (2) A Bizottsági ülés lehet: – személyes megjelenéssel tartott rendes ülés: (az Egyetem épületeiben fizikai megjelenést igénylő megbeszélés) – rendes ülés; – online megjelenéssel megtartott ülés, indokolt esetben: (a Microsoft Teams alkalmazás használatával történő megbeszélés) – online ülés; – írásbeli: e-mailben továbbított dokumentáció írásban (e-mailben) történő véleményezése, elfogadása, amennyiben az ügy jellege egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel vagy már előzetesen tárgyalt, de elhalasztott döntésekben ülés megtartása nélküli írásbeli szavazással – írásbeli döntéshozatal; – személyes megjelenéssel vagy online felületen való megjelenéssel tartott sürgős ülés – rendkívüli ülés (3) Az ülés formája elsősorban rendes ülés. (4) A Bizottság a véleményezési, ellenőrzési hatáskörébe tartozó ösztöndíjpályázatok bírálati időszakában és a beérkező kérvényektől függően ülésezik, egyébként szükség szerint. A bizottsági üléseket hétköznapokon, a munkavállalói tag munkaidejében kell lebonyolítani. (5) Az Elnök, illetve bármely tag kezdeményezésére az Elnök döntése alapján – bizottsági ülést kell tartani. (6) Az Elnök mandátumának bármilyen okból történő megszűnése esetén a Bizottság bármely tagja kezdeményezheti az ülés összehívását. (7) A rendes ülésre a tagok a Bizottság elnökének engedélyével – indokolt esetben– online is bekapcsolódhatnak. Ebben az esetben az online bekapcsolódó tagok ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkeznek, mint a személyesen jelen lévő tagok, a határozatképesség megállapításánál őket is figyelembe kell venni. (8) Rendkívüli ülés az Elnök vagy bármely tag kezdeményezésére hívható össze sürgős esetben, ha a döntéshozatal halaszthatatlan. A halaszthatatlanság kérdésében a Bizottság elnöke dönt. (9) Amennyiben a Bizottság hatáskörét jelen Ügyrend szerint az Elnökére ruházza, az elnök eljárására a jelen Ügyrendet a 14. §-ban foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni.
# 10. § / Az ülések előkészítése, összehívása / Az ülés levezetése, határozatképesség
10. § (1) Az ülés előkészítése körében a Bizottság tagjai elvégzik a beérkezett pályázatok, kérelmek ellenőrzését, véleményezését, döntésre való előkészítését. (2) A Bizottsághoz beérkező pályázatok eredményét a titkár ellenőrzi, összesíti. (3) Az Elnök döntése alapján az ülést a titkár a meghívó és tárgyalandó ügyekről szóló összefoglaló kiküldésével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, jellegét (rendes, rendkívüli, online), várható időtartamát, a tárgyalandó ügyek összefoglalását, a meghívottak nevét, beosztását, a meghívó keltének helyét és idejét. A meghívót az Elnök írja alá. (4) A meghívót elektronikus formában a titkár hivatalos egyetemi e-mail címéről kell a tagok és meghívottak részére a hivatalos egyetemi e-mail címükre megküldeni. (5) A meghívót legkésőbb az ülés előtt 24 órával ki kell küldeni a tagok, illetve meghívottak hivatalos egyetemi e-mail címére. A határidőktől rendkívül indokolt esetben az Elnök engedélyével el lehet térni. (6) A meghívó kiküldés naptárbejegyzéssel is teljesíthető. Ez esetben a (4)–(6) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni és gondoskodni kell róla, hogy az ülés szabályos összehívása igazolható legyen (pl. képernyőmentéssel, emlékeztetőbe foglalással).
# 11. § / Az ülés levezetése, határozatképesség / Határozathozatal
11. § (1) Az ülést az Elnök nyitja meg. (2) Az ülés megnyitását követően az eElnök megvizsgálja a határozatképességet. (3) A határozatképességet kétség esetén minden határozathozatal előtt vizsgálni kell. (4) Az (5) bekezdés kivételével a Bizottság határozatképes, ha tagjainak egyszerű többsége (50%+1 fő) jelen van. (5) A Bizottság ügyrendjének elfogadására és módosítására vonatkozó határozathozatal során a tagok kétharmadának jelenléte szükséges. (6) Határozatképesség esetén az elnök ismerteti a tárgyalandó ügyeket, határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja. (7) Határozatképtelenség miatt újból összehívott ülés esetén a Bizottság határozatképességére a (4)–(5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Az új bizottsági ülést legkésőbb a határozatképtelenség miatt elnapolt ülést követő 15. napig ismételten össze kell hívni. Az így összehívott ülés az általános szabályok szerint határozatképes.
# 12. § / Az ülés levezetése, határozatképesség / Határozathozatal
12. § (1) Minden tagot egy szavazat illet meg. (2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a Bizottság határozatát egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (3) A Bizottság ügyrendjének elfogadásához és módosításához a jelenlévő tagok egyhangú szavazata szükséges. (4) A határozathozatal nyilvános szavazással történik szóban, az elnök utolsónak adja le szavazatát. (5) A tag szavazata igen vagy nem lehet. A tartózkodásnak nincs helye. (6) A Bizottság, amennyiben ülésezik, akkor arról az ülés napját követő 3 (három) napon belül jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, az ülés módját, helyét, kezdő és záró időpontját, a jelenlévők személyét, valamint a Bizottság véleményét, javaslatát, döntéseit (ösztöndíjat érintő ügyben az ellenőrzött, bírált pályázatokra vonatkozó szakmai véleményt és amennyiben releváns, a rangsort). A vélemény, döntés indoklását a jegyzőkönyvhöz mellékletként is lehet csatolni. Az iktatószámmal ellátott jegyzőkönyvet az Elnök, az Elnök távolléte esetén az elnöki feladatokat ellátó tag írja alá és elektronikusan továbbítja azt a Hallgatói Szolgáltatások (HSZ) felé. Ez nem akadálya annak, hogy a jegyzőkönyvet az Elnök mellett bármely tag vagy tagok aláírják. A jegyzőkönyvet a Hallgatói Szolgáltatások (HSZ) felé a HSZB valamelyik tagja (általában, de nem kizárólagosan az elnök vagy a titkár) továbbítja. (7) A Bizottság az ösztöndíjjal, kérelmekkel kapcsolatos döntéseit a HSZ erre kijelölt munkatársa a Neptunban előállított elektronikus határozatba foglalja. A határozatot a HTJSZ szabályai szerinti döntéshozó írja alá. A határozat tartalmára és alakjára a pályázati dokumentációban és a HJR-ben foglaltak az irányadók. (8) Amennyiben a Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben átruházott hatáskörben az Elnök dönt, döntéseiről a Bizottságnak beszámolással tartozik.
# 13. § / Határozathozatal / Írásbeli döntéshozatal
13. § (1) Amennyiben az ügy jellege – egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel – lehetővé teszi és ahhoz a tagok 50%+1 fő visszaigazoló e-mailben hozzájárulnak, ülés megtartása nélküli írásbeli szavazásra (írásbeli döntéshozatalra) van lehetőség. Ez esetben a határozatképesség megállapítható, mert a tagok jelen lévőnek minősülnek. (2) Írásbeli döntéshozatal kezdeményezésére a rendes ülés összehívásával megegyező módon kerül sor az alábbi eltérésekkel: a) Az elnök az ülésre vonatkozó meghívó helyett írásbeli döntéshozatalt kezdeményez, amelyre a meghívót a titkár küldi ki. b) A döntéshozatal elrendelését és az előterjesztéseket a szavazatleadás lezárása előtt legalább 12 órával kell elküldeni a tagok részére. c) A szavazatok leadására a döntéshozatal elrendelésétől számítva 24 óra áll a tagok rendelkezésére. d) A szavazat leadása vagy a tag által megküldött e-mailben történik, ahol a tag egyértelműen jelzi, hogy támogatja vagy nem támogatja a hallgatói kérelmet (igen/nem, támogatom/nem támogatom kifejezésekkel), vagy az O365 Forms alkalmazásán keresztül valósul meg. (A szavazatokat tartalmazó bejövő e-maileket nem kell külön iktatni, hanem a jegyzőkönyvbe/emlékeztetőbe e) kell foglalni a szavazás időpontját és annak tartalmát.) f) Írásbeli döntéshozatalnál nincs lehetőség kérdés, módosítási javaslat, kiegészítés megtételére. Amennyiben az írásbeli döntéshozatal során felmerül az egyeztetés igénye, ülést kell tartani. g) Az írásbeli döntéshozatal elektronikus levelezés formájában történik a tagok hivatalos, egyetemi levelezési címéről.
# 14. § / Elnöki hatáskörben hozott döntések / Iratkezelés
14. § (1) Amennyiben a Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben átruházott (beleértve a HTJSZ rendkívüli szociális ösztöndíjra vonatkozó rendelkezése szerinti felhatalmazást) hatáskörben az Elnök dönt, a 9–11. § -okat nem kell alkalmazni.
# 15. § / Iratkezelés / Záró rendelkezések
15. § (1) Az ügyiratok papír alapú vagy elektronikus iratként is kezelhetők. (2) A papír alapú irat kiadmányozása az arra jogosult személy aláírásával és a HSZ bélyegzőjének lenyomatával, valamint keltezéssel, az elektronikus irat kiadmányozása időbélyegzővel és az arra jogosult személy elektronikus aláírásával, vagy elektronikus bélyegzővel való ellátásával történik. (3) A meghívót a Bizottság iktatókönyvében kell főszámra iktatni (Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. Az emlékeztetőt/jegyzőkönyvet a Bizottság iktatókönyvében kell alszámra iktatni (Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. (4) A Bizottság az egyéb határozatait a jegyzőkönyvbe/emlékeztetőbe foglalva szövegezi meg, így azt külön dokumentumba nem foglalja és ennek megfelelően nem is iktatja külön. (5) A Bizottság ügyiratai papír alapú példányát (ha papír alapú iratként jön létre az eredeti irat) (ügyrend, felkérőlevelek, meghívó, jegyzőkönyv/emlékeztető, esetleges egyéb iratok) a Bizottság fizikai átmeneti irattárában kell elhelyezni, a papír alapú példányok elektronikus másolatát, továbbá az ügyiratok elektronikus példányát (ha elektronikus iratként jön létre az eredeti irat) a HSZ közös meghajtóján, a Hallgatói Szociális Bizottság mappában ülésenként kell archiválni és a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben kell tárolni. (6) A Bizottság ügyiratait egyebekben az Iratkezelési szabályzat szerint kell kezelni.
# 16. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
16. § (1) Az Egyetem honlapján teljeskörű láthatósággal kell szerepelnie a Bizottság tagjai és titkára nevének és a Bizottság ügyrendjének, amelyért az Elnök felel. (2) Jelen ügyrendet a Bizottság ............. számú határozatával elfogadta és 2023. ............-án lép hatályba. (3) Jelen Ügyrend hatálybalépésével a Bizottság ......... számú határozatával elfogadott Ügyrend hatályát veszti. Budapesti Corvinus Egyetem 1 hallgatói szociális bizottság ügyrendje 1 Preambulum 1 Az Ügyrend hatálya 1 A Bizottság hatásköre, összetétele 1 Az Elnök 2 A titkár 2 A tagok jogai és kötelezettségei, az összeférhetetlenség szabályai 2 A Bizottsági meghívottak, a meghívottak jogai és kötelezettségei 3 Távolmaradás a Bizottsági ülésről 3 A Bizottság eljárása, hatáskörének gyakorlása 3 Döntéshozatal ülés megtartásával 4 Az ülések előkészítése, összehívása 4 Az ülés levezetése, határozatképesség 4 Határozathozatal 5 Írásbeli döntéshozatal 5 Elnöki hatáskörben hozott döntések 6 Iratkezelés 6 Záró rendelkezések 6
Mesterképzési szakok vonatkozásában hatáskörrel rendelkező Kreditátviteli Bizottság ügyrendje
# ügyrendje / Preambulum
szakirányú továbbképzési szakok és executive képzések vonatkozásában hatáskörrel rendelkező kreditátviteli bizottság Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / Preambulum / Az Ügyrend hatálya
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Tanulmányi Bizottsága a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) III. kötet, a Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) 3. részének, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ) 8. §-a alapján létrejött Tanulmányi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működési rendjét (a továbbiakban: Ügyrend) az alábbiakban állapítja meg.
# 2. § / Az Ügyrend hatálya / A Bizottság hatásköre
2. § (1) Az Ügyrend személyi hatálya a Bizottság valamennyi tagjára, a meghívottakra és a hatáskörében érintett személyekre egyaránt kiterjed. (2) Az Ügyrend tárgyi hatálya a Bizottság teljes működésére, bármely hatáskörébe tartozó ügyben történő eljárására kiterjed. (3) A Bizottság működésével kapcsolatos azon kérdésben, amelyet jelen Ügyrend nem, vagy nem kellő részletességgel szabályoz, a HKR 2. részének, A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának Valószínűleg rendje (a továbbiakban: HJR) és a TVSZ vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
# 3. § / Az Ügyrend hatálya / A Bizottság hatásköre
3. § (1) A Bizottság feladatés hatáskörét a TVSZ határozza meg. (2) Főszabály szerint a Bizottság hatáskörét jelen Ügyrendben meghatározott bizottsági döntéshozatali rendben gyakorolja. (3) Az alábbi, egyszerű megítélésű ügyekben, továbbá ahol mérlegelésnek nincs helye, a HJR 4. § (4) bekezdés g) pontja alapján a Bizottság döntési jogkörét az elnökre ruházza: a HJR 13. § (1) bekezdés szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasítás,
# 13. § / A Bizottság hatásköre / A Bizottság összetétele
13. § (2) és (3) bekezdés szerinti megszüntetés, 13. § (4) bekezdés szerint a döntést visszavonása, a határidőn túl benyújtott kérelmek elutasítása, ha hiánypótlásra nincs lehetőség. (4) A Felvételi szabályzat 19. § (12) bekezdése alapján Bizottság döntési jogkörét az előzetes kreditelismerési ügyekben (felvételi eljáráshoz kapcsolódóan) az elnökre ruházza.
# 4. § / A Bizottság összetétele / A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei
4. § (1) A Bizottság létszámát, összetételét és a delegálás módját a TVSZ határozza meg. (2) A Bizottság munkáját a titkár segíti, aki az elnök által kijelölt munkavállaló. A titkár nem tagja a Bizottságnak. (3) Az elnök eseti jelleggel bárkit meghívhat a Bizottság ülésére. (4) A tagok és a titkár javaslatot tehetnek az elnök számára az eseti meghívottak személyére. (5) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
# 5. § / A Bizottság összetétele / A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei
5. § (1) Az elnök feladatai: a) a Bizottság elé terjeszti az Ügyrendet, kiadmányozza azt; b) dönt az összeférhetetlenség kérdésében, dönt az eseti meghívottak személyéről, a helyettesítés elfogadásáról; c) dönt az ülések időpontjáról és a tárgyalandó ügyekről, az ülések formájáról, valamint a Bizottság összehívásáról; d) vezeti a Bizottság üléseit, az ügyek tárgyalását, ügyel az ülések rendjének fenntartásáért; e) elrendeli a szavazást és megállapítja a szavazás eredményét; f) kiadmányozza a Bizottság határozatait. (2) A Bizottság tagjai: a) kötelesek az üléseken részt venni; b) távolmaradás esetén annak tényét és indokát a titkárnak bejelenteni; c) a döntéshozatalra felkészülni és konstruktív munkával hozzájárulni a Bizottság működéséhez; d) javaslataikat, észrevételeiket a szakmai szempontjaik képviseletével megfogalmazni és lehetőség szerint az ülés előtt írásban a titkár felé megküldeni; e) kötelesek az ülések és a szavazás rendjét megtartani; f) kötelesek az elnök által meghatározott feladatokat határidőre elvégezni és az elnök felé jelezni; g) az esetleges összeférhetetlenséget a titkárnak írásban előre jelezni; h) jogosultak az üléseken a többi taghoz, meghívotthoz kérdést intézni, észrevételt, véleményt megfogalmazni, arra vonatkozóan javaslatot tenni; i) jogosultak minden olyan információt megkapni és minden olyan iratba betekinteni, amely a testületi tagságból adódó feladatuk ellátásához szükséges; j) jogosultak jelen Ügyrend szerint ülés összehívását kezdeményezni. (3) Amennyiben egy tag egymást követő három (3) alkalommal nem vesz részt az ülésen, az elnök a távolmaradást köteles bejelenteni a távolmaradó tag közvetlen munkahelyi vezetőjének, hallgató tag esetén a HÖK elnökének. (4) A Bizottságnak azon tagja, vagy azon meghívott személy, aki az ülésen nem tud részt venni, távolmaradását a titkárnál az ülés összehívására vonatkozó előzetes értesítést követően köteles haladéktalanul bejelenteni. A bejelentést a távolmaradó hivatali email címéről jelenti be, amelynek tényét a titkár az e-mail megőrzésével igazolja. A tag az ülésen nem, a meghívott személy viszont helyettesíthető. (5) A Bizottság elnökét távollétében az elnök által kijelölt tag helyettesíti. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést el kell halasztani. (6) A döntéshozatalban nem vehet részt, aki az adott ügyben érintett vagy akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Az összeférhetetlenség fennállását a tag köteles jelezni a titkárnak, azonban annak figyelembevételére hivatalból is sor kerülhet. Az összeférhetetlenség kérdésében az elnök, az elnököt érintő összeférhetetlenség és a kizárása esetén az oktatási rektor-helyettes dönt és intézkedik. (7) A titkár feladatai: a) felelős az Ügyrend előkészítéséért, karbantartásáért és az elnök elé terjesztéséért; a) ellátja a Bizottság működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, előkészíti
# 5. § / A Bizottság összetétele / A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei
az ülések meghívóját, illetve az írásbeli döntéshozatal elrendelését; b) gondoskodik az üléshez szükséges technikai feltételek biztosításáról, c) érdemi bírálatra előkészíti a beérkezett hallgatói kérelmeket; d) egyezteti a tagokkal az ülések időpontját és megküldi a tagoknak a beérkező kérelmeket; e) előkészíti, valamint formai szempontból és technikailag véglegesíti a határozatokat; f) felel a Bizottság működésével kapcsolatban felmerülő ügyben a különböző szervezeti egységekkel, személyekkel történő kapcsolattartásért; g) felel a Bizottság eljárására vonatkozó határidők megtartásáért; h) felel a Bizottság teljes ügyviteli feladatainak ellátásáért; i) elkészíti az ülések emlékeztetőjét; j) felelős a Bizottság iratanyagának 12. § szerinti irattárazásáért, archiválásáért, a Hallgatói Szolgáltatások irattárában történő őrzéséért, majd Iratkezelési szabályzat szerinti kezeléséért, naprakészen tartásáért. (8) A titkárt akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt munkavállaló helyettesíti. (9) A meghívottak kötelesek: a) azon ügyek tárgyalásában, amelyre meghívták részt venni; b) távolmaradás esetén annak tényét és indokát bejelenteni, valamint helyettesítésről gondoskodni, amelyet hivatali e-mailcímükről kötelesek bejelenteni a titkárnál; c) az adott ügyben felkészülni javaslataikat, észrevételeiket, véleményüket szakértői minőségben legjobb tudásuk szerint megfogalmazni. (10) A Bizottság tagjait és meghívottjait a bizottsági munka során a meghozott határozatok tartalmán túl titoktartás terheli. (11) A bizottsági meghívottak jogosultak az elnökhöz, titkárhoz, tagokhoz, meghívottakhoz kérdést intézni, az észrevételt, véleményt fogalmazni, javaslatot tenni.
# 6. § / A rendes ülés szabályai / Az ülés előkészítése és összehívása
6. § (1) A Bizottság hatáskörét elsősorban ülésein gyakorolja. (2) A Bizottság a beérkező kérvényektől és a tanév rendjében meghatározott határidőktől függően ül össze, de legalább félévente egy alkalommal. (3) Az ülések nem nyilvánosak. (4) A döntéshozatal történhet: a) személyes megjelenéssel tartott rendes ülésen (rendes ülés), b) indokolt esetben online megjelenéssel megtartott ülésen (online ülés), c) személyes megjelenéssel vagy online felületen való megjelenéssel tartott sürgős ülés (rendkívüli ülés) d) amennyiben az ügy jellege egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel, vagy már előzetesen tárgyalt, de elhalasztott döntésekben ülés megtartása nélküli írásbeli szavazással (írásbeli döntéshozatal). (5) Az ülés formájáról (személyes megjelenéssel vagy online módon) az elnök dönt és arról a meghívóban tájékoztatja a tagokat. (6) Az üléseket főszabály szerint rendes ülés formájában kell megtartani. (7) A rendes ülésre a tagok a Bizottság elnökének engedélyével – indokolt esetben– online is bekapcsolódhatnak. Ebben az esetben az online bekapcsolódó tagok ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkeznek, mint a személyesen jelen lévő tagok, a határozatképesség megállapításánál őket is figyelembe kell venni. (8) Rendkívüli ülés az elnök vagy bármely tag kezdeményezésére hívható össze sürgős esetben, ha a döntéshozatal halaszthatatlan. A halaszthatatlanság kérdésében a Bizottság elnöke dönt.
# 7. § / A rendes ülés szabályai / Az ülés előkészítése és összehívása
7. § (1) Az ülés előkészítése körében a Bizottsághoz beérkező kérelmeket a titkár ellenőrzi, összesíti. (2) A titkár megvizsgálja a hatásköri kérdéseket. Amennyiben az ügy nem a Bizottság hatásköre, kezdeményezésére az elnök az ügyet átteszi a hatáskörrel rendelkező személyhez, amelyről elektronikus úton tájékoztatja az érintettet. Ezt követően a titkár az ügyet lezárja. (3) A titkár megvizsgálja továbbá, hogy a kérelem a TVSZ-ben foglaltak szerinti formában és tartalommal érkezett-e be, valamint vizsgálja a határidő megtartását is. (4) A titkár az előkészítés körében javaslatot fogalmaz meg az egyes ügyekben a bizottsági határozat tartalmára, illetve szükség esetén további információkat kér be az illetékes szervezeti egységektől, kérelmezőtől. (5) Az elnök dönthet úgy, hogy szakértőként kikéri az érintett tanszék/intézet vagy más érintett szervezeti egység vezetőjének, illetve munkatársának véleményét. A szakértői vélemény a Bizottságot nem köti. (6) A titkár a tervezett ülést megelőzően három (3) nappal elektronikus úton, hivatalos e-mail címen értesíti a tagokat és amennyiben releváns, a meghívott szakértő(ke)t a következő ülés időpontjáról és a tervezett napirendi pontokról. (7) Az elnök döntése alapján az ülést a titkár a meghívó kiküldésével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét (rendes, rendkívüli, online), várható időtartamát, a tárgyalandó ügyek összefoglalását, a meghívottak nevét, beosztását, a meghívó keltének helyét és idejét. A meghívót az elnök vagy a titkár írja alá. (8) E-mailes kiküldés esetén a meghívót a titkár hivatali e-mail címéről kell a tagok és meghívottak részére megküldeni. (9) A meghívót legkésőbb az ülés előtt 24 órával ki kell küldeni a tagok, illetve meghívottak hivatalos egyetemi e-mail címére. A határidőktől rendkívül indokolt esetben az elnök engedélyével el lehet térni. (10) A meghívó kiküldés naptárbejegyzéssel is teljesíthető. Ez esetben (7)–(9) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni és gondoskodni kell róla, hogy az ülés szabályos összehívása igazolható legyen (pl. képernyőmentéssel, emlékeztetőbe foglalással). Határozatképesség, az ülések levezetése, határozathozatal
# 8. § / A rendes ülés szabályai / Az ülés előkészítése és összehívása
8. § (1) Az ülést az elnök nyitja meg. (2) Az ülés megnyitását követően az elnök megvizsgálja a határozatképességet. (3) A (4) bekezdés kivételével, a Bizottság határozatképes, ha tagjainak – az elnököt is beleértve – 50%+1 fő jelen van. (4) A Bizottság ügyrendjének elfogadására és módosítására vonatkozó határozathozatal során valamennyi tag jelenléte szükséges. (5) Határozatképesség esetén az elnök ismerteti a tárgyalandó ügyeket, határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja. (6) Határozatképtelenség miatt újból összehívott ülés esetén is a (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) Az új bizottsági ülést legkésőbb a határozatképtelenség miatt elnapolt ülést követő 15. napig ismételten össze kell hívni. Az így összehívott ülés az általános szabályok szerint határozatképes. (8) A Bizottság ülésén a felszólalóknak az elnök adja meg a szót, valamint az elnök jogosult annak megvonására is. (9) Minden tagot egy szavazat illet meg. (10) A Bizottság törekszik a konszenzusos (egyhangú) döntéshozatalra. (11) A (13) bekezdésben meghatározott kivétellel a Bizottság határozatát egyszerű szavazattöbbséggel, azaz a tagok 50%+1 fő döntésével hozza. (12) A Bizottság ügyrendjének elfogadásához és módosításához valamennyi tag egyhangú szavazata szükséges. (13) A határozathozatal nyilvános szavazással történik, az elnök utolsónak adja le szavazatát. (14) A tag szavazata „igen” vagy „nem” lehet. A tartózkodásnak nincs helye. (15) A szavazásnál kisebbségben maradó tag jogosult írásba foglalt különvéleményét a határozathoz csatolni. (16) A szavazattöbbség vizsgálata során (a tagok ötven százalék megállapítása körében) a tört számú szavazatot minden esetben felfelé kell kerekíteni. (17) A Bizottság döntéseit a TVSZ rendelkezései szerint Neptunban előállított elektronikus határozatba foglalja, amelyet az elnök aláírásával kell kiadmányozni azzal, hogy a kiadmányt a HSZ erre kijelölt munkatársa hitelesítheti. (18) Amennyiben a Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben átruházott hatáskörben az elnök dönt, döntéseiről a Bizottságnak beszámolással tartozik.
# 9. § / Az online ülés szabályai / Írásbeli döntéshozatal szabályai
9. § (1) Személyes részvétel nélkül, online megjelenéssel tartott ülés esetében a rendes ülésnél részletezett szabályok (határidők, határozatképesség, meghívó, szavazás rendje, emlékeztető) érvényesek azzal az eltéréssel, hogy az ülést a Microsoft Teams alkalmazás használatával kell lebonyolítani.
# 10. § / Írásbeli döntéshozatal szabályai / Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat
10. § (1) Amennyiben az ügy jellege – egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel – lehetővé teszi és ahhoz a tagok 50%+1 fő visszaigazoló e-mailben hozzájárulnak, ülés megtartása nélküli írásbeli szavazásra (írásbeli döntéshozatalra) van lehetőség. Ez esetben a határozatképesség megállapítható, mert a tagok jelen lévőnek minősülnek. (2) Írásbeli döntéshozatal elrendelésére a rendes ülés összehívásával megegyező módon kerül sor az alábbi eltérésekkel: a) Az elnök az ülésre vonatkozó meghívó helyett írásbeli döntéshozatalt rendel el. Ezt a meghívóra vonatkozó szabályok szerint kell iktatni. b) A döntéshozatal elrendelését és az előterjesztéseket a szavazatleadás lezárása előtt legalább 12 órával kell elküldeni a tagok részére. c) A szavazatok leadására a döntéshozatal elrendelésétől számítva 24 óra áll a tagok rendelkezésére. d) A szavazat leadása vagy a tag által megküldött e-mailben történik, ahol a tag egyértelműen jelzi, hogy támogatja vagy nem támogatja a hallgatói kérelmet (igen/nem, támogatom/nem támogatom kifejezésekkel), vagy az O365 Forms alkalmazásán keresztül valósul meg. (A szavazatokat tartalmazó bejövő e-maileket nem kell külön iktatni, hanem az emlékeztetőbe kell foglalni a szavazás időpontját és annak tartalmát.) e) Írásbeli döntéshozatalnál nincs lehetőség kérdés, módosítási javaslat, kiegészítés megtételére. Amennyiben az írásbeli döntéshozatal során felmerül az egyeztetés igénye, ülést kell tartani.
# 11. § / Írásbeli döntéshozatal szabályai / Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat
11. § (1) A Bizottság üléseiről öt (5) munkanapon belül jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az elnök vagy a titkár aláírásával kell kiadmányozni. Az emlékeztetőt a tagoknak meg kell küldeni. (2) Az emlékeztető tartalmazza legalább: a) az ülés módját, helyszínét, idejét, a jelenlévő tagok és meghívottak nevét, a távol maradók nevét; b) a határozatképesség megállapítását; c) a tárgyalandó ügyek felsorolását; d) a meghozott döntéseket a következők szerint: nem egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait szövegszerűen, egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait úgy, hogy az emlékeztető mellékletét képező dokumentumban fel van sorolva a kérelmező hallgatók neve és a meghozott döntés (pl. támogatta a bizottság, nem támogatta a bizottság); e) a szavazati arányokat; f) az esetleges különvéleményeket. (3) A jegyzőkönyv tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakat, továbbá az elhangzottakat szó szerint. (4) A Bizottság egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait, ha azok nem előzetes kreditelismerésre vonatkoznak, nem látja el külön bizottsági határozatszámmal, hanem a Neptun tanulmányi rendszerben generált határozatszámon kezeli. A Bizottság egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait, ha azok előzetes kreditelismerésre vonatkoznak nem látja el külön bizottsági határozatszámmal, hanem a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben generált iktatószámon kezeli. (5) A Bizottság az egyéb határozatait (amik nem egyedi hallgatói ügyekre vonatkoznak) tanévenként újra kezdődő számozással, írásban kell rögzíteni. A határozat formája: KÁB/határozat száma/tanév. (hó; nap).
# 12. § / Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat / Iratkezelés
12. § (1) Az ügyiratok papír alapú vagy elektronikus iratként is kezelhetők. Ez alól kivétel az előzetes kreditelismerési határozat, ahol a Felvételi szabályzat 19. § (14) bekezdés alapján a döntést elektronikus határozatba kell foglalni és a jelentkező elektronikus levelezési címére kell megküldeni. (2) A papír alapú irat kiadmányozása az arra jogosult személy aláírásával és a HSZ bélyegzőjének lenyomatával, valamint keltezéssel, az elektronikus irat kiadmányozása időbélyegzővel és az arra jogosult személy elektronikus aláírásával, vagy elektronikus bélyegzővel való ellátásával történik. (3) A meghívót a Bizottság iktatókönyvében kell főszámra iktatni (Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. Az emlékeztetőt/jegyzőkönyvet a Bizottság iktatókönyvében kell alszámra iktatni (Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. (4) A Bizottság egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait, ha azok nem előzetes kreditelismerésre vonatkoznak, nem iktatja, hanem a Neptun tanulmányi rendszerben generált határozatszámon kezeli, és Neptun tanulmányi rendszerben elektronikusan archiválja, így a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben nem tárolja. A Bizottság egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait, ha azok előzetes kreditelismerésre vonatkoznak, a Bizottság iktatókönyvében kell alszámra iktatni (Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. (5) A Bizottság az egyéb határozatait a jegyzőkönyvbe/emlékeztetőbe foglalva szövegezi meg, így azt külön dokumentumba nem foglalja és ennek megfelelően nem is iktatja külön. (6) A Bizottság ügyiratai papír alapú példányát (ha papír alapú iratként jön létre az eredeti irat) (ügyrend, felkérőlevelek, meghívó, jegyzőkönyv/emlékeztető, esetleges egyéb iratok) a Bizottság fizikai átmeneti irattárában kell elhelyezni, a papír alapú példányok elektronikus másolatát, továbbá az ügyiratok elektronikus példányát (ha elektronikus iratként jön létre az eredeti irat) a HSZ közös meghajtóján, a Tanulmányi Bizottság mappában ülésenként kell archiválni és a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben kell tárolni. (7) A Bizottság ügyiratait egyebekben az Iratkezelési szabályzat szerint kell kezelni.
# 13. § / határozathozatal 4 / Az online ülés szabályai 5
13. § (1) Az Egyetem honlapján teljeskörű láthatósággal kell szerepelnie a Bizottság tagjai és titkára nevének és a Bizottság ügyrendjének, amelyért az elnök felel. (2) Jelen Ügyrendet a Bizottság 2022. KÁB/SZ–1/2022 (II.23.) számú határozatával elfogadta. Jelen Ügyrend a jóváhagyás napját követő nappal lép hatályba. Budapesti Corvinus Egyetem 1 szakirányú továbbképzési szakok és executive képzések vonatkozásában hatáskörrel rendelkező kreditátviteli bizottság ügyrendje 1 Preambulum 1 Az Ügyrend hatálya 1 A Bizottság hatásköre 1 A Bizottság összetétele 1 A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei 2 A Bizottság tanácskozásának szabályai 3 A Bizottság hatáskörének gyakorlása 3 A Bizottság ülései 3 A rendes ülés szabályai 4 Határozatképesség, az ülések levezetése, Írásbeli döntéshozatal szabályai 5 Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat 5 Iratkezelés 6 Nyilvánosság és zárórendelkezések 7
Mesterképzési szakok vonatkozásában hatáskörrel rendelkező Tanulmányi Bizottság ügyrendje
# tanulmányi bizottság ügyrendje 1 / Preambulum
Mesterképzési szakok vonatkozásában hatáskörrel rendelkező Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / Preambulum / Az Ügyrend hatálya
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Tanulmányi Bizottsága a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) III. kötet, a Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) 3. részének, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ) 7. §-a alapján létrejött Tanulmányi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működési rendjét (a továbbiakban: Ügyrend) az alábbiakban állapítja meg.
# 2. § / Az Ügyrend hatálya / A Bizottság hatásköre
2. § (1) Az Ügyrend személyi hatálya a Bizottság valamennyi tagjára, a meghívottakra és a hatáskörében érintett személyekre egyaránt kiterjed. (2) Az Ügyrend tárgyi hatálya a Bizottság teljes működésére, bármely hatáskörébe tartozó ügyben történő eljárására kiterjed. (3) A Bizottság működésével kapcsolatos azon kérdésben, amelyet jelen Ügyrend nem, vagy nem kellő részletességgel szabályoz, a HKR 2. részének, A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának Valószínűleg rendje (a továbbiakban: HJR) és a TVSZ vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
# 3. § / A Bizottság hatásköre / A Bizottság összetétele
3. § (1) A Bizottság feladatés hatáskörét a TVSZ határozza meg. (2) Főszabály szerint a Bizottság hatáskörét jelen Ügyrendben meghatározott bizottsági döntéshozatali rendben gyakorolja. (3) Az alábbi, egyszerű megítélésű ügyekben, továbbá ahol mérlegelésnek nincs helye, a HJR 4. § (4) bekezdés g) pontja alapján a Bizottság döntési jogkörét az elnök ruházza: a HJR 13. § (1) bekezdés szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasítás, 13. § (2) és (3) bekezdés szerinti megszüntetés, 13. § (4) bekezdés szerint a döntést visszavonása, a határidőn túl benyújtott kérelmek elutasítása, ha hiánypótlásra nincs lehetőség.
# 4. § / A Bizottság összetétele / A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei
4. § (1) A Bizottság létszámát, összetételét és a delegálás módját a TVSZ határozza meg. (2) A Bizottság munkáját a titkár segíti, aki az elnök által kijelölt munkavállaló. A titkár nem tagja a Bizottságnak. (3) Az elnök eseti jelleggel bárkit meghívhat a Bizottság ülésére. (4) A tagok és a titkár javaslatot tehetnek az elnök számára az eseti meghívottak személyére. (5) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
# 5. § / A Bizottság összetétele / A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei
5. § (1) Az elnök feladatai: a) a Bizottság elé terjeszti az Ügyrendet, kiadmányozza azt; b) dönt az összeférhetetlenség kérdésében, dönt az eseti meghívottak személyéről, a helyettesítés elfogadásáról; c) dönt az ülések időpontjáról és a tárgyalandó ügyekről, az ülések formájáról, valamint a Bizottság összehívásáról; d) vezeti a Bizottság üléseit, az ügyek tárgyalását, ügyel az ülések rendjének fenntartásáért; e) elrendeli a szavazást és megállapítja a szavazás eredményét; f) kiadmányozza a Bizottság határozatait. (2) A Bizottság tagjai: a) kötelesek az üléseken részt venni; b) távolmaradás esetén annak tényét és indokát a titkárnak bejelenteni; c) a döntéshozatalra felkészülni és konstruktív munkával hozzájárulni a Bizottság működéséhez; d) javaslataikat, észrevételeiket a szakmai szempontjaik képviseletével megfogalmazni és lehetőség szerint az ülés előtt írásban a titkár felé megküldeni; e) kötelesek az ülések és a szavazás rendjét megtartani; f) kötelesek az elnök által meghatározott feladatokat határidőre elvégezni és az elnök felé jelezni; g) az esetleges összeférhetetlenséget a titkárnak írásban előre jelezni; h) jogosultak az üléseken a többi taghoz, meghívotthoz kérdést intézni, észrevételt, véleményt megfogalmazni, arra vonatkozóan javaslatot tenni; i) jogosultak minden olyan információt megkapni és minden olyan iratba betekinteni, amely a testületi tagságból adódó feladatuk ellátásához szükséges; j) jogosultak jelen Ügyrend szerint ülés összehívását kezdeményezni. (3) Amennyiben egy tag egymást követő három (3) alkalommal nem vesz részt az ülésen, az elnök a távolmaradást köteles bejelenteni a távolmaradó tag közvetlen munkahelyi vezetőjének, hallgató tag esetén a HÖK elnökének. (4) A Bizottságnak azon tagja, vagy azon meghívott személy, aki az ülésen nem tud részt venni, távolmaradását a titkárnál az ülés összehívására vonatkozó előzetes értesítést követően köteles haladéktalanul bejelenteni. A bejelentést a távolmaradó hivatali email címéről jelenti be, amelynek tényét a titkár az e-mail megőrzésével igazolja. A tag az ülésen nem, a meghívott személy viszont helyettesíthető. (5) A Bizottság elnökét távollétében az elnök által kijelölt tag helyettesíti. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést el kell halasztani. (6) A döntéshozatalban nem vehet részt, aki az adott ügyben érintett vagy akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Az összeférhetetlenség fennállását a tag köteles jelezni a titkárnak, azonban annak figyelembevételére hivatalból is sor kerülhet. Az összeférhetetlenség kérdésében az elnök, az elnököt érintő összeférhetetlenség és a kizárása esetén az oktatási rektorhelyettes dönt és intézkedik. (7) A titkár feladatai: a) felelős az Ügyrend előkészítéséért, karbantartásáért és az elnök elé terjesztéséért; a) ellátja a Bizottság működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, előkészíti
# 5. § / A Bizottság összetétele / A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei
az ülések meghívóját, illetve az írásbeli döntéshozatal elrendelését; b) gondoskodik az üléshez szükséges technikai feltételek biztosításáról, c) érdemi bírálatra előkészíti a beérkezett hallgatói kérelmeket; d) egyezteti a tagokkal az ülések időpontját és megküldi a tagoknak a beérkező kérelmeket; e) előkészíti, valamint formai szempontból és technikailag véglegesíti a határozatokat; f) felel a Bizottság működésével kapcsolatban felmerülő ügyben a különböző szervezeti egységekkel, személyekkel történő kapcsolattartásért; g) felel a Bizottság eljárására vonatkozó határidők megtartásáért; h) felel a Bizottság teljes ügyviteli feladatainak ellátásáért; i) elkészíti az ülések emlékeztetőjét; j) felelős a Bizottság iratanyagának 12. § szerinti irattárazásáért, archiválásáért, a Hallgatói Szolgáltatások irattárában történő őrzéséért, majd Iratkezelési szabályzat szerinti kezeléséért, naprakészen tartásáért. (8) A titkárt akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt munkavállaló helyettesíti. (9) A meghívottak kötelesek: a) azon ügyek tárgyalásában, amelyre meghívták részt venni; b) távolmaradás esetén annak tényét és indokát bejelenteni, valamint helyettesítésről gondoskodni, amelyet hivatali e-mailcímükről kötelesek bejelenteni a titkárnál; c) az adott ügyben felkészülni javaslataikat, észrevételeiket, véleményüket szakértői minőségben legjobb tudásuk szerint megfogalmazni. (10) A Bizottság tagjait és meghívottjait a bizottsági munka során a meghozott határozatok tartalmán túl titoktartás terheli. (11) A bizottsági meghívottak jogosultak az elnökhöz, titkárhoz, tagokhoz, meghívottakhoz kérdést intézni, az észrevételt, véleményt fogalmazni, javaslatot tenni.
# 6. § / A rendes ülés szabályai / Az ülés előkészítése és összehívása
6. § (1) A Bizottság hatáskörét elsősorban ülésein gyakorolja. (2) A Bizottság a beérkező kérvényektől és a tanév rendjében meghatározott határidőktől függően ül össze, de legalább félévente egy alkalommal. (3) Az ülések nem nyilvánosak. (4) A döntéshozatal történhet: a) személyes megjelenéssel tartott rendes ülésen (rendes ülés), b) indokolt esetben online megjelenéssel megtartott ülésen (online ülés), c) személyes megjelenéssel vagy online felületen való megjelenéssel tartott sürgős ülés (rendkívüli ülés) d) amennyiben az ügy jellege egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel, vagy már előzetesen tárgyalt, de elhalasztott döntésekben ülés megtartása nélküli írásbeli szavazással (írásbeli döntéshozatal). (5) Az ülés formájáról (személyes megjelenéssel vagy online módon) az elnök dönt és arról a meghívóban tájékoztatja a tagokat. (6) Az üléseket főszabály szerint rendes ülés formájában kell megtartani. (7) A rendes ülésre a tagok a Bizottság elnökének engedélyével – indokolt esetben– online is bekapcsolódhatnak. Ebben az esetben az online bekapcsolódó tagok ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkeznek, mint a személyesen jelen lévő tagok, a határozatképesség megállapításánál őket is figyelembe kell venni. (8) Rendkívüli ülés az elnök vagy bármely tag kezdeményezésére hívható össze sürgős esetben, ha a döntéshozatal halaszthatatlan. A halaszthatatlanság kérdésében a Bizottság elnöke dönt.
# 7. § / A rendes ülés szabályai / Az ülés előkészítése és összehívása
7. § (1) Az ülés előkészítése körében a Bizottsághoz beérkező kérelmeket a titkár ellenőrzi, összesíti. (2) A titkár megvizsgálja a hatásköri kérdéseket. Amennyiben az ügy nem a Bizottság hatásköre, kezdeményezésére az elnök az ügyet átteszi a hatáskörrel rendelkező személyhez, amelyről elektronikus úton tájékoztatja az érintettet. Ezt követően a titkár az ügyet lezárja. (3) A titkár megvizsgálja továbbá, hogy a kérelem a TVSZ-ben foglaltak szerinti formában és tartalommal érkezett-e be, valamint vizsgálja a határidő megtartását is. (4) A titkár az előkészítés körében javaslatot fogalmaz meg az egyes ügyekben a bizottsági határozat tartalmára, illetve szükség esetén további információkat kér be az illetékes szervezeti egységektől, kérelmezőtől. (5) Az elnök dönthet úgy, hogy szakértőként kikéri az érintett tanszék/intézet vagy más érintett szervezeti egység vezetőjének, illetve munkatársának véleményét. A szakértői vélemény a Bizottságot nem köti. (6) A titkár a tervezett ülést megelőzően három (3) nappal elektronikus úton, hivatalos e-mail címen értesíti a tagokat és amennyiben releváns, a meghívott szakértő(ke)t a következő ülés időpontjáról és a tervezett napirendi pontokról. (7) Az elnök döntése alapján az ülést a titkár a meghívó kiküldésével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét (rendes, rendkívüli, online), várható időtartamát, a tárgyalandó ügyek összefoglalását, a meghívottak nevét, beosztását, a meghívó keltének helyét és idejét. A meghívót az elnök vagy a titkár írja alá. (8) E-mailes kiküldés esetén a meghívót a titkár hivatali e-mail címéről kell a tagok és meghívottak részére megküldeni. (9) A meghívót legkésőbb az ülés előtt 24 órával ki kell küldeni a tagok, illetve meghívottak hivatalos egyetemi e-mail címére. A határidőktől rendkívül indokolt esetben az elnök engedélyével el lehet térni. (10) A meghívó kiküldés naptárbejegyzéssel is teljesíthető. Ez esetben (7)–(9) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni és gondoskodni kell róla, hogy az ülés szabályos összehívása igazolható legyen (pl. képernyőmentéssel, emlékeztetőbe foglalással). Határozatképesség, az ülések levezetése, határozathozatal
# 8. § / A rendes ülés szabályai / Az ülés előkészítése és összehívása
8. § (1) Az ülést az elnök nyitja meg. (2) Az ülés megnyitását követően az elnök megvizsgálja a határozatképességet. (3) A (4) bekezdés kivételével, a Bizottság határozatképes, ha tagjainak – az elnököt is beleértve – 50%+1 fő jelen van. (4) A Bizottság ügyrendjének elfogadására és módosítására vonatkozó határozathozatal során valamennyi tag jelenléte szükséges. (5) Határozatképesség esetén az elnök ismerteti a tárgyalandó ügyeket, határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja. (6) Határozatképtelenség miatt újból összehívott ülés esetén is a (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) Az új bizottsági ülést legkésőbb a határozatképtelenség miatt elnapolt ülést követő 15. napig ismételten össze kell hívni. Az így összehívott ülés az általános szabályok szerint határozatképes. (8) A tárgyalandó ügyeket a titkár ismerteti. (9) A Bizottság ülésén a felszólalóknak az elnök adja meg a szót, valamint az elnök jogosult annak megvonására is. (10) Minden tagot egy szavazat illet meg. (11) A Bizottság törekszik a konszenzusos (egyhangú) döntéshozatalra. (12) A (13) bekezdésben meghatározott kivétellel a Bizottság határozatát egyszerű szavazattöbbséggel, azaz a tagok 50%+1 fő döntésével hozza. (13) A Bizottság ügyrendjének elfogadásához és módosításához valamennyi tag egyhangú szavazata szükséges. (14) A határozathozatal nyilvános szavazással történik, az elnök utolsónak adja le szavazatát. (15) A tag szavazata „igen” vagy „nem” lehet. A tartózkodásnak nincs helye. (16) A szavazásnál kisebbségben maradó tag jogosult írásba foglalt különvéleményét a határozathoz csatolni. (17) A szavazattöbbség vizsgálata során (a tagok ötven százalék megállapítása körében) a tört számú szavazatot minden esetben felfelé kell kerekíteni. (18) A Bizottság döntéseit a TVSZ rendelkezései szerint Neptunban előállított elektronikus határozatba foglalja, amelyet az elnök aláírásával kell kiadmányozni azzal, hogy a kiadmányt a HSZ erre kijelölt munkatársa hitelesítheti. (19) Amennyiben a Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben átruházott hatáskörben az elnök dönt, döntéseiről a Bizottságnak beszámolással tartozik.
# 9. § / Az online ülés szabályai / Írásbeli döntéshozatal szabályai
9. § (1) Személyes részvétel nélkül, online megjelenéssel tartott ülés esetében a rendes ülésnél részletezett szabályok (határidők, határozatképesség, meghívó, szavazás rendje, emlékeztető) érvényesek azzal az eltéréssel, hogy az ülést a Microsoft Teams alkalmazás használatával kell lebonyolítani.
# 10. § / Írásbeli döntéshozatal szabályai / Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat
10. § (1) Amennyiben az ügy jellege – egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel – lehetővé teszi és ahhoz a tagok 50%+1 fő visszaigazoló e-mailben hozzájárulnak, ülés megtartása nélküli írásbeli szavazásra (írásbeli döntéshozatalra) van lehetőség. Ez esetben a határozatképesség megállapítható, mert a tagok jelen lévőnek minősülnek. (2) Írásbeli döntéshozatal elrendelésére a rendes ülés összehívásával megegyező módon kerül sor az alábbi eltérésekkel: a) Az elnök az ülésre vonatkozó meghívó helyett írásbeli döntéshozatalt rendel el. Ezt a meghívóra vonatkozó szabályok szerint kell iktatni. b) A döntéshozatal elrendelését és az előterjesztéseket a szavazatleadás lezárása előtt legalább 12 órával kell elküldeni a tagok részére. c) A szavazatok leadására a döntéshozatal elrendelésétől számítva 24 óra áll a tagok rendelkezésére. d) A szavazat leadása vagy a tag által megküldött e-mailben történik, ahol a tag egyértelműen jelzi, hogy támogatja vagy nem támogatja a hallgatói kérelmet (igen/nem, támogatom/nem támogatom kifejezésekkel), vagy az O365 Forms alkalmazásán keresztül valósul meg. (A szavazatokat tartalmazó bejövő e-maileket nem kell külön iktatni, hanem az emlékeztetőbe kell foglalni a szavazás időpontját és annak tartalmát.) e) Írásbeli döntéshozatalnál nincs lehetőség kérdés, módosítási javaslat, kiegészítés megtételére. Amennyiben az írásbeli döntéshozatal során felmerül az egyeztetés igénye, ülést kell tartani.
# 11. § / Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat / Iratkezelés
11. § (1) A Bizottság üléseiről öt (5) munkanapon belül jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az elnök vagy a titkár aláírásával kell kiadmányozni. Az emlékeztetőt a tagoknak meg kell küldeni. (2) Az emlékeztető tartalmazza legalább: a) az ülés módját, helyszínét, idejét, a jelenlévő tagok és meghívottak nevét, a távol maradók nevét; b) a határozatképesség megállapítását; c) a tárgyalandó ügyek felsorolását; d) a meghozott döntéseket a következők szerint: nem egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait szövegszerűen, egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait úgy, hogy az emlékeztető mellékletét képező dokumentumban fel van sorolva a kérelmező hallgatók neve és a meghozott döntés (pl. támogatta a bizottság, nem támogatta a bizottság); e) a szavazati arányokat; f) az esetleges különvéleményeket. (3) A jegyzőkönyv tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakat, továbbá az elhangzottakat szó szerint. (4) A Bizottság egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait nem látja el külön bizottsági határozatszámmal, hanem a Neptun tanulmányi rendszerben generált határozatszámon kezeli. (5) A Bizottság az egyéb határozatait (amik nem egyedi hallgatói ügyekre vonatkoznak) tanévenként újra kezdődő számozással, írásban kell rögzíteni. A határozat formája: TB/határozat száma/tanév. (hó; nap).
# 12. § / Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat / Iratkezelés
12. § (1) Az ügyiratok papír alapú vagy elektronikus iratként is kezelhetők. (2) A papír alapú irat kiadmányozása az arra jogosult személy aláírásával és a HSZ bélyegzőjének lenyomatával, valamint keltezéssel, az elektronikus irat kiadmányozása időbélyegzővel és az arra jogosult személy elektronikus aláírásával, vagy elektronikus bélyegzővel való ellátásával történik. (3) A meghívót a Bizottság iktatókönyvében kell főszámra iktatni (Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. Az emlékeztetőt/jegyzőkönyvet a Bizottság iktatókönyvében kell alszámra iktatni (Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. (4) A Bizottság egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait nem iktatja, hanem a Neptun tanulmányi rendszerben generált határozatszámon kezeli, és Neptun tanulmányi rendszerben elektronikusan archiválja, így a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben nem tárolja. (5) A Bizottság az egyéb határozatait a jegyzőkönyvbe/emlékeztetőbe foglalva szövegezi meg, így azt külön dokumentumba nem foglalja és ennek megfelelően nem is iktatja külön. (6) A Bizottság ügyiratai papír alapú példányát (ha papír alapú iratként jön létre az eredeti irat) (ügyrend, felkérőlevelek, meghívó, jegyzőkönyv/emlékeztető, esetleges egyéb iratok) a Bizottság fizikai átmeneti irattárában kell elhelyezni, a papír alapú példányok elektronikus másolatát, továbbá az ügyiratok elektronikus példányát (ha elektronikus iratként jön létre az eredeti irat) a HSZ közös meghajtóján, a Tanulmányi Bizottság mappában ülésenként kell archiválni és a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben kell tárolni. (7) A Bizottság ügyiratait egyebekben az Iratkezelési szabályzat szerint kell kezelni.
# 13. § / Az online ülés szabályai 5 / Írásbeli döntéshozatal szabályai 5
13. § (1) Az Egyetem honlapján teljeskörű láthatósággal kell szerepelnie a Bizottság tagjai és titkára nevének és a Bizottság ügyrendjének, amelyért az elnök felel. (2) Jelen Ügyrendet a Bizottság TB/M–1/2022 (II.28) számú határozatával elfogadta. Jelen Ügyrend a jóváhagyás napját követő nappal lép hatályba. Budapesti Corvinus Egyetem 1 Mesterképzési szakok vonatkozásában hatáskörrel rendelkező tanulmányi bizottság ügyrendje 1 Preambulum 1 Az Ügyrend hatálya 1 A Bizottság hatásköre 1 A Bizottság összetétele 1 A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei 2 A Bizottság tanácskozásának szabályai 3 A Bizottság hatáskörének gyakorlása 3 A Bizottság ülései 3 A rendes ülés szabályai 3 Határozatképesség, az ülések levezetése, Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat 5 Iratkezelés 6 Nyilvánosság és zárórendelkezések 6
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee Competent in Respect of Bachelor Programmes
File number: KÁB/1/2022.
RULES OF PROCEDURE of the
CREDIT TRANSFER COMMITTEE
competent in respect of Bachelor
Programmes
Budapest, 2022
—————
2 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
Table of Contents
Preamble .......................................................................................................................................... 3
Scope of the Rules of Procedure ..................................................................................................... 3
Powers of the Committee................................................................................................................ 3
Composition of the Committee ...................................................................................................... 3
Duties, rights and obligations of the participants......................................................................... 4
Rules for the deliberations of the Committee ............................................................................... 6
Exercise of the competences of the Committee ............................................................................ 6
Sessions of the Committee ..............................................................................................................7
Rules of the ordinary session ..........................................................................................................7
Preparation and convocation of the session...................................................................................7
Quorum, conduct of sessions and adoption of resolutions ...........................................................7
Rules for online sessions ................................................................................................................ 8
Rules for decision-making in writing ............................................................................................ 9
Minutes, memoranda and resolutions........................................................................................... 9
Document management ............................................................................................................... 10
Publicity and final provisions ........................................................................................................ 11
—————
3 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
Preamble
1.§
(1) The Credit Transfer Committee of the Corvinus University of Budapest (hereinafter:
University) hereby establishes the operational procedures (hereinafter Rules of
Procedure) of the Credit Transfer Committee created pursuant to Section 7 of the Study
and Examination Regulation s (hereinafter SER) constituting Part 3 of the Student
Requirements (hereinafter: SR), Volume III of the Rules of Organisation and Operation
(hereinafter: ROO).
Scope of the Rules of Procedure
2.§
(1) The personal scope of the Rules of Procedure shall extend to a ll members of the
Committee, to invited parties and persons falling within its competence
(2) The material scope of these Rules of Procedure shall cover the entire operation of the
Committee, its proceedings in any matter falling within its competence.
(3) Any question relating to the functioning of the Committee not or not sufficiently regulated
in these Rules of Procedure, shall be governed by the Regulation on the Assessment of
First Instance Applications and Legal Remedy Requests in Relation to Student Status
(SSP) constituting Part 2 of the SR and the relevant provisions of the SER, as applicable.
Powers of the Committee
3.§
(1) The duties and competence of the Committee are laid down in the SER.
(2) As a general rule, the Committee exercises its competence in accordance with the rules of
decision-making laid down in these Rules of Procedure.
(3) In the following cases, which are of a simple nature and where there is no discretionary
power, the Committee's decision -making is delegated to the Chairperson pursuant to
Section 4(4)(g) of the SSP: refusal without examination of the merits pursuant to Section
13(1) of the SSP , termination pursuant to Section 13(2) and (3) , revocation of the decision,
rejection of applications submitted after the deadline if no opportunity to rectify the
deficiency is given pursuant to Section 13(4) .
(4) Pursuant to Sectio n 19 (12) of the Admission Regulation, the Committee delegates its
decision-making power in matters of preliminary credit recognition (related to the
admission procedure) to the Chairperson.
Composition of the Committee
4.§
(1) The number of members, the composition of the Committee are laid down in the SER.
—————
4 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
(2) The Committee is assisted by a Secretary, who is a staff member designated by the
Chairperson. The Secretary is not a member of the Committee.
(3) The Chairperson may invite anyo ne to attend a meeting of the Committee on an ad hoc
basis.
(4) The members and the Secretary may propose to the Chairperson the names of ad hoc
invitees.
(5) Invited persons shall participate in the session in a consultative capacity.
Duties, rights and obligations of the participants
5.§
(1) The duties of the Chairperson shall be the following:
a) submitting the Rules of Procedure to the Committee and issuing them;
b) deciding on conflicts of interest, deciding on the persons to be invited on an ad hoc
basis, deciding on the acceptance of substitutes,
c) deciding on the dates and times of the sessions and the business to be discussed, the
format of the sessions and the convening of the Committee,
d) chairing the sessions of the Committee, conducting the discussion of the cases and
ensuring that the sessions are conducted in order,
e) ordering votes and establishing the result of the votes,
f) issuing the resolutions of the Committee,
(2) Committee members shall:
a) attend the sessions,
b) in case of absence, announce the fact and the reason for the absence to the Secretary,
c) prepare for decision -making and contribute constructively to the Committee’s
activities,
d) make proposals and comments, represent their professional point of view, and, if
possible, send them in writing to the Secretary before the session,
e) observe the rules of order for sessions and voting,
f) carry out the tasks set by the Chairperson within the time limits and report to the
Chairperson,
g) notify any potential conflict of interest in writing to the Secretary in advance,
h) have the ri ght to ask questions, make comments, express opinions and make
proposals to other members and invitees at sessions,
i) have the right to receive all information and to inspect all documents necessary for
the performance of their duties as Committee members,
j) have the right to initiate the convocation of a session under these Rules of Procedure.
—————
5 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
(3) If a member fails to attend meetings three (3) times in succession, the Chairperson shall
report the absence to the direct supervisor of the absent member, or, in the ca se of a
student member, to the Chairperson of the HÖK (Student Union).
(4) A Committee member or a person invited to attend a session who is unable to attend shall
notify the Secretary of his/her absence without delay after receiving prior notification of
the session. The notification shall be made from the absent person’s office email address,
which shall be confirmed by the Secretary by keeping the email. In a session, a member
may not be substituted, but an invited person may be.
(5) In the absence of the Chairperson of the Committee, he/she shall be substituted by a
member appointed by the Chairperson. If both are prevented from attending, the session
shall be postponed.
(6) No person involved in the case or who cannot be expected to give an objective assessment
of the case may take part in the decision. The existence of a conflict of interest shall be
reported by the member to the Secretary, but may also be taken into account ex officio. The
Chairperson shall decide and take action in case of a conflict of int erest, and the Vice -
Rector for Education shall decide and take action to in case of a conflict of interest involving
the Chairperson or his/her exclusion.
(7) The Secretary’s duties shall be as follows:
a) preparing and maintaining the Rules of Procedure and subm itting them to the
Chairperson,
a) performing the administrative tasks related to the functioning of the Committee,
preparing the invitations to sessions and the order for decision-making in writing,
b) ensuring the technical conditions necessary for the session,
c) preparing the applications received for evaluation on their merits;
d) coordinating the dates and times of sessions with the members and sending any
request received to the members;
e) preparing and finalising the formal and technical aspects of the resolutions;
f) being responsible for communication with the relevant organisational units and
persons on matters relating to the Committee’s activities,
g) being responsible for meeting the deadlines applicable to the Committee’s
proceedings,
h) being responsible for all the Committee’s administrative tasks,
i) preparing the memorandum of the sessions,
j) being responsible for recording, archiving the Committee’s documents, keeping them
in the Committee’s registry, and managing and updating them in accordance with the
Document Management Regulation,
(8) If the Secretary is prevented from performing his/her duties, he/she shall be substituted
by an employee designated by the Chairperson.
(9) Person invited shall:
—————
6 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
a) discuss cases in which they have been invited to participate,
b) in case of absence, notify the fact and the reason for the absence and arrange for a
substitution, which should be communicated to the secretary from their office e -
mail address;
c) prepare in the matter and formulate their proposals, comments and opinions in an
expert capacity and to the best of their knowledge,
(10) Committee members and the persons invited to attend are bound by confidentiality during
the activities of the Committee beyond the content of the resolutions adopted.
(11) Persons invited to a Committee session have the right to ask questions, make comments,
express opinions or make proposals to the Chairperson, Secretary, members or invitees.
Rules for the deliberations of the Committee
Exercise of the competences of the Committee
6.§
(1) The Committee exercises its competences mainly at its sessions.
(2) The Committee meets depending on the applications received and the deadlines set in the
schedule of the academic year, but at least once every six months.
(3) The sessions shall not be public.
(4) Decisions may be made:
a) at ordinary sessions requiring personal appearance (ordinary session),
b) in justified cases, at sessions held online (online session),
c) at urgent sessions held in person or on an online platform (extraordinary session)
d) if the nature of the matter is decided in a simple manner and does not require
consultation or, in the case of decisions which have been discussed in advance but
postponed, by written vote without holding a session – (written decision-making).
(5) The form of the meeting (in -person or online) shall be decided by the Chairperson and
communicated to the members in the invitation.
(6) As a general rule, meetings shall be held in the form of ordinary sessions.
(7) Members may also join an ordinary session online, with the permission of the Chairperson
of the Committee, where appropriate. In this case, members who join online have the same
rights as members who are present in person, and should be taken into account when
establishing the quorum.
(8) Extraordinary sessions may be convened on the initiative of the Chairperson or any
member in urgent cases where decisions are of immediate concern. The Chairperson of
the Committee shall decide on the question of immediate concern.
—————
7 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
Sessions of the Committee
Rules of the ordinary session
Preparation and convocation of the session
7.§
(1) Requests received by the Committee in the context of preparing for the meeting shall be
checked and summarised by the Secretary.
(2) The Secretary shall examine issues of competence. If a case does not fall within the scope
of competence of the Committee, the Chairperson shall forward the case to the competent
person, and shall inform the person concerned by electronic means. The Secretary shall
then close the case.
(3) The Secretary shall also check whether the application has been received in the form and
with the content required by the SER, and also that the deadline has been observed.
(4) In the course of the preparation, the Secretary shall make proposals for the content of the
Committee’s resolution in each case and request further information if necessary from the
competent organisational units, applicants.
(5) The Chairperson may decide to seek the opinion of the head of the department/institute
or the head, member of staff of another organisational unit concerned as an expert. The
Committee is not bound by the expert’s opinion.
(6) Three (3) days before the scheduled session, the Secretary shall notify the members and if
relevant, the invited expert(s) electronically of the date and time of the next session and
the proposed agenda items.
(7) The session shall be convened by the Secretary, at the Chairperson’s decision, by sending
out the invitation. The invitation shall state the place, date and time, nature of the session
(ordinary, extraordinary, online), expected duration, summary of the business to be
discussed, the names and positions of the persons invited, and the date and place of the
invitation. The invitation shall be signed by the Chairperson or the Secretary.
(8) In the case of sending an e-mail invitation, it shall be sent from the office email address of
the Secretary to the members and invitees.
(9) The invitation shall be sent to the official university email address of the members or
invitees at least 24 hours before the session. The deadlines may be deviated from with the
permission of the Chairperson in extremely justified cases.
(10) Invitations can also be sent by calendar entry. In this case, Subsections (7) to (9) shall
apply mutatis mutandis and care shall be taken to ensure that the proper convening of the
session can be demonstrated (e.g. by screenshot, sending a memorandum).
Quorum, conduct of sessions and adoption of resolutions
8.§
(1) The session is opened by the Chairperson.
(2) After the opening of the session, the Chairperson shall check the quorum.
—————
8 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
(3) Except as provided for in Subsection (4), the Committee shall have a quorum if 50%+1 of
its members, including the Chairperson, are present.
(4) All members shall be present to adopt or amend the Rules of Procedure of the Committee.
(5) If a quorum exists, the Chairperson shall present the business to be discussed, if there is
no quorum, he/she shall postpone the session.
(6) In the event of a reconvened meeting due to a lack of quorum, the provisions of subsections
(1)- (4) shall apply.
(7) A new session of the Committee shall be reconvened not later than 15 days after the date
of the session adjourned for lack of quorum. A session so convened shall constitute a
quorum according to the general rules.
(8) The Chairperson shall give the floor to speakers at the meeting of the Committee, and the
Chairperson shall also have the power to cut off a speaker.
(9) Every member of the Committee shall have one vote.
(10) The Committee shall strive for consensus (unanimous) decision-making.
(11) Except as provided for in Subsection (13), the Committee shall adopt its resolutions by a
simple majority, i.e. by a decision of 50% + 1 of the members.
(12) The adoption and amendment of the Rules of Procedure of the Committee requires the
unanimous vote of all members.
(13) Resolutions are adopted by public vote, with the Chairperson casting the last vote.
(14) A member may vote “yes” or “no”. Abstaining is not an option.
(15) A minority member shall be entitled to attach his /her written dissenting opinion to the
resolution.
(16) When the majority of votes (fifty per cent of the members) is being examined, any
fractional number of votes shall in all cases be rounded upwards.
(17) Pursuant to the provisions of the SER, the committee shall set out its decisions in
resolutions generated in Neptun, which shall be issued with the signature of the
Chairperson, the issued documents shall be certified by the designated staff member of
SS.
(18) If the Chairperson decides by delegation on a matter falling within the scope of
competence of the Committee, he/she shall report to the Committee on his/her decisions.
Rules for online sessions
9.§
(1) In the case of an online session held without personal appearance, the rules specified for
ordinary sessions (deadlines, quorum, invitation, voting and memorandum) shall apply,
except that the meeting shall be held using Microsoft Teams application.
—————
9 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
Rules for decision-making in writing
10.§
(1) If the nature of the matter (simple, not requiring discussion) allows, and 50%+1 of the
members agree by confirmation email, a vote in writing (decision -making in writing)
without holding a session is possible. In this case, a quorum exists because the members
are considered present.
(2) Decisions in witing shall be taken in the same way as during ordinary sessions, with the
following exceptions:
a) The Chairperson shall order decision -making in writing instead of sending an
invitation to the session. This shall be filed in accordance with the rules applicable to
the invitation.
b) The order for decision-making and the submissions shall be sent to the members at
least 12 hours before the close of voting.
c) Members have 24 hours from the date of ordering the deci sion-making to cast their
votes.
d) Voting is either done via an email sent by the member, where the member shall clearly
indicate his/her support or opposition to the student’s request (by marking “yes/no”,
“I support/I don’t support”), or using the O365 Forms application. (Incoming emails
containing votes do not need to be filed separately, but the memorandum shall include
the date, time and content of the vote.)
e) In the case of decision-making in writing, it is not possible to put questions, propose
amendments or additions. If the need for consultation arises during the process of
decision-making in writing, a session shall be held.
Minutes, memoranda and resolutions
11.§
(1) Minutes or memoranda of the sessions of the Committee shall be drawn up within five (5)
working days, and shall be issued signed by the Chairperson or the Secretary. The
memorandum should be sent to the members.
(2) The memorandum shall include at least the following:
a) the method, place, date and time of the session, the names of the members and
invitees present and the names of those absent,
b) the establishment of the quorum,
c) a list of the matters to be discussed;
d) the decisions taken, as follows: decisions taken on non-individual student matters in
text form, resolutions taken on individual student matters, with the name of the
—————
10 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
requesting student and the resolution taken (e.g. supported by the committee, not
supported by the committee) listed in the document attached to the memorandum;
e) the percentage of votes;
f) any dissenting opinions.
(3) The minutes contain the information set out in Subsection (2) and the verbatim transcript
of the proceedings.
(4) The Committee's resolutions in individual student matters, unless they concern
preliminary credit recognition, are not assigned a separate Committee resolution number,
but are managed under a resolution number generated in the Neptun study administration
system. The Committee's resolutions in individual student matters, unless they concern
preliminary credit recognition, are not assigned a separate Committee resolution number,
but are managed under a resolution number generated in the Neptun study administration
system.
(5) The resolutions of the Committee (that do not relate to individual student cases) shall be
recorded in writing with restarting numbers every year. The resolution shall take the
following format: KÁB/resolution number/academic year (day, month).
Document management
12.§
(1) Case documents may be handled as paper or electronic documents. The exception to this
is a resolution on the preliminary credit recognition, where according to Section 19 (14) of
the Admission Regulation, the decision must be recorded in an electronic resolution and
sent to the applicant's e-mail address.
(2) Paper-based documents are issued with the signature of the authorised person and the
stamp of the SS and dated; electronic documents are issued with a timestamp and the
electronic signature of the authorised person or with an electronic stamp.
(3) The invitation shall be filed under a main number in the Committee’s filing book (in the
Poszeidon File and Document Management System) and placed there. The
memorandum/minutes shall be filed under a sub -number in the Committee’s filing book
(in the Poszeidon File and Document Management System) and placed there.
(4) Unless they concern preliminary credit recognition, the Committee does not file its
resolutions on individual student cases, but manages them under a resolution number
generated in the Neptun study administration system and archives them electronically in
the Neptun study administration system, thus they are not stored in the Poseidon File and
Document Management System. The Committee’s decisions on individual student cases, if
they concern preliminary credit recognition, shall be filed under a sub -number in the
—————
11 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
Committee’s filing book (in the P oszeidon File and Document Management System) and
placed there.
(5) The Committee shall record its other resolutions in the minutes/memorandum and shall
not include them in a separate document and, accordingly, shall not file them separately.
(6) Whereas paper copies of Committee case documents (if the original document is created
as a paper -based document) (rules of procedure, letters of invitation, invitations,
minutes/memoranda, any other documents) shall be kept in the Committee’s temporary
physical file regist ry, electronic copies of paper copies and electronic copies of the case
documents (if the original document is created as an electronic document) shall be
archived on the shared drive of SS in the folder of the Credit Transfer Committee per
session and stored in the Poszeidon File and Document Management System.
(7) Otherwise, the Committee’s case documents shall be handled in accordance with the
Document Management Regulation.
Publicity and final provisions
13.§
(1) The names of the members of the Committee and of it s Secretary and the rules of
procedure of the Committee, for which the Chairperson is responsible, shall be fully visible
on the University’s website.
(2) These Rules of Procedure were adopted by the Committee under Resolution No. KÁB/A-
1/2022 (28 February) These Rules of Procedure shall enter into force on the day
following the date of their approval.
Dr. Richárd Szántó
Chairperson
Legally compliant: Approved:
………………2022 ……………2022
...................................... ......................................
dr. Barbara Bíró Dr. Réka Franciska Vas
Legal Director Vice-Rector for Education
Made in one original (registry of the Credit Transfer Committee), with a copy provided to Legal,
Administrative and Regulatory Services (LARS regulations drive).
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee Competent in Respect of Master Study Programmes
File number: KÁB/1-1/2022
RULES OF PROCEDURE
of the CREDIT TRANSFER COMMITTEE competent in
respect of master study programmes
Budapest, 2022
—————
2 | 12.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
Table of Contents
Preamble .................................................................................................................................... 3
Scope of the Rules of Procedure ................................................................................................. 3
Competences of the Committee ................................................................................................. 3
Composition of the Committee .................................................................................................. 3
Duties, rights and obligations of the participants ...................................................................... 4
Rules for the deliberations of the Committee ............................................................................ 6
Exercise of the competences of the Committee ......................................................................... 6
Sessions of the Committee ......................................................................................................... 7
Rules of the ordinary session ..................................................................................................... 7
Preparation and convocation of the session .............................................................................. 7
Quorum, conduct of sessions and adoption of resolutions ........................................................ 8
Rules for online sessions ............................................................................................................ 9
Rules for decision-making in writing ......................................................................................... 9
Minutes, memoranda and resolutions ....................................................................................... 9
Document management ........................................................................................................... 10
Publicity and final provisions .................................................................................................... 11
—————
3 | 12.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
Preamble
1.§
(1) The Credit Transfer Committee of the Corvinus University of Budapest (hereinafter:
University) hereby establishes the operational procedures (hereinafter Rules of
Procedure) of the Credit Transfer Committee (hereinafter Committee) created pursuant
to Section 8 of the Study and Examination Regulations (hereinafter SER) constituting Part
3 of the Student Requirements (hereinafter: SR), Volume III of the Rules of Organisation
and Operation (hereinafter: ROO).
Scope of the Rules of Procedure
2.§
(1) The personal scope of the Rules of Procedure shall extend to all members of the
Committee, to invited parties and persons falling within its competence
(2) The material scope of these Rules of Procedure shall cover the entire ope ration of the
Committee, its proceedings in any matter falling within its competence.
(3) Any question relating to the functioning of the Committee and not or not sufficiently
regulated in these Rules of Procedure, shall be governed by the Rules on the Assessm ent
of First Instance Applications and Legal Remedy Requests in Relation to Student Status
(SSP) constituting Part 2 of the SR and the relevant provisions of the SER, as applicable.
Competences of the Committee
3.§
(1) The duties and competence of the Committee are laid down in the SER.
(2) As a general rule, the Committee exercises its competence in accordance with the rules of
decision-making laid down in these Rules of Procedure.
(3) In the following cases, which are of a simple nature and where there is no discretionary
power, the Committee's decision -making is delegated to the Chairperson pursuant to
Section 4(4)(g) of the SSP: refusal without examination of the merits pursuant to Section
13(1) of the SSP , termination pursuant to Section 13(2) and (3) , revocation of the decision,
rejection of applications submitted after the deadline if no opportunity to rectify the
deficiency is given pursuant to Section 13(4) .
(4) Pursuant to Sectio n 19 (12) of the Admission Regulation, the Committee delegates its
decision-making power in matters of preliminary credit recognition (related to the
admission procedure) to the Chairperson.
Composition of the Committee
4.§
(1) The number of members, the composition of the Committee are laid down in the SER.
—————
4 | 12.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
(2) The Committee is assisted by a Secretary, who is a staff member designated by the
Chairperson. The Secretary is not a member of the Committee.
(3) The Chairperson may invite anyo ne to attend a meeting of the Committee on an ad hoc
basis.
(4) The members and the Secretary may propose to the Chairperson the names of ad hoc
invitees.
(5) Invited persons shall participate in the session in a consultative capacity.
Duties, rights and obligations of the participants
5.§
(1) The duties of the Chairperson shall be the following:
a) submitting the Rules of Procedure to the Committee and issuing them;
b) deciding on conflicts of interest, deciding on the persons to be invited on an ad hoc
basis, deciding on the acceptance of substitutes,
c) deciding on the dates and times of the sessions and the business to be discussed, the
format of the sessions and the convening of the Committee,
d) chairing the sessions of the Committee, conducting the discussion of the cases and
ensuring that the sessions are conducted in order,
e) ordering votes and establishing the result of the votes,
f) issuing the resolutions of the Committee,
(2) Committee members shall:
a) attend the sessions,
b) in case of absence, announce the fact and the reason for the absence to the Secretary,
c) prepare for decision -making and contribute constructively to the Committee’s
activities,
d) make proposals and comments, represent their professional point of view, and, if
possible, send them in writing to the Secretary before the session,
e) observe the rules of order for sessions and voting,
f) carry out the tasks set by the Chairperson within the time limits and report to the
Chairperson,
g) notify any potential conflict of interest in writing to the Secretary in advance,
h) have the right to ask questions, make comments, express opinions and make
proposals to other members and invitees at sessions,
i) have the right to receive all information and to inspect all documents necessary for
the performance of their duties as Committee members,
j) have the right to initiate the convocation of a session under these Rules of Procedure.
—————
5 | 12.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
(3) If a member fails to attend meetings three (3) times in succession, the Chairperson shall
report the absence to the direct supervisor of the absent member, or, in the case of a
student member, to the Chairperson of the HÖK (Student Union).
(4) A Committee member or a person invited to attend a session who is unable to attend shall
notify the Secretary of his/her absence without delay after receiving prior notification of
the session. The notification shall be made from the absent person’s office email address,
which shall be confirmed by the Secretary by keeping the email. In a session, a member
may not be substituted, but an invited person may be.
(5) In the absence of the Chairp erson of the Committee, he/she shall be substituted by a
member appointed by the Chairperson. If both are prevented from attending, the session
shall be postponed.
(6) No person involved in the case or who cannot be expected to give an objective assessment
of the case may take part in the decision. The existence of a conflict of interest shall be
reported by the member to the Secretary, but may also be taken into account ex officio. The
Chairperson shall decide and take action in case of a conflict of interest, and the Vice -
Rector for Education shall decide and take action to in case of a conflict of interest involving
the Chairperson or his/her exclusion.
(7) The Secretary’s duties shall be as follows:
a) preparing and maintaining the Rules of Procedure and submitting them to the
Chairperson,
a) performing the administrative tasks related to the functioning of the Committee,
preparing the invitations to sessions and the order for decision-making in writing,
b) ensuring the technical conditions necessary for the session,
c) preparing the applications received for evaluation on their merits;
d) coordinating the dates and times of sessions with the members and sending any
request received to the members;
e) preparing and finalising the formal and technical aspects of the resolutions;
f) being responsible for communication with the relevant organisational units and
persons on matters relating to the Committee’s activities,
g) being responsible for meeting the deadlines applicable to the Committee’s
proceedings,
h) being responsible for all the Committee’s administrative tasks,
i) preparing the memorandum of the sessions,
j) being responsible for recording the Committee’s documents in accordance with
Section 12, , archiving them, keeping them in the Committee’s registry, and managing
and updating them in accordance with the Document Management Regulation,
(8) If the Secretary is prevented from performing his/her duties, he/she shall be substituted
by an employee designated by the Chairperson.
(9) Person invited shall:
—————
6 | 12.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
a) discuss cases in which they have been invited to participate,
b) in case of absence, notify the fact and the reason for the absence and arrange for a
substitution, which should be communicated to the secretary from their office e -
mail address;
c) prepare in the matter and formulate their proposals, comments and opinions in an
expert capacity and to the best of their knowledge,
(10) Committee members and the persons invited to attend are bound by confidentiality during
the activities of the Committee beyond the content of the resolutions adopted.
(11) Persons invited to a Committee session have the right to ask questions, make comments,
express opinions or make proposals to the Chairperson, Secretary, members or invitees.
Rules for the deliberations of the Committee
Exercise of the competences of the Committee
6.§
(1) The Committee exercises its competences mainly at its sessions.
(2) The Committee meets depending on the applications received and the deadlines set in the
schedule of the academic year, but at least once every six months.
(3) The sessions shall not be public.
(4) Decisions may be made:
a) at ordinary sessions requiring personal appearance (ordinary session),
b) in justified cases, at sessions held online (online session),
c) at urgent sessions held in person or on an online platform (extraordinary session)
d) if the nature of the matter is decided in a simple manner and does not require
consultation or, in the case of decisions which have been discussed in advance but
postponed, by written vote without holding a session – (written decision-making).
(5) The form of the meeting (in -person or online) shall be decided by the Chairperson and
communicated to the members in the invitation.
(6) As a general rule, meetings shall be held in the form of ordinary sessions.
(7) Members may also join an ordinary session online, with the permission of the Chairperson
of the Committee, where appropriate. In this case, members who join online have the same
rights as members who are present in person, and should be taken into account when
establishing the quorum.
(8) Extraordinary sessions may be convened on the initiative of the Chairperson or any
member in urgent cases where decisions are of immediate concern. The Chairperson of
the Committee shall decide on the question of immediate concern.
—————
7 | 12.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
Sessions of the Committee
Rules of the ordinary session
Preparation and convocation of the session
7.§
(1) Requests received by the Committee in the context of preparing for the meeting shall be
checked and summarised by the Secretary.
(2) The Secretary shall examine issues of competence. If a case does not fall within the scope
of competence of the Committee, the Chairperson shall forward the case to the competent
person, and shall inform the person concerned by electronic means. The Secretary shall
then close the case.
(3) The Secretary shall also check whether the application has been received in the form and
with the content required by the SER, and also that the deadline has been observed.
(4) In the course of the preparation, the Secretary shall make proposals for the content of the
Committee’s resolution in each case and request further information if necessary from the
competent organisational units, applicants.
(5) The Chairperson may decide to seek the opinion of the head of the department/institute
or the head, member of staff of another organisational unit concerned as an expert. The
Committee is not bound by the expert’s opinion.
(6) Three (3) days before the scheduled session, the Secretary shall notify the members and if
relevant, the invited expert(s) electronically of the date and time of the next session and
the proposed agenda items.
(7) The session shall be convened by the Secretary, at the Chairperson’s decision, by sending
out the invitation. The invitation shall state the place, date and time, nature of the session
(ordinary, extraordinary, online), expected duration, summary of the business to be
discussed, the names and positions of the persons invited, and the date and place of the
invitation. The invitation shall be signed by the Chairperson or the Secretary.
(8) In the case of sending an e-mail invitation, it shall be sent from the office email address of
the Secretary to the members and invitees.
(9) The invitation shall be sent to the official university email address of the members or
invitees at least 24 hours before the session. The deadlines may be deviated from with the
permission of the Chairperson in extremely justified cases.
(10) Invitations can also be sent by calendar entry. In this case, Subsections (7) to (9) shall
apply mutatis mutandis and care shall be taken to ensure that the proper convening of the
session can be demonstrated (e.g. by screenshot, sending a memorandum).
—————
8 | 12.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
Quorum, conduct of sessions and adoption of resolutions
8.§
(1) The session is opened by the Chairperson.
(2) After the opening of the session, the Chairperson shall check the quorum.
(3) Except as provided for in Subsection (4), the Committee shall have a quorum if 50%+1 of
its members, including the Chairperson, are present.
(4) All members shall be present to adopt or amend the Rules of Procedure of the Committee.
(5) If a quorum exists, the Chairperson shall present the business to be discussed, if there is
no quorum, he/she shall postpone the session.
(6) In the event of a reconvened meeting due to a lack of quorum, the provisions of subsections
(1)- (4) shall apply.
(7) A new session of the Committee shall be reconvened not later than 15 days after the date
of the session adjourned for lack of quorum. A session so convened shall constitute a
quorum according to the general rules.
(8) The Chairperson shall give the floor to speakers at the meeting of the Committee, and the
Chairperson shall also have the power to cut off a speaker.
(9) Every member of the Committee shall have one vote.
(10) The Committee shall strive for consensus (unanimous) decision-making.
(11) Except as provided for in Subsection (13), the Committee shall adopt its resolutions by a
simple majority, i.e. by a decision of 50% + 1 of the members.
(12) The adoption and amendment of the Rules of Procedure of the Committee requires the
unanimous vote of all members.
(13) Resolutions are adopted by public vote, with the Chairperson casting the last vote.
(14) A member may vote “yes” or “no”. Abstaining is not an option.
(15) A minority member shall be entitled to attach his /her written dissenting opinion to the
resolution.
(16) When the majority of votes (fifty per cent of the members) is being examined, any
fractional number of votes shall in all cases be rounded upwards.
(17) Pursuant to the provisions of the SER, the committee shall set out its decisions in
resolutions generated in Neptun, which shall be issued with the signature of the
Chairperson, the issued documents shall be certified by the designated staff member of
SS.
(18) If the Chairperson decides by delegation on a matter falling within the scope of
competence of the Committee, he/she shall report to the Committee on his/her decisions.
—————
9 | 12.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
Rules for online sessions
9.§
(1) In the case of an online session held without personal appearance, the rules specified for
ordinary sessions (deadlines, quorum, invitation, voting and memorandum) shall apply,
except that the meeting shall be held using Microsoft Teams application.
Rules for decision-making in writing
10.§
(1) If the nature of the matter (simple, not requiring discussion) allows, and 50%+1 of the
members agree by confirmation email, a vote in writing (decision -making in writing)
without holding a session is possible. In this case, a quorum exists because the members
are considered present.
(2) Decisions in witing shall be taken in the same way as during ordinary sessions, with the
following exceptions:
a) The Chairperson shall order decision -making in writing instead of sending an
invitation to the session. This shall be filed in accordance with the rules applicable to
the invitation.
b) The order for decision -making and the submissions shall be sent to the members at
least 12 hours before the close of voting.
c) Members have 24 hours from the date of ordering the deci sion-making to cast their
votes.
d) Voting is either done via an email sent by the member, where the member shall clearly
indicate his/her support or opposition to the student’s request (by marking “yes/no”,
“I support/I don’t support”), or using the O365 Forms application. (Incoming emails
containing votes do not need to be filed separately, but the memorandum shall include
the date, time and content of the vote.)
e) In the case of decision-making in writing, it is not possible to put questions, propose
amendments or additions. If the need for consultation arises during the process of
decision-making in writing, a session shall be held.
Minutes, memoranda and resolutions
11.§
(1) Minutes or memoranda of the sessions of the Committee shall be drawn up within five (5)
working days, and shall be issued signed by the Chairperson or the Secretary. The
memorandum should be sent to the members.
(2) The memorandum shall include at least the following:
—————
10 | 12.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
a) the method, place, date and time of the session, the names of the members and
invitees present and the names of those absent,
b) the establishment of the quorum,
c) a list of the matters to be discussed;
d) the decisions taken, as follows: resolutions taken on non-individual student matters
in text form, resolutions taken on individual student matters, with the name of the
requesting student and the resolution taken (e.g. supported by the committee, not
supported by the committee) listed in the document attached to the memorandum;
e) the percentage of votes;
f) any dissenting opinions.
(3) The minutes contain the information set out in Subsection (2) and the verbatim transcript
of the proceedings.
(4) The Committee's resolutions in individual student matters, unless they concern
preliminary credit recognition, are not assigned a separate Committee resolution number,
but are managed under a resolution number generated in the Neptun study administration
system. The Committee's resolutions in individual student matters, unless they concern
preliminary credit recognition, are not assigned a separate Committee resolution number,
but are managed under a resolution number generated in the Neptun study administration
system.
(5) The resolutions of the Committee (that do not relate to individual student cases) shall be
recorded in writing with restarting numbers every year. The resolution shall take the
following format: KÁB/resolution number/academic year (day, month).
Document management
12.§
(1) Case documents may be handled as paper or electronic documents. The exception to this
is a resolution on the preliminary credit recognition, where according to Section 19 (14) of
the Admission Regulation, the decision must be recorded in an electronic resolution and
sent to the applicant's e-mail address.
(2) Paper-based documents are issued with the signature of the authorised person and the
stamp of the SS and dated; electronic document s are issued with a timestamp and the
electronic signature of the authorised person or with an electronic stamp.
(3) The invitation shall be filed under a main number in the Committee’s filing book (in the
Poszeidon File and Document Management System) and placed there. The
memorandum/minutes shall be filed under a sub -number in the Committee’s filing book
(in the Poszeidon File and Document Management System) and placed there.
—————
11 | 12.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
(4) Unless they concern preliminary credit recognition, the Committee does not file i ts
resolutions on individual student cases, but manages them under a resolution number
generated in the Neptun study administration system and archives them electronically in
the Neptun study administration system, thus they are not stored in the Poseidon File and
Document Management System. The Committee’s decisions on individual student cases, if
they concern preliminary credit recognition, shall be filed under a sub -number in the
Committee’s filing book (in the Poszeidon File and Document Management Syst em) and
placed there.
(5) The Committee shall record its other resolutions in the minutes/memorandum and shall
not include them in a separate document and, accordingly, shall not file them separately.
(6) Whereas paper copies of Committee case documents (if the or iginal document is created
as a paper -based document) (rules of procedure, letters of invitation, invitations,
minutes/memoranda, any other documents) shall be kept in the Committee’s temporary
physical file registry, electronic copies of paper copies and electronic copies of the case
documents (if the original document is created as an electronic document) shall be
archived on the shared drive of SS in the folder of the Credit Transfer Committee per
session and stored in the Poszeidon File and Document Management System.
(7) Otherwise, the Committee’s case documents shall be handled in accordance with the
Document Management Regulation.
Publicity and final provisions
13.§
(1) The names of the members of the Committee and of its Secretary and the rules of
procedure of the Committee, for which the Chairperson is responsible, shall be fully visible
on the University’s website.
(2) These Rules of Procedure were adopted by the Committee under Resolution No. KÁB/M-
1/2022 (3 March). These Rules of Procedure shall enter into force on the day following
the date of their approval.
Helga Habis
Chairperson
—————
12 | 12.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
Legally compliant: Approved:
………………2022 ……………2022
...................................... ......................................
dr. Barbara Bíró Dr. Réka Franciska Vas
Legal Director Vice-Rector for Education
Made in one original (registry of the Credit Transfer Committee), with a copy provided to Legal,
Administrative and Regulatory Services (LARS regulations drive).
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee Competent in Respect of Specialist Postgraduate Programmes and Executive Programmes
File number: KÁB/1-2/2022.
RULES OF PROCEDURE of the
CREDIT TRANSFER COMMITTEE
competent in respect of Specialist
Postgraduate Programmes and
Executive Programmes
Budapest, 2022
—————
2 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
Table of Contents
Preamble .......................................................................................................................................... 3
Scope of the Rules of Procedure ..................................................................................................... 3
Competences of the Committee ..................................................................................................... 3
Composition of the Committee ...................................................................................................... 3
Duties, rights and obligations of the participants......................................................................... 4
Rules for the deliberations of the Committee ............................................................................... 6
Exercise of the competences of the Committee ............................................................................ 6
Sessions of the Committee ..............................................................................................................7
Rules of the ordinary session ..........................................................................................................7
Preparation and convocation of the session...................................................................................7
Quorum, conduct of sessions and adoption of resolutions ...........................................................7
Rules for online sessions ................................................................................................................ 8
Rules for decision-making in writing ............................................................................................ 9
Minutes, memoranda and resolutions........................................................................................... 9
Document management ............................................................................................................... 10
Publicity and final provisions ........................................................................................................ 11
—————
3 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
Preamble
1.§
(1) The Credit Transfer Committee of the Corvinus University of Budapest (hereinafter:
University) hereby establishes the operational procedures (hereinafter Rules of
Procedure) of the Credit T ransfer Committee created pursuant to Section 7 of the Study
and Examination Regulations (hereinafter SER) constituting Part 3 of the Student
Requirements (hereinafter: SR), Volume III of the Rules of Organisation and Operation
(hereinafter: ROO).
Scope of the Rules of Procedure
2.§
(1) The personal scope of the Rules of Procedure shall extend to all members of the
Committee, to invited parties and persons falling within its competence.
(2) The material scope of these Rules of Procedure shall cover the entire operation of the
Committee, its proceedings in any matter falling within its competence.
(3) Any question relating to the functioning of the Committee not or not sufficiently regulated
in these Rules of Procedure, shall be governed by the Regulation on the Assessment of
First Instance Applications and Legal Remedy Requests in Relation to Student Status
(SSP) constituting Part 2 of the SR and the relevant provisions of the SER, as applicable.
Competences of the Committee
3.§
(1) The duties and competences of the Committee are laid down in the SER.
(2) As a general rule, the Committee exercises its competence in accordance with the rules of
decision-making laid down in these Rules of Procedure.
(3) In the following cases, which are of a simple nature and where ther e is no discretionary
power, the Committee's decision -making is delegated to the Chairperson pursuant to
Section 4(4)(g) of the SSP: refusal without examination of the merits pursuant to Section
13(1) of the SSP , termination pursuant to Section 13(2) and (3) , revocation of the decision,
rejection of applications submitted after the deadline if no opportunity to rectify the
deficiency is given pursuant to Section 13(4) .
(4) Pursuant to Section 19 (12) of the Admission Regulation, the Committee delegates its
decision-making power in matters of preliminary credit recognition (related to the
admission procedure) to the Chairperson.
Composition of the Committee
4.§
(1) The number of members, the composition of the Committee are laid down in the SER.
—————
4 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
(2) The Committee is assisted by a Secretary, who is a staff member designated by the
Chairperson. The Secretary is not a member of the Committee.
(3) The Chairperson may invite anyone to attend a meeting of the Committee on an ad hoc
basis.
(4) The members and the Se cretary may propose to the Chairperson the names of ad hoc
invitees.
(5) Invited persons shall participate in the session in a consultative capacity.
Duties, rights and obligations of the participants
5.§
(1) The duties of the Chairperson shall be the following:
a) submitting the Rules of Procedure to the Committee and issuing them;
b) deciding on conflicts of interest, deciding on the persons to be invited on an ad hoc
basis, deciding on the acceptance of substitutes,
c) deciding on the dates and times of the sessions and the business to be discussed, the
format of the sessions and the convening of the Committee,
d) chairing the sessions of the Committee, conducting the discussion of the cases and
ensuring that the sessions are conducted in order,
e) ordering votes and establishing the result of the votes,
f) issuing the resolutions of the Committee,
(2) Committee members shall:
a) attend the sessions,
b) in case of absence, announce the fact and the reason for the absence to the Secretary,
c) prepare for decision -making and contribute constructively to the Committee’s
activities,
d) make proposals and comments, represent their professional point of view, and, if
possible, send them in writing to the Secretary before the session,
e) observe the rules of order for sessions and voting,
f) carry out the tasks set by the Chairperson within the time limits and report to the
Chairperson,
g) notify any potential conflict of interest in writing to the Secretary in advance,
h) have the right to ask questions, make comments, express opinions and make
proposals to other members and invitees at sessions,
i) have the right to receive all information and to inspect all documents necessary for
the performance of their duties as Committee members,
j) have the right to initiate the convocation of a session under these Rules of Procedure.
—————
5 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
(3) If a member fails to attend meetings three (3) times in succession, the Chairperson shall
report the absence to the direct supervisor of the absent member, or, in the case of a
student member, to the Chairperson of the HÖK (Student Union).
(4) A Committee member or a person invited to attend a session who is unable to attend shall
notify the Secretary of his/her absence without delay after receiving prior notification of
the session. The notification shall be made from the absent person’s office email address,
which shall be confirmed by the Secretary by keeping the email. In a session, a member
may not be substituted, but an invited person may be.
(5) In the absence of the Chairperson of the Committee, he/she shall be substituted b y a
member appointed by the Chairperson. If both are prevented from attending, the session
shall be postponed.
(6) No person involved in the case or who cannot be expected to give an objective assessment
of the case may take part in the decision. The existence of a conflict of interest shall be
reported by the member to the Secretary, but may also be taken into account ex officio. The
Chairperson shall decide and take action in case of a conflict of interest, and the Vice -
Rector for Education shall decide and take action in case of a conflict of interest involving
the Chairperson or his/her exclusion.
(7) The Secretary’s duties shall be as follows:
a) preparing and maintaining the Rules of Procedure and submitting them to the
Chairperson,
a) performing the administrative tasks related to the functioning of the Committee,
preparing the invitations to sessions and the order for decision-making in writing,
b) ensuring the technical conditions necessary for the session,
c) preparing the applications received for evaluation on their merits;
d) coordinating the dates and times of sessions with the members and sending any
request received to the members;
e) preparing and finalising the formal and technical aspects of the resolutions;
f) being responsible for communication with the relevant organ isational units and
persons on matters relating to the Committee’s activities,
g) being responsible for meeting the deadlines applicable to the Committee’s
proceedings,
h) being responsible for all the Committee’s administrative tasks,
i) preparing the memorandum of the sessions,
j) being responsible for recording, archiving the Committee’s documents, keeping them
in the Committee’s registry, and managing and updating them in accordance with the
Document Management Regulation,
(8) If the Secretary is prevented from perform ing his/her duties, he/she shall be substituted
by an employee designated by the Chairperson.
(9) Person invited shall:
—————
6 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
a) discuss cases in which they have been invited to participate,
b) in case of absence, notify the fact and the reason for the absence and arrange for a
substitution, which should be communicated to the secretary from their office e -
mail address;
c) prepare in the matter and formulate their proposals, comments and opinions in an
expert capacity and to the best of their knowledge,
(10) Committee members and the persons invited to attend are bound by confidentiality during
the activities of the Committee beyond the content of the resolutions adopted.
(11) Persons invited to a Committee session have the right to ask questions, make comments,
express opinions or make proposals to the Chairperson, Secretary, members or invitees.
Rules for the deliberations of the Committee
Exercise of the competences of the Committee
6.§
(1) The Committee exercises its competences mainly at its sessions.
(2) The Committee meets depending on the applications received and the deadlines set in the
schedule of the academic year, but at least once every six months.
(3) The sessions shall not be public.
(4) Decisions may be made:
a) at ordinary sessions requiring personal appearance (ordinary session),
b) in justified cases, at sessions held online (online session),
c) at urgent sessions held in person or on an online platform (extraordinary session)
d) if the nature of the matter is decided in a simple manner and does not require
consultation or, in the case of dec isions which have been discussed in advance but
postponed, by written vote without holding a session – (written decision-making).
(5) The form of the meeting (in -person or online) shall be decided by the Chairperson and
communicated to the members in the invitation.
(6) As a general rule, meetings shall be held in the form of ordinary sessions.
(7) Members may also join an ordinary session online, with the permission of the Chairperson
of the Committee, where appropriate. In this case, members who join online have the same
rights as members who are present in person, and should be taken into account when
establishing the quorum.
(8) Extraordinary sessions may be convened on the initiative of the Chairperson or any
member in urgent cases where decisions are of immediate concern. The Chairperson of
the Committee shall decide on the question of immediate concern.
—————
7 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
Sessions of the Committee
Rules of the ordinary session
Preparation and convocation of the session
7.§
(1) Requests received by the Committee in the context of preparing for the meeting shall be
checked and summarised by the Secretary.
(2) The Secretary shall examine issues of competence. If a case does not fall within the scope
of competence of the Committee, the Chairperson shall forward the case to the competent
person, and shall inform the person concerned by electronic means. The Secret ary shall
then close the case.
(3) The Secretary shall also check whether the application has been received in the form and
with the content required by the SER, and also that the deadline has been observed.
(4) In the course of the preparation, the Secretary shall make proposals for the content of the
Committee’s resolution in each case and request further information , if necessary, from
the competent organisational units, applicants.
(5) The Chairperson may decide to seek the opinion of the head of the department/ins titute
or the head, member of staff of another organisational unit concerned as an expert. The
Committee is not bound by the expert’s opinion.
(6) Three (3) days before the scheduled session, the Secretary shall notify the members and if
relevant, the invited expert(s) electronically of the date and time of the next session and
the proposed agenda items.
(7) The session shall be convened by the Secretary, at the Chairperson’s decision, by sending
out the invitation. The invitation shall state the place, date and time, nature of the session
(ordinary, extraordinary, online), expected duration, summary of the business to be
discussed, the names and positions of the persons invited, and the date and place of the
invitation. The invitation shall be signed by the Chairperson or the Secretary.
(8) In the case of sending an e-mail invitation, it shall be sent from the office email address of
the Secretary to the members and invitees.
(9) The invitation shall be sent to the official university email address of the members or
invitees at least 24 hours before the session. The deadlines may be deviated from with the
permission of the Chairperson in extremely justified cases.
(10) Invitations can also be sent by calendar entry. In this case, Subsections (7) to (9) shall
apply mutatis mutandis and care shall be taken to ensure that the proper convening of the
session can be demonstrated (e.g. by screenshot, sending a memorandum).
Quorum, conduct of sessions and adoption of resolutions
8.§
(1) The session is opened by the Chairperson.
(2) After the opening of the session, the Chairperson shall check the quorum.
—————
8 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
(3) Except as provided for in Subsection (4), the Committee shall have a quorum if 50%+1 of
its members, including the Chairperson, are present.
(4) All members shall be present to adopt or amend the Rules of Procedure of the Committee.
(5) If a quorum exists, the Chairperson shall present the business to be discussed, if there is
no quorum, he/she shall postpone the session.
(6) In the event of a reconvened meeting due to a lack of quorum, the provisions of subsections
(1)- (4) shall apply.
(7) A new session of the Committee shall be reconvened not later than 15 days after the date
of the session adjourned for lack of quorum. A session so convened shall constitute a
quorum according to the general rules.
(8) The Chairperson shall give the floor to speakers at the meeting of the Committee, and the
Chairperson shall also have the power to cut off a speaker.
(9) Every member of the Committee shall have one vote.
(10) The Committee shall strive for consensus (unanimous) decision-making.
(11) Except as provided for in Subsection (13), the Committee shall adopt its resolutions by a
simple majority, i.e. by a decision of 50% + 1 of the members.
(12) The adoption and amendment of the Rules of Procedure of the Committee requires the
unanimous vote of all members.
(13) Resolutions are adopted by public vote, with the Chairperson casting the last vote.
(14) A member may vote “yes” or “no”. Abstaining is not an option.
(15) A minority member shall be entitled to attach his /her written dissenting opinion to the
resolution.
(16) When the majority of votes (fifty per cent of the members) is being examined, any
fractional number of votes shall in all cases be rounded upwards.
(17) Pursuant to the provisions of the SER, the committee shall set out its decisions in
resolutions generated in Neptun, which shall be issued with the signature of the
Chairperson, the issued documents shall be certified by the designated staff member of
SS.
(18) If the Chairperson decides by delegation on a matter falling within the scope of
competence of the Committee, he/she shall report to the Committee on his/her decisions.
Rules for online sessions
9.§
(1) In the case of an online session held without personal appea rance, the rules specified for
ordinary sessions (deadlines, quorum, invitation, voting and memorandum) shall apply,
except that the meeting shall be held using Microsoft Teams application.
—————
9 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
Rules for decision-making in writing
10.§
(1) If the nature of the matter (simple, not requiring discussion) allows, and 50%+1 of the
members agree by confirmation email, a vote in writing (decision -making in writing)
without holding a session is possible. In this case, a quorum exists because the members
are considered present.
(2) Decisions in witing shall be taken in the same way as during ordinary sessions, with the
following exceptions:
a) The Chairperson shall order decision -making in writing instead of sending an
invitation to the session. This shall be filed in accordance with the rules applicable to
the invitation.
b) The order for decision-making and the submissions shall be sent to the members at
least 12 hours before the close of voting.
c) Members have 24 hours from the date of ordering the decision -making to cast their
votes.
d) Voting is either done via an email sent by the member, where the member shall clearly
indicate his/her support or opposition to the student’s request (by marking “yes/no”,
“I support/I don’t support”), or using the O365 Forms application. (Incoming emails
containing votes do not need to be filed separately, but the memorandum shall include
the date, time and content of the vote.)
e) In the case of decision-making in writing, it is not possible to put questions, propose
amendments or additions. If the need for consultation arises during the process of
decision-making in writing, a session shall be held.
Minutes, memoranda and resolutions
11.§
(1) Minutes or memoranda of the sessions of the Committee shall be drawn up within five (5)
working days, and shall be issued sig ned by the Chairperson or the Secretary. The
memorandum should be sent to the members.
(2) The memorandum shall include at least the following:
a) the method, place, date and time of the session, the names of the members and
invitees present and the names of those absent,
b) the establishment of the quorum,
c) a list of the matters to be discussed;
d) the decisions taken, as follows: resolutions taken on non-individual student matters
in text form, decisions taken on individual student matters, with the name of the
—————
10 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
requesting student and the resolution taken (e.g. supported by the committee, not
supported by the committee) listed in the document attached to the memorandum;
e) the percentage of votes;
f) any dissenting opinions.
(3) The minutes contain the information set out in Subsection (2) and the verbatim transcript
of the proceedings.
(4) The Committee's resolutions in individual student matters, unless they concern
preliminary credit recognition, are not assigned a separate Committee resolution number,
but are managed under a resolution number generated in the Neptun study administration
system. The Committee's resolutions in individual student matters, unless they concern
preliminary credit recognition, are not assigned a separate Committee resolution number,
but are managed under a resolution number generated in the Neptun study administration
system.
(5) The resolutions of the Committee (that do not relate to individual student cases) shall be
recorded in writing with restarting numbers every year. The resolution shall take the
following format: KÁB/resolution number/academic year (day, month).
Document management
12.§
(1) Case documents may be handled as paper or electronic documents. The exception to this
is a resolution on the preliminary credit recognition, where according to Section 19 (14) of
the Admission Regulation, the decision must be recorded in an electronic resolution and
sent to the applicant's e-mail address.
(2) Paper-based documents are issued with the signature of the authorised person and the
stamp of the SS and dated; electronic documents are issued with a timestamp and the
electronic signature of the authorised person or with an electronic stamp.
(3) The invitation shall be filed under a main number in the Committee’s filing book (in the
Poszeidon File and Document Management System) and placed there. The
memorandum/minutes shall be filed under a sub -number in the Committee’s filing book
(in the Poszeidon File and Document Management System) and placed there.
(4) Unless they concern preliminary credit recognition, the Committee does not file its
resolutions on individual student case s, but manages them under a resolution number
generated in the Neptun study administration system and archives them electronically in
the Neptun study administration system, thus they are not stored in the Poseidon File and
Document Management System. The Committee’s decisions on individual student cases, if
they concern preliminary credit recognition, shall be filed under a sub -number in the
—————
11 | 11.
Rules of Procedure of the Credit Transfer Committee
Committee’s filing book (in the Poszeidon File and Document Management System) and
placed there.
(5) The Committee shall record its other resolutions in the minutes/memorandum and shall
not include them in a separate document and, accordingly, shall not file them separately.
(6) Whereas paper copies of Committee case documents (if the original document is created
as a paper -based document) (rules of procedure, letters of invitation, invitations,
minutes/memoranda, any other documents) shall be kept in the Committee’s temporary
physical file registry, electronic copies of paper copies and electronic copies of the case
documents ( if the original document is created as an electronic document) shall be
archived on the shared drive of SS in the folder of the Study Committee per session and
stored in the Poszeidon File and Document Management System.
(7) Otherwise, the Committee’s case doc uments shall be handled in accordance with the
Document Management Regulation.
Publicity and final provisions
13.§
(1) The names of the members of the Committee and of its Secretary and the rules of
procedure of the Committee, for which the Chairperson is responsible, shall be fully visible
on the University’s website.
(2) These Rules of Procedure were adopted by the Committee under Resolution No. 2022.
KÁB/SZ-1/2022 (23 February). These Rules of Procedure shall enter into force on
the day following the date of their approval.
Dr. Péter Fehér
Chairperson
Legally compliant: Approved:
………………2022 ……………2022
...................................... ......................................
dr. Barbara Bíró Dr. Réka Franciska Vas
Legal Director Vice-Rector for Education
Made in one original (registry of the Credit Transfer Committee), with a copy provided to Legal,
Administrative and Regulatory Services (LARS regulations drive).
Rules of Procedure of the Student Social Committee
Reference number: 41-HSZB/2023.
RULES OF PROCEDURE OF THE
STUDENT SOCIAL COMMITTEE
Adopted by resolution No. HSZB/41/2023 (09.19)
Budapest, 19 September 2023
—————
2 | 11
Rules of Procedure of the Student Social Committee
Table of Contents
Preamble ................................ ................................ ................................ ................................ ..... 3
Scope of the Rules of Procedure ................................ ................................ ................................ ... 3
Competence and composition of the Committee ................................ ................................ ........... 3
The Chairperson ................................ ................................ ................................ ........................... 4
The Secretary ................................ ................................ ................................ ............................... 5
Rights and obligations of members and rules on conflicts of interest ................................ ............. 5
Invitees to the committee and their rights and obligations ................................ ............................ 6
Absence from Committee sessions ................................ ................................ ................................ 6
Procedure and exercise of powers by the Committee ................................ ................................ .... 7
Decision-making by holding a session ................................ ................................ ........................... 7
Preparation and convening of sessions ................................ ................................ ......................... 7
Conduct of the session and quorum ................................ ................................ .............................. 8
Adoption of resolutions ................................ ................................ ................................ ................ 9
Decision-making in writing ................................ ................................ ................................ ........... 9
Decisions taken within the scope of competence of the Chairperson ................................ ........... 10
Document management ................................ ................................ ................................ ............. 10
Final provisions ................................ ................................ ................................ .......................... 11
—————
3 | 11
Rules of Procedure of the Student Social Committee
Preamble
1. §
(1) Corvinus University of Budapest (hereinafter: University) hereby establishes the rules of
operation (hereinafter: Rules of Procedure) of the Student Social Committee established
on the basis of paragraph a) of Section 2 of Regulations on Student Fees and B enefits
(hereinafter: RSFB), i.e. Part 4 of Student Requirements, which is Volume III of the Rules
for Organisation and Operation (hereinafter: ROO), as follows.
Scope of the Rules of Procedure
2. §
(1) The personal scope of the Rules of Procedure shall apply to all members of the Student
Social Committee (hereinafter: Committee) and to all persons invited to sessions of the
Committee.
(2) The material scope of the Rules of Procedure covers procedures on any matter falling
within the scope of competence of the Committee.
(3) All matters relating to the operation of the Committee which are not covered by these
Rules of Procedure shall be governed, mutatis mutandis, by the relevant provisions of
Part 2 “Procedure for the Assessment of First Instance Applications and Legal Remedy
Requests in Relation to Student Status” (SSP) and Part 3 “Study and Examination
Regulations” (SER) of Volume III “Student Requirements” (SR) of the Rules of
Organisation and Operation (ROO) as well as those of the RSFB.
(4) These Rules of Procedure shall remain in force until the adoption of the next valid Rules
of Procedure.
Competence and composition of the Committee
3. §
(1) The competence, number of members and composition of the Committee shall be
determined by the RSFB.
(2) As a general rule, the Committee exercises its competence in accordance with the rules of
decision-making laid down in these Rules of Procedure.
(3) If, however, the case is simple and does not allow any discretion, the Chairperson of the
Committee (hereinafter: Chairperson) may assume decision-making powers for a specific
case group. This requires the consent of the other members of the Committee. In such a
case, the Chairperson shall decide on his/her own authority, by delegation of the powers
of the Committee, on the matter falling within the scope of competence of the Committee.
—————
4 | 11
Rules of Procedure of the Student Social Committee
Such case categories may include, but are not limited to, decisions on questions of
competence, refusals on formal grounds, and refusals to accept applications submitted out
of time where it is not possible to correct deficiencies.
(4) The members of the Committee are appointed in writing. Those appointed shall sign a
written declaration of acceptance of the appointment and of confidentiality. The document
on the appointment and its acceptance, as well as the confidentiality, shall be pu t on file
by the Student Services.
The Chairperson
4. §
(1) The Chairperson of the Committee is regulated by the RSFB.
(2) The Committee is chaired by the Chairperson. The Chairperson shall be responsible for
the legality and professionalism of the Committee’s decisions, its lawful functioning and
compliance with data processing requirements.
(3) The Chairperson’s responsibilities and competence shall cover, in particular:
a) submitting the Rules of Procedure to the Committee and issues it,
b) convening the sessions of the Committee,
c) deciding on the persons to be invited and on conflicts of interest,
d) deciding on the matters to be discussed and the way decisions are taken (by holding a
session or by adopting decisions in writing),
e) chairing the sessions of the Committee,
f) ordering votes and establishing the result of the votes,
g) liaising with Student Services, Education Management and other organisational units
of the University,
h) issuing the reports of the Committee,
i) and deciding on matters under Subsection (3) of Section 3.
(4) The Chairperson may involve student assistants to support the preparatory and
administrative processing of applications. Those involved in the processing of applications
shall be appointed in writing by the Chairperson of the Student Union. Those appointed
shall sign a written declaration of acceptance of the appointment and of confidentiality.
The document on the appointment and its acceptance, as well as the confidentiality, shall
be put on file by the Student Services.
(5) If the Chairperson is prevented from performing his/her duties, he/she shall designate a
substitute from among the members in the invitation convening the session. If this is not
possible, the Chairperson of the Student Union has the power to appoint a substitute. The
person so acting in place of the Chairperson shall exercise the powers of the Chairperson.
—————
5 | 11
Rules of Procedure of the Student Social Committee
The Secretary
5. §
(1) The Secretary is appointed by the Chairperson from among the student members at the
first session of the Committee. The Chairperson and the Secretary may not be the same
person.
(2) The administrative tasks and professional preparation of the Committee shall be
performed by the Secretary. The Secretary shall be responsible for the administrative
conditions for the functioning of the Committee, as well as for the professional preparation
of the cases and ensuring that deadlines are met.
(3) Duties and powers of the Secretary:
a) preparing the Rules of Procedure, maintaining them and coordinating changes with
Student Services,
b) preparing the cases to be discussed and the decision-making,
c) performing all the Committee’s administrative tasks, preparing sessions in this context
(ensuring the technical arrangements for the sessions), sending out invitations to
sessions and the proposals, collecting any written suggestions, opinions or comments
from members, preparing reports of the sessions, and performing the tasks related to
the document management of sessions (receipt, filing, archiving, etc.) in accordance
with the Document Management Regulation.
Rights and obligations of members and rules on conflicts of interest
6. §
(1) Committee members shall
a) attend Committee sessions,
b) in case of absence, announce the fact and the reason for the absence in writing to the
Secretary,
c) prepare for decision-making and contribute constructively to the Committee’s work,
d) make proposals, comments and opinions to the best of their ability and do so in a timely
manner,
e) keep the order of decision-making and voting and vote,
f) declare any conflict of interest in writing to the Secretary in advance,
g) carry out the tasks set by the Chairperson within the specified deadline.
(2) Members of the Committee are entitled to
a) ask questions, invite persons to attend, request further information,
b) ask for the memorandum to be supplemented or corrected.
—————
6 | 11
Rules of Procedure of the Student Social Committee
(3) If a member fails to attend a session for three (3) consecutive times, the Chairperson shall
report the absence to the immediate direct supervisor of the absent member or, in the case
of a student member, to the Chairperson of the Student Union, who shall revoke the
appointment and appoint a new member.
(4) Conflict of interest: No person involved in the case or who cannot be expected to give an
objective assessment of the case may take part in the decision. A member of the Committee
may not participate in the commenting, acceptance or rejection of his/her own application.
The existence of a conflict of interest shall be reported by the member to the Secretary, but
may also be taken into account ex officio. The Chairperson shall decide and act on conflicts
of interest, and the Chairperson of the Student Union shall decide and act on conflicts of
interest and disqualifications of the Chairperson.
Invitees to the committee and their rights and obligations
7. §
(1) The Chairperson may invite other participants to the Committee’s sessions in connection
with its activities. The invitation shall be sent out by the Secretary and is accepted or
rejected in writing. Invited persons shall participate in the session in a consultative
capacity.
(2) Invited persons are entitled to
a) discuss cases in which they have been invited to participate,
b) appoint a substitute,
c) ask questions, make comments, express opinions or make proposals to the
Chairperson, Secretary, members or invitees on a given case.
Absence from Committee sessions
8. §
(1) A member of the Committee or a person invited to attend a session who is unable to attend
shall notify the Secretary of his/her absence without delay after receiving prior notification
of the session. A member may not be substituted at the session, but the person invited may
be substituted by the person designated by him/her.
(2) In the absence of the Chairperson, he/she shall be replaced by a substitute appointed by
the Chairperson of the Student Union. If both are prevented from attending, the session
shall be postponed.
(3) In the absence of the Secretary of the Committee, the Chairperson shall decide on the
appointment of a substitute.
—————
7 | 11
Rules of Procedure of the Student Social Committee
Procedure and exercise of powers by the Committee
9. §
(1) The Committee exercises its powers mainly at its sessions. The sessions shall not be public.
(2) A session of the Committee may be
• ordinary session in person: (meeting requiring physical presence on University
premises) – ordinary meeting,
• online session, where appropriate: (meeting using Microsoft Teams) – online
session,
• written: written (email) opinions on documents forwarded by email, adoption of
such documents if the nature of the matter is decided in a simple manner and does
not require consultation or, in the case of decisions which have been discussed in
advance but postponed, by written vote without a session – written decision,
• urgent sessions held in person or online – extraordinary sessions.
(3) The form of the session is primarily an ordinary session.
(4) The Committee shall meet during the assessment period of the scholarship applications for
which it is responsible for the evaluation and monitoring, depending on the applications
received, and otherwise as and when required. Committee sessions shall be hel d on
weekdays during the working hours of the employee member.
(5) At the initiative of the Chairperson or of any member, a Committee session shall be held at
the decision of the Chairperson.
(6) In the event of the termination of the Chairperson’s mandate for any reason, any member
of the Committee may call a session.
(7) Members may also join an ordinary session online, with the permission of the Chairperson
of the Committee, where appropriate. In this case, members who join online have the same
rights as members who are present in person, and should be taken into account when
establishing the quorum.
(8) Extraordinary sessions may be convened on the initiative of the Chairperson or any
member in urgent cases where decisions are urgent. The Chairperson of the Committee
shall decide on the question of urgency.
(9) If the Committee delegates its powers to its Chairperson under these Rules of Procedure,
the procedures of the Chairperson shall be subject to these Rules of Procedure, subject to
the provisions of its Section 14.
Decision-making by holding a session
Preparation and convening of sessions
—————
8 | 11
Rules of Procedure of the Student Social Committee
10. §
(1) In preparation for the session, members of the Committee check, comment on and prepare
for decision the applications and requests received.
(2) The results of the applications received by the Committee shall be checked and aggregated
by the Secretary.
(3) The session shall be convened by the Secretary, at the Chairperson’s decision, by sending
out the invitation and a summary of the cases to be discussed. The invitation shall state the
place, date and time, nature (ordinary, extraordinary or online), expect ed duration,
summary of the business to be discussed, the names and positions of the persons invited,
and the date and place of the invitation. The invitation shall be signed by the Chairperson.
(4) The invitation shall be sent in electronic form from the official university email address of
the Secretary to the members and invitees to their official university email address.
(5) The invitation shall be sent to the official university email address of the members or
invitees at least 24 hours before the session. The deadlines may be deviated from with the
permission of the Chairperson in extremely justified cases.
(6) Invitations can also be sent by calendar entry. In this case, Subsections (4) to (6) shall apply
mutatis mutandis and care shall be taken to ensure that the proper convening of the session
can be demonstrated (e.g. by screenshot, note taking).
Conduct of the session and quorum
11. §
(1) The session is opened by the Chairperson.
(2) After the opening of the meeting, the Chairperson shall check the quorum.
(3) The existence of a quorum shall be examined before adopting any resolution.
(4) With the exception of Subsection (5), a simple majority (50%+1) of the members of the
Committee shall constitute a quorum.
(5) Two-thirds of the members shall be present to adopt or amend the Rules of Procedure of
the Committee.
(6) If a quorum exists, the Chairperson shall present the business to be discussed, if there is
no quorum, he/she shall postpone the session.
(7) In the event of a reconvened session due to a lack of quorum, the provisions of
Subsections (4)-(5) shall apply to determine whether the Committee has a quorum.
(8) A new session of the Committee shall be reconvened not later than 15 days after the date
of the session adjourned for lack of quorum. A session so convened shall constitute a
quorum according to the general rules.
—————
9 | 11
Rules of Procedure of the Student Social Committee
Adoption of resolutions
12. §
(1) Every member of the Committee shall have one vote.
(2) Except as provided for in Subsection (3), the Committee shall adopt its resolution by a
simple majority of votes. In the event of a tie, the Chairperson’s vote shall be decisive.
(3) The adoption and amendment of the Rules of Procedure of the Committee requires the
unanimous vote of the members present.
(4) Resolutions are adopted by oral vote in public, with the Chairperson casting the last vote.
(5) A member may vote yes or no. Abstaining is not an option.
(6) The Committee, if it meets, shall draw up minutes within 3 (three) days of the date of the
session. The minutes shall record the manner, place, starting and closing times of the
session, the names of the persons present, and the opinions, proposals and dec isions of
the Committee (in the case of scholarships, the professional opinion on the proposals
examined and evaluated and, where relevant, the ranking). The reasons for the opinion or
decision may be annexed to the minutes. The report, bearing a file number, shall be signed
by the Chairperson or, in the absence of the Chairperson, by the member acting as
Chairperson, and shall be transmitted electronically to Student Services (SS). This shall
not prevent the minutes from being signed by any member or members in addition to the
Chairperson. The report shall be forwarded to the Student Services (SS) by a member of
the Student Social Committee (usually, but not exclusively, the Chairperson or the
Secretary).
(7) The Committee’s decisions on scholarships and applications are recorded in an electronic
resolution generated in Neptun by the designated staff member of the SS. The resolution
shall be signed by the decision -maker in accordance with the rules of the RSFB. The
content and form of the Resolution shall be as set out in the documentation of the calls
and the SSP.
(8) If the Chairperson decides by delegation on a matter falling within the scope of competence
of the Committee, he/she shall report to the Committee on his/her decisions.
Decision-making in writing
13. §
(1) If the nature of the matter (simple, not requiring discussion) allows, and 50%+1 of the
members agree by confirmation email, a vote in writing (decision -making in writing)
without holding a session is possible. In this case, a quorum exists because the mem bers
are considered present.
(2) Decision-making in writing shall be initiated in the same way as the convening of an
ordinary session, with the following exceptions:
—————
10 | 11
Rules of Procedure of the Student Social Committee
a) The Chairperson shall initiate decision -making in writing instead of a session
invitation, for which the invitation shall be sent by the Secretary.
b) The order for decision making and the submissions shall be sent to the members at
least 12 hours before the close of voting.
c) Members have 24 hours from the date of ordering the decision -making to cast their
votes.
d) Voting is either done via an email sent by the member, where the member shall clearly
indicate his/her support or opposition to the student’s request (by marking “yes/no”,
“I support/I don’t support”), or using the O365 Forms application. (Incoming emails
containing votes do not need to be filed separately, but the report/memorandum shall
include
e) the date, time and content of the vote.)
f) In the case of decision-making in writing, it is not possible to put questions, propose
amendments or additions. If the need for consultation arises during the process of
decision-making in writing, a session shall be held.
g) Decision-making in writing shall be in the form of electronic mail from the members’
official university mailing addresses.
Decisions taken within the scope of competence of the Chairperson
14. §
(1) If the Chairperson decides by delegation of the powers of the Committee (including the
authorisation under the provision on exceptional scholarships based on social needs of the
RSFB) on a matter falling within the scope of competence of the Committee, Sections 9-11
shall not apply.
Document management
15. §
(1) Case documents may be handled as paper or electronic documents.
(2) Paper-based documents are issued with the signature of the authorised person and the
stamp of the SS and dated; electronic documents are issued with a timestamp and the
electronic signature of the authorised person or with an electronic stamp.
(3) The invitation shall be filed under a main number in the Committee’s filing book (in the
Poszeidon Records and Document Management System) and placed there. The
memorandum/minutes shall be filed under a sub -number in the Committee’s filing book
(in the Poszeidon Records and Document Management System) and placed there.
(4) The Committee shall record its other resolutions in the minutes/memorandum and shall
not include them in a separate document and, accordingly, shall not file them separately.
—————
11 | 11
Rules of Procedure of the Student Social Committee
(5) Paper copies of Committee case documents (if the original document is created as a paper-
based document) (rules of procedure, letters of invitation, invitations,
minutes/memoranda, any other documents) shall be kept in the Committee’s temporary
physical records, with electronic copies of paper copies and electronic copies of the case
documents (if the original document is created as an electronic document) shall be
archived on the shared drive of the SS in the folder of the Student Social Committee per
session and stored in the Poszeidon Records and Document Management System.
(6) Otherwise, the Committee’s case documents shall be handled in accordance with the
Document Management Regulation.
Final provisions
16. §
(1) The names of the members of the Committee and of its Secretary and the rules of procedure
of the Committee, for which the Chairperson is responsible, shall be fully visible on the
University’s website.
(2) These Rules of Procedure were adopted by Committee Resolution No. HSZB/41/2023
(09.19) and will enter into force on 9 September 2023.
(3) With the entry into force of these Rules of Procedure, the Rules of Procedure adopted by
Committee Resolution No. 2-HSZB/2020 (1.) are repealed.
………………………….
Novák Dóra
Chairperson
Legally compliant: Approved by:
………………………2023 ………………………2023
……………………………………………. ……………….…………………
dr. Barbara Bíró Dr. Réka Franciska Vas
Head of Legal Affairs Vice-Rector for Education
Made in one original copy (records of the Student Social Committee), with a copy provided to
Legal, Administrative and Regulatory Services (LARS regulations drive).
Rules of Procedure of the Study Committee Competent in Respect of Bachelor Study Programmes
File number: TB/1/2022
RULES OF PROCEDURE of the
STUDY COMMITTEE competent in
respect of bachelor study
programmes
Budapest, 2022
—————
2 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
Table of Contents
Preamble .......................................................................................................................................... 3
Scope of the Rules of Procedure ..................................................................................................... 3
Powers of the Committee................................................................................................................ 3
Composition of the Committee ...................................................................................................... 3
Duties, rights and obligations of the participants......................................................................... 4
Rules for the deliberations of the Committee ............................................................................... 6
Exercise of the competences of the Committee ............................................................................ 6
Sessions of the Committee ..............................................................................................................7
Rules of the ordinary session ..........................................................................................................7
Preparation and convocation of the session...................................................................................7
Quorum, conduct of sessions and adoption of resolutions .......................................................... 8
Rules for online sessions ................................................................................................................ 9
Rules for decision-making in writing ............................................................................................ 9
Minutes, memoranda and resolutions......................................................................................... 10
Document management ............................................................................................................... 10
Publicity and final provisions ........................................................................................................ 11
—————
3 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
Preamble
1.§
(1) The Study Committee of the Corvinus University of Budapest (hereinafter: University)
hereby establishes the operational procedures (hereinafter Rules of Procedure) of the
Study Committee created pursuant to Section 7 of the Study and Examination Regulations
(hereinafter SER) constituting Part 3 of the Student Requirements (hereinafter: SR),
Volume III of the Rules of Organisation and Operation (hereinafter: ROO).
Scope of the Rules of Procedure
2.§
(1) The personal scope of the Rules of Procedure shall extend to all members of the
Committee, to invited parties and persons falling within its competence
(2) The material scope of these Rules of Procedure shall cover the entire operation of the
Committee, its proceedings in any matter falling within its competence.
(3) Any question relating to the functioning of the Committee and not or not sufficiently
regulated in these Rules of P rocedure, shall be governed by the Regulation on the
Assessment of First Instance Applications and Legal Remedy Requests in Relation to
Student Status (SSP) constituting Part 2 of the SR and the relevant provisions of the SER,
as applicable.
Powers of the Committee
3.§
(1) The duties and competence of the Committee are laid down in the SER.
(2) As a general rule, the Committee exercises its competence in accordance with the rules of
decision-making laid down in these Rules of Procedure.
(3) In the following cases, which are of a simple nature and where there is no discretionary
power, the Committee's decision -making is delegated to the Chairperson pursuant to
Section 4(4)(g) of the SSP: refusal without examination of the merits pursuant to Section
13(1) of the SSP , termination pursuant to Section 13(2) and (3) , revocation of the decision,
rejection of applications submitted after the deadline if no opportunity to rectify the
deficiency is given pursuant to Section 13(4) .
Composition of the Committee
4.§
(1) The number of members, the composition of the Committee are laid down in the SER.
(2) The Committee is assisted by a Secretary, who is a staff member designated by the
Chairperson. The Secretary is not a member of the Committee.
(3) The Chairperson may invite anyone to attend a meeting of the Committee on an ad hoc
basis.
—————
4 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
(4) The members and the Secretary may propose to the Chairperson the names of ad hoc
invitees.
(5) Invited persons shall participate in the session in a consultative capacity.
Duties, rights and obligations of the participants
5.§
(1) The duties of the Chairperson shall be the following:
a) submitting the Rules of Procedure to the Committee and issuing them;
b) deciding on conflicts of interest, deciding on the persons to be invited on an ad hoc
basis, deciding on the acceptance of substitutes,
c) deciding on the dates and times of the sessions and the business to be discussed, the
format of the sessions and the convening of the Committee,
d) chairing the sessions of the Committee, conducting the discussion of the cases and
ensuring that the sessions are conducted in order,
e) ordering votes and establishing the result of the votes,
f) issuing the resolutions of the Committee,
(2) Committee members shall:
a) attend the sessions,
b) in case of absence, announce the fact and the reason for the absence to the Secretary,
c) prepare for decision -making and contribute constructively to the Committee’s
activities,
d) make proposals and comments, represent their professional point of view, and, if
possible, send them in writing to the Secretary before the session,
e) observe the rules of order for sessions and voting,
f) carry out the tasks set by the Chairperson within the time limits and report to the
Chairperson,
g) notify any potential conflict of interest in writing to the Secretary in advance,
h) have the right to ask questions, make comments, express opinions and make
proposals to other members and invitees at sessions,
i) have the right to receive all information and to inspect all documents necessary for
the performance of their duties as Committee members,
j) have the right to initiate the convocation of a session under these Rules of Procedure.
(3) If a member fails to attend meetings three (3) times in succession, the Chairperson shall
report the absence to the direct supervisor of the absent member, or, in the case of a
student member, to the Chairperson of the HÖK (Student Union).
—————
5 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
(4) A Committee member or a person invited to attend a session who is unable to attend shall
notify the Secretary of his/her absence without delay after receiving prior notification of
the session. The notification shall be made from the absent person’s office email address,
which shall be confirmed by the Secretary by keeping the email. In a session, a member
may not be substituted, but an invited person may be.
(5) In the absence of the Chairperson of the Committee, he/she shall be substituted by a
member appointed by the Chairperson. If both are prevented from attending, the session
shall be postponed.
(6) No person involved in the case or who cannot be expected to give an objective assessment
of the case may take part in the decision. The existence of a conflict of interest shall be
reported by the member to the Secretary, but may also be taken into account ex officio. The
Chairperson shall decide and take action in case of a conflict of interest, and the Vice -
Rector for Education shall decide and take action in case of a conflict of interest involving
the Chairperson or his/her exclusion.
(7) The Secretary’s duties shall be as follows:
a) preparing and maintaining the Rules of Proced ure and submitting them to the
Chairperson,
a) performing the administrative tasks related to the functioning of the Committee,
preparing the invitations to sessions and the order for decision-making in writing,
b) ensuring the technical conditions necessary for the session,
c) preparing the applications received for evaluation on their merits;
d) coordinating the dates and times of sessions with the members and sending any
request received to the members;
e) preparing and finalising the formal and technical aspects of the resolutions;
f) being responsible for communication with the relevant organisational units and
persons on matters relating to the Committee’s activities,
g) being responsible for meeting the deadlines applicable to the Committee’s
proceedings,
h) being responsible for all the Committee’s administrative tasks,
i) preparing the memorandum of the sessions,
j) being responsible for recording the Committee’s documents in accordance with
Section 12, archiving them, keeping them in the Committee’s registry, and managing
and updating them in accordance with the Document Management Regulation.
(8) If the Secretary is prevented from performing his/her duties, he/she shall be substituted
by an employee designated by the Chairperson.
(9) Person invited shall:
a) discuss cases in which they have been invited to participate,
—————
6 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
b) in case of absence, notify the fact and the reason for the absence and arrange for a
substitution, which should be communicated to the secretary from their office e -
mail address;
c) prepare in the matter and formulate their proposals, comments and opinions in an
expert capacity and to the best of their knowledge,
(10) Committee members and the persons invited to attend are bound by confidentiality during
the activities of the Committee beyond the content of the resolutions adopted.
(11) Persons invited to a Committee session have the right to ask questions, make comments,
express opinions or make proposals to the Chairperson, Secretary, members or invitees.
Rules for the deliberations of the Committee
Exercise of the competences of the Committee
6.§
(1) The Committee exercises its competences mainly at its sessions.
(2) The Committee meets depending on the applications received and the deadlines set in the
schedule of the academic year, but at least once every six months.
(3) The sessions shall not be public.
(4) Decisions may be made:
a) at ordinary sessions requiring personal appearance (ordinary session),
b) in justified cases, at sessions held online (online session),
c) at urgent sessions held in person or on an online platform (extraordinary session)
d) if the nature of the matter is decided in a simple manner and does not require
consultation or, in the case of decisions which have been discussed in advance but
postponed, by written vote without holding a session – (written decision-making).
(5) The form of the meeting (in -person or online) shall be decided by the Chairperson and
communicated to the members in the invitation.
(6) As a general rule, meetings shall be held in the form of ordinary sessions.
(7) Members may also join an ordinary session online, with the permission of the Chairperson
of the Committee, where appropriate. In this case, members who join online have the same
rights as members who are present in person, and should be taken into account when
establishing the quorum.
(8) Extraordinary sessions may be convened on the initiative of the Chairperson or any
member in urgent cases where decisions are of immediate concern. The Chairperson of
the Committee shall decide on the question of immediate concern.
—————
7 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
Sessions of the Committee
Rules of the ordinary session
Preparation and convocation of the session
7.§
(1) Requests received by the Committee in the context of preparing for the meeting shall be
checked and summarised by the Secretary.
(2) The Secretary shall examine issues of competence. If a case does not fall within the scope
of competence of the Committee, the Chairperson shall forward the case to the competent
person, and shall inform the person concerned by electronic means. The Secretary shall
then close the case.
(3) The Secretary shall also check whether the application has been received in the form and
with the content required by the SER, and also that the deadline has been observed.
(4) In the course of the preparation, the Secretary shall make proposals for the content of the
Committee’s resolution in each case and request further information if necessary from the
competent organisational units, applicants.
(5) The Chairperson may decide to seek the opinion of the head of the department/institute
or the head, member of staff of another organisat ional unit concerned as an expert. The
Committee is not bound by the expert’s opinion.
(6) Three (3) days before the scheduled session, the Secretary shall notify the members and if
relevant, the invited expert(s) electronically of the date and time of the next session and
the proposed agenda items.
(7) The session shall be convened by the Secretary, at the Chairperson’s decision, by sending
out the invitation. The invitation shall state the place, date and time, nature of the session
(ordinary, extraordinary, o nline), expected duration, summary of the business to be
discussed, the names and positions of the persons invited, and the date and place of the
invitation. The invitation shall be signed by the Chairperson or the Secretary.
(8) In the case of sending an e-mail invitation, it shall be sent from the office email address of
the Secretary to the members and invitees.
(9) The invitation shall be sent to the official university email address of the members or
invitees at least 24 hours before the session. The deadlines may be deviated from with the
permission of the Chairperson in extremely justified cases.
(10) Invitations can also be sent by calendar entry. In this case, Subsections (7) to (9) shall
apply mutatis mutandis and care shall be taken to ensure that the proper convening of the
session can be demonstrated (e.g. by screenshot, sending a memorandum).
—————
8 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
Quorum, conduct of sessions and adoption of resolutions
8.§
(1) The session is opened by the Chairperson.
(2) After the opening of the session, the Chairperson shall check the quorum.
(3) Except as provided for in Subsection (4), the Committee shall have a quorum if 50%+1 of
its members, including the Chairperson, are present.
(4) All members shall be present to adopt or amend the Rules of Procedure of the Committee.
(5) If a quorum exists, the Chairperson shall present the business to be discussed, if there is
no quorum, he/she shall postpone the session.
(6) In the event of a reconvened meeting due to a lack of quorum, the provisions of subsections
(1)- (4) shall apply.
(7) A new session of the Committee shall be reconvened not later than 15 days after the date
of the session adjourned for lack of quorum. A session so convened shall constitute a
quorum according to the general rules.
(8) The matters to be discussed are presented by the Secretary.
(9) The Chairperson shall give the floor to speakers at the meeting of the Committee, and the
Chairperson shall also have the power to cut off a speaker.
(10) Every member of the Committee shall have one vote.
(11) The Committee shall strive for consensus (unanimous) decision-making.
(12) Except as provided for in Subsection (13), the Committee shall adopt its resolutions by a
simple majority, i.e. by a decision of 50% + 1 of the members.
(13) The adoption and amendment of the Rules of Procedure of the Committee requires the
unanimous vote of all members.
(14) Resolutions are adopted by public vote, with the Chairperson casting the last vote.
(15) A member may vote “yes” or “no”. Abstaining is not an option.
(16) A minority member shall be entitled to attach his /her written dis senting opinion to the
resolution.
(17) When the majority of votes (fifty per cent of the members) is being examined, any
fractional number of votes shall in all cases be rounded upwards.
(18) Pursuant to the provisions of the SER, the committee shall set out its de cisions in
resolutions generated in Neptun, which shall be issued with the signature of the
Chairperson, the issued documents shall be certified by the designated staff member of
SS.
—————
9 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
(19) If the Chairperson decides by delegation on a matter falling within the s cope of
competence of the Committee, he/she shall report to the Committee on his/her decisions.
Rules for online sessions
9.§
(1) In the case of an online session held without personal appearance, the rules specified for
ordinary sessions (deadlines, quorum, inv itation, voting and memorandum) shall apply,
except that the meeting shall be held using Microsoft Teams application.
Rules for decision-making in writing
10.§
(1) If the nature of the matter (simple, not requiring discussion) allows, and 50%+1 of the
members agree by confirmation email, a vote in writing (decision -making in writing)
without holding a session is possible. In this case, a quorum exists because the members
are considered present.
(2) Decisions in witing shall be taken in the same way as during ordina ry sessions, with the
following exceptions:
a) The Chairperson shall order decision -making in writing instead of sending an
invitation to the session. This shall be filed in accordance with the rules applicable to
the invitation.
b) The order for decision-making and the submissions shall be sent to the members at
least 12 hours before the close of voting.
c) Members have 24 hours from the date of ordering the decision -making to cast their
votes.
d) Voting is either done via an email sent by the member, where the member shall clearly
indicate his/her support or opposition to the student’s request (by marking “yes/no”,
“I support/I don’t support”), or using the O365 Forms application. (Incoming emails
containing votes do not need to be filed separately, but the memorandum shall include
the date, time and content of the vote.)
e) In the case of decision-making in writing, it is not possible to put questions, propose
amendments or additions. If the need for consultation arises during the process of
decision-making in writing, a session shall be held.
—————
10 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
Minutes, memoranda and resolutions
11.§
(1) Minutes or memoranda of the sessions of the Committee shall be drawn up within five (5)
working days, and shall be issued signed by the Chairperson or the Secretary. The
memorandum should be sent to the members.
(2) The memorandum shall include at least the following:
a) the method, place, date and time of the session, the names of the members and
invitees present and the names of those absent,
b) the establishment of the quorum,
c) a list of the matters to be discussed;
d) the decisions taken, as follows: resolutions taken on non -individual student matters
in text form, resolutions taken on individual student matters, with the name of the
requesting student and the resolution taken (e.g. supported by the com mittee, not
supported by the committee) listed in the document attached to the memorandum;
e) the percentage of votes;
f) any dissenting opinions.
(3) The minutes contain the information set out in Subsection (2) and the verbatim transcript
of the proceedings.
(4) The Committee's resolutions on individual student matters are not assigned a separate
Committee resolution number, but are managed under a resolution number generated in
the Neptun study administration system.
(5) The resolutions of the Committee (that do not relate to individual student cases) shall be
recorded in writing with restarting numbers every year. The resolution shall take the
following format: TB/resolution number/academic year (day, month).
Document management
12.§
(1) Case documents may be handled as paper or electronic documents.
(2) Paper-based documents are issued with the signature of the authorised person and the
stamp of the SS and dated; electronic documents are issued with a timestamp and the
electronic signature of the authorised person or with an electronic stamp.
(3) The invitation shall be filed under a main number in the Committee’s filing book (in the
Poszeidon File and Document Management System) and placed th ere. The
—————
11 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
memorandum/minutes shall be filed under a sub -number in the Committee’s filing book
(in the Poszeidon File and Document Management System) and placed there.
(4) The Committee does not file its resolutions on individual student cases, but manages them
under a resolution number generated in the Neptun study administration system and
archives them electronically in the Neptun study administration system, thus they are not
stored in the Poseidon File and Document Management System.
(5) The Committee shall reco rd its other resolutions in the minutes/memorandum and shall
not include them in a separate document and, accordingly, shall not file them separately.
(6) Whereas paper copies of Committee case documents (if the original document is created
as a paper -based do cument) (rules of procedure, letters of invitation, invitations,
minutes/memoranda, any other documents) shall be kept in the Committee’s temporary
physical file registry, electronic copies of paper copies and electronic copies of the case
documents (if th e original document is created as an electronic document) shall be
archived on the shared drive of SS in the folder of the Study Committee per session and
stored in the Poszeidon File and Document Management System.
(7) Otherwise, the Committee’s case document s shall be handled in accordance with the
Document Management Regulation.
Publicity and final provisions
13.§
(1) The names of the members of the Committee and of its Secretary and the rules of
procedure of the Committee, for which the Chairperson is responsible, shall be fully visible
on the University’s website.
(2) These Rules of Procedure were adopted by the Committee under Resolution No. TB/A-
1/2022 (23 February). These Rules of Procedure shall enter into force on the day
following the date of their approval.
………………………………………….
Dr. Richárd Szántó
Chairperson
Legally compliant: Approved:
………………2022 ……………2022
...................................... ......................................
dr. Barbara Bíró Dr. Réka Franciska Vas
—————
12 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
Legal Director Vice-Rector for Education
Made in one original (registry of the Study Committee), with a copy provided to Legal,
Administrative and Regulatory Services (LARS regulations drive).
Rules of Procedure of the Study Committee Competent in Respect of Executive Programmes and Specialist Postgraduate Programmes
File number: TB/1-2/2022
RULES OF PROCEDURE of the
STUDY COMMITTEE competent in
respect of Executive Programmes
and Specialist Postgraduate
Programmes
Budapest, 2022
—————
2 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
Table of Contents
Preamble .......................................................................................................................................... 3
Scope of the Rules of Procedure ..................................................................................................... 3
Competence of the Committee ....................................................................................................... 3
Composition of the Committee ...................................................................................................... 3
Duties, rights and obligations of the participants......................................................................... 4
Rules for the deliberations of the Committee ............................................................................... 6
Exercise of the competences of the Committee ............................................................................ 6
Sessions of the Committee ..............................................................................................................7
Rules of the ordinary session ..........................................................................................................7
Preparation and convocation of the session...................................................................................7
Quorum, conduct of sessions and adoption of resolutions .......................................................... 8
Rules for online sessions ................................................................................................................ 9
Rules for decision-making in writing ............................................................................................ 9
Minutes, memoranda and resolutions......................................................................................... 10
Document management ............................................................................................................... 10
Publicity and final provisions ........................................................................................................ 11
—————
3 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
Preamble
1.§
(1) The Study Committee of the Corvinus University of Budapest (hereinafter: University)
hereby establishes the operational procedures (hereinafter Rules of Procedure) of the
Study Committee created pursuant to Section 7 of the Study and Examination Regulations
(hereinafter SER) constituting Part 3 of the Student Requirements (hereinafter: SR),
Volume III of the Rules of Organisation and Operation (hereinafter: ROO).
Scope of the Rules of Procedure
2.§
(1) The personal scope of the Rules of Procedure shall extend to all members of the
Committee, to invited parties and persons falling within its competence
(2) The material scope of these Rules of Procedure shall cover the entire operation of the
Committee, its proceedings in any matter falling within its competence.
(3) Any question relating to the functioning of the Committee and not or not sufficiently
regulated in these Rules of P rocedure, shall be governed by the Regulation on the
Assessment of First Instance Applications and Legal Remedy Requests in Relation to
Student Status (SSP) constituting Part 2 of the SR and the relevant provisions of the SER,
as applicable.
Competence of the Committee
3.§
(1) The duties and competence of the Committee are laid down in the SER.
(2) As a general rule, the Committee exercises its competence in accordance with the rules of
decision-making laid down in these Rules of Procedure.
(3) In the following cases, which are of a simple nature and where there is no discretionary
power, the Committee's decision -making is delegated to the Chairperson pursuant to
Section 4(4)(g) of the SSP: refusal without examination of the merits pursuant to Section
13(1) of the SSP , termination pursuant to Section 13(2) and (3) , revocation of the decision,
rejection of applications submitted after the deadline if no opportunity to rectify the
deficiency is given pursuant to Section 13(4).
Composition of the Committee
4.§
(1) The number of members, the composition of the Committee are laid down in the SER.
(2) The Committee is assisted by a Secretary, who is a staff member designated by the
Chairperson. The Secretary is not a member of the Committee.
(3) The Chairperson may invite anyone to attend a meeting of the Committee on an ad hoc
basis.
—————
4 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
(4) The members and the Secretary may propose to the Chairperson the names of ad hoc
invitees.
(5) Invited persons shall participate in the session in a consultative capacity.
Duties, rights and obligations of the participants
5.§
(1) The duties of the Chairperson shall be the following:
a) submitting the Rules of Procedure to the Committee and issuing them;
b) deciding on conflicts of interest, deciding on the persons to be invited on an ad hoc
basis, deciding on the acceptance of substitutes,
c) deciding on the dates and times of the sessions and the business to be discussed, the
format of the sessions and the convening of the Committee,
d) chairing the sessions of the Committee, conducting the d iscussion of the cases and
ensuring that the sessions are conducted in order,
e) ordering votes and establishing the result of the votes,
f) issuing the resolutions of the Committee,
(2) Committee members shall:
a) attend the sessions,
b) in case of absence, announce the fact and the reason for the absence in to the
Secretary,
c) prepare for decision -making and contribute constructively to the Committee’s
activities,
d) make proposals and comments, represent their professional point of view, and, if
possible, send them in writing to the Secretary before the session,
e) observe the rules of order for sessions and voting,
f) carry out the tasks set by the Chairperson within the time limits and report to the
Chairperson,
g) notify any potential conflict of interest in writing to the Secretary in advance,
h) have the right to ask questions, make comments, express opinions and make
proposals to other members and invitees at sessions,
i) have the right to receive all information and to inspect all documents necessary f or
the performance of their duties as Committee members,
j) have the right to initiate the convocation of a session under these Rules of Procedure.
(3) If a member fails to attend meetings three (3) times in succession, the Chairperson shall
report the absence to the direct supervisor of the absent member, or, in the case of a
student member, to the Chairperson of the HÖK (Student Union).
—————
5 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
(4) A Committee member or a person invited to attend a session who is unable to attend shall
notify the Secretary of his/her absence without delay after receiving prior notification of
the session. The notification shall be made from the absent person’s office email address,
which shall be confirmed by the Secretary by keeping the email. In a session, a member
may not be substituted, but the person invited may be.
(5) In the absence of the Chairperson of the Committee, he/she shall be substituted by a
member appointed by the Chairperson. If both are prevented from attending, the session
shall be postponed.
(6) No person involved in the case or who cannot be expected to give an objective assessment
of the case may take part in the decision. The existence of a conflict of interest shall be
reported by the member to the Secretary, but may also be taken into account ex officio. The
Chairperson shall decide and take action in case of a conflict of interest, and the Vice -
Rector for Education shall decide and take action to in case of a conflict of interest involving
the Chairperson or his/her exclusion.
(7) The Secretary’s duties shall be as follows:
a) preparing and maintaining the Rules of Procedure and submitting them to the
Chairperson,
a) performing the administrative tasks related to the functioning of the Committee,
preparing the invitations to sessions and the order for decision-making in writing,
b) ensuring the technical conditions necessary for the session,
c) preparing the applications received for evaluation on their merits;
d) coordinating the dates and times of sessions with the members and sending any
request received to the members;
e) preparing and finalising the formal and technical aspects of the resolutions;
f) being responsible for communication with the relevant organisationa l units and
persons on matters relating to the Committee’s activities,
g) being responsible for meeting the deadlines applicable to the Committee’s
proceedings,
h) being responsible for all the Committee’s administrative tasks,
i) preparing the memorandum of the sessions,
j) being responsible for recording, archiving the Committee’s documents, keeping them
in the Committee’s registry, and managing and updating them in accordance with the
Document Management Regulation,
(8) If the Secretary is prevented from performing his/her duties, he/she shall be substituted
by an employee designated by the Chairperson.
(9) Person invited shall:
a) discuss cases in which they have been invited to participate,
—————
6 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
b) in case of absence, notify the fact and the reason for the absence and to arrange for
a substitution, which should be communicated to the secretary from their office e-
mail address;
c) prepare in the matter and formulate their proposals, comments and opinions in an
expert capacity and to the best of their knowledge,
(10) Committee members and the persons invited to attend are bound by confidentiality during
the activities of the Committee beyond the content of the resolutions adopted.
(11) Persons invited to a Committee session have the right to ask questions, make comments,
express opinions or make proposals to the Chairperson, Secretary, members or invitees.
Rules for the deliberations of the Committee
Exercise of the competences of the Committee
6.§
(1) The Committee exercises its competences mainly at its sessions.
(2) The Committee meets depending on the applications received and the deadlines set in the
schedule of the academic year, but at least once every six months.
(3) The sessions shall not be public.
(4) Decisions may be made:
a) at ordinary sessions requiring personal appearance (ordinary session),
b) in justified cases, at sessions held online (online session),
c) urgent sessions held in person or on an online platform (extraordinary session)
d) if the nature of the matter is decided in a simple manner and does not require
consultation or, in the case of decisi ons which have been discussed in advance but
postponed, by written vote without holding a session – (written decision-making).
(5) The form of the meeting (in -person or online) shall be decided by the Chairperson and
communicated to the members in the invitation.
(6) As a general rule, meetings shall be held in the form of ordinary sessions.
(7) Members may also join an ordinary session online, with the permission of the Chairperson
of the Committee, where appropriate. In this case, members who join online have the same
rights as members who are present in person, and should be taken into account when
establishing the quorum.
(8) Extraordinary sessions may be convened on the initiative of the Chairperson or any
member in urgent cases where decisions are of immediate concern . The Chairperson of
the Committee shall decide on the question of immediate concern.
—————
7 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
Sessions of the Committee
Rules of the ordinary session
Preparation and convocation of the session
7.§
(1) Requests received by the Committee in the context of preparing for the meeting shall be
checked and summarised by the Secretary.
(2) The Secretary shall examine issues of competence. If a case does not fall within the scope
of competence of the Committee, the Chairperson shall forward the case to the competent
person, and shall inform the person concerned by electronic means. The Secretary shall
then close the case.
(3) The Secretary shall also check whether the application has been received in the form and
content required by the SER, and also that the deadline has been observed.
(4) In the course of the preparation, the Secretary shall make proposals for the content of the
Committee’s resolution in each case and request further information if necessary from the
competent responsible organisational units, applicants.
(5) The Chairperson may decide to seek the opinion of the head of the department/institute
or the head, member of staff of another organisational unit concerned as an expert. The
Committee is not bound by the expert’s opinion.
(6) Three (3) days before the scheduled session, the Secretary shall notify the members and if
relevant, the invited expert(s) electronically of the date and time of the next session and
the proposed agenda items.
(7) The session shall be convened by the Secretary, at the Chairperson’s decision, by sending
out the invitation. The invitation shall state the place, date and time, nature of the session
(ordinary, extraordinary, online), expected duration, summary of the business to be
discussed, the names and positions of the persons invited, and the date and pla ce of the
invitation. The invitation shall be signed by the Chairperson or the Secretary.
(8) In the case of sending an e-mail invitation, it shall be sent from the office email address of
the Secretary to the members and invitees.
(9) The invitation shall be sent to the official university email address of the members or
invitees at least 24 hours before the session. The deadlines may be deviated from with the
permission of the Chairperson in extremely justified cases.
(10) Invitations can also be sent by calendar entr y. In this case, Subsections (7) to (9) shall
apply mutatis mutandis and care shall be taken to ensure that the proper convening of the
session can be demonstrated (e.g. by screenshot, sending a memorandum).
—————
8 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
Quorum, conduct of sessions and adoption of resolutions
8.§
(1) The session is opened by the Chairperson.
(2) After the opening of the session, the Chairperson shall check the quorum.
(3) Except as provided for in Subsection (4), the Committee shall have a quorum if 50%+1 of
its members, including the Chairperson, are present.
(4) All members shall be present to adopt or amend the Rules of Procedure of the Committee.
(5) If a quorum exists, the Chairperson shall present the business to be discussed, if there is
no quorum, he/she shall postpone the session.
(6) In the event of a reconvened meeting due to a lack of quorum, the provisions of subsections
(1)- (4) shall apply.
(7) A new session of the Committee shall be reconvened n ot later than 15 days after the date
of the session adjourned for lack of quorum. A session so convened shall constitute a
quorum according to the general rules.
(8) The matters to be discussed are presented by the Secretary.
(9) The Chairperson shall give the floor to speakers at the meeting of the Committee, and the
Chairperson shall also have the power to cut off a speaker.
(10) Every member of the Committee shall have one vote.
(11) The Committee shall strive for consensus (unanimous) decision-making.
(12) Except as provided for in Subsection (13), the Committee shall adopt its resolutions by a
simple majority, i.e. by a decision of 50% + 1 of the members.
(13) The adoption and amendment of the Rules of Procedure of the Committee requires the
unanimous vote of all members.
(14) Resolutions are adopted by public vote, with the Chairperson casting the last vote.
(15) A member may vote “yes” or “no”. Abstaining is not an option.
(16) A minority member shall be entitled to attach his /her written dissenting opinion to the
resolution.
(17) When the majority of votes (fifty per cent of the members) is being examined, any
fractional number of votes shall in all cases be rounded upwards.
(18) Pursuant to the provisions of the SER, the committee shall set out its decisions in
resolutions generated in Neptun, which shall be issued with the signature of the
Chairperson, the issued documents shall be certified by the designated staff member of
SS.
—————
9 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
(19) If the Chairperson decides by delegation on a matter falling within the scope of
competence of the Committee, he/she shall report to the Committee on his/her decisions.
Rules for online sessions
9.§
(1) In the case of an online session held without personal appearance, the rules specified for
ordinary sessions (deadlines, quorum, invitation, voting and memorandum) shall apply,
except that the meeting shall be held using Microsoft Teams application.
Rules for decision-making in writing
10.§
(1) If the nature of the matter (simple, not requiring discussion) allows, and 50%+1 of the
members agree by confirmation email, a vote in writing (decision -making in writing)
without holding a session is possible. In this case, a quorum exists because the members
are considered present.
(2) Decisions in witing shall be taken in the same way as during ordinary sessions, with the
following exceptions:
a) The Chairperson shall order decision -making in writing instead of sending an
invitation to the session. This shall be filed in accordance with the rules applicable to
the invitation.
b) The order for decision-making and the submissions shall be sent to the members at
least 12 hours before the close of voting.
c) Members have 24 hours from the date of ordering the decision -making to cast their
votes.
d) Voting is either done via an email sent by the member, where the member shall clearly
indicate his/her support or opposition to the student’s request (by marking “yes/no”,
“I support/I don’t support”), or using the O365 Forms application. (Incoming emails
containing votes do not need to be filed separately, but the memorandum shall include
the date, time and content of the vote.)
e) In the case of decision-making in writing, it is not possible to put questions, propose
amendments or additions. If the need for consultation arises during the process of
decision-making in writing, a session shall be held.
—————
10 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
Minutes, memoranda and resolutions
11.§
(1) Minutes or memoranda of the sessions of the Committee shall be drawn up within five (5)
working days, and shall be issued signed by the Chairperson or the Secretary. The
memorandum should be sent to the members.
(2) The memorandum shall include at least the following:
a) the method, place, date and time of the session, the names of the members and
invitees present and the names of those absent,
b) the establishment of the quorum,
c) a list of the matters to be discussed;
d) the decisions taken, as follows: resolutions taken on non -individual student matters
in text form, resolutions taken on individual student matters, with the name of the
requesting student and the resolution taken (e.g. supported by the committee, not
supported by the committee) listed in the document attached to the memorandum;
e) the percentage of votes;
f) any dissenting opinions.
(3) The minutes contain the information set out in Subsection (2) and the verbatim transcript
of the proceedings.
(4) The Committee's resolutions on individual student matters are not assigned a separate
Committee resolution number, but are managed under a resolution number generated in
the Neptun study administration system.
(5) The resolutions of the Committee (that do not relate to individual student cases) shall be
recorded in writing with restarting numbers every year. The resolution shall take the
following format: TB/resolution number/academic year (day, month).
Document management
12.§
(1) Case documents may be handled as paper or electronic documents.
(2) Paper-based documents are issued with the signature of the authorised person and the
stamp of the SS and dated; electronic documents are issued with a timestamp and the
electronic signature of the authorised person or with an electronic stamp.
(3) The invitation shall be filed under a main number in the Committee’s filing book (in the
Poszeidon File and Document Management System) and placed there. The
—————
11 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
memorandum/minutes shall be filed under a sub -number in the Committee’s filing book
(in the Poszeidon File and Document Management System) and placed there.
(4) The Committee does not file its resolutions on individual student cases, but manages them
under a r esolution number generated in the Neptun study administration system and
archives them electronically in the Neptun study administration system, thus they are not
stored in the Poseidon File and Document Management System.
(5) The Committee shall record its ot her resolutions in the minutes/memorandum and shall
not include them in a separate document and, accordingly, shall not file them separately.
(6) Whereas paper copies of Committee case documents (if the original document is created
as a paper -based document) ( rules of procedure, letters of invitation, invitations,
minutes/memoranda, any other documents) shall be kept in the Committee’s temporary
physical file registry, electronic copies of paper copies and electronic copies of the case
documents (if the origina l document is created as an electronic document) shall be
archived on the shared drive of SS in the folder of the Study Committee per session and
stored in the Poszeidon File and Document Management System.
(7) Otherwise, the Committee’s case documents shall b e handled in accordance with the
Document Management Regulation.
Publicity and final provisions
13.§
(1) The names of the members of the Committee and of its Secretary and the rules of
procedure of the Committee, for which the Chairperson is responsible, shall be fully visible
on the University’s website.
(2) These Rules of Procedure were adopted by the Committee under Resolution No. TB/SZ-
1/2022 (21 February) . These Rules of Procedure shall enter into force on the day
following the date of their approval.
...............................................
Dr. Péter Fehér
name of competent dean
Chairperson
—————
12 | 12.
Rules of Procedure of the Study Committee
Legally compliant: Approved:
………………2022 ……………2022
...................................... ......................................
dr. Barbara Bíró Dr. Réka Franciska Vas
Legal Director Vice-Rector for Education
Made in one original (registry of the Study Committee), with a copy provided to Legal,
Administrative and Regulatory Services (LARS regulations drive).
Rules of Procedure of the Study Committee Competent in Respect of Master Study Programmes
File number: TB/1-1/2022
RULES OF PROCEDURE
of the STUDY COMMITTEE
competent in respect of master
study programmes
Budapest, 2022
—————
2 | 11.
Rules of Procedure of the Study Committee
Table of Contents
Preamble .......................................................................................................................................... 3
Scope of the Rules of Procedure ..................................................................................................... 3
Powers of the Committee................................................................................................................ 3
Composition of the Committee ...................................................................................................... 3
Duties, rights and obligations of the participants......................................................................... 4
Rules for the deliberations of the Committee ............................................................................... 6
Exercise of the competences of the Committee ............................................................................ 6
Sessions of the Committee ..............................................................................................................7
Rules of the ordinary session ..........................................................................................................7
Preparation and convocation of the session...................................................................................7
Quorum, conduct of sessions and adoption of resolutions .......................................................... 8
Rules for online sessions ................................................................................................................ 9
Rules for decision-making in writing ............................................................................................ 9
Minutes, memoranda and resolutions........................................................................................... 9
Document management ............................................................................................................... 10
Publicity and final provisions ........................................................................................................ 11
—————
3 | 11.
Rules of Procedure of the Study Committee
Preamble
1.§
(1) The Study Committee of the Corvinus University of Budapest (hereinafter: University)
hereby establishes the operational procedures (hereinafter Rules of Procedure) of the
Study Committee created pursuant to Section 7 of the Study and Examination Regulations
(hereinafter SER) constituting Par t 3 of the Student Requirements (hereinafter: SR),
Volume III of the Rules of Organisation and Operation (hereinafter: ROO).
Scope of the Rules of Procedure
2.§
(1) The personal scope of the Rules of Procedure shall extend to all members of the
Committee, to invited parties and persons falling within its competence
(2) The material scope of these Rules of Procedure shall cover the entire operation of the
Committee, its proceedings in any matter falling within its competence.
(3) Any question relating to the functioning of the Committee and not or not sufficiently
regulated in these Rules of Procedure, shall be governed by the Regulation on the
Assessment of First Instance Applications and Legal Remedy Requests in Relation to
Student Status (SSP) constituting Part 2 of the SR and the relevant provisions of the SER,
as applicable.
Powers of the Committee
3.§
(1) The duties and competence of the Committee are laid down in the SER.
(2) As a general rule, the Committee exercises its competence in accordance with the rules of
decision-making laid down in these Rules of Procedure.
(3) In the following cases, which are of a simple nature and where there is no discretionary
power, the Committee's decision -making is delegated to the Chairperson pursuant to
Section 4(4)(g) of the SSP: refusal without examination of the merits pursuant to Section
13(1) of the SSP , termination pursuant to Section 13(2) and (3) , revocation of the decision,
rejection of applications submitted after the deadline if no opportunity to rectify the
deficiency is given pursuant to Section 13(4) .
Composition of the Committee
4.§
(1) The number of members, the composition of the Committee are laid down in the SER.
(2) The Committee is assisted by a Secretary, who is a staff member designated by the
Chairperson. The Secretary is not a member of the Committee.
(3) The Chairperson may invite anyone to attend a meeting of the Committee on an ad hoc
basis.
—————
4 | 11.
Rules of Procedure of the Study Committee
(4) The members and the Secretary may propose to the Chairperson the names of ad hoc
invitees.
(5) Invited persons shall participate in the session in a consultative capacity.
Duties, rights and obligations of the participants
5.§
(1) The duties of the Chairperson shall be the following:
a) submitting the Rules of Procedure to the Committee and issuing them;
b) deciding on conflicts of interest, deciding on the persons to be invited on an ad hoc
basis, deciding on the acceptance of substitutes,
c) deciding on the dates and times of the sessions and the business to be discussed, the
format of the sessions and the convening of the Committee,
d) chairing the sessions of the Committee, conducting the discussion of the cases and
ensuring that the sessions are conducted in order,
e) ordering votes and establishing the result of the votes,
f) issuing the resolutions of the Committee,
(2) Committee members shall:
a) attend the sessions,
b) in case of absence, announce the fact and the reason for the absence to the Secretary,
c) prepare for decision -making and contribute constructively to the Committee’s
activities,
d) make proposals and comments, represent their professional point of view, and, if
possible, send them in writing to the Secretary before the session,
e) observe the rules of order for sessions and voting,
f) carry out the tasks set by the Chairperson within the time limits and report to the
Chairperson,
g) notify any potential conflict of interest in writing to the Secretary in advance,
h) have the right to ask questions, make comments, express opinions and make
proposals to other members and invitees at sessions,
i) have the right to receive all information and to inspect all documents necessary for
the performance of their duties as Committee members,
j) have the right to initiate the convocation of a session under these Rules of Procedure.
(3) If a member fails to attend meetings three (3) times in succession, the Chairperson shall
report the absence to the direct supervisor of the absent member, or, in the case of a
student member, to the Chairperson of the HÖK (Student Union).
—————
5 | 11.
Rules of Procedure of the Study Committee
(4) A Committee member or a person invited to attend a session who is unable to attend shall
notify the Secretary of his/her absence without delay after receiving prior notification of
the session. The notification shall be made from the absent person’s office email address,
which shall be confirmed by the Secretary by keeping the email. In a session, a member
may not be substituted, but an invited person may be.
(5) In the a bsence of the Chairperson of the Committee, he/she shall be substituted by a
member appointed by the Chairperson. If both are prevented from attending, the session
shall be postponed.
(6) No person involved in the case or who cannot be expected to give an objective assessment
of the case may take part in the decision. The existence of a conflict of interest shall be
reported by the member to the Secretary, but may also be taken into account ex officio. The
Chairperson shall decide and take action in case of a c onflict of interest, and the Vice -
Rector for Education shall decide and take action to in case of a conflict of interest involving
the Chairperson or his/her exclusion.
(7) The Secretary’s duties shall be as follows:
a) preparing and maintaining the Rules of Proc edure and submitting them to the
Chairperson,
a) performing the administrative tasks related to the functioning of the Committee,
preparing the invitations to sessions and the order for decision-making in writing,
b) ensuring the technical conditions necessary for the session,
c) preparing the applications received for evaluation on their merits;
d) coordinating the dates and times of sessions with the members and sending any
request received to the members;
e) preparing and finalising the formal and technical aspects of the resolutions;
f) being responsible for communication with the relevant organisational units and
persons on matters relating to the Committee’s activities,
g) being responsible for meeting the deadlines applicable to the Committee’s
proceedings,
h) being responsible for all the Committee’s administrative tasks,
i) preparing the memorandum of the sessions,
j) being responsible for recording the Committee’s documents in accordance with
Section 12, archiving them, keeping them in the Committee’s registry, and managing
and updating them in accordance with the Document Management Regulation.
(8) If the Secretary is prevented from performing his/her duties, he/she shall be substituted
by an employee designated by the Chairperson.
(9) Person invited shall:
a) discuss cases in which they have been invited to participate,
—————
6 | 11.
Rules of Procedure of the Study Committee
b) in case of absence, notify the fact and the reason for the absence and arrange for a
substitution, which should be communicated to the secretary from their office e -
mail address;
c) prepare in the matter and formulate their proposals, comments and opinions in an
expert capacity and to the best of their knowledge,
(10) Committee members and the persons invited to attend are bound by confidentiality during
the activities of the Committee beyond the content of the resolutions adopted.
(11) Persons invited to a Committee session have the right to ask questions, make comments,
express opinions or make proposals to the Chairperson, Secretary, members or invitees.
Rules for the deliberations of the Committee
Exercise of the competences of the Committee
6.§
(1) The Committee exercises its competences mainly at its sessions.
(2) The Committee meets depending on the applications received and the deadlines set in the
schedule of the academic year, but at least once every six months.
(3) The sessions shall not be public.
(4) Decisions may be made:
a) at ordinary sessions requiring personal appearance (ordinary session),
b) in justified cases, at sessions held online (online session),
c) at urgent sessions held in person or on an online platform (extraordinary session)
d) if the nature of the matter is decided in a simple manner and does not require
consultation or, in the case of decisions which have been discussed in advance but
postponed, by written vote without holding a session – (written decision-making).
(5) The form of the mee ting (in-person or online) shall be decided by the Chairperson and
communicated to the members in the invitation.
(6) As a general rule, meetings shall be held in the form of ordinary sessions.
(7) Members may also join an ordinary session online, with the permission of the Chairperson
of the Committee, where appropriate. In this case, members who join online have the same
rights as members who are present in person, and should be taken into account when
establishing the quorum.
(8) Extraordinary sessions may be conven ed on the initiative of the Chairperson or any
member in urgent cases where decisions are of immediate concern. The Chairperson of
the Committee shall decide on the question of immediate concern.
—————
7 | 11.
Rules of Procedure of the Study Committee
Sessions of the Committee
Rules of the ordinary session
Preparation and convocation of the session
7.§
(1) Requests received by the Committee in the context of preparing for the meeting shall be
checked and summarised by the Secretary.
(2) The Secretary shall examine issues of competence. If a case does not fall within the scope
of competence of the Committee, the Chairperson shall forward the case to the competent
person, and shall inform the person concerned by electronic means. The Secretary shall
then close the case.
(3) The Secretary shall also check whether the application has been received in the form and
with the content required by the SER, and also that the deadline has been observed.
(4) In the course of the preparation, the Secretary shall make proposals for the content of the
Committee’s resolution in each case and request further information if necessary from the
competent organisational units, applicants.
(5) The Chairperson may decide to seek the opinion of the head of the department/institute
or the head, member of staff of another organisational unit concerned as an expe rt. The
Committee is not bound by the expert’s opinion.
(6) Three (3) days before the scheduled session, the Secretary shall notify the members and if
relevant, the invited expert(s) electronically of the date and time of the next session and
the proposed agenda items.
(7) The session shall be convened by the Secretary, at the Chairperson’s decision, by sending
out the invitation. The invitation shall state the place, date and time, nature of the session
(ordinary, extraordinary, online), expected duration, summary of the business to be
discussed, the names and positions of the persons invited, and the date and place of the
invitation. The invitation shall be signed by the Chairperson or the Secretary.
(8) In the case of sending an e-mail invitation, it shall be sent from the office email address of
the Secretary to the members and invitees.
(9) The invitation shall be sent to the official university email address of the members or
invitees at least 24 hours before the session. The deadlines may be deviated from with the
permission of the Chairperson in extremely justified cases.
(10) Invitations can also be sent by calendar entry. In this case, Subsections (7) to (9) shall
apply mutatis mutandis and care shall be taken to ensure that the proper convening of the
session can be demonstrated (e.g. by screenshot, sending a memorandum).
—————
8 | 11.
Rules of Procedure of the Study Committee
Quorum, conduct of sessions and adoption of resolutions
8.§
(1) The session is opened by the Chairperson.
(2) After the opening of the session, the Chairperson shall check the quorum.
(3) Except as provided for in Subsection (4), the Committee shall have a quorum if 50%+1 of
its members, including the Chairperson, are present.
(4) All members shall be present to adopt or amend the Rules of Procedure of the Committee.
(5) If a quorum exists, the Chairperson shall present the business to be discussed, if there is
no quorum, he/she shall postpone the session.
(6) In the event of a reconvened meeting due to a lack of quorum, the provisions of subsections
(1)- (4) shall apply.
(7) A new session of the Committee shall be re convened not later than 15 days after the date
of the session adjourned for lack of quorum. A session so convened shall constitute a
quorum according to the general rules.
(8) The matters to be discussed are presented by the Secretary.
(9) The Chairperson shall give the floor to speakers at the meeting of the Committee, and the
Chairperson shall also have the power to cut off a speaker.
(10) Every member of the Committee shall have one vote.
(11) The Committee shall strive for consensus (unanimous) decision-making.
(12) Except as provided for in Subsection (13), the Committee shall adopt its resolutions by a
simple majority, i.e. by a decision of 50% + 1 of the members.
(13) The adoption and amendment of the Rules of Procedure of the Committee requires the
unanimous vote of all members.
(14) Resolutions are adopted by public vote, with the Chairperson casting the last vote.
(15) A member may vote “yes” or “no”. Abstaining is not an option.
(16) A minority member shall be entitled to attach his /her written dissenting opinion to the
resolution.
(17) When the majority of votes (fifty per cent of the members) is being examined, any
fractional number of votes shall in all cases be rounded upwards.
(18) Pursuant to the provisions of the SER, the committee shall set out its decisions in
resolutions generated in Neptun, which shall be issued with the signature of the
Chairperson, the issued documents shall be certified by the designated staff member of
SS.
(19) If the Chairperson decides by delegation on a matter falling within the scope of
competence of the Committee, he/she shall report to the Committee on his/her decisions.
—————
9 | 11.
Rules of Procedure of the Study Committee
Rules for online sessions
9.§
(1) In the case of an online session held without personal appearance, the rules specified for
ordinary sessions (deadlines, quorum, invitation, voting and memorandum) shall apply,
except that the meeting shall be held using Microsoft Teams application.
Rules for decision-making in writing
10.§
(1) If the nature of the matter (simple, not requiring discussion) allows, and 50%+1 of the
members agree by confirmation email, a vote in writing (decision -making in writing)
without holding a session is possible. In this case, a quorum exists because the members
are considered present.
(2) Decisions in witing shall be taken in the same way as during ordinary sessions, with the
following exceptions:
a) The Chairperson shall order decision -making in writing instead of sending an
invitation to the session. This shall be filed in accordance with the rules applicable to
the invitation.
b) The order for decision-making and the submissions shall be sent to the members at
least 12 hours before the close of voting.
c) Members have 24 hours from the date of ordering the decision -making to cast their
votes.
d) Voting is either done via an email sent by the member, where the member shall clearly
indicate his/her support or opposition to the student’s request (by marking “yes/no”,
“I support/I don’t support”), or using the O365 Forms application. (Incoming emails
containing votes do not need to be filed separately, but the memorandum shall include
the date, time and content of the vote.)
e) In the case of decision-making in writing, it is not possible to put questions, propose
amendments or additions. If the need for consultation arises during the process of
decision-making in writing, a session shall be held.
Minutes, memoranda and resolutions
11.§
—————
10 | 11.
Rules of Procedure of the Study Committee
(1) Minutes or memoranda of the sessions of the Committee shall be drawn up within five (5)
working days, and shall be issued signed by the Chairperson or the Secretary. The
memorandum should be sent to the members.
(2) The memorandum shall include at least the following:
a) the method, place, date and time of the session, the names of the members and
invitees present and the names of those absent,
b) the establishment of the quorum,
c) a list of the matters to be discussed;
d) the decisions taken, as follows: resolutions taken on non -individual student matters
in text form, resolutions taken on individual student matters, with the name of the
requesting student and the resolution taken (e.g. supported by the committee, not
supported by the committee) listed in the document attached to the memorandum;
e) the percentage of votes;
f) any dissenting opinions.
(3) The minutes contain the information set out in Subsection (2) and the verbatim transcript
of the proceedings.
(4) The Committee's resolutions on individual student matters are not assigned a separate
Committee resolution number, but are managed under a resolution number generated in
the Neptun study administration system.
(5) The resolutions of the Committee (that do not relate to individual student cases) shall be
recorded in writing with restarting numbers every year. The resolution shall take the
following format: TB/resolution number/academic year (day, month).
Document management
12.§
(1) Case documents may be handled as paper or electronic documents.
(2) Paper-based documents are issued with the signature of the authorised person and the
stamp of the SS and dated; electronic documents are issued with a timestamp and the
electronic signature of the authorised person or with an electronic stamp.
(3) The invitation shall be filed under a main number in the Committee’s filing book (in the
Poszeidon File and Document Management System) and placed there. The
memorandum/minutes shall be filed under a sub-number in the Committee’s filing book
(in the Poszeidon File and Document Management System) and placed there.
(4) The Committee does not file its resolutions on individual student cases, but manages them
under a resolution number generated in the Neptun study administration system and
—————
11 | 11.
Rules of Procedure of the Study Committee
archives them electronically in the Neptun study administration system, thus they are not
stored in the Poseidon File and Document Management System.
(5) The Committee shall record its other resolutions in the minutes/mem orandum and shall
not include them in a separate document and, accordingly, shall not file them separately.
(6) Whereas paper copies of Committee case documents (if the original document is created
as a paper -based document) (rules of procedure, letters of inv itation, invitations,
minutes/memoranda, any other documents) shall be kept in the Committee’s temporary
physical file registry, electronic copies of paper copies and electronic copies of the case
documents (if the original document is created as an electr onic document) shall be
archived on the shared drive of SS in the folder of the Study Committee per session and
stored in the Poszeidon File and Document Management System.
(7) Otherwise, the Committee’s case documents shall be handled in accordance with the
Document Management Regulation.
Publicity and final provisions
13.§
(1) The names of the members of the Committee and of its Secretary and the rules of
procedure of the Committee, for which the Chairperson is responsible, shall be fully visible
on the University’s website.
(2) These Rules of Procedure were adopted by the Committee under Resolution No. TB/M-
1/2022 (28 February). These Rules of Procedure shall enter into force on the day
following the date of their approval.
……………………………………….
Helga Habis
Chairperson
Legally compliant: Approved:
………………2022 ……………2022
...................................... ......................................
dr. Barbara Bíró Dr. Réka Franciska Vas
Legal Director Vice-Rector for Education
Made in one original (registry of the Study Committee), with a copy provided to Legal,
Administrative and Regulatory Services (LARS regulations drive).
Szakirányú továbbképzési szakok és executive képzések vonatkozásában hatáskörrel rendelkező Kreditátviteli Bizottság ügyrendje
KÉ Ikt.sz.: KÁB/1-2/2022.
Szakirányú továbbképzési szakok és executive
képzések vonatkozásában hatáskörrel rendelkező
KREDITÁTVITELI BIZOTTSÁG
ÜGYRENDJE
Budapest, 2022.
—————
2 | 11.
Kreditátviteli Bizottság ügyrendje
Tartalomjegyzék
Preambulum ................................................................................................................................ 3
Az Ügyrend hatálya ...................................................................................................................... 3
A Bizottság hatásköre .................................................................................................................. 3
A Bizottság összetétele ................................................................................................................. 3
A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei ........................................................................... 4
A Bizottság tanácskozásának szabályai ....................................................................................... 6
A Bizottság hatáskörének gyakorlása .......................................................................................... 6
A Bizottság ülései ......................................................................................................................... 6
A rendes ülés szabályai ................................................................................................................ 6
Az ülés előkészítése és összehívása ............................................................................................. 6
Határozatképesség, az ülések levezetése, határozathozatal ....................................................... 7
Az online ülés szabályai ............................................................................................................... 8
Írásbeli döntéshozatal szabályai .................................................................................................. 8
Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat .......................................................................................... 9
Iratkezelés .................................................................................................................................. 10
Nyilvánosság .............................................................................................................................. 10
Záró rendelkezések .................................................................................................................... 10
—————
3 | 11.
Kreditátviteli Bizottság ügyrendje
Preambulum
1.§
(1) A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Tanulmányi Bizottsága a
Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) I II. kötet, a Hallgatói
Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) 3. részének, a Tanulmányi és
Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ) 8.§-a alapján létrejött Tanulmányi Bizottság (a
továbbiakban: Bizottság) működési rendjét (a továbbiakban: Ügyrend) az alábbiakban
állapítja meg.
Az Ügyrend hatálya
2.§
(1) Az Ügyrend személyi hatálya a Bizottság valamennyi tagjára, a meghívottakra és a
hatáskörében érintett személyekre egyaránt kiterjed.
(2) Az Ügyrend tárgyi hatálya a Bizottság teljes működésére, bármely hatáskörébe tartozó
ügyben történő eljárására kiterjed.
(3) A Bizottság működésével kapcsolatos azon kérdésben, amelyet jelen Ügyrend nem, vagy
nem kellő részletességgel szabályoz, a HKR 2. részének, A hallgatói jogviszonnyal
kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának
Valószínűleg rendje (a továbbiakban: HJR) és a TVSZ vonatkozó rendelkezéseket kell
megfelelően alkalmazni.
A Bizottság hatásköre
3.§
(1) A Bizottság feladat- és hatáskörét a TVSZ határozza meg.
(2) Főszabály szerint a Bizottság hatáskörét jelen Ügyrendben meghatározott bizottsági
döntéshozatali rendben gyakorolja.
(3) Az alábbi, egyszerű megítélésű ügyekben, továbbá ahol mérlegelésnek nincs helye, a HJR
4.§ (4) bekezdés g) pontja alapján a Bizottság döntési jogkörét az elnökre ruházza: a HJR
13.§ (1) bekezdés szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasítás, 13.§ (2) és (3) bekezdés
szerinti megszüntetés, 13.§ (4) bekezdés szerint a döntést visszavonása, a határidőn túl
benyújtott kérelmek elutasítása, ha hiánypótlásra nincs lehetőség.
(4) A Felvételi szabályzat 19.§ (12) bekezdése alapján Bizottság döntési jogkörét az előzetes
kreditelismerési ügyekben (felvételi eljáráshoz kapcsolódóan) az elnökre ruházza.
A Bizottság összetétele
4.§
(1) A Bizottság létszámát, összetételét és a delegálás módját a TVSZ határozza meg.
(2) A Bizottság munkáját a titkár segíti, aki az elnök által kijelölt munkavállaló. A titkár nem
tagja a Bizottságnak.
(3) Az elnök eseti jelleggel bárkit meghívhat a Bizottság ülésére.
—————
4 | 11.
Kreditátviteli Bizottság ügyrendje
(4) A tagok és a titkár javaslatot tehetnek az elnök számára az eseti meghívottak személyére.
(5) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei
5.§
(1) Az elnök feladatai:
a) a Bizottság elé terjeszti az Ügyrendet, kiadmányozza azt;
b) dönt az összeférhetetlenség kérdésében, dönt az eseti meghívottak személyéről, a
helyettesítés elfogadásáról;
c) dönt az ülések időpontjáról és a tárgyalandó ügyekről, az ülések formájáról, valamint
a Bizottság összehívásáról;
d) vezeti a Bizottság üléseit , az ügyek tárgyalását, ügyel az ülések rendjének
fenntartásáért;
e) elrendeli a szavazást és megállapítja a szavazás eredményét;
f) kiadmányozza a Bizottság határozatait.
(2) A Bizottság tagjai:
a) kötelesek az üléseken részt venni;
b) távolmaradás esetén annak tényét és indokát a titkárnak bejelenteni;
c) a döntéshozatalra felkészülni és konstruktív munkával hozzájárulni a Bizottság
működéséhez;
d) javaslataikat, észrevételeiket a szakmai szempontjaik képviseletével megfogalmazni
és lehetőség szerint az ülés előtt írásban a titkár felé megküldeni;
e) kötelesek az ülések és a szavazás rendjét megtartani;
f) kötelesek az elnök által meghatározott feladatokat határidőre elvégezni és az elnök
felé jelezni;
g) az esetleges összeférhetetlenséget a titkárnak írásban előre jelezni;
h) jogosultak az üléseken a többi taghoz, meghívotthoz kérdést intézni, észrevételt,
véleményt megfogalmazni, arra vonatkozóan javaslatot tenni;
i) jogosultak minden olyan információt megkapni és minden olyan iratba betekinteni,
amely a testületi tagságból adódó feladatuk ellátásához szükséges;
j) jogosultak jelen Ügyrend szerint ülés összehívását kezdeményezni.
(3) Amennyiben egy tag egymást követő három (3) alkalommal nem vesz részt az ülésen, az
elnök a távolmaradást köteles bejelenteni a távolmaradó tag közvetlen munkahelyi
vezetőjének, hallgató tag esetén a HÖK elnökének.
(4) A Bizottságnak azon tagja, vagy azon meghívott személy, aki az ülésen nem tud részt venni,
távolmaradását a titkárnál az ülés összehívására vonatkozó előzetes értesítést követően
köteles haladéktalanul bejelenteni. A bejelentést a távolmaradó hivatali email címéről
jelenti be, amelynek tényét a titkár az e-mail megőrzésével igazolja. A tag az ülésen nem, a
meghívott személy viszont helyettesíthető.
—————
5 | 11.
Kreditátviteli Bizottság ügyrendje
(5) A Bizottság elnökét távollétében az elnök által kijelölt tag helyettesíti. Mindkettőjük
akadályoztatása esetén az ülést el kell halasztani.
(6) A döntéshozatalban nem vehet részt, aki az adott ügyben érintett vagy akitől nem várható
el az ügy tárgyilagos megítélése. Az összeférhetetlenség fennállását a tag köteles jelezni a
titkárnak, azonban annak figyelembevételére hivatalból is sor kerülhet. Az
összeférhetetlenség kérdésében az elnök, az elnököt érintő összeférhetetlenség és a
kizárása esetén az oktatási rektor-helyettes dönt és intézkedik.
(7) A titkár feladatai:
a) felelős az Ügyrend előkészítéséért, karbantartásáért és az elnök elé terjesztéséért;
a) ellátja a Bizottság működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, előkészíti az
ülések meghívóját, illetve az írásbeli döntéshozatal elrendelését;
b) gondoskodik az üléshez szükséges technikai feltételek biztosításáról,
c) érdemi bírálatra előkészíti a beérkezett hallgatói kérelmeket;
d) egyezteti a tagokkal az ülések időpontját és megküldi a tagoknak a beérkező
kérelmeket;
e) előkészíti, valamint formai szempontból és technikailag véglegesíti a határozatokat;
f) felel a Bizottság működésével kapcsolatban felmerülő ügyben a különböző szervezeti
egységekkel, személyekkel történő kapcsolattartásért;
g) felel a Bizottság eljárására vonatkozó határidők megtartásáért;
h) felel a Bizottság teljes ügyviteli feladatainak ellátásáért;
i) elkészíti az ülések emlékeztetőjét;
j) felelős a Bizottság iratanyagának 12.§ szerinti irattárazásáért, archiválásáért, a
Hallgatói Szolgáltatások irattárában történő őrzéséért, majd Iratkezelési szabályzat
szerinti kezeléséért, naprakészen tartásáért.
(8) A titkárt akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt munkavállaló helyettesíti.
(9) A meghívottak kötelesek:
a) azon ügyek tárgyalásában, amelyre meghívták részt venni;
b) távolmaradás esetén annak tényét és indokát bejelenteni, valamint helyettesítésről
gondoskodni, amelyet hivatali e-mailcímükről kötelesek bejelenteni a titkárnál;
c) az adott ügyben felkészülni javaslataikat, észrevételeiket, véleményüket szakértői
minőségben legjobb tudásuk szerint megfogalmazni.
(10) A Bizottság tagjait és meghívottjait a bizottsági munka során a meghozott határozatok
tartalmán túl titoktartás terheli.
(11) A bizottsági meghívottak jogosultak az elnökhöz, titkárhoz, tagokhoz, meghívottakhoz
kérdést intézni, az észrevételt, véleményt fogalmazni, javaslatot tenni.
—————
6 | 11.
Kreditátviteli Bizottság ügyrendje
A Bizottság tanácskozásának szabályai
A Bizottság hatáskörének gyakorlása
6.§
(1) A Bizottság hatáskörét elsősorban ülésein gyakorolja.
(2) A Bizottság a beérkező kérvényektől és a tanév rendjében meghatározott határidőktől
függően ül össze, de legalább félévente egy alkalommal.
(3) Az ülések nem nyilvánosak.
(4) A döntéshozatal történhet:
a) személyes megjelenéssel tartott rendes ülésen (rendes ülés),
b) indokolt esetben online megjelenéssel megtartott ülésen (online ülés),
c) személyes megjelenéssel vagy online felületen való megjelenéssel tartott sürgős ülés
(rendkívüli ülés)
d) amennyiben az ügy jellege egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel, vagy már
előzetesen tárgyalt, de elhalasztott döntésekben ülés megtartása nélküli írásbeli
szavazással (írásbeli döntéshozatal).
(5) Az ülés formájáról (személyes megjelenéssel vagy online módon) az elnök dönt és arról a
meghívóban tájékoztatja a tagokat.
(6) Az üléseket főszabály szerint rendes ülés formájában kell megtartani.
(7) A rendes ülésre a tagok a Bizottság elnökének engedélyével – indokolt esetben– online is
bekapcsolódhatnak. Ebben az esetben az online bekapcsolódó tagok ugyanazokkal a
jogosítványokkal rendelkeznek, mint a személyesen jelen lévő tagok, a határozatképesség
megállapításánál őket is figyelembe kell venni.
(8) Rendkívüli ülés az elnök vagy bármely tag kezdeményezésére hívható össze sürgős
esetben, ha a döntéshozatal halaszthatatlan. A halaszthatatlanság kérdésében a Bizottság
elnöke dönt.
A Bizottság ülései
A rendes ülés szabályai
Az ülés előkészítése és összehívása
7.§
(1) Az ülés előkészítése körében a Bizottsághoz beérkező kérelmeket a titkár ellenőrzi,
összesíti.
(2) A titkár megvizsgálja a hatásköri kérdé seket. Amennyiben az ügy nem a Bizottság
hatásköre, kezdeményezésére az elnök az ügyet átteszi a hatáskörrel rendelkező
személyhez, amelyről elektronikus úton tájékoztatja az érintettet. Ezt követően a titkár az
ügyet lezárja.
(3) A titkár megvizsgálja továbbá, hogy a kérelem a TVSZ-ben foglaltak szerinti formában és
tartalommal érkezett-e be, valamint vizsgálja a határidő megtartását is.
—————
7 | 11.
Kreditátviteli Bizottság ügyrendje
(4) A titkár az előkészítés körében javaslatot fogalmaz meg az egyes ügyekben a bizottsági
határozat tartalmára, illetve szükség esetén további információkat kér be az illetékes
szervezeti egységektől, kérelmezőtől.
(5) Az elnök dönthet úgy, hogy szakértőként kikéri az érintett tanszék/intézet vagy más
érintett szervezeti egység vezetőjének, illetve munkatársának véleményét. A szakértői
vélemény a Bizottságot nem köti.
(6) A titkár a tervezett ülést megelőzően három (3) nappal elektronikus úton, hivatalos e-mail
címen értesíti a tagokat és amennyiben releváns, a meghívott szakértő(ke)t a következő
ülés időpontjáról és a tervezett napirendi pontokról.
(7) Az elnök döntése alapján az ülést a titkár a meghívó kiküldésével hívja össze. A
meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét (rendes,
rendkívüli, online), várható időtartamát, a t árgyalandó ügyek összefoglalását, a
meghívottak nevét, beosztását, a meghívó keltének helyét és idejét. A meghívót az elnök
vagy a titkár írja alá.
(8) E-mailes kiküldés esetén a meghívót a titkár hivatali e-mail címéről kell a tagok és
meghívottak részére megküldeni.
(9) A meghívót legkésőbb az ülés előtt 24 órával ki kell küldeni a tagok, illetve meghívottak
hivatalos egyetemi e-mail címére. A határidőktől rendkívül indokolt esetben az elnök
engedélyével el lehet térni.
(10) A meghívó kiküldés naptárbejegyzéssel is teljesíthető. Ez esetben (7)-(9) bekezdést
értelemszerűen kell alkalmazni és gondoskodni kell róla, hogy az ülés szabályos
összehívása igazolható legyen (pl. képernyőmentéssel, emlékeztetőbe foglalással).
Határozatképesség, az ülések levezetése, határozathozatal
8.§
(1) Az ülést az elnök nyitja meg.
(2) Az ülés megnyitását követően az elnök megvizsgálja a határozatképességet.
(3) A (4) bekezdés kivételével, a Bizottság határozatképes, ha tagjainak - az elnököt is
beleértve - 50%+1 fő jelen van.
(4) A Bizottság ügyrendjének elfogadására és módosítására vonatkozó határozathozatal során
valamennyi tag jelenléte szükséges.
(5) Határozatképesség esetén az elnök ismerteti a tárgyalandó ügyeket, határozatképtelenség
esetén az ülést elnapolja.
(6) Határozatképtelenség miatt újból összehívott ülés esetén is a (1)-(4) bekezdés
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) Az új bizottsági ülést legkésőbb a határozatképtelenség miatt elnapolt ülést követő 15.
napig ismételten össze kell hívni. Az így összehívott ülés az általános szabályok szerint
határozatképes.
(8) A Bizottság ülésén a felszólalóknak az elnök adja meg a szót, valamint az elnök jogosult
annak megvonására is.
(9) Minden tagot egy szavazat illet meg.
—————
8 | 11.
Kreditátviteli Bizottság ügyrendje
(10) A Bizottság törekszik a konszenzusos (egyhangú) döntéshozatalra.
(11) A (13) bekezdésben meghatározott kivétellel a Bizottság határozatát egyszerű
szavazattöbbséggel, azaz a tagok 50%+1 fő döntésével hozza.
(12) A Bizottság ügyrendjének elfogadásához és módosításához valamennyi tag egyhangú
szavazata szükséges.
(13) A határozathozatal nyilvános szavazással történik, az elnök utolsónak adja le szavazatát.
(14) A tag szavazata „igen” vagy „nem” lehet. A tartózkodásnak nincs helye.
(15) A szavazásnál kisebbségben maradó tag jogosult írásba fogl alt különvéleményét a
határozathoz csatolni.
(16) A szavazattöbbség vizsgálata során (a tagok ötven százalék megállapítása körében) a tört
számú szavazatot minden esetben felfelé kell kerekíteni.
(17) A Bizottság döntéseit a TVSZ rendelkezései szerint Neptunban előállított elektronikus
határozatba foglalja, amelyet az elnök aláírásával kell kiadmányozni azzal, hogy a
kiadmányt a HSZ erre kijelölt munkatársa hitelesítheti.
(18) Amennyiben a Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben átruházott hatáskörben az elnök
dönt, döntéseiről a Bizottságnak beszámolással tartozik.
Az online ülés szabályai
9.§
(1) Személyes részvétel nélkül, online megjelenéssel tartott ülés esetében a rendes ülésnél
részletezett szabályok (határidők, határozatképesség, meghívó, szavazás rendje,
emlékeztető) érvényesek azzal az eltéréssel, hogy az ülést a Microsoft Teams alkalmazás
használatával kell lebonyolítani.
Írásbeli döntéshozatal szabályai
10.§
(1) Amennyiben az ügy jellege – egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel – lehetővé teszi
és ahhoz a tagok 50%+1 fő visszaigazoló e-mailben hozzájárulnak, ülés megtartása nélküli
írásbeli szavazásra (írásbeli döntéshozatalra) van lehetőség. Ez esetben a
határozatképesség megállapítható, mert a tagok jelen lévőnek minősülnek.
(2) Írásbeli döntéshozatal elrendelésére a rendes ülés összehívásával megegyező módon kerül
sor az alábbi eltérésekkel:
a) Az elnök az ülésre vonatkozó meghívó helyett írásbeli döntéshozatalt rendel el. Ezt a
meghívóra vonatkozó szabályok szerint kell iktatni.
b) A döntéshozatal elrendelését és az előterjesztéseket a szavazatleadás lezárása előtt
legalább 12 órával kell elküldeni a tagok részére.
c) A szavazatok leadására a döntéshozatal elrendelésétől számítva 24 óra áll a tagok
rendelkezésére.
—————
9 | 11.
Kreditátviteli Bizottság ügyrendje
d) A szavazat leadása vagy a tag által megküldött e-mailben történik, ahol a tag
egyértelműen jelzi, hogy támogatja vagy nem támogatja a hallgatói kérelmet
(igen/nem, támogatom/nem támogatom kifejezésekkel), vagy az O365 Forms
alkalmazásán keresztül valósul meg. (A szavazatokat tartalmazó bejövő e-maileket
nem kell külön iktatni, hanem az emlékeztetőbe kell foglalni a szavazás időpontját és
annak tartalmát.)
e) Írásbeli döntéshozatalnál nincs lehetőség kérdés, módosítási javaslat, kiegészítés
megtételére. Amennyiben az írásbeli döntéshozatal során felmerül az egyeztetés
igénye, ülést kell tartani.
Jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat
11.§
(1) A Bizottság üléseiről öt (5) munkanapon belül jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell
készíteni, amelyet az elnök vagy a titkár aláírásával kell kiadmányozni. Az emlékeztetőt a
tagoknak meg kell küldeni.
(2) Az emlékeztető tartalmazza legalább:
a) az ülés módját, helyszínét, idejét, a jelenlévő tagok és meghívottak nevét, a távol
maradók nevét;
b) a határozatképesség megállapítását;
c) a tárgyalandó ügyek felsorolását;
d) a meghozott döntéseket a következők szerint: nem egyedi hallgatói ügyekben hozott
határozatait szövegszerűen, egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait úgy, hogy
az emlékeztető mellékletét képező dokumentumban fel van sorolva a kérelmező
hallgatók neve és a meghozott döntés (pl. támogatta a bizottság, nem támogatta a
bizottság);
e) a szavazati arányokat;
f) az esetleges különvéleményeket.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakat, továbbá az elhangzottakat szó
szerint.
(4) A Bizottság egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait, ha azok nem előzetes
kreditelismerésre vonatkoznak, nem látja el külön bizottsági határozatszámmal, hanem a
Neptun tanulmányi rendszerben generált határozatszámon kezeli. A Bizottság egyedi
hallgatói ügyekben hozott határozatait, ha azok előzetes kreditelismerésre vonatkoznak
nem látja el külön bizottsági határozatszámmal, hanem a Poszeidon Irat és
Dokumentumkezelő Rendszerben generált iktatószámon kezeli.
(5) A Bizottság az egyéb határozatait (amik nem egyedi hallgatói ügyekre vonatkoznak)
tanévenként újra kezdődő számozással, írásban kell rögzíteni. A határozat formája:
KÁB/határozat száma/tanév. (hó; nap).
—————
10 | 11.
Kreditátviteli Bizottság ügyrendje
Iratkezelés
12.§
(1) Az ügyiratok papír alapú vagy elektronikus iratként is kezelhetők. Ez alól kivétel az előzetes
kreditelismerési határozat, ahol a Felvételi szabályzat 19.§ (14) bekezdés alapján a döntést
elektronikus határozatba kell foglalni és a jelentkező elektronikus levelezési címére kell
megküldeni.
(2) A papír alapú irat kiadmányozás a az arra jogosult személy aláírásával és a HSZ
bélyegzőjének lenyomatával, valamint keltezéssel, az elektronikus irat kiadmányozása
időbélyegzővel és az arra jogosult személy elektronikus aláírásával, vagy elektronikus
bélyegzővel való ellátásával történik.
(3) A meghívót a Bizottság iktatókönyvében kell főszámra iktatni (Poszeidon Irat és
Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. Az emlékeztetőt/jegyzőkönyvet a
Bizottság iktatókönyvében kell alszámra iktatni (Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő
Rendszerben) és ott kell elhelyezni.
(4) A Bizottság egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait, ha azok nem előzetes
kreditelismerésre vonatkoznak, nem iktatja, hanem a Neptun tanulmányi rendszerben
generált határozatszámon kezeli, és Neptun tanulmányi rendszerben elektronikusan
archiválja, így a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben nem tárolja. A
Bizottság egyedi hallgatói ügyekben hozott határozatait, ha azok előzetes kreditelismerésre
vonatkoznak, a Bizottság iktatókönyvében kell alszámra iktatni (Poszeidon Irat és
Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni.
(5) A Bizottság az egyéb határozatait a jegyzőkönyvbe/emlékeztetőbe foglalva szövegezi meg,
így azt külön dokumentumba nem foglalja és ennek megfelelően nem is iktatja külön.
(6) A Bizottság ügyiratai papír alapú példányát (ha papír alapú iratként jön létre az eredeti
irat) (ügyrend, felkérőlevelek, meghívó, jegyzőkönyv/emlékeztető, esetleges egyéb iratok)
a Bizottság fizikai átmeneti irattárában kell elhelyezni, a papír alapú példányok
elektronikus másolatát, továbbá az ügyiratok elektronikus példányát (ha elektronikus
iratként jön létre az eredeti irat) a HSZ közös meghajtóján, a Tanulmányi Bizottság
mappában ülésenként kell archiválni és a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő
Rendszerben kell tárolni.
(7) A Bizottság ügyiratait egyebekben az Iratkezelési szabályzat szerint kell kezelni.
Nyilvánosság és zárórendelkezések
13.§
(1) Az Egyetem honlapján teljeskörű láthatósággal kell szerepelnie a Bizottság tagjai és titkára
nevének és a Bizottság ügyrendjének, amelyért az elnök felel.
—————
11 | 11.
Kreditátviteli Bizottság ügyrendje
(2) Jelen Ügyrendet a Bizottság 2022. KÁB/SZ-1/2022 (II.23.) számú határozatával
elfogadta. Jelen Ügyrend a jóváhagyás napját követő nappal lép hatályba.
Dr. Fehér Péter
elnök
Jogilag megfelelő: Jóváhagyom:
2022…………………. 2022. …………….
……………………………….. ………………………………..
dr. Bíró Barbara Dr. Vas Réka Franciska
jogi vezető oktatási rektor-helyettes
Készült egy eredeti példányban (Tanulmányi Bizottság irattára), másolatot kap Jog, Igazgatás,
Szabályozás (JISZ szabályzatok meghajtó).
11/2024. Elnöki Testületi rendelkezés Budapesti Corvinus Egyetem főépületének tűzvédelmi szabályzata
# 1 / Közzététel: ET–52/2024. (IV. 25.) sz. határozat
Budapesti Corvinus Egyetem főépületének tűzvédelmi szabályzata Eredeti, aláírt pdf Készítette: Készítés dátuma: 2024. március 1. 9/2015. (III. 25.) BM rendelet
# 7. § / Ez a szabályzat a Budapesti Corvinus Egyetem szellemi tulajdona. / Preambulum
7. § (7) Tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat. A Budapesti Corvinus Egyetem esetében, jogszabály szerint, felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő így a tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult. A szabályzatot jóváhagyta: .............................. A szabályzatot készítette: .............................. Szent István Egyetem YBL Miklós Építéstudományi Kar, A Budapesti Corvinus Egyetem Elnöki Testülete a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló, többször módosított 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) 19. § (1) bekezdésében, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről kiadott 101/2023. (XII. 29.) BM rendeletében, valamint a többször módosított 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (a továbbiakban: OTSZ) foglaltak alapján a Budapesti Corvinus Egyetem Főépületére (1093 Budapest, Fővám tér 8.), annak helyiségeire, szabad tereire az alábbi Tűzvédelmi szabályzatot adja ki. A Tűzvédelmi szabályzatban rögzítésre kerülő, a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) alapvető tűzvédelmi feladatait tartalmazó leírások – ideértve az épületre vonatkozó általános használati szabályokat, valamint a tárolási szabályokat – a munkavállalók, a létesítmény területén dolgozók, hallgatók, vendégként a területen tartózkodók biztonságát szolgálja, ezért a dokumentumban foglaltak megismerése és megtartása mindenki közös ügye.
# 1. § / A Tűzvédelmi szabályzat hatálya / A Tűzvédelmi szabályzat célja
1. § (1) Területi hatálya: A Budapesti Corvinus Egyetem Főépületére, annak helyiségeire, szabad tereire, valamint az ezekben zajló minden tárgyi hatály alá tartozó tevékenységre (beleértve a szállítást, és tárolást is.) (2) Személyi hatálya: a) A Budapesti Corvinus Egyetem Főépületében szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban (munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb megbízási jogviszonyban) foglalkoztatott személyekre, hallgatókra, valamint mindazokra a személyekre, akik vendégként tartózkodnak a Budapesti Corvinus Egyetem Főépületében. A belépéssel, tartózkodással a Tűzvédelmi szabályzatban foglalt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek ismeri el. b) A Budapesti Corvinus Egyetem Főépületében szerződéses kapcsolatban lévő, de a területi hatály alá tartozó helyszíneken tevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetek (ezek tagjai, dolgozói), az egyéni vállalkozók, az Egyetem által nem szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak, alvállalkozók, beszállítók, valamint a rendezvényeken résztvevő személyek (továbbiakban: külső Cég) tűzvédelmi feladatait a szerződésben kell rögzíteni. (3) Tárgyi hatálya: A Budapesti Corvinus Egyetem Főépületében minden tűzvédelmet érintő jogviszonyára, intézkedésére, feladatára és kizárólag a Budapesti Corvinus Egyetem olyan belső szabályzataival, házirendjével, utasításaival együttesen értelmezendő, amelyekre a jelen Tűzvédelmi szabályzatban kifejezetten utalást tesz vagy felhatalmazást ad.
# 2. § / A Tűzvédelmi szabályzat hatálya / A Tűzvédelmi szabályzat célja
2. § (1) Jelen Tűzvédelmi szabályzat elkészítésének célja, hogy: a) rögzítse az Egyetem tűzvédelmi előírásait, használatának szabályait. az egyes vezetők, és foglalkoztatottak tűzvédelmi feladatait és kötelezettségeit, a felelősségi rendszert, a létesítéssel, a használattal, az üzemeltetéssel, karbantartással összhangban; b) gondoskodjon a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körökkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről; c) gondoskodjon a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében – előzetes egyeztetés alapján – a helyszíni gyakorlatok megtartásáról és abban való közreműködésről; d) gondoskodjon a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeinek biztosításáról, a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségéről; e) gondoskodjon, hogy az Egyetem tűzvédelmének biztosításáról megfelelő szervezettel, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével. (2) A Szabályzat kiadásának minősül az Egyetem minden munkavállalója és hallgatója számára elérhető módon a belső számítógépes hálózaton történő közzététel. (3) A Szabályzat megszegése – a cselekmény vagy mulasztás, illetve ezek következményei súlyától és jellegétől függően – munkajogi, polgári jogi, szabálysértési, tűzvédelmi bírság vagy bűntető jogi eljárást von maga után. (4) Az itt nem szabályozott kérdésekben a mindenkor érvényben lévő jogszabályok, szabványok, szabályzatok előírásai az irányadók. (5) A Szabályzatot naprakészen kell tartani, szükség szerinti átdolgozásáról gondoskodni kell. Ennek felelőse a felsőfokú tűzvédelmi végzettséggel rendelkező szakember vagy tűzvédelmi szolgáltató cég. A TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELADATA, FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSI RENDJE,
# 3. § / A tűzvédelmi szervezet feladata / A tűzvédelmi szervezet felépítése
3. § (1) A tűz elleni védekezés elősegítése – a megelőzés –, a Tűzvédelmi szabályzat előírásainak betartása és betartatása, továbbá a tűzvédelmi eszközök és szakfelszerelések meglétének és üzemképességének biztosítása. (2) Gondoskodik arról, hogy az érintett személyek megismerjék a tűzmegelőzéssel kapcsolatos feladataikat és kötelezettségeiket. (3) Az új belépő munkavállalók tűzvédelmi oktatásának, megszervezése, lebonyolítása és dokumentálása. (4) A Tűzriadó terv évenkénti gyakoroltatásának megszervezése. (5) A tűzvédelmi szervezet gondoskodik a rendszeres tűzvédelmi ellenőrzésről és az esetleges szabálytalanságokra, valamint azok megszűntetésére felhívja a figyelmet. (6) Figyelemmel kísérni az üzemeltetői ellenőrzések és az időszakos felülvizsgálatok megfelelő időben történő elvégzését, gondoskodni a feltárt hiányosságok megszüntetéséről. (7) A tűzmegelőzés elsajátítása érdekében gondoskodik a tűzvédelmi szabályzat és a Tűzriadó terv megfelelő módon történő kidolgozásáról, annak naprakészen tartásáról, oktatási tematika kidolgozásáról az érintett létesítmény részére, később ennek oktatásáról, hogy azt mindenki megismerje. (8) Az átalakítások és felújítások során a tűzvédelmi szempontokat érvényesíti. (9) Gondoskodik az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység előzetes egyeztetéséről és engedélyezéséről.
# 4. § / A tűzvédelmi szervezet felépítése / A tűzvédelmi szervezet irányítása
4. § (1) A Campus Szolgáltatások szervezeti ábra:
# 5. § / A finanszírozása / A kancellár feladata és hatásköre
5. § (1) Az épületben jelentkező tűzvédelmiüzemeltetési, karbantartási feladatokat a Campus Szolgáltatások tűzvédelmi szervezet tagjai végzik el, a hatáskörüket meghaladó tűzvédelmi tárgyú kérdések megoldását a műszaki koordinátor, az üzemeltetési operatív vezető és tűzvédelmi vezető felé jelzik, illetve kérnek intézkedést. (2) Amennyiben a tűzvédelmi vezető hatáskörét meghaladja egy intézkedés, megoldási javaslatot tesz a Campus Szolgáltatások vezető felé, aki központi intézkedést igényel. 6. § (1) Az egyetemi épületek megfelelő tűzvédelmi színvonalának finanszírozásához, fenntartásához és a tűzvédelmi szervezet működéséhez szükséges pénzeszközöket az Egyetem központilag biztosítja. A költségek évente kerülnek betervezésre a gazdasági és költségvetési tervbe. TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT, VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐSÖK ÉS AZOK FELADATA
# 7. § / A kancellár feladata és hatásköre / A HR vezető feladata és hatásköre
7. § (1) Az Elnöki Testülettel együttműködve felelős a tűzvédelmi feladatok ellátáshoz szükséges szervezeti és anyagi feltétel rendszer biztosításáért. (2) A Tűzvédelmi szabályzat kiadásával egyidejűleg megbízza a Campus Szolgáltatások vezetőt, hogy a tűzvédelmet érintő ügyekben teljes joggal és felelősséggel intézkedjen, valamint az egyetemi létesítmények tűzvédelmi helyzetéről szükség szerint, de legalább évenként számoljon be. (3) A Campus Szolgáltatások vezetőjével együttműködve létrehozza és fenntartja az Egyetem tűzvédelmi szervezetét a tűzvédelmi feladatok ellátásának és a tűzvédelmi jogszabályok betartásának elősegítésére. (4) Az egyetemi létesítmények éves költségvetésében tervezi a tűzvédelemmel kapcsolatos kiadásokat, biztosítja azok tervszerű felhasználását.
# 8. § / A kancellár feladata és hatásköre / A HR vezető feladata és hatásköre
8. § (1) Gondoskodik a munkavállalók előzetes és ismétlő tűzvédelmi oktatásához a szükséges tájékoztatásról és adatszolgáltatásról a tűzvédelmi vezető részére. (2) Biztosítja, hogy a tűzvédelmi szakmai képesítéshez, szakvizsgához kötött egyetemi munkakörökben csak megfelelő képesítéssel rendelkező dolgozók kerüljenek alkalmazásra. A gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető feladata és hatásköre
# 9. § / A HR vezető feladata és hatásköre / A Kommunikációs vezető feladat- és hatásköre
9. § (1) Figyelemmel kíséri a megjelenő jogszabályok tűzvédelmi összefüggéseit, és erről szükség szerint tájékoztatja a tűzvédelmi vezetőt. (2) Tiltott helyen történő dohányzás és egyéb tűzvédelmet érintő szabálysértés esetén a szabálysértést elkövető dolgozóval szemben a munkavállalói felelősség megállapítására, a felelősségre vonási eljárást lefolytatja. (3) Képviseli a Budapesti Corvinus Egyetemet a tűzvédelmi-jogi ügyekben a tűzvédelmi vezető, tűzvédelmi szolgáltatói cég bevonásával. (4) Figyelemmel kíséri az Egyetemi szabályzatokat, rendelkezéseket és szerződéseket, hogy azok az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatával összhangban legyenek. (5) Tűzesetet követően a Budapesti Corvinus Egyetem mindenkor hatályos vagyonés felelősségbiztosítási szerződése alapján kezdeményezi a kárbejelentési eljárást a Biztosítónál és lefolytatja azt a Campus Szolgáltatások bevonásával.
# 10. § / A Kommunikációs vezető feladat- és hatásköre / A munkahelyi vezetők feladat- és hatásköre
10. § (1) Minden tervezett Egyetemen belüli és Egyetemen kívüli rendezvény-tervéről értesíti a Campus Szolgáltatás vezetőt és kikéri a szakmai véleményét. (2) Gondoskodik arról, hogy a rendezvények a szakmai vélemények figyelembevételével kerüljenek megrendezésre. (3) Elősegíti a rendezvény előkészítése, lebonyolítása során a szakmai véleményekben, Tűzvédelmi szabályzatban foglaltak érvényre jutását.
# 11. § / A Kommunikációs vezető feladat- és hatásköre / A munkahelyi vezetők feladat- és hatásköre
11. § (1) A Szabályzat alkalmazása szempontjából „vezető”-nek minősül a) minden olyan munkaválalló, , akit a Szervezeti és Működési Rend vezető kategóriába sorol; b) minden olyan dolgozó, aki valamely munkaterületen önálló, meghatározott feladatkört lát el, vagy feladatkörében másokat is irányít. (2) A „vezetők” felelősek az irányításuk alatt álló terület, valamint a beosztottjaik vonatkozásában a tűzvédelmi rendelkezések folyamatos megtartásáért. (3) A tűzvédelmi ügyekben illetékes vezetőt távollétében a helyettese, vagy az írásban erre felhatalmazott személy köteles helyettesíteni. (4) Felelős az irányítása alá tartozó területek tűzvédelméért a Szabályzatban és más jogszabályokban vagy külön előírásokban meghatározottak megtartásáért és a szükséges ellenőrzésekért. (5) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles külön felhívás vagy intézkedés nélkül is mindenkivel betartatni, és ezeket megfelelően ellenőrizni, a tudomására jutott szabálytalanságok megszüntetéséről hatékonyan intézkedni. (6) Figyelemmel kíséri, hogy a foglalkoztatottak még a munkába állításuk előtt munkakörüknek megfelelő tűzvédelmi oktatásban részesüljenek. Ezt követően pedig szükség szerint ismétlődő tűzvédelmi oktatáson a számítógépes rendszeren keresztül vegyenek részt. (7) A „vezető” felelős azért, hogy a használat általános és eseti tűzvédelmi előírásait betartsák, a rendszeres és alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak az előírások szigorú betartásával végezzenek. (8) A „vezető” gondoskodik arról, hogy az illetékességi területéhez tartozó munkaterületen lomokat, szemetet, hulladékokat ne tároljanak, a rendet és a tisztaságot, a tárolás szabályait fenntartsák. (9) A vezető a munkahelyen a szükséges tűzvédelmi eszközök és felszerelések használható állapotban és mindenkor megközelíthetően legyenek kihelyezve, helyükről ne távolítsák el és használatuk csak a rendeltetésüknek megfelelően történhessen. (10) Figyelemmel kíséri, hogy a foglalkoztatottak a dohányzásra való tiltást betartsák. (11) A vezető objektív felelősséggel tartozik beosztottjai munkavégzéséért, az anyagtárolás, raktározás, szállítás, vontatás, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység vonatkozásában, az Egyetem tűzvédelmi használati szabályainak betartásáért – beleértve a dohányzási tilalom megtartását is – és a tevékenység folyamatos ellenőrzéséért. (12) A tudomására jutott rendellenességeket azonnal kivizsgálja, közvetlen veszély esetén a munkát leállítja, és az elhárításban illetékes vezetőnek jelezni, vagy a szabálytalanság megszűntetésére intézkedni köteles. (13) Az éghető folyadékok, az egymást nem tűrő anyagok, a robbanásveszélyes anyagok szállításánál, kezelésénél és használatánál minden előírás maradéktalanul betartásra kerüljön, mindezt köteles fokozottan figyelemmel kísérni. (14) A vezető köteles rendszeresen ellenőrizni:
# 11. § / A munkahelyi vezetők feladat- és hatásköre / A foglalkoztatottak feladatai és hatásköre
a) az általa vezetett egység munkaterületén az épület, a felszerelés, a munkaeszköz és az alkalmazott munkamódszerek a tűzvédelmi követelményeknek való megfelelést, hogy a dolgozók munkájukkal összefüggő tűzvédelmi ismereteket elsajátítsák, és megfelelő mélységben ismerjék, b) az irányítása alá tartozó munkahelyen rend, tisztaság és fegyelem legyen, c) az irányítása alá tartozó munkahelyeken: – amennyiben vannak – a biztonsági berendezések megközelíthetőségét, működőképességét, hogy a dolgozók ezek használatával, kezelésével, valamint tűz esetén a feladataikkal tisztában legyenek, – a közműelzárók, a közlekedési és menekülési utak szabadon tartását. (15) A vezető a területét érintő tűzvédelmi eljárásokon részt kell vennie, illetve akadályoztatása esetén gondoskodnia kell a megfelelő helyettesítésről.
# 12. § / A munkahelyi vezetők feladat- és hatásköre / A foglalkoztatottak feladatai és hatásköre
12. § (1) A Szabályzat alkalmazása szempontjából „foglalkoztatott”-nak minősül minden olyan személy, aki az Egyetem alkalmazásában, vagy bármilyen jogcímen szervezett munkavégzés keretében, polgári jogi szerződéssel, vagy egyéb jogviszonyban tevékenységet folytat. (2) Külső cég dolgozóira vonatkozóan a tűzvédelmi szabályok kidolgozása a külső cég feladata, de a jogszabályi előírásokon túlmenően, vagy annak hiányában az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatát kell figyelembe venni. (3) Feladatuk, hogy a tűzvédelmi oktatásokon a számítógépes rendszeren keresztül részt vegyenek, a bemutatottakat és a hallottakat elsajátítsák, hogy képesek legyenek azokat a napi tevékenységük során megfelelően alkalmazzák. (4) Feladatuk, hogy megismerjék a tűzvédelmi felszerelések helyét és működését, a tűzjelzés szabályait, az épület elhagyásának lehetőségeit, a keletkezett tűz esetén követendő magatartási és intézkedési – tűzjelzés, riasztás, mentés, oltás ... stb. – követelményeket, a biztonsági berendezések kezelését. (5) Ha tüzet észlel, vagy tűzveszélyről tudomást szerez a Szabályzattól különálló dokumentumban található „Tűzriadó terv” előírásai szerint kell eljárnia. A tűzoltóság kiérkezése után a tűzoltás-vezető utasításait köteles végrehajtani. (6) A munkafolyamatok és egyéb tevékenységek végzése során a használat általános és eseti tűzvédelmi előírásait, illetve a más vonatkozó tűzvédelmi szabályokat külön felhívás vagy intézkedés nélkül is kötelesek betartani. (7) Különös gondossággal kell eljárniuk az anyagok tárolásánál, a villamos berendezések és az esetleges hőtermelő-készülékek használatánál, a tűzveszélyes cselekmények végzésénél. (8) Hibás berendezéseket – pl. villamos-berendezéseket, elektromos hosszabbítókat, elosztókat stb. – és felszereléseket nem használhatnak, javításukat csak erre illetékes szakemberek végezhetik. (9) Nyílt lánggal járó tűzveszélyes tevékenységet csak az erre kapott külön írásos feltételekben foglaltak szigorú betartásával végezhetnek. Ez alól nincs kivétel. Mosáshoz, takarításhoz, tisztításhoz éghető folyadékot használni tilos!
# 13. § / A Campus Szolgáltatások vezető feladata és hatásköre / Az üzemeltetési és beruházási vezető feladata és hatásköre
13. § (1) A Campus Szolgáltatások vezető a belső szabályozók szerint biztosítja a tűzvédelmi feladatok ellátását. A Campus Szolgáltatások vezető a kancellárnak tartozik felelősséggel. (2) Biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, a jogszabályokban, szabványokban előírtak megfelelő végrehajtását. (3) Felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkavégzéséért, a tűzvédelmi előírások betartásáért. (4) Felelős az Egyetemre, mint bérlőre vonatkozó tűzvédelmi használati előírások betartásához szükséges feltételek megteremtéséért, az előírások folyamatos betartásának biztosításáért, ellenőrizteti a tűzvédelmi előírások betartását. (5) Biztosítja, hogy az Egyetem helyiségeinek rendezvény céljára történő igénybevétele, vagy bérbeadása esetén a konkrét helyiség, helyiségcsoport, épület, vagy berendezés a rendező szerv felelős képviselőjének átadásra kerüljön. (6) Véleményezi az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatának tervezetét, szükség szerinti módosítását és korszerűsítését. Jóváhagyás után végrehajtását folyamatosan ellenőrizteti. (7) Szükség esetén rendkívüli tűzvédelmi szemlét, rendelhet el, célellenőrzést tarthat. (8) A tűzvédelmi vezetőt szükség szerint beszámoltatja a tűzvédelmi helyzetről, a végzett tevékenységéről, az Egyetem tűzvédelmi helyzetéről.
# 14. § / Az üzemeltetési és beruházási vezető feladata és hatásköre / A vagyonvédelmi vezető feladata és hatásköre
14. § (1) Az egyetemi épület üzemeltetése, valamint az épületekben zajló beruházási projektek során biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, a jogszabályokban, szabványokban előírtak megfelelő végrehajtását. (2) Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján az üzemeltetői ellenőrzések és időszakos felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyvek elkészültét és meglétét folyamatosan ellenőrizeti. (3) Hiányzó felülvizsgálat, karbantartás, javítás esetén felelősségre vonást kezdeményez a külsős szakcégekkel szemben és felszólítja a hiányzó ellenőrzési, felülvizsgálati, karbantartási feladatok elvégzésére és a dokumentációk elkészítésére. (4) Új technológia, berendezés, gép esetén értesíti a tűzvédelmi vezetőt, tűzvédelmi szolgáltatót, hogy azokat tűzvédelmi szempontból felülvizsgálhassa. (5) Megbízza a tűzvédelmi vezetőt a tűzvédelmi ellenőrzések, kiürítési gyakorlatok végrehajtására. (6) Biztosítja az épület átalakítása során a tűzvédelmi előírások betartását, a beruházások előkészítése és megvalósítása során elősegíti a tűzvédelmi előírások érvényre jutását. A beruházások során a tűzvédelmi vezetővel egyezteti a tűzvédelmi előírásokat.
# 15. § / A vagyonvédelmi vezető feladata és hatásköre / Az üzemeltetési operatív vezető feladata és hatásköre
15. § (1) Ellenőrzi, hogy a közvetlen felügyelete alatt álló őrszolgálat a jelen tűzvédelmi szabályzatban, Tűzriadó tervben meghatározott feladataikat megismerjék és a tűzjelző központ kezelését elsajátítsák. (2) Ellenőrzi, hogy az épület valamennyi helyiségéhez és a bérleményekhez központi helyen folyamatosan álljon rendelkezésre tartalék kulcs és a bejutás mindig biztosított legyen. (3) Biztosítja, hogy az őrszolgálatot ellátó személyek részt vegyenek az évenkénti kiürítési gyakorlaton. (4) Tűzeset bekövetkezése után utasítja az őrszolgálatot a terület lehatárolására és a megváltoztatásának tilalmára. (5) Biztosítja a beépített tűzjelző berendezés tervszerű üzemszünetének, meghibásodásának esetén a biztonsági feltételeket a helyi kockázatnak megfelelően és gondoskodik a csökkenő védelmi szint ellensúlyozásáról az üzemeltetési operatív vezetővel és a tűzvédelmi vezetővel egyeztetve.
# 16. § / A vagyonvédelmi vezető feladata és hatásköre / Az üzemeltetési operatív vezető feladata és hatásköre
16. § (1) Az egyetemi épület üzemeltetése során biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, a jogszabályokban, szabványokban előírtak megfelelő végrehajtását. (2) Folyamatos kapcsolatot tart a külső szakcéggel és elősegíti a tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési ellenőrzésein és időszakos felülvizsgálatain feltárt hiányosságok megszűntetését. (3) Figyelemmel kíséri a tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrzésének és időszakos felülvizsgálatainak, karbantartásának esedékességét és dokumentálását. Hiányosság esetén felszólítja a külső szakcéget a pótlása. (4) Figyelemmel kíséri a tűzvédelmi műszaki megoldások felülvizsgálatokon feltárt hibáinak javítását és azok dokumentálását. Hiányosság esetén felszólítja a külső üzemeltető szakcéget a pótlása. (5) Az üzemeltetést érintő alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység esetén, mint a munkát elrendelő aláírásával ellenjegyzi a tűzgyújtási engedélyt és ellenőrzi a szükséges szakképesítés és tűzvédelmi szakvizsga meglétét. Hiányzó dokumentum esetén nem engedélyezi a munkavégzést és felszólítja a munkát végzőt a hiányzó dokumentumok pótlására. (6) Gondoskodik a kiürítési gyakorlatokon, belső tűzvédelmi ellenőrzéseken és a hatósági szemléken feltárt tűzvédelmi szabálytalanságok megszűntetéséről a külső üzemeltető szakcég útján. (7) Elősegíti a tűzvédelmi hatóság ellenőrzéseit, a tűzoltóság helyismereti gyakorlatait. (8) Elősegíti a tűzesetek kivizsgálását, biztosítja a helyszínt és utasításba adja annak megváltoztatásának tilalmát a tűzoltó parancsnok engedélyéig. (9) Folyamatosan kapcsolatot tart a tűzvédelmi vezetővel. (10) Érzékelő és zóna kikapcsolását csak az üzemeltetési operatív vezető engedélyezheti, aki a kiiktatás szükségességét jelzi az időszakos felülvizsgálatot végző külső üzemeltető szakcég és a távfelügyelet részére, és egyezteti a zónakiiktatás és visszaállítás körülményeit, valamint a csökkenő védelmi szint miatt életbe lépteti az ellensúlyozó intézkedéseket. (11) Az épület biztonságát érintő minden lényeges tűzvédelmet érintő kérdésről tájékoztatást ad az üzemeltetési és beruházási vezetőnek és a tűzvédelmi vezetőnek. (12) Engedélyezi az egyedi tüzelőés fűtőberendezések használatát.
# 17. § / Az üzemeltetési operatív vezető feladata és hatásköre / Műszaki koordinátor feladata és hatásköre
17. § (1) Folyamatosan figyelemmel kíséri a vonatkozó OTSZ alapján a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzéseinek és időszakos felülvizsgálatainak esedékességét. (2) Szervezi és felügyeli a karbantartók és a villanyszerelők munkáját, az üzemeltetői ellenőrzések elvégzését és megfelelő dokumentálását, az üzemeltetői ellenőrzések dokumentációjának lefűzését a tűzvédelmi üzemeltetési naplóba. (3) Figyelemmel kíséri az időszakos felülvizsgálatok dokumentálását, a felülvizsgálatokban feltárt hibákat és azok javítását. Gondoskodik a hibajavítások megfelelő dokumentálásáról, a tűzvédelmi üzemeltetési naplóba történő lefűzéséről és a helyszínen tartásáról. (4) Gondoskodik a tűzvédelmi dokumentációk naprakészen tartásáról a vonatkozó OTSZ előírásai alapján. (5) Tudomására jutott, az üzemeltetői ellenőrzés és/vagy az időszakos felülvizsgálaton feltárt tűzvédelmi hibákról tájékoztatja az Üzemeltetési operatív vezetőt és hatáskörében gondoskodik a hiba elhárításáról. (6) A tűzjelző rendszer tervezett vagy nem tervezett üzemszünetéről azonnal tájékoztatja az Üzemeltetési operatív vezetőt, a Vagyonvédelmi vezetőt és a tűzvédelmi vezetőt a kikapcsolás előtt 5 munkanappal, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul. (7) Tűz esetén saját hatáskörében gondoskodik az eset kivizsgálásáról és a vonatkozó rendkívüli felülvizsgálatok elvégeztetéséről a Tűzriadó terv 5. pontjában szerepeltek alapján. (8) Kiürítési gyakorlatok alkalmával biztosítja a megfelelő személy jelenlétét a tűzjelző rendszer által lekapcsolt vezérlések visszaállításához (9) Kiállítja az üzemeltetői ellenőrzések elvégzésére feljogosító meghatalmazást jelen szabályzat 8. melléklete alapján és a gondoskodik a meghatalmazások lefűzéséről a portán kihelyezett tűzvédelmi üzemeltetési naplóba.
# 18. § / Műszaki koordinátor feladata és hatásköre / A tűzvédelmi vezető feladata és hatásköre
18. § (1) Köteles az ellenőrzéseken, szemléken megállapított, vagy más módon a tudomására jutott hiányosságokat jegyzőkönyvben a Campus Szolgáltatások vezetőjének, az üzemeltetés és beruházási vezetőnek, az üzemeltetési operatív vezetőnek és a vagyonvédelmi vezetőnek jelenteni és a megoldás módjára – igény esetén – javaslatot tenni. (2) Feladata tűzvédelmi szemléket végezni, a tűzvédelmi használati szabályok betartását, valamint a tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési és karbantartási dokumentumainak meglétét ellenőrizni. (3) Figyelemmel kíséri az épület területén található tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzésének, időszakos felülvizsgálatának esedékességégét. Amennyiben az üzemeltetési naplóban hiányt tapasztal azt írásban jelzi az üzemeltető felé. (4) A tűzjelző rendszer tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét, a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelzi az elsőfokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen. (5) A csökkenő védelmi szint ellensúlyozására felállított tűzőröket oktatja. (6) Részt vesz a Katasztrófavédelmi Kirendeltség által tartott hatósági ellenőrzésen és támogatja Egyetemet eltárt hibák, tűzvédelmi szabálytalanságok esetén gondoskodik azok megszűntetéséről az Üzemeltetési operatív vezetővel együttműködve. (7) Gondoskodik a Tűzvédelmi szabályzat naprakész állapotban tartásáról. (8) Megszervezi és végrehajtja a Tűzriadó terv gyakoroltatását és jegyzőkönyvezi azt. (9) Gondoskodik a munkavállalói és a hallgatói tűzvédelmi oktatási anyag folyamatos aktualizálásáról és naprakészen tartásáról. (10) Hatósági ellenőrzéseken biztosítja a megfelelő személy jelenlétét az üzemeltetési feladatok képviseletére. (11) Feladatkörét érintő tűzvédelmi szabálytalanságokat illetőleg gondoskodik a feltárt hibák javításáról és megfelelő dokumentálásáról, hatósági egyeztetéséről.
# 19. § / A tűzvédelmi vezető feladata és hatásköre / A karbantartók feladata és hatásköre
19. § (1) Feladatuk a Főépületben az alábbi tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetése, ellenőrzése és működőképességének fenntartása: – tűzoltó készülékek – fali tűzcsapok – tűzgátló ajtók – vészkijárati ajtók – hőés füstelvezetés – diesel aggregátor (2) Gondoskodnak a fentiekben említett tűzvédelmi műszaki megoldások tekintetében a tűzvédelmi üzemeltetői ellenőrzések elvégzéséről jelen Tűzvédelmi szabályzat 5. melléklete alapján. (3) Gondoskodnak az általuk elvégzett üzemeltetői ellenőrzések dokumentálásáról és a megfelelő dokumentációk (tűzvédelmi üzemeltetési naplók) vezetéséről és a portára kihelyezett tűzvédelmi üzemeltetési naplóba való lefűzéséről. (4) Évente részt vesznek a feladatuk ellátásához szükséges üzemetetői ellenőrzésekre vonatkozó tűzvédelmi oktatáson. Az üzemeltetői ellenőrzéseket csak megfelelő ismeretek birtokában végezhetők. (5) A tűzvédelmi eszközökben és berendezésekben, valamint az épületben tűzvédelmet érintő átalakítás és módosítás csak az üzemeltetési operatív vezető és a tűzvédelmi vezető előzetes engedélyével a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően történhet. (6) Az épületet érintő munkálatok (pl. poros munkálatok, hegesztés, flexelés) során gondoskodik a téves tűzjelzések megelőzéséről és a munkaterületen az érintett érzékelők lefedéséről. (7) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztés, flexelés) csak tűzgyújtási engedély birtokában, valamint a vonatkozó jogszabály szerinti szakmai végzettség és tűzvédelmi szakvizsga birtokában végez. (8) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséről tájékoztatja a munka megkezdése előtt az üzemeltetési operatív vezetőt, a műszaki koordinátort, valamint a tűzvédelmi vezetőt. (9) Gondoskodik a tűzvédelmi dokumentációk minimum 5 évig történő megőrzéséről.
# 20. § / A villanyszerelők feladata és hatásköre / Az őrszolgálat feladata és hatásköre
20. § (1) Feladatuk a Főépületben az alábbi tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetése, ellenőrzése és működőképességének fenntartása: – biztonsági világítás (2) Gondoskodnak a fentiekben említett tűzvédelmi műszaki megoldások tekintetében a tűzvédelmi üzemeltetői ellenőrzések elvégzéséről jelen Tűzvédelmi szabályzat 5. melléklete alapján. (3) Gondoskodnak az általuk elvégzett üzemeltetői ellenőrzések dokumentálásáról és a megfelelő dokumentációk (tűzvédelmi üzemeltetési naplók) vezetéséről és a portára kihelyezett tűzvédelmi üzemeltetési naplóba való lefűzéséről. (4) Feladatuk ellátásához megfelelő ismerettel rendelkeznek a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzések elvégzéséhez. Évente kötelesek részt venni feladatuk ellátásához szükséges tűzvédelmi üzemeltetési oktatáson. (5) Az épületet érintő munkálatok (pl. poros munkálatok, hegesztés, flexelés) során gondoskodik a téves tűzjelzések megelőzéséről és a munkaterületen az érintett érzékelők lefedéséről. (6) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztés, flexelés) csak tűzgyújtási engedély birtokában, valamint a vonatkozó jogszabály szerinti szakmai végzettség és tűzvédelmi szakvizsga birtokában végez. (7) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséről tájékoztatja a munka megkezdése előtt, az üzemeltetési operatív vezetőt, a műszaki koordinátort, valamint a tűzvédelmi vezetőt.
# 21. § / A villanyszerelők feladata és hatásköre / Az őrszolgálat feladata és hatásköre
21. § (1) Az őrszolgálat köteles a tűzoltóságot azonnal értesíteni a 105 vagy a 112-es telefonszámon, ha az épület területéről bárhonnan tüzet jeleznek. (2) Az automatikus tűzjelző megszólalása esetén az alábbi eljárási rendet kövesse: – Állapítsa meg a jelzés fajtáját (pl. tűzjelzés vagy hibajelzés). – Olvassa le a tűzjelző központról, hogy honnan érkezett a tűzjelzés, majd menjen a helyszínre és végezzen jelzés felderítést, valós tűz történt-e. – Egyeztessen a távfelügyelettel, hogy valós tűzjelzés történt. – Hívja fel a tűzoltóságot és jelezze, hogy a mi történt. (3) A tűzoltóság felé a tűzjelzésnek tartalmaznia kell: – a tűzeset pontos helyét és címét, – mi ég, – milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, – a tűz terjedelmét, – emberélet van-e veszélyben, tartózkodnak-e az épületben, – a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát. (4) Saját és mások testi épségét nem veszélyeztetve megkísérli a tűz oltását. (5) Tűz esetén a vagyonőr kinyitja az összes szabadba vezető vészkijárati ajtót. (6) A portás gondoskodik az épület kiürítése esetén a főbejárati fotocellás ajtó, valamint a főbejárati ajtó, a Déli kapu és az Északi kapu teljes szélességében való nyitásáról. (7) Köteles a kiürítés során a kiürítés irányítójával együttműködni és az utasítása szerint eljárni. (8) Feladata tűzoltás után – az esettől függően – a terület lehatárolása, gondoskodik róla, hogy a terület nem kerül megváltoztatásra. (9) Takarítást megkezdeni csak a tűzoltásvezető engedélyével lehet. (10) A tűzoltóság kiérkezte esetén a tűzoltás vezetőjének segítségére van, a tűz, valamint a tűzcsapok, illetve a vízforrások helyét megmutatja. (11) A kulcsokat csak illetékes személyeknek szabad kiadni, rendkívüli esetben a kiadás és a visszavétel időpontját rögzíteni kell. (12) A Tűzriadó terv egy példányát lezárt borítékban a portán kell tartani, tűz esetén az abban foglalt előirányzatok figyelembevételével kell intézkedni. A tervet minden portán dolgozónak kötelessége megfelelően ismerni. (13) Az őrszolgálaton csak olyan személy teljesíthet szolgálatot, aki rendelkezik a tűzjelző rendszerre vonatkozó kezelési ismeretekkel. (14) Az őrszolgálat munkavállalónak tűzvédelmi oktatásáról, valamint a tűzjelző rendszerre vonatkozó oktatásáról az őrszolgálatot biztosító szakcég gondoskodik. (15) Köteles az évenkénti tűzriadó gyakorlaton részt venni. (16) Köteles az zárással kapcsolatos feladatok között, az épületet tűzvédelmi szempontból átvizsgálni, a világításokat lekapcsolni és minden olyan körülményt megszűntetni, ami tüzet okozhat. (17) Amennyiben szükséges – a tűzjelző rendszer részleges vagy teljes üzemszünete esetén –, köteles tűzőri feladatokat ellátni.
# 22. § / Diszpécser feladata és hatásköre / Beruházási szakértő feladat- és hatásköre
22. § (1) Gondoskodik a tűzjelző rendszer napi és negyedéves üzemeltetői ellenőrzéséről, valamint az ellenőrzés dokumentálásáról a tűzjelző rendszer üzemeltetésiés karbantartási naplójába. (2) Feladata az események (pl. téves tűzjelzés, hibajelzés) adatainak vezetése a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplóba. (3) Gondoskodik a téves jelzések kivizsgálásáról és annak dokumentálásáról a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplójába – amennyiben a téves jelzés oka ismert (pl. főzés, poros munkavégzés, dohányzás). (4) Amennyiben nem ismert a téves jelzés oka, illetve hibajelzés történt – gondoskodik az információ átadásáról a külső üzemeltető cég részére és értesíti a külső karbantartó szakcéget a tűzjelző rendszer rendkívüli felülvizsgálatának elvégzésére. (5) Gondoskodik a betelt napló cserjéről a külső üzemeltető cég felé történő jelzés által.
# 23. § / Beruházási szakértő feladat- és hatásköre / Tűzvédelmi szolgáltató feladat- és hatásköre
23. § (1) Figyelemmel kíséri az átalakítást, beruházást végző külső szakcég munkáját. (2) A munkaterületet átadását átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíti. (3) Figyelemmel kíséri, hogy alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak az előírások szigorú betartásával végezzenek. (4) A beruházást érintő alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (pl. hegesztés, flexelés) esetén, – mint a munkát elrendelő – aláírásával ellenjegyzi a tűzgyújtási engedélyt és ellenőrzi a szükséges szakképesítés (hegesztés) és tűzvédelmi szakvizsga meglétét. (5) Hiányzó dokumentum esetén nem engedélyezi a munkavégzést és felszólítja a munkát végzőt a hiányzó dokumentumok pótlására. (6) Figyelemmel kíséri a poros munkavégzések kapcsán a tűzjelző rendszer érzékelőinek letakarását a téves tűzjelzések megelőzésére.
# 24. § / Beruházási szakértő feladat- és hatásköre / Tűzvédelmi szolgáltató feladat- és hatásköre
24. § (1) Köteles a megbízási szerződésben rögzített tűzvédelmi feladatait ellátni. (2) Közreműködik a tűzvédelmi oktatási anyagok felülvizsgálatában, az Egyetem működése során felmerülő tűzvédelmi kérdések szakmai véleményezésében. (3) Közreműködik az Egyetem tűzvédelmi szabályzatainak elkészítésében. A BÉRLŐK ÉS ALKALMAZOTTAIK FELADATA ÉS KÖTELESSÉGE
# 25. § / Beruházási szakértő feladat- és hatásköre / Tűzvédelmi szolgáltató feladat- és hatásköre
25. § (1) A bérlőknek és alkalmazottiaknak a mindenkor hatályos tűzés munkavédelmi jogszabályok által támasztott követelményeket be kell tartaniuk. (2) Amennyiben a bérlő bérli a legnagyobb befogadó képességű helyiséget, úgy a bérlő felelős a helyiség megfelelő használatáért. (3) A bérlő biztosítja, hogy a helyiség tűzvédelmi szempontból meghatározott befogadó képességét tevékenysége során nem lépi túl. (4) A tűzvédelmi törvény értelmében 50 fő munkavállaló feletti létszám esetén a bérbe vevő cégnek, alvállalkozónak saját tűzvédelmi szabályzattal kell rendelkeznie, mely nem lehet szabályrendszereiben ellentétes jelen tűzvédelmi szabályzattal. (5) A bérlőknek (és alkalmazottainak) az Egyetem Főépületére vonatkozó Tűzvédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi tervet meg kell ismerni, tűz esetén a benne foglaltakat betartani és végrehajtani. (6) A tűzvédelmi oktatásokról minden bérbe vevő cégnek, alvállalkozónak saját maga kell gondoskodnia a munkavállalóinak. (7) Dohányozni szigorúan tilos zárt munkahelyeken, csak is a kijelölt szabadtereken lehetséges. (8) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak tűzgyújtási engedély birtokában szabad végezni. A tevékenységet a tevékenység végzése előtt minimum 5 munkanappal be kell jelenteni a műszaki koordinátor, az üzemeltetési operatív vezető és a tűzvédelmi vezető felé. (9) A bérelt terület átalakítását, módosítását, csak az egyetemi vezetőség tudtával és írásos beleegyezésével végezheti a vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak megfelelően és a tevékenységhez kötődő hatósági engedélyezési eljárások lefolytatását követően. (10) A bérelt területen zenés-táncos rendezvényt csak a vonatkozó tűzvédelmi előírások és a vonatkozó rendezvénytartási rendeletek betartása mellett (pl. hatósági bejelentés, biztonsági terv készítés), valamint az Egyetem engedélyével lehet végezni. (11) A téves tűzjelzéseket meg kell előzni a tevékenysége során. (12) Tűzeset során a kiürítés irányítója utasításai szerint szükséges eljárnia. (13) Jelen szabályzatot és Tűzriadó tervet a bérlő minden munkavállalójának meg kell ismernie és aláírásával igazolnia kell a 11. melléklet alapján. (14) Feladata zárás után a villamos berendezések kikapcsolása és a munkaterület ellenőrzése, hogy nem maradt-e fenn olyan körülmény, ami tüzet okozhat.
# 26. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
26. § (1) Az Egyetem épületeit, valamint helyiségeit a használatbavételi (üzemeltetési) engedélyében meghatározott rendeltetésnek megfelelően szabad használni. (2) Az épületen belül és kívül folyó minden átalakítási, felújítási és beruházási munkáknál az érvényben lévő tűzvédelmi jogszabályokat, valamint az építési munkákkal kapcsolatos 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait (az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építész-műszaki dokumentációk tartalmáról) be kell tartani. A jogszabályi előírásokon túl, a vonatkozó műszaki követelményekben szereplő követelményeket, valamint a hatósági határozatokat is be kell tartani, amelyeket a tervezésnél, kivitelezésnél, műszaki átadás-átvételnél és üzembe helyezésnél érvényre kell juttatni. (3) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció. A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti, ezért ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt (építmények tűzvédelme 1, építész-, elektromos-, gépész tűzvédelmi szakértő 2) bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe. HELYISÉGEK TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYAI,
# 27. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
27. § (1) A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok: a) az építmény, építményrész létesítésekor hatályos előírások által elvárt biztonsági szintet a használat és az átalakítások, változtatások során fenn kell tartani, b) a használati tűzvédelmi előírások betartása, c) tevékenységgel tüzet, robbanást, robbanásveszélyt ne okozzanak, d) folyamatosan biztosítsák a tűz észlelésének, jelzésének, oltásának, a kiürítésnek, a tűzvédelmi berendezések, eszközök, felszerelések, tűzoltótechnikai eszközök működésének, hozzáférhetőségének, észlelhetőségének jogszabály vagy hatóság által előírt feltételeit, e) a tűzvédelmi célú dokumentumok naprakész állapotban, hozzáférhető helyen való tárolása, f) a tűzvédelmi célú jelölések észlelhetőségének, egyértelműségének fenntartása, g) a robbanás elleni védelem, az alkalmazott berendezések robbanásbiztos kialakításának és működőképességének a robbanásveszélyes technológia teljes élettartama során való fenntartása. h) Az építményt, építményrészt, a szabadteret csak a rendeltetésére vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. i) A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, forgalmazást, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban, rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni. j) A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható. k) Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető, kivéve, ha a tárolt anyag mennyisége, minősége, elhelyezése nem növeli a tűz átterjedésének veszélyét. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. l) A helyiségből, a szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, a készülékről a tevékenység során keletkezett fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani. m) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem tűzveszélyes anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. n) Robbanásveszélyes térben csak olyan készülék, eszköz, berendezés, erőés munkagép helyezhető el és használható, amely az alkalmazási helyén a megállapított robbanásveszélyes zóna minőségének, valamint hőmérsékleti osztályának vagy mértékadó legmagasabb hőmérsékletének megfelel, és amit a robbanásvédelem szabályai szerint gyártottak, felülvizsgáltak, karbantartottak, javítottak. o) Ahol jogszabály önműködő csukószerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót
# 27. § / BEFOGADÓKÉPESSÉG / Iroda
csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, vagy a fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes állapotban fordul elő, akkor a nyitvatartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, vagy biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon. p) A közmű nyitóés zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni. q) A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó műszaki követelmény szerinti jelzőtáblával kell jelölni.
# 28. § / BEFOGADÓKÉPESSÉG / Iroda
28. § (1) A napi munka során keletkezett papírhulladékokat papírkosárba kell elhelyezni. A munkanap befejezésekor az összegyűlt hulladékot az erre a célra kijelölt hulladéktárolóba kell elvinni. (2) A helyiségekben csak az irodai munkához szükséges anyagokat (iratokat, irodagépeket, iroda felszereléseket) szabad tartani. Az elintézett ügyiratokat munkaidő végén lehetőleg irattartó szekrényben kell elhelyezni. (3) Elektromos berendezés úgy üzemeltethető, hogy a környezetre nézve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A munka befejezése után az elektromos berendezések áramtalanításáról gondoskodni kell. (4) Fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (5) A fővonalú telefonkészülékek közelében, jól látható helyen el kell helyezni a tűzoltóság hívószámát (112). (6) A számítógépek, irodagépek közelében csak a munkavégzéshez szükséges minimális mennyiségű, éghető anyag tárolható. (7) A közlekedési utakat állandóan szabadon kell tartani. (8) A számítógépek, irodagépek közelében az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas kézi tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. (9) A tűzoltó készüléket jól látható és könnyen hozzáférhető helyen, lehetőleg kijárat, illetőleg a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni. (10) Állandóan használható, üzemképes állapotáról gondoskodni kell, helyéről eltávolítani vagy rendeltetésétől eltérő célra használni nem szabad. (11) Az irodahelyiségből a munka befejezése után utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak. (12) Csak az ott folytatott adminisztrációs tevékenységhez szükséges anyagok, eszközök használhatók és tárolhatók.
# 29. § / Étkező/Konyha / Közlekedő, előtér
29. § (1) A konyhát csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad használni. (2) A helyiségben csak a tevékenység végzéséhez szükséges árut szabad tárolni. (3) Tüzelőés fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (4) A hűtő berendezés, a mikrohullámú sütő, valamint a kávéfőző és egyéb háztartási berendezés kezelési és karbantartási utasításainak előírásait maradéktalanul be kell tartani. Amennyiben a berendezések működtetése közben rendellenességet észlelnek, kötelesek azt azonnal szakemberrel megvizsgáltatni. (5) A tevékenység befejezése után az áramtalanításról, a berendezések üzemen kívül helyezéséről (kivéve hűtő berendezések) gondoskodni kell. (6) Tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni. (7) A helyiségben dohányozni tilos! (8) A tevékenység vagy napi munka befejezése után a helyiséget utolsóként elhagyó dolgozónak meg kell győződnie arról, hogy tűzveszély nem áll-e fenn, ha igen köteles azt megszüntetni.
# 30. § / Közlekedő, előtér / Öltözők
30. § (1) A közlekedési utak, menekülési útvonalak, előterek és bejárati ajtók szabadon tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Azokat eltorlaszolni, leszűkíteni – úgy, hogy a menekülés lehetőségét akadályozza – még átmenetileg sem szabad. (2) A biztonsági berendezések indítógombját, az elektromos kapcsoló szekrényeket, valamint a tűzoltó készülékeket, tűzvédelmi felszereléseket, kézi jelzésadókat eltorlaszolni tilos! (3) A közlekedőkről a munka befejezése után utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak.
# 31. § / Öltözők / Raktárak (passzív tárolás)
31. § (1) A helyiséget csak rendeltetésüknek megfelelő célra szabad használni. (2) A helyiségben tűzveszélyes anyagot, folyadékot tárolni nem szabad. (3) Az öltözőhelyiségben (fogasokon) kizárólag a dolgozók személyes dolgai tarthatók, azonban könnyen gyúló anyag (folyadék, gáz) ott nem helyezhető el. (4) Tüzelőés fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (5) A helyiségekben a dohányzás tilos! (6) A munkaidő befejezése után az utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak.
# 32. § / Öltözők / Raktárak (passzív tárolás)
32. § (1) A helyiségeket csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni. (2) A raktárakban tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos feltételrendszer meghatározásával szabad végezni. (3) A helyiséget csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad használni. (4) A raktárban kizárólag a munkavégzéshez, az engedélyezett tevékenységhez szükséges anyagokat, eszközöket, továbbá késztermékeket szabad tárolni. (5) Az eszközök, berendezések kezelési és karbantartási utasításainak előírásait maradéktalanul be kell tartani. (6) Amennyiben az eszközök, berendezések működtetése közben rendellenességet észlelnek, kötelesek azt azonnal szakemberrel megvizsgáltatni. (7) A raktárban tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni. (8) A raktározott anyagokat úgy kell tárolni, hogy a közlekedési út megfelelő mozgást biztosító szélességben mindig szabad legyen, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. (9) Tüzelőés fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (10) Az elektromos berendezések és az éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy azok gyújtási veszélyt ne jelentsenek egymásra. (11) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti, alagsori helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. (12) A raktárt állandóan tisztán kell tartani, a közlekedési utakon menekülést akadályozó szemét, illetve egyéb tárgyak elhelyezése szigorúan TILOS! (13) Az áruféleségek szállításából visszamaradt göngyöleget a raktárakból el kell távolítani. (14) A raktárhelyiségben nyílt láng használata és dohányzás tilos. (15) A helyiségben tartózkodó (tevékenységet végző) és utolsóként távozó dolgozó köteles meggyőződni arról, hogy a tűzveszély lehetősége ki van zárva. Szükség esetén gondoskodni kell a szabálytalanság megszüntetéséről.
# 33. § / Raktárak (passzív tárolás) / Gépházak
33. § (1) A gépházak, gépi szellőztető berendezések ajtajait zárva kell tartani. (2) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. (3) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindenki külön felhívás vagy intézkedés nélkül is végrehajtani és a szükséges tűzmegelőző ellenőrzéseket elvégezni. (4) A helyiséget úgy kell berendezni és használni, hogy a szabad közlekedés folyamatosan biztosítva legyen, amíg a helyiségekben személyek tartózkodnak az ajtókat bezárni vagy bereteszelni nem szabad. (5) A közművek elzáró szerkezeteit és a tűzvédelmi felszereléseket állandóan használható állapotban kell tartani, megközelítési lehetőségüket korlátozni még átmenetileg sem szabad. (6) Csak szabványos és hibátlan villamos berendezéseket szabad használni, javításukat szakcég, vagy az erre illetékes villanyszerelő végezheti. (7) A berendezéseket a szennyezettségtől meg kell tisztítani, karbantartásukról gondoskodni kell. (8) Fűtésre csak központi fűtés használható, kiegészítő fűtés használata tilos! A fűtőtestek 30 cm-es környezetében éghető anyagot tartani tilos! (9) Gépészeti berendezések kezelésével csak megfelelő képesítéssel rendelkező, illetve kellően kioktatott gyakorlattal rendelkező személyeket szabad megbízni, illetéktelen személyek a berendezéseket nem működtethetik. (10) A térségben éghető folyadékot használni, kezelni, tárolni, öngyulladó vagy egymást nem tűrő anyagokat tartani szigorúan tilos! (11) Távozás előtt minden esetben tűzvédelmi utóellenőrzést kell tartani és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet vagy robbanást okozhatna. Tűz esetén a Tűzriadó terv előirányzatait kell figyelembe venni. (12) A rendelkezések betartásáért az ott dolgozók és az irányításukat végző vezető a felelős. Elektromos kapcsolótér, kapcsolószekrények, elektromos berendezések helyiségek
# 34. § / Gépházak / Liftgépházak
34. § (1) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. (2) A kapcsolótérben mindennemű anyagtárolás tilos! (3) A kapcsolótér ajtaját zárva kell tartani. (4) A kapcsolótérben lévő kapcsolók be és kikapcsolt állapotát egyértelműen fel kell tüntetni. A feliratok utaljanak arra, hogy mely egységet áramtalanítja az adott kapcsoló. (5) Csoportosan elhelyezett működtető berendezéseket, biztosítékokat el kell látni hozzá tartozó berendezés megnevezését tartalmazó felirattal. Az erőátviteli berendezés leválasztó kapcsolóját is feliratozni kell. (6) Villamos berendezéseket csak rendeltetésüknek és méretezésüknek megfelelően szabad használni. (7) A világítási eszközt éghető anyagokon vagy azok közelében kell elhelyezni, akkor a következő előírásokat kell betartani: (8) 100 W-os izzólámpáig legalább 10 cm, (9) 101 – 10000 W-os izzólámpáig legalább 30 cm, ennél nagyobb teljesítménynél legalább 50 cm távolságot be kell tartani, a világítási eszköz az éghető anyag alatt van elhelyezve, felfelé minden esetben 50 cm távolságot kell betartani, fényszórókat úgy kell elhelyezni, hogy optikai gyújtópontjuktól 50 cm-es távolságon belül éghető anyag ne legyen.
# 35. § / Liftgépházak / Beléptető helyek (porták)
35. § (1) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. (2) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindenki külön felhívás vagy intézkedés nélkül is végrehajtani és a szükséges tűzmegelőző ellenőrzéseket elvégezni. (3) A helyiségben éghető anyagokat tartani vagy tárolni TILOS! Más anyagok tárolásánál fokozott gondossággal kell eljárni, a helyiségben az anyagtárolást csak a szigorú követelmények megtartásával, indokolt esetben szabad végezni. (4) Folyamatosan szabadon kell tartani a közlekedési utat és a kijáratot. Ezeket állandóan használható állapotban kell tartani. Eltorlaszolni, vagy leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. (5) A bejárat ajtaját zárt állapotban kell tartani. A helyiségbe beengedni csak illetékes személyeket szabad, kíséretükről szükség szerint gondoskodni kell. (6) Távozás előtt minden esetben tűzvédelmi utóellenőrzést kell tartani és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet vagy robbanást okozhatna. Tűz esetén a Tűzriadó terv előirányzatait kell figyelembe venni. (7) A felvonógép helyiségének bejárata közelében villamostűz oltására alkalmas, legalább 2 kg töltetű, gázzaloltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni.
# 36. § / Beléptető helyek (porták) / Hallgatói terek
36. § (1) A tűzvédelemmel kapcsolatos kiemelt feladatok a portára vonatkoznak. (A továbbiakban a biztonsági szolgálat őrszobáját is porta néven említjük) (2) A portahelyiségben a távbeszélőkészülékek mellett jól láthatóan ki kell függeszteni a: – Központi segélyhívó: 112 – Tűzoltóság 105 – Rendőrség 107 – Mentők 104 telefonszámát. (3) A porta helyiségben esetlegesen elhelyezett elektromos melegítő és kávéfőző berendezéseket csak hőszigetelő alátéten és ellenőrző lámpával ellátva szabad használni. (4) A Tűzriadó terv egy példányát lezárt borítékban a portán kell tartani, tűz esetén az abban foglalt előirányzatok figyelembevételével kell intézkedni. A tervet minden dolgozónak kötelessége megfelelően ismerni.
# 37. § / Beléptető helyek (porták) / Hallgatói terek
37. § (1) A tűzvédelmi rendelkezéseket külön felhívás vagy intézkedés nélkül is köteles mindenki végrehajtani és a szükséges ellenőrzéseket elvégezni. A térséget úgy kell berendezni és használni, hogy a szabad közlekedés, a közművek és a tűzvédelmi felszerelések működtetési lehetősége folyamatosan biztosítva legyen. Ezeket leszűkíteni vagy eltorlaszolni TILOS! (2) Fűtésre csak központi fűtés használható, kiegészítő fűtést nem lehet alkalmazni. engedély birtokában lehet alkalmazni. Az engedélyező a műszaki igazgató. (3) Csak szabványos és hibátlan villamos berendezéseket szabad használni, javítást csak villanyszerelő végezhet. (4) A helyiségben nyílt lánggal járó tevékenységet végezni és dohányozni TILOS! (5) Kivétel az egyes ünnepségek, javítási munkálatok miatt szükséges nyílt láng használata, amely alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. (6) A kihelyezett figyelmeztető és tiltó jelzéseket, a berendezések rendeltetésére utaló feliratokat és a kezelési utasításokat jól láthatóan kell elhelyezni, gondoskodni kell jó állapotuk fenntartásáról. (7) Tűz esetén a Tűzriadó terv előírásainak figyelembevételével kell eljárni, ezt és a vonatkozó egyéb előírásokat minden ott dolgozónak ismernie kell. A rendelkezések betartásáért a helyiségben dolgozók és az irányításukat végző vezető a felelős. (8) A helyiséget úgy kell berendezni és használni, hogy mindenben megfeleljen a biztonságos üzemi feltételeknek, az azokra vonatkozó előírásoknak, és a tűzvédelmi előírásoknak. (9) A szabad közlekedést folyamatosan biztosítani kell, a helyiségeket bezárni vagy bereteszelni addig nem szabad, amíg azokban személyek tartózkodnak, a közművek elzáró-szerkezeteinek és a tűzvédelmi felszereléseknek működtetési lehetőségeit állandóan biztosítani kell.
# 38. § / Vészkijáratok / Mosdók, fürdők
38. § (1) Az egyetem működése alatt (rendezvény) a vészkijárati ajtókat kulccsal, lakattal, vagy bármilyen olyan eszközzel, amely az egy mozdulattal történő nyitást nem teszi lehetővé, lezárni tilos. (2) A vészkijárati ajtókat mindig teljes szélességében biztosítani kell, eltorlaszolni még ideiglenesen, részlegesen sem szabad. (3) A vészkijárati ajtók helyét világító (szünetmentes áramforrásról működő), vagy utánvilágító felirattal, táblával jelölni kell, melyen fel kell tüntetni a menekülés irányát. (4) A vészkijárati ajtónak nyitott állapotban rögzíthetőnek kell lennie. (5) Elektronikus működtetésű ajtóknak, melyek vészkijáratnak is funkcionálnak, egy mozdulattal áramtalanítás esetén is egyszerűen nyithatónak kell lennie. (6) A vészkijárati ajtók nyitószerkezetét eltávolítani, leszerelni nem szabad, meghibásodásuk, sérülésük esetén javításukról haladéktalanul gondoskodni kell. (7) A vészkijáratokat az Egyetem igénybevétele szerint kell egy mozdulattal nyitható állapotba hozni, egyébként azok zárvatarthatók.
# 39. § / Mosdók, fürdők / Tantermek, előadók
39. § (1) A helyiségeket csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. (2) A helyiségekben öngyulladásra hajlamos anyagokat még ideiglenesen sem szabad tárolni. (3) Az elektromos berendezéseket meghibásodás esetén azonnal javíttatni kell. (4) A fenti helyiségekben a közlekedési utakat állandóan szabadon kell hagyni. (5) Azokat eltorlaszolni, átmenetileg sem szabad. A mosdó és fürdő, valamint zuhanyozó helyiségekben a megvilágításra szolgáló elektromos berendezést a nedves, párás helyiségekre vonatkozó előírások szerint kell szerelni, karbantartani. (6) Fenti helyiségekben csak tömített kapcsolókat szabad használni. A kapcsolók, kezelők fogantyúja csak nem nedvszívó anyagból készülhet. (7) A fürdők és mosdó helyiségek kapcsolóit és biztosítékait csak a helyiségen kívül szabad elhelyezni. (8) A keletkezett hulladékot (kéztörlő-, papírtörölközők) naponta el kell távolítani, a helyiégeket gondosan ki kell takarítani.
# 40. § / Tantermek, előadók / Aula
40. § (1) A helyiségek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. (2) A helyiségekben csak a folyamatos tevékenységhez szükséges éghető anyagokat szabad tartani. Túlzsúfoltságot okozni nem szabad. (3) A műszaki villamos vagy gázüzemű berendezéseket csak rendeltetésüknek megfelelően, a kezelési, használati utasításban foglaltak szerint szabad használni. (4) Az előadótermekben használt villamos oktatási segédeszközöket (pl.: projektor) használat után ki kell kapcsolni. (5) Az oktatás befejezését követően az asztalokba beépített berendezéseket azok főkapcsolóinak kikapcsolásával, a mobil eszközöket a hálózati csatlakozó konnektordugó kihúzásával áramtalanítani kell. (6) Az oktatási eszközöket használó oktató vagy tanár a meghibásodásokat köteles jelezni az oktatási technikusoknak. (7) Az oktatóterem ajtajátamíg emberek tartózkodnak bentkulccsal bezárni, a közlekedési menekülési útvonalat ideiglenes jelleggel, vagy eltorlaszolni szigorúan tilos! (8) Az oktatóhelyiségben tűzveszélyes folyadékot, vagy gázpalackot még átmeneti jelleggel sem szabad tárolni, illetve azt oda bevinni.
# 41. § / Tantermek, előadók / Aula
41. § (1) A helyiségeket csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. (2) A helyiségben a dohányzás és nyílt láng használata tilos. (3) A Nyugati kapuk felé vezető menekülési útvonalat teljes szélességében (3,6 m) szükséges biztosítani a rendezvények ideje alatt. (4) Az Alulában a rendezvények ideje alatt az üvegajtók előtt 2,0 méter széles útvonalat szükséges hagyni. (5) A berendezésénél a figyelni kell a menekülési útvonalak teljes szélességének szabadon hagyására. Az asztalok és székek, babzsákok, catering, színpad elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy menekülési útvonalra nem lóghatnak be, nem szűkíthetik le azokat. (6) Az alulában székes elhelyezésnél az aula létszáma 380 fő. A széksorok között min. 35 cm távolságot szükséges tartani. (7) Csak kifogástalan műszaki állapotú villamos berendezés használható, ami nem okoz tüzet vagy balesetet. Sérült vezetékkel vagy burkolattal rendelkező eszköz nem használható, mind az elektromos tűzeset, mind a baleset megelőzése érdekében. (8) Csak megfelelő műszaki állapotú hosszabbító használható és kerülni kell a hosszabbítók egymásba illesztését, a túlmelegedés veszélyét. (9) A hosszabbítókat úgy kell elhelyezni, hogy az ne legyen botlásveszélyes és ne essen bele a menekülési útvonalba. (10) Amennyiben a nagyelőadókban oktatás folyik, az előadó termek ajtajainak működése és használata nem korlátozható a rendezvény ideje alatt az aula felől. (11) Rendezvények során az aula befogadó képességét nem szabad túllépni, a rendezvény felelős szervezője gondoskodik a létszám tartásáról. (12) Az aulában fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes anyag nem tárolható. (13) Tűzveszélyes tevékenységet csak külön írásos engedéllyel szabad végezni a helyiségben. (14) Füstfejlődéssel járó eszköz alkalmazását a tűzvédelmi vezetővel egyeztetni szükséges a téves tűzjelzések megelőzésére.
# 42. § / Zsibongó / Nyomda
42. § (1) A helyiségeket csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. (2) A helyiségben a dohányzás és nyílt láng használata tilos. (3) Az asztalokat és székeket, babszákokat csak úgy szabad elhelyezni, hogy közöttük a kijárat irányában legalább 1,1 méter széles út maradjon szabadon. (4) Az asztalok és székek, babzsákok elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy menekülési útvonalra nem lóghatnak be, nem szűkíthetik le azokat. (5) Az Északi, Déli és Nyugati kapuk felé vezető menekülési útvonalakat szabadon kell hagyni. (6) Standok, molinók kihelyezésénél figyelembe szükséges venni, hogy az oszlopok közé helyezhetők el úgy, hogy nem lógnak be, nem szűkítik a menekülési útvonalat. (7) A Zsibongóban bútorozás, dekoráció, stand, molinó vagy egyén kihelyezés nem torlaszolhatja el a tűzoltó eszközöket, kézi jelzésadókat, valamint nem takarhatja ki a menekülési irányfényeket, biztonsági világítás lámpatesteit. (8) Rendezvények során a zsibongó befogadó képességét nem szabad túllépni, a rendezvény felelős szervezője gondoskodik a zsibongó létszámának tartásáról. (9) A zsibongóban fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes anyag nem tárolható. (10) Tűzveszélyes tevékenységet csak külön írásos engedéllyel szabad végezni a helyiségben.
# 43. § / Nyomda / Színházterem
43. § (1) A nyomdai helyiségeket csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. (2) A nyomdai helyiségben a dohányzás és nyílt láng használata tilos. (3) A helyiségekben csak a folyamatos üzemeltetéshez feltétlenül szükséges anyagmennyiség (pl. papírok, nyomtatványok, karbantartóés tisztítószerek stb.) helyezhetők el. (4) A berendezések kezelésekor, karbantartáskor felhasználásra kerülő folyadékok (pl. fóliázó gép esetében) max. 5 liter mennyiségben tárolhatók szekrényen kívül. (5) Csak a gyártó által előírt anyagokat szabad felhasználni- (6) A berendezéseken karbantartást, javítást csak az arra kiképzett (szakképzett) személy végezhet. (7) A villamos berendezések kapcsolóját az azokhoz vezető útvonalat leszűkíteni, eltorlaszolni még ideiglenes jelleggel sem szabad. (8) Tűzveszélyes tevékenységet csak külön írásos engedéllyel szabad végezni a helyiségben. (9) Az elektromos berendezések kapcsolóinak rendeltetését, funkcióját felirattal jelölni kell. (10) Tűz vagy elektromos zárlat esetén is a szükséges feszültség-mentesítést azonnal el kell végezni.
# 44. § / Színházterem / Karbantartó műhelyek
44. § (1) A helyiséget csak a rendeltetésének megfelelően a szabad használni. (2) A helyiségben a dohányzás és nyílt láng használata tilos. (3) A színházterem 87 fő befogadására alkalmas. (4) Az előadások alatt a vészkijáratok nem lehetnek kulcsra zárt állapotúak, mely korlátozzák a menekülést, a helyiség kiürítési időn belüli elhagyását. (5) Az előadások ideje alatt a közlekedési útvonalakat szabadon kell hagyni. (6) Az előadások ideje alatt a menekülési irányfényeket, valamint a tűzjelző rendszer érzékelőit letakarni nem szabad. (7) Csak kifogástalan műszaki állapotú villamos berendezés használható, ami nem okoz tüzet vagy balesetet. (8) Kerülni kell a hosszabbítók egymásba illesztését, a túlmelegedés veszélyét. (9) Füstfejlődéssel járó eszköz alkalmazását a tűzvédelmi vezetővel egyeztetni szükséges a téves tűzjelzések megelőzésére.
# 45. § / SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK / Tűzveszélyes tevékenység
45. § (1) A karbantartói helyiségeket csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. (2) A helyiségben a dohányzás és nyílt láng használata tilos. (3) A helyiségekben a közlekedési útvonalakat szabadon szükséges hagyni, azokon tárolni nem szabad. (4) Hegesztéshez csak kifogástalan állapotban lévő berendezést szabad alkalmazni, a csatlakozó és egyéb szerelvények feleljenek meg a vonatkozó szabványoknak. (5) Tűzveszélyes tevékenységet csak külön írásos engedéllyel szabad végezni a helyiségben. (6) Az anyagok tisztítására, festésére anyag maximum 5 liter éghető folyadék tárolható jól záródó edényben. (7) A munka befejezése után az edényt az erre a célra biztosított fém szekrényben kell elhelyezni (8) A villamos berendezéseket a munka befejezése után ki kell kapcsolni. (9) Az elektromos berendezések kapcsolóinak rendeltetését, funkcióját felirattal jelölni kell. (10) A villamos berendezések kapcsolóját az azokhoz vezető útvonalat leszűkíteni, eltorlaszolni még ideiglenes jelleggel sem szabad.
# 46. § / SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK / Tűzveszélyes tevékenység
46. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen végezhető. (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek végzését minden esetben jelezni kell a műszaki koordinátor és az üzemeltetési operatív vezető felé. (4) A munkát elrendelő személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki, valamint a tűzveszélyes tevékenység nem kezdhető meg. (5) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki. (6) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Az ehhez kapcsolódó írásos engedélyt a Szabályzat 2. melléklete tartalmazza. (7) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig, a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző – szükség esetén műszeres – felügyeletet köteles biztosítani. (8) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. Minimum 1 db 6 kg-os ABC porral oltó készüléket. (9) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell
# 47. § / Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata / Tárolás szabályai
47. § (1) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad olyan helyiségben, szabadtéren, ahol fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, tárolnak, dolgoznak fel, használnak. A dohányzás és a nyílt láng használatának tilalmát biztonsági jellel kell jelölni. (3) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségbe vagy szabadtérbe, gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. (4) Az Egyetem Házirendje szerint minden épületben, így zárt térben is tilos a dohányzás, különösen a tanteremben, irodákban, WC és egyéb helyiségekben. (5) Dohányozni csak az erre kijelölt szabad téren szabad az épület bejárattól 5 méterre. (6) Dohányozni a teraszokon, erkélyeken tilos.
# 48. § / Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata / Tárolás szabályai
48. § (1) Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes vagy mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget. (2) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. (3) A fokozottan tűzagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot – ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták forgalomba – a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó követelmények szerint csak zárt csomagolásban lehet tárolni. (4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb fokozottan tűzés/vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét legalább naponta vagy – ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik – gyakrabban, vagy folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. (5) A tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. (6) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó aeroszol és folyadék pinceszinten, padlástérben, menekülési útvonalon nem tárolható. A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai
# 49. § / Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata / Tárolás szabályai
49. § (1) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás, és folyadék esetén a hatékony szellőzést biztosították. (2) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. A tárolás módját, körülményeit, a tárolni kívánt anyagmennyiséget úgy kell megválasztani, hogy tűz esetén a tárolt anyag ne idézzen elő jelentős veszélyt a környezetére. (3) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, egyedi és gyűjtőcsomagolásán – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – az anyag robbanásra vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, a kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint – a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadék esetében – a felhasználó szervezet köteles elvégezni. (4) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti, alagsori helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. (5) Padlástérben fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. (6) Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos. (7) Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő. (8) 20 litert meghaladó mennyiségű fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadék egy helyiségen belüli tárolása esetén legalább 1 db szóróeszközt, továbbá a) legfeljebb 1 liter űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,02 m3 mennyiségű felitató anyagot, b) 1 litert meghaladó űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,05 m3 mennyiségű felitató anyagot kell a tárolás helyétől legfeljebb 15 méter távolságra tartani. (9) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes anyagok maximális tárolási mennyisége a) fémszekrényben 20 liter, b) robbanásgátló szekrényben 50 liter, c) folyadéktárolásra alkalmas tűzálló szekrényben 60 liter. (10) Szekrényeken kívül legfeljebb 5 liter anyagmennyiség tárolható helyiségenként. (11) Jármű vagy benzin/diesel motoros berendezés az épületben csak üres tankkal
# 49. § / Tárolás szabályai / Tűzoltási út, terület, közlekedési, menekülési és egyéb utak
állítható ki, helyezhető el. Jármű vagy benzin/diesel motoros berendezés működtetése az épületben a normál oktatási üzemelés mellett tilos.
# 50. § / Tárolás szabályai / Tűzoltási út, terület, közlekedési, menekülési és egyéb utak
50. § (1) A menekülési útvonalak átbocsátóképessége nem szűkíthető le a menekülést biztosító szélesség alá. (2) A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint oltóanyagszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely az időjárási viszonyoktól függetlenül alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. (3) A személyek tartózkodására, közlekedésére szolgáló és üzemelés alatt álló helyiségek kiürítésre szolgáló ajtóit lezárni, üzemszerűen zárva tartani akkor lehet, ha az ajtó vészeseti nyithatóságát biztosítják. Abban az esetben, ha a rendeltetés, a tevékenység jellege a belső nyithatóságot kizárja, az ajtó külső nyithatóságát a tűzvédelmi hatóság által meghatározott módon biztosítani kell. (4) Az épületek menekülési útvonalain fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el, nem tárolhatóak. Ez alól kivételt képeznek a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló, valamint a helyiség rendeltetésével összefüggő tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le. (5) A menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hőés füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják. (6) Tömegtartózkodásra szolgáló vagy a vonatkozó jogszabály szerinti zenés, táncos rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekoranyagok, vagy akkreditált laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak.
# 51. § / Tűztávolság / Tüzelő-, fűtőberendezések
51. § (1) Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető a tűzterjedés megakadályozása céljából.
# 52. § / Tüzelő-, fűtőberendezések / Szellőztetés
52. § (1) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. (2) A helyiségben, ahol fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak, előállítanak, felhasználnak, forgalmaznak nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés – a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével – nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. (3) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékkal vagy fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázzal üzemeltetett tüzelővagy fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. (4) A tüzelőés a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.
# 53. § / Szellőztetés / Hő- és füstelvezetés
53. § (1) Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. (2) Ha a fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag jelenléte során vagy ahol fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyag lerakódásával számolni lehet, a szellőzőberendezéseket a gyártó által meghatározott rendszerességgel tisztítani kell. (3) A szellőzőberendezés nyílásait eltorlaszolni tilos. (4) A hőés füstelvezető rendszer – általános célú – szellőztetésre igénybe vehető, ha a szellőztetés révén a hőés füstelvezető rendszerben éghető anyag megjelenésével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni. (5) A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint melegkonyhás vendéglátóhely és melegkonyhás vendéglátó üzlet szellőző, szagelszívó rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 4 évente, melegkonyhás vendéglátóhely és melegkonyhás vendéglátó üzlet esetében évente tisztítani, és annak elvégzését írásban igazolni kell.
# 54. § / Hő- és füstelvezetés / Járművek
54. § (1) A természetes és a gépi füstelvezető, légpótló, valamint a füstmentesítést biztosító nyílások nyílászáróinak, valamint a füstgátló szerkezeteknek a szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón vagy a nyílás mellett el kell helyezni. (2) Az installációk, dekorációk, anyagok, bútorok és egyéb berendezési tárgyak nem csökkenthetik a füstelvezetéshez, légpótláshoz szükséges nyílásfelületet, nem korlátozhatják a hő és füst elleni védelem eszközeinek mozgását, működését. (3) továbbá a hőés füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát – a magyaron kívül – idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja.
# 55. § / Járművek / A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai
55. § (1) A Főépület előtt járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni tilos. (2) A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos. (3) Gépjármű az épület kapualjában, menekülési útvonalain, vízszerzési helyein nem tárolható.
# 56. § / A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai / Csatornahálózat
56. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. (2) A Főépület területén a szabadban a hulladék égetése tilos! (3) Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. (4) Az épület környezetében, a szabadban főzni vagy sütni nem lehet.
# 57. § / Csatornahálózat / Rendezvények
57. § (1) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes vagy mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába, vagy a szikkasztóba bevezetni tilos.
# 58. § / Csatornahálózat / Rendezvények
58. § (1) Minden rendezvénynek kijelölt felelőse van. (2) A zenés, táncos rendezvény felelős szervezője köteles betartani a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló jogszabály előírásait. (3) Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában tartható. (4) Az engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a meghatározott termékek forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól. Az engedély iránti kérelem a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály szerinti működési engedély iránti kérelemmel, valamint bejelentéssel együtt is benyújtható. (5) Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: jegyző) adja ki. Az engedély iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 20 nap. (6) A bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység bejelentésével egyidejűleg benyújtott engedély iránti kérelem esetében a hatósági ellenőrzéseket mind az engedély, mind a bejelentett kereskedelmi tevékenység feltételei vonatkozásában egyszerre, az engedély kiadását megelőzően kell lefolytatni. A bejelentést követő harminc napon belül nincs szükség újabb hatósági ellenőrzések lefolytatására. (7) Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője írásban nyújtja be. (8) Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény használatának jogcímét. (9) Az engedély iránti kérelemhez a kérelmező csatolja a) a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat, b) a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát, c) a zenés, táncos rendezvény megnevezését, d) a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését, e) a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot, f) a biztonsági tervet, g) amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot. (10) Ha az engedélyezési eljárás során a jegyző helyszíni szemle megtartását rendeli el, a szemlét a szakhatóságokkal közösen kell lefolytatni. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe foglalhatják. Előzetes szakhatósági állásfoglalás nem adható. A helyszíni szemléről a jegyző értesíti az Országos Mentőszolgálatot.
# 58. § / Csatornahálózat / Rendezvények
(11) A jegyző a helyszíni szemléről szóló értesítést az engedély iránti kérelemben megjelölt adatokkal együtt küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfél figyelmét, hogy távolmaradása a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz az ügyfél által írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti. (12) A jegyző az eljárás során az ügyfelek adatait és a zenés, táncos rendezvény helyszínéül szolgáló építmény vagy terület tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be. (13) A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a zenés, táncos rendezvényt a jogszabály 1. melléklet szerinti nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a jegyző az önkormányzat honlapján közzéteszi. (14) A jegyző az engedély tárgyában hozott határozatot közli a fogyasztóvédelmi hatósággal. (15) Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek. (16) A jegyző az adatokban bekövetkezett változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi, és a módosított adatoknak megfelelő engedélyről szóló igazolást ad ki. (17) A tevékenység megszüntetését haladéktalanul be kell jelenteni a jegyzőnek. A bejelentés alapján a jegyző az engedélyt visszavonja, és a zenés, táncos rendezvényt törli a nyilvántartásból. (18) A jegyző a nyilvántartásban foglalt adatokban bekövetkezett változást, valamint az adatváltozás tárgyában hozott határozatot haladéktalanul közli a jegyzővel, és a fogyasztóvédelmi hatósággal. (19) A biztonsági tervnek tartalmaznia kell: a) a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét; b) a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét; c) a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását; d) a biztonsági személyzet létszámát; e) az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást, valamint f) szabadtéri rendezvényeknél a viharos időjárás esetére vonatkozó intézkedési tervet. (20) A rendezvény felelős szervezője a biztonsági tervet a vonatkozó rendeletek alapján szakemberekkel készítteti. (21) A rendezvény felelős szervezője bemutatja a tűzvédelmi vezető, vagyonvédelmi vezető részére a biztonsági tervet és annak elfogadása után a rendezvény felelősé szervezője bejelenti a vonatkozó rendelet alapján a rendezvényt a kataszrófavédelem felé a rendezvény időpontja előtt legalább 30 nappal és a biztonsági tervet a tűzvédelmi hatóságnak megküldeni. (22) A rendezvény felelős szervezője által az előzőekben meghatározott
# 58. § / Rendezvények / TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA
rendezvényekre vonatkozó biztonsági intézkedés tartalmazza: a) a kiürítési számítást, b) a rendezvény helyszínén a résztvevők tervezett elhelyezkedését és létszámát, a kiürítésre szolgáló útvonalakat, a kijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat és területeket, közművek nyitó és záró szerkezetét feltüntető és az oltóvízforrásokat, a menekülésben korlátozott személyek tervezett elhelyezését és létszámát tartalmazó méretarányos helyszínrajzot, c) a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági személyzet feladatait, d) a tűz esetén szükséges teendőket és e) a tűz jelzésének és oltásának módját. (23) A rendezvény felelős szervezőjének a rendezvény lebonyolításának tűzvédelmi előírásait tartalmazó iratokat és azok mellékleteit a rendezvényt követően legalább egy évig meg kell őriznie. (24) A rendezvény felelős szervezője gondoskodik a rendezvényhez kapcsolódó tűzvédelmi oktatásokról. (25) Az egyetemi oktatással összefüggő rendezvények szervezője, valamint kiállítások, vásárok, kitelepülések, workshopok szervezője a tűzvédelmi vezetővel egyeztet a rendezvény ideje alatt betartandó tűzvédelmi előírásokról. (26) A rendezvény felelős szervezője az egyetemi oktatással összefüggő rendezvényekre megállapított tűzvédelmi előírásokat betartja és betartatja.
# 59. § / Rendezvények / TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA
59. § (1) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 185. § (1) bekezdése alapján: tűzvédelmi szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. (2) A Főépület területén tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie annak a munkavállalónak: a) aki hegeszt vagy építőipari tevékenység során nyílt lángot használ, valamint b) aki tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. (3) Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a személynek is, aki a vonatkozó rendelet 1. melléklet 1–9., és 12–13. pontjában meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja. (4) A külső üzemeltető szakcég a tűzvédelmi eszközök és berendezések időszakos felülvizsgálata, karbantartása és javítása során köteles olyan munkavállalókat alkalmazni és a Főépület területén foglalkoztatni, akik rendelkeznek az egyes tűzvédelmi eszközök és berendezések felülvizsgálatára, karbantartására és javítására feljogosító tűzvédelmi szakvizsgával a vonatkozó rendelet alapján, valamint rendelkeznek a szükséges szakmai képesítésekkel és szakmai ismeretekkel. (5) Csak a külső szolgáltató szakcég munkavállalója végezhet hegesztést – alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – aki rendelkezik a megfelelő szakképesítéssel és a vonatkozó jogszabály szerinti tűzvédelmi szakvizsgával. A vonatkozó szakképesítés és tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány hiányában a munkavégzés nem engedélyezhető.
# 60. § / LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG / KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK
60. § (1) Az Egyetem épületei a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet 18. § (1) alapján „létesítményi tűzoltóság” működtetésére nem kötelezettek.
# 61. § / KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK / TŰZVÉDELMI OKTATÁS
61. § (1) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni vagy megbízni abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel, a) amelyben 500 főt meghaladó befogadóképességű helyiség található, b) amely összesített befogadóképessége meghaladja a 2000 főt. (2) A tűzvédelmi oktatás tananyagát kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti. (3) A tűzvédelmi oktatás tananyagát a tananyag készítésére jogosult vagy az általa felkészített személy oktathatja. (4) A Tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.
# 62. § / KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK / TŰZVÉDELMI OKTATÁS
62. § (1) Az oktatásnak ki kell terjedni a) a helyi sajátosságokra és specifikációkra, fokozott figyelemmel az esetleges tűz vagy robbanásveszélyes munkafolyamatokra, b) a munkahely és környezete tűzveszélyességére, c) az adott munkavégzésre vonatkozó megelőző tűzvédelmi rendelkezésre és használati előírásokra, d) a tűzvédelmi szabályzatban az adott munkavégzéshez, tevékenységhez leírtakra, e) az egyetem kiürítési rendjére, valamint a maximális befogadóképességre, f) a kezdődő tüzek oltásának technikájára, g) az elsősegélynyújtás menetére, speciális esetek kiemelésével. (2) Az oktatás típusai és rendszeressége a) Előzetes: Minden új belépő munkavállalót – beleértve a hallgatókat is – a számítástechnikai rendszerben megtalálható oktatási anyag és a jelen tűzvédelmi szabályzat felhasználásával előzetesen tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. b) Ismétlő: Az oktatás tárgyát jelen szabályzat, valamint a számítástechnikai rendszerben megtalálható oktatási tematika képezi, melyet minden munkavállalónak és hallgatónak évente ismétlő jelleggel el szükséges sajátítani. c) Soron kívüli: Az előzetes és az évenkénti oktatáson túlmenően az egyetem vezetőjének, egy tűzvédelmi szakember felkérésével külön tűzvédelmi oktatást kell tartania abban az esetben, ha a korábbinál tűzveszélyesebb környezetben kell munkát vállalnia. (3) Új, eddig nem gyakorolt munkafolyamat, nem használt gép, berendezés indítása előtt az campus szolgáltatások vezetője, tűzvédelmi szakembernek a tűzvédelmi szabályokat szintén oktatni kell.
# 63. § / TŰZVÉDELMI OKTATÁS / A munkavállalók oktatása
63. § (1) A munkáltató köteles gondoskodni az új belépő munkavállalók előzetes tűzvédelmi oktatásáról. (2) Az új belépők oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton történik. (3) A HR szolgáltatások az új belépőkről tájékoztatást ad a tűzvédelmi vezetőnek, aki gondoskodik az elektronikus oktatásról szóló tájékoztató megküldéséről az új belépők részére. (4) Az új belépő kolléga a tájékoztatóban szereplő linkre kattintva tudja az oktatást indítani, majd a rendszer regisztrálja oktatás teljesítését. (5) A HR szolgáltatások a belépéskor leellenőrzi az oktatás teljesítését. Amennyiben az oktatás nem került elvégzésre, a HR szolgáltatások felszólítja az új belépő kollégát az oktatás elvégzésére. (6) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. (7) A munkavállalók évenkénti ismétlő oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton történik. (8) A tűzvédelmi vezető tájékoztatást küld a munkavállalók részére az évenkénti ismétlő oktatás elvégzéséről. A munkavállalók a tájékoztatóban szereplő linkre kattintva tudják az oktatást indítani, majd a rendszer regisztrálja az oktatás teljesítését. (9) A munkavállalók kötelesek a tűzvédelmi ismeretanyagot elsajátítani, azt munkavégzésük során alkalmazni. (10) A tűzvédelmi vezető tájékoztatást küld a szervezeti egységek munkáltatói jogkör gyakorlójának a tűzvédelmi oktatások teljesítéséről. (11) A szervezeti egységek munkáltatói jogkör gyakorlói felelősek a munkavállalók tűzvédelmi oktatás elvégzéséért és amennyiben szükséges felszólítják a munkavállalókat az oktatás elvégzésére. A munkáltató azt a munkavállalót, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. (12) A tűzvédelmi hatóság által tűzvédelmi bírság róható ki a) amennyiben a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor – igazolt módon – nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt, b) a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre – igazolt módon – nem gondoskodott, és a határidő lejárta óta több mint 15 nap eltelt. (13) A tűzveszélyes tevékenységet végző, fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes anyagot előállító, feldolgozó, tárolását végző személy tűzvédelmi oktatása elméleti és
# 63. § / A munkavállalók oktatása / A hallgatók oktatása
gyakorlati részből áll. A gyakorlati oktatásra vonatkozó kötelezettség elektronikus úton nem teljesíthető.
# 64. § / A munkavállalók oktatása / A hallgatók oktatása
64. § (1) A hallgatók részére oktatni kell az általános és a tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket, valamint a hallgatókkal a Tűzriadó tervet meg szükséges ismertetni. (2) A hallgatók oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton, a Neptun rendszeren keresztül történik, évente. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személyek tűzvédelmi oktatása
# 65. § / A munkavállalók oktatása / A hallgatók oktatása
65. § (1) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személyek: a) Portás: a tűzjelző rendszer napi és negyedéves ellenőrzése b) Külső üzemeltető szakcég karbantartója: biztonsági világítás negyedéves üzemeltetői ellenőrzése, tűzoltókészülékek negyedéves üzemeltetői ellenőrzése és tűzoltó vízforrások féléves üzemeltetői ellenőrzése, vészkijáratot működtető rendszer, pánikzár negyedéves üzemeltetői ellenőrzése, tűzgátló ajtók havi üzemeltetői ellenőrzése, füstgátló nyílászárók negyedéves üzemeltetői ellenőrzése, hő – és füst elleni védelem megoldásainak negyedéves üzemeltetői ellenőrzése (2) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. (3) A munkáltatója gondoskodik a portás feladataikhoz tartozó tűzvédelmi ismeretek megszerzéséről, az új belépő kollegák előzetes tűzvédelmi oktatásáról, valamint az évenkénti ismétlő tűzvédelmi oktatásról (pl. általános tűzvédelmi ismeretek, tűzjelző rendszer ellenőrzése és kezelése, hőés füstelvezető rendszer üzemeltetői ellenőrzés elvégzése). A tűzvédelmi oktatások dokumentálásáról szintén a portás munkáltatója gondoskodik. Az oktatás dokumentációját a munkavégzésük helyszínén szükséges tartani. (4) Az üzemeltetést – felügyeletet, kezelést, üzemeltetői ellenőrzést – ellátó személyt a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekről a tűzjelző berendezés üzembe helyezésekor és a berendezésen eszközölt, az üzemeltetést érintő változtatás alkalmával ki kell oktatni, és az oktatás tényét rögzíteni kell a berendezés üzemeltetési naplójában, vagy arról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az Egyetem területén tevékenységet végző külső szolgáltatók munkavégzés előtti tűzvédelmi oktatása
# 66. § / A hallgatók oktatása / Vegyes és zárórendelkezések
66. § (1) Az Egyetem területén munkát végző külső szolgáltatók alkalmazottainak meg kell ismernie az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatát és be kell tartania a benne foglalt tűzvédelmi előírásokat. (2) A külső szolgáltatók részére jelen Tűzvédelmi szabályzatot megismerés céljából át kell adni.
# 67. § / 2.1. A tűz jelzése / 2.1.1. A tüzet észlelő személy feladata
67. § (1) Jelen Tűzvédelmi szabályzat 2024. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit visszavonásig kell alkalmazni. Egyidejűleg a Szenátus SZ–4/2016/2017. (2016. IX. 26.) számú határozatával elfogadott Tűzvédelmi szabályzat hatályát veszti. (2) A TVSZ eredeti példánya a Főépület területén tartandó. 1. melléklet Megnevezése: Budapesti Corvinus Egyetem, Főépüet Címe: 1093 Budapest, Fővám tér 8. Rendeltetése: oktatási épület Az épület pinceszint + földszint + 3 emelet + tetőtér kialakítású. Az épület 1 tűzszakasz. Az összesített alapterület 29.375 m2. Munkavállalók: 645 fő Hallgatók: 2147 fő Portaszolgálat: 8 fő Összesen: 2800 fő Az épület területének védelmére teljeskörű tűzjelző berendezést építettek ki, a tűzjelző központ a földszinti portán található. A tűzjelző berendezés vezérlései az alábbiak: – a főbejárati fotocellás ajtó teljes szélességében kinyílik; – a hangjelző szirénák elindulnak; – a gépi hőés füstelszívók elindulnak; – a liftek a földszinten landolnak; Az épületben nedves falitűzcsap rendszer került kiépítésre szintenként, valamint szintenként porral oltó tűzoltókészülékek kerültek kihelyezésre. A tűzoltó eszközök pontos elhelyezkedése a menekülési terveken jelöltek. Az épületben biztonsági világítás működik. Az épület áramtalanító főkapcsolója az alagsori 0,4 kV-os helyiségben található. Gázelzárás az épület gázfogadójában található gázfőelzáróval történik, az alagsorban. A tüzet észlelőnek a tüzet kötelessége jelezni az épületben tartózkodók részére a hozzá legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával, valamint azonnal értesíteni az észlelést követően az őrszolgálatot. Amennyiben a portaszolgálat nem elérhető, valamilyen okból akadályoztatva van, úgy a tüzet észlelőnek a tüzet a tűzoltóság felé is jelezni szükséges a 105 vagy a 112-es telefonszámon.
# 67. § / 2.2. A tűzriasztás rendje / 2.2.1. A munkahelyi vezető feladatai
Az épületben teljeskörű tűzjelző rendszer került kiépítésre, a tüzet az érzékelő detektorok jelzik a földszinti portaszolgálati helyiségben elhelyezett tűzjelző központon. A tűzjelzés beérkezését követően a vagyonőr elsődleges feladata a jelzésfelderítés, a tűz valódiságáról való meggyőződés, tűzeset esetén a tűzoltás, majd gondoskodik a Nyugati kapuk, Déli kapuk és az Északi kapuk nyitásáról, teljes szélességének biztosításáról. A tűzjelző központon a tűzjelzés elfogadását követően a vezérlések elindulnak (pl. liftek a földszinten landolnak) és a tűzjelző szirénák működésbe lépnek. A hangjelzés figyelmeztet az épület mielőbbi elhagyására. A szirénák megszólalása után (vagy élőszavas tűzjelzést követően) az alábbi feladatok lépnek életbe: A munkahelyi vezető feladata az irányítása alá tartozó munkavállalók figyelmének a felhívása a munkavégzés felfüggesztésére és az irodák elhagyására a tűzjelző rendszer hangjelzőinek megszólalásakor és/vagy élőszavas tűzjelzés esetén. Felhívja a munkavállalók figyelmét, hogy az épületet azonnal el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és a gyülekező helyre szükséges menni, valamint a kiürítés irányítójának utasításai szerint eljárni. Engedélyt az épületbe visszamenni, csak a Tűzoltó Parancsnok engedélye után adhat ki. Takarítási munkálatokat csak a Tűzoltó Parancsnok engedélyét követően rendelhet el. A gyülekező helyen a munkahelyi vezetők létszám ellenőrzést tartanak. Hiányzó munkavállaló esetén jelentik a kiürítés irányítójának, valamint a kiérkező tűzoltóság, Tűzoltó Parancsnok részére.
# 67. § / 2.2.1. A munkahelyi vezető feladatai / 2.2.2. A munkavállalók feladatai
Élőszavas tűzjelzés esetén, valamint a tűzjelző rendszer hangjelzőinek megszólalásakor a munkát azonnal fel kell függeszteni és az épület kiürítését megkezdeni, valamint a kiürítés irányítójának utasítása szerint eljárni. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden munkavállalónak (és vendégnek) a gyülekező helyen kell gyülekezni. (Főépület előtt, Nyugati kapuknál, Duna-parti oldalon) Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni, az irányfények megmutatják a szabadba vezető utat. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. A látássérült személy menekülését segíteniük szükséges. A hallássérült személyt a munkavállalók figyelmeztessék a tűzjelzésre és az épület azonnali elhagyására és segítsék a menekülését. A kerekesszéket használó munkavállaló menekülését segíteni kell. 2.2.3. Az órákat/előadásokat tartó feladatai (pl. egyetemi tanár/docens/adjunktus) Élőszavas tűzjelzés esetén, valamint a tűzjelző rendszer hangjelzőinek megszólalásakor a tanórát/előadást azonnal fel kell függeszteni és az épület kiürítését megkezdeni, valamint a kiürítés irányítójának utasítása szerint eljárni. Felhívja a hallgatók figyelmét, hogy az épületet azonnal el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és a gyülekező helyre szükséges menni, valamint a kiürítés irányítójának utasításai szerint eljárni. Az órát/előadást tartó tanár az előadó termet, tantermet utoljára hagyja el, miután meggyőződött, hogy az összes hallgató eltávozott a kijáratokon keresztül. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden hallgatónak (és vendégnek) a gyülekező helyen kell gyülekezni. Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni, az irányfények megmutatják a szabadba vezető utat. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek.
# 67. § / 2.2.4. A hallgatók feladatai / 2.2.5. A vagyonőr feladatai
A hallgatóknak a tűzjelzésre az épület elhagyását azonnal megkezdeni és az óraadó tanár) és a kiürítés irányítója, valamint a vagyonvédelmi szolgálat, a portás utasítása szerint eljárni. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden hallgatóknak a gyülekező helyen kell gyülekezni. A gyülekező hely a Főépület, Nyugati kapuknál, a Duna felőli oldalon. Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni, az irányfények megmutatják a szabadba vezető utat. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. A hallgató, ha tüzet észlel, akkor azt élőszóval „Tűz van! Tűz van!” kiáltásokkal jelzi a környezetében levők részére, valamint az épületben tartózkodók részére a közelben levő kézi jelzésadó benyomásával generál tűzjelzést. A tűzesetet jelzi a portaszolgálat felé is. Az eloltott tüzet is jelenteni szükséges a portaszolgálat felé! Az eloltott tűz is okozhatott kárt az elektromos rendszerben, így azt meg kell vizsgáltatni az eloltott tűz után is. A látássérült hallgató menekülését segíteniük szükséges. A hallássérült hallgatót a hallgató társai figyelmeztessék a tűzjelzésre és az épület azonnali elhagyására és segítsék a menekülését. A kerekesszéket használó hallgató menekülését segíteni kell. Amennyiben a tűzjelző rendszer érzékelője adta a tűzjelzést, úgy a vagyonőr leolvassa a tűzjelző központon mely helyiségből érkezett a jelzés, ezután a helyszínre megy és a helyszínen megbizonyosodik az előjelzés valódiságáról és jelzésfelderítést végez. A jelzésfelderítésre rendelkezésre álló idő 2 perc. Közben értesíti a szolgálatvezetőt, hogy elhagyta a portát jelzésfelderítés céljából. Ha a vagyonőr a tűzjelző központ által kijelzett helyszínre érkezve valós tüzet észlel gondoskodik a tűz jelzéséről élőszóval (Tűz van! Tűz van! kiáltásokkal) a környezetében tartózkodók részére, valamint a legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával az épületben tartózkodók részére. A jelzésfelderítést követően riasztja a Tűzoltóságot és egyeztet a tűzesettel mely épületrész, helyiség az érintett és intézkedést kér a tűzoltóság értesítésére és telefonon is riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A vagyonőr tájékoztatja a szolgálatvezetőt a megtett intézkedésekről lekezeli a tűzjelzést a tűzjelző központon és elindulnak a vezérlések, a szirénák megszólalnak. A szolgálatvezető tájékoztatja a 2.3.1 pontban felsorolt vezetőket a tűzjelzés valódiságáról és a kiürítés elrendelésének szükségességéről. Amennyiben a tüzet észlelő személytől (pl. hallgató, munkavállaló) érkezett élőszóban a tűzjelzés, úgy a hozzá legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával jelzi
# 67. § / 2.2.4. A hallgatók feladatai / 2.2.5. A vagyonőr feladatai
a tüzet az épületben tartózkodók részére. Ezt követően riasztja a Tűzoltóságot és egyeztet a tűzesettel mely épületrész, helyiség az érintett és intézkedést kér a tűzoltóság értesítésére és telefonon is riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. Amennyiben a kézi jelzésadó által érkezett a tűzjelzés, úgy a vagyonőr azonnal értesíti a szolgálatvezetőt, jelzésfelderítést végez és szükség esetén riasztja a Tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A tűzjelzés során a tűzoltóság felé közölni kell: – a tűzeset helyét, címét, – mi az ami ég, mi van veszélyeztetve, – van-e valaki életveszélyben – a bejelentő nevét, – a tűzjelzésre használt telefon számát. A vagyonőr lekezeli a tűzjelzést a tűzjelző központon, a tűzjelzés elfogadás után a vezérlések elindulnak. A vagyonőr a tűzoltóság értesítése, valamint a tűzjelző központ kezelése után értesíti a szomszédos főépület szolgálat vezetőjét. A vagyonőr további feladata a főbejárati ajtók, a Déli Kapu és az Északi Kapu nyitása és teljes szélességének biztosítása az akadálytalan áthaladás érdekében. A vagyonőr folyamatosan kapcsolatot tar a Vagyonvédelmi vezetővel és az Üzemeltetési vezetővel és információt szolgáltat a megtett intézkedésekről; A vagyonőr gondoskodik a Főépületének áramtalanításról és a gázelzárásról, valamint segíti a mozgásukban korlátozott személyek menekülését; Amennyiben a tűzjelző rendszer a szükséges vezérléseket nem indítja, úgy saját és mások testi épségét nem veszélyeztetve: – a tűzgátló ajtókat becsukja; – a szellőzést leállítja; – a hő-és füstelvezetést elindítja; A vagyonőr tájékoztatja a kiérkező tűzoltóságot a megtett intézkedésekről és szükség szerint rendelkezésre bocsátja a Tűzriadó tervet, helyszínrajzokat és a Tűzoltóság részére a zárt helyiségek kulcsait; A vagyonőr gondoskodik a helyszín biztosításáról, hogy az épületbe a tűzoltóságon kívül más ne léphessen be a tűzoltás idejére. Személyeket visszaengedni csak a Tűzoltó Parancsnok engedélye után szabad.
# 67. § / 2.4. A kiürítés / 2.4.1. A kiürítés elrendelésére jogosultak köre
A tüzet észlelő köteles saját és mások testi épségét nem veszélyeztetve a kezdeti tűz oltásához tűzoltó eszközt alkalmazni. A tüzet észlelőnek, amennyiben lehetséges a tűzjelzéssel egyidejűleg, ha nem, akkor azt követően haladéktalanul meg kell kísérelni a tűz oltását az épületben elhelyezett tűzoltó készülékekkel. Amennyiben a tűz a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel nem oltható el, a helyiséget haladéktalanul el kell hagyni. A tűzoltó készüléket használó köteles jelezni a portaszolgálat felé, hogy tűzoltó készüléket használt. A használt tűzoltó készülék cseréjéről gondoskodni szükséges, ezért az Üzemeltetési operatív vezetőt, Vagyonvédelmi vezetőt tájékoztatni szükséges. Sérült, nem megfelelő műszaki állapotú tűzoltó eszközt tilos használni! Fali tűzcsapot használni – vízzel oltani – áramtalanítás után lehetséges. Elektromos berendezések vízzel való oltása tilos az áramütés és a balesetek megelőzése érdekében. Forró olajat vízzel oltani tilos, a vízzel a forró olaj hevesen reagál, a kifröccsent olaj pedig égési sérüléseket okozhat, valamint további gyújtóforrásként funkcionálhat, meggyújthat eddig még nem lángoló tereket. Személyek tűzoltó készülékkel (pl. porral oltóval, szén-dioxiddal oltó készülékkel) történő oltása tilos! Égő ruházatot erős szövettel, pléddel kell letakarni, hogy az égési folyamat megszűnjön. – Az Egyetem rektora vagy helyettesei – Az Elnök – A Kancellár – A Campus Szolgáltatások vezetője – Az Üzemeltetési és Beruházási vezető – A Vagyonvédelmi vezető – Az őrző-védő szolgálatot teljesítő szakcég szolgálatparancsnoka – A vagyonőr
# 67. § / 2.4.3. Az épület tűzszakaszainak elhagyása / 2.5. A gyülekezés
A kiürítés irányítója a 2.4.1 pontban felsorolt személy, akinek az utasításait mindenkinek követni szükséges. Rendezvény esetén a rendezvény felelős szervezőjének a kötelessége a kiürítés elrendelése és irányítása. Mindhárom tűzszakasz rendelkezik saját menekülő lépcsőházzal. Az emeleti szintek a lépcsőházakon keresztül hagyhatók el, a lépcsőházak földszintjén szabadba vezető kijáratok találhatók. A pinceszint elhagyása a földszinten, a földszinti főbejárati ajtón keresztül valósul meg. Az épület elhagyását a tűzjelzésre azonnal meg kell kezdeni a menekülési útvonalakat jelölő menekülési irányfények alapján. A portás biztosítja a főbejárati ajtókat, hogy az akadálytalan áthaladás folyamatosan biztosított legyen. A főépületbe a tűzoltóság akadálytalan bejutását biztosítani kell, valamint a személyes biztonság érdekében, ezért az Főépület Északi, Déli és Nyugati bejáratai előtt gyülekezni nem szabad. Minden épületben tartózkodó személynek a gyülekező helyre kell menni és az épület romhatárán kívül szükséges tartózkodni. A gyülekező hely a Sóház mögötti park. A gyülekező helyen a munkahelyi vezetőknek létszám ellenőrzést szükséges tartani 2.6. Mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek mentése A látás vagy hallássérült hallgató menekülését segíteni kell. A látássérült személyt a (látó) lakótársa segítse a menekülést a menekülő útvonalon. A hallássérült személyt a hallgató társai figyelmeztessék a tűzjelzésre és az épület azonnali elhagyására és segítsék a menekülését. A kerekesszéket használó hallgató menekülését segíteni kell. A mozgásában korlátozott hallgatót hallgatótársai kísérjék a biztonsági lifthez, majd a lift földszintre landolását követően segítik az épület elhagyásában.
# 67. § / 3.3. Villamos berendezés meghibásodása / 4. A tűzesetről értesítendő személyek
Az épület zárt helyiségeiben a dohányzás tilos, erre vonatkozó dohányzási tilalmat jelölő figyelemfelhívó piktogramok kerültek kihelyezésre az épületben. Dohányozni csak a kijelölt dohányzó helyen (az épület főbejárata előtt) lehetséges. Az engedély nélküli dohányzás okozhat tüzet. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Forró olajat a gáztűzhelyen hagyni (felejteni) tilos, mert fennáll a túlmelegedés ezáltal az öngyulladás veszélye! Tilos főzési tevékenységet őrizetlenül végezni. Főzni, csak az erre kijelölt helyiségben szabad. A konyhai tevékenységből eredő tüzek megelőzésére a hallgatók tűzvédelmi oktatásban részesülnek a beköltözéskor. A villamos elosztószerkények időszakos karbantartásának el szükséges végezni, valamint csak kifogástalan műszaki állapotú elektromos berendezés alkalmazható. A munkavállalók kötelesek minden általuk tapasztalt rendellenességet, műszaki meghibásodást jelezni az intraneten az erre vonatkozó applikációban. (Digitális Szolgáltatások – műszaki hibabejelentés). Az elektromos tüzek megelőzésére a munkavállalók tűzvédelmi oktatásban részesülnek évente. Campus Szolgáltatások vezetője Dóczi Tamás 20/9711–305 Üzemeltetési és Beruházási vezető Bálint György 30/535–3377 Üzemeltetési operatív vezető Fekete Péter 30/082–8771 Műszaki koordinátor Dajkai Zsolt 30/387–4157 Vagyonvédelmi vezető Pálfi Zoltán 30/210–9048 Gondnok Jurecz István 30/385–6094 Tűzvédelmi vezető Vági Krisztina 30/131–9366 Gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi Dr. Borbás Zsuzsanna 30/348–2093 vezető
# 67. § / szerződés alapján / 6. Tűzriadó terv készítése és gyakoroltatása
Tűzeset után a vonatkozó OTSZ alapján a külső üzemeltető szakcég elvégzi a tűzjelző rendszer rendkívüli felülvizsgálatát és a felülvizsgálat megállapításait a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplójába dokumentálja. A felülvizsgálaton feltártakról tájékoztatja az Üzemeltetési vezetőt és a Tűzvédelmi vezetőt, amennyiben szükséges gondoskodik a tűzjelző rendszer javításáról. Tűzesetet követően az eset tanulságai alapján a Tűzvédelmi vezető tűzvédelmi oktatást szervez a munkavállalók, hallgatók részére és gondoskodik a tűzvédelmi oktatás dokumentálásáról. Amennyiben tűzoltó készüléket használtak a tűz oltására, úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a használt tűzoltó készülék cseréjéről. A külső üzemeltető szakcég a használt készülék(ek) helyett, a használtakkal megegyező oltásteljesítményű készüléket helyez ki és gondoskodik a tűzoltó készülék(ek) nyilvántartásba vételéről, a tűzoltó készülék nyilvántartás aktualizálásáról. Amennyiben a villamos hálózat érintett volt a tűzben úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a hibaelhárításról és a villamos hálózat a tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatáról. 5.5. Tűzeset okozta károk bejelentése a vagyonés felelősségbiztosítási Tűzeset után a Campus Szolgáltatások tájékoztatás alapján a gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető kezdeményezi a kárbejelentési eljárást a mindenkor hatályos vagyonés felelősségbiztosítási szerződés szerinti Biztosító irányába. A Tűzvédelmi Szabályzata mellékleteként Tűzriadó tervet szükséges készíteni a 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet alapján. A Tűzriadó tervnek tartalmaznia kell: – a tűzjelzés módját; – a tűzoltóság, valamint az épületrészben tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épület elhagyásának módját; – a tűz esetén a benntartózkodók szükséges tennivalóit; – a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); – az épületrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök, kiürítési útvonalak megjelölésével). A Tűzriadó tervet állandóan hozzáférhető helyen, a portán kell elhelyezni. A közösségi terekben, folyosókon el kell helyezni az épületek elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó menekülési tervet és annak szöveges leírását, vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A Tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni, annak eredményét értékelni és azt írásban rögzíteni kell. A gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül intézkedni szükséges. A tervezett gyakorlatról, annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról a tűzvédelmi hatóságot
# 67. § / HELYSZÍNRAJZ / Értelmező rendelkezések
értesíteni kell. 2. melléklet Tűzriadó terv rajzos melléklete 3. melléklet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló, többször módosított 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján: A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. Fontosabb fogalmak: Alaprendeltetés: a kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az ettől függő tűzvédelmi követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás. Alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület; szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület, helyiség, vagy építményszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér esetében a nettó alapterület, fedett átrium esetében az egybefüggő légtér legnagyobb alapterületű függőleges vetülete. Beépített tűzjelző berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével Beépített tűzoltó berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott, tűzoltó vízforrásnak nem minősülő, önműködő vagy kézi indítású vagy mindkét módon indítható olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsőházához, tűzgátló előteréhez vagy a szabadtérhez kapcsolódó, az épülettűz alatt is működtethető felvonó, amely lehet tűzoltó felvonó vagy menekülési felvonó Biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel, amely a menekülést segíti, veszélyre figyelmeztet, tevékenységet, magatartást tilt, valamint a tűzjelzéshez és oltáshoz szükséges berendezések, eszközök helyét jelöli Biztonsági tápforrás: a normál tápforrás kiesése esetén a tűzeseti fogyasztókat előírt ideig ellátó tápforrás Önállóan menekülésre képes személy: olyan menekülő személyek, akik életkoruk, értelmi és fizikai-egészségi állapotuk alapján önállóan, esetleg kiegészítő irányítás mellett képesek a menekülésre, és menekülésüket nem gátolja kényszertartózkodás miatt külső korlátozás. Mozgásképtelen személy: olyan személy, aki menekülésre nem képes, mentése pedig személyzetet, szükség szerint segédeszközt igényel, Segítséggel menekülő személy: olyan menekülésben korlátozott személy, aki
# 67. § / HELYSZÍNRAJZ / Értelmező rendelkezések
fizikai segítség vagy irányítás mellett, vagy a külső korlátozás ellenőrzött feloldása és irányítás mellett képes a menekülésre Érintett műszaki megoldás: jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt tűzvédelmi berendezés, rendszer, készülék, szerkezet, valamint az e rendelet szerint felülvizsgálat tárgyát képező rendszer, Felülvizsgálat: a jogosult személy által végzett mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességéről, hatékonyságáról, az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás és a javítás megtörténtéről való meggyőződés, valamint ezek írásban történő dokumentálása, Füstgátló nyílászáró: szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a füstnek és a tűz esetén képződő toxikus gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben és ideig korlátozza, Hőés füstelvezető rendszer: hőés füstelvezető, légpótló szerkezetek, berendezések és azok működtetését, valamint a füstszakaszolást biztosító megoldások és rögzítéseik összefüggő rendszere, a beépített tűzjelző berendezés kivételével, Jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást Karbantartás: mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességének, hatékonyságának biztosítása, meghibásodásának megelőzése, valamint ezek dokumentálása Kiürítés: az épületben, épületen, speciális építményben, szabadtéren tartózkodó személyek átmeneti védett térbe vagy biztonságos térbe jutását célzó haladás folyamata, Menekülésben korlátozott személy: olyan személy, aki életkora – 0–10 éves vagy 65 év feletti –, értelmi, vagy fizikai-egészségi állapota alapján, esetleg külső korlátozás miatt önálló menekülésre nem képes Menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a menekülésre szolgáló kijárat, vészkijárat helyét és az építményben, épületen belül vagy a szabadtéren – a közlekedési (kijárati) úton – annak irányát mutatja Menekülésiútirány-jelző rendszer: olyan rendszer, amely szembetűnő és félreérthetetlen információt és megfelelő vizuális utasítást biztosít a bent tartózkodók számára a terület elhagyásához vészhelyzet esetén a kijelölt menekülési útvonalon azáltal, hogy egyértelműen elrendezett vizuális eszközöket, jeleket és megjelöléseket alkalmaz Menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában – tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a meneküléshez szükséges időtartamig,
# 67. § / HELYSZÍNRAJZ / Értelmező rendelkezések
Passzív tárolás: a tárolt anyag bontatlan, zárt, gyári csomagolásban és edényzetben vagy szállításra minősített csomagolásban és edényzetben történő tárolása, forgalmazása. Tűzgátló nyílászáró: a tűzgátló ajtó, ablak, kapu, függönykapu, redőnykapu, zsalu és a technológiai szállítópálya átvezető nyílását lezáró tűzgátló lezárás, amely csukott állapotban a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja Tűzoltási felvonulási terület: az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló terület, amely a beavatkozáshoz szükséges tűzoltás technikai eszközök és a tűzoltóegységek rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja Tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas út Tűzoltó felvonó: tűz esetén kizárólag a tűzoltóság által használható biztonsági felvonó Tűzoltó készülék karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző, karbantartó műhelyt fenntartó vállalkozás Tűzoltó készülék készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett Tűzoltó készülék karbantartó szervezet OKF azonosító jele: egyedileg sorszámozott, a karbantartó szervezet műhelyét azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó szervezetek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg Tűzoltó készülék felülvizsgáló: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző vállalkozás, mely karbantartó műhelyt nem tart fenn, és amelynek OKF azonosító jelét karbantartó szervezet biztosítja. Tűzoltósági kulcsszéf: a beépített tűzjelző berendezéssel vezérelt eszköz, amely biztosítja a tűzoltósági beavatkozás során az épületbe és annak helyiségeibe történő akadálytalan bejutást, Tűztávolság: a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság Tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezésének helyét jelzi Tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv: olyan tűzvédelmi dokumentáció, amely az építmény építését, átalakítását, bővítését követően a megvalósult tűzvédelmi adatokat, továbbá a használati feltételeket tartalmazza, amelyekkel az építmény tűzvédelmi szempontból biztonságosan üzemeltethető Tűzvédelmi üzemeltetési napló: tűzvédelmi műszaki megoldások ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának igazolására szolgáló dokumentum Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel vagy
# 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár. Üzemeltető: a létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az üzemeltetés során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. §-ában meghatározott követelmények biztosításáért felelős személy vagy szervezet Üzemeltetői ellenőrzés: az üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása Üzemeltetői ellenőrzést végző személy: az üzemeltető által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja az üzemeltetői ellenőrzést Vészkijárat: üzemszerűen nem használt, de a kiürítés során figyelembe vett kijárat, Villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálata: a jogosult személy által végzett, a villamos berendezés tűzvédelmi megfelelőségének, hibáinak megállapítására és minősítésére irányuló felülvizsgálat 4. melléklet 5. melléklet Ssz. A B C Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás – kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről, – sértetlen állapotáról, – észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, – működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről, – működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és – működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről való szemrevételezéses meggyőződést. Az időszakos felülvizsgálat, továbbá az üzemeltetői ellenőrzési feladatokra is kiterjedő karbantartás elvégzésével teljesül az adott időintervallumra esedékes üzemeltetői ellenőrzés. A jogosult személy általi időszakos felülvizsgálat – vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, – szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szétés összeszereléssel, méréssel és a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról, – a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és – a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az ellenőrzés befejezését követően azonnal az üzemeltetőnek írásban jelzi. – A jogosult személy a rendkívüli felülvizsgálat során elvégzi az időszakos felülvizsgálatot, amelynek keretében vizsgálja az érintett műszaki megoldás működésképtelenségét vagy nem megfelelő működését kiváltó okokat, körülményeket
# 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
is. A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban dokumentálja és az üzemeltetőnek 1 példányt annak elvégzése után a helyszínen átad vagy 5 munkanapon belül részére megküld. A jogosult személy általi karbantartás – vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, – elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat, – a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja, – a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban jelzi és – indokolt esetben az üzemeltetőnek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére. Megállapított hibák javításának menete – Az üzemeltető köteles az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról a hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. – Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának minősül a tűzvagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy, az érintett műszaki megoldás tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba. – Az üzemeltetőnek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején a csökkent védelmi szintet, alkalmas megoldásokkal ellensúlyoznia kell. – Az ellensúlyozás keretében az üzemeltető a vonatkozó műszaki követelményben foglalt vagy azzal egyenértékű megoldást alkalmaz, – felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig, – azonos védelmi szintet biztosító tartalék műszaki megoldásokat helyez készenlétbe vagy – a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetett más megoldást alkalmaz. – Az üzemeltető kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet írásos megállapodásban teljes körűen vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy szervezet kötelességei megegyeznek az üzemeltetőével. – Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. Beépített tűzjelző karbantartása és felülvizsgálata – Az üzemeltető a gyártó, kivitelező kezelési utasításai és az alkalmazott műszaki követelmény betartásával biztosítja a beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés biztonságos és hatékony üzemeltetését. – A beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés kezelését csak annak működésére kioktatott személy végezheti. Az erre kijelölt személy oktatását évente egyszer meg kell ismételni, azt hitelt érdemlő módon dokumentálni szükséges. Az oktatást csak a tűzjelző berendezést karbantartó szakcég végezheti. – Az üzemeltetés, felülvizsgálat vagy karbantartás során jelentkező hibákat hibák javítására haladéktalanul intézkedni kell, mind az intézkedést, mind a hibajavítást
# 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
hitelt érdemlő módon kell tudni igazolni. – A felülvizsgálat és karbantartás során minden, a gyártó által előírt vizsgálatot és próbát el kell végezni. – A felülvizsgálat és karbantartás során meg kell akadályozni a tűzoltóság indokolatlan kivonulását eredményező átjelzést. A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról tűzvédelmi üzemeltetési naplót kell vezetni. – A naplót az utolsó bejegyzéstől számított legalább öt évig meg kell őrizni. – A napló vezetését csak a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésére kioktatott személyek végezhetik. – A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell őrizni és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatni. Az üzemeltető által a beépített tűzjelző berendezés központja (távkijelző, távkezelő egység) felügyeletével és kezelésével megbízott személy vagy szolgáltató a berendezés működésének vizsgálata kapcsán naponta ellenőrzi, hogy: – ha a berendezés nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték-e, és, ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel – nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó –, értesítették-e a jogosult személyt, – az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés, – a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzője működik-e. – Az ellenőrzés célja, hogy megállapítást nyerjen a belső hangjelző, a központ fényjelző és információ-kijelzői megfelelően működik-e. – Az ellenőrzés a gyártó által javasolt módon történik. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy háromhavonta ellenőrzi – a napi ellenőrzések betartását, – hogy történtek-e az épület használatában, technológiájában, kialakításában olyan változások, amelyek befolyásolják a tűzjelző berendezés működését, különösen az automatikus érzékelők érzékelési képességét, a kézi jelzésadók hozzáférhetőségét, a hangjelzők hallhatóságát és – hogy a jelzések beazonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak-e, a grafikus megjelenítő eszköz üzemképes-e. – hogy a tűzvédelmi üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e, – hogy a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő oktatáson, – hogy a nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír, festék, festékszalag) rendelkezésre állnak-e. – A felülvizsgálatok és karbantartások között, rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatok vannak. A rendszeres felülvizsgálatok célja a tűzjelző berendezés megfelelő működőképességének normál körülmények között történő ellenőrzése. Rendkívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani – tűzeset után, – téves riasztás esetén, kivéve, ha annak konkrét fizikai oka a helyszínen azonnal a téves riasztást követően egyértelműen megállapítható, – a berendezés meghibásodása esetén, – a berendezés változtatása esetén,
# 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
– hosszú üzemszünet után, amelynek időtartama meghaladta a fél évet, vagy – új karbantartóval kötött szerződés után. Tűzjelző berendezések esetében a féléves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltető biztosítja, hogy a jogosult személy – ellenőrizze a tűzjelző berendezés (távkezelő, távkijelző egység) üzemeltetésének személyi feltételeit, – ellenőrizze az üzemeltetési napló bejegyzéseit és tegye meg a szükséges beavatkozásokat a berendezés helyes működésének érdekében, – értékelje az üzemeltető által végzett ellenőrzés tapasztalatait, ha szükséges tegyen javaslatot a berendezés helyes működésének helyreállítására, – működtessen minden zónában legalább egy érzékelőt vagy kézi jelzésadót, és ellenőrizze, hogy a tűzjelző központ helyesen észleli és jelzi ki az eseményeket, megszólaltatja-e a riasztásjelző eszközöket (hang-, fényjelzők) és működteti-e a vezérlési funkciókat, a sérülés életveszély vagy károsodás (oltóanyag kiáramlása) elkerülésének érdekében megfelelő eljárásokat kell alkalmazni, – ellenőrizze le az elsődleges és másodlagos tápforrások működését, – ellenőrizze a tűzjelző központ (távkezelő, távkijelző egység) hibajelzési funkcióinak működését, – tűzés hibaátjelző berendezés esetén ellenőrizze a kapcsolatot a fogadó állomások (összevont ügyelet, tűzoltóság, távfelügyeleti állomás) felé és – végezzen el minden további ellenőrzést és vizsgálatot, amit a telepítő, forgalmazó vagy a gyártó előírt. Éves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során, az üzemeltetőnek legalább évente kell biztosítania, hogy a jogosult személy – elvégezze a fél éves karbantartási feladatokat, – ellenőrizze le az összes érzékelő helyes működését a gyártó ajánlásainak megfelelően, az automatikus érzékelők, és kézi jelzésadók mennyiségét figyelembe véve; az összes érzékelő ellenőrzése felbontható, és elosztható a féléves (megállapodás esetén) negyedéves felülvizsgálatokra és karbantartásokra, ha ezek során az érzékelők 50–50%-át (25–25%-át) ellenőrzik, – szemrevételezéssel ellenőrizze, hogy az összes vezeték szerelvény és berendezés biztonságosan van-e rögzítve, sértetlen és megfelelően védett-e, – szemrevételezés során és az üzemeltető adatszolgáltatása figyelembevételével pontosítsa, hogy történt-e bármilyen a tűzjelző berendezés megfelelő működését – különösen az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók, hangjelzők, fényjelzők elhelyezésének megfelelősségét – befolyásoló változás, az épület vagy a helyiségek rendeltetésében, használatában, a technológiában, az épületszerkezetekben, épületgépészeti elemekben. A rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltető biztosítja, hogy a jogosult személy a módosított 54/2014 (XII. 5.) BM Rendelet 257. § (4)–(5) bekezdésben és 258. § (1)–(4) bekezdésben meghatározottakat elvégezze. Tűzeset után
# 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
– függetlenül attól, hogy azt a tűzjelző berendezés jelezte-e – szemrevételezéssel teljes körűen, meg kell vizsgálni a tűz helyszínén és annak környezetében, hogy történt-e a berendezés működését befolyásoló károsodás vagy meghibásodás, – meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés a tüzet észlelte-e, továbbá megfelelő formában és részletességgel megjelenítette-e, – meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés szükséges működtetéseket – vezérlés, hangjelzés, riasztás-továbbítás – elvégezte-e, és – ha az ellenőrzés során a berendezés károsodása, meghibásodása vagy beavatkozást igénylő elváltozása tapasztalható a szükséges javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni. Téves riasztás esetén – meg kell vizsgálni, hogy milyen objektív és szubjektív körülmények vezettek a téves riasztáshoz, – ha megállapítható a téves riasztást okozó körülmény, javaslatot kell tenni a felszámolására, – a téves riasztást okozó körülmény kialakulásának megakadályozása érdekében a szükséges átalakítást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni. A tűzjelző berendezés meghibásodása esetén – meg kell vizsgálni, hogy milyen körülmények, okok vezettek a meghibásodáshoz, – meg kell vizsgálni, hogy milyen következményekkel járt a meghibásodás a tűzjelző berendezés működésére vonatkozóan és – a hiba elhárításához szükséges átalakítást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni. – A tűzjelző berendezés változása esetén a megváltozott részekre és területre vonatkoztatva az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni. – 30 napnál hosszabb teljes körű leállás (a továbbiakban: hosszú üzemszünet) után az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni. Új karbantartóval kötött szerződés után – ellenőrizni kell a szükséges iratok meglétét és, – el kell végezni az éves rendszeres felülvizsgálatot. – Dokumentálás keretében az ellenőrzés, a felülvizsgálat során tapasztaltakat az üzemeltetési naplóba rögzíteni kell. A berendezés működésével, működőképességével kapcsolatban tett észrevételeket, javaslatokat az érintettek – a tűzjelző központ felügyeletét ellátó, az üzemeltetői ellenőrzést végző személy, a jogosult személy –, ha azok további intézkedést igényelnek, írásban jelezik az intézkedésre jogosult felé. – A napi ellenőrzést elektronikusan is lehet rögzíteni, ha az alkalmas a felelősség nyomon követésére. – Az üzemeltető kijelöl a tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésére egy személyt (a továbbiakban: felelős személy), és biztosítja az előírt ellenőrzések megtartását, továbbá az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat megszünteti. – Az üzemeltető biztosítja a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás
# 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
megtartását, továbbá a feltárt hiányosságokat megszünteti. – A felelős személy a meghatározott időszakonként szükséges ellenőrzéseket végrehajtja és a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelzi. – A jogosult személy a szolgáltatásra vonatkozó szerződésben foglaltak szerint meghatározott időnként a felülvizsgálatot, karbantartást végrehajtja, a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelzi, az üzemeltető megbízása esetén a javításokat, cseréket elvégzi. – A felülvizsgálat és karbantartás szolgáltatására vonatkozó szerződéstől való eltérés, az abban foglaltak figyelmen kívül hagyása vagy megsértése esetén a tűzjelző berendezés nem tekinthető felülvizsgáltnak és karbantartottnak. – A beépített tűzjelző berendezés karbantartásának, szükség szerint javításának elvégzésre a jogszabályban és a gyártó által kiadott utasításban foglaltak irányadók. A tűzjelző berendezés felülvizsgálata során a jogosult személy ellenőrzi – a központ hangés fényjelzéseit, – a tűzjelző központ kezelő gombjainak működését, – az elsődleges tápellátás leválasztását követően ellenőrzi, hogy a tűzjelző központ megfelelően jelzi-e a hibát, – az elsődleges tápellátás visszaállítását követően az akkumulátort (akkumulátorokat) leválasztva ellenőrzi, hogy a központ megfelelően jelzi-e a hibát, – az fenti pontok szerinti vizsgálat alatt ellenőrzi a tűzjelző központ működőképességét, – hibaállapotokat (zárlat, szakadás, földzárlat) szimulál a tűzjelző központ által felügyelt összes áramkörön, és ellenőrzi, hogy a központ megfelelően jelzi-e a hibákat, az egyes jelzőáramkörökön, a hangfényjelzőket vezérlő kimeneteken, egyéb kimeneteken (távfelügyelet, oltó kimenet) és – ellenőrzi a biztosítékok állapotát a gyártó által előírt megfelelőség szerint (típus/érték). Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása – Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti. – Tűzoltó készülék karbantartását az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezheti. A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék – az előírt készenléti helyen van-e, – rögzítése biztonságos-e, – látható-e, – magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e, – használata nem ütközik-e akadályba, – valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e, – hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e, – fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a
# 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e, – karbantartása esedékes-e, – készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és – állapota kifogástalan, üzemszerű-e. – A vizsgálatot a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló is végezheti. – Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik annak megszüntetéséről. – Az meghatározott (3 havi) időszakot a tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja. – A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek a többször módosított 54/2014 (XII. 5.) BM Rendelet 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült, kiürített tűzoltó készülékek újratöltéséről. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. – A ciklusidők számítása az első alap-, középés teljes körű karbantartás esetében a gyártási időponttól, a további karbantartások esetében a legutolsó karbantartástól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31-e, ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja, ha a gyártás éve és hónapja van jelölve, az adott hónap utolsó napja a gyártási időpont. A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet. A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. – A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg. – A tűzoltó készülékek selejtezéséről a tulajdonos gondoskodik. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata Üzemeltetői ellenőrzése – A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. – A felülvizsgálatot – a fali tűzcsapszekrényeknek a felelős személy általi szokásos ellenőrzését kivéve – tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti. – A felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről az oltóvízhálózat
# 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik, amely a meghibásodott tűzoltóvízforrások és azok szerelvényeinek javítására, szükség esetén cseréjére azonnal intézkedik. – Az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet a tűzoltóvízforrásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet. A napló vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége. A tűzoltóvízforrások során a felülvizsgálatot végző személy minden esetben megvizsgálja: – a tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak meglétét, adatainak helyességét és épségét, – az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvashatóságát, – a (szabadtéri) tűzoltóvízforrásoknak az év minden szakában tűzoltógépjárművel történő megközelíthetőségét, a szerelvények hozzáférhetőségét, a szerelvények és a tartozékok rendeltetésszerű használhatóságát, – a korrózió elleni védelem épségét, minden esetben elvégzi – a vízhálózatról működő tűzoltóvízforrások esetében a hálózat átöblítését a mechanikai szennyeződésektől mentes víz megjelenéséig és – a korrózióvédelem sérülése esetén az üzemben tartásért felelős szervezet írásbeli értesítését. – Száraz felszálló vezetékkel kialakított fali tűzcsapot és szekrényt (a továbbiakban: száraztűzivízvezeték-rendszert) legalább évenként kell felülvizsgálni, és ötévenként a teljes rendszert nyomáspróbázni kell. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat – A lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket –, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki: – váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök, – a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata és – szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés. A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, – 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, – egyéb esetben legalább 6 évenként – a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.
# 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
– A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. – A telepvagy működési engedélyhez, bejelentéshez kötött átalakítás vagy rendeltetésváltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője a tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégezteti, ha az új rendeltetéshez a jogszabály gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg. – A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik. – A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása. – A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzemeltető nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak. Villámvédelem felülvizsgálata – A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát – a létesítést követően az átadás előtt, – e rendeletben előírt időszakonként vagy – a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. – A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból – a 300 kg vagy 300 1 mennyiségnél több fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, – egyéb esetben legalább 6 évenként, – a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, – sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. – A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát – a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt, – a létesítést követően az átadás előtt, – az LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként, – egyéb esetben legalább 6 évenként, és, – a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően
# 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
kell elvégezni. – A villámvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. Hőés Füst elleni védelem Hő és füst elleni védelem eszközein ellenőrzése, felülvizsgálata, karbantartása és javítása során a meglévő rendszer és rendszerelemek üzembiztos működésének biztosítása a cél. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. – Az üzemeltetői ellenőrzés feltételei: – Az alábbi feltételek teljesülése az üzemeltetői ellenőrzések, karbantartások és javítások folyamatosan magas szakmai színvonalon tartását segítik elő. Ezekkel fokozható a berendezések üzembiztonsága és elkerülhetőek a működésből eredő nem várt események kockázata. – A pneumatikus működtetési rendszerek nyomáspróbáit javasolt szén-dioxiddal, nitrogénnel vagy szárított levegővel végezni, hogy a nehezen ellenőrizhető belső korróziót elkerüljük. Az alkalmazott technológiák, időés nyomásértékek tekintetében a gyártók előírásai a mérvadóak. – A karbantartást, valamint javítást végző reakcióideje legyen a lehető legrövidebb a működőképesség folyamatos fenntartása, valamint az elműködést követő esetleges károk (pl. beázás, szélkárok) enyhítése végett. – A karbantartást, valamint javítást végző birtokában legyen az általa javított illetve karbantartott rendszerek gyártóművi utasításainak. – A műszeres mérések kalibrált mérőeszközökkel végzendők. A szükséges mérőeszközök típusát és jellemzőit az egyes rendszerek gyártóművi utasításai alapján lehet megválasztani. – A karbantartásokhoz és javításhoz szükséges speciális szerszámokat az adott rendszer gyártójának javaslatai és előírásai szerint alkalmazza a munkálatok végzője. Ez különösen fontos a kalibráció és újraélesítés eszközei esetében. – A jogosult személy rendelkezik az általa használt veszélyes eszközök (nyomástartó edények, pirotechnikai eszközök, akkumulátorok) biztonságtechnikai adatlapjával. Kiszerelésük után azok megsemmisítéséről, illetve ártalmatlanításáról megfelelőképpen gondoskodik. Biztonsági tápforrás A karbantartás és üzemeltetés során az alábbi előírások figyelembevétele szükséges: – Gyártói előírások, üzemeltetési kézikönyvek; – Útmutatók; – Jogszabályban meghatározott előírások; – A rendszer élettartamával kapcsolatos előírások; Üzemeltetői ellenőrzés Az üzemeltetői ellenőrzésnek megfelel, ha az üzemeltető vagy általa megbízott személy, cég az alábbiakat végrehajtja: – Szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy az akkumulátor és a szünetmentes tápegység működésével kapcsolatosan fennáll-e olyan a telepítéskor vagy előző ellenőrzéskor nem ismert körülmény, amely annak működését veszélyezteti. – Ellenőrzi a VSZT kijelzőjén, kijelző szervein meghibásodásra utaló jelzés fennáll-e. – Ellenőrzi a fő áramforrás kikapcsolásával a VSZT működőképességét, a szünetmentes tápellátásra való átkapcsolást. – Az ellenőrzéseket dokumentálja, hiba vagy hibás működés esetén haladéktalanul
# 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
értesíti a szakkarbantartó céget. Megjegyzés: A VSZT gyártója egyéb üzemeltetői ellenőrzést is előírhat, amit el kell végezni. Tűzgátló nyílászárók Megjegyzés 2: A karbantartásnál elsősorban a gyártó karbantartásra vonatkozó tájékoztatója szerint kell eljárni. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. Üzemeltetői ellenőrzés – Az üzemeltető az OTSZ szerinti rendszerességgel köteles ellenőrizni, ellenőriztetni az épület tűzgátló nyílászáróit. – Az ellenőrzés során szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a nyílászárókat, sérülés vagy rendellenesség tapasztalható-e a korábbi felülvizsgálat óta. Működő képes-e a nyílászáró, nem akadályozza-e az önműködő záródást deformáció vagy idegen anyag jelenléte. – Amennyiben az üzemeltető az üzemeltetői ellenőrzés során rendellenességet tapasztal, (melyre vonatkozóan korábban nem történt bejegyzés az üzemeltetési naplóban) meg kell rendelnie a választott karbantartótól vagy javítást végző szervezettől (karbantartó szervezet) a javítást, illetve az üzemképes állapotba hozatalt. – Az üzemeltetői ellenőrzés személyi feltételei: Az üzemeltető / üzemeltető szervezet részéről eljáró, kijelölt személy, aki ismeretekkel rendelkezik az adott létesítményben található tűzgátló, füstgátló nyílászárók elhelyezkedéséről, ellenőrzéséről, beleértve ezen TvMI meghatározásait. Azon személy, aki a szemrevételezést végrehajtja, jogosult az üzemeltetési naplóba történő bejegyzésre. Az üzemeltetői ellenőrzés dokumentálása: Az ellenőrzést / szemrevételezést az üzemeltetési naplóban dokumentálni szükséges, a következő adatok megadásával: – az ellenőrzést / szemrevételezést végző személy neve, aláírása, az ellenőrzés időpontja, – az épületben elhelyezkedő tűzgátló nyílászárók listája alapján megjelölve mely ajtó(k)nál tapasztalható rendellenesség, azok rövid leírása, – rendellenesség esetén a karbantartó szervezet értesítésének dátuma. Menekülési útirányt jelző biztonsági jelek: Megjegyzés: Az Országos Tűzvédelmi szabályzat 153. §- a alapján a menekülési útirányt jelző biztonsági táblákat úgy kell kihelyezni, hogy a menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie. Üzemeltetői ellenőrzése – az üzemeltető ellenőrzi ezen biztonsági jelek meglétét – jól láthatóságát – a szemrevételezést az OTSZ, 18. melléklete által előírt időközönként végzi – az ellenőrzés során megállapított tényeket, mind a megfelelőséget és a nem megfelelőséget is üzemeltetési naplóba rögzíti. – hiány vagy nem megfelelőség esetén rögzíti annak tényét és a hiba elhárítására azonnal, de legfeljebb 10 napon belül intézkedést tesz, oly módon, hogy azt elhárítja. Menekülési útirányt jelző fények: Biztonsági világítás (az MSZ EN 1838 szerint), kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek Az üzemeltetés során az alábbi dokumentumok képezik az ellenőrzés, felülvizsgálat,
# 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
karbantartás alapját: a) A biztonsági világítási rendszer megvalósult állapotát rögzítő dokumentáció, a lámpatesteket, biztonsági jelzéseket feltüntető alaprajzokkal A jogosult személy az időszakos felülvizsgálatot a tűzvédelmi üzemeltetési naplóban rögzíti. A tűzvédelmi üzemeltetési napló legalább az alábbi adatokat tartalmazza: – a kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek (irányfények), biztonsági világítás egyedi azonosító számát, – a kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek (irányfények), biztonsági világítás beazonosítható helyét. Az üzemeltetői ellenőrzés tartalma Az ellenőrzést végző személy (a karbantartó) az üzemeltetői ellenőrzés során szemrevételezéssel ellenőrzi: a) a lámpatestek rögzítettségét, észlelhetőségét, a menekülési irányjelzések meglétét, helyességét, b) központi tápellátású rendszer esetén a tápellátás kábelezésének sértetlenségét, rögzítettségét, c) a kijelzők, állapotjelzések alapján a működőképességet. A felülvizsgálat tartalma: A felülvizsgálat az MSZ EN 50172 szabvány szerinti évente történik. Diesel aggregátor – amennyiben tűzeseti fogyasztó: Az OTSZ 248. § szerinti üzemeltetői ellenőrzésnek megfelel, ha az üzemeltető vagy általa megbízott személy, cég az alábbiakat végrehajtja: a) Szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy a VDA működésével kapcsolatosan fennáll-e olyan a telepítéskor vagy előző ellenőrzéskor nem ismert körülmény, amely annak működését veszélyezteti. b) Ellenőrzi a VDA kijelzőjén, kijelző szervein meghibásodásra utaló jelzés fenn áll-e. c) A VDA-n funkcionális tesztet végez (bekapcsolás). d) Az áram átkapcsolót havonta ellenőrzi. e) Az ellenőrzéseket dokumentálja, hiba vagy hibás működés esetén haladéktalanul értesíti a szakkarbantartó céget. A VDA gyártója egyéb üzemeltetői ellenőrzéseket is előírhat. Időszakos felülvizsgálat Az OTSZ szerinti időszakos felülvizsgálat megfelel, ha az üzemeltető által megbízott szakember, szakcég az alábbiakat végrehajtja: a) Elvégzi VDA szemrevételezéses vizsgálatát és meggyőződik arról, hogy a VDA működésével kapcsolatosan fennáll-e olyan a telepítéskor vagy előző ellenőrzéskor nem ismert körülmény, amely annak működését veszélyezteti. b) Legalább 36 havi gyakorisággal a rendszeren terheléses tesztet végez. Megjegyzés: A teszt alatt meggyőződik a biztonsági tápforrás működőképességéről teljes terhelés alatti állapotban. A terhelés lehetőleg a legnagyobb (egyidejű) teljesítményigényű tűzeseti fogyasztó (csoport) legyen. A teszt során ügyelni kell arra, hogy a működési próba más biztonsági célú rendszerek működtethetőségét ne veszélyeztesse. c) Elvégzi a VDA gyártója által javasolt időszakos felülvizsgálatkor szükséges ellenőrzéseket, melyek többek között az alábbiak lehetnek: a. Hálózati egységek átvizsgálása aa. Kábelek, átvizsgálása, szigetelés, mechanikus behatások stb. ellenőrzése
# 67. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
ab. Mágneses kapcsolók vizsgálata (érintkezők, műanyag ház, rögzítés) ac. Kábelcsatornák átvizsgálása ad. Biztosítékok ellenőrzése ae. Sorkapcsok bekötése, ellenőrzése af. Mechanikus rögzítések ellenőrzése b. Gépcsoport mechanikai vizsgálata ba. Rögzítő csavarok meghúzása bb. Talpcsavarok rögzítések ellenőrzése bc. Önindító felerősítések ellenőrzése bd. Gép helyzetének vízszintes ellenőrzése be. Generátor csapágy ellenőrzések bf. Ventilátor felerősítések ellenőrzése bg. Tömítések ellenőrzések c. Dízel motor ellenőrzése ca. 150–300 üzemóra között a gépkönyvben előírt feladatok elvégzése cb. Ékszíj feszességének ellenőrzése cc. Vízszivattyú tengelytömítés ellenőrzések cd. Termosztát ellenőrzése ce. A hűtővízkörben épített gumitömlők tömítettségének, állapotának ellenőrzése d. A gép működés feltételeinek ellenőrzése da. Olajszint ellenőrzése db. Olajgomba ellenőrzése dc. Vízszint ellenőrzése dd. Hőfokhatás ellenőrzése de. Termosztát működésének ellenőrzése df. Önindító szénkefék ellenőrzése e. Kézi üzem ellenőrzése ea. Fordulatszám beállítása, áramkörök ellenőrzése eb. Hőfoktartó áramkör ellenőrzése ec. Táblaműszerek beállítása ed. Mágneses szelep villamos áramköreinek átvizsgálása ee. Akkumulátor töltés villamos áramkörének ellenőrzése ef. Indítási próba, teszt indítás elvégzése f. Automatikus üzem ellenőrzése (üzemellenőrzés) (csak automatikus rendszerben) fa. Mágneses kapcsolók, motoros kapcsolók, hő kioldók, jelfogók ellenőrzése, szükség szerinti cseréje fb. Áramköri védelmi rendszerek ellenőrzése, javítása, szükség szerinti cseréje fc. Automatika tápfeszültség beállítása, ellenőrzése fd. Hőkezelő áramkör vizsgálati mérése, cseréje fe. Olajnyomás érzékelő vizsgálati, mérési beállítása ff. Automatikus gerjesztés áramköreinek vizsgálata, mérési beállítása fg. Vízhiány érzékelő áramkör vizsgálata, mérési beállítása fh. Akkumulátor töltés ellenőrzése, beállítása fi. Mágneses szelep áramkörének vizsgálata, mérési beállításai fj. Hibakezelő áramkör vizsgálata, mérési beállításai fk. Villamos jelzőáramkör vizsgálata, mérési beállításai fl. Sorkapcsok bekötéseinek ellenőrzése, után húzása g. Gyártó által előírt egyéb tesztek/ellenőrzések elvégzése 6. melléklet
# 67. § / 1meg / 2meg
– 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzatról, a tűzvédelmi házirendről, valamint a tűzvédelmi oktatásról – Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, módosított 54/2014. (XII. 5.) BM Rendelet – A tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságokról szóló 1996. évi XXXI. Törvény – Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosításáról szóló 30/2019. (VII. 26.) BM Rendelet – 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről – 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól – 9/2015. (III. 25.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről – Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek 7. melléklet Az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségek: A kiürítés számítást a többször módosítót 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet és a TvMI 2.5:2022.06.13. alapján készítem el. Normaidő meghatározása: Normaidők: t =1,5 min t =6 min Földszint: I. előadóterem: 350 fő II. előadóterem: 350 fő III. előadóterem: 140 fő IV. előadóterem: 392 fő Pincei Színház terem: 83fő Pincei kávézó, aula és folyosó: 100 fő Aula és K5 zsibongó: 660 fő Aula székes ültettet berendezéssel: 380fő Alaksori napközi: 83 fő II. emelet: 236. előadóterem: 81 fő 238. előadóterem: 81 fő III. emelet: 330.1. és 330.2. előadóterem: 81 fő 332.1. és 330.2. előadóterem: 81 fő
# 67. § / 2meg / Első szakasz
Földszint I. előadóterem Tanterem ajtó szélessége: 1,5 m+ 1,5m+1,5m+1,5 m+2m+2m=10 m. Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 20 m. Befogadóképesség: 350 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 350 fő /285m2=1,228 Terület: 285 m2 Vízszintes haladási sebesség: 17,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: II. előadóterem Tanterem ajtó szélessége: 1,5 m+ 1,5m+1,5m+1,5 m+2m+2m=10 m. Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 20 m. Befogadóképesség: 350 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 350 fő /285m2=1,228 Terület: 285 m2 Vízszintes haladási sebesség: 17,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: III. előadóterem (díszterem) Tanterem ajtó szélessége: (befelé) 2m+2m+ (kifelé) 1,2m+1,2m=6,4m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 11 m. Befogadóképesség: 140 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 140 fő /156,22m2=0,896 Terület: 156,22 m 2 Vízszintes haladási sebesség: 37,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: IV. előadóterem Tanterem ajtó szélessége: 1,2m+1,2m+1,2m+1,2m+1,4+1,4=7,6 Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 20 m. Befogadóképesség: 392 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 392 fő /330m2=1,187 Terület: 330 m2 Vízszintes haladási sebesség: 17,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: Aula és K5 zsibongó Alapfeltétel, hogy minden üvegajtónak nyitva kell lennie teljes szélességben a rendezvények alatt. Így tudjuk egy helyiségként számolni. Terület 420,5m2 +644 m2 =1064,5 m2 Ajtó szélessége: 3,4m+3,4m=6,8m Legkedvezőtlenebb pont távolsága 28m Befogadóképesség 660 fő Létszámsűrűség: D=N/A=660fő/1064,5 m2 =0,62 Vízszintes haladási sebesség: 37,00 m/s – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: K5 zsibongó +Aula+K1+I. Előtér második szakasz K5 és a Zsibongóból az aulán keresztül a Nyugati kapu felé a Duna irányában menekítünk. Terület 494 m2 Ajtó szélessége: 3,3m+1,4m+1,4m+1,4m+1,4m+1,4m+3,1m=13,4m Legkedvezőtlenebb pont távolsága 19m Befogadóképesség 660 fő Létszámsűrűség: D=N/A=660fő/494 m2 =1,33 Vízszintes haladási sebesség: 29,00 m/s – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: Aula székekkel berendezve Az aulában a faltól és az oszlopoktól kell tartani 2 m távolságot menekülési útvonalnak. Az aula első és utolsó üvegajtajai és a vészkijáratok közé semmit nem szabad pakolni, az menekülési útvonal szabadon kell hagyni. Az ajtóknak minden rendezvény alatt teljes szélességében nyitva kell lennie, illetve ha zárva van, 2–2 fő embernek a nyitás érdekében ott kell fixen tartózkodni.
# 67. § / 2meg / Első szakasz
Terület 644 m2 A hasznos terület székekkel berendezve 644 m2 –300 m2 =344 m2 Ajtó szélessége: 3,4m+ 3,4m=6,8m Legkedvezőtlenebb pont távolsága 28m Befogadóképesség 380 fő Létszámsűrűség: D=N/A=380fő/344 m2 =1,104 Vízszintes haladási sebesség: 29,00 m/s – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: Színház terem fix berendezéssel Terület 66 m2 Ajtó szélessége: 1,7m+1,7m=3,4m Legkedvezőtlenebb pont távolsága 11m Befogadóképesség 87 fő Létszámsűrűség: D=N/A=87fő/66 m2 =1,3 Vízszintes haladási sebesség: 17,00 m/s – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: Pince kávézó, aula Terület 100 m2 +33,8 m2= 133,8 m2 Ajtó szélessége: 1,7m Legkedvezőtlenebb pont távolsága 18m Befogadóképesség 100 fő Létszámsűrűség: D=N/A=100fő/133,8 m2 =0,747 Vízszintes haladási sebesség: 29,00 m/s – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: (Aula+ színházterem) Alagsori Napközi Terület 242 m2 Ajtó szélessége: 0,86m Legkedvezőtlenebb pont távolsága 26m Befogadóképesség 83 fő Létszámsűrűség: D=N/A=83fő/242 m2 =0,342 Vízszintes haladási sebesség: 29,00 m/s A biztonság érdekében a rosszabb sebességgel számoltunk – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: II. emelet 236. előadóterem Tanterem ajtó szélessége (befelé): 1,3m+1,3m=2,6m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 12 m. Befogadóképesség: 81 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 81fő /73,7m2=1,099 Terület: 73,7 m 2 Vízszintes haladási sebesség: 17,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: 233. előadóterem Tanterem ajtó szélessége (befelé): 1,3m+1,3m=2,6m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 12 m. Befogadóképesség: 81 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 81fő /73,7m2=1,099 Terület: 73,7 m 2 Vízszintes haladási sebesség: 17,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: III. Emelet 330.1. 330.2. előadóterem Tanterem ajtó szélessége (befelé): 1,3m+1,3m=2,6m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 12 m. Befogadóképesség: 81 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 81fő /75,6m2=1,071 Terület: 75,6 m 2 Vízszintes haladási sebesség: 17,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: 332.1. 332.2. előadóterem Tanterem ajtó szélessége (befelé): 1,3m+1,3m=2,6m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 12 m. Befogadóképesség: 81 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 81fő /75,6m2=1,071 Terület: 75,6 m 2 Vízszintes haladási sebesség: 17,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: 8. melléklet
# 67. § / _____________________________________ / megbízott személy
a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzésének Ezennel megbízom _______________________________________________________-t (név, beosztás) hogy az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi 248. § szerinti, alábbi tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrző végezze el: □ tűzoltó készülék negyedéves üzemeltetői ellenőrzését □ tűzoltó vízforrások féléves üzemeltetői ellenőrzését □ biztonsági világítás negyedéves üzemeltetési ellenőrzése □ a vészkijáratot működtető rendszer negyedéves üzemeltetői ellenőrzése □ a tűzjelző rendszer napi üzemeltetői ellenőrzését □ a tűzjelző rendszer negyedéves üzemeltetői ellenőrzését □ a hőés füst elleni védelem negyedéves üzemeltetői ellenzését □ tűzgázló ajtó havi üzemeltetői ellenőrzését □ diesel aggregátor Az üzemeltetői ellenőrzések elvégzésének helyszíne: _________________________________________________________ Az ellenőrzés elvégzését, annak megállapításait az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzés elvégzésének határidejéig írásban dokumentálni szükséges. A működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt jelezni szükséges az üzemben tartó felé. A megbízás kezdetének időpontja: 20_________________, mely visszavonásig érvényes. A meghatalmazást átvettem: 9. melléklet Tűzjelző berendezés zóna kiés be kapcsolásának üzemeltetési naplója A rendezvény helyszíne, elnevezése és ideje: Corvinus Egyetem Főépület (1093 Budapest, Fővám tér 8.), ................................. – 202.........-án .....-tól 20......... .... óráig tartandó rendezvény ideje alatt a tűzjelző berendezés zóna ki és be kapcsolása (a rendezvény területét érintő zónákra vonatkozik, illetve a füst felfelé szállásának következtében a központi emeleti szintek is beleértendők.) – A következő feltételek mellett lehetséges: Amennyiben a tűzjelző berendezés zóna kikacsolása felvetődik a rendezvény szervezője által, (füstgép használata) akkor az Egyetem biztonsági szolgálatát ellátó vagyonvédelmi cégtől a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében. Plusz embereket kell a rendezvény idejére biztosítani alapfeltételként a következő minimum létszámmal, mint tűzőrség megvalósítása:
# 67. § / Tűz és Munkavédelmi felelőse / A Főépület főbb tűzvédelmi jellemzői
A tűzjelző berendezés zóna kikapcsolását, visszakacsolását a tűzjelző karbantartó cég által kioktatott az Egyetem munkavállalója diszpécsere végezheti (24 órás szolgálatban lévő személy). Tűzvédelmi követelmény hogy a kikapcsolást és visszakacsolást írásban kell dokumentálni, 2 fő jelenlétében az Egyetem biztonsági szolgálatának váltásvetője és diszpécsere személyében. kikapcsoló diszpécser személy: ........................................ belső biztonsági szolgálatának váltásvetője ........................................ visszakapcsoló diszpécser személy ........................................ belső biztonsági szolgálatának váltásvetője ........................................ Budapest, ........................ 10. melléklet Cím: 1093 Budapest, Fővám tér 8. Tűzszakaszok: 1 tűzszakasz Beépített tűzjelző rendszer: Van kiépítve, központ helye: Nyugati kapu, portaszolgálat Beépített tűzoltó berendezés: Nincs kiépítve Napelem: Nincs kiépítve Tűzcsapok: Fali tűzcsapok vannak szintenként és közterületi föld feletti tűzcsapok mind a 4 határoló oldalon Tűzoltó készülék: P6 tűzoltó készülékek találhatók szintenként Villámhárító: van Hő-, és Füstelvezető rendszer: két lépcsőházban füstelszívó ventilátor Tűzgátló ajtók: van Tűzvédelmi főkapcsoló elhelyezkedése: A 0,4 kV-os helyiségben Gázfőelzáró elhelyezkedése: alaksor, gázfogadó helyiségben Tűzivíz medence: nincs Nyomásfokozó szivattyú: nincs Biztonsági lift: nincs Tűzgátló előtér: nincs Biztonsági világítás: van Diesel aggregátor: van 11. melléklet A Bérlő nyilatkozata a tűzvédelmi szabályzat megismeréséről A Tűzvédelmi szabályzatot áttanulmányoztam, megértettem, és magamra nézve kötelező érvényűnek tekintem. A leírtak figyelembevételével végzem munkámat, legjobb tudásom alapján járok el adott helyzetekben. Dátum Név Alkalmazó cég neve Aláírás
# 67. § / (nyomtatott betűvel) / Jegyzőkönyv a Tűzriadó terv gyakoroltatásáról
12. melléklet A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Főépületének Tűzvédelmi Szabályzatában és Tűzriadó tervében foglaltak gyakoroltatása a 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet alapján. Dátum: .......... év .......... hó ........ nap Készült: ........................................................................................................ Jelen vannak: Műszaki koordinátor ................................................................................ Üzemeltetési operatív vezető: ..................................................................... Tűzvédelmi vezető: ................................................................................ Külső üzemeltető szakcég: ....................................................................... Katasztrófavédelem: ................................................................................ A kiürítési gyakorlat adatai: A kiürítést elrendelő személy: .............................................. A kiürítés elrendelésének ideje: ........... óra ............ perc A kiürítés megkezdése: ............óra .......... perc A gyakorlaton résztvevő munkavállalók száma: ......... fő A gyakorlatkor jelen lévő hallgatók száma: ....... fő A kiürítés végrehajtásának ideje: .......... perc A gyakorlat előzetesen bejelentésre került a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltség Részére? igen nem A katasztrófavédelem részt vett a gyakorlaton? igen nem A Tűzriadó tervben szereplő feladatok elvégzésének ellenőrzése A portás felhívta a hallgatók, munkavállalók figyelmét a terület nyugodt, de gyors elhagyására? igen nem A tűzoltóság riasztásának gyakorlása megtörtént? igen nem Az összes helyiség elhagyását a portás ellenőrizte? igen nem A portás biztosította a főbejárati ajtót? igen nem A közművek elzárásának gyakorlása megtörtént? igen nem A kiürítést követően a munkavállalók, hallgatók létszámát a gyülekezési ponton gyülekeztek? igen nem A kiürítési gyakorlat értékelése: Megfelelő Nem megfelelő Megjegyzés: ............................................................................................................................ ......................... .........................
# 67. § / (aláírás) (aláírás) / TARTALOMJEGYZÉK
......................... ......................... 11/2024. elnöki testületi rendelkezés 1 Budapesti Corvinus Egyetem főépületének tűzvédelmi szabályzata 1 Preambulum 1 A Tűzvédelmi szabályzat hatálya 2 A Tűzvédelmi szabályzat célja 2 A TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELADATA, FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSI RENDJE, FINANSZÍROZÁSA 3 A tűzvédelmi szervezet feladata 3 A tűzvédelmi szervezet felépítése 3 A tűzvédelmi szervezet irányítása 4 A finanszírozása 4 TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT, VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐSÖK ÉS AZOK FELADATA 4 A kancellár feladata és hatásköre 4 A HR vezető feladata és hatásköre 4 A gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető feladata és hatásköre 4 A Kommunikációs vezető feladatés hatásköre 5 A munkahelyi vezetők feladatés hatásköre 5 A foglalkoztatottak feladatai és hatásköre 6 A Campus Szolgáltatások vezető feladata és hatásköre 6 Az üzemeltetési és beruházási vezető feladata és hatásköre 7 A vagyonvédelmi vezető feladata és hatásköre 7 Az üzemeltetési operatív vezető feladata és hatásköre 8 Műszaki koordinátor feladata és hatásköre 8 A tűzvédelmi vezető feladata és hatásköre 9 A karbantartók feladata és hatásköre 9 A villanyszerelők feladata és hatásköre 10 Az őrszolgálat feladata és hatásköre 10 Diszpécser feladata és hatásköre 11 Beruházási szakértő feladatés hatásköre 12 Tűzvédelmi szolgáltató feladatés hatásköre 12 A BÉRLŐK ÉS ALKALMAZOTTAIK FELADATA ÉS KÖTELESSÉGE 12
# 67. § / (aláírás) (aláírás) / TARTALOMJEGYZÉK
ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK 13 HELYISÉGEK TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYAI, BEFOGADÓKÉPESSÉG 13 Iroda 14 Étkező/Konyha 15 Közlekedő, előtér 15 Öltözők 15 Raktárak (passzív tárolás) 15 Gépházak 16 Elektromos kapcsolótér, kapcsolószekrények, elektromos berendezések helyiségek 16 Liftgépházak 17 Beléptető helyek (porták) 17 Hallgatói terek 18 Vészkijáratok 18 Mosdók, fürdők 18 Tantermek, előadók 19 Aula 19 Zsibongó 20 Nyomda 20 Színházterem 20 Karbantartó műhelyek 21 SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK 21 Tűzveszélyes tevékenység 21 Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata 22 Tárolás szabályai 22 A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai 23 Tűzoltási út, terület, közlekedési, menekülési és egyéb utak 24 Tűztávolság 24 Tüzelő-, fűtőberendezések 24 Szellőztetés 25 Hőés füstelvezetés 25 Járművek 25 A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai 25 Csatornahálózat 26 Rendezvények 26 TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA 28
# 67. § / alapján 39 / 6. Tűzriadó terv készítése és gyakoroltatása 39
LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG 28 KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK 28 TŰZVÉDELMI OKTATÁS 29 A munkavállalók oktatása 29 A hallgatók oktatása 30 Az üzemeltetői ellenőrzést végző személyek tűzvédelmi oktatása 30 Vegyes és zárórendelkezések 31 1. melléklet 31 BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM FŐÉPÜLET TŰZRIADÓ TERV2024. 31 5.3. Használt tűzoltó készülék elszállíttatása, 2. melléklet 39 HELYSZÍNRAJZ 39 3. melléklet 43 Értelmező rendelkezések 43 4. melléklet 46 Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) 46 5. melléklet 47 Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat 47
# 67. § / (KÜLSŐ MŰSZAKI ÜZEMELTETÉS FELADATA) 49 / Első szakasz 62
6. melléklet 61 Felhasznált jogszabályok, rendeletek és törvények 61 7. melléklet 61 Kiürítés számítás 61 8. melléklet 66 Meghatalmazása tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzésének elvégzésére 66 9. melléklet 67 Tűzjelző berendezés zóna kiés be kapcsolásának üzemeltetési naplója 67 10. melléklet 68 A Főépület főbb tűzvédelmi jellemzői 68 11. melléklet 68 A Bérlő nyilatkozata a tűzvédelmi szabályzat megismeréséről 68 12. melléklet 69 Jegyzőkönyv a Tűzriadó terv gyakoroltatásáról 69
12/2024. Elnöki Testületi rendelkezés Budapesti Corvinus Egyetem Sóház épületének tűzvédelmi szabályzata
# szabályzata 1 / Közzététel: ET–53/2024. (IV. 25.) sz. határozat
Budapesti Corvinus Egyetem Sóház épületének tűzvédelmi Eredeti, aláírt pdf Készítette: Készítés dátuma: 2024. március 1. 9/2015. (III. 25.) BM rendelet
# 7. § / Ez a szabályzat a Budapesti Corvinus Egyetem szellemi tulajdona. / Preambulum
7. § (7) Tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat. A Budapesti Corvinus Egyetem esetében, jogszabály szerint, felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő így a tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult. A szabályzatot jóváhagyta: .............................. A szabályzatot készítette: .............................. Szent István Egyetem YBL Miklós Építéstudományi Kar, A Budapesti Corvinus Egyetem Elnöki Testülete a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló, többször módosított 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) 19. § (1) bekezdésében, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről kiadott 101/2023. (XII. 29.) BM rendeletében, valamint a többször módosított 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (a továbbiakban: OTSZ) foglaltak alapján a Budapesti Corvinus Egyetem Sóház épületére (1093 Budapest, Fővám tér 13–15.), annak helyiségeire, szabad tereire az alábbi Tűzvédelmi szabályzatot adja ki. A Tűzvédelmi szabályzatban rögzítésre kerülő, a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) alapvető tűzvédelmi feladatait tartalmazó leírások – ideértve az épületre vonatkozó általános használati szabályokat, valamint a tárolási szabályokat – a munkavállalók, a létesítmény területén dolgozók, hallgatók, vendégként a területen tartózkodók biztonságát szolgálja, ezért a dokumentumban foglaltak megismerése és megtartása mindenki közös ügye.
# 1. § / A Tűzvédelmi szabályzat hatálya / A Tűzvédelmi szabályzat célja
1. § (1) Területi hatálya: A Budapesti Corvinus Egyetem Sóház épületének, annak helyiségeire, szabad tereire, valamint az ezekben zajló minden tárgyi hatály alá tartozó tevékenységre (beleértve a szállítást, és tárolást is.) (2) Személyi hatálya: a) A Budapesti Corvinus Egyetem Sóházában szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban (munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb megbízási jogviszonyban) foglalkoztatott személyekre, hallgatókra, valamint mindazokra a személyekre, akik vendégként tartózkodnak a Budapesti Corvinus Egyetem Sóház épületében. A belépéssel, tartózkodással a Tűzvédelmi szabályzatban foglalt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek ismeri el. b) A Budapesti Corvinus Egyetem Sóházában szerződéses kapcsolatban lévő, de a területi hatály alá tartozó helyszíneken tevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetek (ezek tagjai, dolgozói), az egyéni vállalkozók, az Egyetem által nem szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak, alvállalkozók, beszállítók, valamint a rendezvényeken résztvevő személyek (továbbiakban: külső Cég) tűzvédelmi feladatait a szerződésben kell rögzíteni. (3) Tárgyi hatálya: A Budapesti Corvinus Egyetem Sóházában minden tűzvédelmet érintő jogviszonyára, intézkedésére, feladatára és kizárólag a Budapesti Corvinus Egyetem olyan belső szabályzataival, házirendjével, utasításaival együttesen értelmezendő, amelyekre a jelen Tűzvédelmi szabályzatban kifejezetten utalást tesz vagy felhatalmazást ad.
# 2. § / A Tűzvédelmi szabályzat hatálya / A Tűzvédelmi szabályzat célja
2. § (1) Jelen Tűzvédelmi szabályzat elkészítésének célja, hogy: a) rögzítse az Egyetem tűzvédelmi előírásait, használatának szabályait. az egyes vezetők, és foglalkoztatottak tűzvédelmi feladatait és kötelezettségeit, a felelősségi rendszert, a létesítéssel, a használattal, az üzemeltetéssel, karbantartással összhangban; b) gondoskodjon a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körökkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről; c) gondoskodjon a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében – előzetes egyeztetés alapján – a helyszíni gyakorlatok megtartásáról és abban való közreműködésről; d) gondoskodjon a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeinek biztosításáról, a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségéről; e) gondoskodjon, hogy az Egyetem tűzvédelmének biztosításáról megfelelő szervezettel, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével. (2) A Szabályzat kiadásának minősül az Egyetem minden munkavállalója és hallgatója számára elérhető módon a belső számítógépes hálózaton történő közzététel. (3) A Szabályzat megszegése – a cselekmény vagy mulasztás, illetve ezek következményei súlyától és jellegétől függően – munkajogi, polgári jogi, szabálysértési, tűzvédelmi bírság vagy bűntető jogi eljárást von maga után. (4) Az itt nem szabályozott kérdésekben a mindenkor érvényben lévő jogszabályok, szabványok, szabályzatok előírásai az irányadók. (5) A Szabályzatot naprakészen kell tartani, szükség szerinti átdolgozásáról gondoskodni kell. Ennek felelőse a felsőfokú tűzvédelmi végzettséggel rendelkező szakember vagy tűzvédelmi szolgáltató cég. A TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELADATA, FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSI RENDJE,
# 3. § / A tűzvédelmi szervezet feladata / A tűzvédelmi szervezet felépítése
3. § (1) A tűz elleni védekezés elősegítése – a megelőzés –, a Tűzvédelmi szabályzat előírásainak betartása és betartatása, továbbá a tűzvédelmi eszközök és szakfelszerelések meglétének és üzemképességének biztosítása. (2) Gondoskodik arról, hogy az érintett személyek megismerjék a tűzmegelőzéssel kapcsolatos feladataikat és kötelezettségeiket. (3) Az új belépő munkavállalók tűzvédelmi oktatásának, megszervezése, lebonyolítása és dokumentálása. (4) A Tűzriadó terv évenkénti gyakoroltatásának megszervezése. (5) A tűzvédelmi szervezet gondoskodik a rendszeres tűzvédelmi ellenőrzésről és az esetleges szabálytalanságokra, valamint azok megszűntetésére felhívja a figyelmet. (6) Figyelemmel kísérni az üzemeltetői ellenőrzések és az időszakos felülvizsgálatok megfelelő időben történő elvégzését, gondoskodni a feltárt hiányosságok megszüntetéséről. (7) A tűzmegelőzés elsajátítása érdekében gondoskodik a tűzvédelmi szabályzat és a Tűzriadó terv megfelelő módon történő kidolgozásáról, annak naprakészen tartásáról, oktatási tematika kidolgozásáról az érintett létesítmény részére, később ennek oktatásáról, hogy azt mindenki megismerje. (8) Az átalakítások és felújítások során a tűzvédelmi szempontokat érvényesíti. (9) Gondoskodik az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység előzetes egyeztetéséről és engedélyezéséről.
# 4. § / A tűzvédelmi szervezet felépítése / A tűzvédelmi szervezet irányítása
4. § (1) A Campus Szolgáltatások szervezeti ábra:
# 5. § / A finanszírozása / A kancellár feladata és hatásköre
5. § (1) Az épületben jelentkező tűzvédelmiüzemeltetési, karbantartási feladatokat a Campus Szolgáltatások tűzvédelmi szervezet tagjai végzik el, a hatáskörüket meghaladó tűzvédelmi tárgyú kérdések megoldását a műszaki koordinátor, az üzemeltetési operatív vezető és tűzvédelmi vezető felé jelzik, illetve kérnek intézkedést. (2) Amennyiben a tűzvédelmi vezető hatáskörét meghaladja egy intézkedés, megoldási javaslatot tesz a Campus Szolgáltatások vezető felé, aki központi intézkedést igényel. 6. § (1) Az egyetemi épületek megfelelő tűzvédelmi színvonalának finanszírozásához, fenntartásához és a tűzvédelmi szervezet működéséhez szükséges pénzeszközöket az Egyetem központilag biztosítja. A költségek évente kerülnek betervezésre a gazdasági és költségvetési tervbe. TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT, VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐSÖK ÉS AZOK FELADATA
# 7. § / A kancellár feladata és hatásköre / A HR vezető feladata és hatásköre
7. § (1) Az Elnöki Testülettel együttműködve felelős a tűzvédelmi feladatok ellátáshoz szükséges szervezeti és anyagi feltétel rendszer biztosításáért. (2) A Tűzvédelmi szabályzat kiadásával egyidejűleg megbízza a Campus Szolgáltatások vezetőt, hogy a tűzvédelmet érintő ügyekben teljes joggal és felelősséggel intézkedjen, valamint az egyetemi létesítmények tűzvédelmi helyzetéről szükség szerint, de legalább évenként számoljon be. (3) A Campus Szolgáltatások vezetőjével együttműködve létrehozza és fenntartja az Egyetem tűzvédelmi szervezetét a tűzvédelmi feladatok ellátásának és a tűzvédelmi jogszabályok betartásának elősegítésére. (4) Az egyetemi létesítmények éves költségvetésében tervezi a tűzvédelemmel kapcsolatos kiadásokat, biztosítja azok tervszerű felhasználását.
# 8. § / A kancellár feladata és hatásköre / A HR vezető feladata és hatásköre
8. § (1) Gondoskodik a munkavállalók előzetes és ismétlő tűzvédelmi oktatásához a szükséges tájékoztatásról és adatszolgáltatásról a tűzvédelmi vezető részére. (2) Biztosítja, hogy a tűzvédelmi szakmai képesítéshez, szakvizsgához kötött egyetemi munkakörökben csak megfelelő képesítéssel rendelkező dolgozók kerüljenek alkalmazásra. A gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető feladata és hatásköre
# 9. § / A HR vezető feladata és hatásköre / A Kommunikációs vezető feladat- és hatásköre
9. § (1) Figyelemmel kíséri a megjelenő jogszabályok tűzvédelmi összefüggéseit, és erről szükség szerint tájékoztatja a tűzvédelmi vezetőt. (2) Tiltott helyen történő dohányzás és egyéb tűzvédelmet érintő szabálysértés esetén a szabálysértést elkövető dolgozóval szemben a munkavállalói felelősség megállapítására, a felelősségre vonási eljárást lefolytatja. (3) Képviseli a Budapesti Corvinus Egyetemet a tűzvédelmi-jogi ügyekben a tűzvédelmi vezető, tűzvédelmi szolgáltatói cég bevonásával. (4) Figyelemmel kíséri az Egyetemi szabályzatokat, rendelkezéseket és szerződéseket, hogy azok az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatával összhangban legyenek. (5) Tűzesetet követően a Budapesti Corvinus Egyetem mindenkor hatályos vagyonés felelősségbiztosítási szerződése alapján kezdeményezi a kárbejelentési eljárást a Biztosítónál és lefolytatja azt a Campus Szolgáltatások bevonásával.
# 10. § / A Kommunikációs vezető feladat- és hatásköre / A munkahelyi vezetők feladat- és hatásköre
10. § (1) Minden tervezett Egyetemen belüli és Egyetemen kívüli rendezvény-tervéről értesíti a Campus Szolgáltatás vezetőt és kikéri a szakmai véleményét. (2) Gondoskodik arról, hogy a rendezvények a szakmai vélemények figyelembevételével kerüljenek megrendezésre. (3) Elősegíti a rendezvény előkészítése, lebonyolítása során a szakmai véleményekben, Tűzvédelmi szabályzatban foglaltak érvényre jutását.
# 11. § / A Kommunikációs vezető feladat- és hatásköre / A munkahelyi vezetők feladat- és hatásköre
11. § (1) A Szabályzat alkalmazása szempontjából „vezető”-nek minősül a) minden olyan munkavállaló, akit a Szervezeti és Működési Rend vezető kategóriába sorol; b) minden olyan dolgozó, aki valamely munkaterületen önálló, meghatározott feladatkört lát el, vagy feladatkörében másokat is irányít. (2) A „vezetők” felelősek az irányításuk alatt álló terület, valamint a beosztottjaik vonatkozásában a tűzvédelmi rendelkezések folyamatos megtartásáért. (3) A tűzvédelmi ügyekben illetékes vezetőt távollétében a helyettese, vagy az írásban erre felhatalmazott személy köteles helyettesíteni. (4) Felelős az irányítása alá tartozó területek tűzvédelméért a Szabályzatban és más jogszabályokban vagy külön előírásokban meghatározottak megtartásáért és a szükséges ellenőrzésekért. (5) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles külön felhívás vagy intézkedés nélkül is mindenkivel betartatni, és ezeket megfelelően ellenőrizni, a tudomására jutott szabálytalanságok megszüntetéséről hatékonyan intézkedni. (6) Figyelemmel kíséri, hogy a foglalkoztatottak még a munkába állításuk előtt munkakörüknek megfelelő tűzvédelmi oktatásban részesüljenek. Ezt követően pedig szükség szerint ismétlődő tűzvédelmi oktatáson a számítógépes rendszeren keresztül vegyenek részt. (7) A „vezető” felelős azért, hogy a használat általános és eseti tűzvédelmi előírásait betartsák, a rendszeres és alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak az előírások szigorú betartásával végezzenek. (8) A „vezető” gondoskodik arról, hogy az illetékességi területéhez tartozó munkaterületen lomokat, szemetet, hulladékokat ne tároljanak, a rendet és a tisztaságot, a tárolás szabályait fenntartsák. (9) A vezető a munkahelyen a szükséges tűzvédelmi eszközök és felszerelések használható állapotban és mindenkor megközelíthetően legyenek kihelyezve, helyükről ne távolítsák el és használatuk csak a rendeltetésüknek megfelelően történhessen. (10) Figyelemmel kíséri, hogy a foglalkoztatottak a dohányzásra való tiltást betartsák. (11) A vezető objektív felelősséggel tartozik beosztottjai munkavégzéséért, az anyagtárolás, raktározás, szállítás, vontatás, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység vonatkozásában, az Egyetem tűzvédelmi használati szabályainak betartásáért – beleértve a dohányzási tilalom megtartását is – és a tevékenység folyamatos ellenőrzéséért. (12) A tudomására jutott rendellenességeket azonnal kivizsgálja, közvetlen veszély esetén a munkát leállítja, és az elhárításban illetékes vezetőnek jelezni, vagy a szabálytalanság megszűntetésére intézkedni köteles. (13) Az éghető folyadékok, az egymást nem tűrő anyagok, a robbanásveszélyes anyagok szállításánál, kezelésénél és használatánál minden előírás maradéktalanul betartásra kerüljön, mindezt köteles fokozottan figyelemmel kísérni. (14) A vezető köteles rendszeresen ellenőrizni:
# 11. § / A munkahelyi vezetők feladat- és hatásköre / A foglalkoztatottak feladatai és hatásköre
a) az általa vezetett egység munkaterületén az épület, a felszerelés, a munkaeszköz és az alkalmazott munkamódszerek a tűzvédelmi követelményeknek való megfelelést, – hogy a dolgozók munkájukkal összefüggő tűzvédelmi ismereteket elsajátítsák, és megfelelő mélységben ismerjék, b) az irányítása alá tartozó munkahelyen rend, tisztaság és fegyelem legyen, c) az irányítása alá tartozó munkahelyeken: – amennyiben vannak – a biztonsági berendezések megközelíthetőségét, működőképességét, hogy a dolgozók ezek használatával, kezelésével, valamint tűz esetén a feladataikkal tisztában legyenek, – a közműelzárók, a közlekedési és menekülési utak szabadon tartását. (15) A vezető a területét érintő tűzvédelmi eljárásokon részt kell vennie, illetve akadályoztatása esetén gondoskodnia kell a megfelelő helyettesítésről.
# 12. § / A munkahelyi vezetők feladat- és hatásköre / A foglalkoztatottak feladatai és hatásköre
12. § (1) A Szabályzat alkalmazása szempontjából „foglalkoztatott”-nak minősül minden olyan személy, aki az Egyetem alkalmazásában, vagy bármilyen jogcímen szervezett munkavégzés keretében, polgári jogi szerződéssel, vagy egyéb jogviszonyban tevékenységet folytat. (2) Külső cég dolgozóira vonatkozóan a tűzvédelmi szabályok kidolgozása a külső cég feladata, de a jogszabályi előírásokon túlmenően, vagy annak hiányában az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatát kell figyelembe venni. (3) Feladatuk, hogy a tűzvédelmi oktatásokon a számítógépes rendszeren keresztül részt vegyenek, a bemutatottakat és a hallottakat elsajátítsák, hogy képesek legyenek azokat a napi tevékenységük során megfelelően alkalmazzák. (4) Feladatuk, hogy megismerjék a tűzvédelmi felszerelések helyét és működését, a tűzjelzés szabályait, az épület elhagyásának lehetőségeit, a keletkezett tűz esetén követendő magatartási és intézkedési – tűzjelzés, riasztás, mentés, oltás ... stb. – követelményeket, a biztonsági berendezések kezelését. (5) Ha tüzet észlel, vagy tűzveszélyről tudomást szerez a Szabályzattól különálló dokumentumban található „Tűzriadó terv” előírásai szerint kell eljárnia. A tűzoltóság kiérkezése után a tűzoltás-vezető utasításait köteles végrehajtani. (6) A munkafolyamatok és egyéb tevékenységek végzése során a használat általános és eseti tűzvédelmi előírásait, illetve a más vonatkozó tűzvédelmi szabályokat külön felhívás vagy intézkedés nélkül is kötelesek betartani. (7) Különös gondossággal kell eljárniuk az anyagok tárolásánál, a villamos berendezések és az esetleges hőtermelő-készülékek használatánál, a tűzveszélyes cselekmények végzésénél. (8) Hibás berendezéseket – pl. villamos-berendezéseket, elektromos hosszabbítókat, elosztókat stb. – és felszereléseket nem használhatnak, javításukat csak erre illetékes szakemberek végezhetik. (9) Nyílt lánggal járó tűzveszélyes tevékenységet csak az erre kapott külön írásos feltételekben foglaltak szigorú betartásával végezhetnek. Ez alól nincs kivétel. Mosáshoz, takarításhoz, tisztításhoz éghető folyadékot használni tilos!
# 13. § / A Campus Szolgáltatások vezető feladata és hatásköre / Az üzemeltetési és beruházási vezető feladata és hatásköre
13. § (1) A Campus Szolgáltatások vezető a belső szabályozók szerint biztosítja a tűzvédelmi feladatok ellátását. A Campus Szolgáltatások vezető a kancellárnak tartozik felelősséggel. (2) Biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, a jogszabályokban, szabványokban előírtak megfelelő végrehajtását. (3) Felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkavégzéséért, a tűzvédelmi előírások betartásáért. (4) Felelős az Egyetemre, mint bérlőre vonatkozó tűzvédelmi használati előírások betartásához szükséges feltételek megteremtéséért, az előírások folyamatos betartásának biztosításáért, ellenőrizteti a tűzvédelmi előírások betartását. (5) Biztosítja, hogy az Egyetem helyiségeinek rendezvény céljára történő igénybevétele, vagy bérbeadása esetén a konkrét helyiség, helyiségcsoport, épület, vagy berendezés a rendező szerv felelős képviselőjének átadásra kerüljön. (6) Véleményezi az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatának tervezetét, szükség szerinti módosítását és korszerűsítését. Jóváhagyás után végrehajtását folyamatosan ellenőrizteti. (7) Szükség esetén rendkívüli tűzvédelmi szemlét, rendelhet el, célellenőrzést tarthat. (8) A tűzvédelmi vezetőt szükség szerint beszámoltatja a tűzvédelmi helyzetről, a végzett tevékenységéről, az Egyetem tűzvédelmi helyzetéről.
# 14. § / Az üzemeltetési és beruházási vezető feladata és hatásköre / A vagyonvédelmi vezető feladata és hatásköre
14. § (1) Az egyetemi épület üzemeltetése, valamint az épületekben zajló beruházási projektek során biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, a jogszabályokban, szabványokban előírtak megfelelő végrehajtását. (2) Az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet alapján az üzemeltetői ellenőrzések és időszakos felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyvek elkészültét és meglétét folyamatosan ellenőrizeti. (3) Hiányzó felülvizsgálat, karbantartás, javítás esetén felelősségre vonást kezdeményez a külsős szakcégekkel szemben és felszólítja a hiányzó ellenőrzési, felülvizsgálati, karbantartási feladatok elvégzésére és a dokumentációk elkészítésére. (4) Új technológia, berendezés, gép esetén értesíti a tűzvédelmi vezetőt, tűzvédelmi szolgáltatót, hogy azokat tűzvédelmi szempontból felülvizsgálhassa. (5) Megbízza a tűzvédelmi vezetőt a tűzvédelmi ellenőrzések, kiürítési gyakorlatok végrehajtására. (6) Biztosítja az épület átalakítása során a tűzvédelmi előírások betartását, a beruházások előkészítése és megvalósítása során elősegíti a tűzvédelmi előírások érvényre jutását. A beruházások során a tűzvédelmi vezetővel egyezteti a tűzvédelmi előírásokat.
# 15. § / A vagyonvédelmi vezető feladata és hatásköre / Az üzemeltetési operatív vezető feladata és hatásköre
15. § (1) Ellenőrzi, hogy a közvetlen felügyelete alatt álló őrszolgálat a jelen tűzvédelmi szabályzatban, Tűzriadó tervben meghatározott feladataikat megismerjék és a tűzjelző központ kezelését elsajátítsák. (2) Ellenőrzi, hogy az épület valamennyi helyiségéhez és a bérleményekhez központi helyen folyamatosan álljon rendelkezésre tartalék kulcs és a bejutás mindig biztosított legyen. (3) Biztosítja, hogy az őrszolgálatot ellátó személyek részt vegyenek az évenkénti kiürítési gyakorlaton. (4) Tűzeset bekövetkezése után utasítja az őrszolgálatot a terület lehatárolására és a megváltoztatásának tilalmára. (5) Biztosítja a beépített tűzjelző berendezés tervszerű üzemszünetének, meghibásodásának esetén a biztonsági feltételeket a helyi kockázatnak megfelelően és gondoskodik a csökkenő védelmi szint ellensúlyozásáról az üzemeltetési operatív vezetővel és a tűzvédelmi vezetővel egyeztetve.
# 16. § / A vagyonvédelmi vezető feladata és hatásköre / Az üzemeltetési operatív vezető feladata és hatásköre
16. § (1) Az egyetemi épület üzemeltetése során biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, a jogszabályokban, szabványokban előírtak megfelelő végrehajtását. (2) Folyamatos kapcsolatot tart a külső szakcéggel és elősegíti a tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési ellenőrzésein és időszakos felülvizsgálatain feltárt hiányosságok megszűntetését. (3) Figyelemmel kíséri a tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrzésének és időszakos felülvizsgálatainak, karbantartásának esedékességét és dokumentálását. Hiányosság esetén felszólítja a külső szakcéget a pótlása. (4) Figyelemmel kíséri a tűzvédelmi műszaki megoldások felülvizsgálatokon feltárt hibáinak javítását és azok dokumentálását. Hiányosság esetén felszólítja a külső üzemeltető szakcéget a pótlása. (5) Az üzemeltetést érintő alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység esetén, mint a munkát elrendelő aláírásával ellenjegyzi a tűzgyújtási engedélyt és ellenőrzi a szükséges szakképesítés és tűzvédelmi szakvizsga meglétét. Hiányzó dokumentum esetén nem engedélyezi a munkavégzést és felszólítja a munkát végzőt a hiányzó dokumentumok pótlására. (6) Gondoskodik a kiürítési gyakorlatokon, belső tűzvédelmi ellenőrzéseken és a hatósági szemléken feltárt tűzvédelmi szabálytalanságok megszűntetéséről a külső üzemeltető szakcég útján. (7) Elősegíti a tűzvédelmi hatóság ellenőrzéseit, a tűzoltóság helyismereti gyakorlatait. (8) Elősegíti a tűzesetek kivizsgálását, biztosítja a helyszínt és utasításba adja annak megváltoztatásának tilalmát a tűzoltó parancsnok engedélyéig. (9) Folyamatosan kapcsolatot tart a tűzvédelmi vezetővel. (10) Érzékelő és zóna kikapcsolását csak az üzemeltetési operatív vezető engedélyezheti, aki a kiiktatás szükségességét jelzi az időszakos felülvizsgálatot végző külső üzemeltető szakcég és a távfelügyelet részére, és egyezteti a zónakiiktatás és visszaállítás körülményeit, valamint a csökkenő védelmi szint miatt életbe lépteti az ellensúlyozó intézkedéseket. (11) Az épület biztonságát érintő minden lényeges tűzvédelmet érintő kérdésről tájékoztatást ad az üzemeltetési és beruházási vezetőnek és a tűzvédelmi vezetőnek. (12) Engedélyezi az egyedi tüzelőés fűtőberendezések használatát.
# 17. § / Az üzemeltetési operatív vezető feladata és hatásköre / Műszaki koordinátor feladata és hatásköre
17. § (1) Folyamatosan figyelemmel kíséri a vonatkozó OTSZ alapján a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzéseinek és időszakos felülvizsgálatainak esedékességét. (2) Szervezi és felügyeli a karbantartók és a villanyszerelők munkáját, az üzemeltetői ellenőrzések elvégzését és megfelelő dokumentálását, az üzemeltetői ellenőrzések dokumentációjának lefűzését a tűzvédelmi üzemeltetési naplóba. (3) Figyelemmel kíséri az időszakos felülvizsgálatok dokumentálását, a felülvizsgálatokban feltárt hibákat és azok javítását. Gondoskodik a hibajavítások megfelelő dokumentálásáról, a tűzvédelmi üzemeltetési naplóba történő lefűzéséről és a helyszínen tartásáról. (4) Gondoskodik a tűzvédelmi dokumentációk naprakészen tartásáról a vonatkozó OTSZ előírásai alapján. (5) Tudomására jutott, az üzemeltetői ellenőrzés és/vagy az időszakos felülvizsgálaton feltárt tűzvédelmi hibákról tájékoztatja az Üzemeltetési operatív vezetőt és hatáskörében gondoskodik a hiba elhárításáról. (6) A tűzjelző rendszer tervezett vagy nem tervezett üzemszünetéről azonnal tájékoztatja az Üzemeltetési operatív vezetőt, a Vagyonvédelmi vezetőt és a tűzvédelmi vezetőt a kikapcsolás előtt 5 munkanappal, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul. (7) Tűz esetén saját hatáskörében gondoskodik az eset kivizsgálásáról és a vonatkozó rendkívüli felülvizsgálatok elvégeztetéséről a Tűzriadó terv 5. pontjában szerepeltek alapján. (8) Kiürítési gyakorlatok alkalmával biztosítja a megfelelő személy jelenlétét a tűzjelző rendszer által lekapcsolt vezérlések visszaállításához (9) Kiállítja az üzemeltetői ellenőrzések elvégzésére feljogosító meghatalmazást jelen szabályzat 8. melléklete alapján és a gondoskodik a meghatalmazások lefűzéséről a portán kihelyezett tűzvédelmi üzemeltetési naplóba.
# 18. § / Műszaki koordinátor feladata és hatásköre / A tűzvédelmi vezető feladata és hatásköre
18. § (1) Köteles az ellenőrzéseken, szemléken megállapított, vagy más módon a tudomására jutott hiányosságokat jegyzőkönyvben a Campus Szolgáltatások vezetőjének, az üzemeltetés és beruházási vezetőnek, az üzemeltetési operatív vezetőnek és a vagyonvédelmi vezetőnek jelenteni és a megoldás módjára – igény esetén – javaslatot tenni. (2) Feladata tűzvédelmi szemléket végezni, a tűzvédelmi használati szabályok betartását, valamint a tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési és karbantartási dokumentumainak meglétét ellenőrizni. (3) Figyelemmel kíséri az épület területén található tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzésének, időszakos felülvizsgálatának esedékességégét. Amennyiben az üzemeltetési naplóban hiányt tapasztal azt írásban jelzi az üzemeltető felé. (4) A tűzjelző rendszer tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét, a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelzi az elsőfokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen. (5) A csökkenő védelmi szint ellensúlyozására felállított tűzőröket oktatja. (6) Részt vesz a Katasztrófavédelmi Kirendeltség által tartott hatósági ellenőrzésen és támogatja Egyetemet eltárt hibák, tűzvédelmi szabálytalanságok esetén gondoskodik azok megszűntetéséről az Üzemeltetési operatív vezetővel együttműködve. (7) Gondoskodik a Tűzvédelmi szabályzat naprakész állapotban tartásáról. (8) Megszervezi és végrehajtja a Tűzriadó terv gyakoroltatását és jegyzőkönyvezi azt. (9) Gondoskodik a munkavállalói és a hallgatói tűzvédelmi oktatási anyag folyamatos aktualizálásáról és naprakészen tartásáról. (10) Hatósági ellenőrzéseken biztosítja a megfelelő személy jelenlétét az üzemeltetési feladatok képviseletére. (11) Feladatkörét érintő tűzvédelmi szabálytalanságokat illetőleg gondoskodik a feltárt hibák javításáról és megfelelő dokumentálásáról, hatósági egyeztetéséről.
# 19. § / A tűzvédelmi vezető feladata és hatásköre / A karbantartók feladata és hatásköre
19. § (1) Feladatuk a Sóház épületében az alábbi tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetése, ellenőrzése és működőképességének fenntartása: – tűzoltó készülékek – fali tűzcsapok – tűzgátló ajtók – vészkijárati ajtók – hőés füstelvezetés – biztonsági felvonó (tűzoltó felvonó) (2) Gondoskodnak a fentiekben említett tűzvédelmi műszaki megoldások tekintetében a tűzvédelmi üzemeltetői ellenőrzések elvégzéséről jelen Tűzvédelmi szabályzat 5. melléklete alapján. (3) Gondoskodnak az általuk elvégzett üzemeltetői ellenőrzések dokumentálásáról és a megfelelő dokumentációk (tűzvédelmi üzemeltetési naplók) vezetéséről és a portára kihelyezett tűzvédelmi üzemeltetési naplóba való lefűzéséről. (4) Évente részt vesznek a feladatuk ellátásához szükséges üzemetetői ellenőrzésekre vonatkozó tűzvédelmi oktatáson. Az üzemeltetői ellenőrzéseket csak megfelelő ismeretek birtokában végezhetők. (5) A tűzvédelmi eszközökben és berendezésekben, valamint az épületben tűzvédelmet érintő átalakítás és módosítás csak az üzemeltetési operatív vezető és a tűzvédelmi vezető előzetes engedélyével a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően történhet. (6) Az épületet érintő munkálatok (pl. poros munkálatok, hegesztés, flexelés) során gondoskodik a téves tűzjelzések megelőzéséről és a munkaterületen az érintett érzékelők lefedéséről. (7) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztés, flexelés) csak tűzgyújtási engedély birtokában, valamint a vonatkozó jogszabály szerinti szakmai végzettség és tűzvédelmi szakvizsga birtokában végez. (8) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséről tájékoztatja a munka megkezdése előtt az üzemeltetési operatív vezetőt, a műszaki koordinátort, valamint a tűzvédelmi vezetőt. (9) Gondoskodik a tűzvédelmi dokumentációk minimum 5 évig történő megőrzéséről.
# 20. § / A villanyszerelők feladata és hatásköre / Az őrszolgálat feladata és hatásköre
20. § (1) Feladatuk a Sóház épületében az alábbi tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetése, ellenőrzése és működőképességének fenntartása: – biztonsági világítás (2) Gondoskodnak a fentiekben említett tűzvédelmi műszaki megoldások tekintetében a tűzvédelmi üzemeltetői ellenőrzések elvégzéséről jelen Tűzvédelmi szabályzat 5. melléklete alapján. (3) Gondoskodnak az általuk elvégzett üzemeltetői ellenőrzések dokumentálásáról és a megfelelő dokumentációk (tűzvédelmi üzemeltetési naplók) vezetéséről és a portára kihelyezett tűzvédelmi üzemeltetési naplóba való lefűzéséről. (4) Feladatuk ellátásához megfelelő ismerettel rendelkeznek a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzések elvégzéséhez. Évente kötelesek részt venni feladatuk ellátásához szükséges tűzvédelmi üzemeltetési oktatáson. (5) Az épületet érintő munkálatok (pl. poros munkálatok, hegesztés, flexelés) során gondoskodik a téves tűzjelzések megelőzéséről és a munkaterületen az érintett érzékelők lefedéséről. (6) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztés, flexelés) csak tűzgyújtási engedély birtokában, valamint a vonatkozó jogszabály szerinti szakmai végzettség és tűzvédelmi szakvizsga birtokában végez. (7) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséről tájékoztatja a munka megkezdése előtt, az üzemeltetési operatív vezetőt, a műszaki koordinátort, valamint a tűzvédelmi vezetőt.
# 21. § / A villanyszerelők feladata és hatásköre / Az őrszolgálat feladata és hatásköre
21. § (1) Az őrszolgálat köteles a tűzoltóságot azonnal értesíteni a 105 vagy a 112-es telefonszámon, ha az épület területéről bárhonnan tüzet jeleznek. (2) Az automatikus tűzjelző megszólalása esetén az alábbi eljárási rendet kövesse: – Állapítsa meg a jelzés fajtáját (pl. tűzjelzés vagy hibajelzés). – Olvassa le a tűzjelző központról, hogy honnan érkezett a tűzjelzés, majd menjen a helyszínre és végezzen jelzés felderítést, valós tűz történt-e. – Egyeztessen a távfelügyelettel, hogy valós tűzjelzés történt. – Hívja fel a tűzoltóságot és jelezze, hogy a mi történt. (3) A tűzoltóság felé a tűzjelzésnek tartalmaznia kell: – a tűzeset pontos helyét és címét, – mi ég, – milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, – a tűz terjedelmét, – emberélet van-e veszélyben, tartózkodnak-e az épületben, – a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát. (4) Saját és mások testi épségét nem veszélyeztetve megkísérli a tűz oltását. (5) Tűz esetén a vagyonőr kinyitja az összes szabadba vezető vészkijárati ajtót. (6) A portás gondoskodik az épület kiürítése esetén a főbejárati fotocellás ajtó, valamint a főbejárati ajtó, a Déli kapu és az Északi kapu teljes szélességében való nyitásáról. (7) Köteles a kiürítés során a kiürítés irányítójával együttműködni és az utasítása szerint eljárni. (8) Feladata tűzoltás után – az esettől függően – a terület lehatárolása, gondoskodik róla, hogy a terület nem kerül megváltoztatásra. (9) Takarítást megkezdeni csak a tűzoltásvezető engedélyével lehet. (10) A tűzoltóság kiérkezte esetén a tűzoltás vezetőjének segítségére van, a tűz, valamint a tűzcsapok, illetve a vízforrások helyét megmutatja. (11) A kulcsokat csak illetékes személyeknek szabad kiadni, rendkívüli esetben a kiadás és a visszavétel időpontját rögzíteni kell. (12) A Tűzriadó terv egy példányát lezárt borítékban a portán kell tartani, tűz esetén az abban foglalt előirányzatok figyelembevételével kell intézkedni. A tervet minden portán dolgozónak kötelessége megfelelően ismerni. (13) Az őrszolgálaton csak olyan személy teljesíthet szolgálatot, aki rendelkezik a tűzjelző rendszerre vonatkozó kezelési ismeretekkel. (14) Az őrszolgálat munkavállalónak tűzvédelmi oktatásáról, valamint a tűzjelző rendszerre vonatkozó oktatásáról az őrszolgálatot biztosító szakcég gondoskodik. (15) Köteles az évenkénti tűzriadó gyakorlaton részt venni. (16) Köteles az zárással kapcsolatos feladatok között, az épületet tűzvédelmi szempontból átvizsgálni, a világításokat lekapcsolni és minden olyan körülményt megszűntetni, ami tüzet okozhat. (17) Amennyiben szükséges – a tűzjelző rendszer részleges vagy teljes üzemszünete esetén –, köteles tűzőri feladatokat ellátni.
# 22. § / Diszpécser feladata és hatásköre / Beruházási szakértő feladat- és hatásköre
22. § (1) Gondoskodik a tűzjelző rendszer napi és negyedéves üzemeltetői ellenőrzéséről, valamint az ellenőrzés dokumentálásáról a tűzjelző rendszer üzemeltetésiés karbantartási naplójába. (2) Feladata az események (pl. téves tűzjelzés, hibajelzés) adatainak vezetése a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplóba. (3) Gondoskodik a téves jelzések kivizsgálásáról és annak dokumentálásáról a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplójába – amennyiben a téves jelzés oka ismert (pl. főzés, poros munkavégzés, dohányzás). (4) Amennyiben nem ismert a téves jelzés oka, illetve hibajelzés történt – gondoskodik az információ átadásáról a külső üzemeltető cég részére és értesíti a külső karbantartó szakcéget a tűzjelző rendszer rendkívüli felülvizsgálatának elvégzésére. (5) Gondoskodik a betelt napló cserjéről a külső üzemeltető cég felé történő jelzés által.
# 23. § / Beruházási szakértő feladat- és hatásköre / Tűzvédelmi szolgáltató feladat- és hatásköre
23. § (1) Figyelemmel kíséri az átalakítást, beruházást végző külső szakcég munkáját. (2) A munkaterületet átadását átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíti. (3) Figyelemmel kíséri, hogy alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak az előírások szigorú betartásával végezzenek. (4) A beruházást érintő alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (pl. hegesztés, flexelés) esetén, – mint a munkát elrendelő – aláírásával ellenjegyzi a tűzgyújtási engedélyt és ellenőrzi a szükséges szakképesítés (hegesztés) és tűzvédelmi szakvizsga meglétét. (5) Hiányzó dokumentum esetén nem engedélyezi a munkavégzést és felszólítja a munkát végzőt a hiányzó dokumentumok pótlására. (6) Figyelemmel kíséri a poros munkavégzések kapcsán a tűzjelző rendszer érzékelőinek letakarását a téves tűzjelzések megelőzésére.
# 24. § / Beruházási szakértő feladat- és hatásköre / Tűzvédelmi szolgáltató feladat- és hatásköre
24. § (1) Köteles a megbízási szerződésben rögzített tűzvédelmi feladatait ellátni. (2) Közreműködik a tűzvédelmi oktatási anyagok felülvizsgálatában, az Egyetem működése során felmerülő tűzvédelmi kérdések szakmai véleményezésében. (3) Közreműködik az Egyetem tűzvédelmi szabályzatainak elkészítésében. A BÉRLŐK ÉS ALKALMAZOTTAIK FELADATA ÉS KÖTELESSÉGE
# 25. § / Beruházási szakértő feladat- és hatásköre / Tűzvédelmi szolgáltató feladat- és hatásköre
25. § (1) A bérlőknek és alkalmazottiaknak a mindenkor hatályos tűzés munkavédelmi jogszabályok által támasztott követelményeket be kell tartaniuk. (2) Amennyiben a bérlő bérli a legnagyobb befogadó képességű helyiséget, úgy a bérlő felelős a helyiség megfelelő használatáért. (3) A bérlő biztosítja, hogy a helyiség tűzvédelmi szempontból meghatározott befogadó képességét tevékenysége során nem lépi túl. (4) A tűzvédelmi törvény értelmében 50 fő munkavállaló feletti létszám esetén a bérbe vevő cégnek, alvállalkozónak saját tűzvédelmi szabályzattal kell rendelkeznie, mely nem lehet szabályrendszereiben ellentétes jelen tűzvédelmi szabályzattal. (5) A bérlőknek (és alkalmazottainak) az Egyetem Sóházára vonatkozó Tűzvédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi tervet meg kell ismerni, tűz esetén a benne foglaltakat betartani és végrehajtani. (6) A tűzvédelmi oktatásokról minden bérbe vevő cégnek, alvállalkozónak saját maga kell gondoskodnia a munkavállalóinak. (7) Dohányozni szigorúan tilos zárt munkahelyeken, csak is a kijelölt szabadtereken lehetséges. (8) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak tűzgyújtási engedély birtokában szabad végezni. A tevékenységet a tevékenység végzése előtt minimum 5 munkanappal be kell jelenteni a műszaki koordinátor, az üzemeltetési operatív vezető és a tűzvédelmi vezető felé. (9) A bérelt terület átalakítását, módosítását, csak az egyetemi vezetőség tudtával és írásos beleegyezésével végezheti a vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak megfelelően és a tevékenységhez kötődő hatósági engedélyezési eljárások lefolytatását követően. (10) A bérelt területen zenés-táncos rendezvényt csak a vonatkozó tűzvédelmi előírások és a vonatkozó rendezvénytartási rendeletek betartása mellett (pl. hatósági bejelentés, biztonsági terv készítés), valamint az Egyetem engedélyével lehet végezni. (11) A téves tűzjelzéseket meg kell előzni a tevékenysége során. (12) Tűzeset során a kiürítés irányítója utasításai szerint szükséges eljárnia. (13) Jelen szabályzatot és Tűzriadó tervet a bérlő minden munkavállalójának meg kell ismernie és aláírásával igazolnia kell a 11. melléklet alapján. (14) Feladata zárás után a villamos berendezések kikapcsolása és a munkaterület ellenőrzése, hogy nem maradt-e fenn olyan körülmény, ami tüzet okozhat.
# 26. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
26. § (1) Az Egyetem épületeit, valamint helyiségeit a használatbavételi (üzemeltetési) engedélyében meghatározott rendeltetésnek megfelelően szabad használni. (2) Az épületen belül és kívül folyó minden átalakítási, felújítási és beruházási munkáknál az érvényben lévő tűzvédelmi jogszabályokat, valamint az építési munkákkal kapcsolatos 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait (az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építész-műszaki dokumentációk tartalmáról) be kell tartani. A jogszabályi előírásokon túl, a vonatkozó műszaki követelményekben szereplő követelményeket, valamint a hatósági határozatokat is be kell tartani, amelyeket a tervezésnél, kivitelezésnél, műszaki átadás-átvételnél és üzembe helyezésnél érvényre kell juttatni. (3) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció. A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti, ezért ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt (építmények tűzvédelme 1, építész-, elektromos-, gépész tűzvédelmi szakértő 2) bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe. HELYISÉGEK TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYAI,
# 27. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
27. § (1) A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok: a) az építmény, építményrész létesítésekor hatályos előírások által elvárt biztonsági szintet a használat és az átalakítások, változtatások során fenn kell tartani, b) a használati tűzvédelmi előírások betartása, c) tevékenységgel tüzet, robbanást, robbanásveszélyt ne okozzanak, d) folyamatosan biztosítsák a tűz észlelésének, jelzésének, oltásának, a kiürítésnek, a tűzvédelmi berendezések, eszközök, felszerelések, tűzoltótechnikai eszközök működésének, hozzáférhetőségének, észlelhetőségének jogszabály vagy hatóság által előírt feltételeit, e) a tűzvédelmi célú dokumentumok naprakész állapotban, hozzáférhető helyen való tárolása, f) a tűzvédelmi célú jelölések észlelhetőségének, egyértelműségének fenntartása, g) a robbanás elleni védelem, az alkalmazott berendezések robbanásbiztos kialakításának és működőképességének a robbanásveszélyes technológia teljes élettartama során való fenntartása. h) Az építményt, építményrészt, a szabadteret csak a rendeltetésére vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. i) A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, forgalmazást, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban, rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni. j) A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható. k) Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető, kivéve, ha a tárolt anyag mennyisége, minősége, elhelyezése nem növeli a tűz átterjedésének veszélyét. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. l) A helyiségből, a szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, a készülékről a tevékenység során keletkezett fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani. m) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem tűzveszélyes anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. n) Robbanásveszélyes térben csak olyan készülék, eszköz, berendezés, erőés munkagép helyezhető el és használható, amely az alkalmazási helyén a megállapított robbanásveszélyes zóna minőségének, valamint hőmérsékleti osztályának vagy mértékadó legmagasabb hőmérsékletének megfelel, és amit a robbanásvédelem szabályai szerint gyártottak, felülvizsgáltak, karbantartottak, javítottak. o) Ahol jogszabály önműködő csukószerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót
# 27. § / BEFOGADÓKÉPESSÉG / Iroda
csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, vagy a fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes állapotban fordul elő, akkor a nyitvatartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, vagy biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon. p) A közmű nyitóés zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni. q) A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó műszaki követelmény szerinti jelzőtáblával kell jelölni.
# 28. § / BEFOGADÓKÉPESSÉG / Iroda
28. § (1) A napi munka során keletkezett papírhulladékokat papírkosárba kell elhelyezni. A munkanap befejezésekor az összegyűlt hulladékot az erre a célra kijelölt hulladéktárolóba kell elvinni. (2) A helyiségekben csak az irodai munkához szükséges anyagokat (iratokat, irodagépeket, iroda felszereléseket) szabad tartani. Az elintézett ügyiratokat munkaidő végén lehetőleg irattartó szekrényben kell elhelyezni. (3) Elektromos berendezés úgy üzemeltethető, hogy a környezetre nézve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A munka befejezése után az elektromos berendezések áramtalanításáról gondoskodni kell. (4) Fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (5) A fővonalú telefonkészülékek közelében, jól látható helyen el kell helyezni a tűzoltóság hívószámát (112). (6) A számítógépek, irodagépek közelében csak a munkavégzéshez szükséges minimális mennyiségű, éghető anyag tárolható. (7) A közlekedési utakat állandóan szabadon kell tartani. (8) A számítógépek, irodagépek közelében az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas kézi tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. (9) A tűzoltó készüléket jól látható és könnyen hozzáférhető helyen, lehetőleg kijárat, illetőleg a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni. (10) Állandóan használható, üzemképes állapotáról gondoskodni kell, helyéről eltávolítani vagy rendeltetésétől eltérő célra használni nem szabad. (11) Az irodahelyiségből a munka befejezése után utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak. (12) Csak az ott folytatott adminisztrációs tevékenységhez szükséges anyagok, eszközök használhatók és tárolhatók.
# 29. § / Étkező/Konyha / Közlekedő, előtér
29. § (1) A konyhát csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad használni. (2) A helyiségben csak a tevékenység végzéséhez szükséges árut szabad tárolni. (3) Tüzelőés fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (4) A hűtő berendezés, a mikrohullámú sütő, valamint a kávéfőző és egyéb háztartási berendezés kezelési és karbantartási utasításainak előírásait maradéktalanul be kell tartani. Amennyiben a berendezések működtetése közben rendellenességet észlelnek, kötelesek azt azonnal szakemberrel megvizsgáltatni. (5) A tevékenység befejezése után az áramtalanításról, a berendezések üzemen kívül helyezéséről (kivéve hűtő berendezések) gondoskodni kell. (6) Tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni. (7) A helyiségben dohányozni tilos! (8) A tevékenység vagy napi munka befejezése után a helyiséget utolsóként elhagyó dolgozónak meg kell győződnie arról, hogy tűzveszély nem áll-e fenn, ha igen köteles azt megszüntetni.
# 30. § / Közlekedő, előtér / Öltözők
30. § (1) A közlekedési utak, menekülési útvonalak, előterek és bejárati ajtók szabadon tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Azokat eltorlaszolni, leszűkíteni – úgy, hogy a menekülés lehetőségét akadályozza – még átmenetileg sem szabad. (2) A biztonsági berendezések indítógombját, az elektromos kapcsoló szekrényeket, valamint a tűzoltó készülékeket, tűzvédelmi felszereléseket, kézi jelzésadókat eltorlaszolni tilos! (3) A közlekedőkről a munka befejezése után utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak.
# 31. § / Öltözők / Raktárak (passzív tárolás)
31. § (1) A helyiséget csak rendeltetésüknek megfelelő célra szabad használni. (2) A helyiségben tűzveszélyes anyagot, folyadékot tárolni nem szabad. (3) Az öltözőhelyiségben (fogasokon) kizárólag a dolgozók személyes dolgai tarthatók, azonban könnyen gyúló anyag (folyadék, gáz) ott nem helyezhető el. (4) Tüzelőés fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (5) A helyiségekben a dohányzás tilos! (6) A munkaidő befejezése után az utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak.
# 32. § / Öltözők / Raktárak (passzív tárolás)
32. § (1) A helyiségeket csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni. (2) A raktárakban tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos feltételrendszer meghatározásával szabad végezni. (3) A helyiséget csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad használni. (4) A raktárban kizárólag a munkavégzéshez, az engedélyezett tevékenységhez szükséges anyagokat, eszközöket, továbbá késztermékeket szabad tárolni. (5) Az eszközök, berendezések kezelési és karbantartási utasításainak előírásait maradéktalanul be kell tartani. (6) Amennyiben az eszközök, berendezések működtetése közben rendellenességet észlelnek, kötelesek azt azonnal szakemberrel megvizsgáltatni. (7) A raktárban tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni. (8) A raktározott anyagokat úgy kell tárolni, hogy a közlekedési út megfelelő mozgást biztosító szélességben mindig szabad legyen, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. (9) Tüzelőés fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (10) Az elektromos berendezések és az éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy azok gyújtási veszélyt ne jelentsenek egymásra. (11) A raktárban robbanásveszélyes anyagot tárolni szigorúan tilos! (12) A raktárt állandóan tisztán kell tartani, a közlekedési utakon menekülést akadályozó szemét, illetve egyéb tárgyak elhelyezése szigorúan TILOS! (13) Az áruféleségek szállításából visszamaradt göngyöleget a raktárakból el kell távolítani. (14) A raktárhelyiségben nyílt láng használata és dohányzás tilos. (15) A helyiségben tartózkodó (tevékenységet végző) és utolsóként távozó dolgozó köteles meggyőződni arról, hogy a tűzveszély lehetősége ki van zárva. Szükség esetén gondoskodni kell a szabálytalanság megszüntetéséről.
# 33. § / Raktárak (passzív tárolás) / Gépházak
33. § (1) A gépházak, gépi szellőztető berendezések ajtajait zárva kell tartani. (2) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. (3) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindenki külön felhívás vagy intézkedés nélkül is végrehajtani és a szükséges tűzmegelőző ellenőrzéseket elvégezni. (4) A helyiséget úgy kell berendezni és használni, hogy a szabad közlekedés folyamatosan biztosítva legyen, amíg a helyiségekben személyek tartózkodnak az ajtókat bezárni vagy bereteszelni nem szabad. (5) A közművek elzáró szerkezeteit és a tűzvédelmi felszereléseket állandóan használható állapotban kell tartani, megközelítési lehetőségüket korlátozni még átmenetileg sem szabad. (6) Csak szabványos és hibátlan villamos berendezéseket szabad használni, javításukat szakcég, vagy az erre illetékes villanyszerelő végezheti. (7) A berendezéseket a szennyezettségtől meg kell tisztítani, karbantartásukról gondoskodni kell. (8) Fűtésre csak központi fűtés használható, kiegészítő fűtés használata tilos! A fűtőtestek 30 cm-es környezetében éghető anyagot tartani tilos! (9) Gépészeti berendezések kezelésével csak megfelelő képesítéssel rendelkező, illetve kellően kioktatott gyakorlattal rendelkező személyeket szabad megbízni, illetéktelen személyek a berendezéseket nem működtethetik. (10) A térségben éghető folyadékot használni, kezelni, tárolni, öngyulladó vagy egymást nem tűrő anyagokat tartani szigorúan tilos! (11) Távozás előtt minden esetben tűzvédelmi utóellenőrzést kell tartani és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet vagy robbanást okozhatna. Tűz esetén a Tűzriadó terv előirányzatait kell figyelembe venni. (12) A rendelkezések betartásáért az ott dolgozók és az irányításukat végző vezető a felelős. Elektromos kapcsolótér, kapcsolószekrények, elektromos berendezések helyiségek
# 34. § / Gépházak / Liftgépházak
34. § (1) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. (2) A kapcsolótérben mindennemű anyagtárolás tilos! (3) A kapcsolótér ajtaját zárva kell tartani. (4) A kapcsolótérben lévő kapcsolók be és kikapcsolt állapotát egyértelműen fel kell tüntetni. A feliratok utaljanak arra, hogy mely egységet áramtalanítja az adott kapcsoló. (5) Csoportosan elhelyezett működtető berendezéseket, biztosítékokat el kell látni hozzá tartozó berendezés megnevezését tartalmazó felirattal. Az erőátviteli berendezés leválasztó kapcsolóját is feliratozni kell. (6) Villamos berendezéseket csak rendeltetésüknek és méretezésüknek megfelelően szabad használni. (7) A világítási eszközt éghető anyagokon vagy azok közelében kell elhelyezni, akkor a következő előírásokat kell betartani: (8) 100 W-os izzólámpáig legalább 10 cm, (9) 101 – 10000 W-os izzólámpáig legalább 30 cm, ennél nagyobb teljesítménynél legalább 50 cm távolságot be kell tartani, a világítási eszköz az éghető anyag alatt van elhelyezve, felfelé minden esetben 50 cm távolságot kell betartani, fényszórókat úgy kell elhelyezni, hogy optikai gyújtópontjuktól 50 cm-es távolságon belül éghető anyag ne legyen.
# 35. § / Liftgépházak / Beléptető helyek (porták)
35. § (1) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. (2) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindenki külön felhívás vagy intézkedés nélkül is végrehajtani és a szükséges tűzmegelőző ellenőrzéseket elvégezni. (3) A helyiségben éghető anyagokat tartani vagy tárolni TILOS! Más anyagok tárolásánál fokozott gondossággal kell eljárni, a helyiségben az anyagtárolást csak a szigorú követelmények megtartásával, indokolt esetben szabad végezni. (4) Folyamatosan szabadon kell tartani a közlekedési utat és a kijáratot. Ezeket állandóan használható állapotban kell tartani. Eltorlaszolni, vagy leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. (5) A bejárat ajtaját zárt állapotban kell tartani. A helyiségbe beengedni csak illetékes személyeket szabad, kíséretükről szükség szerint gondoskodni kell. (6) Távozás előtt minden esetben tűzvédelmi utóellenőrzést kell tartani és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet vagy robbanást okozhatna. Tűz esetén a Tűzriadó terv előirányzatait kell figyelembe venni. (7) A felvonógép helyiségének bejárata közelében villamostűz oltására alkalmas, legalább 2 kg töltetű, gázzaloltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni.
# 36. § / Beléptető helyek (porták) / Hallgatói terek
36. § (1) A tűzvédelemmel kapcsolatos kiemelt feladatok a portára vonatkoznak. (A továbbiakban a biztonsági szolgálat őrszobáját is porta néven említjük) (2) A portahelyiségben a távbeszélőkészülékek mellett jól láthatóan ki kell függeszteni a: – Központi segélyhívó: 112 – Tűzoltóság 105 – Rendőrség 107 – Mentők 104 telefonszámát. (3) A porta helyiségben esetlegesen elhelyezett elektromos melegítő és kávéfőző berendezéseket csak hőszigetelő alátéten és ellenőrző lámpával ellátva szabad használni. (4) A Tűzriadó terv egy példányát lezárt borítékban a portán kell tartani, tűz esetén az abban foglalt előirányzatok figyelembevételével kell intézkedni. A tervet minden dolgozónak kötelessége megfelelően ismerni.
# 37. § / Beléptető helyek (porták) / Hallgatói terek
37. § (1) A tűzvédelmi rendelkezéseket külön felhívás vagy intézkedés nélkül is köteles mindenki végrehajtani és a szükséges ellenőrzéseket elvégezni. A térséget úgy kell berendezni és használni, hogy a szabad közlekedés, a közművek és a tűzvédelmi felszerelések működtetési lehetősége folyamatosan biztosítva legyen. Ezeket leszűkíteni vagy eltorlaszolni TILOS! (2) Fűtésre csak központi fűtés használható, kiegészítő fűtést nem lehet alkalmazni. engedély birtokában lehet alkalmazni. Az engedélyező a műszaki igazgató. (3) Csak szabványos és hibátlan villamos berendezéseket szabad használni, javítást csak villanyszerelő végezhet. (4) A helyiségben nyílt lánggal járó tevékenységet végezni és dohányozni TILOS! (5) Kivétel az egyes ünnepségek, javítási munkálatok miatt szükséges nyílt láng használata, amely alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. (6) A kihelyezett figyelmeztető és tiltó jelzéseket, a berendezések rendeltetésére utaló feliratokat és a kezelési utasításokat jól láthatóan kell elhelyezni, gondoskodni kell jó állapotuk fenntartásáról. (7) Tűz esetén a Tűzriadó terv előírásainak figyelembevételével kell eljárni, ezt és a vonatkozó egyéb előírásokat minden ott dolgozónak ismernie kell. A rendelkezések betartásáért a helyiségben dolgozók és az irányításukat végző vezető a felelős. (8) A helyiséget úgy kell berendezni és használni, hogy mindenben megfeleljen a biztonságos üzemi feltételeknek, az azokra vonatkozó előírásoknak, és a tűzvédelmi előírásoknak. (9) A szabad közlekedést folyamatosan biztosítani kell, a helyiségeket bezárni vagy bereteszelni addig nem szabad, amíg azokban személyek tartózkodnak, a közművek elzáró-szerkezeteinek és a tűzvédelmi felszereléseknek működtetési lehetőségeit állandóan biztosítani kell.
# 38. § / Vészkijáratok / Mosdók, fürdők
38. § (1) Az egyetem működése alatt (rendezvény) a vészkijárati ajtókat kulccsal, lakattal, vagy bármilyen olyan eszközzel, amely az egy mozdulattal történő nyitást nem teszi lehetővé, lezárni tilos. (2) A vészkijárati ajtókat mindig teljes szélességében biztosítani kell, eltorlaszolni még ideiglenesen, részlegesen sem szabad. (3) A vészkijárati ajtók helyét világító (szünetmentes áramforrásról működő), vagy utánvilágító felirattal, táblával jelölni kell, melyen fel kell tüntetni a menekülés irányát. (4) A vészkijárati ajtónak nyitott állapotban rögzíthetőnek kell lennie. (5) Elektronikus működtetésű ajtóknak, melyek vészkijáratnak is funkcionálnak, egy mozdulattal áramtalanítás esetén is egyszerűen nyithatónak kell lennie. (6) A vészkijárati ajtók nyitószerkezetét eltávolítani, leszerelni nem szabad, meghibásodásuk, sérülésük esetén javításukról haladéktalanul gondoskodni kell. (7) A vészkijáratokat az Egyetem igénybevétele szerint kell egy mozdulattal nyitható állapotba hozni, egyébként azok zárvatarthatók.
# 39. § / Mosdók, fürdők / Tantermek, előadók
39. § (1) A helyiségeket csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. (2) A helyiségekben öngyulladásra hajlamos anyagokat még ideiglenesen sem szabad tárolni. (3) Az elektromos berendezéseket meghibásodás esetén azonnal javíttatni kell. (4) A fenti helyiségekben a közlekedési utakat állandóan szabadon kell hagyni. (5) Azokat eltorlaszolni, átmenetileg sem szabad. A mosdó és fürdő, valamint zuhanyozó helyiségekben a megvilágításra szolgáló elektromos berendezést a nedves, párás helyiségekre vonatkozó előírások szerint kell szerelni, karbantartani. (6) Fenti helyiségekben csak tömített kapcsolókat szabad használni. A kapcsolók, kezelők fogantyúja csak nem nedvszívó anyagból készülhet. (7) A fürdők és mosdó helyiségek kapcsolóit és biztosítékait csak a helyiségen kívül szabad elhelyezni. (8) A keletkezett hulladékot (kéztörlő-, papírtörölközők) naponta el kell távolítani, a helyiégeket gondosan ki kell takarítani.
# 40. § / SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK / Tűzveszélyes tevékenység
40. § (1) A helyiségek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. (2) A helyiségekben csak a folyamatos tevékenységhez szükséges éghető anyagokat szabad tartani. Túlzsúfoltságot okozni nem szabad. (3) A műszaki villamos vagy gázüzemű berendezéseket csak rendeltetésüknek megfelelően, a kezelési, használati utasításban foglaltak szerint szabad használni. (4) Az előadótermekben használt villamos oktatási segédeszközöket (pl.: projektor) használat után ki kell kapcsolni. (5) Az oktatás befejezését követően az asztalokba beépített berendezéseket azok főkapcsolóinak kikapcsolásával, a mobil eszközöket a hálózati csatlakozó konnektordugó kihúzásával áramtalanítani kell. (6) Az oktatási eszközöket használó oktató vagy tanár a meghibásodásokat köteles jelezni az oktatási technikusoknak. (7) Az oktatóterem ajtajátamíg emberek tartózkodnak bentkulccsal bezárni, a közlekedési menekülési útvonalat ideiglenes jelleggel, vagy eltorlaszolni szigorúan tilos! (8) Az oktatóhelyiségben tűzveszélyes folyadékot, vagy gázpalackot még átmeneti jelleggel sem szabad tárolni, illetve azt oda bevinni.
# 41. § / SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK / Tűzveszélyes tevékenység
41. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen végezhető. (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek végzését minden esetben jelezni kell a műszaki koordinátor és az üzemeltetési operatív vezető felé. (4) A munkát elrendelő személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki, valamint a tűzveszélyes tevékenység nem kezdhető meg. (5) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki. (6) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Az ehhez kapcsolódó írásos engedélyt a Szabályzat 2. melléklete tartalmazza. (7) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig, a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző – szükség esetén műszeres – felügyeletet köteles biztosítani. (8) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. Minimum 1 db 6 kg-os ABC porral oltó készüléket. (9) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell
# 42. § / Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata / Tárolás szabályai
42. § (1) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad olyan helyiségben, szabadtéren, ahol fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, tárolnak, dolgoznak fel, használnak. A dohányzás és a nyílt láng használatának tilalmát biztonsági jellel kell jelölni. (3) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségbe vagy szabadtérbe, gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. (4) Az Egyetem Házirendje szerint minden épületben, így zárt térben is tilos a dohányzás, különösen a tanteremben, irodákban, WC és egyéb helyiségekben. (5) Dohányozni csak az erre kijelölt szabad téren szabad az épület bejárattól 5 méterre. (6) Dohányozni a teraszokon, erkélyeken tilos.
# 43. § / Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata / Tárolás szabályai
43. § (1) Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes vagy mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget. (2) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. (3) A fokozottan tűzagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot – ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták forgalomba – a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó követelmények szerint csak zárt csomagolásban lehet tárolni. (4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb fokozottan tűzés/vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét legalább naponta vagy – ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik – gyakrabban, vagy folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. (5) A tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. (6) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó aeroszol és folyadék pinceszinten, padlástérben, menekülési útvonalon nem tárolható. (7) 20 litert meghaladó mennyiségű fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadék egy helyiségen belüli tárolása esetén legalább 1 db szóróeszközt, továbbá a) legfeljebb 1 liter űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,02 m3 mennyiségű felitató anyagot, b) 1 litert meghaladó űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,05 m3 mennyiségű felitató anyagot kell a tárolás helyétől legfeljebb 15 méter távolságra tartani. (8) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes anyagok maximális tárolási mennyisége a) fémszekrényben 20 liter, b) robbanásgátló szekrényben 50 liter, c) folyadéktárolásra alkalmas tűzálló szekrényben 60 liter. (9) Szekrényeken kívül legfeljebb 5 liter anyagmennyiség tárolható helyiségenként. A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai
# 44. § / Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata / Tárolás szabályai
44. § (1) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás, és folyadék esetén a hatékony szellőzést biztosították. (2) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. A tárolás módját, körülményeit, a tárolni kívánt anyagmennyiséget úgy kell megválasztani, hogy tűz esetén a tárolt anyag ne idézzen elő jelentős veszélyt a környezetére. (3) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, egyedi és gyűjtőcsomagolásán – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – az anyag robbanásra vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, a kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint – a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadék esetében – a felhasználó szervezet köteles elvégezni. (4) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti, alagsori helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. (5) Padlástérben fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. (6) Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos. (7) Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.
# 45. § / Tárolás szabályai / Tűzoltási út, terület, közlekedési, menekülési és egyéb utak
45. § (1) A menekülési útvonalak átbocsátóképessége nem szűkíthető le a menekülést biztosító szélesség alá. (2) A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint oltóanyagszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely az időjárási viszonyoktól függetlenül alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. (3) A személyek tartózkodására, közlekedésére szolgáló és üzemelés alatt álló helyiségek kiürítésre szolgáló ajtóit lezárni, üzemszerűen zárva tartani akkor lehet, ha az ajtó vészeseti nyithatóságát biztosítják. Abban az esetben, ha a rendeltetés, a tevékenység jellege a belső nyithatóságot kizárja, az ajtó külső nyithatóságát a tűzvédelmi hatóság által meghatározott módon biztosítani kell. (4) Az épületek menekülési útvonalain fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el, nem tárolhatóak. Ez alól kivételt képeznek a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló, valamint a helyiség rendeltetésével összefüggő tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le. (5) A menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hőés füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják. (6) Tömegtartózkodásra szolgáló vagy a vonatkozó jogszabály szerinti zenés, táncos rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekoranyagok, vagy akkreditált laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak.
# 46. § / Tüzelő-, fűtőberendezések / Szellőztetés
46. § (1) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. (2) A helyiségben, ahol fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak, előállítanak, felhasználnak, forgalmaznak nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés – a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével – nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. (3) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékkal vagy fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázzal üzemeltetett tüzelővagy fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. (4) A tüzelőés a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.
# 47. § / Szellőztetés / Hő- és füstelvezetés
47. § (1) Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. (2) Ha a fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag jelenléte során vagy ahol fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyag lerakódásával számolni lehet, a szellőzőberendezéseket a gyártó által meghatározott rendszerességgel tisztítani kell. (3) A szellőzőberendezés nyílásait eltorlaszolni tilos. (4) A hőés füstelvezető rendszer – általános célú – szellőztetésre igénybe vehető, ha a szellőztetés révén a hőés füstelvezető rendszerben éghető anyag megjelenésével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni. (5) A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint melegkonyhás vendéglátóhely és melegkonyhás vendéglátó üzlet szellőző, szagelszívó rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 4 évente, melegkonyhás vendéglátóhely és melegkonyhás vendéglátó üzlet esetében évente tisztítani, és annak elvégzését írásban igazolni kell.
# 48. § / Hő- és füstelvezetés / Járművek
48. § (1) A természetes és a gépi füstelvezető, légpótló, valamint a füstmentesítést biztosító nyílások nyílászáróinak, valamint a füstgátló szerkezeteknek a szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón vagy a nyílás mellett el kell helyezni. (2) Az installációk, dekorációk, anyagok, bútorok és egyéb berendezési tárgyak nem csökkenthetik a füstelvezetéshez, légpótláshoz szükséges nyílásfelületet, nem korlátozhatják a hő és füst elleni védelem eszközeinek mozgását, működését. (3) továbbá a hőés füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát – a magyaron kívül – idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja.
# 49. § / Járművek / A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai
49. § (1) A Sóház területén, a nyitott parkolójában járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni tilos. (2) A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos. (3) A Sóház területén üzemanyag nem tárolható. (4) Gépjármű az épület kapualjában nem tárolható.
# 50. § / A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai / Csatornahálózat
50. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. (2) A Sóház területén a szabadban a hulladék égetése tilos! (3) Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. (4) Az épület környezetében, a szabadban főzni vagy sütni nem lehet.
# 51. § / Csatornahálózat / TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA
51. § (1) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes vagy mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába, vagy a szikkasztóba bevezetni tilos.
# 52. § / TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA / LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG
52. § (1) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 185. § (1) bekezdése alapján: tűzvédelmi szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. (2) A Sóház területén nincs olyan Egyetemi munkakör, amelyben olyan tevekénység végzése történik, ami tűzvédelmi szakvizsga meglétét írná elő. (3) A külső üzemeltető szakcég a tűzvédelmi eszközök és berendezések időszakos felülvizsgálata, karbantartása és javítása során köteles olyan munkavállalókat alkalmazni és a Sóház területén foglalkoztatni, akik rendelkeznek az egyes tűzvédelmi eszközök és berendezések felülvizsgálatára, karbantartására és javítására feljogosító tűzvédelmi szakvizsgával a vonatkozó rendelet alapján, valamint rendelkeznek a szükséges szakmai képesítésekkel és szakmai ismeretekkel. (4) Csak a külső szolgáltató szakcég munkavállalója végezhet hegesztést – alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – aki rendelkezik a megfelelő szakképesítéssel és a vonatkozó jogszabály szerinti tűzvédelmi szakvizsgával. A vonatkozó szakképesítés és tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány hiányában a munkavégzés nem engedélyezhető.
# 53. § / LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG / KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK
53. § (1) Az Egyetem épületei a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet 18. § (1) alapján „létesítményi tűzoltóság” működtetésére nem kötelezettek.
# 54. § / KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK / TŰZVÉDELMI OKTATÁS
54. § (1) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni vagy megbízni abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel, a) amelyben 500 főt meghaladó befogadóképességű helyiség található, b) amely összesített befogadóképessége meghaladja a 2000 főt. (2) A tűzvédelmi oktatás tananyagát kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti. (3) A tűzvédelmi oktatás tananyagát a tananyag készítésére jogosult vagy az általa felkészített személy oktathatja. (4) A Tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.
# 55. § / KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK / TŰZVÉDELMI OKTATÁS
55. § (1) Az oktatásnak ki kell terjedni a) a helyi sajátosságokra és specifikációkra, fokozott figyelemmel az esetleges tűz vagy robbanásveszélyes munkafolyamatokra, b) a munkahely és környezete tűzveszélyességére, c) az adott munkavégzésre vonatkozó megelőző tűzvédelmi rendelkezésre és használati előírásokra, d) a tűzvédelmi szabályzatban az adott munkavégzéshez, tevékenységhez leírtakra, e) az egyetem kiürítési rendjére, valamint a maximális befogadóképességre, f) a kezdődő tüzek oltásának technikájára, g) az elsősegélynyújtás menetére, speciális esetek kiemelésével. (2) Az oktatás típusai és rendszeressége a) Előzetes: Minden új belépő munkavállalót – beleértve a hallgatókat is – a számítástechnikai rendszerben megtalálható oktatási anyag és a jelen tűzvédelmi szabályzat felhasználásával előzetesen tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. b) Ismétlő: Az oktatás tárgyát jelen szabályzat, valamint a számítástechnikai rendszerben megtalálható oktatási tematika képezi, melyet minden munkavállalónak és hallgatónak évente ismétlő jelleggel el szükséges sajátítani. c) Soron kívüli: Az előzetes és az évenkénti oktatáson túlmenően az egyetem vezetőjének, egy tűzvédelmi szakember felkérésével külön tűzvédelmi oktatást kell tartania abban az esetben, ha a korábbinál tűzveszélyesebb környezetben kell munkát vállalnia. (3) Új, eddig nem gyakorolt munkafolyamat, nem használt gép, berendezés indítása előtt az campus szolgáltatások vezetője, tűzvédelmi szakembernek a tűzvédelmi szabályokat szintén oktatni kell.
# 56. § / TŰZVÉDELMI OKTATÁS / A munkavállalók oktatása
56. § (1) A munkáltató köteles gondoskodni az új belépő munkavállalók előzetes tűzvédelmi oktatásáról. (2) Az új belépők oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton történik. (3) A HR szolgáltatások az új belépőkről tájékoztatást ad a tűzvédelmi vezetőnek, aki gondoskodik az elektronikus oktatásról szóló tájékoztató megküldéséről az új belépők részére. (4) Az új belépő kolléga a tájékoztatóban szereplő linkre kattintva tudja az oktatást indítani, majd a rendszer regisztrálja oktatás teljesítését. (5) A HR szolgáltatások a belépéskor leellenőrzi az oktatás teljesítését. Amennyiben az oktatás nem került elvégzésre, a HR szolgáltatások felszólítja az új belépő kollégát az oktatás elvégzésére. (6) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. (7) A munkavállalók évenkénti ismétlő oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton történik. (8) A tűzvédelmi vezető tájékoztatást küld a munkavállalók részére az évenkénti ismétlő oktatás elvégzéséről. A munkavállalók a tájékoztatóban szereplő linkre kattintva tudják az oktatást indítani, majd a rendszer regisztrálja az oktatás teljesítését. (9) A munkavállalók kötelesek a tűzvédelmi ismeretanyagot elsajátítani, azt munkavégzésük során alkalmazni. (10) A tűzvédelmi vezető tájékoztatást küld a szervezeti egységek munkáltatói jogkör gyakorlójának a tűzvédelmi oktatások teljesítéséről. (11) A szervezeti egységek munkáltatói jogkör gyakorlói felelősek a munkavállalók tűzvédelmi oktatás elvégzéséért és amennyiben szükséges felszólítják a munkavállalókat az oktatás elvégzésére. A munkáltató azt a munkavállalót, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. (12) A tűzvédelmi hatóság által tűzvédelmi bírság róható ki a) amennyiben a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor – igazolt módon – nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt, b) a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre – igazolt módon – nem gondoskodott, és a határidő lejárta óta több mint 15 nap eltelt. (13) A tűzveszélyes tevékenységet végző, fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes anyagot előállító, feldolgozó, tárolását végző személy tűzvédelmi oktatása elméleti és
# 56. § / A munkavállalók oktatása / A hallgatók oktatása
gyakorlati részből áll. A gyakorlati oktatásra vonatkozó kötelezettség elektronikus úton nem teljesíthető.
# 57. § / A munkavállalók oktatása / A hallgatók oktatása
57. § (1) A hallgatók részére oktatni kell az általános és a tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket, valamint a hallgatókkal a Tűzriadó tervet meg szükséges ismertetni. (2) A hallgatók oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton, a Neptun rendszeren keresztül történik, évente. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személyek tűzvédelmi oktatása
# 58. § / A munkavállalók oktatása / A hallgatók oktatása
58. § (1) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személyek: a) Portás: a tűzjelző rendszer napi és negyedéves ellenőrzése b) Külső üzemeltető szakcég karbantartója: biztonsági világítás negyedéves üzemeltetői ellenőrzése, tűzoltókészülékek negyedéves üzemeltetői ellenőrzése és tűzoltó vízforrások féléves üzemeltetői ellenőrzése, vészkijáratot működtető rendszer, pánikzár negyedéves üzemeltetői ellenőrzése, tűzgátló ajtók havi üzemeltetői ellenőrzése, füstgátló nyílászárók negyedéves üzemeltetői ellenőrzése, hő – és füst elleni védelem megoldásainak negyedéves üzemeltetői ellenőrzése (2) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. (3) A munkáltatója gondoskodik a portás feladataikhoz tartozó tűzvédelmi ismeretek megszerzéséről, az új belépő kollegák előzetes tűzvédelmi oktatásáról, valamint az évenkénti ismétlő tűzvédelmi oktatásról (pl. általános tűzvédelmi ismeretek, tűzjelző rendszer ellenőrzése és kezelése, hőés füstelvezető rendszer üzemeltetői ellenőrzés elvégzése). A tűzvédelmi oktatások dokumentálásáról szintén a portás munkáltatója gondoskodik. Az oktatás dokumentációját a munkavégzésük helyszínén szükséges tartani. (4) Az üzemeltetést – felügyeletet, kezelést, üzemeltetői ellenőrzést – ellátó személyt a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekről a tűzjelző berendezés üzembe helyezésekor és a berendezésen eszközölt, az üzemeltetést érintő változtatás alkalmával ki kell oktatni, és az oktatás tényét rögzíteni kell a berendezés üzemeltetési naplójában, vagy arról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az Egyetem területén tevékenységet végző külső szolgáltatók munkavégzés előtti
# 59. § / tűzvédelmi oktatása / Vegyes és zárórendelkezések
59. § (1) Az Egyetem területén munkát végző külső szolgáltatók alkalmazottainak meg kell ismernie az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatát és be kell tartania a benne foglalt tűzvédelmi előírásokat. (2) A külső szolgáltatók részére jelen Tűzvédelmi szabályzatot megismerés céljából át kell adni.
# 60. § / 1.2. Az épületben tartózkodók létszáma / 1.3. Tűzvédelmi eszközök és berendezések
60. § (1) Jelen Tűzvédelmi szabályzat 2024. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit visszavonásig kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a Szenátus SZ–4/2016/2017. (2016. IX. 26.) számú határozatával elfogadott Tűzvédelmi szabályzata hatályát veszíti. (2) A TVSZ eredeti példánya a Sóház területén tartandó. 1. melléklet BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM SÓHÁZ TŰZRIADÓ TERV Megnevezése: Budapesti Corvinus Egyetem, Sóház Címe: 1093 Budapest, Fővám tér 13–15. Rendeltetése: oktatási épület Az épület pinceszint + földszint + 3 emelet kialakítású. Az épület 3 tűzszakasz. (vertikális) – Északi Tűzszakasz: 1730,61 m2 – Déli Tűzszakasz: 1702,09 m2 – Középső tűzszakasz: 1390,03 m2 Az összesített alapterület 4822,73 m2. A tűzszakasz határokon a tűzjelző rendszer jelére automatikusan csukódó tűzgátló ajtók kerültek beépítésre. Munkavállalók: 113 fő Hallgatók: 634 fő Portaszolgálat: 2 fő Összesen: 748 fő Az épület területének védelmére teljeskörű tűzjelző berendezést építettek ki, a tűzjelző központ a földszinti portán található. A tűzjelző berendezés vezérlései az alábbiak: – a főbejárati fotocellás ajtó teljes szélességében kinyílik; – a tűzszakasz határokon a tűzgátló ajtók becsukódnak; – a biztonsági liftek a földszintre érkeznek; – a hangjelző szirénák elindulnak; – a gépi hőés füstelszívók elindulnak; – a tűzszakasz határokon áthaladó légtechnikai vezetékekben a tűzcsappantyúk automatikusan záródnak; Az épületben nedves falitűzcsap rendszer került kiépítésre szintenként, valamint szintenként porral oltó tűzoltókészülékek kerültek kihelyezésre. A tűzoltó eszközök pontos elhelyezkedése a menekülési terveken jelöltek. Az épületben biztonsági világítás működik. Az épületben 2 db biztonsági lift került telepítésre szellőztetett tűzgátló előtéren keresztül.
# 60. § / 2.2. A tűzriasztás rendje / 2.2.1. A munkahelyi vezető feladatai
Az épület áramtalanító főkapcsolója az alagsori 0,4 kV-os helyiségben található, de a portaszolgálaton található tablón is kezelhető és megtalálható a tűzvédelmi főkapcsoló. Gázellátás nincs az épületben, Fővámtér 8. sz. épület gázkazánházáról van biztosítva melegvizes fűtési rendszerrel. A tüzet észlelőnek a tüzet kötelessége jelezni az épületben tartózkodók részére a hozzá legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával, valamint azonnal értesíteni az észlelést követően az őrszolgálatot. Amennyiben a portaszolgálat nem elérhető, valamilyen okból akadályoztatva van, úgy a tüzet észlelőnek a tüzet a tűzoltóság felé is jelezni szükséges a 105 vagy a 112-es telefonszámon. Az épületben teljeskörű tűzjelző rendszer került kiépítésre, a tüzet az érzékelő detektorok jelzik a földszinti portaszolgálati helyiségben elhelyezett tűzjelző központon. A tűzjelzés beérkezését követően a vagyonőr elsődleges feladata a jelzésfelderítés, a tűz valódiságáról való meggyőződés, tűzeset esetén a tűzoltás, majd gondoskodik a Főbejárat, a Déli kapu és az Északi kapu nyitásáról, teljes szélességének biztosításáról. A tűzjelző központon a tűzjelzés elfogadását követően a vezérlések elindulnak (pl. tűzgátló ajtók bezáródnak, liftek a földszinten landolnak) és a tűzjelző szirénák működésbe lépnek. A hangjelzés figyelmeztet az épület mielőbbi elhagyására. A szirénák megszólalása után (vagy élőszavas tűzjelzést követően) az alábbi feladatok lépnek életbe: A munkahelyi vezető feladata az irányítása alá tartozó munkavállalók figyelmének a felhívása a munkavégzés felfüggesztésére és az irodák elhagyására a tűzjelző rendszer hangjelzőinek megszólalásakor és/vagy élőszavas tűzjelzés esetén. Felhívja a munkavállalók figyelmét, hogy az épületet azonnal el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és a gyülekező helyre szükséges menni, valamint a kiürítés irányítójának utasításai szerint eljárni. Engedélyt az épületbe visszamenni, csak a Tűzoltó Parancsnok engedélye után adhat ki. Takarítási munkálatokat csak a Tűzoltó Parancsnok engedélyét követően rendelhet el. A gyülekező helyen a munkahelyi vezetők létszám ellenőrzést tartanak. Hiányzó munkavállaló esetén jelentik a kiürítés irányítójának, valamint a kiérkező tűzoltóság, Tűzoltó Parancsnok részére.
# 60. § / 2.2.1. A munkahelyi vezető feladatai / 2.2.2. A munkavállalók feladatai
Élőszavas tűzjelzés esetén, valamint a tűzjelző rendszer hangjelzőinek megszólalásakor a munkát azonnal fel kell függeszteni és az épület kiürítését megkezdeni, valamint a kiürítés irányítójának utasítása szerint eljárni. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden munkavállalónak (és vendégnek) a gyülekező helyen kell gyülekezni. (Főépület előtt, Nyugati kapuknál, Duna-parti oldalon) Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni, az irányfények megmutatják a szabadba vezető utat. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. A látássérült személy menekülését segíteniük szükséges. A hallássérült személyt a munkavállalók figyelmeztessék a tűzjelzésre és az épület azonnali elhagyására és segítsék a menekülését. A kerekesszéket használó munkavállaló menekülését segíteni kell. 2.2.3. Az órákat/előadásokat tartó feladatai (pl. egyetemi tanár/docens/adjunktus) Élőszavas tűzjelzés esetén, valamint a tűzjelző rendszer hangjelzőinek megszólalásakor a tanórát/előadást azonnal fel kell függeszteni és az épület kiürítését megkezdeni, valamint a kiürítés irányítójának utasítása szerint eljárni. Felhívja a hallgatók figyelmét, hogy az épületet azonnal el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és a gyülekező helyre szükséges menni, valamint a kiürítés irányítójának utasításai szerint eljárni. Az órát/előadást tartó tanár az előadó termet, tantermet utoljára hagyja el, miután meggyőződött, hogy az összes hallgató eltávozott a kijáratokon keresztül. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden hallgatónak (és vendégnek) a gyülekező helyen kell gyülekezni. Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni, az irányfények megmutatják a szabadba vezető utat. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek.
# 60. § / 2.2.4. A hallgatók feladatai / 2.2.5. A vagyonőr feladatai
A hallgatóknak a tűzjelzésre az épület elhagyását azonnal megkezdeni és az óraadó tanár) és a kiürítés irányítója, valamint a vagyonvédelmi szolgálat, a portás utasítása szerint eljárni. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden hallgatóknak a gyülekező helyen kell gyülekezni. A gyülekező hely a Főépület, Nyugati kapuknál, a Duna felőli oldalon. Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni, az irányfények megmutatják a szabadba vezető utat. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. A hallgató, ha tüzet észlel, akkor azt élőszóval „Tűz van! Tűz van!” kiáltásokkal jelzi a környezetében levők részére, valamint az épületben tartózkodók részére a közelben levő kézi jelzésadó benyomásával generál tűzjelzést. A tűzesetet jelzi a portaszolgálat felé is. Az eloltott tüzet is jelenteni szükséges a portaszolgálat felé! Az eloltott tűz is okozhatott kárt az elektromos rendszerben, így azt meg kell vizsgáltatni az eloltott tűz után is. A látássérült hallgató menekülését segíteniük szükséges. A hallássérült hallgatót a hallgató társai figyelmeztessék a tűzjelzésre és az épület azonnali elhagyására és segítsék a menekülését. A kerekesszéket használó hallgató menekülését segíteni kell. Amennyiben a tűzjelző rendszer érzékelője adta a tűzjelzést, úgy a vagyonőr leolvassa a tűzjelző központon mely helyiségből érkezett a jelzés, ezután a helyszínre megy és a helyszínen megbizonyosodik az előjelzés valódiságáról és jelzésfelderítést végez. A jelzésfelderítésre rendelkezésre álló idő 2 perc. Közben értesíti a szolgálatvezetőt, hogy elhagyta a portát jelzésfelderítés céljából. Ha a vagyonőr a tűzjelző központ által kijelzett helyszínre érkezve valós tüzet észlel gondoskodik a tűz jelzéséről élőszóval (Tűz van! Tűz van! kiáltásokkal) a környezetében tartózkodók részére, valamint a legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával az épületben tartózkodók részére. A jelzésfelderítést követően riasztja a Tűzoltóságot és egyeztet a tűzesettel mely épületrész, helyiség az érintett és intézkedést kér a tűzoltóság értesítésére és telefonon is riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A vagyonőr tájékoztatja a szolgálatvezetőt a megtett intézkedésekről lekezeli a tűzjelzést a tűzjelző központon és elindulnak a vezérlések, a szirénák megszólalnak. A szolgálatvezető tájékoztatja a 2.3.1 pontban felsorolt vezetőket a tűzjelzés valódiságáról és a kiürítés elrendelésének szükségességéről. Amennyiben a tüzet észlelő személytől (pl. hallgató, munkavállaló) érkezett élőszóban a tűzjelzés, úgy a hozzá legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával jelzi
# 60. § / 2.2.4. A hallgatók feladatai / 2.2.5. A vagyonőr feladatai
a tüzet az épületben tartózkodók részére. Ezt követően riasztja a Tűzoltóságot és egyeztet a tűzesettel mely épületrész, helyiség az érintett és intézkedést kér a tűzoltóság értesítésére és telefonon is riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. Amennyiben a kézi jelzésadó által érkezett a tűzjelzés, úgy a vagyonőr azonnal értesíti a szolgálatvezetőt, jelzésfelderítést végez és szükség esetén riasztja a Tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A tűzjelzés során a tűzoltóság felé közölni kell: – a tűzeset helyét, címét, – mi az, ami ég, mi van veszélyeztetve, – van-e valaki életveszélyben – a bejelentő nevét, – a tűzjelzésre használt telefon számát. A vagyonőr lekezeli a tűzjelzést a tűzjelző központon, a tűzjelzés elfogadás után a vezérlések elindulnak. A vagyonőr a tűzoltóság értesítése, valamint a tűzjelző központ kezelése után értesíti a szomszédos főépület szolgálat vezetőjét. A vagyonőr további feladata a főbejárati ajtók, a Déli Kapu és az Északi Kapu nyitása és teljes szélességének biztosítása az akadálytalan áthaladás érdekében. A vagyonőr folyamatosan kapcsolatot tar a Vagyonvédelmi vezetővel és az Üzemeltetési vezetővel és információt szolgáltat a megtett intézkedésekről; A vagyonőr gondoskodik a Sóház épületének áramtalanításról és a gázelzárásról, valamint segíti a mozgásukban korlátozott személyek menekülését; Amennyiben a tűzjelző rendszer a szükséges vezérléseket nem indítja, úgy saját és mások testi épségét nem veszélyeztetve: – a tűzgátló ajtókat becsukja; – a szellőzést leállítja; – a hő-és füstelvezetést elindítja; A vagyonőr tájékoztatja a kiérkező tűzoltóságot a megtett intézkedésekről és szükség szerint rendelkezésre bocsátja a Tűzriadó tervet, helyszínrajzokat és a Tűzoltóság részére a zárt helyiségek kulcsait; A vagyonőr gondoskodik a helyszín biztosításáról, hogy az épületbe a tűzoltóságon kívül más ne léphessen be a tűzoltás idejére. Személyeket visszaengedni csak a Tűzoltó Parancsnok engedélye után szabad.
# 60. § / 2.4. A kiürítés / 2.4.1. A kiürítés elrendelésére jogosultak köre:
A tüzet észlelő köteles saját és mások testi épségét nem veszélyeztetve a kezdeti tűz oltásához tűzoltó eszközt alkalmazni. A tüzet észlelőnek, amennyiben lehetséges a tűzjelzéssel egyidejűleg, ha nem, akkor azt követően haladéktalanul meg kell kísérelni a tűz oltását az épületben elhelyezett tűzoltó készülékekkel. Amennyiben a tűz a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel nem oltható el, a helyiséget haladéktalanul el kell hagyni. A tűzoltó készüléket használó köteles jelezni a portaszolgálat felé, hogy tűzoltó készüléket használt. A használt tűzoltó készülék cseréjéről gondoskodni szükséges, ezért az Üzemeltetési operatív vezetőt, Vagyonvédelmi vezetőt tájékoztatni szükséges. Sérült, nem megfelelő műszaki állapotú tűzoltó eszközt tilos használni! Fali tűzcsapot használni – vízzel oltani – áramtalanítás után lehetséges. Elektromos berendezések vízzel való oltása tilos az áramütés és a balesetek megelőzése érdekében. Forró olajat vízzel oltani tilos, a vízzel a forró olaj hevesen reagál, a kifröccsent olaj pedig égési sérüléseket okozhat, valamint további gyújtóforrásként funkcionálhat, meggyújthat eddig még nem lángoló tereket. Személyek tűzoltó készülékkel (pl. porral oltóval, szén-dioxiddal oltó készülékkel) történő oltása tilos! Égő ruházatot erős szövettel, pléddel kell letakarni, hogy az égési folyamat megszűnjön. – Az Egyetem rektora vagy helyettesei – Az Elnök – A Kancellár – A Campus Szolgáltatások vezetője – Az Üzemeltetési és Beruházási vezető – A Vagyonvédelmi vezető – Az őrző-védő szolgálatot teljesítő szakcég szolgálatparancsnoka – A vagyonőr
# 60. § / 2.4.3. Az épület tűzszakaszainak elhagyása / 2.5. A gyülekezés
A kiürítés irányítója a 2.4.1. pontban felsorolt személy, akinek az utasításait mindenkinek követni szükséges. Rendezvény esetén a rendezvény felelős szervezőjének a kötelessége a kiürítés elrendelése és irányítása. Mindhárom tűzszakasz rendelkezik saját menekülő lépcsőházzal. Az emeleti szintek a lépcsőházakon keresztül hagyhatók el, a lépcsőházak földszintjén szabadba vezető kijáratok találhatók. A pinceszint elhagyása a földszinten, a földszinti főbejárati ajtón keresztül valósul meg. Az épület elhagyását a tűzjelzésre azonnal meg kell kezdeni a menekülési útvonalakat jelölő menekülési irányfények alapján. A portás biztosítja a főbejárati ajtókat, hogy az akadálytalan áthaladás folyamatosan biztosított legyen. Az épületbe a tűzoltóság akadálytalan bejutását biztosítani kell, valamint a személyes biztonság érdekében, ezért az épület bejárata előtt gyülekezni nem szabad. Minden épületben tartózkodó személynek a gyülekező helyre kell menni és az épület romhatárán kívül szükséges tartózkodni. A gyülekező hely a Főépület előtt a Duna felőli oldalon kerül kijelölésre. A gyülekező helyen a munkahelyi vezetőknek létszám ellenőrzést szükséges tartani 2.6. Mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek mentése A látás vagy hallássérült hallgató menekülését segíteni kell. A látássérült személyt a (látó) lakótársa segítse a menekülést a menekülő útvonalon. A hallássérült személyt a hallgató társai figyelmeztessék a tűzjelzésre és az épület azonnali elhagyására és segítsék a menekülését. A kerekesszéket használó hallgató menekülését segíteni kell. A mozgásában korlátozott hallgatót hallgatótársai kísérjék a biztonsági lifthez, majd a lift földszintre landolását követően segítik az épület elhagyásában.
# 60. § / 3.3. Villamos berendezés meghibásodása / 4. A tűzesetről értesítendő személyek
Az épület zárt helyiségeiben a dohányzás tilos, erre vonatkozó dohányzási tilalmat jelölő figyelemfelhívó piktogramok kerültek kihelyezésre az épületben. Dohányozni csak a kijelölt dohányzó helyen (az épület főbejárata előtt) lehetséges. Az engedély nélküli dohányzás okozhat tüzet. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Forró olajat a gáztűzhelyen hagyni (felejteni) tilos, mert fennáll a túlmelegedés ezáltal az öngyulladás veszélye! Tilos főzési tevékenységet őrizetlenül végezni. Főzni, csak az erre kijelölt helyiségben szabad. A konyhai tevékenységből eredő tüzek megelőzésére a hallgatók tűzvédelmi oktatásban részesülnek a beköltözéskor. A villamos elosztószerkények időszakos karbantartásának el szükséges végezni, valamint csak kifogástalan műszaki állapotú elektromos berendezés alkalmazható. A munkavállalók kötelesek minden általuk tapasztalt rendellenességet, műszaki meghibásodást jelezni az intraneten az erre vonatkozó applikációban. (Digitális Szolgáltatások – műszaki hibabejelentés). Az elektromos tüzek megelőzésére a munkavállalók tűzvédelmi oktatásban részesülnek évente. Campus Szolgáltatások vezetője Dóczi Tamás 20/9711–305 Üzemeltetési és Beruházási vezető Bálint György 30/535–3377 Üzemeltetési operatív vezető Fekete Péter 30/082–8771 Karbantartási vezető Dajkai Zsolt 30/387–4157 Vagyonvédelmi vezető Pálfi Zoltán 30/210–9048 Gondnok Jurecz István 30/385–6094 Tűzvédelmi vezető Vági Krisztina 30/131–9366 Gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető Dr. Borbás Zsuzsanna 30/348–2093
# 60. § / szerződés alapján / 6. Tűzriadó terv készítése és gyakoroltatása
Tűzeset után a vonatkozó OTSZ alapján a külső üzemeltető szakcég elvégzi a tűzjelző rendszer rendkívüli felülvizsgálatát és a felülvizsgálat megállapításait a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplójába dokumentálja. A felülvizsgálaton feltártakról tájékoztatja az Üzemeltetési vezetőt és a Tűzvédelmi vezetőt, amennyiben szükséges gondoskodik a tűzjelző rendszer javításáról. Tűzesetet követően az eset tanulságai alapján a Tűzvédelmi vezető tűzvédelmi oktatást szervez a munkavállalók, hallgatók részére és gondoskodik a tűzvédelmi oktatás dokumentálásáról. Amennyiben tűzoltó készüléket használtak a tűz oltására, úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a használt tűzoltó készülék cseréjéről. A külső üzemeltető szakcég a használt készülék(ek) helyett, a használtakkal megegyező oltásteljesítményű készüléket helyez ki és gondoskodik a tűzoltó készülék(ek) nyilvántartásba vételéről, a tűzoltó készülék nyilvántartás aktualizálásáról. Amennyiben a villamos hálózat érintett volt a tűzben úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a hibaelhárításról és a villamos hálózat a tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatáról. 5.5. Tűzeset okozta károk bejelentése a vagyonés felelősségbiztosítási Tűzeset után a Campus Szolgáltatások tájékoztatás alapján a gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető kezdeményezi a kárbejelentési eljárást a mindenkor hatályos vagyonés felelősségbiztosítási szerződés szerinti Biztosító irányába. A Tűzvédelmi Szabályzata mellékleteként Tűzriadó tervet szükséges készíteni a 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet alapján. A Tűzriadó tervnek tartalmaznia kell: – a tűzjelzés módját; – a tűzoltóság, valamint az épületrészben tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épület elhagyásának módját; – a tűz esetén a benntartózkodók szükséges tennivalóit; – a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); – az épületrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök, kiürítési útvonalak megjelölésével). A Tűzriadó tervet állandóan hozzáférhető helyen, a portán kell elhelyezni. A közösségi terekben, folyosókon el kell helyezni az épületek elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó menekülési tervet és annak szöveges leírását, vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A Tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni, annak eredményét értékelni és azt írásban rögzíteni kell. A gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül intézkedni szükséges. A tervezett gyakorlatról, annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról a tűzvédelmi hatóságot
# 60. § / HELYSZÍNRAJZ / Értelmező rendelkezések
értesíteni kell. 2. melléklet Tűzriadó terv rajzos melléklete 3. melléklet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló, többször módosított 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján: A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. Fontosabb fogalmak: Alaprendeltetés: a kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az ettől függő tűzvédelmi követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás. Alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület; szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület, helyiség, vagy építményszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér esetében a nettó alapterület, fedett átrium esetében az egybefüggő légtér legnagyobb alapterületű függőleges vetülete. Beépített tűzjelző berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével Beépített tűzoltó berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott, tűzoltó vízforrásnak nem minősülő, önműködő vagy kézi indítású vagy mindkét módon indítható olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsőházához, tűzgátló előteréhez vagy a szabadtérhez kapcsolódó, az épülettűz alatt is működtethető felvonó, amely lehet tűzoltó felvonó vagy menekülési felvonó Biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel, amely a menekülést segíti, veszélyre figyelmeztet, tevékenységet, magatartást tilt, valamint a tűzjelzéshez és oltáshoz szükséges berendezések, eszközök helyét jelöli Biztonsági tápforrás: a normál tápforrás kiesése esetén a tűzeseti fogyasztókat előírt ideig ellátó tápforrás Önállóan menekülésre képes személy: olyan menekülő személyek, akik életkoruk, értelmi és fizikai-egészségi állapotuk alapján önállóan, esetleg kiegészítő irányítás mellett képesek a menekülésre, és menekülésüket nem gátolja kényszertartózkodás miatt külső korlátozás. Mozgásképtelen személy: olyan személy, aki menekülésre nem képes, mentése pedig személyzetet, szükség szerint segédeszközt igényel, Segítséggel menekülő személy: olyan menekülésben korlátozott személy, aki
# 60. § / HELYSZÍNRAJZ / Értelmező rendelkezések
fizikai segítség vagy irányítás mellett vagy a külső korlátozás ellenőrzött feloldása és irányítás mellett képes a menekülésre Érintett műszaki megoldás: jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt tűzvédelmi berendezés, rendszer, készülék, szerkezet, valamint az e rendelet szerint felülvizsgálat tárgyát képező rendszer, Felülvizsgálat: a jogosult személy által végzett mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességéről, hatékonyságáról, az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás és a javítás megtörténtéről való meggyőződés, valamint ezek írásban történő dokumentálása, Füstgátló nyílászáró: szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a füstnek és a tűz esetén képződő toxikus gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben és ideig korlátozza, Hőés füstelvezető rendszer: hőés füstelvezető, légpótló szerkezetek, berendezések és azok működtetését, valamint a füstszakaszolást biztosító megoldások és rögzítéseik összefüggő rendszere, a beépített tűzjelző berendezés kivételével, Jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást Karbantartás: mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességének, hatékonyságának biztosítása, meghibásodásának megelőzése, valamint ezek dokumentálása Kiürítés: az épületben, épületen, speciális építményben, szabadtéren tartózkodó személyek átmeneti védett térbe vagy biztonságos térbe jutását célzó haladás folyamata, Menekülésben korlátozott személy: olyan személy, aki életkora – 0–10 éves vagy 65 év feletti –, értelmi, vagy fizikai-egészségi állapota alapján, esetleg külső korlátozás miatt önálló menekülésre nem képes Menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a menekülésre szolgáló kijárat, vészkijárat helyét és az építményben, épületen belül vagy a szabadtéren – a közlekedési (kijárati) úton – annak irányát mutatja Menekülésiútirány-jelző rendszer: olyan rendszer, amely szembetűnő és félreérthetetlen információt és megfelelő vizuális utasítást biztosít a bent tartózkodók számára a terület elhagyásához vészhelyzet esetén a kijelölt menekülési útvonalon azáltal, hogy egyértelműen elrendezett vizuális eszközöket, jeleket és megjelöléseket alkalmaz Menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában – tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a meneküléshez szükséges időtartamig,
# 60. § / HELYSZÍNRAJZ / Értelmező rendelkezések
Passzív tárolás: a tárolt anyag bontatlan, zárt, gyári csomagolásban és edényzetben vagy szállításra minősített csomagolásban és edényzetben történő tárolása, forgalmazása. Tűzgátló nyílászáró: a tűzgátló ajtó, ablak, kapu, függönykapu, redőnykapu, zsalu és a technológiai szállítópálya átvezető nyílását lezáró tűzgátló lezárás, amely csukott állapotban a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja Tűzoltási felvonulási terület: az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló terület, amely a beavatkozáshoz szükséges tűzoltás technikai eszközök és a tűzoltóegységek rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja Tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas út Tűzoltó felvonó: tűz esetén kizárólag a tűzoltóság által használható biztonsági felvonó Tűzoltó készülék karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző, karbantartó műhelyt fenntartó vállalkozás Tűzoltó készülék készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett Tűzoltó készülék karbantartó szervezet OKF azonosító jele: egyedileg sorszámozott, a karbantartó szervezet műhelyét azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó szervezetek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg Tűzoltó készülék felülvizsgáló: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző vállalkozás, mely karbantartó műhelyt nem tart fenn, és amelynek OKF azonosító jelét karbantartó szervezet biztosítja. Tűzoltósági kulcsszéf: a beépített tűzjelző berendezéssel vezérelt eszköz, amely biztosítja a tűzoltósági beavatkozás során az épületbe és annak helyiségeibe történő akadálytalan bejutást, Tűztávolság: a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság Tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezésének helyét jelzi Tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv: olyan tűzvédelmi dokumentáció, amely az építmény építését, átalakítását, bővítését követően a megvalósult tűzvédelmi adatokat, továbbá a használati feltételeket tartalmazza, amelyekkel az építmény tűzvédelmi szempontból biztonságosan üzemeltethető Tűzvédelmi üzemeltetési napló: tűzvédelmi műszaki megoldások ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának igazolására szolgáló dokumentum Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel vagy
# 60. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár. Üzemeltető: a létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az üzemeltetés során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. §-ában meghatározott követelmények biztosításáért felelős személy vagy szervezet Üzemeltetői ellenőrzés: az üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása Üzemeltetői ellenőrzést végző személy: az üzemeltető által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja az üzemeltetői ellenőrzést Vészkijárat: üzemszerűen nem használt, de a kiürítés során figyelembe vett kijárat, Villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálata: a jogosult személy által végzett, a villamos berendezés tűzvédelmi megfelelőségének, hibáinak megállapítására és minősítésére irányuló felülvizsgálat 4. melléklet 5. melléklet Ssz. A B C – az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre. – Az üzemeltetői ellenőrzést, az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást és a javítást el kell végezni és annak eredményét papír alapon vagy elektronikusan írásban kell dokumentálni. – Az üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat, a karbantartás és a javítás során figyelembe kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait. Üzemeltetői ellenőrzés Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során: – vizsgálja az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét, – szemrevételezéssel, és ha e rendelet előírja, gyakorlati próbával ellenőrzi az érintett műszaki megoldás működőképességét, ennek keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben előírtakat, – az ellenőrzés elvégzését, megállapításait az ellenőrzés elvégzésének határidejéig írásban dokumentálja és – a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi. Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás – kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről, – sértetlen állapotáról, – észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, – működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről, – működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és – működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről való szemrevételezéses meggyőződést.
# 60. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
Az időszakos felülvizsgálat, továbbá az üzemeltetői ellenőrzési feladatokra is kiterjedő karbantartás elvégzésével teljesül az adott időintervallumra esedékes üzemeltetői ellenőrzés. A jogosult személy általi időszakos felülvizsgálat – vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, – szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szétés összeszereléssel, méréssel és a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról, – a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és – a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az ellenőrzés befejezését követően azonnal az üzemeltetőnek írásban jelzi. – A jogosult személy a rendkívüli felülvizsgálat során elvégzi az időszakos felülvizsgálatot, amelynek keretében vizsgálja az érintett műszaki megoldás működésképtelenségét vagy nem megfelelő működését kiváltó okokat, körülményeket is. A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban dokumentálja és az üzemeltetőnek 1 példányt annak elvégzése után a helyszínen átad vagy 5 munkanapon belül részére megküld. A jogosult személy általi karbantartás – vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, – elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat, – a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja, – a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban jelzi és – indokolt esetben az üzemeltetőnek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére. Megállapított hibák javításának menete – Az üzemeltető köteles az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról a hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. – Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának minősül a tűzvagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy, az érintett műszaki megoldás tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba. – Az üzemeltetőnek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején a csökkent védelmi szintet, alkalmas megoldásokkal ellensúlyoznia kell. – Az ellensúlyozás keretében az üzemeltető a vonatkozó műszaki követelményben foglalt vagy azzal egyenértékű megoldást alkalmaz, – felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig, – azonos védelmi szintet biztosító tartalék műszaki megoldásokat helyez készenlétbe vagy – a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetett más megoldást alkalmaz. – Az üzemeltető kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet
# 60. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
írásos megállapodásban teljes körűen vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy szervezet kötelességei megegyeznek az üzemeltetőével. – Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. Beépített tűzjelző karbantartása és felülvizsgálata – Az üzemeltető a gyártó, kivitelező kezelési utasításai és az alkalmazott műszaki követelmény betartásával biztosítja a beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés biztonságos és hatékony üzemeltetését. – A beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés kezelését csak annak működésére kioktatott személy végezheti. Az erre kijelölt személy oktatását évente egyszer meg kell ismételni, azt hitelt érdemlő módon dokumentálni szükséges. Az oktatást csak a tűzjelző berendezést karbantartó szakcég végezheti. – Az üzemeltetés, felülvizsgálat vagy karbantartás során jelentkező hibákat hibák javítására haladéktalanul intézkedni kell, mind az intézkedést, mind a hibajavítást hitelt érdemlő módon kell tudni igazolni. – A felülvizsgálat és karbantartás során minden, a gyártó által előírt vizsgálatot és próbát el kell végezni. – A felülvizsgálat és karbantartás során meg kell akadályozni a tűzoltóság indokolatlan kivonulását eredményező átjelzést. A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról tűzvédelmi üzemeltetési naplót kell vezetni. – A naplót az utolsó bejegyzéstől számított legalább öt évig meg kell őrizni. – A napló vezetését csak a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésére kioktatott személyek végezhetik. – A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell őrizni és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatni. Az üzemeltető által a beépített tűzjelző berendezés központja (távkijelző, távkezelő egység) felügyeletével és kezelésével megbízott személy vagy szolgáltató a berendezés működésének vizsgálata kapcsán naponta ellenőrzi, hogy: – ha a berendezés nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték-e, és, ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel – nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó –, értesítették-e a jogosult személyt, – az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés, – a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzője működik-e. – Az ellenőrzés célja, hogy megállapítást nyerjen a belső hangjelző, a központ fényjelző és információ-kijelzői megfelelően működik-e. – Az ellenőrzés a gyártó által javasolt módon történik. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy háromhavonta ellenőrzi – a napi ellenőrzések betartását, – hogy történtek-e az épület használatában, technológiájában, kialakításában
# 60. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
olyan változások, amelyek befolyásolják a tűzjelző berendezés működését, különösen az automatikus érzékelők érzékelési képességét, a kézi jelzésadók hozzáférhetőségét, a hangjelzők hallhatóságát és – hogy a jelzések beazonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak-e, a grafikus megjelenítő eszköz üzemképes-e. – hogy a tűzvédelmi üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e, – hogy a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő oktatáson, – hogy a nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír, festék, festékszalag) rendelkezésre állnak-e. – A felülvizsgálatok és karbantartások között, rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatok vannak. A rendszeres felülvizsgálatok célja a tűzjelző berendezés megfelelő működőképességének normál körülmények között történő ellenőrzése. Rendkívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani – tűzeset után, – téves riasztás esetén, kivéve, ha annak konkrét fizikai oka a helyszínen azonnal a téves riasztást követően egyértelműen megállapítható, – a berendezés meghibásodása esetén, – a berendezés változtatása esetén, – hosszú üzemszünet után, amelynek időtartama meghaladta a fél évet, vagy – új karbantartóval kötött szerződés után. Tűzjelző berendezések esetében a féléves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltető biztosítja, hogy a jogosult személy – ellenőrizze a tűzjelző berendezés (távkezelő, távkijelző egység) üzemeltetésének személyi feltételeit, – ellenőrizze az üzemeltetési napló bejegyzéseit és tegye meg a szükséges beavatkozásokat a berendezés helyes működésének érdekében, – értékelje az üzemeltető által végzett ellenőrzés tapasztalatait, ha szükséges tegyen javaslatot a berendezés helyes működésének helyreállítására, – működtessen minden zónában legalább egy érzékelőt vagy kézi jelzésadót, és ellenőrizze, hogy a tűzjelző központ helyesen észleli és jelzi ki az eseményeket, megszólaltatja-e a riasztásjelző eszközöket (hang-, fényjelzők) és működteti-e a vezérlési funkciókat, a sérülés életveszély vagy károsodás (oltóanyag kiáramlása) elkerülésének érdekében megfelelő eljárásokat kell alkalmazni, – ellenőrizze le az elsődleges és másodlagos tápforrások működését, – ellenőrizze a tűzjelző központ (távkezelő, távkijelző egység) hibajelzési funkcióinak működését, – tűzés hibaátjelző berendezés esetén ellenőrizze a kapcsolatot a fogadó állomások (összevont ügyelet, tűzoltóság, távfelügyeleti állomás) felé és – végezzen el minden további ellenőrzést és vizsgálatot, amit a telepítő, forgalmazó vagy a gyártó előírt. Éves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során, az üzemeltetőnek legalább évente kell biztosítania, hogy a jogosult személy – elvégezze a fél éves karbantartási feladatokat, – ellenőrizze le az összes érzékelő helyes működését a gyártó ajánlásainak megfelelően, az automatikus érzékelők, és kézi jelzésadók mennyiségét figyelembe
# 60. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
véve; az összes érzékelő ellenőrzése felbontható, és elosztható a féléves (megállapodás esetén) negyedéves felülvizsgálatokra és karbantartásokra, ha ezek során az érzékelők 50–50%-át (25–25%-át) ellenőrzik, – szemrevételezéssel ellenőrizze, hogy az összes vezeték szerelvény és berendezés biztonságosan van-e rögzítve, sértetlen és megfelelően védett-e, – szemrevételezés során és az üzemeltető adatszolgáltatása figyelembevételével pontosítsa, hogy történt-e bármilyen a tűzjelző berendezés megfelelő működését – különösen az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók, hangjelzők, fényjelzők elhelyezésének megfelelősségét – befolyásoló változás, az épület vagy a helyiségek rendeltetésében, használatában, a technológiában, az épületszerkezetekben, épületgépészeti elemekben. A rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltető biztosítja, hogy a jogosult személy a módosított 54/2014. (XII. 5.) BM Rendelet 257. §(4)–(5) bekezdésben és 258. § (1)–(4) bekezdésben meghatározottakat elvégezze. Tűzeset után – függetlenül attól, hogy azt a tűzjelző berendezés jelezte-e – szemrevételezéssel teljes körűen, meg kell vizsgálni a tűz helyszínén és annak környezetében, hogy történt-e a berendezés működését befolyásoló károsodás vagy meghibásodás, – meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés a tüzet észlelte-e, továbbá megfelelő formában és részletességgel megjelenítette-e, – meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés szükséges működtetéseket – vezérlés, hangjelzés, riasztás-továbbítás – elvégezte-e, és – ha az ellenőrzés során a berendezés károsodása, meghibásodása vagy beavatkozást igénylő elváltozása tapasztalható a szükséges javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni. Téves riasztás esetén – meg kell vizsgálni, hogy milyen objektív és szubjektív körülmények vezettek a téves riasztáshoz, – ha megállapítható a téves riasztást okozó körülmény, javaslatot kell tenni a felszámolására, – a téves riasztást okozó körülmény kialakulásának megakadályozása érdekében a szükséges átalakítást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni. A tűzjelző berendezés meghibásodása esetén – meg kell vizsgálni, hogy milyen körülmények, okok vezettek a meghibásodáshoz, – meg kell vizsgálni, hogy milyen következményekkel járt a meghibásodás a tűzjelző berendezés működésére vonatkozóan és – a hiba elhárításához szükséges átalakítást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni. – A tűzjelző berendezés változása esetén a megváltozott részekre és területre vonatkoztatva az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni. – 30 napnál hosszabb teljes körű leállás (a továbbiakban: hosszú üzemszünet) után az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni.
# 60. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
Új karbantartóval kötött szerződés után – ellenőrizni kell a szükséges iratok meglétét és, – el kell végezni az éves rendszeres felülvizsgálatot. – Dokumentálás keretében az ellenőrzés, a felülvizsgálat során tapasztaltakat az üzemeltetési naplóba rögzíteni kell. A berendezés működésével, működőképességével kapcsolatban tett észrevételeket, javaslatokat az érintettek – a tűzjelző központ felügyeletét ellátó, az üzemeltetői ellenőrzést végző személy, a jogosult személy –, ha azok további intézkedést igényelnek, írásban jelezik az intézkedésre jogosult felé. – A napi ellenőrzést elektronikusan is lehet rögzíteni, ha az alkalmas a felelősség nyomon követésére. – Az üzemeltető kijelöl a tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésére egy személyt (a továbbiakban: felelős személy), és biztosítja az előírt ellenőrzések megtartását, továbbá az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat megszünteti. – Az üzemeltető biztosítja a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás megtartását, továbbá a feltárt hiányosságokat megszünteti. – A felelős személy a meghatározott időszakonként szükséges ellenőrzéseket végrehajtja és a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelzi. – A jogosult személy a szolgáltatásra vonatkozó szerződésben foglaltak szerint meghatározott időnként a felülvizsgálatot, karbantartást végrehajtja, a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelzi, az üzemeltető megbízása esetén a javításokat, cseréket elvégzi. – A felülvizsgálat és karbantartás szolgáltatására vonatkozó szerződéstől való eltérés, az abban foglaltak figyelmen kívül hagyása vagy megsértése esetén a tűzjelző berendezés nem tekinthető felülvizsgáltnak és karbantartottnak. – A beépített tűzjelző berendezés karbantartásának, szükség szerint javításának elvégzésre a jogszabályban és a gyártó által kiadott utasításban foglaltak irányadók. A tűzjelző berendezés felülvizsgálata során a jogosult személy ellenőrzi – a központ hangés fényjelzéseit, – a tűzjelző központ kezelő gombjainak működését, – az elsődleges tápellátás leválasztását követően ellenőrzi, hogy a tűzjelző központ megfelelően jelzi-e a hibát, – az elsődleges tápellátás visszaállítását követően az akkumulátort (akkumulátorokat) leválasztva ellenőrzi, hogy a központ megfelelően jelzi-e a hibát, – az fenti pontok szerinti vizsgálat alatt ellenőrzi a tűzjelző központ működőképességét, – hibaállapotokat (zárlat, szakadás, földzárlat) szimulál a tűzjelző központ által felügyelt összes áramkörön, és ellenőrzi, hogy a központ megfelelően jelzi-e a hibákat, az egyes jelzőáramkörökön, a hangfényjelzőket vezérlő kimeneteken, egyéb
# 60. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
kimeneteken (távfelügyelet, oltó kimenet) és – ellenőrzi a biztosítékok állapotát a gyártó által előírt megfelelőség szerint (típus/érték). Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása – Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti. – Tűzoltó készülék karbantartását az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezheti. A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék – az előírt készenléti helyen van-e, – rögzítése biztonságos-e, – látható-e, – magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e, – használata nem ütközik-e akadályba, – valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e, – hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e, – fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e, – karbantartása esedékes-e, – készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és – állapota kifogástalan, üzemszerű-e. – A vizsgálatot a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló is végezheti. – Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik annak megszüntetéséről. – Az meghatározott (3 havi) időszakot a tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja. – A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek a többször módosított 54/2014. (XII. 5.) BM Rendelet 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült, kiürített tűzoltó készülékek újratöltéséről. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. – A ciklusidők számítása az első alap-, középés teljes körű karbantartás esetében a gyártási időponttól, a további karbantartások esetében a legutolsó karbantartástól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31-e, ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja, ha a gyártás éve és hónapja van jelölve, az adott hónap utolsó napja a gyártási időpont. A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet. A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet.
# 60. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
– A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg. – A tűzoltó készülékek selejtezéséről a tulajdonos gondoskodik. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata Üzemeltetői ellenőrzése – A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. – A felülvizsgálatot – a fali tűzcsapszekrényeknek a felelős személy általi szokásos ellenőrzését kivéve – tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti. – A felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik, amely a meghibásodott tűzoltóvízforrások és azok szerelvényeinek javítására, szükség esetén cseréjére azonnal intézkedik. – Az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet a tűzoltóvízforrásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet. A napló vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége. A tűzoltóvízforrások során a felülvizsgálatot végző személy minden esetben megvizsgálja: – a tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak meglétét, adatainak helyességét és épségét, – az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvashatóságát, – a (szabadtéri) tűzoltóvízforrásoknak az év minden szakában tűzoltógépjárművel történő megközelíthetőségét, a szerelvények hozzáférhetőségét, a szerelvények és a tartozékok rendeltetésszerű használhatóságát, – a korrózió elleni védelem épségét, minden esetben elvégzi – a vízhálózatról működő tűzoltóvízforrások esetében a hálózat átöblítését a mechanikai szennyeződésektől mentes víz megjelenéséig és – a korrózióvédelem sérülése esetén az üzemben tartásért felelős szervezet írásbeli értesítését. – Száraz felszálló vezetékkel kialakított fali tűzcsapot és szekrényt (a továbbiakban: száraztűzivízvezeték-rendszert) legalább évenként kell felülvizsgálni, és ötévenként a teljes rendszert nyomáspróbázni kell. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat – A lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket –, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire
# 60. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
terjed ki: – váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök, – a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata és – szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés. – hálózat részei. A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, – 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, – egyéb esetben legalább 6 évenként – a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. – A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. – A telepvagy működési engedélyhez, bejelentéshez kötött átalakítás vagy rendeltetésváltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője a tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégezteti, ha az új rendeltetéshez a jogszabály gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg. – A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik. – A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása. – A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzemeltető nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak. Villámvédelem felülvizsgálata – A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát – a létesítést követően az átadás előtt, – e rendeletben előírt időszakonként vagy – a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. – A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból – a 300 kg vagy 300 1 mennyiségnél több fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget
# 60. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, – egyéb esetben legalább 6 évenként, – a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, – sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. – A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát – a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt, – a létesítést követően az átadás előtt, – az LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként, – egyéb esetben legalább 6 évenként, és, – a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. – A villámvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. Hőés Füst elleni védelem Hő és füst elleni védelem eszközein ellenőrzése, felülvizsgálata, karbantartása és javítása során a meglévő rendszer és rendszerelemek üzembiztos működésének biztosítása a cél. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. – Az üzemeltetői ellenőrzés feltételei: – Az alábbi feltételek teljesülése az üzemeltetői ellenőrzések, karbantartások és javítások folyamatosan magas szakmai színvonalon tartását segítik elő. Ezekkel fokozható a berendezések üzembiztonsága és elkerülhetőek a működésből eredő nem várt események kockázata. – A pneumatikus működtetési rendszerek nyomáspróbáit javasolt szén-dioxiddal, nitrogénnel vagy szárított levegővel végezni, hogy a nehezen ellenőrizhető belső korróziót elkerüljük. Az alkalmazott technológiák, időés nyomásértékek tekintetében a gyártók előírásai a mérvadóak. – A karbantartást, valamint javítást végző reakcióideje legyen a lehető legrövidebb a működőképesség folyamatos fenntartása valamint az elműködést követő esetleges károk (pl. beázás, szélkárok) enyhítése végett. – A karbantartást, valamint javítást végző birtokában legyen az általa javított illetve karbantartott rendszerek gyártóművi utasításainak. – A műszeres mérések kalibrált mérőeszközökkel végzendők. A szükséges mérőeszközök típusát és jellemzőit az egyes rendszerek gyártóművi utasításai alapján lehet megválasztani. – A karbantartásokhoz és javításhoz szükséges speciális szerszámokat az adott rendszer gyártójának javaslatai és előírásai szerint alkalmazza a munkálatok végzője. Ez különösen fontos a kalibráció és újraélesítés eszközei esetében.
# 60. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
– A jogosult személy rendelkezik az általa használt veszélyes eszközök (nyomástartó edények, pirotechnikai eszközök, akkumulátorok) biztonságtechnikai adatlapjával. Kiszerelésük után azok megsemmisítéséről illetve ártalmatlanításáról megfelelőképpen gondoskodik. Biztonsági tápforrás A karbantartás és üzemeltetés során az alábbi előírások figyelembevétele szükséges: – Gyártói előírások, üzemeltetési kézikönyvek; – Útmutatók; – Jogszabályban meghatározott előírások; – A rendszer élettartamával kapcsolatos előírások; Üzemeltetői ellenőrzés Az üzemeltetői ellenőrzésnek megfelel, ha az üzemeltető vagy általa megbízott személy, cég az alábbiakat végrehajtja: – Szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy az akkumulátor és a szünetmentes tápegység működésével kapcsolatosan fennáll-e olyan a telepítéskor vagy előző ellenőrzéskor nem ismert körülmény, amely annak működését veszélyezteti. – Ellenőrzi a VSZT kijelzőjén, kijelző szervein meghibásodásra utaló jelzés fennáll-e. – Ellenőrzi a fő áramforrás kikapcsolásával a VSZT működőképességét, a szünetmentes tápellátásra való átkapcsolást. – Az ellenőrzéseket dokumentálja, hiba vagy hibás működés esetén haladéktalanul értesíti a szakkarbantartó céget. Megjegyzés: A VSZT gyártója egyéb üzemeltetői ellenőrzést is előírhat, amit el kell végezni. Tűzgátló nyílászárók Megjegyzés 2: A karbantartásnál elsősorban a gyártó karbantartásra vonatkozó tájékoztatója szerint kell eljárni. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. Üzemeltetői ellenőrzés – Az üzemeltető az OTSZ szerinti rendszerességgel köteles ellenőrizni, ellenőriztetni az épület tűzgátló nyílászáróit. – Az ellenőrzés során szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a nyílászárókat, sérülés vagy rendellenesség tapasztalható-e a korábbi felülvizsgálat óta. Működő képes-e a nyílászáró, nem akadályozza-e az önműködő záródást deformáció vagy idegen anyag jelenléte. – Amennyiben az üzemeltető az üzemeltetői ellenőrzés során rendellenességet tapasztal, (melyre vonatkozóan korábban nem történt bejegyzés az üzemeltetési naplóban) meg kell rendelnie a választott karbantartótól vagy javítást végző szervezettől (karbantartó szervezet) a javítást, illetve az üzemképes állapotba hozatalt. – Az üzemeltetői ellenőrzés személyi feltételei: Az üzemeltető / üzemeltető szervezet részéről eljáró, kijelölt személy, aki ismeretekkel rendelkezik az adott létesítményben található tűzgátló, füstgátló nyílászárók elhelyezkedéséről, ellenőrzéséről, beleértve ezen TvMI meghatározásait. Azon személy, aki a szemrevételezést végrehajtja, jogosult az üzemeltetési naplóba történő bejegyzésre. Az üzemeltetői ellenőrzés dokumentálása: Az ellenőrzést / szemrevételezést az üzemeltetési naplóban dokumentálni szükséges, a következő adatok megadásával: – az ellenőrzést / szemrevételezést végző személy neve, aláírása, az ellenőrzés
# 60. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
időpontja, – az épületben elhelyezkedő tűzgátló nyílászárók listája alapján megjelölve mely ajtó(k)nál tapasztalható rendellenesség, azok rövid leírása, – rendellenesség esetén a karbantartó szervezet értesítésének dátuma. Menekülési útirányt jelző biztonsági jelek: Megjegyzés: Az Országos Tűzvédelmi szabályzat 153. §- a alapján a menekülési útirányt jelző biztonsági táblákat úgy kell kihelyezni, hogy a menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie. Üzemeltetői ellenőrzése – az üzemeltető ellenőrzi ezen biztonsági jelek meglétét – jól láthatóságát – a szemrevételezést az OTSZ, 18. melléklete által előírt időközönként végzi – az ellenőrzés során megállapított tényeket, mind a megfelelőséget és a nem megfelelőséget is üzemeltetési naplóba rögzíti. – hiány vagy nem megfelelőség esetén rögzíti annak tényét és a hiba elhárítására azonnal, de legfeljebb 10 napon belül intézkedést tesz, oly módon, hogy azt elhárítja. Menekülési útirányt jelző fények: Biztonsági világítás (az MSZ EN 1838 szerint), kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek Az üzemeltetés során az alábbi dokumentumok képezik az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás alapját: a) A biztonsági világítási rendszer megvalósult állapotát rögzítő dokumentáció, a lámpatesteket, biztonsági jelzéseket feltüntető alaprajzokkal A jogosult személy az időszakos felülvizsgálatot a tűzvédelmi üzemeltetési naplóban rögzíti. A tűzvédelmi üzemeltetési napló legalább az alábbi adatokat tartalmazza: – a kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek (irányfények), biztonsági világítás egyedi azonosító számát, – a kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek (irányfények), biztonsági világítás beazonosítható helyét. Az üzemeltetői ellenőrzés tartalma Az ellenőrzést végző személy (a karbantartó) az üzemeltetői ellenőrzés során szemrevételezéssel ellenőrzi: a) a lámpatestek rögzítettségét, észlelhetőségét, a menekülési irányjelzések meglétét, helyességét, b) központi tápellátású rendszer esetén a tápellátás kábelezésének sértetlenségét, rögzítettségét, c) a kijelzők, állapotjelzések alapján a működőképességet. A felülvizsgálat tartalma: A felülvizsgálat az MSZ EN 50172 szabvány szerinti évente történik. Biztonsági felvonó (tűzoltó felvonó): Az üzemeltetői ellenőrzés tartalma a) a felvonó jelölésének meglétére (fülkén belül, illetve aknaajtóknál) szemrevételezéssel, b) a tűzoltói alapállomáson elhelyezett tűzeseti kapcsoló – és ha van, a fülkében elhelyezett tűzeseti kapcsoló – jelölésére szemrevételezéssel, c) a tűzeseti kapcsoló kulcsának meglétére, d) felvonó tűzeseti működési leírásának (használati utasításának) meglétére. A felülvizsgálat kiterjed A felülvizsgálat kiterjed az üzemeltetői ellenőrzésben foglaltakon kívül a felvonó működési próbájáéra:
# 60. § / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat / Felhasznált jogszabályok, rendeletek és törvények
A felvonó elsőbbségi visszahívása során a tűzeseti kapcsoló működtetését követően a felvonó visszatér a tűzoltói alapállomásra. Ha van beépített tűzjelző berendezés, akkor a tűzjelző központ általi vezérlés próbája megelőzi a tűzeseti kapcsoló működtetését. A felvonó a tűzoltói alapállomáson nyitott ajtókkal várakozik, az alapállomástól eltérő építményszintről adott hívási parancsot nem teljesít. A felvonó a fülkei vezérlőkészülék működtetésére a kiválasztott szintre megy (ha van a fülkében is tűzeseti kapcsoló, akkor annak aktiválását követően). A felvonó a kiválasztott szinten megáll, a fülkeés az aknaajtó csukott állapotban marad, majd kinyílik az ajtónyitó gomb folyamatos nyomva tartására. Ha az ajtónyitó gombot a teljesen nyitott állapot elérését megelőzően elengedik, akkor az ajtó visszazár. Az ajtók nyitva maradnak, és a fülke nem indul más szintre, ha a fülkében is van tűzeseti kapcsoló és azt „0” állásba fordítják. A fülke és a tűzoltói alapállomás közötti kommunikációs rendszer működik, a rendszer megfelelő hangerőt és beszédérthetőséget biztosít. A tűzvédelmi üzemeltetési naplóban rögzítik az üzemeltetői ellenőrzés, a felülvizsgálat és a karbantartás elvégzését, eredményét. 6. melléklet – 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzatról, a tűzvédelmi házirendről, valamint a tűzvédelmi oktatásról – Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, módosított 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet – A tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságokról szóló 1996. évi XXXI. Törvény – Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosításáról szóló 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet – 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről – 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól – 9/2015. (III. 25.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről – Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek 7. melléklet
# 60. § / Meghatalmazás / elvégzésére
3EA Tanterem ajtó szélessége: 1,166m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 12 m. Befogadóképesség: 100 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 100fő /74m2=1,35 Terület: 74 m2 Vízszintes haladási sebesség: 17,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: 2EA Tanterem ajtó szélessége: 1,184m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 10 m. Befogadóképesség: 90 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 90fő /62,9m2=1,43 Terület: 62,9 m 2 Vízszintes haladási sebesség: 17,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: 1EA Tanterem ajtó szélessége: 1,198m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 12 m. Befogadóképesség: 70 fő. Létszámsűrűség: D=N/A= 70fő /71,1m2=0,984 Terület: 71,1 m 2 Vízszintes haladási sebesség: 29,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: 8. melléklet a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzésének Ezennel megbízom _______________________________________________________-t (név, beosztás) hogy az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi 248. § szerinti, alábbi tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrző végezze el: □ tűzoltó készülék negyedéves üzemeltetői ellenőrzését □ tűzoltó vízforrások féléves üzemeltetői ellenőrzését □ biztonsági világítás negyedéves üzemeltetési ellenőrzése □ a vészkijáratot működtető rendszer negyedéves üzemeltetői ellenőrzése □ a tűzjelző rendszer napi üzemeltetői ellenőrzését □ a tűzjelző rendszer negyedéves üzemeltetői ellenőrzését □ a hőés füst elleni védelem negyedéves üzemeltetői ellenzését □ tűzgázló ajtó havi üzemeltetői ellenőrzését □ diesel aggregátor Az üzemeltetői ellenőrzések elvégzésének helyszíne: _________________________________________________________ Az ellenőrzés elvégzését, annak megállapításait az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzés elvégzésének határidejéig írásban dokumentálni szükséges. A működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt jelezni szükséges az üzemben tartó felé. A megbízás kezdetének időpontja: 20__________________, mely visszavonásig érvényes.
# 60. § / Budapesti Corvinus Egyetem / Tűz és Munkavédelmi felelőse
A meghatalmazást átvettem: 9. melléklet Tűzjelző berendezés zóna kiés be kapcsolásának üzemeltetési naplója A rendezvény helyszíne, elnevezése és ideje: Corvinus Egyetem Főépület (1093 Budapest, Fővám tér 8.), ................................. – 202.........-án .....-tól 20......... .... óráig tartandó rendezvény ideje alatt a tűzjelző berendezés zóna ki és be kapcsolása (a rendezvény területét érintő zónákra vonatkozik, illetve a füst felfelé szállásának következtében a központi emeleti szintek is beleértendők.) – A következő feltételek mellett lehetséges: Amennyiben a tűzjelző berendezés zóna kikacsolása felvetődik a rendezvény szervezője által, (füstgép használata) akkor az Egyetem biztonsági szolgálatát ellátó vagyonvédelmi cégtől a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében. Plusz embereket kell a rendezvény idejére biztosítani alapfeltételként a következő minimum létszámmal, mint tűzőrség megvalósítása: A tűzjelző berendezés zóna kikapcsolását, visszakacsolását a tűzjelző karbantartó cég által kioktatott az Egyetem munkavállalója diszpécsere végezheti (24 órás szolgálatban lévő személy). Tűzvédelmi követelmény hogy a kikacsolást és visszakacsolást írásban kell dokumentálni, 2 fő jelenlétében az Egyetem biztonsági szolgálatának váltásvetője és diszpécsere személyében. kikapcsoló diszpécser személy: ........................................ belső biztonsági szolgálatának váltásvetője ........................................ visszakapcsoló diszpécser személy ........................................ belső biztonsági szolgálatának váltásvetője ........................................ Budapest, ........................ 10. melléklet
# 60. § / (nyomtatott betűvel) / Jegyzőkönyv a Tűzriadó terv gyakoroltatásáról
Cím: 1093 Budapest, Fővám tér 13–15. Tűzszakaszok: 3 tűzszakasz Alapterület: 4822 m2 (Északi tűzszakasz: 1730 m2, középső tűzszakasz: 1390 m2, déli tűzszakasz: 1702 m2) Beépített tűzjelző rendszer: Van kiépítve Beépített tűzoltó berendezés: Nincs kiépítve Napelem: Nincs kiépítve Tűzcsapok: Van, 17 db fali tűzcsap, 3 db föld feletti tűzcsap Tűzoltó készülék: van, 35 db Villámhárító: van Hő-, és Füstelvezető rendszer: hőés füstelvezető ablak és tetőn füstelszívó ventilátor, valamint folyosókon gépi hő -és füstelvezetés Tűzgátló ajtók: van Tűzvédelmi főkapcsoló elhelyezkedése: A 0,4 kV-os helyiségben Gázfőelzáró elhelyezkedése: nincs gázfőelzáró, a fűtés a főépületből valósul meg Tűzivíz medence: nincs Nyomásfokozó szivattyú: nincs Biztonsági lift: van Tűzgátló előtér: van Biztonsági világítás: van, központi zselés akkumulátorról 11. melléklet A Bérlő nyilatkozata a tűzvédelmi szabályzat megismeréséről A Tűzvédelmi szabályzatot áttanulmányoztam, megértettem, és magamra nézve kötelező érvényűnek tekintem. A leírtak figyelembevételével végzem munkámat, legjobb tudásom alapján járok el adott helyzetekben. Dátum Név Alkalmazó cég neve Aláírás 12. melléklet A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Főépületének Tűzvédelmi Szabályzatában és Tűzriadó tervében foglaltak gyakoroltatása a 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet alapján. Dátum: .......... év .......... hó ........ nap Készült: ........................................................................................................ Jelen vannak: Műszaki koordinátor ................................................................................ Üzemeltetési operatív vezető: ..................................................................... Tűzvédelmi vezető: ................................................................................ Külső üzemeltető szakcég: ....................................................................... Katasztrófavédelem: ................................................................................ A kiürítési gyakorlat adatai: A kiürítést elrendelő személy: .............................................. A kiürítés elrendelésének ideje: ........... óra ............ perc A kiürítés megkezdése: ............ óra .......... perc A gyakorlaton résztvevő munkavállalók száma: ......... fő A gyakorlatkor jelen lévő hallgatók száma: ....... fő A kiürítés végrehajtásának ideje: .......... perc A gyakorlat előzetesen bejelentésre került a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltség Részére? igen nem A katasztrófavédelem részt vett a gyakorlaton? igen nem A Tűzriadó tervben szereplő feladatok elvégzésének ellenőrzése A portás felhívta a hallgatók, munkavállalók figyelmét a terület nyugodt, de gyors elhagyására? igen nem A tűzoltóság riasztásának gyakorlása megtörtént? igen nem
# 60. § / (aláírás) (aláírás) / TARTALOMJEGYZÉK
Az összes helyiség elhagyását a portás ellenőrizte? igen nem A portás biztosította a főbejárati ajtót? igen nem A közművek elzárásának gyakorlása megtörtént? igen nem A kiürítést követően a munkavállalók, hallgatók létszámát a gyülekezési ponton gyülekeztek? igen nem A kiürítési gyakorlat értékelése: Megfelelő Nem megfelelő Megjegyzés: ....................................................................................................................................................... ............................. ......................... ......................... ......................... ......................... 12/2024. elnöki testületi rendelkezés 1 Budapesti Corvinus Egyetem Sóház épületének tűzvédelmi szabályzata 1 Preambulum 1 A Tűzvédelmi szabályzat hatálya 2 A Tűzvédelmi szabályzat célja 2 A TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELADATA, FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSI RENDJE, FINANSZÍROZÁSA 3 A tűzvédelmi szervezet feladata 3 A tűzvédelmi szervezet felépítése 3 A tűzvédelmi szervezet irányítása 4 A finanszírozása 4 TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT, VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐSÖK ÉS AZOK FELADATA 4 A kancellár feladata és hatásköre 4 A HR vezető feladata és hatásköre 5 A gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető feladata és hatásköre 5 A Kommunikációs vezető feladatés hatásköre 5 A munkahelyi vezetők feladatés hatásköre 5 A foglalkoztatottak feladatai és hatásköre 6 A Campus Szolgáltatások vezető feladata és hatásköre 7 Az üzemeltetési és beruházási vezető feladata és hatásköre 7 A vagyonvédelmi vezető feladata és hatásköre 8 Az üzemeltetési operatív vezető feladata és hatásköre 8 Műszaki koordinátor feladata és hatásköre 9 A tűzvédelmi vezető feladata és hatásköre 9 A karbantartók feladata és hatásköre 10
# 60. § / (aláírás) (aláírás) / TARTALOMJEGYZÉK
A villanyszerelők feladata és hatásköre 10 Az őrszolgálat feladata és hatásköre 11 Diszpécser feladata és hatásköre 12 Beruházási szakértő feladatés hatásköre 12 Tűzvédelmi szolgáltató feladatés hatásköre 12 A BÉRLŐK ÉS ALKALMAZOTTAIK FELADATA ÉS KÖTELESSÉGE 12 ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK 13 HELYISÉGEK TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYAI, BEFOGADÓKÉPESSÉG 13 Iroda 14 Étkező/Konyha 15 Közlekedő, előtér 15 Öltözők 16 Raktárak (passzív tárolás) 16 Gépházak 16 Elektromos kapcsolótér, kapcsolószekrények, elektromos berendezések helyiségek 17 Liftgépházak 17 Beléptető helyek (porták) 18 Hallgatói terek 18 Vészkijáratok 18 Mosdók, fürdők 19 Tantermek, előadók 19 SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK 19 Tűzveszélyes tevékenység 19 Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata 20 Tárolás szabályai 21 A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai 21 Tűzoltási út, terület, közlekedési, menekülési és egyéb utak 22 Tüzelő-, fűtőberendezések 22 Szellőztetés 23 Hőés füstelvezetés 23 Járművek 23 A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai 24 Csatornahálózat 24 TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA 24 LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG 24 KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK 24 TŰZVÉDELMI OKTATÁS 25
# 60. § / Ellenőrzése, karbantartása, felülvizsgálata / (KÜLSŐ MŰSZAKI ÜZEMELTETÉS FELADATA) 44
A munkavállalók oktatása 25 A hallgatók oktatása 26 Az üzemeltetői ellenőrzést végző személyek tűzvédelmi oktatása 26 Az Egyetem területén tevékenységet végző külső szolgáltatók munkavégzés előtti tűzvédelmi oktatása 27 Vegyes és zárórendelkezések 27 1. melléklet 27 BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM SÓHÁZ TŰZRIADÓ TERV2024. 27 5.3. Használt tűzoltó készülék elszállíttatása, 2. melléklet 35 HELYSZÍNRAJZ 36 3. melléklet 39 Értelmező rendelkezések 39 4. melléklet 42 Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) 42 5. melléklet 42 Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat 42 6. melléklet 55 Felhasznált jogszabályok, rendeletek és törvények 55 7. melléklet 55 Kiürítés számítás 55 8. melléklet 56 Meghatalmazása tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzésének elvégzésére 57 9. melléklet 57 Tűzjelző berendezés zóna kiés be kapcsolásának üzemeltetési naplója 57 10. melléklet 58 A Sóház főbb tűzvédelmi jellemzői 58 11. melléklet 58 A Bérlő nyilatkozata a tűzvédelmi szabályzat megismeréséről 58 12. melléklet 59 Jegyzőkönyv a Tűzriadó terv gyakoroltatásáról 59
14/2024. Elnöki Testületi rendelkezés Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campus tűzvédelmi szabályzata
# szabályzata 1 / Közzététel: ET–55/2024. (IV. 25.) sz. határozat
Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campus tűzvédelmi Eredeti, aláírt pdf Készítette: Készítés dátuma: 2024. március 1. 9/2015. (III. 25.) BM rendelet
# 7. § / Ez a szabályzat a Budapesti Corvinus Egyetem szellemi tulajdona. / Preambulum
7. § (7) Tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat. A Budapesti Corvinus Egyetem esetében, jogszabály szerint, felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő így a tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult. A szabályzatot jóváhagyta: .............................. A szabályzatot készítette: .............................. Szent István Egyetem YBL Miklós Építéstudományi Kar, A Budapesti Corvinus Egyetem Elnöki Testülete a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló, többször módosított 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) 19. § (1) bekezdésében, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről kiadott 101/2023. (XII. 29.) BM rendeletében, valamint a többször módosított 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (a továbbiakban: OTSZ) foglaltak alapján a Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campusára (1118 Budapest, Mányoki út 9.) annak helyiségeire, szabad tereire az alábbi Tűzvédelmi szabályzatot adja ki. A Tűzvédelmi szabályzatban rögzítésre kerülő, a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) alapvető tűzvédelmi feladatait tartalmazó leírások – ideértve az épületre vonatkozó általános használati szabályokat, valamint a tárolási szabályokat – a munkavállalók, a létesítmény területén dolgozók, hallgatók, vendégként a területen tartózkodók biztonságát szolgálja, ezért a dokumentumban foglaltak megismerése és megtartása mindenki közös ügye.
# 1. § / Preambulum / A Tűzvédelmi szabályzat hatálya
1. § (1) Területi hatálya: A Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campusára, annak helyiségeire, szabad tereire, valamint az ezekben zajló minden tárgyi hatály alá tartozó tevékenységre (beleértve a szállítást, és tárolást is.) (2) Személyi hatálya: a) A Budapesti Corvinus Egyetem – mint bérlő – a Corvinus Gellért Campuson szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban (munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb megbízási jogviszonyban) foglalkoztatott személyekre, hallgatókra, valamint mindazokra a személyekre, akik vendégként tartózkodnak. A belépéssel, tartózkodással a Tűzvédelmi szabályzatban foglalt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek ismeri el. b) A Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Gellért Campuson szerződéses kapcsolatban lévő, de a területi hatály alá tartozó helyszíneken tevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetek (ezek tagjai, dolgozói), az egyéni vállalkozók, az Egyetem által nem szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak, alvállalkozók, beszállítók, valamint a rendezvényeken résztvevő személyek (továbbiakban: külső Cég) tűzvédelmi feladatait a szerződésben kell rögzíteni. (3) Tárgyi hatálya: A Budapesti Corvinus Egyetem – mint bérlő – a Corvinus Gellért Campuson minden tűzvédelmet érintő jogviszonyára, intézkedésére, feladatára és kizárólag a Budapesti Corvinus Egyetem olyan belső szabályzataival, házirendjével, utasításaival együttesen értelmezendő, amelyekre a jelen Tűzvédelmi szabályzatban kifejezetten utalást tesz vagy felhatalmazást ad.
# 2. § / A Tűzvédelmi szabályzat hatálya / A Tűzvédelmi szabályzat célja
2. § (1) Jelen Tűzvédelmi szabályzat elkészítésének célja, hogy: a) rögzítse az Egyetem tűzvédelmi előírásait, használatának szabályait. az egyes vezetők, és foglalkoztatottak tűzvédelmi feladatait és kötelezettségeit, a felelősségi rendszert, a létesítéssel, a használattal, az üzemeltetéssel, karbantartással összhangban; b) gondoskodjon a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körökkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről; c) gondoskodjon a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében – előzetes egyeztetés alapján – a helyszíni gyakorlatok megtartásáról és abban való közreműködésről; d) gondoskodjon a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeinek biztosításáról, a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségéről; e) gondoskodjon, hogy az Egyetem tűzvédelmének biztosításáról megfelelő szervezettel, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével. (2) A Szabályzat kiadásának minősül az Egyetem minden munkavállalója és hallgatója számára elérhető módon a belső számítógépes hálózaton történő közzététel. (3) A Szabályzat megszegése – a cselekmény vagy mulasztás, illetve ezek következményei súlyától és jellegétől függően – munkajogi, polgári jogi, szabálysértési, tűzvédelmi bírság vagy bűntető jogi eljárást von maga után. (4) Az itt nem szabályozott kérdésekben a mindenkor érvényben lévő jogszabályok, szabványok, szabályzatok előírásai az irányadók. (5) A Szabályzatot naprakészen kell tartani, szükség szerinti átdolgozásáról gondoskodni kell. Ennek felelőse a felsőfokú tűzvédelmi végzettséggel rendelkező szakember vagy tűzvédelmi szolgáltató cég. A TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELADATA, FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSI RENDJE,
# 3. § / A tűzvédelmi szervezet feladata / A tűzvédelmi szervezet felépítése
3. § (1) A tűz elleni védekezés elősegítése – a megelőzés –, a Tűzvédelmi szabályzat előírásainak betartása és betartatása, továbbá a tűzvédelmi eszközök és szakfelszerelések meglétének és üzemképességének biztosítása. (2) Gondoskodik arról, hogy az érintett személyek megismerjék a tűzmegelőzéssel kapcsolatos feladataikat és kötelezettségeiket. (3) Az új belépő munkavállalók tűzvédelmi oktatásának, megszervezése, lebonyolítása és dokumentálása. (4) A Tűzriadó terv évenkénti gyakoroltatásának megszervezése. (5) A tűzvédelmi szervezet gondoskodik a rendszeres tűzvédelmi ellenőrzésről és az esetleges szabálytalanságokra, valamint azok megszűntetésére felhívja a figyelmet. (6) Figyelemmel kísérni az üzemeltetői ellenőrzések és az időszakos felülvizsgálatok megfelelő időben történő elvégzését, gondoskodni a feltárt hiányosságok megszüntetéséről. (7) A tűzmegelőzés elsajátítása érdekében gondoskodik a tűzvédelmi szabályzat és a Tűzriadó terv megfelelő módon történő kidolgozásáról, annak naprakészen tartásáról, oktatási tematika kidolgozásáról az érintett létesítmény részére, később ennek oktatásáról, hogy azt mindenki megismerje. (8) Az Egyetem, mint bérlő által kezdeményezett átalakítások és felújítások során a tűzvédelmi szempontokat érvényesíti. (9) Gondoskodik az Egyetem, mint bérlő tevékenységével összefüggő az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység előzetes egyeztetéséről és engedélyezéséről.
# 4. § / A tűzvédelmi szervezet felépítése / A tűzvédelmi szervezet irányítása
4. § (1) A Campus Szolgáltatások szervezeti ábra:
# 5. § / A finanszírozása / A kancellár feladata és hatásköre
5. § (1) Az épületben jelentkező tűzvédelmiüzemeltetési, karbantartási feladatokat a Campus Szolgáltatások tűzvédelmi szervezet tagjai végzik el, a hatáskörüket meghaladó tűzvédelmi tárgyú kérdések megoldását a műszaki koordinátor, az üzemeltetési operatív vezető és tűzvédelmi vezető felé jelzik, illetve kérnek intézkedést. (2) Amennyiben a tűzvédelmi vezető hatáskörét meghaladja egy intézkedés, megoldási javaslatot tesz a Campus Szolgáltatások vezető felé, aki központi intézkedést igényel. 6. § (1) Az egyetemi épületek megfelelő tűzvédelmi színvonalának finanszírozásához, fenntartásához és a tűzvédelmi szervezet működéséhez szükséges pénzeszközöket az Egyetem központilag biztosítja. A költségek évente kerülnek betervezésre a gazdasági és költségvetési tervbe. TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT, VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐSÖK ÉS AZOK FELADATA
# 7. § / A kancellár feladata és hatásköre / A HR vezető feladata és hatásköre
7. § (1) Az Elnöki Testülettel együttműködve felelős a tűzvédelmi feladatok ellátáshoz szükséges szervezeti és anyagi feltétel rendszer biztosításáért. (2) A Tűzvédelmi szabályzat kiadásával egyidejűleg megbízza a Campus Szolgáltatások vezetőt, hogy a tűzvédelmet érintő ügyekben teljes joggal és felelősséggel intézkedjen, valamint az egyetemi létesítmények tűzvédelmi helyzetéről szükség szerint, de legalább évenként számoljon be. (3) A Campus Szolgáltatások vezetőjével együttműködve létrehozza és fenntartja az Egyetem tűzvédelmi szervezetét a tűzvédelmi feladatok ellátásának és a tűzvédelmi jogszabályok betartásának elősegítésére. (4) Az egyetemi létesítmények éves költségvetésében tervezi a tűzvédelemmel kapcsolatos kiadásokat, biztosítja azok tervszerű felhasználását.
# 8. § / A kancellár feladata és hatásköre / A HR vezető feladata és hatásköre
8. § (1) Gondoskodik a munkavállalók előzetes és ismétlő tűzvédelmi oktatásához a szükséges tájékoztatásról és adatszolgáltatásról a tűzvédelmi vezető részére. (2) Biztosítja, hogy a tűzvédelmi szakmai képesítéshez, szakvizsgához kötött egyetemi munkakörökben csak megfelelő képesítéssel rendelkező dolgozók kerüljenek alkalmazásra. A gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető feladata és hatásköre
# 9. § / A HR vezető feladata és hatásköre / A Kommunikációs vezető feladat- és hatásköre
9. § (1) Figyelemmel kíséri a megjelenő jogszabályok tűzvédelmi összefüggéseit, és erről szükség szerint tájékoztatja a tűzvédelmi vezetőt. (2) Tiltott helyen történő dohányzás és egyéb tűzvédelmet érintő szabálysértés esetén a szabálysértést elkövető dolgozóval szemben a munkavállalói felelősség megállapítására, a felelősségre vonási eljárást lefolytatja. (3) Képviseli a Budapesti Corvinus Egyetemet a tűzvédelmi-jogi ügyekben a tűzvédelmi vezető, tűzvédelmi szolgáltatói cég bevonásával. (4) Figyelemmel kíséri az Egyetemi szabályzatokat, rendelkezéseket és szerződéseket, hogy azok az Egyetem Tűzvédelmi Szabályzatával összhangban legyenek. (5) Tűzesetet követően a Budapesti Corvinus Egyetem mindenkor hatályos vagyonés felelősségbiztosítási szerződése alapján kezdeményezi a kárbejelentési eljárást a Biztosítónál és lefolytatja azt a Campus Szolgáltatások bevonásával.
# 10. § / A Kommunikációs vezető feladat- és hatásköre / A munkahelyi vezetők feladat- és hatásköre
10. § (1) Minden tervezett Egyetemen belüli és Egyetemen kívüli rendezvény-tervéről értesíti a Campus Szolgáltatás vezetőt és kikéri a szakmai véleményét. (2) Gondoskodik arról, hogy a rendezvények a szakmai vélemények figyelembevételével kerüljenek megrendezésre. (3) Elősegíti a rendezvény előkészítése, lebonyolítása során a szakmai véleményekben, Tűzvédelmi szabályzatban foglaltak érvényre jutását.
# 11. § / A Kommunikációs vezető feladat- és hatásköre / A munkahelyi vezetők feladat- és hatásköre
11. § (1) A Szabályzat alkalmazása szempontjából „vezető”-nek minősül a) minden olyan munkavállaló, akit a Szervezeti és Működési Rend vezető kategóriába sorol; b) minden olyan dolgozó, aki valamely munkaterületen önálló, meghatározott feladatkört lát el, vagy feladatkörében másokat is irányít. (2) A „vezetők” felelősek az irányításuk alatt álló terület, valamint a beosztottjaik vonatkozásában a tűzvédelmi rendelkezések folyamatos megtartásáért. (3) A tűzvédelmi ügyekben illetékes vezetőt távollétében a helyettese, vagy az írásban erre felhatalmazott személy köteles helyettesíteni. (4) Felelős az irányítása alá tartozó területek tűzvédelméért a Szabályzatban és más jogszabályokban vagy külön előírásokban meghatározottak megtartásáért és a szükséges ellenőrzésekért. (5) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles külön felhívás vagy intézkedés nélkül is mindenkivel betartatni, és ezeket megfelelően ellenőrizni, a tudomására jutott szabálytalanságok megszüntetéséről hatékonyan intézkedni. (6) Figyelemmel kíséri, hogy a foglalkoztatottak még a munkába állításuk előtt munkakörüknek megfelelő tűzvédelmi oktatásban részesüljenek. Ezt követően pedig szükség szerint ismétlődő tűzvédelmi oktatáson a számítógépes rendszeren keresztül vegyenek részt. (7) A „vezető” felelős azért, hogy a használat általános és eseti tűzvédelmi előírásait betartsák, a rendszeres és alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak az előírások szigorú betartásával végezzenek. (8) A „vezető” gondoskodik arról, hogy az illetékességi területéhez tartozó munkaterületen lomokat, szemetet, hulladékokat ne tároljanak, a rendet és a tisztaságot, a tárolás szabályait fenntartsák. (9) A vezető a munkahelyen a szükséges tűzvédelmi eszközök és felszerelések használható állapotban és mindenkor megközelíthetően legyenek kihelyezve, helyükről ne távolítsák el és használatuk csak a rendeltetésüknek megfelelően történhessen. (10) Figyelemmel kíséri, hogy a foglalkoztatottak a dohányzásra való tiltást betartsák. (11) A vezető objektív felelősséggel tartozik beosztottjai munkavégzéséért, az anyagtárolás, raktározás, szállítás, vontatás, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység vonatkozásában, az Egyetem tűzvédelmi használati szabályainak betartásáért – beleértve a dohányzási tilalom megtartását is – és a tevékenység folyamatos ellenőrzéséért. (12) A tudomására jutott rendellenességeket azonnal kivizsgálja, közvetlen veszély esetén a munkát leállítja, és az elhárításban illetékes vezetőnek jelezni, vagy a szabálytalanság megszűntetésére intézkedni köteles. (13) Az éghető folyadékok, az egymást nem tűrő anyagok, a robbanásveszélyes anyagok szállításánál, kezelésénél és használatánál minden előírás maradéktalanul betartásra kerüljön, mindezt köteles fokozottan figyelemmel kísérni. (14) A vezető köteles rendszeresen ellenőrizni:
# 11. § / A munkahelyi vezetők feladat- és hatásköre / A foglalkoztatottak feladatai és hatásköre
a) az általa vezetett egység munkaterületén az épület, a felszerelés, a munkaeszköz és az alkalmazott munkamódszerek a tűzvédelmi követelményeknek való megfelelést, a hogy a dolgozók munkájukkal összefüggő tűzvédelmi ismereteket elsajátítsák, és megfelelő mélységben ismerjék, b) az irányítása alá tartozó munkahelyen rend, tisztaság és fegyelem legyen, c) az irányítása alá tartozó munkahelyeken: – amennyiben vannak – a biztonsági berendezések megközelíthetőségét, működőképességét, hogy a dolgozók ezek használatával, kezelésével, valamint tűz esetén a feladataikkal tisztában legyenek, – a közműelzárók, a közlekedési és menekülési utak szabadon tartását. (15) A vezetőnek a területét érintő tűzvédelmi eljárásokon részt kell vennie, illetve akadályoztatása esetén gondoskodnia kell a megfelelő helyettesítésről.
# 12. § / A munkahelyi vezetők feladat- és hatásköre / A foglalkoztatottak feladatai és hatásköre
12. § (1) A Szabályzat alkalmazása szempontjából „foglalkoztatott”-nak minősül minden olyan személy, aki az Egyetem alkalmazásában, vagy bármilyen jogcímen szervezett munkavégzés keretében, polgári jogi szerződéssel, vagy egyéb jogviszonyban tevékenységet folytat. (2) Külső cég dolgozóira vonatkozóan a tűzvédelmi szabályok kidolgozása a külső cég feladata, de a jogszabályi előírásokon túlmenően, vagy annak hiányában az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatát kell figyelembe venni. (3) Feladatuk, hogy a tűzvédelmi oktatásokon a számítógépes rendszeren keresztül részt vegyenek, a bemutatottakat és a hallottakat elsajátítsák, hogy képesek legyenek azokat a napi tevékenységük során megfelelően alkalmazzák. (4) Feladatuk, hogy megismerjék a tűzvédelmi felszerelések helyét és működését, a tűzjelzés szabályait, az épület elhagyásának lehetőségeit, a keletkezett tűz esetén követendő magatartási és intézkedési – tűzjelzés, riasztás, mentés, oltás ... stb. – követelményeket, a biztonsági berendezések kezelését. (5) Ha tüzet észlel, vagy tűzveszélyről tudomást szerez a Szabályzattól különálló dokumentumban található „Tűzriadó terv „ előírásai szerint kell eljárnia. A tűzoltóság kiérkezése után a tűzoltás-vezető utasításait köteles végrehajtani. (6) A munkafolyamatok és egyéb tevékenységek végzése során a használat általános és eseti tűzvédelmi előírásait, illetve a más vonatkozó tűzvédelmi szabályokat külön felhívás vagy intézkedés nélkül is kötelesek betartani. (7) Különös gondossággal kell eljárniuk az anyagok tárolásánál, a villamos berendezések és az esetleges hőtermelő-készülékek használatánál, a tűzveszélyes cselekmények végzésénél. (8) Hibás berendezéseket – pl. villamos-berendezéseket, elektromos hosszabbítókat, elosztókat stb. – és felszereléseket nem használhatnak, javításukat csak erre illetékes szakemberek végezhetik. (9) Nyílt lánggal járó tűzveszélyes tevékenységet csak az erre kapott külön írásos feltételekben foglaltak szigorú betartásával végezhetnek. Ez alól nincs kivétel. Mosáshoz, takarításhoz, tisztításhoz éghető folyadékot használni tilos!
# 13. § / A Campus Szolgáltatások vezető feladata és hatásköre / Az üzemeltetési és beruházási vezető feladata és hatásköre
13. § (1) A Campus Szolgáltatások vezető a belső szabályozók szerint biztosítja a tűzvédelmi feladatok ellátását. A Campus Szolgáltatások vezető a kancellárnak tartozik felelősséggel. (2) Biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, a jogszabályokban, szabványokban előírtak megfelelő végrehajtását. (3) Felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkavégzéséért, a tűzvédelmi előírások betartásáért. (4) Felelős az Egyetemre vonatkozó tűzvédelmi használati előírások betartásához szükséges feltételek megteremtéséért, az előírások folyamatos betartásának biztosításáért, ellenőrizteti a tűzvédelmi előírások betartását. (5) Biztosítja, hogy az Egyetem helyiségeinek rendezvény céljára történő igénybevétele, vagy bérbeadása esetén a konkrét helyiség, helyiségcsoport, épület, vagy berendezés a rendező szerv felelős képviselőjének átadásra kerüljön. (6) Véleményezi az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatának tervezetét, szükség szerinti módosítását és korszerűsítését. Jóváhagyás után végrehajtását folyamatosan ellenőrizteti. (7) Szükség esetén rendkívüli tűzvédelmi szemlét, rendelhet el, célellenőrzést tarthat. (8) A tűzvédelmi vezetőt szükség szerint beszámoltatja a tűzvédelmi helyzetről, a végzett tevékenységéről, az Egyetem tűzvédelmi helyzetéről.
# 14. § / Az üzemeltetési és beruházási vezető feladata és hatásköre / A vagyonvédelmi vezető feladata és hatásköre
14. § (1) Az egyetemi épület üzemeltetése, valamint az épületekben zajló beruházási projektek során biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, a jogszabályokban, szabványokban előírtak megfelelő végrehajtását. (2) Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján az üzemeltetői ellenőrzések és időszakos felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyvek elkészültét és meglétét folyamatosan ellenőrizeti. (3) Hiányzó felülvizsgálat, karbantartás, javítás esetén felelősségre vonást kezdeményez a külsős szakcégekkel szemben és felszólítja a hiányzó ellenőrzési, felülvizsgálati, karbantartási feladatok elvégzésére és a dokumentációk elkészítésére. (4) Új technológia, berendezés, gép esetén értesíti a tűzvédelmi vezetőt, tűzvédelmi szolgáltatót, hogy azokat tűzvédelmi szempontból felülvizsgálhassa. (5) Megbízza a tűzvédelmi vezetőt a tűzvédelmi ellenőrzések végrehajtására. (6) Biztosítja az épület átalakítása során a tűzvédelmi előírások betartását, a beruházások előkészítése és megvalósítása során elősegíti a tűzvédelmi előírások érvényre jutását. A beruházások során a tűzvédelmi vezetővel egyezteti a tűzvédelmi előírásokat.
# 15. § / A vagyonvédelmi vezető feladata és hatásköre / Az üzemeltetési operatív vezető feladata és hatásköre
15. § (1) Ellenőrzi, hogy a külső szakcég felügyelete alatt álló őrszolgálat a jelen tűzvédelmi szabályzatban, Tűzriadó tervben meghatározott feladataikat megismerjék és a tűzjelző központ kezelését elsajátítsák. (2) Ellenőrzi, hogy az épület valamennyi helyiségéhez és a bérleményekhez központi helyen folyamatosan álljon rendelkezésre tartalék kulcs és a bejutás mindig biztosított legyen.
# 16. § / Az üzemeltetési operatív vezető feladata és hatásköre / Műszaki koordinátor feladata és hatásköre
16. § (1) Az egyetemi épület üzemeltetése során biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, a jogszabályokban, szabványokban előírtak megfelelő végrehajtását. (2) Figyelemmel kíséri a tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrzésének és időszakos felülvizsgálatainak, karbantartásának esedékességét és dokumentálását. Hiányosság esetén jelzi azokat a bérbeadó felé. (3) Figyelemmel kíséri a tűzvédelmi műszaki megoldások felülvizsgálatokon feltárt hibáinak javítását és azok dokumentálását. Hiányosság esetén jelzi azokat a bérbeadó felé. (4) Elősegíti a tűzvédelmi hatóság ellenőrzéseit, a tűzoltóság helyismereti gyakorlatait. (5) Elősegíti a tűzesetek kivizsgálását, biztosítja a helyszínt és utasításba adja annak megváltoztatásának tilalmát a tűzoltó parancsnok engedélyéig. (6) Folyamatosan kapcsolatot tart a tűzvédelmi vezetővel. (7) Az épület biztonságát érintő minden lényeges tűzvédelmet érintő kérdésről tájékoztatást ad az üzemeltetési és beruházási vezetőnek és a tűzvédelmi vezetőnek. (8) Engedélyezi az egyedi tüzelőés fűtőberendezések használatát. (9) Az üzemeltetést érintő alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység esetén ellenőrzi a szükséges szakképesítés és tűzvédelmi szakvizsga meglétét. Hiányzó dokumentum esetén nem engedélyezi a munkavégzést és felszólítja a munkát végzőt a hiányzó dokumentumok pótlására.
# 17. § / Műszaki koordinátor feladata és hatásköre / A tűzvédelmi vezető feladata és hatásköre
17. § (1) Folyamatosan figyelemmel kíséri a vonatkozó OTSZ alapján a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzéseinek és időszakos felülvizsgálatainak esedékességét. (2) Figyelemmel kíséri az időszakos felülvizsgálatok dokumentálását, a felülvizsgálatokban feltárt hibákat és azok javítását. (3) Tudomására jutott, az üzemeltetői ellenőrzés és/vagy az időszakos felülvizsgálaton feltárt tűzvédelmi hibákról tájékoztatja az Üzemeltetési operatív vezetőt. (4) Tűz esetén saját hatáskörében gondoskodik az eset kivizsgálásáról és a vonatkozó rendkívüli felülvizsgálatok elvégeztetéséről a Tűzriadó terv 5. pontjában szerepeltek alapján.
# 18. § / A tűzvédelmi vezető feladata és hatásköre / A bérbeadó feladata és hatásköre
18. § (1) Köteles az ellenőrzéseken, szemléken megállapított, vagy más módon a tudomására jutott hiányosságokat jegyzőkönyvben a Campus Szolgáltatások vezetőjének, az üzemeltetés és beruházási vezetőnek, az üzemeltetési operatív vezetőnek és a vagyonvédelmi vezetőnek jelenteni és a megoldás módjára – igény esetén – javaslatot tenni. (2) Feladata tűzvédelmi szemléket végezni, a tűzvédelmi használati szabályok betartását, valamint a tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési és karbantartási dokumentumainak meglétét ellenőrizni. (3) Részt vesz a Katasztrófavédelmi Kirendeltség által tartott hatósági ellenőrzésen és támogatja Egyetemet, mint bérlőt. (4) Gondoskodik az Egyetem, mint bérlő Tűzvédelmi szabályzatának naprakész állapotban tartásáról. (5) Ellenőrzi a Tűzriadó terv gyakoroltatását és jegyzőkönyvét. (6) Gondoskodik a munkavállalói és a hallgatói tűzvédelmi oktatási anyag folyamatos aktualizálásáról és naprakészen tartásáról.
# 19. § / A tűzvédelmi vezető feladata és hatásköre / A bérbeadó feladata és hatásköre
19. § (1) Feladata a Corvinus Gellért Campus épületeihez és szabad tereihez tartozó tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetése és működőképes fenntartása, szükség esetén javítása. (2) Gondoskodik a – szerződésben foglalt – tűzvédelmi műszaki megoldások tekintetében a tűzvédelmi üzemeltetői ellenőrzések, időszakos és rendkívüli felülvizsgálatok, karbantartások és javítások határidőre történő elvégzéséről, elvégeztetéséről, a megfelelő dokumentációk (tűzvédelmi üzemeltetési naplók) vezetéséről. (3) Biztosítja a megfelelő ismerettel rendelkező személyt a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzések elvégzéséhez. (4) Megbízza szükséges ismeretekkel rendelkező személyeket írásban a tűzvédelmi üzemeltetői ellenőrzések elvégzésére. (5) Biztosítja a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályok alapján a megfelelő jogosultságokkal rendelkező személyt a tűzvédelmi eszközök és berendezések időszakos és rendkívüli felülvizsgálatához, karbantartásához és javításához. (6) Folyamatosan figyelemmel kíséri a vonatkozó OTSZ alapján a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzéseinek és időszakos felülvizsgálatainak esedékességét. (7) Gondoskodik az üzemeltetői ellenőrzések és időszakos felülvizsgálatok megfelelő dokumentálásáról, a dokumentumok rendszerezéséről és a helyszínen tartásáról. (8) Felelős a tűzvédelmi dokumentációk naprakészen tartásáért a vonatkozó OTSZ előírásai alapján. (9) Tudomására jutott, az üzemeltetői ellenőrzés és/vagy az időszakos felülvizsgálaton feltárt tűzvédelmi hibákról a hibaelhárítást azonnal megkezdi és tájékoztatja a Bérlőt. (10) A tűzjelző rendszer, beépített oltórendszer és/vagy a távfelügyelet tervezett, vagy nem tervezett, részleges vagy teljes üzemszünetéről azonnal tájékoztatja az Üzemeltetési és Beruházási Vezetőt, a Kollégium vezetőt, az Üzemeltetési operatív vezetőt és a Tűzvédelmi vezetőt. (11) A tűzjelző rendszer, oltórendszer, távfelügyelet tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét, a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelzi az elsőfokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen. (12) A tűzjelző berendezés és/vagy a beépített oltóberendezés, távfelügyelet tervszerű üzemszünetének, meghibásodásának esetén a biztonsági feltételeket a helyi kockázatnak megfelelően biztosítja (pl. tűzőr felállításával) és gondoskodik a csökkenő védelmi szint egyensúlyozásáról. A csökkenő védelmi szint ellensúlyozására felállított tűzőröket tűzvédelmi oktatásban részesíti és ismerteti a tűzőri feladatokat az oktatás keretein belül. (13) A tűzjelző központ folyamatos, állandó felügyeletére az év minden napján, 0–24 óra között 2 főt folyamatosan biztosít. (14) A helyi állandó felügyeletet tűzvédelmi oktatás keretein belül tájékoztatja a
# 19. § / A tűzvédelmi vezető feladata és hatásköre / A bérbeadó feladata és hatásköre
felügyelet ellátásával kapcsolatos feladatairól, valamint a tűzjelző rendszer kezelésével, sprinkler rendszer kezelésével, tűzoltóság és a távfelügyelet riasztásával kapcsolatos teendőkről. (15) Tűz esetén saját hatáskörében gondoskodik az eset kivizsgálásáról és a vonatkozó rendkívüli felülvizsgálatok elvégzéséről és gondoskodik a bérlő tájékoztatásáról. (16) A bérbeadó részt vesz a Katasztrófavédelmi Kirendeltség által tartott hatósági ellenőrzésen és a feltárt hibák, tűzvédelmi szabálytalanságok esetén gondoskodik azok megszűntetéséről. (17) Hatósági ellenőrzéseken biztosítja a megfelelő személy jelenlétét az üzemeltetési-karbantartási feladatok képviseletére. (18) Feladatkörét érintő tűzvédelmi szabálytalanságokat illetőleg gondoskodik a feltárt hibák javításáról és megfelelő dokumentálásáról, hatósági egyeztetéséről. A hatósági ellenőrzésen feltárt hibák javításáról szóló dokumentációt megküldi határidőn belül a hatóság részére. (19) Az épületet érintő munkálatok (pl. poros munkálatok, hegesztés, flexelés) során gondoskodik a téves tűzjelzések megelőzéséről és a munkaterületen az érintett érzékelők lefedéséről. (20) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztés, flexelés) csak tűzgyújtási engedély birtokában, valamint a vonatkozó jogszabály szerinti szakmai végzettség és tűzvédelmi szakvizsga birtokában végez és/vagy végeztet a 4. számú mellékletben szereplő engedély alapján. (21) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséről tájékoztatja a munka megkezdése előtt, az Üzemeltetési operatív vezetőt, valamint a Tűzvédelmi vezetőt. (22) Megszervezi az évenkénti tűzriadó gyakorlatot és bejelenti a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség részére. A kiürítési gyakorlatok alkalmával biztosítja a megfelelő személy jelenlétét a tűzjelző rendszer által lekapcsolt vezérlések visszaállításához. Elvégzi a kiürítési gyakorlat jegyzőkönyvezését. (23) Gondoskodik a tűzvédelmi dokumentációk min 5 évig történő megőrzéséről. (24) Biztosítja, hogy az őrszolgálat tűzvédelmi oktatás keretein belül megismerjék az épület Tűzvédelmi Szabályzatát és Tűzriadó tervét, menekülési útvonalait, a tűzvédelmi eszközök és berendezések helyét, közművek elzáróinak helyét. (25) Biztosítja, hogy a portaszolgálat tűzvédelmi oktatás keretein belül megismerje a tűzjelző rendszer és sprinkler rendszer kezelését, elsajátítják a tűzjelzések, téves jelzések, hiba jelzések kezelési módjait, jelzésfelderítéssel kapcsolatos feladatokat. (26) Csak olyan személy teljesíthet szolgálatot, aki rendelkezik a tűzjelző rendszerre, valamint a sprinkler rendszerre vonatkozó kezelési ismeretekkel. (27) Biztosítja, hogy az őrszolgálat tűzoltás után – az esettől függően – a területet lekerítse és gondoskodik róla, hogy a terület nem kerül megváltoztatásra a hatóságok megérkezéséig. Takarítást megkezdeni csak a tűzoltásvezető engedélyével lehet.
# 19. § / A tűzvédelmi vezető feladata és hatásköre / A bérbeadó feladata és hatásköre
(28) A tűzoltóság kiérkezésekor a tűzoltás vezetőjének segítségére van, a tűz, valamint a tűzcsapok, illetve a vízforrások helyét megmutatja. (29) Biztosítja, hogy az őrszolgálat is részt vegyen az évenkénti tűzriadó gyakorlaton, akik gyakorolják a Tűzriadó tervben szereplő feladataikat. (30) Biztosítja, hogy a sprinkler rendszer véletlenszerű elindulása esetén (pl.: sprinkler fejtörés, leverés következtében) a sprinkler gépházban a rendszer azonnali lekapcsolását, az épületbe a vízömlés azonnali megszűntetését. Miután megszűnt a véletlenszerű vízömlés az épületben, értesíti a jogosult karbantartó szakcéget a sprinkler fejtörésről és annak cseréjéről. A sprinkler rendszer kiesése esetén gondoskodik a csökkenő védelmi szint ellensúlyozásáról. (31) Köteles az zárással kapcsolatos feladatok között, az épületet tűzvédelmi szempontból átvizsgáltatni, a világításokat lekapcsoltatni és minden olyan körülményt megszüntettetni, ami tüzet okozhat. (32) Biztosítja az akadálymentes mosdókból, valamint az akadálymentes szobákból érkező vészjelzések megfelelő kezelését, a vészjelzések felderítését és kivizsgálását, szükség esetén biztosítja az őrszolgálat útján a segítség nyújtását. (33) Biztosítja a menekülő szék és menekülő kámzsa megfelelő, használatra kész műszaki állapotát. (34) Biztosítja, hogy a portaszolgálat telefonos úton riasztani tudja a tűzoltóságot és a távfelügyeletet. (35) Gondoskodik róla, hogy tűzvédelmi oktatás keretein belül a portaszolgálat megismerje a tűzjelző központ kezelésével, jelzésfelderítéssel, menekülési útvonalak biztosításával, közművel elzárásával kapcsolatos teendőiket. Gondoskodik a Tűzvédelmi Szabályzat és Tűzriadó terv megismertetéséről. (36) Gondoskodik róla, hogy a kulcsokat csak illetékes személyeknek kerülnek kiadásra (pl. tűzoltóság), rendkívüli esetben a kiadás és a visszavétel időpontját rögzíteni kell. (37) Gondoskodik a tűzjelző rendszer napi és negyedéves üzemeltetői ellenőrzéséről, valamint az ellenőrzés dokumentálásáról a tűzjelző rendszer üzemeltetésiés karbantartási naplójába. (38) Feladata az események (pl. téves tűzjelzés, hibajelzés) adatainak vezetése a tűzjelző rendszer, valamint a sprinkler rendszer üzemeltetési és karbantartási naplóba a jelzéstől függetlenül. (39) Gondoskodik a téves jelzések kivizsgálásáról és annak dokumentálásáról a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplójába – amennyiben a téves jelzés oka ismert (pl. főzés, poros munkavégzés, dohányzás) (40) Amennyiben nem ismert a téves jelzés oka, illetve hibajelzés történt – gondoskodik az információ átadásáról a külső üzemeltető cég részére és értesíti a külső karbantartó szakcéget a tűzjelző rendszer rendkívüli felülvizsgálatának elvégzésére. (41) Gondoskodik a beépített oltórendszer eseményeinek dokumentálásáról a sprinker naplóban, a sprinkler gépházban. A rendszer eseményeit folyamatosan
# 20. § / Beruházási szakértő feladat- és hatásköre / Tűzvédelmi szolgáltató feladat- és hatásköre
20. § (1) Figyelemmel kíséri – az Egyetem, mint bérlő általi – az átalakítást, beruházást végző külső szakcég munkáját. (2) A munkaterületet átadását átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíti. (3) Figyelemmel kíséri, hogy az Egyetem, mint bérlői tevékenységet érintő – alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak az előírások szigorú betartásával végezzenek. (4) Az Egyetem, mint bérlő általi – beruházást érintő alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (pl. hegesztés, flexelés) esetén, – mint a munkát elrendelő – aláírásával ellenjegyzi a tűzgyújtási engedélyt és ellenőrzi a szükséges szakképesítés (hegesztés) és tűzvédelmi szakvizsga meglétét. (5) Hiányzó dokumentum esetén nem engedélyezi a munkavégzést és felszólítja a munkát végzőt a hiányzó dokumentumok pótlására. (6) Figyelemmel kíséri a poros munkavégzések kapcsán a tűzjelző rendszer érzékelőinek letakarását a téves tűzjelzések megelőzésére.
# 21. § / Tűzvédelmi szolgáltató feladat- és hatásköre / A kollégium vezető feladat- és hatásköre
21. § (1) Köteles a megbízási szerződésben rögzített tűzvédelmi feladatait ellátni. (2) Közreműködik a tűzvédelmi oktatási anyagok felülvizsgálatában, az Egyetem működése során felmerülő tűzvédelmi kérdések szakmai véleményezésében. (3) Közreműködik az Egyetem tűzvédelmi szabályzatainak elkészítésében.
# 22. § / Tűzvédelmi szolgáltató feladat- és hatásköre / A kollégium vezető feladat- és hatásköre
22. § (1) A kollégium vezető a felelős az irányításuk alatt álló kollégiumban a tűzvédelmi rendelkezések folyamatos betartásáért és betartatásáért. (2) A Kollégium vezető feladata munkaidejében és jelenlétében – távollétében a portás feladata – a kiürítés irányítása a kollégium területén a Tűzriadó terv alapján. (3) Kötelesek megismerni a tűzvédelmi felszerelések helyét és működését, a tűzjelzés szabályait, az épület elhagyásának lehetőségeit, a keletkezett tűz esetén követendő magatartási és intézkedési – tűzjelzés, riasztás, mentés, oltás ... stb. – követelményeket, a biztonsági berendezések kezelését. (4) Amennyiben bérlő nem bérli kollégium területén a legnagyobb befogadó képességű helyiséget, úgy a kollégium vezető a felelős a legnagyobb befogadó képességű helyiség a befogadó képessége szerinti helyiség használatáért. (5) Felelős az irányítása alá tartozó területek tűzvédelméért és köteles mindenkivel betartatni jelen Tűzvédelmi Szabályzatban foglalt előírásokat és azokat rendszeresen ellenőrizni. (6) A tűzvédelmi használati szabályok megszegése esetén a szükséges intézkedéseket (pl. a hallgató felszólítása a szabálytalanság megszűntetésére) megteszi. (7) Folyamatosan munkakapcsolatot tart a helyi és a központi tűzvédelmi szervezet tagjaival, biztosítja a megfelelő információ-áramlást. (8) A kollégium vezető felügyeli, hogy a hallgatók rendet és a tisztaságot tartsanak, nem rendeltetés szerűen lomokat, szemetet, hulladékokat ne tároljanak. (9) Gondoskodik arról, hogy a hallgatók a tárolás szabályait fenntartsák, a tűzvédelmi eszközöket és felszereléseket használható és mindenkor megközelíthető állapotban tartsák, valamint a helyükről ne távolítsák el és használatuk csak a rendeltetésüknek megfelelően történjen. (10) Gondoskodik arról, hogy a közlekedésiés menekülési útvonalak szabadok legyenek. (11) Gondoskodik arról, hogy a közművek elzáró szerelvényei megközelíthetőek legyenek. (12) Figyelemmel kíséri, hogy a hallgatók az épületben, zárt térben a dohányzásra való tiltást betartsák. (13) Részt vesz a belső tűzvédelmi ellenőrzéseken és gondoskodik a hatáskörébe tartozó tűzvédelmi szabálytalanságok megszűntetéséről. (14) Részt vesz a kiürítési gyakorlatok megszervezésében és végrehajtásában. (15) Részt vesz a hatósági ellenőrzéseken és képviseli az Egyetemet. (16) Gondoskodik a hatósági ellenőrzésen feltárt és hatáskörébe tartozó tűzvédelmi szabálytalanságok elhárításáról. (17) Téves riasztásból származó tűzoltósági téves kivonulásról haladéktalanul tájékoztatja az Üzemeltetési Vezetőt, a Vagyonvédelmi Vezetőt és a Tűzvédelmi vezetőt.
# 23. § / A kollégium vezető feladat- és hatásköre / A hallgatók és szobabérlők feladat- és hatásköre
23. § (1) A hallgatók és szobabérlők kötelesek a mindennapi tevékenységüket jelen tűzvédelmi szabályzat és a házirend szerint végezni, a tűzvédelmi előírásokat betartani. (2) Szem előtt kell tartaniuk, hogy az Egyetem Kollégiumainak Házirendje szerint a kollégium épületeiben tilos a dohányzás és hőfejlesztő berendezések használata. (3) Kötelesek tűzjelzésre az épület elhagyását azonnal megkezdeni és a kollégium vezető és/vagy a portás utasítása szerint eljárni. (4) Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden hallgatóknak (és vendégnek) a gyülekező helyen kell gyülekezni (az épület romhatárán kívül, a sportpályán). (5) Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. (6) A hallgató vagy szobabérlő, ha tüzet észlel, akkor azt élőszóval „Tűz van! Tűz van!” kiáltásokkal jelzi a környezetében levők részére, valamint a kollégiumban tartózkodók részére a közelben levő kézi jelzésadó benyomásával generál tűzjelzést. (7) Az eloltott tüzet is jelenteni szükséges a portaszolgálat felé! Az eloltott tűz is okozhatott kárt az elektromos rendszerben, így azt meg kell vizsgáltatni az eloltott tűz után is. A BÉRLŐK ÉS ALKALMAZOTTAIK FELADATA ÉS KÖTELESSÉGE
# 24. § / A kollégium vezető feladat- és hatásköre / A hallgatók és szobabérlők feladat- és hatásköre
24. § (1) A bérlőknek és alkalmazottiaknak a mindenkor hatályos tűzés munkavédelmi jogszabályok által támasztott követelményeket be kell tartaniuk. (2) Amennyiben a bérlő bérli a legnagyobb befogadó képességű helyiséget, úgy a bérlő felelős a helyiség megfelelő használatáért. (3) A bérlő biztosítja, hogy a helyiség tűzvédelmi szempontból meghatározott befogadó képességét tevékenysége során nem lépi túl. (4) A tűzvédelmi törvény értelmében 50 fő munkavállaló feletti létszám esetén a bérbe vevő cégnek, alvállalkozónak saját tűzvédelmi szabályzattal kell rendelkeznie, mely nem lehet szabályrendszereiben ellentétes jelen tűzvédelmi szabályzattal. (5) A bérlőknek (és alkalmazottainak) az Egyetem Corvinus Gellért Campusára vonatkozó Tűzvédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi tervet meg kell ismerni, tűz esetén a benne foglaltakat betartani és végrehajtani. (6) A tűzvédelmi oktatásokról minden bérbe vevő cégnek, alvállalkozónak saját maga kell gondoskodnia a munkavállalóinak. (7) Dohányozni szigorúan tilos zárt munkahelyeken, csak is a kijelölt szabadtereken lehetséges. (8) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak tűzgyújtási engedély birtokában szabad végezni. A tevékenységet a tevékenység végzése előtt minimum 5 munkanappal be kell jelenteni az épület üzemeltetését végző szakcég felé. (9) A bérelt terület átalakítását, módosítását, csak az egyetemi vezetőség tudtával és írásos beleegyezésével végezheti a vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak megfelelően és a tevékenységhez kötődő hatósági engedélyezési eljárások lefolytatását követően. (10) A bérelt területen zenés-táncos rendezvényt csak a vonatkozó tűzvédelmi előírások és a vonatkozó rendezvénytartási rendeletek betartása mellett (pl. hatósági bejelentés, biztonsági terv készítés), valamint az Egyetem engedélyével lehet végezni. (11) A téves tűzjelzéseket meg kell előzni a tevékenysége során. (12) Tűzeset során a kiürítés irányítója utasításai szerint szükséges eljárnia. (13) Jelen szabályzatot és Tűzriadó tervet a bérlő minden munkavállalójának meg kell ismernie és aláírásával igazolnia kell a 11. melléklet alapján. (14) Feladata zárás után a villamos berendezések kikapcsolása és a munkaterület ellenőrzése, hogy nem maradt-e fenn olyan körülmény, ami tüzet okozhat.
# 25. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
25. § (1) Az Egyetem épületeit, valamint helyiségeit a használatbavételi (üzemeltetési) engedélyében meghatározott rendeltetésnek megfelelően szabad használni. (2) Az épületen belül és kívül folyó minden átalakítási, felújítási és beruházási munkáknál az érvényben lévő tűzvédelmi jogszabályokat, valamint az építési munkákkal kapcsolatos 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait (az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építész-műszaki dokumentációk tartalmáról) be kell tartani. A jogszabályi előírásokon túl, a vonatkozó műszaki követelményekben szereplő követelményeket, valamint a hatósági határozatokat is be kell tartani, amelyeket a tervezésnél, kivitelezésnél, műszaki átadás-átvételnél és üzembe helyezésnél érvényre kell juttatni. (3) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció. A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti, ezért ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt (építmények tűzvédelme 1, építész-, elektromos-, gépész tűzvédelmi szakértő 2) bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe. HELYISÉGEK TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYAI,
# 26. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
26. § (1) A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok: a) az építmény, építményrész létesítésekor hatályos előírások által elvárt biztonsági szintet a használat és az átalakítások, változtatások során fenn kell tartani, b) a használati tűzvédelmi előírások betartása, c) tevékenységgel tüzet, robbanást, robbanásveszélyt ne okozzanak, d) folyamatosan biztosítsák a tűz észlelésének, jelzésének, oltásának, a kiürítésnek, a tűzvédelmi berendezések, eszközök, felszerelések, tűzoltótechnikai eszközök működésének, hozzáférhetőségének, észlelhetőségének jogszabály vagy hatóság által előírt feltételeit, e) a tűzvédelmi célú dokumentumok naprakész állapotban, hozzáférhető helyen való tárolása, f) a tűzvédelmi célú jelölések észlelhetőségének, egyértelműségének fenntartása, g) a robbanás elleni védelem, az alkalmazott berendezések robbanásbiztos kialakításának és működőképességének a robbanásveszélyes technológia teljes élettartama során való fenntartása. h) Az építményt, építményrészt, a szabadteret csak a rendeltetésére vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. i) A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, forgalmazást, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban, rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni. j) A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható. k) Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető, kivéve, ha a tárolt anyag mennyisége, minősége, elhelyezése nem növeli a tűz átterjedésének veszélyét. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. l) A helyiségből, a szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, a készülékről a tevékenység során keletkezett fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani. m) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem tűzveszélyes anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. n) Robbanásveszélyes térben csak olyan készülék, eszköz, berendezés, erőés munkagép helyezhető el és használható, amely az alkalmazási helyén a megállapított robbanásveszélyes zóna minőségének, valamint hőmérsékleti osztályának vagy mértékadó legmagasabb hőmérsékletének megfelel, és amit a robbanásvédelem szabályai szerint gyártottak, felülvizsgáltak, karbantartottak, javítottak. o) Ahol jogszabály önműködő csukószerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót
# 26. § / BEFOGADÓKÉPESSÉG / Iroda
csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, vagy a fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes állapotban fordul elő, akkor a nyitvatartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, vagy biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon. p) A közmű nyitóés zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni. q) A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó műszaki követelmény szerinti jelzőtáblával kell jelölni.
# 27. § / BEFOGADÓKÉPESSÉG / Iroda
27. § (1) A napi munka során keletkezett papírhulladékokat papírkosárba kell elhelyezni. A munkanap befejezésekor az összegyűlt hulladékot az erre a célra kijelölt hulladéktárolóba kell elvinni. (2) A helyiségekben csak az irodai munkához szükséges anyagokat (iratokat, irodagépeket, iroda felszereléseket) szabad tartani. Az elintézett ügyiratokat munkaidő végén lehetőleg irattartó szekrényben kell elhelyezni. (3) Elektromos berendezés úgy üzemeltethető, hogy a környezetre nézve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A munka befejezése után az elektromos berendezések áramtalanításáról gondoskodni kell. (4) Fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (5) A fővonalú telefonkészülékek közelében, jól látható helyen el kell helyezni a tűzoltóság hívószámát (112). (6) A számítógépek, irodagépek közelében csak a munkavégzéshez szükséges minimális mennyiségű, éghető anyag tárolható. (7) A közlekedési utakat állandóan szabadon kell tartani. (8) A számítógépek, irodagépek közelében az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas kézi tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. (9) A tűzoltó készüléket jól látható és könnyen hozzáférhető helyen, lehetőleg kijárat, illetőleg a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni. (10) Állandóan használható, üzemképes állapotáról gondoskodni kell, helyéről eltávolítani vagy rendeltetésétől eltérő célra használni nem szabad. (11) Az irodahelyiségből a munka befejezése után utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak. (12) Csak az ott folytatott adminisztrációs tevékenységhez szükséges anyagok, eszközök használhatók és tárolhatók.
# 28. § / Étkező/Konyha / Közlekedő, előtér
28. § (1) A konyhát csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad használni. (2) A helyiségben csak a tevékenység végzéséhez szükséges árut szabad tárolni. (3) Tüzelőés fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (4) A hűtő berendezés, a mikrohullámú sütő, valamint a kávéfőző és egyéb háztartási berendezés kezelési és karbantartási utasításainak előírásait maradéktalanul be kell tartani. Amennyiben a berendezések működtetése közben rendellenességet észlelnek, kötelesek azt azonnal szakemberrel megvizsgáltatni. (5) A tevékenység befejezése után az áramtalanításról, a berendezések üzemen kívül helyezéséről (kivéve hűtő berendezések) gondoskodni kell. (6) Tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni. (7) A helyiségben dohányozni tilos! (8) A tevékenység vagy napi munka befejezése után a helyiséget utolsóként elhagyó dolgozónak meg kell győződnie arról, hogy tűzveszély nem áll-e fenn, ha igen köteles azt megszüntetni.
# 29. § / Közlekedő, előtér / Öltözők
29. § (1) A közlekedési utak, menekülési útvonalak, előterek és bejárati ajtók szabadon tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Azokat eltorlaszolni, leszűkíteni – úgy, hogy a menekülés lehetőségét akadályozza – még átmenetileg sem szabad. (2) A biztonsági berendezések indítógombját, az elektromos kapcsoló szekrényeket, valamint a tűzoltó készülékeket, tűzvédelmi felszereléseket, kézi jelzésadókat eltorlaszolni tilos! (3) A közlekedőkről a munka befejezése után utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak.
# 30. § / Öltözők / Raktárak (passzív tárolás)
30. § (1) A helyiséget csak rendeltetésüknek megfelelő célra szabad használni. (2) A helyiségben tűzveszélyes anyagot, folyadékot tárolni nem szabad. (3) Az öltözőhelyiségben (fogasokon) kizárólag a dolgozók személyes dolgai tarthatók, azonban könnyen gyúló anyag (folyadék, gáz) ott nem helyezhető el. (4) Tüzelőés fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (5) A helyiségekben a dohányzás tilos! (6) A munkaidő befejezése után az utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak.
# 31. § / Öltözők / Raktárak (passzív tárolás)
31. § (1) A helyiségeket csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni. (2) A raktárakban tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos feltételrendszer meghatározásával szabad végezni. (3) A helyiséget csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad használni. (4) A raktárban kizárólag a munkavégzéshez, az engedélyezett tevékenységhez szükséges anyagokat, eszközöket, továbbá késztermékeket szabad tárolni. (5) Az eszközök, berendezések kezelési és karbantartási utasításainak előírásait maradéktalanul be kell tartani. (6) Amennyiben az eszközök, berendezések működtetése közben rendellenességet észlelnek, kötelesek azt azonnal szakemberrel megvizsgáltatni. (7) A raktárban tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni. (8) A raktározott anyagokat úgy kell tárolni, hogy a közlekedési út megfelelő mozgást biztosító szélességben mindig szabad legyen, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. (9) Tüzelőés fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (10) Az elektromos berendezések és az éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy azok gyújtási veszélyt ne jelentsenek egymásra. (11) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti, alagsori helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. (12) A raktárt állandóan tisztán kell tartani, a közlekedési utakon menekülést akadályozó szemét, illetve egyéb tárgyak elhelyezése szigorúan TILOS! (13) Az áruféleségek szállításából visszamaradt göngyöleget a raktárakból el kell távolítani. (14) A raktárhelyiségben nyílt láng használata és dohányzás tilos. (15) A helyiségben tartózkodó (tevékenységet végző) és utolsóként távozó dolgozó köteles meggyőződni arról, hogy a tűzveszély lehetősége ki van zárva. Szükség esetén gondoskodni kell a szabálytalanság megszüntetéséről.
# 32. § / Raktárak (passzív tárolás) / Gépházak
32. § (1) A gépházak, gépi szellőztető berendezések ajtajait zárva kell tartani. (2) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. (3) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindenki külön felhívás vagy intézkedés nélkül is végrehajtani és a szükséges tűzmegelőző ellenőrzéseket elvégezni. (4) A helyiséget úgy kell berendezni és használni, hogy a szabad közlekedés folyamatosan biztosítva legyen, amíg a helyiségekben személyek tartózkodnak az ajtókat bezárni vagy bereteszelni nem szabad. (5) A közművek elzáró szerkezeteit és a tűzvédelmi felszereléseket állandóan használható állapotban kell tartani, megközelítési lehetőségüket korlátozni még átmenetileg sem szabad. (6) Csak szabványos és hibátlan villamos berendezéseket szabad használni, javításukat szakcég, vagy az erre illetékes villanyszerelő végezheti. (7) A berendezéseket a szennyezettségtől meg kell tisztítani, karbantartásukról gondoskodni kell. (8) Fűtésre csak központi fűtés használható, kiegészítő fűtés használata tilos! A fűtőtestek 30 cm-es környezetében éghető anyagot tartani tilos! (9) Gépészeti berendezések kezelésével csak megfelelő képesítéssel rendelkező, illetve kellően kioktatott gyakorlattal rendelkező személyeket szabad megbízni, illetéktelen személyek a berendezéseket nem működtethetik. (10) A térségben éghető folyadékot használni, kezelni, tárolni, öngyulladó vagy egymást nem tűrő anyagokat tartani szigorúan tilos! (11) Távozás előtt minden esetben tűzvédelmi utóellenőrzést kell tartani és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet vagy robbanást okozhatna. Tűz esetén a Tűzriadó terv előirányzatait kell figyelembe venni. (12) A rendelkezések betartásáért az ott dolgozók és az irányításukat végző vezető a felelős. Elektromos kapcsolótér, kapcsolószekrények, elektromos berendezések helyiségek
# 33. § / Gépházak / Liftgépházak
33. § (1) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. (2) A kapcsolótérben mindennemű anyagtárolás tilos! (3) A kapcsolótér ajtaját zárva kell tartani. (4) A kapcsolótérben lévő kapcsolók be és kikapcsolt állapotát egyértelműen fel kell tüntetni. A feliratok utaljanak arra, hogy mely egységet áramtalanítja az adott kapcsoló. (5) Csoportosan elhelyezett működtető berendezéseket, biztosítékokat el kell látni hozzá tartozó berendezés megnevezését tartalmazó felirattal. Az erőátviteli berendezés leválasztó kapcsolóját is feliratozni kell. (6) Villamos berendezéseket csak rendeltetésüknek és méretezésüknek megfelelően szabad használni. (7) A világítási eszközt éghető anyagokon vagy azok közelében kell elhelyezni, akkor a következő előírásokat kell betartani: (8) 100 W-os izzólámpáig legalább 10 cm, (9) 101 – 10000 W-os izzólámpáig legalább 30 cm, ennél nagyobb teljesítménynél legalább 50 cm távolságot be kell tartani, a világítási eszköz az éghető anyag alatt van elhelyezve, felfelé minden esetben 50 cm távolságot kell betartani, fényszórókat úgy kell elhelyezni, hogy optikai gyújtópontjuktól 50 cm-es távolságon belül éghető anyag ne legyen.
# 34. § / Liftgépházak / Beléptető helyek (porták)
34. § (1) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. (2) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindenki külön felhívás vagy intézkedés nélkül is végrehajtani és a szükséges tűzmegelőző ellenőrzéseket elvégezni. (3) A helyiségben éghető anyagokat tartani vagy tárolni TILOS! Más anyagok tárolásánál fokozott gondossággal kell eljárni, a helyiségben az anyagtárolást csak a szigorú követelmények megtartásával, indokolt esetben szabad végezni. (4) Folyamatosan szabadon kell tartani a közlekedési utat és a kijáratot. Ezeket állandóan használható állapotban kell tartani. Eltorlaszolni, vagy leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. (5) A bejárat ajtaját zárt állapotban kell tartani. A helyiségbe beengedni csak illetékes személyeket szabad, kíséretükről szükség szerint gondoskodni kell. (6) Távozás előtt minden esetben tűzvédelmi utóellenőrzést kell tartani és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet vagy robbanást okozhatna. Tűz esetén a Tűzriadó terv előirányzatait kell figyelembe venni. (7) A felvonógép helyiségének bejárata közelében villamostűz oltására alkalmas, legalább 2 kg töltetű, gázzaloltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni.
# 35. § / Beléptető helyek (porták) / Hallgatói terek
35. § (1) A tűzvédelemmel kapcsolatos kiemelt feladatok a portára vonatkoznak. (A továbbiakban a biztonsági szolgálat őrszobáját is porta néven említjük) (2) A portahelyiségben a távbeszélőkészülékek mellett jól láthatóan ki kell függeszteni a: – Központi segélyhívó: 112 – Tűzoltóság 105 – Rendőrség 107 – Mentők 104 telefonszámát. (3) A porta helyiségben esetlegesen elhelyezett elektromos melegítő és kávéfőző berendezéseket csak hőszigetelő alátéten és ellenőrző lámpával ellátva szabad használni. (4) A Tűzriadó terv egy példányát lezárt borítékban a portán kell tartani, tűz esetén az abban foglalt előirányzatok figyelembevételével kell intézkedni. A tervet minden dolgozónak kötelessége megfelelően ismerni.
# 36. § / Beléptető helyek (porták) / Hallgatói terek
36. § (1) A tűzvédelmi rendelkezéseket külön felhívás vagy intézkedés nélkül is köteles mindenki végrehajtani és a szükséges ellenőrzéseket elvégezni. A térséget úgy kell berendezni és használni, hogy a szabad közlekedés, a közművek és a tűzvédelmi felszerelések működtetési lehetősége folyamatosan biztosítva legyen. Ezeket leszűkíteni vagy eltorlaszolni TILOS! (2) Fűtésre csak központi fűtés használható, kiegészítő fűtést nem lehet alkalmazni. engedély birtokában lehet alkalmazni. Az engedélyező a műszaki igazgató. (3) Csak szabványos és hibátlan villamos berendezéseket szabad használni, javítást csak villanyszerelő végezhet. (4) A helyiségben nyílt lánggal járó tevékenységet végezni és dohányozni TILOS! (5) Kivétel az egyes ünnepségek, javítási munkálatok miatt szükséges nyílt láng használata, amely alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. (6) A kihelyezett figyelmeztető és tiltó jelzéseket, a berendezések rendeltetésére utaló feliratokat és a kezelési utasításokat jól láthatóan kell elhelyezni, gondoskodni kell jó állapotuk fenntartásáról. (7) Tűz esetén a Tűzriadó terv előírásainak figyelembevételével kell eljárni, ezt és a vonatkozó egyéb előírásokat minden ott dolgozónak ismernie kell. A rendelkezések betartásáért a helyiségben dolgozók és az irányításukat végző vezető a felelős. (8) A helyiséget úgy kell berendezni és használni, hogy mindenben megfeleljen a biztonságos üzemi feltételeknek, az azokra vonatkozó előírásoknak, és a tűzvédelmi előírásoknak. (9) A szabad közlekedést folyamatosan biztosítani kell, a helyiségeket bezárni vagy bereteszelni addig nem szabad, amíg azokban személyek tartózkodnak, a közművek elzáró-szerkezeteinek és a tűzvédelmi felszereléseknek működtetési lehetőségeit állandóan biztosítani kell.
# 37. § / Vészkijáratok / Mosdók, fürdők
37. § (1) Az egyetem működése alatt (rendezvény) a vészkijárati ajtókat kulccsal, lakattal, vagy bármilyen olyan eszközzel, amely az egy mozdulattal történő nyitást nem teszi lehetővé, lezárni tilos. (2) A vészkijárati ajtókat mindig teljes szélességében biztosítani kell, eltorlaszolni még ideiglenesen, részlegesen sem szabad. (3) A vészkijárati ajtók helyét világító (szünetmentes áramforrásról működő), vagy utánvilágító felirattal, táblával jelölni kell, melyen fel kell tüntetni a menekülés irányát. (4) A vészkijárati ajtónak nyitott állapotban rögzíthetőnek kell lennie. (5) Elektronikus működtetésű ajtóknak, melyek vészkijáratnak is funkcionálnak, egy mozdulattal áramtalanítás esetén is egyszerűen nyithatónak kell lennie. (6) A vészkijárati ajtók nyitószerkezetét eltávolítani, leszerelni nem szabad, meghibásodásuk, sérülésük esetén javításukról haladéktalanul gondoskodni kell. (7) A vészkijáratokat az Egyetem igénybevétele szerint kell egy mozdulattal nyitható állapotba hozni, egyébként azok zárvatarthatók.
# 38. § / Mosdók, fürdők / Tantermek, előadók
38. § (1) A helyiségeket csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. (2) A helyiségekben öngyulladásra hajlamos anyagokat még ideiglenesen sem szabad tárolni. (3) Az elektromos berendezéseket meghibásodás esetén azonnal javíttatni kell. (4) A fenti helyiségekben a közlekedési utakat állandóan szabadon kell hagyni. (5) Azokat eltorlaszolni, átmenetileg sem szabad. A mosdó és fürdő, valamint zuhanyozó helyiségekben a megvilágításra szolgáló elektromos berendezést a nedves, párás helyiségekre vonatkozó előírások szerint kell szerelni, karbantartani. (6) Fenti helyiségekben csak tömített kapcsolókat szabad használni. A kapcsolók, kezelők fogantyúja csak nem nedvszívó anyagból készülhet. (7) A fürdők és mosdó helyiségek kapcsolóit és biztosítékait csak a helyiségen kívül szabad elhelyezni. (8) A keletkezett hulladékot (kéztörlő-, papírtörölközők) naponta el kell távolítani, a helyiégeket gondosan ki kell takarítani.
# 39. § / Tantermek, előadók / Kazánok, kazánházak
39. § (1) A helyiségek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. (2) A helyiségekben csak a folyamatos tevékenységhez szükséges éghető anyagokat szabad tartani. Túlzsúfoltságot okozni nem szabad. (3) A műszaki villamos vagy gázüzemű berendezéseket csak rendeltetésüknek megfelelően, a kezelési, használati utasításban foglaltak szerint szabad használni. (4) Az előadótermekben használt villamos oktatási segédeszközöket (pl.: projektor) használat után ki kell kapcsolni. (5) Az oktatás befejezését követően az asztalokba beépített berendezéseket azok főkapcsolóinak kikapcsolásával, a mobil eszközöket a hálózati csatlakozó konnektordugó kihúzásával áramtalanítani kell. (6) Az oktatási eszközöket használó oktató vagy tanár a meghibásodásokat köteles jelezni az oktatási technikusoknak. (7) Az oktatóterem ajtajátamíg emberek tartózkodnak bentkulccsal bezárni, a közlekedési menekülési útvonalat ideiglenes jelleggel, vagy eltorlaszolni szigorúan tilos! (8) Az oktatóhelyiségben tűzveszélyes folyadékot, vagy gázpalackot még átmeneti jelleggel sem szabad tárolni, illetve azt oda bevinni.
# 40. § / Tantermek, előadók / Kazánok, kazánházak
40. § (1) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindenki külön felhívás vagy intézkedés nélkül is végrehajtani és a szükséges tűzmegelőző ellenőrzéseket elvégezni. (2) Csak engedélyezett típusú, szabványos és megfelelően ellenőrzött, kifogástalan állapotban lévő tüzelőberendezést szabad használni, a kezelési utasítás előírásai szerint. (3) A kezelési utasítást a helyiségben ki kell függeszteni. (4) A fűtőberendezéseket megfelelően képesített, cselekvőképességükben nem (5) korlátozott személyek kezelhetik, figyelemmel a következőkre: – gázképződés esetén, illetve annak megelőzése érdekében szükség szerint (6) a szellőző-berendezéseket működtetni kell, a szellőző nyílásokat – szabadon kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. – a fűtési idény megkezdése előtt a fűtőrendszer minden részét, tartozékát felül kell vizsgálni és intézkedni kell a feltárt hibák kijavítására. (7) Az éghető anyag tárolásánál a Hőtermelő berendezésekre való figyelemmel a kellő tűztávolságot meg kell tartani (8) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. (9) A gázkazánt csak szakképzett, vizsgázott fűtő kezelheti és csak fűtési rendszerének megfelelően szabad üzemeltetni. (10) A helyiségben éghető anyagot tárolni nem szabad. (11) Az égéstermékeket a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő kéményen keresztül kell a szabadba vezetni. (12) Tűzveszélyes folyadékot a kazánházban tárolni és használni szigorúan tilos! (13) Gázzal üzemeltetett kazánoknál a berendezésre vonatkozó rendeleteket, gépkönyvi kezelési előírásokat be kell tartani. (14) A kazánházaknál a keletkezhető tüzek oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni.
# 41. § / Gázfogadó / Tornaterem, kondícionáló és edző termek
41. § (1) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. (2) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindenki külön felhívás vagy intézkedés nélkül is végrehajtani és a szükséges tűzmegelőző ellenőrzéseket elvégezni. (3) Gázképződés esetén, illetve annak megelőzése érdekében szükség szerint a szellőző-berendezéseket működtetni kell, a szellőző nyílásokat szabadon kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. (4) A gázérzékelőket negyed évente ellenőriztetni kell. (5) A helyiségben nyílt lánggal járó tevékenységet végezni, dohányozni TILOS! Az erre utaló figyelmeztető és tiltó jelzéseket jól láthatóan ki kell helyezni. (6) Meglétüket, jó állapotukat rendszeresen ellenőrizni kell. (7) A 100 m3/h-nál nagyobb névleges teljesítményű gázmérő helyiség bejáratánál 1 db 55A, 233B, C osztályú tüzek oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
# 42. § / Tornaterem, kondícionáló és edző termek / Kollégiumi lakószobák
42. § (1) A helyiség berendezési tárgyait úgy kell elhelyezni, hogy közlekedésre, adott esetben menekülésre elegendő szélességű út álljon rendelkezésre. Ezeket az utakat eltorlaszolni még ideiglenes jelleggel sem szabad. (2) A helyiségek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. A tornatermekben csak központi fűtés használható, kiegészítő fűtés használata tilos! (3) A helyiségekben csak a folyamatos tevékenységhez szükséges éghető anyagokat szabad tartani. Túlzsúfoltságot okozni nem szabad.
# 43. § / Tornaterem, kondícionáló és edző termek / Kollégiumi lakószobák
43. § (1) A lakószobákban rezsót, villamos sütőés főzőkészülékeket, gyorsforralókat, hősugárzót, kemping-gázpalack, vasalót és egyéb árammal vagy gázzal működő hőfejlesztő készüléket használni tilos. Főzésre, ételmelegítésre csak az erre a célra kijelölt helyiségeket szabad használni. (2) A helyiség elhagyásakor a világítást, rádiót, televíziót és minden egyéb villamos fogyasztót ki kell kapcsolni. (3) A világító lámpatestekre, vezetékekre dekorációt, éghető anyagot elhelyezni nem szabad. (4) A helyiségben a bútorokat úgy kell elhelyezni, hogy azok tűz esetén a menekülést ne akadályozzák. (5) A helyiségekben nyílt lángot használni (gyertyát, mécsest stb.) és dohányozni tilos! (6) A lakószobák ajtajain belülről el kell helyezni a szint alaprajzát, és bejelölni a menekülés lehetőségét, irányát. (7) Tilos hősugárzó elektromos berendezést és mobilklímát bevinni a szobákba. (8) A saját tulajdonú elektromos eszközök használatából eredő esetleges meghibásodásáért, áramütéses balesetekért az Egyetem felelősséget nem vállal. Az engedéllyel üzemeltetett elektromos berendezésekhez csak szabvány földelt kapcsolóval ellátott hosszabbító használható, a szabályellenes hosszabbítókat a vezetőség begyűjti és kiköltözésig megőrzi, majd visszaszolgáltatja a Lakónak. (9) A kollégium területén az elektromos csatlakozókat csak az ezekre vonatkozó érintésvédelmi, és tűzrendészeti előírásoknak megfelelően szabad használni. (10) A szobákban tűzvédelmi, a vizesblokkokban érintésvédelmi okokból vasalni tilos. Vasalásra minden kollégiumban külön kijelölt hely van fenntartva. (11) Az épületben elhelyezett füst-, és hőérzékelőket letakarni, tűzoltó készülékeket, és a fali tűzcsapokat megrongálni, eltorlaszolni szigorúan tilos. Az okozott kár mértékét és az esetleges hatósági büntetést a Lakó köteles megtéríteni. (Azonnali fegyelmi eljárást, valamint a Bentlakási Megállapodás egyoldalú felmondását vonja maga után.) (12) A Kollégium épületében dohányozni, elektronikus cigarettát, dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni tilos.
# 44. § / SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK / Tűzveszélyes tevékenység
44. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen végezhető. (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek végzését minden esetben jelezni kell a műszaki koordinátor és az üzemeltetési operatív vezető felé. (4) A munkát elrendelő személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki, valamint a tűzveszélyes tevékenység nem kezdhető meg. (5) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki. (6) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Az ehhez kapcsolódó írásos engedélyt a Szabályzat 2. melléklete tartalmazza. (7) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig, a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző – szükség esetén műszeres – felügyeletet köteles biztosítani. (8) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. Minimum 1 db 6 kg-os ABC porral oltó készüléket. (9) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell
# 45. § / Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata / Tárolás szabályai
45. § (1) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad olyan helyiségben, szabadtéren, ahol fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, tárolnak, dolgoznak fel, használnak. A dohányzás és a nyílt láng használatának tilalmát biztonsági jellel kell jelölni. (3) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségbe vagy szabadtérbe, gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. (4) Az Egyetem Házirendje szerint minden épületben, így zárt térben is tilos a dohányzás, különösen a tanteremben, irodákban, WC és egyéb helyiségekben. (5) Dohányozni csak az erre kijelölt szabad téren szabad az épület bejárattól 5 méterre. (6) Dohányozni a teraszokon, erkélyeken tilos.
# 46. § / Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata / Tárolás szabályai
46. § (1) Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes vagy mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget. (2) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. (3) A fokozottan tűzagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot – ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták forgalomba – a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó követelmények szerint csak zárt csomagolásban lehet tárolni. (4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb fokozottan tűzés/vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét legalább naponta vagy – ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik – gyakrabban, vagy folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. (5) A tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. (6) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó aeroszol és folyadék pinceszinten, padlástérben, menekülési útvonalon nem tárolható. A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai
# 47. § / Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata / Tárolás szabályai
47. § (1) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás, és folyadék esetén a hatékony szellőzést biztosították. (2) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. A tárolás módját, körülményeit, a tárolni kívánt anyagmennyiséget úgy kell megválasztani, hogy tűz esetén a tárolt anyag ne idézzen elő jelentős veszélyt a környezetére. (3) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, egyedi és gyűjtőcsomagolásán – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – az anyag robbanásra vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, a kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint – a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadék esetében – a felhasználó szervezet köteles elvégezni. (4) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti, alagsori helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. (5) Padlástérben fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. (6) Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos. (7) Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő. (8) 20 litert meghaladó mennyiségű fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadék egy helyiségen belüli tárolása esetén legalább 1 db szóróeszközt, továbbá a) legfeljebb 1 liter űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,02 m3 mennyiségű felitató anyagot, b) 1 litert meghaladó űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,05 m3 mennyiségű felitató anyagot kell a tárolás helyétől legfeljebb 15 méter távolságra tartani. (9) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes anyagok maximális tárolási mennyisége a) fémszekrényben 20 liter, b) robbanásgátló szekrényben 50 liter, c) folyadéktárolásra alkalmas tűzálló szekrényben 60 liter. (10) Szekrényeken kívül legfeljebb 5 liter anyagmennyiség tárolható helyiségenként. (11) Jármű vagy benzin/diesel motoros berendezés az épületben csak üres tankkal
# 47. § / Tárolás szabályai / Tűzoltási út, terület, közlekedési, menekülési és egyéb utak
állítható ki, helyezhető el. Jármű vagy benzin/diesel motoros berendezés működtetése az épületben a normál oktatási üzemelés mellett tilos.
# 48. § / Tárolás szabályai / Tűzoltási út, terület, közlekedési, menekülési és egyéb utak
48. § (1) A menekülési útvonalak átbocsátóképessége nem szűkíthető le a menekülést biztosító szélesség alá. (2) A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint oltóanyagszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely az időjárási viszonyoktól függetlenül alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. (3) A személyek tartózkodására, közlekedésére szolgáló és üzemelés alatt álló helyiségek kiürítésre szolgáló ajtóit lezárni, üzemszerűen zárva tartani akkor lehet, ha az ajtó vészeseti nyithatóságát biztosítják. Abban az esetben, ha a rendeltetés, a tevékenység jellege a belső nyithatóságot kizárja, az ajtó külső nyithatóságát a tűzvédelmi hatóság által meghatározott módon biztosítani kell. (4) Az épületek menekülési útvonalain fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el, nem tárolhatóak. Ez alól kivételt képeznek a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló, valamint a helyiség rendeltetésével összefüggő tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le. (5) A menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hőés füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják. (6) Tömegtartózkodásra szolgáló vagy a vonatkozó jogszabály szerinti zenés, táncos rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekoranyagok, vagy akkreditált laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak.
# 49. § / Tűztávolság / Tüzelő-, fűtőberendezések
49. § (1) Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető a tűzterjedés megakadályozása céljából.
# 50. § / Tüzelő-, fűtőberendezések / Szellőztetés
50. § (1) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. (2) A helyiségben, ahol fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak, előállítanak, felhasználnak, forgalmaznak nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés – a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével – nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. (3) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékkal vagy fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázzal üzemeltetett tüzelővagy fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. (4) A tüzelőés a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.
# 51. § / Szellőztetés / Hő- és füstelvezetés
51. § (1) Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. (2) Ha a fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag jelenléte során vagy ahol fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyag lerakódásával számolni lehet, a szellőzőberendezéseket a gyártó által meghatározott rendszerességgel tisztítani kell. (3) A szellőzőberendezés nyílásait eltorlaszolni tilos. (4) A hőés füstelvezető rendszer – általános célú – szellőztetésre igénybe vehető, ha a szellőztetés révén a hőés füstelvezető rendszerben éghető anyag megjelenésével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni. (5) A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint melegkonyhás vendéglátóhely és melegkonyhás vendéglátó üzlet szellőző, szagelszívó rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 4 évente, melegkonyhás vendéglátóhely és melegkonyhás vendéglátó üzlet esetében évente tisztítani, és annak elvégzését írásban igazolni kell.
# 52. § / Hő- és füstelvezetés / Járművek
52. § (1) A természetes és a gépi füstelvezető, légpótló, valamint a füstmentesítést biztosító nyílások nyílászáróinak, valamint a füstgátló szerkezeteknek a szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón vagy a nyílás mellett el kell helyezni. (2) Az installációk, dekorációk, anyagok, bútorok és egyéb berendezési tárgyak nem csökkenthetik a füstelvezetéshez, légpótláshoz szükséges nyílásfelületet, nem korlátozhatják a hő és füst elleni védelem eszközeinek mozgását, működését. (3) továbbá a hőés füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát – a magyaron kívül – idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja.
# 53. § / Járművek / A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai
53. § (1) A Corvinus Gellért Campus területén a nyitott és fedett parkolójában járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni tilos. (2) A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos. (3) A Corvinus Gellért Campus területén üzemanyag nem tárolható. (4) Gépjármű az épület kapualjában, menekülési útvonalain, vízszerzési helyein nem tárolható.
# 54. § / A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai / Csatornahálózat
54. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. (2) A Corvinus Gellért Campus területén a szabadban a hulladék égetése tilos! (3) Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. (4) A Corvinus Gellért Campus területén a szabadban főzni (pl. bográcsozás) vagy sütni csak engedéllyel lehet. Az engedélyt az Üzemeltetési operatív vezető és a Tűzvédelmi vezető adja ki és az általuk meghatározott feltételek teljesülésével lehet végezni.
# 55. § / Csatornahálózat / Rendezvények
55. § (1) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes vagy mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába, vagy a szikkasztóba bevezetni tilos.
# 56. § / Csatornahálózat / Rendezvények
56. § (1) Minden rendezvénynek kijelölt felelőse van. (2) A zenés, táncos rendezvény felelős szervezője köteles betartani a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló jogszabály előírásait. (3) Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában tartható. (4) Az engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a meghatározott termékek forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól. Az engedély iránti kérelem a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály szerinti működési engedély iránti kérelemmel, valamint bejelentéssel együtt is benyújtható. (5) Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: jegyző) adja ki. Az engedély iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 20 nap. (6) A bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység bejelentésével egyidejűleg benyújtott engedély iránti kérelem esetében a hatósági ellenőrzéseket mind az engedély, mind a bejelentett kereskedelmi tevékenység feltételei vonatkozásában egyszerre, az engedély kiadását megelőzően kell lefolytatni. A bejelentést követő harminc napon belül nincs szükség újabb hatósági ellenőrzések lefolytatására. (7) Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője írásban nyújtja be. (8) Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény használatának jogcímét. (9) Az engedély iránti kérelemhez a kérelmező csatolja a) a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat, b) a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát, c) a zenés, táncos rendezvény megnevezését, d) a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését, e) a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot, f) a biztonsági tervet, g) amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot. (10) Ha az engedélyezési eljárás során a jegyző helyszíni szemle megtartását rendeli el, a szemlét a szakhatóságokkal közösen kell lefolytatni. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe foglalhatják. Előzetes szakhatósági állásfoglalás nem adható. A helyszíni szemléről a jegyző értesíti az Országos Mentőszolgálatot.
# 56. § / Csatornahálózat / Rendezvények
(11) A jegyző a helyszíni szemléről szóló értesítést az engedély iránti kérelemben megjelölt adatokkal együtt küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfél figyelmét, hogy távolmaradása a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz az ügyfél által írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti. (12) A jegyző az eljárás során az ügyfelek adatait és a zenés, táncos rendezvény helyszínéül szolgáló építmény vagy terület tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be. (13) A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a zenés, táncos rendezvényt a jogszabály 1. melléklet szerinti nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a jegyző az önkormányzat honlapján közzéteszi. (14) A jegyző az engedély tárgyában hozott határozatot közli a fogyasztóvédelmi hatósággal. (15) Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek. (16) A jegyző az adatokban bekövetkezett változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi, és a módosított adatoknak megfelelő engedélyről szóló igazolást ad ki. (17) A tevékenység megszüntetését haladéktalanul be kell jelenteni a jegyzőnek. A bejelentés alapján a jegyző az engedélyt visszavonja, és a zenés, táncos rendezvényt törli a nyilvántartásból. (18) A jegyző a nyilvántartásban foglalt adatokban bekövetkezett változást, valamint az adatváltozás tárgyában hozott határozatot haladéktalanul közli a jegyzővel, és a fogyasztóvédelmi hatósággal. (19) A biztonsági tervnek tartalmaznia kell: a) a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét; b) a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét; c) a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását; d) a biztonsági személyzet létszámát; e) az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást, valamint f) szabadtéri rendezvényeknél a viharos időjárás esetére vonatkozó intézkedési tervet. (20) A rendezvény felelős szervezője a biztonsági tervet a vonatkozó rendeletek alapján szakemberekkel készítteti. (21) A rendezvény felelős szervezője bemutatja a tűzvédelmi vezető, vagyonvédelmi vezető részére a biztonsági tervet és annak elfogadása után a rendezvény felelősé szervezője bejelenti a vonatkozó rendelet alapján a rendezvényt a kataszrófavédelem felé a rendezvény időpontja előtt legalább 30 nappal és a biztonsági tervet a tűzvédelmi hatóságnak megküldeni. (22) A rendezvény felelős szervezője által az előzőekben meghatározott
# 56. § / Rendezvények / TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA
rendezvényekre vonatkozó biztonsági intézkedés tartalmazza: a) a kiürítési számítást, b) a rendezvény helyszínén a résztvevők tervezett elhelyezkedését és létszámát, a kiürítésre szolgáló útvonalakat, a kijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat és területeket, közművek nyitó és záró szerkezetét feltüntető és az oltóvízforrásokat, a menekülésben korlátozott személyek tervezett elhelyezését és létszámát tartalmazó méretarányos helyszínrajzot, c) a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági személyzet feladatait, d) a tűz esetén szükséges teendőket és e) a tűz jelzésének és oltásának módját. (23) A rendezvény felelős szervezőjének a rendezvény lebonyolításának tűzvédelmi előírásait tartalmazó iratokat és azok mellékleteit a rendezvényt követően legalább egy évig meg kell őriznie. (24) A rendezvény felelős szervezője gondoskodik a rendezvényhez kapcsolódó tűzvédelmi oktatásokról. (25) Az egyetemi oktatással összefüggő rendezvények szervezője, valamint kiállítások, vásárok, kitelepülések, workshopok szervezője a tűzvédelmi vezetővel egyeztet a rendezvény ideje alatt betartandó tűzvédelmi előírásokról. (26) A rendezvény felelős szervezője az egyetemi oktatással összefüggő rendezvényekre megállapított tűzvédelmi előírásokat betartja és betartatja.
# 57. § / Rendezvények / TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA
57. § (1) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 185. § (1) bekezdése alapján: tűzvédelmi szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. (2) A Corvinus Gellért Campus területén tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie annak a munkavállalónak: a) aki hegeszt vagy építőipari tevékenység során nyílt lángot használ, valamint b) aki tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. (3) Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a személynek is, aki a vonatkozó rendelet 1. melléklet 1–9., és 12–13. pontjában meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja. (4) A külső üzemeltető szakcég a tűzvédelmi eszközök és berendezések időszakos felülvizsgálata, karbantartása és javítása során köteles olyan munkavállalókat alkalmazni és a Corvinus Gellért Campus területén foglalkoztatni, akik rendelkeznek az egyes tűzvédelmi eszközök és berendezések felülvizsgálatára, karbantartására és javítására feljogosító tűzvédelmi szakvizsgával a vonatkozó rendelet alapján, valamint rendelkeznek a szükséges szakmai képesítésekkel és szakmai ismeretekkel. (5) Csak a külső szolgáltató szakcég munkavállalója végezhet hegesztést – alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – aki rendelkezik a megfelelő szakképesítéssel és a vonatkozó jogszabály szerinti tűzvédelmi szakvizsgával. A vonatkozó szakképesítés és tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány hiányában a munkavégzés nem engedélyezhető.
# 58. § / LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG / KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK
58. § (1) Az Egyetem épületei a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet 18. § (1) alapján „létesítményi tűzoltóság” működtetésére nem kötelezettek.
# 59. § / KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK / TŰZVÉDELMI OKTATÁS
59. § (1) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni vagy megbízni abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel, a) amelyben 500 főt meghaladó befogadóképességű helyiség található, b) amely összesített befogadóképessége meghaladja a 2000 főt. (2) A tűzvédelmi oktatás tananyagát kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti. (3) A tűzvédelmi oktatás tananyagát a tananyag készítésére jogosult vagy az általa felkészített személy oktathatja. (4) A Tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.
# 60. § / KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK / TŰZVÉDELMI OKTATÁS
60. § (1) Az oktatásnak ki kell terjedni a) a helyi sajátosságokra és specifikációkra, fokozott figyelemmel az esetleges tűz vagy robbanásveszélyes munkafolyamatokra, b) a munkahely és környezete tűzveszélyességére, c) az adott munkavégzésre vonatkozó megelőző tűzvédelmi rendelkezésre és használati előírásokra, d) a tűzvédelmi szabályzatban az adott munkavégzéshez, tevékenységhez leírtakra, e) az egyetem kiürítési rendjére, valamint a maximális befogadóképességre, f) a kezdődő tüzek oltásának technikájára, g) az elsősegélynyújtás menetére, speciális esetek kiemelésével. (2) Az oktatás típusai és rendszeressége a) Előzetes: Minden új belépő munkavállalót – beleértve a hallgatókat is – a számítástechnikai rendszerben megtalálható oktatási anyag és a jelen tűzvédelmi szabályzat felhasználásával előzetesen tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. b) Ismétlő: Az oktatás tárgyát jelen szabályzat, valamint a számítástechnikai rendszerben megtalálható oktatási tematika képezi, melyet minden munkavállalónak és hallgatónak évente ismétlő jelleggel el szükséges sajátítani. c) Soron kívüli: Az előzetes és az évenkénti oktatáson túlmenően az egyetem vezetőjének, egy tűzvédelmi szakember felkérésével külön tűzvédelmi oktatást kell tartania abban az esetben, ha a korábbinál tűzveszélyesebb környezetben kell munkát vállalnia. (3) Új, eddig nem gyakorolt munkafolyamat, nem használt gép, berendezés indítása előtt az campus szolgáltatások vezetője, tűzvédelmi szakembernek a tűzvédelmi szabályokat szintén oktatni kell.
# 61. § / TŰZVÉDELMI OKTATÁS / A munkavállalók oktatása
61. § (1) A munkáltató köteles gondoskodni az új belépő munkavállalók előzetes tűzvédelmi oktatásáról. (2) Az új belépők oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton történik. (3) A HR szolgáltatások az új belépőkről tájékoztatást ad a tűzvédelmi vezetőnek, aki gondoskodik az elektronikus oktatásról szóló tájékoztató megküldéséről az új belépők részére. (4) Az új belépő kolléga a tájékoztatóban szereplő linkre kattintva tudja az oktatást indítani, majd a rendszer regisztrálja oktatás teljesítését. (5) A HR szolgáltatások a belépéskor leellenőrzi az oktatás teljesítését. Amennyiben az oktatás nem került elvégzésre, a HR szolgáltatások felszólítja az új belépő kollégát az oktatás elvégzésére. (6) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. (7) A munkavállalók évenkénti ismétlő oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton történik. (8) A tűzvédelmi vezető tájékoztatást küld a munkavállalók részére az évenkénti ismétlő oktatás elvégzéséről. A munkavállalók a tájékoztatóban szereplő linkre kattintva tudják az oktatást indítani, majd a rendszer regisztrálja az oktatás teljesítését. (9) A munkavállalók kötelesek a tűzvédelmi ismeretanyagot elsajátítani, azt munkavégzésük során alkalmazni. (10) A tűzvédelmi vezető tájékoztatást küld a szervezeti egységek munkáltatói jogkör gyakorlójának a tűzvédelmi oktatások teljesítéséről. (11) A szervezeti egységek munkáltatói jogkör gyakorlói felelősek a munkavállalók tűzvédelmi oktatás elvégzéséért és amennyiben szükséges felszólítják a munkavállalókat az oktatás elvégzésére. A munkáltató azt a munkavállalót, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. (12) A tűzvédelmi hatóság által tűzvédelmi bírság róható ki a) amennyiben a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor – igazolt módon – nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt, b) a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre – igazolt módon – nem gondoskodott, és a határidő lejárta óta több mint 15 nap eltelt. (13) A tűzveszélyes tevékenységet végző, fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes anyagot előállító, feldolgozó, tárolását végző személy tűzvédelmi oktatása elméleti és
# 61. § / A munkavállalók oktatása / A hallgatók oktatása
gyakorlati részből áll. A gyakorlati oktatásra vonatkozó kötelezettség elektronikus úton nem teljesíthető.
# 62. § / A hallgatók oktatása / A kollégiumi hallgatók oktatása
62. § (1) A hallgatók részére oktatni kell az általános és a tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket, valamint a hallgatókkal a Tűzriadó tervet meg szükséges ismertetni. (2) A hallgatók oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton, a Neptun rendszeren keresztül történik, évente.
# 63. § / A hallgatók oktatása / A kollégiumi hallgatók oktatása
63. § (1) A kollégiumok intézményeiben a hallgatók részére oktatni kell az általános és a tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket, valamint a hallgatókkal a Tűzriadó tervet szükséges megismertetni. (2) A kollégiumi hallgatók oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton, a Neptun rendszeren keresztül történik, a kollégiumi beiratkozáskor. (3) A tűzvédelmi tananyag a Neptun rendszeren érhető el. A tananyag elsajátítása a kollégiumi beköltözés feltétele. Azon hallgatóktól, akik nem teljesítik az elektronikus tűzvédelmi oktatást, nem tudnak a kollégiumba beköltözni. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személyek tűzvédelmi oktatása
# 64. § / A hallgatók oktatása / A kollégiumi hallgatók oktatása
64. § (1) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személyek: a) Portás: a tűzjelző rendszer napi és negyedéves ellenőrzése b) Külső üzemeltető szakcég karbantartója: biztonsági világítás negyedéves üzemeltetői ellenőrzése, tűzoltókészülékek negyedéves üzemeltetői ellenőrzése és tűzoltó vízforrások féléves üzemeltetői ellenőrzése, vészkijáratot működtető rendszer, pánikzár negyedéves üzemeltetői ellenőrzése, tűzgátló ajtók havi üzemeltetői ellenőrzése, füstgátló nyílászárók negyedéves üzemeltetői ellenőrzése, hő – és füst elleni védelem megoldásainak negyedéves üzemeltetői ellenőrzése (2) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. (3) A munkáltatója gondoskodik a portás feladataikhoz tartozó tűzvédelmi ismeretek megszerzéséről, az új belépő kollegák előzetes tűzvédelmi oktatásáról, valamint az évenkénti ismétlő tűzvédelmi oktatásról (pl. általános tűzvédelmi ismeretek, tűzjelző rendszer ellenőrzése és kezelése, hőés füstelvezető rendszer üzemeltetői ellenőrzés elvégzése). A tűzvédelmi oktatások dokumentálásáról szintén a portás munkáltatója gondoskodik. Az oktatás dokumentációját a munkavégzésük helyszínén szükséges tartani. (4) Az üzemeltetést – felügyeletet, kezelést, üzemeltetői ellenőrzést – ellátó személyt a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekről a tűzjelző berendezés üzembe helyezésekor és a berendezésen eszközölt, az üzemeltetést érintő változtatás alkalmával ki kell oktatni, és az oktatás tényét rögzíteni kell a berendezés üzemeltetési naplójában, vagy arról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az Egyetem területén tevékenységet végző külső szolgáltatók munkavégzés előtti
# 65. § / tűzvédelmi oktatása / Vegyes és zárórendelkezések
65. § (1) Az Egyetem területén munkát végző külső szolgáltatók alkalmazottainak meg kell ismernie az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatát és be kell tartania a benne foglalt tűzvédelmi előírásokat. (2) A külső szolgáltatók részére jelen Tűzvédelmi szabályzatot megismerés céljából át kell adni.
# 66. § / 1.2. Az épületben tartózkodók létszáma / 1.3. Tűzvédelmi eszközök és berendezések
66. § (1) Jelen Tűzvédelmi szabályzat 2024. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit visszavonásig kell alkalmazni. Egyidejűleg a Szenátus SZ–4/2016/2017. (2016. IX. 26.) számú határozatával elfogadott Tűzvédelmi szabályzat hatályát veszti. (2) A TVSZ eredeti példánya a Corvinus Gellért Campus területén tartandó. 1. melléklet BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM CORVINUS GELLÉRT CAMPUS Megnevezése: Budapesti Corvinus Egyetem, Corvinus Gellért Campus Címe: 1118 Budapest, Mányoki út 9. Rendeltetése: vegyes rendeltetésű (oktatási épület és kollégium) Kockázati osztálya: KK Az épület –4 szint + földszint + 6 emelet kialakítású. Az épület 6 tűzszakasz. Az összesített alapterület 14.481 m2. Munkavállalók: 100 fő Hallgatók: 544 fő Kollégisták: 180 fő Kollégium vezető: 1 fő Portaszolgálat: 2 fő Összesen: 828 fő Az udvaron 3 db föld feletti tűzcsap, valamint az épület körül 6 db közterületi föld feletti tűzcsap található. Az épületbe való bejutást kulcsszéf biztosítja a földszinti kollégiumi bejáratnál (a kollégiumi portánál), melyet a tűzjelző központ vezérel. A füstszakasz határokon füstgátló ajtók kerültek beépítésre, a tűzszakasz határokon tűzgátló ajtók találhatók. A szabadba vezető vészkijáratok pánikrúddal és vésznyitóval ellátottak. A főépület teljes területére beépített oltórendszer kerül kialakításra (a tűzoltási felvonulási terület hiányából adódóan) A sprinkler gépház a –1 szinten tervezett, kültéri kapcsolattal az udvarra vezető lépcső mellett található. A sprinker gépházzal szomszédos egy 80 m3-es tüzivíz medence. A Torony épületrészekben egy-egy előteres túlnyomásos füstmentes lépcsőház került kialakításra. A gépi hőés füstelvezetéssel érintett térrészek: sportpálya (–3, –4. emelet), A-torony, B-torony, B. épület 4. emelet Az épület területének védelmére teljeskörű tűzjelző berendezést építettek ki, a tűzjelző központ a földszinti portán, a kollégiumi bejárat mellett található. A tűzjelző berendezés vezérlései az alábbiak: – a sprinkler rendszer felügyelete – a főbejárati fotocellás ajtó teljes szélességében kinyílik; – a beléptető rendszer szabaddá válik, – a kulcsszéf kinyílik, – a biztonsági világítás lámpatestei felgyulladnak, – a tűzszakasz határokon a tűzgátló ajtók becsukódnak; – a liftek a földszintre érkeznek; – a hangjelző szirénák elindulnak; – a gépi hőés füstelszívók elindulnak; A porta mögött, a tűzjelző központ helyiségében kapott helyett a tűztabló, az áramtalanítás és a hőés füstelvezetés, a tűzjelzések kezelése ebben a helyiségben végezhető el. Az épületben nedves falitűzcsap rendszer került kiépítésre szintenként, valamint szintenként porral oltó tűzoltókészülékek kerültek kihelyezésre. A tűzoltó eszközök pontos elhelyezkedése a menekülési terveken jelöltek. Az épületben biztonsági világítás működik.
# 66. § / 2.2. A tűzriasztás rendje / 2.2.1. A munkahelyi vezető feladatai
Az épület áramtalanító főkapcsolója a kollégiumi porta helyiségben található, a portaszolgálaton található tablón kezelhető. Az épületben napelem rendszer működik. A gázfőelzáró a gázfogadóban található. A tüzet észlelőnek a tüzet kötelessége jelezni az épületben tartózkodók részére a hozzá legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával, valamint azonnal értesíteni az észlelést követően az őrszolgálatot. Amennyiben a portaszolgálat nem elérhető, valamilyen okból akadályoztatva van, úgy a tüzet észlelőnek a tüzet a tűzoltóság felé is jelezni szükséges a 105 vagy a 112-es telefonszámon. Az épületben teljeskörű tűzjelző rendszer került kiépítésre, a tüzet az érzékelő detektorok jelzik a földszinti portaszolgálati helyiségben elhelyezett tűzjelző központon. A tűzjelzés beérkezését követően a vagyonőr elsődleges feladata a jelzésfelderítés, a tűz valódiságáról való meggyőződés, tűzesetkor a tűzoltás, majd a szabadba vezető vészkijáratok nyitásáról, teljes szélességének biztosításáról. A tűzjelző központon a tűzjelzés elfogadását követően a vezérlések elindulnak (pl. tűzgátló ajtók bezáródnak, liftek a földszinten landolnak) és a tűzjelző szirénák működésbe lépnek. A hangjelzés figyelmeztet az épület mielőbbi elhagyására. A szirénák megszólalása után (vagy élőszavas tűzjelzést követően) az alábbi feladatok lépnek életbe: A munkahelyi vezető feladata az irányítása alá tartozó munkavállalók figyelmének a felhívása a munkavégzés felfüggesztésére és az irodák elhagyására a tűzjelző rendszer hangjelzőinek megszólalásakor és/vagy élőszavas tűzjelzés esetén. Felhívja a munkavállalók figyelmét, hogy az épületet azonnal el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és a gyülekező helyre szükséges menni, valamint a kiürítés irányítójának utasításai szerint eljárni. Engedélyt az épületbe visszamenni, csak a Tűzoltó Parancsnok engedélye után adhat ki. Takarítási munkálatokat csak a Tűzoltó Parancsnok engedélyét követően rendelhet el. A gyülekező helyen a munkahelyi vezetők létszám ellenőrzést tartanak. Hiányzó munkavállaló esetén jelentik a kiürítés irányítójának, valamint a kiérkező tűzoltóság, Tűzoltó Parancsnok részére.
# 66. § / 2.2.2. A munkavállalók feladatai / tanár/docens/adjunktus)
Élőszavas tűzjelzés esetén, valamint a tűzjelző rendszer hangjelzőinek megszólalásakor a munkát azonnal fel kell függeszteni és az épület kiürítését megkezdeni, valamint a kiürítés irányítójának utasítása szerint eljárni. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden munkavállalónak (és vendégnek) a gyülekező helyen kell gyülekezni. (A szabadtéri tornapályán) Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni, az irányfények megmutatják a szabadba vezető utat. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. A látássérült személy menekülését segíteniük szükséges. A hallássérült személyt a munkavállalók figyelmeztessék a tűzjelzésre és az épület azonnali elhagyására és segítsék a menekülését. A kerekesszéket használó munkavállaló menekülését segíteni kell. 2.2.3. Az órákat/előadásokat tartó személy feladatai (pl. egyetemi Élőszavas tűzjelzés esetén, valamint a tűzjelző rendszer hangjelzőinek megszólalásakor a tanórát/előadást azonnal fel kell függeszteni és az épület kiürítését megkezdeni, valamint a kiürítés irányítójának utasítása szerint eljárni. Felhívja a hallgatók figyelmét, hogy az épületet azonnal el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és a gyülekező helyre szükséges menni, valamint a kiürítés irányítójának utasításai szerint eljárni. Az órát/előadást tartó tanár az előadó termet, tantermet utoljára hagyja el, miután meggyőződött, hogy az összes hallgató eltávozott a kijáratokon keresztül. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden hallgatónak (és vendégnek) a gyülekező helyen kell gyülekezni. Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni, az irányfények megmutatják a szabadba vezető utat. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek.
# 66. § / 2.2.4. A hallgatók feladatai / 2.2.5. A kollégiumi lakók feladatai
A hallgatóknak a tűzjelzésre az épület elhagyását azonnal megkezdeni és az óraadó tanár és a kiürítés irányítója, valamint a vagyonvédelmi szolgálat, a portás utasítása szerint eljárni. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden hallgatóknak a gyülekező helyen kell gyülekezni. A gyülekező hely a szabadtéri tornapálya. Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni. Az irányfények megmutatják az emeletei szintekről a túlnyomásos lépcsőházak felé, majd a szabadba vezető utat. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. A hallgató, ha tüzet észlel, akkor azt élőszóval „Tűz van! Tűz van!” kiáltásokkal jelzi a környezetében levők részére, valamint az épületben tartózkodók részére a közelben levő kézi jelzésadó benyomásával generál tűzjelzést. A tűzesetet jelzi a portaszolgálat felé is. Az eloltott tüzet is jelenteni szükséges a portaszolgálat felé! Az eloltott tűz is okozhatott kárt az elektromos rendszerben, így azt meg kell vizsgáltatni az eloltott tűz után is. A látássérült hallgató menekülését segíteniük szükséges. A hallássérült hallgatót a hallgató társai figyelmeztessék a tűzjelzésre és az épület azonnali elhagyására és segítsék a menekülését. A kerekesszéket használó hallgató menekülését segíteni kell. A kollégiumi lakóknak a tűzjelzésre az épület elhagyását azonnal megkezdeni és kötelesek, amikor kollégium vezető munkaidejében és jelenlétében, tehát amikor a kollégium vezető a az kollégiumi épületben tartózkodik, akkor a kollégium vezető egyéb esetben a portás utasítása szerint eljárni. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden kollégiumban tartózkodónak, hallgatóknak (és vendégnek) a gyülekező helyen kell gyülekezni (A szabadtéri tornapályán) Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni, irányfények megmutatják a szabadba vezető utat az emeleti szintekről a túlnyomásos lépcsőházokon keresztül. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. A hallgató, ha tüzet észlel, akkor azt élőszóval „Tűz van! Tűz van!” kiáltásokkal jelzi a környezetében levők részére, valamint a kollégiumban, a többi épületszárnyban tartózkodók részére a közelben levő kézi jelzésadó benyomásával generál tűzjelzést. Az eloltott tüzet is jelenteni szükséges a portaszolgálat felé! Az eloltott tűz is okozhatott kárt az elektromos rendszerben, így azt meg kell vizsgáltatni az eloltott
# 66. § / 2.2.5. A kollégiumi lakók feladatai / 2.2.6. A vagyonőr feladatai
tűz után is. Amennyiben a tűzjelző rendszer érzékelője adta a tűzjelzést, úgy a vagyonőr leolvassa a tűzjelző központon mely helyiségből érkezett a jelzés, ezután a helyszínre megy és a helyszínen megbizonyosodik az előjelzés valódiságáról és jelzésfelderítést végez. A jelzésfelderítésre rendelkezésre álló idő 2 perc. Közben értesíti a szolgálatvezetőt, hogy elhagyta a portát jelzésfelderítés céljából. Ha a vagyonőr a tűzjelző központ által kijelzett helyszínre érkezve valós tüzet észlel gondoskodik a tűz jelzéséről élőszóval (Tűz van! Tűz van! kiáltásokkal) a környezetében tartózkodók részére, valamint a legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával az épületben tartózkodók részére. A jelzésfelderítést követően riasztja a Tűzoltóságot és egyeztet a tűzesettel mely épületrész, helyiség az érintett és intézkedést kér a tűzoltóság értesítésére és telefonon is riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A vagyonőr tájékoztatja a szolgálatvezetőt a megtett intézkedésekről lekezeli a tűzjelzést a tűzjelző központon és elindulnak a vezérlések, a szirénák megszólalnak. A szolgálatvezető tájékoztatja a 2.3.1 pontban felsorolt vezetőket a tűzjelzés valódiságáról és a kiürítés elrendelésének szükségességéről. Amennyiben a tüzet észlelő személytől (pl. hallgató, munkavállaló) érkezett élőszóban a tűzjelzés a vagyonőr felé, úgy a hozzá legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával jelzi a tüzet az épületben tartózkodók részére. Ezt követően riasztja a Tűzoltóságot és egyeztet a tűzesettel mely épületrész, helyiség az érintett és intézkedést kér a tűzoltóság értesítésére és telefonon is riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. Amennyiben a kézi jelzésadó által érkezett a tűzjelzés, úgy a vagyonőr azonnal értesíti a szolgálatvezetőt, jelzésfelderítést végez és szükség esetén riasztja a Tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A tűzjelzés során a tűzoltóság felé közölni kell: – a tűzeset helyét, címét, – mi az ami ég, mi van veszélyeztetve, – van-e valaki életveszélyben – a bejelentő nevét, – a tűzjelzésre használt telefon számát. A vagyonőr lekezeli a tűzjelzést a tűzjelző központon, a tűzjelzés elfogadás után a vezérlések elindulnak. A vagyonőr további feladata a főbejárati ajtók teljes szélességének, valamint a beléptető rendszer által védett útvonalon az akadálymentes áthaladás biztosítása. A vagyonőr gondoskodik az áramtalanításról és a gázelzárásról, valamint segíti a mozgásukban korlátozott személyek menekülését; Amennyiben a tűzjelző rendszer a szükséges vezérléseket nem indítja, úgy saját és mások testi épségét nem veszélyeztetve: – a tűzgátló ajtókat becsukja; – a szellőzést leállítja; – a hő-és füstelvezetést elindítja; – áramtalanítást végez; A vagyonőr tájékoztatja a kiérkező tűzoltóságot a megtett intézkedésekről és szükség szerint rendelkezésre bocsátja a Tűzriadó tervet, helyszínrajzokat és a
# 66. § / 2.2.6. A vagyonőr feladatai / 2.3. A tűz oltása
Tűzoltóság részére a zárt helyiségek kulcsait; A vagyonőr gondoskodik a helyszín biztosításáról, hogy az épületbe a tűzoltóságon kívül más ne léphessen be a tűzoltás idejére. Személyeket visszaengedni csak a Tűzoltó Parancsnok engedélye után szabad. A tüzet észlelő köteles saját és mások testi épségét nem veszélyeztetve a kezdeti tűz oltásához tűzoltó eszközt alkalmazni. A tüzet észlelőnek, amennyiben lehetséges a tűzjelzéssel egyidejűleg, ha nem, akkor azt követően haladéktalanul meg kell kísérelni a tűz oltását az épületben elhelyezett tűzoltó készülékekkel. Amennyiben a tűz a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel nem oltható el, a helyiséget haladéktalanul el kell hagyni. A tűzoltó készüléket használó köteles jelezni a portaszolgálat felé, hogy tűzoltó készüléket használt. A használt tűzoltó készülék cseréjéről gondoskodni szükséges, ezért az Üzemeltetési operatív vezetőt, Vagyonvédelmi vezetőt tájékoztatni szükséges. Sérült, nem megfelelő műszaki állapotú tűzoltó eszközt tilos használni! Fali tűzcsapot használni – vízzel oltani – áramtalanítás után lehetséges. Elektromos berendezések vízzel való oltása tilos az áramütés és a balesetek megelőzése érdekében. Forró olajat vízzel oltani tilos, a vízzel a forró olaj hevesen reagál, a kifröccsent olaj pedig égési sérüléseket okozhat, valamint további gyújtóforrásként funkcionálhat, meggyújthat eddig még nem lángoló tereket. Személyek tűzoltó készülékkel (pl. porral oltóval, szén-dioxiddal oltó készülékkel) történő oltása tilos! Égő ruházatot erős szövettel, pléddel kell letakarni, hogy az égési folyamat megszűnjön.
# 66. § / 2.4.3. Az épület tűzszakaszainak elhagyása / 2.5. A gyülekezés
– Az Egyetem rektora vagy helyettesei – Az Elnök – A Kancellár – A Campus Szolgáltatások vezetője – Az Üzemeltetési és Beruházási vezető – A Vagyonvédelmi vezető – Az őrző-védő szolgálatot teljesítő szakcég szolgálatparancsnoka – A vagyonőr A kiürítés irányítója a 2.4.1 pontban felsorolt személy, akinek az utasításait mindenkinek követni szükséges. Rendezvény esetén a rendezvény felelős szervezőjének a kötelessége a kiürítés elrendelése és irányítása. A 2 torony épület rendelkezik saját menekülő, túlnyomásos lépcsőházzal. Az emeleti és a földszint alatti szintek a lépcsőházakon keresztül hagyhatók el, a lépcsőházak földszintjén szabadba vezető kijáratok találhatók. A pinceszint alatti szintek elhagyása a földszinten, a földszinti főbejárati és kollégiumi bejárati ajtón keresztül valósul meg. Az épület teljes elhagyását a tűzjelzésre azonnal meg kell kezdeni a menekülési útvonalakat jelölő menekülési irányfények alapján. Az épületbe a tűzoltóság akadálytalan bejutását biztosítani kell, valamint a személyes biztonság érdekében, ezért az épület bejárata előtt gyülekezni nem szabad. Az épületbe az akadálytalan bejutás a kollégiumi bejárat mellett, kültéren elhelyezett, a tűzjelző rendszer által vezérelt kulcsszéf biztosítja. A kulcsszéf helyszíne a 2. számú mellékletben szereplő helyszínrajzon jelölt. Minden épületben tartózkodó személynek a gyülekező helyre kell menni és az épület romhatárán kívül szükséges tartózkodni. A gyülekező hely a Sportpálya. A gyülekező helyen a munkahelyi vezetőknek létszám ellenőrzést szükséges tartani. 2.6. Mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek mentése A látás vagy hallássérült munkavállaló vagy hallgató vagy kollégista menekülését segíteni kell. A látássérült személyt a (látó) lakótársa vagy munkatársa segítse a menekülést a menekülő útvonalon. A hallássérült személyt a hallgató társai figyelmeztessék a tűzjelzésre és az épület azonnali elhagyására és segítsék a menekülését. A kerekesszéket használó munkavállaló vagy hallgató, vagy kollégista menekülését segíteni kell. A mozgásában korlátozott hallgatót hallgatótársai, mozgásában korlátozott munkavállalót a munkatársai kísérjék a biztonsági lifthez, majd a lift földszintre landolását követően segítik az épület elhagyásában.
# 66. § / 3.3. Villamos berendezés meghibásodása / 4. A tűzesetről értesítendő személyek
A Házirend szerint az Egyetem minden épületében a dohányzás tilos, erre vonatkozó dohányzási tilalmat jelölő figyelemfelhívó piktogramok kerültek kihelyezésre az épületben. Dohányozni csak a kijelölt dohányzó helyen lehetséges. Az engedély nélküli dohányzás okozhat tüzet. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Forró olajat a gáztűzhelyen hagyni (felejteni) tilos, mert fennáll a túlmelegedés ezáltal az öngyulladás veszélye! Tilos főzési tevékenységet őrizetlenül végezni. Főzni, csak az erre kijelölt helyiségben szabad. A konyhai tevékenységből eredő tüzek megelőzésére a hallgatók tűzvédelmi oktatásban részesülnek a beköltözéskor. A villamos elosztószerkények időszakos karbantartásának el szükséges végezni, valamint csak kifogástalan műszaki állapotú elektromos berendezés alkalmazható. A munkavállalók kötelesek minden általuk tapasztalt rendellenességet, műszaki meghibásodást jelezni az intraneten az erre vonatkozó applikációban. (Digitális Szolgáltatások – műszaki hibabejelentés). Az elektromos tüzek megelőzésére a munkavállalók tűzvédelmi oktatásban részesülnek évente. Campus Szolgáltatások vezetője Dóczi Tamás 20/9711–305 Üzemeltetési és Beruházási vezető Bálint György 30/535–3377 Üzemeltetési operatív vezető Fekete Péter 30/082–8771 Karbantartási vezető Dajkai Zsolt 30/387–4157 Vagyonvédelmi vezető Pálfi Zoltán 30/210–9048 Tűzvédelmi vezető Vági Krisztina 30/131–9366 Gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi Dr. Borbás Zsuzsanna 30/348–2093 vezető
# 66. § / 5.2. Rendkívüli tűzvédelmi oktatás / 5.3. Használt tűzoltó készülék elszállíttatása, cseréje
5.1. Tűzjelző rendszer és oltórendszer (sprinker) rendkívüli felülvizsgálata Tűzeset után a vonatkozó OTSZ alapján a külső üzemeltető szakcég elvégzi a tűzjelző rendszer rendkívüli felülvizsgálatát és a felülvizsgálat megállapításait a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplójába dokumentálja. A felülvizsgálaton feltártakról tájékoztatja az Üzemeltetési vezetőt és a Tűzvédelmi vezetőt, amennyiben szükséges gondoskodik a tűzjelző rendszer javításáról. Tűzeset után a vonatkozó OTSZ alapján a külső üzemeltető szakcég elvégzi a z oltórendszer rendkívüli felülvizsgálatát és a felülvizsgálat megállapításait az oltórrendszer üzemeltetési és karbantartási naplójába dokumentálja. A felülvizsgálaton feltártakról tájékoztatja az Üzemeltetési vezetőt és a Tűzvédelmi vezetőt, amennyiben szükséges gondoskodik a tűzjelző rendszer javításáról. Amennyiben szükséges javítási intézkedés (pl. sprinkler fej csere, érzékelő csere) a külső üzemeltető szakcég a szerződött karbantartó cég útján gondoskodik a javítási intézkedések megtételéről. Tűzesetet követően az eset tanulságai alapján a Tűzvédelmi vezető tűzvédelmi oktatást szervez a munkavállalók, hallgatók részére és gondoskodik a tűzvédelmi oktatás dokumentálásáról. Amennyiben tűzoltó készüléket használtak a tűz oltására, úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a használt tűzoltó készülék cseréjéről. A külső üzemeltető szakcég a használt készülék(ek) helyett, a használtakkal megegyező oltásteljesítményű készüléket helyez ki és gondoskodik a tűzoltó készülék(ek) nyilvántartásba vételéről, a tűzoltó készülék nyilvántartás aktualizálásáról.
# 66. § / szerződés alapján / 6. Tűzriadó terv készítése és gyakoroltatása
Amennyiben a villamos hálózat érintett volt a tűzben úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a hibaelhárításról és a villamos hálózat a tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatáról. 5.5. Tűzeset okozta károk bejelentése a vagyonés felelősségbiztosítási Tűzeset után a Campus Szolgáltatások tájékoztatás alapján a gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető kezdeményezi a kárbejelentési eljárást a mindenkor hatályos vagyonés felelősségbiztosítási szerződés szerinti Biztosító irányába. A Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként Tűzriadó tervet szükséges készíteni a 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet alapján. A Tűzriadó tervnek tartalmaznia kell: – a tűzjelzés módját; – a tűzoltóság, valamint az épületrészben tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épület elhagyásának módját; – a tűz esetén a benntartózkodók szükséges tennivalóit; – a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); – az épületrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök, kiürítési útvonalak megjelölésével). A Tűzriadó tervet állandóan hozzáférhető helyen, a portán kell elhelyezni. A közösségi terekben, folyosókon el kell helyezni az épületek elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó menekülési tervet és annak szöveges leírását, vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A Tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni, annak eredményét értékelni és azt írásban rögzíteni kell. A gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül intézkedni szükséges. A tervezett gyakorlatról, annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról a tűzvédelmi hatóságot értesíteni kell. 2. melléklet Tűzriadó terv rajzos melléklete
# 66. § / HELYSZÍNRAJZ / Értelmező rendelkezések
3. melléklet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló, többször módosított 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján: A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. Fontosabb fogalmak: Alaprendeltetés: a kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az ettől függő tűzvédelmi követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás. Alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület; szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület, helyiség, vagy építményszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér esetében a nettó alapterület, fedett átrium esetében az egybefüggő légtér legnagyobb alapterületű függőleges vetülete. Beépített tűzjelző berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével Beépített tűzoltó berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott, tűzoltó vízforrásnak nem minősülő, önműködő vagy kézi indítású vagy mindkét módon indítható olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsőházához, tűzgátló előteréhez vagy a szabadtérhez kapcsolódó, az épülettűz alatt is működtethető felvonó, amely lehet tűzoltó felvonó vagy menekülési felvonó Biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel, amely a menekülést segíti, veszélyre figyelmeztet, tevékenységet, magatartást tilt, valamint a tűzjelzéshez és oltáshoz szükséges berendezések, eszközök helyét jelöli Biztonsági tápforrás: a normál tápforrás kiesése esetén a tűzeseti fogyasztókat előírt ideig ellátó tápforrás Önállóan menekülésre képes személy: olyan menekülő személyek, akik életkoruk, értelmi és fizikai-egészségi állapotuk alapján önállóan, esetleg kiegészítő irányítás mellett képesek a menekülésre, és menekülésüket nem gátolja kényszertartózkodás miatt külső korlátozás. Mozgásképtelen személy: olyan személy, aki menekülésre nem képes, mentése pedig személyzetet, szükség szerint segédeszközt igényel, Segítséggel menekülő személy: olyan menekülésben korlátozott személy, aki fizikai segítség vagy irányítás mellett, vagy a külső korlátozás ellenőrzött feloldása és
# 66. § / HELYSZÍNRAJZ / Értelmező rendelkezések
irányítás mellett képes a menekülésre Érintett műszaki megoldás: jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt tűzvédelmi berendezés, rendszer, készülék, szerkezet, valamint az e rendelet szerint felülvizsgálat tárgyát képező rendszer, Felülvizsgálat: a jogosult személy által végzett mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességéről, hatékonyságáról, az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás és a javítás megtörténtéről való meggyőződés, valamint ezek írásban történő dokumentálása, Füstgátló nyílászáró: szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a füstnek és a tűz esetén képződő toxikus gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben és ideig korlátozza, Hőés füstelvezető rendszer: hőés füstelvezető, légpótló szerkezetek, berendezések és azok működtetését, valamint a füstszakaszolást biztosító megoldások és rögzítéseik összefüggő rendszere, a beépített tűzjelző berendezés kivételével, Jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást Karbantartás: mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességének, hatékonyságának biztosítása, meghibásodásának megelőzése, valamint ezek dokumentálása Kiürítés: az épületben, épületen, speciális építményben, szabadtéren tartózkodó személyek átmeneti védett térbe vagy biztonságos térbe jutását célzó haladás folyamata, Menekülésben korlátozott személy: olyan személy, aki életkora – 0–10 éves vagy 65 év feletti –, értelmi, vagy fizikai-egészségi állapota alapján, esetleg külső korlátozás miatt önálló menekülésre nem képes Menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a menekülésre szolgáló kijárat, vészkijárat helyét és az építményben, épületen belül vagy a szabadtéren – a közlekedési (kijárati) úton – annak irányát mutatja Menekülésiútirány-jelző rendszer: olyan rendszer, amely szembetűnő és félreérthetetlen információt és megfelelő vizuális utasítást biztosít a bent tartózkodók számára a terület elhagyásához vészhelyzet esetén a kijelölt menekülési útvonalon azáltal, hogy egyértelműen elrendezett vizuális eszközöket, jeleket és megjelöléseket alkalmaz Menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában – tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a meneküléshez szükséges időtartamig, Passzív tárolás: a tárolt anyag bontatlan, zárt, gyári csomagolásban és
# 66. § / HELYSZÍNRAJZ / Értelmező rendelkezések
edényzetben vagy szállításra minősített csomagolásban és edényzetben történő tárolása, forgalmazása. Tűzgátló nyílászáró: a tűzgátló ajtó, ablak, kapu, függönykapu, redőnykapu, zsalu és a technológiai szállítópálya átvezető nyílását lezáró tűzgátló lezárás, amely csukott állapotban a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja Tűzoltási felvonulási terület: az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló terület, amely a beavatkozáshoz szükséges tűzoltás technikai eszközök és a tűzoltóegységek rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja Tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas út Tűzoltó felvonó: tűz esetén kizárólag a tűzoltóság által használható biztonsági felvonó Tűzoltó készülék karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző, karbantartó műhelyt fenntartó vállalkozás Tűzoltó készülék készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett Tűzoltó készülék karbantartó szervezet OKF azonosító jele: egyedileg sorszámozott, a karbantartó szervezet műhelyét azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó szervezetek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg Tűzoltó készülék felülvizsgáló: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző vállalkozás, mely karbantartó műhelyt nem tart fenn, és amelynek OKF azonosító jelét karbantartó szervezet biztosítja. Tűzoltósági kulcsszéf: a beépített tűzjelző berendezéssel vezérelt eszköz, amely biztosítja a tűzoltósági beavatkozás során az épületbe és annak helyiségeibe történő akadálytalan bejutást, Tűztávolság: a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság Tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezésének helyét jelzi Tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv: olyan tűzvédelmi dokumentáció, amely az építmény építését, átalakítását, bővítését követően a megvalósult tűzvédelmi adatokat, továbbá a használati feltételeket tartalmazza, amelyekkel az építmény tűzvédelmi szempontból biztonságosan üzemeltethető Tűzvédelmi üzemeltetési napló: tűzvédelmi műszaki megoldások ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának igazolására szolgáló dokumentum Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással,
# 66. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
szikrázással jár. Üzemeltető: a létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az üzemeltetés során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. §-ában meghatározott követelmények biztosításáért felelős személy vagy szervezet Üzemeltetői ellenőrzés: az üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása Üzemeltetői ellenőrzést végző személy: az üzemeltető által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja az üzemeltetői ellenőrzést Vészkijárat: üzemszerűen nem használt, de a kiürítés során figyelembe vett kijárat, Villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálata: a jogosult személy által végzett, a villamos berendezés tűzvédelmi megfelelőségének, hibáinak megállapítására és minősítésére irányuló felülvizsgálat 4. melléklet 5. melléklet Ssz. A B C – az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre. – Az üzemeltetői ellenőrzést, az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást és a javítást el kell végezni és annak eredményét papír alapon vagy elektronikusan írásban kell dokumentálni. – Az üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat, a karbantartás és a javítás során figyelembe kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait. Üzemeltetői ellenőrzés Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során: – vizsgálja az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét, – szemrevételezéssel, és ha e rendelet előírja, gyakorlati próbával ellenőrzi az érintett műszaki megoldás működőképességét, ennek keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben előírtakat, – az ellenőrzés elvégzését, megállapításait az ellenőrzés elvégzésének határidejéig írásban dokumentálja és – a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi. Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás – kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről, – sértetlen állapotáról, – észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, – működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről, – működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és – működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről való szemrevételezéses meggyőződést. Az időszakos felülvizsgálat, továbbá az üzemeltetői ellenőrzési feladatokra is
# 66. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
kiterjedő karbantartás elvégzésével teljesül az adott időintervallumra esedékes üzemeltetői ellenőrzés. A jogosult személy általi időszakos felülvizsgálat – vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, – szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szétés összeszereléssel, méréssel és a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról, – a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és – a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az ellenőrzés befejezését követően azonnal az üzemeltetőnek írásban jelzi. – A jogosult személy a rendkívüli felülvizsgálat során elvégzi az időszakos felülvizsgálatot, amelynek keretében vizsgálja az érintett műszaki megoldás működésképtelenségét vagy nem megfelelő működését kiváltó okokat, körülményeket is. A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban dokumentálja és az üzemeltetőnek 1 példányt annak elvégzése után a helyszínen átad vagy 5 munkanapon belül részére megküld. A jogosult személy általi karbantartás – vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, – elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat, – a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja, – a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban jelzi és – indokolt esetben az üzemeltetőnek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére. Megállapított hibák javításának menete – Az üzemeltető köteles az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról a hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. – Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának minősül a tűzvagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy, az érintett műszaki megoldás tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba. – Az üzemeltetőnek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején a csökkent védelmi szintet, alkalmas megoldásokkal ellensúlyoznia kell. – Az ellensúlyozás keretében az üzemeltető a vonatkozó műszaki követelményben foglalt vagy azzal egyenértékű megoldást alkalmaz, – felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig, – azonos védelmi szintet biztosító tartalék műszaki megoldásokat helyez készenlétbe vagy – a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetett más megoldást alkalmaz. – Az üzemeltető kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet írásos megállapodásban teljes körűen vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy
# 66. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
szervezet kötelességei megegyeznek az üzemeltetőével. – Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. Beépített tűzjelző karbantartása és felülvizsgálata – Az üzemeltető a gyártó, kivitelező kezelési utasításai és az alkalmazott műszaki követelmény betartásával biztosítja a beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés biztonságos és hatékony üzemeltetését. – A beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés kezelését csak annak működésére kioktatott személy végezheti. Az erre kijelölt személy oktatását évente egyszer meg kell ismételni, azt hitelt érdemlő módon dokumentálni szükséges. Az oktatást csak a tűzjelző berendezést karbantartó szakcég végezheti. – Az üzemeltetés, felülvizsgálat vagy karbantartás során jelentkező hibákat hibák javítására haladéktalanul intézkedni kell, mind az intézkedést, mind a hibajavítást hitelt érdemlő módon kell tudni igazolni. – A felülvizsgálat és karbantartás során minden, a gyártó által előírt vizsgálatot és próbát el kell végezni. – A felülvizsgálat és karbantartás során meg kell akadályozni a tűzoltóság indokolatlan kivonulását eredményező átjelzést. A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról tűzvédelmi üzemeltetési naplót kell vezetni. – A naplót az utolsó bejegyzéstől számított legalább öt évig meg kell őrizni. – A napló vezetését csak a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésére kioktatott személyek végezhetik. – A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell őrizni és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatni. Az üzemeltető által a beépített tűzjelző berendezés központja (távkijelző, távkezelő egység) felügyeletével és kezelésével megbízott személy vagy szolgáltató a berendezés működésének vizsgálata kapcsán naponta ellenőrzi, hogy: – ha a berendezés nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték-e, és ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel – nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó –, értesítették-e a jogosult személyt, – az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés, – a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzője működik-e. – Az ellenőrzés célja, hogy megállapítást nyerjen a belső hangjelző, a központ fényjelző és információ-kijelzői megfelelően működik-e. – Az ellenőrzés a gyártó által javasolt módon történik. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy háromhavonta ellenőrzi – a napi ellenőrzések betartását, – hogy történtek-e az épület használatában, technológiájában, kialakításában olyan változások, amelyek befolyásolják a tűzjelző berendezés működését, különösen az
# 66. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
automatikus érzékelők érzékelési képességét, a kézi jelzésadók hozzáférhetőségét, a hangjelzők hallhatóságát és – hogy a jelzések beazonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak-e, a grafikus megjelenítő eszköz üzemképes-e. – hogy a tűzvédelmi üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e, – hogy a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő oktatáson, – hogy a nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír, festék, festékszalag) rendelkezésre állnak-e. – A felülvizsgálatok és karbantartások között, rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatok vannak. A rendszeres felülvizsgálatok célja a tűzjelző berendezés megfelelő működőképességének normál körülmények között történő ellenőrzése. Rendkívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani – tűzeset után, – téves riasztás esetén, kivéve, ha annak konkrét fizikai oka a helyszínen azonnal a téves riasztást követően egyértelműen megállapítható, – a berendezés meghibásodása esetén, – a berendezés változtatása esetén, – hosszú üzemszünet után, amelynek időtartama meghaladta a fél évet, vagy – új karbantartóval kötött szerződés után. Tűzjelző berendezések esetében a féléves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltető biztosítja, hogy a jogosult személy – ellenőrizze a tűzjelző berendezés (távkezelő, távkijelző egység) üzemeltetésének személyi feltételeit, – ellenőrizze az üzemeltetési napló bejegyzéseit és tegye meg a szükséges beavatkozásokat a berendezés helyes működésének érdekében, – értékelje az üzemeltető által végzett ellenőrzés tapasztalatait, ha szükséges tegyen javaslatot a berendezés helyes működésének helyreállítására, – működtessen minden zónában legalább egy érzékelőt vagy kézi jelzésadót, és ellenőrizze, hogy a tűzjelző központ helyesen észleli és jelzi ki az eseményeket, megszólaltatja-e a riasztásjelző eszközöket (hang-, fényjelzők) és működteti-e a vezérlési funkciókat, a sérülés életveszély vagy károsodás (oltóanyag kiáramlása) elkerülésének érdekében megfelelő eljárásokat kell alkalmazni, – ellenőrizze le az elsődleges és másodlagos tápforrások működését, – ellenőrizze a tűzjelző központ (távkezelő, távkijelző egység) hibajelzési funkcióinak működését, – tűzés hibaátjelző berendezés esetén ellenőrizze a kapcsolatot a fogadó állomások (összevont ügyelet, tűzoltóság, távfelügyeleti állomás) felé és – végezzen el minden további ellenőrzést és vizsgálatot, amit a telepítő, forgalmazó vagy a gyártó előírt. Éves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során, az üzemeltetőnek legalább évente kell biztosítania, hogy a jogosult személy – elvégezze a fél éves karbantartási feladatokat, – ellenőrizze le az összes érzékelő helyes működését a gyártó ajánlásainak megfelelően, az automatikus érzékelők, és kézi jelzésadók mennyiségét figyelembe véve; az összes érzékelő ellenőrzése felbontható és elosztható a féléves
# 66. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
(megállapodás esetén) negyedéves felülvizsgálatokra és karbantartásokra, ha ezek során az érzékelők 50–50%-át (25–25%-át) ellenőrzik, – szemrevételezéssel ellenőrizze, hogy az összes vezeték szerelvény és berendezés biztonságosan van-e rögzítve, sértetlen és megfelelően védett-e, – szemrevételezés során és az üzemeltető adatszolgáltatása figyelembevételével pontosítsa, hogy történt-e bármilyen a tűzjelző berendezés megfelelő működését – különösen az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók, hangjelzők, fényjelzők elhelyezésének megfelelősségét – befolyásoló változás, az épület vagy a helyiségek rendeltetésében, használatában, a technológiában, az épületszerkezetekben, épületgépészeti elemekben. A rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltető biztosítja, hogy a jogosult személy a módosított 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 257. § (4)–(5) bekezdésben és 258. § (1)–(4) bekezdésben meghatározottakat elvégezze. Tűzeset után – függetlenül attól, hogy azt a tűzjelző berendezés jelezte-e – szemrevételezéssel teljeskörűen meg kell vizsgálni a tűz helyszínén és annak környezetében, hogy történt-e a berendezés működését befolyásoló károsodás vagy meghibásodás, – meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés a tüzet észlelte-e, továbbá megfelelő formában és részletességgel megjelenítette-e, – meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés szükséges működtetéseket – vezérlés, hangjelzés, riasztás-továbbítás – elvégezte-e, és – ha az ellenőrzés során a berendezés károsodása, meghibásodása vagy beavatkozást igénylő elváltozása tapasztalható a szükséges javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni. Téves riasztás esetén – meg kell vizsgálni, hogy milyen objektív és szubjektív körülmények vezettek a téves riasztáshoz, – ha megállapítható a téves riasztást okozó körülmény, javaslatot kell tenni a felszámolására, – a téves riasztást okozó körülmény kialakulásának megakadályozása érdekében a szükséges átalakítást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni. A tűzjelző berendezés meghibásodása esetén – meg kell vizsgálni, hogy milyen körülmények, okok vezettek a meghibásodáshoz, – meg kell vizsgálni, hogy milyen következményekkel járt a meghibásodás a tűzjelző berendezés működésére vonatkozóan és – a hiba elhárításához szükséges átalakítást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni. – A tűzjelző berendezés változása esetén a megváltozott részekre és területre vonatkoztatva az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni. – 30 napnál hosszabb teljes körű leállás (a továbbiakban: hosszú üzemszünet) után az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni. Új karbantartóval kötött szerződés után – ellenőrizni kell a szükséges iratok meglétét és,
# 66. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
– el kell végezni az éves rendszeres felülvizsgálatot. – Dokumentálás keretében az ellenőrzés, a felülvizsgálat során tapasztaltakat az üzemeltetési naplóba rögzíteni kell. A berendezés működésével, működőképességével kapcsolatban tett észrevételeket, javaslatokat az érintettek – a tűzjelző központ felügyeletét ellátó, az üzemeltetői ellenőrzést végző személy, a jogosult személy –, ha azok további intézkedést igényelnek, írásban jelezik az intézkedésre jogosult felé. – A napi ellenőrzést elektronikusan is lehet rögzíteni, ha az alkalmas a felelősség nyomon követésére. – Az üzemeltető kijelöl a tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésére egy személyt (a továbbiakban: felelős személy), és biztosítja az előírt ellenőrzések megtartását, továbbá az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat megszünteti. – Az üzemeltető biztosítja a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás megtartását, továbbá a feltárt hiányosságokat megszünteti. – A felelős személy a meghatározott időszakonként szükséges ellenőrzéseket végrehajtja és a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelzi. – A jogosult személy a szolgáltatásra vonatkozó szerződésben foglaltak szerint meghatározott időnként a felülvizsgálatot, karbantartást végrehajtja, a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelzi, az üzemeltető megbízása esetén a javításokat, cseréket elvégzi. – A felülvizsgálat és karbantartás szolgáltatására vonatkozó szerződéstől való eltérés, az abban foglaltak figyelmen kívül hagyása vagy megsértése esetén a tűzjelző berendezés nem tekinthető felülvizsgáltnak és karbantartottnak. – A beépített tűzjelző berendezés karbantartásának, szükség szerint javításának elvégzésre a jogszabályban és a gyártó által kiadott utasításban foglaltak irányadók. A tűzjelző berendezés felülvizsgálata során a jogosult személy ellenőrzi – a központ hangés fényjelzéseit, – a tűzjelző központ kezelő gombjainak működését, – az elsődleges tápellátás leválasztását követően ellenőrzi, hogy a tűzjelző központ megfelelően jelzi-e a hibát, – az elsődleges tápellátás visszaállítását követően az akkumulátort (akkumulátorokat) leválasztva ellenőrzi, hogy a központ megfelelően jelzi-e a hibát, – az fenti pontok szerinti vizsgálat alatt ellenőrzi a tűzjelző központ működőképességét, – hibaállapotokat (zárlat, szakadás, földzárlat) szimulál a tűzjelző központ által felügyelt összes áramkörön, és ellenőrzi, hogy a központ megfelelően jelzi-e a hibákat, az egyes jelzőáramkörökön, a hangfényjelzőket vezérlő kimeneteken, egyéb kimeneteken (távfelügyelet, oltó kimenet) és – ellenőrzi a biztosítékok állapotát a gyártó által előírt megfelelőség szerint
# 66. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
(típus/érték). Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása – Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti. – Tűzoltó készülék karbantartását az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezheti. A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék – az előírt készenléti helyen van-e, – rögzítése biztonságos-e, – látható-e, – magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e, – használata nem ütközik-e akadályba, – valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e, – hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e, – fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e, – karbantartása esedékes-e, – készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és – állapota kifogástalan, üzemszerű-e. – A vizsgálatot a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló is végezheti. – Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik annak megszüntetéséről. – Az meghatározott (3 havi) időszakot a tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja. – A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek a többször módosított 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült, kiürített tűzoltó készülékek újratöltéséről. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. – A ciklusidők számítása az első alap-, középés teljes körű karbantartás esetében a gyártási időponttól, a további karbantartások esetében a legutolsó karbantartástól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31-e, ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja, ha a gyártás éve és hónapja van jelölve, az adott hónap utolsó napja a gyártási időpont. A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet. A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. – A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen
# 66. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg. – A tűzoltó készülékek selejtezéséről a tulajdonos gondoskodik. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata Üzemeltetői ellenőrzése – A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. – A felülvizsgálatot – a fali tűzcsapszekrényeknek a felelős személy általi szokásos ellenőrzését kivéve – tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti. – A felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik, amely a meghibásodott tűzoltóvízforrások és azok szerelvényeinek javítására, szükség esetén cseréjére azonnal intézkedik. – Az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet a tűzoltóvízforrásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet. A napló vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége. A tűzoltóvízforrások során a felülvizsgálatot végző személy minden esetben megvizsgálja: – a tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak meglétét, adatainak helyességét és épségét, – az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvashatóságát, – a (szabadtéri) tűzoltóvízforrásoknak az év minden szakában tűzoltógépjárművel történő megközelíthetőségét, a szerelvények hozzáférhetőségét, a szerelvények és a tartozékok rendeltetésszerű használhatóságát, – a korrózió elleni védelem épségét, minden esetben elvégzi – a vízhálózatról működő tűzoltóvízforrások esetében a hálózat átöblítését a mechanikai szennyeződésektől mentes víz megjelenéséig és – a korrózióvédelem sérülése esetén az üzemben tartásért felelős szervezet írásbeli értesítését. – Száraz felszálló vezetékkel kialakított fali tűzcsapot és szekrényt (a továbbiakban: száraztűzivízvezeték-rendszert) legalább évenként kell felülvizsgálni, és ötévenként a teljes rendszert nyomáspróbázni kell. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat – A lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket –, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki: – váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök,
# 66. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
– a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata és – szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés. – hálózat részei. A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, – 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, – egyéb esetben legalább 6 évenként – a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. – A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. – A telepvagy működési engedélyhez, bejelentéshez kötött átalakítás vagy rendeltetésváltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője a tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégezteti, ha az új rendeltetéshez a jogszabály gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg. – A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik. – A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása. – A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzemeltető nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak. Villámvédelem felülvizsgálata – A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát – a létesítést követően az átadás előtt, – e rendeletben előírt időszakonként vagy – a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. – A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból – a 300 kg vagy 300 1 mennyiségnél több fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, – egyéb esetben legalább 6 évenként,
# 66. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
– a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, – sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. – A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát – a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt, – a létesítést követően az átadás előtt, – az LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként, – egyéb esetben legalább 6 évenként, és – a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. – A villámvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. Hőés Füst elleni védelem Hő és füst elleni védelem eszközein ellenőrzése, felülvizsgálata, karbantartása és javítása során a meglévő rendszer és rendszerelemek üzembiztos működésének biztosítása a cél. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. – Az üzemeltetői ellenőrzés feltételei: – Az alábbi feltételek teljesülése az üzemeltetői ellenőrzések, karbantartások és javítások folyamatosan magas szakmai színvonalon tartását segítik elő. Ezekkel fokozható a berendezések üzembiztonsága és elkerülhetőek a működésből eredő nem várt események kockázata. – A pneumatikus működtetési rendszerek nyomáspróbáit javasolt szén-dioxiddal, nitrogénnel vagy szárított levegővel végezni, hogy a nehezen ellenőrizhető belső korróziót elkerüljük. Az alkalmazott technológiák, időés nyomásértékek tekintetében a gyártók előírásai a mérvadóak. – A karbantartást, valamint javítást végző reakcióideje legyen a lehető legrövidebb a működőképesség folyamatos fenntartása, valamint az elműködést követő esetleges károk (pl. beázás, szélkárok) enyhítése végett. – A karbantartást, valamint javítást végző birtokában legyen az általa javított, illetve karbantartott rendszerek gyártóművi utasításainak. – A műszeres mérések kalibrált mérőeszközökkel végzendők. A szükséges mérőeszközök típusát és jellemzőit az egyes rendszerek gyártóművi utasításai alapján lehet megválasztani. – A karbantartásokhoz és javításhoz szükséges speciális szerszámokat az adott rendszer gyártójának javaslatai és előírásai szerint alkalmazza a munkálatok végzője. Ez különösen fontos a kalibráció és újraélesítés eszközei esetében. – A jogosult személy rendelkezik az általa használt veszélyes eszközök (nyomástartó
# 66. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
edények, pirotechnikai eszközök, akkumulátorok) biztonságtechnikai adatlapjával. Kiszerelésük után azok megsemmisítéséről, illetve ártalmatlanításáról megfelelőképpen gondoskodik. Biztonsági tápforrás A karbantartás és üzemeltetés során az alábbi előírások figyelembevétele szükséges: – Gyártói előírások, üzemeltetési kézikönyvek; – Útmutatók; – Jogszabályban meghatározott előírások; – A rendszer élettartamával kapcsolatos előírások; Üzemeltetői ellenőrzés Az üzemeltetői ellenőrzésnek megfelel, ha az üzemeltető vagy általa megbízott személy, cég az alábbiakat végrehajtja: – Szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy az akkumulátor és a szünetmentes tápegység működésével kapcsolatosan fennáll-e olyan a telepítéskor vagy előző ellenőrzéskor nem ismert körülmény, amely annak működését veszélyezteti. – Ellenőrzi a VSZT kijelzőjén, kijelző szervein meghibásodásra utaló jelzés fennáll-e. – Ellenőrzi a fő áramforrás kikapcsolásával a VSZT működőképességét, a szünetmentes tápellátásra való átkapcsolást. – Az ellenőrzéseket dokumentálja, hiba vagy hibás működés esetén haladéktalanul értesíti a szakkarbantartó céget. Megjegyzés: A VSZT gyártója egyéb üzemeltetői ellenőrzést is előírhat, amit el kell végezni. Tűzgátló nyílászárók Megjegyzés 2: A karbantartásnál elsősorban a gyártó karbantartásra vonatkozó tájékoztatója szerint kell eljárni. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. Üzemeltetői ellenőrzés – Az üzemeltető az OTSZ szerinti rendszerességgel köteles ellenőrizni, ellenőriztetni az épület tűzgátló nyílászáróit. – Az ellenőrzés során szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a nyílászárókat, sérülés vagy rendellenesség tapasztalható-e a korábbi felülvizsgálat óta. Működő képes-e a nyílászáró, nem akadályozza-e az önműködő záródást deformáció vagy idegen anyag jelenléte. – Amennyiben az üzemeltető az üzemeltetői ellenőrzés során rendellenességet tapasztal, (melyre vonatkozóan korábban nem történt bejegyzés az üzemeltetési naplóban) meg kell rendelnie a választott karbantartótól vagy javítást végző szervezettől (karbantartó szervezet) a javítást, illetve az üzemképes állapotba hozatalt. – Az üzemeltetői ellenőrzés személyi feltételei: Az üzemeltető / üzemeltető szervezet részéről eljáró, kijelölt személy, aki ismeretekkel rendelkezik az adott létesítményben található tűzgátló, füstgátló nyílászárók elhelyezkedéséről, ellenőrzéséről, beleértve ezen TvMI meghatározásait. Azon személy, aki a szemrevételezést végrehajtja, jogosult az üzemeltetési naplóba történő bejegyzésre. Az üzemeltetői ellenőrzés dokumentálása: Az ellenőrzést / szemrevételezést az üzemeltetési naplóban dokumentálni szükséges, a következő adatok megadásával: – az ellenőrzést / szemrevételezést végző személy neve, aláírása, az ellenőrzés időpontja, – az épületben elhelyezkedő tűzgátló nyílászárók listája alapján megjelölve mely
# 66. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
ajtó(k)nál tapasztalható rendellenesség, azok rövid leírása, – rendellenesség esetén a karbantartó szervezet értesítésének dátuma. Menekülési útirányt jelző biztonsági jelek: Megjegyzés: Az Országos Tűzvédelmi szabályzat 153. §- a alapján a menekülési útirányt jelző biztonsági táblákat úgy kell kihelyezni, hogy a menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie. Üzemeltetői ellenőrzése – az üzemeltető ellenőrzi ezen biztonsági jelek meglétét – jól láthatóságát – a szemrevételezést az OTSZ, 18. melléklete által előírt időközönként végzi – az ellenőrzés során megállapított tényeket, mind a megfelelőséget és a nem megfelelőséget is üzemeltetési naplóba rögzíti. – hiány vagy nem megfelelőség esetén rögzíti annak tényét és a hiba elhárítására azonnal, de legfeljebb 10 napon belül intézkedést tesz, oly módon, hogy azt elhárítja. Menekülési útirányt jelző fények: Biztonsági világítás (az MSZ EN 1838 szerint), kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek Az üzemeltetés során az alábbi dokumentumok képezik az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás alapját: a) A biztonsági világítási rendszer megvalósult állapotát rögzítő dokumentáció, a lámpatesteket, biztonsági jelzéseket feltüntető alaprajzokkal A jogosult személy az időszakos felülvizsgálatot a tűzvédelmi üzemeltetési naplóban rögzíti. A tűzvédelmi üzemeltetési napló legalább az alábbi adatokat tartalmazza: – a kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek (irányfények), biztonsági világítás egyedi azonosító számát, – a kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek (irányfények), biztonsági világítás beazonosítható helyét. Az üzemeltetői ellenőrzés tartalma Az ellenőrzést végző személy (a karbantartó) az üzemeltetői ellenőrzés során szemrevételezéssel ellenőrzi: a) a lámpatestek rögzítettségét, észlelhetőségét, a menekülési irányjelzések meglétét, helyességét, b) központi tápellátású rendszer esetén a tápellátás kábelezésének sértetlenségét, rögzítettségét, c) a kijelzők, állapotjelzések alapján a működőképességet. A felülvizsgálat tartalma: A felülvizsgálat az MSZ EN 50172 szabvány szerinti évente történik. Sprinkler Gondoskodni kell a fagy elleni védelemről. Az üzemszerűen vízzel töltött csőszakaszok hőmérséklete 4 °C alá nem süllyedhet, kivéve, ha a csővezeték fagyálló folyadékkal van töltve. Beépített tűzoltó berendezések esetén az üzemeltető kioktatott személyzete a) hetente szemrevételezéssel ellenőrzi az oltóanyag mennyiségét, az üzemképességgel összefüggő jelzőeszközök értékeit és a megengedettnél nagyobb oltóanyaghiány esetén a kezelési utasítás szerint jár el, b) havonta szemrevételezéssel megvizsgálja a fúvókák, a csővezeték és az oltóközpont állapotát, és ellenőrzi az oltóberendezéssel kapcsolatba kerülő munkavállalók képzettségét,
# 66. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
c) az oltóberendezés csővezetékeit és szerelvényeit tisztán tartja, a rájuk rakódó szennyeződéseket eltávolítja és d) az oltóanyag-kiömlő nyílás és a védendő anyag között az oltóanyag bejuttatása érdekében megfelelő távolságot szabadon hagyja. Automatikus működésű vízalapú berendezések üzemeltetői a) heti ellenőrzése kiterjed aa) a vízés oltóanyag-ellátás szemrevételezésére, ab) a nyomásérték és a vízszintek ellenőrzésére, ac) a nyilvánvaló hiányosságok feltárására, ad) a fagymentességet biztosító fűtés hatásosságának ellenőrzésére, a kondenzvízgyűjtők ürítésére, ae) a próbariasztás ellenőrzésére szelep, szelepek nyitásával, af) a szivattyúk automata és kézi indítására és újraindíthatóságára, a szivattyú próbaüzemére, elektromos meghajtás esetén legalább 15 perc, belső égésű motor esetén legalább 20 perc – beleértve a habanyag bekeverő szivattyút – és ag) a vízellátást üzemi hálózatról tápláló vízáram és nyomás ellenőrzésére, b) havi ellenőrzése kiterjed ba) a belső égésű motor tömlőcsatlakozásainak szivárgásmentességének ellenőrzésére és bb) a tartalék áramforrás ellenőrzésére. Megfelelő az üzemeltetési napló vezetése legalább az alábbiakat tartalmazza: a) a berendezés főbb adatait, b) a kezelők nevét, c) az üzemeltetői ellenőrzések időpontját és megállapításait, d) azt, hogy a karbantartás milyen specifikáció alapján történt, e) az észlelt és kijavított hibákat, f) beépített tűzoltó berendezés működésbe lépését és okát, valamint a meghibásodás időpontját (óra, perc) és g) a kiés bekapcsolás időpontjait (nap, óra, perc). Az időszakos felülvizsgálat tartalma: a) A rendszer változatlanságának ellenőrzése. b) A szabad vízkiáramlás útjába eső tárgyak eltávolítása. c) A csővezetékek és rögzítéseik ellenőrzése. d) A szórófejek védősapkái rögzítéseinek, a szórófejek tisztaságának, valamint a szórófejek meglétének ellenőrzése. e) Az elszennyeződött szórófejek és védősapkák tisztítása. f) A szükséges jelölések, zárjegyek és címkék érintetlenségének ellenőrzése. g) A szivattyúegység kézikönyv szerinti ellenőrzése. h) A zónaszelepek tesztjével együtt a dízel aggregátor terheléses tesztjének elvégzése. i) A zóna teszt szelepeinek elzárása után a szelepkarok elzárt helyzetében történő biztonságos rögzítése. j) A zónaszelep tesztelése a tűzjelző rendszerről indítva és leállítva. k) Az indítójel értékének ellenőrzése és mérése. l) A zónaszelep tökéletes zárásának a zónaszelep teszt elvégzése után a zónaés tesztszelepek zárt helyzetében a köztes vezetékszakasz leürítő szelepének nyitott állapota melletti ellenőrzése. m) A mechanikus zárak visszaállítása nyitott helyzetbe és visszahelyezése a tesztszelepekre, illetve a leürítő szelepnek zárt helyzetben zárjeggyel történő ellátása. n) 1A zónaszelep villamos csatlakozójának visszahelyezése és zárjeggyel történő ellátása.
# 66. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
o) A zónaszelep tesztelésének befejezése után a szivattyúegység esedékes karbantartásának a kézikönyv szerinti elvégzése. p) Az egység zárjeggyel történő ellátása és készenlétbe helyezése. q) Az átjelzések tiltása feloldásának kérése Tűzoltósági kulcsszéf A kulcsszéf a beépített tűzjelző berendezéssel vezérelt eszköz, amely biztosítja a tűzoltósági beavatkozás során az épületbe és annak helyiségeibe történő akadálytalan bejutást. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy naponta ellenőrzi szemrevételezéssel, a kulcsszéf megfelelő jelölését, az utánvilágító tábla meglétét, a kulcsszéf sértetlen és hozzáférhető állapotát. A tűzoltósági kulcsszéf működőképességének ellenőrzése során a jogosult személy meggyőződik arról, hogy a kulcsszéf vezérlőjele kiadásra kerül-e, és a kulcsszéftől érkező jelzéseket a tűzjelző berendezés megfelelően fogadja-e. Füstgátló ajtó Az ellenőrzés során szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a nyílászárókat, sérülés vagy rendellenesség tapasztalható-e a korábbi felülvizsgálat óta. Működőképes-e a nyílászáró, nem akadályozza-e az önműködő záródást deformáció vagy idegen anyag jelenléte. Amennyiben az üzemeltető az üzemeltetői ellenőrzés során rendellenességet tapasztal, (melyre vonatkozóan korábban nem történt bejegyzés az üzemeltetési naplóban) meg kell rendelnie a választott karbantartótól vagy javítást végző szervezettől (karbantartó szervezet) a javítást, illetve az üzemképes állapotba hozatalt. Az üzemeltetői ellenőrzés dokumentálása: Az ellenőrzést / szemrevételezést az üzemeltetési naplóban dokumentálni szükséges, a következő adatok megadásával: – az ellenőrzést / szemrevételezést végző személy neve, aláírása, az ellenőrzés időpontja, – az épületben elhelyezkedő tűzgátló nyílászárók listája alapján megjelölve, hogy mely ajtó(k)nál tapasztalható rendellenesség, továbbá azok rövid leírása, – rendellenesség esetén a karbantartó szervezet értesítésének dátuma. Pánikzár, vésznyitó A vezérlő szerkezetek vizsgálatakor a teljes működési ciklus vizsgálata szükséges. a) Szemrevételezéssel vizsgálni a vezérlő központok és kézi vésznyitók állapotát (korróziómentességét, rögzítését, elhelyezés, mechanikai védettség, stb.) b) A vezérlő központok és kézi vésznyitók hozzáférhetőségének megállapítása. c) A gyártói előírások szerinti karbantartási feladatok elvégzése. d) A plombák és az ellenőrzési matricák sértetlenségének vizsgálata, és azok információ tartalmának ellenőrzése. e) Kézi nyitáspróba elvégzése. f) Automatikus nyitáspróba elvégzése. Megjegyzés: Ezt lehetőség szerint célszerű a beépített tűzjelző berendezés karbantartásával összehangolni. g) A gyártói utasításokat tartalmazó feliratok ellenőrzése, szükség szerint biztosítása, pótlása. h) Portalanítás és az elektromágneses modulok tisztítása a gyártói előírásoknak megfelelően. i) Az újraélesítés ellenőrzése.
# 66. § / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat / Felhasznált jogszabályok, rendeletek és törvények
Mechanikus vésznyitó szerkezetek esetében az általános feladatokon felüli vizsgálati feladatok: A bowden csévélési irányának ellenőrzése. Elektromos vésznyitó szerkezetek esetében az általános feladatokon felüli vizsgálati feladatok: a) 1A villamos kábelek és bekötések vizsgálata. b) A távvezérlés kimenő és bejövő feszültségének mérése. c) Komfort szellőztető funkció ellenőrzése működtetéssel. Megjegyzés: Amennyiben a komfort szellőzés és a hőés füstelvezetés egy rendszert alkot. 6. melléklet – 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzatról, a tűzvédelmi házirendről, valamint a tűzvédelmi oktatásról – Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, módosított 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet – A tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságokról szóló 1996. évi XXXI. törvény – Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosításáról szóló 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet – 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről – 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól – 9/2015. (III. 25.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről – Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek 7. melléklet
# 66. § / 1meg / 2meg
Az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségek: A kiürítés számítást a többször módosítót 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet és a TvMI 2.5:2022.06.13. alapján készítem el. Normaidő meghatározása: Normaidők: t =1,5 min t =6 min Földszint audatórium: 280 fő – 4. emelet tornaterem 285 fő – 1 emelet büfé: 220 fő – 1. emelet lunge 200 fő 4. emelet előadóterem 63 fő 6. emelet rooftop cafe: 36 (terasz) 44 fő (belső rész) Földszint auditórium: Tanterem ajtó szélessége: 1,6 m+ 1,6 m + 1,6 m +1,6 m+1,6m = 9,6 m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 14 m. Befogadóképesség: 280 fő. Terület: 361,05 m 2 Létszámsűrűség: D=N/A= 280 fő /361,05 m2=0,77 Lépcsőn lefelé haladási sebesség: 23,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: – 4. emelet tornaterem Tornaterem ajtó szélessége: 1,8m+1,8m =3,6m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 16 m. Befogadóképesség: 285 fő. Terület: 598,52 m 2 Létszámsűrűség: D=N/A= 285 fő /598,52 m2=0,476 Vízszintes haladási sebesség: 37,00 m/s (A rosszabb haladási sebességgel számoltam a biztonságos menekülés érdekében.) Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: – 1. emelet Büfé Kültéri ajtók szélessége:2 m + 2 m = 4 m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 23 m. Befogadóképesség: 220 fő. Terület: 392,72 m 2 Létszámsűrűség: D=N/A= 220 fő /392,72 m2=0,561 Vízszintes haladási sebesség: 37,00 m/s (A rosszabb haladási sebességgel számoltam a biztonságos menekülés érdekében.) Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: – 1. emelet Lunge Tanterem ajtó szélessége: 2,4 m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 32 m. Befogadóképesség: 200 fő. Terület: 351 m2 Létszámsűrűség: D=N/A= 200 fő / 351 m2=0,569 Vízszintes haladási sebesség: 37,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: 4. emelet előadó terem Tanterem ajtó szélessége: 1,5 m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 15 m. Befogadóképesség: 63 fő. Terület: 172,8 m 2 Létszámsűrűség: D=N/A= 63 fő / 172,8 m2=0,364 Vízszintes haladási sebesség: 37,00 m/s (A rosszabb haladási sebességgel számoltam a biztonságos menekülés érdekében.) Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: 6. emelet Rooftop Cafe Terasz ajtó szélessége: 0,79 m+0,79 m =1,58m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 12 m. Befogadóképesség: 36 fő. Terület: 130 m2 Létszámsűrűség: D=N/A= 36 fő / 130 m2=0,276 Vízszintes haladási sebesség: 40,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján:
# 66. § / Meghatalmazás / elvégzésére
– útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: II. szakasz a teraszról a fedett részbe Ajtó szélessége: 1,5 m Legkedvezőtlenebb pont távolsága a kijárattól: 12 m. Befogadóképesség: 44 fő+36 fő =80 fő Terület: 134,04 m 2 Létszámsűrűség: D=N/A= 80 fő / 134,04 m2=0,596 Vízszintes haladási sebesség: 37,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: Készítette a kiürítés számítást: Raduc Mix Tűzvédelmi, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Törzslap száma: V–4/2006 Nyilv. szám: 01–0902–05 8. melléklet a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzésének Ezennel megbízom _________________________________________________________-t (név, beosztás) hogy az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi 248. § szerinti, alábbi tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrző végezze el: □ tűzoltó készülék negyedéves üzemeltetői ellenőrzését □ tűzoltó vízforrások féléves üzemeltetői ellenőrzését □ biztonsági világítás negyedéves üzemeltetési ellenőrzése □ a vészkijáratot működtető rendszer, pánikzár, vésznyitó negyedéves üzemeltetői ellenőrzése □ a tűzjelző rendszer napi üzemeltetői ellenőrzését □ a tűzjelző rendszer negyedéves üzemeltetői ellenőrzését □ a hőés füst elleni védelem, füstgátló ajtók negyedéves üzemeltetői ellenzését □ tűzgázló ajtó havi üzemeltetői ellenőrzését □ sprinkler rendszer heti, havi ellenőrzése Az üzemeltetői ellenőrzések elvégzésének helyszíne: _________________________________________________________ Az ellenőrzés elvégzését, annak megállapításait az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzés elvégzésének határidejéig írásban dokumentálni szükséges. A működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt jelezni szükséges az üzemben tartó felé. A megbízás kezdetének időpontja: 20___________________, mely visszavonásig érvényes.
# 66. § / NEO–FM üzemeltetési vezetője / A Corvinus Gellért Campus főbb tűzvédelmi jellemzői
A meghatalmazást átvettem: 9. melléklet Tűzjelző berendezés zóna kiés be kapcsolásának üzemeltetési naplója A rendezvény helyszíne, elnevezése és ideje: Budapest Corvinus Egyetem Corvinus Gellért Campus (1093 Budapest, Mányoki út 9.), ................................. – 202.........-án .....-tól 20......... .... óráig tartandó rendezvény ideje alatt a tűzjelző berendezés zóna ki és be kapcsolása (a rendezvény területét érintő zónákra vonatkozik, illetve a füst felfelé szállásának következtében a központi emeleti szintek is beleértendők.) – A következő feltételek mellett lehetséges: Amennyiben a tűzjelző berendezés zóna kikacsolása felvetődik a rendezvény szervezője által, (füstgép használata) akkor az Egyetem biztonsági szolgálatát ellátó vagyonvédelmi cégtől a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében. Plusz embereket kell a rendezvény idejére biztosítani alapfeltételként a tűzőrség megvalósítása. A tűzjelző berendezés zóna kikapcsolását, visszakacsolását a tűzjelző karbantartó cég által kioktatott az Egyetem munkavállalója diszpécsere végezheti (24 órás szolgálatban lévő személy). Tűzvédelmi követelmény, hogy a kikacsolást és visszakacsolást írásban kell dokumentálni. kikapcsoló személy: ........................................ visszakapcsoló személy ........................................ belső biztonsági szolgálatának váltásvetője ........................................ Budapest, ........................ 10. melléklet A CORVINUS GELLÉRT CAMPUS FŐBB TÜZVÉDELMI ISMERTETŐI Cím: 1093 Budapest, Mányoki út 9. Tűzszakaszok: 6 tűzszakasz Beépített tűzjelző rendszer: Van kiépítve, a tűzjelző központ a kollégiumi portán található Beépített tűzoltó berendezés: Van kiépítve, a sprinkler gépház az udvar felől megközelíthető Napelem: Van Tűzcsapok: Van, szintenként fali tűzcsapok és 2 db föld feletti tűzcsap az udvaron és 6 db közterületi tűzcsap az épület telekhatárán kívül Tűzoltó készülék: van Villámhárító: van Hő-, és Füstelvezető rendszer: hőés füstelvezető ablak és tetőn füstelszívó ventilátor, valamint folyosókon gépi hő -és füstelvezetés Tűzgátló ajtók: van Tűzvédelmi főkapcsoló elhelyezkedése: A kollégiumi portán a tűztablón kezelhető Tűzivíz medence: van, 80 m3, a sprinkler gépházzal szomszédos Nyomásfokozó szivattyú: van Biztonsági lift: nincs Tűzgátló előtér: van Biztonsági világítás: van 11. melléklet A Bérlő nyilatkozata a tűzvédelmi szabályzat megismeréséről A Tűzvédelmi szabályzatot áttanulmányoztam, megértettem, és magamra nézve kötelező érvényűnek tekintem. A leírtak figyelembevételével végzem munkámat, legjobb tudásom alapján járok el adott helyzetekben. Dátum Név Alkalmazó cég neve Aláírás
# 66. § / (nyomtatott betűvel) / Jegyzőkönyv a Tűzriadó terv gyakoroltatásáról
12. melléklet A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM CORVINUS GELLÉRT CAMPUS Tűzvédelmi Szabályzatában és Tűzriadó tervében foglaltak gyakoroltatása a 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet alapján. Dátum: .......... év .......... hó ........ nap Készült: ........................................................................................................ Jelen vannak: Műszaki koordinátor................................................................................ Üzemeltetési operatív vezető:..................................................................... Tűzvédelmi vezető: ................................................................................ Külső üzemeltető szakcég: ....................................................................... Katasztrófavédelem: ................................................................................ A kiürítési gyakorlat adatai: A kiürítést elrendelő személy: .............................................. A kiürítés elrendelésének ideje: ........... óra ............ perc A kiürítés megkezdése: ............óra .......... perc A gyakorlaton résztvevő munkavállalók száma: ......... fő A gyakorlatkor jelen lévő hallgatók száma: ....... fő A kiürítés végrehajtásának ideje: .......... perc A gyakorlat előzetesen bejelentésre került a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltség Részére? igen nem A katasztrófavédelem részt vett a gyakorlaton? igen nem A Tűzriadó tervben szereplő feladatok elvégzésének ellenőrzése A portás felhívta a hallgatók, munkavállalók figyelmét a terület nyugodt, de gyors elhagyására? igen nem A tűzoltóság riasztásának gyakorlása megtörtént? igen nem Az összes helyiség elhagyását a portás ellenőrizte? igen nem A portás biztosította a főbejárati ajtót? igen nem A közművek elzárásának gyakorlása megtörtént? igen nem A kiürítést követően a munkavállalók, hallgatók létszámát a gyülekezési ponton gyülekeztek? igen nem A kiürítési gyakorlat értékelése: Megfelelő Nem megfelelő Megjegyzés: ............................................................................................................................... ................................................... ......................... .........................
# 66. § / (aláírás) (aláírás) / TARTALOMJEGYZÉK
......................... ......................... 14/2024. elnöki testületi rendelkezés 1 Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campus tűzvédelmi szabályzata 1 Preambulum 1 A Tűzvédelmi szabályzat hatálya 2 A Tűzvédelmi szabályzat célja 2 A TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELADATA, FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSI RENDJE, FINANSZÍROZÁSA 3 A tűzvédelmi szervezet feladata 3 A tűzvédelmi szervezet felépítése 3 A tűzvédelmi szervezet irányítása 4 A finanszírozása 4 TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT, VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐSÖK ÉS AZOK FELADATA 4 A kancellár feladata és hatásköre 4 A HR vezető feladata és hatásköre 5 A gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető feladata és hatásköre 5 A Kommunikációs vezető feladatés hatásköre 5 A munkahelyi vezetők feladatés hatásköre 5 A foglalkoztatottak feladatai és hatásköre 6 A Campus Szolgáltatások vezető feladata és hatásköre 7 Az üzemeltetési és beruházási vezető feladata és hatásköre 7 A vagyonvédelmi vezető feladata és hatásköre 8 Az üzemeltetési operatív vezető feladata és hatásköre 8 Műszaki koordinátor feladata és hatásköre 8 A tűzvédelmi vezető feladata és hatásköre 8 A bérbeadó feladata és hatásköre 9 Beruházási szakértő feladatés hatásköre 11 Tűzvédelmi szolgáltató feladatés hatásköre 12 A kollégium vezető feladatés hatásköre 12 A hallgatók és szobabérlők feladatés hatásköre 12 A BÉRLŐK ÉS ALKALMAZOTTAIK FELADATA ÉS KÖTELESSÉGE 13
# 66. § / (aláírás) (aláírás) / TARTALOMJEGYZÉK
ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK 13 HELYISÉGEK TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYAI, BEFOGADÓKÉPESSÉG 14 Iroda 15 Étkező/Konyha 15 Közlekedő, előtér 16 Öltözők 16 Raktárak (passzív tárolás) 16 Gépházak 17 Elektromos kapcsolótér, kapcsolószekrények, elektromos berendezések helyiségek 17 Liftgépházak 18 Beléptető helyek (porták) 18 Hallgatói terek 18 Vészkijáratok 19 Mosdók, fürdők 19 Tantermek, előadók 20 Kazánok, kazánházak 20 Gázfogadó 21 Tornaterem, kondícionáló és edző termek 21 Kollégiumi lakószobák 21 SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK 22 Tűzveszélyes tevékenység 22 Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata 23 Tárolás szabályai 23 A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai 23 Tűzoltási út, terület, közlekedési, menekülési és egyéb utak 24 Tűztávolság 25 Tüzelő-, fűtőberendezések 25 Szellőztetés 25 Hőés füstelvezetés 26 Járművek 26 A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai 26 Csatornahálózat 26 Rendezvények 26 TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA 28
# 66. § / alapján 41 / 6. Tűzriadó terv készítése és gyakoroltatása 41
LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG 29 KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK 29 TŰZVÉDELMI OKTATÁS 29 A munkavállalók oktatása 30 A hallgatók oktatása 31 A kollégiumi hallgatók oktatása 31 Az üzemeltetői ellenőrzést végző személyek tűzvédelmi oktatása 31 Az Egyetem területén tevékenységet végző külső szolgáltatók munkavégzés előtti tűzvédelmi oktatása 32 Vegyes és zárórendelkezések 32 1. melléklet 32 BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM CORVINUS GELLÉRT CAMPUS TŰZRIADÓ TERV2024. 32 5.3. Használt tűzoltó készülék elszállíttatása, 2. melléklet 41 HELYSZÍNRAJZ 41 3. melléklet 42 Értelmező rendelkezések 42 4. melléklet 45 Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) 45 5. melléklet 46 Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat 46
# 66. § / Ellenőrzése, karbantartása, felülvizsgálata / (KÜLSŐ MŰSZAKI ÜZEMELTETÉS FELADATA) 48
6. melléklet 61 Felhasznált jogszabályok, rendeletek és törvények 61 7. melléklet 61 Kiürítés számítás 61 8. melléklet 64 Meghatalmazása tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzésének elvégzésére 64 9. melléklet 65 Tűzjelző berendezés zóna kiés be kapcsolásának üzemeltetési naplója 65 10. melléklet 66 A Corvinus Gellért Campus főbb tűzvédelmi jellemzői 66 11. melléklet 66 A Bérlő nyilatkozata a tűzvédelmi szabályzat megismeréséről 66 12. melléklet 67 Jegyzőkönyv a Tűzriadó terv gyakoroltatásáról 67
3/2024. Elnöki Testületi rendelkezés a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási épületeinek házirendjéről
# Közzététel: ET–14/2024. (II. 01.) sz. határozat / Preambulum
a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási épületeinek házirendjéről Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / Általános rendelkezések / Hatály
1. § (1) Az Elnöki Testület a Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) oktatási épületeinek házirendjét (a továbbiakban: Házirend) az alábbiakban határozza meg. (2) A Házirend fő célja, hogy az Egyetem épületeiben az oktatási és kutatási tevékenységet kiszolgáló zavartalan és biztonságos épülethasználathoz szükséges alapvető rendelkezéseket lefektesse.
# 2. § / Általános rendelkezések / Hatály
2. § (1) A Házirend területi hatálya kiterjed az Egyetem tulajdonában vagy használatában lévő, az Egyetem székhelyén és telephelyein (a továbbiakban: Egyetem területe) működő oktatási épületekre, azok minden elválasztható vagy el nem válaszható tartozékára, berendezési tárgyára: az Egyetem székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8. (továbbiakban: „E” épület) az Egyetem telephelyei: 1093 Budapest, Közraktár utca 2–4. (továbbiakban: „C” épület), 1093 Budapest, Fővám tér 13–15. (továbbiakban: „S” épület), 1118 Budapest, Mányoki út 9. (továbbiakban: „J” épület és „M” épület) (a továbbiakban együtt: Egyetem épületei). (2) A Házirend területi hatálya kiterjed továbbá a Corvinus Gellért Campus „K” épületének első és második emeletére, a Gellért Campus közterülettől elzárt Parkjára (a továbbiakban: Park), valamint a Gellért Campuson működő parkolóra (a továbbiakban: Parkoló) és kerékpártárolóra (a továbbiakban: Kerékpártároló) (a továbbiakban a „J” és „M” épülettel együttesen a Gellért Campus) valamint a Corvinus Sport Centerre. (3) A Házirend területi hatálya kiterjed a Kinizsi Kollégiumban működő Testnevelési és Sportközpontra, amelyre vonatkozóan jelen Házirend rendelkezéseit, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Kollégiumainak egységesített házirendjében foglaltakat együttesen kell alkalmazni. (4) Az „E”, „C” és „S” épületek esetében portaszolgálat, a Gellért Campus esetében recepciós szolgálat is működik. (5) A Házirend személyi hatálya kiterjed mindenkire – a munkavállalókra, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatottakra, hallgatókra, az előzőek hozzátartozóira, vendégeire, az Egyetemmel szerződéses jogviszonyban áruszállítást, szolgáltatást végzők érintett munkavállalóira, bérlőire, turisztikai céllal az Egyetemre látogatókra –, aki az Egyetem épületét bármely okból használja vagy oda belép, benn tartózkodik (a továbbiakban együttesen: látogató). (6) A látogató a belépés tényével a Házirendet elfogadja és vállalja, hogy annak megfelelően jár el. (7) A kiskorúak és cselekvőképtelenek magatartásáért az őket kísérő, illetve a felügyeletüket ellátó személyek tartoznak felelősséggel. (8) A külföldi vendégek tájékoztatása az őket fogadó szervezeti egység, illetve személy kötelezettsége. (9) A Házirendet hatályba lépésének napjától alkalmazni kell. (10) A Házirend magyar és angol nyelven az Egyetem honlapján elérhető. Ezen túlmenően az Egyetem épületeinek bejáratainál a Házirend linkjét QR-kód formájában is kihelyezi a Campus Szolgáltatások, továbbá a Házirend teljes terjedelemben kinyomtatva megtalálható az épületek főportáin.
# 3. § / Kapcsolódó dokumentumok / Intézkedésre jogosult személyek, szervezeti egységek
3. § (1) A Házirendhez az alábbi jogszabályok, szabályozó dokumentumok kapcsolódnak, amelyet ezen jogszabályokkal, belső szabályozó dokumentumokkal együtt kell alkalmazni: – nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) – a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) – a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló a 1999. évi XLII. törvény – Foglalkoztatási szabályzat és a munkavégzésre vonatkozó szabályzatok, rendelkezések – Hallgatói rendezvények szervezésének rendje, további rendezvényszervezési szabályzatok, rendelkezések – a kamerás megfigyelésről szóló Elnöki Testületi rendelkezés – a helyiséggazdálkodásról szóló Elnöki Testületi irányelv – székhelyhasználatra, az Egyetem épületeinek bérletére vonatkozó Elnöki Testületi rendelkezések – vis maior (ideértve a pandémia esetét is) ügyekben kiadott Elnöki Testületi rendelkezés(ek).
# 4. § / Kapcsolódó dokumentumok / Intézkedésre jogosult személyek, szervezeti egységek
4. § (1) A Házirend érvényesítése, betartásának ellenőrzése és az esetlegesen szükséges eljárások kezdeményezése a Campus Szolgáltatások hatásköre és feladata. (2) Az Egyetem épületében 24 órás biztonsági szolgálat teljesít szolgálatot formaruhában. A biztonsági szolgálat elvégzi az épületfelügyeletet, kezeli a helyiségkulcsokat és megakadályozza a belépésre nem jogosult személyek belépését. Tűz és egyéb káresemények esetén segítséget hív, liftből ment. Ellátja az általános vagyonvédelmi feladatokat, a kamerarendszer kezelését, valamint az azokhoz tartozó üzemeltetési naplók vezetését. Az épületben folyamatosan járőrözik. Tevékenységét és eljárását szükség esetén, valamint a Campus Szolgáltatások vezetője és/vagy Campus Szolgáltatások vezetőjének értesítése mellett bármely látogató indokolt kérésére jegyzőkönyvezi. (3) A Házirend megsértőivel szemben bármely, a Házirendben nevesített intézkedés megtétele a Campus Szolgáltatások vezetőjének és az általa lehetőség szerint írásban felhatalmazott személynek (munkavállaló/szolgáltatást nyújtó vállalkozójának) a jogköre. (4) Amennyiben a Házirend megsértése olyan súlyú, hogy az Egyetem munkavállalója meglátása szerint a rendőrség és/vagy más hatóság értesítése szükséges, akkor ezt lehetőség szerint jelezni kell a biztonsági őr és/vagy portaszolgálat felé személyesen vagy telefonon („E” épület: 482–5199, „C” épület: 482–7373, „S” épület: 482–7620, „J” és „M” épületek: 482–7810), aki megteszi a bejelentést. Amennyiben a portaszolgálat bevonását a körülmények nem teszik lehetővé, a hatóság értesítéséről a portaszolgálatot utóbb haladéktalanul értesíteni kell annak érdekében, hogy a kiérkező hatóságot a biztonsági őr és/vagy portaszolgálat a megfelelő helyre tudja kísérni. A rendőrségi és/vagy hatósági intézkedést igénylő esetekről a Campus Szolgáltatások vezetője az Elnöki Testület tagjait és a jogi vezetőt haladéktalanul értesíti. (5) Amennyiben rendőrséget és/vagy más hatóságot más látogató – ideértve a hallgatót is – értesíti, a (4) bekezdés szerint kell eljárni. (6) Amennyiben a Házirendben nevesített intézkedés megtétele szükséges, azonban bárki kezdeményezésére már rendőrségi és/vagy hatósági eljárás is folyamatban van, a biztonsági szolgálat a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint a rendőrség és/vagy hatóság utasításainak megfelelően és velük együttműködve jár el. (7) Amennyiben a Házirend betartásával kapcsolatban bárki bármilyen szabálytalanságot, rendellenességet észlel, azt az adott épületben biztonsági szolgálatot ellátó személynek és/vagy a portaszolgálaton keresztül kell jeleznie. (8) Amennyiben a szabálytalanság, rendellenesség fegyelmi-, kártérítési vagy polgári jogi, büntetőjogi felelősség gyanúját is felveti, a biztonsági őr és/vagy portaszolgálat értesíti a vagyonvédelmi szakértőt, aki szükség esetén értesíti a
# 4. § / Intézkedésre jogosult személyek, szervezeti egységek / Alapelvek, felelősségek
Campus Szolgáltatások vezetőjét, aki indokolt esetben intézkedik a hatáskörrel rendelkező vezetők megkeresése ügyében.
# 5. § / Intézkedésre jogosult személyek, szervezeti egységek / Alapelvek, felelősségek
5. § (1) Az Egyetem épületei és azoknak minden elválasztható vagy el nem válaszható tartozéka, berendezési tárgya védelem tárgyát képezik. Azokat az Egyetem minden látogatója köteles védeni, állagát, tisztaságát megóvni, rendeltetésszerűen használni. (2) Az Egyetem épületébe történő belépés, használat során tiszteletben kell tartani az Egyetem tekintélyét és Egyetemhez méltó magatartást kell tanúsítani. A magatartás nem ütközhet a jóerkölcsbe és nem sértheti az Egyetem reputációját, versenyképességét. (3) Minden látogató köteles tiszteletben tartani, hogy az általa látogatott épületben oktatási és tudományos kutatási tevékenység folyik, és köteles úgy viselkedni, hogy e tevékenységet ne zavarja. (4) A látogató köteles úgy viselkedni, hogy azzal az ott-tartózkodók munkáját, feladatellátását, testi épségének, egészségének és vagyonának biztonságát ne zavarja, sértse vagy veszélyeztesse. (5) Szigorúan tilos mindenfajta, jogszabályba ütköző, vagy olyan tevékenység folytatása, magatartás tanúsítása, amely sérti a kulturált együttélés elvárásait, sérti a közerkölcsöt, mások személyiségi jogait. (6) Szigorúan tilos bármilyen szerencsejáték, valamint pártpolitikai aktivitás és egyéni vallásgyakorlás körét meghaladó vallási aktivitás, hittérítés, továbbá minden, az Egyetem értékrendjével összeegyeztethetetlen tevékenység.
# 6. § / Intézkedésre jogosult személyek, szervezeti egységek / Alapelvek, felelősségek
6. § (1) A Campus Szolgáltatások illetékes munkatársai és/vagy az Egyetem vagyonőri szolgáltatást nyújtó vállalkozója folyamatosan figyelemmel kísérik az Házirend betartását, szükség szerint szúrópróbaszerű ellenőrzést végezhetnek, ennek keretében a közforgalomtól elzárt helyen táskába betekinthetnek, ruházat zsebei, táska tartalmának megmutatását kérhetik, a szabályszegő figyelmét felhívják a szabályellenes magatartásra, kezdeményezik annak azonnali beszüntetését. (2) A Házirendet megsértőt fel kell szólítani annak betartására, a szabályszegő magatartás beszüntetésére. (3) A Házirendet súlyosan vagy ismételten megsértőt és/vagy azt a látogatót, aki felszólítás ellenére nem szünteti be a szabálytalan magatartást, fel kell szólítani, hogy hagyja el az épületet (ki kell küldeni), engedetlenség esetén az épületből – szükség esetén hatósági közreműködéssel – ki kell vezetni. (4) A Campus Szolgáltatások illetékes munkatársai megtagadják annak a látogatónak a belépését, aki a 8. § (1) bekezdésben meghatározott magatartást tanúsítja. (5) Munkavállaló és hallgató esetén az eljárás során és az alkalmazandó következményeknél figyelemmel kell lenni az érintettre vonatkozó egyéb szabályokra (elsősorban Foglalkoztatási szabályzat vagy Hallgatói Követelményrendszer). (6) Amennyiben a Házirendet sértő szabálytalanság, rendellenesség etikai-, fegyelmi-, kártérítési vagy polgári jogi, büntetőjogi felelősség gyanúját is felveti, a biztonsági őr és/vagy portaszolgálat értesíti a Campus Szolgáltatások vezetőjét, aki mérlegeli a szabálytalanságot, szükség esetén egyeztet a jogi vezetővel, és közös szakmai véleményük alapján intézkednek a hatáskörrel rendelkező vezető/testület megkeresése ügyében. Ez esetben az ügyet a hatáskörrel rendelkező vezető/testület veszi át további ügyintézésre. (7) A Házirendet a (6) bekezdés szerint megsértő munkavállalóval vagy hallgatóval szemben elsősorban az Etikai kódex, a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat, munkatársakra vonatkozó fegyelmi szabályzat, Kollektív szerződés, az Nftv. és/vagy az Mt. alapján kell eljárni, és ezen szabályzatok alapján etikai, fegyelmi, kártérítési és/vagy munkajogi intézkedések is kezdeményezhetők, tehetők. (8) Amennyiben a hallgatót a Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Bizottság a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat alapján ideiglenes intézkedéssel vagy fegyelmi büntetésként eltiltja a tanulmányok folytatásától, az eltiltott hallgató az eltiltás időtartama alatt csak mint vendég tartózkodhat az épületben, egyebekben csak azon jogai gyakorlása érdekében léphet be, amelyeket a hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt is gyakorolhat. (9) Károkozás estén a károkozó látogató a keletkezett kárt – ide érve az esetleges szabálytalanságból származó hatósági bírságokat is – köteles megtéríteni. Ilyen
# 6. § / Intézkedésre jogosult személyek, szervezeti egységek / Alapelvek, felelősségek
esetben a kártérítési felelősség hallgató esetén az Nftv. és a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat, munkatársak esetén a munkatársakra vonatkozó fegyelmi szabályzat, Kollektív szerződés és az Mt. szabályait figyelembe véve állapítható meg. (10) Az Egyetem a látogató által másoknak okozott károkozásért a felelősségét kizárja. (11) A Házirendet megsértő részére az Egyetem által nyújtott szolgáltatás teljesítése megtagadható.
# 7. § / Alapelvek, felelősségek / Az épület használata
7. § (1) Amennyiben az Egyetem épületét bármilyen kár, sérelem éri vagy annak veszélye fenyeget, az Egyetem munkavállalója, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatottja, hallgatója köteles azt haladéktalanul jelezni az épületben szolgálatot ellátó biztonsági őr és/vagy a portaszolgálat felé. (2) Az Egyetem nem vállal felelősséget a látogatók vagyontárgyaiért. (3) Az Egyetem nem vállal felelősséget azon gépek, berendezések, felszerelések megfelelő épségéért és működéséért, amelyek nem az Egyetem tulajdonában és/vagy üzemeltetésében működnek. Az épületek nyitvatartása, belépés, általános használati szabályok
# 8. § / Alapelvek, felelősségek / Az épület használata
8. § (1) Az Egyetem „E”, „C” és „S” – közforgalom számára nyitott – épületeibe nyitvatartási időben bárki beléphet. (2) A Gellért Campus épületeibe – csak a belépési jogosultsággal rendelkező személyek léphetnek be. (3) Az Egyetem területére a Házirend betartása mellett lehet belépni és tartózkodni azzal, hogy az Egyetem a belépés és benntartózkodás megtagadásának jogát fenntartja, különösen: a) a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendeletben foglalt, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök 1 behozatalát megkísérlő személyek, kivéve, ha az eszközt hivatali munkavégzés céljára használja vagy tartja magánál; b) a jelen Házirendben foglalt szabályokat megsértő ruházatban, állapotban, eszközökkel érkező személyek; c) korábban legalább három alkalommal a Házirend megsértése miatt az épületből kiküldött személyek esetében. (4) Az épületek nyitvatartási rendje a következő: Oktatási épületek nyitvatartása munkanapokon: – hétfőtől-péntekig: 7–21 óra között nyitva; Oktatási épületek nyitvatartása szombati napokon: – a „C” épület, az „S” épület, valamint a Gellért Campus „J” és „M” épülete 7–21 óra között nyitva; – az „E” épület zárva; – A Gellért Campus „K” épületének 1. és 2. szintje a hét minden napján 21–07 óra között elsődlegesen a kollégiumi lakók részére tart nyitva. Vasárnap mindegyik oktatási épület zárva tart. (5) A Gellért Campus Parkja a hét minden napján 6–21 óráig üzemel. (6) A (4)–(5) bekezdésekben meghatározott nyitvatartási rendtől átmenetileg a Campus Szolgáltatások vezetője a kancellár jóváhagyásával eltérhet. (7) Nyitvatartási időn túl, az üzemeltetési és munkaidő után szolgálatot teljesítő (pl. biztonsági szolgálat, takarítószolgálat) személyzeten kívül külön engedéllyel lehetséges a benntartózkodás, amelyet a Campus Szolgáltatásoknál lehet kérvényezni az erre rendszeresített elektronikus igénylővel.
# 9. § / Az épület használata / Helyiséghasználat szabályai
9. § (1) A helyiséggazdálkodás szabályait külön Elnöki Testületi irányelv tartalmazza. (2) A helyiségek tűzkulcsai az épületek portáin lévő kulcsszekrényben vannak elhelyezve. (3) A helyiségkulcsok átvétele és leadása az erre rendszeresített kulcskiadási nyilvántartóban dokumentálva történik, aláírás ellenében, a jogosultság ellenőrzése után. A kulcsjogosultságokat a szervezeti egység vezetők határozzák meg. Az új kulcsok beszerzését a Campus Szolgáltatások végzi, a szervezeti egység vezetőjének vagy az általa felhatalmazott munkatársnak a kezdeményezésére. A portaszolgálatra egy adott helyiség kulcsfelvételi jogosultsági névsora leadható. A kulcsok kiadását az őrszolgálat a leadott jogosultság szerint elvégzi. A jogosultsági névsor naprakészen tartása az adott szervezeti egység felelőssége. (4) A kulcs elvesztését a használó köteles azonnal bejelenteni a portaszolgálaton annak érdekében, hogy a Campus Szolgáltatások meg tudja tenni a szükséges intézkedéseket. (5) Az Egyetem épületében található tárgyalókat és konyhákat csak az Egyetem munkavállalói használhatják. A publikus tárgyalók az O365 rendszerben elektronikusan foglalhatók. (6) A zárható terek kizárólag az arra jogosult személyek által munkavégzésre, oktatási céllal, egyéb funkciójuknak megfelelő céllal használhatók. (7) A géptermekbe, továbbá azon helyiségekbe, ahol erre vonatkozó tilalmat kihelyezett tábla jelzi, tilos ételt, italt bevinni. (8) A mellékhelyiségeket az Egyetem munkavállalói, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatottjai, hallgatói, az előzőek hozzátartozói, vendégei, az Egyetemmel szerződéses jogviszonyban áruszállítást, szolgáltatást végzők érintett munkavállalói, bérlői használhatják. Az épületet mellékhelyiségeit más látogatók, így különösen turisztikai céllal látogatók nem használhatják. (9) Az egyéb nyitott tereket funkciójuknak megfelelően a belépésre jogosultak használhatják. (10) Az Egyetem épületeiben szigorúan tilos kábítószer, tiltott doppingszerek, egyéb tudatmódosító anyag, narkotikumok behozatala, fogyasztása vagy ezekkel való visszaélés. (11) Alkohol behozatala és fogyasztása az Egyetem épületében kizárólag engedélyezett rendezvény alkalmából megengedett, így különösen bál, gálavacsora, karácsonyi ünnepség, ünnepi szenátusi ülés, kitüntetésátadó. Alkohol behozatalra engedély megadása a négy szem elve alapján a kancellár és az elnök vagy a kancellár és a rektor vagy a kancellár és a Campus Szolgáltatások vezető hatásköre. Az engedély a Campus Szolgáltatásoknál erre rendszeresített elektronikus igénylővel kezdeményezhető. (12) Szigorúan tilos minden erős zajjal, szaggal, porral vagy egyéb környezeti ártalommal járó, másokat zavaró tevékenység, ide nem értve az épületben zajló felújítási és egyéb, ilyen hatásokkal járó, az Egyetem érdekkörébe tartozó, a Campus
# 9. § / Az épület használata / Helyiséghasználat szabályai
Szolgáltatások által engedélyezett munkavégzés. (13) Szigorúan tilos a nyílt láng használata vagy bármely más tüzet okozó tevékenység folytatása (például gyertya, mécses használata). (14) Szigorúan tilos idegen elektromos berendezést (otthonról behozott saját elektromos berendezés) használni, bevinni, különösen hősugárzó berendezést és mobilklímát. (15) Szigorúan tilos tűz-, füstjelző berendezés letakarása, tűzoltó készülékek, és fali tűzcsapok megrongálása, eltorlaszolása. (16) Szigorúan tilos a menekülési útvonalak, vészkijárati ajtók eltorlaszolása (göngyölegek, éghető anyagok ideiglenes tárolása stb.), lezárása. (17) Szigorúan tilos a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendeletben foglalt, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök vagy egyéb, riadalom keltésére alkalmas eszköz birtoklása, továbbá mindenfajta olyan dolog vagy eszköz bevitele, amely mások testi épségét sérti vagy veszélyeztetheti. (18) Az Egyetem épületeiben és minden olyan területén, amelyre jelen Házirend hatálya kiterjed szigorúan tilos az engedély nélkül végzett kereskedelmi tevékenység, reklám, propaganda (pl. reklámtáblák, megállító táblák, falragaszok és szórólapok elhelyezése). Engedélyt a Kommunikáció vezetője vagy az általa lehetőség szerint írásban felhatalmazott munkavállaló ad. (19) Az Egyetem épületeiben és minden olyan területén, amelyre jelen Házirend hatálya kiterjed a kéregetés, koldulás szigorúan tiltott. Adománygyűjtés a Campus Szolgáltatások vezető vagy az általa lehetőség szerint írásban felhatalmazott munkavállaló engedélyével lehetséges. (20) A rendezvényszervezés és lebonyolítás rendjét külön szabályzat és/vagy Elnöki Testületi rendelkezés tartalmazza. A Gellért Campus parkoló használatának speciális szabályai
# 10. § / Az épület használata / Helyiséghasználat szabályai
10. § (1) A Gellért Campus kollégiumi épülete mellett sorompóval elzárt Parkoló működik, amely a Kelenhegyi lépcső felől közelíthető meg. (2) A Parkolót az arra jogosultak használhatják. (3) A Parkoló területén kiemelt parkolóhelyek kerültek kialakításra, amelyeknél a használat célját piktogramok jelölik (mozgássérült parkolóhely, elektromos töltőállomással ellátott parkolóhely, carpool parkolóhely, green car parkolóhely). Ezek a kiemelt parkolóhelyek csak a rendeltetésüknek megfelelően használhatóak. (4) A mozgássérült parkolóhelyet (1 darab) csak mozgássérültek vehetik igénybe. (5) Az elektromos töltőállomással ellátott parkolóhelyeket (4 darab) csak elektromos gépjárművekkel lehet igénybe venni. (6) A carpool parkolóhelyek (3 darab) kizárólag abban az esetben vehetők igénybe, amennyiben a sofőrön kívül legalább 2 fő utazik az autóban. (7) A green car parkolóhelyeket (2 darab) csak zöld rendszámos gépjárművekkel lehet igénybe venni. (8) A Parkoló egész területén a KRESZ szabályai érvényesek, a megengedett maximális sebesség 5 km/óra. (9) A Parkolót a használó köteles rendeltetésszerűen használni, annak állagát megóvni, a jogszabályi, hatósági előírásokat és jelen Házirendben foglaltakat betartani. (10) A Parkolót használó köteles a parkolóhelyet úgy használni, hogy azzal ne akadályozza vagy korlátozza a többi parkolóhely megközelíthetőségét. (11) A Parkolóban a parkolás a felfestésnek, jelölésnek megfelelően kell történjen. (12) A Parkoló állagában, illetve területén okozott károkért a gépjármű tulajdonos teljes anyagi felelősséggel tartozik. (13) A Parkolóba beállított gépjármű állagáért, a gépkocsiban keletkezett bárminemű kárért és az ott hagyott értékekért az Egyetem felelősséget nem vállal. (14) Üzemtelen gépjárművet a Parkolóban tárolni nem megengedett. (15) A Parkolóban tilos a dohányzás. (16) A Parkolót raktározás céljára használni nem megengedett. (17) A Parkolóban a kiés bejárást akadályozni, valamint a forgalomtól elzárt területeken és a közlekedő utakon parkolni tilos. (18) A fenti parkolási szabályok megsértése a parkolási jogosultság megvonását vonhatja maga után. (19) A Gellért Campus Főbejáratának nyitvatartási idején túl a Parkoló bejárata funkcionál akadálymentesített bejáratként. A Gellért Campus kerékpártároló használatának speciális szabályai
# 11. § / Helyiséghasználat szabályai / A Gellért Campus gazdasági bejárata
11. § (1) A Gellért Campus „M” épületének bejárata alatt Kerékpártároló került kialakításra. (2) A Kerékpártárolót az egyetemi polgárok jogosultak használni. (3) A Kerékpártárolót a használó köteles rendeltetésszerűen használni, annak állagát megóvni. (4) A Kerékpártárolót használó köteles a tárolóhelyet úgy használni, hogy azzal ne akadályozza vagy korlátozza a többi tárolóhely megközelíthetőségét és használatát. (5) A Keréktárolóban elhelyezett kerékpárokért az Egyetem felelősséget nem vállal. (6) A Kerékpártároló területét raktározás céljára használni nem megengedett. (7) A kerékpárral érkező egyetemi polgárok számára az Egyetem biztosítja a Gellért Campus területén működő sportközpontban megtalálható öltöző és zuhanyzók használatát. Ennek részleteiről a sportközpont házirendje rendelkezik. (8) A Kerékpártároló területén QR-kódot tartalmazó piktogramok segítségével érhető el a kerékpártároló használati útmutatója.
# 12. § / A Gellért Campus gazdasági bejárata / Wi-Fi hálózat
12. § (1) A Gellért Campus gazdasági bejárata a Kelenhegyi lépcső felől közelíthető meg. (2) A gazdasági bejárat sorompóval elzárt. (3) A gazdasági bejárat áruszállítás és szemétszállítás céljára használható. (4) A gazdasági bejárat mögötti területen parkolni szigorúan tilos.
# 13. § / Wi-Fi hálózat / Hulladékgyűjtés és takarítás
13. § (1) Az épület teljes területén vezetéknélküli hálózat (Wi-Fi) működik. Elérése hallgatók, dolgozók és utóbbiak vendégei részére a Cornet-EAP nevű hálózaton keresztül lehetséges. A vendégek számára az erre kialakított felületen lehet heti érvényességgel azonosítót létrehozni. (2) Az Egyetem az Eduroam megállapodás részeseként Eduroam azonosítóval szintén lehetővé teszi a kapcsolódást az Eduroam nevű hálózatra. (3) Az Egyetem Wi-Fi hálózatának felhasználásával illegális tartalmak elérése és megosztása, szükségtelen terhelése és zavarása tilos, az oktatási, kutatási tevékenység zavarása legális tevékenységgel sem megengedett.
# 14. § / Hulladékgyűjtés és takarítás / Dohányzás
14. § (1) Az Egyetem épületeiben és minden olyan területén, amelyre jelen Házirend hatálya kiterjed tilos szemetelni. Hulladékot elhelyezni csak az e célra kijelölt hulladéktárolókban – azok funkcionalitását (szelektív hulladékgyűjtő) figyelembe véve – lehet. (2) Veszélyes hulladékot csak egyetemi munkavégzéshez kapcsolódóan lehet az épületben erre rendszeresített szelektív gyűjtőkben elhelyezni, és az előírások betartása mellett külön kell kezelni. (3) A szárazelemek gyűjtése az erre a célra kihelyezett gyűjtőedényekben történik. (4) Az irodákban keletkező egyéb veszélyes hulladék kezeléséről a Campus Szolgáltatások külön bejelentés alapján gondoskodik. (5) A takarítási és épülethigiéniai feladatok ellátásáról a Campus Szolgáltatásokhoz tartozó takarítószemélyzet gondoskodik, az épületek nyitvatartási idejében ügyeletet tart.
# 15. § / Dohányzás / Kerékpár, egyéb közlekedési eszközök
15. § (1) Az Egyetem minden épületében dohányozni, elektronikus cigarettát, dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni tilos. (2) Az épületek főbejáratánál a dohányzás tilalmára figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (3) Dohányzóhelyeket a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül lehet kijelölni. (4) A Gellért Campus területén kizárólag az arra kijelölt helyeken lehet dohányozni. (5) A dohányzási tilalmat mindenki köteles betartani. (6) Amennyiben a látogató a dohányzási tilalmat megszegi, illetve nem a kijelölt dohányzóhelyen dohányzik, és ezen magatartása miatt az Egyetem terhére szabnak ki bírságot, azt az Egyetem jogosult tovább hárítani a jogsértést elkövető látogatóra.
# 16. § / Kerékpár, egyéb közlekedési eszközök / Háziállatok behozatala
16. § (1) Kerékpárt az épületbe tilos behozni. Elhelyezésük az épületek bejárata közelében található kerékpártárolókban lehetséges. A tárolókban elhelyezett kerékpárokért az Egyetem nem vállal felelősséget. (2) Az épületekbe összezárható roller, görkorcsolya behozatala megengedett, azonban azt az épületben nem lehet használni, kézben kell szállítani. (3) A Gellért Campus Park területén kerékpár, roller, görkorcsolya, gördeszka használata nem megengedett.
# 17. § / Kerékpár, egyéb közlekedési eszközök / Háziállatok behozatala
17. § (1) Az Egyetem azon épületeibe, amelyre jelen Házirend hatálya kiterjed – kivéve a Gellért Campus területét – háziállat behozatala, a vakvezető vagy egyéb egészségügyi terápiás kutya kivételével, kizárólag munkavállalók részére megengedett a jelen paragrafusban foglaltak keretei között. (2) Hallgatói ügyféltérben, Könyvtárban, nyitott közösségi térben háziállatot kizárólag közlekedési céllal pórázon, ketrecben vagy egyéb módon biztonságosan szállítva, minden közegészségügyi követelménynek eleget téve (chip, oltás stb.) lehet szállítani. (3) Zárt irodahelyiségben háziállat bent tartózkodása biztonságosan elhelyezve, minden közegészségügyi követelménynek eleget téve (chip, oltás stb.) is kizárólag akkor lehetséges, ha ahhoz minden, az adott irodában dolgozó munkavállaló hozzájárul. (4) Egy irodában (ide érve a több irodahelyiségből álló, de belső ajtóval egybenyíló irodákat is) egyszerre egy háziállat tartózkodhat. (5) A háziállat behozataláról az első alkalmat megelőzően a Campus Szolgáltatásokat értesíteni kell. (6) Minden háziállattulajdonos maga gondoskodik arról és felelős azért, hogy a háziállat ne sértse vagy veszélyeztesse mások egészségét, testi épségét, ne szennyezze vagy károsítsa az épületet és/vagy annak berendezési tárgyait. (7) A munkavállaló a háziállatot saját felelősségére hozza be az Egyetem épületébe, és a háziállat által az Egyetemnek vagy bárki másnak okozott károkért felelősséggel tartozik. (8) A Gellért Campus területére háziállat behozatala a vakvezető vagy egyéb, igazoltan egészségügyi terápiás kutya kivételével szigorúan tilos.
# 18. § / Háziállatok behozatala / Talált tárgyak bejelentése, kezelése
18. § (1) Talált tárgyak leadása és átvétele az épületek nyitvatartási idejében a portán történik. (2) A megtaláló a talált tárgyat köteles a portaszolgálatnak haladéktalanul leadni. (3) Ha a tulajdonos a helyszínen van, a talált tárgyat a tulajdonjog és a személyazonossága megfelelő igazolása után a tulajdonosnak haladéktalanul vissza kell adni. A kiadáshoz a tulajdonjog meghatározása feltétlen szükséges. Ehhez meg kell adni: a) az elvesztés idejét, helyét, b) az elvesztett tárgy tulajdonságait, pl.: kinézetét (szín, méret, márkajelzés stb.). (4) Kétség esetén egyéb, kizárólag a tulajdonos által ismerhető, tudott azonosítók meghatározása is szükséges lehet. (5) Ha az átvételére jogosult személye nem állapítható meg, az Egyetem a tárgyat az átadástól számított három hónapon át megőrzi, vagy – ha a megőrzésre lehetősége nincs – azt az átadástól számított nyolc napon belül átadja az illetékes jegyzőnek. (6) Ha a jogosult a talált tárgyért három hónapon belül nem jelentkezik, az Egyetem vagy a jegyző azt értékesíti. (7) A portaszolgálat a talált és részére átadott tárgyat az erre a célra rendszeresített sorszámozott papíralapú nyilvántartásban és az e-őrnaplóban nyilvántartásba veszi, amely tartalmazza a megtaláló adatait, a tárgy és megtalálási helyének, körülményeinek pontos leírását. A hosszabb ideig tárolt talált tárgyak zárt szekrényben az épület portáján kerülnek tárolásra. A tulajdonoshoz visszajuttatás tényét rögzíteni kell a nyilvántartásban. (8) Az Egyetem épületében talált tárgyakat a porta jelenti a Campus Szolgáltatások részére abból a célból, hogy az Egyetem a szükséges intézkedéseket megtegye. (9) Egyebekben a talált tárgyak ügyében az Egyetem a vonatkozó jogszabályok keretei között jár el.
# 19. § / Kamerás megfigyelés / Alapelvek
19. § (1) Az Egyetem jogszabályi keretek között személyés vagyonbiztonsági okokból kamerás megfigyelőrendszert működtet. A működtetés részletes szabályait külön Elnöki Testületi rendelkezés tartalmazza. (2) A látogató az Egyetem épületébe történt belépéssel kifejezetten elfogadja, hogy az Egyetem egész területén rögzített képfelvétel készülhet, amelyen látogatói minőségében bármely látogató feltűnhet. Az elektronikus beléptetőrendszer működtetésének szabályai
# 20. § / Alapelvek / Hatáskör és felelősség
20. § (1) Az Egyetem az épületeiben jogszabályi keretek között személyés vagyonbiztonsági okokból elektronikus beléptető rendszert működtet. (2) Az elektronikus beléptetőrendszer működtetése során az Egyetem személyes adatokat kezel. (3) Az Egyetem elektronikus beléptetőrendszer működését a jogszabályi előírásokra figyelemmel, különösképpen a GDPR-ra tekintettel határozza meg. (4) Az elektronikus beléptető rendszer alkalmazása során kiemelt figyelmet kell fordítani az érintettek személyhez fűződő jogaira.
# 21. § / Hatáskör és felelősség / Az elektronikus beléptetőrendszer működtetésének célja
21. § (1) Az elektronikus beléptetőrendszert a Campus Szolgáltatások üzemelteti. (2) Az elektronikus beléptetőrendszer jogszerű működtetéséért a Campus Szolgáltatások vezető felelős. (3) Az elektronikus beléptetőrendszer működtetése során megvalósuló adatkezelés felelőse az Egyetem adatvédelmi felelőse. (4) Az Egyetem az elektronikus beléptetőrendszer üzemeltetéséhez, a rendszer szoftveres támogatásához, továbbá a rendszer karbantartásához üzemeltető, személyés vagyonvédelmi, valamint portaszolgálati tevékenységet folytató vállalkozást is igénybe vesz, akivel a vonatkozó titoktartási, adatkezelési és felelősségi kérdéseket a vállalkozási szerződésben és kapcsolódó utasításokban rendezi.
# 22. § / Hatáskör és felelősség / Az elektronikus beléptetőrendszer működtetésének célja
22. § (1) Az Egyetem az elektronikus beléptető rendszert kizárólag a 21. § szerinti alapelvek mentén, személyés vagyonbiztonsági, valamint az Egyetem belső szabályozóit sértő cselekmények körülményeinek kivizsgálása céljából alkalmazza. (2) Személyés vagyonbiztonsági célnak minősül: a) Az Egyetem vagyontárgyainak védelme, valamint a vagyontárgyakon elkövetett jogsértések kivizsgálásának támogatása. b) Az érintettek vagyontárgyainak védelme, valamint az ezeken elkövetett jogsértések kivizsgálásának támogatása. c) Az Egyetem Gellért Campus területén bekövetkezett baleset, üzemi baleset, káresemény körülményeinek kivizsgálása. d) Az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme. e) A mindenkor hatályos tűzvédelmi előírásoknak történő megfelelés. f) Az illetéktelen belépések megakadályozása. g) Vendégfogadás esetén a vendég/látogató által okozott károkért való felelősség telepítése, jogi igény érvényesítése. (3) Az elektronikus beléptető rendszer használatának nem célja az Egyetem munkavállalóinak munkáltatói ellenőrzése. Az elektronikus beléptető rendszer működtetésének általános szabályai
# 23. § / Hatáskör és felelősség / Az elektronikus beléptetőrendszer működtetésének célja
23. § (1) Az elektronikus beléptető rendszer használata, és ennek részeként az elektronikus beléptető rendszerrel ellátott épületek területére történő beés kilépés az állandó belépésre jogosultaknak applikáción keresztül biztosított jogosultsággal, az állandó belépésre nem jogosult személyeknek eseti belépésre jogosító vendégkártyával történik. Az eseti belépésre jogosító kártya az épületből való kilépéskor leadandó. (2) Állandó belépésre az alábbi személyi kör jogosult: a) az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban lévő személyek; b) az Egyetemmel munkaviszonyban álló és megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott alkalmazottak; c) az épületek üzemeltetésében részt vevő vállalkozó(k), alvállalkozó(k) alkalmazottai. d) az épületek bérlői/albérlői. (3) Az állandó belépésre való jogosultság megszűnik: a) A (2) a) pontban szereplő jogosulti kör esetében a hallgatói jogviszony megszűnésének napjával; b) az Egyetemmel munkaviszonyban álló munkavállalók munkaviszonyának megszűnésével, a megszűnés napján, valamint megbízási jogviszony esetén a megbízás szerződés megszűnésének napján; c) az épületek üzemeltetését ellátó vállalkozó(k) vállalkozási szerződésének megszűnésével, valamint személyi cserék alkalmával a vállalkozó értesítésének napján. (4) Az állandó belépésre való jogosultság megszűnését a Campus Szolgáltatások tartja nyilván és igazolja. (5) Az állandó belépési jogosultságot az applikáción keresztül a Campus Szolgáltatások aktiválja, és a jogosultság megszűnését követően is ő gondoskodik a jogosultság visszavételéről. (6) Minden olyan személy, aki nem tartozik a (2) bekezdés szerinti személyi körbe, az épületekbe csak eseti belépő kártya kiállítását követően léphet be. (7) Az eseti belépő kártyát az adott épület recepciósa állítja ki és az épületből történő távozáskor részére kell azt visszaszolgáltatni. Az elektronikus beléptető rendszer működtetése során kezelt adatok és azok tárolása
# 24. § / Hatáskör és felelősség / Az elektronikus beléptetőrendszer működtetésének célja
24. § (1) Az Egyetem az állandó belépési jogosultságokról nyilvántartást vezet, ennek részeként az alábbi adatokat kezeli a jogosultakról: a) az állandó belépésre jogosult neve; b) az érvényességi idő; c) amennyiben van külön jogosultsági szinttel kialakított zóna, úgy a jogosultsági szint. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatok tárolása a Campus Szolgáltatásoknál történik. (3) A Gellért Campuson működő recepciós szolgálat az állandó belépési jogosultsággal nem rendelkező látogatók részére vendégkártyát biztosít. (4) Az vendégkártyával rendelkező látogatókról az alábbi személyes adatokat rögzíti és tárolja az Egyetem: a) kártyaszám; b) a látogató neve; c) az érkezés dátuma, időpontja; d) a távozás dátuma, időpontja. (5) A látogatót fogadóról az alábbi személyes adatokat rögzíti és tárolja az Egyetem: a) a látogatót fogadó személy neve, Neptun azonosítója. A kezelt adatokhoz való hozzáférés és az adatok tárolásának időtartama
# 25. § / Az elektronikus beléptetőrendszer működtetésének célja / Adatkezelés
25. § (1) A jogosultságokról vezetett nyilvántartások adataihoz való hozzáférésre kizárólag az alábbi személyek jogosultak: a) a Campus Szolgáltatások vezetője, valamint vagyonvédelmi szakértője, b) a rendszergazda, c) a vendégkártyákról vezetett nyilvántartás esetében a recepciós szolgálatot végző vállalkozás munkavállalója, d) etikai, fegyelmi, belső visszaélési vagy egyéb szabálytalansági eljárás során az ügy kivizsgálására jogosult személy és/vagy testület, e) szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja esetén az illetékes hatóság, f) az elektronikus beléptető rendszert üzemeltető vállalkozás munkatársai a karbantartáshoz szükséges feladataik ellátásának idejére. (2) Az Egyetem az állandó belépésre jogosultak adatait a jogosultság megszűnését követően, de legkésőbb a megszűnést követő 30. napon törli a rendszerből. Amennyiben az adott belépési adatokat az Egyetem jogérvényesítés céljából felhasználja, az adatok kezelési határideje az érvényesített igény elévüléséhez igazodik. (3) A vendégkártyákhoz kapcsolódó adatokat az Egyetem az eseti belépéstől számított 30 napon belül megsemmisíti, illetve törli, amely alól kivételt jelent az az eset, amikor az adatokat az Egyetem jogérvényesítés céljából felhasználja, amely esetben az adatok kezelési határideje az érvényesített igény elévüléséhez igazodik.
# 26. § / Adatkezelés / Vegyes és záró rendelkezések
26. § (1) A Házirendhez kapcsolódóan adatkezelés rendjét külön adatkezelési tájékoztató tartalmazza, amely az Egyetem honlapján elérhető.
# 27. § / Vegyes és záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
27. § (1) A vis maior helyzetekre vonatkozó rendkívüli szabályokat az Elnöki Testület külön rendelkezésben határozza meg. (2) Jelen rendelkezés 2024. február 2-án lép hatályba és egyidejűleg a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási épületeinek házirendjéről szóló 19/2023. számú elnöki testületi rendelkezés hatályát veszti. 3/2024. elnöki testületi rendelkezés 1 a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási épületeinek házirendjéről 1 Preambulum 1 Általános rendelkezések 1 Hatály 1 Kapcsolódó dokumentumok 2 Intézkedésre jogosult személyek, szervezeti egységek 2 Alapelvek, felelősségek 3 Az épület használata 4 Az épületek nyitvatartása, belépés, általános használati szabályok 4 Helyiséghasználat szabályai 5 A Gellért Campus parkoló használatának speciális szabályai 7 A Gellért Campus kerékpártároló használatának speciális szabályai 7 A Gellért Campus gazdasági bejárata 8 Wi-Fi hálózat 8 Hulladékgyűjtés és takarítás 8 Dohányzás 8 Kerékpár, egyéb közlekedési eszközök 8 Háziállatok behozatala 9 Talált tárgyak bejelentése, kezelése 9 Kamerás megfigyelés 10 Az elektronikus beléptetőrendszer működtetésének szabályai 10 Alapelvek 10 Hatáskör és felelősség 10 Az elektronikus beléptetőrendszer működtetésének célja 10 Az elektronikus beléptető rendszer működtetésének általános szabályai 11 Az elektronikus beléptető rendszer működtetése során kezelt adatok és azok tárolása 11 A kezelt adatokhoz való hozzáférés és az adatok
# 27. § / Vegyes és záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
tárolásának időtartama 12 Adatkezelés 12 Vegyes és záró rendelkezések 12
6/2024. Elnöki Testületi rendelkezés a kamerás megfigyelésről
# 1. § / A rendelkezés célja / A rendelkezés hatálya
1. § (1) Jelen rendelkezés célja, hogy meghatározza a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) kamerás megfigyelőrendszere működtetésének célját, a működtetés alapelveit, különös figyelemmel az érintettek személyhez fűződő jogaira, a működtetés alapvető szabályait, az Egyetem és az érinttettek jogait és kötelezettségeit, a kapcsolódó felelősségiés jogköröket.
# 2. § / A rendelkezés hatálya / Kapcsolódó dokumentumok, törvények, rendeletek
2. § (1) Jelen rendelkezés területi hatálya kiterjed az Egyetem tulajdonát képező, üzemeltetésében lévő, továbbá az Egyetem által bérelt valamennyi ingatlanra. Közös üzemeltetés esetén a rendelkezés hatálya a szerződő felek közötti megállapodás szerint terjed ki az érintett ingatlanra (a továbbiakban: Egyetem épületei). (2) Jelen rendelkezés tárgyi hatálya kiterjed valamennyi kamerás megfigyelőrendszerre, amelyek az Egyetem épületeiben vannak kihelyezve. (3) Jelen rendelkezés személyi hatálya kiterjed: a) minden olyan személyre, aki a kamerás megfigyelőrendszer által megfigyelt területre belép (továbbiakban: érintett), valamint b) minden olyan munkavállalóra és az Egyetemmel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes és jogi személyre, aki a kamerás megfigyelőrendszer működtetésében részt vesz (továbbiakban: üzemeltetésben közreműködő személyek). (4) Az érintett az Egyetem épületeibe történő belépéssel kifejezetten elfogadja, hogy az Egyetem egész területén rögzített képfelvétel készülhet, valamint élőképes megfigyelés is zajlik, amely felvételeken érintetti minőségében bármely érintett feltűnhet.
# 3. § / Kapcsolódó dokumentumok, törvények, rendeletek / Alapelvek
3. § (1) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) Az Európai parlament és a Tanács 2016/679 rendelete (GDPR); b) A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény; c) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény; d) A személyés vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény; e) A Budapesti Corvinus Egyetem házirendjéről szóló elnöki testületi rendelkezés.
# 4. § / Alapelvek / Hatáskör és felelősség
4. § (1) Az Egyetem épületeiben személyés vagyonbiztonsági okokból kamerás megfigyelőrendszert működtet. (2) A működtetett kamerás megfigyelőrendszer alkalmas felvétel közvetítésére (élőkép megfigyelés) és/vagy felvétel rögzítésére. (3) A kamerás megfigyelőrendszer működtetése során személyes adatokat tartalmazó képfelvételek készülnek. (4) Jelen rendelkezés a kamerás megfigyelőrendszer működtetésére vonatkozó szabályokat a jogszabályi előírásokra figyelemmel, különösképpen a 2016/679/EU rendeletre (a továbbiakban: GDPR) tekintettel határozza meg. (5) Jelen rendelkezés alkalmazása során kiemelt figyelmet kell fordítani az érintettek személyhez fűződő jogaira.
# 5. § / Hatáskör és felelősség / A kamerás megfigyelés célja
5. § (1) A kamerás megfigyelőrendszert a Campus Szolgáltatások üzemelteti. (2) A kamerás megfigyelőrendszer jogszerű működtetéséért a Campus Szolgáltatások vezetője felelős. (3) Tekintettel az (1)–(2) bekezdésben foglaltakra, a kamerás megfigyelőrendszer által kezelt személyes adatok adatkezelője a Campus Szolgáltatások, így a Campus Szolgáltatások vezetője felel az adatkezelés rendjéről szóló elnöki testületi rendelkezésben foglaltak és egyéb belső adatvédelmi szabályok betartásáért. (4) A Jog, Igazgatás, Szabályozás szervezeti egység (a továbbiakban: JISZ) feladata, hogy a kamerafelvételek visszanézésével megvalósuló hozzáférési joggyakorlás GDPR megfelelőségéről állást foglaljon.
# 6. § / A kamerás megfigyelés célja / A kamerák kihelyezése
6. § (1) Az Egyetem a kamerás megfigyelést kizárólag a 4. § szerinti alapelvek mentén, személyés vagyonbiztonsági célból alkalmazza, tilos az érintettek ezen célon túli megfigyelése. (2) Személyés vagyonbiztonsági célnak minősül: a) Az Egyetem vagyontárgyainak védelme, valamint a vagyontárgyakon elkövetett jogsértések kivizsgálásának támogatása. b) Az érintettek vagyontárgyainak védelme, valamint az ezeken elkövetett jogsértések kivizsgálásának támogatása. c) Az Egyetem területén bekövetkezett baleset, üzemi baleset, káresemény körülményeinek kivizsgálása. d) Az Egyetem belső szabályozóit sértő cselekmények körülményeinek kivizsgálása. e) Az Egyetem üzleti titkainak védelme. f) Az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme.
# 7. § / A kamerák kihelyezése / visszanézése
7. § (1) Az Egyetem épületeiben kihelyezett kamerák pontos helyét, darabszámát, az általuk megfigyelt területeket, valamint a megfigyelés fontos jellemzőit jelen rendelkezés 1. sz. melléklete tartalmazza. (2) Az élőképes megfigyelésre, valamint rögzített felvétel megtekintésére szolgáló monitort úgy helyezi el az Egyetem, hogy azt a jogosultakon kívüli más ne láthassa. (3) Kamerát az Elnöki Testület engedélyével (jelen rendelkezés 1. mellékletének módosítását követően) lehet kihelyezni. (4) A kamerák kihelyezése előtt meg kell vizsgálni azt, hogy a kamera típusa, a megfigyelt terület és egyéb jellemzők megfelelnek-e az üzemeltetési, jogi és adatvédelmi előírásoknak. A vizsgálatot a Campus Szolgáltatások vezetője által kialakított eljárás szerint kell elvégezni. (5) Amennyiben az Egyetem épületeiben szerződéses partner kíván szigetüzemmódban kamerát elhelyezni, arra kizárólag az Egyetemmel történt egyeztetést követően és/vagy a vonatkozó szerződésben foglaltak szerint jogosult. Ez esetben a kamera használatával megvalósuló adatkezelés minden jogi felelőssége a szerződéses partnert terheli. A kamerás megfigyelőrendszer működtetése, üzemeltetése, a felvételek
# 8. § / A kamerák kihelyezése / visszanézése
8. § (1) A kamerás megfigyelőrendszert az Egyetem a hét minden napján 0–24 óráig, zártláncú rendszerben működteti. (2) Az Egyetem a tevékenység ellátásához, élőkép megfigyeléséhez, a megfigyelőrendszer szoftveres támogatásához, továbbá a rendszer karbantartásához személyés vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozást is igénybe vesz, akivel a vonatkozó titoktartási, adatkezelési és felelősségi kérdéseket a vállalkozási szerződésben és kapcsolódó utasításokban rendezi, és amennyiben releváns megköti a szükséges adatfeldolgozói szerződés. Az adatfeldolgozói szerződés megkötésének szükségességét minden esetben vizsgálni kell. (3) A kamerás megfigyelőrendszer által rögzített felvételek visszanézésére és mentésének elrendelésére az alábbi személyek jogosultak: a) kancellár; b) Campus Szolgáltatások vezetője; c) üzemeltetési és beruházási vezető; d) a vagyonvédelmi szakértő; e) kollégiumok esetében az adott kollégium vezetője; (4) A személyés vagyonvédelmi tevékenységet vagy portai szolgálatot végző vállalkozás adott időszakban beosztott munkavállalója a kamerás megfigyelőrendszer által közvetített élőképet figyelemmel kísérheti, és/vagy közreműködik a fentiek szerinti visszanézés/mentés elrendelés esetén. (5) Rögzített felvétel megtekintése kizárólag a 6. §-ban meghatározott célból történhet. (6) A felvételen szereplő bármely érintett a GDPR szerinti kontrolljogainak gyakorlása keretében jogosult hozzáférni az őt vagy őt is tartalmazó felvételhez. A hozzáférés biztosítása során gondoskodni kell a GDPR 14. cikk (3)–(4) bekezdésben foglaltak betartásáról, amellyel kapcsolatban a JISZ állásfoglalását kell kérni (másolat kiadás, valamint az érintetten kívüli más, a felvételen szereplő személyek esetleges kitakarása a felvételről). (7) A felvételekhez igényérvényesítés érdekében vagy a feladatellátáshoz szükséges mértékben etikai, fegyelmi eljárás vagy egyéb egyetemi belső szabályozón alapuló vizsgálat keretében a 6. §-ban meghatározott célból az eljárás kezdeményezője, az eljárás alá vont, továbbá az eljáró személy vagy testület hozzáférhet. Az eljárás egyéb közreműködője (pl. szakértő, tanú) az eljáró személy vagy testület kifejezett döntése alapján – feladatellátási céllal vagy bizonyítási céllal – férhet hozzá a felvételekhez. A felvételeket a vonatkozó jogszabályok alapján kell biztosítani a bírósági vagy más hatósági eljárásban. (8) A megtekintést a jelen rendelkezés 2. sz. melléklete szerinti jegyzőkönyvvel jegyzőkönyvezni kell. A jegyzőkönyv másolatát a Campus Szolgáltatások nyilvántartja és őrzi a jegyzőkönyveket az érintett felvétel jogszerű törléséig, vagy amennyiben az érintett felvételekkel kapcsolatban akár az Egyetem, akár az érintett jogi igényt érvényesít, 5 évig vagy az igény elévüléséig.
# 9. § / visszanézése / A felvétel tárolásának időtartama
9. § (1) A rögzített képfelvételt a rögzítéstől számított 30 nap elteltével meg kell semmisíteni és/vagy törölni kell, kivéve, ha etikai, fegyelmi eljárásban, egyéb egyetemi belső szabályozón alapuló vizsgálat keretében, továbbá bírósági vagy más hatósági eljárásban felhasználásra került vagy fog kerülni bizonyítékként. (2) Az érintett és/vagy az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel érinti, a Campus Szolgáltatások vezetőjétől a kamera@uni-corvinus.hu e-mail címre írt levélben kérheti, hogy a felvételt az Egyetem ne semmisítse meg, és/vagy ne törölje. Ebben az esetben a 8. §(8) bekezdése szerinti jegyzőkönyv felvétele mellett a Campus Szolgáltatások az érintett felvételről másolatot készít és azt elkülönítve tárolja. (3) A (2) bekezdésben meghatározott kérelmet a Campus Szolgáltatások vezetőjéhez kell benyújtani, aki a kérelemről 10 munkanapon belül dönt és döntéséről írásban tájékoztatja a kérelmezőt. Az elbírálás időtartama alatt a felvételt nem lehet megsemmisíteni, azt ki kell menteni. A kérelem elutasítását indokolni kell. A kérelem elbírálásában a megkeresés esetén a JISZ és indokolt esetben az adatvédelmi tisztviselő is közreműködik. (4) Az érintett részére kizárólag a róla készült felvételeket lehet kiadni, ezen jog gyakorlása nem sértheti a felvételen szereplő más személyek személyiségi jogait. Amennyiben más személy is szerepel a felvételen, az érintett számára biztosítani kell a jogot, hogy a felvétel tartalmáról írásban tájékoztatást kapjon, továbbá – választása esetén – személyesen megtekinthesse a felvételt, feltéve, ha a harmadik személyek manuális kitakarása a visszanézés során megoldható. Amennyiben nem oldható meg, a felvételen szereplő harmadik személyek informatikai úton történő kitakarásáról gondoskodni kell az Európai Adatvédelmi Testületnek a személyes adatok videó eszközökkel történő kezeléséről szóló 3/2019. számú iránymutatásának 94. pontjában foglaltaknak megfelelően. Ha az érintett a felvételről másolat kiadását kéri, a válaszadás előtt a JISZ-szel, indokolt esetben az adatvédelmi tisztviselővel egyeztetni kell. (5) Etika, fegyelmi eljárás vagy egyéb egyetemi belső szabályozón alapuló vizsgálat, szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén, amennyiben az Egyetem a felvétel bizonyítékként való felhasználásával eljárást indít vagy feljelentést tesz, a (2) bekezdésben meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
# 10. § / Adatkezelési rendelkezések / Vegyes és záró rendelkezések
10. § (1) A kamerás megfigyelőrendszer jogalapja az Egyetem jogos érdeke (GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja). (2) Kamera beszerzését, telepítését megelőzően az adott rendszert az 5. §(1) bekezdésben meghatározott üzemeltető szervezeti egység – az Egyetem jogos érdekét alátámasztva, az adatvédelmi tisztviselő jóváhagyásával – érdekmérlegelési tesztet készít figyelemmel a célhoz kötött és tisztességes adatkezelés elveire és az arányosság követelményére. (3) A kamerás megfigyeléssel összefüggésben a GDPR 13. és 14. cikke szerinti adatkezelési tájékoztatót a JISZ készíti. (4) A Campus Szolgáltatások vezetője köteles gondoskodni a kamerás megfigyelőrendszerre utaló, jelen rendelkezés 3. sz. mellékletét képező figyelemfelhívó jelzés (piktogramos tájékoztatás) épületenkénti kifüggesztéséről, amely QR-kódos hivatkozással tartalmazza a JISZ által készített, GDPR szerinti adatkezelési tájékoztató elérhetőségét.
# 11. § / Kamerás megfigyelésre vonatkozó tájékoztató (piktogram) / TARTALOMJEGYZÉK
11. § (1) Jelen rendelkezés 2024. március 5-én lép hatályba. (2) Jelen rendelkezés hatálybalépésével egyidejűleg a kamerás megfigyelésről szóló 2/2023. számú elnöki testületi rendelkezés hatályát veszti. 1. melléklet 2. melléklet Rögzített felvétel megtekintése jegyzőkönyv űrlap a kamerás megfigyelésről szóló 6/2024. számú elnöki testületi rendelkezés A megtekintést elrendelő személy – neve – munkaköre Kérjük, válasszon A felvétel megtekintésére okot adó személyés üzemi baleset vagyonvédelmi cél káresemény A megtekintést kérelmező személy (amennyiben nem azonos a megtekintést elrendelő személlyel) – neve – státusza hallgató A megtekintés pontos időpontja – dátum – óra – perc A megtekintett felvétel adatai – A felvételt rögzítő kamera helye – A megtekintett felvétel kezdő időpontja o dátum o óra o perc – A megtekintett felvétel záró időpontja o dátum o óra o perc A felvétel visszanézése során jelen lévő személyek neve, munkaköre (az érintett jelenléte esetén a munkakör helyett az „érintett” elnevezést kell használni) Név Munkakör A felvétel visszanézése során tapasztaltak leírása A felvétel mentésre kerül igen Kelt: Budapest, A megtekintésen részt vevő személyek aláírásai 3. melléklet 6/2024. elnöki testületi rendelkezés 1 a kamerás megfigyelésről 1 A rendelkezés célja 1 A rendelkezés hatálya 1 Kapcsolódó dokumentumok, törvények, rendeletek 1 Alapelvek 2 Hatáskör és felelősség 2 A kamerás megfigyelés célja 2 A kamerák kihelyezése 2 A kamerás megfigyelőrendszer működtetése, üzemeltetése, a felvételek visszanézése 3 A felvétel tárolásának időtartama 4 Adatkezelési rendelkezések 4 Vegyes és záró rendelkezések 4 1. melléklet 5 Kamerák helyei és paraméterei 5 2. melléklet 5 Jegyzőkönyva kamerás megfigyelésről szóló 6/2024. számú elnöki testületi rendelkezés szerint rögzített felvétel megtekintéséről 5 3. melléklet 6 Kamerás megfigyelésre vonatkozó tájékoztató (piktogram) 6
# 1. § / Közzététel: SZ-82/2020/2021. (2021. VI. 22.) sz. határozat / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. § (1) A Hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követendő előírások rendjét tartalmazó szabályzat (továbbiakban: szabályzat) hatálya kiterjed a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) oktatóira, további alkalmazottjaira és hallgatóira, valamint az egyéb képzésben részt vevő, de hallgatói jogviszonyban nem álló személyekre, akik a vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek a hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követendő előírások maradéktalan betartására. (2) Jelen szabályzat hatálya kiterjed azon személyekre, akik korábbi hallgatói jogviszonyukból eredő kötelezettségeik teljesítése, illetve jogaik gyakorlása érdekében (pl. záróvizsga teljesítése) végeznek cselekményeket az Egyetemen. (3) Jelen szabályzat hatálya nem terjed ki a hallgató szabadidejében, továbbá a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt bekövetkezett balesetekre azzal, hogy a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt a kollégiumban tartózkodó hallgatóra kiterjed a Szabályzat hatálya. (4) Jelen szabályzat hatálya nem terjed ki a hallgató szakmai gyakorlat vagy duális képzésben vállalati partnernél végzett gyakorlati cselekményeihez kapcsolódóan bekövetkezett balesetekre. (5) Jelen szabályzat területi hatálya kiterjed az Egyetem tulajdonában, kezelésében lévő, továbbá az Egyetem által üzemeltetett létesítményekre, területekre. (6) Jelen szabályzat hatálya nem terjed ki a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó felnőttképzés keretében folytatott képzésekre.
# 2. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
2. § (1) Szabályzat megalkotására felhatalmazó jogszabály: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) (2) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), b) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.), c) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: Rendelet), d) Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat, e) Munkavédelmi szabályzat, f) Tűzvédelmi szabályzat, g) Az Egyetem kollégiumainak és a kollégiumban működő szakkollégiumainak Általános Szerződési Feltételei, Kollégiumok Egységesített Házirendje és egyéb szabályozói.
# 3. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
3. § (1) Hallgatói munkabaleset az, amely az Nftv. 44. § (1) a) vagy (5) a) pontja szerint szakmai gyakorlat vagy képzés részeként az Egyetem hallgatói vagy doktorandusz munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgatót, mint munkavállalót a gyakorlati képzés során vagy azzal összefüggésben az Egyetemen, mint munkáltatónál éri. A hallgatónak ezen időszak alatt a munkavállalókra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. Ezen baleseteket az Egyetem Munkavédelmi szabályzata szerint a munkabalesettel azonos módon kell bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartani. (2) Hallgatói baleset az a baleset, amely a hallgató hallgatói jogviszonyával összefüggésben, nem gyakorlati képzés, foglalkozás során következik be. Az ilyen baleseteket az Egyetem saját hatáskörében vizsgálja ki és tartja nyilván. Nem minősül hallgatói balesetnek az a baleset, amelyet a hallgató (sérült) önmagának felróható módon okozott. (3) A hallgatói balesetek körébe tartozik az a baleset, amely a hallgatót: a) az egyetemi oktatás során; b) az Egyetemen vagy az Egyetem által bérelt létesítményekben vagy területeken való jogszerű tartózkodás során; c) az Egyetem által szervezett étkeztetés, egyéb tevékenység, nyújtott szolgáltatás (szervezett sport, kulturális vagy egyéb rendezvény, táborozás, tanulmányi kirándulás, társadalmi munka) során; d) az Egyetem utasítására a hallgató által végzett tevékenység során; e) az Egyetem saját vagy bérelt járművével történő utazás során érte, valamint f) a Kollégiumban bekövetkező baleset, ha az az Egyetemnek felróható hiányosság, ok miatt következett be. A HALLGATÓ BALESETVÉDELMI JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
# 4. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
4. § (1) A hallgató jogosult: a) a képzésében az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos körülményekre, a jogszabályokban előírt védőintézkedésekre; b) az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos képzéshez előírt ismereteknek a megszerzésére; c) az adott képzéshez szükséges felszerelés, munkaés védőeszközök használatára. (2) A hallgatót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos tanulás követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve az Egyetem vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért, feltéve, ha a bejelentést a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően együttműködve teszi meg. (3) A hallgató köteles: a) káros szenvedély hatásától mentes, a tanulmányai folytatásához alkalmas állapotban megjelenni az órákon és a gyakorlati képzések helyszínén; b) társaival együttműködni és a tanulást úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy más tanulását ne zavarja, anyagi károsodást ne idézzen elő; c) a szükséges munkaés balesetvédelmi ismereteket elsajátítani és alkalmazni, továbbá a baleset-megelőzési képzéseken részt venni és az ott hallottakat elsajátítani és alkalmazni; d) egészséget, testi épséget nem veszélyeztető, biztonságos módon viselkedni, a fegyelmet, a rendet, a tisztaságot megtartani, szükség (baleset) esetén segítséget nyújtani; e) balesetét, rosszullétét az oktatónak, illetve a jelen lévő egyetemi alkalmazottnak azonnal jelenteni, ha ebben egészségi állapota akadályozza, akkor azt az esetet észlelő tartozik megtenni; f) a rendelkezésére bocsátott eszközök biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, az elhasználódást, sérülést, a védőképesség csökkenését észlelve azt haladéktalanul jelezni a foglalkozást vezető oktatónak; g) óvni és a rendeltetésének megfelelően – a foglalkozást vezető oktató utasításai szerint – használni a rábízott technikai eszközöket, felszerelési tárgyakat és egyéni védőeszközöket; h) veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart jelenteni, intézkedésig a tőle elvárható módon azt megszüntetni vagy a veszélyt csökkenteni; i) a tantermi foglalkozásokkal kapcsolatos balesetek megelőzése érdekében figyelmes, körültekintő magatartást tanúsítani, koordináltan mozogni, a berendezési tárgyak látható hibáit, azok műszaki állapotában bekövetkezett esetleges rendellenességeket felismerni és jelenteni az oktató felé; j) a sportfoglalkozáskor keletkező balesetek megelőzése érdekében a tanórákon kellően kipihent fizikai és szellemi állapotban megjelenni, körültekintő, fegyelmezett magatartást tanúsítani, a testnevelő tanár utasításait maradéktalanul betartani, szabadtéri foglalkozás esetén a mindenkori időjárási viszonyoknak megfelelő öltözetet viselni; k) a közlekedési balesetek megelőzése érdekében a közúti (gyalogos, jármű)
# 4. § / FOGALMAK / A FOGLALKOZTATOTTAK KÖTELEZETTSÉGEI
közlekedés és a tömegközlekedési eszközök igénybevételére vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartani azzal, hogy az Egyetem területén belül történő gyalogos közlekedés alkalmával csak a gyalogosforgalomra létesített, illetve kijelölt útszakaszt, útvonalat veheti igénybe; az Egyetem területén belüli úthibákat (közlekedési és menekülési utak), illetve a fagyos téli időszakban a csúszásmentesítés hiányosságát kötelező jelenteni az Egyetem létesítményeit üzemeltető szerveknek. (4) Az a hallgató, aki az előírt és a részére biztosított védőfelszerelést nem használja, a további gyakorlati tevékenységtől el kell tiltani. (5) Az a hallgató, aki a baleset-megelőzési (munkavédelmi) szabályokat megszegi, fegyelmi vétséget követ el. A fegyelmi eljárásra a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
# 5. § / A FOGLALKOZTATOTTAK KÖTELEZETTSÉGEI / A HALLGATÓK MUNKAVÉDELMI OKTATÁSA
5. § (1) A foglalkozást vezető oktató köteles a rendszeresített és használt eszközök állapotát a foglalkozás előtt balesetvédelmi szempontból ellenőrizni. Balesetveszélyes, sérült eszközökkel, készülékekkel a hallgatók még közvetlen felügyelet mellett sem végezhetnek munkát. Fentieken túl különösen figyelemmel kell kísérni a nagy igénybevételnek kitett elektromos készülékek állapotát. (2) A foglalkozást vezető oktató köteles baleset-megelőzési utasításait egyértelműen megfogalmazni, végrehajtatni, a biztonsági berendezések hatékony működőképességét ellenőrizni, az egyéni védőeszközök rendeltetés szerinti használatát megkövetelni. (3) Az egyetemi létesítmények üzemeltetőinek feladata, hogy a balesetek megelőzése érdekében a vonatkozó jogszabályok által előírt figyelmeztető táblákat, feliratokat kihelyezze és a biztonsági előírások betartásával kapcsolatos üzemeltetői intézkedéseket megtegye. (4) A hallgatói baleset megelőzésében közreműködők feladataik ellátása során kötelesek együttműködni.
# 6. § / A FOGLALKOZTATOTTAK KÖTELEZETTSÉGEI / A HALLGATÓK MUNKAVÉDELMI OKTATÁSA
6. § (1) Az Mvt. értelmében az iskolarendszerű oktatás, nevelés keretében a hallgatókat meg kell ismertetni a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés alapvető szabályaival. (2) A beiratkozáskor valamennyi elsőéves hallgató értesítést kap a Hallgatói Szolgáltatások onboarding tájékoztató anyagaiban az Egyetem tűzvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi oktatásának online elérésének lehetőségéről, amelynek elkészítése és aktualizálása a tűzés munkavédelmi vezető feladata. (3) Az online oktatás egy egyedi azonosításhoz kötött rendszerben történik, amely magyar és angol nyelven tartalmazza a legfontosabb tűzés balesetvédelmi információkat. Az oktatás elvégzése után a rendszer visszaigazolást küld a hallgatóknak, a tűz-és munkavédelmi vezetőnek, valamint a Hallgatói Szolgáltatásoknak. Az oktatások elvégzését egy digitális nyilvántartásba rögzíti a rendszer. (4) A tűzés balesetvédelmi oktatás kötelező minden újonnan belépő hallgató számára, aki az Egyetem bármely képzésén korábbi vagy jelenlegi tanulmányai alatt még nem vett részt. (5) A tájékoztatóból a hallgató jogosult és köteles megismerni az Egyetem érvényes tűzés munkavédelmi tevékenységét, információt kap a tűzvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi előírásokról, a követendő magatartási normákról, feladatokról. (6) A kollégiumban lakók a bentlakáshoz kapcsolódó tűzés munkavédelmi szabályokról beköltözéskor online tájékoztatást kapnak, amelynek tudomásulvételét online azonosítás után igazolják. A kollégiumban érvényes szabályokat tartalmazó hallgatói tájékoztatók hallgatók részére történő átadása és nyilvántartása a NEPTUN tanulmányi rendszerben történik. (7) A gyakorlati oktatásokon a balesetés munkavédelmi oktatást lehetőség szerint a tantervbe az első félévre be kell építeni és a szükséges tanulmányokat valamennyi hallgató számára elő kell írni annál a tantárgynál, amelyhez az szervesen kapcsolódik. Az elméleti tárgyakba épített általános munkavédelmi ismeretek elsajátításáról a tantárgyi vizsga keretében kell a hallgatóknak számot adnia. (8) Gyakorlati oktatáson nem vehet részt az a hallgató, aki az adott tárgyat vagy a szakmai gyakorlatot érintő speciális munkavédelmi tájékoztatáson nem vett részt. Ennek ellenőrzése a Hallgatói Szolgáltatások feladata. (9) Az Egyetemen kívüli munkáltatónál folyó szakmai gyakorlatnál a munkavédelmi oktatást a munkáltatónak kell megtartania. (10) A veszélyforrások és a biztonsági szabályok változásait az érintett hallgatókkal időben, dokumentálható módon ismertetni kell. AZ OKTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS BALESET-MEGELŐZÉSI
# 7. § / A HALLGATÓK MUNKAVÉDELMI OKTATÁSA / KÖVETELMÉNYEK
7. § (1) Az Egyetem a szolgáltatásaival hozzájárul a hallgatók egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitelének biztosításához, tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgatók beilleszkedését a tanulmányaik idején. Ahol a veszély jellege indokolja, az Egyetem biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket alkalmaz. (2) Az Egyetem gondoskodik a képzés egészséges és biztonságos, szervezési és tárgyi feltételeinek megteremtéséről, a hallgatói balesetek megelőzése érdekében az azokat előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, továbbá a munkavédelemmel kapcsolatos dokumentációs követelmények érvényesítéséről. (3) A hallgató részére csak olyan feladat elvégzését szabad meghatározni, amelyre az egészséges, biztonságos tanulás szempontjából szellemileg, fizikailag, egészségileg alkalmas, továbbá rendelkezik a feladat egészséget nem veszélyeztető, biztonságos elvégzéséhez szükséges ismeretekkel. (4) Amennyiben az oktatási körülmények olyanok, hogy bárkinek az életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetik, a veszélyhelyzet megszűnéséig oktatást végezni, illetve arra utasítást adni tilos. (5) Mindennemű veszélyforrást oly módon kell jelezni, hogy az mindenki számára felismerhető legyen és biztosítsa számára a veszélyhelyzet elkerülését. Ez történhet figyelmeztető felirat elhelyezésével vagy bármilyen más alkalmas módon. (6) Bármilyen meghibásodás esetén, amelynek megjavítására az oktató, hallgató nincs feljogosítva, az eszközt azonnal üzemen kívül kell helyezni és a megjavítás érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A HALLGATÓI BALESETEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA,
# 8. § / KÖVETELMÉNYEK / NYILVÁNTARTÁSA
8. § (1) Az Egyetem a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint kivizsgálja és nyilvántartásba veszi a hallgatókat ért baleseteket. (2) A sérült vagy a balesetet észlelő hallgató haladéktalanul köteles jelenteni a balesetet a szervezett tevékenységet irányító személynek (oktató, foglalkozásvezető), amennyiben ez nem lehetséges, a Hallgatói Szolgáltatásoknak, egyúttal tájékoztatást adni a még esetlegesen fennálló veszélyeztetésről. A sérülést elszenvedő hallgatónak – amennyiben állapota lehetővé teszi – haladéktalanul jelentkeznie kell az egészségügyi alapellátását végző orvosnál vagy az illetékes ambulancián. A hallgató az ellátást igazoló dokumentumot köteles bemutatni és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (3) A balesetet okozó tevékenységet irányító oktató, gyakorlatvezető intézkedik a fennálló veszély azonnali megszüntetéséről, a sérült mentéséről, elsősegélyben részesítéséről és további ellátásáról, súlyos balesetnél a portaszolgálattal együttműködve a mentők, valamint a hozzátartozók értesítéséről és a baleseti helyszín biztosításáról. (4) A szervezett tevékenységet irányító személy – a Munkavédelmi szabályzat szerinti – jegyzőkönyvet vesz fel a bekövetkezett balesetről, amelyet haladéktalanul el kell juttatni a tűzés munkavédelmi vezetőhöz. (5) A hallgatókat ért, jelen szabályzat hatálya alá tartozó balesetek kivizsgálása a tűzés munkavédelmi vezető feladata, azonban a vizsgálatba a Hallgatói Szolgáltatások vezetője által kijelölt munkatársat is be kell vonni. A kivizsgálásba, amennyiben szükséges, az érintett szervezeti egység képviselőjét is be kell vonni. A Hallgatói Önkormányzat megbízottja a hallgatói balesetek kivizsgálásában jogosult részt venni és észrevételt tenni. (6) A kivizsgálást haladéktalanul, de legkésőbb a baleset bekövetkezését követő tizenöt (15) napon belül el kell végezni. (7) A bejelentett hallgatói balesetek jegyzőkönyvezését (és azok megküldését) a tűzés munkavédelmi vezető végzi a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával. (8) A hallgatói balesetek nyilvántartása a tűzés munkavédelmi vezető feladata. (9) A hallgatói baleseti jegyzőkönyveket a tűzés munkavédelmi vezető 5 évig köteles megőrizni. A jegyzőkönyv egyik példányát a hallgató személyi anyagában kell elhelyezni, a másik példányt az Egyetem köteles megőrizni. A Hallgatói Szolgáltatások a hallgató kérésére másolatot készít a jegyzőkönyvről, amelyet a Neptunon keresztül juttat el a hallgató részére. (10) A tűzés munkavédelmi vezető a tudomására jutott minden hallgatói baleset kivizsgálása iránt intézkedik és annak eredményét nyilvántartásba veszi. SZAKMAI GYAKORLAT SORÁN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK
# 9. § / NYILVÁNTARTÁSA / ADATKEZELÉS
9. § (1) A szakmai gyakorlatok keretében, külső foglalkoztatóknál végzett munka során bekövetkezett hallgatói balesetekre az Mvt. munkavállalókra vonatkozó előírásai az irányadók. (2) Amennyiben a munkabaleset a hallgatót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során nem az Egyetemen éri, munkáltatón az őt foglalkoztatót kell érteni. Ettől az Egyetem és a foglalkoztató szerződésben eltérhet. A foglalkoztató munkáltató a hallgatókat ért minden munkabalesetről köteles az Egyetemet értesíteni, és a baleset kivizsgálásában való részvételét lehetővé tenni. Ezen ügyekben az Egyetem részéről a tűzés munkavédelmi vezető jár el.
# 10. § / ADATKEZELÉS / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10. § (1) Az Egyetemnek, mint adatkezelőnek a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó tevékenységek keretében megvalósuló adatkezelései részletes körülményeit rögzítő, a GDPR 13. és 14. cikkei szerinti adatkezelési tájékoztatója a hallgatói NEPTUN felületről érhető el. A hallgató a beiratkozási lap-képzési szerződés aláírásával a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi.
# 11. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / TARTALOMJEGYZÉK
11. § (1) Jelen szabályzatot a Szenátus 2022. június 21-i ülésén fogadta el, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szenátus SZ–82/2020/2021. (2021. VI. 22.) számú határozatával elfogadott Hallgatói baleset-megelőzési szabályzat. (2) Jelen szabályzat 2022. július 10-én lép hatályba. (3) Jelen szabályzatot a hatálybalépést követően kezdődő eljárásokra kell alkalmazni. (4) A jelen szabályzat hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyeket az (1) bekezdés szerinti szabályzat szerint kell lefolytatni. (5) Jelen szabályzat a Hallgatói Követelményrendszer 7. részét képezi. (6) Jelen szabályzat kiegészítésül szolgál a Tűzvédelmiés a Munkavédelmi szabályzat mellé. Budapesti Corvinus Egyetem 1 Hallgatói követelményrendszer 7. rész: Hallgatói baleset-megelőzési szabályzat 1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1 KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK 1 FOGALMAK 2 A HALLGATÓ BALESETVÉDELMI JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 2 A FOGLALKOZTATOTTAK KÖTELEZETTSÉGEI 3 A HALLGATÓK MUNKAVÉDELMI OKTATÁSA 3 AZ OKTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS BALESET-MEGELŐZÉSI KÖVETELMÉNYEK 4 A HALLGATÓI BALESETEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA, NYILVÁNTARTÁSA 5 SZAKMAI GYAKORLAT SORÁN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK 5 ADATKEZELÉS 6 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 6
# 1. § / 1. fejezet / A szabályzat célja, hatálya
1. § Jelen szabályzat célja az Egyetem feladatait, valamint sajátosságait figyelembe véve, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, annak végrehajtására kiadott rendeletek, valamint a munkavédelmi tárgyú jogszabályok, irányelvek és szakmai állásfoglalások alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosítása érdekében betartandó munkavédelmi rendszabályok meghatározása.
# 2. § / 1. fejezet / A szabályzat célja, hatálya
2. § A Szabályzat területi hatálya kiterjed az Egyetem tulajdonában, kezelésében lévő, illetve az Egyetem által üzemeltetett létesítményekre, területekre, az Egyetem valamennyi szervezeti egységére.
# 3. § / 1. fejezet / A szabályzat célja, hatálya
3. § Személyi hatály kiterjed (1) Az Egyetem teljes, vagy részmunkaidős közalkalmazotti, további jogviszonyban, vagy egyéb munkavégzésre irányuló szerződéses, megbízásos jogviszonyban álló személyekre, szervezett munkavégzés keretén belül munkát végzőkre (a továbbiakban munkavállaló), valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre. (2) Az Egyetem területén jogosultan (szerződés, megbízás, engedély stb. alapján) ideiglenesen, vagy állandóan foglalkoztatott külső munkavállalókra. (3) Az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló személyekre, az Egyetem által fenntartott, üzemeltetett, vagy bérelt kollégiumokban elszállásolt hallgatókra és egyéb személyekre, függetlenül attól, hogy az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban állnak-e. (4) Továbbképzésen részt vevőkre (nappali, esti, levelező). (5) A területen munkát végző idegen kivitelezőkre, alvállalkozókra, bérlőkre, szolgáltatókra, szolgáltatást igénybevevőkre, illetve bármilyen jogcímen a területen tartózkodókra egyaránt.
# 4. § / 2. fejezet / Az Egyetem veszélyességi besorolása
4. § A jelen szabályzat időbeli hatálya határozatlan időre szól és visszavonásig érvényes. A hatálybalépés időpontjában a korábban kiadott Munkavédelmi Szabályzat érvényét veszti.
# 1. § / 2. fejezet / Az Egyetem veszélyességi besorolása
1. § Az Egyetem a munkavédelmi törvény végrehajtására kiadott 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 2. számú mellékletének 1. pontja értelmében (ágazati számjele: 85.42; gazdasági tevékenysége: felsőfokú oktatás) II. munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba, a foglalkoztatott állomány (munkavállaló, hallgató) átlagos létszáma alapján a d) csoportba tartozik.
# 2. § / 3. fejezet / A munkavédelem általános szabályai
2. § A besorolás alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében az Egyetem köteles egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű személyt teljes munkaidőben foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani.
# 1. § / 3. fejezet / A munkavédelem általános szabályai
1. § A Munkavédelmi Szabályzat a munkavédelem érvényesülése érdekében kiadott belső biztonsági szabályozás, vezetői intézkedés, amelyet a munkabiztonság és a munkaegészségügyi követelmények érdekében mindenkinek be kell tartania.
# 2. § / 3. fejezet / A munkavédelem általános szabályai
2. § A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a Szabályzatban foglaltakat a munkavállalók és a külső munkavállalók a reájuk vonatkozó mértékben megismerjék, továbbá megtartsák. Az erről szóló oktatás megtörténtét oktatási lapon kell rögzíteni és azt az érintettek aláírásukkal kötelesek igazolni.
# 3. § / 3. fejezet / A munkavédelem általános szabályai
3. § A Szabályzatot állandóan hozzáférhető helyen kell tartani és szükség esetén az arra illetékes, eljáró személy rendelkezésére kell bocsátani.
# 4. § / 3. fejezet / A munkavédelem általános szabályai
4. § A Szabályzat személyi hatálya alá tartozók beosztásuktól függetlenül kötelesek a jogszabályi előírásokat, illetve a jelen szabályzatot betartani tevékenységük során, az általuk észlelt szabálytalanságokat, rendkívüli eseményeket kötelesek a tőlük elvárható módon és mértékben megszüntetni, illetve jelezni a Szabályzatban meghatározottaknak megfelelően.
# 5. § / 3. fejezet / A munkavédelem általános szabályai
5. § A Szabályzatban foglaltak végrehajtásáért az Egyetem első számú vezetői, a rektor és a kancellár a felelősek.
# 6. § / 3. fejezet / A munkavédelem általános szabályai
6. § A Szabályzatban foglaltak be nem tartása és megszegése fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető vagy egyéb eljárást von maga után, meghatározott esetekben pedig közigazgatási bírság kiszabását teszi lehetővé.
# 7. § / 4. fejezet / Az egyetem munkavédelmi szervezete
7. § A Szabályzatot mindenkor naprakész állapotban kell tartani. Az Egyetem területén bekövetkezett változások esetén az Egyetem munkavédelmi főmunkatársa köteles azt kiegészíteni vagy módosítani, új Szabályzatot készíteni és annak kiadását kezdeményezni.
# 1. § / 4. fejezet / Az egyetem munkavédelmi szervezete
1. § Az Egyetem munkavédelmi feladatait ellátó személyek és szervezeti egységek felépítését a következő ábra mutatja be:
# 2. § / 4. fejezet / Az egyetem munkavédelmi szervezete
2. § Az Egyetem munkavédelmi feladatainak ellátásáért a rektora és kancellára egyaránt felelős, de felelősségi körük eltér az Nftv. által meghatározott duális vezetési modellnek megfelelően az alábbiak szerint: (1) A rektor felelős az általa gyakorolt munkáltatói jogokkal érintett alkalmazottak munkavédelmi szabályozással kapcsolatos feladatainak, kötelezettségeinek betartatásáért. (2) A kancellár felelős a munkavédelmi feladatok ellátásához szükséges szervezeti és anyagi feltételrendszer biztosításáról a jelen szabályzatban foglaltak szerint.
# 3. § / 4. fejezet / Az egyetem munkavédelmi szervezete
3. § A műszaki és informatikai igazgató és a gazdasági igazgató felelős a munkavédelmi feladatok anyagi erőforrásai biztosításáról, valamint a munkavédelmi munkaszervezet szakmai irányítási feltételei meglétéről gondoskodni munkavédelmi vezető alkalmazásával.
# 4. § / 4. fejezet / Az egyetem munkavédelmi szervezete
4. § A munkavédelmi vezető a Műszaki és Informatikai Igazgatóság Műszaki Igazgatósága alkalmazásában álló, középfokú munkavédelmi képzettséggel rendelkező személy, aki az egyetemi munkavédelmi tevékenység szakmai irányítását és ellenőrzését, valamint a rektor és a kancellár által vállalt munkavédelmi felelősség szakmai támogatását biztosítja.
# 5. § / 4. fejezet / Az egyetem munkavédelmi szervezete
5. § Az Egyetemi campusok vezetői a felelősségi körükbe rendelt épületállomány munkavédelmi feladatai koordinálásáért és azok elvégeztetésért felelősek.
# 6. § / 4. fejezet / Az egyetem munkavédelmi szervezete
6. § Az Egyetem területén található bérlemények vezetőire és az itt megvalósuló rendezvények szervezőire az Egyetem Munkavédelmi Szabályzata kötelezően kiterjed azzal, hogy az egyetemi munkavédelmi szabályok betartása nem mentesíti őket az általuk végzett tevékenységre egyébként előírt munkavédelmi kötelezettségek teljesítése alól.
# 7. § / Az egyetem munkavédelmi szervezete / 5. fejezet
7. § Az Egyetem beosztott munkavállalói munkavédelmi oktatás alapján végzik munkavédelmi képzettséget nem igénylő feladataikat. A munkavédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatai és kötelezettségei
# 1. § / Az egyetem munkavédelmi szervezete / 5. fejezet
1. § A rektor munkavédelmi feladatai (1) Biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályokban, szabályzatokban és szabványokban meghatározott előírások érvényesítését. (2) Biztosítja az Egyetem és létesítményei területén a munkavédelmi ellenőrzés lehetőségét. (3) Biztosítja munkavállalói részére a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton történő részvételt. (4) Biztosítja munkavállalói részére a munkavédelmi oktatás anyagának megismerését.
# 2. § / Az egyetem munkavédelmi szervezete / 5. fejezet
2. § A kancellár munkavédelmi feladatai (1) Az Egyetem kancellárja a megfelelő munkaszervezet kialakításával köteles biztosítani a munkavédelmi feladatok ellátását. (2) Gondoskodik az Egyetem és létesítményei munkavédelmét biztosító személyi, tárgyi, pénzügyi feltételek megteremtéséről. (3) Biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályokban, szabályzatokban és szabványokban meghatározott előírások érvényesítését. (4) Biztosítja az Egyetem és létesítményei területén a munkavédelmi ellenőrzés lehetőségét. (5) A rektorral együtt gondoskodik az Egyetem és létesítményei területére érvényes Munkavédelmi Szabályzat kiadásáról. (6) Biztosítja munkavállalói részére a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton történő részvételt. (7) Biztosítja munkavállalói részére a munkavédelmi oktatás anyagának megismerését. (8) Biztosítja a munkabalesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos kártérítési, járadékés rehabilitációs igények pénzügyi fedezetét.
# 3. § / Az egyetem munkavédelmi szervezete / 5. fejezet
3. § A műszaki igazgató munkavédelmi feladatai (1) Gondoskodik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményekhez szükséges tárgyi, személyi és szervezeti feltételek megteremtéséről. (2) Gondoskodik az Egyetem és létesítményei közvetlen munkavédelmét szolgáló, – jogszabályban, szabályzatban, szabványban előírt – munkavédelmi berendezés, készülék, felszerelés, eszköz állandóan üzemképes állapotban tartásáról, illetve időszaki ellenőrzésükről, valamint az erősáramú villamos berendezések időszakos érintésvédelmi felülvizsgálatáról. (3) Biztosítja a munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések megelőzésének pénzügyi feltételeit, az előírt védőeszközök, a tiltó és figyelmeztető táblák, piktogramok beszerzését. (4) Elbírálja a benyújtott kárigény jogosultságát, megtérítésének mértékét és dönt – az Egyetem munkavédelmi vezetőjének szakvéleménye, a jogi képviselő és a Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat véleményének figyelembevételével, illetve a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok alapján – a munkabalesetekből és a foglalkozási megbetegedésekből származó munkavállalói kárigények ügyében. (5) Gondoskodik az Egyetem és létesítményei területére érvényes Munkavédelmi Szabályzat elkészítéséről és naprakészen tartásáról. (6) Biztosítja, hogy az Egyetem és létesítményei munkavédelmét középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező munkavédelmi vezető lássa el. (7) Biztosítja, hogy az Egyetem új belépő munkavállalóinak munkavédelmi oktatása a munkába állásuk előtt dokumentáltan megtörténjen. (8) Gondoskodik a munkavédelmi előírások érvényre juttatásáról, a jogszabályok, szabályzatok, betartásának, végrehajtásának ellenőrzéséről, a beruházással, felújítással, átalakítással kapcsolatos eljárásokban a munkavédelmi vezető részvételéről. (9) Gondoskodik az előforduló munkahelyi balesetek jelentéséről az illetékes hatóság felé. (10) Gondoskodik a szükséges munkavédelmi berendezések, eszközök beszerzéséről, pótlásáról. (11) Gondoskodik a munkavédelmi hatóság által tartott ellenőrzésen, szemlén intézkedésre jogosult megbízottjával történő képviseletéről.
# 4. § / Az egyetem munkavédelmi szervezete / 5. fejezet
4. § Munkavédelmi vezető feladatai (1) Szakmailag irányítja az Egyetem munkavédelmi tevékenységét, ill. feladatai ellátásába szükség szerint bevonja a Műszaki Igazgatóság munkatársait. (2) Munkavédelmi kérdésekben a munkavédelmi vezető közvetlenül jogosult intézkedni, és közvetlen veszély elhárítására, vagy jelentős munkavédelmi kockázat csökkentésére irányuló intézkedéseit az egyetem munkavállalói, hallgatói valamint a Munkavédelmi Szabályzat hatálya alá tartozó személyek kötelesek végrehajtani. Az ilyen intézkedések ellen utólagosan tehető panasz a kancellárnál, vagy a műszaki és informatikai igazgatónál. (3) Ellenőrzi, felügyeli az Egyetemre vonatkozó munkavédelmi feladatok ellátását és a munkavédelmi szabályozás érvényesülését, karbantartja a Munkavédelmi Szabályzatot, a szükséges módosításokra javaslatot tesz. (4) A BCE Műszaki és Informatikai Igazgatóságához beérkező adatszolgáltatásokat feldolgozva elkészíti, illetve aktualizálja az Egyetem létesítményeinek mentési terveit. (5) Közreműködik a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében, és a munkaegészségügyi feladatok teljesítésében. (6) Elkészíti az Egyetem kockázatértékelését, meghatározza az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjét, elvégzi a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatokat. (7) A fejlesztések, beruházások előkészítése, és megvalósítása során elősegíti a munkavédelmi szabályok, szabványok érvényre juttatását. (8) Részt vesz az Egyetem és intézményei területén a munkavédelem hatósági, szakhatósági eljárásain (ellenőrzés, használatbavétel, működési engedély, stb.). (9) A létesítmények, telephelyek területén évenként minimum két alkalommal munkavédelmi szemlét tart, melynek tapasztalatairól feljegyzést készít, javaslatot téve a hiányosságok megszüntetése érdekében elvégzendő tevékenységekre, határidőt szabva a felelős szervezeti egység vezető számára a hiányosságok-, illetve szabálytalanságok megszüntetésére. (10) Elősegíti a dolgozók folyamatos munkavédelmi továbbképzését, illetve oktatását, összeállítja a munkavédelmi oktatás elméleti és gyakorlati tematikáját, megszervezi és lebonyolítja a szükséges oktatásokat, vezeti a kapcsolódó nyilvántartásokat. (11) Elvégzi a munkabalesetek kivizsgálását, elkészíti az erről szóló jegyzőkönyveket, továbbítja a munkavédelmi felügyeletet ellátó szerv felé, valamint a társadalombiztosítással foglalkozó ügyintézőnek, és vezeti a nyilvántartásokat. Részt vesz a súlyos balesetek, a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában, a kijelölt bizottság munkájában. A balesetek kivizsgálását a sérült közvetlen munkahelyi vezetőjével, illetve elöljárójával közösen végzi. Szakvéleményt készít a munkabalesetből, foglalkozási megbetegedésből eredő kárigények elbírálásához. (12) Elvégzi az adott munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia
# 4. § / Az egyetem munkavédelmi szervezete / 5. fejezet
alkalmazása során bekövetkezett közvetlen veszélyek, balesetek, egészségkárosodások esetén azok munkavédelmi alkalmasságának vizsgálatát. (13) A munkavédelmi vezető tevékenységéről rendszeresen beszámol a műszaki és informatikai igazgatónak, és évenként írásos beszámolót készít a kancellár számára. (14) A Műszaki és Informatikai Igazgatóság, valamint a központi szervezeti egységek új belépői számára munkavédelmi oktatást tart, melynek tényét írásban rögzíti. (15) Koordinálja az új munkavállalók foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton történő részvételét, kapcsolatot tart a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot végző orvossal. (16) Nyilvántartja a munkavállalók foglalkozás-egészségügyi vizsgálatáról szóló munkaköri alkalmassági igazolásokat, megszervezi a munkavállalók időszakos foglalkozás-egészségügyi vizsgálatát, valamint az Egyetem vezetőinek menedzserszűrését. (17) Évente egy alkalommal megszervezi a szervezeti egységeknél a foglalkozás-egészségügyi orvossal közösen megtartott munkavédelmi szemlét. (18) Nyilvántartja az egészségügyi kiskönyvvel betölthető munkaköröket, szervezi ezen munkaköröket betöltő munkavállalók foglalkozás egészségügyi vizsgálatát, a foglalkozás-egészségügyi orvos által meghatározott védőoltások beszerzését, a munkavállalók oltáson történő részvételét. (19) Nyilvántartja a munkavállalók számára biztosított egyéni védőeszközöket, időszakosan ellenőrzi a védőeszközök meglétét, állapotukat és használatukat.
# 5. § / Az egyetem munkavédelmi szervezete / 5. fejezet
5. § A Campusok igazgatóinak munkavédelmi feladatai (1) Az Egyetem Campusainak igazgatói részben személyesen, részben a megfelelő munkaszervezet kialakításával kötelesek biztosítani a munkavédelmi feladatok ellátását. (2) Gondoskodnak a Campusok és létesítményeik munkavédelmét biztosító személyi, tárgyi, pénzügyi feltételek biztosításáról. (3) Gondoskodnak a jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott munkavédelmi követelmények megtartásáról, a Campus és a hozzá tartozó létesítmények (továbbiakban Campus) tevékenysége során előforduló veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. (4) Biztosítják a Campus létesítményei területén a munkavédelmi ellenőrzés lehetőségét. (5) Biztosítják, hogy a Campus és létesítményei területén dolgozó, tanuló, vagy bármilyen jogcímen ott tartózkodó személyek tevékenységüket a jogszabályokban, kötelező nemzeti szabványokban foglalt előírások szerint végezzék, illetve a Campus területén érvényes munkavédelmi szabályzat előírásait a rájuk vonatkozó mértékben megismerjék és megtartsák. (6) Biztosítják, hogy a Campus területének munkavédelmét a munkavédelmi munkatárs elláthassa. (7) A Campus területén a munkavédelmi helyzetre kiható tevékenység bevezetésének tervezése esetén, annak megkezdése, megvalósulása előtt legalább 15 nappal a tájékoztatják a műszaki és informatikai igazgatót. (8) Biztosítják, hogy a Campus területén a munkavállalók ismétlődő munkavédelmi oktatásban részesüljenek, és ezt az oktatáson részt vevők hitelt érdemlően aláírásukkal igazolják. (9) Gondoskodnak a munkavédelmi feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében megfelelő munkamegosztás kialakításáról. (10) Figyelemmel kísérik a Campus létesítményeinek munkavédelmi helyzetét és mentési terveit érintő változásokat, az adatokat, információkat továbbítják a Műszaki és Informatikai Igazgatóság felé. (11) A Campus vezetők a fenti feladatok végrehajtását részben munkavédelmi munkatársa(i) felé delegálhatják, de a teljesítésért továbbra is a delegálók a felelősek. A campusigazgató felelősségi körébe utalt, de a munkavédelmi munkatársak részére delegálható, a Campus területére kiterjedő feladatok az alábbiak: a) Részt vesznek az Egyetem és intézményei területén a munkavédelem hatósági, szakhatósági eljárásain (ellenőrzés, használatbavétel, működési engedély, stb.). b) A létesítmények, telephelyek területén évenként minimum két alkalommal munkavédelmi szemlét tartanak, melynek tapasztalatairól feljegyzést készítenek. A tapasztalt hiányosságokat a lehető legrövidebb időn belül megszüntetik, illetve javaslatot tesznek annak megszüntetésére. c) A munkavédelmi munkatárs tevékenységéről rendszeresen beszámol a campusigazgatónak. d) A Campus új belépői számára munkavédelmi oktatást tartanak, melynek tényét írásban rögzítik.
# 6. § / Az egyetem munkavédelmi szervezete / 5. fejezet
6. § A kollégiumi koordinátor munkavédelmi feladatai (1) A kollégiumi koordinátor részben személyesen, részben a megfelelő munkaszervezet kialakításával kötelesek biztosítani a munkavédelmi feladatok ellátását. (2) Gondoskodik az irányítása alá tartozó terület közvetlen munkavédelmét szolgáló – jogszabályban, szabványban, hatósági határozatban előírt – munkavédelmi berendezések, felszerelések, eszközök biztosításáról, azok üzemképes állapotban tartásáról, időszaki ellenőrzéséről. (3) Biztosítja a kollégiumi létesítmények területén a munkavédelmi ellenőrzés lehetőségét. (4) Gondoskodik róla, hogy a kollégiumok területén alkalmazott dolgozók, munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos munkavédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, megismerjék. A dolgozók az oktatás tényét aláírásukkal igazolják. (5) Gondoskodik a kollégium lakóinak beköltözés előtti, valamint az alkalmazottaknak a kötelező ismétlődő oktatás megtartásáról. A dolgozók, hallgatók az oktatás tényét aláírásukkal igazolják, aminek egy példányát a munkavédelmi vezetőnek kell megküldenie. (6) Munkabaleset esetén gondoskodnak a sérült elsősegélyben részesítéséről, szükség esetén a sérült orvoshoz juttatásáról, mentők értesítéséről. A balesetről a munkavédelmi vezetőt értesíti, személyesen részt vesz a munkabaleset körülményeinek kivizsgálásában. (7) Gondoskodik a kollégiumok mentőládáinak állandó feltöltöttségéről. (8) Esetenként az irányításuk alatt álló munkaterületeken alkoholszondás ellenőrzést végeznek, az alkoholos állapotú munkavállalót a munkától eltiltják.
# 7. § / Az egyetem munkavédelmi szervezete / 5. fejezet
7. § Szervezeti egységek vezetőinek munkavédelmi feladatai (1) Az Egyetem szervezeti egységeinek vezetői részben személyesen, részben a megfelelő munkaszervezet kialakításával az alábbi munkavédelmi feladatok ellátását kötelesek biztosítani: (2) Felel az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkavédelméért, a jogszabályokban, Munkavédelmi Szabályzatban, utasításokban meghatározottak betartásáért. (3) Gondoskodni köteles az irányítása alá tartozó területen alkalmazott dolgozók – munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos – éves rendszeres, illetve szükség esetén rendkívüli – írásban dokumentált, a munkavállalók aláírásával igazolt – munkavédelmi oktatásáról, és az oktatási okmányok másolatának a munkavédelmi vezető számára történő megküldéséről. (4) Gondoskodnak arról, hogy beosztott munkavállalóik a munkavédelmi oktatásokon, a foglalkozás-egészségügyi munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatokon és a kötelező védőoltások beadásán megjelenjenek. (5) A szervezeti egység kockázat becslésében, értékelésében együttműködnek, a szükséges, kért információkat átadják. Az értékelés során feltárt munkahelyi kockázatok csökkentésére illetve megszüntetésére saját hatáskörében intézkednek. (6) Minden munkavédelmi helyzetre kiható tevékenységről tájékoztatniuk kell a közvetlen vezetőjüket. (7) A munkahely területén folyó, az egyetem munkavállalói által végzett karbantartási és felújítási munkáknál a munkát irányító vezetővel egyetértésben gondoskodnak a biztonságos munkavégzésről. (8) A veszélyes munkahelyek rendszeres ellenőrzését személyesen is végzik. Hiányosság esetén a munkát leállítják és intézkedést foganatosítanak. (9) Gondoskodnak a gépek, műszerek kezelési és használati utasításainak a berendezés közvetlen közelében tartásáról, hiány esetén annak pótlásáról és a kezelési utasításban foglaltak betartásáról. (10) Gondoskodnak arról, hogy a szervezeti egységnél üzemelő gépeket, berendezéseket, készülékeket csak az arra kioktatott, felvonókat csak a megfelelő kezelői vizsgával rendelkező dolgozók kezeljék. (11) Új, vagy módosított berendezés, gép, eszköz, technológia, továbbá a környezetére veszélyt jelentő anyagok felhasználása esetén kezdeményezi az egyéni vagy kollektív védőeszközök, felszerelések, védőberendezések meghatározását. Ezt követően azok beszerzéséről, majd folyamatos és szakszerű használatáról gondoskodik. (12) Az előforduló munkabaleseteket a gazdasági és műszaki főigazgató és a munkavédelmi vezető felé haladéktalanul kell jelentenie. (13) Biztosítja az irányítása alá tartozó területen a munkabalesetek megelőzésének jogszabályban és szabályzatban meghatározott feltételeit. (14) Biztosítja az irányítása alá tartozó területen a munkavédelmi ellenőrzés lehetőségét. (15) A szervezeti egysége által kötött szerződésekben a Munkavédelmi Szabályzatban meghatározott munkavédelmi követelményeket érvényesítenie kell.
# 7. § / Az egyetem munkavédelmi szervezete / 5. fejezet
(16) A szervezeti egység vezetők a fenti feladatok végrehajtását részben a szervezeti egységükben kinevezett munkavédelmi megbízott(ak) felé delegálhatják, de a teljesítésért továbbra is a delegálók a felelősek. A szervezeti egység vezetőjének felelősségi körébe utalt, de a munkavédelmi megbízott(ak) részére delegálható, a szervezeti egység területére kiterjedő feladatok az alábbiak: a) Működési területén figyelemmel kísérik, megköveteli a munkavédelmi szabályok, előírások betartását, szabálytalanság esetén intézkednek, intézkedést kezdeményeznek annak megszüntetésére. b) A munkavédelmet érintő változásokról tájékoztatják az egység vezetőjét. c) A kötelező nyilvántartásokat vezetik. d) A munkavédelmi szabályok, előírások megszegőivel szemben felelősségre vonást kezdeményeznek. e) Az arra illetékes szervek által tartott ellenőrzéseken, szemléken, stb. jelen vannak. f) Gondoskodnak a rend és tisztaság folyamatos fenntartásáról. g) Részt vesznek a munkavédelmi munkatárs és a foglalkozás-egészségügyi orvos által tartott munkavédelmi szemlén. Közreműködnek az észlelt hiányosságok a lehető legrövidebb időn belüli felszámolásában.
# 8. § / Az egyetem munkavédelmi szervezete / 5. fejezet
8. § Az egyetem beosztott munkavállalóinak munkavédelmi feladatai (1) Kötelesek megismerni, elsajátítani és betartani a munkaterületre vonatkozó általános és a munkakörükkel összefüggő munkavédelmi előírásokat. (2) Tevékenységüket úgy kötelesek végezni, hogy az adott területen a veszélyhelyzetek kialakulásának lehetősége minimális legyen. (3) Kötelesek az előírt munkavédelmi oktatásokon, továbbképzéseken részt venni. (4) Kötelesek elsajátítani a munkaterületén lévő felszerelések, berendezések, készülékek és eszközök használatát, kezelését. (5) Minden dolgozó köteles megismerni munkaterületének közvetlen környezetében lévő veszélyforrásokat, és betartani az azokra vonatkozó biztonsági szabályokat. (6) A munkahelyet utolsónak elhagyó dolgozó köteles meggyőződni, nem maradt-e a munkaterületen veszélyt okozó körülmény, szükség szerint gondoskodik a víz-, gázés elektromos hálózatok megfelelő lezárásáról, a helyiség bezárásáról és a kulcs portára történő leadásáról.
# 9. § / Az egyetem munkavédelmi szervezete / 5. fejezet
9. § Foglalkozás-egészségügyi orvos munkavédelmi feladatai (1) Elvégzi a dolgozók előzetes, időszakos, záró, járványügyi érdekből szükséges és esetenkénti alkalmassági vizsgálatát, kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat. Meghatározza az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges védőoltásokat, tájékoztatja erről a munkavédelmi vezetőt, majd a beszerzést követően beoltja a munkavállalókat. (2) Végzi a foglakozás-egészségügyi nyilvántartások vezetését, végrehajtja az azokhoz kapcsolódó szükséges és/vagy kötelező bejelentéseket. (3) Tájékoztatja a munkavédelmi vezetőt, ha a dolgozó az orvosi vizsgálaton nem jelent meg. (4) A munkavédelmi vezető felé azonnal jelenti, ha balesetet szenvedett egyetemi munkavállalót lát el. (5) Részt vesz a dolgozók munkakörülményeit érintő munkabiztonsági normák, előírások kidolgozásában, közreműködik az illetékes szervezeti egység vezetője, vagy a munkavédelmi vezető által kezdeményezett védőruházat, kollektívilletve egyéni védelem eszközeinek meghatározásában. (6) A munkahelyi veszélyforrások feltárása, a munkahelyi foglalkozás-egészségügyi intézkedések, azok dokumentálása, a munka-higiénés állapotok, a munkahelyi expozíciók és azzal kapcsolatos vezetői intézkedések ellenőrzése érdekében szükség szerint részt vesz a munkavédelmi ellenőrzéseken, szemlén. Az ellenőrzést követően javaslatot tesz a feltárt foglalkozás-egészségügyi hiányosságok megszüntetésére, azok lehetséges módozataira. (7) Közreműködik a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatását célzó intézkedéseknél. A munkaképesség-csökkenés szükséges felülvizsgálatát kezdeményezi. (8) Részt vesz az Egyetem kockázatértékeléseinek elkészítésében, a védelmi terv kidolgozásában. (9) A munkáltató kérésére, valamint szükség szerint munkaegészségügyi felméréseket készít, azokat értékeli, majd a következtetések alapján megteszi a szükséges intézkedéseket, továbbá felvilágosítást végez, tájékoztatást nyújt. (10) Közreműködik az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében.
# 1. § / 6. fejezet / Az alkalmazás munkavédelmi feltételei
1. § Munkaköri alkalmassági vizsgálat célja annak orvosi megállapítása, hogy a dolgozó: (1) egészségügyi szempontból alkalmas-e a választott (kijelölt, gyakorolt) munkakörben egészségének vagy testi épségének előre látható károsodása nélkül a munka végzésére; (2) esetleges betegsége a munka ellátása során nem idézhet-e elő saját személyével vagy dolgozó társaival kapcsolatban baleseti veszélyt vagy fertőzést; (3) ha megváltozott a munkaképessége, milyen munkakörben és milyen feltételek mellett foglalkoztatható; (4) a járványügyi érdekből kiemelt munkaköröknél nem szenved-e bizonyos fertőző betegségekben, illetve nem hordozza-e szervezetében és nem üríti-e szervezetéből a fertőző betegségek kórokozóit anélkül, hogy saját maga ilyen fertőző betegség valamely szakában lenne; (5) nem szenved-e olyan betegségben, amely miatt gyógykezelésre vagy gondozásra van szükség.
# 2. § / 6. fejezet / Az alkalmazás munkavédelmi feltételei
2. § Előzetes alkalmassági vizsgálat (1) Valamennyi felvételre jelentkező köteles részt venni az előzetes alkalmassági orvosi vizsgálaton, a munkáltató a „Munkaköri alkalmassági vizsgálatra utalás” elnevezésű nyomtatvánnyal a foglalkozás-egészségügyi szolgálathoz küldi a belépőket. A foglalkozás-egészségügyi orvos által kiállított alkalmas minősítésű jelentkezőt foglalkoztathat az egyetem. (2) Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni, továbbá a) a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt, ha fizikai munkát végez, fiatalkorú, nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve; b) a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt minden munkavállalónál, ha közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát fog végezni, ha a külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést ró a munkavállalóra, ha külföldön nagyobb a fertőzési kockázat.
# 3. § / 6. fejezet / Az alkalmazás munkavédelmi feltételei
3. § Időszakos alkalmassági vizsgálat (1) A vizsgálatok esedékességét a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa állapítja meg. A munkavédelmi vezető szervezi a munkavállalók időszakos orvosi vizsgálatra küldését, és tartja nyilván az orvos által kiállított munkaköri alkalmassági véleményeket. (2) A szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a vizsgálatra rendelt dolgozók az előírt időpontban megjelenjenek. (3) A munkakörökre vonatkozó vizsgálatok irányultságát és esedékességét az 1. számú melléklet tartalmazza.
# 4. § / 6. fejezet / Az alkalmazás munkavédelmi feltételei
4. § Járványügyi érdekből végzett előzetes vagy esetenkénti orvosi vizsgálat (1) Az 1. számú mellékletben meghatározott munkakörökben foglalkoztatott dolgozóknál a foglalkozás-egészségügyi szolgálat elvégzi (elvégezteti) a járványügyi érdekből előírt vizsgálatokat, és kiállítja az „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” című könyvecskét. (2) Az egészségügyi könyvvel ellátott dolgozó köteles soron kívül a foglalkozás-egészségügyi szolgálathoz fordulni és az orvos által szükségesnek tartott orvosi (szakorvosi, laboratóriumi stb.) vizsgálatnak magát alávetni: a) bizonytalan eredetű lázas megbetegedése; b) foglalkozásának gyakorlása következtében mások megbetegedésének előidézésére alkalmas bőrmegbetegedése; c) hasmenése és heveny gyomorés bélpanaszai; d) a vele közös háztartásban élő személy hasmenéses megbetegedése esetén. (3) Ha a betegség tünetei a munkahelyén jelentkeznek, köteles azt felettesének azonnal jelenteni. Ha a fenti bekezdésben felsorolt esetek valamelyikéről a munkahelyi vezető szerez tudomást, köteles a dolgozót azonnal alkalmassági véleményezésre küldeni
# 5. § / 6. fejezet / Az alkalmazás munkavédelmi feltételei
5. § Alkalmassági vizsgálat a munkáltató vagy a dolgozó kezdeményezésére (1) A szervezeti egység vezetője kötelezheti dolgozóját, hogy az időszakos vizsgálatra megállapított időpont előtt munkaköri alkalmasságának elbírálására soron kívül orvosi vizsgálatra jelentkezzék. (2) A dolgozó bármikor kérheti a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól munkaköri alkalmasságának felülvizsgálatát.
# 6. § / 6. fejezet / Az alkalmazás munkavédelmi feltételei
6. § Záróvizsgálat (1) Záróvizsgálatot kell végezni: a) A tevékenység vagy a munkaviszony megszűnésekor. b) A foglalkoztatás megszűnésekor. c) Külföldi munkavégzésnél a végleges hazatérést követően. (2) A munkaviszony alatt időszerűvé váló vizsgálatra a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa szólítja fel a dolgozót.
# 7. § / 6. fejezet / Az alkalmazás munkavédelmi feltételei
7. § Az orvosi vizsgálatról távolmaradás vagy alkalmatlanság (1) Az a dolgozó, aki előzetes alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, nem foglalkoztatható. Ha a dolgozó az előírt időszakos alkalmassági vizsgálaton vagy a munkáltató felhívására soron kívüli alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, a munkavégzéstől a vizsgálaton való megjelenéséig el kell tiltani. (2) Az a dolgozó, aki a foglalkozás-egészségügyi szolgálat véleménye szerint a megjelölt munkakör betöltésére alkalmatlan, abban a munkakörben tovább nem foglalkoztatható. Ebben az esetben, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat véleményével egyidejűleg a munkáltató a dolgozóval közölni tartozik a jogorvoslat helyét és módját, illetve a munkakör változásának lehetőségeit. (3) Ha a dolgozó vagy a munkáltató az elsőfokú egészségügyi szerv (foglalkozás-egészségügyi szolgálat) véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény közlésétől a mindenkori jogvesztő határidőn belül kérheti a munkaköri alkalmasság másodfokon történő elbírálását. (4) A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az elsőfokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni. A másodfokú egészségügyi szerv véleménye végleges. (5) Az alkalmatlanság, illetve az ideiglenes alkalmasság okát a dolgozóval a vizsgálatot végző orvosnak minden esetben ismertetnie kell, azt a munkáltatóval azonban csak a vizsgált dolgozó írásbeli hozzájárulásával közölheti. (6) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat tájékoztatja a munkavédelmi vezetőt, ha a munkavállaló a foglalkozás egészségügyi vizsgálaton nem vett részt.
# 1. § / 7. fejezet / Munkavédelmi oktatás
1. § Valamennyi munkavállalót munkába álláskor, illetve azt követően évente egy alkalommal ismétlődő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.
# 2. § / 7. fejezet / Munkavédelmi oktatás
2. § Az egyetem új belépő munkavállalói számára a munkavédelmi vezető biztosítja a munkavédelmi oktatáson történő részvételt. A belépő munkavállalók aláírásukkal igazolják részvételüket, az oktatás megtartásáról szóló lapot öt évig megőrzik.
# 3. § / 7. fejezet / Munkavédelmi oktatás
3. § Az ismétlődő munkavédelmi oktatás keretében a munkavállalók részére évente egy alkalommal elektronikus úton a munkavédelmi oktatási anyag elérhetőségéről tájékoztató levél kerül kiküldésre. A munkavédelmi oktatási anyagot a munkavállaló köteles áttanulmányozni. A munkavállaló a szervezeti egységének vezetőjénél aláírásával igazolja a munkavédelmi oktatási anyag tudomásul vételét, az oktatási lapot – 2. számú melléklet – a szervezeti egység vezetője megküldi az egyetem munkavédelmi vezetőjének.
# 4. § / 7. fejezet / Munkavédelmi oktatás
4. § A munkavédelmi oktatási tematikát a munkavédelmi vezető készíti el, évenként felülvizsgálja, az egyetem honlapján az oktatási anyag folyamatosan elérhető. A munkavédelmi oktatás anyaga az alábbi témakörökre terjed ki: (1) A Munkavédelmi Szabályzatban foglaltakra; (2) A munkahelyek, felhasznált anyagok és munkafolyamatok veszélyességére, egészségi ártalmaira; (3) A munkavégzés során követendő helyes magatartás szabályaira, a veszélyek elleni védekezés módjára; (4) A kollektív és egyéni védőeszközök használatának módjára (5) A munkabaleset esetén követendő magatartás szabályaira; (6) A munkafolyamatok során használt berendezések, készülékek és eszközök kezelésére és használatára, (7) A munkavédelmi szabályok, előírások megszegésének következményeire.
# 5. § / 7. fejezet / Munkavédelmi oktatás
5. § Az oktatás megtörténtét a dolgozó írásbeli nyilatkozatban ismeri el. A nyilatkozatot a munkavédelmi iratok között kell őrizni és felhívásra be kell mutatni. Az oktatási okmányok másolatának egy példányát a munkavédelmi vezetőnek meg kell küldeni.
# 6. § / 7. fejezet / Munkavédelmi oktatás
6. § A munkavédelmi oktatással kapcsolatban szakmai segítséget az Egyetem munkavédelmi vezetője nyújt.
# 7. § / 8. fejezet / Egyéni védőeszközök, felszerelések
7. § Rendkívüli (soron kívüli) oktatás (1) Rendkívüli esemény után (baleset, veszélyhelyzet stb.) a következtetések levonását követően a hasonló esetek megelőzése érdekében soron kívüli oktatást kell tartani az érintett dolgozók bevonásával. (2) A halálos, csonkulásos, súlyos baleset vagy egyéb rendkívüli esemény (pl. robbanás, stb.) bekövetkezésekor rendkívüli oktatás megtartása kötelező. (3) Új anyag, technológia vagy berendezés alkalmazásánál soron kívüli oktatást kell tartani az érintett dolgozók részére.
# 1. § / 8. fejezet / Egyéni védőeszközök, felszerelések
1. § Ha megelőző szervezési, műszaki intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, akkor a munkavállalókat az egyes kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőruházattal és védőeszközökkel (együtt védőfelszerelés) kell ellátni.
# 2. § / 8. fejezet / Egyéni védőeszközök, felszerelések
2. § A védőfelszerelések, különösen a védőruházat személyes használatra szolgál, kihordási idejük nincs, pénzbeli megváltásuk nem lehetséges, és a védelmi képességük meghatározott (a használati tájékoztató szerint) szintű csökkenése esetén azokat ki kell cserélni.
# 3. § / 8. fejezet / Egyéni védőeszközök, felszerelések
3. § Az egyéni védőeszközök megvásárlása előtt konzultáció szükséges a munkavédelmi vezetővel, hogy a beszerzendő egyéni védőeszköz megfelel-e az adott tevékenységre, rendelkezik-e munkavédelmi minősítő bizonyítvánnyal.
# 4. § / 8. fejezet / Egyéni védőeszközök, felszerelések
4. § Az egyéni védőfelszereléseknek a szervezeti egységeknél történő szakszerű tárolási lehetőségéről, a szükség szerinti csere kezdeményezéséről, javíttatásáról a szervezeti egység vezetője gondoskodik.
# 5. § / 8. fejezet / Egyéni védőeszközök, felszerelések
5. § A védőfelszerelést munkába álláskor a dolgozó a szervezeti egységnél veszi át.
# 6. § / 8. fejezet / Egyéni védőeszközök, felszerelések
6. § Ha a dolgozó a munkahelyen többféle kockázatnak van kitéve, akkor minden egyes kockázatnak megfelelő, illetve azoktól együttesen védő kombinált védőfelszereléssel kell ellátni. 7. § Új munkakörök létesítésénél a védőeszközt/felszerelést a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi vezető határozza meg. Ennek kezdeményezése a szervezeti egység vezetőjének feladata.
# 8. § / 8. fejezet / Egyéni védőeszközök, felszerelések
8. § A saját dolgozókkal azonos módon kell védőfelszerelést biztosítani: (1) a szerződés szerinti alkalmi és társadalmi munkát végzőknek (2) a BCE területén szakmai továbbképzésüket vagy szakmai gyakorlatukat töltőknek, (3) az egyetemi hallgatóknak, (4) a nyári szünidőben alkalmazott iskolai tanulóknak, hallgatóknak.
# 9. § / 8. fejezet / Egyéni védőeszközök, felszerelések
9. § A védőfelszerelésre vonatkozó előírásokat minden munkahelyi vezetőnek ismernie és munkatársai felé érvényesítenie kell.
# 10. § / 8. fejezet / Egyéni védőeszközök, felszerelések
10. § A védőfelszerelést átalakítani, védelmi képességét befolyásolni tilos!
# 11. § / 8. fejezet / Egyéni védőeszközök, felszerelések
11. § Az előírt védőfelszerelés használata nélkül, illetve azok szakszerűtlen használatával, valamint a nem megfelelő védelmi képességű védőfelszereléssel munkát végezni tilos!
# 12. § / 8. fejezet / Egyéni védőeszközök, felszerelések
12. § Saját tulajdonú védőfelszerelés nem használható. A kiadott védőfelszerelést az egyetem területéről a hivatalos munkavégzés kivételével elvinni nem szabad.
# 13. § / 8. fejezet / Egyéni védőeszközök, felszerelések
13. § Az a dolgozó, hallgató, aki az előírt és részére biztosított védőfelszerelést nem használja, fegyelmi vétséget követ el és a további munkavégzéstől el kell tiltani.
# 14. § / 8. fejezet / Egyéni védőeszközök, felszerelések
14. § Azt a munkavégzést, amelynél a védőfelszerelés hiánya a dolgozó egészségét vagy testi épségét közvetlenül veszélyezteti, és a védőfelszerelés nincs biztosítva, meg kell tagadni.
# 15. § / 8. fejezet / Egyéni védőeszközök, felszerelések
15. § A dolgozó és a hallgató köteles: (1) a gondjaira bízott védőfelszerelést az arra kijelölt helyen tartani, és azt az előírásoknak megfelelően használni, (2) a védőfelszerelést a tőle elvárható módon gondozni, karbantartani és tisztítani, elhasználódást, sérülést, a védőképesség csökkenését észlelve annak cseréjét haladéktalanul kezdeményezni.
# 16. § / Egyéni védőeszközök, felszerelések / 9. fejezet
16. § Az egyetem munkaköreihez szükséges egyéni védőfelszerelések listáját, és a nyilvántartás táblázatát az egyéni védőeszközök juttatás rendje tartalmazza. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
# 1. § / Egyéni védőeszközök, felszerelések / 9. fejezet
1. § Zárt munkahelyek szellőztetése (1) Zárt munkahelyeken biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt, figyelembe véve az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését. A munka jellege m3/s/fő m3/h/fő Szellemi munka 0,008 30 Könnyű fizikai munka 0,008 30 Közepesen nehéz fizikai munka 0,011 40 Nehéz fizikai munka 0,014 50 (2) Ahol a levegő szennyezettsége, illetve elhasználódása kizárólag emberi ott tartózkodásból ered, személyenként legalább az alábbi friss levegőtérfogat áramot kell a helyiségbe betáplálni vagy annak bejutását biztosítani. (3) Mesterséges szellőztetés esetén a szellőztetés módjának, jellegének, mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a helyiségben munkát végzők számát, a munkavállalók fizikai megterhelését, a tevékenység, technológia jellegét, a légszennyezettség mértékét, illetve az időegység alatt felszabaduló szennyezőanyag tömegét és a helyiség légtérfogatát. A szellőztetés céljára szolgáló rendszerek esetén biztosítani kell a) állandó, hatékony működőképességüket; b) meghibásodásuk esetére ellenőrző rendszer útján a hiba jelzését, ha a meghibásodás a munkavállaló egészségére veszélyes vagy ártalmas lehet; c) rendszeres tisztán tartásukat, a lerakódott szennyeződések késedelem nélküli eltávolítását; d) a szennyezőanyagok felkavarásának megakadályozását; e) a kellemetlen és egészségre káros légmozgás kialakulásának megelőzését, és ennek érdekében a légsebesség ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munkánál: 0,1 m/s értékeinek megtartását:
# 2. § / °C léghőmérséklet hőmérséklet °C korrigált effektív / °C hőmérséklet °C
2. § A helyiségek, terek hőmérséklete (1) A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. (2) A pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken biztosítani kell az ilyen helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet. (3) Olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait. (4) Zárt munkahelyeken a végzett munka jellegétől és az évszakoktól függően, a munka nehézségi fokát jellemző munkaenergia-forgalmat figyelembe véve, álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban az alábbi levegő hőmérsékleteket kell biztosítani: A munka jellege Hideg évszakban Meleg Effektív, illetve Maximálisan Szellemi munka 20 – 22 21 – 24 20 31 Könnyű fizikai munka 18 – 20 19 – 21 19 31 Közepesen nehéz fizikai 14 – 18 17 – 19 15 29 munka Nehéz fizikai munka 12 – 14 15 – 17 13 27 (5) A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalót ne érje nagyfokú hősugárzás. A hősugárzás akkor minősül nagyfokúnak, ha a léghőmérséklet és a glóbuszhőmérséklet különbsége meghaladja a (K) EH érték meghatározásához minimálisan megkívánt +5 °C hőfokkülönbség háromszorosát. (6) A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24°C (K) EH értéket meghaladja.
# 3. § / °C léghőmérséklet hőmérséklet °C korrigált effektív / °C hőmérséklet °C
3. § A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása (1) Lehetőség szerint biztosítani kell a munkahelyeken az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást. (2) Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő világítást kell biztosítani. A világítás mennyiségi, minőségi jellemzőit nemzeti szabvány határozza meg. (3) A belső téri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni kell. (4) A munkaterületeket magukban foglaló helyiségek és átjárók világító berendezéseinek kialakítása és elhelyezése nem jelenthet baleseti veszélyt az ott dolgozókra. (5) Az olyan munkahelyeken, ahol a mesterséges világítás váratlan megszűnése veszélyeztetheti a munkavállalókat, automatikusan működésbe lépő, megfelelő erősségű biztonsági világítást kell biztosítani.
# 4. § / °C léghőmérséklet hőmérséklet °C korrigált effektív / °C hőmérséklet °C
4. § A helyiségek padlózata, falai, mennyezete és tetőzete (1) A munkahelyeken csak rögzített és szilárd, csúszást gátló padlózat alkalmazható, amelyen nem lehetnek veszélyes kiemelkedések, mélyedések vagy lejtők. Amennyiben a munka jellegéből adódóan folyadék kerülhet a helyiség padlózatára, gondoskodni kell az elvezetés lehetőségéről. (2) A helyiségeket megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni a munkavégzés és a munkáltató tevékenysége jellegének figyelembevételével. (3) A helyiségek padlózatait, falait, különösen az üvegből készült elválasztó falak felületeit oly módon kell kialakítani, hogy azoknál a szükséges higiéniát biztosítani lehessen, tisztításuk és felújításuk megoldható legyen. (4) Az átlátszó vagy áttetsző falakat, különösen a teljesen üvegből készült elválasztó falakat a helyiségekben vagy a munkahelyek közelében, valamint a közlekedési útvonalak mellett feltűnően jelezni kell. E falakat olyan anyagból kell kialakítani, amelyek biztonságosak, azokat a munkaterülettől és a közlekedési útvonalaktól el kell keríteni, megakadályozva azt, hogy a munkavállalók az ilyen falnak nekimenjenek, vagy annak betörése esetén megsérüljenek. (5) Meg kell gátolni, hogy a nem megfelelő teherbírású tetőszerkezetre a munkavállalók kijussanak, kivéve, ha rendelkezésre áll olyan egyéni vagy kollektív védőeszköz, amely a munka biztonságos elvégzését a tetőszerkezeten lehetővé teszi.
# 5. § / °C léghőmérséklet hőmérséklet °C korrigált effektív / °C hőmérséklet °C
5. § Ablakok és ajtók (1) Az ablakokat, tetőablakokat és szellőzőket úgy kell kialakítani, hogy azokat a munkavállalók biztonságos módon tudják nyitni, zárni, illetve szükség szerint beállítani vagy akaratlan elmozdulás ellen biztosítani. Azok kinyitott állapotban sem jelenthetnek veszélyt az ott dolgozókra. (2) Az ablakokat és tetőablakokat olyan eszközzel vagy berendezéssel kell ellátni, amely lehetővé teszi, hogy azokat veszély nélkül lehessen tisztítani. Ezek az eszközök, berendezések nem jelenthetnek veszélyt az épületen belül vagy azon kívül tartózkodó munkavállalókra, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodókra. (3) Olyan gépi működtetésű ajtó és kapu üzemeltethető, amelynek használata nem jelenthet baleseti veszélyt a munkavállalóra. Az ilyen ajtókat és kapukat könnyen felismerhető és jól hozzáférhető biztonsági szerkezettel kell ellátni, és úgy kell kialakítani, hogy áramkimaradás esetén – ha maguktól nem nyílnak ki – kézi erővel is nyithatóak legyenek
# 6. § / °C léghőmérséklet hőmérséklet °C korrigált effektív / °C hőmérséklet °C
6. § Helyiségek mérete és légtere, a szabad mozgás biztosítása a munkahelyeken (1) A helyiségeknek elegendő padlófelülettel, belmagassággal és légtérrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a munkavállalók a munkát egészségük, biztonságuk vagy kényelmük veszélyeztetése nélkül végezhessék. (2) Valamennyi munkavállalónak a munkahelyén történő mozgásához legalább 2 m2 szabad területet kell biztosítani. Ha ez műszaki okokból nem valósítható meg, és legalább 1 m2 mozgási területet sem lehet kialakítani, úgy a munkavállaló részére a munkahelye közvetlen közelében legalább 1,5 m2 méretű, mozgását lehetővé tevő helyet kell biztosítani. (3) A munkavállaló részére a munkahelyen a munkavégzéshez megfelelő ülőhelyet kell biztosítani, amennyiben a munkát részben vagy teljes egészében ülve is lehet végezni. Amennyiben a munka jellege miatt ülőhelyet nem lehet közvetlenül a munkahely mellett elhelyezni, akkor azt a munkahely közelében kell biztosítani.
# 7. § / °C léghőmérséklet hőmérséklet °C korrigált effektív / °C hőmérséklet °C
7. § Elsősegélyhelyek (1) Minden munkahelyen a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó mentődobozt kell biztosítani. (2) Az elsősegélynyújtó mentődobozt megfelelő mennyiségben és minőségben, jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani. (3) Gondoskodni kell az elhasznált, lejárt, használhatatlan eszközök pótlásáról. (4) Az elsősegélyhelyeket jól látható módon meg kell jelölni
# 8. § / °C léghőmérséklet hőmérséklet °C korrigált effektív / °C hőmérséklet °C
8. § Megváltozott munkaképességű (fogyatékkal élő) munkavállalók munkahelyei (1) A megváltozott munkaképességű (fogyatékkal élő) munkavállalók adottságaira a munkahelyek kialakításánál figyelemmel kell lenni. (2) Azokon a munkahelyeken, ahol megváltozott munkaképességű (fogyatékkal élő) munkavállalókat kívánnak foglalkoztatni, az ajtókat, az átjárókat, a szintbeli különbségeket áthidalókat, a lépcsőket, a mosdókat és a munkahellyel összefüggő berendezéseket a testi adottságaiknak megfelelően, illetve megváltozott munkaképességükre figyelemmel kell kialakítani vagy szükség esetén átalakítani. (3) A megváltozott munkaképességű (fogyatékkal élő) munkavállalók részére munkahelyükön biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzésükhöz szükséges, általuk felismerhető jelzéseket.
# 9. § / °C léghőmérséklet hőmérséklet °C korrigált effektív / °C hőmérséklet °C
9. § Ivóvízellátás a munkahelyen (1) A munkáltató köteles gondoskodni ivóvízcsap, illetve ivókút felszereléséről, valamint az ivóvizet szolgáltató berendezés tisztán tartásáról és megfelelő karbantartásáról.
# 10. § / °C léghőmérséklet hőmérséklet °C korrigált effektív / °C hőmérséklet °C
10. § Munkahelyi zajés rezgések elleni védelem (1) A munkahelyeken a zaj hangnyomásszintje (egyenértékű A-hangnyomásszint) nem haladhatja meg az alábbi értékeket: a) zajvédelmi szempontból fokozottan igényes irodai munkahelyek (tervező, programozó, kutató-fejlesztő labor zajforrás nélkül stb.) 50 dB, b) irodai munkahelyek, ügyfélirodák, 60 dB, c) vezetői irodák, telefonközpont, diszpécserközpontok 65 dB, d) fokozott figyelmet igénylő fizikai munkavégzés (precíziós munka stb.) 70 dB, (2) A munkahelyeken a zaj szintje a maradandó halláskárosodás megelőzése érdekében nem haladhatja meg a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről szóló rendeletben megadott határértékeket, továbbá a külön jogszabályban megadott értékeket. (3) A munkahelyeken a munkavállaló testére áttevődő rezgés vonatkozásában a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló külön jogszabály előírásait kell alkalmazni. (4) Annak érdekében, hogy a zajés rezgésterhelés a megengedett értéket ne haladja meg, a munkaeszköz típusának kiválasztásánál figyelembe kell venni az annak használata során keletkező zaj és rezgés mértékét.
# 11. § / 10. fejezet / A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések
11. § Tisztálkodási eszközök és szerek (1) Valamennyi dolgozó és hallgató részére elegendő mennyiségű tisztálkodási eszközt és szert kell folyamatosan biztosítani. (2) Kézmosás után lehetőleg papírtörölközőt vagy meleg levegős kézszárítót kell használni
# 1. § / 10. fejezet / A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések
1. § Általános rendelkezések (1) A dolgozó köteles a munkahelyén munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és a rábízott feladatokat a munkavédelmi szabályok betartásával végezni. (2) Ha a dolgozót olyan hatás éri, hogy az a biztonságos munka végzését veszélyezteti, tartozik azt a közvetlen munkahelyi vezetőjének jelenteni, aki a szükséges intézkedést köteles megtenni. (3) A dolgozó a munkahelyén csak olyan tevékenységet folytathat, amelyhez megfelelő munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik (a rendkívüli események – baleset-megelőzés, mentés stb. – kivételével). (4) Tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség, játék stb.), amely a munkavégzést akadályozza, zavarja, vagy veszélyezteti. (5) Ahol a veszélyforrás fokozott hatóképességű, a beosztottakon és az ellenőrzésre jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. A tilalmat az előírásnak megfelelő méretű és színű táblákkal jelezni kell. (6) Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több dolgozó végez, munkavezetőt kell kijelölni és azt a munkacsoport tagjaival közölni kell, akik a munkavezető utasításait teljesíteni kötelesek. (7) A szükséges létszámot minden munkához a biztonságos munkavégzés figyelembevételével kell meghatározni. (8) Az egyetem működési körén kívül engedélyezett munkáknál (szervezett társadalmi munka, munkahelyi gyakorlat stb.) az ott illetékes munkáltató (szervezet) tartozik a munkavédelmi feltételeket biztosítani (oktatás, védőfelszerelés stb.) a munkavállalók részére. Ha a munkavédelmi szabályok nem kerülnek érvényesítésre, a megbízott vezető köteles az arra illetékesek figyelmét felhívni. (9) Tilos munkát végezni, ha bárki életét, testi épségét veszély fenyegeti. (10) A felügyeletet, kezelést, kiszolgálást igénylő gépeket, készülékeket, berendezéseket nem szabad működés közben felügyelet nélkül hagyni. (11) Az építési munkaterületet csak a biztonsági követelményeknek megfelelően szabad a kivitelezőnek átadni. (12) Rakodási tevékenység közben gyűrűt, karkötőt, nyakláncot, egyéb, testi épségüket veszélyeztető tárgyat magukon nem viselhetnek. (13) A motoros fűnyíró használata előtt a területet minden esetben be kell járni és a veszélyt jelentő tárgyakat el kell távolítani. (14) Öngyújtót hegesztő-, forrasztóláng, bunsen égő vagy gáztűzhely lángjának meggyújtásához használni tilos! (15) Azt a dolgozót, aki alkohol hatása alatt áll, a munkavégzéstől el kell tiltani. (16) A beosztottakon, illetve a felügyeletre jogosultakon kívül más személy nem tartózkodhat közvetlen áramütés-veszélyes környezetben:, transzformátorházak, kapcsolóterek, elosztók és hasonló berendezések (17) Feszültség alatt karbantartást, javítást egyedül nem végezhet a munkavállaló, feszültség alatti munkát csak szakképzettséggel rendelkező munkavállaló végezhet, társát a feszültség alóli mentés előírásaira ki kell oktatni.
# 1. § / 11. fejezet / A munkavédelmi eljárások rendje
1. § Gépek, berendezések üzembe helyezése, létesítmények használatba vétele, karbantartása (1) Az üzembe helyezési engedélynek tartalmaznia kell: a) a gép, berendezés, készülék, létesítmény, részleg, munkahely pontos megnevezését, telepítési helyét. b) a gép, berendezés, készülék nyilvántartási (gyártási) számát, elektromos adatait, az érintésvédelmi és egyéb mérések eredményeit. c) a tervező, kivitelező munkavédelmi nyilatkozatát. d) az engedély jellegét (próbaüzem, ideiglenes, végleges). (2) Üzemeltetési dokumentáció – kezelési, karbantartási utasítás – nélkül üzembe helyezési engedélyt kiadni nem szabad. (3) Az üzembe helyezési engedély nélküli működtetés tilos!) A karbantartási munkákat kiemelten kell kezelni, mert elhanyagolásuk fokozza a baleseti veszélyt és az egészség károsodásának kockázatát
# 2. § / 11. fejezet / A munkavédelmi eljárások rendje
2. § Képernyő előtti munkavégzés (1) A képernyő előtti munkavégzést szabályozó rendelet előírásait kell alkalmazni minden dolgozóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ. (2) A kockázat becslés, értékelés során. valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálni kell az alábbi kockázatok előfordulását: a) látásromlást előidéző tényezők, b) pszichés (mentális) megterhelés, c) fizikai állapotromlást előidéző tényezők. (3) A szervezeti egység vezetője a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces – össze nem vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. (4) A szervezeti egység vezetője a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezi a munkavállalók szemés látásvizsgálatának elvégzését: a) a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, b) ezt követően kétévenként, c) minden olyan esetben, ha látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. (5) 1 Amennyiben a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, vagy látásromlása miatt védőszemüvegre van szüksége, az Egyetem a dolgozót maximum kétévente ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító védőszemüveggel (csak védőszemüveg költsége számolható el), és annak költségét 30.000 Ft értékig az egyetem átvállalja. Az éleslátást biztosító védőszemüveg hozzájárulást az adott szervezeti egység pénzügyi központjára vonatkozóan lehet kezdeményezni. (6) 1 A védőszemüveg támogatás igénylés első lépéseként a munkavállalónak foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálaton kell részt vennie, melynek eredményeként – indokolt esetben – a foglalkozás-egészségügyi orvos szemészeti szakvizsgálatra utalja be. A szemészeti szakvizsgálat eredményét a munkavállaló eljuttatja a foglalkozás-egészségügyi orvoshoz, aki a szemészeti szakvizsgálat alapján a 8. számú melléklet kiadásával igazolja a védőszemüvegre való jogosultságot. (7) 2 A munkavállaló a foglalkozás-egészségügyi orvos által kiállított, a 8. számú mellékletben található igazolás birtokában indíthatja el az igénylést (3. számú melléklet), melyet a kötelezettségvállaló aláírásával ellátva kell megküldeni az Egyetem munkavédelmi felelősének. A munkavédelmi felelős felülvizsgálja, hogy az igénylő jogosult-e a védőszemüvegre, melyet aláírásával igazol, majd átküldi az illetékes pénzügyi irodára kötelezettségvállalásba vétel, majd pénzügyi ellenjegyzés céljából. Az igénylő a mindenki által aláírt 3. számú melléklet, az Egyetem nevére és
# 2. § / 11. fejezet / A munkavédelmi eljárások rendje
címére kiállított számla, valamint az igazolás (8. sz. melléklet) benyújtásával válik jogosulttá a támogatás kifizetésére. (8) 3 A képernyős munkahely kialakításának minimális követelményeit rendelet szabályozza.
# 3. § / 11. fejezet / A munkavédelmi eljárások rendje
3. § A nemdohányzók védelme (1) Tilos dohányozni az Egyetem tulajdonában és kezelésében lévő épületekben és területeken, kivéve az erre a célra kijelölt helyet! (2) Tilos dohányozni az Egyetem tulajdonában lévő közúti gépjárművek utasterében. (3) 18 éven aluli személyek az intézmény területén még a dohányzásra kijelölt helyeken sem dohányozhatnak. (4) A dohányzóhelyeket a helyi sajátosságokra tekintettel – a munkakörülményeket, a munkaközi szünet időtartamát és a munkafegyelem szempontjait, illetve a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény előírásait is figyelembe véve – a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások betartásával az oktatási épületek, egységek gondnokai (üzemeltetője) vagy a kollégiumi gondnokok jelöli ki a munkavédelmi vezető hozzájárulásával, és helyezi el a tájékoztató táblákat. (5) Az egyetem területén a dohányzásra vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzését az épületek üzemeltetői (gondnokai) végzik. (6) A gondnok (üzemeltető) dohányzásra vonatkozó előírások megszegése esetén az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló személyeket, az egyetemi hallgatókat első ízben felszólítja a dohányzás szabályainak betartására. A tilalom ismételt megszegésekor írásbeli figyelmeztetést kezdeményez, ennek eredménytelensége esetén a törvényben meghatározottak szerint egészségvédelmi bírság kiszabását, valamint fegyelmi eljárást kezdeményezhet
# 4. § / 11. fejezet / A munkavédelmi eljárások rendje
4. § Munkavédelmi ellenőrzés, munkavédelmi szemlék (1) Az Egyetem kancellárjának a feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés és tanulás feltételeinek megteremtése, biztosítása. Ennek érdekében köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények a követelményeknek megfelelnek-e, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. A biztonságos és kulturált munkafeltételek kialakítása érdekében – a vonatkozó előírásoknak megfelelően az Egyetemen folyó oktató-nevelő és tudományos kutatómunka sajátosságainak figyelembe vételével – munkavédelmi ellenőrzéseket, szemléket kell tartani. A BCE területén átfogó munkavédelmi ellenőrzéseket és helyi munkavédelmi szemléket kell szervezni. A szemléknek a nem oktatási területeket is érinteniük kell. (2) Az átfogó ellenőrzéseket a munkavédelmi vezető szervezi és tartja, a helyi szemléket a szervezeti egység vezetője kezdeményezi. A tervszerű ellenőrzés vagy szemle időpontját a munkavédelmi vezető telefonon, e-amil-ben vagy levélben egyezteti az érintett szervezeti egységek vezetőjével, vagy annak megbízottjával. Indokolt esetben a munkavédelmi vezető eltekinthet az előzetes kiértesítés lehetőségétől. (3) Az ellenőrzésen a szervezeti egység munkahely vezetője vagy az általa kijelölt, intézkedésre jogosult megbízott és a szervezeti egység munkavédelmi megbízottja köteles részt venni. (4) A munkavédelmi ellenőrzésnek, szemlének minimálisan ki kell terjednie az épületek, gépek, berendezések, munkahelyek állapotára, műhelyek és egyéb munkahelyek üzemszervezési, biztonságtechnikai és munkaegészségügyi helyzetére, a technológiai, kezelési utasítások meglétére, betartására, a termelőeszközök biztonsági felülvizsgálatának megtörténtére, a munkavédelmi oktatások, orvosi vizsgálatok dokumentálására, a munkahelyi rendre és tisztaságra; a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályokban foglaltak teljesülésére. (5) Az észlelt hiányosságokat jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a szemle vagy ellenőrzés pontos helyét, időpontját, a résztvevők nevét és beosztását, az előző ellenőrzésen, szemlén feltárt hiányosságokat, a jegyzőkönyvben foglaltakra reagálva a szervezeti egység vezetője a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 30 napon belül érdemi válasz adására kötelezett, az intézkedési tervnek tartalmaznia kell a hiányosságok megszüntetésére hozott intézkedéseket. (6) A munkavédelmi szemlék gyakorisága: a) átfogó ellenőrzést a munkavédelmi vezető éves ellenőrzési terve szerint, b) helyi munkavédelmi szemlét évenként legalább egy alkalommal kell tartani.
# 5. § / 11. fejezet / A munkavédelmi eljárások rendje
5. § Gépek, berendezések, járművek időszakos felülvizsgálata (1) Kazánokra az illetékes ügyintézők, vezetők kötelesek és jogosultak a megfelelő intézkedéseket megtenni a felügyeletükre bízott berendezésekre vonatkozóan. (2) A gépjárművek időszakos műszaki felülvizsgáltatásáért, a megfelelő előkészítésért az üzemeltető egység vezetője felelős. (3) Gépjárművezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak rendelkezniük kell, érvényes foglalkozás-egészségügyi vizsgálattal illetve PÁV-val, ezek hiányában a gépjárművezető nem vezetheti a gépjárművet. (4) Érvénytelen forgalmi engedéllyel a gépjárművek vehetnek részt a forgalomban. E tekintetben a gépkocsivezető és a közvetlen munkahelyi vezető együttesen felelős. (5) A felvonók időszakos vizsgálata során a felvonószakértő által meghatározott munkákat az előírt határidőre el kell végeztetni szakvállalattal. (6) A felvonó-felügyelői tevékenység (a karbantartási munkák szakszerűségének ellenőrzése) ellátásáról az illetékes műszaki vezető gondoskodik. (7) Mindazoknál a gépeknél, amelyekhez a gépkönyv időszakos (nem hatósági) vizsgálatot írt elő, annak megfelelő elvégeztetéséért az üzemeltető felelős.
# 6. § / 11. fejezet / A munkavédelmi eljárások rendje
6. § Villamos berendezések érintésvédelmének felülvizsgálata (1) A 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet előírásainak megfelelően a kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról a munkáltató a berendezés szerelői ellenőrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik. (2) Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal. (3) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni: a) áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel; b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel; c) a Kommunálisés Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel; d) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal. (4) Az érintésvédelmi méréseket és szabványossági felülvizsgálatokat szaktanfolyamon szerzett képesítéssel rendelkezők végezhetik. (5) Mind a szerelői ellenőrzés, mind a szabványossági felülvizsgálat alatt észlelt közvetlen életveszélyt jelentő hiányosságokat azonnal meg kell szüntetni! (kijavítani, kikapcsolni, leválasztani stb.). Közvetlen életveszélyt nem jelentő hiányosságok felszámolására ütemtervet kell készíteni. A kijavításuk után pedig az elvégzett munkát a hibapont azonosíthatósága mellett dokumentálni kell. (6) A szervezeti egységek megfelelő szakembereit szerelői ellenőrzések végzésével a karbantartás vezetője bízza meg.
# 7. § / 11. fejezet / A munkavédelmi eljárások rendje
7. § A kézi szerszámok ellenőrzése (1) A dolgozó köteles minden munkakezdés előtt: a) a kézi szerszámokat szemrevételezéssel ellenőrizni; b) az észlelt hiányosságokat kijavítani vagy a javítást kezdeményezni. (3) A munkavédelmi ellenőrzéseken, szemléken a kézi szerszámok, eszközök állapotát szúrópróbaszerűen a szemlebizottság ellenőrizni köteles.
# 8. § / 11. fejezet / A munkavédelmi eljárások rendje
8. § Alkoholszondás ellenőrzés (1) Minden munkahelyi vezető az irányítása alá tartozó munkahelyen jogosult, illetve (alkoholos befolyásoltság gyanúja esetén) köteles az érintett munkavállaló alkoholos állapotának ellenőrzéséről vagy az ellenőrzés kezdeményezéséről gondoskodni, a munkavédelmi vezető azonnali értesítésével. (2) Az alkoholszondás ellenőrzés tényét, annak eredményét, illetve a vizsgálat megtagadását jegyzőkönyvben kell rögzíteni és ismertetni kell a munkavállalóval és a munkavédelmi vezetővel. Alkoholos állapot ellenőrzését a munkahelyi vezető 2 tanú (egyikük lehet a munkavédelmi vezető) jelenlétében végezze úgy, hogy az eljárás módja ne sértse a munkavállaló emberi méltóságát, figyelembe véve a személyiségi jogokat és az adatvédelemre vonatkozó szabályokat is. (3) Az alkoholszondás vizsgálat megtagadása, illetve pozitív eredménye fegyelmi vétség, melynek elbírálása a munkavállaló tekintetében a munkáltatói jogkörrel felruházott vezető hatáskörébe tartozik, melyhez szükséges a Jogi Iroda munkajogi feladatokkal megbízott jogászának bevonása. (4) Abban az esetben, ha a vizsgálat eredménye pozitív, a munkavállalót a munkavégzéstől el kell tiltani, a kiesett időre illetmény vagy egyéb díjazás nem fizethető. Hasonlóan kell eljárni az alkoholszondás vizsgálat megtagadása esetén is. (5) Az ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni – 4. számú melléklet. Az ellenőrzés eredményét tartalmazó jegyzőkönyv 3 példányban készül, melynek 1 példányát az érintett munkavállaló részére át kell adni, második példányát a HR Irodán a munkavállaló személyi aktájában kell elhelyezni, harmadik példánya a munkáltató szervezeti egység irattárában kerül. (6) Ha a munkavállaló a vizsgálat pozitív eredményét vitatja, ennek felülvizsgálatára, mind a munkáltató, mind a munkavállaló véralkohol vizsgálatot kérhet. Amennyiben a véralkohol-vizsgálat eredménye megerősíti az alkoholszondás vizsgálat eredményét, a vizsgálati költség a munkavállalót terheli. (7) A véralkohol vizsgálatára akkreditált intézmény az Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet Toxikológiai laboratóriuma, címe: 1074 Budapest, Alsó erdősor u. 7. (8) Balesetek bekövetkezése esetén – alkoholos befolyásoltságra utaló körülmény esetén – alkoholszondás vizsgálatot kell tartani, melynek eredményét a munkabaleseti jegyzőkönyvben is fel kell tüntetni.
# 9. § / 12. fejezet / Munkabalesetek valamint foglalkozási megbetegedések
9. § Kockázatbecslés és értékelés (1) A munkavédelmi vezető valamennyi munkahelyre vonatkozóan elvégezni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok felmérését. A kockázatbecslés készítése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. (2) A legfontosabb kockázati tényezők: a) veszélyes anyagok és készítmények, b) fizikai kockázati tényezők, c) -biológiai kockázati tényezők, d) pszichés kockázati tényezők. (3) Kockázat becslés és értékelés legfontosabb tartalmi elemek a következők: a) a veszélyek azonosítása, b) a veszélyeztetettek azonosítása, c) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, d) a teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele, e) az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata, f) a kockázatértékelés és a teendők, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása. (4) A kockázatelemzésben feltárt hiányosságok megszüntetése az elemzett szervezeti egység felelős vezetőjének feladata, kötelessége. (5) Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények érdekében a pszichoszociális kockázatok elkerülésére a megfelelő intézkedéseket (felmérés, értékelés, intézkedés) meg kell tenni.
# 1. § / 12. fejezet / Munkabalesetek valamint foglalkozási megbetegedések
1. § Munkabalesetek bejelentése (1) A munkavállaló a munkavégzésével összefüggésben bekövetkezett balesetét – ide értve a munkaidő kieséssel nem járó sérülését is – valamint a rosszullétet, köteles közvetlen munkahelyi vezetőjének haladéktalanul jelenteni. (2) A munkabaleset késedelmes jelentése fegyelmi vétség, de ez nem zárja ki a munkabaleset tényét. (3) Ha a sérült bármilyen ok miatt balesetét nem tudja jelenteni, azt annak a munkatársának kötelessége megtennie, aki a balesetről tudomással bír. (4) A munkahelyi vezető minden sérülésről köteles az 5. számú mellékletben szereplő „Munkabaleseti nyilvántartás és eseményvizsgálati jegyzőkönyv”-et felvenni és haladéktalanul jelenteni a munkáltatói jogkörrel felruházott vezetőjének. Az a vezető, aki a jelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, fegyelmi vétséget követ el. (5) A munkáltatói jogkörrel felruházott vezető köteles haladéktalanul jelenteni és a „Munkabaleseti nyilvántartás és eseményvizsgálati jegyzőkönyv”-et megküldeni a munkavédelmi vezető részére. (6) A beérkezett jegyzőkönyv iktatását követően, az Egyetem munkavédelmi vezetője a munkaképtelenséggel járó munkabaleseteknél, illetve indokolt esetben gondoskodik a baleset kivizsgálásáról. (7) A megtörtént balesetről a munkáltatói jogkörrel felruházott vezetőnek (a munkavédelmi vezető állásfoglalására alapozva) meg kell állapítania, hogy a bekövetkező eseményt munkabalesetnek minősíti-e. Ha nem minősül munkabalesetnek, akkor erről – a jogorvoslat lehetőségével – a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesíteni kell. (8) Az elméleti oktatásokon, az Egyetem által szervezett rendezvényeken történt baleseteket is vizsgálni kell, a vizsgálat megállapításait írásban szükséges rögzíteni. Az eseményről felvett jegyzőkönyvet a munkavédelmi vezetőnek haladéktalanul meg kell küldeni. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni az Egyetem területén tartózkodó, vagy az Egyetem által szervezett rendezvényen résztvevő látogatók, hallgatók, meghívottak, hozzátartozók stb. balesete esetén is. (9) A munkába jövet, illetve hazafelé menet történő balesetekről készült jegyzőkönyvet is haladéktalanul meg kell küldeni a munkavédelmi vezető részére, az előzetes véleményezés érdekében. Az ilyen balesetekkel kapcsolatos ügyintézés a társadalombiztosítással foglalkozó ügyintéző hatáskörébe tartozik.
# 2. § / 12. fejezet / Munkabalesetek valamint foglalkozási megbetegedések
2. § Súlyos munkabalesetek (1) Súlyos az a baleset (munkabaleset), amely a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttjének halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását, b) valamely érzékszerv (vagy érzékelő-képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta, c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, d) súlyos csonkulást, hüvelyujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek), e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott. (2) Súlyos vagy halálos kimenetelű munkabaleseteket haladéktalanul jelenteni kell a munkavédelmi vezetőnek, az illetékes munkavédelmi felügyeleti szervnek, továbbá a területileg illetékes rendőrkapitányságnak.
# 3. § / 12. fejezet / Munkabalesetek valamint foglalkozási megbetegedések
3. § Munkabalesetek kivizsgálása (1) A bejelentett balesetek vizsgálatát, jegyzőkönyvezését (illetve azok megküldését) a munkavédelmi vezető végzi a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával. (2) A munkabaleseti jegyzőkönyveket a munkavédelmi vezető 10 évig köteles megőrizni. (3) Amennyiben a sérült a munkabaleseti jegyzőkönyv megállapításaival nem ért egyet, akkor a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat felülvizsgálatért.
# 4. § / 12. fejezet / Munkabalesetek valamint foglalkozási megbetegedések
4. § Sérüléssel nem járó veszélyhelyzetek vizsgálata (1) A munkavédelmi vezetőnek ki kell vizsgálni azokat az eseményeket is, melyek személyi sérüléssel nem jártak, de a sérülés bekövetkezhetett volna. (2) Az úgynevezett „kvázi baleset” vizsgálatáról jegyzőkönyv vagy feljegyzés készül.
# 5. § / 12. fejezet / Munkabalesetek valamint foglalkozási megbetegedések
5. § Külső munkavállaló balesete (1) Az Egyetem területén munkát végző külső munkavállaló munkabalesetét a sérült munkáltatója vizsgálja és jelenti be. (2) A vizsgálatban a munkavédelmi vezető felkérésre közreműködik.
# 6. § / 12. fejezet / Munkabalesetek valamint foglalkozási megbetegedések
6. § Hallgatói balesetek (1) Hallgatói baleset az a baleset, amely a hallgató hallgatói jogviszonyával összefüggésben következett be. (2) A bekövetkezett hallgatói balesetről az oktatás vezetője köteles „Hallgatói Baleset” – 6. számú melléklet – nyomtatványt kitölteni, amit haladéktalanul el kell juttatni a munkavédelmi vezető részére. (3) A bejelentett hallgatói balesetek vizsgálatát, jegyzőkönyvezését (illetve azok megküldését) a munkavédelmi vezető végzi a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával. (4) A Hallgatói Önkormányzat megbízottja a hallgatói balesetek kivizsgálásában jogosult részt venni, észrevételeit megtenni. (5) A hallgatói baleseti jegyzőkönyveket a munkavédelmi vezető 5 évig köteles megőrizni. (6) Amennyiben a hallgatót a munkabaleset nem az Egyetemhez tartozó területen végzett gyakorlati foglalkozáson éri, a kivizsgálási, bejelentési és nyilvántartási kötelezettség a foglalkoztató intézményt terheli, az Egyetem (súlyos baleseteknél azonnali) értesítése mellett.
# 7. § / 12. fejezet / Munkabalesetek valamint foglalkozási megbetegedések
7. § Foglalkozási megbetegedés (1) Amennyiben a munkáltatói jogkörrel felruházott vezető foglalkozási megbetegedést vagy annak gyanúját észleli, haladéktalanul köteles a Foglalkozás-egészségügyi Szolgálatot értesíteni. (2) A Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat orvosa, ha észleli vagy tudomására jut az egyetemi munkavállalót ért foglalkozási megbetegedés – a jogszabályban előírt bejelentési kötelezettsége teljesítésén túl – haladéktalanul értesíti az egyetem vezetőségét és a munkavédelmi vezetőt. (3) A Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat orvosa, ha észleli vagy tudomására jut az egyetemi munkavállalót ért foglalkozási megbetegedés, az esemény vizsgálatába bevonja a munkavédelmi vezetőt, az érintett terület munkahelyi vezetőjét, valamint további, az általa szükségesnek ítélt szakembereket.
# 8. § / 13. fejezet / Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés
8. § Kártérítés (1) Munkabaleset, illetve baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási megbetegedés esetén az érintett munkavállaló, halála esetén a hozzátartozója kártérítésre lehet jogosult. (2) A kártérítési igény bejelentését jelen szabályzat 7 sz. mellékletében megtalálható nyomtatvány szerint kell megtenni. (3) Nem kell megtéríteni a kár azon részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő, valamint a munkáltatót nem terheli kártérítési kötelezettség, ha a kár a munkáltató működési körén kívül eső okra vezethető vissza. (4) Nem tartozik a munkáltatói felelősség körébe az öngyilkosság és az öncsonkítás, valamint a munkába jövet, illetve a hazafelé menet során történt baleset
# 1. § / 13. fejezet / Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés
1. § A munkavállalókkal folytatott tanácskozás (1) A munkáltatói jogkörrel felruházott vezető az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában.
# 2. § / 13. fejezet / Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés
2. § A munkavédelmi képviselet (1) A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket választani a vonatkozó jogszabály szerint. (2) Munkavédelmi képviselő választást lehet tartani ott, ahol a munkavállalók létszáma legalább ötven fő. (Az húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a szakszervezet kezdeményezheti.) (3) A munkavédelmi képviselőt öt évre választják, személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is. (4) A munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatói jogkörrel felruházott vezetőnek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük, így különösen a szükséges információt (tájékoztatást) a kellő időben egymás részére megadniuk. (5) A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni: a) a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról, b) az egészség megóvására, illetőleg a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról, c) a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről. (6) A munkavédelmi képviselő jogának gyakorlása keretében: a) működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól, b) részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására, a munkavédelmi oktatás megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is, c) tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, d) véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét (amire a munkáltatónak intézkednie vagy 8 napon belül válaszolnia kell), e) részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában, f) indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat, g) a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit. (7) A munkáltatói jogkörrel felruházott vezetőnek a vonatkozó jogszabály szerint biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, jogai gyakorlása miatt őt hátrány ne érje.
# 1. § / 14. fejezet / Záró rendelkezések
1. § Jelen szabályzatot a Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa az SZ–47/2016/2017. (2016. XI. 7.) számú határozatával fogadta el.
# 2. § / 14. fejezet / Záró rendelkezések
2. § A munkavédelmi szabályzat az elfogadását követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a korábban kiadott SZ–111.e/2013/2014. (2014.VI.30.) sz. Munkavédelmi Szabályzat hatályát veszíti.
# 3. § / Oktatási lap / Az újbelépő munkavállalók munka-, és tűzvédelmi oktatásáról
3. § Jelen szabályzatot a Szenátus 2018. december 18-i ülésén módosította. A módosítások az ülést követő napon lépnek hatályba. 1 1. melléklet A Budapesti Corvinus Egyetemen az alábbi munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók időszakos foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatának gyakorisága 1 év. Munkakörök: – adjunktus – bibliográfus, feldolgozó – egyetemi docens – egyetemi tanár – főkönyvtáros – főlevéltáros – kollégiumi nevelőtanár – könyvtári asszisztens – könyvtáros, informatikus könyvtáros – mérnöktanár – mesteroktató – műszaki (gazdasági) tanár – műszaki szolgáltató – nyelvtanár – tájékoztató, szaktájékoztató könyvtáros – tanársegéd – testnevelő tanár – tudományos főmunkatárs – tudományos munkatárs – tudományos segédmunkatárs – tudományos segédmunkatárs – ügyintéző (gazdasági, műszaki, igazgatási) – ügyviteli – ügyvivő-szakértő Az alábbi munkakörökben foglalkoztatott dolgozóknál a foglalkozás-egészségügyi szolgálat elvégzi (elvégezteti) a járványügyi érdekből előírt vizsgálatokat, és kiállítja az „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” című könyvecskét: – műszaki szolgáltató – karbantartó – műszaki szolgáltató – villanyszerelő 2. melléklet Szervezeti egység neve, címe: ............................................................................ Munkába állás időpontja: ...................év ................hó ...................nap A munkavállaló személyi adatai: Név: ............................................................................ Születési helye, ideje: ............................................................................ Munkaköre: ............................................................................ Oktatás helye: ...................................................................................................... Aláírásommal elismerem, hogy részt vettem a munka-, és tűzvédelmi oktatáson. Az oktatáson elhangzottakat tudomásul veszem, a vonatkozó törvényi előírások és egyetemi szabályzatok betartását magamra nézve kötelezőnek tekintem. Budapest, .............év .............hó ..............nap.
# 3. § / ........................................................... / Munkavédelmi főmunkatárs
3. melléklet 1 Képernyős munkakörben az éleslátást biztosító szemüveg hozzájárulásához Alulírott ................................................................................... (anyja neve: ..........................................................................................., munkahely és munkakör: .................................................................................................. foglalkozás-egészségügyi vizsgálat időpontja: .........................................................) ezúton kérem, hogy a foglalkozás-egészsgügyi vizsgálatot követő szemészeti vizsgálaton megállapított látásromlásom miatti éleslátást biztosító szemüveg készíttetéséhez a Budapesti Corvinus Egyetem járuljon hozzá. Kelt: ..............................., 20.......... év .................................. hó ......... nap Kérelem jóváhagyása: 1. Alulírott ............................................................................................. (munkahelyi vezető) igazolom, hogy fent nevezett munkavállalót a BCE képernyős munkakörben foglalkoztatja. 2. Az egyetem a vonatkozó szabályozás alapján az éleslátást biztosító szemüveg készítéséhez kétévente 30.000 Ft-tal járul hozzá. 3. A szemüveg-hozzájárulás fedezete a ....................................................... pénzügyi központról biztosított. ........................................................ ...........................................................
# 3. § / Kötelezettségvállaló Pénzügyi ellenjegyző / Ittasság-vizsgálati jegyzőkönyv
4. melléklet Szervezeti egység: …………………………………………………………………….. Címe: …………………………………………………………………………………... Időpont: 20..... év ........................... hónap ............ nap ........óra .........perc Jelen vannak: Ellenőrzést végző személy neve: ............................................................ beosztása: ................................................. Munkahelyi vezető neve: ........................................................... beosztása: .................................................. tanú 1: ......................................................... tanú 2: ....................................................... szig.sz: ........................................................ szig.sz: ....................................................... lakóh.: ......................................................... lakóh.: ........................................................ neve: ........................................................... beosztása: ................................................... A vizsgált munkavállaló neve: ...................................................... szül. hely: ....................................................... anyja neve: .................................................... szül. idő: ................................................. lakcím: ........................................................................................................................... A használt teszter megnevezése: .................................................... típusa: .................................................. A vizsgálati eredménye ..................... ezrelék alkoholos befolyásoltságot mutatott ki. Az ellenőrzött személy
# 3. § / Tanú 1 Tanú 2 / Munkabaleseti nyilvántartás és eseményvizsgálati jegyzőkönyv
Az orvosi véralkohol vizsgálat lehetőségével A jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetértek: .................................................................. ......................................................... Ellenőrzést végző munkahelyi vezető .................................................................. ......................................................... Megjegyzés:.................................................................................................................... ....................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... 5. melléklet I. Munkahely megnevezése: ........................................................................................................................................ Szervezeti egység: .................................................................... tel.szám: ........................ címe: .............................................................................................................................. II. Sérült személyi adatai: – Név (leánykori név is): ................................................................................................ – Anyja neve: ................................................................................................................ – Születési hely, év, hó, nap: ........................................................................................... – Állampolgársága: ........................................................................................................ – TAJ száma: ................................................................................................................. – Állandó lakhelye (ir.sz.): ............................................................................................. – Munkaköre: .................................................................................................................
# 3. § / Tanú 1 Tanú 2 / Munkabaleseti nyilvántartás és eseményvizsgálati jegyzőkönyv
– Foglalkoztatási viszonya: 1. határozatlan időre 2. határozott időre – A munkaidő mértéke: 1. teljes munkaidő 2. részmunkaidő III. A sérülés körülményei: – Sérülés időpontja (év, hó, nap, óra): ............................................................................. – Sérülés helyszíne: ........................................................................................................ – Sérülés jellege (sérült testrész és a sérülés megnevezése) .............................................. ....................................................................................................................................... – A sérült folytatta-e a munkát: 1./ IGEN 2./ NEM – A baleset táppénzes állománnyal (munkakieséssel) jár-e?: 1./ IGEN 2./ NEM – A baleset előzményei és részletes leírása (hol és milyen tevékenységet végzett a dolgozó a sérülés idején, hogyan következett be a sérülés): .............................................................. ....................................................................................................................................... ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................ – Volt-e szerepe a sérülés bekövetkezésében munkaeszköznek: ......................................................................................................... anyagnak: ..................................................................................................................... környezeti tényezőnek: .................................................................................................. személyi tényezőnek: ..................................................................................................... – használt-e a dolgozó egyéni védőeszközt (ha igen, meg kell nevezni): .......................... .......................................................................................................................................
# 3. § / Tanú 1 Tanú 2 / Munkabaleseti nyilvántartás és eseményvizsgálati jegyzőkönyv
– munkavédelmi oktatáson volt-e, mikor: ........................................................................ – Orvosi alkalmassági vizsgálat (előzetes, időszakos) időpontja:....................................... Tanúk 1./Név: ..................................................... 2./Név: .......................................................... munkakör: .................................................. munkakör: .................................................. aláírás: ......................................................... aláírás: ..................................................... Sérült ellátására tett intézkedés: ..................................................................................... ....................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... Hasonló balesetek elkerülésére tett intézkedés: ............................................................... ...................................................................................................................................... Munkavédelmi képviselő van-e választva, részt vett-e az eset vizsgálatában és az észrevétele, véleménye: ..................................................................................................... A balesetet a munkavédelmi főmunkatársnak jelentette: név: ................................................................... munkakör:........................................................ aláírás: .............................................................. Budapest, 20......... év ...............................hó ............ nap
# 3. § / sérült sérült közvetlen vezetője / Jegyzőkönyv hallgatói balesetről
..................................................................................... (akadályoztatása esetén nem szükséges) 6. melléklet A felsőoktatási intézmény neve, címe: BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM 1093 Budapest Fővám tér 8. telefonszáma: 06–1–482–5000 Kar: __________________________________________ Szak: _________________________________________ Évfolyam: _____________________________________ A sérült neve (születési név is): ______________________________________________ anyja leánykori neve: _______________________________________________ születési hely, év, hó, nap: ______________________________________________ állandó lakhely címe, ir. száma: ______________________________________________ ________________________________________________________________________ levelezési cím (ha eltér az állandó lakhelytől): __________________________________ ________________________________________________________________________ A baleset időpontja (24 órás időszámítás szerint): ________________________________ A baleset előzményei és részletes leirása: (a baleset előzményei, helyszíne, lefolyása, a sérült tevékenysége a baleset idején, a baleset okai, anyag, eszköz, környezeti-, vagy személyi tényezők szerepe) ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ (az előző oldal folytatása) ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ Milyen jellegű sérülés (károsodás) történt, és melyik testrészen? ________________________________________________________________________ Milyen intézkedés szükséges a hasonló balesetek megelőzéséhez? ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ A baleset kivizsgálásában, valamint a sérült meghallgatásakor a HÖK megbízottja:
# 3. § / Kárigény bejelentés / munkabalesetemmel
A hallgatói önkormányzat megbízottjának észrevétele, egyéb észrevételek, megjegyzések: ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ Budapest, 20.........év .....................................hó ........nap 7. melléklet A 20........ évi …….. hó …… napján történt összefüggésben károm a következő: a./ Elmaradt jövedelem (elmaradt munkabér, egyéb jövedelem) ........................................................................................................................................ b./ Dologi kár (ruházat, felszerelési tárgy, egyéb dologi kár) ........................................................................................................................................ c./ Költség (ápolási költség, taxi költség, ...stb.), nem vagyoni kár ........................................................................................................................................ Összesen: ..................................... Ft A fenti pontokban részletezett károm megtérítését kérem. Kérésem indokaként az alábbiakat adom elő: ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................ A balesetemmel összefüggésben később felmerülő káromat is haladéktalanul bejelentem. Budapest, 20......................
# 3. § / ................................................. / TARTALOMJEGYZÉK
8. melléklet Alulírott foglalkozás-egészségügyi szolgáltató jelen igazolás kiadásával igazolom, hogy Munkavállaló neve: ...................................................................................................... TAJ száma: ............................................................................................. Születési ideje: ....................................................................................... Anyja neve: ................................................................................................... Munkaköre: ................................................................................................... 20.............................................................................. napján szemészeti szakvizsgálaton megjelent, és annak eredménye, valamint a foglalkozásegészségügyi szempontok alapján a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (IX.3.) EüM rendelet 6. §-a szerinti minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító védőszemüveg beszerzésére jogosult. Kelt: .......................................... Budapesti Corvinus Egyetem 1 Munkavédelmi Szabályzat 1 1. fejezet 1 A szabályzat célja, hatálya 1 2. fejezet 1 Az Egyetem veszélyességi besorolása 1 3. fejezet 2 A munkavédelem általános szabályai 2 4. fejezet 2 Az egyetem munkavédelmi szervezete 2 5. fejezet 3 A munkavédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatai és kötelezettségei 3 6. fejezet 9 Az alkalmazás munkavédelmi feltételei 9 7. fejezet 11 Munkavédelmi oktatás 11 8. fejezet 12 Egyéni védőeszközök, felszerelések 12 9. fejezet 13 A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 13 10. fejezet 16 A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések 16 11. fejezet 17 A munkavédelmi eljárások rendje 17 12. fejezet 21
# 3. § / TARTALOMJEGYZÉK / Ph. 31
Munkabalesetek valamint foglalkozási megbetegedések 21 13. fejezet 23 Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés 23 14. fejezet 24 Záró rendelkezések 24 1. melléklet 24 Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok rendje 24 2. melléklet 25 Oktatási lap 25 3. melléklet 26 Kérelem – szemüveg 26 4. melléklet 26 Ittasság-vizsgálati jegyzőkönyv 26 5. melléklet 28 Munkabaleseti nyilvántartás és eseményvizsgálati jegyzőkönyv 28 6. melléklet 29 Jegyzőkönyv hallgatói balesetről 29 7. melléklet 30 Kárigény bejelentés 30 8. melléklet 31 Igazolás védőszemüveg jogosultságról 31
1/2022. kutatási rektorhelyettesi rendelkezés Doktori cselekmények online lebonyolítása
# 1. § / Preambulum / Online komplex vizsga
1. § A Doktori Szabályzattól eltérően lehetőséget biztosítunk egyes doktori cselekmények online lebonyolítására az alábbiak szerint:
# 2. § / Preambulum / Online komplex vizsga
2. § (1) A doktoranduszt az Egyetemi Doktori Iroda referense az online komplex vizsga kitűzött időpontja előtt 15 nappal elektronikus levélben tájékoztatja a jelen rendelkezés tartalmáról, továbbá az online komplex vizsga lebonyolításának sajátos körülményeiről. A doktorandusz válaszlevelében nyilatkozik az online komplex vizsgán történő részvételének szándékáról. A doktorandusz az online komplex vizsgán történő saját részvétele érdekében térítésmentesen biztosítja a vizsga lebonyolításához elengedhetetlenül szükséges informatikai feltételeket (kép és hang továbbítására alkalmas számítógép, internet), azok problémája esetén a vizsgabizottság határozatával szemben nem él reklamációval. (2) Online komplex vizsgát kizárólag a Doktori Iskola Tanácsa (DIT) által határozatilag jóváhagyott és az Egyetemi Doktori Tanács (EDT) által elfogadott Komplex Vizsga Bizottság (bizottság) kijelölése után lehet szervezni. (3) Az online komplex vizsgával kapcsolatos aktuális információkat, dokumentumokat, valamint a vizsga lebonyolításához szükséges kellékeket az Egyetemi Doktori Iroda (EDI) referense az online komplex vizsga lebonyolítása érdekében létrehozott Teams csoportban, annak Általános felületén lévő Fájlok mappájában helyezi el és azokat folyamatosan frissíti. Az érintetteknek ebből a forrásból kell tájékozódniuk, erre az EDI illetékes referense külön is felhívja a figyelmet. (4) A doktorandusznak az online komplex vizsgára készített (egyes doktori iskolák esetében az előzetes értékelésen átesett és véglegesített) dolgozatát (pdf file), továbbá a vizsgára összeállított, ppt formátumú prezentációját a vizsga kitűzött időpontja előtt legkésőbb 10 naptári nappal meg kell küldenie az Egyetemi Doktori Iroda (EDI) vizsga szervezésében illetékes referensének, aki azokat feltölti a vizsga dokumentációinak rögzítése céljából létrehozott Teams csoportba. A referens az 1. § (3)–ban leírtak szerint gondoskodik a vizsgán részt vevő doktorandusz dolgozatának és prezentációjának a bizottság tagjaihoz történő online eljuttatásáról a vizsga kitűzött időpontja előtt legkésőbb 5 naptári nappal. (5) Az online komplex vizsga az Office 365–Teams szoftverrel kerül lebonyolításra, ezzel minden, a vizsgán részt vevőnek (doktorandusz, témavezető, bizottság tagjai) rendelkeznie kell. (6) Az online komplex vizsgán csak olyan bizottsági tagok vehetnek részt, akik az Egyetemi Doktori Iroda referense által elektronikusan megküldött felkérő levélre adott válaszlevélben nyilatkoznak arról, hogy a vizsgán történő saját részvételük érdekében vállalják a szükséges technikai feltételek, így az elvárható minőségű kép és hang, valamint az internet kapcsolat térítésmentes biztosítását. A bizottság tagjai arról is nyilatkoznak, hogy elháríthatatlan technikai probléma felmerülése esetén
# 2. § / Preambulum / Online komplex vizsga
nem hoznak a vizsga eredményességét, illetve a jelölt teljesítményét negatívan befolyásoló határozatot. A bizottság tagjaitól elvárt a benyújtott dolgozat előzetes megtekintése. A bizottság tagjai az esetleges technikai problémák elhárításának elősegítése érdekében mobiltelefonos elérhetőségüket előzetesen megadják a bizottság titkárának. (7) Az online komplex vizsga technikailag zavartalan (biztonságos) lebonyolítása érdekében a doktoranduszon, a témavezetőjén és a bizottság tagjain kívül kizárólag a következő személyek kapnak meghívást a Teams-en zajló vizsgára: a doktori iskola vezetője, programigazgatói (specializáció vezetői), az érintett intézet és tanszékek vezetői, a CDI főigazgatója, a kutatási rektorhelyettes, a Doktorandusz Önkormányzat képviselője, az Egyetemi Doktori Iroda referense. Az online komplex vizsga csoportot a Teams-en az EDI referense hozza létre, és meghívót küld az érintetteknek. Az online komplex vizsgán az Egyetem bármely polgára részt vehet, de a részvétel előzetes jelentkezéshez kötött, ezen igényt az Egyetemi Doktori Iroda illetékes referensének küldött emailben lehet jelezni, aki a jelentkezőt a Teams csoporthoz rendeli. A Teams-en zajló vizsga technikai előkészítéséért és zavartalan lebonyolításáért a bizottság titkára a felelős. Az online komplex vizsgával kapcsolatos adminisztrációs feladatok tekintetében a bizottság titkára az EDI referensével együttműködve szervezi és bonyolítja az eseményt. (8) A Teams-en zajló vizsgát a bizottság elnöke irányítja, csak ő, a doktorandusz és az éppen hozzászóló kapcsolódik képpel és hanggal a vizsgába, a többiek a képet és a hangot néma üzemmódba helyezik, de folyamatosan jelen vannak. A vizsgán a jelölt élőszóban bemutatja a prezentációját, reagál a dolgozatával és a prezentációjával kapcsolatban a bizottság tagjai által feltett, illetve a szakmai-tudományos előrehaladásának mértékét, módszertani tájékozottságát megállapító kérdésekre, észrevételekre, ezt követően a témavezető fejtheti ki véleményét. A Teams-en zajló vizsgán bármely résztvevő többször is kérdezhet, észrevételt tehet, ha erre az elnök lehetőséget biztosít. (9) A bizottság a doktoranduszok értékelését zárt ülésen alakítja ki, ekkor a bizottság tagjain és a vizsgát szervező Egyetemi Doktori Iroda referensén kívül minden résztvevő kilép a Teams-ből, és oda csak a titkár hívása esetén tér vissza. A zárt ülésen minőségbiztosítási célból tanácskozási joggal részt vehet a Doktori Iskola vezetője és a CDI főigazgatója is. (10) A zárt ülésen zajló titkos szavazás az egyetem informatikai szolgáltatásaiért felelős szervezeti egysége által biztosított platformon zajlik. (11) A titkár az ülést követően elkészíti a jegyzőkönyvet, amelyet 3 naptári napon belül emailen egyeztet a bizottság tagjaival. A jegyzőkönyv részei az annak jóváhagyását visszaigazoló email a bizottság tagjaitól, valamint a Teams értekezlet
# 2. § / Online komplex vizsga / Online értekezéstervezet-vita
információja alapján összeállított jelenléti ív. A jegyzőkönyvet az elnök és a titkár eredeti aláírással hitelesíti (szkennelt verzió is elfogadható), amely dokumentumot a vizsgát követő 7 naptári napon belül az EDI referenséhez el kell juttatni.
# 3. § / Online komplex vizsga / Online értekezéstervezet-vita
3. § (1) Online értekezéstervezet-vitát kizárólag a jelölt kifejezett kérésére lehet szervezni. A jelöltet a Doktori Iskola Tanácsának (DIT) titkársági asszisztense az online értekezéstervezet-vita kitűzött időpontja előtt 15 nappal elektronikus levélben tájékoztatja a jelen rendelkezés tartalmáról, továbbá az online értekezéstervezet-vita lebonyolításának sajátos körülményeiről. A doktorandusz válaszlevelében nyilatkozik az online értekezéstervezet-vitán történő részvételének szándékáról. A doktorandusz az online értekezéstervezet-vitán történő saját részvétele érdekében térítésmentesen biztosítja a vita lebonyolításához elengedhetetlenül szükséges informatikai feltételeket (kép és hang továbbítására alkalmas számítógép, internet), azok problémája esetén az Értekezéstervezet Vita Értékelő Bizottság (továbbiakban bizottság) határozatával szemben nem él reklamációval. (2) Online értekezéstervezet-vitát kizárólag az illetékes Doktori Iskola Tanácsa (DIT) által határozatilag jóváhagyott bizottság kijelölése után lehet szervezni. (3) A jelölt teljes értekezéstervezetét (pdf file), a vita tárgyát képező, ppt formátumú prezentációját vita kitűzött időpontja előtt 10 naptári nappal fel kell tölteni a vita dokumentációinak rögzítése céljából létrehozott, korlátozottan nyilvános felületre, amelynek linkjét körlevélben meg kell küldeni a doktori iskola vezetőjének, programigazgatóinak, specializációvezetőinek, törzstagjainak, összes doktoranduszának és a jelölt témavezetőjének, valamint az érintett intézet, tanszék kollektívájának. A körlevélben (a jelölt nevének és értekezéstervezete címének megadása mellett) tájékoztatni kell a vitában illetékes szakmai-tudományos közösséget a kitűzött vita online mivoltáról, időpontjáról, a bizottság személyi összetételéről. (4) Az online értekezéstervezet-vita az Office 365–Teams szoftverrel kerül lebonyolításra, ezzel minden, a vitában résztvevőnek rendelkeznie kell. (5) Az online értekezéstervezet-vitában csak olyan bizottsági tagok vehetnek részt, akik a Doktori Iskola Tanácsa titkársági asszisztense által elektronikusan megküldött felkérő levélre adott válaszlevélben nyilatkoznak arról, hogy a vitán történő saját részvételük érdekében vállalják a szükséges technikai feltételek, így az elvárható minőségű kép és hang, valamint az internet kapcsolat térítésmentes biztosítását. A bizottság tagjai arról is nyilatkoznak, hogy elháríthatatlan technikai probléma felmerülése esetén nem hoznak a vita eredményességét, illetve a jelölt teljesítményét negatívan befolyásoló határozatot. A bizottság tagjaitól elvárt a benyújtott értekezés-tervezet és az opponensi vélemények megismerése. A bizottság tagjai az esetleges technikai problémák azonnali elhárításának elősegítése érdekében mobiltelefonos elérhetőségüket előzetesen megadják a bizottság titkárának.
# 3. § / Online komplex vizsga / Online értekezéstervezet-vita
(6) Az online-vita technikailag zavartalan (biztonságos) lebonyolítása érdekében kizárólag a következő személyek kapnak meghívást a Teams-en zajló vitára: a jelölt, a témavezetője, a bíráló bizottság tagjai, a doktori iskola vezetője, programigazgatója (specializációvezetője), az érintett intézet vezetője, az érintett tanszék vezetője, a CDI főigazgatója, a kutatási rektorhelyettes, a Doktorandusz Önkormányzat képviselője, a doktori iskola asszisztense. Az online értekezéstervezet-vitán az Egyetem bármely polgára részt vehet, de a részvétel előzetes jelentkezéshez kötött, ezen igényt a DIT titkársági asszisztensének küldött emailben lehet jelezni, aki a jelentkezőt a Teams csoporthoz rendeli. A Teams-en zajló vita technikai előkészítéséért a bizottság titkára a felelős, aki a DIT titkársági asszisztensével együttműködve szervezi és bonyolítja az eseményt. (7) A Teams-en zajló vitát a bizottság elnöke irányítja, csak ő, a jelölt és az éppen hozzászóló kapcsolódik képpel és hanggal a vitába, a többiek a képet és a hangot néma üzemmódba helyezik, de folyamatosan jelen vannak. A vitában a jelölt élőszóban bemutatja a prezentációját, reagál az opponensi véleményekre, a bizottság tagjai által feltett kérdésekre, észrevételekre, ezt követően a témavezető fejtheti ki véleményét. A Teams vitában bármely résztvevő többször is kérdezhet, észrevételt tehet, ha erre az elnök lehetőséget biztosít. (8) A bizottság állásfoglalását zárt ülésen alakítja ki, ekkor a bizottság tagjain és a vitát szervező titkársági asszisztensen kívül mindenki kilép a Teams vitából és oda csak a titkár hívása esetén tér vissza. A zárt ülésen minőségbiztosítási célból tanácskozási joggal részt vehet a Doktori Iskola vezetője és a CDI főigazgatója is. (9) A titkár az ülést követően elkészíti a jegyzőkönyvet, amelyet 3 naptári napon belül emailen egyeztet a bizottság tagjaival; a jegyzőkönyv részét képezi az annak jóváhagyását visszaigazoló email a bizottság tagjaitól, valamint a titkár által a Teams értekezlet információja alapján összeállított jelenléti ív. A jegyzőkönyvet az elnök és a titkár eredeti aláírással hitelesíti (szkennelt verzió is elfogadható), és a vitát követő 7 naptári napon belül elküldi a Doktori Iskola Tanácsa titkárságára. (10) Az értekezéstervezet-vita jegyzőkönyvét a doktori iskola vezetője terjeszti a Doktori Iskola Tanácsának soron következő ülése elé.
# 4. § / Online értekezéstervezet-vita / Disszertáció online nyilvános védése
4. § (1) A jelöltet az Egyetemi Doktori Iroda (EDI) referense tájékoztatja a jelen rendelkezés tartalmáról, továbbá a disszertáció online nyilvános védés lebonyolításának sajátos körülményeiről. A doktorandusz válaszlevelében nyilatkozik a disszertáció online nyilvános védésen történő részvételének szándékáról. Disszertáció online nyilvános védését kizárólag a jelölt kifejezett kérésére és két támogató opponensi vélemény birtokában lehet szervezni. A doktorandusz a disszertáció online nyilvános védésen történő saját részvétele érdekében térítésmentesen biztosítja a védés lebonyolításához elengedhetetlenül szükséges informatikai feltételeket (kép és hang továbbítására alkalmas számítógép, internet), azok problémája esetén a bíráló bizottság (bizottság) határozatával szemben nem él reklamációval. (2) Disszertáció online nyilvános védést kizárólag a Doktori Iskola Tanácsa (DIT) által határozatilag jóváhagyott és az Egyetemi Doktori Tanács (EDT) által elfogadott bíráló bizottság (bizottság) kijelölése után lehet szervezni. (3) Disszertáció online nyilvános védés – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – meghirdetésre kerül a www.doktori.hu felületen. A legteljesebb nyilvánosság biztosítása céljából az esemény meghívóját – amely tartalmazza a jelölt teljes disszertációjának és tézisfüzetének elérhetőségét lehetővé tevő linket is – a védés kitűzött időpontja előtt legkésőbb 10 naptári nappal az EDI referense elkészíti és intézkedik a Corvinus Hírekben történő közzétételéről. A meghívó tartalmazza, hogy a nyilvános disszertáció védés online módon kerül lebonyolításra, valamint felhívja az érdeklődők figyelmét, miszerint a védésen részt venni óhajtóknak a közzétételtől számítva 5 naptári napon belül lehetőségük van a nevük, munkahelyük, beosztásuk, email elérhetőségük megadásával a bizottság titkárának email címén részvételi szándékukat előre jelezni. (4) A meghívót, a disszertációt, a tézisfüzetet, a jelölt a védéshez kapcsolódó, ppt formátumú, maximum 20 perces prezentációját, a szakmai-tudományos életrajzát, valamint az opponensi véleményeket és a jelölt azokra adott válaszait az EDI referense a disszertáció online nyilvános védés lebonyolítása érdekében létrehozott Teams csoportban, annak Általános felületén lévő Fájlok mappájában helyezi el és azokat folyamatosan frissíti. Az érintetteknek ebből a forrásból kell tájékozódniuk, erre az EDI illetékes referense külön is felhívja a figyelmet. (5) A disszertáció online nyilvános védés korlátozott nyilvánosságú szakaszába a bizottság tagjain és a hivatalból meghívottakon kívül csak azok kapcsolódhatnak majd be, akik a 3) pontban leírt módon részvételi szándékukat előzetesen jelezték a bizottság titkára felé, aki annak elfogadását visszaigazolta. (6) A disszertáció online nyilvános védés korlátozott nyilvánosságú szakasza az
# 4. § / Online értekezéstervezet-vita / Disszertáció online nyilvános védése
Office 365–Teams szoftverrel kerül lebonyolításra, ezzel minden, a vitában részt vevőnek rendelkeznie kell. (7) A disszertáció online nyilvános védésen csak olyan bizottsági tagok vehetnek részt, akik az EDI referense által elektronikusan megküldött felkérő levélre adott válaszlevélben nyilatkoznak arról, hogy a védésen történő saját részvételük érdekében vállalják a szükséges technikai feltételek, így az elvárható minőségű kép és hang, valamint az internet kapcsolat térítésmentes biztosítását. A bizottság tagjai nyilatkoznak, hogy technikai probléma felmerülése esetén nem hoznak a vita eredményességét, illetve a jelölt teljesítményét negatívan befolyásoló határozatot. A bizottság tagjaitól elvárt a benyújtott disszertáció és tézisfüzet, az opponensi vélemények, a jelölt azokra adott válaszainak megismerése. A bizottság tagjai az esetleges technikai problémák azonnali elhárításának elősegítése érdekében mobiltelefonos elérhetőségüket megadják a bizottság titkárának. (8) Az online védés technikailag zavartalan (biztonságos) lebonyolítása érdekében a bizottság tagjain és a részvételi szándékukat előzetesen jelzett személyeken kívül kizárólag a következő személyek kapnak meghívást a Teams-en zajló vitára: a jelölt témavezetője, a doktori iskola vezetője, programigazgatója (specializációvezetője), az érintett intézet vezetője, az érintett tanszék vezetője, a CDI főigazgatója, a kutatási rektorhelyettes, a Doktorandusz Önkormányzat képviselője, az Egyetemi Doktori Iroda referense. A Teams-en zajló védés adminisztrációs előkészítéséért az EDI referens, míg technikai lebonyolításáért a bizottság titkára felelős. (9) A Teams-en zajló védést a bizottság elnöke irányítja, csak ő, a jelölt és az éppen hozzászóló kapcsolódik képpel és hanggal a vitába, a többiek a képet és a hangot néma üzemmódba helyezik, de folyamatosan jelen vannak. A védésen a jelölt élőszóban bemutatja a prezentációját, reagál az opponensi véleményekre, az előzetesen beérkezett és a bizottság tagjai által feltett kérdésekre, észrevételekre, ezt követően a témavezető fejtheti ki véleményét. A Teams védésen bármely résztvevő többször is kérdezhet, észrevételt tehet, ha erre az elnök lehetőséget biztosít. (10) A bizottság állásfoglalását zárt ülésen alakítja ki. A zárt ülésen minőségbiztosítási célból tanácskozási joggal részt vehet a Doktori Iskola vezetője és a CDI főigazgatója is. (11) A titkos szavazás az egyetem informatikai szolgáltatásaiért felelős szervezeti egysége által biztosított platformon zajlik. (12) A titkár az ülést követően elkészíti a jegyzőkönyvet, amelyet 3 naptári napon belül emailen egyeztet a bizottság tagjaival. A jegyzőkönyv részét képezi az annak jóváhagyását visszaigazoló email a bizottság tagjaitól, valamint a titkár által a Teams értekezlet alapján összeállított jelenléti ív. A jegyzőkönyvet az elnök és a titkár
# 4. § / Online értekezéstervezet-vita / Disszertáció online nyilvános védése
eredeti aláírással hitelesíti (szkennelt verzió is elfogadható), majd az EDI referens számára megküldi, aki a dokumentumot a vitát követő 7 naptári napon belül a vita dokumentációinak rögzítése céljából létrehozott korlátozottan nyilvános felületre feltölti. (13) A védés jegyzőkönyvét a doktori iskola vezetője terjeszti a Doktori Iskola Tanácsának soron következő ülése elé, ezt követően a fokozatszerzésre vonatkozó javaslatot a doktori iskola vezetője terjeszti az Egyetemi Doktori Tanács soron következő ülése elé.
# 5. § / Disszertáció online nyilvános védése / TARTALOMJEGYZÉK
5. § (1) Jelen rendelkezésben nem szabályozottak vonatkozásában a TVSZ, Doktori Szabályzat, doktori iskolák működési szabályzatának szabályait kell alkalmazni. Ellentmondás esetén a jelen rendelkezés szabályait kell mérvadónak tekinteni. (2) Jelen rendelkezés 2022. december 21-én lép hatályba és ezzel egyidejűleg az 1/2021. sz. Kutatási rektorhelyettesi rendelkezés hatályát veszíti. 1/2022. kutatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 doktori cselekmények online lebonyolítása 1 Preambulum 1 Online komplex vizsga 1 Online értekezéstervezet-vita 2 Disszertáció online nyilvános védése 4
2/2023. kutatási rektorhelyettesi rendelkezés A kooperatív doktori program (KDP) intézményi feladatainak végrehajtásáról
# végrehajtásáról 1 / Preambulum
a Kooperatív Doktori Program (KDP) intézményi feladatainak Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / Preambulum / A rendelkezés tárgya, célja, kapcsolódó dokumentumok
1. § A Szervezeti és Működési Rend 32. § 2) bekezdés o) pontja és 81. § (3) bekezdés d) pontjában adott felhatalmazás alapján a Kooperatív Doktori Programmal kapcsolatos előkészítő és végrehajtási feladatokat az alábbiakban határozom meg.
# 2. § / A rendelkezés tárgya, célja, kapcsolódó dokumentumok / A KDP intézményi felelősei
2. § (1) Jelen rendelkezés az Egyetem Kooperatív Doktori Program (a továbbiakban: KDP) intézményi feladatait rögzíti. (2) A KDP szabályait a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kiadott KDP pályázati felhívás és a végrehajtás tárgyában kiadott dokumentumok határozzák meg. A kooperatív doktori ösztöndíjra (a továbbiakban: KDÖ) vonatkozó egyetemi előírásokat a jelen bekezdésben meghatározott dokumentumok keretei között a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat (továbbiakban: HTJSZ) tartalmazza. (3) A rendelkezés célja, hogy meghatározza a KDP felmerülő és ellátandó intézményi feladatait, azok felelőseit, a felelősök jogköreit és a végrehajtás főbb szabályait.
# 3. § / A rendelkezés tárgya, célja, kapcsolódó dokumentumok / A KDP intézményi felelősei
3. § (1) A KDP intézményi feladatainak végrehajtásáért a Corvinus Doktori Iskolák (a továbbiakban: CDI) dékánja felelős. E körben a CDI dékán: a) határozza meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által előírt keretek között, valamint jelen rendelkezésben foglaltakra figyelemmel a benyújtott pályázatok intézményi elbírálásának az intézményi döntések felterjesztésének rendjét és ütemezését; b) felel a doktorandusz, illetve a doktori képzésre felvételt nyert részére a kooperatív doktori ösztöndíjas hallgatóként történő befogadásáról szóló fogadó szándéknyilatkozat kiadásáért, kiadja a nyilatkozatokat; c) felel a KDP-hoz kapcsolódó támogatási szerződés/támogatói okirat szabályos megkötéséért, CDI Egyetemi Doktori Iroda vezetővel együtt képviseli az Egyetemet ezen szerződésekben, okiratokban; d) meghatározza az ösztöndíjat elnyert doktori képzésben részt vevő hallgatókkal, valamint a témavezetőkkel és vállalati partnerekkel kötendő szerződések tartalmi követelményeit, CDI Egyetemi Doktori Iroda vezetővel együtt képviseli az Egyetemet ezen szerződésekben; e) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghatározott szabályok keretei között meghatározza az ösztöndíjasok beszámolásának egyetemi szabályait; f) meghatározza a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által szabott keretek között, valamint rendelkezésben foglaltakra figyelemmel a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal felé történő elszámolás menetét; g) felel az ösztöndíjas részére témavezető biztosításáért, felügyeli, hogy a témavezető biztosítja-e az ösztöndíjszerződésben vállaltakat, szükség esetén intézkedik; h) felel a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal irányába teljesítendő, a támogatói okirat/támogatási szerződés szerinti beszámoló tartalmáért, képviseli az Egyetemet a beszámoló benyújtásánál. (2) A KDP intézményi ügyviteli felelőse a CDI Egyetemi Doktori Iroda vezetője. A CDI Egyetemi Doktori Iroda vezetője: a) felel a CDI dékán által meghatározott keretek között a KDP valamennyi ügyviteli feladatának szabályos ellátásáért, a dokumentumok Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint az egyetemi belső szabályozóknak való megfelelőségéért; b) a KDP-vel kapcsolatos valamennyi ügyben kapcsolatot tart a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal; c) a CDI dékánnal együtt képviseli az Egyetemet a KDP-hoz kapcsolódó támogatási szerződésben/támogatói okiratban, ösztöndíjat elnyert, doktori képzésben részt vevő hallgatókkal, valamint a témavezetőkkel és vállalati partnerekkel kötendő szerződésekben, továbbá a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részére benyújtandó beszámolók esetén; d) felel az ösztöndíjak, témavezetői és vállalati szakértői díjak szerződés szerinti
# 3. § / Pályázati szakasz / A pályázat figyelése
kifizetéséért, szükség esetén intézkedést kezdeményez a CDI dékánnál; e) felel az ösztöndíjasok ösztöndíjszerződés szerinti kötelezettségei teljesítésének nyomon követéséért, az ösztöndíjjogosultság fennállásának vizsgálatáért, szükség esetén intézkedést kezdeményez a CDI dékánnál; f) koordinálja az ösztöndíjasokkal történő kapcsolattartást, a felmerülő kérdések megválaszolását, egyeztet a felmerülő jogi kérdésekben, szükség esetén a jogi vezetővel egyetértésben szakmai véleménykérést kezdeményez Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál; g) egyebekben a CDI Egyetemi Doktori Iroda vezető a KDP-vel kapcsolatban felmerülő, kötelezettségvállalást nem tartalmazó nyilatkozatokban, egyéb dokumentumokban képviselheti az Egyetemet. (3) A KDP ügyviteli feladataiban a CDI dékán által kijelölt KDP ügyintézők munkaköri leírásukban meghatározottak szerint vesznek részt.
# 4. § / A pályázat figyelése / Pályázatok benyújtása, intézményi befogadó nyilatkozat
4. § A KDP országos szabályrendszerének és a pályázati felhívásnak, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kiadott útmutatók, előírások figyelése, a változások nyomon követése, a KDP intézményi feladataiban közreműködő szervezeti egységek figyelmének felhívás ezen szabályokra és azok változásaira, továbbá az előkészítés és végrehajtás tervezése és koordinálása a CDI dékán által szükség szerint kiadott tájékoztatók, végrehajtási útmutatók keretei között a CDI Egyetemi Doktori Iroda vezető feladata.
# 5. § / Pályázatok benyújtása, intézményi befogadó nyilatkozat / Támogatási szerződés megkötése, támogatói okirat elfogadása
5. § (1) A KDÖ-re a doktori képzésben részt vevő, illetve felvételt nyert hallgató pályázat benyújtásával jelentkezhet. (2) A pályázatot a hallgató maga állítja össze, de a CDI Egyetemi Doktori Iroda vezetője szükség szerint támogatja a hallgatókat a pályázatok benyújtásával kapcsolatos egyetemi és/vagy országos szabályrendszer ismertetésével. (3) Ha a hallgató pályázatot kíván benyújtani a KDP-ra, kooperatív doktori ösztöndíjas hallgatóként történő befogadásáról szóló fogadó szándéknyilatkozatot (a továbbiakban: intézményi befogadó nyilatkozat) kell kérnie az Egyetemtől. (4) A pályázat beadásához szükséges intézményi befogadó szándéknyilatkozat iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a pályázat leadási határideje előtt legalább tizennégy (14) munkanappal kell benyújtani a CDI-hez. (5) A kérelemhez mellékelni kell a: a) kutatási tervet; b) témavezető ajánlását; c) vállalati szakértő ajánlását. (6) A kérelmeket egy négytagú értékelő bizottság (a továbbiakban bizottság) bírálja el, amelynek tagjai: a) kutatási rektorhelyettes; b) EDT elnök; c) CDI dékán; d) érintett doktori iskola vezetője vagy az általa delegált személy. (7) A bizottság döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottság döntése ellen jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye. (8) Az intézményi befogadó nyilatkozatokat a bizottság döntésének megfelelően a CDI dékán állítja ki.
# 6. § / Támogatási szerződés megkötése, támogatói okirat elfogadása / Támogatói okirat, ösztöndíjas jogviszony létrehozása
6. § (1) A KDP adott pályázati időszakának lezárultát követően az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal értesítését a pályázatot elnyert doktori képzésben részt vevő hallgató körről, továbbá tájékoztatást a támogatás biztosításához, valamint az ösztöndíjas jogviszony létrehozásához kapcsolódó feladatokról a CDI Egyetemi Doktori Iroda vezető fogadja. (2) A CDI Egyetemi Doktori Iroda vezető a döntésről történő tudomásszerzést követően az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghatározott határidőkre figyelemmel felveszi a kapcsolatot az illetékes szervezeti egységekkel az Egyetem és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közötti támogatói jogviszony létrehozásához (támogatói okirat kiállításához, támogatási szerződés aláírásához) szükséges feladatok ellátása érdekében. E körben gondoskodik a szükséges dokumentáció (költségterv, szükséges nyilatkozatok összegyűjtése, kiállítása) összeállításáról, valamint a szükséges jogi és pénzügyi intézkedések kezdeményezéséről. A CDI Egyetemi Doktori Iroda vezetője felel azért, hogy a szükséges eljárásokat időben kezdeményezze és az illetékes szervezeti egységeket bevonja a folyamatba. (3) A KDP-ben támogatási szerződést kötni vagy támogatói okiratot elfogadni kizárólag jogi, valamint pénzügyi ellenőrzést követően lehet. (4) A szerződések nyilvántartását, kézbesítését a Jog, Igazgatás, Szabályozás szervezeti egység végzi.
# 7. § / Támogatási szerződés megkötése, támogatói okirat elfogadása / Támogatói okirat, ösztöndíjas jogviszony létrehozása
7. § (1) A CDI Egyetemi Doktori Iroda vezetője a döntésről történő tudomásszerzést követően az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghatározott határidőkre figyelemmel felveszi a kapcsolatot az illetékes szervezeti egységekkel az ösztöndíjasokkal, témavezetőkkel, vállalati szakértővel, valamint az ösztöndíjast foglalkoztatók vállalati partnerrel kötendő szerződések, együttműködési megállapodások megkötése érdekében. (2) A KDP-ben szerződést a vonatkozó belső szabályozók által meghatározott eljárásban jogilag ellenőrzött és elfogadott szerződésmintán lehet kötni. (3) A témavezetőkkel, vállalati szakértővel, valamint az ösztöndíjast foglalkoztatók vállalati partnerrel kötendő szerződések szakmai egyeztetéséért, valamint a hallgatókkal történő szerződéskötésért a CDI Egyetemi Doktori Iroda vezetője felel. (4) A szerződések nyilvántartását, kézbesítését a CDI végzi. Ösztöndíjak, témavezetői és szakértői díjak folyósítása, dologi keret felhasználása
# 8. § / Támogatási szerződés megkötése, támogatói okirat elfogadása / Támogatói okirat, ösztöndíjas jogviszony létrehozása
8. § (1) A KDP ösztöndíjasok után biztosított támogatást a pályázati dokumentációban meghatározott arányban az ösztöndíjra jogosult saját igényei szerint használhatja fel a kutatással összefüggő kiadások fedezésére, a fennmaradó összeg fölött az Egyetem a támogatói okirat/támogatási szerződés szerint szabadon jogosult rendelkezni. (2) Az ösztöndíjas a támogatási keretet kiemelten az alábbiakra használhatja fel: a) laptop beszerzése, b) kiküldetés – belföldi vagy külföldi konferencia, kutatóút, c) irodaszer, papír beszerzés, nyomdai szolgáltatás igénybevétel, d) könyvbeszerzés, e) fordítás, lektorálás, f) szoftver beszerzés, g) egyéb dologi költségek (képzés, nyelvtanfolyam stb.) (3) A KDP ösztöndíjas az ösztöndíj felhasználására, e körben a beszerzésekre és elszámolásokra az Egyetem hatályos belső szabályzatai szerint jogosult. Az elszámolására az Egyetem nevére és címére kiállított számla ellenében van lehetőség. Az adott évre biztosított támogatási keret az ösztöndíjas időszak alatt használható fel. (4) A KDP keretében beszerzett eszközök az Egyetem hatályos számviteli politika szerint az Egyetem tulajdonát képezik és azoknak hatályos számviteli politika szerint az Egyetem leltárába kerülnek. (5) A beszerzett laptopok és egyéb eszközök nyilvántartása és kivitele az alábbiak szerint történik: az eszköz a CDI leltárkörzetébe kerül. A hallgató az ösztöndíjas időszakra az adott eszközt használatba kapja átadás-átvételi jegyzőkönyv (kiviteli engedély) alapján. A hallgató anyagi felelősséget vállal az eszközért. A használatba kiadott eszközt legkésőbb az ösztöndíjas időszak lejártának napján vissza kell szolgáltatni a CDI-nek.
# 9. § / Vegyes és záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
9. § (1) A KDP jogi támogatását a Jog, Igazgatás, Szabályozás szervezeti egység végzi. (2) A jelen rendelkezéshez kapcsolódó szükséges tájékoztató, végrehajtási útmutató kiadására a Corvinus Doktori Iskolák dékánja jogosult. (3) Jelen rendelkezés közzététele napján lép hatályba. Egyidejűleg a tárgyban korábban kiadott 2/2021. számú kutatási rektorhelyettesi rendelkezés hatályát veszti. 2/2023. kutatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 a Kooperatív Doktori Program (KDP) intézményi feladatainak végrehajtásáról 1 Preambulum 1 A rendelkezés tárgya, célja, kapcsolódó dokumentumok 1 A KDP intézményi felelősei 1 Pályázati szakasz 2 A pályázat figyelése 2 Pályázatok benyújtása, intézményi befogadó nyilatkozat 2 Támogatási szerződés megkötése, támogatói okirat elfogadása 3 Támogatói okirat, ösztöndíjas jogviszony létrehozása 3 Ösztöndíjak, témavezetői és szakértői díjak folyósítása, dologi keret felhasználása 4 Vegyes és záró rendelkezések 4
5/2021. Elnöki Testületi rendelkezés a habilitációs eljárás nyilvános szakaszának (habilitációs előadás) online formában történő megtartásának feltételeiről
# Közzététel: ET–10/2021. (II.09.) sz. határozat / Az online habilitáció megszervezéséről
habilitációs eljárás nyilvános szakaszának (habilitációs előadás) online formában történő megtartásának feltételeiről 1 Eredeti, aláírt pdf Az Elnöki Testület a járványügyi helyzetre való tekintettel visszavonásig lehetőséget biztosít a habilitációs előadások online formában történő lebonyolítására.
# 1. § / Közzététel: ET–10/2021. (II.09.) sz. határozat / Az online habilitáció megszervezéséről
1. § (1) A nyilvános habilitációs előadások online formában csak abban az esetben folytathatók le, ha az országos és/vagy területi és/vagy egyetemi rendelkezések nem teszik lehetővé a nyilvános eljárás résztvevőinek vagy azok egy részének (kitüntetetten a pályázó és a Bírálóbizottság tagjainak) a jelenléti formában történő részvételét. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett is nyilvános habilitációs előadások online formában csak abban az esetben szervezhetők, ha biztosítható a pályázó és a Bírálóbizottság tagjainak online jelenléte képpel és hanggal, valamint a titkos szavazás feltételrendszere. A vitában valamennyi jelenlévő számára biztosítani kell a hozzászólás lehetőségét. (3) Online habilitációs előadásokat kizárólag szorgalmi időszakban, alap-, mestervagy doktori képzésben résztvevő hallgatóknak, illetve doktoranduszoknak a Neptunban szereplő kurzusához kötődően lehet szervezni. (4) Az online habilitációs előadások – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – meghirdetésre kerülnek a www.doktori.hu felületen. A pályázót az Egyetemi Doktori Iroda referense tájékoztatja a jelen rendelkezés tartalmáról, továbbá az online habilitációs előadások lebonyolításának sajátos körülményeiről. A pályázó a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójához címzett kérelmében nyilatkozik az online habilitációs előadások megtartásának szándékáról. A Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója mérlegeli a pályázó kérelmében foglaltakat és amennyiben az online habilitációs előadások megtartásának feltételei fennállnak, engedélyezi az eljárást. (5) A pályázó az online habilitációs előadások megtartása érdekében térítésmentesen biztosítja a lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges informatikai feltételeket (kép és hang továbbítására alkalmas számítógép, internet). (6) Az online habilitációs előadások „korlátozott nyilvánosságú” szakaszába a Bírálóbizottság tagjain és a hivatalból meghívottakon kívül csak azok kapcsolódhatnak be, akik részvételi szándékukat előzetesen, a meghívó közzétételétől számított 5 naptári napon belül a nevük, munkahelyük, beosztásuk, email elérhetőségük megadásával jelezték a bizottság titkára felé, aki annak elfogadását visszaigazolja. (7) Az online habilitációs előadások technikailag zavartalan (biztonságos) lebonyolítása érdekében a Bírálóbizottság tagjain és a részvételi szándékukat a (5) bekezdés szerint előzetesen jelző személyeken kívül kizárólag a következő személyek kapnak meghívást a Teams-en zajló eseményre: a rektor és a rektorhelyettesek, a CDI főigazgatója, a doktori iskola vezetője, programigazgatója (specializációvezetője), a pályázó munkaviszonya szerinti intézet és tanszék (amennyiben van) vezetője, a Doktorandusz Önkormányzat képviselője, az Egyetemi Doktori Iroda referense. (8) A jelölt és a Bírálóbizottság tagjainak kamerája az előadások teljes időtartama
# 1. § / Közzététel: ET–10/2021. (II.09.) sz. határozat / Az online habilitáció megszervezéséről
alatt bekapcsolva kell legyen, folyamatos jelenlétük kötelező. Amennyiben az online nyilvános előadás technikai probléma miatt megszakad és akár a pályázó, akár a Bírálóbizottság tagjai számára 10 percen belül nem állítható vissza az online kapcsolat és ez korlátozza a Bírálóbizottság szavazatképességének biztosítását, akkor a nyilvános előadást meg kell ismételni. (9) Az online habilitációs előadásokon csak olyan bírálóbizottsági tagok vehetnek részt, akik az Egyetemi Doktori Iroda referense által elektronikusan megküldött felkérő levélre adott válaszlevélben nyilatkoznak arról, hogy az eseményen történő saját részvételük érdekében vállalják a szükséges technikai feltételek, így az elvárható minőségű kép és hang, valamint az internet kapcsolat térítésmentes biztosítását. A Bírálóbizottság tagjai az esetleges technikai problémák azonnali elhárításának elősegítése érdekében mobiltelefonos elérhetőségüket megadják a bizottság titkárának. (10) A bizottság tagjaitól elvárt a pályázó habilitációs pályázatának és a habitusvizsgálók szakértői értékelésének előzetes megtekintése. (11) A Teams-en zajló, angol nyelvű tudományos előadást (20 perc időtartamú, online, szabad előadású prezentációt) és az azt követő vitát a bizottság elnöke irányítja, csak ő, a pályázó és az éppen hozzászóló kapcsolódik képpel és hanggal a vitába, a többiek a képet lekapcsolják és a hangot néma üzemmódba helyezik, de folyamatosan jelen vannak. A tudományos előadást követő vitán bármely résztvevő többször is kérdezhet, észrevételt tehet, ha erre az elnök lehetőséget biztosít. (12) A tantermi előadásnak illeszkednie kell a digitális technológia biztosította felsőoktatás-pedagógia módszertani elvárásaihoz, gondoskodni kell az interaktivitásról, amelynek során az előadó bevonja a hallgatóságot a tanulási folyamatba, velük verbális és vizuális kapcsolatba is lép. A tantermi előadás időtartama 30 perc. A tantermi előadáson elvárás, hogy legalább 10, az Egyetemmel hallgatói, doktoranduszi jogviszonyban lévő, az adott kurzusra regisztrált személy is részt vegyen. (13) A Bírálóbizottság állásfoglalását zárt ülésen alakítja ki. A zárt ülésen minőségbiztosítási célból tanácskozási joggal részt vehet a Doktori Iskola vezetője és a CDI főigazgatója is. A zárt ülés akkor veszi kezdetét, amikor a bizottság tagjain, a DI vezetőjén, a CDI főigazgatóján, valamint a bizottság titkárán kívül minden résztvevő kilép a Teams-ből. (14) A titkos szavazás az egyetem informatikai szolgáltatásaiért felelős szervezeti egysége által biztosított platformon zajlik. (15) A Teams-en zajló habilitációs előadások adminisztrációs előkészítéséért az Egyetemi Doktori Iroda referens, míg technikai lebonyolításáért a Bírálóbizottság titkára a felelős. (16) Ezen rendelkezésben nem szabályozott kérdésekben a Habilitációs Szabályzat
# 2. § / Hatályba léptető rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
2. § (1) Jelen rendelkezés a kihirdetést követő napon lép hatályba és visszavonásig érvényes. A rendelkezést a folyamatban lévő habilitációs eljárásokra is lehet alkalmazni. 5/2021. (II. 11.) elnöki testületi rendelkezés 1 habilitációs eljárás nyilvános szakaszának (habilitációs előadás) online formában történő megtartásának feltételeiről 1 Az online habilitáció megszervezéséről 1 Hatályba léptető rendelkezések 2
a Budapesti Corvinus Egyetem Doktorandusz Önkormányzatának Alapszabálya
# Közzététel: SZ-12/2023/2024. (2023. XII. 05.) sz. határozat / Általános rendelkezések
Eredeti, aláírt pdf A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Doktorandusz Önkormányzatának (a továbbiakban: DÖK) Küldöttgyűlése (a továbbiakban: Küldöttgyűlés) a DÖK Alapszabályát az alábbiakban állapítja meg.
# 1. § / Közzététel: SZ-12/2023/2024. (2023. XII. 05.) sz. határozat / Általános rendelkezések
1. § (1) A DÖK a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusz hallgatóinak hivatalos érdekképviseleti szervezete, amely ellátja az Egyetemen doktori képzésben részt vevő hallgatók intézményi képviseletét. (2) A DÖK az Egyetem részeként, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), a vonatkozó jogszabályok és az Egyetem vonatkozó szabályzatai (a továbbiakban együttesen: szabályzók) által meghatározottak szerint önállóan működik. A DÖK által képviselt álláspont tartalmát kizárólag a doktoranduszok érdeke határozza meg. A DÖK politikai pártoktól függetlenül működik. (3) A DÖK együttműködik az Egyetem vezetésével, az Egyetem valamennyi olyan szervezeti egységével és valamennyi, az Egyetemen vagy az Egyetemen kívül működő olyan szervezettel, amellyel az együttműködés a doktoranduszok érdekét szolgálja. A DÖK kiemelten együttműködik a Doktoranduszok Országos Szövetségével (a továbbiakban: DOSZ). (4) A DÖK célja a) a doktoranduszok egyéni és kollektív érdekképviseletének ellátása; b) az Egyetemen folyó doktori képzés minősége fejlesztésének támogatása; c) a doktoranduszok tudományos, szakmai és kulturális lehetőségei bővítésének támogatása. (5) A DÖK hivatalos magyar nyelvű elnevezése: Budapesti Corvinus Egyetem Doktorandusz Önkormányzat. A DÖK nevének hivatalos magyar nyelvű rövidítése: Corvinus DÖK. A DÖK hivatalos angol nyelvű elnevezése: Doctoral Student Council of Corvinus University of Budapest. A DÖK nevének hivatalos angol nyelvű rövidítése: CUB DÖK. (6) A jelen Alapszabályban meghatározottak szerint a DÖK honlapján közzétett dokumentumokat magyar és angol nyelven is közzé kell tenni. (7) A DÖK az egyetem munkanyelvéhez illeszkedve, szükség szerint fordítás vagy tolmácsolás útján gondoskodik a nyelvi átjárhatóságról az egyetem szervezeti egységeivel való kapcsolattartás során.
# 2. § / Általános rendelkezések / A DÖK feladat- és hatásköre
2. § (1) A DÖK a szabályzók alapján kizárólagosan gyakorolja a doktoranduszok kollektív jogaiból eredő feladatés hatásköröket. (2) A DÖK az Nftv. alapján egyetértési jogot gyakorol az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor az alábbi tárgykörökben: a) a doktoranduszokra vonatkozó tanulmányi és vizsgaszabályok; b) a doktoranduszokra vonatkozó térítési és juttatási szabályok; c) az Egyetemen folyó doktori képzésben oktatók munkája véleményezésének rendje; d) a doktoranduszok vonatkozásában ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. (3) A DÖK az Nftv. alapján, a szabályzók által meghatározott módon, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az Egyetem működésével és a doktoranduszokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. (4) A DÖK az Nftv. alapján közreműködik az Egyetemen folyó doktori képzésben oktatók munkájának doktoranduszok általi véleményezésében. (5) A DÖK a jelen szakaszban meghatározott feladatés hatáskörök mellett, a szabályzók által meghatározottak szerint és módon, bármely olyan tudományos, szakmai, kulturális vagy egyéb tevékenységet végezhet, amely támogatja jelen Alapszabályban meghatározott céljait és szolgálja a doktoranduszok érdekét. (6) A DÖK a feladatés hatáskörének gyakorlása érdekében, a szabályzók által meghatározott módon, részt vesz az Egyetem azon testületeinek munkájában, ahol az Egyetem működésével és a doktoranduszokkal kapcsolatos döntések előkészítése és meghozatala történik. Ilyen testületek különösen, de nem kizárólagosan: a) Szenátus; b) Oktatási Bizottság; c) Kutatási Bizottság; d) Egyetemi Doktori Tanács; e) Doktori Iskolák tanácsai; f) Doktori Kabinet; g) Nemzetközi Bizottság; h) Esélyegyenlőségi Bizottság; i) Fogyatékosügyi Bizottság, j) Hallgatói Felülbírálati Bizottság
# 3. § / A DÖK feladat- és hatásköre / A DÖK szervezete és tisztségviselői
3. § (1) A DÖK szervezeti egységei: a) a Küldöttgyűlés; b) az Elnökség, amelynek tagjai a DÖK Elnök és a DÖK Alelnökei; c) a Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: FB). (2) Az Egyetem egyes doktori iskoláiban doktori programonként doktorandusz részképviseletek (a továbbiakban: részképviselet) működhetnek. A részképviselet képviselőjét az adott doktori program hallgatói választják meg. A részképviselet képviselője képviseli az adott doktori program hallgatóit a programtanácsban. Amennyiben a doktori programban nem került megválasztásra részképviselet, úgy programtanácsban a hallgatókat az adott doktori iskolában képzést folytató doktoranduszok által megválasztott küldöttgyűlési képviselő képviseli. (3) A DÖK tisztségviselői: a) a Küldöttgyűlés képviselői és a Küldöttgyűlés póttagjai b) az FB elnöke és tagjai; c) a DÖK elnöke; d) a DÖK alelnökei; e) a (közép)vezetők. (4) A DÖK tisztségviselőjének, a jelen szakasz (5) bekezdésében meghatározottak szerint, csak doktorandusz hallgató választható, illetve nevezhető ki. (5) A DÖK tisztségviselője nem lehet olyan személy, a) aki az Egyetemen bármilyen oktatói vagy kutatói munkakört tölt be, kivéve a kizárólag gyakornoki, tanársegédi munkakört betöltő, illetve az Egyetemen szerződéssel foglalkoztatott, kizárólag külső óraadói és külső, illetve részmunkaidős kutatói feladatokat ellátó személyeket; b) aki az Egyetem doktori képzésért felelős valamely szervezeti egységében adminisztratív munkakört tölt be; c) aki az Egyetemen bármilyen vezetői vagy magasabb vezetői tisztséget tölt be; d) aki bármely, az Egyetemen működő érdekképviseleti szervezetnek a vezetője, illetve tisztségviselője, ideértve különösen, de nem kizárólagosan az Egyetemen működő Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: HÖK) és az Egyetemen működő szakszervezetek és dolgozói érdekképviseletek vezetőit, illetve tisztségviselőit. (6) A FB elnökének és tagjának tisztsége összeférhetetlen a DÖK elnökének, alelnökének és a vezetők tisztségével. (7) Amennyiben a jelen szakasz (5)–(6) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenség beáll, úgy az érintett személy a DÖK-ben betöltött egyik tisztségéből fakadó hatásköreit sem gyakorolhatja. Az érintett személynek az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenség beállásától számított 15 naptári napon belül meg kell szüntetnie. Az összeférhetetlenség beállásától számított 15 naptári nap után az érintett személy DÖK-ben betöltött valamennyi tisztsége megszűnik. Az összeférhetetlenség vizsgálatáról a FB gondoskodik, aki ebben a feladatkörében eljárva tájékoztatást kérhet az érintett személytől, amelyre az érintett személynek 5 munkanapon belül érdemben tájékoztatást kell adnia. (8) A DÖK tisztségviselőinek személyét és elektronikus levélcímét a DÖK honlapján bárki számára hozzáférhetően közzé kell tenni.
# 3. § / A DÖK szervezete és tisztségviselői / A Küldöttgyűlés képviselőinek megválasztása
(9) A DÖK tisztségviselői tevékenységükért rendszeres juttatásban részesülhetnek.
# 4. § / A DÖK szervezete és tisztségviselői / A Küldöttgyűlés képviselőinek megválasztása
4. § (1) A Küldöttgyűlés képviselőinek megválasztása (a továbbiakban jelen szakaszban: választás) során minden, az Egyetemmel doktori képzésen hallgatói jogviszonnyal rendelkező doktorandusz választó és – a Felügyelőbizottság tagjainak kivételével – választható. A választást a Felügyelőbizottság szervezi és bonyolítja le. (2) A Küldöttgyűlés képviselőinek (a továbbiakban jelen szakaszban: képviselők) megválasztása doktori iskolánként történik. Az egy doktori iskolában képzést folytató doktoranduszok egy választókörzetet képeznek (a továbbiakban: választókörzet). A doktoranduszok abban a választókörzetben jogosultak szavazni, illetve indulhatnak jelöltként, amelyik választókörzethez tartoznak. Amennyiben a doktorandusz több választókörzethez is tartozik, akkor a választása szerinti, de legfeljebb egy választókörzetben jogosult szavazni, illetve indulhat jelöltként. (3) A választás érvényes, ha azon a teljes idejű nappali doktori képzésben részt vevő doktoranduszok legalább huszonöt százaléka igazoltan részt vett. (4) A választás eredményes, ha a képviselők közül legalább három megválasztásra került. (5) A választást valamennyi választókörzetben azonos időben, minden tanév tavaszi szemeszterében kell kiírni. A választási kiírást legkésőbb a szavazás első napját megelőző 10. munkanapig a DÖK honlapján bárki számára hozzáférhetően közzé kell tenni, és a közzétételről a doktoranduszokat elektronikus üzenetben értesíteni kell. A választási kiírásban megjelölt határidők a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint a választás lebonyolítása során módosíthatók. A választási kiírásnak tartalmaznia kell a) a választás időbeli ütemezését; b) a jelölésre és szavazásra jogosultak személyi körének és létszámának meghatározását; c) a jelölés módját, helyét és idejét; d) a jelöltek személye és az általuk megadott adatok közzétételének módját, helyét és idejét; e) a szavazás lebonyolításának módját, helyét és idejét; f) a szavazás eredménye közzétételének módját helyét és idejét. (6) A választáson jelöltként minden doktorandusz indulhat, aki érvényes jelölést nyújt be a jelöltállítási időszakban (a továbbiakban: jelölt). Érvényes jelöléshez a jelöltnek meg kell jelölnie teljes nevét, születési dátumát, Neptun-kódját, illetve annak a doktori iskolának a megnevezését, amelyben jelöltként indul. A jelölteknek lehetőségük van legalább 200, legfeljebb 500 leütés hosszúságú bemutatkozó szöveget csatolni jelölésükhöz. A jelölt a FB-hoz küldött nyilatkozatával a választás eredményének közzétételéig bármikor visszaléphet a jelöltségtől. (7) Jelöltállítási időszakként a választási kiírás közzétételének napjától számítva legalább 5 egymást követő munkanapot kell biztosítani. Amennyiben valamely választókörzetben a határidőig nem érkezett be jelölés, úgy a jelöltállítás határideje
# 4. § / A DÖK szervezete és tisztségviselői / A Küldöttgyűlés képviselőinek megválasztása
az adott választókörzetben meghosszabbítható. A jelöltállítást abban az esetben lehet lezárni, ha a választókörzetek közül legalább három választókörzetben indult jelölt. (8) A jelöltek nevét – és amennyiben csatolta, bemutatkozását – legkésőbb a jelöltállítás lezárását követő 5 munkanapon belül – választókörzetenkénti bontásban a DÖK honlapján bárki számára hozzáférhetően közzé kell tenni és a közzétételről a doktoranduszokat elektronikus üzenetben értesíteni kell. (9) A szavazás során egy doktorandusz legfeljebb három jelöltre szavazhat. Egy jelöltre legfeljebb egy szavazat adható. Érvényes a szavazat, ha legalább egy jelöltre szavaz a doktorandusz. (10) A szavazást a jelöltállítás lezárását követő 5 munkanapon belül meg kell kezdeni. A szavazásra legalább 10 egymást követő munkanapot kell biztosítani. Amennyiben megállapítható, hogy a 10. munkanapon a választás érvényességéhez és eredményességéhez szükséges feltételek legkésőbb 12:00 órakor fennállnak, a szavazást ugyanazon a napon le kell zárni. Amennyiben a 10. munkanapon legkésőbb 12:00 órakor a választás érvényességéhez és eredményességéhez szükséges feltételek nem állnak fent, a szavazást szükség szerinti alkalommal, alkalmanként öt munkanappal meg kell hosszabbítani. A szavazást le kell zárni az első olyan meghosszabbítás utolsó napján, amelyik meghosszabbítás alatt a választás érvényességéhez és eredményességéhez szükséges feltételek beálltak. (11) Képviselővé választókörzetenként az a jelölt válik, aki a legtöbb szavazatot kapta, amennyiben legalább egy szavazatot kapott. A képviselők megbízatása a választás eredményének közzétételével keletkezik. A képviselő képviseli a DÖK-öt annak a doktori iskolának a tanácsában, amelyik doktori iskolában képzést folytató doktoranduszok által képzett választókörzetben a képviselőt megválasztották. A képviselő ebben a jogkörében eljárva, a Küldöttgyűlés ülésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával, helyettesíthető. (12) Az ugyanabban a választókörzetben sorrendben a következő két legmagasabb szavazatszámot, de legalább egy szavazatot kapott, meg nem választott két jelölt, az általuk kapott szavazatszámok sorrendjében küldöttgyűlési póttag (a továbbiakban jelen szakaszban: póttag) lesz. (13) Szavazategyenlőség esetén az azonos szavazatszámot elért jelölteket tájékoztatni kell az adott választókörzetben lezajlott szavazás eredményéről. Az azonos szavazatszámot elért jelöltek a FB-hoz intézett együttes nyilatkozatukkal dönthetnek a köztük lévő sorrendről. Amennyiben az azonos szavazatszámot elért jelöltek a tájékoztatás napjától számított 3 munkanapon belül ilyen nyilatkozatot nem tesznek, úgy a FB sorsolással dönt a jelöltek közötti sorrendről. (14) A megválasztott képviselő és a póttag mandátuma egy (1) évre szól. A képviselő mandátuma további egy (1) évvel meghosszabbítható, amennyiben az adott
# 4. § / A DÖK szervezete és tisztségviselői / A Küldöttgyűlés képviselőinek megválasztása
képviselő – a mandátuma lejártát megelőző egy (1) hónapon belül – erre vonatkozó kérelmet nyújt be a DÖK és az FB elnökének címezve. (15) A mandátumi ciklus meghosszabbításáról a küldöttgyűlés képviselői írásbeli titkos szavazással döntenek egy – az 5. § (7) szerint – összehívott küldöttgyűlésen, a képviselő elvégzett szakmai tevékenysége alapján. A szavazás a küldöttgyűlés és a felügyelőbizottság valamennyi tagjának jelenlétével történik. (16) A szavazás eredményéről a küldöttgyűlési képviselők többségi szavazata dönt, amelynek eredményét a DÖK a honlapján teszi közzé a szavazást követő három (3) napon belül. Többségi igen szavazat esetében a képviselőtag mandátuma újabb egy (1) évvel automatikusan meghosszabbodik. Többségi nem szavazat esetében a képviselőválasztás szabályai szerint választást kell kiírni az érintett doktori iskola képviselői tisztségére. (17) A képviselő, illetve a póttag megbízatása megszűnik a képviselő, illetve a póttag: a) halálával; b) a mandátuma lejártával, c) az FB-hez intézett lemondó nyilatkozatával; d) az adott választókörzetben kiírt új választás eredményének közzétételével; e) az abban a doktori iskolában folytatott képzéséhez kötődő hallgatói jogviszonya megszűnésével, amely doktori iskolában képzést folytató doktoranduszok által képzett választókörzetben a képviselőt megválasztották. (18) Ha a képviselő megbízatása megszűnik, a sorrendben utána következő, ugyanabban a választókörzetben megválasztott póttag képviselővé válik. (19) A választásról a szavazás lezárását követő 5 munkanapon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza annak megállapítását, hogy a választás érvényes és eredményes volt, illetve megállapítja a szavazás eredményét. A választás eredményét és a százalékos részvételi adatokat választókörzetenkénti bontásban a választás eredményének megállapítását követő 5 munkanapon belül a DÖK honlapján bárki számára hozzáférhetően közzé kell tenni és a közzétételről a doktoranduszokat elektronikus üzenetben értesíteni kell. A választás eredményét, az országos képviseleti jog gyakorlásának érdekében, meg kell küldeni a DOSZ Felügyelőbizottságának. (20) Amennyiben van olyan választókörzet, ahol nem indult jelölt, illetve nem került eredményesen megválasztásra képviselő, továbbá, ha a képviselő megbízatása megszűnt és nincs az adott választókörzetben további póttag, akkor az adott választókörzetben, a jelen Alapszabályban meghatározottak megfelelő alkalmazásával, 5 munkanapon belül ki kell írni a választást. A képviselő eredményes megválasztásáig a DÖK elnöke képviseli a DÖK-öt az adott doktori iskola a tanácsában. (21) A választással kapcsolatban bármely doktorandusz a panaszra okot adó tényről vagy körülményről való tudomásszerzéstől számított 3 munkanapon belül panasszal élhet az FB-hez benyújtott panaszával. Az FB köteles a benyújtott panaszt 3
# 4. § / A Küldöttgyűlés képviselőinek megválasztása / A Küldöttgyűlés
munkanapon belül érdemben elbírálni és a panaszost haladéktalanul tájékoztatni, valamint felszólítani az illetékes személyt vagy testületet a panaszra okot adó tényt vagy körülményt eredményező szabálytalanság megszüntetésére.
# 5. § / A Küldöttgyűlés képviselőinek megválasztása / A Küldöttgyűlés
5. § (1) A Küldöttgyűlés öt tagból áll. A Küldöttgyűlés tagja az egyes választókörzetekben megválasztott küldöttgyűlési képviselők (a továbbiakban jelen szakaszban: képviselő), valamint a DÖK elnöke. A küldöttgyűlés tagjai a Küldöttgyűlés ülésén (a továbbiakban jelen szakaszban: ülés), felszólalásra, javaslattételre és szavazásra jogosultak. (2) Valamely képviselő akadályoztatása esetén – amennyiben a képviselő nem adott jelen szakasz 3. bekezdése szerinti meghatalmazást – az adott ülésen felszólalásra, javaslattételre és szavazásra jogosult a sorrendben utána következő, ugyanabban a választókörzetben megválasztott küldöttgyűlési póttag (a továbbiakban jelen szakaszban: póttag). Akadályoztatásnak minősül az ülésről az ülés megkezdésének időpontjától számított 15 percet meghaladó késés. (3) Az ugyanabban a választókörzetben megválasztott bármely póttag, vagy ugyanazon doktori iskolához tartozó bármely részképviselet képviselője, a képviselő által aláírt írásbeli meghatalmazással, helyettesítheti a képviselőt, ennek során az adott ülésen felszólalásra, javaslattételre és szavazásra jogosult. (4) A Küldöttgyűlés elnöke a DÖK elnöke. Amennyiben a DÖK elnökének tisztsége nincs betöltve, a Küldöttgyűlés elnöke a FB elnöke. (5) A Küldöttgyűlés elnöke vezeti az ülését, ennek során megadja, illetve megvonja a szót a felszólalóktól, szavazásra bocsátja az egyes javaslatokat, valamint megállapítja az egyes döntések eredményét és kimondja a határozatokat. A Küldöttgyűlés elnöke saját hatáskörében eljárva dönthet úgy is, hogy az ülés egészére van részére vonatkozóan maga helyett valamelyik képviselőt vagy a FB valamelyik tagját bízza meg az ülés vezetésével, aki ennek során a Küldöttgyűlés elnökének hatásköreit gyakorolja. (6) Az ülésen felszólalásra és javaslattételre jogosultak a FB tagjai, a DÖK alelnökei és a vezetők, valamint a Küldöttgyűlés tagjai által meghívott személyek, a Küldöttgyűlés elnöke által megszabott időkeretben. Napirend módosítására vonatkozó javaslatot kizárólag a Küldöttgyűlés tagja tehet. (7) Az ülést a Küldöttgyűlés elnöke hívja össze a képviselők mindegyikének és az FB valamennyi tagjának egyidejű meghívásával. Az ülést legkésőbb az ülés napját megelőző 3. munkanapig össze kell hívni. A meghívót a meghívó elküldésének napját követő 3 munkanapon belül a DÖK honlapján bárki számára hozzáférhetően közzé kell tenni. (8) Az ülés az Egyetem doktoranduszai számára nyitott. A Küldöttgyűlés elnöke az ülés rendjének fenntartása érdekében kivételesen, indokolt esetben, kizárólag a szükséges időtartamra zárt ülést rendelhet el. Zárt ülésen csak a Küldöttgyűlés tagjai, az FB tagjai, illetve a Küldöttgyűlés elnöke által meghatározott személyek lehetnek jelen. (9) A Küldöttgyűlés legalább három küldöttgyűlési tag jelenléte esetén határozatképes. (10) A Küldöttgyűlés a jelenlévő küldöttgyűlési tagok legalább felének egybehangzó
# 5. § / A Küldöttgyűlés / A DÖK elnökének és az FB tagjainak megválasztása
szavazatával dönt. A Küldöttgyűlés valamennyi küldöttgyűlési tag legalább felének egybehangzó szavazatával dönt az Alapszabály elfogadásáról, illetve módosításáról. Amennyiben a DÖK elnöki tisztsége nincs betöltve, a határozatképesség megállapításához az elnököt nem kell figyelembe venni. (11) A Küldöttgyűlés döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A Küldöttgyűlés döntéseit határozatba kell foglalni. (12) Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő 3 munkanapon belül a DÖK honlapján bárki számára hozzáférhetően közzé kell tenni.
# 6. § / A Küldöttgyűlés / A DÖK elnökének és az FB tagjainak megválasztása
6. § (1) A DÖK elnökének és az FB tagjának tisztségére jelöltként bármely doktorandusz pályázhat. A pályázatra vonatkozó felhívást legkésőbb a pályázókról döntő küldöttgyűlési ülésre szóló meghívó kiküldésével egyidejűleg a DÖK honlapján bárki számára hozzáférhetően közzé kell tenni és a közzétételről a doktoranduszokat elektronikus üzenetben értesíteni kell. A pályázásra a felhívás közzétételének napjától számítva legalább 3 munkanapot kell biztosítani. Amennyiben valamely, a felhívásban megjelölt tisztségre a határidőig nem érkezett be pályázat, úgy a pályázás határideje az adott tisztség vonatkozásában, legfeljebb a pályázókról döntő küldöttgyűlési ülést megelőző munkanapig meghosszabbítható. (2) Érvényes pályázathoz a pályázónak meg kell jelölnie teljes nevét, születési dátumát, Neptun-kódját. Az érvényesen pályázók nevét – és amennyiben csatolta, bemutatkozását – legkésőbb a pályázókról döntő küldöttgyűlési ülésig megküldi a Küldöttgyűlés tagjainak. A pályázó az FB-hez intézett nyilatkozatával a pályázókról döntő küldöttgyűlési ülésig bármikor visszaléphet a pályázattól. (3) Az elnöki tisztségre pályázók kötelesek egy legalább 2500, legfeljebb 5000 leütés hosszúságú bemutatkozó szöveget csatolni pályázatukhoz, amelyben ismertetik megválasztásuk esetére vonatkozó szakmai terveiket. A bemutatkozó szöveget lehetőség szerint magyarul és angolul is csatolni kell. Az elnöki tisztségre pályázóknak egy, a küldöttgyűlés valamely megválasztott képviselőjétől származó, névre szóló ajánlást kell csatolniuk pályázatukhoz. Az ajánlás formája lehet az ajánló személy által írt elektronikus levél is. Amennyiben a pályázó a küldöttgyűlés képviselője, úgy nem szükséges ilyen ajánlást csatolnia. (4) A DÖK elnökét és az FB tagjait a Küldöttgyűlés választja meg az érvényes és eredményes választást követő első ülésén. Amennyiben a DÖK elnökének, illetve az FB legalább két tagjának tisztsége megszűnik, a Küldöttgyűlés ülését a jelen Alapszabályban meghatározottak megfelelő alkalmazásával haladéktalanul össze kell hívni és az összehívást követő első ülésén meg kell választani a DÖK elnökét, illetve az FB tagjait. (5) A DÖK elnökének és az FB tagjainak megbízatása a Küldöttgyűlés általi megválasztásával keletkezik. (6) A megválasztott DÖK elnöknek és az FB tagjainak mandátuma egy (1) évre szól, amely további egy (1) évvel meghosszabbítható amennyiben az adott személy (DÖK elnök/FB tag) erre irányuló kérelmet nyújt be – a mandátuma lejártát megelőző egy (1) hónapon belül -a DÖK küldöttgyűlési képviselőknek és az FB elnökének címezve. (7) A mandátumi ciklus meghosszabbításáról a DÖK elnök esetében a küldöttgyűlési képviselők, az FB tag esetében a küldöttgyűlés és az FB tagok írásbeli titkos szavazással döntenek egy összehívott küldöttgyűlésen, a DÖK elnök / az FB tagjainak elvégzett szakmai tevékenysége alapján.
# 6. § / A DÖK elnökének és az FB tagjainak megválasztása / A DÖK elnöke, alelnökei és vezetői
(8) A szavazás a küldöttgyűlés és az FB valamennyi tagjának jelenlétével történik. A szavazás eredményéről a DÖK elnök esetében a küldöttgyűlés, míg a FB tag esetében a küldöttgyűlés és az FB tagok együttes többségi szavazata dönt, amelynek eredményét a DÖK a honlapján teszi közzé a szavazást követő 3 napon belül. Többségi igen szavazat esetében a DÖK elnök / FB tag státusza újabb 1 évvel automatikusan meghosszabbodik, többségi nem szavazat esetében a képviselőválasztás szabályai szerint szavazást kell kiírni az DÖK elnöki / FB tag tisztségére. (9) A DÖK elnökének és az FB tagjainak megbízatása megszűnik a DÖK elnökének, illetve a FB tagjának: a) halálával; b) a mandátuma lejártával, c) az FB-hez intézett lemondó nyilatkozatával; d) a DÖK új elnökének, illetve a FB új tagjainak megválasztásával; e) az Egyetem doktori iskoláiban folytatott képzéséhez kötődő valamennyi hallgatói jogviszonya megszűnésével. (10) A DÖK elnöke és az FB tagja a lemondás határidejének megjelölésével előzetesen is lemondhat tisztségéről, amely nyilatkozatát nem vonhatja vissza. Ilyen nyilatkozat esetén a nyilatkozat megtételét követően a Küldöttgyűlés ülését a jelen Alapszabályban meghatározottak megfelelő alkalmazásával haladéktalanul össze kell hívni és az összehívást követő első ülésén meg kell választani a DÖK elnökét, illetve az FB tagjait.
# 7. § / A DÖK elnökének és az FB tagjainak megválasztása / A DÖK elnöke, alelnökei és vezetői
7. § (1) A DÖK elnöke (a továbbiakban jelen szakaszban: elnök) összehangolja a DÖK szakmai munkáját, ennek során elnöke, vezeti és irányítja az Elnökséget, vagyis a DÖK felsővezetőit. (2) Az elnök az állandó szakmai feladatok nagyobb körének ellátására alelnököket bízhat meg. Az állandó szakmai feladatok kisebb körének, illetve eseti szakmai feladatoknak az ellátására elnöki döntésbe foglalva, vezetőket bízhat meg, akik középvezetőnek minősülnek. A kinevezésben meg kell jelölni a kinevezés kezdetének napját és azokat a feladatköröket, amelyek ellátásával az elnök az adott személyt megbízza. Az elnök indokolás nélkül visszahívhatja az alelnököket és a vezetőket. Az alelnökök és a vezetők megbízása megszűnik az őket kinevező elnök megbízása megszűnésével. Az elnök elnöki döntésben szabályozhatja a DÖK szervezetének és működésének azon kérdéseit, amelyeket a Küldöttgyűlés nem szabályozott határozatban. Az alelnökök és a vezetők személyét és feladatköreit, valamint az elnöki döntéseket a DÖK honlapján a kinevezést követő 3 munkanapon belül bárki számára hozzáférhető módon közzé kell tenni. (3) Az elnök képviseli a DÖK-öt a) a Szenátusban; b) az Oktatási Bizottságban; c) a Kutatási Bizottságban; d) az Egyetemi Doktori Tanácsban; e) a Doktori Kabinetben; f) a DOSZ-ban. (4) A jelen szakasz (3) bekezdésében meghatározott testületekben, az elnök által aláírt írásbeli eseti vagy állandó meghatalmazással, bármely doktorandusz helyettesítheti az elnököt, aki ennek során, a jelen alapszabályban meghatározottak szerint, az elnök hatásköreit gyakorolja. A jelen bekezdés szerinti állandó meghatalmazás visszavonásig, illetve, amennyiben a meghatalmazást kiadó elnök tisztsége megszűnik, az új elnök megválasztásáig érvényes. (5) Az elnök, vagy általa meghatalmazott személy képviseli a DÖK-öt az Egyetem vezetésével, az Egyetem valamennyi szervezeti egységével és valamennyi, az Egyetemen vagy az Egyetemen kívül működő szervezettel való együttműködés során. Az elnök által meghatalmazott személy feladatkörében eljárva csak a meghatalmazásban meghatározottak szerint képviselheti a DÖK-öt. (6) A DÖK-re bízott pénzügyi források tekintetében pénzügyi kifizetést kezdeményezni kizárólag az elnök jogosult. Ebben a hatáskörében az elnök nem helyettesíthető.
# 8. § / A Felügyelőbizottság / A DÖK működése és gazdálkodása
8. § (1) Az FB felügyeli a DÖK működését és gazdálkodását, valamint ellátja a jelen Alapszabályban meghatározott egyéb feladatés hatásköreit. (2) Az FB három tagból áll. (3) Az FB bármely tagja jogosult a) betekinteni a DÖK bármely hivatalos iratába; b) tájékoztatást kérni, illetve kérdést intézni a DÖK elnökéhez, amelyre a DÖK elnökének 3 munkanapon belül érdemben tájékoztatást, illetve választ kell adnia. (4) Amennyiben az FB a DÖK működésében és gazdálkodásában szabálytalanságot állapít meg, úgy jogosult felszólítani az illetékes személyt a szabályosság helyreállítására. Az illetékes személy köteles haladéktalanul gondoskodni a szabályosság helyreállításáról. (5) Az FB megszervezi és lebonyolítja a küldöttgyűlési képviselők választását. Az FB lebonyolítja a DÖK elnökének és az FB tagjainak tisztségére vonatkozó pályázatot. (6) Az FB saját tagjai közül megválasztja az FB elnökét. Az elnök személyére az FB bármely tagja javaslatot tehet. Az FB tagja az FB elnökének személyére vonatkozó javaslattétel során önmagára is javaslatot tehet. (7) Az FB legalább két FB tag jelenléte esetén határozatképes. Az FB döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel, legalább két FB tag egybehangzó szavazatával hozza. A FB döntéseit határozatba kell foglalni. (8) Az FB üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő 3 munkanapon belül a DÖK honlapján bárki számára hozzáférhetően közzé kell tenni.
# 9. § / A Felügyelőbizottság / A DÖK működése és gazdálkodása
9. § (1) A DÖK működéséhez és a feladatai elvégzéséhez az Egyetem biztosítja a feltételeket. A DÖK a feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az Egyetem helyiségeit, berendezéseit, azokat rendeltetésszerűen köteles használni. (2) A DÖK a rá bízott pénzügyi forrásokkal szabályszerűen és célszerűen köteles gazdálkodni. A DÖK a rá bízott pénzügyi források felhasználására vonatkozóan minden évben költségvetést, valamint a felhasznált pénzügyi források felhasználásáról minden évben zárszámadást készít A DÖK költségvetését és zárszámadását azok elfogadását követő 3 munkanapon belül a DÖK honlapján bárki számára hozzáférhetően közzé kell tenni. (3) A DÖK-re bízott pénzügyi forrásokból történt kifizetéseket, a kifizetett tételnek és a kifizetés összegének és kedvezményezettjének a megjelölésével, az adott tétel kifizetését követő 3 munkanapon belül a DÖK honlapján bárki számára hozzáférhetően közzé kell tenni. (4) A DÖK hivatalos iratainak és pecsétjének őrzési helye a DÖK irodahelyisége. A DÖK hivatalos iratait és pecsétjét az irodahelyiségen belül, zárt szekrényben kell tárolni. A DÖK jegyzőkönyveit úgy kell elkészíteni, hogy azokból az adott esemény helye, ideje, a jelenlévők személye és az esetleges döntések tartalma kétséget kizáróan megállapítható legyen. A jegyzőkönyveket legalább két jelenlévő személy kell, hogy hitelesítse. A DÖK elnökének és a FB elnökének személyi váltását követően a DÖK hivatalos iratainak átadás-átvételét tételesen, jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (5) A DÖK szervezeti egységeinek testületi ülésén szükség esetén valós idejű hangés képi kapcsolatot lehetővé tevő telekommunikációs eszköz igénybevételével is részt lehet venni. Ilyen esetben a jegyzőkönyvekben rögzíteni kell a telekommunikációs eszköz igénybevételének tényét, valamint a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a telekommunikációs eszközt igénybevevő személy írásos hitelesítő nyilatkozatát, amely hitelesítő nyilatkozatokat elektronikus levél formájában is meg lehet tenni.
# 10. § / Záradékok / TARTALOMJEGYZÉK
10. § (1) Jelen Alapszabály, illetve annak módosítása a Szenátus általi jóváhagyással lép hatályba. (2) Jelen Alapszabálynak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, angol nyelvű kivonatát a DÖK honlapján bárki számára hozzáférhetően közzé kell tenni. Az Alapszabály magyar és az angol nyelvű változata közötti ellentmondás esetén a magyar változat az irányadó. Jelen Alapszabályt a Küldöttgyűlés 2020. november 2-ai és 2021. január 22-ei ülésén elfogadta. Jelen Alapszabályt a Szenátus 2021. január 26-ai ülésén jóváhagyta. Jelen Alapszabályt a Küldöttgyűlés 2023. november 20-i ülésén módosította. A módosításokat a Szenátus 2023. december 5-i ülésén hagyta jóvá. Budapesti Corvinus Egyetem 1 a Budapesti Corvinus Egyetem Doktorandusz Önkormányzatának Alapszabálya 1 Általános rendelkezések 1 A DÖK feladatés hatásköre 1 A DÖK szervezete és tisztségviselői 2 A Küldöttgyűlés képviselőinek megválasztása 3 A Küldöttgyűlés 5 A DÖK elnökének és az FB tagjainak megválasztása 6 A DÖK elnöke, alelnökei és vezetői 7 A Felügyelőbizottság 8 A DÖK működése és gazdálkodása 9 Záró rendelkezések 9 Záradékok 9
# Módosította: SZ–45/2025/2026. (2026. VI. 3.) számú határozat / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
Hallgatói követelményrendszer 8. rész: Doktori (PhD)
# 1. § / A SZABÁLYZAT HATÁLYA / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK
1. § (1) Az Egyetemi Doktori Szabályzat (a továbbiakban: EDSZ vagy Szabályzat) hatálya kiterjed: a) 2 a doktori képzésre történő felvételi eljárásra, b) 3 a doktori képzésre történő átvételi eljárásra, c) a doktori képzésre, d) a doktori fokozatszerzésre irányuló eljárásra (a továbbiakban doktori eljárás), e) a doktori fokozat (PhD) odaítélésére, f) a kitüntetéses doktorrá avatásra, g) a tiszteletbeli doktori cím odaítélésére, h) a tiszteletbeli doktor és professzor cím odaítélésére, i) a külföldön szerzett tudományos fokozat honosítására, j) az a)–i) pontban közreműködő személyekre, szervezeti egységekre és testületekre, k) a doktori képzésre felvételi kérelmet benyújtó jelentkezőkre, doktori képzésre átvételi kérelmet benyújtó személyekre, a doktori képzésben részt vevő doktoranduszokra, l) a felvételi, illetve átvételi eljárásban résztvevő, valamint a doktori képzésben részt vevő oktatókra, m) a felvételi és átvételi eljárásban részt vevő, valamint a doktori képzés ügyvitelét végző munkatársakra. (2) Jelen Szabályzat területi hatálya kiterjed minden olyan képzési helyre, ahol az Egyetem képzést folytat. (3) 4 A doktori képzésre jelentkezők számára a felvételhez, felvételihez kapcsolódó előírásokat jelen Szabályzat tartalmazza. (4) A doktorandusz hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire vonatkozó előírásokat jelen Szabályzat tartalmazza azzal, hogy az itt nem szabályozott kérdésekben a Tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
# 2. § / A SZABÁLYZAT HATÁLYA / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK
2. § (1) A Szabályzat megalkotására felhatalmazó jogszabály: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény. (2) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.), c) a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rend.), d) a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fkr.), e) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) f) az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.), g) az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr4.), h) az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), i) 1 a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.), j) 2 a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje (továbbiakban: HJR), k) 3 a Tanulmányi és vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ), l) 4 a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat (továbbiakban: HTJSZ), m) 5 a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat (a továbbiakban: HFKSZ), n) 6 Hallgatói esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód szabályzat, o) 7 Külföldi részképzési szabályzat, p) 8 a Doktori Iskolák működési szabályzatai (a továbbiakban: DI MSZ) q) 9 Etikai Kódex, r) 10 Plágiumszabályzat, s) 11 Iratkezelési szabályzat. (3) Az EDSZ-hez kapcsolódó rendelkezések és tájékoztatók különösen: a) 12 külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismeréséről szóló vezetői bizottsági rendelkezés, b) tanév időbeosztása, c) 13 doktori cselekmények online lebonyolításáról szóló kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesi rendelkezés; d) félévkezdés eljárásrendjéről szóló kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesi rendelkezés, e) 14 doktori képzések felvételi eljárás ütemezésének eljárásrendje (kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesi rendelkezés), f) 15 a doktori témavezetés elszámolásáról szóló kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesi rendelkezés,
# 3. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
3. § (1) Az EDSZ értelmében: a) doktorandusz: a doktori képzésben részt vevő hallgató, akit a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek; b) doktori disszertáció/értekezés: a doktorandusz által készített írásmű, amellyel bizonyítja, hogy a doktori fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes; c) doktori fokozat: az Egyetemi Doktori Tanács (EDT) által odaítélhető tudományos fokozat (PhD), amely megszerzésének feltételeit a jelen Szabályzat rögzíti; d) doktori fokozatszerzési eljárás: a doktori képzés kutatási és disszertációs szakasza, amelybe a 2016. szeptember 1. után kezdett doktoranduszoknak sikeres komplex vizsga, 2016. szeptember 1. előtt kezdett doktoranduszoknak az abszolutórium megszerzése esetén lehet belépni; e) doktori iskola: a doktori képzés szervezeti alapegysége, doktori képzés kizárólag doktori iskola (a továbbiakban: doktori iskola vagy DI) keretében folyhat; f) doktori iskola oktatója: az a tudományos fokozattal rendelkező oktató vagy kutató, akit a DI vezetőjének javaslatára a doktori iskola tanácsa (a továbbiakban: doktori iskola tanácsa vagy DIT) alkalmasnak tart a DI keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására; g) doktori iskola tanácsa: a DI vezetőjének munkáját segítő testület; h) doktori iskola vezetője: az EDT által megbízott MTA doktora címmel és/vagy kimagasló nemzetközi tudományos elismertséggel rendelkező törzstag egyetemi tanár, aki felelős az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért; i) doktori képzés: a doktori iskola tudományágának sajátosságaihoz és a doktoranduszok igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység, amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll; j) 1 doktori program: egy doktori iskolán belül működő, szűkebb tudományterületet lefedő képzési egység; k) 2 doktori téma: olyan kutatási részterület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása folyamatában a doktorandusz – a témavezető(k) irányításával – elsajátítsa a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhető tudományos eredményhez jusson, és erről publikációk, tudományos előadások, majd doktori disszertáció formájában bizonyosságot tegyen azzal, hogy a meghirdetendő doktori témákat a DIT hagyja jóvá; l) 3 doktori téma kiírója: az a tudományos fokozattal rendelkező oktató vagy tudományos kutató, akinek témahirdetését a DIT jóváhagyta; m) 4 doktori téma vezetője: az a tudományos fokozattal rendelkező, aktív kutatói tevékenységet folytató oktató vagy kutató, akinek témahirdetését a DIT jóváhagyta és aki felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját és felkészülését a fokozatszerzésre.;
# 3. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
n) 5 doktori tézisek: az önálló tudományos munkásság eredményeit összefoglalóan bemutató írásmű a doktori disszertáció tézisfüzete. Az eredményeket egységes, önmagában érthető rendszerben kell bemutatni, az új megállapításokat tételesen közreadni, a pályázó szakmai publikációinak bibliográfiáját felsorolni; o) 6 egyetemi doktori nyilvántartás: az egyetemi doktori képzésbe felvételt nyert és az abban részt vevő doktoranduszokról, valamint az Egyetemen doktori fokozatot szerzett személyekről és a fokozat adatairól vezetett egyetemi nyilvántartás, amelyet az Egyetem a Neptunban vezet; p) 7 Egyetemi Doktori Tanács: a doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére a Szenátus által létrehozott testület; q) 8 félév: doktori képzés esetén minden tanév szeptember 1. napjától január 31. napjáig és február 1. napjától augusztus 31. napjáig tartó oktatásszervezési időszak; r) 1 képzési és kutatási szakasz: a doktorandusz és az intézmény között fennálló négy (4) féléves hallgatói jogviszony, amelynek tartalmát a doktorandusznak és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogai és kötelezettségei alkotják. A negyedik (4.) félév komplex vizsgával zárul; s) 2 komplex vizsga: a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás szerves része, a doktorandusz tudományágában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája. A komplex vizsga méri, értékeli a doktorandusz tanulmányi és kutatási előmenetelét, valamint igazolja kutatásra való rátermettségét; t) 3 kutatási és disszertációs szakasz: a doktorandusz és az intézmény között fennálló négy (4) féléves hallgatói jogviszony, amely során a képzési és kutatási szakaszt sikeres komplex vizsgával záró doktorandusz beléphet a doktori fokozat megszerzésére irányuló négy (4) féléves kutatási és disszertációs szakaszba. A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a komplex vizsgára egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a komplex vizsgára történő jelentkezés egyéni felkészüléses doktoranduszok számára előírt követelményeit. Ez utóbbi esetben a hallgatói jogviszony a komplex vizsga sikeres teljesítésével jön létre; u) 4 külsős: olyan, legalább PhD fokozattal rendelkező személy, aki szerepet vállal a doktori cselekmények lebonyolításában és/vagy a doktori képzés szervezetében tisztséget tölt be, a Budapesti Corvinus Egyetemmel munkaviszonyban nem áll, és a doktori cselekményben való részvételre vagy a doktori szervezetben betöltendő tisztségre szóló felkérést megelőző három (3) évben sem állt; v) 5 programigazgató: a doktori program CDI dékán által kinevezett vezetője, aki felelős a program tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért; w) 6 publikáció: a doktorandusz aktív közreműködésével készült, egyvagy többszerzős tudományos közlemény, amelyben új tudományos eredmények kerültek
# 3. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
közreadásra (nyomtatott vagy elektronikus formában) magyar vagy az adott tudományterület számára releváns idegen nyelven, és amelyet a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) tudományos közleményként rögzítenek, jellemzően folyóiratcikk, könyv vagy könyvfejezet, tanulmánykötet vagy tanulmánykötet-fejezet, konferenciakiadvány; x) 7 tanév: doktori képzés esetén a tanév tizenkét (12) hónapból álló oktatásszervezési időszak, amely a szeptember 1. napjától augusztus 31. napjáig tartó időszakot jelenti; y) 8 tanév időbeosztása: azon szabályozó dokumentum, amelyben az Egyetem meghatározza az adott tanév belső ütemezését és amelyet az Oktatási Bizottság fogad el. A tanév időbeosztását jelen bekezdés q) és x) pontjainak figyelembevételével kell kialakítani úgy, hogy a TVSZ tanév időbeosztására vonatkozó rendelkezéseit doktori képzésben is alkalmazni kell az alábbi eltérésekkel: xa) a vizsgaidőszak félévenként öt (5) hét és nincs záróvizsgaidőszak, xb) 9 doktori védés nem képezi a tanév időbeosztás részét, hanem egyedi ütemezés szerint történik azzal, hogy július és augusztus hónapban a nyilvánosság kizárásának elkerülése végett nincs védés szervezve, az ettől való eltérést a Corvinus Doktori Iskolák dékánja az illetékes DI vezető javaslatára engedélyezhet. z) 1 törzstag: az EDT által megbízott teljes munkaidőben, munkaviszonyban foglalkoztatott oktató, tudományos kutató, az intézményben emeritált professzor emeritus/emerita vagy az intézménnyel együttműködő kutatóintézetben foglalkoztatott teljes munkaidejű tudományos tanácsadó/kutatóprofesszor. Felsőoktatási nyilatkozatát az intézményben adta le. Tudományos fokozattal rendelkezik a doktori iskola tudományágában, annak kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet folytat, témavezetésével legalább egy doktorandusz doktori fokozatot szerzett. A doktori iskolában témavezetői tevékenységet vállal. (2) Jelen Szabályzatban használt további fogalmakon a Felvételi szabályzat, a TVSZ, a HTJSZ, és a vonatkozó jogszabályok fogalmait kell érteni.
# 4. § / FOGALMAK / ALAPELVEK
4. § (1) Az EDSZ alkalmazása során a TVSZ-ben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni, jelen §-ban foglalt eltérésekkel. (2) 2 Amennyiben az EDSZ, TVSZ vagy a DI-k működési szabályzatai (továbbiakban: MSZ-ei) vagy a hallgatók tanulmányi és/vagy vizsgakövetelményeit meghatározó egyéb dokumentumok rendelkezései egymásnak ellentmondanak vagy egy rendelkezés többféleképpen is értelmezhető, a hallgatók számára kedvezőbb értelmezést kell alkalmazni valamennyi érintett hallgatóra vonatkozóan. (3) 3 Amennyiben az EDSZ-ben vagy a TVSZ-ben valamely döntés meghozatalára vonatkozóan nincs meghatározva a hatáskörrel rendelkező személy, az elsőfokú döntés meghozatalára a Corvinus Doktori Iskolák dékánja jogosult. A kiadmányt az Egyetemi Doktori Iroda vezetője hitelesítheti. (4) 4 Jelen Szabályzatban foglalt szabályoktól a jogszabályok keretei között vis maior esetén a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes eltérő szabályt alkothat, ami lehet rendszerszintű, de lehet adott képzésre, tantárgyra stb. vonatkozó is. A vis maior helyzetté nyilvánítás a Vezetői Bizottság hatásköre. A kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes jelen bekezdésben biztosított jogköre nem terjed ki az egyedi doktorandusz hallgatói ügyekben hozott döntésre, azaz a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes ez alapján egyedi hallgatói ügyben nem térhet el az EDSZ szabályaitól. Egyedi hallgatói ügyben a méltányossági szabályok szerint a Corvinus Doktori Iskolák dékánja jár el. AZ ÜGYINTÉZÉS MÓDJA TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKBEN
# 5. § / ALAPELVEK / Az EDSZ szerint eljáró személyek és testületek
5. § (1) Doktorandusz hallgatók tanulmányi és vizsgaügyei esetében az ügyintézés módjára a TVSZ vonatkozó előírásait kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy az EDSZ hatálya alá tartozó ügyekben hozott döntések kiadmányainak hitelesítésére az Egyetemi Doktori Iroda vezetője jogosult. AZ EDSZ HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÜGYEK DÖNTÉSHOZATALI RENDJE
# 6. § / ALAPELVEK / Az EDSZ szerint eljáró személyek és testületek
6. § (1) Az EDSZ rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező személyek és testületek: a) szabályozási jogkörrel a Szenátus, valamint a Vezetői Bizottság, b) szabályozási jogkörrel, valamint döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel az Egyetemi Doktori Tanács (a továbbiakban: EDT), c) szabályzatvéleményezési jogkörrel a Doktori Kabinet, d) döntéshozó és/vagy jóváhagyó és szabályzatvéleményezési jogkörrel a Doktori Iskolák Tanácsa (a továbbiakban: DIT), e) szabályozási jogkörrel és döntéshozó (kötelezettségvállaló) jogkörrel a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes, f) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a rektor, g) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a Corvinus Doktori Iskolák dékánja (a továbbiakban: CDI dékán), h) döntéshozó és/vagy jóváhagyó jogkörrel a Doktori Iskolák vezetői (a továbbiakban: DI vezető), i) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a témavezető, j) 1 döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a programigazgatók, k) döntéshozó és képviseleti jogkörrel az oktatók, l) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti jogkörrel az Egyetemi Doktori Iroda vezetője (a továbbiakban: EDI irodavezető), m) képviseleti jogkörrel az EDI irodavezető által kijelölt EDI koordinátor, n) 2 döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a Jog és Beszerzés vezetője (a továbbiakban: jogi és beszerzési vezető). (2) Az EDSZ rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek: a) Egyetemi Doktori Iroda (a továbbiakban: EDI), b) Doktori Iskolák (a továbbiakban: DI), c) Jog és Beszerzés (a továbbiakban: JB). (3) Az EDSZ rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező további testületek: a) EDT, mint kreditátviteli bizottság (a továbbiakban: KÁB), b) az illetékes felvételi bizottságok, c) Habilitációs Bizottság, d) Etikai Bizottság, e) Hallgatói Fegyelmi Bizottság, f) Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság, g) Hallgatói Felülbírálati Bizottság, h) Fogyatékosügyi Bizottság.
# 7. § / Az EDSZ szerint eljáró személyek és testületek / Egyetemi Doktori Tanács (EDT)
7. § (1) Az EDT a doktori képzés és fokozatszerzés legmagasabb szintű döntéshozó testülete, amely kialakítja és felügyeli a doktori képzés és a fokozatszerzés egyetemi rendszerét, biztosítja a tudományos fokozat jó minőségét és a különböző tudományterületeken, tudományágakban odaítélendő fokozatok nemzetközi kompatibilitását. (2) Az EDT tagjai: a) 3 Az EDT szavazati jogú tagjai – a Doktorandusz Önkormányzat képviselője kivételével – kizárólag olyan személyek lehetnek, akik megfelelnek a törzstagság feltételeinek. A szavazati jogú tagok legalább egyharmada külsős kell, hogy legyen. Az EDT tagjainak kiválasztása során törekedni kell arra, hogy az Egyetemen művelt valamennyi tudományág és valamennyi DI arányos képviseletet kapjon. Az EDT-ben minden DI-t három (3) szavazati jogú tag képvisel, akik közül a DI vezetője hivatalból tagja az EDT-nek, rajta kívül az adott DI törzstagjai közül a DIT által választott egy (1) tag és a DIT által felkért egy (1) külsős tag (habilitált doktor, lehetőleg egyetemi tanár) javasolható az EDT-be. b) Az EDT szavazati joggal rendelkező elnökének személyére az Egyetem doktori iskoláinak MTA doktora címmel rendelkező törzstagjai közül a Doktori Kabinet tesz javaslatot a rektor felé. c) Az EDT-nek hivatalból tagja a Doktorandusz Önkormányzat ― Alapszabályban meghatározott ― képviselője, azonban nem rendelkezik szavazati joggal: a doktori fokozat odaítélése, visszavonása, a habilitált doktori cím odaítélése, visszavonása és a külföldön szerzett doktori fokozat honosítása, visszavonása ügyekben. d) A kivételi körbe tartozó ügyekben a Doktorandusz Önkormányzat képviselője tanácskozási joggal vesz részt. (3) Az EDT elnöke és választott tagjai személyére – a törzstagokra vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett – a Doktori Kabinet felterjesztése alapján a rektor tesz javaslatot a Szenátusnak. Az EDT elnökét az EDT tagjai közül ― a Szenátus véleménye alapján ― a rektor bízza meg, tagjait – a Doktorandusz Önkormányzat képviselője kivételével – a Szenátus választja meg három (3) éves időtartamra. Az elnök és a tagok egymást követő időszakokban többször újraválaszthatók. (4) Tanácskozási joggal állandó meghívottak az EDT üléseire a rektor, a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes és a CDI dékán. (5) Az EDT: a) állást foglal a DI-k működésének általános érvényű kérdéseiben és irányelveket állapít meg a működésük számára; b) véleményezi a DI-k létesítésének és módosításának javaslatát, indokolt esetben kezdeményezi a DI-k megszüntetését; c) a DI vezető (a pozíció betöltetlensége esetén a CDI dékán) előterjesztésére megválasztja a DI-k vezetőjét, megbízza és felmenti a DIT választott tagjait; d) a DI-k javaslatát figyelembe véve dönt a törzstagok személyéről; e) a Szenátus részére rendszeresen értékeli az Egyetemen folyó doktori képzést és
# 7. § / Az EDSZ szerint eljáró személyek és testületek / Egyetemi Doktori Tanács (EDT)
fokozatszerzést, a DI-k munkáját; f) a CDI dékán előzetes egyetértése mellett dönt az Országos Doktori Tanács (a továbbiakban: ODT) által meghatározott magyar állami ösztöndíjas helyeknek az DI-k közötti elosztásáról; g) 1 a DI vezetők előterjesztése alapján megvitatja a felvételi rangsorokat, jóváhagyja azokat, valamint az egyéni képzésre jelentkezettek, valamint a külföldi jelentkezők felvételéről; h) a DI vezető előterjesztésére elfogadja a DI-k MSZ-ét és a Minőségbiztosítási Szabályzatot; i) létrehozza a komplex vizsga vizsgabizottságot; j) 2016 előtti képzésben kezdett és abszolutóriumot szerzett doktoranduszok esetében a doktorandusz és a témavezető együttes kérelmére, a DI előterjesztése alapján engedélyezi a fokozatszerzési eljárásba való belépést; k) dönt a doktori fokozat és a habilitált doktori cím odaítéléséről, a külföldön szerzett doktori fokozat honosításáról és az általa adományozott fokozatok, címek visszavonásáról; l) véleményezi a Szenátus részére a rektornak a tiszteletbeli doktori és a tiszteletbeli doktori és professzori cím adományozására tett előterjesztéseit; m) a DI vezető előterjesztése alapján dönt a DI-k tantervéről, annak módosításáról; n) dönt a kreditelismerésekről; o) jelen Szabályzatban és a DI-k MSZ-ében dönt a komplex vizsga követelményeiről; p) a DI vezető javaslatára kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, a disszertációs bírálóbizottság tagjait és a hivatalos bírálókat, továbbá jóváhagyja a doktori témavezetők körét és a doktori iskola oktatóinak személyét; q) jelen Szabályzatban és a DI-k MSZ-ében meghatározza a fokozatszerzés nyelvi követelményeit; r) a DI vezető előterjesztése alapján dönt a doktori disszertáció nyilvános védésének bírálóbizottságáról, a habilitációs pályázat befogadásáról és a habilitációs bírálóbizottságról; s) a bírálóbizottság véleménye alapján dönt a zárt védés iránti kérelemről (így különösen a zárt védés elvi lehetőségéről, ha az elvi lehetőség biztosított, annak elveiről és az elvek mentén az adott kérelemről; t) a vonatkozó jogszabályok és a jelen Szabályzat keretein belül a doktorandusz és a témavezető együttes kérelme és a DIT támogatása esetén engedélyezi a doktorandusz fokozatszerzési eljárásának meghosszabbítását. (6) 1 Az EDT elnökének hatáskörébe tartozik az EDT ülésének összehívása, a napirend megállapítása, az előterjesztők kijelölése, ad hoc bizottságok felkérése, az ülések vezetése és a határozatok aláírása, továbbá az EDT képviselete az Egyetem szakmai és protokolláris eseményein. Az EDT elnöke az EDT ülésének előkészítése során egyeztet az EDI vezetőjével, aki egyúttal az EDT titkára, és a CDI dékánjával, aki az ülés előkészítésében aktívan közreműködő Doktori Kabinet elnöke. Az EDT elnöke képviseli az Egyetemet az ODT-ben. (7) Az EDT félévenként legalább kétszer személyes jelenléttel ülésezik. Az ülésbe az
# 7. § / Az EDSZ szerint eljáró személyek és testületek / Egyetemi Doktori Tanács (EDT)
EDT elnökének előzetes értesítése után, nyomós indokból online is be lehet kapcsolódni, kivéve a titkos szavazást. A napirendi pontokat és a hozzájuk kapcsolódó előterjesztéseket az EDT titkára legkésőbb az ülést 48 órával megelőzően megküldi a résztvevőknek, ülésformától függetlenül. Kivételes esetekben az EDT ülése digitális platform alkalmazásával online is megtartható, az online ülés lebonyolításának feltételei megegyeznek a jelenléti ülés vonatkozásában előírtakkal. (8) Amennyiben az ügy jellege – egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel – lehetővé teszi, részletes írásbeli előterjesztés mellett az EDT elnöke a CDI dékánjával történő egyeztetés alapján írásbeli szavazást is elrendelhet. Ilyen esetben az ülés kezdete egyúttal a szavazás kezdete is. Az írásbeli szavazás esetében az EDT tagjai az előterjesztések kézhezvétele után 48 órán belül jelezhetik, ha az adott napirendi ponttal kapcsolatban további információra van szükségük, továbbá kezdeményezhetik, hogy személyes (jelenléti) vagy online megtartott tárgyalás után kerüljön sor szavazásra, majd határozathozatalra. Az EDT elnöke ezt követően döntést hoz az ülés formájáról. (9) A szavazás formái: nyílt vagy titkos szavazás. Online ülés esetében a titkos szavazást az Egyetem informatikáért felelős szervezeti egysége által meghatározott digitális alkalmazáson keresztül kell lebonyolítani; e-mailben csak nyílt szavazással eldöntendő kérdésről lehet szavazni, éspedig az EDT tagjának a CDI-ben rögzített e-mail címéről. A titkos szavazást igénylő döntések esetében a digitális alkalmazás használata kötelező. Az elektronikus (digitális alkalmazáson keresztül vagy email címről történő) szavazás elrendelésétől számítva legalább 24 órát biztosítani kell az EDT tagok számára a szavazatok leadására. Ha minden szavazat érvényesen beérkezik, akkor a szavazás az utolsó szavazat beérkezését követően lezárható. (10) Az EDT ülése határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint fele jelen van. Amennyiben a (2) bekezdés c) pontban felsorolt ügyekben kerül sor szavazásra, a határozatképesség megállapításánál a Doktorandusz Önkormányzatok (DÖK) képviselője nem tekintendő szavazati joggal rendelkező tagnak. Az EDT döntése érvényes, ha jelen levő tagjainak egyszerű többsége „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz. Nyílt szavazás alkalmával, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Titkos szavazást kell elrendelnie az elnöknek személyi ügyekben (DI vezetők, doktori fokozat, honosított doktori fokozat és habilitált doktori cím odaítélése stb.) és, ha azt az EDT valamelyik tagja kezdeményezi, és kezdeményezését az EDT jelen levő tagjainak több mint a fele támogatja. Titkos szavazáskor fennálló szavazategyenlőség a kérdés elutasítását jelenti. Ugyanazon ülésen ugyanabban a kérdésben csak egyszer rendelhető el
# 8. § / Egyetemi Doktori Tanács (EDT) / A doktori iskola
8. § (1) A doktori képzés szervezeti alapegysége a doktori iskola. Doktori képzés kizárólag DI keretében folyhat. (2) Az intézményben az alábbi doktori iskolák működnek (zárójelben a tudományág megnevezése, amelyben jogosult doktori [PhD] fokozat kiadására és habilitált doktori cím megszerzésére irányuló eljárás lefolytatására): a) Gazdálkodástani Doktori Iskola (gazdálkodás és szervezéstudományok); GDI b) Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola (közgazdaságtudomány; informatikai tudományok, gazdálkodás és szervezéstudományok); KGIDI c) Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola (közgazdaságtudomány; politikatudomány); NKPDI d) Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola (szociológiatudomány, médiaés kommunikációtudomány); SZKDI (3) A DI létesítésekor meg kell jelölni azt a tudományterületet, azon belül a tudományágat, amelyben a doktori képzést az Egyetem folytatni kívánja. (4) DI létesítését legalább hét (7) törzstag kezdeményezheti. A törzstagok többsége egyetemi tanár. Egy személy egyidejűleg csak egy doktori iskolában lehet törzstag. A két tudományágban működő (interdiszciplináris) doktori iskolában legalább kilenc (9) törzstagnak kell lennie, tudományáganként legalább három (3) törzstag, akik többsége egyetemi tanár, és kutatási tevékenységüket az adott tudományágban fejtik ki. A legalább három (3) tudományágban működő (multidiszciplináris) doktori iskolában tudományáganként legalább három (3) törzstagnak kell lennie. (5) 1 A DI vezetőjét a DI MTA doktora címmel és/vagy kimagasló nemzetközi tudományos elismertséggel rendelkező egyetemi tanár törzstagjai közül – a törzstagok többségének javaslatára – az EDT választja és a rektor nevezi ki három (3) éves időtartamra. A kinevezés többször meghosszabbítható. (6) 2 A DI tagjai azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket – a doktori iskola vezetőjének javaslatára, magas színvonalú tudományos teljesítményük alapján – a doktori iskola tanácsa jóváhagyással alkalmasnak tart a DI keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására. (7) A törzstagok készítik elő a DI létesítésének dokumentumait, amelyek a következőket tartalmazzák: a) a DI tudományterületi, tudományági besorolását; b) azokat a mesterképzési szakokat, amelyekre alapozva a felsőoktatási intézmény eleget tesz a jogszabályban foglalt feltételeknek; c) a DI kutatási területének megnevezését; d) a doktori fokozatszerzési eljárás eredményeként kiadható doktori fokozat elnevezését; e) a DI vezetésére jelölt személynek, a DI törzstagjainak és témavezetőinek, a DI további oktatóinak, meghívott hazai és külföldi oktatóknak, kutatóknak a nevét, az előző öt (5) év legfontosabb tudományos eredményeinek, alkotásainak dokumentációját; f) a DI képzési tervét;
# 8. § / A doktori iskola / A doktori iskola vezetője
g) a DI nemzetközi kapcsolatait, amelyek a működés során várhatóan figyelembe vehetők; h) a DI MSZ-t, valamint minőségbiztosítási tervét; i) az Egyetem által kötött, a DI tevékenységével kapcsolatos együttműködési megállapodásokat. (8) Az EDT, valamint a Vezetői Bizottság előzetes véleménye szükséges ahhoz, hogy a DI vezetőjének javasolt személy a DI létesítésére vonatkozó kérelmet – a rektor útján – a Szenátus elé terjessze döntésre. (9) A DI megszüntetéséről, fúziójáról az EDT vagy a rektor kezdeményezésére – a Vezetői Bizottság előzetes véleményének figyelembevételével – a Szenátus dönt. A rektor kezdeményezése esetén a Szenátus – döntése előtt – beszerzi az EDT véleményét.
# 9. § / A doktori iskola / A doktori iskola vezetője
9. § (1) A DI vezetőjének feladata a DI általános képviselete. A DI vezetője felelős az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért. A DI vezetője az Egyetemmel teljes idejű munkaviszonyban álló, MTA doktora címmel és/vagy kimagasló nemzetközi tudományos elismertséggel rendelkező egyetemi tanár törzstag lehet. (2) 1 A DI vezetőjét munkájában a DIT segíti. (3) 2 A DI vezetője: a) irányítja a DI-t és szavazati jogú tagként képviseli azt a DK-ban és az EDT-ben; b) javaslatot tesz a DI törzstagjaira, szükség esetén pótlásukra; c) javaslatot tesz az EDT részére a DIT tagjaira vonatkozóan, a CDI dékán részére pedig a DI programigazgatóira vonatkozóan; d) az EDT-nek javaslatot tesz a doktori felvételi bizottság tagjaira; e) javaslatot tesz az EDT részére a komplex vizsga és a doktori disszertációt bíráló bizottságának összetételére, valamint a hivatalos bírálók személyére; f) kijelöli az értekezéstervezet-vita bizottságát; g) a doktorandusz és a témavezető együttes kérelme alapján javaslatot tesz a fokozatszerzési eljárásba való belépésre; h) állást foglal a külföldi tudományos fokozat honosítása ügyében; i) javaslatot tesz a DIT részére a témavezető személyére vonatkozóan; j) a programigazgatókkal egyeztetve felkéri a tárgyfelelősöket, az oktatókat, a DIT által jóváhagyott témavezetőket, és nyomon követi munkájukat; k) a disszertáció nyilvános védését követően – a disszertációs bíráló bizottság értékelésének és szavazatának, a doktorandusz tanulmányi és kutatási teljesítményének, tudományos habitusának alapján javaslatot tesz a doktori fokozat odaítélésére, kitüntetéses doktorrá avatásra, egyéni kérelmekre (pályázatokra) – a témavezető és a programigazgató javaslata alapján – javaslatot tesz a tanulmányi és/vagy kutatómunkával összefüggő konferenciák, tanulmányutak költségtámogatására; l) a programigazgatókkal és az illetékes intézetvezetőkkel együttműködve összeállítja és előterjeszti az EDT részére a DI tantervét, majd karbantartja azt; m) aktívan közreműködik a DI MSZ-ének, valamint a doktori képzéssel kapcsolatos egyetemi szintű szabályozási dokumentumok összeállításában, módosításában; n) az EDI vezetőjével szakmai támogatóként szorosan együttműködik a DI adminisztrációjának zavartalan bonyolításában; o) képviseli a doktori iskolát az Egyetem protokolláris eseményein; p) közreműködik a DI költségvetésének összeállításában és végrehajtásában. (4) 3 A DI vezetője az iskola adminisztratív, irányítási, szervezői, minőségbiztosítási teendőinek ellátására programigazgató(ka)t kérhet fel. (5) 4 A programigazgató tevékenységét, feladatkörét a DI MSZ-e szabályozza. A programigazgató megbízását, annak visszavonását a DI vezetője a CDI dékánnál kezdeményezi. A megbízásról és annak visszavonásáról a CDI dékán dönt. A
# 10. § / A doktori iskola tanácsa (DIT) / A törzstag
10. § (1) A DIT a DI vezetőjének munkáját segítő testület. A DIT elnöke a DI vezetője, létszáma minimum öt (5) fő, hivatalból tagjai a programigazgatók. A DIT létrehozásánál törekedni kell a doktori programok arányos képviseletének biztosítására. A DIT-nek hivatalból tagja a Doktorandusz Önkormányzat (DÖK) ― Alapszabályban meghatározott ― képviselője. (2) DIT feladatai: a) jóváhagyja a témavezetők személyét, valamint jóváhagyja a doktori témakiírók és a doktori iskola oktatóinak személyét is; b) javaslatot tesz a meghirdetésre javasolt doktori témákra; c) jóváhagyja a doktori téma kiírója témahirdetését; d) jóváhagyja a doktorandusz doktori témáját; e) végzi a képzés közbeni teljesítményértékelést. (3) A DIT működését a DI MSZ-e szabályozza.
# 11. § / A doktori iskola tanácsa (DIT) / A törzstag
11. § (1) A törzstaggal szemben előírt szakmai-tudományos és munkajogi feltételek: a) a doktori iskola tudományágában és/vagy kutatási területén releváns tudományos fokozattal, valamint rangos hazai és nemzetközi folyóiratokban megjelent, a kutatási eredményeit igazoló, publikációkkal rendelkezzen; b) a doktori iskola tudományágában és/vagy kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet folytasson, amely az MTMT alapján vizsgálandó. Az egész életművét tekintve legyen legalább tíz (10) olyan közleménye, amely a MAB törzstagi akkreditációs követelményeinek megfelel, ezek közül legalább öt (5) az akkreditációs eljárást megelőző öt (5) évben jelent meg; c) a doktoranduszok vezetésére való alkalmasságát bizonyította azzal, hogy témavezetésével legalább egy (1) doktorandusz doktori fokozatot szerzett, vagy legalább két (2) fokozatot szerzett doktorandusznak társtémavezetője volt; d) a törzstagnak legalább egy képzési ciklusban és a ciklushoz tartozó fokozatszerzési eljárás időtartamára meg kell felelnie a törzstagsággal szemben előírt feltételeknek; e) vállalnia kell, hogy témavezetői tevékenységet is folytat a doktori iskolában (van témavezetett doktorandusza vagy aktuális témakiírása); f) folyamatosan karbantartja, frissíti a doktori adatbázisban (doktori.hu) lévő profilját (adatlapját) a hatályos jogszabályok, valamint a MAB előírásai alapján; az MTMT-ben naprakészen tartja a publikációit, hivatkozásait; g) az Egyetemen teljes munkaidőben, munkaviszonyban foglalkoztatott oktató vagy tudományos kutató, aki az Nftv. 26. § (3) bekezdése szerint nyilatkozatában működési feltételek meglétének mérlegeléséhez az Egyetemet jelölte meg; h) ha az a)–e) pontokban írt feltételeknek megfelel, az EDT jóváhagyásával törzstag lehet a professor emeritus vagy professor emerita (a továbbiakban együtt: professor emeritus) az Egyetem doktori iskolájában, amelyben emeritált. A professor emeritusok közül tudományáganként egy (1) tag vehető figyelembe az iskolaalapítást meghatározó törzstagok tekintetében; i) 1 ha az a)–e) pontokban írt feltételeknek megfelel, törzstag lehet kutatóintézetben, teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tudományos tanácsadó vagy kutatóprofesszor is, amennyiben az Egyetem a kutatóintézettel erre vonatkozó megállapodást kötött. Közülük egy tudományágban működő doktori iskola esetén legfeljebb két (2) tag, több tudományágban működő doktori iskola esetén tudományáganként egy (1) tag vehető figyelembe törzstagként; j) egy személy egyidejűleg csak egy doktori iskolában lehet törzstag.
# 12. § / A törzstag / A témavezető
12. § (1) A DIT jelen Szabályzatban foglaltak szerint a felvételt nyert doktorandusz mellé témavezetőt jelöl ki. Témavezetőnek az az oktató vagy tudományos kutató hagyható jóvá, aki PhD fokozattal rendelkezik, tudományágában folyamatosan, magas színvonalon kutat, és eredményeit rangos tudományos közleményekben publikálja. A témavezető doktoranduszhoz való rendelésének folyamatát a DI-k MSZ-ei szabályozzák. (2) Egy oktató egyidejűleg legfeljebb hat (6) doktorandusz témavezetője lehet. Egy doktorandusznak egyidejűleg legfeljebb két (2) témavezetője lehet. A társtémavezetés 50%-os témavezetői feladatellátásnak minősül. (3) Ha a doktorandusz kutatási témája indokolja, akkor a DIT külsős témavezetőt (társtémavezetőt) is kijelölhet a doktorandusz mellé. Ha a doktorandusz az Egyetemen kívüli kutatóhellyel vagy másik egyetemmel közös doktori képzésben vesz részt, akkor a DIT az Egyetemmel teljes állású munkaviszonyban lévő témavezetőt is kijelöl a doktorandusz mellé. (4) A témavezető feladata elsősorban az, hogy: a) a doktorandusszal személyes munkakapcsolatot alakítson ki, amelynek keretében felügyeli, segíti és szükség szerint irányítja a jelölt kutatómunkáját; b) segítse a doktoranduszt kutatási tervének kialakításában, és közösen megállapított menetrend szerint munkakapcsolatot tartson vele; c) rendszeresen beszámoltassa a doktoranduszt kutatómunkája alakulásáról, a felmerült problémákról, nehézségekről, azok kezelési módjáról; d) 1 véleményezze a doktorandusznak a DI számára készített beszámolóját, publikációs teljesítményét; jeleznie kell, ha a doktorandusz munkájában bármilyen késés, lemaradás következik be vagy, ha úgy látja, hogy a doktorandusz az előírt határidőn belül nem tudja sikeresen teljesíteni vállalt kutatási tervét; e) írásban véleményezze a doktorandusz értekezéstervezetét és doktori disszertációját, valamint nyilatkozzon azok benyújthatóságáról; f) részt vegyen a doktorandusz komplex vizsgáján, értekezéstervezetének vitáján és doktori disszertációjának nyilvános védésén; g) folyamatosan karban tartsa, frissítse a doktori adatbázisban lévő profilját (adatlapját) a jogszabályok, valamint a MAB előírásai szerint. (5) A témavezetőtől az Egyetemmel meglévő jogviszonyától függetlenül elvárható, hogy rendszeres szakmai kapcsolatot tartson a doktoranduszával. (6) A doktorandusz és a témavezető évente kölcsönösen értékelik az egymással meglévő együttműködést és az előrehaladást. (7) 2 A témavezető-váltás vagy -megszűnés különböző objektív (eltávozás, elhalálozás) és szubjektív (érdeklődés módosulása, viszony megromlása, szakmai segítség hiányosságai stb.) okok miatt fordulhat elő. Ezek mind a témavezető, mind a doktorandusz oldalán bekövetkezhetnek. A témavezető-váltás kezelése a DI vezető feladata és felelőssége. Szükség esetén új vagy társtémavezetőt kell kijelölni.
# 12. § / A témavezető / Corvinus Doktori Iskolák
(8) 3 A témavezető-váltást mind a doktorandusz, mind a témavezető kezdeményezheti. A témavezetés alól való felmentési kérelemről és az új témavezető kijelöléséről – a felek meghallgatását követően a DI vezetője véleményét kikérve – a DIT dönt. (9) 4 A témavezető feladatai ellátását vagy külön megállapodás keretében látja el, vagy azt óraterhelésként számolja el.
# 13. § / Corvinus Doktori Iskolák / Egyetemi Doktori Iroda
13. § (1) A Corvinus Doktori Iskolák (CDI) az Egyetemen zajló doktori képzést irányító, koordináló, a minőségbiztosításban aktívan közreműködő szervezeti egység. (2) Tevékenységét a Corvinus Doktori Iskolák Ügyrendje, valamint a Corvinus Doktori Iskolák Szervezeti és Működési Rendje alapján látja el. (3) Vezetője a Corvinus Doktori Iskolák dékánja, aki felel az Egyetemen zajló doktori képzéssel kapcsolatos igazgatási, tanulmányi, adminisztrációs és minőségbiztosítási feladatok ellátásáért. (4) 1 A Corvinus Doktori Iskolák egyeztető, véleményező fóruma a Doktori Kabinet (a továbbiakban: DK). A DK tagjai a doktori iskolák vezetői, programigazgatói, a jogi és beszerzési vezető, a Doktorandusz Önkormányzat elnöke, alelnöke, az EDI irodavezetője, a CDI dékánja, az EDT elnöke és a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes. A DK üléseit az EDT üléseit megelőzően tartja, de szükség esetén bármilyen, a doktori képzést érintő ügyben összehívható. (5) A DK napirendi pontjait a CDI dékánja az EDT elnökével és az EDI irodavezetőjével egyeztetve határozza meg, ülésein a CDI dékánja elnököl. Amennyiben bármilyen kérdésben szavazásra kerül sor, a támogató vagy elutasító véleményhez a jelenlévők egyszerű többsége elegendő.
# 14. § / Egyetemi Doktori Iroda / EDT mint kreditátviteli bizottság
14. § (1) A doktori képzés egyetemi szintű adminisztrációját az Egyetemi Doktori Iroda látja el. (2) Az EDI feladata a doktori képzéssel és az egyes doktori cselekményekkel kapcsolatos igazgatási és szervezési teendők, valamint a DI-k közötti koordinációs feladatok ellátása a Corvinus Doktori Iskolák Szervezeti és Működési Rendjében meghatározottak szerint.
# 15. § / EDT mint kreditátviteli bizottság / Hallgatói Felülbírálati Bizottság
15. § (1) A doktori képzésben a kreditátviteli bizottság feladatait az EDT látja el azzal, hogy hivatalbóli tag az EDT DÖK képviselője. (2) Amikor az EDT kreditátviteli ügyben eljár, a KÁB elnöke és tagjai részére külön megbízólevelet nem kell kiadni. (3) Az ügyviteli feladatokat a titkár látja el, aki az EDI vezetője vagy az általa írásban kijelölt munkatársa. (4) Amikor az EDT kreditátviteli ügyben eljár, tudományterületenként munkáját segítő albizottságokat hozhat létre. Az albizottságok három (3) tagúak. Az elnököt és a tagokat az EDT választja albizottságonként. Az albizottságok a kreditelismerésre vonatkozó kérelmeket véleményezik az EDT számára. (5) A kreditátviteli döntést az EDT hozza meg. (6) Az EDT kreditátvitelre vonatkozó pozitív döntéseit és azok érvényességi idejét a Neptunon keresztül minden hallgató és oktató számára hozzáférhetővé kell tenni. (7) Amikor az EDT kreditátviteli ügyben eljár, hatásköre: a) a kredit megállapításának alapjául szolgáló tudás összevetése, vizsgálata; b) előzetesen megszerzett, nem formális, informális tanulással elsajátított kompetenciák, korábbi munkatapasztalat tanulmányi követelmény teljesítéseként vagy kredittel történő elismerése, ideértve a szakmai gyakorlat körében elismerhető munkatapasztalatot is; így pl. részképzés, részismereti képzés keretében megszerzett kreditek elismerése és c) átvételi eljáráshoz kapcsolódó kreditelismerés.
# 16. § / Hallgatói Felülbírálati Bizottság / Felvételi Bizottság
16. § (1) Az EDSZ hatálya alá tartozó ügyekben másodfokon eljáró jogorvoslati testület a Hallgatói Felülbírálati Bizottság (továbbiakban: HFB). (2) A HFB összetételét és működésének részletes szabályait a HJR tartalmazza. (3) A másodfokú eljárás általános szabályait, valamint a döntések alakjára és tartalmára vonatkozó előírásokat, továbbá a határozatok kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására, kézbesítésére vonatkozó szabályokat a HJR tartalmazza, kivéve, ha az EDSZ speciális előírásokat tartalmaz, mert ez esetben az EDSZ előírásait kell alkalmazni és a HJR háttérszabályként alkalmazandó.
# 17. § / Hallgatói Felülbírálati Bizottság / Felvételi Bizottság
17. § (1) A felvételi vizsgák lebonyolítását a felvételi bizottságok (jelen §-ban a továbbiakban: Bizottság) végzik. (2) A Bizottságokat doktori iskolánkként kell összeállítani. (3) A Bizottság tagjainak a számát az illetékes DI MSZ-e tartalmazza, amelynek elnöke az Egyetem oktatói/kutatói/tanári munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja azzal, hogy a szóbeli felvételi vizsgák esetében a Bizottságból – beleértve az elnököt is – legalább két (2) tag vesz részt a szóbeli vizsgáztatásban. A Bizottság tagjának óraadó oktató is felkérhető. (4) A Bizottságokat az EDT hozza létre, tagjainak (az elnököt is beleértve) személyéről az EDT dönt a DI vezető javaslata alapján. A Bizottság összetételéről a DI vezető hivatali e-mailcíméről összesített adatokat küld az EDI részére, amelyet az EDI irattáraz. (5) A szóbeli felvételi vizsgák esetében a Bizottságokba – a (3) bekezdés szerinti két (2) tagon túl – a Doktorandusz Önkormányzat az illetékes DI vezető megkeresésére egy-egy (1–1) doktori képzésben – a kutatási és disszertációs szakaszban – tanulmányokat folytató doktorandusz hallgatót delegálhat, azonban a felvételi vizsga a Doktorandusz Önkormányzat delegáltja nélkül is érvényesen lebonyolítható. (6) A Bizottság ügyviteli feladatait az elnök által kijelölt tag látja el. (7) A Bizottság működésének szabályait az elnök határozza meg az alábbiakra figyelemmel: a) A felvételi vizsga a képzés nyelvén zajlik. b) Az üléseket az elnök hívja össze és vezeti. c) A tagok az ülésen nem helyettesíthetők, azonban, ha egy tag nem tud részt venni a felvételi vizsgán, helyette póttag vesz részt. Amennyiben egyik póttag sem tud részt venni, az illetékes DI vezető javaslatára az EDT új tagot jelöl és a változásról tájékoztatja az EDI-t a (2) bekezdésben foglaltak szerint. d) A Bizottság akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van azzal, hogy a Doktorandusz Önkormányzat delegáltjának távolléte nem akadálya a felvételi eljárás érvényes lebonyolításának. e) A Bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza azzal, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. f) 1 A Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készíthető papíralapon vagy elektronikus dokumentum formájában is. A jegyzőkönyv elkészítéséért az elnök felelős. Az elnök hivatalos egyetemi e-mail-címéről küldi meg a jegyzőkönyvet az EDI vezető hivatalos egyetemi e-mail-címére. A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke írja alá, azonban a jegyzőkönyvet az EDI vezető az elnök nevében hitelesítheti. A szóbeli vizsgák jegyzőkönyve tartalmazza a felvételi eljárás megnevezését, a vizsga helyszínét, a vizsga dátumát, időpontját, a szakmai vizsga esetében a vizsgatárgy, a felvételin elért pontokat/eredményt, több részből álló felvételi vizsga alkalmával a vizsgarészekért járó pontokat – a nemzetközi teszt
# 17. § / Hallgatói Felülbírálati Bizottság / Felvételi Bizottság
eredményét és az érte járó felvételi pontot is-, a felvételi bizottság elnökének/tagjainak a nevét, a vizsga lebonyolítása során történt esetleges rendkívüli események leírását, a vizsgázók nevét és felvételi azonosítóját és a Bizottság döntéseit is. A jegyzőkönyveket az EDI részére a felvételi vizsgát követő öt (5) munkanapon belül papíralapon át kell adni vagy jelen bekezdés szerinti módon meg kell küldeni. g) A Bizottság elnöke felelős a Bizottság munkájának jogszerűségéért és szakszerűségéért. További, a hallgatók tanulmányi ügyeit érintő kérdésekben eljáró bizottságok
# 18. § / Felvételi Bizottság / A DOKTORI KÉPZÉSEK RENDSZERE
18. § (1) A hallgatók fogyatékosággal kapcsolatos ügyeiben a Fogyatékosügyi Bizottság jár el. (2) A hallgatók fegyelmi ügyeiben elsőfokon a Hallgatói Fegyelmi Bizottság, másodfokon a Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság jár el. (3) A hallgatók etikai ügyeiben elsőfokon az Etikai Bizottság, másodfokon az Etikai Kódex szerinti döntéshozó jár el. (4) A bizottságok összetételét és működésének részletes szabályait az alábbi szabályzatok tartalmazzák: a) Fogyatékosügyi Bizottság: Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat, b) Hallgatói Fegyelmi Bizottság, másodfokon a Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság: Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat; c) Etikai Bizottság: Etikai Kódex.
# 19. § / A DOKTORI KÉPZÉSEK RENDSZERE / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNY IDŐ
19. § (1) A doktori képzésben a képzés az alábbi munkarendekben folyhat: a) nappali, (2) 1 Az Egyetemen a képzés angol nyelven folyik. (3) Az Egyetemen a képzés az alábbi finanszírozási formákban folyhat: a) magyar állami (rész)ösztöndíjas, b) önköltséges. (4) 2 A magyar állami (rész)ösztöndíjas és önköltséges képzési forma közötti átsorolásra vonatkozó szabályokat, valamint a Doktori Önköltség Ösztöndíj programba való beés kikerülés rendjét a HTJSZ tartalmazza. (5) A doktori képzésben vendéghallgatói jogviszony keretében is folyik oktatás, valamint az Egyetem a vele hallgatói jogviszonyban nem álló személyek részére önköltséges formában részismereti képzést is szervez. (6) Az Egyetem képzéseit a FIR közhiteles nyilvántartás tartalmazza. (7) 3 A doktori iskolákon belül doktori programok működhetnek. A doktori program jellemzően egy, esetleg több tudományághoz kötődő képzési irány. (8) 4 A doktori képzésre történő jelentkezéskor a jelentkezőnek lehetősége van a különböző finanszírozási módok közötti preferenciákat megadni. A részletes szabályokat a DI-k MSZ-ei határozzák meg az EDT által elfogadott elvek alapján.
# 20. § / A DOKTORI KÉPZÉSEK RENDSZERE / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNY IDŐ
20. § (1) 5 A doktori képzés képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. A képzési és kutatási szakasz négy (4) féléves, a kutatási és disszertációs szakasz – azaz a fokozatszerzési eljárás szintén négy (4) féléves. A képzési idő doktori képzésben nyolc (8) félév. (2) Alapesetben a hallgató tanulmányi ideje megegyezik a képzési idővel. (3) A tanulmányi időbe az aktív és passzív félévek egyaránt beleszámítanak kivéve azon félévet, amelyben a hallgató hallgatói jogviszonya szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan, a hallgató önhibáján kívüli ok miatt szünetel. (4) A tanulmányi idő – az aktív és passzív félévek együttes száma, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – legfeljebb tíz (10) félév lehet úgy, hogy az aktív félévek száma nem haladhatja meg mindösszesen a nyolcat (8-at). (5) Amennyiben a hallgató átvétel alapján létesít hallgatói jogviszonyt, vagy intézményen belül képzést vált az Egyetemen, a képzési időt és a tanulmányi időt az alábbiak szerint kell számítani: a) a képzési idő megegyezik az adott szak képzési idejével, mert a képzési idő az átvétellel, valamint az intézményen belüli képzésváltással újrakezdődik, b) a maximális tanulmányi idő megegyezik az adott doktori képzés maximális tanulmányi idejével, mert a maximális tanulmányi idő az átvétellel, valamint az intézményen belüli képzésváltással újrakezdődik. (6) A támogatási idő a tanulmányi időnek az a része, amely alatt a hallgató magyar állami (rész)ösztöndíjas tanulmányokat folytat. A támogatási idő maximalizált. A magyar állami (rész)ösztöndíjas képzések esetében a támogatási időre vonatkozó szabályokat az Nftv., a Vhr. és a HTJSZ tartalmazza. (7) A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre a hallgató magyar állami (rész)ösztöndíjasként bejelentkezett (aktív félév). Szintén támogatási időnek minősül az a félév, amelyre a hallgató bejelentkezett (aktív félév), de utóbb hallgatói jogviszony szüneteltetését kérte, feltéve, ha a kérelmét őszi félév esetén október 15., tavaszi félév esetén március 15. napja után nyújtja be. Nem minősül támogatott félévnek az a félév, amikor a hallgató őszi félév esetén október 15. vagy tavaszi félév esetén március 15. napja előtt nyújtja be a szünetelésre irányuló kérelmét bármely okra hivatkozva, továbbá, ha ezen időpontok után nyújt be kérelmet, feltéve, ha szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tudja befejezni a félévet. (8) Amennyiben a doktori képzésbe egyéni felkészülés alapján – a komplex vizsga teljesítésével, a teljesítést követően – kapcsolódik be a hallgató és tanulmányait a kutatási és disszertációs szakaszban kezdi meg, ez esetben a képzési idő négy (4) félév, ebben az esetben a tanulmányi idő – az aktív és passzív félévek együttes száma,
# 20. § / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNY IDŐ / FELVÉTEL SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSRE
figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – legfeljebb hat (6) félév lehet úgy, hogy az aktív félévek száma nem haladhatja meg mindösszesen a négyet (4-et). (9) A vendéghallgatói jogviszonyban folytatott tanulmányok, valamint a részismereti képzés keretében a képzési időt a felvételi határozat tartalmazza. (10) Államközi vagy állami ösztöndíjprogram keretében megvalósuló képzésben a képzési idő nem térhet el a programba bevont szak képzési és tanulmányi idejétől
# 21. § / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNY IDŐ / FELVÉTEL SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSRE
21. § 1 (1) Az Egyetem doktori iskoláiban folyó képzésre jelentkezhetnek olyan magyar állampolgárok, a magyar állampolgárokkal azonos bánásmódban részesülő EU és EGT állampolgárok, valamint olyan nem magyar állampolgárok is, akik nem tartoznak a magyar állampolgárokkal azonos bánásmódban részesülők körébe, és a) mesterképzésben (MA vagy MSc), vagy korábban egyetemi képzésben megszerzett felsőfokú végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevéllel rendelkeznek, b) szakmai és tudományos felkészültségüket az illetékes felvételi bizottság megfelelőnek ítéli, c) nyelvtudását az illetékes felvételi bizottság megfelelőnek ítéli. (2) Az adott felvételi eljárás során felhasználható munkarendi és képzési hely, képzési nyelv, finanszírozási forma szintű létszámkeretről a CDI dékán az EDT és a kutatási és az akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes egyetértésével dönt, a Doktori Önköltség Ösztöndíj létszámkeretének kivételével. A Doktori Önköltség Ösztöndíj létszámkeretéről a Vezetői Bizottság a Fenntartó hozzájárulásával dönt. Az adott tanévre vonatkozó szeptemberi és februári kezdéssel indítható képzések létszámáról a döntést a HTJSZ. 63. § (4) szakasza szerint az önköltség meghatározására megállapított határidőig határozza meg. (3) Az önköltségi díjak meghatározásának szabályait a HTJSZ tartalmazza. (4) Adott felvételi eljárásban a doktori képzésre való jelentkezés, valamint a jelentkezéshez szükséges valamennyi dokumentum beadásának határidejét az EDI teszi közzé a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban és az Egyetem honlapján. (5) A doktori képzésre való jelentkezéshez az alábbi dokumentumokat kell mellékelni: a) kitöltött formanyomtatvány; b) az egyetemi/mesterfokozatot tanúsító oklevél egyszerű másolata; c) az egyetemi/mesterképzésben folyó tanulmányokat igazoló leckekönyv egyszerű másolata, kreditigazolás, mikrotanúsítvány vagy oklevélmelléklet egyszerű másolata; d) szakmai önéletrajz publikációs jegyzékkel; e) előzetes kutatási terv; f) szakmai ajánlólevél, érdemi indokolással; g) a HTJSZ 3. melléklete szerinti felvételi eljárási díj befizetését igazoló bizonylat; h) a jelentkező felelősségvállaló nyilatkozata, amelyben minden beadott dokumentumért és az abban közöltek hitelességért felelősséget kell vállalni. (6) A doktori képzésre jelentkezőknek a felvételi eljárás során nyilatkozniuk kell arról, hogy pályáznak-e magyar állami ösztöndíjra. (7) Az illetékes felvételi bizottság előírhatja a jelentkezők szakmai alkalmasságának elbírálásához szükséges további dokumentumok beadását is, amelyet a DI MSZ-ében rögzít. (8) Az előírásoknak megfelelően és határidőre jelentkezett pályázók felvételi eljáráson esnek át. A felvételi eljárást felvételi bizottság bonyolítja le, a felvételi eljárás tartalmát és lebonyolításának módját a DI MSZ-e rögzíti. A felvételi eljárás
# 21. § / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNY IDŐ / FELVÉTEL SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSRE
nyelve az angol. (9) A doktori felvételi eljárás keretében száz (100) pontos értékelési skálát kell alkalmazni. Doktori képzésre az a jelentkező vehető fel, aki a megszerezhető száz (100) pontból minimálisan hatvanhét (67) pontot, vagyis a megszerezhető pontok 2/3-át eléri. A jelentkezőnek teljesítenie kell az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket. (10) A doktori felvételi eljárás során az alábbi területeken szerezhetők pontok: a) előzetes teljesítmény (kötelező), b) beadandó írásmű (kötelező), c) írásbeli vizsga (kognitív teszt) (kötelező), d) szóbeli vizsga (kötelező). (11) Ha a jelentkező szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni a szóbeli vizsga adott formában történő teljesítésének, kérheti a vizsga módjának megváltoztatását, vagyis személyes megjelenést igénylő vizsga helyett online vizsga tartását vagy fordítva. A méltányossági kérelmet a jelentkező elektronikus levelezési címéről az EDI elektronikus levelezési címére küldött üzenet formájában nyújthatja be a vizsgát megelőzően legkésőbb tíz (10) munkanappal. A méltányossági kérelem tárgyában a CDI dékán a kérelem beérkezését követő öt (5) munkanapon belül dönt. (12) A jelentkezőt vizsgabehívóval is értesíteni kell a vizsga időpontjáról. A DI-k a vizsgákra szóló vizsgabehívót a vizsga időpontja előtt legalább egy (1) héttel a jelentkező jelentkezés során megadott elektronikus levelezési címére küldi meg. A vizsgabehívónak tartalmaznia kell a felvételi jelentkezésben megjelölt képzés megnevezését, a vizsga módját, napját, a kezdetének időpontját, helyszínét, lebonyolításának szabályait, a vizsga során szükséges technikai feltételeket és a felhasználható segédeszközök felsorolását (amelyet a jelentkezőnek kell magával vinnie), eredménye nyilvánosságra hozatalának, megtekintésének módját, írásbeli vizsgák esetében a betekintés módját, a jogorvoslati lehetőség részleteit. (13) Amennyiben a CDI dékán így rendelkezik, a felvételi vizsgákat speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsga formájában kell lebonyolítani. A speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött felvételi vizsga technikai feltételeit külső szolgáltató biztosítja, a lebonyolítás pontos rendjéről az EDI részletes tájékoztatást nyújt a jelentkezők számára. (14) Személyes megjelenést igénylő vizsga esetén a vizsgázóknak a vizsga megkezdése előtt legalább harminc (30) perccel a kijelölt helyszínen meg kell jelenni. Online vizsga esetén a megjelenés időpontját a tájékoztató tartalmazza. (15) Személyes megjelenést igénylő szóbeli vizsgák esetében a felvételi bizottság a kijelölt teremben egyesével hallgatja meg a felvételizőket. (16) A személyes megjelenést igénylő vizsga esetén a jelentkező a felvételi bizottság elnökének felszólítására személyazonosságát személyazonosító igazolvány,
# 21. § / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNY IDŐ / FELVÉTEL SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSRE
vezetői engedély vagy útlevél bemutatásával köteles igazolni. (17) Az egyes vizsgáknál a felvételi bizottság elnöke köteles meghatározni a vizsga módját, így pl. a vizsgázó által használható eszközöket. A vizsga folyamán a vizsgázók senkitől nem kérhetnek segítséget, a vizsga ideje alatt más személyekkel semmilyen módon nem kommunikálhatnak, a vizsga során más személyt nem helyettesíthetnek vagy valaki más nem helyettesítheti őket, nem használhatnak meg nem engedett segédeszközöket. Azon helyiséget, ahol a vizsgázó vizsgázik, csak rendkívül indokolt esetben hagyhatja el, azonban a rendelkezésre álló idő a kieső idővel nem hosszabbodik meg. (18) Ha a vizsgát az Egyetem érdekkörében felmerülő bármilyen rendkívüli esemény (technikai probléma, vis maior stb.) megzavarja, a vizsgát fel kell függeszteni és a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni, vagy a vizsgát meg kell ismételni. Ha a vizsgát a jelentkező érdekkörében felmerülő bármilyen rendkívüli esemény (technikai probléma, vis maior stb.) megzavarja, az Egyetem a vizsgát nem köteles megismételni. (19) A vizsga rendje ellen kifogás kizárólag jogszabálysértés vagy jelen Szabályzat megsértése esetén emelhető. A kifogást a jelentkező jelentkezéskor megadott e-mail-címéről megküldve írásban terjesztheti elő elektronikus úton. A kifogás tárgyában a CDI dékán dönt. (20) Online vizsga zavartalan lebonyolításához az Egyetem elektronikus úton informatikai segítséget biztosít (helpdesk). (21) Online vizsga esetén a vizsgázó kötelessége, hogy a vizsgát megelőzően az online vizsga felületére belépjen, valamint a vizsgára vonatkozó szabályokat elolvassa és nyilatkozzon a vizsgaszabályok megismeréséről és tudomásulvételéről. (22) Az online szóbeli vizsga megkezdése előtt a jelentkező a meghívóban szereplő vizsgába belép, és a virtuális előszobában vár, a vizsga megkezdésekor a bizottság hívja be a beszélgetésbe. A vizsgázó személyi azonosságának az ellenőrzése céljából a vizsgázó oly módon köteles felmutatni a kamerába a személyazonosításra alkalmas arcképes, érvényes igazolványát, hogy az azonosításra alkalmas legyen. A felvételi vizsga kizárólag az alkalmazásba történő sikeres belépést, majd személyi azonosítást követően kezdhető meg. (23) Az online szóbeli vizsga esetén a vizsgáztató bármikor kérheti, hogy a vizsgázó az általa használt eszköz kamerájával pásztázza körbe környezetét vagy közelről mutassa meg az ott található tárgyakat. (24) A vizsga zavartalan lebonyolításáért a felvételi bizottság elnöke a felelős. (25) A vizsgára a tájékoztatóban megadott idő áll a vizsgázó rendelkezésére. (26) Személyes megjelenést igénylő vizsga esetén a felvételi bizottság tagjain, valamint a felvételizőkön kívül más nem tartózkodhat a teremben a szóbeli vizsga alatt. (27) A szóbeli felvételi vizsga rögzítése, és a rögzített felvétel továbbítása,
# 21. § / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNY IDŐ / FELVÉTEL SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSRE
eltárolása tilos. (28) Szóbeli vizsgák esetében a vizsga befejezését követően a vizsgán kapott pontszámot a felvételi bizottság kijelölt tagja rávezeti a vizsgajegyzőkönyvre. (29) Ha az online szóbeli vizsga bármely félnél felmerült technikai probléma miatt megszakad, vagy a vizsgázót a vizsgabizottság nem tudja a megadott időpontban behívni, a vizsgáztató egymás után még legfeljebb két alkalommal köteles megkísérelni a vizsgázó újrahívását. (30) Abban az esetben, ha a jelentkező nem jelenik meg a felvételi vizsgán, vagy több részből (pl. írásbeli, szóbeli) álló felvételi vizsga esetében, ha a jelentkező bármely vizsgarészen nem jelenik meg úgy a felvételi vizsga érvénytelen. (31) A felvételi eljárás megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket az Nftv. 41/F.–41/H. §-ok tartalmazza. A doktori képzésre történő jelentkezések esetén a felvételi eljárás (1) bekezdés szerinti megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy a felvételi eljárást a CDI dékán szünteti meg. A felvételi kérelemhez kapcsolódó hiánypótlásra az EDI szólítja fel a jelentkezőt elektronikus levelezési címére küldött üzenet formájában a felvételi eljárásra meghatározott ütemezés szerint. (32) Az egyes területeken belül a DI-k MSZ-ükben határozzák meg az előírt részteljesítmények körét és pontértékét. (33) A felvételi bizottság rangsorolja a jelentkezőket. (34) A felvételről az illetékes DI előterjesztése alapján az EDT jóváhagyása mellett a CDI dékánja határozatban dönt. (35) A felvételi határozat ellen a jelentkező csak a felvétellel kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén fellebbezhet, a jogszabály megsértését pontosan meghatározó fellebbezéssel. (36) A fellebbezést az elutasító határozat közlésétől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt (15) napon belül a Hallgatói Felülbírálati Bizottságnak (HFB) címezve az EDI részére kell benyújtani. (37) A fellebbezést a HFB bírálja el és dönt a fellebbezés kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül. A határozat ellen a jelentkező további jogorvoslati kérelem benyújtására nem jogosult, közigazgatási per nem indítható. (38) Ha a HFB döntés megalapozza a felvételi döntés módosítását, a CDI dékán által kiadott felvételi határozatot visszavonja, majd a döntéssel megegyező, módosított felvételi határozatot ismételten kiadja. (39) A HFB összetételére és a jogorvoslatra vonatkozó szabályokat a HJR tartalmazza. (40) (41) Vendéghallgató felvételére a TVSZ és a jelen Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy vendéghallgató csak cseremegállapodás alapján vehető fel doktori képzésre. A részképzésben külön felvételi eljárást nem bonyolít az Egyetem, a felvételi kérelmek ügyében a rendelkezésre álló kapacitások és előtanulmányi rend függvényében a CDI dékán dönt. Doktori részképzés során a partneregyetemmel
# 21. § / FELVÉTEL SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSRE / FELVÉTEL EGYÉNI FELKÉSZÜLÉS ESETÉN
kötött együttműködési megállapodás rendelkezik arról, hogy a vendéghallgatónak kötelezően minimum hány kreditet kell felvennie, azzal, hogy adott félévben maximum harminchárom (33) kredit felvétele lehetséges. A jelentkezésre vonatkozó követelményeket, eljárásrendet és határidőket a vonatkozó együttműködési megállapodás tartalmazza. A részképzésre történő jelentkezés intézményi eljárási díjaamennyiben vana honlapon kerül közzétételre vagy a vonatkozó együttműködési megállapodás tartalmazza. Az Egyetem a TVSZ-ben foglaltaknak megfelelően a tanulmányi teljesítményről igazolást köteles kiállítani. Az elvégzett kurzus, modul teljesítése felsőfokú tanulmányokba a kreditátvitel szabályai szerint beszámítható. A részképzésre történő felvételre vonatkozóan felvételi határozatot kell hozni. (42) Doktori képzésben részismereti képzésre történő felvétel nem lehetséges. (43) Felvételi eljárásban nincs helye méltányosságnak, kivéve jelen Szabályzat szerinti méltányossági lehetőségeket. (44) Doktori képzésben a felvételi eljárás ütemezését, az egyes határidőket kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza. Jelentkezés a doktori fokozat megszerzésére egyéni felkészülés esetén
# 22. § / FELVÉTEL SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSRE / FELVÉTEL EGYÉNI FELKÉSZÜLÉS ESETÉN
22. § (1) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés jelen § szerinti követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsga sikeres teljesítésével, a CDI dékán felvételi – fokozatszerzési eljárásba történő belépési – határozatával és az ezt követő beiratkozással jön létre. (2) Az egyéni felkészülésre jelentkezés esetén jelentkezőnek a 21. § (1) bekezdésben meghatározott felvételi követelményeket teljesítenie kell, továbbá teljesítenie kell a doktori képzés követelményeit, amelynek szabályait a (3) bekezdés tartalmazza. (3) A doktori képzés teljesítésének követelményei egyéni felkészülésre jelentkezők esetében: a) 1 legalább 2 db, a Scimago releváns szakterületi besorolása szerint minimum Q3-as kategóriájú publikáció, vagy ezzel egyenértékű publikációs tevékenység, amelynek részleteit az egyes DI-k MSZ-ei rögzítik; vagy korábbi doktori tanulmányok során szerzett releváns tanulmányi és kutatási kreditek bemutatása, amelyek elismeréséről az EDT, mint kreditátviteli bizottság dönt. A publikációs követelmény kiváltásához összesen 120 kredit elismerése szükséges, az érintett doktori iskola által meghatározott összetételben. b) A 21. § (1) bekezdésben meghatározott felvételi követelmények teljesítésén túl a jelentkező a doktori képzés a) pontban meghatározott követelményeinek teljesülése esetén bocsátható komplex vizsgára. Ezt követően a komplex vizsga sikeres teljesítése esetén részére 120 kreditet az EDT, mint kreditátviteli bizottság elismer. (4) A kérelemhez csatolandó dokumentumok: a) a szervezett képzésre való jelentkezés esetében a 21. §-ban felsorolt dokumentumok, továbbá b) a korábbi kutatási tevékenységet igazoló dokumentumok; c) a legfontosabbnak ítélt három saját publikációból 1–1 elektronikus példány; d) az illetékes DI által előírt további dokumentumok; e) az előzetesen egyeztetett témavezető fogadó nyilatkozata. (5) Adott felvételi eljárásban egyéni felkészülők esetén a komplex vizsgára, ezzel a fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezés, valamint a jelentkezéshez szükséges valamennyi dokumentum beadásának határidejét az EDI rögzíti és teszi közzé az Egyetem honlapján. (6) 1 A doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezési kérelem (azaz a felvételi kérelem) és mellékletei angolul is benyújthatók, a felvételi eljárás nyelve angol. (7) Egyéni felkészülés esetén a finanszírozási forma csak önköltséges lehet. (8) Egyéni felkészülés esetén felvételi bizottság nem működik. A felvételi követelmények teljesülését első körben a DI vezető vizsgálja. A DI vezető előterjesztése alapján a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról az EDT jóváhagyása mellett a CDI dékán felvételi határozatban dönt. (9) 2 Az egyéni felkészülők esetén a felvételi eljárásban a felvételi vizsgák
# 22. § / FELVÉTEL EGYÉNI FELKÉSZÜLÉS ESETÉN / ÁTVÉTEL
rendjére, a felvételi eljárás megszüntetésére és a jogorvoslatra vonatkozóan a 21. § (35)1. §-(42)bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni.
# 23. § / FELVÉTEL EGYÉNI FELKÉSZÜLÉS ESETÉN / ÁTVÉTEL
23. § (1) Más felsőoktatási intézményből történő átvételre vonatkozóan a TVSZ szabályait kell alkalmazni, jelen §-ban foglalt eltérésekkel. (2) Más felsőoktatási intézményben megkezdett doktori képzésből doktorandusz az adott DIT állásfoglalása és az EDT egyedi mérlegelését követően az EDT javaslata alapján a CDI dékán döntése alapján csak abban az esetben nyerhet átvételt az Egyetem doktori képzésébe, ha az átvételi kérelem benyújtására az intézmény, és/vagy a doktori iskola megszűnése vagy a képzés folytatásának, befejezésének bármilyen más objektív akadályoztatása miatt kerül sor, és amennyiben az adott doktori képzés kapacitásszáma ezt lehetővé teszi. (3) A korábbi doktori iskolában teljesített (érdemjeggyel lezárt) tárgyak a TVSZ kreditelismerésre vonatkozó szabályai szerint fogadhatók el. (4) Átvételre kizárólag azonos tudományterületen (tudományágban) zajló képzésből, a képzést folytató intézmény illetékesével történő, a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállását igazoló dokumentált konzultációt követően kerülhet sor. (5) Az átvételre vonatkozó kérelmet az EDI részére kell benyújtani őszi félévre vonatkozóan legkésőbb július 15-ig, tavaszi félévre vonatkozóan legkésőbb január 10-ig az EDI által az egyetem honlapján meghatározott módon. (6) Átvétel kizárólag önköltséges képzésre lehetséges – ez alól kivételt képez az, amennyiben az átadó felsőoktatási intézmény az átvétellel a magyar állami ösztöndíjas helyet is átadja –, ha a doktorandusz a) az átvételre vonatkozó kérelmet a megadott határidőre és módon, mellékletekkel együtt benyújtotta, b) az Egyetemre történő beiratkozásig folyamatos hallgatói (doktorandusz) jogviszonnyal rendelkezik az átadó felsőoktatási intézményben, c) befizette a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat és d) amennyiben a képzés kapacitásszáma lehetővé teszi. (7) Az átvételről az őszi félévre vonatkozóan legkésőbb szeptember 10-ig, a tavaszi félévre vonatkozóan legkésőbb február 10-ig az EDT javaslata alapján a CDI dékán dönt. (8) Átvétel esetén az EDI irodavezető vagy az általa kijelölt ügyintéző/koordinátor az átvett doktorandusz beiratkozása után az átvételről szóló határozatot és a beiratkozás dátumáról szóló tájékoztatást megküldi az átadó felsőoktatási intézmény részére. (9) Átvételi eljárásban méltányosság nem kérhető.
# 24. § / DOKTORI KÉPZÉS / Hallgatói jogviszony létesítése, beiratkozás, bejelentkezés
24. § (1) A doktori képzés a tudományág sajátosságaihoz és a doktoranduszok kutatási érdeklődéséhez igazodó szervezett vagy egyéni felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység, amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. (2) 1 A doktori képzés felvételi követelményeit, számonkérési rendjét és a képzés formális lezárását jelentő oklevél megszerzésének pontos vizsga-, kredités egyéb követelményeit – a jelen Szabályzatban meghatározott rendelkezéseket és kreditszabályozási kereteket betartva – az illetékes DI határozza meg, és MSZ-ében rögzíti. A doktori képzés tantervét az EDT fogadja el. A doktori képzésben legalább kétszáznegyven (240) kreditet kell teljesíteni. (3) 2 Az Egyetemen az a hallgató kezdheti meg doktori tanulmányait, aki hallgatói jogviszonyt (a továbbiakban: doktorandusz jogviszony vagy hallgatói jogviszony) létesít. (4) 3 Doktorandusz hallgatói jogviszony az Egyetemen: a) szervezett képzés keretében, sikeres felvételi után; b) átvétel alapján; c) fennálló hallgatói jogviszony mellett további, párhuzamos hallgatói jogviszony felvételt követően, d) más felsőoktatási intézményben fennálló hallgatói jogviszony mellett résztanulmányok folytatása céljából vendéghallgatói jogviszony felvételt követően, valamint e) egyéni felkészülés keretében, sikeres felvételi és komplex vizsga teljesítése után beiratkozással létesíthető. (5) 4 A hallgatói jogviszony az első félévre történő beiratkozással jön létre. A további félévekben nincs szükség beiratkozásra, a további félévekben a hallgató a Neptunon keresztül aktív vagy passzív félévre bejelentkezik. A beiratkozásra és a bejelentkezésre vonatkozóan a TVSZ rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy TÜ alatt az EDI-t, a tanulmányi ügyek vezető alatt az EDI vezetőt, a TÜ ügyintéző/koordinátor alatt az EDI ügyintézőt kell érteni.
# 25. § / A doktori képzésben és fokozatszerzésben résztvevők jogállása / Hallgatói jogviszony szünetelése
25. § (1) A doktorandusz jogaira és kötelezettségeire a HJR szabályait kell alkalmazni a jelen paragrafusban foglalt kiegészítéssel. (2) A doktorandusz köteles az MTMT adatbázisban a profilját legkésőbb az első félév végéig létrehozni, a képzés során létrejött tudományos eredményeit igazoló publikációit abban rögzíteni (a kéziratokat vagy a megjelent közleményeket a Corvinus Egyetem Könyvtára által gondozott Corvinus Repozitóriumba feltölteni), azok bibliográfiai adatait folyamatosan naprakészen nyilvántartani. A komplex vizsgára, a fokozatszerzési eljárásra, az értekezéstervezet-vitára és a disszertáció nyilvános védésére való jelentkezés feltétele publikációinak az MTMT adatbázisban való rögzítése és jóváhagyása, valamint szerzői felelősségvállalás az adatok helyességéért. (3) A doktorandusz a beiratkozástól a fokozatszerzésig köteles minden tudományos publikációján a Budapesti Corvinus Egyetemet az affiliációjában feltüntetni. (4) A doktori képzésben részt vevő doktoranduszok az akadémiai szocializációjuk szempontjából a potenciális kutatási témájuknak megfelelő intézethez vagy a képzésben közreműködő kutatóhelyhez tartoznak, az ott dolgozó oktatói, kutatói közösség tagjai, a szakmai, tudományos és egyéb események résztvevői. A doktoranduszok kutatómunkájához szükséges infrastruktúra biztosítását az intézetek vagy a képzésben közreműködő kutatóhelyek segítik.
# 26. § / Hallgatói jogviszony szünetelése / Hallgatói jogviszony megszűnése, megszüntetése
26. § (1) A hallgatói jogviszony szünetelésére a TVSZ rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: a) a TÜ-n az EDI-t, a dékánon a CDI dékánt kell érteni, b) a képzési és kutatási szakaszban kizárólag az Nftv. 45. § (1a) és (2)–ben rögzített esetekben a CDI dékán feltételek fennállását igazoló tudomásulvétele után szüneteltethető a hallgatói jogviszony azzal, hogy a jogviszony folytatására kizárólag a mintatanterv szerinti képzésbe történő becsatlakozással van lehetőség, az ettől való eltérésre méltányossági alapon sincs lehetőség. c) 1 a kutatási és disszertációs szakaszban (a fokozatszerzési eljárásban) a hallgatói jogviszony szüneteltetésére, a regisztrációs időszakban a Neptunban benyújtott kérelem alapján van lehetőség, ami külön indokolás nélkül legfeljebb két (2) félév lehet, amit az EDI vezető hagy jóvá a kérelem benyújtásától számított öt (5) munkanapon belül, további szünetelésre méltányossági engedéllyel sincs lehetőség. Ettől való eltérés kizárólag az f) pont. d) aktív félév passzívvá nyilvánítására csak a kutatási és disszertációs szakaszban a c) pont figyelembevételével van lehetőség, e) passzív félév aktívvá nyilvánítására nincs lehetőség méltányossági alapon sem, f) a c) pontban foglaltakat a doktorandusz szülésére tekintettel a TVSZ 35. §-ban meghatározott szabályok alkalmazásával a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb hat (6) félév lehet.
# 27. § / Hallgatói jogviszony szünetelése / Hallgatói jogviszony megszűnése, megszüntetése
27. § (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának vagy a komplex vizsga sikertelenségének napján (a sikertelen komplex vizsga napján, vagy a komplex vizsga napján, amelynek a teljesítését a hallgató elmulasztotta); b) azon félév utolsó napján, amelyben a doktorandusz a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte (a félév utolsó napját a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően a tanév időbeosztása tartalmazza); c) a doktori képzésnek azon nyolcadik aktív féléve végén, amelyre a doktorandusz bejelentkezett (a félév utolsó napját a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően a tanév időbeosztása tartalmazza); d) ha a doktoranduszt másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján (az átvétel napja az átvevő intézménynél történő beiratkozást megelőző nap); e) ha a doktorandusz bejelenti, hogy megszünteti hallgatói jogviszonyát, a kérelem benyújtásának napján, kivéve, ha nyolc (8) munkanapon belül visszavonja a bejelentését; f) ha a doktorandusz nem folytathatja tanulmányait magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben, és önköltséges képzésben nem kívánja azt folytatni (a doktorandusz arról, hogy folytatja-e tanulmányait önköltséges képzésben, a képzési szerződés aláírásával nyilatkozik) a regisztrációs időszak utolsó napján; g) ha a doktorandusz hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektortól átruházott hatáskörben a CDI dékánja a doktorandusz eredménytelen felszólítása és a doktorandusz szociális helyzetének Doktorandusz Szociális Bizottság általi vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott határozat véglegessé válása napján; h) a kizárás fegyelmi büntetést tartalmazó fegyelmi határozat véglegessé válásának napján; i) a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban vagy más államközi, állami ösztöndíjprogram keretében megvalósuló képzésben, ha a doktorandusz ösztöndíjas jogviszonya megszűnik és tanulmányai önköltségét maga nem kívánja viselni (a doktorandusz arról, hogy viseli-e saját maga az önköltséget, a képzési szerződés aláírásával nyilatkozik) a regisztrációs időszak utolsó napján; j) a vendéghallgatói jogviszony keretében a félév utolsó napján; k) a doktorandusz halálával, amelynek napját a CDI dékánja a halotti anyakönyvi kivonat másolata alapján állapítja meg; l) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát a CDI dékán egyoldalú nyilatkozattal megszünteti, mert a dékán a képzési időszakra való bejelentkezéshez eseti egészségügyi alkalmassági vizsgálatot ír elő, és a hallgató a vizsgálat szerint a tanulmányok további folytatására és befejezésére egészségügyi szempontból alkalmatlan. Ez a pont nem alkalmazható magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező hallgató esetében.
# 27. § / Hallgatói jogviszony szünetelése / Hallgatói jogviszony megszűnése, megszüntetése
(2) Meg kell szüntetni annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, a) aki a kutatási és disszertációs szakaszban nem jelentkezik be és hivatalból passziválására már nincs lehetőség vagy úgy nyújt be passziválási kérelmet, hogy már kimerítette a lehetséges passzív félévek számát; b) aki jelen szabályzatban rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti azzal, hogy: ba) a hallgató túllépi a tanulmányai befejezésére rendelkezésre álló maximális tanulmányi időt, bb) két egymást követő aktív félévben nem szerez legalább ötven (50) kreditet, bc) a 2021/2022. tanév őszi félévében vagy azt követően bármely képzési formában és munkarendben tanulmányaikat megkezdő doktoranduszok esetében a képzés bármely szakaszában valamennyi őszi aktív félévben nem szerez legalább tizennyolc (18) kreditet félévenként. (3) Azokban az esetekben, ahol a hallgatói jogviszony a törvény erejénél fogva szűnik meg – az (1) bekezdés b)–e), i)–k) esetekben –, a hallgatói jogviszony megszűnéséről külön határozatot nem kell hozni, annak tényéről az EDI irodavezető vagy az általa kijelölt EDI munkatárs a Neptunon keresztül küldött üzenetben értesíti a doktoranduszt, a k) pont esetében a megszűnés tényét rögzíti a Neptunban. (4) Az (1) bekezdés a), f)–h) és l) pontokban, valamint a (2) bekezdésben foglalt esetekben a hallgatói jogviszony megszűnéséről a CDI dékán, az (1) bekezdés k) pontban foglalt esetben a Hallgatói Fegyelmi Bizottság vagy Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság dönt. (5) A hallgatói jogviszony megszüntetésére vonatkozó határozatot vagy papíralapú irat formájában kell elkészíteni és postai úton vagy személyesen kell kézbesíteni, vagy elektronikus irat formájában kell elkészíteni és a Neptunon vagy ügyfélkapun keresztül kell kézbesíteni a hallgatónak. (6) A határozatban rendelkezni kell az önköltség és/vagy az idegen nyelvi képzési hozzájárulás viselésének szabályairól. (7) A hallgatói jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó dokumentumokra vonatkozóan a TVSZ szabályait kell alkalmazni azzal, hogy TÜ alatt az EDI-t, a tanulmányi ügyek vezető alatt az EDI vezetőt, a TÜ ügyintéző/koordinátor alatt az EDI ügyintézőt kell érteni.
# 28. § / Hallgatói jogviszony megszűnése, megszüntetése / Jogorvoslat, panaszkezelés
28. § (1) A doktorandusz az Egyetem döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen jogorvoslattal élhet. (2) A jogorvoslati kérelmet a Hallgatói Felülbírálati Bizottság bírálja el. (3) A jogorvoslati kérelmet – figyelemmel a HJR részletszabályaira – a kérelem beérkezésétől számított harminc (30) napon belül kell elbírálni. (4) Az (1) bekezdésen túlmenően a doktorandusz a tanulmányait érintően panaszt nyújthat be, amelyben egyéni jogvagy érdeksérelem megszüntetését kérheti olyan esetben, amikor annak elintézése nem tartozik más – így különösen Hallgatói Felülbírálati Bizottság, bírósági – eljárás hatálya alá. (5) A panaszt a CDI dékán bírálja el. (6) A panaszt – figyelemmel a HJR részletszabályaira – a kérelem beérkezésétől számított harminc (30) napon belül kell elbírálni. A képzési program, tanterv, tantárgyi program, tantárgyak meghirdetése
# 29. § / Jogorvoslat, panaszkezelés / Kreditbeszámítás
29. § (1) A képzés az Egyetemen az elfogadott képzési program alapján folyik. A doktori képzés követelményeit és a doktori fokozat megszerzésének feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a doktorandusz tudományos kutatói tevékenységét és annak társadalmi-gazdasági hasznosulását, így különösen annak innovációs jellegét is figyelembe kell venni. A képzési program fogalmát a TVSZ határozza meg. A képzési programot az Egyetem honlapján közzé kell tenni, amelyért az EDI a felelős. (2) A képzési programra, tantervre, tantárgyi programra vonatkozóan a TVSZ rendelkezéseit kell alkalmazni jelen Szabályzatban foglalt eltérésekkel úgy, hogy dékán alatt a CDI dékánt kell érteni. (3) A tantárgyak meghirdetésére, a tantárgyfelvételre és leadásra a tanév időbeosztásában meghatározott időszakban van lehetőség. A késedelmes tantárgyfelvételre és leadásra a TVSZ rendelkezéseit kell alkalmazni.
# 30. § / Kreditbeszámítás / A foglalkozások látogatása, kedvezményes tanulmányi rend
30. § (1) Az EDT mint kreditátviteli bizottság kredittel ismerheti el a formális, nem formális, informális tanulás során, munkatapasztalat útján szerzett tudást is. A kreditelismerésre vonatkozóan a TVSZ szabályait kell alkalmazni azzal, hogy: a) a TVSZ 53. § (7)–(8) bekezdésben foglalt – a képzés kreditértéke legalább 1/3-ának az Egyetem adott képzésén történő megszerzésére vonatkozó – előírását doktori képzésben is alkalmazni kell, b) kreditátviteli bizottságon az EDT-t – mint doktori képzésben kreditátviteli ügyekben is eljáró bizottság – kell érteni.
# 31. § / A foglalkozások látogatása, kedvezményes tanulmányi rend / Részvétel külföldi részképzésben
31. § (1) A foglalkozások látogatása a doktorandusz számára kötelező, kivéve, ha – kivételesen indokolt esetben – a DI vezetője az adott kurzus oktatójával egyeztetve felmentést ad valamely doktorandusz számára. (2) A doktorandusz adott félévre vonatkozóan a képzési és kutatási szakaszban kedvezményes tanulmányi rendet kérhet külföldi részképzés esetén vagy más, indokolható esetekben. A kedvezményes tanulmányi rendre vonatkozóan a TVSZ szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy legalább tizennyolc (18) kredit teljesítése kötelező, valamint a tanulmányi bizottság alatt a DI vezetőjét kell érteni.
# 32. § / Részvétel külföldi részképzésben / Online doktori cselekmények
32. § (1) 1 Külföldi részképzésben olyan, a témavezető és a programigazgató által jóváhagyott és az illetékes DI vezetője által engedélyezett munkaprogram alapján vehet részt a doktorandusz, amely biztosítja az adott tanulmányi időszak érvényességét az egyetem doktori képzési programjában. A részképzés ideje és az illetékes DI vezető jóváhagyásával végzett külföldi részképzés teljesítménye teljes egészben beleszámít a doktori programba, és a részképzés ideje alatt a hallgatói jogviszony nem szünetel. A külföldi részképzésre vonatkozóan a TVSZ és a KRSZ szabályait és a kapcsolódó kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesi rendelkezést is alkalmazni kell.
# 33. § / Online doktori cselekmények / A doktoranduszok részére nyújtható támogatások
33. § (1) Az egyes doktori cselekmények (tervezet védés, védés, komplex vizsga) teljesítése főszabály szerint személyes megjelenéssel történik. (2) 2 Rendkívül indokolt esetben (egészségügyi akadályoztatás, tartós külföldi tartózkodás) a hallgató az adott doktori cselekményt megelőzően legalább hét (7) munkanappal az EDI részére a Neptunban benyújtott kérelmére a CDI dékánja engedélyezheti az adott doktori cselekmény online teljesítését. (3) 3 A komplex vizsga online teljesítése csak alapos egészségügyi indokkal, orvosi szakvélemény alapján lehetséges. (4) 4 Az egyes online doktori cselekmények teljesítésének módját és technikai részleteit a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes rendelkezésben szabályozza.
# 34. § / A doktoranduszok részére nyújtható támogatások / A doktoranduszok által fizetendő díjak és térítések, átsorolás
34. § (1) A doktoranduszok számára nyújtható juttatásokat a HTJSZ tartalmazza.
# 35. § / A doktoranduszok által fizetendő díjak és térítések, átsorolás / A doktoranduszok oktatási tevékenysége
35. § (1) A doktoranduszok által fizetendő díjakat és térítéseket a HTJSZ tartalmazza. (2) A finanszírozási formák közötti (magyar állami ösztöndíjas/önköltséges) átsorolásra vonatkozó rendelkezéseket a HTJSZ tartalmazza.
# 36. § / KÉT SZAKASZÁBAN / Képzési és kutatási szakasz
36. § (1) A doktori képzésben résztvevők oktatási, oktatásszervezési feladatokat vállalhatnak, aminek módját a jelen Szabályzat szabályozza. Ezek ellátásáért a doktorandusz oktatási kreditben részesül. (2) Az oktatói tevékenységért az Egyetem a doktoranduszokat díjazásban részesíti a vonatkozó szabályozás szerint. (3) Amennyiben a doktorandusz úgy ítéli meg, hogy az intézetben (kutatóhelyen) rá rótt feladatok és kötelezettségek veszélyeztetik a doktori képzésben való elvárt előrehaladást, úgy panasszal fordulhat a DI vezetőjéhez, aki a panaszt továbbítja a CDI dékán részére. A panasszal kapcsolatban a CDI dékán a HJR szabályai szerint jár el. A DOKTORI KÉPZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI KERETEK A KÉPZÉS
# 37. § / KÉT SZAKASZÁBAN / Képzési és kutatási szakasz
37. § (1) 1 A négy (4) féléves képzési és kutatási szakaszban a doktorandusz tantárgyakat teljesít, kutatómunkát végez, publikálja, lehetőség szerint bekapcsolódik az oktatásba, doktori cselekményeken vesz részt, komplex vizsgát tesz. (2) A 2021/2022. tanévtől kezdődően bármely képzési formában és munkarendben részt vevő doktorandusznak a képzési és kutatási szakaszban az őszi félévben legalább tizennyolc (18), tanévenként (hallgatói jogviszony szünetelés esetén két egymást követő aktív félévben) legalább ötven (50) kreditet kell teljesítenie azzal, hogy tanévenként legfeljebb hetven (70) kredit gyűjthető. (3) Négy (4) félév alatt legalább százhúsz (120) kreditet kell szerezni. Ez a komplex vizsgára történő jelentkezés feltétele. (4) A doktorandusznak a képzési és kutatási szakaszban minden félévben tanulmányi, kutatási, valamint oktatási és szolgálati krediteket kell gyűjtenie az alábbiak szerint: a) A tanulmányi krediteket a doktorandusz a mintatanterv alapján összeállított egyéni ütemezésben gyűjti. A krediteket a Neptunban felvett és teljesített tantárgyak alapján rögzíti a tárgy oktatója. b) Az oktatási és szolgálati krediteket a doktorandusz jelen Szabályzat alapján összeállított egyéni ütemezésben gyűjti. Az oktatási és szolgálati krediteket az adott tantárgy tantárgyfelelősének vagy oktatójának, és/vagy az adott tevékenység irányítójának igazolása alapján a programigazgató hagyja jóvá és rögzíti a Neptunban. c) A kutatási krediteket a doktorandusz jelen Szabályzat alapján összeállított egyéni ütemezésben gyűjti. A kutatási krediteket a témavezető igazolása alapján a programigazgató hagyja jóvá és rögzíti a Neptunban. d) A képzési és kutatási szakasz feladatainak és követelményeinek részletes szabályozását a DI-k MSZ-ei tartalmazzák. (5) Tanulmányi kreditek: a) A tanulmányi kreditek száma a képzési és kutatási szakaszban mindösszesen minimum negyvennyolc (48), maximum hatvan (60) kredit. b) A tanulmányi kreditek szerzéséhez a doktorandusznak a Neptunban a megfelelő tárgyakat fel kell vennie. c) A doktorandusz a tanulmányi krediteket az előírt tantárgyak, a tantárgyi program alapján az oktatók által meghatározott követelmények teljesítésével, érdemjegy megszerzésével teljesíti. A doktorandusznak a mintatantervében rögzített, kötelező és kötelezően választandó, valamint szabadon választható tantárgyakat kell teljesítenie. d) A doktorandusz bármely DI által meghirdetett szabadon választható tantárgyat is felvehet, továbbá szabadon választható tantárgyként vehet fel olyan kötelező és kötelezően választandó tantárgyakat, amelyeket a doktori iskolák saját vagy más doktori iskola doktoranduszának felvehetővé tettek. (6) Kutatási kreditek a) A kutatási kreditek száma a képzési és kutatási szakaszban mindösszesen hatvan (60) kredit. b) A kutatási kreditek félévenként rögzítettek, annak mértéke félévente 15 kredit.
# 37. § / KÉT SZAKASZÁBAN / Képzési és kutatási szakasz
c) A kutatási kreditek szerzéséhez a doktorandusznak a Neptunban meghirdetett technikai tárgyakat fel kell vennie. d) Kutatási kreditek alapvetően tudományos kutatómunkával, konferencia-részvétellel, kutatási fórumon való szerepléssel, publikációkkal szerezhetők. A kutatási kreditek megszerzésének részletes feltételeit a DI-k MSZ-ei tartalmazzák. (7) Oktatási és szolgálati kreditek: a) Az oktatási kreditek száma a képzési és kutatási szakaszban mindösszesen minimum hat (6); maximum tizennyolc (18) kredit. b) 1 Oktatási és szolgálati (továbbiakban: OSZ) kreditek két módon szerezhetők: – heti egy (1) idősáv rendszeres óraterheléssel, vagy – egy (1) a félév során a programigazgatóval egyeztetett konzultációs, oktatástámogatási és szolgáltatási tevékenységgel, amit a Budapesti Corvinus Egyetemen kell végezni és teljesíteni. c) A vállalt tevékenységnek megfelelően egy félév oktatási és szolgálati tevékenység értéke heti egy (1) idősáv rendszeres óraterhelés tekintetében hat (6) kredit oktatástámogatási és szolgáltatási tevékenység tekintetében két (2) kredit. d) 2 Az OSZ kreditek szerzéséhez a doktorandusznak a Neptunban az oktatási és szolgálati technikai tárgyakat fel kell vennie. e) 3 Az OSZ kreditek az adott félévben teljesített tevékenység alapján kerülnek elszámolásra. f) Egy félévben legfeljebb két (2) OSZ tárgy vehető fel. g) A doktorandusz a doktori tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti teljes munkaidő 20%-ának megfelelő időtartamban az Egyetem oktatási, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető, az erre vonatkozó igényt az intézetvezető a félév megkezdését legalább két (2) hónappal megelőzően jelzi a DI vezetőjének és a programigazgatójának. A doktorandusz egy tanév átlagában legfeljebb heti négy (4) óra (2 idősáv)/félév időtartamú oktatási feladatra kötelezhető. h) 4 A doktorandusz más hazai vagy külföldi, felsőoktatási intézményben végzett oktatási (kurzustartási) tevékenysége után is szerezhet OSZ kreditet, amennyiben az erre vonatkozó igényét az adott félév megkezdése előtt írásban jelzi a programigazgatónak és az elvégzett munkáról a szorgalmi időszak befejezését követő két (2) héten belül hitelt érdemlő dokumentációt nyújt be. (8) Annak a doktorandusznak, aki a negyedik (4.) aktív félév végére nem szerez 120 kreditet és ezért nem tud komplex vizsgát tenni, hallgatói jogviszonyát a 27. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezései alapján meg kell szüntetni.
# 38. § / Képzési és kutatási szakasz / A komplex vizsga
38. § (1) A komplex vizsga méri, értékeli a doktorandusz tanulmányi, kutatási előmenetelét és igazolja a kutatásra való rátermettségét. A komplex vizsgát a negyedik (4.) aktív félév végén kell teljesíteni a képzési és kutatási szakasz lezárásaként. Ez a feltétele annak, hogy a doktorandusz a kutatási és disszertációs szakaszba léphessen. (2) A doktori képzés ötödik (5.) félévébe kizárólag a komplex vizsga sikeres teljesítése esetén jelentkezhet be a doktorandusz. (3) Egyéni képzésre jelentkezett doktorandusz akkor bocsátható komplex vizsgára, ha egyrészt megfelel a jelen Szabályzatban előírtaknak, másrészt a doktori képzésbe történő jelentkezését az EDT támogatta. (4) A komplex vizsgára bocsátás feltételei: a) szervezett doktori képzés képzési és kutatási szakaszában legalább százhúsz (120) kredit (azok 37. §-ban előírt belső arányaira való figyelemmel) megszerzése, a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő esetén az EDT (3) bekezdés szerinti támogató határozata, b) a doktorandusz publikációinak az MTMT adatbázisban való rögzítése és jóváhagyása, c) a témavezető értékelése a képzési és kutatási szakaszban végzett munkáról, valamint arra vonatkozó nyilatkozata, hogy javasolja a fokozatszerzési eljárás megkezdését. (5) A komplex vizsga két (2) fő részből áll: az egyik részben a doktorandusz elméleti-módszertani felkészültségét mérik fel („elméleti rész”), a másik részben a doktorandusz tudományos előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”). (6) 1 A komplex vizsgát a DI által kijelölt és az EDT által jóváhagyott vizsgabizottság előtt kell letenni. A bizottság legalább három tagból áll, a bizottsági tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az Egyetemmel. (7) A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár, habilitált egyetemi docens vagy professor emeritus vagy az MTA doktora címmel rendelkező oktató, tudományos kutató lehet. A vizsgabizottság valamennyi tagjának (a doktori képzésben legalább abszolutóriumot szerzett titkár kivételével, aki nem rendelkezik szavazati joggal) tudományos fokozattal kell rendelkeznie. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a doktorandusz témavezetője, azonban a vizsgán való részvétele elvárt. (8) A komplex vizsga elméleti részében írásban és/vagy szóban a doktorandusz elméleti-módszertani felkészültségéről legalább két (2) ismeretkörből ad számot. Az ismeretköröket a témavezető bevonásával a DI állítja össze, figyelembe véve a doktorandusz kutatási témáját. (9) A komplex vizsga disszertációs részében a vizsgázó a DI-hoz előzetesen benyújtott tanulmánya alapján előadás (prezentáció) formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a doktori disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését.
# 38. § / Képzési és kutatási szakasz / A komplex vizsga
(10) A komplex vizsga részletes követelményeit és lefolytatásának módját a DI-k MSZ-ei tartalmazzák. (11) A komplex vizsga lebonyolítására a tavaszi félév vizsgaidőszakában kerül sor. A komplex vizsga pótlására vagy a megismételt komplex vizsga letételére az adott tanév tavaszi félév végéig (legkésőbb augusztus 31-ig) kerülhet sor. A komplex vizsga pótlására akkor kerülhet sor, ha a komplex vizsga halasztását a doktorandusz komplex vizsgát megelőzően tíz (10) munkanappal a Neptunban benyújtott kérelme és alapos indokai alapján a DI vezetője előzetesen engedélyezett. Ezen kérelem hiányában kizárólag abban az esetben, ha a doktorandusz a komplex vizsgán rajta kívül álló (pl. közlekedési akadályok, utazási korlátozások) vagy előre nem látható okok (pl. váratlan megbetegedés, közeli hozzátartozó halála) miatt nem tud megjelenni és erről a vizsgát követő három (3) munkanapon belül tájékoztatást (igazolást) küld a DI vezetőjének. (12) A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti-módszertani és disszertációs részét. A komplex vizsgáról részletes, a doktorandusz munkáját tudományos szempontból minősítő szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyvet készít. A komplex vizsga eredményét az utolsó vizsgarész napján ki kell hirdetni. (13) A komplexvizsga-jegyzőkönyv a Vhr. szerinti adatokat tartalmazza. (14) A komplex vizsga mindkét részének értékelése szöveges minősítéssel (megfelelt, nem felelt meg) történik. (15) A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak egyszerű többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. (16) A komplex vizsga összevont értékelése az alábbiak szerint történik: a) megfelelt, ha mindkét rész értékelése megfelelt, b) sikertelen, ha bármelyik vizsgarész értékelése sikertelen. (17) Sikeres komplex vizsga esetén a doktorandusz folytathatja doktori tanulmányait. (18) A doktorandusz a sikertelen komplex vizsgát egy alkalommal, ugyanazon vizsgaidőszakban ismételheti meg. Amennyiben a doktorandusz második alkalommal is sikertelenül teljesíti a komplex vizsgát, további javítási lehetőség nincs, és az méltányossági alapon sem engedélyezhető. (19) 1 Igazolt távolmaradás esetén a komplex vizsga megismétlésére rendelkezésre álló alkalmak száma nem csökken, és a megismételt komplex vizsga következményeit nem kell alkalmazni. (20) 2 Igazolatlan távolmaradás esetén a komplex vizsga megismétlésére rendelkezésre álló alkalmak száma eggyel csökken, valamint a megismételt komplex vizsga következményeit vonja maga után. (21) 3 Ha a doktorandusz a komplex vizsgán nem jelenik meg, teljesítménye nem értékelhető, a komplex vizsga eredménytelennek tekintendő. (22) 4 Amennyiben az ismételt komplex vizsgát sem tudja sikeresen teljesíteni a doktorandusz, úgy hallgatói jogviszonya a 27. § (1). § bekezdés a) pontja alapján megszűnik.
# 39. § / A komplex vizsga / Kutatási és disszertációs szakasz
39. § (1) A doktori képzésben részt vevő doktorandusz a komplex vizsga sikeres letétele után léphet be a kutatási és disszertációs szakaszba (fokozatszerzési folyamatba). (2) A fokozatszerzési folyamat kezdetének hivatalos időpontja a sikeres komplex vizsga napja. (3) 5 A négy (4) féléves kutatási és disszertációs szakaszban a doktorandusz intenzív kutatómunkát végez, kutatási eredményeit tudományos fórumokon közreadja, publikálja . A kutatási és disszertációs szakasz részletes szabályozását a DI-k MSZ-ei tartalmazzák. (4) A négy (4) félév alatt legalább százhúsz (120) kreditet kell teljesíteni: a) 6 a doktorandusznak félévenként legalább huszonöt (25) kreditet kell teljesítenie. (5) A kutatási krediteket a témavezető igazolása alapján a programigazgató hagyja jóvá és rögzíti a Neptunban: a) 7 a kutatási kreditek félévenként rögzítettek (25 kredit) és a Neptunban felvett technikai tárgyak felvételéhez kötődnek; b) 8 egy félévben legfeljebb kettő (2) kutatási kreditet adó technikai tárgy vehető fel; c) a kutatási és disszertációs szakasz kutatási feladatainak és követelményeinek részletes szabályozását a DI-k MSZ-ei tartalmazzák. (6) Az oktatásért és szolgálatért kapható, kreditek feltételei megegyeznek a 37. § (7) bekezdésben foglalt b) és d)–e) pontokban leírtakkal azzal az eltéréssel, hogy a kutatási és disszertációs szakaszban az oktatási és szolgálati kreditek maximuma húsz (20) kredit. (7) 9 A kutatási és disszertációs szakaszban a doktorandusz kutatásához kötődő, elváráson felüli teljesítményéért egyszeri alkalommal többlet kredit (20 kredit) adható. A többlet kredit megszerzésének feltételeit a DI MSZ-ek szabályozzák. (8) A 2021/2022. tanévtől kezdődően bármely képzési formában és munkarendben részt vevő doktorandusznak a kutatási és disszertációs szakaszban az őszi félévben minimum tizennyolc (18), tanévenként vagy két egymást követő aktív félévben legalább ötven (50) kreditet kell teljesítenie azzal, hogy tanévenként maximum hetven (70) kredit szerezhető.
# 41. § / Fokozatszerzési eljárás / Az értekezéstervezet és annak értékelése
41. § (1) A doktorandusz értekezéstervezete kutatói felkészültségének és alkalmasságának dokumentálása. Az értekezéstervezetnek tartalmaznia kell a védésre benyújtani szándékozott disszertáció minden lényeges elemét, beleértve a disszertáció alapját adó kutatás(ok) érdemi eredményeit. (2) Az értekezéstervezet megvédésére kizárólag a komplex vizsga sikeres letétele és a doktorandusz publikációinak az MTMT adatbázisban való rögzítése és jóváhagyása után van lehetőség. A nyilvánosság garantálása érdekében a tavaszi vizsgaidőszak utolsó napja és az őszi szorgalmi időszak első napja közötti időszakban csak rendkívül indokolt esetben, a CDI dékán jóváhagyásával lehet értekezéstervezet-vitát szervezni. (3) A doktorandusz köteles nyilatkozni arról, hogy értekezéstervezetét saját maga készítette, és abban csak a megadott forrásokat használta fel. Egyértelműen, a forrás megadásával megjelölt minden olyan részt – beleértve saját korábbi munkáját is –, amelyet szó szerint vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból vett át. Amennyiben a tervezet társzerzős részt is tartalmaz, a társszerzőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a doktorandusz hozzájárulása az érintett részben meghatározó volt. A plágiumellenőrzésre vonatkozó szabályokat a TVSZ tartalmazza azzal, hogy plágium gyanúja esetén a hallgató ellen etikai eljárást a témavezető vagy a bíráló vagy a DI vezetője kezdeményezi. (4) Az értekezéstervezet-vita részletes eljárásrendjét a DI MSZ-e tartalmazza. (5) Az értekezéstervezetet – az adott szakterületen tudományos fokozattal rendelkező szakértők jelenlétében – nyilvános ülésen kell megvitatni. Az értekezéstervezet szakmai színvonalát és készültségi fokát egy erre a célra kijelölt bizottság értékeli. (6) Az értekezéstervezetet egy négy (4) tagú (társtémavezetés esetén öt (5) tagú) Értekezés Tervezet Értékelő Bizottság (a továbbiakban: ÉTÉB) értékeli. Az ÉTÉB elnöke egyetemi tanár, professor emeritus/emerita vagy habilitált egyetemi docens lehet. Az ÉTÉB-nek az elnök mellett tagjai a hivatalos opponensek és a doktorandusz témavezetője (témavezetői). A két opponens egyike külső (az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló) szakember. Az ÉTÉB titkára (aki nem rendelkezik szavazati joggal) a doktori képzésben abszolutóriumot szerzett, valamint a kutatási-disszertációs szakaszban lévő doktorandusz is lehet. (7) Az ÉTÉB feladata, hogy a vitát is figyelembe véve megítélje, hogy az értekezéstervezetben foglalt eredmények és a jelölt kutatói kvalitásai garantálják-e egy sikeresen védhető doktori disszertáció határidőre történő elkészítését és benyújtását, továbbá az, hogy tanácsaival segítse a doktoranduszt a végső disszertáció elkészítésében. (8) Az ÉTÉB állást foglal abban a kérdésben, hogy az értekezéstervezet milyen változtatások, átdolgozás után nyújtható be nyilvános értekezésként. Az ÉTÉB
# 41. § / Az értekezéstervezet és annak értékelése / ÉRTEKEZÉSTERVEZET VISSZAVONÁSA
állásfoglalásáról jegyzőkönyv készül. Az ÉTÉB állásfoglalását egyhangúlag hozza meg. (9) A jegyzőkönyvet az ÉTÉB elnöke és titkára aláírásával hitelesíti, és megküldi a DI vezetőjének és az EDI-nek.
# 42. § / ÉRTEKEZÉSTERVEZET VISSZAVONÁSA / VÉGBIZONYÍTVÁNY (ABSZOLUTÓRIUM)
42. § (1) Az értekezéstervezetet a benyújtást követően, de legkésőbb öt (5) munkanappal az értekezéstervezet-vita előtt a doktorandusz visszavonhatja. (2) Visszavonás esetén leghamarabb a visszavonás napjától számított három (3) hónap elteltével nyújtható be új tervezet. (3) 1 Visszavonás és új tervezet benyújtása esetén az érintett DI új ÉTÉB-t jelölhet ki.
# 43. § / VÉGBIZONYÍTVÁNY (ABSZOLUTÓRIUM) / DOKTORI FOKOZAT
43. § (1) A TVSZ végbizonyítványra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) Az Egyetem annak a doktorandusznak, aki a jelen Szabályzatban foglaltak szerint az adott doktori képzésben megszerzett legalább kétszáznegyven (240) – egyéni képzésben résztvevők esetében kreditbeszámítással százhúsz (120) – és a kutatási és disszertációs szakaszban százhúsz (120)] kreditet, végbizonyítványt állít ki. b) TÜ-n az EDI-t, dékánon a CDI dékánját kell érteni. c) A végbizonyítvány dátuma a végbizonyítvány feltételeként meghatározott utolsó sikeres teljesítés napja.
# 44. § / DOKTORI FOKOZAT / A doktori disszertáció
44. § (1) A doktori képzés keretében a doktori fokozat megszerzéséhez szükséges a) az abszolutórium; b) a védésre bocsátás feltételeként előírt minimális publikációs teljesítmény 2; ba) 3 legalább 1 db, a Scimago releváns szakterületi besorolása szerint minimum Q3-as kategóriájú publikáció, vagy ezzel egyenértékű publikációs tevékenység, amelynek részleteit az egyes DI-k MSZ-ei rögzítik azzal, hogy bb) a DI-k saját hatáskörben a fentieknél szigorúbb publikációs elvárásokat fogalmazhatnak meg, amelyeket a DI MSZ-ben rögzítenek; c) az önálló kutatómunka értékelése a témavezető által; d) 4 az értekezéstervezet-vita és a hozzátartozó folyamat sikeres lebonyolítása; e) fizetési kötelezettségek teljesítésének igazolása (komplexvizsga-díj, védési díj stb.), f) nincs az Egyetemmel szemben lejárt fizetési kötelezettsége.
# 45. § / DOKTORI FOKOZAT / A doktori disszertáció
45. § (1) 5 A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három (3) tanéven belül jelen Szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. Ez a határidő különös méltánylást érdemlő esetekben méltányossági kérelem alapján legfeljebb egy (1) tanévvel, a doktorandusz szülésére való tekintettel 26. § (1) bekezdés f) pontban foglalt szüneteléssel időarányosan, legfeljebb három (3) tanévvel meghosszabbítható. § Ezt követően a meghosszabbításra méltányossági alapon sincs lehetőség. (2) 6 A doktori disszertáció benyújtásának feltétele az abszolutórium megszerzése továbbá, hogy a doktorandusznak nincs folyamatban ugyanezen tudományágban doktori fokozatszerzési eljárása, továbbá fokozatszerzési eljárásra való jelentkezését két (2) éven belül nem utasították el és két (2) éven belül nem volt sikertelenül zárult doktori védése. E további feltételeknek való megfelelésről a doktorandusz írásban nyilatkozatot tesz a doktori disszertáció benyújtásakor és a fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéskor. (3) A disszertációvédési eljárásának a megindítását a doktorandusz és a témavezető kezdeményezi a DI vezetőjéhez címzett, Neptunban benyújtott kérelemben, amelyről a DI vezetője tizenöt (15) munkanapon belül Neptun üzenetben dönt. (4) A doktori disszertáció formai és tartalmi követelményeit a DI-k MSZ-e tartalmazza. (5) A doktori disszertációval kapcsolatos ügyintézést és a nyilvános védés bonyolítását az EDI végzi. (6) 1 A doktorandusznak a disszertációt főszabály szerint angolul kell benyújtania. A DI vezetője szakmailag indokolt esetben (pl. relevancia) engedélyezheti a magyar nyelvű disszertációt is. (5) 2 A kérelemmel egy időben be kell nyújtani a disszertációt, valamint annak téziseit (tézisfüzetét), nyomtatott és elektronikus formában egyaránt. A doktori disszertációban legalább egy (1) (a bevezető és összegző fejezeten kívül) fejezetnek egy szerzős, önálló munkának kell lennie. Amennyiben a tervezet társzerzős részt is tartalmaz, a társszerzőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a doktorandusz hozzájárulása az érintett részben meghatározó volt. A társszerzős fejezet(ek) esetében legfeljebb két társszerző engedélyezett. Ezen túlmenően az egyes DI-k meghatározhatnak szigorúbb feltételeket. (6) A doktorandusz köteles nyilatkozni arról, hogy disszertációját meg nem engedett segítség nélkül, saját maga készítette, és abban csak a megadott forrásokat használta fel. Egyértelműen, a forrás megadásával megjelölt minden olyan részt – beleértve saját korábbi munkáját is –, amelyet szó szerint vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból vett át. (7) Az értekezés és a tézisek – nyomtatott és elektronikus formában – mindenki számára nyilvánosak. A doktori disszertációk és tézisek nyilvánossága az EDT védésre bocsátó határozatának időpontjával kezdődik.
# 45. § / DOKTORI FOKOZAT / A doktori disszertáció
(8) A doktori disszertáció bibliográfiai adatait védés után az MTMT adatbázisban, az általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlatnak megfelelő (DOI) azonosítóval ellátva, mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. A benyújtott anyagok nyilvánossá tételének kezdeményezése a CDI feladata. A nyilvánossá tételről az Egyetemi Könyvtár (a továbbiakban: Könyvtár) gondoskodik olyan módon, hogy az elektronikus változatokat elhelyezi a CORVINUS Doktori Disszertációk elektronikus archívumban. A CDI a sikeres védést követően intézkedik arról, hogy a könyvtárakban elhelyezett értekezésekbe bekerüljön a Bíráló Bizottság összetétele és a védés időpontja. (9) 3 Mind a nyomtatott, mind az elektronikus forma esetében fel kell hívni az olvasók figyelmét arra, hogy egyrészt a művek szerzői jogvédelem alatt állnak, másrészt a védésig, illetve az elfogadásig nem hivatkozhatók, és csak a doktori eljárás érdekében olvashatók. Az el nem fogadott értekezéseket az Egyetem zárolja (nyilvánosságukat megszünteti), és egy-egy példányukat a CDI öt (5) évig megőrzi, öt (5) év őrzési idő után gondoskodik megsemmisítéséről. (10) Az értekezés a szerző szellemi tulajdona, ezért további nyilvánosságra hozatala, részben vagy egészben való publikálása csak az ő írásos hozzájárulásával történhet. A szerző értelemszerűen jogosult értekezését akár eredeti nyelvén vagy más nyelven megjelentetni. Ebben a tekintetben az értekezésnek sem az Egyetem, sem az Országos Doktori Tanács honlapján való közzététele semmilyen korlátozást nem jelent sem a szerzőre, sem a kiadóra. (11) A doktori fokozat megszerzési eljárásának része a disszertáció nyilvános vita keretében történő megvédése.
# 46. § / A doktori disszertáció / A disszertáció nyilvános védésének Bíráló Bizottsága
46. § (1) 4 A doktori disszertáció bírálatára az EDT Bíráló Bizottságot kér fel. (2) 1 A doktori disszertáció bírálatára felkért Bíráló Bizottság (továbbiakban: Bizottság) egy elnökből, két hivatalos bírálóból, egy titkárból és további egy tagból áll. A Bizottság tagjai tudományos fokozattal rendelkeznek. A doktorandusz témavezetője (témavezetői) nem lehet(nek) tagja (tagjai) a Bizottságnak. (3) 2 A Bizottság összetétele: a) az elnök egyetemi tanár, professor emeritus/emerita vagy habilitált egyetemi docens lehet. Az elnök nem lehet azonos az értekezéstervezet egyik bírálójával sem; b) bírálóként elsősorban az értekezés tervezet bírálóit kell felkérni; c) az egyik bíráló és a további tag nem áll foglalkoztatási jogviszonyban az Egyetemmel. (4) 3 Elsőfokon az EDI ellenőrzi a védéshez szükséges előfeltételek teljesülését. Ha azokat rendben találja, akkor a DI vezető írásban javaslatot tesz az EDT-nek a védési eljárás hivatalos megindítására, és egyben javaslatot tesz a Bíráló Bizottság összetételére. Ha a jelölt nem teljesíti a jelen Szabályzatban és jogszabályban meghatározott védéshez szükséges feltételeket, akkor az EDI a védésre történő jelentkezést visszautasítja. (5) 4 Az EDT véleményezi, szükség esetén módosítja és jóváhagyja a DI vezetőjének javaslatát. Az EDT dönt a védési eljárás hivatalos megindításáról. (6) 5 Az EDT által kijelölt hivatalos bírálókat az EDI kéri fel, a bírálóknak a felkérés időpontjától számított hatvan (60) naptári napon belül írásos bírálatot kell készíteniük az értekezésről. Ebben nyilatkozniuk kell arról, hogy javasolják-e az értekezés kitűzését nyilvános védésre. (7) 6 Az EDI elküldi a bírálóknak az elektronikus levelezési címére a doktori disszertációt, a tézisfüzetet, az értekezéstervezet vitájának jegyzőkönyvét és az értekezés bírálatait elektronikusan, amennyiben a bíráló igényli, nyomtatva is. Amennyiben a bíráló visszautasítja a bírálatra szóló felkérését, az EDI automatikusan a tartalék bírálót kéri fel hatvan (60) naptári napos határidővel. Amennyiben a bíráló a bírálatra rendelkezésre álló határidő lejártával nem tesz eleget a felkérésnek, emlékeztető megküldését követően egyszeri, harminc (30) napos, automatikus határidő-hosszabbítás lép életbe. Amennyiben a bíráló a kilencvenedik (90.) naptári napon sem küldi meg bírálatát, a felkérés törlődik, erről a bíráló írásbeli értesítést kap és a tartalék bíráló kerül felkérésre. Amennyiben sem a bíráló, sem a tartalék bíráló nem készíti el a bírálatot a megadott határidőre, akkor a DIT előterjesztésére az EDT-nek új bírálót és tartalék bírálót kell kijelölni. (8) 7 A doktori disszertációt legalább két (2) támogató javaslat esetén lehet nyilvános vitára bocsátani. Egy (1) támogató és egy (1) elutasító javaslat esetén az EDI vezető, a DI vezetőjével egyeztetve, a tartalék bírálók közül egy, az elutasító
# 46. § / A disszertáció nyilvános védésének Bíráló Bizottsága / Doktori disszertáció visszavonása
bíráló státuszával azonos harmadik (3.) bírálót kér fel. Amennyiben mindkét tartalék bíráló már felkérésre került, akkor a DIT új előterjesztésére az EDT-nek kell a harmadik (3.) bírálót kijelölni, akinek státusza az elutasító bírálójával azonosnak kell lennie. Két (2) támogató javaslat esetén az értekezést nyilvános vitára kell bocsátani. Két (2) elutasító javaslat esetén a doktori eljárást sikertelennek kell minősíteni és azt meg kell szüntetni. (9) 8 Két elutasító bírálat esetén ugyanazon doktori témában új doktori értekezés benyújtása leghamarabb két (2) év elteltével, legfeljebb egy (1) alkalommal kezdeményezhető, és amelyre méltányosság sem vehető igénybe. (10) 1 Csak olyan doktori disszertáció bocsátható nyilvános védésre, amely a TVSZ plágiumra vonatkozó szabályozásában és a Plágiumszabályzatban foglaltaknak minden tekintetben megfelel. (11) 2 Ha a hivatalos bírálók vagy mások plágium gyanúját jelzik, akkor az EDT elnöke a doktori cselekményt felfüggeszti és a Plágiumszabályzatban foglaltak szerint etikai vizsgálatot kér, annak eredményétől függően engedélyezi a cselekmény folytatását vagy megszüntetését.
# 47. § / A disszertáció nyilvános védésének Bíráló Bizottsága / Doktori disszertáció visszavonása
47. § (1) Az értekezést a benyújtást követően, de legkésőbb öt (5) munkanappal az értekezés nyilvános védése előtt a doktorandusz visszavonhatja. (2) Visszavonás esetén leghamarabb a visszavonás napjától számított hat (6) hónap elteltével nyújtható be új értekezés azzal, hogy a disszertáció benyújtására vonatkozó
# 45. § / Doktori disszertáció visszavonása / A doktori disszertáció nyilvános védése
45. § (1) bekezdésében meghatározott határidő változatlan. (3) Visszavonás és új értekezés benyújtása esetén az EDT új Bíráló Bizottságot jelöl ki.
# 48. § / Doktori disszertáció visszavonása / A doktori disszertáció nyilvános védése
48. § (1) A doktori disszertációt a második támogató javaslat beérkezésétől számított hatvan (60) naptári napon belül nyilvános vitára kell bocsátani. A nyilvánosság garantálása érdekében a tavaszi vizsgaidőszak utolsó napja és az őszi szorgalmi időszak első napja közötti időszakban csak rendkívül indokolt esetben, a CDI dékánjának jóváhagyásával lehet nyilvános védést szervezni. (2) 3 A doktorandusz az összes bírálat beérkezése után (legalább két támogató bírálat esetén) hét (7) naptári napon belül elektronikus úton megkapja a bírálatokat, amelyekre harminc (30) naptári napon belül írásban köteles válaszolni. A bírálatokat az EDI küldi ki, a válaszokat az EDI-nek kell visszaküldeni. (3) 4 A védés EDI által leegyeztetett időpontja előtt legalább egy (1) héttel a Bizottság minden tagjának elektronikusan ki kell küldeni az opponensi véleményeket és a jelölt opponensi véleményekre adott írásos válaszát, valamint a doktori disszertációt és a tézisfüzetet. (4) 5 A Bizottság akkor határozatképes, ha annak elnöke, titkára és a bizottság még két (2) tagja a nyilvános vitán végig jelen van. Amennyiben a bírálati folyamatban volt a disszertációt elutasító bírálat is, akkor legalább két (2) bírálónak jelen kell lennie a védésen, köztük annak, aki elutasító véleményt fogalmazott meg. (5) A védésről esetlegesen távol maradó, támogató véleményt adó opponens írásban közölheti viszontválaszát a jelölt válaszára, amelyet a nyilvános vitán a Bizottság titkára ismertet. (6) 6 A Bizottság feladata, hogy: a) értékelje a doktorandusz által benyújtott doktori disszertációt és kialakítsa álláspontját az értekezés további sorsát illetően; b) összegezze az opponensek bírálataiban megfogalmazott értékeléseket és észrevételeket; c) meghatározza azokat a kérdéseket, amelyeket az előzetesen írásban beérkezett észrevételek alapján feltesz a doktorandusznak; d) megvizsgálja, hogy a doktorandusz birtokában van-e mindazoknak az ismereteknek, amelyek az adott témakörben kutatómunkát végzőktől elvárhatók. Ezért kérdéseket tehetnek fel a jelöltnek az általa megjelölt szakirodalmi hivatkozások, felhasznált irodalom tartalmára vonatkozóan és olyan szakirodalommal kapcsolatban is, amelyek az értekezésben nem szerepelnek, de a bizottság véleménye szerint fontos háttéranyagnak számítanak az adott kutatási témában; e) megállapítsa az értekezés új és újszerű tudományos eredményeit. (7) Igazolt távolmaradás esetén a védés megismételhető az általános szabályok szerint. (8) Igazolatlan távolmaradás esetén a doktorandusz teljesítménye nem értékelhető és a védés eredménytelennek minősül. (9) A doktorandusz a nyilvános vita során – húsz- (20) perces időkeretben – szabad előadás formájában ismerteti doktori disszertációjának téziseit, külön kiemelve az értekezés új tudományos eredményeit. Az opponensek ismertetik bírálatukat, a
# 48. § / A doktori disszertáció nyilvános védése / A doktori disszertáció minősítése
bizottság titkára ismerteti az írásban beérkezett előzetes észrevételeket és a bizottság kérdéseit, a jelenlevők kérdéseket, észrevételeket tehetnek fel a doktorandusznak, aki válaszol a bírálók, a bizottsági tagok és a jelenlevők észrevételeire, kérdéseire. (10) A védésről és a Bizottság döntéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a Vhr. szerinti adatokat tartalmazza. A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke és tagjai írják alá. A jegyzőkönyv a törzslap melléklete.
# 49. § / A doktori disszertáció nyilvános védése / A doktori disszertáció minősítése
49. § (1) A vita lezárása után a Bizottság tagjai zárt ülésen, titkos szavazással döntenek a doktori disszertáció elfogadásáról, és javaslatot tesznek a védés minősítésére – ami egyben a fokozat minősítését is jelenti – az alábbiak szerint: a) Csak a Bizottság védésen és zárt ülésen folyamatosan jelen lévő tagjai (beleértve a titkárt is) rendelkeznek szavazati joggal, a távollévő tagok nem. b) A Bizottság saját hatáskörben dönt arról, hogy tagjainak vitája alapján vagy anélkül határoz. c) A Bizottság valamennyi tagja a szavazás során négyfokozatú skálán minősíti a védést. – Summa cum laude – Cum laude – Rite – Insufficiente d) A védés minősítése figyelemmel a c) pontban foglaltakra da) insufficiente (nem elfogadható), ha a bizottság legalább két tagjának minősítése insufficiente db) summa cum laude, ha az összes szavazat minimum cum laude, a szavazatok többsége (4 szavazat esetén legalább 2) pedig summa cum laude dc) cum laude, ha legfeljebb egy szavazat rite, az összes többi szavazat minimum cum laude dd) rite minden más esetben (2) A Bizottság a vitán nyilvánosan közli és megindokolja állásfoglalását. (3) 1 A védésről a Bizottságnak – állásfoglalását és annak indoklását is tartalmazó – jegyzőkönyvet kell felvennie. A jegyzőkönyv tételesen tartalmazza a doktorandusznak a kérdésekre adott válaszait és az értekezésben foglalt új vagy újszerű tudományos eredményeit. (4) A Bizottság a védésről készített jegyzőkönyvet és a szavazati eredményt továbbítja a CDI számára. (5) 2 Az EDT a Bizottság javaslata alapján határoz a doktori fokozat odaítéléséről.
# 50. § / A doktori fokozat odaítélése / Doktori fokozat visszavonása
50. § (1) 1 A doktori fokozat odaítéléséről a Bizottság javaslata alapján az EDT dönt. (2) Külföldi és hazai közös fokozatszerzésben részt vevő doktorandusz esetében a fokozat az Egyetem általi odaítélésének feltétele, hogy a jelölt jelen Szabályzatának megfeleljen. Az EDT a fokozat odaítélését megelőzően hazai opponenseket kérhet fel vagy előírhatja az értekezés Egyetemen való megvédését is. (3) 2 A fokozat megszerzése után el kell juttatni a doktori disszertáció és téziseinek egy-egy (nyomtatott, elektronikus) példányát a Könyvtárnak. Az elfogadott doktori disszertáció és tézisek elektronikus változatát a CORVINUS Doktori Disszertációk elektronikus archívumban DOI azonosítóval ellátva, nyomtatott példányait a Könyvtárban katalogizálva kell elhelyezni és tartósan megőrizni. Az elfogadott doktori disszertáció és tézisek adatainak az adatbázisban való elhelyezéséről és a DOI-val ellátott elektronikus változathoz való hozzákapcsolásáról a szerzőnek kell gondoskodnia. Az elektronikus változat elérhetőségének adatairól és a DOI-ról a fokozatot szerzett doktoranduszt az EDI-n keresztül a Könyvtár tájékoztatja. (4) 3 A doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárásban hozott döntés ellen a doktorandusz a HJR alapján jogorvoslattal élhet jogszabálysértés, illetve jelen Szabályzat megsértése esetén.
# 51. § / Doktori fokozat visszavonása / A doktori oklevél
51. § (1) A doktori fokozat visszavonásáról az EDT dönt. (2) Amennyiben az EDT megállapítja, hogy a doktori fokozat odaítélésének feltételei nem teljesültek, és/vagy bizonyítást nyer, hogy a fokozatot szerzett személy úgy szerezte meg, hogy részben vagy egészben sajátjaként mutatta be más szellemi alkotását, vagy értekezésében hamis, esetleg hamisított adatokat használt, és ezzel a doktori ügyben eljáró testületet vagy személyt megtévesztette vagy tévedésben tartotta, az EDT a doktori fokozatot visszavonja és amennyiben annak feltételei fennállnak, etikai eljárást kezdeményez. A doktori cím visszavonása iránti eljárás akkor folytatható le, ha a cím jogosultja az eljárás kezdeményezésekor még él. (3) A doktori fokozat visszavonása iránti eljárást az a személy kezdeményezheti a fokozatot kibocsátó EDT elnökénél, aki a (2) bekezdésben foglaltakat igazolja vagy megalapozottan valószínűsíti. (4) Ha az eredeti szerző kezdeményezésére indított eljárásban a szerzői jogok megsértését bírósági eljárásban hozott végleges döntés az eljárás megindítása előtt már megállapította, az EDT-nek ebben a kérdésben nem kell vizsgálatot lefolytatnia, a végleges döntés elegendő a fokozat visszavonásához. (5) A fokozat visszavonásáról szóló döntés ellen a HJR alapján jogorvoslattal élhet jogszabálysértés és/vagy jelen Szabályzat megsértése esetén.
# 52. § / Doktori fokozat visszavonása / A doktori oklevél
52. § (1) Az EDT által megítélt doktori fokozatról a CDI oklevelet állít ki, és a határozatot az Egyetem doktori anyakönyvében és a Neptunban is rögzíti. Az odaítélt doktori fokozatok adatait a CDI legkésőbb a doktori oklevél kiállításától számított tizenöt (15) napon belül bejelenti a FIR-be. (2) A doktori oklevél az Oktatási Hivatal által kibocsátott oklevél-formanyomtatványon kiállított biztonsági okmány, amely tartalmát az Nftv. és a Vhr. szabályozza azzal, hogy az oklevél szövegét jelen Szabályzat melléklete tartalmazza. (3) Az oklevél minősítése a sikeres védés minősítésével azonos summa cum laude: 5 (jeles), cum laude: 4 (jó), rite: 3 (közepes)). (4) Az egyetem az oklevelet magyar és angol nyelven állítja ki. (5) A doktori fokozatot szerzett személyeket az Egyetem ünnepélyes keretek között doktorrá avatja. A doktori fokozatot szerzett személyek nevük mellett, címként a Dr. vagy a PhD rövidítést az Nftv.-ben meghatározott módon használhatják. (6) Az Egyetem – a Rend. előírásait követve és a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával – Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae – kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait kiváló eredménnyel végezte. (7) Az oklevelet az EDT elnöke és a rektor írja alá. (8) A TVSZ szerinti szabályokat kell alkalmazni az oklevelek kiadására, az oklevél nyomtatványok és a kiadott oklevelek nyilvántartására, a hiteles másolatra vonatkozóan azzal, hogy az oklevél kiadás és a kiadott oklevelek esetében a TÜ-n az EDI-t, a tanulmányi ügyek vezetőn az EDI vezetőt, a TÜ ügyintéző/koordinátoron az EDI ügyintézőt kell érteni. (9) Az átadást követően elveszett, ellopott, megsemmisült doktori oklevélről a hallgató kérelmére az EDI oklevélmásodlatot állít ki, amelyért a HTJSZ szerinti díjat kell fizetni. (10) Az EDI hivatalból vagy a hallgató kérelmére a hibásan kiállított oklevelet bevonja és megsemmisíti és javított oklevelet ad ki a TVSZ szabályainak megfelelően azzal, hogy a dékánon a CDI dékánt, a TÜ-n az EDI-t, atanulmányi ügyek vezetőn az EDI vezetőt, a TÜ ügyintéző/koordinátoron az EDI ügyintézőt kell érteni. (11) Az oklevélmásodlat és javított oklevél aláírója a CDI dékán. (12) Kérésre díszoklevél kiállítása igényelhető a HTJSZ szerinti díj megfizetése mellett. A doktori díszoklevél latin nyelvű szövegét jelen szabályzat melléklete tartalmazza.
# 53. § / A doktori oklevél / Dékáni méltányosság
53. § (1) A hallgató kérelmére doktori képzésben tanulmányi idején belül a képzési és kutatási szakaszban (1–4 félév) egy (1) alkalommal és a kutatási és disszertációs szakaszban (5–8 félév) is egy (1) alkalommal indokolt esetben a CDI dékántól méltányossági engedélyt kaphat a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, bármely EDSZ-szel és/vagy TVSZ-szel összefüggő ügyben. (2) Nem nyújtható be dékáni méltányossági kérelem a) 1 felvételi eljárásban jelen Szabályzat szerinti méltányossági lehetőségeken kívül, b) elutasított átvételi kérelem esetében, c) félév végi aláírás megadására, d) a tanulmányok értékelésének felülbírálatára, e) a tantervi követelmények alóli felmentésre, f) etikai, fegyelmi büntetés következményeinek eltörlésére, g) felülbírálati határozatban foglaltak felülbírálatára, h) a maximális tanulmányi idő meghosszabbítására, i) a hallgatói jogviszonyt megszüntető határozat ellen, j) a képzési és kutatási szakaszban hallgatói jogviszony az Nftv. 45. § (2) bekezdésben meghatározottól eltérő szüneteltetésére, k) 2 a kutatási és disszertációs szakaszban a hallgatói jogviszony két (2) féléven túli szünetelésére, l) a megismétlendő tantárgy Egyetem általi meghirdetés félévén kívüli félévben történő felvétele, kivéve, ha vizsgakurzussal veheti fel a hallgató a tantárgyat, m) sikertelen komplex vizsga második (2.) alkalommal történő teljesítési kísérletére, n) sikeres komplex vizsga javítására, o) egy tantárgyból az adott félévben összesen három (3) alkalommal, az ismételt tárgyfelvételekkel együtt pedig összesen hat (6) alkalommal történő vizsgalehetőség alóli felmentésre, p) passzív félév aktívvá nyilvánítására, q) 1 a komplex vizsgát követő negyedik (4.) tanéven túli doktori értekezés benyújtására, r) minden olyan esetben, ahol a TVSZ vagy EDSZ kifejezetten tiltja a méltányosság igénybevételének lehetőségét és/vagy ami jogszabályellenes vagy jogszabály tiltja. (3) Az állami (rész)ösztöndíjas képzésről önköltséges képzésre, valamint az önköltséges képzésről állami (rész)ösztöndíjas képzésre történő átsorolás, valamint a fegyelmi és kártérítési ügyek nem EDSZ-szel összefüggő ügyek. (4) A kérelmet a hallgató bármikor benyújthatja. (5) A kérelem egy kérésre/tantárgyra vonatkozhat. (6) A kérelemnek tartalmaznia kell a méltányosságra okot adó indoko(ka)t, és mellékelni kell hozzá az indoko(ka)t alátámasztó dokumentumo(ka)t is. (7) A méltányossági kérelem pusztán tanulmányi okra nem alapozható. A méltányossági döntés mindig egyedi jellegű, annak eredménye nem képezhet hivatkozási alapot más döntéseknél. A méltányosság elbírálása során is biztosítani kell az esélyegyenlőségi szabályokat. (8) A kérelem benyújtásáért a hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles megfizetni. (9) A kérelemről a CDI dékán dönt. (10) A döntést a kérelem beadásától számított tizenöt (15) munkanapon belül kell
# 53. § / Dékáni méltányosság / Rektori méltányosság
meghozni. (11) A döntést határozatba kell foglalni. A méltányossági jogkörben hozott döntést nem kell indokolni, és a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. (12) Amennyiben a dékán a hallgató kérelmét elutasította, a hallgató nem élt méltányossági engedéllyel, azaz az elutasított méltányossági kérelem nem csökkenti a rendelkezésre álló méltányossági engedélyek számát.
# 54. § / IRATOK / Leckekönyv, törzslap, törzslapkivonat
54. § (1) A hallgató kérelmére doktori képzésben tanulmányi idején belül a képzési és kutatási szakaszban (1–4 félév) egy (1) alkalommal és a kutatási és disszertációs szakaszban (5–8 félév) is egy (1) alkalommal indokolt esetben a rektortól méltányossági engedélyt kaphat a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, bármely EDSZ-szel és/vagy TVSZ-szel összefüggő ügyben. (2) Nem nyújtható be rektori méltányossági kérelem a) azokban az ügyekben, amelyekben dékáni méltányosság nem gyakorolható, b) azon ügyekben, amelyekben a CDI dékán korábban már hozott méltányossági döntést, c) amennyiben a hallgató az adott doktori képzésben – a teljes tanulmányi időtartam alatt – még nem nyújtott be dékáni méltányossági kérelmet. (3) Egyebekben a rektori méltányosságra a dékáni méltányosság szabályait kell megfelelően alkalmazni. (4) A kérelemről a rektor által átruházott hatáskörben a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes dönt. HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKHEZ KAPCSOLÓDÓAN KEZELT
# 55. § / IRATOK / Leckekönyv, törzslap, törzslapkivonat
55. § (1) A leckekönyvre, törzslapra, törzslapkivonatra vonatkozóan a TVSZ szabályait kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a TÜ-n az EDI-t, a tanulmányi ügyek vezetőn az EDI vezetőt, a TÜ ügyintéző/koordinátoron az EDI ügyintézőt kell érteni: Tanulmányokkal kapcsolatos igazolások, a dokumentumok kiállítása, átadása
# 56. § / IRATOK / Leckekönyv, törzslap, törzslapkivonat
56. § (1) A tanulmányokkal kapcsolatos igazolások, a dokumentumok kiállítására, átadására a TVSZ szabályait kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a TÜ-n az EDI-t, a tanulmányi ügyek vezetőn az EDI vezetőt, a TÜ ügyintéző/koordinátoron az EDI ügyintézőt kell érteni KÜLFÖLDÖN SZERZETT TUDOMÁNYOS FOKOZAT HONOSÍTÁSA
# 57. § / IRATOK / Leckekönyv, törzslap, törzslapkivonat
57. § (1) A külföldi oklevelek által tanúsított tudományos fokozat honosítása abban az esetben tartozik az Egyetem hatáskörébe, amennyiben az az Egyetem bármely doktori iskolájának képzési tudományterületével (tudományágával) megegyezik és az eljárásban részt vevő doktori iskola illetékessége egyértelműen meghatározható. (2) Az EDT ‒ érdemi vizsgálat után ‒ doktori (PhD) fokozatként honosítja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha a) azt olyan külföldi oktatási intézmény állította ki, amely a külföldi állam jogrendje alapján tudományos fokozat kiállítására jogosult, és b) a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők jelen Szabályzat által előírt követelményeknek. (3) A honosítás a EDI-nél kérelmezhető. A kérelemhez mellékelni kell a következő iratokat: a) a doktori képzésbe történő belépés előfeltételét jelentő mesterfokozatot igazoló vagy azzal egyenértékű oklevél másolatát; b) a külföldön szerzett tudományos fokozatot tanúsító okirat másolatát, amennyiben nem angol nyelvű, annak hiteles magyar fordítását; c) a doktori fokozat megszerzéséhez felhasznált disszertációt (művet); d) a kérelmező publikációs jegyzékét (opcionális); e) az eljárási díj megfizetésének igazolását. (4) Az EDT az Elismerési törvény 14/A. § (4) bekezdés a) pontjában és az EDSZ 57. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltekinthet, amennyiben a tudományos fokozat honosítására foglalkoztatási célból kerül sor. (5) 1 Az eljárásban illetékes doktori iskolát az EDT elnöke jelöli ki. Az illetékes doktori iskola vezetője két (2) PhD fokozattal rendelkező szakértőt kér fel A felkért szakértők írásban arról nyilatkoznak, hogy a honosítás tárgyát képező disszertáció alapján hitelt érdemlően megállapítható, hogy a külföldön szerzett PhD fokozat egyenértékű az EDSZ-ben meghatározott doktori fokozatszerzési feltételekkel. (6) Az EDT elnöke a szakértői véleményeket az EDT elé terjeszti, amely dönt a honosításról. (7) Az EDT a tudományos fokozat honosításáról rendelkező határozatban feljogosítja a kérelmezőt a doktori (PhD) cím használatára.
# 58. § / Leckekönyv, törzslap, törzslapkivonat / TISZTELETBELI DOKTORI CÍM ADOMÁNYOZÁSA
58. § (1) Az EDT elnöke a szakértői vélemények és az illetékes DI vezető állásfoglalásának bekérése nélkül is az EDT elé terjeszti a honosítási kérelmet, ha az érintett külföldi oktatási intézmény és az oklevélben megnevezett tudományág a honosítási kérelmet megelőző öt (5) év legalább egyikében szerepelt a The Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsorának első kétszáz (200) helyén. (2) Az egyszerűsített honosítás a EDI-nél kérelmezhető. A kérelemhez mellékelni kell a 32. § (3) bekezdés b) és e) pontjában felsorolt iratokat. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott formai feltételek teljesülését a CDI dékán igazolja írásban. (4) A formai feltételek teljesülése esetén az EDT elnöke a kérelmet az EDT elé terjeszti döntéshozatalra.
# 59. § / TISZTELETBELI DOKTORI CÍM ADOMÁNYOZÁSA / TISZTELETBELI ELNÖK CÍM ADOMÁNYOZÁSA
59. § (1) A Szenátus a rektor javaslatára az EDT véleményének kikérésével – olyan tudományágban, amelyben az Egyetem doktori fokozat odaítélésére jogosult – tiszteletbeli doktori (Doctor Honoris Causa) vagy tiszteletbeli doktori és professzori (Doctor et Professor Honoris Causa) címet adományozhat azoknak a személyeknek, akik nem állnak alkalmazotti jogviszonyban az Egyetemmel. (2) Doctor et Professor Honoris Causa cím adományozható azoknak, akik tudományos tevékenységükkel arra érdemessé váltak, Doctor Honoris Causa címet pedig azoknak, akik nemzetközileg is elismert, kiemelkedő politikai és közéleti tevékenységet folytatnak. (3) A tiszteletbeli doktori cím adományozására vonatkozó javaslatot az illetékes DIT, valamint az EDT véleményezi. (4) A kitüntetett díszoklevelet kap. Átadására a doktoravatók alkalmával kerül sor.
# 60. § / TISZTELETBELI ELNÖK CÍM ADOMÁNYOZÁSA / A DOKTORI KÉPZÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE
60. § (1) A Szenátus a rektor javaslatára az EDT véleményének kikérésével tiszteletbeli elnök címmel (oklevéllel) ismerheti el az EDT leköszönő elnökének a tevékenységét. (2) A kitüntetett díszoklevelet kap. Átadására a doktoravatók alkalmával kerül sor.
# 61. § / A DOKTORI KÉPZÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE / ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
61. § (1) 1 A doktori képzés minőségirányítási rendszeréről a Budapesti Corvinus Egyetem doktori képzéseinek Minőségbiztosítási szabályzata rendelkezik. A Minőségbiztosítási szabályzat megalkotása, elfogadása és legalább öt (5) évenkénti felülbírálata az EDT hatásköre.
# 62. § / ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK / ADATKEZELÉS
62. § (1) 2 A doktori cselekményekben hivatalos bírálóként vagy bizottsági tagként nem vehet részt az a személy, aki a jelölt közeli hozzátartozója vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el. Így különösen összeférhetetlenség áll fenn a témavezetővel, továbbá nem lehet tag az ÉTÉB-ben, a komplex vizsga vizsgabizottságában és a disszertáció bíráló bizottságában, valamint nem lehet a doktori cselekményekben hivatalos bíráló, értékelő az, akivel a doktori cselekmény tárgyát képező dokumentum benyújtójának társszerzős tanulmánya jelent meg. Ennek tényét a bizottságot összeállító előterjesztő az MTMT alapján ellenőrzi. (2) A tárgyilagos értékelést megzavaró magatartásnak minősül különösen, ha az értekezéstervezet vagy a doktori disszertáció benyújtója vagy az érintett témavezető a bírálat tárgyát képező dokumentumról konzultál a folyamatban lévő doktori cselekményben hivatalos bírálóként vagy bizottsági tagként résztvevőkkel, avagy sürgeti a bírálat elkészítését.
# 63. § / ADATKEZELÉS / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
63. § (1) A hallgatóról kötelezően nyilvántartandó adatok köréről az Nftv. és az Onytv. rendelkezik. További személyes és különleges adat az érintett írásbeli hozzájárulásával tartható nyilván. (2) 1 Az (1) bekezdés szerinti adatok nyilvántartására, kezelésére, továbbítására és védelmére vonatkozó szabályozást az Adatkezelési szabályzat és a Budapesti Corvinus Egyetemmel hallgatói jogviszonyban állók számára szóló és a Budapesti Corvinus Egyetemre jelentkezők számára felvételiés elismerési eljárásra vonatkozó adatkezelési tájékoztatók tartalmazzák. (3) Az Egyetemnek, mint adatkezelőnek a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó tevékenységek keretében megvalósuló adatkezelései részletes körülményeit rögzítő, a GDPR 13. és 14. cikkei szerinti adatkezelési tájékoztatója a) a jelentkezési felületen/honlapon érhető el. A jelentkező a jelentkezés tényével/jelentkezési kérelem benyújtásával a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi, b) a hallgatói NEPTUN felületről érhető el. A hallgató a beiratkozási lap vagy a beiratkozási lap-képzési szerződés aláírásával a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi.
# 64. § / Budapesti Corvinus Egyetem Doktori Tanácsa / köszöntjük az Olvasót!
64. § (1) Jelen Szabályzatot a Szenátus 2025. június 24-i ülésén elfogadta. (2) Jelen Szabályzat 2025. július 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szenátus 2024. június 11-i ülésén SZ–38.f/2023/2024. (2024. VI. 11.) számú határozatával elfogadott Doktori szabályzat. (3) Jelen szabályzat a Hallgatói Követelményrendszer 8. részét képezi. (4) A TVSZ-szel és HTJSZ-szel való ellentmondás esetén a TVSZ és/vagy a HTJSZ szabályait kell alkalmazni. 1/a. melléklet Oklevél sorszáma: Intézményi azonosító szám: MKKR szintje: EKKR szintje: Elődeink dicséretes rendelése, hogy azok, akik alapvető ismeretekben és szaktudományokban magukat kiművelték, s erről tanúbizonyságot tettek, tudományuknak és képzettségüknek törvényes bizonyságát elnyerjék. Mivel tehát ................................................................................................................. úr/úrhölgy, aki ...................................................................... városban/községben ......................... ................................................... országban ,............... év ................................ hó ............ napján született (születési neve: ........................................................................) a(z) ............................................................................ tudományterületen, a(z) .......................... tudományágban való képzettségét és tudását ................................................................... eredménnyel bizonyította, őt a ránk ruházott hatalomnál fogva a filozófia doktorává avattuk, részére a
# 64. § / of the Corvinus University of Budapest / greet the Reader!
fokozatot odaítéltük, és ezzel feljogosítottuk a „doktor (PhD)” cím viselésére. Ennek hiteléül ezt az oklevelet részére kiszolgáltattuk és Egyetemünk pecsétjével, valamint saját kezű aláírásunkkal megerősítettük. A Doktori Iskola neve: A doktori disszertáció címe: A doktori disszertáció minősítése: A doktori szigorlat/komplex vizsga eredménye: Kelt Budapesten, a ............... évben, .......................................... hónap ........ napján ............................................. ....................................... EDT elnökének az aláírása rektor aláírása az Egyetemi Doktori Tanács elnöke rektor 1/b. melléklet Certificate number: Institution Identification Number: HUQF Level: EQF Level: It is a laudable custom of our predecessors that those who have perfected themselves in fundamental knowledge and in specialised branches of learning, and given meritorious proof thereof, should receive legal recognition of their knowledge and qualifications. Whereas Mr/Ms......................................................................................., who was born in ............................................................... (town, city), in .................................................. (country), on the .......... (day) of .............................. (month), .............. (year) (birth name: .....................................) has given proof of his/her qualifications and knowledge in the field of science of .................................................................. in the discipline of....................................... with the distinction of......................., by virtue of the authority vested in us, we have conferred upon him/her the degree of Doctor of Philosophy and the right to use the title
# 64. § / et Consilium de Promotione Doctorali in eadem Universitate / Lecturis salutem!
In witness whereof we have issued him/her with this diploma and endorsed it with the seal of our University and our own signatures. Doctoral School: ................... Title of PhD Dissertation: ................... Grade of PhD Dissertation: ................... Grade of PhD Comprehensive Examination: ................... Given at ............................., on the .......day of ............................... (month) ................(year) ....................................................... ................................................ EDT elnökének az aláírása rektor aláírása of the University Doctoral Council 1/c. melléklet Laudabile maiorum nostrorum institutum est, ut qui se in disciplinis fundamentalibus ac specialibus excoluerint dignaque huius rei signa praestiterint, legitimum eruditionis ac doctrinae suae testimonium consequantur. Cum igitur dominus/domina ............................................................................................................ que/quae....................................................... in............................. die ........... mensis............................... anno............natus/nata................est, suam in.................................................................................................. eruditionem atque doctrinam..................................................................... demonstravisset, eum/eam auctoritate nobis lege collata ad gradum Philosophie Doctoris promovimus eique titulo
# 64. § / Praeses Rector Magnificus / TARTALOMJEGYZÉK
utendi fruendique conferimus potestatem. In cuius rei fidem hoc diploma sigillo Universitatis nostrae munitum et subscriptionibus propriis roboratum ei dari curavimus. Numerus diplomatis: ............. Datum Budapestini, die .......... mensis ..............., anno...................... ................................................ ....................................................... Consilii de Promotione Doctorali Universitatis Budapesti Corvinus Egyetem 1 Hallgatói követelményrendszer 8. rész: Doktori (PhD) szabályzat 1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1 KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK 1 FOGALMAK 2 ALAPELVEK 5 AZ ÜGYINTÉZÉS MÓDJA TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKBEN 5 AZ EDSZ HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÜGYEK DÖNTÉSHOZATALI RENDJE 5 Az EDSZ szerint eljáró személyek és testületek 5 Egyetemi Doktori Tanács (EDT) 6 A doktori iskola 9 A doktori iskola vezetője 10 A doktori iskola tanácsa (DIT) 10 A törzstag 11 A témavezető 11 Corvinus Doktori Iskolák 12 Egyetemi Doktori Iroda 13 EDT mint kreditátviteli bizottság 13 Hallgatói Felülbírálati Bizottság 13 Felvételi Bizottság 14 További, a hallgatók tanulmányi ügyeit érintő kérdésekben eljáró bizottságok 15 A DOKTORI KÉPZÉSEK RENDSZERE 15 KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNY IDŐ 15 FELVÉTEL SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSRE 16 FELVÉTEL EGYÉNI FELKÉSZÜLÉS ESETÉN 20 Jelentkezés a doktori fokozat megszerzésére egyéni felkészülés esetén 20 ÁTVÉTEL 21
# 64. § / Praeses Rector Magnificus / TARTALOMJEGYZÉK
DOKTORI KÉPZÉS 22 Hallgatói jogviszony létesítése, beiratkozás, bejelentkezés 22 A doktori képzésben és fokozatszerzésben résztvevők jogállása 22 Hallgatói jogviszony szünetelése 23 Hallgatói jogviszony megszűnése, megszüntetése 23 Jogorvoslat, panaszkezelés 25 A képzési program, tanterv, tantárgyi program, tantárgyak meghirdetése 25 Kreditbeszámítás 25 A foglalkozások látogatása, kedvezményes tanulmányi rend 25 Részvétel külföldi részképzésben 25 Online doktori cselekmények 26 A doktoranduszok részére nyújtható támogatások 26 A doktoranduszok által fizetendő díjak és térítések, átsorolás 26 A doktoranduszok oktatási tevékenysége 26 A DOKTORI KÉPZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI KERETEK A KÉPZÉS KÉT SZAKASZÁBAN 26 Képzési és kutatási szakasz 27 A komplex vizsga 28 Kutatási és disszertációs szakasz 30 Fokozatszerzési eljárás 31 Az értekezéstervezet és annak értékelése 31 ÉRTEKEZÉSTERVEZET VISSZAVONÁSA 31 VÉGBIZONYÍTVÁNY (ABSZOLUTÓRIUM) 32 DOKTORI FOKOZAT 32 A doktori disszertáció 32 A disszertáció nyilvános védésének Bíráló Bizottsága 33 Doktori disszertáció visszavonása 35 A doktori disszertáció nyilvános védése 35 A doktori disszertáció minősítése 36 A doktori fokozat odaítélése 37 Doktori fokozat visszavonása 37 A doktori oklevél 37 Dékáni méltányosság 38
# 64. § / Praeses Rector Magnificus / TARTALOMJEGYZÉK
Rektori méltányosság 39 HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKHEZ KAPCSOLÓDÓAN KEZELT IRATOK 39 Leckekönyv, törzslap, törzslapkivonat 39 Tanulmányokkal kapcsolatos igazolások, a dokumentumok kiállítása, átadása 40 KÜLFÖLDÖN SZERZETT TUDOMÁNYOS FOKOZAT HONOSÍTÁSA 40 TISZTELETBELI DOKTORI CÍM ADOMÁNYOZÁSA 41 TISZTELETBELI ELNÖK CÍM ADOMÁNYOZÁSA 41 A DOKTORI KÉPZÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE 41 ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK 41 ADATKEZELÉS 41 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 42 1/a. melléklet 42 1/b. melléklet 43 1/c. melléklet 44
# Preambulum / A doktori képzések minőségbiztosítási alapelvei
doktori iskoláinak minőségbiztosítási szabályzata A Budapesti Corvinus Egyetem 2024.04.15-i hatálybalépéssel Minőségügyi Kézikönyvet fogadott el, meghatározva az egyetemen folytatott minőségbiztosítás kiindulópontját, célját, kereteit és eljárásait, a minőségbiztosítási rendszer működtetésében szerepet játszó személyek és szervezeti egységek feladatait, felelősségeit. A Szabályzat megalkotására a Doktori Szabályzat 61. §-a alapján került sor. A kézikönyv a doktori képzések területét ’önálló, a minőségügyi kézikönyvtől eltérő minőségbiztosítási rendszert alkalmazó területként’ határozza meg, melynek koordinációját a Corvinus Doktori Iskolák felelősségi körébe rendeli. Jelen szabályzat az Egyetem doktori képzéseire vonatkozó minőségbiztosítási rendszerének alapdokumentuma. A szabályzat a külső előírásokra és elvárásokra, valamint az Egyetem szabályzataira, különösen pedig az Egyetem Doktori Szabályzatára (EDSZ) és az Egyetem Minőségbiztosítási Kézikönyvére épülve és azokat kiegészítve foglalja rendszerbe a doktori képzések minőségbiztosítási tevékenységét.
# 1. § / Preambulum / A doktori képzések minőségbiztosítási alapelvei
1. § (1) Az Egyetem a doktori iskolák működtetése során – összhangban az egyetem minőségirányítási rendszerével – az alábbi minőségpolitikai alapelvek érvényesítésére törekszik. a) Folyamatos fejlesztés: a doktori iskolák minőségbiztosítási rendszerének kialakítása és működtetése során az Egyetem a minőségfejlesztés szemléletét állítja középpontba, melyet a minőségtervezés, -fejlesztés, -értékelés, -szabályozás (PDCA elv) szisztematikus érvényesítésével biztosít. b) Partnerközpontúság: az Egyetem törekszik a doktori iskolák működésében érintettek elvárásainak rendszeres vizsgálatára, a megfelelőség folyamatos biztosítására, az érintettek szempontjainak érvényesítésére a működés és a fejlesztés megvalósítása során. c) Támogató vezetés és a munkatársak bevonása: az Egyetem törekszik arra, hogy a doktori iskolákban szerepet vállaló munkatársakat, szakértőket bevonja a doktori képzésekkel kapcsolatos célok kitűzésébe, a célok megvalósításába, a visszacsatolásba és a folyamatok fejlesztésébe. Törekszik az ehhez szükséges feltételek teljesítésére. d) A tényeken alapuló döntéshozatal: az Egyetem folyamatosan elemzi a doktori iskolák képzési és működési minőségével összefüggő adatokat, amelyek alkalmasak a minőségbiztosítási rendszer eredményességének meghatározására és fejlesztési intézkedések megalapozására. e) Jó gyakorlatok megosztása: az Egyetem folyamatosan keresi, értékeli és megosztja a doktori iskolák fejlesztését szolgáló jó gyakorlatokat és megoldásokat. (2) Az Egyetem a doktori képzések minőségének biztosítása során az alábbi minőségpolitikai alapelvek érvényesítésére törekszik: a) A szakmai kontroll elve: a doktori képzés egészében érvényesíteni kell a nemzetközi és hazai szakmai–tudományos közösség kontrollját. b) A tudományetikai követelmények figyelembevételének elve: a doktori képzések kialakítása és működtetése során érvényesíteni kell az MTA Tudományetikai Bizottságának állásfoglalásait. c) A nyilvánosság elve: a doktori képzések minőségbiztosítása során biztosítani kell, hogy a minőségbiztosítás során rögzített elvárások, az elvárásoknak való megfelelés transzparens és nyilvános legyen. d) A visszacsatolás elve: a minőségbiztosítási rendszer kialakítása és működtetése során az a célunk, hogy a doktori képzésben részt vevő szereplők rendszeres visszajelzést kapjanak tevékenységük színvonaláról, a fejlesztés lehetséges és/vagy szükséges irányairól. e) A minőségközpontúság elve: a minőségbiztosítási rendszer kialakításával és működtetésével el kívánjuk érni, hogy mind a doktoranduszaink, mind az oktatóink, témavezetőink igényszintje folyamatosan növekedjen önmagukkal és környezetükkel szemben, ugyanakkor váljon értékrendjük integráns részévé a tudománnyal szembeni alázat, gondolkodásuk egyik alappillérévé a kezdeményező készség és a kreativitás.
# 1. § / A doktori képzések minőségbiztosítási alapelvei / követelmények
f) Az egyéni felelősség érvényesítésének elve: a tudományos iskola kialakítása és működtetése csapatmunka, de ez csak akkor lehet sikeres, ha egyértelműen tisztázott, kinek mi a feladata és felelősségi köre a képzés minőségének fejlesztése folyamatában. A doktori képzések minőségbiztosítási rendszerével kapcsolatos
# 2. § / A doktori képzések minőségbiztosítási alapelvei / követelmények
2. § (1) A doktori képzések minőségbiztosítási rendszerét az Egyetem a „Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area” (Brüsszel, 2015, a továbbiakban rövidítve: ESG 2015) minőségszempontú elvárásainak megfelelően alakítja ki, elkötelezve magát e területen is az önértékelési kultúra, a folyamatos fejlesztések megvalósítása mellett. (2) A doktori képzések minőségbiztosítási rendszerének kialakításakor az Egyetem tekintettel van a felsőoktatást, különös tekintettel a doktori képzést szabályozó törvények vonatkozó előírásaira, a felsőoktatásért felelős minisztérium minőségirányítással kapcsolatos útmutatásaira. (3) A doktori képzések minőségbiztosításának kialakítása során az Egyetem figyelembe veszi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vonatkozó ajánlásait, követelményeit. (4) Az Egyetem szem előtt tartja azt az alapvető követelményt, hogy a doktori képzések minőségbiztosítási rendszerének összhangban kell állnia az Egyetem mindenkori minőségbiztosítási szabályozásával, szolgálva az intézmény minőségpolitikájának megvalósítását. A doktori képzések minőségbiztosítási rendszerének kiindulópontjai
# 3. § / A doktori képzések minőségbiztosítási alapelvei / követelmények
3. § (1) A doktori képzések minőségbiztosítási rendszerének célja az intézmény minőségpolitikai nyilatkozatában megfogalmazott célkitűzések, minőségfejlesztési értékek elérése, fenntartása érdekében célok meghatározása, feladatok rögzítése, teljesítésük szisztematikus monitorozásának biztosítása. (2) A doktori képzések minőségbiztosítási szabályzatának célja, a doktori iskolákban működtetendő minőségbiztosítási rendszer tulajdonságainak meghatározása, a PDCA ciklus doktori iskolákban fenntartandó mechanizmusainak meghatározása, a minőségbiztosítási rendszer működtetése során felmerülő feladatok és felelősségek tisztázása.
# 4. § / A doktori képzések minőségbiztosítási alapelvei / követelmények
4. § (1) A szabályzat személyi és területi hatálya kiterjed a Corvinus Doktori Iskolák szervezeti egység valamennyi, foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazott munkavállalóira, az egyes doktori iskolákban szerepet vállaló oktató, témavezető és nem oktató munkatársakra, az oktatási, kutatási, szolgáltatási feladatok megoldásában szerepet vállaló jogi személyekre és munkaszerződéssel nem bíró magánszemélyekre, valamint a doktori képzésekben hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatókra. (2) A szabályzat időbeli hatálya annak módosításáig, de legkésőbb 2028. december 31-ig tart. E határidőig szükséges a minőségbiztosítási rendszer átfogó felülvizsgálata, a tapasztalatok tükrében jelen szabályzat pontosítása, az elvárásoknak megfelelő működési keret biztosítása érdekében új szabályzat elfogadása. (3) A doktori képzések minőségbiztosítási rendszerének működtetésért, így jelen szabályzat érvényesítéséért a Corvinus Doktori Iskolák tartozik felelősséggel.
# 5. § / A doktori képzések minőségbiztosítási alapelvei / követelmények
5. § A doktori képzések minőségbiztosítási rendszerét négy folyamatcsoport, ciklikus működtetése jelenti: (1) Önértékelés megvalósítása: az önértékelés magában foglalja az ESG 2015 kritériumainak és szempontjainak tükrében, a doktori képzések működési megfelelőségének mérésére, értékelésére eszközök, módszerek alkalmazását, a működési megfelelőséget jelző adatok felvételét, a célzott és tapasztalt minőség közötti eltérés meghatározását, a következő időszak minőségfejlesztési céljainak kijelölését. (2) Minőségfejlesztés tervezése: a minőségfejlesztés tervezése magában foglalja a következő időszak minőségfejlesztési céljait teljesítő feladatok kijelölését, e feladatok dékáni, doktori iskola vezetői, programigazgatói szinthez rendelését, a megvalósítás feltételeinek, és eredményeinek kidolgozását. (3) Minőségfejlesztés megvalósítása: a minőségfejlesztés megvalósítása magában foglalja a minőségtervezés során meghatározott feladatok vezetői szintenként végrehajtandó monitorozását, az egyes doktori programok, doktori iskolák, valamint a Corvinus Doktori Iskolák minőségfejlesztési feladatainak irányítását, kontrollálását. (4) Minőségbiztosítási rendszer monitorozása: a minőségbiztosítási rendszer monitorozása magában foglalja a minőségbiztosítás működésének és eredményeinek éves átfogó értékelését, a minőségbiztosítási rendszer fejlesztése érdekében implementálandó módosítások, vezetői feladatok megfogalmazását. A doktori képzések minőségbiztosítási rendszerének felépítése
# 6. § / A doktori képzések minőségbiztosítási alapelvei / követelmények
6. § (1) A doktori képzések önértékelését – jelen szabályzat 2. §-nak megfelelően – a következő területek mentén kell kialakítani: Minőségbiztosítási politika; A képzési programok kialakítása és jóváhagyása, folyamatos figyelemmel kísérése és rendszeres értékelése; Hallgatóközpontú tanulás, tanítás és értékelés; A hallgatók felvétele, előrehaladása, tanulmányaik elismerése és a képesítés odaítélése; Oktatók; Tanulástámogatás és hallgatói szolgáltatások; Információkezelés; Nyilvános információk. (2) A doktori képzések önértékelése a következő eszközök alkalmazása mentén valósul meg: oktatói, témavezetői elégedettség vizsgálata, nem oktató dolgozók elégedettségének vizsgálata, doktori hallgatók elégedettségének vizsgálata, partneri elégedettség vizsgálata, oktatói munka doktorandusz véleményezése , statisztikai riport, belső audit, CDI stratégiai riport, diplomás pályakövetési rendszer riport, programigazgatói beszámoló, doktori iskola vezetőjének beszámolója, Corvinus Doktori Iskolák dékán beszámolója. (3) Az önértékelés jelen szabályzat 2. §-nak megfelelő szempontrendszerét e szabályzat 10. §-a részletezi. Az önértékelési szempontok és a szempontok megítélését szolgáló mérőeszközök megfeleltetését jelen szabályzat 1.sz. melléklete tartalmazza. Az önértékelés során alkalmazandó mérőeszközök kialakítását, használatuk módját, alkalmazásuk során használandó bizonylatok és formadokumentumok körét, valamint az önértékelés megvalósításának folyamatát a doktori képzés minőségbiztosításának eljárásrendje tartalmazza. (4) Az önértékelés keretében félévente valósul meg az oktatói munka doktorandusz véleményezése. A minőségbiztosítási rendszer működtetése során évente kerül sor a statisztikai riport, belső audit, CDI stratégiai riport, diplomás pályakövetési rendszer riport, programigazgatói beszámoló, doktori iskola vezetőjének beszámolója, Corvinus Doktori Iskolák Dékán beszámolója kialakítására. A doktori képzések önértékelésének során az oktatók, témavezetők elégedettsége, a nem oktató dolgozók elégedettsége, a hallgatók elégedettsége, valamint a partnerek elégedettsége kétévente kerül vizsgálatra. (5) A doktori képzések önértékelése az egyes részvizsgálatok keretében értékelésre kerülő önértékelési szempontok célértékeknek való megfelelése mentén történik. A célértékeket az Egyetemi Doktori Tanács határozza meg. Az önértékelés félévente, évente, illetve kétévente megvalósuló vizsgálatainak egyes eredményeiről összefoglaló tájékoztatók készülnek, melyek a Corvinus Doktori Iskolák (CDI) honlapján kerülnek elhelyezésre. (6) Az önértékelés eredményéről a doktori iskola vezetője kétévente beszámol a doktori iskola tanácsa részére.
# 7. § / A doktori képzések minőségbiztosítási alapelvei / követelmények
7. § (1) A minőségfejlesztés tervezése magában foglalja: (a) az önértékelés alapján (a/1) nem megfelelőséget mutató minőségbiztosítási szempontok azonosítását, (a/2) a nem megfelelőség megszüntetését biztosító minőségfejlesztési célok és indikátorok azonosítását, (b) a minőségfejlesztési célok elérése érdekében intézkedések meghatározását, a doktori képzések minőségfejlesztési tervének összeállítását, (c) a minőségfejlesztési tervben foglalt intézkedések éves vezetői munkaprogramokban történő implementálását, részletes tervezését és jóváhagyását. (2) A Minőségfejlesztési terv a doktori képzések érdekében elvégzendő minőségfejlesztési feladatok átfogó tervezési dokumentuma. A vezetői munkaprogram a Minőségfejlesztési tervben szereplő feladatok lebontását foglalja magában a doktori képzéseket irányító szereplők munkamegosztásának megfelelően. Vezetői munkaprogramot kell kialakítani: (a) a CDI Dékán, (b) a doktori iskola vezetője, (c) a doktori iskola programigazgatója, (d) az Egyetemi Doktori Iroda vezetője, (e) minőségbiztosításért felelős CDI szakértő részére, minőségfejlesztési feladataik meghatározása érdekében. Az egyes vezetői szerepeknek az ESG 2015 kritériumai mentén azonosított minőségbiztosítási szempontok megfelelőségének biztosításáért vállalt felelősségét a 2.sz. melléklet összegzi. (3) A minőségbiztosítási feladatok tervezése két év fejlesztési feladatait összegzi. (4) A minőségfejlesztés tervezése során követendő folyamati lépéseket, részletes szempontokat, az alkalmazandó formadokumentumok körét a doktori képzés minőségbiztosításának eljárásrendje tartalmazza.
# 8. § / A doktori képzések minőségbiztosítási alapelvei / követelmények
8. § (1) A minőségfejlesztés megvalósítása a Minőségfejlesztési tervben, valamint az egyes vezetői munkaprogramokban foglalt célok és célindikátorok teljesítése érdekében végzett tevékenység, melynek koordinációja a CDI Dékán feladata. (2) A CDI Dékán a vezetői munkaprogramok teljesülését, így (a) a doktori iskola vezetője, (b) a doktori iskola programigazgatója, (c) az Egyetemi Doktori Iroda vezetője, valamint (d) a minőségbiztosításért felelős CDI szakértő munkaprogramjának teljesülését évente monitorozza. A monitorozás folyamatát, részletes szempontjait, az alkalmazandó formadokumentumok körét a doktori képzés minőségbiztosításának eljárásrendje tartalmazza.
# 9. § / követelmények / tükrében
9. § A doktori képzések minőségbiztosítási intézkedéseinek hatásosságát, a doktori képzések minőségbiztosítási rendszerének megfelelőségét az Egyetem a minőségbiztosítási rendszer monitorozása keretében követi. A minőségbiztosítási rendszer monitorozása keretében: (1) A CDI Dékán évente beszámol az Egyetemi Doktori Tanács felé. (2) A CDI Dékán beszámolója magában foglalja (a) a doktori képzések önértékeléséből származó releváns adatok értékelését, (b) a Minőségfejlesztési terv előrehaladását bemutató indikátorok jellemzését, a minőségfejlesztés eredményességének értelmezését, (c) a minőségbiztosítási rendszer fejlesztési feladatainak megfogalmazását. (3) A minőségbiztosítási rendszer monitorozási folyamatának leírását, a monitorozás részletes szempontjait, az alkalmazandó formadokumentumok körét a doktori képzés minőségbiztosításának eljárásrendje tartalmazza. A minőségbiztosítási rendszer által kezelendő szempontok az ESG 2015
# 10. § / követelmények / tükrében
10. § A doktori képzések minőségbiztosítása során, összhangban a 2. §-ban összegzett követelményekkel, a következő kritériumoknak való megfelelés menedzselése valósul meg: (1) Minőségpolitika / minőségfejlesztés a) A minőségpolitika támogatja a minőségbiztosítási rendszer szervezését. b) A minőségpolitika támogatja a doktori képzések során érintett valamennyi egyetemi polgár felelősségvállalását a minőségbiztosításban. c) A minőségpolitika támogatja az akadémiai integritást és szabadságot, és hatékonyan fellép a csalás ellen. d) A minőségpolitika támogatja a mindenfajta intolerancia és diszkrimináció elleni fellépést. e) A minőségpolitika támogatja a külső érintettek bevonását a minőségbiztosításba. f) A minőségpolitika hatókörébe tartoznak a szervezeten kívüli közreműködők bevonásával végzett tevékenységek is. g) A doktori iskolák rendelkeznek külső minőségbiztosítási tanúsítvánnyal. (2) Képzési programok kialakítása, jóváhagyása, folyamatos figyelemmel kísérése és rendszeres értékelése a) Az intézmény rendelkezik folyamatokkal a doktori programok kialakítására. b) Az intézmény rendelkezik eljárással a doktori programok jóváhagyására. c) Az doktori képzés portfoliója egyértelműen következik az egyetem stratégiájából. d) Az intézmény a doktori programok kialakításába, fejlesztésébe bevonja belső és külső érintettjeit. e) Az intézmény rendelkezik eljárással a rögzített kimeneti követelményeknek megfelelő képzési tartalom és módszer fejlesztésére. f) Az intézmény rendszeresen értékeli és fejleszti doktori programjai szakmai tartalmát adott tudományágra vonatkozó kutatások eredményeinek fényében. g) Az intézmény rendszeresen értékeli és fejleszti doktori programjait a munkaerőpiaci, társadalmi partnerek igényeinek tükrében. h) Az intézmény rendszeresen értékeli és fejleszti doktori programjait a hallgatók elvárásainak, igényeinek tükrében. i) Az intézmény rendszeresen értékeli és fejleszti doktori programjait a hallgatók munkaterhelése tükrében. j) Az intézmény rendszeresen értékeli és fejleszti programjait a hallgatók előrehaladásának és végzésének megfelelősége tükrében. k) Az intézmény rendszeresen értékeli és fejleszti programjait a hallgatókat értékelő eljárások hatékonysága tükrében. l) Az intézmény rendszeresen értékeli és fejleszti a tanulást támogató környezet és szolgáltatások megfelelőségét. m) Az intézmény doktori programjai akkreditáltak. (3) Hallgató-központú tanulás, tanítás és értékelés a) Rugalmas tanulási útvonal. b) Doktoranduszok panaszkezelése. c) Ismeretátadás, pedagógiai módszerek. d) Értékelési kritériumok nyilvánossága. e) Értékelési kritériumok fejlesztése. f) Tehetséggondozás. (4) A hallgatók felvétele, előrehaladása, tanulmányaik elismerése és a képesítés odaítélése a) Felvételi eljárás. b) Bejövő és kimenő hallgatók kompetencia-mérése.
# 10. § / követelmények / tükrében
c) A doktoranduszok előrehaladásának intézményi szabályozása. d) Doktoranduszok előrehaladásának követése, lemorzsolódási pontok és kritikus tárgyak beazonosítása. e) Idegen nyelvi kompetenciák. f) Korábbi tanulmányok, korábban megszerzett kompetenciák elismerése. g) Választható tantárgyak, idegen nyelvű tantárgyak. h) Egyéni tanulmányi rend összeállítása speciális, egyedi helyzetű doktoranduszoknak. (5) Oktatók a) Oktatói, témavezetői összetétel, annak elemzése, eredmények alapján történő intézkedések, oktatói HR stratégia tervezése. b) Oktatói, témavezetői kiválasztás, tudományos előmenetel, szakmai fejlődés támogatása, szabályozottsága. c) Oktatói teljesítményértékelés szabályozottsága, alkalmazott gyakorlata, eredmények alapján történő intézkedések. d) Oktatói munka doktorandusz értékelésének szabályozottsága, gyakorlati megvalósulása, eredmények értékelése és visszacsatolása az érintettek felé. e) Az oktatók, témavezetők pedagógiai tudatosságának, korszerű tanítási módszerek elsajátításának támogatása az intézmény részéről. f) Munkatársi elégedettségmérés szabályozottsága, gyakorlata, mérési eredmények alapján történő intézkedések. (6) Tanulás-támogatás és hallgatói szolgáltatások a) Kollégiumi férőhelyek mennyisége és minősége, infrastrukturális ellátottsága. b) Oktatási infrastruktúra. c) Könyvtári állomány, könyvtári szolgáltatások. d) Hátrányos helyzetű/külföldi/megváltozott képességű hallgatók beilleszkedését segítő programok, akadálymentesítés, esélyegyenlőségi érdekképviselet. e) Tanulmányok adminisztratív támogatása. f) Szolgáltató személyzet továbbképzése hazai/nemzetközi színtéren. g) Külföldi tanulmányok, mobilitási ablak. h) Doktoranduszok érdekképviselete. (7) Információ-kezelés a) Az intézmény meghatározta és szabályozta minőségcéljai vizsgálatához szükséges információk körét. b) Az intézmény – a minőségbiztosítási rendszer részeként – szabályozott eljárással rendelkezik tevékenysége megfelelőségét leíró információk elemzésére, értékelésére, döntésekhez való felhasználására. c) Az intézmény bevonja külső és belső érdekeltjeit tevékenysége megfelelőségét érintő adatok és információk gyűjtésébe, értékelésébe. d) Az intézmény döntéseihez felhasználja a hallgatók összetételére vonatkozó információkat. e) Az intézmény döntéseihez felhasználja a hallgatók előrehaladását, eredményességét, lemorzsolódását érintő információkat. f) Az intézmény döntéseihez felhasználja a doktoranduszok doktori programmal kapcsolatos elégedettségét leíró információkat. g) Az intézmény döntéseihez felhasználja a rendelkezésre álló tanulási háttértámogatást és a hallgatói tanácsadást jellemző információkat. h) Az intézmény döntéseihez felhasználja a fokozatot szerzettek karrierútját/életpályáját feldolgozó információkat.
# 10. § / tükrében / felelősségek
i) Az intézmény megfelelő eszközökkel bír az adatok tárolása, elemzési eredményeinek az érdekeltekkel való megosztása céljából. (8) Nyilvános információk a) A honlap áttekinthető struktúrájú. b) A honlap tartalmak naprakészen tükrözik a lényeges és szükséges információkat. c) A honlapon egységes formában elérhetőek a képzési programok tantervei és a tantárgyi követelmények. d) A honlapon elérhetőek a doktoranduszokat érintő szabályzatok. e) A honlap többnyelvű. f) A partnerek elérhetősége megtalálható az intézményi honlapon. g) A hallgatói felmérések és értékelések eredményei elérhetők az intézmény honlapján. h) A képzés sikerességének mutatószámai elérhetőek az intézmény honlapján. A doktori képzések minőségbiztosítása során felmerülő feladatok és
# 11. § / tükrében / felelősségek
11. § (1) A doktori képzések minőségbiztosítási rendszerének fenntartásáért a CDI Dékán tartozik felelősséggel. A CDI Dékán minőségbiztosítási feladatai a következők szerint határozhatók meg: a) Doktori képzések minőségbiztosítási szabályzatának előterjesztése, megújításának biztosítása, megfogalmazott szabályainak érvényesítése. b) Doktori képzések minőségbiztosítási eljárásrendje összeállításának biztosítása, előírásai betartásának ellenőrzése. c) Doktori képzések önértékelése előterjesztésének kialakítása; d) Doktori képzések minőségfejlesztési tervének kialakítása, a saját hatáskörben megvalósítandó fejlesztési tevékenységek monitorozása. e) Doktori képzések minőségfejlesztési tervének implementációját biztosító vezetői munkaprogramok kialakítása, a doktori iskolák szintjén megvalósuló fejlesztések monitorozásának megvalósítása. f) Éves vezetői beszámoló előterjesztésének kialakítása az Egyetemi Doktori Tanács felé. g) A doktori képzések minőségbiztosítási rendszerének működtetéshez szükséges személyi, tárgyi, immateriális és anyagi erőforrások biztosítása. h) A doktori képzések minőségbiztosításának egyetemi képviselete, kapcsolattartás a Budapest Corvinus Egyetem minőségbiztosításáért felelős szervezeti egységének vezetőivel. (2) A CDI Dékán minőségbiztosítás érdekében végzett feladatainak értékelését az Egyetemi Doktori Tanács látja el. Az Egyetemi Doktori Tanács e feladatköre keretében a) elfogadja a doktori képzések minőségbiztosítási szabályzatát, b) elfogadja továbbá a következő ciklus minőségértékelési tervét, c) jóváhagyja a doktori képzések önértékelését, d) értékeli a CDI Dékán éves vezetői beszámolóját.
# 12. § / tükrében / felelősségek
12. § (1) A doktori képzések minőségbiztosítási rendszerének operatív működtetése érdekében a CDI Dékán minőségbiztosításért felelős CDI szakértőt bíz meg. A minőségbiztosításért felelős CDI szakértő felelőssége: a) Az önértékelés megvalósításának ütemezését tartalmazó minőségértékelési terv előkészítése. Az önértékelés megvalósításának biztosítása, különösen az oktatói, témavezetői elégedettség vizsgálata, a nem oktató dolgozók elégedettségének vizsgálata, a doktori hallgatók elégedettségének vizsgálata, a partneri elégedettség vizsgálata, az oktatói munka doktorandusz véleményezése elemzése, a statisztikai riport adatainak azonosítása és összeállítása, a normatív megfelelőséget vizsgáló belső audit elvégzése, CDI stratégiai riport összeállítása, diplomás pályakövetési rendszer riport összegzése, programigazgatói beszámoló elkészítésének koordinálása, doktori iskola vezetői beszámolói elkészítésének koordinálása, CDI dékán beszámolója elkészítésének támogatása. b) Minőségfejlesztési terv előkészítése, monitorozási feltételeinek biztosítása. c) Vezetői munkaprogramok – így a CDI Dékán vezetői munkaprogram, egyes doktori iskolák vezetői munkaprogramja, egyes doktori iskolák programigazgatói vezetői munkaprogramja, Egyetemi Doktori Iroda vezetőjének munkaprogramja, valamint a minőségbiztosításért felelős CDI szakértő munkaprogramja – előkészítése, monitorozási feltételeinek biztosítása. d) A doktori iskolák önértékelésének összefoglalása, az Egyetemi Doktori Tanács számára benyújtott előterjesztés kialakításának technikai támogatása. e) A CDI Dékán éves vezetői beszámolójának előkészítése. f) A minőségbiztosítás nyilvánosságának megteremtése érdekében nyújtandó tájékoztatás előkészítése. (2) A minőségbiztosítási szakértőnek a minőségbiztosítási rendszer működtetésében ellátott pontos feladatait a doktori képzések minőségbiztosítási eljárásrendje tartalmazza.
# 13. § / felelősségek / Záró rendelkezések
13. § (1) A doktori iskola önértékelésének elfogadásáért, a doktori iskola minőségfejlesztési feladatainak megvalósításáért a doktori iskola vezetője tartozik felelősséggel. E feladatai ellátása során: a) Előterjeszti a doktori iskola önértékelésének eredményeit, így különösen az oktatói, témavezetői elégedettség vizsgálatának eredményeit, a doktori hallgatók elégedettségi vizsgálatának eredményeit, a partneri elégedettség vizsgálati eredményeit, az oktatói munka doktorandusz véleményezése vizsgálatának eredményeit, a statisztikai riport eredményeit, diplomás pályakövetési rendszer riport eredményeit, programigazgatói beszámoló tapasztalatait, doktori iskola vezetői beszámolót. b) Végrehajtja a saját hatáskörben megvalósítandó vezetői munkaprogram fejlesztési feladatait. c) Koordinálja a doktori iskola programigazgatók vezetői munkaprogramjában meghatározott fejlesztési feladatok megvalósítását. d) Közreműködik a CDI Dékán vezetői munkaprogramok monitorozására irányuló tevékenységének megvalósítása során. (2) A doktori iskola vezetője minőségbiztosítás érdekében végzett feladatainak értékelését a Doktori Iskola Tanácsa látja el. A Doktori Iskola Tanácsa e feladatköre keretében a) jóváhagyja a doktori képzések önértékelését, b) értékeli a megvalósított minőségfejlesztési tevékenységek beszámolóját.
# 14. § / integritást és szabadságot, és hatékonyan / fellép a csalás ellen.
14. § (1) Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Budapesti Corvinus Egyetem Minőségügyi Kézikönyv, a Budapesti Corvinus Egyetem Doktori (PhD) szabályzat, valamint adott esetben az érintett doktori iskola működési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Jelen szabályzatot a Budapesti Corvinus Egyetem, Egyetemi Doktori Tanácsa a 2025. január 31-i szavazásával elfogadta. (3) Jelen Szabályzat 2025. február 17. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszíti az Egyetemi Doktori Tanács 2020. december 16-i ülésén H–403/EDT/2020 sz. határozatával elfogadott, a Budapesti Corvinus Egyetem doktori képzéseinek minőségbiztosítási szabályzata. 1.sz. Melléklet Minőségbiztosítási szempontok és minőségbiztosítási mérőeszközök Minőségbiztosítási audit tikai elégeoktató hallgatók szemriport dettség dolgozók kérdőíves pontok elégevisszaA minőségpolitika támogatja a Corvinus X X X MinőségDoktori Iskolák valamennyi szervezeti politika / egységének és valamennyi érintett minőségpolgárának felelősségvállalását a fejlesztés minőségbiztosításban. A minőségpolitika támogatja az akadémiai X X X A minőségpolitika támogatja a mindenfajta X X X
# 14. § / részéről. / Munkatársi elégedettségmérés X
A minőségpolitika hatókörébe tartoznak a X X X Képzési Az doktori képzés portfoliója progegyértelműen következik az egyetem ramok stratégiájából. kialakíAz intézmény a doktori programok X X X tása, jóvákialakításába, fejlesztésébe bevonja belső hagyása, rögzített kimeneti követelményeknek folyamegfelelő képzési tartalom és módszer matos fejlesztésére. figyelemmel Az intézmény rendszeresen értékeli és kísérése fejleszti doktori programjai szakmai és rendtartalmát adott tudományágra vonatkozó szeres kutatások eredményeinek fényében. értékelése fejleszti doktori programjait a Hallgatóközpontú tanulás, Ismeretátadás, pedagógiai módszerek. X X tanítás Értékelési kritériumok nyilvánossága. X és értékelés A Bejövő és kimenő hallgatók X hallgatók kompetencia-mérése. felvétele, szabályozása. előrehaladása, lemorzsolódási pontok és kritikus tárgyak tanulbeazonosítása. mányaik elismerése és a képesítés odaítélése megszerzett kompetenciák elismerése. eredmények alapján történő intézkedések, előmenetel, szakmai fejlődés támogatása, Oktatók Oktatói teljesítményértékelés X szabályozottsága, alkalmazott gyakorlata, szabályozottsága, gyakorlata, mérési eredmények alapján történő intézkedések.
# 14. § / A honlap áttekinthető struktúrájú. X / A honlapon egységes formában elérhetőek X
minősége, infrastrukturális ellátottsága. szolgáltatások. Tanulás-támogatás képességű hallgatók beilleszkedését segítő és programok, akadálymentesítés, hallgatói esélyegyenlőségi érdekképviselet. szolgáltatások Tanulmányok adminisztratív támogatása. X X X hazai/nemzetközi színtéren. InforAz intézmény meghatározta és szabályozta X máció-kezelés minőségcéljai vizsgálatához szükséges információk körét. rendszer részeként – szabályozott eljárással rendelkezik tevékenysége megfelelőségét leíró információk elemzésére, értékelésére, döntésekhez való felhasználására. érdekeltjeit tevékenysége megfelelőségét érintő adatok és információk gyűjtésébe, értékelésébe. hallgatók összetételére vonatkozó információkat. hallgatók előrehaladását, eredményességét, lemorzsolódását érintő információkat. InforAz intézmény döntéseihez felhasználja a máció-kezelés hallgatók doktori programmal kapcsolatos elégedettségét leíró információkat. rendelkezésre álló tanulási háttértámogatást és a hallgatói tanácsadást jellemző információkat. végzettek karrierútját/életpályáját feldolgozó információkat. adatok tárolása, elemzési eredményeinek az érdekeltekkel való megosztása céljából. Nyilvános inforA honlap tartalmak naprakészen tükrözik X mációk a lényeges és szükséges információkat. a képzési programok tantervei és a tantárgyi követelmények.
# 14. § / Bejövő és kimenő hallgatók kompetencia-mérése. / A hallgatói előrehaladás intézményi szabályozása.
hallgatókat érintő szabályzatok. honlapról. 2.sz. Melléklet Minőségbiztosítási szempontok megfelelőségének vezetői felelőssége Minőségpolitika / A minőségpolitika támogatja az akadémiai integritást és szabadságot, és X minőségfejlesztés hatékonyan fellép a csalás ellen. Képzési Az intézmény rendelkezik folyamatokkal a doktori programok kialakítására. X programok kialakítása, jóváhagyása, Az intézmény rendelkezik eljárással a doktori programok jóváhagyására. X folyamatos Az doktori képzés portfoliója egyértelműen következik az egyetem X figyelemmel kísérése stratégiájából. és rendszeres Az intézmény a doktori programok kialakításába, fejlesztésébe bevonja belső értékelése és külső érintettjeit. Képzési programok hallgatók elvárásainak, igényeinek tükrében. kialakítása, Az intézmény rendszeresen értékeli és fejleszti doktori programjait a jóváhagyása, hallgatók munkaterhelése tükrében. figyelemmel kísérése előrehaladásának és végzésének megfelelősége tükrében. és rendszeres Az intézmény rendszeresen értékeli és fejleszti programjait a hallgatókat értékelése értékelő eljárások hatékonysága tükrében. Hallgató-központú Ismeretátadás, pedagógiai módszerek. tanulás, tanítás és Értékelési kritériumok nyilvánossága. értékelés Értékelési kritériumok fejlesztése. A hallgatók Hallgatók előrehaladásának követése, lemorzsolódási pontok és kritikus felvétele, tárgyak beazonosítása. előrehaladása, tanulmányaik Idegen nyelvi kompetenciák. elismerése és a Korábbi tanulmányok, korábban megszerzett kompetenciák elismerése.
# 14. § / A képzés sikerességének mutatószámai elérhetőek az intézmény honlapján. / TARTALOMJEGYZÉK
odaítélése Oktatók Oktatói teljesítményértékelés szabályozottsága, alkalmazott gyakorlata, X Tanulás-támogatás Hátrányos helyzetű/külföldi/megváltozott képességű hallgatók X és hallgatói beilleszkedését segítő programok, akadálymentesítés, esélyegyenlőségi szolgáltatások érdekképviselet. Információ-kezelés Az intézmény bevonja külső és belső érdekeltjeit tevékenysége Az intézmény döntéseihez felhasználja a hallgatók előrehaladását, információk a tantárgyi követelmények. Budapesti Corvinus Egyetem 1 doktori iskoláinak minőségbiztosítási szabályzata 1 Preambulum 1 A doktori képzések minőségbiztosítási alapelvei 1 A doktori képzések minőségbiztosítási rendszerével kapcsolatos követelmények 2 A doktori képzések minőségbiztosítási rendszerének kiindulópontjai 2 A doktori képzések minőségbiztosítási rendszerének felépítése 3 A minőségbiztosítási rendszer által kezelendő szempontok az ESG 2015 tükrében 5 A doktori képzések minőségbiztosítása során felmerülő feladatok és felelősségek 7 Záró rendelkezések 8 1.sz. Melléklet 9 Minőségbiztosítási szempontok és minőségbiztosítási mérőeszközök megfeleltetése 9 2.sz. Melléklet 12 Minőségbiztosítási szempontok megfelelőségének vezetői felelőssége 12
Gazdálkodástani Doktori Iskola működési szabályzata
# H–125/EDT/2026. sz. határozat / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Gazdálkodástani Doktori Iskola működési szabályzat 1 Módosítás: H-293/EDT/2023. sz. határozat, H-198/EDT/2024. sz. határozat,
# 1. § / H–125/EDT/2026. sz. határozat / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem Doktori szabályzatban (a továbbiakban: EDSZ) foglalt valamennyi rendelkezés kiterjed a Gazdálkodástani Doktori Iskola (a továbbiakban: GDI) működési szabályzatára (a továbbiakban: GDI MSZ vagy Szabályzat) is. (2) Az EDSZ-ben meghatározott valamennyi rendelkezés jelen Szabályzatra is érvényes. (3) Az EDSZ-ben foglalt kereteket és szabályokat alapul véve, annak rendelkezései és a vonatkozó jogszabályok alapján az alább felsorolt részletszabályokat jelen Szabályzat tartalmazza: a) a programigazgató tevékenységének, feladatkörének szabályait, b) a GDI tanácsának (a továbbiakban: DIT) működését, c) a felvételi bizottság tagjainak a számát, a felvételi eljárás tartalmát és lebonyolításának a módját, továbbá – amennyiben releváns – a jelentkezők szakmai alkalmasságának elbírálásához szükséges – az EDSZ-ben meghatározottakon túli – további dokumentumok beadását, az előírt részteljesítmények körét és pontértékét, felvételi rangsorolás módját, d) a témavezető doktoranduszhoz való rendelésének folyamatát, e) a képzési és kutatási szakasz feladatainak és követelményeinek részletes szabályozását, f) a kutatási és disszertációs szakasz kutatási feladatainak és követelményeinek részletes szabályozását, g) a kutatási és disszertációs szakaszban a doktorandusz kutatásához kötődő, elváráson felüli teljesítményéért egyszeri alkalommal adható többlet kredit (20 kredit) megszerzésének feltételeit, h) a komplex vizsgára történő jelentkezés elfogadásának, a komplex vizsga követelményeit, i) hogy a doktori értekezés benyújtójának az értekezés beadásakor milyen – megjelent vagy közlésre elfogadott – tudományos közleményekkel, illetve művészeti alkotótevékenységéről milyen dokumentációval kell rendelkeznie, j) az értekezéstervezet-vita részletes eljárásrendjét, k) értekezéstervezet és az értekezés formai és tartalmi követelményeit, l) a doktori fokozat megszerzéséhez az EDSZ 44. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározottakon túli szigorúbb publikációs elvárásokat (amennyiben releváns), m) a doktori fokozatszerzés nyelvi követelményeit és a nyelvismeret igazolásának módját, valamint a nyelvi követelmények teljesítéséhez elfogadott valamennyi idegen nyelv felsorolását, valamint ebből a felsorolásból egy kijelölt, a tudományterület műveléséhez elengedhetetlen olyan idegen nyelvet, amelynek ismerete a fokozatszerzéshez szükséges, n) a GDI minőségbiztosítási tervét. (4) A (3) bekezdésben felsoroltakhoz kapcsolódó előírásokat jelen Szabályzat tartalmazza, azzal, hogy az itt nem szabályozott kérdésekben az EDSZ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
# 2. § / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK / A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI
2. § 1 (1) A GDI tudományágai: gazdálkodásés szervezéstudományok. (2) A GDI vezetőjének (a továbbiakban: DI vezető) tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, az EDSZ és a Minőségbiztosítási Szabályzat (a továbbiakban: MBSZ) határozza meg. (3) A GDI-n belül doktori programok működnek. A doktori program jellemzően egy, esetleg több tudományághoz kötődő képzési irány. (4) A GDI-ben az alábbi öt program működik (amelyekhez specializációk tartozhatnak és amelyeket a GDI honlapján közzé kell tenni): a) Fenntarthatósági menedzsment program b) Marketing program, c) Operáció és döntés program, d) Pénzügyi menedzsment és számvitel program, e) Vezetéstudományi program. (5) Az egyes programokat – az EDSZ alapján a doktori iskola vezetője által felkért és a CDI dékánja által kinevezett – programigazgatók irányítják. (6) 2 A programigazgatók kinevezését az EDSZ szabályozza. (7) A programigazgatók feladatai: a) az EDI szakmai irányítás a mellett az adminisztratív teendők, valamint irányítási, szervezői, minőségbiztosítási teendőinek ellátása b) a programok operatív irányítása, különösen a DIT és az EDT döntéseihez szükséges előterjesztések, javaslatok előkészítése (ideértve a tantervet is), c) a felvételi eljárás és a komplex vizsga megszervezése, d) a témavezetőkkel, a doktoranduszokkal való rendszeres kapcsolattartás, munkájuk értékelése, e) a tervezet-vita opponenseinek felkérése, f) a hatáskörükbe tartozó (kutatás, oktatási, oktatásszervezési kreditek elismerése, kiszámítása és igazolása, g) az oktatás tartalmi megszervezése (oktatókkal való egyeztetés, tárgyleírások ellenőrzése), h) jóváhagyja a hallgatók kutatási kreditjeit, i) a program képzési tervének összeállítása és aktualizálása, j) részt vesz a hallgatók által benyújtott kérelmek és pályázatok elbírálásában, k) javaslatot tesz a témavezetőkre, a komplexvizsga-, az értekezéstervezetés a védési bizottságokra. l) a honosítási és habilitációs ügyek szakmai szervezése, m) közreműködik a DI éves beszámoló elkészítésében, n) elvégzi a DI vezetője által meghatározott egyéb feladatokat. (8) A programigazgatók közötti munkamegosztást a DI vezetőjének iránymutatása alapján határozzák meg. (9) A GDI MSZ és az EDSZ alapján a DI vezetőjének munkáját a DIT segíti. (10) A DIT-et a DI vezetője és programigazgatói, valamint a doktorandusz képviselő alkotja. (11) A DIT működését doktori iskola vezetője irányítja. Üléseit összehívja és levezeti, napirendjére javaslatot tesz. A DIT (offline vagy online formában) rendszeresen ülésezik. Határozatait az EDI rögzíti. Szükség esetén szavazással dönt. Ilyen esetben csak akkor határozatképes, ha minden tagja legalább online formában jelen van. Szavazategyenlőség esetén a doktori iskola vezetőjének szavazata dönt. (12) A Doktori Iskola működését Tanácsadó Testület segíti. A Tanácsadó
# 2. § / A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI / FELVÉTELI ELJÁRÁS
Testületnek tagja a DI minden törzstagja. A Tanácsadó Testületbe a doktori képzésben nagy tapasztalattal bíró, tudományos szaktekintélynek számító külső tagok is meghívhatóak. A DI vezetője a Tanácsadó Testületet évente minimum egyszer összehívja. A Tanácsadó Testület meghallgatja és véleményezi a DI vezetőjének beszámolóját. A Tanácsadó Testület állást foglal, illetve javaslatot tesz más, a doktori iskola ügyeit érintő stratégiai kérdésekben. (Pl. képzési rendszer, programigazgatók kiválasztása, javaslat az Egyetemi Doktori Tanácsba delegálandó tagokra). A DI vezetője meghallgatja és mérlegeli a Tanácsadó Testület javaslatait. (13) A doktori képzés egyetemi szintű adminisztrációját az EDI látja el.
# 3. § / A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI / FELVÉTELI ELJÁRÁS
3. § 1 (1) A felvételi eljárásban a jelentkezőktől elvárt dokumentumokat és a feltételeket az EDSZ határozza meg. (2) A felvételi jelentkezési kérelemben a jelentkezőnek meg kell jelölnie, hogy melyik programra jelentkezik. (3) 2 A felvételi vizsgára jelentkezőnek előzetesen (a jelentkezési dokumentáció benyújtását megelőzően) ajánlott egyeztetnie az adott programigazgatóval, a támogatás tényét alátámasztó írásos programigazgatói ajánlás csatolása a felvételi anyaghoz javasolt. (4) 3 Az EDSZ rendelkezése szerint a DI vezető javaslata alapján az EDT hozza létre a Felvételi Bizottságot, amely programonként albizottságokban jár el. (5) 4 A (3) bekezdés szerinti felvételi bizottságok: a) megszervezik a szóbeli vizsgát (online platformon vagy fizikai jelenléttel), b) a felvételi vizsgát az EDSZ alapján angol nyelven bonyolítják le, c) a felvételi vizsgákat követően kialakítja a felvételi döntésre vonatkozó javaslatait: ca) a minimális szintet el nem érő jelentkezők felvételi jelentkezési kérelmét elutasításra javasolja, cb) a felvételi vizsgán résztvevő jelentkezőket – a ca) alpont szerinti jelentkezői kört kivéve – preferenciasorrendbe állítja, külön listán szerepeltetve a magyar állami ösztöndíjra, a Stipendium Hungaricum ösztöndíjra, valamint az önköltséges státuszra javasolt pályázókat. (6) 5 A Doktori Iskolába az előzetes szakmai-tudományos teljesítmény értékelése, valamint írásbeli és szóbeli felvételi vizsga alapján programra történik a felvétel. (7) A szóbeli vizsga a jelentkező motivációjának, szakterületi elkötelezettségének és oktatási-kutatási feladatok ellátására való alkalmasságának megítélését szolgálja. (8) A felvételi pontozás rendszerét az 1. melléklet tartalmazza. (9) 6 A Felvételi Bizottság a jelentkezőket az elért felvételi pontszámok alapján rangsorolja. A GDI a felvételi rangsort programonként is kialakíthatja, amennyiben ezt a felvételi tájékoztatóban előzetesen közzéteszi, és a rangsorolás megfelel az EDSZ pontszámokra és minimális felvételi követelményekre vonatkozó szabályinak. (10) 7 A Felvételi Bizottság együttes ülésen tekinti át a programonkénti listákat, és az EDSZ-ben meghatározott rangsorolási szabályok betartásával alakítja ki felvételi javaslatát. A programonkénti rangsor alkalmazása nem eredményezhet az EDSZ-ben megengedett eseteken túli eltérést a pontszámok kialakult sorrendjétől. A felvételi Bizottság a DIT véleményével együtt küldi meg javaslatát a CDI dékán számára, aki azt jóváhagyásra megküldi az EDT. Elutasított pályázókra felvételi javaslat nem tehető. (11) A GDI felvételi tájékoztatójának szakmai tartalmát a DI vezetője határozza meg, amelyet az EDI az Egyetem honlapján tesz közzé. (12) 1 A GDI egyéni felkészüléses eljárás keretében is fogad jelentkezőket. A vonatkozó részletes szabályokat az EDSZ tartalmazza azzal, hogy az EDSZ 22. § (3)
# 3. § / TANULMÁNYI ÜGYEK / Témavezetés
bekezdés a) pontja szerinti legalább 2 db, a Scimago releváns szakterületi besorolása szerint minimum Q3-as kategóriájú publikáció követelményét a GDI egyenértékű publikációs teljesítményként elfogadja akkor is, ha a jelentkező legalább egy Q1-es, a GDI tudományágához kapcsolódó publikációval rendelkezik. Az egyenértékűség megállapításáról a DI vezető előterjesztése alapján az EDSZ szerinti döntéshozó dönt.
# 4. § / TANULMÁNYI ÜGYEK / Témavezetés
4. § (1) 2 A témavezetésre vonatkozó részletes szabályokat az EDSZ és az MBSZ tartalmazza, a jelen Szabályzat 12. §-ban foglalt kiegészítésekkel. (2) Legkésőbb szeptember 30-ig a programigazgatók javaslatára a DIT jóváhagyja – az EDT által jóváhagyott doktori témavezetői körből -a témavezető(k) személyét. A témavezető(k) személyéről a hallgató elektronikus levelezési címére küldött üzenetben kap tájékoztatást (3) A DIT törekszik arra, hogy egy hallgatónak lehetőleg egy témavezetője legyen. (4) A DI elvárja a témavezetőtől, hogy szorosan kövesse nyomon a doktorandusz munkáját, tudományos tevékenységét, segítse a publikálásban, vonja be a tudományos közéletbe, és minden félév végén értékelje tevékenységét. (5) A programigazgatók ellenőrzik a témavezetői munkát; újonnan belépő témavezetők számára támogatást adnak támaszkodva a CDI továbbképzéseire, konzultációs fórumaira. (6) A doktoranduszok az Egyetem erre kijelölt felületén értékelik a témavezető munkáját. Az értékelés a DI vezetője és az érintett programigazgató számára elérhető (kivéve saját témavezetettjeikét). (7) A témavezető-váltást mind a témavezető, mind a doktorandusz írásban (papíralapon vagy elektronikus levélben) és indokolással kezdeményezheti a programigazgatónál elektronikus levél formájában a programigazgatónak címezve, de a DI program koordinátorának elektronikus levelezési címére megküldve. Az EDSZ-ben meghatározott szabályok alapján a programigazgató a szükséges egyeztetések után a DIT-hez nyújtja be döntésre a változtatási szándékot, aki a felek meghallgatását követően a DI vezetője véleményét kikérve dönt. (8) A témavezető(k) formális feladatai az EDSZ-ben meghatározottakon túl: a) A témavezetett doktorandusz által elkészített beszámoló alapján a doktorandusz kutatási előrehaladásának elfogadása és értékelése a félév végén. b) A komplex vizsgázók írásbeli értékelése. c) Rövid beszámoló saját munkájáról, a tanév végén. Ebben ki kell térni a doktoranduszokkal való találkozások gyakoriságára, a szakmai interakciók intenzitására, általában a témavezetői munka minőségére, a programigazgatóval való kapcsolatára.
# 5. § / Témavezetés / Képzési és kutatási szakasz
5. § 3 (1) Sikeres felvételi eljárást követően a doktorandusz hallgatónak regisztrálnia kell a Magyar Tudományos Művek Tárában (a továbbiakban: MTMT). (2) A doktorandusznak a képzési és kutatási szakaszban minden félévben tanulmányi, kutatási, valamint oktatási és szolgálati krediteket kell gyűjtenie az EDSZ-ben és jelen §-ban foglalt szabályok szerint. (3) A doktorandusznak minden félévben tanulmányi, kutatási, valamint oktatási krediteket kell gyűjtenie, és tanévente kötelező legalább egy (lehetőleg a programhoz tartozó) értekezéstervezet-vitán vagy egy disszertáció nyilvános védésen részt vennie (a részvételt a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti ív alapján a programigazgató igazolja). (4) Tanulmányi kreditek megszerzésére vonatkozó szabályok: a) A DI a szervezett képzésbe felvett doktoranduszok számára a képzési és kutatási szakasz keretében kötelező és kötelezően választható tárgyakat oktat, továbbá szabadon választhatóként további tárgyakat hirdethet meg. b) Az adott program hallgatóinak az adott programon meghirdetett kötelező tárgyakat kell felvenni. Az érintett programigazgatók dönthetnek arról, hogy közösen hirdetnek meg egy kötelező tárgyat. c) Mindegyik programban a program által a hatályos mintatantervben előírt számú kötelezően választható tárgyat kell teljesíteni. d) Mindegyik programban annyi szabadon választható tárgyat kell elvégezni, hogy a hallgató a kötelező és kötelezően választható tárgyakkal együtt az előírt tanulmányi kredit mennyiséget teljesítse. e) A tantervet a programigazgatókkal együttműködve a DI vezetője állítja össze, tartja karban és terjeszti elő döntésre az EDT részére, legkésőbb az előző tanév június 30-ig. f) A KRSZ szerinti szervezett külföldi részképzések megfeleltetését a programigazgatók végzik, a témavezető véleménye alapján, melyről a Kreditátviteli Bizottság dönt. Ilyen képzések keretében a doktorandusz legfeljebb két (2) tantárgyat válthat ki. g) A tantárgy oktatójának egyetértésével a szabadon választható tárgyak terhére a programok, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem doktori iskoláinak doktoranduszai egymás tantárgyait felvehetik. h) A tantárgyak intenzív (például egy hetes) és negyedévre/félévre egyenletesen elosztott terheléses formában is meghirdethetők. A meghirdetett tantárgyak programjait és számonkérési rendszerét a DI vezetője és a programigazgatók hagyják jóvá, majd a tanterv részeként a DI vezetője terjeszti elő döntésre az EDT részére. A tantárgyi programok feltöltését és frissítését a programigazgatók ellenőrzik. i) A doktoranduszok az MBSZ-ben meghatározottak szerint értékelik a tantárgyakat. Az értékelések a DI vezetője és az érintett programigazgatók számára láthatók. (5) Kutatási kreditek megszerzésére vonatkozó szabályok: a) Kutatási kreditek főszabály szerint az EDSZ-ben foglaltak szerint szerezhetők.
# 5. § / Témavezetés / Képzési és kutatási szakasz
b) A kutatási kredit technikai tárgy felvételét követően a hallgató a témavezetővel egyetértésben maga készíti el saját kutatási tevékenységének tervét, amelyet az MBSZ-ben meghatározott módon rögzít. c) A GDI a kritériumkövetelményként előírja a készülő disszertáció témájához kapcsolódó eredmények évente egy kutatási fórumon történő bemutatását és véleményeztetését az első és harmadik évben. A kutatási fórum részletes szabályozását a 6. melléklet tartalmazza. A kutatási fórumokon való részvétel az érintett félévben kötelező, annak elmulasztása esetén a tárgy nem teljesítettnek tekintendő, érte kredit nem adható. d) Önálló kutatással (pl. egyéni szakirodalmazás, cikkfeldolgozó szeminárium, témavezetői irányítással végzett kutatómunka) szerezhetők. A számonkérés minden félévet követően ellenőrzés (írásbeli beszámolók, beadandó feladatok, kutatási tervek, kéziratok, konferenciaelőadás, working paper stb.) formájában történik. A kutatási kreditek félévenkénti értékét a 3. melléklet tartalmazza.: e) A félév végén a témavezető ellenőrzi és igazolja a programigazgató felé a munkatervben vállalt kutatási tevékenységek elvégzését, és javaslatot tesz a tárgy teljesítésének igazolására, amely a programigazgató feladata és amelyet a Neptunban kell rögzítenie. f) 1 A 2. és a 4. negyedik félév végén a kutatási kredit nem írható jóvá, ha az adott év során doktorandusz egyetlen végleges disszertáció védésen vagy tervezetvitán sem vett részt. (6) Oktatási és szolgálati kreditek megszerzésére vonatkozó szabályok: a) Az oktatási és szolgálati kreditek főszabály szerint az EDSZ-ben foglaltak szerint szerezhetők. b) A DI az EDSZ-ben meghatározott keretek között, a doktori tanulmányok ideje alatt oktatási és szolgálati tevékenységet is elvár a doktorandusztól. c) Az oktatási és szolgálati kredit felvétele is a Neptunban történik, technikai tárgyként. Amennyiben a minimum kredit megszerzése nem teljesül, a részteljesítést a következő félévben figyelembe lehet venni. d) 2 e) Az oktatási kreditek megszerzésére vonatkozó egyéb részletszabályokat a 3. melléklet tartalmazza. f) Az oktatásért és szolgálatáért járó kredit megszerzését a programigazgató igazolja.
# 6. § / Képzési és kutatási szakasz / Komplex vizsga
6. § 3 (1) Általános szabályok: A komplex vizsga célja a doktorandusz tanulmányi és kutatási előmenetelének mérése, valamint a kutatási szakaszba való belépés feltételeinek igazolása az EDSZ 38. § (1) bekezdése szerint. A vizsga lebonyolítására a tavaszi félév vizsgaidőszakában kerül sor. (2) A vizsgára bocsátás feltételei A komplex vizsgára bocsátás feltételeit az EDSZ 38. § (4) bekezdése rögzíti (120 kredit megszerzése, MTMT regisztráció, témavezetői nyilatkozat). A GDI-ben a hallgató köteles a témavezető írásbeli értékelését (minimum fél, maximum egy oldal terjedelemben) legkésőbb május 31-ig az Egyetemi Doktori Irodában leadni. (3) A vizsgabizottság összetételére az EDSZ vonatkozó rendelkezései az irányadók. A témavezető a bizottságnak nem tagja, de részvétele a saját doktoranduszának vizsgáján elvárt. A témavezető akadályoztatása esetén a komplex vizsga érvényesen megtartható, amennyiben a témavezető írásbeli értékelése és nyilatkozata rendelkezésre áll. (4) A vizsga részei és GDI-specifikus követelményei: A vizsga két részből áll: egyik részben a doktorandusz elméletimódszertani felkészültségét mérik fel („elméleti rész”), a másik részben a doktorandusz tudományos előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”) az EDSZ 38. § (5) bekezdése alapján. Az elméleti rész írásbeli és szóbeli modulja együttesen legalább két, a doktorandusz kutatási témájához kapcsolódó ismeretkört fed le. Az ismeretköröket a témavezető bevonásával a programigazgató javaslatára a DI határozza meg. A vizsga nyelve a GDI-ben az angol a) Elméleti rész: Tartalmaz egy írásbeli és egy szóbeli modult. Az írásbeli modul egy 25–30 oldal terjedelmű tanulmány (research design), amelyben az elméleti rész mellett a kutatásmódszertani résznek legalább 10 oldalasnak kell lennie. A tanulmányt legkésőbb május 15-ig kell feltölteni a GDI által meghatározott felületre. A szóbeli modul során a bizottság ezen tanulmány alapján győződik meg a jelölt módszertani és szaktudományi jártasságáról b) A Disszertációs rész: A vizsgázó 15–20 perces prezentáció keretében beszámol addigi kutatási eredményeiről és ismerteti a második szakaszra vonatkozó ütemtervét. (5) Értékelés és ismétlés: A komplex vizsga értékelése, a sikertelen vizsga megismétlése, valamint a távolmaradás és halasztás következményei tekintetében az EDSZ 38. § (11)–(18) bekezdései és a CDI Ügyrend 10. §-a az irányadók. A pótlásra vagy ismétlésre legkésőbb az adott tanév augusztus 31-ig van lehetőség.
# 7. § / FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS / Az értekezéstervezet és az értekezés
7. § (1) Az EDSZ rendelkezései szerint a képzési és kutatási szakasz feltételeinek teljesítése és a komplex vizsga sikeres letétele után léphet be a doktorandusz a kutatási és disszertációs szakaszba. (2) Kutatási kreditekre, valamint az oktatási és oktatásszervezési kreditek megszerzésére vonatkozó szabályokat az EDSZ tartalmazza azzal, hogy a doktorandusz kutatásához kötődő, elváráson felüli teljesítményéért egyszeri alkalommal többlet kredit (20 kredit) adható az alábbi teljesítményekért: a) 1 Sikeres disszertációtervezet védés a 8. aktív félév végéig (Ennek feltétele, hogy a disszertációtervezetet a 8. félévben március 15-ig, félévet halasztók október 15-ig leadják). b) Kiemelkedő, minőségi publikációs teljesítmény. c) Kutatási asszisztencia a programigazgató előzetes engedélyével. d) Konferencia előadás rangos nemzetközi konferencián. (3) A (2) bekezdés szerinti többletkreditekről a programigazgató dönt. (4) A kreditek odaítélésének szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
# 8. § / FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS / Az értekezéstervezet és az értekezés
8. § (1) 2 Az értekezéstervezet és az értekezés lehet egységes monográfia vagy különböző tanulmányokból (cikkekből) álló is. Terjedelmi szempontból az értekezésnek és az értekezéstervezetnek a tudományterületi elvárásoknak kell megfelelniük (az értekezéstervezet szokásos terjedelme 80–120 oldal, az értekezés szokásos terjedelme 100–150 oldal, de nem több mint 80 ezer szó, kb. 12 ív). (2) Az értekezéstervezetnek tartalmaznia kell: a kutatás módszertanát, a szakirodalom áttekintését/feldolgozását, a főbb kutatási problémákat és kérdéseket, a használt adatokat (empirikus kutatás esetén) és eredményeket. (3) 3 Az értekezés lehet monográfia és különböző tanulmányokból álló. A monográfia egy különálló mű. A tanulmányokból álló értekezés három vagy több szorosan, vagy lazán összefüggő tanulmányból és egy rövid bevezetőből és összefoglalóból áll. A tanulmányok különálló, nem feltétlenül publikált tudományos művek. A cikkalapú disszertáció esetében a jelen szabályzat 9. mellékletét kell alkalmazni. Tanulmányalapú vagy cikkalapú disszertáció esetén a disszertációnak az EDSZ előírásával összhangban legalább egy, a bevezető és az összegző fejezeten kívüli, egyszerzős, önálló tanulmányt vagy fejezetet kell tartalmaznia. Társszerzős tanulmány vagy fejezet a disszertációba csak az EDSZ-ben meghatározott társszerzői és nyilatkozattételi feltételek teljesülése esetén illeszthető be. (4) Az értekezésre és az értekezés-tervezetre nézve irányadó elvek: a) a disszertáció legyen releváns a tudományág szempontjából, b) tartalmazzon új tudományos eredményeket, c) legyen naprakész a választott terület tudományos eredményeit illetően, d) célja és módszere világos legyen; bizonyítsa a doktorjelölt önálló kutatómunkára való alkalmasságát, kritikai és innovatív képességeit, e) mindenben feleljen meg a tudományetikai normáknak, f) szerepeljen benne továbbá a teljes hivatkozási jegyzék, valamint – az értekezés-tervezetben szükség esetén – a hátralevő munka ütemezése.
# 9. § / Az értekezéstervezet és az értekezés / Az értekezéstervezet vitája
9. § (1) 1 A tervezethez csatolnia kell a témavezető(k) nyilatkozatát arról, hogy azt vitára alkalmasnak tartja/tartják. A támogatást elutasító álláspontot indokolni kell. Elutasítás, illetve két témavezető egyet nem értése esetén, a DI vezetője a programigazgatóval együtt dönt arról, hogy a vita milyen feltételekkel tartható meg. (2) 2 A tervezetet elektronikusan pdf formátumban a programigazgató és a programkoordinátor elektronikus levelezési címére kell megküldeni. A nyitólapon szerepeljen(ek) a témavezető(k) neve(i). A tervezet plágiumvizsgálaton esik át. (3) A vita nyilvános. Meghívandók a DI tagjai, doktoranduszai, továbbá törekedni kell rá, hogy a tudományterület más képviselői, szakemberei is megjelenjenek. A vitát az Egyetem elektronikus hírlevelében meg kell hirdetni. Az értekezéstervezet vitán megjelentekről jelenléti ív készül. (4) Az értekezéstervezet hivatalos értékelője az értekezés-tervezetet értékelő bizottság (a továbbiakban: ÉTÉB), amelynek összetételére vonatkozó szabályokat az EDSZ tartalmazza Az ÉTÉB összetételére a programigazgató tesz javaslatot a DI vezetőjének, a doktorjelölt témavezetőjével való konzultációt követően. (5) A jegyzőkönyv elkészítése az ÉTÉB titkárának a feladata. (6) 3 (7) 4 Az opponensi véleményt elektronikusan legkésőbb 10 nappal a vita előtt, az eredeti példányt pedig legkésőbb a védést megelőző munkanapig kell benyújtani a DI programkoordinátornak. A vita után az ÉTÉB zárt ülésen értékeli a vitát és a jegyzőkönyvben állást foglal arról, hogy az értekezéstervezetet a) változtatás nélkül elfogadásra (benyújtásra) ajánlja, vagy b) a felsorolt változtatásokkal elfogadásra (benyújtásra) ajánlja. A szükséges változtatásokat a jegyzőkönyvben kell rögzíteni, vagy c) a felsorolt indokok miatt nem javasolja elfogadásra (benyújtásra), ezért új értekezés-tervezet összeállítását javasolja. (8) 5 Az ÉTÉB döntését a zárt ülés után ki kell hirdetni. Amennyiben az ÉTÉB nem javasolja az értekezéstervezet elfogadását, új értekezéstervezet további egy alkalommal, legkorábban az értekezéstervezet vitájától számított három hónap elteltével nyújtható be. Az új tervezet sikertelensége esetén a DI vezetője az ÉTÉB állásfoglalása alapján az EDSZ-ben meghatározott döntéshozatali rend szerint kezdeményezi a további eljárási lépések meghatározását. (9) Az ÉTÉB elnöke és titkára által aláírt jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, az opponensi véleményeket a DI vezetőjéhez és a CDI titkárságához kell eljuttatni. (10) 6 Az értekezéstervezet és az értekezés tartalmi és formai követelményeit, valamint a vitával kapcsolatos egyéb szabályokat jelen Szabályzat 4. melléklete tartalmazza.
# 10. § / Az értekezéstervezet vitája / A doktori értekezés benyújtás és megvédése
10. § 1 (1) A doktori értekezés (disszertáció) benyújtásának feltételeit, a védési eljárás szabályait és a fokozatszerzés feltételeit az EDSZ tartalmazza a jelen §-ban foglalt kiegészítésekkel. (2) 2 (3) Csak az értekezéstervezet vitáján elfogadásra ajánlott dolgozat nyújtható be védésre. (4) A publikációk értékelését a programigazgatók végzik. (5) Az EDSZ felhatalmazása alapján a DI a következő feltételeket rögzíti a minimális publikációs feltételek között (az MTMT-ben rögzített adatok alapján) a) 3 a Scimago szerint legalább Q3 kategóriás nemzetközi folyóiratban megjelent maximum 3 szerzős tanulmány. A tanulmánynak a GDI profiljához illeszkedőnek kell lennie. A társszerző(k)nek minden mű esetében írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a doktorandusz hozzájárulása meghatározó volt. b) egy adott tanulmányt csak egy hallgató adhat be a publikációs követelmény teljesítésére. (6) A disszertáció védésére nyilvános vita keretében kerül sor. A vitára meg kell hívni az Egyetem oktatóit, a DI doktoranduszait, az adott tudományterület más doktori iskoláit, valamint a szakterület elismert elméleti és gyakorlati szakembereit. (7) 4 A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményeit a 10. melléklet tartalmazza. A disszertáció törzsszövegének – függelékek és mellékletek nélküli – szokásos terjedelme 100–150 oldal, amely körülbelül 30 000–45 000 szónak felel meg. A törzsszöveg főszabály szerint nem haladhatja meg a 45 000 szót. Ettől a kutatás jellegéből adódóan indokolt esetben, a DI vezetőjének előzetes engedélyével lehet eltérni, de a törzsszöveg terjedelme ebben az esetben sem haladhatja meg a 80 000 szót.
# 12. § / A GDI ALUMNI TEVÉKENYSÉGE / A GDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE
12. § (1) A DI szervezett és intézményes kapcsolatot tart a fokozatot szerzett kollégákkal. A végzettekről és elhelyezkedésükről az EDI valamennyi doktori iskolára vonatkozóan nyilvántartást vezet.
# 13. § / A GDI ALUMNI TEVÉKENYSÉGE / A GDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE
13. § 6 (1) Az EDSZ alapján a doktori képzés minőségirányítási rendszeréről a Budapesti Corvinus Egyetem doktori képzéseinek Minőségbiztosítási Szabályzata rendelkezik. A Minőségbiztosítási Szabályzat megalkotása, elfogadása és legalább öt (5) évenkénti felülvizsgálata az Egyetemi Doktori Tanács hatásköre. Az e Minőségbiztosítási Szabályzat által nem szabályozott kérdésekben a jelen § rendelkezései az irányadók. (2) A GDI témavezetői, tárgyfelelősei és programigazgatói tudományos kutatási és publikációs tevékenységük tekintetében egységesen az alábbi publikációs követelményeknek kell megfelelniük: a minősítés évében, valamint az azt megelőző négy naptári évben legalább a) egy darab, maximum háromszerzős, a Scimago Journal Rank releváns szakterületi besorolása szerint Q1 besorolású folyóiratban megjelent cikk; vagy b) kettő darab, maximum háromszerzős, a Scimago Journal Rank releváns szakterületi besorolása szerint Q2 besorolású folyóiratban. (3) A (2) bekezdés szerinti követelmény teljesítése során kizárólag a GDI tudományágához, illetve az érintett doktori program szakmai profiljához kapcsolódó tudományos közlemények vehetők figyelembe. Nem vehetők figyelembe a Norvég Listán ragadozó jellegűnek minősített vagy nem hitelesített, Level 0 besorolású orgánumokban megjelent publikációk. (4) A GDI témavezetői, tárgyfelelősei, programigazgatói és törzstagjai publikációs tevékenységüket kötelesek az MTMT-ben minden év május 31-ig frissíteni. Ugyancsak kötelesek ezen határidőig a doktori.hu felületen a válogatott publikációikat frissíteni, valamint ennek megtörténtéről ugyanott nyilatkozni. (5) A GDI törzstagjai vonatkozásában szintén a (2)–(4) bekezdésben foglalt követelmények állnak fenn, azzal, hogy a törzstagoknak e feltételeken túlmenően teljesíteniük kell az EDSZ 11. §-ában foglalt törzstagsági követelményeket is. (6) Az e §-ban foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzésére az alábbiak szerint kerül sor: a) A 2026. szeptember 1-jén már témavezetői státuszban lévő témavezetők tekintetében első ízben 2027. szeptember 30-án, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a témavezetés fennállásának teljes időtartama alatt. b) A témavezetést a 2026–2027-es tanévben vagy ezt követően megkezdő témavezetők tekintetében első ízben a témavezetés megkezdésekor, az adott tanév szeptember 30. napján, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a témavezetés fennállásának teljes időtartama alatt. c) A GDI programigazgatói esetében első ízben 2026. szeptember 30-án, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a programigazgatói megbízás fennállásának teljes időtartama alatt. d) A GDI tárgyfelelősei esetében első ízben 2027. március 1-jén, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a tárgyfelelősi megbízás fennállásának teljes időtartama alatt. e) A GDI törzstagjai esetében első ízben 2027. június 1-jén, majd ezt követően
# 13. § / A GDI ALUMNI TEVÉKENYSÉGE / A GDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE
évente, ugyanezen határidővel, a törzstagi megbízás fennállásának teljes időtartama alatt. (7) A (2)–(6) bekezdésben meghatározott követelmények alkalmazására a GDI türelmi időt biztosít. A követelmények alapján ellenőrzésre és jogkövetkezmény alkalmazására első alkalommal 2027. szeptember 1-jétől kerülhet sor. A 2027. augusztus 31-ig terjedő időszak felkészülési és türelmi időnek minősül; ezen időszak alatt a jelen § szerinti minimumkövetelmények nem teljesítése miatt jogkövetkezmény nem alkalmazható. (8) Az e §-ban foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzésére a türelmi idő lejártát követően az alábbiak szerint kerül sor: a) A 2027. szeptember 1-jén már témavezetői státuszban lévő témavezetők tekintetében első ízben 2027. szeptember 30-án, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a témavezetés fennállásának teljes időtartama alatt. b) A témavezetést a 2027–2028-as tanévben vagy ezt követően megkezdő témavezetők tekintetében első ízben a témavezetés megkezdésekor, az adott tanév szeptember 30. napján, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a témavezetés fennállásának teljes időtartama alatt. c) A GDI programigazgatói esetében első ízben 2027. szeptember 30-án, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a programigazgatói megbízás fennállásának teljes időtartama alatt. d) A GDI tárgyfelelősei esetében első ízben 2028. március 1-jén, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a tárgyfelelősi megbízás fennállásának teljes időtartama alatt. e) A GDI törzstagjai esetében első ízben 2028. június 1-jén, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a törzstagi megbízás fennállásának teljes időtartama alatt. (9) Amennyiben az e § (8) bekezdése szerinti ellenőrzés azt állapítja meg, hogy valamely követelmény nem teljesült, a GDI vezetője felhívja az érintett figyelmét e körülményre, és harminc (30) napos határidő tűzésével felszólítja a hiányosság pótlására. (10) Amennyiben a pótlásra nem kerül teljeskörűen sor, úgy a) tárgyfelelősök és programigazgatók esetében az érintettnek a GDI működésében betöltött tárgyfelelősi vagy programigazgatói szerepe e Szabályzat erejénél fogva megszűnik; b) témavezetők esetében a GDI egy, a jelen §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő társ-témavezetőt jelöl ki; c) törzstagok esetében a GDI vezetője tájékoztatja a törzstagi megbízás visszavonására jogosult EDT elnökét a törzstagságra vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés tényéről, és kezdeményezi a törzstagi viszony megszüntetését. (11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti társ-témavezető kijelölése nem érinti a doktorandusz kutatási témájának folytonosságát, és a GDI-nek törekednie kell arra, hogy a kijelölt társ-témavezető tudományos kompetenciája illeszkedjen a doktorandusz kutatási témájához. (12) A GDI vezetője különösen indokolt esetben – így különösen tartós betegség,
# 13. § / A GDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE / A GDI FELADATAI A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁSOK SORÁN
szülési szabadság, gyermekgondozási célú távollét, jelentős egyetemi vezetői feladat ellátása vagy pályakezdő oktatói-kutatói státusz esetén – a DIT véleményének kikérését követően legfeljebb egy évre átmeneti felmentést adhat a (2) bekezdés szerinti követelmény teljesítése alól. A felmentés nem alkalmazható a törzstagokra vonatkozó, EDSZ-ben meghatározott követelmények alóli mentesítésként.
# 14. § / A GDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE / A GDI FELADATAI A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁSOK SORÁN
14. § 1 (1) A habilitációs eljárás folyamatát, a pályázat benyújtásának, alaki és tartalmi vizsgálatának, a Habilitációs Bírálóbizottság kijelölésének, a habitusvizsgálatnak, az előadásoknak, valamint az Egyetemi Doktori Tanács döntésének rendjét a mindenkor hatályos Egyetemi Habilitációs Szabályzat és a Corvinus Doktori Iskolák Ügyrendje határozza meg. (2) Az Egyetemen gazdálkodásés szervezéstudományok tudományágban benyújtott habilitációs pályázatok esetében a GDI a tudományág szerint illetékes befogadó doktori iskolaként jár el. (3) A GDI vezetője a GDI nevében előzetesen megvizsgálja, hogy a pályázat a gazdálkodásés szervezéstudományok tudományág szempontjából befogadható-e, valamint hogy a pályázat a Habilitációs Szabályzatban meghatározott minimumkövetelmények alapján előzetesen értékelhető-e. (4) A GDI vezetője az előzetes szakmai vizsgálat során – belátása szerint – kikérheti a DIT, az illetékes programigazgató, illetve a pályázat tématerületén jártas szakértő véleményét. E vélemények a GDI vezetőjének előzetes szakmai álláspontját és HBB-re vonatkozó javaslatát támogatják, de nem helyettesítik a Habilitációs Szabályzat szerinti habitusvizsgálatot. (5) Amennyiben a GDI vezetője a pályázat előzetes szakmai vizsgálata során szakmai fenntartást észlel, erről tájékoztatja a pályázót. A pályázó a tájékoztatás alapján a pályázatát visszavonhatja, erre azonban nem kötelezhető. (6) A GDI vezetője javaslatot tesz az Egyetemi Doktori Tanács részére a Habilitációs Bírálóbizottság összetételére, ezen belül a habitusvizsgálatban közreműködő két szakértő személyére. A javaslat kialakításakor figyelemmel kell lenni a Habilitációs Szabályzat Habilitációs Bírálóbizottságra, habitusvizsgáló szakértőkre, összeférhetetlenségre és nyelvi követelményekre vonatkozó rendelkezéseire. (7) A habitusvizsgálatot a Habilitációs Szabályzat szerint kijelölt Habilitációs Bírálóbizottság keretében eljáró két habitusvizsgáló szakértő végzi. A szakértők a Habilitációs Szabályzat pontrendszere és minimumkövetelményei alapján értékelik a pályázó kutatói-oktatói tevékenységét. (8) A Habilitációs Bírálóbizottság a habitusvizsgálat eredményét, valamint a tantermi és tudományos előadáson nyújtott teljesítményt a Habilitációs Szabályzatban meghatározott rend szerint értékeli, és javaslatot tesz az Egyetemi Doktori Tanács részére a habilitált doktori cím odaítélésére vagy elutasítására. (9) A habilitációs minimumkövetelményeket a mindenkor hatályos Egyetemi Habilitációs Szabályzat, különösen annak 2/A. melléklete tartalmazza. A GDI e minimumkövetelményektől eltérő, külön habilitációs minimumkövetelményeket nem állapít meg.
# 15. § / A GDI FELADATAI A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁSOK SORÁN / ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG, ETIKAI ALAPVETÉSEK
15. § (1) 1 A doktori cselekményekben részt vevő hivatalos bírálókra, bizottsági tagokra és értékelőkre az EDSZ összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni, a jelen §-ban meghatározott GDI-specifikus szigorúbb szabályokkal együtt. (2) A doktorandusz értekezéstervezetének értékelő bizottságában (ÉTÉB) a témavezetőjén kívül nem lehet olyan tag, akivel társszerzős tanulmánya jelent meg. Ennek tényét a bizottságokat összeállító előterjesztőnek az MTMT alapján kell előzetesen ellenőriznie. (3) A doktorandusz komplexvizsga-bizottságában és disszertációjának bírálóbizottságában nem lehet olyan tag, akivel társszerzős tanulmánya jelent meg. Ennek tényét a bizottságokat összeállító előterjesztőnek az MTMT alapján kell előzetesen ellenőriznie. (4) A doktorandusz komplex vizsga bizottságában, továbbá értekezéstervezetének és disszertációjának értékelő, illetve bírálóbizottságában lehetőleg ne legyen olyan tag, akitől nem várható el, hogy a jelölt teljesítményét objektíven ítélje meg (a jelölttel meglévő rokoni kapcsolat, rendszeres, közösen megvalósított megbízási, tanácsadási feladatok, pályázati projektek vagy bármilyen egyéb tényező, pl. munkáltatói jogkör gyakorlása miatt). Ennek tényét a bizottságokat összeállító előterjesztőnek és a DIT tagjainak kell mérlegelnie. (5) A habilitációs eljárás szakértőjének (habitus vizsgálójának), valamint bírálóbizottsági tagjának nem kérhető fel olyan személy, akinek a pályázóval társszerzős tanulmánya jelent meg. Ennek tényét a bizottságot összeállító előterjesztőnek az MTMT alapján kell előzetesen ellenőriznie. (6) A doktorandusznak és a témavezetőnek egyaránt kerülnie kell az értekezéstervezet, illetve a doktori disszertáció bírálóival történő, a bírálat tárgyát képező dokumentumról szóló konzultációt. A konzultáció kifejezetten kerülendő a bírálat elkészítésének időszakában. A doktorandusznak tartózkodnia kell továbbá a bírálati folyamat sürgetésétől, a bírálat határidőre történő leadásának bárminemű elősegítésétől.
# 16. § / ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
16. § (1) Az átmeneti rendelkezéseket – amennyiben releváns – az EDSZ tartalmazza.
# 17. § / ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
17. § 2 (1) Jelen szabályzatot az Egyetemi Doktori Tanács 2023. október 25-ei ülésén H–228/EDT/2023 számú határozatával elfogadta. (2) Jelen szabályzat 2023. október 26. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Egyetemi Doktori Tanács által a 2023. március 08-ei ülésen H–36/EDT/2023 számú határozatával elfogadott Gazdálkodástani Doktori Iskola működési szabályzat. (3) A jelen Szabályzatban meghatározott rendelkezéseket a 2023. szeptember 1-től hatályos EDSZ-ben meghatározott hatálybaléptetéssel figyelemmel kell alkalmazni. (4) Mellékletek: 1. melléklet: A felvételi eljárásban értékelhető teljesítmények és adható pontok 2. melléklet: Ajánlás kutatási terv íráshoz 3. melléklet: Az oktatási és szolgálati és a kutatási kreditek megszerzésének egyéb feltételei 4. melléklet: Az értekezéstervezet tartalmi és formai követelményei, a vitával kapcsolatos egyéb szabályok 5. melléklet: A GDI-hez benyújtandó habilitációs pályázatokban elvárt felsőoktatási, szakmai és tudományos tevékenység minimum követelményei 6. melléklet: Kutatási fórum 7. melléklet: Kutatási tevékenység tervező és kreditelszámoló űrlap 8. melléklet: Pályázati űrlap tudományos tanácskozáson való részvétel támogatására 10. melléklet: A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményei (5) Jelen Szabályzatot az Egyetemi Doktori Tanács 2023. december 13-i ülésén módosította. A módosítások 2023. december 14-étől lépnek hatályba. (6) 1 Jelen Szabályzatot az Egyetemi Doktori Tanács 2026. június 10-i ülésén, H–125/EDT/2026. számú határozatával módosította. A módosítások 2026. szeptember 1. napjától lépnek hatályba. 1. melléklet 2 A felvételi eljárásban értékelhető teljesítmények és adható pontok
# 17. § / Előzetes Teljesítmény / Ajánlás kutatási terv írásához
Kutatási projektben való igazolt részvétel (db) 3 3 Konferencia részvétel (előadó, társelőadó, poszter) (db) 1 Tudományos publikáció 10 TDK részvétel és helyezés, illetve egyenértékű külföldi, egyetemi szintű 3 hallgatói tudományos versenyen való részvétel és helyezés (db) OTDK részvétel és helyezés, illetve egyenértékű külföldi, országos szintű 3 hallgatói tudományos versenyen való részvétel és helyezés (db) Nemzetközi hallgatói versenyen való részvétel és helyezés (db) 6 Szakmai-vezetői gyakorlat 4 5 Előzetes teljesítmény (maximum) 20 Kutatási terv 40 Írásbeli vizsga 10 Motivációs beszélgetés 30 Mindösszesen 100 2. melléklet 1 (1) A kutatási terv elkészítéséhez a következő struktúrát javasoljuk: a) Háttér, nemzetközi előzmények, megoldandó problémák. (Esetleg melyek voltak a saját előzmények a projektben?) b) Kulcskérdések, a projekt célkitűzései, hipotézis(ek). Írja le a kutatás specifikus céljait, minden egyes kérdést külön számozással, önálló fejezetben fejtsen ki. c) Az alkalmazandó kutatási módszer d) Valószínűsített eredmények e) Kutatási infrastruktúra (eszközök stb.) f) Hivatkozások g) A kutatási terv maximális terjedelme 5 oldal címlap és irodalomjegyzék nélkül. h) Célszerű a jelen Szabályzatban használt tevékenységtípusokhoz való igazodás. 3. melléklet 2 Az oktatási és szolgálati és a kutatási kreditek megszerzésének egyéb
# 17. § / Ajánlás kutatási terv írásához / feltételei
(1) Oktatási és szolgálati kreditek megszerzésére vonatkozó részletszabályok: a) A képzési és kutatási szakaszban egy idősáv tárgyfelelősként vagy oktatóként való oktatása 6 kreditet ér (Neptun alapján). Egy idősávnyi kurzus oktatásában való aktív közreműködés (tárgyfelelős vagy oktató igazolása alapján) 2 kreditet ér. Az aktív közreműködés jelenthet vizsgafelügyeletet, dolgozatjavítást, töredékes óratartást (pl. 1–2 szeminárium/ félév), dokumentált hospitálást, szakdolgozat-készítők, TDK-zók mentorálását, tananyagfejlesztésben való részvételt. A képzési és kutatási szakaszban (1–4. félév) minimum 1 idősávnyi oktatási tevékenység vagy ezzel egyenértékű oktatásszervezési (szolgálati) tevékenység teljesítése kötelező (6 kredit értékben). b) A kutatási és disszertációs szakaszban (5–8. félév) nincs minimum oktatási teljesítmény meghatározva; maximálisan 20 oktatási (illetve ezzel egyenértékű oktatásszervezési) kredit számolható el. Amennyiben a doktorandusz szakszeminárium vezetőként vesz részt az oktatásban, úgy a Neptunban szereplő információk alapján alapszakos hallgatók vonatkozásában 10 fő esetén, mesterszakos hallgatók vonatkozásában 5 fő esetén számolható el 6 kredit (kevesebb hallgató esetében arányosan jár a kredit) (2) A képzési és kutatási szakaszban teljesítendő kutatási kreditek az 5. mellékletben foglaltak szerint szerezhetők meg azzal, hogy a kutatási kreditre a témavezető tesz javaslatot. A kutatási krediteket konkrét kutatási anyagokkal, munkatervekkel, műhelytanulmányokkal, konferencia absztraktokkal, előadásokkal, publikációkkal, azok befogadó nyilatkozataival kell alátámasztani. (3) A kutatási és disszertációs szakaszban teljesítendő kutatási kreditek az 5. mellékletben foglaltak szerint szerezhetők meg. A krediteket konkrét kutatási anyagokkal, dokumentumokkal, a tudományos-szakmai közéletben való igazolt részvétellel, munkatervekkel, műhelytanulmányokkal, konferencia absztraktokkal, előadásokkal, publikációkkal, azok befogadó nyilatkozataival kell alátámasztani. (4) A kutatási és disszertációs szakaszban a fix kutatási kreditek megszerzéséhez a következő kritériumkövetelmények teljesítése elvárt: amennyiben sikeres értekezéstervezet-vitára a kutatási és disszertációs szakaszban kerül sor, 20 kredit jár érte. (5) A kutatási kreditek teljesítésének alapfeltétele, hogy a doktorandusz és a témavezető minden aktív szemeszter elején személyesen egyeztetnek az adott félévben elvégzendő kutatási feladatokról, megállapodnak abban, hogy mi a témavezető minimális elvárása a doktoranduszával szemben. A feladatokat olyan részletességgel kell meghatározni, hogy a félév végén egyértelműen azonosítható legyen azok sikeres vagy éppen sikertelen teljesítése, így a fix kredit megítélésének alapja. A megállapodást írásban egy erre szolgáló űrlapon kell elkészíteni, amelyet a
# 17. § / feltételei / kapcsolatos egyéb szabályok
7. melléklet tartalmaz, és amelyet aláírás után az erre szolgáló elektronikus felületre kell feltölteni. (6) Az értékelést, a kreditek megítélését ugyanezen űrlapon kell a félév végén elkészíteni, aláírás után z erre szolgáló felületre feltölteni. Vita esetén elsődlegesen a programigazgató és a témavezető illetékes az egyeztetésben, amennyiben az Ő segítségükkel sem születik megállapodás, akkor a GDI vezetője dönt a kreditek ügyében. (7) 1 A doktorandusz és a témavezető közös felelőssége, hogy a képzés egyes szakaszaiban olyan intenzitású és minőségű kutatómunkára kerüljön sor, amely előrevetíti a publikációs kritériumkövetelmények teljesítését. Félévente csak abban az esetben ítélhető meg a fix kutatási kredit, amennyiben a doktorandusz az 7. mellékletben rögzítettek szerint és kutatási anyagokkal, dokumentumokkal egyértelműen alá tudja támasztani a kutatási és publikációs aktivitásának tényét, illetve szándékát. 4. melléklet 2 Az értekezéstervezet tartalmi és formai követelményei, a vitával (1) Az értekezéstervezet elkészítésének és védésre való benyújtásának célja, hogy meg lehessen ítélni a doktorjelölt elméleti felkészültségét, kutatási koncepciójának szakmai megalapozottságát, valamint a kutatás addig elért főbb eredményeit. (2) Formai követelményei megegyeznek a végleges változatra vonatkozó elvárásokkal. (3) Az értekezéstervezet és vitájának jellege és célja: a) A tervezetnek már tartalmaznia kell az új tudományos értékkel bíró eredményeket. b) Jelentős módszertani, forrásfeldolgozási, adatkezelési hibától mentesnek kell lennie. c) A tervezet nyilvános megvitatásának célja elsősorban az, hogy a vitában résztvevők kérdéseikkel, kritikai észrevételeikkel és tanácsaikkal segítsék a jelöltet abban, hogy végső dolgozata minél színvonalasabb legyen. (4) Az értekezéstervezet vitájának kezdeményezése: Az elkészült tervezetet a programigazgatónak címezve kell benyújtani (pdf-formátumban) az EDI-ben. A tervezettel egyidejűleg benyújtandó dokumentumok: a) a témavezető(k) nyilatkozata arról, hogy a dolgozat vitára alkalmas; b) az EDSZ-ben előírt nyilatkozat arról, hogy a benyújtott értekezés-tervezet (a mások hivatkozott eredményeit leszámítva) a jelölt önálló szellemi alkotása; c) közös munkák eredményeinek közlése esetén nyilatkozat a szerzőtársaktól a jelölt önálló hozzájárulásának mértékéről. 5. melléklet 1 A GDI-hez benyújtandó habilitációs pályázatokban elvárt felsőoktatási, szakmai és tudományos tevékenység minimum követelményei (1) A GDI-hez benyújtott habilitációs pályázatok esetében a habilitációs minimumkövetelményeket a mindenkor hatályos Egyetemi Habilitációs Szabályzat, különösen annak 2/A. melléklete tartalmazza. (2) A GDI a habilitációs eljárásban a Habilitációs Szabályzatban meghatározott publikációs, oktatási, témavezetési, tananyagfejlesztési, szakmai és tudományos
# 17. § / kapcsolatos egyéb szabályok / Kutatási fórum
közéleti követelményeket alkalmazza. (3) A GDI vezetője az előzetes szakmai vizsgálat során azt vizsgálja, hogy a pályázat a gazdálkodásés szervezéstudományok tudományág szempontjából befogadható-e, továbbá hogy a Habilitációs Szabályzat szerinti minimumkövetelmények teljesülése a benyújtott dokumentumok alapján előzetesen megítélhető-e. (4) A GDI vezetője a Habilitációs Bírálóbizottságra és a habitusvizsgáló szakértőkre vonatkozó javaslatát úgy alakítja ki, hogy a javasolt személyek tudományos kompetenciája illeszkedjen a pályázó szakterületéhez, és megfeleljen a Habilitációs Szabályzat összeférhetetlenségi és bizottsági összetételre vonatkozó szabályainak. (5) A jelen melléklet nem állapít meg az Egyetemi Habilitációs Szabályzattól eltérő vagy azzal párhuzamos habilitációs minimumkövetelményeket. 6. melléklet 2 (1) A kutatási fórumot az első és a harmadik évfolyamon szervezzük. (2) A kutatási fórum célja, hogy a hallgatók évente visszajelzést kapjanak az elvégzett kutató munkájukról. (3) A kutatási fórumon a hallgatók és témavezetőik részvétele kötelező. (4) A GDI kutatási fórum pontos idejét a tavaszi félév első hónapjának végéig meghirdeti. (5) Mivel az egyes évfolyamok a kutatási munkájuk eltérő készültségi fokán állnak, ezért a kutatási fórumra beadandó kéziratokkal szembeni követelmények, illetve azok lebonyolítási rendje különböző. A kéziratokat a kutatási fórum előtt legalább két héttel fel kell tölteni a GDI által meghatározott felületre. (6) A kéziratok nyelve az angol. (7) Az első évfolyamos hallgatóknak egy 10–15 oldalas részletes kutatási tervet kell leadniuk. (8) A harmadik évfolyamos hallgatóktól konkrét kutatási eredmények bemutatását várjuk, amelyet beleillesztenek az irodalomfeldolgozásba, és megfogalmazzák a hátralévő kutatási feladatokat, a kutatás előtt álló dilemmákat. Az elvárt terjedelem 50–60 oldal. (9) A kutatási fórum lebonyolítása évfolyamonként a következő: a) Első évfolyam: 15 perc prezentáció, 10 perc kérdések és hozzászólások. b) Harmadik évfolyam: 25 perc prezentáció, 15 perc kérdések és hozzászólások. 7. melléklet 1
# 17. § / Képzési és kutatási Kutatási és disszertációs / szakasz szakasz
Doktorandusz neve és NEPTUN kódja Program megnevezése Témavezető(k) neve Tanulmányi félév (így: 2022/2003 1. félév) (beírandó a listából) (félév eleji egyeztetés alapján) Budapest, 2024..... Az alábbi listában szerepelő (vagy azokkal egyenértékű) kutatási feladatok elvégzése a doktori képzés során elvárt és a jelzett szemeszterekben teljesítendő. Táblázatunk csak iránymutatásként szolgál, egy ideális kutatási folyamatot ír le. Ha a téma sajátossága megkívánja, a témavezetővel való előzetes egyeztetés alapján ettől el lehet térni, amit az adott félév tervezésekor és/vagy az értékelésekor indokolni kell. Tevékenységtípusok/Félévek 1 2 3 4 5 6 7 8 Kutatási kredit (fix) 15 15 15 15 25 25 25 25 Kutatási téma meghatározása 1 Szakirodalom gyűjtése, feldolgozása 1 Szakirodalmi összefoglaló (literature 1 review) készítése Kutatási terv (research design) 2 Módszertan elméleti megalapozása 2 Kutatási Fórum (beadandó, vitában 2 részvétel) Értekezéstervezet-vitán/disszertáció 1–2 védésen való részvétel Másodlagos források gyűjtése, 3 adatbázis-készítés (opcionális) Vizsgálat előkészítése, mérőapparátus 3 összeállítása, tesztelése Vizsgálat lebonyolítása 4 Adatbázis-építés, tisztitás 4 Elsődleges elemzés, értékelés 4 Komplex vizsga beadandó 4 Értekezéstervezet-vitán/disszertáció 3–4 védésen való részvétel Konferencia-absztrakt készítése, 1–4 belföldi/nemzetközi konferencián való részvétel előadóként Az értekezéstervezetet megalapozó 5 kutatómunka, az eredmények strukturált bemutatása Kuutatási fórumon részvétel 6 Publikáció készítése, megküldése 6 Értekezéstervezetet megalapozó 7 kutatómunka, az eredmények strukturált bemutatása Publikáció készítése, fejlesztése 8 Értekezéstervezet benyújtása 8 Konferencia-absztrakt készítése, 5–8 belföldi/nemzetközi konferencián való részvétel előadóként 8. melléklet 1 9. melléklet 2 A tanulmány-alapú disszertációval szemben állított tartalmi követelmények és az azokkal szemben alkalmazandó értékelési szempontok
# 17. § / Képzési és kutatási Kutatási és disszertációs / szakasz szakasz
(1) A tanulmányalapú disszertáció legalább három, legfeljebb öt, egymással tematikusan összefüggő, de önálló tudományos hozzájárulást tartalmazó szaktanulmányból, folyóiratcikkből vagy könyvfejezetből állhat. A disszertációba bevont tanulmányoknak együttesen koherens kutatási programot kell alkotniuk, és nem elegendő, ha a disszertáció csupán egymás mellé illesztett, lazán kapcsolódó tanulmányok gyűjteménye. (2) A tanulmányalapú disszertációnak az EDSZ előírásával összhangban legalább egy, a bevezető és az összegző fejezeten kívüli, egyszerzős, önálló tanulmányt vagy fejezetet kell tartalmaznia. Az egyszerzős tanulmány vagy fejezet célja annak igazolása, hogy a doktorjelölt önállóan is képes tudományos kutatási probléma megfogalmazására, elméleti és módszertani megalapozására, elemzésére és tudományos eredmények létrehozására. (3) A disszertációba bevont valamennyi tanulmánynak illeszkednie kell a GDI tudományterületi profiljához, valamint a disszertáció egységes kutatási programjához. A disszertációban szereplő tanulmányok közül legalább egynek a Scimago releváns szakterületi besorolása szerint legalább Q3 kategóriás nemzetközi folyóiratban, angol nyelven megjelent tanulmánynak kell lennie. Társszerzős tanulmány esetén a tanulmány legfeljebb háromszerzős lehet, és a doktorjelöltnek főszabály szerint első szerzőként kell szerepelnie. Ettől csak olyan tudományterületi vagy folyóirat-közlési gyakorlat esetén lehet eltérni, ahol az alfabetikus szerzősorrend az adott szakterületen vagy folyóiratnál általánosan elfogadott; az eltérést a doktorjelöltnek és a társszerzőknek írásban indokolniuk kell. (4) Társszerzős tanulmány vagy könyvfejezet a disszertációba csak akkor illeszthető be, ha a társszerzők írásban nyilatkoznak arról, hogy a doktorjelölt hozzájárulása a tanulmány elkészítéséhez meghatározó volt. A meghatározó hozzájárulás tartalmát és igazolásának módját a jelen Szabályzat 9. melléklete szerinti társszerzői nyilatkozat tartalmazza. Egy adott tanulmányt vagy könyvfejezetet doktori fokozatszerzés, illetve doktori publikációs követelmény teljesítése céljából csak egy doktorjelölt használhat fel. (5) A tanulmányalapú disszertáció integráns részét képezi az átfogó bevezető fejezet és az összegző, szintetizáló fejezet. Ezeknek nem pusztán formai keretet kell adniuk a tanulmányokhoz, hanem világosan be kell mutatniuk a disszertáció egészének közös kutatási problémáját, elméleti és módszertani kapcsolódásait, valamint a tanulmányok együttes tudományos hozzájárulását. (6) Az átfogó bevezető fejezetben a szerzőnek különösen az alábbiakat kell bemutatnia: a) a disszertáció egészét megalapozó kutatási problémát, kutatási kérdést vagy kérdéseket, valamint azok tudományos relevanciáját; b) a disszertáció egységes elméleti és fogalmi keretét, amelybe az egyes
# 17. § / Képzési és kutatási Kutatási és disszertációs / szakasz szakasz
tanulmányok illeszkednek; c) az egyes tanulmányok közötti tematikus, elméleti, módszertani és empirikus kapcsolatokat; d) azt, hogy az egyes tanulmányok hogyan járulnak hozzá külön-külön és együttesen a disszertáció fő kutatási kérdésének megválaszolásához; e) a tanulmányok közötti különbségeket, különösen abban a tekintetben, hogy azok eltérő elméleti, módszertani, empirikus vagy koncepcionális hozzájárulást tartalmaznak-e. (7) A tanulmányok tartalmukban nem mutathatnak indokolatlanul nagy átfedést. A disszertációba bevont tanulmányok akkor tekinthetők önálló tudományos hozzájárulásnak, ha az elméleti problémafelvetés, a kutatási kérdés, az alkalmazott módszertan, az empirikus adatbázis vagy az eredmények értelmezése tekintetében érdemi különbség mutatható ki közöttük. Az átfedéseket a bevezető fejezetben átlátható módon jelezni és indokolni kell. (8) Az összegző, szintetizáló fejezetben a szerzőnek különösen az alábbiakat kell teljesítenie: a) össze kell foglalnia és egységes keretben kell értelmeznie az egyes tanulmányok fő eredményeit; b) be kell mutatnia a disszertáció egészének új tudományos eredményeit és hozzájárulását a szakirodalomhoz; c) kezelnie kell az egyes tanulmányok között esetlegesen fennálló elméleti, módszertani vagy empirikus feszültségeket, eltéréseket és ellentmondásokat; d) értékelnie kell a kutatás korlátait; e) meg kell fogalmaznia a további kutatási irányokat és a tudományos, illetve – amennyiben releváns – gyakorlati implikációkat. (9) A tanulmányalapú disszertáció értékelése során az opponenseknek és a bírálóbizottságnak nemcsak az egyes tanulmányok önálló színvonalát, hanem a disszertáció egészének koherenciáját, integráltságát és tudományos hozzájárulását is vizsgálniuk kell. Az értékelésnek különösen ki kell térnie arra, hogy: a) a disszertáció egésze világos és releváns kutatási problémára épül-e; b) az egyes tanulmányok egymással összefüggő, de önálló tudományos hozzájárulást tartalmaznak-e; c) a bevezető és az összegző fejezet megfelelően integrálja-e a tanulmányokat; d) a disszertációban szereplő tanulmányok elméleti és módszertani megalapozottsága megfelelő-e; e) a disszertáció egésze tartalmaz-e új tudományos eredményt; f) a társszerzős tanulmányok esetében a doktorjelölt meghatározó hozzájárulása megfelelően igazolt-e. (10) A szerző – amennyiben a disszertáció megalapozott megítélése szempontjából indokoltnak tartja – a disszertációtól elkülönítve mellékelheti az egyes tanulmányokhoz kapott szerkesztői és opponensi véleményeket, bírálatokat, döntéseket vagy egyéb, a tanulmányok tudományos megítélését segítő dokumentumokat. 10. melléklet 1 A tanulmányokhoz nyújtott „meghatározó hozzájárulás” fogalmának
# 17. § / 1. A melléklet célja és hatálya / 2. A meghatározó hozzájárulás fogalma
(1) Jelen melléklet a Gazdálkodástani Doktori Iskolában a doktori fokozatszerzés publikációs követelményeinek teljesítéséhez, illetve a tanulmányalapú disszertációba bevont társszerzős tanulmányokhoz kapcsolódó „meghatározó hozzájárulás” fogalmát és igazolásának módját határozza meg. (2) A melléklet célja, hogy a társszerzős tanulmányok doktori célú felhasználása során egyértelmű, átlátható és egységes igazolási rend érvényesüljön, különös tekintettel a doktorjelölt önálló tudományos hozzájárulásának megítélésére. (3) A jelen mellékletben foglaltakat alkalmazni kell minden olyan társszerzős tanulmányra, folyóiratcikkre vagy könyvfejezetre, amelyet a doktorjelölt a) a doktori fokozatszerzés publikációs követelményének teljesítéséhez kíván felhasználni; és/vagy b) tanulmányalapú disszertációjába, illetve annak értekezéstervezetébe kíván beilleszteni. (1) Meghatározó hozzájárulásnak az tekinthető, ha a doktorjelölt a társszerzős tanulmány létrehozásában érdemi, dokumentálható és a tanulmány tudományos eredményét alapvetően befolyásoló szerepet vállalt. (2) A GDI doktori fokozatszerzési eljárásaiban társszerzős tanulmány akkor fogadható el a doktorjelölt saját tudományos teljesítményeként, ha a doktorjelölt hozzájárulása a tanulmány elkészítéséhez meghaladta az 50%-ot. (3) A meghatározó hozzájárulás nem állapítható meg kizárólag formai szerzőségi pozíció, adatközlés, adminisztratív segítség, technikai közreműködés vagy általános témavezetői támogatás alapján. A hozzájárulásnak a tanulmány tudományos tartalmában, koncepciójában, módszertanában, elemzésében, eredményeiben vagy szövegezésében is kimutathatónak kell lennie. (4) A doktorjelölt meghatározó hozzájárulásának megítélése során különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) a kutatási probléma és kutatási kérdések megfogalmazásában betöltött szerep; b) az elméleti vagy konceptuális keret kialakításában való részvétel; c) a kutatás módszertanának kidolgozása; d) az adatok gyűjtése, előállítása, rendszerezése vagy kezelése; e) az elemzés, értelmezés és következtetések kidolgozása; f) a kézirat első változatának elkészítése; g) a kézirat érdemi átdolgozása, szerkesztése és véglegesítése; h) a szerkesztőségi, lektori vagy bírálói észrevételekre adott szakmai válaszok kidolgozása.
# 17. § / 3. Első szerzőség és szerzősorrend / 4. A meghatározó hozzájárulás igazolása
(1) A doktori fokozatszerzés publikációs követelményeinek teljesítéséhez, illetve a tanulmányalapú disszertációba történő beillesztéshez felhasznált társszerzős tanulmány esetében a doktorjelöltnek főszabály szerint első szerzőként kell szerepelnie. (2) Ettől eltérni csak akkor lehet, ha az adott tudományterületen, folyóiratban vagy publikációs közegben az alfabetikus szerzősorrend az általánosan elfogadott gyakorlat. Az eltérés tényét és indokát a társszerzői nyilatkozatban külön fel kell tüntetni. (3) Megjelenés előtt álló tanulmány esetén a társszerzőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a doktorjelölt a kézirat szerzői között első szerzőként szerepel, illetve alfabetikus szerzősorrend alkalmazása esetén arról, hogy a szerzősorrend nem a hozzájárulások mértékét fejezi ki. (1) A doktorjelölt meghatározó hozzájárulását minden társszerzős tanulmány esetében külön társszerzői nyilatkozattal kell igazolni. (2) A társszerzői nyilatkozatot valamennyi társszerzőnek alá kell írnia. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell: a) a tanulmány pontos címét; b) megjelent tanulmány esetén a publikáció pontos bibliográfiai adatait; c) megjelenés előtt álló tanulmány esetén a kézirat státuszát; d) annak megjelölését, hogy a tanulmányt a doktorjelölt milyen doktori célra kívánja felhasználni; e) a doktorjelölt szerzői pozícióját; f) a doktorjelölt hozzájárulásának százalékos mértékét; g) a doktorjelölt hozzájárulásának CRediT Author Statement szerinti részletezését; h) a társszerzők nyilatkozatát arról, hogy a tanulmányt doktori fokozatszerzési vagy doktori publikációs követelmény teljesítése céljából más doktorjelölt nem használta és nem kívánja felhasználni. (3) A meghatározó hozzájárulás igazolására a jelen melléklet szerinti társszerzői nyilatkozatsablont kell alkalmazni.
# 17. § / 4. A meghatározó hozzájárulás igazolása / 5. Társszerzői nyilatkozat
Alulírott társszerzők hozzájárulunk ahhoz, hogy Doktorjelölt neve: ................................................................................................... Neptun-kódja: ......................................................................................................... a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskolájának doktorjelöltje az alábbi tanulmányt doktori célra felhasználja. A tanulmány címe: ............................................................................................................... ................................................................................................................................................. A tanulmány státusza: □ megjelent □ közlésre elfogadott □ benyújtott kézirat □ megjelenés előtt álló kézirat □ egyéb: ................................................................................................... Megjelent vagy közlésre elfogadott tanulmány esetén a pontos hivatkozás: .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. A tanulmány doktori célú felhasználása: □ doktori publikációs követelmény teljesítésére □ tanulmányalapú doktori disszertációban történő felhasználásra □ mindkettőre A doktorjelölt szerzői pozíciója: □ első szerző □ nem első szerző, mert a tanulmányban alfabetikus szerzősorrend érvényesül □ egyéb indokolt eltérés: .............................................................................. Alfabetikus vagy egyéb, nem hozzájárulási sorrendet tükröző szerzősorrend esetén az indokolás: .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. A doktorjelölt hozzájárulása a tanulmány elkészítéséhez: A társszerzők kijelentik, hogy a doktorjelölt hozzájárulása a közös tanulmányhoz meghaladta az 50%-ot. A doktorjelölt hozzájárulásának mértéke: ..................... % (minimum 51%) CRediT Author Statement A doktorjelölt hozzájárulását az alábbi CRediT-kategóriák szerint kell megjelölni. Kérjük, minden releváns kategóriánál jelöljék a doktorjelölt szerepét.
# 17. § / 5. Társszerzői nyilatkozat / CRediT-kategória A doktorjelölt hozzájárulása
Koncepció kidolgozása □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Módszertan □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Szoftver □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Validálás □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Formális elemzés □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Kutatás □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Erőforrások, infrastruktúra biztosítása □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Adatkezelés □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Írás – eredeti vázlat □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Írás – felülvizsgálat és szerkesztés □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Vizuális ábrázolás □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Témavezetés □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Projektadminisztráció □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns Pénzügyi források biztosítása □ vezető szerep □ közreműködés □ nem releváns A doktorjelölt hozzájárulásának rövid szöveges összefoglalása: .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. Társszerzői kizárólagossági nyilatkozat Kijelentjük, hogy a fenti tanulmányt doktori fokozatszerzési eljárásban, tanulmányalapú doktori disszertációban vagy doktori publikációs követelmény teljesítése céljából más doktorjelölt nem használta fel, és tudomásunk szerint nem is kívánja felhasználni. Dátum: .............................................
# 17. § / Társszerző neve Társszerző aláírása / TARTALOMJEGYZÉK
............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ ............................................................ A doktorjelölt nyilatkozata Alulírott doktorjelölt kijelentem, hogy a fenti tanulmány doktori célú felhasználása során a jelen nyilatkozatban foglaltak megfelelnek a valóságnak, és a tanulmány felhasználása nem sérti más szerzők, doktorjelöltek vagy intézmények jogos érdekeit. Dátum: ............................................. Doktorjelölt aláírása: ............................................................ Budapesti Corvinus Egyetem 1 Gazdálkodástani Doktori Iskola működési szabályzat 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI 2 FELVÉTELI ELJÁRÁS 3 TANULMÁNYI ÜGYEK 4 Témavezetés 4 Képzési és kutatási szakasz 4 Komplex vizsga 6 Kutatási és disszertációs szakasz 7 FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS 7 Az értekezéstervezet és az értekezés 7 Az értekezéstervezet vitája 8 A doktori értekezés benyújtás és megvédése 8 A GDI ALUMNI TEVÉKENYSÉGE 9 A GDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE 9 A GDI FELADATAI A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁSOK SORÁN 11 ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG, ETIKAI ALAPVETÉSEK 12 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 12 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12 1. melléklet 13 A felvételi eljárásban értékelhető teljesítmények és adható pontok 13 2. melléklet 14 Ajánlás kutatási terv írásához 14 3. melléklet 14
# 17. § / 4. A meghatározó hozzájárulás igazolása 21 / 5. Társszerzői nyilatkozat 21
Az oktatási és szolgálati és a kutatási kreditek megszerzésének egyéb feltételei 14 4. melléklet 15 Az értekezéstervezet tartalmi és formai követelményei, a vitával kapcsolatos egyéb szabályok 15 5. melléklet 16 A GDI-hez benyújtandó habilitációs pályázatokban elvárt felsőoktatási, szakmai és tudományos tevékenység minimum követelményei 16 6. melléklet 16 Kutatási fórum 16 7. melléklet 17 KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG TERVEZŐ ŰRLAP 17 8. melléklet 18 9. melléklet 18 A tanulmány-alapú disszertációval szemben állított tartalmi követelmények és az azokkal szemben alkalmazandó értékelési szempontok 18 10. melléklet 20 „”A tanulmányokhoz nyújtott „meghatározó hozzájárulás” fogalmának értelmezése és igazolása a GDI doktoranduszai esetében 20
# Közzététel: SZ-14/2024/2025. (2024. XI. 12.) sz. határozat / A szabályzat célja
Foglalkoztatási követelményrendszer 9. rész: Habilitációs Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK / A habilitáció fogalma és tartalma
1. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban Nftv.), valamint a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) az oktatói és az előadói képesség (habilitás) megítélésére, az adott tudományágban akkreditált egyetemeken lehetővé teszi habilitációs eljárás lefolytatását. A habilitációs eljárás során, amely lényegében a vezető oktatói feladatokra való alkalmasság megállapítására irányul, arra kell törekedni, hogy a lehetőségek határai között megítélésre kerüljön a jelölt – oktatói és előadói képessége, tananyagfejlesztő készsége, – szakmai és tudományos felkészültsége, valamint – hazai és nemzetközi tudományos közéleti szerepvállalása. (2) E törekvések megvalósítása érdekében a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban Egyetem) a Habilitációs szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a következők szerint állapítja meg.
# 2. § / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK / A habilitáció fogalma és tartalma
2. § (1) A habilitáció az Egyetemen az oktatási, szakmai és tudományos, előadói készség megítélésére irányuló minősítő eljárás, amelynek keretében a pályázó a Szabályzatban meghatározott módon ad tanúságot oktatói, szakmai és tudományos tevékenységéről és nyilvános előadásokkal bizonyítja előadókészségét. (2) A habilitált doktor – rövidítve „dr. habil.” – cím (a továbbiakban együtt: habilitált doktor cím) kérelem alapján lefolytatott eljárás eredményeként nyerhető el. (3) Jelen Szabályzat szerint habilitációs eljárás azokban a tudományágakban folytatható, amelyekben az Egyetem doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére jogosult. (4) Habilitációs eljárás olyan pályázó kérelmére indítható, aki megfelel az Nftv., a Kormányrendelet és a Szabályzat rendelkezéseinek. (5) A habilitációs eljárás megindítását magyar és külföldi állampolgár egyaránt kérheti. (6) Az Egyetem a habilitációs eljárásban elvárt idegen nyelvként az angolt jelöli meg. Más idegen nyelv az Egyetemen habilitációs eljárásban nem használható. A habilitációs eljárásban részt vevő szervezeti egységek, testületek, felelősök
# 3. § / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK / A habilitáció fogalma és tartalma
3. § (1) A habilitációs eljárással kapcsolatos szabályozási, döntési, szervezési, valamint adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat a Szervezeti és Működési Szabályzatban (azon belül különösen a Szervezeti és Működési Rendben) meghatározott felhatalmazással: – a Szenátus, – a rektor, – az Egyetemi Doktori Tanács (a továbbiakban EDT), amely egyben az Egyetemi Habilitációs Bizottság, – a Habilitációs Bírálóbizottság (a továbbiakban HBB), – a tudományág szerint illetékes befogadó doktori iskola (a továbbiakban DI) és – az Egyetemi Doktori Iroda (a továbbiakban EDI) látják el. a) a Szenátus – elfogadja az Egyetem Habilitációs szabályzatát, – az EDT beszámolója alapján rektori ciklusonként értékeli a habilitációs eljárás lefolytatásának helyzetét és meghatározza a további szabályozási, szervezési, valamint dokumentálási feladatokat; b) a rektor – törvényességi felügyeletet gyakorol a habilitációs eljárás lefolytatása felett, intézkedik annak személyi, tárgyi, szabályozási és szervezési feltételeiről, – dönt az EDT eljárásával kapcsolatos fellebbezésekről; c) az Egyetemi Doktori Tanács – a habilitációs eljárás lefolytatásában illetékes egyetemi testületként a jelen Szabályzat egyéb rendelkezései szerint ellátja a habilitációs eljárással kapcsolatos testületi tevékenységet, – közreműködik a Szabályzat kidolgozásában és azt döntési eljárásra a rektorhoz terjeszti, – dönt a szakterületét érintő kérelem elfogadásáról, elutasításáról, illetve szükség szerinti kiegészítéséről, – kijelöli a habilitációs bírálóbizottságot – a HBB közreműködésével értékeli a pályázó oktatási, szakmai és tudományos tevékenységét, és annak eredményeit, – értékeli a HBB jelentését, – dönt a habilitált doktor cím odaítéléséről, – rektori ciklusonként, felkérésre a következő időszakra vonatkozó javaslatokat is tartalmazó összesítő jelentést készít és terjeszt a Szenátus elé; d) a HBB – értékeli a pályázó habitusát, – véleményt formál a pályázó előadói készségéről; e) a DI – szakértőket javasol habitusvizsgálat lefolytatásához; f) az EDI – ellátja a habilitációs eljárás koordinációs, adminisztrációs feladatait.
# 4. § / A habilitáció fogalma és tartalma / Az Egyetemi Doktori Tanács Habilitációs Bírálóbizottsága
4. § (1) Az EDT az adott habilitációs eljárás egyes szakaszaiban történő oktatási, szakmai és tudományos előadói készség értékelés elvégzésére HBB-t hoz létre: – a HBB elnökből és négy további szavazati jogú tagból áll, – a HBB legalább négy szavazati jogú tagja egyetemi tanár vagy Professor Emeritus/Emerita, – elnök: egyetemi tanár, aki az Egyetemmel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, vagy az Egyetem által kinevezett Professor Emeritus/Emerita, – tagok: egyetemi tanár, illetve habilitált docens, akik közül kettő foglalkoztatási jogviszonyban áll az egyetemmel (a továbbiakban belső szakember), míg kettő nem (a továbbiakban külső szakember), – a tagok között egy-egy fő egyúttal a habitusvizsgálatot végző belső, illetve külső szakember, – tartalék elnök: egyben az egyik belső tag, egyetemi tanár vagy az egyetem által kinevezett Professor Emeritus/Emerita, – tartalék tagok: egy-egy belső, illetve külső egyetemi tanár vagy Professor Emeritus/Emerita, illetve habilitált docens, – titkár: a szakterület PhD fokozattal rendelkező képviselője (az egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban áll, szavazati jog nélküli tag), – a HBB valamennyi szavazati jogú tagja habilitált legyen, és az adott eljárásban használt idegen (angol) nyelvet megfelelő szinten ismerje. (2) Nem lehet a HBB elnöke vagy tagja a pályázó munkahelyi (intézet, tanszék, kutatóhely) vezetője, közvetlen felettese, beosztottja, olyan kolléga, akivel közösen publikált, továbbá a pályázó Polgári Törvénykönyv 8:1. § (1) bekezdés 1. pont szerinti közeli hozzátartozója. (3) A HBB elnökét és tagjait az illetékes DI javaslatára az EDT egyszerű szótöbbséggel választja meg. (4) A HBB ülése akkor határozatképes, ha az elnök és minimum három tag jelen van, akik közül legalább egy tag külső szakember.
# 5. § / A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁS / A pályázat benyújtása, alaki és tartalmi felülvizsgálata
5. § (1) A habilitációs eljárás megindítását az kérheti, aki a) egyetemi oklevéllel és doktori (PhD) fokozattal, illetve azzal egyenértékűnek tekinthető tudomány kandidátusa vagy magasabb, tudomány doktora címmel rendelkezik és a PhD, illetve kandidátusi fokozat megszerzése óta – legalább 5 éve – magas szintű, önálló tudományos munkát végez és ennek során rendszeres, magas szintű, publikációs tevékenységet folytat, amelyet rangos, nemzetközi, lektorált, a szakterületen mértékadóként elismert folyóiratokban megjelent cikkek és ugyanilyen helyeken megjelenő – az MTMT Adatbázisa alapján vizsgált – hivatkozások igazolnak. Emellett előadásokkal, eredményeinek ismertetésével rendszeresen részt vesz nemzetközi és hazai tudományos rendezvényeken. Az MTA doktora cím megléte esetén a szakmai-tudományos teljesítményt az eljárás részeként nem kell vizsgálni, azt igazoltnak kell tekinteni maximális pontszámmal; b) hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben legalább nyolc féléven keresztül látott el oktatói feladatot alap és/vagy mester és/vagy doktori képzésben; c) doktori képzésben témavezetőként részt vett legalább két éven keresztül, és irányításával legalább egy doktori hallgató sikeres komplex vizsgát teljesített, vagy társtémavezetésével doktori fokozatot szerzett; d) legalább egy teljes kurzust angol nyelven oktatott; e) büntetlen előéletű és cselekvőképes; f) akinek igazolt az oktatási, szakmai és tudományos tevékenysége, annak mennyisége és minősége megfelelő színvonalú (az elvárásokat jelen szabályzat 2/A melléklete tartalmazza). (2) A habilitációs kérelmet az Egyetem rektorának címezve az EDI vezetőjéhez kell benyújtani a mellékletekkel együtt, három nyomtatott példányban. A teljes pályázati anyagot elektronikus formában kell benyújtani az EDI hivatalos e-mail címén. (3) A kérelemhez a következő mellékleteket kell csatolni: a) az egyetemi (mester, MA/MSc) végzettséget és a doktori (PhD) fokozatot vagy az azzal egyenértékű tudományos fokozatot igazoló oklevelek egyszerű másolatát; b) pályázati anyagot, amelynek adatszerű értékelésre alkalmas formában tartalmaznia kell: – a pályázó önéletrajzát, – a doktori fokozat megszerzése óta végzett tudományos tevékenység eredményeinek kb. 10–15 oldalas (kb. 50 ezer karakter) tézisekben történő összefoglalását. Az új és újszerű megállapításokat tételesen, egységes, önmagában érthető rendszerben kell bemutatni a tudományos téziseknél megszokott formában, a válogatott tudományos publikációkat a megfelelő tézispontoknál lehivatkozva, – minden olyan további adatát, amely hozzájárulhat az eddig végzett tevékenységének értékeléséhez, – a pályázó az adott tudományterület, illetve tudományág elismert professzorainak ajánlását, illetve az illetékes intézet javaslatát is csatolhatja; c) csatolni kell a pályázó tudományos közleményeinek és az azokra való
# 5. § / A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁS / A pályázat benyújtása, alaki és tartalmi felülvizsgálata
hivatkozások jegyzékét (MTMT alapján), a tudományos rendezvényeken tartott előadásainak adatait, továbbá a pályázó által legértékesebbnek tartott, legfeljebb 10 publikáció jegyzékét, szükség esetén a szerzőtársi nyilatkozatokat; d) a pályázó által a hallgatók és/vagy doktoranduszok részére tartandó tantermi előadás, továbbá az Egyetem oktatói, kutatói részére angol nyelven tartandó tudományos előadás címét; e) a felsőoktatási tananyagfejlesztő készség dokumentálását az (5) bekezdés szerint; f) a tudományos (alkotó) tevékenység bizonyítását az (6) bekezdés szerint; g) az eljárási díj befizetését igazoló dokumentum másolatát. (4) A habilitált doktor cím a pályázó doktori fokozatának megfelelő tudományágban nyerhető el. A kérelmező doktori fokozatának tudományágától eltérő tudományágban akkor kérhető a habilitációs eljárás megindítása, ha a kérelmezőnek a tudományos fokozat megszerzése óta kifejtett tevékenysége ezt indokolja. (5) A pályázó tananyagfejlesztő készségét és eredményeit a következők egyikével bizonyíthatja: a) az általa írt, a felsőoktatásban használt tankönyvvel, szakkönyvvel, jegyzettel (legfeljebb hármas társszerzőségű kiadvány fogadható el, amelyből egyértelműen megállapítható a pályázó hozzájárulása, szerkesztés nem fogadható el); b) az általa a későbbiekben meghirdetendő, saját szellemi termékének tekinthető tantárgy/kurzus részletesen kidolgozott programjával és saját publikációival alátámasztott tananyagával. (6) A pályázó tudományos (alkotó-) tevékenységét a folyóiratokban, könyvekben közreadott publikációk csatolásával, az azokban szereplő eredmények legalább 10–15 (kb. 50 ezer karakter) oldalas tézisszerű összefoglalásával bizonyíthatja. A publikációs elvárás részleteit a 2/A melléklet tartalmazza. (7) A külföldön szerzett doktori fokozatot a habilitációs kérelem benyújtása előtt a hatályos jogszabályoknak megfelelően honosíttatni kell. (8) A pályázat angol nyelven is benyújtható.
# 6. § / A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁS / A pályázat benyújtása, alaki és tartalmi felülvizsgálata
6. § (1) A benyújtott kérelmet az EDI alaki szempontból ellenőrzi. Ennek során azt vizsgálja, hogy a pályázó hiánytalanul benyújtotta-e a 5. §(3) és 5. §(5) bekezdésekben meghatározott dokumentumokat, és azok formailag megfelelnek-e az elbírálhatóság követelményeinek. Hiányosság esetén felszólítja a pályázót, hogy pótolja a hiányzó dokumentumokat. Az alaki felülvizsgálat megállapításait feljegyzésben kell rögzíteni. (2) A habilitációs eljárást a kérelem benyújtásától számított egy éven belül be kell fejezni. Kérelem július és augusztus kivételével folyamatosan benyújtható. Az EDI az alaki felülvizsgálatot a benyújtástól számított 30 napon belül elvégzi. A pályázónak az esetleges hiánypótlás elvégzésére 30 nap áll a rendelkezésére, a határidő túllépése a pályázat befogadásának elutasítását vonja maga után. (3) A pályázatot az EDI – az (1) bekezdés szerinti alaki felülvizsgálat és az eredményes hiánypótlás után, az erről szóló feljegyzést mellékelve – a szakterületileg illetékes Doktori Iskolának megküldi. (4) Az EDT intézkedik a pályázat szakértői véleményeztetéséről, az érintett Doktori Iskola közreműködésével elvégezteti a pályázó habitusvizsgálatát. A habitusvizsgálatot egyetemi tanári címmel (professor vagy professor emeritus/emerita) rendelkező két szakértő végzi, akik közül az egyik bíráló nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az Egyetemmel. A DI vezetője a HBB összetételére és ezen belül a két szakértőre vonatkozó javaslatát megküldi az EDT elnökének. A DSc/MTA doktora címmel rendelkező pályázó szakmai-tudományos habitusát a 5. §(1)a) pont alapján nem kell vizsgálni. (5) Az EDI vezetője írásban tájékoztatja a pályázót az EDT által kijelölt HBB összetételéről. A pályázó 5 napon belül észrevétellel élhet az EDT elnökének címezve, ha véleménye szerint van olyan személy az előterjesztésben, akitől nem várható el teljesítményének az eljárás nyilvános szakaszában történő tárgyilagos értékelése. Az észrevételben tárgyszerűen meg kell indokolni az összeférhetetlenség okát. Amennyiben a habitusvizsgáló szakértők személyét érintené a pályázó kifogása, az az általuk elkészített szakértői vélemény érvényességét és figyelembevételét nem befolyásolja.
# 7. § / A pályázat benyújtása, alaki és tartalmi felülvizsgálata / A pályázat elbírálása
7. § (1) A habilitációs pályázatot az EDT elnöke az ülés elé terjeszti. A pályázatot, az EDI alaki felülvizsgálat megállapításait tartalmazó feljegyzést, a Doktori Iskola vezetőjének a HBB-re vonatkozó javaslatát, a pályázó esetleges észrevételét, valamint a szakértői véleményeket az EDT minden tagjának előzetesen meg kell küldeni elektronikus úton. (2) Az EDT megvitatja a pályázatot, a vele kapcsolatos feljegyzést, határozatot és véleményeket, majd döntést hoz a következőkről: a) A pályázat alkalmas a habilitációs eljárás lefolytatására, az eljárás megindítható. b) A pályázat a jelen Szabályzatban előírt követelményeknek nem felel meg, és ezért az EDT elutasítja a pályázatot. c) Az a) vagy a b) pont szerinti döntési változatok egyikének elfogadását az EDT bármelyik jelen lévő tagja kezdeményezheti. A javaslat(ok)ról az EDT jelen lévő tagjai titkos szavazással, igen vagy nem szavazattal döntenek. A döntéshez a jelenlévők több mint felének azonos szavazata szükséges. (3) Elutasítás esetén legkorábban három év múlva nyújtható be újabb habilitációs kérelem. Amennyiben a pályázó habilitációs kérelmét az EDT már kétszer visszautasította, akkor a pályázó újabb habilitációs kérelmet nem nyújthat be az Egyetemen. Amennyiben a pályázó az EDT döntés előtti eljárás bármely szakaszában (kivéve az alaki felülvizsgálatot) visszavonja pályázatát, az Egyetemen egy éven belül nem nyújthat be újabb pályázatot. (4) Amennyiben olyan pályázó nyújt be kérelmet, akinek már van más egyetemen korábban elutasított habilitációs kérelme, akkor ilyen esetben is érvényesíteni kell a (3) bekezdésben említett „legkorábban három év múlva nyújtható be újabb habilitációs kérelem” feltételt.
# 8. § / A pályázat benyújtása, alaki és tartalmi felülvizsgálata / A pályázat elbírálása
8. § (1) Amennyiben az EDT a 7. §(2)a) pont szerint döntött, akkor: a) jóváhagyja a magyar és angol nyelvű előadások egymástól különböző témáit; b) létrehozza a HBB-t és felkéri az eljárás lefolytatására. (2) Az eljárás keretében a tudományos és a tantermi előadást, az előkészületi időt is figyelembe véve, az EDT ülését követő 60 napon belül – a július–augusztus hónapokat nem számítva – meg kell tartani. Habilitációs előadást kizárólag szorgalmi időszakban lehet tartani. Az angol nyelvű tudományos előadást és a magyar nyelvű tantermi előadást lehetőség szerint ugyanazon a napon kell megtartani. (3) Az előadások után a HBB záró értékelést végez, eredményt nem hirdet. (4) Rendkívül indokolt esetben (betegség, közeli hozzátartozó halála stb.) az EDI az előadások már meghatározott időpontjait – az érintettekkel történő egyeztetést követően – módosíthatja, de az eljárást ebben az esetben is be kell fejezni a Kormányrendeletben előírt egy éven belül. Amennyiben ez mégsem lehetséges (pl. a jelölt elhúzódó betegsége miatt), akkor az akadályoztatás megszűnését követően az eljárást meg kell ismételni. (5) Az (1) bekezdésben foglalt döntésekről az EDT elnöke az érintetteket és a pályázót írásban értesíti. Amennyiben a pályázó részéről a 6. §(5) bekezdésben meghatározott észrevétel merül fel, kérelmét 5 munkanapon belül – írásban, megfelelő indoklással – kell benyújtania az EDT elnökéhez. Az észrevétel elutasítása esetén fellebbezést a rektorhoz lehet benyújtani. (6) A HBB résztvevőjének akadályoztatása esetén az EDI vezetőjének gondoskodnia kell a 4. § (1) bekezdés szerint kijelölt tartalék tag behívásáról. (7) Amennyiben a pályázó a habilitációs előadások valamelyikének megtartását önhibájából elmulasztja, a habilitációs eljárást eredménytelennek kell tekinteni. Az eljárás ebben az esetben a 7. §(3) bekezdésben meghatározottak szerint ismételhető meg. A pályázó ebben az esetben kérheti a már teljesített eljárási szakaszok elismerését; erről az EDT dönt. Ha a habilitációs előadások valamelyikének megtartása a pályázó önhibáján kívüli ok miatt kerül elmulasztásra, akkor annak megismétléséről az EDI vezetőjének kell gondoskodnia, ilyen esetekben semminemű joghátrány nem érheti a pályázót.
# 9. § / A pályázat elbírálása / A habilitációs eljárás szakaszai
9. § (1) A habilitációs követelmények HBB általi értékelése az alábbi részekből tevődik össze: a) a pályázó felsőoktatási, szakmai és tudományos teljesítményének, hazai és nemzetközi kapcsolatainak, szakmai-tudományos közéleti tevékenységének értékelése, a habilitációs tézisek, illetve a tananyagfejlesztést és a tudományos, alkotó tevékenységet igazoló munkák értékelése (habitusvizsgálat); b) a magyar nyelven (a magyarul nem beszélők esetében angolul) megtartott tantermi előadás és konzultáció értékelése; c) az angol nyelven megtartott tudományos előadás és vita értékelése. (2) A habilitációs eljárás összefoglaló értékelését a HBB végzi, és javaslatot tesz az Egyetemi Doktori Tanács felé a habilitációs cím odaítélésére vagy elutasítására. (3) A habilitációs eljárás jelen paragrafus (1)a)–(1)c) pontja szerinti részeit az EDT döntése után, az EDI szervezi meg, beleértve az ügyviteli és nyilvántartási feladatokat, az előadások meghirdetését, meghívók kiküldését, a termek és az oktatástechnikai feltételek biztosítását. (4) A habilitációs előadásokat az Egyetemen és az Egyetemen kívül, különösen az érintett tudományágakban akkreditált egyetemeken, széles körben meg kell hirdetni, azokon az Egyetem bármely oktatója, kutatója és hallgatója részt vehet. (5) Az előadásokon hivatalból részt vesznek, illetve az előadásokra személy szerint is meghívandók: a) Az egyetemi hallgatók, doktoranduszok részére tartandó magyar nyelvű tantermi előadásra, illetve konzultációra – az előadott tananyaggal érintett évfolyam (szakirány) hallgatói, az EDT által megválasztott HBB tagjai, a pályázót befogadó DI vezetője, professzor tagjai és doktoranduszai, – a rektor és helyettesei, az EDT tagjai, az intézetek vezetői, valamint a témában érintett oktatók és kutatók. b) Az angol nyelvű tudományos előadásra és vitára: – hivatalból meghívandók az EDT és a HBB tagjai és a pályázót befogadó DI vezetője, professzor tagjai és doktoranduszai, – külön meghívandók a rektor és helyettesei, a szakmailag érintett doktori iskolák és a szakmailag érintett intézeti vezetők, oktatók és kutatók, más felsőoktatási intézményeknek és kutatóintézeteknek az adott témakörben érintett oktatói és kutatói. A pályázó felsőoktatási, szakmai és tudományos teljesítményének értékelése
# 10. § / A habilitációs eljárás szakaszai / A tantermi előadás és konzultáció
10. § (1) A pályázó egyetemi oktatási, szakmai és tudományos eredményeit, a hazai és nemzetközi szakmai és tudományos kapcsolatait, közéleti tevékenységét a jelen Szabályzat bírálati szempontjai (a 2. számú melléklet A részében összefoglaltak) szerint értékeli. (2) A HBB értékelésének alapja a pályázó részéről a 5. §(3)b) és 5. §(3)c) pontjai szerint benyújtott részletes oktatási, szakmai és tudományos önéletrajz. A hazai és nemzetközi oktatási, szakmai és tudományos kapcsolatokról, a tudományos közéleti és publikációs tevékenységéről készített összefoglalók, tartalmazzák a pályázó publikációira kapott hivatkozások jegyzékét, az idézettségi adatokat, továbbá a benyújtott legfontosabbnak tekintett publikációkat és a 5. §(3) bekezdésében felsorolt dokumentumokat is. (3) A HBB kérheti a pályázó által benyújtott dokumentumok további kiegészítését. (4) A HBB az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket pontozásos eljárással minősíti. A pontozás a 2/A mellékletben felsorolt módon történik, vitás esetben a HBB tagjai többségi szavazással döntenek az adott tételre adható pontszámról. A pontszámot és az ezt alátámasztó szöveges értékelést a jelen Szabályzat jegyzőkönyvének (4. számú melléklet) A) pontjában kell rögzíteni. (5) A maximális 60 pontból legalább 42 pontot el kell érni ahhoz, hogy az eljárás ezen része sikeresnek minősüljön. (6) Ezen belül a tudományos tevékenységhez kötődő minimális pontszám 35, a tananyagfejlesztéshez kötődő minimális pontszám pedig 7.
# 11. § / A habilitációs eljárás szakaszai / A tantermi előadás és konzultáció
11. § (1) A pályázó az előre meghatározott tananyagrészből, az előre meghirdetett időpontban 30 perces magyar nyelvű előadást tart az Egyetem hallgatói és/vagy doktoranduszai részére. A pályázó az előadása során igényének megfelelően alkalmazhatja az oktatástechnikai eszközöket és módszereket. Az előadás levezető elnöke a HBB elnöke. (2) Azok számára, akiknek a magyar nem anyanyelve, az angol nyelvű előadás is megengedett. (3) Az előadást konzultáció követi, amelynek során a jelenlévők kérdéseket tehetnek fel az előadóhoz, amelyekre a pályázó egyenként és/vagy összevontan válaszol. A konzultáció időtartama max. 10 perc. (4) Az előadás és konzultáció tapasztalatait, a pályázó teljesítményét a HBB zárt ülésen, a 2. számú melléklet B) részében megfogalmazott szempontok gondos mérlegelése alapján értékeli. Az értékelés keretében minősíteni kell az előadott tananyag tartalmi színvonalát, az előadás stílusát, közérthetőségét, nyelvhelyességét, az előadás figyelemfelkeltő és figyelemlekötő jellegét, a hallgatósággal való kapcsolattartás minőségét, a felhasznált szemléltető eszközök és anyagok jellemzőit és hatásosságát. (5) A minősítés pontozással és szöveges értékeléssel történik. Titkos szavazással a HBB elnöke és mindegyik szavazó tagja 0–1–2–3–4–5 pontot adhat. Az adható maximális pontszám a HBB szavazó tagjainak számától (4 vagy 5 fő) függően fejenként 5 vagy 4 pont, az összpontszám minden esetben maximum 20 pont. A megfelelt minősítés eléréséhez legalább 14 pont szükséges. A pontozás mellett az előadást az adott összpontszámmal összhangban szövegesen is értékelni kell, és mindezt a jegyzőkönyv B) pontjában kell rögzíteni.
# 12. § / A tantermi előadás és konzultáció / A tudományos előadás és vita
12. § (1) Az előre meghirdetett témakörben, a jelöltnek 30 perces angol nyelvű nyilvános, tudományos előadást kell tartania, amelyben a tézisszerűen is összefoglalt kutatási eredményei közül ismertet egy előre kiválasztott és meghirdetett témát. Az előadás levezető elnöke a HBB elnöke. Az előadást vita követi a következők figyelembevételével: – a szakmai-tudományos vita csak angolul folyhat, – a vita elsősorban a pályázó vitakészségének megállapítását szolgálja, – a vita időtartama nem haladhatja meg a 20 percet. (2) Az előadás és a vita keretében mutatott teljesítmény értékelése lényegében a pályázó magyar nyelvű előadásához hasonlóan, a 2. számú melléklet C) részében megfogalmazott szempontok alapján történik. (3) A minősítés pontozással és szöveges értékeléssel történik. Titkos szavazással a HBB elnöke és mindegyik szavazó tagja 0–1–2–3–4–5 pontot adhat. Az adható maximális pontszám a HBB szavazó tagjainak számától (4 vagy 5 fő) függően fejenként 5 vagy 4 pont, az összpontszám minden esetben maximum 20 pont. A megfelelt minősítés eléréséhez legalább 14 pont szükséges. Az értékelésnél a
# 11. § / A tudományos előadás és vita / A habilitációs eljárás összesített értékelése
11. §(4) és a 11. §(5) bekezdésben megadottak értelemszerű alkalmazásán túlmenően külön is értékelni kell az előadó vitakészségét, a téma nemzetközi irodalmának és eredményeinek ismeretét, az előadás és a vita folyamán a fogalmak és szakkifejezések angol nyelven történő helyes használatát. Mindezt a jegyzőkönyv C) pontjában kell rögzíteni. (4) A magyar és angol nyelvű előadások értékelése zárt ülésen zajlik, a második előadás és vita befejezése után.
# 13. § / A habilitációs eljárás összesített értékelése / függvényében
13. § (1) A HBB a 10. §, 11. § és 12. § szerinti értékelést követően elvégzi a habilitációs eljárás összesített értékelését a 2. számú melléklet D) részében foglaltak szerint. (2) Az egyes részek teljesítésével az 1. táblázat szerinti következő összpontszámok érhetők el. A „megfelelt” minősítéshez az elérhető összpontszámok legalább 70%-a szükséges úgy, hogy egyik rész szerinti értékelési pontszám sem lehet az előírt határ alatt. 1. táblázat: Maximális és minimális pontszámok a HBB szavazó tagjai számának MEGNEVEZÉS A) Szakmai és tudományos teljesítmény maximális pontszám 50 minimális pontszám 35 B) Tananyagfejlesztés maximális pontszám 10 minimális pontszám 7 C) Magyar nyelvű (tantermi) előadás és konzultáció maximális pontszám 20 minimális pontszám 14 D) Angol nyelvű (tudományos) előadás és vita maximális pontszám 20 minimális pontszám 14 E) Összesen maximális pontszám 100 minimális pontszám 70 (3) A HBB az összesített pontszámot és a szöveges értékelést a jegyzőkönyv D) pontjában rögzíti. (4) A számszerűsített eredményt és az azzal összhangban álló szöveges értékelést tartalmazó jegyzőkönyvet a HBB elnökének és valamennyi tagjának aláírásával hitelesítve a titkár megküldi az EDI vezetőjének.
# 14. § / Az Egyetemi Doktori Tanács döntése / A sikeres habilitációs eljárást tanúsító oklevél
14. § (1) Az EDT ülésén az illetékes doktori iskola vezetője, képviselője ismerteti a HBB tevékenységét, illetve a pályázó teljesítményének értékelését. Megfelelt minősítés esetén javaslatot tesz az Egyetemi Doktori Tanács felé a habilitált doktori cím odaítélésére. (2) A megállapított részeredmények és az összesített eredmény alapján az EDT ülésén a következő döntések alakíthatók ki, illetve minősítések adhatók: a) amennyiben a részeredmények elérik a „megfelelt” minősítést, akkor a habilitációs eljárás egyes részeinek teljesítése eredményesnek tekinthető. Ebben az esetben az EDT titkos szavazással dönt a habilitáció elfogadásáról: a habilitált doktori cím odaítéléséről vagy elutasításáról. Az elfogadáshoz az EDT jelen levő tagjainak többségi igen szavazata szükséges; b) amennyiben a 10. §, 11. § és 12. § szerinti rögzített három habilitációs részfeladat között van „nem felelt meg” minősítés, akkor az EDT elnöke a pályázat elutasítására tesz javaslatot. Ebben az esetben is szavaz az EDT, az elfogadáshoz az EDT jelen levő tagjainak többségi igen szavazata szükséges. (3) Az EDT döntését az EDT elnöke indokolással kiegészített határozatban ismerteti a pályázóval. A határozatban rögzíteni kell az elért összpontszámot és az indoklást.
# 15. § / A sikeres habilitációs eljárást tanúsító oklevél / A HABILITÁLT JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
15. § (1) A sikeres habilitációs eljárás tényét – a doktori anyakönyvben rögzített határozat alapján – az Egyetem a rektora és az EDT elnöke által kiadmányozott – a tudományterületet, azon belül a tudományágat megjelölő – latin, magyar és angol nyelvű habilitációs oklevéllel (decretum habilitationis) ismeri el, amelyről egyúttal tájékoztatja az Oktatási Hivatalt. (2) Az oklevél igazolja, hogy a pályázó az Egyetem habilitációs eljárásában sikeresen részt vett, a követelményeket teljesítette, és jogosult a neve mellett a „habilitált doktor” („dr. habil”) cím használatára. A habilitációs oklevélben fel kell tüntetni azt a tudományágat is, amelyben a pályázó a „habilitált doktor” címet elnyerte. (3) A sikeres habilitációt tanúsító oklevelet az Egyetem nyilvános ünnepi ülésén kell átadni a jelöltnek. A habilitáltnak az oklevél átvétele előtt esküt kell tennie. (4) A habilitáció érvénye határidőhöz nem kötött. (5) A habilitált doktori cím az Egyetemi Doktori Tanács határozata alapján vonható vissza, amennyiben megállapításra kerül, hogy a pályázó megtévesztette az eljárásban résztvevő testületeket, ebből kifolyólag a cím odaítélésének feltételei nem teljesültek.
# 16. § / A HABILITÁLT JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI / JOGORVOSLATI LEHETŐSÉG
16. § (1) Az Egyetemen habilitált személy jogosult – a habilitációt tanúsító címet a neve mellett viselni, – a habilitált egyetemi kutatók vagy az Egyetemmel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló személyek az illetékes intézet kezdeményezése alapján kérhetik az „egyetemi magántanár” cím odaítélését. (2) Az Egyetemen habilitált személy köteles – az Egyetem szakmailag minősített polgárához méltó magatartást tanúsítani, – az általa művelt tudományágban, illetve tudományterületen rendszeres kapcsolatot tartani az Egyetemmel, és nyugdíjkorhatárának eléréséig az intézmény igényei szerint közreműködni az alapképzésben és a szakirányú, valamint a tudományos továbbképzésben, a szigorlati és záróvizsga bizottságokban, az Egyetem tudományos kutatóés fejlesztő tevékenységében, – munkaterületén elősegíteni az Egyetem célkitűzéseinek megvalósítását.
# 17. § / JOGORVOSLATI LEHETŐSÉG / Vegyes és zárórendelkezések
17. § (1) A habilitációs eljárás bármely szakaszában az EDT döntése, határozata ellen kizárólag jogszabálysértés, illetőleg a Szabályzat rendelkezéseinek megsértése esetén lehet jogorvoslati kérelemmel élni. A jogorvoslati kérelmet a döntés, illetve határozat kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül kell benyújtani a rektornak címezve az EDI vezetőjéhez. (2) Az EDI vezetője a jogorvoslati kérelmet az ügyre vonatkozó dokumentumokkal és részletes feljegyzéssel együtt továbbítja a rektorhoz 5 munkanapon belül. (3) A rektor a jogorvoslati kérelmet kivizsgálja, és a kézhezvételtől számított 15 munkanapon belül dönt.
# 18. § / Vegyes és zárórendelkezések / Jelentkezési lap habilitációs eljárásra
18. § (1) A habilitált személyekről oklevél-nyilvántartó könyvet kell vezetni. A habilitációval kapcsolatos iratanyagokat (kérvények, beadványok, jegyzőkönyvek, oklevél mintalapok stb.) az Iratkezelési szabályzat szerint a Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Doktori Irodája tartja nyilván és őrzi. (2) Jelen szabályzatot a Szenátus 2024. november 12-i ülésén, az SZ–14/2024/2025. (2024. XI. 12.) számú határozatával fogadta el és 2024. november 13-án lép hatályba. Ezzel egy időben a Szenátus SZ–61/2018/2019. (2019. VI. 4.) számú határozatával elfogadott Habilitációs szabályzat hatályát veszíti. (3) Jelen szabályzatot a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Melléklet(ek): 1. melléklet: Jelentkezési lap habilitációs eljárásra 1/A. melléklet: Nyilatkozat habilitációs eljárásról 2. melléklet: A habilitációs eljárás értékelési szempontjai 2/A melléklet: A habilitáció publikációs minimumkövetelményei 3. melléklet: A habilitációs eljárás forgatókönyve 4. melléklet: A habilitációs eljárás jegyzőkönyve 5. melléklet: A habilitációs oklevél 6. melléklet: A habilitációs eljárás díjai 1. melléklet Személyi adatok: Név:............................................................................................................................... Születési név:.................................................................................................................. Születési hely: (település/ország):.................................................................................... Születési idő:...............év.....................hónap.........nap Anyja neve:..................................................................................................................... Lakcím:........................................................................................................................... Levelezési cím:................................................................................................................ Telefon:.........................E-mail:.................................. Munkahely:...................................................................................................................... Munkahelyi cím:.............................................................................................................. Telefon:.........................E-mail:...................................................................... Szakképesítés: .....................................szak ...................................... szakirány Oklevelet kiállította:......................................................................................................... Oklevél száma: .................................... megszerzés éve:
# 18. § / a jelentkező aláírása / A habilitációs eljárás értékelési szempontjai
................................................. Tudományos fokozat ....................................................................................................... Oklevelet kiállította:......................................................................................................... Oklevél száma: .................................... megszerzés éve: ................................................. Tudományterület: ............................... Tudományág: ...................................................... Befogadásra felkért doktori iskola: .................................................................................. 1/A melléklet Alulírott ....................................................., kijelentem, hogy más felsőoktatási intézményben nincs folyamatban lévő habilitációs eljárásom, továbbá már elutasított habilitációs pályázatom intézmény neve: ..................................................... elutasító határozat időpontja:.............. Dátum:................................. 2. melléklet A) A felsőoktatási, szakmai és tudományos teljesítmény értékelésének szempontjai – Az értékelést a 2A mellékletben található táblázat alapján kell elvégezni B) A magyar nyelvű (tantermi) előadás és a konzultáció értékelésének szempontjai – az előadás milyen mértékben bizonyította, hogy a pályázó az adott diszciplína tananyagáról átfogó és naprakész ismeretekkel rendelkezik; – az előadás központi gondolatának követhetősége, az előadott tananyag logikus felépítése, didaktikai szerkezete; – a témakörben szerzett gyakorlati tapasztalatok, saját, illetve a szakirodalomból átvett tudományos kutatási eredmények felhasználása; – az előadó képes volt-e tartósan lekötni a hallgatóság figyelmét, és fel tudta-e kelteni a hallgatóság érdeklődését a témakör iránt; – az előadás stílusa, érthetősége, formai és nyelvtani helyessége; – a szemléltető és oktatástechnikai eszközök alkalmazása, a témakör jellegétől függően használatuk értékelése. C) Az angol nyelvű (tudományos) előadás és a pályázónak a vitán mutatott teljesítménye értékelésének szempontjai – az előadás milyen mértékben bizonyította, hogy a pályázó angol nyelven előadóképes és megfelelően ismeri az adott tudományterület (tudományág) idegen nyelvű szókincsét; – az előadás érthetősége, angol nyelvű beszédés vitakészsége, a kérdések megértése, az érvelések nyelvhelyességi színvonala, közérthetősége; – a pályázónak az adott témakörbe tartozó és a választott idegen nyelvterületre
# 18. § / doktori fokozatot szerzett / kézirat hivatalos bírálója (igazoltan megírt bírálat)
vonatkozó tudományos tájékozottsága; – az előadás milyen mértékben bizonyította, hogy a pályázó alapos és naprakész ismeretekkel rendelkezik az adott tudományterület (tudományág) átfogó problémáiról; – a tudományos előadás központi gondolatának követhetősége, az ismeretanyag logikus felépítése, didaktikai szerkezete; – a bemutatott kutatási témakörben szerzett saját gyakorlati tapasztalatok, kutatási és tudományos eredmények ismertetése; – az előadás és az azt követő vita stílusa, színvonala, a felvetett kérdések megértése, világos és tömör megválaszolásának értékelése; – az előadó képes volt-e tartósan lekötni a hallgatóság figyelmét, és fel tudta-e kelteni a hallgatóság érdeklődését a tudományos témakör iránt; – a szemléltető és oktatástechnikai eszközök alkalmazása, a témakör jellegétől függően használatuk értékelése. D) Összesített értékelés 2/A melléklet A habilitációs eljárásra jelentkezőtől elvárható publikációs, oktatási és I. Kutatás I.1. Publikációk 1 Q1 + 1 Q2 (Scimago, publikálás évében) I.2. H-index 7 (MTMT) I.3. Független hivatkozások 15 (Scopus) II. Oktatás II.2. PhD témavezetés 2 év, legalább 1 sikeres komplex vizsga, vagy társtémavezetésével II.3. Angol oktatás Legalább 1 szemeszter III. Egyéb III.1. Tagság Két, MTA „A” vagy min. Scimago Q2-es folyóirathoz benyújtott III.2. Konferenciák Elfogadott előadás legalább 3 nemzetközi konferencián Tudományos/szakmai teljesítmény értékelése: maximum 50 pont, de legalább 35 pont 1. Minimum követelmények teljesülése: 18 pont. 2. További Scimago Q1 publikációk (legfeljebb 4): egyenként 8 pont. 3. Neves nemzetközi kiadónál megjelent könyv (legfeljebb 1): 15 pont. 4. Könyvfejezet neves nemzetközi kiadónál (legfeljebb 3): egyenként 6 pont. 5. MTA magyar “A” kategóriás publikáció (legfeljebb 4): egyenként 4 pont. Tananyagfejlesztés: maximum 10 pont, legalább 7 pont 1. A HBB tagjai egyenként maximum 10 pontot adhatnak, a végső pontszám a résztvevők létszámával osztott átlagos pontérték. További szempontok 1. Társzerzők esetén a publikációs pontok súlyozása a minimum követelmények felett: – Legfeljebb 2 társszerző: 100% – 3–4 társszerző: 70% – Több, mint 5 társszerző: 40% 2. Doktori témavezetés 1. Társ-témavezetés esetén a hallgató súlya 50% 3. Nem elfogadott folyóiratok 1. A habilitációs eljárásban az Akadémiai Életpálya Modell általános ajánlásait kell figyelembe venni. 3. melléklet
# 18. § / kézirat hivatalos bírálója (igazoltan megírt bírálat) / A habilitációs eljárás forgatókönyve
1. Zárt ülés a habilitációs eljárás megkezdése előtt A Habilitációs Bírálóbizottság (HBB) elnöke megvizsgálja, hogy az eljárás lefolytatható-e. A Budapesti Corvinus Egyetem Habilitációs Szabályzata szerint az eljárás lefolytatható, ha jelen van a HBB elnöke és legalább négy tag, amelyből kettő külsős. A) A pályázó felsősoktatási, szakmai és tudományos tevékenységének és teljesítményének értékelése A HBB értékeli a Pályázó felsőoktatási, szakmai és tudományos tevékenységét és teljesítményét, az Egyetemi Habilitációs Szabályzat 2A. számú mellékletének erre vonatkozó szempontjai alapján. A végleges pontokat a HBB többségi szavazással hagyja jóvá. . 5 tag esetén 4 igen szavazat, 4 tag esetén 3 igen szavazat szükséges. Az előzetes, a szakértők által javasolt pontozástól való eltérést részletes indoklással kell alátámasztani. A titkár (akinek nincsen szavazati joga) kitölti a Habilitációs eljárás jegyzőkönyvének A) pontját (az 1. és a 3. oldalon a szavazás eredményét). 2. Nyilvános ülés B) A magyar nyelvű (tantermi) habilitációs előadás lefolytatása és értékelése 2.1. A Habilitációs Bírálóbizottság elnöke köszönti a jelenlevőket és bejelenti, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Habilitációs Bírálóbizottsága a mai napra tűzte ki a pályázó neve: ............................................. magyar nyelvű (tantermi) előadását, amelynek címe: .................................................... 2.2. A HHB elnöke bemutatja a Habilitációs Bírálóbizottságot. 2.3. Röviden ismerteti a hallgatókkal a habilitáció fogalmát. (Idézet a BCE Habilitációs Szabályzatából: „1. § A habilitáció az Egyetemen a vezetőoktatói és előadói képesség megítélésére irányuló minősítő eljárás, amelynek keretében a pályázó a szabályzatban meghatározott módon ad tanúságot oktatói, szakmai és tudományos tevékenységéről, igazolja feddhetetlenségét, tudományos alkotómunkájának eredményeit, és nyilvános előadásokkal bizonyítja előadókészségét.”) 2.4. Röviden ismerteti a pályázó szakmai tudományos életrajzát. 2.5. Felhívja a hallgatók figyelmét arra, hogy véleményüket az előadás után az előadóhoz intézett kérdéseikkel és hozzászólásukkal fejezhetik ki. Megkéri a hallgatókat, hogy a HBB titkára által közreadott jelenléti ívet írják alá. 2.6. Felkéri a pályázót magyar nyelvű habilitációs előadásának megtartására 2.7. A pályázó megtartja magyar nyelvű habilitációs előadását (45 perc). 2.8. Az elnök megnyitja a konzultációt (a konzultáció időtartama max. 15 perc). 2.9. A hallgatók kérdéseket tehetnek fel, és hozzászólásokat fogalmazhatnak meg az előadással kapcsolatban a pályázónak. 2.10. Amennyiben nincs további kérdés és hozzászólás, akkor az elnök felkéri a pályázót, hogy válaszoljon a feltett kérdésekre, illetve hozzászólásokra.
# 18. § / kézirat hivatalos bírálója (igazoltan megírt bírálat) / A habilitációs eljárás forgatókönyve
2.11. A pályázó egyenként és/vagy összevontan válaszol a kérdésekre és a hozzászólásokra, s ezzel befejezi magyar nyelvű habilitációs előadását. 2.12. Az elnök megköszöni a pályázónak az előadás megtartását és a hallgatóknak a részvételt. 3. Zárt ülés a magyar nyelvű (tantermi) előadás után 3.1. A HBB elnöke felkéri a HBB tagjait, hogy a Habilitációs Szabályzat 3. számú mellékletének erre vonatkozó szempontjai alapján minősítsék a pályázó előadását és az azt követő konzultációt, és adják le titkos szavazataikat (0–1–2–3–4–5). 3.2. Felkéri a HBB titkárát a szavazás lebonyolítására és a szavazatszámlálásra. Az adható maximális pontszám a HBB szavazó tagjainak számától (4 vagy 5 fő) függően fejenként 5 vagy 4 pont, az összpontszám minden esetben maximum 20 pont. A megfelelt minősítés eléréséhez legalább 14 pont szükséges. 3.3. A HBB szövegesen is értékeli a pályázó magyar nyelvű (tantermi) habilitációs előadását. 3.4. A titkár kitölti a Habilitációs eljárás jegyzőkönyvének 2. oldalán a magyar nyelvű előadásra vonatkozó B) pontot és a 3. oldalon a D) pont egy részét (helyet hagyva a másik előadás értékelésére), valamint a szavazás eredményét. 4. Nyilvános ülés C) Az angol nyelvű tudományos habilitációs előadás lefolytatása és értékelése 4.1. A Habilitációs Bírálóbizottság elnöke köszönti a jelenlevőket és bejelenti, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Habilitációs Bizottsága a mai napra tűzte ki pályázó neve: ............................................. angol nyelvű (tudományos) előadását, amelynek címe: .................................................. 4.2. A HHB elnöke bemutatja a Habilitációs Bírálóbizottságot. 4.3. Röviden ismerteti a résztvevőkkel a habilitáció fogalmát. (Idézet a BCE Habilitációs Szabályzatából: 1. § A habilitáció az Egyetemen a vezetőoktatói és előadói képesség megítélésére irányuló minősítő eljárás, amelynek keretében a pályázó a szabályzatban meghatározott módon ad tanúságot oktatói, szakmai és tudományos tevékenységéről, igazolja feddhetetlenségét, tudományos alkotómunkájának eredményeit, és nyilvános előadásokkal bizonyítja előadókészségét.”) 4.4. Röviden ismerteti a pályázó szakmai tudományos életrajzát. 4.5. Bejelenti, hogy a pályázó előadását vita követi, amelyben minden jelenlevő részt vehet. Megkéri a jelenlevőket, hogy a HBB titkára által közreadott jelenléti ívet írják alá. 4.6. Felkéri a pályázót angol nyelvű habilitációs előadásának megtartására 4.7. A pályázó megtartja idegen nyelvű habilitációs előadását (30 perc). 4.8. Az elnök megnyitja a vitát (a vita időtartama max. 20 perc). A szakmai vita csak a habilitációs előadás nyelvén folyhat. 4.9. A jelenlevők kérdéseket tehetnek fel, és hozzászólásokat fogalmazhatnak meg
# 18. § / kézirat hivatalos bírálója (igazoltan megírt bírálat) / A habilitációs eljárás forgatókönyve
az előadással kapcsolatban a pályázónak. 4.10. Amennyiben nincs további kérdés és hozzászólás, akkor az elnök felkéri a pályázót, hogy válaszoljon a feltett kérdésekre, illetve hozzászólásokra. 4.11. A pályázó egyenként és/vagy összevontan válaszol a kérdésekre és a hozzászólásokra, s ezzel befejezi idegen nyelvű habilitációs előadását. 4.12. Az elnök megköszöni a pályázónak az előadás megtartását és a jelenlevőknek a részvételt. 4.13. Az elnök tájékoztatja a jelenlevőket, hogy a HBB csak értékel, a pályázat elfogadásáról és a habilitációs doktori cím odaítéléséről az EDT dönt. 5. Zárt ülés az idegen nyelvű (tudományos) előadás után 5.1. A HBB elnöke felkéri a HBB tagjait, hogy a Habilitációs Szabályzat 2. számú melléklete C) részének szempontjai alapján minősítsék a pályázó előadását és az azt követő konzultációt, és adják le titkos szavazataikat (0–1–2–3–4–5). 5.2. Felkéri a HBB titkárát a szavazás lebonyolítására és a szavazatszámlálásra. Az adható maximális pontszám a HBB szavazó tagjainak számától (4 vagy 5 fő) függően fejenként 5 vagy 4 pont, az összpontszám minden esetben maximum 20 pont. A megfelelt minősítés eléréséhez legalább 14 pont szükséges. 5.3. A HBB szövegesen is értékeli a pályázó idegen nyelvű (tudományos) habilitációs előadását. 5.4. A titkár kitölti a Habilitációs eljárás jegyzőkönyvének 2. oldalán az angol nyelvű előadásra vonatkozó C) pontot és a 3. oldalon a D) pont egy részét (helyet hagyva a másik előadás értékelésére), valamint a szavazás eredményét. D) Összesített értékelés 5.5. A titkár kitölti az Összesített értékelés pontszámait, és kiszámítja az elért pontszám arányát a maximálisan elérhető pontszám figyelembevételével. A maximális pontszám 100 pont. A megfelelt minősítés eléréséhez legalább 70 pont szükséges (az A, B és C tételek mindegyikében külön-külön elérve a lehetséges pontok legalább 70%-át). 5.6. A titkár aláírattatja az elnökkel és a tagokkal a jegyzőkönyvet, és eljuttatja az illetékes az Egyetemi Doktori Iroda vezetőjéhez. 4. melléklet
# 18. § / A habilitációs eljárás jegyzőkönyve / Név, tudományos fokozat Munkahely
Anyakönyvi szám: Iktatószám: Név: Születési név: Anyja neve: Állampolgársága: Születési hely: Idő: Magyar nyelvű, tantermi előadás címe: Idegen nyelvű, tudományos előadás címe: Tudományág: Habilitációs Bírálóbizottság Elnök: Tagok: Titkár: Az értékelés szempontjai a Habilitációs Szabályzat 2. és 2/A. számú mellékletében találhatóak. A) A felsőoktatási, szakmai és tudományos tevékenység és teljesítmény szöveges értékelése B) A magyar nyelvű (tantermi) előadást követő legfontosabb kérdések, a jelölt válaszainak lényege. Az előadás és a vita értékelése. Név Az észrevétel lényege C) Az angol nyelvű (tudományos) előadást követő legfontosabb kérdések, a jelölt válaszainak lényege. Az előadás és a vita értékelése. Név Az észrevétel lényege D) A Habilitációs Bírálóbizottság összesített véleménye a pályázatról és a pályázó szóbeli teljesítményéről. A Habilitációs Bírálóbizottság titkos szavazásának eredménye A) Felsőoktatási, szakmai és tudományos tevékenység és teljesítmény értékelése: Az elérhető 50 Az elért azaz % pontszám pontszám: B) Tananyagfejlesztés értékelése: Az elérhető 10 Az elért azaz % pontszám pontszám: C) Magyar nyelvű (tantermi) előadás értékelése: Az elérhető 20 Az elért azaz %
# 18. § / DIPLOMA HABILITATIONIS / doctorem habilitatum
D) Angol nyelvű (tudományos) előadás értékelése: Az elérhető 60 Az elért azaz % pontszám 4 pontszám: szavazó esetén E) Összesített értékelés: Az elérhető 10 Az elért azaz % Dátum: Tag: .............................................................. Tag: .............................................................. Titkár: .......................................................... 5. melléklet Nos Rector et Commissio Habilitationis Universitatis Budapestinensis Corvinianae lecturis salutem dicimus et praesentium tenore fide publica nuntiamus dominum ............................................., qui ................. in .............. die ................ mensis ............ anni ............. natus est, cum se ad docendum dicendumque modo in Statutis Universitatis nostrae praescripto sine ulla dubitatione habilem praebuisset atque egregiam in scientiis operam navavisset, auctoritate Nobis lege collata a die .................... mensis .................... anni .............. declaratum eique ob eam rem veniam in Universitate nostra de ........................... legendi datam esse. In quorum fidem hoc diploma habilitationis sigillo Universitatis nostrae munitum et subscriptionibus nostris roboratum ei dari curavimus. Datum Budapestini, die ..................... mensis .................., anno .................. ................................................. ................................................. Praeses Commissionis Habilitationis Rector magnificus Numerus: ......................... 6. melléklet
# 18. § / (Ft) / TARTALOMJEGYZÉK
BCE munkavállaló 100.000 Nem BCE munkavállaló 200.000 DSc birtokában 50.000 BCE munkavállaló DSc birtokában nem 100.000 BCE munkavállaló Budapesti Corvinus Egyetem 1 Foglalkoztatási követelményrendszer 9. rész: Habilitációs szabályzat 1 A szabályzat célja 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 A habilitáció fogalma és tartalma 1 A habilitációs eljárásban részt vevő szervezeti egységek, testületek, felelősök 2 Az Egyetemi Doktori Tanács Habilitációs Bírálóbizottsága 2 A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁS 3 A pályázat benyújtása, alaki és tartalmi felülvizsgálata 3 A pályázat elbírálása 5 A habilitációs eljárás szakaszai 6 A pályázó felsőoktatási, szakmai és tudományos teljesítményének értékelése 7 A tantermi előadás és konzultáció 7 A tudományos előadás és vita 8 A habilitációs eljárás összesített értékelése 8 Az Egyetemi Doktori Tanács döntése 9 A sikeres habilitációs eljárást tanúsító oklevél 9 A HABILITÁLT JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 9 JOGORVOSLATI LEHETŐSÉG 10 Vegyes és zárórendelkezések 10 1. melléklet 10 Jelentkezési lap habilitációs eljárásra 10 1/A melléklet 11 Nyilatkozat habilitációs eljárásról 11 2. melléklet 11 A habilitációs eljárás értékelési szempontjai 11 2/A melléklet 12 A habilitáció publikációs minimumkövetelményei 12 3. melléklet 13 A habilitációs eljárás forgatókönyve 13
# 18. § / (Ft) / TARTALOMJEGYZÉK
4. melléklet 15 A habilitációs eljárás jegyzőkönyve 16 5. melléklet 17 A habilitációs oklevél 17 6. melléklet 18 A habilitációs eljárás díjai 18
Közgazdasági és Gazdaságinformatika Doktori Iskola működési szabályzata
# sz. határozat, H-126/EDT/2026. sz. határozat / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola Módosítás: H-294/EDT/2023. sz., H-109/EDT/2024. sz. határozat, H-260/EDT/2026.
# 1. § / sz. határozat, H-126/EDT/2026. sz. határozat / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § 2 (1) A Budapesti Corvinus Egyetem Doktori szabályzatban (a továbbiakban: EDSZ) foglalt valamennyi rendelkezés kiterjed a Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola (a továbbiakban: KGIDI) működési szabályzatára (a továbbiakban: KGIDI MSZ vagy Szabályzat) is. (2) Az EDSZ-ben foglalt kereteket és szabályokat alapul véve, annak rendelkezései és a vonatkozó jogszabályok alapján az alább felsorolt részletszabályokat jelen Szabályzat tartalmazza: a) a programigazgató tevékenységének, feladatkörének szabályait, b) a KGIDI tanácsának (a továbbiakban: DIT) működését, c) a felvételi bizottság tagjainak a számát, a felvételi eljárás tartalmát és lebonyolításának a módját, továbbá – amennyiben releváns – a jelentkezők szakmai alkalmasságának elbírálásához szükséges – az EDSZ-ben meghatározottakon túli – további dokumentumok beadását, az előírt részteljesítmények körét és pontértékét, felvételi rangsorolás módját, d) a témavezető doktoranduszhoz való rendelésének folyamatát, e) a képzési és kutatási szakasz feladatainak és követelményeinek részletes szabályozását, f) a kutatási és disszertációs szakasz kutatási feladatainak és követelményeinek részletes szabályozását, g) a kutatási és disszertációs szakaszban a doktorandusz kutatásához kötődő, elváráson felüli teljesítményéért egyszeri alkalommal adható többlet kredit (20 kredit) megszerzésének feltételeit, h) a komplex vizsgára történő jelentkezés elfogadásának, a komplex vizsga követelményeit, i) 3 j) az értekezéstervezet-vita részletes eljárásrendjét, k) értekezéstervezet és az értekezés formai és tartalmi követelményeit, l) a doktori fokozat megszerzéséhez az EDSZ 44. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározottakon túli szigorúbb publikációs elvárásokat (amennyiben releváns), m) a doktori fokozatszerzés nyelvi követelményeit és a nyelvismeret igazolásának módját, valamint a nyelvi követelmények teljesítéséhez elfogadott valamennyi idegen nyelv felsorolását, valamint ebből a felsorolásból egy kijelölt, a tudományterület műveléséhez elengedhetetlen olyan idegen nyelvet, amelynek ismerete a fokozatszerzéshez szükséges, n) a KGIDI minőségbiztosítási tervét. (3) A (2) bekezdésben felsoroltakhoz kapcsolódó előírásokat jelen Szabályzat tartalmazza, azzal, hogy az itt nem szabályozott kérdésekben az EDSZ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
# 2. § / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK / A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI
2. § 1 (1) A KGIDI az Általános és Kvantitatív Közgazdaságtani Doktori Iskola és a Gazdaságinformatika Doktori Iskola 2020. július 1-jei fúziójából alakult meg. A KGIDI tudományágai: közgazdaságtudomány, informatikai tudományok, gazdálkodásés szervezéstudományok. (2) 2 A KGIDI vezetőjének (a továbbiakban: DI vezető) tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, az EDSZ és a Corvinus Doktori Iskolák (CDI) Minőségbiztosítási Szabályzata (a továbbiakban: CDI MBSZ) határozza meg. (3) A KGIDI-n belül doktori programok működnek. A doktori program jellemzően egy, esetleg több tudományághoz kötődő képzési irány. (4) 3 A KGIDI-ben az alábbi három (3) program működik: a) Közgazdaságtudományi doktori program, b) Gazdaságinformatika doktori program, c) Operációkutatás és Játékelmélet doktori program. (5) Az egyes programokat – az EDSZ alapján a doktori iskola vezetője által felkért és a CDI dékánja által kinevezett – programigazgatók irányítják. (6) 4 A programigazgatók megbízatását az EDSZ szabályozza. (7) A programigazgatók feladatai: a) az Egyetemi Doktori Iroda a (a továbbiakban: EDI) szakmai irányítása mellett az adminisztratív teendők, valamint irányítási, szervezői, minőségbiztosítási teendőinek ellátása b) a programok operatív irányítása, különösen a DIT és az EDT döntéseihez szükséges előterjesztések, javaslatok előkészítése (ideértve a tantervet is), c) a felvételi eljárás és a komplex vizsga megszervezése, d) a témavezetőkkel, a doktoranduszokkal való rendszeres kapcsolattartás, munkájuk értékelése, e) a tervezet-vita opponenseinek fölkérése, f) a hatáskörükbe tartozó (kutatás, oktatási, oktatásszervezési kreditek) elismerése, kiszámítása és igazolása, g) az oktatás tartalmi megszervezése (oktatókkal való egyeztetés, tárgyleírások ellenőrzése). h) a honosítási és habilitációs ügyek szakmai szervezése. (8) Az EDSZ alapján a DI vezetőjének munkáját a DIT segíti. A DIT-nek egy elnöke és legalább öt (5) tagja van. A DIT tagjainak megbízását és felmentését az EDSZ szabályozza. (9) A DIT félévente legalább egyszer, illetve szükség szerint ülésezik. Ezen kívül a DI vezetője rendkívüli online üléseket is összehívhat, és elektronikus szavazást is elrendelhet. (10) A DIT akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak többsége jelen van. (11) A DIT döntését/határozatát egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (12) 5 (13) A doktori képzés egyetemi szintű adminisztrációját az EDI látja el.
# 3. § / A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI / FELVÉTELI ELJÁRÁS
3. § (1) A felvételi eljárásban a jelentkezőktől elvárt dokumentumokat és a feltételeket az EDSZ határozza meg. (2) 1 A felvételi jelentkezési kérelemben – a Stipendium Hungaricum ösztöndíjra jelentkezők kivételével – a jelentkezőnek meg kell jelölnie, hogy melyik programra jelentkezik. (3) Az EDSZ rendelkezése szerint a DI vezető javaslata alapján az EDT hozza létre a Felvételi Bizottságot, amelybe minden programból legalább két (2) főt választ, akik albizottságokként működve bonyolítják le a felvételit. (4) A (3) bekezdés szerinti albizottságok: a) 2 megszervezik a szóbeli vizsgát azoknak a jelentkezőknek, akiknek elegendő az előzetes teljesítménye (online platformon vagy fizikai jelenléttel), b) a felvételi vizsgát az EDSZ alapján angol nyelven bonyolítják le, c) 3 a felvételi vizsgákat követően kialakítják a felvételi döntésre vonatkozó javaslatait: ca) a minimális szintet el nem érő jelentkezők felvételi jelentkezési kérelmét elutasításra javasolják, cb) a felvételi vizsgán résztvevő jelentkezőket – a ca) alpont szerinti jelentkezői kört kivéve – preferenciasorrendbe állítják, külön listán szerepeltetve a magyar állami ösztöndíjra, a Stipendium Hungaricum ösztöndíjra, valamint az önköltséges státuszra javasolt pályázókat. (5) 4 A Felvételi Bizottság az előzetes szakmai eredmények, motivációs levél/kutatási terv, és a szóbeli vizsga alapján pontozza a jelentkezőket az alábbiak szerint: a) 5 előzetes szakmai eredmények, korábbi kutatások, egyéni teljesítmények, végzettség, kognitív teszt: max 40 pont b) 6 motivációs levél/kutatási terv: max. 20 pont c) szóbeli felvételi vizsga: max. 40 pont. (6) A Felvételi Bizottság a felvételi rangsort a felvehető létszám és az elért felvételi pontok arányában hozza meg. (7) A Felvételi Bizottság együttes ülésen tekinti át a listákat, s kialakítja a felvételi javaslatát a (6) bekezdés alapján és a javaslatot megküldi a CDI dékán számára, aki jóváhagyásra megküldi az EDT részére. (8) A KGIDI felvételi tájékoztatóját a DI vezetője a programigazgatókkal együttműködve készíti el, amelyet az EDI az Egyetem honlapján tesz közzé. (9) A KGIDI egyéni felkészüléses eljárás keretében is fogad jelentkezőket, a vonatkozó részletes szabályokat az EDSZ tartalmazza azzal, hogy az EDSZ 22. § (3) bekezdés a) pontja szerinti publikációval egyenértékű publikációs tevékenységekre és azok részletei jelen Szabályzat 10. §-ában meghatározottak az irányadók.
# 4. § / TANULMÁNYI ÜGYEK / Témavezetés
4. § (1) 7 A témavezetésre vonatkozó részletes szabályokat az EDSZ és a CDI MBSZ tartalmazza, a jelen §-ban foglalt kiegészítésekkel. (2) 1 A témavezetői követelményeket felmenő rendszerben, az első témavezető hozzárendelésekor, illetve témavezető-csere esetén kell alkalmazni. A Doktori Iskolában a felkért témavezetőnek – több témavezető kijelölése esetén legalább az egyiküknek – a megelőző öt naptári évben legalább két, a Scimago Journal Rank (SJR) rangsorában Q1-es besorolású tudományos folyóiratcikket kell jegyeznie, amelyek szerzőinek száma egyenként legfeljebb hat lehet. A követelmény teljesítése során nem vehetők figyelembe a Norvég Listán (Norwegian Register for Scientific Journals, Series and Publishers) ragadozó (predatory) jellegűnek minősített vagy nem hitelesített (Level 0) orgánumokban megjelent cikkek. Amennyiben a publikációs feltételt csak az egyik témavezető teljesíti, a másik témavezető részére indokolt esetben (például szülési szabadság, vezetői feladatok vagy pályakezdés miatt) felmentés adható. (3) 2 A tárgyfelelősi követelményeket felmenő rendszerben, a tárgyfelelős első felkérésekor, illetve tárgyfelelős-csere esetén kell alkalmazni. A Doktori Iskolában a tárgyfelelősnek a megelőző öt naptári évben legalább két, a Scimago Journal Rank (SJR) rangsorában Q1-es besorolású tudományos folyóiratcikket kell jegyeznie, amelyek szerzőinek száma egyenként legfeljebb hat lehet. A követelmény teljesítése során nem vehetők figyelembe a Norvég Listán (Norwegian Register for Scientific Journals, Series and Publishers) ragadozó (predatory) jellegűnek minősített vagy nem hitelesített (Level 0) orgánumokban megjelent cikkek. A publikációs követelmény alól indokolt esetben (például szülési szabadság, vezetői feladatok vagy pályakezdés miatt) a tárgyfelelős részére felmentés adható. (4) 3 A minőségbiztosítási követelmények a törzstagi rendszerre és a doktori fokozatszerzési eljárásokra is kiterjednek: új törzstagnak, illetve a disszertációk bírálata során a felkért bírálók közül legalább az egyiknek rendelkeznie kell az elmúlt 5 évből legalább két, Q1-es besorolású publikációval, amelyek egyenként legfeljebb hatszerzősek. A már meglévő (régi) törzstagok esetében a követelmény vagy az előző öt naptári évből származó öt tetszőleges publikáció, vagy az új törzstagokra előírt publikációs feltétel teljesítése. (4/A) 4 A programigazgató az érintettekkel egyeztetve szeptember 30-ig témavezetőt jelöl ki. A témavezető-váltást mind a témavezető, mind a doktorandusz írásban és indokolással kezdeményezheti elektronikus levél formájában a programigazgatónak címezve. A témavezetők személyét a DIT a programigazgatók javaslatára jóváhagyja, és erről a hallgatót e-mailben tájékoztatja. (5) A témavezető(k) formális feladatai az EDSZ-ben meghatározottakon túl: a) A témavezetett doktorandusz által elkészített beszámoló alapján a doktorandusz
# 4. § / Témavezetés / Képzési és kutatási szakasz
kutatási előrehaladásának elfogadása és értékelése a szemeszter végén a programigazgatóval együttműködve. b) 5 A témavezető irányítja és az intézetvezetőkkel egyeztetve koordinálja a doktorandusz hallgató oktatási és szolgálati kredit szerzési tevékenységét.
# 5. § / Témavezetés / Képzési és kutatási szakasz
5. § (1) Sikeres felvételi eljárást követően a doktorandusz hallgatónak regisztrálnia kell a Magyar Tudományos Művek Tárában (a továbbiakban: MTMT). (2) A doktorandusznak a képzési és kutatási szakaszban minden félévben tanulmányi, kutatási, valamint oktatási és szolgálati krediteket kell gyűjtenie az EDSZ-ben és jelen §-ban foglalt szabályok szerint. (3) Tanulmányi kreditek megszerzésére vonatkozó szabályok: a) A DI a szervezett képzésbe felvett doktoranduszok számára a képzési és kutatási szakasz keretében kötelező és kötelezően választható tárgyakat oktat, továbbá szabadon választhatóként további tárgyakat hirdethet meg. b) Az adott program hallgatóinak az adott programon meghirdetett kötelező tárgyakat kell felvenni. Az érintett programigazgatók dönthetnek arról, hogy közösen hirdetnek meg egy kötelező tárgyat. c) Mindegyik programban a program által a hatályos mintatantervben előírt számú kötelezően választható tárgyat kell teljesíteni. d) Mindegyik programban annyi szabadon választható tárgyat kell elvégezni, hogy a hallgató a kötelező és kötelezően választható tárgyakkal együtt az előírt tanulmányi kredit mennyiséget teljesítse. e) A tantervet a programigazgatókkal együttműködve a DI vezetője állítja össze, tartja karban és terjeszti elő döntésre az EDT részére, legkésőbb az előző tanév június 30-ig. f) 1 A KRSZ szerinti szervezett külföldi részképzések megfeleltetését a programigazgatók végzik, a témavezető véleménye alapján, melyről a Kreditátviteli Bizottság dönt. g) A tantárgy oktatójának egyetértésével a szabadon választható tárgyak terhére a programok, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem doktori iskoláinak doktoranduszai egymás tantárgyait felvehetik. h) A tantárgyak intenzív (például egy hetes) és negyedévre/félévre egyenletesen elosztott terheléses formában is meghirdethetők. A meghirdetett tantárgyak programjait és számonkérési rendszerét a DI vezetője és a programigazgatók hagyják jóvá, majd a tanterv részeként a DI vezetője terjeszti elő döntésre az EDT részére. A tantárgyi programok feltöltését és frissítését a programigazgatók ellenőrzik. i) 2 (4) Kutatási kreditek az EDSZ-ben foglalt szabályok szerint szerezhetők azzal, hogy a kutatási kreditek megszerzésének részletes feltételeit az 1. melléklet tartalmazza. (5) Oktatási és szolgálati kreditek megszerzésének szabályait az EDSZ tartalmazza.
# 6. § / Képzési és kutatási szakasz / Komplex vizsga
6. § (1) A komplex vizsga zárja a képzési és kutatási szakaszt, (továbbá ennek letételével léphet be az egyéni felkészüléssel fokozatot szerezni kívánó jelölt a fokozatszerzési folyamatba). (2) 3 (3) 4 A komplex vizsga főbb szabályait az EDSZ tartalmazza. (4) 5 A komplex vizsga elméleti-módszertani részében minden doktorandusz kutatási témájához kapcsolódó elméleti és módszertani kompetenciáját írásban és/vagy szóban vizsgálják. Az elméleti részben minden jelöltnek meggyőzően bizonyítania kell a disszertáció módszertani hátterének ismeretét, valamint az adott tudományág kontextusába ágyazott kutatási témájában való jártasságát. Az elméleti-módszertani rész kérdései az adott programok két kötelező kurzusán alapulnak. (5) 1 A komplex vizsga disszertációs részéhez a doktorandusznak kutatási tervet kell benyújtania. A kutatási tervnek tartalmaznia kell a kutatási kérdések elemzésének részletes tervét (kérdés, hipotézis, módszertan, adatok (ha releváns), előzetes eredmények), továbbá a Közgazdaságtudományi doktori program és az Operációkutatás és Játékelmélet doktori program esetében két másik tanulmány vázlatát. Ez utóbbiak esetében a bizottság a téma tudományos relevanciáját és megvalósíthatóságát értékeli. A disszertációs rész során a vizsgázó egy prezentáció keretében mutatja be eddigi munkáját, eredményeit, a szakasz hátralévő részében még elvégzendő feladatokat, valamint a várható eredményeket. A vizsgának ezen része nyilvános, azonban kérdéseket kizárólag a bizottság tagjai tehetnek fel. (6) 2 (7) 3
# 7. § / FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS / Az értekezéstervezet és az értekezés
7. § (1) Az EDSZ rendelkezései szerint a képzési és kutatási szakasz feltételeinek teljesítése és a komplex vizsga sikeres letétele után léphet be a doktorandusz a kutatási és disszertációs szakaszba. (2) Kutatási kreditekre, valamint az oktatási és oktatásszervezési kreditek megszerzésére vonatkozó szabályokat az EDSZ tartalmazza azzal, hogy a doktorandusz kutatásához kötődő, elváráson felüli teljesítményéért egyszeri alkalommal többlet kredit (20 kredit) adható az alábbi teljesítményekért: a) Sikeres disszertációtervezet védés a 8. aktív félév végéig (Ennek feltétele, hogy a disszertációtervezetet a 8. félévben március 31-ig, félévet halasztók október 31-ig leadják. Ennek elmulasztása esetén ez a kredit elveszik.). b) Kiemelkedő, minőségi publikációs teljesítmény a programigazgató döntése alapján. c) Kutatási asszisztencia a programigazgató előzetes engedélyével. d) Konferencia előadás rangos nemzetközi konferencián a programigazgató döntése alapján. (3) A (2) bekezdés szerinti többletkreditekről a programigazgató dönt.
# 8. § / FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS / Az értekezéstervezet és az értekezés
8. § (1) Az értekezésre és az értekezés-tervezetre nézve irányadó elvek: a) a disszertáció legyen releváns a tudományág szempontjából, b) tartalmazzon új tudományos eredményeket, c) legyen naprakész a választott terület tudományos eredményeit illetően, d) célja és módszere világos legyen; bizonyítsa a doktorjelölt önálló kutatómunkára való alkalmasságát, kritikai és innovatív képességeit, e) s mindenben feleljen meg a tudományetikai normáknak, f) 4 szerepeljen benne a teljes hivatkozási jegyzék, valamint – az értekezés-tervezetben szükség esetén – a hátralevő munka ütemezése. (2) Értekezéstervezet és az értekezés a Közgazdaságtudományi programban: a) Terjedelmi szempontból az értekezéstervezet elvárt terjedelme 80–120 oldal, az értekezés elvárt terjedelme 100–150 oldal. b) 5 Az értekezéstervezetnek tartalmaznia kell: ba) a kutatás módszertanát, bb) a szakirodalom áttekintését/feldolgozását, bc) a főbb kutatási problémákat és kérdéseket, bd) 1 a használt adatokat (empirikus kutatás esetén) és (előzetes) eredményeket. c) Az értekezés lehet könyvjellegű és különböző tanulmányokból álló. A könyvjellegű értekezés egy különálló mű. A tanulmányokból álló értekezés három vagy több szorosan, vagy lazán összefüggő tanulmányból és egy rövid bevezetőből áll. A tanulmányok különálló, nem feltétlenül publikált tudományos művek. (3) 2 Értekezéstervezet és az értekezés a Gazdaságinformatika programban: a) 3 Az értekezéstervezet elvárt terjedelme 80–120 oldal, az értekezés elvárt terjedelme 100–150 oldal. Az értekezéstervezet és az értekezés lehet cikk alapú is. b) Az értekezéstervezetnek tartalmaznia kell: ba) a kutatás módszertanát, bb) a szakirodalom áttekintését/feldolgozását, bc) a főbb kutatási problémákat és kérdéseket, továbbá bd) az (előzetes) válaszokat és eredményeket. c) 4 A cikk alapú értekezéstervezet és értekezés megfelel az EDSZ-ben leírt követelményeknek, továbbá legalább három, témájában összetartozó, publikált (vagy publikálásra befogadott) Scimago Q1-Q2 kategóriájú cikkből áll, amelyek eleget tesznek a tartalmi elvárásoknak (lásd előző bekezdés). Formai szempontból az értekezéssel kapcsolatos elvárások az irányadóak. (4) 5 Értekezéstervezet és az értekezés az Operációkutatás és Játékelmélet programban a) Terjedelmi szempontból az értekezéstervezet elvárt terjedelme 80–120 oldal, az értekezés elvárt terjedelme 100–150 oldal. b) Az értekezéstervezetnek tartalmaznia kell: ba) a kutatás módszertanát, bb) a szakirodalom áttekintését/feldolgozását, bc) a főbb kutatási problémákat és kérdéseket, továbbá bd) az (előzetes) válaszokat és eredményeket. c) Az értekezés lehet könyvjellegű és különböző tanulmányokból álló. A könyvjellegű értekezés egy különálló mű. A tanulmányokból álló értekezés három vagy több szorosan, vagy lazán összefüggő tanulmányból és egy rövid bevezetőből áll.
# 8. § / Az értekezéstervezet és az értekezés / Az értekezéstervezet és vitája
Az értekezésnek tartalmaznia kell, az EDSZ által előírt publikációs követelményeknek megfelelő, publikált (vagy publikálásra elfogadott) tudományos dolgozatok legfontosabb eredményeit. Az értekezés tartalmazhat olyan eredményeket is, amelyek nem feltétlenül publikált tudományos tanulmányok részeit képezik.
# 9. § / Az értekezéstervezet és az értekezés / Az értekezéstervezet és vitája
9. § (1) Az értekezéstervezethez csatolni kell a témavezető(k) nyilatkozatát arról, hogy a dolgozatot vitára alkalmasnak tartja/tartják. Két témavezető egyet nem értése esetén a DI vezetője a programvezetővel együtt dönt arról, hogy a vita milyen feltételekkel tartható meg. (2) A tervezetet elektronikusan (pdf formátumban) kell a programigazgató és a program koordinátor elektronikus levelezési címére megküldeni. A nyitólapon szerepeljen(ek) a témavezető(k) neve(i). (3) A vita nyilvános. A vitát az Egyetem elektronikus hírlevelében meg kell hirdetni. Az értekezéstervezet vitán megjelentekről jelenléti ív készül. (4) Az értekezéstervezet hivatalos értékelője az értekezés-tervezetet értékelő bizottság (a továbbiakban: ÉTÉB), amelynek összetételére vonatkozó szabályokat az EDSZ tartalmazza Az ÉTÉB összetételére a programigazgató tesz javaslatot a DI vezetőjének, a doktorjelölt témavezetőjével való konzultációt követően. (5) A jegyzőkönyv elkészítése az ÉTÉB titkárának a feladata. (6) Az opponensek a vitát megelőzően írásbeli véleményt készítenek az értekezéstervezetről, amelyet elektronikus levélben legkésőbb tíz (10) nappal a vita időpontja előtt, majd legkésőbb a védést megelőző munkanapig az eredeti példányt is benyújtják a DI program koordinátornak, s amelyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (7) A vita után az ÉTÉB zárt ülésen értékeli a vitát és a jegyzőkönyvben állást foglal arról, hogy az értekezéstervezetet a) változtatás nélkül elfogadásra (benyújtásra) ajánlja, vagy b) a felsorolt változtatásokkal elfogadásra (benyújtásra) ajánlja, vagy c) a felsorolt indokok miatt nem javasolja elfogadásra (benyújtásra), ezért új értekezés-tervezet összeállítását javasolja. (8) 1 Az ÉTÉB döntését a zárt ülés után ki kell hirdetni. (9) Az ÉTÉB elnöke és titkára által aláírt jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, az opponensi véleményeket a DI vezetőjéhez és a CDI titkárságához kell eljuttatni. (10) 2 (11) Az értekezéstervezet és az értekezés tartalmi és formai követelményeit, valamint a vitával kapcsolatos egyéb szabályokat jelen Szabályzat 2. melléklete tartalmazza.
# 10. § / magyar nemzetközi / KUTATÁSTÁMOGATÁS
10. § (1) A doktori értekezés (disszertáció) benyújtásának feltételeit, a védési eljárás szabályait és a fokozatszerzés feltételeit az EDSZ tartalmazza. (2) A fokozathoz szükséges publikációs követelményt a Scimago rangsor szerinti minimum Q3 folyóiratban megjelent publikációval, vagy azzal egyenértékékű MTA IX. osztály magyar és nemzetközi A kategóriájú publikációval lehet teljesíteni. A befogadó nyilatkozattal rendelkező publikációt a programigazgató elfogadja. (3) 3 A Közgazdaságtudományi doktori program és az Operációkutatás és Játékelmélet doktori program esetében egy adott tudományos publikációt csak egy hallgató használhat fel a publikációs követelmény teljesítésére. (4) 4 A Gazdaságinformatika és az Operációkutatás és Játékelmélet programban amennyiben a fokozathoz leigazolt publikáció társszerzős, akkor a publikációk esetén az egy szerzőre jutó arány az alábbiak szerint alakul figyelemmel arra, hogy a témavezető a szerzői arányok számításánál nem kerül figyelembevételre: 2 szerző esetén a 75% 100% 100% szerzői arány 3 szerző esetén a 60% 80% 100% szerzői arány 4 vagy több szerző 40% 60% 80% esetén a szerzői arány (5) 5 A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményeit a 3. melléklet tartalmazza.
# 11. § / KUTATÁSTÁMOGATÁS / A KGIDI ALUMNI TEVÉKENYSÉGE
11. § (1) Támogatási formák, prioritás szerint (a DI vezető, programigazgatók véleménye alapján kérhető): a) nemzetközi konferencián való részvétel (csak előadás/poszter esetén, a fedezhető költségek: utazás, szállás, regisztrációs díj, elsősorban Európán belül), b) külföldi nyári/téli egyetem, c) hazai konferencián való részvétel (előadás esetén, a fedezhető költségek: utazás, szállás, regisztrációs díj), d) adatgyűjtés, kutatómunka egyéb feltételeinek támogatása (pl. szoftver-beszerzés, adatbázis-beszerzés), e) 1 publikációs támogatás (cikkbeküldési díj és egyéb költségek), f) egyéb.
# 12. § / A KGIDI ALUMNI TEVÉKENYSÉGE / A KGIDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE
12. § 2 (1) A DI a fokozatot szerzett kollégák rendszeres megkeresésével biztosítja a szervezett és intézményes kapcsolattartást. A végzettekről és elhelyezkedésükről az EDI valamennyi doktori iskolára vonatkozóan nyilvántartást vezet.
# 13. § / A KGIDI ALUMNI TEVÉKENYSÉGE / A KGIDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE
13. § (1) 3 Az EDSZ alapján a doktori képzés minőségirányítási rendszeréről a CDI MBSZ rendelkezik, amelyet az Egyetemi Doktori Tanács hagy jóvá. (2) A DI tevékenységével minden területen a minőségi oktatást és a kutatási feltételeket garantálja, alkalmazva és betartva az Egyetemi Doktori Szabályzatnak és saját Működési Szabályzatának az előírásait. (3) A BCE tudományos idézésre és más tudományetikai vonatkozó szabályait messzemenően betartjuk és betartatjuk. (4) A felvételi eljárásban bizottságot alkalmazunk, a jelentkezőnek előzetes konzultációs-bemutatkozási lehetőséget biztosítunk. (5) A tantárgyi struktúrát rendszeresen felülvizsgáljuk. (6) A témavezetők és az oktatók kiválasztásának legfontosabb szempontja a szakmai kompetencia. A témavezetők ellenőrzése rendszeres. (7) A doktorandusz kutatási fórumokon, valamint a komplex vizsga disszertációs részében is köteles bemutatni kutatását. A fórumokra benyújtott kutatási tervek és beszámolók a DI által kidolgozott rendszerben előzetesen véleményezésre kerülnek. A fórumokon minden doktorandusz számára kötelező a részvétel. (8) A doktoranduszok írásban kötelesek minden félévben beszámolót és munkatervet készíteni. (9) A programigazgató nyomon követi a doktorandusz tudományos kutatási, publikációs és oktatási tevékenységét. (10) A komplex vizsgát és az értekezéstervezet-vitát a doktori képzésre vonatkozó hatályos szabályok betartásával szervezzük (független illetve külső opponensek és bizottsági tagok részvétele, jegyzőkönyvek, írásos értékelés). (11) A doktori védés során az általános egyetemi szabályok az irányadók. (12) A doktoranduszok az egyetem hallgatói véleményezési rendszerében értékelik a tárgyakat. Az oktatók és témavezetők rendszeresen beszámolnak a Doktori Iskola Tanácsának. A Tanácsnak doktorandusz-képviselő tagja is van, akin keresztül a doktoranduszok véleménye is megjelenik. (13) 4
# 14. § / ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
14. § (1) Az átmeneti rendelkezéseket – amennyiben releváns – az EDSZ tartalmazza.
# 15. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / Gazdaságinformatika Doktori Program
15. § 1 (1) Jelen szabályzatot az Egyetemi Doktori Tanács 2023 október 25-ei ülésén H–229/EDT számú határozatával elfogadta. (2) Jelen szabályzat 2023. október 26. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Egyetemi Doktori Tanács által a 2023. június 07-ei ülésen H–115/EDT számú határozatával elfogadott Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola működési szabályzat. (3) A jelen Szabályzatban meghatározott rendelkezéseket a 2023. szeptember 1-től hatályos EDSZ-ben meghatározott hatálybaléptetéssel figyelemmel kell alkalmazni. (4) Mellékletek: 1. melléklet: A kutatási kreditek megszerzésének részletes feltételei 2. melléklet: Az értekezéstervezet tartalmi és formai követelményei, a vitával kapcsolatos egyéb szabályok 3. melléklet: A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményei (5) Jelen szabályzatot az Egyetemi Doktori Tanács 2023. december 13-i ülésén módosította. A módosítások 2023. december 14-étől lépnek hatályba. (6) Jelen szabályzatot az Egyetemi Doktori Tanács 2024. június 12-i ülésén módosította. A módosítások 2024. június 13-ától lépnek hatályba. (7) 2 Jelen szabályzatot az Egyetemi Doktori Tanács 2026. június 10-i ülésén, H-126/EDT/2026. számú határozatával módosította. A módosítások 2026. szeptember 1. napjától lépnek hatályba. 1. melléklet 3 A KUTATÁSI KREDITEK MEGSZERZÉSÉNEK RÉSZLETES FELTÉTELEI (1) Az 1–7. félévek során a kreditek megszerzésének feltételei: a) féléves beszámoló és a következő félévre vonatkozó munkaterv leadása a vizsgaidőszak kezdete után 1 héttel. A munkaterv tartalmazza: a félévre tervezett kutatási feladatokat (és azok ütemezését); a kutatás során felmerülő esetleges problémákat, a témavezetőtől várt támogatást, valamint a várt kutatási eredményeket (pl. publikáció, konferencia-előadás). A féléves beszámoló tartalmazza: a félév során végzett kutatómunka leírását, a doktori kutatásban történt előrehaladást, az elért kutatási és publikációs eredményeket (pld: konferenciarészvétel, publikációk), az esetleges eltérést a tervtől. A beszámolóhoz csatolni kell az alátámasztó, igazoló dokumentumokat, pl. konferenciarészvétel igazolása, publikáció az MTMT-ben, befogadó nyilatkozat (cikkek esetében). b) pozitív témavezetői értékelés beérkezése. A témavezetői értékelés pozitívnak minősül, ha abban a témavezető igazolja a rendszeres konzultációkat és a hallgató szakmai előrehaladását és elfogadja a féléves beszámolót. c) Az első hét félévben legalább egy előadás tartása az évente megrendezett kutatási fórumon, vagy az egyetemi kutatási szemináriumokon, vagy előzetesen jóváhagyott hazai/nemzetközi tudományos konferencián. A rendezvény után a doktorandusz jelentést kell írjon (1–2 oldal terjedelemben), amiben felsorolja a jelenlevők felvetéseit, és hogy beépíti-e őket disszertációjába. d) részvétel legalább két doktori eseményen (értekezéstervezet-vitán vagy nyilvános
# 15. § / Gazdaságinformatika Doktori Program / Közgazdaságtudományi Doktori Program
doktori védésen). (2) A 8. félévben a 25 kutatási kredit megszerzésének feltétele az alábbi publikációs eredmények igazolása (a listában szereplő publikációkat az 1.–8. félév alatt kell megszerezni): a) legalább egy beadott folyóiratcikk Scimago Q1-Q4 vagy MTA A–C besorolású folyóiratban és b) legalább egy hazai vagy nemzetközi konferencia-előadás elfogadott/megjelent cikkel vagy c) legalább egy megjelent konferencia-absztrakt vagy d) legalább egy könyvfejezet. (1) A Doktori Szeminárium a DI által szervezett szeminárium, amelyen a doktoranduszok előadják kutatásukat. A szemináriumnak két szekciója van, egy elméleti és egy empirikus. A szemináriumon jellemzően részt vesz a Doktori Iskola vezetője és a Programigazgató, a hallgató konzulense, és lehetőség szerint olyan kutatók, akik szakterülete a doktorandusz kutatási témája. A Doktori Szeminárium célja, hogy a doktorandusz visszajelzést kapjon a tudományos közösségtől kutatását illetően. A szeminárium után a doktorandusz jelentést kell írjon, amiben felsorolja a jelenlevők felvetéseit, és hogy beépíti-e őket disszertációjába. A Doktori Iskola vezetője vagy a Programigazgató jóváhagyja a jelentést. (2) A rögzített kutatási krediteket a programigazgató hagyja jóvá. (3) A hallgató a következő tevékenységeket kell igazolja: a) Részvétel az egyetem kutatási szemináriumain (legalább 10, konferencia vagy workshop egy alkalomnak számít). A hallgató a részvételt egy rövid (fél-egy) oldalas összefoglalóval igazolja, amiben leírja a kutatási témát, módszertant, eredményeket és egy kérdést a kutatásról. b) Részvétel a Doktori Iskola által szervezett Doktori Szemináriumon (legalább 50 százalék). c) Évente egy előadás a Doktori Szemináriumon. d) Minden félév végén a hallgató bead egy beszámolót az előző féléves tevékenységéről. A félévi kutatási kreditek teljesítésének feltétele a témavezető jóváhagyása.
# 15. § / Közgazdaságtudományi Doktori Program / Operációkutatás és Játékelmélet Doktori Program
(1) 1 Az Operációkutatás és Játékelmélet doktori program hallgatói számára a CCOR által szervezett Optimalizálási Szemináriumon, Játékelméleti Szemináriumon és minikurzusokon való részvétel kötelező. Hiányozni témavezetői indoklással vagy orvosi igazolással lehet. Minden doktorandusznak legalább egy előadást kell tartania egy tanévben vagy az Optimalizálási Szemináriumon, vagy a Játékelméleti Szemináriumon. (2) Minden félév végén a hallgató bead egy beszámolót az előző féléves tevékenységéről. A félévi kutatási kreditek teljesítésének feltétele a témavezető jóváhagyása. (3) Az Operációkutatás és Játékelmélet doktori program hallgatói számára a kutatási kreditek megszerzésének minimális feltétele a 6.– 8. félévekben az EDSZ-ben elvárt minősítésű tudományos tanulmány(ok) megfelelő folyóiratba történő benyújtása és/vagy a tanulmány(ok) bírálati folyamatának követése, szükség esetén abban való részvétel. 2. melléklet AZ ÉRTEKEZÉSTERVEZET ÉS AZ ÉRTEKEZÉS TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI, A VITÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB SZABÁLYOK (1) Általános elvárások: Az értekezéstervezet elkészítésének és védésre való benyújtásának célja, hogy meg lehessen ítélni a doktorandusz elméleti felkészültségét, kutatási koncepciójának szakmai megalapozottságát, valamint a kutatás addig elért főbb eredményeit. Formai követelményei megegyeznek a végleges változatra vonatkozó elvárásokkal (lásd az EDSZ-). (2) Az értekezéstervezet és vitájának jellege és célja: A tervezetnek már tartalmaznia kell az új tudományos értékkel bíró eredményeket. Jelentős módszertani, forrásfeldolgozási, adatkezelési hibától mentesnek kell lennie. A tervezet nyilvános megvitatásának célja elsősorban az, hogy a vitában résztvevők kérdéseikkel, kritikai észrevételeikkel és tanácsaikkal segítsék a jelöltet abban, hogy végső dolgozata minél színvonalasabb legyen. A munkahelyi vita egyidejűleg a jelöltek szélesebb szakmai közeg előtti bemutatkozásának terepe, továbbá a többi doktorandusz számára fontos tapasztalatszerzési lehetőség. A vitában való aktív részvételük alapvető elvárás. (3) Az értekezéstervezet vitájának kezdeményezése: Az elkészült tervezetet a programigazgatónak címezve kell benyújtani (pdf-formátumban). A tervezettel egyidejűleg benyújtandó dokumentumok: a) a témavezető(k) nyilatkozata arról, hogy a dolgozat vitára alkalmas; b) az EDSZ-ben előírt nyilatkozat arról, hogy a benyújtott értekezés-tervezet (a mások hivatkozott eredményeit leszámítva) a jelölt önálló szellemi alkotása; (4) közös munkák eredményeinek közlése esetén nyilatkozat a szerzőtársaktól a jelölt önálló hozzájárulásának mértékéről. 3. melléklet 2 A disszertáció és tézisfüzet ajánlott tartalmi és formai követelményei 3 A doktori disszertáció védéséhez szükséges, a jelölt által az EDI-be előzetesen és
# 1. § / Operációkutatás és Játékelmélet Doktori Program / véglegesen eljuttatandó dokumentumok
1. § (1) A doktori disszertáció védéséhez szükséges, a jelölt által az EDI-be előzetesen és véglegesen eljuttatandó dokumentumok köre az Egyetem honlapján is elérhető a következő elérhetőségen: https://www.uni-corvinus.hu/fooldal/egyetemunkrol/corvinus-doktori-iskolak/a-corvinus-doktori (2) A témavezető által írt, a DI vezetőjének címzett nyilatkozat, amelyben a dolgozat védésre alkalmasságáról nyilatkozik (csak a szervezett képzésben részt vevők esetén). (3) A jelölt nyilatkozata az önálló szellemi alkotásról. (4) Közös munkák eredményeinek közlése esetén nyilatkozat a szerzőtársaktól. (5) A védési szándék jelzésekor minden dokumentumot (disszertáció, tézisfüzetek, CV, publikációs jegyzék) elektronikus formában (pdf), email-ben kell eljuttatni az EDI referensének. Az értekezést és a tézisfüzeteket a későbbiekben nyomtatott formában is le kell adni (lásd az 5. pontban leírtak szerint). (6) Az értekezést és az angol nyelvű tézisfüzeteket a Védési Bizottság kijelöléséről szóló Határozat kézhezvételét követően 2 héten belül (az abban foglalt változtatási javaslatoknak megfelelően) nyomtatott változatban is be kell nyújtani az EDI-be, a következők szerint: a) a doktori értekezést A/4-es méretben (kétoldalas nyomtatással) egy fekete bőrvagy vászonkötésű, arany betűkkel feliratozott (gerincen is) formában; b) Az angol nyelvű tézisfüzet (A/5-ös méretben) példányszáma 5, c) A tézisfüzetek szerkezeti felépítése a következő: I. Kutatási előzmények és a téma indoklása; II. A felhasznált módszerek; III. Az értekezés tudományos eredményei (pontokba szedve); IV. Főbb hivatkozások; V. A témakörrel kapcsolatos saját (ill. társszerzős) publikációk jegyzéke. A tézisfüzet terjedelme 10–20 old. (7) Szakmai életrajz (ennek egy részletes, valamint egy nagyon rövid, a védésen felolvasandó változatára is szükség van) (8) Publikációs jegyzék: MTMT összesített táblázat. Ha még nem jelent meg: a közlésre elfogadott tanulmányok befogadásának igazolása a kiadótól (aláírás, pecsét). (9) A védés előkészítéséhez az EDI csatolja a DI által megküldött következő dokumentumokat is: szigorlati/komplex vizsga jegyzőkönyv, értekezéstervezet védés jegyzőkönyve, továbbá a bírálatok.
# 2. § / véglegesen eljuttatandó dokumentumok / A doktori értekezés külső borítója
2. § (1) A borító anyaga. A doktori értekezést fekete vászonkötésbe kell kötni, amely tartós és alkalmas arra, hogy a lapokat tökéletesen rögzítse. Minthogy a doktori értekezés hosszú távon megőrzendő dokumentum, illetve forrásmunka is egyben, a kötésnek garantálnia kell a doktori értekezés lapjainak épségét, teljességét. (2) A külső borító gerincén 5 mm-es arany betűkkel a következőket kell szerepeltetni: a) a jelölt családi és utónevét a magyar nyelv sorrendjének megfelelően (külföldi jelölt esetén az autentikus írásmóddal), b) ettől kettősponttal elkülönítve a doktori értekezés főcímét, c) többkötetes doktori értekezés esetén a kötetszámot római számmal és utána a „kötet” megjelölést, d) a doktori értekezés benyújtásának évszámát. (3) A külső borító frontoldalán az alábbi adatoknak kell szerepelniük: a) a borító tetején, 30 mm-rel a felső széle alatt 5 mm-es álló nagybetűkkel, középre igazítva a Budapesti Corvinus Egyetem megnevezésnek, b) a borító felső szélétől számított kb. 90 mm-re kell megjelennie a címnek (álló legalább 7 mm-es verzál (nagy) betűkkel, és az alcímnek (álló 5 mm-es nagy kezdőbetűvel kezdett címmondatként), külön sorokban középre igazítva. (Az alcímet is önálló címmondatként kell megjeleníteni, azaz sem zárójelbe, sem gondolatjelbe nem szükséges tenni.), c) ez alatt körülbelül 20 milliméteres közt hagyva a „Doktori értekezés” megjelölésnek kell megjelennie, legalább 5 mm-es álló nagybetűkkel, d) ez alatt körülbelül 20 milliméteres közt hagyva a témavezető(k) nevét, tudományos fokozatát kell feltüntetni 7 mm-es (nem csupa nagy) betűkkel, (Témavezető: XY DSc, CSc, PhD), e) e megjelölés alatt legalább 70 mm-rel 7 mm-es (nem csupa nagy) betűkkel a szerző személyi okmányaiban szereplő neve áll – jobbra igazítva, f) a borító aljától számított 30 mm-re pedig – középre igazítva – a doktori értekezés megvédésének helyét (Budapest), illetve évszámát kell feltüntetni, 5 mm-es betűkkel, g) valamennyi – a borító frontoldalán szereplő – szöveg aranyozott betűkkel írandó.
# 3. § / Papírméret, tipográfia, lapszámozás / Tartozékok
3. § (1) A szöveg közben szereplő ábrákat, rajzokat nem kötelező fekete-fehérben megjeleníteni. (2) Margó: bal szélen a kötésnél legalább 40 mm margót, míg a jobb szélen minimálisan 20 mm-es margót kell hagyni. A szöveg kétoldalas is lehet, ekkor a margókat ennek megfelelően kell kijelölni. (A bekötés felőli részen legyen szélesebb margó.) (3) A doktori értekezést Times vagy Times New Roman betűtípussal kell szedni. A betűnagyság 12-es. (4) Táblázatokban, lábjegyzetekben és az irodalomjegyzékben a 10-es betűméret is elfogadható. (5) A sorok között másfeles sorközt kell tartani. Táblázatokban, lábjegyzetekben és az irodalomjegyzékben az egyes sorköz is elfogadható. (6) A belső címoldalakat kivéve, ahol nincs lapszám, a lapszámozásnak folyamatosnak kell lennie az egész doktori értekezésben, beleértve az ábrákat, táblázatokat tartalmazó oldalakat, és a függeléket, kronológiát, egyéb tartozékokat is. (7) A lapszámokat vagy a fejlécben (header) vagy a láblécben (footer) lehet elhelyezni, a lap szélétől számítva kb. 10 mm-re.
# 4. § / Papírméret, tipográfia, lapszámozás / Tartozékok
4. § (1) A dolgozat tartalmi részét hordozó szövegoldalakon kívül az alábbi tartozékok szerepelnek a doktori értekezésben (külön jelezve, ha a szóban forgó tartozék feltételes): (2) Belső címoldalak: összesen négy belső oldal előzi meg a tartalomjegyzéket. (3) Az első, páratlan oldalon csupán a szerző neve és címe szerepel a lap tetejétől hozzávetőlegesen 90 mm-re, középre igazítva, míg a 2. (páros) oldalon – a tulajdonképpeni belső címoldalt megelőzően – a következő információknak kell megjelenniük: a) a doktori iskola neve, amely szakmailag illetékes a doktori értekezésben (a lap tetején kb. 30 mm-re a felső lapszéltől), b) fel kell feltüntetni a szervezett képzésben résztvevőknek (és általában a témavezető irányítása mellett dolgozóknak) a témavezető nevét és tudományos fokozatát is (a lap tetején kb. 70 mm-re a felső lapszéltől), c) a Bíráló Bizottság névsorát a védést követően az Egyetemi Doktori Iroda ragasztja be a doktori értekezésbe, d) a copyrightra vonatkozó jelzést (a lap alsó szélétől számított 80 mm-nél kezdve). (4) A belső címoldalon (3. – páratlan – oldal) a következő információknak kell megjelenniük az alábbi sorrendben: a) az intézmény neve (Budapesti Corvinus Egyetem), b) A doktori iskola (doktori program–opcionális) megjelölése (rövidítések mellőzésével), c) a doktori értekezés címe és (ha van) alcíme, d) többkötetes mű esetén a teljes kötetszám megjelölése, illetve annak jelzése, hogy a szóban forgó kötet hányadik a sorban, e) a dolgozat típusának megjelölése: doktori értekezés, f) a szerző teljes, személyi okmányaiban szereplő neve a magyar nyelvnek megfelelő sorrendben (külföldi jelölt esetén autentikus írásmóddal), g) a doktori értekezés benyújtásának helye és éve. (5) Tartalomjegyzék: tartalomjegyzéknek közvetlenül a belső címoldalakat kell követnie, páratlan lapon kezdve (5. oldal) (6) Táblázatok, ábrák, illusztrációk jegyzéke: E jegyzékeknek (külön az ábrákra, külön a táblázatokra és külön az illusztrációkra – például fotókra – vonatkozóan) a tartalomjegyzéket kell követniük.
# 5. § / Tartozékok / Tagolás és címsorok
5. § (1) Bevezetés: a szöveget bevezető fejezettel kívánatos kezdeni, amelyben a szerző elhelyezi munkáját a témában folytatott, illetve folyó kutatások koordinátái között, kiemelve, hogy miként kapcsolódik műve a kutatási előzményekhez, illetve mely pontokon lép túl azokon. A bevezetésben hangsúlyozottan szerepelniük kell a dolgozatban alkalmazott módszereknek, a doktori értekezés új megállapításainak, a szerző által felfedezett új összefüggéseknek, illetve módszertani újításoknak. A bevezetésben kell szerepeltetni – ha vannak ilyenek – a szerző kutatásaiból leszűrt gyakorlati javaslatokat is. (2) Belső címek. Tagolás: a doktori értekezést fejezetekre, alfejezetekre stb. kell tagolni. Az egységeket számozott címekkel kell ellátni. A doktori értekezésben adható címfokozatok az alábbiak: a) fejezetcím, b) alfejezetcím, c) szakaszcím, d) pontcím. A tagolás mélységének összhangban kell állnia a dolgozat terjedelmével. A pont mélységű tagolásra csak igen hosszú dolgozatoknál vagy speciális témák esetében van szükség. (3) A fejezetek címeit balra vagy középre igazítva, csupa nagybetűvel kell feltüntetni. A fejezet címe után két-három üres sort kell hagyni. Az alacsonyabb rendű címfokozatokat balra igazítva kell elhelyezni. (4) Jegyzetek. A főszövegben kifejtett gondolatmenetet megtörő információkat, kisebb jelentőségű megjegyzéseket szokás elhelyezni. (5) A jegyzetek elhelyezése. A jegyzeteket lábjegyzetként a szövegoldalak alján kérjük elhelyezni, de bizonyos meggondolásokból elhelyezhetők a dolgozat végén is. (6) A jegyzetek számozása. A jegyzeteket arab számokkal, lehetőleg folyamatosan kérjük számozni a dolgozatban, nem pedig fejezetenként. (7) A hosszabb kitérőket, esetleírásokat, példákat nem jegyzetként, hanem apró betűs részként a szöveg közben célszerű elhelyezni. (8) Szöveg közbeni hivatkozások. A más szerzők műveire való rövid hivatkozásokat szöveg közben kell elhelyezni, közvetlenül az után a szövegrész, illetve mondat után, amelyekre vonatkoznak. A szöveg közbeni hivatkozásnál zárójelben szerepeltetendő a hivatkozott szerző vezetékneve, a hivatkozott mű kiadásának évszáma (zárójelben) és – ha szó szerinti idézetről van szó – mindenképpen, egyébként pedig szükség szerint az oldalszám vagy oldalszámok, eléjük téve a p. vagy a pp. megjelölést. A részletes hivatkozás valamennyi szükséges bibliográfiai adattal a doktori értekezés végén helyezendő el. (Lásd a 7.2 paragrafust!)
# 6. § / Ábrák, térképek és táblázatok / Függelék, hivatkozásjegyzék
6. § (1) Az ábrákat és a táblázatokat mindkét oldalon legalább 40 mm-es margóval kell ellátni, és a lehető legközelebb célszerű elhelyezni ahhoz a szövegrészhez, amelyekre vonatkoznak. Ezen a helyen zárójelben a szöveg közben (számmal) egyértelműen utalni kell a szóban forgó tartozékra. Ha olyan nagyszámú tartozék szerepel a dolgozatban, hogy az akadályozná a szöveg folyamatos olvasását, akkor a tartozékok a dolgozat végén is elhelyezhetők. (2) Ábrák és táblázatok számozása. Az ábrákat és a táblázatokat arab számmal folyamatosan kell számozni (1. ábra, 2. ábra, 1. táblázat, 2. táblázat, stb.) A cím és a beillesztett ábra vagy tábla között sorkihagyásra van szükség. (3) Azok a járulékos anyagok, amelyek nem köthetők a dolgozatba (adathordozók, fényképek, nagyméretű térképek stb.) jellegüknek megfelelően külön csomagként mellékelendők. A dolgozat tartalomjegyzékében egyértelműen utalni kell ezekre, illetve szükség esetén külön jegyzékben tüntetendők fel a tartalomjegyzék után. Az ilyen külön csomagok borítóján ugyanazoknak az adatoknak kell szerepelniük, mint magának a dolgozatnak a külső borítóján. (Lásd a 2.3 pontot!) (4) Az illusztrációk, fényképek szintén arab számmal számozandók, amelyet azonban – a tábláktól és az ábráktól eltérően – a kép alatt kell elhelyezni a képaláírás előtt
# 7. § / Ábrák, térképek és táblázatok / Függelék, hivatkozásjegyzék
7. § (1) Függelék. A függeléket pótlólagos információk elhelyezésére használjuk, amelyek alátámasztják vagy kiegészítik a dolgozat főszövegében foglaltakat, de amelyeknek nincs logikus helye a főszövegen belül. A függelékben kérdőíveket, műhelytanulmányokat, összefoglaló táblázatokat, a kutatásunkat támogató referenciákat, kronológiát helyezünk el. A dolgozat végén kap helyet a matematikai függelék is. (2) Hivatkozások jegyzéke. A jegyzéket az ún. Harvard-rendszer szerint (részleteit lásd alább) kell elkészíteni, de – alkalmazkodva a magyar nyelvhez – a szerzők nevének magyar ábécé sorrendjében kell felsorolni az egyes hivatkozási tételeket. Minden egyes tételt új sorban kell kezdeni. Ha ugyanazon szerzőtől több tétel is szerepel, sorrendjüket a megjelenés évszáma határozza meg. (A korábbi kiadású művek kerülnek előbbre.) Ha ugyanazon évben több tétel is van ugyanattól a szerzőtől, akkor az évszám mellett elhelyezett kis a, b, c stb. betűkkel különböztetjük meg őket. Az egyes hivatkozásokban a megadott sorrendben az alábbi bibliográfiai adatoknak kell szerepelniük: a) szerző(k); b) kiadási év (zárójelben, utána kettőspont); c) cím – alcím (utánuk pontok); d) kötet; e) kiadás (hányadik kiadás, illetve milyen jellegű kiadás); f) a kiadó vagy folyóirat, periodika neve 1; g) kiadási hely (csak könyv esetén); h) oldalszám (terjedelem); i) a hivatkozott mű DOI száma (ált. folyóiratcikkeknél). (3) Az aláhúzott bibliográfiai adatok közlése minden egyes hivatkozás esetében kötelező, a többi adat közlése a szerzőre van bízva, illetve attól függ, hogy a szóban forgó hivatkozásnál szükség van-e rájuk (például kötetszámra). (4) Szakszavak jegyzéke (Glossary). A jelölt által használt terminológia – rövid 2–3 soros definíciókkal – szerepelhet a tanulmány végén. Készítése – bár nagyban emeli a dolgozat használhatóságát – nem kötelező. (5) A doktori értekezést végén külön jegyzéket kell közölni a szerzőjének a témában született publikációiról, cikkalapú disszertáció esetén pedig a megjelent szövegek bibliográfiai adatiról.
# 8. § / A doktori értekezés benyújtása / TARTALOMJEGYZÉK
8. § (1) A doktori értekezést minden évben szeptember 1 és június 31. között lehet benyújtani az EDSZ-ben és jelen Szabályzatban meghatározottak szerint. Budapesti Corvinus Egyetem 1 Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola működési szabályzata 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI 2 FELVÉTELI ELJÁRÁS 2 TANULMÁNYI ÜGYEK 3 Témavezetés 3 Képzési és kutatási szakasz 4 Komplex vizsga 5 Kutatási és disszertációs szakasz 6 FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS 6 Az értekezéstervezet és az értekezés 6 Az értekezéstervezet és vitája 7 A doktori értekezés benyújtás és megvédése 8 KUTATÁSTÁMOGATÁS 9 A KGIDI ALUMNI TEVÉKENYSÉGE 9 A KGIDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE 9 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 10 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 10 1. melléklet: A kutatási kreditek megszerzésének részletes feltételei 10 2. melléklet: Az értekezéstervezet tartalmi és formai követelményei, a vitával kapcsolatos egyéb szabályok 10 3. melléklet: A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményei 10 1. melléklet 10 A KUTATÁSI KREDITEK MEGSZERZÉSÉNEK RÉSZLETES FELTÉTELEI 10
# 8. § / Függelék, hivatkozásjegyzék 16 / A doktori értekezés benyújtása 17
2. melléklet 12 AZ ÉRTEKEZÉSTERVEZET ÉS AZ ÉRTEKEZÉS TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI, A VITÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB SZABÁLYOK 12 3. melléklet 12 A disszertáció és tézisfüzet ajánlott tartalmi és formai követelményei 12
Nemzetközi és Politikatudományi Doktori Iskola működési szabályzata
# Módosítás: H-127/EDT/2026. számú határozat / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudomány Doktori Iskola
# 1. § / Módosítás: H-127/EDT/2026. számú határozat / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem Doktori szabályzatában (a továbbiakban: EDSZ) foglalt valamennyi rendelkezés kiterjed a Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudomány Doktori Iskola (a továbbiakban: NKPDI) működési szabályzatára (a továbbiakban: NKPDI MSZ vagy Szabályzat) is. (2) Az EDSZ-ben foglalt kereteket és szabályokat alapul véve, annak rendelkezései és a vonatkozó jogszabályok alapján az alább felsorolt részletszabályokat jelen Szabályzat tartalmazza: a) a programigazgató tevékenységének, feladatkörének szabályait, b) a NKPDI tanácsának (a továbbiakban: DIT) működését, c) a felvételi bizottság tagjainak a számát, a felvételi eljárás tartalmát és lebonyolításának a módját, továbbá – amennyiben releváns – a jelentkezők szakmai alkalmasságának elbírálásához szükséges – az EDSZ-ben meghatározottakon túli – további dokumentumok beadását, az előírt részteljesítmények körét és pontértékét, felvételi rangsorolás módját, d) a témavezető doktoranduszhoz való rendelésének folyamatát, e) a képzési és kutatási szakasz feladatainak és követelményeinek részletes szabályozását, f) a kutatási és disszertációs szakasz kutatási feladatainak és követelményeinek részletes szabályozását, g) a kutatási és disszertációs szakaszban a doktorandusz kutatásához kötődő, elváráson felüli teljesítményéért egyszeri alkalommal adható többlet kredit (20 kredit) megszerzésének feltételeit, h) a komplex vizsgára történő jelentkezés elfogadásának, valamint a komplex vizsga teljesítésének követelményeit, i) hogy a doktori értekezés benyújtójának az értekezés beadásakor milyen – megjelent vagy közlésre elfogadott – tudományos közleményekkel, illetve művészeti alkotótevékenységéről milyen dokumentációval kell rendelkeznie, j) az értekezéstervezet-vita részletes eljárásrendjét, k) értekezéstervezet és az értekezés formai és tartalmi követelményeit, l) a doktori fokozat megszerzéséhez az EDSZ 44. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározottakon túli szigorúbb publikációs elvárásokat (amennyiben releváns), m) a doktori fokozatszerzés nyelvi követelményeit és a nyelvismeret igazolásának módját, valamint a nyelvi követelmények teljesítéséhez elfogadott valamennyi idegen nyelv felsorolását, valamint ebből a felsorolásból egy kijelölt, a tudományterület műveléséhez elengedhetetlen olyan idegen nyelvet, amelynek ismerete a fokozatszerzéshez szükséges, (3) A (2) bekezdésben felsoroltakhoz kapcsolódó előírásokat jelen Szabályzat tartalmazza, azzal, hogy az itt nem szabályozott kérdésekben az EDSZ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
# 2. § / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK / A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI
2. § (1) Az NKPDI a Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola és a Politikatudományi Doktori Iskola 2020. július 1-jei fúziójából alakult meg. Az NKPDI tudományágai: politikatudomány és közgazdaságtudomány. (2) Az NKPDI vezetőjének (a továbbiakban: DI vezető) tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, az EDSZ és a Budapesti Corvinus Egyetem doktori képzéseinek Minőségbiztosítási Szabályzata (a továbbiakban: MBSZ) határozza meg. (3) Az NKPDI-n belül doktori programok működnek. A doktori program jellemzően egy, esetleg több tudományághoz kötődő képzési irány. (4) Az NKPDI-ben az alábbi négy program működik: a) 1 Városi és Környezetpolitikai Tanulmányok (VKT), b) Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok (NBT), c) Politikatudomány (PT), d) Világgazdaság (VG). (5) Az egyes programokat – az EDSZ alapján a doktori iskola vezetője által felkért és a CDI dékánja által kinevezett – programigazgatók irányítják. (6) Programigazgató az lehet, aki az adott program tématerületén teljesíti a témavezetői követelményeket, és az adott program működtetése szempontjából releváns, a (8) pontban meghatározott feladatok ellátását biztosító vezetési-szervezési kompetenciákkal bír. (7) A programigazgatók megbízatása határozatlan időre szól. (8) A programigazgatók feladatai: a) a doktori iskola vezetőjének irányítása és az Egyetemi Doktori Iroda (a továbbiakban: EDI) szakmai közreműködése mellett adminisztratív, irányítási, szervezői, minőségbiztosítási teendők ellátása, b) a programok operatív irányítása, különösen a DIT és az EDT döntéseihez szükséges előterjesztések, javaslatok előkészítése, c) az EDI szakmai támogatásával a felvételi eljárás és a komplex vizsga megszervezése, d) a témavezetőkkel való kapcsolattartás, e) a doktorandusz hallgatók számára rendszeres kapcsolattartás lehetőségének biztosítása és munkájuk értékelése a témavezetők bevonásával, f) a tervezetvita opponenseinek felkérése, g) a hatáskörükbe tartozó (kutatási, oktatási, oktatásszervezési) kreditek elismerése és igazolása, h) az oktatás tartalmi megszervezése (oktatókkal való egyeztetés, tárgyleírások ellenőrzése), i) részvétel a hallgatók által benyújtott kérelmek és pályázatok elbírálásában, j) javaslattétel a témavezetőkre, a komplexvizsga-, az értekezéstervezetés a védési bizottságokra. k) a honosítási és habilitációs ügyek szakmai szervezése az EDI bevonásával, l) plágiumgyanú esetén a gyanú írásos megfogalmazása a DI vezetőjének címezve (a véleményt a programigazgató által meghatalmazott személy is megfogalmazhatja írásban), m) éves, programszintű beszámoló készítése, részvétel a DI éves beszámolójának elkészítésében n) kutatási fórumok szervezése, ideértve az előzetes konzultációk lehetőségét a hallgatókkal, valamint a fórumokra készült anyagok értékelési folyamatának megszervezését is,
# 2. § / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK / A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI
o) a DI vezetője által meghatározott egyéb feladatok elvégzése, (9) A programigazgatók közötti munkamegosztást a DI vezetőjének iránymutatása alapján kerül meghatározásra. (10) A DI vezetőjének munkáját az EDSZ alapján a DIT segíti. A DIT tagjainak megbízását és felmentését az EDSZ szabályozza. (11) A DIT-et a DI vezetője, programigazgatói, továbbá egy belső, a doktori iskola oktatási munkájában résztvevő (lehetőleg törzstag) és egy külső, valamely más, nem a BCE-hez tartozó doktori iskola munkájában résztvevő kolléga, valamint a doktorandusz képviselő alkotja. (12) A DIT működését a doktori iskola vezetője irányítja. Üléseit összehívja és levezeti, napirendjére javaslatot tesz. A DIT offline vagy online formában félévente legalább kétszer, illetve szükség szerint ülésezik. Amennyiben az ügy jellege – egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel – lehetővé teszi és ahhoz a tagok hozzájárulnak, a DI vezetője elektronikus szavazást is elrendelhet. (13) Az elektronikus szavazás elrendelésétől számítva legalább 24 órát biztosítani kell a tagok számára a szavazatok leadására. Ha minden szavazat érvényesen beérkezik, akkor a szavazás az utolsó szavazat beérkezését követően lezárható. (14) Az elektronikus szavazat leadása vagy a tag hivatali e-mail címéről megküldött e-mailben történik, ahol a tag egyértelműen jelzi, hogy támogatja vagy nem támogatja az előterjesztést, vagy az Egyetem informatikáért felelős szervezeti egysége által meghatározott digitális alkalmazáson keresztül valósul meg. (15) Elektronikus szavazás esetén nincs lehetőség kérdés, módosítási javaslat, kiegészítés megtételére. Amennyiben az elektronikus szavazás során felmerül az egyeztetés igénye, ülést kell tartani. (16) A DIT akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak többsége jelen van. (17) A DIT döntését/határozatát egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A DIT határozatait az EDI rögzíti. (18) A DI vezetője a doktori iskolához kötődő törzstagok, oktatók és témavezetők felkérésével konzultatív, tanácsadó jelleggel működő tantervfejlesztési tanácsot hozhat létre, amelynek munkáját a DI vezetője koordinálja. A tanács ajánlásait a DI vezetője a DIT elé terjeszti megfontolásra. (19) A doktori programhoz kötődő törzstagok, oktatók és témavezetők a DI egyes programjaihoz kapcsolódó programtanácsot hozhatnak létre, amelynek munkáját a programigazgató koordinálja. A programtanács a programigazgató mellett működő konzultatív, tanácsadó testület, amelynek javaslatait, állásfoglalásait a programigazgató tolmácsolja a DI vezetője és a DIT számára. (20) A teljes törzstagi tanácskozást a DI vezetője évente legalább egyszer összehívja. A tagok meghallgatják és véleményezik a DI vezetőjének beszámolóját. A tagok állást foglalhatnak, illetve javaslatokat tehetnek más, a doktori iskola ügyeit
# 2. § / A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI / FELVÉTELI ELJÁRÁS
érintő stratégiai kérdésekben. (Pl. képzési rendszer, programigazgatók kiválasztása, javaslat az Egyetemi Doktori Tanácsba delegálandó tagokra). A DI vezetője meghallgatja és mérlegeli a törzstagi tanácskozáson megfogalmazott javaslatokat. (21) A doktori képzés egyetemi szintű adminisztrációját az EDI látja el.
# 3. § / A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI / FELVÉTELI ELJÁRÁS
3. § (1) A felvételi eljárásban a jelentkezőktől elvárt dokumentumokat és a feltételeket az EDSZ határozza meg. (2) A felvételi jelentkezési kérelemben a jelentkezőnek meg kell jelölnie, melyik programra jelentkezik. (3) Az EDSZ rendelkezése szerint a DI vezetőjének javaslata alapján az EDT hozza létre a Felvételi Bizottságot, amelybe minden programból legalább két (2) főt választ, akik albizottságokként működve bonyolítják le a felvételit. A Felvételi Bizottság tagja lehet megfigyelőként doktorandusz-képviselő is. A Bizottság munkájának koordinálására az EDT külön elnököt is választhat, vagy az albizottságok valamelyik tagját bízza meg ezzel a feladattal. (4) A (3) bekezdés szerinti albizottságok: a) megszervezik a szóbeli vizsgát (online platformon vagy fizikai jelenléttel), b) a felvételi vizsgát az EDSZ alapján angol nyelven bonyolítják le, c) a felvételi vizsgákat követően kialakítják a felvételi döntésre vonatkozó javaslataikat: a) a minimális szintet el nem érő jelentkezők felvételi jelentkezési kérelmét elutasításra javasolják, b) a felvételi vizsgán résztvevő jelentkezőket – a ca) alpont szerinti jelentkezői kört kivéve – preferenciasorrendbe állítják, külön listán szerepeltetve a magyar állami ösztöndíjra, a Corvinus ösztöndíjra, a Stipendium Hungaricum ösztöndíjra, valamint az önköltséges státuszra javasolt pályázókat. (5) A Felvételi Bizottság az előzetes szakmai eredmények, a kutatási terv és a motivációs levél, valamint a szóbeli vizsga alapján pontozza a jelentkezőket az alábbiak szerint: a) korábbi kutatások, egyéni teljesítmények: max 25 pont b) írásos kutatási terv és motivációs levél: max. 35 pont c) szóbeli felvételi vizsga: max. 40 pont. (6) Ahhoz, hogy a jelentkezőt a Felvételi Bizottság/albizottság behívja szóbeli felvételi vizsgára, a jelentkezőnek az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételek alapján minimum 40 pontot kell szereznie. Ellenkező esetben a Felvételi Bizottság/albizottság a szóbeli felvételi vizsgára nem hívja be a jelentkezőt, és a felvételi jelentkezési kérelmét elutasításra javasolja. (7) A Felvételi Bizottság (illetve annak albizottságai) javaslata alapján a DIT áttekinti az albizottságok által javasolt listákat, és kialakítja közös felvételi javaslatát úgy, hogy a felvételi rangsort a jelentkező teljesítménye, a felvehető létszám és az elért felvételi pontok arányában hozza meg. A javaslatot megküldi a CDI dékánjának, aki jóváhagyásra az EDT elé terjeszti. (8) A DI vezetőjének kezdeményezésére a felvételi irányszámok programok közötti megoszlására a doktori iskola saját hatáskörben algoritmust dolgozhat ki. (9) Az NKPDI felvételi tájékoztatójának szakmai tartalmát a programigazgatókkal egyezteve a DI vezetője határozza meg, amelyet az EDI az Egyetem honlapján tesz közzé. (10) A NKPDI egyéni felkészüléses eljárás keretében is fogad jelentkezőket, a
# 3. § / TANULMÁNYI ÜGYEK / Témavezetés
vonatkozó részletes szabályokat az EDSZ tartalmazza. A 22. § (3) bekezdés a) pontja szerinti a jelentkezőnek legalább 2 db, a Scimago releváns szakterületi besorolása szerint minimum Q3-as kategóriájú, legfeljebb kétszerzős publikációval kell rendelkeznie, amit kiválthat: b) egy darab, legfeljebb háromszerzős Q1-es publikáció vagy c) a Corvinus Kutatási Kiválósági Program által meghatározott kiadói listán feltüntetett kiadóknál megjelent, legalább egy könyvfejezet és egy legalább Q3 kategóriájú folyóiratcikk. A könyvfejezet is és a Q3 minősítésű cikk is legfeljebb kétszerzős lehet.
# 4. § / TANULMÁNYI ÜGYEK / Témavezetés
4. § (1) 1 A témavezetésre vonatkozó részletes szabályokat az EDSZ tartalmazza, a jelen §-ban, valamint a 13. §-ban foglalt kiegészítésekkel. (2) Az EDSZ előírásait figyelembe véve témavezető az lehet, aki az elmúlt négy naptári esztendő során teljesíti az ezen Működési Szabályzat 10. paragrafus 6. pontjában a védés feltételeként előírt minimális publikációs követelmények kétszeresét. (3) A felvételi döntést követően, de legkésőbb az első félév szeptember 30-ig a programigazgatók javaslatára a DIT jóváhagyja – az EDT által jóváhagyott doktori témavezetői körből – a témavezető(k) személyét. A témavezető(k) személyéről és elérhetőségéről az EDI tájékoztatja a doktoranduszt. (4) 1 A DIT törekszik arra, hogy egy hallgatónak lehetőleg egy témavezetője legyen. Újonnan témavezetői feladatokat vállaló, nem egyetemi tanár vagy egyetemi docens kollégák ugyanakkor csak mint társtémavezetők jelenhetnek meg, munkájukat senior témavezető támogatja. (5) A DI elvárja a témavezetőtől, hogy szorosan kövesse nyomon a doktorandusz munkáját, tudományos tevékenységét, segítse a publikálásban, vonja be a tudományos közéletbe, és minden félév végén értékelje tevékenységét. (6) A doktoranduszok az Egyetem erre kijelölt felületén értékelik a témavezető munkáját. Az értékelés a DI vezetője és az érintett programigazgató számára elérhető (kivéve a saját témavezetettjeikét). (7) A témavezető-váltást mind a témavezető, mind a doktorandusz írásban (papíralapon vagy elektronikus levélben) és indokolással kezdeményezheti a programigazgatónál. Az EDSZ-ben meghatározott szabályok alapján a programigazgató a szükséges egyeztetések után a DIT-hez nyújtja be döntésre a változtatási szándékot, ami a felek meghallgatását követően a DI vezetője véleményét kikérve dönt. (8) A témavezető(k) formális feladatai az EDSZ-ben meghatározottakon túl: a) A témavezetett doktorandusz által elkészített beszámoló alapján a doktorandusz kutatási előrehaladásának elfogadása és értékelése a félév végén. b) A komplex vizsgázók írásbeli értékelése. c) Rövid beszámoló saját munkájáról, a tanév végén. Ebben ki kell térni a doktoranduszokkal való találkozások gyakoriságára, a szakmai interakciók intenzitására, általában a témavezetői munka minőségére, a programigazgatóval való kapcsolatára.
# 5. § / Témavezetés / Képzési és kutatási szakasz
5. § (1) Sikeres felvételi eljárást követően a doktorandusz hallgatónak az EDI munkatársai segítségével regisztrálnia kell a Magyar Tudományos Művek Tárában (a továbbiakban: MTMT). (2) A doktorandusznak a képzési és kutatási szakaszban minden félévben tanulmányi, kutatási, valamint oktatási és szolgálati krediteket kell gyűjtenie az EDSZ-ben és jelen §-ban foglalt szabályok szerint. (3) Tanulmányi kreditek megszerzésére vonatkozó szabályok: a) A DI a szervezett képzésbe felvett doktoranduszok számára a képzési és kutatási szakasz keretében kötelező és kötelezően választható tárgyakat oktat, továbbá szabadon választhatóként további tárgyakat hirdethet meg. b) Az adott program hallgatóinak az adott programon meghirdetett kötelező tárgyakat kell felvennie Az érintett programigazgatók dönthetnek arról, hogy közösen hirdetnek meg egy kötelező tárgyat. c) Mindegyik programban a program által a hatályos mintatantervben előírt számú kötelezően választható tárgyat kell teljesíteni. d) Mindegyik programban legalább annyi szabadon választható tárgyat kell elvégezni, hogy a hallgató a kötelező és kötelezően választható tárgyakkal együtt az előírt tanulmányi kredit mennyiséget teljesítse. e) A tantervet a programigazgatókkal együttműködve a DI vezetője állítja össze, tartja karban és terjeszti elő döntésre az EDT részére, legkésőbb az előző tanév június 30-ig. f) A KRSZ szerinti szervezett külföldi részképzések megfeleltetését a programigazgatók végzik, a témavezető véleménye alapján, melyről a Kreditátviteli Bizottság dönt. Ilyen képzések keretében a doktorandusz legfeljebb négy tantárgyat válthat ki. g) A tantárgy oktatójának egyetértésével a szabadon választható tárgyak terhére a programok, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem doktori iskoláinak doktoranduszai egymás tantárgyait felvehetik. h) A tantárgyak intenzív (például egyhetes) és negyedévre/félévre egyenletesen elosztott terheléses formában is meghirdethetők. i) Az egyes tantárgyak teljesítéséért megszerezhető tanulmányi kreditek a tantárgyak követelményeinek teljesítésével kerülnek jóváírásra. A teljesítési követelményeket a tantárgyi tematika részeként a tantárgy első kontakt alkalmát megelőzően közzé kell tenni. A követelményeket az első kontakt alkalommal személyesen ki kell hirdetni. A teljesítés eredménye a Budapesti Corvinus Egyetem által alkalmazott tanulmányi rendszerben kerül rögzítésre. j) Az oktatói munka hallgatói értékelését, eljárásrendjét az MBSZ szabályozza. (4) Kutatási kreditek megszerzésére vonatkozó szabályok: a) Kutatási kreditek – főszabály szerint – az EDSZ-ben foglaltak szerint szerezhetők a (13) bekezdésben meghatározottak szerint. b) A kutatási kredit technikai tárgy felvételét követően a hallgató a témavezetővel egyetértésben maga készíti el saját kutatási tevékenységének tervét.
# 5. § / Témavezetés / Képzési és kutatási szakasz
c) A kutatási fórumokon való részvétel az érintett félévben kötelező, annak elmulasztása esetén a tárgy nem teljesítettnek tekintendő, érte kredit nem adható. d) A félév végén a témavezető támogató nyilatkozata mellett a programigazgató a Neptunban rögzíti a kutatási krediteket. e) A 2. és a 4. negyedik félév végén a kutatási kredit nem írható jóvá, ha az adott év során doktorandusz egyetlen tervezetvitán sem vett részt, melyet az EDI ellenőriz. f) A 3. és 4. félévekben a kutatási fórum I és II részeként benyújtandó kutatási tervek elkészítésére vonatkozó szabályokat az 1. melléklet tartalmazza. g) A kutatási munkaterv bemutatása után annak elfogadásáról a témavezető véleményét kikérve a programigazgató dönt. Elutasító döntés esetén a DI vezetője a programigazgató javaslata alapján 30 nap határidővel új terv benyújtására adhat lehetőséget. Amennyiben ez sem bizonyul elfogadhatónak, a kredit nem adható meg. A 4. félévben esedékes kutatási munkaterv elutasításáról a komplex vizsga bizottságát tájékoztatni kell. (5) Oktatási és szolgálati kreditek megszerzésére vonatkozó szabályok: a) Az oktatási és szolgálati kreditek – főszabály szerint – az EDSZ-ben foglaltak szerint szerezhetők a (14) bekezdésben meghatározottak szerint. b) A DI az EDSZ-ben meghatározott keretek között, a doktori tanulmányok ideje alatt oktatási és szolgálati tevékenységet is elvár a doktorandusztól. Az ösztöndíjas hallgatók számára a DI vezetője és a programigazgatók előírhatják azon tantárgyak körét, amelyekben a hallgató aktív részvételére számíthatnak (például adott tantárgy oktatása) és amelyre a félév végén kreditet szerezhetnek a doktoranduszok. c) A doktoranduszok minden esetben előre egyeztetni kötelesek a programigazgatóval az általuk tervezett oktatási terhelésekről. Kredit csak olyan oktatási, oktatásszervezési tevékenységre adható, amelyet a doktorandusz előzetesen egyeztetett a programigazgatóval. d) A doktoranduszok minden év szeptember 30-ig megadhatják azokat a témákat, amelyekből konzultációs lehetőséget biztosítanak a graduális hallgatók számára. e) Az oktatási és szolgálati kredit felvétele is a Neptunban történik, technikai tárgyként. Amennyiben a minimum kredit megszerzése nem teljesül, a részteljesítést a következő félévben figyelembe lehet venni. f) A programigazgatóval történő előzetes egyeztetés esetén a doktorandusz más egyetemen is vállalhat oktatást, szakdolgozat-vezetést, bírálatot. Mindezt hivatalos okirattal igazolnia kell (OKJ-s és más szakképzés nem számolható el). g) Az oktatásért és szolgálatáért járó kredit megszerzését a programigazgató igazolja.
# 6. § / Képzési és kutatási szakasz / Komplex vizsga
6. § (1) A komplex vizsga zárja a képzési és kutatási szakaszt (továbbá ennek letételével léphet be az egyéni felkészüléssel fokozatot szerezni kívánó jelölt a fokozatszerzési folyamatba). (2) A komplex vizsga elméleti-módszertani és disszertációs részből áll. (3) A komplex vizsga főbb szabályait az EDSZ tartalmazza azzal, hogy az EDI minden év februárjában az adott évre vonatkozó részletes ütemtervet ad ki a komplex vizsga lebonyolításával kapcsolatosan, amelyet az Egyetem honlapján közzétesz, és elektronikus levélben eljuttatja az érintett hallgatók részére. (4) A komplex vizsgára vonatkozó egyéb szabályok: a) A programigazgatók előterjesztése alapján a DIT a vizsgára jelentkezők létszáma alapján minden program részére három vagy öt fős vizsgabizottságokat javasol az EDT-nek. b) Törekedni kell arra, hogy egy bizottság nyolc főnél több doktoranduszt ne vizsgáztasson. c) A programigazgatók a témavezetők bevonásával az elméleti-módszertani vizsgarészhez minden vizsgázó számára legalább két témakört állítanak össze. A két témakör a témavezető bevonásával a 3. és 4. félévi egyéni kutatási tervek alapján kerül meghatározásra. A témakörök érdemi módon kapcsolódnak a tervezett doktori disszertáció ismert tematikus elemeihez diszciplinárisan és/vagy földrajzi értelemben. A témakörök meghatározásának határideje április 30. d) Az MTMT-ben rögzített adatokat a vizsga előtt a jelentkező kinyomtatja és aláírásával hitelesíti. A vizsgán a publikációs listát nyomtott formában a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. e) Az elméleti-módszertani vizsgarész írásban történik. f) A korábban rögzített témakörökből a vizsgabizottság az elnök és a titkár koordinálásával egy-egy kérdést vagy tézist fogalmaz meg. Ezeket a bizottságok titkárai tárolják és közlik a vizsga kezdetekor a vizsgázókkal, akik ezt követően elkészítik a rövid, érvelő esszéiket. Az esszéket a titkárok eljuttatják a vizsgabizottságok tagjaihoz. g) Ezt követően a vizsgabizottság tagjai értékelik az esszéket, figyelembe véve a témavezetők írásban megküldött értékeléseit, amelyeket a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. h) A disszertációs vizsgarész során a vizsgázó előadás formájában ismerteti a leadott kutatási terv főbb pontjait, ideértve addigi munkáját, eredményeit, a következő szakaszban elvégzendő feladatait, várható eredményeit. A vizsgának ez a része nyilvános, de kérdéseket csak a bizottságok tagjai tehetnek föl. A témavezetők részvétele a disszertációs részben elvárt. i) Az EDSZ-ben rögzített szabályok szerint a vizsgabizottságok értékelik a két vizsgarészt, és azt haladéktalanul közlik a vizsgázókkal. (5) A komplex vizsga követelményeit a doktori program meghirdetésekor közzé kell tenni. A szakmai tartalmat a DI vezető adja meg az EDI-nek, amely felelős az Egyetem honlapján történő közzétételért.
# 7. § / Komplex vizsga / Kutatási és disszertációs szakasz
7. § (1) Az EDSZ rendelkezései szerint a képzési és kutatási szakasz feltételeinek teljesítése és a komplex vizsga sikeres letétele után léphet be a doktorandusz a kutatási és disszertációs szakaszba. (2) Kutatási kreditekre, valamint az oktatási és oktatásszervezési kreditek megszerzésére vonatkozó szabályokat az EDSZ tartalmazza azzal, hogy a szabályok megegyeznek a jelen Szabályzat 5. §-ában megadottakkal, azzal a kiegészítéssel, hogy a) az egyes programok előírhatják doktoranduszaik számára, hogy a hatodik félév végén a doktorandusz a készülő disszertáció egy fejezetét kutatási fórum keretében bemutatja. b) Amennyiben az érintett program az (a) pont alatti fejezet benyújtásáról dönt, akkor annak elfogadásáról a témavezető véleményének ismeretében a programigazgató dönt. Elutasítás esetén a doktorandusznak a hetedik félév munkatervében és kutatási kreditjének terhére kell vállalnia a fejezet bemutatását, amelynek elmulasztása esetén a kredit nem írható jóvá. c) a 6. és a 8. félév végén kutatási kredit nem írható jóvá, ha az adott év során doktorandusz egyetlen tervezetvitán sem vett részt. (3) a doktorandusz kutatásához kötődő, elváráson felüli teljesítményéért a 8. félév végén egyszeri alkalommal többlet kredit (20 kredit) adható az alábbi teljesítményekért: a) az értekezéstervezet benyújtása (témavezető ajánlással) a 8. félév március 15-i napjáig, b) a 10. § (6) pontban megadott publikációs teljesítményeken túli, a doktori tanulmányok megkezdése óta közzétett szakmai publikációk (az MTMT alapján), c) a féléves munkatervekben és kutatási kreditekben figyelembe nem vett, igazolt konferenciarészvétel (előadással). (4) A (3) bekezdés szerinti többletkreditekről a programigazgató dönt.
# 8. § / FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS / Az értekezéstervezet és az értekezés
8. § (1) Az értekezésre és az értekezés-tervezetre nézve irányadó elvek: a) a disszertáció legyen releváns a tudományág szempontjából, b) tartalmazzon új tudományos eredményeket, c) legyen naprakész a választott terület tudományos eredményeit illetően, d) célja és módszere világos legyen; bizonyítsa a doktorjelölt önálló kutatómunkára való alkalmasságát, kritikai és innovatív képességeit, e) mindenben feleljen meg a tudományetikai normáknak, szerepeljen benne továbbá a teljes hivatkozási jegyzék, valamint – az értekezés-tervezetben szükség esetén – a hátralevő munka ütemezése. (2) Az értekezéstervezetnek legalább 80%-os készültségi fokot el kell érnie a benyújtáshoz (kiegészítő adatok, függelékek, a gondolatmenetet/szerkezetet érdemben nem befolyásoló részletek, fejezetek, számítások ebből a változatból még hiányozhatnak). Az értekezés lehet könyvjellegű vagy tanulmányokból álló mű. A könyvjellegű értekezés több fejezetből álló, tartalmilag szorosan egybefüggő, egyszerzős mű. A tanulmányokból álló értekezés (vagy tanulmányalapú disszertáció) minimum három, legfeljebb öt, egymással tematikailag összefüggő, de önmagukban is értékelhető és publikálható tanulmányból áll. A tanulmányokat egy minimum 30 000 karakter terjedelmű elméleti-szakirodalmi bevezető előzi meg. A dolgozatot egy minimum 10 000 karakter terjedelmű, a kutatás újdonságait is összegző konklúzió zárja le. Az egyes tanulmányoknak a tudományos művekben megszokott tartalmi és formai elemekkel kell rendelkezniük, az azokban elvárt struktúrát kell követniük. Minimum két tanulmánynak – a bevezetőn és a konklúzión túl – egyszerzős, önálló munkának kell lennie. A disszertáció leadásának és megvédésének nem feltétele, hogy a tanulmányok publikálásra vagy elfogadásra kerültek. A tanulmányalapú disszertáció összes fejezete – azok is, amelyek esetlegesen már publikálásra kerültek – a bírálat részét képezik. Tanulmányokból álló értekezés csak angol nyelven nyújtható be.
# 9. § / Az értekezéstervezet és az értekezés / Az értekezéstervezet és vitája
9. § (1) A tervezethez csatolnia kell a témavezető(k) nyilatkozatát arról, hogy azt vitára alkalmasnak tartja/tartják. A támogatást elutasító álláspontot indokolni kell. Elutasítás, illetve két témavezető egyet nem értése esetén, amennyiben a doktorandusz ragaszkodik a tervezet vitára bocsátásához, a DI vezetője az illetékes programigazgatóval konzultálva két külső szakértőt kér fel a tervezet rövid, előzetes értékelésére. A szakértők véleményének ismeretében a DIT dönt arról, hogy a vita megtartható-e. (2) A tervezetet egy példányban elektronikusan (pdf formátumban) kell megküldeni az EDI által megadott elektronikus levelezési címre. A nyitólapon szerepeljen(ek) a témavezető(k) neve(i). A tervezet plágiumvizsgálaton esik át. (3) A vita nyilvános. Meghívandók a DI tagjai, doktoranduszai, továbbá törekedni kell rá, hogy a tudományterület más képviselői, szakemberei is megjelenjenek. A vitát az Egyetem elektronikus hírlevelében meg kell hirdetni. Az értekezéstervezet vitán megjelentekről jelenléti ív készül. (4) Az értekezéstervezet hivatalos értékelője az értekezés-tervezetet értékelő bizottság (a továbbiakban: ÉTÉB), amelynek összetételére vonatkozó szabályokat az EDSZ tartalmazza. Az ÉTÉB összetételére a programigazgató tesz javaslatot a DI vezetőjének, a doktorjelölt témavezetőjével való konzultációt követően. (5) A jegyzőkönyv elkészítése az ÉTÉB titkárának a feladata. (6) Az opponensek a vitát megelőzően írásbeli véleményt készítenek az értekezéstervezetről és megküldik a programigazgató részére, amelyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (7) A vita után az ÉTÉB zárt ülésen értékeli a vitát és a jegyzőkönyvben állást foglal arról, hogy az értekezéstervezetet a) változtatás nélkül elfogadásra (benyújtásra) ajánlja, vagy b) a felsorolt változtatásokkal elfogadásra (benyújtásra) ajánlja, vagy c) a felsorolt indokok miatt nem javasolja elfogadásra (benyújtásra), ezért új értekezés-tervezet összeállítását javasolja. (8) Az ÉTÉB döntését a zárt ülés után ki kell hirdetni. Amennyiben az ÉTÉB nem javasolja az értekezéstervezet elfogadását, úgy új értekezéstervezetet csak további egy alkalommal lehet benyújtani (legkorábban az értekezéstervezet vitájától számított 3 hónap múlva). Az új tervezet sikertelensége esetén a fokozatszerzési eljárás megszüntetendő. (9) Az ÉTÉB elnöke és titkára által aláírt jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, az opponensi véleményeket a DI vezetőjéhez és a EDI titkárságához kell eljuttatni. (10) Az értekezéstervezet és az értekezés tartalmi és formai követelményeit, valamint a vitával kapcsolatos egyéb szabályokat jelen Szabályzat 7. melléklete tartalmazza.
# 10. § / Az értekezéstervezet és vitája / A doktori értekezés benyújtása és megvédése
10. § (1) A doktori értekezés (disszertáció) benyújtásának feltételeit, a védési eljárás szabályait és a fokozatszerzés feltételeit az EDSZ tartalmazza a jelen §-ban foglalt kiegészítésekkel. (2) A DI vezetője szakmailag indokolt esetben (pl. relevancia) a disszertáció magyar nyelvű elkészítését engedélyezheti a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésekor. A doktorandusz saját elhatározása szerint később választhatja az angol nyelvet is. (3) A disszertáció törzsszövege (függelékek, mellékletek nélkül) lehetőleg 40–45 ezer szó (magyar nyelven) vagy 45–55 ezer szó (angol nyelven) közé essen. (4) Csak az értekezéstervezet vitáján elfogadásra ajánlott dolgozat nyújtható be védésre. (5) A publikációk értékelését a programigazgatók végzik. (6) Az EDSZ felhatalmazása alapján a DI a következő feltételeket rögzíti a minimális publikációs feltételek között (az MTMT-ben rögzített adatok alapján): a) az MTA bármely releváns Osztálya/Tudományos Bizottsága folyóiratlistáján legalább nemzetközi C kategóriás vagy a Scimago szerint legalább Q3 kategóriás nemzetközi folyóiratban megjelent egyvagy kétszerzős tanulmány, vagy b) legalább egy A és egy C kategóriás hazai folyóiratban, vagy c) legalább egy B és két C kategóriás hazai folyóiratban megjelent tanulmány. d) A b) és c) esetekben legalább az egyik tanulmány egyszerzős. e) Az Osztály/Tudományos Bizottság relevanciáját a programigazgató határozza meg a DIT véleményét kikérve. (7) Tekintélyes tudományos kiadónál angol vagy német nyelven megjelent könyvfejezet, könyvben megjelent szaktanulmány megfelel a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek. Jelen bekezdés szerint rangos, tekintélyes tudományos kiadók listáját a 4. melléklet tartalmazza. (8) Az MTA listáin nem jegyzett, a doktorandusz hazájában megjelent folyóiratok kivételes esetben megfeleltethetők a ’hazai’ kategóriáknak, ha ezt a programigazgató javasolja a DIT-nek. Ugyanez vonatkozik a hazai és a más nyelven megjelent hasonló publikációkra, azok megfeleltetését az A–B–C kategóriáknak a programigazgatók végzik. (9) A disszertáció védésére nyilvános vita keretében kerül sor. A vitára meg kell hívni az Egyetem oktatóit, a DI doktoranduszait, az adott tudományterület más doktori iskoláit, valamint a szakterület elismert elméleti és gyakorlati szakembereit. (10) A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményeit a 8. melléklet tartalmazza.
# 11. § / KUTATÁSTÁMOGATÁS / AZ NKPDI ALUMNI TEVÉKENYSÉGE
11. § (1) Kutatástámogatási lehetőségek (ezek egy részét a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat részletezi): a) nemzetközi tudományos társaságok intézményi tagsági díja (más egyetemi forrás hiányában); b) kompetitív külföldi konferencián való részvétel (csak előadás, korreferátum esetén, a fedezhető költségek: utazás, szállás /max. négy éjszaka/, regisztrációs díj, elsősorban Európán belül); c) külföldi nyári/téli egyetem; d) hazai konferencián való részvétel (előadás, korreferátum esetén, a fedezhető költségek: utazás, szállás, regisztrációs díj); e) saját konferenciák támogatása (catering); f) adatgyűjtés, kutatómunka egyéb feltételeinek támogatása (pl. szoftver-beszerzés, adatbázis-beszerzés); g) publikációs támogatás (lektorálás, open access vásárlás jegyzett folyóiratoknál); h) külföldi vendégtanárok meghívása, i) eszközbeszerzés. (2) Az utazási támogatási kérelmek elbírálásához pályázatot kell benyújtani a 6. sz. melléklet kitöltésével és benyújtásával a DI vezetőjének, aki a témavezető véleményének ismeretében javasolja a támogatását megadását a CDI dékánjának, mint pénzügyi kötelezettségvállalónak. (3) Speciális ösztöndíjakról a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat rendelkezik.
# 12. § / AZ NKPDI ALUMNI TEVÉKENYSÉGE / AZ NKPDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE
12. § (1) A DI szervezett és intézményes kapcsolatot tart a fokozatot szerzett kollégákkal. A végzettekről és elhelyezkedésükről az EDI valamennyi doktori iskolára vonatkozóan nyilvántartást vezet.
# 13. § / AZ NKPDI ALUMNI TEVÉKENYSÉGE / AZ NKPDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE
13. § 1 (1) Az EDSZ alapján a doktori képzés minőségirányítási rendszeréről a Budapesti Corvinus Egyetem doktori képzéseinek Minőségbiztosítási szabályzata rendelkezik. A Minőségbiztosítási szabályzat megalkotása, elfogadása és legalább öt- (5) évenkénti felülbírálata az EDT hatásköre. Az e Minőségbiztosítási szabályzat által nem szabályozott kérdésekben a jelen § rendelkezései az irányadók. (2) Az NKPDI témavezetői, tárgyfelelősei és programigazgatói tudományos kutatási és publikációs tevékenységük tekintetében egységesen az alábbi publikációs követelményeknek kell megfelelniük: a minősítés évében, valamint az azt megelőző négy naptári évben legalább a) egy darab, maximum háromszerzős, Q1 besorolású folyóiratban megjelent cikk; vagy b) kettő darab, Q2 vagy MTA A besorolású folyóiratban, vagy CKK minősítésű könyvfejezetben megjelent, maximum háromszerzős publikáció révén (ezek közül legalább egynek angol nyelvűnek kell lennie). (3) Az NKPDI témavezetői, tárgyfelelősei, programigazgatói és törzstagjai publikációs tevékenységüket kötelesek az mtmt.hu oldalon minden év május 31-ig frissíteni. Ugyancsak kötelesek ezen határidőig a doktori.hu felületen a válogatott publikációikat frissíteni, valamint ennek megtörténtéről ugyanott nyilatkozni. (4) Az NKPDI törzstagjai vonatkozásában szintén a fenti, (2)–(3) szakaszokban foglalt követelmények állnak fenn, azzal, hogy a törzstagoknak e feltételeken túlmenően teljesíteniük kell az EDSZ 11. §-ban foglalt követelményeket is. (5) Az e §-ban foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzésére az alábbiak szerint kerül sor: a) A 2026. március 1-jén már témavezetői státuszban lévő témavezetők tekintetében első ízben 2027. szeptember 30-án, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a témavezetés fennállásának teljes időtartama alatt; b) A témavezetést a 2026–2027-es tanévben vagy ezt követően megkezdő témavezetők tekintetében első ízben a témavezetés megkezdésekor (az adott tanév szeptemberének 30. napján), majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a témavezetés fennállásának teljes időtartama alatt; c) Az NKPDI programigazgatói esetében első ízben 2026. június 1-jén, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a programizgatói megbízás fennállásának teljes időtartama alatt; d) Az NKPDI tárgyfelelősei esetében első ízben 2027. március 1-jén, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a tárgyfelelősi megbízás fennállásának teljes időtartama alatt; e) Az NKPDI törzstagjai esetében első ízben 2027. június 1-jén, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a törzstagi megbízás fennállásának teljes időtartama alatt. (6) Amennyiben az e § (5) szakaszában foglalt ellenőrzés azt állapította meg, hogy valamely követelmény nem teljesült, úgy az NKPDI vezetője felhívja az érintett figyelmét e körülményre, és 30 napos határidőt szabva felszólítja a hiányosság
# 13. § / AZ NKPDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE / ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG, ETIKAI ALAPVETÉSEK
pótlására. (7) Amennyiben a pótlásra nem kerül teljes körűen sor, úgy a) tárgyfelelősök és programigazgatók esetében az érintettnek az NKPDI működésében betöltött (tárgyfelelősi vagy programigazgatói) szerepe automatikusan, e Szabályzat erejénél fogva megszűnik; b) témavezetők esetében az NKPDI egy, a jelen §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő társ-témavezetőt jelöl ki; c) törzstagok esetében az NKPDI vezetője tájékoztatja a törzstagi megbízás visszavonására jogosult EDT elnökét a törzstagságra vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés tényéről, kezdeményezve a törzstagi viszony megszüntetését.
# 14. § / ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG, ETIKAI ALAPVETÉSEK / ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
14. § (1) A doktorandusz értekezéstervezetének értékelő bizottságában (ÉTÉB) a témavezetőjén kívül nem lehet olyan tag, akivel társszerzős tanulmánya jelent meg. Ennek tényét a bizottságokat összeállító előterjesztőnek az MTMT alapján kell előzetesen ellenőriznie. (2) A doktorandusz komplexvizsga-bizottságában és disszertációjának bírálóbizottságában nem lehet olyan tag, akivel társszerzős tanulmánya jelent meg. Ennek tényét a bizottságokat összeállító előterjesztőnek az MTMT alapján kell előzetesen ellenőriznie. (3) A doktorandusz komplex vizsga bizottságában, továbbá értekezéstervezetének és disszertációjának értékelő, illetve bírálóbizottságában lehetőleg ne legyen olyan tag, akitől nem várható el, hogy a jelölt teljesítményét objektíven ítélje meg (a jelölttel meglévő rokoni kapcsolat, rendszeres, közösen megvalósított megbízási, tanácsadási feladatok, pályázati projektek vagy bármilyen egyéb tényező, pl. munkáltatói jogkör gyakorlása miatt). Ennek tényét a bizottságokat összeállító előterjesztőnek és a DIT tagjainak kell mérlegelnie. (4) A doktorandusznak és a témavezetőnek egyaránt kerülnie kell az értekezéstervezet, illetve a doktori disszertáció bírálóival történő, a bírálat tárgyát képező dokumentumról szóló konzultációt. A konzultáció kifejezetten kerülendő a bírálat elkészítésének időszakában. A doktorandusznak tartózkodnia kell továbbá a bírálati folyamat sürgetésétől, bárminemű befolyásolásától.
# 15. § / ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15. § (1) Az átmeneti rendelkezéseket – amennyiben releváns – az EDSZ tartalmazza.
# 16. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / Szempontok a kutatási tervek elkészítéséhez
16. § (1) Jelen szabályzatot az Egyetemi Doktori Tanács 2025. január 31-i szavazásán a H–19/EDT/2025. (2025.I.31.) számú határozatával elfogadta. (2) Jelen szabályzat 2025. február 17. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszíti az Egyetemi Doktori Tanács által a 2023. október 25-i ülésen H–230/EDT/2023. számú határozatával elfogadott, többször módosított Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudomány Doktori Iskola működési szabályzat. (3) A jelen Szabályzatban meghatározott rendelkezéseket a 2023. szeptember 1-től hatályos EDSZ-ben meghatározott hatálybaléptetéssel figyelemmel kell alkalmazni. (3A) 1 Jelen szabályzatot az Egyetemi Doktori Tanács 2026. június 10-i ülésén módosította. A módosítások 2026. szeptember 1. napjától lépnek hatályba. (4) Mellékletek: 1. melléklet: Szempontok kutatási tervek elkészítéséhez 2. melléklet: A féléves tanulmányi-kutatási beszámoló és munkaterv elkészítésére vonatkozó szabályok 3. melléklet: Az értekezéstervezet tartalmi és formai követelményei, a vitával kapcsolatos egyéb szabályok 4. melléklet: A publikációs tevékenység értékelése 5. melléklet: Támogatási kérelem utazáshoz, konferencia-részvételhez 6. melléklet: Az értekezéstervezet vitájának forgatókönyve 7. melléklet: A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményei 8. melléklet: Szempontrendszer az egyes kutatási tevékenységek értékének meghatározásához 9. melléklet: Szempontrendszer az egyes oktatási és oktatásszervezési tevékenységek értékeléséhez 1. melléklet (1) A doktoranduszoknak a harmadik félévre már tájékozottnak kell lenniük kutatási területükön, el kell készíteniük első kutatási tervüket (kb. 12 oldal). Leadási határidő: november 30. A kutatási terv jó előkészítése nagyon fontos, mert így lehet számítani mind a bírálók pozitív javaslataira, mind azokra a kritikai megjegyzésekre, amelyek elejét vehetik a kutatási zsákutcáknak, tévutaknak. A jó kutatási terv alapul szolgálhat tanulmányutak, ösztöndíjak megpályázásához, ami szintén hallgatói érdek. Az alábbiakban javaslatot teszünk egy ’ellenőrzési listára.’ (2) A kutatási tervben pontosan jelöljük meg azokat a megoldatlan kérdéseket, amelyekre választ keresünk! Jelenítsük meg a világosan körvonalazott tudományos problémát! (3) Fogalmazzunk meg hipotetikus válaszokat, amelyekből kiderül, milyen irányban keressük a választ a kérdésekre! (4) Bátran fogalmazzuk meg a nehézségeket, problémákat, kételyeket, mert ezek révén tud a témavezető és a többi kolléga is hasznos és célravezető tanácsokkal szolgálni! (5) A komplex vizsga disszertációs részére elkészítendő kutatási terv előzetes bemutatására a 2. kutatási fórum keretében kerül sor. A kutatási tervet április 30-ig kell leadni. Ennek a tervnek (30–35 oldal) már tartalmaznia kell a) a szakirodalmi tájékozottságot, elolvasott-feldolgozott, előirányzott forrásokat,
# 16. § / Szempontok a kutatási tervek elkészítéséhez / vonatkozó szabályok
b) az alapkérdés részleteit, c) a módszertani eszközöket, használni kívánt adatbázisokat. (6) A hatodik félévben aktuális kutatási fórum keretében már a disszertáció egyik fejezetét kell bemutatni. 2. melléklet A féléves tanulmányi-kutatási beszámoló és munkaterv elkészítésére (1) A féléves tanulmányi-kutatási beszámoló és munkaterv elkészítésének célja a doktoranduszok és a témavezető közötti érdemi szakmai kapcsolat segítése és dokumentálása, a kutatási kreditek megítéléséhez szükséges információk rögzítése, valamint a programigazgatók részére információs nyomkövetés. (2) Beadás: elektronikus formában, a megadott felületen rögzítve. Elháríthatatlan akadály esetén – a fenti határidő előtt és a kért új határidő megjelölésével – a programigazgatótól írásban engedélyt kell kérni a halasztásra. A hallgatói jogviszonyt szüneteltetőknek nem kötelező a munkaterv beadása, de nyomatékosan ajánlott. (3) Tartalmi követelmények: a) A beszámolóban térjen ki arra, hogy a beszámolási időszakban milyen egyéni vagy szervezett tanulmányokat és/vagy a tervezett értekezés témájának keresését, kutatási tervének előkészítését, az értekezés megírását szolgáló kutatásokat folytatott. b) Jelölje meg a további tanulmányok, illetve kutatás témakörét, a feldolgozott irodalmat, s az annak alapján készített írásos dokumentumokat. c) 1 Térjen ki külön az elért dokumentált eredményekre (kutatási beszámoló, tanulmány, konferencia-előadás, publikáció). 1 d) Értékelje röviden, hol tart a tervezett disszertáció kutatási tervének, ill. az értekezés tervezetének az elkészítési folyamatában, mikorra várható annak befejezése. Jelezze azt is, ha olyan tárgyi vagy személyi problémákba ütközött, amelyek elhárításához segítségre, tanácsra van a szüksége. Külön térjen ki az oktatási, illetve publikációs tevékenységekre. e) Célszerű a jelen Szabályzatban használt tevékenységformákhoz való igazodás. (4) A munkaterv összeállításánál is a kutatási beszámolók előzőkben vázolt követelményeit kell szem előtt tartani. Tehát minél konkrétabban meg kell határozni, hogy az elkövetkező félév során milyen tanulmányokat, kutatást tervez, milyen időbeli ütemezésben, milyen dokumentálható, számonkérhető eredményekkel. 3. melléklet Az értekezéstervezet tartalmi és formai követelményei, a vitával kapcsolatos
# 16. § / vonatkozó szabályok / egyéb szabályok
(1) Az értekezéstervezet tartalmi és formai követelményeit, a vitával kapcsolatos egyéb szabályokat jelen melléklet tartalmazza. (2) Általános elvárások: a) Az értekezéstervezet elkészítésének és védésre való benyújtásának célja, hogy meg lehessen ítélni a doktorjelölt elméleti felkészültségét, kutatási koncepciójának szakmai megalapozottságát, valamint a kutatás addig elért főbb eredményeit. b) Formai követelményei megegyeznek a végleges változatra vonatkozó elvárásokkal. (3) Az értekezéstervezet és vitájának jellege és célja: a) A tervezetnek már tartalmaznia kell az új tudományos értékkel bíró eredményeket. b) Jelentős módszertani, forrásfeldolgozási, adatkezelési hibától mentesnek kell lennie. c) A tervezet nyilvános megvitatásának célja elsősorban az, hogy a vitában résztvevők kérdéseikkel, kritikai észrevételeikkel és tanácsaikkal segítsék a jelöltet abban, hogy végső dolgozata minél színvonalasabb legyen. d) A munkahelyi vita egyidejűleg a jelöltek szélesebb szakmai közeg előtti bemutatkozásának terepe, továbbá a többi doktorandusz számára fontos tapasztalatszerzési lehetőség. A vitában való aktív részvételük alapvető elvárás. (4) Az értekezéstervezet vitájának kezdeményezése: Az elkészült tervezetet a programigazgatónak címezve kell benyújtani (pdf-formátumban). A tervezettel egyidejűleg benyújtandó dokumentumok: a) a témavezető(k) nyilatkozata arról, hogy a dolgozat vitára alkalmas; b) az EDSZ-ben előírt nyilatkozat arról, hogy a benyújtott értekezés-tervezet (a mások hivatkozott eredményeit leszámítva) a jelölt önálló szellemi alkotása; c) közös munkák eredményeinek közlése esetén nyilatkozat a szerzőtársaktól, a jelölt önálló hozzájárulásának mértékéről. d) a meghívóba illeszthető rövid (max. 1,5 oldal terjedelmű) ismertető („fülszöveg”), amely jelzi az értekezés témáját és az új eredményeket. (5) Az értekezéstervezet vitájának megszervezése: A DI arra törekszik, hogy az adott év március 15-ig hiánytalan kérelmet benyújtók tervezetvitájára adott év június 30-ig sor kerüljön. 4. melléklet
# 16. § / A publikációs tevékenység értékelése / Támogatási kérelem utazáshoz, konferencia-részvételhez
(1) Tudományos publikációnak kizárólag a doktorandusz kutatási témájához illeszkedő közlemények fogadható el, amelyek az MTA releváns Osztályai/Tudományos Bizottságának nemzetközi és hazai folyóiratlistáin szereplő periodikumokban jelentek meg. Ebbe nem számítanak bele tananyagok, poszterek, absztraktok, előadások (ezek a kutatási kreditekért végzett teljesítményként vehetők figyelembe). (2) A folyóiratban megjelent szaktanulmányoknak olyan könyvfejezet, tanulmány felelhet meg, amely tekintélyes nemzetközi vagy hazai kiadónál jelent meg, s a kötet szakmai lektoráláson ment keresztül. a) A tekintélyes nemzetközi kiadók meghatározásánál a Corvinus Kutatási Kiválósági Program által meghatározott kiadói lista az irányadó. 5. melléklet Hallgató neve: .......................................................................................................................... Hallgató Neptun kódja: ........................................................................................................... Utazás célja (konferencia megnevezése, részvétel formája): ................................................... .................................................................................................................................................... Időpont: ........................................ Helyszín: ........................................................................... .................................................................................................................................................... Kért költségnem és összeg (reg.díj, szállás, útiköltség): ........................................................... .................................................................................................................................................... Egyéb támogatás: ...................................................................................................................... A kutatási témához való kapcsolat (doktorandusznál): ............................................................ ....................................................................................................................................................
# 16. § / A publikációs tevékenység értékelése / Támogatási kérelem utazáshoz, konferencia-részvételhez
Megítélt támogatás esetén rövid beszámoló .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... 6. melléklet
# 16. § / Támogatási kérelem utazáshoz, konferencia-részvételhez / Az értekezéstervezet vitájának forgatókönyve
(1) A vitát az ÉTÉB elnöke vezeti, a jegyzőkönyvet a titkár vezeti. A jegyzőkönyvben föl kell tüntetni az elhangzott főbb kérdéseket, észrevételeket és a jelölt válaszait. Az ÉTÉB elnöke bemutatja az ÉTÉB Bizottság tagjait. A jelölt kérheti, hogy a vitáról hangfelvételt készíthessen, amelyet az elnök engedélyezhet. (2) A vita további menete: a) A jelölt 20 perces előadás formájában mutatja be dolgozatát. b) A témavezető(k) észrevételeket fűzhet(nek) a dolgozathoz. c) Az opponensek ismertetik véleményüket. d) Írásban érkezett kérdések, vélemények ismertetése. e) Plenáris vita: Az ÉTÉB elnöke által szabályozott módon minden megjelent (kivéve a jelöltet és a témavezető(ke)t) jogosult kérdéseket feltenni és a vitában részt venni. Először célszerű egyszerűen tisztázható kérdéseknek helyt adni, amelyek összegyűjtése után az elnök felkérheti a jelöltet, hogy az érdemi vita előtt válaszoljon rájuk. f) A jelölt válaszol a vitában elhangzott kritikai észrevételekre. Csak azokra a felvetésekre kell részletesen kitérnie, amelyekkel nem ért egyet. g) A témavezető(k) lehetőséget kapnak reagálásra. h) Az ÉTÉB elnöke dönt arról, hogy megnyitja-e újra a vitát. i) Az ÉTÉB elnöke bezárja az értekezés-tervezet vitáját. A bizottság zárt ülést tart, amelyen eldönti, hogy az értekezéstervezetet milyen változtatásokkal ajánlja a védésre benyújtani, vagy a felsorolt indokok miatt nem javasolja elfogadását, és újabb értekezéstervezet összeállítását javasolja. (3) A jegyzőkönyv két részből áll: az első, a hozzászólókat megnevezve, tömören és tényszerűen összefoglalja a vitában elhangzott véleményeket; a második a vitát követő zárt ülésről számol be, kiemeli azokat a változtatási javaslatokat, amelyeket a bizottság az átdolgozás során a jelöltnek nyomatékosan a figyelmébe ajánl. 7. melléklet A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményei A doktori disszertáció védéséhez szükséges, a jelölt által az EDI-be előzetesen és
# 1. § / véglegesen eljuttatandó dokumentumok / Dokumentumok, Űrlapok – Budapesti Corvinus Egyetem
1. § (1) A doktori disszertáció védéséhez szükséges, a jelölt által az EDI-be előzetesen és véglegesen eljuttatandó dokumentumok köre az Egyetem honlapján is elérhető a következő elérhetőségen: (2) A témavezető által írt, a DI vezetőjének címzett nyilatkozat, amelyben a dolgozat védésre alkalmasságáról nyilatkozik (csak a szervezett képzésben részt vevők esetén). (3) A jelölt nyilatkozata az önálló szellemi alkotásról. (4) Közös munkák eredményeinek közlése esetén nyilatkozat a szerzőtársaktól. (5) A védési szándék jelzésekor minden dokumentumot (disszertáció, tézisfüzetek, CV, publikációs jegyzék) elektronikus formában (pdf), email-ben kell eljuttatni az EDI referensének. Az értekezést és a tézisfüzeteket a későbbiekben nyomtatott formában is le kell adni (lásd az 5. pontban leírtak szerint). (6) Az értekezést és az angol nyelvű tézisfüzeteket a Védési Bizottság kijelöléséről szóló Határozat kézhezvételét követően 2 héten belül (az abban foglalt változtatási javaslatoknak megfelelően) nyomtatott változatban is be kell nyújtani az EDI-be, a következők szerint: a) a doktori értekezést A/4-es méretben (kétoldalas nyomtatással) egy fekete bőrvagy vászonkötésű, arany betűkkel feliratozott (gerincen is) formában; b) Az angol nyelvű tézisfüzet (A/5-ös méretben) példányszáma 5, c) A tézisfüzetek szerkezeti felépítése a következő: I. Kutatási előzmények és a téma indoklása; II. A felhasznált módszerek; III. Az értekezés tudományos eredményei (pontokba szedve); IV. Főbb hivatkozások; V. A témakörrel kapcsolatos saját (ill. társszerzős) publikációk jegyzéke. A tézisfüzet terjedelme 10–20 old. (7) Szakmai életrajz (ennek egy részletes, valamint egy nagyon rövid, a védésen felolvasandó változatára is szükség van) (8) Publikációs jegyzék: MTMT összesített táblázat. Ha még nem jelent meg: a közlésre elfogadott tanulmányok befogadásának igazolása a kiadótól (aláírás, pecsét). (9) A védés előkészítéséhez az EDI csatolja a DI által megküldött következő dokumentumokat is: szigorlati/komplex vizsga jegyzőkönyv, értekezéstervezet védés jegyzőkönyve, továbbá a bírálatok.
# 2. § / Dokumentumok, Űrlapok – Budapesti Corvinus Egyetem / A doktori értekezés külső borítója
2. § (1) A borító anyaga. A doktori értekezést fekete vászonkötésbe kell kötni, amely tartós és alkalmas arra, hogy a lapokat tökéletesen rögzítse. Minthogy a doktori értekezés hosszú távon megőrzendő dokumentum, illetve forrásmunka is egyben, a kötésnek garantálnia kell a doktori értekezés lapjainak épségét, teljességét. (2) A külső borító gerincén 5 mm-es arany betűkkel a következőket kell szerepeltetni: a) a jelölt családi és utónevét a magyar nyelv sorrendjének megfelelően (külföldi jelölt esetén az autentikus írásmóddal), b) ettől kettősponttal elkülönítve a doktori értekezés főcímét, c) többkötetes doktori értekezés esetén a kötetszámot római számmal és utána a „kötet” megjelölést, d) a doktori értekezés benyújtásának évszámát. (3) A külső borító frontoldalán az alábbi adatoknak kell szerepelniük: a) a borító tetején, 30 mm-rel a felső széle alatt 5 mm-es álló nagybetűkkel, középre igazítva a Budapesti Corvinus Egyetem megnevezésnek, b) a borító felső szélétől számított kb. 90 mm-re kell megjelennie a címnek (álló legalább 7 mm-es verzál (nagy) betűkkel, és az alcímnek (álló 5 mm-es nagy kezdőbetűvel kezdett címmondatként), külön sorokban középre igazítva. (Az alcímet is önálló címmondatként kell megjeleníteni, azaz sem zárójelbe, sem gondolatjelbe nem szükséges tenni.), c) ez alatt körülbelül 20 milliméteres közt hagyva a „Doktori értekezés” megjelölésnek kell megjelennie, legalább 5 mm-es álló nagybetűkkel, d) ez alatt körülbelül 20 milliméteres közt hagyva a témavezető(k) nevét, tudományos fokozatát kell feltüntetni 7 mm-es (nem csupa nagy) betűkkel, (Témavezető: XY DSc, CSc, PhD), e) e megjelölés alatt legalább 70 mm-rel 7 mm-es (nem csupa nagy) betűkkel a szerző személyi okmányaiban szereplő neve áll – jobbra igazítva, f) a borító aljától számított 30 mm-re pedig – középre igazítva – a doktori értekezés megvédésének helyét (Budapest), illetve évszámát kell feltüntetni, 5 mm-es betűkkel, g) valamennyi – a borító frontoldalán szereplő – szöveg aranyozott betűkkel írandó.
# 3. § / Papírméret, tipográfia, lapszámozás / Tartozékok
3. § (1) A szöveg közben szereplő ábrákat, rajzokat nem kötelező fekete-fehérben megjeleníteni. (2) Margó: bal szélen a kötésnél legalább 40 mm margót, míg a jobb szélen minimálisan 20 mm-es margót kell hagyni. A szöveg kétoldalas is lehet, ekkor a margókat ennek megfelelően kell kijelölni. (A bekötés felőli részen legyen szélesebb margó.) (3) A doktori értekezést Times vagy Times New Roman betűtípussal kell szedni. A betűnagyság 12-es. (4) Táblázatokban, lábjegyzetekben és az irodalomjegyzékben a 10-es betűméret is elfogadható. (5) A sorok között másfeles sorközt kell tartani. Táblázatokban, lábjegyzetekben és az irodalomjegyzékben az egyes sorköz is elfogadható. (6) A belső címoldalakat kivéve, ahol nincs lapszám, a lapszámozásnak folyamatosnak kell lennie az egész doktori értekezésben, beleértve az ábrákat, táblázatokat tartalmazó oldalakat, és a függeléket, kronológiát, egyéb tartozékokat is. (7) A lapszámokat vagy a fejlécben (header) vagy a láblécben (footer) lehet elhelyezni, a lap szélétől számítva kb. 10 mm-re.
# 4. § / Papírméret, tipográfia, lapszámozás / Tartozékok
4. § (1) A dolgozat tartalmi részét hordozó szövegoldalakon kívül az alábbi tartozékok szerepelnek a doktori értekezésben (külön jelezve, ha a szóban forgó tartozék feltételes): (2) Belső címoldalak: összesen négy belső oldal előzi meg a tartalomjegyzéket. (3) Az első, páratlan oldalon csupán a szerző neve és címe szerepel a lap tetejétől hozzávetőlegesen 90 mm-re, középre igazítva, míg a 2. (páros) oldalon – a tulajdonképpeni belső címoldalt megelőzően – a következő információknak kell megjelenniük: a) a doktori iskola neve, amely szakmailag illetékes a doktori értekezésben (a lap tetején kb. 30 mm-re a felső lapszéltől), b) fel kell feltüntetni a szervezett képzésben résztvevőknek (és általában a témavezető irányítása mellett dolgozóknak) a témavezető nevét és tudományos fokozatát is (a lap tetején kb. 70 mm-re a felső lapszéltől), c) a Bíráló Bizottság névsorát a védést követően az Egyetemi Doktori Iroda ragasztja be a doktori értekezésbe, d) a copyrightra vonatkozó jelzést (a lap alsó szélétől számított 80 mm-nél kezdve). (4) A belső címoldalon (3. – páratlan – oldal) a következő információknak kell megjelenniük az alábbi sorrendben: a) az intézmény neve (Budapesti Corvinus Egyetem), b) A doktori iskola (doktori program–opcionális) megjelölése (rövidítések mellőzésével), c) a doktori értekezés címe és (ha van) alcíme, d) többkötetes mű esetén a teljes kötetszám megjelölése, illetve annak jelzése, hogy a szóban forgó kötet hányadik a sorban, e) a dolgozat típusának megjelölése: doktori értekezés, f) a szerző teljes, személyi okmányaiban szereplő neve a magyar nyelvnek megfelelő sorrendben (külföldi jelölt esetén autentikus írásmóddal), g) a doktori értekezés benyújtásának helye és éve. (5) Tartalomjegyzék: tartalomjegyzéknek közvetlenül a belső címoldalakat kell követnie, páratlan lapon kezdve (5. oldal) (6) Táblázatok, ábrák, illusztrációk jegyzéke: E jegyzékeknek (külön az ábrákra, külön a táblázatokra és külön az illusztrációkra – például fotókra – vonatkozóan) a tartalomjegyzéket kell követniük.
# 5. § / Tartozékok / Tagolás és címsorok
5. § (1) Bevezetés: a szöveget bevezető fejezettel kívánatos kezdeni, amelyben a szerző elhelyezi munkáját a témában folytatott, illetve folyó kutatások koordinátái között, kiemelve, hogy miként kapcsolódik műve a kutatási előzményekhez, illetve mely pontokon lép túl azokon. A bevezetésben hangsúlyozottan szerepelniük kell a dolgozatban alkalmazott módszereknek, a doktori értekezés új megállapításainak, a szerző által felfedezett új összefüggéseknek, illetve módszertani újításoknak. A bevezetésben kell szerepeltetni – ha vannak ilyenek – a szerző kutatásaiból leszűrt gyakorlati javaslatokat is. (2) Belső címek. Tagolás: a doktori értekezést fejezetekre, alfejezetekre stb. kell tagolni. Az egységeket számozott címekkel kell ellátni. A doktori értekezésben adható címfokozatok az alábbiak: a) fejezetcím, b) alfejezetcím, c) szakaszcím, d) pontcím. A tagolás mélységének összhangban kell állnia a dolgozat terjedelmével. A pont mélységű tagolásra csak igen hosszú dolgozatoknál vagy speciális témák esetében van szükség. (3) A fejezetek címeit balra vagy középre igazítva, csupa nagybetűvel kell feltüntetni. A fejezet címe után két-három üres sort kell hagyni. Az alacsonyabb rendű címfokozatokat balra igazítva kell elhelyezni. (4) Jegyzetek. A főszövegben kifejtett gondolatmenetet megtörő információkat, kisebb jelentőségű megjegyzéseket szokás elhelyezni. (5) A jegyzetek elhelyezése. A jegyzeteket lábjegyzetként a szövegoldalak alján kérjük elhelyezni, de bizonyos meggondolásokból elhelyezhetők a dolgozat végén is. (6) A jegyzetek számozása. A jegyzeteket arab számokkal, lehetőleg folyamatosan kérjük számozni a dolgozatban, nem pedig fejezetenként. (7) A hosszabb kitérőket, esetleírásokat, példákat nem jegyzetként, hanem apró betűs részként a szöveg közben célszerű elhelyezni. (8) Szöveg közbeni hivatkozások. A más szerzők műveire való rövid hivatkozásokat szöveg közben kell elhelyezni, közvetlenül az után a szövegrész, illetve mondat után, amelyekre vonatkoznak. A szöveg közbeni hivatkozásnál zárójelben szerepeltetendő a hivatkozott szerző vezetékneve, a hivatkozott mű kiadásának évszáma (zárójelben) és – ha szó szerinti idézetről van szó – mindenképpen, egyébként pedig szükség szerint az oldalszám vagy oldalszámok, eléjük téve a p. vagy a pp. megjelölést. A részletes hivatkozás valamennyi szükséges bibliográfiai adattal a doktori értekezés végén helyezendő el. (Lásd a 7.2 paragrafust!)
# 6. § / Ábrák, térképek és táblázatok / Függelék, hivatkozásjegyzék
6. § (1) Az ábrákat és a táblázatokat mindkét oldalon legalább 40 mm-es margóval kell ellátni, és a lehető legközelebb célszerű elhelyezni ahhoz a szövegrészhez, amelyekre vonatkoznak. Ezen a helyen zárójelben a szöveg közben (számmal) egyértelműen utalni kell a szóban forgó tartozékra. Ha olyan nagyszámú tartozék szerepel a dolgozatban, hogy az akadályozná a szöveg folyamatos olvasását, akkor a tartozékok a dolgozat végén is elhelyezhetők. (2) Ábrák és táblázatok számozása. Az ábrákat és a táblázatokat arab számmal folyamatosan kell számozni (1. ábra, 2. ábra, 1. táblázat, 2. táblázat, stb.) A cím és a beillesztett ábra vagy tábla között sorkihagyásra van szükség. (3) Azok a járulékos anyagok, amelyek nem köthetők a dolgozatba (adathordozók, fényképek, nagyméretű térképek stb.) jellegüknek megfelelően külön csomagként mellékelendők. A dolgozat tartalomjegyzékében egyértelműen utalni kell ezekre, illetve szükség esetén külön jegyzékben tüntetendők fel a tartalomjegyzék után. Az ilyen külön csomagok borítóján ugyanazoknak az adatoknak kell szerepelniük, mint magának a dolgozatnak a külső borítóján. (Lásd a 2.3 pontot!) (4) Az illusztrációk, fényképek szintén arab számmal számozandók, amelyet azonban – a tábláktól és az ábráktól eltérően – a kép alatt kell elhelyezni a képaláírás előtt.
# 7. § / Ábrák, térképek és táblázatok / Függelék, hivatkozásjegyzék
7. § (1) Függelék. A függeléket pótlólagos információk elhelyezésére használjuk, amelyek alátámasztják vagy kiegészítik a dolgozat főszövegében foglaltakat, de amelyeknek nincs logikus helye a főszövegen belül. A függelékben kérdőíveket, műhelytanulmányokat, összefoglaló táblázatokat, a kutatásunkat támogató referenciákat, kronológiát helyezünk el. A dolgozat végén kap helyet a matematikai függelék is. (2) Hivatkozások jegyzéke. A jegyzéket az ún. Harvard-rendszer szerint (részleteit lásd alább) kell elkészíteni, de – alkalmazkodva a magyar nyelvhez – a szerzők nevének magyar ábécé sorrendjében kell felsorolni az egyes hivatkozási tételeket. Minden egyes tételt új sorban kell kezdeni. Ha ugyanazon szerzőtől több tétel is szerepel, sorrendjüket a megjelenés évszáma határozza meg. (A korábbi kiadású művek kerülnek előbbre.) Ha ugyanazon évben több tétel is van ugyanattól a szerzőtől, akkor az évszám mellett elhelyezett kis a, b, c stb. betűkkel különböztetjük meg őket. Az egyes hivatkozásokban a megadott sorrendben az alábbi bibliográfiai adatoknak kell szerepelniük: a) szerző(k); b) kiadási év (zárójelben, utána kettőspont); c) cím – alcím (utánuk pontok); d) kötet; e) kiadás (hányadik kiadás, illetve milyen jellegű kiadás); f) a kiadó vagy folyóirat, periodika neve 1; g) kiadási hely (csak könyv esetén); h) oldalszám (terjedelem); i) a hivatkozott mű DOI száma (ált. folyóiratcikkeknél). (3) Az aláhúzott bibliográfiai adatok közlése minden egyes hivatkozás esetében kötelező, a többi adat közlése a szerzőre van bízva, illetve attól függ, hogy a szóban forgó hivatkozásnál szükség van-e rájuk (például kötetszámra). (4) Szakszavak jegyzéke (Glossary). A jelölt által használt terminológia – rövid 2–3 soros definíciókkal – szerepelhet a tanulmány végén. Készítése – bár nagyban emeli a dolgozat használhatóságát – nem kötelező. (5) A doktori értekezést végén külön jegyzéket kell közölni a szerzőjének a témában született publikációiról, cikkalapú disszertáció esetén pedig a megjelent szövegek bibliográfiai adatiról.
# 8. § / Függelék, hivatkozásjegyzék / A doktori értekezés benyújtása
8. § (1) A doktori értekezést minden évben szeptember 1. és június 31. között lehet benyújtani az EDSZ-ben és jelen Szabályzatban meghatározottak szerint. 8. melléklet Az egyes kutatási tevékenységek értékének meghatározásához az alábbi táblázat támpontokat kínál, melyet a kutatási terv összeállításánál lehet felhasználni. Tevékenység kreditérték Publikáció a témavezető belátása szerint Nemzetközi-regionális jelentőségű, világnyelvű, 6–8 kompetitív konferencia előadással (a helyszín lehet Magyarország is) Lokális-nemzeti jelentőségű, anyanyelvű, 4–6 kompetitív konferencia előadással: Előadói szereplés kisebb jelentőségű eseményen 2–3 (workshop, kerekasztal-beszélgetés, szakmai interjú stb.), Kiemelt meghívotti státus további kreditekkel honorálható. Külföldi tanulmányút (a kutatási tartalmától max. 15 függően) Nyári-téli egyetemen való részvétel max. 6 Önálló kutatómunka, kutatói pályához kapcsolódó max. 15 (félévente, tevékenységformákként, tevékenység a témavezetőhöz benyújtott beszámoló főszabály: 30 munkaóra / 1 kredit) alapján (pl.: adatbázis-építés, interjúkészítés, irodalomfeldolgozás, adatelemzés, szimuláció, szakmai jellegű szervezőmunka, könyvszerkesztés, folyóirat-szerkesztés, lektori, opponensi munka) Részvétel tervezet-védésen, nyilvános védésen 1 A harmadik félév végén angol nyelven elkészített 6 és kutatási fórum keretében bemutatott kutatási terv (Research Proposal), A negyedik félév során, a komplex vizsga előtt 10 angol nyelven elkészített és kutatási fórum keretében bemutatott kutatási terv 9. melléklet Az egyes oktatási és oktatásszervezési tevékenységek értékeléséhez az alábbi pontok adnak támpontot, melyek a munkaterv elkészítésében orientálhatnak a) egy teljes féléves tárgy oktatásáért 6 kredit, b) házi/zárthelyi/vizsgadolgozat-javításért (változó), c) szakdolgozat-vezetésért (2 kredit/félév), d) szakdolgozat-bírálatért (1 kredit), e) elfogadott TDK-dolgozat konzulensi tevékenységért (3 kredit), f) óralátogatásért/hospitálásért (teljes félévért 2 kredit), g) oktatásszervezési tevékenységért (terepmunka stb.) (2 kredit).
# 8. § / A doktori értekezés benyújtása / TARTALOMJEGYZÉK
Budapesti Corvinus Egyetem 1 Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudomány Doktori Iskola működési szabályzat 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI 2 FELVÉTELI ELJÁRÁS 3 TANULMÁNYI ÜGYEK 4 Témavezetés 4 Képzési és kutatási szakasz 5 Komplex vizsga 7 Kutatási és disszertációs szakasz 7 FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS 8 Az értekezéstervezet és az értekezés 8 Az értekezéstervezet és vitája 9 A doktori értekezés benyújtása és megvédése 9 KUTATÁSTÁMOGATÁS 10 AZ NKPDI ALUMNI TEVÉKENYSÉGE 10 AZ NKPDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE 11 ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG, ETIKAI ALAPVETÉSEK 12 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 12 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12 1. melléklet 13 Szempontok a kutatási tervek elkészítéséhez 13 2. melléklet 13 A féléves tanulmányi-kutatási beszámoló és munkaterv elkészítésére vonatkozó szabályok 13 3. melléklet 14 Az értekezéstervezet tartalmi és formai követelményei, a vitával kapcsolatos egyéb szabályok 14 4. melléklet 14 A publikációs tevékenység értékelése 14 5. melléklet 15 Támogatási kérelem utazáshoz, konferencia-részvételhez 15 6. melléklet 15 Az értekezéstervezet vitájának forgatókönyve 15 7. melléklet 16 A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai
# 8. § / Függelék, hivatkozásjegyzék 19 / A doktori értekezés benyújtása 20
követelményei 16 8. melléklet 20 9. melléklet 21
Rules of Procedure of the Committee for Doctoral Students’ Social Affairs
Reference number: CDI/20/2023.
RULES OF PROCEDURE OF THE
COMMITTEE FOR DOCTORAL
STUDENTS’ SOCIAL AFFAIRS
Adopted by resolution No. DSZB/2023/1
Budapest, 1 December 2023
—————
2 | 12
Rules of procedure of the Committee for Doctoral Students’ Social Affairs
Table of Contents
Preamble .......................................................................................................................................................... 3
Scope of the Rules of Procedure ....................................................................................................................... 3
Competence and composition of the Committee ............................................................................................. 3
The Chairperson ............................................................................................................................................... 4
The Secretary ................................................................................................................................................... 5
Rights and obligations of members and rules on conflicts of interest ............................................................... 5
Invitees to the committee and their rights and obligations .............................................................................. 6
Absence from Committee sessions ................................................................................................................... 6
Procedure and exercise of powers by the Committee ...................................................................................... 7
Decision-making by holding a session .............................................................................................................. 8
Preparation and convening of sessions ............................................................................................................ 8
Conduct of the session and quorum ................................................................................................................. 8
Adoption of resolutions ................................................................................................................................... 9
Decision-making in writing ............................................................................................................................. 10
Decisions taken within the scope of competence of the Chairperson ............................................................. 10
Document management................................................................................................................................. 10
Final provisions .............................................................................................................................................. 11
—————
3 | 12
Rules of procedure of the Committee for Doctoral Students’ Social Affairs
Preamble
1. §
(1) Corvinus University of Budapest (hereinafter: University) hereby establishes the rules of
operation (hereinafter: Rules of Procedure) of the Committee for Doctoral Students’ Social
Affairs established on the basis of paragraph b) of Subsection (2) of Section 5 of Part 4
“Regulations on Student Fees and Benefits” (hereinafter: RSFB) of Volume III “Student
Requirements” of the Rules for Organisation and Operation (hereinafter: ROO), as
follows.
Scope of the Rules of Procedure
2. §
(1) The personal scope of the Rules of Procedure shall apply to all members of the Committee
for Doctoral Students’ Social Affairs (hereinafter: Committee) and to all persons invited to
sessions of the Committee.
(2) The material scope of the Rules of Procedure covers procedures on any matter falling
within the scope of competence of the Committee.
(3) All matters relating to the operation of the Committee which are not covered by these
Rules of Procedure shall be governed, mutatis mutandis, by the relevant provisions of
Part 2 “Procedure for the Assessment of First Instance Applications and Legal Remedy
Requests in Relation to Student Status” (SSP), Part 3 “Study and Examination
Regulations” (SER) and Part 8 “Doctoral (PhD) Regulation” of Volume III “Student
Requirements” (SR) of the Rules of Organisation and Operation (ROO) as well as those of
the RSFB.
(4) These Rules of Procedure shall remain in force until the adoption of the next valid Rules
of Procedure.
Competence and composition of the Committee
3. §
(1) The competence, number of members and composition of the Committee shall be
determined by the RSFB.
(2) As a general rule, the Committee exercises its competence in accordance with the rules of
decision-making laid down in these Rules of Procedure.
(3) If, however, the case is simple and does not allow any discretion, the Chairperson of the
Committee (hereinafter: Chairperson) may assume decision-making powers for a specific
case group. This requires the consent of the other members of the Committee. In such a
—————
4 | 12
Rules of procedure of the Committee for Doctoral Students’ Social Affairs
case, the Chairperson shall decide on his/her own authority, by delegation of the powers
of the Committee, on the matter falling within the scope of competence of the Committee.
Such case categories may include, but are not limited to, decisions on questio ns of
competence, refusals on formal grounds, and refusals to accept applications submitted out
of time where it is not possible to correct deficiencies.
(4) The members of the Committee are appointed in writing. Those appointed shall sign a
written declaration of acceptance of the appointment and of confidentiality. The document
on the appointment and its acceptance, as well as the confidentiality, shall be pu t on file
by the University Doctoral Office.
The Chairperson
4. §
(1) The Chairperson of the Committee is regulated by the RSFB.
(2) The Committee is chaired by the Chairperson. The Chairperson shall be responsible for
the legality and professionalism of the Committee’s decisions, its lawful functioning and
compliance with data processing requirements.
(3) The Chairperson’s responsibilities and competence shall cover, in particular:
a) submitting the Rules of Procedure to the Committee and issues it,
b) convening the sessions of the Committee,
c) deciding on the persons to be invited and on conflicts of interest,
d) deciding on the matters to be discussed and the way decisions are taken (by holding a
session or by adopting decisions in writing),
e) chairing the sessions of the Committee,
f) ordering votes and establishing the result of the votes,
g) liaising with the Vice-Rector for Research, the Dean of the Corvinus Doctoral Schools
(hereinafter: CDS) and other departments of the University,
h) issuing the reports of the Committee,
i) and deciding on matters under Subsection (3) of Section 3.
(4) The Chairperson may involve student assistants to support the preparatory and
administrative processing of applications. Those involved in processing applications are
appointed in writing by the Chairperson of the PhD Student Union. Those appointed shall
sign a written declaration of acceptance of the appointment and of confidentiality. The
document on the appointment and its acceptance, as well as the confidentiality, shall be
put on file by the University Doctoral Office.
(5) If the Chairperson is prevented from performing his/her duties, he/she shall designate a
substitute from among the members in the invitation convening the session. If this is not
—————
5 | 12
Rules of procedure of the Committee for Doctoral Students’ Social Affairs
possible, the Chairperson of the PhD Student Union has the power to appoint a substitute.
The person so acting in place of the Chairperson shall exercise the powers of the
Chairperson.
The Secretary
5. §
(1) The Secretary is appointed by the Chairperson from among the student members at the
first session of the Committee. The Chairperson and the Secretary may not be the same
person.
(2) The administrative tasks and professional preparation of the Committee shall be
performed by the Secretary. The Secretary shall be responsible for the administrative
conditions for the functioning of the Committee, as well as for the professional preparation
of the cases and ensuring that deadlines are met.
(3) Duties and powers of the Secretary:
a) preparing the Rules of Procedure, maintaining them and coordinating changes with the
Vice-Rector for Research and the Dean of CDS,
b) preparing the cases to be discussed and the decision-making,
c) performing all the Committee’s administrative tasks, preparing sessions in this context
(ensuring the technical arrangements for the sessions), sending out invitations to
sessions and the proposals, collecting any written suggestions, opinions or comments
from members, preparing reports of the sessions, and performing the tasks related to
the document management of sessions (receipt, filing, archiving, etc.) in accordance
with the Document Management Regulations.
Rights and obligations of members and rules on conflicts of interest
6. §
(1) Committee members shall
a) attend Committee sessions,
b) in case of absence, announce the fact and the reason for the absence in writing to the
Secretary,
c) prepare for decision-making and contribute constructively to the Committee’s work,
d) make proposals, comments and opinions to the best of their ability and do so in a timely
manner,
e) keep the order of decision-making and voting and vote,
f) declare any conflict of interest in writing to the Secretary in advance,
—————
6 | 12
Rules of procedure of the Committee for Doctoral Students’ Social Affairs
g) carry out the tasks set by the Chairperson within the specified deadline.
(2) Members of the Committee are entitled to
a) ask questions, invite persons to attend, request further information,
b) ask for the memorandum to be supplemented or corrected.
(3) If a member fails to attend a session for three (3) consecutive times, the Chairperson shall
report the absence to the immediate direct supervisor of the absent member or, in the case
of a student member, to the Chairperson of the PhD Student Union, who sh all revoke the
appointment and appoint a new member.
(4) Conflict of interest: No person involved in the case or who cannot be expected to give an
objective assessment of the case may take part in the decision. A member of the Committee
may not participate in the commenting, acceptance or rejection of his/her own application.
The existence of a conflict of interest shall be reported by the member to the Secretary, but
may also be taken into account ex officio. The Chairperson shall decide and act on conflicts
of interest, and the Chairperson of the PhD Student Union shall decide and act on conflicts
of interest and disqualifications of the Chairperson.
Invitees to the committee and their rights and obligations
7. §
(1) The Chairperson may invite other participants to the Committee’s sessions in connection
with its activities. The invitation shall be sent out by the Secretary and is accepted or
rejected in writing. Invited persons shall participate in the session in a con sultative
capacity.
(2) Invited persons are entitled to
a) discuss cases in which they have been invited to participate,
b) appoint a substitute,
c) ask questions, make comments, express opinions or make proposals to the
Chairperson, Secretary, members or invitees on a given case.
Absence from Committee sessions
8. §
(1) A member of the Committee or a person invited to attend a session who is unable to attend
shall notify the Secretary of his/her absence without delay after receiving prior notification
of the session. A member may not be substituted at the session, but the person invited may
be substituted by the person designated by him/her.
—————
7 | 12
Rules of procedure of the Committee for Doctoral Students’ Social Affairs
(2) In the absence of the Chairperson, he/she shall be replaced by a substitute appointed by
the Chairperson of the PhD Student Union. If both are prevented from attending, the
session shall be postponed.
(3) In the absence of the Secretary of the Committee, the Chairperson shall decide on the
appointment of a substitute.
Procedure and exercise of powers by the Committee
9. §
(1) The Committee exercises its powers mainly at its sessions. The sessions shall not be public.
(2) A session of the Committee may be
• ordinary session in person: (meeting requiring physical presence on University
premises) – ordinary meeting,
• online session, where appropriate: (meeting using Microsoft Teams) – online
session,
• written: written (email) opinions on documents forwarded by email, adoption of
such documents if the nature of the matter is decided in a simple manner and does
not require consultation or, in the case of decisions which have been discussed in
advance but postponed, by written vote without a session – written decision,
• urgent sessions held in person or online – extraordinary sessions.
(3) The form of the session is primarily an ordinary session.
(4) The Committee shall meet during the assessment period of the scholarship applications for
which it is responsible for the evaluation and monitoring, depending on the applications
received, and otherwise as and when required. Committee sessions shall be hel d on
weekdays during the working hours of the employee member.
(5) At the initiative of the Chairperson or of any member, a Committee session shall be held at
the decision of the Chairperson.
(6) In the event of the termination of the Chairperson’s mandate for any reason, any member
of the Committee may call a session.
(7) Members may also join an ordinary session online, with the permission of the Chairperson
of the Committee, where appropriate. In this case, members who join online have the same
rights as members who are present in person, and should be taken into account when
establishing the quorum.
(8) Extraordinary sessions may be convened on the initiative of the Chairperson or any
member in urgent cases where decisions are urgent. The Chairperson of the Committee
shall decide on the question of urgency.
—————
8 | 12
Rules of procedure of the Committee for Doctoral Students’ Social Affairs
(9) If the Committee delegates its powers to its Chairperson under these Rules of Procedure,
the procedures of the Chairperson shall be subject to these Rules of Procedure, subject to
the provisions of its Section 14.
Decision-making by holding a session
Preparation and convening of sessions
10. §
(1) In preparation for the session, members of the Committee check, comment on and prepare
for decision the applications and requests received.
(2) The results of the applications received by the Committee shall be checked and aggregated
by the Secretary.
(3) The session shall be convened by the Secretary, at the Chairperson’s decision, by sending
out the invitation and a summary of the cases to be discussed. The invitation shall state the
place, date and time, nature (ordinary, extraordinary or online), expect ed duration,
summary of the business to be discussed, the names and positions of the persons invited,
and the date and place of the invitation. The invitation shall be signed by the Chairperson.
(4) The invitation shall be sent in electronic form from the official university email address of
the Secretary to the members and invitees to their official university email address.
(5) The invitation shall be sent to the official university email address of the members or
invitees at least 24 hours before the session. The deadlines may be deviated from with the
permission of the Chairperson in extremely justified cases.
(6) Invitations can also be sent by calendar entry. In this case, Subsections (4) to (6) shall apply
mutatis mutandis and care shall be taken to ensure that the proper convening of the session
can be demonstrated (e.g. by screenshot, note taking).
Conduct of the session and quorum
11. §
(1) The session is opened by the Chairperson.
(2) After the opening of the session, the Chairperson shall check the quorum.
(3) The existence of a quorum shall be examined before adopting any resolution.
(4) With the exception of Subsection (5), a simple majority (50%+1) of the members of the
Committee shall constitute a quorum.
(5) Two-thirds of the members shall be present to adopt or amend the Rules of Procedure of
the Committee.
—————
9 | 12
Rules of procedure of the Committee for Doctoral Students’ Social Affairs
(6) If a quorum exists, the Chairperson shall present the business to be discussed, if there is
no quorum, he/she shall postpone the session.
(7) In the event of a reconvened session due to a lack of quorum, the provisions of
Subsections (4)-(5) shall apply to determine whether the Committee has a quorum.
(8) A new session of the Committee shall be reconvened not later than 15 days after the date
of the session adjourned for lack of quorum. A session so convened shall constitute a
quorum according to the general rules.
Adoption of resolutions
12. §
(1) Every member of the Committee shall have one vote.
(2) Except as provided for in Subsection (3), the Committee shall adopt its resolution by a
simple majority of votes. In the event of a tie, the Chairperson’s vote shall be decisive.
(3) The adoption and amendment of the Rules of Procedure of the Committee requires the
unanimous vote of the members present.
(4) Resolutions are adopted by oral vote in public, with the Chairperson casting the last vote.
(5) A member may vote yes or no. Abstaining is not an option.
(6) The Committee, if it meets, shall draw up minutes within 3 (three) days of the date of the
session. The minutes shall record the manner, place, starting and closing times of the
session, the names of the persons present, and the opinions, proposals and dec isions of
the Committee (in the case of scholarships, the professional opinion on the proposals
examined and evaluated and, where relevant, the ranking). The reasons for the opinion or
decision may be annexed to the minutes. The minutes, bearing a file num ber, shall be
signed by the Chairperson or, in the absence of the Chairperson, by the member acting as
Chairperson, and shall be transmitted electronically to the University Doctoral Office. This
shall not prevent the minutes from being signed by any membe r or members in addition
to the Chairperson. The minutes shall be forwarded to the University Doctoral Office by a
member of the Committee for Doctoral Students’ Social Affairs (usually, but not
exclusively, the Chairperson or the Secretary).
(7) The Committee’s decisions on scholarships and applications are recorded in an electronic
resolution generated in Neptun by the designated staff member of the University Doctoral
Office. The resolution shall be signed by the decision -maker in accordance with the rules
of the RSFB. The content and form of the Resolution shall be as set out in the
documentation of the calls and the SSP.
(8) If the Chairperson decides by delegation on a matter falling within the scope of competence
of the Committee, he/she shall report to the Committee on his/her decisions.
—————
10 | 12
Rules of procedure of the Committee for Doctoral Students’ Social Affairs
Decision-making in writing
13. §
(1) If the nature of the matter (simple, not requiring discussion) allows, and 50%+1 of the
members agree by confirmation email, a vote in writing (decision -making in writing)
without holding a session is possible. In this case, a quorum exists because the members
are considered present.
(2) Decision-making in writing shall be initiated in the same way as the convening of an
ordinary session, with the following exceptions:
a) The Chairperson shall initiate decision -making in writing instead of a session
invitation, for which the invitation shall be sent by the Secretary.
b) The order for decision making and the submissions shall be sent to the members at
least 12 hours before the close of voting.
c) Members have 24 hours from the date of ordering the decision -making to cast their
votes.
d) Voting is either done via an email sent by the member, where the member shall clearly
indicate his/her support or opposition to the student’s request (by marking “yes/no”,
“I support/I don’t support”), or using the O365 Forms application. (Incoming emails
containing votes do not need to be filed separately, but the minutes/memorandum shall
include the date, time and content of the vote.)
e) In the case of decision -making in writing, it is not possible to put questions, propose
amendments or additions. If the need for consultation arises during the process of
decision-making in writing, a session shall be held.
f) Decision-making in writing shall be in the form of electronic mail from the members’
official university mailing addresses.
Decisions taken within the scope of competence of the Chairperson
14. §
(1) If the Chairperson decides by delegation of the powers of the Committee (including the
authorisation under the provision on exceptional scholarships based on social needs of the
RSFB) on a matter falling within the scope of competence of the Committee, Sections 9-11
shall not apply.
Document management
15. §
(1) Case documents may be handled as paper or electronic documents.
—————
11 | 12
Rules of procedure of the Committee for Doctoral Students’ Social Affairs
(2) Paper-based documents are issued with the signature of the authorised person and the
stamp of the University Doctoral Office and dated; electronic documents are issued with a
timestamp and the electronic signature of the authorised person or with an electronic
stamp.
(3) The invitation shall be filed under a main number in the Committee’s filing book (in the
Poszeidon Records and Document Management System) and placed there. The
memorandum/minutes shall be filed under a sub -number in the Committee’s filing book
(in the Poszeidon Records and Document Management System) and placed there.
(4) The Committee shall record its other resolutions in the minutes/memorandum and shall
not include them in a separate document and, accordingly, shall not file them separately.
(5) Paper copies of Committee case documents (if the original document is created as a paper-
based document) (rules of procedure, letters of invitation, invitations,
minutes/memoranda, any other documents) shall be kept in the Committee’s temporary
physical archives, with electronic copies of paper copies and electronic copies of the case
documents (if the original document is created as an electronic document) shall be
archived on the shared drive of the University Doctoral Office in the folder of the
Committee for Doctoral Students’ Social Affairs per session and stored in the Poszeidon
Records and Document Management System.
(6) Otherwise, the Committee’s case documents shall be handled in accordance with the
Document Management Regulations.
Final provisions
16. §
(1) The names of the members of the Committee and of its Secretary and the rules of procedure
of the Committee, for which the Chairperson is responsible, shall be fully visible on the
University’s website.
(2) These Rules of Procedure were adopted by Committee Resolution No. DSZB/2023/1 and
will enter into force on 1 December 2023.
………………………….
Chairperson
—————
12 | 12
Rules of procedure of the Committee for Doctoral Students’ Social Affairs
Legally compliant: Approved by:
………………………2023 ………………………2023
……………………………………………. ……………….…………………
dr. Barbara Bíró Dr. Tamara Keszey
Head of Legal Affairs Vice-Rector for Research
Made in one original copy (archives of the Committee for Doctoral Students’ Social Affairs),
with a copy provided to Legal, Administrative and Regulatory Services (LARS) (LARS
regulations drive).
Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola működési szabályzata
# Közzététel: H-231/EDT/2023. sz. határozat / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola Módosítás: H-296/EDT/2023. sz. határozat, H-111/EDT/2024. sz. határozat, H-200/EDT/2024. sz. határozat, H-128/EDT/2026. sz. határozat
# 1. § / Közzététel: H-231/EDT/2023. sz. határozat / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem Doktori szabályzatban (a továbbiakban: EDSZ) foglalt valamennyi rendelkezés kiterjed a Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola (a továbbiakban: SZKDI) működési szabályzatára (a továbbiakban: SZKDI MSZ vagy Szabályzat) is. (2) Az EDSZ-ben meghatározott valamennyi rendelkezés jelen Szabályzatra is érvényes. (3) Az EDSZ-ben foglalt kereteket és szabályokat alapul véve, annak rendelkezései és a vonatkozó jogszabályok alapján az alább felsorolt részletszabályokat jelen Szabályzat tartalmazza: a) a programigazgató tevékenységének, feladatkörének szabályait, b) az SZKDI tanácsának (a továbbiakban: DIT) működését, c) a felvételi bizottság tagjainak a számát, a felvételi eljárás tartalmát és lebonyolításának a módját, továbbá – amennyiben releváns – a jelentkezők szakmai alkalmasságának elbírálásához szükséges – az EDSZ-ben meghatározottakon túli – további dokumentumok beadását, az előírt részteljesítmények körét és pontértékét, felvételi rangsorolás módját, d) a témavezető doktoranduszhoz való rendelésének folyamatát, e) a képzési és kutatási szakasz feladatainak és követelményeinek részletes szabályozását, f) a kutatási és disszertációs szakasz kutatási feladatainak és követelményeinek részletes szabályozását, g) a kutatási és disszertációs szakaszban a doktorandusz kutatásához kötődő, elváráson felüli teljesítményéért egyszeri alkalommal adható többlet kredit (20 kredit) megszerzésének feltételeit, h) a komplex vizsgára történő jelentkezés elfogadásának, a komplex vizsga követelményeit, i) hogy a doktori értekezés benyújtójának az értekezés beadásakor milyen – megjelent vagy közlésre elfogadott – tudományos közleményekkel, illetve művészeti alkotótevékenységéről milyen dokumentációval kell rendelkeznie, j) az értekezéstervezet-vita részletes eljárásrendjét, k) értekezéstervezet és az értekezés formai és tartalmi követelményeit, l) a doktori fokozat megszerzéséhez az EDSZ 44. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározottakon túli szigorúbb publikációs elvárásokat (amennyiben releváns), m) 2 n) az SZKDI minőségbiztosítási tervét. (4) A (3) bekezdésben felsoroltakhoz kapcsolódó előírásokat jelen Szabályzat tartalmazza, azzal, hogy az itt nem szabályozott kérdésekben az EDSZ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
# 2. § / ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK / A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI
2. § (1) Az SZKDI a Szociológia Doktori Iskola és a Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola 2020. július 1-jei fúziójából alakult meg. Az SZKDI tudományágai: szociológia tudományok, médiaés kommunikációs tudományok. (2) Az SZKDI vezetőjének (a továbbiakban: DI vezető) tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, az EDSZ és a Minőségbiztosítási Szabályzat (a továbbiakban: MBSZ) határozza meg. (3) A SZKDI-n belül doktori programok működnek. A doktori program jellemzően egy, esetleg több tudományághoz kötődő képzési irány. (4) Az SZKDI-ben az alábbi két (2) program működik (önállóan és egymással együttműködve): a) szociológia doktori program, b) kommunikációtudomány doktori program. (5) A programok a tudományági sajátosságaikat figyelembe véve saját tantárgyakkal jelennek meg a DI képzési programjában. (6) Az egyes programokat – az EDSZ alapján a doktori iskola vezetője által felkért és a CDI dékánja által kinevezett – programigazgatók irányítják. (7) 1 (8) A programigazgatók feladatai: a) az EDI szakmai irányítás a mellett az adminisztratív teendők, valamint irányítási, szervezői, minőségbiztosítási teendőinek ellátása b) segíti a DI vezető munkáját (közreműködés a stratégiaalkotásban, nemzetközi együttműködések kialakítása), c) a DI vezetőjével együttműködve előkészíti a felvételi eljárástd) a DI vezetőjével együttműködve összeállítja a program képzési tervét, az operatív tantervet és az órarendet, e) nyilvántartja a doktoranduszok oktatási és szolgálati tevékenységét, jóváhagyja a kutatási, valamint az oktatási és szolgálati krediteket, f) ellenőrzi a publikációs minimumkövetelmény teljesítését, g) részt vesz a hallgatók által benyújtott kérelmek és pályázatok elbírálásában, h) javaslatot tesz a témavezetőkre, a komplexvizsga-, az értekezéstervezetés a védési bizottságokra, i) kapcsolatot tart a program hallgatóival, oktatóival és témavezetőivel, j) gyűjti és elemzi a program hallgatóinak – és lehetőség szerint a programon végzettek – előmenetelét, a képzési program megvalósításával és szakmai színvonalával kapcsolatos adatokat, k) közreműködik a DI éves beszámoló elkészítésében, l) elvégzi a DI vezetője által meghatározott egyéb feladatokat. (9) A DI vezetőjének munkáját az EDSZ alapján a DIT segíti. (10) A DIT-ben mindkét program képviseli magát, a DI egységesen határozza meg tudományos céljait A DIT az EDT üléseihez igazodva félévente kétszer ülésezik és többségi szavazással dönt a hatáskörébe tartozó ügyekről. Rendkívüli esetekben többször is összehívható. A DIT abban az esetben határozatképes, ha minden tagja legalább online formában jelen van. Szavazategyenlőség esetén a doktori iskola vezetőjének szavazata dönt. (11) A DI vezetőjének javaslatára létrehozható a DI tanácsadó testülete, melynek tagjait a DIT javaslata alapján a DI vezetője kéri fel. A testület tagjai nem állhatnak
# 2. § / A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI / FELVÉTELI ELJÁRÁS
munkavégzésre irányuló jogviszonyban az Egyetemmel. A tanácsadó testület nemzetközi mércéket alkalmazva legalább kétévente értékeli: a) a DI képzési programját, b) a doktori témák és disszertációk színvonalát, c) a DI oktatóinak és hallgatóinak publikációs teljesítményét, valamint d) véleményt nyilvánít a DI stratégiai fejlesztési feladatairól. (12) A doktori képzés egyetemi szintű adminisztrációját az EDI látja el.
# 3. § / A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI / FELVÉTELI ELJÁRÁS
3. § (1) A felvételi eljárásban a jelentkezőktől elvárt dokumentumokat és a feltételeket az EDSZ határozza meg azzal, hogy az a jelentkezőknek az EDSZ-ben meghatározott kutatási tervet angol nyelven kell elkészíteni és benyújtani, amelynek elvárt terjedelme: legalább 10.000, legfeljebb 20.000 karakter hivatkozásokkal együtt. (2) A felvételi jelentkezési kérelemben a jelentkezőnek meg kell jelölnie, hogy melyik programra jelentkezik. Ha a jelentkező mindkét programot megjelöli, akkor a DI vezetője és felvételi albizottságok döntik el, melyik program illetékessége a felvételi folyamat lefolytatása. Ha mindkét program illetékesnek tartja magát, a jelentkező részt vehet mindkét program felvételi eljárásában. Ebben az esetben a jelentkező két kutatási tervet is benyújthat. (3) Az EDSZ rendelkezése szerint a DI vezető javaslata alapján az EDT hozza létre a Felvételi Bizottságot, amelybe minden programból 2 főt választ, akik albizottságokként működve bonyolítják le a felvételit. (4) A (3) bekezdés szerinti albizottságok: a) megszervezik a szóbeli vizsgát (online platformon vagy fizikai jelenléttel), b) a felvételi vizsgát az EDSZ alapján angol nyelven bonyolítják le, c) áttekintik és értékelik a pályázati anyagban dokumentált előzetes teljesítményeket (tanulmányi eredmények, kutatási tapasztalatok, publikációs teljesítmény, valamint az elvégzett képzések illeszkedése a program szakterületéhez), d) áttekintik és értékelik a benyújtott kutatási tervet (a kutatási terv kidolgozottsága, a kutatási téma relevanciája, a téma illeszkedése a doktori program szakmai profiljához), e) személyes vagy online interjú során értékeli a pályázó nyelvtudását, kommunikációs készségeit, szakmai felkészültségét, f) a felvételi vizsgákat követően kialakítja a felvételi döntésre vonatkozó javaslatait: fa) a minimális szintet el nem érő jelentkezők felvételi jelentkezési kérelmét elutasításra javasolja, fb) a feléveli vizsgán résztvevő jelentkezőket – az fa) alpont szerinti jelentkezői kört kivéve – preferenciasorrendbe állítja, külön listán szerepeltetve a magyar állami ösztöndíjra, a Stipendium Hungaricum ösztöndíjra, valamint az önköltséges státuszra javasolt pályázókat. (5) A Felvételi Bizottság(ok) az 1. mellékletben foglalt szempontrendszer alapján értékelik, pontozzák a jelentkezőket. (6) A Felvételi Bizottság a felvételi rangsort a felvehető létszám és az elért felvételi pontok arányában hozza meg. (7) A Felvételi Bizottság együttes ülésen tekinti át a listákat, s kialakítja a felvételi javaslatát a (7) bekezdés alapján és a javaslatot megküldi a CDI dékán számára, aki jóváhagyásra megküldi az EDT részére úgy, hogy abban minden program számára biztosítva legyen a megfelelő létszámú utánpótlást. (8) A SZKDI felvételi tájékoztatójának szakmai tartalmát a DI vezetője határozza
# 3. § / TANULMÁNYI ÜGYEK / Témavezetés
meg, amelyet az EDI az Egyetem honlapján tesz közzé. (9) 1 A SZKDI egyéni felkészüléses eljárás keretében is fogad jelentkezőket, a vonatkozó részletes szabályokat az EDSZ tartalmazza.
# 4. § / TANULMÁNYI ÜGYEK / Témavezetés
4. § (1) 1 A témavezetésre vonatkozó részletes szabályokat az EDSZ és a jelen szabályzat 11. §-a tartalmazza. (2) 2 A felvételről szóló döntést követően legkésőbb az EDT jóváhagyását követő 30 napon belül a programigazgatók – a jelentkezési dokumentumok alapján tett – javaslatára a DIT jóváhagyja a témavezető(k) személyét és erről a programigazgató tájékoztatja a hallgatót és a témavezetőt is. (3) 3 A DI elvárja a témavezetőtől, hogy szorosan kövesse nyomon a doktorandusz munkáját, tudományos tevékenységét, segítse a publikálásban, vonja be a tudományos közéletbe, értékelje tevékenységét. (4) A programigazgatók ellenőrzik a témavezetői munkát; újonnan belépő témavezetők számára támogatást adnak. (5) A doktoranduszok az Egyetem erre kijelölt felületén értékelik a témavezető munkáját. Az értékelés a DI vezetője és az érintett programigazgató számára elérhető (kivéve saját témavezetettjeikét). (6) 4 A témavezető-váltást mind a témavezető, mind a doktorandusz írásban (papír alapon vagy elektronikus levélben) és indokolással kezdeményezheti a programigazgatónál. Az EDSZ-ben meghatározott szabályok alapján a programigazgató a szükséges egyeztetések után a DIT-hez nyújtja be döntésre a változtatási szándékot, amelyről a DIT tagjai szavaznak. A kérelem beérkezése után a programigazgató vagy a DI vezetője javaslatot tesz a témavezető új személyére. A javaslatról a DIT hét (7) munkanapon belül dönt és elektronikus levélben tájékoztatja a hallgatót és a témavezetőt. (7) A témavezető(k) formális feladatai az EDSZ-ben meghatározottakon túl: a) A témavezetett doktorandusz által elkészített beszámoló alapján a doktorandusz kutatási előrehaladásának elfogadása és értékelése a félév végén. b) A témavezető irányítja és az intézetvezetővel egyeztetve koordinálja a doktorandusz hallgató oktatási és szolgálati kredit szerzési tevékenységét.
# 5. § / Témavezetés / Képzési és kutatási szakasz
5. § (1) Sikeres felvételi eljárást követően a doktorandusz hallgatónak regisztrálnia kell a Magyar Tudományos Művek Tárában (a továbbiakban: MTMT). (2) A doktorandusznak a képzési és kutatási szakaszban minden félévben tanulmányi, kutatási, valamint oktatási és szolgálati krediteket kell gyűjtenie az EDSZ-ben és jelen §-ban foglalt szabályok szerint. (3) A tanterv tartalmazza a kötelező és választható tárgyak listáját, a tárgyak óraszámát és kreditértékét, valamint a képzés kimeneti kompetenciáit. A képzési tervet az EDT által történő elfogadást követően a DI honlapján közzé kell tenni. A közzétételért az EDI a felelős. (4) Tanulmányi kreditek megszerzésére vonatkozó szabályok: a) A tanulmányi kreditek megszerzéséhez a tantárgyi programban rögzített követelményeket kell teljesíteni. b) A DI a szervezett képzésbe felvett doktoranduszok számára a képzési és kutatási szakasz keretében kötelező és kötelezően választható tárgyakat oktat, továbbá szabadon választhatóként további tárgyakat hirdethet meg. c) Az adott program hallgatóinak az adott programon meghirdetett kötelező tárgyakat kell felvenni. Az érintett programigazgatók dönthetnek arról, hogy közösen hirdetnek meg egy kötelező tárgyat. d) Mindegyik programban a program által a hatályos mintatantervben előírt számú kötelezően választható tárgyat kell teljesíteni. e) Mindegyik programban annyi szabadon választható tárgyat kell elvégezni, hogy a hallgató a kötelező és kötelezően választható tárgyakkal együtt az előírt tanulmányi kredit mennyiséget teljesítse. f) A tantervet a programigazgatókkal együttműködve a DI vezetője állítja össze, tartja karban és terjeszti elő döntésre az EDT részére, legkésőbb az előző tanév június 30-ig. g) A KRSZ szerinti szervezett külföldi részképzések megfeleltetését a programigazgatók végzik, a témavezető véleménye alapján, melyről a Kreditátviteli Bizottság dönt. Ilyen képzések keretében a doktorandusz legfeljebb 2 tantárgyat válthat ki. h) A tantárgy oktatójának egyetértésével a szabadon választható tárgyak terhére a programok, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem doktori iskoláinak doktoranduszai egymás tantárgyait felvehetik. i) A tantárgyak intenzív (például egy hetes) és negyedévre/félévre egyenletesen elosztott terheléses formában is meghirdethetők. A meghirdetett tantárgyak programjait és számonkérési rendszerét a DI vezetője és a programigazgatók hagyják jóvá, majd a tanterv részeként a DI vezetője terjeszti elő döntésre az EDT részére. A tantárgyi programok feltöltését és frissítését a programigazgatók ellenőrzik. j) A doktoranduszok a Budapesti Corvinus Egyetem myView rendszerében értékelik a tantárgyakat. Az értékelések a DI vezetője és az érintett programigazgatók számára láthatók. (5) Kutatási kreditek az EDSZ-ben foglalt szabályok szerint szerezhetők az
# 5. § / Témavezetés / Képzési és kutatási szakasz
alábbiakban felsorolt feltételekkel kiegészítve: a) a félévre szóló munkaterv leadása a témavezetővel történt egyeztetés után, a szorgalmi időszak kezdetét követő 30 napon belül. A munkaterv tartalmazza: a félévre tervezett kutatási feladatokat (és azok ütemezését); a kutatás során felmerülő esetleges problémákat, a témavezetőtől várt támogatást, valamint a várt kutatási eredményeket (pl. publikáció, konferencia-előadás), b) a féléves beszámoló leadása a vizsgaidőszak lezárulta előtt két (2) héttel. A féléves beszámoló tartalmazza: a félév során végzett kutatómunka leírását, a doktori kutatásban történt előrehaladást, az elért kutatási és publikációs eredményeket (pld: konferenciarészvétel, publikációk), az elvégzett oktatási tevékenységet, a témavezetőhöz fűződő munkakapcsolat értékelését, valamint az esetleges személyi vagy tárgyi problémákat és az azok kezeléséhez szükséges segítséget, c) pozitív témavezetői értékelés beérkezése. A témavezetői értékelés pozitívnak minősül, ha abban a témavezető igazolja a rendszeres konzultációkat és a hallgató szakmai előrehaladását, d) előadás tartása a kutatási fórumon, e) 1 A Kommunikációtudomány doktori programon félévente minimum egy alkalommal értékezéstervezet-vitán vagy nyilvános védésen való részvétel, a Szociológia doktori programon félévente minimum három eseményen részvétel, ami lehet értekezéstervezet-vita vagy nyilvános védés, illetve egyéb esemény azok közül, amiket a programigazgató kijelöl. (6) Oktatási és szolgálati kreditek megszerzésének szabályait az EDSZ tartalmazza azzal, hogy az oktatástámogatási-szolgálati tevékenységek lehetnek: szakdolgozati vagy TDK témavezetés, szakdolgozat bírálat, mentorálás, oktatási asszisztencia (pld: házidolgozat-, vizsgadolgozat-javítás, tananyagfejlesztés, vizsgasorok összeállítása), bizottsági munkában való részvétel (pld: felvételi, TDK, záróvizsga), konferenciaszervezésben nyújtott támogatás.
# 6. § / Képzési és kutatási szakasz / Komplex vizsga
6. § (1) 1 (2) 2 (3) A komplex vizsga főbb szabályait az EDSZ tartalmazza azzal, hogy az EDI minden év januárjában az adott évre vonatkozó részletes ütemtervet ad ki a komplex vizsga lebonyolításával kapcsolatosan, amelyet az Egyetem honlapján közzétesz, és elektronikus levélben eljuttatja az érintett hallgatók részére. (4) 3 Az elméleti-módszertani vizsgarészhez minden vizsgázó számára legalább két témakör kerül meghatározásra. A témaköröket és az azokhoz tartozó, részletes irodalomjegyzéket a doktorandusz állítja össze, a témavezető jóváhagyásával. Ennek határideje március 31. A témaköröket a komplex vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. (5) 4 (6) A komplex vizsgán a hallgatónak bizonyítania kell, hogy a) ismeri a kutatási területéhez tartozó tudományos problémákat, elméleteket, kutatási eredményeket, valamint a módszertani dilemmákat és megoldásokat, b) képes a kutatási területhez tartozó elméleti-módszertani-kutatási előzmények alapján releváns és kutatható kérdéseket (és hipotéziseket) megfogalmazni, c) átgondolta a doktori kutatás ütemezését, menetét is kivitelezhetőségét, d) 5 kutatási eredményeit képes lesz publikálni és disszertáció formájában közzétenni. (7) 6 (8) A komplex vizsga továbbá: 7 a) elméleti-módszertani részében a vizsgabizottság a kutatási terv szakirodalmi áttekintéséhez kapcsolódó két témakörből egy-egy kérdést vagy tézist fogalmaz meg. A vizsgázó rövid, érvelő előadásban mutatja be szakirodalmi tájékozottságát, és válaszol a bizottság további kérdéseire, b) kutatási része a kutatási terv megvédéséből áll. A doktorandusz bemutatja és megvédi a doktori kutatás kérdéseit (és esetleges hipotéziseit) vagy célját, módszertanát, relevanciáját és ütemezését bemutató kutatási tervét. (9) A komplex vizsgán feltett kérdések a kutatási tervhez kapcsolódnak. A kutatási terv tartalmazza a) a kutatási téma lehatárolását, kutatási kérdéseket/célokat és az esetleges hipotéziseket, b) a kutatási kérdések/célok tudományos relevanciáját, a hipotézisek újszerűségét igazoló érveket, melyek a szakirodalmi előzményekre hivatkoznak, c) a releváns szakirodalom, az elméleti és kutatási előzmények áttekintését és összefoglaló szintézisét, d) a kutatásban felhasználni kívánt kutatási módszerek részletes bemutatását, a módszerválasztást megalapozó érveket; az esetleges etikai dilemmákat, a kutatásetikai kérdések kezelésének módját, e) a kutatás várható eredményeit, jelentőségét, implikációit, a kutatás korlátjait, f) a tervezett kutatási feladatok ütemezését, g) a publikációs stratégiáját, elképzeléseit. (10) A kutatási terv érdemi része (szóközökkel együtt) minimum 55 ezer, maximum 75 ezer karakter terjedelmű. (11) Egyéni felkészülőknél az EDSZ vonatkozó rendelkezései az irányadók. (12) A komplex vizsga követelményeit a doktori program meghirdetésekor közzé
# 6. § / Komplex vizsga / Kutatási és disszertációs szakasz
kell tenni. A szakmai tartalmat a DI vezető adja meg az EDI-nek, aki felelős az Egyetem honlapján történő közzétételért.
# 7. § / Komplex vizsga / Kutatási és disszertációs szakasz
7. § (1) Az EDSZ rendelkezései szerint a képzési és kutatási szakasz feltételeinek teljesítése és a komplex vizsga sikeres letétele után léphet be a doktorandusz a kutatási és disszertációs szakaszba. (2) 1 Kutatási kreditekre, valamint az oktatási és oktatásszervezési kreditek megszerzésére vonatkozó szabályokat az EDSZ tartalmazza azzal az egyik kiegészítéssel, hogy a doktorandusz kutatásához kötődő, elváráson felüli teljesítményéért egyszeri alkalommal többlet kredit (20 kredit) adható az alábbi teljesítményekért: a) 2 olyan első szerzős folyóiratcikk, amely a Q1-Q3 besorolással szerepel a releváns Scimago rangsorban, vagy b) a Szociológia programon olyan első szerzős folyóiratcikk, amely hazai A–B kategóriás minősítéssel szerepel az MTA Szociológiai Tudományos Bizottság folyóiratlistáján, vagy c) a Kommunikációtudomány programon olyan első szerzős folyóiratcikk, amely hazai A–B kategóriás minősítéssel szerepel a Kommunikációtudomány program érvényes folyóiratlistáján, vagy d) olyan angol nyelvű, egyszerzős könyvfejezet, amely a 3. sz. mellékletben nevesített könyvkiadónál jelent (jelenik) meg, vagy e) 3 többlet kutatási kredit megszerezhető sikeres értekezéstervezet védéssel is, a képzési és kutatási szakasz utolsó aktív félévében, amennyiben az értékezéstervezet a tavaszi félévben március 15-ig, illetve az őszi félévben október 15-ig leadásra kerül. (3) A (2) bekezdés szerinti többletkreditekről a programigazgató dönt. Kutatási kredit a Szociológia Doktori Programban az EDSZ-ben meghatározott feltételek szerint szerezhető, azzal a további kiegészítéssel, hogy a doktori hallgatónak félévente legalább öt, a programigazgató által elfogadott szakmai eseményen részt kell vennie. Az elfogadott események körébe tartoznak többek között az értekezéstervezet-viták, nyilvános védések és egyes kijelölt intézeti workshopok.
# 8. § / FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS / Az értekezéstervezet és az értekezés
8. § 4 (1) Az értekezésre és az értekezés-tervezetre nézve irányadó elvek: a) a disszertáció legyen releváns a tudományág szempontjából, b) tartalmazzon új tudományos eredményeket, c) legyen naprakész a választott terület tudományos eredményeit illetően, d) célja és módszere világos legyen; bizonyítsa a doktorjelölt önálló kutatómunkára való alkalmasságát, kritikai és innovatív képességeit, e) s mindenben feleljen meg a tudományetikai normáknak, f) 5 szerepeljen benne továbbá a teljes hivatkozási jegyzék. (2) 6 Az értekezéstervezet és az értekezés lehet egységes könyvjellegű vagy különböző tanulmányokból álló is. Formai szempontból az értekezésnek és az értekezéstervezetnek a tudományterületi elvárásoknak kell megfelelniük. Terjedelmi szempontból mind az értekezéstervezetnek, mind az értekezésnek az elvárt terjedelme 100–150 oldal (előzék, hivatkozásjegyzék és függelék nélkül). (3) Az értekezéstervezetnek tartalmaznia kell az összes, értekezéssel szembeni tartalmi elvárást: a) a szakirodalom kritikai áttekintését/feldolgozását, b) a főbb kutatási problémákat és kérdéseket, c) a kutatás módszertanát, d) a használt adatokat (empirikus kutatás esetén), eredményeket és azok részletes diszkusszióját, e) a kutatás újszerűségének bemutatását. (4) 1 A könyvjellegű értekezés több fejezetből álló, tartalmilag szorosan egybefüggő, egyszerzős mű. (5) 2 A tanulmányokból álló értekezés (vagy tanulmányalapú disszertáció) minimum három, legfeljebb öt, egymással tematikailag összefüggő, de önmagukban is értékelhető és publikálható tanulmányból áll. A tanulmányokat egy minimum 30 000 karakter terjedelmű elméleti-szakirodalmi bevezető előzi meg. A dolgozatot egy minimum 10 000 karakter terjedelmű, a kutatás újdonságait is összegző konklúzió zárja le. Az egyes tanulmányoknak a tudományos művekben megszokott tartalmi és formai elemekkel kell rendelkezniük, az azokban elvárt struktúrát kell követniük. Amennyiben a disszertáció társszerzős fejezeteket is tartalmaz, az egyetemi doktori szabályzatban rögzített követelményeken felül további feltétel, hogy legalább egy társszerzős fejezetben a doktori hallgató első szerzőként szerepeljen, és a társszerzők nyilatkozzanak arról, hogy hozzájárulása az adott fejezet elkészítéséhez legalább kétharmados mértékű volt. A többi társszerzős fejezet(ek) esetében az egyetemi doktori szabályzatban meghatározott követelményeken túl további feltétel nem kerül előírásra. A disszertáció leadásának és megvédésének nem feltétele, hogy a tanulmányok publikálásra vagy elfogadásra kerültek. A tanulmányalapú disszertáció összes fejezete – azok is, amelyek esetlegesen már publikálásra kerültek – a bírálat részét képezik. Tanulmányokból álló értekezés csak angol nyelven nyújtható be.
# 9. § / Az értekezéstervezet és az értekezés / Az értekezéstervezet és vitája
9. § (1) Az értekezéstervezethez csatolni kell a témavezető(k) nyilatkozatát arról, hogy a dolgozatot vitára alkalmasnak tartja/tartják. Két témavezető egyet nem értése esetén a DI vezetője a programvezetővel együtt dönt arról, hogy a vita milyen feltételekkel tartható meg. (2) 3 A tervezetet elektronikusan pdf formátumban kell leadni/elküldeni. A fűzött példányt az EDI-nek kell leadni, az elektronikus példányt pedig a fűzött példány leadásával egyidejűleg kell az EDI által megadott elektronikus levelezési címre, továbbá a programigazgató elektronikus levelezési címére megküldeni. A nyitólapon szerepeljen(ek) a témavezető(k) neve(i). (3) Az értekezés-tervezet benyújtása után a programigazgató ellenőrzi, hogy a benyújtott értekezéstervezetet megfelel-e a doktori értekezésekkel szemben támasztott alapvető formai és tartalmi elvárásoknak. A programigazgatónak joga van – a témavezetővel történt egyeztetést követően – a dolgozat átdolgozását és ismételt benyújtását kérni, ha a dolgozat nem felel meg a 8. §-ban részletezett elvárásoknak. (4) A vita nyilvános. A vitát az Egyetem elektronikus hírlevelében meg kell hirdetni. Az értekezéstervezet vitán megjelentekről jelenléti ív készül. (5) Az értekezéstervezet hivatalos értékelője az értekezés-tervezetet értékelő bizottság (a továbbiakban: ÉTÉB), amelynek összetételére vonatkozó szabályokat az EDSZ tartalmazza Az ÉTÉB összetételére a programigazgató tesz javaslatot a DI vezetőjének, a doktorjelölt témavezetőjével való konzultációt követően. (6) A jegyzőkönyv elkészítése az ÉTÉB titkárának a feladata. (7) Az opponensek a vitát megelőzően írásbeli véleményt készítenek az értekezéstervezetről, amelyet legkésőbb tíz nappal a vita időpontja előtt benyújtanak az ÉTÉB-nek, s amelyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (8) A vita előtt az ÉTÉB elnöke – a (7) bekezdés szerinti opponensi bírálatok alapján – megfogalmazza azokat a kérdéseket, amiknek megvitatása elengedhetetlen a bizottsági javaslatok megfogalmazásához. (9) Az értekezéstervezet-vita a hallgatói prezentációval kezdődik. A prezentáció során a hallgató érdemben reagál a bírálói kérdésekre, felvetésekre. A prezentációt nyílt vita követi. Az opponensi viszontválaszoknak elsőbbséget kell biztosítani. (10) A vita során a résztvevők is tehetnek fel kérdéseket, fogalmazhatnak meg észrevételeket, javaslatokat. Az ÉTÉB elnöke írásban beérkezett kérdéseket is feltehet a jelöltnek. (11) Az ÉTÉB elnöke akkor zárja le a vitát, amikor a bizottsági javaslatok megfogalmazásához minden információ rendelkezésre áll. (12) A vita után az ÉTÉB zárt ülésen értékeli a vitát és a jegyzőkönyvben állást foglal arról, hogy az értekezéstervezetet a) változtatás nélkül elfogadásra (benyújtásra) ajánlja, vagy b) a felsorolt változtatásokkal elfogadásra (benyújtásra) ajánlja, vagy c) a felsorolt indokok miatt nem javasolja elfogadásra (benyújtásra), ezért új
# 9. § / Az értekezéstervezet és vitája / A doktori értekezés benyújtás és megvédése
értekezés-tervezet összeállítását javasolja. (13) 1 Az ÉTÉB döntését a zárt ülés után ki kell hirdetni. Amennyiben az ÉTÉB nem javasolja az értekezéstervezet elfogadását, úgy új értekezéstervezetet csak további egy alkalommal lehet benyújtani (legkorábban az értekezéstervezet vitájától számított 3 hónap múlva). Az új tervezet sikertelensége esetén a fokozatszerzési eljárás megszüntetendő. (14) Az ÉTÉB elnöke és titkára által aláírt jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, az opponensi véleményeket a DI vezetőjéhez és a CDI titkárságához kell eljuttatni. (15) 2 (16) 3
# 10. § / A doktori értekezés benyújtás és megvédése / AZ SZKDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE 2
10. § (1) A doktori értekezés (disszertáció) benyújtásának feltételeit, a védési eljárás szabályait és a fokozatszerzés feltételeit az EDSZ tartalmazza. (2) 4 A fokozathoz szükséges publikációs követelmények (vagyis a doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelöltnek rendelkeznie kell legalább 1 db olyan folyóiratcikkel, amely): a) a Scimago rangsor szerint minimum Q3-as folyóiratban jelent meg vagy ilyen folyóiratban van közlésre elfogadva, b) a doktorjelölt az első szerző, c) a társszerzők száma legfeljebb 2, d) a cikk a doktori kutatáshoz tématerületileg kapcsolódik. (3) 5 Rangos tudományos kiadónál angol nyelven megjelent, egyszerzős könyvfejezet, könyvben megjelent szaktanulmány is elfogadható, amennyiben megfelel a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételeknek. Rangos tudományos kiadók listáját a 3. melléklet tartalmazza. (4) Közlésre elfogadott cikknél mellékelni kell a befogadó nyilatkozatot. (5) A publikációs követelmény nem teljesíthető olyan cikkel, amivel a doktorandusz a 7. § (2) bekezdés szerinti többlet kutatási kreditet szerzett. (6) 1 A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. 11/A. § 3 (1) Az EDSZ alapján a doktori képzés minőségirányítási rendszeréről a Budapesti Corvinus Egyetem doktori képzéseinek Minőségbiztosítási szabályzata rendelkezik. A Minőségbiztosítási szabályzat megalkotása, elfogadása és legalább öt- (5) évenkénti felülbírálata az EDT hatásköre. Az e Minőségbiztosítási szabályzat által nem szabályozott kérdésekben a jelen § rendelkezései az irányadók. (2) Az SZKDI témavezetői, tárgyfelelősei és programigazgatói tudományos kutatási és publikációs tevékenységük tekintetében egységesen az alábbi publikációs követelményeknek kell megfelelniük: a minősítés évében, valamint az azt megelőző négy naptári évben legalább a) egy darab, maximum háromszerzős, Q1 besorolású folyóiratban megjelent cikk; vagy b) kettő darab, Q2 vagy MTA A besorolású folyóiratban, vagy CKK minősítésű könyvfejezetben megjelent, maximum háromszerzős publikáció révén (ezek közül legalább egynek angol nyelvűnek kell lennie). (3) Az SZKDI témavezetői, tárgyfelelősei, programigazgatói és törzstagjai publikációs tevékenységüket kötelesek az mtmt.hu oldalon minden év május 31-ig frissíteni. Ugyancsak kötelesek ezen határidőig a doktori.hu felületen a válogatott publikációikat frissíteni, valamint ennek megtörténtéről ugyanott nyilatkozni. (4) Az SZKDI törzstagjai vonatkozásában szintén a fenti, (2)–(3) szakaszokban foglalt követelmények állnak fenn, azzal, hogy a törzstagoknak e feltételeken túlmenően teljesíteniük kell az EDSZ 11. §-ban foglalt követelményeket is. (5) Az e §-ban foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzésére az alábbiak szerint kerül sor: a) A 2026. március 1-jén már témavezetői státuszban lévő témavezetők
# 10. § / A doktori értekezés benyújtás és megvédése / AZ SZKDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE 2
tekintetében első ízben 2027. szeptember 30-án, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a témavezetés fennállásának teljes időtartama alatt; b) A témavezetést a 2026–2027-es tanévben vagy ezt követően megkezdő témavezetők tekintetében első ízben a témavezetés megkezdésekor (az adott tanév szeptemberének 30. napján), majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a témavezetés fennállásának teljes időtartama alatt; c) Az SZKDI programigazgatói esetében első ízben 2026. június 1-jén, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a programizgatói megbízás fennállásának teljes időtartama alatt; d) Az SZKDI tárgyfelelősei esetében első ízben 2027. március 1-jén, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a tárgyfelelősi megbízás fennállásának teljes időtartama alatt; e) Az SZKDI törzstagjai esetében első ízben 2027. június 1-jén, majd ezt követően évente, ugyanezen határidővel, a törzstagi megbízás fennállásának teljes időtartama alatt. (6) Amennyiben az e § (5) szakaszában foglalt ellenőrzés azt állapította meg, hogy valamely követelmény nem teljesült, úgy az SZKDI vezetője felhívja az érintett figyelmét e körülményre, és 30 napos határidőt szabva felszólítja a hiányosság pótlására. (7) Amennyiben a pótlásra nem kerül teljes körűen sor, úgy a) tárgyfelelősök és programigazgatók esetében az érintettnek az SZKDI működésében betöltött (tárgyfelelősi vagy programigazgatói) szerepe automatikusan, e Szabályzat erejénél fogva megszűnik; b) témavezetők esetében az SZKDI egy, a jelen §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő társ-témavezetőt jelöl ki; törzstagok esetében az SZKDI vezetője tájékoztatja a törzstagi megbízás visszavonására jogosult EDT elnökét a törzstagságra vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés tényéről, kezdeményezve a törzstagi viszony megszüntetését.
# 11. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
11. § 1 (1) Jelen szabályzatot a Egyetemi Doktori Tanács 2023. október 25-ei ülésén H–231/EDT számú határozatával elfogadta. (2) Jelen szabályzat 2023. október 26. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Egyetemi Doktori Tanács által a 2023. június 07-ei ülésen H–120/EDT számú határozatával elfogadott Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola működési szabályzat. (3) A jelen Szabályzatban meghatározott rendelkezéseket a 2023. szeptember 1-től hatályos EDSZ-ben meghatározott hatálybaléptetéssel figyelemmel kell alkalmazni. (4) 2 Mellékletek: 1. melléklet: Felvételi pontrendszer 2. melléklet: A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményei 3. melléklet: Rangos tudományos kiadók listája (5) Jelen Szabályzatot az Egyetemi Doktori Tanács 2023. december 13-i ülésén módosította. A módosítások 2023. december 14-étől lépnek hatályba. (6) Jelen Szabályzatot az Egyetemi Doktori Tanács 2024. június 12-i ülésén módosította. A módosítások 2024. június 13-ától lépnek hatályba. (7) 3 Jelen Szabályzatot az Egyetemi Doktori Tanács 2026. június 10-i ülésén, H-128/EDT/2026. számú határozatával módosította. A módosítások 2026. szeptember 1. napjától lépnek hatályba.
# 12. § / pont / A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményei
12. § (1) Az átmeneti rendelkezéseket – amennyiben releváns – az EDSZ tartalmazza. 1. melléklet Szempont Max. Előzetes teljesítmény 1. Mesterszintű tanulmányok / szakmai tapasztalat színvonala és illeszkedése a Doktori 10 Iskola által elvárt ismeretekhez, kompetenciákhoz 2. Korábbi kutatási tapasztalatok, publikációk* 10 Kutatási terv 3. A kutatási terv igényessége, kidolgozottsága, az írásmű színvonala** 20 4. Kutatási elképzelés illeszkedése a témakiírásokhoz, a Doktori Iskolához kötődő 10 kutatásokhoz 5. Kutatás kivitelezhetősége és relevanciája 10 Szóbeli vizsga 6. Angol nyelvtudás és szakmai kommunikációs készség 20 7. A szóbeli beszélgetésen nyújtott szakmai teljesítmény 20 (felkészültség, vitakészség, önállóság, rugalmasság) Megjegyzések * Itt lehet figyelembe venni a TDK és OTDK dolgozatokat és helyezéseket ** A kutatási tervbe fektetett munkát kell megítélni, függetlenül a relevanciától és kivitelezhetőségtől 2. melléklet 1 A doktori disszertáció védéséhez szükséges, a jelölt által az EDI-be előzetesen és véglegesen eljuttatandó dokumentumok
# 1. § / pont / A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményei
1. § (1) A doktori disszertáció védéséhez szükséges, a jelölt által az EDI-be előzetesen és véglegesen eljuttatandó dokumentumok köre az Egyetem honlapján is elérhető a következő elérhetőségen: https://www.uni-corvinus.hu/fooldal/egyetemunkrol/corvinus-doktori-iskolak/a-corvinus-doktori-is (2) A témavezető által írt, a DI vezetőjének címzett nyilatkozat, amelyben a dolgozat védésre alkalmasságáról nyilatkozik (csak a szervezett képzésben részt vevők esetén). (3) A jelölt nyilatkozata az önálló szellemi alkotásról. (4) Közös munkák eredményeinek közlése esetén nyilatkozat a szerzőtársaktól. (5) A védési szándék jelzésekor minden dokumentumot (disszertáció, tézisfüzetek, CV, publikációs jegyzék) elektronikus formában (pdf), email-ben kell eljuttatni az EDI referensének. Az értekezést és a tézisfüzeteket a későbbiekben nyomtatott formában is le kell adni (lásd az 5. pontban leírtak szerint). (6) Az értekezést és az angol nyelvű tézisfüzeteket a Védési Bizottság kijelöléséről szóló Határozat kézhezvételét követően 2 héten belül (az abban foglalt változtatási javaslatoknak megfelelően) nyomtatott változatban is be kell nyújtani az EDI-be, a következők szerint: a) a doktori értekezést A/4-es méretben (kétoldalas nyomtatással) egy fekete bőrvagy vászonkötésű, arany betűkkel feliratozott (gerincen is) formában; b) Az angol nyelvű tézisfüzet (A/5-ös méretben) példányszáma 5, c) A tézisfüzetek szerkezeti felépítése a következő: I. Kutatási előzmények és a téma indoklása; II. A felhasznált módszerek; III. Az értekezés tudományos eredményei (pontokba szedve); IV. Főbb hivatkozások; V. A témakörrel kapcsolatos saját (ill. társszerzős) publikációk jegyzéke. A tézisfüzet terjedelme 10–20 old. (7) Szakmai életrajz (ennek egy részletes, valamint egy nagyon rövid, a védésen felolvasandó változatára is szükség van) (8) Publikációs jegyzék: MTMT összesített táblázat. Ha még nem jelent meg: a közlésre elfogadott tanulmányok befogadásának igazolása a kiadótól (aláírás, pecsét). (9) A védés előkészítéséhez az EDI csatolja a DI által megküldött következő dokumentumokat is: szigorlati/komplex vizsga jegyzőkönyv, értekezéstervezet védés jegyzőkönyve, továbbá a bírálatok.
# 2. § / A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményei / A doktori értekezés külső borítója
2. § (1) A borító anyaga. A doktori értekezést fekete vászonkötésbe kell kötni, amely tartós és alkalmas arra, hogy a lapokat tökéletesen rögzítse. Minthogy a doktori értekezés hosszú távon megőrzendő dokumentum, illetve forrásmunka is egyben, a kötésnek garantálnia kell a doktori értekezés lapjainak épségét, teljességét. (2) A külső borító gerincén 5 mm-es arany betűkkel a következőket kell szerepeltetni: a) a jelölt családi és utónevét a magyar nyelv sorrendjének megfelelően (külföldi jelölt esetén az autentikus írásmóddal), b) ettől kettősponttal elkülönítve a doktori értekezés főcímét, c) többkötetes doktori értekezés esetén a kötetszámot római számmal és utána a „kötet” megjelölést, d) a doktori értekezés benyújtásának évszámát. (3) A külső borító frontoldalán az alábbi adatoknak kell szerepelniük: a) a borító tetején, 30 mm-rel a felső széle alatt 5 mm-es álló nagybetűkkel, középre igazítva a Budapesti Corvinus Egyetem megnevezésnek, b) a borító felső szélétől számított kb. 90 mm-re kell megjelennie a címnek (álló legalább 7 mm-es verzál (nagy) betűkkel, és az alcímnek (álló 5 mm-es nagy kezdőbetűvel kezdett címmondatként), külön sorokban középre igazítva. (Az alcímet is önálló címmondatként kell megjeleníteni, azaz sem zárójelbe, sem gondolatjelbe nem szükséges tenni.), c) ez alatt körülbelül 20 milliméteres közt hagyva a „Doktori értekezés” megjelölésnek kell megjelennie, legalább 5 mm-es álló nagybetűkkel, d) ez alatt körülbelül 20 milliméteres közt hagyva a témavezető(k) nevét, tudományos fokozatát kell feltüntetni 7 mm-es (nem csupa nagy) betűkkel, (Témavezető: XY DSc, CSc, PhD), e) e megjelölés alatt legalább 70 mm-rel 7 mm-es (nem csupa nagy) betűkkel a szerző személyi okmányaiban szereplő neve áll – jobbra igazítva, f) a borító aljától számított 30 mm-re pedig – középre igazítva – a doktori értekezés megvédésének helyét (Budapest), illetve évszámát kell feltüntetni, 5 mm-es betűkkel, g) valamennyi – a borító frontoldalán szereplő – szöveg aranyozott betűkkel írandó.
# 3. § / Papírméret, tipográfia, lapszámozás / Tartozékok
3. § (1) A szöveg közben szereplő ábrákat, rajzokat nem kötelező fekete-fehérben megjeleníteni. (2) Margó: bal szélen a kötésnél legalább 40 mm margót, míg a jobb szélen minimálisan 20 mm-es margót kell hagyni. A szöveg kétoldalas is lehet, ekkor a margókat ennek megfelelően kell kijelölni. (A bekötés felőli részen legyen szélesebb margó.) (3) A doktori értekezést Times vagy Times New Roman betűtípussal kell szedni. A betűnagyság 12-es. (4) Táblázatokban, lábjegyzetekben és az irodalomjegyzékben a 10-es betűméret is elfogadható. (5) A sorok között másfeles sorközt kell tartani. Táblázatokban, lábjegyzetekben és az irodalomjegyzékben az egyes sorköz is elfogadható. (6) A belső címoldalakat kivéve, ahol nincs lapszám, a lapszámozásnak folyamatosnak kell lennie az egész doktori értekezésben, beleértve az ábrákat, táblázatokat tartalmazó oldalakat, és a függeléket, kronológiát, egyéb tartozékokat is. (7) A lapszámokat vagy a fejlécben (header) vagy a láblécben (footer) lehet elhelyezni, a lap szélétől számítva kb. 10 mm-re.
# 4. § / Papírméret, tipográfia, lapszámozás / Tartozékok
4. § (1) A dolgozat tartalmi részét hordozó szövegoldalakon kívül az alábbi tartozékok szerepelnek a doktori értekezésben (külön jelezve, ha a szóban forgó tartozék feltételes): (2) Belső címoldalak: összesen négy belső oldal előzi meg a tartalomjegyzéket. (3) Az első, páratlan oldalon csupán a szerző neve és címe szerepel a lap tetejétől hozzávetőlegesen 90 mm-re, középre igazítva, míg a 2. (páros) oldalon – a tulajdonképpeni belső címoldalt megelőzően – a következő információknak kell megjelenniük: a) a doktori iskola neve, amely szakmailag illetékes a doktori értekezésben (a lap tetején kb. 30 mm-re a felső lapszéltől), b) fel kell feltüntetni a szervezett képzésben résztvevőknek (és általában a témavezető irányítása mellett dolgozóknak) a témavezető nevét és tudományos fokozatát is (a lap tetején kb. 70 mm-re a felső lapszéltől), c) a Bíráló Bizottság névsorát a védést követően az Egyetemi Doktori Iroda ragasztja be a doktori értekezésbe, d) a copyrightra vonatkozó jelzést (a lap alsó szélétől számított 80 mm-nél kezdve). (4) A belső címoldalon (3. – páratlan – oldal) a következő információknak kell megjelenniük az alábbi sorrendben: a) az intézmény neve (Budapesti Corvinus Egyetem), b) A doktori iskola (doktori program–opcionális) megjelölése (rövidítések mellőzésével), c) a doktori értekezés címe és (ha van) alcíme, d) többkötetes mű esetén a teljes kötetszám megjelölése, illetve annak jelzése, hogy a szóban forgó kötet hányadik a sorban, e) a dolgozat típusának megjelölése: doktori értekezés, f) a szerző teljes, személyi okmányaiban szereplő neve a magyar nyelvnek megfelelő sorrendben (külföldi jelölt esetén autentikus írásmóddal), g) a doktori értekezés benyújtásának helye és éve. (5) Tartalomjegyzék: tartalomjegyzéknek közvetlenül a belső címoldalakat kell követnie, páratlan lapon kezdve (5. oldal) (6) Táblázatok, ábrák, illusztrációk jegyzéke: E jegyzékeknek (külön az ábrákra, külön a táblázatokra és külön az illusztrációkra – például fotókra – vonatkozóan) a tartalomjegyzéket kell követniük.
# 5. § / Tartozékok / Tagolás és címsorok
5. § (1) Bevezetés: a szöveget bevezető fejezettel kívánatos kezdeni, amelyben a szerző elhelyezi munkáját a témában folytatott, illetve folyó kutatások koordinátái között, kiemelve, hogy miként kapcsolódik műve a kutatási előzményekhez, illetve mely pontokon lép túl azokon. A bevezetésben hangsúlyozottan szerepelniük kell a dolgozatban alkalmazott módszereknek, a doktori értekezés új megállapításainak, a szerző által felfedezett új összefüggéseknek, illetve módszertani újításoknak. A bevezetésben kell szerepeltetni – ha vannak ilyenek – a szerző kutatásaiból leszűrt gyakorlati javaslatokat is. (2) Belső címek. Tagolás: a doktori értekezést fejezetekre, alfejezetekre stb. kell tagolni. Az egységeket számozott címekkel kell ellátni. A doktori értekezésben adható címfokozatok az alábbiak: a) fejezetcím, b) alfejezetcím, c) szakaszcím, d) pontcím. A tagolás mélységének összhangban kell állnia a dolgozat terjedelmével. A pont mélységű tagolásra csak igen hosszú dolgozatoknál vagy speciális témák esetében van szükség. (3) A fejezetek címeit balra vagy középre igazítva, csupa nagybetűvel kell feltüntetni. A fejezet címe után két-három üres sort kell hagyni. Az alacsonyabb rendű címfokozatokat balra igazítva kell elhelyezni. (4) Jegyzetek. A főszövegben kifejtett gondolatmenetet megtörő információkat, kisebb jelentőségű megjegyzéseket szokás elhelyezni. (5) A jegyzetek elhelyezése. A jegyzeteket lábjegyzetként a szövegoldalak alján kérjük elhelyezni, de bizonyos meggondolásokból elhelyezhetők a dolgozat végén is. (6) A jegyzetek számozása. A jegyzeteket arab számokkal, lehetőleg folyamatosan kérjük számozni a dolgozatban, nem pedig fejezetenként. (7) A hosszabb kitérőket, esetleírásokat, példákat nem jegyzetként, hanem apró betűs részként a szöveg közben célszerű elhelyezni. (8) Szöveg közbeni hivatkozások. A más szerzők műveire való rövid hivatkozásokat szöveg közben kell elhelyezni, közvetlenül az után a szövegrész, illetve mondat után, amelyekre vonatkoznak. A szöveg közbeni hivatkozásnál zárójelben szerepeltetendő a hivatkozott szerző vezetékneve, a hivatkozott mű kiadásának évszáma (zárójelben) és – ha szó szerinti idézetről van szó – mindenképpen, egyébként pedig szükség szerint az oldalszám vagy oldalszámok, eléjük téve a p. vagy a pp. megjelölést. A részletes hivatkozás valamennyi szükséges bibliográfiai adattal a doktori értekezés végén helyezendő el. (Lásd a 7.2 paragrafust!)
# 6. § / Ábrák, térképek és táblázatok / Függelék, hivatkozásjegyzék
6. § (1) Az ábrákat és a táblázatokat mindkét oldalon legalább 40 mm-es margóval kell ellátni, és a lehető legközelebb célszerű elhelyezni ahhoz a szövegrészhez, amelyekre vonatkoznak. Ezen a helyen zárójelben a szöveg közben (számmal) egyértelműen utalni kell a szóban forgó tartozékra. Ha olyan nagyszámú tartozék szerepel a dolgozatban, hogy az akadályozná a szöveg folyamatos olvasását, akkor a tartozékok a dolgozat végén is elhelyezhetők. (2) 1 Ábrák és táblázatok számozása. Az ábrákat és a táblázatokat arab számmal folyamatosan kell számozni (1. ábra, 2. ábra, 1. táblázat, 2. táblázat, stb.). A cím és a beillesztett ábra vagy tábla között sorkihagyásra van szükség. (3) Azok a járulékos anyagok, amelyek nem köthetők a dolgozatba (adathordozók, fényképek, nagyméretű térképek stb.) jellegüknek megfelelően külön csomagként mellékelendők. A dolgozat tartalomjegyzékében egyértelműen utalni kell ezekre, illetve szükség esetén külön jegyzékben tüntetendők fel a tartalomjegyzék után. Az ilyen külön csomagok borítóján ugyanazoknak az adatoknak kell szerepelniük, mint magának a dolgozatnak a külső borítóján. (Lásd a 2.3 pontot!) (4) Az illusztrációk, fényképek szintén arab számmal számozandók, amelyet azonban – a tábláktól és az ábráktól eltérően – a kép alatt kell elhelyezni a képaláírás előtt
# 7. § / Ábrák, térképek és táblázatok / Függelék, hivatkozásjegyzék
7. § (1) Függelék. A függeléket pótlólagos információk elhelyezésére használjuk, amelyek alátámasztják vagy kiegészítik a dolgozat főszövegében foglaltakat, de amelyeknek nincs logikus helye a főszövegen belül. A függelékben kérdőíveket, műhelytanulmányokat, összefoglaló táblázatokat, a kutatásunkat támogató referenciákat, kronológiát helyezünk el. A dolgozat végén kap helyet a matematikai függelék is. (2) Hivatkozások jegyzéke. A jegyzéket az ún. Harvard-rendszer szerint (részleteit lásd alább) kell elkészíteni, de – alkalmazkodva a magyar nyelvhez – a szerzők nevének magyar ábécé sorrendjében kell felsorolni az egyes hivatkozási tételeket. Minden egyes tételt új sorban kell kezdeni. Ha ugyanazon szerzőtől több tétel is szerepel, sorrendjüket a megjelenés évszáma határozza meg. (A korábbi kiadású művek kerülnek előbbre.) Ha ugyanazon évben több tétel is van ugyanattól a szerzőtől, akkor az évszám mellett elhelyezett kis a, b, c stb. betűkkel különböztetjük meg őket. Az egyes hivatkozásokban a megadott sorrendben az alábbi bibliográfiai adatoknak kell szerepelniük: a) szerző(k); b) kiadási év (zárójelben, utána kettőspont); c) cím – alcím (utánuk pontok); d) kötet; e) kiadás (hányadik kiadás, illetve milyen jellegű kiadás); f) a kiadó vagy folyóirat, periodika neve 1; g) kiadási hely (csak könyv esetén); h) oldalszám (terjedelem); i) a hivatkozott mű DOI száma (ált. folyóiratcikkeknél). (3) Az aláhúzott bibliográfiai adatok közlése minden egyes hivatkozás esetében kötelező, a többi adat közlése a szerzőre van bízva, illetve attól függ, hogy a szóban forgó hivatkozásnál szükség van-e rájuk (például kötetszámra). (4) Szakszavak jegyzéke (Glossary). A jelölt által használt terminológia – rövid 2–3 soros definíciókkal – szerepelhet a tanulmány végén. Készítése – bár nagyban emeli a dolgozat használhatóságát – nem kötelező. (5) A doktori értekezést végén külön jegyzéket kell közölni a szerzőjének a témában született publikációiról, cikkalapú disszertáció esetén pedig a megjelent szövegek bibliográfiai adatiról.
# 8. § / Rangos nemzetközi kiadók / TARTALOMJEGYZÉK
8. § (1) A doktori értekezést minden évben folyamatosan lehet benyújtani az EDSZ-ben és jelen Szabályzatban meghatározottak szerint. 3. melléklet 2 – Basic Books – Bloomsbury Academic – Brill – de Gruyter Mouton – Elsevier – John Benjamins – McGraw Hill – Palgrave Macmillan Ltd. – Pearson (Prentice Hall) – Peter Lang – Routledge – Rowman & Littlefield – SAGE Publishing – Springer – Taylor and Francis / Ashgate – Wiley-Blackwell – Wolters Kluwer – bármely QS World University Rankings top 1000 egyetemi kiadó (topuniversities.com) Budapesti Corvinus Egyetem 1 Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola működési szabályzat 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI 2 FELVÉTELI ELJÁRÁS 3 TANULMÁNYI ÜGYEK 3 Témavezetés 4 Képzési és kutatási szakasz 4 Komplex vizsga 5 Kutatási és disszertációs szakasz 7 FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS 7 Az értekezéstervezet és az értekezés 7 Az értekezéstervezet és vitája 8 A doktori értekezés benyújtás és megvédése 9 AZ SZKDI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE 10 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 11 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 11 1. melléklet 11 FELVÉTELI PONTRENDSZER 11 2. melléklet 12 A disszertáció és tézisfüzet tartalmi és formai követelményei 12
# 8. § / Függelék, hivatkozásjegyzék 15 / A doktori értekezés benyújtása 16
3. melléklet 16 Rangos nemzetközi kiadók 16
1/2025. Vezetői Bizottsági rendelkezés az ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzések önköltségi díjáról
# határozat / A rendelkezés célja
az ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzések önköltségi Eredeti, aláírt pdf Módosítás: VB–114/2025. (XI. 18.) sz. határozat, VB-144/2026. (IX. 1.) sz.
# 1. § / A rendelkezés célja / A rendelkezés hatálya
1. § (1) A Hallgatói térítési és juttatási szabályzat (HKR 4. rész) 71. § (4) bekezdése alapján az ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzések önköltségi díjait a Vezetői Bizottság rendelkezésben állapítja meg.
# 2. § / A rendelkezés hatálya / Alapelvek
2. § (1) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed a) 2 az ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzésekre, valamint b) 3 az ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzésekben részt vevő hallgatókra.
# 3. § / Alapelvek / Önköltségi díj és kedvezmények
3. § (1) Az önköltség összege magyar és magyar állampolgárral azonos jogokkal rendelkező személy esetén, továbbá harmadik országbeli állampolgár esetén eltérhet. (2) Az önköltségi díjakra az illetékes dékán az oktatási rektorhelyettes egyetértésével – a piaci igények figyelembevételével és a pénzügyi és szakmai szempontok alapján – tesz javaslatot a Vezetői Bizottság részére.
# 4. § / Alapelvek / Önköltségi díj és kedvezmények
4. § (1) 4 Az ágazati jogszabályon alapuló ESG tanácsadó részismereti képzés önköltségi díja a 2026/2027-es tanévben 550.000,- Ft/félév, a képzés időtartama két félév. A kedvezményes képzési díj 495.000 Ft/félév. Az ágazati jogszabályon alapuló ESG tanácsadó M részismereti képzés önköltségi díja 1 200 000 Ft/félév, mely a Fenntarthatósági menedzsment és vállalkozás mesterképzésen végzett, valamint a képzés aktív hallgatói számára a 2026/2027-es tanévben 450.000 Ft/félév, a képzés időtartama egy félév. A kedvezményes képzési díj 400.000 Ft/félév. Az önköltségi díjból kedvezmény adható azon jelentkezők részére, akik teljesítenek a következő meghatározott feltételek közül legalább egyet. a) Alumni kedvezmény: A jelentkező a Budapesti Corvinus Egyetem alumni hallgatója. b) Early bird kedvezmény: A jelentkező az adott jelentkezési időszakhoz meghirdetett kedvezményes jelentkezési időszakban jelentkezik, és az ezen jelentkezéshez kapcsolódó fizetési határidőig az önköltségi díjat megfizeti, vagy ezen dátumig hivatalos számlakérő igényét benyújtotta. c) Mennyiségi kedvezmény: Ugyanazon megrendelőtől (gazdasági társaság, civil szervezet, egyéb jogi személy, értve ezen a vállalatcsoportokat is) legalább 3 fő kerül beiskolázásra (iratkozik be) ugyanazon beiratkozási időszakban ugyanazon képzésre. (2) Egyedi vállalati megrendelés esetében egyedi megállapodás szerint ajánlatban adható kedvezmény. A kedvezmény mértékéről az illetékes dékán és az oktatási rektorhelyettes együtt dönt, és ezt megállapodásban kell rögzíteni.
# 5. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
5. § (1) Jelen rendelkezés 2025. február 7. napján lép hatályba. 1/2025. vezetői bizottsági rendelkezés 1 az ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzések önköltségi díjáról 1 A rendelkezés célja 1 A rendelkezés hatálya 1 Alapelvek 1 Önköltségi díj és kedvezmények 1 Záró rendelkezések 2
11/2022. Elnöki Testületi rendelkezés a Hungarian Startup University (HSUP) ösztöndíjról
# Preambulum / Hungarian Startup University Ösztöndíj
a Hungarian Startup University (HSUP) ösztöndíjról 1 Eredeti, aláírt pdf A Hallgatói térítési és juttatási szabályzat 36. § (3) bekezdésében adott felhatalmazás alapján és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFI Hivatal), valamint az Egyetem között érvényben lévő támogatási szerződés és az NKFI Hivatal által mindenkor kiadott pályázati felhívás figyelembevételével az Egyetemen az alábbiakban határozzuk meg a Hungarian Startup University (a továbbiakban: HSUP) ösztöndíjak legfontosabb szabályait.
# 1. § / Preambulum / Hungarian Startup University Ösztöndíj
1. § (1) A HSUP program célja a hazai egyetemisták megismertetése az innováció világával, a modern vállalkozói ismeretekkel és különösen a startupok működésével, mindezt egy új, közös oktatási platformon keresztül. (2) Az ösztöndíj forrása a HSUP pályázat(ok) keretében, a közreműködő szervezettel kötött támogatási szerződés/a közreműködő szervezet által kibocsátott támogatói okirat szerint biztosított támogatás(ok). (3) Az ösztöndíjprogram lebonyolítását az NKFI Hivatal a pályázati felhívás szerinti közreműködő szervezet útján látja el. (4) Az NKFI Hivatal által, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával életre hívott HSUP program Magyarország első felsőoktatási szintű startup kurzusához kapcsolódó ösztöndíj aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező állami ösztöndíjas vagy önköltséges finanszírozási formában, alapképzési szakon és mesterszakon, bármely munkarendben tanulmányokat folytató, a Hungarian Startup University Program tantárgyat felvett hallgatók számára. (5) Az ösztöndíjra a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő hallgató pályázhat, aki a HSUP két féléves egyetemi e-learning tárgyat felvette, az első félévet sikeresen teljesítette és a második félév során akár ötletgazdaként, akár csapattagként projektcsapatban aktív részt vesz egy vállalkozói ötlet kidolgozásában. (6) A (4)–(5)bekezdés keretei között a pályázat benyújtására jogosultak pontos körét és az ösztöndíjban részesíthető hallgatók számát a pályázati felhívás tartalmazza. (7) Az ösztöndíjban részesíthető hallgatók létszámát a bíráló bizottság határozza meg. (8) Az ösztöndíj havi 150.000 Ft/hónap. (9) Az ösztöndíjat négy (4) hónap időtartamra lehet elnyerni azzal, hogy a támogatott hónapok pontos meghatározását a pályázati felhívás tartalmazza. (10) Az ösztöndíj folyósítását az Egyetem a közreműködő szervezettel kötött támogatási szerződés/a közreműködő szervezet által kibocsátott támogatói okirat előírásai szerint, az ösztöndíjszerződésben foglaltak alapján végzi. (11) Az ösztöndíj folyósításának feltétele az ösztöndíjszerződés megkötése az Egyetemmel. (12) A pályázatok elbírálását a pályázati felhívás szerinti bíráló bizottság végzi, abban az Egyetem nem működik közre. (13) A döntés ellen a pályázati felhívás szerinti jogorvoslati lehetőség biztosított. (14) A hallgató az ösztöndíjra való jogosultságát elveszíti, ha: a) az ösztöndíjszerződés időszaka lejár; b) a hallgató az ösztöndíjszerződés megkötésére vonatkozó egyetemi felhívástól számított tíz (10) munkanapon belül nem írja alá az ösztöndíjszerződést vagy úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja azt aláírni a teljes megítélt ösztöndíjra vonatkozóan; c) a hallgatói jogviszonya megszűnik, időarányosan (napra számítva) a megítélt ösztöndíj azon részét, amelyet arra az időszakra kapott, amelyen már nem
# 1. § / Preambulum / Hungarian Startup University Ösztöndíj
rendelkezett hallgatói jogviszonnyal; d) a hallgatói jogviszonya az adott félévben szünetel, időarányosan (napra számítva) a megítélt ösztöndíj azon részét, amelyet arra az időszakra kapott, amelyen már nem rendelkezett hallgatói jogviszonnyal; e) az ösztöndíj alapját képező támogatási szerződés bármely ok miatt megszűnik az Egyetem és az támogató között. (15) Amennyiben az ösztöndíjat az Egyetem folyósítja az ösztöndíjasnak, de az ösztöndíjas az ösztöndíjra vonatkozó jogosultságát elveszíti és a közreműködő szervezet a (18) bekezdés szerint másként nem dönt, továbbá, ha az ösztöndíjas nem teljesíti az ösztöndíjszerződésében vállalt kötelezettségeit és ahhoz az ösztöndíjszerződés visszafizetési kötelezettséget rendel, az ösztöndíjas köteles az ösztöndíjszerződésben foglaltak szerint visszafizetni az ösztöndíjat az Egyetem részére. (16) Amennyiben az ösztöndíjat úgy folyósítja az Egyetem a hallgatónak, hogy a hallgató arra nem lett volna jogosult, az ösztöndíjas köteles az ösztöndíjszerződésben foglaltak szerint visszafizetni az ösztöndíjat az Egyetem részére. (17) A visszafizetési kötelezettség részletes szabályait az ösztöndíjszerződés tartalmazza. (18) Amennyiben a hallgató saját hibáján kívül, azaz neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a feltételeket, a közreműködő szervezet külön elbírálás útján dönt az ösztöndíj ügyében. (19) A részletes formai és tartalmi követelményeket tartalmazó pályázati felhívást az Egyetem honlapján, valamint a HSUP projekt honlapján is közzé kell tenni.
# 2. § / Vegyes és záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
2. § (1) A HSUP intézményi feladatainak végrehajtásáért a Hallgatói Szolgáltatások vezetője felelős. (2) Jelen rendelkezés 2022. április 28. napján lép hatályba. 11/2022. elnöki testületi rendelkezés 1 a Hungarian Startup University (HSUP) ösztöndíjról 1 Preambulum 1 Hungarian Startup University Ösztöndíj 1 Vegyes és záró rendelkezések 2
14/2023. Elnöki Testületi rendelkezés a Corvinus–MOL ösztöndíjról
# Preambulum / MOL ösztöndíj
Eredeti, aláírt pdf A Hallgatói térítési és juttatási szabályzat 37. § (3) bekezdésében adott felhatalmazás alapján, valamint a MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt. (a továbbiakban: MOL) és a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) közötti együttműködés figyelembevételével az Egyetemen az alábbiakban határozzuk meg a MOL-ösztöndíj legfontosabb szabályait.
# 1. § / Preambulum / MOL ösztöndíj
1. § (1) Az Egyetem a MOL-lal kötött együttműködés alapján ösztöndíjat adományozhat a) alkalmazott közgazdaságtan, gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás, valamint pénzügy és számvitel alapszakokon, valamint b) biztosítási és pénzügyi matematika, közgazdasági elemző, pénzügy mesterszakokon, valamint c) gazdaságés pénzügy-matematikai elemzés egységes osztatlan képzésen nappali munkarendben, magyar vagy angol nyelven tanulmányokat folytató, a pályázat benyújtásakor aktív jogviszonyban levő hallgatók számára a jelen rendelkezésben és a pályázati kiírásban foglalt feltételekkel. (2) Az ösztöndíj pályázat benyújtására nem jogosult az a hallgató, akinek az önköltségét más szervezet vagy személy finanszírozza a MOL-ösztöndíj jogosulti időtartama alatt bármely félévben (ide nem értve azt az esetet, amennyiben a hallgató képzési önköltségét a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus ösztöndíj finanszírozza, de ideértve többek között azt az esetet, ha a hallgató képzésének önköltségét Stipendium Hungaricum vagy Diaszpóra Felsőoktatási Program ösztöndíja finanszírozza). (3) Az ösztöndíj összege 90 000 Ft/hó, amely a feltételek fennállása esetén egy teljes tanévre, de nem több, mint 10 hónapra, azon belül a két félévben 5–5 hónapra jár. (4) Az ösztöndíj kizárólag aktív félévekben folyósítható. (5) A hallgató az ösztöndíjra való jogosultságát elveszíti és az ösztöndíj tovább nem folyósítható, ha a) képzésváltás miatt tanulmányait a tanév valamely félévében nem az (1) bekezdésben meghatározott, támogatott képzésen folytatja; b) hallgatói jogviszonyát szünetelteti; c) hallgatói jogviszonya megszűnik; d) a MOL nem folyósítja az ösztöndíj fedezetéül szolgáló saját bevételt. (6) Az ösztöndíj jogosultságát elveszített hallgató helyére az utolsó pályázati folyamatban a következő legmagasabb pontszámmal rendelkező hallgató kerülhet. (7) Az ösztöndíj odaítéléséről a pályázati felhívásban meghatározott további részletszabályok figyelembe vételével hat (6) tagú Bíráló Bizottság dönt, melynek tagja és egyben elnöke az oktatási rektorhelyettes (1 fő), további tagjai az alapképzésekért felelős dékán (1 fő), a mesterképzésekért felelős dékán (1 fő), a MOL által delegált tag (1 fő), a pályázat szakmai felelőse (1 fő), valamint az oktatási rektorhelyettes által felkért, a bizottság adminisztratív folyamatait is támogató egyetemi munkavállaló (1 fő). (8) Az ösztöndíjban részesíthető hallgatók számát minden esetben a pályázati kiírásban kell meghatározni. (9) Az elnyert ösztöndíj visszafizetési kötelezettségének feltételeit a pályázati kiírás tartalmazza. (10) A sikeres pályázókkal ösztöndíjszerződést kell kötni, melyek megkötéséért a pályázati kiírásban megjelölt egyetemi vezető a felelős. (11) A részletes formai és tartalmi követelményeket tartalmazó pályázati felhívást
# 2. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
2. § (1) Jelen rendelkezés 2023. július 1. napján lép hatályba. 14/2023. elnöki testületi rendelkezés 1 a Corvinus–MOL ösztöndíjról 1 Preambulum 1 MOL ösztöndíj 1 Záró rendelkezések 2
15/2024. Elnöki Testületi rendelkezés Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campus tűzvédelmi szabályzata
# Közzététel: ET–81/2024. (VI. 06) sz. határozat / Preambulum
a nemzetközi kiválósági vendégoktatói/vendégkutatói ösztöndíjról Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / Preambulum / A rendelkezés célja
1. § (1) A 610/2023. (XII.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) által létrehozott nemzetközi kiválósági vendégoktatói/vendégkutatói ösztöndíj (továbbiakban: ösztöndíj) Budapesti Corvinus Egyetemen (továbbiakban: Egyetem) való meghirdetésének szabályait, kritériumrendszerét, valamint elbírálás rendjét az Elnöki Testület az alábbiak szerint határozza meg.
# 2. § / A rendelkezés célja / Kapcsolódó jogszabályok
2. § (1) A rendelkezés célja nemzetközi kiválósági vendégoktatói, vendégkutatói ösztöndíj adományozása az Egyetemen. (2) Az ösztöndíj célja a felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatók képzésének támogatása, élvonalbeli külföldi oktatóknak és kutatóknak a hazai képzésbe történő bevonásával.
# 3. § / Kapcsolódó jogszabályok / Felelősségi körök
3. § (1) Kapcsolódó jogszabályok: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, b) a nemzetközi kiválósági vendégoktatói ösztöndíjról szóló 610/2023. (XII.22.) Korm. rendelet.
# 4. § / Felelősségi körök / Az ösztöndíj feltételei, elbírálási rendje
4. § (1) Az ösztöndíjjal kapcsolatos szakmai irányítást az oktatási célú ösztöndíjak vonatkozásában az általános rektorhelyettes az oktatási rektorhelyettessel együttműködésben, a kutatási célú ösztöndíjak vonatkozásában a kutatási rektorhelyettes a CIAS dékánnal együttműködésben végzi, e körben különösen: a) dönt a pályáztatásra vonatkozó részletes szabályokról és felelős a részletes tudnivalókról szóló tájékoztató közzétételéért; b) bizottsági elnökként javaslatot tesz a rektornak az ösztöndíj odaítélésére. (2) Az ösztöndíjakkal kapcsolatos előkészítő és végrehajtási feladatokat az oktatási célú ösztöndíjaknál az Akadémiai Menedzsment az intézetekkel, a kutatási célú ösztöndíjaknál a Kutatásmenedzsment a CIAS-sal együttműködésben végzi, e körben különösen: a) javaslatot tesz a pályáztatás részletes szabályaira; b) ellátja a pályáztatási eljárás teljeskörű koordinálását a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek bevonásával; c) értékelésre előkészíti a pályázatokat a bíráló bizottság számára és elvégzi a bizottság ügyviteli feladatait; d) kapcsolatot tart a pályázókkal. (3) Az ösztöndíj odaítéléséről a bírálóbizottság értékelése alapján a rektor dönt. (4) A pályázatot az erre kialakított pályázati űrlapon kell benyújtani.
# 5. § / Felelősségi körök / Az ösztöndíj feltételei, elbírálási rendje
5. § (1) A nemzetközi kiválósági vendégoktatói/vendégkutatói ösztöndíjat az nyerheti el, aki: a) a pályázata időpontjában külföldi felsőoktatási intézménnyel oktatói vagy kutatói tevékenység végzése céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, b) magyar állampolgársággal nem rendelkezik, c) a hazai felsőoktatási képzésbe idegen nyelven kapcsolódik be, d) a határon túli magyarok részére felajánlott képzési és kutatási lehetőségek keretében ösztöndíjra nem jogosult. (2) Az ösztöndíjra való jogosultság feltételei továbbá a) doktori fokozat (Ph.D.), b) angol nyelvtudás, amely megfelel a tervezett magyarországi kutatásnak és/vagy oktatásnak, c) nemzetközileg elismert felsőoktatási/kutatási tapasztalat vagy kutatóközpontban szerzett, kutatási tapasztalat. (3) Az ösztöndíj elbírálásának további szempontjait a pályázati kiírás tartalmazza. (4) Az Egyetem a vendégkutatói ösztöndíjat évente egy alkalommal, a tanév végén, a vendégoktatói ösztöndíjat pedig évente két alkalommal, előzetesen kiírt pályázat alapján adományozza. (5) A pályázatot a vendégkutatói ösztöndíj esetén a kutatási rektorhelyettes, a vendégoktatói ösztöndíj esetében az általános rektorhelyettes írja ki. (6) A pályázati kiírást az Intraneten és a honlapon kell közzétenni, vendégkutatói pályázatok esetében a következő akadémiai évre vonatkozóan legkésőbb az adott év október 15. napjáig, vendégoktatói pályázatok esetében évente két alkalommal, az őszi félévre vonatkozóan március 15-ig, a következő tavaszi félévre vonatkozóan szeptember 15-ig. (7) A pályázat a (6) bekezdésben megfogalmazottaktól eltérően egyedi esetben is kiírható, amennyiben ezt valamilyen kivételes körülmény, elvitathatatlan kiválósággal rendelkező pályázó megjelenése indokolja. Az egyedi kiírásról a rektor dönt. (8) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell legalább az alábbiakat: a) a pályázat rövid leírása, b) a pályázatra való jelentkezés feltételei, c) a szükséges csatolandó dokumentumok listája, d) a pályázó által maximálisan elnyerhető ösztöndíj mértéke, e) a pályázat bírálati szempontjai, f) az ösztöndíj időtartama, g) az itt tartózkodás feltételei. (9) Az értékelés lehet egyfordulós és kétfordulós is. A kétfordulós értékelés tartalmaz egy előminősítő szakaszt, valamint egy második fordulót, amely a pályázati kiírás szerint személyes interjút is magában foglalhat. (10) A vendégoktatói ösztöndíj elbírálásának főbb szempontjai: a) szakmai kvalitások, képesítések, b) a pályázó szakmai tapasztalata, c) a tervezett oktatási tevékenység minősége szakmai és módszertani szempontból, d) a tervezett oktatási tevékenység relevanciája az Egyetem számára, illeszkedése az Egyetem adott képzési programjához. (11) A vendégkutatói ösztöndíj elbírálásának főbb szempontjai: a) szakmai kvalitások, képesítések (tanulmányok, korábbi kutatási projektek stb.),
# 5. § / Az ösztöndíj feltételei, elbírálási rendje / Az ösztöndíj összetétele, folyósítása
b) a publikációk minősége és a pályázó szakmai tapasztalata, c) a kutatási terv minősége, d) a kutatási terv fontossága, relevanciája az Egyetem és Magyarország számára, e) a kutatási terv megvalósíthatósága (idő és erőforrások tekintetében). (12) Az ösztöndíj elbírálásának részletes szempontjait a pályázati kiírás tartalmazza. (13) Az ösztöndíjra pályázók rangsorolását az erre a feladatra felkért bizottság (továbbiakban: Bizottság) végzi. A Bizottság három (3) tagból áll: a) oktatási célú ösztöndíjak esetében: – hivatalból tag és egyben a bizottság elnöke az általános rektorhelyettes, – két (2) főt az általános rektorhelyettes az oktatási rektorhelyettessel együttesen delegál; b) kutatási célú ösztöndíjak esetében: – hivatalból tag és egyben a bizottság elnöke a kutatási rektorhelyettes, – két (2) főt a kutatási rektorhelyettes a CIAS dékánnal együttesen delegál. (14) A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. (15) A pályázat alapján nyertes személyekkel az Egyetem ösztöndíj megállapodást köt, melyben rögzítik különösen a Felek vállalásait, az ösztöndíj kifizetési feltételeit, valamint az ösztöndíjtól való elesési és visszafizetési feltételeket.
# 6. § / Az ösztöndíj összetétele, folyósítása / Záró rendelkezések
6. § (1) Az ösztöndíj pénzbeli juttatás, amelynek a következő tanévre vonatkozó intézményi keretösszegét az Elnöki Testület minden év január 31-ig fogadja el. (2) Amennyiben az 5. §(4) szerint kiírt pályázatok nem merítik ki a teljes keretösszeget, úgy az ET jogosult pótpályázat kiírásának lehetőségéről dönteni, mely döntésében határoznia kell a pályázat kiírásának és a benyújtásának feltételeiről is. (3) Kerettúllépés esetén az ösztöndíjkeret megemeléséről az Elnöki Testület dönt. (4) Az 5. §(7) bekezdésben meghatározott egyedi kiírásokra az ET külön keretet határozhat meg. (5) Az ösztöndíj az alábbi részösztöndíjakból tevődhet össze: a) havi ösztöndíj, b) havi lakhatási célú hozzájárulás kizárólag a Budapesten való tartózkodás idejére, c) havi biztosítás kizárólag a Budapesten való tartózkodás idejére, d) havi családi kiegészítés kizárólag a Budapesten való tartózkodás idejére, e) egyszeri utazási támogatás. (6) Az ösztöndíj időtartama legfeljebb 12 hónap, amely egy alkalommal legfeljebb 12 hónappal meghosszabbítható. Az ösztöndíj kifizetésének kezdeményezéséért az illetékes rektorhelyettes a felelős. A kifizetést – eltérő rendelkezés hiányában – havonta a Pénzügy teljesíti, tárgyhó 10. napjáig.
# 7. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
7. § (1) Jelen rendelkezés 2024. június 7. napján lép hatályba. 15/2024. elnöki testületi rendelkezés 1 a nemzetközi kiválósági vendégoktatói/vendégkutatói ösztöndíjról 1 Preambulum 1 A rendelkezés célja 1 Kapcsolódó jogszabályok 1 Felelősségi körök 1 Az ösztöndíj feltételei, elbírálási rendje 2 Az ösztöndíj összetétele, folyósítása 3 Záró rendelkezések 3
18/2022. Elnöki Testületi rendelkezés: ösztöndíj a „Tanítsunk Magyarországért!” mentorprogramban résztvevők számára
# Közzététel: ET–115/2022. (VIII. 25.) sz. határozat / Preambulum
ösztöndíj a „Tanítsunk Magyarországért!” mentorprogramban Eredeti, aláírt pdf A Hallgatói térítési és juttatási szabályzat 37. § (3) bekezdésében adott felhatalmazás alapján a Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) és az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban IFKA) által 2022. május 24. napján kötött közreműködői szerződés keretében, az ott megjelölt forrás felhasználásával alapképzési vagy mesterképzési szakon tanulmányokat folytató hallgatók által végzett mentori tevékenység támogatásához nyújtott ösztöndíj szabályait az Elnöki Testület az alábbiak szerint határozza meg.
# 1. § / Preambulum / Záró rendelkezések
1. § (1) Az Egyetem ösztöndíjat adományoz a Budapesti Corvinus Egyetem azon alapképzési vagy mesterképzési szakon tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú vagy magyar állampolgársággal is rendelkező kettős állampolgárságú hallgatói számára, akik a Tanítsunk Magyarországért! program keretében (továbbiakban TMO) mentori feladatokat látnak el. (2) Az ösztöndíj forrását az Egyetem és az IFKA között létrejött közreműködői szerződés biztosítja. (3) A pályázat részletes feltételeit, így különösen az ösztöndíjra való jogosultságát, feltételeit és a visszafizetési kötelezettség eseteit a mindenkori pályázati kiírás tartalmazza. (4) A pályázatokról a Bíráló Bizottság dönt. A Bíráló Bizottság létszáma három (3) fő, elnöke az oktatási rektorhelyettes, tagjai az OMMK vezetője mint a program szakmai felelőse, valamint a mentori program kurzusainak tárgyfelelőse. (5) A Hallgatói térítési és juttatási szabályzat 37. § (5) bekezdése alapján a pályázati felhívást a közreműködői szerződésben meghatározottak figyelembevételével az őszi félévre augusztusban, a tavaszi félévre januárban az oktatási rektorhelyettes írja ki. (6) A pályázati felhívást az Egyetem honlapján közzé kell tenni.
# 2. § / Preambulum / Záró rendelkezések
2. § (1) Jelen rendelkezés 2022. augusztus 26. napján lép hatályba.
18/2026. Vezetői Bizottsági rendelkezés az EY Shaper of the Future Ösztöndíj létesítéséről
# Preambulum / Corvinus- EY Shaper of the Future
az EY Shaper of the Future Ösztöndíj létesítéséről 1 A Hallgatói térítési és juttatási szabályzat 37. § (3) bekezdésében adott felhatalmazás alapján, valamint a Ernst & Young Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: EY) (a továbbiakban: EY) és a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) közötti együttműködés figyelembevételével az Egyetem az alábbiakban határozza meg a CorvinusEY Shaper of the Future Ösztöndíj legfontosabb szabályait.
# 1. § / Preambulum / Corvinus- EY Shaper of the Future
1. § (1) Az Egyetem az EY-jal kötött együttműködés alapján ösztöndíjat adományozhat a) Pénzügy és számvitel alapképzési szak, b) Nemzetközi számvitel és könyvvizsgálat mesterképzési szak, c) Pénzügy mesterképzési szak képzésen nappali munkarendben, magyar vagy angol nyelven tanulmányokat folytató, a pályázat benyújtásakor aktív jogviszonyban levő hallgatók számára a jelen rendelkezésben és a pályázati kiírásban foglalt feltételekkel. (2) Az ösztöndíj pályázat benyújtására nem jogosult az a hallgató, akinek az önköltségét – akár részben, akár egészben – harmadik személy vagy szervezet átvállalja vagy finanszírozza a Corvinus – EY Shaper of the Future Ösztöndíj által lefedett tanulmányi félév(ek)ben (ide nem értve azt az esetet, amennyiben a hallgató képzési önköltségét a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus ösztöndíj finanszírozza, valamint a hallgató által igénybevett diákhitelt, de ideértve többek között azt az esetet, ha a hallgató képzésének önköltségét Stipendium Hungaricum vagy Diaszpóra Felsőoktatási Program ösztöndíja finanszírozza). (3) Az ösztöndíj összege 100 000 Ft/hó, amely a feltételek fennállása esetén egy teljes tanévre, de nem több, mint 10 hónapra, azon belül a két félévben 5–5 hónapra jár. (4) Az ösztöndíj kizárólag aktív félévekben folyósítható. (5) A hallgató elveszíti az ösztöndíjra való jogosultságát, és ezért az ösztöndíj tovább nem folyósítható: a) amennyiben a hallgató képzésváltás miatt tanulmányait a tanév valamely félévében nem az 1. pontban meghatározott, támogatott képzések valamelyikén folytatja a képzésváltás napjától; b) amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya megszűnik vagy szünetel, a megszűnés napját követő hónap első napjától, szünetelés esetén a szünetelés engedélyezésének napját követő hónap első napjától; c) amennyiben az ösztöndíj alapját képező támogatási szerződés bármely ok miatt megszűnik az Egyetem és az EY között azon hónap első napjától, amelyre az EY már nem biztosítja az ösztöndíjat. (6) Az ösztöndíj jogosultságát elveszített hallgató helyére az utolsó pályázati folyamatban a következő legmagasabb pontszámmal rendelkező hallgató kerülhet. (7) A pályázatokat egy háromtagú bizottság bírálja el, amely dönt az ösztöndíjak odaítéléséről. A bizottság tagjai a pályázat szakmai felelőse, az EY által delegált tag, valamint a Corvinus-SEED által delegált tag (összesen 3 fő). A határozatokról a pályázat szakmai felelőse dönt. (8) Az ösztöndíjban részesíthető hallgatók számát minden esetben a pályázati kiírásban kell meghatározni. (9) Az elnyert ösztöndíj visszafizetési kötelezettségének feltételeit a pályázati kiírás tartalmazza. (10) A sikeres pályázókkal ösztöndíjszerződést kell kötni, melyek megkötéséért a pályázati kiírásban megjelölt egyetemi vezető a felelős. (11) A részletes formai és tartalmi követelményeket tartalmazó pályázati felhívást
# 2. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
2. § (1) Jelen rendelkezés a közzététel napján lép hatályba. 18/2026. Vezetői Bizottsági rendelkezés 1 az EY Shaper of the Future Ösztöndíj létesítéséről 1 Preambulum 1 CorvinusEY Shaper of the Future 1 Záró rendelkezések 2
2/2024. Vezetői Bizottsági rendelkezés a Corvinus–Allianz ösztöndíjról
# Preambulum / Allianz ösztöndíj
Eredeti, aláírt pdf A Hallgatói térítési és juttatási szabályzat 37. § (3) bekezdésében adott felhatalmazás alapján, valamint az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: Allianz) és a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) közötti együttműködés figyelembevételével az Egyetem az alábbiakban határozza meg az Allianz-ösztöndíj legfontosabb szabályait.
# 1. § / Preambulum / Allianz ösztöndíj
1. § (1) Az Egyetem a Allianzzal kötött együttműködés alapján ösztöndíjat adományozhat a) alkalmazott közgazdaságtan, gazdaságinformatikus, üzleti gazdaságtudomány alapszakon, b) biztosítási és pénzügyi matematika, gazdaságinformatikus mesterszakokon, valamint c) gazdaságés pénzügy-matematikai elemzés egységes osztatlan képzésen nappali munkarendben, magyar vagy angol nyelven tanulmányokat folytató, a pályázat benyújtásakor aktív jogviszonyban levő hallgatók számára a jelen rendelkezésben és a pályázati kiírásban foglalt feltételekkel. (2) Az ösztöndíj pályázat benyújtására nem jogosult az a hallgató, akinek az önköltségét más szervezet vagy személy finanszírozza az Allianz-ösztöndíj jogosulti időtartama alatt bármely félévben (ide nem értve azt az esetet, amennyiben a hallgató képzési önköltségét a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus ösztöndíj finanszírozza, de ideértve többek között azt az esetet, ha a hallgató képzésének önköltségét Stipendium Hungaricum vagy Diaszpóra Felsőoktatási Program ösztöndíja finanszírozza). (3) Az ösztöndíj összege 100 000 Ft/hó, amely a feltételek fennállása esetén egy teljes tanévre, de nem több, mint 10 hónapra, azon belül a két félévben 5–5 hónapra jár. (4) Az ösztöndíj kizárólag aktív félévekben folyósítható. (5) A hallgató az ösztöndíjra való jogosultságát elveszíti és az ösztöndíj tovább nem folyósítható, ha a) képzésváltás miatt tanulmányait a tanév valamely félévében nem az (1) bekezdésben meghatározott, támogatott képzésen folytatja; b) hallgatói jogviszonyát szünetelteti; c) hallgatói jogviszonya megszűnik; d) az Allianz nem folyósítja az ösztöndíj fedezetéül szolgáló saját bevételt. (6) Az ösztöndíj jogosultságát elveszített hallgató helyére az utolsó pályázati folyamatban a következő legmagasabb pontszámmal rendelkező hallgató kerülhet. (7) Az ösztöndíj odaítéléséről a pályázati felhívásban meghatározott további részletszabályok figyelembe vételével 6 (hat) tagú Bíráló Bizottság dönt, melynek tagja és egyben elnöke az oktatási rektorhelyettes (1 fő), további tagjai az alapképzésekért felelős dékán (1 fő), a mesterképzésekért felelős dékán (1 fő), az Allianz által delegált 1 tag (1 fő), a pályázat szakmai felelőse (1 fő), valamint az oktatási rektorhelyettes által felkért, a bizottság adminisztratív folyamatait is támogató egyetemi munkavállaló (1 fő). (8) Az ösztöndíjban részesíthető hallgatók számát minden esetben a pályázati kiírásban kell meghatározni. (9) Az elnyert ösztöndíj visszafizetési kötelezettségének feltételeit a pályázati kiírás tartalmazza. (10) A sikeres pályázókkal ösztöndíjszerződést kell kötni, melyek megkötéséért a pályázati kiírásban megjelölt egyetemi vezető a felelős. (11) A részletes formai és tartalmi követelményeket tartalmazó pályázati felhívást az Egyetem honlapján közzé kell tenni.
# 2. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
2. § (1) Jelen rendelkezés 2024. október 1. napján lép hatályba. 2/2024. vezetői bizottsági rendelkezés 1 a Corvinus–Allianz ösztöndíjról 1 Preambulum 1 Allianz ösztöndíj 1 Záró rendelkezések 2
2/2025. Vezetői Bizottsági rendelkezés a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat szerinti vis maior keret felhasználására vonatkozó eljárásrendről
# Preambulum / Alapvetés
A hallgatói térítési és juttatási szabályzat szerinti vis maior keret A Hallgatói Térítési és juttatási szabályzat (továbbiakban: HTJSZ) 54. § (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján a Vezetői Bizottság szélesebb személyi kört érintő (világméretű, országos, regionális vagy térségi stb.) vis maior helyzet miatt kritikus helyzetbe került és abból adódóan támogatásra szoruló hallgatók részére az egyetemi szabályzatokban tételesen nevesített juttatásokon felül a jelen rendelkezésben meghatározott juttatásokat biztosítja.
# 1. § / Alapvetés / Jogosultak köre
1. § (1) A Vezetői Bizottság megállapítja, hogy háborúval, illetve polgárháborúval sújtott országokból érkező külföldi állampolgárságú hallgatók önhibájukon kívül kritikus helyzetbe kerülhetnek és abból adódóan támogatásra szorulhatnak. (2) Az (1) bekezdés szerinti helyzetet a Vezetői Bizottság a HTJSZ 54. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a HTJSZ szerinti vis maior helyzetnek nyilvánítja.
# 2. § / Jogosultak köre / A juttatások köre
2. § (1) A jelen rendelkezésben rögzített juttatásokra vonatkozó kérelmet a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján az „utazásra nem javasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolás alapján a Globális Tanulmányok Intézet szakvéleményében felsorolt országokban állampolgársággal rendelkező, aktív (nem szünetelő) státuszú hallgatók nyújthatnak be.
# 3. § / A juttatások köre / Az igénylés rendje és az elbírálás szempontrendszere
3. § (1) A 2. § (1) bekezdésben megjelölt hallgatók számára a jogosultság megállapítása esetén az Egyetem az erre a célra alapított vis maior keret terhére az alábbi juttatásokat nyújthatja: a) vis maior rendszeres ösztöndíj, b) önköltség egészének vagy egy részének elengedése (a továbbiakban: önköltség elengedése), c) vis maior rendkívüli pénzügyi támogatás (ösztöndíjnak nem minősülő).
# 4. § / A juttatások köre / Az igénylés rendje és az elbírálás szempontrendszere
4. § (1) A jelen rendelkezés szerinti juttatás a hallgató kérelmére nyújtható. (2) A kérelmet a hallgatók a Neptun rendszerben indított kérvényen nyújthatják be. (3) A kérelmek elbírálása és a juttatás megítélése során az alábbi keretszabályok érvényesek: a) Vis maior rendszeres ösztöndíj esetén: aa) a kérelem bármely aktív félévben és az adott félévben bármikor benyújtható; ab) a hallgató egy félévben egyszer kérelmezhet a jelen szabályok szerinti vis maior rendszeres ösztöndíjat; ac) a kérelem több félévben is benyújtható figyelemmel az aa) és ab) pontra; ad) az ösztöndíj összege 50 000 Ft/hó; ae) az ösztöndíj egy félévben legfeljebb öt (5) havi juttatás jelent azzal, hogy a támogatás csak a kérelemről szóló döntés hónapjára és az adott félév azt követő hónapjaira szólhat; af) az ösztöndíjat az Egyetem adott hónap tizedik (10.) napjáig fizeti ki a HTJSZ-ben foglalt szabályok szerint azzal, hogy a döntés hónapjára vonatkozó ösztöndíjat a döntést követő hónap 10. napjáig folyósítja. b) Önköltség elengedésére vonatkozó kérelem esetén: ba) a kérelem bármely aktív félévben és adott félévben belül bármikor benyújtható, azzal, hogy a hallgató olyan félévek önköltségének elengedését kérheti, amelynek státusza a Neptun rendszerben még aktív, azaz, amelyet pénzügyileg (tényleges befizetéssel vagy elszámolással) még nem teljesített a hallgató; bb) az önköltség elengedése a hallgató kérelmében megjelölt legfeljebb két (2) félévre vonatkozhat; bc) a kérelem több félévben is benyújtható figyelemmel a ba) és bb) pontra; bd) a jelen rendelkezés szerint megítélt juttatás a rendelkezésben megállapított vis maior helyzet időszaka alatt és azt követően is érvényesíthető; be) pénzügyileg vagy elszámolással már teljesített önköltség, valamint diákhitel szerződéssel már engedményezett önköltség elengedésére nincs lehetőség. c) Vis maior rendkívüli pénzügyi támogatás (ösztöndíjnak nem minősülő): ca) a kérelem bármely aktív félévben és az adott félévben bármikor benyújtható; cb) a hallgató egy félévben egyszer kérelmezhet a jelen szabályok szerinti vis maior rendkívüli pénzügyi támogatást; cc) a kérelem több félévben is benyújtható figyelemmel a ca) és cb) pontra; cd) a kérelemben meg kell jelölni a támogatandó kiadást; ce) a támogatás összege maximum 50 000 Ft (egyösszegű kifizetésként); cf) rendkívül indokolt esetben igényelhető. (4) A jelen rendelkezés felhatalmazásával juttatott szociális ösztöndíjról szóló döntés kifejezetten nem a HTJSZ rendszeres szociális ösztöndíj és rendkívüli szociális ösztöndíj szabályrendszerén alapul, tekintettel arra, hogy a juttatás megítélése nem a hallgató szociális helyzetének mérlegelésén, hanem a vis maior események okozta hátrányos helyzeten alapul. (5) A benyújtott kérelmek tekintetében a juttatás megítéléséről a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a kérelemben részletezett körülmények ismeretében a 2. § (1)
# 4. § / Az igénylés rendje és az elbírálás szempontrendszere / Záró rendelkezések
bekezdés szerinti Globális Tanulmányok Intézet szakvéleménye alapján, a kérelem benyújtásától számított öt (5) munkanapon belül dönt. (6) A döntésről a Hallgatót a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a Neptun üzenetben értesíti. (7) Egy adott kérelemre vonatkozó döntés valamely más kérelem esetén nem köti a döntéshozót azonban figyelemmel kell lenni az esélyegyenlőségi szabályokra. (8) A juttatások forrását az Egyetem saját bevételei terhére biztosítja. (9) A Vezetői Bizottság vis maior helyzet elmúltáról szóló döntése hatályba lépésének időpontját megelőzően beérkezett, még el nem bírált kérelmeket a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes jelen rendelkezés szerint bírálja el. (10) A Vezetői Bizottság vis maior helyzet elmúltáról szóló döntésének hatályba lépését követően beérkezett kérelmeket a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. (11) A hallgatók számára megítélt összegekről, pénzügyi státuszukról és a naptári év költségvetésben rendelkezésre álló keret felhasználásáról és június 30-ai, valamint január 31-ei egyenlegéről a tavaszi és az őszi félév végén a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a Vezetői Bizottság részére beszámol.
# 5. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
5. § (1) Jelen rendelkezés a közzététel napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat szerinti vis maior keret felhasználására vonatkozó eljárásrendről szóló 21/2022. számú Elnöki Testületi rendelkezés. 2/2026. vezetői bizottsági rendelkezés 1 A hallgatói térítési és juttatási szabályzat szerinti vis maior keret felhasználására vonatkozó eljárásrendről 1 Preambulum 1 Alapvetés 1 Jogosultak köre 1 A juttatások köre 1 Az igénylés rendje és az elbírálás szempontrendszere 1 Záró rendelkezések 3
20/2022. Elnöki Testületi rendelkezés az MNB Kiválósági ösztöndíjról
# Preambulum / MNB Kiválósági ösztöndíj
Eredeti, aláírt pdf A Hallgatói térítési és juttatási szabályzat 36. § (3) bekezdésében adott felhatalmazás alapján, valamint a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) és az Egyetem között érvényben lévő támogatási szerződés figyelembevételével az Egyetemen az alábbiakban határozzuk meg az MNB Kiválósági ösztöndíjra vonatkozó legfontosabb szabályokat.
# 1. § / Preambulum / MNB Kiválósági ösztöndíj
1. § (1) Az Egyetem az MNB-vel kötött támogatási szerződés alapján, az abban nevesített támogatott szakok (a továbbiakban e §-ban támogatott szakok) nappali munkarendű, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező állami ösztöndíjas vagy önköltséges finanszírozási formában tanuló hallgatói számára ösztöndíjat adományoz az e §-ban meghatározott feltételekkel. (2) Az ösztöndíjban részesíthető hallgatók létszáma a pályázati kiírás időpontjában a támogatott szakok aktív hallgatói létszámának arányában kerül felosztásra, az adott tanévre vonatkozó támogatási szerződésben meghatározottak szerint. (3) Azok a nappali munkarendű, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, állami ösztöndíjas vagy önköltséges finanszírozási formában tanulmányokat folytató hallgatók pályázhatnak állampolgárságtól függetlenül, akik: a) a támogatott szakok valamelyikén tanulmányokat folytatnak; b) az a) pont szerinti szakon legalább két félévre bejelentkeztek és az utolsó két aktív félévben legalább 54 kreditet megszereztek (ettől eltérést az MNB Oktatási Főosztálya az Egyetem ezirányú kérelmére engedélyezhet, amennyiben a hallgató kiváló tanulmányi és tudományos eredményei mellett a kevesebb kredit megszerzésére méltányolható okból került sor, így például a hallgatónak azért nincs lehetősége a megadott mennyiségű kredit megszerzésére, mert a korábbi évek mintatanterven felüli túlteljesítése miatt nincs elegendő számú felvehető tárgy vagy például a külföldi tanulmányok utáni kreditelszámolás folyamatban van); c) az a) pont szerinti szakon előírt mintatanterv összes kreditjének időarányosan legalább 90%-át teljesítették; d) az előző két egymást követő, lezárt, aktív félévben megszerzett érdemjegyek kreditekkel súlyozott számtani átlaga – a két félév átlagában – legalább 4,00; e) a legutóbbi két lezárt, aktív félévben tudományos, illetve egyéb szakmai munkát végeztek; f) nem részesülnek Stipendium Hungaricum ösztöndíjban; g) kitöltik és a pályázattal együtt benyújtják az MNB adatvédelmi nyilatkozatát; h) vállalják, hogy az MNB által rendezett Kiválósági oklevél átadó konferencián személyesen megjelennek (a részvételt vagy távolmaradást a következő évi pályázat elbírálása során figyelembe veheti az Egyetem). (4) A kiválósági ösztöndíjat elnyert külföldi hallgatók aránya nem haladhatja meg az Egyetem érintett szakjain tanulmányokat folytató külföldi hallgatók arányát. (5) Az egyetem saját hatáskörben dönthet úgy, hogy eltekint a tudományos és közéleti tevékenységtől; amennyiben a hallgató tanulmányi teljesítménye kiemelkedő és ezzel nem zár ki más ösztöndíjast. (6) Az ösztöndíj havonta kifizetendő összegét a pályázat kiírója a pályázati kiírásban adja meg, amely az adott tanév 10 hónapjában folyósítható (szeptember–június hónapokra), kivéve, ha a hallgató elvesztette a jogosultságát az ösztöndíjra. A
# 1. § / Preambulum / MNB Kiválósági ösztöndíj
szeptember és az október havi ösztöndíj folyósítása október 31. napjáig történik. (7) Amennyiben a hallgató – a képzési időnek megfelelően – az őszi félévben fejezi be tanulmányait, abban az esetben jogosult továbbra is az ösztöndíjra, ha tanulmányait a következő félévben sikeres felvételi eljárást követően az Egyetem (1) bekezdésben hivatkozott alapvagy mesterképzési szakjainak egyikén folytatja. Amennyiben a hallgató más felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait az ösztöndíjprogramban támogatott szakon, kizárólag abban az esetben válik jogosulttá az ösztöndíjprogramban való részvételre, amennyiben az új felsőoktatási intézmény rendelkezik szabad ösztöndíjas hellyel és erre a hallgató pályázatát befogadja. Intézményváltás esetén minden esetben a hallgató kötelezettsége jelezni az új felsőoktatási intézmény felé az ösztöndíjprogramban való részvételét. (8) Amennyiben a hallgató – a képzési időnek megfelelően – őszi félévben fejezi be vagy egyéb más ok miatt megszakítja tanulmányait, és nem folytatja az ösztöndíjprogram által támogatott alapképzési, osztott vagy osztatlan mesterképzési szakon sem, a kiesett hallgató(k) helye a pályázati feltételeknek megfelelő – a rangsorban következő – hallgatóval/hallgatókkal feltölthető. (9) Az ösztöndíj nem folyósítható tovább: a) amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya megszűnik vagy szünetel; b) amennyiben az ösztöndíj alapját képező támogatási szerződés bármely ok miatt megszűnik az Egyetem és az MNB között. (10) Az ösztöndíjat elnyert hallgató – a (7) bekezdésében foglaltak kivételével – nem zárható ki a tanulmányi alapú ösztöndíj támogatásokból. (11) A pályázati feltételeket az adott tanévre vonatkozó támogatási szerződésben meghatározottak figyelembevételével kell kiírni. Az ösztöndíj odaítéléséről 4 tagú bizottság dönt. A bizottság elnöke az oktatási rektorhelyettes, tagjai a dékánok. A beérkezett pályázatok értékelésekor 50%-ban a tanulmányi teljesítmény, 40%-ban a tudományos tevékenység (publikáció, tudományos diákköri dolgozat, nemzetközi és hazai versenyeken való részvétel és szakkollégiumi tevékenység), 10%-ban a közéleti, közösségi tevékenység kerül figyelembevételre. Az értékelési szempontrendszert az MNB javaslata alapján az oktatási rektorhelyettes hagyja jóvá. A beérkezett és elbírált pályázatokat jóváhagyásra megküldi az MNB-nek, aki annak beérkezését követő 10 napon belül a támogatott felsőoktatási intézmény felé módosítási igényét jelzi, amelyet a támogatott felsőoktatási intézmény köteles figyelembe venni, amennyiben ezen határidő alatt az MNB észrevételt nem tesz, úgy a pályázat elbírálási sorrendet elfogadja. (12) A részletes formai és tartalmi követelményeket tartalmazó pályázati felhívást az Egyetem honlapján kell közzétenni, valamint a Neptunban tájékoztató üzenetet kell küldeni.
# 2. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
2. § (1) Jelen rendelkezés 2022. szeptember 23. napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg az MNB ösztöndíjakról szóló 23/2021. (IX. 23.) számú elnöki testületi rendelkezés hatályát veszíti. 20/2022. elnöki testületi rendelkezés 1 az MNB Kiválósági ösztöndíjról 1 Preambulum 1 MNB Kiválósági ösztöndíj 1 Záró rendelkezések 2
22/2022. Elnöki Testületi rendelkezés a MUC–Corvinus–Fudan double degree MBA ösztöndíjról
# Preambulum / MUC–Corvinus–Fudan double degree MBA ösztöndíj
a MUC–Corvinus–Fudan double degree MBA ösztöndíjról 1 Eredeti, aláírt pdf A Hallgatói térítési és juttatási szabályzat 37. § (3) bekezdésében adott felhatalmazás alapján, valamint a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (a továbbiakban: MUC) és a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) közötti együttműködés figyelembevételével az Egyetemen az alábbiakban határozzuk meg a MUC–Corvinus-Fudan double degree MBA ösztöndíj legfontosabb szabályait.
# 1. § / Preambulum / MUC–Corvinus–Fudan double degree MBA ösztöndíj
1. § (1) Az Egyetem és a Fudan Egyetem együttműködésében megvalósuló Corvinus–Fudan MBA double degree képzési programban tanulmányaikat megkezdő önköltséges, aktív hallgatóknak (jelen §-ban a továbbiakban: hallgató) ösztöndíjat adományozhat az e §-ban meghatározott feltételekkel. (2) Az ösztöndíj összege a féléves képzési díj maximum 75%-a, félévente. (3) Az ösztöndíj legfeljebb az adott szak hatályos képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési időre szól, a képzési idő másfélszeresén belül. (4) Az ösztöndíj kizárólag aktív félévekben folyósítható. (5) A hallgató az ösztöndíjra való jogosultságát elveszíti és az ösztöndíj tovább nem folyósítható, ha a) az utolsó aktív félévében nem teljesít legalább 24 kreditet vagy az összesített korrigált kreditindexe nem éri el a 3,5 átlagot; b) hallgatói jogviszonya megszűnik; c) a hallgató beiratkozását követően a képzési idő másfélszerese eltelt; d) a MUC nem folyósítja az ösztöndíj fedezetéül szolgáló saját bevételt. (6) A hallgató Corvinus–Fudan MBA double degree képzési programban történő aktivitását és adminisztratív fegyelmét az Egyetem Bíráló Bizottsága félévente értékeli. Az értékelés alapjául szolgáló pontozási rendszert a Bíráló Bizottság határozza meg. A tárgyfélévi értékelés alapján a Bíráló Bizottság dönt a hallgató következő félévre adható ösztöndíjának összegéről. A Bíráló Bizottság dönthet úgy is, hogy a hallgató a következő félévben nem kap ösztöndíjat, csökkentett összegű ösztöndíjat kap, valamint úgy is, hogy az ösztöndíj összege nem változik. A hallgató az értékelés alapján nem veszíti el az ösztöndíj-jogosultságát, arra kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott esetekben kerülhet sor. (7) A pályázati feltételekről, az ösztöndíj odaítéléséről és hallgatónkénti összegéről a pályázati felhívásban meghatározott Bíráló Bizottság dönt. (8) Az adott pályázati kiírás során az ösztöndíjban részesíthető hallgatók számát a pályázati kiírásban kell meghatározni. A Bíráló Bizottság legfeljebb a pályázatban meghatározott keretösszeg erejéig ítél meg ösztöndíjakat. (9) Az elnyert ösztöndíj visszafizetési kötelezettségének feltételeit a pályázati kiírás tartalmazza. A pályázati kiírás tartalmazza továbbá azt a pontozási rendszert, amely alapján a Bíráló Bizottság félévente értékeli a hallgató Corvinus–Fudan MBA double degree képzési programban történő aktivitását és adminisztratív fegyelmét. (10) A sikeres pályázókkal ösztöndíjszerződést kell kötni, melyek megkötéséért a pályázati kiírásban megjelölt egyetemi vezető a felelős. (11) A részletes formai és tartalmi követelményeket tartalmazó pályázati felhívást az Egyetem honlapján közzé kell tenni.
# 2. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
2. § (1) Jelen rendelkezés 2022. december 19. napján lép hatályba. 22/2022. elnöki testületi rendelkezés 1 a MUC–Corvinus–Fudan double degree MBA ösztöndíjról 1 Preambulum 1 MUC–Corvinus–Fudan double degree MBA ösztöndíj 1 Záró rendelkezések 2
3/2024. Vezetői Bizottsági rendelkezés a szakirányú továbbképzési szakok önköltségi díjairól
# Közzététel: VB-33/2024. (XI. 14.) sz. határozat / A rendelkezés célja
a szakirányú továbbképzési szakok önköltségi díjairól 1 Eredeti, aláírt pdf Módosítás: VB-4/2024. (II. 6.) sz. határozat, VB–114/2025. (XI. 18.) sz. határozat
# 1. § / A rendelkezés célja / A rendelkezés hatálya
1. § (1) A Hallgatói térítési és juttatási szabályzat (HKR 4. rész) alapján a szakirányú továbbképzési szakok önköltségi díjait a Vezetői Bizottság rendelkezésben állapítja meg.
# 2. § / A rendelkezés hatálya / Alapelvek
2. § (1) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed a) az egyetem valamennyi szakirányú továbbképzési szakjára, valamint b) a szakirányú továbbképzésekben részt vevő hallgatókra.
# 3. § / Alapelvek / Kedvezmények
3. § (1) Az önköltség összege magyar és magyar állampolgárral azonos jogokkal rendelkező személy esetén, továbbá harmadik országbeli állampolgár esetén eltérhet. (2) Az önköltségi díjakra az illetékes dékán az oktatási rektorhelyettes egyetértésével – a piaci igények figyelembevételével és a pénzügyi és szakmai szempontok alapján – tesz javaslatot a Vezetői Bizottság részére.
# 4. § / Alapelvek / Kedvezmények
4. § (1) 2 A szakirányú továbbképzések önköltségi díjából kedvezmény adható azon jelentkezők részére, akik teljesítenek a következő meghatározott feltételek közül legalább egyet. A szakirányú továbbképzésekhez kapcsolódó kedvezményes önköltségi díjakat jelen rendelkezés 1. melléklete tartalmazza. a) Alumni kedvezmény: A jelentkező a Budapesti Corvinus Egyetem alumni hallgatója. b) Early bird kedvezmény: A jelentkező az adott jelentkezési időszakhoz meghirdetett kedvezményes jelentkezési időszakban jelentkezik, és az ezen jelentkezéshez kapcsolódó fizetési határidőig az önköltségi díjat megfizeti, vagy ezen dátumig hivatalos számlakérő igényét benyújtotta. c) Mennyiségi kedvezmény: Ugyanazon megrendelőtől (gazdasági társaság, civil szervezet, egyéb jogi személy, értve ezen a vállalatcsoportokat is) legalább 3 fő kerül beiskolázásra (iratkozik be) ugyanazon beiratkozási időszakban ugyanazon képzésre. (2) 3 ESG tanácsadó kedvezmény: Az ESG menedzsment/szakközgazdász szakirányú továbbképzés képzési díjából kedvezmény adható a képzésre jelentkező hallgatók számára, amennyiben ugyanazon félévben a jelentkező az ESG tanácsadó részismereti képzésre is beiratkozik és az ESG tanácsadó részismereti képzés képzési díját befizette, azaz mindkét képzésen hallgatói jogviszonyt létesít. a) A kedvezmény összege az ESG menedzsment/szakközgazdász szakirányú továbbképzés képzési díjából megegyezik az ESG Tanácsadó részismereti képzés képzési díjával. b) Amennyiben a hallgató megszünteti hallgatói jogviszonyát az ESG Tanácsadó részismereti képzésen (feltéve, hogy a ESG menedzsment/szakközgazdász szakirányú továbbképzésen jogviszonya fennmarad), akkor az ESG menedzsment/szakközgazdász szakirányú továbbképzésre meghatározott teljes önköltség díját kell megfizetnie a jogviszony megszüntetésével érintett félév és a jogviszony megszüntetését követő félév(ek)re is. (3) Egyedi vállalati megrendelés esetében egyedi megállapodás szerint ajánlatban adható kedvezmény. A kedvezmény mértékéről az illetékes dékán és az oktatási rektorhelyettes együtt dönt, és ezt megállapodásban kell rögzíteni. (4) 1
# 5. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
5. § (1) Jelen rendelkezés 2024. november 15. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelkezés hatálybalépésével egyidejűleg a szakirányú továbbképzési szakok önköltségi díjairól szóló 10/2023. számú elnöki testületi rendelkezés hatályát veszti. 1. melléklet 3/2024. vezetői bizottsági rendelkezés 1 a szakirányú továbbképzési szakok önköltségi díjairól 1 A rendelkezés célja 1 A rendelkezés hatálya 1 Alapelvek 1 Kedvezmények 1 Záró rendelkezések 2 1. melléklet 2
7/2026. Vezetői Bizottsági rendelkezés a hallgatók számára biztosított díjakról
# 1. § / Preambulum / A rendelkezés célja
1. § (1) A Hallgatói térítési és juttatási szabályzat 39. § (2) bekezdésében adott felhatalmazás alapján az alapképzésben, osztott és osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgatóknak biztosított, ösztöndíjnak nem minősülő díjak típusait, a jogosultak körét és az elbírálás rendjét a Vezetői Bizottság az alábbiak szerint határozza meg.
# 2. § / A rendelkezés célja / Felelősségi körök
2. § (1) A rendelkezés célja, hogy Egyetemünk azon hallgatóit, akik jelen rendelkezésben meghatározott kiemelkedő tevékenységükkel hozzájárultak az Egyetem jó hírnevének növeléséhez, az Egyetem díj adományozásával ismerje el.
# 3. § / Felelősségi körök / Pro Universitate díj
3. § (1) A díjakkal kapcsolatos szakmai irányítást a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes végzi, e körben különösen: a) meghatározza a jelölésre vonatkozó részletes szabályokat és felelős a részletes tudnivalókról szóló tájékoztató közzétételéért; b) bizottsági elnökként javaslatot tesz a rektornak a díj odaítélésére. (2) A díjakkal kapcsolatos előkészítő és végrehajtási feladatokat a Tanulmányi Ügyek végzi, e körben különösen: a) javaslatot tesz a jelölés részletes szabályaira; b) intézkedik jelölésre vonatkozó és egyéb szükséges dokumentumok közzétételéről; c) értékelésre előkészíti a jelöléseket a bíráló bizottság számára és elvégzi a bizottság ügyviteli feladatait; d) kapcsolatot tart a jelölőkkel és jelöltekkel. (3) Amennyiben jelen rendelkezés kifejezetten nem határoz meg más eljárást, a díjra jelölést a Neptunban erre kialakított jelölési űrlapon kell benyújtani.
# 4. § / Felelősségi körök / Pro Universitate díj
4. § (1) Pro Universitate díjban részesíthető az a tanulmányaiban több éven át kimagasló teljesítményt nyújtó hallgató, aki az egyetemi tanulmányokon túlmutató tevékenységével és/vagy eredményével (így például kiemelkedő tudományos tevékenységével, az egyetemi hallgatók által elismert közösségi, közösségépítő tevékenységével, tanulmányi versenyen elért sikereivel) gazdagította az Egyetem eredményeit, növelte ismertségét és elismertségét, öregbítette hírnevét. (2) A díj adományozója a rektor. (3) A Pro Universitate díj egyösszegű pénzbeli juttatás, összege bruttó 300 000 Ft/fő pénzdíj. (4) Az Egyetem a díjat évente egy alkalommal, a tanév végén adományozza. (5) A díjban azon végzős hallgatók részesülhetnek, akik: a) alapképzésben, osztatlan mesterképzésben vagy osztott mesterképzésben vesznek részt és b) az adott tanév őszi vagy tavaszi félévében fejezték be tanulmányaikat (abszolváltak) és ugyanezen félévben sikeres záróvizsgát is tettek. (6) A díj elbírálásának szempontjai: a) a hallgató tudományos tevékenysége, b) a hallgató sporttevékenységét, eredményét kivéve olyan kiemelkedő közösségi és/vagy társadalmi tevékenysége, amellyel hozzájárult az Egyetem jó hírnevének növeléséhez, c) a hallgató tanulmányi eredménye (feltétel: az egyetemen folyatott képzés(ek) mindegyikén valamennyi félévében legalább 4,5 kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag), d) az elbírálásnál előnyt jelent, ha a hallgató az alapés mesterképzést is az Egyetemen végezte. (7) A díjban évente legfeljebb 5 hallgató részesíthető. (8) A díjra bármely munkavállaló vagy hallgató jelölhet általa alkalmasnak tartott és a jelölés feltételeinek megfelelő végzős hallgatót. (9) A díjra jelöltek rangsorolását a Pro Universitate Bíráló Bizottság végzi. A Pro Universitate Bíráló Bizottság öt (5) tagból áll. Hivatalból tag és egyben a bizottság elnöke az oktatási rektorhelyettes, két (2) főt az oktatási rektorhelyettes, két (2) főt a kutatási rektorhelyettes delegál. (10) A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az Év Kiemelkedő Sportolója és Az Év Kiemelkedő Sportcsapata díj
# 5. § / Felelősségi körök / Pro Universitate díj
5. § (1) Az Év Kiemelkedő Sportolója és Az Év Kiemelkedő Sportcsapata díj a sportban kiváló eredményeket elérő és tanulmányaikban is jól teljesítő hallgatók tevékenységének elismerését célzó díjazás. A díj egyéni sportoló (Az Év Kiemelkedő Sportolója) és sportcsapat (Az Év Kiemelkedő Sportcsapata) kategóriában hirdethető. (2) A díj adományozója a rektor. (3) A díj egyösszegű pénzbeli juttatás, összege: a) az egyéni sportoló jelöltek 1–3. helyezettje kerül díjazásra: az első helyezett esetén bruttó 200 000 Ft, a második helyezett esetén bruttó 150 000 Ft, a harmadik helyezett esetén bruttó 100 000 Ft b) A sportcsapat kategóriában a jelöltek közül az első helyen rangsorolt csapat részesül díjazásban. A díj összege a csapat valamennyi, a feltételeknek megfelelő tagja részére bruttó 80 000 Ft. (4) Az Egyetem a díjat évente egyszer, a tanév végén adományozza. (5) A díjban azon hallgatók részesülhetnek, akik alapképzésben, osztatlan mesterképzésben vagy osztott mesterképzésben az adott tanév 1. (őszi) és 2. (tavaszi) félévében is aktív, teljes idejű (nappali) hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek. (6) A díj elbírálásának szempontjai: a) Sportkritérium: az adott tanévben elért kimagasló sporteredmény, amely megítélése során: – olimpiai sportágak versenyzői a rangsorolásnál előnyt élveznek, – nemzetközi és országos versenyen elért eredmények kerülnek figyelembevételre, – a MEFOB (Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokság) és a nemzetközi (EUSA, FISU) egyetemi versenyeken elért eredmények előnyt élveznek. b) Tanulmányi kritérium: Az adott tanév két félévének átlagában a jelölt hallgató kreditekkel súlyozott tanulmányi átlaga legalább 3,8. (7) A díj jelölés alapján nyerhető el. a) A díjra a hallgató saját magát is jelölheti (pályázhat). A sportcsapat kategóriában a saját jelölésnek nem feltétele, hogy a jelölést valamennyi csapattag leadja, elegendő egy fő által megtett jelölés. b) A díjra bármely munkavállaló vagy hallgató jelölhet általa alkalmasnak tartott és a jelölés feltételeinek megfelelő hallgatót vagy sportcsapatot. c) Mindenki csak egyetlen jelöltet ajánlhat, több tag jelölése esetén a jelölés érvénytelen. (8) A díjra jelöltek rangsorolását a Sportbizottság végzi. A Sportbizottság három (3) tagból áll. Hivatalból tagja és egyben elnöke a Testnevelési és Sportközpont vezetője, tagja az oktatási rektorhelyettes által delegált egy (1) fő, valamint a Hallgatói Önkormányzat által delegált egy (1) hallgató. (9) A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.
# 6. § / Pro Universitate díj / TDK Best Paper díj
6. § (1) A TDK Best Paper díj az intézményi TDK-n benyújtott és szóbeli fordulón eredményesen részt vett hallgatók dolgozatai közül tudományterületenként maximum négy-négy (4–4), így összesen tizenkettő (12) kiemelkedő írásbeli dolgozatot elismerő díjazás. (2) A díj adományozója a rektor és az Egyetemi TDK Tanács (ETDT) elnöke. (3) Az Egyetem a díjat tanévenként egyszer, az intézményi TDK lebonyolítását követően adományozza. (4) A díj egyösszegű pénzbeli juttatás, összege bruttó 150 000 Ft/dolgozat. A díj benyújtott pályaművenként értelmezendő, így amennyiben a dolgozat többszerzős, a díj közöttük egyenlő arányban oszlik meg. Amennyiben a szerzői közösséghez a dolgozat benyújtásakor az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban nem álló szerző is kapcsolódik, a rá eső díj nem kerülhet kiosztásra. (5) A díj elbírálásának szempontjai: a) A dolgozat tartalmi minősége, kiválósága. b) A dolgozat módszertani minősége, kiválósága. c) A dolgozat tudományos újszerűsége. d) A dolgozat publikálhatósági potenciálja. (6) A díjra történő jelölésre a három (3) tagú TDK Díj Bizottság tesz javaslatot, amelynek tagjai a három tudományterületi diákköri tanács (GTDT, TTDT, KTDT) elnökei. (7) Minden szekció egy (1) dolgozatot jelölhet díjazásra. Az így kijelölt dolgozatokat az egyes tudományterületek diákköri tanácsának elnöke által felkért oktatók vagy kutatók véleményezik az (5) bekezdésben meghatározott szempontok alapján. (8) A tudományterületi diákköri tanácsok elnökei által felkért oktató vagy kutató véleménye alapján a díjra jelöltek rangsorolására a három (3) tagú TDK Díj Bizottság tesz javaslatot a rektor részére. (9) A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. (10) A díj összege bruttó 150 000 Ft/dolgozat, így az összdíjazás bruttó 1 800 000 Ft.
# 7. § / TDK Best Paper díj / TDK publikációs nívódíj
7. § (1) A TDK publikációs nívódíj célja, hogy ösztönözze a TDK-kutatások folytatását, azok elismert, rangos publikációs felületen történő megjelentetését. (2) A díj adományozója a rektor. (3) Pályázatot nyújthatnak be mindazok, akik az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban vagy munkaviszonyban állnak. (4) A pályázat benyújtásának feltételei: a) A publikáció alapját képező TDK-dolgozat legalább egy (1) szerzője a dolgozat benyújtásának félévében az Egyetemen aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezett. b) A publikáció alapját képező TDK-dolgozat legfeljebb a pályázat benyújtását megelőző 5 tanév TDK-versenyén került benyújtásra. (5) Pályázni olyan publikációval lehet, amely publikáció egyértelműen hivatkozik (lábjegyzetben vagy főszövegen) arra, hogy az Egyetem intézményi TDK-ján született dolgozat képezi az alapját. A pályázat során be kell nyújtani: a) A publikáció alapját képező TDK-dolgozatot. b) Megjelent státusz esetén a TDK-dolgozatra épülő publikációt. c) Folyamatban státusz esetén a publikáció befogadó nyilatkozatát és lezárt kéziratát. d) A pályázathoz csatolni kell az Egyetemmel hallgatói és/vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem álló szerzők nyilatkozatát (több érintett esetén valamennyiük nyilatkozatát) arra vonatkozóan, hogy a díjra a közös szerzői művel a pályázatot benyújtani kívánó hallgató vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló munkatárs pályázhat. (6) Az elnyert díj az Egyetemmel aktív hallgatói jogviszonyban álló hallgatónak, illetve az Egyetemmel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személynek fizethető. (7) A díj egyösszegű pénzbeli juttatás, összege a magyar nyelvű pályamű esetén bruttó 120 000 Ft/publikáció, az angol nyelvű pályamű esetén bruttó 250 000 Ft/publikáció. A díj benyújtott pályaművenként értelmezendő, így amennyiben a dolgozat több szerzős, a díj közöttük az általuk adott nyilatkozat, ennek hiányában egyenlő arányban oszlik meg. Amennyiben a szerzői közösséghez az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban nem álló szerző is kapcsolódik, a rá eső díj összege az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek között megosztva kerül kiosztásra. (8) Az Egyetem a díjat tanévenként egyszer, az intézményi TDK lebonyolítását követően adományozza. (9) A benyújtott pályázatokat minden tudományterületen (GTDT, KTDT, TTDT) háromfős (3 fő) szakmai bizottság véleményezi, amely bizottságok tagjait az adott tudományterület TDT elnöke jelöli ki az Egyetemi TDK Tanács (ETDT) elnökével egyetértésben. Valamennyi bizottság állandó tagja az adott tudományterület TDT elnöke. (10) A díj elbírálásának szempontjai: a) Angol nyelvű tanulmány esetén legalább Scopus Q2-es besorolás. b) Magyar nyelvű tanulmány esetén legalább MTA–A besorolás. c) Amennyiben a benyújtott pályázatok alapján kifizetendő összeg meghaladja az
# 7. § / TDK publikációs nívódíj / TDK ERS Díj
intézményi költségvetésben erre a célra meghatározott keretösszeget, amelyet a díjra történő jelölés felhívása tartalmaz, úgy a pályázatokat a publikációt közlő folyóirat AIP pontszáma alapján rangsorolja és azokat részesíti pénzbeli díjazásban, amelyek a keretösszegnek megfelelnek.
# 8. § / TDK publikációs nívódíj / TDK ERS Díj
8. § (1) A TDK ERS Díj célja, hogy elismerje azokat az intézményi TDK-n benyújtott és a szóbeli fordulón eredményesen bemutatott hallgatói dolgozatokat, amelyek kiemelkedő módon járulnak hozzá az etika (E), felelősség (R) és fenntarthatóság (S) elveinek érvényesítéséhez, valamint ezen értékek tudományos és gyakorlati megjelenítéséhez. A díj az Egyetem fenntarthatósági, felelősségvállalási és etikai elkötelezettségét hivatott erősíteni, ösztönözve a hallgatókat e témákhoz kapcsolódó kutatási tevékenységre. (2) A díj adományozója a Fenntarthatóságért felelős dékán és az Egyetemi TDK Tanács(ETDT) elnöke. (3) Az Egyetem a díjat tanévenként egyszer, a tavaszi intézményi TDK lebonyolítását követően ítéli oda. (4) A díj egyösszegű pénzbeli juttatás, összege bruttó 200 000 Ft/dolgozat, és egy tanévben legfeljebb három (3) dolgozatot díjazunk. A díj benyújtott pályaművenként értelmezendő, így amennyiben a dolgozat több szerző közös munkája, a díj közöttük egyenlő arányban oszlik meg. Ha a szerzői közösséghez az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban nem álló személy is kapcsolódik, a rá eső díjrész nem kerül kiosztásra. Az összdíjazás bruttó 600 000 Ft. (5) A díj odaítélésének szempontjai: a) Fenntarthatósági relevancia: a dolgozat kapcsolódása a fenntarthatóság, etika vagy társadalmi felelősségvállalás területéhez; aktuális társadalmi és gazdasági kihívások kezelése; a témaválasztás újszerűsége, alulkutatott területek feltárása és a fenntarthatósági diskurzushoz való hozzájárulás. b) Tudományos és gyakorlati hozzájárulás: a dolgozatban megfogalmazott következtetések gyakorlati alkalmazhatósága, a tudományos megalapozottság, valamint a kutatás hozzájárulása az elmélet és gyakorlat közötti kapcsolat erősítéséhez. (6) A díjra történő jelölést és az értékelést a négytagú ERS TDK Bíráló Bizottság végzi, amelynek a tagjai négy, a dékán által felkért egyetemi munkavállaló, aki fenntarthatósági témában releváns kutatási tevékenységet végez. (7) A bizottság a beérkezett dolgozatokat az (5) bekezdésben meghatározott szempontok alapján értékeli, és javaslatot tesz a díjazottak személyére. (8) A döntés ellen nem lehet jogorvoslattal élni. (9) A díj összege bruttó 200 000 Ft/dolgozat, így az összdíjazás bruttó 600 000 Ft.
# 9. § / TDK ERS Díj / Fenntarthatósági Díj
9. § (1) A Fenntarthatósági Díj célja, hogy elismerje azon hallgatók kiemelkedő teljesítményét, akik tanulmányaik során, illetve azokon túlmutató tevékenységükben jelentős mértékben hozzájárultak a fenntarthatóság, etika és társadalmi felelősségvállalás (ERS) egyetemi szintű megvalósításához, népszerűsítéséhez és tudományos megalapozásához. A díj célja, hogy ösztönözze a hallgatók aktív részvételét a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó kutatási, közösségi és gyakorlati kezdeményezésekben. (2) A díj adományozója a Fenntarthatóságért Felelős Dékán. (3) A díj az alábbi területeken elért kiemelkedő eredmények elismerésére adományozható: a) az egyetem fenntarthatósági stratégiájához kapcsolódó, kimagasló hallgatói projekt, kutatás vagy innováció; b) fenntarthatósági, etikai vagy társadalmi felelősségvállalási témában végzett9 tudományos vagy gyakorlati tevékenység, amely az egyetem közösségére vagy tágabb társadalmi környezetére is pozitív hatást gyakorol; c) hazai vagy nemzetközi fenntarthatósági versenyen, konferencián, illetve szakmai rendezvényen való kimagasló hallgatói szereplés. (4) A Fenntarthatósági Díj egy tanévben kétszer, a félév zárását követően adományozható. (5) A díj egyösszegű pénzbeli juttatás, összege bruttó 100 000 Ft/hallgató, és egy tanévben legfeljebb hat (6) hallgató részesíthető benne. Az összdíjazás bruttó 600 000 Ft. (6) A díjra történő jelölésre a Fenntarthatósági Díj Bizottság tesz javaslatot, amelynek tagjai: a) a Fenntarthatóságért Felelős Dékán (elnök), b) az ERS Hub képviselője, c) valamin két, a dékán által felkért egyetemi munkavállaló, aki fenntarthatósági témában releváns tudományos vagy gyakorlati tevékenységet végez. (7) A bizottság a jelöléseket a következő szempontok alapján értékeli: a) a tevékenység vagy kutatás fenntarthatósági relevanciája és újszerűsége; b) a hallgatói munka társadalmi, gazdasági vagy környezeti hatása; c) az elért eredmények hosszú távú alkalmazhatósága. (8) A Fenntarthatóságért Felelős Dékán a bizottság javaslata alapján hozza meg a döntést a díjazottak személyéről. (9) A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.
# 10. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
10. § (1) Jelen rendelkezés a közzétételt követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a tárgyban korábban kiadott 15/2022. számú Elnöki Testület rendelkezés. 7/2026. vezetői bizottsági rendelkezés 1 a hallgatók számára biztosított díjakról 1 Preambulum 1 A rendelkezés célja 1 Felelősségi körök 1 Pro Universitate díj 1 Az Év Kiemelkedő Sportolója és Az Év Kiemelkedő Sportcsapata díj 2 TDK Best Paper díj 3 TDK publikációs nívódíj 3 TDK ERS Díj 4 Fenntarthatósági Díj 5 Záró rendelkezések 6
# 1. § / Preambulum / Az Ügyrend hatálya
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) III. kötet, a Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) 4. részének, a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat (továbbiakban: HTJSZ) 5. § (2) e) pontja alapján létrejött Diákszervezeti Bíráló Bizottsága, a működési rendjét (a továbbiakban: Ügyrend) az alábbiakban állapítja meg.
# 2. § / Az Ügyrend hatálya / A Bizottság hatásköre, összetétele
2. § (1) Az Ügyrend személyi hatálya a Diákszervezeti Bíráló Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) valamennyi tagjára és a Bizottság üléseire meghívott személyekre egyaránt kiterjed. (2) Az Ügyrend tárgyi hatálya a Bizottság hatáskörébe tartozó bármely ügyben történő eljárásra kiterjed. (3) A Bizottság működésével kapcsolatos mindazon kérdésben, amelyet jelen ügyrend nem szabályoz, a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) III. kötet, Hallgatói Követelményrendszer (HKR) 2. rész A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje (HJR), a HKR 3. rész Tanulmányi és vizsgaszabályzat (TVSZ) és a HTJSZ vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. (4) Jelen ügyrend időbeli hatálya a következő érvényes ügyrend elfogadásig tart.
# 3. § / A Bizottság hatásköre, összetétele / Az Elnök
3. § (1) A Bizottság hatáskörét, létszámát, összetételét a HTJSZ határozza meg. (2) Főszabály szerint a Bizottság hatáskörét jelen Ügyrendben meghatározott bizottsági döntéshozatali rendben gyakorolja. (3) Amennyiben azonban az ügy megítélése egyszerű, abban mérlegelésnek nincs helye, a Bizottság elnöke (továbbiakban: Elnök) egy adott ügycsoport tekintetében a döntési jogkört magához vonhatja. Ehhez a Bizottság többi tagjának a hozzájárulása szükséges. Ez esetben az Elnök a Bizottságtól átruházott hatáskörben egyszemélyben dönt a Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben. Ilyen ügycsoport lehet különösen, de nem kizárólagosan a hatásköri kérdés eldöntése, a formai okból történő elutasítás, valamint a határidőn túl benyújtott kérelmek elutasítása, ha hiánypótlásra nincs lehetőség. (4) A Bizottság tagjainak megbízása írásban történik. A megbízottak írásban nyilatkoznak a megbízás elfogadásáról és a titoktartásról. A megbízásról és elfogadásáról, valamint a titoktartásról szóló dokumentumot a Hallgatói Szolgáltatások irattárazza.
# 4. § / A Bizottság hatásköre, összetétele / Az Elnök
4. § (1) A Bizottság Elnökének személyét a HTJSZ szabályozza. (2) A Bizottságot az Elnök vezeti. Az Elnök felelős a Bizottság döntéseinek jogszerűségéért és szakszerűségéért, a törvényes működéséért, az adatkezelési előírások betartásáért. (3) Az Elnök feladataés hatásköre különösen: a) a Bizottság elé terjeszti az Ügyrendet, kiadmányozza azt; b) összehívja a Bizottság ülését; c) dönt a meghívottak személyéről és dönt az összeférhetetlenség kérdésében; d) dönt a tárgyalandó ügyekről, a döntéshozatal módjáról (ülés megtartásával, írásbeli döntéshozatallal); e) vezeti a Bizottság üléseit; f) elrendeli a szavazást és megállapítja annak eredményét; g) kapcsolatot tart a Hallgatói Szolgáltatásokkal, az Oktatásmenedzsmenttel és az Egyetem többi szervezeti egységével; h) kiadmányozza a Bizottság jegyzőkönyvét; i) valamint dönt a 3. § (3) bekezdés szerinti ügyekben. (4) Az Elnök a pályázatok előkészítő, adminisztratív feldolgozásának támogatására hallgatói segítőket vonhat be. A pályázatok feldolgozásában részt vevőket a HÖK Elnök írásban bízza meg. A megbízottak írásban nyilatkoznak a megbízás elfogadásáról és a titoktartásról. A megbízásról és elfogadásáról, valamint a titoktartásról szóló dokumentumot a Hallgatói Szolgáltatások irattárazza. (5) Az Elnök akadályoztatása esetén az ülés összehívásáról szóló levélben a tagok közül kijelöli helyettesét. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a helyettes kijelölése a HÖK elnök hatásköre. Az Elnök helyett így eljáró személy az Elnök jogait gyakorolja.
# 5. § / Az Elnök / A titkár
5. § (1) . A titkári feladatokat az Elnök látja el. (2) A Bizottság ügyviteli feladatait és szakmai előkészítését a titkár végzi. A titkár felelős a Bizottság működésének adminisztratív feltételeiért, valamint az ügyek szakmai előkészítéséért és a határidők betartásáért. (3) A titkár feladatés hatásköre: a) előkészíti az Ügyrendet, karbantartja azt, egyezteti a Hallgatói Szolgáltatásokkal a változtatásokat; b) előkészíti a tárgyalásra kerülő ügyeket és a döntéshozatalt; c) ellátja a Bizottság teljes ügyviteli feladatait, e körben előkészíti az üléseket (gondoskodik az ülések technikai feltételeiről), kiküldi az ülések meghívóját és az előterjesztéseket, valamint összegyűjti a tagok esetleges írásbeli javaslatát, véleményét, észrevételét, elkészíti az ülések jegyzőkönyvét, az Iratkezelési szabályzat szerint ellátja az ülésekhez kapcsolódó ügyiratkezelési feladatokat (érkeztetés, iktatás, irattárazás stb.). A tagok jogai és kötelezettségei, az összeférhetetlenség szabályai
# 6. § / Az Elnök / A titkár
6. § (1) A Bizottság tagjai kötelesek: a) az üléseken részt venni; b) távolmaradás esetén annak tényét és indokát írásban a titkárnak bejelenteni; c) a döntéshozatalra felkészülni, és konstruktív munkával hozzájárulni a Bizottság működéséhez; d) javaslataikat, észrevételeiket, véleményüket legjobb tudásuk szerint megfogalmazni és időben megtenni; e) a döntéshozatal és a szavazás rendjét megtartani, szavazni; f) az esetleges összeférhetetlenséget a titkárnak előzetesen, írásban bejelenteni; g) az Elnök által meghatározott feladatokat határidőre elvégezni. (2) A Bizottság tagjai jogosultak: a) az ügyekben kérdést feltenni, személyek meghívását kezdeményezni, további információkat kérni; b) az emlékeztető kiegészítését, kijavítását kérni. (3) Ha egy tag egymást követő három (3) alkalommal nem vesz részt az ülésen, az elnök a távolmaradást köteles bejelenteni a távolmaradó tag közvetlen munkahelyi vezetőjének, hallgató tag esetén a HÖK elnökének, aki visszavonja a megbízását és új tagot nevez ki helyette. (4) Összeférhetetlenség: A döntéshozatalban nem vehet részt, aki az adott ügyben érintett vagy akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. A Bizottság tagja saját kérvényének véleményezésében, elfogadásában, esetleg elutasításában nem vehet részt. Az összeférhetetlenség fennállását a tag köteles jelezni a titkárnak, azonban annak figyelembevételére hivatalból is sor kerülhet. Az összeférhetetlenség kérdésében az Elnök, az Elnököt érintő összeférhetetlenség és a kizárása esetén a HÖK elnök dönt és intézkedik A Bizottsági meghívottak, a meghívottak jogai és kötelezettségei
# 7. § / A titkár / Távolmaradás a Bizottsági ülésről
7. § (1) Az Elnök a Bizottság munkájával kapcsolatban egyéb résztvevőket hívhat meg a Bizottság ülésére. A meghívót a titkár küldi ki, melynek elfogadása vagy elutasítása írásban történik. A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. (2) A meghívottak jogosultak: a) azon ügyek tárgyalásában, amelyre meghívták részt venni; b) helyettest kijelölni; c) az adott ügyben az elnökhöz, titkárhoz, tagokhoz, meghívottakhoz kérdést intézni, észrevételt, véleményt fogalmazni, javaslatot tenni.
# 8. § / Távolmaradás a Bizottsági ülésről / A Bizottság eljárása, hatáskörének gyakorlása
8. § (1) A Bizottságnak azon tagja, vagy azon meghívott személy, aki az ülésen nem tud részt venni, távolmaradását a titkárnál az ülés összehívására vonatkozó előzetes értesítést követően haladéktalanul köteles bejelenteni. A tag az ülésen nem helyettesíthető, a meghívott személy azonban az általa kijelölt személy által helyettesíthető. (2) Az Elnököt távollétében a HÖK elnök által kijelölt helyettes helyettesíti. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést el kell halasztani.
# 9. § / Távolmaradás a Bizottsági ülésről / A Bizottság eljárása, hatáskörének gyakorlása
9. § (1) A Bizottság hatáskörét elsősorban ülésein gyakorolja. Az ülések nem nyilvánosak. (2) A Bizottsági ülés lehet: – személyes megjelenéssel tartott rendes ülés: (az Egyetem épületeiben fizikai megjelenést igénylő megbeszélés) – rendes ülés; – online megjelenéssel megtartott ülés, indokolt esetben: (a Microsoft Teams alkalmazás használatával történő megbeszélés) – online ülés; – írásbeli: e-mailben továbbított dokumentáció írásban (e-mailben) történő véleményezése, elfogadása, amennyiben az ügy jellege egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel vagy már előzetesen tárgyalt, de elhalasztott döntésekben ülés megtartása nélküli írásbeli szavazással – írásbeli döntéshozatal; – személyes megjelenéssel vagy online felületen való megjelenéssel tartott sürgős ülés – rendkívüli ülés (3) Az ülés formája elsősorban rendes ülés. (4) A Bizottság a véleményezési, ellenőrzési hatáskörébe tartozó ösztöndíjpályázatok bírálati időszakában és a beérkező kérvényektől függően ülésezik, egyébként szükség szerint. A bizottsági üléseket hétköznapokon, a munkavállalói tag munkaidejében kell lebonyolítani. (5) Az Elnök, illetve bármely tag kezdeményezésére az Elnök döntése alapján – bizottsági ülést kell tartani. (6) Az Elnök mandátumának bármilyen okból történő megszűnése esetén a Bizottság bármely tagja kezdeményezheti az ülés összehívását. (7) A rendes ülésre a tagok a Bizottság elnökének engedélyével – indokolt esetben– online is bekapcsolódhatnak. Ebben az esetben az online bekapcsolódó tagok ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkeznek, mint a személyesen jelen lévő tagok, a határozatképesség megállapításánál őket is figyelembe kell venni. (8) Rendkívüli ülés az Elnök vagy bármely tag kezdeményezésére hívható össze sürgős esetben, ha a döntéshozatal halaszthatatlan. A halaszthatatlanság kérdésében a Bizottság elnöke dönt. (9) Amennyiben a Bizottság hatáskörét jelen Ügyrend szerint az Elnökére ruházza, az elnök eljárására a jelen Ügyrendet a 14. §-ban foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni.
# 10. § / Az ülések előkészítése, összehívása / Az ülés levezetése, határozatképesség
10. § (1) Az ülés előkészítése körében a Bizottság tagjai elvégzik a beérkezett pályázatok, kérelmek ellenőrzését, véleményezését, döntésre való előkészítését. (2) A Bizottsághoz beérkező pályázatok eredményét a titkár ellenőrzi, összesíti. (3) Az ülést a titkár a meghívó és tárgyalandó ügyekről szóló összefoglaló kiküldésével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, jellegét (rendes, rendkívüli, online), várható időtartamát, a tárgyalandó ügyek összefoglalását, a meghívottak nevét, beosztását, a meghívó keltének helyét és idejét. A meghívót az Elnök írja alá. (4) A meghívót elektronikus formában a titkár hivatalos egyetemi e-mail címéről kell a tagok és meghívottak részére a hivatalos egyetemi e-mail címükre megküldeni. (5) A meghívót legkésőbb az ülés előtt 24 órával ki kell küldeni a tagok, illetve meghívottak hivatalos egyetemi e-mail címére. A határidőktől rendkívül indokolt esetben az Elnök engedélyével el lehet térni. (6) A meghívó kiküldés naptárbejegyzéssel is teljesíthető. Ez esetben a (4)–(6) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni és gondoskodni kell róla, hogy az ülés szabályos összehívása igazolható legyen (pl. képernyőmentéssel, emlékeztetőbe foglalással).
# 11. § / Az ülés levezetése, határozatképesség / Határozathozatal
11. § (1) Az ülést az Elnök nyitja meg. (2) Az ülés megnyitását követően az Elnök megvizsgálja a határozatképességet. (3) A határozatképességet kétség esetén minden határozathozatal előtt vizsgálni kell. (4) Az (5) bekezdés kivételével a Bizottság határozatképes, ha tagjainak egyszerű többsége (50%+1 fő) jelen van. (5) A Bizottság ügyrendjének elfogadására és módosítására vonatkozó határozathozatal során a tagok kétharmadának jelenléte szükséges. (6) Határozatképesség esetén az elnök ismerteti a tárgyalandó ügyeket, határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja. (7) Határozatképtelenség miatt újból összehívott ülés esetén a Bizottság határozatképességére a (4)–(5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Az új bizottsági ülést legkésőbb a határozatképtelenség miatt elnapolt ülést követő 15. napig ismételten össze kell hívni. Az így összehívott ülés az általános szabályok szerint határozatképes.
# 12. § / Az ülés levezetése, határozatképesség / Határozathozatal
12. § (1) Minden tagot egy szavazat illet meg. (2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a Bizottság határozatát egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (3) A Bizottság ügyrendjének elfogadásához és módosításához a jelenlévő tagok egyhangú szavazata szükséges. (4) A határozathozatal nyilvános szavazással történik szóban, az elnök utolsónak adja le szavazatát. (5) A tag szavazata igen vagy nem lehet. A tartózkodásnak nincs helye. (6) A Bizottság, amennyiben ülésezik, akkor arról az ülés napját követő 3 (három) napon belül jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, az ülés módját, helyét, kezdő és záró időpontját, a jelenlévők személyét, valamint a Bizottság véleményét, javaslatát, döntéseit (ösztöndíjat érintő ügyben az ellenőrzött, bírált pályázatokra vonatkozó szakmai véleményt és amennyiben releváns, a rangsort). A vélemény, döntés indoklását a jegyzőkönyvhöz mellékletként is lehet csatolni. Az iktatószámmal ellátott jegyzőkönyvet az Elnök, az Elnök távolléte esetén az elnöki feladatokat ellátó tag írja alá és elektronikusan továbbítja azt a Hallgatói Szolgáltatások (HSZ) felé. Ez nem akadálya annak, hogy a jegyzőkönyvet az Elnök mellett bármely tag vagy tagok aláírják. A jegyzőkönyvet a Hallgatói Szolgáltatások (HSZ) felé a Bizottság valamelyik tagja (általában, de nem kizárólagosan az elnök vagy a titkár) továbbítja. (7) A Bizottság az ösztöndíjjal, kérelmekkel kapcsolatos döntéseit a HSZ erre kijelölt munkatársa a Neptunban előállított elektronikus határozatba foglalja. A határozatot a HTJSZ szabályai szerinti döntéshozó írja alá. A határozat tartalmára és alakjára a pályázati dokumentációban és a HJR-ben foglaltak az irányadók. (8) Amennyiben a Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben átruházott hatáskörben az Elnök dönt, döntéseiről a Bizottságnak beszámolással tartozik.
# 13. § / Határozathozatal / Írásbeli döntéshozatal
13. § (1) Amennyiben az ügy jellege – egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel – lehetővé teszi és ahhoz a tagok 50%+1 fő visszaigazoló e-mailben hozzájárulnak, ülés megtartása nélküli írásbeli szavazásra (írásbeli döntéshozatalra) van lehetőség. Ez esetben a határozatképesség megállapítható, mert a tagok jelen lévőnek minősülnek. (2) Írásbeli döntéshozatal kezdeményezésére a rendes ülés összehívásával megegyező módon kerül sor az alábbi eltérésekkel: a) Az elnök az ülésre vonatkozó meghívó helyett írásbeli döntéshozatalt kezdeményez, amelyre a meghívót a titkár küldi ki. b) A döntéshozatal elrendelését és az előterjesztéseket a szavazatleadás lezárása előtt legalább 12 órával kell elküldeni a tagok részére. c) A szavazatok leadására a döntéshozatal elrendelésétől számítva 24 óra áll a tagok rendelkezésére. d) A szavazat leadása vagy a tag által megküldött e-mailben történik, ahol a tag egyértelműen jelzi, hogy támogatja vagy nem támogatja a hallgatói kérelmet (igen/nem, támogatom/nem támogatom kifejezésekkel), vagy az O365 Forms alkalmazásán keresztül valósul meg. (A szavazatokat tartalmazó bejövő e-maileket nem kell külön iktatni, hanem a jegyzőkönyvbe/emlékeztetőbe e) kell foglalni a szavazás időpontját és annak tartalmát.) f) Írásbeli döntéshozatalnál nincs lehetőség kérdés, módosítási javaslat, kiegészítés megtételére. Amennyiben az írásbeli döntéshozatal során felmerül az egyeztetés igénye, ülést kell tartani. g) Az írásbeli döntéshozatal elektronikus levelezés formájában történik a tagok hivatalos, egyetemi levelezési címéről.
# 14. § / Elnöki hatáskörben hozott döntések / Iratkezelés
14. § (1) Amennyiben a Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben átruházott (beleértve a HTJSZ rendkívüli szociális ösztöndíjra vonatkozó rendelkezése szerinti felhatalmazást) hatáskörben az Elnök dönt, a 9–11. § -okat nem kell alkalmazni.
# 15. § / Elnöki hatáskörben hozott döntések / Iratkezelés
15. § (1) Az ügyiratok papír alapú vagy elektronikus iratként is kezelhetők. (2) A papír alapú irat kiadmányozása az arra jogosult személy aláírásával és a HSZ bélyegzőjének lenyomatával, valamint keltezéssel, az elektronikus irat kiadmányozása időbélyegzővel és az arra jogosult személy elektronikus aláírásával, vagy elektronikus bélyegzővel való ellátásával történik. (3) A meghívót a Bizottság iktatókönyvében kell főszámra iktatni (Poszeidón Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. Az emlékeztetőt/jegyzőkönyvet a Bizottság iktatókönyvében kell alszámra iktatni (Poszeidón Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. (4) A Bizottság az egyéb határozatait a jegyzőkönyvbe/emlékeztetőbe foglalva szövegezi meg, így azt külön dokumentumba nem foglalja és ennek megfelelően nem is iktatja külön. (5) A Bizottság ügyiratai papír alapú példányát (ha papír alapú iratként jön létre az eredeti irat) (ügyrend, felkérőlevelek, meghívó, jegyzőkönyv/emlékeztető, esetleges egyéb iratok) a Bizottság fizikai átmeneti irattárában kell elhelyezni, a papír alapú példányok elektronikus másolatát, továbbá az ügyiratok elektronikus példányát (ha elektronikus iratként jön létre az eredeti irat) a HSZ közös meghajtóján, a Diákszervezeti Bíráló Bizottság mappában ülésenként kell archiválni és a Poszeidón Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben kell tárolni. (6) A Bizottság ügyiratait egyebekben az Iratkezelési szabályzat szerint kell kezelni.
# 16. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
16. § (1) Az Egyetem honlapján teljeskörű láthatósággal kell szerepelnie a Bizottság tagjai és titkára nevének és a Bizottság ügyrendjének, amelyért az Elnök felel. (2) Jelen ügyrendet a Bizottság DBB/20240320/1 számú határozatával elfogadta és 2024. 03.20-án lép hatályba. (3) Jelen Ügyrend hatálybalépésével a Bizottság 2021. 10. 11-ei határozatával elfogadott Ügyrend hatályát veszti. Budapesti Corvinus Egyetem 1 Diákszervezeti bíráló bizottság ügyrendje 1 Preambulum 1 Az Ügyrend hatálya 1 A Bizottság hatásköre, összetétele 1 Az Elnök 2 A titkár 2 A tagok jogai és kötelezettségei, az összeférhetetlenség szabályai 2 A Bizottsági meghívottak, a meghívottak jogai és kötelezettségei 3 Távolmaradás a Bizottsági ülésről 3 A Bizottság eljárása, hatáskörének gyakorlása 3 Döntéshozatal ülés megtartásával 4 Az ülések előkészítése, összehívása 4 Az ülés levezetése, határozatképesség 4 Határozathozatal 5 Írásbeli döntéshozatal 5 Elnöki hatáskörben hozott döntések 6 Iratkezelés 6 Záró rendelkezések 6
# Általános rendelkezések / A SZABÁLYZAT CÉLJA
Hallgatói követelményrendszer 6. rész: Hallgatói fegyelmi és Eredeti, aláírt pdf Módosította: SZ–42.f/2024/2025. (2025. VI. 24.) számú határozat
# 1. § / A SZABÁLYZAT CÉLJA / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. § (1) A Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat (a továbbiakban: HFKSZ vagy Szabályzat) megalkotásának célja, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény felhatalmazása alapján meghatározza a hallgatókra vonatkozó fegyelmi és kártérítési szabályokat, a fegyelmi vétségek körét, az alkalmazható fegyelmi büntetéseket, a hallgatókkal szemben indított fegyelmi és kártérítési ügyek eljárási szabályait, továbbá az ezen ügyekben eljáró személyek és testületek közötti hatáskör megosztásának rendjét.
# 2. § / A SZABÁLYZAT CÉLJA / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
2. § (1) HFKSZ tárgyi hatálya kiterjed a hallgatókkal szemben kezdeményezett fegyelmi, továbbá kártérítési eljárásokra, továbbá a hallgatókkal szembeni másodfokú fegyelmi eljárásokra. (2) 2 A HFKSZ személyi hatálya kiterjed mindazokra, akikre a Felvételi szabályzat és a Tanulmányi és vizsgaszabályzat, a Doktori (PhD) szabályzat, a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat, Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat és a Külföldi részképzési szabályzat hatálya kiterjed (továbbiakban együtt: hallgató. A HFKSZ személyi hatálya folyamatban lévő eljárások tekintetében kiterjed azon személyekre, akiknek hallgatói jogviszonya megszűnt abban az esetben, ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményt a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt követte el és a fegyelmi eljárás elrendelésére még hallgatói jogviszonyának megszűnése előtt sor került. (3) 3 (4) A HFKSZ személyi hatálya kiterjed a hallgatói fegyelmi és vizsgaügyekben eljáró személyekre, szervezeti egységekre és testületekre, valamint minden oktatóra, óraadó oktatóra, kutatóra, tanárra, továbbá az oktatásban és az oktatási adminisztrációban részt vevő további munkatársakra, akik a fegyelmi és/vagy kártérítési eljárásban bármely minőségben részt vesznek. (5) A HFKSZ hatálya nem terjed ki a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó felnőttképzés keretében folytatott képzésekre. (6) Jelen Szabályzat területi hatálya kiterjed minden olyan képzési helyre, ahol az Egyetem képzést folytat, továbbá az Egyetem kollégiumaira is. A területi hatály nem zárja ki a fegyelmi eljárás lefolytatásának lehetőségét olyan esetekben, amikor a fegyelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló cselekményt vagy mulasztást a hallgató az Egyetem épületén kívül (pl. bérelt kollégiumban) követi el. (7) A fegyelmi és/vagy kártérítési eljárás lefolytatásában az a felsőoktatási intézmény illetékes, amellyel az eljárás alá vont hallgató hallgatói jogviszonyban áll. Ha a hallgató több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, akkor az az intézmény illetékes a fegyelmi és/vagy kártérítési eljárás lefolytatására, amelyhez kapcsolódó kötelességét a hallgató megszegte és/vagy amelynek sérelmére a cselekményt elkövette.
# 3. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
3. § (1) Szabályzat megalkotására felhatalmazó jogszabály a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.). (2) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv), b) általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.), c) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.), d) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), e) Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SZMR.), f) A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje (továbbiakban: HJR), g) Hallgatói Fegyelmi Bizottság, valamint Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság ügyrendje.
# 4. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
4. § (1) A HFKSZ értelmében: a) fegyelmi/kártérítési ügy irata: minden olyan irat, amely az adott fegyelmi, kártérítési ügyben az eljáró bizottság iktatókönyvében iktatásra és átmeneti irattárában elhelyezésre került, így a fegyelmi és kártérítési ügy kezdő irataként a fegyelmi, kártérítési eljárás megindításáról rendelkező irat, valamint az annak mellékleteként megküldött iratok, az eljárás alá vont hallgató beadványai, a tárgyalásról/tanácsülésről készített jegyzőkönyv, szakértői megkeresés, tanú megkeresése, tanúvallomás, szakértői nyilatkozat, okirati bizonyíték, fényképfelvétel, hangfelvétel, kamerafelvétel; b) gondatlan károkozás: gondatlan a károkozás, ha a hallgató előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja; c) személyes adat: az Adatkezelés rendjéről szóló belső szabályozóban meghatározott adat; d) szakértő: a fegyelmi és/vagy a kártérítési eljárás során a fegyelmi és/vagy kártérítési ügyben eljáró bizottság által megkeresett olyan személy, aki a bizonyítási eljárás során felvetődött kérdésben végzettsége, szakképzettsége, egyéb szakértelme alapján szakmai véleményt fogalmaz meg függetlenül attól, hogy az Egyetemmel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll-e vagy sem; e) szándékos károkozás: szándékos a károkozás, ha a hallgató a cselekményének következményeit kívánja vagy e következményekbe belenyugszik; f) abszolút többséggel hozott határozat: az összes tag több mint felének támogatásával hozott határozat; g) egyetemi polgár: az SZMR szerinti személyi kör; h) az eljárás résztvevői: a bejelentő és az eljárás alá vont hallgató; i) bejelentő: az az egyetemi polgár, aki az eljárás elrendelésére jogosult hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesnél kezdeményezi a fegyelmi eljárás elrendelését azzal, hogy bejelentő a sértett is lehet, de nem feltétlenül kell, hogy a sértett legyen a bejelentő; j) sértett: az, akinek jogát vagy jogos érdekét a feltételezett fegyelmi vétség sérti/sértette vagy veszélyezteti/veszélyeztette; a sértett, ha nem bejelentő is egyben, akkor nem résztvevője az eljárásnak; k) 1 eljárás alá vont hallgató: az a hallgató, aki ellen a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes megindította az eljárást; l) az érintett hallgató tanulmányi ügyintézési feladatait végző szervezeti egység: az az SZMR szerinti szervezeti egység, amelyik az eljárás alá vont hallgató tanulmányi adminisztrációját ellátja. m) tárgyalás: A fegyelmi bizottság olyan tanácsülése, amely tagjain kívül más személyek is idézést kaptak vagy részt vesznek (különösen tanú(k), eljárás alá vont hallgató), nem értve ezalatt a technikai lebonyolítást segítőket. n) tanácsülés: Minden olyan ülés, amely nem minősül tárgyalásnak.
# 4. § / A FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI / FEGYELMI VÉTSÉG
(2) A HFKSZ-ben nem meghatározott fogalmak tekintetében fegyelmi ügyekben a Btk., kártérítési ügyekben a Ptk. szabályait kell megfelelően alkalmazni.
# 5. § / A FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI / FEGYELMI VÉTSÉG
5. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a hallgató, ha hallgatói jogviszonyából (értve ezen a kollégiumi jogviszonyát is a hallgatónak) eredő kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi. (2) A hallgató hallgatói jogviszonyából származó kötelességeit jogszabály, az Egyetem belső szabályozó dokumentuma, így különösen a Szervezeti és Működési Rend és a Hallgatói Követelményrendszer, házirendek, Általános Szerződési Feltételek, az Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (továbbiakban: HÖK) és Doktorandusz Önkormányzatának (továbbiakban: DÖK) alapszabálya, valamint a hallgató képzési szerződése tartalmazza. Kötelességet állapíthat meg továbbá az Egyetem képzési programja, a tanterv, tantárgyi adatlap, a hallgatóra vonatkozóan kiadott egyedi határozat, valamint a hallgató oktatója. (3) A HFKSZ-t kell alkalmazni akkor is, ha a hallgató a kollégiumi jogviszonyából származó kötelességeit szegi meg vétkesen és súlyosan (kollégiumi fegyelmi vétség). (4) A kötelességszegés megnyilvánulhat tevőleges magatartásban és mulasztásban (a továbbiakban együtt: magatartás) egyaránt. (5) Súlyos kötelességszegést követ el a hallgató különösen: a) ha a kötelességszegés az Egyetem jogszerű működését sérti vagy veszélyezteti; b) súlyos plágium megvalósítása esetén; c) ha hallgatói teljesítményének értékelése során más személyt helyettesít vagy valaki őt helyettesíti; vagy meg nem engedett segédeszközt vagy módszert használ, vagy egyéb módon megszegi a hallgatói teljesítmény értékelésének rendjére vonatkozó szabályokat; d) ha társadalmi együttélési kötelezettségének nem tesz eleget, magatartása ellentétes a közösségi együttélés szabályaival, így pl. az Egyetem oktatójának, kutatójának – ideértve az óraadó oktatót és a megbízott kutatót is –, más alkalmazottjának, valamint hallgatójának egészségét, testi épségét, emberi méltóságát veszélyeztető vagy sértő magatartást követ el, így különösen másokat zaklat, közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, jogellenes elkülönítést, megtorlást alkalmaz; e) együttműködési kötelezettségét olyan mértékben megszegi vagy olyan egyéb kötelességszegő magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az Egyetem alaptevékenységét, Alapító Okiratban meghatározott további tevékenységét vagy más rendeltetésszerű tevékenységét, működését korlátozza vagy akadályozza, vagy az Egyetem jó hírnevét, gazdasági érdekeit súlyosan vagy ismételten sérti, vagy veszélyezteti; f) ha hallgatói minőségében vagy azon túlmenően konkrét kötelességszegést nem megvalósító, de egyetemi hallgatóhoz különösen méltatlan magatartást tanúsít, vagy magatartásával az Egyetem jó hírnevét súlyosan vagy ismételten sérti, vagy veszélyezteti. (6) Az (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően súlyos kötelességszegést követ el a HÖK-ben, DÖK-ben tisztséget betöltő hallgató (a továbbiakban: önkormányzati
# 5. § / A FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI / FEGYELMI VÉTSÉG
tisztségviselő), aki: a) tisztségéhez, tagságához kapcsolódó titoktartási kötelezettségét megszegi; b) az Nftv.-ben és/vagy a HÖK, a DÖK alapszabályában foglalt összeférhetetlenségi szabályokat megszegi, és az összeférhetetlenséget a megszüntetésre irányuló rektori felhívásban meghatározott határidőre nem szünteti meg; c) a tudomására jutott súlyos kötelességszegő magatartást nem jelenti haladéktalanul a fegyelmi eljárás megindítására jogosultnak; d) tisztségéből származó hatáskörét túllépi vagy tisztségéből származó helyzetével egyébként visszaél, amennyiben a hallgató cselekményével kapcsolatban a HÖK vagy a DÖK Felügyelő Bizottsága határidőben nem indított eljárást vagy az eljárás nem alkalmas a cselekmény szankcionálására. (7) A HFKSZ alkalmazásában tisztségével visszaél az az önkormányzati tisztségviselő, aki azért, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon: a) tisztségéből származó hatáskörét túllépi vagy b) tisztségéből származó helyzetével egyébként visszaél. (8) Vétkesen szegi meg a kötelezettségét a hallgató, ha a kötelességszegést szándékosan vagy gondatlanságból követi el. (9) A HFKSZ alkalmazásában függetlenül a betöltés módjától, a megbízás jellegétől (pl. választás, delegálás, kooptálás) és időtartamától önkormányzati tisztségviselőnek tekintendő mindaz: a) amelyet a HÖK vagy a DÖK alapszabálya akként határoz meg, b) aki önkormányzati tisztségviselőt e minőségében helyettesít, továbbá c) az a) pontban foglaltak hiányában is mindaz a megbízatás, amelynek keretében a hallgató a HÖK vagy a DÖK bármely testülete vagy vezetője által történő felkérés alapján hallgatói érdekek képviseletében eljár. (10) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a Hallgatói Követelményrendszer fűz hátrányos következményeket (távolmaradás a kötelező foglalkozástól, hallgatói teljesítmény értékeléséről való távolmaradás stb.).
# 6. § / FEGYELMI VÉTSÉG / FEGYELMI BÜNTETÉS, INTÉZKEDÉS
6. § (1) Fegyelmi vétség elkövetése esetén a hallgató fegyelmi eljárás alapján fegyelmi határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. (2) Fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) a Hallgatói térítési és juttatási szabályzatban (a továbbiakban: HTJSZ) meghatározott kedvezmények és juttatások – legfeljebb hat hónap időtartamra szóló – csökkentése, illetőleg megvonása, d) határozott időre – legfeljebb két félévre – szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától, e) kizárás az Egyetemről. (3) A fegyelmi határozat állapítja meg a (2) bekezdés c) és d) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetés időtartamát, valamint a kedvezmény vagy a juttatás csökkentésének mértékét. (4) A (2) bekezdés (2)d) pontjában meghatározott eltiltás időtartamát az érintett oktatási félévek pontos megjelölésével kell meghatározni. (5) Fegyelmi büntetésként a HTJSZ-ben meghatározott szociális támogatást nem lehet megvonni. (6) Amennyiben a hallgató több képzésen folytat tanulmányokat, a (2) bekezdés (2)d) és (2)e) pontja szerinti fegyelmi büntetés valamennyi képzésre kiterjedő hatállyal érvényes. (7) A (2) bekezdés d) és e) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetés alkalmazása együtt jár a hallgatói jogviszonnyal összefüggő juttatások, kedvezmények végleges vagy időszakos megvonásával. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés alkalmazásának ideje alatt a hallgatói jogviszony szünetel. (8) A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményeire – így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a következményekre, a jogsértő magatartás ismétlésére, az elkövetett cselekmény súlyára – figyelemmel kell lenni oly módon, hogy az alkalmazott büntetés igazodjon az elkövetett cselekmény súlyához, a hallgató vétkességének fokához, valamint az enyhítő és súlyosbító körülményekhez. (9) A fegyelmi büntetés kiszabását a hallgató tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja. (10) Amennyiben a 5. § (5) bekezdés c) pontja szerinti fegyelmi vétség megállapítására kerül sor, a vétséggel érintett vizsga eredményét „értékelhetetlen” bejegyzéssel kell ellátni és a jelölésben rögzíteni kell, hogy a minősítés indoka végleges etikai vagy fegyelmi vétség. Fegyelmi vétség miatt nem lehet a vizsgadolgozatot elégtelenre értékelni. (11) A kollégiumban elkövetett fegyelmi vétség esetén a (2) bekezdésében foglalt fegyelmi büntetések köre az alábbi lehetőségekkel bővül: a) határozott időre – legfeljebb egy oktatási félévre – eltiltás a kollégiumi bentlakástól azzal, hogy az eltiltás időtartamát hetekben kell meghatározni és a hallgatót a vizsgaidőszak heteire nem lehet kitiltani a kollégiumból; b) kizárás a kollégiumból. (12) A (11) bekezdés b) pont szerinti fegyelmi büntetés alkalmazása esetén a hallgató az Egyetem kollégiumába legkorábban a büntetés kiszabása szerinti tanév utolsó napjától számított egy tanév elteltével vehető fel.
# 6. § / FEGYELMI VÉTSÉG / FEGYELMI BÜNTETÉS, INTÉZKEDÉS
(13) Az Egyetem belső szabályozó dokumentuma, így különösen a Szervezeti és Működési Rend, a Hallgatói Követelményrendszer a jogerősen (véglegesen) megállapított fegyelmi vétséghez egyéb hátrányos jogkövetkezményeket fűzhet (pl. ösztöndíjra jogosultság, testületi tagság). (14) Fegyelmi büntetés kiszabása helyett – az eljárás megszüntetése mellett – figyelmeztetés alkalmazható, ha a kötelességszegés az eset összes körülményeire – különösen a hallgató személyére, cselekménye indítékára és az elkövetés módjára – tekintettel csekély súlyú és az egyetemi rend és fegyelem védelme, valamint az érintett hallgatónak és másoknak a kötelességszegéstől való visszatartása figyelmeztetéssel is elérhető. Figyelmeztetéssel az Egyetem rosszallását fejezi ki, és az érintett hallgató figyelmét felhívja magatartásának helytelenségére, továbbá arra, hogy a jövőben tartózkodjék minden olyan cselekménytől, amely fegyelmi eljárásra adhat alapot. MENTESÜLÉS A BÜNTETÉSHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEK ALÓL
# 7. § / FEGYELMI VÉTSÉG / FEGYELMI BÜNTETÉS, INTÉZKEDÉS
7. § (1) A hallgató mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól: a) az 6. § (2) bekezdés a)–b) pontjának alkalmazása esetén a határozat véglegessé válásának napján; b) a 6. § (2) bekezdés c)–d) pontjának, valamint a 6. § (11) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a határozatban meghatározott időtartam elteltével; c) a 6. § (2) bekezdés e) pontjának, valamint a 6. § (11) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a határozat véglegessé válásának napját követő két (2) év elteltével. (2) A hallgató – különösen méltányolható körülmények figyelembevételével – az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a határozat véglegessé válásától, bírósági megtámadás esetén a határozat végrehajthatóságát kimondó határozat keltétől kérelmezheti a határozatban meghatározott idő előtti mentesítését a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól. (3) A hallgató – különösen méltányolható körülmények figyelembevételével – az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetekben a határozat véglegessé válásától, bírósági megtámadás esetén a határozat végrehajthatóságát kimondó határozat keltétől számított egy (1) év letelte után kérelmezheti a határozatban meghatározott idő előtt mentesítését a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól. (4) A mentesítési eljárás a Hallgatói Fegyelmi Bizottság hatásköre. A Hallgatói Fegyelmi Bizottság eljárására a HFKSZ-t kell megfelelően alkalmazni. (5) A méltányosság címén előterjesztett mentesítési kérelem elutasítása ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyetteshez címzett, de a Hallgatói Fegyelmi Bizottság elnökéhez benyújtott jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelem elbírálására a 25. § -ban foglaltak az irányadók. (6) Mentesítés esetén a fegyelmi határozatot a nyilvántartásból törölni kell. A törlés úgy történik, hogy az iratgyűjtőben elhelyezett határozatra rájegyzik a mentesítés tényét és időpontját.
# 8. § / FEGYELMI BÜNTETÉS, INTÉZKEDÉS / A FEGYELMI ÜGYBEN ELJÁRÓ SZEMÉLYEK ÉS TESTÜLETEK
8. § 1 (1) A fegyelmi eljárásban részt vevő személyek és testületek: a) a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult személy, azaz a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes, b) az elsőfokú fegyelmi ügyekben eljáró testület, a Hallgatói Fegyelmi Bizottság (továbbiakban: HFB), c) a másodfokú fegyelmi ügyekben eljáró testület, a Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság (továbbiakban: MHFB), d) a HFB döntése értelmében külső jogi szakértő e) a jegyzőkönyvvezető. (2) A HFB hivatalos e-mail címe: hfb@uni-corvinus.hu, az MHFB hivatalos e-mailcíme: mhfb@uni-corvinus.hu. (3) A fegyelmi jogkört első fokon a Hallgatói Fegyelmi Bizottság (a továbbiakban: HFB) gyakorolja. A HFB hat (6) tagból (ideértve az elnököt) áll, amelyből négy (4) tag az Egyetem munkavállalója, két (2) tag a HÖK képviselője. Amennyiben a fegyelmi eljárás doktori képzésben részt vevő hallgató ellen indul, egy (1) hallgató tag a DÖK delegáltja. Munkavállaló tagjai közül legalább két (2) fő jogász szakképzettségű [amelyből egy (1) fő oktató/kutató/tanár munkakörben foglalkoztatott], további tagjai oktató/kutató/tanár munkakörben foglalkoztatottak. A munkavállaló tagokat a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes kéri fel. A hallgató tagokat a HÖK Alapszabálya szerint kell kijelölni. Az elnököt a megválasztott tagok közül a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes kéri fel. A hallgató tagok személyéről a HÖK elnöke írásban értesíti a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettest. (4) A fegyelmi jogkört másodfokon a Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság gyakorolja. A MHFB hat (6) tagból (ideértve az elnököt) áll, amelyből négy (4) tag az Egyetem munkavállalója, két (2) tag a HÖK képviselője. Amennyiben a fegyelmi eljárás doktori képzésben részt vevő hallgató ellen indul, egy (1) hallgató tag a DÖK delegáltja. Munkavállaló tagjai közül legalább két (2) fő jogász szakképzettségű, [amelyből legalább egy (1) fő oktató/kutató/tanár munkakörben foglalkoztatott], további tagjai oktató/kutató/tanár munkakörben foglalkoztatottak. A munkavállaló tagokat a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes kéri fel. A hallgató tagokat a HÖK Alapszabálya szerint kell kijelölni. Az elnököt a megválasztott tagok közül a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes kéri fel. A hallgató tagok személyéről a HÖK elnöke írásban értesíti a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettest. (5) A HFB és MHFB (a továbbiakban: bizottságok) jegyzőkönyvvezetői feladatait a Jog és Beszerzés (továbbiakban: JB) munkatársai közül – a bizottságok elnökével egyeztetve – a jogi vezető által arra kijelölt munkatárs végzi. A jegyzőkönyvvezető a bizottságoknak nem tagja. A jegyzőkönyvvezető látja el a hallgatói fegyelmi bizottságok működéséhez kapcsolódó ügyviteli és iratkezelési feladatokat. (6) Elfogultság miatt nem vehet részt a bizottságokban:
# 8. § / A FEGYELMI ÜGYBEN ELJÁRÓ SZEMÉLYEK ÉS TESTÜLETEK / A FEGYELMI ELJÁRÁS ELRENDELÉSE
a) az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, továbbá az, aki az ügyben eljárást kezdeményező, a hallgató képviselője, tanúvallomást tett vagy szakértőként járt el; b) a fegyelmi eljárás alá vont személy hozzátartozója (egyeneságbeli rokon, annak házastársa vagy élettársa, az örökbefogadott, a mostohaés a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostohaés a nevelőszülő, a testvér, a testvér házastársa vagy élettársa, a házastárs és az élettárs, a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére); c) akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható. (7) Az eljárás alá vont hallgató elfogultsági kifogást emelhet. Az elfogultság és a kizárás tárgyában, valamint az új tag vagy tagok kijelölése tárgyában a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes dönt. (8) A fegyelmi eljárás nyelve a magyar, kivéve, ha az eljárás alá vont hallgató az eljárás képzés nyelvén történő lefolytatását kéri.
# 9. § / A FEGYELMI ÜGYBEN ELJÁRÓ SZEMÉLYEK ÉS TESTÜLETEK / A FEGYELMI ELJÁRÁS ELRENDELÉSE
9. § 1 (1) Fegyelmi eljárás bejelentésre vagy a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes vagy a HFB bármely tagja általi hivatalos tudomásszerzés alapján is indulhat. (2) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját bármely egyetemi polgár bejelentheti, kivéve a plágium gyanúját, amely esetben az eljárás kezdeményezésére kizárólag az Etikai Bizottság jogosult. A bejelentés elsősorban attól elvárt, aki közvetlenül észlelte a fegyelmi vétség gyanúját (pl. az oktató vizsgacsalás vagy fegyelmi vétséget megvalósító tanórai vagy óraközi szünetben megvalósuló magatartás esetén) vagy főleg többek által elkövetett fegyelmi vétség gyanúja (pl. tömeges vizsgacsalás) esetén a szak felelőse, kollégiumban elkövetett fegyelmi vétség gyanúja esetén az adott kollégium vezetője. A bejelentéssel az egyetemi polgár kezdeményezi a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesnél a fegyelmi eljárás megindítását. A bejelentő egyetemi polgárt az eljárásban a bejelentő státusza illeti meg. Névtelen vagy be nem azonosítható bejelentő bejelentésére fegyelmi eljárás nem rendelhető el. (3) A bejelentést papíralapú vagy elektronikus dokumentumban lehet megtenni a fegyelmi eljárás megindítására jogosult számára. A bejelentést eredeti aláírással vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. A bejelentésnek tartalmaznia kell azon hallgató nevét és amennyiben az ismert a bejelentő előtt, elsősorban Neptun kódját vagy másik személyes adatát, akivel szemben a bejelentő a fegyelmi eljárást kezdeményezi, továbbá a bejelentéshez minden, a fegyelmi vétség elkövetését igazoló, rendelkezésre álló bizonyítékot csatolni kell és a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes hivatali e-mail címére kell megküldeni. A bejelentés eredeti példányát hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi iktatásba kell venni és a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes irattárában kell elhelyezni. (4) Amennyiben a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a bejelentés alapján fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, a fegyelmi eljárást a tudomásra jutástól számított tizenöt (15) napon belül elrendeli. (5) A tudomásra jutás napján azt a napot kell érteni, amikor az eredeti aláírással ellátott, papíralapú dokumentum vagy elektronikus aláírással ellátott dokumentum a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes hivatali címére/hivatali e-mail-címére megérkezik. (6) Nem lehet fegyelmi eljárást elrendelni, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta öt (5) hónap, és/vagy a fegyelmi vétségről való tudomásszerzés óta tizenöt (15) nap már eltelt. (7) Kötelező a fegyelmi eljárás elrendelése, ha azt a hallgató maga ellen kezdeményezte. Ez esetben nem kell alkalmazni a (6) bekezdést. (8) Nincs szükség az eljárás elrendelésére abban az esetben, ha az eljárás megismétlésére az MHFB vagy bíróság döntése alapján kerül sor. Ez esetben nem
# 9. § / A FEGYELMI ÜGYBEN ELJÁRÓ SZEMÉLYEK ÉS TESTÜLETEK / A FEGYELMI ELJÁRÁS ELRENDELÉSE
kell alkalmazni a (6) bekezdést. (9) Az eljárást eredeti aláírással vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott és a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi iktatásba vett dokumentumban kell elrendelni. Az elrendelő dokumentum eredeti példányát a rendelkezésre álló bizonyítékokkal együtt a HFB részére meg kell küldeni, másolati példányát a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes irattárában kell elhelyezni. Az értesítést elektronikus dokumentum esetén a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes hivatali e-mail-címéről kell megküldeni. (10) A fegyelmi eljárás megindítását a hallgató tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja. (11) Amennyiben a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes úgy ítéli meg, hogy a fegyelmi vétség alapos gyanúja nem áll fenn (pl. mert nem áll rendelkezésre bizonyíték vagy a cselekmény álláspontja szerint nem fegyelmi vétség) vagy az olyan csekély súlyú, hogy nagy valószínűséggel a jelen Szabályzat szerinti figyelmeztetésnek van helye, megtagadja a fegyelmi eljárás elrendelését. (12) A bejelentés tárgyában hozott döntésről, az elrendelésről szóló vagy az elrendelést megtagadó dokumentum megküldésével a HFB-t értesíteni kell. Az értesítést elektronikus dokumentum esetén a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes hivatali e-mail-címéről kell megküldeni. (13) A hallgató elsőfokú fegyelmi ügyeiben a HFB jár el. (14) A hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a fegyelmi eljárás elrendeléséről külön nem értesíti az eljárás alá vont hallgatót és a bejelentőt. Az eljárás elrendeléséről a bejelentőt és az eljárás alá vont hallgatót a HFB értesíti.
# 10. § / AZ ELJÁRÁS ALÁ VONT HALLGATÓ JOGAI / A BEJELENTŐ JOGAI
10. § (1) A fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont hallgató jogosult mind írásban, mind szóban a képzés nyelvét használni azzal, hogy az Egyetem biztosítja a tolmácsolást. (2) A fegyelmi tárgyalás alá vont hallgató jogosult: a) az üggyel kapcsolatos álláspontját összefüggően előadni a HFB előtt; b) a bejelentő meghallgatásán, a tanú meghallgatásán, szakértői meghallgatáson részt venni, tanúkhoz, szakértőkhöz tárgyaláson kérdést intézni; c) az elnökkel történő előzetes egyeztetés alapján meghatározott időpontban az ügyiratok tárolásának helyszínén az eljárás irataiba betekinteni, azokról másolatot készíttetni, jegyzeteket készíteni; d) bizonyítási indítványt előterjeszteni a HFB-nek, mely indítványt a HFB tanácsülés keretében megtárgyalja és határozatot hoz róla. (3) A fegyelmi eljárás során a hallgató jogait képviselő (ideértve a jogi képviselőt is) útján is gyakorolhatja. A képviselő meghatalmazását közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Amennyiben a hallgató jogait képviselő útján gyakorolja, a hallgató az eljárási cselekményeknél jelen lehet, de a hallgatót – jelen Szabályzat szerint megillető jogokat – a képviselő gyakorolhatja, továbbá a hallgató felé teljesítendő bizottsági kötelezettségeket a képviselő irányába kell teljesíteni. Ez nem akadálya annak, hogy a HFB az eljárás alá vont hallgatóhoz kérdést intézzen, továbbá a hallgató szót kérjen.
# 11. § / A BEJELENTŐ JOGAI / HATÁRIDŐK
11. § (1) A bejelentő jogosult: a) az üggyel kapcsolatos álláspontját összefüggően előadni a HFB előtt; b) bizonyítási indítványt előterjeszteni a HFB-nek.
# 12. § / A BEJELENTŐ JOGAI / HATÁRIDŐK
12. § (1) A fegyelmi eljárást – ideértve a fegyelmi határozat eljárás alá vont hallgató részére történő kézbesítését is – amennyiben az ügy összes körülménye, így különösen a tényállás, a bizonyítékok köre, száma és jellege azt lehetővé teszi, hatvan (60) napon belül be kell fejezni azzal, hogy a fegyelmi eljárás nem lehet hosszabb kilencven (90) napnál. Az MHFB vagy bíróság döntése alapján megismételt eljárás új eljárásnak minősül, így az ügyintézési határidő újrakezdődik. (2) Az ügyintézési határidő a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi döntés HFB elnöke általi kézhezvételt követő napon kezdődik. Amennyiben a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló döntést a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes e-mailen küldi meg, az ügyintézéséi határidő az e-mail HFB hivatali e-mail címére (hfb@uni-corvinus.hu) történő megérkezését követő napon kezdődik. (3) Ha kizárás miatt új tagot vagy tagokat, esetleg új bizottságot kell kijelölni, akkor az ügyintézési határidő az azt követő napon kezdődik, amikor a kizárt tag, több tag esetén a tagok mindegyike megkapta a megbízást, új elnök és/vagy bizottság kijelölése esetén, amikor a bizottság új elnöke vagy az új bizottság elnöke a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi döntést kézhez veszi. Amennyiben a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló döntést a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes e-mailen küldi meg, az ügyintézéséi határidő az e-mail HFB hivatali e-mail címére (hfb@uni-corvinus.hu) történő megérkezését követő napon kezdődik. (4) Nem számít bele az ügyintézési határidőbe az eljárás 13. § szerinti felfüggesztés időtartama, továbbá a 20. § (3) bekezdésében foglalt elnapolás időtartama. (5) Nem számít bele az ügyintézési határidőbe az eljárás alá vont hallgató részére a fegyelmi tárgyalásra megküldött bármely értesítés, határozat megküldésétől a kézbesítés megkísérléséig terjedő időtartam, ha szabályos értesítés esetén az eljárás alá vont hallgató a dokumentumot az átvétel megtagadását kivéve bármely okból nem veszi át. (6) Nem számít bele az ügyintézési határidőbe az az időtartam, amely alatt az ügyintézés egyetemi szinten szünetel (azaz az egyetemi leállás időszaka) továbbá az az időszak, amikor egyetemen kívüli személy megkeresése válik indokolttá és az erre fordított idő (felkeresés és a megjelenés közötti idő), de esetenként legfeljebb 30 nap.
# 13. § / HATÁRIDŐK / FELFÜGGESZTÉS, ELÉVÜLÉS
13. § (1) Ha a bejelentés alapján bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a HFB átadja a rendelkezésére álló információkat, okiratokat, egyéb bizonyítékokat eredeti példányban a jogi és beszerzési vezetőnek a feljelentés megtétele érdekében. (2) Amennyiben a JB álláspontja szerint a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja áll fenn, és az nem magánvádra üldözendő bűncselekmény, megkeresi az illetékes hatóságot, ellenkező esetben eltekint a feljelentéstől, amelyről – a fegyelmi eljárás folytatása vagy felfüggesztése tárgyában történő döntés meghozatala érdekében – haladéktalanul értesíti a HFB-t. (3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató ellen ugyanabban az ügyben szabálysértési vagy büntetőeljárás indult, a HFB a fegyelmi eljárást a szabálysértési vagy büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztheti, amennyiben a tényállás tisztázása vagy egyéb körülmény ezt indokolttá teszi. A felfüggesztés bármikor megszakítható, különösen az ügy aránytalanul hosszú elhúzódásának elkerülés érdekében. (4) A fegyelmi eljárás felfüggesztése az elévülést megszakítja. (5) A feljelentésre átadás mellőzhető, valamint az elrendelt felfüggesztés megszüntethető, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a tényállás egyértelműen tisztázható. (6) Legfeljebb az akadály megszűnéséig fel kell függeszteni az eljárást abban az esetben is, ha az eljárás alá vont hallgató tárgyaláson való részvétele önhibáján kívüli okból nem lehetséges és a hallgató bejelenti, hogy részt kíván venni a tárgyaláson vagy ennek bejelentésére önhibáján kívüli okból nem képes. (7) Nem kell felfüggeszteni az eljárást a (6) bekezdésben meghatározott körülmények esetén, sem abban az esetben, ha a HFB álláspontja szerint az eljárás megszüntetésének vagy a 6. § (14) bekezdés szerinti figyelmeztetésnek a feltételei fennállnak. (8) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe. (9) A felfüggesztés szabálysértési vagy büntetőeljárás miatti felfüggesztés esetén az azt követő napon szűnik meg, amikor a szabálysértési vagy büntetőeljárás jogerős befejezéséről a HFB elnöke hivatalos értesítést kap, a hallgató akadályoztatása esetén pedig akkor, amikor a hallgató akadályoztatásának megszűnéséről a HFB elnöke hivatalosan értesül vagy ha a hallgató kéri az eljárás távollétében történő lefolytatását, valamint, ha utóbb válik egyértelművé, hogy figyelmeztetés alkalmazásának vagy megszüntetésnek van helye. (10) A felfüggesztésről és annak megszüntetéséről a HFB egy munkanapon belül papíralapú dokumentumba foglalt döntés esetén tértivevényes küldeményben vagy személyes átvétel útján, elektronikus dokumentumba foglalt döntés esetén e-mailben értesíti az eljárás alá vont hallgatót, valamint erről e-mailben tájékoztatja az érintett hallgató tanulmányi ügyintézési feladatait végző szervezeti egység vezetőjét és a
# 13. § / FELFÜGGESZTÉS, ELÉVÜLÉS / ELJÁRÁSOK EGYESÍTÉSE
kezdeményezőt. (11) A fegyelmi vétség miatt a hallgató ellen bármely, a HFB által foganatosított eljárási cselekmény (fegyelmi eljárás elrendelése, idézés, meghallgatás stb.) az elévülést megszakítja. A megszakítás napjával az elévülés újból elkezdődik.
# 14. § / ELJÁRÁSOK EGYESÍTÉSE / IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK
14. § (1) Több eljárás alá vont hallgató esetében a HFB dönthet az ügyek egyesítéséről, ha a tényállás közvetlen és szoros összefüggése miatt az elkülönítés nem lehetséges. (2) Amennyiben a HFB az ügyiratokból megállapítja, hogy egyesítésnek van helye, akkor erről írásban, az egyesített eljárás tárgyalására történő meghívóban is értesítheti az eljárás alá vont hallgatót. Ez esetben már az első tárgyalás mint egyesített tárgyalás megtartható. (3) Az egyesítés ellen a hallgató válaszlevélben indokolással ellátott kifogást emelhet. A kifogásról a HFB dönt. A kifogás elutasításával szemben önálló jogorvoslati kérelem nem terjeszthető elő, az az ügyet lezáró határozat elleni jogorvoslati kérelemmel támadható meg. (4) Egyesítés esetén valamennyi eljárás alá vont hallgató jogosult az egyesített eljárás teljes ügyiratát megismerni, az egyesített eljárás valamennyi eljárási cselekményénél jelen lenni figyelemmel a jelen Szabályzatban foglalt általános korlátozásokra.
# 15. § / ELJÁRÁSOK EGYESÍTÉSE / IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK
15. § (1) Az eljárás alá vont hallgatót indokolt esetben ― különös tekintettel a fegyelmi vétség jellegére és súlyára ― a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg, a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult ideiglenes intézkedésként speciális tanrendre kötelezheti, valamint eltilthatja meghatározott órák látogatásától, eltilthatja vizsgára jelentkezéstől, vizsga letételétől, felfüggesztheti a hallgatói teljesítmény értékelését, az érdemjegyek Neptunban történő rögzítését és egyéb módon történő közlését a hallgatóval, amelyről haladéktalanul e-mailben értesíti az eljárás alá vont hallgatót, továbbá tájékoztatja az eljárás kezdeményezőjét, az érintett hallgató tanulmányi ügyintézési feladatait végző szervezeti egység illetékes vezetőjét és a HFB-t. (2) Ideiglenes intézkedés elrendelésére a fegyelmi eljárás elrendelését követően a fegyelmi határozat véglegessé válásáig a HFB jogosult. (3) Az ideiglenes intézkedés Neptunban történő rögzítéséről az érintett hallgató tanulmányi ügyintézési feladatait végző szervezeti egység illetékes vezetője gondoskodik. (4) Az ideiglenes intézkedést a HFB az eljárás során indokolt esetben megszüntetheti. (5) Az ideiglenes intézkedés elrendelésével szemben önálló jogorvoslati kérelem nem terjeszthető elő, az az ügyet lezáró határozat elleni jogorvoslati kérelemmel támadható meg. (6) Ha a fegyelmi eljárás nem kizárással vagy nem a tanulmányok folytatásától való eltiltásával fejeződik be, a hallgatónak a lehető legrövidebb időn belül módot kell adni az ideiglenes intézkedés miatt esetlegesen elmulasztott vizsgák és más tantárgyi teljesítések hátrányok nélküli pótlására.
# 16. § / IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK / IGAZOLÁS
16. § (1) Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató és/vagy a bejelentő a HFB által meghatározott valamely határidőt vagy határnapot önhibáján kívül mulasztott, igazolásnak van helye. (2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától vagy az elmulasztott határnaptól számított nyolc (8) napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jutott a mulasztó tudomására vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, és/vagy az akadály megszűnésével kezdődik azzal, hogy az igazolási kérelmet legfeljebb negyvenöt (45) napon belül lehet előterjeszteni. (3) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell. Az igazolási kérelem előterjesztése és a kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény határidejének elmulasztása miatt nincs helye további igazolásnak. (4) Az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni. (5) Az igazolási kérelemnek az eljárás folytatására, és/vagy a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ha az igazolási kérelem valószínűsíti a mulasztó vétlenségét, valamint azt, hogy az elmulasztott cselekmény pótlása megtörtént vagy megtörténik, az eljárási cselekmény vagy a határozat végrehajtása felfüggeszthető. (6) Az igazolási kérelemről a HFB dönt. Jogorvoslati határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemről az MHFB határoz. (7) Az igazolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha: a) a kérelem elkésett, b) határidő elmulasztása esetén az igazolást kérő az elmulasztott cselekményt – a kérelem előterjesztésével együtt – nem pótolta, holott az lehetséges volt. (8) Ha a HFB az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon végzett eljárási cselekményt pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. A megismétlés eredményéhez képest a korábbi eljárási cselekmény, illetőleg határozat hatályban tartásáról vagy teljes vagy részleges hatályon kívül helyezéséről is határozni kell. (9) Az igazolási kérelem elutasításával szemben önálló jogorvoslati kérelem nem terjeszthető elő, az az ügyet lezáró határozat elleni jogorvoslati kérelemmel támadható meg.
# 17. § / IGAZOLÁS / TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA
17. § (1) Amennyiben az eljárás alá vont hallgató a fegyelmi vétség elkövetését a tárgyaláson vagy írásban beismeri, a bizonyítást vagy a további bizonyítást mellőzni lehet, kivéve, ha a beismerés valóságtartalma vonatkozásában a HFB alappal kételkedik. (2) Beismerés hiányában a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell lefolytatni. (3) Bizonyítást az eljárás alá vont hallgató, a bejelentő kezdeményezhet, továbbá a HFB hivatalból is elrendelhet. (4) Bizonyítékként használható fel minden olyan eszköz, módszer vagy eljárás, amely nagy valószínűséggel alkalmas az eljárás alapjául szolgáló tények megállapítására. Bizonyítási eszközök különösen, az eljárás alá vont hallgató nyilatkozata, a bejelentő nyilatkozata, tanúvallomás, okirati bizonyíték, fénykép, hangfelvétel, kamerafelvétel, valamint a szemle, bizonyítási kísérlet és a szembesítés. (5) A fényképet és/vagy hangfelvételt és/vagy kamerafelvételt a HFB eljárás alá vont hallgató, a bejelentő, tanú, szakértő kérésére vagy hivatalból kérhet be az adatkezelő szervezeti egységtől. A fegyelmi ügyhöz kapcsolódóan a HFB-n kívül más fénykép és hangfelvétel bekérésére nem jogosult. Az illetékes szervezeti egység a HFB megkeresésének a lehető legrövidebb időn belül tesz eleget. A fénykép és hangfelvétel, kamerafelvétel az Adatkezelés rendjéről szóló belső szabályozóban meghatározottak, valamint a hazai és EU-s adatvédelmi szabályok betartásával kezelhető. (6) Tanúként nem hallgatható meg: a) az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás; b) védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől. (7) A tanúvallomás megtagadható, ha: a) a tanú az eljárás alá vont hallgató hozzátartozója; b) a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. (8) Amennyiben a HFB tanú meghallgatását szükségesnek tartja és erről dönt, a tanúként meghallgatandó személy köteles tanúvallomás tételi kötelezettségének eleget tenni. Ennek elmulasztása kötelességszegésnek minősül. (9) A HFB indokolt esetben szakértő kirendeléséről dönthet, akit a HFB elnöke írásban kér fel. Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben a bizottsági tagságra vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja. A szakértő véleménye megismerhető tanácsülésen szóban, vagy írásbeli szakértői vélemény formájában is. (10) Ha a tanú vallomása a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nyilatkozatával vagy más tanúk vallomásával ellentétes, ennek tisztázását – szükség esetén – szembesítéssel kell megkísérelni.
# 18. § / ADATOK ZÁRT KEZELÉSE / MEGHÍVÁS A FEGYELMI TÁRGYALÁSRA
18. § (1) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a HFB elrendeli a tanú, szakértő vagy az eljárást kezdeményező személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelem előterjesztője valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A döntést kizárólag a kérelem előterjesztőjével kell közölni. (2) A természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet a HFB az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. A HFB biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé. (3) A zártan kezelt adatok megismerésére csak a HFB, a jegyzőkönyvvezető, a rektor, a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes, valamint az MHFB és a bírósági felülvizsgálat során eljáró bíróság jogosult. (4) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a HFB – a jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek egyebekben megfelelő – kivonatot készít az eljárás során keletkezett iratról akként, hogy abból az (1) bekezdésben meghatározott személy kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható.
# 19. § / ADATOK ZÁRT KEZELÉSE / MEGHÍVÁS A FEGYELMI TÁRGYALÁSRA
19. § (1) A fegyelmi eljárás során legalább egy tárgyalást kell tartani. (2) A HFB a fegyelmi eljárás alá vont hallgatót és a bejelentőt tárgyaláson hallgatja meg, ha: a) a hallgató, bejelentő kéri vagy b) a hallgató, bejelentő meghallgatását a tényállás tisztázása érdekében a HFB szükségesnek tartja. (3) Amennyiben az eljárás alá vont hallgató és/vagy a bejelentő meghallgatását kéri és annak a HFB eleget tett, a hallgató és/vagy a bejelentő újból legfeljebb még két (2) alkalommal kérheti meghallgatását. (4) A HFB a tanúkat és a szakértőket tárgyaláson hallgatja meg vagy írásbeli nyilatkozatot kér. (5) A meghívóban figyelmeztetni kell a fegyelmi eljárás alá vont hallgatót és a bejelentőt arra, hogy jogában áll: a) a tárgyalástól távol maradni, b) aláírásával és keltezéssel ellátott védekezését, nyilatkozatát írásban postai úton vagy személyesen, elektronikus irat esetén ügyfélkapun keresztül, papíralapú irat esetén arról készült elektronikus másolat formájában elektronikus úton a Neptunban nyilvántartott e-mail-címéről benyújtani, továbbá, hogy c) az eljárás alá vont hallgató az eljárás során jogait képviselő útján is gyakorolhatja, szabályos meghatalmazás alapján. (6) A HFB a meghívót papíralapú dokumentumba foglalt elrendelés esetén tértivevényes küldeményben vagy személyes átvétel útján, elektronikus dokumentumba foglalt elrendelés esetén e-mailben küldi meg a hallgató részére. Az e-mailt a hallgató Neptunban nyilvántartott e-mail-címére kell megküldeni. Az értesítést elektronikus dokumentum esetén a HFB hivatalos e-mail-címéről (hfb@uni-corvinus.hu) kell megküldeni. (7) Az e-mailben megküldött meghívót a megküldést követő napon kézbesítettnek kell tekinteni. (8) Ha a tértivevényes küldeményként postára adott meghívó kézbesítése azért hiúsul meg, mert a hallgató vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át („átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza), vagy a szóban közölt meghívás megtörténtéről szóló nyilatkozat aláírását megtagadja, a küldeményt a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. (9) Ha a meghívó „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, azt az ellenkező bizonyításig a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik (5.) munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. (10) Ha tértivevényes küldemény „ismeretlen”, „elköltözött” vagy „cím nem azonosítható” jelzéssel érkezik vissza, a HFB elnöke megkeresi a személyiadatés lakcímnyilvántartást vezető hatóságot a hallgató lakcímének, levelezési címének vagy egyéb, a küldemény továbbításához szükséges személyes adat közlése céljából, majd az új adatok birtokában újból megkísérli a kézbesítést. Amennyiben a küldemény a személyiadatés lakcímnyilvántartást vezető hatóság által közölt címre sem továbbítható, a HFB további megkeresést nem folytat. Amennyiben a személyiadatés
# 19. § / MEGHÍVÁS A FEGYELMI TÁRGYALÁSRA / A FEGYELMI TÁRGYALÁS
lakcímnyilvántartást vezető hatóság nem tud lakcímet közölni vagy a tértivevényes küldemény az általa megadott címről/címekről is „nem kereste”, „ismeretlen”, „elköltözött” vagy „cím elégtelen” jelzéssel érkezik vissza, akkor az iratot a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik (5.) munkanapon közöltnek kell tekinteni. (11) Az eljárás alá vont hallgató a tudomásszerzéstől számított tizenöt (15) napon belül, de legkésőbb a közléstől számított negyvenöt (45) napon belül kézbesítési kifogást terjeszthet elő, ha tudomást szerez arról, hogy a neki küldött iratot a HFB kézbesítettnek tekinti. A kézbesítési kifogás előterjesztésére akkor jogosult a hallgató, ha a kézbesítés nem volt szabályszerű, a küldeményt önhibáján kívüli okokból nem tudta átvenni vagy a küldeményt más vette át. A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha a kifogásnak a HFB helyt ad, az igazolási kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kifogást az a Bizottság bírálja el, amelyik a kézbesítés tárgyát képező iratot kiállította. A kifogás tárgyában hozott végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (12) Az eljárás alá vont hallgató három (3) munkanappal az ülés időpontja előtt indokolt kérelmében a tárgyalás egy (1) alkalommal, legfeljebb nyolc (8) munkanappal történő elnapolását kérheti. Az elnapolás időszaka az ügyintézési határidőbe nem számít bele.
# 20. § / MEGHÍVÁS A FEGYELMI TÁRGYALÁSRA / A FEGYELMI TÁRGYALÁS
20. § (1) Fegyelmi tárgyalás vagy tanácsülés tartható személyes részvétellel az Egyetem képzési helyein, online formában, a Microsoft Teams alkalmazás felhasználásával, valamint hibrid módon is, amikor az eljáró bizottság egyes tagjai és/vagy az eljárás alá vont hallgató vagy a helyette eljáró képviselő és/vagy a tanú(k) és/vagy a szakértő(k) és/vagy a bejelentő online formában vesz(nek) részt a tárgyaláson. A fegyelmi eljárás résztvevőinek részvételi módjáról az eljáró bizottság elnöke dönt, figyelembe véve azt, ha valamely részvételre köteles személy a részvétel előírt módját alapos indokkal nem tudja teljesíteni. A HFB indokolt esetben dönthet akként, hogy a téma súlyára és/vagy specialitására tekintettel külső jogi szakértőt is meghív a tárgyalásra, aki jogosult a megjelentekhez kérdéseket feltenni, a tárgyaláson érdemben részt venni, szakértelmével segíteni és támogatni a HFB munkáját. A külső jogi szakértő tanácsülésen is részt vehet. (2) Ha az eljárás alá vont hallgató vagy a helyette eljáró képviselő szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg, de aláírásával és keltezéssel ellátott postai úton vagy személyesen, elektronikus irat esetén ügyfélkapun keresztül vagy papíralapú irat esetén arról készült elektronikus másolat formájában elektronikus úton a Neptunban nyilvántartott e-mail-címéről benyújtott kérelmében kérte, hogy a tárgyalást távollétében is tartsák meg, és a HFB úgy dönt, hogy a tárgyalás a hallgató távollétében is megtartható, a HFB a tárgyalást megtartja, azon a jelen lévő tanúkat, szakértőket meghallgatja és az ügyet érdemben tárgyalja. Amennyiben a HFB úgy dönt, hogy az ügy érdemi elbírálásához a hallgató személyes meghallgatása szükséges, a tárgyalást elhalasztja, és a megismételt tárgyalásra a hallgatót vagy a helyette eljáró képviselőt meghívja, a tanút, szakértőt saját döntése alapján meghallgathatja vagy az ő meghallgatásukat is elhalasztja. (3) Amennyiben az eljárás alá vont hallgató szabályszerű értesítés ellenére távol marad, a HFB dönthet úgy, hogy a tárgyalást érdemben tárgyalja vagy azt elhalasztja. Amennyiben a HFB úgy dönt, hogy az ügy érdemi elbírálásához a hallgató személyes meghallgatása szükséges, a tárgyalást elhalasztja, és a megismételt tárgyalásra a hallgatót vagy a helyette eljáró képviselőt meghívja. Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató vagy a helyette eljáró képviselő szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg, és a HFB úgy dönt, hogy a tárgyalás a hallgató távollétében is megtartható, a HFB a tárgyalást megtartja, azon a jelen lévő tanúkat, szakértőket meghallgatja, és az ügyet érdemben tárgyalja. (4) Ha az eljárás alá vont hallgató vagy a helyette eljáró képviselő szabályszerű értesítése a tárgyalás kezdő időpontjáig nem állapítható meg, a HFB dönthet úgy, hogy a tárgyalás a hallgató távollétében is megtartható. Ez esetben a HFB a
# 20. § / MEGHÍVÁS A FEGYELMI TÁRGYALÁSRA / A FEGYELMI TÁRGYALÁS
tárgyalást megtartja, azon a jelen lévő tanúkat, szakértőket meghallgatja, és az ügyet érdemben tárgyalja. Amennyiben a HFB a tárgyalást megtartotta és a visszaérkezett tértivevény alapján vagy egyéb módon megállapítható, hogy az értesítés nem volt szabályszerű, a tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni; az új tárgyalás eredményéhez képest a tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes vagy részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell. Amennyiben a HFB azt állapítja meg, hogy az értesítés szabályszerű volt, a mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben a HFB úgy dönt, hogy a tárgyalást elhalasztja, az elhalasztott tárgyalásra új határnapot tűz ki, amelyre szóban is meghívhatja a jelen lévő tanúkat, szakértőket. (5) Határozatképesség esetén, és ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a HFB elnöke a megjelent hallgató, képviselője, tanú, szakértő számbavétele után ellenőrzi a megjelentek személyazonosságát, képviselet esetén a képviseleti jog megfelelő igazolását. Amennyiben a képviselő képviseleti jogát nem tudja igazolni, nem járhat el. Ebben az esetben a szabályszerű értesítés mellett megvalósuló távolmaradás következményeit kell alkalmazni. (6) A tényállás tisztázása körében elsőként az eljárás alá vont hallgatót kell meghallgatni, majd ezt követően – amennyiben azt a bejelentő kéri és/vagy a HFB azt szükségesnek tartja – a bejelentőt. (7) A meghallgatást a tanúk, majd a szakértők meghallgatásával kell folytatni. (8) Tanú, szakértő meghallgatása esetén a tanútól meg kell kérdezni, hogy az ügyben érdekelt-e vagy elfogult-e, figyelmeztetni kell az igazmondás kötelezettségére és a hamis tanúzás büntetőjogi következményeire. (9) A fegyelmi eljárás alá vont hallgató meghallgatása alatt a tanúk és a szakértők nem lehetnek jelen. A tanúk, szakértők meghallgatása során a fegyelmi eljárás alá vont hallgató jelen lehet, kivéve, ha a tanú védett adatról tesz vallomást, vagy ha a HFB elrendelte a tanú természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, más tanú vagy szakértő nem lehet jelen. Az egyesített fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont hallgató meghallgatása során a többi eljárás alá vont jelen lehet. A tanú kérelmére vagy a HFB elnöke hivatalból elrendelheti az eljárás alá vont hallgató tárgyalóteremből történő kiküldését a sértett, a tanú vagy egyesített fegyelmi eljárásban más eljárás alá vont hallgató meghallgatásának időtartamára, ha az eljárás alá vont hallgató magatartása vagy jelenléte zavarja vagy zavarná ezen személyek meghallgatását. Ha az eljárás bármely résztvevője a tanácsülést vagy a tárgyalást megzavarja, az elnök elsőként figyelmezteti a rendzavarót, majd ismételt rendzavarás esetén a tárgyalásról/tanácsülésről kiküldi, ha ez sikertelen, akkor a
# 20. § / A FEGYELMI TÁRGYALÁS / A FEGYELMI HATÁROZAT
tárgyalást/tanácsülést az elnök azonnal más helyszínre helyezheti.
# 21. § / A FEGYELMI TÁRGYALÁS / A FEGYELMI HATÁROZAT
21. § (1) A HFB döntését – csak a tagok és a jegyzőkönyvvezető jelenlétében tartott – tanácsülésén hozza meg, amelyet legkésőbb a tanácsülést követő 15 napon belül határozatba foglal. (2) A HFB határozatát abszolút többséggel hozza meg. (3) A HFB a határozatot kizárólag a tanácsülésén közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. A nem bizonyított tényt a fegyelmi eljárás alá vont hallgató terhére értékelni nem lehet. Ha a hallgató bizonyítási kérelmét elutasítják, annak indokát a fegyelmi határozatban meg kell jelölni, kivéve, ha azt állapítják meg, hogy a hallgató nem követett el fegyelmi vétséget. (4) A HFB érdemi határozata lehet: a) fegyelmi büntetést kiszabó, b) figyelmeztetést megállapító, c) fegyelmi eljárást megszüntető. (5) Büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a HFB megállapítja, hogy az eljárás alá vont hallgató fegyelmi vétséget követett el és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szükségesnek. (6) A HFB megszüntető határozatot hoz, ha: a) nem állapítható meg a hallgató vétkessége, b) a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható, c) az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség vagy azt nem az eljárás alá vont hallgató követte el, d) a fegyelmi vétség elévült, e) az eljárás alapjául szolgáló cselekményt fegyelmi úton már véglegesen elbírálták, f) fegyelmi büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaz. (7) A határozat bevezető részében meg kell jelölni az ügy számát, a határozatszámot, az Egyetem és az eljáró bizottság megnevezését, valamint a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét. (8) A büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét, valamint a képzést, amelyen tanulmányokat folytat (párhuzamos képzés esetén a fegyelmi vétséggel érintett képzésre vonatkozóan), Neptun kódját, állandó lakcímét vagy tartózkodási helyét; b) az elkövetett fegyelmi vétség megnevezését; c) az alkalmazott fegyelmi büntetést és az azzal kapcsolatos egyéb rendelkezéseket; d) a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket. (9) Nem kell utalni a fellebbezés lehetőségére, ha az arra jogosultak a fellebbezésről lemondtak. (10) Ideiglenes intézkedés alkalmazása esetén a 16. § (6) bekezdésében foglaltakról a fegyelmi határozatban rendelkezni kell. (11) A büntetést kiszabó határozat indokolásának tömören tartalmaznia kell: a) a megállapított tényállást; b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését, utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a HFB valamely tényt nem talált bizonyítottnak vagy amely miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte; c) annak kifejtését, hogy az elkövetett cselekmény milyen vétséget valósít meg, és annak elkövetésében a hallgató mennyiben vétkes; d) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket; e) hivatkozást azokra a rendelkezésekre, szabályzatokra, jogszabályokra, amelyen a
# 21. § / A FEGYELMI HATÁROZAT / A HATÁROZAT KÖZLÉSE A HALLGATÓVAL
HFB döntése alapszik. (12) A megszüntető határozat tartalmára a határozat tartalmára vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadók azzal, hogy a HFB által elutasított bizonyítási kérelmet nem kell indokolni. (13) A megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét, valamint a képzést, amelyen tanulmányokat folytat (párhuzamos képzés esetén a fegyelmi vétséggel érintett képzésre vonatkozóan), Neptun kódját, állandó lakcímét vagy tartózkodási helyét; b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték; c) a fegyelmi eljárás megszüntetésének kimondását; d) erre vonatkozó döntés esetén a figyelmeztetés alkalmazását; e) a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket. (14) A megszüntető határozat indokolásában röviden elő kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, ki kell térni azokra az okokra, amelyek a megszüntetést megalapozták.
# 22. § / A FEGYELMI HATÁROZAT / A HATÁROZAT KÖZLÉSE A HALLGATÓVAL
22. § (1) A határozatot a tárgyaláson jelenlévő hallgatóval (vagy képviselőjével) kihirdetés útján is közölni lehet, amelynek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. E mellett a határozatot jelen szakasz szerint kézbesíteni is kell. (2) A Bizottság döntését papíralapú irat formájában kiadott határozatba vagy elektronikus irat formájában kiadott határozatba kell foglalni és két (2) eredeti példányban kell elkészíteni. Másolati példány szükség szerint készítendő. Egy eredeti példányt tértivevényes küldeményként vagy személyes kézbesítés útján, elektronikus irat esetén az ügyfélkapun keresztül kell a hallgató részére kézbesíteni. Egy eredeti példányt a Bizottság iktatásában kell elhelyezni. Egy másolati példányát a Tanulmányi Ügyek/doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a Corvinus Doktori Iskolák, a Nemzetközi Mobilitás hatáskörébe tartozó hallgatói ügyekben a Nemzetközi Mobilitás részére kell továbbítani. Ezek a szervezeti egységek gondoskodnak igény szerint a határozat elsőfokú döntéshozóval való közléséről. Szintén ezen szervezeti egységek gondoskodnak arról, hogy mindazok a szervezeti egységek/személyek megkapják a határozatot, akiknek munkaköri feladatuk van a határozatban foglaltakkal. (3) A kézbesítés során figyelemmel kell lenni Magyarország és az adott ország közötti nemzetközi egyezményekre. (4) A döntést azon a napon kell közöltnek tekinteni, amelyen azt a hallgató, vagy amennyiben a küldemény átvételére meghatalmazást adott, a meghatalmazott – személyesen vagy postai úton – átvette. Ügyfélkapun történő kézbesítésre Elektronikus úton (ügyfélkapun) való kézbesítés esetére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezései az irányadók. (5) Hirdetményi úton történő közlésnek nincs helye. (6) Egyebekben a kézbesítésre a 19. § (8)– 19. § (11) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
# 23. § / JEGYZŐKÖNYV ÉS HANGFELVÉTEL / A HATÁROZAT KIJAVÍTÁSA
23. § (1) A fegyelmi tárgyalásról a tárgyalás lényeges tartalmát rögzítő hangfelvétel alapján készült jegyzőkönyvet magyar, és angol nyelvű esetén, angol nyelven harminc (30) napon, angol nyelvű eljárás esetén harminc (30) napon belül kell elkészíteni. Egyesített tárgyalás esetén egy jegyzőkönyv készül. (2) 1 Az aláírt jegyzőkönyv elektronikus másolatát a tárgyalás napját követő harmincadik (30.) napig meg kell küldeni az eljárás alá vont hallgatónak. Amennyiben a hallgató azt írásban vagy e-mailben, vagy a tárgyaláson kéri, a jegyzőkönyvet postai úton is meg kell küldeni részére. (3) A hallgató a jegyzőkönyv tartalmára vonatkozóan – annak kézhezvételét követő nyolc (8) napon belül – annak kiegészítését, kijavítását kérheti. (4) Amennyiben a hallgató a jegyzőkönyv tartalmának kijavítása, kiegészítése érdekében – írásban vagy e-mailben, vagy a tárgyaláson – kéri, a hangfelvételt a HFB-nél személyesen meghallgathatja. (5) A jegyzőkönyv kijavítása, kiegészítése tárgyában a HFB a hangfelvétel alapján dönt. A kijavítást annak bejelentésétől számított nyolc (8) napon belül kell teljesíteni. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. (6) A tanácsülésről készült jegyzőkönyv nem kerül megküldésre az eljárás alá vont hallgató részére, annak hangfelvételét nem hallgathatja meg.
# 24. § / A HATÁROZAT KIJAVÍTÁSA / JOGORVOSLAT
24. § (1) A határozat érdemével össze nem függő hibákat (név-, szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírásokat) a HFB kérelemre vagy hivatalból kijavítja. (2) Nincs helye kijavításnak, ha a határozat ellen jogorvoslati kérelmet nyújtottak be. (3) A határozat kijavítását a kijavított határozatra is fel kell jegyezni. (4) Ha a határozatot már kézbesítették, a kijavított határozatot is kézbesíteni kell. (5) A kijavítás ellen fellebbezésnek nincs helye. (6) Kijavítás esetén a jogorvoslatra rendelkezésre álló határidő a kijavított határozat közlésétől indul. (7) A határozat érdemével összefüggően a HFB a határozatát a HFKSZ-ben foglalt felülvizsgálati eljárás keretében változtathatja meg. (8) A HFB a határozatot az Ákr. szabályai szerint kiegészítheti.
# 25. § / JOGORVOSLAT / A MÁSODFOKÚ FEGYELMI ELJÁRÁS
25. § (1) Az érdemi határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont hallgató vagy meghatalmazottja a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutástól számított tizenöt (15) napon belül írásban fellebbezhet. (2) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési jogáról lemondhat. (3) A fellebbezést az MHFB-nek címezve kell benyújtani a HFB jegyzőkönyvvezetőjénél. A fellebbezést a HFB iktatja, majd az elsőfokú iratok eredeti példányával és a felterjesztéssel együtt öt (5) napon belül megküldi az MHFB-nek. (4) A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. (5) A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt a hallgatót is, akinek a hallgatói jogviszonya időközben megszűnt.
# 26. § / JOGORVOSLAT / A MÁSODFOKÚ FEGYELMI ELJÁRÁS
26. § (1) A jogorvoslati kérelem tárgyában az MHFB jár el. (2) A jogorvoslati eljárásra jelen szabályzat 1. § – 24. §-ában foglalt rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) A fellebbezést harminc (30) napon belül el kell bírálni, amely határidőt az elnök egyszer harminc (30) nappal meghosszabbíthatja. b) Az ügyintézési határidő az ügy összes iratának MHFB-hez érkezését követő napon kezdődik. c) A MFHB nem köteles tárgyalást tartani, döntéseit tanácsülés keretében is meghozhatja. d) A MHFB munkájában a 8. § (6) bekezdésén túl nem vehet részt az a személy, aki az elsőfokú eljárásban részt vett vagy annak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el azzal, hogy az elfogultság bizonyítása annak a kötelezettsége, aki az elfogultságra hivatkozik. Ez a szabály nem zárja ki az elsőfokú eljárásban részt vevő jegyzőkönyvvezető részvételét a másodfokú eljárásban. e) Ha a fellebbezés elkésett vagy azt nem a jogosult terjesztette elő, az MHFB a fellebbezést visszautasíthatja. f) Az MHFB az elsőfokú eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték értékelésére is jogosult, illetve további bizonyítási indítványt tehet. g) Az MHFB az elsőfokú határozatot a hallgató hátrányára is megváltoztathatja. h) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A MÁSODFOKÚ FEGYELMI HATÁROZAT ÉS AZ ELLENE VALÓ JOGORVOSLAT
# 27. § / A MÁSODFOKÚ FEGYELMI ELJÁRÁS / FEGYELMI ELJÁRÁSBAN
27. § (1) Az MHFB határozatát abszolút többséggel hozza meg. (2) A MHFB az elsőfokú határozatot: a) helybenhagyja, b) megváltoztatja, c) hatályon kívül helyezi és az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlóját új eljárásra utasítja, d) megsemmisíti, ha azt nem a hatáskörrel rendelkező hozta. Ebben az esetben egyidejűleg értesíti az eljárás megindítására jogosultat. (3) A hallgató a jogorvoslati kérelem tárgyában hozott eljárást befejező döntést közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. (4) A keresetlevelet a HFB jegyzőkönyvvezetőjénél kell írásban, papíralapon benyújtani, a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc (30) napon belül. A HFB a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt (5) napon belül felterjeszti a másodfokon eljárt MHFB-hoz, amely azokat – a keresetlevélben foglaltakra való nyilatkozatával együtt – tizenöt (15) napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait a HFB három (3) napon belül terjeszti fel az MHFB-hez, amely azt nyolc (8) napon belül továbbítja a bírósághoz. VÉGLEGESSÉG ÉS VÉGREHAJTHATÓSÁG AZ ELSŐFOKÚ ÉS A MÁSODFOKÚ
# 28. § / KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK / MEGISMÉTELT ELJÁRÁS
28. § (1) Az elsőfokú határozat véglegessé válik, ha: a) ellene nem fellebbeztek és a fellebbezési határidő letelt, b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, c) az MHFB az elsőfokú döntést helybenhagyta. (2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a határozat a fellebbezési határidő utolsó napját követő napon véglegessé válik. (3) A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén véglegessé válik a döntés: a) az elsőfokú döntés közlésekor, ha az eljárás alá vont hallgató a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, b) a lemondás vagy visszavonás a HFB-hez való megérkezésének napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt a fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését. (4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az elsőfokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik véglegessé. (5) A másodfokú döntés a közléssel válik véglegessé és végrehajthatóvá, kivéve, ha az eljárás alá vont hallgató annak bírósági felülvizsgálatát kérte. (6) A határozatot csak véglegessé válás után lehet végrehajtani.
# 29. § / MEGISMÉTELT ELJÁRÁS / VISSZAVONÁSA
29. § (1) A megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az eljárás megismétléséről szóló döntés és az ügy összes iratának HFB-hez vagy MHFB-hez érkezését követő napon kezdődik. A HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁSBAN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA,
# 30. § / A KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI / A HALLGATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
30. § (1) Ha a HFB megállapítja, hogy a jogorvoslati eljárásban el nem bírált, fellebbezéssel meg nem támadott döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. (2) Ha az MHFB megállapítja, hogy a bírósági felülvizsgálati jogorvoslati eljárásban el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. (3) Ha a HFB-nek vagy az MHFB-nek a jogorvoslati eljárásban el nem bírált, fellebbezéssel meg nem támadott döntése ügyében a határozat véglegessé válását követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt (15) napon belül jogosult hivatalból felülvizsgálni a jogorvoslati eljárásban el nem bírált döntését. A felülvizsgálati eljárásban a HFKSZ-ben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt döntést közölni kell azzal, akivel a módosított vagy visszavont döntést közölték. (5) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt felülvizsgálatnak nincs helye, ha a határozat meghozatalától számított egy (1) év eltelt.
# 31. § / A KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI / A HALLGATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
31. § (1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben az Egyetemnek és/vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, az Nftv.-ben meghatározott eltérésekkel a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (2) Kárnak kell tekinteni az Egyetem vagyonában bekövetkezett (okozott) értékcsökkenést, hiányt, így különösen: a) az Egyetem tulajdonában, kezelésében, felelős őrzésében lévő saját és idegen vagyontárgyakban rendeltetésellenes használat során bekövetkezett értékcsökkenést (rongálódást, elvesztést, anyagi-technikai vagy pénzeszközök jogtalan felhasználását, igénybevételét); b) az Egyetem vagyoni jogainak, érvényesíthető követeléseinek elvesztését vagy csorbítását, c) az Egyetem által szervezett oktatási, tudományos, szakmai, társadalmi, kulturális, sportrendezvények vagy az Egyetem által nyújtott szolgáltatások igénybevétele során jogellenesen okozott kárt. (3) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven (50) százalékát. (4) Szándékos károkozás, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozás esetén az okozott teljes kárt meg kell téríteni. (5) A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben (ideértve a kölcsönzött könyvek hiányát is) az átvett dolgokban bekövetkezett hiány esetén a szervezeti egység vezetője írásban felszólítja a hallgatót – megfelelő határidő megjelölésével – a hiány pótlására és/vagy a kártérítési összeg megfizetésére. A hallgató a felszólítással kapcsolatos kifogásait – a felszólítás tudomásszerzésétől számított – nyolc (8) napon belül terjesztheti elő az illetékes dékánnak, doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a Corvinus Doktori Iskolák (továbbiakban: CDI) vezetőjének. E határidő elmulasztása esetén nyolc (8) napon belül igazolási kérelemnek van helye. (7) Tettenérés esetén az okozott kárról – a (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a károkozás helyén a tudomásszerzést követően haladéktalanul, a hallgató és két (2), az ügyben nem érintett tanú jelenlétében kárfelvételi jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az érintett hallgató képzésének nyelvén kell felvenni, ha a hallgató a magyar nyelvet nem érti. A jegyzőkönyvet a kárt okozó hallgatóval alá kell íratni, egyben nyilatkoztatnia kell, elismeri-e a károkozás tényét, és vállalja-e a kár megtérítését. Nyilatkozatát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
# 31. § / A KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI / A HALLGATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
(8) A jegyzőkönyvet a biztonsági szolgálat munkatársa és a tettenérésnél jelen lévő személy (pl. tantermi foglalkozás esetén az órát tartó oktató) készíti. (9) Amennyiben a jegyzőkönyv aláírását a hallgató megtagadja, ennek tényét a jegyzőkönyvre fel kell vezetni. A jegyzőkönyvet aláírásával hitelesíti a készítő és a két (2) tanú. (10) A károkozásról felvett jegyzőkönyvet az illetékes dékánnak, doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a CDI dékánjának kell megküldeni. A károkozásról és a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet a dékánnak való megküldés előtt véleményezésre meg kell küldeni a Campus Szolgáltatások vezetőnek. (11) Ha a kár okozása során nem valósult meg fegyelmi vétség, akkor a dékán, doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a CDI dékánja írásban felszólítja a hallgatót az okozott kár megtérítésére. A hallgatót csak annak a kárnak a megtérítésére lehet kötelezni, amely az Egyetemnek máshonnan nem térül meg. Ha a hallgató nem ismeri el a felelősségét és elzárkózik a kár megtérítésétől, akkor a dékán, doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a CDI dékánja a HFB-nél kártérítési eljárást rendel el. Ha a hallgató a felelősségét írásban részben elismeri, az eljárást csak az el nem ismert rész tekintetében kell megindítani. (12) Kártérítési ügyekben első fokon a kártérítési bizottság a HFB, másodfokon az MHFB jár el. (13) Ha a hallgató ellen a kötelezettségszegés miatt fegyelmi eljárás indult, az ezzel összefüggő kártérítési felelősséget is a fegyelmi eljárásban kell elbírálni. (14) A HFB a határozatban a kártérítés fizetésére kötelezi a hallgatót vagy a kártérítési felelősség alól felmenti. (15) A kártérítési felelősséget megállapító határozatnak tartalmaznia kell a HFKSZ
# 21. § / A KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI / A HALLGATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
21. § (8)–(13) bekezdésében foglaltakat, különös tekintettel az alábbiakra: a) a kártérítési jogkör gyakorlójának megnevezését, b) a határozat számát, keltét, c) a határozat rendelkező részében a kárt okozó hallgató személyes adatain kívül meg kell határozni az okozott kárt, a kártérítés összegét, fizetésének határidejét, rendelkezni kell az esetleges részletfizetésről, utalni kell a halasztó hatályú jogorvoslati lehetőségre, a meg nem fizetés jogkövetkezményeire, d) a határozat indokolásában részletesen le kell írni az okozott kárt, a kártérítés megállapításának indokait, a figyelembe vett körülményeket, meg kell jelölni azokat a rendelkezéseket, melyeken a kártérítési határozat alapul. (16) A hallgatónak szociális helyzetére tekintettel, kérelemre részletfizetési kedvezmény adható vagy a követelés érvényesítésétől az illetékes dékán, doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a CDI dékánja részben vagy egészében eltekinthet. (17) A kártérítési összeg a hallgató egyetemi juttatásaiból annak ötven (50) %-áig levonható. (18) Amennyiben a hallgató a kártérítési határozatban foglalt vagy az írásbeli felszólításra határidőre nem teljesít, a HFB elnöke az ügy iratainak megküldésével az illetékes szervezeti egységnél a követelés jogi úton történő behajtása érdekében eljárást kezdeményez. A behajtás szabályait pénzügyi vezetői rendelkezés tartalmazza. (19) Amennyiben a károkozó a kárt hiánytalanul megtéríti, a kártérítési eljárás mellőzhető vagy megszüntethető. (20) Ha a hallgató az Nftv. 44. § (1) bekezdése szerint hallgatói munkaszerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének és a hallgatónak okozott kár megtérítésére a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (21) A kártérítési eljárásra egyebekben a fegyelmi eljárás szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
# 32. § / A HALLGATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE / AZ EGYETEM KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
32. § (1) Az Egyetem, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárt a Ptk. rendelkezései szerint köteles megtéríteni. Az Egyetem és a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (2) A hallgatók a tanulmányok, valamint a munkavégzés folytatásához szükséges szokásos személyi felszerelési tárgyakon és ruházaton kívül az Egyetem területére dolgokat (beleértve a készpénzt is) csak saját felelősségükre hozhatnak be. (3) A hallgatót ért kár esetén a kárt a hallgató a károsodásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt (15) napon belül írásban köteles bejelenteni az illetékes dékánnak vagy a CDI dékánjának. A bejelentésben részletezni kell a kár tanúkkal és/vagy egyéb bizonyítékokkal igazolt keletkezési körülményeit, az okozott kár nagyságát és a kért kártérítés módját, összegét. Szükség esetén meg kell hallgatni a kárt szenvedett hallgatót is és be kell vonni az érintett szervezeti egysége(ke)t. (4) Az illetékes dékán, doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a CDI dékánja a bejelentés kézhezvételét követő harminc (30) napon belül – a jogtanácsos előzetes véleményének meghallgatása mellett – saját hatáskörben dönt a kártérítés jogosságáról, módjáról és összegéről. Kártérítési felelősség esetén a HTJSZ-ben foglalt kompenzációs alapból kell teljesíteni kifizetést. (5) A kártérítési igény teljes vagy részleges elutasítása esetén a hallgató jogorvoslatért – a polgári jog szabályai szerint – bírósághoz fordulhat. (6) Egyebekben a kártérítésre a Ptk. szabályait kell megfelelően alkalmazni.
# 33. § / ADATKEZELÉS / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33. § (1) A hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatokat az Nftv. alapján a Tanulmányi Ügyek a Neptunban tartja nyilván. Ezen adatokhoz kizárólag azon személyek férhetnek hozzá, akiknek munkaköri kötelessége ezen adatok kezelése vagy feladatuk ellátáshoz a személyes adat megismerése szükséges. (2) Az Egyetemnek mint adatkezelőnek a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó tevékenységek keretében megvalósuló adatkezelései részletes körülményeit rögzítő, a GDPR 13. és 14. cikkei szerinti adatkezelési tájékoztatója a hallgatói NEPTUN felületről érhető el. A hallgató a beiratkozási lap-képzési szerződés aláírásával a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi.
# 34. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / TARTALOMJEGYZÉK
34. § (1) Jelen Szabályzatot a Szenátus 2023. július 11. ülésén fogadta el, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szenátus SZ-40/2021/2022. (2022. VI. 21.) számú határozatával elfogadott Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat. (2) Jelen Szabályzat 2023. szeptember 1-jén lép hatályba. (3) Jelen Szabályzatot a hatálybalépést követően kezdődő eljárásokra kell alkalmazni. (4) A jelen Szabályzat hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyeket az (1) bekezdés szerinti szabályzat szerint kell lefolytatni. (5) Jelen Szabályzat a Hallgatói Követelményrendszer 6. részét képezi. Budapesti Corvinus Egyetem 1 Hallgatói követelményrendszer 6. rész: Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat 1 I. fejezet 1 Általános rendelkezések 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA 1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1 KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK 2 FOGALMAK 2 A FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 3 FEGYELMI VÉTSÉG 3 FEGYELMI BÜNTETÉS, INTÉZKEDÉS 4 MENTESÜLÉS A BÜNTETÉSHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEK ALÓL 6 A FEGYELMI ÜGYBEN ELJÁRÓ SZEMÉLYEK ÉS TESTÜLETEK 6 A FEGYELMI ELJÁRÁS ELRENDELÉSE 7 AZ ELJÁRÁS ALÁ VONT HALLGATÓ JOGAI 9 A BEJELENTŐ JOGAI 9 HATÁRIDŐK 9 FELFÜGGESZTÉS, ELÉVÜLÉS 10 ELJÁRÁSOK EGYESÍTÉSE 11 IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK 11 IGAZOLÁS 11 TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA 12 ADATOK ZÁRT KEZELÉSE 13 MEGHÍVÁS A FEGYELMI TÁRGYALÁSRA 13 A FEGYELMI TÁRGYALÁS 14 A FEGYELMI HATÁROZAT 16 A HATÁROZAT KÖZLÉSE A HALLGATÓVAL 17 JEGYZŐKÖNYV ÉS HANGFELVÉTEL 18
# 34. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / TARTALOMJEGYZÉK
A HATÁROZAT KIJAVÍTÁSA 18 JOGORVOSLAT 18 A MÁSODFOKÚ FEGYELMI ELJÁRÁS 18 A MÁSODFOKÚ FEGYELMI HATÁROZAT ÉS AZ ELLENE VALÓ JOGORVOSLAT 19 VÉGLEGESSÉG ÉS VÉGREHAJTHATÓSÁG AZ ELSŐFOKÚ ÉS A MÁSODFOKÚ FEGYELMI ELJÁRÁSBAN 19 KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK 20 MEGISMÉTELT ELJÁRÁS 20 A HATÁROZAT FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁSBAN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA, VISSZAVONÁSA 20 A KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 20 A HALLGATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 20 AZ EGYETEM KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 22 ADATKEZELÉS 23 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 23
# Általános rendelkezések / A Szabályzat célja
Hallgatói követelményrendszer 4. rész: Hallgatói térítési és A Kuratórium 31/2020. (08. 18.) számú határozatával elfogadta a Hallgatói térítési és Módosítva a Kuratórium 08/2021. (01.27.) sz., 21/2021. (04.13) sz., 37/2021. (07. 01.) sz., 29/2022. (07.04.) sz., 109/2023. (08.14.)sz., 49/2023. (10. 27.) sz., 17/2024. (06.17.) sz., 28/2024. (10.14.) sz., 39/2024. (12.19.) sz., 6/2025. (03. 24.) sz., 02/2025 (07.18.) sz., 23/2025 (09.15.) sz., 31/2025 (11.24.) sz., 26/2026. (06.26.) sz.
# 1. § / A Szabályzat célja / A Szabályzat hatálya
1. § (1) A Hallgatói térítési és juttatási szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat vagy HTJSZ) megalkotásának célja, hogy meghatározza a hallgatókat terhelő fizetési kötelezettségek típusait, azok megállapításának és teljesítésének rendjét, valamint a hallgatói juttatások forrásainak elosztására vonatkozó előírásokat, a juttatások körét, továbbá az ezen ügyekben eljáró személyek és testületek közötti hatáskör megosztásának szabályait.
# 2. § / A Szabályzat hatálya / Kapcsolódó szabályozó dokumentumok
2. § (1) Jelen Szabályzat területi hatálya kiterjed minden olyan képzési helyre, ahol az Egyetem képzést folytat. (2) A Szabályzat személyi hatálya kiterjed: a) az Egyetem valamennyi szervezeti egységére és a Szabályzat tárgyi hatálya alá tartozó ügyekben eljáró testületekre, személyekre függetlenül attól, hogy munkaviszonyban vagy hallgatói jogviszonyban állnak-e az Egyetemmel, kivéve, ha jelen Szabályzat eltérően nem rendelkezik; b) a költségviselés formájától függetlenül bármely képzési ciklusban, szakon, munkarendben tanulmányokat folytató magyar és – a hatályos jogszabályok szerint – nem magyar állampolgárságú hallgatókra – ideértve a doktori képzésben részt vevő hallgatókat és a doktorjelölteket is –, és az Egyetem volt hallgatóira (a továbbiakban együtt hallgató); c) amennyiben a Szabályzat úgy rendelkezik, az Egyetemre jelentkezőkre és az Egyetemre felvételt nyert személyekre. (3) A HTJSZ hatálya nem terjed ki a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó felnőttképzés keretében folytatott képzésekre. (4) Jelen Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed: a) a hallgatókat terhelő valamennyi, az Egyetem által kezelt és a HTJSZ-en alapuló fizetési kötelezettségre, azok megállapításának és teljesítésének rendjére, valamint b) a hallgatói juttatások forrásainak elosztására, a juttatások körére, elosztásának rendjére, továbbá az ezen ügyekben eljáró személyek és testületek közötti hatáskörés jogkörmegosztásra.
# 3. § / A Szabályzat hatálya / Kapcsolódó szabályozó dokumentumok
3. § (1) A Szabályzat megalkotására felhatalmazó jogszabály a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.). (2) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gytv.), c) a felsőoktatási hallgatók juttatásairól szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Juttatási rendelet), d) a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról szóló 389/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Finanszírozási rendelet), e) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV.9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.), f) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr. 2.), g) az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OH rendelet), h) a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kiválósági rendelet), i) a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjról szóló 52/2013. (II. 25.) Korm. rendelet, j) a Stipendium Hungaricumról szóló 285/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet, k) 690/2021. (XII.8.) Korm. rendelet a Stipendium Hungaricum Sport Ösztöndíjprogramról, valamint a Stipendium Hungaricum Sport Ösztöndíjprogram működésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról, l) az „Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” elnevezésű ösztöndíjprogramról és a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 120/2017. (VI. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Keresztény Ösztöndíj rendelet), m) Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram működéséhez szükséges egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 203/2020. (V.14.) Korm. rendelet (továbbiakban: DFP rendelet), n) 1 30/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás követelményrendszeréről, az akkreditált oktató intézményeket tartalmazó nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról, valamint az ESG tanácsadói képzésről, továbbá a képzés és a vizsga díjáról o) Szervezeti és Működési Rend, p) Felvételi szabályzat, q) Tanulmányi és vizsgaszabályzat (a továbbiakban: TVSZ), r) A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje (a továbbiakban: HJR), s) Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat (a továbbiakban: HFKSZ), t) 2 Külföldi részképzési szabályzat (a továbbiakban: KRSZ), u) Doktori szabályzat,
# 3. § / Kapcsolódó szabályozó dokumentumok / Fogalmak
v) 3 szakirányú továbbképzési szakok önköltségi díjairól szóló vezetői bizottsági rendelkezés, w) 1 a partneri együttműködésben vagy hazai, uniós vagy egyéb pályázat keretében megvalósuló ösztöndíj létesítéséről szóló vezetői bizottsági (korábban elnöki testületi) rendelkezés(ek), x) 2 a hallgatóknak biztosított, ösztöndíjnak nem minősülő díjak típusai, a jogosultak körét és az elbírálás rendjét tartalmazó vezetői bizottsági (korábban elnöki testületi) rendelkezés, y) 3 az egyes ösztöndíjakkal, ösztöndíjnak nem minősülő díjakkal, valamint a hallgatók által fizetendő egyes térítésekkel kapcsolatos előkészítő és végrehajtási feladatokat koncepcionális szinten tartalmazó hallgatói ügyek esetén hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes vagy oktatási rektorhelyettesi, doktori képzésben részt vevő hallgatói ügyek esetén kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesi rendelkezések, z) a megszűnt jogviszonyú, hátralékkal rendelkező volt hallgatók tartozásainak kezeléséről szóló pénzügyi vezetői rendelkezés, aa) 4 campus szolgáltatásokért felelős vezetői rendelkezés a kollégiumi pályáztatás rendjéről. (3) 5 Az (2)w)–(2)x) pontokban foglaltakhoz kapcsolódóan a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes, az oktatási rektorhelyettes vagy a tanulmányi ügyekért felelős vezető által tájékoztatók, végrehajtási útmutatók adhatók ki.
# 4. § / Fogalmak / Eljáró testületek és személyek
4. § (1) Jelen Szabályzatban alkalmazott fogalmak vonatkozásában a kapcsolódó dokumentumok között felsorolt jogszabályokban és belső szabályozó dokumentumokban, így különösen az Nftv.-ben, Juttatási rendeletben és Gytv.-ben, valamint a TVSZ-ben és a Doktori szabályzatban meghatározott definíciókat kell alkalmazni a (2) bekezdés szerinti eltéréssel. (2) Jelen Szabályzat értelmében tanéven doktori képzés esetén tizenkét (12) hónapból álló oktatásszervezési időszakot, minden egyéb képzés esetében tíz (10) hónapból álló oktatásszervezési időszakot kell érteni, amely félévekre tagolódik.
# 5. § / Fogalmak / Eljáró testületek és személyek
5. § (1) 6 Jelen Szabályzat hatálya alá tartozó ügyekben hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek és személyek: a) 7 szabályozási jogkörrel a fenntartó, a Vezetői Bizottság, az oktatási rektorhelyettes, a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes, a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes, a pénzügyi vezető, a Campus szolgáltatásokért felelős vezető; b) szabályzatvéleményezési jogkörrel a Szenátus; c) döntéshozó (kötelezettségvállaló) és jóváhagyó jogkörrel a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes vagy; d) javaslattevő jogkörrel az oktatási rektorhelyettes; e) döntéshozó (kötelezettségvállaló) és jóváhagyó jogkörrel az adott képzési portfólióért felelős dékán, a kompetenciaközpont vezetője; f) döntéshozó (kötelezettségvállaló) jogkörrel doktorandusz hallgatók ügyében a Corvinus Doktori Iskolák dékánja (továbbiakban: CDI dékán); g) 1 döntéshozó (kötelezettségvállaló) jogkörrel a tanulmányi ügyekért felelős vezető és a Nemzetközi Mobilitás vezetője; h) 2 i) döntéshozó (kötelezettségvállaló) jogkörrel doktorandusz hallgatók ügyében a Doktori Ösztöndíjtanács; j) 3 döntéshozó (kötelezettségvállaló) és jóváhagyó jogkörrel a kollégiumok esetén a campus szolgáltatásokért felelős vezető; k) 4 előkészítő és végrehajtó feladatkörrel a Kommunikáció, a tanulmányi ügyek, a Corvinus Doktori Iskolák és a Nemzetközi Mobilitás; l) jogi ellenőrzési jogkörrel a Jog és Beszerzés; m) döntéshozó (kötelezettségvállaló) jogkörrel az operatív főigazgató; n) előkészítő feladatkörrel és egyetértési jogkörrel a Hallgatói Önkormányzat; o) jelen Szabályzat 7. § (4) bekezdés b) és c), valamint (5) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt ösztöndíjak esetén döntéshozó (kötelezettségvállaló) jogkörrel az erre kijelölt kötelezettségvállaló. p) 5 előkészítő feladatkörrel a Programmenedzsment (2) Jelen Szabályzat hatálya alá tartozó ügyekben előkészítő, véleményező, rangsoroló feladatkörrel az alábbi testületek rendelkeznek: a) Hallgatói Szociális Bizottság, b) Doktorandusz Szociális Bizottság, c) Közéleti Bíráló Bizottság, d) Doktorandusz Közéleti Bíráló Bizottság, e) Diákszervezeti Bíráló Bizottság, f) Tudományos Bíráló Bizottság, g) 6 h) jelen Szabályzat 7. § (4) bekezdés b) és c), valamint (5) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt ösztöndíjak esetén az erre kijelölt bíráló bizottság, i) jelen Szabályzat hatálya alá tartozó ügyekben jogorvoslati jogkörrel rendelkező testület a Hallgatói Felülbírálati Bizottság. (3) 7 Hallgatói Szociális Bizottság: a Hallgatói Szociális Bizottság hat (6) tagból áll. A Hallgatói Szociális Bizottság elnöke a Hallgatói Önkormányzat diákjóléti referense, tagjai a Hallgatói Önkormányzat által delegált négy (4) hallgató, valamint a tanulmányi ügyekért felelős vezető javaslatára a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes által kijelölt egy (1) munkavállaló. A titkár személyét az elnök jelöli ki.
# 5. § / Fogalmak / Eljáró testületek és személyek
A Hallgatói Szociális Bizottságba a Hallgatói Önkormányzat legalább két (2) póttagot delegál (a továbbiakban: HSZB). (4) 8 Doktorandusz Szociális Bizottság: a Doktorandusz Szociális Bizottság hat (6) tagból áll. Elnöke a Doktorandusz Önkormányzat elnöke által kijelölt doktorandusz tag, tagjai Doktorandusz Önkormányzat által delegált négy (4) doktorandusz hallgató, valamint a CDI dékán javaslatára a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes által kijelölt egy (1) munkavállaló. A titkár személyét az elnök jelöli ki. A Doktorandusz Szociális Bizottságba a Doktorandusz Önkormányzat legalább két (2) póttagot delegál (a továbbiakban: DSZB). (5) 1 Közéleti Bíráló Bizottság: a Közéleti Bíráló Bizottság négy (4) tagból áll. A Közéleti Bíráló Bizottság tagjai a tanulmányi ügyekért felelős vezető javaslatára a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes által kijelölt egy (1) munkavállaló, valamint a Hallgatói Önkormányzat által delegált három (3) hallgató. A Közéleti Bíráló Bizottság tagjai közül választja az elnököt. A titkár személyét az elnök jelöli ki. A Közéleti Bíráló Bizottságba a Hallgatói Önkormányzat legalább egy (1) póttagot delegál. (6) 2 Doktorandusz Közéleti Bíráló Bizottság: a Doktorandusz Közéleti Bíráló Bizottság négy (4) tagból áll. Tagjai a CDI dékán javaslatára a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes által kijelölt egy (1) munkavállaló, valamint a Doktorandusz Önkormányzat által delegált három (3) hallgató. A Doktorandusz Közéleti Bíráló Bizottság tagjai közül választja az elnököt. A titkár személyét az elnök jelöli ki. A Doktorandusz Közéleti Bíráló Bizottságba a Doktorandusz Önkormányzat legalább egy (1) póttagot delegál. (7) 3 Diákszervezeti Bíráló Bizottság: a Diákszervezeti Bíráló Bizottság négy (4) tagból áll. A Diákszervezeti Bíráló Bizottság tagjai a tanulmányi ügyekért felelős vezető javaslatára a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes által kijelölt egy (1) munkavállaló, valamint a Hallgatói Önkormányzat által delegált három (3) hallgató. A Diákszervezeti Bíráló Bizottság tagjai közül választja az elnököt. A titkár személyét az elnök jelöli ki. A Diákszervezeti Bíráló Bizottságba a Hallgatói Önkormányzat legalább egy (1) póttagot delegál. (8) 4 Tudományos Bíráló Bizottság: a Tudományos Bíráló Bizottság négy (4) tagból áll. A Tudományos Bíráló Bizottság tagjai a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes által delegált egy (1) oktató, valamint a Hallgatói Önkormányzat által delegált három (3) hallgató. A Hallgatói Önkormányzat által delegált tag kiemelkedő tudományos munkát vagy közéleti tevékenységet végző hallgató lehet. A Tudományos Bíráló Bizottság tagjai közül választja az elnököt. A titkár személyét az elnök jelöli ki. A Tudományos Bíráló Bizottságba a Hallgatói Önkormányzat legalább egy (1)
# 5. § / rendszere / A képzés önköltségét finanszírozó ösztöndíjak
póttagot delegál. (9) 5 (10) 6 A Hallgatói Felülbírálati Bizottság összetételére vonatkozó szabályokat a HJR tartalmazza. (11) Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében a pályázat bírálatát végző hallgatók saját pályázatuk véleményezésében semmilyen formában nem vehetnek részt, a saját pályázatukról való véleményezés során nem lehetnek jelen, és tartózkodniuk kell a véleményezők bárminemű befolyásolásától. A szabály megsértése vagy annak kísérlete súlyos szabálytalanságnak minősül és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott egyéb jogkövetkezmények mellett a pályázatból történő kizárással jár. (12) 7Amennyiben jelen Szabályzatban valamely döntés meghozatalára vonatkozóan nincs meghatározva hatáskörrel rendelkező személy, az elsőfokú döntés meghozatalára a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes jogosult. A kiadmányt a tanulmányi ügyekért felelős vezető vagy az általa megbízott személy hitelesítheti. A hallgatói és doktori képzésben részt vevők számára biztosított juttatások
# 6. § / A képzés önköltségét finanszírozó ösztöndíjak / Nem a képzés önköltségét finanszírozó juttatások
6. § (1) A hallgatók, doktoranduszok képzésének önköltségét finanszírozó ösztöndíj: a) állami forrásból: aa) magyar állami ösztöndíj, ab) Stipendium Hungaricum Ösztöndíjak önköltséget finanszírozó része, ac) Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíj önköltséget finanszírozó része, ad) Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak önköltséget finanszírozó része, b) fenntartó által biztosított forrásból: ba) Corvinus ösztöndíj, bb) 1 Doktori Önköltség Ösztöndíj c) partneri együttműködésben megvalósuló ösztöndíjra biztosított forrásból, d) hazai, uniós vagy egyéb pályázatból megvalósuló.
# 7. § / A képzés önköltségét finanszírozó ösztöndíjak / Nem a képzés önköltségét finanszírozó juttatások
7. § (1) A hallgatók számára biztosított juttatások típusai: a) közvetlenül a hallgatónak biztosított pénzbeli juttatások, b) a hallgatónak közvetve biztosított nem pénzbeli juttatások (intézményi működési költségek finanszírozása). (2) A hallgatók számára közvetlenül biztosított pénzbeli juttatások lehetnek: a) állami ösztöndíjak vagy b) intézményi hallgatói juttatások: ba) intézményi ösztöndíjak, bb) intézményi díjak. (3) Azon állami ösztöndíjak, amelyek elbírálásában és/vagy kifizetésében az Egyetem közreműködik különösen: a) Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj, b) Egyetemi Kutatói Ösztöndíj, c) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj, d) Stipendium Hungaricum Ösztöndíjak hallgatói pénzbeli juttatásra fordítható része, e) Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíj hallgatói pénzbeli juttatásra fordítható része, f) felsőbb éves Diaszpóra Felsőoktatási ösztöndíjasok részére megélhetési és lakhatási támogatásként folyósított ösztöndíj, g) Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak pénzbeli juttatásra fordítható része, h) Tanítsunk Magyarországért mentorprogram ösztöndíja, i) Külföldi részképzési ösztöndíjak (pl. Erasmus+, CEEPUS, Pannónia), j) Hunyadi János Ösztöndíj, k) ösztöndíj Magyarországon költségtérítéses és/vagy önköltséges képzésben részt vevő nem magyar állampolgárságú hallgatók részére, l) Magyar Sportcsillag Ösztöndíj, m) Kooperatív Doktori Ösztöndíj. (4) Intézményi ösztöndíjak alapképzésben, osztott és osztatlan mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgatóknak a következők: a) Állami és fenntartói támogatásból finanszírozott ösztöndíjak: aa) tanulmányi ösztöndíj, ab) szociális alapú ösztöndíj: 1) rendszeres szociális ösztöndíj, 2) rendkívüli szociális ösztöndíj, ac) extracurriculáris ösztöndíj: (1) Tudományos ösztöndíj, (2) Közéleti ösztöndíj, (3) Diákszervezeti ösztöndíj, (4) Corvinus kiválósági ösztöndíj hallgatók részére, (5) 1 b) Partneri együttműködésben megvalósuló ösztöndíj (ennek keretében létezhetnek tanulmányi, szociális és extracurriculáris ösztöndíjak), c) Hazai, uniós vagy egyéb pályázat keretében megvalósuló ösztöndíj (ennek keretében létezhetnek tanulmányi, szociális és extracurriculáris ösztöndíjak, d) Saját forrásból megvalósuló ösztöndíj (ennek keretében létezhetnek tanulmányi, szociális és extracurriculáris ösztöndíjak): da) Ösztöndíj tanulmányúton való részvételre, db) Kutatás ösztönzését elősegítő ösztöndíj. (5) 2 (6) 3 A hallgatóknak biztosított, ösztöndíjnak nem minősülő díjak típusait, a jogosultak körét és az elbírálás rendjét vezetői bizottsági rendelkezés tartalmazza. (7) A hallgatóknak közvetve biztosított nem pénzbeli juttatások (intézményi működési költségek finanszírozása): a) jegyzet-előállítás támogatása, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a
# 7. § / Nem a képzés önköltségét finanszírozó juttatások / Vis maior juttatások
fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzése, b) kulturális tevékenység, valamint sporttevékenység támogatása, c) kollégium fenntartása, működtetése, d) kollégiumi férőhely bérlése, kollégiumi felújítás, e) a Hallgatói Önkormányzat, valamint a Doktorandusz Önkormányzat működésének támogatása, f) a hallgatói tanácsadó szervezetek működésének támogatása. (8) 4 A külföldi részképzésre irányuló állami ösztöndíjak (pl. ERASMUS+, CEEPUS, Pannónia) típusait, a jogosultak körét és az elbírálás rendjét a KRSZ tartalmazza.
# 8. § / Vis maior juttatások / A juttatások forrásai
8. § 5 (1) Az Egyetem vis maior helyzetben a hallgatók számára további juttatásokat – ideértve a kedvezményeket is – biztosíthat. A biztosított juttatások típusait, a jogosultak körét és az elbírálás rendjét vezetői bizottsági rendelkezés határozza meg.
# 9. § / A juttatások forrásai / szerint
9. § (1) A 6. §–8. §-ban meghatározott hallgatói juttatások finanszírozási forrásairól a pénzügyi vezető naprakész kimutatást vezet. A Magyar Államtól a juttatásokra kapott támogatás felosztása a juttatások fajtái
# 10. § / A juttatások forrásai / szerint
10. § (1) Az Nftv. és a Juttatási rendelet által meghatározott feltételek alapján az alábbi arányokban kerül felosztásra a hallgatói juttatásokra kapott állami támogatás összege: I. Hallgatói normatíva keretösszege: 100,00% Ebből: a) Tanulmányi ösztöndíj 57,87% b) Szociális alapú ösztöndíjkeret összesen 28,20% (rendszeres és rendkívüli szociális támogatás) c) Extracurricularis ösztöndíjak 10,54% Ebből: ca) Tudományos ösztöndíj 2,12% cb) Közéleti ösztöndíj 3,68% cc) Diákszervezeti ösztöndíj 3,39% cd) Külföldi részképzési ösztöndíj 1,35% d) 1 Vezetői Bizottsági (korábban Elnöki Testületi) döntés alapján létesített hallgatói díj 0,16% e) Tartalék 0,23% f) Intézményi működési költségek finanszírozása összesen 3,00% Ebből: fa) Hallgatói Önkormányzat 1,85% fb) Doktorandusz Önkormányzat működésének támogatása 0,15% fc) Hallgatói tanácsadó szervezetek működésének támogatása 1,00% II. Lakhatási támogatás normatívájának keretösszege: 100,00% Ebből a) Szociális alapú ösztöndíjkeret összesen 35,00% (rendszeres és rendkívüli szociális támogatás), b) intézményi működési költségek finanszírozása összesen 65,00% III. A nem doktorandusz hallgatók után járó tankönyvés jegyzettámogatás, sport és kulturális normatíva: 100,00% a) Szociális alapú ösztöndíjkeret összesen 56,00% b) Intézményi működési költségek finanszírozása összesen 44,00% Ebből: ba) Jegyzet-előállítás támogatása, elektronikus tankönyvek, tananyagok, eszközök beszerzése 24,00% ebből: (1) jegyzet-előállítás támogatása 11,40% (2) elektronikus tankönyvek, tananyagok előállítása, beszerzése és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése 11,40% (3) fogyatékossággal élők hallgatók tanulmányait segítő eszköz beszerzése 1,20% bb) Kulturális tevékenység támogatása 10,00% bc) Sporttevékenység támogatása 10,00% IV. Doktorandusz hallgatók után járó tankönyvés jegyzettámogatás, sport és kulturális normatíva: 100,00% a) Doktorandusz ösztöndíjkeretbe 56,00% b) Intézményi működési költségek finanszírozására 44,00%
# 10. § / A hallgatók számára közvetlenül biztosított pénzbeli juttatások / Állami ösztöndíjak
Közös szabályok hallgatók számára biztosított állami ösztöndíjakra vonatkozóan
# 11. § / biztosított egyes állami ösztöndíjak / Magyar állami ösztöndíj
11. § (1) Az állami ösztöndíjak az állam által nyújtott olyan támogatások, amelyek odaítélésében az Egyetem jogszabályban, valamint az ösztöndíjprogram működtetéséért felelős minisztérium vagy más hatóság által meghatározott módon közreműködik. (2) Az ösztöndíj összegét és a támogatás időtartamát, a pályázat benyújtására jogosultak körét, az ösztöndíjra való jogosultság feltételeit, a pályáztatás és a bírálat rendjét, az ösztöndíj folyósításának szabályait, a támogatott jogait és kötelezettségeit, valamint az ösztöndíjtól történő elesés eseteit jogszabály, továbbá az ösztöndíjprogram működtetéséért felelős minisztérium vagy más hatóság által meghatározott szabályzatok, előírások tartalmazzák. (3) Az ösztöndíjak esetén az Egyetem az ösztöndíjprogram működtetéséért felelős minisztérium vagy más hatóság által meghatározott időütemezés szerint és szabályok figyelembevételével jár el. (4) 1 Az ösztöndíjakkal kapcsolatos előkészítő és végrehajtási feladatokat – amennyiben a HTJSZ másként nem rendelkezik – a Tanulmányi Ügyek (továbbiakban: TÜ), doktori hallgatók esetén a CDI végzi. (5) 2 Amennyiben az Nftv. szerint az intézményi hatáskörben hozott döntés, intézkedés, mulasztás ellen jogorvoslatnak van helye, a döntés ellen a HJR-ben meghatározottak szerint lehet jogorvoslattal élni. Alapképzésben, osztott és osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgatók részére
# 12. § / Magyar állami ösztöndíj / Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj
12. § (1) Magyar állami ösztöndíj esetén az Egyetem által nyújtott képzés hallgató által fizetendő díját az állam fizeti meg a hallgató helyett az Egyetem részére. (2) Az ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató az Nftv.-ben meghatározott sajátos feltételek teljesítésére köteles. (3) A 2019/2020/1.(őszi) félévben vagy azt megelőzően tanulmányait az Egyetemen megkezdett hallgató – amennyiben annak TVSZ szerinti feltételei fennállnak – önköltséges képzésről magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésre átsorolható, valamint az Egyetemre más felsőoktatási intézményből magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésre átvehető. (4) Az ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvétel feltételeit, a részvétellel járó kötelezettségeket, a támogatott félévek maximális számát, a jogosultság megszűnésének eseteit, valamint a részletes eljárási szabályokat az Nftv., a Vhr., a Vhr. 2., valamint az OH rendelet tartalmazza.
# 13. § / Magyar állami ösztöndíj / Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj
13. § (1) A felsőoktatásért felelős miniszter az Egyetem kezdeményezésére nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat adományoz a kimagasló teljesítményt nyújtó hallgatók részére. (2) Az ösztöndíjra a felsőoktatásért felelős miniszter pályázati felhívása alapján az Egyetem által kiírt pályázat szerint az a hallgató pályázhat, aki: a) az Egyetemen alapképzésben, osztott vagy osztatlan mesterképzésben vesz részt, b) az adott vagy korábbi tanulmányai során legalább két félévre bejelentkezett (aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezett), c) tanulmányai során legalább 55 kreditet megszerzett, d) az Egyetemen folytatott tanulmányai során a pályázat benyújtásának (aktív hallgatói jogviszonyú) félévében és az azt megelőző aktív hallgatói jogviszonyú féléveiben az adott képzésen valamennyi félév vonatkozásában kiemelkedő tanulmányi eredményt, azaz legalább 4,5-ös ösztöndíjátlagot ért el, és félévente minimum 23 kreditet teljesített és e) kimagasló szakmai és közösségi munkát végzett, f) valamint a pályázat benyújtásának félévében aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. (3) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, az ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanulmányok esetén az ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja. (4) Az ösztöndíj pályázati kritériumrendszerét a Juttatási rendelet keretei között jelen Szabályzat 1. melléklete tartalmazza. (5) Az ösztöndíjban részesíthető hallgatók számát az illetékes miniszter a Juttatási rendelet alapján állapítja meg és közli az Egyetemmel. Az ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma az előző év október 15-i állapotát rögzítő statisztikai adatközlés szerinti államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, osztott mesterképzésben, osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgatók számának 0,8%-a, de legalább egy fő. (6) Az ösztöndíjat egy teljes tanév (10 hónap) időtartamára lehet elnyerni, az elnyerhető ösztöndíj összegét a pályázati felhívás tartalmazza. (7) Az adott tanévre elnyert Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj csak az adott tanévben, aktív hallgatói jogviszony esetén folyósítható. (8) Az ösztöndíj részletes pályázati feltételeit, valamint a jogosultság megszűnésének eseteit a pályázati felhívás tartalmazza. (9) 1 Az ösztöndíj nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázatot a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes írja ki. A pályázati felhívást a Juttatási rendeletben meghatározott határidők figyelembevételével – a pályázatok elbírálásának szempontjaival együtt – kell közzétenni. (10) 2 A pályázatok ellenőrzését és rangsorolását a HSZB végzi. A Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj adományozására – a Szenátus által átruházott hatáskörben – a
# 13. § / Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj / Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program
hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes tesz javaslatot az illetékes miniszter részére. (11) Az ösztöndíj adományozása tárgyában a felsőoktatásért felelős miniszter dönt. (12) Az ösztöndíjat az Egyetem fizeti ki a hallgató részére.
# 14. § / Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj / Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program
14. § (1) Az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (a továbbiakban: EKÖP) a Kormány által alapított nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj. (2) A HTJSZ az EKÖP hallgatókra, felvételt nyert személyekre vonatkozó szabályait tartalmazza, nem terjed ki az oktatókra, kutatókra. (3) Az EKÖP célja, hogy hozzájáruljon a felsőoktatási intézmények oktatói és kutatói utánpótlásának megfelelő biztosításához és az innovatív magyar vállalkozások kutató-fejlesztői utánpótlásának biztosításához, valamint bevonja a legtehetségesebb hallgatókat a felsőoktatási tehetséggondozásba. (4) A hallgató kutatói kiválóságának támogatásaként EKÖP ösztöndíj adományozható annak a kiváló kutatási, innovációs vagy művészeti teljesítményt nyújtó hallgatónak, aki az Egyetem keretében ezen ösztöndíjas jogviszony alatt kutatási tevékenységet végez. (5) Pályázatot nyújthat be az a hallgató, aki a pályázat benyújtásának félévében alapképzésben vagy osztott vagy osztatlan mesterképzésben tanulmányokat folytat, továbbá az ilyen képzésre felvételt nyert személy. (6) A kizáró okokat a pályázati felhívás tartalmazza. (7) A részletes pályázati feltételeket a Kiválósági rendelet, valamint a HTJSZ keretei között a pályázati felhívás tartalmazza. (8) A jogosultsági feltételeknek az ösztöndíjas időszak első napjával kezdődően kell megfelelni, és nem állhatnak fenn esetében a pályázati felhívásban foglalt kizáró okok. (9) A pályázati kiírásban foglalt bírálati szempontoknak legalább az alábbi elemeket kell tartalmazniuk: a) pályázó tudományos vagy művészeti területen végzett teljesítménye, kiválósága, b) a pályázó innováció területén végzett kiválósága, különösen iparjogvédelmi oltalommal való rendelkezése, és c) a pályázó kutatási tervének kiválósága (különösen kutatási terv kidolgozottsága, megvalósíthatósága, a téma tudományos fontossága, újszerűsége, a kutatás eredményeinek közvetlen hasznosulása, hasznosíthatósága). (10) A pályázati kiírásban az ösztöndíjas részére elő kell írni kötelező vállalásokat az ösztöndíjas időszak alatt. E körben a pályázónak vállalnia kell legalább, hogy közreműködik a felsőoktatási intézmény hallgatóinak felzárkóztatásban és/vagy a tehetséggondozásban, továbbá azt, hogy kutatási tevékenységének eredményét népszerűsíti. (11) Az ösztöndíjat a jogszabály szerint 5–12 hónap időtartamra lehet elnyerni, azzal, hogy az adott pályázati időszakra nézve a pályázati felhívás tartalmazza, hogy mennyi időre nyerhető el az ösztöndíj. Az elnyerhető ösztöndíj összege a jogszabály szerint minimum 125 000 forint/ hó maximum 250 000 Ft/hó azzal, hogy az adott pályázati időszakra nézve a pályázati felhívás tartalmazza az elnyerhető ösztöndíj pontos összegét. (12) Az ösztöndíjas jogviszony időtartamának kezdő időpontja a tárgyév február 1-je vagy szeptember 1-je. (13) A jogosultság megszűnésének feltételeit a Kiválósági rendelet, valamint a
# 14. § / Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj / Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program
HTJSZ keretei között a pályázati felhívás tartalmazza. (14) 1 Az ösztöndíj nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázatot a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes írja ki. Az Egyetem a pályázati kiírást a meghirdetést megelőzően legalább 30 nappal véleményezésre megküldi az EKÖP Tanács részére. (15) 2 A pályázatokat szakértői bizottság értékeli. A bizottság tagjai a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes kéri fel. A bizottság véleményt formál és rangsort állít a rektor részére azzal, hogy a felállított rangsortól a rektor szakmai indokok alapján eltérhet. A döntést a rektor hozza meg. (16) Az ösztöndíjat elnyert hallgatóval ösztöndíjszerződést kell kötni. Az ösztöndíj az ösztöndíjszerződés megkötését követően folyósítható az ösztöndíjas részére. (17) A pályázati eljárás elektronikus úton történő teljes lebonyolítását, ennek keretében különösen a pályázatok elbírálását, a támogatási döntés meghozatalát, az ösztöndíjprogrammal kapcsolatos szerződések elkészítését, valamint a pályázat útján elnyert ösztöndíj folyósítását az Egyetem végzi. (18) 3 Az általános szabályoktól eltérően az ösztöndíjakkal kapcsolatos intézményi koordinációs és kapcsolattartási feladatokat, továbbá a hallgatói ügyintézési feladatokat a Pénzügy szervezeti egység végzi, és e körben kapcsolatot tart az NKFIH-val. Az ösztöndíj kiutalását a TÜ végzi. (19) Az Egyetem az elvégzett feladatokról az egyes tanévek vonatkozásában november 30-ig szakmai és pénzügyi beszámolót készít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFIH), valamint az EKÖP Tanács részére.
# 15. § / Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program / Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj
15. § (1) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj olyan pénzbeli szociális juttatás, amely a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer adott évi fordulójához csatlakozott települési és vármegyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból (önkormányzati ösztöndíjrész) és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató számára az Egyetemen megállapított szociális ösztöndíjból (intézményi ösztöndíjrész) áll. (2) Az ösztöndíj forrását az állami költségvetés biztosítja. (3) Intézményi ösztöndíjrészben részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az ösztöndíjrendszer keretében támogatásban részesített, továbbá teljes idejű (nappali munkarendű) alapképzésben, osztott vagy osztatlan mesterképzésben folytatják tanulmányaikat. (4) Az ösztöndíjrendszer keretében megállapított ösztöndíj kizárólag a pályázó szociális helyzete alapján ítélhető meg, az ösztöndíj megítélésekor a pályázó tanulmányi eredménye nem vehető figyelembe. (5) Az ösztöndíjprogram részletes pályázati feltételeit, valamint a jogosultság megszűnésének eseteit, a visszafizetési kötelezettséget és annak módját, továbbá a kifizetés rendjét a Juttatási rendelet és a pályázati felhívás tartalmazza. (6) Az ösztöndíjban részesíthető hallgatók számát az illetékes miniszter a Juttatási rendelet alapján állapítja meg. (7) Az intézményi ösztöndíjrész havi egy (1) főre jutó legnagyobb összegét az illetékes miniszter évente a minisztérium honlapján teszi közzé. (8) 1 A pályázatokról a települési önkormányzat dönt, az intézményi ösztöndíjrészt az illetékes miniszter adományozza, a központi koordinációs és adatbázis-kezelői feladatokat a kijelölt kormányzati pályázatkezelő végzi, azonban az Egyetem kötelessége a kifizetés megkezdése előtt megvizsgálni az ösztöndíjra vonatkozó jogosultságot, továbbá az ösztöndíjat az Egyetem folyósítja a hallgatónak. Az ellenőrzési feladatot a TÜ végzi. (9) Az ösztöndíjat az Egyetem fizeti ki a hallgató részére.
# 16. § / Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj / Stipendium Hungaricum Ösztöndíjak
16. § (1) A Stipendium Hungaricum Ösztöndíjprogramok a Kormány által alapított ösztöndíjak, amelyek célja a Stipendium Hungaricum (továbbiakban: SH) Ösztöndíjak felajánlását megalapozó kormányközi megállapodások végrehajtása érdekében a külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intézményekben folytatandó tanulmányainak, a magyar felsőoktatási és felsőoktatáson kívüli versenysportban történő részvételének kiemelt támogatása, továbbá a hazai felsőoktatási sportélet fejlesztése (Stipendium Hungaricum Sport Ösztöndíjprogram), a Students at Risk alprogram keretében pedig azon hallgatók támogatása, akik Ukrajnában megkezdett tanulmányaikat folytatni kívánják Magyarországon alap, mester vagy doktori fokozat megszerzése céljából (a továbbiakban: Stipendium Hungaricum Ösztöndíjprogramok vagy Ösztöndíjprogramok). (2) Az Ösztöndíjprogramok lebonyolítását a Tempus Közalapítvány végzi. (3) 1 A pályázat benyújtására jogosultak körét az SH rendeletek, Stipendium Hungaricum, Stipendium Hungaricum Sport és Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramok intézményi megvalósítását segítő Végrehajtási Útmutatója (továbbiakban: Végrehajtási Útmutató), valamint a pályázati felhívás tartalmazza. (4) Az Ösztöndíjakat az SH rendeletekben, valamint az SH Programok Működési Szabályzatában és Végrehajtási Útmutatójában meghatározott időtartamra lehet elnyerni. (5) Az Ösztöndíjakban részesíthető hallgatók számát a támogató és az Egyetem által kötött megállapodás/támogatói okirat tartalmazza. (6) A Tempus Közalapítvány az Ösztöndíjakra az ösztöndíjak felajánlását megalapozó keretmegállapodások alapján hallgatói pályázatot hirdet magyar felsőoktatási intézményben folytatandó tanulmányokra, önköltséges helyre. A pályázatok elbírálását a Tempus Közalapítvány végzi. (7) Az SH rendeletek, valamint az SH Programok Működési Szabályzata, Végrehajtási Útmutatója és hallgatói pályázati felhívása tartalmazza a hallgatói pályázati feltételeket, a pályázat benyújtásának határidejét, az értékelés szempontrendszerét, a hallgatóknak biztosított ösztöndíj és juttatások aktuális mértékét és a tanulmányi előmenetellel összefüggő követelményeket, valamint a jogosultság megszűnésének eseteit. (8) Az ösztöndíjasnak teljesítenie kell az Egyetem által meghatározott felvételi követelményeket. Az Ösztöndíjakat a Tempus Közalapítvány adományozza azzal a feltétellel, hogy az ösztöndíjasnak hallgatói jogviszonyt kell létesítenie. (9) Az ösztöndíjassal az Egyetem köt ösztöndíjszerződést, amely meghatározza az ösztöndíjjal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. Az ösztöndíjszerződés tartalmi követelményeit az SH rendeletek, valamint az SH Programok Működési Szabályzata, Végrehajtási Útmutatója tartalmazza. (10) Az ösztöndíjakat az Egyetem folyósítja az SH rendeletekben, valamint az SH
# 16. § / Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj / Stipendium Hungaricum Ösztöndíjak
Programok Működési Szabályzatban, Végrehajtási Útmutatójában meghatározott rendben. (11) Az ösztöndíjasnak – az SH Programok Működési Szabályzatában, Végrehajtási Útmutatójában és a mindenkori, Tempus Közalapítvány által kiírt pályázati feltételekben foglaltak szerint – lehetősége van kérelmezni ösztöndíjas jogviszonya meghosszabbítását. (12) A meghosszabbításról az Egyetem javaslata alapján a Tempus Közalapítvány dönt. Az Egyetem javaslatot tesz a támogatandó hallgatók körére. (13) Korlátozott azon hallgatók száma, akiket az Egyetem javasolhat az ösztöndíjas jogviszony meghosszabbítására (tekintettel arra, hogy a Program csak a hallgatók meghatározott százalékának önköltségi díját fizeti meg az Egyetem számára a meghosszabbítási időszak alatt, így az Egyetem is e százaléknak megfelelő számú hallgató hosszabbítási kérelmét tudja támogatni). A támogatásra javasolt létszámot a mindenkori pályázati kiírás tartalmazza. (14) 2 Az ösztöndíjas jogviszony hosszabbítása nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázatot Nemzetközi Mobilitás vezetője írja ki. (15) A pályázat benyújtására jogosult – az SH Programok Működési Szabályzatában és Végrehajtási Útmutatójában, valamint és a mindenkori Tempus Közalapítvány által kiírt pályázati feltételekben foglaltak figyelembevételével –, az az ösztöndíjas hallgató, a) aki az Egyetemen alapképzésben, osztott vagy osztatlan mesterképzésben vesz részt, b) aki az utolsó SH ösztöndíjas félévében tanul, c) aki még nem használta el a két (2) hosszabbítási lehetőségét (alapképzési és mesterképzési szinten összesen két (2) alkalommal van hosszabbításra lehetőség), d) akinek tanulmányaiból a hátralevő maximum kreditszám 42 kredit, amennyiben még egy (1) hosszabbítási lehetősége van, vagy 84 kredit, amennyiben még kettő (2) hosszabbítási lehetősége van, továbbá e) akinek a pályázati kiírásnak megfelelően, részletesen kifejtett, elfogadható és indokolt esetben alátámasztó okirattal is igazolt egészségügyi és/vagy családi és/ vagy pénzügyi helyzetében kedvezőtlen változás következett be, amely őt korlátozta vagy akadályozta a tanulmányai megfelelő ütemben történő előrehaladásban. (16) Ki kell zárni a pályázatból azokat a pályázókat, akiket a Tempus Közalapítvány saját szabályai alapján kizárt. (17) A (15)–(16) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeknek megfelelő pályázatokat rangsorba kell állítani. A rangsorállítást a pályázat benyújtását megelőző utolsó aktív félév kreditekkel súlyozott tanulmányi átlaga alapján végzi el az Egyetem, azzal, hogy az a pályázó előnyt élvez, aki a hosszabbítási kérelem benyújtásának félévében nem fog abszolválni, vagyis a hosszabbítási kérelem benyújtásának félévében felvett tantárgyait teljesítettnek tekintve a tanulmányi programjának képzési és kimeneti követelményei szerint meghatározott
# 16. § / Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj / Stipendium Hungaricum Ösztöndíjak
abszolutóriumhoz szükséges követelményeket feltehetően nem fogja teljesíteni, továbbá akinek nem kizárólag Szakszeminárium 2. vagy azzal egyenértékű tantárgyat kell még teljesítenie a tanulmányai befejezéséhez. A tanulmányi átlagot a Neptun adatai alapján kell megállapítani. (18) A (15)–(16) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeknek megfelelő pályázatokat az SH intézményi koordinátorból és az SH koordinátor(ok)ból álló előkészítő bizottság ellenőrzi formai és tartalmi szempontból, majd állítja a (17) bekezdés szerint rangsorba. (19) A döntéshozó azon pályázatokat javasolja támogatásra, amelyek a felállított rangsorban – az aktuális pályázati kiírásban feltüntetett – a támogatásra javasolható hallgatói létszámmal megegyező vagy annál jobb helyezést érnek el (azaz, pl. ha a támogatásra javasolható hallgatói létszám 5, akkor azon hallgatókat terjeszti fel az Egyetem támogatásra javasoltként, akik pályázatukat formailag hibátlanul nyújtották be, továbbá megfelelnek a (15) bekezdésben foglalt valamennyi követelménynek, és a megelőző utolsó aktív félév kreditekkel súlyozott tanulmányi átlaguk alapján képzett rangsorban az 1–5. helyen szerepelnek). (20) 1 A Nemzetközi Mobilitás vezető dönt arról, hogy kinek az ösztöndíj meghosszabbítási kérelmét javasolja támogatásra. Döntését az SH intézményi koordinátor felterjeszti a Tempus Közalapítvány számára további ügyintézésre. (21) A hosszabbításról szóló döntést a Tempus Közalapítvány hozza meg, a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak (fellebbezésnek). (22) A hosszabbítást elnyert hallgatóknak járó juttatásokat a mindenkor hatályos SH Működési Szabályzat és Végrehajtási Útmutató határozza meg. (23) A támogatható hallgatók maximális létszámát, a részletes pályázati feltételeket, pályázati határidőt, a szükséges igazolások körét, azok tartalmi és formai követelményeit a pályázati felhívás tartalmazza. (23/a) 2 A Stipendium Hungaricum Ösztöndíjprogram keretében a Tempus Közalapítvány évente Hallgatói Kiválósági Díjat hirdet meg. Az Egyetem a Tempus Közalapítvány felhívása és a vonatkozó végrehajtási szabályok alapján intézményi pályázati felhívást tesz közzé, amely tartalmazza a pályázás feltételeit, határidőit, valamint az értékelés és jelölés rendjét. Az intézményi rangsorolást követően az Egyetem jelölést terjeszt fel a Tempus Közalapítvány részére, a díjak odaítéléséről a Tempus Közalapítvány Kuratóriuma dönt. (24) 1 Az általános szabályoktól eltérően az ösztöndíjakkal kapcsolatos intézményi koordinációs és kapcsolattartási feladatokat a Nemzetközi Mobilitás szervezeti egység végzi. A hallgatói ügyintézési feladatokat az általános szabályok szerint a TÜ látja el. A Tempus Közalapítvánnyal a szakmai kapcsolattartást az SH intézményi koordinátor végzi. (25) 2 A Stipendium Hungaricum Ösztöndíjprogramok lebonyolításának
# 16. § / Stipendium Hungaricum Ösztöndíjak / Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjak
eljárásrendje kialakításáért a Nemzetközi Mobilitás vezető a felelős.
# 17. § / Stipendium Hungaricum Ösztöndíjak / Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjak
17. § (1) A Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram (továbbiakban: DFP) a Kormány által alapított ösztöndíj, amelynek célja a magyar gyökerekkel rendelkező külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intézményekben folytatandó tanulmányainak kiemelt támogatása. A program – az Európai Unió tagállamai, a Szerb Köztársaság és Ukrajna Kárpátalja megye kivételével – a világ minden országában élő magyar diaszpóraközösségre kiterjed. (2) Az Ösztöndíjprogram működtetéséért a külpolitikáért felelős miniszter felel, lebonyolítását a Tempus Közalapítvány látja el. (3) A pályázat benyújtására jogosultak körét, a pályáztatás, kiválasztás alapelveit, az ösztöndíj időtartamát, a DFP Rendelet, a DFP Működési Szabályzata és Végrehajtási Útmutatója tartalmazza. (4) Az ösztöndíjban részesíthető hallgatók számát az Egyetem által kötött keretmegállapodás tartalmazza. (5) A hallgatói pályázati felhívás tartalmazza a hallgatói pályázati feltételeket, a pályázat benyújtásának határidejét, az értékelés szempontrendszerét, az ösztöndíjas hallgatóknak biztosított ösztöndíjas juttatások aktuális mértékét és a tanulmányi előmenetellel összefüggő követelményeket. (6) Az ösztöndíjak adományozásáról a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából a Tempus Közalapítvány Kuratóriuma dönt. (7) Az ösztöndíjasnak teljesítenie kell az Egyetem által meghatározott felvételi követelményeket. Az ösztöndíjat a Tempus Közalapítvány adományozza azzal a feltétellel, hogy az ösztöndíjasnak hallgatói jogviszonyt kell létesítenie. (8) Az ösztöndíjassal az Egyetem köt ösztöndíjszerződést, amely meghatározza az ösztöndíjjal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. Az ösztöndíjszerződés tartalmi követelményeit az DFP rendelet, valamint a DFP Működési Szabályzata, Végrehajtási Útmutatója tartalmazza. (9) 3 A pályázó a DFP Működési Szabályzata, Végrehajtási Útmutatója szerint és pályázati kiírásban foglaltak alapján jogosult lehet megélhetési és lakhatási támogatásra és /vagy egyszeri utazási támogatásra, valamint havi országbérletre. (10) 4 Az ösztöndíjakat és kiegészítő támogatásokat az Egyetem folyósítja a DFP rendeletben, valamint az DFP Működési Szabályzatban, Végrehajtási Útmutatójában meghatározott rendben. (10/a) 5 A DFP keretében a Tempus Közalapítvány évente Hallgatói Kiválósági Díjat és Diaszpóra Közösségi Különdíjat hirdet meg. Az Egyetem a Tempus Közalapítvány felhívása és a vonatkozó végrehajtási szabályok alapján intézményi pályázati felhívást tesz közzé, amely tartalmazza a pályázás feltételeit, határidőit, valamint az értékelés és jelölés rendjét. Az intézményi rangsorolást követően az Egyetem jelölést terjeszt fel a Tempus Közalapítvány részére, a díjak odaítéléséről a Tempus Közalapítvány Kuratóriuma dönt. (10/b) 1 A Tempus Közalapítvány félévente Disszertációs Ösztöndíj pályázatot hirdet a doktori képzésben részt vevő ösztöndíjas hallgatók számára az abszolutórium
# 17. § / Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjak / Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak program
megszerzése és a doktori fokozat megszerzése közötti időszak támogatására. Az Egyetem a Közalapítvány pályázati felhívása alapján biztosítja a pályázatok benyújtásának és intézményi szakmai véleményezésének rendjét. A támogatás odaítéléséről és időtartamáról a Tempus Közalapítvány Kuratóriuma dönt, a részletes pályázati és eljárási szabályokat a pályázati felhívás tartalmazza (11) 2 Az általános szabályoktól eltérően ösztöndíjakkal kapcsolatos intézményi koordinációs és kapcsolattartási feladatokat a Nemzetközi Mobilitás szervezeti egység végzi. A hallgatói ügyintézési feladatokat az általános szabályok szerint a TÜ látja el. A Tempus Közalapítvánnyal szakmai kapcsolattartást a DFP intézményi koordinátor végzi. (12) Az ösztöndíjasnak – a DFP Működési Szabályzata és Végrehajtási Útmutatójában foglaltak szerint – lehetősége van kérelmezni ösztöndíjas jogviszonyának meghosszabbítását. (13) 3 Az ösztöndíjas jogviszony meghosszabbítására egyebekben a 16. § (11)–(23) bekezdéseit kell értelemszerűen alkalmazni. A Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram lebonyolításának eljárásrendje kialakításáért a Nemzetközi Mobilitás vezető a felelős.
# 18. § / Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjak / Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak program
18. § (1) Az Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak program a Kormány által alapított ösztöndíj, amelynek célja, hogy: a) lehetőséget biztosítson felsőfokú tanulmányok – beleértve a doktori képzést is – folytatására Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményeiben keresztény fiatalok számára, akiknek származási országában a keresztény közösségek vallási üldöztetésnek, fenyegetésnek vannak kitéve vagy a szabad vallásgyakorlásban korlátozást szenvednek el, továbbá b) hozzájáruljon az a) pont szerinti keresztény közösségek szülőföldjükön való boldogulásához. (2) Az ösztöndíjprogram lebonyolítását a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Ügynökség) látja el. (3) A pályázat benyújtására jogosultak körét a Keresztény Ösztöndíj Működési Szabályzata tartalmazza. (4) Az ösztöndíjat a Keresztény Ösztöndíj rendeletben, valamint a Keresztény Ösztöndíj Működési Szabályzatában meghatározott időtartamra lehet elnyerni. (5) Az ösztöndíjban részesíthető hallgatók számát az Egyetem által kötött keretmegállapodás tartalmazza. (6) Az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős miniszter az ösztöndíjra az ösztöndíjak felajánlását megalapozó megállapodások alapján hallgatói pályázatot hirdet meg magyar felsőoktatási intézményben folytatandó tanulmányokra, önköltséges helyre. A miniszter javaslata alapján az oktatásért felelős miniszter dönt az ösztöndíj odaítéléséhez szükséges pályázat eredményéről. (7) A Keresztény Ösztöndíj rendelet, valamint a Keresztény Ösztöndíj Működési Szabályzata és a hallgatói pályázati felhívás tartalmazza a hallgatói pályázati feltételeket, a pályázat benyújtásának határidejét, az értékelés szempontrendszerét, a hallgatóknak biztosított ösztöndíj aktuális mértékét és a tanulmányi előmenetellel összefüggő követelményeket, valamint a jogosultság megszűnésének eseteit. (8) Az ösztöndíjasnak teljesítenie kell az Egyetem által meghatározott felvételi követelményeket. Az ösztöndíj odaítélésének feltétele az, hogy az ösztöndíjas hallgatói jogviszonyt létesítsen az Egyetemmel. (9) Az ösztöndíjassal az Egyetem köt ösztöndíjszerződést, amely meghatározza az ösztöndíjjal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. Az ösztöndíjszerződés tartalmi követelményeit a Keresztény Ösztöndíj rendelet, valamint a Keresztény Ösztöndíj Működési Szabályzata tartalmazza. (10) Az ösztöndíjat az Egyetem folyósítja a Keresztény Ösztöndíj rendeletben, valamint a Keresztény Ösztöndíj Működési Szabályzatban meghatározott rendben. (11) 1 Az általános szabályoktól eltérően az ösztöndíjjal kapcsolatos intézményi koordinációs és kapcsolattartási feladatokat a Nemzetközi Mobilitás szervezeti egység végzi. A hallgatói ügyintézési feladatokat az általános szabályok szerint a TÜ látja el. A Tempus Közalapítvánnyal a szakmai kapcsolattartást az intézményi
# 18. § / Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak program / Tanítsunk Magyarországért mentorprogram ösztöndíja
koordinátor végzi. (12) 2 Az Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak program lebonyolításának eljárásrendje kialakításáért a Nemzetközi Mobilitás vezető a felelős.
# 19. § / Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak program / Tanítsunk Magyarországért mentorprogram ösztöndíja
19. § 3 (1) A Tanítsunk Magyarországért mentorprogram (a továbbiakban: mentorprogram) keretében adományozott ösztöndíj a Kormány által alapított ösztöndíj, amelynek célja a felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatók társadalmi felelősségvállalásának ösztönzése az alapfokú oktatásban részt vevő, hátrányos helyzetű tanulók számára nyújtott mentori tevékenység támogatásán keresztül. (2) A mentorprogram koordinálását a mentorprogramért aktuálisan felelős tisztségviselő (miniszter, kormánybiztos stb.) által kijelölt szervezet látja el (a továbbiakban: koordináló szervezet). A koordináló szervezet pályázat útján felsőoktatási intézményeket von be a mentorprogram működtetésébe. (3) Az Egyetem a mentorprogram működési szabályaival összhangban félévenként ösztöndíjpályázat keretében ösztöndíjat adományoz a mentorprogramban részt vevő hallgatóknak. (4) A pályázati felhívást a mentorprogram mindenkori működési szabályai figyelembevételével a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes írja ki. A pályázatot a hallgató az Egyetemhez nyújtja be. (5) Az adott félévben elnyert ösztöndíj csak az adott félévben folyósítható. A mentorálási időszak időtartama eltérhet az adott félév szorgalmi időszakától. A mentorálási időszakot az adott félévre a koordináló szervezet határozza meg. (6) Az a személy nyújthat be pályázatot az ösztöndíjra, aki: a) a pályázat benyújtásának időpontjában az Egyetem első vagy azt követő félévére beiratkozott vagy bejelentkezett hallgatója, b) az ösztöndíj folyósításának teljes időtartama alatt tanulmányait alapképzésben vagy mesterképzésben, aktív hallgatói jogviszony keretében folytatja, c) elvégezte az Egyetem által részére térítésmentesen biztosított, kreditértékkel bíró mentor alapképző kurzust, továbbá d) a pályázat benyújtásával vállalja, hogy elvégzi az ösztöndíj feltételeként előírt, az Egyetem által részére térítésmentesen biztosított, az alapkurzusra épülő mentorkurzust, amelynek keretében a hallgató a mentorálási folyamat során folyamatos oktatói kísérést kap. (7) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármely okból megszűnik vagy szünetel, az ösztöndíj részére nem folyósítható tovább. (8) Az ösztöndíj mértékét, valamint folyósításának és elszámolásának szabályait a koordináló szervezet által megjelentetett, a felsőoktatási intézmények részére meghirdetett pályázati kiírás határozza meg. (9) A pályázatok összesítését és ellenőrzését a bíráló bizottság végzi. A bíráló bizottság elnöke a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes, tagja a mentorprogram szakmai felelőse. A bíráló bizottság létszámát és összetételét a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes határozza meg. A bíráló bizottság a mentorprogram megvalósíthatóságának szem előtt tartásával dönt az ösztöndíj odaítéléséről. (10) Ha a hallgató az ösztöndíj folyósításának feltételeit neki felróható okból nem
# 19. § / Tanítsunk Magyarországért mentorprogram ösztöndíja / állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatására
teljesíti, a bíráló bizottság erről határozatot hoz, amely alapján a hallgató a HTJSZ-ben meghatározott eljárásrend szerint a folyósított ösztöndíj visszafizetésére kötelezhető. (11) Az ösztöndíjat az Egyetem fizeti ki a hallgató részére. Miniszteri ösztöndíj kétoldalú nemzetközi megállapodás alapján külföldi
# 20. § / állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatására / Hunyadi János Ösztöndíj
20. § (1) A kétoldalú nemzetközi szerződés alapján államilag elismert felsőoktatási intézményben képzésben részt vevő hallgató részére – magyar állami ösztöndíjas doktori képzésben részt vevő hallgatót kivéve – az illetékes miniszter ösztöndíjat adományoz. (2) Az adományozott ösztöndíj évente tíz (10) vagy tizenkét (12) hónapra szól. (3) A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel: a) alapés mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 34%-ának, b) doktori képzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege egy tizenketted részének. (4) A miniszteri ösztöndíjban részesíthető hallgatók számát az illetékes miniszter a Juttatási rendelet alapján állapítja meg. (5) A miniszteri ösztöndíj részletes pályázati feltételeit, valamint a jogosultság megszűnésének eseteit a pályázati felhívás tartalmazza. (6) A miniszteri ösztöndíjat az Egyetem fizeti ki a hallgató részére. (7) Nemzetközi megállapodás alapján részképzésben részt vevő nem magyar állampolgárok esetében az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adományozott ösztöndíj a részképzés időtartamára szól.
# 21. § / Hunyadi János Ösztöndíj / Miniszteri ösztöndíj államközi megállapodás alapján
21. § (1) Az államilag elismert felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben részt vevő külhoni magyar hallgató részére – az államilag támogatott doktori képzésben részt vevő hallgatót kivéve – az illetékes miniszter Hunyadi János Ösztöndíjat adományozhat. (2) A teljes képzésben részt vevő hallgató részére az ösztöndíj a tanév tíz (10) hónapjára szól, egy (1) főre jutó havi összege 30 000 Ft/hó. A részképzésben részt vevő hallgató részére az ösztöndíj a részképzés időtartamára szól, egy (1) főre jutó havi összege 80 000 Ft/hó. (3) A hallgató az ösztöndíjat pályázat útján nyerheti el. A pályázat lebonyolítóját a felsőoktatásért felelős miniszter egyedi határozatban jelöli ki. Az egyedi határozatot az felsőoktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni. (4) Az ösztöndíjat az Egyetem fizeti ki a hallgató részére.
# 22. § / Miniszteri ösztöndíj államközi megállapodás alapján / Egyéb állami ösztöndíjak
22. § (1) A Magyarországon önköltséges képzésben részt vevő nem magyar állampolgárságú hallgató részére – a 20. § szerinti hallgatók kivételével – tanévenként az illetékes miniszter ösztöndíjat adományozhat. Az államközi megállapodás alapján miniszteri ösztöndíjjal támogatott harmadik országbeli állampolgárságú személyt a miniszteri ösztöndíjjal támogatott időszakra vonatkozóan nem terhelik a magyar állami ösztöndíjhoz fűződő, az Nftv.-ben meghatározott kötelezettségek. (2) A pályázatot – a költségvetési törvényben meghatározott keretek között – a felsőoktatásért felelős miniszter írja ki. (3) A pályázat elbírálására a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor. (4) A pályázatokat a felsőoktatási intézményekbe kell benyújtani. A pályázatokat a felsőoktatási intézmények rangsorolják, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a döntéshozóhoz. (5) A felsőoktatásért felelős miniszter a Juttatási rendeletben megállapított elvek alapján – szükség szerint szakértők bevonásával – dönt a pályázatokról. (6) Az ösztöndíjat az Egyetem fizeti ki a hallgató részére.
# 23. § / Intézményi ösztöndíjak / ösztöndíjakra
23. § 1 (1) Azon állami ösztöndíjakra vonatkozó szabályokat, amelyek az előzőekben nem szerepelnek, a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes rendelkezésben állapítja meg. (2) 2 Azon állami ösztöndíjakra vonatkozóan, amelyek odaítélésében, ellenőrzésében, kifizetésében az Egyetem nem működik közre, a TÜ a honlapon értesíti a hallgatókat és igény esetén támogatást nyújt a pályázati felhívás értelmezéséhez. Közös szabályok az állami és fenntartói támogatásból finanszírozott intézményi
# 24. § / Intézményi ösztöndíjak / ösztöndíjakra
24. § (1) 3 Az ösztöndíjjakkal kapcsolatos előkészítő és végrehajtási feladatokat – amennyiben a HTJSZ másként nem rendelkezik – a TÜ végzi. (2) 4 Az egyes ösztöndíjakkal kapcsolatos előkészítő és végrehajtási feladatokat tartalmazó eljárásrendet a TÜ készíti elő és az oktatási rektorhelyettessel egyeztetve a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes rendelkezésben adja ki. (3) 5 Az eljárásrendek végrehajtására a TÜ vagy az előkészítési és végrehajtási feladatot ellátó más szervezeti egység nem normatív tájékoztatót, végrehajtási útmutatót adhat ki. (4) Állami forrásból vagy fenntartói támogatásból finanszírozott ösztöndíjra – amennyiben a HTJSZ vagy a pályázati felhívás kifejezetten másként nem rendelkezik – nem pályázhat: a) részismereti képzésben, b) részképzésben (vendéghallgatói jogviszonyban), c) előkészítő képzésben részt vevő, valamint d) 1 az a hallgató, aki az önköltségi díját egyéb ösztöndíjforrásból fizeti (Stipendium Hungaricum Ösztöndíjban, Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjban, továbbá bármely, önköltséget finanszírozó állami vagy intézményi ösztöndíjban – kivéve a Corvinus ösztöndíjat, Corvinus doktori ösztöndíjat és a Corvinus doktori kiválósági ösztöndíjatrészesülők, azok, akiknek harmadik fél átvállalja az önköltségi díjának megfizetését stb.). (5) 2 Amennyiben a vonatkozó jogszabály szerint az intézményi hatáskörben hozott döntés, intézkedés, mulasztás ellen van helye jogorvoslatnak, a döntés ellen a HJR-ben meghatározottak szerint lehet jogorvoslattal élni. Alapképzésben, osztott és osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgatók részére
# 25. § / biztosított egyes intézményi ösztöndíjak / Corvinus ösztöndíj
25. § (1) 3 Az Egyetem önköltséges képzésben felvételt nyert hallgatóinak teljesítményük alapján pénzbeli juttatásként Corvinus ösztöndíjat adományoz az adott képzés hallgató által fizetendő féléves díjának, amennyiben kedvezményben részesül, abban az esetben a kedvezménnyel csökkentett féléves díjának (továbbiakban: önköltség) teljes vagy részleges átvállalása céljából (a továbbiakban jelen §-ban együttesen hivatkozva az ösztöndíjra: (rész) ösztöndíj) azzal, hogy az ösztöndíjjal finanszírozott hallgatókon belül a teljes ösztöndíjjal finanszírozott hallgatói arány legalább 50% kell, hogy legyen. (2) Az ösztöndíjkeretet a fenntartó határozza meg. (3) 4 A (rész)ösztöndíjjal támogatott képzések (a továbbiakban: támogatott képzés) köréről, arról, hogy a Corvinus ösztöndíj milyen szakon, munkarendben, képzési helyen, képzési nyelven, továbbá milyen felvételi eljárás keretében jelentkező hallgatói kör részére kerül meghirdetésre, a Vezetői Bizottság dönt. A Vezetői Bizottság dönt továbbá az egyes képzéseken a meghirdethető ösztöndíjas helyek számáról. Ezen döntéseket a Vezetői Bizottság a központi felvételi, valamint az intézményi hatáskörben bonyolított felvételi eljárás ponthatárhúzási folyamata keretében hozza meg. A Vezetői Bizottság szükség esetén a HTJSZ keretei között az oktatási rektorhelyettes – a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes javaslatát figyelembe véve – előterjesztésére meghatározza a Corvinus ösztöndíjra kiírt pályázat további feltételeit. (4) Nem jogosult (rész)ösztöndíjra, aki az önköltségi díját nem saját maga fizeti, így különösen Stipendium Hungaricum Ösztöndíjprogramban, Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramban, továbbá bármely, önköltséget finanszírozó állami vagy intézményi ösztöndíjban részesülők, továbbá azok, akiknek harmadik fél átvállalja az önköltségi díj megfizetését. (5) A (rész)ösztöndíj egy adott képzésre szól, azaz adott szakon, adott munkarendben, képzési nyelven, képzési helyen folytatott tanulmányokra. (6) 5 A Corvinus ösztöndíj egy képzési szinten csak egyszer vehető igénybe. Amennyiben a hallgató ugyanazon képzési szinten új jogviszonyt létesít, a korábbi jogviszonyában, azonos képzési szinten igénybe vett támogatott félévek számától függetlenül az új képzésén nem részesülhet Corvinus ösztöndíjban. A (rész)ösztöndíj azonban többször is igénybe vehető, ha az különböző képzési szintekre vonatkozik. (7) 1 Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonyát ― neki felróható okból ― az Egyetem egyoldalúan megszünteti vagy az ugyanezen okból a jogszabály erejénél fogva megszűnik, akkor ugyanazon képzési szinten már nem jogosult Corvinus ösztöndíjra új hallgatói jogviszony létesítése esetén sem. (8) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya megszüntetését maga kéri ― feltéve, hogy nem álltak fenn a megszüntetésre irányuló kérés időpontjában vagy a
# 25. § / biztosított egyes intézményi ösztöndíjak / Corvinus ösztöndíj
megszüntetésre irányuló kérés tanulmányi félévében olyan körülmények, amelyek miatt hallgatói jogviszonya egyébként megszüntetésre került volna az Egyetem által vagy ilyen ok folytán nem szűnt volna meg a jogviszony a jogszabály erejénél fogva –, akkor azonos képzési szinten is pályázhat ösztöndíjra. (9) Egy (1) hallgató egy (1) félévben párhuzamosan csak egy (1) képzésen lehet jogosult Corvinus ösztöndíjra akkor is, ha egynél több képzésen folytat tanulmányokat az Egyetemen. (10) A (rész)ösztöndíj összege félévente maximum az adott képzés hallgató által fizetendő önköltségének megfelelő összeg. (11) A (rész)ösztöndíj egy adott képzésen legfeljebb az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési időre szól (támogatott félévek maximális száma), amelyet a hallgató a (14) vagy (15) bekezdésben meghatározott jogosultsági időszak alatt vehet igénybe. (12) Azon hallgatók esetében, akiket a Fogyatékosügyi Bizottság fogyatékossággal élő hallgatóként regisztrál, a (11) bekezdésben meghatározott támogatott félévek maximális száma az alapképzések, osztott mesterképzések és szakirányú képzések esetében egy félévvel, az osztatlan mesterképzések esetében két félévvel hosszabb. A kedvezmény érvényesítéséhez a hallgatónak a fogyatékossággal élő hallgatóként történő regisztrációt, legkésőbb a megelőző félév utolsó napjáig kell elvégeznie. Amennyiben ezt elmulasztja, a kedvezmény érvényesítésére az azt követő félévben jogosult, amikor a fogyatékossággal élő hallgatóként történő regisztrációt a fentiek szerint teljesítette. (13) 2 A (11) bekezdésben meghatározott támogatott maximális félévek száma a hallgató méltányolható kérelmére külföldi csereprogramokban való részvétel miatt legfeljebb egy (1) félévvel meghosszabbítható. A méltányolható körülmény ügyében a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes dönt a kérelem benyújtását követő tizenöt (15) napon belül. A kérelmet a hosszabbítással érintett félévet megelőző félévben, a félév utolsó napjáig lehet a Neptunban benyújtani. A kérelem benyújtásáért a hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles megfizetni. (14) A jogosultsági időszak, amelyen belül igénybe vehető a (rész)ösztöndíj: a) alapképzésben, osztott mesterképzésben, továbbá szakirányú továbbképzésben a képzési idő plusz egy (1) félév, b) 3 osztatlan mesterképzésben a képzési idő plusz két (2) félév, c) a fogyatékossággal élő hallgatók esetében a képzési idő kétszerese. (15) 4 A (14) bekezdésben rögzített jogosultsági időszak további egy (1) félévvel meghosszabbítható a hallgató kérelmére különösen méltányolható körülmény fennállása esetén, így különösen tartós betegség, gyermekvállalás, külföldi csereprogramokban kötelező szakmai gyakorlaton való részvétel miatti tanulmányi idő-hosszabbodás esetében azzal, hogy a támogatott félévek száma továbbra sem
# 25. § / biztosított egyes intézményi ösztöndíjak / Corvinus ösztöndíj
haladhatja meg a (11)–(13) bekezdés szerint meghatározott támogatott félévek maximális számát. A méltányolható körülmény ügyében a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes dönt, a kérelem benyújtását követő tizenöt (15) napon belül. A kérelmet a hosszabbítással érintett félévet megelőző félévben, a félév utolsó napjáig lehet a Neptunban benyújtani. A kérelem benyújtásáért a hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles megfizetni. (16) 1 Az ösztöndíjas jogviszony létrejöhet: a) 2 a központi felvételi eljárás keretében elért felvételi pontszám alapján meghozott felvételi döntést követően létrejövő képzési szerződéssel; b) 3 az intézményi felvételi eljárás keretében a beiratkozással létrejövő képzési szerződéssel; c) 4 a hallgatói jogviszony fennállásának időszakában a jelen § szerinti felülvizsgálati eljárás, valamint a (17) bekezdésben meghatározott pályázati kiírás eredményeként az ösztöndíjjal nem rendelkező hallgatók esetén, a pályázat elnyerését követően létrejött képzési szerződés módosításával, kiegészítésével. (17) 5 A 2026/2027 tanév I. (őszi) félévtől jelen Szabályzat 1. melléklet 13) b) pontjában meghatározott minimum tanulmányi követelmények teljesítése esetén a (16) bekezdés a) és b) pontja szerint létrejött ösztöndíjas jogviszony a következő tanévben is fennáll. A jelen § szerinti felülvizsgálati eljárás alapján történő hallgatók közötti rangsorolásra ezen hallgatók esetében első alkalommal a második tanév lezárását követően kerül sor. Az első tanévet követően a minimum tanulmányi követelményeket el nem érő hallgatók vagy egyéb okból ösztöndíjas jogosultságukat elvesztő hallgatók helyének betöltésére az illetékes dékán a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes és a Hallgatói Önkormányzat elnökének egyetértésével pályázatot ír ki. (18) A hallgató a jelen § szerinti felülvizsgálat időpontjáig szerez jogosultságot a (rész)ösztöndíjra, azaz a felülvizsgálatot követően annak eredményeként vagy továbbra is megtartja ösztöndíj-jogosultságát vagy elveszíti azt. (19) A (rész)ösztöndíjat csak aktív félévben veheti igénybe a hallgató, ezért a szünetelés féléveire nem jár ösztöndíj, azonban a hallgató az ösztöndíj-jogosultságát nem veszíti el önmagában a hallgatói jogviszony szünetelése miatt. Amennyiben a hallgató szünetelést követően tanulmányait aktív félévben tovább folytatja és az éves felülvizsgálatra is figyelemmel a jogosultsága még mindig fennáll, az Egyetem hivatalból intézkedik az ösztöndíj folyósításának újraindításáról. (20) 6 A hallgató által igénybe vett támogatott félévnek minősül minden olyan félév, amelyben a hallgató ösztöndíjban részesült és amely tekintetében nem keletkezett visszafizetési kötelezettsége. Nem számít bele a hallgató által igénybe vett támogatott félévek számába az a félév, amelyre a hallgató bejelentkezett, de a félév
# 25. § / biztosított egyes intézményi ösztöndíjak / Corvinus ösztöndíj
során passziválja jogviszonyát tekintettel arra, hogy ezen félévekben a hallgató nem veheti igénybe az ösztöndíjat, vagy a részére már biztosított ösztöndíjat a hallgató (26) bekezdés a) pontja értelmében visszafizetni köteles. (21) Megszűnik az ösztöndíjas jogviszony, ha a) a képzési szerződés az Egyetem és a hallgató között bármely okból megszűnik a megszűnés napjától, b) a hallgató hallgatói jogviszonya az Egyetemen megszűnik, a hallgatói jogviszony megszűnésének napján, c) a hallgató képzést, azaz szakot vagy adott szakon belül munkarendet, képzési helyet, képzési nyelvet vált, attól a naptól, amikortól a hallgató a tanulmányait az új képzésen folytatja, d) a hallgató kimerítette a (11) – (13) bekezdés szerinti támogatott féléveket, a következő félévtől, e) a hallgató túllépett a (14) vagy (15) bekezdés szerinti jogosultsági időszakon, f) a hallgató nem teljesíti a jelen § szerinti felülvizsgálati eljárás keretében meghatározott tanulmányi követelményeket, a következő félévtől. (22) 1 Az Egyetem tanévenként egyszer, minden év július 31. napjáig – a HTJSZ 1. mellékletében megtalálható értékelési szempontok szerint – felülvizsgálja az ösztöndíjban részesíthető hallgatói kört. A felülvizsgálat során az értékelést felvételi eljárásonként, szakonként, azon belül munkarendenként, képzési nyelvenként, képzési helyenként, képzésüket azonos félévben megkezdő hallgatónként kell elvégezni (továbbiakban: képzésenként). A felülvizsgálat a két utolsó olyan aktív félév teljesítménye alapján történik, amelyben a hallgató nem vett részt külföldi részképzésben vagy gyakorlatigényes szakon hat (6) hetet meghaladó külföldi kötelező szakmai gyakorlaton. Az értékelés során kizárólag az Egyetemen folytatott tanulmányokat lehet figyelembe venni. Amennyiben az éves felülvizsgálatkor adott hallgatónak csak egy értékelés alá vonható aktív féléve volt – ideértve a keresztfélévben tanulmányaikat megkezdő hallgatókat is –, akkor a felülvizsgálat során azt az egy félévet kétszeres értéken kell figyelembe venni. (23) 2 A 2020/2021/I. (őszi) félévtől, amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a jogosultak száma – a rangsorban kialakuló azonos pontszámok miatt – meghaladná az adott képzésen rendelkezésre álló ösztöndíjas helyek számát vagy a rendelkezésre álló ösztöndíjkeretet, akkor a Vezetői Bizottság dönt a jogosultság odaítéléséről. (24) 3 A 2021/2022/I. (őszi) félévtől, amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a jogosultak száma – a rangsorban kialakuló azonos pontszámok miatt – meghaladná az adott képzésen rendelkezésre álló ösztöndíjas helyek számát vagy a rendelkezésre álló ösztöndíjkeretet, akkor a Vezetői Bizottság dönt a Corvinus ösztöndíjjal támogatható létszámról, továbbá a fennmaradó ösztöndíjkeret felhasználásáról. (25) 4 A (rész)ösztöndíj jogosultságát a (22) bekezdés szerinti felülvizsgálat során
# 25. § / biztosított egyes intézményi ösztöndíjak / Corvinus ösztöndíj
elveszítő hallgató különös méltánylást érdemlő helyzetére tekintettel – rendkívül indokolt esetben – a Neptunban kérvényezheti az ösztöndíjas jogviszony fenntartását. A méltányosság ügyében a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes dönt a kérelem benyújtásától számított tizenöt (15) napon belül A kérelem benyújtásáért a hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles megfizetni. (26) A (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgató köteles: a) visszafizetni – jelen Szabályzat visszatérítési szabályaira figyelemmel – az adott félévre folyósított ösztöndíj teljes összegét, ha a félév során szünetelteti jogviszonyát, b) adott képzési szinten a képzési idő alatt, de legfeljebb a képzési idő kétszeresén belül a Budapesti Corvinus Egyetemen megszerezni az oklevelet, vagy az oklevél itt meghatározott időszakon belül történő megszerzése hiányában visszafizetni az általa adott képzési szinten igénybe vett ösztöndíj teljes összegét. c) 5 visszafizetni a számára az adott hallgatói jogviszonyához kapcsolódóan juttatott (rész)ösztöndíj teljes összegét, amennyiben hallgatói jogviszonya megszűnik. (27) Nem keletkezik visszafizetési kötelezettsége a hallgatónak, ha az Egyetemen belül képzést, azaz szakot vagy adott szakon belül munkarendet, képzési helyet, képzési nyelvet vált és a jogutód szakon a jogutód szak képzési ideje alatt, de legfeljebb a képzési idő kétszeresén belül a Budapesti Corvinus Egyetemen megszerzi az oklevelet. Ebben az esetben a képzésváltást követően a korábbi képzésen igénybe vett támogatott félévek száma csökkenti az új képzésen igénybe vehető támogatott félévek számát. Vissza kell azonban fizetnie az adott képzési szinten igénybe vett teljes ösztöndíjat akkor, ha a jogutód szakon a jogutód szak képzési ideje alatt, de legfeljebb a képzési idő kétszeresén belül a Budapesti Corvinus Egyetemen nem szerzi meg az oklevelet. (28) 1 A pályázati felhívás tartalmazza a hallgatói pályázati feltételeket, a pályázat benyújtásának határidejét, az értékelés szempontrendszerét, az ösztöndíj mértékét és az ösztöndíjra való jogosultsággal összefüggő követelményeket, valamint a jogosultság megszűnésének eseteit. A (rész)ösztöndíj – az éves felülvizsgálatot kivéve – nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázatot a Vezetői Bizottság döntése alapján az oktatási rektorhelyettes a Hallgatói Önkormányzat egyetértésével írja ki. (29) 2 A (rész)ösztöndíj adományozása tárgyában, beleértve az éves felülvizsgálat alapján való odaítélést is, az adott képzési portfólióért felelős dékán dönt. (30) A (rész)ösztöndíj nem minősül az Nftv. szerinti állami (rész)ösztöndíjnak. (31) A (rész)ösztöndíj összegét az Egyetem nem fizeti ki a hallgató számára, a juttatás a költségtérítéssel való kompenzációval valósul meg. A Corvinus ösztöndíj sajátosságai a központi felvételi eljárásban meghirdetett
# 26. § / Corvinus ösztöndíj / pályázat esetén
26. § (1) A központi felvételi eljárás keretében meghirdetett Corvinus ösztöndíjra a
# 25. § / Corvinus ösztöndíj / pályázat esetén
25. § -ban foglaltakat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A központi felvételi eljárás keretében meghirdetett Corvinus ösztöndíjra jogosult minden magyar állampolgár, továbbá az Nftv. szerint magyar állampolgárral azonos jogokkal rendelkező személy. (3) Az irányadó maximális ösztöndíjas létszámot adott képzésnél az „A” finanszírozási formánál megjelölt maximális létszám határozza meg azzal, hogy az Egyetem fenntartja annak jogát, hogy a vonalhúzási eljárás során a jelentkezők tényleges eredményének ismeretében a képzések kapacitásszáma között átcsoportosítást tehet. (4) A Corvinus ösztöndíj pályázati eljárásának határideje megegyezik a felvételi eljárásra vonatkozó határidővel. (5) A Corvinus ösztöndíjat az „A” finanszírozási formájú képzés megjelölésével lehet megpályázni azzal, hogy az ösztöndíjjal támogatott képzés nem minősül magyar állami ösztöndíjas képzésnek. A Corvinus ösztöndíjra jelentkezéshez külön pályázati kérelem nem kell, és a központi felvételi eljárás keretében kötelezően benyújtandó dokumentumokon kívül egyéb dokumentumok benyújtása nem szükséges. (6) Az Egyetem a központi felvételi eljáráson belül lezajló folyamatokon kívüli külön ösztöndíjbírálatot nem folytat le. Az a jelentkező, aki az adott képzésen eléri az annak „A” finanszírozási formájához az Egyetem által meghatározott felvételi ponthatárt, az jogosulttá válik a Corvinus ösztöndíjra az ösztöndíjpályázatban meghatározott feltételek szerint. A Corvinus ösztöndíj speciális feltételei a kizárólag külföldi hallgatók számára idegen nyelven folyó képzések felvételi eljárása (intézményi felvételi eljárás) keretében
# 25. § / pályázat esetén / meghirdetett pályázat esetén
26/A. § 3 (1) A kizárólag külföldi hallgatók számára idegen nyelven folyó képzések felvételi eljárása (intézményi felvételi eljárás) keretében meghirdetett Corvinus ösztöndíjra a 25. § -ban foglaltakat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) 4 A kizárólag külföldi hallgatók számára idegen nyelven folyó képzések felvételi eljárása (intézményi felvételi eljárás) keretében meghirdetett Corvinus ösztöndíjat elnyert hallgatókra a 25. § (22)–(25) bekezdésekben meghatározottakat nem kell alkalmazni. (3) Az Egyetem tanévenként egyszer, minden év július 31. napjáig – a HTJSZ 1. melléklet 13) pontjában megtalálható értékelési szempontok szerint, rangsorállítás nélkül – felülvizsgálja az ösztöndíjban részesített hallgatói kört annak megállapítása érdekében, hogy a következő felülvizsgálat időpontjáig jogosult marad-e a Corvinus ösztöndíjra. (4) 1 Amennyiben a HTJSZ 1. melléklet 13) pontjában megtalálható értékelési szempontok szerint nem felel meg a megadott feltételeknek, a hallgató elveszíti a Corvinus Ösztöndíját. Azon, kizárólag külföldi hallgatók helyének betöltésére, akik a minimum tanulmányi követelményeket nem érik el vagy egyéb okból ösztöndíjas jogosultságukat elveszítik az illetékes dékán a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes és a Hallgatói Önkormányzat elnökének egyetértésével kizárólag külföldi hallgatók számára pályázatot ír ki. (5) A HTJSZ 1. melléklet 13) pont c) bekezdésének szövege az alábbira módosul az intézményi felvételi eljárásban Corvinus ösztöndíjat elnyertek számára: A kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag számítása az alábbi képlet szerint történik a két érintett félévben teljesített tárgyak alapján. (6) A Corvinus ösztöndíjra az intézményi felvételi jelentkezés keretében kell pályázni. (7) 2 A pályázati felhívás tartalmazza a hallgatói pályázati feltételeket, a pályázat benyújtásának határidejét, az értékelés szempontrendszerét, az ösztöndíj mértékét és az ösztöndíjra való jogosultsággal összefüggő követelményeket, valamint a jogosultság megszűnésének eseteit. Az ösztöndíj nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázatot a Vezetői Bizottság döntése alapján az oktatási rektorhelyettes írja ki. (8) A Corvinus ösztöndíjra jelentkezéshez külön pályázati kérelem nem kell, és az intézményi felvételi eljárás keretében kötelezően benyújtandó dokumentumokon kívül egyéb dokumentumok benyújtása nem szükséges. A pályázati kiírásban megadott módon kell megjelölni a Corvinus ösztöndíjra való pályázást. (9) Az ösztöndíj adományozása tárgyában, az adott képzési portfólióért felelős dékán dönt.
# 27. § / meghirdetett pályázat esetén / Tanulmányi ösztöndíj
27. § (1) A Tanulmányi ösztöndíj a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, teljes idejű (nappali munkarendű) képzésben részt vevő, aktív hallgatói jogviszonyban lévő hallgatók számára biztosított pénzbeli juttatás. (2) 3 Az ösztöndíj nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázatot az oktatási rektorhelyettes a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes javaslatát figyelembe véve a Hallgatói Önkormányzat egyetértésével írja ki. (3) A 2019/2020/I. (őszi) féléve előtt hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók esetén a) tanulmányi ösztöndíjban a magyar állami ösztöndíjas teljes idejű (nappali munkarendű) képzésben részt vevő aktív hallgatói jogviszonyban lévők legfeljebb 50%-a részesülhet, b) ha az adott félévet megelőző legutolsó aktív félévben az ösztöndíjátlagba beszámító tantárgyakból legalább 23 kredit értékűt teljesített és tanulmányi eredménye eléri a 3,0 ösztöndíjátlagot, c) az egy hallgatóra számított ösztöndíjkeret havi összege az éves hallgatói normatíva legalább 5%-a, de legfeljebb 40 000 Ft. (4) 1 A 2019/2020/I. (őszi) félévében vagy azt követőn hallgatói jogviszonyt létesített legkiválóbb teljesítményű hallgatók – az Egyetem stratégiájával összhangban – a tanulmányi eredményen alapuló rangsoroló eljárással megállapított ösztöndíjban részesülnek. A 2019/2020/I. (őszi) félévében vagy azt követően hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók esetén a) tanulmányi ösztöndíjban a teljes idejű (nappali munkarendű) képzésben részt vevő képzésük második vagy későbbi félévét teljesítő legjobb tanulmányi eredményű hallgatók legalább 25%-a részesül azzal, hogy aa) az osztott mesterképzésüket kezdő elsőéves hallgatók, akiknek felvételi pontszáma elérte, vagy meghaladta a pályázati kiírásban meghatározott pontszámot, beszámítanak a létszámba, ab) 2 a létszám meghatározásánál az alapképzésben, osztott mesterképzésben a képzési idő plusz egy (1) féléves, osztatlan mesterképzésben a képzési idő plusz két (2) féléves időkeretet meghaladó hallgatókat figyelmen kívül kell hagyni azzal, hogy az időkeret számításánál a hallgató által igénybe vett passzív félévek nem számítanak be valamint ac) a képzésüket intézményen belül képzésváltással megkezdő első féléves hallgatókat a létszám meghatározásánál figyelembe kell venni, b) ha az adott félévet megelőző legutolsó aktív félévben az ösztöndíjátlagba beszámító tantárgyakból legalább 23 kredit értékűt teljesített és tanulmányi eredménye eléri a 3,80 ösztöndíjátlagot, a létszám meghatározásánál figyelembe kell venni a feltételeket nem teljesítő hallgatókat is, c) 3 a tanulmányi ösztöndíj képzésenként legalacsonyabb ösztöndíjra jogosító ösztöndíjindexhez tartozó minimális, az egyes képzéseken elért ösztöndíjindexhez tartozó maximális havi összegét, az ösztöndíjat elnyert hallgatók százalékos arányát, és az egyes skálaértékekhez tartozó ösztöndíjak összegének eloszlását a Vezetői
# 27. § / meghirdetett pályázat esetén / Tanulmányi ösztöndíj
Bizottság határozza meg az oktatási rektorhelyettesnek a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes és a HSZB javaslata szerint tett előterjesztése alapján, d) a Kuratórium ösztöndíjkeretként az a) pontban meghatározott hallgatói létszámra vonatkozóan minimum 60 000 Ft/fő/hó összegű támogatást biztosít. (5) Nem részesülhet tanulmányi ösztöndíjban az a hallgató, aki a) 4 a pályázattal érintett képzése első aktív félévét végzi, ide nem értve a képzésük első félévét végző, de azt intézményen belül képzésváltással megkezdő hallgatókat és az osztott mesterképzésüket megkezdőket, vagy b) 5 a pályázattal érintett képzésen alapképzésben és osztott mesterképzésben a jelen Szabályzat 20. § (14)–(15) bekezdésében meghatározott jogosultsági időszakot túllépte, vagy c) az adott félévet megelőző legutolsó aktív félévben az ösztöndíjátlagba beszámító tantárgyakból nem teljesített legalább 23 kredit értékűt vagy tanulmányi eredménye nem érte el a 3,80 ösztöndíjátlagot. d) 6 azok, a mesterképzésük első félévét végző hallgatók, akiknek felvételi pontszáma nem érte el a pályázati kiírásban meghatározott pontszámot. (6) Az ösztöndíjpályázatról hozott döntés egy pályázati eljárásban egy (1) félév időtartamra vonatkozik, az azt követő félévre vonatkozóan újabb pályázati eljárást kell lebonyolítani. (7) Az Egyetemen párhuzamos képzésben tanulmányokat folytató hallgató esetén a hallgató dönthet úgy, hogy mindkét képzésben elért tanulmányi eredménye alapján megpályázza az ösztöndíjat, azonban csak az egyik képzésen (ahol az elért ösztöndíjösszeg magasabb) ítélhető meg számára ösztöndíj. (8) Az ösztöndíjkeret felosztása az ösztöndíjátlag és az annak számításához beszámítható tárgyak teljesítésével szerzett kreditek alapján számított tanulmányi eredmény szerint képzett rangsor alapján történik. (9) A tanulmányi eredmény számításának módszerét és a rangsor kialakításának szempontjait, valamint az ösztöndíj további kritériumrendszerét a HTJSZ 1. melléklet tartalmazza. (10) 1 A tanulmányiösztöndíj-pályázat lebonyolítását és az ösztöndíj döntéssel kapcsolatos végrehajtási feladatokat a TÜ végzi. (11) 2 Az ösztöndíj pályázatok bírálatát a hallgatók rangsorolását a HSZB végzi a TÜ támogatásával. (12) 3 A tanulmányi ösztöndíj adományozása tárgyában az oktatási rektorhelyettes dönt. (13) A tanulmányi ösztöndíjkeret felosztása során törekedni kell arra, hogy a rendelkezésre álló ösztöndíjkeret a lehető legoptimálisabban kerüljön felhasználásra úgy, hogy a legkiválóbb teljesítményű hallgatók a lehető legnagyobb arányban, a lehető legmagasabb összegű ösztöndíjban részesülhessenek. (14) 4 Az ösztöndíj részletes pályázati feltételeit, valamint a jogosultság megszűnésének eseteit, a visszafizetési kötelezettséget, valamint az adott pályázati időszakban az adatfrissítés előzetesen tervezett határidőit, valamint a
# 27. § / Tanulmányi ösztöndíj / Rendszeres szociális ösztöndíj
mesterképzésüket megkezdő elsőéves hallgatókra vonatkozó ösztöndíj juttatást a pályázati felhívás tartalmazza. (15) 5 Az ösztöndíjat az Egyetem havonta minden hónap 10. napjáig fizeti ki a hallgatónak azzal, hogy a szeptember hónapra esedékes ösztöndíj kifizetése legkésőbb október 10. napjáig, a február hónapra esedékes ösztöndíj kifizetése legkésőbb március 10. napjáig megtörténjen. Ezek a határidők nem vonatkoznak az adatfrissítés során megítélt ösztöndíjak kifizetésére. A második ösztöndíjbírálat végső dátuma az adott félév harmadik hónapjának utolsó napja (április 30. vagy november 30.). Ezt követően új ösztöndíj megítélése már nem lehetséges.
# 28. § / Tanulmányi ösztöndíj / Rendszeres szociális ösztöndíj
28. § (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján biztosított pénzbeli juttatás. (2) Az ösztöndíjra az I. évfolyam 1. félévétől kezdődően pályázhat a pályázattal érintett félévben aktív jogviszonnyal rendelkező teljes idejű (nappali munkarendű) alapképzésben, osztott vagy osztatlan mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgató. (3) Párhuzamos képzésben tanulmányokat folytató aktív jogviszonyú hallgató az ösztöndíjat csak egyik képzése keretében pályázhatja meg. (4) Az ösztöndíj további kritériumrendszerét a HTJSZ 1. melléklete tartalmazza, ennek során az adhatóság kritériumait előzetesen közzétett és jól ellenőrizhető szempontokhoz kell kötni, valamint a szociális ösztöndíj tekintetében biztosítani kell a pályázatok bizalmas kezelését az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően. (5) Az ösztöndíj egy pályázati eljárásban egy (1) félév időtartamra adható. (6) Az ösztöndíj egy hallgatóra jutó havi összege nem lehet kevesebb, mint a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 10%-a és nem lehet több, mint a minimálbér 50%-a. (7) Az ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult és: a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult vagy b) halmozottan hátrányos helyzetű vagy c) családfenntartó vagy d) nagycsaládos vagy e) árva. (8) Az ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult és a) hátrányos helyzetű – kivéve az árva – vagy b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy c) félárva. (9) Az ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a külföldi állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatási rendje szerint – nem a részképzés idejére adományozott – ösztöndíjban részesül. (10) Amennyiben a kétoldalú nemzetközi szerződés és/vagy törvény alapján az Egyetemen tanulmányokat folytató, nem magyar állampolgárságú, az illetékes miniszter által adományozott ösztöndíjban részesülő hallgató szociális helyzetét figyelembe véve rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult, az ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a. (11) 1 A hallgató szociális helyzetét tanulmányi félévente egyszer, intézményi szinten egységesen vizsgálja a HSZB a HTJSZ 1. melléklete, valamint a hallgatók szociális helyzetének megállapításához benyújtandó igazolásokról szóló hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés alapján, majd ennek eredményét használja fel mind a rendszeres szociális ösztöndíj, mind a kollégiumi felvételek
# 28. § / Rendszeres szociális ösztöndíj / Rendkívüli szociális ösztöndíj
esetén (amennyiben a hallgató erre vonatkozóan a „Kollégiumi Jelentkezés” kérvény benyújtása során bejelölte a szociális pontok beszámítását). (12) 2 Az ösztöndíj részletes pályázati feltételeit, valamint a jogosultság megszűnésének eseteit, a visszafizetési kötelezettséget és annak módját a pályázati felhívás tartalmazza azzal, hogy a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell egy, a benyújtást követően rendelkezésre álló észrevételezési vagy pótlási időszakot, amely alkalmas a hallgatói pályázatok kisebb hiányosságainak korrigálására, még az elsőfokú döntést megelőzően. (13) 3 Az ösztöndíj nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázatot a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a Hallgatói Önkormányzat egyetértésével írja ki. (14) 4 A pályázatok ellenőrzését és rangsorolását a HSZB végzi. (15) 5 Az ösztöndíj adományozása tárgyában a tanulmányi ügyekért felelős vezetője dönt. A döntés nem minősül mérlegelési jogkörben hozott döntésnek. (16) Az ösztöndíjat az Egyetem havonta minden hónap 10. napjáig fizeti ki a hallgatónak azzal, hogy a szeptember hónapra esedékes ösztöndíj kifizetése legkésőbb október 10. napjáig, a február hónapra esedékes ösztöndíj kifizetése legkésőbb március 10. napjáig kell, hogy teljesüljön.
# 29. § / Rendszeres szociális ösztöndíj / Rendkívüli szociális ösztöndíj
29. § (1) A Rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzetében bekövetkező rendkívüli esemény alapján biztosított pénzbeli juttatás. (2) Az ösztöndíjra a teljes idejű (nappali munkarendű) alapképzésben, osztott vagy osztatlan mesterképzésben tanulmányokat folytató aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók pályázhatnak. (3) Az ösztöndíj egyszeri juttatás. (4) 1 Minden körülményében ugyanazon – négy (4) hónapnál nem régebben bekövetkező – rendkívüli eseményre hivatkozva kérelmet csak egy alkalommal lehet benyújtani. (5) Az ösztöndíjra az év bármely időszakában pályázhat a hallgató, ha saját vagy családja szociális helyzetében rendkívüli esemény következett be. Rendkívüli eseménynek tekinthető például hosszantartó, súlyos betegség, haláleset, egyéb, a szociális helyzetben bekövetkező jelentős változás. (6) Az ösztöndíj összegét a HTJSZ 1. melléklete határozza meg. (7) A beérkezett hallgatói kérelmekről hét (7) munkanapon belül döntést kell hozni. A kifizetésről a döntést követő nyolc (8) munkanapon belül intézkedni kell. (8) Az ösztöndíj részletes pályázati feltételeit, valamint a jogosultság megszűnésének eseteit a pályázati felhívás tartalmazza. (9) 2 Az ösztöndíj nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázatot a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a Hallgatói Önkormányzat egyetértésével írja ki. (10) 3 Az ösztöndíjra egyebekben a Rendszeres szociális ösztöndíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a HSZB helyett Rendkívüli szociális ösztöndíj esetén a HSZB elnöke is eljárhat, valamint, hogy az ösztöndíj adományozása tárgyában a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes dönt.
# 30. § / Rendkívüli szociális ösztöndíj / Tudományos ösztöndíj
30. § (1) A Tudományos ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató tevékenységként tudományos kutatási tevékenység végzését támogató, a tudományos aktivitást ösztönző pénzbeli juttatás. (2) 4 Tudományos tevékenységnek minősülnek a következők: a) kutatási tevékenység b) TDK-n, OTDK-n való részvétel, helyezés c) tanulmányi versenyen való eredményes részvétel, helyezés, d) tudományos publikációs tevékenység, e) 5 tudományos konferenciák, kerekasztalbeszélgetések, tudományos rendezvények főszervezői feladatainak ellátása , előadóként való részvétel. (3) Az ösztöndíj forrását az állami normatíva, hazai, uniós vagy egyéb pályázati szerződés keretében kapott támogatás vagy a fenntartó biztosítja. (4) Az ösztöndíjban az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező teljes idejű (nappali munkarendű) alapképzésben, osztott vagy osztatlan mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgatók részesülhetnek. (5) Munkavégzésre irányuló jogviszony keretében díjazás ellenében végzett, továbbá ilyen jogviszony keretében más módon díjazott tevékenységgel nem lehet pályázni. (6) Az ösztöndíjra a félév végén egyszer, az adott félévi tudományos teljesítménnyel pályázhat a hallgató. (7) Az ösztöndíj további kritériumrendszerét a HTJSZ 1. melléklete tartalmazza. (8) Az ösztöndíj egyszeri juttatás. (9) Az ösztöndíj egy hallgatóra jutó összegét a pályázati felhívás tartalmazza. (10) 1 Az ösztöndíj nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázatot a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a Hallgatói Önkormányzat egyetértésével írja ki. (11) A pályázatok ellenőrzését és rangsorolását a Tudományos Bíráló Bizottság végzi. (12) 2 Az ösztöndíj adományozása tárgyában a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes véleményének meghallgatásával a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes dönt.
# 31. § / Tudományos ösztöndíj / Kutatás ösztönzését elősegítő ösztöndíj
31. § (1) Az Egyetem elsősorban más felsőoktatási intézményekkel folytatott oktatási együttműködés keretében kutatást ösztönző ösztöndíjpályázatot hirdethet alapképzésben, osztott vagy osztatlan mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgatók részére. (2) Az ösztöndíj célja egy adott kutatási területen megvalósuló magas szintű kutatási tevékenység támogatása egy vagy több akadémiai szervezeti egység által folytatott kutatások, valamint a hallgatói kutatások összekapcsolásával. Az adott kutatási területet a pályázati felhívásban kell meghatározni. (3) Az ösztöndíjra a jelen paragrafus keretei között a pályázati felhívásban foglalt hallgatói kör pályázhat. (4) A pályázónak legalább az alábbiakat vállalnia kell: a) a teljes ösztöndíjas időszak alatt független kutatást végez és b) kutatásáról kutatási jelentést készít, továbbá c) amennyiben releváns, aktívan részt vesz a kutatásra való felkészítést szolgáló workshopokon és/vagy szemináriumon, és d) amennyiben releváns, bemutatja az elért kutatási eredményeit az e célra szervezett szemináriumon. (5) Az ösztöndíjra pályázó hallgatónak a pályázatához legalább az alábbi dokumentumokat kell benyújtania: a) részletes önéletrajz, b) motivációs levél, c) részletes kutatási terv, amelyben kifejti az elvégzendő kutatás szükségességét. (6) A jelen §-ban meghatározottakon túl a pályázati felhívás további szakmai követelményeket is meghatározhat. (7) A támogatható hallgatók létszámát, az ösztöndíj részletes pályázati feltételeit, az elnyerhető ösztöndíj időtartamát és mértékét, a bírálati szempontokat, valamint a jogosultság megszűnésének eseteit, a visszafizetési kötelezettséget és annak módját, továbbá a kifizetés rendjét a pályázati felhívás tartalmazza. (8) 3 A pályázatot a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes írja ki. (9) 4 A pályázati feltételekről és az ösztöndíj odaítéléséről a rektor által létrehozott legalább három (3) fős bíráló bizottság dönt, amelynek összetételét a pályázati felhívás tartalmazza. A bizottság elnöke a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes.
# 32. § / Kutatás ösztönzését elősegítő ösztöndíj / Közéleti ösztöndíj
32. § (1) A Közéleti ösztöndíj kiemelkedő egyetemi közéleti tevékenység végzését vagy jelentős kulturális eredmény elérését támogató, ösztönző pénzbeli juttatás. (2) Az ösztöndíjnak két típusa van: a) a havonként megpályázható ösztöndíj és b) a Hallgatói Önkormányzat Elnökségének tagjai által megpályázható az elnökségi megbízás időtartamához igazodó, határozott időre szóló, havi ösztöndíj. (3) 1 A (2) bekezdés (2)a) pontjában nevesített Közéleti ösztöndíjra pályázhatnak azok a teljes idejű (nappali munkarendű) képzésben tanulmányokat folytató, a pályázat benyújtásakor és a tevékenység elvégzésekor aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók, akik alapképzésben, osztott vagy osztatlan mesterképzésben vesznek részt. A Hallgatói Önkormányzat Alapszabályában meghatározott Elnökség tagjai valamennyi érdekképviseleti tevékenységükkel a (2) bekezdés b) pontjában nevesített ösztöndíjra pályázhatnak. (4) Ösztöndíjban részesíthető az a hallgató, aki kiemelkedő közéleti tevékenységet végez, különösen: a) hallgatói érdekképviseleti feladatokat lát el elsősorban a Hallgatói Önkormányzat képviselőjeként vagy b) jelentős kulturális eredményt ért el és ezzel hozzájárul az Egyetem hírnevének növeléséhez vagy c) az Egyetem hírnevének növelését egyéb tevékenységével támogatja. (5) A Hallgatói Önkormányzat Elnökségének tagjai által megpályázható, (2) bekezdés b) pont szerinti pályázatok esetén figyelembe vehető érdekképviseleti tevékenységek meghatározásánál a Hallgatói Önkormányzat Alapszabályát és a tisztségviselő, továbbá képviselő részére az Alapszabály szerint kiadott feladatleírást kell figyelembe venni. (6) Munkavégzésre irányuló jogviszony keretében díjazás ellenében végzett, továbbá ilyen jogviszony keretében más módon díjazott tevékenységgel nem lehet pályázni. (7) 2 Az ösztöndíjra havonta egyszer az adott havi közéleti teljesítménnyel pályázhat a hallgató. A pályázat értékelése során csak a pályázat indulását megelőző egy (1) hónapban aktív hallgatói jogviszonyban végzett tevékenységet lehet figyelembe venni. Amennyiben a pályázó korábbi hónapokban végzett tevékenységet is megjelöl, az nem teszi érvénytelenné a pályázatot, de azokat az értékelésénél figyelmen kívül kell hagyni. (8) Az ösztöndíj további kritériumrendszerét a HTJSZ 1. melléklete tartalmazza. Az ösztöndíj maximális összege: a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti ösztöndíj esetén a mindenkori egy főre jutó hallgatói normatíva egyszerese, b) a Hallgatói Önkormányzat Elnökségének tagjai által megpályázható, (2) bekezdés b) pontja szerint elnyerhető közéleti ösztöndíj esetén a hallgatói normatíva összegének 1,5-szöröse. (9) Egy hónapban elvégzett tevékenységért az elnyerhető közéleti és diákszervezeti ösztöndíj együttes összege legfeljebb a mindenkori egy főre jutó hallgatói normatíva 1,8-szorosa.
# 32. § / Kutatás ösztönzését elősegítő ösztöndíj / Közéleti ösztöndíj
(10) A pályázatot – a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével – havonta, az értékelés alá vont időszakot követő hónap 10. napjáig kell kiírni. (11) A Hallgatói Önkormányzat Elnökségének tagjai által megpályázható pályázatot az Elnökségi tag megválasztását követő egy (1) hónapon belül a Hallgatói Önkormányzat elnökének kezdeményezésére kell kiírni. (12) 3 A pályázatok ellenőrzését és bírálatát a Közéleti Bíráló Bizottság végzi. (13) A Közéleti Bíráló Bizottság véleményezési jogkörében ellenőrzi a pályázati felhívásnak való formai és tartalmi megfelelőséget, valamint a (2) bekezdés a) pont szerinti pályázatok esetében érdemben értékeli a pályázó által elvégzett tevékenységet a HTJSZ 1. mellékletben megadott közéleti tevékenységet értékelő szempontrendszer alapján. A Közéleti Bíráló Bizottság javaslatot tesz az ösztöndíjra való jogosultságra vagy arra, hogy a pályázó nem jogosult az ösztöndíjra, első esetben meghatározza a javasolt ösztöndíj összegét. (14) 1 A Hallgatói Önkormányzat Elnökségének tagjai által megpályázható, (2) bekezdés b) pontja szerinti ösztöndíj esetén a Vezetői Bizottság a naptári év költségvetésének tervezése során, legfeljebb egy (1) évre állapítja meg az egy (1) hónapra járó ösztöndíj maximális összegét. Az ösztöndíjra való jogosultságról a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes dönt. (15) 2 A Hallgatói Önkormányzat a pályázati felhívásához szükséges adatokat a pályázat meghirdetéséhez legkésőbb a kitűzött dátumot tizenöt (15) munkanappal megelőzően megadja. (16) 3 Az ösztöndíj nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázatot a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a Hallgatói Önkormányzat egyetértésével írja ki. (17) Az ösztöndíj részletes pályázati feltételeit, valamint a jogosultság megszűnésének eseteit, a visszafizetési kötelezettséget és annak módját a pályázati felhívás tartalmazza. (18) 4 Az ösztöndíj adományozása tárgyában a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes dönt. (19) Az ösztöndíjat az Egyetem a döntést követő hónap 10. napjáig fizeti ki a hallgatónak.
# 33. § / Közéleti ösztöndíj / Diákszervezeti ösztöndíj
33. § (1) 5 A Diákszervezeti ösztöndíj a Corvinus Hallgatói Önkormányzat által akkreditált diákszervezetekben és szakkollégiumokban végzett vezetői és egyéb – diákszervezeti vagy szakkollégiumi vezető pozícióhoz vagy tagsághoz köthető – tevékenységeket támogató a hallgatók részére nyújtott ösztöndíj. (2) 6 Diákszervezeti ösztöndíjra az egy diákszervezetre vagy szakkollégiumra jutó pályázati összeg soron következő megállapításáig azon diákszervezetek és szakkollégiumok tagjai jogosultak, amely diákszervezetek és szakkollégiumok a Corvinus Hallgatói Önkormányzat Alapszabályában részletezett diákszervezeti akkreditációs eljáráson részt vettek, s azon a pályázati felhívás szerint a kiemelt kategóriák státuszát nyerték el. (3) 7 Diákszervezeti ösztöndíjra az egy diákszervezetre vagy szakkollégiumra jutó pályázati összeg soron következő megállapításáig a (2) bekezdésben meghatározott diákszervezetek és szakkollégiumok azon tagjai jogosultak, akik az adott Diákszervezeti ösztöndíj pályázat által érintett hónapban (vagy előző hónapban) az adott szervezet tagjaként szerepeltek a Hallgatói Önkormányzat diákszervezetekre és szakkollégiumokra vonatkozó nyilvántartásában és teljes idejű képzésben tanulmányokat folytató, a pályázat benyújtásakor az Egyetemen aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, alapképzésben, osztott vagy osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgatók. (4) 8 Az egy szervezetre jutó pályázati keretösszeget a Diákszervezeti Bíráló Bizottság állapítja meg, az új félév első hónapjára vonatkozó kérvény megnyílása előtt legfeljebb tizenöt (15) munkanappal egy (1) naptári éven belül két (2) alkalommal. (5) 1 A Diákszervezeti Bíráló Bizottság a diákszervezetekre és szakkollégiumokra jóváhagyott keretösszeget írásban közli a kötelezettségvállalóval és a TÜ-vel a pályázati felhívást megelőzően tizenöt (15) munkanappal. (6) 2 Egy szervezet keretösszege nem lehet kisebb az egyenlően való elosztás szerinti összeg 0,7-szeresénél, illetve nem lehet nagyobb az egyenlően való elosztás szerinti összeg 1,3-szorosánál. (7) 3 A jogosult szervezetekhez az összegek hozzárendelése, vagyis a rendelkezésre álló keretösszeg elosztása a pályázati felhívásban meghatározott módon történik. (8) A Diákszervezeti ösztöndíj havi maximális összege a mindenkori egy főre jutó hallgatói normatíva 1,5-szöröse. (9) Egy hónapban elvégzett tevékenységért az elnyerhető Közéleti és Diákszervezeti ösztöndíj együttes havi összege legfeljebb a mindenkori egy főre jutó hallgatói normatíva 1,8-szorosa. (10) 4 A Diákszervezeti ösztöndíj pályázat havonta, a pályázat felhívásának hónapját megelőző legfeljebb egy (1) hónapban kifejtett tevékenységre vonatkozóan kerül kiírásra. (11) 5 A beérkező pályázatokat egy adott pályázatra vonatkozóan a pályázatban megjelölt diákszervezet/szakkollégium elnöke vagy az általa kijelölt személy
# 33. § / Közéleti ösztöndíj / Diákszervezeti ösztöndíj
véleményezi, igazolva ezzel a leírt tevékenységek elvégzését. Az elnök vagy az általa kijelölt személy (az elnök által megbízólevéllel felkérve e feladatra) véleményét rögzíti a kérvény bírálati folyamat során a Neptun rendszerben a Diákszervezeti Bíráló Bizottság részére. A megbízólevelet a pályázat indulását megelőző tizenöt (15) munkanappal megelőzően kell eljuttatni a TÜ részére a véleményezők Neptun rendszerben történő jogosultság beállításához. (12) 6 Jelen Szabályzat értelmében elnöknek minősül, aki a Hallgatói Önkormányzat nyilvántartásában ekként lett megjelölve, és aki a pályázat meghirdetésének napján ekként szerepel a Hallgatói Önkormányzat diákszervezetekre és szakkollégiumokra vonatkozó nyilvántartásában. (13) 7 A Diákszervezeti Bíráló Bizottság az illetékes diákszervezeti vagy szakkollégiumi elnök vagy az általa kijelölt személy véleményének ismeretében pontszámot rendel az adott pályázatban foglalt megfelelő tevékenységekhez – ideértve az aktivitási bónuszt –, szükség esetén szöveges kiegészítő információkkal látja el a pályázatot. (14) 8 Azon időszak alatt, amely időszakra vonatkozóan a Diákszervezeti Bíráló Bizottság az adott diákszervezethez vagy szakkollégiumhoz hozzárendelte a Diákszervezeti Ösztöndíj megfelelő részét, a véleményezések során a diákszervezeti vagy szakkollégiumi tagoknak összesen a pontszámok alapján kiosztott összege nem lehet magasabb az adott diákszervezetre vagy szakkollégiumra vonatkozóan, mint az adott diákszervezethez vagy szakkollégiumhoz hozzárendelt kiosztható összeg. (15) A Diákszervezeti Bíráló Bizottság által az egy pontszámhoz rendelt összeg nem haladhatja meg az 1000 forintot, azaz egyezer forintot. (16) 9 A diákszervezet vagy szakkollégium elnökének pályázatát a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes által kijelölt – a Bizottság tagjától különböző – munkavállaló véleményezi. (17) 1 A pályázatok értékelése a HTJSZ 1. melléklet és a pályázati felhívás diákszervezeti tevékenységet értékelő szempontrendszere alapján történik. (18) A pályázat értékelése során csak a pályázati felhívás közzétételét megelőző egy (1) hónapban aktív hallgatói jogviszonyban végzett tevékenységet lehet figyelembe venni. Amennyiben a pályázó korábbi hónapokban végzett tevékenységet is megjelöl, az nem teszi érvénytelenné a pályázatot, de azokat az értékelésénél figyelmen kívül kell hagyni. (19) 2 (20) 3 A Hallgatói Önkormányzata pályázati felhíváshoz szükséges adatokat a pályázat meghirdetésére legkésőbb a kitűzött dátumot tíz (10) munkanappal megelőzően megadja. (21) 4 Az ösztöndíj nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázatot a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a Hallgatói Önkormányzat egyetértésével írja ki. (22) A pályázatot az értékelés alá vont időszakot követő hónap 10. napjáig kell kiírni. (23) Az ösztöndíj részletes pályázati feltételeit, valamint a jogosultság
# 33. § / Diákszervezeti ösztöndíj / Corvinus kiválósági ösztöndíj
megszűnésének eseteit, a visszafizetési kötelezettséget és annak módját a pályázati felhívás tartalmazza. (24) 5 Az ösztöndíj adományozása tárgyában a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes dönt. (25) Az ösztöndíjat az Egyetem a döntést követő hónap 10. napjáig fizeti ki a hallgatónak.
# 34. § / Diákszervezeti ösztöndíj / Corvinus kiválósági ösztöndíj
34. § (1) A Corvinus kiválósági ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató, kiemelkedő tanulmányi és tudományos kutatási és/vagy közéleti tevékenység végzését, a hallgatói kiválóságot ösztönző, támogató pénzbeli juttatás. (2) Az ösztöndíjban alapképzésben, osztott vagy osztatlan mesterképzésben tanulmányokat folytató azon hallgatók részesülhetnek, akik legalább két (2) lezárt félévvel rendelkeznek az Egyetemen és: a) hallgatói jogviszonyuk a pályázat benyújtásakor és a folyósítás időszakában is aktív; b) 6 c) a képzésen előírt mintatanterv összes kreditjének időarányosan legalább 90%-át teljesítették; d) 7 a pályázat benyújtását megelőző két aktív jogviszonyú félévében kiemelkedő tanulmányi eredményt, félévenként legalább 4,5-ös ösztöndíjátlagot és 23 kreditet értek el e) az Egyetemen kiemelkedő tudományos és/vagy közéleti, közösségi tevékenységet végeztek/végeznek. (3) Az ösztöndíj további kritériumrendszerét a HTJSZ 1. melléklete tartalmazza. (4) Az ösztöndíj kizárólag aktív félévekben pályázható és folyósítható. (5) Elveszíti a jogosultságát az ösztöndíjra a hallgató, amennyiben az ösztöndíjra való jogosultság feltételei bármelyikének már nem felel meg. (6) Munkavégzésre irányuló jogviszony keretében díjazás ellenében végzett és/vagy ilyen jogviszony keretében más módon díjazott tevékenységgel nem lehet pályázni. (7) 1 Ösztöndíjban egy tanévben legfeljebb 20, de legalább 10 hallgató részesülhet. Azonos pontszám, illetve vis maior helyzet fennállása esetén a HSZB javaslata alapján a Vezetői Bizottság dönt (8) 2 Az ösztöndíj egy hallgatóra jutó összegét a Vezetői Bizottság határozza meg. (9) Az ösztöndíj két félévre, azaz tíz (10) hónapra szól. (10) A pályázatot évente egyszer lehet kiírni. (11) 3 Az ösztöndíj nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázatot a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a Hallgatói Önkormányzat egyetértésével írja ki. (12) Az ösztöndíj részletes pályázati feltételeit, valamint a jogosultság megszűnésének eseteit, a visszafizetési kötelezettséget és annak módját a pályázati felhívás tartalmazza. (13) 4 A pályázatok ellenőrzését és rangsorolását a HSZB végzi. (14) 5 Az ösztöndíj adományozása tárgyában a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes dönt.
# 35. § / Diákszervezeti ösztöndíj / Corvinus kiválósági ösztöndíj
35. § 6 Közös szabályok a partneri együttműködésben, továbbá hazai, uniós vagy egyéb pályázat keretében megvalósuló ösztöndíjprogramok vonatkozásában
# 36. § / Corvinus kiválósági ösztöndíj / Partneri együttműködésben megvalósuló ösztöndíj
36. § 7 (1) A partneri együttműködésben, továbbá hazai, uniós vagy egyéb pályázat keretében megvalósuló ösztöndíjprogramokkal kapcsolatos szakmai, tartalmi kritériumokat a szakmai felelős szervezeti egység/szakmai felelős határozza meg és küldi el a szükséges előkészítő és végrehajtási feladatok megvalósítása érdekében a TÜ részére. 37. § (1) Az Egyetem vállalati partnerekkel, civil szervezetekkel, közintézményekkel, magánszemélyekkel (a továbbiakban: partner) megállapodhat partneri együttműködésben megvalósuló ösztöndíj adományozásáról. (2) Az ösztöndíjkeret összegéről, az ösztöndíj céljáról (pl. önköltséget finanszírozó, tanulmányi, szociális, extracurriculáris), a pályázati feltételekről, a pályázói körről, a támogatható hallgatói létszámról, az ösztöndíj időtartamáról, jellegéről (pl. havi jellegű, egyösszegű), összegéről, a döntéshozatal rendjéről és az alapvető pályázati eljárási szabályokról az együttműködési szerződésben kell megállapodni jelen Szabályzatban foglalt alapelvekre és az alábbiakra figyelemmel: a) 8 az ösztöndíjra nyilvános pályázatot kell kiírni, a pályázatot a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes írja ki; b) a bíráló bizottság összetételét az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell azzal, hogy a pályázat elbírálására jogosult testületben az Egyetem többségi képviseletét biztosítani kell; c) megszűnik az ösztöndíjra vonatkozó jogosultság, ha az ösztöndíj alapját képező együttműködési szerződés bármely ok miatt megszűnik az Egyetem és a partner között. (3) 1 Az ösztöndíj létesítéséről a Vezetői Bizottság rendelkezésben dönt. A rendelkezésben – az egyes ösztöndíjaknál a HTJSZ-ben alkalmazott részletességgel – meg kell határozni az ösztöndíjra vonatkozó legfontosabb szabályokat. (4) Az ösztöndíj egyéb részleteiről az Egyetem vagy a partner és az Egyetem által delegált tagokból álló bíráló bizottság dönt. A bíráló bizottság összetételét az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell és a pályázati felhívásban közölni kell a pályázókkal. (5) 2 A pályázati felhívást az együttműködési szerződésben meghatározottak figyelembevételével a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes írja ki.
# 36. § / Partneri együttműködésben megvalósuló ösztöndíj / Alumni ösztöndíj 3
37/A. § 4 (1) A Budapesti Corvinus Egyetem az alumni közösség támogatásával Corvinus Alumni Ösztöndíjat működtet. Az ösztöndíj fedezetét az alumni közösség tagjai, valamint egyéb magánszemélyek által az ösztöndíjalapba befizetett hozzájárulások biztosítják. (2) Az ösztöndíj célját, az ösztöndíjkeret összegét, a pályázók körét, a támogatható hallgatók számát, az ösztöndíj időtartamát, jellegét és mértékét, valamint az alapvető pályázati és eljárási szabályokat az Egyetem – a jelen Szabályzat alapelveire figyelemmel – évente határozza meg. a) Az ösztöndíj elnyerésére nyilvános pályázatot kell kiírni, amelyet a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes hirdet meg. b) A pályázatok elbírálását bíráló bizottság végzi, amelynek tagjai az alumni közösség képviselői, valamint az Egyetem által delegált személyek. c) Az ösztöndíjra való jogosultság megszűnik különösen akkor, ha a hallgató már nem felel meg a pályázati feltételeknek, például hallgatói jogviszonya megszűnik vagy szünetel. (3) Az ösztöndíj létesítéséről és fő szabályairól a Vezetői Bizottság dönt, és meghatározza az ösztöndíj működésének kereteit. (4) Az ösztöndíj részletes feltételeiről és a pályázatok elbírálásáról a bíráló bizottság dönt. A bizottság összetételét rögzíteni kell, és azt a pályázati felhívásban közzé kell tenni. (5) A pályázati felhívást – az adott tanévre vonatkozó feltételek figyelembevételével – a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes írja ki. Hazai, uniós vagy egyéb pályázat keretében megvalósuló ösztöndíjak
# 38. § / Partneri együttműködésben megvalósuló ösztöndíj / Alumni ösztöndíj 3
38. § (1) Az Egyetem az egyes elnyert pályázatai terhére (továbbiakban: pályázati projekt) az adott pályázat célkitűzéseinek teljesítésével összhangban álló teljesítményt nyújtó hallgatóknak ösztöndíjat adományozhat. (2) Az ösztöndíjkeret összegéről, az ösztöndíj céljáról (pl. önköltséget finanszírozó, tanulmányi, szociális, extracurriculáris), a pályázati feltételekről, a pályázói körről, a támogatható hallgatói létszámról, az ösztöndíj időtartamáról, jellegéről (pl. havi jellegű, egyösszegű), összegéről, a döntéshozatal rendjéről és az alapvető pályázati eljárási szabályokról a pályázat keretei között a jelen Szabályzatban foglalt alapelvekre és az alábbiakra figyelemmel kell dönteni: a) 5 az ösztöndíjra nyilvános pályázatot kell kiírni, a pályázatot a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes írja ki; b) az adott pályázati projekt honlapján is közzé kell tenni; c) a pályázat elbírálására jogosult testületben az Egyetem többségi képviseletét biztosítani kell; d) megszűnik az ösztöndíjra vonatkozó jogosultság, ha az ösztöndíj alapját képező pályázati projekt bármely ok miatt megszűnik vagy a hallgató a pályázati projekt megvalósításában, a kutatási tevékenység segítésében nem vesz részt, továbbá, ha a hallgató tevékenységét úgy változtatja meg, hogy az a továbbiakban nem áll összhangban a pályázati projekt célkitűzéseivel. (3) 1 Az ösztöndíj létesítéséről a Vezetői Bizottság rendelkezésben dönt. A rendelkezésben – az egyes ösztöndíjaknál a HTJSZ-ben alkalmazott részletességgel – meg kell határozni az ösztöndíjra vonatkozó legfontosabb szabályokat. (4) Az ösztöndíj egyéb részleteiről a pályázati projekt dokumentációjában meghatározott keretek között a bíráló bizottság dönt. (5) 2 A pályázati felhívást az adott pályázati projektben meghatározottak figyelembevételével a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes írja ki. (6) 3 A pályázatok ellenőrzését és rangsorolását a bíráló bizottság végzi. A bíráló bizottság elnöke az adott pályázati projekt szakmai vezetője, a bíráló bizottság létszámát és összetételét a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes határozza meg. A bíráló bizottság a projekt sikeres megvalósíthatóságának szem előtt tartása mellett köteles dönteni az egyes ösztöndíjak odaítéléséről. (7) 4 A fentiektől eltérően a Pannónia Ösztöndíjprogram keretében megvalósítandó ösztöndíj pályázatokhoz kapcsolódó szabályokat a HKR 9. fejezetet (Külföldi részképzési szabályzat) tartalmazza. Alapképzésben, osztott és osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgatók
# 39. § / pénzbeli juttatások / vonatkozásában
39. § (1) Az Egyetem saját hatáskörben vagy vállalati partnerekkel, civil szervezetekkel, közintézményekkel, magánszemélyekkel (a továbbiakban: partner) megállapodhat hallgatói díjak adományozásáról. (2) 5 A díj jellegéről, pénzbeli díj esetén összegéről, a díj odaítélésének rendjéről, a támogatható hallgatói körről, a támogatható hallgatói létszámról, a döntéshozatal rendjéről saját hatáskörben hozott díj esetén Vezetői Bizottsági rendelkezésben, partneri együttműködésben megvalósuló díjazás esetén szerződésben kell rendelkezni. Ez utóbbi esetben a díjra vonatkozó szabályokat vezetői bizottsági rendelkezésben is ki kell adni. A doktori képzésben részt vevő hallgatók számára közvetlenül biztosított Közös szabályok doktori képzésben részt vevő hallgatók állami ösztöndíjai
# 40. § / pénzbeli juttatások / vonatkozásában
40. § (1) 6 Az ösztöndíjjakkal kapcsolatos előkészítő és végrehajtási feladatokat – amennyiben a HTJSZ másként nem rendelkezik – a TÜ végzi. A feladatokat a TÜ a CDI-vel együttműködésben látja el. (2) Egyebekben a 11. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Doktori képzésben részt vevő hallgatók részére biztosított egyes állami ösztöndíjak Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program – Kooperatív Doktori Program
# 41. § / pénzbeli juttatások / vonatkozásában
41. § (1) Az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (a továbbiakban: EKÖP) a Kormány által alapított nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj. Ennek részeként alapította meg a Kormány a Kooperatív Doktori Programot. (2) Jelen paragrafus az EKÖP doktori képzésben részt vevő hallgatókra, doktori képzésbe felvételt nyert személyekre vonatkozó szabályait tartalmazza, nem terjed ki az oktatókra, kutatókra vonatkozó szabályokat. (3) Az EKÖP célja, hogy hozzájáruljon a felsőoktatási intézmények oktatói és kutatói utánpótlásának megfelelő biztosításához és az innovatív magyar vállalkozások kutató-fejlesztői utánpótlásának biztosításához, valamint bevonja a legtehetségesebb hallgatókat a felsőoktatási tehetséggondozásba. (4) A hallgató kutatói kiválóságának támogatásaként EKÖP ösztöndíj adományozható annak a kiváló kutatási, innovációs vagy művészeti teljesítményt nyújtó, doktori képzésben részt vevő hallgatónak, aki az Egyetem keretében ezen ösztöndíjas jogviszony alatt kutatási tevékenységet végez. (5) Pályázatot nyújthat be az Egyetemen doktori képzésben részt vevő hallgató, továbbá doktori képzésre felvételt nyert személy is. (6) Kizáró okokat a pályázati felhívás tartalmazza. (7) A részletes pályázati feltételeket a Kiválósági rendelet, valamint a HTJSZ keretei között a pályázati felhívás tartalmazza. (8) A jogosultsági feltételeknek az ösztöndíjas időszak első napjával kezdődően kell megfelelni, és nem állhatnak fenn esetében a pályázati felhívásban foglalt kizáró okok. (9) A pályázati kiírásban foglalt bírálati szempontoknak legalább az alábbi elemeket kell tartalmazniuk: a) pályázó tudományos vagy művészeti területen végzett teljesítménye, kiválósága, b) a pályázó innováció területén végzett kiválósága, különösen iparjogvédelmi oltalommal való rendelkezése, és c) a pályázó kutatási tervének kiválósága (különösen kutatási terv kidolgozottsága, megvalósíthatósága, a téma tudományos fontossága, újszerűsége, a kutatás eredményeinek közvetlen hasznosulása, hasznosíthatósága). (10) Az EKÖP ösztöndíjat a jogszabály szerint 5–12 hónap időtartamra lehet elnyerni, azzal, hogy az adott pályázati időszakra nézve a pályázati felhívás tartalmazza, hogy mennyi időre nyerhető el az ösztöndíj. Az elnyerhető ösztöndíj összege a jogszabály szerint minimum 125 000 forint/ hó maximum 250 000 Ft/hó azzal, hogy az adott pályázati időszakra nézve a pályázati felhívás tartalmazza, hogy az ösztöndíj pontos összegét. Az EKÖP–KDP ösztöndíjat a jogszabály szerint 24–48 hónap időtartamra lehet elnyerni, azzal, hogy az adott pályázati időszakra nézve a pályázati felhívás tartalmazza, hogy mennyi időre nyerhető el az ösztöndíj. Az elnyerhető ösztöndíj összege a jogszabály szerint 400 000 Ft/hó azzal, hogy az adott pályázati időszakra nézve a pályázati felhívás tartalmazza, hogy az ösztöndíj pontos
# 41. § / pénzbeli juttatások / vonatkozásában
összegét. (11) Az ösztöndíjas jogviszony időtartamának kezdő időpontja a tárgyév február 1-je vagy szeptember 1-je. (12) A jogosultság megszűnésének feltételeit a Kiválósági rendelet, valamint a HTJSZ keretei között a pályázati felhívás tartalmazza. (13) Az ösztöndíjpályázatban az ösztöndíjas részére elő kell írni legalább az alábbi kötelező vállalásokat az ösztöndíjas időszak alatt, amely alapján a pályázónak vállalnia kell, hogy a doktori tanulmányok által megkövetelt kutatómunkán felüli többlet kutatási tevékenységet végez, közreműködik a felsőoktatási intézmény hallgatóinak felzárkóztatásban, illetve a tehetséggondozásban, továbbá a kutatási tevékenységének eredményét népszerűsíti. (14) 1 Az ösztöndíj nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázatot a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes írja ki. Az Egyetem a pályázati kiírást a meghirdetést megelőzően legalább 30 nappal véleményezésre megküldi az EKÖP Tanács részére. (15) 2 A pályázatokat szakértői bizottság értékeli. A bizottság tagjai a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes kéri fel. A bizottság véleményt formál és rangsort állít a rektor részére azzal, hogy a felállított rangsortól a rektor szakmai indokok alapján eltérhet. A döntést a rektor hozza meg. (16) Az ösztöndíjat elnyert hallgatóval ösztöndíjszerződést kell kötni. Az ösztöndíj az ösztöndíjszerződés megkötését követően folyósítható az ösztöndíjas részére. (17) A pályázati eljárás elektronikus úton történő teljes lebonyolítását, ennek keretében különösen a pályázatok elbírálását, a támogatási döntés meghozatalát, az ösztöndíjprogrammal kapcsolatos szerződések elkészítését, valamint a pályázat útján elnyert ösztöndíj folyósítását az Egyetem végzi. (18) 3 Az általános szabályoktól eltérően az ösztöndíjakkal kapcsolatos intézményi koordinációs és kapcsolattartási feladatokat, továbbá a hallgatói ügyintézési feladatokat a Pénzügy szervezeti egység végzi, és e körben kapcsolatot tart az NKFIH-val. Az ösztöndíj kiutalását a TÜ végzi. (19) Az Egyetem a (10) bekezdésben foglalt feladatokról az egyes tanévek vonatkozásában november 30-ig szakmai és pénzügyi beszámolót készít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFIH), valamint az EKÖP Tanács részére.
# 42. § / ösztöndíjak / vonatkozásában
42. § (1) A Doktorandusz ösztöndíj a doktori képzésben részt vevő hallgatók alanyi jogon járó pénzbeli juttatása. (2) Az ösztöndíj forrását az állami költségvetés biztosítja. (3) A doktorandusz ösztöndíj jogcímén az állami ösztöndíjas teljes idejű (nappali munkarendű) képzésben részt vevő doktorandusz hallgató részére az Nftv.-ben meghatározott összeg jár. (4) Az ösztöndíj egy pályázati eljárásban egy (1) félév időtartamára adható. (5) Az ösztöndíjat az Egyetem havonta minden hónap 10. napjáig fizeti ki a hallgatónak azzal, hogy a szeptember hónapra esedékes ösztöndíj kifizetése legkésőbb október 10. napjáig, a február hónapra esedékes ösztöndíj kifizetése legkésőbb március 10. napjáig kell, hogy teljesüljön. Doktori képzésben részt vevő hallgatók részére biztosított egyes intézményi Közös szabályok a doktori képzésben részt vevő hallgatók intézményi ösztöndíjai
# 43. § / vonatkozásában / Doktori Önköltség Ösztöndíj
43. § (1) 4 Az ösztöndíjjakkal kapcsolatos előkészítő és végrehajtási feladatokat – amennyiben a HTJSZ másként nem rendelkezik – a CDI a TÜ támogatásával végzi. (2) Egyebekben a 24. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 43/A. § 1 (1) Az Egyetem önköltséges képzésben felvételt nyert doktori képzésben részt vevő hallgatóinak (továbbiakban: hallgató) pénzbeli juttatásként Doktori Önköltség Ösztöndíj adományozhat az adott képzés hallgató által fizetendő féléves díjának (továbbiakban: önköltség) teljes vagy részleges átvállalása céljából. (2) Az ösztöndíj célja az, hogy olyan tehetséges, felvételt nyert hallgatók számára is megkönnyítse a doktori tanulmányok megkezdését, akik más forrásból (pl. állami ösztöndíj vagy Stipendium Hungaricum ösztöndíj) nem tudják a képzés önköltségét fedezni. (3) Az ösztöndíjkeretet a fenntartó határozza meg, azzal, hogy a Vezetői Bizottság dönt a meghirdethető ösztöndíjas helyek számáról. (4) Nem jogosult (rész)ösztöndíjra: a) aki az önköltségi díját nem saját maga fizeti, így különösen Stipendium Hungaricum Ösztöndíjprogramban, Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramban, továbbá bármely, önköltséget finanszírozó állami vagy intézményi ösztöndíjban részesülők, továbbá azok, akiknek harmadik fél átvállalja az önköltségi díj megfizetését, b) aki részképzésben (vendéghallgatói jogviszonyban) folytatja tanulmányait, c) aki egyéni felkészülésre jelentkezett. (5) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonyát ― neki felróható okból ― az Egyetem egyoldalúan megszünteti vagy az ugyanezen okból a jogszabály erejénél fogva megszűnik, akkor már nem jogosult Doktori Önköltség Ösztöndíjra új doktori hallgatói jogviszony létesítése esetén sem. (6) A (rész)ösztöndíj összege félévente maximum a doktori képzés hallgató által fizetendő önköltségének megfelelő összeg. (7) A jogosultsági időszak és a támogatási időszak, amelyen belül igénybe vehető a (rész)ösztöndíj, legfeljebb a doktori képzésben töltött 8 aktív félév. (8) Az ösztöndíjas jogviszony létrejöhet: a) a felvételi eljárás keretében elért felvételi pontszám alapján meghozott felvételi döntést követően létrejövő képzési szerződéssel; b) a hallgatói jogviszony fennállásának időszakában az ösztöndíjjal nem rendelkező hallgatók esetén, a pályázat elnyerését követően létrejött képzési szerződés módosításával, kiegészítésével. (9) A (rész)ösztöndíjat csak aktív félévben veheti igénybe a hallgató, ezért a szünetelés féléveire nem jár ösztöndíj, azonban a hallgató az ösztöndíj-jogosultságát nem veszíti el önmagában a hallgatói jogviszony szünetelése miatt. Amennyiben a hallgató szünetelést követően tanulmányait aktív félévben tovább folytatja és az éves felülvizsgálatra jogosultsága még mindig fennáll, az Egyetem hivatalból intézkedik az ösztöndíj folyósításának újraindításáról. (10) A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév,
# 43. § / vonatkozásában / Doktori Önköltség Ösztöndíj
amelyben a hallgató ösztöndíjban részesült és amely tekintetében nem keletkezett visszafizetési kötelezettsége. Nem számít bele a hallgató által igénybe vett támogatott félévek számába az a félév, amelyre a hallgató bejelentkezett, de a félév során passziválja jogviszonyát, feltéve ha a hallgató őszi félév esetén október 15. vagy tavaszi félév esetén március 15. napja előtt nyújtja be a szünetelésre irányuló kérelmét bármely okra hivatkozva, továbbá, ha ezen időpontok után nyújt be kérelmet, feltéve, ha szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tudja befejezni a félévet; tekintettel arra, hogy ezen félévekben a hallgató nem veheti igénybe az ösztöndíjat, vagy a részére már biztosított ösztöndíjat a hallgató a (12) bekezdés értelmében visszafizetni köteles. (11) Megszűnik az ösztöndíjas jogviszony, ha a) a képzési szerződés az Egyetem és a hallgató között bármely okból megszűnik a megszűnés napjától, b) a hallgató hallgatói jogviszonya az Egyetemen megszűnik, a hallgatói jogviszony megszűnésének napján, c) a hallgató nem teljesíti a jelen § szerinti felülvizsgálati eljárás keretében meghatározott tanulmányi követelményeket, a következő félévtől (12) A (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgató köteles: a) visszafizetni – jelen Szabályzat visszatérítési szabályaira figyelemmel – az adott félévre folyósított ösztöndíj teljes összegét, ha a félév során szünetelteti jogviszonyát. b) visszafizetni a számára az adott hallgatói jogviszonyához kapcsolódóan juttatott (rész)ösztöndíj teljes összegét, amennyiben hallgatói jogviszony abszolutórium szerzése nélkül szűnik meg. (13) A pályázati felhívás tartalmazza a hallgatói pályázati feltételeket, a pályázat benyújtásának határidejét, az értékelés szempontrendszerét, az ösztöndíj mértékét és az ösztöndíjra való jogosultsággal összefüggő követelményeket, valamint a jogosultság megszűnésének eseteit. A (rész)ösztöndíj – az éves felülvizsgálatot kivéve – nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázatot a Vezetői Bizottság döntése alapján a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes írja ki. (14) A (rész)ösztöndíj pályázat előkészítésének és lebonyolításának feladatait a CDI a TÜ támogatásával végzi, az adományozása tárgyában a CDI dékán dönt. (15) A (rész)ösztöndíj nem minősül az Nftv. szerinti állami (rész)ösztöndíjnak. (16) A (rész)ösztöndíj összegét az Egyetem nem fizeti ki a hallgató számára, a juttatás a költségtérítéssel való kompenzációval valósul meg.
# 44. § / Doktori Önköltség Ösztöndíj / Corvinus doktori ösztöndíj
44. § (1) Az Egyetem a doktori képzés első két évében (képzési és kutatási szakasz) részt vevő hallgatói számára, amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelnek és velük szemben kizáró ok nem merül fel, teljesítményük alapján pénzbeli juttatásként Corvinus doktori ösztöndíjat (továbbiakban jelen §-ban: ösztöndíj) adományoz. Az ösztöndíj a doktori képzésben nyújtott magyar állami ösztöndíj kiegészítésére szolgál, célja a legtehetségesebb, legjobban teljesítő doktoranduszok tanulmányainak támogatása, egzisztenciális helyzetük stabilitásának elősegítése, az akadémiai életpályára lépés vonzóvá tétele. (2) 1 Az ösztöndíjra az a doktori képzésre jelentkező (leendő elsőéves) pályázhat, aki: a) 2 b) magyar állami ösztöndíjas képzésre jelentkezett. (3) Az ösztöndíjat a képzés első két évére nyerheti el a doktori képzésre jelentkező. Az ösztöndíjra való jogosultság az első év után a 3–4. félévre a következő feltételek teljesülése esetén marad meg: a) a hallgató az 1–2. félévekre vonatkozó beszámolókat elkészítette és azt a Doktori Ösztöndíjtanács elfogadta, b) az ösztöndíjjal szembeni egyéb feltételeket – különös tekintettel a munkavállalásra – továbbra is teljesíti. (4) Nem kaphat ösztöndíjat az a doktori képzésre jelentkező vagy doktori képzésben részt vevő hallgató, aki a pályázat alapján támogatásban részesíthető félévekben Kooperatív Doktori Ösztöndíjban részesül. (5) A doktori képzésben más intézményből átvételi döntés alapján tanulmányait megkezdő hallgató pályázati lehetőségéről a Doktori Ösztöndíjtanács egyedi mérlegelés alapján dönt. (6) 3 Az ösztöndíj mértékét évente február hónapban a Vezetői Bizottság határozza meg. (7) 1 Az ösztöndíj keretösszegét, valamint az elnyerhető ösztöndíjas helyek számát a Vezetői Bizottság február hónapban határozza meg. Az ösztöndíj Vezetői Bizottság által meghatározott összege és az évfolyamonkénti kerete a döntést követő tanév őszi és tavaszi félévére vonatkoztatandó. (8) Az ösztöndíjat a jelentkező doktorandusz nyilvános pályázat alapján nyerheti el. (9) A pályázatot a Doktori Ösztöndíjtanács elnöke írja ki. A pályázatot minden év április végéig egy-egy- (1+1) éves időtartamra kell kiírni. (10) Az ösztöndíj részletes pályázati feltételeit a pályázati felhívás tartalmazza. A pályázati felhívás tartalmazza a doktorandusz pályázati feltételeket, a pályázat benyújtásának határidejét, az értékelés szempontrendszerét, az ösztöndíj mértékét és az ösztöndíjra való jogosultsággal összefüggő követelményeket. (11) A pályázatról az Egyetem a doktori képzésbe történő felvétel esetén a felvételről szóló határozatban dönt, az ösztöndíj későbbi fenntartásáról külön határozatot hoz. (12) Az ösztöndíjról szóló döntés véglegessé válásának feltétele a felvételi eljárás évében a beiratkozás, valamint az ösztöndíjszerződés megkötése.
# 44. § / Doktori Önköltség Ösztöndíj / Corvinus doktori ösztöndíj
(13) 2 Az ösztöndíjasok a doktorandusz jogviszonyuk mellett csak polgári jogi (megbízási) jogviszonyt vagy részmunkaidős (legfeljebb 50%) munkaviszonyt létesíthetnek amellyel kapcsolatban a CDI dékánja felé bejelentési kötelezettség áll fenn. (14) Az ösztöndíjas minden szemesztert követően írásbeli beszámolót köteles készíteni, amelyet az őszi szemeszterben legkésőbb január 30-ig, a tavaszi szemeszterben június 30-ig köteles benyújtani. (15) A beszámolók elfogadásáról a Doktori Ösztöndíjtanács dönt minden év február 15-ig, valamint július 15-ig. Az első féléves beszámoló el nem fogadása még nem jelenti az ösztöndíj jogosultság elvesztését, az erre vonatkozó döntést a Doktori Ösztöndíjtanács az első két (1. és 2.) félév együttes teljesítménye alapján hozza meg. (16) Megszűnik az ösztöndíjas jogviszony és ezzel elveszti az ösztöndíj-jogosultságát az az ösztöndíjas, a) akinek bármely ok folytán megszűnik az ösztöndíjszerződése, b) akinek az első éves beszámolóját a Doktori Ösztöndíjtanács nem fogadja el, a második évre vonatkozóan, c) amennyiben a hallgató nem nyújtja be a beszámolót, a beszámolóval érintett és a beszámolóval érintett félévet követő félév teljes időszakára vonatkozóan, d) amennyiben a hallgató önköltséges képzésre kerül át, az önköltséges finanszírozási formában folytatott félév(ek) teljes időszakára vonatkozóan, e) akinek a hallgatói jogviszonya megszűnik, a megszűnés félévére és a megszűnés félévét követő félév(ek)re vonatkozóan, f) ha részmunkaidős (legfeljebb 50%) munkaviszonyt meghaladó munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, a többletmunkavégzéssel érintett félév és a többletmunkavégzéssel érintett félévet követő félév(ek)re vonatkozóan. (17) Visszafizetési kötelezettsége keletkezik a doktorandusznak: a) amennyiben a megadott határidőig nem nyújt be féléves beszámolót, az adott félév teljes időszakára vonatkozóan, b) amennyiben az ösztöndíjas a Doktori szabályzatban előírt kreditminimumot nem teljesíti, akkor azon teljes félévre vonatkozóan, amelyikben nem teljesítette az előírt kreditmennyiséget, c) amennyiben a hallgatói jogviszonyát megszünteti, akkor a megszűnés teljes félévére és az azt követő félév(ek)re vonatkozóan, d) amennyiben a hallgatói jogviszonyát szünetelteti, akkor a szüneteltetéssel érintett teljes félévekre vonatkozóan. (18) 1 Az ösztöndíjjal kapcsolatos szakmai-tudományos döntéseket a Doktori Ösztöndíjtanács hozza meg. A Doktori Ösztöndíjtanács elnöke az Egyetemi Doktori Tanács elnöke, tagjai a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes, a doktori iskolák vezetői (távollétükben a delegált programigazgató), a CDI dékánja és a Doktorandusz Önkormányzat delegáltja, titkára (szavazati jog nélkül) az Egyetemi Doktori Iroda vezetője. (19) A Doktori Ösztöndíjtanács dönt az ösztöndíjpályázatokról. A határozatot a
# 44. § / Corvinus doktori ösztöndíj / Corvinus doktori kiválósági ösztöndíj
Doktori Ösztöndíjtanács nevében az elnök írja alá. (20) A Doktori Ösztöndíjtanács minden év március 30-ig meghatározza és a honlapon közzéteszi az ösztöndíj elnyerésére és megtartására vonatkozó részletes feltételrendszert, amelyet felmenő rendszerben vezet be, azaz a közzétételt követően beiratkozó évfolyamokra vonatkozik és az adott évfolyam teljes képzési időszakára érvényben marad. A feltételrendszer kialakításánál a Doktori Ösztöndíjtanács figyelemmel van a fogyatékossággal élő hallgatók előnyben részesítésének lehetőségeire. (21) A pályázatot elnyerő hallgatóval ösztöndíjszerződést kell kötni. (22) Az ösztöndíjat az Egyetem az állami ösztöndíj kifizetésével egy időben fizeti meg (számolja el) a hallgató részére.
# 45. § / Corvinus doktori ösztöndíj / Corvinus doktori kiválósági ösztöndíj
45. § (1) Az Egyetem a doktori képzés második két évében (Kutatási és disszertációs szakasz) részt vevő hallgatói számára, amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelnek és velük szemben kizáró ok nem merül fel, teljesítményük alapján pénzbeli juttatásként Corvinus doktori kiválósági ösztöndíjat (továbbiakban jelen §-ban: ösztöndíj) adományoz. (2) Az ösztöndíj a doktori képzésben nyújtott magyar állami ösztöndíj kiegészítésére szolgál, célja a legtehetségesebb, legjobban teljesítő doktoranduszok kutatómunkájának támogatása, egzisztenciális helyzetük stabilitásának elősegítése, a nemzetközi akadémiai életpályára való kilépés lehetővé tétele. (3) 2 Az ösztöndíjra pályázhat az a doktori képzésben 4. (negyedik) félévben tanulmányokat folytató hallgató, aki: a) 3 b) magyar állami ösztöndíjas képzésben vesz részt; a képzés első három félévét sikeresen teljesítette, c) Nem feltétel a képzés első felében esetlegesen élvezett Corvinus Doktori Ösztöndíjas státusz. (4) Az ösztöndíj a képzés második két évére nyerhető el és összesen négy félévre szól. (5) Az ösztöndíjra való jogosultság az első év (képzés 5–6. féléve) után a 7–8. félévre abban az esetben marad fent, ha a hallgató az 5–6. félévekre vonatkozó beszámolókat elkészítette és azt a Doktori Ösztöndíjtanács a teljes évre vonatkozóan elfogadta, valamint a hallgató az ösztöndíj által támasztott egyéb feltételeket – különös tekintettel a munkavállalásra – továbbra is teljesíti. (6) Nem kaphat ösztöndíjat az a doktori képzésben részt vevő hallgató, aki a pályázat alapján támogatásban részesíthető félévekben Kooperatív Doktori Ösztöndíjban részesül. (7) A doktori képzésben más intézményből átvételi döntés alapján tanulmányait megkezdő hallgató pályázati lehetőségéről a Doktori Ösztöndíjtanács egyedi mérlegelés alapján dönt. (8) 1 Az ösztöndíj mértékét évente február hónapban a Vezetői Bizottság határozza meg. (9) 2 Az ösztöndíj keretösszegét, valamint az elnyerhető ösztöndíjas helyek számát a Vezetői Bizottság február hónapban határozza meg. Az ösztöndíj Vezetői Bizottság által meghatározott összege és az évfolyamonkénti kerete a döntést követő tanév őszi és tavaszi félévére vonatkoztatandó. (10) Az ösztöndíjat a doktorandusz nyilvános pályázat alapján nyerheti el. (11) A pályázatot a Doktori Ösztöndíjtanács elnöke írja ki. A pályázatot minden év júniusában két (2) éves időtartamra kell kiírni. (12) Az ösztöndíj részletes pályázati feltételeit a pályázati felhívás tartalmazza. A pályázati felhívás tartalmazza a doktorandusz pályázati feltételeket, a pályázat benyújtásának határidejét, az értékelés szempontrendszerét, az ösztöndíj mértékét és az ösztöndíjra való jogosultsággal összefüggő követelményeket. (13) Az ösztöndíjról szóló döntés véglegessé válásának feltétele a sikeres komplex
# 45. § / Corvinus doktori ösztöndíj / Corvinus doktori kiválósági ösztöndíj
vizsga, valamint az ösztöndíjszerződés megkötése. (14) 3 Az doktoranduszok ösztöndíjas jogviszonyuk mellett csak olyan részmunkaidős (legfeljebb 50%) munkaviszonyt létesíthetnek az Egyetemen belül vagy az Egyetemen kívüli munkaadónál, amely kifejezetten a doktori tanulmányokkal összhangban álló kutatási tevékenységre irányul. A munkavégzéssel kapcsolatban a CDI dékánja felé bejelentési és engedélyeztetési kötelezettség áll fenn. A munkavállalás engedélyezéséről az illetékes doktori iskola vezetője és a CDI dékán együttesen döntenek. (15) Az ösztöndíjas minden szemesztert követően írásbeli beszámolót köteles készíteni, amelyet az őszi szemeszterben legkésőbb január 30-ig, a tavaszi szemeszterben június 30-ig köteles benyújtani. (16) A beszámolók elfogadásáról a Doktori Ösztöndíjtanács dönt minden év február 15-ig, valamint július 15-ig. Az 5. féléves beszámoló el nem fogadása még nem jelenti az ösztöndíj jogosultság elvesztését, az erre vonatkozó döntést a Doktori Ösztöndíjtanács az 5. és 6. félév együttes teljesítménye alapján hozza meg. (17) Megszűnik az ösztöndíjas jogviszony és ezzel elveszti az ösztöndíj-jogosultságát az az ösztöndíjas, a) akinek bármely ok folytán megszűnik az ösztöndíjszerződése, b) akinek az első (képzés szerinti 3.) éves beszámolóját a Doktori Ösztöndíjtanács nem fogadja el, a második évre vonatkozóan, c) amennyiben a hallgató nem nyújtja be a beszámolót, a beszámolóval érintett és a beszámolóval érintett félévet követő félév teljes időszakára vonatkozóan, d) amennyiben a hallgató önköltséges képzésre kerül át, az önköltséges finanszírozási formában folytatott félév(ek) teljes időszakára vonatkozóan, e) akinek a hallgatói jogviszonya megszűnik, a megszűnés félévére és a megszűnés félévét követő félév(ek)re vonatkozóan, f) ha részmunkaidős (legfeljebb 50%) munkaviszonyt meghaladó vagy nem kutatói jellegű munkavégzésre (ez szükség esetén munkaköri leírással vagy szerződéssel igazolandó) irányuló jogviszonyt létesít, a többletmunkavégzéssel érintett félév és a többletmunkavégzéssel érintett félévet követő félév(ek)re vonatkozóan. (18) Visszafizetési kötelezettsége keletkezik a doktorandusznak: a) amennyiben a megadott határidőig nem nyújt be féléves beszámolót, az adott félév teljes időszakára vonatkozóan, b) amennyiben az ösztöndíjas a Doktori szabályzatban előírt kreditminimumot nem teljesíti, akkor azon teljes félévre vonatkozóan, amelyikben nem teljesítette az előírt kreditmennyiséget, c) amennyiben a hallgatói jogviszonyát megszünteti, akkor a megszűnés teljes félévére és az azt követő félév(ek)re vonatkozóan, d) amennyiben a hallgatói jogviszonyát szünetelteti, akkor a szüneteltetéssel érintett teljes félév(ek)re vonatkozóan. (19) 1 Az ösztöndíjjal kapcsolatos szakmai-tudományos döntéseket a Doktori Ösztöndíjtanács hozza meg. A Doktori Ösztöndíjtanács elnöke az Egyetemi Doktori
# 45. § / Corvinus doktori kiválósági ösztöndíj / hallgatók számára
Tanács elnöke, tagjai a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes, a doktori iskolák vezetői (távollétükben a delegált programigazgató), a Corvinus Doktori Iskolák dékánja és a Doktorandusz Önkormányzat delegáltja, titkára (szavazati jog nélkül) az Egyetemi Doktori Iroda vezetője. (20) A Doktori Ösztöndíjtanács dönt az ösztöndíjpályázatokról. A határozatot a Doktori Ösztöndíjtanács nevében az elnök írja alá. (21) A Doktori Ösztöndíjtanács minden év március 30-ig meghatározza és a honlapon közzéteszi az ösztöndíj elnyerésére és megtartására vonatkozó részletes feltételrendszert, amelyet felmenő rendszerben vezet be, azaz a közzétételt követően beiratkozó évfolyamokra vonatkozik és az adott évfolyam teljes képzési időszakára érvényben marad. A feltételrendszer kialakításánál a Doktori Ösztöndíjtanács figyelemmel van a fogyatékossággal élő hallgatók előnyben részesítésének lehetőségeire. (22) A pályázatot elnyerő hallgatóval ösztöndíjszerződést kell kötni. (23) Az ösztöndíjat az Egyetem az állami ösztöndíj kifizetésével egy időben fizeti meg a hallgató számára. Külföldi tanulmányúton való részvétel támogatására szóló ösztöndíj doktorandusz
# 46. § / Corvinus doktori kiválósági ösztöndíj / hallgatók számára
46. § (1) A doktori iskolák – saját bevételük terhére – aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, nappali munkarendű képzésben részt vevő doktorandusz hallgatói (a továbbiakban: doktorandusz hallgató) számára külföldi tanulmányúton való részvétel támogatására ösztöndíjat adományozhatnak. (2) Az ösztöndíj célja a doktorandusz hallgatók külföldi tanulmányúton való részvételének ösztönzése, támogatása, amelynek keretében – a tartózkodás költségeihez való hozzájárulással – a doktorandusz hallgatók doktori értekezésük elkészítéséhez külföldön, az adott ország magas presztízsű, lehetőleg doktori képzést is folytató felsőoktatási intézményéhez kötődően folytathatnak kutatómunkát és szélesíthetik nemzetközi tapasztalataikat. (3) Ösztöndíjban részesülhetnek azok a doktorandusz hallgatók – mind a tanulmányi (képzési és kutatási), mind a fokozatszerzési (kutatási és disszertációs) szakaszban egyaránt –, akik a tanulmányaikat doktori képzésben a) a 2016/2017. tanévben vagy azt követően ― nyolc (8) féléves képzésben ― kezdték meg, legfeljebb a nyolc (8) féléves képzési időszak alatt, amennyiben legalább két (2), eredményesen lezárt félévet és minimum hatvan (60) kreditet teljesítettek; b) a 2016/2017. tanévben vagy azt megelőzően ― hat (6) féléves képzésben ― kezdték meg, legfeljebb a nyolc (8) féléves képzési időszak alatt, amennyiben legalább három (3), eredményesen lezárt félévet és minimum kilencven (90) kreditet teljesítettek; c) a más felsőoktatási intézményből átvett doktorandusz hallgatók az átvételi határozatban megadott képzés képzési idejéből hátralévő képzési időszak idejére részesülhetnek az ösztöndíjban az a) és b) pontokban meghatározott tanulmányi követelmények teljesítése esetén. (4) A (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése mellett a nem magyar állampolgárságú és a Stipendium Hungaricum Ösztöndíjban részesülő doktorandusz hallgatók is pályázhatnak, esetükben azonban az anyaországuk nem lehet a külföldi tanulmányút célterülete. (5) 1 Az ösztöndíj odaítéléséről a Bíráló Bizottság dönt, amelynek tagjai az illetékes Doktori Iskola (a továbbiakban: DI) vezetője, a CDI dékán és az EDI irodavezetője. (6) Az ösztöndíj egyösszegű és a doktori képzés során egy doktorandusz hallgatónak csak egyszer adományozható. (7) Pályázni minimum egy (1), maximum három (3) hónap időtartamú külföldi tanulmányútra lehet. Az ösztöndíj mértékét a Bíráló Bizottság állapítja meg a benyújtott pályázat alapján azzal, hogy a) 1 hónap időtartamú tanulmányútra maximum 300 000 Ft; b) 2 hónap időtartamú tanulmányútra maximum 400 000 Ft; c) 3 hónap időtartamú tanulmányútra maximum 500 000 Ft összegű ösztöndíj ítélhető meg adott doktorandusz hallgató számára. (8) A pályázatnak tartalmaznia kell a) a tanulmányútra vonatkozó kutatási tervet; b) a külföldi fogadóintézmény nyilatkozatát;
# 46. § / hallgatók számára / Kreatív Kutatási Ötlet ösztöndíj doktorandusz hallgatók számára
c) a tanulmányút tervezett időtartamát; d) a tanulmányút becsült költségeit. (9) A pályázónak nyilatkoznia kell továbbá arról, hogy az adott félévben és az azt megelőző félévben milyen pályázati úton elnyert intézményi ösztöndíjban, támogatásban (pl. konferencia-részvétel, fordítás) részesült. (10) 2 Jelen §-ban meghatározottakon túl az illetékes DI további szakmai követelményeket is meghatározhat. A részletes formai és tartalmi követelményeket tartalmazó pályázati felhívást ― különös tekintettel az elvárt teljesítésre ― az adott DI fogadja el. (11) Amennyiben a doktorandusz hallgató nem teljesíti a pályázati felhívásban elvártakat vagy elmulasztja annak igazolását a határidő lejártát követő tizenöt (15) napon belül, a támogatás teljes összegét köteles visszafizetni a DI számára. (12) 3 Az ösztöndíj nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázatot a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes és a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes véleményének meghallgatásával a CDI dékánja írja ki. (13) 4 Az ösztöndíjról a CDI dékán dönt.
# 47. § / hallgatók számára / Kreatív Kutatási Ötlet ösztöndíj doktorandusz hallgatók számára
47. § (1) 5 A CDI a doktorandusz hallgatók részére kutatási munkájuk elismerésére ösztöndíjat adományozhat. (2) Az ösztöndíj célja a kutatási terv megvalósításának elősegítése. (3) Az ösztöndíjra előzetesen kiválasztott hallgatók pályázhatnak. Az ösztöndíj adományozására bármely doktori iskola tanácsa javaslatot tehet a komplex vizsgához kapcsolódó előadott/bemutatott/ismertetett kutatási terv alapján. Az egy doktori iskola által javasolható (nominálható) hallgatók létszámát az adott időszakban komplex vizsgát sikeresen teljesítő hallgatók létszáma határozza meg. A komplex vizsgázók számától függően minden 5 fő után 1 fő, de doktori iskolánként legfeljebb 4 fő hallgató javasolható. (4) A pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy az adott félévben és az azt megelőző félévben milyen pályázati úton elnyert intézményi ösztöndíjban, támogatásban (pl. konferencia-részvétel, fordítás) részesült. (5) A jelen §-ban meghatározottakon túl a pályázati felhívás további szakmai követelményeket is meghatározhat. (6) 1 Az ösztöndíj az előzetesen jelölt hallgatók számára kiírt pályázat útján nyerhető el. A pályázatot a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes és a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes véleményének meghallgatásával a CDI dékánja írja ki. (7) Az elnyerhető ösztöndíj időtartamát és mértékét, továbbá az ösztöndíj részletes pályázati feltételeit, valamint a jogosultság megszűnésének eseteit, a visszafizetési kötelezettséget és annak módját, továbbá a kifizetés rendjét és a pályázati felhívás és/vagy az ösztöndíjszerződés tartalmazza. (8) 2 A pályázati feltételekről és az ösztöndíj odaítéléséről a CDI dékánja által létrehozott legalább három (3) fős bíráló bizottság dönt, amelynek összetételét a pályázati felhívás tartalmazza. A bizottság elnöke a CDI dékánja.
# 48. § / Kutatás ösztönzését elősegítő ösztöndíj / Rendszeres szociális ösztöndíj és rendkívüli szociális ösztöndíj
48. § (1) A 31. § -ban meghatározott ösztöndíj a doktori képzésben részt vevő hallgatók számára is kiírható.
# 49. § / Rendszeres szociális ösztöndíj és rendkívüli szociális ösztöndíj / Közéleti ösztöndíj doktorandusz hallgatóknak
49. § (1) A Rendszeres szociális ösztöndíj és a Rendkívüli szociális ösztöndíj a doktori képzésben részt vevő hallgatók számára is kiírható. (2) 3 A pályázatokra a 28. § és a 29. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a pályázatot a CDI dékánja a Doktorandusz Önkormányzat egyetértésével írja ki. A pályázatok ellenőrzését a DSZB végzi. Az ösztöndíjak adományozása tárgyában a CDI dékán dönt. (3) 4 Doktori képzésben részt vevő hallgató rendszeres szociális ösztöndíjra abban az esetben jogosult, amennyiben igazolja, hogy rendszeres jövedelme – ideértve a doktori ösztöndíjat és egyéb bevételeket – nem éri el a pályázati felhívásban meghatározott mértéket. E körben a hallgató eltartotti státusza önmagában nem alapozza meg a jogosultságot.
# 50. § / Rendszeres szociális ösztöndíj és rendkívüli szociális ösztöndíj / Közéleti ösztöndíj doktorandusz hallgatóknak
50. § (1) A doktori képzésben részt vevő hallgatók részére kiírható Közéleti ösztöndíj kiemelkedő egyetemi közéleti tevékenység végzését vagy jelentős kulturális eredmény elérését támogató, ösztönző pénzbeli juttatás. (2) Az ösztöndíjnak két típusa van: a) a havonként megpályázható ösztöndíj és b) a Doktorandusz Önkormányzat Elnökségének tagjai által megpályázható az elnökségi megbízás időtartamához igazodó, határozott időre szóló, havi ösztöndíj. (3) A (2) bekezdés (2)a) pontjában nevesített Közéleti ösztöndíjra a teljes idejű (nappali munkarendű) doktori képzésben tanulmányokat folytató, a pályázat benyújtásakor aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók pályázhatnak. A Doktorandusz Önkormányzat Alapszabályában meghatározott Elnökség tagjai valamennyi érdekképviseleti tevékenységükkel a (2) bekezdés (2)b) pontjában nevesített ösztöndíjra pályázhatnak. (4) Ösztöndíjban részesíthető az a hallgató, aki kiemelkedő közéleti tevékenységet végez, különösen: a) hallgatói érdekképviseleti feladatokat lát el elsősorban a Doktorandusz Önkormányzat képviselőjeként vagy b) jelentős kulturális eredményt ért el és ezzel hozzájárul az Egyetem hírnevének növeléséhez vagy c) Egyetemen, tanszéken belüli közéleti munka, amely kredittel nem kerül jutalmazásra, viszont hozzájárul az Egyetem, illetve tanszék fejlődéséhez, közösségi életéhez, d) az Egyetem hírnevének növelését egyéb tevékenységével támogatja. (5) A Doktorandusz Önkormányzat Elnökségének tagjai által megpályázható, (2) bekezdés (2)b) pont szerinti pályázatok esetén figyelembe vehető érdekképviseleti tevékenységek meghatározásánál a Doktorandusz Önkormányzat Alapszabályát és a tisztségviselő, továbbá képviselő részére az Alapszabály szerint kiadott feladatleírást kell figyelembe venni. (6) Munkavégzésre irányuló jogviszony keretében díjazás ellenében végzett, továbbá ilyen jogviszony keretében más módon díjazott tevékenységgel nem lehet pályázni. (7) Az ösztöndíjra havonta egyszer az adott havi közéleti teljesítménnyel pályázhat a hallgató. A pályázat értékelése során csak a pályázati felhívás közzétételét megelőző egy (1) hónapban végzett tevékenységet lehet figyelembe venni. Amennyiben a pályázó korábbi hónapokban végzett tevékenységet is megjelöl, az nem teszi érvénytelenné a pályázatot, de azokat az értékelésénél figyelmen kívül kell hagyni. (8) Az ösztöndíj további kritériumrendszerét a HTJSZ 1. melléklete tartalmazza. Az ösztöndíj maximális összege: a) a (2) bekezdés (2)a) pontja szerinti ösztöndíj esetén a mindenkori egy főre jutó hallgatói normatíva egyszerese, b) a Doktorandusz Önkormányzat Elnökségének tagjai által megpályázható, (2) bekezdés (2)b) pontja szerint elnyerhető közéleti ösztöndíj esetén a hallgatói normatíva összegének 1,25-szöröse. (9) A pályázatot az adott félév öt (5) hónapjára – a (2) bekezdés (2)b) pontjában
# 50. § / Rendszeres szociális ösztöndíj és rendkívüli szociális ösztöndíj / Közéleti ösztöndíj doktorandusz hallgatóknak
foglaltak kivételével – havonta, az értékelés alá vont időszakot követő hónap 10. napjáig kell kiírni. (10) A Doktorandusz Önkormányzat Elnökségének tagjai által megpályázható pályázatot az Elnökségi tag megválasztását követő egy (1) hónapon belül a Doktorandusz Önkormányzat elnökének kezdeményezésére kell kiírni. (11) A pályázatok ellenőrzését és rangsorolását a Doktorandusz Közéleti Bíráló Bizottság végzi. (12) A Doktorandusz Közéleti Bíráló Bizottság véleményezési jogkörében ellenőrzi a pályázati felhívásnak való formai és tartalmi megfelelőséget, valamint a (2) bekezdés (2)a) pont szerinti pályázatok esetében érdemben értékeli a pályázó által elvégzett tevékenységet a HTJSZ 1. mellékletben megadott közéleti tevékenységet értékelő szempontrendszer alapján. A Doktorandusz Közéleti Bíráló Bizottság javaslatot tesz az ösztöndíjra való jogosultságra vagy arra, hogy a pályázó nem jogosult az ösztöndíjra, első esetben meghatározza a javasolt ösztöndíj összegét. (13) 1 A Doktorandusz Önkormányzat Elnökségének tagjai által megpályázható, (2) bekezdés (2)b) pontja szerinti ösztöndíj esetén a Vezetői Bizottság a naptári év költségvetésének tervezése során, egy (1) évre állapítja meg az egy (1) hónapra járó ösztöndíj maximális összegét. Az ösztöndíjra való jogosultságról a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes dönt. (14) 2 A Doktorandusz Önkormányzat a pályázati felhívásához szükséges adatokat a pályázat meghirdetésére legkésőbb a kitűzött dátumot öt (5) munkanappal megelőzően megadja. (15) 3 Az ösztöndíj nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázatot a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes a Doktorandusz Önkormányzat egyetértésével írja ki. (16) Az ösztöndíj részletes pályázati feltételeit, valamint a jogosultság megszűnésének eseteit, a visszafizetési kötelezettséget és annak módját a pályázati felhívás tartalmazza. (17) 1 Az ösztöndíj adományozása tárgyában a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes dönt. (18) Az ösztöndíjat az Egyetem a döntést követő hónap 10. napjáig fizeti ki a hallgatónak.
# 51. § / Közéleti ösztöndíj doktorandusz hallgatóknak / Partneri együttműködésben megvalósuló ösztöndíjak
51. § 2 (1) A doktorandusz hallgatók számára elérhető partneri együttműködésben megvalósuló pályázatokra a 37. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy pályázatot a CDI dékánja a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettessel és a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettessel egyetértésben írja ki. Hazai, uniós vagy egyéb pályázat keretében megvalósuló kiválósági ösztöndíjak
# 52. § / Partneri együttműködésben megvalósuló ösztöndíjak / Doktori képzésben részt vevők részére biztosított díjak
52. § 3 (1) A doktorandusz hallgatók számára elérhető pályázati projekt keretében megvalósuló pályázatokra a 38. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy pályázatot a CDI dékánja a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettessel és a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettessel egyetértésben írja ki.
# 53. § / Doktori képzésben részt vevők részére biztosított díjak / hallgatók részére
53. § (1) A doktorandusz hallgatók számára elérhető díjakra a 39. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Vis maior helyzetben biztosított juttatások hallgatók és doktori képzésben résztvevő
# 54. § / Doktori képzésben részt vevők részére biztosított díjak / hallgatók részére
54. § (1) 4 A Vezetői Bizottság szélesebb személyi kört érintő (világméretű, országos, regionális vagy térségi stb.) vis maior helyzet miatt kritikus helyzetbe került és abból adódóan támogatásra szoruló hallgatók részére a jogszabályi keretek között jelen Szabályzattól eltérő juttatás(ok)at biztosíthat. (2) 5 Vis maior esetre az Egyetem a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes javaslatára a költségvetésben megfelelő mértékű összeget különít el. (3) 6 Vis maior helyzetnek minősül különösen amennyiben a hallgató valamilyen nagyobb erő pl. természeti katasztrófák (földrengés, tűzvész, járvány, aszály, fagykár, árvíz, szélvihar, villámcsapás stb.), továbbá bizonyos politikai-társadalmi események (pl. háború, forradalom, felkelés, szabotázs) miatt kerül önhibáján kívül hátrányos helyzetbe. A helyzet vis maior helyezetté nyilvánítása a Vezetői Bizottság hatásköre. (4) 7 A juttatások típusait, amely lehet különösen szociális jellegű ösztöndíj, egyéb ösztöndíjnak nem minősülő pénzbeli támogatás, önköltség elengedése, a jogosultak körét és az elbírálás rendjét vezetői bizottsági rendelkezés tartalmazza. (5) 1 A juttatás odaítéléséről a Vezetői Bizottság rendelkezésében foglalt keretek között a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes dönt. (6) A juttatás kérelemre nyújtható. (7) A döntést határozatba kell foglalni. (8) Az e paragrafusban foglalt eljárás, kérelem és döntés nem minősül méltányossági eljárásnak, kérelemnek és döntésnek. (9) 2 A Vezetői Bizottság és a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes jelen paragrafusban biztosított jogköre nem terjed ki arra az esetre, ha egy hallgató személyes körülményei és nem az (1) bekezdés szerinti vis maior ok folytán kerül kritikus helyzetbe. Ez esetben a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a méltányossági szabályok szerint jár el. A hallgatóknak közvetve biztosított nem pénzbeli juttatások
# 55. § / Intézményi működési költségek finanszírozása / Sporttevékenység támogatása
55. § (1) A 10. § értelmében a tankönyvés jegyzettámogatás, sportés kulturális normatíva ott meghatározott része használható fel digitális tananyag előállítására, beszerzésére, fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszköz beszerzésére és jegyzet-előállításra.
# 56. § / Sporttevékenység támogatása / Kulturális tevékenység támogatása
56. § (1) 3 Az állami ösztöndíjas teljes idejű (nappali munkarendű) doktori képzésben részt vevő hallgatók után járó tankönyvés jegyzettámogatás, sportés kulturális normatíva 10%-a fordítható sporttevékenység támogatására. (2) A sporttevékenységek körébe tartozik különösen az Egyetem keretei között a hallgatók részére szervezett, nyújtott testmozgást, sportolást, versenyzést, az egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás, valamint a sportszövetségi tagsággal kapcsolatos tevékenységek. (3) 4 A sporttevékenység-támogatás egyetemi szintű felhasználásáról a testnevelés tárgy oktatásában részt vevő oktatási szervezeti egység véleményének kikérésével, a Hallgatói Önkormányzat egyetértésével az éves költségvetés alapján, annak elfogadását követően a Vezetői Bizottság dönt.
# 57. § / Sporttevékenység támogatása / Kulturális tevékenység támogatása
57. § (1) 5 Az állami ösztöndíjas teljes idejű (nappali munkarendű) doktori képzésben részt vevő hallgatók után járó tankönyvés jegyzettámogatás, sportés kulturális normatíva 10%-a fordítható kulturális tevékenység támogatására. (2) A kulturális tevékenységek körébe tartozik különösen az Egyetem keretei között a hallgatók részére szervezett és nyújtott kulturális tevékenység, rendezvényszervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi, valamint mentálhigiénés életvezetési tanácsadás. (3) 1 A kulturális támogatást a (2) bekezdés szerinti kulturális tevékenység körébe tartozó kulturális eseményre szóló jegy, bérlet vásárlására is fel lehet használni az alábbi feltételekkel: a kulturális eseményre és a támogatás összegére a DÖK tesz javaslatot és az operatív főigazgató dönt; a részvételre jogosító jegyeket/bérleteket térítésmentesen ki kell osztani a hallgatók között; a kiosztás feltételeit a Hallgatói Önkormányzat javaslata alapján – a szabályossági és pénzügyi feltételek fennállása esetén – az operatív főigazgató fogadja el azzal, hogy nem lehet tisztséghez, pozícióhoz kötni a kiosztást. (4) Az Egyetem a kulturális támogatást elsősorban az egyetemi Hallgatói Rendezvények Szervezésének Rendjében meghatározott rendezvények támogatására használja fel. (5) A Rendezvények Szervezésének Rendjében meghatározott Rendezvényszervezési Terv részeként a Hallgatói Önkormányzat javaslatot készít a támogatás felosztásáról. (6) A Rendezvényszervezési Terv elfogadásával a támogatás felosztása is elfogadásra kerül azzal a feltétellel, hogy a Hallgatói Önkormányzat elfogadott éves költségvetési tervében szerepeltetni kell az adott költségvetési évre vonatkozó kulturális támogatás felhasználási tervét is. A felhasználási tervnek tartalmaznia kell a finanszírozandó rendezvény nevét és a felhasználandó összeget. (7) 2 Amennyiben egy rendezvényen kulturális támogatás felhasználása történik, a rendezvény után harminc (30) napon belül elszámolást kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a felhasznált támogatás, valamint az Egyetem hallgatói által a rendezvény részvételi díjának megfizetésekor érvényesített összes kedvezmény pontos összegét. A hallgatóknak juttatott kulturális támogatás összege megegyezik az általuk érvényesített összes részvételi díjkedvezmény összegével, amely meghaladhatja a ténylegesen ráfordított kulturális normatíva összegét, de kevesebb nem lehet annál. Az elszámolást a rendezvény főszervezőjének kell elkészíteni, a kultúratámogatás felett kötelezettségvállalási joggal rendelkező vezetővel aláíratni és az operatív főigazgatóhoz eljuttatni. A Hallgatói Önkormányzat és a Doktorandusz Önkormányzat működésének
# 58. § / támogatása / Kollégiumi elhelyezés
58. § (1) Az Egyetem a Hallgatói Önkormányzat és a Doktorandusz Önkormányzat tevékenységét az Nftv. 114/D. §-ában biztosított hallgatói normatív juttatás részeként normatív támogatással, valamint fenntartói támogatással segíti. (2) A normatív juttatás összege a hallgatói normatíva 2,00%-a. Ennek felhasználásáról a Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya és a Doktorandusz Önkormányzat Alapszabálya rendelkezik.
# 59. § / támogatása / Kollégiumi elhelyezés
59. § (1) 3 A kollégiumi elhelyezés pályázat alapján nyerhető el. A pályázati kérelmekről a HTJSZ 7. melléklet szerinti rendszer alapján kell dönteni. (2) 4 A Hallgatói Önkormányzat kezdeményezésére minden kollégiumban a campus szolgáltatásokért felelős vezető döntése alapján maximum 20 fő erejéig elhelyezhető hallgató. (3) 1 A pályázat benyújtásának feltételeit és az elbírálás szabályainak meghatározását a kollégiumi felvételi pályázati felhívás tartalmazza. Szükség esetén a campus szolgáltatásokért felelős vezető rendelkezésben rögzítheti a pályázati felhívásra elkészítésére, közzétételére, valamint a pályázatok elbírálására vonatkozó eljárási szabályokat azzal, hogy hallgatók szociális helyzetének megállapításához benyújtandó igazolások, valamint a kollégiumi felvételi eljárás során benyújtandó igazolásra hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés szabályaival összhangban adható ki a rendelkezés. (4) Az államilag támogatott alapés mesterképzésben, valamint doktori képzésben Magyarországon tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató, akinek esetében ezt kétvagy többoldalú nemzetközi szerződés előírja, évi tizenkét (12) hónapra jogosult kollégiumi elhelyezésre. A kétvagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján, Magyarországon önköltséges tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató évi tizenkét (12) hónapra jogosult kollégiumi elhelyezésre, amelynek díját a miniszteri ösztöndíjából fizeti. A jogosult köteles kollégiumi felvételi pályázatot, nyári kollégiumi férőhelyre vonatkozó igényt benyújtani. A hallgatói juttatásokkal kapcsolatos közös eljárási szabályok
# 60. § / támogatása / Kollégiumi elhelyezés
60. § (1) Az ösztöndíjakra vonatkozó részletes formai és tartalmi követelményeket tartalmazó pályázati felhívást az Egyetem honlapján kell közzétenni. (2) A pályázat indulásáról a hallgatók részére a pályázat honlapon történő közzététele és/vagy a pályázat indulásának napján Neptun üzenetben tájékoztatást kell küldeni, amelynek kiküldése nem érvényességi feltétele a pályázat felhívásának. (3) 2 Egy hallgató egy ösztöndíjpályázathoz csak egy kérelmet nyújthat be, kivéve, ha a pályázati kiírás másképpen nem rendelkezik. (4) A pályázatok elbírálásának határideje – amennyiben a HTJSZ vagy jogszabály, együttműködési megállapodás másként nem rendelkezik – a beérkezéstől számított harminc (30) nap azzal, hogy az ügyintézési határidőbe nem számít bele az esetlegesen biztosított hiánypótlási időszak. (5) A hallgatótól elvárt, hogy ösztöndíj-, valamint egyéb juttatási ügyeit, valamint önköltségfizetési és egyéb térítési ügyeit elsősorban személyesen intézze, de amennyiben a HTJSZ nem zárja ki, a hallgató helyett meghatalmazott képviselő is eljárhat. (6) Amennyiben a HTJSZ úgy rendelkezik, a kiskorú hallgató maga nem járhat el önállóan, helyette törvényes képviselője járhat el. (7) 3 Ösztöndíjszerződést a hallgató maga, kiskorú hallgató esetén törvényes képviselője köthet. Hallgatói ösztöndíjszerződésben az Egyetem képviseletére – amennyiben jelen Szabályzat vagy belső szabályozó másként nem rendelkezik – a tanulmányi ügyekért felelős vezető önállóan jogosult. Doktori képzésben részt vevő hallgatóval kötendő ösztöndíjszerződésben az Egyetem képviseletére – amennyiben jelen Szabályzat másként nem rendelkezik – az Egyetemi Doktori Iroda (továbbiakban: EDI) irodavezetője önállóan jogosult. A Corvinus ösztöndíjra irányuló szerződésekben, tekintettel arra, hogy az a képzési szerződés részét képezi, hallgatók esetén a tanulmányi ügyekért felelős vezető, doktori képzésben részt vevő hallgatók esetén a EDI irodavezető képviseli az Egyetemet. (8) 1 A hallgatóval szerződést kötni, amennyiben erre rendszeresített mintaszerződés van, az Egyetem által kiadott mintaszerződésen, egyéb esetben a Jog és Beszerzés (továbbiakban: JB) által jóváhagyott szerződéses tartalommal lehet. A szerződést papíralapú vagy elektronikus iratba lehet foglalni. A papíralapú szerződést a hallgatónak vagy törvényes képviselőjének saját kezűleg kell aláírnia és keltezéssel ellátnia, hallgatók esetén a tanulmányi ügyekért felelős vezetőnek, doktori képzésben az EDI irodavezetőnek saját kezű aláírással és az Egyetem bélyegzőlenyomatával kell ellátnia. Az elektronikus iratba foglalt szerződést a hallgatónak azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igénybevételével kell aláírnia és az ügyfélkapun keresztül kell az Egyetem részére megküldenie, a tanulmányi ügyekért felelős vezetőnek, doktori képzésben az EDI irodavezetőnek elektronikus aláírásával
# 60. § / támogatása / Kollégiumi elhelyezés
kell ellátnia. Az aláírt szerződést a Neptunon vagy ügyfélkapun keresztül kell a hallgató számára kézbesíteni. (9) A HTJSZ-ben foglalt ügyekben az Egyetem és a hallgató közötti hivatalos ügyintézési csatorna elsősorban a Neptun, ha azt a HTJSZ lehetővé teszi az ügyfélkapu, továbbá, ha a hallgatóval egyéb módon nem lehet kommunikálni vagy jogszabály a papíralapú iratba foglalást írja elő, a postai úton történő kézbesítés. (10) A hallgató kérelmeit, beadványát, amennyiben erre az Egyetem által kiadott formanyomtatvány rendelkezésre áll, az Egyetem által kiadott formanyomtatványon, egyéb esetben kötetlen formában nyújthatja be. A kérelmet a Neptunon keresztül kell benyújtani. Ügyfélkapun, személyesen vagy postai úton akkor van lehetőség a kérelem benyújtására, ha azt a HTJSZ kifejezetten lehetővé teszi. A hallgató által benyújtott kérelmet és beadványt: a) Neptunon keresztül benyújtott kérelem esetén a hallgató aláírása nélkül, b) 2 ügyfélkapun benyújtott kérelem esetén azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés szolgáltatás igénybevételével, c) személyesen vagy postai úton a hallgató aláírásával ellátva hitelesnek kell tekinteni. (11) Az Egyetem értesítéseit, döntéseit az alábbi formákban közli a hallgatóval: a) Neptun rendszerüzenet, b) elektronikus irat formájában létrehozott értesítés vagy határozat, c) irat formájában létrehozott értesítés vagy határozat. (12) 3 Minden olyan esetben, ahol a jogszabály megengedi, törekedni kell az elektronikus iratba foglalásra és a Neptunon keresztül történő kézbesítésre. Papír alapú iratba foglalás esetén is szükséges az iratot a Neptunba feltölteni és a hallgató számára a (14) bekezdés szerint elérhetővé tenni. Az egyes ügycsoportok vonatkozásában az írásba foglalás formájáról (papíralapú vagy elektronikus) – amennyiben arról a HTJSZ nem rendelkezik – a tanulmányi ügyekért felelős vezető a jogi és beszerzési vezetővel közösen dönt. A papíralapú irat hitelesítése a HTJSZ-ben meghatározott személy aláírásával, az Egyetem bélyegzőjének lenyomatával, valamint keltezéssel, az elektronikus irat hitelesítése időbélyegzővel és a HTJSZ-ben meghatározott személy elektronikus aláírásával való ellátásával történik. (13) 4 A HTJSZ hatálya alá tartozó ügyekben hozott döntések kiadmányainak hitelesítésére a tanulmányi ügyekért felelős vezető vagy az általa meghatalmazott TÜ ügyintéző/koordinátor jogosult. (14) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a hallgató számára biztosítani kell, hogy az Egyetem által a hallgató számára kiállított okiratokat, dokumentumokat elektronikusan, hitelesített formában is megkaphassa és ezeket tetszőleges számban letölthesse a Neptunból. (15) 1 Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt minden, a folyósítást érintő változásról a legrövidebb időn – de
# 60. § / támogatása / Kollégiumi elhelyezés
legfeljebb nyolc (8) napon – belül személyesen tájékoztatni a TÜ-t, doktori képzésben részt vevő esetén a CDI-t. Ennek elmulasztása esetén, ha a TÜ vagy a CDI egyéb módon tudomást szerez a változásról, arról tájékoztatja a döntéshozót. (16) Amennyiben jogszabály, jelen Szabályzat vagy a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, a havonként folyósított ösztöndíj folyósítása hallgatói jogviszony megszűnése vagy szüneteltetése esetén: az ösztöndíjas jogviszony időtartama alatt az ösztöndíjasnak minden olyan megkezdett hónapban jár az ösztöndíj, amelyben az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya fennáll és még nem kért szüneteltetést vagy nem utasították passzív félévre. Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonyát megszünteti vagy bejelenti, hogy szünetelteti a jogviszonyát vagy az Egyetem passzív félévre utasítja: a) a jogviszony megszűnése/megszüntetése esetén a megszűnés hónapjának utolsó napjával szűnik meg az ösztöndíj-jogosultság, b) szünetelés esetén a szünetelésre vonatkozó bejelentés vagy passzív félévre utasítás hónapjának utolsó napjával, a szünetelés teljes időtartamára visszamenőleg szűnik meg az ösztöndíj-jogosultság. Ebben az esetben, ha a szüneteléssel érintett félév bármely hónapjára történt kifizetés, akkor annak összegét a hallgató visszafizetni köteles. (17) A hallgatók pénzbeli juttatásának kifizetése/elszámolása kizárólag a Neptunon keresztül történik. A forintban megállapított pénzbeli juttatások kifizetésének/elszámolásának feltétele, hogy a hallgató saját nevére szóló forintban vezetett alapértelmezett bankszámlával rendelkezzen, amelynek adatait a Neptun rendszerben rögzíteni köteles. (18) A forintban megállapított pénzbeli támogatások kifizetése a hallgató által a Neptunban megadott magyarországi pénzintézetnél vezetett bankszámlára történő átutalással valósul meg. A devizában megállapított pénzbeli támogatások kifizetése a hallgató által a Neptunban megadott devizás bankszámlára való átutalással történik. A devizában megállapított juttatás utalásának feltétele – amennyiben van – IBAN bankszámlaszám, SWIFT kód, valamint a számlavezető bank nevének és címének megadása. (19) Az Egyetem a juttatások utalásának elmaradása esetén nem tartozik felelősséggel, ha a hallgató nem vagy nem megfelelően jelentette be bankszámlaszámát és/vagy annak változását. A bankszámlaszám változásának be nem jelentéséből, hibás bankszámlaszám megadásából, nem vagy nem megfelelően beállított alapértelmezett bankszámlaszámból eredő valamennyi következmény a hallgatót terheli. Abban az esetben, ha a hallgató a kifizetéshez szükséges adatokat a – Neptunban és a hallgató elektronikus levelezési címére megküldött – felszólításra sem rögzíti vagy javítja a Neptunban, úgy az Egyetem nem köteles további kísérleteket tenni a kifizetésre addig, míg az adatok hiánytalan feltöltéséről a hallgató
# 60. § / szabályai / Általános rendelkezések
bizonyosságot nem tesz a kifizetést/elszámolást rögzítő szervezeti egység részére. (20) 2 Amennyiben jogszabály, jelen Szabályzat vagy megállapodás eltérően nem rendelkezik, ha a hallgató nem írja alá az ösztöndíjszerződést vagy nem közli az ösztöndíj kifizetéséhez szükséges adatokat, információkat, legkésőbb a jogosultság megállapításáról szóló döntés véglegessé válásának napjától számított negyvenöt (45) napon belül, akkor a hallgató a HTJSZ értelmében további intézkedés nélkül elveszíti az ösztöndíj-jogosultságát. Erről a tanulmányi ügyekért felelős vezető hoz döntést. A döntést határozatban kell közölni a hallgatóval. (21) Abban az esetben, ha a hallgató részére bármely okból téves átutalásra kerül sor vagy a hallgatót visszafizetési kötelezettség terheli, azt a hallgató köteles annak észlelésekor azonnal, de legkésőbb az Egyetem által történő felszólítás kézhezvételét követő tizenöt (15) napon belül teljes egészében visszafizetni. A hallgatók által fizetendő díjak és térítések teljesítésének feltételei és
# 61. § / szabályai / Általános rendelkezések
61. § (1) Az Egyetemen a képzés a költségviselés formája szerint magyar állami ösztöndíjas (továbbiakban: állami ösztöndíjas) és önköltséges képzés keretében folyik. (2) 1 Az állami ösztöndíjas hallgatók képzésének költségét a Magyar Állam viseli. (3) Az állami ösztöndíjas hallgatók térítési díjak fizetésére kötelezhetők az Nftv.-ben és Juttatási Rendeletben meghatározott keretek között, jelen Szabályzat rendelkezései szerint. (4) 2 Az önköltséges képzésben részt vevő hallgatók önköltséget, , valamint térítési és szolgáltatási díjakat (továbbiakban együtt: térítési díj) fizetnek az Nftv.-ben és Juttatási rendeletben meghatározott keretek között, jelen Szabályzat rendelkezései szerint. (5) A 2019/2020. tanév tavaszi félévben vagy azt követően felvételt nyert és beiratkozott hallgatók – doktori képzésre felvételt nyert és beiratkozott hallgatók kivételével – kizárólag önköltséges képzésben folytathatnak tanulmányokat. (6) A finanszírozási formák közötti átsorolás rendjét jelen Szabályzat, doktori képzés esetén a Doktori szabályzat tartalmazza. (7) 3 Az Egyetem önköltséges hallgatói számára jelen Szabályzat szerint önköltséget finanszírozó ösztöndíjként Corvinus ösztöndíjat, doktori képzésben részt vevő hallgatók számára Doktori Önköltség Ösztöndíjat hirdet. Ingyenesen és térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások
# 62. § / szabályai / Általános rendelkezések
62. § (1) Az állami ösztöndíjas képzés keretében díjmentesen igénybe vehető szolgáltatások a következők: a) a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, az oklevél vagy doktori abszolutórium megszerzéséhez szükséges előadások, szemináriumok, konzultációk, projektfeladatok, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok első alkalommal történő felvétele, a beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, vizsgák egy alkalommal történő megismétlése, a záróvizsga letétele, továbbá a fokozatszerzési eljárás a hallgatói jogviszony fennállása alatt, b) szakkollégiumi foglalkozások, c) az Egyetem – könyvtár és a könyvtári alapszolgáltatások, laboratórium, számítástechnikai, sportés szabadidős létesítmények – eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, d) a tanulmányi és hallgatói életpálya-tanácsadás, e) a képzéssel, doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első alkalommal történő kiadása, amennyiben jogszabály a hallgatóra kedvezőbb feltételt nem állapít meg. (2) Az állami ösztöndíjas képzés és önköltséges képzés keretében térítési díj fizetése mellett igénybe vehető: a) az alapés mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek – a hallgató választása alapján – nem magyar nyelven történő oktatása, ide nem értve azt, ha a tanterv idegen nyelven kötelezően teljesítendő tanulmányi követelményt tartalmaz, b) az Egyetem eszközeivel előállított, az Egyetem által a hallgató részére biztosított, a hallgató tulajdonába kerülő dolog (pl. sokszorosított segédletek), c) az Egyetem létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sportés szabadidős létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokon kívüli körben, d) 1 a sportolni vágyó hallgatók a képzési programban foglalt kötelező Testnevelés tárgy teljesítését követően a követelményeket meghaladó tárgyfelvételi díj megfizetése mellett vehetik fel a testnevelés tantárgyat, e) a kötelező, továbbá az Nftv. alapján az Egyetem által kötelezően biztosítandó mértéken felül felvehető kreditértéket eredményező képzés. (3) A TVSZ alapján az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgák, előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok, projektfeladatok sikeres teljesítését követő ismételt felvételét, a TVSZ-ben meghatározott kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését jelen Szabályzat fizetési kötelezettséghez köti. (4) Az állami ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgató a vendéghallgatói jogviszonyának keretében is az (1)–(3) bekezdésben meghatározottak szerint vehet részt az oktatásban. (5) Az (1) bekezdésében foglaltakért az önköltséges képzésben részt vevő hallgató önköltséget fizet.
# 63. § / Általános rendelkezések / Az önköltség megállapításának rendje 2
63. § 3 (1) Alapés mesterképzések tekintetében az önköltségi díj féléves összegére képzésenként a HTJSZ módosítása keretében az oktatási rektorhelyettes tesz javaslatot a képzések indításáról szóló döntés előterjesztésével egyidőben mind a magyar állampolgárokra, EGT tagországok és a harmadik országok állampolgáraira vonatkozóan legkésőbb a meghirdetést megelőző tanév június 15-ig. A döntést a fenntartó az indítást megelőző tanév július 31-ig hozza meg. Az önköltségi díjak összegét a HTJSZ 2. melléklete tartalmazza. (2) Szakirányú továbbképzés, ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzés tekintetében az önköltségi díj féléves összegére képzésenként a vezetői bizottsági rendelkezés módosítása keretében az oktatási rektorhelyettes tesz javaslatot a képzések indításáról szóló döntés előterjesztésével egyidőben mind a magyar állampolgárokra, EGT tagországok és a harmadik országokra állampolgáraira vonatkozóan legkésőbb szakirányú továbbképzés esetén a meghirdetést megelőző tanév július 15-ig. A döntést a Vezetői Bizottság az indítást megelőző tanév július 31-ig hozza meg. Az önköltségi díjak és a kedvezményes önköltségi díjak összegét a vezetői bizottsági rendelkezés tartalmazza. (3) A téli/nyári egyetem tekintetében az önköltségi díj összegére képzésenként a vezetői bizottsági rendelkezés módosítása, módosítása keretében az oktatási rektorhelyettes tesz javaslatot a képzések indításáról szóló döntés előterjesztésével egyidőben mind a magyar állampolgárokra, EGT tagországok és a harmadik országokra állampolgáraira vonatkozóan az adott tanév szeptember 10-ig/november 10-ig. A döntést a Vezetői Bizottság az adott tanév szeptember 30-ig/november 30-ig hozza meg Az önköltségi díjak és a kedvezményes önköltségi díjak összegét a vezetői bizottsági rendelkezés tartalmazza. (4) 1 Doktori képzés tekintetében az önköltségi díj, féléves összegére – a HTJSZ módosítása keretében a CDI dékán tesz javaslatot a képzések indításáról szóló döntés előterjesztésével egyidőben mind a magyar állampolgárokra, EGT tagországok és a harmadik országok állampolgáraira vonatkozóan legkésőbb a meghirdetést megelőző tanév június 15-ig. A döntést a fenntartó megelőző tanév július 31-ig hozza meg. Az önköltségi díjak összegét a HTJSZ 2. melléklete tartalmazza. (5) A 2015/2016. tanévet megelőzően tanulmányaikat megkezdő hallgatók esetében a tanulmányaik további éveiben az önköltségi díj összege a megelőző évben érvényes önköltségi díjnak legfeljebb a KSH által az előző évre megállapított fogyasztói árindex mértékével növelt összege lehet. (6) A 2015/2016. tanévben vagy azt követően tanulmányaikat megkezdő hallgatók esetében az önköltség összege a képzési és kimeneti követelmények szerinti képzés időn belül a hallgatói jogviszony fennállása alatt nem változik ide nem értve kedvezményeknél meghatározott speciális szabályokat.
# 63. § / Általános rendelkezések / Az önköltség megállapításának rendje 2
(7) A jelentkezők/hallgatók számára adható kedvezmények: a) alumni kedvezmény b) korai jelentkezés (“early bird”) kedvezmény c) 2 vállalati kedvezmény d) 3 visszatérő hallgatók kedvezmény e) 4 kettősvagy többes oklevelet adó képzések (DD) kedvezmény f) 5 munkavállaló gyermekének adható kedvezmény g) 6 egyéb kedvezmény (8) Korai jelentkező „early bird” kedvezmény adható: a) kizárólag külföldi hallgatók számára idegen nyelven folyó képzések felvételi eljárásában (intézményi felvételi eljárás) jelentkezők számára b) szakirányú továbbképzés intézményi felvételi eljárásban jelentkezők számára c) 7 doktori program intézményi felvételi eljárásban jelentkezők számára. d) azon Stipendium Hungaricum Ösztöndíj finanszírozással az Egyetemre jelentkezőknek is, akik a felvételi követelményeknek megfeleltek, de nem nyerték el a Stipendium Hungaricum Ösztöndíj finanszírozást. A kedvezmény nem haladhatja meg az önköltség 30%-át. (9) „Alumni” kedvezmény adható: a) központi felvételi eljárásban jelentkezők számára, b) kizárólag külföldi hallgatók számára idegen nyelven folyó képzések felvételi eljárásában (intézményi felvételi eljárás) jelentkezők számára c) szakirányú továbbképzés intézményi felvételi eljárásban jelentkezők számára d) doktori program intézményi felvételi eljárásban jelentkezők számára, akik a Budapesti Corvinus Egyetem által kiállított oklevéllel, doktori fokozattal rendelkeznek. A kedvezmény nem haladhatja meg az önköltség 30%-át. (10) 8 Vállalati” kedvezmény adható: a) szakirányú továbbképzés intézményi felvételi eljárásában jelentkezők számára amennyiben egy vállalattól több mint 3 hallgató beiratkozik ugyanazon képzésre egy felvételi eljárásban. A kedvezmény nem haladhatja meg az önköltség 30%-át. (11) 9 „Visszatérő hallgatók” kedvezmény adható: a) alapés osztott vagy osztatlan mesterszakokra központi és intézményi felvételi eljárásban jelentkezők számára, akik korábban előkészítő programban, csere (exchange) programban, téli egyetemen, nyári egyetemen vettek részt az Egyetemen b) 1 szakirányú továbbképzés intézményi felvételi eljárásban jelentkezők számára, akik korábban előkészítő programban, exchange programban, téli egyetemen, nyári egyetemen, SEED programban, executive programban vettek részt az Egyetemen. A kedvezmény nem haladhatja meg az önköltség 15%-át. (12) 2 Kettősvagy többes oklevelet adó képzések (double degree, multiple degree) kedvezmény adható: azon hallgatók számára, akik az Egyetemen kettősvagy többes oklevelet adó képzésben vesznek részt a kettősvagy többes oklevelet adó képzés szerződésében foglaltak alapján. A kedvezmény nem haladhatja meg az önköltség 30%-át. (13) 3 Munkavállalói kedvezmény adható azon alapés osztott vagy osztatlan mesterképzésre jelentkezők számára, a) aki olyan személy gyermeke, aki a jelentkező beiratkozásának időpontjában
# 63. § / Általános rendelkezések / Az önköltség megállapításának rendje 2
legalább egy éve a Budapesti Corvinus Egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója, és munkaviszonya nem áll felmondási idő, illetve közös megegyezéssel történő megszüntetés hatálya alatt. A munkavállaló szülő fizetés nélküli szabadságon vagy alkotói szabadságon való tartózkodása nem érinti a jogosultság megállapítását, és b) aki a beiratkozás időpontjában a 30. életévét még nem töltötte be. A kedvezmény a tanulmányok teljes időtartamára biztosítható, de a jogosultság feltételei minden félévben felülvizsgálandók. A kedvezmény a teljes félévre abban az esetben is megilleti a hallgatót, ha az adott félév során a szülő munkaviszonya bármely okból megszűnik, azonban a következő félévtől a hallgató kedvezményre való jogosultsága megszűnik, kivéve, ha addig másik szülő jogán a kedvezményre jogosultság biztosított lesz. Amennyiben a hallgató adott félévben betölti a 30. életévét, a kedvezmény a következő félévtől megszűnik. A kedvezmény mértéke nem haladhatja meg az önköltség 30%-át. (13a) 4 Egyéb kedvezmény: A Vezetői Bizottság egyedi mérlegelés alapján – a szervezet stratégiai céljainak előmozdítása érdekében – egyéb kedvezményt állapíthat meg. Az így nyújtott kedvezmény összege korlátozott, annak mértékéről minden esetben a Vezetői Bizottság dönt. (14) A több kedvezményre is jogosult hallgató, csak egy kedvezményt vehet igénybe. (15) 5 A kedvezmények részleteit, így különösen a kedvezmény mértékét és azt, hogy ez a kedvezmény hány félévre vehető igénybe a Vezetői Bizottság határozza meg, a jelen § (1)–(4) bekezdésben meghatározott helyen és időpontig. (16) 6 Az önköltségi díjat a felvételi eljárás jellegétől függetlenül – magyar és magyar állampolgárral azonos jogokkal rendelkező személy esetén forintban, harmadik országbeli állampolgár esetén euróban kell megállapítani és megfizetni. Az adatváltozásra vonatkozóan – a tanév időbeosztása szerint – a félév első napját megelőzően tett bejelentés esetén az adott félévre vonatkozóan, egyébiránt pedig az adatváltozás bejelentését követő első aktív félévtől alkalmazható a fenti szabály, amely visszafizetési kötelezettséget az Egyetem és a hallgató részéről nem keletkeztet. (17) 1 Amennyiben az önköltséges képzésben részt vevő hallgató aktív féléveinek száma meghaladja az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben/képesítési követelményeiben meghatározott képzési időt (a továbbiakban: képzési időn túli hallgató), tanulmányainak további aktív féléveiben az önköltségből számított térítési díjat a felvett tantárgyak kreditértéke alapján, de legalább két (2) kredit értékben kell megfizetnie. Az egy (1) kreditre jutó díj a képzés mindenkori féléves önköltségi díjának egy harmincad része, 100 forintra kerekítve. Az így megállapított összeg azonban nem lehet magasabb, mint a képzési szerződésben rögzített önköltségi díj
# 63. § / Általános rendelkezések / Az önköltség megállapításának rendje 2
összege. Az önköltségi díjat a hallgatónak a képzési időt meghaladó aktív félévekben jelen bekezdésben meghatározott mértékben kell megfizetni. (18) 2 A hallgató állami ösztöndíjas képzésről önköltséges képzésre történő átsorolása esetén azon félévre meghatározott teljes önköltséget köteles megfizetni, amely az adott képzésen a hallgatói jogviszonya Egyetemen történő létesítésének félévében tanulmányaikat 1. évfolyamon megkezdő hallgatók önköltsége. A képzési időn túli hallgatók esetében a (17) bekezdés szerint kell megállapítani a féléves önköltség díját. (19) 3 A más intézményből átvétellel hallgatói jogviszonyt létesítő hallgató esetén a képzési idő számítása újrakezdődik. A hallgató azon félévre meghatározott teljes önköltséget köteles megfizetni, amely az adott képzésen a hallgatói jogviszonya Egyetemen történő létesítésének félévében tanulmányaikat 1. évfolyamon megkezdő hallgatók önköltsége. A képzési időn túli hallgatók esetében a (17) bekezdés szerint kell megállapítani a féléves önköltség díját. (20) 4 Egyetemen belül képzésváltó hallgató esetén a képzési idő számítása a TVSZ szerint újrakezdődik. A hallgató önköltségének összege megegyezik az adott képzésen a képzésváltással érintett félévre vonatkozóan az új képzésre meghirdetett önköltség összegével. Ezt az összeget a hallgató a képzési időn belül teljes összegben, a képzési időt meghaladó aktív félévekben a (17) bekezdésben meghatározott mértékben kell megfizetni. (21) 5 Az új felvételi eljárással korábbival azonos vagy más szakon tanulmányokat kezdő hallgatók esetén, az adott szakra adott felvételi eljárásban érvényes önköltséget kell megfizetnie a hallgatónak. (22) 6 Amennyiben adott képzéshez, adott munkarendre/nyelvre/képzési helyre vonatkozóan nincs önköltségi díj megállapítva, úgy a vonatkozó, legutoljára megállapított (meghirdetett) díjat kell érvényesnek tekinteni.
# 64. § / A kollégiumi díjak / A térítési díjak
64. § (1) A kollégium lakói vagy a kollégiumban jogszerűen bent lakó, kollégiumi férőhelyet, szolgálati férőhelyet vagy lakóegységet kollégiumi jogviszony vagy bérleti jogviszony útján igénybe vevő természetes személy (jelen §-ban a továbbiakban: lakók) a kollégiumi alapszolgáltatásért és elhelyezésért kollégiumi térítési díjat, a kollégium által nyújtott többletszolgáltatásokért további díjakat köteles fizetni. (2) 7 A hallgatók a kollégiumban történő elhelyezésért a HTJSZ 6. melléklete szerinti kollégiumi térítési díjat kötelesek fizetni. (3) 8 A kollégiumi díjak és kollégiumi térítési díjak összegét a HTJSZ 6. melléklete rögzíti. (4) 1 A meghatározott kollégiumi térítési díjat a kollégiumi alapszolgáltatásért és elhelyezésért, valamint a kollégium által nyújtott többletszolgáltatásokért a Neptunon keresztül kell megfizetni a kiírás során megadott határidőig és ütemezésben. Kivételt képez, ha a lakó nem rendelkezik Neptun hozzáféréssel, akkor a térítési díj számlázása más felületen történik.
# 65. § / A kollégiumi díjak / A térítési díjak
65. § (1) A hallgatók a TVSZ-ben és más egyetemi szabályzatokban rögzített kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, hallgatói jogviszonnyal rendelkezők esetén a HTJSZ 4. melléklete, hallgatói jogviszonnyal nem rendelkezők esetén a HTJSZ 5. melléklete szerinti térítési díjakat kötelesek megfizetni. A HTJSZ 3. melléklete a felvételi eljáráshoz kapcsolódó térítési díjakat állapít(hat) meg. (2) Állami ösztöndíjas, valamint az önköltséges képzésben tanulmányait megkezdett hallgató a szak képzési és kimeneti követelményeiben az oklevél megszerzéséhez kötelezően előírt kreditet tíz százalékkal (10%-kal) meghaladó kreditértékben tantárgyakat térítési díj fizetése nélkül teljesíthet. Az összes előírt kreditet tíz százalékkal (10%-kal) meghaladó teljesített tantárgyakért – a határon túli képzésben részt vevők és Study Abroad vendéghallgatók kivételével – a HTJSZ 4. mellékletben meghatározott térítési díjat kell fizetni a képzési ciklus végén (kredittúllépési díj). (3) 2 Felvett, de nem teljesített tantárgyakért az állami ösztöndíjas képzésben részt vevő, valamint a Corvinus ösztöndíjjal támogatott hallgatónak – a határon túli képzésben részt vevők és a vendéghallgatók, valamint doktorandusz hallgatók (HTJSZ 4. melléklete szerinti kivételekkel) kivételével – a HTJSZ 4. mellékletében meghatározott térítési díjat kell fizetni a félév lezárása után. Ezen díj mértéke maximum a minimálbér 25%-a (kreditelhagyási díj, 4. melléklet). (4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott jogcímen befolyt térítési díjakat az Egyetem – a Hallgatói Önkormányzat egyetértésével – tananyagfejlesztésre, tankönyvellátásra, valamint a hallgatók tanulmányaikkal kapcsolatos támogatására, továbbá a hallgatók által igénybe vett szolgáltatások költségeire fordíthatja. (5) Amennyiben a hallgató vizsgára bejelentkezett és távolléte igazolatlan, a HTJSZ 4. mellékletében meghatározott mértékű díjat köteles fizetni. A díjfizetés alól mentesül a Study Abroad vendéghallgató, továbbá-az a hallgató, aki a vizsgától számított öt (5) munkanapon belül, a Neptunban benyújtott dokumentumokkal hitelt érdemlő módon – a kötelező foglalkozástól való távolmaradás igazolására vonatkozó TVSZ szabályok szerint – igazolja távolmaradását. (6) A hallgató elégtelen érdemjeggyel lezárt vizsgáját (ideértve a „nem jelent meg” bejegyzést is), valamint sikeres vizsgáját első alkalommal térítési díj fizetése nélkül javíthatja. Ugyanazon tantárgyból tett harmadik és további vizsgát a hallgató a HTJSZ 4. mellékletben meghatározott díj megfizetése mellett tehet. (7) A vizsgaismétlésre, valamint a záróvizsga ismétlésre vonatkozó térítési díjat az ismételt vizsgára, záróvizsgára történő jelentkezés előtt kell befizetni. (8) Térítési díj fizetésére kötelezhető a hallgató, ha tanulmányi ügyei intézésével kapcsolatos, határidőhöz kötött kötelezettségeit az előírt határidőhöz képest
# 65. § / A kollégiumi díjak / A térítési díjak
késedelmesen teljesíti vagy a teljesítést elmulasztja. (9) A diákigazolvány érvényesítésével kapcsolatos díj csak abban az esetben terheli a hallgatót, ha diákigazolványát elvesztette, megsemmisült vagy ellopták. (10) 3 A hallgató az Egyetemen folytatott tanulmányaival kapcsolatos okiratairól készült másolatainak hitelesítését az adott eljárásra vonatkozó térítési díj megfizetése ellenében kérheti. (11) A hallgató kérésére biztosítani kell a Vhr.-ben meghatározott adatok ingyenes hitelesítését félévente egy (1) alkalommal. (12) A hallgatói jogviszony fennállása alatt minden hallgatói jogviszony-igazolás kiadása ingyenes. (13) 1 Amennyiben papír alapon kerül kiállításra a magyar és angol nyelven első alkalommal kiállított oklevélmellékletet térítésmentesen kapja meg a hallgató. Minden további példányért (másodlati példány) térítési díjat kell fizetni. (14) Az oklevélés oklevélmellékletmásodlat kiállításáért a HTJSZ 5. melléklet szerinti térítési díjat kell fizetni. (15) Az oklevél, valamint az oklevélmelléklet – jogszabályban meghatározott esetekben történő – javítása ingyenes. (16) A hallgatók által fizetendő térítési díjak jogcímeit és mértékét a HTJSZ 4. melléklete tartalmazza. (17) Jelen §-ban meghatározott térítési díjakat – amennyiben belső szabályzat másként nem rendelkezik – a Neptunon keresztül, az ott megadott határidőig (alapértelmezettként a kiírástól számított 8 napon belül) kell megfizetni vagy – meghatározott esetekben – az Egyetem folyószámlájára történő utalással kell teljesíteni. (18) Jelen §-ban meghatározott térítési díjakra vonatkozó fizetési kedvezmények kizárólag jelen Szabályzat szerint vehetők igénybe.
# 66. § / A térítési díjak / Az önköltség befizetésének rendje 2
66. § (1) A hallgató és az Egyetem – a hallgató beiratkozásakor, állami (rész)ösztöndíjas képzésről önköltséges képzésre való átsorolás esetén az átsorolás félévében – a TVSZ-ben rögzítettek szerint hallgatói képzési szerződést köt. (2) 3 Főszabály szerint az önköltséges képzésben részt vevő hallgató az adott félévre meghatározott önköltséget egy összegben, az adott félév kezdésével kapcsolatos pénzügyi feladatokról szóló pénzügyi vezetői rendelkezésben meghatározott időpontig köteles megfizetni. A központi felvételi eljárástól eltérő intézményi felvételi eljárás keretében, kizárólag külföldi hallgatók számára, idegen nyelven meghirdetett képzések esetében, önköltséges finanszírozási formára jelentkezők vonatkozásában a Vezetői Bizottság döntése alapján lehetőség nyílik több félévre esedékes önköltségi díj előzetes megfizetésének előírására a felvételi döntés feltételeként. A Vezetői Bizottság vonatkozó rendelkezését legkésőbb a toborzási időszak kezdetéig szükséges meghozni, amelynek egyértelműen és részletesen tartalmaznia kell az eltérő szabályozás hatálya alá tartozó jelentkezői kör pontos meghatározását. (3) 4 Az önköltség befizetésének módjai: a) a hallgató által a gyűjtőszámlára történő átutalással (forintos és devizás gyűjtőszámla felhasználásával), vagy a Neptunon keresztül SimplePay lehetőséggel; b) a hallgató által fizetendő önköltség valamint térítési díj megfizetését harmadik személy is átvállalhatja, az Egyetem által erre a célra rendszeresített nyilatkozat kitöltésével és megküldésével. A fizetendő önköltség és térítési díj megfizetését harmadik személy akkor vállalhatja át, ha a Felek között az erre irányuló megállapodás létrejött, amely megvalósulhat a nyilatkozat Egyetem általi befogadásával vagy az oktatási szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésével. A nyilatkozatot adó személy az önköltség és térítési díj összegét az Egyetem által kiállított számla ellenében a számlán feltüntetett folyószámlájára történő átutalással fizeti meg az Egyetem részére; c) diákhitel konstrukció(k)ban történő fizetéssel a Diákhitel Zrt. által az Egyetem folyószámlájára történő átutalással. (4) Az Egyetemre történő befizetés a felhívással megegyező devizanemben lehetséges, euróban történő felhívás esetén a devizás gyűjtőszámláról, forintban történő felhívás esetén a forintos gyűjtőszámláról. (5) A 2017/2018/I. (őszi) félévet megelőzően gyakorlatigényes alapképzési szakon hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók – kivéve gazdaságinformatikus alapképzési szak – esetében a szakmai gyakorlat két (2) félév között nyári időszakban történő teljesítése esetén az önköltséges hallgató számára a nyáron teljesített szakmai gyakorlatot az őszi félévre kell beszámítani és a féléves önköltségeket tartalmazó tételeket a Neptunban a szakmai gyakorlatra és a soron következő őszi félévre
# 66. § / A térítési díjak / Az önköltség befizetésének rendje 2
külön-külön szükséges kiírni: a) amennyiben a hallgató hat (6) lezárt aktív félévet követően nyáron teljesíti a hét (7) féléves alapképzés részét képező szakmai gyakorlatot – függetlenül attól, hogy a szakmai gyakorlat átfedésbe kerül vagy sem a soron következő szorgalmi időszakkal – akkor a hallgató szakmai gyakorlatát az őszi félévre szükséges a Neptunban dokumentálni. Ezen hetedik (7.) félévhez, mint a képzés részét képező teljesítményhez (szakmai gyakorlat) kell a szolgáltatáshoz kötődő egy (1) tanulmányi félévre meghatározott önköltséget kiírni és megfizetni az önköltséges képzésben részt vevő hallgatónak; b) amennyiben a szakmai gyakorlat időszaka átfed a szorgalmi időszakkal, az őszi félévben az önköltséges képzésben részt vevő hallgató további önköltség felhívása nélkül legfeljebb két (2) tantárgyat vehet fel; c) a hallgató kizárólag akkor vehet fel kettőnél több tantárgyat, ha a szakmai gyakorlat időtartama és a szorgalmi időszak nem kerül átfedésbe. Ebben az esetben az önköltséges képzésben részt vevő hallgató a két legnagyobb kreditértékű tantárgyat további önköltség fizetése nélkül veheti fel, minden további felvett tantárgyért kreditarányos önköltséget szükséges kiírni és megfizetni a hallgatónak. Az egy (1) kreditre jutó önköltség, az egy (1) tanulmányi félévre meghatározott önköltség 30-ad részének megfelelő összeg; d) amennyiben a hét (7) féléves alapképzés részét képező szakmai gyakorlati félévet a hallgató saját döntése alapján négy (4) lezárt aktív félévet követően nyáron teljesíti, akkor a szakmai gyakorlat nem kerülhet átfedésbe a TVSZ szerinti, soron következő szorgalmi időszakkal. Ebben az esetben a hallgató szakmai gyakorlatát technikailag az őszi félévre szükséges a Neptunban dokumentálni, és a szakmai gyakorlatra, mint a képzés részét képező önálló félévre az egy (1) félévre jutó önköltséget szükséges kiírni és megfizetni az önköltséges képzésben részt vevő hallgatónak; e) a szakmai gyakorlat vonatkozásában az önköltséget legkésőbb október 5-ig ki kell írni. A fizetési határidő október 31.; f) a soron következő őszi félévben – amelynek az önköltségét az általános szabályok szerint szükséges kiírni és megfizetni az önköltséges képzésben részt vevő hallgatónak – a TVSZ rendelkezéseinek megfelelő számú kreditet vehet fel a szabályozásnak megfelelően. (6) 1 Más felsőoktatási intézményből átvétellel hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatók az önköltséget a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kötelesek befizetni. Amennyiben a megadott összeget a megadott időpontig nem fizetik meg, úgy hallgatói jogviszonyuk a TVSZ alapján megszüntetésre kerül.
# 67. § / Az önköltség befizetésének rendje 2 / Díjak befizetésének elmulasztása
67. § (1) 1 Az a hallgató, aki – amennyiben a hallgatónak több képzése van, úgy valamennyi képzésére vonatkozóan – az esedékes önköltség, valamint valamennyi HTJSZ 4. mellékletében meghatározott térítési díj és a HTJSZ-ben és mellékleteiben, továbbá az azt elrendelő határozatban megállapított fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget és a befizetésre a befizetési határidő előtt benyújtott kérelmére haladékot nem kapott, a következő félévre nem jelentkezhet be – amennyiben a hallgatónak több képzése van, úgy az egyik képzésére sem –, záróvizsgára nem bocsátható, hallgatói jogviszonyának megszüntetése a TVSZ-ben foglaltak alapján kezdeményezhető, továbbá kollégiumi szerződéses jogviszonya a hallgató eredménytelen felszólítása és szociális helyzetének vizsgálata után, a kollégium vezetőjének véleménye alapján, a megszűnés tárgyában a campus szolgáltatásokért felelős vezetője által hozott döntés véglegessé válásának napján megszüntethető. (2) A hallgató fizetési kötelezettségi határidejének elmulasztása esetén az alábbiak szerint kell eljárni: a) fizetési hátralékon érteni kell minden, az Egyetemmel szemben fennálló lejárt pénzbeli tartozást, függetlenül annak jogcímétől; b) 2 a pénzügyi tételt kiíró szervezeti egység – főszabály szerint a TÜ – munkatársa a Neptunon keresztül küldött üzenetben kétszer szólítja fel a hallgatót arra, hogy lejárt fizetési kötelezettségének haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt (15) napon belül tegyen eleget vagy eddig a határidőig igazolja szociális helyzetét az aktuális „Hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés a hallgatók szociális helyzetének megállapításához benyújtandó igazolásokról, valamint a kollégiumi felvételi eljárás során benyújtandó további igazolásokról” alapján az ehhez kapcsolódó körülményváltozással a TÜ szervezeti egység vagy az azt kiíró illetékes szervezeti egység felé, aki az igazolást haladéktalanul továbbítja a HSZB részére abban az esetben, ha a c) pontban felsorolt esetek valamelyike fennáll, egyben felhívva a hallgató figyelmét a mulasztás jogkövetkezményeire; c) 3 a hallgató szociális helyzetét a HSZB akkor vizsgálja, ha a hallgató a b) pontban foglalt felszólításra Neptunban benyújtott, igazolással alátámasztott kérelmében jelzi, hogy baleset, betegség vagy más váratlan, a hallgatónak fel nem róható ok miatt anyagi helyzetében olyan változás állt be, amelyet korábban – fizetési kötelezettségét érintő kérelmében – nem jelzett az Egyetemnek, és amely számára a fizetési kötelezettség teljesítését kizárja vagy rendkívüli módon megnehezíti; d) 4 a hallgató szociális helyzetének vizsgálatát a HSZB végzi el, majd a vizsgálat eredményét rögzíti a Neptunban. A vizsgálat alapján a tanulmányi ügyekért felelős vezető dönt, hogy a c) pontban foglalt feltételek fennállnak-e, továbbá, hogy jelen
# 67. § / Az önköltség befizetésének rendje 2 / Díjak befizetésének elmulasztása
Szabályzatban biztosított fizetési kedvezmények valamelyikének igénybevételére jogosult lehet-e a hallgató; e) a döntést határozatban kell közölni a hallgatóval; f) 5 ezt követően a TÜ a határozat egy (1) példányát megküldi a kollégiumi díjak esetében a kollégium vezető részére tájékoztatás és szükség szerinti intézkedés céljából. A campus szolgáltatásokért felelős vezető a kollégiumi jogviszony fenntartásáról vagy megszüntetéséről külön határozatban dönt. A TÜ a fizetési kedvezmény tárgyában hozott határozat véglegessé válásáig felfüggeszti a hallgató jogviszonyának megszüntetését; g) amennyiben a hallgató a felszólítást követő tizenöt (15) napon belül nem tesz eleget fizetési kötelezettségének vagy nem igazolja szociális rászorultságát a b)–c) pontok szerint, akkor hallgatói jogviszonyát a TVSZ vonatkozó rendelkezési alapján meg kell szüntetni; h) 1 amennyiben a hallgató a felszólításra szociális helyzetét igazolja, de rászorultságát a HSZB nem tartja indokoltnak, akkor a tanulmányi ügyekért felelős vezető a kérelmet elutasítja, amelyről tájékoztatja a tételt kiíró szervezeti egységet. Ez alapján a tételt kiíró szervezeti egység előírja azt az utolsó határidőt, ameddig a hátralékot a hallgató teljesítheti. Ha a hallgató eddig a határidőig sem fizeti meg tartozását, úgy hallgatói jogviszonyát a TVSZ vonatkozó rendelkezési alapján meg kell szüntetni. (3) A hallgató nem adhat le fizetési kedvezményre irányuló kérelmet, ha az Egyetemmel szemben bármely tekintetben lejárt fizetési kötelezettsége van. (4) Amennyiben a hallgatónak fizetési kötelezettsége keletkezik, és annak megfizetésével késedelembe esik, akkor az Egyetem jogosult a hallgatóval kötött képzési szerződés alapján a lejárt tartozást a hallgató gyűjtőszámlájáról leemelni. (5) 2 A hallgatót fizetési kötelezettsége határidejének elmulasztása esetén a tartozás esedékességét követő tizenöt (15) napon belül a tanulmányi ügyekért felelős vezető a Neptunban 1. számú fizetési felszólítás megküldésével értesíti, hogy tizenöt (15) napon belül fizetési kötelezettségének tegyen eleget. (6) 3 Amennyiben a hallgató az 1. számú fizetési felszólításban megjelölt határidő lejártát követő 15 napon belül sem rendezi a tartozását, a tanulmányi ügyekért felelős vezető 2. számú fizetési felszólítást küld a hallgató részére, azzal, hogy tizenöt (15) napon belül fizetési kötelezettségének tegyen eleget. (7) 4 Amennyiben a hallgató a tartozását továbbra sem teljesíti, a 2. számú fizetési felszólításban megjelölt fizetési esedékesség lejártát követő 15. napon a tanulmányi ügyekért felelős vezető a teljes dokumentációt köteles megküldeni a JB részére. A JB gondoskodik a tartozás jogi úton történő behajtásáról azzal, hogy a tartozás keletkezésének körülményeit nem vizsgálja, a követelés jogszerűségéért a TÜ felelős. (8) Azon hallgatók és/vagy volt hallgatók vonatkozásában, akik esetén a
# 67. § / Díjak befizetésének elmulasztása / és szabályai
gyűjtőszámláról nem emelhető le a lejárt tartozás, továbbá a (7) bekezdés szerinti esetben az Egyetem nem peres vagy peres eljárás keretében érvényesítheti követelését. (9) A hallgatókkal kapcsolatos követelések behajtásával kapcsolatos eljárási szabályokat külön pénzügyi vezetői rendelkezés tartalmazza. (10) 5 Amennyiben a hallgató a kiírt és meg nem fizetett fizetési kötelezettség ellen a HJR szerint jogorvoslattal él és a Hallgatói Felülbírálati Bizottság megállapítja, hogy a fizetési kötelezettség nem jogszerűen került megállapításra, akkor a pénzügyi tételt kiíró szervezeti egység a határozat tartalma szerint javítja vagy törli azt. Amennyiben a Hallgatói Felülbírálati Bizottság határozatában megállapítja, hogy a fizetési kötelezettség megállapítása jogszerű, a hallgatót felhívja, hogy annak 15 napon belül tegyen eleget. Amennyiben a hallgató e határozat ellenére sem teljesíti fizetési kötelezettségét, és perindítási jogával sem él, a tanulmányi ügyekért felelős vezető továbbítja a tartozással kapcsolatban keletkezett dokumentációt a JB-nek. A fizetési kötelezettség teljesítéséhez tartozó kedvezmények biztosításának feltételei
# 68. § / Díjak befizetésének elmulasztása / és szabályai
68. § (1) 1 A hallgató köteles az adott félévre meghatározott önköltséget a HTJSZ rendelkezéseinek megfelelően megfizetni. (2) 2 Amennyiben a hallgató az egy összegben kirótt önköltség befizetését nem tudja egy összegben teljesíteni, a Neptunban két (2) részletben történő fizetési lehetőséget kezdeményezhet. A részletfizetésre az adott félév kezdésével kapcsolatos pénzügyi feladatokról szóló pénzügyi vezetői rendelkezésben meghatározottak szerint – a 66. § -ban előírtakra figyelemmel – van lehetőség. (3) 3 A képzési idő letelte után a kreditek után kiírt önköltség befizetése az (1) bekezdés szerint történik, de a hallgató kezdeményezésére a (2) bekezdésben meghatározott ütemezés szerint is történhet. (4) Amennyiben a hallgató igénybe veszi a (2) és/vagy (3) bekezdés szerinti részletfizetés lehetőségét, részére az adott félév adott tételére vonatkozóan mentesség, fizetési halasztás, továbbá további részletfizetés nem adható. (5) 4 A (2) és (3) bekezdés szerinti kérelem tárgyában a tanulmányi ügyekért felelős vezető dönt. A döntés nem minősül mérlegelési jogkörben hozott döntésnek. (6) 5 A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a TÜ a hallgatói önköltségre vonatkozó tételkiírását automatikusan megbontja, a fizetési határidőket módosítja. (7) 6 A hallgató fizetési halasztást kizárólag a diákhitellel történő finanszírozásának indokával kérhet úgy, hogy a kiírt tételhez a Neptunban hozzáköti a Diákhitel szerződésének a számát, ezzel nyilatkozik arról, hogy az önköltséget diákhitelből kívánja fizetni és ezen okból kéri a fizetési halasztást. A TÜ a szerződésszámot megvizsgálja, érvényesség esetén a kiírt tétel fizetési határidejét meghosszabbítja a Diákhitel Központ Zrt. által megadott határidőig. Amennyiben megállapítható, hogy a szerződésszám nem felel meg a valóságnak, úgy a TÜ bekéri a hallgató szerződését igazolás céljából, addig a határidő meghosszabbítását nem végzi el. (8) Amennyiben a hallgató a (7) bekezdés szerinti indok alapján fizetési halasztást vesz igénybe, a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt részletfizetés lehetőségével ugyanazon jogcímre vonatkozóan nem élhet. (9) 7 A hallgató a HTJSZ 4. melléklete szerinti térítési díjakhoz – a (11) bekezdésben foglalt kivételekkel –, továbbá a HTJSZ 6. melléklet szerinti kollégiumi díjak, térítési díjak megfizetéséhez kapcsolódóan, félévente maximum egy (1) alkalommal és egy (1) tételre vonatkozóan, legkésőbb a beiratkozási, bejelentkezési időszak utolsó napja előtt egy (1) héttel, – azzal, hogy kollégiumi díjak esetén a kérelem félév közben is benyújtható, a Neptunon keresztül részletfizetési, halasztott fizetési kérelmet nyújthat be, abban az esetben, ha a hallgató legalább egy (1) aktív félévvel rendelkezik és nincs lejárt tartozása az Egyetemmel szemben. (10) 1 A (9) bekezdés szerinti kérelem tárgyában, amennyiben a HTJSZ 4.
# 68. § / Díjak befizetésének elmulasztása / és szabályai
melléklete szerinti térítési díjra irányul, a tanulmányi ügyekért felelős vezető, kollégiumi térítési díjak esetében a kollégiumvezető dönt, aki legfeljebb két (2) részletben történő részletfizetési kedvezményt adhat vagy maximum 8 napos halasztott fizetést engedélyezhet félévente 1 alkalommal. (11) Nem adható részletfizetési kedvezmény vagy halasztott fizetési lehetőség, továbbá fizetés alóli mentesség az alábbi mulasztási és késedelmes teljesítési díj, egyéb térítési díjak megfizetésére, továbbá a közösségi célú tevékenységben való részvétel alapján: a) az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgák, előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok ismételt felvételére, b) kérelmek benyújtására, c) tanulmányokkal kapcsolatos igazolásokra, d) a vizsgáról igazolatlan távolmaradás („nem jelent meg”), e) késedelmes befizetésre, f) specializációválasztás késedelmére, g) tantárgyfelvétel regisztrációs időszakon kívüli módosítására, h) igazolások késői leadása/bemutatására, i) egyéb adminisztratív kötelezettség mulasztására, j) szakdolgozat határidőn túl leadására, k) záróvizsga-jelentkezésre két (2) éven túl, l) záróvizsga-ismétlésre, m) oklevél-, oklevélmelléklet-másodlat kiállítására, n) felvételi eljárásra, elismerési eljárásra vonatkozó térítési díjakra. (12) 2 Amennyiben a részletfizetés, fizetési halasztás megállapítása a hallgató kérelmére történik, úgy a tanulmányi ügyekért felelős vezető, illetve kollégiumi térítési díjak esetében a kollégiumvezető, a fizetési kötelezettség teljesítése tárgyában hozott döntéséről határozatot hoz. A részletfizetési lehetőséget vagy fizetési halasztást biztosító határozatban rögzíteni kell a) a teljesítés határidejét és ütemezését, azzal a megkötéssel, hogy részletfizetés esetén az első és második részletet a (2) bekezdésben, fizetési halasztás esetén a (7) bekezdésben meghatározott időpontig kell megfizetni, b) az elmaradás következményeit, c) elutasítás esetén a döntés indokolását, valamint a tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. (13) Amennyiben a hallgató egy adott félévre vonatkozóan egy adott díjfizetési kötelezettség esetében egy (1) alkalommal már jelen § rendelkezései alapján fizetési haladékban vagy részletfizetési kedvezményben részesült, további kedvezményre az adott tétel esetében nem jogosult. (14) 3 A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alóli mentesülést szociális helyzetre való tekintettel kérelmezheti a hallgató. A mentesség szociális alapon annak a hallgatónak adható, aki hátrányos helyzetű, aki árva, aki családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. A mentesség iránti kérelem a Neptunon keresztül nyújtható be a felvételi eljárás során meghirdetett időszakban és határidőig. A HSZB tíz (10) munkanapon belül javaslatot tesz a mentesség
# 68. § / és szabályai / A befizetett díjak visszatérítésének szabályai
megadására a campus szolgáltatásokért felelős vezetőnek, aki saját hatáskörben határozatban dönt a mentesség megadásáról. Egy kollégiumban maximálisan a rendelkezésre álló férőhelyek 2%-áig adható kollégiumi díj alóli mentesség
# 69. § / és szabályai / A befizetett díjak visszatérítésének szabályai
69. § (1) 1 Önköltséges hallgatónál jogviszony-szünetelés esetén a szünetelő félévre eső teljes önköltséget a hallgató részére vissza kell fizetni: a) ha a hallgató őszi félévben október 14-éig, tavaszi félévben március 14-éig bejelenti, hogy szünetelteti hallgatói jogviszonyát vagy b) ha a hallgató őszi félévben október 14-éig, tavaszi félévben március 14-éig visszavonja a bejelentkezését vagy c) szülés, betegség, baleset vagy egyéb váratlan ok miatt a hallgató hallgatói jogviszonyának szüneteltetését kéri, bejelenti, a már megkezdett képzési időszak végéig az adott képzési időszakra vonatkozóan. (2) 2 Önköltséges hallgatónál a jogviszony megszűnése esetén– a megszűnés félévére eső teljes önköltséget a hallgató részére vissza kell fizetni, ha az őszi félévben október 14-éig, tavaszi félévben március 14-éig a) a hallgató bejelenti, hogy megszünteti hallgatói jogviszonyát vagy b) az Egyetem a hallgató hallgatói jogviszonyát megszünteti. (3) Önköltséges hallgatónál jogviszonymegszűnés/-szünetelés esetén a megszűnés/szünetelés félévére eső időarányos önköltséget a hallgató részére vissza kell fizetni, ha az őszi félévben október 15-én vagy azt követően, tavaszi félévben március 15-én vagy azt követően, de legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napjáig, bármely okból hallgatói jogviszonya megszűnésre, megszüntetésre kerül, vagy jogviszonyát szünetelteti – az (1) bekezdés c) pont szerinti eset kivételével. (4) A (3) bekezdés szerinti időarányos rész számításánál időszakként (félévenként) a szorgalmi időszak első és utolsó napja közötti időszakot kell tekinteni úgy, hogy a befizetett önköltség összegét elosztjuk a szorgalmi időszak heteinek a számával és a kapott összeget megszorozzuk a szorgalmi időszakban még meg nem kezdett hetek számával, az így kapott időarányos összeg kerül visszafizetésre a hallgató részére a (3) bekezdés szerinti esetben. (5) A visszautalási kérelmet bármikor be lehet nyújtani. (6) 3 A kérelmet a tanulmányi ügyekért felelős vezető a benyújtástól számított tizenöt (15) napon belül bírálja el. (7) A döntést határozatban kell közölni a hallgatóval. (8) Az (6)–(7) bekezdésben megjelölt döntést követően a visszafizetésről tizenöt (15) napon belül intézkedni kell. Amennyiben az Egyetemnek érvényes fizetési követelése áll fenn a hallgatóval szemben, és annak összege magasabb, mint az Egyetem tartozása a hallgató irányába, abban az esetben a kifizetésről a hallgató általi tartozás rendezését követően kell intézkedni. Amennyiben a hallgatóval szemben fennálló fizetési követelés összege alacsonyabb, mint a vele szemben fennálló kötelezettség, abban az esetben a kiutalás határideje a döntést követő 15. nap. (9) 4 (10) 5 Nem kell visszafizetni a befizetett önköltséget, ha a hallgató hallgatói jogviszonyának megszüntetésére vagy szüneteltetésre vonatkozó
# 69. § / és szabályai / A befizetett díjak visszatérítésének szabályai
bejelentését/kérelmét a szorgalmi időszak utolsó napja után teszi meg/nyújtja be, az (1) bekezdés c) pont szerinti eset kivételével. (11) 6 A hallgató az önköltség visszafizetését kezdeményezheti téves befizetés esetén is. (12) 1 Téves önköltség díjmegállapítás miatt a hallgató észrevételt tehet a TÜ szervezeti egységnél és kérheti a befizetett összeg visszautalását hallgatói jogviszony alatt a Neptunban rögzített adatok alapján, a hallgatói jogviszony megszűnése után név, bankszámlaszám, adóazonosító jel megadásával. (13) 2 Az észrevételt a TÜ nyolc (8) munkanapon belül kivizsgálja, és amennyiben megalapozottnak találja a hallgató kérését, úgy öt (5) napon belül intézkedik a tévesen befizetett összeg visszafizetéséről. (14) 3 A befizetett térítési díjat, kollégiumi díjat, kollégiumi térítési díjat – téves megállapítás vagy téves befizetés esetét, valamint a térítési díjköteles kérelemnek a döntés véglegessé válását megelőzően való visszavonását, továbbá a kollégiumi felvételi eljárás keretében a félévkezdés előtt befizetett féléves kollégiumi díj összegét kivéve – nem lehet visszakövetelni. Nem minősül téves befizetésnek, ha a hallgató a térítési díj ellenében igényelhető szolgáltatást utóbb nem veszi igénybe (pl. befizeti a javítóvizsga díját, de utóbb nem veszi igénybe a javítóvizsga lehetőségét vagy befizeti a díját, de nem veszi igénybe a szakdolgozat konzultációt, vagy nem költözik be a kollégiumba vagy kiköltözik onnan). Továbbá nem minősül téves befizetésnek azon kérelem díja, amely kérelmet a döntéshozó elutasított. (14/a) 4 Téves kollégiumi díjmegállapítás miatt a hallgató észrevételt tehet a kollégiumvezetőnél, és kérheti a befizetett összeg gyűjtőszámlára történő visszautalását. Kollégiumi díj téves megállapítása (pl: árfolyam vagy pénznem miatti eltérés, számítási hiba, utólagosan megállapított díjkedvezmény érvényesítése stb.) esetén a díjkorrekció a hallgató számára visszatérítendő. A tévesen kiírt, de be nem fizetett díjtétel törlendő. (14/b) 5 A teljes kollégiumi díj a jelentkező részére visszatérítendő, amennyiben hallgatói jogviszonya és ez által kollégiumi jogviszonya az Egyetem érdekkörében felmerülő ok miatt hiúsult meg. Egyetem érdekkörében felmerülő okok: a) az Egyetem hibájából hiúsul meg az Egyetemi beiratkozás, b) az Egyetem a meghirdetett képzést nem indítja el, ezért hallgatói jogviszonya nem jön létre, c) a beiratkozás meghiúsul el nem hárítható külső okból (pl. a beiratkozást akadályozó generális jogszabályi változás, vis maior: természeti katasztrófa – robbanás, tűz, természeti csapás –, felkelés, zavargások, polgári elégedetlenség, sztrájk, szabotázs, terrorcselekmény, forradalom vagy háborús események, járvány vagy karantén korlátozások). (14/c) 6 Visszafizetés kollégiumi jogviszony megszüntetése esetén: Amennyiben a hallgató kollégiumi térítési díját előre megfizette, de kollégiumi jogviszonyát a
# 69. § / és szabályai / A befizetett díjak visszatérítésének szabályai
felsorol okok miatt – úgymint, egészségügyi probléma (mely a közösségben lakhatást ellehetetleníti) , házasságkötés, hallgatói jogviszony passziválása/megszüntetése, külföldi résztanulmányi félév megkezdése vagy egyéb olyan eset miatt, melyre rendkívüli szociális támogatás is adható – annak hatálya alatt és lejárata előtt megszünteti, úgy a kiköltözés időpontjában megkezdett hónap egésze fizetendő, de az azt követő időszakra a kollégiumi díjfizetés alól a hallgató mentesül, a fennmaradó időszakra vonatkozó és előre befizetett kollégiumi díj gyűjtőszámlára történő jóváírással visszatérítendő számára. Kivétel ez alól a féléves időszakra fizetett többletszolgáltatási térítési és egyéb díjak (15) A (14) bekezdés szerinti esetben a visszafizetés a (11)–(13) bekezdésben foglaltak szerint történik. (16) Abban az esetben, ha a Neptunban a befizetett összeg még egyik kiírt tételhez sem lett hozzárendelve, a hallgató a Neptunban megadott számlaszámára kezdeményezheti az összeg visszautalását. Ebben az esetben nincs szükség kérelemre. (17) 1 Az Egyetemre felvételt nyert, azonban be nem iratkozott, hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező önköltséges hallgató részére az általa megfizetett önköltség összegét – a külföldi önköltséges hallgatók felvételi eljárása során fizetendő regisztrációs díj kivételével – vissza kell téríteni. A visszatérítés iránti igényt a hallgató kérelem útján köteles benyújtani az adott felvételi eljárásra vonatkozó oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben meghatározott módon és határidőben. A kérelmet a kommunikációs vezető a benyújtástól számított tizenöt (15) napon belül bírálja el. A döntés meghozatalát követően a visszatérítésről további tizenöt (15) napon belül intézkedni kell. A döntésről a hallgatót írásban tájékoztatni kell.
# 70. § / Vegyes és záró rendelkezések / Méltányosság
70. § (1) 2 A hallgató a tanulmányi idején belül két (2) alkalommal méltányolható esetben a rektortól engedélyt kaphat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott körben. (2) Méltányossági engedély kérhető: a) 3 önköltség mentességre legfeljebb két félévre, b) legfeljebb két félévre vonatkozó önköltség, Corvinus ösztöndíj visszafizetése alóli mentesülésre, c) a 68. § -ban foglaltakon túli önköltség-fizetési halasztásra, részletfizetésre, d) 4 e) a 68. § -ban foglaltakon túli kollégiumi díj fizetési halasztására, részletfizetésére, f) Corvinus ösztöndíj visszafizetésére vonatkozó halasztásra, részletfizetésre. (3) A (2) bekezdés a)–b) pontban foglalt mentesség kizárólag akkor adható, ha a méltányolható helyzet a hallgató számára előre nem látható, elháríthatatlan és rajta kívül álló okból következett be (kritikus helyzet). (4) 5 Méltányossági engedély a hallgató kérelmére adható. (5) A kérelmet a hallgató bármikor benyújthatja. (6) A kérelem egy kérésre/tételre vonatkozhat. Lejárt fizetési határidejű fizetési tételre vonatkozóan kérelem nem nyújtható be. (7) A kérelemnek tartalmaznia kell a méltányosságra okot adó indoko(ka)t, és mellékelni kell az indoko(ka)t alátámasztó dokumentumo(ka)t. (8) 6 A kérelem benyújtásáért a hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles megfizetni azzal, hogy amennyiben a hallgató ügyekért felelős rektorhelyettes teljes mentesítést ad a fizetési/visszafizetési kötelezettség alól, a hallgató kérelmére az eljárási díj visszafizetésre kerül. (9) 7 (10) 1 A méltányossági kérelemről a rektortól átruházott hatáskörben a (2) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a campus szolgáltatásokért felelős vezető, egyéb esetben a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes dönt. (11) A döntést a kérelem beadásától számított tizenöt (15) munkanapon belül kell meghozni. (12) A döntést határozatba kell foglalni. A méltányossági jogkörben hozott döntést nem kell indokolni, és a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. A méltányosság elbírálása során is biztosítani kell az esélyegyenlőségi szabályokat. (13) Az (1) bekezdéstől eltérően a (2) bekezdés b) és f) pontjában foglalt esetekre méltányossági engedély adható legfeljebb egy (1) alkalommal annak a volt hallgatónak, akinek a hallgatói jogviszonya megszűnésével összefüggésben merült fel visszafizetési kötelezettség és annak kiírását követő harminc (30) napon belül benyújtotta a méltányossági kérelmet. (14) 2 Amennyiben a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes/campus szolgáltatásokért felelős vezető a hallgató kérelmét elutasította, a hallgató nem élt méltányossági engedéllyel, azaz az elutasított méltányossági kérelem nem csökkenti a rendelkezésre álló méltányossági engedélyek számát. (15) Nem csökkenti jelen paragrafus szerinti méltányossági döntések számát a 25. § -ban foglalt méltányolható körülmény miatti döntés.
# 70. § / Méltányosság / rendelkezések
Vendéghallgatókra és részismereti képzésben részt vevőkre vonatkozó speciális
# 71. § / Méltányosság / rendelkezések
71. § (1) Más belföldi felsőoktatási intézmény hallgatója, amennyiben az anyaintézményében állami ösztöndíjas képzésben vesz részt és az Egyetemmel vendéghallgatói jogviszonyt létesített, az Egyetem állami ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatóival azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik. (2) 3 Külföldi felsőoktatási intézmény hallgatója, amennyiben olyan felsőoktatási intézményből érkezik, amellyel az Egyetemnek hallgatói cserére irányuló együttműködési megállapodása van és a megállapodásban megállapított kvóta még nem telt meg, hallgató nem fizet önköltséget. A kvóta túllépése esetén, továbbá hallgatói cserére irányuló együttműködési megállapodás hiányában a hallgató a vonatkozó önköltséget köteles fizetni. (3) Az Egyetemen nem együttműködési megállapodás keretében megvalósuló részképzésben vendéghallgatói jogviszonyt létesítő külföldi felsőoktatási intézmény hallgatója, valamint a részismereti képzésben résztvevők esetében a tantárgyfelvételre vonatkozó önköltség díját a HTJSZ 2. melléklet tartalmazza. (4) 4 A (3) bekezdéstől eltérően az ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzések esetében a jogszabályi keretek között, valamint az úgynevezett rövid programban résztvevő vendéghallgatók esetében az önköltség összegét a Vezetői Bizottság határozza meg legkésőbb a képzés meghirdetését megelőzően. (5) Más belföldi felsőoktatási intézmény hallgatója, amennyiben az anyaintézményében önköltséges képzésben vesz részt, a (3) bekezdés szerint köteles fizetni, ez alól kivételt képeznek az Egyetem és más felsőoktatási intézménnyel közös képzésben tanuló hallgatók. Az állami ösztöndíjas képzésről önköltséges képzésre történő átsorolás szabályai
# 72. § / Méltányosság / rendelkezések
72. § (1) A hallgató állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésbe való besorolása egy tanév időtartamra szól. (2) Az Egyetem tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni azt a 2016/2017. tanévet megelőzően hallgatói jogviszonyt létesített állami ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát (50%-át), illetve a tanulmányi átlagot, továbbá azt, aki az Nftv. 48/D. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát visszavonja. (3) Az Egyetem tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni azt a 2016/2017. tanévben vagy azt követően hallgatói jogviszonyt létesített állami ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félév átlagában, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, továbbá nem – valamely EGT-államban – külföldi képzésben vett részt, nem szerzett legalább 18 kreditet vagy nem érte el jelen § 1. számú táblázatában meghatározott súlyozott tanulmányi átlagot, – azzal, hogy a megszerzett kredit a hallgató által az adott képzésben és tanévben megszerzett kredit és az adott tanévben a korábbi tanulmányok, munkaés egyéb tapasztalatok alapján beszámított kredit, – valamint azt, aki az Nftv. 48/D. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát visszavonja. (4) Azok a hallgatók, akik a (2) vagy (3) bekezdésben rögzítettek alapján átsorolásra kerültek, tanulmányaikat csak önköltséges képzésben folytathatják tovább. (5) A következő képzési időszakban átsorolható hallgatói létszám meghatározásához a hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján meg kell állapítani, hogy az adott tanévben, adott szakon a) hány állami ösztöndíjas hallgatónak szűnt meg a hallgatói jogviszonya a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése előtt, b) hány olyan állami ösztöndíjas hallgató van, aki önköltséges képzésre kerül átsorolásra, c) hány olyan hallgató van, aki a lezárt félévvel már igénybe vette az adott szakon az Nftv. 47. § (3) bekezdése szerint rendelkezésre álló támogatási idő, d) vagy egyéb okból tanulmányait önköltséges képzésben folytatja tovább. (6) Amennyiben az állami ösztöndíjas képzésre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy a hallgató a tanulmányait bármely okból önköltséges finanszírozási formában folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén – az Egyetemen önköltséges finanszírozási formában azonos szakon tanulmányokat folytató hallgató léphet. (7) 1 (8) A kiemelkedő tanulmányi teljesítményű önköltséges hallgató a tanév végén, a vizsgaidőszak utolsó napjától július 5-ig nyújthatja be a kérelmet állami ösztöndíjas képzésre történő átsorolásra. (9) Az átsorolásról, a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésre átsorolását
# 72. § / Méltányosság / rendelkezések
kérő önköltséges hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján kell döntést hozni. (10) Az adott tanév átsorolási döntése során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe venni, akik az Egyetemen legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá, akik az Nftv. 47. § (6) bekezdésében meghatározottak miatt félévüket nem tudták befejezni. (11) Az 2019/2020. tanév 1. (őszi) félévében vagy azt megelőzően tanulmányait az Egyetemen megkezdő önköltséges hallgató magyar állami ösztöndíjas képzési formára kérheti átsorolását. (12) 2 Az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzés közötti átsoroláshoz a TÜ minden tanév végén – a legkésőbb július 5-ig lezárt állami ösztöndíjas hallgatók megelőző tanévi eredményeiből – legkésőbb július 15-ig elkészíti a hallgatók súlyozott (két tizedesjegyre kerekített) tanulmányi átlagán alapuló tanulmányi rangsort. A rangsort úgy kell képezni, hogy egy csoportot alkotnak, akik tanulmányaikat azonos szakon, azonos félévben, azonos finanszírozási formában kezdték meg. (13) A tanulmányi rangsorban valamennyi állami ösztöndíjas hallgatónak szerepelnie kell, függetlenül attól, hogy hány kreditet teljesített, vagy ha az év folyamán megszűnt a hallgatói jogviszonya. (14) Az Egyetemre történő első beiratkozást követően, a súlyozott tanulmányi átlag számításánál a hallgató első két félévét kell figyelembe venni, akkor is, ha a beiratkozástól számított egy (1) éven belül passzív félévet vett igénybe. Ilyenkor az egyetlen aktív félévben teljesített kreditek szolgálnak az összesített korrigált kreditindex alapjául. Ez alól kivételt jelent, ha az Nftv.-ben meghatározott okok (szülés, baleset, tartós kórházi kezelés, betegség) miatt szünetelt a hallgatói jogviszony. Ezt követően, a hallgató további tanulmányai során a súlyozott tanulmányi átlag számításánál a hallgató utolsó két (2) aktív félévi teljesítményét kell minden tanév végén figyelembe venni. (15) Azokat, akik alapképzéses tanulmányaik hatodik (6.), mesterképzéses tanulmányaik negyedik (4.) aktív félévében nem szereznek végbizonyítványt (abszolutóriumot), a rangsor készítésekor a többi azonos félévben képzésüket megkezdőktől elkülönítetten, külön kell kezelni. (16) Azonos súlyozott tanulmányi átlagú hallgatónál a döntésnek azonosnak kell lenni. (17) Az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzés közötti átsorolásról szóló döntést minden évben július 31-ig, tanévenként egyszer kell meghozni. (18) 1 Az átsorolásról az illetékes az adott képzési portfólióért felelős dékán dönt. (19) A döntést Neptun határozatban kell közölni a hallgatóval. (20) A finanszírozási forma változásáról szóló átsorolási határozatban – a hallgató Nftv. 47. § (3)–(7) bekezdése szerint rendelkezésre álló támogatási idejének egyidejű megvizsgálásával – meg kell határozni, hogy a hallgató az átsorolást követően
# 72. § / Méltányosság / rendelkezések
maximálisan hány félév támogatott időt tud igénybe venni. (21) A támogatási idő a tanulmányi időnek az a része, amely alatt a hallgató állami (rész)ösztöndíjas tanulmányokat folytat. A támogatási idő maximalizált. Az állami (rész)ösztöndíjas képzések esetében a támogatási időre vonatkozó szabályokat az Nftv. tartalmazza. (22) A fogyatékossággal élő, és az Egyetemen fogyatékossággal élő hallgatóként regisztrált hallgató (21) bekezdésben meghatározott támogatási idejét a kérelmére a Fogyatékosügyi Bizottság a hallgató által kért időtartamban (félévvel), de legfeljebb négy (4) félévvel megnöveli. E kedvezmény több fokozat (oklevél) megszerzéséhez is igénybe vehető, azzal, hogy az e bekezdésre tekintettel igénybe vett támogatási idő összesen a négy (4) félévet nem haladhatja meg. (23) Az állami ösztöndíjra való átsorolást követő első félévre való bejelentkezéskor a hallgató írásban nyilatkozik az állami ösztöndíj feltételeinek elfogadásáról. A nyilatkozatot a törzslaphoz kell csatolni. (24) Nem vehető át állami ösztöndíjas képzési formára az az önköltséges hallgató, akinek a korábban igénybe vett állami ösztöndíjas féléveinek száma kettővel – fogyatékossággal élő hallgatók esetében legfeljebb hattal – meghaladja az adott szak képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idejét. (25) 2 Az Egyetem a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítja a hallgató által felhasznált államilag támogatott és/vagy magyar állami (rész)ösztöndíjas félévek számát, és amennyiben a jogszabályi előírások alapján szükséges – a megállapítástól számított tizenöt (15) napon belül –, a finanszírozási forma megváltoztatásáról döntést hoz. A döntést az adott képzési portfólióért felelős dékán hozza meg. A döntést határozatban kell közölni a hallgatóval. A határozat véglegessé válását követően a TÜ haladéktalanul módosítja a Neptunban a hallgató képzésének finanszírozási formáját. (26) A (25) bekezdés esetében a döntést félévente a képzési időszak lezárását követően, de az őszi félévet követően legkésőbb március 15-ig, a tavaszi félévet követően legkésőbb október 15-ig kell meghozni. (27) Az át nem sorolt hallgatók ugyanabban a finanszírozási formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben. (28) Azokat az állami ösztöndíjas hallgatókat, akik nem EGT tagállamban vettek részt csereprogramban, az Egyetem az átsorolás alkalmával feltételesen átsorolja önköltséges képzésre. Amennyiben a hallgató a tantárgyakat teljesítette, az erre vonatkozó tantárgybefogadási kérelmet a teljesítést igazoló dokumentumokkal együtt a TVSZ szerint benyújtja. A tantárgybefogadást követően az Egyetem visszasorolja őket állami ösztöndíjas képzésre. 1. sz. táblázat
# 72. § / augusztus 31 augusztus 31 augusztus 31 augusztus 31 1-től / között között között között
Képzési terület a Hallgatói jogviszony létrejötte 139/2015. (VI. 19.) Korm. 2016. 2017. 2018. 2019. 2020. rendelet szerint szeptember 1. szeptember 1. szeptember 1. szeptember 1. szeptember agrár 2,25 2,5 2,75 3,00 3,00 gazdaságtudományok 2,25 2,5 2,75 3,00 3,00 informatika 2,25 2,5 2,75 3,00 3,00 pedagógusképzés 2,5 2,75 3,00 3,25 3,50 társadalomtudomány 2,5 2,75 3,00 3,25 3,50 (29) Doktori képzésben résztvevő hallgató támogatási ideje nyolc (8) félév, azaz nyolc (8) félévig folytathat tanulmányokat doktori képzésben. A doktori képzésben résztvevő hallgató magyar állami ösztöndíjas jogviszonya megszűnik, ha az Egyetemen a Doktori szabályzat szerint megszűnik a hallgatói jogviszonya. Magyar állami ösztöndíjas képzésben résztvevő doktorandusz hallgató hivatalból nem sorolható át önköltséges képzésre. (30) Doktori képzés esetén jelen § doktori képzésre vonatkozó általános rendelkezései mellett, az Nftv. és a Vhr. keretei között a Doktori szabályzatban meghatározottak szerint dönt a Doktori szabályzatban meghatározott illetékes szervezet a hallgatók állami ösztöndíjas és önköltséges képzés közötti átsorolásáról. (31) Tanulmányaikat 2019/2020. tanév tavaszi félévében vagy azt követően megkezdő önköltséges hallgatók állami ösztöndíjas képzésre nem sorolhatók át.
# 73. § / között között között között / Eljáró testületekre vonatkozó szabályok
73. § (1) Az ösztöndíjpályázatok elbírálásában részt vevő, jelen Szabályzat hatályba lépésekor működő bíráló bizottságok megbízása az eredeti megbízásuk megszűnésének időtartamáig fennáll. (2) Az új bizottságokat az (1) bekezdésben meghatározott bizottságok megbízásának lejártát követő naptól kell megbízni. Hallgatói jogviszonnyal nem rendelkezőkre vonatkozó speciális rendelkezések
# 74. § / Eljáró testületekre vonatkozó szabályok / Kompenzáció
74. § (1) Az Egyetemen hallgatói jogviszonnyal vagy adott képzésen hallgatói jogviszonnyal már nem rendelkező korábbi hallgató (továbbiakban: volt hallgató), valamint a volt hallgató tanulmányaira vonatkozó dokumentumok kiállítását kérő harmadik személy a volt hallgató tanulmányait érintő dokumentumok kiállítását kérheti. (2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásokért fizetendő térítési díjak mértékét jogcímenként a HTJSZ 5. melléklete tartalmazza. Amennyiben a HTJSZ 5. melléklete nem tartalmaz szolgáltatási díjat, az adott dokumentum kiállítása térítésmentes. (3) 1 A szolgáltatási díjakat a) Neptun rendszerben kell kiírni és b) az Egyetem bankszámlaszámára kell átutalni: ba) forintban, amennyiben az átutalás Magyarországon vezetett bankszámláról történik, bb) euróban abban az esetben, ha az átutalás külföldön vezetett bankszámláról történik. (4) A volt hallgatókra vonatkozó egyéb térítési díjakat szintén a HTJSZ 5. melléklete tartalmazza azzal, hogy a befizetésre vonatkozóan jelen Szabályzat rendelkezései alkalmazandók. (5) Jelen § szerinti szolgáltatási díjakra részletfizetés, fizetési mentesség, fizetési halasztás, valamint egyéb fizetési kedvezmény nem adható, méltányosság e körben nem gyakorolható.
# 75. § / Kompenzáció / Adatkezelés
75. § (1) 2 Az Egyetem a tanulmányi ügyekért felelős vezető javaslatára a költségvetésben megfelelő mértékű összeget különít el arra az esetre, ha a hallgató tanulmányi és/vagy ösztöndíj ügyeivel kapcsolatban az Egyetem nem az egyetemi szabályzatoknak megfelelő döntést hoz és e miatt a hallgatót kár éri, vagy az Egyetem érdekkörében felmerült okból a hallgató elesik az őt szabály szerint megillető juttatástól. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekre vonatkozóan a panasz/követelés benyújtásnak és elbírálásának rendjét a HFKSZ tartalmazza.
# 76. § / Adatkezelés / Záró rendelkezések
76. § (1) Az Egyetemnek, mint adatkezelőnek a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó tevékenységek keretében megvalósuló adatkezelései részletes körülményeit rögzítő, a GDPR 13. és 14. cikkei szerinti adatkezelési tájékoztatója a hallgatói Neptun felületről és a honlapon érhető el. A felvételt nyert jelentkező a jelentkezéssel, a hallgató a képzési szerződés aláírásával a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi.
# 77. § / Adatkezelés / Záró rendelkezések
77. § (1) Jelen Szabályzatot és mellékleteit a Kuratórium 2024. június 17-i ülésén fogadta el. (2) Jelen Szabályzat 2024. július 15. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Kuratórium 49/2023. (10. 27.) sz. határozatával elfogadott Hallgatói térítési és juttatási szabályzat és mellékletei. (3) Jelen Szabályzat hatályba lépését megelőzően kiírt pályázatok esetében a 2024. augusztus 31. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) 3 Jelen Szabályzat Corvinus ösztöndíjra vonatkozó 24 § (17) és 26/A § (4) rendelkezéseit a 2026/2027. tanévtől kell először alkalmazni. (5) Jelen Szabályzat Corvinus doktori ösztöndíjra vonatkozó rendelkezéseit a 2023/2024. tanévben kiírt pályázatokra kell először alkalmazni. A 2023. szeptember 1. napján már fennálló Corvinus doktori ösztöndíjak vonatkozásában a 2023. augusztus 31. napján hatályban levő rendelkezések az irányadók. (6) Jelen Szabályzat tanulmányi ösztöndíjra vonatkozó szabályait először a 2024/2025. tanév második (tavaszi) félévére megállapított ösztöndíjak számítása során kell alkalmazni, azaz a 2024/2025. tanév első (őszi) félévére megállapított ösztöndíjak számítása során a 2024. augusztus 31. napján hatályos HTJSZ szabályokat kell alkalmazni. (7) Jelen Szabályzat a Hallgatói Követelményrendszer 4. részét képezi. (8) 1 Jelen Szabályzat mellékletei: 1. melléklet: Intézményi juttatások kritériumrendszere 2. melléklet: Az önköltség 3. melléklet: Felvételi eljárás díjtételei 4. melléklet: Díjtételek hallgatókra és doktori képzésben részt vevőkre vonatkozóan 5. melléklet: Díjtételek megszűnt hallgatói jogviszonyú személyekre vonatkozóan 6. melléklet: Kollégiumi díjak, kollégiumi térítési díjak 7. melléklet: A kollégiumi elhelyezésre irányuló felvételi eljárás és a pályázatok értékelésének rendje
# 77. § / Mellékletek / Intézményi juttatások kritériumrendszere
1. melléklet 2 1. Ösztöndíjak értékelési szempontrendszere Az Egyetemen lebonyolításra Bírálati szempontrendszer Jelen Értékelés kerülő ösztöndíj-pályáztatások megnevezése melléklet aránya a 6. § és 7. § alapján pontja %
# 6. § / Mellékletek / Intézményi juttatások kritériumrendszere
6. § (1) A hallgatók, doktoranduszok képzésének önköltségét finanszírozó ösztöndíj a) állami forrásból aa) magyar állami ösztöndíj tanév végi átsorolás: Nftv. alapján 2. a) ab) ab) Stipendium Hungaricum az Egyetem nem bírál, csak Ösztöndíjak kifizetést teljesít ac) Diaszpóra Felsőoktatási az Egyetem nem bírál, csak Ösztöndíj kifizetést teljesít ad) Ösztöndíjprogram Keresztény az Egyetem nem bírál, csak Fiataloknak kifizetést teljesít b) fenntartói forrásból: Corvinus ösztöndíj tanév végi felülvizsgálat 13. Doktori Önköltség ösztöndíj pályázati kiírás alapján c) Partneri együttműködésben együttműködési megállapodásban megvalósuló ösztöndíjra biztosított meghatározott szempontok szerint forrásból
# 7. § / teljesít / teljesít
7. § (3) Azon állami ösztöndíjak, amelyek elbírálásában és/vagy kifizetésében az Egyetem közreműködik: a) Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj tanulmányi eredmény értékelése 2. a) aa) 60% (pályázat lebonyolítása és tudományos tevékenység értékelése 3. 30% kifizetés) b) Egyetemi Kutatói Ösztöndíj program c) Bursa Hungarica Felsőoktatási az Egyetem nem bírál, csak kifizetést Önkormányzati Ösztöndíj teljesít d) Stipendium Hungaricum az Egyetem nem bírál, csak kifizetést Ösztöndíjak hallgatói pénzbeli teljesít juttatásra fordítható része e) Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíj az Egyetem nem bírál, csak kifizetést hallgatói pénzbeli juttatásra fordítható teljesít része f) felsőbb éves Diaszpóra az Egyetem bírál és kifizetést teljesít Felsőoktatási ösztöndíjasok részére megélhetési és lakhatási támogatásként folyósított ösztöndíj, g) Ösztöndíjprogram Keresztény az Egyetem nem bírál, csak kifizetést Fiataloknak hallgatói pénzbeli teljesít juttatásra fordítható része h) Tanítsunk Magyarországért értékelés a pályázati felhívásban mentorprogram ösztöndíja megfogalmazott pályázási feltételek i) Külföldi részképzési ösztöndíjak az Egyetem bírál, és kifizetést j) Hunyadi János Ösztöndíj az Egyetem nem bírál, csak kifizetést k) ösztöndíj Magyarországon az Egyetem nem bírál, csak kifizetést költségtérítéses és/vagy önköltséges teljesít képzésben részt vevő nem magyar állampolgárságú hallgatók részére l) Magyar Sportcsillag Ösztöndíj az Egyetem nem bírál, csak kifizetést
# 7. § / Extrakurrikuláris szakmai / tevékenység)
7. § (4) Intézményi ösztöndíjak alapképzésben, osztott és osztatlan mesterképzésben a) Állami és Fenntartói támogatásból finanszírozott ösztöndíjak aa) tanulmányi ösztöndíj tanulmányi eredmény értékelése 2. a) aa) 100% 2019. szeptember előtti rangsorállítási szempontrendszer 2. e) ea) 2019. szeptemberben és ezt 2. e) eb) követően ab) szociális alapú ösztöndíj: (1) rendszeres szociális ösztöndíj Szociális helyzet felméréséhez 10. a) életkörülmények, családi állapot 10. a) f) 100% b) lakóhelytávolság 10. b) c) egy főre jutó havi nettó 10. c) (2) kollégiumi szociális támogatás megegyezik a rendszeres szociális 10. a), b), c), 100% (3) rendkívüli szociális ösztöndíj Rendkívüli szociális ösztöndíj 11. 100% ac) extracurriculáris ösztöndíj: (1) Tudományos ösztöndíj tudományos tevékenység értékelése 3. 100% (2) Közéleti ösztöndíj közéleti ösztöndíj értékelési 8. a) 100% (3) Diákszervezeti ösztöndíj diákszervezeti ösztöndíj értékelési 9. 100% (4) Corvinus kiválósági ösztöndíj tanulmányi eredmény értékelése 2. a) aa) 20% b) Partneri együttműködésben pályázati felhívás alapján megvalósuló kiválósági ösztöndíj (ennek keretében létezhetnek tanulmányi, szociális és extracurriculáris ösztöndíjak) c) Hazai, uniós vagy egyéb pályázat pályázati felhívás alapján keretében megvalósuló kiválósági ösztöndíj (ennek keretében létezhetnek tanulmányi, szociális és extracurriculáris ösztöndíjak) d) Saját forrásból megvalósuló pályázati felhívás alapján kiválósági ösztöndíj (ennek keretében létezhetnek tanulmányi, szociális és extracurriculáris ösztöndíjak) e) Saját forrásból megvalósuló pályázati felhívás alapján ösztöndíjak: ea) Ösztöndíj tanulmányúton való részvételre; eb) Kutatás ösztönzését elősegítő ösztöndíj,
# 7. § / jövedelemhez tartozó pontszámítás / értékelési szempontok
7. § (5) Intézményi ösztöndíjak doktoranduszoknak: a) Állami és Fenntartói támogatásból finanszírozott ösztöndíjak aa) tanulmányi alapú ösztöndíj – nincs pályázat, az Nftv. alapján áll Doktorandusz ösztöndíj fenn a jogosultság ab) Corvinus doktori ösztöndíj pályázati felhívás alapján ac) Corvinus doktori kiválósági pályázati felhívás alapján ösztöndíj ad) extracurriculáris ösztöndíj pályázati felhívás alapján Közéleti ösztöndíj közéleti ösztöndíj értékelése 8. b) 100% ae) szociális alapú ösztöndíj (1) rendszeres szociális ösztöndíj Szociális helyzet felméréséhez 10. a) életkörülmények, családi állapot 10. a) f) 100% b) lakóhelytávolság 10. b) c) egy főre jutó havi nettó 10. c) (2) rendkívüli szociális ösztöndíj Rendkívüli szociális pályázati 11. 100% b) Partneri együttműködésben pályázati felhívás alapján megvalósuló kiválósági ösztöndíj (ennek keretében létezhetnek tanulmányi, szociális és extracurriculáris ösztöndíjak) c) Hazai, uniós vagy egyéb pályázat pályázati felhívás alapján keretében megvalósuló kiválósági ösztöndíj (ennek keretében létezhetnek tanulmányi, szociális és extracurriculáris ösztöndíjak) d) Saját forrásból megvalósuló pályázati felhívás alapján kiválósági ösztöndíj (ennek keretében létezhetnek tanulmányi, szociális és extracurriculáris ösztöndíjak) da) Ösztöndíj tanulmányúton való pályázati felhívás alapján részvételre db) Kutatás ösztönzését elősegítő pályázati felhívás alapján ösztöndíj dc) Kreatív kutatási ötlet ösztöndíj pályázati felhívás alapján a) A HTJSZ-ben meghatározott ösztöndíjakat e mellékletben meghatározott szempontrendszerek alapján kell értékelni. b) A táblázatok tartalmaznak ajánlott pontozást az adott tevékenységhez, amelytől a pályázati felhívásban el lehet térni. c) A pályázati felhívások tartalmazzák, mely időszak tevékenysége kerül beszámításra az adott értékelésnél. 2. Tanulmányi eredmény értékelése a) A tanulmányi eredmény értékeléséhez aa) vagy a TVSZ 72. § (6) bekezdésben meghatározott ösztöndíjátlagot kell használni, (1) Az ösztöndíjátlag számítása az adott aktív félév valamennyi felvett tantárgyának eredménye alapján történik. Az ösztöndíjátlag a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzata osztva a felvett kreditek számával. Az ösztöndíjátlag számítása során a kötelező és a kötelezően választható tantárgyakból elért érdemjegyeket és ezek kreditértékeit 1,2-es súllyal kell figyelembe venni: ahol K: a mintatanterv szerinti minden kötelező, kötelezően választható és specializáción/szakirányon kötelező tantárgy, V: a mintatantervben nem szereplő, szabadon választhatóként felvett tantárgy;
# 7. § / jövedelemhez tartozó pontszámítás / értékelési szempontok
(2) első féléves mester hallgatók ösztöndíjátlaga: a felvételi pontokból képzett „ösztöndíjátlag” alapján (100/20=5) ab) vagy a TVSZ 72. § (2) bekezdésben meghatározott kreditekkel súlyozott tanulmányi átlagot kell használni: Kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag = ∑(kreditpont x érdemjegy)/ teljesített kreditpont ac) vagy a TVSZ 72. § (5) és a (9) bekezdésben meghatározott összesített korrigált kreditindex ad) vagy a jelen § eb) (1) a) pontjában meghatározott ösztöndíjindex b) Az ösztöndíjátlag számítása és a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag számítása az érintett félév(ek)ben a hallgató valamennyi felvett és teljesített tantárgyának eredménye alapján történik. ba) Az ösztöndíjátlagba és a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlagba a más felsőoktatási intézményben további (párhuzamos) hallgatói jogviszony keretében, a belső párhuzamos képzés során, valamint a korábbi tanulmányok beszámításával szerzett érdemjegyek nem számíthatók bele. bb) Az elégtelen érdemjeggyel vagy „nem vizsgázott”, „nem teljesítette”, vagy „nem jelent meg” vagy „megtagadva” bejegyzéssel záruló tantárgyak a képlet számlálójában nulla érdemjeggyel szerepelnek, ez alól kivételt képez, ha a hallgató adott tantárgy esetén a sikeres vizsga javítása során nem jelenik meg a vizsgán és „nem vizsgázott” bejegyzést kap, ekkor ugyanis az utolsó sikeres érdemjeggyel és kreditértékkel szerepel a számlálóban az adott tantárgy. bc) Nem számítanak bele az ösztöndíjátlagba és a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlagba a mesterképzési szakos hallgatók részére – a felsőoktatási felvételi eljárás során az előzetes kreditelismerési eljárás keretében, a korábbi tanulmányok alatt teljesített kreditek beszámítását követően – a felvétel feltételeként kötelezően előírt, az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteken felül, a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan teljesítendő tantárgyak. bd) A vendéghallgatói jogviszony keretében teljesített tantárgyakat – függetlenül attól, hogy azokat a hallgató belföldi vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel létesített vendéghallgatói jogviszony keretében teljesítette-e – úgy kell tekinteni, mintha azokat a hallgató az Egyetemen teljesítette volna, és az ösztöndíjátlag és a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag értékébe azok eredményét az illetékes kreditátviteli bizottság által elfogadott kreditekkel és érdemjegyekkel be kell számítani. be) A más felsőoktatási intézményben további (párhuzamos) hallgatói jogviszonnyal, valamint a belső párhuzamos képzés során teljesített tantárgyak érdemjegyeit csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha a hallgató azokat abban a félévben teljesítette, amely félévre a mutatók kiszámításra kerülnek, és az illetékes kreditátviteli bizottság is arra a félévre akkreditálta azokat. c) Ösztöndíjátlagot kell használni
# 7. § / jövedelemhez tartozó pontszámítás / értékelési szempontok
ca) Nemzeti felsőoktatási ösztöndíjnál, cb) Corvinus kiválósági ösztöndíjnál. d) Kreditekkel súlyozott tanulmányi átlagot kell használni da) magyar állami ösztöndíjnál (tanév végi átsorolás), db) Corvinus ösztöndíjnál (felülvizsgálat során). e) Tanulmányi ösztöndíj számításához használt rangsorállítási szempontrendszer: ea) A képzésükön 2019/2020/I. (őszi) féléve előtt hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatóra vonatkozóan a) meg kell határozni szakonként az ösztöndíjra jogosult hallgatók (akik teljesítettek legalább 23 kreditet és 3,00 ösztöndíjátlagot) ösztöndíjátlagának mediánját. Mediánt két tizedesjegyre kerekítve kell számolni. b) Csak az a hallgató kaphat ösztöndíjat, akinek ösztöndíjátlaga meghaladja a saját szakjára kiszámított medián értékét. c) Az olyan szakok esetében, ahol az ösztöndíjra jogosult hallgatók alacsony létszáma és azonos ösztöndíjátlaga miatt a pályázók megkülönböztetése nem lehetséges, a pályázók abban az esetben részesíthetők ösztöndíjban, ha ösztöndíjátlaguk eléri vagy meghaladja az előző bírálati időszakban az adott szakon ösztöndíjban részesített hallgatók ösztöndíjátlagának minimumát. eb) A képzésükön 2019/2020/I. (őszi) félévében és azt követően hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra vonatkozóan a tanulmányi ösztöndíj összege az alábbiak szerint kerül meghatározásra: (1) Az ösztöndíjra pályázni jogosult hallgatók esetében a tanulmányi ösztöndíj pályázóknak odaítélése az ösztöndíjindex szerinti rangsorolás alapján történik a következők szerint a) A legutóbbi aktív félévben elért ösztöndíjátlag és az az ösztöndíjátlag számításánál figyelembe vehető teljesített tantárgyak kreditértékének összege alapján a tanulmányi teljesítmény értékelésére ösztöndíjindex kerül kiszámításra a következő képlet szerint (ez alól kivételt képeznek az osztott mesterképzésüket adott félévben kezdő elsőéves hallgatók): Ösztöndíjindex = ösztöndíjátlag + ((ösztöndíjátlagba beszámítható teljesített tárgyak kreditértéke/27) – 1)/2) azzal, hogy az az ösztöndíjátlag számításánál figyelembe vehető tantárgyak teljesítésével szerzett 42 kreditnél többet teljesítő hallgatók kreditteljesítését 42 kreditként kell az ösztöndíjindex számításakor beszámítani. b) A hallgatók rangsorolása főszabályként képzésenként és évfolyamonként történik a következők szerint: (i) Egy képzéshez az adott szakon tanulmányaikat azonos oktatási nyelven folytató hallgatók sorolandók (a képzés helyét és óraszervezését nem kell figyelembe venni). (ii) Kivéve az osztott mesterképzésüket adott félévben kezdő elsőéves hallgatók esetében, akik egy csoportot alkotnak, és a külföldi részképzésen részt vevő hallgatókat. (iii) Az évfolyamhoz soroláskor az aktív félévek számát kell alapul venni a bírálati félévet is beszámítva: 1–2 aktív félév: I. éves, 3–4. aktív félév: II. éves, 5–6. aktív félév: III. éves, 7–8. félév: IV. éves, 9–10. félév: V. éves évfolyam.
# 7. § / jövedelemhez tartozó pontszámítás / értékelési szempontok
(iv) A szak Képzési és Kimeneti Követelményeiben meghatározott képzési időt túllépő, de alapképzésben, osztott mesterképzésben a képzési idő plusz egy (1) félévét, osztatlan mesterképzésben a képzési idő plusz két (2) félévét meghatározott időn belül lévő hallgatókat az adott szak legmagasabb évfolyamához sorolva kell rangsorolni. (v) Az alacsony létszámú (kevesebb mint 10 fős) évfolyamok hallgatói a szomszédos évfolyamokkal összevonva rangsorolandók; két szomszédos évfolyam esetén a kisebb létszámúakat kell összevonni, amíg a 10 fős létszám elérhető. (vi) Az olyan képzések esetében, amelyeknél – az összevonásokat követően is – a hallgatók alacsony létszáma és azonos tanulmányi teljesítménye miatt a pályázók rangsorolása nem lehetséges, optimális csoportosítás és elosztás alapján szükséges meghatározni az ösztöndíjat. (vii) Azon hallgatók, akik az ösztöndíj megállapításának alapjául szolgáló félévet követően szakot/képzést váltottak, a rangsorolás során a megállapítás alapjául szolgáló félévükben érvényes (a megelőző utolsó aktív félévükben végzett) képzésükhöz sorolandóak. (viii) A hallgatókat ösztöndíjindexük alapján képzésenként és évfolyamonként rangsorolva a legmagasabb értéktől az alacsonyabb felé haladva kell a benyújtott ösztöndíjpályázatok eredményességéről dönteni mindaddig, amíg az adott képzés adott évfolyamán az ösztöndíjasok aránya el nem éri az ösztöndíjra jogosultak 25%-át. (2) Az elért tanulmányi eredményhez tartozó ösztöndíj összege képzésenként kerül meghatározásra oly módon, hogy a) az ösztöndíjindexeket főszabályként maghatározott csoportosítás alapján egy 0–100-as skálára kell transzformálni, főszabályként meghatározott csoportosítás alapján a legalacsonyabb ösztöndíjra jogosító ösztöndíjindexet 0-nak, a legmagasabb szakos ösztöndíjindexet 100-nak számítva, a köztes ösztöndíjindexeket pedig a skálán egész számra kerekítve:
# 7. § / ÖDI / ÖDI
ahol K – A főszabályként maghatározott csoportosítás alapján az ösztöndíjra ÖDI jogosító ösztöndíjindexeinek 0–100 közötti skálára transzformált, egész számra kerekített értéke, Hallg – A főszabályként maghatározott csoportosítás alapján az adott ösztöndíjra jogosult hallgatójának ösztöndíjindexe, Min – A főszabályként maghatározott csoportosítás alapján az ösztöndíjra ÖDI jogosult hallgatóinak ösztöndíjindexei közül a legalacsonyabb érték, Max – A főszabályként maghatározott csoportosítás alapján az ösztöndíjra jogosult hallgatóinak ösztöndíjindexei közül a legmagasabb érték, b) az egyes skálaértékekhez tartozó ösztöndíjak összege lineáris és nem lineáris eloszlásúként is meghatározható azzal, hogy adott képzésen belül magasabb skálaértékhez alacsonyabb összegű ösztöndíj nem rendelhető, c) a havi ösztöndíjösszegeket a kerekítés általános szabályainak megfelelően, 100 forintra kerekítve kell meghatározni. f) Tanulmányi eredmény értékelése (ide nem értve a tanulmányi ösztöndíjat, a magyar állami ösztöndíjat és a Corvinus ösztöndíjat): Átlag Pontszám Átlag Pontszám Átlag Pontszám Átlag Pontszám 3,25 27 3,69 36 4,13 51,25 4,57 72,83 3,26 27,25 3,7 36,25 4,14 51,67 4,58 73,42 3,27 27,42 3,71 36,5 4,15 52,08 4,59 74 3,28 27,58 3,72 36,75 4,16 52,5 4,6 74,58 3,29 27,75 3,73 37 4,17 52,92 4,61 75,17 3,3 27,92 3,74 37,25 4,18 53,33 4,62 75,75 3,31 28,08 3,75 37,5 4,19 53,75 4,63 76,33 3,32 28,25 3,76 37,83 4,2 54,17 4,64 76,92 3,33 28,42 3,77 38,17 4,21 54,58 4,65 77,5 3,34 28,58 3,78 38,5 4,22 55 4,66 78,08 3,35 28,75 3,79 38,83 4,23 55,42 4,67 78,67 3,36 28,92 3,8 39,17 4,24 55,83 4,68 79,25 3,37 29,08 3,81 39,5 4,25 56,25 4,69 79,83 3,38 29,25 3,82 39,83 4,26 56,75 4,7 80,42 3,39 29,42 3,83 40,17 4,27 57,25 4,71 81 3,4 29,58 3,84 40,5 4,28 57,75 4,72 81,58 3,41 29,75 3,85 40,83 4,29 58,25 4,73 82,17 3,42 29,92 3,86 41,17 4,3 58,75 4,74 82,75 3,43 30,08 3,87 41,5 4,31 59,25 4,75 83,33 3,44 30,25 3,88 41,83 4,32 59,75 4,76 84
# 7. § / ÖDI / ÖDI
3,45 30,42 3,89 42,17 4,33 60,25 4,77 84,67 3,46 30,58 3,9 42,5 4,34 60,75 4,78 85,33 3,47 30,75 3,91 42,83 4,35 61,25 4,79 86 3,48 30,92 3,92 43,17 4,36 61,75 4,8 86,67 3,49 31,08 3,93 43,5 4,37 62,25 4,81 87,33 3,5 31,25 3,94 43,83 4,38 62,75 4,82 88 3,51 31,5 3,95 44,17 4,39 63,25 4,83 88,67 3,52 31,75 3,96 44,5 4,4 63,75 4,84 89,33 3,53 32 3,97 44,83 4,41 64,25 4,85 90 3,54 32,25 3,98 45,17 4,42 64,75 4,86 90,67 3,55 32,5 3,99 45,5 4,43 65,25 4,87 91,33 3,56 32,75 4 45,83 4,44 65,75 4,88 92 3,57 33 4,01 46,25 4,45 66,25 4,89 92,67 3,58 33,25 4,02 46,67 4,46 66,75 4,9 93,33 3,59 33,5 4,03 47,08 4,47 67,25 4,91 94 3,6 33,75 4,04 47,5 4,48 67,75 4,92 94,67 3,61 34 4,05 47,92 4,49 68,25 4,93 95,33 3,62 34,25 4,06 48,33 4,5 68,75 4,94 96 3,63 34,5 4,07 48,75 4,51 69,33 4,95 96,67 3,64 34,75 4,08 49,17 4,52 69,92 4,96 97,33 3,65 35 4,09 49,58 4,53 70,5 4,97 98 3,66 35,25 4,1 50 4,54 71,08 4,98 98,67 3,67 35,5 4,11 50,42 4,55 71,67 4,99 99,33 3,68 35,75 4,12 50,83 4,56 72,25 5 100 3. Tudományos tevékenység értékelése -maximum 100 pont érhető el Tudományos tevékenység Maximálisan Szükséges igazolás, megjegyzés
# 7. § / 25 pontnál. / helyezésről
1. Kutatási tevékenység max.10 pont A kutatás vezetőjének vagy az illetékes tanszék részvétel intézeti/tanszéki vezetőjének az ajánlása pecséttel, aláírással és kutatási projektben dátummal ellátva 2. TDK, OTDK max. 60 pont A pályázatra vonatkozó félévben elért OTDK max. 35 pont vonatkozóan fogadható el. 2.1 OTDK részvétel/részvételi 3 pont Az elért helyezésről/részvételről szóló díszoklevél jog másolata 2.2 OTDK 1. helyezés 23 pont vagy a szervező szervezet által kiállított, 2.3 OTDK 2. helyezés 18 pont igazolás, melyek a dátumot is tartalmazzák. 2.4. OTDK 3. helyezés 13 pont Több OTDK és/vagy TDK dolgozatra is adható 2.5 OTDK különdíj 13 pont adott pontszám nem lehet magasabb 35 és/vagy TDK max. 25 pont A verseny szervezője által kiállított igazolás a 2.6 TDK 1. helyezés 15 pont és/vagy részvételről és a verseny kategóriájáról. 2.7 TDK 2. helyezés 12 pont 2.8 TDK 3. helyezés 10 pont 2.9 TDK különdíj 7 pont 2.10 TDK elfogadott 5 pont dolgozatért, helyezés nélkül 3. Egyéb szakmai, illetve max. 20 pont tanulmányi versenyek, részvétel versenyzőként Egyetemi verseny helyezés 5 pont (I–III. helyezés) Egyetemi verseny részvétel 3 pont helyezés elérése nélkül Országos verseny helyezés 10 pont (I–III. helyezés) Országos verseny részvétel 5 pont helyezés elérése nélkül Nemzetközi verseny helyezés 15 pont (I–III. helyezés) Nemzetközi verseny részvétel 10 pont 4. Publikációk, konferenciák max. 50 pont 4.1 Tudományos folyóiratban 20 pont Publikáció tudományos folyóiratban: a publikáció megjelent publikáció, könyv absztraktja, a megjelenés igazolásának és a vagy könyvfejezet magyar szaktanszék véleményének csatolása szükséges, nyelven mely magában foglalja a 4.2 Tudományos folyóiratban 30 pont szöveges értékelést és ennek alapján a megjelent publikáció, könyv megajánlott pontszámot. Kivételt képez, ha a vagy könyvfejezet idegen hallgató a folyóirattal, napilappal alkalmazásban nyelven áll. A pontok csak a megjelent
# 7. § / 25 pontnál. / helyezésről
4.3 Konferenciakötetben 10 pont cikk(ek) után adhatók, akkor sem adható pont, ha (kivéve TDK konferenciakötet) annak elkészítése az adott félévet érintő megjelent publikáció magyar tevékenység volt. nyelven 4.4 Konferenciakötetben 15 pont (kivéve TDK konferenciakötet) megjelent publikáció idegen nyelven 5. Tudományos max. 23 pont konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, tudományos rendezvények 5.1 Tudományos 10 pont igazolás konferenciák, Diákszervezet által szervezett belsős kerekasztal-beszélgetések, konferenciákra nem adható le tudományos tudományos rendezvények tevékenységet igazoló dokumentum. Az főszervezői feladatainak igazolásnak tartalmaznia kell a szervezéssel járó ellátása, előadóként való feladatokat részletesen, igazolva, hogy szakmailag részvétel magyar nyelven járult hozzá a rendezvényhez. 5.2 Tudományos 13 pont igazolás konferenciák, Az igazolásnak tartalmaznia kell a szervezéssel kerekasztal-beszélgetések, járó feladatokat részletesen, igazolva, hogy tudományos rendezvények szakmailag járult hozzá a rendezvényhez. főszervezői feladatainak Diákszervezet által szervezett belsős ellátása, előadóként való konferenciákra nem adható le tudományos részvétel idegen nyelven tevékenységet igazoló dokumentum. a) Az érvényes pályázathoz elérendő pontszámot minden bírálathoz a Bíráló Bizottságok határozzák meg, melynek összetételét a pályázati felhívásban kell rögzíteni. b) Amennyiben a hallgató társszerzőként leadott TDK dolgozattal vagy egyéb tudományos munkával pályázik, rá a következő pontozás érvényes: ba) ha két szerzője van a dolgozatnak, a pályázó a maximálisan szerezhető pontok 70%-át, bb) ha több, mint két szerzője van a dolgozatnak, a hallgató a maximálisan szerezhető pontok szerzők számával visszaosztott értékét kaphatja meg. 4. Nyelvtudás értékelése Amennyiben ugyanazon idegen nyelvből rendelkezik több (szintű) nyelvvizsgával a hallgató, akkor a legmagasabb pontértékű (szintű) nyelvvizsgát kell figyelembe venni.
# 7. § / Nyelvvizsga (max. 100 pont) / cégszerű aláírással ellátott
szakmai felső C típusú 50 pont általános felsőfokú C típusú 40 pont szakmai felső A vagy B típusú 40 pont általános felsőfokú A vagy B típusú 30 pont szakmai középfokú C típusú 30 pont általános középfokú C típusú 20 pont szakmai középfokú A vagy B típusú 20 pont általános középfokú A vagy B típusú 10 pont 5. Sporttevékenység általános értékelése Sporttevékenység Adható pontszám Szükséges igazolás, megjegyzés 1. Kiemelkedő max. Az igazoláshoz a rendező szervezet (pl. sporttevékenység* 100 pont szakszövetség vagy annak rendező szakosztálya) 1.1 Európa bajnokság, 100 pont hivatalos igazolás, vagy az elért, helyezést igazoló világbajnokság (I–III. helyezés) oklevél másolata szükséges. 1.2 Országos bajnokság (I–III. 50 pont helyezés) 1.3 MEFOB 30 pont 1.4 Egyetemi 20 pont az egyetemi sportegyesület által kiállított hivatalos sportegyesületben végzett igazolás fogadható el. sporttevékenység** * Kiemelkedő sporttevékenységként a pályázat kiírásától számított 12 hónapon belül elért sporttevékenység vehető figyelembe. **Kizárólag a kollégiumi felvételi eljárás során figyelembe vett tevékenység. 6. Közéleti és diákszervezeti és szakkollégiumi tevékenység általános értékelése – maximum 100 pont érhető el Közéleti és Adható Szükséges igazolás, megjegyzés diákszervezeti és pontszám szakkollégiumi tevékenység 1. Hallgatói közéleti max. 100 pont Pont adható Hallgatói Önkormányzatban végzett tevékenység tevékenységért, Hallgatói Önkormányzat által akkreditált
# 7. § / Hallgatói 40 pont / Hallgatói 60 pont
1.1 Hallgatói max. 40 pont szakkollégiumban végzett munkáért. Az adott diákszervezet szervezetben tagság vagy szakkollégium által kiadott igazolás tekintetében az Hallgatói 20 pont vagy szakkollégium akkreditációs kategóriáját az igazolás Önkormányzat kiállításának „A” kategóriás 20 pont napjára vonatkozóan kell figyelembe venni. Az illetékes diákszervezet vagy szakkollégium és/vagy diákszervezet által kiállított igazolás „Szakkollégium” fogadható el, dátummal, pecséttel és a szakkollégium vagy a kategóriás szervezet diákszervezet vezetőjének az „B1” kategóriás 12 pont aláírásával, mely magában foglalja a szöveges értékelést és diákszervezet ennek alapján a szervezet vezetője által megajánlott „B2” kategóriás 8 pont rendelkezik pecséttel, úgy azt a Hallgatói Önkormányzat diákszervezet hitelesíti. 1.2 Hallgatói szervezetben végzett középvezetői tevékenység Önkormányzat „A” kategóriás 40 pont diákszervezet vagy „Szakkollégium” „B1” kategóriás 28 pont diákszervezet „B2” kategóriás 16 pont diákszervezet 1.3 Hallgatói szervezetben végzett felsővezetői tevékenység Önkormányzat „A” kategóriás 60 pont diákszervezet vagy „Szakkollégium” „B1” kategóriás 48 pont diákszervezet „B2” kategóriás 36 pont diákszervezet 7. Diákszervezeti és szakkollégiumi szakmai tevékenység értékelése -maximum 100 pont érhető el Diákszervezeti vagy Adható Szükséges igazolás, megjegyzés szakkollégiumi pontszám tevékenység 1. Szakkollégiumban és max. 100 pont A pályázati időszakot megelőző félévben diákszervezet által egyéb, a HÖK által szervezett lezárt, teljesített kurzus fogadható el. A kurzus akkreditált tartalmáról/jellegéről hivatalos igazolást szükséges csatolni. szervezetben végzett A Neptunból mentett igazolás nem fogadható el. A kurzust kurzushallgatás, tartó szervezet által kiállított igazolásnak tartalmaznia kell a amelyért a hallgató nem kurzus alkalmainak számát, ezek időtartamát (alkalmanként, kapott kreditet. percben kifejezve), a kurzust lezáró feladat jellegét, 1.1. magyar nyelvű 6 pont illetve, hogy a hallgató nem kapott kreditet a kurzusért és a szakmai kurzus teljesítése meghaladta a tagsági minimum feltételt, valamint
# 7. § / Operatív végrehajtó testületekkel kapcsolatos feladatok / Érdekképviseleti testületekkel kapcsolatos feladatok
(csak a kötelező tagsági pecséttel, aláírással és dátummal kell ellátni. Kurzusnak minimum feltételt csak az számít, ami minimum 4 alkalmas (alkalmanként meghaladó kurzusért jár minimum 90 perces), egyenként minimum 60 perces pont) (minimum 6 alkalom), összesen minimum 240 perces. 1.2. angol nyelvű 7 pont szakmai kurzus (csak a kötelező tagsági minimum feltételt meghaladó kurzusért jár pont) 8. Közéleti ösztöndíj értékelési módszere a) hallgatók (kivéve doktorandusz) esetén Hallgatói Önkormányzatban végzett Pont Az igazolás aláírója Divízióvezetői vagy HSZB elnökségi feladatok 0–90 HÖK elnök (divízió/munkacsoport vezetése) Divízióban koordinátori/referensi feladatok 0–50 HÖK elnök Divízióban projektvezetői feladatok 0–30 HÖK elnök Divízió tagi/munkacsoport-tagi feladatok 0–30 HÖK elnök Divízión kívüli eseti projektfeladatok 0–30 HÖK elnök Küldöttgyűlés-ülés (részvétel, ülésvezetés, 0–20 HÖK elnök előterjesztés, jegyzőkönyvvezetés, egyéb) Felügyelő Bizottság (ülésrészvétel, ülésvezetés, 0–50 HÖK elnök ülésen előterjesztés, jegyzőkönyvvezetés, eseti feladatok) Egyetemi bizottságok, egyéb testületek (szóbeli 0–40 HÖK elnök felvételi bizottságok, Közéleti Bíráló Bizottság, egyéb) Egyéb kiemelt érdekképviseleti tevékenység (HÖK 0–30 HÖK elnök képviselet, tárgyalások, egyéb) Intézeti/tanszéki delegált feladatok ellátása 0–20 HÖK elnök (kapcsolattartás intézetekkel és tanszékekkel)
# 7. § / értékelést és ennek alapján a szervezet vezetője / által megajánlott pontszámot.
Rendezvényszervezés (szervezés, lebonyolítás) 0–40 a szervezeti egység-vezetője, Egyetem hírnevének növelése (nem 0–20 a szervezeti egység-vezetője, rendezvényszervezés útján) Egyetemi szervezeti egység által vezetett vagy 0–50 Egyetemi szervezeti egység felügyelt projektben végzett munka vezetője Közéleti tevékenységek aktivitási bónusza 0–50 - a) Egy tevékenységért egyszer adható pont. b) Nem lehet pályázni olyan tevékenységgel, amelyet a hallgató munkaszerződéssel, hallgatói munkaszerződéssel, megbízási szerződéssel végzett, amiért valamilyen (tárgyi, anyagi) juttatásban részesült. c) Aktivitási bónusz pályázatonként csak egy tevékenységhez adható. b) Doktorandusz hallgatók esetén: Közéleti és diákszervezeti Adható Szükséges igazolás, megjegyzés tevékenység pontszám 1. Hallgatói közéleti tevékenység max. 100 pont Pont adható a Doktorandusz Önkormányzatban 2. Doktorandusz Önkormányzat max. 40 pont Doktorandusz Közéleti Bíráló Bizottság döntése tagság szerint a DÖK elnök javaslata alapján. 3. Doktorandusz Önkormányzat max. 60 pont Doktorandusz Közéleti Bíráló Bizottság döntése középés felsővezetői tevékenység szerint a DÖK elnök javaslata alapján. 9. Diákszervezeti ösztöndíj értékelési módszere Tisztség alapján Pont Igazoló elnöki alap 0–100 a diákszervezet vezetője (akadályoztatása esetén az őt
# 7. § / 26001 Ft 29000 Ft 9 / 29001 Ft – 10
felsővezetői alap 0–75 személy) véleményezés útján igazolja a tevékenységet középvezetői alap 0–50 projektvezetői alap 0–35 Tevékenység alapján rendezvényszervezés 0–30 kurzus-tréning szervezés, -tartás 0–30 egyéb 0–30 Aktivitási bónusz aktivitási bónusz 0–30 10. Szociális helyzet felméréséhez használható értékelési szempontok a) életkörülmények, családi állapot Félárva 18 pont Árva 23 pont Hátrányos helyzetű pályázó 20 pont Halmozottan hátrányos helyzetű pályázó 25 pont Nagycsaládos 5 pont Fogyatékossággal élő pályázó 20 pont Egészségügyi kiadások alapján 0–10 pont Gyermeket nevelő pályázó 15 pont/gyermek Önfenntartó pályázó 10 pont Alsó határ Felső határ Pontszám b) lakóhelytávolság és társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtott településekről származás értékelése (maximum 20 pont) ba) A lakóhely távolsága alapján szerezhető pontok számát az alábbi táblázat tartalmazza. A határon túli állandó lakóhellyel rendelkező hallgatók számára a táblázatban szereplő pontokhoz képest + 5 pont adható.
# 7. § / 59–30 a HTJSZ szerinti teljes kollégiumi díj 39%-a / 29–0 nincs támogatás
Magyarország közigazgatási határán túl 5 pont bb) Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett településeken/Jelentős munkanélküliséggel sújtott településeken lakó hallgatók esetén Az alábbi táblázatban szereplő pontszám a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről című kormányrendelet 2. mellékletében felsorolt települések esetében a ba) pontban meghatározott pontszámon felül jár. egyik feltétel teljesülése esetén +5 pont mindkét feltétel teljesülése esetén +10 pont c) egy főre jutó havi nettó jövedelemhez tartozó pontszámítás Alsó határ Felső Pontszám Alsó Felső Pontszám Alsó Felső e) Amennyiben a hallgató nem igényli a jövedelempontszámok beszámítását a rendszeres szociális ösztöndíj pályázatához, akkor nem szükséges a befolyó jövedelmeket igazolnia. f) Kollégiumi szociális támogatás értékelése és mértéke: * A Szabó Kálmán Tehetségprogram résztvevői közül max.10 hallgató 100%-os kollégiumi szociális támogatásban részesül. A kollégiumi szociális támogatás keretében a kollégiumi férőhelyet elnyert ideértve a szakkollégiumi felvételi eljárásban, vagy Szabó Kálmán Tehetségprogramon keresztül felvételt nyert és arra rászoruló hallgató számára az Egyetem kedvezményes kollégiumi díjat határoz meg. A kedvezmény mértékét a fenti táblázat tartalmazza. A kedvezményes díj megállapítása a hallgató adott tanulmányi félévre benyújtott rendszeres szociális ösztöndíj pályázat során megállapított szociális pontján alapul, a pontszám és a fenti táblázatban foglalt százalékos kedvezmény összevetésével. A kollégiumi szociális támogatás odaítélésének feltételei: a) aktív kollégiumi jogviszony, b) érvényesen leadott rendszeres szociális ösztöndíj pályázat az adott tanulmányi félévre, c) a fenntartó által odaítélhető pénzügyi keret rendelkezésre áll. A támogatás odaítélése tehát a rendszeres szociális ösztöndíj pályázattal összefüggésben egy tanulmányi félévre történik, függetlenül attól, hogy az adott hallgató az őszi kollégiumi felvételi eljárás során 10 hónapra szóló időszakra kapott elhelyezést. 11. Rendkívüli szociális ösztöndíj pályázati értékelési szempontok A pályázatok az alábbi kategóriák szerint kerülnek besorolásra: a) enyhe körülményváltozásnak minősül: a pályázó vagy a vele egy háztartásban élő családtag tartós betegségének diagnosztizálása, súlyosbodása, továbbá, ha a pályázó családtagja egy (1) hónapon túli igazolt táppénzes állományban van, vagy ha hirtelen elvesztette munkahelyét (amennyiben álláskeresési járadékban részesül), vagy ha korhatár előtti nyugdíjazásban részesül, vagy ha nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül. Enyhe körülményváltozás esetén egyszeri maximum 150 000 forint ítélhető meg;
# 7. § / 29–0 nincs támogatás / Ország Pontszám
b) közepes körülményváltozásnak minősül, amennyiben a pályázó háztartásában haláleset következett be, továbbá, ha a pályázó háztartásában élő hirtelen elvesztette munkahelyét (amennyiben álláskeresési járadékban már nem részesül), megváltozott munkaképességű személyek további leszázalékolása a korábban megállapított leszázalékolás mértékéhez képest, valamint az eltartó(k) korhatár előtti nyugdíjazásban részesül(nek), vagy ha nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül(nek). Közepes körülményváltozás esetén egyszeri maximum 175 000 forint ítélhető meg; c) súlyos körülményváltozásnak minősül a pályázó háztartásában élő eltartó(k) elhalálozása, munkaképesség-megváltozása (leszázalékolása), súlyos romlása. Súlyos körülményváltozás esetén egyszeri maximum 200 000 forint ítélhető meg. 12. Külföldi tartózkodás körülményeinek értékelési szempontjai a) A tanulmányok helyszínén a megélhetéshez minimálisan szükséges összeg alapján (max. 100 pont) Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Szingapúr 100 Ausztrália, Dánia, Finnország, Írország, Izrael, Luxemburg, Új-Zéland, Svédország 90 Ausztria, Belgium, Kanada, Franciaország, Németország, Japán, Hollandia, Egyesült 80 Királyság, Egyesült Államok, Argentína Ciprus, Olaszország, Korea, Spanyolország 70 Chile, Észtország, Görögország, Málta, Portugália, Szlovénia 60 Brazília, Kína, Kolumbia, Horvátország, Csehország, Lettország, Litvánia, Mexikó, 50 Szlovákia Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Montenegró, Észak-Macedónia, 40 Lengyelország, Románia, Oroszország, Szerbia, Dél-Afrika India, Indonézia, Törökország 30 Egyéb egyedi elbírálás
# 7. § / –––––––––––––––––––––––––––––––– / teljesített tárgyak Σ kreditértéke
b) A részképzésben részt vevő hallgató által elnyert támogatási összeg alapján (max. 100 pont) c) A kint tartózkodás ideje alapján (max. 100 pont)* * nem teljes hónapok esetén a kint tartózkodás idejét a 14. naptól felfelé kerekítjük. 13. a) Corvinus Ösztöndíj 2020/2021. tanévtől felvettek Alapképzésben, osztott vagy osztatlan mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben a következő felülvizsgálat időpontjáig azon hallgatók szerezhetnek jogosultságot a (rész)ösztöndíjra, akiknek a két értékelés alá vont félévre a) együttesen számított kreditekkel súlyozott tanulmányi átlaga (a két félév kreditekkel súlyozott tanulmányi átlagának számtani átlaga két tizedes-jegyre kerekítve) eléri a 3,80-at (tanulmányi eredmény) és b) együttesen legalább 46 kredit értékű tantárgyat teljesítettek (teljesített kreditszám). c) A rangsorképzés az alábbi képlet szerint történik a két érintett félévben teljesített tárgyak alapján: A Corvinus ösztöndíjas hallgatóknak a 2020/2021. tanévtől felvettekre vonatkozó tanulmányi átlag-és a teljesített kredit számítása az érintett félévekben a hallgató valamennyi felvett tantárgyának eredménye alapján az alábbiak figyelemben vételével történik. (1) A tanulmányi eredménybe és a teljesített kreditszámba a más felsőoktatási intézményben további (párhuzamos) hallgatói jogviszony keretében, a belső párhuzamos képzés során, valamint a korábbi tanulmányok beszámításával szerzett érdemjegyek és kreditérték nem számíthatók bele. (2) Az elégtelen érdemjeggyel vagy „nem vizsgázott”, „nem teljesítette” vagy „nem jelent meg” bejegyzéssel záruló tantárgyak a képlet számlálójában nulla érdemjeggyel szerepelnek, ez alól kivételt képez, ha a hallgató adott tantárgy esetén a sikeres vizsga javítása során nem jelenik meg a vizsgán és „nem jelent meg” bejegyzést kap, ekkor ugyanis az adott tantárgy az utolsó sikeres érdemjeggyel és kreditértékkel szerepel a számlálóban. (3) Nem számítanak bele a tanulmányi eredménybe és a teljesített kreditszámba a mesterképzési szakos hallgatók részére – a felsőoktatási felvételi eljárás során az előzetes kreditelismerési eljárás keretében, a korábbi tanulmányok alatt teljesített kreditek beszámítását követően – a felvétel feltételeként kötelezően előírt, az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteken felül, a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan teljesítendő tantárgyak. (4) A vendéghallgatói jogviszony keretében teljesített tantárgyakat – függetlenül attól, hogy azokat a hallgató belföldi vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel létesített vendéghallgatói jogviszony keretében teljesítette-e – úgy kell tekinteni, mintha azokat a hallgató az Egyetemen teljesítette volna, és a tanulmányi átlag értékébe és a teljesített kreditszámba be kell számítani azok eredményét az illetékes Kreditátviteli Bizottság által elfogadott kreditekkel és érdemjegyekkel.
# 7. § / Az önköltség összege / Felvételi eljárás díjtételei
b) Corvinus Ösztöndíj 2026/2027. tanévtől felvettek Alapképzésben, osztott vagy osztatlan mesterképzésben, az első tanév végén azon hallgatók (rész)ösztöndíjra való jogosultsága marad meg, valamint a megüresedett helyekre azon hallgatók pályázhatnak, akiknek a két értékelés alá vont félévre a) együttesen számított kreditekkel súlyozott tanulmányi átlaga (a két félév kreditekkel súlyozott tanulmányi átlagának számtani átlaga két tizedes-jegyre kerekítve) eléri a 3,80-at (tanulmányi eredmény) és b) együttesen legalább 54 kredit értékű tantárgyat teljesítettek (teljesített kreditszám). A második tanév végén a felülvizsgálat során azon hallgatók szerezhetnek jogosultságot a (rész)ösztöndíjra, akiknek a két értékelés alá vont félévre a) együttesen számított kreditekkel súlyozott tanulmányi átlaga (a két félév kreditekkel súlyozott tanulmányi átlagának számtani átlaga két tizedes-jegyre kerekítve) eléri a 3,80-at (tanulmányi eredmény) és b) együttesen legalább 46 kredit értékű tantárgyat teljesítettek (teljesített kreditszám). c) A rangsorképzés az alábbi képlet szerint történik a két érintett félévben teljesített tárgyak alapján: A Corvinus ösztöndíjas hallgatóknak a 2026/2027. tanévtől felvettekre vonatkozó tanulmányi átlag-és a teljesített kredit számítása az érintett félévekben a hallgató valamennyi felvett tantárgyának eredménye alapján az 1. melléklet 13) (1)–(4) bekezdései szerint történik. 2. melléklet 1 3. melléklet 1 Díj megnevezése Díj mértéke Megjegyzés Szervezett képzés felvételi eljárási 9000 HUF a díj adott felvételi eljáráson belül díja doktori képzésben több szakra (képzésre) történő
# 7. § / egyszer fizetendő / egyszer fizetendő
Szervezett képzés felvételi jelentkezési díj 100 EUR a jelentkezés díja a eljárási díja előkészítő képzésben jelentkezéssel egyidejűleg (hallg. jogviszony) fizetendő Szervezett képzés felvételi 100 EUR a díj adott felvételi eljáráson eljárási díja alapés belül több szakra (képzésre) mesterképzésen (intézményi történő jelentkezés esetén is eljárás) egyszer fizetendő. A díj Szervezett képzés felvételi 15 000 HUF a díj adott felvételi eljáráson eljárási díja szakirányú belül több szakra (képzésre) továbbképzésben történő jelentkezés esetén is Pályaalkalmassági vizsga külön 5000 HUF a díj adott felvételi eljáráson eljárási díja (központi felvételi belül több szakra (képzésre) eljárás) történő jelentkezés esetén is Alapés mesterképzésben 5000 HUF a díj adott felvételi eljáráson szervezett felvételi vizsga külön belül több szakra (képzésre) eljárási díja (központi felvételi történő jelentkezés esetén is eljárás) egyszer fizetendő Mesterképzésre jelentkezés 10 000 HUF a díj adott felvételi eljáráson során az előzetes kreditelismerési belül több szakra (képzésre) eljárás külön eljárási díja történő jelentkezés esetén is (központi felvételi eljárás) egyszer fizetendő Külföldi önköltséges hallgatók 500 EUR felvételi eljárása során fizetendő regisztrációs díj összege Jelentkezőkre, átjelentkezőkre vonatkozó díjtételek Díj megnevezése Díj mértéke Megjegyzés Méltányossági kérelem a felvételi eljárás indulásának
# 7. § / legfeljebb két hétig fogadható el. / forintra kerekítve/tantárgy
Más felsőoktatási intézményből 30 000 HUF történő átvételi kérelem Előzetes kreditelismerési 10 000 HUF kérelem (más intézményből történő átvétel esetén mesterképzésre vonatkozóan) 4. melléklet 1 Díjtételek hallgatókra és doktori képzésben részt vevőkre vonatkozóan Díj megnevezése Díj mértéke Megjegyzés Önköltség/költségtérítési díj Jogcímét és mértékét a HTJSZ 2. Nyelvi képzés díja alapképzésen 50 000 Ft/félév (48 óra) francia, spanyol, olasz, portugál, orosz, kínai, és arab nyelv A1, A2, mesterképzésen 50 000 Ft/félév (48 óra) minden nyelv, minden szinten mesterképzésen, nemzetközi 50 000 Ft/félév (48 óra) angol nyelv, minden szinten gazdaság és gazdálkodás, nemzetközi tanulmányok hallgató számára 50 000 Ft/félév (48 óra) német, francia, spanyol, olasz, nyelv A1, A2, B1 szinten, Díj megnevezése Díj mértéke Megjegyzés Specializációválasztás teljes munkaidőre megállapított késedelme kötelező legkisebb munkabér Késedelmes (végleges teljes munkaidőre megállapított tantárgyfelvételi időszakon túli) kötelező legkisebb munkabér tantárgyfelvétel/tantárgy-leadás (minimálbér) 4 százaléka száz Egyéb adminisztratív teljes munkaidőre megállapított kötelezettség kötelező legkisebb munkabér mulasztása/késedelmes teljesítése (minimálbér) 4 százaléka száz
# 7. § / (minimálbér) 4 százaléka száz / forintra kerekítve/kérelem
Késedelmes záróvizsgára teljes munkaidőre megállapított jelentkezés kötelező legkisebb munkabér Díj megnevezése Díj mértéke Megjegyzés Befizetési kötelezettség A Polgári Törvénykönyvről szóló mulasztása 2013. évi V. törvény (a Díj megnevezése Díj mértéke Megjegyzés Kreditbeszámítási kérelem teljes munkaidőre megállapított A kérvény leadása díjmentes c) DD képzésben részt vevő d) az SZMR szerint nyilvántartott Méltányossági kérelem teljes munkaidőre megállapított Minimálbér-változás Képzésváltási kérelem teljes munkaidőre megállapított Specializációváltási/-leadási teljes munkaidőre megállapított /második vagy további kötelező legkisebb munkabér specializáció felvétele/ leadása (minimálbér) 4 százaléka száz kérelem forintra kerekítve/kérelem Szakdolgozat/diplomamunka teljes munkaidőre megállapított témájának módosítása és/vagy a kötelező legkisebb munkabér konzulens személyének (minimálbér) 4 százaléka száz módosítása iránti kérelem forintra kerekítve/kérelem Sikertelen (elégtelen) teljes munkaidőre megállapított szakdolgozat javítása iránti kötelező legkisebb munkabér kérelem (minimálbér) 5 százaléka száz
# 7. § / oktatásszervezési kreditek / nemteljesítéséért.
Aktív félév passzívvá nyilvánítása 2000 forint/kérelem TVSZ-ben meghatározottak a regisztrációs időszakon kívül szerint. Díj megnevezése Díj mértéke Megjegyzés Vizsgaismétlési díj, ismétlő teljes munkaidőre megállapított Első alkalommal ingyenes (az javítóvizsga (második vagy kötelező legkisebb munkabér összes tantárgyfelvételt további javítóvizsgák) (minimálbér) 5 százaléka száz számítva). Szigorlat/komplex vizsga, teljes munkaidőre megállapított Első alkalommal ingyenes (az alapvizsga ismétlési díja kötelező legkisebb munkabér összes tantárgyfelvételt számítva) Sikeres vizsga, szigorlat javítása teljes munkaidőre megállapított Amennyiben a javítóvizsga a Kredittúllépési díj az összes előírt kreditet tíz Állami (rész)ösztöndíjas, A vizsgáról igazolatlan teljes munkaidőre megállapított Kivételek a HTJSZ-ben távolmaradás („nem jelent meg”) kötelező legkisebb munkabér meghatározottak szerint. díja (minimálbér) 5 százaléka száz (Study Abroad hallgatók esetén, Kreditelhagyási díj (felvett, de magyar nyelvű tantárgyak Felvett, de nem teljesített nem teljesített kreditek után) esetében 1500 forint/kredit tantárgyakért az állami Nyelvi tantárgyak, testnevelés 5000 forint tantárgy A nem teljesítéssel érintett félév tantárgy újrafelvétele nem végén fizetendő, a díjat a TÜ írja teljesítés esetén ki. Nyelvi tantárgyak tantárgyi 5000 forint/tantárgy A hallgató magának írja ki a követelményeket meghaladó fizetendő díjat a Neptun felvétele esetén tanulmányi és nyilvántartási
# 7. § / Megjegyzés / §-ában meghatározottak szerint.
Testnevelés tantárgyi 12 000 forint / tantárgy A hallgató magának írja ki a követelményeket meghaladó fizetendő díjat a Neptun felvétele esetén tanulmányi és nyilvántartási Tenisz térítési díj (kötelező és 20 000 Ft/félév A hallgató magának írja ki a kötelező testnevelés tantárgyon fizetendő díjat a Neptun túli teljesítés esetén is) tanulmányi és nyilvántartási Úszás térítési díj – (kötelező és 20 000 forint/félév A hallgató magának írja ki a kötelező testnevelés tantárgyon fizetendő díjat a Neptun túli teljesítés esetén is) tanulmányi és nyilvántartási Konditerem-használati díj 15 000 Ft/fő/félév A hallgató magának írja ki a Kártérítés a hallgató hibájából okozott kár Ptk.-ban meghatározottak Díj megnevezése Díj mértéke * Érvényesítő matrica elvesztése 3500 forint Az oktatási igazolványokról szóló esetén 362/2011. Korm. rendelet 40. Tanulmányokkal kapcsolatos iratok pótlása, fordítása és hitelesítése, igazolások Díj megnevezése Díj mértéke Megjegyzés Leckekönyvkivonat, 1000 forint félévente a második példánytól törzslapkivonat készítése magyar díjköteles nyelven Leckekönyvkivonat, 1000 forint törzslapkivonat készítése angol nyelven Leckekönyvkivonat, 1000 forint törzslapkivonat készítése német nyelven (nyomtatványoldalanként) Egyéb angol és német nyelvű 1000 forint igazolás (példányonként) Magyar vagy angol nyelvű 3100 forint ide nem értve a jogsegélyt és igazolás, hitelesítés harmadik kötelező adatszolgáltatást személy által történő igénylés esetén 3 napon belüli sürgősségi felár az alapdíj kétszerese Ez a szolgáltatás nem
# 7. § / (minimálbér) 2%-a száz forintra / kerekítve /igazolás
Díj megnevezése Díj mértéke Megjegyzés Díszoklevél teljes munkaidőre megállapított kizárólag doktori képzésben Minimálbér-változás megjelenését követően a tanulmányi ügyekért felelős vezető 5 munkanapon belül intézkedik a megváltozott díjtétel Neptunban való rögzítéséről és a hallgatók tájékoztatásáról. 5. melléklet 1 Díjtételek megszűnt hallgatói jogviszonyú személyekre vonatkozóan Tanulmányokkal kapcsolatos papír alapú igazolások, kivonatok kiállításának díja Díj megnevezése Díj mértéke Megjegyzés Oklevélre való jogosultságról teljes munkaidőre megállapított Vhr. szerinti tartalommal szóló igazolás kötelező legkisebb munkabér Tanulmányi idő, hallgatói teljes munkaidőre megállapított Hallgatói jogviszony-igazolás jogviszony igazolása magyar vagy kötelező legkisebb munkabér Vhr. szerinti tartalommal első angol nyelven (minimálbér) 2%-a száz forintra példány 2% minden további Kreditigazolás (magyar vagy teljes munkaidőre megállapított Vhr. szerinti tartalommal angol nyelven) kötelező legkisebb munkabér Elveszett, megsemmisült Vhr. szerinti tartalommal leckekönyv pótlására a) új leckekönyv kiállítása, a) teljes munkaidőre vagy amennyiben nem megállapított kötelező legkisebb lehetséges, törzskönyvi kivonat munkabér (minimálbér) 2%-a száz
# 7. § / (minimálbér) 1%-a száz forintra / kerekítve
b) törzskönyv hitelesített b) teljes munkaidőre másolata megállapított kötelező legkisebb Törzslap hitelesített másolata teljes munkaidőre megállapított Volt hallgatók számára az nélkül befejező hallgató részére, aktív hallgatóként teljesített, b) kérelemre a végbizonyítványt hallgató részére, c) kérelemre a szakirányú Törzslapkivonat kiállítása teljes munkaidőre megállapított Az első példány ingyenes. Leckekönyvkivonat magyarul teljes munkaidőre megállapított első példány 2% minden további vagy angolul (transcript), nyelvi kötelező legkisebb munkabér példány 1% szigorlat/záróvizsga -igazolás (minimálbér) 2%-a száz forintra Egyéb fent nem nevesített teljes munkaidőre megállapított (Harmadik személy által történő magyar vagy angol nyelvű kötelező legkisebb munkabér igénylés esetén is, ide nem értve igazolás (minimálbér) 2%-a száz forintra a jogsegélyt és kötelező Másodlatok, javítás, másolatok, egyéb dokumentumok kiállításának, hitelesítésének díja (példányonként), Oklevél-, oklevélmellékletés leckekönyvmásolat hitelesítése - első példány teljes munkaidőre megállapított - további példányok teljes munkaidőre megállapított Oklevél-, leckekönyvfordítás hitelesítése - első példány teljes munkaidőre megállapított - további példányok teljes munkaidőre megállapított 3 napon belüli sürgősségi felár az alapdíj kétszerese Ez a szolgáltatás nem
# 7. § / (minimálbér) 5 százaléka száz / forintra kerekítve/kérelem
Egyéb fent nem nevesített teljes munkaidőre megállapított (Harmadik személy által történő magyar vagy angol nyelvű kötelező legkisebb munkabér igénylés esetén is ide nem értve a dokumentum hitelesítése (minimálbér) 2%-a száz forintra jogsegélyt és kötelező Leckekönyvmásodlat kiállítása teljes munkaidőre megállapított Oklevélmásodlat kiállítása teljes munkaidőre megállapított Oklevélmelléklet-másodlat teljes munkaidőre megállapított kiállítása kötelező legkisebb munkabér Oklevél javítása – Vhr. szerinti tartalommal, Oklevélmelléklet javítása – Vhr. szerinti tartalommal, abban magyar-angol az esetben, ha az oklevéljavítás Díj megnevezése Díj mértéke Megjegyzés Méltányossági kérelem teljes munkaidőre megállapított A hallgatói jogviszony teljes munkaidőre megállapított megszűnését követő kötelező legkisebb munkabér szakdolgozatírás, (minimálbér) 25 százaléka száz szakdolgozat-aktualizálás, forintra kerekítve/alkalom szakdolgozat-javítás esetén /záróvizsga időszakonkénti kötelező szakdolgozat-konzultáció szakdolgozat leadás Hallgatói jogviszony teljes munkaidőre megállapított megszűnését követő szakdolgozat kötelező legkisebb munkabér leadás díja (minimálbér) 5 százaléka száz
# 7. § / (minimálbér) 8 százaléka száz / forintra kerekítve/kredit
Sikertelen (elégtelen) teljes munkaidőre megállapított szakdolgozat javítása iránti kötelező legkisebb munkabér kérelem (minimálbér) 5 százaléka száz Késedelmes záróvizsgára teljes munkaidőre megállapított jelentkezés kötelező legkisebb munkabér Záróvizsga ismétlési (javítás) – díja a) első ismétlés esetén a) teljes munkaidőre b) második és további ismétlés b) teljes munkaidőre esetén megállapított kötelező legkisebb A záróvizsga rektori engedéllyel teljes munkaidőre megállapított (nem rektori méltányosság kötelező legkisebb munkabér alapon) történő javítása (minimálbér) 8 százaléka száz Záróvizsga letétele teljes munkaidőre megállapított végbizonyítvány kiállítását követő kötelező legkisebb munkabér két éven túl (minimálbér) 25 százaléka száz Szakdolgozat/diplomamunka teljes munkaidőre megállapított témájának változtatása és/vagy a kötelező legkisebb munkabér konzulens személyének (minimálbér) 5 százaléka száz módosítása forintra kerekítve/alkalom Díj megnevezése Díj mértéke Megjegyzés Szigorlat/komplex vizsga díja teljes munkaidőre megállapított kizárólag doktori képzésben Értekezéstervezet védési díja teljes munkaidőre megállapított kizárólag doktori képzésben
# 7. § / 3 I. 66 500,- 190,- / 4 I. 63 200,- 180,-
Értekezés védési díja teljes munkaidőre megállapított kizárólag doktori képzésben Honosítási eljárás díja teljes munkaidőre megállapított 6. melléklet 1 Teljes idejű, (nappali munkarend) alapképzésben, osztott vagy osztatlan mesterképzésben és doktori képzésben részt vevő hallgatók, valamint vendéghallgatók (kivéve: Study Abroad program), továbbá idegennyelvi előkészítő programban résztvevők kollégiumi díja, a részidős (levelező, esti munkarend) alapképzésben, osztott vagy osztatlan mesterképzésben és doktori képzésben részt vevő hallgatók kollégiumi díja, továbbá a szakirányú továbbképzési szakon tanulmányokat folytató hallgatók kollégiumi díja az alábbiak: EU/EGT állampolgárok számára: KOLLÉGIUM Fő/szoba FOKOZAT (önköltséges hallgatók) ** DÍJ Kinizsi 1 II. 44 000,- 125,- 11 650,- Kollégium Ráday 2 IV. 60 100,- 170,- 13 980,- Kollégium Tarkaréti 3 I. 40 300,- 115,- 11 650,- Kollégium Gellért 2 IV. 80 000,- 225,- 17 475,- Campus Kollégium Nem EU/EGT állampolgárok számára: KOLLÉGIUM ELHELYEZÉS KOMFORTKOLLÉGIUMI DÍJ (önköltséges Kollégium Kollégium Tarkaréti 3 I. 50 400,- 140,- Kollégium Gellért Campus 2 IV. 100 000,- 280,- Kollégium
# 7. § / Kollégium Kollégium Kollégium Campus / Kollégiuma
* Amennyiben a szakkollégista hallgató más felsőoktatási intézmény államilag finanszírozott hallgatója, úgy az Önköltséges hallgatói díj összege csökkentésre kerül az állami kollégiumi normatíva összegével, amennyiben az adott felsőoktatási intézménnyel az Egyetem erre vonatkozóan együttműködési megállapodást írt alá. ** Corvinus ösztöndíjjal támogatott hallgatók is önköltséges hallgatóknak minősülnek Állami ösztöndíjas hallgató: a hallgatói finanszírozás formája államilag támogatott, már csak kifutó képzések, valamint egyes doktori képzések esetén (a képzés költségét a hallgató helyett az állam viseli, nem ide értendő a Stipendium Hungaricum és Diaszpóra ösztöndíj program). Önköltséges hallgató: a képzés költségét a hallgató saját maga vagy az odaítélt ösztöndíj alapján az egyetem fenntartó alapítvány viseli. *** Az EUR-ben meghatározott díjak azokra a hallgatókra érvényesek, akik az önköltségi díjat is EUR-ban fizetik. Ez a hallgatói kör minden jelen 6. sz. mellékletben meghatározott díjat EUR-ben köteles megfizetni. 2. A Budapesti Corvinus Egyetem kollégiumaira vonatkozó többletszolgáltatási térítési és egyéb díjak Extra pipere nem elérhető szolgáltatás 30 000 Ft/szoba/hó takarítási 80 EUR/szoba/ szolgáltatás díja hó (kéthetente ágynemű csere és takarítás) Kulturális 2000 Ft/fő/félév hozzájárulási díj* 5 EUR/fő/félév Látogatófogadási 1500 Ft/fő/alkalom díj 4 EUR/fő/alkalom Késedelmi díj 2000 Ft/tétel
# 7. § / kell) kell / 15 000 Ft/fő/félév 12 500Ft/fő/félév 10 000 Ft/fő/félév Külső üzemeltetői
Belépőkártya-pótlási 15 EUR/db/ alkalom díj Kulcspótlási díj 5000 Ft/db/alkalom KAUCIÓ** Az adott épületre vonatkozó 1 havi legkisebb önköltséges kollégiumi térítési díj. Lemondási díj Kaució összegével azonos Kiköltözés Kaució összegével azonos mulasztási díj Kényszertakarítás 3000 Ft/fő/ 3000 Ft/fő/alkalom 3000 Ft/fő/alkalom 3000 Ft/fő/alkalom díja alkalom 8 EUR/fő/ 8 EUR/fő/ 8 EUR/fő/ (kollégiumvezető 8 EUR/fő/ alkalom alkalom alkalom által elrendelt alkalom (a szoba összes (a fürdő vagy a (a fürdő vagy a takarítás) (a szoba összes lakójának fizetnie szoba összes szoba összes Konditerem-használati 35 EUR/fő/félév 30 EUR/fő/félév 25EUR/fő/félév díjszabás/ feltétel díj rendszer szerint Minden egyéb kártérítés jellegű díjat a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat szerint kell kifizetni. * Hallgatói Önkormányzat által kezelt díjtételek minden kollégista számára kötelező (kivéve: Study Abroad). ** A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban, valamint a Stipendium Hungaricum Sport ösztöndíjprogramban és Diaszpóra programban részt vevő hallgatók a kauciót EUR-ban kötelesek megfizetni. Továbbá, amennyiben ezen programok hallgatói a standard kollégiumi elhelyezésnél magasabb kategóriájú elhelyezést kívánnak igénybe venni, erre a program végrehajtási útmutatója szerint lehetőségük van, amennyiben az intézmény számára megfizetik az ösztöndíj program által nyújtott lakhatási támogatás és a magasabb kategóriájú szoba térítési díja közötti árkülönbözetet. Amennyiben az Egyetem a kollégiumot nem kollégiumi elhelyezésként, hanem szálláshely szolgáltatásként biztosítja nem hallgatók számára vagy hallgatók számára nem a tanulmányi időszakhoz (teljes tanévhez vagy félévhez) kapcsolódóan, akkor annak díját nem jelen Szabályzat határozza meg, hanem arról az operatív főigazgató és a campus szolgáltatásokért felelős vezető dönt azzal, hogy a díj összege nem lehet alacsonyabb a HTJSZ-ben meghatározott kollégiumi térítési díjaknál. Díjtétel definíciók: a) Kollégiumi díj: a kollégiumi férőhely biztosításáért fizetendő díjtétel, meghatározása az adott épület önköltségszámításán alapul. b) Extra pipere takarítási szolgáltatás díja: extraszolgáltatási csomag részeként a kollégiumi lakó által igénybevehető szolgáltatás, mely tartalmaz két hetente ágynemű cserét és szoba, valamint fürdő takarítást. c) Kulturális hozzájárulási díj: a kollégista kötelező hozzájárulása a Hallgatói
# 7. § / kell) kell / 15 000 Ft/fő/félév 12 500Ft/fő/félév 10 000 Ft/fő/félév Külső üzemeltetői
Önkormányzat (HÖK) által kollégiumi lakók számára szervezett közös, mindenki számára nyitott rendezvényekhez, valamint kisebb beruházási fejlesztésekhez. d) Látogató fogadási díj: a kollégiumi Házirend szabályai szerint díjköteles időszakban (23:00–07:00 közötti időszakban) a kollégista által fogadott látogató után fizetendő díjtétel. e) Késedelmi díj: a Neptunban kiírt pénzügyi kötelezettség befizetési határidejének elmulasztását követően kiszabott díjtétel, minden lejárt határidejű tartozás után fizetendő. Gyűjtőszámláról a határidő lejáratát követően automatikusan levont díjtétel után is fizetendő. f) Belépőkártya-pótlási díj: a kollégiumi beléptetésre szolgáló proxy kártya pótlásának díja (megrongálódás vagy elhagyás esetén) g) Kulcspótlási díj: a kollégiumi szobához és vagy speciális helyiséghez használt kulcs pótlásának díja (megrongálódás vagy elhagyás esetén) h) KAUCIÓ: a hallgató kollégiumi jogviszonyának létrejöttével összefüggésben (kivéve: ahol háttérintézményi kezesség van a hallgatói díjfizetés mögött) a kollégiumi beköltözést megelőzően kauciót (óvadékot) fizet. Ezen összeget a Kollégium teljes egészében vagy részben felhasználhatja, amennyiben a kollégiumi beköltözéssel, bentlakással, tartózkodással (ideértve az ott nyújtott szolgáltatásokat, rendezvényeket) kapcsolatosan a kollégista a Corvinus Egyetemnek kárt okoz, vagy a kollégiumi tartózkodással összefüggésben más fizetési és vagy adminisztrációs kötelezettségeit nem teljesíti határidőben. A Kollégiumi jogviszony lejáratakor vagy bármely más ok miatti megszűnésekor a Kollégium a kollégistával elszámol a kaució összegével. A kaució összege teljes egészében visszajár, ha a kollégista személyesen vagy meghatalmazott útján rendben teljesíti a Kollégiumi Házirendben meghatározott kiköltözési adminisztrációs kötelezettségeit legkésőbb a kollégiumi jogviszony lejáratának utolsó napjáig (kiköltözési nyilatkozatát aláírta, valamint a kiköltözési kérvényét Neptunban benyújtotta), nem okozott kárt, tartozásait rendezte, szobáját rendezetten, kitakarítva adta vissza és minden személyes holmiját a kollégiumból elvitte. Bármely előbbi feltétel nem teljesítése a kaució megvonását eredményezi. A kötelezettségek maradéktalan teljesítését követően a hallgató felé történő elszámolás maximum 45 napon belül megtörténik. i) Lemondási díj: A lemondási díj a kaució összegével azonos. Lemondási díj kerül kiírásra abban az esetben, ha a kollégiumi pályázatban résztvevő hallgató a kollégiumi felvételi pályázatban megjelölt határidőn túl mondja vissza férőhelyét vagy áll el a kollégiumi felvételi pályázattól, illetve nem költözik be az egyetemi beiratkozási regisztrációs időszak utolsó napjáig. Amennyiben a pályázó egyetemi hallgatói jogviszonya az Egyetem érdekkörében felmerülő ok miatt nem jön létre, akkor a korábban megállapított lemondási díj törlésre kerül, ha az Egyetem
# 7. § / 15 000 Ft/fő/félév 12 500Ft/fő/félév 10 000 Ft/fő/félév Külső üzemeltetői / értékelésének rendje
érdekkörén túlmutató ok miatt nem jön létre a jogviszony (pl: vízumelutasítás), akkor lemondási díj fizetendő. Törölt státuszú hallgató esetében az előre kiírt, de be nem fizetett kaució vagy lemondási díj törölhető. j) Kiköltözés mulasztási díj: A kaució összegével azonos díj kerül kiírásra, amikor a kollégista kiköltözési adminisztrációs kötelezettséginek elmulasztása történik, azaz adminisztrációs vagy egyéb kötelezettségeit nem teljesíti kollégiumi jogviszonyának utolsó napjáig. k) Kényszertakarítási díj: a kollégiumi vezetőség szobaellenőrzések alkalmával közegészségügyi okból vagy az infrastruktúra megóvása érdekében az adott lakószobára/fürdőhelyiségre vagy teljes lakóegységre kényszertakarítást rendelhet el, melyet az üzemeltető cégen keresztül végeztet el. A szoba/fürdő felhasználói a kényszertakarítástért térítési díjat kötelesek fizetni. l) Konditerem-használati díj: a kollégista kérvényezheti a kollégium üzemeltetésében működő edzőterem használatát. A benyújtott igény alapján a kollégistának díjfizetési kötelezettsége keletkezik az adott szemeszterre. Kivéve, ha a kollégium vezető által megszabott és kihirdetett határidőig a kollégista ezen kérelmét visszavonja. 7. melléklet 1 1. A kollégiumi elhelyezésre irányuló felvételi eljárás és a pályázatok (1) Jelen melléklet az Egyetem kollégiumaiban történő elhelyezésre irányuló felvételi eljárás szabályait határozza meg. (2) A melléklet személyi hatálya kiterjed az Egyetem hallgatóira, akik kollégiumi elhelyezésre pályázatot nyújtanak be. (3) Jelen melléklet nem terjed ki a szakkollégista hallgatókra. (4) Szakkollégiumokra vonatkozó eltérő szabályok: a) A szakkollégiumok a szakkollégiumi felvételi eljárás során benyújtott pályázatok alapján, saját hatáskörben döntenek a kollégiumi elhelyezés feltételeiről és az elbírálás rendjéről a rendelkezésükre álló kvóta erejéig. b) A szakkollégiumok speciális feltételeket alkalmazhatnak a pályázatul során. c) A szakkollégiumok számára rendelkezésre álló, de fel nem használt férőhelyek az általános kollégiumi felvételi eljárás keretében hasznosíthatók. d) A szakkollégium köteles a szakkollégiumi felvételi eljárás során felvételt nyert hallgatók létszámáról, valamint a kollégiumi elhelyezés biztosításához szükséges adatairól az érintett kollégium részére adatot szolgáltatni legkésőbb az általános kollégiumi felvételi eljárás pályázat-benyújtási határidejéig. (5) A kollégiumi férőhelyek rendeltetése a) A kollégiumi férőhelyek a tanév időbeosztásához igazodva a szorgalmi és vizsgaidőszakban biztosítanak elhelyezést. Szorgalmi időszakon túli hasznosításról a campus szolgáltatásokért felelős vezető dönt. b) A kollégiumi elhelyezés a képzési és kimeneti követelményekben, valamint a tantervben meghatározott tanulmányi kötelezettségek (pl: szakmai gyakorlat) teljesítésének időtartamára is biztosítható.
# 7. § / 15 000 Ft/fő/félév 12 500Ft/fő/félév 10 000 Ft/fő/félév Külső üzemeltetői / értékelésének rendje
(6) A kollégiumi elhelyezésre vonatkozó pályázat meghirdetésének, továbbá a pályázatok benyújtásának rendjét, valamint a pályázatok elbírálásának szempontjait a Juttatási rendeletben foglaltakra figyelemmel a campus szolgáltatásokért felelős vezető az alábbi keretek között határozza meg: (7) A kollégiumi felvételi eljárások típusai: 7.1. Előrehozott pályázati eljárás 7.1.1.Az Egyetem előrehozott pályázati eljárás keretében bírálja el a kollégiumi férőhely iránti kérelmet az alábbi hallgatói kör részére: a) Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban részt vevők, b) Diaszpóra ösztöndíjprogramban részt vevők, c) idegen nyelvi előkészítő képzésben részt vevők, d) vendéghallgatók, e) gördülő intézményi felvételi eljárással felvett első tanulmányi félévüket kezdő önköltséges külföldi hallgatók 7.1.2. Az (7.1.1.) bekezdés szerinti hallgatók részére a kollégiumi elhelyezés a programonként meghatározott kvóta erejéig prioritásként biztosított. 7.1.3. A kvótán belül fel nem használt férőhelyek az általános felvételi eljárásba kerülnek vissza, legfeljebb 5 hónapos elhelyezési időtartamra. 7.2. Általános felvételi eljárás: Az Egyetem tanévenként két alkalommal általános kollégiumi felvételi eljárást hirdet: a) teljes tanévre, b) tavaszi félévre 7.3. Pótfelvételi eljárás: 7.3.1. Az általános felvételi eljárás lezárását követően, a szabad férőhelyek erejéig az Egyetem pótfelvételi eljárást hirdethet. 7.3.2 A pótfelvételi eljárás – a pályázati felhívás rendelkezése szerint – folyamatos is lehet, ahol a „first come first served” elv alapján történik a férőhelyek kiosztása. (8) Pályázati jogosultság 8.1. Teljes idejű képzésben részt vevők: Általános pályázati eljárás keretében pályázhatnak a teljes idejű (nappali munkarendű) képzésben részt vevő: a) magyar állampolgárok, b) a vonatkozó jogszabály szerint határon túli magyarnak minősülő személyek, c) államközi szerződés alapján tanulmányokat folytató külföldi hallgatók. 8.2. Egyéb külföldi hallgatók A nem az előző (7) pont szerinti külföldi hallgatók kollégiumi elhelyezése akkor biztosítható, ha a 8.1. szerinti hallgatók pályázatának elbírálása lezárult, és szabad férőhely áll rendelkezésre. 8.3. Részidős képzésben részt vevők: 8.3.1. Részidős (levelező, esti) képzésben, valamint szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók kizárólag pótfelvételi eljárás keretében pályázhatnak. 8.3.2. Elhelyezésük a fennmaradó férőhelyek függvényében, a teljes kollégiumi díj megfizetése mellett lehetséges, amennyiben erre rendelkezésre állna férőhely kapacitás. (9) Kizáró okok: Nem vehet részt kollégiumi pályázatban az a hallgató, a) akinek az Egyetemmel szemben lejárt tartozása áll fenn, b) akinek hallgatói jogviszonya a megpályázott időszakra vonatkozóan passzív vagy megszűnik, c) akinek bentlakási megállapodását az Egyetem korábban egyoldalúan
# 7. § / 15 000 Ft/fő/félév 12 500Ft/fő/félév 10 000 Ft/fő/félév Külső üzemeltetői / értékelésének rendje
felmondta. (10) Kiskorú pályázó (18. életévét nem töltötte be a pályázat leadásának időpontjában) esetén kötelező törvényes képviselői (szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők közös/ egyedül gyakorló szülő/ gyám), hozzájáruló nyilatkozat megtétele. (11) A pályázati eljárás rendje 11.1. A pályázat meghirdetése: a) A pályázatot a campus szolgáltatásokért felelős vezető hirdeti meg. b) A meghirdetés előtt egyeztetni kell a HSZB-vel és a tanulmányi ügyekért felelős vezetőjével. c) A pályázati felhívást az Egyetem honlapján kell közzétenni. d) Az általános felvételi eljárásra vonatkozó felhívásnak összhangban kell állnia a hallgatók szociális helyzetének megállapítására vonatkozó rektorhelyettesi rendelkezéssel. 11.2. Az elhelyezés időtartama: a) A tanévet megelőző felvételi eljárás során az elhelyezés 5 vagy 10 hónapra biztosítható. b) Keresztféléves eljárás esetén az elhelyezés időtartama 5 hónap, a tanév végéig. c) Az elhelyezés feltétele a bentlakási szerződésben foglalt kötelezettségek folyamatos teljesítése. (12) Pontszámítás és döntéshozatal 12.1. A felvételi pontszám A kollégiumi felvételi pontszám – a külföldi hallgatók kivételével – az alábbi pontszámok összege: a) tanulmányi pontszám, b) szakmai (tudományos tevékenység) c) közéleti (diákszervezeti munka) pontszám, d) sportolói tevékenység pontszám, e) szociális pontszám. 12.2. A szociális pontszám alapja a rendszeres szociális ösztöndíj pályázaton elért pontszám, egész számra kerekítve. 12.3. Amennyiben a hallgató rendszeres szociális ösztöndíj pályázatot nem nyújt be, szociális pontszáma nulla. 12.4. Külföldi hallgatók pályázatára vonatkozó értékelési rendet jelen 7. számú melléklet 3. fejezete tartalmazza. (13) Összeférhetetlenség: A pályázat elbírálásában (HSZB bírálóként) részt vevő hallgató saját pályázatának elbírálásában nem működhet közre. (14) Felelősségi rend: 14.1. A pályázatok feldolgozásáért és pontozásáért a campus szolgáltatásokért felelős vezető, valamint tanulmányi ügyekért felelős vezető felelős. 14.2. A kollégiumi felvételi pontszám meghatározása, a rendelkezésre álló férőhelyek kiosztása az érintett kollégiumi épület kollégiumvezetőjének, a Hallgatói Szociális Bizottságnak és a TÜ-nek a feladata. 14.3. A kollégiumi elhelyezés tárgyában a döntést a campus szolgáltatásokért felelős vezető hozza meg, amelyet határozatba foglal. (15) A döntés közlése és jogorvoslat 15.1. Előzetes tájékoztatás és észrevételezés: a) A döntést megelőzően a hallgatókat előzetesen tájékoztatni kell. b) A hallgatók a pályázati felhívásban meghatározott módon és határidőben észrevételt tehetnek. c) Az észrevételeket a campus szolgáltatásokért felelős vezető bírálja el, a kollégiumvezetőkkel egyetértésben a HSZB véleményezése mellett. 15.2. A határozat közlése és jogorvoslat: a) A végleges határozatot a TÜ a Neptun rendszeren keresztül közli.
# 7. § / értékelésének rendje / magyar hallgatók esetében 1)
b) A határozat ellen az általános szabályok szerint jogorvoslatnak van helye. (16) A kollégiumi jogviszony létrejötte és megszűnése 16.1. A jogviszony létrejötte A kollégiumi jogviszony az alábbi feltételek együttes teljesülésével jön létre: a) végleges pozitív kollégiumi felvételi határozat, b) Beköltözési Kérvény benyújtása a Neptun rendszerben, azaz a bentlakási szerződés, azaz Általános Szerződési Feltételek elfogadása c) kaució befizetése d) továbbá gördülő intézményi felvételi eljárásban résztvevő első tanulmányi félévüket megkezdő önköltséges külföldi hallgatók esetében az első tanulmányi félévre megfizetett kollégiumi díj befizetése is megtörténik. (17) Férőhelyhasznosítás és megszüntetés: a) A betöltetlen férőhelyek hasznosításáról a campus szolgáltatásokért felelős vezető dönt b) A kollégiumi jogviszony a felvételi határozatban közölt, határozott időtartamra jön létre, annak utolsó napjáig hatályos. c) A tanév közbeni jogviszony megszüntetésének szabályait a pályázati felhívás és a kollégiumok Általános Szerződési Feltételei (röv. ÁSZF) tartalmazzák. 2. A Kollégiumi felvételi pályázatok értékelésének rendje (magyar és határon túli (1) A Neptun Egységes Tanulmányi Rendszerben benyújtott kollégiumi pályázatok elbírálásánál figyelembe vett értékelési szempontok: a) a kollégiumi felvételi eljárással párhuzamosan indított rendszeres szociális ösztöndíj pályázaton elért pontszám, b) az állandó lakhelyének az Egyetem „E” épületétől (1092 Budapest Fővám tér 8.) való távolsága, c) a pályázó tanulmányi eredménye (az első évfolyamos hallgatók esetében a felvételi pontszám, a felsőbb évfolyamos pályázók esetében pedig a hallgató utolsó kettő érdemjeggyel lezárt félévének tanulmányi ösztöndíjátlagának számtani átlaga), d) a pályázó az Egyetemen hallgatói közösségért végzett és tudományos munkája, e) a pályázó előnyben részesítése, amennyiben az előnyben részesítés felsőoktatási törvényben meghatározott feltételei fennállnak (eseti, egyedi elbírálás szerint), (2) Az (1) a) alpont a rendszeres szociális ösztöndíj pontozási rendszerével megegyező. A kollégiumi felvételi pályázatnál a rendszeres szociális ösztöndíj pályázaton elért pontszám veendő figyelembe, a matematikai kerekítés szabályai szerint korrigálva. (3) Kollégiumi felvétel során a pontszámok beszámításának megoszlása (összesen 250 pont): MAX pontszám: Elérhető Súly arányok Elérhető Súly arányok 250 pont maximum pont maximum pont
# 7. § / 210–239 km között 17 pont / 240 km felett 19 pont
Rendszeres 100 40% 140 56% szociális ösztöndíj pályázaton elért Tanulmányi átlag 50 20% 50 20% Közéleti és 30 12% 5 2% diákszervezeti tevékenység Tudományos 30 12% 15 6% tevékenység Sportolói 20 8% 20 8% tevékenység Távolság 20 8% 20 8% ÖSSZESEN: 250 100% 250 100% A lakóhely távolsága alapján szerezhető pontok számát az alábbi táblázat tartalmazza. A határon túli állandó lakóhellyel rendelkező hallgatók számára a táblázatban szereplő pontokhoz képest + 1 pont adható. (4) Az adott kollégiumot első helyen jelölt és a Kollégiumi Felvételi Pályázat során elért pontszám alapján elöl álló hallgatók sorrendjében történik a kollégiumi helyek feltöltése, a ponthatárok meghatározása. Ettől eltérni abban az esetben lehet, ha a szobabeosztás szerinti nemi megoszlás ezt nem teszi lehetővé. (5) A HTJSZ-ben meghatározott rendszeres szociális ösztöndíj pályázat során elért szociális pont alapján történik a kollégiumi felvételi szociális pontszám megállapítása. (6) A kollégiumi felvételi eljárás során maximum száz (100) szociális pont – alapszakon tanulmányokat folytató elsőéves hallgatók esetén száznegyven (140) pont – szerezhető, amennyiben a pályázó nem vagy nem érvényes rendszeres szociális ösztöndíjpályázatot nyújt be, úgy a szociális részpontszáma nulla (0). (7) A kollégiumi felvételi eljárás során a rendszeres szociális ösztöndíj pontozási rendszere alapján megállapított pontszámot kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha ez több mint száz (100) pont, a hallgató akkor is csak száz (100) szociális pontot kaphat a kollégiumi felvételi pályázat során, kivétel az alapszakon tanulmányokat folytató elsőéves hallgatók (akik esetén ez száznegyven (140) pont.) (8) Az alapképzés I. évfolyamos pályázóknak adható pontok az elért felvételi pontszámaik alapján Az országos felsőoktatási felvételi eljárásban megállapított pontszámát tízzel kell osztani, így maximum ötven (50) pont érhető el. (Az országos felsőoktatási felvételi eljárásban maximum ötszáz (500) pont érhető el, azaz 500/10 =>50.) (A matematikai kerekítés szabályai szerint korrigálva.) (9) Az osztott vagy osztatlan mesterképzés és doktori képzés I. évfolyamos pályázóknak adható pontok az elért felvételi pontszámaik alapján (maximum 50 pont) A mesterképzés I. évfolyamos pályázók országos felsőoktatási felvételi eljárásban megállapított pontszámát 2,0-vel kell osztani, így maximum ötven (50) pont érhető el.
# 7. § / 210–239 km között 17 pont / 240 km felett 19 pont
(Az országos felsőoktatási felvételi eljárásban maximum száz (100) pont érhető el, azaz 100/2,0 =>50.) (A matematikai kerekítés szabályai szerint korrigálva.) (10) A felsőbb évfolyamos (alap-, osztott vagy osztatlan mester-, és doktori képzés) pályázóknak adható pontszámok tanulmányi átlaguk alapján (maximum 50 pont) A felsőbb évfolyamos pályázók utolsó kettő érdemjeggyel lezárt aktív félévének tanulmányi ösztöndíjátlagának számtani átlagát* tízzel kell megszorozni. Maximum ötven (50) pont érhető el, azaz 5,00x10=>50,0” (A matematikai kerekítés szabályai szerint korrigálva.) Amennyiben a pályázó az előző félév során külföldi részképzésen vett részt, ennek következtében a jegyei még nem kerültek be a Neptun rendszerbe a kollégiumi felvételi eljárás időszakáig, a pályázat során a külföldi részképzés félévét megelőző két aktív félév tanulmányi ösztöndíjátlagának számtani átlagát* tízzel kell megszorozni és azt kell figyelembe venni. * Tanulmányi átlag = tanulmányi ösztöndíjátlag – számítása a hatályos HTJSZ szerint, a pontszámítás során a kollégiumi felvételi eljárás felhívásában beadási határidőként megállapított napon a Neptun rendszerben szereplő legutolsó érdemjeggyel lezárt tanulmányi félév tanulmányi ösztöndíjátlagát kell figyelembe venni. (11) Extracurriculáris tevékenységekre adható pontszámok (maximum 80 pont) Alapképzésben felsőbb éves, osztott vagy osztatlan mesterképzésben és doktori képzésben tanulmányokat folytató pályázó tevékenységének értékelése 1. Közéleti és diákszervezeti tevékenység általános értékelése (maximum 30 pont) 1. sz. melléklet 6. pontja szerinti táblázat értékeit figyelembe véve, doktori képzés esetén az 1. sz. melléklet 8/b pontjai szerint (értékelési arány 30%) a) Maximum két szervezetben végzett munka vehető figyelembe. (A pályázati időszakot megelőző utolsó két félév tevékenysége értékelhető.) b) Egy szervezetben csak egyféle pozícióra adható pont. c) A pontszámításnál az aktuális félévben akkreditált kategóriába kell számítani a diákszervezetet, amennyiben a hallgató jelenleg is tag. Ha korábbi (de nem régebbi, mint két féléves) tevékenységre hivatkozik a hallgató, akkor azt a kategóriát kell figyelembe venni, amiben az adott diákszervezet a hallgató aktív tevékenységének végén tartozott. d) A tevékenység igazolására kötelezően kitöltendő a hallgatói szervezet vezetője által az adott félév pályázati kiírásában megtalálható igazolásminta, vagy ezzel egyenértékű, a hallgatói szervezet vezetője által kiállított igazolás, amelyet bélyegző hiányában a Hallgatói Önkormányzat hitelesít. e) Más felsőoktatási intézmény diákszervezetében végzett munka nem értékelhető. 2. Tudományos tevékenység (maximum 30 pont) – 1. sz. melléklet 3. pontja szerinti táblázat értékeit figyelembe véve (értékelési arány 30%) a) Amennyiben a hallgató társszerzőként leadott TDK dolgozattal vagy egyéb
# 7. § / 210–239 km között 17 pont / 240 km felett 19 pont
tudományos munkával pályázik, rá a következő pontozás érvényes: a) ha két szerzője van a dolgozatnak, a pályázó a maximálisan szerezhető pontok 70%-át, b) ha több, mint két szerzője van a dolgozatnak, a hallgató a maximálisan szerezhető pontok szerzők számával visszaosztott értékét kaphatja meg. c) Tudományos tevékenység esetén az előző két aktív féléves munka értékelhető. OTDK esetén a legutóbbi verseny. 3. Sporttevékenység (maximum 20 pont) – 1. melléklet 5) pontja szerinti táblázat értékeit figyelembe véve (értékelési arány 10%) Minden pályázati időszakban az azt megelőző maximum négy év sporttevékenysége vehető figyelembe. Az 1. melléklet 5) pontjának megfelelően, minden pályázati időszakban az azt megelőző maximum egy év sporttevékenysége vehető figyelembe. Kivételt képeznek ez alól a világbajnokságokon, és Olimpián elért eredmények. Esetükben a pályázati időszak előtti legutolsó versenyek eredményeit fogadjuk el. Alapképzés I. évfolyamos első féléves pályázók középiskolás tevékenységeinek értékelése: a) Közéleti tevékenység általános értékelése (maximum 5 pont) a. A hallgató Diákönkormányzatban végzett munkája értékelhető. b. A tevékenység igazolása a pályázati felhívásban található igazolásminta által történik. b) Alapképzés I. évfolyamos pályázóknak középiskolás tudományos tevékenység során az utolsó két tanév versenyeredményeit vesszük figyelembe a következőképpen (maximum 15 pont): Tevékenység Adható Szükséges igazolás
# 7. § / 3. hely 3 / 3. Külföldi hallgatókra vonatkozó eljárás értékelése
Középiskolai helyezésről, és/vagy részvételről. Tanulmányi Verseny (OKTV) Országos verseny 1. hely 7 A verseny szervezője által kiállított igazolás a c) Sportolói tevékenység (maximum 20 pont) (értékelési arány 20%): a. Az értékelés az 1. melléklet 5.) pontjának értékei alapján történik. b. A hallgató utolsó két tanévének tevékenységeit vesszük figyelembe. Kivételt képeznek ez alól a világbajnokságokon, és Olimpián elért eredmények. Esetükben a pályázati időszak előtti legutolsó versenyek eredményeit fogadjuk el. EGT-n kívüli és belüli, nem magyar állampolgárságú és nem határon túli nappali munkarendű hallgatók kollégiumi jelentkezése a kollégiumi pályázati felhívás(ok)ban közétett eljárásrend és határidők szerint zajlik. A pályázat elbírálásának szempontjai: – A beérkezett pályázatok rendezési elve elsődlegesen a benyújtás időpontja (first come, first served elv szerint), de – elsőéves (alapszakos, majd mester), azt követően PhD hallgatók az elbírálás során előnyben részesülnek a felsőbb éves hallgatókkal szemben. – felsőbb éves hallgatók esetén az utolsó érdemjeggyel lezárt két aktív félév tanulmányi ösztöndíjátlagának számtani átlagát* tízzel kell megszorozni, ezen összpontszám alapján történik a sorrend felállítása, azonos pontszám esetén a benyújtás időpontját is figyelembe kell venni. – A programok és a külföldi önköltséges hallgatók számára rendelkezésre álló férőhelyek előre meghatározottak, felvétel – a fenti elbírálási szempontok, adott csoporton belüli figyelembevételével – ezen kvóták erejéig történik. Az értékelés szempontjai tehát függetlenek a Neptun rendszer által automatikusan programozottan számolt pontozási rendszertől. Részképzéses programok előrehozott kollégiumi felvételi eljárás keretében tudnak pályázatot benyújtani a számukra fenntartott férőhelyekre. 4. Első félévüket kezdő önköltséges külföldi hallgatókra (intézményi felvételi
# 7. § / eljárással felvett) vonatkozó speciális szabályok / TARTALOMJEGYZÉK
Minimális elvárások a kollégiumi pályázat benyújtásához az első tanulmányi félévüket kezdő intézményi felvételi eljárással felvett önköltséges külföldi hallgatók esetében: – soron következő tanévre „elfogadó” felvételi határozatot kapott, – a tandíj befizetése megtörtént – a kollégiumi pályázati kérvény, kiértesítő levélben megadott határidőig történő benyújtása (a kérvényben foglalt feltételek, valamint szabályzók megismerése és elfogadása mellett). A beérkezett pályázatok elbírálása a fenti feltételek teljesülése mellett a jelen melléklet 7.3. pontjában meghatározott értékelési szempontokat követve zajlik a rendelkezésre álló férőhelyek keretéig. Szálláshely igazolás kiadásának feltételei, elnyert kollégiumi férőhely esetén: – a megpályázott időszak első tanulmányi félévére vonatkozó kollégiumi díj befizetése. Férőhely visszamondási feltételeket és határidőket a kollégiumi pályázati felhívás rögzíti. A meghirdetett határidőn túli és nem az Egyetem érdekkörében felmerülő ok miatti visszamondás esetén a befizetett kollégiumi díj nem teljes összegben kerül visszatérítésre (egyszeri lemondási díj kerül levonásra). Budapesti Corvinus Egyetem 1 Hallgatói követelményrendszer 4. rész: Hallgatói térítési és juttatási szabályzat 1 I. FEJEZET 1 Általános rendelkezések 1 A Szabályzat célja 1 A Szabályzat hatálya 1 Kapcsolódó szabályozó dokumentumok 2 Fogalmak 3 Eljáró testületek és személyek 3 II. FEJEZET 6 A hallgatói és doktori képzésben részt vevők számára biztosított juttatások rendszere 6 A képzés önköltségét finanszírozó ösztöndíjak 6 Nem a képzés önköltségét finanszírozó juttatások 6 Vis maior juttatások 7 A juttatások forrásai 7 A Magyar Államtól a juttatásokra kapott támogatás felosztása a juttatások fajtái szerint 7 A hallgatók számára közvetlenül biztosított pénzbeli juttatások 8
# 7. § / Az önköltség befizetésének rendje 61 / Díjak befizetésének elmulasztása 62
III. FEJEZET 55 A hallgatók által fizetendő díjak és térítések teljesítésének feltételei és szabályai 55 A fizetési kötelezettség teljesítéséhez tartozó kedvezmények biztosításának feltételei és szabályai 65 A befizetett díjak visszatérítésének szabályai 67 IV. FEJEZET 69 Vegyes és záró rendelkezések 69 Méltányosság 69 Vendéghallgatókra és részismereti képzésben részt vevőkre vonatkozó speciális rendelkezések 70 Az állami ösztöndíjas képzésről önköltséges képzésre történő átsorolás szabályai 70 Eljáró testületekre vonatkozó szabályok 73 Hallgatói jogviszonnyal nem rendelkezőkre vonatkozó speciális rendelkezések 73 Kompenzáció 74 Adatkezelés 74 Záró rendelkezések 74 1. melléklet: Intézményi juttatások kritériumrendszere 75 2. melléklet: Az önköltség 75 3. melléklet: Felvételi eljárás díjtételei 75 4. melléklet: Díjtételek hallgatókra és doktori képzésben részt vevőkre vonatkozóan 75 5. melléklet: Díjtételek megszűnt hallgatói jogviszonyú személyekre vonatkozóan 75 6. melléklet: Kollégiumi díjak, kollégiumi térítési díjak 75 7. melléklet: A kollégiumi elhelyezésre irányuló felvételi eljárás és a pályázatok értékelésének rendje 75 1. melléklet 75 Intézményi juttatások kritériumrendszere 76 2. melléklet 90 Az önköltség összege 91 3. melléklet 91 Felvételi eljárás díjtételei 91 4. melléklet 92 Díjtételek hallgatókra és doktori képzésben részt vevőkre vonatkozóan 92 5. melléklet 95 Díjtételek megszűnt hallgatói jogviszonyú személyekre vonatkozóan 95
# 7. § / hallgatókra (intézményi felvételi eljárással / felvett) vonatkozó speciális szabályok 108
6. melléklet 98 1. Kollégiumi díjak, kollégiumi térítési díjak 98 7. melléklet 102 1. A kollégiumi elhelyezésre irányuló felvételi eljárás és a pályázatok értékelésének rendje 102 2. A Kollégiumi felvételi pályázatok értékelésének rendje (magyar és határon túli magyar hallgatók esetében) 105 3. Külföldi hallgatókra vonatkozó eljárás értékelése 108
# 1. § / Preambulum / Az Ügyrend hatálya
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) III. kötet, a Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) 4. részének, a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat (továbbiakban: HTJSZ) 5. § (2) c) pontja alapján létrejött Közéleti Bíráló Bizottsága, a működési rendjét (a továbbiakban: Ügyrend) az alábbiakban állapítja meg.
# 2. § / Az Ügyrend hatálya / A Bizottság hatásköre, összetétele
2. § (1) Az Ügyrend személyi hatálya a Közéleti Bíráló Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) valamennyi tagjára és a Bizottság üléseire meghívott személyekre egyaránt kiterjed. (2) Az Ügyrend tárgyi hatálya a Bizottság hatáskörébe tartozó bármely ügyben történő eljárásra kiterjed. (3) A Bizottság működésével kapcsolatos mindazon kérdésben, amelyet jelen ügyrend nem szabályoz, a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) III. kötet, Hallgatói Követelményrendszer (HKR) 2. rész A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje (HJR), a HKR 3. rész Tanulmányi és vizsgaszabályzat (TVSZ) és a HTJSZ vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. (4) Jelen ügyrend időbeli hatálya a következő érvényes ügyrend elfogadásig tart.
# 3. § / A Bizottság hatásköre, összetétele / Az Elnök
3. § (1) A Bizottság hatáskörét, létszámát, összetételét a HTJSZ határozza meg. (2) Főszabály szerint a Bizottság hatáskörét jelen Ügyrendben meghatározott bizottsági döntéshozatali rendben gyakorolja. (3) Amennyiben azonban az ügy megítélése egyszerű, abban mérlegelésnek nincs helye, a Bizottság elnöke (továbbiakban: Elnök) egy adott ügycsoport tekintetében a döntési jogkört magához vonhatja. Ehhez a Bizottság többi tagjának a hozzájárulása szükséges. Ez esetben az Elnök a Bizottságtól átruházott hatáskörben egyszemélyben dönt a Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben. Ilyen ügycsoport lehet különösen, de nem kizárólagosan a hatásköri kérdés eldöntése, a formai okból történő elutasítás, valamint a határidőn túl benyújtott kérelmek elutasítása, ha hiánypótlásra nincs lehetőség. (4) A Bizottság tagjainak megbízása írásban történik. A megbízottak írásban nyilatkoznak a megbízás elfogadásáról és a titoktartásról. A megbízásról és elfogadásáról, valamint a titoktartásról szóló dokumentumot a Hallgatói Szolgáltatások irattárazza.
# 4. § / A Bizottság hatásköre, összetétele / Az Elnök
4. § (1) A Bizottság Elnökének személyét a HTJSZ szabályozza. (2) A Bizottságot az Elnök vezeti. Az Elnök felelős a Bizottság döntéseinek jogszerűségéért és szakszerűségéért, a törvényes működéséért, az adatkezelési előírások betartásáért. (3) Az Elnök feladataés hatásköre különösen: a) a Bizottság elé terjeszti az Ügyrendet, kiadmányozza azt; b) összehívja a Bizottság ülését; c) dönt a meghívottak személyéről és dönt az összeférhetetlenség kérdésében; d) dönt a tárgyalandó ügyekről, a döntéshozatal módjáról (ülés megtartásával, írásbeli döntéshozatallal); e) vezeti a Bizottság üléseit; f) elrendeli a szavazást és megállapítja annak eredményét; g) kapcsolatot tart a Hallgatói Szolgáltatásokkal, az Oktatásmenedzsmenttel és az Egyetem többi szervezeti egységével; h) kiadmányozza a Bizottság jegyzőkönyvét; i) valamint dönt a 3. § (3) bekezdés szerinti ügyekben. (4) Az Elnök a pályázatok előkészítő, adminisztratív feldolgozásának támogatására hallgatói segítőket vonhat be. A pályázatok feldolgozásában részt vevőket a HÖK Elnök írásban bízza meg. A megbízottak írásban nyilatkoznak a megbízás elfogadásáról és a titoktartásról. A megbízásról és elfogadásáról, valamint a titoktartásról szóló dokumentumot a Hallgatói Szolgáltatások irattárazza. (5) Az Elnök akadályoztatása esetén az ülés összehívásáról szóló levélben a tagok közül kijelöli helyettesét. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a helyettes kijelölése a HÖK elnök hatásköre. Az Elnök helyett így eljáró személy az Elnök jogait gyakorolja.
# 5. § / Az Elnök / A titkár
5. § (1) . [GD1]A titkári feladatokat az Elnök látja el. (2) A Bizottság ügyviteli feladatait és szakmai előkészítését a titkár végzi. A titkár felelős a Bizottság működésének adminisztratív feltételeiért, valamint az ügyek szakmai előkészítéséért és a határidők betartásáért. (3) A titkár feladatés hatásköre: a) előkészíti az Ügyrendet, karbantartja azt, egyezteti a Hallgatói Szolgáltatásokkal a változtatásokat; b) előkészíti a tárgyalásra kerülő ügyeket és a döntéshozatalt; c) ellátja a Bizottság teljes ügyviteli feladatait, e körben előkészíti az üléseket (gondoskodik az ülések technikai feltételeiről), kiküldi az ülések meghívóját és az előterjesztéseket, valamint összegyűjti a tagok esetleges írásbeli javaslatát, véleményét, észrevételét, elkészíti az ülések jegyzőkönyvét, az Iratkezelési szabályzat szerint ellátja az ülésekhez kapcsolódó ügyiratkezelési feladatokat (érkeztetés, iktatás, irattárazás stb.). A tagok jogai és kötelezettségei, az összeférhetetlenség szabályai
# 6. § / Az Elnök / A titkár
6. § (1) A Bizottság tagjai kötelesek: a) az üléseken részt venni; b) távolmaradás esetén annak tényét és indokát írásban a titkárnak bejelenteni; c) a döntéshozatalra felkészülni, és konstruktív munkával hozzájárulni a Bizottság működéséhez; d) javaslataikat, észrevételeiket, véleményüket legjobb tudásuk szerint megfogalmazni és időben megtenni; e) a döntéshozatal és a szavazás rendjét megtartani, szavazni; f) az esetleges összeférhetetlenséget a titkárnak előzetesen, írásban bejelenteni; g) az Elnök által meghatározott feladatokat határidőre elvégezni. (2) A Bizottság tagjai jogosultak: a) az ügyekben kérdést feltenni, személyek meghívását kezdeményezni, további információkat kérni; b) az emlékeztető kiegészítését, kijavítását kérni. (3) Ha egy tag egymást követő három (3) alkalommal nem vesz részt az ülésen, az elnök a távolmaradást köteles bejelenteni a távolmaradó tag közvetlen munkahelyi vezetőjének, hallgató tag esetén a HÖK elnökének, aki visszavonja a megbízását és új tagot nevez ki helyette. (4) Összeférhetetlenség: A döntéshozatalban nem vehet részt, aki az adott ügyben érintett vagy akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. A Bizottság tagja saját kérvényének véleményezésében, elfogadásában, esetleg elutasításában nem vehet részt. Az összeférhetetlenség fennállását a tag köteles jelezni a titkárnak, azonban annak figyelembevételére hivatalból is sor kerülhet. Az összeférhetetlenség kérdésében az Elnök, az Elnököt érintő összeférhetetlenség és a kizárása esetén a HÖK elnök dönt és intézkedik A Bizottsági meghívottak, a meghívottak jogai és kötelezettségei
# 7. § / A titkár / Távolmaradás a Bizottsági ülésről
7. § (1) Az Elnök a Bizottság munkájával kapcsolatban egyéb résztvevőket hívhat meg a Bizottság ülésére. A meghívót a titkár küldi ki, melynek elfogadása vagy elutasítása írásban történik. A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. (2) A meghívottak jogosultak: a) azon ügyek tárgyalásában, amelyre meghívták részt venni; b) helyettest kijelölni; c) az adott ügyben az elnökhöz, titkárhoz, tagokhoz, meghívottakhoz kérdést intézni, észrevételt, véleményt fogalmazni, javaslatot tenni.
# 8. § / Távolmaradás a Bizottsági ülésről / A Bizottság eljárása, hatáskörének gyakorlása
8. § (1) A Bizottságnak azon tagja, vagy azon meghívott személy, aki az ülésen nem tud részt venni, távolmaradását a titkárnál az ülés összehívására vonatkozó előzetes értesítést követően haladéktalanul köteles bejelenteni. A tag az ülésen nem helyettesíthető, a meghívott személy azonban az általa kijelölt személy által helyettesíthető. (2) Az Elnököt távollétében a HÖK elnök által kijelölt helyettes helyettesíti. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést el kell halasztani.
# 9. § / Távolmaradás a Bizottsági ülésről / A Bizottság eljárása, hatáskörének gyakorlása
9. § (1) A Bizottság hatáskörét elsősorban ülésein gyakorolja. Az ülések nem nyilvánosak. (2) A Bizottsági ülés lehet: – személyes megjelenéssel tartott rendes ülés: (az Egyetem épületeiben fizikai megjelenést igénylő megbeszélés) – rendes ülés; – online megjelenéssel megtartott ülés, indokolt esetben: (a Microsoft Teams alkalmazás használatával történő megbeszélés) – online ülés; – írásbeli: e-mailben továbbított dokumentáció írásban (e-mailben) történő véleményezése, elfogadása, amennyiben az ügy jellege egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel vagy már előzetesen tárgyalt, de elhalasztott döntésekben ülés megtartása nélküli írásbeli szavazással – írásbeli döntéshozatal; – személyes megjelenéssel vagy online felületen való megjelenéssel tartott sürgős ülés – rendkívüli ülés (3) Az ülés formája elsősorban rendes ülés. (4) A Bizottság a véleményezési, ellenőrzési hatáskörébe tartozó ösztöndíjpályázatok bírálati időszakában és a beérkező kérvényektől függően ülésezik, egyébként szükség szerint. A bizottsági üléseket hétköznapokon, a munkavállalói tag munkaidejében kell lebonyolítani. (5) Az Elnök, illetve bármely tag kezdeményezésére az Elnök döntése alapján – bizottsági ülést kell tartani. (6) Az Elnök mandátumának bármilyen okból történő megszűnése esetén a Bizottság bármely tagja kezdeményezheti az ülés összehívását. (7) A rendes ülésre a tagok a Bizottság elnökének engedélyével – indokolt esetben– online is bekapcsolódhatnak. Ebben az esetben az online bekapcsolódó tagok ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkeznek, mint a személyesen jelen lévő tagok, a határozatképesség megállapításánál őket is figyelembe kell venni. (8) Rendkívüli ülés az Elnök vagy bármely tag kezdeményezésére hívható össze sürgős esetben, ha a döntéshozatal halaszthatatlan. A halaszthatatlanság kérdésében a Bizottság elnöke dönt. (9) Amennyiben a Bizottság hatáskörét jelen Ügyrend szerint az Elnökére ruházza, az elnök eljárására a jelen Ügyrendet a 14. §-ban foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni.
# 10. § / Az ülések előkészítése, összehívása / Az ülés levezetése, határozatképesség
10. § (1) Az ülés előkészítése körében a Bizottság tagjai elvégzik a beérkezett pályázatok, kérelmek ellenőrzését, véleményezését, döntésre való előkészítését. (2) A Bizottsághoz beérkező pályázatok eredményét a titkár ellenőrzi, összesíti. (3) Az ülést a titkár a meghívó és tárgyalandó ügyekről szóló összefoglaló kiküldésével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, jellegét (rendes, rendkívüli, online), várható időtartamát, a tárgyalandó ügyek összefoglalását, a meghívottak nevét, beosztását, a meghívó keltének helyét és idejét. A meghívót az Elnök írja alá. (4) A meghívót elektronikus formában a titkár hivatalos egyetemi e-mail címéről kell a tagok és meghívottak részére a hivatalos egyetemi e-mail címükre megküldeni. (5) A meghívót legkésőbb az ülés előtt 24 órával ki kell küldeni a tagok, illetve meghívottak hivatalos egyetemi e-mail címére. A határidőktől rendkívül indokolt esetben az Elnök engedélyével el lehet térni. (6) A meghívó kiküldés naptárbejegyzéssel is teljesíthető. Ez esetben a (4)–(6) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni és gondoskodni kell róla, hogy az ülés szabályos összehívása igazolható legyen (pl. képernyőmentéssel, emlékeztetőbe foglalással).
# 11. § / Az ülés levezetése, határozatképesség / Határozathozatal
11. § (1) Az ülést az Elnök nyitja meg. (2) Az ülés megnyitását követően az Elnök megvizsgálja a határozatképességet. (3) A határozatképességet kétség esetén minden határozathozatal előtt vizsgálni kell. (4) Az (5) bekezdés kivételével a Bizottság határozatképes, ha tagjainak egyszerű többsége (50%+1 fő) jelen van. (5) A Bizottság ügyrendjének elfogadására és módosítására vonatkozó határozathozatal során a tagok kétharmadának jelenléte szükséges. (6) Határozatképesség esetén az elnök ismerteti a tárgyalandó ügyeket, határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja. (7) Határozatképtelenség miatt újból összehívott ülés esetén a Bizottság határozatképességére a (4)–(5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Az új bizottsági ülést legkésőbb a határozatképtelenség miatt elnapolt ülést követő 15. napig ismételten össze kell hívni. Az így összehívott ülés az általános szabályok szerint határozatképes.
# 12. § / Az ülés levezetése, határozatképesség / Határozathozatal
12. § (1) Minden tagot egy szavazat illet meg. (2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a Bizottság határozatát egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (3) A Bizottság ügyrendjének elfogadásához és módosításához a jelenlévő tagok egyhangú szavazata szükséges. (4) A határozathozatal nyilvános szavazással történik szóban, az elnök utolsónak adja le szavazatát. (5) A tag szavazata igen vagy nem lehet. A tartózkodásnak nincs helye. (6) A Bizottság, amennyiben ülésezik, akkor arról az ülés napját követő 3 (három) napon belül jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, az ülés módját, helyét, kezdő és záró időpontját, a jelenlévők személyét, valamint a Bizottság véleményét, javaslatát, döntéseit (ösztöndíjat érintő ügyben az ellenőrzött, bírált pályázatokra vonatkozó szakmai véleményt és amennyiben releváns, a rangsort). A vélemény, döntés indoklását a jegyzőkönyvhöz mellékletként is lehet csatolni. Az iktatószámmal ellátott jegyzőkönyvet az Elnök, az Elnök távolléte esetén az elnöki feladatokat ellátó tag írja alá és elektronikusan továbbítja azt a Hallgatói Szolgáltatások (HSZ) felé. Ez nem akadálya annak, hogy a jegyzőkönyvet az Elnök mellett bármely tag vagy tagok aláírják. A jegyzőkönyvet a Hallgatói Szolgáltatások (HSZ) felé a Bizottság valamelyik tagja (általában, de nem kizárólagosan az elnök vagy a titkár) továbbítja. (7) A Bizottság az ösztöndíjjal, kérelmekkel kapcsolatos döntéseit a HSZ erre kijelölt munkatársa a Neptunban előállított elektronikus határozatba foglalja. A határozatot a HTJSZ szabályai szerinti döntéshozó írja alá. A határozat tartalmára és alakjára a pályázati dokumentációban és a HJR-ben foglaltak az irányadók. (8) Amennyiben a Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben átruházott hatáskörben az Elnök dönt, döntéseiről a Bizottságnak beszámolással tartozik.
# 13. § / Határozathozatal / Írásbeli döntéshozatal
13. § (1) Amennyiben az ügy jellege – egyszerű megítélésű, egyeztetést nem igényel – lehetővé teszi és ahhoz a tagok 50%+1 fő visszaigazoló e-mailben hozzájárulnak, ülés megtartása nélküli írásbeli szavazásra (írásbeli döntéshozatalra) van lehetőség. Ez esetben a határozatképesség megállapítható, mert a tagok jelen lévőnek minősülnek. (2) Írásbeli döntéshozatal kezdeményezésére a rendes ülés összehívásával megegyező módon kerül sor az alábbi eltérésekkel: a) Az elnök az ülésre vonatkozó meghívó helyett írásbeli döntéshozatalt kezdeményez, amelyre a meghívót a titkár küldi ki. b) A döntéshozatal elrendelését és az előterjesztéseket a szavazatleadás lezárása előtt legalább 12 órával kell elküldeni a tagok részére. c) A szavazatok leadására a döntéshozatal elrendelésétől számítva 24 óra áll a tagok rendelkezésére. d) A szavazat leadása vagy a tag által megküldött e-mailben történik, ahol a tag egyértelműen jelzi, hogy támogatja vagy nem támogatja a hallgatói kérelmet (igen/nem, támogatom/nem támogatom kifejezésekkel), vagy az O365 Forms alkalmazásán keresztül valósul meg. (A szavazatokat tartalmazó bejövő e-maileket nem kell külön iktatni, hanem a jegyzőkönyvbe/emlékeztetőbe e) kell foglalni a szavazás időpontját és annak tartalmát.) f) Írásbeli döntéshozatalnál nincs lehetőség kérdés, módosítási javaslat, kiegészítés megtételére. Amennyiben az írásbeli döntéshozatal során felmerül az egyeztetés igénye, ülést kell tartani. g) Az írásbeli döntéshozatal elektronikus levelezés formájában történik a tagok hivatalos, egyetemi levelezési címéről.
# 14. § / Elnöki hatáskörben hozott döntések / Iratkezelés
14. § (1) Amennyiben a Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben átruházott (beleértve a HTJSZ rendkívüli szociális ösztöndíjra vonatkozó rendelkezése szerinti felhatalmazást) hatáskörben az Elnök dönt, a 9–11. § -okat nem kell alkalmazni.
# 15. § / Iratkezelés / Záró rendelkezések
15. § (1) Az ügyiratok papír alapú vagy elektronikus iratként is kezelhetők. (2) A papír alapú irat kiadmányozása az arra jogosult személy aláírásával és a HSZ bélyegzőjének lenyomatával, valamint keltezéssel, az elektronikus irat kiadmányozása időbélyegzővel és az arra jogosult személy elektronikus aláírásával, vagy elektronikus bélyegzővel való ellátásával történik. (3) A meghívót a Bizottság iktatókönyvében kell főszámra iktatni (Poszeidón Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. Az emlékeztetőt/jegyzőkönyvet a Bizottság iktatókönyvében kell alszámra iktatni (Poszeidón Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben) és ott kell elhelyezni. (4) A Bizottság az egyéb határozatait a jegyzőkönyvbe/emlékeztetőbe foglalva szövegezi meg, így azt külön dokumentumba nem foglalja és ennek megfelelően nem is iktatja külön. (5) A Bizottság ügyiratai papír alapú példányát (ha papír alapú iratként jön létre az eredeti irat) (ügyrend, felkérőlevelek, meghívó, jegyzőkönyv/emlékeztető, esetleges egyéb iratok) a Bizottság fizikai átmeneti irattárában kell elhelyezni, a papír alapú példányok elektronikus másolatát, továbbá az ügyiratok elektronikus példányát (ha elektronikus iratként jön létre az eredeti irat) a HSZ közös meghajtóján, a Közéleti Bíráló Bizottság mappában ülésenként kell archiválni és a Poszeidón Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben kell tárolni. (6) A Bizottság ügyiratait egyebekben az Iratkezelési szabályzat szerint kell kezelni.
# 16. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
16. § (1) Az Egyetem honlapján teljeskörű láthatósággal kell szerepelnie a Bizottság tagjai és titkára nevének és a Bizottság ügyrendjének, amelyért az Elnök felel. (2) Jelen ügyrendet a Bizottság ............. számú határozatával elfogadta és 2024. ............-án lép hatályba. (3) Jelen Ügyrend hatálybalépésével a Bizottság ......... számú határozatával elfogadott Ügyrend hatályát veszti. Budapesti Corvinus Egyetem 1 közéleti bíráló bizottság ügyrendje 1 Preambulum 1 Az Ügyrend hatálya 1 A Bizottság hatásköre, összetétele 1 Az Elnök 2 A titkár 2 A tagok jogai és kötelezettségei, az összeférhetetlenség szabályai 2 A Bizottsági meghívottak, a meghívottak jogai és kötelezettségei 3 Távolmaradás a Bizottsági ülésről 3 A Bizottság eljárása, hatáskörének gyakorlása 3 Döntéshozatal ülés megtartásával 4 Az ülések előkészítése, összehívása 4 Az ülés levezetése, határozatképesség 4 Határozathozatal 5 Írásbeli döntéshozatal 5 Elnöki hatáskörben hozott döntések 6 Iratkezelés 6 Záró rendelkezések 6
Rules of Procedure of the Assessment Committee for Doctoral Public Affairs Scholarships
Reference number:
CDI/19/2023.
RULES OF PROCEDURE OF THE ASSESSMENT COMMITTEE FOR
DOCTORAL PUBLIC AFFAIRS SCHOLARSHIPS
Adopted by resolution No. DKBB/2023/1
Budapest, 1 December 2023
—————
2 | 12
Rules of Procedure of the Assessment Committee for Doctoral Public Affairs
Scholarships
Table of Contents
Preamble .......................................................................................................................... 3
Scope of the Rules of Procedure ........................................................................................ 3
Competence and composition of the Committee ............................................................... 3
The Chairperson ............................................................................................................... 4
The Secretary .................................................................................................................... 5
Rights and obligations of members and rules on conflicts of interest ................................. 5
Invitees to the committee and their rights and obligations ................................................ 6
Absence from Committee sessions .................................................................................... 6
Procedure and exercise of powers by the Committee ........................................................ 7
Decision-making by holding a session ................................................................................ 8
Preparation and convening of sessions .............................................................................. 8
Conduct of the session and quorum .................................................................................. 8
Adoption of resolutions .................................................................................................... 9
Decision-making in writing .............................................................................................. 10
Decisions taken within the scope of competence of the Chairperson ............................... 11
Document management ................................................................................................. 11
Final provisions ............................................................................................................... 12
—————
3 | 12
Rules of Procedure of the Assessment Committee for Doctoral Public Affairs
Scholarships
Preamble
1. §
(1) Corvinus University of Budapest (hereinafter: University) hereby establishes the
rules of operation (hereinafter: Rules of Procedure) of the Assessment Committee
for Doctoral Public Affairs Scholarships established on the basis of paragraph d) of
Subsection (2) of Section 5 of Part 4 “Regulations on Student Fees and Benefits”
(hereinafter: RSFB) of Volume III “Student Requirements” of the Rules for
Organisation and Operation (hereinafter: ROO), as follows.
Scope of the Rules of Procedure
2. §
(1) The personal scope of the Rules of Procedure shall apply to all members of the
Assessment Committee for Doctoral Public Affairs Scholarships (hereinafter:
Committee) and to all persons invited to sessions of the Committee.
(2) The material scope of the Rules of Procedure covers procedures on any matter
falling within the scope of competence of the Committee.
(3) All matters relating to the operation of the Committee which are not covered by
these Rules of Procedure shall be governed, mutatis mutandis, by the relevant
provisions of Part 2 “Procedure for the Assessment of First Instance Applications
and Legal Remedy Requests in Relation to Student Status” (SSP), Part 3 “Study
and Examination Regulations” (SER) and Part 8 “Doctoral (PhD) Regulation” of
Volume III “Student Requirements” (SR) of the Rules of Organisation and
Operation (ROO) as well as those of the RSFB.
(4) These Rules of Procedure shall remain in force until the adoption of the next valid
Rules of Procedure.
Competence and composition of the Committee
3. §
(1) The competence, number of members and composition of the Committee shall be
determined by the RSFB.
(2) As a general rule, the Committee exercises its competence in accordance with the
rules of decision-making laid down in these Rules of Procedure.
(3) If, however, the case is simple and does not allow any discretion, the Chairperson
of the Committee (hereinafter: Chairperson) may assume decision-making powers
for a specific case group. This requires the consent of the other members of the
—————
4 | 12
Rules of Procedure of the Assessment Committee for Doctoral Public Affairs
Scholarships
Committee. In such a case, the Chairperson shall decide on his/her own authority,
by delegation of the powers of the Committee, on the matter falling within the
scope of competence of the Committee. Such case categories may include, but are
not limited to, decisions on questions of competence, refusals on formal grounds,
and refusals to accept applications submitted out of time where it is not possible to
correct deficiencies.
(4) The members of the Committee are appointed in writing. Those appointed shall
sign a written declaration of acceptance of the appointment and of confidentiality.
The document on the appointment and its acceptance, as well as the
confidentiality, shall be put on file by the University Doctoral Office.
The Chairperson
4. §
(1)The Chairperson of the Committee is regulated by the RSFB.
(2) The Committee is chaired by the Chairperson. The Chairperson shall be
responsible for the legality and professionalism of the Committee’s decisions, its
lawful functioning and compliance with data processing requirements.
(3) The Chairperson’s responsibilities and competence shall cover, in particular:
a) submitting the Rules of Procedure to the Committee and issues it,
b) convening the sessions of the Committee,
c) deciding on the persons to be invited and on conflicts of interest,
d) deciding on the matters to be discussed and the way decisions are taken (by
holding a session or by adopting decisions in writing),
e) chairing the sessions of the Committee,
f) ordering votes and establishing the result of the votes,
g) liaising with the Vice -Rector for Research, the Dean of the Corvinus Doctoral
Schools (hereinafter: CDS) and other departments of the University,
h) issuing the reports of the Committee,
i) and deciding on matters under Subsection (3) of Section 3.
(4) The Chairperson may involve student assistants to support the preparatory and
administrative processing of applications. Those involved in processing
applications are appointed in writing by the Chairperson of the PhD Student
Union. Those appointed shall s ign a written declaration of acceptance of the
appointment and of confidentiality. The document on the appointment and its
acceptance, as well as the confidentiality, shall be put on file by the University
Doctoral Office.
—————
5 | 12
Rules of Procedure of the Assessment Committee for Doctoral Public Affairs
Scholarships
(5) If the Chairperson is prevented from performing his/her duties, he/she shall
designate a substitute from among the members in the invitation convening the
session. If this is not possible, the Chairperson of the PhD Student Union has the
power to appoint a substitute. The person so acting in place of the Chairperson
shall exercise the powers of the Chairperson.
The Secretary
5. §
(1) The Secretary is appointed by the Chairperson from among the student members
at the first session of the Committee. The Chairperson and the Secretary may not
be the same person.
(2) The administrative tasks and professional preparation of the Committee shall be
performed by the Secretary. The Secretary shall be responsible for the
administrative conditions for the functioning of the Committee, as well as for the
professional preparation of the cases and ensuring that deadlines are met.
(3) Duties and powers of the Secretary:
a) preparing the Rules of Procedure, maintaining them and coordinating changes
with the Vice-Rector for Research and the Dean of CDS,
b) preparing the cases to be discussed and the decision-making,
c) performing all the Committee’s administrative tasks, preparing sessions in this
context (ensuring the technical arrangements for the sessions), sending out
invitations to sessions and the proposals, collecting any written suggestions,
opinions or comments from members, preparing reports of the sessions, and
performing the tasks related to the document management of sessions (receipt,
filing, archiving, etc.) in accordance with the Document Management
Regulations.
Rights and obligations of members and rules on conflicts of interest
6. §
(1) Committee members shall
a) attend Committee sessions,
b) in case of absence, announce the fact and the reason for the absence in writing
to the Secretary,
c) prepare for decision -making and contribute constructively to the Committee’s
work,
—————
6 | 12
Rules of Procedure of the Assessment Committee for Doctoral Public Affairs
Scholarships
d) make proposals, comments and opinions to the best of their ability and do so in
a timely manner,
e) keep the order of decision-making and voting and vote,
f) declare any conflict of interest in writing to the Secretary in advance,
g) carry out the tasks set by the Chairperson within the specified deadline.
(2) Members of the Committee are entitled to
a) ask questions, invite persons to attend, request further information,
b) ask for the memorandum to be supplemented or corrected.
(3) If a member fails to attend a session for three (3) consecutive times, the
Chairperson shall report the absence to the immediate direct supervisor of the
absent member or, in the case of a student member, to the Chairperson of the PhD
Student Union, who shall revoke the appointment and appoint a new member.
(4) Conflict of interest: No person involved in the case or who cannot be expected to
give an objective assessment of the case may take part in the decision. A member of
the Committee may not participate in the commenting, acceptance or rejection of
his/her own application. The existence of a conflict of interest shall be reported by
the member to the Secretary, but may also be taken into account ex officio. The
Chairperson shall decide and act on conflicts of interest, and the Chairperson of the
PhD Student Un ion shall decide and act on conflicts of interest and
disqualifications of the Chairperson.
Invitees to the committee and their rights and obligations
7. §
(1) The Chairperson may invite other participants to the Committee’s sessions in
connection with its activities. The invitation shall be sent out by the Secretary and
is accepted or rejected in writing. Invited persons shall participate in the session in
a consultative capacity.
(2) Invited persons are entitled to
a) discuss cases in which they have been invited to participate,
b) appoint a substitute,
c) ask questions, make comments, express opinions or make proposals to the
Chairperson, Secretary, members or invitees on a given case.
Absence from Committee sessions
8. §
—————
7 | 12
Rules of Procedure of the Assessment Committee for Doctoral Public Affairs
Scholarships
(1) A member of the Committee or a person invited to attend a session who is unable
to attend shall notify the Secretary of his/her absence without delay after receiving
prior notification of the session. A member may not be substituted at the session,
but the person invited may be substituted by the person designated by him/her.
(2) In the absence of the Chairperson, he/she shall be replaced by a substitute
appointed by the Chairperson of the PhD Student Union. If both are prevented
from attending, the session shall be postponed.
(3) In the absence of the Secretary of the Committee, the Chairperson shall decide on
the appointment of a substitute.
Procedure and exercise of powers by the Committee
9. §
(1) The Committee exercises its powers mainly at its sessions. The sessions shall not be
public.
(2) A session of the Committee may be
• ordinary session in person: (meeting requiring physical presence on
University premises) – ordinary meeting,
• online session, where appropriate: (meeting using Microsoft Teams) –
online session,
• written: written (email) opinions on documents forwarded by email,
adoption of such documents if the nature of the matter is decided in a simple
manner and does not require consultation or, in the case of decisions which
have been discussed in advance but postponed, by written vote without a
session – written decision,
• urgent sessions held in person or online – extraordinary sessions.
(3) The form of the session is primarily an ordinary session.
(4) The Committee shall meet during the assessment period of the scholarship
applications for which it is responsible for the evaluation and monitoring,
depending on the applications received, and otherwise as and when required.
Committee sessions shall be hel d on weekdays during the working hours of the
employee member.
(5) At the initiative of the Chairperson or of any member, a Committee session shall be
held at the decision of the Chairperson.
(6) In the event of the termination of the Chairperson’s mandate for any reason, any
member of the Committee may call a session.
—————
8 | 12
Rules of Procedure of the Assessment Committee for Doctoral Public Affairs
Scholarships
(7) Members may also join an ordinary session online, with the permission of the
Chairperson of the Committee, where appropriate. In this case, members who join
online have the same rights as members who are present in person, and should be
taken into account when establishing the quorum.
(8) Extraordinary sessions may be convened on the initiative of the Chairperson or any
member in urgent cases where decisions are urgent. The Chairperson of the
Committee shall decide on the question of urgency.
(9) If the Committee delegates its powers to its Chairperson under these Rules of
Procedure, the procedures of the Chairperson shall be subject to these Rules of
Procedure, subject to the provisions of its Section 14.
Decision-making by holding a session
Preparation and convening of sessions
10. §
(1) In preparation for the session, members of the Committee check, comment on and
prepare for decision the applications and requests received.
(2) The results of the applications received by the Committee shall be checked and
aggregated by the Secretary.
(3) The session shall be convened by the Secretary, at the Chairperson’s decision, by
sending out the invitation and a summary of the cases to be discussed. The
invitation shall state the place, date and time, nature (ordinary, extraordinary or
online), expected duration, summary of the business to be discussed, the names
and positions of the persons invited, and the date and place of the invitation. The
invitation shall be signed by the Chairperson.
(4) The invitation shall be sent in electronic form from the official university email
address of the Secretary to the members and invitees to their official university
email address.
(5) The invitation shall be sent to the official university email address of the members
or invitees at least 24 hours before the session. The deadlines may be deviated from
with the permission of the Chairperson in extremely justified cases.
(6) Invitations can also be sent by calendar entry. In this case, Subsections (4) to (6)
shall apply mutatis mutandis and care shall be taken to ensure that the proper
convening of the session can be demonstrated (e.g. by screenshot, note taking).
Conduct of the session and quorum
—————
9 | 12
Rules of Procedure of the Assessment Committee for Doctoral Public Affairs
Scholarships
11. §
(1) The session is opened by the Chairperson.
(2) After the opening of the session, the Chairperson shall check the quorum.
(3) The existence of a quorum shall be examined before adopting any resolution.
(4) With the exception of Subsection (5), a simple majority (50%+1) of the members
of the Committee shall constitute a quorum.
(5) Two-thirds of the members shall be present to adopt or amend the Rules of
Procedure of the Committee.
(6) If a quorum exists, the Chairperson shall present the business to be discussed, if
there is no quorum, he/she shall postpone the session.
(7) In the event of a reconvened session due to a lack of quorum, the provisions of
Subsections (4)-(5) shall apply to determine whether the Committee has a quorum.
(8) A new session of the Committee shall be reconvened not later than 15 days after
the date of the session adjourned for lack of quorum. A session so convened shall
constitute a quorum according to the general rules.
Adoption of resolutions
12. §
(1) Every member of the Committee shall have one vote.
(2) Except as provided for in Subsection (3), the Committee shall adopt its resolution
by a simple majority of votes. In the event of a tie, the Chairperson’s vote shall be
decisive.
(3) The adoption and amendment of the Rules of Procedure of the Committee requires
the unanimous vote of the members present.
(4) Resolutions are adopted by oral vote in public, with the Chairperson casting the
last vote.
(5) A member may vote yes or no. Abstaining is not an option.
(6) The Committee, if it meets, shall draw up minutes within 3 (three) days of the date
of the session. The minutes shall record the manner, place, starting and closing
times of the session, the names of the persons present, and the opinions, proposals
and dec isions of the Committee (in the case of scholarships, the professional
opinion on the proposals examined and evaluated and, where relevant, the
ranking). The reasons for the opinion or decision may be annexed to the minutes.
The minutes, bearing a file num ber, shall be signed by the Chairperson or, in the
absence of the Chairperson, by the member acting as Chairperson, and shall be
transmitted electronically to the University Doctoral Office. This shall not prevent
—————
10 | 12
Rules of Procedure of the Assessment Committee for Doctoral Public Affairs
Scholarships
the minutes from being signed by any member or members in addition to the
Chairperson. The minutes shall be forwarded to the University Doctoral Office by
a member of the Assessment Committee for Doctoral Public Affairs Scholarships
(usually, but not exclusively, the Chairperson or the Secretary).
(7) The Committee’s decisions on scholarships and applications are recorded in an
electronic resolution generated in Neptun by the designated staff member of the
University Doctoral Office. The resolution shall be signed by the decision-maker in
accordance with the rules of the RSFB. The content and form of the Resolution
shall be as set out in the documentation of the calls and the SSP.
(8) If the Chairperson decides by delegation on a matter falling within the scope of
competence of the Committee, he/she shall report to the Committee on his/her
decisions.
Decision-making in writing
13. §
(1) If the nature of the matter (simple, not requiring discussion) allows, and 50%+1 of
the members agree by confirmation email, a vote in writing (decision -making in
writing) without holding a session is possible. In this case, a quorum exists because
the members are considered present.
(2) Decision-making in writing shall be initiated in the same way as the convening of
an ordinary session, with the following exceptions:
a) The Chairperson shall initiate decision -making in writing instead of a session
invitation, for which the invitation shall be sent by the Secretary.
b) The order for decision making and the submissions shall be sent to the members
at least 12 hours before the close of voting.
c) Members have 24 hours from the date of ordering the decision -making to cast
their votes.
d) Voting is either done via an email sent by the member, where the member shall
clearly indicate his/her support or opposition to the student’s request (by
marking “yes/no”, “I support/I don’t support”), or using the O365 Forms
application. (Incoming emails containing votes do not need to be filed
separately, but the minutes/memorandum shall include the date, time and
content of the vote.)
e) In the case of decision -making in writing, it is not possible to put questions,
propose amendments or additions. If the need for consultation arises during the
process of decision-making in writing, a session shall be held.
—————
11 | 12
Rules of Procedure of the Assessment Committee for Doctoral Public Affairs
Scholarships
f) Decision-making in writing shall be in the form of electronic mail from the
members’ official university mailing addresses.
Decisions taken within the scope of competence of the Chairperson
14. §
(1) If the Chairperson decides by delegation of the powers of the Committee on a matter
falling within the scope of competence of the Committee, Sections 9-11 shall not
apply.
Document management
15. §
(1) Case documents may be handled as paper or electronic documents.
(2) Paper-based documents are issued with the signature of the authorised person and
the stamp of the University Doctoral Office and dated; electronic documents are
issued with a timestamp and the electronic signature of the authorised person or
with an electronic stamp.
(3) The invitation shall be filed under a main number in the Committee’s filing book
(in the Poseidon Records and Document Management System) and placed there.
The memorandum/minutes shall be filed under a sub -number in the Committee’s
filing book (in the Posz eidon Records and Document Management System) and
placed there.
(4) The Committee shall record its other resolutions in the minutes/memorandum and
shall not include them in a separate document and, accordingly, shall not file them
separately.
(5) Paper copies of Committee case documents (if the original document is created as
a paper -based document) (rules of procedure, letters of invitation, invitations,
minutes/memoranda, any other documents) shall be kept in the Committee’s
temporary physical archives, with electronic copies of paper copies and electronic
copies of the case documents (if the original document is created as an electronic
document) archived on the shared drive of the University Doctoral Office in the
folder of the Assessment Commit tee for Doctoral Public Affairs Scholarships per
session and stored in the Poszeidon Records and Document Management System.
(6) Otherwise, the Committee’s case documents shall be handled in accordance with
the Document Management Regulations.
—————
12 | 12
Rules of Procedure of the Assessment Committee for Doctoral Public Affairs
Scholarships
Final provisions
16. §
(1) The names of the members of the Committee and of its Secretary and the rules of
procedure of the Committee, for which the Chairperson is responsible, shall be fully
visible on the University’s website.
(2) These Rules of Procedure were adopted by Committee Resolution
No. DKBB/2023/1 and will enter into force on 1 December 2023.
………………………….
Chairperson
Legally compliant: Approved by:
………………………2023 ………………………2023
…………………………………………….
……………….…………………
dr. Barbara Bíró Dr. Tamara Keszey
Head of Legal Affairs Vice-Rector for Research
Made in one original copy (archives of the Assessment Committee for Doctoral Public
Affairs Scholarships), with a copy provided to Legal, Administrative and Regulatory
Services (LARS) (LARS regulations drive).
Rules of Procedure of the Assessment Committee for Student Association Scholarships
File number: HSZ-HP/3-3/2024.
RULES OF PROCEDURE OF THE
ASSESSMENT COMMITTEE FOR
STUDENT ASSOCIATION
SCHOLARSHIPS
Adopted under resolution number DBB/20240320/1.
Budapest, 20.03.2024
—————
2 | 12
Rules of procedure of the ACSAS
Table of Contents
Preamble .......................................................................................................................................................... 3
Scope of the Rules of Procedure ....................................................................................................................... 3
Competence and composition of the Committee ............................................................................................. 3
The Chairperson ............................................................................................................................................... 4
The Secretary ................................................................................................................................................... 5
Rights and obligations of members and rules on conflicts of interest ............................................................... 5
Invitees to the committee, their rights and obligations .................................................................................... 6
Absence from Committee sessions ................................................................................................................... 6
Procedure and exercise of powers by the Committee ...................................................................................... 7
Decision-making by holding a session .............................................................................................................. 8
Preparation and convening of sessions ............................................................................................................ 8
Conduct of the session, quorum ....................................................................................................................... 8
Adoption of resolutions ................................................................................................................................... 9
Decision-making in writing ............................................................................................................................... 9
Decisions taken within the scope of competence of the Chairperson ............................................................. 10
Document management................................................................................................................................. 10
Final provisions .............................................................................................................................................. 11
—————
3 | 12
Rules of procedure of the ACSAS
Preamble
1. §
(1) The Corvinus University of Budapest (hereinafter: University) hereby establishes the rules
of operation (hereinafter: Rules of Procedure) of the Assessment Committee for Student
Association Scholarships established on the basis of paragraph e) of Subsection (2) of
Section 5 of the Regulation on Student Fees and Benefits (hereinafter: RSFB) constituting
Part 4 of the Student Requirements (hereinafter SR), Volume III of the Rules of
Organisation and Operation (hereinafter: ROO), as follows.
Scope of the Rules of Procedure
2. §
(1) The personal scope of the Rules of Procedure shall apply to all members of the Assessment
Committee for Student Association Scholarships (hereinafter: Committee) and to all
persons invited to sessions of the Committee.
(2) The material scope of the Rules of Procedure covers procedures on any matter falling
within the scope of competence of the Committee.
(3) All matters relating to the operation of the Committee which are not covered by these
Rules of Procedure shall be governed, mutatis mutandis, by the relevant provisions of the
Procedure for the Assessment of First Instance Applications and Legal Remedy Requests
in Relation to Student Status (SSP) constituting Part 2 of the Student Requirements (SR),
Volume III of the Rules for Organisation and Operation (ROO), the Study and
Examination Regulations” (SER) constituting Part 3 of the SR as well as the relevant
provisions of the RSFB.
(4) These Rules of Procedure shall remain in force until the adoption of the next valid Rules
of Procedure.
Competence and composition of the Committee
3. §
(1) The competence, number of members and composition of the Committee shall be
determined by the RSFB.
(2) As a general rule, the Committee exercises its competence in accordance with the rules of
decision-making laid down in these Rules of Procedure.
(3) If, however, the case is simple and does not allow any discretion, the Chairperson of the
Committee (hereinafter: Chairperson) may assume decision-making powers for a specific
—————
4 | 12
Rules of procedure of the ACSAS
case group. This requires the consent of the other members of the Committee. In such a
case, the Chairperson shall decide on his/her own authority, by delegation of the powers
of the Committee, on the matter falling within the scope of competence of the Committee.
Such case categories may include, but are not limited to, decisions on questions of
competence, refusals on formal grounds, and refusals to accept applications submitted out
of time where it is not possible to correct deficiencies.
(4) The members of the Committee are appointed in writing. Those appointed shall sign a
written declaration of acceptance of the appointment and of confidentiality. The document
on the appointment and its acceptance, as well as the confidentiality, shall be pu t on file
by the Student Services.
The Chairperson
4. §
(1) The Chairperson of the Committee is subject to the RSFB.
(2) The Committee is chaired by the Chairperson. The Chairperson shall be responsible for
the legality and professionalism of the Committee’s decisions, its lawful functioning and
compliance with data processing requirements.
(3) The Chairperson’s responsibilities and competence shall cover, in particular:
a) submitting the Rules of Procedure to the Committee and issuing them,
b) convening the sessions of the Committee,
c) deciding on the persons to be invited and on conflicts of interest,
d) deciding on the matters to be discussed and the way decisions are taken (by holding a
session or by adopting decisions in writing),
e) chairing the sessions of the Committee,
f) ordering votes and establishing the result of the votes,
g) liaising with Student Services, Education Management and other organisational units
of the University,
h) issuing the minutes of the Committee,
i) and deciding on matters under Subsection (3) of Section 3.
(4) The Chairperson may involve student assistants to support the preparatory and
administrative processing of applications. Those involved in the processing of applications
shall be appointed in writing by the Chairperson of the Student Union HÖK. Those
appointed shall sign a written declaration of acceptance of the appointment and of
confidentiality. The document on the appointment and its acceptance, as well as the
confidentiality, shall be put on file by the Student Services.
—————
5 | 12
Rules of procedure of the ACSAS
(5) If the Chairperson is prevented from performing his/her duties, he/she shall designate a
substitute from among the members in the invitation convening the session. If this is not
possible, the Chairperson of the Student Union has the power to appoint a substitute. The
person so acting in place of the Chairperson shall exercise the powers of the Chairperson.
The Secretary
5. §
(1) . The secretarial duties shall be performed by the Chairperson.
(2) The administrative tasks and professional preparation of the Committee shall be
performed by the Secretary. The Secretary shall be responsible for the administrative
conditions for the functioning of the Committee, as well as for the professional preparation
of the cases and ensuring that deadlines are met.
(3) Duties and powers of the Secretary:
a) preparing the Rules of Procedure, maintaining them and coordinating changes with
Student Services,
b) preparing the cases to be discussed and the decision-making,
c) performing all the administrative tasks of the Committee, preparing sessions in this
context (ensuring the technical arrangements for the sessions), sending out invitations
to sessions and the proposals, collecting any written suggestions, opinions or comments
from members, drafting the minutes of the sessions, and performing the tasks related
to the document management of sessions (receipt, filing, archiving, etc.) in accordance
with the Document Management Regulation.
Rights and obligations of members and rules on conflicts of interest
6. §
(1) Committee members shall
a) attend Committee sessions,
b) in case of absence, announce the fact and the reason for the absence in writing to the
Secretary,
c) prepare for decision-making and contribute constructively to the Committee’s work,
d) make proposals, comments and opinions to the best of their ability and do so in a timely
manner,
e) keep the order of decision-making and voting and vote,
f) declare any conflict of interest in writing to the Secretary in advance,
g) carry out the tasks set by the Chairperson within the specified deadline.
—————
6 | 12
Rules of procedure of the ACSAS
(2) Members of the Committee are entitled to
a) ask questions, invite persons to attend, request further information,
b) ask for the memorandum to be supplemented or corrected.
(3) If a member fails to attend a session for three (3) consecutive times, the Chairperson shall
report the absence to the immediate direct supervisor of the absent member or, in the case
of a student member, to the Chairperson of the Student Union, who shall revoke the
appointment and appoint a new member.
(4) Conflict of interest: No person involved in the case or who cannot be expected to give an
objective assessment of the case may take part in the decision. A member of the Committee
may not participate in the commenting, acceptance or rejection of his/her own application.
The existence of a conflict of interest shall be reported by the member to the Secretary, but
may also be taken into account ex officio. The Chairperson shall decide and act on conflicts
of interest, and the Chairperson of the Student Union shall decide and act on conflicts of
interest and disqualifications of the Chairperson.
Invitees to the committee, their rights and obligations
7. §
(1) The Chairperson may invite other participants to the Committee’s sessions in connection
with its activities. The invitation shall be sent out by the Secretary and is accepted or
rejected in writing. Invited persons shall participate in the session in a con sultative
capacity.
(2) Invited persons are entitled to
a) discuss cases in which they have been invited to participate,
b) appoint a substitute,
c) ask questions, make comments, express opinions or make proposals to the
Chairperson, Secretary, members or invitees on a given case.
Absence from Committee sessions
8. §
(1) A member of the Committee or a person invited to attend a session who is unable to attend
shall notify the Secretary of his/her absence without delay after receiving prior notification
of the session. A member may not be substituted at the session, but the person invited may
be substituted by the person designated by him/her.
(2) In the absence of the Chairperson, he/she shall be replaced by a substitute appointed by
the Chairperson of the Student Union. If both are prevented from attending, the session
shall be postponed.
—————
7 | 12
Rules of procedure of the ACSAS
Procedure and exercise of powers by the Committee
9. §
(1) The Committee exercises its powers mainly at its sessions. The sessions shall not be public.
(2) A session of the Committee may be
• ordinary session in person: (meeting requiring physical presence on University
premises) – ordinary meeting,
• online session, where appropriate: (meeting using Microsoft Teams) – online
session,
• written: written (email) opinions on documents forwarded by email, adoption of
such documents if the nature of the matter is decided in a simple manner and does
not require consultation or, in the case of decisions which have been discussed in
advance but postponed, by written vote without a session – written decision,
• urgent sessions held in person or online – extraordinary sessions.
(3) The form of the session is primarily an ordinary session.
(4) The Committee shall meet during the assessment period of the scholarship applications for
whose evaluation and monitoring it is responsible, depending on the applications received,
and otherwise as and when required. Committee sessions shall be held on weekdays during
the working hours of the employee member.
(5) At the initiative of the Chairperson or of any member, a Committee session shall be held at
the decision of the Chairperson.
(6) In the event of the termination of the Chairperson’s mandate for any reason, any member
of the Committee may call a session.
(7) Members may also join an ordinary session online, with the permission of the Chairperson
of the Committee, where appropriate. In this case, members who join online have the same
rights as members who are present in person, and should be taken into account when
establishing the quorum.
(8) Extraordinary sessions may be convened on the initiative of the Chairperson or any
member in urgent cases where decisions are urgent. The Chairperson of the Committee
shall decide on the question of urgency.
(9) If the Committee delegates its powers to its Chairperson under these Rules of Procedure,
the procedures of the Chairperson shall be subject to these Rules of Procedure, subject to
the provisions of its Section 14.
—————
8 | 12
Rules of procedure of the ACSAS
Decision-making by holding a session
Preparation and convening of sessions
10. §
(1) In preparation for the session, members of the Committee check, comment on and prepare
for decision the applications and requests received.
(2) The results of the applications received by the Committee shall be checked and aggregated
by the Secretary.
(3) The session shall be convened by the Secretary by sending out the invitation and a summary
of the matters to be discussed. The invitation shall state the place, date and time, nature
(ordinary, extraordinary or online), expected duration, summary of the bu siness to be
discussed, the names and positions of the persons invited, and the date and place of the
invitation. The invitation shall be signed by the Chairperson.
(4) The invitation shall be sent in electronic form from the official university email address of
the Secretary to the members and invitees to their official university email address.
(5) The invitation shall be sent to the official university email address of the members or
invitees at least 24 hours before the session. The deadlines may be deviated from with the
permission of the Chairperson in extremely justified cases.
(6) Invitations can also be sent by calendar entry. In this case, Subsections (4) to (6) shall apply
mutatis mutandis and care shall be taken to ensure that the proper convening of the session
can be demonstrated (e.g. by screenshot, note taking).
Conduct of the session, quorum
11. §
(1) The session is opened by the Chairperson.
(2) After the opening of the session, the Chairperson shall check the quorum.
(3) The existence of a quorum shall be examined before adopting any resolution.
(4) With the exception of Subsection (5), a simple majority (50%+1) of the members of the
Committee shall constitute a quorum.
(5) Two-thirds of the members shall be present to adopt or amend the Rules of Procedure of
the Committee.
(6) If a quorum exists, the Chairperson shall present the business to be discussed, if there is
no quorum, he/she shall postpone the session.
(7) In the event of a reconvened session due to a lack of quorum, the provisions of
Subsections (4)-(5) shall apply to determine whether the Committee has a quorum.
—————
9 | 12
Rules of procedure of the ACSAS
(8) A new session of the Committee shall be reconvened not later than 15 days after the date
of the session adjourned for lack of quorum. A session so convened shall constitute a
quorum according to the general rules.
Adoption of resolutions
12. §
(1) Every member of the Committee shall have one vote.
(2) Except as provided for in Subsection (3), the Committee shall adopt its resolution by a
simple majority of votes. In the event of a tie, the Chairperson’s vote shall be decisive.
(3) The adoption and amendment of the Rules of Procedure of the Committee requires the
unanimous vote of the members present.
(4) Resolutions are adopted by oral vote in public, with the Chairperson casting the last vote.
(5) A member may vote yes or no. Abstaining is not an option.
(6) The Committee, if it meets, shall draw up minutes within 3 (three) days of the date of the
session. The minutes shall record the manner, place, starting and closing times of the
session, the names of the persons present, and the opinions, proposals and dec isions of
the Committee (in the case of scholarships, the professional opinion on the proposals
examined and evaluated and, where relevant, the ranking). The reasons for the opinion or
decision may be annexed to the minutes. The minutes, bearing a file num ber, shall be
signed by the Chairperson or, in the absence of the Chairperson, by the member acting as
Chairperson, and shall be transmitted electronically to Student Services (SS). This shall
not prevent the minutes from being signed by any member or members in addition to the
Chairperson. The minutes shall be forwarded to Student Services (SS) by a member of the
(usually, but not exclusively, the Chairperson or the Secretary).
(7) The Committee’s decisions on scholarships and applications are recorded in an electronic
resolution generated in Neptun by the designated staff member of the SS. The resolution
shall be signed by the decision -maker in accordance with the rules of the RSFB. The
content and form of the Resolution shall be as set out in the documentation of the calls
and the SSP.
(8) If the Chairperson decides by delegation on a matter falling within the scope of competence
of the Committee, he/she shall report to the Committee on his/her decisions.
Decision-making in writing
13. §
—————
10 | 12
Rules of procedure of the ACSAS
(1) If the nature of the matter (simple, not requiring discussion) allows, and 50%+1 of the
members agree by confirmation email, a vote in writing (decision -making in writing)
without holding a session is possible. In this case, a quorum exists because the mem bers
are considered present.
(2) Decision-making in writing shall be initiated in the same way as the convening of an
ordinary session, with the following exceptions:
a) The Chairperson shall initiate decision -making in writing instead of a session
invitation, for which the invitation shall be sent by the Secretary.
b) The order for decision making and the submissions shall be sent to the members at
least 12 hours before the close of voting.
c) Members have 24 hours from the date of ordering the decision -making to cast their
votes.
d) Voting is either done via an email sent by the member, where the member shall clearly
indicate his/her support or opposition to the student’s request (by marking “yes/no”,
“I support/I don’t support”), or using the O365 Forms application. (Incoming emails
containing votes do not need to be filed separately, but the minutes/memorandum shall
include
e) the date, time and content of the vote.)
f) In the case of decision -making in writing, it is not possible to put questions, propose
amendments or additions. If the need for consultation arises during the process of
decision-making in writing, a session shall be held.
g) Decision-making in writing shall be in the form of electronic mail from the members’
official university mailing addresses.
Decisions taken within the scope of competence of the Chairperson
14. §
(1) If the Chairperson decides by delegation of the powers of the Committee (including the
authorisation under the provision on exceptional scholarships based on social needs of the
RSFB) on a matter falling within the scope of competence of the Committee, Sections 9-11
shall not apply.
Document management
15. §
(1) Case documents may be handled as paper or electronic documents.
—————
11 | 12
Rules of procedure of the ACSAS
(2) Paper-based documents are issued with the signature of the authorised person and the
stamp of the SS and dated; electronic documents are issued with a timestamp and the
electronic signature of the authorised person or with an electronic stamp.
(3) The invitation shall be filed under a main number in the Committee’s filing book (in the
Poszeidon File and Document Management System) and placed there. The
memorandum/minutes shall be filed under a sub -number in the Committee’s filing book
(in the Poszeidon File and Document Management System) and placed there.
(4) The Committee shall record its other resolutions in the minutes/memorandum and shall
not include them in a separate document and, accordingly, shall not file them separately.
(5) Whereas paper copies of Committee case documents (if the original document is created
as a paper -based document) (rules of procedure, letters of invitation, invitations,
minutes/memoranda, any other documents) shall be kept in the Committee’s temporary
physical file registry, electronic copies of paper copies and electronic copies of the case
documents (if the original document is created as an electronic document) shall be
archived on the shared drive of SS in the folder of the Committee for the Assessment
Committee for Student Association Scholarships per session and stored in the Poszeidon
File and Document Management System.
(6) Otherwise, the Committee’s case documents shall be handled in accordance with the
Document Management Regulation.
Final provisions
16. §
(1) The names of the members of the Committee and of its Secretary and the rules of procedure
of the Committee, for which the Chairperson is responsible, shall be fully visible on the
University’s website.
(2) These Rules of Procedure were adopted by Committee Resolution No. DBB/20240320/1
and entered into force on 20.03.2024.
(3) With the entry into force of these Rules of Procedure, the Rules of Procedure adopted by
Committee by a resolution on 11.10.2021 are repealed.
………………………….
Chairperson
—————
12 | 12
Rules of procedure of the ACSAS
Legally compliant: Approved:
………………………2024 ………………………2024
……………………………………………. ……………….…………………
dr. Barbara Bíró Dr. Réka Franciska Vas
Legal Director Vice-Rector for Education
Made in one original (registry of the Assessment Committee for Student Association
Scholarships), with a copy provided to Legal, Administrative and Regulatory Services (LARS
regulations drive).
2. melléklet: Szellemi tulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat
# Közzététel: Kuratórium 34/2022 (09.22.) sz. határozat / PREAMBULUM
SZMR 2. melléklet: Szellemitulajdon-védelmi és -kezelési Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / Közzététel: Kuratórium 34/2022 (09.22.) sz. határozat / PREAMBULUM
1. § (1) A Szellemitulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmének, hasznosításának, a szellemi alkotások tudatos, felelős és előrelátó kezelésének fontos eszköze. A Szabályzat megléte mind a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) vezetése, mind a felügyeleti és ellenőrző szervezetek számára elősegíti annak megítélését, hogy a szellemi alkotás hasznosítására tett intézkedések során kellően figyelembe vették-e a hasznosításra kerülő szellemi alkotás létrehozásának akár közfinanszírozásból, akár fenntartói vagy egyéb forrásból fedezett ráfordításait, továbbá milyen mértékben hasznosulnak az ezen források igénybevételével keletkezett szellemi alkotások. A szellemi alkotások hasznosításával összefüggő feladatok és felelősség rögzítése révén várhatólag erősödnek az Egyetem hasznosító kezdeményezései. (2) Jelen Szabályzat célja, hogy az egyetemi innovációs környezetet serkentő módon ösztönözze az egyetemi polgárok szellemi alkotó tevékenységét, egyben biztosítsa az Egyetemen létrejövő szellemi alkotások értékelését, nyilvántartását és értékteremtő hasznosítását. (3) Az Egyetem támogatja a tudományos kommunikáció új megközelítését jelentő, az átláthatóság és együttműködés elvein alapuló nyílt tudomány gyakorlatának térnyerését, ami a friss kutatási eredmények terjesztésének innovatív módját jelenti a legújabb technológiai fejlesztések és a digitalizáció vívmányainak alkalmazásával. (4) Jelen Szabályzat további célja, hogy az Egyetemen, mint a szakterületén országosan kiemelkedő szellemi műhelyben keletkező szellemi alkotások megfelelő védelme biztosított legyen, valamint, hogy az egyetemi szellemi tulajdon portfólió az Egyetem társadalmi és vállalati közegben lévő szerepét, színvonalát és pozícióját erősítse. (5) Az Egyetem jelen Szabályzat keretében és tevékenysége ellátása során védi a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó szellemi alkotások vagyoni jogait azzal, hogy azok üzleti és/vagy innovációs célú felhasználása csak a megfelelő eljárási keretek között történhessen. (6) Az Egyetem arra törekszik, hogy az Alapelvi rendelkezés személyi hatálya az Egyetem által alapított, az Egyetem tulajdonában vagy résztulajdonában lévő olyan gazdasági társaságokra is kiterjesztésre kerüljön, amelyek tevékenysége során a jelen alapelvi rendelkezés tárgyi hatálya alá tartozó szellemi alkotások jönnek létre.
# 2. § / PREAMBULUM / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
2. § (1) A Szabályzat személyi hatálya kiterjed: a) a munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb, valamint polgári jogi jogviszonyban álló, az Egyetem keretein belül, továbbá az Egyetemmel együttműködésben folyó tudományos kutatásban, oktatásban, továbbá az Egyetem egyéb feladatainak megvalósításában részt vevő személyekre; b) az Egyemmel hallgatói jogviszonyban álló azon személyekre, akik tekintetében az Egyetem – figyelembe véve az általuk esetlegesen létrehozandó szellemi alkotások értékét, hasznosítási lehetőségeit, valamint azt, hogy az Egyetem valamely szervezeti egységének tudományos kutatási tevékenységébe olyan betekintést nyernek vagy olyan módon kapcsolódnak be, amely túlmutat az Egyetem hallgatóinak általános oktatási keretein (pl. hallgatói versenyek, akciós hetek eredményei vagy startup programok) – indokoltnak tartja a Szabályzat hatálya alá rendelést, így elsősorban a doktori képzésben és mesterképzésben részt vevőkre, valamint c) azon természetes személyekre is, akik olyan innovációs tevékenységben vesznek részt, melynek során az Egyetem eszközeit használják, a feladatellátás költségeit legalább részben az Egyetem viseli, és a jelen Szabályzatot írásbeli nyilatkozatukkal, előzetesen magukra nézve kötelezőnek ismerték el. (2) Jelen Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed valamennyi, a Szabályzat hatálya alá tartozó személy által folytatott tevékenység – többnyire tudományos vagy innovációs kutatómunka – során létrehozott: a) szellemi alkotásra, amelyre iparjogvédelmi oltalom, így különösen védjegyoltalom és formatervezésiminta-oltalom, szabadalom, használatiminta-oltalom szerezhető, valamint b) azon szerzői műre, amely a szerzői jogról szóló törvény erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll, továbbá c) az üzleti titok védelméről szóló törvény szerint védett ismeretre (know-howra), amelyek tekintetében az alkalmazotti jelleg megállapítható, továbbá minden olyan szellemi alkotásra, amelyek létrehozása a Szabályzat hatálya alá tartozó személynek munkaviszonyból folyó kötelessége. (3) A tárgyi hatály alá tartoznak továbbá – Minden olyan egyéb szellemi alkotás, amelyet az Egyetem és harmadik személy közötti megállapodás a Szabályzat hatálya alá rendel (azaz a nem az Egyetemen létrejött szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogokat az Egyetem ingyenesen vagy visszterhesen megszerzi). – Azok a szellemi alkotások, amelyekhez fűződő jogoknak már a Szabályzat hatálybalépésekor is az Egyetem a jogosultja, feltéve, hogy a szóban forgó szellemi alkotások jogosultja a Szabályzat hatálya alá rendeléshez hozzájárult. (4) A mindenkor hatályos Tanulmányi és vizsgaszabályzat hatálya alá eső, hallgatói jogviszony keretében létrehozott szellemi alkotásokra (pl. szakdolgozat, doktori értekezés stb.) nem terjed ki jelen Szabályzat tárgyi hatálya annak ellenére, hogy
# 2. § / A SZABÁLYZAT HATÁLYA / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK
azok szerzői műnek minősülnek. (5) Jelen Szabályzat kiterjed különösen az alábbi témakörökre: a) az Egyemen létrejött alkotásokhoz fűződő jogok védelmével kapcsolatos elvekre és követelményekre, a szellemi alkotások védelmére, b) az Egyetemen mint kutatóhelyen létrejött szellemi alkotások értékelésének és nyilvántartásának elveire, ideértve a szellemi alkotások létrehozásához felhasznált ráfordítások kimutatását, c) az Egyetem mint kutatóhely jogosultságába tartozó szellemi alkotásokkal összefüggő értékelési, nyilvántartási és hasznosítási eljárások elveire, d) a fentiekkel kapcsolatos felelősségés hatáskörökre.
# 3. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
3. § (1) Jelen Szabályzat megalkotására felhatalmazó jogszabály a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény. (2) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), b) a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Innovációs tv.), c) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. év V. törvény, d) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szerzői jogi tv.).
# 4. § / FOGALMAK / ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
4. § (1) A jelen Szabályzat szerinti fogalmak az Innovációs tv. fogalmai szerint alkalmazandók. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmével kapcsolatos elvek és követelmények
# 5. § / ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK / Szervezeti keretek
5. § (1) Az Egyetemen keletkezett valamennyi szellemi alkotás védelem tárgyát képezi. Azokat az Egyetem minden munkavállalója és hallgatója köteles tiszteletben tartani és az azokhoz fűződő jogokat a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően, rendeltetés szerűen gyakorolni. (2) Az Egyetem szellemi alkotásai, azokhoz fűződő felhasználási jogok harmadik fél számára kizárólag a jelen Szabályzat szerinti feltételekkel adhatók át. (3) A szellemi alkotások hasznosítása, az azokkal összefüggő eljárások során elsősorban az Egyetem érdekeit kell szem előtt tartani azzal, hogy a szerzők törvény által biztosított jogai minden esetben biztosítva legyenek. (4) A létrejött szellemi alkotásokból származó bevételeket a vonatkozó szabályozó alapján, a felek jogos érdekeit szem előtt tartva kell az érintettek között (Egyetem központi költségei, szervezeti egység, munkavállaló) megosztani. (5) A szellemi alkotások nyilvántartásba vétele, hasznosítása kizárólag már létrejött szerződések, jogviszonyok esetén kezdhető meg.
# 6. § / ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK / Szervezeti keretek
6. § (1) Az Egyetemen a szellemi alkotásokkal kapcsolatos stratégiai menedzsment és ügyviteli feladatokat a szellemi alkotások értékeléséhez, a szellemi alkotások és technológiák menedzseléséhez kapcsolódó feladatokat a Szervezeti és Működési Rend felhatalmazása szerint a Vállalati és Intézményi Kapcsolatok (a továbbiakban: VIK) látja el. (2) A VIK hatásköre a szellemitulajdon-védelem tekintetében kiterjed az alábbiakra: a) A szellemi tulajdon értékeléséhez, menedzseléséhez kapcsolódó folyamatok kialakítása, működtetése. A VIK saját belső szabályzata rögzíti a folyamatot. b) Az Egyetem szellemi tulajdona adatainak naprakész nyilvántartása megfelelő információs rendszerekben, digitalizált formában, szigorúan titkosan kezelt adatállomány formájában. c) A szellemitulajdon-kezelési tevékenységekhez kapcsolódó belső vezetői adatszolgáltatás és külső adatszolgáltatások teljesítése. d) A szellemi alkotások hasznosítási lehetőségeinek feltérképezése, a hasznosítással kapcsolatos koordinációs és menedzselési tevékenységek ellátása. e) A szellemi termékek védelmével kapcsolatos tanácsadás a munkatársak részére a jogi szervezeti egységek szakmai támogatásával. f) A szellemitulajdon-védelemhez kapcsolódó különböző iparjogvédelmi oltalmak megszerzésének támogatása, önkéntes műnyilvántartási eljárások lefolytatása szabadalmi ügyvivő közreműködésével. g) A szellemi tulajdon védelmére, a bejelentés szükségszerűségére javaslattétel. (3) A jelen Szabályzat szerinti elvek érvényesítése érdekében az Egyetem Innovációs Bizottságot működtet, mely a hatáskörébe tartozó kérdésekben véleményformáló, döntéshozó és javaslattevő szerepkörrel rendelkezik. Az Innovációs Bizottság véleményezi a jelen Szabályzat módosításával kapcsolatos javaslatokat, javaslatot tehet jelen Szabályzat módosítására, valamint a VIK által menedzselt hasznosítási tevékenység fejlesztésére, döntést hoz az egyes szellemi alkotások hasznosításáról, annak pénzügyi és tartalmi kérdéseiről. Az Innovációs Bizottság összetételét és működésének elveit az SZMR szabályozza.
# 7. § / A SZELLEMI ALKOTÁSOK / Szerzői jogvédelem tárgyát képező szellemi alkotások
7. § (1) Jelen Szabályzat keretében biztosított, szerzői jogvédelem tárgyát képező szellemi alkotások azok a szellemi alkotások, amelyek a törvény erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak, és a Szerző által: a) munkaviszonyban, b) munkaviszonyban, de nem munkaköri kötelessége részeként, c) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban, d) továbbá a hallgatói jogviszonnyal összefüggésben, e) valamint az Egyetem által megbízottként/vállalkozóként, ellenérték fejében létrehozott szerzői műnek minősülnek. (2) A Szabályzat vonatkozásában szerzői jogvédelem tárgyát képező szellemi alkotásoknak minősülnek különösen, de nem kizárólagosan: a) a tudomány, az irodalom és a művészet területén létrehozott, a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegű alkotások (a továbbiakban: szerzői mű). Szerzői művek lehetnek különösen: szakirodalmi, tudományos és publicisztikai művek, – nyilvánosan tartott beszédek, előadások, – szakfejlesztési anyagok, – az Egyetem által meghirdetett tantárgyak programjai, tematikája, vizsgamódszertana, metodikája, – az Egyetem által meghirdetett tantárgyakhoz kapcsolódó tananyagok, jegyzet, esettanulmány, zárthelyi dolgozat, vizsgadolgozat, prezentáció, projektmunka, – a számítógépes programok és a dokumentációjuk, – létrehozott közgazdasági/üzleti/társadalomtudományi modellek, becslési eljárások és azok kódolása, dokumentációja, – az adatbázisok (E Szabályzat alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet férni.), – az Egyetem és a hallgató megállapodása alapján a hallgatók által készített projektmunkák, előadás, közgazdasági/üzleti/társadalomtudományi modell, becslési eljárás, adatbázis; b) azon védett ismeretként kezelésre kerülő szellemi alkotások, amelyek azonosítható formában rögzített, titokban tartott, nem könnyen hozzáférhető szellemi alkotások, és amelyek olyan egyedi gazdasági, műszaki és szervezési ismeretet és tapasztalatot tartalmaznak, amelyeket az Egyetem a gyakorlatban fel tud használni, és amelyek korlátozott hozzáféréséhez, adott esetben titokban maradásához az Egyetemnek üzleti és gazdasági érdeke fűződik (know-how), c) a védjegyoltalom alá helyezhető megjelölések, d) mindazon egyéb szellemi alkotások, amelyeket az Egyetem és harmadik személy közötti megállapodás a Szabályzat hatálya alá rendel (pl. nem az Egyetemen létrejött szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogoknak az Egyetem által történő ingyenes vagy visszterhes megszerzése).
# 8. § / Szerzői jogvédelem tárgyát képező szellemi alkotások / A szellemi alkotások feletti rendelkezési jog
8. § (1) A Szabályzat tárgyi hatálya alá tartozó szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jog az Egyetemet illeti meg az alábbi feltételekkel: a) Munkaviszonyban, munkaköri kötelezettség körében létrehozott szellemi alkotások: a szellemi alkotás bejelentési és dokumentálási kötelezettsége körében történő átadásával a szellemi alkotásra vonatkozó vagyoni jog a munkavállaló jogutódjaként automatikusan az Egyetemet illeti meg. b) Munkaviszonyban, de nem munkaköri kötelesség körében létrehozott szellemi alkotások: a szellemi alkotásra vonatkozó vagyoni jog a munkavállalót illeti meg. A szellemi alkotás bejelentési kötelezettsége körében történő feltárását követően az Egyetem olyan módon és mértékben rendelkezik a szellemi alkotás vagyoni jogával, ahogyan erről a munkavállalóval az adott szellemi alkotás típusának megfelelő szabályok szerint szerződéses keretek között megállapodik. c) Munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban vagy egyéb polgári jogi jogviszony alapján létrehozott szellemi alkotások: az Egyetemnek az ügylet jellegének megfelelően írásban, előre kell megállapodni az ilyen jogviszonyokban létrehozott szellemi alkotások feletti rendelkezési jogról. Az Egyetemet megillető rendelkezési jognak arányosnak kell lennie az Egyetemnek az érintett szellemi alkotás létrehozásában történő részvételével. d) Egyéb polgári jogi megállapodás alapján megszerzett szellemi alkotások: az Egyetem rendelkezési jogát (tulajdonjog keletkezése: átruházás, átszállás; használati/hasznosítási jog keletkezése: hasznosítás, használat, felhasználás) a megállapodásnak részletesen kell tartalmaznia. Az ilyen megállapodások csak írásban és/vagy amennyiben lehetséges, hivatalos lajstromban történő bejegyzéssel együtt érvényesek. Az Egyetem külön kívánja szabályozni az ilyen megállapodások kötelezően alkalmazandó tartalmi elemeit. e) Hallgatói jogviszony keretében létrehozott szellemi alkotások: a hallgatói jogviszony keretében létrehozott és jelen Szabályzat hatálya alá tartozó szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok, amennyiben az Egyetem teremti meg a szellemi alkotás létrehozásának feltételeit, indokolt, hogy a szellemi alkotáshoz fűződő jogok is részben vagy egészben az Egyetemet illessék meg, míg ellenkező esetben ez méltánytalan lenne a hallgatókkal szemben. Erre tekintettel az Egyetemnek és a hallgatónak – a d) pontban foglaltak figyelembevételével – meg kell állapodnia a szellemi alkotáshoz fűződő vagyoni jogok tekintetében, mely megállapodás az adott fél hozzájárulásának mértékét és ebből származóan a hasznosulás arányát is tartalmazza.
# 9. § / Megállapodás személyhez fűződő jogokról / vonatkozó szabályok
9. § (1) A szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok Egyetemre történő átruházása, átszállása, használata vagy hasznosítása nem érinti a szellemi alkotást létrehozó személy (a továbbiakban: Szerző) személyhez fűződő jogát. A személyhez fűződő jogok szempontjából annak sincs jelentősége, hogy a szellemi alkotás munkaviszonyban, munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban vagy egyéb polgári jogi jogviszonyban került létrehozásra vagy megszerzésre. A személyhez fűződő jogok körébe tartozik különösen a szerzői minőség, a névfeltüntetés és a jó hírnév védelme. A személyhez fűződő jogokról a feleknek megállapodásban kell rendelkezniük. Oktatási, kutatási és innovációs együttműködés során létrejött szellemi alkotásokra
# 10. § / vonatkozó szabályok / bejelentése és döntés a hasznosításról
10. § (1) Az Egyetem az oktatási és/vagy kutatási együttműködésben részt vevő intézményekkel megállapodik az együttműködés keretében keletkező szellemi alkotásokkal kapcsolatos rendelkezési jogok gyakorlásáról. (2) Főszabályként, az együttműködési megállapodás keretei között vagy arra tekintettel létrejövő, jogi oltalomban vagy egyéb védelemben részesíthető szellemi alkotások tekintetében a partnereket és azok munkavállalóit, figyelemmel az Szjtv.-ben foglalt rendelkezésekre, együttesen és kétség esetén egyenlő arányban illetik meg a műhöz fűződő jogok, és erre tekintettel a szellemi alkotások fölött a felek közösen rendelkezhetnek. A rendelkezés módját javasolt kifejteni. Ettől eltérni kizárólag az Egyetem jogos gazdasági érdekét figyelembe véve lehet. A szellemi alkotásokkal kapcsolatos általános eljárási szabályok, a szellemi alkotások
# 11. § / vonatkozó szabályok / bejelentése és döntés a hasznosításról
11. § (1) A 7. § (2) bekezdés b) pont–7. § (2) bekezdés d) pontjai szerinti szellemi alkotásokat a szerző vagy az a szervezetiegység-vezető, aki a mű létrehozásának kötelezettségvállalója volt, köteles bejelenteni. (2) Amennyiben az adott munkáltatóijogkör-gyakorló tudomást szerez arról, hogy a munkavállalója önállóan vagy szerzőtársként részt vesz vagy részt vett egy bejelentésköteles szellemi alkotás létrehozatalában, köteles az ezzel kapcsolatos bejelentési eljárást elősegíteni. (3) A bejelentés során a szerző a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó szellemi alkotásokra vonatkozóan tájékoztatást nyújt az Egyetem számára. A bejelentéssel a szerző a szellemi alkotás vagyoni jogaira vonatkozó felajánlást is tesz. (4) A szerző a jelen paragrafus (1) bekezdésében részletezett szellemi alkotás létrehozását követő 15 (tizenöt) napon belül tájékoztatja az Egyetemet a szellemi alkotás létrejöttéről. (5) A bejelentést/tájékoztatást az erre kidolgozott digitális felületen, bejelentő űrlap VIK részére vagy a szellemitulajdon_vik@uni-corvinus.hu e-mail-címre történő megküldésével teljesíti a szerző. A bejelentőlap melléklete 1 (egy) példányban a szellemi alkotás elektronikus dokumentációja, mely a teljes és végleges műpéldány. (6) A szellemi alkotást olyan részletezettséggel mutatja be a szerző, amely alapján a döntéshozó meg tudja ítélni: a) a szellemi alkotás szerzőinek személyét, adott esetben a szerzőségi arányát, b) a szellemi alkotás típusát, c) a szellemi alkotás keletkezésének jellegét, d) a használat vagy hasznosítás lehetőségét, e) az oltalomszerzés vagy regisztrációs eljárás megindításának, folyamatban lévő oltalomszerzés esetén annak folytatása lehetőségét, f) hatályossággal kapcsolatos bizonytalanság esetén az azt alátámasztó tényeket. (7) A VIK öt (5) napos határidő mellett írásban kérheti a szellemi alkotásra vonatkozó dokumentáció kiegészítését, amennyiben megítélése szerint a szellemi alkotásra vonatkozó dokumentáció nem tartalmazza a döntéséhez szükséges információkat és adatokat. (8) A VIK a döntéselőkészítő anyagot és javaslattételt a bejelentéstől számított harminc (30) napon belül terjeszti döntéshozatalra az Innovációs Bizottság elé, amely határidőbe nem számít bele a hiánypótlási határidő. (9) A döntést az Innovációs Bizottság nyolc (8) napon belül hozza meg. (10) A döntésről a VIK tájékoztatja az érintettet és a szervezeti egység vezetőjét.
# 12. § / bejelentése és döntés a hasznosításról / Oltalom megszerzésére vagy regisztrációra irányuló eljárás
12. § (1) Amennyiben az Egyetem igényt tart a szellemi alkotásra vagy a szellemi alkotásra vonatkozó vagyoni jogok megszerzése mellett dönt, elindíthatja a szellemi alkotás típusának megfelelő regisztrációs vagy oltalom megszerzésére irányuló folyamatot, az irányadó jogszabály rendelkezései szerint. (2) Amennyiben az Egyetem nem tart igényt a szellemi alkotásra vagy a döntésére vonatkozó nyilatkozat megtételét határidőn belül elmulasztja, a szerző a lemondásra vonatkozó írásbeli közlés kézhezvételét vagy a döntési határidő lejáratát követően szabadon rendelkezhet a szellemi alkotással. (3) Ha az Egyetem igényt tart a szellemi alkotásra, a szerző a döntés kézhezvételét követő öt (5) napon belül átadja a VIK részére a szellemi alkotás dokumentációját. A dokumentációnak a szellemi alkotást a következő módon és mértékben kell ismertetnie: a) a szellemi alkotást a szakterületen jártassággal rendelkező szakember meg tudja érteni, b) az Egyetem a szellemi alkotás tervezett felhasználását vagy a hasznosítását a dokumentáció tartalma alapján meg tudja valósítani, c) az Egyetem a szellemi alkotás típusának megfelelő oltalom kialakítását el tudja indítani. (4) A szerző az Egyetem írásbeli megkeresésére írásban pótolja azokat az információkat, amelyeket ezeknek a feltételeknek a teljesüléséhez az Egyetem szükségesnek ítél. (5) A nyilvántartásba vétellel egyidejűleg az Egyetem dönt az alábbiakról: a) a szerző vagy szerzők személyének és szerzőségi arányának elismerése, b) a jelen Szabályzat személyi és tárgyi hatályosságával kapcsolatos döntés, azaz, hogy a bejelentett szellemi termék a jelen Szabályzat hatálya alá tartozik-e vagy sem, c) a szellemi alkotás típusának megállapítása, d) a keletkezés jellegének megállapítása, e) a szellemi alkotáshoz fűződő vagyoni joggal történő rendelkezésre vagy arról történő lemondás, f) az oltalomszerzés (vagy regisztrációs eljárás) megindítása. A SZERZŐI MŰNEK MINŐSÜLŐ SZELLEMI ALKOTÁSOK ELJÁRÁSI
# 13. § / SZABÁLYAI / A művel kapcsolatos jognyilatkozatok írásba foglalása
13. § (1) Jelen rész tartalmazza azokat az eljárási szabályokat, amelyeket az Egyetem azokkal a szellemi alkotásokkal kapcsolatban kíván alkalmazni, amelyekkel kapcsolatban a szellemi alkotásra vonatkozó vagyoni jogok megszerzése vagy használata mellett dönt, illetve amelyeket üzleti titokként (védett ismeret) kíván használni vagy hasznosítani, és amelyek a mindenkor hatályos jogi szabályozás alapján szerzői műnek minősülnek.
# 14. § / SZABÁLYAI / A művel kapcsolatos jognyilatkozatok írásba foglalása
14. § (1) Az Egyetem a döntés szerző részére történő kézbesítését követő öt (5) napon belül az illetékes jogi szervezeti egység segítségével elkészíti a művel kapcsolatos azon jognyilatkozatokat, amelyek írásba foglalása a szerzői művek esetén kötelező. A jognyilatkozatok formáját és tartalmát az Egyetem külön szabályozza, azzal a megkötéssel, hogy az Egyetem a nyilatkozatot bizonyító erejű magánokiratként készíti el, és a nyilatkozatnak rögzítenie kell a következőket: a) a szerző személyét és szerzőségi jogának mértékét, b) a szerzői mű teljeskörűségét, c) a szerzői mű munkaviszony alapján történt létrehozását, d) az Egyetemnek a szerzői mű vagyoni jogaival való rendelkezését, e) az Egyetem jogosultságát a szerzői mű egészének vagy részének használatára és/vagy üzleti hasznosítására, f) a használat tartalmának meghatározását, különösen a szerzői mű nyilvánosságra hozatalát és/vagy nyilvánossághoz való közvetítését, a szerzői műben foglalt ismeretek továbbfejlesztését és/vagy átdolgozását és a szerzői mű adathordozón való tárolásának lehetőségét, g) a hasznosítás tartalmának meghatározását, különösen a szerzői mű saját tevékenység körében történő üzleti célú használatát, a szerzői műre vonatkozó vagyoni jogok értékesítését, a szerzői mű harmadik személy részére történő használatának engedélyezését, h) a szerző személyhez fűződő jogaival kapcsolatos megállapodást, i) a szerzőt a szerzői mű üzleti célú használata vagy hasznosítása esetén megillető díjazást. (2) Az Egyetem a nyilatkozatok részeként vagy külön szerződésben szabályozza az üzleti titok tartalmára és kezelésére vonatkozó titoktartási szabályokat is. Az Egyetem ezek tartalmával kapcsolatban külön kíván rendelkezni azzal a megkötéssel, hogy a jognyilatkozatok és a titoktartási szabályok bizonyító erejű magánokiratban kerülnek rögzítésre. Munkaviszonyban, de nem munkaköri kötelesség körében létrehozott, szerzői műnek vagy védett ismeretnek minősülő szellemi alkotásokkal kapcsolatos külön szabályok
# 15. § / SZABÁLYAI / A művel kapcsolatos jognyilatkozatok írásba foglalása
15. § (1) Az Egyetem két eljárást követ azokkal a szerzői művekkel kapcsolatban, amelyekről döntési kötelezettsége körében megállapítja, hogy munkaviszonyban, de nem munkaköri kötelesség körében jöttek létre, amelyek nem a munkavállóval kötött egyéb megállapodás alapján keletkeztek, és amelyeket üzleti célból használni vagy hasznosítani kíván. a) Az Egyetem a szerzőnek felajánlja a szellemi alkotásra vonatkozó vagyoni jogok átruházással történő megvételét azon szerzői művek esetén, ahol a vagyoni jog átruházása lehetséges. Ebben az esetben a Felek átruházási szerződést kötnek, amely alapján az Egyetem megvásárolja a szellemi alkotás vagyoni jogait. Az ilyen módon az Egyetem tulajdonába kerülő szellemi alkotásokkal kapcsolatban az Egyetem úgy jár el, mintha azok munkaviszonyban jöttek volna létre. b) Az Egyetem felajánlja a szerzői mű használatára vonatkozó felhasználási szerződés megkötését. Ebben az esetben az Egyetem a szerzői művel kapcsolatban úgy jár el, mintha az munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy egyéb polgári jogi jogviszonyban jött volna létre. (2) Az Egyetem az átruházási és a felhasználási szerződések feltételeit külön kívánja szabályozni azzal a megkötéssel, hogy az erre vonatkozó szerződést legfeljebb a döntése szerzőkkel történt írásbeli közlését követő 90 (kilencven) napon belül létre kívánja hozni. Az Egyetem nem tart igényt azokra a szerzői művekre, és ennek megfelelően jár el, amelyek esetén a szerzőkkel nem sikerül létrehozni a megállapodást ezen határidőn belül. (3) Az Egyetem a védett ismeret tárgyát képező szellemi alkotás típusától függően az iparjogvédelmi oltalom alá helyezhető és/vagy a szerzői műnek minősülő munkaviszonyban, de nem munkaköri kötelezettség körében létrehozott szellemi alkotásokra vonatkozó szabályokat kívánja alkalmazni az ebbe a körbe sorolandó szellemi alkotással kapcsolatban. A szerzővel létrehozásra kerülő megállapodásnak azonban mindenkor biztosítania kell a titoktartási szabályok érvényesítését a védett ismeret tervezett használatának vagy hasznosításának teljes időtartama alatt. Polgári jogi megállapodás alapján létrehozott szerzői művekkel vagy védett ismerettel
# 16. § / A művel kapcsolatos jognyilatkozatok írásba foglalása / kapcsolatos szabályok
16. § (1) Azon szerzői művek kezelésével kapcsolatban, amelyeket az Egyetem megrendelése alapján más nonprofit vagy for-profit szervezet vagy természetes személy önállóan vagy az Egyetemmel együttműködésben közösen hoz létre, az Egyetem polgári jogi megállapodásban állapodik meg. (2) Az Egyetem az ilyen szerzői művekkel kapcsolatban a továbbiakban a polgári jogi megállapodás szerinti feltételeknek megfelelően jár el. (3) Az Egyetem az ilyen polgári jogi jogviszony létesítése során érvényesítendő eljárási szabályokról külön kíván rendelkezni azzal a megkötéssel, hogy a szerzői mű vagyoni jogai feletti rendelkezésnek mindenkor igazodni kell az Egyetem szerzői mű létrehozásában történő részvételi arányához. (4) Az Egyetem alaphelyzetben az ilyen szerzői művek elfogadásáról szintén a polgári jogi megállapodásban rendelkezik azzal a megkötéssel, hogy amennyiben az így létrejött szerzői mű elfogadásával és az Egyetem által történő kezelésével kapcsolatban döntési eljárás szükséges, akkor a bejelentési kötelezettség a polgári jogi megállapodásban az Egyetem oldalán meghatározott kapcsolattartó, ennek hiányában a szerzői mű jelen Szabályzat személyi hatálya alá tartozó szerzőjének kötelessége. (5) Az Egyetem a polgári jogi megállapodás alapján létrehozott és a polgári jogi megállapodás alapján közösen létrehozott szerzői művekre vonatkozóan kidolgozott szabályok alapján kíván eljárni azon védett ismeretként kezelni kívánt szellemi alkotásokkal kapcsolatban, amelyek ilyen jogviszonyok alapján keletkeznek. A létrehozásra irányuló megállapodásnak azonban mindenkor biztosítania kell a titoktartási szabályok érvényesítését a védett ismeret létrehozására és tervezett hasznosítására vonatkozó teljes időtartam alatt. A szellemi alkotások létrehozására irányuló szerződések szabályai
# 17. § / A művel kapcsolatos jognyilatkozatok írásba foglalása / kapcsolatos szabályok
17. § (1) Az Egyetemnek minden esetben az ügylet jellegének megfelelő polgári jogi megállapodást (a továbbiakban: szerződés) kell írásban létrehoznia, amennyiben a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó szellemi alkotást más természetes és/vagy jogi személlyel együttműködve kíván létrehozni. (2) A szerződésnek tartalmaznia kell: a) az Egyetem szellemi alkotás létrehozásához való hozzájárulásának formáját és mértékét, b) az Egyetem hozzájárulásának megfelelő nagyságú részesedés biztosítását a létrehozásra kerülő szellemi alkotás vagyoni jogaiban, c) a szellemi alkotás védelmével kapcsolatban tervezett intézkedéseket és folyamatot, különös tekintettel a létrejövő oltalmi formákra vonatkozó igényjogosultság mértékét, d) a szellemi alkotás számviteli nyilvántartásával kapcsolatos megállapodást, e) a szellemi alkotás tervezett hasznosítási módjára vonatkozó megállapodást, és ezzel kapcsolatban az Egyetem jogait, lehetőségeit és kötelezettségeit. (3) A szerződések szakmai előkészítéséért az együttműködésben érintett szervezeti egységek vezetője felelős. A szabályzat hatálya alá tartozó szerzőkre vonatkozó egyéb szabályok
# 18. § / kapcsolatos szabályok / és nyilvántartás elvei
18. § (1) A jelen Szabályzatban foglalt jogok és kötelezettségek az Egyetemmel létrejött munkavállalói, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a hallgatói jogviszony megszűnését követően is fennállnak. (2) Az Egyetemmel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy felelősséggel tartozik azért, hogy a külső partnerekkel kötött megállapodásaiban foglaltak ne legyenek összeférhetetlenek az Egyetemmel szembeni kötelezettségeikkel és a Szabályzattal. Ez a rendelkezés különösen vonatkozik a külső partnerekkel kötött visszterhes kutatás-fejlesztési megállapodásokra. Az Egyetemmel jogviszonyban álló kutató köteles tájékoztatni a vele szerződni kívánó személyeket arról, milyen kötelezettségei vannak az Egyetem felé, és gondoskodnia kell róla, hogy ezek a személyek rendelkezzenek az Egyetem vonatkozó szabályzatainak létére és tartalmára vonatkozó ismeretekkel. Ennek megszegése a munkaviszonyból fakadó kötelezettség súlyos megszegésének minősül, és fegyelmi, valamint kártérítési felelősséggel jár. A szellemi alkotások nyilvántartása, ráfordítások kimutatása. A regisztrálás, értékelés
# 19. § / és nyilvántartás elvei / A szellemi alkotások üzleti/piaci hasznosításának módjai
19. § (1) A VIK felvezeti az átalakított digitális ügyfélnyilvántartó rendszerbe a bejelentett szellemi alkotást. Ez a szoftver biztosítja a naprakész nyilvántartást, az adatszolgáltatások lehetőségét és a folyamat követését. (2) Az Egyetem – összhangban a számviteli jogszabályokkal – megfelelő formában és részletezettséggel gondoskodik a szellemi alkotások nyilvántartásáról. (3) A szellemi alkotások dokumentálásának és nyilvántartásának rendjét az Elnöki Testület rendelkezésben szabályozza. Az iratkezelési rendjét az Iratkezelési szabályzat tartalmazza. (4) A ráfordításokkal kapcsolatos szabályokra a pénzügyi vezető rendelkezést jogosult kibocsátani.
# 20. § / és nyilvántartás elvei / A szellemi alkotások üzleti/piaci hasznosításának módjai
20. § (1) A szellemi alkotás értékelésére – amennyiben releváns, a szükséges oltalmak megszerzésére – irányuló intézkedések megtételét követően vagy azokkal párhuzamosan az Egyetem köteles minden tőle telhetőt megtenni a szellemi alkotás hasznosítása érdekében. A hasznosítás módja lehet különösen, de nem kizárólagosan: a) a közvetlen hasznosítást végző vállalkozás alapítása, b) a szellemi alkotás spin-off cégbe történő apportálása, c) licenciaszerződés megkötése, d) találmány/szabadalom átruházási szerződés megkötése, e) az Egyetemen belüli hasznosítás. (2) A VIK felelős a hasznosítási stratégia megvalósításáért, amelynek során az egyes konkrét üzleti kezdeményezéseket, így például az érdemi tárgyalások eredményét, megállapodás-tervezetek kivonatát és üzleti terveket köteles ismertetni az Elnöki Testülettel. A hasznosítási tárgyalásokon és azok előkészületeiben a VIK megkeresésére a kutató együttműködik. (3) A hasznosítási folyamat során, különösen az iparjogvédelmi bejelentés hivatali közzétételét megelőzően, a szellemi alkotás teljes leírását és a hozzá kapcsolódó kísérleti adatokat, egyéb kutatási eredményeket kizárólag titoktartási megállapodás mellett lehet megosztani harmadik személlyel. (4) A szellemi alkotás üzleti hasznosításával kapcsolatban felmerülő költségeket az Egyetem köteles viselni, elsősorban az innovációs alapban rendelkezésre álló forrásból vagy pályázati költségvetésből. (5) A VIK felelős a szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítéséért és teljesítéséért, valamint a szerződésből eredő igazgatási és egyéb kötelezettségek végrehajtásáért.
# 21. § / A szellemi alkotások üzleti/piaci hasznosításának módjai / A hasznosításból befolyó díjak megosztása
21. § (1) Az Egyetem a szellemi alkotások hasznosításából származó bevétel megosztásával ösztönzi az oktatót, kutatót új és társadalmi-gazdasági szempontból hasznos kutatási eredmények létrehozására. (2) Az az oktató, kutató jogosult a szellemi alkotás hasznosításából származó díjazásra, aki érdemi módon hozzájárult a szellemi alkotás létrehozásához, és ebbéli minőségében feltüntetésre került a VIK-hez benyújtott szellemi alkotás bejelentésére vonatkozó bejelentőlapon. (3) Az alkotói díjat az Egyetem mint hasznosító köteles fizetni. Közös oltalom esetén – a társjogosultak eltérő megállapodása hiányában – az alkotói díjat a hasznosító társjogosult köteles fizetni. (4) Az alkotói díjnak a hasznosítás engedélyezése és/vagy az oltalom átruházása esetén a hasznosítási engedély és/vagy az átruházás ellenértékével, vagy a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezéséből és/vagy az ingyenes átruházásból származó gazdasági előnnyel kell arányban állnia. (5) Az oltalomba vétel után a VIK haladéktalanul intézkedik a kutatóval kötendő alkotói díjszerződések szakmai előkészítéséről. (6) A díj alapja a következő: a) hasznosító vállalkozás alapítása esetén: az Egyetem és a kutató egyedi megállapodása szerinti összeg; b) licenciaszerződés megkötése esetén: az egyetemnek fizetendő licenciadíj és minden pénzben kifejezhető ehhez kapcsolódó juttatás, kivéve a licenciavevő által kutatási vagy egyéb szerződések alapján az Egyetemnek biztosított eszközöket, szolgáltatásokat, illetve jogokat; c) szellemi alkotás átruházására irányuló szerződés esetén: az Egyetemnek fizetendő díj és minden pénzben kifejezhető ehhez kapcsolódó juttatás, kivéve a licenciavevő által kutatási vagy egyéb szerződések alapján az Egyetemnek biztosított eszközöket, szolgáltatásokat, illetve jogokat; d) az Egyetem általi hasznosítás esetén: az az összeg, amelyért a szellemi alkotás a piacon beszerezhető lenne; e) az NKFIH által meghirdetett Kooperatív Doktori Program keretében született eredmények, illetve azok esetleges pénzügyi hasznosulása 20–80%-ban oszlik meg az Egyetem és a Kooperatív Doktori Program ösztöndíjas hallgatójának munkáltatója között. (7) A befolyó összegből az adott szellemi alkotás értékelésével és a jogi oltalmának megszerzésével, valamint a hasznosítására irányuló eljárással kapcsolatos költségeket kell először kifizetni. E költségeken érteni kell a hivatalok előtt eljáró képviselők, a belső és külső szakértők díjazását, valamint az Egyetemen felmerült kiadást is, továbbá a nyilvántartott szellemi alkotások oltalommegadási és éves fenntartási díját, továbbá a közvetett költséget is. (8) Az alkotói díj és a költségek összegéről, a kifizetés módjáról és ütemezéséről az Egyetem és a kutató között létrejövő alkotóidíj-szerződés rendelkezik, amelyet írásba kell foglalni.
# 22. § / A hasznosításból befolyó díjak megosztása / OKTATÓK, KUTATÓK SZERZŐI JOGAINAK VÉDELME
22. § (1) A VIK a szerzői jogi kérdések témakörében a jogi szervezeti egységek és/vagy a Könyvtár bevonásával oktatásokat, információs napokat szervez az oktatók, kutatók részére, évente minimum egy alkalommal, azzal a céllal, hogy az Egyetem munkavállalói releváns és hasznos információkkal rendelkezzenek az általuk alkotott szellemi alkotások felhasználási jogainak egyes vetületeiről. (2) A felmerülő szerzői jogi kérdést, problémát az oktató, kutató a VIK részére megküldi, aki elvégzi a szükséges egyeztetéseket a jogi szervezeti egységekkel és/vagy Könyvtárral, és egységes megoldási javaslatot nyújt a megkereső részére. (3) A VIK, a jogi szervezeti egységek és/vagy a Könyvtár bevonásával megkeresésre támogatást nyújt az oktatók, kutatók munkáját érintő szerzői jogi kérdések megválaszolásához, szerzői jogi ügyek megoldásához, így különösen: a) oktatási munka során – szöveges, képi, képi és hangfelvétel formájában – keletkező szellemi termékek: – tantervek, – tantárgyak programjai, tematikája, vizsgamódszertana, metodikája, – tananyagok, – vizsgamódszertan felhasználási jogai, b) tudományos publikációk során felhasznált szerzői művek (pl. adatbázisok) felhasználásának jogi kérdései. (4) Az oktató, tudományos kutató szerzői jogait sértő plágiumügyekre az arra vonatkozó jogszabályok és/vagy belső szabályozó rendelkezései irányadóak. (5) Amennyiben az adott ügyben az Egyetem munkavállalójával szemben merül fel a plágium gyanúja, a sértett az Etikai Kódex és a Plágiumszabályzat előírásai szerint etikai, fegyelmi eljárást kezdeményezhet, bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást indíthat. Az etikai eljárás során a vonatkozó szabályzatok szerint hatáskörrel rendelkező jár el. (6) Amennyiben az adott ügyben nem az Egyetem munkavállalójával szemben merül fel a plágium gyanúja, oktató, kutató szerzői jogait sértő plágiumügyekre a plágiummal gyanúsított személy munkáltatójának belső szabályozó rendelkezései az irányadóak. Ez esetben a (3) bekezdés szerint kell eljárni.
# 23. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / TARTALOMJEGYZÉK
23. § (1) Jelen Szabályzatot a Kuratórium 2022. szeptember 22-i ülésén 34/2022 (09. 22.) számú határozatával elfogadta, a Szabályzat 2022. szeptember 23-án lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szenátus 2022. június 21-i ülésén SZ–32/2021/2022. (2022. VI. 21.) számú határozatával elfogadott Szellemitulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat. (2) Jelen Szabályzatot a hatálybalépését követően keletkező szellemi termékekre kell alkalmazni. (3) Jelen Szabályzat a Szervezeti és Működési Rend 2. mellékletét képezi. Budapesti Corvinus Egyetem 1 SZMR 2. melléklet: Szellemitulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat 1 PREAMBULUM 1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1 KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK 2 FOGALMAK 3 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 3 A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmével kapcsolatos elvek és követelmények 3 Szervezeti keretek 3 A SZELLEMI ALKOTÁSOK 4 Szerzői jogvédelem tárgyát képező szellemi alkotások 4 A szellemi alkotások feletti rendelkezési jog 5 Megállapodás személyhez fűződő jogokról 5 Oktatási, kutatási és innovációs együttműködés során létrejött szellemi alkotásokra vonatkozó szabályok 5 A szellemi alkotásokkal kapcsolatos általános eljárási szabályok, a szellemi alkotások bejelentése és döntés a hasznosításról 6 Oltalom megszerzésére vagy regisztrációra irányuló eljárás 6 A SZERZŐI MŰNEK MINŐSÜLŐ SZELLEMI ALKOTÁSOK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 7 A művel kapcsolatos jognyilatkozatok írásba foglalása 7 Munkaviszonyban, de nem munkaköri kötelesség körében létrehozott, szerzői műnek vagy védett ismeretnek minősülő szellemi alkotásokkal kapcsolatos külön szabályok 8 Polgári jogi megállapodás alapján létrehozott szerzői művekkel vagy védett ismerettel kapcsolatos szabályok 8 A szellemi alkotások létrehozására irányuló
# 23. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / TARTALOMJEGYZÉK
szerződések szabályai 9 A szabályzat hatálya alá tartozó szerzőkre vonatkozó egyéb szabályok 9 A szellemi alkotások nyilvántartása, ráfordítások kimutatása. A regisztrálás, értékelés és nyilvántartás elvei 10 A szellemi alkotások üzleti/piaci hasznosításának módjai 10 A hasznosításból befolyó díjak megosztása 10 OKTATÓK, KUTATÓK SZERZŐI JOGAINAK VÉDELME 11 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12
számú melléklet
Kutatásetikai ellenőrző kérdőív humán érintettségű kutatásokhoz
Nem orvosi és nem pszichológiai humán vizsgálatok esetén, elsődleges kutatás
1.Válaszoljon az alábbi kérdésekre a tervezett kutatásra vonatkozóan:
Milyen eljárásokat alkalmaz annak biztosítására, hogy a résztvevők beleegyezése megfelelő információ, tájékoztatás birtokában történjen? (A vizsgált személynek előzetesen, önkéntesen (ésszerűtlen kényszergyakorlástól és indokolatlan meggyőzéstől mentesen) és minden lényeges információ birtokában kell beleegyezést adnia a részvételhez. A tájékoztatásnak minden esetben tartalmaznia kell a beleegyezés visszavonásának jogát.)
Válasza tartalmazza a tájékozott beleegyezési nyilatkozatot is, amit a kutatás résztevőinek ad. (Részei: Tájékoztatás a kutatásról és a Részvételi beleegyező nyilatkozat)
Hogyan tervezi a kutatás résztvevőinek elérését, toborzását? A résztvevők nem érezhetik azt, hogy részt „kell” venniük a kutatásban. Hogyan biztosított az önkéntesség?
Hogyan biztosítja a kutatási adatok bizalmas kezelését? A kutatás hogyan biztosítja a titoktartást, a névtelenséget és azt, hogy ne legyenek azonosíthatók a kutatás résztvevői? Figyeljen arra, hogy a beazonosíthatóság nemcsak a név alapján történhet. Mindenki aláír-e titoktartási nyilatkozatot, aki hozzáfér az adatokhoz (pl. kutatócsoport tagjai, interjúvoló, átíró, finanszírozó)?
Hogyan tervezi az adatok publikációját, disszeminációját? Ki kap visszajelzést az eredményekről és milyen formában? (pl. ha egy szervezetben történik a kutatás, kap-e külön a szervezet visszajelzést és hogyan? Ha résztvevő akciókutatás keretében történt a vizsgálat, hogyan történik az adatok disszeminációja? Hogyan minimalizálják a nemkívánatos azonosítást (pl. álnevek használata, kulcsinformációk megváltoztatása, összesített formában történő adatközlés?))
2. Jár-e a kutatás:
IGEN
NEM
kockázattal, potenciális kárral, vagy bármi negatív következménnyel a résztvevők számára? (pszichológiai, érzelmi, fizikai, szociális, gazdasági, jogi stb.)?
kockázattal vagy veszéllyel a kutatók számára?
kockázattal, kárral, negatív következménnyel egyéb személyek, szervezetek számára? (pl. finanszírozó testület, szervezet, ahol terepmunka zajlik, stb.)
olyan helyzettel, ahol a beleegyező nyilatkozat nem lehetséges (pl. nagy tömeg)?
gyerekek/ kiskorúak vagy gyámság alá vontak részvételével? (Hogyan történik a kiskorú és a szülői/ gondviselői tájékoztatás, beleegyező nyilatkozat megszerzése? Intézményen keresztüli elérésnél hogyan történik az Intézményi engedély kérése?)
egyéb sebezhető csoportok részvételével: mentális/ fizikai betegek vagy mentálisan veszélyeztetett egyének, rabok, más sérülékeny, kiszolgáltatott csoportok tagjainak (pl. gyermeket váró nők, idős emberek, diákok, fegyveres szolgálatok tagjai, diszkriminált csoportok) a részvételével? (Itt különösen fontos tisztában lenni a speciális csoportokra kialakított törvényi szabályozással.)
kutatóval egyenlőtlen hatalmi helyzetben lévő kutatási alanyok részvételével? (pl. oktató hallgatói körében, szervezeti vezető beosztottjai körében toboroz kutatási alanyokat. Hogyan biztosított az önkéntesség?)
kapuőrök/ a csoport érdekeit képviselő személy igénybevételével a kutatási alanyokhoz történő eljutásban? (amikor nem közvetlenül jutunk el a kutatási alanyokhoz, hanem pl. iskolaigazgató révén tanulókhoz eljutás, munkahelyi vezető, titkársági dolgozó révén alkalmazottakhoz – itt felmerül a kérdés, hogy nem volt-e kikényszerített a részvétel.)
a vizsgált személyek tudatos félrevezetésével, vagy a vizsgálat természetére vagy céljára vonatkozó információk eltitkolásával?
aránytalanul nagy pénzügyi juttatással vagy egyéb juttatással a vizsgálat résztvevői számára? (ami túlmutat a költségtérítésen és az idő ésszerű kompenzálásán)
külföldi kutatási helyszínnel, külföldi terepmunkával?
összeférhetetlenségi problémákkal? (kutató és szervezetének pénzügyi érdekeltségei okoznak-e összeférhetetlenségi problémát? A finanszírozó szervezet érdekeltségei okoznak-e összeférhetetlenségi problémát?)
adminisztratív, személyes vagy titkos adatok felhasználásával, amihez külön hatósági engedélyek szükségesek?
azon túli adat, információ, eredmény megosztással, amelyre a kutatási alanyok engedélyt adtak?
olyan vizuális vagy vokális módszerek alkalmazásával, amely alapján azonosíthatók a kutatási alanyok? (videófelvétel, hangfelvétel – hogyan lesz biztosítva a névtelenség, a biztonságos (azonosítókat és válaszokat elkülönítő/ korlátozott hozzáférésű) adattárolás és a megsemmisítés stb.)
Interneten, közösségi médián keresztüli lekérdezéssel, adateléréssel (pl. fórumok, chat roomok)? (Válaszában tárgyalja, az adatok nyilvánosságát (nyitott/ korlátozott hozzáférés), az adatfelhasználás szabályozását, a tájékozott beleegyezés megszerzésének módját vagy ennek hiányában az indoklást, az adatok tárolását stb.)
terepmunkával egy vagy több szervezetben? (A szervezet a végső publikációkban meg lesz-e nevezve? Milyen etikai kérdések merülnek fel a szervezeti kutatással kapcsolatban? Lesz-e disszemináció a szervezet számára? Különös körültekintéssel kell eljárni, ha a kutató az adott szervezetben dolgozik, hiszen ebben az esetben a kutató kerülhet kiszolgáltatott pozícióba, stb.)
érzékeny, intim témák tárgyalásával? (Droghasználat, szexuális élet, stb.)
másodlagos adatok felhasználásával? (Válaszában részletezze az adatfelhasználás indoklását, az adatelérés módját, az adatok nyilvánosságát, hozzáférését/ mutassa be az eredeti adatgyűjtést és személyes adatok esetén a tájékozott beleegyezésre vonatkozó információkat.)
egyéb etikai kockázatokkal, kérdésekkel?
A / Amennyiben kérdőív 2. pont alatti részében bármelyik kérdésre IGEN-nel válaszolt,
akkor a táblázat alatt fejtse ki a válaszát, hogy a kutatás mely aspektusa miatt válaszolt az adott módon;
indokolja meg, hogy miért úgy szükséges végrehajtani a kutatást, ahogy végrehajtásra kerül;
ismertesse, hogyan gondoskodik az etikai problémák kezeléséről, a kockázatok minimalizálásáról, kezeléséről.
B / Az alábbi nyilatkozatokat minden kutatás esetén szükséges megtenni!
Nyilatkozom, hogy a vonatkozó kutatásetikai szabályozást megismertem, annak rendelkezéseit elfogadom.
Nyilatkozom, hogy az adatokat az adatvédelmi szabályozásnak megfelelően kezeli a kutatásban valamennyi kutató, közreműködő.
Nyilatkozom, hogy a kutatás tervezése és végrehajtása során az egyetemi etikai szabályozását, az engedély rendelkezéseit betartom és valamennyi kutatásban résztvevő kutatóval, közreműködővel betartatom.
Név: …………………………………………………………………………….……………………..
A kutatásban betöltött pozíció: ……………………………………………………………………..
Kutatás megnevezése:……………………………………………………………………………….
Kutatás tervezett ideje: ………………………………………………………………………………
Pályázat/ Projekt megnevezése, melynek a kutatás része: …………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………………………..…….
Dátum: ……………………………………………
…………………………………………………………
aláírás
számú melléklet
Kutatásetikai ellenőrző kérdőív humán érintettségű kutatásokhoz
Nem orvosi és nem pszichológiai humán vizsgálatok esetén, elsődleges kutatás
1.Válaszoljon az alábbi kérdésekre a tervezett kutatásra vonatkozóan:
Milyen eljárásokat alkalmaz annak biztosítására, hogy a résztvevők beleegyezése megfelelő információ, tájékoztatás birtokában történjen? (A vizsgált személynek előzetesen, önkéntesen (ésszerűtlen kényszergyakorlástól és indokolatlan meggyőzéstől mentesen) és minden lényeges információ birtokában kell beleegyezést adnia a részvételhez. A tájékoztatásnak minden esetben tartalmaznia kell a beleegyezés visszavonásának jogát.)
Válasza tartalmazza a tájékozott beleegyezési nyilatkozatot is, amit a kutatás résztevőinek ad. (Részei: Tájékoztatás a kutatásról és a Részvételi beleegyező nyilatkozat)
Hogyan tervezi a kutatás résztvevőinek elérését, toborzását? A résztvevők nem érezhetik azt, hogy részt „kell” venniük a kutatásban. Hogyan biztosított az önkéntesség?
Hogyan biztosítja a kutatási adatok bizalmas kezelését? A kutatás hogyan biztosítja a titoktartást, a névtelenséget és azt, hogy ne legyenek azonosíthatók a kutatás résztvevői? Figyeljen arra, hogy a beazonosíthatóság nemcsak a név alapján történhet. Mindenki aláír-e titoktartási nyilatkozatot, aki hozzáfér az adatokhoz (pl. kutatócsoport tagjai, interjúvoló, átíró, finanszírozó)?
Hogyan tervezi az adatok publikációját, disszeminációját? Ki kap visszajelzést az eredményekről és milyen formában? (pl. ha egy szervezetben történik a kutatás, kap-e külön a szervezet visszajelzést és hogyan? Ha résztvevő akciókutatás keretében történt a vizsgálat, hogyan történik az adatok disszeminációja? Hogyan minimalizálják a nemkívánatos azonosítást (pl. álnevek használata, kulcsinformációk megváltoztatása, összesített formában történő adatközlés?))
2. Jár-e a kutatás:
IGEN
NEM
kockázattal, potenciális kárral, vagy bármi negatív következménnyel a résztvevők számára? (pszichológiai, érzelmi, fizikai, szociális, gazdasági, jogi stb.)?
kockázattal vagy veszéllyel a kutatók számára?
kockázattal, kárral, negatív következménnyel egyéb személyek, szervezetek számára? (pl. finanszírozó testület, szervezet, ahol terepmunka zajlik, stb.)
olyan helyzettel, ahol a beleegyező nyilatkozat nem lehetséges (pl. nagy tömeg)?
gyerekek/ kiskorúak vagy gyámság alá vontak részvételével? (Hogyan történik a kiskorú és a szülői/ gondviselői tájékoztatás, beleegyező nyilatkozat megszerzése? Intézményen keresztüli elérésnél hogyan történik az Intézményi engedély kérése?)
egyéb sebezhető csoportok részvételével: mentális/ fizikai betegek vagy mentálisan veszélyeztetett egyének, rabok, más sérülékeny, kiszolgáltatott csoportok tagjainak (pl. gyermeket váró nők, idős emberek, diákok, fegyveres szolgálatok tagjai, diszkriminált csoportok) a részvételével? (Itt különösen fontos tisztában lenni a speciális csoportokra kialakított törvényi szabályozással.)
kutatóval egyenlőtlen hatalmi helyzetben lévő kutatási alanyok részvételével? (pl. oktató hallgatói körében, szervezeti vezető beosztottjai körében toboroz kutatási alanyokat. Hogyan biztosított az önkéntesség?)
kapuőrök/ a csoport érdekeit képviselő személy igénybevételével a kutatási alanyokhoz történő eljutásban? (amikor nem közvetlenül jutunk el a kutatási alanyokhoz, hanem pl. iskolaigazgató révén tanulókhoz eljutás, munkahelyi vezető, titkársági dolgozó révén alkalmazottakhoz – itt felmerül a kérdés, hogy nem volt-e kikényszerített a részvétel.)
a vizsgált személyek tudatos félrevezetésével, vagy a vizsgálat természetére vagy céljára vonatkozó információk eltitkolásával?
aránytalanul nagy pénzügyi juttatással vagy egyéb juttatással a vizsgálat résztvevői számára? (ami túlmutat a költségtérítésen és az idő ésszerű kompenzálásán)
külföldi kutatási helyszínnel, külföldi terepmunkával?
összeférhetetlenségi problémákkal? (kutató és szervezetének pénzügyi érdekeltségei okoznak-e összeférhetetlenségi problémát? A finanszírozó szervezet érdekeltségei okoznak-e összeférhetetlenségi problémát?)
adminisztratív, személyes vagy titkos adatok felhasználásával, amihez külön hatósági engedélyek szükségesek?
azon túli adat, információ, eredmény megosztással, amelyre a kutatási alanyok engedélyt adtak?
olyan vizuális vagy vokális módszerek alkalmazásával, amely alapján azonosíthatók a kutatási alanyok? (videófelvétel, hangfelvétel – hogyan lesz biztosítva a névtelenség, a biztonságos (azonosítókat és válaszokat elkülönítő/ korlátozott hozzáférésű) adattárolás és a megsemmisítés stb.)
Interneten, közösségi médián keresztüli lekérdezéssel, adateléréssel (pl. fórumok, chat roomok)? (Válaszában tárgyalja, az adatok nyilvánosságát (nyitott/ korlátozott hozzáférés), az adatfelhasználás szabályozását, a tájékozott beleegyezés megszerzésének módját vagy ennek hiányában az indoklást, az adatok tárolását stb.)
terepmunkával egy vagy több szervezetben? (A szervezet a végső publikációkban meg lesz-e nevezve? Milyen etikai kérdések merülnek fel a szervezeti kutatással kapcsolatban? Lesz-e disszemináció a szervezet számára? Különös körültekintéssel kell eljárni, ha a kutató az adott szervezetben dolgozik, hiszen ebben az esetben a kutató kerülhet kiszolgáltatott pozícióba, stb.)
érzékeny, intim témák tárgyalásával? (Droghasználat, szexuális élet, stb.)
másodlagos adatok felhasználásával? (Válaszában részletezze az adatfelhasználás indoklását, az adatelérés módját, az adatok nyilvánosságát, hozzáférését/ mutassa be az eredeti adatgyűjtést és személyes adatok esetén a tájékozott beleegyezésre vonatkozó információkat.)
egyéb etikai kockázatokkal, kérdésekkel?
A / Amennyiben kérdőív 2. pont alatti részében bármelyik kérdésre IGEN-nel válaszolt,
akkor a táblázat alatt fejtse ki a válaszát, hogy a kutatás mely aspektusa miatt válaszolt az adott módon;
indokolja meg, hogy miért úgy szükséges végrehajtani a kutatást, ahogy végrehajtásra kerül;
ismertesse, hogyan gondoskodik az etikai problémák kezeléséről, a kockázatok minimalizálásáról, kezeléséről.
B / Az alábbi nyilatkozatokat minden kutatás esetén szükséges megtenni!
Nyilatkozom, hogy a vonatkozó kutatásetikai szabályozást megismertem, annak rendelkezéseit elfogadom.
Nyilatkozom, hogy az adatokat az adatvédelmi szabályozásnak megfelelően kezeli a kutatásban valamennyi kutató, közreműködő.
Nyilatkozom, hogy a kutatás tervezése és végrehajtása során az egyetemi etikai szabályozását, az engedély rendelkezéseit betartom és valamennyi kutatásban résztvevő kutatóval, közreműködővel betartatom.
Név: …………………………………………………………………………….……………………..
A kutatásban betöltött pozíció: ……………………………………………………………………..
Kutatás megnevezése:……………………………………………………………………………….
Kutatás tervezett ideje: ………………………………………………………………………………
Pályázat/ Projekt megnevezése, melynek a kutatás része: …………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………………………..…….
Dátum: ……………………………………………
…………………………………………………………
aláírás
Annex 1
Research Ethics Review Questionnaire for research projects involving humans
Non-medical and non-psychological research with human participation,
primary research
1.Please answer the following questions with regard to the planned research:
a.What procedures are applied to make sure that the consent of participants is based on appropriate information? (The research subject should be able to give prior and voluntary consent to participating (without being pressured or unduly persuaded) in possession of all the relevant information. The information should in all cases contain the right to withdraw consent.)
Your reply should include the Consent Form that you distribute to the research participants, (Components: Information Sheet on the Research and Consent Form)
b.How do you plan to reach, recruit research participants? Participants must not feel „obliged” to get involved in the research. How is voluntariness ensured?
c. How is the confidential treatment of research data ensured? How is confidentiality, anonymity as well as the non-identifiability of research participants guaranteed? Please keep in mind that identification is not only possible by name. Does everyone who has access to the data sign a declaration of confidentiality (e.g. members of the research group, interviewer, transcriber, financing party)?
d. How do you plan to disseminate the publication, dissemination of data? Who will receive feedback about the findings and in what form? (e.g. if the research is carried out within an organization, does the organization get any separate feedback and how? If the research takes place within the framework of a participant action research project, how are the data disseminated? How is non-desirable identification minimized (e.g. use of pseudonyms, modification of key information, publication of aggregated data?))
2. Does the research project involve:
YES
NO
a. any risks, potential damage, or any negative consequences for the participants? (psychological, emotional, physical, social, economic, legal etc.)?
b. any risk or danger for the researchers?
c. any risk, damage, negative consequences for other persons, organizations?( e.g. financing body, organization at which the fieldwork is carried out, etc.)
d. any situation in which the consent form is not viable (e.g. a huge crowd)?
e. the participation of children/ minors or persons under guardianship? (How is the minor and the parent/guardian informed and how is the consent form obtained from them? When access is through an institution, how is the institution’s authorization obtained?)
f. the participation of any other vulnerable groups: mental/ physical patients or individuals at mental risk, prisoners, members of other vulnerable and dependent groups (e.g. expectant women, aged persons, students, members of the armed forces, discriminated groups)? (Here one needs to be aware in particular of legislation on special groups.)
g. the participation of research subjects where the distribution of power between the latter and the researcher is unequal? (e.g. lecturer among his/her students, manager in an organization recruiting research subjects among subordinates. How is voluntariness guaranteed?)
h. the use of gatekeepers/persons representing the group’s interests in order to access the research subjects? (when access to the research subjects is not direct, e.g. through a headmaster to the pupils, through a superior or secretary to employees at a workplace– the issue that arises here is whether participation is not forced.)
i.the conscious deception of participants or the concealment of information with regard to the nature or objectives of the research?
j.disproportionately large financial allocations to participants in the research? (that are beyond the reimbursement of costs and the reasonable compensation of time invested)
k. research locations abroad, fieldwork abroad?
l.any conflict of interest issues? (do the financial interests of the researcher, of his/her organization raise any conflict of interest?)
m. the use of any administrative, personal or secret data that requires separate administrative authorization?
n. the sharing of any data, information or finding in addition to what was consented to by the research subjects?
o. the application of any visual or vocal methods by which the research subjects can be identified? (video recording, audio recording – how will anonymity, safe data storage (separating identifiers and answers/with restricted access) and destruction etc. be ensured? )
p. Searches, data access through the internet, social media (e.g. forums, chat rooms)? (Please address the publicness of the data (open/restricted access), the rules on data use, the manner of obtaining an informed consent or in the absence thereof the justification, data storage etc. in your answer)
q. fieldwork in one or more organizations? (Will the organization be named in the final publication? What ethical issues arise in connection with the organizational research? Will the findings be disseminated within the organization? Particular care should be taken if the researcher works for the organization in question, as it might put the researcher in a vulnerable position, etc.)
r.addressing sensitive, intimate issues? (Drug use, sexual life etc.)
s.using secondary data? (Please justify data use, the means of data access, the publicness of data, data access in your answer/ please outline the original data collection and if personal data are used, information on informed consent)
t.other ethical risks, issues?
A / In case your answer to any of the questions in Section 2 above is YES,
please explain in the space below the table which aspect of the research requires an answer in the affirmative;
please explain why it is necessary to implement the research in the way it is proposed to be carried out;
please provide information on how you will address ethical issue, ensure the minimization and treatment of risks.
B / The following declarations are obligatory for all research projects!
I declare to have understood the relevant research ethics policy and to accept the provisions thereof.
I declare that each researcher, contributor shall treat the research data in accordance with the data protection rules.
I declare to observe and to have observed by all researchers, contributors the university’s ethical rules, the provisions of the authorization during the planning and the implementation of the research.
Name: …………………………………………………………………………….……………………..
Position in research project: ……………………………………………………………………..
Name of research project:……………………………………………………………………………….
Planned period of research: ………………………………………………………………………………
Name of grant/program of which the research is a part: …………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………………………..…….
Date: ……………………………………………
…………………………………………………………
signature
Annex 1
Research Ethics Review Questionnaire for research projects involving humans
Non-medical and non-psychological research with human participation,
primary research
1.Please answer the following questions with regard to the planned research:
a.What procedures are applied to make sure that the consent of participants is based on appropriate information? (The research subject should be able to give prior and voluntary consent to participating (without being pressured or unduly persuaded) in possession of all the relevant information. The information should in all cases contain the right to withdraw consent.)
Your reply should include the Consent Form that you distribute to the research participants, (Components: Information Sheet on the Research and Consent Form)
b.How do you plan to reach, recruit research participants? Participants must not feel „obliged” to get involved in the research. How is voluntariness ensured?
c. How is the confidential treatment of research data ensured? How is confidentiality, anonymity as well as the non-identifiability of research participants guaranteed? Please keep in mind that identification is not only possible by name. Does everyone who has access to the data sign a declaration of confidentiality (e.g. members of the research group, interviewer, transcriber, financing party)?
d. How do you plan to disseminate the publication, dissemination of data? Who will receive feedback about the findings and in what form? (e.g. if the research is carried out within an organization, does the organization get any separate feedback and how? If the research takes place within the framework of a participant action research project, how are the data disseminated? How is non-desirable identification minimized (e.g. use of pseudonyms, modification of key information, publication of aggregated data?))
2. Does the research project involve:
YES
NO
a. any risks, potential damage, or any negative consequences for the participants? (psychological, emotional, physical, social, economic, legal etc.)?
b. any risk or danger for the researchers?
c. any risk, damage, negative consequences for other persons, organizations?( e.g. financing body, organization at which the fieldwork is carried out, etc.)
d. any situation in which the consent form is not viable (e.g. a huge crowd)?
e. the participation of children/ minors or persons under guardianship? (How is the minor and the parent/guardian informed and how is the consent form obtained from them? When access is through an institution, how is the institution’s authorization obtained?)
f. the participation of any other vulnerable groups: mental/ physical patients or individuals at mental risk, prisoners, members of other vulnerable and dependent groups (e.g. expectant women, aged persons, students, members of the armed forces, discriminated groups)? (Here one needs to be aware in particular of legislation on special groups.)
g. the participation of research subjects where the distribution of power between the latter and the researcher is unequal? (e.g. lecturer among his/her students, manager in an organization recruiting research subjects among subordinates. How is voluntariness guaranteed?)
h. the use of gatekeepers/persons representing the group’s interests in order to access the research subjects? (when access to the research subjects is not direct, e.g. through a headmaster to the pupils, through a superior or secretary to employees at a workplace– the issue that arises here is whether participation is not forced.)
i.the conscious deception of participants or the concealment of information with regard to the nature or objectives of the research?
j.disproportionately large financial allocations to participants in the research? (that are beyond the reimbursement of costs and the reasonable compensation of time invested)
k. research locations abroad, fieldwork abroad?
l.any conflict of interest issues? (do the financial interests of the researcher, of his/her organization raise any conflict of interest?)
m. the use of any administrative, personal or secret data that requires separate administrative authorization?
n. the sharing of any data, information or finding in addition to what was consented to by the research subjects?
o. the application of any visual or vocal methods by which the research subjects can be identified? (video recording, audio recording – how will anonymity, safe data storage (separating identifiers and answers/with restricted access) and destruction etc. be ensured? )
p. Searches, data access through the internet, social media (e.g. forums, chat rooms)? (Please address the publicness of the data (open/restricted access), the rules on data use, the manner of obtaining an informed consent or in the absence thereof the justification, data storage etc. in your answer)
q. fieldwork in one or more organizations? (Will the organization be named in the final publication? What ethical issues arise in connection with the organizational research? Will the findings be disseminated within the organization? Particular care should be taken if the researcher works for the organization in question, as it might put the researcher in a vulnerable position, etc.)
r.addressing sensitive, intimate issues? (Drug use, sexual life etc.)
s.using secondary data? (Please justify data use, the means of data access, the publicness of data, data access in your answer/ please outline the original data collection and if personal data are used, information on informed consent)
t.other ethical risks, issues?
A / In case your answer to any of the questions in Section 2 above is YES,
please explain in the space below the table which aspect of the research requires an answer in the affirmative;
please explain why it is necessary to implement the research in the way it is proposed to be carried out;
please provide information on how you will address ethical issue, ensure the minimization and treatment of risks.
B / The following declarations are obligatory for all research projects!
I declare to have understood the relevant research ethics policy and to accept the provisions thereof.
I declare that each researcher, contributor shall treat the research data in accordance with the data protection rules.
I declare to observe and to have observed by all researchers, contributors the university’s ethical rules, the provisions of the authorization during the planning and the implementation of the research.
Name: …………………………………………………………………………….……………………..
Position in research project: ……………………………………………………………………..
Name of research project:……………………………………………………………………………….
Planned period of research: ………………………………………………………………………………
Name of grant/program of which the research is a part: …………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………………………..…….
Date: ……………………………………………
…………………………………………………………
signature
RECTOR
Provisions of the Rector No 2/2020. (V. 26.)
on setting up the CUB Ad Hoc Research Ethics Committee,
and on issuing research ethics permissions
(transitional provisions)
In my role defined in Subsections a) and c) of Section 21(2) and pursuant to the mandate conferred on me by
Section 21 (7) and (8) of the Rules of Operation and Organisation (ROO), in order to preserve the independence,
impartiality, integrity, credibility of scientific research for those involved in research at the University as well as
to ensure their ethical behaviour and uttermost professional fairness , I hereby issue the following provision s
(hereinafter: Provisions) for a transitional period lasting until the adoption of the Research Ethics Policy:
1.§ Scope of the Provisions
(1) The scope of the Provisions shall cover all research projects that are carried out from domestic or EU support,
grant source (hereinafter research project) in which research is perfor med by a person who has an
employment status with CUB (researcher, lecturer, grantee or doctoral student in a research group, student,
guest researcher, guest lecturer in a project team) and either research ethics issues arise or compliance with
such standards is to be considered irrespective of whether the researcher works individually, as part of a CUB
group, or jointly with third parties.
(2) The Provisions shall also apply to research projects for which an inquiry is made by an external researcher/a
data access inquiry is made with respect to any person who has an e mployment or student status with CUB
or with respect to their personal data.
(3) The scope of the Provisions shall cover any persons acting as contributors, subjects in the research projects,
persons dealing with research ethics issues as set out herein.
(4) The Provisions shall define the scope of persons entitled to issue research ethics permissions as well as the
procedure itself.
2.§ Ad hoc Research Ethics Committee
(1) The Ad Hoc Research Ethics Committee (hereinafter „Committee”) is an advisory body to the Rector as well
as his decision-making body in individual authorisation matters. It shall report to the Rector.
(2) Powers of the Committee:
a) may take a position in general matters of research ethics and has a right to make proposals to the Rector
with regard to setting up standards.;
b) has decision making power in individual research ethics authorisation procedures;
c) has consultative rights and a right to make proposals to the Rector with regard to complaints submitted
by parties prejudiced in the research project.
d) The Chairperson of the Committee shall be the Vice-Rector for Research, its two members shall be entrusted
by the Rector on a permanent or ad hoc basis. The Committee shall perform its duties within the scope defined
in the terms of reference issued by the Rector (e.g. in the case of entrusting permanent members, in the event
such a person is prevented from attending, or for a specific research field).
e) The Committee may primarily have recourse to experts defined for the relevant individual authorisation
2/2020. (V. 26.) számú rektori rendelkezés
- 2 -
procedure (such as experts from other research field s, data protection experts). The legal background
documents and support shall be provided to the Committee by the Economic and Labour Law Services. The
experts shall not have voting rights at the meetings of the Committee.
3.§ The Committee’s Tasks and Powers
(1) The Committee’s task shall be to draw up the draft Research Ethics Policy in co-operation with the members
of the invited working group.
(2) It shall make proposals to the Rector with regard to setting up standards in research ethics matters.
(3) It shall examine individual issues of research ethics, including
a) it shall conduct individual research ethics authorisation procedures
aa) in case of research projects carried out at CUB financed from a source specified in Section 1(1) above,
ab) in case of research applications with the participation of CUB jointly with other institutions, legal
entities performing research,
ac) in case of research projects initiated pursuant to Section 1(2) above;
b) it shall have the right to issue resolutions on the basis of an inquiry from any university citizen, in any
research ethics matter for which the observation of research ethics standards is to be considered;
c) it shall have the right to comment on and make proposals to the Rector with regard to complaints.
(4) Within its powers, the Committee shall be entitled to decide to issue or refuse research authorisat ions with
respect to the submitted applications , or in cases set out in Section 1 (2) above, to recognize t he research
ethics permission of one of the institutions involved in the research project if
a) the leader of the research project is an employee of CUB an d holder of a doctoral (PhD, CSc ,
DSc) degree or its Professor Emeritus, Emerita;
b) in cases set out in Section 1(2) above, the researcher’s, the research project leader’s scholarly
performance at another institution is verified.
(5) Research projects in which the researcher, the leader of the research project do not meet the criteria defined
in a) or b) above shall not be accepted.
(6) Within its powers, the Committee shall be entitled to inspect authorized university research projects either at
random or upon being notified. In this context, the Committee is entitled to consult the research
documentation, to raise both written and oral questions. The findings of the inspection shall be drawn up in a
report addressed to the Rector. The leader of the research project, professional leader or any other person
involved in the audited project shall be obliged to co-operate with the Committee or any person invited by the
Committee to carry out the inspection. It shall initiate an ethical procedure as a result of the inspection in case
it identifies non-compliant behaviour with the criteria laid down in the research ethics authorization.
(7) The Committee shall seek to raise the ethical awareness of the university’ s researchers through providing
clear and timely information and offering constructive discussions, in particular during individual authorization
procedures and the consultations leading up to the drafting of the CUB Research Ethics Policy.
4.§ The Committee’s Rules of Procedure
(1) The Committee shall hold its meetings as necessary either on its own initiative or as required by the urgency
of the submitted matters, but not later than within 8 working days of the receipt of the submission by the
secretariat during term-time and within 30 working days thereof in the summer break. The meeting shall be
convened by the Chairperson via e-mail 3 days prior to the meeting, specifying the time, the pla ce and the
agenda of the meeting, and if possible attaching the proposals.
(2) The Committee may also deliberate electronically if necessary, or a member, expert may join the face-to-face
meeting electronically via the session created by the Chairperson on the online collaboration platform (e.g.
2/2020. (V. 26.) számú rektori rendelkezés
- 3 -
MS-Teams). In such cases the members of the Committee shall decide on the proposal tabled by the
Chairperson via e-mail.
(3) The Committee’s procedure may be initiated by the Rector, the Chairperson or a member of the Committee,
or a natural person falling within the substantive scope of the present Provisions via e-mail or on paper in the
format specified in Subsection (4) below by defining the request in accurate terms, its grounds as well as by
describing the circumstances.
(4) The Committee shall be entitled to d efine and publish on the web page of the Vice-Rector for Research the
formal and substantive requirements that submissions sent to the secretariat of the Vice-Rector for Research
should meet (e.g. confidential treatment can be ensured by „password-protected compression”). In case the
submission is not identifiable, it shall not be included in the agenda by the Committee.
(5) Within any of its mandated powers, the Committee may have recourse to experts. If personal data are
processed within the framework of the research project which is the subject of the research ethics
authorization or if this cannot be clearly established, a data protection officer shall be involved.
(6) The sessions of the Committee shall not be public, however a public session may be held on the Chairperson’s
or a member’s initiative and upon the decision of the Committee . The person serving as secretary to the
Committee may take part in the closed session as well as the invited expert du ring the discussion of the
relevant agenda item.
(7) The secretariat of the Vice-Rector for Research shall serve as secretary to the Committee.
5.§ Decision-making
(1) A quorum shall exist if all the three Committee members are present (in person or electronically) during the
discussion of the given agenda item.
(2) During the discussion of the given agenda item, the Committee shall take decisions in an open vote, with the
unanimity of those present with voting rights.
(3) If necessary, the Committee may request additional information or modifications (hereinafter request) from
the applicant no more than twice by setting a deadline of three working days and if necessary, it may even
hear the applicant. It shall summon the a pplicant via e-mail and mobile phone. In case the applicant fails to
appear, the Committee shall take its decision on the basis of available documents.
(4) The Committee shall decide on authorisation matters within 60 days of the submission of the application. Such
deadline shall be extended by the time limit set for responding to the request and due to the hearing.
(5) The decisions ( resolutions, decisions in authorization matters) of the Commi ttee shall be issued by its
Chairperson. The secretariat of the Committee’s Chairperson shall publish the resolutions and decisions taken
in authorization matters on the research page of the university’s website.
(6) Any decision taken in research ethics authorization matters shall be binding for every research project leader,
researcher and persons involved in the research project, no derogations shall be made. Should the applicant
fail to comply with the request or complies with it only partially, the Committee may reject the application .
There shall be no right of appeal against the decision.
(7) Any party prejudiced during the research project may seize the Committee as a complainant. The Committee
shall deliver its opinion on matters submitted by the complainant and shall forward it to the Re ctor together
with its proposal. The Rector in turn shall decide on defining and launching any additional procedure.
(8) In the event of an infringement pursuant to Section 6(11) below, the Committee shall, within 8 working days
of becoming aware thereof, make a proposal to the Rector to initiate the ethics review.
(9) The Committee shall record and archive each decision – resolutions and decisions made in individual cases.
2/2020. (V. 26.) számú rektori rendelkezés
- 4 -
(10) Administrative support to the secretariat of the Committee shall be ensured by the Economic and Labour Law
Services.
6.§ The Process of Research Ethics Reviewing
(1) The launch of any research project involving direct or indirect collection of data (data recording) from human
participants and their analysis shall be subject to a research ethics self-review procedure, to holding a permission
and to meeting the requirements formulated therein.
(2) The following research forms shall be subject to obtaining a permission:
a) direct data collection from participants (in instances of intervening and non-intervening participation), and
b) indirect data provision with regard to a person connected to the participant (e.g. parent provides data on child,
superior on subordinate).
(3) The Committee shall be entitled to issue research ethics permissions in line with the ethical principles of social
science research.
(4) Prior to launching any research project, a self-review along the principles of social science research shall be
undertaken for any research project involving human participants. By completing the Review Questionnaire
attached here to as Annex 1 and by condu cting an ethical risk analysis the researcher, the l eader of the
research project shall assess whether the research is acceptable from the viewpoint of research ethics,
whether he/she has made every effort during the planning of the research to ensure that the research
participants are not exposed to any harm or are only exposed to minimal harm within the given methodological
framework.
(5) The ethical risk analysis shall assess the risks/potential damages as well as the results/benefits arising from
the research, whether there is a likelihood of causing damage/harm at the level of the individual/group/society
during the research, and what the potential benefit of the research can be.
(6) Measures to be taken to minimize risks (e.g. omitting unnecessary risk factors, replacing them by factors
involving less risk, requirement of providing follow-up information) shall be taken.
(7) The necessity of applying for a research ethics permission can be established as part of the research plan by
the researcher, the leader of the research project by filling in the Review Questionnaire and can be initiated
by sending it to the Committee via e -mail. The Review Questionnaire and the ethical risk analysis shall be
included in the research documentation.
(8) Subject to the category established on the basis of the Review Questionna ire, the procedure shall be as
follows:
a) permission is not required for the research if none of the questions in Part 2 of the Review Questionnaire
has been answered in the affirmative;
b) in the case of low concern, that is minimal ethical risk, it is sufficient to consider the criteria set out for the
given ethical aspect, to respect the relevant protocol if some of the questions in Part 2 have been answered
in the affirmative.
ba) The Review Questionnaire shall be submitted, however , if the ethical issues arising during the
research are appropriately addressed, there are no further ethical issues/risks involved, and therefore the
permission can be issued without requesting additional information.
bb) If the ethical issues are not appropriately addressed in the Review Questionnaire, the Committee shall
issue a call as to how the information provided in the Review Questionnaire should be modified to
obtain the permission.
2/2020. (V. 26.) számú rektori rendelkezés
- 5 -
c) Higher concern under (7), that is when the risks involved exceed the minimum, besides fillin g in the
Review Questionnaire it is necessary to apply for a research ethics permission with respect to the entire
research plan. The Committee shall evaluate the research plan as a whole , it shall assess whether the
intended methods are suitable from a research ethics viewpoint to achieve the research objectives.
Issuing the permission shall be subject to modifying the research plan and to making the relevant
changes in the information provided in the Review Questionnaire on the basis of the Committee’s
evaluation.
(9) Risks exceeding the minimum level (higher concern) might occur in the following cases:
a) vulnerable populations, groups (that need other’s care and protection, have a handicap or do not
possess the knowledge that would enable them to wholly understand the implications of the research
concerning them, that is for which providing an adequate background for an informed consent requires
particular attention. The participating person may be considered vulnerable if he/she is a minor, suffers
from a mental or physical disability, has a cognitive impairment , is an expectant mother, is aged, is a
student, is a member of the armed forces, suffers discrimination, is serving his/her sentence/has been
convicted, is a refugee, is an illegal immigrant, is a sex worker /offers sex services for money, belongs to
the political opposition/minority ; is traumatised and may be exposed to repeated traumatization (e.g.
comes from an area involved in armed conflict; is the victim of a crime or aggression), is dependent on the
researcher, the members of the research group (e.g. students attending the researcher’s course/class,
subordinates of the person conducting the research at the institution), etc.
b) sensitive research topics (e.g. concerning sexual/illegal/political behaviour; aggression/abuse/exploitation,
mental health, personal/family life; gender issues/ ethnical status; persons in prominent positions),
c) in the event of risk of ps ychological stress, access by the rese archer shall be subject to the
permission of the supervising person or organization (e.g. communities, social and educational institutions,
research within an organization);
d) the methodology includes deception/ interventional procedures, hidden research, data collection;
e) recording of sensitive personal data (the issue of individual identifiab ility may arise during the data
collection: research projects using data collected on the internet, on social media and using, creating
images that are suitable for the purposes of identification);
f) in the case of dangerous research locations where research exposes the researcher to risk;
g) the use of the research findings may provide an opportunity for abuse.
(10) The researcher, leader of the research project, member of the research group shall be bound to act in
accordance with the Committee’s evaluation and request, to withdraw from the given research activity or
in cases subject to a permission, to perform the research in the way specified in the permission.
(11) Any breach of the present Provisions or of the application for permission procedure during the research
(e.g. failure to carry out the self -review, failure to include the Review Q uestionnaire in the research
documentation), or any action, conduct that is not in line with the permission shall be considered as an
ethical abuse, provided that more serious breaches have not occurred.
7.§ Miscellaneous
(1) The present provisions shall enter into force on the day of their publication and shall apply to any research
project launched after their effective date.
Annex 1: Review Questionnaire
2/2020. (V. 26.) számú rektori rendelkezés
- 6 -
Drafted by: Erika Cser
Andrea Skaliczky, Head of Economic
and Labour Law
26 March 2020
6 May 2020
Checked by: Gyula Vastag Vice-Rector for Research 6 May 2020
Approved by:
András Lánczi, Rector
16 May 2020
Issued by:
Marica Sárközi-Kerezsi, Head of
Administrative and Regulatory Affairs
26 May 2020
seal
RECTOR
Provisions of the Rector No 2/2020. (V. 26.)
on setting up the CUB Ad Hoc Research Ethics Committee,
and on issuing research ethics permissions
(transitional provisions)
In my role defined in Subsections a) and c) of Section 21(2) and pursuant to the mandate conferred on me by
Section 21 (7) and (8) of the Rules of Operation and Organisation (ROO), in order to preserve the independence,
impartiality, integrity, credibility of scientific research for those involved in research at the University as well as
to ensure their ethical behaviour and uttermost professional fairness , I hereby issue the following provision s
(hereinafter: Provisions) for a transitional period lasting until the adoption of the Research Ethics Policy:
1.§ Scope of the Provisions
(1) The scope of the Provisions shall cover all research projects that are carried out from domestic or EU support,
grant source (hereinafter research project) in which research is perfor med by a person who has an
employment status with CUB (researcher, lecturer, grantee or doctoral student in a research group, student,
guest researcher, guest lecturer in a project team) and either research ethics issues arise or compliance with
such standards is to be considered irrespective of whether the researcher works individually, as part of a CUB
group, or jointly with third parties.
(2) The Provisions shall also apply to research projects for which an inquiry is made by an external researcher/a
data access inquiry is made with respect to any person who has an e mployment or student status with CUB
or with respect to their personal data.
(3) The scope of the Provisions shall cover any persons acting as contributors, subjects in the research projects,
persons dealing with research ethics issues as set out herein.
(4) The Provisions shall define the scope of persons entitled to issue research ethics permissions as well as the
procedure itself.
2.§ Ad hoc Research Ethics Committee
(1) The Ad Hoc Research Ethics Committee (hereinafter „Committee”) is an advisory body to the Rector as well
as his decision-making body in individual authorisation matters. It shall report to the Rector.
(2) Powers of the Committee:
a) may take a position in general matters of research ethics and has a right to make proposals to the Rector
with regard to setting up standards.;
b) has decision making power in individual research ethics authorisation procedures;
c) has consultative rights and a right to make proposals to the Rector with regard to complaints submitted
by parties prejudiced in the research project.
d) The Chairperson of the Committee shall be the Vice-Rector for Research, its two members shall be entrusted
by the Rector on a permanent or ad hoc basis. The Committee shall perform its duties within the scope defined
in the terms of reference issued by the Rector (e.g. in the case of entrusting permanent members, in the event
such a person is prevented from attending, or for a specific research field).
e) The Committee may primarily have recourse to experts defined for the relevant individual authorisation
2/2020. (V. 26.) számú rektori rendelkezés
- 2 -
procedure (such as experts from other research field s, data protection experts). The legal background
documents and support shall be provided to the Committee by the Economic and Labour Law Services. The
experts shall not have voting rights at the meetings of the Committee.
3.§ The Committee’s Tasks and Powers
(1) The Committee’s task shall be to draw up the draft Research Ethics Policy in co-operation with the members
of the invited working group.
(2) It shall make proposals to the Rector with regard to setting up standards in research ethics matters.
(3) It shall examine individual issues of research ethics, including
a) it shall conduct individual research ethics authorisation procedures
aa) in case of research projects carried out at CUB financed from a source specified in Section 1(1) above,
ab) in case of research applications with the participation of CUB jointly with other institutions, legal
entities performing research,
ac) in case of research projects initiated pursuant to Section 1(2) above;
b) it shall have the right to issue resolutions on the basis of an inquiry from any university citizen, in any
research ethics matter for which the observation of research ethics standards is to be considered;
c) it shall have the right to comment on and make proposals to the Rector with regard to complaints.
(4) Within its powers, the Committee shall be entitled to decide to issue or refuse research authorisat ions with
respect to the submitted applications , or in cases set out in Section 1 (2) above, to recognize t he research
ethics permission of one of the institutions involved in the research project if
a) the leader of the research project is an employee of CUB an d holder of a doctoral (PhD, CSc ,
DSc) degree or its Professor Emeritus, Emerita;
b) in cases set out in Section 1(2) above, the researcher’s, the research project leader’s scholarly
performance at another institution is verified.
(5) Research projects in which the researcher, the leader of the research project do not meet the criteria defined
in a) or b) above shall not be accepted.
(6) Within its powers, the Committee shall be entitled to inspect authorized university research projects either at
random or upon being notified. In this context, the Committee is entitled to consult the research
documentation, to raise both written and oral questions. The findings of the inspection shall be drawn up in a
report addressed to the Rector. The leader of the research project, professional leader or any other person
involved in the audited project shall be obliged to co-operate with the Committee or any person invited by the
Committee to carry out the inspection. It shall initiate an ethical procedure as a result of the inspection in case
it identifies non-compliant behaviour with the criteria laid down in the research ethics authorization.
(7) The Committee shall seek to raise the ethical awareness of the university’ s researchers through providing
clear and timely information and offering constructive discussions, in particular during individual authorization
procedures and the consultations leading up to the drafting of the CUB Research Ethics Policy.
4.§ The Committee’s Rules of Procedure
(1) The Committee shall hold its meetings as necessary either on its own initiative or as required by the urgency
of the submitted matters, but not later than within 8 working days of the receipt of the submission by the
secretariat during term-time and within 30 working days thereof in the summer break. The meeting shall be
convened by the Chairperson via e-mail 3 days prior to the meeting, specifying the time, the pla ce and the
agenda of the meeting, and if possible attaching the proposals.
(2) The Committee may also deliberate electronically if necessary, or a member, expert may join the face-to-face
meeting electronically via the session created by the Chairperson on the online collaboration platform (e.g.
2/2020. (V. 26.) számú rektori rendelkezés
- 3 -
MS-Teams). In such cases the members of the Committee shall decide on the proposal tabled by the
Chairperson via e-mail.
(3) The Committee’s procedure may be initiated by the Rector, the Chairperson or a member of the Committee,
or a natural person falling within the substantive scope of the present Provisions via e-mail or on paper in the
format specified in Subsection (4) below by defining the request in accurate terms, its grounds as well as by
describing the circumstances.
(4) The Committee shall be entitled to d efine and publish on the web page of the Vice-Rector for Research the
formal and substantive requirements that submissions sent to the secretariat of the Vice-Rector for Research
should meet (e.g. confidential treatment can be ensured by „password-protected compression”). In case the
submission is not identifiable, it shall not be included in the agenda by the Committee.
(5) Within any of its mandated powers, the Committee may have recourse to experts. If personal data are
processed within the framework of the research project which is the subject of the research ethics
authorization or if this cannot be clearly established, a data protection officer shall be involved.
(6) The sessions of the Committee shall not be public, however a public session may be held on the Chairperson’s
or a member’s initiative and upon the decision of the Committee . The person serving as secretary to the
Committee may take part in the closed session as well as the invited expert during the discussion of the
relevant agenda item.
(7) The secretariat of the Vice-Rector for Research shall serve as secretary to the Committee.
5.§ Decision-making
(1) A quorum shall exist if all the three Committee members are present (in person or electronically) during the
discussion of the given agenda item.
(2) During the discussion of the given agenda item, the Committee shall take decisions in an open vote, with the
unanimity of those present with voting rights.
(3) If necessary, the Committee may request additional information or modifications (hereinafter request) from
the applicant no more than twice by setting a deadline of three working days and if necessary, it may even
hear the applicant. It shall summon the applicant via e -mail and mobile phone. In case the applicant fails to
appear, the Committee shall take its decision on the basis of available documents.
(4) The Committee shall decide on authorisation matters within 60 days of the submission of the application. Such
deadline shall be extended by the time limit set for responding to the request and due to the hearing.
(5) The decisions ( resolutions, decisions in authorization matters) of the Commi ttee shall be issued by its
Chairperson. The secretariat of the Committee’s Chairperson shall publish the resolutions and decisions taken
in authorization matters on the research page of the university’s website.
(6) Any decision taken in research ethics authorization matters shall be binding for every research project leader,
researcher and persons involved in the research project, no derogations shall be made. Should the applicant
fail to comply with the request or complies with it only partially, the Committee may reject the application .
There shall be no right of appeal against the decision.
(7) Any party prejudiced during the research project may seize the Committee as a complainant. The Committee
shall deliver its opinion on matters submitted by the complainant and shall forward it to the Re ctor together
with its proposal. The Rector in turn shall decide on defining and launching any additional procedure.
(8) In the event of an infringement pursuant to Section 6(11) below, the Committee shall, within 8 working days
of becoming aware thereof, make a proposal to the Rector to initiate the ethics review.
(9) The Committee shall record and archive each decision – resolutions and decisions made in individual cases.
2/2020. (V. 26.) számú rektori rendelkezés
- 4 -
(10) Administrative support to the secretariat of the Committee shall be ensured by the Economic and Labour Law
Services.
6.§ The Process of Research Ethics Reviewing
(1) The launch of any research project involving direct or indirect collection of data (data recording) from human
participants and their analysis shall be subject to a research ethics self-review procedure, to holding a permission
and to meeting the requirements formulated therein.
(2) The following research forms shall be subject to obtaining a permission:
a) direct data collection from participants (in instances of intervening and non-intervening participation), and
b) indirect data provision with regard to a person connected to the participant (e.g. parent provides data on child,
superior on subordinate).
(3) The Committee shall be entitled to issue research ethics permissions in line with the ethical principles of social
science research.
(4) Prior to launching any research project, a self-review along the principles of social science research shall be
undertaken for any research project involving human participants. By completing the Review Questionnaire
attached hereto as Annex 1 and by condu cting an ethical risk analysis the researcher, the l eader of the
research project shall assess whether the research is acceptable from the viewpoint of research ethics,
whether he/she has made every effort during the planning of the research to ensure that the research
participants are not exposed to any harm or are only exposed to minimal harm within the given methodological
framework.
(5) The ethical risk analysis shall assess the risks/potential damages as well as the results/benefits arising from
the research, whether there is a likelihood of causing damage/harm at the level of the individual/group/society
during the research, and what the potential benefit of the research can be.
(6) Measures to be taken to minimize risks (e.g. omitting unnecessary risk factors, replacing them by factors
involving less risk, requirement of providing follow-up information) shall be taken.
(7) The necessity of applying for a research ethics permission can be established as part of the research plan by
the researcher, the leader of the research project by filling in the Review Questionnaire and can be initiated
by sending it to the Committee via e -mail. The Review Questionnaire and the ethical risk analysis shall be
included in the research documentation.
(8) Subject to the category established on the basis of the Review Questionna ire, the procedure shall be as
follows:
a) permission is not required for the research if none of the questions in Part 2 of the Review Questionnaire
has been answered in the affirmative;
b) in the case of low concern, that is minimal ethical risk, it is sufficient to consider the criteria set out for the
given ethical aspect, to respect the relevant protocol if some of the questions in Part 2 have been answered
in the affirmative.
ba) The Review Questionnaire shall be submitted, however , if the ethical issues arising during the
research are appropriately addressed, there are no further ethical issues/risks involved, and therefore the
permission can be issued without requesting additional information.
bb) If the ethical issues are not appropriately addressed in the Review Questionnaire, the Committee shall
issue a call as to how the information provided in the Review Questionnaire should be modified to
obtain the permission.
2/2020. (V. 26.) számú rektori rendelkezés
- 5 -
c) Higher concern under (7), that is when the risks involved exceed the minimu m, besides fillin g in the
Review Questionnaire it is necessary to apply for a research ethics permission with respect to the entire
research plan. The Committee shall evaluate the research plan as a whole , it shall assess whether the
intended methods are suitable from a research ethics viewpoint to achieve the research objectives.
Issuing the permission shall be subject to modifying the research plan and to making the relevant
changes in the information provided in the Review Questionnaire on the basis of the Committee’s
evaluation.
(9) Risks exceeding the minimum level (higher concern) might occur in the following cases:
a) vulnerable populations, groups (that need other’s care and protection, have a handicap or do not
possess the knowledge that would enable them to wholly understand the implications of the research
concerning them, that is for which providing an adequate background for an informed consent requires
particular attention. The participating person may be considered vulnerable if he/she is a minor, suffers
from a mental or physical disability, has a cognitive impairment , is an expectant mother, is aged, is a
student, is a member of the armed forces, suffers discrimination, is serving his/her sentence/has been
convicted, is a refugee, is an illegal immigrant, is a sex worker /offers sex services for money, belongs to
the political opposition/minority ; is traumatised and may be exposed to repeated traumatization (e.g.
comes from an area involved in armed conflict; is the victim of a crime or aggression), is dependent on the
researcher, the members of the research group (e.g. students attending the researcher’s course/class,
subordinates of the person conducting the research at the institution), etc.
b) sensitive research topics (e.g. concerning sexual/illegal/political behaviour; aggression/abuse/exploitation,
mental health, personal/family life; gender issues/ ethnical status; persons in prominent positions),
c) in the event of risk of ps ychological stress, access by the rese archer shall be subject to the
permission of the supervising person or organization (e.g. communities, social and educational institutions,
research within an organization);
d) the methodology includes deception/ interventional procedures, hidden research, data collection;
e) recording of sensitive personal data (the issue of individual identifiab ility may arise during the data
collection: research projects using data collected on the internet, on social media and using, creating
images that are suitable for the purposes of identification);
f) in the case of dangerous research locations where research exposes the researcher to risk;
g) the use of the research findings may provide an opportunity for abuse.
(10) The researcher, leader of the research project, member of the research group shall be bound to act in
accordance with the Committee’s evaluation and request, to withdraw from the given research activity or
in cases subject to a permission, to perform the research in the way specified in the permission.
(11) Any breach of the present Provisions or of the application for permission procedure during the research
(e.g. failure to carry out the self -review, failure to include the Review Q uestionnaire in the research
documentation), or any action, conduct that is not in line with the permission shall be considered as an
ethical abuse, provided that more serious breaches have not occurred.
7.§ Miscellaneous
(1) The present provisions shall enter into force on the day of their publication and shall apply to any research
project launched after their effective date.
Annex 1: Review Questionnaire
2/2020. (V. 26.) számú rektori rendelkezés
- 6 -
Drafted by: Erika Cser
Andrea Skaliczky, Head of Economic
and Labour Law
26 March 2020
6 May 2020
Checked by: Gyula Vastag Vice-Rector for Research 6 May 2020
Approved by:
András Lánczi, Rector
16 May 2020
Issued by:
Marica Sárközi-Kerezsi, Head of
Administrative and Regulatory Affairs
26 May 2020
seal
# Budapesti Corvinus Egyetem / Preambulum
SZMR 3. melléklet: Hallgatói rendezvények szervezésének rendje 1 Eredeti, aláírt pdf A Szenátus SZ–138.a/2016/2017. (2017. VI. 27.) számú határozatával támogatta a Hallgatói rendezvények szervezésének rendjéről szóló szabályzat elfogadását.
# 1. § / Általános rendelkezések / Kapcsolódó dokumentumok
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2. melléklet II. 1. alpontja alapján – a hallgatói rendezvények és hallgatók számára nyújtott szolgáltatások szervezésének rendjét (a továbbiakban: Szabályzat) az alábbiakban állapítja meg. (2) Jelen Szabályzat célja, hogy a hallgatói rendezvények tervezése, szervezése és lebonyolítása úgy valósuljon meg, hogy: a) rendezvény céljai összeegyeztethetők legyenek az Egyetem jóhírnevével, a hallgatók érdekeivel, b) érvényre jussanak a rendezvénnyel kitűzött célok, c) a jogszerűség, a kulturált és biztonságos körülmények, a résztvevők életének, egészségének, testi épségének, emberi méltóságának és egyéb személyhez fűződő jogainak, továbbá tulajdonának, valamint az Egyetem világnézeti és politikai függetlenségének, jóhírnevének, gazdasági és egyéb érdekeinek a védelme biztosított legyen.
# 2. § / Kapcsolódó dokumentumok / Fogalmak
2. § (1) A kapcsolódó jogszabályok és szabályzatok: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.); a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről 23/2011. (III. 8.) szóló Korm. rendelet; a mentésről szóló 5/2006. (II.7.) EüM rendelet; a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló 15/1990. (V. 14.) BM rendelet; az Országos Tűzvédelmi szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet; a rendőrség ellenérték fejében végezhető szolgáltató tevékenységről szóló 16/1999. (II.5.) Korm rendelet; Kötelezettségvállalási szabályzat; Közbeszerzési szabályzat; Önköltségszámítási szabályzat; Pénzkezelési szabályzat; A gazdálkodással összefüggő szabálytalanságok kezelésének rendjéről szóló szabályzat; Integrált kockázatkezelési szabályzat; Belső kontroll szabályzat; Szabálytalanságok kezelésének rendjéről szóló szabályzat; Etikai kódex; Foglalkoztatási szabályzat; Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat; Adatkezelési szabályzat; Iratkezelési szabályzat; Hallgatói Követelményrendszer, Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat.
# 3. § / Kapcsolódó dokumentumok / Fogalmak
3. § (1) Jelen szabályzat alkalmazásában: a) az Egyetem neve: jelen Szabályzat értelmében az Egyetem nevén érteni kell az Egyetem Alapító Okirata szerinti hivatalos nevét, valamint az Egyetem jogi oltalom alatt álló elnevezéseit; b) hallgatói rendezvény: minden olyan az Egyetem felkérésére, illetve az Egyetem nevének felhasználásával, részben vagy egészben a hallgatóknak, előre meghatározott célból, adott helyen és időben megtartott összejövetel, amely funkcionális tartalma szerint elsősorban a résztvevők közösségi szabadidős kikapcsolódását szolgálja, így különösen a zenés-táncos összejövetel, művészeti rendezvény (fesztivál), sportprogram, csapatépítő, kvízjátékos összejövetelek, függetlenül a hallgatói rendezvény gazdasági céljától; c) hallgatói zenés, táncos rendezvény: a hallgatók által, illetve a hallgatóknak szervezett rendszeresen, vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban, nyilvános (nem zártkörű) válogatott lemezbemutatás, vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni; d) rendszeres rendezvény: adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény; e) alkalmi rendezvény: adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon megtartott rendezvény; f) engedélyköteles zenés táncos rendezvény: olyan alkalmi, vagy rendszeres zenés, táncos rendezvény, amelyet ea) tömegtartózkodásra alkalmas – egyidejűleg 300 főnél nagyobb befogadására alkalmas – építményben, vagy építményen, ilyen helyiséget tartalmazó építményben, vagy tömegtartózkodásra alkalmas helyiségben tartanak, vagy eb) szabadban tartanak, és a rendezvény időtartama alatt várhatóan lesz olyan időpont, amikor a résztvevők száma meghaladja az 1000 főt. g) egyetemi polgár: az Egyetemmel közalkalmazotti vagy egyéb jogviszonyban álló oktatók, kutatók, tanárok, illetve a nem oktató-kutató-tanári besorolású alkalmazottak; valamint a hallgatók; 1 h) engedélyezett létszám: az a résztvevői létszám, amely a helyiség alapterületét, a kiürítési számításokat figyelembe véve, a jogszabályoknak megfelelő idő alatt biztosan el tudják hagyni; i) kiürítési számítás: annak az időintervallumnak a meghatározása, amely alatt a helyiségek vagy rendezvényterület elhagyására igénybe vehető nyílászárók, kapuk átbocsátó képességének és a résztvevők tervezett létszámának figyelembevételével a rendezvény helyszíne katasztrófahelyzetben kiüríthető; j) az Egyetem területe: az Egyetem hatályos alapító okiratának 2. számú mellékletében felsorolt ingatlanok területe és az azon lévő építmények helyiségei, valamint az Egyetem által bérleti szerződés vagy egyéb más polgári jogi jogviszony alapján használt ingatlan; k) külső helyszín: minden olyan helyszín, amely nem tartozik az Egyetem
# 3. § / Fogalmak / A Szabályzat hatálya
területéhez; l) a hallgatói rendezvény szervezője: az Egyetem közalkalmazottja, vagy az Egyetemmel munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy vagy az Egyetemmel polgári jogi jogviszonyban álló jogi személy, törvényes vagy ügyleti képviseletére jogosult természetes személy, akit jelen Szabályzat rendelkezései alapján a hallgatói rendezvény szervezőjeként bejelentettek; m) Egyetem által szervezett hallgatói rendezvény: olyan rendezvény, amelyet nem az Egyetemmel polgári jogi jogviszonyban álló természetes személy vagy jogi személy szervez, és a hallgatói rendezvény szervezőjeként az Egyetem valamely közalkalmazotti jogviszonyban álló munkatársa van bejelentve; n) külső szervezésű hallgatói rendezvény: olyan rendezvény, amelyet az Egyetemmel polgári jogi jogviszonyban álló természetes személy vagy jogi személy szervez, ha a hallgatói rendezvény szervezőjeként ez a természetes személy vagy jogi személy törvényes vagy ügyleti képviseletére jogosult természetes személy van bejelentve; o) egészségügyi szolgálat: az alapszintű ellátást biztosító egészségügyi szolgálat a hallgatói rendezvény helyszínén annak időtartama alatt; p) biztonsági személyzet: a hallgatói rendezvény szervezője által megbízott személyek, akik a hallgatói rendezvény meghatározott időtartama alatt felelősek a rend fenntartásáért, amelybe nem tartoznak bele az Egyetem által foglalkoztatott, védelmét ellátó személyek (pl. portások, vagyonőrök, járőrök).
# 4. § / Fogalmak / A Szabályzat hatálya
4. § (1) A Szabályzat tárgyi hatálya a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel kiterjed valamennyi hallgatói rendezvényre ide értve: a) a hallgatói rendezvények tervezésének, kezdeményezésének, engedélyezésének – ide értve a hatósági engedélyeztetést is – rendjét; b) a rendezvények megszervezéséhez kapcsolódó folyamatokat, ide értve a rendezvényre vonatkozó szabályok meghatározását, a rendezvény lebonyolításában részt vevők kiválasztását, a jelentkezés rendjét, a rendezvényhez kapcsolódó kommunikációs és gazdasági folyamatokat; c) a rendezvények ellenőrzési, beszámoltatási rendjét, az elégedettségmérés, kiértékelés és a panaszkezelés szabályait; d) a szabálytalanságok, integritási kockázatok kezelésének és csökkentésének rendjét; e) a rendezvényekhez kapcsolódó személyes adatok kezelésének, védelmének, valamint a rendezvényre vonatkozó további adatok kezelésének, szolgáltatásának szabályait. (2) A Szabályzat hatálya nem terjed ki az alábbi funkcionális tartalmú rendezvényekre: a) tudományos konferencia, kongresszus, előadás b) irodalmi est, szakmai est, szakmai fórum; c) tudományos, szakmai verseny, d) kiállítás, színház, mozi, egyéb ültetett kulturális rendezvény, e) protokolláris esemény, fogadás, ünnepi megemlékezés, f) kereskedelmi rendezvény, g) társadalmi, politikai rendezvény, h) szakmai program, látogatás, kirándulás (pl. üzemlátogatás) i) nem nyilvános, zártkörűen, az adott szervezet tagságának szóló csapatépítő program. (3) A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a hallgatói rendezvények előkészítésében, illetve lebonyolításában részt vevő valamennyi közalkalmazottra, hallgatóra, egyéb természetes és jogi személyre, függetlenül attól, hogy a szervezésben milyen jogviszony keretében vesz részt. (4) A Szabályzatot a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
# 5. § / II. fejezet / HÖK véleményezési, egyetértési, döntési joga
5. § (1) A Szabályzat elkészítéséért és karbantartásáért a kancellár felelős. (2) A Szabályzat előkészítését, folyamatos karbantartását a Közgáz Campus igazgatója a jogi kontrollt az adminisztratív igazgatóhelyettes végzi. A hallgatói rendezvények megtervezése, a rendezvény kezdeményezése, a BCE
# 6. § / II. fejezet / HÖK véleményezési, egyetértési, döntési joga
6. § (1) A hallgatói rendezvényeket főszabály szerint az éves hallgatói rendezvényterv keretében kell kezdeményezni. Ezen túlmenően hallgatói rendezvény kezdeményezhető a hallgatói rendezvényterv kiegészítésével. (2) Kezdeményezésre bármely egyetemi polgár jogosult. A hallgatók a BCE HÖK-nél, a foglalkoztatottak a Közgáz Campus Igazgatóságon tehetnek javaslatot. (3) A hallgatói rendezvényekre vonatkozóan a BCE HÖK egy tanévre szóló hallgatói rendezvénytervet (a továbbiakban: terv) készít. A tervezés során a BCE HÖK megkeresi a karok hallgatói részönkormányzatait, valamint a Közgáz Campus Igazgatóságot, amennyiben van, az Egyetemmel rendezvényszervezésre szerződött partnerét. (4) A tervet a kancellár által jóváhagyott formanyomtatványon kell benyújtani, amely tartalmazza legalább az alábbiakat: a) a rendezvény elnevezése, b) a rendezvény funkcionális jellege, c) a rendezvény helyszíne, d) a rendezvény időpontja, e) a rendezvény megszervezésének várható ütemterve, f) a várható résztvevői kör, g) a rendezvény vázlatos programterve, az egyes programelemek szakmai tartalmának elvei, ennek részeként a szabad programok időszakát is megjelölve, h) a rendezvény szervezője, i) a rendezvény Egyetemen belüli felelőse (abban az esetben is szükséges, ha a rendezvény szervezője harmadik személy), j) a rendezvény gazdasági célja, k) a rendezvény költségterve. (5) A BCE HÖK által javasolt tervet a BCE HÖK elnöke minden év február 15-ig elküldi a Közgáz Campus igazgatójának. Az igazgató egyeztet a Székesfehérvári Campus igazgatójával, és a tervet saját véleményével együtt március 15-ig elküldi a rektornak és a kancellárnak. (6) A tervről és az annak részét képező egyes hallgatói rendezvényekről történő döntés során különösen az alábbi szempontokra kell figyelemmel lenni (mérlegelési szempontok): a) a hallgatói rendezvény mennyire igazodik a tanév időbeosztásához, az egyetemi szintű rendezvényekhez; b) a hallgatói rendezvény jellegében összhangban áll-e az Egyetem Alapító Okiratában meghatározott közfeladataival; c) a hallgatói rendezvény elsősorban az Egyetem hallgatóinak közösségi szabadidős kikapcsolódását szolgálja-e; d) a hallgatói rendezvény mennyire szolgálja a hallgatók egyetemi szabályrendszerben történő eligazodását, a hallgatók egyetemi életre történő felkészítését, az egyetemi közösségbe történő integrálását; e) a hallgatói rendezvény elősegíti-e a hallgatói és foglalkoztatotti közösség építését, a hallgatók tanulmányi, tudományos, művészeti és kulturális gyarapodását, egészséges életmód és rendszeres sporttevékenység iránti igényük kialakulását, fejlesztését; f) a hallgatói rendezvény az Egyetem hallgatóinak kulturált, egyetemi polgárhoz méltó szórakozását szolgálja-e; g) a hallgatói rendezvény hozzájárul-e az Egyetem népszerűsítéséhez, hagyományainak ápolásához;
# 6. § / II. fejezet / HÖK véleményezési, egyetértési, döntési joga
h) az elsődleges célközönség mellett a potenciális részvevők köre elsősorban más felsőoktatási intézmények hallgatói közül kerül-e ki; i) a hallgatói rendezvény kellően előkészített-e, mennyire szervezett; j) nem engedélyezhető vallási, világnézeti térítést, politikai toborzást szolgáló rendezvény; k) nem engedélyezhető olyan rendezvény, amely során nem biztosított az Egyetem vagyonának épsége; l) nem engedélyezhető olyan rendezvény, amelynek programjában a résztvevők emberi életét, testi épségét, egészségét, emberi méltóságát, személyi szabadságát, egyéb személyhez fűződő jogait sértő vagy veszélyeztető aktivitás szerepel. (7) Az Egyetem által szervezett hallgatói rendezvény esetén a kancellár az előző bekezdésben foglaltakon túl különösen a következő feltételek fennállását mérlegeli: a) a hallgatói rendezvény költségterve reális-e, a megvalósításához szükséges ráfordításokat teljes körűen és valós értéken tervezték-e; b) rendelkezésre áll-e a tervezett ráfordítások fedezete; c) kellő idő áll-e rendelkezésre a hallgatói rendezvényhez kapcsolódó beszerzések szabályszerű lebonyolítására; d) biztosítottak-e a hallgatói rendezvény (különösen a zenés, táncos rendezvény) szabályszerű lebonyolításához szükséges infrastrukturális feltételek, kellő idő áll-e rendelkezésre a hallgatói rendezvényhez kapcsolódó minden szükséges hatósági engedély beszerzésére. (8) A rektor és a kancellár minden év március 31-ig dönt a következő tanévi tervről. A terv elfogadásához a BCE HÖK egyetértése szükséges azzal, hogy azon rendezvény esetében, amelyet az Egyetem nem a BCE HÖK költségvetéséből finanszíroz, a BCE HÖK-öt véleményezési jog illeti meg. (9) Tekintettel arra, hogy a (6)–(7) bekezdésben foglalt szempontok a (8) bekezdésben meghatározott döntéshozók mérlegelési körébe tartoznak, a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. (10) A BCE HÖK-ön belüli döntéshozatal rendjét a BCE HÖK Alapszabálya tartalmazza. (11) A tervet a rektor, a kancellár és a BCE HÖK elnöke kiadmányozza. (12) A terv módosításának kezdeményezésére mind a BCE HÖK, mind az Egyetem bármikor jogosult azzal, hogy a kezdeményezés érdemben akkor vizsgálható, ha a jogszerű és strukturált végrehajtásra – különös tekintettel a kapcsolódó beszerzésekre -- kellő idő, de legalább harminc (30) nap áll rendelkezésre. Az Egyetem nevében a módosítás kezdeményezése a Közgáz Campus igazgató hatásköre. A kezdeményezés elfogadására egyebekben a terv elfogadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (13) A terv elfogadása a hallgatói rendezvény megszervezésére vonatkozó elvi engedélyezés, amely alapján a jelen Szabályzat szerinti rendezvénytartási kérelem benyújtható a konkrét hallgatói rendezvényre vonatkozóan. (14) A hallgatói rendezvény szervezője a terv vonatkozásában javaslattal élhet.
# 7. § / HÖK véleményezési, egyetértési, döntési joga / Az Egyetem helyiséginek, egyéb területeinek igénybe vétele
7. § (1) A hallgatói rendezvényeket a tervben meghatározott helyszínen és időpontban kell megtartani. (2) Az Egyetem területén megrendezésre kerülő hallgatói rendezvények megtartásához szükséges helyiségeket és egyéb területeket az Egyetem mindenkori teremhasználati szabályai szerint kell igényelni. Az igénylést a tervben szereplő szervező és a belső felelős együttesen jogosult benyújtani. (3) Az igénybe vétel során be kell tartani az Egyetem valamennyi vonatkozó szabályzatát és utasítását. (4) A külső helyszínen megrendezésre kerülő hallgatói rendezvények megtartására az ingatlan használatát biztosító polgári jogi szerződés szabályai vonatkoznak. (5) A helyiséghasználat rendjéért – amennyiben a hallgatói rendezvény házirendje, egyéb szabályzata, vagy a megszervezésre vonatkozóan polgári jogi szerződés eltérően nem rendelkezik – a tervben szereplő szervező felelős. A rendezvény szervező (felelős szervező) meghatározásának elvei
# 8. § / HÖK véleményezési, egyetértési, döntési joga / Az Egyetem helyiséginek, egyéb területeinek igénybe vétele
8. § (1) A hallgatói rendezvény jogszerű és tervszerű előkészítéséért és lebonyolításáért a hallgatói rendezvény tervben feltüntetett szervezője, a hallgatói rendezvény szervezője a felelős. (2) A hallgatói rendezvény belső felelőse azért felel, hogy a hallgatói rendezvény szervezője részére biztosított legyen valamennyi olyan információ, amely szükséges a hallgatói rendezvény szerződésszerű megtartásához. A belső felelős nem felel a rendezvény jogszerű és tervszerű megtartásáért, hanem kapcsolattartóként felel az Egyetem és a rendezvény szervezője közötti információáramlásért. Amennyiben jelen Szabályzat eltérően nem rendelkezik, a rendezvény belső felelőse a Közgáz Campus Igazgatóság. (3) Főszabály szerint a hallgatói rendezvény előkészítésére és lebonyolítására vonatkozóan az Egyetem a BCE HÖK egyetértésével külön jogi személyiséggel rendelkező szervezettel polgári jogi szerződést köt. Az Egyetem csak rendkívül indokolt, kivételes esetben készít elő és bonyolít le saját hatáskörben hallgatói rendezvényt. (4) A rendezvénynaptárban szereplő rendezvények felelős szervezője csak különösen indokolt esetben lehet az Egyetemmel és annak bármely szervezeti egységével, ide értve a BCE HÖK-öt is, hallgatói, illetve foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló természetes személy ha ezt a feladatot e minőségében látja el. (5) Hallgatói rendezvény szervezésére vonatkozó szerződés (a továbbiakban: szerződés) a közbeszerzésre, a beszerzésre vonatkozó jogszabályok és egyetemi szabályzatok előírásai szerint köthető. (6) Tekintettel arra, hogy az Egyetem kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy a hallgatói rendezvények megszervezése és lebonyolítása a hallgatói érdekeket kiemelten szem előtt tartva, ugyanakkor szigorú biztonsági szabályok és pénzügyi elszámolási rend szerint valósuljanak meg – amennyiben az előző bekezdésben hivatkozott jogszabályok és szabályzatok lehetővé teszik – a hallgatói rendezvény szervezésére vonatkozó szerződéses partner kiválasztása során figyelemmel kell lenni az alábbiakra: a) a szerződés csak önálló jogi személyiséggel rendelkező, átlátható gazdálkodó szervezettel köthető; b) a szerződő partner elsődlegesen nonprofit gazdálkodó szervezet legyen; c) nem köthető szerződés olyan személlyel, amellyel vagy amelynek (7) bekezdés alapján megjelölt személyi felelősével szemben bármilyen zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódóan büntetőeljárás van folyamatban, vagy amelyet, akit a bíróság jogerő ítéletében ilyen cselekménnyel összefüggésben bűnösnek talált, úgyszintén, amelynek a (7) bekezdés alapján megjelölt személyi felelőse nem büntetlen előéletű; d) vállalja, hogy az előző pontban foglaltak teljesülésére vonatkozóan teljes bizonyító erejű okiratban nyilatkozatot tesz; e) a szerződő partner létesítő dokumentuma elsődleges célként rögzítse hallgatói
# 8. § / HÖK véleményezési, egyetértési, döntési joga / Az Egyetem helyiséginek, egyéb területeinek igénybe vétele
rendezvények szervezését; f) a szerződő partner létesítő dokumentuma megszűnés esetére rögzítse, hogy vagyonát más egyetemi hallgatói, oktatói, közalkalmazotti egyesület javára ajánlja fel; g) vállalja az Nftv. 6. melléklet és jelen szabályzat szerinti adatai kezelését; h) vállalja, hogy az Egyetem számára a szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal tájékoztatást nyújt pénzügyi, gazdasági adatairól, valamint gazdasági folyamatait egyéb, a szerződésben meghatározott módon átláthatóvá teszi az Egyetem számára. (7) A hallgatói rendezvény szervezőjeként szerződött jogi személy köteles megnevezni azt a természetes személyt, aki a rendezvény szervezőjeként (személyi felelős) az Nftv. 6. melléklete szerint megjelölhető. (8) Amennyiben a szerződés több évre vagy határozatlan időre szól, a teljesítést évente értékelni kell, és az értékelés eredményeként kell dönteni a szerződés meghosszabbításáról, felülvizsgálatáról vagy megszüntetéséről. Az értékelés határnapját a szerződésben rögzíteni kell. (9) Külső szervezésű rendezvény esetén az Egyetem területének használatára kizárólag az arra jogosító szerződés alapján kerülhet sor. (10) Az Egyetem a külső szervezésű rendezvény előkészítésében és lebonyolításában nem vesz részt, amennyiben kivételesen mégis részfeladatot vállal, annak feltételeit részletesen rögzíteni kell a használatot biztosító szerződés, vagy egyéb megállapodás keretei között. Ez nem érinti a belső felelős koordinációs, információszolgáltatási jogát. A rendezvény szervezőjének adataira vonatkozó adatkezelési szabályok
# 9. § / HÖK véleményezési, egyetértési, döntési joga / Az Egyetem helyiséginek, egyéb területeinek igénybe vétele
9. § (1) A hallgatói rendezvény szervezőjéről az Egyetem az Nftv. 6. melléklete szerinti adatokat kezeli. Az Egyetem a jelen Szabályzat 5. § (6) bekezdés c) pontjában hivatkozott adatot az érintett hozzájárulásával rendezvénybiztonsági okból kezeli. (2) Külső szervezésű rendezvény esetén az Nftv. 6. melléklete és a jelen Szabályzat
# 5. § / Az Egyetem helyiséginek, egyéb területeinek igénybe vétele / szervezeti egységek feladatai
5. § (6) bekezdés c) pontja szerinti adatokat a hallgatói rendezvény szervezője a szerződés hatályba lépését követően haladéktalanul köteles cégszerűen aláírt nyilatkozatban átadni a Közgáz Campus Igazgatóságnak. (3) Az Egyetem által szervezett rendezvény esetén az (1) bekezdésben hivatkozott adatok kezeléséhez a hallgatói rendezvény szervezője írásbeli nyilatkozatban járul hozzá. Az adatokat a Humánerőforrás Iroda adja át a Közgáz Campus Igazgatóságnak. (4) Az átadott adatokban bekövetkező változást, a hallgatói rendezvény szervezője köteles haladéktalanul bejelenteni a Közgáz Campus Igazgatóságnak. (5) A Közgáz Campus Igazgatóság az (1) bekezdésben hivatkozott adatokról az Adatkezelési szabályzatban foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet, az adatbázisból szükség esetén belső adatszolgáltatóként adatot szolgáltat az Nftv. szerinti hatóságoknak és más szervezeteknek, a rektor, kancellár, illetve az Egyetem azon vezetője részére, akinek az adat munkaköri feladatai ellátásához szükséges. (6) A Közgáz Campus Igazgatóság a jelen paragrafusban nevesített adatokat az Nftv. 6. melléklete alapján 5 évig kezeli. (7) Az adatok kizárólag a jogszabály szerint arra jogosult hatóságnak adhatók át. Az adatkezelés céljának megvalósulása után, a (6) bekezdésben meghatározott idő leteltével a Közgáz Campus Igazgatóság törli az adatokat. A hallgatói rendezvények előkészítésében és lebonyolításában résztvevő szervezetek,
# 10. § / Az Egyetem helyiséginek, egyéb területeinek igénybe vétele / szervezeti egységek feladatai
10. § (1) Külső szervezésű hallgatói rendezvény esetén a hallgatói rendezvények szervezésében és lebonyolításában az alábbi szervezetek, szervezeti egységek vesznek részt: a) a rendezvény szervezője: aa) közreműködik a terv véleményezésében; ab) felel azért, hogy kizárólag jóváhagyott hallgatói rendezvény szervezése kezdődjön meg; ac) felel a hallgatói rendezvény megszervezéséért és lebonyolításáért, e körben feltétel nélkül felel a vonatkozó jogszabályok teljes körű (pl. tűzés vagyonvédelmi előírások), betartásáért, a szerződésszerű teljesítéséért, a rendezvény céljainak megvalósulásáért: így pl. gondoskodik a szükséges hatósági engedélyek megszerzéséről, a szükséges hatósági bejelentések megtételéről, amennyiben releváns, elkészíti a hallgatói rendezvény házirendjét és egyéb szabályzatait, a hallgatói rendezvény költségtervét, a részvételi felhívás szövegét, valamint meghatározza a részvételi jelentkezés rendjét, biztosítja a hallgatói rendezvény catering szolgáltatásait; ad) a hallgatói rendezvény egész ideje alatt a helyszínen tartózkodik a szabályos lebonyolítás és a rend fenntartása érdekében; ae) kapcsolatot tart a Közgáz Campus Igazgatósággal; af) a Közgáz Campus Igazgatóság megkeresésére, illetve amennyiben a jogszerű, illetve szerződésszerű teljesítéshez szükséges, jelzéssel él a Közgáz Campus Igazgatóság irányába. b) BCE HÖK: ba) felel a terv összeállításáért, szükség esetén módosításáért és a Közgáz Campus Igazgatóság részére történő megküldéséért; bb) felel azért, hogy olyan tervet állítson össze, amely figyelemmel van a jelen Szabályzatban meghatározott célokra, és a 6. § (6)–(7) bekezdésében meghatározott szempontokra; bc) gyakorolja jelen Szabályzat szerinti egyetértési, véleményezési jogát; bd) folyamatosan nyomon követi a hallgatói rendezvényeket, és közreműködik a rendezvény szervezőjének beszámoltatásában, a hallgatói rendezvények értékelésében. c) Közgáz Campus Igazgatóság: ca) felel a terv vagy annak módosítása véleményezéséért, rektor és kancellár elé terjesztéséért; cb) amennyiben a BCE HÖK nem terjeszt elő tervet, felel a terv előkészítéséért és rektor, valamint kancellár elé terjesztéséért azzal, hogy a rendezvények szervezése ez esetben is főszabály szerint külső szervezésű rendezvény; cc) felel azért, hogy olyan tervet állítson össze, figyelemmel van a jelen Szabályzatban meghatározott célokra, és a 6. § (6)–(7) bekezdésében meghatározott szempontokra; cd) közreműködik a szervezet kiválasztásában, a szerződés szakmai tartalmának meghatározásában, ellátja a szerződéses kapcsolattartói feladatokat; ce) kapcsolatot tart a hallgatói rendezvények szervezésében és lebonyolításában részt vevő szervezeti egységekkel és a BCE HÖK-kel; cf) a Kommunikációs Igazgatósággal együtt jóváhagyja a részvételi felhívás szövegét;
# 10. § / Az Egyetem helyiséginek, egyéb területeinek igénybe vétele / szervezeti egységek feladatai
cg) szükség esetén jelzéssel él a rektor, illetve a kancellár, valamint a hallgatói rendezvények előkészítésében és lebonyolításában részt vevő szervezeti egységek felé; ch) nyomon követi a szerződés teljesítését, értékeli a szerződést, szükség esetén kezdeményezi annak meghosszabbítását, módosítását, megszüntetését, szerződéses igények érvényesítését; ci) irányítja a rendezvény szervezőjének beszámoltatását, a hallgatói rendezvények értékelését; cj) közreműködik a jelen Szabályzat elkészítésében; ck) jelen Szabályzat szerinti adatkezelést végez. d) Stratégiai és Minőségfejlesztési Igazgatóság: da) közreműködik a terv véleményezésében. e) Kommunikációs Igazgatóság: ea) közreműködik a terv véleményezésében, e körben véleményezi a hallgatói rendezvény PR elemeit; eb) a Közgáz Campus Igazgatósággal együtt jóváhagyja a részvételi felhívást. f) Jogi és Közbeszerzési Igazgatóság: fa) amennyiben releváns, előkészíti a hallgatói rendezvény megszervezésére vonatkozó közbeszerzési folyamatot és lebonyolítja azt; fb) a Közgáz Campus Igazgatóság által meghatározott tartalmi elemek alapján elkészíti a hallgatói rendezvény előkészítésére, illetve lebonyolítására vonatkozó szerződést, az esetlegesen kapcsolódó egyéb szerződéseket, gondoskodik a szerződés(ek) megkötéséről, a Közgáz Campus Igazgatóság jelzése alapján annak meghosszabbításáról, módosításáról, megszüntetéséről; fc) ellátja a szerződéses és a hallgatói rendezvényhez kapcsolódó egyéb igények érvényesítését, eljár a kapcsolódó hatósági, bírósági eljárásokban; fd) véleményezi a hallgatói rendezvény házirendjének, egyéb szükséges szabályzatainak elkészítésében. g) Gazdasági Igazgatóság: ga) véleményezi a hallgatói rendezvény előkészítésére, illetve lebonyolítására vonatkozó szerződést; gb) a Jogi és Közbeszerzési Igazgatóság megkeresésére közreműködik a szerződéses és a hallgatói rendezvényhez kapcsolódó egyéb igények érvényesítésében, a kapcsolódó hatósági, bírósági eljárásokban; gc) közreműködik a jelen Szabályzat elkészítésében; gd) irányítja a hallgatói rendezvény megszervezésére vonatkozó szerződéshez kapcsolódó pénzügyi és egyéb gazdasági folyamatokat. h) Adminisztratív Igazgatóság: ha) gondoskodik a jelen Szabályzat elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról; hb) szabályozási kérdések vonatkozásában kapcsolatot tart a fenntartóval; hc) véleményezi a hallgatói rendezvény előkészítésére, illetve lebonyolítására vonatkozó szerződést; hd) külső szervezésű rendezvény esetén véleményezi a hallgatói rendezvény házirendjét; he) ellenőrzi a hallgatói rendezvények törvényes lebonyolítását, szükség esetén jelzéssel él a rektor, illetve a kancellár, valamint a hallgatói rendezvények szervezésében és lebonyolításában részt vevő szervezeti egységek felé; hf) a belső adatvédelmi felelősi feladatkörhöz kapcsolódóan ellenőrzi a
# 10. § / Az Egyetem helyiséginek, egyéb területeinek igénybe vétele / szervezeti egységek feladatai
nyilvántartott adatok kezelését. i) Műszaki és Informatikai Igazgatóság: ia) amennyiben releváns, előkészíti a hallgatói rendezvény előkészítésére, illetve lebonyolítására vonatkozó beszerzési folyamatot és lebonyolítja azt. j) Belső Ellenőrzési Iroda: ja) a kancellár felkérésére ellenőrzi a hallgatói rendezvényekre vonatkozó szabályok betartását. (2) Az Egyetem által szervezett hallgatói rendezvény esetén az (1) bekezdésben foglaltak az alábbiakkal egészülnek ki: a) Műszaki és Informatikai Igazgatóság: aa) amennyiben releváns, megteszi a szükséges bejelentéseket, benyújtja a szükséges engedély iránti kérelmeket az illetékes hatóságokhoz; ab) biztosítja a hallgatói rendezvény műszaki, infrastrukturális feltételeit; ac) gondoskodik a tűzés vagyonvédelmi előírások meghatározásáról és betartásáról. b) Kommunikációs Igazgatóság: ba) elkészíti a hallgatói rendezvény programtervét, az egyes programelemek szakmai tartalmát; bb) elvégzi a hallgatói rendezvény PR feladatait. c) Adminisztratív Igazgatóság: ca) közreműködik a hallgatói rendezvény házirendjének elkészítésében. d) Gazdasági Igazgatóság: da) ellenőrzi a hallgatói rendezvény költségtervét. e) BCE HÖK: ea) közreműködik a hallgatói rendezvény házirendjének, egyéb szükséges szabályzatainak, költségtervének és programtervének elkészítésében. f) Közgáz Campus Igazgatóság: fa) ellátja az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatokat; fb) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jelen Szabályzat nem utal más szervezeti egység hatáskörébe.
# 11. § / A hallgatói rendezvény engedélyezése, szervezése / A rendezvénytartási kérelem benyújtása
11. § (1) Hallgatói rendezvényre vonatkozó rendezvénytartási kérelmet (a továbbiakban: rendezvénytartási kérelem) a tervben szereplő szervező és a belső felelős együttesen jogosult benyújtani. (2) A rendezvénytartási kérelmet a kancellár által jóváhagyott formanyomtatványon kell benyújtani a Közgáz Campus Igazgatóság igazgatójához. A rendezvénytartási kérelmet a (3) bekezdésben foglalt kivétellel olyan időben kell megtenni, hogy a jogszerű és strukturált végrehajtásra – különös tekintettel a kapcsolódó beszerzésekre – kellő idő, de legalább 60, különösen indokolt esetben legalább 30 nap álljon rendelkezésre. (3) Az Egyetem által szervezett zenés táncos rendezvény esetén a rendezvénytartási kérelmet a zenés táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendeletben meghatározott határidők betartása érdekében a rendezvény napját megelőzően legalább 60 nappal be kell nyújtani. (4) A rendezvénytartási kérelemnek tartalmaznia kell legalább az alábbiakat: a) a rendezvény megszervezésének pontos ütemterve; b) a résztvevői kör; c) a rendezvény részletes programterve, az egyes programelemek részletes szakmai tartalma, ennek részeként a szabad programok időszakát is megjelölve; d) a rendezvény részletes költségtervét, kiemelten a rendezvény során felhasználandó, az Nftv. 85/C. § eb) pontjában meghatározott kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatása jogcímen felhasználandó támogatás összegét; e) minden olyan információt, amelyet a rektor, illetve a kancellár az egyedi esetben indokoltnak tart. (5) A terv módosítása iránti kérelem és a konkrét rendezvénytartási kérelem egyidőben is benyújtható.
# 12. § / A hallgatói rendezvény engedélyezésének feltételei / A hallgatói rendezvény megszervezésének ütemterve
12. § (1) A rendezvénytartási kérelmet a Közgáz Campus igazgató előzetesen véleményezi, e körben előzetesen egyeztet az érintett szervezeti egységek vezetőivel. (2) A rendezvénytartási kérelmet az arra vonatkozó véleményével együtt a Közgáz Campus igazgató tíz (10), sürgős esetben öt (5) napon belül megküldi a rektornak, kancellárnak és a BCE HÖK elnökének. A rendezvénytartási kérelem tárgyában a rektor és a kancellár közösen dönt. (3) A rendezvénytartási kérelmet annak szabályszerű és teljeskörű kitöltése esetén, amennyiben az abban foglaltak a jogszabályi követelményeknek megfelelnek, el kell fogadni, kivéve, ha a jelen Szabályzat szerinti mérlegelési szempontok vonatkozásában olyan változás állt be, amely a rendezvény biztonságos, kulturált lebonyolítását veszélyezteti. (4) A döntést a rektor és a kancellár kiadmányozza. (5) A döntésről írásban (pl. elektronikus levél formájában) tájékoztatni kell a BCE HÖK elnökét. (6) A rendezvény szervezésének megkezdésére kizárólag jóváhagyott kezdeményezés alapján kerülhet sor.
# 13. § / A hallgatói rendezvény engedélyezésének feltételei / A hallgatói rendezvény megszervezésének ütemterve
13. § (1) A hallgatói rendezvény megszervezésének ütemtervét a rendezvény szervezője a rendezvénytartási kérelem részeként nyújtja be. (2) Külső szervezésű hallgatói rendezvény esetén az ütemtervnek ki kell terjednie: a) a rendezvényt megelőző előkészületek kezdő és befejező időpontjára, b) a rendezvény kezdő időpontjára, c) a rendezvény befejező időpontjára, d) az Egyetem vezetése által történő megjelenést igénylő rendezvények esetén a megjelenés időtartamára, céljára, a felkért vezetői körre. (3) Egyetem által szervezett hallgatói rendezvény esetén az ütemtervnek a (2) bekezdésen túlmenően ki kell terjednie az alábbiakra: a) hatósági engedélyköteles rendezvények esetén az engedély iránti kérelem benyújtásának tervezett időpontját; b) az a) pontban meghatározott engedély megérkezésének várható időpontját; c) a hallgatói rendezvényhez kapcsolódó áru-, illetve szolgáltatásbeszerzések ütemezését, amennyiben azt az Egyetem közbeszerzési, illetve beszerzési terve nem tartalmazza; d) a hallgatói rendezvényhez kapcsolódó pénzügyi elszámolások ütemezését. (4) Egyetem által szervezett hallgatói rendezvény esetén az ütemtervet úgy kell kialakítani, hogy a vonatkozó jogszabályokban, elsősorban a zenés táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendeletben meghatározott határidők biztosítottak legyenek. (5) A beszerzési eljárások lebonyolítását követően, amikor annak lehetősége fennáll, a Közgáz Campus Igazgatóság igazgatójához jóváhagyásra be kell nyújtani az alábbiakat: a) a biztosítást végző személyzet pontos megjelölése, létszám feltüntetésével; b) amennyiben releváns, a hallgatói rendezvény házirendjét, esetleges egyéb szabályzatait; c) hallgatói rendezvényhez vagy ahhoz kapcsolódóan harmadik személyek marketing, promóciós megjelenésének tartalmát. Az Egyetem nevének használata a hallgatói rendezvényekhez kapcsolódóan
# 14. § / A hallgatói rendezvény engedélyezésének feltételei / A hallgatói rendezvény megszervezésének ütemterve
14. § (1) Külső szervezésű hallgatói rendezvény esetén a rendezvény szervezője a rendezvények szervezése körében az Egyetem nevéhez kötődő rendezvényelnevezést csak az Egyetem javára és érdekkörében használhatja. A hallgatói rendezvény esetén bármely, az Egyetemre utaló elnevezést, szóhasználatot a rendezvény szervezője csak és kizárólag a rektor, a kancellár és a BCE HÖK jóváhagyásával alkalmazhat. A névhasználatért a rendezvény szervezője névhasználati díj megfizetésére kötelezhető. A hallgatói rendezvény programja, a szakmai tartalom meghatározása
# 15. § / A hallgatói rendezvény megszervezésének ütemterve / szabályai
15. § (1) A hallgatói rendezvény programját, az egyes programelemek szakmai tartalmát a Közgáz Campus Igazgatóság véleményezi a Kommunikációs Igazgatóság és a BCE HÖK bevonásával, egyetemi szervezésben megvalósuló hallgatói rendezvény esetén elkészíti azt. (2) A szakmai tartalmat, akár harmadik személy szervezésében, akár egyetemi szervezésben valósul meg a hallgatói rendezvény, olyan részletességgel kell meghatározni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen, hogy: a) mely programelemért ki a személyi felelős; b) melyek a programelem szabályai (pl. játékszabályok); c) ki biztosítja az szükséges segédeszközöket; d) a programelemben történő részvétel önkéntes; e) a házirend, egyéb szabályzatok, szabályok betartása esetén a részt vevők élete, egészsége, testi épsége, emberi méltósága és egyéb személyhez fűződő jogai kellő védelemben részesülnek. A rendezvényen, vagy ahhoz kapcsolódóan harmadik személy megjelenésének
# 16. § / szabályai / kiválasztása, adataik kezelése
16. § (1) A hallgatói rendezvény programját vagy ahhoz kapcsolódóan harmadik személyek marketing, promóciós megjelenésének tartalmát a Közgáz Campus Igazgatóság véleményezi a Kommunikációs Igazgatóság és a BCE HÖK bevonásával, egyetemi szervezésben megvalósuló hallgatói rendezvény esetén elkészíti azt. (2) A szakmai tartalmat, akár harmadik személy szervezésében, akár egyetemi szervezésben valósul meg a hallgatói rendezvény, olyan részletességgel kell meghatározni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen, hogy: a) mely szervezetek, b) milyen termék, illetve szolgáltatás reklámozásával, c) milyen díj ellenében jelennek meg a hallgatói rendezvényen. (3) A marketing, promóciós céllal megjelent harmadik személyekről a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal a Közgáz Campus Igazgatóság nyilvántartást vezet. (4) A harmadik személy népszerűsítése nem sértheti az Egyetem jó hírnevét, pártatlanságát, függetlenségét, és meg kell felelnie az Egyetem Etikai Kódexének. A hallgatói rendezvény előkészítésében, illetve lebonyolításában résztvevők
# 17. § / szabályai / kiválasztása, adataik kezelése
17. § (1) Külső szervezésű hallgatói rendezvény esetén az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személyek hallgatói rendezvény előkészítésében, illetve lebonyolításában történő részvételéről a rendezvény szervezője dönt azzal, hogy a lebonyolítás azon formájára, amely a hallgatói rendezvényen történő személyes jelenlétet igényli, csak olyan személy alkalmazható, aki megfelel az 5. § (6) bekezdés c) pontjában foglaltaknak. Ennek teljesülésére vonatkozóan az Egyetem a hallgatói rendezvény szervezőjétől nyilatkozatot vagy más igazolást kérhet. (2) Külső szervezésű hallgatói rendezvény előkészítésében, illetve lebonyolításában az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy kizárólag jelen Szabályzatban meghatározott szervezeti egység munkatársaként, munkaköri kötelezettsége keretében vehet részt. (3) Az Egyetem által szervezett hallgatói rendezvény előkészítésében, illetve lebonyolításában hallgatók önkéntes alapon, BCE HÖK toborzás eredményeként vesznek részt azzal, hogy a lebonyolítás azon formájára, amely a hallgatói rendezvényen történő személyes jelenlétet igényli csak olyan hallgató alkalmazható, aki megfelel az 5. § (6) bekezdés c) pontjában foglaltaknak. Ennek teljesülésére vonatkozóan a hallgató előzetesen teljes bizonyító erejű okiartban nyilatkozatot tesz. (4) A hallgatói rendezvény előkészítésében, illetve lebonyolításában részt vevők írásban nyilatkoznak, hogy a jelen Szabályzatban foglaltakat ismerik, azokat betartják. (5) A hallgatói rendezvény előkészítésében, illetve lebonyolításában részt vevők írásban hozzájárulnak, hogy az Egyetem Közgáz Campus Igazgatósága Nftv. 6. melléklete és jelen Szabályzat 5. § (6) bekezdés c) pontja szerinti személyes adataikat, valamint az általuk ellátott feladatok leírását, a feladatok teljesítésére vonatkozó adatokat kezelje. Az adatkezelés célja a rendezvénybiztonság elősegítése, a rendezvény jogszerű előkészítésének és lebonyolításának ellenőrizhetősége. (6) Az adatok kezelése az érintett hozzájárulásán alapul, ezért az érintettel előzetesen egyértelműen közölni kell, hogy a rendezvény szervezője milyen személyes adatokat, milyen célból és időtartamig kezel. (7) A rendezvény szervezője a jelen paragrafus szerinti adatokat kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott célból és az érintett hallgatói rendezvény napjától számított öt (5) évig kezeli. (8) A Közgáz Campus Igazgatóság a jelen paragrafusban hivatkozott adatokról az Adatkezelési szabályzatban foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet. (9) Az adatok kizárólag a jogszabály szerint arra jogosult hatóságnak és az Egyetem rektora, kancellárja, illetve az Egyetem azon további munkatársa részére és akkor adható ki, akinek és amikor az adat munkaköri feladat ellátásához szükséges. Az adatkezelés céljának megvalósulása után, a (7) bekezdésben meghatározott idő
# 17. § / kiválasztása, adataik kezelése / A résztvevői kör meghatározása
leteltével a Közgáz Campus Igazgatóság törli az adatokat.
# 18. § / kiválasztása, adataik kezelése / A résztvevői kör meghatározása
18. § (1) A hallgatói rendezvények célközönsége elsősorban: a) az Egyetem polgárai, b) amennyiben a rendezvény jellege indokolja az a) pontban nevesítettek hozzátartozói, valamint c) az Egyetem vezetése, illetve a BCE HÖK által meghívott vendégek. (2) Hallgatói rendezvényen, amennyiben annak jellege indokolja, az egyetemi polgárokon túl részt vehetnek az (1) bekezdésben nem nevesített személyek (a továbbiakban: külső résztvevők) is azzal, hogy lehetőség szerint minden külső résztvevő esetében megállapítható legyen valamely egyetemi polgárral fennálló ismeretsége. Törekedni kell arra, hogy egy egyetemi polgár legfeljebb két külső résztvevőt hozhasson magával a hallgatói rendezvényre. (3) Az egyetemi polgárok, különösen a hallgatók esetében a rendezvény szervezője részvételi díjkedvezményt, vagy a díjfizetés alóli teljes mentességet is megállapíthat – amennyiben azt a rendezvénytartási kérelemben jelezte és közzétette a részvételi felhívásban. (4) Zenés, táncos rendezvény esetében, a rendezvény szervezője dönthet úgy, hogy kizárja vagy korlátozza a fiatalkorúak részvételét, ennek érdekében a résztvevők belépését életkort igazoló okmány felmutatásához kötheti. A hallgatói rendezvény házirendjének megállapítására vonatkozó szabályok
# 19. § / A résztvevői kör meghatározása / hallgatói rendezvény népszerűsítése, hirdetése
19. § (1) Azt, hogy a hallgatói rendezvény megtartásához szükséges-e házirend elkészítése, az Adminisztratív Igazgatóság javaslatára a rektor és a kancellár a tervben határozza meg. (2) Amennyiben a hallgatói rendezvényen történő részvétel vonatkozásában a hatóság, illetve a rendezvény szervezője engedélyezett létszámot határoz meg, ennek tényét és az engedélyezett létszámot a házirendben rögzíteni kell. (3) A házirendet a jelen Szabályzat szerinti felelős készíti elő a véleményezésre jogosultak bevonásával, és a rektor, valamint a kancellár a BCE HÖK elnök egyetértésével a rendezvénytartási kérelemmel együtt fogadja el, azzal, hogy azon rendezvény esetében, amelyet az Egyetem nem a BCE HÖK költségvetéséből finanszíroz, a BCE HÖK-öt véleményezési jog illeti meg. (4) A házirendet közzé kell tenni a rendezvény szervezőjének vagy a rendezvénynek a hivatalos holnapján, továbbá a BCE HÖK hivatalos honlapján. A házirendet ki kell függeszteni a hallgatói rendezvény helyszínén. A részvételi felhívás tartalmi elemei, közzététele, a résztvevők tájékoztatása, a
# 20. § / A résztvevői kör meghatározása / hallgatói rendezvény népszerűsítése, hirdetése
20. § (1) A részvételi felhívást a rendezvény szervezője készíti el. (2) A részvételi felhívás tartalmának összhangban kell lennie az engedélyezett rendezvénytartási kérelemben meghatározott tartalommal és legalább a következő adatokat tartalmaznia kell: a) a rendezvény elnevezését; b) a rendezvény funkcionális jellegét; c) a rendezvény helyszínét; d) a rendezvény kezdő és befejező időpontját; e) a rendezvény programját; f) a hallgatói rendezvényt szervező cég nevét; g) zenés, táncos rendezvény esetében, amennyiben a rendezvény szervezője korlátozza a fiatalkorúak belépését, erről történő egyértelmű tájékoztatást, továbbá arról, hogy a részvevők helyszínre történő belépése az életkort igazoló személyazonosító okmány felmutatásához kötött; h) a részvételre történő jelentkezés módját és határidejét; i) a hallgatói rendezvény részvételi díját, amennyiben van lehetőség kedvezmény igénybe vételére, ennek feltételeit és mértékét, a részvételi díj megfizetésének esedékességét és módját, valamint azoknak a helyszínen igénybe vehető szolgáltatásoknak a megjelölését, amelyek a részvételi díj ellenében, valamint amelyek külön díj fizetése mellett vehetők igénybe. (3) A részvételi felhívás szövegét a Közgáz Campus Igazgatóság és a Kommunikációs Igazgatóság hagyja jóvá. (4) A részvételi felhívást közzé kell tenni a rendezvény szervezőjének vagy a rendezvénynek a hivatalos holnapján, továbbá a BCE HÖK hivatalos honlapján. (5) Külső szervezésű rendezvény esetén az Egyetem a szerződésben hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendezvény szervezője az Egyetem központi és kari off–line, on-line kommunikációs/hirdetési felületein előzetesen egyeztetett tartalommal külön díjazás nélkül információt jeleníthessen meg. (6) Amennyiben rendelkezik honlappal, a rendezvény szervezőjének vagy a rendezvénynek a hivatalos holnapján, továbbá a BCE HÖK hivatalos honlapján közzé kell tenni, továbbá a hallgatói rendezvény helyszínén ki kell függeszteni: a) a panaszkezelés rendjét; b) tájékoztatást a dohányzás tilalmáról és a dohányzásra kijelölt helyek elérhetőségéről.
# 21. § / A zenés, táncos rendezvényekre vonatkozó különös szabályok / A hatósági bejelentés szabályai
21. § (1) A hallgatói rendezvényre történő részvételi jelentkezés rendjét a rendezvény szervezője állapítja meg. (2) A részvételi jelentkezés rendjéről a Közgáz Campus Igazgatóságot tájékoztatni kell.
# 22. § / A zenés, táncos rendezvényekre vonatkozó különös szabályok / A hatósági bejelentés szabályai
22. § (1) A zenés, táncos hallgatói rendezvényekre a jelen Szabályzatban foglaltakat az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) Zenés, táncos hallgatói rendezvényt csak különösen indokolt esetben lehet Egyetem által szervezett rendezvényként megszervezni. (3) A zenés, táncos hallgatói rendezvények esetén, amennyiben az külső szervezésű rendezvényként valósul meg, a szükséges hatósági engedélyeket, bejelentéseket a rendezvény szervezője köteles egy másolati példányban eljuttatni a Közgáz Campus Igazgatóságra. (4) Az Egyetem által szervezett zenés, táncos hallgatói rendezvény esetén a szükséges hatósági engedélyek beszerzése, bejelentések megtétele a Közgáz Campus Igazgatóság és a Műszaki és Informatikai Igazgatóság feladata, aki ezen feladat ellátásába megfelelő szakértelemmel rendelkező szervezetet von be. Az egyetemi létesítmények alkalmassága és tanúsításának szabályai
# 23. § / A hatósági bejelentés szabályai / Felelősség
23. § (1) A zenés, táncos hallgatói rendezvények esetén, amennyiben az külső szervezésű rendezvényként valósul meg, a létesítmények alkalmasságának vizsgálata és az alkalmasságot tanúsító igazolások beszerzése a rendezvény szervezőjének felelőssége. (2) Az Egyetem által szervezett zenés, táncos hallgatói rendezvény esetén a létesítmények alkalmasságának vizsgálata és az alkalmasságot tanúsító igazolások beszerzése a Közgáz Campus Igazgatóság és a Műszaki és Informatikai Igazgatóság feladata.
# 24. § / Felelősség / A rendezvény szervezőjének tájékoztatási kötelezettsége
24. § (1) Zenés, táncos hallgatói rendezvény esetén a jogszabályi követelmények és az Egyetem szabályzataiban foglaltak betartásáért a rendezvény szervezőjét feltétlen és korlátlan felelősség terheli. (2) Külső szervezésű hallgatói rendezvény esetén, a vele kötött szerződésben az (1) bekezdésben foglaltakról rendelkezni kell.
# 25. § / A rendezvény szervezőjének tájékoztatási kötelezettsége / Határidők, egyéb jogszabályi követelmények
25. § (1) A rendezvény szervezője köteles az Egyetemet a Közgáz Campus Igazgatóságon keresztül írásban tájékoztatni minden olyan eseményről, amely a hallgatói rendezvény szabályszerű, szerződésszerű és tervszerű előkészítését, illetve lebonyolítását korlátozza vagy veszélyezteti. (2) A rendezvény szervezője az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően is köteles minden olyan eseményről tájékoztatni a Közgáz Campus Igazgatóságot, amely a hallgatói rendezvény előkészítését, illetve lebonyolítását befolyásolja. (3) A Közgáz Campus Igazgatóság igazgatója bármikor jogosult a rendezvény szervezőjétől írásban vagy szóban tájékoztatást kérni. (4) A Közgáz Campus Igazgatóság igazgatója felelős azért, hogy a rektor, illetve a kancellár, valamint a hallgatói rendezvény előkészítésében, illetve lebonyolításában jelen Szabályzat szerint részt vevő szervezetek, szervezeti egységek a hallgatói rendezvénnyel kapcsolatban feladataik ellátásához szükséges információval rendelkezzenek. (5) Külső szervezésű hallgatói rendezvény esetén, a vele kötött szerződésben az (1) bekezdésben foglaltakról rendelkezni kell.
# 26. § / IV. fejezet / gazdasági folyamatok
26. § (1) A zenés, táncos hallgatói rendezvények esetében a jelen Szabályzat rendelkezéseit a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendeletben meghatározott további követelményekre is figyelembe kell alkalmazni. Az Egyetem által szervezett hallgatói rendezvény szervezéséhez kapcsolódó
# 27. § / IV. fejezet / gazdasági folyamatok
27. § (1) A hallgatói rendezvény megszervezéséhez szükséges, valamint a résztvevőknek nyújtott szolgáltatások beszerzésének szabályait az Egyetem Kötelezettségvállalási Szabályzata tartalmazza. (2) A vendéglátást nyújtó szolgáltató kiválasztása, a nyújtott szolgáltatási és termékkörre vonatkozó szabályokat szintén a Kötelezettségvállalási Szabályzat tartalmazza. (3) A szolgáltató által (koncesszió), vagy neki fizetendő díj meghatározására vonatkozó szabályzást a rendezvény kapcsán megkötött szerződés kell, hogy tartalmazza. (4) A részvételi díj: a) megállapítása: az Egyetem Önköltség-számítási Szabályzata alapján kerül megállapításra. b) beszedése: amennyiben készpénzben történik, a beszedés feltételei meg kell, hogy feleljenek a jogszabályi környezetnek, valamint az Egyetem Pénzkezelési Szabályzatában foglaltaknak. c) a bevételek elszámolása: a szabályosan beszedett, az Egyetem előirányzat felhasználási keretszámlájára befizetett összegek elszámolása a jogszabályi környezet alapján történik, a Szenátus által elfogadott költségvetési koncepcióban foglalt elvonások alkalmazásával. (5) A rendezvényen nyújtott térítéses szolgáltatások díja az Önköltség-számítási Szabályzatban meghatározottak alapján kerül meghatározásra, a bevételek elszámolásának leírását a (4) bekezdés c) pontja tartalmazza. (6) A hallgatói rendezvény megvalósításához külső személy által nyújtott támogatás felhasználása, elszámolása hatályos jogszabályok szerint kell, hogy történjen. (7) Harmadik személy megjelenéséért (marketing, promóciós) fizetendő díj megállapításával, elszámolásával kapcsolatban a rendezvénnyel kapcsolatban megkötött szerződésben kell rendelkezni. (8) Az integritási kockázatokat kezelő és csökkentő előírásokat az Egyetem Integrált Kockázatkezelési szabályzata tartalmazza. (9) Készpénzkezelés, más fizetési módok: Az államháztartásra vonatkozó szabályok szerint a készpénzforgalmat minimalizálni kell. Készpénzes fizetési mód esetén az egyetem Pénzkezelési Szabályzata alapján, utalás esetén hatályos jogszabályi környezet szerint kell eljárni. Hallgatói rendezvények során egyéb fizetési mód nem lehetséges. (10) Az Nftv. 85/C. § eb) pontjában meghatározott kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatása jogcímen felhasználandó támogatás felhasználásának rendjét, valamint az elszámolás módját a Hallgatói Követelményrendszer, Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat tartalmazza.
# 27. § / irányadó szabályok / A részvételi jogosultság igazolása
A hallgatói rendezvény során, valamint a hallgatói rendezvényt követően
# 28. § / A részvételi jogosultság igazolása / A résztvevők jogai és kötelezettségei
28. § (1) A részvételi jogosultság igazolása a részvételi díj megfizetését igazoló bizonylat felmutatásával történik. (2) A hallgatói rendezvényen a résztvevők személyazonosságának ellenőrzése kizárólag az érintett hozzájárulásával a belépés biztosítása, őrzött parkolás biztosítása esetén személygépkocsi, motorkerékpár és egyéb közlekedési eszköz (a továbbiakban: közlekedési eszköz) elhelyezése, valamint a rendezvényről kizárt személyek azonosítása céljából történhet. Amennyiben a résztvevő az ellenőrzést megtagadja, a hallgatói rendezvényen történő részvétele megtagadható úgy, hogy a befizetett részvételi díj nem jár vissza. Erről a részvételi felhívásban tájékoztatást kell adni.
# 29. § / A résztvevők jogai és kötelezettségei / A részt vevők adatainak kezelése
29. § (1) A hallgatói rendezvényen résztvevő jogait és kötelezettségeit a hallgatói rendezvény házirendje, illetve egyéb szabályzatai (pl. tűzés vagyonvédelmi előírások) határozzák meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályzatokat jelen Szabályzat szerint közzé kell tenni. (3) A hallgatói rendezvényen résztvevő köteles tiszteletben tartani az (1) bekezdésben meghatározott szabályzatokban foglaltakat és jogosult a részvételi felhívásban meghirdetett szolgáltatások igénybevételére.
# 30. § / A részt vevők adatainak kezelése / A részt vevők kizárásának esetei
30. § (1) A rendezvény szervezője az alábbi esetekben és célból kezeli a hallgatói rendezvényen a résztvevők meghatározott személyes adatait: a) jegykedvezményre vonatkozó jogosultság, zártkörű rendezvény esetén belépési jogosultság ellenőrzése céljából a belépni szándékozó neve, személyazonosító okmány száma és állandó lakcíme; b) őrzött parkolás biztosítása esetén vagyonvédelmi okból a részt vevő neve, amennyiben van közlekedési eszköz rendszáma; c) rendezvénybiztonsági okból a rendezvényről történő kizárás esetén a kizárt résztvevő neve, személyazonosító okmány száma és állandó lakcíme; d) amennyiben releváns, elégedettségmérés céljából az érintett elektronikus levelezési címe. (2) Az adatok kezelése az érintett hozzájárulásán alapul, ezért a házirendben egyértelműen rögzíteni kell, hogy a rendezvény szervezője milyen személyes adatokat, milyen célból és időtartamig kezel. (3) A rendezvény szervezője a jelen paragrafus szerinti adatokat kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célból és legfeljebb az érintett hallgatói rendezvény napjától számított egy (1) hónapig kezeli. (4) Az adatok kizárólag a jogszabály szerint arra jogosult hatóságnak adhatók át. Az adatkezelés céljának megvalósulása után, a (3) bekezdésben meghatározott idő leteltével a rendezvény szervezője törli az adatokat.
# 31. § / A részt vevők kizárásának esetei / személy szervezésből, illetve részvételből történő kizárása
31. § (1) A rendezvény szervezője – ide értve a rendezvény szervezőjének helyszíni képviselőjét – jogosult azokat a személyeket kizárni a hallgatói rendezvényről, akik: a) más résztvevők életét, testi épségét, egészségét, emberi méltóságát vagy egyéb személyhez fűződő jogait sértik vagy veszélyeztetik, illetve másokat ilyen magatartásra buzdítanak; b) a rendezvény szervezőjének, résztvevőjének, az Egyetemnek, vagy a rendezvényen egyéb módon megjelenő személynek a vagyonában szándékosan kárt okoznak vagy erre kisérletet tesznek, vagy c) egyébként megszegik a vonatkozó jogszabályokat, a hallgatói rendezvény házirendjében, egyéb szabályzataiban foglaltakat; továbbá d) magatartásukkal, vagy megjelenésükkel más résztvevőket egyéb módon jelentősen vagy ismételten zavarnak, akadályozzák a rendezvény programjának sikeres megvalósítását vagy erre kisérletet tesznek; e) a szervezők szabályok betartására, rend fenntartására vonatkozó kéréseit megtagadják. (2) Kizárás esetén a részvételi díj nem jár vissza. (3) A károkozásra a 46. § rendelkezései az irányadók. A hallgatói rendezvény előkészítésében, illetve lebonyolításában közreműködő
# 32. § / A részt vevők kizárásának esetei / személy szervezésből, illetve részvételből történő kizárása
32. § (1) A hallgatói rendezvény előkészítése és lebonyolítása során a jogszerűség, szabályszerűség biztosításáról a rendezvény szervezője gondoskodik. (2) Külső szervezésű hallgatói rendezvény esetén a rendezvény szervezője maga dönt az előkészítésben, illetve lebonyolításban résztvevők kizárásáról azzal a feltétellel, hogy köteles kizárni azt a személyt: a) akivel szemben utóbb következik be jelen Szabályzatban meghatározott összeférhetetlenség; b) akinek kizárását a rektor és a kancellár a BCE HÖK egyetértésével indokolt kérelmében kezdeményezi. (3) Külső szervezésű hallgatói rendezvény esetén a rendezvény szervezője a vele kötött szerződésben foglalt felmondási, illetve elállási szabályok szerint zárható ki a hallgatói rendezvény előkészítéséből és lebonyolításából. (4) Az Egyetem által szervezett hallgatói rendezvény esetén ki kell zárni azon személyeket: a) akivel szemben utóbb következik be jelen Szabályzatban meghatározott összeférhetetlenség; b) aki a jelen Szabályzatban, illetve a hallgatói rendezvény házirendjében, más szabályzatában foglaltakat szándékosan, továbbá vétkesen és súlyosan, vagy ismétlődően megszegi. (5) Súlyos szabályszegésnek minősül különösen: a) ha a szabályszegés a hallgatói rendezvény jogszerűségét veszélyezteti; b) ha a szabályszegés a résztvevők életét, testi épségét, egészségét vagy emberi méltóságát sérti vagy veszélyezteti; c) a közösségellenes, az egyetem szellemiségéhez méltatlan magatartás. (6) Az Egyetem által szervezett hallgatói rendezvény esetén a kizárásról a Közgáz Campus Igazgatóság igazgatójának javaslatára a rektor és a kancellár dönt. (7) Az Egyetem által szervezett hallgatói rendezvényhez kapcsolódó kizárás esetén egyebekben az Etikai szabályzatban és a Fegyelmi szabályzatban meghatározottak szerint kell eljárni.
# 33. § / A tűz- és vagyonvédelmi előírások megtartása / A hatóságokkal történő kapcsolattartás
33. § (1) A hallgatói rendezvényre vonatkozó tűzés vagyonvédelmi előírásokat a hallgatói rendezvény helyszínén közzé kell tenni. (2) A tűzés vagyonvédelmi előírások betartása minden részt vevő kötelessége és felelőssége. (3) A tűzés vagyonvédelmi előírások megszegése esetére az azonnali intézkedés biztosítása érdekében a rendezvény szervezője folyamatos helyszíni ügyeletet köteles kijelölni és működtetni. (4) A tűzés vagyonvédelmi előírások betartását a rendezvény szervezője ellenőrzi.
# 34. § / A hatóságokkal történő kapcsolattartás / lehetőség, a panasz kivizsgálása
34. § (1) A hallgatói rendezvény ideje alatt a vonatkozó jogszabályok és a rendezvény jellege által indokolt, a rendezvény szervezője által szükségesnek tartott biztonsági szolgálatot kell működtetni. Ennek érdekében a rendezvény szervezője folyamatos helyszíni ügyeletet köteles kijelölni és működtetni. A helyszíni ügyelet pontos helyét jól látható módon ki kell függeszteni a helyszínen. Az ügyelet feladata a hatóságokkal (pl. rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelmi igazgatóság, mentőszolgálat) történő kapcsolattartás. (2) A biztonsági szolgálat megszervezéséért és folyamatos biztosításáért a rendezvény szervezője a felelős. A résztvevők részére a hallgatói rendezvény ideje alatt és azt követően panasztételi
# 35. § / A hatóságokkal történő kapcsolattartás / lehetőség, a panasz kivizsgálása
35. § (1) A hallgatói rendezvény résztvevőit panasztételi és panaszkezelési jog illeti meg. (2) Panaszt tenni olyan ügyekben lehet, amelyekkel kapcsolatban a rendezvény szervezője, annak vezetője, Egyetem által szervezett hallgatói rendezvény esetén a Közgáz Campus Igazgató (továbbiakban: eljárásra jogosult) jogosult intézkedésre. (3) A panasztevő rendezvény során a rendezvény szervezőjének helyszíni képviselőjéhez fordulhat, aki a panaszt köteles haladéktalanul megvizsgálni és lehetőség szerint orvosolni, ellenkező esetben továbbítani a (4) bekezdés szerinti felelőshöz. (4) A rendezvény résztvevői az alábbiak szerint élhetnek panasszal: a) külső szervezésű hallgatói rendezvény esetében a rendezvény szervezője által meghatározott személynél, illetve a Közgáz Campus Igazgatóság igazgatójánál, b) az Egyetem által szervezett rendezvény esetében a Közgáz Campus Igazgatóság igazgatójánál. (5) A panaszos kérelem az eljárásra jogosult részére benyújtható írásban postai úton, személyesen vagy elektronikusan. (6) A panaszos kérelmet legkésőbb a kivizsgálandó sérelem keletkezésétől vagy sérelem tudomásra jutásától számított tizenöt (15) napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani. Ezt követően a panaszos kérelmet az eljárásra jogosult érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (7) A panaszos kérelmet a kérelem beérkezését követő harminc (30) napon belül meg kell vizsgálni. (8) Ha a panaszt nem az eljárásra jogosulthoz tették meg, a panaszt a beérkezésétől számított nyolc (8) napon belül az eljárásra jogosulthoz át kell tenni. (9) Szükség esetén az eljárásra jogosult személyesen is meghallgathatja a panaszost. (10) Amennyiben a panasz az eljárásra jogosult álláspontja szerint nem jogos, az eljárásra jogosult szóban tisztázza az ügyet a panaszossal. Ha a panaszos elfogadja az elhangzottakat, úgy további intézkedésre és írásos válaszra nincs szükség. A panasz kezeléséről feljegyzést kell készíteni. (11) Egyéb esetben a panaszos kérelemre az eljárásra jogosult elektronikus levélben küld választ. (12) Amennyiben a panasz jogosnak bizonyul: a) a szükséges intézkedések megtételéről, b) a feltárt hibák okainak megszüntetéséről, c) az okozott sérelem orvoslásáról és d) indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről intézkedni kell. (13) A (12) bekezdés szerinti intézkedéseket az eljárásra jogosultnak meg kell tenni. Ebben az esetben tájékoztatni kell a panasszal érintettet úgy, hogy a panaszos személyiségi jogai ne sérüljenek, ne kerüljenek nyilvánosságra. (14) Amennyiben a panasz kivizsgálását és a szükséges intézkedéseket követően a probléma továbbra is fennáll, a rektor vizsgálja ki az ügyet. (15) Amennyiben a panaszos rosszhiszeműen valótlan információt közölt vagy alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott és ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel,
# 35. § / lehetőség, a panasz kivizsgálása / A résztvevők elégedettségének mérése
úgy a panaszos ellen a cselekmény minősülésétől függően etikai, fegyelmi, illetve büntetőeljárás kezdeményezhető azzal, hogy az etikai és a fegyelmi eljárást a vonatkozó szabályzatban meghatározott határidőn belül lehető megindítani. (16) A panaszkezelés rendjét a rendezvény szervezője jelen Szabályzat szerint teszi közzé.
# 36. § / A résztvevők elégedettségének mérése / A hallgatói rendezvényről szóló beszámoló
36. § (1) A hallgatói rendezvény esetében a rendezvény szervezője dönthet úgy, hogy résztvevői elégedettségmérést végez. (2) Az elégedettségmérés célja, a részvevők észrevételeinek, javaslatainak összegyűjtése, majd azok alapján a rendezvény színvonalának javítása. (3) A felmérés anoním módon, on-line kérdőív kitöltetésével történik, a hallgatói rendezvény profiljához illeszkedő tartalommal. (4) A kérdőívet a hallgatói rendezvény első napján, de legkésőbb a rendezvény utolsó napjától számított tíz (10) napon belül a rendezvény szervezője átadja, illetve megküldi a résztvevők regisztrációkor önként megadott elektronikus levelezési címére, illetve a rendezvény közösségi oldalán közzé teszi. (5) A kérdőív kitöltésére a résztvevőknek rendezvény alatt, vagy a rendezvény lezárultát követő tíz (10) nap áll rendelkezésére. (6) A véleménynyilvánítási határidő lejártát követően a rendezvény szervezője a kérdőívet lezárja, összesíti és az elégedettségmérés eredményét a hallgatói rendezvényről szóló beszámolóban ismerteti.
# 37. § / A résztvevők elégedettségének mérése / A hallgatói rendezvényről szóló beszámoló
37. § (1) A hallgatói rendezvény szervezője a rendezvény befejezését követő harminc (30) napon belül a hallgatói rendezvényről szóló beszámolót (a továbbiakban: beszámoló) készít. (2) A beszámolóban az alábbi eltérésekkel tájékoztatást kell adni mindazokról az adatokról, amelyeket a rendezvénytartási kérelem tartalmaz: a) tervezett létszám helyett a tényleges létszám; b) a ténylegesen megvalósult költségkalkuláció; c) kizárt személyek, kizárás oka; d) az esetleges szabálytalanságok, az ahhoz kapcsolódó hatósági eljárások, azok meglévő eredményei; e) a rendezvénytartási kérelemben foglaltaktól történő esetleges eltérés, annak indokai; f) a hallgatói rendezvény céljának elérésével kapcsolatos szervezői vélemény; g) amennyiben releváns, az elégedettségmérés eredménye; h) a beszámoló benyújtásáig beérkezett panaszok száma, az elbírálás státusza. (3) A beszámolót az annak benyújtását követően beérkezett és érdemi elbírálást igénylő panaszokról, valamint az elbírálás eredményéről szóló tájékoztatóval ki kell egészíteni (a továbbiakban: kiegészítő beszámoló). (4) A beszámolót és a kiegészítő beszámolót a Közgáz Campus Igazgatóságon kell benyújtani. (5) A beszámolót a Közgáz Campus Igazgatóság igazgatója véleményezi, elfogadásáról a rektor, a kancellár és a BCE HÖK elnöke dönt azzal, hogy azon rendezvény esetében, amelyet az Egyetem nem a BCE HÖK költségvetéséből finanszíroz, a BCE HÖK-öt véleményezési jog illeti meg. (6) Külső szervezésű hallgatói rendezvény esetén a beszámoló elfogadásának kérdésében a szerződés további szabályokat állapíthat meg.
# 37. § / vonatkozó különös rendelkezések / Hatály, speciális fogalmak
Az első éves hallgatók beilleszkedését segítő hallgatói rendezvényekre
# 38. § / vonatkozó különös rendelkezések / Hatály, speciális fogalmak
38. § (1) Jelen Szabályzat rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a (2) bekezdésben nevesített rendezvényekre. (2) Jelen fejezet alkalmazásában első éves hallgatók beilleszkedését segítő hallgatói rendezvények a következők: az Egyetem nappali alapképzési szakjaira felvételt nyert első éves hallgatók (továbbiakban: első éves hallgató) számára szervezett hivatalos gólyatábor, hivatalos gólyabál, továbbá az egy adott tanév kezdetét megelőző héten (regisztrációs hét) az első évesek beiratkozásával összefüggően szervezett koordinációs program (jelen fejezet vonatkozásában: rendezvények). Ezen rendezvények célja az Egyetemre újonnan bekerülő hallgatók beilleszkedésének elősegítése kulturális, sportés egyéb programok szervezésével. A rendezvények célja továbbá, hogy segítsék az első évesek kezdeti adminisztratív feladatainak ellátását, azok egy részének átvállalásával. (3) Jelen fejezet nem terjed ki az Egyetem (2) bekezdésben nem nevesített képzéseire felvételt nyert első éves hallgatók rendezvényeire. A rendezvény szervező (felelős szervező) meghatározásának elvei
# 39. § / vonatkozó különös rendelkezések / Hatály, speciális fogalmak
39. § (1) A rendezvények kizárólag külső szervezésű rendezvényként szervezhetők. (2) A rendezvények szervezőjének legalább öt (5) éves igazolható gólyatábor szervezési tapasztalattal kell rendelkeznie. (3) A rendezvények szervezőjének a BCE HÖK által minimum öt (5) éve folyamatosan elismert és akkreditált, jogi személyiséggel rendelkező diákszervezetnek kell lennie. Az Egyetem nevének használata a rendezvényekhez kapcsolódóan
# 40. § / Hatály, speciális fogalmak / Programelemek összeállítása, jóváhagyása
40. § (1) Az Egyetem hozzájárul, hogy a rendezvény szervezője a rendezvények szervezésekor a „Közgáz” elnevezést térítés nélkül használhassa. (2) A névhasználati joggal összefüggésben az Egyetem részéről a kapcsolattartó a Kommunikációs Igazgatóság.
# 41. § / Hatály, speciális fogalmak / Programelemek összeállítása, jóváhagyása
41. § (1) A rendezvények programjai nem tartalmazhatnak: a) a részt vevők életét, testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, az emberi méltóság vagy más személyhez fűződő jogok megsértésére alkalmas vagy erre buzdító programelemeket; b) szexuális jellegű vagy erőszakos cselekményeket, vagy ilyen tartalmú verbális kommunikációt; c) jogellenes vagy az Egyetem szabályzataiba ütköző vagy erre buzdító cselekményeket. A hallgatói rendezvény házirendjének megállapítására vonatkozó szabályok
# 42. § / Hatály, speciális fogalmak / Programelemek összeállítása, jóváhagyása
42. § (1) A rendezvényekre kötelező a házirend elkészítése. (2) A rendezvények esetében a házirend kötelező melléklete a résztvevők – ide értve a rendezvény előkészítésében, illetve lebonyolításában résztvevőket is – által aláírandó felelősségvállalási nyilatkozat. (3) A felelősségvállalási nyilatkozat mintáját a Jogi és Közbeszerzési Igazgatóság készíti el. A rendezvény szervezőjének, valamint a rendezvény előkészítésében, illetve lebonyolításában résztvevők kötelességei, velük szemben támasztott elvárások
# 43. § / Hatály, speciális fogalmak / Programelemek összeállítása, jóváhagyása
43. § (1) A rendezvény szervezője a rendezvények megvalósításával összefüggésben teljes, feltétlen és korlátlan jogi, anyagi és etikai felelősséget vállal. A rendezvény szervezője vállalja, hogy ha súlyos szabálytalanságról tudomást szerez, haladéktalanul jelenti a Közgáz Campus Igazgatóság igazgatójának, és haladéktalanul megtesz minden intézkedést a sérülések, károk megelőzése, vagy további sérülések, károk megakadályozása érdekében. Erről a rendezvény szervezőjével kötött szerződésben rendelkezni kell. (2) A rendezvény szervezője készíti el a beiratkozási csoportbeosztásokat. A rendezvény szervezője által meghatározott személyek vezetik az első évesek csoportjait, és mindenben segítik az első éves hallgatókat. E körben támogatják őket, hogy a beiratkozáshoz kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségeiknek eleget tegyenek. (3) A rendezvények előkészítésében, illetve lebonyolításában résztvevő felelősségvállalási nyilatkozatban nyilatkozik az alábbiakról: a) büntetlen előéletű, és nem áll büntető, fegyelmi vagy etikai eljárás hatálya alatt, korábban vele szemben az Egyetem vagy más felsőoktatási intézmény fegyelmi vagy etikai vétség elkövetését nem állapította meg; b) elfogadja és betartja a vonatkozó jogszabályokat, a rendezvény házirendjét, valamint egyéb szabályzatait; c) a résztvevők, kiemelten az első évesek életét, testi épségét, egészségét, emberi méltóságát, egyéb személyhez fűződő jogait nem sérti, nem veszélyezteti; d) az előző pontban foglalt cselekmények bárki által történő elkövetésének megelőzése érdekében mindent megtesz, e körben kifejezetten felhívja a résztvevők figyelmét ezen szabályok betartására, és amennyiben ilyen cselekményt észlel, azt haladéktalanul, írásban jelenti a rendezvény szervezőjének; e) vállalja, hogy amennyiben az Egyetem a c) pontban foglalt cselekmények vonatkozásában elindított etikai, fegyelmi vagy büntető eljárásban tanúkénti meghallgatását kezdeményezi, vallomástételi kötelezettségüknek eleget tesz. (4) A rendezvények előkészítésében, illetve lebonyolításában résztvevő felelősségvállalási nyilatkozatában tudomásul veszi, hogy a fent felsoroltak megsértése esetén eljárás kezdeményezhető ellene. (5) A rendezvényekre a rendezvény szervezője köteles főszervezőt kijelölni. (6) A főszervezői feladatkör betöltésének feltétele három (3) hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány megléte. Az erkölcsi bizonyítványt a felelős szervezőnek a rendezvény megtartása előtt legkésőbb tizenöt (15) nappal be kell mutatnia a Közgáz Campus Igazgatóságon. (7) Egy-egy rendezvény során a főszervező munkáját a szervezők segítik, akiket jelentkezés útján, a főszervező választ ki. (8) A szervezők munkarendjét úgy kell kialakítani, hogy a rendezvények megvalósítása során minimum két (2) fő állandó ügyeletet lásson el, valamint gondoskodni kell – különösen a gólyatáborok tekintetében – megfelelő mentálhigiénés
# 43. § / Programelemek összeállítása, jóváhagyása / hallgatói rendezvény népszerűsítése, hirdetése
szakember nem helyszíni, de maximum 20 km-es körzeten belüli folyamatos (0–24) ügyeletéről és elérhetőségének a résztvevők számára széles körben történő közzétételéről. A részvételi felhívás tartalmi elemei, közzététele, a résztvevők tájékoztatása, a
# 44. § / hallgatói rendezvény népszerűsítése, hirdetése / A részvételi jelentkezés rendje
44. § (1) A rendezvények megkezdését követően a legkorábbi időpontban a rendezvény szervezője szóban is tájékoztatja a résztvevőket a rendezvény házirendjéről, egyéb szabályzatairól. E körben felhívja a résztvevők figyelmét a szabályok betartására, különös tekintettel az emberi méltósághoz fűződő jogok védelmére. Tájékoztatást ad továbbá arra vonatkozóan, hogy minden életet, testi épséget, egészséget, emberi méltóságot vagy más személyhez fűződő jogot sértő cselekmény, súlyosabb esetben ezek kisérlete rendőrségi feljelentést von maga után. (2) A rendezvények résztvevőit a rendezvény szervezője az (1) bekezdésben leírt tájékoztatást követően haladéktalanul írásban nyilatkoztatja a rendezvény házirendjének és egyéb szabályzatainak ismeretéről, annak betartásáról és az előírások megsértése esetére vonatkozó esetleges szankciók, jogkövetkezmények tudomásul vételéről.
# 45. § / A részvételi jelentkezés rendje / A hatósági bejelentés szabályai
45. § (1) A hallgatói rendezvényre történő részvételi jelentkezés rendjét a rendezvény szervezője állapítja meg. (2) A részvételi jelentkezés rendjét az illetékes Dékáni Hivatal hagyja jóvá.
# 46. § / A hatósági bejelentés szabályai / A résztvevők adatainak kezelése
46. § (1) A gólyatábort megelőzően kötelező a rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelmi hatóság és a mentőszolgálat értesítése. (2) A gólyatábor helyszínéül szolgáló szállás fekvése szerint illetékes önkormányzat által szabályozott idegenforgalmi adó fizetési kötelezettséggel összefüggésben az Egyetem a rendezvény szervezője kérésére nyilatkozatot adhat ki arra vonatkozóan, hogy a gólyatábor résztvevői az Egyetemre felvételt nyert jelentkezők, leendő hallgatók.
# 47. § / A résztvevők adatainak kezelése / A rendezvényről való kizárás speciális szabályai
47. § (1) A rendezvény szervezője az Egyetemre felvételt nyert és rendezvényeken részt vevő személyek Egyetem által átadott személyes adatait az alábbi célból kezeli: a) a regisztrációs hét lebonyolításához szükséges csoportbeosztás elkészítéséhez; b) a gólyatábor szervezése kapcsán a gólyatáborba jelentkezők által megadott adatok visszaellenőrzésére, a részvételi jogosultság vizsgálatára; c) statisztika és elemzés készítése céljából a szervezés minőségének folyamatos javítása érdekében. (2) Az adatok kezelése az érintett hozzájárulásán alapul, ezért a részvételi felhívásban egyértelműen rögzíteni kell, hogy a rendezvény szervezője milyen személyes adatokat, milyen célból és időtartamig kezel. (3) A rendezvény szervezője a jelen paragrafus szerinti adatokat kizárólag az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott célból és legfeljebb az érintett hallgatói rendezvény napjától számított egy (1) hónapig kezeli. (4) Az adatok kizárólag a jogszabály szerint arra jogosult hatóságnak adhatók át. Az adatkezelés céljának megvalósulása után, a (3) bekezdésben meghatározott idő leteltével a rendezvény szervezője törli az adatokat.
# 48. § / A rendezvényről való kizárás speciális szabályai / A résztvevők elégedettségének mérése
48. § (1) Ki kell zárni a rendezvényről azt, aki a 42. §-ban nevesített nyilatkozatot nem írja alá. (2) Szabálysértés, bűncselekmény alapos gyanúja esetén a rendezvény szervezője köteles az eset minden lényeges körülményéről a helyszínen teljes bizonyító erejű okiratba foglalt jegyzőkönyvet felvenni, és haladéktalanul értesíteni az illetékes hatóságokat és a Közgáz Campus Igazgatóságának igazgatóját vagy az általa kijelölt személyt. A jegyzőkönyvet az elkövetővel is alá kell iratni, ennek megtagadása esetén a megtagadás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (3) A rendezvény szervezője a jegyzőkönyv felvételét követően haladéktalanul intézkedik az elkövető rendezvényről történő kitiltásáról, és az elkövető rendezvény helyszínén kívül történő visszatartásáról. Amennyiben ezek megvalósítása saját hatáskörben nem lehetséges, az illetékes hatóság segítségét kéri a végrehajtás érdekében. (4) A rendezvény szervezője az Közgáz Campus Igazgatóságnak két (2) napon belül hivatalosan, írásban is jelenti az esetet.
# 49. § / Egyéb rendelkezések / betartásának egyetemi ellenőrzése
49. § (1) A rendezvényeken kötelező elégedettségmérés készítése. A jogszabályokban, szabályzatokban és rendezvénytartási engedélyben foglaltak
# 50. § / betartásának egyetemi ellenőrzése / különös védelme
50. § (1) A rektor, a kancellár, a BCE HÖK elnöke, vagy az általuk írásban meghatalmazott személy, valamint a Közgáz Campus Igazgatóság igazgatója a jogszabályokban, szabályzatokban és rendezvénytartási engedélyben foglaltak betartását bármikor előzetes bejelentés nélkül ellenőrizheti. (2) E körben jogosult a hallgatói rendezvény szervezőjétől a hallgatói rendezvényre vonatkozóan bármilyen tájékoztatást kérni, vagy a rendezvény szervezőjét hatósági engedély, egyéb okirat bemutatására felszólítani. A szabályok megszegésének jogkövetkezményei, az emberi méltósághoz való jog
# 51. § / betartásának egyetemi ellenőrzése / különös védelme
51. § (1) Külső hallgatói rendezvény esetén a rendezvény szervezőjének felelősségét az Egyetem és a szervező között létrejött szerződés tartalmazza. (2) Külső hallgatói rendezvény esetén a rendezvény előkészítésében, illetve lebonyolításában résztvevők felelősségre vonása a rendezvény szervezőjének hatásköre. (3) Az Egyetem által szervezett rendezvény esetén a hallgatói rendezvény szervezőinek felelősségre vonási rendjét az Egyetem Fegyelmi szabályzata vagy a munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő szerződés tartalmazza. A kártérítési felelősségre az Egyetem szabályzatai mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, és a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) Bármely szervezésben (külső hallgatói rendezvény esetén és Egyetem által szervezett rendezvény esetén egyaránt) amennyiben a hallgatói rendezvény szabályait a rendezvény résztvevője szegi meg, és ha a résztvevő az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban áll, a felelősségre vonás és a kártérítési felelősség rendjét az Egyetem szabályzatai, így különösen a Hallgatói Követelményrendszer, Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata határozza meg. (5) Külső hallgatói rendezvény esetén amennyiben a hallgatói rendezvény szabályait a rendezvény résztvevője szegi meg, és ha a részt vevő nem hallgató, a felelősségre vonás a rendezvény szervezőjének hatásköre. (6) Az Egyetem által szervezett rendezvény esetén amennyiben a hallgatói rendezvény szabályait a rendezvény résztvevője szegi meg, és ha a résztvevő nem hallgató, az Egyetem felé az okozott kárért a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései szerint felel. (7) Amennyiben a jelen szabályzat rendelkezéseit sértő vagy a hallgatói rendezvény területén elkövetett magatartással kapcsolatban szabálysértés, vagy bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, úgy a rendezvény szervezője haladéktalanul értesíti a Közgáz Campus Igazgatót, aki az Egyetemen belül kezdeményezi a szükséges hatósági intézkedés megtételét.
# 52. § / a Szenátus titkára / TARTALOMJEGYZÉK
52. § (1) Jelen Szabályzatot a Szenátus 2017. június 27-i ülésén SZ–138.a/2016/2017. (2017. VI. 27.) számú határozatával elfogadta. A Szabályzat 2017. július 1-jén lép hatályba. (2) A Szabályzatot annak hatályba lépését folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell a hatályba lépést követő cselekmények vonatkozásában azzal, hogy: a) a Szabályzat hatályba lépésekor már engedélyezett hallgatói rendezvényekre vonatkozóan visszamenőlegesen, a már lezárult részcselekményekre nem kell dokumentációt elkészíteni; b) a 2017. évre szóló tervet és a szerződést a hatályba lépését követő 60 napon belül felül kell vizsgálni és jelen Szabályzatnak megfelelően ki kell egészíteni. A kiadmány hiteléül: Budapesti Corvinus Egyetem 1 SZMR 3. melléklet: Hallgatói rendezvények szervezésének rendje 1 Preambulum 1 I. fejezet 1 Általános rendelkezések 1 Kapcsolódó dokumentumok 1 Fogalmak 2 A Szabályzat hatálya 3 A Szabályzat elkészítéséért felelős személy meghatározása 4 II. fejezet 4 A hallgatói rendezvények megtervezése, a rendezvény kezdeményezése, a BCE HÖK véleményezési, egyetértési, döntési joga 4 Az Egyetem helyiséginek, egyéb területeinek igénybe vétele 5 A rendezvény szervező (felelős szervező) meghatározásának elvei 6 A rendezvény szervezőjének adataira vonatkozó adatkezelési szabályok 7 A hallgatói rendezvények előkészítésében és lebonyolításában résztvevő szervezetek, szervezeti egységek feladatai 7 III. fejezet 10 A hallgatói rendezvény engedélyezése, szervezése 10 A rendezvénytartási kérelem benyújtása 10 A hallgatói rendezvény engedélyezésének feltételei 10 A hallgatói rendezvény megszervezésének ütemterve 11 Az Egyetem nevének használata a hallgatói rendezvényekhez kapcsolódóan 11 A hallgatói rendezvény programja, a szakmai tartalom meghatározása 11 A rendezvényen, vagy ahhoz kapcsolódóan harmadik
# 52. § / kötelezettsége 15 / Határidők, egyéb jogszabályi követelmények 15
személy megjelenésének szabályai 12 A hallgatói rendezvény előkészítésében, illetve lebonyolításában résztvevők kiválasztása, adataik kezelése 12 A résztvevői kör meghatározása 13 A hallgatói rendezvény házirendjének megállapítására vonatkozó szabályok 13 A részvételi felhívás tartalmi elemei, közzététele, a résztvevők tájékoztatása, a hallgatói rendezvény népszerűsítése, hirdetése 14 A részvételi jelentkezés rendje 14 A zenés, táncos rendezvényekre vonatkozó különös szabályok 14 IV. fejezet 16 Az Egyetem által szervezett hallgatói rendezvény szervezéséhez kapcsolódó gazdasági folyamatok 16 V. fejezet 16 A hallgatói rendezvény során, valamint a hallgatói rendezvényt követően irányadó szabályok 16 A részvételi jogosultság igazolása 17 A résztvevők jogai és kötelezettségei 17 A részt vevők adatainak kezelése 17 A részt vevők kizárásának esetei 17 A hallgatói rendezvény előkészítésében, illetve lebonyolításában közreműködő személy szervezésből, illetve részvételből történő kizárása 18 A tűzés vagyonvédelmi előírások megtartása 18 A hatóságokkal történő kapcsolattartás 19 A résztvevők részére a hallgatói rendezvény ideje alatt és azt követően panasztételi lehetőség, a panasz kivizsgálása 19 A résztvevők elégedettségének mérése 20 A hallgatói rendezvényről szóló beszámoló 20 VI. fejezet 21 Az első éves hallgatók beilleszkedését segítő hallgatói rendezvényekre vonatkozó különös rendelkezések 21 Hatály, speciális fogalmak 21 A rendezvény szervező (felelős szervező) meghatározásának elvei 21 Az Egyetem nevének használata a rendezvényekhez kapcsolódóan 21 Programelemek összeállítása, jóváhagyása 21 A hallgatói rendezvény házirendjének megállapítására vonatkozó szabályok 22 A rendezvény szervezőjének, valamint a rendezvény előkészítésében, illetve lebonyolításában résztvevők kötelességei, velük szemben támasztott elvárások 22 A részvételi felhívás tartalmi elemei, közzététele, a
# 52. § / kötelezettsége 15 / Határidők, egyéb jogszabályi követelmények 15
résztvevők tájékoztatása, a hallgatói rendezvény népszerűsítése, hirdetése 23 A részvételi jelentkezés rendje 23 A hatósági bejelentés szabályai 23 A résztvevők adatainak kezelése 23 A rendezvényről való kizárás speciális szabályai 24 A résztvevők elégedettségének mérése 24 VII. fejezet 24 Egyéb rendelkezések 24 A jogszabályokban, szabályzatokban és rendezvénytartási engedélyben foglaltak betartásának egyetemi ellenőrzése 24 A szabályok megszegésének jogkövetkezményei, az emberi méltósághoz való jog különös védelme 24 VIII. fejezet 25 Átmeneti és záró rendelkezések 25
RECTOR
- 1 -
Provisions of the Rector No. 3/2020. (X. 6.)
on the Records of scientific publication activities at Corvinus University of Budapest
Sections 3 (1) (o) and 19/A (1) and (3) of Act XL of 1994 on the Hungarian Academy of Sciences and
Sections 26 (1) and 53/A of Act CCIV of 2011 on National Higher Education provide for recording the
data of scientific works in the national scientific bibliographic databas e. Pursuant to Section 19/A (1)
of Act XL of 1994, the National Scientific Bibliographic Database (MTMT) operated by the Library and
Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences (hereinafter referred to as the "Database")
is responsible for:
a) performing tasks related to making entries in the database of doctoral dissertations and their
theses as defined in the Act on National Higher Education and the Government Decree on
doctoral schools, the order of doctoral procedures and habilitation, as well as the data of doctoral
dissertations and their theses of the doctor of the Academy;
b) records of scientific works created by the employees of the University within the framework of
their legal relationship, transferred to the employer and published, and of scientific works created
and published by voluntary data providers;
c) including the recording of data on budgetary scientific works created and published on the basis
of a contract for the creation of a scientific work from any domestic or Union tender source;
d) providing individual or statistical data by law in respect of the data specified in Section 19/A (3)
of Act XL of 1994 for the recording of scientific results;
e) bibliographical records of data on Hungarian scientific works in English language;
f) ensuring the availability of Hungarian, electronically open access scientific works by providing
access to the address of the electronic availability.
Accordingly, in order to keep a reliable and up -to-date record of the publication activity co nducted at
the University, I hereby issue the following provision.
Scope of the Provisions
1. §
(1) The people covered by these Provisions are educators and researchers currently in employment
relationship with the University, who have declared in writing that they can be taken into account
at the University when considering the existence of the operating conditions of the institution. It
also covers professor emerit i/ emeritae, doctoral students and doctoral candidates, as well as
those who make a contract with the University for publication activities.
(2) The objects covered by these Provisions are educational, research, technical and artistic creative
works of the persons defined in Subsection (1), including publications made in the framework of
tenders awarded under the name of the University.
(3) In addition to the data specified in Section 19/A (3) of Act XL of 1994, the Database may contain
references to works (references, quotations) and other data relevant to the publication.
RECTOR
- 2 -
The purpose and scope of the Database, the order of data processing at the University
2. §
(1) The Database is a public, credible register, which, based on the organisational structure of the
University, provides publication and citation data that can be referenced during the submission of
the "Doctor of the Academy" applications, the scientific pro gress of the person subject to the
personal scope of these Provisions, the accreditation of the University in Hungary, the fulfilment
of the requirements related to doctoral schools, tender data services and academic member
recommendations.
(2) In the course of the evaluation procedures, the habilitation procedure, the doctoral degree
acquisition procedure and the assessment of scientific publication activities at the University, that
keeps track of the performance of educators and researchers at the Universit y, the data
appearing in the Database with the status of verified, i.e. "agreed” or „verified” must be taken into
account, and the publication activity shall be taken into account associated with the data in the
Database. Works not included in the Databas e may not be taken into account when assessing
the scientific publication activities of the educator or researcher.
(3) In the University's accreditation procedures or other evaluation procedures the data contained in
the Database must be used.
Responsibilities and obligations for uploading data
3. §
(1) The Director General of the University Library (hereinafter: Library) is responsible for uploading
and managing the data of publications created in the interest of the University into the Database
under the professional supervision of the Vice-Rector for Research.
(2) The author is responsible for the announcement of the publications and the authenticity of the
reported data. The author is obliged to report to the Library the data of their publications
published, preferably within two weeks of the publication of the work, but no later than 20 January
of each year.
(3) The author shall make available to the Library a copyrighted electronic version of their scientific
works that complies with the Collection Policy of the Corvinus University Repository of Research.
(4) The author has the possibility to record in the Database the data of works that do not meet the
criteria set out in 3 § (6).The appointed research support staff of the Library shall upload and keep
up-to-date the data of publications that can be regarded in the terms of scientific performance.
Both the librarian and the author are responsible for the data under agreed and verified status
recorded in the Database.
RECTOR
- 3 -
(5) The librarian shall deal only with data relating to documents which can be identified, found in a
reliable source or physically presented, and that classify as:
• Nature: scientific, educational
• Type: book, book excerpt, journal article (including the conference communication that fall
into the categories above),
(6) It is the librarian’s task to place a copyrighted electronic version of the scientific works provided
by the author in the institutional repository of Corvinus Research.
(7) The librarian is not responsible for uploading data on works of general interest, educational and
non-classified nature, as well as other types of publications, except publicly available Research
Reports.
(8) The librarian records quarterly in the Database the data of citations to university publications
contained in the subscribed international bibliometric databases.
(9) The Library provides group and individual consultation options and personal advice to the authors
on issues related to the registration of their publication data.
Final provisions and entry into force
4. §
This provision shall enter into force on the date of release, at the same time the Provisions of the Rector
No. 1/2016 (I. 8.) on the registration of scientific publication activities conducted at Corvinus University of
Budapest is revoked.
Prepared by: Zsuzsanna Nagy, Director General
Reviewed by: Gyula Vastag, Vice-Rector for Research
legally reviewed by
Andrea Skaliczky , Head of Economic
and Labour Law Services
Approved by: András Lánczi, Rector
Released by: Marica Sárközi -Kerezsi, Head of
Administrative and Regulatory Services
6 October 2020
Corvinus tehetségprogram – Koncepcionális keretek 2023. december
# 2. Működési alapelvek / 3. Szakmai keretek
Eredei, aláírt pdf A tehetségprogram célja, hogy a jövőbeni szakmai sikerességhez és a felelős vezetői léthez szükséges kompetenciák elsajátítását lehetővé tegye a hallgatók számára azon területeken, amelyeket a klasszikus órarendszerű oktatás nem fed le. Ezen cél eléréséért a Program az Egyetem „alap” oktatási programjait kiegészítő, nyitott, belső motivációra építő, egységes pedagógiai kereteken nyugvó rendszerként működik. – A Program kiindulópontja, hogy minden corvinusos hallgató tehetséges, az Egyetem feladata pedig az, hogy segítse tehetségük kibontakozását. – A Programban való részvétel önkéntes. – A Program integrálja azokat a jelenleg is létező tehetséggondozási kezdeményezéseket, amelyek évek, akár évtizedek óta sikeresen és eredményesen működnek. Az integráció keretében ezen kezdeményezések szakmai autonómiája teljes körűen megmarad – miközben szervezeti és operatív támogatást kapnak szükség szerint. – A Program kiemelten törekszik arra, hogy a nemzetközi hallgatók bevonódását minél jobban elősegítse. – A Program kiemelten törekszik arra, hogy a Gellért Campus lehetőségeit kihasználja. A Program kompetenciacsoportok köré szervezett modulok mentén működik. A modulokat a jövő munkahelyei által elvárt kompetenciákat megfogalmazó szakmai elemzésekből 1 kiindulva, a Corvinus értékeihez, hagyományaihoz, valamint oktatási tevékenységéhez és oktatásstratégiai törekvéseihez illeszkedően alakítottuk ki. A megközelítést magyar és nemzetközi hallgatói részvétellel is zajló workshopokon, akadémiai konzultációkon validáltuk. A fentiek alapján a Program a következő hét kompetenciacsoporttal összefüggő modulra épül: – Digitális technológiai érzékenység és módszertan – Kreativitás és történetmesélés – Vállalkozókészség – Közösségi és vezetői készségek – Tudományos elmélyülés és széles szellemi látókör – Társadalmi felelősségvállalás és szolgálat – Önmenedzsment 4. A Tehetségprogram moduljaihoz kapcsolódó tevékenységek Digitális technológiai érzékenység és módszertan Létező integrálható Magas szintű módszertan használatát tanító szabadon választható kezdeményezés kurzusok 1 Létező integrálható Speciálisan minőségbiztosított, tehetséggondozási programba kezdeményezés fejlesztési iránya illeszkedő kurzusok új szemléletben Új kezdeményezés Programozás digitális tanulási ökoszisztéma létrehozása Téli
# TDK-hoz kapcsolódó kutató- és publikációs szemináriumok / Korszakos Könyvek Program nemzetköziesítése
Kreativitás és történetmesélés Létező integrálható Kreativitást fejlesztő, kommunikációhoz kapcsolódó szabadon kezdeményezés választható kurzusok Létező integrálható Speciálisan minőségbiztosított, tehetséggondozási programba kezdeményezés fejlesztési iránya illeszkedő kurzusok új szemléletben Új kezdeményezés Gellért Campus Makerspace és Médiastúdióhoz kapcsolódó Vállalkozókészség Létező integrálható Hungarian Startup University Program (HSUP) kezdeményezés Danube Cup Létező integrálható HSUP, Danube Cup összekötése a kezdeményezés fejlesztési iránya vállalkozásinkubációs programmal Új kezdeményezés Vállakozásinkubációs program Közösségi és vezetői kompetenciák Létező integrálható Szakkollégiumok 2 kezdeményezés Diákszervezetek Létező integrálható Szakkollégiumok szakmai rendszerének fejlesztése a kezdeményezés fejlesztési iránya nemzetköziesedés irányába, hosszú távú megállapodások Tudományos elmélyülés és széles szellemi látókör Létező integrálható Interdiszciplináris szabadon választható kurzusok TDK kezdeményezés Korszakos Könyvek Program Létező integrálható Speciálisan minőségbiztosított, tehetséggondozási programba kezdeményezés fejlesztési iránya illeszkedő kurzusok új szemléletben Új kezdeményezés Oxfordi vitákat szervező program létrehozása Téli Egyetem
# létrehozása / 5. A Tehetségprogram mint rendszer
Társadalmi felelősségvállalás és szolgálat 3 Létező integrálható Corvinus Science Shop kurzusai, kezdeményezései Tanítsunk kezdeményezés Magyarországért Program Létező integrálható Corvinus Science Shop tevékenységének skálázása, kezdeményezés fejlesztési iránya nemzetköziesítése Új kezdeményezés Önkéntességet szervező program létrehozása (Corvinus Science Önmenedzsment Létező integrálható Hallgatói Támogatás fejlesztő workshopjai Személyes és tanulási kezdeményezés készségek kurzus (OMMK) Leaders of the Future Program Létező integrálható Hallgatói Támogatás fejlesztő workshopjai skálázása Személyes és kezdeményezés fejlesztési iránya tanulási készségek kurzus bővítése Leaders of the Future Program Új kezdeményezés Self-branding készségek fejlesztését támogató szakmai programok A Tehetségprogram moduljaiban megvalósított szakmai tevékenységek között világosan sok szinergiát lehet találni. Ezzel összefüggésben a Program ambíciója, hogy ezeket a szinergiákat tudatosan építse. A Programban résztvevő, az egyes szakmai tevékenységeket sikeresen elvégző hallgatók Tehetségpontokat gyűjtenek – ezzel lehet transzparens és ösztönző módon elismerni a hallgatók önkéntes motivációra épülő teljesítményét. A Tehetségpontok rendszere alapelv szerint elválik a klasszikus kreditrendszertől. Megfelelő számú Tehetségpont összegyűjtésével mikrotanúsítvány(ok) szerezhető(k). A Tehetségprogram moduljainak elvégzését az Egyetem az oklevélmellékletben is megjelenítheti.
# 8. A Program mint innovációs eszköz / 9. Szervezeti keretek
A hallgatók az elvégzett tevékenységről portfóliót készítenek, azaz átlátható és jól kommunikálható formában dokumentálják elvégzett munkájukat, az egyes szakmai tevékenységekben való részvételük során megszerzett kompetenciákat. Mindez nagyban támogatja azt, hogy a Corvinus hallgatói abban is versenyelőnyhöz jussanak, hogy mennyire vonzóan tudják bemutatni a jövendő munkáltatók számára azt, hogy miben jók. A portfólióépítés a Programban nemcsak elvárás, hanem ehhez az Egyetem támogatást is nyújt. Különösen fontos a portfólióépítésben való támogatást technológiai eszközökkel, például mesterséges intelligenciával támogatni. A Programban részt vevő hallgatók kompetenciáinak (csoportonként: ismeret, készség, attitűd, autonómia) fejlődését mérni szükséges, illetve természetesen a hallgatók elégedettségét is. A mérések eredményei alapján tanuló rendszerként lehet továbbfejleszteni a Programot. A Program ambíciója, hogy rugalmas, kísérletező rendszer legyen, amelyben folyamatosan újabb és újabb ötletek merülnek fel. Ezzel összefüggésben a Program alkalmas arra, hogy egyfajta innovációs rétege legyen az Egyetemnek: ki lehet benne próbálni a felmerülő újításokat, és amennyiben beválnak, úgy be lehet őket építeni az oktatásfejlesztési folyamatokba. A Program operatív megvalósításáért a Tehetségmenedzsment Központ felel, a szakmailag autonóm kezdeményezések konkrét felelőseivel közösen. A Program szemlélete, stratégiai iránya felett őrködik, a minőségbiztosítási feladatokat szervezi, valamint kreatív platformként működik az újonnan létrehozandó Tehetségtanács, amely egyaránt áll külsős és belsős tagokból. A Program ambíciója, hogy bekapcsolódjon a Tehetségpontok országos rendszerébe.
# Kommunikációs feladatok / TARTALOMJEGYZÉK
Amennyiben a koncepcionális kereteket elfogadják az Egyetem erre hivatott testületei, úgy a megvalósításhoz az alábbi lépések szükségesek. A következő lépések megfogalmazásának kiindulópontja, hogy a Program teljes értékűen 2024/25-ös tanévben indul, a 2023/24-es tanév tavaszi féléve pilot időszak. Szakmai keretek részletezése Tehetségpontok rendszerének részletezése 2024. január-február Szervezeti keretek kiteljesítése Tehetségtanács létrehozása 2024. január-február Pilot kezdeményezések Minden modulban legalább egy új 2024. március-június megvalósítása kezdeményezés elindítása Működési keretek véglegesítése Tapasztalatok és visszajelzések alapján 2024. június-július Program teljes indulása 2024. szeptembertől Corvinus Tehetségprogram 1 Koncepcionális keretek 2023. december 1 1. A Tehetségprogram célja 1 2. Működési alapelvek 1 3. Szakmai keretek 1 4. A Tehetségprogram moduljaihoz kapcsolódó tevékenységek 1 5. A Tehetségprogram mint rendszer 3 6. Portfólióépítés 3 7. Mérés és fejlesztés 3 8. A Program mint innovációs eszköz 3 9. Szervezeti keretek 4 10. Következő lépések 4
# Információátadási Szabályzatot. / Értelmező rendelkezések
Eredeti, aláírt pdf A Szenátus az SZ–28/2017/2018. (2017. XII. 19.) számú határozatával elfogadta az Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 109. § (3) bekezdésben, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 146. § rendelkezésében megállapított kötelezettségre tekintettel, a törvény felhatalmazásával élve a Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) – mint elektronikus ügyintézésben együttműködő szerv – Információátadási szabályzatát a következőkben állapítja meg: 1. Automatikus információátadás: információátadás az információ átadását biztosító együttműködő szerv részéről emberi beavatkozást nem igénylő módon; 2. Automatikus információátadási felület: az információ átadását biztosító együttműködő szerv által létrehozott és üzemeltetett, automatikus információátadást lehetővé tevő műszaki megoldás; 3. Belső nyilvántartás: olyan nyilvántartás, amelynek a vezetése kizárólag az azt vezető szerv saját céljait, feladatellátását, ellenőrzési tevékenységét szolgálja, és nem célja, hogy harmadik személy számára adatot adjon át, valamint nem minősül információforrásnak harmadik személy számára; 4. Biztonságos kézbesítési szolgáltatás: olyan kézbesítési szolgáltatás, amely az elektronikus küldemény kézbesítésével kapcsolatosan az alábbi feltételek mindegyikének teljesülését biztosítja: a) ha a küldőtől átvett üzenetet változatlan formában a címzett rendelkezésére bocsátották, akkor erről a küldő számára legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt igazolás álljon rendelkezésre, b) az üzenet és a kézbesítést igazoló okirat észrevétlenül nem megváltoztatható sem a kézbesítés során, sem a kézbesítést követően, c) az üzenet átvevője csak a címzett vagy a feljogosított helyettes átvevő lehet, és a tényleges átvevő személyét az átvétellel kapcsolatos okirat igazolja, d) a feladónak okirati bizonyíték áll rendelkezésére (tértivevény) arról az esetről is, ha a kézbesítés a megadott időn belül sikertelen; az igazolás a meghiúsulás időpontját és – ha azonosítható – okát tartalmazza; 5. Egyszerű információátadás: információ automatikus információátadásnak nem minősülő átadása együttműködő szervek között; 6. Elektronikus információs rendszer: az adatok, információk kezelésére használt eszközök (környezeti infrastruktúra, hardver, hálózat és adathordozók) és szoftverek együttese; 7. Információátadás: információk együttműködő szervek közötti átadása és átvétele; 8. Információátadási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében egy együttműködő szerv egyszerű vagy automatikus információátadás útján adatokat vagy iratokat ad át egy másik együttműködő szervnek;
# 2. Együttműködő szerv felsőfokú oktatási szakterülete / 2.1. Információforrások regiszterének tartalma
9. Információforrás: az a jogalany, akinél az információ rendelkezésre áll; 10. Minősített adat: a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat; I. Általános rész – az együttműködő szerv és az információátadási szabályzat Hivatalos teljes név Budapesti Corvinus Egyetem Adószám 15329743–2–43 Egységes információátadási szabályzat - megnevezése Az egységes információátadási szabályzatot kiadó - szerv megnevezése Verzió - Kiadás dátuma - Hatályosság kezdete - Egyedi információátadási szabályzat megnevezése SZ–28/2017/2018. (2017. XII. 19.) számú szenátusi Verzió 1 Kiadás dátuma Hatályosság kezdete 2018. január 1. Irányító államigazgatási szerv/országos kamara Igen/Nem vezetőjének jóváhagyása szükséges II. Különös rész – az egyes nyilvántartások és a hozzájuk tartozó adatátadási A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 2. § (1) bekezdése alapján felsőfokú oktatási és tudományos kutatási tevékenység folytatása. 2.1.1. Az együttműködő szervnél rendelkezésre álló dokumentumok felsorolása Az II. fejezet 1. pontban megjelölt szakterületen (ügycsoportban) elektronikusan intézhető ügyek kapcsán keletkező dokumentumok (iratok) tárgyának megjelölése szükséges, különös tekintettel az E-ügyintézési tv. 65. § (3) bekezdésében foglaltakra (az iratok csatolása nem szükséges). A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. számú melléklete alapján nyilvántartott ügy-/adatcsoportok: Az alkalmazottak adatai – 2011. évi CCIV. törvény 3. számú melléklet I/A fejezete alapján. a) alkalmazott személyes adatai (név, születési adatok, állampolgárság, stb.), b) lakóhely, tartózkodási hely adatok, c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra, megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok, d) oktatói munka hallgatói véleményezésének eredményei, e) habilitációs eljárás eredménye, f) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok. Az adatkezelés az Nftv. 18. § (1) bekezdésében meghatározott célból történik. A hallgatók adatai, Felvételi adatok – 2011. évi CCIV. törvény 3. számú melléklet I/B. fejezete alapján a) a felvétellel összefüggő adatok (jelentkező személyes adatai, érettségi vizsga adatai, középiskola adatai, felvételi kérelem és felvételi eljárás adatai), b) hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos adatok (hallgató személyes adatai, hallgatói jogviszony típusa, adatai, külföldi felsőoktatási résztanulmányok adatai, a képzés
# cc) munkában töltött idő, közalkalmazotti / cd) kitüntetések, díjak és más
során szerzett és elismert kredit adatok, hallgatói juttatások, munkavégzés stb. adatai), c) hallgatói pályakövetéssel kapcsolatos adatok, d) hallgató adóazonosító jele, e) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok, f) hallgató által fizetett díjak, térítések (kedvezmények, mentességek) adatai, g) hallgató támogatásban, ellátásban részesülés adatai, h) a hallgató tanulmányi támogatása érdekében kapott ösztöndíj adatai, i) hallgatói kompetencia mérés adatai. Az adatkezelés az Nftv. 18. § (1) bekezdésében meghatározott célból történik. A táblázat célja, hogy felsorolja az együttműködő szerv által a megjelölt ügycsoportban kezelt nyilvántartásokat. Nyilvántartás Nyilvántartás leírása Nyilvános Közzététel helye megnevezése (Igen/Részben/Nem) (Ig A nyilvántartás A nyilvántartás tartalmának/céljának együttműködő leírása szervnél használt megnevezése Alkalmazotti a) családi és utónév, nem, születési Nem - nyilvántartás családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve, állampolgárság, azonosító szám; b) lakóhely, tartózkodási hely, értesítési cím; c) munkaviszonyra, közalkalmazotti azonosító száma), cb) végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés, idegennyelv-tudás, tudományos fokozat, jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, cd) munkavégzés ideje, elismerések, címek, ce) munkakör, vezetői megbízás,
# bm) a hallgatói jogviszonyból adódó / jogok és kötelezettségek teljesítéséhez
büntetés, kártérítésre kötelezés, cf) munkavégzés ideje, túlmunka ideje, terhelő tartozás és annak jogosultja, cg) szabadság, kiadott szabadság, kifizetések és azok jogcímei, juttatások és azok jogcímei, jogcímei, munka, művészeti alkotói tevékenység, részvételre vonatkozó adatok, nyilatkozat, vonatkozó adatok; d) az oktatói munka hallgatói véleményezésének eredményei; e) habilitációs eljárás eredménye; f) az adatokat igazoló okiratok adatokat csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, teljesítésével kapcsolatosan, céljából, célnak megfelelő mértékben, Hallgatói a) felvétellel összefüggő adatok: Nem - nyilvántartás aa) a jelentkező családi és utóneve, helye és ideje, állampolgársága, igazoló okmány – megnevezése, száma, ab) az érettségi vizsga adatai, ac) a középiskola adatai, szükséges adatok, azonosító; nyilatkozat azonosító száma; b) a hallgatói jogviszonnyal összefüggő ba) a hallgató neve, neme, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, helye, értesítési címe és telefonszáma, igazoló okmány – megnevezése, száma, tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, megkezdett félévek, jogviszony szünetelésének ideje, résztanulmányok helye, ideje, tanulmányok, adatok), bf) a hallgatói munkavégzés adatai, ügyekkel kapcsolatos adatok, szükséges adatok, adatok, sorszáma, a törzslap azonosító száma, bk) a hallgató azonosító száma, társadalombiztosítási azonosító jele, adatok, szükséges adatok; c) a hallgatói pályakövetéssel kapcsolatos adatok; d) a hallgató adóazonosító jele; e) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok; f) a hallgató által fizetett díjak és
# megnevezése, Másodlagos az elsődleges forrás (I/N) (I / értelmezése jelölése
részletfizetési kedvezmény, halasztás, mentesség – adatai; g) hallgatói támogatásban gyermekgondozást segítő ellátásban, gyer-mekvédelmi támogatásban, esetén e támogatások adatai; h) a hallgató tanulmányai támogatása ösztöndíj adatai; i) a hallgatói kompetenciamérésre, annak juttatások, kedvezmények, teljesítésével kapcsolatosan, céljából, célnak megfelelő mértékben, 2.1.3. A nyilvántartások által közhitelesen nyilvántartott adatok köre A táblázat célja, hogy felsorolja az együttműködő szerv által kezelt nyilvántartás közhiteles adatait. 1 Közhiteles Közhiteles adat Nyilvános Átadható Átadható Melyik adat rövid, jogszabályi (I/N) (I/N) esetén az nyilvánköznapi neve megnevezése, átadás módja tartásban - - - - - - Az Egyetem nem vezet közhiteles nyilvántartást. 2.1.4. A nyilvántartások által közhitelesnek nem minősülő, egyéb nyilvántartott A táblázat célja, hogy felsorolja az együttműködő szerv által kezelt nyilvántartások közhitelesnek nem minősülő adatait. 1 Adat rövid, köznapi neve Adat jogszabályi Elsődleges/ Másodlagos esetén Nyilvános Áta Az adat tartalmának leírása a) családi és utónév, nem, az Nftv. 3. számú - - N születési családi és utónév, melléklet I/A. Az születési hely és idő, anyja Alkalmazottak adatai születési családi és utóneve, állampolgárság, azonosító szám; b) lakóhely, tartózkodási hely, értesítési cím; c) munkaviszonyra, köz-alkalmazotti jogviszonyra, megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok: ca) munkáltató – több esetén valamennyi munkáltató – megnevezése (intézményi azonosító száma), cb) végzettségi szint, szakképzettség, szak-képesítés, idegennyelv-tudás, tudományos fokozat, cc) munkában töltött idő, közalkalmazotti jog-viszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, munkavégzés ideje, cd) kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, ce) munkakör, vezetői megbízás, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, cf) munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, cg) szabadság, kiadott szabadság, ch) az alkalmazott részére történő ki-fizetések és azok jogcímei, ci) az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, cj) az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai és azok jogcímei, ck) kutatói tevékenység, tudományos munka, művészeti alkotói tevékenység, azok eredményei, a doktori képzésben és doktori fokozatszerzési eljárásban oktatói, kutatói minőségben történő részvételre vonatkozó
# megnevezése, Másodlagos az elsődleges forrás (I/N) (I / értelmezése jelölése
adatok, cl) a 26. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozat, cm) a felsőoktatási intézmény mint megbízó által megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás – a gazdasági tanács elnöke és tagja – esetén a 25. § (4) bekezdésében előírt feltétel igazolására vonatkozó adatok; d) az oktatói munka hallgatói véleményezésének eredményei; e) habilitációs eljárás eredménye; f) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok a) felvétellel összefüggő az Nftv. 3. számú N adatok: melléklet I/B. A aa) a jelentkező családi és hallgatók adatai utóneve, neme, születési családi és utóneve, anyja születési családi és utóneve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye, értesítési címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma, ab) az érettségi vizsga adatai, ac) a középiskola adatai, ad) a felvételi kérelem elbírálásához szükséges adatok, ae) a felvételi eljárás adatai, a felvételi azonosító; af) a 48/D. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat azonosító száma; b) a hallgatói jogviszonnyal összefüggő adatok: ba) a hallgató neve, neme, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye, értesítési címe és telefonszáma, elektronikus levélcíme, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma, bb) a hallgatói (vendéghallgatói) jogviszony típusa, keletkezésének és megszűnésének időpontja és módja, a hallgató által folytatott képzés megnevezése, állami támogatottsága és munkarendje, a képzés befejezésének várható időpontja, a hallgató tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, megkezdett félévek, igénybe vett támogatási idő, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje, bc) a külföldi felsőoktatási résztanulmányok helye, ideje, bd) a képzés során megszerzett és elismert kreditek, beszámított tanulmányok, be) a hallgatói juttatások adatai, a juttatásokra való jogosultság elbírálásához szükséges adatok (szociális helyzet, szülők adatai, tartásra vonatkozó adatok), bf) a hallgatói munkavégzés adatai, bg) a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, bh) a fogyatékossággal élőket megillető különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatok, bi) a hallgatói balesetre vonatkozó adatok, bj) a hallgató diák-igazolványának sorszáma, a törzslap azonosító száma, bk) a hallgató azonosító száma, társadalombiztosítási
# megnevezése, Másodlagos az elsődleges forrás (I/N) (I / értelmezése jelölése
azonosító jele, bl) a szakmai gyakorlat teljesítésére, az abszolutóriumra, a záróvizsgára (doktori védésre), a nyelvvizsgára, valamint az oklevélre, oklevélmellékletre vonatkozó adatok, bm) a hallgatói jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok; c) a hallgatói pályakövetéssel kapcsolatos adatok; d) a hallgató adóazonosító jele; e) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok; f)a hallgató által fizetett díjak és térítések – a kötelezettséghez kapcsolódó részletfizetési kedvezmény, halasztás, mentesség – adatai; g) hallgatói támogatásban gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási díjban, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, lakhatási támogatásban részesülés esetén e támogatások adatai; h) a hallgató tanulmányai támogatása érdekében, a hallgató jogviszonyára tekintettel folyósított – a 85. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint a Kormány által rendelettel alapított – ösztöndíj adatai; i)a hallgatói kompetencia-mérésre, annak eredményére vonatkozó adatok. A közalkalmazotti a közalkalmazottak N I (a alap-nyilvántartás adatköre: jogállásáról szóló 1992. 3. s – a közalkalmazott neve évi XXXIII. törvény me (leánykori neve) (Kjt.) 5. számú – születési helye, ideje melléklet pon – anyja neve fog – TAJ száma, adóazonosító jele ala – lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma – családi állapota – gyermekeinek születési ideje – egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete – legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) – szakképzettsége(i) – iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szak-képesítése(i), valamint meg-határozott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai – tudományos fokozata – idegennyelv-ismerete – a korábbi, Kjt. 87/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti jog-viszonyban töltött időtartamok megnevezése, – a munkahely megnevezése, – a megszűnés módja, időpontja – a közalkalmazotti jogviszony kezdete – állampolgársága – a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte – a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok – a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele – e szervnél a jogviszony kezdete – a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának idő-pontja, vezetői beosztása, FEOR-száma – címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai – a minősítések időpontja és tartalma – személyi juttatások – a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama: – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a
# értelmezése jelölése / 2.1.5. Az információátadási felületek, szolgáltatások
végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai - a közalkalmazott munka-végzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai [41. § (1)–(2) bek.] Az együttműködő szerv által a 2.1. fejezetben ismertetett információk, adatok elektronikus úton való átadási formáját, technikai, technológiai megoldását felső szinten bemutató, összefoglaló fejezet. a) Az Egyetem az együttműködő szervek tájékoztatását, azokkal történő kapcsolattartást a honlapján keresztül – az internet útján széles körűen elterjedt böngészőprogramokkal – folyamatosan elérhető, kereshető, megtekinthető és nyomtatható módon biztosítja. b) Az (1) bekezdésben meghatározott – az együttműködő szervek tájékoztatására szolgáló honlap – elkülönül az ügyfelek tájékoztatására szolgáló honlaptól. c) Az egyetem és az együttműködő szervek biztonságos elektronikus kapcsolattartására szolgáló elérhetőség a biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím. d) Az Egyetem az együttműködő szervek közötti kapcsolattartás során biztosítja a küldeménybe foglalt nyilatkozatot megtevő személy elektronikus azonosíthatóságát, a küldemény sértetlenségét, a küldemény kézbesítésének igazolását, a kézbesítés időpontjának megállapíthatóságát. e) Az Egyetem az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartást a közzétett, a jelen szabályzat 5. §-ban megjelölt, biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre történő kézbesítés útján. A küldemény az elküldést követő munkanapon minősül kézbesítettnek. f) Automatikus információátadást az Egyetem nem teljesít, ezen információ átadási körbe tartozó adatot nem kezel.
# egyszeri/ismétlődő / információk köre, leírása 1
2018. január 1-jéig az Egyetem nem teljesít elektronikus információátadási felületen adatátadást. Információátadás 2017. évben papír alapon, egyszerű módon, esemény alapú gyakorisággal történik. A táblázat az információátadási felületek 2018. január 1-jétől kezdődően tervezett általános adatait tartalmazza, amelyeken keresztül az együttműködő szerv információkat nyújthat. Azonosító Együttműködés Gyakoriság Nyilvános/Nem Nem nyilvános a felület, – egyszerű, – real-time, – – szolgáltatás egyedi – automatikus – szakaszos azonosítója (időszakonkénti, az (ID1,...,IDn) időszak megadásával), – eseményalapú, ID1 egyszerű eseményalapú nyilvános - 2.1.5.2. <ID1> elektronikus információátadási felület, szolgáltatás műszaki leírása 2 A fejezetben feltüntetett adatok nyilvánossága: Nyilvános / Nem nyilvános „Nem nyilvános” jelölés esetén annak indoklása: Nem nyilvános, mert ezeket az adatokat az Egyetem az Nftv. 18. § (1) bekezdése alapján meghatározott célra kezelheti és a (2) bekezdés alapján továbbíthatja. 2.1.5.2.1. Az elektronikus információátadási felületen keresztül átadható adatok, Elektronikus információátadási felületen keresztül átadható adatok ismertetése. Minden egyes leíró adatra vonatkozóan minimálisan az alábbiakat szükséges megadni: Leíró adat (adatmező) megnevezése Adat típusa Adat hossza Adat formátuma Az adatés iratmegnevezések jegyzékében – szöveges releváns adattípus adatátadás foglalt meg-nevezés szerint, minden egyes – numerikus egész esetén kitöltendő szempontjából leíró adatra vonatkozóan – numerikus valós releváns esetben
# – dátum és időpont / – logikai
Az Nftv. 3. számú melléklet I/A. fejezet Az szöveges - - alkalmazottak adatai a) név, nem, születési név, születési hely és idő, anyja neve, állampolgárság, azonosító szám b) lakóhely, tartózkodási hely, értesítési cím. c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jog-viszonyra, megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok: ca) a munkáltató megnevezése, jelölve a további jogviszony, cb) végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés, idegen nyelvtudás, tudományos fokozat cc) munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok cd) kitüntetés, díjak, más elismerések ce) munkakör, vezetői megbízás, munkakörbe nem tartozó feladatra megbízás cf) munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, ezeket terhelő tartozás és annak jogosultja cg) szabadság, kiadott szabadság ch) az alkalmazott részére történt kifizetések és jogcímei ci) adott juttatások és azok jogcímei cj) alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei ck) kutatói tevékenység, tudományos munka, művészeti alkotói tevékenység, azok eredményei a doktori képzésben és doktori fokozatszerzési eljárásban oktatói, kutatói minőségben történő részvételi adatok cl) az oktató nyilatkozata arról, hogy az Nftv.
# 26. § / – dátum és időpont / – logikai
26. § (3) bekezdése szerint melyik felsőoktatási intézményben lehet őt figyelembe venni. cm) megbízási jogviszonyban foglalkoztatás esetén nyilatkozat a kizáró okok fenn nem állásáról d) az oktatói munka hallgatói véleményezésének eredménye e) habilitációs eljárás eredménye f) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok Az Nftv. 3. számú melléklet I/B. A hallgatók szöveges - - adatai a) felvétellel összefüggő adatok: aa) jelentkező neve, születési neve, születési helye és idő, anyja neve, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely, értesítési cím, telefonszám, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, ab) az érettségi vizsga adatai ac) a középiskola adatai ad) a felvételi kérelem elbírálásához szükséges adatok, ae) a felvételi eljárás adatai, a felvételi azonosító af) az Nftv. 48/D. § szerinti nyilatkozat azonosító száma. b) a hallgatói jogviszonnyal összefüggő adatok: ba) a hallgató neve, születési neve, születési helye és idő, anyja neve, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely, értesítési cím, telefonszám, elektronikus levélcíme, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, bb) hallgatói jogviszony típusa, keletkezésének és megszűnésének időpontja és módja, a hallgató által folytatott képzés megnevezése, állami támogatottsága és munkarendje, a képzés befejezésének várható időpontja, a hallgató tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, megkezdett félévek, igénybe vett támogatási idő, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje. bc) külföldi felsőoktatási résztanulmányok helye, ideje bd) a képzés során megszerzett és elismert kreditek, beszámított tanulmányok, be) a hallgatói juttatások adatai, a juttatásokra való jogosultság elbírálásához szükséges adatok (szociális helyzet, szülők adatai, tartásra vonatkozó adatok), bf) a hallgatói munkavégzés adatai bg) a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok bh) fogyatékossággal élőket megillető különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatok bi) hallgatói balesetekre vonatkozó adatok bj) a hallgató diákigazolványának sorszáma, törzslap azonosító száma, bk) a hallgató azonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele, bl) szakmai gyakorlat teljesítésére, abszolutóriumra, a záróvizsgára, doktori védésre, a nyelvvizsgára, oklevélre, oklevél mellékletre vonatkozó adatok, bm) a hallgatói jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok. c) hallgatói pályakövetéssel kapcsolatos adatok, d) hallgató adóazonosító jele, e) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok f) hallgató által fizetett díjak, térítések – kapcsolódó részletfizetési kedvezmény, halasztás, mentesség – adatai, g) hallgatói támogatásban, gyermek-gondozást
# 26. § / 2.1.5.2.2. Az adatátadás igénylésének és teljesítésének feltételei / állása
segítő ellátásban, gyermek-gondozási díjban, rendszeres gyermek-védelmi támogatásban, lakhatási támogatásban részesülés esetén e támogatások adatai, h) hallgató tanulmányai támogatása érdekében, a hallgató jogviszonyára tekintettel – az Nftv. 85. § (1) és (2) bekezdései alapján a Kormány által rendelettel alapított –folyósított ösztöndíj adatai, i) hallgatói kompetenciamérésre, annak eredményére vonatkozó adatok. Automatikus átadást az Egyetem nem teljesít. Az egyetem és az együttműködő szervek biztonságos elektronikus kapcsolattartására szolgáló elérhetőség a biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím. Az Egyetem az együttműködő szervek közötti kapcsolattartás során biztosítja a küldeménybe foglalt nyilatkozatot megtevő személy elektronikus azonosíthatóságát, a küldemény sértetlenségét, a küldemény kézbesítésének igazolását, a kézbesítés időpontjának megállapíthatóságát. Az Egyetem az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartást a közzétett, biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre történő kézbesítés útján teljesíti. A küldemény az elküldést követő munkanapon minősül kézbesítettnek. Az Egyetem a nyilvántartásaiból csak jogszabályban meghatározott esetben és jogszabályban meghatározott személyek számára szolgáltathat személyes adatot. 2.1.5.2.3. Az informatikai együttműködési szolgáltatás (adatátadás) rendelkezésre Ez a fejezet a rendelkezésre állásra vonatkozó alábbi adatokat tartalmazza: – a rendelkezésre állás vállalt célértéke, – a rendelkezésre állás számításának módja, – a rendelkezésre állást érintő események kezelési eljárásának leírása. (Csak a kiépített és üzembe helyezett informatikai rendszerbe állítást követően állapítható meg.)
# 26. § / 2.1.5.2.4. Az átadott információ hitelességének biztosítása / esetén 1
Tartalmazza az információátadási szolgáltatás keretében átvehető információk hitelességét biztosító ügyviteli, ellenőrzési és adattisztítási megoldások összefoglaló leírását. Minimálisan az alábbi adatokra kell kitérni: – ügyviteli eljárások leírása, – ellenőrzési eljárások leírása, – adattisztítási megoldások leírása. (Informatikai, információ biztonsági szabályozást követően állapítható meg.) 2.1.5.2.5. Az információátadás kezdeményezésének leírása elsődleges adat változása Az Egyetem – mint elsődleges információforrás – az információ megváltozása esetén információátadást kezdeményez annál az együttműködő szervnél, amely tőle az információt jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásába vette át. 2.1.5.3. <ID1> elektronikus információátadási felület, szolgáltatás ügyrendi leírása Egyszerű adatátadás, az Egyetem nem tartozik az automatikus információátadásra köteles együttműködő szervek körébe a 451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet 150. § rendelkezései értelmében. 2.1.5.3.1. Az információátadási szabályzat módosítása esetén követendő eljárás, ezen belül az információátadási szolgáltatás igénybevevői tájékoztatásának rendje Az Egyetem információátadási szabályzatát a módosításra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a Szenátus soron következő ülésének időpontjában módosítja a szabályzat megalkotásával azonos eljárásban. A módosítás tényét – a módosítás hatályba lépését megelőzően legalább 15 nappal a kapcsolattartásra szolgáló honlapon közzéteszi és megküldi az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek. Az információátadási szabályzat módosítása legkorábban a közzétételét követő 15. napon lép hatályba. 2.1.5.3.2. Az információátadási szolgáltatás megszüntetésének rendje A szabályzat megszűnésének tényét annak hatályba lépését megelőzően legalább 15 nappal közzé kell tenni és meg kell küldeni az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek. A szolgáltatás megszüntetésének tényét az Egyetem köteles az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet részére bejelenteni, legalább a szolgáltatás nyújtásának megszüntetését megelőző 90 nappal. A bejelentés nem mentesíti az Egyetemet a jogszabály által kötelezően előírt együttműködési kötelezettségének teljesítése alól.
# 26. § / 2.1.5.3.2. Az információátadási / szolgáltatás megszüntetésének rendje 18
(1) A Szabályzat elkészítéséért és karbantartásáért a kancellár felelős. (2) A Szabályzat előkészítését, folyamatos karbantartását és a jogi kontrollt az Adminisztratív Igazgatóság végzi. (3) Jelen szabályzat a Szervezeti és Működési Rend II.I.18. számú részét képezi. (4) Ez a szabályzat – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 109. § (1) bekezdés rendelkezésének megfelelően – 2018. január 1-jén lép hatályba. Budapest, 2017. december 19. A kiadmány hiteléül: Budapesti Corvinus Egyetem 1 Információátadási Szabályzat 1 Értelmező rendelkezések 1 I. Általános rész – az együttműködő szerv és az információátadási szabályzat alapadatai 2 1. Az együttműködő szerv alapadatai 2 2. Az információátadási szabályzat alapadatai 2 II. Különös rész – az egyes nyilvántartások és a hozzájuk tartozó adatátadási felületek adatai 2 1. Az Egyetem szakterületei (ügycsoportjai) 2 2. Együttműködő szerv felsőfokú oktatási szakterülete 2 2.1.5. Az információátadási felületek, átadható adatok, információk köre, III. Záró és vegyes rendelkezések 18
# I. Általános rész / A szabályzat célja
A szabálytalanságok kezelésének rendjéről szóló szabályzat 1 Eredeti, aláírt pdf A Szenátus 2016. június 20-i ülésén az SZ-169/2015/2016. (2016. VI. 20.) számú határozatával támogatta a szabálytalanságok kezelésének rendjéről szóló szabályzat
# 1. § / A szabályzat célja / A szabályzat hatálya
1. § (1) A Szabálytalanságok kezelésének rendjéről szóló szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja a Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: BCE vagy Egyetem) működése során felmerült hiányosságok, szabálytalanságok feltárásának, kivizsgálásának és kezelésének részletes eljárásrendjének meghatározása, betartása és betarttatása. (2) A szabálytalanságok kezelésének általános célja a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megsértése esetén a jogszerű állapot helyreállítása, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, felelősség megállapítása, hathatós eseti vagy rendszer szintű intézkedések foganatosítása megtörténjen, ezzel hozzájárulva a további jogsértések megelőzéséhez, megakadályozásához. (3) Jelen Szabályzat megalkotásánál fő cél, hogy a rendelkezések alapján a szabálytalanság tényének megállapítása és annak kezelése, szankcionálása egységes folyamatszabályozás útján valósulhasson meg. Jelen szabályzat rögzíti: a) a szabálytalanság fogalmát, fajtáit, illetve alapeseteit; b) a fellépő szabálytalanságok észlelésének módját; c) a szükséges eljárás meghatározását; d) a felelősségi szinteket a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatosan; e) a szabálytalanság megelőzéséhez szükséges intézkedéseket; f) az intézkedések, eljárások nyomon követésének menetét; g) a szabálytalanságok, az intézkedések nyilvántartásának folyamatát, felelőseit, a jelentési kötelezettséget.
# 2. § / A szabályzat hatálya / A szabályzat jogszabályi háttere
2. § (1) A szabályzat személyi hatálya kiterjed: a) az Egyetem SZMSZ-ében nevesített szervezeti egységekre; b) az Egyetemmel közalkalmazotti, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő személyekre (különösen: óraadók, Professor Emeritus/Emerita, Doktori iskola témavezetői, hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatottak); c) az Egyetem doktorjelölti jogviszonyban állókra; d) az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban állókra; e) az Egyetemmel polgári jogviszonyban álló jogi és nem jogi személyekre. (2) A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az alapító okiratban meghatározott valamennyi tevékenység keretében ellátott feladatra.
# 3. § / II. Értelmező rendelkezések / A szabálytalanság fogalma, fajtái és alapesetei
3. § (1) A 2011. évi – az államháztartásról szóló – CXCV. törvény vonatkozó felhatalmazása alapján kiadott 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet – a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről – 6. § -ának (4) bekezdése, valamint az Egyetem Szenátusa által elfogadott Belső Kontroll Szabályzat alapján az Egyetem belső kontrollrendszerének elemeként meghatározza a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. (2) A szabályzatot érintő alapvető jogszabályok és alkalmazandó standardok a következők: a) 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról; b) 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről; c) 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; d) 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról; e) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről; f) 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről; g) 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről; h) 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról; i) 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről; j) Belső kontroll kézikönyv.
# 4. § / II. Értelmező rendelkezések / A szabálytalanság fogalma, fajtái és alapesetei
4. § (1) A szabálytalanság fogalma: A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérés, amely az Egyetem feladatellátása során, annak bármely területén és bármely tevékenységében előfordulhat (pl.: mulasztás, hiányosság stb.), függetlenül attól, hogy a szabály alkalmazójának volt-e tudomása annak létezéséről. (2) A szabálytalanság fajtái az elkövetés módja szerint: a) Szándékos szabálytalanság: ha azt tudatosan, többnyire valamilyen előny saját részre való megszerzése céljából követik el. Ebbe a kategóriába tartozik például a csalás; a sikkasztás; a szándékosan okozott szabálytalan kifizetés; félrevezetés; megvesztegetés; közokirat hamisítás; hatáskör túllépés, összeférhetetlenség eltitkolása, stb.; b) Gondatlanságból (nem szándékosan) elkövetett szabálytalanság: ha azt az alanyi hatály alá tartozó személy véletlenül, figyelmetlenségből, vagy hanyagul ellátott feladat során követi el és emiatt határidő késedelembe esik, vagy valamilyen hibát vét. 1 (3) A szabálytalanság fajtái az elkövetés módja szerint: a) egyszeri; b) ismételt; c) rendszeres (legalább 3 alkalommal elkövetett szabálytalanság). (4) A szabálytalanságok bekövetkezésének főbb okai: a) Szervezeti hiányosságok: nem megfelelő, nem egyértelmű szabályzatok; eljárások, kontrollok, nem megfelelően készítették fel a kollégákat a feladatellátásra; b) Személyi tényezők: felkészültség, belső szabályzatok megismerésének hiánya, tapasztalat hiánya, alacsony elismertség, motiválatlanság, figyelmetlenség stb.; (5) A szabálytalanság jellemzői a következményei alapján a) A szabálytalanság hatása járt-e közvetlen károkozással; b) A szabálytalanság nem kívánt következményei utólag korrigálhatók voltak-e.
# 5. § / III. A szabálytalanság kezelésének részletes szabályai / A szabálytalanságok megelőzése
5. § (1) Foglalkoztatási követelmények: a) Adott feladatvagy munkakörben csak olyan személy foglalkoztatható, aki annak ellátásához előírt szakképzettséggel és szakismeretekkel rendelkezik. A foglalkoztatottak kötelesek a feladat-, illetve munkakörükbe tartozó szabályokat megismerni és a kötelező képzéseken részt venni, továbbá a munkaköri leírásukban foglalt, illetve a munkáltató által kiadott feladatokat a jogszabályoknak megfelelően, maradéktalanul végrehajtani. b) A munkaköri leírásokat a közvetlen munkairányítói feladatot ellátó készíti el, jóváhagyása a kinevezési jogkör gyakorlója által, a kialakított rend szerint történik. c) A munkaköri leírások tudomásul vételét az érintettel dokumentáltan igazoltatni kell. (2) Kontrolltevékenységek – szabályozási környezet: a) A szabálytalanságok megelőzése érdekében az Egyetem folyamatait a belső irányítási lehetőségek különféle eszközeivel egyértelműen kell szabályozni. b) A belső szabályzatok tervezeteit az érintettekkel az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) szerinti rendben, az alkalmazotti és hallgatói képviseletet biztosító Kari Tanácsban és a Szenátus döntéseit előkészítő testület (SZET) ülésein előzetesen véleményeztetni kell. c) Rektori és/vagy kancellári utasításban kerül meghatározásra a szabályzatok előkészítéséért és gondozásáért felelős szervezeti egység, amelynek a vezetője felelős a szabályzat jogszabályi környezetnek megfelelő mindenkori aktualitásáért és az egyetemi szabályzatokkal fennálló harmonizációjáért. (3) Szabályozó dokumentumok megismertetése, közzététele: a) Az SZMSZ-t, a Szenátus által alkotott egyéb szabályzatokat, a rektori, kancellári utasításokat az informatikai belső hálózaton naprakészen meg kell jeleníteni. A megjelenítésért az Adminisztratív Igazgatóság felel. b) A körlevelek minden érintett szervezeti egységhez való eljuttatásáért a tartalmának megfelelő kiadmányozó a felelős. A körlevelek szélesebb körű ismertetéséért a szervezeti egységek vezetői a felelősek. c) Az irányítás egyéb eszközeivel (szóbeli és írásbeli utasítások, eljárások, technológiák, stb.) kapcsolatban a szervezeti egységek vezetőinek olyan eljárási rendet kell kialakítani, amely során a végrehajtásra kötelezettek igazolhatóan tudomást szerezhetnek azok tartalmáról, az elvárt magatartásról. d) Az egyetemi honlapon, az egyetemi levelező rendszerben kiadott szabályzatok, utasítások és körlevelek a hatályba léptető rendelkezések szerinti időponttól közvetlenül alkalmazandók, azok nem ismeretére a foglalkoztatási jogviszonyban állók nem hivatkozhatnak. (4) Belső ellenőrzés: a) A belső ellenőrzés felelős azért, hogy a belső kontrollrendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését csökkentsék. Ez elsősorban a költségvetési szerv azon
# 5. § / III. A szabálytalanság kezelésének részletes szabályai / A szabálytalanságok megelőzése
tevékenységeire, működési területeire vonatkozik, ahol magas a szabálytalanságok előfordulásának kockázata. Ezek megakadályozása olyan feladatok végrehajtásából áll, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozott kár mértékét. b) A belső ellenőrzés meghatározó szerepet játszik abban, hogy a szabálytalanságra utaló jelek azonosításra kerüljenek. c) A költségvetési szervek belső ellenőreinek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a szabálytalanságokon belül a csalások elkövetésére utaló jelekre. d) A szervezet belső ellenőrei megfelelő ismeretekkel kell, hogy rendelkezzenek a szabálytalanságok és csalások jeleinek felismeréséhez. e) A belső ellenőrzés a kontrollrendszerek megfelelő működésének és hatékonyságának vizsgálata által segíti elő a csalások és szabálytalanságok kockázatának csökkentését, illetve felméri, hogy az előbb említett hatékonyság milyen mértékben áll összhangban a szervezet tevékenységével, illetve a céljai eléréséhez és rendszerei megfelelő működtetéséhez szükséges lehetséges kockázattal. f) A csalások és szabálytalanságok megakadályozása érdekében a legfontosabb teendő a hatékony és eredményes belső kontrollrendszer kiépítése és működtetése, melynek elsődleges felelőssége a szervezetek vezetőit terheli. g) Amennyiben a belső ellenőrzési vezető vizsgálata során olyan súlyos hiányosság gyanúját észleli, amelynek alapján jelentős negatív hatással fenyegető kockázat bekövetkezése valószínűsíthető, akkor haladéktalanul kezdeményeznie kell a folyamatgazdánál a szükséges intézkedések megtételét, a költségvetési szerv vezetőjét pedig késlekedés nélkül informálnia kell. Ez utóbbinál nem várhat a belső ellenőrzési jelentés vagy annak tervezetének elkészültéig. Súlyos hiányosság gyanújának észlelése esetén a belső ellenőröknek célszerű azonnal jegyzőkönyvet felvennie. 1 (5) A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok bekövetkezésének megakadályozása a szervezeti egységek vezetőinek feladata és felelőssége. Ennek érdekében alapvető kötelezettségük, hogy: a) a szervezeti egységbe tartozó dolgozók az adott területre vonatkozó jogszabályokat, szabályzatokat megismerjék, b) az adott szervezeti egységben biztosítsa a szükséges mértékű és szintű egységes szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel, c) szabálytalanság észlelése esetén minél gyorsabban kellően hatékony, rendszerbe illeszkedő intézkedés szülessen a szabálytalanság megszüntetése és a megfelelő működés helyreállítása érdekében, d) a helytelen alkalmazási gyakorlat megszüntetése mellett a felelősség megállapításra kerüljön, a szükséges intézkedések megvalósuljanak. (6) A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: a) keretet biztosítson ahhoz, hogy szabályozók megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, mulasztások, tévedések
# 5. § / A szabálytalanságok megelőzése / A szabálytalanságok észlelése
korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen, b) hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegésének, a szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához (megelőzés).
# 6. § / A szabálytalanságok megelőzése / A szabálytalanságok észlelése
6. § (1) A szabálytalanságok észlelése történhet a belső kontroll rendszerben, illetve egy külső ellenőrzés során. (2) A belső kontrollrendszeren belüli szabálytalanság feltárása: a) a szabálytalanságot elkövető egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban álló által: ez esetben az érintettnek, vagy észlelőnek a közvetlen vezetőjéhez kell fordulnia, írásban vagy szóban, a szóbeli jelzést is írásban kell rögzíteni, ebben az esetben a szabálytalanság tényként kezelhető; b) a FEUVE rendszerében azon egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban állók által, akik egy adott folyamatban, a folyamat előző szakaszában munkát végzők szabálytalansága miatt érintettek, valamint akik a folyamatok kapcsolódási pontjain ellenőrző szerepet töltenek be. Az érintettnek írásban kell tájékoztatást adnia a folyamatgazdának, ha pedig az személyében érintett, akkor a folyamatgazda felettesének. Ebben az esetben, az észleléskor még csak a szabálytalanság gyanújáról van szó, amely a későbbi kivizsgálás során válhat megalapozottá; c) belső ellenőrzés által; d) külső ellenőrzés által. (3) Az észlelt szabálytalanságról szóló írásbeli jelentésnek (1. számú melléklet) tartalmaznia kell: a) a szabálytalanság tényét, pontos tartalmát; b) az előírástól való eltérést, a szabálytalanság minősítését; c) a szabálytalansággal érintett szervezeti egység megnevezését; d) a szabálytalanság okozóját (ha ismert); e) felmerülésének helyét és időpontját; f) a folyamat vagy tevékenység szabálytalanság által érintett részét; g) az észlelés körülményeit; h) az észlelő személyét, funkcióját (ahol a bejelentő védelmére vonatkozó eljárás biztosított, erről a bejelentőt tájékoztatni kell, személyére vonatkozó információ csak a beleegyezésével adható meg); i) a szabálytalansághoz vezető körülményeket, tényezőket [fellelhető-e esetleg enyhítő körülmény (pl.: a határidő túllépést váratlan, vagy elháríthatatlan akadály okozta, a hibás elszámolást informatikai hiba okozta stb.)]; j) a szabálytalanságnak az Egyetem tevékenységére gyakorolt hatását; k) a szabálytalanság korrigálhatóságának vagy korrigálhatatlanságának tényét; l) a megszüntetésre tett intézkedéseket vagy javaslatokat; m) a felvett dokumentum címzettjét, továbbításának időpontját. (4) Amennyiben egy adott szervezeti egység valamely munkatársa észleli a szabálytalanságot, haladéktalanul köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. A szervezeti egység vezetőjének érintettsége esetén a kinevezési jogkör gyakorlóját vagy amennyiben ő is érintett, a rektort és/vagy csak a kancellárt, annak érintettsége esetén az Emberi Erőforrások Minisztériumát kell értesíteni az észlelőnek a szabálytalanságról. (5) Abban az esetben, ha nem a FEUVE során észlelik a szabálytalanságot, meg kell vizsgálni, hogy: a) az ellenőrzés miért nem tárta fel a hiányosságot; b) mi tette lehetővé a szabálytalanság bekövetkezését.
# 6. § / A szabálytalanságok észlelése / A szabálytalansági eljárás vizsgálatának megindítása
(6) Abban az esetben, ha a FEUVE-rendszer észlelte a szabálytalanságot, vagy az azt lehetővé tevő tényezőket, akkor meg kell vizsgálni, hogy az érintett szervezeti egység vezetője miért nem tette meg a megelőzéshez, a káros következmények csökkentéséhez szükséges intézkedéseket; a) ha a vezető megtette a szükséges intézkedéseket, az miért nem érte el a kívánt hatást; b) volt-e korábban olyan vizsgálat, amelynek fel kellett volna tárni a szabálytalanságot. (7) Amennyiben a szabálytalanságot külső ellenőrzési szerv észleli, megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A külső ellenőrzés által feltárt, büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet a működését szabályozó törvény vagy rendelet alapján jár el.
# 7. § / A szabálytalanságok észlelése / A szabálytalansági eljárás vizsgálatának megindítása
7. § (1) A szabálytalanság észlelését, jelentését követően a rektor és/a kancellár együtt vagy a kancellár önállóan dönt a hatáskörébe tartozó szabálytalanság kivizsgálásáról, illetve annak formájáról, szükség esetén szakértő igénybevételéről, illetékesség vagy hatáskör hiányában a szabálytalansági gyanú kivizsgálására vonatkozó javaslatnak és a kapcsolódó dokumentumoknak a vizsgálatra jogosult szervezet részére átadásáról. Amennyiben a szabálytalanság bejelentése szükségessé teszi független bizottság létrehozását, úgy az Egyetem rektora és kancellárja meghatározzák ennek összetételét. (2) A szabálytalanságról jelentést tevő személlyel szemben ezzel összefüggésben nem alkalmazható semmiféle hátrányos elbánás, jelentéséért – kivéve a szándékosan valótlan tartalommal megtett jelentést – felelősségre nem vonható. (3) A szabálytalansági vizsgálat maximális időtartama 30 nap lehet. Amennyiben ez a határidő kevésnek bizonyul, a vizsgálatot folytatónak ezt a tényt – az indok és a javasolt határidő feltüntetésével – jeleznie kell az illetékes vezetőnek. Határidő-hosszabbítást csak a rektor és/vagy a kancellár engedélyezhet. (4) A szabálytalanság vizsgálatáról szóló határozat: a) annak megállapítása, hogy nem történt szabálytalanság; b) a szabálytalansági eljárás intézkedés nélküli megszüntetése (pl. hibás észlelés, jelentéktelen szabálytalanság stb.); c) szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelő döntés; d) további vizsgálat elrendelése, amelyre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzéséhez szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. (5) A vizsgálatot végzőknek intézkedési javaslatot kell készíteni a hasonló szabálytalanságok elkerülésére. A javaslatok végrehajtását a rektor és/vagy a kancellár rendelheti el. (6) Az Egyetem foglalkoztatottjai által elkövetett szabálytalanság, károkozás esetén a kárt okozó köteles megtéríteni az okozott kárt. A kártérítési kötelezettséget a rektor és/vagy a kancellár – szükség szerint az érintett szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján – valamennyi feltétel és körülmény mérlegelése után a hatályos jogszabályok keretei közt csökkentheti. A mérlegelési jogkör alól kivételt jelentenek a büntetőeljárás megindítására okot adó cselekmények (ebben az esetben az eljárás megindítása kötelező), valamint a kiemelt jelentőségű szabálytalanságok, mert ezekben az esetekben nem csökkenthető a kártérítési kötelezettség. 1 (7) A rektor és/vagy a kancellár mérlegelési jogkörébe tartozó jogkövetkezmények: kártérítési eljárás, szabálysértési eljárás, pénzbeli juttatások további felfüggesztése, ha belső szabályzatok másként nem rendelkeznek.
# 8. § / Az intézkedések, eljárások nyomon követése / Az intézkedések nyilvántartása
8. § (1) A kancellár feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás nyomon követése a szervezeti egységek beszámolói alapján, ezen belül: a) nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét; b) figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását; c) a feltárt szabálytalanság típusa alapján mérlegeli a további szabálytalanság bekövetkezésének lehetőségét, információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, valamint az ellenőrzési környezetre és vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátását; d) értékeli a megtett intézkedések hatását és hatékonyságát. (2) Amennyiben a nyomon követés során az állapítható meg, hogy a megtett intézkedések nem elég hatékonyak és eredményesek, a szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetőjét írásban kell felszólítani a további, megfelelő intézkedések meghozatalára. (3) A szabálytalanság további fennállása esetén újabb intézkedést kell hozni, illetve kezdeményezni az elmaradt intézkedés felelősének megnevezését, felelősségre vonását, a szabálytalanság szankcionálását. A szabálytalanság megfelelő korrigálása esetén nincs további teendő.
# 9. § / Az intézkedések nyilvántartása / Jelentési kötelezettség
9. § (1) Az Egyetem kancellárja kijelöli a szabálytalansággal kapcsolatos eljárások nyilvántartásáért felelős személyt, aki: a) gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről; b) intézkedik a kapcsolódó írásos dokumentumoknak az elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásba való rögzítéséről; c) nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket. (2) A nyilvántartást kérés esetén a belső ellenőrzési egység rendelkezésére át kell adni, ugyanis a belső ellenőrzési terv elkészítéséhez szükséges kockázatelemzéshez hasznos információkkal szolgál.
# 10. § / (szervezeti egység) / (szervezeti egység vezetője) részére
10. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével éves ellenőrzési jelentést kell készíteni. (2) Az éves ellenőrzési jelentés tartalmazza: a) a belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatását (a belső ellenőrzési kézikönyvben előírtak szerint); b) a belső kontrollrendszer működésének értékelését (szabályszerűség, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) c) az intézkedési tervek megvalósulását. (3) Az első a belső ellenőr, az utóbbi 2 pedig, az Egyetem kancellárjának a felelőssége. (4) A belső ellenőr által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. (1) Jelen szabályzat az elfogadását követő napon, 2016. június 21-én lép hatályba. (2) Jelen szabályzat a Szervezeti és Működési Rend részét képezi (I. 16.). (3) Jelen szabályzat hatálybalépésével hatályát veszíti a 2015. június 20-án elfogadott, ’A gazdálkodással összefüggő szabálytalanságok kezelésének rendjéről szóló szabályzat’ (III. 13.). A kiadmány hiteléül: 1. sz. melléklet 1. A szabálytalanság pontos tartalma: 2. A szabálytalanság az alábbi jogszabályt, szabályt sérti: 3. A szabálytalansággal érintett szervezeti egység megnevezése: 4. A szabálytalanság okozója (ha ismert): 5. Felmerülés helye: 6. A felmerülés időpontja: 7. A folyamat vagy tevékenység szabálytalanság által érintett része: 8. Az észlelés körülményei: 9. A szabálytalanság: Szándékos Nem szándékos 10. A szabálytalanság előfordulásának gyakorisága: Eseti Ismételt Rendszeres 11. A szabálytalanság korrigálhatósága: Folyamatban lévő, korrigálható Nem folyamatban lévő, korrigálható Nem korrigálható 12. A megszüntetésre tett intézkedések vagy javaslatok: 13. A pénzbeli juttatásra, kifizetésre való utalás: Pénzbeli juttatást, kifizetést érintett Pénzbeli juttatást, kifizetést nem érintett 14. Amennyiben a szabálytalanság pénzbeli juttatást, kifizetést érintett, van-e lehetőség a visszakövetelésre? Igen Nem 15. A pénzbeli juttatás, kifizetés visszakövetelésére megtörtént-e a szükséges intézkedés? Igen Nem 16. Amennyiben a pénzbeli juttatás, kifizetés visszakövetelésére nem történt meg a szükséges intézkedés, ennek oka: 17. Kártérítésre, minimalizálásra szükséges-e azonnali intézkedés?
# 10. § / JEGYZŐKÖNYV A SZABÁLYTALANSÁG(OK)RÓL / 4. A megsértett előírástól való eltérés (jogszabály, belső szabályzat, utasítás)
18. A szabálytalanság észlelése 19. A szabálytalanságra az alábbiak szerint derült fény: ellenőrzés 20. A szabálytalansághoz kapcsolódóan az alábbi dokumentumokat csatolom: 21. Megjegyzések: Budapest, 20.............................. A szabálytalanság észlelésére vonatkozó feljegyzés eredeti példányát átvettem. Budapest, 20.............................. A szabálytalanság észlelésére vonatkozó feljegyzést átvettem, továbbá tudomásul veszem, hogy a bejelentő védelmével szembeni esetleges hátrányos elbánást köteles vagyok vizsgálni, sérelem esetén eljárni. Budapest, 20.............................. 2. sz. melléklet A felmerülés helye: A vizsgálat kezdetének időpontja: A vizsgálat befejezésének időpontja: A vizsgálatot végző személyek neve, beosztása: A szabálytalanság észlelésének időpontja: 20....................hó............nap A vizsgálatot végző személyek neve, beosztása: A szabálytalanság észlelésének módja (az észlelő elmondása alapján): Az észleléskor kiállított dokumentum tartalmi helyességének felülvizsgálati tapasztalatai: A szabálytalanság leírása abban az esetben, amennyiben a bejelentés tartalmi elemei nem elégségesek a tényfeltáráshoz: 1. A szabálytalanság ténye; 2. A szabálytalanság minősítése; 3. A szabálytalanság elkövetésének időpontja; 5. A folyamat vagy tevékenység szabálytalanság által érintett része; 6. A szabálytalansághoz vezető körülmények, tényezők; 7. A szabálytalanság korrigálhatóságának vagy korrigálhatatlanságának ténye; 8. A szabálytalanságot elkövetők megnevezése; 9. Az elkövetés módja; 10. A szabálytalanság gyakorisága (eseti, időszakos, rendszeres); 11. A szabálytalanság következménye (minőségromlás, hibás szolgáltatás, téves kifizetés,
# 10. § / A vizsgálatot végző személy(ek) aláírása / TARTALOMJEGYZÉK
A helyben hozott intézkedések: 1. Az intézkedés jogalapja; 2. A döntéshozó megnevezése; 3. A döntéshozatal időpontja; 4. Az intézkedés ismertetése (megszüntetés, korrekció; javaslattétel felsőbb szintű intézkedésre); 5. Az eljárás eredménye. A vizsgálatot végzők által szükségesnek tartott további intézkedések megtételére vonatkozó javaslatok: A jegyzőkönyv továbbításának időpontja: Csatolt dokumentumok: 1. A tényt alátámasztó alapdokumentumok (pl.:számlák, pénztári kiadási bizonylatok); 2. A szabálytalanságot elkövetők és más érintettek nyilatkozatai. A jegyzőkönyv készítésének helye, időpontja: ..............................., 20..............hó.....................nap Budapesti Corvinus Egyetem 1 A szabálytalanságok kezelésének rendjéről szóló szabályzat 1 I. Általános rész 1 A szabályzat célja 1 A szabályzat hatálya 1 A szabályzat jogszabályi háttere 2 II. Értelmező rendelkezések 2 A szabálytalanság fogalma, fajtái és alapesetei 2 III. A szabálytalanság kezelésének részletes szabályai 3 A szabálytalanságok megelőzése 3 A szabálytalanságok észlelése 4 A szabálytalansági eljárás vizsgálatának megindítása 5 Az intézkedések, eljárások nyomon követése 6 Az intézkedések nyilvántartása 7 Jelentési kötelezettség 7 IV. Záró rendelkezések 7 V. Mellékletek 8 1. sz. melléklet 8
# Preambulum / Kapcsolódó dokumentumok
Eredeti, aláírt pdf A Szenátus 2018. október 30-i ülésén az SZ–12/2018/2019. (2018. X. 30.) számú határozatával elfogadta a Szaklétesítés és szakindítás eljárásrendjét. A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) és végrehajtási rendeleteivel, valamint az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatával összhangban az alapképzési és mesterképzési szakok, az osztatlan képzés, a szakirányú továbbképzési szakok létesítésének és indításának eljárásrendjét az alábbiakban határozza meg.
# 1. § / Kapcsolódó dokumentumok / A Szabályzat hatálya
1. § (1) Kapcsolódó jogszabályok, belső szabályozó dokumentumok: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.); b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.); c) a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet; d) az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet; e) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, a Felsőoktatási Tervezési Testület, az Oktatási Hivatal, valamint a fenntartó által meghatározott mindenkor hatályos eljárásrendek és útmutatók (a továbbiakban: útmutató(k)); f) Minőségügyi Kézikönyv
# 2. § / A Szabályzat hatálya / A Szabályzat elkészítéséért felelő személy meghatározása
2. § (1) Jelen Szabályzat rendelkezik az alapképzési, mesterképzési, valamint szakirányú továbbképzési szakok (a továbbiakban: szak) létesítésének és indításának eljárási rendjéről azzal, hogy a részletes eljárási szabályokat és határidőket az Adminisztratív Igazgatóság által kiadott tájékoztató tartalmazza. (2) Jelen Szabályzat hatálya nem terjed ki a szakindítás és szaklétesítés tartalmi követelményeire és kérdéseire, azokat a Minőségügyi Kézikönyv tartalmazza. (3) Jelen szabályzat személyi hatálya kiterjed a szakindítási eljárásban részt vevő valamennyi személyre és testületre függetlenül attól, hogy az Egyetem közalkalmazottjaként vagy polgári jogi jogviszony kereténben látja el a feladatát. (4) Jelen Szabályzatot a hatályba lépésekor folyamatban lévő szaklétesítési és szakindítási eljárásokra is alkalmazni kell.
# 3. § / A Szabályzat elkészítéséért felelő személy meghatározása / és szervezeti egységek
3. § (1) A szaklétesítés, szakindítás eljárási rendjének kialakításáért, ennek értelmében a Szabályzat elkészítéséért és karbantartásáért a rektor felelős. (2) A Szabályzat előkészítését, folyamatos karbantartását és a jogi kontrollt az Adminisztratív Igazgatóság végzi. A szaklétesítési, szakindítási eljárásban közreműködő személyek, testületek
# 4. § / A Szabályzat elkészítéséért felelő személy meghatározása / és szervezeti egységek
4. § (1) A szaklétesítési, szakindítási eljárásban a következő személyek, testületek és szervezeti egységek működnek közre: a) rektor, aki dönt a szaklétesítés, szakindítás elvi engedélyezéséről; b) oktatásért felelős rektorhelyettes, aki szakmai javaslatot tesz a rektor számára a szaklétesítés, szakindítás kérdésében; c) dékán, aki javaslatot tesz szaklétesítésre, szakindításra és megbízza a szakfelelőst, valamint a szakindítás támogatását követően megteszi a szakindításhoz kapcsolódó szükséges intézkedéseket (pl. javaslatot tesz a szak meghirdetésére); d) szakfelelős, aki a Minőségügyi Kézikönyvben meghatározottak szerinti felel a szaklétesítés, szakindítás koordinálásáért, irányítja a tartalmi előkészítő munkát; e) amennyiben a szakfelelős előkészítő bizottság létrehozásáról dönt, az előkészítő bizottság, aki a Minőségügyi Kézikönyvben meghatározottak szerint felel a szak tartalmi előkészítéséért; f) Oktatási és Hallgatói Ügyek Bizottsága (a továbbiakban: OHÜB), amely a Szervezeti és Működési Rendben foglaltak szerint jóváhagyja a MAB szakértői véleményezési körébe tartozó szak esetén a szaklétesítési dokumentációt és dönt annak MAB elé terjesztéséről; g) Szenátus, amely a Szervezeti és Működési Rendben foglaltak szerint dönt a szaklétesítés, szakindítás kezdeményezéséről; h) Központi Tanulmányi Igazgatóság, amely a Minőségügyi Kézikönyvben és jelen Szabályzatban meghatározottak szerint tartalmi és adminisztratív kérdésekben támogatja a szakfelelős munkáját; i) Adminisztratív Igazgatóság, amely a jelen Szabályzatban foglaltak szerint adminisztratív és jogi kérdésekben támogatja a szakfelelős munkáját, valamint felel a szaklétesítési, szakindítási eljárások lebonyolításáért. (2) Az a)–g) pontban nevesített személyek és testületek a szaklétesítés, szakindítás tartalmi előkészítésében vesznek részt, illetve hoznak döntéseket. (3) A Központi Tanulmányi Igazgatóság adminisztratív feladatai: a) Összeállítja és folyamatosan karbantartja a szaklétesítési, szakindítási dokumentációk azon részét, amely nem közvetlenül a képzés tartalmi és személyi feltételeire vonatkozik, így különösen, de nem kizárólagosan az infrastrukturális háttérre vonatkozó tartalmakat, és ezeket hozzáférhetővé teszi a szakfelelős számára. b) Szükség esetén gondoskodik a működési engedély módosításáról (létszámkapacitás rendelkezésre állásáról). c) A szakindítás támogatását követően megteszi a szükséges adminisztratív intézkedéseket a Neptun Egységes Tanulmányi Rendszerben. (4) Adminisztratív Igazgatóság feladata: a) Tájékoztatja a szakfelelőst a hatályos jogszabályi környezetről, így különösen a szak tartalmi követelményeit meghatározó jogszabályokról, a szaklétesítés, szakindítás külső és belső eljárásrendjéről és az eljárási határidőkről. b) Támogatja a szakfelelőst a szaklétesítés, szakindítás során a jogszabályok és
# 4. § / és szervezeti egységek / Általános rendelkezések
eljáró szakértői testületek, hatóságok (minisztérium, MAB, MRK, FTT, kamarák, OH stb.) által támasztott követelmények értelmezésével, valamint az szakindítás, szaklétesítés ütemezésével. c) Koordinálja a szaklétesítés, szakindítás egyetem belüli adminisztratív folyamatait, intézi a szaklétesítéshez, szakindításhoz kapcsolódó szakértői testületek, hatóságok előtti eljárásokat, kapcsolatot tart a szakértői testületekkel, hatóságokkal. d) A hatósági döntésekről tájékoztatja az egyetem vezetését, a kar dékánját, valamint a Központi Tanulmányi Igazgatóság vezetőjét.
# 5. § / Általános rendelkezések / Alap- és mesterképzési szak létesítése
5. § (1) Az Egyetemen a képzés Képzési program alapján folyik. A képzési program a Szenátus általi elfogadással válik érvényessé. (2) A tantervet az alapés mesterképzésben, osztatlan képzésben és felsőoktatási szakképzésben az oktatásért felelős miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján, szakirányú továbbképzésben szabadon készíti el az Egyetem.
# 6. § / Általános rendelkezések / Alap- és mesterképzési szak létesítése
6. § (1) Amennyiben az Egyetem olyan alapképzési vagy mesterképzés indítását tervezi, amely nem szerepel a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendeletben, kezdeményezni kell a szak képesítési jegyzékbe történő felvételét, vagyis szaklétesítési eljárás kell indítani. (2) Az alapképzési vagy mesterképzési szak (és szakiránya) képesítési jegyzékbe történő felvételét az Egyetem nevében a rektor kezdeményezi. (3) A szaklétesítési eljárás során elsőként be kell szerezni az oktatásért felelős miniszter előzetes jóváhagyását a képesítési jegyzékbe történő felvételhez. Az előzetes jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a kezdeményezés megalapozottságát alátámasztó előzetes indokolást. A kérelem tartalmi összeállítását az Adminisztratív Igazgatóság által a vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott keretek között a szakfelelős végzi el. A kérelem benyújtása és az eljárás nyomon követése az Adminisztratív Igazgatóság feladata. (4) Az oktatásért felelős miniszter a létesítés ágazati indokoltsága és a képzéssel elérendő célhoz rendelt követelmények mérlegelése alapján dönt a létesítési eljárás megindításához szükséges jóváhagyás megadásáról. (5) Amennyiben az oktatásért felelős miniszter nem támogatja a szak képesítési jegyzékbe történő felvételét, az Adminisztratív Igazgatóság erről értesíti a szakfelelőst. A szakfelelős mérlegelés alapján tesz javaslatot a rektornak a kérelem visszavonására vagy annak megerősítésére, illetve ezek időbeli ütemezésére. (6) Amennyiben az oktatásért felelős miniszter az előzetes jóváhagyást megadta, az Adminisztratív Igazgatóság erről értesíti a szakfelelőst. (7) Az oktatásért felelős miniszter előzetes jóváhagyásának kézhezvételét követően az Egyetem megkéri a létesítési dokumentum részét képező további véleményeket, így: a) a szakmai szervezetek és a munkaadók véleményét, b) az ágazati szintű foglalkoztatásban érdekelt miniszter véleményét, c) alapképzési szak esetén a Magyar Rektori Konferencia véleményét, d) a szakképzettség várható foglalkoztatási területén illetékes országos gazdasági kamara véleményét, e) az országos ágazati, szakmai kamara véleményét, f) a Felsőoktatási Tervezési Testület véleményét, g) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét. (8) A (7) bekezdésben pontjában nevesített testületek a vélemények megadásához az útmutató(k) szerint kér esetleges igazolásokat, dokumentumokat, indokolásokat. Az útmutató(k) szerint megkövetelt igazolásokról, dokumentumokról, indokolásokról az Adminisztratív Igazgatóság ad tájékoztatást a szakfelelősnek. (9) A (7) bekezdésben pontjában nevesített testületekhez benyújtandó megkeresések tartalmi összeállítását az Adminisztratív Igazgatóság által a vonatkozó
# 6. § / Általános rendelkezések / Alap- és mesterképzési szak létesítése
jogszabályok és útmutató(k) alapján meghatározott keretek között a szakfelelős végzi el. A megkeresések megküldése és az eljárás nyomon követése az Adminisztratív Igazgatóság feladata. Szintén az Adminisztratív Igazgatóság feladata a megkeresések sorrendjének meghatározása, amely során a kiadott útmutató(k)ra figyelemmel kell lenni. (10) Amennyiben az oktatáért felelős miniszter az előzetes jóváhagyást megadta, a szakfelelős intézkedik a szaklétesítésre vonatkozó OHÜB vélemény beszerzéséről. Az OHÜB a Szenátus számára formál vélemény a szaklétesítés elvi támogatásáról és a szaklétesítési dokumentáció szakfelelős általi elkészítésének kezdeményezéséről. Az OHÜB vélemény a (7) bekezdés szerinti szakértői vélemények hiányában is megadható, de az OHÜB elnöke dönthet úgy, hogy bizonyos szakértői vélemények nélkül az OHÜB nem tárgyalja az előterjesztést. A kari tanács szaklétesítés kezdeményezése tárgyában megfogalmazott véleménye nem szükséges az OHÜB véleményének kialakításához. (11) Amennyiben az oktatáért felelős miniszter az előzetes jóváhagyást megadta, a szakfelelős intézkedik a szükséges kari tanácsi vélemény beszerzéséről. A kari tanácsi vélemény a (7) bekezdés szerinti szakértői vélemények hiányában is megadható, de a kari tanács elnöke dönthet úgy, hogy bizonyos szakértői vélemények nélkül a kari tanács nem tárgyalja az előterjesztést. Az OHÜB véleménye nem szükséges a kari tanács véleményének megfogalmazásához. (12) Amennyiben az oktatáért felelős miniszter az előzetes jóváhagyást megadta és az OHÜB, valamint a kari tanács véleményezte a szaklétesítést, a szakfelelős intézkedik a szaklétesítés kezdeményezésének Szenátus elé terjesztéséről. A szaklétesítés tárgyában a Szenátus döntését a kar dékánja kezdeményezi a Szenátus elnökénél. Szenátus elé kizárólag OHÜB és kari tanácsi vélemény birtokában terjeszthető a szaklétesítés kezdeményezése. Amennyiben a szaklétesítést a kari tanács nem támogatja, a szaklétesítés nem kezdeményezhető a Szenátusnál. (13) A szaklétesítési kezdeményezésről a Szenátus az alábbi döntéseket hozza: a) a szaklétesítési kezdeményezést támogatja és kezdeményezi a szaklétesítési dokumentáció elkészítését, b) a szaklétesítési kezdeményezést elutasítja. (14) Amennyiben a Szenátus nem támogatja a szaklétesítést, a szaklétesítési dokumentáció nem készíthető elő, azt az OHÜB nem tárgyalhatja és a szaklétesítési kérelem nem nyújtható be az Oktatási Hivatalhoz. (15) Amennyiben a Szenátus a szaklétesítés kezdeményezéséről döntött, a szaklétesítési dokumentáció elkészítése és OHÜB elé terjesztése a szakfelelős feladata. A kari tanács szaklétesítési dokumentáció tárgyában megfogalmazott véleménye nem szükséges az OHÜB véleményének kialakításához. (16) A szaklétesítési dokumentáció tartalmi összeállítását az Adminisztratív Igazgatóság által a vonatkozó jogszabályok és útmutató(k) alapján meghatározott
# 6. § / Alap- és mesterképzési szak létesítése / Alapképzési és mesterképzési szak indítása
keretek között a szakfelelős végzi el. (17) A szaklétesítési dokumentáció elfogadása az OHÜB hatásköre. (18) A szaklétesítési dokumentációról az OHÜB az alábbi döntéseket hozza: a) a szaklétesítési dokumentációt elfogadja, b) a szaklétesítési dokumentációt nem fogadja el. (19) Ha az OHÜB a szaklétesítési dokumentációt nem fogadta el, annak átdolgozására kéri fel a szakfelelőst az alábbiakra figyelemmel: a) meghatározza a kiegészítés, átdolgozás indokát és szempontjait, b) meghatározza azt, hogy szükségesnek tartja-e a szaklétesítési dokumentáció ismételt OHÜB általi megtárgyalását vagy enélkül támogatja a szaklétesítési dokumentáció véglegesítését. (20) Amennyiben az OHÜB nem fogadja el a szaklétesítési dokumentációt, a szaklétesítési kérelem nem nyújtható be az Oktatási Hivatalhoz azonban a szaklétesítés újra kezdeményezhető. (21) Annak eldöntése, hogy a szaklétesítési dokumentációt a kari tanács tárgyalja-e vagy sem kari hatáskör. (22) A Szenátus a szaklétesítési dokumentációt nem tárgyalja. (23) Amennyiben az OHÜB elfogadta a szaklétesítési dokumentációt és a szaklétesítés valamennyi dokumentuma rendelkezésre áll, a létesítésre irányuló kérelmet az Adminisztratív Igazgatóság nyújtja be az Oktatási Hivatalhoz, amelynek eredményéről tájékoztatja a szakfelelőst és a kar dékánját. (24) A képzési jegyzékbe felvett szak szakindítási eljárásának kezdeményezése a dékán feladata. Szaklétesítési és szakindítási eljárás együtt nem kezdeményezhető.
# 7. § / Alap- és mesterképzési szak létesítése / Alapképzési és mesterképzési szak indítása
7. § (1) Szak indítását a képesítési jegyzékben szereplő szak esetén lehet kezdeményezni. (2) Az alapképzési vagy mesterképzési szak (és szakiránya) indítását az Egyetem nevében a rektor kezdeményezi. (3) Szakindítás kezdeményezése esetén a szakfelelős intézkedik a szakindításra vonatkozó OHÜB vélemény beszerzéséről. Az OHÜB a Szenátus számára formál vélemény a szakindítás elvi támogatásáról és a szakindítási dokumentáció szakfelelős általi elkészítésének kezdeményezéséről. A kari tanács szakindítás tárgyában megfogalmazott véleménye nem szükséges az OHÜB véleményének kialakításához. (4) A szakfelelős intézkedik szakindításra vonatkozó kari tanácsi vélemény beszerzéséről. A kari tanács elnöke dönthet úgy, hogy a kari tanács bizonyos dokumentumok benyújtása, információk megadása nélkül nem tárgyalja a szakindítást. Az OHÜB szakindítás tárgyában megfogalmazott véleménye nem szükséges a kari tanács véleményének kialakításához. (5) Amennyiben az OHÜB, valamint a kari tanács véleményezte a szakindítást, a szakfelelős intézkedik a szakindítás kezdeményezésének Szenátus elé terjesztéséről. A szakindítás tárgyában a Szenátus döntését a kar dékánja kezdeményezi a Szenátus elnökénél. Szenátus elé kizárólag OHÜB és kari tanácsi vélemény birtokában terjeszthető a szakindítás kezdeményezése. Amennyiben a szakindítást a kari tanács nem támogatja, a szaklétesítés nem kezdeményezhető a Szenátusnál. (6) A szakindítási kezdeményezésről a Szenátus az alábbi döntéseket hozza: a) a szakindítási kezdeményezést támogatja és kezdeményezi a szakindítási dokumentáció elkészítését, b) a szakindítási kezdeményezést elutasítja. (7) Amennyiben a Szenátus nem támogatja a szakindítást, a szakindítási dokumentáció nem készíthető elő, azt az OHÜB nem tárgyalhatja és a szakindítási kérelem nem nyújtható be az Oktatási Hivatalhoz. (8) Amennyiben a Szenátus a szakindítás kezdeményezéséről döntött, a szakindítási dokumentáció elkészítése és OHÜB elé terjesztése a szakfelelős feladata. A kari tanács szakindítási dokumentáció tárgyában megfogalmazott véleménye nem szükséges az OHÜB véleményének kialakításához. (9) A szakindítási dokumentáció tartalmi összeállítását az Adminisztratív Igazgatóság által a vonatkozó jogszabályok és útmutató(k) alapján meghatározott keretek között a szakfelelős végzi el. (10) A kezdeményezés tartalmazza a szak indítására irányuló kérelmet, valamint a következő mellékleteket: a) a szak indításával kapcsolatos szenátusi döntés kivonata, b) amennyiben a felsőoktatási intézmény a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság helyett az általa javasolt, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő szervezet (ENQA akkreditációs szervezet) felkérését javasolja, az erre vonatkozó nyilatkozat,
# 7. § / Alap- és mesterképzési szak létesítése / Alapképzési és mesterképzési szak indítása
c) ha az egybefüggő szakmai gyakorlatot a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján jogi személy vagy gazdálkodó szervezet biztosítja, azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozatát, amelyekkel a felsőoktatási intézmény a képzés indításakor együttműködési megállapodást köt, d) az alapképzési szak, az alapképzési vagy mesterképzési szak szakiránya vagy a mesterképzési szak indításával kapcsolatos dokumentáció. (11) Amennyiben a szakindításra az Nftv. 14. § (2a) bekezdés d) pontja szerint más felsőoktatási intézmény székhelyén, telephelyén vagy közösségi képzési központban kerül sor a (10) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemhez mellékleni kell a más felsőoktatási intézmény székhelyén, telephelyén történő indításra vonatkozó, fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás másolatát. (12) Amennyiben a szakindításra külföldi, székhelyen kívüli képzési helyen kerül sor a (10) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemhez mellékelni kell az oktatásért felelős miniszter előzetes egyetértését. (13) Amennyiben az Egyetem által már indított képzést más képzési helyen, nyelven, munkarendben történő indítására kerül sor, a kérelemhez nem kell benyújtani a (10) bekezdés b) és d) pontjában foglaltakat. (14) Amennyiben más karról átoktatási igény merül fel, a szakfelelős az érintett kar oktatásért felelős dékánhelyettesével előzetesen egyeztet az átoktatási igény teljesíthetőségéről. Az átoktatásra vonatkozó javaslat az előterjesztés része. (15) A szakindítási dokumentáció elfogadása az OHÜB hatásköre. (25) A szakindítási dokumentációról az OHÜB az alábbi döntéseket hozza: a) a szakindítási dokumentációt elfogadja, b) a szakindítási dokumentációt nem fogadja el. (26) Ha az OHÜB a szakindítási dokumentációt nem fogadta el, annak átdolgozására kéri fel a szakfelelőst az alábbiakra figyelemmel: c) meghatározza a kiegészítés, átdolgozás indokát és szempontjait, d) meghatározza azt, hogy szükségesnek tartja-e a szakindítási dokumentáció ismételt OHÜB általi megtárgyalását vagy enélkül támogatja a szakindítási dokumentáció véglegesítését. (27) Amennyiben az OHÜB nem fogadja el a szakindítási dokumentációt, a szakindítási kérelem nem nyújtható be az Oktatási Hivatalhoz azonban a szakindítás újra kezdeményezhető. (28) Annak eldöntése, hogy a szakindítási dokumentációt a kari tanács tárgyalja-e vagy sem kari hatáskör. (29) A Szenátus a szakindítási dokumentációt nem tárgyalja. (30) Amennyiben az OHÜB elfogadta a szakindítási dokumentációt és a szakindítás valamennyi dokumentuma rendelkezésre áll, az indításra irányuló kérelmet az Adminisztratív Igazgatóság nyújtja be az Oktatási Hivatalhoz, amelynek eredményéről tájékoztatja a szakfelelőst és a kar dékánját.
# 8. § / Szakirányú továbbképzési szak létesítése, indítása / Átmeneti, vegyes és záró rendelkezések
8. § (1) A szakirányú továbbképzési szak létesítésére az alapképzési és mesterképzési szakok létesítésére vonatkozó, a 6. §-ban foglalt előírások érvényesek azzal, hogy a (3) és (7) bekezdésében foglalt előzetes jóváhagyásra és szakértői véleményezésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. (2) A szakirányú továbbképzési szak indítására az alapképzési és mesterképzési szakok indításra vonatkozó, a 7. §-ban foglalt előírások érvényesek azzal, hogy a (8) bekezdés b) és d) pontjában foglalt dokumentációt nem kell benyújtani.
# 9. § / a Szenátus titkára / TARTALOMJEGYZÉK
9. § (1) Jelen szabályzat 2018. október 31. napján lép hatályba. (2) A jelen Szabályzatot 2019. június 30. napjáig felül kell vizsgálni. A kiadmány hiteléül: Budapesti Corvinus Egyetem 1 Szaklétesítés és szakindítás eljárásrendje 1 Preambulum 1 Kapcsolódó dokumentumok 1 A Szabályzat hatálya 1 A Szabályzat elkészítéséért felelő személy meghatározása 1 A szaklétesítési, szakindítási eljárásban közreműködő személyek, testületek és szervezeti egységek 2 Általános rendelkezések 3 Alapés mesterképzési szak létesítése 3 Alapképzési és mesterképzési szak indítása 5 Szakirányú továbbképzési szak létesítése, indítása 6 Átmeneti, vegyes és záró rendelkezések 6
# veszíti. / Általános rendelkezések
A Szenátus 2020. szeptember 22-i ülésén SZ–35/2020/2021. (2020. IX. 22.) számú határozatával elfogadta a Budapesti Corvinus Egyetem Tudományos Diákköri Szabályzatát. Ezzel egyidejűleg a tárgyban korábban kiadott szabályzat hatályát Jelen szabályozás célja a minőségi értelmiségi képzés, illetve a tehetséggondozás egyik alappillérének, a tudományos diákköri tevékenység kereteinek meghatározása a Budapesti Corvinus Egyetemen.
# 1. § / Általános rendelkezések / A tudományos diákköri szekciók
1. § (1) A tudományos diákköri tevékenység a tehetséggondozás kiemelkedő színtere a felsőoktatásban, a minőségi képzés fontos területe. (2) A tudományos diákköri tevékenység célja: a) a hallgatók bevezetése és bekapcsolása az elméleti és gyakorlati kutatómunkába, szakmai közéletbe, b) a kötelező tananyagot elmélyítő és azt meghaladó, tudományos igényű önképzés, c) a hallgatók tudományos, szakmai fejlődésének támogatása, d) a tudományos gondolkodás és vitastílus fejlesztése, e) tudományos publikációk írásához kapcsolódó készségek fejlesztése, f) a doktori képzésbe való bekapcsolódás elősegítése. (3) A tudományos diákköri tevékenység az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes szakmai felügyelete alatt, a Tanárképző és Digitális Tanulási Központon belül működő operatív munkaszervezet (a továbbiakban: TDK Iroda) koordinálása mellett az alábbi szereplők együttműködésében folyik: a) tudományos diákköri szekciók (továbbiakban: TDK szekciók), b) Tudományterületi Tudományos Diákköri Tanácsok, c) Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács (ETDT), d) az ETDT részeként működő ETDT Kabinet.
# 2. § / Általános rendelkezések / A tudományos diákköri szekciók
2. § (1) Az Egyetem tudományos diákköri tevékenysége szekciók (a továbbiakban: szekció) szerint szerveződnek, melyet a szekciótitkár irányít. (2) Szekciótitkár az Egyetemmel munkaviszonyban álló, tudományos tehetséggondozásban jártas oktatója, kutatója vagy indokolt esetben PhD hallgatója lehet, személyéről a szekciót meghirdető oktatási-kutatási szervezeti egység vezetője dönt. A szekciótitkárt az intézetvezető kéri fel. (3) A szekciótitkár feladatai: a) a szakterületéhez kapcsolódóan ösztönzi a tudományos diákköri tevékenységet, tájékoztatást nyújt az érdeklődő hallgatóknak és a TDK tevékenységben közreműködő oktatóknak, b) elkészíti és a TDK Irodának a kért határidőig eljuttatja a szekcióleírást; c) dönt a nevezések és a pályamunkák szekcióba való befogadásáról, szükség esetén a Versenykiírással összhangban javaslatot tesz az ETDT Kabinetnek a szekciók esetleges átcsoportosítására, dolgozatok áthelyezésére, d) az ETDT Kabinettel együttműködik az elutasított nevezések más szekcióba helyezése és a végleges szekcióbeosztás kialakítása érdekében; e) felkéri a bírálókat és a zsűri tagjait, tájékoztatja őket feladataikról és a határidőkről; f) nyomon követi a bírálatok elkészítését és betartatja a bíráltatással kapcsolatos határidőket; g) megszervezi a szóbeli fordulót, a kért határidőig megadja a TDK Iroda számára a szóbeli fordulóval kapcsolatos információkat, h) gondoskodik a TDK-ra vonatkozó szabályok betartásáról i) ösztönzi és támogatja a hallgatók Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK-n) való részvételét, j) tájékoztatja az ETDT Kabinetet és a TDK Irodát a szekcióval kapcsolatos személyi és más változásokról. (4) A TDK intézeti felelőse az intézet egyik szekciótitkára, aki az intézet által meghirdetett szekciókat összefogja, koordinálja, valamint aktívan részt vesz a TDK-hoz kapcsolódó közösségépítő tevékenységekben. A TDK intézeti felelősét az intézetvezető bízza meg.
# 3. § / Szekció szerveződése / Tudományterületi Tudományos Diákköri Tanács
3. § (1) Szekcióra az Egyetem bármelyik oktatási-kutatási szervezeti egysége javaslatot tehet az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanácsnak. A javaslat akkor érvényes, ha az tartalmazza a szekciótitkár nevét és elérhetőségét, valamint a szekcióba várt dolgozatok témáinak rövid ismertetését, konzulensek és általuk javasolt témák felsorolását. (2) A szekcióismertetőket a szekciótitkárok nyújtják be az ETDT-nek jóváhagyásra az ETDT által meghatározott határidőig és formátumban. (3) A szekciók meghirdetésekor az ETDT csak az érvényes javaslatokat veszi figyelembe.
# 4. § / Szekció szerveződése / Tudományterületi Tudományos Diákköri Tanács
4. § (1) A Tudományterületi Tudományos Diákköri Tanács (a továbbiakban: TTDT) feladata az Egyetem által képviselt tudományterületeken tudományos diákköri tevékenység szervezése. (2) A TTDT tagjai az adott tudományterületen működő szekciók titkárai. (3) A TTDT elnökét az ETDT elnöke bízza meghárom évre az adott tudományterületen jelentős tehetséggondozási tapasztalatokkal rendelkező tudományos (PhD) fokozattal rendelkező főállású oktatói-kutatói közül. Akadályoztatása esetén vagy alkalmazotti jogviszonyának megszűnésekor elnöki megbízása is automatikusan megszűnik. Ebben az esetben egy hónapon belül új elnököt kell megbízni. Munkájában akadályoztatottnak kell tekinteni, ha 60 napot meghaladóan nem tudja ellátni a feladatát, az akadályoztatottság tényét az ETDT elnökének egyetértésével az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes mondja ki. (4) A TTDT elnök feladatai: a) ösztönzi és támogatja az Egyetem hallgatóinak tudományterülethez kapcsolódó tudományos diákköri tevékenységét, az egyetemi és az országos tudományos diákköri konferencián (OTDK) való részvételét; b) ösztönzi az Egyetem oktatóinak tehetséggondozásban való részvétélét a tudományterületen; c) támogatja és felügyeli a tudományterülethez kapcsolódó TDK munkát, a szekciótitkárok tevékenységét, a szekciók szabályszerű lebonyolítását; d) kapcsolatot tart a tudományterülethez tartozó szekciók titkáraival; e) részt vesz az ETDT ülésein; f) képviseli a tudományterületi TDK tanácsot az Országos Tudományos Diákköri Tanács fórumain, illetékes szakmai bizottságaiban, akadályoztatása esetén helyettesítéséről gondoskodik. (5) A TTDT elnök munkáját titkár segíti. A TTDT titkár az Egyetem adott tudományterületen tehetséggondozási tapasztalatokkal rendelkező főállású oktatója, kutatója vagy doktorandusza, személyéről a TTDT elnök javaslatára az ETDT elnöke dönt. (6) A TTDT titkár kapcsolatot tart a tudományterülethez kapcsolódó szekcióinak titkáraival és TDK-ban résztvevő hallgatóival és oktatóival, segíti tájékoztatásukat. Ösztönzi és támogatja a tudományterület hallgatóinak OTDK-n való részvételét. A TTDT elnök akadályoztatása esetén képviseli a tudományterületet az OTDT fórumain, illetékes szakmai bizottságaiban. Az OTDT aktuális kiírásának megfelelően gondoskodik a tudományterület hallgatói OTDK nevezéseinek összesítéséről, kezeléséről az OTDT rendszerében. (7) A TTDT elnök és titkár feladatai ellátása során igénybe veheti a TDK Iroda adminisztratív támogatását.
# 5. § / Tudományterületi Tudományos Diákköri Tanács / Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács (ETDT)
5. § (1) Az ETDT feladatés hatásköre: a) ösztönzi és támogatja az Egyetem hallgatóinak részvételét az egyetemi TDK-n és az OTDK-n, b) ösztönzi és támogatja az Egyetem oktatóinak bekapcsolódását és részvételét a tehetséggondozási folyamatba, c) ösztönzi és támogatja a TDK munkákból publikációk megjelentetését. d) jóváhagyja az adott évi TDK versenykiírást, ezen belül az adott tanévre vonatkozó határidőket és meghirdetett szekciókat, a versennyel és a konferenciával kapcsolatos részletes szabályokat, e) a Kabinet javaslata alapján dönt a végleges szekcióbeosztásról, f) a Kabinet javaslata alapján részt vesz a hallgatói tudományos motivációs rendszer kialakításában, g) másodfokon eljár a Kabinet által hozott döntések esetében, h) dönt az ETDT-hez kapcsolódóan a tudományterületek számának növeléséről vagy csökkentéséről, i) javaslatot tesz a Tudományos Bíráló Bizottság oktatatói tagjára. (2) Az ETDT 12 főből áll, tagjai: a) az ETDT elnöke, b) az ETDT titkára, c) a Gazdálkodástudományi TTDT elnöke, d) a Közgazdaságtudományi TTDT elnöke, e) a Társadalomtudományi TTDT elnöke f) a Gazdálkodástudományi TTDT titkára, g) a Közgazdaságtudományi TTDT titkára, h) a Társadalomtudományi TTDT titkára i) a Tanárképző és Digitális Tanulási Központ (TDTK) vezetője, j) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat tudományért felelős megbízottja, k) az Egyetem szakkollégiumainak két képviselője, l) az Egyetem egyéb akkreditált diákszervezeteinek egy képviselője. Az i), j) és k) pontok esetében az ETDT-ben hallgatói tag (vagy akadályoztatása esetén helyettese) kizárólag elfogadott TDK dolgozattal, vagy tudományos publikációval rendelkező személy lehet. (3) Az ETDT tagjai – elnökét és titkárát kivéve – maguk helyett szavazati joggal rendelkező helyettesítő tagot jelölhetnek meg. A helyettesítés szabályai: a) A tudományterületi TDT elnököt és titkárt csak az adott tudományterület főállású oktatója helyettesítheti, b) a Hallgatói Önkormányzat részéről delegált személyt csak a Hallgatói Önkormányzat képviselője helyettesítheti, c) a szakkollégiumok képviselőjét csak szakkollégiumi tag hallgató helyettesítheti, d) a diákszervezetek részétől delegált tagot csak akkreditált diákszervezet tagja helyettesítheti. A helyettesítés egy ülésre vonatkozik. A helyettesítés tényéről és a megjelölt helyettesítő személyről az ETDT maga helyett helyettesítést kérő tagjának az ETDT elnökét legkésőbb az ETDT ülése előtt három nappal írásban tájékoztatnia kell. A helyettesítés szabályainak betartását az ETDT elnöke ellenőrzi. (4) Az ETDT állandó meghívottja az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes és a TDK Iroda egy munkatársa. Az ETDT ülésein tanácskozási joggal részt vesznek az ETDT elnöke által meghívott személyek. (5) Az ETDT hallgatói tagjainak megválasztására és feladataira vonatkozó szabályokat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat alapszabálya tartalmazza.
# 5. § / Tudományterületi Tudományos Diákköri Tanács / Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács (ETDT)
(6) Az ETDT elnöke az Egyetem tudományos (PhD) fokozattal rendelkező, docens vagy egyetemi tanár munkakört betöltő, főállású oktatója vagy kutatója. Az elnököt a rektor bízza meg. Az ETDT elnök valamelyik TTDT elnöke is egyben. Megbízatása 3 évre szól. Akadályoztatása esetén vagy alkalmazotti jogviszonyának megszűnésekor elnöki megbízása is automatikusan megszűnik. Ebben az esetben egy hónapon belül új elnököt kell megbízni. Munkájában akadályoztatottnak kell tekinteni, ha 60 napot meghaladóan nem tudja ellátni a feladatát, az akadályoztatottság tényét a rektor mondja ki. (7) Az ETDT elnöke: a) összehívja és vezeti az ETDT üléseit; b) vezeti az ETDT Kabinet üléseit; c) képviseli az Egyetemet az OTDT megfelelő fórumain, d) közreműködik a TDK-val kapcsolatos egyetemi költségvetési keretek összeállításában, e) tájékoztatja az Egyetem vezetését az Egyetem tudományos diákköri tevékenységéről. (8) Az ETDT elnök munkáját az ETDT titkára segíti. Az ETDT titkárát az ETDT elnöke kéri fel. Az ETDT titkárának felkérhető az Egyetemmel főállású alkalmazotti jogviszonyban álló munkatársa vagy doktorandusza. (9) Az ETDT akkor határozatképes, ha a tagoknak több mint a fele jelen van. Ennek hiányában az ülést nyolc napon belül újra össze kell hívni, azonos napirenddel, mely ülés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. (10) Az ETDT határozatait nyílt szavazással hozza, kivéve a személyi kérdéseket és azokat, melyekben titkos szavazást rendel el. Adott személyi kérdésben egyhangú döntéssel feloldhatja a titkosságot. (11) Az ETDT egyszerű többséggel dönt. (12) Sürgős ügyekben az ETDT tagjai on-line platformon történő szavazással is hozhatnak döntéseket. Ennek módja és rendje, hogy a tagok az online platformon, illetve elektronikus levél esetében a „Válasz mindenkinek” gombbal hozzák egymás tudtára a véleményüket. (13) Az ETDT szükség szerint, de évente legalább három alkalommal (a tanév elején az adott évi feladatok megvitatására és a Versenykiírás elfogadására, a TDK-konferenciát megelőzően az aktuális kérdések megbeszélésére, a TDK-konferenciát követően az eredmények értékelése és az OTDK részvétel előkészítése céljából) ülésezik. Az ETDT ülésén a meghirdetett napirenden túl is felvehető napirendi pont, amennyiben a jelenlevők egyszerű többsége azt elfogadja. (14) Az ETDT üléseit az ETDT elnöke hívja össze és vezeti. Az ülések megszervezéséért az ETDT titkára felel. A meghívókat az ülés előtt legalább egy héttel, a részletes napirendet és a kapcsolódó anyagokat az ülés előtt legalább három nappal az ETDT tagjainak elektronikus formában megküldi. (15) Az ETDT üléseiről jegyzőkönyv készül, melyet az ETDT elnöke és titkára ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a résztvevők nevét, a napirendi pontokat, valamint az ülés valamennyi határozatát a szavazati arányokkal együtt. Ha az egyes napirendi
# 5. § / Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács (ETDT) / Az ETDT Kabinet
pontokkal kapcsolatosan vita alakul ki, az emlékeztető tartalmazza az elfogadott határozattól jelentős mértékben eltérő álláspontokat is. A jegyzőkönyvet az ETDT titkára (vagy megbízottja) egy héten belül elektronikusan eljuttatja az ETDT tagjainak, s szükség esetén a további érintetteknek.
# 6. § / Az ETDT Kabinet / Az ETDT Tanácsadó Testülete
6. § (1) Az ETDT munkáját Kabinet segíti. (2) Az ETDT Kabinet: feladatés hatásköre: a) előkészíti az ETDT ülését és napirendjét; b) előkészíti és az ETDT elé terjeszti a TDK versenykiírást; c) előkészíti és felügyeli TDK-t, valamint az ahhoz kapcsolódó rendezvényeket; d) dönt a TDK lebonyolítása során felmerült hallgatói és oktatói észrevételekről, kérvényekről, panaszokról, kivéve a Versenykiírásban szereplő szabályok alkalmazását, e) javaslatot tesz az ETDT-nek a hallgatói tudományos motivációs rendszer kialakítására, f) kapcsolatot tart az Országos Tudományos Diákköri Tanáccsal, g) ösztönzi és koordinálja az Egyetem hallgatóinak részvételét az Országos Tudományos Diákkonferencián; h) felelős az TDK honlapjának szerkesztéséért és tartalmáért. (3) Az ETDT Kabinet szavazati joggal rendelkező tagjai: az ETDT elnöke, a TTDT titkárok és az ETDT egy hallgatói képviselője, állandó meghívottja a TDK Iroda egy munkatársa. Az ETDT Kabinet hallgatói tagjának kiválasztására és feladataira vonatkozó szabályokat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat alapszabálya tartalmazza az 5(2) kitétellel. (4) Az ETDT Kabinet üléseire az ETDT elnöke tanácskozási joggal meghívottakat hívhat meg. (5) Az ETDT Kabinet operatív működéséért az ETDT titkára felel. Tevékenysége során együttműködik a TDK Irodával, igénybe veszi annak támogatását. (6) Az ETDT Tanácsadó Testülete (továbbiakban ETDT TT) feladata a tudományos diákköri tevékenységgel kapcsolatos tudás és tapasztalatok megőrzésének és átadásának támogatása, az ETDT munkájának stratégiai szintű, szakmai támogatása, a tehetséggondozással és tudományos diákköri tevékenységgel kapcsolatos értékek közvetítése. (7) Az ETDT TT tagjait az ETDT elnöke kéri fel az ETDT és a tudományterületi vagy kari TDTT korábbi elnökei, OTDT Mestertanár Aranyérem kitüntetettjei, az Egyetem tudományos tehetséggondozásban kiemelkedő oktatói, az OTDT Pro Scientia Aranyéremmel kitüntetett jelenlegi és volt hallgatói közül. (8) Az ETDT TT tagjait az ETDT elnöke szükség esetén meghívhatja az ETDT stratégiai kérdésekkel kapcsolatos üléseire és/vagy a fontosabb megbeszélésekre.
# 7. § / Az ETDT Tanácsadó Testülete / A Tudományos Diákköri Konferencia
7. § (1) A Tudományos Diákköri Konferencia (a továbbiakban: TDK) a tantervi tananyagot meghaladó tudományos igényű hallgatói munkáknak teremt nyilvános fórum. A hallgatók – a tudományos konferenciákhoz hasonlóan – pályamunkákkal (tudományos diákköri dolgozatokkal) neveznek egy előzetesen meghirdetett szekcióban való előadásra. A TDK szervezői – a jelen szabályzatban és részletesebben a Versenykiírásban meghatározott módon – sorolják a végleges szekciókba a pályamunkákat, majd gondoskodnak azok szakmai elbírálásáról. A dolgozatokat és a prezentációkat szakmai zsűri értékeli a tudományos közleményekre vonatkozó elvárások és normák alapján. A TDK célja a szerzők tudományos, szakmai fejlődésének elősegítése, a tudományos gondolkodás, az előadókészség és vitastílus fejlesztése. (2) A TDK-ra a tanulmányi kötelezettségeket meghaladó, önálló kutatótevékenységen alapuló dolgozattal lehet jelentkezni. A dolgozattal és a szerzőséggel kapcsolatos további megkötéseket a Versenykiírás tartalmazza. (3) A TDK-n való részvétel konzultációhoz kötött. A dolgozat elkészítésében egy konzulens segíti a hallgatót. A konzulens felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet. Az ETDT ennél szigorúbb feltételt is megfogalmazhat a Versenykiírásban. (4) A TDK-val kapcsolatos határidőket és egyéb feltételeket, szabályokat az adott tanévre vonatkozó Versenykiírás tartalmazza. A Versenykiírást minden tanév elején az ETDT teszi közzé az Egyetem honlapján és egyéb fórumokon. (5) A TDK és a kapcsolódó rendezvények előkészítése és lebonyolítása, az egyetem tudományos diákköri tevékenységének szervezése az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes és az ETDT szakmai irányítása mellett a szekciótitkárok feladata. Az előkészítés és lebonyolítás során a szekciótitkárok, a TDK Iroda és az ETDT együttműködnek.
# 8. § / A Tudományos Diákköri Konferencia / A Versenykiírás
8. § (1) Az ETDT versenykiírásban határozza meg a TDK-ra vonatkozó szabályokat és határidőket. A versenykiírásnak összhangban kell lennie a jelen szabályzattal. (2) A Versenykiírás tartalmazza: a) a meghirdetett szekciólistát, b) a jelentkezés határidejét, c) a jelentkezés során megadandó adatokat, d) a konzulens személyére és felkérésére vonatkozó megkötéseket; e) a dolgozatokkal kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket, f) a dolgozat leadásának módját és határidejét, g) a dolgozatok bírálatának szempontjait, h) a szekciók elindítására, esetleges bontására, összevonására, átszervezésére vonatkozó szabályokat; i) a végleges szekcióbeosztás közzétételének időpontját j) a szóbeli fordulók időpontját, k) a szóbeli fordulón tartandó előadás értékelésének szempontjait, l) az ünnepélyes díjkiosztás időpontját. (3) Az ETDT az Egyetem TDK honlapján teszi közzé a Versenykiírást a TDK Iroda közreműködésével. A Versenykiírás közzétételéről értesíti az Egyetem polgárait. (4) A jelentkezéssel a dolgozat összes szerzője hozzájárul ahhoz, hogy a TDK Iroda a nevezéskor megadott releváns adatokat a TDK elektronikus rendszerén keresztül automatikusan elérhetővé teszi az illetékes szekciótitkárok számára, illetve kiadhatja: a) az Egyetem illetékes szervének, ha ezt díj utalása szükségessé teszi b) külső intézmény részére, ha ezt a külső intézmény által felajánlott díjazás szükségessé teszi c) az Egyetemi Könyvtárnak, ha ezt a dolgozatok tárolása szükségessé teszi d) az Országos Tudományos Diákköri Tanácsnak, ha a dolgozatot OTDK részvételre jelölték
# 9. § / A pályamunkák és a TDK során keletkezett adatok kezelése / Jogorvoslati lehetőségek
9. § (1) A TDK pályamunkák nyilvánosak. A dolgozatokban szükség esetén a szerzők az érintettek anonimitását biztosíthatják. (2) A TDK lebonyolítását, többek között a dolgozatok feltöltését, kezelését, a bírálati folyamat elektronikus lebonyolítását, az eredmények nyilvántartását segítő informatikai rendszer működtetését az Egyetem biztosítja. A rendszert a TDK Iroda megbízott munkatársa kezeli. (3) A dolgozatokat a hallgatók – a versenykiírásban megjelölt módon és időpontig – feltöltik a TDK elektronikus rendszerébe. A szekcióhoz tartozó összes dolgozat elbírálása után, de legkésőbb a szóbeli forduló kezdete előtt 72 órával a dolgozatok nyilvánossá válnak a TDK résztvevői számára. (4) A TDK-n részt vevő dolgozatokról az TDK Iroda elektronikus formátumú konferenciaprogramfüzetet készít. a) A programfüzet szekciók szerint sorolja fel a szóbeli forduló helyszínét és időpontját, a zsűri tagjait, a dolgozatok címeit és szerzőit. b) A programfüzetnek legkésőbb a legkorábbi szóbeli fordulót megelőző harmadik munkanapon elérhetőnek kell lennie a TDK hivatalos honlapján. c) A programfüzetet a TDK Iroda az Országos Tudományos Diákköri Tanácsnak és az Egyetemi Központi Könyvtárnak elektronikus formában elküldi. (5) A TDK Iroda az elfogadott dolgozatok egy-egy elektronikus példányát az utolsó szóbeli fordulót követő 30 napon belül eljuttatja az Egyetemi Központi Könyvtárnak. A Könyvtár a dolgozatokat archiválja, és a hallgatói dolgozatokat gyűjtő elektronikus repozitóriumában közzéteszi.
# 10. § / Jogorvoslati lehetőségek / Vegyes és záró rendelkezések
10. § (1) A Versenykiírásban szereplő szabályok alkalmazásával, értelmezésével kapcsolatos kérdésekben az ETDT dönt. (2) Az ETDT döntései ellen fellebbezéssel lehet élni, ha az sérti a jelen szabályzatot vagy a Versenykiírás rendelkezéseit. A fellebbezést az elutasító döntés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül kell előterjeszteni. A fellebbezést az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes bírálja el, a fellebbezés kézhezvételétől számított 7 munkanapon belül. Az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes döntése ellen további fellebbezésnek helye nincs.
# 11. § / Vegyes és záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
11. § (1) Jelen szabályzatot a Szenátus 2020. szeptember 22-i ülésén SZ–35/2020/2021. (2020. IX. 22.) számú határozatával fogadta el. A szabályzat a Szenátus elfogadását követő napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a tárgyban korábban kiadott szabályzat hatályát veszíti. Budapesti Corvinus Egyetem 1 Tudományos diákköri szabályzat 1 Általános rendelkezések 1 A tudományos diákköri szekciók 1 Szekció szerveződése 2 Tudományterületi Tudományos Diákköri Tanács 2 Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács (ETDT) 3 Az ETDT Kabinet 5 Az ETDT Tanácsadó Testülete 5 A Tudományos Diákköri Konferencia 5 A Versenykiírás 6 A pályamunkák és a TDK során keletkezett adatok kezelése 7 Jogorvoslati lehetőségek 7 Vegyes és záró rendelkezések 7
A Corvinus akadálymentességi és fogyatékosságügyi politikája
# Budapesti Corvinus Egyetem / Preambulum
a Corvinus Akadálymentességi és Fogyatékosságügyi Politikája 1 A Budapesti Corvinus Egyetem vezetése és valamennyi polgára elkötelezi magát a fogyatékossággal élő hallgatók 2, oktatók és egyéb alkalmazottak oktatási, kulturális és minden egyéb, a korunkra jellemző intézményi tevékenység akadálymentességi szemléletű működtetése érdekében. A fogyatékosság a személy életútjára nézve átható következményekkel jár, a hatásai nem csak oktatási-és vizsgahelyzeti szintekre terjednek ki, ezért szükséges széles körű társadalmi összefüggésrendszerben elhelyezni. Az esélyegyenlőség és a hozzáférhetőség teljeskörű kialakítása és biztosítása érdekében az alábbi dokumentum foglalja össze mindazon eszmei és gyakorlati célkitűzéseket, melyeken keresztül megvalósíthatónak látja a fogyatékossággal élő egyetemi polgárok megkülönböztetésmentes beilleszkedését. Mindezek értelmében az akadálymentesség és az egyetemes 3 tervezés hazai és nemzetközi jogi, valamint társadalmi normáit tekinti meghatározónak. A fogyatékossággal élő hallgatók sikeres egyetemi életútjának megvalósulása a Corvinus Fogyatékosságügyi és Akadálymentességi Politikájának egyik sarokköve. Egy olyan flexibilis keretrendszer kialakítása a cél, ahol a fogyatékosság „típusától” függetlenül az érintettek igényei és az egyetem szakmai elvárásai egyaránt érvényesülni tudnak. A fogyatékosságügyi politikában a fogyatékossággal élő hallgató, hallgatók megnevezés szándékosan váltakozva jelenik meg egyesés többesszámban. Ez annak a jelzése, hogy a fogyatékossággal élők esetében a személyre szabott segítség és szolgáltatás nyújtása elsődleges prioritású. Ezen túlmenően az akadálymentességre és az ennek technikai megvalósulását jelentő akadálymentes környezet kialakítására folyamatos erőfeszítéseket tesz az Egyetem. A hozzáférhető és könnyen kezelhető, illetve használható egyetemi miliőt nem kizárólag a fogyatékossággal élő emberek boldogulásának eszközrendszereként értékeli, vagyis nyitott és befogadó a Corvinus Egyetem minden polgára számára, és törekszik a lehető legteljesebb mértékű akadálymentességre. Bízunk abban, hogy a megfogalmazott – holisztikus jellegű – elvek, módszerek stb. ismertté, elfogadottá, alkalmazottá és inspiráló erejűvé válnak a jövőre nézve, egyetemünk valamennyi szervezeti egysége számára. Mivel a Corvinus Akadálymentességi és Fogyatékosságügyi Politikája, a szakmai nyelvezetéből adódóan, esetenként nehezebben értelmezhető, így a mellékletben elérhetővé tesszük a fő tartalmi egységek rövidített összefoglalását 1, illetve a főszövegben kiemeltük a hangsúlyosabb, figyelmet igénylő kulcsfogalmakat. Annak érdekében, hogy a részterületek egyenértékűségét érzékeltessük, a fejezeteket nem láttuk el sorszámozással, mivel valamennyi felsorolt terület azonos prioritás alá esik. A fogyatékosságok és az akadálymentesség értelmezési keretei
# Fogyatékosságok / Akadálymentesség
Napjainkban a fogyatékosság értelmezési tartománya, – mint ahogy már a jelenlegi anyag preambulumában is hangsúlyozzuk – közel sem csak a testi, érzékszervi, mentális, halmozott stb. maradandó károsodások szervi és ezáltal medikális szegmenseire értendő. A fogyatékosság tudomány jelenlegi álláspontja szerint minden tartós károsodás egy szociokulturális hátrányhelyzet következtében válik konkrét fogyatékossággá. Következésképp a befogadó és nyitott Corvinus Egyetem egy olyan környezet kialakítására, közös kimunkálására és fenntartására ad lehetőséget, ahol az érintett hallgató a saját állapotából következő terheket, amennyire lehetséges, megosztja az egyetem polgáraival. Hasonlóan a fogyatékosság fent említett értelmezéséhez az akadálymentességről ma már nem kizárólag a fogyatékossággal élő emberek igényeihez igazított, kialakított épített környezeti miliőben gondolkodunk. Természetesen az akadálymentesítés „klasszikus” értelemben vett épületátalakítási és korszerűsítési munkálatainak elvégzése sem elhanyagolható. Ebben az esetben azonban az egyetemes tervezés kritérium rendszereit elengedhetetlenül figyelembe kell venni. Ez röviden a következőt jelenti: – Egy épület, vagy közterület tervezésénél, vagy az átalakítás, felújítás terveinek kidolgozása során úgy kell eljárni, hogy a társadalom minden tagja számára az önállóan használhatóság, megközelíthetőség úgy valósuljon meg, hogy annak használhatósági és esztétikai kivitelezése ne sugallja a speciális igényekre szabást. – Az infokommunikációs felületek egyre inkább átszövik és alakítják életünket, így az akadálymentes gondolkodás ezeken a platformokon is szükségessé válik. Fontos a másság és a fogyatékosság megbélyegzésmentes reprezentálása az online térben is. A Corvinus Egyetem infokommunikációs tereinek akadálymentes megközelíthetőségének kialakításán keresztül minden fél számára egy könnyebben elérhető és befogadóbb környezet jöhet létre. Amennyiben az akadálymentesség és a fogyatékosság értelmezését ilyen széles spektrumban kezeljük, nem kerülhetjük el például az idegen nyelvű hallgatók és oktatók kihívásaira való fókuszálást sem. Tehát akár a fogyatékosság(ok), akár az akadálymentesség összefüggéseiben gondolkodunk, láthatjuk, hogy nincs olyan egyetemi polgár, akinek számára a befogadó és nyitott Corvinus-modell megvalósulása, ne kínálna komfortosabb egyetemi hétköznapokat.
# Közös értékeink mentén a küldetésünkről / Cselekvési és működési elveink
A Corvinus Egyetem értékhordozó és értékteremtő közösség. Az egyetemi polgárok közötti együttműködés, és bizalom légkörének megteremtése, gondozása elemi érdek. A fogyatékossággal élő hallgatók, oktatók és egyéb munkatársak szerves részét kell képezzék egyetemünk mikro és makroklímájának egyaránt. Ekképpen az egyenlő bánásmód megvalósulása nem egy külön emblematikus cél, mint inkább a hétköznapi működési mód egyik „motorja”. A megújuló Corvinus Egyetem nemcsak hazai és nemzetközi szinten akar a legkiválóbb egyetemmé válni, és ennek érdekében lépéseket tenni, hanem ezzel szoros összefüggésben pozitív társadalmi folyamatokat generáló intézményként is meg kíván jelenni. A társadalmiság fejlődése együtt kell járjon az akadálymentesítés eddigi, alapvetően technikai szemléletének kiterjesztésével, így a bizalom, az emberség és az együttműködés, mint alapvető értékek hozzájárulnak egy alkalmazkodó szociokulturális környezet létrejöttéhez. Egyetemünk stratégiai célként jelölte meg továbbá a nemzetközivé válás fokozatos megvalósítását, így az elkövetkezendő években egyre nagyobb számban várható a nem magyar nyelvű hallgatók és oktatók megjelenése köreinkben. Az Egyetem a többször említett nyitott és befogadó Corvinus-modell által, valamint a globális értelemben komplex akadálymentességi elvek és gyakorlatok mentén, magyarországi iskolapéldává is válhat, mely a jövőben a nemzetközi egyetemi térben történő újra pozicionálást, és versenyelőnyt jelenthet. Elsődleges törekvésünk tehát egy mindenki számára elérhető, megközelíthető, és befogadó környezet kialakítása. Ennek egyik tartó pillére egy nyitott, az egyéni és szervezeti célokhoz egyaránt idomuló kommunikációs kultúra kidolgozása, és folyamatos monitorozása. A másságokról történő diskurzus hazánkban az esetek túlnyomó többségében a hiányokra koncentrál, és ennek következtében hátránykompenzációs keretekben gondolkodik, és a meglátásait is e mentén artikulálja. E tekintetben a hiányokra koncentráló megközelítések túlhaladásában látjuk a befogadó Corvinus-modell egyik előremutató újítását, mely az azonos szintű kiegyenlítés elvén valósulhat meg. Egy olyan integrált tájékoztatási és támogató rendszer kialakítását tervezzük, amely az egyetem valamennyi képzési formájában részt vevő hallgatónak, oktatónak és adminisztratív feladatokat ellátó polgárnak biztosít egy információs hálót, mely segítségével nem kizárólag a fogyatékossággal élők számára elérhető szolgáltatási környezet működése válik elérhetővé. További törekvésünk egy magas szintű egyetemi életpálya megvalósulása a fogyatékosságügyi politikánkban meghatározott irányelvek mentén. Az általunk nyújtott szolgáltatások kínálata és minősége az egyéni szükségletekhez és a közösségi egyetemi célokhoz igazodik. A Corvinus Egyetem fogyatékosügyi szabályzata az a keretrendszer, amelyen
# Egyenlő bánásmód és méltányosság / Érzékeny adatok kezelése
keresztül megvalósíthatónak gondoljuk az akadálymentességi és fogyatékosságügyi politikánk stratégiai céljainak megvalósulását. A fogyatékosság és az akadálymentesség összefüggésében igyekszünk kilépni a társadalmilag megszokott fogalmi kategorizálás kereteiből, melyet az egyetemi élet valamennyi területén fontosnak tartunk megvalósítani. Ezek alapján az idegen nyelvű/külföldi, nem fogyatékos hallgatók beilleszkedési nehézségeinek feltérképezése, és a számukra szükséges segítségnyújtás formáinak kialakítása is ebben a tágabban értelmezett rendszerben foglal helyet. A sikeres egyetemi képzési pálya végigjárását egy olyan mentorprogram kialakításával kívánjuk elősegíteni, mely „biztonsági hálóként” működhetne, és amelynek fontos része az egyenlő esélyű hozzáférés és részvétel biztosítása az egyetem minden tevékenységéhez. Az Alumni szakaszban mindez az információkkal való támogatás révén tud megvalósulni. A hazai és nemzetközi jogszabályokon túl az egyetemi szabályzatok rendszerében – és ezen dokumentum megalkotásával szintúgy –, arra fókuszálunk, hogy az akadálymentesítés minél szélesebb, szellemi és gyakorlati, köre legyen biztosítható a fogyatékossággal élő hallgatóink, az őket oktató és segítő munkatársak számára egyaránt. Az előírt követelmények teljesíthetőségét szem előtt tartva szükséges a hallgató lehetőségeihez igazítani a számonkérés követelményeit. Az egyetem valamennyi polgára kötelező módon tiszteletben tartja a fogyatékossággal élő hallgatók személyes adatainak bizalmas kezelését. Ugyanakkor ez a tiszteletteljes légkör ösztönözheti ezen hallgatókat arra, hogy nehézségeikről, akadályozottságukról őszintén és nyitottan tudjanak beszélni a Corvinus Egyetem tereiben.
# Szervezeti és működési keretek / gyakorlati tevékenységekről
Úgy a szakembereinknek, mint az egyetem valamennyi polgárának készen kell állni azon elvárásoknak eleget tenni, melyek sikerre vihetik a hallgatót a diploma megszerzéséig, valamint más társterületekkel karöltve segíteni őt a tanulói státuszból a munkavállalói létre való átállásban, az alábbi alapelvek figyelembevétele mellett: – A fogyatékosság tényének a lehető legkisebb nyilvánosságot adni. – Fontos, hogy a végzettség vagy a fokozat megszerzését igazoló oklevél kiállításához szükséges, a vonatkozó jogszabályok által meghatározott kimeneti követelmények ne sérüljenek. Illetve szintén lényeges szempont, hogy a személyre szabott akadálymentesítő jellegű, követelményspecifikus módszerek és támogatások alkalmazása – az egyenlő bánásmód elvei szerint – ne legyenek méltánytalanok a hallgatótársakkal szemben sem. – Szervezeti működési keretrendszerünk biztosítja a személyre szabott életúthoz való segítségnyújtást, melynek része és irányadója a jelenleg is érvényben lévő Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzatunk, ami mentén a Fogyatékosügyi Bizottság (FoB) is végzi munkáját. A hallgatói életpálya szakaszaihoz illeszkedő támogatási elvekről és A Corvinus Egyetemre érkező és a tanulmányaikat itt végző, fogyatékossággal élő hallgatók igényeihez igazodóan, három szakaszt határoz meg a dokumentum. Ezek a sikeres hallgatói életpálya végigjárása felé tett komplex kezdeményezésekről, a látásmódok mibenlétéről és a gyakorlati lépések kereteihez nyújtanak szempontokat.
# Az egyetemre történő beilleszkedés szakasza / A tanulás támogatás szakasza
Első lépésben a személyre szabott igények felmérése szükséges. Ezt követően mind az érintett hallgató, mind a leendő hallgatótársai, nem utolsó sorban pedig a leendő oktatói tekintetében egy érzékenyítő, aktív diszkurzusba ágyazott integrációs folyamat kidolgozása és megvalósítása szükséges. Mindezek megalapozzák egy sikeres egyetemi életút lehetőségét, továbbá utat nyitnak a soron következő hallgatói szakasz kidolgozásához. Ezen túlmenően ebben az időszakban minden egyes személyes siker ösztönző tényező lehet mindazon fogyatékossággal élő ember számára, aki megvalósíthatatlannak gondolta felsőoktatásban való részvételét. Ehhez arra van szükség, hogy az egyetem kommunikációjában ezek a sikerek folyamatosan megjelenjenek. A fent említett érzékenyítés finomhangolásán túl a konkrét segítség nyújtás időszaka veszi kezdetét. A tanulmányok sikeres elősegítését és megvalósítását támogató lépések mikéntjeiről, jelen dokumentum Alkalmazható és igénybe vehető támogatások irányelvei című fejezete ad részletes betekintést. Ebben a pontban a működési módjuk elméleti horizontjait érintjük elsődlegesen. Mindennemű, az érintett hallgatónak jutatott anyagi, technikai, szellemi stb. támogatások azt a kifejezett célt szolgálják, hogy a képzettség megszerzéséhez vezető utat, utakat a lehető legteljesebb mértékben akadálymentessé tegyék. Természetesen a Fogyatékosügyi Bizottság (FoB) által jóváhagyott támogatások igazodnak az egyetemi képzések szakmai és minőségbiztosítási előírásaihoz, elvárásaihoz. Továbbá a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi törvény és a végrehajtását szabályozó Kormány rendeletekhez, valamint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) előírásaihoz egyaránt. Az igényelt és rendelkezésre bocsájtott kedvezmények, mentességek és támogatások a fogyatékossággal élő hallgató képességeinek kiteljesedését és a kitűzött egyetemi karrier cél elérését szolgálják, ezek azonban nem jelentik a képzési kimeneti követelményekben meghatározott szakmai kompetenciák megszerzésének és számonkérésének felülírását.
# A tanulás támogatás szakasza / A karrier építés szakasza
Törekedni kell arra, hogy a hallgató összhangba tudja hozni a saját karrier elképzeléseit a majdan megszerezni kívánt egyetemi végzettség által nyújtott valós lehetőségekkel. A Hallgatói Tanácsadás és Támogatás karriertámogatás szolgáltatásai minden hallgató számára elérhetőek. E szolgáltatások segítségével a hallgatók tudatosabbak lehetnek az életpályatervezésben, segítséget kapnak a kompetenciafejlesztéshez és ezáltal adaptívabban illeszkedhetnek a munkaerőpiac kihívásaihoz. A PhD képzés második szakaszában résztvevő hallgatónak az életpálya modell kínálta lehetőségekről tájékoztatást tudunk adni, a célkitűzései megvalósításához szükséges elvi és gyakorlati lépésekben való eligazodásban pedig segítséget tudunk nyújtani. A Corvinus befogadó egyetemmé válásának eszmei és morális feltételeiről Elkötelezettek vagyunk egy olyan támogató komplex egyetemi közösség létrejöttének a kialakulásában, amelyben a fogyatékossággal élő hallgatók is a lehető legteljesebb mértékben akadálymentesé váló környezetben sikeresen kiteljesedhetnek az egyetemi, a tudományos, vagy az általuk választott szakmai közösségben. A képzési programok sikeres befejezéséhez szükséges személyes készségek és képességek kiteljesedésében nyújtott segítség lehetővé válik minden egyetemi hallgatónk számára, mely által a szükséges, komplex ismeretek megszerzése is megvalósul. Az egyéni kompetenciák, illetve a hozzájuk vezető út sokfélesége magától értetődő, függetlenül attól, hogy az egyetemi polgár fogyatékossággal élő, avagy sem. A jelenkor emberi közösségeinek egyik összetartó ereje lehet az egyéni élethelyzetek különbözőségéből adódó lehetőségek „szintkülönbségeinek” kiegyenlítésére tett törekvések támogatása. Ezért hozzák létre például az egyetemek a szociális jellegű támogatási formáikat, hogy a tehetséges, ám hátrányos környezetből érkező, hallgatóik számára se veszszen el a sikeres életpálya építés lehetősége. Ezért ez a tevékenység önmagában akadálymentesítő jellegű, függetlenül attól, hogy a támogatott hallgatók fogyatékossággal élők, avagy sem. Éppen ezért az akadályokra és a fogyatékosságokra úgy tekintünk, mint lehetőségre. Mindezek közös megismerésére és felfedezésére, valamint a bennük lévő hajtóerők közös kiaknázására nyílik lehetőség a befogadó Corvinus Egyetem koncepciójának gyakorlatban történő megvalósítása által. Olyan egyetem létrehozására törekszünk, ahol a fogyatékossággal élő embereket értékes, hozzájáruló személyekként és a közösség teljesjogú tagjaiként fogadják el. Azon hazai jogszabályok, amelyek alapján a Corvinus Akadálymentességi és
# A karrier építés szakasza / Fogyatékosságügyi Politikája készült
A dokumentumban megfogalmazott célkitűzések és gyakorlati cselekvések alakjául az alábbi hazai-, nemzetközi jogszabályok, valamint egyetemi rendelkezések szolgálnak: – 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról – 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről (Célja: „valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára, és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása”) – 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról – 370/2017. (XII. 8.) Korm. rendelet a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéről – 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről – 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról – 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről – A Kormány 1187/2020. (IV. 28.) Korm. határozata az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2022. évig tartó Intézkedési Tervéről – HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER (SZMSZ III. KÖTET) 5. RÉSZ Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat. A Kuratórium 31/2020. (08. 18.) számú határozatával elfogadta a Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzatot.
# Melléklet / TARTALOMJEGYZÉK
A Preambulumban jelzettek szerint: „Mivel a Corvinus Akadálymentességi és Fogyatékosságügyi Politikája a szakmai nyelvezetéből adódóan esetenként nehezebben értelmezhető, így a mellékletben elérhetővé tesszük a fő tartalmi egységek rövidített összefoglalását.” Ez az akadálymentesítő funkcióval is bíró szöveg fog a mellékletbe kerülni, melynek összeállítása a 3. számú lábjegyzetben írtak szerint a főszöveg hivatalossá válása után fog megtörténni. Budapesti Corvinus Egyetem 1 a Corvinus Akadálymentességi és Fogyatékosságügyi Politikája 1 Preambulum 1 A fogyatékosságok és az akadálymentesség értelmezési keretei 2 Fogyatékosságok 2 Akadálymentesség 2 Közös értékeink mentén a küldetésünkről 2 Cselekvési és működési elveink 3 Alkalmazható és igénybe vehető támogatások irányelvei 3 Hallgatói életpályát átívelő támogatás 4 Egyenlő bánásmód és méltányosság 4 Érzékeny adatok kezelése 4 Szervezeti és működési keretek 4 A hallgatói életpálya szakaszaihoz illeszkedő támogatási elvekről és gyakorlati tevékenységekről 4 Az egyetemre történő beilleszkedés szakasza 4 A tanulás támogatás szakasza 5 A karrier építés szakasza 5 A Corvinus befogadó egyetemmé válásának eszmei és morális feltételeiről 5 Azon hazai jogszabályok, amelyek alapján a Corvinus Akadálymentességi és Fogyatékosságügyi Politikája készült 6 Melléklet 6
Corvinus Nemek Közötti Esélyegyenlőségi terv 2025-2026
# Corvinus nemek közötti esélyegyenlőségi terv / BEVEZETÉS
A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Corvinus) határozottan elkötelezte magát amellett, hogy valamennyi akadémiai területen és szolgáltató területen foglalkoztatott) munkatársa és hallgatója számára egyenlő esélyeket teremtsen, ahogyan azt a 2016-ban elfogadott Esélyegyenlőségi Szabályzat is egyértelműen rögzíti, különös tekintettel a nemek közötti esélyegyenlőség kérdéseire. Ezt az elkötelezettséget erősíti a 2025–2028-as „Híd-stratégia” Intézményfejlesztési Terv, amelyet a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriuma stratégiai irányai alapján az Egyetem Szenátusa elfogadott. A Corvinus Nemek Közötti Esélyegyenlőségi Terve (a továbbiakban: Corvinus NKET)az egyetemi irányelvek, szabályzatok és szervezeti struktúrák felülvizsgálatának és aktualizálásának rendkívül fontos része, a 2021 óta felülvizsgált egyetemi szabályzatokkal és az aktuális hazai és európai irányelvekkel és ajánlásokkal összhangban került kidolgozásra, például az Európai Bizottság (Horizont Európa általános mellékletek, Horizont Európa iránymutatás a nemek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó tervekről 2021. szeptember 27.) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (2021. július 14-ei ajánlása) által kiadott ajánlásokhoz igazodva. A 2024-es irányítási és szervezeti átalakulás eredményeként az Intézményfejlesztési Tervben (Híd-stratégia 2025–2028) is megkezdődött az intézmény működésének és általános küldetésének átfogó újragondolása. Ennek az átalakulásnak a fényében a Corvinus NKET pozicionálása és irányítása alaposabb felülvizsgálatot igényelt annak érdekében, hogy a tervezett új intézményi keretek között továbbra is biztosítható legyen a program relevanciája, összehangolása és hatása. Mivel ez a felülvizsgálati folyamat még folyamatban van, a folyamatosság fenntartása és a tényeken alapuló fejlesztés támogatása érdekében jött létre ez a dokumentum. A Corvinus NKET elsődleges célja, hogy intézményi célokat határozzon meg és összehangolt intézkedéseket biztosítson a nemek közötti esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az egész egyetemen, hogy megerősítse a nemek közötti esélyegyenlőséget elősegítő, a megkülönböztetést megakadályozó és a tudományos és szakmai életben való részvételt biztosító szervezeti kultúrát. A Corvinus NKET stratégiai dokumentum, amelyet a szokásos eljárás szerint intézkedési tervek egészítenek ki, meghatározva a prioritásokat, a felelős érdekelt feleket, a fő teljesítménymutatókat és az intézkedések ütemezését. A Corvinus NKET a következő öt kulcsfontosságú beavatkozási területet öleli fel: A NEMEK KÖZÖTTI ESÉLYEGYENLŐSÉG A REKRUTÁCIÓ ÉS A SZAKMAI ELŐMENETEL TERÉN
# TERÉN / Nő (%) Férfi (%)
A NEMEK EGYENSÚLYA A VEZETÉSBEN ÉS A DÖNTÉSHOZATALBAN (2) A MUNKA ÉS A MAGÁNÉLET EGYENSÚLYA ÉS A BEFOGADÓ SZERVEZETI KULTÚRA (3) A NEMI DIMENZIÓ INTEGRÁLÁSA A KUTATÁSI ÉS AZ OKTATÁSI TARTALOMBA (5) Az egyes kulcsfontosságú beavatkozási területek tekintetében a jelenlegi bevált gyakorlatokat és eljárásokat meg kell erősíteni, valamint új intézkedéseket és kezdeményezéseket kell indítani az akadémiai területen és a szolgáltató területen foglalkoztatott munkatársak és a hallgatók számára, támogatva a nemek egyensúlyát és esélyegyenlőségét az adott területen. A CORVINUS NKET ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI ÉS INTÉZKEDÉSEI KULCSFONTOSSÁGÚ BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK SZERINT (2025–2026) A NEMEK KÖZÖTTI ESÉLYEGYENLŐSÉGA REKRUTÁCIÓ ÉS A SZAKMAI ELŐMENETEL A Corvinus elkötelezett az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosítása mellett minden jelentkező, hallgatóés munkavállaló számára mind az akadémiai területen és mind a szolgáltató területen foglalkoztatott tumunkatársak toborzása és az általuk betöltött pozíciók tekintetében, valamint a nemzeti és intézményi szabályozásokkal összhangban. Az alábbi táblázatok a Corvinus akadémiai területen és a szolgáltató területen foglalkoztatott munkatársi állomány teljes összetételét, valamint a szervezeti egységek szerinti arányokat mutatják. 1.1. táblázat: Az akadémiai területen és a szolgáltató területen foglalkoztatott munkatársak nemek szerinti összetétele (2025. október, FTE) Szolgáltató területen foglalkoztatott 72,3 27,7 munkatársak (355/491) (136/491) Akadémiai területen foglalkoztatott 39,1 60,9 munkatársak (203/518) (315/518) Minden munkavállaló 55,0 45,0
# Nő (%) Férfi (%) / (558/1.009) (451/1.009)
A szolgáltató területen foglalkoztatott munkatársak körében nemek közötti egyensúlyban aránybeli eltérés van: 72,3% a női és 27,7% a férfi munkavállalók aránya, és a szakmai előmeneteli lehetőségek nem egyértelműek. Az akadémiai területen foglalkoztatott munkatársak körében is látható némi eltérés a nemek közötti egyensúlyban: 39,1% a női és 60,9% a férfi oktatók aránya. A Híd-stratégia (2025–2028) és az Akadémiai Életpályamodell ugyanakkor részletes karrierutakat és fejlődési lehetőségeket határoz meg az oktatók számára, és célként tűzi ki a 40%-os női arány elérését. Összességében a nemek megoszlása intézményi szinten kiegyensúlyozottnak tekinthető, a nők az összes alkalmazott 55%-át, a férfiak pedig 45%-át teszik ki. Amint az alábbi táblázatokból kiderül, az akadémiai területen foglalkoztatott munkatársak esetében a nők aránya 16% és 55% között mozog az egyes intézetekben és kutatóhelyeken, és csak néhány egységben közelíti meg a nemek közötti egyensúlyt (40–60% között). A szolgáltató területen foglalkoztatott munkatársak esetében az eltérés jelentősebb, mivel csak kevés egység közelíti meg a nemek közötti egyensúlyt, bár van néhány olyan részleg, ahol csak egyetlen alkalmazott dolgozik, ami némileg torzítja az összképet. Összességében az egyetem teljes állományának 55%-a nő, akiknek az aránya aszolgáltató területen foglalkoztatott munkatársak körében magasabb (72%), mint az akadémiai területen foglalkoztatott munkatársak körében (39%). 1.2. táblázat: Az akadémiai területen foglalkoztatott munkatársak nemek szerinti összetétele Intézetek/Kutatóhelyek szerint (2025. október, FTE)
# Nő (%) Férfi (%) / Nő (%) Férfi (%)
Számviteli és Jogi Intézet 46,9 53,1 Adatelemzés és Informatika Intézet 39,5 60,5 Közgazdaságtan Intézet 18,0 82,0 Vállalkozás és Innováció Intézet 38,7 61,3 Pénzügy Intézet 35,9 64,1 Globális Tanulmányok Intézet 36,8 63,2 Marketingés Kommunikációtudományi 54,2 45,8 Intézet Operáció és Döntés Intézet 48,8 51,2 Társadalomés Politikatudományi Intézet 31,3 68,7 Vezetéstudományi Intézet 44,3 55,7 Fenntartható Fejlődés Intézet 44,1 55,9 Corvinus Institute for Advanced Studies 20,0 80,0 Regionális Energiagazdasági Központ 40,0 60,0 1.3. táblázat: A szolgáltató területen foglalkoztatott munkatársak nemek szerinti összetétele szolgáltatási területenként (2025. október, FTE) Campus Szolgáltatások 34,8 65,2 Kommunikáció 81,8 18,2 Szervezeti Kultúra és Humánpolitikai 81,8 18,2 igazgatóság Digitális Innováció 40,0 60,0 Pénzügy 86,5 13,5 IT Szolgáltatások 10,0 90,0 Jog és Beszerzés 83,3 16,7 Stratégia és Minőségfejlesztés 60,0 40,0 1.4. táblázat: A szolgáltató területen foglalkoztatott munkatársak nemek szerinti összetétele intézetek és kutatóhelyek szerint (2025. október, FTE)
# Nő (%) Férfi (%) / Nő (%) Férfi (%)
Számviteli és Jogi Intézet 75,0 25,0 Adatelemzés és Informatika Intézet 100,0 0,0 Közgazdaságtan Intézet 100,0 0,0 Vállalkozás és Innováció Intézet 100,0 0,0 Pénzügy Intézet 100,0 0,0 Globális Tanulmányok Intézet 66,7 33,3 Marketingés Kommunikációtudományi 66,7 33,3 Intézet Operáció és Döntés Intézet 100,0 0,0 Társadalomés Politikatudományi Intézet 100,0 0,0 Vezetéstudományi Intézet 40,0 60,0 Fenntartható Fejlődés Intézet 100,0 0,0 Corvinus Institute for Advanced Studies 50,0 50,0 Regionális Energiagazdasági Központ 100,0 0,0 1.5. táblázat: A szolgáltató területen foglalkoztatott munkatársak nemek szerinti összetétele tudományos támogatási területenként (2025. október, FTE) Karriertámogatási Szolgáltatások 100,0 0 Közösségi Alapú Oktatási és Kutatási 100,0 0 Központ – Corvinus Science Shop Idegennyelvi Oktatási és Kutató Központ 69,4 30,6 (IOK) Pályázati és Projekt Központ 88,9 11,1 Testnevelési és Sportközpont (TSK) 60,0 40,0 Tehetségmenedzsment Központ 0,0 100,0 Tanításés Tanulástámogatási Központ 62,5 37,5 Operatív főigazgató közvetlen szervezet 0,0 0,0 Vállalati és Intézményi Kapcsolatok 75,0 25,0 Corvinus Doktori Iskolák 85,7 14,3 Nemzetközi kapcsolatok igazgatója 25,0 75,0 közvetlen szervezet Nemzetközi Mobilitás 100,0 0,0 Programmenedzsment 76,0 24,0 Titkárság 100,0 0,0 Hallgatói Jólét és Közösség 91,7 8,3 Tanulmányi Ügyek 83,1 16,9 Egyetemi Könyvtár 75,0 25,0
# Nő (%) Férfi (%) / Nő (%) Férfi (%)
Oktatási rektorhelyettes közvetlen 100,0 0,0 szervezet Kutatási és akadémiai közösségért felelős 50,0 50,0 rektorhelyettes Hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes 100,0 0 közvetlen szervezet A Corvinus átfogó célkitűzéseket és intézkedéseket fogalmaz meg annak érdekében, hogy csökkentse a nemek közötti egyensúlyhiányt ezeken a területeken. 1.6. táblázat: Általános célkitűzések és intézkedések a kulcsfontosságú beavatkozási területen (1) Célok Intézkedések: Mutató Célkitűzés 2026-ra A nemek közötti A Híd-stratégia Férfiak és nők aránya az A nemek közötti arány egyensúly erősítése az karrierfejlesztési akadémiai területen és a stratégiai célként akadémiai területen és a lépéseinek megvalósítása szolgáltató területen meghatározott szolgáltató területen foglalkoztatott tartományba való foglalkoztatott munkatársak körében elmozdítása munkatársak körében A nemek közötti A nemek közötti A nemek közötti (Első) iránymutatások esélyegyenlőséget esélyegyenlőséget esélyegyenlőséget jóváhagyása, és 100%-os figyelembe vevő figyelembe vevő figyelembe vevő, alkalmazása a toborzási toborzási irányelvek toborzási irányelvek jóváhagyott eljárásokban kidolgozása és jóváhagyása iránymutatások bevezetése Bias awareness és nemi Képzési lehetőségek Azonosított és közzétett Legalább egy képzési esélyegyenlőségi képzés azonosítása képzési és lehetőségek lehetőség elérhető az biztosítása száma intraneten 2026-ra, és a
# Nő (%) Férfi (%) / Nő (%) Férfi (%)
A NEMEK KÖZÖTTI EGYENSÚLY A VEZETÉSBEN ÉS A DÖNTÉSHOZATALBAN A Corvinus vezetői és döntéshozó testületeinek összetétele a különböző szinteken eltérő nemi összetételt mutat, azonban a vezetői pozíciók összességében jelenleg kiegyensúlyozottnak tekinthetők, mivel a nők és a férfiak egyaránt 50%-ban képviseltetik magukat. A nemek megoszlása szintén változó a főbb egyetemi testületekben. Ezek az adatok rávilágítanak a a vezetési és döntéshozatali struktúrákban fennálló különbségekre, és hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy minden szinten további intézkedések támogassák nagyobb egyensúly elérését. Az alábbi táblázatok a Corvinus vezetői pozícióiban és főbb bizottságaiban dolgozók nemek szerinti összetételét foglalják össze. 2.1. táblázat A vezetői pozíciókban dolgozók nemek szerinti összetétele (2025. október, FTE) Vezetői Bizottság 42,9 57,1 Akadémiai vezetők 41,2 58,8 Szolgáltató és támogató 63,2 36,8 területek vezetői* * Az NKET vonatkozásában vezető alatt értünk, minden olyan munkavállalót, aki a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerint vezető állású munkavállalónak minősül. 2.1. táblázat Nemek szerinti összetétel a főbb egyetemi szervekben (2025. október, FTE) Szenátus 28,1 71,9 Egyetemi Doktori Tanács 23,1 76,9 Oktatási Bizottság 52,2 47,8 Kutatási Bizottság 37,5 62,5 Akadémiai Életpálya Bizottság 44,5 55,5 A Corvinus átfogó célkitűzéseket és intézkedéseket fogalmaz meg annak érdekében, hogy csökkentse a nemek közötti egyensúlyhiányt ezeken a területeken. 2.3. táblázat Általános célkitűzés és intézkedések a kulcsfontosságú beavatkozási területen (2) Célkitűzések Intézkedések: Mutató Célkitűzés 2026-ra A nemek közötti A nemek közötti A nők és férfiak aránya A nemek közötti arány egyensúly erősítése a a összetétel éves a vezetői pozíciókban és 40–60%-os egyensúlyi vezető pozíciókban és monitorozása vezetői bizottságokban tartományba való bizottságokban pozíciókban és elmozdítása
# érdekében számára / Kulcsfontosságú beavatkozási terület (3)
Nemek közötti Vezetői fejlesztési Évente felkínált vezetői Legalább egy egyensúly a vezetésben lehetőségek bővítése a fejlesztési lehetőségek intézményi vezetői és bizottságokban kiegyensúlyozott száma fejlesztési program MUNKA ÉS MAGÁNÉLET EGYENSÚLYA ÉS BEFOGADÓ SZERVEZETI KULTÚRA A Corvinuson az elmúlt években jelentős előrelépés történt a munka és a magánélet egyensúlya, valaminta befogadó szervezeti kultúra terén. A korábbi értékelésekre építve, amelyek a hatékony kommunikáció és a családdal kapcsolatos támogatás hivatalos szabályozásának hiányát állapították meg, már jelentős előrelépés történt. Öt fókuszcsoportos megbeszélést követően a Corvinus Szintézis Program eredményeként az Elnöki Testület (a Vezetői Bizottság jogelődje) elfogadta a családbarát irányelvet, amely 2023. november 1-jén lépett hatályba. Az irányelv számos kedvezményt kínál a kisgyermekes alkalmazottaknak, kiegészítve a magyar és angol nyelven elérhető HR-irányelvekkel, amelyeket minden újonnan belépő munkavállalóval ismertet az intézmény: plusz szabadság a gyermekek után (a Kollektív szerződés alapján) a szülők részmunkaidős foglalkoztatásának biztosítása, a 12 év alattigyermeket nevelő munkavállaló mentesülhet a munkavégzés alól a gyermek betegsége idejére, extra juttatások a gyermekek után stb. Az olyan kezdeményezések, mint a Szülők Klubjának szervezése és a Családbarát Munkahely Tanúsítvány sikeres megszerzése 2025 nyarán, tovább bizonyítják a befogadás iránti elkötelezettséget. A Corvinus külön meghívást kapott a 2025 őszén megrendezésre kerülő Egyetemi Családbarát Legjobb Gyakorlatok Workshopra, ahol az egyetem a magyar felsőoktatási szektor úttörőjeként képviseltetheti magát családbarát legjobb gyakorlataival és stratégiai megközelítésével. Ezek a fejlesztések tükrözik az egyetem megújult küldetését, jövőképét és értékeit, az azt szolgáló vezető képzésben elért eredményeket, a munkavállalói elkötelezettségi felméréseket, a vezetői készségek értékelését a munkaerő-felvétel során, a nemek arányának növelését a vezetői pozíciókban, a belső jólléti hálózat és felmérés elindítását, a munkavállalói kedvezmények forrásairól szóló kommunikáció felülvizsgálatát az intraneten, a kedvezményekre vonatkozó információk integrálását a munkatársak eligazításába, valamint a helyszíni orvosi szolgáltatások elindítását. Ezenkívül az egyetem számos sportolási és jólléti lehetőséget biztosít a munkavállalók számára, többek között heti edzéseket és csapatsportokat. A dolgozók emellett kedvezményeket kapnak a Corvinus Sport Centerben, és lehetőségük van All You Can Move bérletet vásárolni. Ezek az intézkedések együttesen hozzájárulnak egy olyan támogató szervezeti kultúra kialakításához, amely elősegíti a munka és a magánélet egyensúlyát, a
# Kulcsfontosságú beavatkozási terület (4) / A NEMI ALAPÚ ERŐSZAK ELLENI INTÉZKEDÉSEK
befogadást, valamint a Corvinust nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi színtéren is modellértékűvé teszik. 3.1. táblázat Fő célkitűzések és intézkedések a kulcsfontosságú beavatkozási területen (3) Célkitűzések Intézkedések: Mutató Célkitűzés 2026-ra Befogadó szervezeti Megújult küldetés, Frissített Befejezett frissítés és kultúra kialakítása jövőkép és értékek dokumentumok és terjesztés Belső jólléti hálózat Szervezeti ábra, Periodikus események, Belső jólléti felmérés Kifejlesztett felmérés, Felmérés elindul, Bár az egyetem Etikai Kódexe részben foglalkozik a nemi alapú erőszakkal és a szexuális zaklatással kapcsolatos kérdésekkel, az egyetem fontosnak tartja, hogy létezzen dedikált és megbízható rendszer az ilyen esetek jelentésére az egyetemi közösség részére. Ennek érdekében tervezi, hogy szabályozza a belső visszaélések bejelentésének rendjét a munkavállalók tekintetében, valamint a Hallgatói esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód szabályzatban a panasztétel lehetőségét a hallgatók számára amely dokumentumok biztosítják a biztonságos, bizalmas és könnyen hozzáférhető jelentési mechanizmusokat. A további előrelépés érdekében a Corvinus a következő célokat és intézkedéseket fogalmazza meg, és küldetésének tekinti, hogy még nagyobb hangsúlyt helyezzünk a megelőzésre, valamint széleskörű oktatást támogassunk annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az ilyen események. 4.1. táblázat Fő célkitűzések és intézkedések a kulcsfontosságú beavatkozási területen (4) Célkitűzések Intézkedések: Mutató Célkitűzés 2026-ra Belső visszaélések Belső Jóváhagyott belső A belső bejelentésére szolgáló visszaélésbejelentés visszaélésbejelentés visszaélésbejelentés rendszer kialakítása és rendjéről szóló rendjéről szóló rendjéről szóló fenntartása, amely rendelkezés kidolgozása rendelkezés megléte rendelkezés jóváhagyása biztosítja a visszaélések és bevezetése és bevezetése 2025 biztonságos, bizalmas és végéig hozzáférhető jelentését A Hallgatói A Hallgatói Jóváhagyott Hallgatói Hallgatói Követelményrendszer esélyegyenlőségi és esélyegyenlőségi és esélyegyenlőségi és 10. részét képező egyenlő bánásmódról egyenlő bánásmód egyenlő bánásmód Hallgatói szóló szabályzat szabályzatban foglalt szabályzat jóváhagyása
# elérhetősége venni a tájékoztatókon / Kulcsfontosságú beavatkozási terület (5)
esélyegyenlőségi és kidolgozása és panasztételi folyamatra és bevezetése 2025 egyenlő bánásmód bevezetése vonatkozó rendelkezések végéig szabályzat kialakítása, a megléte panasztételre, valamint a panasz elbírálására vonatkozó eljárásrend kialakítása A nemi alapú erőszakkal Átfogó képzés A képzésen résztvevő Lehetőségek kapcsolatos tudatosság biztosítása a nemi alapú oktatók, munkavállalók, feltérképezése az növelése erőszakról és a szexuális hallgatók aránya egyetemi közösség tagjai minden tagja számára kurzusok bevezetése, A NEMI DIMENZIÓ INTEGRÁLÁSA A KUTATÁSI ÉS AZ OKTATÁSI TARTALOMBA A Corvinuson a nemi dimenzió szórványosan jelenik meg a különböző kutatási programokban és tanulmányi programokban, és általános és szisztematikus megközelítéssé kell válnia a tudományos tevékenységekben. A nemi dimenzió hatékonyabb integrálása érdekében az alábbi célkitűzéseket és intézkedéseket határoztuk meg: 5.1. táblázat: Fő célkitűzések és intézkedések a kulcsfontosságú beavatkozási területen (5) Célkitűzések Intézkedések: Mutató Célkitűzés 2026-ra A nemi dimenzió A nemek közötti A nemek közötti Legalább egy jelenlétének növelése a esélyegyenlőség esélyegyenlőség jóváhagyott és az egész tanításban tantervekbe történő általános érvényesítésére egyetemen terjesztett
# – INTÉZETEK, TANSZÉKEK, KUTATÓHELYEK / DOKTORANDUSZ ÖNKORMÁNYZAT
A nemi dimenzió Azoknak a kiemelt A nemi dimenzióval Legalább 3 jelenlétének növelése a kutatási területeknek az kapcsolatos kiemelt kulcsfontosságú terület kutatásban azonosítása, ahol a területek és kutatási prioritásként való A Corvinus NKET megvalósítása az egész szervezet bevonásával, valamennyi érintett egység és bizottság bevonásával történik, a párbeszéd, a részvétel, az együttműködés és a közös megvalósítás alapelveit követve. A szervezeti egységek, az egyetemi testületek, a szakszervezetek és a vezető állású munkavállalók konkrét feladatokat kapnak az NKET kidolgozásában és megvalósításában, például az alábbiak: – ETIKAI, FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI ÉS FENNTARTHATÓSÁGI (EFF) KÖZPONT, AMELYET A FENNTARTHATÓSÁGÉRT FELELŐS DÉKÁN FELÜGYEL, SZAKÉRTŐK ÉS HALLGATÓK – STRATÉGIA ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉS, SZERVEZETI KULTÚRA ÉS HUMÁNPOLITIKA IGAZGATÓSÁG, HALLGATÓI ÜGYEK TERÜLETE, JOG ÉS BESZERZÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKSZERVEZET, CORVINUS ALKALMAZOTTI TANÁCS HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT, A Corvinus NKET sikeres végrehajtása érdekében évente adatgyűjtésre és -elemzésre, az intézkedések és KPI-k nyomon követésére, értékelésre és felülvizsgálatra van szükség, az egyetemen belüli és kívüli érdekeltekkel együttműködésben és párbeszédben. Az adatokat az öt kulcsfontosságú beavatkozási területre meghatározott mutatókkal összhangban kell gyűjteni és elemezni. A következő NKET kidolgozása során értékelni kell az ebben a dokumentumban meghatározott célkitűzéseket és azok megvalósulásának mértékét, ami az új, többéves célok meghatározásának alapjául szolgál. A jelen NKET-et a Vezetői Bizottság és a Szenátus hagyja jóvá, az Esélyegyenlőségi Bizottság és a Corvinus Alkalmazotti Tanácsa által végzett előzetes felülvizsgálatot követően. A NKET felügyeletét és éves felülvizsgálatát a Stratégiai és Minőségfejlesztési Bizottság és az Esélyegyenlőségi Bizottság együttesen végzik, amely Bizottságok az éves jelentések alapján értékelik a folyamatok előrehaladását, és ajánlásokat tesznek a Vezetői Bizottságnak a meglévő intézkedések folytatására vagy új célok hozzáadására vonatkozóan. A rektor a NKET megújításának, és az éves felülvizsgálatának stratégiai vezetőjeként munkacsoportot hoz létre a Stratégiai és Minőségfejlesztési Bizottság és az Esélyegyenlőségi Bizottság munkájának támogatása céljából. A munkacsoport tagjai legalább egy tag a Vezetői Bizottságból, a fenntarthatóságért felelős dékán, valamint képviselők a Stratégiai és Minőségfejlesztési szervezeti egységtől, az Esélyegyenlőségi Bizottságból, a Kultúra és Humán Erőforrás szervezeti egységtől, a Támogatások és Projektek Központjából, valamint a Jogi és Beszerzési Szolgáltatások szervezeti egységtől. Szükség esetén további tagok is csatlakozhatnak. Szervezeti
# DOKTORANDUSZ ÖNKORMÁNYZAT / TARTALOMJEGYZÉK
egységek szintjén az egyetem szervezeti egységei felelősek a hatáskörükbe tartozó intézkedések végrehajtásáért és a monitoringhoz szükséges adatok szolgáltatásáért. Ez a dokumentum, amely meghatározza a 2025–26-os időszakra vonatkozó NKET-t, tartalmazza a végrehajtandó és nyomon követendő intézkedéseket. Ezzel párhuzamosan megkezdődik egy hosszabb távú terv kidolgozása, amelybe a folyamat során az érintett érdekelt feleket is bevonják. Az egyetemi közösség visszajelzéseinek és javaslatainak becsatornázása érdekében az Esélyegyenlőségi Bizottság egy külön gep@uni-corvinus.hu e-mail fiókot hoz létre és kezel. Az egyetemi közösség visszajelzéseit az éves intézkedési tervek kidolgozása során figyelembe veszik. A Corvinus NKET tervet – az Esélyegyenlőségi Bizottság 2025. 12.11-i ülésén hagyta jóvá; – az Alkalmazotti Tanáccsal egyeztetve – a Vezetői Bizottság 2025.12.16-án – a Szenátus pedig 2025.12.18-án fogadta el. Budapest, 2025. december 18. Budapesti Corvinus Egyetem 1 Corvinus nemek közötti esélyegyenlőségi terv 1 BEVEZETÉS 1 A CORVINUS NKET ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI ÉS INTÉZKEDÉSEI KULCSFONTOSSÁGÚ BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK SZERINT (2025–2026) 2
# Esélyegyenlőségi bizottság ügyrendje 1 / Preambulum
Eredeti, aláírt pdf Az Esélyegyenlőségi Bizottság EB–3/ 2022. (XII.1.) számú határozatával elfogadva.
# 1. § / Preambulum / Az Ügyrend hatálya
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Esélyegyenlőségi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) – az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend (továbbiakban: SZMR) és az Esélyegyenlőségi szabályzat alapján – működési rendjét (a továbbiakban: Ügyrend) az alábbiakban állapítja meg.
# 2. § / Preambulum / Az Ügyrend hatálya
2. § (1) Az Ügyrend személyi hatálya a Bizottság valamennyi résztvevőjére, tagjaira és a meghívottakra egyaránt kiterjed. (2) Az Ügyrend tárgyi hatálya a Bizottság teljes működésére, bármely hatáskörébe tartozó ügyben történő eljárására kiterjed azzal, hogy azokban az ügyekben, amikor a Bizottság esélyegyenlőséggel kapcsolatos egyedi hallgatói vagy munkavállalói panaszokat vizsgál ki, akkor jelen Ügyrendet az Esélyegyenlőségi szabályzatban foglalt eljárási szabályokkal együtt kell alkalmazni annak érdekében, hogy az eljárást kezdeményező és az eljárás alá volt személyek eljárási jogai és kötelezettségei magas szinten szabályozott és biztosított legyen. (3) A Bizottság működésével kapcsolatos azon kérdésben, amelyet jelen Ügyrend nem, vagy nem kellő részletességgel szabályoz, az Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke dönt. Az Esélyegyenlőségi Bizottság jogállása, feladatés hatásköre
# 3. § / Az Ügyrend hatálya / Az Esélyegyenlőségi Bizottság összetétele
3. § (1) A Bizottság jogállását, feladatés hatáskörét az SZMR és az Esélyegyenlőségi szabályzat határozza meg. (2) A Bizottság feladatai ütemezése érdekében éves munkatervet fogadhat el. (3) A Bizottság a munkáját saját maga évente beszámolóban értékeli, és arról – amennyiben a Szenátus vagy az Elnöki Testület elnöke igényli – beszámol a testületnek.
# 4. § / Az Esélyegyenlőségi Bizottság összetétele / A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei
4. § (1) A Bizottság tagjait, elnökét az SZMR és az Esélyegyenlőségi szabályzat határozza meg. (2) A Bizottság munkáját a titkár segíti, aki egyben az Egyetem fogyatékosügyi koordinátora. (3) Az elnök eseti jelleggel bárkit meghívhat a Bizottság ülésére. (4) A tagok és a titkár javaslatot tehetnek az elnök számára az eseti meghívottak személyére. (5) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
# 5. § / Az Esélyegyenlőségi Bizottság összetétele / A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei
5. § (1) Az elnök feladatai: a) a Bizottság elé terjeszti az Ügyrendet, kiadmányozza azt; b) dönt az összeférhetetlenség kérdésében, dönt az eseti meghívottak személyéről, a helyettesítés elfogadásáról; c) dönt az ülések időpontjáról és a tárgyalandó ügyekről, az ülések formájáról, valamint a Bizottság összehívásáról; d) vezeti a Bizottság üléseit, az ügyek tárgyalását, ügyel az ülések rendjének fenntartásáért; e) elrendeli a szavazást és megállapítja a szavazás eredményét; f) kiadmányozza a Bizottság határozatait; g) amennyiben a Bizottság elnöke relevánsnak tartja vagy az adott testület kezdeményezi a Szenátuson, egyéb érintett fórumokon ismerteti a Bizottság határozatait, álláspontját, illetve azt, ha nem tárgyalta az ügyet és az elmaradás indokait; h) a Szenátus elnökének és az Elnöki Testület elnökének a felkérésére, de legalább kétévente beszámol a Bizottság munkájáról a Szenátusnak és az Elnöki Testületnek; i) felelős az éves beszámoló összeállításáért, a bizottsági tagok munkájának értékeléséért, tapasztalatairól az Elnöki Testületnek és/vagy Szenátusnak szükség szerint beszámol. (2) A Bizottság tagjai: a) kötelesek az üléseken részt venni; b) távolmaradás esetén annak tényét és indokát a titkárnak bejelenteni; c) a döntéshozatalra felkészülni és konstruktív munkával hozzájárulni a Bizottság működéséhez; d) javaslataikat, észrevételeiket a szakmai szempontjaik képviseletével megfogalmazni és lehetőség szerint az ülés előtt írásban a titkár felé megküldeni; e) kötelesek az ülések és a szavazás rendjét megtartani; f) kötelesek az elnök által meghatározott feladatokat határidőre elvégezni és az elnök felé jelezni; g) az esetleges összeférhetetlenséget a titkárnak írásban előre jelezni; h) jogosultak az üléseken a többi taghoz, meghívotthoz kérdést intézni, észrevételt, véleményt megfogalmazni, arra vonatkozóan javaslatot tenni; i) jogosultak minden olyan információt megkapni és minden olyan iratba betekinteni, amely a testületi tagságból adódó feladatuk ellátásához szükséges; j) jogosultak jelen Ügyrend szerint ülés összehívását kezdeményezni. (3) Amennyiben egy tag egymást követő három (3) alkalommal nem vesz részt az ülésen, az elnök a távolmaradást köteles bejelenteni a delegáló személynek/szervezetnek, hallgató tag esetén a HÖK elnökének. (4) A Bizottság azon tagja, vagy azon meghívott személy, aki az ülésen nem tud részt venni, távolmaradását a titkárnál az ülés összehívására vonatkozó előzetes értesítést követően köteles haladéktalanul bejelenteni. A bejelentést a távolmaradó hivatali e-mail-címéről jelenti be, amelynek tényét a titkár az e-mail megőrzésével igazolja. A tag az ülésen nem, a meghívott személy viszont helyettesíthető. (5) A Bizottság elnökét távollétében az elnök által kijelölt tag helyettesíti. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést el kell halasztani.
# 5. § / Az Esélyegyenlőségi Bizottság tanácskozásának szabályai / Az Esélyegyenlőségi Bizottság hatáskörének gyakorlása
(6) A döntéshozatalban nem vehet részt, aki az adott ügyben érintett vagy akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Az összeférhetetlenség fennállását a tag köteles jelezni a titkárnak, azonban annak figyelembevételére hivatalból is sor kerülhet. Az összeférhetetlenség kérdésében az elnök, az elnököt érintő összeférhetetlenség és a kizárása esetén a delegáló személy/szervezet dönt és intézkedik. (7) A meghívottak: a) kötelesek azon ügyek tárgyalásában, amelyre meghívták, részt venni; b) kötelesek távolmaradás esetén annak tényét és indokát – hivatali e-mail-címükről – a titkárnál bejelenteni, valamint a helyettesítésről gondoskodni; c) kötelesek az adott ügyben felkészülni és javaslataikat, észrevételeiket, véleményüket szakértői minőségben és legjobb tudásuk szerint megfogalmazni; d) jogosultak az elnökhöz, titkárhoz, tagokhoz, meghívottakhoz kérdést intézni, az észrevételt, véleményt fogalmazni, javaslatot tenni (8) A Bizottság tagjait és meghívottjait a bizottsági munka során a meghozott határozatok tartalmán túl titoktartás terheli.
# 6. § / Az Esélyegyenlőségi Bizottság ülései / A rendes ülés szabályai
6. § (1) A Bizottság hatáskörét elsősorban ülésein gyakorolja. (2) Az ülések nem nyilvánosak. (3) A döntéshozatal történhet: a) személyes megjelenéssel tartott rendes ülésen, b) online megjelenéssel és elektronikus döntéshozatallal megtartott rendes ülésen, c) rendkívüli ülés személyes vagy online felületen való megjelenéssel. (4) Az üléseket főszabály szerint rendes ülés formájában kell megtartani. (5) A személyes megjelenéssel tartott ülésre a tagok az elnök engedélyével – indokolt esetben – online is bekapcsolódhatnak. Ebben az esetben az online bekapcsolódó tagok ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkeznek, mint a személyesen jelen lévő tagok, a határozatképesség megállapításánál őket is figyelembe kell venni. (6) Rendkívüli ülés az elnök vagy bármely tag kezdeményezésére hívható össze sürgős esetben, ha a döntéshozatal halaszthatatlan. A halaszthatatlanság kérdésében a Bizottság elnöke dönt.
# 7. § / Az Esélyegyenlőségi Bizottság ülései / A rendes ülés szabályai
7. § (1) A Bizottság igény szerint ülésezik. (2) A titkár a tervezett ülést megelőzően hét (7)nappal elektronikus úton értesíti a tagokat és meghívottakat a következő ülés időpontjáról és bekéri a napirendi javaslatokat. A napirendi javaslatok és az előterjesztések megküldésének határideje: az ülést megelőző 4. nap. (3) A Bizottság napirendjére a Bizottság hatáskörébe tartozó témában az Egyetem bármely alkalmazottja a Bizottság bármely tagjának útján tehet előterjesztési javaslatot. Hallgató a Corvinus HÖK, illetve a DÖK elnök útján tehet előterjesztési javaslatot. (4) Az ülés előkészítése körében a Bizottsághoz beérkező kérelmeket a titkár ellenőrzi és összesíti. (5) A titkár megvizsgálja a hatásköri kérdéseket. Amennyiben az ügy nem a Bizottság hatásköre, kezdeményezésére az elnök az ügyet határozatban átteszi a hatáskörrel rendelkező személyhez vagy testülethez, amelyről elektronikus úton tájékoztatja az érintettet. Ezt követően a titkár az ügyet lezárja. (6) A titkár a beérkezett előterjesztéseket ellenőrzi abból a szempontból, hogy azok alkalmasak-e a testületi döntések meghozatalára, szükség esetén kiegészítést, indokolást kér. (7) A titkár az előkészítés körében javaslatot fogalmaz meg az egyes ügyekben a bizottsági határozat és/vagy a szövegszerű javaslatok tartalmára, illetve szükség esetén további információkat kér be. (8) Az elnök dönthet úgy, hogy szakértőként kikéri az érintett szervezeti egység vezetőjének, illetve munkatársának véleményét. A szakértői vélemény a Bizottságot nem köti. (9) Az elnök döntése alapján az ülést a titkár a meghívó kiküldésével hívja össze. A meghívó és – amennyiben szükséges – az előterjesztések kiküldésének határideje: rendes ülés esetén az ülést megelőző 3. munkanap, rendkívüli ülés esetén az ülést kezdő időpontját megelőző 24 óra. (10) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét (rendes, rendkívüli), várható időtartamát, a tárgyalandó ügyek összefoglalását, a meghívottak nevét, beosztását, a meghívó keltének helyét és idejét. A meghívót az elnök vagy a titkár írja alá. (11) A meghívó kiküldés naptárbejegyzéssel is teljesíthető. Ilyen esetben az (5)–(9) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni és gondoskodni kell róla, hogy az ülés szabályos összehívása igazolható legyen (pl. képernyőmentéssel, emlékeztetőbe foglalással).
# 8. § / Az online ülés szabályai / Ülések levezetése, határozatképesség, határozathozatal
8. § (1) Személyes részvétel nélkül, online megjelenéssel tartott ülés esetében a rendes ülésre vonatkozó szabályok (határidők, határozatképesség, meghívó, szavazás rendje, emlékeztető) érvényesek azzal az eltéréssel, hogy az ülést a Microsoft Teams alkalmazás használatával kell lebonyolítani.
# 9. § / Az online ülés szabályai / Ülések levezetése, határozatképesség, határozathozatal
9. § (1) Az ülést az elnök nyitja meg. (2) Az ülés megnyitását követően az elnök megvizsgálja a határozatképességet. (3) A (4) bekezdés kivételével, a Bizottság határozatképes, ha tagjainak – az elnököt is beleértve – 50%+1 fő jelen van. (4) A Bizottság ügyrendjének elfogadására és módosítására vonatkozó határozathozatal során valamennyi tag jelenléte szükséges. (5) Határozatképtelenség miatt újból összehívott ülés esetén is a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) Határozatképtelenség esetén az elnök az ülést – a jelenlévők létszámától függetlenül – 8 nappal, rendkívül sürgős esetben egy órával későbbi időpontban hívja össze, ugyanazon napirenddel. (7) Határozatképesség esetén az elnök ismerteti a tárgyalandó ügyeket, határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja. (8) Amennyiben az ülés megtartásának nincs akadálya, az elnök vagy a titkár az ügyet/ügyeket röviden ismerteti és a Bizottság megtárgyalja. (9) A Bizottság ülésén a felszólalóknak az elnök adja meg a szót, valamint az elnök jogosult annak megvonására is. (10) Az ügy megtárgyalását követően következik a döntéshozatal. A döntést a Bizottság minden esetben határozatba foglalja (akkor is, ha ő dönt és akkor is, ha csak véleményt formál). (11) A döntéshozatalnál csak a tagok, valamint a titkár lehet jelen. (12) Minden tagot egy szavazat illet meg. (13) A Bizottság törekszik a konszenzusos (egyhangú) döntéshozatalra. (14) A (15) bekezdésben meghatározott kivétellel a Bizottság határozatát egyszerű szavazattöbbséggel, azaz a jelen lévő tagok 50%+1 fő döntésével hozza. (15) A Bizottság ügyrendjének elfogadásához és módosításához a jelen lévő tagok kétharmadának szavazata szükséges. (16) A tag szavazata „igen” vagy „nem” lehet. (17) A szavazattöbbség vizsgálata során (a tagok ötven százalék vagy kétharmadának megállapítása körében) a tört számú szavazatot minden esetben felfelé kell kerekíteni. (18) A határozathozatal nyilvános szavazással történik, az elnök utolsónak adja le szavazatát. (19) Az elnök titkos szavazást rendelhet el az ügy jellegétől függően, amit a tagok is kezdeményezhetnek. Titkos szavazás esetén a szavazatok összeszámolását a Bizottság titkára, valamint a Bizottság tagjai közül az elnök által felkért tag végzi. (20) A szavazásnál kisebbségben maradó tag jogosult írásba foglalt különvéleményét a határozathoz csatolni.
# 10. § / Ügyviteli szabályok / Adminisztratív támogatás
10. § (1) A Bizottság működésével kapcsolatos adminisztrációt a titkár látja el, aki e körben a) felelős az Ügyrend előkészítéséért, karbantartásáért és az elnök elé terjesztéséért; b) ellátja a Bizottság működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, előkészíti az ülések meghívóját és az írásbeli döntéshozatal elrendelését; c) gondoskodik az üléshez szükséges technikai feltételek biztosításáról, d) felelős az ülések szakmai előkészítésért, bekéri és előkészítteti az előterjesztéseket, e körben felel azért, hogy – az előterjesztések kellően előkészítettek legyenek, valamint formailag és tartalmilag is megfeleljenek jelen Ügyrend előírásainak, – szükség esetén kiegészítést, korrekciót kér; e) egyezteti a tagokkal az ülések időpontját; f) érdemi tárgyalásra előkészíti a Bizottság hatáskörébe tartozó terveket, anyagokat, érdemi bírálatra előkészíti a beérkezett esélyegyenlőségi panaszokat, kérelmeket és azokat megküldi a tagoknak megismerésre; g) a Bizottság döntése alapján előkészíti (megírja) a határozatokat az elnöknek, majd az elnök jóváhagyásával véglegesíti azokat, ezt követően formai szempontból és technikailag véglegesíti a határozatokat (iktatja, nyomtatja, amennyiben releváns, aláíratja és megküldi az érintetteknek (egyedi panasz esetén a benyújtónak és hallgatót érintő ügyben a Hallgatói Szolgáltatások, munkavállalói ügyben a HR részére; tervek, egyéb anyagok esetén a döntéshozó testületnek); h) felel a Bizottság működésével kapcsolatban felmerülő ügyekben az érintett szervezeti egységekkel, személyekkel (pl. Elnöki Testület titkára) történő kapcsolattartásért; i) felel a Bizottság eljárására vonatkozó határidők megtartásáért; j) felel a Bizottság teljes ügyviteli feladatainak ellátásáért; k) elkészíti az ülések emlékeztetőjét; l) előkészíti az éves beszámolót, m) felel a Bizottság határozatai végrehajtásának nyomon követéséért, szükség esetén a határozatok Elnöki Testület, Szenátus vagy más illetékes testületek részére történő eljuttatásáért; n) felelős a Bizottság iratanyagának irattárazásáért, archiválásáért, a Bizottság irattárában történő őrzéséért, majd Iratkezelési szabályzat szerinti kezeléséért, naprakészen tartásáért; o) kezeli a Bizottság e-mail-fiókját (equality@uni-corvinus.hu), fogadja és küldi a testületi ülés dokumentumait, tájékoztatást ad az ülés technikai feltételeiről; p) ellátja az elnök által meghatározott egyéb adminisztratív feladatokat. (2) A titkárt akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt munkavállaló helyettesíti.
# 11. § / Kapcsolattartás a tagokkal és meghívottakkal / Meghívó, előterjesztés, emlékeztető, határozat
11. § (1) A testület működéséhez kapcsolódó teljes kommunikációt a Bizottság e-mail-címéről (equality@uni-corvinus.hu) kell folytatni. Így különösen: a) innen kell küldeni a napirendek bekérését, a meghívót, az előterjesztéseket és az emlékeztetőt; b) ide érkeznek a napirendi javaslatok, az előterjesztők előterjesztési javaslatai, a távolmaradások bejelentése. (2) Az e-maileket úgy kell küldeni, hogy azokat másolatban az elnök személyes hivatali e-mailcímére is megkapja. (3) A meghívót és az előterjesztéseket a tagok, illetve a meghívottak hivatalos egyetemi e-mail-címére kell megküldeni.
# 12. § / Meghívó, előterjesztés, emlékeztető, határozat / Adatkezelés
12. § (1) A testület üléseire szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, várható időtartamát, a napirendet, az előterjesztő nevét, beosztását, az ülés jellegét (rendes, online), a meghívottak nevét, beosztását, a meghívó keltének helyét és idejét. A napirendi pontok között egyértelműen kell jelezni, hogy az adott kérdésben szükséges-e határozathozatal, vagy csak tájékoztatás, bejelentés történik a témában. (2) A meghívót az elnök vagy a titkár írja alá. (3) A meghívót elektronikus levélként kell a tagok és meghívottak részére megküldeni, de naptárbejegyzés is tehető. (4) A testület üléseiről emlékeztetőt kell készíteni. (5) Az emlékeztető tartalmazza legalább: a) az ülés módját, helyszínét, idejét, a jelenlévő tagok és meghívottak nevét, a távol maradók nevét; b) a napirendi pontokat; c) napirendi pont vitájában hozzászólókat, hozzászólásuk lényegét, ha szövegszerű módosító javaslatot tesznek, a javaslatukat vagy annak lényegét; d) a meghozott határozatokat; e) a szavazati arányokat. (6) Az emlékeztetőt az ülés napját követő öt (5) napon belül elektronikus levélként a tagok és meghívottak részére megküldeni. (7) Az Esélyegyenlőségi Bizottság határozatait évenként újra kezdődő számozással, írásban kell rögzíteni. A határozat formája: EB-..../év. (hó. nap).
# 13. § / Adatkezelés / Iratkezelés
13. § (1) A Bizottság működéséhez kapcsolódóan megvalósuló adatkezelés szabályait adatkezelési tájékoztatóban ismerteti az érintettekkel.
# 14. § / Iratkezelés / Záró rendelkezések
14. § (1) A Bizottság ügyiratait az Iratkezelési szabályzat szerint kell kezelni azzal, hogy az ügyiratok papír alapú vagy elektronikus iratként is kezelhetők. (2) A papír alapú irat hitelesítése az arra jogosult személy aláírásával és a Bizottság bélyegzőjének lenyomatával, valamint keltezéssel, az elektronikus irat hitelesítése időbélyegzővel és az arra jogosult személy elektronikus aláírásával, vagy elektronikus bélyegzővel való ellátásával történik. (3) Papír alapú iratot a Bizottság irattárában kell elhelyezni, elektronikus iratot pedig az Esélyegyenlőségi Bizottság elnevezésű közös meghajtón ülésenként kell archiválni és a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszerben kell tárolni.
# 15. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
15. § (1) Az Egyetem honlapján teljeskörű láthatósággal kell szerepelnie a Bizottság tagjai és titkára nevének és a Bizottság ügyrendjének, amelyért az elnök felel. (2) Jelen Ügyrendet az Esélyegyenlőségi Bizottság az EB–3/2022. (XII.1.) számú határozatával elfogadta. (3) Jelen Ügyrend a rektor általi jóváhagyás napján lép hatályba. Budapesti Corvinus Egyetem 1 Esélyegyenlőségi bizottság ügyrendje 1 Preambulum 1 Az Ügyrend hatálya 1 Az Esélyegyenlőségi Bizottság jogállása, feladatés hatásköre 1 Az Esélyegyenlőségi Bizottság összetétele 1 A résztvevők feladatai, jogai és kötelezettségei 2 Az Esélyegyenlőségi Bizottság tanácskozásának szabályai 3 Az Esélyegyenlőségi Bizottság hatáskörének gyakorlása 3 Az Esélyegyenlőségi Bizottság ülései 3 A rendes ülés szabályai 3 Az online ülés szabályai 4 Ülések levezetése, határozatképesség, határozathozatal 4 Ügyviteli szabályok 5 Adminisztratív támogatás 5 Kapcsolattartás a tagokkal és meghívottakkal 5 Meghívó, előterjesztés, emlékeztető, határozat 6 Adatkezelés 6 Iratkezelés 6 Záró rendelkezések 6
# Szabályzatát. / Preambulum
Eredeti, aláírt pdf A Szenátus 2016. december 19-i ülésén, az SZ–64/2016/2017. (2016. XII. 7.) számú határozatával elfogadta a Budapesti Corvinus Egyetem Esélyegyenlőségi
# 1. § / Preambulum / Kapcsolódó dokumentumok
1. § (1) Az Esélyegyenlőségi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) megalkotásának célja az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó rendelkezéseinek Budapesti Corvinus Egyetemen (a továbbiakban: Egyetem) történő érvényre juttatása. (2) A Szabályzat célja, hogy kereteket teremtsen a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatási helyzetének felmérésére, elemzésére, az Egyetem szervezeti és működési sajátosságaira figyelemmel a foglalkoztatottak esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges célok meghatározására, valamint az azok eléréséhez szükséges eljárások kidolgozásához, eszközök megteremtésére.
# 2. § / Preambulum / Kapcsolódó dokumentumok
2. § (1) A Szabályzat az alábbi jogszabályok alapján és figyelembe vételével készült: a) az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Etv.), b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), c) a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), d) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) e) A Tanács 1975. február 10-i irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazása elvének alkalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (75/117/EGK) f) a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, g) a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, h) a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról és az azt módosító 96/97/EK irányelv, i) a Tanács 86/613/EGK irányelve valamely tevékenységet, beleértve a mezőgazdaságot, önálló vállalkozást folytató férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, valamint az önálló vállalkozó nők terhességi és anyasági védelméről, j) a Tanács 97/80/EK irányelve a bizonyítási kötelezettségről a nemi hovatartozás alapján történő diszkriminációs esetekben, k) a Tanács 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról, l) a Tanács 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlő bánásmód általános kereteinek a létrehozásáról, m) a Tanács 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról.
# 3. § / A szabályzat hatálya / A szabályzat elkészítéséért felelő személy meghatározása
3. § (1) A Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére annak szervezeti tagolására és területi elhelyezkedésére tekintet nélkül. (2) A Szabályzat személyi hatálya kiterjed: (3) az Egyetem valamennyi közalkalmazottjára, függetlenül a betöltött munkakörtől, az alkalmazás teljes vagy részmunkaidős jellegétől, az alkalmazás határozott vagy határozatlan voltától, továbbá az Egyetemen munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében alkalmazottakra (a továbbiakban együtt: közalkalmazott); (4) az Egyetem valamennyi hallgatójára függetlenül attól, hogy tanulmányait felsőoktatási vagy felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésben, milyen képzési ciklusban, szakon, teljes idejű vagy részidős képzésben, állam által támogatott vagy önköltséges formában végzi (a továbbiakban: hallgató); (5) a Szabályzat eltérő rendelkezés hiányában kiterjed a potenciális közalkalmazottakra és az Egyetemre jelentkezőkre is. (6) Az Amszterdami Szerződés és az Etv. az alábbi hátrányos helyzetű csoportokat emeli ki, amelyekre az esélyegyenlőségi intézkedéseknél különösen tekintettel kell lenni: a) nők, b) negyven évnél idősebb munkatársak, c) romák, d) fogyatékkal élő személyek, e) két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelők, vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló közalkalmazottak. (7) Az Etv. szerint különös figyelmet kell fordítani továbbá az egészségkárosodás folytán megváltozott munkaképességű személyekre.
# 4. § / A szabályzat elkészítéséért felelő személy meghatározása / A szabályzat alapelvei
4. § (1) Az esélyegyenlőségre vonatkozó jogszabályi előírások érvényre juttatásáért, az annak biztosítását szolgáló szervezeti és működési szabályok kialakításáért és fejlesztéséért, ennek értelmében a Szabályzat elkészítéséért és karbantartásáért a rektor és a kancellár közösen felelős. (2) A Szabályzat előkészítését és folyamatos karbantartását az Esélyegyenlőségi Bizottság végzi. A Szabályzat előkészítésében közreműködő a Humánerőforrás Iroda, a jogi kontrollt az Adminisztratív Igazgatóság gyakorolja.
# 5. § / A szabályzat alapelvei / Egyenlő bánásmód követelménye
5. § (1) Az Egyetem kiemelt figyelmet fordít az egyenlő bánásmód alkalmazására, a közalkalmazottak és hallgatók törvényben megfogalmazott jellemzői miatt bekövetkező közvetlen és közvetett megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás megelőzésére és megszűntetésére, az esélyegyenlőség előmozdítására. (2) A hivatkozott törvények több – jellegében és feltételeiben különböző – követelményt támasztanak az Egyetemmel szemben: a) az egyenlő bánásmód követelményét valamennyi közalkalmazott és hallgató számára, b) a hátrányos megkülönböztetés tilalmát valamennyi közalkalmazott és hallgató vonatkozásában, c) az esélyegyenlőség előmozdításának követelményét a hátrányos helyzetű közalkalmazottak és hallgatók számára. (3) Az Egyetem tiszteletben tartja a közalkalmazottak és hallgatók emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. Az Egyetem és a közalkalmazottak érdekeit egyaránt figyelembe véve, azokat összeegyeztetve olyan munka-, és oktatási feltételeket, körülményeket alakít ki, amelyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez hozzájárulnak. (4) Az Egyetem elkötelezi magát a munkahelyi esélyegyenlőség elvei mellett, amelynek megvalósítása érdekében az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartását, esélyegyenlőséget támogató, elősegítő intézkedéseket hoz. Kötelezettséget vállal, hogy a működése során megelőzi és megakadályozza a közalkalmazottak és hallgatók hátrányos megkülönböztetését.
# 6. § / Egyenlő bánásmód követelménye / tilalma
6. § (1) Az Etv. 4. § és 5. § d) pontjára figyelemmel az Egyetem köteles betartani az egyenlő bánásmód követelményét a hallgatói és foglalkoztatási jogviszonyai létesítése során, ezen jogviszonyai fennállása alatt, eljárásai és intézkedései során. (2) Az Mt. 12. § alapján az Egyetemnek a közalkalmazotti jogviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. (3) Az Nftv. 11. § (2) bekezdés d) pontja értelmében az Egyetem működése során köteles biztosítani, hogy feladatainak végrehajtásában közreműködők a hallgatókkal, az oktatókkal és a felsőoktatásban dolgozókkal kapcsolatos döntéseik meghozatala során az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét megtartsák. A hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás
# 7. § / Egyenlő bánásmód követelménye / tilalma
7. § (1) Az Egyetemen tiszteletben kell tartani a közalkalmazottak és hallgatók lelkiismereti és vallásszabadságát. A közalkalmazottak és hallgatók nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására, senkit nem érhet hátrány lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződése miatt. (2) Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt: a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzetiséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. (3) Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a Hiba! A hivatkozási forrás nem található. bekezdésben meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. (4) Az Egyetem tilt minden zaklatást, jogellenes elkülönítést, megtorlást. (5) Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a fentiekben meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. (6) Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a fentiekben meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönít. (7) Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. (8) A munkáltató a közalkalmazottal szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos
# 7. § / tilalma / Az esélyegyenlőség előmozdítása
megkülönböztetést nem alkalmaz, különösen a következők vonatkozásában: a) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben; b) a közalkalmazotti jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben; c) a közalkalmazotti jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében; d) a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan; e) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában; f) a közalkalmazotti jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen az illetmény, díj megállapításában és biztosításában; g) a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben; h) az előmeneteli rendszerben; i) a kártérítési, fegyelmi felelősség érvényesítése során. (9) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az e pontban felsorolt tulajdonságon alapuló olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van, illetve amely a munka jellege vagy természete alapján indokolt.
# 8. § / Az esélyegyenlőség előmozdítása / Esélyegyenlőségi bizottság
8. § (1) Az Etv. 11. § (1) bekezdése szerint nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, azzal a feltétellel, hogy az ilyen rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. (2) Az Egyetem kötelezettséget vállal arra, hogy a foglalkoztatás során – az Etv. 21–23., 27–29. §-aiban foglaltaknak megfelelően érvényre juttatja az egyenlő bánásmód követelményét.
# 9. § / Az esélyegyenlőség előmozdítása / Esélyegyenlőségi bizottság
9. § (1) Az Egyetem a jelen Szabályzatban foglaltak érvényre juttatása, az Esélyegyenlőségi Terv elkészítésének és folyamatos karban tartásának koordinálása, továbbá az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos további egyetemi feladatok szervezése céljából Esélyegyenőségi Bizottságot hoz létre. (2) A Bizottság további feladatai: a) az Esélyegyenlőségi Terv előkészítése, végrehajtásának koordinálása, b) az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtásáról szóló éves beszámoló elkészítése, c) az Egyetemen belüli esélyegyenlőséggel kapcsolatos panaszok, különösen jelen Szabályzatban foglaltak megsértésének kivizsgálása, továbbá d) véleménynyilvánítás, javaslattétel minden olyan témában, amely jelen Szabályzat hatálya alá tartozó tevékenységet érint. (3) A Bizottság öt tagból áll. A Bizottság egy-egy főt delegál a rektor és a kancellár, továbbá saját szabályai szerint egy-egy főt delegál a Szakszervezet, a Közalkalmazotti Tanács és az Egyetemi Hallgató Önkormányzat. (4) A Bizottság tagjait megbízásukat három évre kapják. (5) A Bizottság tagjai közül elnököt választ. Az elnök jogkörében eljárva összehívja és vezeti a Bizottság üléseit, valamint képviseli a Bizottságot. (6) A Bizottság működésének részletes szabályait az alábbi rendelkezések keretei között ügyrendje tartalmazza: a) A Bizottság ügyrendjét kétharmados szótöbbséggel fogadja el. b) A Bizottság határozatképes, ha a tagok több, mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az elnök az ülést – a jelenlévők létszámától függetlenül – 8 nappal, rendkívül sürgős esetben egy órával későbbi időpontban hívja össze, ugyanazon napirenddel. c) A Bizottság döntései során konszenzusra törekszik. Amennyiben nem érhető el konszenzus, a jelen lévő tagok többségével döntenek. Minden szavazati jogú tag egy szavazattal rendelkezik. A tagok kisebbségi véleményét rögzíteni kell az ülésről készült emlékeztetőben. d) A Bizottság eljárása hivatalból, vagy panaszra indul. A panasz benyújtható szóban vagy írásban. A szóbeli panasz benyújtásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. e) A jogsérelmet szenvedett kérésére a Bizottság az eljárást indokolt esetben – ha ez annak sikerét nem veszélyezteti – a panasztevő személyének titokban tartásával folytatja le. f) A Bizottság a tényállás feltárása érdekében az érintetteket és a tanúkat meghallgathatja, iratokba tekinthet be, helyszíni szemlét tarthat, szakértőt, s más bizonyítási eszközöket vehet igénybe. g) A Bizottság a panasz kézhezvételétől vagy hivatalból indult eljárás esetén az eljárásra okot adó körülmény észlelésétől számított 15 napon belül folytatja le, amely határidő indokolt esetben, egy ízben, a panasztevő egyidejű értesítése mellett, 15 nappal meghosszabbítható. h) Az Esélyegyenlőségi Bizottság amennyiben a panaszt alaptalannak ítéli, erről – írásbeli indokolással – tájékoztatja a panasztevőt, a sérelmezett magatartást tanúsító
# 9. § / Esélyegyenlőségi bizottság / Esélyegyenlőségi referens
vezetőt, a munkáltatói jogkör gyakorlóját, valamint a rektort és a kancellárt. A panasztevőt tájékoztatni kell a jogorvoslati lehetőségekről. i) Amennyiben a Bizottság megállapítja az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, felhívja a sérelmezett a munkáltatói jogkör gyakorlóját, rektor esetén a Szenátust, hogy intézkedjen a jogsértő állapot megszüntetése érdekében. j) A Bizottság minél szélesebb körben konzultál az esélyegyenlőség területén hátrányos helyzetű csoportokkal. k) A Bizottság a tagok egyhangú hozzájárulásával szakmai munkacsoportokat hozhat létre. l) A Bizottsági ülésekről emlékeztető készül. (7) Az Egyetem biztosítja az Egyetem honlapján a Bizottság elektronikus formában történő elérhetőségét.
# 10. § / Esélyegyenlőségi referens / Az esélyegyenlőségi terv
10. § (1) A jelen Szabályzatban foglaltak hatékony érvényre juttatása érdelében az Egyetemen esélyegyenlőségi referens működik. Az esélyegyenlőségi referenst a rektor és kancellár együttesen bízza meg. a) Az esélyegyenlőségi referens feladata titkárként az Esélyegyenlőségi Bizottság munkájának támogatása, valamint a Bizottság munkájához kapcsolódó operatív feladatok ellátása a Bizottság elnökével együttműködve.
# 11. § / Az esélyegyenlőségi terv / testületek
11. § (1) Az Egyetem a Közalkalmazotti Tanáccsal és a Szakszervezettel együttműködve a közalkalmazottak esélyegyenlőségének előmozdítására és jogaik biztosítására határozott időre, legfeljebb két érve szóló Esélyegyenlőségi Tervet készít. (2) Az Esélyegyenlőségi Terv az Egyetem rektora és kancellárja mint munkáltatói jogkör gyakorló, másrészről a Közalkalmazotti Tanács mint a közalkalmazottak választott képviselői, valamint a Szakszervezet mint érdekképviseleti szerv között jelen Szabályzata alapján létrejött megállapodás eredménye. Az esélyegyenlőségi terv elkészítése megvalósulását biztosító személyek,
# 12. § / Az esélyegyenlőségi terv / testületek
12. § (1) Az Esélyegyenlőségi Terv elkészítéséért, szükség esetén annak módosításáért az Egyetem részéről a rektor és a kancellár együttesen, a Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezet részéről az érdekképviseleti szerv vezetője által kijelölt személy a felelős. A Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezet részéről kijelölt felelős személyéről, a kijelölt személyében bekövetkező változásról a rektort haladéktalanul értesíteni kell. (2) Az Esélyegyenlőségi Terv, szükség esetén annak módosítása előkészítését az Esélyegyenlőségi Bizottság végzi. Az Terv elkészítéséért a Bizottság elnöke felelős. A Terv elkészítésének részletes szabályait az Esélyegyenlőségi Bizottság ügyrendje tartalmazza. (3) Az új Esélyegyenlőségi Tervet a tárgyidőszakra vonatkozó Esélyegyenlőségi Terv hatályának lejártát megelőzően legalább 60 nappal el kell készíteni és meg kell küldeni a rektornak, kancellárnak, a Közalkalmazotti Tanács, valamint a Szakszervezet vezetőjének. (4) Az Esélyegyenlőségi Tervről a rektor, kancellár, a Közalkalmazotti Tanács, valamint a Szakszervezet vezetője az előterjesztéstől számított 30 napon belül dönt. (5) Amennyiben a Felek a (4) bekezdésben foglaltak szerint nem tudnak megállapodni az Esélyegyenlőségi Tervről, akkor a rektor és a kancellár az Mt. 264. § (2) bekezdése alapján a Közalkalmazotti Tanács véleményének meghallgatását követően dönt. (6) Az Esélyegyenlőségi Terv kiadmányoztatását és kiadását az Adminisztratív Igazgatóság végzi. Az Esélyegyenlőségi Tervet közzé kell tenni az Egyetem honlapján. (7) Az Esélyegyenlőségi Terv előkészítését a Szenátus ellenőrzi, szükség esetén határozatban hívja fel a felelősöket a Terv szabályszerű elkészítésére.
# 13. § / Az esélyegyenlőségi terv megvalósulása / Beszámoló az esélyegyenlőségi terv megvalósulásáról
13. § (1) Az Esélyegyenlőségi Terv megvalósulásáért a rektor és a kancellár együttesen felelős azzal, hogy annak megvalósulásában a Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezet aktívan közreműködik. (2) Az Esélyegyenlőségi Terv megvalósulását a Szenátus ellenőrzi, szükség esetén határozatban hívja fel a felelősöket az abban foglaltak megvalósítására.
# 14. § / Beszámoló az esélyegyenlőségi terv megvalósulásáról / Panasztétel egyenlő bánásmód megsértése esetén
14. § (1) A rektor az Esélyegyenlőségi Terv hatályának lejártát követő Szenátus ülésen beszámol a tervben foglaltak megvalósulásáról. A beszámolóról a Szenátus határozatban dönt. (2) A beszámoló előkészítését az Esélyegyenlőségi Bizottság az Adminisztratív Igazgatóság közreműködésével végzi. (3) Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen: a) a nők, b) a 40 évnél idősebb közalkalmazottak, c) a romák, d) a fogyatékos személyek, e) a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók, vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének – így különösen munkakörülményeinek, képzésének, gyerekneveléssel, szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek – elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott célját és az azok eléréshez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatóval rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő programokat.
# 15. § / Panasztétel egyenlő bánásmód megsértése esetén / Az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályok megsértése
15. § (1) Az Egyetem a jelen Szabályzatban foglaltak megsértése esetére a panasztétel lehetőségét a következő módon biztosítja: a) Az egyenlő bánásmód megsértése, a zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén a sérelmet szenvedett az Esélyegyenlőségi Bizottsághoz fordulhat. b) A panaszt a Bizottság elnökéhez kell benyújtani. c) A Bizottság a panasz kézhezvételétől számított 15 napon belül kivizsgálja, amely határidő indokolt esetben, egy ízben, a panasztevő egyidejű értesítése mellett, 15 nappal meghosszabbítható.
# 16. § / Az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályok megsértése / Záró és hatályba léptető rendelkezések
16. § (1) Súlyosan megszegi az Egyetem szabályait az, aki az Egyetem oktatójának, tudományos kutatójának – ide értve az óraadó oktatót és a megbízott kutatót is –, más közalkalmazottjának, valamint hallgatójának emberi méltóságát sértő magatartást követ el, így különösen szándékosan vagy gondatlanságból, másokat zaklat, közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, jogellenes elkülönítést, megtorlást alkalmaz.
# 17. § / a Szenátus titkára / TARTALOMJEGYZÉK
17. § Jelen szabályozást a Szenátus 2016. december 19-i ülésén elfogadta és ezzel egyidejűleg a korábbi szabályozás hatályát veszítette. Budapesti Corvinus Egyetem 1 Esélyegyenlőségi Szabályzat 1 Preambulum 1 Kapcsolódó dokumentumok 1 A szabályzat hatálya 2 A szabályzat elkészítéséért felelő személy meghatározása 2 A szabályzat alapelvei 2 Egyenlő bánásmód követelménye 3 A hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás tilalma 3 Az esélyegyenlőség előmozdítása 4 Esélyegyenlőségi bizottság 5 Esélyegyenlőségi referens 6 Az esélyegyenlőségi terv 6 Az esélyegyenlőségi terv elkészítése megvalósulását biztosító személyek, testületek 6 Az esélyegyenlőségi terv megvalósulása 7 Beszámoló az esélyegyenlőségi terv megvalósulásáról 7 Panasztétel egyenlő bánásmód megsértése esetén 7 Az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályok megsértése 7 Záró és hatályba léptető rendelkezések 8
Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat
# Közzététel: SZ–42.e/2024/2025. (2025. VI. 24.) számú határozat / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
Hallgatói követelményrendszer 5. rész: Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat 1 Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / A SZABÁLYZAT HATÁLYA / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK
1. § (1) A Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) hatálya a Budapesti Corvinus Egyetemmel (továbbiakban: Egyetem): a) hallgatói vagy vendéghallgatói jogviszonyban álló személyekre, b) a Felvételi szabályzat rendelkezése alapján az Egyetemre felvételre jelentkező személyekre (továbbiakban: jelentkező), (a továbbiakban együtt: fogyatékossággal élő hallgatók), c) a fogyatékossággal élő hallgatók ügyeiben eljáró személyekre és testületekre terjed ki. (2) Jelen Szabályzat tárgyi hatálya a fogyatékossággal élő hallgatók valamennyi fogyatékossággal összefüggő ügyére kiterjed. (3) Jelen Szabályzat hatálya nem terjed ki a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó felnőttképzés keretében folytatott képzésekre.
# 2. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
2. § (1) A Szabályzat megalkotására felhatalmazó jogszabály: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.). (2) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozók: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.), c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.), d) a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Juttatási rendelet), e) 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról (továbbiakban: Fkr.) f) A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje, továbbá g) a Felvételi szabályzat, h) a Tanulmányi és vizsgaszabályzat, i) a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat (továbbiakban: HTJSZ) j) a Doktori (PhD) szabályzat, k) a Fogyatékosügyi Bizottság ügyrendje (továbbiakban: Bizottság).
# 3. § / FOGALMAK / ELJÁRÓ TESTÜLETEK ÉS SZEMÉLYEK
3. § (1) Jelen Szabályzat alkalmazásában fogyatékossággal élő hallgató, fogyatékossággal élő jelentkező az, aki a Tv. 4. § a) pontja szerint tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja; valamint a Juttatási rendelet alapján: a) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul vagy b) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy (1) éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy (1) évig fennáll.
# 4. § / ELJÁRÓ TESTÜLETEK ÉS SZEMÉLYEK / SZABÁLYAI
4. § (1) Jelen szabályzat hatálya alá tartozó ügyekben hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek és személyek: a) előkészítő és végrehajtási feladatkörrel a Hallgatói Élmény és Jóllét szervezeti egység (továbbiakban: Hallgatói Élmény és Jóllét) b) előkészítő és végrehajtási feladatkörrel az egyetemi fogyatékosügyi koordinátor, c) adminisztrációs jogkörrel a Tanulmányi Ügyek szervezeti egység (a továbbiakban: Tanulmányi Ügyek) d) döntés-előkészítő, véleményező, döntéshozatali (kötelezettségvállalási) jogkörrel a Fogyatékosügyi Bizottság, e) döntéshozatali jogkörrel a Hallgatói Élmény és Jóllét vezetője, f) másodfokú döntéshozatali (kötelezettségvállalási) jogkörrel a Hallgatói Felülbírálati Bizottság. A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TÁMOGATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS
# 5. § / SZABÁLYAI / FOGYATÉKOSÜGYI KOORDINÁTOR
5. § (1) Az Egyetem valamennyi szervezeti egységének, testületének és munkatársának, valamint hallgatójának feladata, hogy a fogyatékossággal élő hallgatókat támogassa egyetemi tanulmányaik zökkenőmentes teljesítésében, segítsék az egyetemi életben való részvételben. (2) E körben különösen az alábbiakra kell figyelemmel lenni: a) a hallgatókat érintő belső szabályozók, b) oktatásszervezés és tanulmányi ügyintézés, c) hallgatói kérelmek elbírálása, d) az érintett hallgatók beilleszkedési programja (on-boarding), hallgatói támogatás, kollégiumi elhelyezés, rekreációs és közösségi tevékenységek, programok, tevékenységek kidolgozása, e) rendezvények szervezése és kommunikáció. (3) Az Nftv. alapján az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátók kötelessége, hogy oktató tevékenységük során figyelembe vegyék a hallgató fogyatékosságát, így biztosítsák a számára adható és/vagy a Bizottság által engedélyezett támogatást, kedvezményt, mentességet, amelyhez a Hallgatói Élmény és Jóllét jelen szabályzat szerinti támogatást nyújt. HALLGATÓI ÉLMÉNY ÉS JÓLLÉT SZERVEZETI EGYSÉG ÉS
# 6. § / SZABÁLYAI / FOGYATÉKOSÜGYI KOORDINÁTOR
6. § (1) A fogyatékossággal élő hallgatók támogatásának egyetemi szintű szervezéséért a Hallgatói Élmény és Jóllét felel. E körben különösen felelős azért, hogy az intézményi szabályzatok készítése, a folyamatok kialakítása során a fogyatékossággal élő hallgatók törvényben biztosított, továbbá szerződéses jogviszonyokban vállalt, illetve intézményi döntésen alapuló jogosultságai érvényre juthassanak. (2) A Hallgatói Élmény és Jóllét feladatának teljesítése érdekében jogosult a hallgatókat érintő 5. § (2) bekezdés a)–e) pontban foglalt ügyekben hozott döntéseket véleményezni, azokhoz észrevételt, javaslatot megfogalmazni. (3) A fogyatékossággal élő hallgatók fogyatékossági ügyeinek koordinálása a Hallgatói Élmény és Jóllét munkatársaként az egyetemi fogyatékosügyi koordinátor (a továbbiakban: Koordinátor) feladata. (4) A Koordinátor feladatai: a) a fogyatékossággal élő hallgatók egyetemi tanulmányainak zökkenőmentes teljesítését támogató egyetemi fogyatékosságügyi politika kidolgozása, előterjesztése, megvalósítása, működésének folyamatos fejlesztése az érintettek igényeihez igazodóan; b) a fogyatékosságügyi szabályozások tartalmi kialakítása, előterjesztése, bevezetése; c) az Egyetem költségvetésének részeként javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzése; d) kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok személyes segítőivel; e) bizottsági tagként javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott regisztrációs kérelmek, akadálymentesítési kérelmek, valamint a tanulmányi kedvezményekre/segítségre irányuló kérelmek elbírálásában, Akadálymentességi Támogatások Igazolásának kiállítása, részvétel a meghozott határozatok nyilvántartásában; f) segítségnyújtás a fogyatékossággal élő hallgatók részére mind a tanulmányaikkal, mind az egyetemi szabadidős, sportstb. egyéb tevékenységekben való részvétellel kapcsolatban; g) a fogyatékossággal élő hallgatók létszámának folyamatos, az adatvédelmi rendelkezések betartásával történő nyilvántartása és az adatok statisztikai célú felhasználásának biztosítása, valamint egyéb, a fogyatékossággal élő hallgatókkal kapcsolatos naprakész adatbázis üzemeltetése; h) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek, igények biztosításának koordinálása, az intézetek (oktatók, adminisztratív dolgozók) tájékoztatása, szakmai támogatása a megállapított kedvezmények, mentességek szakszerű biztosításában; i) a jelen Szabályzat szerinti regisztrációt követő hatvan (60) napon belül a fogyatékossággal élő hallgatók statisztikai adatainak a Tanulmányi Ügyek részére történő jelentése; j) az Egyetemre jelentkező, fogyatékossággal élő személyek felvételi eljárásának
# 6. § / FOGYATÉKOSÜGYI KOORDINÁTOR / FOGYATÉKOSÜGYI BIZOTTSÁG
lebonyolításához szükséges feltételek szakmai koordinálásának támogatása; k) a fogyatékossággal élő hallgatók igényeinek felméréséhez szükséges konzultációs lehetőségek megszervezése. (5) A Koordinátor a fogyatékossággal élő hallgatókat megillető különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatokhoz jogosult hozzáférni. (6) A fogyatékossággal élő hallgatók a Hallgatói Élmény és Jóllét vezetője által meghatározott rendben évente véleményezik a Koordinátor munkáját és annak eredményeit.
# 7. § / FOGYATÉKOSÜGYI KOORDINÁTOR / FOGYATÉKOSÜGYI BIZOTTSÁG
7. § (1) A Fogyatékosügyi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) a fogyatékossággal élő hallgatók ügyeiben eljáró döntéshozó, döntés-előkészítő, véleményező testület. (2) A Bizottság, beleértve az elnököt is, négy (4) tagból áll. A Bizottság tagjai a Koordinátor, a Hallgatói Élmény és Jóllét vezetője, valamint az általa delegált személy, továbbá – a hallgató képzésének megfelelően – a Corvinus Hallgatói Önkormányzat (HÖK) vagy a Corvinus Doktorandusz Önkormányzat (DÖK) által delegált tag (hallgató esetén HÖK-delegált, doktori képzésben részt vevő hallgató esetén DÖK-delegált). A Bizottság elnöke a Hallgatói Élmény és Jóllét vezetője. Az elnök az ügy jellege szerint hatáskörrel rendelkező bármely munkatársat meghívhat az ülésre. A titkári feladatokat a Koordinátor látja el. (3) A Bizottság elnökének, tagjainak megbízása – a HÖK és a DÖK által delegált tag kivételével – a megbízás alapjául szolgáló beosztás, jogviszony megszűnésének vagy a kijelölő személy általi visszahívás időpontjáig tart. A HÖK és a DÖK által delegált tag megbízásának módját és a megbízás időtartamát a HÖK és a DÖK alapszabálya határozza meg azzal, hogy a Bizottságnak nem lehet tagja az a hallgató, aki az adott félévre nem jelentkezett be, továbbá akivel szemben végleges határozatban fegyelmi büntetést szabtak ki. Ez esetben az új tag delegálásáról a Bizottság elnökének megkeresésére a HÖK és a DÖK elnöke köteles gondoskodni. (4) Az Elnök és a tagok részére a megbízólevelet a Hallgatói Élmény és Jóllét vezetője adja ki. A hallgató tag személyéről a HÖK és a DÖK elnöke írásban értesíti a Hallgatói Élmény és Jóllét vezetőjét. A megbízás határozott időre vagy visszavonásig érvényes és többször megismételhető. (5) Amennyiben egy bizottsági tag megbízatása bármely okból megszűnik, új tag választását az elnök köteles kezdeményezni a tudomásra jutásától számított öt (5) munkanapon belül. Az elnök megbízatásának megszűnése esetén az új elnök megválasztásáig ügyvezető elnökként a Bizottság titkár tagja jár el. Az ügyvezető elnök jogköre megegyezik az elnök jogkörével. (6) A Bizottság feladatai: a) a fogyatékossággal élő hallgatók egyetemi tanulmányainak zökkenőmentes teljesítését támogató egyetemi fogyatékosügyi politika véleményezése, e körben együttműködés a fogyatékossággal élő hallgatókkal, véleményük, javaslataik kikérése; b) egyetértési jog a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzése tárgyában; c) javaslattétel a speciális jegyzetet, és/vagy jegyzetet helyettesítő más módszerű felkészülést segítő technikai eszközök esetében a tankönyvés jegyzettámogatás felhasználására; d) javaslattétel a Hallgatói Szociális Bizottság elé terjesztett fogyatékossági kérelmek esetében; e) a felvételi eljárásban a fogyatékossággal élő jelentkezők által benyújtott
# 7. § / KEDVEZMÉNYEK / ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
speciális vizsgalehetőség iránti kérelmek elbírálása, a Tanulmányi Ügyek megkeresésére véleménynyilvánítás a fogyatékosságért adható pontokról; f) a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott regisztrációs kérelmek, akadálymentesítési kérelmek, valamint a tanulmányokkal kapcsolatos feladatok/kötelezettségek alóli felmentésre, segítésre, kedvezmények biztosítására irányuló kérelmek elbírálása, ehhez az illetékes dékán egyetértésének bekérése; g) fogyatékossággal élő hallgató kérelmére döntés az Nftv. szerinti támogatási idő legfeljebb négy (4) félévvel történő megnöveléséről; h) a fogyatékosság típusa és mértéke szerint az Egyetem által biztosított technikai és személyi segítségek, és/vagy az egyes szolgáltatások igénybevételének elbírálása; i) fogyatékossággal nem járó egészségkárosodás, krónikus betegség fennállása esetén a hallgató személyre szabott segítségnyújtásban való részesítése, j) az engedélyezett, de az Egyetemen el nem érhető személyi és technikai segítségnyújtás és szolgáltatások igénybevételének elbírálása és beszerzése. k) Amennyiben sem a Bizottság – 7. § (6)j) feladatkörében, eljárva –, sem a fogyatékossággal élő hallgató nem tud a személyi segítő feladatára megfelelő személyt találni, a Bizottság kérheti a HÖK, illetve a DÖK által delegált bizottsági tag együttműködését a megfelelő személy kijelölésében. A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓ SZÁMÁRA NYÚJTOTT
# 8. § / KEDVEZMÉNYEK / ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
8. § (1) A fogyatékossággal élő hallgatók részére az Egyetem biztosítja a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá jelen Szabályzat szerint segítséget nyújt részükre ahhoz, hogy egyetemi tanulmányaikat zökkenőmentesen tudják teljesíteni. E körben indokolt esetben: a) az állami ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgató esetén a támogatási időt legfeljebb négy félévvel meg kell növelni, a Corvinus ösztöndíjas hallgatók esetén a Bizottságnak nincs hatásköre, b) mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól, c) mentesíteni kell az idegen szaknyelvi ismeretek tudásmérése vagy annak egy része, illetve szintje alól, d) a tudásmérés során biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, e) az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni segédeszköz alkalmazását, f) az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. (2) Corvinus ösztöndíjas hallgató esetén a támogatott félévek meghosszabbítsa esetén a HTJSZ-ben meghatározottak szerint kell eljárni. (3) Az (1) bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. (4) Az Egyetem a fogyatékossággal nem járó egészségkárosodás, krónikus betegség fennállta esetén szakorvosi vélemény (igazolás) alapján a hallgatót személyre szabott megsegítésben részesítheti.
# 9. § / ALKALMAZHATÓ KEDVEZMÉNYEK / A FOGYATÉKOSSÁG IGAZOLÁSÁNAK MÓDJA
9. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató kérelmére a Bizottság: a) a tanterv előírásaitól részben vagy egészében eltérő követelményeket állapít meg, vagy b) figyelemmel jelen Szabályzat 8. § (1)–(2) bekezdésére, azok teljesítésétől eltekint, valamint c) a Vhr. 62. § (1) bekezdésben foglalt kedvezmények közül legalább egy, szükség szerint több kedvezményt biztosít, ha a fogyatékosságot igazoló szakvélemény megállapításai alapján kedvezmény vagy mentesség biztosítható a hallgató számára. (2) Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakvélemény alapján a Bizottság a Vhr. 62. § (1) bekezdésekben szabályozott kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére. (3) A felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal, legfeljebb 50%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani.
# 10. § / ALKALMAZHATÓ KEDVEZMÉNYEK / A FOGYATÉKOSSÁG IGAZOLÁSÁNAK MÓDJA
10. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező) fogyatékosságának típusát a (2)–(6) bekezdésben meghatározott szerv által kiadott szakértői véleménnyel igazolja. (2) Amennyiben a fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): a) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények és azok vármegyei szakértői bizottságként eljáró tagintézményei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható; b) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, az utóbb keletkezett fogyatékosság az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat (továbbiakban: ELTE GYOPSZ) által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható. (3) Ha a nem magyar állampolgárságú jelentkező magyarországi lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a fogyatékosság a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a külföldön kiállított szakértői vélemény hiteles fordításával igazolható. A Corvinus internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad. (4) Az a nem magyar állampolgárságú jelentkező vagy hallgató, aki nem a Corvinus és a küldő egyetem között létrejött együttműködési megállapodás alapján folytat tanulmányokat az Egyetemen, és rendelkezik külföldön kiállított szakértői véleménnyel, akkor a fogyatékosság a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a külföldön kiállított szakértői vélemény hiteles fordításával igazolható. A Corvinus internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad. (5) Az a nem magyar állampolgárságú hallgató, valamint külföldön lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező hallgató, aki a Corvinus és a küldő egyetem között létrejött együttműködési megállapodás alapján folytat tanulmányokat az Egyetemen, a küldő egyetem által kiállított, a fogyatékosság tényét és a kedvezmények listáját tartalmazó eredeti igazolásról készült másolatot, valamint – ha az nem angol nyelvű – annak angol vagy magyar nyelvű hiteles fordítását nyújtja be. Magyar nyelvű hiteles fordítást az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda vagy Magyarország külképviseleti szervei készíthetnek. Angol nyelvű hiteles fordítást Magyarország külképviseleti szervei vagy erre felhatalmazott magyarországi vagy külföldi közjegyző jogosultak készíteni. (6) Amennyiben a nem magyar állampolgárságú hallgató, valamint külföldön lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező hallgató – a (3)–(5) bekezdéstől eltérően – nem rendelkezik külföldi szakhatóság által kibocsátott, eredeti szakvéleménnyel, akkor a fogyatékosságának típusát a (2) bekezdésben meghatározott szerv által kiadott szakértői véleménnyel igazolhatja.
# 10. § / ALKALMAZHATÓ KEDVEZMÉNYEK / A FOGYATÉKOSSÁG IGAZOLÁSÁNAK MÓDJA
(7) Az (5) bekezdésben meghatározott hallgató fogyatékosságának igazolását követően, az együttműködési megállapodásban meghatározott feltételek, ennek hiányában a jelen szabályzat szerint jogosult a támogatások igénybevételére, a hatályos jogszabályok keretei között. (8) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságára tekintettel a (2) bekezdés szerinti szakértői vélemény alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését. A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA ALKALMAZHATÓ KEDVEZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS RENDJE
# 11. § / ALKALMAZHATÓ KEDVEZMÉNYEK / A FOGYATÉKOSSÁG IGAZOLÁSÁNAK MÓDJA
11. § (1) A benyújtott regisztrációs kérelmek elbírálása, az akadálymentesítési kérelmek, valamint a tanulmányokkal kapcsolatos feladatok/kötelezettségek alóli felmentésre, kedvezmények biztosítására a fogyatékossággal élő hallgató jelen paragrafus szerinti regisztrációs kérelmére indult eljárásban kerülhet sor. (2) A fogyatékossággal élő hallgató akkor jogosult igénybe venni az Egyetem által biztosított segítségnyújtási formákat, eszközöket, mentességet vagy kedvezményeket (a továbbiakban együtt: támogatás), ha magát, mint fogyatékossággal élő hallgatót regisztrálja, és a regisztráció elfogadásáról való bizottsági döntés véglegessé válik és hallgatói jogviszonya nem passzív. (3) A regisztráció folyamatáról, feltételeiről, az ez alapján kapható támogatásokról, a Koordinátor elérhetőségéről a felvételi értesítéssel együtt minden felvételt nyert hallgatót tájékoztatni kell. (4) A regisztrációs kérelem és azt követően a kedvezmények iránti kérelem (továbbiakban: kérelem) a Neptunon keresztül, a hallgatói jogviszony létesítésekor vagy azt követően a szorgalmi időszakban az aktív státuszú hallgatók által bármikor benyújtható. A regisztrációs kérelmet a hallgatói jogviszony ideje alatt csak egyszer kell benyújtani. A kérelem melléklete a rehabilitációs szakértői szerv által kibocsátott szakértői vélemény. Ha a jelentkező fogyatékossága már a köznevelési tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, az ezt igazoló dokumentumokat a regisztrációhoz egyszerű elektronikus másolatban kell csatolnia. (5) Hiányos tartalmú vélemény esetén a hallgató tizenöt (15) napos határidő kitűzésével hiánypótlásra kötelezhető. A határidőt a Bizottság meghosszabbíthatja. Igazolási kérelemnek van helye, amelyről a Bizottság dönt. Az igazolási kérelmet a Neptunon keresztül kell benyújtani. (6) A kérelemről a Koordinátor előterjesztése alapján a Bizottság dönt. A Bizottság főszabály szerint okiratok alapján hozza meg döntését, de szükség esetén meghallgathatja a fogyatékossággal élő hallgatót. A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányokkal kapcsolatos feladatok/kötelezettségek alóli felmentésre, segítésre, kedvezmények biztosítására irányuló kérelmek ügyében a Bizottság az illetékes dékán egyetértésével hozza meg a döntést. (7) A Bizottság a kérelmekről szorgalmi időszakban dönt. A tanév közbeni kérelmekről a Bizottság a kérelem benyújtásától számított tizenöt (15) napon belül dönt. A Bizottság elnöke a határidőt indokolt esetben egyszeri alkalommal legfeljebb nyolc (8) nappal meghosszabbíthatja. (8) A kérelem elfogadásáról hozott döntésről a Koordinátor k a döntés meghozatalát követő három (3) munkanapon belül tájékoztatja a Tanulmányi Ügyeket, amely annak tartalmát a Neptunban rögzíti. A döntést a hallgatóval a
# 11. § / A FOGYATÉKOSSÁG IGAZOLÁSÁNAK MÓDJA / KEDVEZMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA
Neptunon keresztül, határozatban kell közölni. (9) A döntés véglegessé válását követő munkanappal a Koordinátor kiállítja a kérelmező hallgató számára az Akadálymentességi Támogatások Igazolását, amely alapján a fogyatékkal élő hallgató jogosulttá válik a Vhr. szerint adható és/vagy a Bizottság által megítélt, engedélyezett támogatások igénybevételére. A határozatot annak kiállítását követő negyedik (4.) munkanapon a Neptunon keresztül meg kell küldeni a kérelmező hallgatónak, valamint – a hallgató képzésének megfelelően – a Tanulmányi Ügyek vagy a Corvinus Doktori Iskoláknak. Egy eredeti példányt a Bizottság irattárában kell elhelyezni. (10) A fogyatékossággal élő hallgató, illetve fogyatékossággal élő jelentkező a Bizottság döntése ellen jogorvoslattal fordulhat a Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje rendelkezései szerint. FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA MEGÍTÉLT
# 12. § / A FOGYATÉKOSSÁG IGAZOLÁSÁNAK MÓDJA / KEDVEZMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA
12. § (1) A fogyatékossággal élő hallgatók számára adható és/vagy megítélt kedvezmények biztosítása tárgyában hozott végleges határozat végrehajtását a Hallgatói Élmény és Jóllét koordinálja. E körben szakmai segítséget nyújt az intézetek számára a kedvezmények határozatnak megfelelő biztosításában. (2) A fogyatékkal élő hallgatónak a határozat kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül írásban tájékoztatnia kell az oktatóit a számára adható és az általa igénybe venni kívánt oktatási, vizsgáztatási kedvezményről, részleges vagy teljes mentességről. (3) Az illetékes intézet, valamint oktató köteles a határozatban rögzített kedvezményeket biztosítani a fogyatékossággal élő hallgatók részére. (4) Az oktató feladata, hogy szükség esetén a határozatnak megfelelően alakítsa a tantárgyi programban foglalt előírásokat. Az intézmény feladata, hogy a fogyatékossággal élő hallgatók számára adható és/vagy megítélt kedvezmények igénybevételéhez a támogató személyi és infrastrukturális feltételeket megszervezze és biztosítsa. (5) Amennyiben a tantárgy oktatója, vizsgáztatója nem biztosítja a hallgató számára adható és/vagy megállapított támogatást, a hallgató jogosult az ügyben a Hallgatói Felülbírálati Bizottságához fordulni az őt ért sérelmes döntés vagy intézkedés, illetve intézkedés elmulasztása ellen A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje rendelkezései szerint. A RÉSZKÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS
# 13. § / KEDVEZMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA / SZABÁLYOK
13. § (1) A részképzésben részt vevő hallgatók esetén a jelen Szabályzat 4. § –12. § -aiban foglaltakat a jelen paragrafusban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Koordinátor az Egyetem és a küldő egyetem között létrejött együttműködési megállapodásban megjelölt Corvinusos kapcsolattartón (a továbbiakban: kapcsolattartó) keresztül és kizárólag a részképzésben részt vevő hallgató kérésére tart kapcsolatot a részképzésben részt vevő hallgatókkal. (3) A kapcsolattartó a nominálás során tájékoztatja a hallgatókat arról, hogy a jelen szabályzat, valamint a küldő egyetem és az Egyetem között létrejött együttműködési megállapodás alapján milyen tanulmányi és akadálymentesítési kedvezmények nyújthatók a fogyatékkal élő hallgatók számára. (4) A részképzésben részt vevő hallgatónak a jelentkezési laphoz csatolnia kell a küldő egyetemen regisztrált „special accommodation request” formját, amelyet a küldő egyetem fogyatékossággal élő hallgatók ügyeit intéző szervezeti egysége állít ki. (5) A „special accommodation request” formot a kapcsolattartó adja át a nemzetközi képzésekért felelős vezető véleményezésével– a Koordinátoron keresztül – a Bizottság számára. (6) A Bizottságnak a döntését olyan határidővel, de legfeljebb három (3) munkanapon belül kell meghoznia, hogy a részképzésben részt vevő hallgató különleges elbánásra vonatkozó igényeire tekintettel történő fogadásáról az Egyetem határidőben dönteni tudjon. (7) Az Egyetem és a küldő egyetem között a hallgatói cserére létrejött együttműködési megállapodás jogszabályi keretei között, jelen Szabályzattól eltérő rendelkezéseket tartalmazhat.
# 14. § / ADATKEZELÉS / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
14. § (1) Az Egyetemnek, mint adatkezelőnek a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó tevékenységek keretében megvalósuló adatkezelései részletes körülményeit rögzítő, a GDPR 13. és 14. cikkei szerinti adatkezelési tájékoztatója a hallgatói NEPTUN felületről érhető el. A hallgató a beiratkozási lap-képzési szerződés aláírásával a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi.
# 15. § / elnöke: / TARTALOMJEGYZÉK
15. § (1) Jelen Szabályzatot a Szenátus 2025. június 24-i ülésén fogadta el. (2) Jelen Szabályzat 2025. szeptember 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szenátus SZ–38.e/2023/2024. (2024. VI. 11.) sz. határozatával elfogadott Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat. (3) Jelen Szabályzatot a hatálybalépést követően kezdődő eljárásokra kell alkalmazni. (4) A jelen Szabályzat hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyeket a (2) bekezdés szerinti szabályzat szerint kell lefolytatni. (5) Jelen Szabályzat a Hallgatói Követelményrendszer 5. részét képezi. Készítette: Bíró Barbara Ellenőrizte: Németh Marietta Véleményezte: Szenátus Szenátus képviseletében Lánczi Döntéshozó elé terjesztette: Elnöki Testület Jóváhagyta: Fenntartó Fenntartó képviseletében Kihirdette: Sárközi-Kerezsi Marica Budapesti Corvinus Egyetem 1 Hallgatói követelményrendszer 5. rész: Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat 1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1 KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK 1 FOGALMAK 1 ELJÁRÓ TESTÜLETEK ÉS SZEMÉLYEK 2 A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TÁMOGATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 2 HALLGATÓI ÉLMÉNY ÉS JÓLLÉT SZERVEZETI EGYSÉG ÉS FOGYATÉKOSÜGYI KOORDINÁTOR 2 FOGYATÉKOSÜGYI BIZOTTSÁG 3 A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓ SZÁMÁRA NYÚJTOTT KEDVEZMÉNYEK 5 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 5 ALKALMAZHATÓ KEDVEZMÉNYEK 5 A FOGYATÉKOSSÁG IGAZOLÁSÁNAK MÓDJA 5 A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA ALKALMAZHATÓ KEDVEZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS RENDJE 6 FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA MEGÍTÉLT KEDVEZMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA 7 A RÉSZKÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK 8 ADATKEZELÉS 8 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 8
Hallgatói esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód szabályzat
# 1. § / A SZABÁLYZAT CÉLJA / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem vagy Corvinus) Szenátusa a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) I. kötet Szervezeti és Működési Rend 7. § (2) bekezdés rd) pontjában biztosított hatáskörében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, a nemzeti felsőoktatáról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezései alapján a hallgatói egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a következő szabályzatát (továbbiakban: Szabályzat) alkotja.
# 2. § / A SZABÁLYZAT CÉLJA / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
2. § (1) Jelen Szabályzat hatálya az Egyetem felsőoktatási képzési tevékenységére és az ahhoz kapcsolódó, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint a hallgatók számára nyújtandó szolgáltatásokra terjed ki. (2) A Szabályzat személyi hatálya kiterjed az Egyetem felsőoktatási képzésére jelentkezőkre, továbbá az Egyetem bármely felsőoktatási képzésén hallgatói jogviszonyban tanulmányokat folytatókra a költségviselés formájára tekintet nélkül, továbbá függetlenül attól, hogy mely képzési szinten, szakon, milyen munkarendben, nyelven folyó képzésre jelentkezik vagy folytatja a tanulmányait. A Szabályzat hatálya kiterjed az előkészítő képzésben résztvevőkre, a részképzésben vagy részismereti képzésben tanulmányokat folytatókra is, azaz mindenkire, aki az Egyetemmel az a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti hallgatói jogviszonyban, vendéghallgatói jogviszonyban, előzetes hallgatói jogviszonyban, valamint a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény szerinti jogviszonyban áll. (3) A Szabályzat hatálya kiterjed azokra a hallgatókra, akiknek a hallgatói jogviszonya ugyan a jelen Szabályzat szerint általuk indított eljárás során, annak lezárása előtt megszűnt, vagy még az eljárás megindítása előtt megszűnt, azonban az eljárást a hallgatói jogviszonyával összefüggésben (pl. volt hallgató szakdolgozatírás, szakdolgozat leadás, – bírálat, záróvizsga során bekövetkezett magatartás, cselekmény, mulasztás okán) kezdeményezte. Ezen személyek a jelen Szabályzat hatálya alapján általuk indított eljárás befejezéséig jelen Szabályzat hatálya alá tartoznak (a (2)–(3) bekezdésben foglaltak együtt a továbbiakban: hallgató(k)). (4) Jelen Szabályzat hatálya a hallgatók ügyeiben eljáró személyekre és testületekre is kiterjed. (5) A Szabályzat hatálya nem terjed ki az Egyetem egyéb, nem felsőoktatási képzési tevékenységére és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra. (6) Jelen Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed valamennyi hallgató esélyegyenlőségi ügyére, így különösen jelen Szabályzat rendelkezik a hallgatói esélyegyenlőségi panaszok (a továbbiakban: panasz) elbírálása során eljáró Hallgatói Esélyegyenlőségi és Egyenlő Bánásmód Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), valamint a Másodfokú Hallgatói Esélyegyenlőségi és Egyenlő Bánásmód Bizottság (a továbbiakban: Másodfokú Bizottság) (a Bizottság és a Másodfokú Bizottság a továbbiakban együttesen: Bizottságok) megalakításának rendjéről, tagságáról és ezen bizottságok hatásköréről, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megsértése során alkalmazandó eljárásrendről. (8) A Szabályzat területi hatálya kiterjed minden olyan képzési helyre, ahol az Egyetem képzést folytat, továbbá az Egyetem valamennyi kollégiumára is. A területi hatály nem zárja ki az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos eljárás
# 2. § / A SZABÁLYZAT HATÁLYA / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK
lefolytatásának lehetőségét olyan esetekben, amikor az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos eljárás megindításának alapjául szolgáló cselekményt vagy mulasztást a hallgató az Egyetem épületén kívül (pl. bérelt kollégiumban) követi el.
# 3. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
3. § (1) A Szabályzat megalkotására felhatalmazó jogszabály: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény. (2) Kapcsolódó jogszabályok és szabályozó dokumentumok: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), b) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.), c) a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Juttatási rendelet), d) a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról (továbbiakban: Fkr.), e) az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) f) Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SZMR.) g) az Egyetem teljes Hallgatói Követelményrendszere és a hallgatók tanulmányiés vizsgaügyeire vonatkozó Hallgatói Követelményrendszerhez kapcsolódó rendelkezések, irányelvek, kiemelten A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje (továbbiakban: HJR) h) a Bizottságok ügyrendje (2) A jelen Szabályzatban nem szabályozott eljárási kérdésekben a HJR rendelkezései az irányadóak.
# 4. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
4. § (1) Jelen Szabályzat alkalmazása során: a) egyenlő bánásmód követelményének megsértése: különösen a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. Az egyenlő bánásmód megsértését jelenti továbbá különösen, ha valamely személy vagy csoport jogellenes elkülönítése az Egyetem intézményében, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, vagy ha valamely személy vagy csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. b) panasztevő: az a hallgató, aki az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítását kezdeményezte; c) bepanaszolt: az a személy vagy testület, akinek, illetve aminek a panasztevő hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó döntése, eljárása vagy intézkedése az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatos panasz alapját képezi d) eljárás egyéb résztvevői: a Bizottságokon, a bepanaszolton és a panasztevőn, valamint a panasztevő törvényes képviselőjén és egyéb képviselőjén túli személyek, akik közreműködését a Bizottságok kérik: tanú, szakértő, tolmács, szemletárgy birtokosa. A Bizottságok a bepanaszolt személyt tanúként hallgatják meg; e) közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt ea) neme, eb) faji hovatartozása, ec) bőrszíne, ed) nemzetisége, ee) nemzetiséghez való tartozása, ef) anyanyelve, eg) fogyatékossága, eh) egészségi állapota, ei) vallási vagy világnézeti meggyőződése, ej) politikai vagy más véleménye, ek) családi állapota, el) anyasága (terhessége) vagy apasága, em) szexuális irányultsága, en) nemi identitása, eo) életkora, ep) társadalmi származása, eq) vagyoni helyzete, er) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, es) érdekképviselethez való tartozása, et) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne; f) közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az Ebktv. 8. §-ban meghatározott
# 4. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne; g) zaklatás: az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek az Ebktv. 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása; h) jogellenes elkülönítés: az a rendelkezés, amely az Ebktv. 8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönít; i) megtorlás: az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. j) előnyben részesítés: Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, azonban a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. k) abszolút többséggel hozott határozat: az összes tag több mint felének támogatásával hozott határozat (2) A jelen Szabályzatban használt fogalmak tekintetében egyebekben a Ebktv. rendelkezései az irányadók.
# 5. § / FOGALMAK / ALAPELVEK
5. § (1) Az Ebktv. preambuluma rögzíti, hogy minden ember joga, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen. Az Egyetem kiemelt célja ezen elv elősegítése és tiszteletben tartása. (2) Az Egyetem tiszteletben tartja a hallgatók emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. (3) Az Egyetem tilt minden zaklatást, jogellenes elkülönítést, megtorlást, hátrányos megkülönböztetést, valamint aktívan segíti a hallgatók hátrányos helyzetének megszüntetését. (4) Az Egyetem köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét a hallgatói jogviszony létesítése során, ezen jogviszony fennállása alatt, a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó eljárásai és intézkedései során. (5) Az Egyetem működése során biztosítja, hogy a feladatainak végrehajtásában közreműködők a hallgatókkal kapcsolatos döntéseik meghozatala során az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét megtartsák. (6) Az Egyetem az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással összefüggésben érvényesíti különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a teljes felvételi eljárás során, így különösen a felvételi eljárás ütemezése, a felvételi követelmények meghatározása, a felvételi eljárás lebonyolítása, a felvételi kérelmek elbírálása és a felvételi eredményről történő tájékoztatás és a beiratkozás, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) a különböző ösztöndíjak, díjak és az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése, j) a hallgatói érdekképviseletben történő részvétel, valamint k) az információkhoz való teljes körű hozzáférés, ideértve a hozzáférés nyelvi feltételeinek biztosítását. (6) Az Egyetem és a hallgatók érdekeit egyaránt figyelembe véve, azokat összeegyeztetve olyan oktatási, tanulmányi, ügyviteli, támogatási szabályokat, feltételeket, körülményeket alakít ki, amelyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez hozzájárulnak. (7) Az Egyetem kötelezettséget vállal arra, hogy olyan szabályokat alkot, feltételeket biztosít, amellyel megelőzi és megakadályozza a hallgatók közvetlen és közvetett megkülönböztetését, zaklatását, jogellenes elkülönítését, a megtorlást, továbbá elősegítik az egyenlő bánásmód alkalmazását, és az esélyegyenlőség előmozdítását. Ennek keretében az Egyetem kifejezetten elismeri és érvényesíti: a) az egyenlő bánásmód követelményét valamennyi hallgató vonatkozásában, b) a hátrányos megkülönböztetés tilalmát valamennyi hallgatóra nézve,
# 5. § / FOGALMAK / ALAPELVEK
c) az esélyegyenlőség előmozdításának követelményét a hátrányos helyzetű, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók számára, d) a nők és férfiak egyenjogúságát, és tevékenysége során törekszik a nemek arányos képviselete elvének érvényesítésére. (8) A (6) bekezdés szerinti körben felelősség terheli az Egyetem belső szabályalkotó és döntéshozó testületeit és vezetőit, így különösen a Szenátust, a Vezetői Bizottság tagjait, valamint a szabályalkotási jogkörrel rendelkező vezetőket. A testületek és vezetők mellett az Egyetem valamennyi munkavállalója, valamint az Egyetemmel egyéb jogviszonyban álló személy, aki a hallgatókkal kapcsolatos oktatási feladatokban részt vesz is felelős azért, hogy munkája során biztosítsa az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét. (9) A Szenátus és a Vezetői Bizottság hatáskörében: a) az egyenlő bánásmód követelményét támogató szabályrendszert alakít ki, ideértve a felvétel feltételeit, a tanulmányiés vizsgakövetelményeket és -rendet, valamint az ösztöndíjrendszert, b) a költségvetés kialakítása során olyan javaslatot, véleményt fogalmaz meg, amely alapján a fenntartó megfelelő mennyiségű forrást allokálhat az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítését támogató intézkedésekre. (10) Az Egyetem vezetői olyan belső szabályozókat alkotnak, olyan folyamatokat alakítanak ki, amelyek során az egyenlő bánásmód követelményét valamennyi közreműködő érvényesíteni köteles és képes, továbbá egyedi hallgatói ügyekben hozott döntéseik során messzemenőkig érvényesítik az egyenlő bánásmód követelményét és kizárják a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét. (11) Az Egyetem valamennyi munkavállalója, valamint az Egyetemmel egyéb jogviszonyban álló személy, aki a hallgatókkal kapcsolatos oktatási feladatokban részt vesz felel azért, hogy a feladatainak ellátása során az egyenlő bánásmód követelményét megtartsa, továbbá annak sérelme vagy a sérelem bekövetkezésének veszélye esetén a munkáltatói jogkörének gyakorlóját, vagy egyéb a szerződésében utasítási jogkörrel felruházott személyt erről haladéktalanul értesítse. (12) Az Egyetem vezetése elvárja a hallgatói érdekképviseleti szervektől, szakkollégiumoktól és egyéb hallgatói szervezetektől, hogy a jelen Szabályzat szerinti normákat betartsa és működése során érvényesítse. (13) Az Egyetem a Hallgatói követelményrendszer 4. részét képező, Hallgatói térítési és juttatási szabályzatában foglaltak szerint az Egyetem bizonyos hátrányos helyzetben lévő hallgatókat előnyben részesíthet, azonban ez csak az Ebktv. 11. § figyelembevételével történhet. (14) Az Egyetem az esetlegesen előforduló egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti panaszok intézményen belüli rendezése, a külső jogi eljárások megelőzése érdekében az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti
# 5. § / FOGALMAK / ALAPELVEK
panaszok belső kivizsgálásának rendjét kialakítja, és jelen Szabályzatban rögzíti. (15) Az Egyetem a hallgatói esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítása érdekében minden szükséges intézményesített intézkedést megtesz. E körben: a) hallgatói esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód ügyekkel foglalkozó első fokon, valamint másodfokon eljáró bizottságokat működtet, b) a hallgatókra vonatkozó esélyegyenlőségi szabályzatot alkot és azt folyamatosan aktualizálja, amelyben kiemelt figyelmet fordít a nemzetköziesedésből adódó esélyegyenlőségi kérdések tisztázására és kezelésére/megoldására. (16) Az Egyetemen nem működhetnek olyan szakkollégiumok és egyéb hallgatói vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. (17) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (18) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az Egyetemen a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanterve, tanrendje indokolja elkülönült csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá, ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. Azonban ezen meghatározottak szerinti vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló oktatás megszervezése nem vezethet az Ebktv. 4. § (1) eb)–ee) pont szerinti védett tulajdonságon alapuló jogellenes elkülönítéshez. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI FELADATOKAT ELLÁTÓ TESTÜLETEK ÉS
# 6. § / SZEMÉLYEK / ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV
6. § (1) Jelen Szabályzat hatálya alá tartozó ügyekben hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek és személyek: a) előkészítő és végrehajtási feladatkörrel a Tanulmányi Ügyek, valamint a Bizottság titkári feladatait ellátó személy b) döntés-előkészítő, véleményező, döntéshozatali jogkörrel a Hallgatói Esélyegyenlőségi és Egyenlő Bánásmód Bizottság, c) másodfokú döntéshozatali jogkörrel a Másodfokú Hallgatói Esélyegyenlőségi és Egyenlő Bánásmód Bizottság.
# 7. § / ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV / A Bizottság összetétele
7. § (1) Az Egyetemnek a hatályos magyar jogi szabályozás szerint nem köteles Esélyegyenlőségi Tervvel rendelkeznie, azonban az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség előmozdítása érdekében a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes rendelkezhet Esélyegyenlőségi Terv létrehozásáról. (2) Az Egyetem Esélyegyenlőségi Tervét úgy kell kialakítani, hogy az rendelkezzen a hallgatói esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód előmozdítása érdekében szükséges intézkedésekről, ezért az Esélyegyenlőségi Terv kialakításába és folyamatos fejlesztésébe a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a Hallgatói Esélyegyenlőségi és Egyenlő Bánásmód Bizottságot is bevonhatja véleményezési jogkörrel. A Terv kialakításába és megvalósításának szervezésébe a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes továbbá a Hallgatói Önkormányzatot és a Doktorandusz Önkormányzatot is bevonhatja véleményezési jogkörrel. (3) Az Esélyegyenlőségi Terv megvalósulását a Vezetői Bizottság ellenőrzi, ehhez szükség esetén beszámoltathatja a hallgatói ügyekben eljáró, jelen Szabályzat szerinti Bizottságok elnökeit. HALLGATÓI ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÉS EGYENLŐ BÁNÁSMÓD BIZOTTSÁG
# 8. § / ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV / A Bizottság összetétele
8. § (1) A Bizottság – beleértve az elnököt is – 8 (nyolc) tagból áll. A Bizottságnak hivatalból tagja a fogyatékosügyi koordinátor, mint esélyegyenlőségi tanácsadó tag, a Bizottságba továbbá tagként egy főt delegál a Tanulmányi Ügyek vezetője, három fő oktatót delegál a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a nemzetközi vezetővel egyeztetve, akik közül egy fő olyan oktatónak is lennie kell, aki doktori képzésben is oktat, egy főt delegál a jogi vezető, továbbá saját szabályai szerint kettő főt delegál a Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: HÖK) és egy főt a Corvinus Doktorandusz Önkormányzat (továbbiakban: DÖK). (2) A Bizottság elnökének, tagjainak megbízatása – a HÖK és a DÖK által delegált tag kivételével – az Egyetemmel való jogviszonyuk megszűnésének vagy a kijelölő személy általi visszahívásuk időpontjáig tart. A HÖK és a DÖK által delegált tagok megbízásának módját és a megbízatás időtartamát a HÖK és a DÖK alapszabálya határozza meg azzal, hogy a Bizottságnak nem lehet tagja az a hallgató, aki az adott félévre nem jelentkezett be, továbbá akivel szemben végleges határozatban etikai vagy fegyelmi büntetést szabtak ki. Ez esetben az új tag delegálásáról a Bizottság elnökének megkeresésére a HÖK és a DÖK elnöke köteles gondoskodni. (3) Az elnök és a tagok részére a megbízólevelet a delegáló személy adja ki. A hallgató tag személyéről a HÖK és a DÖK elnöke írásban értesíti a Bizottság elnökét. A megbízatás határozott időre vagy visszavonásig érvényes és többször megismételhető. (4) Az elnököt a delegált tagok közül a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes kéri fel. Az elnök jogkörében eljárva összehívja és vezeti a Bizottság üléseit, valamint képviseli a Bizottságot. (5) A Bizottság titkári feladatait a Bizottság elnöke által kijelölt tag, vagy a Bizottság elnöke megkeresésére a Tanulmányi Ügyek vezetője által kijelölt Tanulmányi Ügyek munkatársa látja el. A titkár feladata a Bizottság munkájának ügyviteli támogatása. (6) Amennyiben egy bizottsági tag megbízatása bármely okból megszűnik, az új tag választását a Bizottság elnöke köteles kezdeményezni a tudomásra jutásától számított öt (5) munkanapon belül. Az elnök megbízatásának megszűnése esetén az új elnök megválasztásáig ügyvezető elnökként a Bizottság titkár tagja jár el. Az ügyvezető elnök jogköre megegyezik az elnök jogkörével.
# 9. § / A Bizottság összetétele / A Bizottság feladata
9. § (1) A Bizottság az esélyegyenlőség széles körű biztosítása érdekében javaslattevő, véleményező, a jelen Szabályzatban meghatározott körben döntéshozó, koordináló és ellenőrző testület. (2) A Bizottság a Szenátusnak tartozik felelősséggel, munkájában a Szenátus támogatja. A Szenátus képviseletében annak elnöke, a rektor jár el. (3) A Bizottság feladatai: a) figyelemmel kísérni az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, b) jogosult minden olyan egyetemi belső szabályozó dokumentum, egyetemi döntés, intézkedés tekintetében előzetesen véleményezni és javaslatot tenni, amely a hallgatók 5. § (6) bekezdés szerinti ügyeit érinti; c) köteles feltárni az egyenlő bánásmód követelményét sértő jelenségeket és amennyiben úgy ítéli meg javaslatot, véleményt fogalmazni a rektor felé; d) jogosult véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni minden olyan esélyegyenlőségi témában, amely a hallgatók 5. § (6) bekezdés szerinti ügyeit érinti, különösen ajánlást, szakmai véleményt megfogalmazni a fogyatékos hallgatók tanulmányi feltételeinek javítására, e hallgatói körben együttműködni a Fogyatékosügyi Bizottsággal; ajánlást, szakmai véleményt megfogalmazni az esélyegyenlőség érvényesülésének előmozdítása érdekében és azt közvetíteni a rektor felé; e) ellenőrizni a hallgatói esélyegyenlőséget, egyenlő bánásmódot érintő intézkedések végrehajtásának eredményességét és szükség esetén jelzéssel élni a rektor felé; f) konzultálni az esélyegyenlőség szempontjából hátrányos helyzetben lévő csoportokkal; g) egyedi ügyekben esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal kapcsolatos hallgatói panaszok, különösen jelen Szabályzatban foglaltak megsértésének gyanúját kivizsgálni és döntést hozni; h) egyedi ügyekben esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal kapcsolatos hallgatói kérések, igények fogadása, panasztételnek nem minősülő bejelentések fogadása, azok értékelése, véleményezése, javaslattétel az érintettek felé a helyzet békés tisztázására, rendezésére, és/vagy a döntéshozó felé intézkedés megtételére.
# 10. § / A Bizottság feladata / A Bizottság ügyrendje
10. § (1) A Bizottság működésének ügyrendi szabályait ügyrendje határozza meg az alábbiakra figyelemmel: a) A Bizottság akkor gyakorolhatja hatáskörét, ha teljes létszámmal megalakult és elfogadta ügyrendjét. b) A Bizottság ügyrendjének elkészítéséért az elnök felelős, amelyet jogi ellenőrzést követően a rektor hagy jóvá. c) A Bizottság akkor határozatképes, ha szavazati joggal rendelkező tagjainak többsége jelen van. Minden bizottsági tag egy szavazattal rendelkezik. d) A Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. e) A Bizottság a döntést személyes megjelenéssel, személyes megjelenést nem igénylő, de egyidejű jelenlétet biztosító online felületen megvalósuló ülés keretében, továbbá írásbeli szavazással is hozhat. f) A Bizottság ülései nem nyilvánosak, azon kizárólag a tagok, a tanácsadó tag, valamint az elnök által meghívott egyéb résztvevők vehetnek részt. g) A döntéshozatal formáját (személyes, személyes megjelenést nem igénylő, de egyidejű jelenlétet biztosító online felületen megvalósuló vagy írásbeli) és az ülések napirendjét az elnök határozza meg, továbbá az üléseket az elnök hívja össze és vezeti. A Bizottság tagjai jogosultak javaslatot tenni a napirendre. h) A tagok az ülésen személyesen kötelesek eljárni, feladataik ellátására nem hatalmazhatnak meg képviselőt. Amennyiben póttagot választottak, a póttag a tagságról lemondó vagy egyéb módon véglegesen kieső tag helyére lép. A póttag az elnök kérésére az adott ügyben elfogultnak minősített tagot is pótolhatja az elfogultsággal érintett ügyben. i) A Bizottság által tárgyalandó előterjesztéseket a Bizottság elnöke által meghatározott tartalommal kell elkészíteni. j) A Bizottság egyhangú döntésével szakmai tagjaiból munkacsoporto(ka)t hozhat létre, amelynek a feladat szakmai előkészítő munka a Bizottság részére. Nem hozható létre munkacsoport az egyedi hallgatói esélyegyenlőségi panasz kivizsgálására és/vagy az abban való közreműködésre. k) A Bizottságra vonatkozó alapvető adatokat, a Bizottság nevét, hatáskörét és feladatait, hivatalos elérhetőségét az Egyetem honlapján meg kell jeleníteni. l) A Bizottságot az elnök képviseli, a határozatokat az elnök írja alá. m) Az eljárás nyelve a magyar, kivéve, ha a panasztevő kéri, hogy az eljárása a képzés nyelvén kerüljön lefolytatásra. n) A Bizottság ügyrendjében nem vagy nem elég részletesen szabályozott kérdésekben a HJR szabályai irányadók. A BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÜGYEKBEN
# 11. § / A Bizottság ügyrendje / A Bizottság nem egyedi ügyekben történő eljárása
11. § (1) A Bizottság elnökén vagy tagján/tagjain keresztül a 9. § (3) bekezdés a)–e) pontjában foglalt feladatai ellátása érdekében tájékoztatást kérhet a szabályozás tartalmát érintően, a szabályozás szakmai felelősétől. E körben a szakmai felelős és/vagy a jogi vezető köteles egyeztetni a Bizottság elnökével a szabályozást megelőzően. (2) Bizottság elnöke az (1) bekezdésen túlmenően is tájékoztatást kérhet az intézkedésért felelős vezetőtől minden olyan a hallgatókat általánosságban (nem egyedi hallgatói ügyben) érintő intézkedésről, amelynek esélyegyenlőséget, egyenlő bánásmódot érintő vonatkozásai lehetnek. Emellett az intézkedésért felelős vezető feladata, hogy ha az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód követelményeit érintő intézkedések merülnek fel, akkor egyeztetést kezdeményezzen a Bizottság elnökével. (3) A Bizottság elnöke rendszeresen, de évente legalább két (2) alkalommal konzultál a rektorral és/vagy a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettessel a hallgatókat érintő esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód érintő témákban, kérdésekben. (4) A Bizottság nem egyedi ügyben történő eljárása esetén ajánlást fogalmazhat meg. Az ajánlás tartalmi elemei: a tényállás összefoglalása, a Bizottság álláspontja, a hivatkozott jogszabályhelyek megjelölése, az ajánlás vagy a kezdeményezés megfogalmazása. A Bizottság az ajánlást eljuttatja a hatáskörrel rendelkező vezető részére. (5) A 9. § (3) bekezdés a)–e) és g) pontját érintően egyebekben az eljárási szabályokat az ügyrendje határozza meg.
# 12. § / Az esélyegyenlőségi panasz / A panasz benyújtására jogosultak és a képviselet szabályai
12. § (1) A panaszt a jogsérelmet szenvedett hallgató nyújthat be jelen Szabályzat
# 16. § / A panasz benyújtására jogosultak és a képviselet szabályai / Kapcsolattartás
16. § szerint. (2) Amennyiben kiskorú hallgatót érint a jogsérelem, a panaszt a törvényes képviselője is benyújthatja. (3) Az eljárásban a hallgatót meghatalmazott képviselő is képviselheti. (4) A képviseletre a HJR szabályai vonatkoznak.
# 13. § / A panasz benyújtására jogosultak és a képviselet szabályai / Kapcsolattartás
13. § (1) A Bizottság jelen Szabályzatban meghatározott esetekben írásban, papír alapon vagy az elsődleges hivatalos ügyintézési csatornán, a Neptunon, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: e-ügyintézési törvény) meghatározott elektronikus úton, vagy hivatalosnak nem minősülő elektronikus levél, azaz e-mail útján (a továbbiakban együtt: írásban) tart kapcsolatot (pl. közöl ügyiratot) a panasztevővel. (2) Az e-ügyintézési törvényben meghatározott elektronikus út a következő: a Bizottság esetében Hivatali Kapu, a panasztevő esetében Ügyfélkapu. Az e-mail címen történő kapcsolattartás esetén következő e-mail címeket kell használni: a Bizottság esetében hivatali e-mail címét (amely elérhető a honlapon), a panasztevő esetében – amennyiben rendelkezik ilyennel – egyetemi (stud-os) e-mailcímét, ennek hiányában a Neptunban rögzített e-mailcímét, mindkettő hiányában a panasztevő által a panaszban megjelölt e-mailcímet. (3) Az (1) bekezdés szerinti írásbeli formán túl a Bizottság személyes közlés útján (pl. tárgyaláson közölt kérés esetén jegyzőkönyvbe feljegyzéssel), azaz szóban is tarthat kapcsolatot a panasztevővel. (4) Ahol jelen Szabályzat írásbeli formát ír elő, ott az (1) bekezdés szerinti formában kell a kapcsolatot tartani a panasztevővel, egyebekben a Bizottság elnöke dönt a kapcsolattartás formájáról jelen Szabályzat keretei között. (5) Az írásbeli kapcsolattartás során megküldött panasz, kérelem, felhívás, határozat, egyéb beadvány vagy egyéb döntés esetén egyebekben a HJR rendelkezései az irányadóak.
# 14. § / Kapcsolattartás / Elfogultság
14. § (1) Elfogultság miatt nem vehet részt az a tag a Bizottságban: a) akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, továbbá az, aki az ügyben a panasztevő, a panasztevő képviselője, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként járt el; b) a bepanaszolt hozzátartozója (egyeneságbeli rokon, annak házastársa vagy élettársa, az örökbefogadott, a mostohaés a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostohaés a nevelőszülő, a testvér, a testvér házastársa vagy élettársa, a házastárs és az élettárs, a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére); c) akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható. (2) Elfogultsági kifogást a panasztevő jelenthet be. Elfogultsági kifogás az eljárást befejező határozat meghozataláig nyújtható be írásban. Az elfogultság tárgyában az elnök dönt, és új tag kijelölése érdekében megkereséssel fordul az érintett delegálóhoz. Az elnökkel szemben benyújtott elfogultsági kifogás esetén a rektor dönt és új tag kijelölése érdekében megkereséssel fordul az érintett delegálóhoz. A döntést az elfogultsági kifogás bejelentésétől számított három (3) munkanapon belül meg kell hozni. Ugyanezen időn belül ki kell jelölni az érintett eljárásban közreműködő tagot/elnököt. A döntés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az érdemi döntésről szóló határozatban támadható meg. (3) Elfogultságot a Bizottság elnöke és/vagy tag is bejelenthet saját magára nézve. Elfogultsági kifogás az az eljárást befejező határozat meghozataláig nyújtható be írásban. Az taggal szemben benyújtott elfogultság bejelentése tárgyában a Bizottság elnöke, az elnökkel szemben benyújtott elfogultsági kifogás esetén a rektor dönt. A döntést az elfogultsági bejelentéstől számított három (3) munkanapon belül meg kell hozni. Ugyanezen időn belül ki kell jelölni az érintett eljárásban közreműködő tagot/elnököt. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
# 15. § / Elfogultság / Ügyintézési határidő
15. § (1) Amennyiben a Bizottság az ügyet érdemben vizsgálja, az eljárást a panasz kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül folytatja le. A határidő az ügy bonyolultsága, a Bizottság elnökének és/vagy tagjainak akadályozottsága vagy egyéb indokolt esetben, egy ízben, a panasztevő egyidejű értesítése mellett további harminc (30) nappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról a Bizottság elnöke dönt. (2) Az eljárás akkor indítható meg, ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy (1) év, és a jogsértés bekövetkezésétől számított három (3) év még nem telt el. Ezen határidők letelte esetén a Bizottság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. (3) Az ügyintézési határidőbe nem számít bele: a) a hatásköri, illetékességi kérdés rendezésének időtartama (azaz, amíg a Bizottság vizsgálja, hogy hatáskörébe tartozik-e az adott ügy), b) a hiánypótlásra, a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, c) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, d) a szakhatóság, szakértő eljárásának időtartama, e) az eljárás felfüggesztésének időtartama, f) a hallgatói ügyben eljáró működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény (pl. Neptun leállás) időtartama, g) az az időtartam, amely alatt az ügyintézés egyetemi szinten szünetel (azaz pl. az egyetemi nyári, téli leállás időszaka), h) a panasztevő, törvényes képviselője vagy egyéb képviselője mulasztásának vagy késedelmének időtartama (amennyiben pl. az ülést a panasztevő, törvényes képviselője vagy egyéb képviselője kérésére kell elhalasztani). (4) A határidők számítására a HJR szabályait kell alkalmazni. Az esélyegyenlőségi panasz tartalma és az esélyegyenlőségi panasz benyújtása
# 16. § / Elfogultság / Ügyintézési határidő
16. § (1) A Bizottság eljárása a 5. § (15) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekben panaszra indul. (2) Panaszt nyújthat be a jogsérelmet szenvedett hallgató, azaz, akivel szemben az egyenlő bánásmód követelményét az Egyetem nevében eljáró személy vagy testület megsértette (továbbiakban: panasztevő) a hallgatói jogviszony létesítése során, annak fennállása alatt (ideértve azt az esetet is, ha az abszolvált és megszűnt hallgatói jogviszonyú hallgató tanulmányaihoz kapcsolódóan pl. szakdolgozat készítés vagy záróvizsga során) a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó döntései, eljárásai és intézkedései során figyelemmel az 5. §-ban foglaltakra. (3) A panasz díjmentes. (4) A panasztevő panaszát írásban is benyújthatja, továbbá szóbeli panaszt is tehet jelen Szabályzat 13. §-nak és a HJR rendelkezéseinek megfelelően. (5) Az írásban tett panasznak tartalmaznia kell: a) a panasztevő (eljáró képviselő esetén továbbá a képviselő nevét) nevét, hallgatói azonosítóját (NEPTUN-kódját), a képzésének megjelölését, Neptunban megadott lakóhelyének címét, egyetemi (stud-os) e-mailcímét, amennyiben a panasztevőnek nincs egyetemi (stud-os) e-mailcíme, a Neptunban rögzített egyéb e-mailcímét, ha mindkettő hiányzik, akkor azt az e-mailcímet, amelyen kommunikálni szeretne a Bizottsággal; b) a bepanaszolt személy, testület nevét; c) a sérelem bekövetkezésének időpontját; d) a sérelmezett intézkedés, magatartás pontos leírását, a körülmények ismertetésével és az azokat alátámasztó – rendelkezésre álló – dokumentumok vagy egyéb bizonyítékok, csatolásával; e) pontos megjelölés, hogy a panasztevőt milyen okból (milyen, az Ebktv.-ben meghatározott védett tulajdonsága miatt) érte a sérelem; f) az ügyben indított-e a panasztevő bíróság vagy más hatóság előtt eljárást; g) a panasztevő (vagy akinek a képviseletében a panaszt teszik) határozott kérelmét a panasszal érintett ügy kivizsgálására, e körben annak feltüntetését, hogy a panasztevő a Hallgatói Esélyegyenlőségi és Egyenlő Bánásmód Bizottság eljárását kéri, h) a panasz keltezését, írásban benyújtott panasz esetén a hallgató aláírását; i) meghatalmazott eljárása esetén teljes bizonyító erejű magánokiratba (két tanú aláírásával) vagy közokiratba foglalt meghatalmazást. (6) A panaszt a Bizottságnak kell címezni. A papír alapon benyújtott írásbeli panaszt az Egyetem postacímére, kivételesen a 13. § (3) bekezdésben meghatározott esetben a Bizottság hivatalos e-mailcímére kell megküldeni. Az elektronikus alapon benyújtott panaszt az Egyetem Hivatali kapujára kell megküldeni. (7) Írásban benyújtott panasz esetén a panasz benyújtásának napja a panasz Bizottság titkára általi átvétel napja (aki még aznap értesíti a panasz beérkezéséről az elnököt), e-mailben küldött panasz esetén a hivatalos e-mailcímre történő beérkezést követő első munkanap. Szóbeli panasz esetén a jegyzőkönyv véglegesítésének napja
# 16. § / Intézkedés a panasz alapján / Döntés a panasz befogadhatóságáról
minősül a panasz benyújtása napjának. Az eljárás a panasz benyújtásának napján indul. (8) A szóbeli panasz esetén a panasztevő megkeresi a Bizottság elnökét és/vagy titkárát, egyeztetik a szóbeli panasz előterjesztésének időpontját és helyét. A szóbeli panaszról a titkár jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvet a titkár öt (5) munkanapon belül jóváhagyásra megküldi a panasztevőnek, aki három (3) munkanapon belül visszajelez a jegyzőkönyvre vonatkozóan, hogy azt elfogadja-e vagy kiegészítést, módosítást kér. Amennyiben a panasztevő a megadott határidőn belül nem jelez vissza a jegyzőkönyvre nézve, akkor úgy kell tekinteni, hogy mégsem kíván panasszal élni. Ez utóbbi esetben a Bizottság erről a tényről feljegyzést készít, amelyet az iktatásban elhelyez a szóbeli meghallgatásról készült jegyzőkönyvvel együtt, és nem indít eljárást. (9) A visszajelzést követően a visszajelzés alapján a titkár három (3) munkanapon belül véglegesíti a jegyzőkönyvet, amelyet a panasztevő és a titkár a véglegesítést követő három (3) munkanapon belül aláír. Amennyiben a panasztevő nem írja alá a jegyzőkönyvet, akkor úgy kell tekinteni, hogy mégsem kíván panasszal élni. (10) A jegyzőkönyv egy (1) eredeti példányát az ügyiratok között kell elhelyezni, egy (1) másolati példánya a panasztevőt illeti.
# 17. § / Döntés a panasz befogadhatóságáról / A panasz érdemi vizsgálat nélküli visszautasítása
17. § (1) A Bizottság megvizsgálja a panaszt és nyolc (8) napon belül határozatban dönt: a) hatáskör hiányában az ügy áttételéről a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységhez, személyhez, testülethez, vagy b) hiánypótlási felhívás egy ízben történő kiadásáról amennyiben a 16. § (5) bekezdésben meghatározott feltételek maradéktalanul nem teljesülnek, c) amennyiben annak feltételei jelen Szabályzat alapján fennállnak, a panasz érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról és az eljárás megszüntetéséről, vagy d) a panasz felfüggesztéséről, ha hatóság előtt van eljárás ugyanazon esélyegyenlőségi panasz tárgyában, mindaddig, amíg a hatósági eljárás nem zárul le véglegesen vagy jogerősen, e) ha az a)–c) pontban foglaltak nem állnak fel és a panasz érdemben vizsgálható, az eljárás megindításáról. (2) A hiánypótlási felhívásban foglaltak teljesítésére a Bizottság minimum 8 napos határidőt biztosít. (3) Amennyiben a Bizottság érdemben vizsgálja a panaszt, akkor ennek tényéről az érdemi vizsgálatról szóló döntés meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb három (3) munkanapon belül értesíti a panasztevőt és a bepanaszoltat.
# 18. § / A panasz érdemi vizsgálat nélküli visszautasítása / A panasz részbeni visszautasítása
18. § (1) A Bizottság érdemi vizsgálat nélkül a panasz benyújtásának napjától számított nyolc (8) munkanapon belül határozatban visszautasítja a panaszt, ha: a) nincs hatásköre, mert nem esélyegyenlőségi ügyről (azaz nem az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyről) van szó, és a panasz áttételére nincs lehetőség, mert a panasz kivizsgálására nem egyetemi testület vagy személy jogosult (pl. bírósági hatáskör), b) ha a panasz elkésett, c) ha a panaszt a Bizottság érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, d) ha a panasz nem a jogosulttól származik, e) ha a panasztevő a panaszt nem az Egyetem munkavállalójának, valamint az Egyetemmel egyéb jogviszonyban álló személynek vagy az Egyetem testületének magatartása miatt tette azzal, hogy nem akadálya az eljárás lefolytatásának az, hogyha a bepanaszolt személy munkaviszonya, vagy az Egyetemmel egyéb fennálló jogviszonya időközben megszűnt az Egyetemen, f) amennyiben a benyújtott panasz nem tartalmazza a panasztevő hallgató nevét, illetve a 16. § (5) bekezdés e) pontjában foglaltakat, így az nem minősíthető panasznak, és a Bizottság azt panasztételnek nem minősülő bejelentésként nem kezeli.
# 19. § / A panasz részbeni visszautasítása / Az eljárás megszüntetése
19. § (1) Amennyiben a panasz olyan elemeket, kérdéseket, felvetéseket is tartalmaz, amelyek nem tartoznak a Bizottság hatáskörébe, viszont olyanokat is, amelyek a Bizottság hatáskörébe tartoznak, akkor a Bizottság határozatban döntéshozatal meggyorsítása érdekében nyolc (8) munkanapon belül visszautasítja a panasz nem Bizottság hatáskörébe tartozó részét, vagy amennyiben annak feltételei fennállnak, akkor a panasz elutasított részétől eltekintve, érdemben vizsgálja a panasz Bizottság hatáskörébe tartozó részét. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint határidőben történő visszautasításra nincs lehetőség, mert a Bizottság nem tudja azon a ponton eldönteni, hogy hatáskörébe tartozik vagy sem az adott elem vagy kérdés, akkor a visszautasításról, vagy a részbeni visszautasításról szóló döntést az eljárás folyamán bármikor és az érdemi határozatban is meghozhatja. (3) Amennyiben a panasz olyan elemeket, kérdéseket, felvetéseket is tartalmaz, amelyek nem tartoznak a Bizottság hatáskörébe, viszont olyanokat is, amelyek a Bizottság hatáskörébe tartoznak és a Bizottság esélyegyenlőségi részben történő döntéshozatalához szükséges más személy vagy testület döntése, akkor az előtte folyó eljárást felfüggesztheti az előzetes döntés meghozataláig.
# 20. § / A panasz részbeni visszautasítása / Az eljárás megszüntetése
20. § (1) A Bizottság az eljárást az eljárás megszüntetésére okot adó körülményről való tudomásszerzés napjától számított nyolc (8) munkanapon belül határozatával megszünteti, ha: a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli visszautasításának lett volna helye, azonban a visszautasítási ok az eljárás megindítását követően jutott a tudomására, b) a panasztevő a kérelmét visszavonta, kivéve, ha az eljárásban több panasztevő vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza panaszát, c) a panasztevő halála esetén, d) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn (különösen azért, mert a bepanaszolt magatartását orvosolta, a döntését saját hatáskörben visszavonta, vagy módosította stb.) e) ha a panasztevő a bizottsági ülésre szóló szabályos meghívásra ismételt megkeresés ellenére sem válaszol és nem vesz rész az ülésen, vagy ugyan válaszol, hogy jelen lesz, de a kitűzött ülésen mégsem jelenik meg és nem menti ki magát vagy nem tudja magát igazolással kimenteni, továbbá, ha a panasztevő kérésére a Bizottság egy alkalommal jelen Szabályzat keretei között elhalasztja az ülést, de a panasztevő az elhalasztott ülésen sem vesz részt és nem tudja magát kimenteni, f) a panasztevő az eljárásban a képviselővel kíván eljárni, de a Bizottság megállapítja, hogy a képviseletre vonatkozó szabályokat a panasztevő nem tartotta be és ezért a képviselő eljárását visszautasítja, és a panasztevő a Bizottság felhívása ellenére sem gondoskodik a képviselet ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, g) jogszabályváltozás vagy egyetemi szabályzat módosítása miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem tartozik a hallgatói ügyben eljáró személy vagy testület hatáskörébe, és a kérelem áttételének nincs helye, h) ha a panasztevő hiánypótlásra vagy a panaszban foglaltak kijavításra vonatkozó bizottsági felhívásnak ismételten nem tesz eleget és a mulasztása olyan mértékben akadályozza a tényállás tisztázását, hogy az ügyben érdemben nem lehet dönteni.
# 21. § / Az eljárás megszüntetése / Mediáció
21. § (1) Az ügy érdemi tárgyalása előtt a Bizottság először köteles mérlegelni a panasztevő és a bepanaszolt közötti vita békés úton, mediáció keretében történő rendezésének lehetőségét, de mediációs eljárás lefolytatásának kérelmezésére jogosult a panasztevő, a bepanaszolt is. A kérelem tárgyában a Bizottság dönt határozatával. (2) A mediációs eljárásnak az esélyegyenlőségi eljárást megindulását követően bármikor – az érdemi tárgyalás megtartását követően is – lehet helye, amennyiben a Bizottság úgy állapítja meg, hogy az eredményre vezethet. (3) A mediációt a Bizottság elnöke és titkára folytatja le egy kötetlen beszélgetés keretében. (4) A mediáció feltétele, hogy mind a panasztevő, mind a bepanaszolt személyesen megjelenjenek a beszélgetésen. (5) A mediációs beszélgetésre a panasztevőt és a bepanaszoltat is meg kell hívni, és azon személyeket, akiknek a részvétele kívánatos, ugyanakkor a mediáción a meghívott nem köteles megjelenni. A mediáció menetét a Bizottság elnöke határozza meg, annak kötött eljárási szabályai nincsenek, azzal, hogy a mediációs eljárást legkésőbb 15 munkanapon belül le kell folytatni abban az esetben is, ha az eredményre nem vezet. (6) A mediációs eljárás keretében folytatott beszélgetésről a Bizottság titkára jegyzőkönyvet készít. (7) Amennyiben a mediációs eljárás eredményre vezet, abban az esetben a Bizottság a jegyzőkönyvbe foglalja a panasztevő és a bepanaszolt nyilatkozatát arra nézve, hogy tisztázták a panasz alapjául szolgáló eseményeket és mindkét fél elfogadja az ügy lezárását. Amennyiben az esélyegyenlőségi eljárás még nem kezdődött el, abban az esetben a jegyzőkönyvbe azt is bele kell foglalni, hogy panasztevő egyúttal visszavonja a panaszát. Eredményes mediáció esetén a Bizottság az esélyegyenlőségi eljárást nem folytatja, a jegyzőkönyv az esélyegyenlőségi eljárást eldöntő határozattal egyenértékű. (8) Amennyiben a mediációs eljárás nem vezet eredményre, abban az esetben a Bizottság jelen Szabályzat rendelkezései szerint tisztázza a tényállást és meghozza döntését.
# 22. § / Mediáció / A tényállás tisztázása, bizonyítás, meghallgatás
22. § (1) A Bizottság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, valamint szükség esetén bizonyítási eljárást felfolytatni. A tényállás tisztázására, valamint a bizonyításra a HJR -ben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a jelen fejezetben lévő eltérésekkel. (2) A Bizottság a tényállás tisztázása érdekében elsőként a panasztevőt, majd a bepanaszoltat, ezt követően a tanúkat, és a szakértőt hallgathatja meg. Ezen túlmenően a Bizottság iratokba tekinthet be, helyszíni szemlét tarthat, és más bizonyítási eszközöket vehet igénybe. (3) Az eljárás során a Bizottság dönthet úgy, hogy a panasztevőt és/vagy a bepanaszoltat meg kívánja hallgatni, de ők is kérhetik személyes meghallgatásukat. A meghallgatás szükségességéről a Bizottság dönt azonban, ha a panasztevő és/vagy a bepanaszolt kéri a meghallgatást, annak eleget kell tenni. (4) A panasztevő és/vagy a bepanaszolt jogosult az eljárás során legalább egyszeri szóbeli meghallgatását kérni, jogosult továbbá írásban vagy szóban nyilatkozatot tenni, valamint írásban kérni az eljárás lefolytatását szóbeli meghallgatásának mellőzésével. (5) Amennyiben a panasztevő a meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, és amennyiben annak minden feltétele fennáll, a Bizottság a 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján megszünteti az eljárást. Amennyiben a bepanaszolt a meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, távolmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. A tárgyalás a bepanaszolt távollétében is megtartható, azon a jelenlévő panasztevő és/vagy az eljárás egyéb résztvevői meghallgathatóak, és az ügy érdemben tárgyalható, a tényállás feltárható és határozat hozható. (6) Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy az ügy érdemi elbírálásához a panasztevő és/vagy a bepanaszolt személyes meghallgatása szükséges, de az ülésen ezen személy(ek) nem jelent(ek) meg, az ülést elhalasztja, és a megismételt ülésre a panasztevőt és/vagy a bepanaszoltat ismét meghívja. (7) Az eljárás során a panasztevőnek (jogsérelmet szenvedett félnek) kell valószínűsítenie, hogy: a) a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte és b) a jogsérelmet szenvedő személy vagy csoport a jogsértéskor – ténylegesen vagy a bepanaszolt feltételezése szerint – rendelkezett a 4. § (1) e) pontban meghatározott valamely védett tulajdonsággal. (8) A (7) bekezdésben foglaltak valószínűsítése esetén a bepanaszoltnak kell bizonyítania, hogy a) a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy b) az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. (9) A tanú nem lehet jelen a panasztevő, a bepanaszolt vagy az eljárás más résztvevője meghallgatásakor. (10) A tanú(k) vagy az eljárás egyéb résztvevőinek meghallgatásakor, vagy a
# 22. § / A tényállás tisztázása, bizonyítás, meghallgatás / A Bizottság döntése
tényállás tisztázása érdekében folytatott egyéb bizonyítási eljárásokon a panasztevő és a bepanaszolt jogosult jelen lenni, továbbá a jogosult a meghallgatott személyeknek kérdéseket feltenni, a bizonyítással kapcsolatos észrevételeit közölni, kivéve az olyan személy meghallgatásakor, akinek természetes személyazonosító adatainak és a lakcímének zárt kezelését rendelte el a Bizottság. (11) Ha a tanú, vagy a bepanaszolt vallomása a panasztevő nyilatkozatával vagy más tanúk vallomásával ellentétes, ennek tisztázását – szükség esetén – szembesítéssel kell megkísérelni. (12) A személyes meghallgatás lényeges tartalmát rögzítő hangfelvétel alapján készült jegyzőkönyvet tizenöt (15) napon, angol nyelvű eljárás esetén harminc (30) napon belül kell elkészíteni. Erről a meghallgatott személyt előzetesen tájékoztatni kell. A jegyzőkönyv röviden, összefoglaló jelleggel tartalmazza a meghallgatáson elhangzottakat. A jegyzőkönyvet a panasztevő és a bepanaszolt a meghallgatást követő tizenöt (15) munkanapon belül megtekintheti. A jegyzőkönyvet csak kifejezett kérés esetén kell megküldeni a panasztevőnek és/vagy a bepanaszoltnak. A panasztevő és/vagy a bepanaszolt a jegyzőkönyv tartalmára – annak kézhezvételét követő 8 napon belül – annak kiegészítését, kijavítását kérheti.
# 23. § / A tényállás tisztázása, bizonyítás, meghallgatás / A Bizottság döntése
23. § (1) Határozatot kell hozni az egyedi ügyekben történő eljárás, vagyis a hallgatói esélyegyenlőségi panasz ügyében. A Bizottság döntését – csak a tagok és a titkár jelenlétében tartott – zárt ülésén hozza meg, amelyet határozatba foglal. (2) A Bizottság határozatát abszolút többséggel hozza meg. (3) A Bizottság a határozatot kizárólag az ülésén közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. (4) A határozat bevezető részében meg kell jelölni az ügy számát, a határozatszámot, az Egyetem és a Bizottság megnevezését, valamint az esélyegyenlőségi tárgyalás helyét, idejét. (5) A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a panasztevő nevét, a képzést, amelyen amennyiben a panasztevő tanulmányokat folytat és Neptun kódját (amennyiben ilyennel rendelkezik), állandó lakcímét vagy tartózkodási helyét; b) annak megállapítását, hogy az egyenlő bánásmód, valamint esélyegyenlőség sérelme megvalósult-e vagy sem, amennyiben igen, a sérelem pontosan milyen jog megsértésével, milyen módon következett be, azaz milyen esélyegyenlőségi szabály sérült; c) a Szabályzat 23. § (7) bekezdésében javasolt intézkedést; d) a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket. (6) A határozat indokolásának tömören tartalmaznia kell: a) a megállapított tényállást; b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését, utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a Bizottság valamely tényt nem talált bizonyítottnak vagy amely miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte; c) annak kifejtését, hogy a megvalósított magatartás az egyenlő bánásmód követelményét hogyan, miben sértette meg, vagy ha nem bizonyítható az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a Bizottság ezt miért látja így, vagy nem valósult meg egyenlő bánásmód követelményének megsértése, ezt a Bizottság mire alapozza; d) azt, hogy a Bizottság miért a rendelkező részben foglalt intézkedés(eke)t javasolja; e) hivatkozást azokra a rendelkezésekre, szabályzatokra, jogszabályokra, amelyen a Bizottság döntése alapszik. (7) Amennyiben a Bizottság a panasznak helyt ad és megállapítja az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, határozatának rendelkező részében felhívja az intézkedésre/döntésre jogosultat a sérelmes helyzet (magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat) megszüntetésére, javaslatot tesz annak orvoslására, a szükséges intézkedés(ek) megtételére.
# 24. § / Jogorvoslat / Másodfokú eljárás
24. § (1) A Bizottság érdemi határozata ellen a panasztevő vagy meghatalmazottja, a közléstől számított tizenöt (15) napon belül írásban fellebbezhet. (2) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési jogáról lemondhat. (3) A fellebbezést a Bizottságnak címezve kell benyújtani a Bizottság titkáránál. A fellebbezést a Bizottság iktatja, majd az elsőfokú iratok eredeti példányával és a felterjesztéssel együtt nyolc (8) munkanapon belül megküldi a Másodfokú Bizottságnak. (4) A fellebbezésnek halasztó hatálya van. (5) A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt a hallgatót is, akinek a hallgatói jogviszonya időközben megszűnt.
# 25. § / Jogorvoslat / Másodfokú eljárás
25. § (1) A jogorvoslati kérelem tárgyában az Másodfokú Bizottság jár el. (2) A jogorvoslati eljárásra jelen szabályzat 6. § – 23. § -ában foglalt rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) A fellebbezést harminc (30) napon belül el kell bírálni, amely határidőt az elnök egyszer harminc (30) nappal meghosszabbíthatja. b) Az ügyintézési határidő az ügy összes iratának Másodfokú Bizottsághoz érkezését követő napon kezdődik. c) A Másodfokú Bizottság munkájában a 9. § (6) bekezdésén túl nem vehet részt az a személy, aki az elsőfokú eljárásban részt vett vagy annak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el azzal, hogy az elfogultság bizonyítása annak a kötelezettsége, aki az elfogultságra hivatkozik. Ez a szabály nem zárja ki az elsőfokú eljárásban részt vevő titkár részvételét a másodfokú eljárásban. A Másodfokú Bizottság három bizottsági tagból áll, amelyből egy bizottsági tagot a HÖK delegál. A Másodfokú Bizottság tagjait a rektor kéri fel eseti jelleggel. d) Ha a fellebbezés elkésett vagy azt nem a jogosult terjesztette elő, a Másodfokú Bizottság a fellebbezést visszautasíthatja. e) A Másodfokú Bizottság az elsőfokú eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték értékelésére is jogosult. f) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
# 26. § / A Másodfokú határozat / A döntés véglegessé válása
26. § (1) A Másodfokú Bizottság határozatát abszolút többséggel hozza meg. (2) A Másodfokú Bizottság az elsőfokú határozatot: a) helybenhagyja, b) megváltoztatja, c) hatályon kívül helyezi és a Bizottságot új eljárásra utasítja, d) megsemmisíti, ha azt nem a hatáskörrel rendelkező hozta. Ebben az esetben ezzel egyidejűleg értesíti az eljárás megindítására jogosultat.
# 27. § / A döntés véglegessé válása / Egyéb jogorvoslatok
27. § (1) Az elsőfokú határozat véglegessé válik, ha: a) ellene nem fellebbeztek és a fellebbezési határidő letelt, b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, c) a Másodfokú Bizottság az elsőfokú döntést helybenhagyta. (2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a határozat a fellebbezési határidő utolsó napját követő 3. napon véglegessé válik. (3) A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén véglegessé válik a döntés: a) az elsőfokú döntés közlésekor, ha a fellebbezésre jogosult személyek a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, b) a lemondás vagy visszavonás a Bizottsághoz való megérkezésének napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt a fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését. (4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az elsőfokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik véglegessé. (5) A másodfokú döntés a közléssel válik véglegessé.
# 28. § / Egyéb jogorvoslatok / ADATKEZELÉS
28. § (1) A panasztevő jogosult – jelen Esélyegyenlőségi Szabályzatban biztosított panasztételi jogán túl – az Egyetemmel szemben az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának elkülönült szervezeti egységéhez, az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságához előterjesztett kérelmében közigazgatási hatósági eljárást kezdeményezni az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt.
# 29. § / ADATKEZELÉS / ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
29. § (1) A hallgatói esélyegyenlőségi ügyekkel kapcsolatos adatokat az Nftv. alapján a Tanulmányi Ügyek a Neptunban tartja nyilván. Ezen adatokhoz kizárólag azon személyek férhetnek hozzá, akiknek munkaköri kötelessége ezen adatok kezelése vagy feladatuk ellátáshoz a személyes adat megismerése szükséges. (2) Az Egyetemnek, mint adatkezelőnek a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó tevékenységek keretében megvalósuló adatkezelései részletes körülményeit rögzítő, a GDPR 13. és 14. cikkei szerinti adatkezelési tájékoztatója a hallgatói NEPTUN felületről érhető el. A hallgató a beiratkozási lap-képzési szerződés aláírásával a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi.
# 30. § / ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. § (1) Jelen Szabályzat hatályba lépését követő tizenöt (15) napon belül meg kell alakítani az eljáró bizottságokat: Hallgatói Esélyegyenlőségi és Egyenlő Bánásmód Bizottságot. (2) A bizottságok megalakításáért a rektor felelős. A bizottságok megalakítását az érintettek megkeresésével és a delegálásával a jogi vezető támogatja.
# 31. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / TARTALOMJEGYZÉK
31. § (1) Jelen Szabályzatot a Szenátus 2025. december 11-i ülésén fogadta el és 2025. december 19-én lép hatályba. (2) Jelen Szabályzatot a hatálybalépést követően kezdődő, hallgatókra vonatkozó esélyegyenlőségi eljárásokra kell alkalmazni. (3) A jelen Szabályzat hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyeket a Szenátus SZ–64/2016/2017. (2016. XII. 19.) számú határozatával elfogadott Budapesti Corvinus Egyetem Esélyegyenlőségi Szabályzata szerint kell lefolytatni. (4) Jelen Szabályzat a Hallgatói Követelményrendszer 10. részét képezi. Budapesti Corvinus Egyetem 1 Hallgatói követelményrendszer 10. rész: Hallgatói esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód szabályzat 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA 1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1 KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK 2 FOGALMAK 2 ALAPELVEK 4 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI FELADATOKAT ELLÁTÓ TESTÜLETEK ÉS SZEMÉLYEK 6 ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 6 HALLGATÓI ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÉS EGYENLŐ BÁNÁSMÓD BIZOTTSÁG 6 A Bizottság összetétele 6 A Bizottság feladata 7 A Bizottság ügyrendje 8 A BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÜGYEKBEN 8 A Bizottság nem egyedi ügyekben történő eljárása 8 A Bizottság eljárása egyedi ügyekben 9
# 31. § / A döntés véglegessé válása 17 / Egyéb jogorvoslatok 17
A tényállás tisztázása, bizonyítás, ADATKEZELÉS 18 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 18 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18
Rules of Procedure for Decision-making in Cases Involving Students with Disabilities
File number: FOBI/ 32 /2023
Rules of procedure for decision-
making in cases involving students
with disabilities
Budapest, 2023
—————
2 | 13.
Rules of Procedure of the Disability Committee
Table of Contents
Table of Contents
Preamble .................................................................................................................................... 3
Scope of the Rules of Procedure ................................................................................................ 3
Authority of the Committee ...................................................................................................... 3
Composition of the Committee .................................................................................................. 3
Duties, rights and obligations of the participants ..................................................................... 4
Rules for the deliberations of the Committee ............................................................................ 6
Sessions of the Committee ........................................................................................................ 7
Quorum, conduct of sessions and adoption of resolutions ....................................................... 7
Rules for online sessions ............................................................................................................ 9
Rules for decision-making in writing ......................................................................................... 9
Reports, memoranda and resolutions ...................................................................................... 10
Electronic decision-making ..................................................................................................... 10
Decisions taken under the authority of the Chairperson .......................................................... 11
Document management ............................................................................................................ 11
Publicity and final provisions ................................................................................................... 12
—————
3 | 13.
Rules of Procedure of the Disability Committee
Preamble
1.§
(1) The Disability Committee of Corvinus University of Budapest (hereinafter: Committee)
hereby establishes the “Rules of procedure for decision-making in cases involving students
with disabilities” pursuant to Subparagraph g) of Subsection (4) of Section 5 and
Subsection (1) of Section 10 of Part 3 “Study and Examination Regulations” (hereinafter:
SER) of Volume III “Student Requirements” of the Rules for Organisation and Operation
(hereinafter: ROO) as follows.
Scope of the Rules of Procedure
2.§
(1) The personal scope of the Rules of Procedure apply to all participants, members and
invitees of the Committee.
(2) The material scope of these Rules of Procedure shall cover the entire operation of the
Committee, its proceedings in any matter falling within its competence,
(3) For any question relating to the functioning of the Committee and not or not sufficiently
regulated in these Rules of Procedure, the relevant provisions of the SER, the Regulations
on the Assessment of First Instance Applications and Legal Remedy Requests in Relation
to Student Status (hereinafter: SSP) and the Regulations ensuring equal academic
opportunities for students with disabilities (hereinafter: Regulations) shall apply, as
appropriate.
Authority of the Committee
3.§
(1) The authority of the Committee is laid down in the Regulations.
(2) As a general rule, the Committee exercises its competence in accordance with the rules of
decision-making laid down in these Rules of Procedure.
(3) If, however, the case is simple and does not involve any discretion, the Chairperson of the
Committee may assume decision -making powers for a specific case group. This requires
the consent of the other members of the Committee. In such a case, the Chairper son shall
decide on his/her own authority, by delegation of the powers of the Committee, on the
matter falling within the scope of competence of the Committee. Such case categories may
include, but are not limited to, decisions on questions of competence, refusals on formal
grounds, and refusals to accept applications submitted out of time where it is not possible
to correct deficiencies.
The composition of the Committee
4.§
(4) The size, composition, appointment and termination of office of the members of the
Committee are laid down in the Regulations.
—————
4 | 13.
Rules of Procedure of the Disability Committee
(5) As specified in the Regulations, the Chairperson of the Committee shall be the head of the
Student Support Group.
(6) As specified in the Regulations, the Secretary of the Committee shall be the Disability
Coordinator.
(7) In connection with the Committee’s activities, the Chairperson may invite anybody to the
Committee’s sessions. Invited persons shall participate in the session in a consultative
capacity.
Duties, rights and obligations of the participants
5.§
(1) The duties of the Chairperson shall be the following:
a) preparing and issuing the Rules of Procedure of the Committee,
b) continuous updating of the contents of the Committee’s website,
c) deciding on conflicts of interest and on the persons to be invited,
d) deciding, with the assistance of the Disability Coordinator, on the dates and times of
sessions and proposed agenda items and convoking the sessions of the Committee,
e) deciding on the matters to be discussed and the method of decision -making (session
with personal appearance, session via electronic communication or electronic decision-
making),
f) chairing the sessions of the Committee and ensuring that the sessions are kept in order,
g) ordering votes and establishing the result of the votes,
h) on the basis of information from the Secretary, supervising and monitoring the
implementation of the Committee’s resolutions,
i) issuing the resolutions of the Committee,
(2) The Secretary’s duties shall be as follows:
a) preparing and maintaining the Rules of Procedure and submitting it to the Committee,
b) updating the content of the Committee’s website,
c) preparing the cases to be discussed and the decision-making,
d) sending out the invitation to the sessions and any written proposals, opinions or
comments from members,
e) ensuring compliance with deadlines,
f) proposing persons to be invited,
g) preparing the resolutions for the Chairperson,
—————
5 | 13.
Rules of Procedure of the Disability Committee
h) monitoring the implementation of the Committee’s decisions and, if necessary, for
forwarding the Committee’s decisions to the Student Affairs Group of Student Services
or other responsible body,
i) certifying the copies issued by the Chairperson, if necessary,
j) ensuring that data processing rules are respected during the activities of the
Committee, in consultation with the internal Data Protection Officer, where necessary,
k) keeping the minutes of the Committee and performing all the Committee’s
administrative tasks in this regard,
i. preparing sessions (arranging the technical conditions, etc.),
ii. carrying out administrative tasks related to sessions,
iii. preparing the reports of the sessions,
iv. performing the tasks related to the document management of sessions
(receipt, filing, archiving, etc.) in accordance with the Document
Management Regulation.
(3) Committee members shall
a) attend Committee sessions,
b) in the event of absence from a session, report the fact and the reason to the Secretary
and to the head of the delegating person or organisation,
c) prepare for sessions and contribute constructively to the Committee’s activities,
d) make their suggestions, comments and opinions to the best of their ability, in the
interests of the University, and in a timely manner (in writing, if possible before the
sessions),
e) observe the rules of sessions and voting,
f) declare any potential conflict of interest to the Chairperson in writing in advance,
g) carry out the tasks set by the Chairperson within the specified deadline.
(4) Members of the Committee are entitled to
a) formulate a proposal for the agenda,
b) ask questions or request further information from other members or invitees at
sessions,
c) express a dissenting opinion on the Committee’s resolutions,
d) ask for additions to or corrections of the Committee’s report.
e) gain access to all information necessary for the performance of the tasks arising from
their membership of the Committee,
f) propose an extraordinary session of the Committee.
—————
6 | 13.
Rules of Procedure of the Disability Committee
g) If a member fails to attend a session for three consecutive times, the Chairperson shall
report the absence to the immediate direct supervisor of the absent member or, in the
case of a student (PhD student) member, to the Chairperson of the BCE Student Union
or the BCE PhD Student Union.
h) No person involved in the case or who cannot be expected to give an objective
assessment of the case may take part in the decision. The existence of a conflict of
interest must be reported by the member to the Chairperson, but may also be taken
into account ex officio.
i) The Chairperson shall decide and take action in case of a conflict of interest, and the
Vice-Rector for Education shall decide and take action to exclude in ase of a conflict of
interest involving the Chairperson.
(5) The invitees to the Committee meeting shall:
a) discuss cases in which they have been invited to participate,
b) in case of absence, notify the fact and the reason for the absence and to arrange for a
substitution,
c) prepare for the case in question and contribute constructively to the activities of the
Committee,
d) express their suggestions, comments and opinions in an expert capacity, to the best of
their ability, in the interests of the University.
(6) Invited Committee members shall have the right to:
a) appoint a substitute,
b) ask questions, make comments, express opinions and make proposals to the
Chairperson, the other members and invitees,
c) express a dissenting opinion on the Committee’s resolutions.
Rules for the deliberations of the Committee
Exercise of the competences of the Committee
6.§
(1) A Committee member or an invitee to attend a session who is unable to attend shall notify
the Secretary of his/her absence without delay after receiving prior notification of the
session. In a session, a member may not be substituted, but an invitee may be.
(2) In the absence of the Chairperson of the Committee, the Secretary shall substitute him/her.
If both are prevented from attending, the session shall be postponed.
(3) In case he/she is prevented from performing his/her duties, a member delegated to the
Committee may be substituted on the basis of a written (email) authorisation sent by the
head of the delegating organisation to the Chairperson of the Committee, for the duration
of the absence of the member. The substitute may participate in Committee sessions in an
advisory capacity.
—————
7 | 13.
Rules of Procedure of the Disability Committee
(4) The Committee exercises its powers mainly at its sessions. A session may be held in person
or via an electronic communication platform ensuring simultaneous attendance.
(5) The meetings of the Committee are not open to the public, and only the Chairperson and
the members of the Committee may vote, and those invited to the agenda may speak.
(6) In justified cases, at the initiative of the Chairperson or of any member, the Committee may
take its decisions by electronic means without holding a session (electronic decision -
making).
(7) The Commission may meet in ordinary or extraordinary session. Extraordinary sessions
may be convened in urgent cases and when electronic decision -making is not possible, or
when the latter is not suitable for making an appropriate decision. An extraordinary session
may be called by the Chairperson or by any member.
(8) If the Committee delegates its powers to its Chairperson under these Rules of Procedure,
the procedures of the Chairperson shall be subject to these Rules of Procedure, subject to
the provisions of its Section 15.
Sessions of the Committee
Rules of the ordinary session
Preparation and convocation of the session
7.§
(1) Requests received by the Committee in the context of preparing for the meeting shall be
checked and summarised by the Secretary.
(2) The Secretary shall examine issues of competence. If a case does not fall within the scope
of competence of the Committee, the Chairperson shall forward the case to the competent
person, and shall inform the person concerned by electronic means. The Secretary shall
then close the case.
(3) The Secretary shall also check whether the application has been received in the form and
content required by the Regulations.
(4) In the course of the preparation, the Secretary shall make proposals for the content of the
Committee’s resolution in each case and request further information if necessary from the
responsible organisational units or the student concerned.
(5) The Committee meets as often as necessary, but at least twice a year.
(6) The session shall be convened by the Secretary, at the Chairperson’s decision, by sending
out the invitation and a summary of the cases to be discussed. The invitation shall state the
place, date and time, nature (ordinary or extraordinary), expected durat ion, proposed
agenda items, summary of the business to be discussed, the names and positions of the
persons invited, and the date and place of the invitation. The invitation must be signed by
the Chairperson and affixed with the stamp imprint of the Committee.
(7) An electronic copy of the invitation shall be sent to members and invitees via email from
disability@uni-corvinus.hu, and the original shall be kept in the Committee’s files
(registers).
(8) The invitation shall be sent four (4) working days before the session in the case of ordinary
sessions and 24 hours in the case of extraordinary sessions to the official university email
addresses of the members or invitees. In the case of an ordinary sess ion, the day of the
meeting does not count towards the time limit. The deadlines may be deviated from with
the permission of the Chairperson in extremely justified cases.
—————
8 | 13.
Rules of Procedure of the Disability Committee
(9) In the case of applications pursuant to Subparagraph d) of Subsection (6) of Section 7 of
the Regulations, the request for a proposal together with the necessary documents shall be
sent electronically to the competent dean for his/her approval, with a dead line, no later
than four (4) working days before the session of the Committee.
Quorum, conduct of sessions and adoption of resolutions
8.§
(1) With the exception of Subsection (2), a simple majority of the members of the Committee
shall constitute a quorum.
(2) Two-thirds of the members shall be present to adopt or amend the Rules of Procedure of
the Committee.
(3) In the event of a reconvened session due to a lack of quorum, the provisions of
Subsection (1) shall apply to determine whether the Committee has a quorum, except for
the adoption and amendment of the Rules of Procedure, where the presence of two-thirds
of the members shall be required in all cases.
(4) The session is opened by the Chairperson.
(5) After the opening of the session, the Chairperson shall check the quorum. If a quorum
exists, he/she shall present the business to be discussed, if there is no quorum, he/she shall
postpone the session.
(6) The existence of a quorum shall be examined before adopting any resolution.
(7) A new session of the Committee shall be reconvened not later than 15 days after the date of
the session adjourned for lack of quorum. At a meeting so convened, a quorum shall be
established in accordance with Subsection (1) of Section 13.
(8) The Chairperson shall give the floor to speakers at the meeting of the Committee, and the
Chairperson shall also have the power to cut off a speaker.
(9) The matters to be discussed are presented by the Secretary.
(10) If the student has attended the Committee’s session, the personal interview will be
audio-recorded. Based on the audio recording of the personal interview, the substantive
parts of the personal interview are recorded in the report. The student shall be inf ormed
about the audio recording of the personal interview and his/her consent to the audio
recording shall be obtained. The student shall accept the part of the report concerning
his/her person by signing it. If the student requests a change to the content of the report,
the Chairperson shall decide whether to accept the change on the basis of the audio
recording. If the Chairperson does not accept the change, a clause shall be added to the part
of the report relating to the student, indicating which changes have not been entered in the
report despite the student’s request. If the student does not agree to the audio recording,
the report shall only contain the Committee’s decision.
(11) A (legal) representative may act on behalf of the student on the basis of the student’s proxy.
In this context, the (legal) representative may attend the personal interview of the student
—————
9 | 13.
Rules of Procedure of the Disability Committee
and make a statement on his/her behalf. The (legal) representative’s proxy shall be handed
to the Chairperson at the latest at the start of the personal interview. The proxy shall be
annexed to the report. In the absence of a proxy, the (legal) representat ive may not
participate in the session of the Committee and may not make any statement.
(12) Every member of the Committee shall have one vote. A member may vote yes or no,
there is no abstention.
(13) Resolutions are adopted by public vote, with the Chairperson casting the last vote.
(14) Except as provided for in Subsection (4), the Committee shall adopt its resolution by a
simple majority of votes. In the event of a tie, the Chairperson’s vote shall be decisive.
(15) The adoption and amendment of the Rules of Procedure of the Committee requires the
unanimous vote of the members present.
(16) The Committee shall record its decisions as numbered resolutions, with the number
sequence restarted each calendar year. The form of the resolution shall be: FoB/resolution
No./year.
(17) The electronic or paper -based document (resolution) shall be issued as signed by the
Chairperson and certified by the Disability Coordinator.
Rules for the online session
9.§
(1) In the case of an online session held without personal appearance, the rules specified for
ordinary sessions (deadlines, quorum, invitation, voting and memorandum) shall apply,
except that the meeting shall be held using Microsoft Teams application.
Rules for decision-making in writing
10.§
(1) If the nature of the matter (simple, not requiring discussion) allows, and 50%+1 of the
members agree by confirmation email, a vote in writing (decision -making in writing)
without holding a session is possible. In this case, a quorum exists because the mem bers
are considered present.
(2) Decisions in witing shall be taken in the same way as during ordinary sessions, with the
following exceptions:
a) The Chairperson shall order a decision in writing instead of sending an invitation to
the session. This shall be filed in accordance with the rules applicable to the invitation.
b) The order for decision making and the submissions shall be sent to the members at
least 12 hours before the close of voting.
c) Members have 24 hours from the date of ordering the decision -making to cast their
votes.
—————
10 | 13.
Rules of Procedure of the Disability Committee
d) Voting is either done via an email sent by the member, where the member shall clearly
indicate his/her support or opposition to the student’s request (by marking “yes/no”,
“I support/I don’t support” or “I partly support”), or using the O365 Forms
application. (Incoming emails containing votes do not need to be filed separately, but
the memorandum shall include the date, time and content of the vote.)
e) In the case of decision-making in writing, it is not possible to put questions, propose
amendments or additions. If the need for consultation arises during the process of
decision-making in writing, a session shall be held.
Reports, memoranda and resolutions
11.§
(1) Reports of the sessions of the Committee shall be drawn up within five (5) working days,
shall be issued as bearing the official stamp imprint of the Committee, signed by the
Chairperson and the Secretary and shall be sent to the members.
(2) The report shall include:
a) the location, date and time of the Committee session, the number of members
present, the names of those absent,
b) announcements made before the agenda,
c) the establishment of the quorum,
d) the agenda items,
e) the speakers contributing to the discussion of the agenda item, if the speakers make
amendment proposals, then the proposal of the speakers or the key points thereof,
f) the list of resolutions, the text of the adopted resolutions, their number,
g) the voting rates,
h) any dissenting opinions,
(3) The Secretary shall ensure that the report is signed by the student(s). The student may
request to hear the audio recording before signing the report. The Secretary shall keep the
audio recording for one month after the Committee session. A copy of the rep ort shall be
provided by the Secretary on request of the student. No copies of the audio recording may
be issued.
Electronic decision-making
12.§
(1) Electronic decision -making shall be initiated in the same way as the convening of an
ordinary session, with the following exceptions:
a) The Chairperson shall initiate electronic decision-making instead of sending out an
invitation to session.
—————
11 | 13.
Rules of Procedure of the Disability Committee
b) The initiative shall include the matters to be discussed, the deadline for casting
votes and the method of voting. The initiative shall be signed by the Chairperson.
c) The initiative and a list of the matters to be discussed, together with the location of
the case documents, shall be sent by 12.00 noon on the working day before the vote.
d) The method of electronic decision -making (by electronic mailing address, Neptun
or UNIPOL or via the website) shall be determined by the Chairperson.
(2) In the case of electronic decision -making, after the initiative has been sent out, members
shall send the following to the Chairperson from their official university email address by
the deadline specified by the Chairperson:
a) a feedback on whether they can participate in electronic decision-making, and,
b) whether they accept electronic decision-making, and
c) have the right and obligation to ask questions and make suggestions for additions
and amendments.
(3) Electronic decision-making is possible if more than half of the members of the Committee
can participate in the vote and have accepted it.
(4) On the basis of the feedback, the Secretary shall establish whether a quorum is present. The
fact that a quorum is present shall be documented in writing, indicating the names of the
persons participating in the vote.
(5) If questions, additions or amendments to any of the items of business are raised, the
Chairperson shall invite the Secretary to reply these. The Secretary shall reply within the
time limit set by the Chairperson.
(6) If the person raising the question or proposing an amendment or addition accepts the
answer, the Chairperson shall call for a vote.
(7) In case of electronic decision -making, the Chairperson shall order the vote after
establishing whether a quorum is present. Voting shall take place in the form determined
by the Chairperson.
(8) In case of electronic decision -making, it is the primary responsibility of all members to
respect the voting rules, especially as voting can only be done in person, using an official
university email address.
Decisions taken within the scope of competence of the Chairperson
13.§
(1) If the Chairperson decides by delegation of the powers of the Committee on a matter falling
within the scope of competence of the Committee, Sections 11-14 and 16-17 shall not apply.
Document management
—————
12 | 13.
Rules of Procedure of the Disability Committee
14.§
(1) The Committee’s case documents shall be managed in accordance with the Document
Management Regulation, it being understood that the invitation and the report shall be
kept in the Committee’s records as issued on paper and bearing the stamp imprint of the
Committee.
(2) Depending on their format, the resolutions shall be stored in the student’s personal file
(paper-based resolution) or in Neptun (electronic resolution), as specified in the SER. An
original copy shall be kept in the Committee records.
(3) One signed original of the report on the transfer of the tangible asset shall be given to the
student and the other shall be kept in the Committee’s records. A copy of the report shall
be kept in the student’s personal file.
Publicity and final provisions
15.§
(1) On the University’s website,
a) the following shall be fully visible:
i. a list the members of the Committee,
ii. Rules of Procedure of the Committee,
b) for members of the Disability Committee,
i. invitations to the sessions of the Committee,
ii. reports.
(1) The Committee adopted these Rules of Procedure with its Resolution No. 1/2020
(8 October 2020). These Rules of Procedure shall enter into force on the day following the
date of their approval.
………………………………… ……..…………………………….
Dr. Marietta Németh
Chairperson
Melinda Rózsa
Secretary
—————
13 | 13.
Rules of Procedure of the Disability Committee
Approved by:
………………………………..
Dr. Réka Franciska Vas
Vice-Rector for Education
Made in one original (Disability Committee’s records), with a copy provided to Legal,
Administrative and Regulatory Services (LARS regulations drive).
Rules of Procedure of the Equal Opportunities Committee
File number: EEB/14/2022.
RULES OF PROCEDURE
OF THE EQUAL OPPORTUNITIES
COMMITTEE
Adopted by Resolution No. EB-3/2022 (1 December) of the Equal
Opportunities Committee.
Budapest, December 2022
—————
2 | 12
Rules of Procedure of the Equal Opportunities Committee
Table of Contents
Preamble .......................................................................................................................................................... 3
Scope of the Rules of Procedure ....................................................................................................................... 3
Legal status, duties and powers of the Equal Opportunities Committee .......................................................... 3
Composition of the Equal Opportunities Committee ........................................................................................ 3
Duties, rights and obligations of the participants ............................................................................................. 4
Rules for the deliberations of the Equal Opportunities Committee .................................................................. 5
Exercise of the powers of the Equal Opportunities Committee ........................................................................ 5
Sessions of the Equal Opportunities Committee .............................................................................................. 6
Rules of the ordinary session ........................................................................................................................... 6
Rules for the online session .............................................................................................................................. 7
Conduct of sessions, quorum and adoption of resolutions ............................................................................... 7
Rules of administration .................................................................................................................................... 8
Administration support .................................................................................................................................... 8
Communication with members and invitees .................................................................................................... 9
Invitations, submissions, memoranda and resolutions ................................................................................... 10
Data processing .............................................................................................................................................. 11
Document management................................................................................................................................. 11
Final provisions .............................................................................................................................................. 11
—————
3 | 12
Rules of Procedure of the Equal Opportunities Committee
Preamble
1. §
(1) The Equal Opportunities Committee (hereinafter: Committee) of Corvinus University of
Budapest (hereinafter: University) hereby establishes its rules of procedure (hereinafter:
Rules of Procedure) on the basis of Volume I of the Rules of Organisation and Operation
of the University (hereinafter: ROO), the Organisational and Operational Procedures
(OOP) and the Equal Opportunities Regulation.
Scope of the Rules of Procedure
2. §
(1) The personal scope of the Rules of Procedure shall extend to all participants, members and
invitees of the Committee.
(2) The material scope of these Rules of Procedure shall cover the entire operation of the
Committee, its proceedings in any matter falling within its competence, it being understood
that in cases where the Committee is investigating individual student or empl oyee
complaints relating to equal opportunities, these Rules of Procedure shall be applied in
conjunction with the procedural rules contained in the Equal Opportunities Regulation, in
order to ensure that the procedural rights and obligations of the initia tor and the persons
subject to the procedure are regulated and guaranteed at a high level.
(3) In any matter relating to the functioning of the Committee which is not or not sufficiently
regulated in these Rules of Procedure, the Chairperson of the Equal Opportunities
Committee shall decide.
Legal status, duties and powers of the Equal Opportunities Committee
3. §
(1) The legal status, duties and powers of the Committee are defined in the OOP and the Equal
Opportunities Regulation.
(2) The Committee may adopt an annual work plan to schedule its duties.
(3) The Committee evaluates its own activities annually in a report and − if requested by the
Senate or the Chairperson of the Presidential Committee − reports to the Body.
Composition of the Equal Opportunities Committee
4. §
(1) The members and the Chairperson of the Committee are defined in the OOP and the Equal
Opportunities Regulation.
(2) The Committee is assisted by a Secretary, who is also the University’s Disability
Coordinator.
—————
4 | 12
Rules of Procedure of the Equal Opportunities Committee
(3) The Chairperson may invite anyone to attend a meeting of the Committee on an ad hoc
basis.
(4) The members and the Secretary may propose to the Chairperson the names of ad hoc
invitees.
(5) Invited persons shall participate in the session in a consultative capacity.
Duties, rights and obligations of the participants
5. §
(1) The duties of the Chairperson shall be the following:
a) submitting the Rules of Procedure to the Committee and issues it,
b) deciding on conflicts of interest, deciding on the persons to be invited on an ad hoc
basis, deciding on the acceptance of substitutes,
c) deciding on the dates and times of the sessions and the business to be discussed, the
format of the sessions and the convening of the Committee,
d) chairing the sessions of the Committee, conducting the discussion of the cases and
ensuring that the sessions are conducted in order,
e) ordering votes and establishing the result of the votes,
f) issuing the resolutions of the Committee,
g) if the Chairperson of the Committee considers it relevant or if the body concerned
initiates it, presenting the Committee’s resolutions and position to the Senate or other
relevant fora, or if it has not discussed the matter and the reasons for not doing so,
h) reporting on the activities of the Committee to the Senate and the Presidential
Committee at the request of the Chairperson of the Senate and the Chairperson of the
Presidential Committee, but at least every two years,
i) being responsible for preparing the annual report, evaluating the activities of the
committee members, and reporting to the Presidential Committee and/or the Senate
on its experience as required.
(2) Committee members shall
a) attend the sessions,
b) in case of absence, announce the fact and the reason for the absence in to the Secretary,
c) prepare for decision -making and contribute constructively to the Committee’s
activities,
d) make proposals and comments, representing their professional point of view, and, if
possible, send them in writing to the Secretary before the session,
e) observe the rules of order for sessions and voting,
—————
5 | 12
Rules of Procedure of the Equal Opportunities Committee
f) carry out the tasks set by the Chairperson within the time limits and report to the
Chairperson,
g) notify any potential conflict of interest in writing to the Secretary in advance,
h) have the right to ask questions, make comments, express opinions and make proposals
to other members and invitees at sessions,
i) have the right to receive all information and to inspect all documents necessary for the
performance of their duties as Committee members,
j) have the right to initiate the convocation of a session under these Rules of Procedure.
(3) If a member fails to attend a meeting three (3) times in succession, the Chairperson shall
report the absence to the member’s delegating person/organisation, or, in the case of a
student member, to the Chairperson of the Student Union.
(4) A Committee member or a person invited to attend a session who is unable to attend shall
notify the Secretary of his/her absence without delay after receiving prior notification of
the session. The notification shall be made from the absent person’s office email address,
which shall be confirmed by the Secretary by keeping the email. In a session, a member
may not be substituted, but the person invited may be.
(5) In the absence of the Chairperson of the Committee, he/she shall be substituted by a
member appointed by the Chairperson. If both are prevented from attending, the session
shall be postponed.
(6) No person involved in the case or who cannot be expected to give an objective assessment
of the case may take part in the decision. The existence of a conflict of interest shall be
reported by the member to the Secretary, but may also be taken into account ex officio. The
Chairperson shall decide and act on conflicts of interest, and the delegating
person/organisation shall decide and act on conflicts of interest and disqualifications of
the Chairperson.
(7) Invited guests shall
a) discuss cases in which they have been invited to participate,
b) notify the Secretary of the fact and the reason for their absence, using their official email
address, and arrange for a substitute,
c) prepare their case and to make their proposals, comments and opinions in an expert
capacity and to the best of their knowledge,
d) have the right to ask questions, make comments, express opinions or make proposals
to the Chairperson, Secretary, members or invitees.
(8) Committee members and the persons invited to attend are bound by confidentiality
during the activities of the Committee beyond the content of the resolutions adopted.
Rules for the deliberations of the Equal Opportunities Committee
Exercise of the powers of the Equal Opportunities Committee
—————
6 | 12
Rules of Procedure of the Equal Opportunities Committee
6. §
(1) The Committee exercises its powers mainly at its sessions.
(2) The sessions shall not be public.
(3) Decisions may be made
a. by personal appearance at ordinary sessions,
b. in ordinary online session with electronic decision-making,
c. by personal appearance or online at extraordinary sessions.
(4) As a general rule, sessions shall be held in the form of ordinary sessions.
(5) Members may also participate in a face-to-face meeting online, with the permission of the
Chairperson, where justified. In this case, members who join online have the same rights
as members who are present in person, and should be taken into account when
establishing the quorum.
(6) Extraordinary sessions may be convened on the initiative of the Chairperson or any
member in urgent cases where decisions are urgent. The Chairperson of the Committee
shall decide on the question of urgency.
Sessions of the Equal Opportunities Committee
Rules of the ordinary session
7. §
(1) The Committee shall meet as necessary.
(2) Seven (7) days before the scheduled session, the Secretary shall notify the members and
invitees electronically of the date and time of the next session and request proposed
agenda items. Deadline for sending the proposed agenda items and submissions: 4 days
before the session.
(3) Any staff member of the University may propose items for inclusion on the agenda of the
Committee, through any member of the Committee, on a subject within the scope of
competence of the Committee. Students may submit proposals through the Corvinus
Student Union or the Chairperson of the PhD Student Union.
(4) Requests received by the Committee in the context of preparing for the meeting shall be
checked and summarised by the Secretary.
(5) The Secretary shall examine issues of competence. If a case does not fall within the scope
of competence of the Committee, the Chairperson shall, on his or her own initiative,
forward the case by resolution to the competent person or body, and shall inform the
person or body concerned by electronic means. The Secretary shall then close the case.
(6) The Secretary shall check the received submissions to see whether they are suitable for
decision-making by the body and, if necessary, he/she shall ask for additions and
justifications.
—————
7 | 12
Rules of Procedure of the Equal Opportunities Committee
(7) In the course of the preparation, the Secretary shall make proposals for the content of the
Committee’s resolution and/or textual proposals in each case and request further
information if necessary.
(8) The Chairperson may decide to seek the opinion of the head of the department concerned
or of a member of his/her staff as an expert. The Committee is not bound by the expert’s
opinion.
(9) The session shall be convened by the Secretary, at the Chairperson’s decision, by sending
out the invitation. The deadline for sending out the invitation and, if necessary, the
submissions: 3 working days before the session in the case of an ordinary session, 24 hours
before the start of the session in the case of an extraordinary session.
(10) The invitation shall state the place, date and time, nature of the session (ordinary or
extraordinary), expected duration, summary of the business to be discussed, the names
and positions of the persons invited, and the date and place of the invitation. The invitation
shall be signed by the Chairperson or the Secretary.
(11) Invitations can also be sent by calendar entry. In this case, Subsections (5) to (9) shall
apply mutatis mutandis and care shall be taken to ensure that the proper convening of the
session can be demonstrated (e.g. by screenshot, note taking).
Rules for the online session
8. §
(1) In the case of an online session held without personal appearance, the rules for ordinary
sessions (deadlines, quorum, invitation, voting and memorandum) shall apply, except that
the meeting shall be held using Microsoft Teams application.
Conduct of sessions, quorum and adoption of resolutions
9. §
(1) The session is opened by the Chairperson.
(2) After the opening of the session, the Chairperson shall check the quorum.
(3) Except as provided for in Subsection (4), the Committee shall have a quorum if 50%+1 of
its members, including the Chairperson, are present.
(4) All members shall be present to adopt or amend the Rules of Procedure of the Committee.
(5) In the event of a reconvened meeting due to a lack of quorum, the provisions of paragraph
(3) shall apply.
(6) In the absence of a quorum, the Chairperson shall reconvene the session 8 days later, or
one hour later in the case of extreme urgency, with the same agenda, regardless of the
number of members present.
(7) If a quorum exists, the Chairperson shall present the business to be discussed, if there is
no quorum, he/she shall postpone the session.
—————
8 | 12
Rules of Procedure of the Equal Opportunities Committee
(8) If nothing prevents the session from being held, the Chairperson or the Secretary shall
briefly present the case(s) and the Committee shall discuss it.
(9) The Chairperson shall give the floor to speakers at the meeting of the Committee, and the
Chairperson shall also have the power to cut off a speaker.
(10) After the case is discussed, a decision is taken. The Committee shall always adopt a
resolution on the decision (both when it takes a decision and when it only gives an
opinion).
(11) Only the members and the Secretary may be present when decisions are taken.
(12) Every member of the Committee shall have one vote.
(13) The Committee shall strive for consensus (unanimous) decision-making.
(14) Except as provided for in Subsection (15), the Committee shall adopt its resolutions by a
simple majority, i.e. by a decision of 50% + 1 of the members present.
(15) The adoption and amendment of the Rules of Procedure of the Committee requires a two-
thirds majority of the members present.
(16) A member may vote “yes” or “no”.
(17) When the majority of votes (fifty per cent and two -thirds of the members) is being
examined, the fractional number of votes shall in all cases be rounded upwards.
(18) Resolutions are adopted by public vote, with the Chairperson casting the last vote.
(19) The Chairperson may order voting by secret ballot, depending on the nature of the case,
which may be initiated by the members as well. In the event of voting by secret ballot, the
votes shall be counted by the Secretary of the Committee and by a member of the
Committee appointed by the Chairperson.
(20) A minority member shall be entitled to attach his /her written dissenting opinion to the
resolution.
Rules of administration
Administration support
10. §
(1) Paperwork related to the Committee’s activities shall be carried out by the Secretary, who,
in this regard, shall
a) prepare and maintain the Rules of Procedure and submit them to the Chairperson,
b) perform the administrative tasks related to the functioning of the Committee and
prepare the invitations to sessions and the order for decision-making in writing,
c) ensure the technical conditions necessary for the session,
d) be responsible for the professional preparation of sessions, request and prepare
submissions, and ensure, in this context, that
—————
9 | 12
Rules of Procedure of the Equal Opportunities Committee
− submissions are properly prepared and comply in form and content with the
requirements of these Rules of Procedure,
− request additions or corrections, if necessary,
e) coordinate the dates and times of sessions with the members,
f) prepare plans and materials falling within the scope of competence of the Committee
for discussion on the merits, prepare complaints and applications received on equal
opportunities for consideration on the merits and send them to the members for their
information,
g) prepare (write) the resolutions for the Chairperson based on the Committee’s decision,
finalise them with the Chairperson’s approval, then finalise the resolutions formally
and technically (file, print, sign if relevant, and send to those concerned (in cas e of
individual complaints, to the complainant and, in case of student -related matters, to
Student Services, in case of employee-related matters, to HR; in case of plans and other
materials, to the decision-making body),
h) be responsible for communication with the relevant organisational units and persons
(e.g. the Secretary of the Presidential Committee) on matters relating to the
Committee’s activities,
i) be responsible for meeting the deadlines applicable to the Committee’s proceedings,
j) be responsible for all the Committee’s administrative tasks,
k) prepare the memorandum of the sessions,
l) prepare the annual report,
m) be responsible for monitoring the implementation of the Committee’s resolutions and,
if necessary, for forwarding them to the Presidential Committee, the Senate or other
responsible bodies,
n) be responsible for archiving and storing the Committee’s documents, keeping them in
the Committee’s archives, and managing and updating them in accordance with the
Document Management Regulation,
o) manage the Committee’s email account (equality@uni-corvinus.hu), receive and send the
documents of the Committee’s sessions, and provide information on the technical
conditions of sessions,
p) perform such other administrative tasks as the Chairperson may decide.
(2) If the Secretary is prevented from performing his/her duties, he/she shall be substituted
by an employee designated by the Chairperson.
Communication with members and invitees
11. §
—————
10 | 12
Rules of Procedure of the Equal Opportunities Committee
(1) All communications relating to the functioning of the Committee shall be made using the
Committee’s email address (equality@uni-corvinus.hu). This applies to, in particular
a) sending the request for agendas, invitations, submissions and memoranda,
b) this is where proposed agenda items, proposed submissions and absence notifications
are received.
(2) Emails shall be sent with a copy to the Chairperson’s own official email address.
(3) Invitations and submissions shall be sent to the official university email address of the
members or invitees.
Invitations, submissions, memoranda and resolutions
12. §
(1) Invitations to the sessions of the Committee shall include the place, date, time, expected
duration, agenda, name and position of the submitter, the nature of the session (ordinary
or online), the names and titles of the invitees, the date and place of the invitation. It
should be clearly indicated in the agenda whether a resolution is to be adopted at the
session on the item in question or whether only information/notification is to be provided
in the subject.
(2) The invitation shall be signed by the Chairperson or the Secretary.
(3) Invitations shall be sent to members and invitees by email, but may also be sent by
calendar entry.
(4) Memoranda shall be drawn up of the sessions of the Committee.
(5) The memorandum shall include at least the following:
a) the method, place, date and time of the session, the names of the members and invitees
present and the names of those absent,
b) the agenda items,
c) the speakers contributing to the discussion of the agenda item, the key points of their
proposal. If they provide concrete wording for the amendment proposal, then the
proposal of the speakers or the key points thereof,
d) the resolutions adopted,
e) the voting rates.
(6) The memorandum shall be sent by electronic mail to the members and invitees within five
(5) days after the day of the session.
(7) The resolutions of the Equal Opportunities Committee shall be recorded in writing with
restarting numbers every year. The form of the resolution shall be: EB -
…./year (day month)
—————
11 | 12
Rules of Procedure of the Equal Opportunities Committee
Data processing
13. §
(1) The rules on data processing in relation to the Committee’s activities are explained to data
subjects in a data processing notice.
Document management
14. §
(1) The Committee’s case documents shall be managed in accordance with the Document
Management Regulation, it being understood that case documents may be managed as
paper-based or electronic documents.
(2) Paper-based documents shall be authenticated with the signature of the authorised person
and the stamp of the Committee and dated; electronic documents shall be authenticated
with a timestamp and the electronic signature of the authorised person or with an
electronic stamp.
(3) Paper-based documents shall be put in the Committee’s records and electronic documents
shall be archived on the shared drive “ Equal Opportunities Committee” for each session
and stored in the Poszeidon Document and Document Management System.
Final provisions
15. §
(1) The names of the members of the Committee and of its Secretary and the rules of procedure
of the Committee, for which the Chairperson is responsible, shall be fully visible on the
University’s website.
(2) The Equal Opportunities Committee adopted these Rules of Procedure with its Resolution
No. EB-3/2022 (1 December).
(3) These Rules of Procedure shall enter into force on the day of their approval by the Rector.
……………………….
Chairperson
Legally compliant:
……………………………
dr. Barbara Bíró
Head of Legal Affairs
—————
12 | 12
Rules of Procedure of the Equal Opportunities Committee
Approved by:
………………………………..
Prof. Dr. Előd Takáts
Made in one original copy (records of the Equal Opportunities Committee), with a copy
provided to Legal, Administrative and Regulatory Services (LARS regulations drive).
REKTOR
2/2020. (V. 26.) számú rektori rendelkezés
a BCE Eseti Kutatásetikai Bizottsága felállításáról,
a kutatásetikai engedélyek kiadásáról
(átmenetei rendelkezés)
Az SZMR. 21.§ (2) a) -c) pontjaiban meghatározott f eladatkörömben a 21.§ (7)-(8) bekezdésben biztosított
felhatalmazás alapján az Egyetem kutatásaiban résztvevők számára a tudományos kutatás függetlenségének,
elfogulatlanságának, feddhetetlenségének, hitelességének megőrzése valamint erkölcsös magatartásának és a
lehető legteljesebb szakmai tisztesség érvényesítése érdekében a Kutatásetikai Szabályzat elfogadásáig
terjedő átmeneti időszakra az alábbi rendelkezést (továbbiakban: Rendelkezés) hozom:
1.§ A Rendelkezés hatálya
(1) A Rendelkezés hatálya kiterjed minden hazai vagy uniós támogatásból, pályázati forrásból megvalósuló
kutatásra (továbbiakban: kutatás) ahol a kutatást a BCE-vel bármely foglalkoztatási jogviszonyban álló
személy ( kutató, oktató, ösztöndíjas vagy kutató csoportban doktorjelölt, doktorandusz, hallgató,
vendégkutató, vendégoktató) végzi és kutatásetikai kérdések merülnek fel, illetve ahol mérlegelendő ezen
normák betartása függetlenül attól, hogy azt a kutató egyénileg vagy BCE csopo rtban, vagy más harmadik
féllel közösen végzi.
(2) A Rendelkezés vonatkozik azon kutatásokra is, amelyeknél külső kutatói/adathozzáférési megkeresés
történik a BCE -vel bármely foglalkoztatási vagy hallgatói jogviszonyban álló személyekre, illetve azok
személyes adataira vonatkozóan.
(3) A Rendelkezés hatálya kiterjed a kutatásban bármely módon közreműködőkre, érintettekre, a kutatásetikai
kérdésekben eljárókra, az itt meghatározott módon.
(4) A Rendelkezés meghatározza a kutatásetikai engedély kiadására jogosultak körét és az eljárás rendjét.
2.§ Eseti Kutatásetikai Bizottság
(1) Az Eseti Kutatásetikai Bizottság (továbbiakban: Bizottság) a rektor tanácsadó és egyedi engedélyezési
ügyekben döntéshozó testülete és a rektornak tartozik beszámolási kötelezettséggel.
(2) A Bizottság jogköre:
a) általános kutatásetikai kérdésekben állást foglalhat és javaslattevő joga van norma alkotásra a Rektor
felé;
b) az egyedi kutatásetikai engedélyezési eljárásokban döntési jogkörrel rendelkezik;
c) a kutatásban sérelmet szenvedettek panaszos ügyeiben véleményező, javaslattevő joga van a Rektor
felé.
d) A Bizottság elnöke a Kutatási Rektorhelyettes, két tagját állandó, vagy eseti jelleggel a Rektor bízza meg.
A Bizottság feladatát a rektori megbízólevél hatálya szerint i látja el (pl. állandó tag megbízása esetén,
annak akadályoztatása esetére, vagy csak meghatározott tudományterületre).
e) A Bizottság elsődlegesen az adott egyedi engedélyezési eljárás szerinti szakértőket vehet igénybe (pl.
további tudományterületi, adatvédelmi). A Bizottság számára a jogi háttéranyagokat és támogatást a
Gazdasági és Munkajogi Szolgáltató biztosítja. A szakértők a Bizottság ülésein szavazati joggal nem
rendelkeznek.
2/2020. (V. 26.) számú rektori rendelkezés
- 2 -
3.§ A Bizottság feladata és hatásköre
(1) A Bizottság feladata a Kutatásetikai Szabályzat tervezet elkészítése az erre felkért munkacsoport tagjaival
együttműködve.
(2) Javaslattétel kutatásetikai kérdésekben a rektor felé szabályozók kiadására.
(3) Egyedi kutatásetikai kérdések vizsgálata, ennek keretében
a) feladata egyedi kutatásetikai engedélyezési eljárás lefolytatása
aa) az 1.§ (1) szerinti forrásból finanszírozott BCE-n végzett kutatás esetén,
ab) a BCE részvételével más intézménnyel, kutatást végző jogi személlyel beadandó kutatási pályázatok
esetén;
ac) az 1.§ (2) bekezdés szerint kezdeményezett kutatás esetén;
b) Bármely egyetemi polgár megkeresése alapján, bármely kutatásetikai kérdésben, amellyel kapcsolatosan
kutatásetikai normák betartása mérlegelendő jogosult állásfoglalás kiadása;
c) egyedi panaszos ügyekben véleményezésre és javaslattételre jogosult a Rektor felé.
(4) Bizottság a hatáskörében a benyújtott engedélykérések körében az alábbi esetekben jogosult kutatásra
vonatkozó engedélyt kiadásáról dönteni vagy azt megtagadni, vagy az 1.§ (2) szerinti esetben a kutatásban
résztvevő intézmények valamelyikének kutatásetikai engedélyének elismerésére, ha
a) a kutatás vezetője a BCE doktori fokozattal rendelkező (PhD, CSc, DSc) alkalmazottja , vagy
Professor Emeritusa, Emeritája;
b) 1.§ (2) szerinti esetben a kutató, kutatásvezető más intézményhez kötődő tudományos
tevékenysége igazolt.
(5) Nem fogadhatók be azok a kutatások, ahol a kutató, kutatás vezetője nem felel meg az a) vagy b) pontnak.
(6) A Bizottság a hatáskörében jogosult az általa engedélyezett egyetemi kutatásokat szúrópróba-szerűen, vagy
bejelentésre ellenőrizni. Ennek keretében a kutatás dokumentációjába betekinteni, kérdéseket írásban és
szóban is feltenni. Az ellenőrzés eredményről jelentést készíteni a rektor felé. Az ellenőrzött kutatásvezető,
szakmai vezető, vagy bármely kutatást végző köteles a Bizottsággal, vagy az általa felkért ellenőrzést végző
személlyel együttműködni. Az ellenőrzés során feltárt a kutatásetikai engedélynek nem megfelelő magatartás
esetén etikai eljárást kezdeményez.
(7) A Bizottság törekszik arra, hogy a z egyetem kutatóinak etikai tudatosságát világos és időben nyújtott
információkkal és konstruktív megbeszélések keretében növelje, különösen az e gyedi engedélyezési
eljárásokban és a BCE Kutatásetikai Szabályzat szöveg javaslatának konzultációs folyamatában.
4.§ A Bizottság működési rendje
(1) A Bizottság saját kezdeményezésére vagy a benyújtott ügyek sürgősségére tekintettel, szükség szerint , de
legalább a megkeresés titkársága történő beérkezését (tudomásszerzés) követően a tanévben 8
munkanapon, a nyári tanévközi szünetben 30 munkanapon belül ülést tart. Az ülést az elnök hívja össze e-
mailben az ülést megelőző 3 nappal, az ülés időpontjának, helyének és a napirendjének megjelölésével, és
lehetőség szerint az előterjesztések csatolásával.
(2) Szükség esetén, elektronikus úton is tanácskozhat a Bizottság, vagy a személyes tárgyalásra elektronikus
úton is bejelentkezhe t a tag, vagy szakértő az elnök által létrehozott online kollaborációs platform
alkalmazásával (pl. MS-Teams). Ez esetben a Bizottság elnöke által előterjesztett határozati javaslatáról a
Bizottság tagjai e-mailen döntenek.
(3) A Bizottság eljárását a rektor, a Bizottság elnö ke, vagy tagja, vagy a jelen Rendelkezés alanyi hatálya alá
tartozó termé szetes személy jogosult e -mailben vagy papír alapon a ( 4) bekezdés szerint formában
kezdeményezni a kérelem pontos meghatározásával, indokaival, a körülmények feltárásával.
2/2020. (V. 26.) számú rektori rendelkezés
- 3 -
(4) Bizottság jogosult meghatározni, és a honlap kutatási rektorhelyettesi oldalán nyilvánosságra hozni, hogy az
engedélykéréseket milyen formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell (pl. a bizalmas kezelés
„jelszóval védett tömörítés” -sel bizt osítható) a kutatási rektorhelyettes titkársága felé megküldeni.
Amennyiben a kérelem nem azonosítható, akkor a Bizottság nem tűzi napirendjére.
(5) A Bizottság bármely hatáskörében eljárva szakértőt vehet igénybe. Amennyiben a kutatásetikai engedélyezés
tárgyát képező kutatásban személyes adatkezelés történik, vagy ez nem egyértelműen állapítható meg, akkor
adatvédelmi felelős bevonása szükséges.
(6) A Bizottság ülései nem nyilvánosak, de a Bizottság döntése alapján az elnök, vagy tag kezdeményezésére
nyilvános ül és tartható. A zárt ülésen részt vehet a Bizottság titkári felad atát ellátó személy , és az adott
napirend pont tárgyalásán a felkért szakértő.
(7) A Bizottság titkári feladatait a kutatási rektorhelyettes tudományos titkársága látja el.
5.§ A döntéshozatal
(1) A Bizottság határozatképes, ha az adott napirend tárgyalása során mindhárom tagja jelen van (személyesen
vagy elektronikusan).
(2) A döntéseit az adott napirend tárgyalása során nyílt szavazással, a jelenlévő szavazati joggal rendelkezők
egyhangú szavazatával hozza.
(3) Szükséges esetén három munkanapos határidő tűzésével legfeljebb két alkalommal hiánypótlást, vagy
módosítást (továbbiakban: felhívás) kérhet a kérelmezőtől, és szükség esetén a kérelmezőt meghallgatja. A
kérelmezőt rövid úton e -mailben és mobil on idézi. Amennyiben a kérelmező nem jelenik meg , akkor a
Bizottság a rendelkezésre álló dokumentumok alapján hozza meg döntését.
(4) Az engedélyezési ügyekben a döntéseit a benyújtott kérelem esetén a benyújtást követő 60 napon belül hozza
meg. A Határidő a felh ívás teljesítésére megadott határidővel és a meghallgatás miatt a határidő
meghosszabbodik.
(5) Az döntéseit (állásfoglalását, engedélyezési ügyekben hozott határozatát) a Bizottság elnöke adja ki. A z
állásfoglalásokat és az engedélyezési ügyekben hozott határozatok érdemi részét az egyetem i honlap
kutatási oldalán a Bizottság elnökének titkársága teszi közzé.
(6) A kuta tásetikai engedély ügyében hozott határozata minden a kutatásvezetőre, kutatóra és minden a
kutatásban résztvevőre nézve kötelező, attól eltérni n em lehet . A Bizottság amennyiben a kérelmező a
felhívásnak nem, vagy csak részben tesz eleget, akkor a kérelmet elutasítja. A döntés ellen fellebbezésnek
helye nincs.
(7) Akit a kutatás során sérelem ért, mint panaszos a Bizottsághoz fordulhat. A panaszos által benyújtott
kérdésekben véleményt nyilvánít és javaslatával továbbítja azt a rektor felé , aki dönt a szükséges további
eljárás meghatározásáról, illetve annak megindításáról.
(8) A 6.§ 11) bekezdése szerinti jogsértés esetén a Bizottság annak tudomásszer zésétől számított 8
munkanapon belül javaslatot tesz az etikai vizsgálat megindítására a rektor felé.
(9) A Bizottság minden döntést - állásfoglalást, egyedi ügyben hozott döntést - nyilvántart és archivál.
(10) A Bizottság titkársága számára jogi és ügyviteli támogatást a Gazdasági és Munkajogi Szolgáltató biztosítja.
6.§ A kutatásetikai ellenőrzés folyamata
(1) Olyan kutatás, amelynek része humán résztvevőktől adatok közvetlen vagy közvetett összegyűjtése
(felvétele), elemzése kizárólag kutatásetikai önellenőrzés eljárást követően, engedély birtokában , annak
2/2020. (V. 26.) számú rektori rendelkezés
- 4 -
rendelkezései szerint végezhető.
(2) Engedélykötelesek az alábbi kutatási formák:
a) közvetlen adatgyűjtés a résztvevőktől (beavatkozó vagy nem beavatkozó részvétel esetén), illetve
b) közvetett adatszolgáltatás egy, a résztvevővel kapcsolatban lévő személyre vonatkozóan (pl. szülő
gyermekéről, vezető beosztottjáról szolgáltat adatot).
(3) A kutatásetikai engedély kiadására a Bizottság jogosult a társadalomtudományi kutatások etikai alapelveit
figyelembe véve.
(4) Minden kutatás megkezdése előtt a humán résztvevőkkel folyó kutatásokat a társadalomtudományi kutatások
etikai alapelveit figyelembe véve önellenőrzést kell végezni. A kutatónak, kutatásvezetőnek az 1. számú
melléklet szerinti Ellenőrző kérdőív kitöltésével é s etikai kockázatelemzéssel kell értékelnie, hogy
kutatásetikai szempontból elfogadható-e a kutatás, hogy a kutatás megtervezése során mindent megtett-e,
hogy a módszertan keretein belül biztosítsa, hogy a kutatásban résztvevőket ne, vagy csak a lehető legkisebb
mértékben érje csak ártalom.
(5) Az etikai kockázatelemzés során a kutatásból származó kockázatokat/lehetséges károkat és az
eredményeket/hasznot fel kell mérni, hogy a kutatás során az egyén/ csoport/ társadalom szintjén fennáll-e a
kár-/ ártalom okozásának lehetősége, illetve mi a kutatás potenciális haszna.
(6) Meg kell határozni a, hogy a kockázat minimalizálásához milyen lépésekre van szükség (pl. szükségtelen
kockázati forrás kiiktatása, lecserélése kevésbé kockázatosra, utólagos tájékoztatás szükségessége).
(7) A kutatásetikai engedély megkérésének szükségességét a kutató, a kutatás vezetője a kutatási terv részeként
az Ellenőrző kérdőív kitöltésével tudja meghatározni, majd a Bizottság felé e-mailben történő megküldésével
tudja kezdeményezni. Az Ellenőrzési kérdőívet és az etikai kockázatelemzést a kutatás dokumentációjában
szükséges elhelyezni.
(8) Az Ellenőrző kérdőív alapján történő besorolás szerint az eljárás a következő:
a) nem kell engedély a kutatáshoz, ha az Ellenőrző kérdőív 2. részében nincs igen válasz;
b) alapszintű érintettség, azaz minimális etikai kockázat esetén elég az adott etikai vonatkozásokban előírt
szempontok szerinti mérlegelés, az előírt protokoll betartása, ha a 2. részben igen válasz előfordul.
ba) Az Ellenőrző kérdőívet be kell nyújtani és ha a kutatás során felmerülő etikai kérdések megoldása
megfelelően indokol t, akkor nem merül fel további etikai kérdés/ kockázat, így az engedély további
felhívás nélkül kiadható.
bb) Amennyiben nem megfelelő az etikai kérdések indokolása az Ellenőrzési k érdőívben, akkor a
Bizottság felhívást ad ki, hogy milyen módon szükséges átdolgozni az Ellenőrzési kérdőív kitöltését
az engedély kiadásához.
c) a (7) szerinti bővebb érintettség, azaz a minimálist meghaladó kockázat esetén az Ellenőrzési kérdőív
mellett a teljes kutatási tervre vonatkozó kutatásetikai engedély kérése szükséges. A bizottság az egész
kutatási tervet értékeli, hogy az kutatásetikai szempontból megfelelő módszereket kíván -e alkalmazni a
kutatásban elérni kívánt cél érdekében. A kutatási tervre vonatkozó bizottsági értékelés alapján a
kutatási terv módosítása és annak alapján az Ellenőrzési kérdőív átdolgozása is szükséges egy
engedély kiadásához.
(9) Minimálist meghaladó kockázat (bővebb érintettség) léphet fel az alábbi esetekben:
a) sebezhető populációk, csoportok (mások gondoskodására, védelmére szorulnak, valamilyen
hátránnyal küzdenek, vagy akik nem rendelkeznek olyan ismeretekkel, amelyek lehetővé tennék az őket
érintő kutatás teljeskörű megértését, azaz, akiknél az informált bele egyezés megfelelő hátterének
2/2020. (V. 26.) számú rektori rendelkezés
- 5 -
biztosítása kiemelt figyelmet kíván. A résztvevő személy sebezhetőnek tekinthető amennyiben kiskorú,
mentális, vagy fizikai fogyatékkal él, kognitív károsodással élő, gyermeket vár, idős ember, diák, fegyveres
testület tagja, d iszkriminációban érintett, börtönbüntetését tölti/elítélt, menekült, illegális bevándorló, a
szexiparban dolgozók/ a pénzért szexuális szolgáltatást nyújtók, a politikai ellenzékhez/ kisebbséghez
tartozók; traumát elszenvedettek újratraumatizálódás veszély ével (pl. fegyveres konfliktusban érintett
területről; bűntény vagy erőszak áldozatai), kutatótól, kutatócsoport tagjaitól függő helyzetben lévő
emberek (pl. kutató kurzusán/ óráján résztvevő diákok, szervezetben kutatást végző beosztottjaként
dolgozók), stb.
b) szenzitív kutatási témák (pl. érint szexuális/ illegális/ politikai viselkedést; erőszakot/ visszaélést/
kizsákmányolást, mentális egészséget, személyes/ családi életet; gender kérdést/ etnikai státuszt; kiemelt
pozíciót betöltőket),
c) pszichológiai stressz kockázata esetén, a kutatói hozzáféréshez a felügyeletet ellátó személy vagy
szervezet engedélye szükséges (pl. közösségek, szociális, oktatási intézmények, szervezeti kutatás);
d) a módszertanban a megtévesztést/ beavatkozó eljárást, rejtett kutatást, adatgyűjtést alkalmaznak;
e) érzékeny személyes adatok felvétele (adatgyűjtésnél személyes azonosíthatóság felmerül: interneten,
közösségi médián keresztül történő adatgyűjtést, azonosítására alkalmas képeket felhasználó, létrehozó
kutatások);
f) veszélyes kutatási helyszín esetén, ahol a kutatót veszélyezteti a kutatás;
g) a kutatási eredmények felhasználása visszaélésre ad lehetőséget.
(10) A kutató, kutatásvezető , kutatócsoport tagja köteles a Bizottság értékelése és felhívása alapján eljárni,
vagy az adott kutatási cselekménytől elállni, vagy engedélyezés esetén az engedély szerint a kutatást
elvégezni.
(11) A kutatás során a jelen Rendelkezés, és bármely engedélykérési eljárás megsértése (pl. az önellenőrzés
elmaradása, kutatási dokumentációban nem található meg az Ellenőrzési kérdőív), vagy az engedélynek
nem megfelelő cselekmény, magatartás tanúsítása, amennyiben súlyosabb szabálysértés nem történt,
akkor etikai vétséget valósít meg.
7.§ Vegyes rendelkezések
(1) A j elen rendelkezés a közzététele napján lép hatályba azzal, hogy a zt a hatálybalépést követően induló
kutatások esetén kell alkalmazni.
1. sz melléklet: Ellenőrzési kérdőív
Készítette: Cser Erika
Skaliczky Andrea, gazdasági és
munkajogi vezető
2020. március 26.
2020. május 6.
Ellenőrizte: Vastag Gyula kutatási rektorhelyettes 2020. május 6.
Jóváhagyta:
Lánczi András, rektor
2020. május 16.
2/2020. (V. 26.) számú rektori rendelkezés
- 6 -
Kiadta: Sárközi-Kerezsi Marica, igazgatási és
szabályozási vezető
2020. május 26.
PH.
8/2025. Vezetői Bizottsági rendelkezés a belső visszaélés-bejelentés rendjéről
# 1. § / A rendelkezés célja / A rendelkezés hatálya
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján belső visszaélés-bejelentési rendszer működtet. (2) Az Egyetem vezetése kinyilvánítja, hogy számára a jogszerű magatartás, a visszaélésmentes működés az egyetemi kultúra része. A jogszerű magatartásra vonatkozó közös értékek megóvását az Egyetem valamennyi munkatársától és minden más egyetemi polgárától is elvárja. (3) A belső visszaélés-bejelentés rendjéről szóló Vezetői Bizottsági rendelkezés (továbbiakban: Rendelkezés) megalkotásának célja, hogy az Egyetem munkatársai, valamint szerződéses partnerei bátran adjanak hangot aggályaiknak, ha valamely jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett intézkedésre, cselekményre vagy mulasztásra és/vagy egyéb visszaélésre vonatkozóan tudomást szereznek. (4) A Rendelkezés célja továbbá, hogy rögzítse az Egyetemen alkalmazott belső visszaélés-bejelentési rendszer működésének általános elveit, meghatározza annak szervezeti kereteit, valamint a bejelentések megtételének, a bejelentéssel összefüggő vizsgálatok lefolytatásának rendjét, a dokumentumkezelés és az adatkezelés szabályait végül, hogy megfeleljen a Panasztörvény elvárásainak. (5) Jelen Rendelkezést a Vezetői Bizottság a Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SZMR) 11. § (3) bekezdés h) pontja alapján alkotja.
# 2. § / A rendelkezés célja / A rendelkezés hatálya
2. § (1) Jelen Rendelkezés és annak valamennyi melléklete egy, az SZMR alapján megalkotott belső szabályozó dokumentum, amely kötelezőerővel bír. (2) Jelen Rendelkezés hatálya alá azok a bejelentések tartoznak, amelyek jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett intézkedésre, cselekményre vagy mulasztásra, és/vagy egyéb visszaélésre vonatkoznak. (3) Abban az esetben, ha olyan szabálytalan vagy annak feltételezett magatartást jelentenek be, amely nem valósít meg a Panasztörvény szerinti jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett intézkedést, cselekményt vagy mulasztást és/vagy egyéb visszaélést, akkor az nem tartozik jelen Rendelkezés hatálya alá, hanem azt az adott típusú szabálytalanságra vonatkozó belső szabályozó dokumentum alapján kell vizsgálni. (4) Jelen Rendelkezés hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi, Alapító Okirata és/vagy Szervezeti és Működési Rendje szerint végzett tevékenységére. (5) Jelen Rendelkezés személyi hatálya kiterjed valamennyi munkavállalóra és egyéb foglalkoztatottra, és minden olyan további személyre, akire az Egyetem belső szabályozó dokumentumai vonatkoznak, vagy aki az Egyetemmel kötött szerződés alapján kötelezett a jelen Rendelkezésnek való megfelelésre. (6) Jelen Rendelkezés hatálya kiterjed az Egyetem székhelyére és valamennyi telephelyére. (7) Jelen Rendelkezéstől eltérés kizárólag a Vezetői Bizottság előzetes engedélyével lehetséges. Erre kivételes esetben, különösen érintettség, tartós akadályoztatás esetén, kizárólag a jogszabályok sérelme nélkül és abból a célból kerülhet sor, hogy az eltérés biztosítsa vagy jobban elősegítse a pártatlanság követelményének való megfelelést. Az eltérés okát indokolni kell, pontosan meg kell határozni, hogy a Rendelkezés mely pontjától és milyen esetben/időtartamra van lehetőség eltérni, valamint, hogy ahelyett milyen szabályt kell alkalmazni. Az eltérést a Vezetői Bizottság határozatába kell foglalni.
# 3. § / Kapcsolódó dokumentumok / Fogalmak
3. § (1) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény), b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), c) Szervezeti és Működési Rend, d) Az adatkezelés rendjéről szóló Elnöki Testületi rendelkezés, e) Iratkezelési szabályzat.
# 4. § / Fogalmak / A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése
4. § (1) Jelen Rendelkezés alkalmazásában: a) bejelentő (vagy más néven Visszaélés-bejelentő): az, aki belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tett, b) bejelentésben érintett (vagy más néven Visszaélés-bejelentésben érintett vagy bepanaszolt): az, akinek jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett intézkedése, cselekménye vagy mulasztása, és/vagy egyéb visszaélése a bejelentésre okot adott, amely alapján a bejelentő belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tett, c) vizsgálatot végzők: bejelentővédelmi ügyvéd és/vagy az esetlegesen általa bevont további külső szakértő. (2) A Rendelkezés fogalmai tekintetében egyebekben a Panasztörvény szabályait kell alkalmazni.
# 5. § / A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése / Alapelvek
5. § (1) Az Egyetemen a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetését, valamint a belső visszaélés-bejelentések kivizsgálását az Egyetem által erre a feladatra megbízott külső szervezet látja el (bejelentővédelmi ügyvéd és/vagy esetleges további külső szakértő(k), a továbbiakban együttesen: Panaszbejelentési szakértő). (2) A bejelentővédelmi ügyvéd neve és címe: dr. Czifra Péter (Czifra & Neményi Ügyvédi Iroda, 1037 Budapest, Montevideo u. 3/A.) (3) A bejelentővédelmi ügyvéd jelen Rendelkezésben foglalt feladatai teljesítésébe más külső szakértő(ke)t is bevonhat.
# 6. § / A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése / Alapelvek
6. § (1) Az Egyetem közössége nem fogadja el, hogy működése során csalás, korrupció és/vagy egyéb jogellenes vagy annak feltételezett magatartások és mulasztások fordulhassanak elő, továbbá, hogy egyéb visszaélések valósuljanak meg. Ez magában foglalja azt is, hogy minden jogszerű és szabályszerű bejelentést ki kell vizsgálni, amely az előbbiek szerinti bármely helyzet megvalósulását felveti, továbbá annak elvárását is, hogy az eset kivizsgálásának eredményeképpen a megfelelő kezelés és/vagy jogkövetkezmény alkalmazása szükség esetén megtörténjen. (2) Az Egyetem honlapján – szükség esetén a Panaszbejelentési szakértő közreműködésével – világos és könnyen hozzáférhető információt nyújt a belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, valamint a Panasztörvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerre és eljárásra vonatkozóan. (3) Az Egyetem elkötelezett az iránt, hogy a Panaszbejelentési szakértő közreműködésével haladéktalanul, alaposan és teljeskörűen kivizsgáljon minden jogellenes vagy feltételezetten jogellenes magatartást vagy mulasztást, egyéb visszaélést a kapcsolódó belső kontrollokkal, azok hiányosságaival együtt. A Panaszbejelentési szakértő köteles feltárni a teljes tényállást, tisztázni a bejelentésben érintett személy(ek), felelős(ök) körét, és javaslatot tenni a megfelelő intézkedés(ek)re. A vizsgálatot végzők részére ezért a hatályos jogszabályi rendelkezések keretei között teljes, szabad és korlátozásmentes lehetőséget kell biztosítani a szükséges feladatok ellátásához. E körben biztosítani kell különösen azt, hogy adatbázisokba, okiratokba betekinthessenek, tanúkat hallgathassanak meg, a szükséges szabályozó dokumentumokat megismerhessék. Minden vezető felelős azért, hogy ő maga és/vagy munkatársai a vizsgálatot végzők által meghatározott időben és módon támogassák a vizsgálatot. A Panaszbejelentési szakértő köteles felhívni a megkeresett figyelmét arra, hogy a megkereséssel kapcsolatban őket titoktartási kötelezettség terheli, amely kiterjed a megkeresés tényére és annak minden elemére. A titoktartás nem terjed ki azokra az Egyetemen belüli vagy kívüli jogorvoslati és/vagy egyéb jogi eljárásokra, amikor az információt szolgáltató személy saját joga vagy jogos érdeke védelmében lép fel. A személyes adatok kezelésére, valamint a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat azonban ez esetben is be kell tartani. (4) A vizsgálatot végzők pártatlanságát és függetlenségét mindenkor meg kell őrizni, amelyért minden egyetemi vezető személyes felelősséggel tartozik a vezetése alatt álló szervezeti egység vonatkozásában is. A Vezetői Bizottság kiemelt felelőssége a vizsgálatot végzők pártatlan és független működésének biztosítása. Ugyanakkor a vizsgálatot végzők is felelősséggel tartoznak saját függetlenségük és
# 6. § / A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése / Alapelvek
páratlanságuk megőrzése tekintetében. A tényállás tisztázása, a bejelentéssel érintett személy(ek), felelős(ök) körének meghatározása és a javasolt intézkedések megállapítása során senkitől nem fogadhatnak el utasítást, befolyásolást. (5) A felülvizsgálatok során a hatályos jogszabályok – ideértve például a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokat – és belső rendelkezések, szabályzatok előírásait mindenkor be kell tartani. A releváns jogi követelményeknek tükröződniük kell a bejelentés kivizsgálása és a szükséges intézkedések megtétele során is. (6) A jóhiszemű, potenciálisan jogellenes magatartásokat és mulasztásokat, visszaéléseket bejelentő személyeket tilos szankcionálni. Ezért a bejelentő munkáltatója a felelős. (7) Fennáll a lehetősége, hogy a bejelentésben megfogalmazott állítások félreértés, téves tényértelmezés eredményei, vagy rosszabb esetben szándékosan valótlan vádakat tartalmaznak. Ezen állításoknak negatív hatása lehet a bepanaszolt jó hírnevére vagy karrierjére. Ebből következően az eljárást minden esetben az ártatlanság vélelmének szem előtt tartásával kell lefolytatni, és szigorúan be kell tartani a személyhez fűződő jogok védelmére, valamint a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokat és belső szabályozó dokumentumokat. (8) A jelen Rendelkezésben foglalt jogokat jóhiszeműen és a Panasztörvény preambulumában foglalt célokkal összhangban kell gyakorolni. Amennyiben a bejelentésről megállapítható, hogy az visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül, a panasz kivizsgálása megtagadható. Erre különösen, de nem kizárólagosan abban az esetben kerülhet sor, ha a visszaélésszerű joggyakorlás sérti vagy veszélyezteti az Egyetem jóhírnevét és/vagy jogos gazdasági érdekét, vagy az sérti vagy veszélyezteti az Egyetem foglalkoztatottjainak és/vagy hallgatóinak személyhez fűződő jogait, jogos érdekeit. Ha az eljárás során nyilvánvalóvá válik, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, szándékos megtévesztés céljából valótlan információt közölt, az munkáltatói döntés alapján jogi következményeket vonhat maga után. (9) Minden vizsgálati lépésnek ideértve az esetleges meghallgatásokat is a jogszabályok (így különösen a Panasztörvény) meghatározott időkeretei között kell megtörténnie. (10) A bejelentés kivizsgálása során minden egyes lépést írásban szükséges rögzíteni a vizsgálat időrendjében, annak érdekében, hogy lehetővé váljon a vizsgálat végeredményének teljes körű igazolása. A keletkező ügyiratokat a készítő nevével és aláírásával kell ellátni és követhető módon kell irattárazni. Ez alól kivétel az e-mailben történő kommunikáció, ahol az aláírás el lehet hagyni, de az e-mailből egyértelműen ki kell derülnie, hogy azt mikor, ki és milyen minőségében küldte, továbbá az e-mailes ügyiratokat ugyanúgy kell irattárazni mint a papíralapon keletkező ügyiratokat.
# 6. § / A bejelentés / A bejelentés tartalma
(11) A bejelentésről és a vizsgálatról annak lezárultát megelőzően kizárólag azok kaphatnak tájékoztatást, akik bevonását a vizsgálatot végzők a vizsgálat jelen Rendelkezés szerinti lefolytatása érdekében szükségesnek tartják, és kizárólag a legszükségesebb mértékben.
# 7. § / A bejelentés / A bejelentés tartalma
7. § (1) Az Egyetem belső visszaélés-bejelentési rendszerében jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett intézkedésre, cselekményre vagy mulasztásra, és/vagy egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. (2) A bejelentések kiértékeléséhez, az eredményes és teljes körű vizsgálatok lefolytatásához – lehetőség szerint – az alábbi információk megadása szükséges: a) a bejelentő egyes személyes adatai (név, lakcím, e-mail cím vagy telefonszám); b) a megtörtént, a folyamatban lévő vagy a várhatóan a jövőben bekövetkező visszaélés megjelölése; c) a bejelentésben érintett (bepanaszolt) természetes vagy jogi személy(ek) és/vagy egyéb szervezet(ek) beazonosításához alapvetően szükséges adatok; d) a bejelentett visszaélés minél konkrétabb, részletesebb, az összes lényeges tény megemlítésével történő leírása (pl. helyszín, időpont, cselekmény, a bejelentésben érintett(ek), mi, milyen módon, milyen célból történt); e) mely körülmény ad okot a visszaélés megtörténtének vagy veszélyének gyanújára; f) a bejelentő milyen módon szerzett tudomást a visszaélésről; g) az eset bizonyítására alkalmas, a bejelentő rendelkezésére álló dokumentumok, információk, bizonyítékok és/vagy azok fellelhetőségére vonatkozó adatok; h) azon személyek megjelölése, akik tudomással bírhatnak különösen a bejelentett eseményről, cselekményről, annak körülményeiről vagy tanúsíthatják azt; i) tájékoztatott-e a bejelentő mást is a bejelentett eseményről, cselekményről, és ha igen, akkor kit és mikor; j) amennyiben a bejelentett esemény, cselekmény kárt okozott, vagy a károkozás veszélye fennáll, annak becsült mértéke. (3) A bejelentés tényét és rövid tartalmát a bejelentővédelmi ügyvéd rögzíti, a bejelentésekről – az adatvédelmi szabályok betartásával – nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban a bejelentő személyes adatait elkülönítetten, más számára nem megismerhetően kell nyilvántartani.
# 8. § / A bejelentés tartalma / A bejelentők köre
8. § (1) A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet: a) az Egyetem foglalkoztatottja, így munkavállalói, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. óraadásra irányuló megbízási szerződéssel, egyéb megbízási szerződéssel, hallgatói munkaszerződéssel) foglalkoztatott személyek (a továbbiakban együttesen: foglalkoztatott); b) az a foglalkoztatott is, akinek az Egyetemnél fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt; c) az Egyetemmel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy (álláspályázó), aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, azaz az, aki az Egyetem által kiírt pályázatra pályázatát benyújtotta, pályázat hiányában az, akivel a HR vezető hivatalosan megkezdte a tárgyalást; d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha az Egyetemmel szerződéses kapcsolatban áll; e) az Egyetem tekintetében tulajdonosi jogokat gyakorló személy, valamint az Egyetem ügyviteli, vezető, felügyelő testületéhez tartozó személy, azaz a Fenntartó Kuratóriuma, a Kuratórium tagjai, Felügyelőbizottsága és vagyonfelügyelője; f) az Egyetemmel szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, és/vagy megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy; g) az Egyetemnél tevékenységet végző gyakornok és önkéntes; h) az Egyetemnél a d), e)vagy f) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és i) az a személy, akinek a d), e) vagy f) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata az Egyetemmel megszűnt.
# 9. § / A bejelentők köre / A bejelentés közlése
9. § (1) Bejelentés benyújtására írásban van lehetőség. (2) A bejelentő írásban, választása szerint a belső visszaélés-bejelentés fogadására létrehozott bejelentes.corvinus@abtlegal.hu e-mailcímre küldött elektronikus levélben vagy postai úton (dr. Czifra Péter, Czifra & Neményi Ügyvédi Iroda, 1037 Budapest, Montevideo u. 3/A) tehet bejelentést. Az e-mailcímet úgy kell működtetni, hogy az visszaigazolást küldjön az elektronikus levél megérkezéséről (3) Bejelentés anonim módon is tehető, és ilyen esetekben a bejelentővédelmi ügyvéd és az Egyetem érintett szervezeti egységei mindent megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a bejelentő személyazonossága ne legyen megállapítható. Ugyanakkor anonim bejelentés alkalmával is célszerű, hogy a bejelentővédelmi ügyvéd előtt legalább a bejelentő valamely, azonosításra nem alkalmas elérhetősége (pl. személyes adatot nem tartalmazó e-mail címe) ismert legyen a vizsgálat hatékony lefolytatásának elősegítése, a további információ kérése és a visszacsatolás lehetőségének biztosítása céljából. Az elérhetőségi adat megszerzése céljából a bejelentővédelmi ügyvéd első körben kísérletet tesz a bejelentővel egyeztetni. Amennyiben ez sikertelen, a bejelentővédelmi ügyvéd az Egyetemhez fordul annak érdekében, hogy bármilyen információval tud-e szolgálni. A megkeresések eredményére tekintettel a bejelentővédelmi ügyvéd a 11. §(10)a) pontja alapján mérlegel, hogy a vizsgálat ilyen formán lefolytatható-e. (4) Az Egyetem semmilyen módon nem tesz kísérletet a bejelentő beazonosítására, ugyanakkor fontos tudni, hogy a nem anonim bejelentés során megvalósuló kétoldalú kommunikáció segíti a vizsgálat hatékony lefolytatását, a bejelentő számára pedig lehetővé teszi, hogy további információt adjon meg, valamint nyomon kövesse az eljárás folyamatát és eredményét. Anonim bejelentés esetén a bejelentőtől történő további információ kérés lehetetlensége megakadályozhatja a bejelentés kivizsgálását. A bejelentés kézhezvétele, visszaigazolása írásbeli panasz esetén, a bejelentés
# 10. § / A bejelentés közlése / regisztrálása
10. § (1) Írásbeli bejelentés esetén a bejelentés kézhezvételének napja a belső visszaélés-bejelentés fogadására létrehozott bejelentes.corvinus@abtlegal.hu e-mailcímre küldött elektronikus levélben történő megküldés esetén a bejelentést tartalmazó elektronikus levélnek (e-mail) a címzetthez való megérkezéséről szóló visszaigazolás bejelentő e-mailcímére történő megérkezésének napja. Amennyiben a visszaigazolás bármely okból nem érkezik meg a feladóhoz, abban az esetben is vélelmezni kell a kézhezvételt. Ebben az esetben a Panaszbejelentési szakértő köteles bizonyítani, hogy a kézhezvétel a vélelem ellenére nem valósult meg. (2) Amennyiben a bejelentés elérhetőségi adatok megadásával érkezik, a bejelentővédelmi ügyvéd első körben értékeli, hogy az tartalmilag visszaélésre utaló jelet (gyanút) tartalmazó bejelentésnek (továbbiakban: Visszaélési-bejelentés) vagy egyéb bejelentésnek (pl. panasz, folyamatoptimalizációs javaslat) minősíthető-e. Mindkét esetben a bejelentővédelmi ügyvéd az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét (7) napon belül a bejelentés megtételéről köteles a belső visszaélés-bejelentés fogadására létrehozott fenti e-mail címről visszaigazoló e-mailt küldeni a bejelentő számára a Visszaélési-bejelentés befogadásáról, valamint tájékoztatást nyújtani részére a rosszhiszemű Visszaélési-bejelentés következményeiről, a Visszaélési-bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokról, továbbá a személyazonosságának bizalmas kezeléséről és az általános adatkezelési szabályokról. (3) Amennyiben a bejelentés nem elérhetőségi adatok megadásával érkezik, akkor a bejelentővédelmi ügyvéd a 9. §(3) bekezdés szerint jár el. (4) A kézhez vett bejelentést a bejelentővédelmi ügyvéd jelen Rendelkezés szerint nyilvántartásba veszi.
# 11. § / A Visszaélési-bejelentés kivizsgálása / A kivizsgálás általános szabályai
11. § (1) A Visszaélési-bejelentés kivizsgálására a bejelentővédelmi ügyvéd és/vagy az esetlegesen általa bevont külső szakértő jogosult. A Visszaélési-bejelentés kivizsgálásába a bejelentővédelmi ügyvéd döntése szerint von be hatáskörrel rendelkező egyetemi vezetőket és/vagy további munkavállalókat. (2) A vizsgálatot a bejelentővédelmi ügyvéd a jelen Rendelkezésben lefektetett szabályok szerint hajtja végre. (3) A Visszaélési-bejelentésben foglaltakat haladéktalanul, de legfeljebb a Visszaélés-bejelentés kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül ki kell vizsgálni. Különösen indokolt esetben a Visszaélés-bejelentés kivizsgálására nyitva álló határidőt, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett a bejelentővédelmi ügyvéd meghosszabbíthatja. Ez utóbbi esetben a bejelentőt a vizsgálat lezárásának várható időpontjáról és a vizsgálat meghosszabbítása indokairól a bejelentővédelmi ügyvéd köteles tájékoztatni. A Visszaélési-bejelentés kivizsgálása a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három (3) hónapot. Ezen időtartamon belül a Panaszbejelentési szakértő a Visszaélési-bejelentés vizsgálata során értékeli a Visszaélési-bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, feltárja és írásban rögzíti az esetleges további intézkedések meghatározásához szükséges tényállást. (4) A bejelentő személye – jogszabály ettől eltérő rendelkezése hiányában – harmadik személyek előtt nem fedhető fel sem a vizsgálat során, sem pedig azt követően. (5) A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a bejelentésben érintett a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselő útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. (6) A Visszaélési-bejelentésben érintett(ek)et a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban ő(ke)t megillető jogai(k)ról, valamint az adatai(k) kezelésére vonatkozó szabályokról. A Visszaélési-bejelentésben megnevezett tanúkat, valamint azokat, akik a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhetnek szintén írásban tájékoztatni szükséges a bejelentésről a vizsgálat által indokolt, szükséges mértékben, továbbá az adatvédelmi jogszabályok alapján megillető jogaikról, valamint az adataik kezelésére vonatkozó szabályokról. A tájékoztatást a bejelentővédelmi ügyvéd végzi. (7) A Visszaélési-bejelentésben érintett(ek) és tanúk tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását és/vagy veszélyeztetné annak eredményes lefolytatását. (8) A Visszaélési-bejelentésben érintett(ek)el és tanúkkal nem közölhető olyan információ, amely a bejelentő személyére vonatkozik és/vagy amelyből a bejelentő kiléte következtetés útján megismerhető. (9) A Visszaélési-bejelentés akkor minősül jogszerűnek, ha:
# 11. § / A Visszaélési-bejelentés kivizsgálása / A kivizsgálás általános szabályai
a) bejelentő a bejelentését a jelen Rendelkezés 9. § szerinti módok valamelyikén, valamint jelen Rendelkezés és a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg; b) a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és c) a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt. (10) A Visszaélés-bejelentés kivizsgálása akkor mellőzhető, ha: a) a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg, vagy azt anonim módon tették és a Visszaélés-bejelentés nem tartalmaz elegendő információt annak kivizsgálásához; b) a bejelentést nem a jelen Rendelkezés 8. §-ában erre jogosultként megjelölt személy tette; c) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés; d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a Visszaélés-bejelentésben érintett(ek) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban; (11) A bejelentés mellőzéséről és a mellőzés indokáról a Panaszbejelentési szakértő haladéktalanul köteles írásban értesíteni a bejelentőt. (12) Amennyiben a bejelentés nem anonim volt és a bejelentővédelmi ügyvéd úgy ítéli meg, hogy a bejelentés elsődleges értékeléséhez nem áll rendelkezésre valamennyi szükséges (különösen a 7. §(2) bekezdésben) részletezett érdemi információ, írásban felhívja a bejelentőt a bejelentés kiegészítésére. Ebben a felhívásban a bejelentővédelmi ügyvéd megjelöli, milyen további körülmények ismerete szükséges a bejelentés elsődleges értékeléséhez. A Visszaélési-bejelentés elsődleges értékelése és a vizsgálat lefolytatása
# 12. § / A Visszaélési-bejelentés kivizsgálása / A kivizsgálás általános szabályai
12. § (1) A bejelentővédelmi ügyvéd minden bejelentés elsődleges értékelését elvégzi, abban az esetben is, ha – a bejelentés kiegészítésére vonatkozó felhívás ellenére – nem áll rendelkezésre a bejelentés érdemi értékeléséhez szükséges valamennyi információ. (2) A bejelentővédelmi ügyvéd az előző bekezdés szerinti elsődleges értékelése eredményéről – a további eljárásra vonatkozó javaslatával együtt – tájékoztatja a Jog és Beszerzés szervezeti egységet (a továbbiakban: JB), amely során a bejelentésnek a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot nem tartalmazó kivonatát a Vezetői Bizottság elé terjesztés érdekében megküldi a JB-nek kivéve, ha a bejelentő előzetesen, írásban hozzájárult személyes adatai továbbításához. (3) Amennyiben a bejelentővédelmi ügyvéd a elsődleges értékelés során a bejelentést Visszaélés-bejelentésnek minősítette és kivizsgálását javasolja, a Vezetői Bizottság határozatban dönt a vizsgálati eljárás megindításáról. Amennyiben a bejelentővédelmi ügyvéd elsődleges értékelése alapján a bejelentés nem tartalmaz visszaélést, vagy a Visszaélési-bejelentés nem tartalmazza az érdemi értékeléséhez szükséges valamennyi információt, úgy a bejelentővédelmi ügyvéd ezirányú javaslata alapján a Vezetői Bizottság lezárja az eljárást vagy egyéb folyamatba (pl. panaszkezelés, etikai eljárás) tereli a bejelentést. (4) Az előző bekezdés szerinti döntés eredményéről a bejelentővédelmi ügyvéd a rendelkezésre álló elérhetőségek valamelyikén értesíti a bejelentőt. (5) Ha a Visszaélés-bejelentés tartalmaz az Egyetem működésével összefüggő, visszaélésre vonatkozó érdemi információt, és a bejelentővédelmi ügyvéd kivizsgálására vonatkozó javaslatára a Vezetői Bizottság a vizsgálati eljárás elindításáról dönt, a bejelentővédelmi ügyvéd lefolytatja a bejelentés érdemi vizsgálatát. (6) A vizsgálat és az intézkedések megtétele kizárólag a jogszabályi kötelezettségek és a jelen Rendelkezésben foglaltak figyelembevételével folyhat. (7) A vizsgálat lefolytatása során a bejelentővédelmi ügyvéd törekszik minden olyan tény, adat, információ beszerzésére, amely az objektív és megalapozott döntést elősegíti, és ehhez mérten vonja be a vizsgálatba mindazon külső szakértőket, hatáskörrel rendelkező egyetemi vezetőket, további munkavállalókat, akik szaktudására a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szüksége van. Hiányosság, szabálytalanság feltárása és/vagy különösen bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a rögzített adatok, megállapítások alkalmasak legyenek a cselekmény elbírálására, minősítésére, a felelősség és a felelős(ök) meghatározására. (8) A Visszaélés-bejelentés kivizsgálása során a bejelentővédelmi ügyvédnek értékelnie kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát. Ennek érdekében
# 12. § / A Visszaélési-bejelentés kivizsgálása / A kivizsgálás általános szabályai
a bejelentővédelmi ügyvéd jogosult kapcsolatot tartani a bejelentővel, és felkérheti a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására. A kivizsgálás támogatása érdekében a bejelentő köteles arra törekedni, hogy a bejelentésre okot adó magatartás vagy mulasztás körülményei pontosan feltárhatóak legyenek. (9) A bejelentővédelmi ügyvéd a Visszaélés-bejelentésben foglalt körülmények helytállóságának ellenőrzése, valamint a vizsgálatról készült jelentés elkészítése vagy kiegészítése érdekében – 6. §(3) bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettség mellett – jogosult információadásra felkérni a bejelentéssel érintette(ke) (azaz az(oka)t a személy(eke)t, aki(k)nek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott és/vagy az(oka)t a személy(eke)t, aki(k) a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet(nek). Az információkérés irányulhat különösen tanúvallomásra, nyilatkozattételre, szakértői vélemény megfogalmazására, okirati bizonyíték átadására, egyéb adatszolgáltatásra (pl. foglalkoztatotti, hallgatói adatbázisokban tárolt személyes és nem személyes adatok). Az adatgyűjtés ezekben az esetekben is csak és kizárólag az irányadó jogszabályok – így különösen, de nem kizárólagosan az adatvédelemre irányadó jogszabályok – megtartásával, jogszerűen beszerzett adatokra irányulhat, így például hivatalos nyilvántartások, adatbázisok. (10) Az információkérés körülményeiről, valamint az adott személy által rendelkezésre bocsátott információkról, válaszokról a bejelentővédelmi ügyvéd köteles jegyzőkönyvet felvenni. (11) Ha a bejelentés visszaélésre utaló körülményt ugyan nem tartalmaz, de egyébként az Egyetemmel vagy annak működésével kapcsolatos panasznak minősül, akkor a bejelentővédelmi ügyvéd tájékoztatja a JB-t. Abban az esetben, ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, úgy a bejelentővédelmi ügyvéd ezirányú javaslata alapján a jogi és beszerzési vezetőnek meg kell tennie minden szükséges lépést a feljelentés megtétele érdekében. Amennyiben az kerül megállapításra, hogy a bejelentés tárgya bár nem minősül visszaélésnek, de etikai ügynek igen, a bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentést haladéktalanul továbbítja a JB-nek az etikai eljárás lefolytatása céljából. (12) A vizsgálatot egyebekben is az adatés egyéb információtakarékosság elve mentén szükséges lefolytatni, azaz a vizsgálat során csak a legszükségesebb személyeket lehet bevonni bármely minőségben, továbbá a bejelentésről kizárólag a legszükségesebb információk adhatók át. (13) A Visszaélés-bejelentés alapján indult vizsgálatban a bejelentésben érintett nem vehet részt. Amennyiben a Visszaélés-bejelentésben a bejelentővédelmi ügyvéd által a vizsgálatba bevonás céljából megkeresendő hatáskörrel rendelkező vezető
# 12. § / A kivizsgálás általános szabályai / A vizsgálat eredménye, vizsgálati jelentés, jogorvoslat
vagy további munkavállaló érintett, a vizsgálati eljárásban helyette az operatív főigazgató vesz részt. Az operatív főigazgató érintettsége esetén az elnök, az elnök érintettsége esetén a Fenntartó által kijelölt személy jár el.
# 13. § / A kivizsgálás általános szabályai / A vizsgálat eredménye, vizsgálati jelentés, jogorvoslat
13. § (1) A bejelentővédelmi ügyvéd a vizsgálat során megállapított tényekről, valamint a vizsgálat eredményéről vizsgálati jelentést készít. A vizsgálati jelentésben összegzi a megállapításait és javaslatot fogalmaz meg az esetleges további intézkedésekre, szankciókra (pl. munkajogi intézkedés, büntetőeljárás), és szükség esetén az ellenőrzési folyamatba épített további kontrollpontok kialakítására vonatkozóan. A vizsgálati jelentés – annak szükség szerinti mellékleteivel együtt – rögzíti az eljárás lefolytatásának menetét, részleteit és a feltárt információkat olyan formában, hogy az a tényállás bizonyítására, a megfogalmazott javaslat alátámasztására alkalmas legyen. (2) A vizsgálati jelentésről szóló – (3) bekezdés szerint megvalósuló – döntéshozatal során állást kell foglalni a jelentésben javasolt intézkedés(ek)ről, valamint az ezek végrehajtásáért felelős személy(ek) kijelöléséről is. (3) A bejelentővédelmi ügyvéd a jelentéstervezetet – szükség szerinti mellékleteivel együtt – annak elkészültét követően haladéktalanul, de legkésőbb két (2) munkanapon belül a vizsgálat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező vezető elé tárja véleményezésre, akivel egyezteti azt. Amennyiben a jelentésről szóló döntés meghozatalához szükséges, be kell vonni további hatáskörrel rendelkező vezető(ke)t, különösen a HR vezetőt, jogi és beszerzési vezetőt, amelyről a vizsgálat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező vezető dönt. A vizsgálat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező vezető – amennyiben releváns, a további, bevont hatáskörrel rendelkező vezetők véleményét is mérlegelve – egyetértése esetén a bejelentővédelmi ügyvéddel közösen dönt a vizsgálati jelentés elfogadásáról és mindketten aláírják azt. Ha a vizsgálat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező vezetőnek az egyeztetés során nem sikerül a bejelentővédelmi ügyvéddel és az egyeztetésbe bevont további hatáskörrel rendelkező vezetőkkel egybehangzó közös álláspontra jutni, a jelentéstervezetet döntésre eszkalálni kell a Vezetői Bizottsághoz. A Vezetői Bizottság egyetértés esetén a bejelentővédelmi ügyvéddel közösen dönt a vizsgálati jelentés elfogadásáról. Ez esetben a bejelentővédelmi ügyvéd és a Vezetői Bizottság elnöke aláírja a vizsgálati jelentést. Egyet nem értés esetén a vizsgálati jelentésre vonatkozó döntést a Vezetői Bizottság hozza meg. (4) A vizsgálat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező vezetőnek a döntésben foglaltak szerint és a vonatkozó belső szabályozók előírásai mentén el kell végeznie a jelentésben foglalt feladatokat, továbbá a bejelentett vagy az ügy vizsgálata során feltárt, a szervezet integritását veszélyeztető kockázatok elsődleges értékelését, legalább hatás és valószínűség szempontjából, és amennyiben indokolt, javaslatot kell tennie a kapcsolódó kontrollok módosítására, továbbfejlesztésére.
# 13. § / A vizsgálat eredménye, vizsgálati jelentés, jogorvoslat / A bejelentők és a bejelentésben érintettek védelme
(5) A jelentésről a bepanaszoltat és munkáltatói jogkör gyakorlóját a bejelentővel egyidejűleg tájékoztatni kell. (6) A Panaszbejelentési szakértő a jelentésről, annak részeként a megtett vagy tervezett intézkedésekről a 11. §(3) bekezdésben rögzített határidőben írásban tájékoztatja a bejelentőt a bejelentő által megadott elérhetőségen. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha bejelentőt szóban tájékoztatták, aki a tájékoztatást tudomásul vette. Ez esetben erről szóbeli tájékoztatásról írásbeli feljegyzést kell készíteni. (7) A bejelentővédelmi ügyvéd nem adhat tájékoztatást a tanúk vagy a bejelentésben érintett(ek) személyazonosságáról, tanúvallomásuk vagy az ügyben felhasznált dokumentumok konkrét tartalmáról, illetve arról, hogy joghátrány alkalmazására sor került-e. A bejelentővel annyi közölhető, hogy általánosságban milyen intézkedések történtek a bejelentés kivizsgálása érdekében, valamint, hogy visszaélés feltárására sor került-e. (8) A vizsgálati jelentésről – amennyiben az jóváhagyásra nem került a Vezetői Bizottság elé vagy a bejelentővédelmi ügyvéd és/vagy a hatáskörrel rendelkező vezető az ügy súlyára nézve szükségesnek tartja – tizenöt (15) napon belül tájékoztatni kell a Vezetői Bizottságot. (9) A Fenntartó tájékoztatásáról indokolt esetben a Vezetői Bizottság gondoskodik. (10) A jelentés ellen az Egyetemen belül jogorvoslatnak nincs helye.
# 14. § / A bejelentők és a bejelentésben érintettek védelme / A belső visszaélés-bejelentéssel összefüggő adatkezelés
14. § (1) Az Egyetem megtesz mindent annak érdekében, hogy a bejelentők a jogszerű bejelentéssel összefüggésben megfelelő védelemben részesüljenek. A bejelentőt a jogszerű bejelentésére tekintettel hátrányos intézkedés – így különösen, de nem kizárólagosan felmondás, bércsökkentés, képzés megtagadása, negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia, fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció, kényszerítés, megfélemlítés, zaklatás, hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód – nem érheti. (2) Az Egyetem minden bejelentéssel érintett vonatkozásában szigorúan és következetesen érvényesíti az ártatlanság vélelmét és ezt elvárja az Egyetem valamennyi munkatársától és minden más egyetemi polgárától, ideértve mindazokat is, akik az vizsgálatban nem vesznek részt. Ezzel összefüggésben az Egyetem védi a bejelentéssel érintettek személyhez fűződő jogait és személyes adatait.
# 15. § / A belső visszaélés-bejelentéssel összefüggő adatkezelés / A belső visszaélés-bejelentéssel összefüggő iratkezelés
15. § (1) A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése során: a) a bejelentőnek, b) a bejelentéssel érintett(ek)nek, és c) annak a személynek, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők, és azokat csak a vizsgálatot végzők ismerhetik meg. (2) A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül haladéktalanul törölni kell az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyes adatokat. (3) Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára. (4) A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, Panasztörvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor. (5) A belső visszaélés-bejelentéssel összefüggő személyes adatok kezelésére az Egyetem honlapján elérhető adatkezelési tájékoztatója nyújt bővebb információt.
# 16. § / A belső visszaélés-bejelentéssel összefüggő iratkezelés / Záró rendelkezések
16. § (1) A belső visszaélés-bejelentéssel összefüggő iratok egyetemi kezelésére az iratkezelés rendjéről szóló belső szabályozó dokumentum vonatkozik.
# 17. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
17. § (1) Jelen Rendelkezés a közzététel napján lép hatályba. 8/2025. vezetői bizottsági rendelkezés 1 a belső visszaélés-bejelentés rendjéről 1 A rendelkezés célja 1 A rendelkezés hatálya 1 Kapcsolódó dokumentumok 2 Fogalmak 2 A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése 2 Alapelvek 2 A bejelentés 4 A bejelentés tartalma 4 A bejelentők köre 5 A bejelentés közlése 5 A bejelentés kézhezvétele, visszaigazolása írásbeli panasz esetén, a bejelentés regisztrálása 6 A Visszaélési-bejelentés kivizsgálása 6 A kivizsgálás általános szabályai 6 A Visszaélési-bejelentés elsődleges értékelése és a vizsgálat lefolytatása 8 A vizsgálat eredménye, vizsgálati jelentés, jogorvoslat 9 A bejelentők és a bejelentésben érintettek védelme 10 A belső visszaélés-bejelentéssel összefüggő adatkezelés 11 A belső visszaélés-bejelentéssel összefüggő iratkezelés 11 Záró rendelkezések 11
# szeptember 1. napján lép hatályba. / Preambulum
A Szenátus 2018. június 19-i ülésén az SZ–80/2017/2018. (2018. VI. 19.) számú határozatával elfogadta a Plágiumszabályzatot. A Plágiumszabályzat 2018.
# 1. § / szeptember 1. napján lép hatályba. / Preambulum
1. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 11. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) feladata a tudomány társadalmi elismertségének növelése. Ezen törvényi kötelezettség teljesítése érdekében az Egyetem célul tűzi ki, hogy valamennyi egyetemi polgár tiszteletben tartsa a szerzői jog szabályait Egyetemen végzett munkája, illetve tanulmányi kötelezettsége teljesítése során. (2) Az Egyetem mindent megtesz annak érdekében, hogy megteremtse a feltételeket az (1) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében. E körben: a) ösztönzi, hogy az oktatási szervezeti egységek hatékonyan segítsék a tudományos hivatkozás elsajátítását és alkalmazását a hallgatók körében; b) elvárja a karoktól, hogy oktatási tevékenységük során – összhangban az egyes tudományterületeken belül érvényes elvárásokkal – megismertesse a hallgatókkal a tanulmányaik során keletkező kutatási eredményeik mások számára történő bemutatásának módszertanát; c) megfelelő technikai eszközökkel és szabályrendszerrel támogatja a tudományos hivatkozás szabályai betartásának ellenőrzését; d) elvárja a hallgatóktól a szerzői jog szabályainak tiszteletben tartását tanulmányi kötelezettségeik teljesítése során; e) a Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai kódexével összhangban elvárja oktatóitól, tudományos kutatóitól, tanáraitól, hogy kutatói munkájukat tisztességesen, megbízhatóan, valamint mások szellemi termékeinek tiszteletben tartásával végezzék el. (3) Jelen Plágiumszabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) megalkotásának célja, hogy – az elterjedt nemzetközi egyetemi gyakorlattal összhangban – rögzítse azon elveket, amelyek mentén a karok meghatározzák a hallgatókkal szemben a szerzői jogok tiszteletben tartása, a tudományos hivatkozás tekintetében támasztott követelményeket. Jelen Szabályzat célja továbbá, hogy preventív módon elkerülhetők legyenek szerzői jogok sérelmével járó magatartások. Végül célja a Szabályzatnak, hogy kezelje a szerzői jogok megsértésének egyes eseteit, meghatározza a felelősség körét, a felelősségre vonás eljárás szabályait, valamint a szerzői jogok megsértésének következményeit.
# 2. § / Kapcsolódó dokumentumok / A Szabályzat hatálya
2. § (1) A kapcsolódó jogszabályok: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.); b) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szerzői jogi törvény); c) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári Törvénykönyv); d) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Büntető Törvénykönyv); e) Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (a továbbiakban: TVSZ.); f) Foglalkoztatási Szabályzat; g) Etikai Kódex; h) Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat.
# 3. § / Kapcsolódó dokumentumok / A Szabályzat hatálya
3. § (1) A Szabályzat személyi hatálya kiterjed: a) az Egyetem valamennyi hallgatójára – ide értve azon hallgatót is, akinek hallgatói jogviszonya szünetel – függetlenül attól, hogy tanulmányait felsőoktatási képzésben, vagy felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésben, milyen képzési ciklusban, szakon, munkarendben, költségviselési formában végzi, valamint a vendéghallgatóra és a részismereti képzésben vagy előkészítő képzésben részt vevő hallgatóra, továbbá a doktorjelöltekre is, valamint b) azon volt hallgatókra, akik korábbi hallgatói jogviszonyukhoz kapcsolódó jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítéséhez kapcsolódóan tanúsítanak/tanúsítottak a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó magatartást (pl. hallgatói jogviszony megszűnését követően (a továbbiakban: hallgató); c) az Egyetem valamennyi oktatójára, tudományos kutatójára, tanárára (a továbbiakban: oktató); d) azon személyekre, akik ügyében a jelen Szabályzat megsértése miatt eljárás indult, de időközben bármely ok folytán megszűnt a hallgatói jogviszonya vagy közalkalmazotti jogviszonya; e) a jelen Szabályzat megsértése miatt indult eljárásban hatáskörrel rendelkező személyekre, bizottságokra. (2) Jelen szabályzat hatálya kiterjed az óraadó oktatókra azzal, hogy az óraadásra irányuló megbízási szerződésben erről megfelelően rendelkezni kell. (3) A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed a hallgató által egyetemi polgárként folytatott, a tanulmányai keretében tantervi követelmények teljesítése érdekében vagy azon túlmenően (pl. tudományos diákköri tevékenység, szakkollégiumi tevékenység, konferencia, fórum) végzett tevékenységére, valamint az oktatók e minőségében végzett tevékenységére. (4) Jelen Szabályzat hatálya kiterjed azon cselekményekre, magatartásokra és mulasztásokra is, amelyekhez jogszabály vagy egyetemi szabályzat hátrányos jogkövetkezményt fűz, azonban önmagukban is a jelen Szabályzatban meghatározott szabálytalanságot valósítanak meg. (5) Jelen Szabályzat 2018. szeptember 1-jén lép hatályba és a hatályba lépését követően elkövetett szabálytalanságokra kell alkalmazni. Jelen Szabályzat alapján nem lehet a tudományos hivatkozás szabálytalanságát megállapítani olyan tevékenység miatt, amelyet az érintett a Szabályzat hatályba lépését megelőzően követett el.
# 4. § / A Szabályzat hatálya / Alapelvek
4. § (1) Az Egyetem elvárja minden hallgatótól, oktatótól, hogy mások szerzői jogát tiszteletben tartsa. Az Egyetem tiltja más szerző ötleteinek, tudományos eredményeinek, szerzői műveinek tudományos hivatkozás szabályai megsértésével történő átvételét és azok saját szerzői műként való feltüntetését. (2) Az Egyetem elvárja a hallgatótól, oktatótól, hogy minden szerzői jog hatálya alá tartozó munkájában, így különösen, de nem kizárólagosan szemináriumi és évfolyamdolgozatban, házi feladatban, prezentációban, vizsgadolgozatban, diplomamunkában, értekezésben, bármilyen szűkebb és tágabb körben megjelenő publikációban, absztraktban (a továbbiakban: munka) tartózkodjon a tudományos hivatkozás szabályainak megsértésétől. (3) A hallgató, oktató olyan minőségben (szerkesztő, szerző stb.) jogosult feltüntetni magát, amilyen mértékben és minőségben a munka megalkotása során ténylegesen részt vett. (4) Alapelv, hogy a hallgató, oktató minden olyan esetben megsérti a tudományos hivatkozás szabályait, amikor más munkáját sajátjaként tünteti fel. Bármely munka, amelyen a hallgató, oktató magát szerzőnek tünteti fel, a hallgató, oktató saját munkájának tekintendő, ide nem értve egyes részek szabályos hivatkozással megjelölt szó szerinti vagy tartalom szerinti átvételét. Alapelv, hogy a hallgató, oktató felelőssége, hogy munkájában egyértelműen tüntesse fel, mely részek a saját munkájának eredményei, és melyek a mások munkájából idézési, továbbgondolási stb. céllal átvett elemek. Ezen követelmény be nem tartása a tudományos hivatkozás szabályainak megsértését eredményezi (a továbbiakban: plágium). (5) A plágiumnak különböző esetei vannak, amelyek azonban formai és tartalmi megvalósulásukban, valamint súlyosságukban különböznek egymástól, így a plágium eseteinek taxatív felsorolása nem lehetséges. Erre tekintettel jelen Szabályzat ugyan az egyes esetek megítéléshez konkrét megvalósulási formákat (plágiumot megvalósító tevékenységeket) is megjelöl, azzal azonban, hogy ezen konkrét megvalósulási formák mellett a (3) bekezdésben megfogalmazott általános definíciót megvalósító minden eset plágiumnak minősül. (6) A plágiummal megegyező elbírálás alá esnek továbbá azok a jelen Szabályzat
# 10. § / Alapelvek / A Szabályzat elkészítéséért felelő személy meghatározása
10. §-ában nevesített további cselekmények, magatartások vagy mulasztások, amelyek nem tartoznak a plágium definíciója alá, de azt az Egyetem a plágiummal azonos módon elbírálandó szabálytalanságnak tekinti. (7) A plágium nem csak szövegrészletek és szöveges munkák esetén értelmezhető, hanem mindenféle szabálytalan átvételre vonatkozik, többek között ábrákra, táblázatokra, adatokra, programkódokra, vizuális tartalmakra, audiovizuális tartalmakra is. (8) A plágium elkövetésének ténye független attól, hogy a szabálytalanul átvett eredeti munka milyen nyelven jelent meg. Egy eredeti munka más nyelvű fordításának felhasználására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az eredeti nyelven történő átvételre. (9) A jelen Szabályzat alkalmazása során a Polgári Törvénykönyv, valamint a szerzői jogi törvény alapelveit megfelelően alkalmazni kell.
# 5. § / A Szabályzat elkészítéséért felelő személy meghatározása / A tudományos hivatkozás szabályai
5. § (1) A tudományos hivatkozás egyetemi alapelveinek kialakításáért, ennek értelmében a Szabályzat elkészítéséért és karbantartásáért a rektor felelős. (2) A Szabályzat előkészítését, folyamatos karbantartását és a jogi kontrollt az Adminisztratív Igazgatóság végzi.
# 6. § / A Szabályzat elkészítéséért felelő személy meghatározása / A tudományos hivatkozás szabályai
6. § (1) A tudományos hivatkozás alapvető szabályai: a) más szerző művének egészben vagy részben történő felhasználása esetén (átvétele, idézése, más nyelvből történő fordítása stb.) a forrást, továbbá a szerző nevét meg kell jelölni, ha a szerző neve a forrásban szerepel vagy egyéb módon egyértelműen megállapítható; b) más szerző művét vagy annak részletét a célhoz kötöttség elve mentén, annyiban szabad átvenni, amennyiben a munka jellege és célja indokolja, az eredeti mű integritásának sérelme nélkül; c) más szerző művét idézetként való megjelöléssel szabad felhasználni; (2) Szó szerinti idézés legfontosabb szabályai: a) az idézett szövegrész kezdetét és végét idézőjelekkel jelölni kell; b) a bevett hivatkozási formák valamelyikének egységes használatával fel kell tüntetni a forrás bibliográfiai adatait; c) meg kell adni az idézet helyét a forrásban (pl. oldalszám). (3) Tartalom szerinti idézés legfontosabb szabályai: a) a bevett hivatkozási formák valamelyikének egységes használatával fel kell tüntetni a forrás bibliográfiai adatait; b) a szövegben egyértelműen közölni kell a tartalmi idézés kezdetét. (4) A tudományos hivatkozás hallgatóra vonatkozó részletes és konkrét szabályait az egyes tudományterületek maguk határozhatják meg. Az egyes tudományterületek által meghatározott részletszabályokat a tanulmányi követelmények részeként a megfelelő módon (pl. kari honlapon és intranet vagy Neptunban vagy Moodle rendszerben) a hallgatók számára közzé kell tenni. (5) A tudományos hivatkozás oktatóra vonatkozó szabályait az adott tudományterületen érvényes konvenciók határozzák meg.
# 7. § / A hallgató, oktató kötelessége / Preventív intézkedések
7. § (1) A hallgató kötelessége, hogy megismerje és elsajátítsa a tudományos hivatkozás egyetemi szabályait, ezeket egyetemi tanulmányai során maradéktalanul betartsa, az Egyetem által biztosított, rendelkezésére álló lehetőségeket (tantárgyak, konzultációk, plágiumkereső szoftver stb.) használja, kétség esetén oktatója segítségét kérje. (2) Az oktató kötelessége, hogy tudományos munkája során betartsa az adott tudományterületen érvényes tudományos hivatkozási szabályokat, nyomon kövesse és megismerje a tudományos hivatkozások új szabályait, az Egyetem által biztosított, rendelkezésére álló lehetőségeket (plágiumkereső szoftver stb.) használja.
# 8. § / A hallgató, oktató kötelessége / Preventív intézkedések
8. § (1) Az Egyetem kiemelt feladatának tekinti, hogy megismertesse a hallgatókkal a tanulmányaik során keletkező kutatási eredményeik mások számára történő bemutatásának módszertanát. Ennek érdekében a karok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a hallgatók számára – tantervi keretek között – megteremtsék a tudományos hivatkozás szabályai elsajátításának lehetőségét. A karok a tantervek ötévenkénti felülvizsgálata során külön figyelmet fordítanak ezen ismeretek tantárgyként való megjelenítésére. (2) Az Egyetem törekszik a tantervi kereteken túlmenően is megfelelő lehetőségeket, fórumokat biztosítani a hallgatók számára a tudományos hivatkozás szabályainak elsajátítása érdekében, útmutatókkal, egyéb segédanyagokkal segíti a hallgatók eligazodását. (3) Az Egyetem plágiumkereső szoftvert működtet. A hallgató, oktató térítési díj nélkül jogosult saját munkájának ellenőrzése érdekében a plágiumkereső szoftver igénybevételére. (4) Az intézet/tanszék köteles a szakdolgozatokat, doktori értekezéstervezeteket, doktori értekezéseket az egyetemi plágiumkereső szoftver alkalmazásával előzetesen vizsgálni vagy azok előzetes vizsgálatát a hallgató kötelezettségeként előírni a jelen Szabályzatban foglaltak teljesülésének ellenőrzése érdekében. (5) Az intézet/tanszék a (4) bekezdésen túlmenően is jogosult az egyetemi plágiumkereső szoftver alkalmazásával ellenőrizni a jelen Szabályzatban foglalt hallgatói kötelezettségek teljesülését. (6) Az Egyetemi Könyvtár főigazgatója felel a plágiumellenőrző alkalmazás működtetéséért, az esetleges fejlesztési javaslatok – karok és Corvinus Doktori Iskolák javaslatainak, észrevételeinek figyelembe vételével – történő előterjesztéséért.
# 9. § / Preventív intézkedések / A plágium egyes nevesített esetei
9. § (1) Súlyos esetek: a) sajátként beadni egy egészében, vagy jelentős részben más szerző által készített munkát; b) bármiféle hivatkozás nélkül, más szerző munkájának változtatás nélküli, vagy átfogalmazással történő beemelése saját munkába két-három mondatnál hosszabb terjedelemben. (2) Kevésbé súlyos esetek: a) több kisebb vagy egy hosszabb szövegrészben átfogalmazva felhasználni más munkáját úgy, hogy a szövegben nem szerepel a forrásra hivatkozás, az csak az irodalomjegyzékben/ hivatkozásjegyzékben van feltüntetve; b) két-három (nem egymás után következő) mondat szó szerinti átemelése más munkájából bármiféle hivatkozás nélkül; c) szó szerinti szöveg idézése esetén az idézőjelek elhagyása, ha ugyanakkor a hivatkozás szövegben való feltüntetése nem marad el. (3) Enyhébb esetek: a) más valaki gondolatainak hosszas ismertetése úgy, hogy a forrás említése a szövegben csak utána, a bekezdés(ek) végén van feltüntetve; b) nem világosan elkülöníthető a szövegben, hogy hol fejeződik be egy hivatkozott szerző gondolatainak ismertetése, és hol kezdődik a saját gondolatok ismertetése; c) hiányos, nem szabályos hivatkozások. Plágiummal megegyező elbírálás alá eső tevékenységek hallgatók esetén
# 10. § / Preventív intézkedések / A plágium egyes nevesített esetei
10. § (1) Súlyos esetek: a) saját, korábban már az Egyetemen beadott és értékelt munka változtatás nélküli, ismételt benyújtása egy másik kurzusra; b) olyan saját munka változtatás nélküli, ismételt benyújtása az Egyetemen, ami más intézményben már korábban benyújtásra és értékelésre került; c) más hallgatónak saját munka átadása kifejezetten abból a célból, hogy azt a másik hallgató a saját munkájaként tüntesse fel; d) más személy felkérése arra, hogy a hallgató helyett készítsen el egy egyetemi munkát. (2) Enyhébb esetek: olyan saját munka beadása, amelynek hosszabb része(i) már korábban szerepelt(ek) más kurzus keretében benyújtott és értékelt munkában, amennyiben azt a munka jellege nem indokolja. A plágium jogkövetkezményei, eljárás plágium gyanúja esetén
# 11. § / Preventív intézkedések / A plágium egyes nevesített esetei
11. § (1) A plágiumot vagy plágiummal megegyező elbírálás alá eső tevékenységet megvalósító hallgató, oktató etikai vétséget követ el. (2) Amennyiben az oktató plágium vagy plágium alapos gyanúja miatt etikai eljárást kezdeményez, érintett hallgatói munkát az eljárás kezdeményezésével értékelhetetlennek minősíti és ezt rögzíti a NEPTUN-ban. (3) Az etikai eljárás megindítására és lefolytatására az Etikai Kódex szabályait kell alkalmazni az alábbi kiegészítésekkel: a) Az etikai eljárás kezdeményezésének és lefolytatásának akkor is van helye, ha a cselekmény elkövetése óta több mint egy év eltelt. b) Az Etikai Bizottság jogosult az egyetemi plágiumkereső szoftver alkalmazásával is ellenőrizni a jelen Szabályzatban foglalt kötelezettségek teljesülését. Az Etikai Bizottság eljárása során az egyetemi plágiumkereső szoftver eredményét is figyelembe veszi. Más plágiumkereső szoftver vizsgálati eredményének bizonyítékként történő benyújtása esetén az Etikai Bizottság a plágiumkeresők eredményei közül az egyetemi plágiumkereső szoftver eredményét veszi figyelembe. c) Amennyiben az Etikai Bizottság megállapítja a jelen Szabályzat szerinti etikai vétség elkövetését, a vétséggel érintett hallgatói munkát határozatában értékelhetetlennek minősíti. Amennyiben az Etikai Bizottság nem állapítja meg a jelen Szabályzat szerinti etikai vétség elkövetését, és ezért a hallgatói munkát nem minősíti értékelhetetlennek, az oktató a vétséggel érintett tantárgy/szakdolgozat TVSZ szerinti értékelésénél köteles ezt figyelembe venni, vagyis a tantárgy/szakdolgozat érdemjeggyel való minősítését utólag el kell végezni. Amennyiben az Etikai Bizottság eljárása nem etikai vétség megállapításával fejeződik be, a hallgatónak módot kell adni az esetlegesen elmulasztott vizsgák és más tantárgyi teljesítések, elmulasztott eljárási határidők (pl. jelentkezési, pályázati határidők) hátrányok nélküli pótlására, igazolására, továbbá az Egyetemnek meg kell tennie a határozatból következő szükséges intézkedéseket, (pl. TVSZ kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag, a korrigált kreditindex, ösztöndíj-átlag felülvizsgálata, tantárgyfelvétel jogszerűségének felülvizsgálata). d) Amennyiben az Etikai Bizottság megállapítja az etikai vétség elkövetését, és a cselekményt, magatartást, mulasztást mérlegelési jogkörében olyan súlyúnak ítéli, fegyelmi eljárást kezdeményez az arra hatáskörrel rendelkező személynél. (4) Az Etikai Bizottság általi kezdeményezés alapján indult fegyelmi eljárásra hallgató estén a Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni, oktató estén pedig a Foglalkoztatási szabályzat szerint kell eljárni. (5) A jelen Szabályzat megsértésével elkövetett magatartás miatti fegyelmi eljárás megindításának és fegyelmi büntetés kiszabásának nem akadálya az, ha az Etikai
# 11. § / A plágium egyes nevesített esetei / Záró rendelkezések
Bizottság ugyanazon ügyben megállapítja az etikai vétség elkövetését és etikai büntetést alkalmaz. (6) Jelen Szabályzat nem érinti a sérelmet szenvedett szerző szerzői jogi törvény, Polgári Törvénykönyv vagy Büntetőtörvénykönyv által biztosított jogait, azok jelen Szabályzat szerint lefolytatott eljárás(ok)tól függetlenül az ott meghatározottak szerint érvényesíthetők.
# 12. § / a Szenátus titkára / TARTALOMJEGYZÉK
12. § (1) Jelen Szabályzat a Szenátus 2018. június 19-i ülésén elfogadta. A kiadmány hiteléül: Budapesti Corvinus Egyetem 1 Plágiumszabályzat 1 Preambulum 1 Kapcsolódó dokumentumok 1 A Szabályzat hatálya 2 Alapelvek 2 A Szabályzat elkészítéséért felelő személy meghatározása 3 A tudományos hivatkozás szabályai 3 A hallgató, oktató kötelessége 4 Preventív intézkedések 4 A plágium egyes nevesített esetei 4 Plágiummal megegyező elbírálás alá eső tevékenységek hallgatók esetén 5 A plágium jogkövetkezményei, eljárás plágium gyanúja esetén 5 Záró rendelkezések 6
1/2025. hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés A hallgatók szociális helyzetének megállapításához benyújtandó igazolásokról, valamint a kollégiumi felvételi eljárás során benyújtandó
# PREAMBULUM
1/2025. hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés a hallgatók szociális helyzetének megállapításához benyújtandó igazolásokról, valamint a kollégiumi felvételi eljárás során benyújtandó további igazolásokról 1
# 1. § / PREAMBULUM / HATÁLY
1. § (1) Jelen rendelkezés célja a hallgatók szociális helyzetének megállapításához benyújtandó igazolások egységes gyakorlatának biztosítása.
# 2. § / HATÁLY / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
2. § (1) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed mindazon hallgatókra, felvett jelentkezőkre (a továbbiakban: hallgató vagy pályázó), akik a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat (továbbiakban: HTJSZ) alapján a Budapesti Corvinus Egyetemen (továbbiakban: Egyetem) szociális helyzet megállapítását igénylő pályázatot nyújtanak be, vagy a Tanulmányiés vizsgaszabályzat, a HTJSZ vagy a Doktori szabályzat szerint szociális alapon méltányossági vagy vis maior kérelmet. (2) Jelen rendelkezés hatálya a Stipendium Hungaricum ösztöndíjasok és a Diaszpóra Felsőoktatási ösztöndíjasok megélhetési és lakhatási támogatására nem terjed ki. (3) 2 A 2026/2027. tanév I. félévére és az azt követően kiírt pályázatok, benyújtott kérelmek esetén a jelen rendelkezésben meghatározottak szerint történik a hallgatók szociális helyzetének és kollégiumi kérelmük szociális pontjainak megállapítása. (4) Jelen rendelkezés személyi hatálya kiterjed a hallgatók szociális helyzetének megállapításához benyújtandó igazolások vizsgálata során eljáró személyekre, szervezeti egységekre és testületekre. (5) Jelen rendelkezés hatálya nem terjed ki a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó felnőttképzés keretében folytatott képzésekre. (6) Jelen rendelkezés területi hatálya kiterjed minden olyan képzési helyre, ahol az Egyetem képzést folytat.
# 3. § / HATÁLY / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
3. § (1) Szabályzat megalkotására felhatalmazó jogszabály a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet.). (2) Kapcsolódó belső szabályozó dokumentumok: a) Hallgatói térítési és juttatási szabályzat, b) Tanulmányiés vizsgaszabályzat, c) Doktori (PhD) szabályzat, d) A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának a rendje. JELEN RENDELKEZÉS SZERINT ELJÁRÓ SZEMÉLYEK ÉS TESTÜLETEK
# 4. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
4. § (1) Jelen rendelkezés szerint hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek és testületek: a) Tanulmányi Ügyek b) Hallgatói Szociális Bizottság c) Doktorandusz Szociális Bizottság d) Campus Szolgáltatások
# 5. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
5. § 1 a) egy háztartásban élők: A hallgató állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek. Amennyiben a hallgató az őt eltartó személlyel (vagy személyekkel) nem azonos lakcímen van bejelentve, úgy az egy főre jutó jövedelem megállapításához az eltartó(k) lakóhelye szerinti háztartást is teljeskörűen vizsgálni kell. Ebben az esetben a pályázó köteles csatolni az eltartó(k) lakóhelye szerinti ingatlanra vonatkozó hatósági népesség-nyilvántartási igazolást (lakcímigazolást az ott élők számáról), továbbá az ezen igazoláson szereplő minden személy státuszát igazoló okiratot, valamint a jövedelemmel rendelkezők jövedelemigazolását. b) árva: az a huszonöt (25) évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt és nem fogadták örökbe; c) félárva: az a huszonöt (25) évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták örökbe; d) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató: az a hallgató, aki da) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul vagy db) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll; e) családfenntartó: az a hallgató, ea) akinek legalább egy (1) gyermeke van vagy eb) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
# 41. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
41. § alapján ápolási díjra jogosult; f) tartósan beteg: az a személy, aki egészségi állapotára figyelemmel előreláthatóan három (3) hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul; g) szociális juttatásra jogosult hallgató: a teljes idejű (nappali munkarendű) alapképzésben, osztott vagy osztatlan mesterképzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató; h) halmozottan hátrányos helyzetű 2: az a felvételi jelentkezés határidejének napjáig huszonötödik (25.) életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. i) hátrányos helyzetű 1: az a felvételi jelentkezés határidejének napjáig huszonötödik (25.) életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül. j) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostohaés a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostohaés a nevelőszülő, valamint a testvér. k) hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa; l) 2 öneltartó: az a gazdaságilag önálló háztartást képző, eltartó nélküli pályázó, aki saját, munkavégzésből származó rendszeres jövedelemmel vagy egyéb, saját jogon szerzett igazolható bevétellel (különösen társadalombiztosítási ellátások) rendelkezik. Havi rendszeres jövedelme/bevétele a vizsgált időszakban eléri vagy meghaladja az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének (168/1997. (X.6) Korm. rendelet 11. § alapján) 140%- át és havi rendszeres kiadásait saját maga fedezi szülői és/vagy hozzátartozói támogatás nélkül. Az ingatlannak, ahol életvitelszerűen lakik, a közüzemi számlái a saját nevére szólnak, vagy amennyiben albérletben él, a bérleti szerződésben szerepel, mint bérlő (kollégista hallgató esetén a kollégiumi díj igazolása szükséges). Nem minősül öneltartónak az, akinek a kiadásai meghaladják a bevételeit; m) eltartó: az a szülő/nagyszülő/jövedelemmel rendelkező személy, aki a pályázó számára pénzbeni és/vagy természetbeni juttatás vagy egyéb támogatás formájában részben vagy egészben biztosítja a megélhetést, valamint gondoskodik a személyes szükségleteiről, lakhatásáról; n) eltartott: az a pályázóval és/vagy eltartójával egy háztartásban élő személy, aki a tizenhatodik (16.) életévét még nem töltötte be vagy tizenhat (16) év feletti és nappali munkarendű képzésben aktív hallgatói/tanulói jogviszonnyal rendelkezik; o) álláskereső az a személy, aki oa) a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik és ob) oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat és oc) öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint a megváltozott munkaképességű
# 41. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
személyek ellátásaiban nem részesül és od) az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat és oe) elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit of) az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart; p) háztartásbeli: az a személy, aki nem rendelkezik állandó jövedelemmel és nincs aktív, nappali hallgatói/tanulói jogviszonya, valamint nem minősül álláskeresőnek az o) pont alapján; q) nagycsaládos: az a hallgató, akinek qa) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy qb) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő személyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy qc) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja r) 1 a pályázat szempontjából a háztartás jövedelmébe tartozó rendszeres bevételek: a munkavállalásból származó jövedelem, őstermelői jövedelem, vállalkozói jövedelem, társadalombiztosítási jövedelmek, ideértve a családi pótlékot is, és nyugellátási jövedelmek, álláskeresési járadék, valamint egyéb rendszeres bevétel, kivéve az ösztöndíj vagy az ösztöndíj jellegű juttatást, az alábbi kivételekkel: doktorandusz hallgató pályázó esetén az ösztöndíjakból beleszámít a legalább három egymást követő hónapban (rendszeresen) folyósított ösztöndíjak közül: ra) a magyar állami ösztöndíj (mindkettő képzési szakaszra vonatkozóan) rb) a Corvinus doktori ösztöndíj (mindkettő képzési szakaszra vonatkozóan) rc) az Egyetemi Kutatói Ösztöndíjprogram (EKÖP), valamint a korábbi Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) és a Kooperatív doktori ösztöndíj. s) rendszeres bevétel: az a jövedelem, ami legalább három egymást követő hónapban keletkezett, t) 2 nem rendszeres bevétel: a rendszeres bevétel kategóriába nem tartozó jövedelem, arra az évre vonatkozóan, amelybe a vizsgált 3 hónap tartozik pl. jutalom, prémium, 12 hónapon felüli havi kifizetés, osztalék, részesedés, kamatbevétel stb. Ezekről a bevételekről a 4. mellékelten nyilatkozni szükséges. Nem tartozik ide a magánszemélyként történő használtcikk eladásból származó bevétel. u) 3 kollégiumi pontszám: a pályázó tanulmányi és szakmai, közéleti, távolsági pontjainak összege; v) kollégiumi felvételi pontszám: a kollégiumi felvételi pályázatának elbírálásakor figyelembe vett pontszám, amelynek részei: szociális pontszám és kollégiumi pontszám; w) szociális pontszám: a pályázó szociális helyzete alapján megállapított pontszám. x) teljes bizonyító erejű magánokirat: az a dokumentum, amelyet a pályázó saját kezűleg írt és aláírta, vagy amelyben két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja,
# 41. § / FOGALMAK / ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni. A RENDSZERES ÉS A KOLLÉGIUMI SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZATOK
# 6. § / FOGALMAK / ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
6. § (1) A hallgató szociális helyzetét tanulmányai alatt félévente egyszer, intézményi szinten egységesen vizsgálja a Hallgatói Szociális Bizottság (továbbiakban: HSZB) és a Doktorandusz Szociális Bizottság (DSZB), majd ennek eredményét használja fel mind a rendszeres szociális ösztöndíj, mind a kollégiumi felvételek, részletfizetési kérelmek, valamint minden más rászorultsági alapú juttatás elbírálásához. A rendkívüli szociális ösztöndíjra való pályázás esetén csak a körülményváltozás igazolásához szükséges dokumentumokat kell leadni, amennyiben a hallgató ugyanabban a félévben adott le rendszeres szociális ösztöndíjpályázatot és kiszámításra került a szociális pontszáma, kivéve, ha azóta a szociális helyzetében jelentős változás állt be és ezért szükséges újra kiszámolni a szociális pontszámát. (2) Az egyes szociális ösztöndíjakra pályázni a HTJSZ-ben meghatározottak és a mindenkori pályázati kiírásban leírtak szerint lehet. (3) A hiánytalan pályázathoz kötelezően benyújtandó dokumentumok listáját jelen rendelkezés 1. és 2. melléklete tartalmazza. A dokumentumok kizárólag jól olvashatóan, hiánytalanul, szkennelt formában, PDF fájlformátumban fogadhatók el, amelyeknek egyenkénti mérete nem haladhatja meg az aktuális pályázati kiírásban meghatározott méretet. (4) Amennyiben a hallgató igazolásai között nem magyar (kivéve angol) nyelvű eredeti dokumentum szerepel, az eredeti igazolás mellett a magyar vagy angol nyelvű fordítását is csatolni kell, amely lehet a pályázó által teljes bizonyító erejű magánokiratban, magyar vagy angol nyelven tett nyilatkozat az idegen nyelvű dokumentum tartalmáról vagy hiteles magyar vagy angol nyelvű fordítás a benyújtott dokumentumról. (5) Az elbírálás során a beadandó igazolások tekintetében jelen rendelkezésben foglaltak szerint kell eljárni. (6) A HSZB/DSZB-nek indokolt esetben joga van szóbeli elbeszélgetésre behívni a pályázókat, és a feltöltött igazolások eredeti példányát bármikor bekérni. Amennyiben a pályázati dokumentumok, adatok ellentmondásosak vagy amennyiben az értelmezéshez további információ szükséges, a HSZB/DSZB kiegészítést, pontosítást kérhet írásban vagy szóban. Amennyiben a pályázó nem jelenik meg a megadott időpontban, vagy nem mutatja be az egyes bekért dokumentumokat vagy nem szolgáltat további információt, úgy azokat nem vizsgálja a HSZB/DSZB a bírálat során. (7) A pályázóval szemben – a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat szerint – a HSZB/DSZB köteles fegyelmi eljárás indítását kezdeményezni és a pályáztatásból kizárni, amennyiben pályázatában valótlan adatokat, tényeket közöl, hamis igazolást csatol, vagy ennek alapos gyanúja merül fel. EGYÉB SZOCIÁLIS ALAPON BENYÚJTOTT KÉRELMEK, PÁLYÁZATOK
# 7. § / ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
7. § (1) A rendkívüli szociális ösztöndíj és azoknak a méltányossági kérelmeknek, vagy vis maior helyzetben biztosított juttatásoknak az elbírálásakor, amelyeket a hallgató szociális rászorultsági alapon nyújt be, a szociális helyzet megítéléséhez ezen Rendelkezésben (5. §) meghatározott Fogalmak az irányadók és az igazolások tekintetében az 1–2. számú mellékletek értelemszerű alkalmazásával kell eljárni. (2) A kérelmezővel/pályázóval szemben – a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat szerint – a döntéshozó köteles fegyelmi eljárás indítását kezdeményezni, amennyiben pályázatában/kérelmében valótlan adatokat, tényeket közöl, hamis igazolást csatol, vagy ennek alapos gyanúja merül fel.
# 8. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / I. Általános tudnivalók a benyújtandó dokumentumokról
8. § (1) Jelen rendelkezés 2025. július 18. napján lép hatályba. Egyidejűleg a tárgyban korábban kiadott 14/2024. számú oktatási rektorhelyettesi rendelkezés hatályát veszti. 1. melléklet 1 (1) A benyújtandó igazolásokat a pályázónak jól olvashatóan, szkennelt (lehetőleg színes) változatban, PDF formátumban szükséges feltölteni a Neptunba. (2) A pályázat során a pályázó kizárólag eltartottként vagy öneltartóként pályázhat, amelyek közül egyidejűleg mindkét státusznak nem felelhet meg. (3) Az egy háztartásban élők státuszát és a háztartásba befolyó minden jövedelmet igazolni kell, amennyiben a pályázó jövedelempontokhoz és/vagy a nagycsaládos státusz után járó pontokhoz is szeretne jutni, kivéve a pályázónak (amennyiben nem öneltartó) vagy a pályázóval egy háztartásban élő nappali munkarendű képzésben aktív hallgatói/tanulói jogviszonnyal rendelkező eltartottnak [lásd 5. § Fogalmak n) pontja] munkaviszonyból, ösztöndíjból származó nettó jövedelmét. Amennyiben a pályázó az 5. § (1) qa) pontja alapján felel meg a nagycsaládos fogalomnak, akkor elég az eltartottak státuszát igazolni. (4) Öneltartóként kizárólag az 1. melléklet III. pontjában leírtak szerint lehet pályázni. Öneltartó pályázó esetén csak a pályázó körülményeit lehet figyelembe venni, semmilyen más, nem a pályázóval kapcsolatos körülményre pontszám nem adható. (5) Jelen rendelkezés szerinti nyilatkozat érvényességéhez minden esetben két tanú szükséges. A pályázó nem lehet tanú az általa tett nyilatkozatokon. Minden nyilatkozatnak tartalmaznia kell keltezést, a nyilatkozó aláírását, valamint, hogy az abban foglaltak valódiságáért büntetőjogi felelősséget vállal a nyilatkozó (lásd: 3–5. és 7–9. mellékletek). A mellékletek kitöltését a Rendelkezés megfelelő pontjai tartalmazzák. Amennyiben nincs részletezve, bármelyik eltartónak ki lehet töltenie a nyilatkozatot. (6) A pályázattal kapcsolatosan csak az eltartó(k egyike) nyilatkozhat (pl. gyermektartás összegéről szóló nyilatkozat) eltartott pályázó esetén. (7) A három (3) hónapnál nem régebbi keltezés a pályázati időszak első napjához képest értelmezendő. A vizsgált három (3) hónapról a mindenkori aktuális pályázati felhívás rendelkezik. (8) Amennyiben a vizsgált három (3) hónap egyikében [lásd (7) pont] státuszváltozás történt (pl. megszűnt az alkalmazotti munkaviszony és regisztrált álláskereső lett az eltartó), a jövedelempont számításakor figyelembe veszi a HSZB/DSZB az ezen státuszból befolyó jövedelmet is. A pályázati kiírásban szereplő vizsgált három (3) hónapban minden fennálló státuszt igazolni szükséges. A státuszváltozás tényéről az eltartónak szükséges nyilatkoznia (3. melléklet). (9) A jövedelempont számítás módja: az egy főre jutó havi nettó jövedelem megállapítása akként történik, hogy a pályázó és a pályázóval közös háztartásban
# 8. § / II. Szükséges igazolások / II/A. Egy háztartásban élő személyek igazolása
élők a) rendszeres bevételének a vizsgált három hónap átlaga és b) nem rendszeres bevételének a vizsgált három hónap utolsó napját megelőző egy év tizenkettede alapján számított havi nettó jövedelem összegét el kell osztani a háztartásban élők számával. (10) Amennyiben az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a Policy Agenda által közzétett mindenkor érvényes, aktív korú felnőttek élelmiszer-normatívát korrigálva a KSH által közzétett hivatalos, élelmiszerek fogyasztói árindex mutatójával meghatározott mértékét (Ennek mértékét az adott (fél)évi pályázati felhívás tartalmazza), hitelt érdemlően szükséges igazolni a háztartás megélhetését. Ebben az esetben szükséges az egy háztartásban élők, beleértve a pályázót is, minden pénzforgalmi számlájának bankszámlakivonatát a pályázati kiírásban megjelölt három hónapra vonatkozó jóváírásairól benyújtani. A bankszámlakivonaton látszódnia kell, hogy az adott tétel terhelés, vagy jóváírás, és csak a kiadások értékét lehet kitakarni. Továbbá az érintetteknek nyilatkozni kell, hogy nincs több bankszámlájuk (3. melléklet). Amennyiben az érintettek nem rendelkeznek pénzforgalmi számlakivonattal, úgy szükséges erről a tényről is a 3. melléklet kitöltésével nyilatkozni. (1) A hallgatóval egy háztartásban élő személyek nevét és születési dátumát igazolni kell a népesség-nyilvántartást végző hivatal (a település önkormányzata, járási hivatala vagy az illetékes Kormányablak) által kiállított eredeti, pecséttel, aláírással, dátummal (év, hónap, nap) ellátott, három (3) hónapnál nem régebbi igazolással (vagy hatósági bizonyítvánnyal). (2) Amennyiben az igazolás nem tartalmazza a háztartásban élők nevét és születési dátumát (év, hónap, nap), szükséges a háztartásban élők lakcímkártyájának másolata, amely csak a személy(ek) nevét, születési dátumát és lakcímét tartalmazza, az ezeken kívüli adatokat ki kell takarni. Amennyiben a pályázó külföldi állandó lakhellyel rendelkezik, lakcímet tartalmazó okmány/irat vagy ennek hiányában személyazonosságot igazoló okmány másolatát kell csatolni, amely csak a háztartásban élő személy nevét, lakcímét és születési dátumát tartalmazhatja. (3) A pályázó által benyújtott igazoláskor csak olyan lakcím fogadható el, amely a Neptun rendszerben szerepel, akár állandó, akár tartózkodási címként. Az igazolásnak a kérvényen megjelölt lakcímre szükséges vonatkoznia. Amennyiben a pályázó öneltartóként pályázik és kollégiumban lakik, a kollégium címének szerepelni kell a Neptun rendszerben tartózkodási helyként, így népességnyilvántartási igazolás csatolása nem szükséges. (4) Amennyiben van olyan személy a háztartásban, aki nem a pályázó életvitelszerű/megjelölt lakcímére van bejelentve, de életvitelszerűen ott él, vagy aki a pályázó lakcímére be van jelentve, de életvitelszerűen nem ott él, akkor ennek
# 8. § / II/A. Egy háztartásban élő személyek igazolása / II/B. Jövedelmek és státuszok igazolása
tényéről az érintett(ek) által tett nyilatkozat (3. melléklet) szükséges eltartott pályázók esetén. (1) A háztartásba befolyó összes jövedelmet és státuszt igazolni kell, amennyiben a pályázó jövedelemés/vagy a nagycsaládos státusz után járó pontokhoz is szeretne jutni. Minden 16 év feletti háztartásban élő személy státuszát, amennyiben több státusza is van (pl.: nyugdíjas és munkavállaló is egyben az eltartó) az összes státuszát és az ebből/ezekből befolyó esetleges jövedelmet igazolni szükséges, kivéve a pályázónak (amennyiben nem öneltartó) vagy a pályázóval egy háztartásban élő nappali munkarendű képzésben aktív hallgatói/tanulói jogviszonnyal rendelkező eltartottnak [lásd 5. § Fogalmak n) pontja] munkaviszonyból, ösztöndíjból származó nettó jövedelmét. Háztartásban élő státuszából fakadó rendszeres jövedelmének igazolása: a) Amennyiben a háztartásban élő személy alkalmazott, a pályázati kiírásban meghatározott három (3) hónapban számfejtett munkabérét havi bontásban szükséges igazolnia az alábbiak szerint: a. a banki átutalásról szóló igazolással (PDF formátumú képernyőképpel) vagy b. bankszámlakivonattal –, amelyen a terheléseket ki kell takarni, de a terhelés vagy jóváírás tényének látszódnia kell a tételeknél – vagy c. a munkáltató által kiállított cégszerű aláírással és keltezéssel ellátott munkáltatói igazolással, amely a pályázati kiírásban meghatározott három (3) hónap nettó jövedelmét tartalmazza. Amennyiben az igazolás csak a vizsgált három hónap átlagjövedelmét tartalmazza, akkor annak összege kerül figyelembevételre. A közleményben látszódnia kell, hogy az utalt összeg munkabér, illetve tartalmaznia kell a számlatulajdonos nevét és/vagy a közleményben a munkavállaló nevét. Amennyiben ezek nem adottak, munkáltatói igazolással szükséges igazolni a munkabért. Az utaló számlaszámát ki kell takarni. Amennyiben több munkahellyel is van jogviszonya, úgy szükséges az összes munkaviszonyából származó jövedelmét igazolnia. Amennyiben az érintett készpénzben kapja meg a munkabérét, szükséges a munkáltató által kiállított cégszerű aláírással és keltezéssel ellátott igazolás, amely a pályázati kiírásban meghatározott három (3) hónap nettó jövedelmét tartalmazza havi bontásban. Amennyiben az igazolás bruttó jövedelemről szól, akkor a teljes, bruttó összeg kerül figyelembevételre. Amennyiben a jövedelem egyszeri, egyéb juttatást (pl. jutalmat, végkielégítést) tartalmaz, a munkáltató által kiállított cégszerű aláírással és keltezéssel ellátott igazolással kell igazolni, vagy az utalás közleményében kell egyértelműen látszódnia, hogy az adott összeg egyszeri kifizetés, amelyet a 4. mellékelten szükséges feltüntetni. A számítás módját az 1. melléklet I./9. bekezdés b) pontja tartalmazza. Ha a juttatás bruttó összege van csak feltüntetve, akkor az egy főre eső jövedelem
# 8. § / II/A. Egy háztartásban élő személyek igazolása / II/B. Jövedelmek és státuszok igazolása
számításánál ez az összeg kerül figyelembevételre. Amennyiben a munkabér fizetési előleget tartalmaz, a munkáltató által kiállított cégszerű aláírással és keltezéssel ellátott igazolással kell igazolni, hogy ez mekkora összeg és mely hónapokra vonatkozó előleg. Táppénz esetén a pályázati felhívásban meghatározott vizsgált három hónapra vonatkozó összeget kormányhivatal által kiállított hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. b) Amennyiben a háztartásban élő valamely személy őstermelő, a NAV által kiadott legfrissebb jövedelemigazolással kell benyújtani (adószámot ki kell takarni). A NAV igazolás kizárólag a vállalkozási státusz igazolására szolgál, jövedelempont számítás alapját nem képezheti. A jövedelemigazolást az adóbevallás nem helyettesíti. Ha a NAV nem ad ki az adott évre vonatkozó jövedelemigazolást (mert nem nyújtott be adóbevallást), akkor az igazolás kiadásának megtagadását magában foglaló határozatot kell mellékelni. A jövedelemszámításhoz be kell adni továbbá az eltartó által kitöltött 5. mellékletet, amelyen szerepel, hogy mennyi az érintett által havonta kivett összeg átlagosan, a pályázati kiírás szerint vizsgált három hónapban. c) Amennyiben a háztartás valamely tagja egyéni vállalkozó, úgy csatolni szükséges a NAV által kiállított igazolást az egyéni vállalkozói státusz fennállásáról. Amennyiben vállalkozás (pl. Bt., Kkt., Kft., Zrt.) tulajdonosa, akkor cégkivonat csatolása szükséges, vagy annak a vállalkozásnak alkalmazásában álló közeli hozzátartozó, akkor a NAV által kiadott legfrissebb jövedelemigazolást kell benyújtania (adószámot ki kell takarni). A NAV igazolás kizárólag a vállalkozási státusz igazolására szolgál, jövedelempont számítás alapját nem képezheti. A jövedelemigazolást adóbevallás nem helyettesíti. Ha a NAV nem ad ki az adott évre vonatkozó jövedelemigazolást (mert nem nyújtott be adóbevallást), akkor az igazolás kiadásának megtagadását magában foglaló határozatot kell mellékelni. A jövedelemszámításhoz az eltartó által kitöltött 5. melléklet benyújtása szükséges, amelyen szerepel, hogy mennyi az érintett által havonta nettó bérként kivett összeg átlagosan, a pályázati kiírás szerint vizsgált három hónapban. Amennyiben ez az összeg alacsonyabb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegénél, úgy a bankszámlakivonat feltöltése kötelező. d) Amennyiben a háztartásban élő valamely személy nyugdíjas, igazolni kell a pályázati felhívásban meghatározott vizsgált három hónapra vonatkozó nyugdíj összegét banki átutalási igazolással, bankszámlakivonattal vagy postai szelvénnyel. Bankszámlakivonat csatolása esetén gondoskodni kell az egyéb tételek kitakarásáról. Postai szelvény esetén a nyugdíjas törzsszám igazolására alkalmas dokumentumot (pl. nyugdíjas igazolvány, Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által évente kiküldött hivatalos
# 8. § / II/A. Egy háztartásban élő személyek igazolása / II/B. Jövedelmek és státuszok igazolása
dokumentum) szükséges feltölteni. Amennyiben valamelyik havi postai szelvény hiányzik, a vizsgált három hónapra vonatkozó Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolás feltöltése szükséges. Amennyiben a vizsgált időszakban a háztartásban élő személy a nyugdíjazását kezdeményezi és a nyugdíj összege nem került még megállapításra, a nyugdíjazási folyamat elindításáról igazolást szükséges benyújtani és a 3. mellékleten nyilatkozni. Ebben az esetben az érintett időszakra az adott évben érvényben lévő öregségi nyugdíj minimum összegével kerül kiszámításra a háztartás egy főre jutó havi jövedelme. A 12 hónapon felüli havi kifizetés (pl. 13. havi nyugdíj) nem rendszeres jövedelemnek minősül, a 4. mellékleten kötelező feltüntetni ezek összegét. e) Amennyiben a valamely háztartásban élő személy regisztrált álláskereső volt a felhívásban meghatározott vizsgált három (3) hónap valamelyikében, a Kormányhivatal által kiállított igazolást (hatósági bizonyítványt) kell csatolni, amely tartalmazza azt, hogy az érintett álláskeresőként volt/van nyilvántartásba véve, továbbá azt, hogy mióta, valamint az álláskeresési járadék összegét. Amennyiben a pályázati felhívásban meghatározott vizsgált három (3) hónap közül legalább egy (1) hónapban részesült álláskeresési járadékban, igazolni kell az ellátás nettó összegét. Ha a pályázó nem nyújtja be a tényleges kifizetést igazoló bankszámlakivonatot vagy postai szelvényt, a hivatalos igazoláson szereplő (bruttó) összeggel kerül kiszámításra az egy főre eső havi jövedelem. Amennyiben már nem részesül (vagy soha nem is részesült) ellátásban, a kiállított igazoláson a kiállító hatóságnak fel kell tüntetnie, hogy a pályázati felhívásban meghatározott vizsgált három (3) hónapban nem részesült álláskeresési járadékban az érintett személy. Ha az álláskeresési járadékban nem részesülő személy kap foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ennek összegét igazolni kell a Kormányhivatal által kiállított három (3) hónapnál nem régebbi igazolással, amennyiben nem részesül ilyen ellátásban, annak tényéről a 3. mellékleten szükséges nyilatkoznia. f) Amennyiben a háztartást alkotó valamely személy háztartásbeli, a kötelező egészségügyi szolgáltatási járulék befizetéséről szóló igazolást (képernyőkép, banki bizonylat, bankszámlakivonat) be kell nyújtani a felhívásban vizsgált hónapokra. Bankszámlakivonat csatolása esetén gondoskodni kell az egyéb tételek kitakarásáról. Amennyiben nem fizet kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékot, arról nyilatkozni szükséges a 3.számú mellékleten. Továbbá a pályázati felhívásban meghatározott vizsgált hónapokra, amelyben az érintett háztartásbeli, a vonatkozó összes magánbankszámlájának a bankszámlakivonatát csatolni kell, amelyen csak a jóváírások szerepelhetnek, a terheléseket ki kell takarni (kivéve, ha bankszámláról
# 8. § / II/A. Egy háztartásban élő személyek igazolása / II/B. Jövedelmek és státuszok igazolása
fizeti a kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékot, ezt a terhelést nem szabad kitakarni). Amennyiben nem rendelkezik magánbankszámlával, ezen körülményről a 3. melléklet kitöltésével nyilatkozni kell. g) Amennyiben a pályázó vagy vele egy valamely háztartásban élő személy ápolási díjra, gyermekek otthongondozási díjára (GYOD) jogosult, annak összegét a vizsgált három (3) hónap valamelyikére vonatkozó banki átutalásról szóló bizonylattal, vagy bankszámlakivonattal, amennyiben nem utalással történik a kifizetés, akkor a postai szelvény másolatával kell igazolni. Bankszámlakivonat csatolása esetén gondoskodni kell az egyéb tételek kitakarásáról. Postai szelvény elvesztése esetén az illetékes szerv által kiállított igazolással szükséges igazolni az ellátás egy havi összegét, ebben az esetben erről a tényről az érintettnek nyilatkoznia szükséges 3. mellékleten. h) Amennyiben a valamely háztartásban élő személy nappali munkarendű képzésben aktív hallgatói/tanulói jogviszonnyal rendelkezik, azt az alábbiak szerint kell igazolni: ha) közoktatásban tanulók esetén: annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti nem kell tanulói jogviszony igazolás. Az ezen tanévet követő évtől a tanulói jogviszony őszi pályázati időszak esetén az előző tanév, tavaszi pályázati időszaknál az adott tanévre vonatkozó, érvényes – matricával ellátott – diákigazolvánnyal igazolható. A diákigazolvány mindkét oldalának másolata szükséges (PDF formátumú képpel), amelyen az érintett személy nevét, születési dátumát, az adott – matricával érvényesített – tanévet, a nappali munkarendet és a jogviszonyt igazoló intézményt kell feltüntetni, a többi adatot ki kell takarni. Az intézmény által kiállított jogviszonyigazolás tavaszi pályázati időszak esetén az előző (őszi) félévre vonatkozó október 10.-utáni keltezésű, őszi pályázati időszak esetén az előző (tavaszi) félévre vonatkozó március 10.-utáni keltezésű. Az igazoláson csak az érintett személy nevét, születési dátumát, az adott félévet és az intézményvezető/igazolást kiadó személy aláírását és az intézmény bélyegzőlenyomatát kell feltüntetni, a többi adatot ki kell takarni; hb) felsőoktatásban tanulók esetén: az intézmény által kiállított jogviszonyigazolás; tavaszi pályázati időszak esetén az előző (őszi) félévre vonatkozó október 10.-utáni keltezésű, őszi pályázati időszak esetén az előző (tavaszi) félévre vonatkozó március 10.-utáni keltezésű. Az igazoláson csak az érintett személy nevét, születési dátumát, az adott félévet, a nappali, aktív státuszt és az intézményvezető/igazolást kiadó személy aláírását és az intézmény bélyegzőlenyomatát kell feltüntetni, a többi adatot ki kell takarni, vagy érvényes diákigazolvány: tavaszi pályázati időszak esetén az előző (őszi) félévre, őszi pályázati időszak esetén az előző (tavaszi) félévre érvényes – matricával ellátott –
# 8. § / II/A. Egy háztartásban élő személyek igazolása / II/B. Jövedelmek és státuszok igazolása
diákigazolvány mindkét oldalnak másolatával (PDF formátumú képpel), amelyen az érintett személy nevét, születési dátumát, az adott – matricával érvényesített – félévet, a nappali munkarendet és a jogviszonyt igazoló intézményt kell feltüntetni, a többi adatot ki kell takarni. (2) Egyéb juttatások: a) Amennyiben rendelkeznek ilyennel (az alább b)–h) pontban felsorolt, vagy más, egyéb forrásból), egy három (3) hónapnál nem régebbi, valamely eltartó által kitöltött 4. mellékletet kell csatolni a háztartásba beérkező egyéb jövedelmekről (rendszeres és nem rendszeres). b) A 4. melléklet csatolása abban az esetben is kötelező, amennyiben a pályázó szülei külön élnek/elváltak vagy nem a szülő(k) az eltartó(k) és/vagy a háztartásban élő eltartottak szülei külön élnek/elváltak. Ebben az esetben a 4. melléklet megfelelő sorában kell feltüntetni a pályázati felhívásban meghatározott vizsgált három (3) hónapban kapott havi átlagos gyermektartásdíj összegét, amely megállapításáról a bírósági végzés csatolása szükséges. Ha nem áll rendelkezésre ilyen dokumentum, akkor erről a 3. számú mellékleten szükséges nyilatkozni az eltartónak. Amennyiben az érintett nem részesül gyermektartásdíjban, akkor 0-át kell felvezetni. c) Amennyiben a háztartás valamelyik tagja jogosult családi pótlékra a pályázati kiírásban meghatározott hónap egyikében (a háztartásban élő legalább egy eltartott középfokú tanulmányokat folytat és/vagy nem töltötte be a 18. életévét), azt a három hónap valamelyikére vonatkozó banki utalásról szóló bizonylattal (PDF formátumú képernyőképpel) vagy bankszámlakivonattal vagy postai kifizetési szelvénnyel kell igazolni, amelyen egyértelműen beazonosítható, hogy az melyik hónapra vonatkozik (a közleményben feltüntetett hónap az irányadó), illetve a Magyar Államkincstártól érkezett az összeg és az, hogy kinek a részére került folyósításra. Bankszámlakivonat csatolása esetén gondoskodni kell az egyéb tételek kitakarásáról. Amennyiben a pályázati felhívásban meghatározott vizsgált három (3) hónap valamelyikében változás következett be a családi pótlék összegében, úgy akkor az összes vizsgált hónapra vonatkozó összeget szükséges igazolni, a pontszámításnál a 3 havi átlag kerül figyelembevételre. Elfogadható a Kormányablak által kiállított, három (3) hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítvány is, amelyen szerepel, hogy a pályázati felhívásban meghatározott vizsgált három (3) hónapban mennyi volt a folyósított családi pótlék összege. Az összegét szükséges a 4. melléklet megfelelő sorában is feltüntetni. Amennyiben van olyan gyermek a családban, amely után jogosult lenne az eltartó a családi pótlékra, de mégsem kapják azt, erről a tényről a 3. mellékletben nyilatkozni szükséges és emellett a 4. melléklet kitöltése kötelező. Amennyiben a vizsgált hónapok valamelyikében szűnik meg a jogosultság, erről az eltartónak
# 8. § / II/A. Egy háztartásban élő személyek igazolása / II/B. Jövedelmek és státuszok igazolása
nyilatkoznia szükséges a 3. mellékleten. d) Ha a pályázóval egy háztartásban élő személyek valamelyike csecsemőgondozási díjban (csed), gyermekgondozási segélyben (gyes), gyermekgondozási díjban (gyed), gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesül, a pályázati felhívásban meghatározott vizsgált három (3) hónap egyikében folyósított összeg egyértelmű igazolására a banki átutalási bizonylat (PDF formátumú képernyőkép) vagy bankszámlakivonat szükséges, amelyből egyértelműen kiderül a havi ellátás összege és beazonosítható, hogy melyik hónapra vonatkozik az utalás (közleményben feltüntetett hónap az irányadó). Bankszámlakivonat csatolása esetén gondoskodni kell az egyéb tételek kitakarásáról. Amennyiben nem bankszámlára érkezik az ellátás, úgy a postai szelvényt kell csatolni. Amennyiben a pályázati felhívásban meghatározott vizsgált három (3) hónap valamelyikében változás következett be az ellátás összegében, úgy akkor az összes vizsgált hónapra vonatkozó összeget szükséges igazolni, a pontszámításnál a 3 havi átlag kerül figyelembevételre. Az összegét szükséges a 4. melléklet megfelelő sorában is feltüntetni, ha más jövedelem mellett jogosult az ellátásra. e) Amennyiben a pályázót vagy a vele egy háztartásban élő személyt nevelőszülők tartják el, a nevelőszülői díj összegéről szóló három (3) hónapnál nem régebbi igazolást kell csatolni. Az összegét szükséges a 4. melléklet megfelelő sorában is feltüntetni. f) Amennyiben a pályázó és/vagy a pályázóval egy háztartásban élő személy 25 évnél fiatalabb félárva vagy árva, szükséges az ellátás összegét igazolni a pályázati felhívásban meghatározott vizsgált három (3) hónapra vonatkozóan banki átutalási igazolással, bankszámlakivonattal vagy postai szelvénnyel. Postai szelvény esetén a törzsszám igazolására alkalmas dokumentumot (pl. Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által évente kiküldött hivatalos dokumentum) szükséges feltölteni. Bankszámlakivonat csatolása esetén gondoskodni kell az egyéb tételek kitakarásáról. Az összegét szükséges a 4. melléklet megfelelő sorában is feltüntetni. fa) Ha a pályázó nem részesül árvaellátásban, ezt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolással kell igazolni. fb) Ha a pályázó időközben árvaellátásra jogosulttá vált, de a folyósítás még ügyintézés alatt áll, ezt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolással kell igazolni. fc) Ha a pályázó vagy a pályázóval egy háztartásban élő eltartott kora szerint jogosult lenne árvaellátásra, de tanulói jogviszonyának ideiglenes megszűnése miatt a nyugdíjfolyósítás szünetelt, a korábbi hónapok összegével kell számolni. fd) Ha a pályázó vagy a pályázóval egy háztartásban élő eltartott kora szerint árvaellátásra jogosult lenne, azonban azt mégsem kapja, a folyósítás hiányának okáról nyilatkozatot kell csatolni.
# 8. § / II/A. Egy háztartásban élő személyek igazolása / II/B. Jövedelmek és státuszok igazolása
fe) Ha a pályázó már nem részesül árvaellátásban, akkor az árvaellátás megszűnéséről szóló hivatalos határozat szkennelt változatát kell feltölteni. ff) Ha az özvegy már nem részesül özvegyi ellátásban, azt a Nyugdíjfolyósítási Igazgatóság által kiállított határozattal kell igazolni, amelyből megállapítható, hogy mikor szűnt meg a folyósítás. A határozat csak az érintett személy nevét, születési dátumát és lakcímét tartalmazhatja, a többi adatot ki kell takarni. fg) Ha a pályázó a pályázati felhívásban meghatározott vizsgált három hónap alatt válik félárva vagy árva státuszúvá, abban az esetben az elhunyt hozzátartozó halotti anyakönyvi kivonatának másolata szükséges. Az elhunyt státuszának igazolása nem szükséges az elhalálozást megelőző hónapokra. g) Amennyiben a háztartás valamelyik tagjának bevétele származik ingatlan bérbeadásából, a 4. melléklet megfelelő sorába kell felvezetni a pályázati felhívásban meghatározott vizsgált három (3) hónap havi átlagos bérleti díj összegét, illetve csatolni kell a bérleti szerződést, melyen látszik a bérbeadó neve, a bérbeadás időtartama és a bérleti díj, valamint az aláírással és keltezéssel ellátott oldal, a többi adatot ki kell takarni. h) Amennyiben a háztartás valamelyik tagjának bevétele származik pénzügyi instrumentumokkal folytatott kereskedelemből/azok tulajdonlásából (pl.: részvény/osztalék, befektetési alap), a 4. melléklet megfelelő sorába kell felvezetni annak összegét, illetve a bevételt igazolnia kell az adott hónap bankszámlakivonatával vagy banki átutalás igazolásával vagy egyéb módon. i) Rokoni támogatás esetén a támogatást a 3. mellékletben szükséges igazolni, továbbá a 4. mellékletben külön sorában fel kell tüntetni. j) Ha a háztartás valamelyik tagjának bármilyen egyéb forrásból származik rendszeres vagy nem rendszeres jövedelme, a 4. melléklet Egyéb sorába, megnevezéssel és részletezéssel együtt kell felvezetnie.
# 8. § / II/B. Jövedelmek és státuszok igazolása / II/C. Egyéb körülmények igazolása
(1) Ha a pályázó fogyatékossággal élő, akkor a) ha a fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények és azok vármegyei szakértői bizottságként eljáró tagintézményei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható; b) ha a fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, az utóbb keletkezett fogyatékosság az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható; c) ha a nem magyar állampolgárságú pályázó rendelkezik külföldön kiállított szakértői véleménnyel, akkor a fogyatékosság az a)–b) pontokban foglaltaktól eltérően a külföldön kiállított szakértői vélemény hiteles fordításával igazolható. Az igazoláson csak a pályázó neve, valamint a fogyatékosság ténye szerepelhet. Kérjük a további személyes adatokat kitakarni. Az igazolásoknak, határozatoknak minden esetben egyértelműen kiemelve kell tartalmazniuk, ha fogyatékossággal él a pályázó, továbbá az igazolást kiállító szerv nevét és bélyegzőlenyomatát. A betegség megnevezését, BNO kódját ki kell takarni. Amennyiben rendelkezésre áll, szükséges a fogyatékossági támogatás igazolása az arra jogosult szervtől. d) A háziorvos, szakorvos által kiadott igazolás nem fogadható el. (2) Amennyiben a pályázó vagy vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülnek egészségügyi kiadások (pl.: gyógyszer, különleges eszközök beszerzése és fenntartása, speciális utazási szolgáltatások, személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevétele, de nem tartozik ide az éleslátást biztosító eszközök, valamint az ételallergia miatti speciális étrend és étrendkiegészítők költsége). Gyógyszerek esetében csak azok fogadhatóak el, melyek Magyarországon vénykötelesek és tartós betegségből fakadóan van rájuk szükség. Ezt a tényt hat (6) hónapnál nem régebbi, a gyógyszertár, a szolgáltató vagy a segédeszköz-forgalmazó által kiállított számla, valamint orvos által kiállított, pecséttel ellátott, teljeskörűen kitöltött 6. melléklet benyújtásával igazolhatja. A 6. mellékletet nem helyettesítheti más igazolás. A kettő igazolás csak együtt fogadható el. Kizárólag a ténylegesen kifizetett összeg után jár pont, amennyiben jár támogatás egészségügyi kiadásokra, csak azt összeget szükséges igazolni, amely ténylegesen kifizetésre került. (3) Amennyiben az egy háztartásban élő személyek igazolása nem a jelen Szabályzat 1.sz melléklet II/A pontja alapján történik, akkor csak a pályázó egészségügyi kiadásai vehetőek figyelembe. (4) Amennyiben a pályázó hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű a pályázati felhívásban meghatározott vizsgált három hónap valamelyikében, a
# 8. § / II/B. Jövedelmek és státuszok igazolása / II/C. Egyéb körülmények igazolása
körülményeknek megfelelő igazolás(oka)t szükséges csatolni: a) Amennyiben a pályázót középfokú tanulmányai során a települési önkormányzat jegyzője a gyámhivatal védelembe vételét rendelte el, vagy a pályázó után rendszeres a gyermekgondozást segítő ellátást vagy gyermeknevelési támogatást folyósítottak, illetve ha a pályázó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, kérjük a lakóhely szerint illetékes gyámhivatal vagy települési önkormányzat jegyzője által kiállított határozat szkennelt változatát feltölteni, amelyen a pályázó nevén, hitelesítő aláíráson, bélyegzőlenyomaton, keltezésen és a helyzet megállapításán kívül más személyes adatok nem szerepelnek. b) Ha a pályázó tankötelessé válásának időpontjában szülői felügyeletét ellátó szülője legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, a szülő(k) iskolai végzettségéről szóló, három (3) hónapnál nem régebbi, géppel írt nyilatkozatának (3. melléklet) szkennelt változatát kell csatolni. c) Amennyiben a pályázó állami gondozott volt vagy tartós nevelésbe vették, vagy, ha a pályázó gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, a lakóhely szerint illetékes gyámhivatal igazolását kell csatolni, amelyen csak a pályázó neve, születési dátuma, hitelesítő aláírása, bélyegzőlenyomata, keltezés és a körülmény ténye szerepelhet. d) Amennyiben a pályázó elégtelen lakáskörülmények között él: a pályázó a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, és/vagy olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek, ezen tényről a lakóhely szerint illetékes jegyző által kiállított határozatot kell csatolni, amelyen a pályázó nevén, hitelesítő aláíráson, bélyegzőlenyomaton, keltezésen és a helyzet megállapításán kívüli személyes adatok nem szerepelnek. II/D. Külföldi állandó lakcímmel rendelkező pályázókra vonatkozó igazolások (1) Külföldi állandó lakcímmel rendelkező pályázónak a saját országában kiállított – a magyar lakcímmel rendelkező pályázóknak kötelezően előírt igazolásokkal egyenértékű –, szociális körülményt igazoló dokumentumok benyújtása is szükséges. (pl. az egy háztartásban élők lakcímének igazolása, munkából származó és egyéb rendszeres jövedelmek hivatalos igazolása). (2) Külföldi állandó lakóhellyel rendelkező pályázó esetén lakcímet tartalmazó okmány/irat vagy ennek hiányában személyazonosságot igazoló okmány másolatát kell csatolni, amely csak a háztartásban élő személy nevét, lakcímét és születési dátumát tartalmazhatja. (3) NAV jövedelemigazolást nem kell feltölteni. (4) Külföldi pályázók esetén a külföldi valutában megadott jövedelmet, és/vagy öneltartó pályázó esetén a kiadásokat a pályázati felhívásban meghatározott vizsgált
# 8. § / II/C. Egyéb körülmények igazolása / III. Öneltartó pályázók által benyújtandó igazolások
három havi átlagos MNB árfolyamon kell átszámítani magyar forintra. (5) Amennyiben a pályázó a szükséges igazolásokat nem tudja beszerezni, öneltartóként jelen rendelkezés 1. melléklet III. pontja szerint pályázhat, amelynek keretében a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíját is igazolni kell, amelyet jövedelemként kell beszámítani. (1) Az öneltartó egy (1) évnél nem régebbi, két (2) tanú előtt tett nyilatkozatát (7. melléklet) kell csatolni arra vonatkozóan, hogy a pályázó öneltartó, valamint arról, hogy rendszeresen nem támogatják a pályázó megélhetését a szülők és más rokonok sem. (2) Az öneltartó hallgató fogalmát jelen rendelkezés 5. § -a (Fogalmak) l) pontja határozza meg. (3) Az öneltartó fogalma alapján szükséges olyan közüzemi számla csatolása, mely a pályázati felhívásban vizsgált három hónap valamelyikében a pályázó nevére szól, vagy olyan bérleti szerződés csatolása, amelyen a pályázó szerepel, mint bérlő, vagy a kollégiumi díj befizetéséről szóló igazolás Neptunból. (4) Csak olyan lakcím igazolása fogadható el, amely a Neptun rendszerben szerepel, akár állandó, akár tartózkodási címként (kollégiumban tartózkodó hallgató esetén a kollégium címét szükséges feltüntetni). (5) Csatolni kell az egy háztartásban élő személyekről szóló igazolást az 1. melléklet II/A. pontja alapján, (kivéve kollégiumban tartózkodó pályázó esetén). (6) Az öneltartó pályázó szociális helyzetére vonatkozó körülményeiről csak a pályázó nyilatkozhat a 7. melléklet kitöltésével. A jövedelmeket és kiadásokat érintő körülményekről szóló nyilatkozatban nem szükséges két tanú aláírása (8. melléklet). (7) Csatolni kell egy összesítő kimutatást a bevételekről és a kiadásokról (9. melléklet). Nem lehet öneltartó, akinek a kiadásai meghaladják a bevételeit (szülői és/vagy hozzátartozói támogatás nélkül). A kiadásoknál csak a (11) pontban szereplő havi rendszeres kiadásokat kell figyelembe venni. (8) Az öneltartó pályázók az egy főre eső nettó havi jövedelem kategóriában a rendszeres és nem rendszeres bevételeknek megfeleltethető jövedelemhez tartozó pontszámot kapják. Havi fix bevételnek az 5. § (Fogalmak) r) pontjában meghatározott bevételek minősülnek (ez alapján pl. az ösztöndíj, diákhitel nem számít bevételnek). Nem rendszeres bevételnek az 5. § (Fogalmak) t) pontjában meghatározott bevételek számítanak. Az 1. melléklet II/B. pontban szereplő módon kell igazolnia a pályázó státuszából fakadó jövedelmeit. (9) Az egyéb juttatásokat az 1. melléklet II/B. (6) bekezdése alapján kell igazolni (csak a pályázó részére folyósított juttatásokat kell igazolni). (10) A pályázóra vonatkozó egyéb körülményeket az 1. melléklet II/C. pontja alapján kell igazolni. (11) Igazolni kell a havi fix kiadásokat a vizsgált három (3) hónap valamelyikére. Havi fix kiadásnak minősülnek a lakhatással és utazással kapcsolatban felmerülő
# 8. § / II/C. Egyéb körülmények igazolása / III. Öneltartó pályázók által benyújtandó igazolások
költségek (kollégiumi díj, kollégiumi költségek, albérleti díj, rezsiköltségek, víz-, áram-, gázés távhőfogyasztás, mobilés vezetékes telefon, internet, televízió, közös költség, utazás költsége, BKK bérlet/országbérlet/vármegyebérlet stb.), az alábbiak szerint: a. az albérleti/kollégiumi díjat szükséges igazolnia egy három (3) hónapnál nem régebbi PDF formátumú képernyőképpel (banki átutalás, Neptun befizetés); amennyiben a pályázó saját tulajdonú ingatlanban él, akkor azt szükséges leigazolni (pl.: tulajdoni lap); b. igazolni kell a rezsiköltséget, amennyiben az érintett albérletben vagy saját ingatlanban lakik életvitelszerűen, egy három (3) hónapnál nem régebbi számlával. Amennyiben azzal nem igazolható (előre fizetős mérők-közművek esetén), akkor a 8. mellékletet kell kitölteni arra vonatkozóan, hogy átlagosan havonta mekkora a közműköltsége, milyen összegű feltöltőkártyát és hányszor vásárolt a pályázati felhívásban meghatározott vizsgált három (3) hónapban; c. az utazással kapcsolatban felmerülő havi rendszeres költségeket (havi BKK bérlet/országbérlet/vármegyebérlet másolatával, utazás költségeit igazoló jegyekkel, vásárlást igazoló dokumentummal stb.) igazolni kell, a néven kívüli személyes adatokat ki kell takarni. Amennyiben az igazolás nem tartalmazza a pályázó nevét, az ahhoz tartozó személyazonosságot igazoló dokumentum csatolása szükséges; d. telefonköltséget számlával kell igazolnia, amennyiben azzal nem igazolható (pl. kártyás telefon), a 8. melléklet kitöltése szükséges arra vonatkozóan, hogy átlagosan havonta mekkora a telefonköltség, milyen összegű feltöltőkártyát és hányszor vásárol egy hónapban az érintett; e. az élelmiszer-fogyasztásra fordítandó fix kiadást a Policy Agenda által meghatározott, mindenkor érvényes, aktív korú felnőttek élelmiszer-normatívája alapján, korrigálva a KSH által közzétett hivatalos, élelmiszerek fogyasztói árindex mutatójával kell meghatározni, ezt külön igazolni nem szükséges. Ennek mértékét az adott (fél)évi pályázati felhívás tartalmazza. (12) Ha a pályázó szülő, fel kell tölteni a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatát, amely csak a gyermekek nevét, születési dátumát, anyja nevét tartalmazhatja. a) A gyermektartás összegét a pályázó által kitöltött 8. melléklet benyújtásával kell igazolni. Nem szükséges tanúk aláírása. (13) Amennyiben a pályázó a házastársával és/vagy további személlyel él egy közös háztartásban, a jelen rendelkezés 1. mellékletének II. és III. pontja szerinti, az egyéb egy háztartásban élő személyek igazolásait is fel kell tölteni és az egy főre eső nettó havi jövedelemhez tartozó jövedelempont eszerint kerül meghatározásra. 2. melléklet 1 I. A kollégiumi felvételi pályázathoz benyújtandó igazolások köre (1) A kollégiumi felvételi pontszám szociális, tanulmányi, valamint szakmai,
# 8. § / II/C. Egyéb körülmények igazolása / III. Öneltartó pályázók által benyújtandó igazolások
közéleti és távolsági pontszámból kerül kiszámításra a HTJSZ 7. mellékletében foglaltak szerint. (2) A szociális helyzet igazolására jelen rendelkezés 1. melléklete I–III. pontjaiban leírtak alapján benyújtott igazolások szolgálnak. (3) A tanulmányi eredményért járó pontszám meghatározása elsőéves pályázók esetén (felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben egyaránt) a felvételi pontszám alapján, felsőévesek esetén pedig a Neptunban szereplő legutolsó két (2) érdemjeggyel lezárt aktív félév tanulmányi átlaga alapján történik, így ezekről nem kell igazolást benyújtani. (4) Általános esetben az egy (1) évnél nem régebbi szakmai, közéleti, közösségi tevékenység igazolására benyújtott dokumentumoknak a következőket kell tartalmaznia: a) a félév megjelölése, amelyre az igazolás vonatkozik; b) bélyegző, keltezés, aláírás (az értékelésre jogosult személy által), fejléces, hivatalos levélpapíron; c) az igazolásokon egymástól elkülönítve kell szerepeltetni a közösségi és szakmai tevékenységek szöveges leírását. A pontszám meghatározásában a HTJSZ 7. melléklete az irányadó. d) Szakmai, közéleti tevékenységek igazolására a kollégiumi pályázati felhívás mellékletében megtalálható formanyomtatványt kell használni. (5) Szakmai tevékenységre vonatkozó igazolások: a) Publikáció szakmai folyóiratban: a szakmai tevékenység igazolására mellékelni kell a publikált művet, valamint a tanszék véleményét, igazolását. A csatolt dokumentumoknak tartalmaznia kell a publikáció megjelenésének dátumát, a megjelenés helyét (szakmai folyóirat, újság neve), valamint, hogy a pályázó milyen viszonyban áll az adott szaksajtóval (ellenszolgáltatás fejében végezte-e munkáját). Nem adható pont a még meg nem jelent publikációra, még abban az esetben sem, ha annak elkészítése az adott félévet megelőző tevékenység volt. b) Nemzetközi versenyen való részvétel: a versenyen való részvételt és az elért eredményt tartalmazó emléklap és/vagy oklevél benyújtása szükséges. c) Országos Tudományos Diákköri Konferencián (a továbbiakban: OTDK) való részvétel: OTDK-n való részvétel, illetve az elért helyezés igazolása az oklevél másolatának vagy az ETDT elnöke által kiállított igazolás benyújtásával történik. (A pályázat meghirdetését megelőző legutolsó verseny vehető figyelembe.) d) Tudományos Diákköri Konferencián (a továbbiakban: TDK) való részvétel: TDK-n való részvétel, illetve az elért helyezés igazolása az oklevél másolatának vagy a ETDT elnöke által kiállított igazolás benyújtásával történik. e) Tanulmányi verseny: tanulmányi versenyen való részvételről, a verseny megrendezésének időpontjáról, jellegéről (tesztjellegű vagy pályamunka elkészítését igénylő), pályamunka esetén a pályamunka címéről, a társszerzők számáról, valamint a pályázó versenyben elért eredményéről, helyezéséről minden esetben a tanszék
# 8. § / II/C. Egyéb körülmények igazolása / III. Öneltartó pályázók által benyújtandó igazolások
igazolása szükséges. Középiskolások esetén az ott szerzett eredményt igazoló oklevél. f) Egyetemen kívül végzett szakmai munkáról a szervezet vezetőjének hivatalos igazolása szükséges, amelynek a (4) bekezdésben szereplő tartalmi, formai követelményeknek kell megfelelnie, továbbá tartalmaznia kell, hogy a pályázó ellenszolgáltatás fejében vagy önkéntes alapon végezte-e munkáját. (6) Közösségi, közéleti tevékenységre vonatkozó igazolások: a) Diákszervezeti tagság: amennyiben a pályázó szakkollégium és/vagy egyéb, a Corvinus HÖK regisztrációjában szereplő diákszervezet/szakkollégium vezetője, vezetőségi tagja vagy tagja, szükséges igazolást feltölteni. A megjelölt tevékenységet a Hallgatói Önkormányzat a diákszervezeti/szakkollégiumi vezetőkkel együttműködve ellenőrzi. A Corvinus HÖK regisztrációjában nem szereplő diákszervezetért/szakkollégiumért pont nem adható. Elsőéves pályázóknál a diákönkormányzati munkáról a középiskola vezetője/igazgatója által kiadott igazolást kell feltölteni. b) Érdekképviseleti szervezetek: 1. Hallgatói Önkormányzat (HÖK), 2. HSZB/DSZB, 3. Szenátus. Amennyiben a pályázó a felsorolt érdekképviseleti szervezetek vezetőségi tagja vagy tagja, a Corvinus HÖK elnök által kiállított igazolás benyújtása szükséges. A Corvinus HÖK elnök igazolásának kiállítására a rektor jogosult. c) Országos vagy nemzetközi bajnokságon is induló, rendszeresen sportoló versenyző: a HTJSZ 7. mellékletében meghatározott sporttevékenység igazolásához a sportszövetség által kiadott igazolás benyújtása szükséges. Az igazolásnak tartalmaznia kell a pályázó elért eredménye(i)t, különös tekintettel az elmúlt egy (1) évre, ez alól kivételt képet az olimpián és világbajnokságon való részvétel, esetükben a pályázati időszakot előtti legutolsó versenyek eredményeit fogadjuk el. d) Az Egyetem sportcsapatában rendszeresen játszó pályázó: a sporttevékenység igazolásához a Testnevelési és Sportközpont által kiállított igazolás szükséges. e) Rendszeres publikáció az egyetemi újságban: a cikkek csatolása mellett a főszerkesztő igazolása szükséges, amely tartalmazza a cikkek megjelenésének dátumát és a pályázó tevékenységének szöveges értékelését. f) Egyéb közéleti tevékenység: egyéb tevékenységről az illetékes szervezet által kiállított, az általános formai és tartalmi elvárásoknak (lásd (4) bekezdés) megfelelő igazolás szükséges, amely tartalmazza, hogy a pályázó ellenszolgáltatás fejében vagy önkéntes alapon végezte-e munkáját. (7) A benyújtott igazolások kizárólag akkor fogadhatók el, amennyiben azok a (4) bekezdésben szereplő tartalmi és formai követelményeknek megfelelnek. 3. melléklet 1 Eltartott pályázók esetében nem a jövedelmekkel kapcsolatos körülmények
# 8. § / ......................................... / nyilatkozó aláírása
Alulírott...............................................(név), született: ............... (év).........(hó).... (nap), anyja neve:..............................................., állandó lakcíme:........................................, az alábbiakról nyilatkozom: ................................................................................................................................. ................................................................................................................................ ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. A nyilatkozatokban foglaltak valódiságáért büntetőjogi felelősséget vállalok. Kelt: ................................................... 1. tanú 2. tanú Név:............................................... Név: ................................................. Aláírás:............................................ Aláírás:................................................ Lakcím:.......................................... Lakcím:............................................. 4. melléklet 2
# 8. § / (rendszeres/ nem / rendszeres)
Alulírott .............................................................(név), született: .........(év).........(hó)......(nap), anyja neve:................................................,állandó lakcíme:......................................, nyilatkozom, hogy az alábbi táblázatban feltüntetteken kívül a háztartásunk valamennyi eltartója nem rendelkezik további rendszeres, nem státuszból fakadó jövedelemmel, valamint nem rendelkezik további nem rendszeres jövedelemmel. Minden sort ki kell tölteni az alábbiak szerint: ha rendelkezik az adott jövedelemtípussal, írja be az összeget és a 3. oszlopban hivatkozott pontok alapján igazolja le. Amennyiben nem rendelkezik az adott jövedelemtípussal, egy rövid vízszintes vonallal jelölje a 2. oszlopban a megfelelő sornál. Bevételi forrás Összeg (Ft) Jövedelem típusának Igazolás megnevezése Gyermektartás 1. melléklet II/B. (6) b) Családi pótlék 1. melléklet II/B. (6) c) GYED/GYES/GYET 1. melléklet II/B. (6) d) Nevelőszülői juttatás 1. melléklet II/B. (6) e) Árva/özvegyi ellátás 1. melléklet II/B. (6) f) Ingatlan-bérbeadás 1. melléklet II/B. (6) g) Tőzsdei ügyletből vagy 1. melléklet II/B. (6) h) egyéb pénzügyi instrumentumból származó jövedelem Rokoni támogatás 1. melléklet II/B. (6) i) Egyéb bevétel 1. melléklet II/B. (6) i) megnevezése (pl. jutalom, 13. havi nyugdíj stb.): A nyilatkozatokban foglaltak valódiságáért büntetőjogi felelősséget vállalok. Kelt:.......................................
# 8. § / eltartó/öneltartó/pályázó aláírása / kiállított számla nélkül nem fogadható el.)
5. melléklet 1 Vállalkozó vagy őstermelő eltartó/öneltartó esetén kitöltendő NYILATKOZAT VÁLLALKOZÓI, ŐSTERMELŐI TEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ Alulírott ........................................................(név), született: .........(év).........(hó)......(nap), anyja neve: ................................................, állandó lakcíme: ............................................................................................................., nyilatkozom az alábbi táblázatban a pályázati kiírás szerinti vizsgált három hónapban a vállalkozásból/őstermelői tevékenységből/gazdasági érdekeltségből általam kivett nettó jövedelem összegéről. 1. 2. 3. A fentiekben feltüntetett összeg valódiságáért büntetőjogi felelősséget vállalok. Kelt: ................................................... 1. tanú 2. tanú Név: Név: Aláírás: Aláírás: Lakcím: Lakcím: 6. melléklet 1 IGAZOLÁS A TARTÓS BETEGSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ HAVI GYÓGYSZEREK/SEGÉDESZKÖZÖK/SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGÉRŐL (Orvosi aláírás és pecsét, valamint gyógyszertár/egészségügyi szolgáltató által Beteg neve: .............................................................................................................. Születési dátuma:....................................................................................................... Állandó lakcíme: ...................................................................................................... A Beteg számára tartós betegség(ek), illetve fogyatékosság kezelésére rendszeresen az alábbi szakorvos által javasolt havi gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, kezeléshez szükséges eszközök és szolgáltatások: Gyógyszer/Segédeszköz/Szolgáltatás neve Gyógyszer ára (Ft/hó) Végösszeg (Ft/hó): ...................................... Aláírásommal arról nyilatkozom, hogy a Beteg tartós betegségéből fakadóan a felsorolt gyógyszerek/segédeszközök/szolgáltatások kiváltása szükséges. Kelt: ........................................
# 8. § / kapcsolatos körülmény esetén / NYILATKOZAT
...................................... orvos aláírása 7. melléklet 1 Öneltartó pályázó esetében kitöltendő nem jövedelemmel vagy kiadással Alulírott ........................................................................ (név), született: ............... (év)......... (hó).... (nap), anyja neve:................................................, állandó lakcíme:.............................. , nyilatkozom, hogy .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. ............................................................................................................... A nyilatkozatokban foglaltak valódiságáért büntetőjogi felelősséget vállalok. Kelt: ...................................................
# 8. § / kapcsolatos körülmény esetén / NYILATKOZAT
1. tanú 2. tanú Név: Név: Aláírás: Aláírás: Lakcím: Lakcím: 8. melléklet 2 Öneltartó pályázó esetében kitöltendő jövedelemmel vagy kiadással Alulírott ........................................................................ (név), született: ............... (év)......... (hó).... (nap), anyja neve:................................................, állandó lakcíme:.............................. , nyilatkozom, hogy .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. ........................................................................................................................... A nyilatkozatokban foglaltak valódiságáért büntetőjogi felelősséget vállalok. Kelt: ...................................................
# 8. § / pályázó aláírása / TARTALOMJEGYZÉK
9. melléklet NYILATKOZAT RENDSZERES ÉS NEM RENDSZERES BEVÉTELEKRŐL ÉS Név: ............................................................................................................ Neptun kód: ................................................................................................... Bevételek Kiadások Tétel megnevezése Összeg/ rendszeres vagy Tétel Összeg rendszeres A nyilatkozatokban foglaltak valódiságáért büntetőjogi felelősséget vállalok. Kelt: ................................................... 1/2025. hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés 1 a hallgatók szociális helyzetének megállapításához benyújtandó igazolásokról, valamint a kollégiumi felvételi eljárás során benyújtandó további igazolásokról 1 PREAMBULUM 1 HATÁLY 1 KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK 1 JELEN RENDELKEZÉS SZERINT ELJÁRÓ SZEMÉLYEK ÉS TESTÜLETEK 1 FOGALMAK 2 A RENDSZERES ÉS A KOLLÉGIUMI SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZATOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 4 EGYÉB SZOCIÁLIS ALAPON BENYÚJTOTT KÉRELMEK, PÁLYÁZATOK 5 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 5 1. melléklet 5 I. Általános tudnivalók a benyújtandó dokumentumokról 5 II. Szükséges igazolások 6
# 8. § / II/D. Külföldi állandó lakcímmel rendelkező / pályázókra vonatkozó igazolások 13
III. Öneltartó pályázók által benyújtandó igazolások 14 2. melléklet 15 I. A kollégiumi felvételi pályázathoz benyújtandó igazolások köre 15 3. melléklet 17 Eltartott pályázók esetében nem a jövedelmekkel kapcsolatos körülmények esetén kitöltendő 17 4. melléklet 17 NYILATKOZAT AZ EGYÉB JÖVEDELMEKRŐL 17 5. melléklet 18 Vállalkozó vagy őstermelő eltartó/öneltartó esetén kitöltendő 18 6. melléklet 19 IGAZOLÁS A TARTÓS BETEGSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ HAVI GYÓGYSZEREK/SEGÉDESZKÖZÖK/SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGÉRŐL 19 7. melléklet 20 Öneltartó pályázó esetében kitöltendő nem jövedelemmel vagy kiadással kapcsolatos körülmény esetén 20 8. melléklet 20 Öneltartó pályázó esetében kitöltendő jövedelemmel vagy kiadással kapcsolatos körülmény esetén 20 9. melléklet 21 NYILATKOZAT RENDSZERES ÉS NEM RENDSZERES BEVÉTELEKRŐL ÉS RENDSZERES KIADÁSOKRÓL 21
1/2026. kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesi rendelkezés
# 2026 szeptemberében induló képzések 1 / Preambulum
doktori képzések felvételi eljárás ütemezésének eljárásrendje
# 1. § / 2026 szeptemberében induló képzések 1 / Preambulum
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész (Hallgatói Követelményrendszer) 8. rész, a Doktori (PhD) szabályzat 21. § (16) bekezdése alapján a 2026 szeptemberében induló doktori képzések – az általános felsőoktatási felvételi eljárásban, az Egyetem által szervezett intézményi felvételi eljárásban, Stipendium Hungaricum Ösztöndíjprogramban, Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramban hirdetett képzések – felvételi eljárására vonatkozó ütemezést az alábbiak szerint határozom meg.
# 2. § / Preambulum / keretében hirdetett doktori képzések esetében
2. § (1) Jelen rendelkezés alapján eljáró személyek, testületek, szervezetek: a) jelentkező, b) kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes (KRH), c) CDI dékán, d) doktori iskola vezetők, e) illetékes felvételi bizottság (a továbbiakban: FB), f) Tanulmányi Ügyek (a továbbiakban: TÜ), g) Jog és Beszerzés (a továbbiakban: JOG), h) Egyetemi Doktori Iroda (a továbbiakban: EDI), i) Egyetemi Doktori Tanács (a továbbiakban: EDT), j) Kommunikáció. Felvételi eljárás ütemezése Stipendium Hungaricum Ösztöndíjprogramban, Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramban, az általános felsőoktatási felvételi eljárásban és az Egyetem által szervezett intézményi felvételi eljárás
# 3. § / kezdés befejezés Óra/perc / TARTALOMJEGYZÉK
3. § sorsz. (általános felsőoktatási felvételi, intézmén 1/2026. kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesi rendelkezés 1 doktori képzések felvételi eljárás ütemezésének eljárásrendje 2026 szeptemberében induló képzések 1 Preambulum 1 Felvételi eljárás ütemezése Stipendium Hungaricum Ösztöndíjprogramban, Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramban, az általános felsőoktatási felvételi eljárásban és az Egyetem által szervezett intézményi felvételi eljárás keretében hirdetett doktori képzések esetében 1 Záró rendelkezések 4
10/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés a 2026/2027. tanév őszi félévére lebonyolításra kerülő részismereti és részképzésre vonatkozó felvételi eljárások ütemezésének eljárásrendje, felvételi k
# Felvételi követelmények / Részismereti képzés
2026/2027. tanév őszi félévére lebonyolításra kerülő részismereti és részképzésre vonatkozó felvételi eljárások ütemezésének A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 1. része a Felvételi szabályzat 8/D., 8/E. § alapján az Egyetemre a részismereti és részképzés felvételi eljárásban történő felvételi követelményeket az alábbiak szerint határozom meg. (1) Jelen rendelkezés hatálya a 2026/2027. tanév őszi félévére vonatkozó felvételi eljárásokra terjed ki. (2) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed mindazon jelentkezőre, aki részt vesz a 2026/2027. tanév őszi félévre vonatkozó felvételi eljárásban. (3) A felvételi eljárásban használt elektronikus felvételi rendszer az elektronikus űrlap. (4) A jelentkezők számára a megadott határidőknél a megadott nap 23:59 időpontját kell érteni (magyar idő szerint). (5) A Study Abroad, freemover és az ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzésre vonatkozó felvételi követelmények külön oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben szerepelnek.
# 1. § / Felvételi követelmények / Részismereti képzés
1. § (1) Részismeretek megszerzésére történő tanulmányok folytatására meghirdetett képzések felvételi követelményei: a) a részismereti képzésben legalább érettségi bizonyítvány benyújtása, amennyiben jelen rendelkezés ennél szigorúbb követelményt nem határoz meg, b) angol nyelvű részismereti képzésben történő tanulmányok folytatására hirdetett képzésekre meghatározott további felvételi követelmény középfokú komplex angol nyelvtudás, mely igazolható, ha valamely alapképzési/mesterképzési szakot angol nyelven végzett, valamint annak, aki az érettségi bizonyítványában szereplő valamennyi érettségi tantárgyat angol nyelven teljesítette, vagy az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény által kiállított és hitelesített igazolás arra vonatkozóan, hogy a jelentkező az alábbi nyelvvizsgák által tanúsított angol nyelvtudással rendelkezik. Az angolnyelv-tudás igazolására az alábbi nyelvvizsgák fogadhatók el: nyelvvizsgatípus megnevezése középfok (minimumérték) CEFR B2 Cambridge FCE IELTS 6.0 TOEFL 2026.01.21. előtt megszerzett nyelvvizsga 65 estén TOEFL 2026.01.21. után megszerzett nyelvvizsga 4,5 estén TOEFL iBT 2026.01.21. előtt megszerzett 72 nyelvvizsga esetén TOEFL iBT 2026.01.21 után megszerzett 4,5 nyelvvizsga esetén TOEIC 785 Duo-lingo min. 100 pont c) Amennyiben a felvételiző nyelvvizsga-bizonyítványa vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítványa/oklevele a jelen pontban foglaltak alapján nem megfelelő vagy nincs, nem nyerhet felvételt. Abban az esetben, ha a jelentkező anyanyelve az angol, úgy arról nyilatkoznia kell és a jelentkezéssel egyidejűleg fel kell tölteni a nyilatkozatot az Egyetem elektronikus felvételi rendszerébe. (2) Részismereti képzés során minimum egy tantárgyat kell felvenni azzal, hogy adott félévben maximum harminchárom (33) kredit felvétele lehetséges. (3) Az Egyetem a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban (továbbiakban: TVSZ) foglaltaknak megfelelően a tanulmányi teljesítményről igazolást köteles kiállítani. Az elvégzett kurzus, modul teljesítése felsőfokú tanulmányokba a kreditátvitel szabályai szerint beszámítható. (4) A felvételi követelményekre vonatkozó információkat az Egyetem honlapján is közzé kell tenni. A közzétételért a Kommunikáció a felelős. (5) Az Egyetem azonos felvételi követelményeket alkalmaz, függetlenül attól, hogy a jelentkező mely középvagy felsőoktatási intézményben szerezte az
# 1. § / Részismereti képzés / Részképzés
oklevelét/érettségi bizonyítványát. (6) A felvétel feltétele a jelentkezési lap határidőre történő megküldése mellékleteivel együtt. (7) Jelentkezni a Kommunikáció által meghatározott elektronikus felületen vagy a Kommunikáció által a honlapon közzétett jelentkezési lapon lehet. A jelentkezési lapot és a mellékleteket a Kommunikáció részére kell megküldeni. (8) A felvételi kérelmek ügyében a rendelkezésre álló kapacitások és követelmények függvényében az illetékes dékán dönt. (9) A részismereti képzésre történő felvételre vonatkozóan felvételi határozatot kell hozni. (10) A részismereti képzés önköltség fizetési díjának szabályait a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat (továbbiakban: HTJSZ) tartalmazza.
# 2. § / Részismereti képzés / Részképzés
2. § (1) Részképzésben történő tanulmányok folytatására meghirdetett képzések felvételi követelményei: a) részképzés esetén a hallgatói jogviszonyra vonatkozó igazolás, továbbá az előtanulmányi rend meghatározásához szükséges transcript benyújtása, b) angol nyelvű részképzésben történő tanulmányok folytatására hirdetett képzésekre meghatározott további felvételi követelmény középfokú komplex angol nyelvtudás, mely igazolható, ha valamely alapképzési/mesterképzési szakot angol nyelven végzett, valamint annak, aki az érettségi bizonyítványában szereplő valamennyi érettségi tantárgyat angol nyelven teljesítette, vagy az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény által kiállított és hitelesített igazolás arra vonatkozóan, hogy a jelentkező az alábbi nyelvvizsgák által tanúsított angol nyelvtudással rendelkezik. Az angolnyelv-tudás igazolására az alábbi nyelvvizsgák fogadhatók el: nyelvvizsgatípus megnevezése középfok (minimumérték) CEFR B2 Cambridge FCE IELTS 6.0 TOEFL 2026.01.21. előtt megszerzett nyelvvizsga 65 esetén TOEFL 2026.01.21. után megszerzett nyelvvizsga 4,5 esetén TOEFL iBT 2026.01.21. előtt megszerzett 72 nyelvvizsga esetén TOEFL iBT 2026.01.21. után megszerzett 4,5 nyelvvizsga esetén TOEIC 785 Duo-lingo min. 100 pont c) Amennyiben a felvételiző nyelvvizsga-bizonyítványa vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítványa/oklevele a jelen pontban foglaltak alapján nem megfelelő vagy nincs, nem nyerhet felvételt. Abban az esetben, ha a jelentkező anyanyelve az angol, úgy arról nyilatkoznia kell és a jelentkezéssel egyidejűleg fel kell tölteni a nyilatkozatot az Egyetem elektronikus felvételi rendszerébe. (2) A részképzésben külön felvételi eljárást nem bonyolít az Egyetem, a felvételi kérelmek ügyében a rendelkezésre álló kapacitások és előtanulmányi rend függvényében az illetékes dékán. (3) Részképzés során minimum egy tantárgyat kell felvenni azzal, hogy adott félévben maximum harminchárom (33) kredit felvétele lehetséges. (4) Az Egyetem a TVSZ-ben foglaltaknak megfelelően a tanulmányi teljesítményről igazolást köteles kiállítani. Az elvégzett kurzus, modul teljesítése felsőfokú tanulmányokba a kreditátvitel szabályai szerint beszámítható. (5) A részképzésre történő felvételre vonatkozóan felvételi határozatot kell hozni. (6) A részképzésre vonatkozó önköltség fizetési díjának szabályait a HTJSZ tartalmazza.
# 3. § / szervezeti egysége / TARTALOMJEGYZÉK
3. § (1) Határidők a 2026/2027. tanév őszi félévre vonatkozó részismereti jelentkezéshez ssz. Feladat Feladat felelős Kezdés Határidő 10/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 2026/2027. tanév őszi félévére lebonyolításra kerülő részismereti és részképzésre vonatkozó felvételi eljárások ütemezésének eljárásrendje, felvételi követelmények 1 Preambulum 1 Hatály 1 Felvételi követelmények 1 Részismereti képzés 1 Részképzés 2 Ütemterv részismereti képzésekre vonatkozó felvételi eljárásában 3 Ütemterv a részképzésekre vonatkozó felvételi eljárásában 3 Vegyes és záró rendelkezések 4
11/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés a 2026/2027. tanévben lebonyolításra kerülő ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzés felvételi eljárás ütemezésének eljárásrendje, felvételi köve
# Felvételi követelmények / Ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzés
2026/2027. tanévben lebonyolításra kerülő ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzés felvételi eljárás ütemezésének A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 1. része a Felvételi szabályzat 9/E. § alapján az Egyetemre az ágazati jogszabályon alapuló részismereti felvételi eljárásban történő felvételi követelményeket az alábbiak szerint határozom meg. 2 (1) Jelen rendelkezés hatálya a 2026/2027. évi felvételi eljárásokra terjed ki. (2) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed mindazon jelentkezőre, aki részt vesz a 2026/2027. tanévre vonatkozó felvételi eljárásban. (3) A felvételi eljárásban használt elektronikus felvételi rendszer egy elektronikus űrlap. (4) A jelentkezők számára a megadott határidőknél a megadott nap 23:59 időpontját kell érteni (magyar idő szerint). (5) A részismereti, részképzésre, a Study Abroad részképzésre és freemover részismereti képzésre vonatkozó felvételi követelmények külön oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben szerepelnek.
# 1. § / levél / TARTALOMJEGYZÉK
1. § (1) Ágazati jogszabályon alapuló részismeretek megszerzésére történő tanulmányok folytatására meghirdetett képzések felvételi követelményei: ssz. Részismereti Munka képzés Bekérendő Szakmai képzés neve rend nyelve Előfeltétel/ dokumentumok szóbeli Rangsorolás 11/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 2026/2027. tanévben lebonyolításra kerülő ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzés felvételi eljárás ütemezésének eljárásrendje, felvételi követelmények 1 Preambulum 1 Hatály 1 Felvételi követelmények 1 Ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzés 1 Ütemezés 2 Vegyes és záró rendelkezések 4
12/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés a 2026/2027. tanév őszi félévére lebonyolításra kerülő study abroad részképzésre és freemover részismereti képzésre vonatkozó felvételi eljárások ütemezé
# Felvételi követelmények / Freemover részismereti képzés
2026/2027. tanév őszi félévére lebonyolításra kerülő study abroad részképzésre és freemover részismereti képzésre vonatkozó felvételi eljárások ütemezésének eljárásrendje, felvételi A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 1. része a Felvételi szabályzat 8/D., 8.E. § alapján az Egyetemre a Freemover részismereti képzés és a Study Abroad részképzés eljárásban történő felvételi követelményeket az alábbiak szerint határozom meg. (1) Jelen rendelkezés hatálya a 2026/2027. tanév őszi félévére vonatkozó felvételi eljárásokra terjed ki. (2) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed mindazon jelentkezőre, aki részt vesz a 2026/2027. tanév őszi félévre vonatkozó felvételi eljárásban. (3) A jelentkezők számára a megadott határidőknél a megadott nap 23:59 időpontját kell érteni (magyar idő szerint). (4) A részismereti, részképzésre és az ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzésre vonatkozó felvételi követelmények külön oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben szerepelnek.
# 1. § / Felvételi követelmények / Freemover részismereti képzés
1. § (1) Freemover (a továbbiakban: FM): azon vendéghallgatók, akik nem az Egyetem másik egyetemmel vagy egyéb partnerrel kötött együttműködési megállapodása/szerződése alapján, csereprogramban vagy egyéb, szerződésben rögzített konstrukcióban vesznek részt a képzésben, hanem önállóan jelentkeznek az Egyetemre és maguk fizetik az önköltséget. (2) Részismeretek megszerzésére történő tanulmányok folytatására meghirdetett képzések felvételi követelményei: a) a részismereti képzésben legalább érettségi bizonyítvány benyújtása, amennyiben jelen rendelkezés ennél szigorúbb követelményt nem határoz meg, b) angol nyelvű részismereti képzésben történő tanulmányok folytatására hirdetett képzésekre meghatározott további felvételi követelmény középfokú komplex angol nyelvtudás, mely igazolható, ha valamely alapképzési/mesterképzési szakot angol nyelven végzett, valamint annak, aki az érettségi bizonyítványában szereplő valamennyi érettségi tantárgyat angol nyelven teljesítette, vagy az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény által kiállított és hitelesített igazolás arra vonatkozóan, hogy a jelentkező az alábbi nyelvvizsgák által tanúsított angol nyelvtudással rendelkezik. Az angolnyelv-tudás igazolására az alábbi nyelvvizsgák fogadhatók el: nyelvvizsgatípus megnevezése középfok (minimumérték) CEFR B2 Cambridge FCE IELTS 6.0 TOEFL 2026.01.21. előtt megszerzett nyelvvizsga 65 esetén TOEFL 2026.01.21. után megszerzett nyelvvizsga 4,5 esetén TOEFL iBT 2026.01.21. előtt megszerzett 72 nyelvvizsga esetén TOEFL iBT 2026.01.21. után megszerzett 4,5 nyelvvizsga esetén TOEIC 785 Duo-lingo min. 100 pont c) Amennyiben a felvételiző nyelvvizsga-bizonyítványa vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítványa/oklevele a jelen pontban foglaltak alapján nem megfelelő vagy nincs, nem nyerhet felvételt. Abban az esetben, ha a jelentkező anyanyelve az angol, úgy arról nyilatkoznia kell és a jelentkezéssel egyidejűleg fel kell tölteni a nyilatkozatot az Egyetem elektronikus felvételi rendszerébe. d) Részismereti képzés során minimum 18 kredit értékben kell tantárgyat felvenni. (3) Az Egyetem a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban (továbbiakban. TVSZ) foglaltaknak megfelelően a tanulmányi teljesítményről igazolást köteles kiállítani. Az elvégzett kurzus, modul teljesítése felsőfokú tanulmányokba a kreditátvitel szabályai szerint beszámítható. (4) A felvételi követelményekre vonatkozó információkat az Egyetem honlapján is
# 1. § / Freemover részismereti képzés / Study Abroad részképzés
közzé kell tenni. A közzétételért a Nemzetközi Mobilitás (továbbiakban: NM) a felelős. (5) Az Egyetem azonos felvételi követelményeket alkalmaz, függetlenül attól, hogy a jelentkező mely középvagy felsőoktatási intézményben szerezte az oklevelét/érettségi bizonyítványát. (6) A felvétel feltétele a jelentkezési lap határidőre történő megküldése mellékleteivel együtt. (7) Jelentkezni az NM által meghatározott elektronikus felületen vagy az NM által a honlapon közzétett jelentkezési lapon lehet. A jelentkezési lapot és a mellékleteket az NM részére kell megküldeni. (8) A felvételi kérelmek ügyében a rendelkezésre álló kapacitások és követelmények függvényében az illetékes dékán dönt. (9) A részismereti képzésre történő felvételre vonatkozóan felvételi határozatot kell hozni. (10) A részismereti képzés önköltség fizetési díjának szabályait a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat (továbbiakban: HTJSZ) tartalmazza.
# 2. § / Freemover részismereti képzés / Study Abroad részképzés
2. § (1) Study Abroad (a továbbiakban: SA): azon vendéghallgatók, akik az Egyetem másik egyetemmel vagy egyéb partnerrel kötött együttműködési megállapodása/szerződése alapján, nem csereprogramban, hanem a szerződésben rögzített egyéb konstrukcióban (a partnerrel közösen megállapított díj ellenében) vesznek részt a képzésben, és ahol főszabály szerint a partner fizeti meg az önköltségi díjat a hallgató helyett; (2) SA részképzésben történő tanulmányok folytatására meghirdetett képzések felvételi követelményei: a) részképzés esetén a hallgatói jogviszonyra vonatkozó igazolás, továbbá az előtanulmányi rend meghatározásához szükséges transcript benyújtása, b) angol nyelvű részképzésben történő tanulmányok folytatására hirdetett képzésekre meghatározott további felvételi követelmény középfokú komplex angol nyelvtudás, mely igazolható, ha valamely alapképzési/mesterképzési szakot angol nyelven végzett, valamint annak, aki az érettségi bizonyítványában szereplő valamennyi érettségi tantárgyat angol nyelven teljesítette, vagy az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény által kiállított és hitelesített igazolás arra vonatkozóan, hogy a jelentkező az alábbi nyelvvizsgák által tanúsított angol nyelvtudással rendelkezik. Az angolnyelv-tudás igazolására az alábbi nyelvvizsgák fogadhatók el: nyelvvizsgatípus megnevezése középfok (minimumérték) CEFR B2 Cambridge FCE IELTS 6.0 TOEFL 2026.01.21. előtt megszerzett nyelvvizsga 65 esetén TOEFL 2026.01.21. után megszerzett nyelvvizsga 4,5 esetén TOEFL iBT 2026.01.21. előtt megszerzett 72 nyelvvizsga esetén TOEFL iBT 2026.01.21. után megszerzett 4,5 nyelvvizsga esetén TOEIC 785 Duo-lingo min. 100 pont c) Amennyiben a felvételiző nyelvvizsga-bizonyítványa vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítványa/oklevele a jelen pontban foglaltak alapján nem megfelelő vagy nincs, nem nyerhet felvételt. Abban az esetben, ha a jelentkező anyanyelve az angol, úgy arról nyilatkoznia kell és a jelentkezéssel egyidejűleg fel kell tölteni a nyilatkozatot az Egyetem elektronikus felvételi rendszerébe. d) SA képzések esetében a jelentkezésre vonatkozó követelményeket, eljárásrendet és határidőket a vonatkozó együttműködési megállapodás tartalmazza és a fentiektől a megállapodásban el lehet térni. e) A részképzésre történő jelentkezés intézményi eljárás díja – amennyiben van – a honlapon kerül közzétételre vagy a vonatkozó együttműködési megállapodás
# 2. § / Study Abroad részképzés / Ütemterv részismereti képzésekre vonatkozó felvételi eljárásában
tartalmazza. (3) A részképzésben külön felvételi eljárást nem bonyolít az Egyetem, a felvételi kérelmek ügyében a rendelkezésre álló kapacitások és előtanulmányi rend függvényében a Nemzetközi Mobilitás vezető dönt. (4) Részképzés során minimum négy tantárgyat kell felvenni azzal, hogy adott félévben maximum 5 tantárgyfelvétele lehetséges. Ettől eltérni az együttműködési megállapodás alapján lehet. (5) Az Egyetem a TVSZ-ben foglaltaknak megfelelően a tanulmányi teljesítményről igazolást köteles kiállítani. Az elvégzett kurzus, modul teljesítése felsőfokú tanulmányokba a kreditátvitel szabályai szerint beszámítható. (6) A részképzésre történő felvételre vonatkozóan felvételi határozatot kell hozni. (7) A részképzésre vonatkozó önköltség fizetési díjának szabályait a HTJSZ tartalmazza.
# 3. § / szervezeti egysége / TARTALOMJEGYZÉK
3. § (1) Határidők a 2026/2027. tanév őszi félévre vonatkozó részismereti jelentkezéshez ssz. Feladat Feladat felelős Kezdés Határidő 12/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 2026/2027. tanév őszi félévére lebonyolításra kerülő study abroad részképzésre és freemover részismereti képzésre vonatkozó felvételi eljárások ütemezésének eljárásrendje, felvételi követelmények 1 Preambulum 1 Hatály 1 Felvételi követelmények 1 Freemover részismereti képzés 1 Study Abroad részképzés 2 Ütemterv részismereti képzésekre vonatkozó felvételi eljárásában 3 Ütemterv a részképzésekre vonatkozó felvételi eljárásában 4 Vegyes és záró rendelkezések 4
13/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés a központitól eltérő intézményi felvételi eljárásra vonatkozó felvételi követelmények alapképzés, mesterképzés Stipendium Hungaricum, Diaszpóra ösztöndíj
# Felvételi követelmények / KÖZPONTITÓL ELTÉRŐ INTÉZMÉNYI FELVÉTELI ELJÁRÁS
központitól eltérő intézményi felvételi eljárásra vonatkozó felvételi követelmények alapképzés, mesterképzés Stipendium Hungaricum, Diaszpóra ösztöndíjra jelentkezők részére 2026. évi A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 1. része a Felvételi szabályzat 8/A. § alapján az Egyetemre a központitól eltérő intézményi felvételi eljárásban kizárólag külföldi hallgatók számára idegen nyelven folyó képzések felvételi eljárásában alapképzésre, valamint mesterképzésre történő Stipendium Hungaricum és Diaszpóra ösztöndíjra jelentkező felvételi követelményeket az alábbiak szerint határozom meg. (1) Jelen rendelkezés hatálya a 2026. évi felvételi eljárásokra terjed ki. (2) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed mindazon jelentkezőre, aki részt vesz a 2026. évi felvételi eljárásban. (3) A felvételi eljárásban használt elektronikus felvételi rendszer a Tempus Közalapítvány által üzemeltetett DreamApply. (4) A jelentkezők számára a megadott határidőknél a megadott nap 23:59 időpontját kell érteni (magyar idő szerint). Alapképzésre jelentkezőkre vonatkozó felvételi követelmények Stipendium Hungaricum és Diaszpóra ösztöndíjra jelentkezők részére
# 1. § / KÖZPONTITÓL ELTÉRŐ INTÉZMÉNYI FELVÉTELI ELJÁRÁS / nyelvvizsgatípus megnevezése középfok (minimumérték)
1. § (1) Külföldi állampolgárok számára idegen nyelven hirdetett alapképzési szakra az vehető fel, aki sikeres érettségi vizsga teljesítését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik és megfelel a Felvételi szabályzatban és jelen rendelkezésben meghatározott egyéb intézményi felvételi követelményeknek, valamint a Tempus Közalapítvány követelményeinek. (2) Külföldi állampolgárok számára idegen nyelven hirdetett alapképzési szakra meghatározott intézményi felvételi követelmények: a) az érettségi vizsga sikeres teljesítését igazoló bizonyítvány b) középfokú komplex angol nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél, vagy az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény által kiállított és hitelesített igazolás arra vonatkozóan, hogy a jelentkező az alábbi nyelvvizsgák által tanúsított angol nyelvtudással rendelkezik. Az Egyetem minimum az alábbi szintű nyelvvizsgákat fogadja el: CEFR B2 Cambridge FCE IELTS 6.0 TOEFL 2026.01.21. előtt megszerzett nyelvvizsga 65 esetén TOEFL 2026.01.21. után megszerzett nyelvvizsga 4,5 esetén TOEFL iBT 2026.01.21. előtt megszerzett 72 nyelvvizsga esetén TOEFL iBT 2026.01.21. után megszerzett 4,5 nyelvvizsga esetén TOEIC 785 Duo-lingo min. 100 pont Skillcert EGP min. 96 pont Az Egyetem a fenti nyelvvizsgákon túl az alábbiakat is elfogadja a középfokú angol nyelvtudás igazolására: – A–Level (vagy International A–Level) angol nyelvből, minimum B érdemjegy, vagy – International Baccalaureate, Standard Level 5 vagy Higher Level 4, vagy magasabb érdemjegy angol nyelvből, vagy – Magyarországi érettségi rendszerben szerzett emelt szintű érettségi angol nyelvből 45% vagy felette, vagy – GCSE (vagy IGCE), angol nyelvből, 6-os jegy (vagy B), vagy magasabb, vagy – Nemzetközileg elismert felkészítő programot végzett jelentkezők esetén, a szervezőigazolása a B2-es szint meglétéről (pl.: INTO, Study Group, Kaplan, Navitas vagy a Budapesti Corvinus Egyetem előkészítő programja) Amennyiben a felvételiző nyelvvizsga-bizonyítványa vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítványa/oklevele a jelen pontban foglaltak alapján nem megfelelő vagy nincs, nem nyerhet felvételt. Abban az esetben, ha a jelentkező anyanyelve az angol, úgy arról nyilatkoznia kell és a jelentkezéssel egyidejűleg fel kell tölteni a nyilatkozatot a Tempus Közalapítvány elektronikus felvételi rendszerébe. (3) A gazdaságtudományok és informatika képzési területen az (2) bekezdésen
# 1. § / iskola utolsó évében / / Maturita vizsgán
túlmenően meghatározott további felvételi követelmény a megfelelő matematika felvételi követelmény teljesítése: a) A matematika felvételi követelménye az alábbi eljárás szerint teljesíthető: aa) Advanced Placement teszt (Mathematics AB or BC), minimum 3-as jegy vagy ab) a SAT Subject Test Mathematics Level II teszt, minimum 680 pont vagy ac) az ACT teszt minimum 27 pont vagy ad) Matematika International Baccalaureate, Standard Level 5 vagy Higher Level 4, vagy ennél magasabb, vagy ae) Magyarországon szerzett emelt szintű matematika érettségi, minimum 45%, vagy af) Matematika GCSE (vagy IGCE), 6-os jegy (vagy B), vagy ennél magasabb, vagy ag) Matematika A–Level (vagy International A–Level) vizsga, minimum B érdemjegy, vagy ah) A teljesíthetőség szempontjából, a lenti táblázatban meghatározott minimum eredmények tekinthetőek a matematika felvételi követelmény szempontjából elfogadhatónak. E minimumeredmények – a vizsga hivatalos eredményének megállapítását megelőzően – a jelentkező előzetes nyilatkozata alapján feltételesen is figyelembe vehetők, és előzetes pontszámként szolgálhatnak a felvételi döntés meghozatalához. Németország Abitur (Zeugnis der Allgemeinen 12 Franciaország French Baccalauréat 13 Olaszország Diploma de Esame di Stato 18 az írásbeli vizsgán vagy 8 az Szlovákia Vysvedcenie o Maturitnej Skúške 2 (nagyon jó) és 60% írásbeli Románia Romanian Diploma de 8,0 írásbeli vizsga vagy végzős
# 1. § / Schulen / Certificate)
Bulgária Diploma Za Zavarasheno Sredno 5 Ausztria 2 Csehország Maturita 73% vagy 2 Spanyolország Título de Bachiller / Bachillerato 8 Írország Irish Leaving Certificate H2 Litvánia Brandos Atestatas (Maturity 85% European Baccalaureate European Baccalaureate 8 ai) a fentiek hiányában az Egyetem által szervezett felvételi vizsga. Az eredményekkel kapcsolatban felmerülő vizsgálatot az illetékes szakfelelős vagy az általa kijelölt ügyintéző végzi el. b) Amennyiben a felvételiző rendelkezik az aa)–ah) pontokban meghatározottak valamelyikével, az 100 felvételi pont. c) Az ai) pont alapján a felvételi vizsgával minimum 56 pontot kell és maximum 100 pontot lehet szerezni. d) Amennyiben a felvételiző (2) bekezdés szerinti nyelvtudása megfelelő, de az ah) pont szerinti matematika felvételi vizsgán nem éri el az 56 pontot, nem nyerhet felvételt. (4) A társadalomtudomány képzési területen az (2) bekezdésen túlmenően meghatározott további felvételi követelmények: a) A szóbeli felvételi vizsgával minimum 56 pontot kell és maximum 100 pontot lehet szerezni. b) Amennyiben a felvételiző (2) bekezdés szerinti nyelvtudása megfelelő, de az a) pont szerinti szóbeli felvételi vizsgán nem éri el az 56 pontot, nem nyerhet felvételt. (5) A filozófia, politika, gazdaság alapképzési szak esetében a (2)–(3) bekezdésben meghatározott felvételi követelményeket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a gazdaságtudományok és informatika képzési területen meghatározott matematika felvételi követelményeket és a társadalomtudományok képzési területen meghatározott szóbeli felvételi követelményeket is teljesíteni kell a jelentkezőknek azzal, hogy a felvételi vizsgákon a felvételi pontok 50–50%-os súllyal számítanak. (6) A felvételi vizsga módját és időtartamát szakonként a szakfelelős határozza meg, amelyről a vizsgabehívóban a felvételizőt tájékoztatni kell és amelynek az Egyetem honlapján történő közzétételéért a Kommunikáció a felelős. Mesterképzésre jelentkezőkre vonatkozó felvételi követelmények Stipendium Hungaricum és Diaszpóra ösztöndíjra jelentkezők részére
# 2. § / Schulen / Certificate)
2. § (1) Külföldi állampolgárok számára idegen nyelven hirdetett mesterképzési szakra az vehető fel, aki legalább alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, és megfelel a Felvételi szabályzatban és jelen rendelkezésben meghatározott egyéb intézményi felvételi követelményeknek, valamint a Tempus Közalapítvány követelményeinek. (2) Mesterképzésre meghatározott további intézményi felvételi követelmények: a) belső írásbeli felvételi teszt eredménye alapján legalább 50%-os teljesítményt ér el, és – amennyiben az adott szakon van – a szóbeli felvételi vizsgán maximálisan szerezhető felvételi pontok legalább 50%-át megszerzi, valamint a felvételi eljárás során összesen (többletpontokkal együtt) legalább 65 felvételi pontot ér el, továbbá b) az a) pont szerinti belső írásbeli felvételi teszt kiváltható ba) legalább jó/B (ECTS) minősítésű kiemelten elismert felsőfokú oklevéllel, vagy szakirányú továbbképzésen szerzett oklevéllel bb) érvényes nemzetközi teszttel, amelynek eredménye legalább GMAT 500 pont, vagy GRE 300 pont, vagy NMAT 150 pont, vagy GMAT FE 485 pont, vagy CAT 80 percentilis. c) kiemelten elismert felsőfokú oklevél: mesterképzési felvételi eljárásban: ca) AACSB vagy EQUIS intézményi akkreditáció során elnyert és érvényes akkreditációval rendelkező egyetemen, vagy cb) CEMS-tag egyetemen vagy cc) azon QS társadalomtudományi és gazdálkodási szakterületi rangsor (“QS World University Rankings by Subject: Social Sciences & Management”) első 400 helyén feltüntetett intézményben szerzett felsőfokú végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél, amely annak a tanévnek az első napján érvényes, amelyben a felvételi eljárás elindul. d) belső írásbeli felvételi teszt: az egyes – jelen rendelkezésben meghatározott – mesterképzési szakok számára az Egyetem által szervezett írásbeli felvételi vizsga, amely egy angol nyelvű bemeneti kompetenciamérés és amelynek két típusa van: „A” típus: a kvantitatív és kvalitatív elemzési készségeket, logikus gondolkodást/adatértelmezést, valamint a nyelvi készségeket méri, „B” típus: logikus gondolkodást/adatértelmezést, valamint a nyelvi készségeket méri; e) nemzetközi teszt: nemzetközileg elfogadott, angol nyelvű bemeneti kompetenciamérés, mely a kvantitatív és kvalitatív elemzési készségeket, logikus gondolkodást, illetve a nyelvi készségeket méri. f) Jelen rendelkezésben mesterképzésben elfogadott nemzetközi tesztek: NMIMS Management Aptitude Test (a továbbiakban: NMAT), Graduate Management Admission Test (a továbbiakban: GMAT), Graduate Record Exam (a továbbiakban: GRE), Graduate Management Admission Test Focus Edition (a továbbiakban: GMAT FE), Common Admission Test (a továbbiakban: CAT). (3) Összesen 100 felvételi pont szerezhető. A pontszámításra vonatkozó részletes
# 2. § / Schulen / Certificate)
szabályokat jelen rendelkezés tartalmazza. (4) A belső írásbeli felvételi teszten legalább 30 pontot kell és legfeljebb 60 pontot lehet elérni. A belső írásbeli teszten 29 vagy annál kevesebb pontot elérő jelentkező belső írásbeli teszt eredménye nulla (0) pont. A belső írásbeli felvételi vizsga javítására, megismétlésére az adott felvételi eljárásban nincsen lehetőség. (5) Amennyiben a jelen rendelkezés az adott szaknál nem tartalmaz szóbeli felvételi vizsgát a belső írásbeli felvételi teszten szerzett pontszám átszámításra kerül 90 pontos rendszerbe. Az átszámított pontok meghatározását ezen rendelkezés tartalmazza. (6) A szóbeli felvételi vizsgán legalább 15 pontot kell és legfeljebb 30 pontot lehet elérni. Szóbeli felvételi vizsgán 14 vagy annál kevesebb pontot elérő jelentkező szóbeli felvételi vizsga eredménye nulla (0) pont, az adott szakra vonatkozó felvételi vizsgája érvénytelen akkor is, ha a többi felvételi vizsgarészen eléri a meghatározott minimum pontszámot. A szóbeli felvételi vizsga javítására, megismétlésére az adott felvételi eljárásban nincsen lehetőség. (7) A mesterképzésre történő felvételhez kapcsolódó nemzetközi teszt eredmények felvételi pontra történő átszámításának szabályait jelen rendelkezés tartalmazza. (8) A mesterképzésre az Egyetem szakonként eltérő, 65 pontnál magasabb felvételi ponthatárt is megállapíthat a rendelkezésre álló kapacitás és a felvételi összpontszámok rangsora alapján. (9) Amennyiben a jelentkező a pontszámításhoz szükséges dokumentumokból többet is feltölt a hiánypótlási határidőig, úgy a felvételi pontok számítása a legjobb eredményt tartalmazó dokumentum alapján történik. (10) A kiemelten elismert oklevél minősítése az alábbi pontozással feleltethető meg felvételi pontként: a) jeles, kiváló, kitüntetéses (5)/A(ECTS) és summa cum laude minősítés: 60 pont, vagy az (5) bekezdés alapján 90 pont. b) jó (4)/B(ECTS) minősítés és cum laude minősítés: 50 pont, vagy az (5) bekezdés alapján: 75 pont. c) közepes (3) minősítés, elégséges (2) minősítés és rite minősítés nem feleltethető meg felvételi pontként. (11) Amennyiben a jelentkező külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított kiemelten elismert oklevéllel rendelkezik, a felvételi pontok meghatározásához az alábbi átváltási szabályokat alkalmazza az Egyetem: ECTS értékelési skála Helyi értékelési skála
# 2. § / D 2 Elégséges / E 2 Elégséges
(12) Amennyiben a külföldi kiemelten elismert oklevél esetében a kiemelten elismert felsőfokú oklevél minősítése nem a (11) bekezdés szerinti ECTS értékelési skála szerint történik, a felvételi pontok meghatározásához az átváltási szabályokat az illetékes kreditátviteli bizottság saját hatáskörben állapítja meg. (13) Amennyiben a külföldi kiemelten elismert oklevél esetében a kiemelten elismert felsőfokú oklevél nem tartalmazza az oklevél minősítését, a minősítésről az oklevél átlaga alapján – ennek hiányában a transcript vagy oklevélmelléklet adatai alapján kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag számításával a kerekítés szabályainak megfelelően (két tizedesjegyre kerekítve) – alapján az illetékes dékán dönt. (14) Abban az esetben, ha a jelentkező nem jelenik meg a felvételi vizsgán, vagy több részből (pl. írásbeli, szóbeli) álló felvételi vizsga esetében, ha a jelentkező bármely vizsgarészen nem jelenik meg – beleértve azt is, ha nem tesz belső írásbeli felvételi tesztet vagy az azt kiváltó kiemelten elismert oklevelet vagy nemzetközi tesztet, illetve annak eredményét nem tölti fel határidőre, úgy a felvételi vizsga érvénytelen. (15) Mesterképzésben a szóbeli felvételi vizsgán – ide nem értve a Master of Business Administration és nemzetközi MBA mesterképzési szakok felvételi vizsgáját – a megszerezhető felvételi pontok 50%-át el nem érő jelentkező felvételi vizsgája érvénytelen. (16) A határidőként a jelen rendelkezésben meghatározott határidőket kell érteni, továbbá a dokumentumokat a Tempus Közalapítvány felvételi rendszerébe kell feltölteni. (17) Minden szak esetében maximum 10 többletpont adható az alábbiak szerint: a) abban az esetben, ha a jelentkező a Tempus Közalapítvány felvételi rendszerébe a nemzetközi teszt eredményét a jelen rendelkezésben meghatározott megadott időpontig feltölti, az elkötelezettségre – mint többletteljesítményre vonatkozóan – maximális pont 10 pont adható. (18) A nemzetközi Master of Business Administration (MBA) mesterképzési szak esetében a felvételi követelmény és a felvételi pontszámítás módja a fentiektől eltérő, melyet a következő táblázat tartalmaz: Szak neve Előfeltétel Bekérendő dokumentumok Szóbeli Ra
# 2. § / vállalkozás 60 pont 30 pont / teszt „A” 90 pont
nemzetközi képzési és kimeneti X X esszé, X n Master of követelmények munkatapasztalatbeszélgeté Business szerint, továbbá 3 igazolás, (korábbi Administration év releváns diploma és mellékletei (MBA) szakterületen (transcript) – angol A meghatározott dokumentumokat a Tempus Közalapítvány felvételi rendszerébe kell feltölteni. (19) Felvételi vizsga követelmények képzési terület Szak neve Felvételi vizsga típusa GAZD agilis vállalkozás belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD általános menedzsment belső írásbeli felvételi nincs GAZD design, üzlet, belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD digitális innováció belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD egészség-gazdaságtani belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD fenntarthatósági belső írásbeli felvételi Motivációs és INFO gazdaságinformatikus belső írásbeli felvételi nincs GAZD belső írásbeli felvételi Szakmai tételsor,
# 2. § / projektmenedzsment teszt „A” alkalmassági beszélgetés / 60 pont 30 pont
GAZD globális belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD haladó belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD innováció és vállalkozás belső írásbeli felvételi nincs GAZD klímapolitika és belső írásbeli felvételi Motivációs és TÁRS kommunikációés belső írásbeli felvételi nincs GAZD közgazdálkodás és belső írásbeli felvételi tárgya: közpolitikai GAZD közgazdasági elemző belső írásbeli felvételi tárgya: közgazdasági GAZD közösségi kormányzás belső írásbeli felvételi tárgya: közpolitikai GAZD marketing belső írásbeli felvételi nincs GAZD nemzetközi gazdaság és belső írásbeli felvételi tárgya: nemzetközi GAZD nemzetközi sportüzlet belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD nemzetközi számvitel és belső írásbeli felvételi nincs TÁRS nemzetközi belső írásbeli felvételi tárgya: Aktuális GAZD pénzügy belső írásbeli felvételi tárgya: vállalati TÁRS politikai gazdaságtan belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD stratégiai belső írásbeli felvételi Motivációs és (20) A belső írásbeli felvételi teszt alapján adható pontok 90 pontos rendszerbe történő átváltása, valamint a belső írásbeli felvételi teszt kiváltásra vonatkozó nemzetközi teszt (GMAT, GRE, NMAT, GMAT FE, CAT) alapján adható pontok mesterképzésben: a) Belső írásbeli felvételi teszt alapján adható pontok: Belső írásbeli felvételi teszt Írásbeli felvételi pont Írásbeli felvételi pont eredménye (azon szakok esetében, ahol van (azon szakok esetében, ahol
# 2. § / 0–79 0 0 / szabályok
b) NMAT: NMAT teszt eredmény Írásbeli felvételi pont (azon Írásbeli felvételi pont (azon c) GMAT: GMAT teszt eredmény Írásbeli felvételi pont Írásbeli felvételi pont 711–800 60 90 d) GMAT FE: GMAT FE teszt eredmény Írásbeli felvételi pont Írásbeli felvételi pont 646–805 60 90 e) GRE: GRE teszt eredmény Írásbeli felvételi pont Írásbeli felvételi pont f) CAT (Common Admission Test vizsgarendszer) CAT teszteredmény (percentilis) Írásbeli felvételi pont (azon Írásbeli felvételi pont (azon Írásbeli, szóbeli felvételi vizsga szervezésére, lebonyolítására vonatkozó
# 3. § / 0–79 0 0 / szabályok
3. § (1) Az Egyetem az írásbeli és a szóbeli felvételi vizsgát maga szervezi meg. (2) A felvételi vizsgák tematikájával kapcsolatos tudnivalókról a tartalmi szabályozás meghatározásáért a dékán felel. (3) A vizsga lebonyolítását ezen rendelkezésben meghatározott ütemezés szerint az illetékes dékán szakmai felügyeletével a Kommunikáció, valamint az illetékes dékán szakmai felügyeletével és a szakfelelős szakmai irányításával az intézetek és a felvételi bizottságok végzik. (4) A szakfelelős felelőssége a Felvételi szabályzat és ezen rendelkezés szerinti tartalmi elvárások meghatározása, valamint a vizsga tartalmának kialakítása, a felvételi bizottságok feladata a felvételi vizsgák lebonyolítása. (5) Az Egyetem jogosult az írásbeli és szóbeli felvételi vizsga során AI alapú rendszert használni. (6) Belső írásbeli felvételi teszt a) A mesterképzéses felvételi eljárásban az írásbeli felvételi vizsga egy online írásbeli vizsga. b) A belső írásbeli felvételi teszt időtartama: 100 perc. c) Az online írásbeli vizsga teljesítéséhez szükséges informatikai feltételeket a jelentkezőnek kell biztosítani. d) Amennyiben a vizsgára jelentkezés, a vizsga során, bármely technikai probléma merül fel, és az nem az Egyetem érdekkörébe tartozik, a technikai problémáért az Egyetem nem vállal felelősséget. e) Az online írásbeli vizsga során kizárólag az Egyetem által használt alkalmazáson keresztül biztosított vizsgadolgozaton lehet dolgozni, egyéb eszköz igénybevételének lehetőségéről a vizsga megkezdése előtt a jelentkezőt tájékoztatni kell. f) Az online írásbeli vizsgáról a vizsgázók részére részletes tájékoztató készül, melyet a jelentkezők részére elérhetővé kell tenni. g) Az online írásbeli vizsga automatizált, tesztrendszer alapú, a vizsgázók számára – a teszt módszertana és mechanizmusa miatt – nem biztosított a betekintés lehetősége. h) Az online írásbeli vizsga eredményét az írásbeli vizsga javítását követő 7 munkanapon belül Tempus Közalapítvány felvételi rendszerébe kell rögzíteni. i) Az online írásbeli felvételi vizsga felvételi pontszáma a vizsga megírásának dátumától számított további 2 felvételi eljárásban használható fel abban az esetben, ha az online írásbeli felvételi vizsga követelményei nem változnak. (7) Matematika írásbeli felvételi vizsga a) Az alapképzéses felvételi eljárásban az írásbeli felvételi vizsga egy online írásbeli vizsga. b) A belső írásbeli felvételi teszt időtartama: 100 perc. c) Az online írásbeli vizsga teljesítéséhez szükséges informatikai feltételeket a jelentkezőnek kell biztosítani. d) Amennyiben a vizsgára jelentkezés, a vizsga során, bármely technikai probléma merül fel, és az nem az Egyetem érdekkörébe tartozik, a technikai problémáért az Egyetem nem vállal felelősséget. e) Az online írásbeli vizsga során kizárólag az Egyetem által használt alkalmazáson
# 3. § / 0–79 0 0 / szabályok
keresztül biztosított vizsgadolgozaton lehet dolgozni, egyéb eszköz igénybevételének lehetőségéről a vizsga megkezdése előtt a jelentkezőt tájékoztatni kell. f) Az online írásbeli vizsgáról a vizsgázók részére részletes tájékoztató készül, melyet a jelentkezők részére elérhetővé kell tenni. g) Az online írásbeli vizsga automatizált, tesztrendszer alapú, a vizsgázók számára – a teszt módszertana és mechanizmusa miatt – nem biztosított a betekintés lehetősége. h) Az online írásbeli vizsga eredményét az írásbeli vizsga javítását követő 7 munkanapon belül Tempus Közalapítvány felvételi rendszerébe kell rögzíteni. i) Az online írásbeli felvételi vizsga felvételi pontszáma a vizsga megírásának dátumától számított további 2 felvételi eljárásban használható fel abban az esetben, ha az online írásbeli felvételi vizsga követelményei nem változnak. (8) Szóbeli vizsga a) A szóbeli felvételi vizsgák személyes megjelenést nem igénylő online zajló vizsgák az Egyetem által meghatározott platformon keresztül. b) Szóbeli vizsgák időtartama: 10–30 perc az adott szak felkészülési segédlete szerint. c) Az online szóbeli vizsga teljesítéséhez szükséges informatikai feltételeket a jelentkezőnek kell biztosítani. d) Amennyiben a vizsgára jelentkezés, a vizsga során, bármely technikai probléma merül fel, és az nem az Egyetem érdekkörébe tartozik, a technikai problémáért az Egyetem nem vállal felelősséget. e) Az online szóbeli vizsgáról a vizsgázók részére részletes tájékoztató készül, melyet a jelentkezők részére elérhetővé kell tenni. f) Az online szóbeli vizsga eredményét a szóbeli vizsga időszakot követő 7 munkanapon belül a Tempus Közalapítvány felvételi rendszerébe kell rögzíteni. g) Az online szóbeli felvételi vizsga eredménye a vizsga dátumától számított 2 felvételi eljárásban használható fel abban az esetben, ha a szóbeli felvételi vizsga követelményei nem változnak. h) A szóbeli felvételi vizsgák lebonyolítására felvételi bizottságo(ka)t (továbbiakban: Bizottság(ok)) kell létrehozni, melyeket szakonként kell összeállítani. A Bizottságok elnökét és tagjait az illetékes szakfelelős jelöli ki. A Bizottságnak – beleértve az elnököt is – legalább két (2) tagja van, elnöke az Egyetem oktatói/kutatói/tanári munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja. A Bizottság tagjának óraadó oktató vagy doktorandusz hallgató is felkérhető. A Bizottságokba a Hallgatói Önkormányzat – az illetékes szakfelelős jelzése alapján – egy-egy (1–1) mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgatót delegálhat, azonban a felvételi vizsga a Hallgatói Önkormányzat delegáltja nélkül is érvényesen lebonyolítható. A Bizottság ügyviteli feladatait az elnök által kijelölt tag látja el. i) A Bizottságok működésének a szabályait az elnök határozza meg figyelemmel arra, hogy – A vizsga a képzés nyelvén zajlik és az üléseket az elnök hívja össze és vezeti.
# 3. § / 0–79 0 0 / szabályok
– A tagok az ülésen nem helyettesíthetők. Amennyiben egy tag nem tud részt venni a felvételi vizsgán, az illetékes szakfelelős új tagot jelöl és a változásról tájékoztatja a Kommunikációt. – A Bizottság akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van azzal, hogy a Hallgatói Önkormányzat delegáltjának távolléte nem akadálya a felvételi eljárás érvényes lebonyolításának. – A Bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza azzal, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. j) A Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készíthető papíralapon vagy elektronikus dokumentum formájában is vagy elektronikus felületen való rögzítés révén is. A jegyzőkönyv elkészítéséért az elnök felelős. Az elnök hivatalos egyetemi e-mail-címéről küldi meg a jegyzőkönyvet a kommunikációs főigazgató által kijelölt Kommunikáció ügyintéző hivatalos egyetemi e-mail-címére. A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke írja alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a Bizottság döntéseit. A jegyzőkönyveket a Kommunikáció részére a felvételi vizsgát követő öt (5) munkanapon belül papíralapon át kell adni vagy jelen bekezdés szerinti módon meg kell küldeni. k) A Bizottság elnöke felelős a Bizottság munkájának jogszerűségéért és szakszerűségéért. (9) A nemzetközi tesztek időtartama, lebonyolításának szabályai az adott nemzetközi tesztet üzemeltető oldalán található. (10) A fogyatékossággal élő jelentkező kérelmet nyújthat be, amelyben kérheti a fogyatékosságára tekintettel indokolt speciális vizsgalehetőség igénybevételét. A kérelmet legkésőbb a jelentkezőt érintő vizsga időpontja előtti 15. munkanapig kell benyújtani és mellékelni kell a fogyatékosságot igazoló, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Vhr.) meghatározott szakértői véleményt. – A kérelem tárgyában a Fogyatékosügyi Bizottság dönt, és döntésével engedélyezheti: a) a vizsga időtartamának maximum 30%-kal történő meghosszabbítását, b) segédeszköz használatát, c) a jelentkező elkülönített vizsgaterembe történő beosztását, d) a vizsga módjának megváltoztatását. – Az előzőekben leírtaktól eltérő speciális vizsgalehetőség nem biztosítható. – Amennyiben a felvétel feltételéül nyelvvizsga követelmény került előírásra, és a felvételi vizsga teljesítése alóli mentességről a fogyatékossággal élő jelentkező kérelme alapján a dékán dönt. A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. (11) Szabálytalanságok kezelése a) Online írásbeli vizsga esetén a vizsgát felügyelő személy amennyiben szabálytalanságot észlel, arról haladéktalanul feljegyzést készít. b) Amennyiben a javítás során a javító megállapítja, hogy felmerül annak gyanúja, hogy a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a szabálytalanság tényéről részletes
# 3. § / 0–79 0 0 / szabályok
feljegyzést készít, amelyet aláírásával hitelesít, ezt követően haladéktalanul értesíti a Kommunikáció által kijelölt személyt és a feljegyzést átadja részére. c) Szóbeli vizsga során felmerülő szabálytalanság esetén is folytathatja a jelentkező a vizsgát, de előzetesen a jelentkezőt nyilatkoztatni kell a szabálytalanság kérdésében annak tudomásulvételéről, elismeréséről, és a vizsgázó nyilatkozatát bele kell foglalni a feljegyzésbe. d) Szabálytalanság gyanúja esetén az illetékes dékán a teremfelügyelő/felvételi bizottság/vizsgát felügyelő egyéb személy bejelentése, feljegyzése hiányában hivatalból is elrendelheti a feltételezett szabálytalanság kivizsgálását. e) Az illetékes dékán a Kommunikáció által kijelölt személlyel és a Jog és Beszerzés (továbbiakban: JB) vezetőjével együttműködve a vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a bejelentést. f) Amennyiben az illetékes dékán megállapítja a szabálytalanságot, akkor a felvételi vizsgát érvénytelennek kell minősíteni és úgy kell tekinteni, mintha a felvételiző a vizsgán saját döntése alapján nem vett volna részt. g) Amennyiben a vizsgázó tapasztal szabálytalanságot az Egyetem részéről, úgy azt a Kommunikáció felé a felvételi jelentkezés során megadott e-mail-címéről küldött üzenet formájában jelezheti. A Kommunikáció által kijelölt személy az illetékes dékánnal és a JB vezetőjével együttműködve a bejelentést haladéktalanul kivizsgálja. h) A szabálytalanság tényéről és következményeiről az illetékes dékán határozatban dönt. i) Amennyiben az Egyetem részéről elkövetett szabálytalanságot bármely egyetemi munkatárs észleli, annak tényét bejelenti az illetékes dékánnak. Az illetékes dékánnal a Kommunikáció által kijelölt személy és a JB vezetője a szabálytalanság gyanúját haladéktalanul kivizsgálja. Amennyiben arra lehetőség van, a jelentkezőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szabálytalanság nem következett volna be, egyéb esetben a jogszabályi keretek – elsősorban határidők között – biztosítani kell számára, hogy a vizsgát ismételten, immáron szabályosan teljesíteni tudja. Amennyiben a vizsga megismétlésére nincs lehetőség vagy az illetékes dékán nem tartja indokoltnak, akkor az illetékes dékán saját hatáskörben dönt a vizsgaértékelés megfelelő korrigálásáról. Ez esetben a szabálytalanságot feljegyzésben kell rögzíteni, és amennyiben a jelentkező az illetékes dékán döntésével sem nyer felvételt az Egyetemre, akkor a szabálytalanság tényéről a jelentkezőt a feljegyzés másolati példányának megküldésével értesíteni kell. Az értesítés alapján a jelentkező újbóli kivizsgálást kérhet. j) A határozatot a jelentkező felvételi jelentkezés során megadott e-mail-címére kell megküldeni a jelentkezőnek. k) Az illetékes dékán szabálytalanság tárgyában hozott döntése elleni jogorvoslatra a határozat kézhezvételét követő 5 napon belül van lehetőség. A jogorvoslati kérelmet
# 3. § / szabályok / Előzetes kreditelismerési eljárás
a Kommunikáció által kijelölt személy részére kell megküldeni, aki haladéktalanul továbbítja azt a Hallgatói Felülbírálati Bizottság részére. A jogorvoslat tárgyában a Hallgatói Felülbírálati Bizottság a jogorvoslati kérelem beérkezését követő öt (5) munkanapon belül dönt. Az eredményről értesíti a vizsgázót, az illetékes dékánt és a Kommunikáció által kijelölt személyt.
# 4. § / szabályok / Előzetes kreditelismerési eljárás
4. § (1) A mesterképzési szakra jelentkezők esetén, ha a felsőoktatási szakképzések, az alapés mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló hivatalos miniszteri kiadvány, az Nftv. 15. § (1a) bekezdése és a Vhr. 21/F. §-a szerinti képzési és kimeneti követelmények (továbbiakban: KKK), valamint az illetékes Kreditátviteli Bizottságok határozatai a mesterképzésbe történő belépéshez szükséges kreditek meghatározására vonatkozó előzetes kreditelismerésben befogadható kreditekről (továbbiakban: KÁB határozat) előírja, előzetes kreditelismerési eljárást kell lefolytatni. (2) A KKK és a KÁB határozata tartalmazza, hogy egy adott mesterképzésbe történő belépésnél mely alapképzésben szerzett szakok fogadhatók el előzményként. Az előzményként elfogadott szakok három csoportra oszthatók: a) teljes kreditérték-beszámítással figyelembe vehető szakok, b) a KKK-ban a szaknál meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető szakok, c) a KKK-ban a szaknál meghatározott kreditek teljesítésével figyelembe vehető minden egyéb szak. (3) Azon mesterképzési szakra felvételiző, aki a (2) bekezdés a) pontja szerinti szakon szerzett alapfokozatot tanúsító oklevelet, külön előzetes kreditelismerési vizsgálat nélkül, oklevelének és a jelentkezéshez szükséges egyéb dokumentumainak benyújtásával jelentkezhet, vagyis az ő esetében nem kell előzetes kreditelismerési eljárást lefolytatni. Ezen jelentkezőnek tehát nem kell előzetes kreditelismerési kérelmet benyújtania. (4) Azon mesterképzési szakra felvételiző esetében, aki (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szakon szerzett oklevelet, előzetes kreditelismerési eljárást kell lefolytatni. A jelentkező kérelmére az illetékes Kreditátviteli Bizottság (továbbiakban: KÁB) a szakfelelős bevonásával megvizsgálja, hogy a korábban megszerzett kreditjei alapján mesterképzésbe való belépéshez szükséges, a korábbi tanulmányok vagy azzal egyenértékű nem formális, informális tanulás során megszerzett tudásnak vagy munkatapasztalatnak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján az adott mesterképzési szakon hány kredit ismerhető el, továbbá szükség szerint többletkreditek teljesítését írja elő. Az előírt többletkreditet a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint meg kell szerezni, ennek határidejéről a jelentkezőt az előzetes kreditelismerési határozatban tájékoztatni kell. (5) Amennyiben a KKK-ban a szaknál a mesterképzésre történő belépés/felvétel feltételéül nincs meghatározva teljesítendő kredit, a (2)–(4) bekezdésekben foglaltakat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni: a) az illetékes KÁB határozata tartalmazza azt, hogy a kreditek megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján mennyi kreditet kér a tanulmányok elvégzéséhez szükséges, az egyes területekről korábban megszerzett ismeretekből,
# 4. § / szabályok / Előzetes kreditelismerési eljárás
kompetenciákból, b) a KKK-k a szakokat – a (2) bekezdésben foglaltak három csoporttól eltérően – két csoportra, előzményként elfogadott szakokra, valamint a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján vizsgálandó szakokra osztja. Az előzményként elfogadott szakokra vonatkozóan a (3) bekezdésben foglaltakat, míg a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján vizsgálandó szakokra vonatkozóan a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (6) Az előzetes kreditelismerési eljárást mind magyar felsőoktatási intézményben szerzett, mind külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén el kell végezni. A kettősvagy többes oklevelet adó képzésre (double degree, multiple degree) vonatkozó felvételi eljárásban a kreditelismerés automatikus döntéssel is történhet. (7) Az előzetes kreditelismerési eljárás a jelentkező benyújtott jelentkezésével kezdeményezi. (8) A kérelemhez az Egyetem által meghatározott elektronikus jelentkezési felületen a következő mellékleteket kell benyújtani: a) a kiállító felsőoktatási intézmény által hitelesített leckekönyvkivonatot vagy oklevélmellékletet, b) informális tudás, munkatapasztalat elismerése iránti kérés esetén az ezek igazolására szolgáló dokumentumokat. (9) A bírálat meghozatalához szükség esetén a KÁB bekérheti az elvégzett tantárgyak magyar vagy angol nyelvű hitelesített tantárgyi leírását is. (10) Amennyiben a felvételiző az Egyetem több szakjára is jelentkezik, minden szakra vonatkozóan fel kell töltenie az adott szakra vonatkozó mellékleteket abban az esetben, ha ezek eltérnek. (11) A kérelem mellékleteit a meghatározott elektronikus felületen a KÁB által meghatározott időpontig kell feltölteni. (12) Az előzetes kreditelismerésre vonatkozó részletes szabályokat az illetékes dékán határozza meg, amelyet az Egyetem honlapján közzé kell tenni. A szakmai tartalmakért az illetékes dékán, a közzétételért a Kommunikáció a felelős. (13) Az előzetes kreditelismerést – a szakfelelős véleményének kikérése mellett – az illetékes KÁB végzi azzal, hogy a bizottság hatáskörét a bizottság elnökére ruházhatja. A KÁB munkáját a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban és az ügyrendjében foglaltak szerint végzi. (14) Az előzetes kreditelismerési eljárás során az illetékes kreditátviteli bizottság megállapítja, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény rendelkezései alapján kiadott okleveleket a többciklusú képzési rendszerben induló képzésekben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be az Egyetem. Az előzetes kreditelismerési eljárást el kell végezni, függetlenül attól, hogy a jelentkező a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai során kreditrendszerű képzésben vagy nem kreditrendszerű képzésben vett részt. (15) Az előzetes kreditelismerésről az illetékes KÁB – legkésőbb a (11) bekezdésben
# 4. § / szabályok / Előzetes kreditelismerési eljárás
meghatározott határidőtől számított tíz (10) munkanapon belül – dönt. A döntést határozatba foglalva eljuttatja a Kommunikáció részére, amelyet a Kommunikáció a jelentkező elektronikus levelezési címére küld meg. Felvételt nyert jelentkezők esetén a Kommunikáció hivatalos bejegyzésként rögzíti a határozatot az erre szolgáló elektronikus rendszerben. (16) Az előzetes kreditelismerési határozat kizárólag az adott tanévben induló képzésekre vonatkozó felsőoktatási felvételi eljárásokban a határozatban megadott mesterképzési szakra használható fel. (17) Az előzetes kreditelismerés ügyében hozott döntés ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, azt a jelentkező a felvételi határozat elleni fellebbezésben támadhatja meg. Külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerése
# 5. § / Előzetes kreditelismerési eljárás / Az eljárás
5. § (1) Annak a jelentkezőnek, aki a felvételi eljárás során benyújtott középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványát/felsőfokú végzettségét igazoló oklevelét külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi oktatási intézményben szerezte, annak a felvételi eljárás mellett kezdeményeznie kell a középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítvány/felsőfokú végzettséget igazoló oklevél továbbtanulási célú elismerését (a továbbiakban: elismerési eljárás) is. (2) Az elismerési eljárás során az Egyetem a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja. (3) Az elismerési eljárás szabályait a külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismeréséről szóló vezetői bizottsági rendelkezés tartalmazza.
# 6. § / Előzetes kreditelismerési eljárás / Az eljárás
6. § (1) A jelentkező, jelen felvételi időszak alatt csak egyszer tehet “A” és egyszer “B” típusú írásbeli felvételi vizsgát, továbbá azonos képzésre vonatkozóan, csak egyszer tehet szóbeli felvételi vizsgát. Szóbeli felvételi vizsgára a jelentkező abban az esetben kerül behívásra, ha az írásbeli felvételi vizsgát sikeresen teljesítette, vagy megfelelő kiváltó dokumentummal rendelkezik. A Stipendium Hungaricum és Diaszpóra ösztöndíjra jelentkezés során tett írásbeli és szóbeli vizsga eredménye, esetleges önköltséges képzésre való jelentkezésnél is érvényes, a vizsga nem ismételhető. (2) A Stipendium Hungaricum és a Diaszpóra ösztöndíjra pályázó jelentkező a Tempus Közalapítvány (továbbiakban: TKA) által kezelt jelentkezési felületen túl, további – maximum 5 képzést jelölhet meg – jelentkezést adhat le az Egyetem által kezelt jelentkezési felületen olyan képzésekre, amelyeket a TKA rendszerében nem jelölt meg, vagy megjelölt ugyan és sikeresen teljesítette annak felvételi követelményeit, de a TKA-tól elutasító döntést kapott. (3) A Stipendium Hungaricum és a Diaszpóra ösztöndíjra pályázó jelentkezők, akiket a küldő országok nem nomináltak, a (2) pontban meghatározott számú jelentkezést adhatnak le az Egyetem által kezelt jelentkezési felületen legkésőbb 2026. május 25-ig (vízumköteles országokból érkezők), nem vízumköteles jelentkezők 2026. augusztus 13-ig. (4) A többletteljesítményre vonatkozóan a maximális 10 pont abban az esetben ítélhető meg, ha a jelentkező az 2. § (15) a) bekezdésben meghatározottakat 2026. április 1-ig teljesíti.
# 7. § / Az eljárás 16 / Ütemezés 17
7. § ssz. felelős Tempus meghirdetés, Tempus meghirdetés 15 A szakfelelősök elküldik szakfelelős 2026.03.31 2026.04.02 2026.03.31 2026.04.02 a Kommunikáció részére a jelentkezők számára a szóbeli vizsgaidőpontokat az online vizsga felületek előkészítéséhez (Skype, Moodle, Teams elérési link) és a jelentkezők tájékoztatáshoz.) 13/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 központitól eltérő intézményi felvételi eljárásra vonatkozó felvételi követelmények alapképzés, mesterképzés Stipendium Hungaricum, Diaszpóra ösztöndíjra jelentkezők részére 2026. évi felvételi eljárás 1 Preambulum 1 Hatály 1 Felvételi követelmények 1 KÖZPONTITÓL ELTÉRŐ INTÉZMÉNYI FELVÉTELI ELJÁRÁS 1 Írásbeli, szóbeli felvételi vizsga szervezésére, Vegyes és záró rendelkezések 20
5/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés a központi felvételi eljárásban alapképzésre, osztatlan képzésre, mesterképzésre jelentkezőkre vonatkozó felvételi követelmények 2026. és 2027. évi felvét
# KÖZPONTI FELVÉTELI ELJÁRÁS / követelmények
központi felvételi eljárásban alapképzésre, osztatlan képzésre, mesterképzésre jelentkezőkre vonatkozó felvételi követelmények 2026. és 2027. évi felvételi eljárásra vonatkozóan 1 A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 1. része a Felvételi szabályzat 7. § alapján az Egyetemre a központi felvételi eljárásban alapképzésre és/vagy osztatlan képzésre, valamint mesterképzésre történő felvételi követelményeket az alábbiak szerint határozom meg. (1) Jelen rendelkezés hatálya a 2026. évi és a 2027. évi felvételi eljárásokra terjed ki. (2) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed mindazon jelentkezőre, aki részt vesz a 2026. évi és a 2027. évi felvételi eljárásban. Alapképzésre és/vagy osztatlan képzésre jelentkezőkre vonatkozó felvételi
# 1. § / D 2 Elégséges / E 2 Elégséges
1. § (1) A Felvételi szabályzatban és a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Fkr.) meghatározott felvételi követelményeken kívül ezen rendelkezés további felvételi követelményeket határozhat meg. (2) Az Egyetem az alapképzésre és osztatlan mesterképzésre történő jelentkezés esetén, amennyiben a jelentkező felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik, és amennyiben a felvételi követelmény középszintű vagy emelt szintű érettségi, úgy a jelentkező korábbi felsőfokú végzettséget tanúsító oklevele alapján az emelt szintű érettségi követelménytől való eltekintéssel is rangsorolja. A pontszámítás abban az esetben lehetséges, amennyiben az oklevélen szerepel a minősítés vagy a jelentkező oklevélátlag-/oklevélminősítés-igazolást (leckekönyvet vagy oklevélmellékletet) is csatol a jelentkezéséhez. (3) Központi felvételi eljárásban a felsőfokú végzettséget igazoló oklevél minősítése az alábbi pontozással feleltethető meg felvételi pontként: – jeles, kiváló, kitüntetéses (5), summa cum laude minősítés 400 pont, – jó (4), cum laude minősítés 360 pont, – közepes (3), rite minősítés 320 pont, – elégséges (2) minősítés 280 pont. (4) Amennyiben a jelentkező külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított oklevéllel rendelkezik, a felvételi pontok meghatározásához az alábbi átváltási szabályokat alkalmazza az Egyetem: ECTS értékelési skála Helyi értékelési skála (5) Amennyiben a külföldi oklevél minősítése nem a (4) bekezdés szerinti ECTS értékelési skála szerint történik, a felvételi pontok meghatározásához az átváltási szabályokat az illetékes kreditátviteli bizottság saját hatáskörben állapítja meg. (6) Amennyiben a külföldi oklevél nem tartalmazza az oklevél minősítését, a minősítésről az oklevél átlaga ennek hiányában a transcript vagy oklevélmelléklet adatai alapján az illetékes dékán a kerekítés szabályainak megfelelően dönt. (7) Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel esetén a felvételi pontok számításához szükséges ötödik tantárgy és ötödik érettségi tárgy, és az érettségi pontok számításához szükséges tantárgyak meghatározása, valamint az intézményi pontok számítása az Fkr. vonatkozó §-ai alapján történik ezen rendelkezésben foglaltak szerint, melyek a következők: (7a) Az Fkr.-ben meghatározottak figyelembevételével a tanulmányi pontok számításához szükséges ötödik tantárgyak köre: 2026. évi központi felsőoktatási felvételi eljárásban Tantárgy megnevezése Informatika
# 1. § / Gazdaság-tudományokképzési terület Társadalom-tudomány / képzési terület képzési terület
Idegen nyelv (második vagy harmadik) X X X albán, angol, angol nyelv, arab, azeri nyelv, beás, bengáli nyelv, bolgár, cigány, cseh, dán, eszperantó, észt nyelv, finn, francia, héber, holland, horvát, horvát-szerb nyelv, japán, kínai, kirgiz nyelv, latin, lengyel, lovári, magyar mint idegen nyelv, német, német nyelv, norvég, ógörög, olasz, orosz, portugál, román, spanyol, svéd, svéd nyelv, szerb, szlovák, szlovén, török, újgörög, ukrán, üzbég nyelv, görög, horvát-szerb Biológia X X X Fizika X X X Kémia X X X Földrajz X X X Informatika X X X Digitális kultúra X X X Filozófia X X X Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek X X X Célnyelvi civilizáció X X X Nemzetiségi népismeret X X X (7b) Az Fkr.-ben meghatározottak figyelembevételével az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül az ötödik érettségi tárgyak köre: 2026. évi központi felsőoktatási felvételi eljárásban Érettségi vizsgatárgyak megnevezése Informatika
# 1. § / Gazdaság-tudományokképzési terület Társadalomtudomány / képzési terület képzési terület
Idegen nyelv – 2. vagy 3. nyelv: ruszin X X X nyelv, szlovén nyelv, cseh nyelv, török nyelv, újgörög nyelv, eszperantó nyelv, portugál nyelv, bolgár nyelv, ukrán nyelv, szlovák nyelv, szerb nyelv, román nyelv, magyar mint idegen nyelv, lengyel nyelv, kínai nyelv, japán nyelv, horvát nyelv, holland nyelv, héber nyelv, finn nyelv, lovári nyelv, beás nyelv, arab nyelv, spanyol nyelv, orosz nyelv, olasz nyelv, német nyelv, francia nyelv, angol nyelv Latin nyelv X X X Fizika X X X Kémia X X X Biológia X X X Földrajz X X X Filozófia X X X Természettudomány X X X Gazdasági ismeretek X X X Digitális kultúra X X X Informatika X X X Társadalomismeret X Európai uniós ismeretek X X X Informatikai ismeretek X X X Közgazdasági ismeretek X X X Kereskedelmi ismeretek X X X Vendéglátóipari ismeretek X X X Turisztikai ismeretek X X X Informatika ismeretek X X X Közgazdaság ismeretek X X X Kereskedelem ismeretek X X X Vendéglátóipar ismeretek X X X Turisztika ismeretek X X X Informatikai alapismeretek X X X Közgazdasági alapismeretek (üzleti X X X gazdaságtan) Közgazdasági alapismeretek (elméleti X X X
# 1. § / gazdaságtan), vendéglátás / közgazdasági-marketing
gazdaságtan) Közgazdasági-marketing alapismeretek X X X Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek X X X Célnyelvi civilizáció: célnyelvi civilizáció, X X X angol célnyelvi civilizáció, célnyelvi civilizáció német, célnyelvi civilizáció német nyelvtan, francia célnyelvi civilizáció, német célnyelvi civilizáció, olasz célnyelvi civilizáció, orosz célnyelvi civilizáció, spanyol célnyelvi civilizáció, szlovák célnyelvi civilizáció Nemzetiségi népismeret (horvát, német, X X X roma/cigány, román, szerb, szlovák, szlovén) (7c) Az Fkr.-ben meghatározottak figyelembevételével az érettségi pontok számítása az alábbiak szerint történik: 2026. évi központi felsőoktatási felvételi eljárásban Szak megnevezése Érettségi pont 1. (érettségi Érettségi pont 2. (érettségi Alkalmazott közgazdaságtan a tantárgyból emelt szintű egy tárgyból középvagy emelt Üzleti adattudomány érettségi kell: szintű érettségi: Gazdasági és pénzügy-matematikai elemzés matematika (E) gazdasági ismeretek, egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol, szerb, szlovák, román, horvát, szlovén, kultúra, történelem, földrajz, természettudomány, idegenforgalom alapismeretek, alapismeretek, informatika ismeretek, informatikai ismeretek, kereskedelem ismeretek, kereskedelmi ismeretek, közgazdaság ismeretek, közgazdasági ismeretek, turisztika ismeretek, turisztikai ismeretek, vendéglátóipar ismeretek, vendéglátóipari ismeretek, Gazdálkodási és menedzsment egy tárgyból emelt szintű egy tárgyból középvagy emelt
# 1. § / gazdasági ismeretek, egy idegen gazdasági ismeretek, egy idegen / ukrán), informatika, digitális ukrán), informatika, digitális
francia, német, olasz, orosz, nyelv (angol, francia, német, spanyol, szerb, szlovák, román, olasz, orosz, spanyol, szerb, horvát, szlovén, ukrán) szlovák, román, horvát, szlovén, történelem (E), kultúra, matematika, történelem, földrajz (E), földrajz, kémia, biológia, fizika, idegenforgalom alapismeretek, alapismeretek, informatika ismeretek, informatikai ismeretek, kereskedelem ismeretek, kereskedelmi ismeretek, közgazdaság ismeretek, közgazdasági ismeretek, turisztika ismeretek, turisztikai ismeretek, vendéglátóipar ismeretek, vendéglátóipari ismeretek, Pénzügy és számvitel a tárgyból középvagy emelt egy tárgyból középvagy emelt szintű érettségi nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol, szerb, szlovák, román, horvát, szlovén, kultúra, történelem, földrajz, kémia, biológia, fizika, idegenforgalom alapismeretek, alapismeretek, informatika ismeretek, informatikai ismeretek, kereskedelem ismeretek, kereskedelmi ismeretek, közgazdaság ismeretek, közgazdasági ismeretek, turisztika ismeretek, turisztikai ismeretek, vendéglátóipar ismeretek, Nemzetközi gazdálkodás egy tárgyból középvagy emelt egy tárgyból középvagy emelt nyelv (angol, francia, német, nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol, szerb, olasz, orosz, spanyol, szerb, szlovák, román, horvát, szlovén, szlovák, román, horvát, szlovén, kultúra, matematika, történelem, kultúra, matematika, történelem, földrajz, kémia, biológia, fizika, földrajz, kémia, biológia, fizika,
# 1. § / filozófia, mozgóképkultúra és filozófia, mozgóképkultúra és / médiaismeret médiaismeret
idegenforgalom alapismeretek, idegenforgalom alapismeretek, alapismeretek, alapismeretek, informatika ismeretek, informatika ismeretek, informatikai ismeretek, informatikai ismeretek, kereskedelem ismeretek, kereskedelem ismeretek, kereskedelmi ismeretek, kereskedelmi ismeretek, közgazdaság ismeretek, közgazdaság ismeretek, közgazdasági ismeretek, közgazdasági ismeretek, turisztika ismeretek, turisztika ismeretek, turisztikai ismeretek, turisztikai ismeretek, vendéglátóipar ismeretek, vendéglátóipar ismeretek, (E) = emelt szintű érettségi Szak megnevezése Érettségi pont Érettségi pont Politikatudományok; egy tárgyból középvagy emelt egy tárgyból középvagy emelt Szociológia; szintű érettségi: szintű érettségi: Nemzetközi tanulmányok; Kommunikáció és egy idegen nyelv, egy idegen nyelv, médiatudomány magyar nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, matematika, társadalomismeret, matematika, társadalomismeret, történelem, fizika, földrajz, történelem, fizika, földrajz, kémia, biológia, informatika, kémia, biológia, informatika, informatikai alapismeretek, informatikai alapismeretek, informatika ismeretek, informatika ismeretek, informatikai ismeretek, informatikai ismeretek, Filozófia, politika, gazdaság egy tárgyból emelt szintű egy tárgyból középvagy emelt
# 1. § / Gazdaság-tudományokképzési terület Társadalom-tudomány / képzési terület képzési terület
egy idegen nyelv (E) magyar egy idegen nyelv, nyelv és irodalom (E), matematika magyar nyelv és irodalom, (E), történelem (E), földrajz (E), matematika, társadalomismeret, filozófia (E) történelem, fizika, földrajz, kémia, biológia, informatika, informatikai alapismeretek, informatika ismeretek, informatikai ismeretek, (E) = emelt szintű érettségi Szak megnevezése Érettségi pont Érettségi pont Gazdaságinformatika egy tárgyból középvagy emelt egy tárgyból középvagy emelt nyelv, német nyelv, olasz nyelv, nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv; spanyol nyelv), orosz nyelv; spanyol nyelv), matematika, fizika, informatika, matematika, fizika, informatika, digitális kultúra, digitális kultúra, természettudomány, kémia, természettudomány, kémia, földrajz, földrajz, alapismeretek; alapismeretek; (üzleti gazdaságtan); (üzleti gazdaságtan); (7d) Az Fkr.-ben meghatározottak figyelembevételével a tanulmányi pontok számításához szükséges ötödik tantárgyak köre: 2027. évi központi felsőoktatási felvételi eljárásban Tantárgy megnevezése Informatika Idegen nyelv (második vagy harmadik) X X X albán, angol, angol nyelv, arab, azeri nyelv, beás, bengáli nyelv, bolgár, cigány, cseh, dán, eszperantó, észt nyelv, finn, francia, héber, holland, horvát, horvát-szerb nyelv, japán, kínai, kirgiz nyelv, latin, lengyel, lovári, magyar mint idegen nyelv, német, német nyelv, norvég, ógörög, olasz, orosz, portugál, román, spanyol, svéd, svéd nyelv, szerb, szlovák, szlovén, török, újgörög, ukrán, üzbég nyelv, görög, horvát-szerb Biológia X X X Fizika X X X Kémia X X X Földrajz X X X Informatika X X X Digitális kultúra X X X Filozófia X X X Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek X X X Célnyelvi civilizáció X X X Nemzetiségi népismeret X X X Fenntarthatóság x x x
# 1. § / Gazdaság-tudományokképzési terület Társadalomtudomány / képzési terület képzési terület
Gazdasági és pénzügyi kultúra x x x Etika x x x (7e) Az Fkr.-ben meghatározottak figyelembevételével az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül az ötödik érettségi tárgyak köre: 2027. évi központi felsőoktatási felvételi eljárásban Érettségi vizsgatárgyak megnevezése Informatika Idegen nyelv – 2. vagy 3. nyelv: ruszin X X X nyelv, szlovén nyelv, cseh nyelv, török nyelv, újgörög nyelv, eszperantó nyelv, portugál nyelv, bolgár nyelv, ukrán nyelv, szlovák nyelv, szerb nyelv, román nyelv, magyar mint idegen nyelv, lengyel nyelv, kínai nyelv, japán nyelv, horvát nyelv, holland nyelv, héber nyelv, finn nyelv, lovári nyelv, beás nyelv, arab nyelv, spanyol nyelv, orosz nyelv, olasz nyelv, német nyelv, francia nyelv, angol nyelv Latin nyelv X X X Fizika X X X Kémia X X X Biológia X X X Földrajz X X X Filozófia X X X Természettudomány X X X Gazdasági ismeretek X X X Digitális kultúra X X X Informatika X X X Társadalomismeret X Európai uniós ismeretek X X X Informatikai ismeretek X X X Közgazdasági ismeretek X X X Kereskedelmi ismeretek X X X Vendéglátóipari ismeretek X X X Turisztikai ismeretek X X X Informatika ismeretek X X X Közgazdaság ismeretek X X X Kereskedelem ismeretek X X X
# 1. § / Gazdaság-tudományokképzési terület Társadalomtudomány / képzési terület képzési terület
Vendéglátóipar ismeretek X X X Turisztika ismeretek X X X Informatikai alapismeretek X X X Közgazdasági alapismeretek (üzleti X X X gazdaságtan) Közgazdasági alapismeretek (elméleti X X X gazdaságtan) Közgazdasági-marketing alapismeretek X X X Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek X X X Célnyelvi civilizáció: célnyelvi civilizáció, X X X angol célnyelvi civilizáció, célnyelvi civilizáció német, célnyelvi civilizáció német nyelvtan, francia célnyelvi civilizáció, német célnyelvi civilizáció, olasz célnyelvi civilizáció, orosz célnyelvi civilizáció, spanyol célnyelvi civilizáció, szlovák célnyelvi civilizáció Nemzetiségi népismeret (horvát, német, X X X roma/cigány, román, szerb, szlovák, szlovén) Fenntarthatóság x x x Közigazgatási ismeretek x x x Közúti és légi közlekedési, szállítmányozási x és logisztikai ismeretek Vasútüzemi közlekedési, szállítmányozási x és logisztikai ismeretek (7f) Az Fkr.-ben meghatározottak figyelembevételével az érettségi pontok számítása az alábbiak szerint történik: 2027. évi központi felsőoktatási felvételi eljárásban
# 1. § / gazdaságtan), vendéglátás / közgazdasági-marketing
Szak megnevezése Érettségi pont 1. (érettségi Érettségi pont 2. (érettségi Alkalmazott közgazdaságtan a tantárgyból emelt szintű egy tárgyból középvagy emelt Üzleti adattudomány érettségi kell: szintű érettségi: Gazdasági és pénzügy-matematikai elemzés matematika (E) gazdasági ismeretek, egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol, szerb, szlovák, román, horvát, szlovén, kultúra, történelem, földrajz, nyelv és irodalom, idegenforgalom alapismeretek, alapismeretek, informatika ismeretek, informatikai ismeretek, kereskedelem ismeretek, kereskedelmi ismeretek, közgazdaság ismeretek, közgazdasági ismeretek, turisztika ismeretek, turisztikai ismeretek, vendéglátóipar ismeretek, vendéglátóipari ismeretek, Gazdálkodási és menedzsment egy tárgyból emelt szintű egy tárgyból középvagy emelt francia, német, olasz, orosz, nyelv (angol, francia, német, spanyol, szerb, szlovák, román, olasz, orosz, spanyol, szerb, horvát, szlovén, ukrán) szlovák, román, horvát, szlovén, történelem (E), kultúra, matematika, történelem, földrajz (E), földrajz, kémia, biológia, fizika, filozófia (E) természettudomány, filozófia, magyar nyelv és irodalom, idegenforgalom alapismeretek, alapismeretek, informatika ismeretek, informatikai ismeretek, kereskedelem ismeretek, kereskedelmi ismeretek, közgazdaság ismeretek, közgazdasági ismeretek, turisztika ismeretek, turisztikai ismeretek, vendéglátóipar ismeretek, vendéglátóipari ismeretek, Pénzügy és számvitel a tárgyból középvagy emelt egy tárgyból középvagy emelt
# 1. § / gazdaságtan), vendéglátás gazdaságtan), vendéglátás / közgazdasági-marketing közgazdasági-marketing
szintű érettségi nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol, szerb, szlovák, román, horvát, szlovén, kultúra, történelem, földrajz, kémia, biológia, fizika, természettudomány, filozófia, magyar nyelv és irodalom, idegenforgalom alapismeretek, alapismeretek, informatika ismeretek, informatikai ismeretek, kereskedelem ismeretek, kereskedelmi ismeretek, közgazdaság ismeretek, közgazdasági ismeretek, turisztika ismeretek, turisztikai ismeretek, vendéglátóipar ismeretek, Nemzetközi gazdálkodás egy tárgyból középvagy emelt egy tárgyból középvagy emelt nyelv (angol, francia, német, nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol, szerb, olasz, orosz, spanyol, szerb, szlovák, román, horvát, szlovén, szlovák, román, horvát, szlovén, kultúra, matematika, történelem, kultúra, matematika, történelem, földrajz, kémia, biológia, fizika, földrajz, kémia, biológia, fizika, természettudomány, filozófia, természettudomány, filozófia, magyar nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, idegenforgalom alapismeretek, idegenforgalom alapismeretek, alapismeretek, alapismeretek, informatika ismeretek, informatika ismeretek, informatikai ismeretek, informatikai ismeretek, kereskedelem ismeretek, kereskedelem ismeretek, kereskedelmi ismeretek, kereskedelmi ismeretek, közgazdaság ismeretek, közgazdaság ismeretek, közgazdasági ismeretek, közgazdasági ismeretek, turisztika ismeretek, turisztika ismeretek, turisztikai ismeretek, turisztikai ismeretek, vendéglátóipar ismeretek, vendéglátóipar ismeretek,
# 1. § / Informatika képzési terület 2027. / 1. (érettségi tárgy) 2. (érettségi tárgy)
(E) = emelt szintű érettségi Szak megnevezése Érettségi pont Érettségi pont Politikatudományok; egy tárgyból középvagy emelt egy tárgyból középvagy emelt Szociológia; szintű érettségi: szintű érettségi: Nemzetközi tanulmányok; Kommunikáció és egy idegen nyelv, egy idegen nyelv, médiatudomány magyar nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, matematika, társadalomismeret, matematika, társadalomismeret, történelem, fizika, földrajz, történelem, fizika, földrajz, kémia, biológia, informatika, kémia, biológia, informatika, informatikai alapismeretek, informatikai alapismeretek, informatika ismeretek, informatika ismeretek, informatikai ismeretek, informatikai ismeretek, Filozófia, politika, gazdaság egy tárgyból emelt szintű egy tárgyból középvagy emelt egy idegen nyelv (E) magyar egy idegen nyelv, nyelv és irodalom (E), matematika magyar nyelv és irodalom, (E), történelem (E), földrajz (E), matematika, társadalomismeret, filozófia (E) történelem, fizika, földrajz, kémia, biológia, informatika, informatikai alapismeretek, informatika ismeretek, informatikai ismeretek, (E) = emelt szintű érettségi Szak megnevezése Érettségi pont Érettségi pont Gazdaságinformatika a tárgyból középvagy emelt egy tárgyból középvagy emelt
# 1. § / 11–20. helyezés 50 / 21–30. helyezés 25
nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv; spanyol nyelv), matematika, fizika, informatika, digitális kultúra, természettudomány, kémia, alapismeretek; (üzleti gazdaságtan); (7g) Intézményi pontok számítása 2026. és 2027. évi felvételi eljárásban – Az intézményi pontok számítása valamennyi alapképzési és osztatlan képzési szak esetében egységesen történik. – Összesen maximum 100 intézményi pont adható és szerezhető. – Intézményi pontok az alábbi jogcímeken és feltételek teljesülése esetén adhatók: nyelvtudás, nyelvenként B2 (középfokú) komplex 30 maximum 70 pont 1 emelt szintű érettségi (csak emelt szintű érettségi 50 100 abban az esetben kaphat a jelentkező intézményi pontot, amennyiben az adott szakra vonatkozó érettségi felvételi tárgy esetében emelt szintű vizsgát tesz) International Baccalaureate (IB) 50 esélyegyenlőség hátrányos helyzet 50 100 Országos Középiskolai 1–10. helyezés 100 100 Tanulmányi Versenyen (OKTV) vagy Szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén (SZÉTV), vagy Ágazati és ágazaton kívüli szakmaiérettségi vizsgatárgyak Versenyén vagy az Ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén (ÁSZÉV) elért eredmény. Országos Középiskolai 1–10. helyezés 20 20 Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért eredmény (ha nem érettségi tárgyból születik OKTV
# 1. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
Középiskolai Tudományos Diáknagydíjas 30 30 körök Országos Konferenciáján (TUDOK) elért eredmény Sporteredmény (8 éven belül Nemzetközi Olimpiai 50 maximum 50 pont szerzett, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által ismerhető el ezen a Bizottság által elismert szervezett olimpiai jogcímen, csak egy sportágban) játékokon, 1984-től helyezés fogadható el Országos Művészeti Tanulmányi 1–3. helyezés (egyéni 20 20 Versenyen elért eredmény versenyzőként) Ifjúsági Tudományos és 1–3. helyezés 100 100 Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért eredmény Országos Szakmai Tanulmányi 30 30 Versenyen elért eredmény Tudományos Diákköri Tanács 1–3. helyezés 20 20 (TDK) vagy az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDK) által szervezett versenyen elért eredmény „Ifjú tudósok” tudományos 1. helyezés 100 maximum 100 pont középiskolai vetélkedőn elért ismerhető el ezen a Nemzetközi Tudományos egyéni 1–3. helyezés 100 100 Diákolimpián elért eredmény V4-es Közgazdasági 1–3. helyezés 30 30 Diákolimpián elért eredmény Országos Haditorna Verseny 15 15 Illyés Gyula program teljesítése 100 100 Egyetemi tehetséggondozó 40 40 programokban való részvétel: Szabó Kálmán Tehetségprogram, Luca Pacioli Kiválósági Díj, JÉG Középiskolás Versenyen elért 1–10 helyezett – A Kommunikáció a megítélt intézményi pontszámot jelentkezőnként és jelentkezésenként rögzíti az Oktatási Hivatal által rendelkezésre bocsátott informatikai rendszerben az Oktatási Hivatal által megadott időpontig. – Az intézményi pontok megállapításához szükséges dokumentumokat a Kommunikáció vizsgálja azzal, hogy amennyiben szükséges a Kommunikáció kikéri a releváns szakterület véleményét is. – Az Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban és az Egyetem honlapján is közzé kell tenni, hogy intézményi pontok mely jogcímeken és feltételek teljesülése esetén adhatók. (7h) Intézményi pontok számításához szükséges igazolások típusa, benyújtásuk módja, formája: 1. Nyelvtudás igazolása a) Igazolás módja, nyelvenként szintenként b) Igazoló dokumentum: A nyelvtudást államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal lehet igazolni, mint pl.: – honosító határozat a külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány magyarországi honosításáról/elismeréséről, – külföldön, államilag elismert intézményben szerzett középiskolai végzettség,
# 1. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
felsőfokú végzettség, – nemzetiségi középiskolában tett megfelelő érettségi stb. Az azonos nyelvből, azonos szinten letett szóbeli (korábban A típusú) és írásbeli (korábban B típusú) nyelvvizsgák automatikusan komplexnek (korábban C típusúnak) tekinthetők. Amennyiben a jelentkező két külön szinten letett szóbeli (korábban A típusú) és írásbeli (korábban B típusú) nyelvvizsga adatait rögzíti, akkor az alacsonyabb szinten vehető figyelembe. Az azonos nyelvből és azonos szinten letett egynyelvű írásbeli/szóbeli résznyelvvizsga-bizonyítvány és a kétnyelvű írásbeli/szóbeli résznyelvvizsga-bizonyítvány együttesen egynyelvű komplex nyelvvizsga-bizonyítványnak minősül. A különböző szinten tett egyés kétnyelvű részvizsgák egyesítésére az előző bekezdésben foglaltak vonatkoznak. A szaknyelvi vizsgák esetében a szóbeli és írásbeli típusú nyelvvizsga-bizonyítványok komplex típusúnak való megfeleltetése nem automatikus, mivel csak az azonos tartalmú szaknyelvi részvizsgák egyesíthetők. Az egyesíthetőségről az Oktatási Hivatal Köznevelés Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztálya (továbbiakban: NYAK) által kiállított hatósági bizonyítvány fogadható el az eljárás során. A bizonyítványban szereplő hibás adatok javítása: Amennyiben a nyelvvizsga-bizonyítvány hibás adatot tartalmaz (pl. születési hely, két keresztnév), a NYAK-hoz benyújtott kérelemre, ingyenes eljárás keretében a NYAK 8 nap alatt hatósági igazolást állít ki, amit a jelentkezőnek fel kell töltenie az E-felvételi felületére. Az Oktatási Hivatal csak a 2000. január 1-je után letett államilag elismert nyelvvizsgákról rendelkezik közhiteles nyilvántartással, az adateltérések vizsgálata, továbbá nyelvvizsgához kapcsolódó bármilyen igazolás kiadása kizárólag a 2000. január 1-jét követően letett államilag elismert nyelvvizsgák tekintetében lehetséges. Az elveszett nyelvvizsga-bizonyítványok pótlása: Ha a nyelvvizsga-bizonyítvány elveszett, a jelentkező kérésére a NYAK a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésének tényét bizonyító hatósági igazolványt ad ki. A nyelvvizsgák adatainak megadása: A felsőoktatási felvételi eljárás során az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványok hitelességének ellenőrzése a kötelezően megadott adatok (nyelvvizsga nyelve, szintje, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi szám, bizonyítvány kiállításának dátuma) alapján történik. Nem fogadható el nyelvvizsga-bizonyítványként a vizsgát szervező akkreditált vizsgaközpont vagy vizsgahely igazolása a sikeres nyelvvizsgáról. A NYAK a bizonyítvány nyomtatása előtt nem állít ki sikeres nyelvvizsgáról szóló igazolást. A nyelvtudás adott szintjét alátámasztó, a NYAK által kiadott hatósági igazolványok, hatósági bizonyítványok, igazolások és honosító határozatok is
# 1. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűek, ezért a kiállítás alapjául szolgáló dokumentum beküldése nem kötelező. A nyelvvizsgaközpontok által kiadott különböző dokumentumok a felvételi eljárás során nem igazolják a nyelvvizsga-bizonyítvány meglétét. A NYAK az idegen nyelvtudás igazolására rendszeresített állami nyelvvizsgáról szóló 3/1980. (X. 25.) MM rendelet mellékletében felsorolt állami nyelvvizsgával, illetőleg a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű – 1950. december 31. napja után és 1999. december 31. előtt keletkezett jogviszony alapján letett – sikeres vizsgát igazoló okiratokról ún. tájékoztatást állít ki. A fenti rendelet mellékletében szereplő szigorlat, záróvizsga, tolmácsképesítés stb. a NYAK tájékoztatásával együtt jogosíthat intézményi pontra. A tájékoztatás beküldése esetén a kiállítás alapjául szolgáló dokumentum beküldése nem kötelező. Ha nem rendelkezik a NYAK tájékoztatásával, akkor kötelező beküldeni a leckekönyv személyes adatokat és a képzés adatait (képzés megnevezése, tagozat/munkarend stb.) tartalmazó oldalainak másolatát. Külföldi nyelvvizsgák: A külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány csak akkor vehető figyelembe a felvételi eljárás során, ha azt a NYAK vagy – 2000 előtt – az Állami Nyelvvizsga Bizottság honosította, és erről határozat készült. Ez alól kivétel – azaz nem kell honosítani – a nemzetközi kulturális egyezmények alapján a magyarországi nyelvvizsgával egyenértékű – Cambridge Assessment English külföldi nyelvvizsgarendszerben szerzett nyelvvizsgát, ha azt a jelentkező 2020. december 24. után szerezte meg, valamint – a Goethe Institut külföldi nyelvvizsgarendszerben szerzett nyelvvizsgát, ha azt a jelentkező 2021. október 2. után szerezte meg. Nyelvvizsga hazai érettségi bizonyítvány/tanúsítvány alapján: A két tanítási nyelvű, illetve nemzetiségi középiskolákban szerzett érettségi bizonyítványok a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 54. §-ában meghatározott feltételek alapján nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősülnek és meghatározott nyelvtudást igazolnak. Az idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató nemzetiségi oktatásban nemzetiségi nyelvből tett, az érettségi bizonyítványban vagy tanúsítványban szereplő legalább 60%-os emelt szintű érettségi vizsga – a vizsgaszabályzatban meghatározott feltételek mellett – B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgának minősül. Nyelvvizsga külföldi érettségi bizonyítvány alapján: Külföldi, de magyar tannyelvű középiskolában szerzett érettségi bizonyítvány B2 (korábban középfokú) komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű az adott államnyelvből. Ha a jelentkező magyar tannyelvű középiskola által kiállított hivatalos (fejléc, aláírás, pecsét, dátum) igazolást nyújt be, miszerint legalább egy közismereti tárgyat 1 legalább két évig az adott államnyelven tanult, úgy érettségi bizonyítványa
# 1. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
C1 (korábban felsőfokú) komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű az adott államnyelvből.) Ha a külföldi érettségi bizonyítványban vagy mellékletében szerepel az oktatás nyelve, akkor a benne szereplő oktatás nyelve szerint kell a nyelvvizsga-bizonyítvány szintjével történő egyezőséget megállapítani. Amennyiben az oktatás nyelve minden tantárgy esetén magyar, úgy iskolai igazolás más nyelvről nem fogadható el és az érettségi bizonyítvány B2 (korábban középfokú) nyelvvizsgának felel meg. C1 (korábban felsőfokú) nyelvvizsgaként történő elismeréshez mindenképpen be kell nyújtani a külföldi érettségi bizonyítvány minden oldalát, a hozzá tartozó mellékletet is beleértve. Az idegen – azaz a magyartól eltérő – nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló, államilag elismert, külföldi középfokú oktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány az oktatás nyelve szempontjából államilag elismert, általános, egynyelvű, komplex típusú C1 (korábban felsőfokú) nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg. Intézményi pont tehát akkor adható, ha a jelentkező tanulmányait a magyartól eltérő nyelven folytatta. Nyelvi intézményi pont csak a magyar érettségi bizonyítvánnyal egyenértékűnek tekinthető, hiánytalanul feltöltött középfokú végzettséget igazoló dokumentumok alapján állapítható meg. Általános iskolai igazolás a felvételi eljárásban nem fogadható el, mert az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V.16.) Korm. rendelet 14. § (9) bekezdése értelmében külföldi középfokú oktatási intézményben folytatott és eredményesen befejezett (érettségi bizonyítvány megszerzésével igazolt) tanulmányokat lehet igazolni. Nyelvvizsga hazai oklevél alapján: Kizárólag a tanult idegen nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, általános, kétnyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának a magyarországi felsőoktatásban, – élő vagy klasszikus nyelv szakon szerzett bölcsész, – az élő vagy klasszikus nyelv és irodalom szakos tanári, nyelvtanári, idegennyelv-szakos mesterfokozattal rendelkező tanári, – a tanító szakon idegen nyelv műveltségterületen szerzett tanítói oklevél, – nemzetiségi tanári, nemzetiségi tanítói, nemzetiségi óvodapedagógusi szakon szerzett oklevél, – és a szakfordító vagy szakfordító és tolmácsképzés befejezéseként kiállított oklevél, illetve képesítő bizonyítvány. Az idegennyelv-alapszakos bölcsész oklevél, amely idegen nyelv szakképzettséget igazol, a szakképzettségben jelölt nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, kétnyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának. Az alapszakos bölcsész oklevél, amely idegen nyelv szakirányt jelöl – a szakirányban tanult nyelv szempontjából –, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott nyelvi
# 1. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
kimeneti szintnek megfelelő szintű, általános, kétnyelvű, komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű. Az idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló oklevél – az oktatás nyelve szempontjából – államilag elismert, egynyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának felel meg. A szakfordító vagy szakfordító és tolmácsképzés befejezéseként kiállított oklevél, illetve képesítő bizonyítvány – a tanult nyelv szempontjából – államilag elismert, szaknyelvi, kétnyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának felel meg. A fordító és tolmács mesterszakos oklevél – a tanult nyelv szempontjából – államilag elismert, általános, kétnyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának felel meg. Nyelvvizsga külföldi oklevél alapján: Az államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben szerzett – felsőfokú végzettséget tanúsító – oklevél, az oktatás nyelve szempontjából, államilag elismert, általános, egynyelvű, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg akkor, ha a jelentkező tanulmányait a magyartól eltérő nyelven folytatta és ezt dokumentummal igazolja. További nyelvvizsga-megfelelések: A külföldi felsőoktatási intézményben idegen nyelv szakon szerzett bölcsész, valamint az idegen nyelv és irodalom szakos tanári, nyelvtanári, idegennyelv-szakos mesterfokozattal rendelkező tanári oklevél – kizárólag a tanult idegen nyelv szempontjából – szintén államilag elismert, általános, komplex típusú C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának felel meg. A nyelvvizsga megfeleltetéshez, az oktatás nyelvének megállapításához szükséges a felsőoktatási intézmény igazolása, vagy az oklevélmelléklet. Ha a benyújtott dokumentumokból (oklevél, igazolás, oklevélmelléklet) vagy ezek hiányában az oktatás nyelve egyértelműen nem állapítható meg, úgy nyelvvizsga intézményi pont a felsőfokú oklevélre nem adható. c) A benyújtás módja: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. Nem kell feltölteni a Magyarországon megszerzett államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványokat, mert ezek az eredmények automatikusan közhiteles nyilvántartásból érkeznek. 2. Emelt szintű érettségi igazolása: a) Igazoló dokumentum: érettségi bizonyítvány/oklevél/ középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél b) A benyújtás módja: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. Nem kell feltölteni a Magyarországon 2006. január 1. után kibocsátott magyar rendszerű érettségi bizonyítványt és érettségi tanúsítványt, mert ezek az eredmények automatikusan közhiteles nyilvántartásból érkeznek. 3. International Baccalaureate (IB) diploma: a) Igazoló dokumentum: nemzetközi érettségi oklevél b) A benyújtás módja: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal
# 1. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. 4. Esélyegyenlőségre vonatkozó dokumentumok a) Esélyegyenlőség típusai: fogyatékosság, hátrányos helyzet, gyermekgondozás b) Igazolás módja: fogyatékosság esetén A jelentkező fogyatékossága, sajátos nevelési igénye kizárólag részletes szakértői véleménnyel igazolható. ba) A fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező) fogyatékosságának típusát a (bb) bekezdésben meghatározott szerv által kiadott szakértői véleménnyel igazolja. bb) Amennyiben a fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): 1) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények és azok vármegyei szakértői bizottságként eljáró tagintézményei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható; 2) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, az utóbb keletkezett fogyatékosság az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat (továbbiakban: ELTE GYOPSZ) által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható. bc) Ha a nem magyar állampolgárságú jelentkező magyarországi lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a fogyatékosság a (bb) bekezdésben foglaltaktól eltérően a külföldön kiállított szakértői vélemény hiteles fordításával igazolható. A Corvinus internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad. bd) Az a nem magyar állampolgárságú jelentkező vagy hallgató, aki nem a Corvinus és a küldő egyetem között létrejött együttműködési megállapodás alapján folytat tanulmányokat az Egyetemen, és rendelkezik külföldön kiállított szakértői véleménnyel, akkor a fogyatékosság a (bb) bekezdésben foglaltaktól eltérően a külföldön kiállított szakértői vélemény hiteles fordításával igazolható. A Corvinus internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad. be) Amennyiben a nem magyar állampolgárságú hallgató, valamint külföldön lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező hallgató – a (bc)–(bd) bekezdéstől eltérően – nem rendelkezik külföldi szakhatóság által kibocsátott, eredeti szakvéleménnyel, akkor a fogyatékosságának típusát a (bb) bekezdésben meghatározott szerv által kiadott szakértői véleménnyel igazolhatja. A szakértői véleménynek minden esetben tartalmaznia kell a fogyatékosság megnevezését és/vagy a BNO-kódját. Ennek hiányában a dokumentum nem fogadható el. Ha a szakvélemény felülvizsgálatra vonatkozó utalást tartalmaz, a felülvizsgálaton készült szakértői véleményt (kiegészítést, módosítást) is be kell nyújtani. Ugyanakkor a kiegészítés, módosítás kizárólag a részletes szakértői véleménnyel együtt fogadható
# 1. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
el. Az igazolási jogcímnek a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és az adott évi felvételi eljárás „jelentkezők adatmódosításainak, sorrendmódosításainak átvezetése, a felvételi pontszámításhoz szükséges dokumentumok beküldésének végső határideje” közötti valamely időtartamban fenn kell állnia. (Ez a dátum nem azonos a dokumentum kiállítási dátumával.) A fogyatékosság igazolására nem fogadható el önmagában a szakvélemény-kivonat, az összefoglaló szakvélemény, a szakvélemény-kiegészítés és a kiállító szerv igazolása még akkor sem, ha egyébként (formailag) megfelelő lenne. Szintén nem fogadható el az előzetes szakértői vélemény sem, mert az csak tájékoztatást nyújt a végleges szakértői vélemény várható tartalmáról, és amelyet a szülő vagy a nagykorú tanuló még megfellebbezhet. Amennyiben a jelentkező fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennáll(t), a fogyatékosság, sajátos nevelési igény részletes szakértői véleménnyel igazolható. A szakértői véleményt a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet értelmében – szakértői bizottsági tevékenység keretében – a vármegyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága (illetve azok vármegyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei) készíti el a tanuló komplex vizsgálata alapján. (A pedagógiai szakszolgálatok jogelődjei közül a tanulási képességvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok és az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok állíthattak ki szakértői véleményt.) Az a hallgató (jelentkező), akinek fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányai ideje alatt nem állt fenn, a fogyatékosság megállapítását 2020. szeptember 1-jét követően az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálattól kérheti. A rehabilitációs szakigazgatási szervek jogelődjei (pl. fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, NRSZH, OOSZI stb.) által kiállított és végleges (azaz felülvizsgálati időt nem tartalmazó) szakértői vélemények természetesen továbbra is elfogadhatók. Nem fogadhatók el továbbá az alábbi szervezetek által kiállított igazolások, határozatok, egyéb dokumentumok: Szakhatósági állásfoglalások, hatósági bizonyítványok, mert csak az egészségkárosodás mértékét tartalmazzák, a fogyatékosság megnevezését nem. A megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok által beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségről (BTMN-ről) kiállított szakvélemények, illetve a korábban a nevelési tanácsadók által kiállított szakvélemények. Igazságügyi szakértő által kiállított szakvélemények, szakvélemény-kivonatok, igazolások (amennyiben azt 2008. január 1-jét követően adták ki). Szakfőorvosi vélemény (amennyiben azt 2008. január 1-jét követően adták ki). Ambuláns lap, kórházi zárójelentés, szakorvosi igazolás, lelet, beutaló. Egyéb,
# 1. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
orvosi aláírással és pecséttel is ellátott igazolások (pl. Magyar Államkincstár, Területi Államháztartási Hivatal, Országos Egészségbiztosítási Pénztár stb.). Középiskolai határozatok valamely tantárgyi felmentésről. Felsőoktatási intézmény által kiállított határozat, amely fogyatékosság miatt az államilag elismert nyelvvizsga-kötelezettség alóli felmentésről szól. Pszichiátriák, Autizmus Alapítvány (és Kutatócsoport), Vadaskert Kórház és a Budapesti Korai Fejlesztő Központ által kiállított leletek, kezelőlapok, egyéb igazolások. Határozat rokkantsági járadékról, mert nem tartalmazza a fogyatékosság megnevezését, csak utalást a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, illetve jogelődjei határozatára. Vakok járadékáról szóló határozatok, mert nem tartalmazzák a fogyatékosság megnevezését, csak utalást a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, illetve jogelődjei határozatára. Igazolványok (vak, mozgássérült, siket vagy rokkantkártya). A logopédiai intézetek által kiállított dokumentumok. A Démosztenész Alapítvány által kiállított igazolások. A Meixner Alapítvány igazolása. Rokkantsági járadékról, vakok járadékáról szóló bankszámlakivonat, ún. „”rózsaszín csekk””. Kifizetési igazolások, adópapírok, igazolás adókedvezmény igénybevételéhez. Közgyógyellátási igazolvány. A beszédjavító intézetek szakvéleménye. MÁK/OEP által kiállított emelt összegű családi pótlékról szóló Hatósági Bizonyítvány. Háziorvosi igazolás. Az audiogram és a hallókészülék viselésére vonatkozó javaslat. c) Igazolás módja: hátrányos helyzet esetén A hátrányos helyzet igazolására a jegyző vagy az illetékes gyámhatóság igazolása, illetve határozata fogadható el. Ha az csak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapít meg, a 1997. évi XXXI. törvény 67/A. §-a alapján önmagában hátrányos helyzet igazolására nem fogadható el Az igazolási jogcímnek a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és az adott évi felvételi eljárás „jelentkezők adatmódosításainak, sorrendmódosításainak átvezetése, a felvételi pontszámításhoz szükséges dokumentumok beküldésének végső határideje” dátum közötti valamely időtartamban kell fennállnia. Az igazolást/határozatot akkor lehet elfogadni, ha az tartalmazza: a jelentkező nevét és természetes személyazonosító adatait, a jogosultság tényét, idejét, a kiállító megnevezését és az elrendelő igazolás/határozat számát, a kiállításra jogosult szakhatóság hiteles aláírását és pecsétjét. Nem elfogadható dokumentumok: a nemzetiségi származásról szóló igazolás, árvaellátásról szóló papírok, eseti gondnokság elrendeléséről szóló dokumentum, családba fogadásról szóló dokumentum, családi pótlékról szóló határozat, hagyatéktárgyalási jegyzőkönyv, halotti anyakönyvi kivonat, nyugdíjfolyósító által kiállított igazolás/határozat, hozzátartozói nyugdíj megállapító határozat, válási
# 1. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
papírok, hatósági bizonyítvány magasabb összegű családi pótlékról, orvosi papírok/szakértői vélemények, hozzátartozói orvosi papírok/szakértői vélemények, nem a jelentkező nevére szóló dokumentumok, jegyzőkönyvek, igazolás lakóhely infrastrukturális helyzetére vonatkozóan, lakhatási támogatásról szóló dokumentum, önálló életvitelről szóló igazolás, közös háztartásban élők lakcím nyilatkozata, szociális vásárlási kedvezményről szóló dokumentum, hatósági bizonyítvány, tájékoztatók, lejárt jogosultsági határidővel rendelkező határozat, kizárólag a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt megállapító határozat, kizárólag az oktatási intézmény által kiállított nappali tanulói/hallgatói jogviszony igazolás, személyazonosító (születési hely és idő, anyja neve) adatokat, jogosultsági időszakot, jogcímet tartalmazó oldal(ak) hiánya, a kiállításra jogosult szakhatóság hiteles aláírását és pecsétjét tartalmazó oldal(ak) hiánya. Az oktatási intézmény által kiállított nappali tanulói/hallgatói jogviszonyról szóló igazolást is be kell nyújtani. A hátrányos helyzet jogcímén kizárólag magyarországi hatóság által kiállított dokumentumok alapján adható intézményi pont. d) Igazolás módja: gyermekgondozás da) Gyermekgondozásért járó intézményi pontra való jogosultságot – csecsemőgondozási díj (CSED), örökbefogadói díj (ÖD), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), gyermekgondozási díj (GYED) és gyermeknevelési támogatás (GYET) esetén a támogatást folyósító szerv (Magyar Államkincstár kirendeltségei, kormányhivatalok) által kiállított igazolással vagy határozattal, – gyermekek otthongondozási díja (GYOD) és gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén a támogatást megállapító szerv (Fővárosi/Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala) által kiállított hatósági bizonyítvánnyal, – fizetés nélküli szabadság esetén a fenti jogcímek valamelyikét megállapító határozat benyújtása mellett a munkáltató által kiadott igazolással, – rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos állományban lévők esetében távolléti díjat megállapító munkáltatói határozat benyújtása mellett a munkáltató által kiadott igazolással, – hivatásos és szerződéses állományú katonaként szülési szabadságon vagy illetmény nélküli szabadságon tartózkodik és ezen időszakban kiállított munkáltatói határozat benyújtása mellett a munkáltató által kiadott igazolással kell igazolni. db) Amennyiben a fizetés nélküli szabadság esetén a fenti jogcímek valamelyikét megállapító határozatot a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és az adott évi felvételi eljárás „jelentkezők adatmódosításainak, sorrendmódosításainak átvezetése, a felvételi pontszámításhoz szükséges dokumentumok beküldésének végső határideje” dátum között állították ki, akkor a munkáltató által kiállított igazolás benyújtása nem szükséges.
# 1. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
dc) Rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagjaként, az igazolásnak/határozatnak tartalmaznia kell, azt a tényt, hogy a jelentkező a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és az adott évi felvételi eljárás „jelentkezők adatmódosításainak, sorrendmódosításainak átvezetése, a felvételi pontszámításhoz szükséges dokumentumok beküldésének végső határideje” dátum. közötti időszakban gyermekgondozás céljából részesül távolléti díjban. dd) Hivatásos és szerződéses állományú katonaként az igazolásnak/határozatnak tartalmaznia kell, azt a tényt, hogy a jelentkező a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és az adott évi felvételi eljárás „jelentkezők adatmódosításainak, sorrendmódosításainak átvezetése, a felvételi pontszámításhoz szükséges dokumentumok beküldésének végső határideje” dátum közötti időszakban gyermekgondozás céljából tartózkodik szülési szabadságon vagy illetmény nélküli szabadságon. de) A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és az adott évi felvételi eljárás „jelentkezők adatmódosításainak, sorrendmódosításainak átvezetése, a felvételi pontszámításhoz szükséges dokumentumok beküldésének végső határideje” dátum között kiállított igazolásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: – a jelentkező nevét és személyazonosító adatait (születési hely és idő, anyja neve), – azt a tényt, hogy a jelentkező a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és az adott évi felvételi eljárás „jelentkezők adatmódosításainak, sorrendmódosításainak átvezetése, a felvételi pontszámításhoz szükséges dokumentumok beküldésének végső határideje” dátum közötti időszakban gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon van, vagy csecsemőgondozási díjban (CSED), örökbefogadói díjban (ÖD), gyermekgondozási díjban (GYED), gyermekgondozási segélyben (GYES), gyermeknevelési támogatásban (GYET), gyermekek otthongondozási díjában (GYOD) és gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban, távolléti díjban részesül, szülési szabadságon vagy illetmény nélküli szabadságon tartózkodik. df) Nem elfogadható dokumentumok: MÁK-hoz beadott lepecsételt GYES, GYED, GYET, CSED, ÖD igénylés, orvosi igazolás megállapított terhességi hétről, táppénzes papír, kórházi orvosi zárójelentés szülésről, terhességi kiskönyv, születési anyakönyvi kivonat, ha nincs rajta juttatásra vonatkozó utalás, postai szelvény („sárga vékony csekk”), tartósan beteg gyermek gondozása céljából GYES-en lévő jelentkező, aki csak azt az igazolást küldi be, hogy a gyermeke tartósan beteg, anyasági támogatást igazoló dokumentum, családi pótlékot igazoló dokumentum, bérpapíron feltüntetett „CST: családtámogatási ellátás”, bérpapíron, adópapíron feltüntetett CSED-re, GYED-re, GYES-re, GYET-re, távolléti díjra vonatkozó kifizetés, folyószámla-kivonat GYES, GYED, GYET, CSED, ÖD, GYOD, ápolási díj, távolléti díj utalásáról,
# 1. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
árvaellátásról szóló papírok, válási papírok, nem a jelentkező nevére szóló dokumentumok, a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése előtt kiállított dokumentumok, személyazonosító (születési hely és idő, anyja neve) adatokat, jogosultsági időszakot, jogcímet tartalmazó oldal(ak) hiánya, a kiállításra jogosult szakhatóság hiteles aláírását és pecsétjét tartalmazó oldal/ak hiánya. dg) A gyermekgondozás jogcímén kizárólag magyarországi hatóság által kiállított dokumentumok alapján adható intézményi pont. e) A benyújtás módja esélyegyenlőség esetén: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. 5. Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) vagy Szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén (SZÉTV), vagy Ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak Versenyén, vagy az Ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén (ÁSZÉV) elért eredmény a) Igazolás módja (1–30. helyezés) helyezés esetén: Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, az Oktatási Hivatal által kiállított igazolás vagy az oklevél másolatával kell igazolni. A Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakés Felnőttképzési Igazgatóság vagy jogelődje által kiadott igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni. A SZÉTV versenyek jogutódja, az Ágazati és Ágazaton Kívüli Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak Versenyén (ÁSZÉV) és az Ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által kiadott igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni. b) A benyújtás módja: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. 6. Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért eredmény (ha nem érettségi tárgyból születik OKTV eredmény) a) Igazolás módja (1–10. helyezés) helyezés esetén: Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, az Oktatási Hivatal által kiállított igazolás vagy az oklevél másolatával kell igazolni. b) A benyújtás módja: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. 7. Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK) elért eredmény igazolása a) Igazolás módja nagydíj és elsődíj esetén: A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a Kutató Diákok Országos Szövetsége által kiállított igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni.
# 1. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
b) A benyújtás módja: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. 8. Nemzetközi Tudományos Diákolimpián elért eredmény a) Igazolás módja (egyéni 1–3. helyezés esetén): A Nemzetközi Tudományos Diákolimpia versenyein elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a szervező által kiállított igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni. b) A benyújtás módja: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. 9. Sporteredmény (8 éven belül szerzett, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban) igazolása a) Magyar Diáksport Szövetség által, vagy közreműködésével szervezett Diákolimpia országos döntőjében elért eredmény legalább 3. helyezés esetén: aa) Igazolás módja: a Magyar Diáksport Szövetség igazolása b) Európa-bajnokságon elért 2. vagy 3. helyezés esetén.: ba) Igazolás módja: az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének igazolása c) Korosztályos világvagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért eredmény legalább 3. helyezés esetén: ca) Igazolás módja: az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének igazolása d) Magyarországi országos sportági szakszövetség által szervezett és általa (korosztálytól függetlenül) a legmagasabb szintűként elismert országos bajnokságon elért eredmény legalább 3. helyezés esetén: da) Igazolás módja: az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének igazolása e) Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián való részvétel – a 423 / 2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésében foglaltakat kivéve ea) Igazolás módja: az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetsége, a Magyar Paralimpiai Bizottság vagy a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége, illetve a Magyar Sakkszövetség által kiadott igazolás f) A benyújtás módja sporteredmények esetén: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. 10. Országos Művészeti Tanulmányi Versenyen elért eredmény igazolása a) Igazolás módja (1–3. helyezés (egyéni versenyzőként)): A középiskolai művészeti szakképzést folytató szakgimnáziumok tanulói számára szervezett Országos Művészeti Tanulmányi Versenyen egyéni versenyzőként elért versenyeredményt az Oktatási Hivatal által kiállított igazolás másolatával kell igazolni. A nem egyéni versenyzőként szerzett eredmény nem fogadható el. Alapfokú
# 1. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
művészeti iskolák tanulói számára meghirdetett verseny eredménye nem fogadható el. b) A benyújtás módja: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. 11. Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért eredmény igazolása a) Igazolás módja (1–3. helyezés): Az Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó oklevél vagy a versenyt szervező Magyar Innovációs Szövetség által kiállított igazolás másolatával kell igazolni. b) A benyújtás módja: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. 12. Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért eredmény a) Igazolás módja (a szakmai vizsga minden része alóli felmentés esetén): Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezést és a szakmai vizsga minden része alól való felmentést a verseny szervezője (pl. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara stb.) által kiadott igazolással kell igazolni. b) A benyújtás módja: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. 13. Tudományos Diákköri Tanács (TDK) vagy az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDK) által szervezett versenyen elért eredmény a) Igazolás módja (1–3. helyezés esetén): A Tudományos és Diákköri Tanács vagy az Országos Tudományos és Diákköri Tanács versenyen elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a rendező intézmény által kiállított igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni. b) A benyújtás módja: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. 14. „Ifjú tudósok” tudományos középiskolai vetélkedőn elért eredmény igazolása a) Igazolás módja (1–3. helyezés esetén): Az „Ifjú tudósok” tudományos középiskolai vetélkedőn elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó oklevél vagy a versenyt szervező Oktatási Hivatal által kiállított igazolás másolatával kell igazolni. b) A benyújtás módja: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. 15. V4-es Közgazdasági Diákolimpián elért eredmény a) Igazolás módja (1–3. helyezés esetén): A Közgazdasági Diákolimpia nemzetközi döntőjén elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a Magyar Közgazdasági Társaság által kiállított igazolás másolatával kell igazolni. b) A benyújtás módja: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. 16. Országos Haditorna Verseny a) Igazolás módja: Az Országos Haditorna Versenyen elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a Honvédelmi Minisztérium által kiállított igazolás vagy oklevél másolatával kell
# 1. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
igazolni. b) Igazolás módja: Az Országos Haditorna Versenyen elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a Honvédelmi Minisztérium által kiállított igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni. 17. Illyés Gyula program teljesítése a) Igazolás módja: Az Illyés Gyula Program teljesítéséről kiállított igazolás. b) A benyújtás módja: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. 18. Egyetemi tehetséggondozó programokban való részvétel: Szabó Kálmán Tehetségprogram, Luca Pacioli Kiválósági Díj a) Igazolás módja: A Szabó Kálmán Tehetségprogramban való részvételről kiállított igazolás, a Luca Pacioli Kiválósági díj odaítéléséről kiállított igazolás. b) A benyújtás módja: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. 19. A JÉG Középiskolás Versenyen elért 1–10. helyezett a) Igazolás módja: A Jövőt Építők Generációja Corvinus diákszervezet által szervezett Középiskolás Versenyen elért 1–10. helyezett odaítéléséről kiállított igazolás. b) A benyújtás módja: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. 20. Az igazoló dokumentum valamennyi oldalát jól olvashatóan, oldalszám szerint megfelelő sorrendben kell feltölteni. 21. Az igazoló dokumentumot magyar vagy angol nyelven kell feltölteni. (8) Felvételi vizsgára, lebonyolítására, szervezésére vonatkozó szabályok a) Az alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetében az Egyetem felvételi követelményként pályaalkalmassági, írásbeli, szóbeli felvételi vizsga követelményt nem határoz meg. b) Felsőoktatási felvételi szakmai vizsga ba) Az Fkr.-ben meghatározottak alapján a jelentkező a központi felvételi eljárásban az Egyetem által meghatározott emelt szintű tantárgyi érettségi vizsgakövetelmény feltételét – a felvételi eljárás részeként az Egyetem által szervezett – legalább 25%-os eredményű felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is teljesítheti, ha az adott tantárgyból: – felsőoktatási felvételi eljárás jelentkezési határidőt megelőző öt évnél korábban szerzett magyar érettségi bizonyítvánnyal, – valamely külföldi EGT tagállam érettségi bizonyítvánnyal, illetve Egyesült Királyságban, Ukrajnában vagy Szerbiában teljesített érettségi bizonyítvánnyal, – nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal (Diploma of the International Baccalaureate) vagy – az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 322/2004. (XII. 6.) Korm. rendeletben meghatározott Európai érettségi bizonyítványában vizsgaeredménnyel rendelkezik. bb) Ha a jelentkező a ba) bekezdés alapján az emelt szintű tantárgyi érettségi vizsgakövetelmény feltételét teljesíti, ezen rendelkezésben meghatározott intézményi
# 1. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
pontra jogosult. bc) A jelentkező az általános központi felvételi eljárásban a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgára az Fkr. rendelkezései szerint tud jelentkezni, pótfelvételi eljárásban a felvételi jelentkezéssel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy melyik tárgy(ak)ból szeretne felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tenni. bd) A felsőoktatási felvételi szakmai vizsgára történő jogosultságot az Oktatási Hivatal ellenőrzi, majd az Egyetem részére megküldi a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgára jelentkezők listáját, amelytől az Egyetem nem térhet el. be) A felsőoktatási felvételi szakmai vizsga esetében a vizsgákra szóló behívót legalább két (2) héttel a jelentkező jelentkezés során megadott elektronikus levelezési címére küldi meg. A felsőoktatási felvételi szakmai vizsga esetében a jelentkezőnek válaszüzenetben vissza kell igazolni azt, hogy a vizsgabehívót megkapta. A visszaigazolással a jelentkező tudomásul veszi a vizsgabehívóban foglaltakat. bf) A felsőoktatási felvételi szakmai vizsgák szervezése, lebonyolítása, valamint az eredmények az Oktatási Hivatal által rendelkezésre bocsátott informatikai rendszerbe – az Oktatási Hivatal által megadott időpontig – történő berögzítése a Kommunikáció feladata. A kommunikációs főigazgató a felsőoktatási felvételi szakmai vizsga koordinálására intézményi koordinátort bíz meg. Az intézményi koordinátor feladata a felsőoktatási felvételi szakmai vizsga koordinálása, e körben kapcsolattartás az Oktatási Hivatallal, a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát lebonyolító megbízottal, a teremfelügyelőkkel és a javító tanárokkal. bg) A felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát az Egyetem főszabály szerint –más felsőoktatási intézmény útján, ezen intézménnyel kötött együttműködési megállapodás szerint is lebonyolíthatja. Ebben az esetben a vizsgáztatás a szervező felsőoktatási intézmény Szabályzata alapján történik. Mesterképzésre jelentkezőkre vonatkozó felvételi követelmények
# 2. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
2. § (1) Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, és megfelel a Felvételi Szabályzatban és a jelen Rendelkezésben meghatározott egyéb intézményi felvételi követelményeknek. (2) Mesterképzésre meghatározott további felvételi követelmények: a) belső írásbeli felvételi teszt eredménye alapján legalább 50%-os teljesítményt ér el, és – amennyiben az adott szakon van – a szóbeli felvételi vizsgán maximálisan szerezhető felvételi pontok legalább 50%-át megszerzi, valamint a felvételi eljárás során összesen (többletpontokkal együtt) legalább 65 felvételi pontot ér el, továbbá b) angol nyelvű vezetés és szervezés mesterképzési szakon legalább az alábbiak közül egy angol nyelvű komplex nyelvismeret megléte: nyelvvizsgatípus megnevezése felsőfok (minimumérték) TOEFL iBT 2026.01.21. előtt megszerzett 100 nyelvvizsga estén TOEFL iBT 2026.01.21-től megszerzett 5 nyelvvizsga esetén IELTS 7.0 CPE C CAE B C1 Business Higher (BEC Higher) B Corvinus közgazdasági szaknyelv C1 TOEFL iBT Special Home Edition 2026.01.21. előtt 100, plusz minden részterületen 20 megszerzett nyelvvizsga esetén TOEFL iBT Special Home Edition 5 2026.01.21-től megszerzett nyelvvizsga esetén Pearson test of English Academic (PTE) 68 Jelen pont szerinti nyelvismeret kiváltható vagy angol nyelvterületen vagy AACSB/EQUIS-akkreditált vagy CEMS-tag egyetemen teljes egészében angol nyelven oktatott alapszakon szerzett felsőfokú oklevéllel. Amennyiben a jelentkező nyelvvizsga-bizonyítványa vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítványa/oklevele a jelen bekezdésben foglaltak alapján nem megfelelő vagy nincs, angol nyelvű vezetés és szervezés mesterképzésre nem nyerhet felvételt. Abban az esetben, ha a jelentkező anyanyelve az angol, nem szükséges igazolnia a jelen pont szerinti követelményt, hanem nyilatkoznia kell arról, hogy az anyanyelve az angol és a nyilatkozatot fel kell tölteni az Oktatási Hivatal által üzemeltetett felvételi rendszerbe a hiánypótlásra nyitva álló határidő végéig. A jelentkező a nyilatkozattal kiváltja a jelen pontban foglalt követelményt. c) az a) pont szerinti belső írásbeli felvételi teszt kiváltható ca) legalább jó/B (ECTS) minősítésű kiemelten elismert felsőfokú oklevéllel, vagy szakirányú továbbképzésen szerzett oklevéllel cb) érvényes nemzetközi teszttel, amelynek eredménye legalább GMAT 500 pont,
# 2. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
vagy GRE 300 pont, vagy NMAT 150 pont, vagy GMAT FE 485 pont, vagy CAT 80 percentilis. d) kiemelten elismert felsőfokú oklevél: mesterképzési felvételi eljárásban: da) AACSB vagy EQUIS intézményi akkreditáció során elnyert és érvényes akkreditációval rendelkező egyetemen, vagy db) CEMS-tag egyetemen vagy dc) azon QS társadalomtudományi és gazdálkodási szakterületi rangsor („QS World University Rankings by Subject: Social Sciences & Management”) első 400 helyén feltüntetett intézményben szerzett felsőfokú végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél, amely annak a tanévnek az első napján érvényes, amelyben a felvételi eljárás elindul. e) belső írásbeli felvételi teszt: az egyes – jelen rendelkezésben meghatározott – mesterképzési szakok számára az Egyetem által szervezett írásbeli felvételi vizsga, amely egy angol nyelvű bemeneti kompetenciamérés és amelynek két típusa van: „A” típus: a kvantitatív és kvalitatív elemzési készségeket, logikus gondolkodást/adatértelmezést, valamint a nyelvi készségeket méri, „B” típus: logikus gondolkodást/adatértelmezést, valamint a nyelvi készségeket méri; f) nemzetközi teszt: nemzetközileg elfogadott, angol nyelvű bemeneti kompetenciamérés, mely a kvantitatív és kvalitatív elemzési készségeket, logikus gondolkodást, illetve a nyelvi készségeket méri. Jelen rendelkezésben mesterképzésben elfogadott nemzetközi tesztek: NMIMS Management Aptitude Test (a továbbiakban: NMAT), Graduate Management Admission Test (a továbbiakban: GMAT), Graduate Record Exam (a továbbiakban: GRE), Graduate Management Admission Test Focus Edition (a továbbiakban: GMAT FE), Common Admission Test (a továbbiakban: CAT). (3) Központi felvételi eljárásban összesen 100 felvételi pont szerezhető. A pontszámításra vonatkozó részletes szabályokat jelen rendelkezés tartalmazza. (4) A belső írásbeli felvételi teszten legalább 30 pontot kell és legfeljebb 60 pontot lehet elérni. A belső írásbeli teszten 29 vagy annál kevesebb pontot elérő jelentkező belső írásbeli teszt eredménye nulla (0) pont. A belső írásbeli felvételi vizsga javítására, megismétlésére az adott felvételi eljárásban nincsen lehetőség. (5) Amennyiben ezen rendelkezés az adott szaknál nem tartalmaz szóbeli felvételi vizsgát a belső írásbeli felvételi teszten szerzett pontszám átszámításra kerül 90 pontos rendszerbe. Az átszámított pontok meghatározását ezen rendelkezés tartalmazza. (6) A szóbeli felvételi vizsgán legalább 15 pontot kell és legfeljebb 30 pontot lehet elérni. Szóbeli felvételi vizsgán 14 vagy annál kevesebb pontot elérő jelentkező szóbeli felvételi vizsga eredménye nulla (0) pont, az adott szakra vonatkozó felvételi vizsgája érvénytelen akkor is, ha a többi felvételi vizsgarészen eléri a (4) bekezdésben meghatározott minimum pontszámot. A szóbeli felvételi vizsga javítására,
# 2. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
megismétlésére az adott felvételi eljárásban nincsen lehetőség. (7) A mesterképzésre történő felvételhez kapcsolódó nemzetközi teszt eredmények felvételi pontra történő átszámításának szabályait ezen rendelkezés tartalmazza. (8) A mesterképzésre az Egyetem szakonként eltérő, 65 pontnál magasabb felvételi ponthatárt is megállapíthat a rendelkezésre álló kapacitás és a felvételi összpontszámok rangsora alapján. (9) Azon felvételi eljárásban, amelyben mesterképzésben az Egyetem Corvinus ösztöndíjat hirdet, Corvinus ösztöndíjjal támogatott helyre annak van lehetősége bekerülni, aki megfelel a felvételi követelményeknek, a Hallgatói térítési és juttatási szabályzatban foglaltaknak, valamint a felvételi eljárás során összesen legalább 75 felvételi pontot ér el. (10) Azon felvételi eljárásban, amelyben mesterképzésben az Egyetem Corvinus ösztöndíjat hirdet, Corvinus ösztöndíjjal támogatott helyre az Egyetem szakonként eltérő, 75 pontnál magasabb felvételi ponthatárt is megállapíthat a rendelkezésre álló kapacitás és a felvételi összpontszámok rangsora alapján, vagy pontegyenlőség esetén a pályázati kiírásban egyéb feltételt is megállapíthat. (11) Amennyiben a jelentkező a pontszámításhoz szükséges dokumentumokból többet is feltölt a meghatározott hiánypótlási határidőig, úgy a felvételi pontok számítása a legjobb eredményt tartalmazó dokumentum alapján történik. (12) A jelentkezőnek fel kell töltenie: a) az Egyetem elektronikus rendszerébe – amennyiben releváns – az előzetes kreditelismerési kérelmet ezen rendelkezés szerinti szabályoknak megfelelően, és b) az Oktatási Hivatal által üzemeltetett felvételi rendszerbe legkésőbb az Oktatási Hivatal által megadott hiánypótlási határidőig a nyelvtudás igazolására vonatkozó dokumentumot (angol nyelvű vezetés és szervezés mesterképzési szak esetében), és c) az Oktatási Hivatal által üzemeltetett felvételi rendszerbe legkésőbb az Oktatási Hivatal által megadott hiánypótlási határidőig a kiemelten elismert felsőfokú oklevelet és a nemzetközi teszt eredményét igazoló dokumentumot, mely szabálytól való eltérés jelen rendelkezés alapján lehetséges. A kiemelten elismert felsőfokú oklevél feltöltésével egyenértékű, amennyiben az erre vonatkozó közhiteles adat a Felsőoktatási Információs Rendszerből áttöltésre kerül az Oktatási Hivatal által üzemeltetett elektronikus felvételi rendszerbe. (13) Amennyiben a jelentkező nem tölti fel a jelentkezési határidőig a kiemelten elismert felsőfokú oklevelet és/vagy a nemzetközi teszt eredményét igazoló dokumentumot az Oktatási Hivatal által üzemeltetett felvételi rendszerbe, úgy az Egyetem a belső írásbeli felvételi teszt vizsgára és ha van a szóbeli vizsgára behívja a jelentkezőt. (14) Amennyiben a jelentkező feltölti a jelentkezési határidőig a kiemelten elismert felsőfokú oklevelet és/vagy a nemzetközi teszt eredményét igazoló dokumentumot az
# 2. § / 2. helyezés 50 / 3. helyezés 25
Oktatási Hivatal által üzemeltetett elektronikus felvételi rendszerbe, úgy az Egyetem a jelentkezőt a belső írásbeli felvételi teszt vizsgára, valamint – amennyiben az adott szakon van – szóbeli vizsgára behívja, de ebben az esetben a jelentkező dönthet a belső írásbeli felvételi teszten való részvételről. A szóbeli felvételi vizsga a kiemelten elismert felsőfokú oklevéllel és/vagy nemzetközi teszt eredménnyel nem kiváltható. (15) Ha a jelentkező az Oktatási Hivatal által üzemeltetett elektronikus felvételi rendszerbe a kiemelten elismert felsőfokú oklevelet és/vagy a nemzetközi teszt eredményét igazoló dokumentumot legkésőbb az Oktatási Hivatal által a jelentkezési sorrendmódosításra megadott határidőig feltölti, akkor részére a több felvételi pontot érő dokumentum/vizsga alapján történik a felvételi pontok számítása a jelen rendelkezésben meghatározottak szerint és a felvételi pontok ennek megfelelően módosulnak. (16) A kiemelten elismert oklevél minősítése az alábbi pontozással feleltethető meg felvételi pontként: a) jeles, kiváló, kitüntetéses (5)/A(ECTS) és summa cum laude minősítés: 60 pont, vagy az (5) bekezdés alapján 90 pont. b) jó (4)/B(ECTS) minősítés és cum laude minősítés: 50 pont, vagy az (5) bekezdés alapján: 75 pont. c) közepes (3) minősítés, elégséges (2) minősítés és rite minősítés nem feleltethető meg felvételi pontként. (18) Amennyiben a jelentkező külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított kiemelten elismert oklevéllel rendelkezik, a felvételi pontok meghatározásához az alábbi átváltási szabályokat alkalmazza az Egyetem: ECTS értékelési skála Helyi értékelési skála
# 2. § / D 2 Elégséges / E 2 Elégséges
(19) Amennyiben a külföldi kiemelten elismert oklevél esetében a kiemelten elismert felsőfokú oklevél minősítése nem a (18) bekezdés szerinti ECTS értékelési skála szerint történik, a felvételi pontok meghatározásához az átváltási szabályokat az illetékes kreditátviteli bizottság saját hatáskörben állapítja meg. (20) Amennyiben a külföldi kiemelten elismert oklevél esetében a kiemelten elismert felsőfokú oklevél nem tartalmazza az oklevél minősítését, a minősítésről az oklevél átlaga alapján – ennek hiányában a transcript vagy oklevélmelléklet adatai alapján kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag számításával a kerekítés szabályainak megfelelően (két tizedesjegyre kerekítve) – alapján az illetékes dékán dönt. (21) Abban az esetben, ha a jelentkező nem jelenik meg a felvételi vizsgán, vagy több részből (pl. írásbeli, szóbeli) álló felvételi vizsga esetében, ha a jelentkező bármely vizsgarészen nem jelenik meg – beleértve azt is, ha nem tesz belső írásbeli felvételi tesztet vagy az azt kiváltó kiemelten elismert oklevelet vagy nemzetközi tesztet, illetve annak eredményét nem tölti fel határidőre, úgy a felvételi vizsga érvénytelen. (22) Mesterképzésben a szóbeli felvételi vizsgán – ide nem értve a biztosítási és pénzügyi matematika, a Master of Business Administration és nemzetközi MBA, valamint a tanári (közgazdásztanár) mesterképzési szakok felvételi vizsgáját – a megszerezhető felvételi pontok 50%-át el nem érő jelentkező felvételi vizsgája érvénytelen. (23) Minden szak esetében maximum 10 többletpont adható az alábbiak szerint: a) esélyegyenlőségi maximális pont 10 pont: fogyatékosság 5 pont, gyermekgondozás 5 pont, hátrányos helyzet 5 pont, b) OTDK 1–3. hely 5 pont, c) sporteredmény (8 éven belül szerzett, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban): országos bajnokság(ok)on elért 1–3. hely 3 pont, világés európa-bajnokság(ok)on elért 1–3. hely 5 pont. d) Az adható többletpontokra számításához szükséges igazolások típusát, benyújtásuk módja a következő: – Esélyegyenlőségre vonatkozó dokumentumok a) Esélyegyenlőség típusai: fogyatékosság, hátrányos helyzet, gyermekgondozás b) Igazolás módja: fogyatékosság esetén A jelentkező fogyatékossága, sajátos nevelési igénye kizárólag részletes szakértői véleménnyel igazolható. ba) A fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező) fogyatékosságának típusát a (bb) bekezdésben meghatározott szerv által kiadott szakértői véleménnyel igazolja. bb) Amennyiben a fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): 1) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények és azok vármegyei szakértői bizottságként eljáró tagintézményei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható;
# 2. § / D 2 Elégséges / E 2 Elégséges
2) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, az utóbb keletkezett fogyatékosság az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat (továbbiakban: ELTE GYOPSZ) által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható. bc) Ha a nem magyar állampolgárságú jelentkező magyarországi lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a fogyatékosság a (bb) bekezdésben foglaltaktól eltérően a külföldön kiállított szakértői vélemény hiteles fordításával igazolható. A Corvinus internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad. bd) Az a nem magyar állampolgárságú jelentkező vagy hallgató, aki nem a Corvinus és a küldő egyetem között létrejött együttműködési megállapodás alapján folytat tanulmányokat az Egyetemen, és rendelkezik külföldön kiállított szakértői véleménnyel, akkor a fogyatékosság a (bb) bekezdésben foglaltaktól eltérően a külföldön kiállított szakértői vélemény hiteles fordításával igazolható. A Corvinus internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad. be) Amennyiben a nem magyar állampolgárságú hallgató, valamint külföldön lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező hallgató – a (bc)–(bd) bekezdéstől eltérően – nem rendelkezik külföldi szakhatóság által kibocsátott, eredeti szakvéleménnyel, akkor a fogyatékosságának típusát a (bb) bekezdésben meghatározott szerv által kiadott szakértői véleménnyel igazolhatja. A szakértői véleménynek minden esetben tartalmaznia kell a fogyatékosság megnevezését és/vagy a BNO-kódját. Ennek hiányában a dokumentum nem fogadható el. Ha a szakvélemény felülvizsgálatra vonatkozó utalást tartalmaz, a felülvizsgálaton készült szakértői véleményt (kiegészítést, módosítást) is be kell nyújtani. Ugyanakkor a kiegészítés, módosítás kizárólag a részletes szakértői véleménnyel együtt fogadható el. Az igazolási jogcímnek a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és az adott évi felvételi eljárás „jelentkezők adatmódosításainak, sorrendmódosításainak átvezetése, a felvételi pontszámításhoz szükséges dokumentumok beküldésének végső határideje” közötti valamely időtartamban fenn kell állnia. (Ez a dátum nem azonos a dokumentum kiállítási dátumával.) A fogyatékosság igazolására nem fogadható el önmagában a szakvélemény-kivonat, az összefoglaló szakvélemény, a szakvélemény-kiegészítés és a kiállító szerv igazolása még akkor sem, ha egyébként (formailag) megfelelő lenne. Szintén nem fogadható el az előzetes szakértői vélemény sem, mert az csak tájékoztatást nyújt a végleges szakértői vélemény várható tartalmáról, és amelyet a szülő vagy a nagykorú tanuló még megfellebbezhet. Amennyiben a jelentkező fogyatékossága, sajátos nevelési
# 2. § / D 2 Elégséges / E 2 Elégséges
igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennáll(t), a fogyatékosság, sajátos nevelési igény részletes szakértői véleménnyel igazolható. A szakértői véleményt a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet értelmében – szakértői bizottsági tevékenység keretében – a vármegyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága (illetve azok vármegyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei) készíti el a tanuló komplex vizsgálata alapján. (A pedagógiai szakszolgálatok jogelődjei közül a tanulási képességvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok és az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok állíthattak ki szakértői véleményt.) Az a hallgató (jelentkező), akinek fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányai ideje alatt nem állt fenn, a fogyatékosság megállapítását 2020. szeptember 1-jét követően az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálattól kérheti. A rehabilitációs szakigazgatási szervek jogelődjei (pl. fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, NRSZH, OOSZI stb.) által kiállított és végleges (azaz felülvizsgálati időt nem tartalmazó) szakértői vélemények természetesen továbbra is elfogadhatók. Nem fogadhatók el továbbá az alábbi szervezetek által kiállított igazolások, határozatok, egyéb dokumentumok: Szakhatósági állásfoglalások, hatósági bizonyítványok, mert csak az egészségkárosodás mértékét tartalmazzák, a fogyatékosság megnevezését nem. A megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok által beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségről (BTMN-ről) kiállított szakvélemények, illetve a korábban a nevelési tanácsadók által kiállított szakvélemények. Igazságügyi szakértő által kiállított szakvélemények, szakvélemény-kivonatok, igazolások (amennyiben azt 2008. január 1-jét követően adták ki). Szakfőorvosi vélemény (amennyiben azt 2008. január 1-jét követően adták ki). Ambuláns lap, kórházi zárójelentés, szakorvosi igazolás, lelet, beutaló. Egyéb, orvosi aláírással és pecséttel is ellátott igazolások (pl. Magyar Államkincstár, Területi Államháztartási Hivatal, Országos Egészségbiztosítási Pénztár stb.). Középiskolai határozatok valamely tantárgyi felmentésről. Felsőoktatási intézmény által kiállított határozat, amely fogyatékosság miatt az államilag elismert nyelvvizsga-kötelezettség alóli felmentésről szól. Pszichiátriák, Autizmus Alapítvány (és Kutatócsoport), Vadaskert Kórház és a Budapesti Korai Fejlesztő Központ által kiállított leletek, kezelőlapok, egyéb igazolások. Határozat rokkantsági járadékról, mert nem tartalmazza a fogyatékosság megnevezését, csak utalást a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, illetve jogelődjei határozatára. Vakok járadékáról szóló határozatok, mert nem tartalmazzák a fogyatékosság megnevezését, csak utalást a Nemzeti
# 2. § / D 2 Elégséges / E 2 Elégséges
Rehabilitációs és Szociális Hivatal, illetve jogelődjei határozatára. Igazolványok (vak, mozgássérült, siket vagy rokkantkártya). A logopédiai intézetek által kiállított dokumentumok. A Démosztenész Alapítvány által kiállított igazolások. A Meixner Alapítvány igazolása. Rokkantsági járadékról, vakok járadékáról szóló bankszámlakivonat, ún. „”rózsaszín csekk””. Kifizetési igazolások, adópapírok, igazolás adókedvezmény igénybevételéhez. Közgyógyellátási igazolvány. A beszédjavító intézetek szakvéleménye. MÁK/OEP által kiállított emelt összegű családi pótlékról szóló Hatósági Bizonyítvány. Háziorvosi igazolás. Az audiogram és a hallókészülék viselésére vonatkozó javaslat. c) Igazolás módja: hátrányos helyzet esetén A hátrányos helyzet igazolására a jegyző vagy az illetékes gyámhatóság igazolása, illetve határozata fogadható el. Ha az csak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapít meg, a 1997. évi XXXI. törvény 67/A. §-a alapján önmagában hátrányos helyzet igazolására nem fogadható el Az igazolási jogcímnek a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és az adott évi felvételi eljárás „jelentkezők adatmódosításainak, sorrendmódosításainak átvezetése, a felvételi pontszámításhoz szükséges dokumentumok beküldésének végső határideje” dátum közötti valamely időtartamban kell fennállnia. Az igazolást/határozatot akkor lehet elfogadni, ha az tartalmazza: a jelentkező nevét és természetes személyazonosító adatait, a jogosultság tényét, idejét, a kiállító megnevezését és az elrendelő igazolás/határozat számát, a kiállításra jogosult szakhatóság hiteles aláírását és pecsétjét. Nem elfogadható dokumentumok: a nemzetiségi származásról szóló igazolás, árvaellátásról szóló papírok, eseti gondnokság elrendeléséről szóló dokumentum, családba fogadásról szóló dokumentum, családi pótlékról szóló határozat, hagyatéktárgyalási jegyzőkönyv, halotti anyakönyvi kivonat, nyugdíjfolyósító által kiállított igazolás/határozat, hozzátartozói nyugdíj megállapító határozat, válási papírok, hatósági bizonyítvány magasabb összegű családi pótlékról, orvosi papírok/szakértői vélemények, hozzátartozói orvosi papírok/szakértői vélemények, nem a jelentkező nevére szóló dokumentumok, jegyzőkönyvek, igazolás lakóhely infrastrukturális helyzetére vonatkozóan, lakhatási támogatásról szóló dokumentum, önálló életvitelről szóló igazolás, közös háztartásban élők lakcím nyilatkozata, szociális vásárlási kedvezményről szóló dokumentum, hatósági bizonyítvány, tájékoztatók, lejárt jogosultsági határidővel rendelkező határozat, kizárólag a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt megállapító határozat, kizárólag az oktatási intézmény által kiállított nappali tanulói/hallgatói jogviszony igazolás, személyazonosító (születési hely és idő, anyja neve) adatokat, jogosultsági időszakot,
# 2. § / D 2 Elégséges / E 2 Elégséges
jogcímet tartalmazó oldal(ak) hiánya, a kiállításra jogosult szakhatóság hiteles aláírását és pecsétjét tartalmazó oldal(ak) hiánya. Az oktatási intézmény által kiállított nappali tanulói/hallgatói jogviszonyról szóló igazolást is be kell nyújtani. A hátrányos helyzet jogcímén kizárólag magyarországi hatóság által kiállított dokumentumok alapján adható intézményi pont. d) Igazolás módja: gyermekgondozás – Gyermekgondozásért járó intézményi pontra való jogosultságot – csecsemőgondozási díj (CSED), örökbefogadói díj (ÖD), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), gyermekgondozási díj (GYED) és gyermeknevelési támogatás (GYET) esetén a támogatást folyósító szerv (Magyar Államkincstár kirendeltségei, kormányhivatalok) által kiállított igazolással vagy határozattal, – gyermekek otthongondozási díja (GYOD) és gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén a támogatást megállapító szerv (Fővárosi/Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala) által kiállított hatósági bizonyítvánnyal, – fizetés nélküli szabadság esetén a fenti jogcímek valamelyikét megállapító határozat benyújtása mellett a munkáltató által kiadott igazolással, – rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos állományban lévők esetében távolléti díjat megállapító munkáltatói határozat benyújtása mellett a munkáltató által kiadott igazolással, e) hivatásos és szerződéses állományú katonaként szülési szabadságon vagy illetmény nélküli szabadságon tartózkodik és ezen időszakban kiállított munkáltatói határozat benyújtása mellett a munkáltató által kiadott igazolással kell igazolni – Amennyiben a fizetés nélküli szabadság esetén a fenti jogcímek valamelyikét megállapító határozatot a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és az adott évi felvételi eljárás „jelentkezők adatmódosításainak, sorrendmódosításainak átvezetése, a felvételi pontszámításhoz szükséges dokumentumok beküldésének végső határideje” dátum között állították ki, akkor a munkáltató által kiállított igazolás benyújtása nem szükséges. – Rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagjaként, az igazolásnak/határozatnak tartalmaznia kell, azt a tényt, hogy a jelentkező a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és az adott évi felvételi eljárás „jelentkezők adatmódosításainak, sorrendmódosításainak átvezetése, a felvételi pontszámításhoz szükséges dokumentumok beküldésének végső határideje” dátum. közötti időszakban gyermekgondozás céljából részesül távolléti díjban. – Hivatásos és szerződéses állományú katonaként az igazolásnak/határozatnak tartalmaznia kell, azt a tényt, hogy a jelentkező a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és az adott évi felvételi eljárás „jelentkezők adatmódosításainak, sorrendmódosításainak átvezetése, a felvételi pontszámításhoz szükséges dokumentumok beküldésének végső határideje” dátum közötti időszakban
# 2. § / D 2 Elégséges / E 2 Elégséges
gyermekgondozás céljából tartózkodik szülési szabadságon vagy illetmény nélküli szabadságon. – A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és az adott évi felvételi eljárás „jelentkezők adatmódosításainak, sorrendmódosításainak átvezetése, a felvételi pontszámításhoz szükséges dokumentumok beküldésének végső határideje” dátum között kiállított igazolásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: = a jelentkező nevét és személyazonosító adatait (születési hely és idő, anyja neve), = azt a tényt, hogy a jelentkező a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése és az adott évi felvételi eljárás „jelentkezők adatmódosításainak, sorrendmódosításainak átvezetése, a felvételi pontszámításhoz szükséges dokumentumok beküldésének végső határideje” dátum közötti időszakban gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon van, vagy csecsemőgondozási díjban (CSED), örökbefogadói díjban (ÖD), gyermekgondozási díjban (GYED), gyermekgondozási segélyben (GYES), gyermeknevelési támogatásban (GYET), gyermekek otthongondozási díjában (GYOD) és gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban, távolléti díjban részesül, szülési szabadságon vagy illetmény nélküli szabadságon tartózkodik. – Nem elfogadható dokumentumok: MÁK-hoz beadott lepecsételt GYES, GYED, GYET, CSED, ÖD igénylés, orvosi igazolás megállapított terhességi hétről, táppénzes papír, kórházi orvosi zárójelentés szülésről, terhességi kiskönyv, születési anyakönyvi kivonat, ha nincs rajta juttatásra vonatkozó utalás, postai szelvény („sárga vékony csekk”), tartósan beteg gyermek gondozása céljából GYES-en lévő jelentkező, aki csak azt az igazolást küldi be, hogy a gyermeke tartósan beteg, anyasági támogatást igazoló dokumentum, családi pótlékot igazoló dokumentum, bérpapíron feltüntetett „CST: családtámogatási ellátás”, bérpapíron, adópapíron feltüntetett CSED-re, GYED-re, GYES-re, GYET-re, távolléti díjra vonatkozó kifizetés, folyószámla-kivonat GYES, GYED, GYET, CSED, ÖD, GYOD, ápolási díj, távolléti díj utalásáról, árvaellátásról szóló papírok, válási papírok, nem a jelentkező nevére szóló dokumentumok, a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megjelenése előtt kiállított dokumentumok, személyazonosító (születési hely és idő, anyja neve) adatokat, jogosultsági időszakot, jogcímet tartalmazó oldal(ak) hiánya, a kiállításra jogosult szakhatóság hiteles aláírását és pecsétjét tartalmazó oldal/ak hiánya. – A gyermekgondozás jogcímén kizárólag magyarországi hatóság által kiállított dokumentumok alapján adható intézményi pont. f) A benyújtás módja esélyegyenlőség esetén: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. – Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDK) által szervezett versenyen elért eredmény
# 2. § / D 2 Elégséges / E 2 Elégséges
g) Igazolás módja (1–3. helyezés esetén): Az Országos Tudományos és Diákköri Tanács versenyen elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, a rendező intézmény által kiállított igazolás vagy oklevél másolatával kell igazolni. h) A benyújtás módja: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. – Sporteredmény (8 éven belül szerzett, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban) igazolása i) világés Európa-bajnokságon elért 3. helyezés esetén.: aa) Igazolás módja: az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének igazolása j) Magyarországi országos sportági szakszövetség által szervezett és általa (korosztálytól függetlenül) a legmagasabb szintűként elismert országos bajnokságon elért eredmény legalább 3. helyezés esetén: ba) Igazolás módja: az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének igazolása k) A benyújtás módja sporteredmények esetén: A jogcímet igazoló dokumentumokat az Oktatási Hivatal elektronikus felvételi rendszerébe (E-felvételi) kell feltölteni. (24) A nemzetközi Master of Business Administration (MBA) mesterképzési szak esetében a felvételi követelmény és a felvételi pontszámítás módja a fentiektől eltérő, melyet a következő táblázat tartalmaz: Szak neve Előfeltétel Bekérendő dokumentumok Szóbeli felvéte
# 2. § / vállalkozás teszt „A” alkalmassági beszélgetés / 60 pont 30 pont
nemzetközi képzési és X X esszé, munkatapasztalatX Master of Business kimeneti igazolás, (korábbi diploma Administration követelmények és mellékletei (transcript) – (MBA) szerint, továbbá 3 angol nyelvű változat vagy A Rendelkezésben meghatározott dokumentumokat az Oktatási Hivatal által üzemeltetett elektronikus felvételi rendszerbe kell feltölteni. (25) Tanárképzésben kötelezően pályaalkalmassági vizsgát, továbbá szóbeli felvételi vizsgát kell tenni. (26) Felvételi vizsga követelmények képzési Szak neve Felvételi vizsga típusa terület GAZD agilis vállalkozás belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD általános menedzsment belső írásbeli felvételi nincs GAZD biztosítási és pénzügyi GAZD design, üzlet, társadalom belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD digitális innováció belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD egészség-gazdaságtani értékelés belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD fenntarthatósági menedzsment és belső írásbeli felvételi Motivációs és INFO gazdaságinformatikus belső írásbeli felvételi nincs
# 2. § / 60 pont 30 pont / könyvvizsgálat teszt „A” 90 pont
GAZD gazdasági-viselkedéselemzés belső írásbeli felvételi Szakmai tételsor, GAZD globális fejlesztéspolitika belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD haladó ellátásilánc-menedzsment belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD innováció és vállalkozás belső írásbeli felvételi nincs GAZD klímapolitika és regionális belső írásbeli felvételi Motivációs és TÁRS kommunikációés médiatudomány belső írásbeli felvételi nincs GAZD közgazdálkodás és közpolitika belső írásbeli felvételi tárgya: közpolitikai GAZD közgazdasági elemző belső írásbeli felvételi tárgya: közgazdasági GAZD közösségi kormányzás belső írásbeli felvételi tárgya: közpolitikai GAZD marketing belső írásbeli felvételi nincs GAZD marketingstratégia és innováció belső írásbeli felvételi tárgya: marketing GAZD mesterséges intelligencia az belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD nemzetközi gazdaság és belső írásbeli felvételi tárgya: nemzetközi GAZD nemzetközi sportüzlet belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD nemzetközi számvitel és belső írásbeli felvételi nincs TÁRS nemzetközi tanulmányok belső írásbeli felvételi tárgya: Aktuális
# 2. § / 30 30 45 / 29–0 0 0
GAZD pénzügy belső írásbeli felvételi tárgya: vállalati TÁRS politikai gazdaságtan belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD stratégiai projektmenedzsment belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD szellemi tulajdon menedzsmentje belső írásbeli felvételi nincs PED tanári (2 félév közgazdásztanár) nincs motivációs és alkalmassági szóbeli, TÁRS társadalmi adattudomány belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD vállalkozásfejlesztés belső írásbeli felvételi nincs GAZD vezetés és szervezés (angol belső írásbeli felvételi tárgya: intellektuális rátermettség, személyközi képességek, GAZD vezetés és szervezés (magyar belső írásbeli felvételi nincs (27) A belső írásbeli felvételi teszt alapján adható pontok 90 pontos rendszerbe történő átváltása, valamint a belső írásbeli felvételi teszt kiváltásra vonatkozó nemzetközi teszt (GMAT, GRE, NMAT, GMAT FE, CAT) alapján adható pontok mesterképzésben: a) Belső írásbeli felvételi teszt alapján adható pontok: Belső írásbeli felvételi teszt Írásbeli felvételi pont Írásbeli felvételi pont eredménye (azon szakok esetében, ahol van (azon szakok esetében, ahol b) NMAT: NMAT teszt eredmény Írásbeli felvételi pont Írásbeli felvételi pont
# 2. § / 0–79 0 0 / szabályok
201–360 60 90 c) GMAT: GMAT teszt eredmény Írásbeli felvételi pont Írásbeli felvételi pont 711–800 60 90 d) GMAT FE: GMAT FE teszt eredmény Írásbeli felvételi pont Írásbeli felvételi pont 646–805 60 90 e) GRE: GRE teszt eredmény Írásbeli felvételi pont Írásbeli felvételi pont f) CAT (Common Admission Test vizsgarendszer) CAT teszteredmény (percentilis) Írásbeli felvételi pont (azon Írásbeli felvételi pont (azon Írásbeli, szóbeli felvételi vizsga szervezésére, lebonyolítására vonatkozó
# 3. § / 0–79 0 0 / szabályok
3. § (1) Az Egyetem a pályaalkalmassági vizsgát, az írásbeli és a szóbeli felvételi vizsgát maga szervezi meg. (2) A felvételi vizsgák tematikájával kapcsolatos tudnivalókról a tartalmi szabályozás meghatározásáért a dékán felel. (3) A vizsga lebonyolítását ezen rendelkezésben meghatározott ütemezés szerint az illetékes dékán szakmai felügyeletével a Kommunikáció, valamint az illetékes dékán szakmai felügyeletével és a szakfelelős szakmai irányításával az intézetek és a felvételi bizottságok végzik. (4) A szakfelelős felelőssége a Felvételi szabályzat és ezen rendelkezés szerinti tartalmi elvárások meghatározása, valamint a vizsga tartalmának kialakítása, a felvételi bizottságok feladata a felvételi vizsgák lebonyolítása. (5) Az Egyetem jogosult az írásbeli és szóbeli felvételi vizsga során AI alapú rendszert használni. (6) Belső írásbeli felvételi teszt a) A mesterképzéses felvételi eljárásban az írásbeli felvételi vizsga egy online írásbeli vizsga. b) A belső írásbeli felvételi teszt időtartama: 100 perc. c) Az online írásbeli vizsga teljesítéséhez szükséges informatikai feltételeket a jelentkezőnek kell biztosítani. d) Amennyiben a vizsgára jelentkezés, a vizsga során, bármely technikai probléma merül fel, és az nem az Egyetem érdekkörébe tartozik, a technikai problémáért az Egyetem nem vállal felelősséget. e) Az online írásbeli vizsga során kizárólag az Egyetem által használt alkalmazáson keresztül biztosított vizsgadolgozaton lehet dolgozni, egyéb eszköz igénybevételének lehetőségéről a vizsga megkezdése előtt a jelentkezőt tájékoztatni kell. f) Az online írásbeli vizsgáról a vizsgázók részére részletes tájékoztató készül, melyet a jelentkezők részére elérhetővé kell tenni. g) Az online írásbeli vizsga automatizált, tesztrendszer alapú, a vizsgázók számára – a teszt módszertana és mechanizmusa miatt – nem biztosított a betekintés lehetősége. h) Az online írásbeli vizsga eredményét az írásbeli vizsga javítását követő 7 munkanapon belül az e-felvételi rendszerbe kell rögzíteni. i) Az online írásbeli felvételi vizsga felvételi pontszáma a vizsga megírásának dátumától számított további 2 felvételi eljárásban használható fel abban az esetben, ha az online írásbeli felvételi vizsga követelményei nem változnak. (7) Szóbeli felvételi vizsga, pályaalkalmassági vizsga a) A pályaalkalmassági vizsga tanárképzésre jelentkezőknek kötelező szóbeli, személyes megjelenést nem igénylő online zajló vizsga az Egyetem által meghatározott platformon keresztül. A pályán levő pedagógus mentesíthető, ha igazolta, hogy pedagógus munkakörben foglalkoztatott. A jelentkező a mentesítésre vonatkozó kérelmet – mellékelve az igazolást – Kommunikáció részére elektronikus levélben megküldött üzenetben kérheti legkésőbb a pályaalkalmassági vizsgálat napját megelőzően öt (5) munkanappal. A kérelemről a szakfelelős öt (5) munkanapon
# 3. § / 0–79 0 0 / szabályok
belül dönt, melyről elektronikus levélben tájékoztatja a Kommunkiációt. A Kommunikációa határozatot két (2) munkanapon belül megküldi a hallgató részére elektronikus levélben megküldött üzenet formájában, valamint a döntést berögzíti a felvételi rendszerbe. Az a jelentkező, aki nem kapott mentességet, részt kell, hogy vegyen a pályaalkalmassági vizsgálaton. A pályaalkalmassági vizsgákra a szóbeli felvételi vizsgákra vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni. b) A szóbeli felvételi vizsgák személyes megjelenést nem igénylő online zajló vizsgák az Egyetem által meghatározott platformon keresztül. c) Szóbeli vizsgák időtartama: 10–30 perc az adott szak felkészülési segédlete szerint. d) Az online szóbeli vizsga teljesítéséhez szükséges informatikai feltételeket a jelentkezőnek kell biztosítani. e) Amennyiben a vizsgára jelentkezés, a vizsga során, bármely technikai probléma merül fel, és az nem az Egyetem érdekkörébe tartozik, a technikai problémáért az Egyetem nem vállal felelősséget. f) Az online szóbeli vizsgáról a vizsgázók részére részletes tájékoztató készül, melyet a jelentkezők részére elérhetővé kell tenni. g) Az online szóbeli vizsga eredményét a szóbeli vizsga időszakot követő 7 munkanapon belül az e-felvételi rendszerbe kell rögzíteni. h) Az online szóbeli felvételi vizsga eredménye a vizsga dátumától számított további 2 felvételi eljárásban használható fel abban az esetben, ha a szóbeli felvételi vizsga követelményei nem változnak. i) A szóbeli felvételi vizsgák lebonyolítására felvételi bizottságo(ka)t (továbbiakban: Bizottság(ok)) kell létrehozni, melyeket szakonként kell összeállítani. A Bizottságok elnökét és tagjait az illetékes szakfelelős jelöli ki. A Bizottságnak – beleértve az elnököt is – legalább két (2) tagja van, elnöke az Egyetem oktatói/kutatói/tanári munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja. A Bizottság tagjának óraadó oktató vagy doktorandusz hallgató is felkérhető. A Bizottságokba a Hallgatói Önkormányzat – az illetékes szakfelelős jelzése alapján – egy-egy (1–1) mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgatót delegálhat, azonban a felvételi vizsga a Hallgatói Önkormányzat delegáltja nélkül is érvényesen lebonyolítható. A Bizottság ügyviteli feladatait az elnök által kijelölt tag látja el. j) A Bizottságok működésének a szabályait az elnök határozza meg figyelemmel arra, hogy ja) A vizsga a képzés nyelvén zajlik és az üléseket az elnök hívja össze és vezeti. jb) A tagok az ülésen nem helyettesíthetők. Amennyiben egy tag nem tud részt venni a felvételi vizsgán, az illetékes szakfelelős új tagot jelöl és a változásról tájékoztatja a Kommunikációt. jc) A Bizottság akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van azzal, hogy a Hallgatói Önkormányzat delegáltjának távolléte nem akadálya a felvételi eljárás érvényes lebonyolításának.
# 3. § / 0–79 0 0 / szabályok
jd) A Bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza azzal, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. k) A Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készíthető papíralapon vagy elektronikus dokumentum formájában is vagy elektronikus felületen való rögzítés révén is, amiért az elnök felelős. Az elnök hivatalos egyetemi e-mail-címéről küldi meg a jegyzőkönyvet a kommunikációs főigazgató által kijelölt Kommunikáció ügyintéző hivatalos egyetemi e-mail-címére. A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke írja alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a Bizottság döntéseit. A jegyzőkönyveket a Kommunikáció részére a felvételi vizsgát követő öt (5) munkanapon belül papíralapon át kell adni vagy jelen bekezdés szerinti módon meg kell küldeni. l) A Bizottság elnöke felelős a Bizottság munkájának jogszerűségéért és szakszerűségéért. (8) A nemzetközi tesztek időtartama, lebonyolításának szabályai az adott nemzetközi tesztet üzemeltető oldalán található. (9) A fogyatékossággal élő jelentkező kérelmet nyújthat be, amelyben kérheti a fogyatékosságára tekintettel indokolt speciális vizsgalehetőség igénybevételét. A kérelmet legkésőbb a jelentkezőt érintő vizsga időpontja előtti 15. munkanapig kell benyújtani és mellékelni kell a fogyatékosságot igazoló, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Vhr.) meghatározott szakértői véleményt. – A kérelem tárgyában a Fogyatékosügyi Bizottság dönt, és döntésével engedélyezheti: a) a vizsga időtartamának maximum 30%-kal történő meghosszabbítását, b) segédeszköz használatát, c) a jelentkező elkülönített vizsgaterembe történő beosztását, d) a vizsga módjának megváltoztatását. – Az előzőekben leírtaktól eltérő speciális vizsgalehetőség nem biztosítható. – Amennyiben a felvétel feltételéül nyelvvizsga követelmény került előírásra, és a felvételi vizsga teljesítése alóli mentességről a fogyatékossággal élő jelentkező kérelme alapján a dékán dönt. A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. (10) Szabálytalanságok kezelése a) Személyes megjelenést igénylő írásbeli vizsga során, amennyiben a teremfelügyelő szabálytalanságot észlel (pl. meg nem engedett eszköz használata, más zavarása, személyazonosság feltüntetése stb.), elveszi a vizsgázó vizsgadolgozatát, ráírja a szabálytalanság tényét és módját, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja a vizsgadolgozatot és visszaadja azt a vizsgázónak, aki folytathatja a vizsgát. A teremfelügyelő a vizsgát követően a szabálytalanság tényéről részletes feljegyzést készít, amelyet aláírásával hitelesít, ezt követően haladéktalanul értesíti a Kommunikáció által kijelölt személyt és a feljegyzést átadja részére. b) Online írásbeli vizsga esetén a vizsgát felügyelő személy amennyiben
# 3. § / 0–79 0 0 / szabályok
szabálytalanságot észlel, arról haladéktalanul feljegyzést készít. c) Amennyiben a személyes megjelenést igénylő vizsga javítása során a javító megállapítja, hogy felmerül annak gyanúja, hogy a vizsgázó szabálytalanságot követett el, megállapítását rávezeti a vizsgadolgozatra, a szabálytalanság tényéről részletes feljegyzést készít, amelyet aláírásával hitelesít, ezt követően haladéktalanul értesíti a Kommunikáció által kijelölt személyt és a feljegyzést átadja részére. Amennyiben a személyes megjelenést igénylő írásbeli vizsga javítása során a javító megállapítja, hogy felmerül annak gyanúja, hogy a vizsgázó szabálytalanságot követett el, megállapítását rávezeti a vizsgadolgozatra, a szabálytalanság tényéről részletes feljegyzést készít, amelyet aláírásával hitelesít, ezt követően haladéktalanul értesíti a Kommunikáció által kijelölt személyt és a feljegyzést átadja részére. d) Szóbeli vizsga során felmerülő szabálytalanság esetén is folytathatja a jelentkező a vizsgát, de előzetesen a jelentkezőt nyilatkoztatni kell a szabálytalanság kérdésében annak tudomásulvételéről, elismeréséről, és a vizsgázó nyilatkozatát bele kell foglalni a feljegyzésbe. e) Szabálytalanság gyanúja esetén az illetékes dékán a teremfelügyelő/felvételi bizottság/vizsgát felügyelő egyéb személy bejelentése, feljegyzése hiányában hivatalból is elrendelheti a feltételezett szabálytalanság kivizsgálását. f) Az illetékes dékán a Kommunikáció által kijelölt személlyel és a Jog és beszerzés (továbbiakban: JB) vezetőjével együttműködve a vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a bejelentést. g) Amennyiben az illetékes dékán megállapítja a szabálytalanságot, akkor a felvételi vizsgát érvénytelennek kell minősíteni és úgy kell tekinteni, mintha a felvételiző a vizsgán saját döntése alapján nem vett volna részt. h) Amennyiben a vizsgázó tapasztal szabálytalanságot az Egyetem részéről, úgy azt a Kommunikáció felé a felvételi jelentkezés során megadott e-mail-címéről küldött üzenet formájában jelezheti. A Kommunikáció által kijelölt személy az illetékes dékánnal és a JB vezetőjével együttműködve a bejelentést haladéktalanul kivizsgálja. i) A szabálytalanság tényéről és következményeiről az illetékes dékán határozatban dönt. j) Amennyiben az Egyetem részéről elkövetett szabálytalanságot bármely egyetemi munkatárs észleli, annak tényét bejelenti az illetékes dékánnak. Az illetékes dékánnal a Kommunikáció által kijelölt személy és a JB vezetője a szabálytalanság gyanúját haladéktalanul kivizsgálja. Amennyiben arra lehetőség van, a jelentkezőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szabálytalanság nem következett volna be, egyéb esetben a jogszabályi keretek – elsősorban határidők között – biztosítani kell számára, hogy a vizsgát ismételten, immáron szabályosan teljesíteni tudja. Amennyiben a
# 3. § / szabályok / Előzetes kreditelismerési eljárás
vizsga megismétlésére nincs lehetőség vagy az illetékes dékán nem tartja indokoltnak, akkor az illetékes dékán saját hatáskörben dönt a vizsgaértékelés megfelelő korrigálásáról. Ez esetben a szabálytalanságot feljegyzésben kell rögzíteni, és amennyiben a jelentkező az illetékes dékán döntésével sem nyer felvételt az Egyetemre, akkor a szabálytalanság tényéről a jelentkezőt a feljegyzés másolati példányának megküldésével értesíteni kell. Az értesítés alapján a jelentkező újbóli kivizsgálást kérhet. k) A határozatot a jelentkező felvételi jelentkezés során megadott e-mail-címére kell megküldeni a jelentkezőnek. l) Az illetékes dékán szabálytalanság tárgyában hozott döntése elleni jogorvoslatra a határozat kézhezvételét követő 5 napon belül van lehetőség. A jogorvoslati kérelmet a Kommunikáció által kijelölt személy részére kell megküldeni, aki haladéktalanul továbbítja azt a Hallgatói Felülbírálati Bizottság részére. A jogorvoslat tárgyában a Hallgatói Felülbírálati Bizottság a jogorvoslati kérelem beérkezését követő öt (5) munkanapon belül dönt. Az eredményről értesíti a vizsgázót, az illetékes dékánt és a Kommunikáció által kijelölt személyt.
# 4. § / szabályok / Előzetes kreditelismerési eljárás
4. § (1) A mesterképzési szakra jelentkezők esetén, ha a felsőoktatási szakképzések, az alapés mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló hivatalos miniszteri kiadvány, az Nftv. 15. § (1a) bekezdése és a Vhr. 21/F. §-a szerinti képzési és kimeneti követelmények (továbbiakban: KKK), valamint az illetékes Kreditátviteli Bizottságok határozatai a mesterképzésbe történő belépéshez szükséges kreditek meghatározására vonatkozó előzetes kreditelismerésben befogadható kreditekről (továbbiakban: KÁB határozat) előírja, előzetes kreditelismerési eljárást kell lefolytatni. (2) A KKK és a KÁB határozata tartalmazza, hogy egy adott mesterképzésbe történő belépésnél mely alapképzésben szerzett szakok fogadhatók el előzményként. Az előzményként elfogadott szakok három csoportra oszthatók: a) teljes kreditérték-beszámítással figyelembe vehető szakok, b) a KKK-ban a szaknál meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető szakok, c) a KKK-ban a szaknál meghatározott kreditek teljesítésével figyelembe vehető minden egyéb szak. (3) Azon mesterképzési szakra felvételiző, aki a (2) bekezdés a) pontja szerinti szakon szerzett alapfokozatot tanúsító oklevelet, külön előzetes kreditelismerési vizsgálat nélkül, oklevelének és a jelentkezéshez szükséges egyéb dokumentumainak benyújtásával jelentkezhet, vagyis az ő esetében nem kell előzetes kreditelismerési eljárást lefolytatni. Ezen jelentkezőnek tehát nem kell előzetes kreditelismerési kérelmet benyújtania. (4) Azon mesterképzési szakra felvételiző esetében, aki (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szakon szerzett oklevelet, előzetes kreditelismerési eljárást kell lefolytatni. A jelentkező kérelmére az illetékes Kreditátviteli Bizottság (továbbiakban: KÁB) a szakfelelős bevonásával megvizsgálja, hogy a korábban megszerzett kreditjei alapján mesterképzésbe való belépéshez szükséges, a korábbi tanulmányok vagy azzal egyenértékű nem formális, informális tanulás során megszerzett tudásnak vagy munkatapasztalatnak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján az adott mesterképzési szakon hány kredit ismerhető el, továbbá szükség szerint többletkreditek teljesítését írja elő. Az előírt többletkreditet a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint meg kell szerezni, ennek határidejéről a jelentkezőt az előzetes kreditelismerési határozatban tájékoztatni kell. (5) Amennyiben a KKK-ban a szaknál a mesterképzésre történő belépés/felvétel feltételéül nincs meghatározva teljesítendő kredit, a (2)–(4) bekezdésekben foglaltakat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni: a) az illetékes KÁB határozata tartalmazza azt, hogy a kreditek megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján mennyi kreditet kér a tanulmányok elvégzéséhez szükséges, az egyes területekről korábban megszerzett ismeretekből,
# 4. § / szabályok / Előzetes kreditelismerési eljárás
kompetenciákból, b) a KKK-k a szakokat – a (2) bekezdésben foglaltak három csoporttól eltérően – két csoportra, előzményként elfogadott szakokra, valamint a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján vizsgálandó szakokra osztja. Az előzményként elfogadott szakokra vonatkozóan a (3) bekezdésben foglaltakat, míg a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján vizsgálandó szakokra vonatkozóan a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (6) Az előzetes kreditelismerési eljárást mind magyar felsőoktatási intézményben szerzett, mind külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén el kell végezni. A kettősvagy többes oklevelet adó képzésre (double degree, multiple degree) vonatkozó felvételi eljárásban a kreditelismerés automatikus döntéssel is történhet. (7) Az előzetes kreditelismerési eljárás a jelentkező kérelmére indul. (8) Az előzetes kreditelismerési eljárás lefolytatásáért a jelentkező a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat alapján térítési díjat fizet azzal, hogy amennyiben ugyanazon felvételi eljárásban több szakra vonatkozóan nyújt be kérelmet, a térítési díjat ez esetben is csak egyszer kell megfizetni. (9) A kérelmet az Egyetem által meghatározott elektronikus felületen a mellékletekkel együtt kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell: a) a kiállító felsőoktatási intézmény által hitelesített leckekönyvkivonatot vagy oklevélmellékletet, b) informális tudás, munkatapasztalat elismerése iránti kérés esetén az ezek igazolására szolgáló dokumentumokat, c) az eljárás térítési díjának befizetését igazoló terhelési értesítőt. A bírálat meghozatalához szükség esetén a KÁB bekérheti az elvégzett tantárgyak magyar vagy angol nyelvű hitelesített tantárgyi leírását is. (10) Amennyiben a felvételiző az Egyetem több szakjára is jelentkezik, minden szakra vonatkozóan külön kérelmet kell benyújtani szakonkénti mellékletekkel. (11) A kérelmet a meghatározott elektronikus felületen kell megküldeni a KÁB által meghatározott időpontig, de legkésőbb a felvételi eljárásban hiánypótlásra meghatározott végső határidőt tizennégy (14) munkanappal megelőzően. (12) Az előzetes kreditelismerésre vonatkozó részletes szabályokat az illetékes dékán határozza meg, amelyet az Egyetem honlapján közzé kell tenni. A szakmai tartalmakért az illetékes dékán, a közzétételért a Kommunikáció a felelős. (13) Az előzetes kreditelismerést – a szakfelelős véleményének kikérése mellett – az illetékes KÁB végzi azzal, hogy a bizottság hatáskörét a bizottság elnökére ruházhatja. A KÁB munkáját a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban és az ügyrendjében foglaltak szerint végzi. (14) Az előzetes kreditelismerési eljárás során az illetékes kreditátviteli bizottság megállapítja, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény rendelkezései
# 4. § / szabályok / Előzetes kreditelismerési eljárás
alapján kiadott okleveleket a többciklusú képzési rendszerben induló képzésekben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be az Egyetem. Az előzetes kreditelismerési eljárást el kell végezni, függetlenül attól, hogy a jelentkező a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai során kreditrendszerű képzésben vagy nem kreditrendszerű képzésben vett részt. (15) Az előzetes kreditelismerésről az illetékes KÁB – legkésőbb a (11) bekezdésben meghatározott határidőtől számított tíz (10) munkanapon belül – dönt. A döntést határozatba foglalva eljuttatja a Kommunikáció részére, amelyet a Kommunikáció a jelentkező elektronikus levelezési címére küld meg. Felvételt nyert jelentkezők esetén a Kommunikáció hivatalos bejegyzésként rögzíti a határozatot az erre szolgáló elektronikus rendszerben. (16) Az előzetes kreditelismerési határozat kizárólag az adott tanévben induló képzésekre vonatkozó felsőoktatási felvételi eljárásokban a határozatban megadott mesterképzési szakra használható fel. (17) Az előzetes kreditelismerés ügyében hozott döntés ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, azt a jelentkező a felvételi határozat elleni fellebbezésben támadhatja meg. Külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerése
# 5. § / Előzetes kreditelismerési eljárás / Ütemezés
5. § (1) Annak a jelentkezőnek, aki a felvételi eljárás során benyújtott középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványát/felsőfokú végzettségét igazoló oklevelét külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi oktatási intézményben szerezte, annak a felvételi eljárás mellett kezdeményeznie kell a középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítvány/felsőfokú végzettséget igazoló oklevél továbbtanulási célú elismerését (a továbbiakban: elismerési eljárás) is. (2) Az elismerési eljárás során az Egyetem a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja. (3) Az elismerési eljárás szabályait a külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismeréséről szóló vezetői bizottsági rendelkezés tartalmazza.
# 6. § / Ütemezés / Vegyes és záró rendelkezések
6. § (1) Az Oktatási Hivatal által kiadott határidőket kell figyelembe venni. (2) Mesterképzés felvételi eljárás esetén az Egyetem által szervezett írásbeli felvételi vizsga időszak: 2026.04.13 – 05.04 (3) Mesterképzés felvételi eljárás esetén az Egyetem által szervezett szóbeli felvételi vizsga időszak: 2026.05.26 – 06.12 (4) Az előzetes kreditelismerési eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem benyújtásának határideje: 2026.06.17.
# 7. § / továbbtanulási célú elismerése 42 / Ütemezés 43
7. § (1) Jelen rendelkezés a közzététel napján lép hatályba és visszavonásig hatályos. (2) Jelen rendelkezés hatálybalépésével a 15/2025. számú a 2026. és 2027. évi központi felvételi eljárásban az alap és osztatlan képzésben az intézményi pontok és mesterképzés esetén a többletpontok számításához szükséges igazolások típusára, benyújtásuk módjára vonatkozó, valamint a 2/2026. számú felvételi követelményekről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezések hatályukat veszítik. 5/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 központi felvételi eljárásban alapképzésre, osztatlan képzésre, mesterképzésre jelentkezőkre vonatkozó felvételi követelmények 2026. és 2027. évi felvételi eljárásra vonatkozóan 1 Preambulum 1 Hatály 1 Felvételi követelmények 1 KÖZPONTI FELVÉTELI ELJÁRÁS 1 Írásbeli, szóbeli felvételi vizsga szervezésére, Vegyes és záró rendelkezések 43
6/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés a központitól eltérő intézményi felvételi eljárásra vonatkozó felvételi követelmények alapképzés, mesterképzés önköltséges jelentkezők részére 2026. évi f
# Felvételi követelmények / KÖZPONTITÓL ELTÉRŐ INTÉZMÉNYI FELVÉTELI ELJÁRÁS
központitól eltérő intézményi felvételi eljárásra vonatkozó felvételi követelmények alapképzés, mesterképzés önköltséges A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 1. része a Felvételi szabályzat 8/A. § alapján az Egyetemre a központitól eltérő intézményi felvételi eljárásban kizárólag külföldi hallgatók számára idegen nyelven folyó képzések felvételi eljárásában alapképzésre, valamint mesterképzésre történő önköltséges jelentkező felvételi követelményeket az alábbiak szerint határozom meg. (1) Jelen rendelkezés hatálya a 2026. évi felvételi eljárásokra terjed ki. (2) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed mindazon jelentkezőre, aki részt vesz a 2026. évi felvételi eljárásban. (3) A felvételi eljárásban használt elektronikus felvételi rendszer a DreamApply. (4) A jelentkezők számára a megadott határidőknél a megadott nap 23:59 időpontját kell érteni (magyar idő szerint). Alapképzésre jelentkezőkre vonatkozó felvételi követelmények
# 1. § / Felvételi követelmények / KÖZPONTITÓL ELTÉRŐ INTÉZMÉNYI FELVÉTELI ELJÁRÁS
1. § (1) Külföldi állampolgárok számára idegen nyelven hirdetett alapképzési szakra az vehető fel, aki sikeres érettségi vizsga teljesítését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik és megfelel a Felvételi szabályzatban és jelen rendelkezésben meghatározott egyéb intézményi felvételi követelményeknek. (2) Külföldi állampolgárok számára idegen nyelven hirdetett alapképzési szakra meghatározott felvételi követelmények: a) az érettségi vizsga sikeres teljesítését igazoló bizonyítvány b) 2 középfokú komplex angol nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél, vagy az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény által kiállított és hitelesített igazolás arra vonatkozóan, hogy a jelentkező az alábbi nyelvvizsgák által tanúsított angol nyelvtudással rendelkezik. Az Egyetem minimum az alábbi szintű nyelvvizsgákat fogadja el: nyelvvizsgatípus megnevezése középfok (minimumérték) CEFR B2 Cambridge FCE IELTS 6.0 TOEFL 2026.01.21. előtt megszerzett nyelvvizsga 65 esetén TOEFL 2026.01.21. után megszerzett nyelvvizsga 4,5 esetén TOEFL iBT 2026.01.21. előtt megszerzett 72 nyelvvizsga esetén TOEFL iBT 2026.01.21. után megszerzett 4,5 nyelvvizsga esetén TOEIC 785 Duo-lingo min. 100 pont Skillcert EGP min. 96 pont Pearson test of English Academic (PTE) 59 LanguageCert Academic 60 TOEFL iBT Home Edition 2026.01.21. után 4,5 megszerzett nyelvvizsga esetén TOEFL iBT Home Edition 2026.01.21. előtt 72 megszerzett nyelvvizsga esetén Az Egyetem a fenti nyelvvizsgákon túl az alábbiakat is elfogadja a középfokú angol nyelvtudás igazolására: – A–Level (vagy International A–Level) angol nyelvből, minimum B érdemjegy, vagy – International Baccalaureate, Standard Level 5 vagy Higher Level 4, vagy magasabb érdemjegy angol nyelvből, vagy – Magyarországi érettségi rendszerben emelt szintű érettségi angol nyelvből 45% vagy felette, vagy – GCSE (vagy IGCE), angol nyelvből, 6-os jegy (vagy B), vagy magasabb, vagy – Nemzetközileg elismert felkészítő programot végzett jelentkezők esetén, a szervezőigazolása a B2-es szint meglétéről (pl.: INTO, Study Group, Kaplan, Navitas vagy a Budapesti Corvinus Egyetem előkészítő programja) Amennyiben a felvételiző nyelvvizsga-bizonyítványa vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítványa/oklevele a jelen pontban foglaltak alapján nem megfelelő vagy nincs, nem nyerhet felvételt. Abban az esetben, ha a jelentkező anyanyelve az angol, úgy arról nyilatkoznia kell és a jelentkezéssel egyidejűleg fel kell tölteni a
# 1. § / eredmény / Hochschulreife)
nyilatkozatot az Egyetem elektronikus felvételi rendszerébe. (3) A gazdaságtudományok és informatika képzési területen az (2) bekezdésen túlmenően meghatározott további felvételi követelmény a megfelelő matematika felvételi követelmény teljesítése: a) A matematika felvételi követelménye az alábbi eljárás szerint teljesíthető: aa) Advanced Placement teszt (Mathematics AB or BC), minimum 3-as jegy vagy ab) a SAT Subject Test Mathematics Level II teszt, minimum 680 pont vagy ac) az ACT teszt minimum 27 pont vagy ad) Matematika International Baccalaureate, Standard Level 5 vagy Higher Level 4, vagy ennél magasabb, vagy ae) Magyarországon szerzett emelt szintű matematika érettségi, minimum 45%, vagy af) Matematika GCSE (vagy IGCE), 6-os jegy (vagy B), vagy ennél magasabb, vagy ag) Matematika A–Level (vagy International A–Level) vizsga, minimum B érdemjegy, vagy ah) A teljesíthetőség szempontjából, a lenti táblázatban meghatározott minimum eredmények tekinthetőek a matematika felvételi követelmény szempontjából elfogadhatónak. E minimumeredmények – a vizsga hivatalos eredményének megállapítását megelőzően – a jelentkező előzetes nyilatkozata alapján feltételesen is figyelembe vehetők, és előzetes pontszámként szolgálhatnak a felvételi döntés meghozatalához. Németország Abitur (Zeugnis der Allgemeinen 12 Franciaország French Baccalauréat 13 Olaszország Diploma de Esame di Stato 18 az írásbeli vizsgán vagy 8 az
# 1. § / Litvánia Brandos Atestatas (Maturity 85% / Certificate)
Szlovákia Vysvedcenie o Maturitnej Skúške 2 (nagyon jó) és 60% írásbeli Románia Romanian Diploma de 8,0 írásbeli vizsga vagy végzős Bulgária Diploma Za Zavarasheno Sredno 5 Csehország Maturita 73% vagy 2 Spanyolország Título de Bachiller / Bachillerato 8 Írország Irish Leaving Certificate H2 European Baccalaureate European Baccalaureate 8 ai) a fentiek hiányában az Egyetem által szervezett felvételi vizsga. Az eredményekkel kapcsolatban felmerülő vizsgálatot az illetékes szakfelelős vagy az általa kijelölt ügyintéző végzi el. a) Amennyiben a felvételiző rendelkezik az aa)–ah) pontokban meghatározottak valamelyikével, az 100 felvételi pont. b) Az ai) pont alapján a felvételi vizsgával minimum 56 pontot kell és maximum 100 pontot lehet szerezni. c) Amennyiben a felvételiző (2) bekezdés szerinti nyelvtudása megfelelő, de az ah) pont szerinti matematika felvételi vizsgán nem éri el az 56 pontot, nem nyerhet felvételt. (4) A társadalomtudomány képzési területen az (2) bekezdésen túlmenően meghatározott további felvételi követelmények: a) A szóbeli felvételi vizsgával minimum 56 pontot kell és maximum 100 pontot lehet szerezni. b) Amennyiben a felvételiző (2) bekezdés szerinti nyelvtudása megfelelő, de az fa) pont szerinti szóbeli felvételi vizsgán nem éri el az 56 pontot, nem nyerhet felvételt. (5) A filozófia, politika, gazdaság alapképzési szak esetében a (2)–(3) bekezdésben meghatározott felvételi követelményeket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a gazdaságtudományok és informatika képzési területen meghatározott matematika felvételi követelményeket és a társadalomtudományok képzési területen meghatározott szóbeli felvételi követelményeket is teljesíteni kell a jelentkezőknek azzal, hogy a felvételi vizsgákon a felvételi pontok 50–50%-os súllyal számítanak. (6) A felvételi vizsga módját és időtartamát szakonként a szakfelelős határozza meg, amelyről a vizsgabehívóban a felvételizőt tájékoztatni kell és amelynek az Egyetem honlapján történő közzétételéért a Kommunikáció a felelős. Mesterképzésre jelentkezőkre vonatkozó felvételi követelmények
# 2. § / Litvánia Brandos Atestatas (Maturity 85% / Certificate)
2. § (1) Külföldi állampolgárok számára idegen nyelven hirdetett mesterképzési szakra az vehető fel, aki legalább alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, és megfelel a Felvételi szabályzatban és jelen rendelkezésben meghatározott egyéb intézményi felvételi követelményeknek. (2) Mesterképzésre meghatározott további felvételi követelmények: a) belső írásbeli felvételi teszt eredménye alapján legalább 50%-os teljesítményt ér el, és – amennyiben az adott szakon van – a szóbeli felvételi vizsgán maximálisan szerezhető felvételi pontok legalább 50%-át megszerzi, valamint a felvételi eljárás során összesen (többletpontokkal együtt) legalább 65 felvételi pontot ér el, továbbá b) angol nyelvű vezetés és szervezés mesterképzési szakon legalább az alábbiak közül egy angol nyelvű komplex nyelvismeret megléte: nyelvvizsgatípus megnevezése felsőfok (minimumérték) TOEFL iBT 2026.01.21. előtt megszerzett 100 nyelvvizsga esetén TOEFL iBT 2026.01.21. után megszerzett 5 nyelvvizsga esetén IELTS 7.0 CPE C CAE B C1 Business Higher (BEC Higher) B Corvinus közgazdasági szaknyelv C1 TOEFL iBT Special Home Edition 2026.01.21. előtt 100, plusz minden részterületen 20 megszerzett nyelvvizsga esetén TOEFL iBT Special Home Edition 2026.01. 21. 5 után megszerzett nyelvvizsga esetén Pearson test of English Academic (PTE) 68 Jelen pont szerinti nyelvismeret kiváltható vagy angol nyelvterületen vagy AACSB/EQUIS-akkreditált vagy CEMS-tag egyetemen teljes egészében angol nyelven oktatott alapszakon szerzett felsőfokú oklevéllel. Amennyiben a jelentkező nyelvvizsga-bizonyítványa vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítványa/oklevele a jelen bekezdésben foglaltak alapján nem megfelelő vagy nincs, angol nyelvű vezetés és szervezés mesterképzésre nem nyerhet felvételt. Abban az esetben, ha a jelentkező anyanyelve az angol, nem szükséges igazolnia a jelen pont szerinti követelményt, hanem nyilatkoznia kell arról, hogy az anyanyelve az angol és a nyilatkozatot fel kell tölteni intézményi felvételi eljárás esetén az Egyetem elektronikus felvételi rendszerébe a hiánypótlásra nyitva álló határidő végéig. A jelentkező a nyilatkozattal kiváltja a jelen pontban foglalt követelményt. c) az a) pont szerinti belső írásbeli felvételi teszt kiváltható ca) legalább jó/B (ECTS) minősítésű kiemelten elismert felsőfokú oklevéllel, vagy szakirányú továbbképzésen szerzett oklevéllel cb) érvényes nemzetközi teszttel, amelynek eredménye legalább GMAT 500 pont, vagy GRE 300 pont, vagy NMAT 150 pont, vagy GMAT FE 485 pont, vagy CAT 80
# 2. § / Litvánia Brandos Atestatas (Maturity 85% / Certificate)
percentilis. d) kiemelten elismert felsőfokú oklevél: mesterképzési felvételi eljárásban: da) AACSB vagy EQUIS intézményi akkreditáció során elnyert és érvényes akkreditációval rendelkező egyetemen, vagy db) CEMS-tag egyetemen vagy dc) azon QS társadalomtudományi és gazdálkodási szakterületi rangsor („QS World University Rankings by Subject: Social Sciences & Management”) első 400 helyén feltüntetett intézményben szerzett felsőfokú végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél, amely annak a tanévnek az első napján érvényes, amelyben a felvételi eljárás elindul. e) belső írásbeli felvételi teszt: az egyes – jelen rendelkezésben meghatározott – mesterképzési szakok számára az Egyetem által szervezett írásbeli felvételi vizsga, amely egy angol nyelvű bemeneti kompetenciamérés és amelynek két típusa van: „A” típus: a kvantitatív és kvalitatív elemzési készségeket, logikus gondolkodást/adatértelmezést, valamint a nyelvi készségeket méri, „B” típus: logikus gondolkodást/adatértelmezést, valamint a nyelvi készségeket méri; f) nemzetközi teszt: nemzetközileg elfogadott, angol nyelvű bemeneti kompetenciamérés, mely a kvantitatív és kvalitatív elemzési készségeket, logikus gondolkodást, illetve a nyelvi készségeket méri. Jelen rendelkezésben mesterképzésben elfogadott nemzetközi tesztek: NMIMS Management Aptitude Test (a továbbiakban: NMAT), Graduate Management Admission Test (a továbbiakban: GMAT), Graduate Record Exam (a továbbiakban: GRE), Graduate Management Admission Test Focus Edition (a továbbiakban: GMAT FE), Common Admission Test (a továbbiakban: CAT). (3) Összesen 100 felvételi pont szerezhető. A pontszámításra vonatkozó részletes szabályokat jelen rendelkezés tartalmazza. (4) A belső írásbeli felvételi teszten legalább 30 pontot kell és legfeljebb 60 pontot lehet elérni. A belső írásbeli teszten 29 vagy annál kevesebb pontot elérő jelentkező belső írásbeli teszt eredménye nulla (0) pont. A belső írásbeli felvételi vizsga javítására, megismétlésére az adott felvételi eljárásban nincsen lehetőség. (5) Amennyiben a jelen rendelkezés az adott szaknál nem tartalmaz szóbeli felvételi vizsgát a belső írásbeli felvételi teszten szerzett pontszám átszámításra kerül 90 pontos rendszerbe. Az átszámított pontok meghatározását ezen rendelkezés tartalmazza. (6) A szóbeli felvételi vizsgán legalább 15 pontot kell és legfeljebb 30 pontot lehet elérni. Szóbeli felvételi vizsgán 14 vagy annál kevesebb pontot elérő jelentkező szóbeli felvételi vizsga eredménye nulla (0) pont, az adott szakra vonatkozó felvételi vizsgája érvénytelen akkor is, ha a többi felvételi vizsgarészen eléri a (3) bekezdésben meghatározott minimum pontszámot. A szóbeli felvételi vizsga javítására, megismétlésére az adott felvételi eljárásban nincsen lehetőség. (7) A mesterképzésre történő felvételhez kapcsolódó nemzetközi teszt eredmények
# 2. § / Litvánia Brandos Atestatas (Maturity 85% / Certificate)
felvételi pontra történő átszámításának szabályait jelen rendelkezés tartalmazza. (8) A mesterképzésre az Egyetem szakonként eltérő, 65 pontnál magasabb felvételi ponthatárt is megállapíthat a rendelkezésre álló kapacitás és a felvételi összpontszámok rangsora alapján. (9) Azon felvételi eljárásban, amelyben mesterképzésben az Egyetem Corvinus ösztöndíjat hirdet, Corvinus ösztöndíjjal támogatott helyre annak van lehetősége bekerülni, aki megfelel a felvételi követelményeknek, a Hallgatói térítési és juttatási szabályzatban foglaltaknak, valamint a felvételi eljárás során összesen legalább 75 felvételi pontot ér el. (10) Azon felvételi eljárásban, amelyben mesterképzésben az Egyetem Corvinus ösztöndíjat hirdet, Corvinus ösztöndíjjal támogatott helyre az Egyetem szakonként eltérő, 75 pontnál magasabb felvételi ponthatárt is megállapíthat a rendelkezésre álló kapacitás és a felvételi összpontszámok rangsora alapján, vagy pontegyenlőség esetén a pályázati kiírásban egyéb feltételt is megállapíthat. (11) Amennyiben a jelentkező a pontszámításhoz szükséges dokumentumokból többet is feltölt a hiánypótlási határidőig, úgy a felvételi pontok számítása a legjobb eredményt tartalmazó dokumentum alapján történik. (12) A kiemelten elismert oklevél minősítése az alábbi pontozással feleltethető meg felvételi pontként: a) jeles, kiváló, kitüntetéses (5)/A(ECTS) és summa cum laude minősítés: 60 pont, vagy az (5) bekezdés alapján 90 pont. b) jó (4)/B(ECTS) minősítés és cum laude minősítés: 50 pont, vagy az (5) bekezdés alapján: 75 pont. c) közepes (3) minősítés, elégséges (2) minősítés és rite minősítés nem feleltethető meg felvételi pontként. (13) Amennyiben a jelentkező külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított kiemelten elismert oklevéllel rendelkezik, a felvételi pontok meghatározásához az alábbi átváltási szabályokat alkalmazza az Egyetem: ECTS értékelési skála Helyi értékelési skála
# 2. § / D 2 Elégséges / E 2 Elégséges
(14) Amennyiben a külföldi kiemelten elismert oklevél esetében a kiemelten elismert felsőfokú oklevél minősítése nem a (13) bekezdés szerinti ECTS értékelési skála szerint történik, a felvételi pontok meghatározásához az átváltási szabályokat az illetékes kreditátviteli bizottság saját hatáskörben állapítja meg. (15) Amennyiben a külföldi kiemelten elismert oklevél esetében a kiemelten elismert felsőfokú oklevél nem tartalmazza az oklevél minősítését, a minősítésről az oklevél átlaga alapján – ennek hiányában a transcript vagy oklevélmelléklet adatai alapján kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag számításával a kerekítés szabályainak megfelelően (két tizedesjegyre kerekítve) – alapján az illetékes dékán dönt. (16) Abban az esetben, ha a jelentkező nem jelenik meg a felvételi vizsgán, vagy több részből (pl. írásbeli, szóbeli) álló felvételi vizsga esetében, ha a jelentkező bármely vizsgarészen nem jelenik meg – beleértve azt is, ha nem tesz belső írásbeli felvételi tesztet vagy az azt kiváltó kiemelten elismert oklevelet vagy nemzetközi tesztet, illetve annak eredményét nem tölti fel határidőre, úgy a felvételi vizsga érvénytelen. (17) Mesterképzésben a szóbeli felvételi vizsgán – ide nem értve a Master of Business Administration és nemzetközi MBA mesterképzési szakok felvételi vizsgáját – a megszerezhető felvételi pontok 50%-át el nem érő jelentkező felvételi vizsgája érvénytelen. (18) A határidőként a jelen rendelkezésben meghatározott határidőket kell érteni, továbbá a dokumentumokat az Egyetem felvételi rendszerébe kell feltölteni. (19) Minden szak esetében maximum 10 többletpont adható az alábbiak szerint: a) abban az esetben, ha a jelentkező az Egyetem felvételi rendszerébe a nemzetközi teszt eredményét a jelen rendelkezésben meghatározott megadott időpontig feltölti, az elkötelezettségre – mint többletteljesítményre vonatkozóan – maximális pont 10 pont adható. (20) A nemzetközi Master of Business Administration (MBA) mesterképzési szak esetében a felvételi követelmény és a felvételi pontszámítás módja a fentiektől eltérő, melyet a következő táblázat tartalmaz: Szak neve Előfeltétel Bekérendő dokumentumok Szóbeli felvételi
# 2. § / 60 pont / 30 pont
nemzetközi képzési és X X esszé, X Master of Business kimeneti munkata-pasztalatAdministration követelmények igazolás, (korábbi (MBA) szerint, továbbá 3 diploma és A meghatározott dokumentumokat az Egyetem felvételi rendszerébe kell feltölteni. (19) Felvételi vizsga követelmények képzési Szak neve Felvételi vizsga típusa terület GAZD agilis vállalkozás belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD általános menedzsment belső írásbeli felvételi nincs GAZD design, üzlet, társadalom belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD digitális innováció belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD egészség-gazdaságtani értékelés belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD fenntarthatósági menedzsment és belső írásbeli felvételi Motivációs és INFO gazdaságinformatikus belső írásbeli felvételi nincs GAZD gazdasági-viselkedéselemzés belső írásbeli felvételi Szakmai tételsor, GAZD globális fejlesztéspolitika belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD haladó ellátásilánc-menedzsment belső írásbeli felvételi Motivációs és
# 2. § / teszt „A” 60 pont alkalmassági beszélgetés / 30 pont
GAZD innováció és vállalkozás belső írásbeli felvételi nincs GAZD klímapolitika és regionális belső írásbeli felvételi Motivációs és TÁRS kommunikációés médiatudomány belső írásbeli felvételi nincs GAZD közgazdálkodás és közpolitika belső írásbeli felvételi tárgya: közpolitikai GAZD közgazdasági elemző belső írásbeli felvételi tárgya: közgazdasági GAZD közösségi kormányzás belső írásbeli felvételi tárgya: közpolitikai GAZD marketing belső írásbeli felvételi nincs GAZD marketingstratégia és innováció belső írásbeli felvételi tárgya: marketing GAZD mesterséges intelligencia az belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD nemzetközi gazdaság és belső írásbeli felvételi tárgya: nemzetközi GAZD nemzetközi sportüzlet belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD nemzetközi számvitel és belső írásbeli felvételi nincs TÁRS nemzetközi tanulmányok belső írásbeli felvételi tárgya: Aktuális GAZD pénzügy belső írásbeli felvételi tárgya: vállalati TÁRS politikai gazdaságtan belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD stratégiai projektmenedzsment belső írásbeli felvételi Motivációs és
# 2. § / 300 30 45 / 0–299 0 0
GAZD szellemi tulajdon menedzsmentje belső írásbeli felvételi nincs TÁRS társadalmi adattudomány belső írásbeli felvételi Motivációs és GAZD vezetés és szervezés (angol belső írásbeli felvételi tárgya: intellektuális rátermettség, személyközi képességek, (20) A belső írásbeli felvételi teszt alapján adható pontok 90 pontos rendszerbe történő átváltása, valamint a belső írásbeli felvételi teszt kiváltásra vonatkozó nemzetközi teszt (GMAT, GRE, NMAT, GMAT FE, CAT) alapján adható pontok mesterképzésben: a) Belső írásbeli felvételi teszt alapján adható pontok: Belső írásbeli felvételi teszt Írásbeli felvételi pont Írásbeli felvételi pont eredménye (azon szakok esetében, ahol van (azon szakok esetében, ahol b) NMAT: NMAT teszt eredmény Írásbeli felvételi pont Írásbeli felvételi pont c) GMAT: GMAT teszt eredmény Írásbeli felvételi pont Írásbeli felvételi pont 711–800 60 90 d) GMAT FE: GMAT FE teszt eredmény Írásbeli felvételi pont Írásbeli felvételi pont 646–805 60 90 e) GRE: GRE teszt eredmény Írásbeli felvételi pont Írásbeli felvételi pont f) CAT (Common Admission Test vizsgarendszer) CAT teszteredmény (percentilis) Írásbeli felvételi pont Írásbeli felvételi pont
# 2. § / 0–79 0 0 / szabályok
Írásbeli, szóbeli felvételi vizsga szervezésére, lebonyolítására vonatkozó
# 3. § / 0–79 0 0 / szabályok
3. § (1) Az Egyetem az írásbeli és a szóbeli felvételi vizsgát maga szervezi meg. (2) A felvételi vizsgák tematikájával kapcsolatos tudnivalókról a tartalmi szabályozás meghatározásáért a dékán felel. (3) A vizsga lebonyolítását ezen rendelkezésben meghatározott ütemezés szerint az illetékes dékán szakmai felügyeletével a Kommunikáció, valamint az illetékes dékán szakmai felügyeletével és a szakfelelős szakmai irányításával az intézetek és a felvételi bizottságok végzik. (4) A szakfelelős felelőssége a Felvételi szabályzat és ezen rendelkezés szerinti tartalmi elvárások meghatározása, valamint a vizsga tartalmának kialakítása, a felvételi bizottságok feladata a felvételi vizsgák lebonyolítása. (5) Az egyetem jogosult az írásbeli és szóbeli felvételi vizsga során AI alapú rendszert használni. (6) Belső írásbeli felvételi teszt a) A mesterképzéses felvételi eljárásban az írásbeli felvételi vizsga egy online írásbeli vizsga. b) A belső írásbeli felvételi teszt időtartama: 100 perc. c) Az online írásbeli vizsga teljesítéséhez szükséges informatikai feltételeket a jelentkezőnek kell biztosítani. d) Amennyiben a vizsgára jelentkezés, a vizsga során, bármely technikai probléma merül fel, és az nem az Egyetem érdekkörébe tartozik, a technikai problémáért az Egyetem nem vállal felelősséget. e) Az online írásbeli vizsga során kizárólag az Egyetem által használt alkalmazáson keresztül biztosított vizsgadolgozaton lehet dolgozni, egyéb eszköz igénybevételének lehetőségéről a vizsga megkezdése előtt a jelentkezőt tájékoztatni kell. f) Az online írásbeli vizsgáról a vizsgázók részére részletes tájékoztató készül, melyet a jelentkezők részére elérhetővé kell tenni. g) Az online írásbeli vizsga automatizált, tesztrendszer alapú, a vizsgázók számára – a teszt módszertana és mechanizmusa miatt – nem biztosított a betekintés lehetősége. h) Az online írásbeli vizsga eredményét az írásbeli vizsga javítását követő 7 munkanapon belül az Egyetem felvételi rendszerébe kell rögzíteni. i) Az online írásbeli felvételi vizsga felvételi pontszáma a vizsga megírásának dátumától számított további 2 felvételi eljárásban használható fel abban az esetben, ha az online írásbeli felvételi vizsga követelményei nem változnak. (7) Matematika írásbeli felvételi vizsga a) Az alapképzéses felvételi eljárásban az írásbeli felvételi vizsga egy online írásbeli vizsga. b) A belső írásbeli felvételi teszt időtartama: 100 perc. c) Az online írásbeli vizsga teljesítéséhez szükséges informatikai feltételeket a jelentkezőnek kell biztosítani. d) Amennyiben a vizsgára jelentkezés, a vizsga során, bármely technikai probléma merül fel, és az nem az Egyetem érdekkörébe tartozik, a technikai problémáért az Egyetem nem vállal felelősséget. e) Az online írásbeli vizsga során kizárólag az Egyetem által használt
# 3. § / 0–79 0 0 / szabályok
alkalmazáson keresztül biztosított vizsgadolgozaton lehet dolgozni, egyéb eszköz igénybevételének lehetőségéről a vizsga megkezdése előtt a jelentkezőt tájékoztatni kell. f) Az online írásbeli vizsgáról a vizsgázók részére részletes tájékoztató készül, melyet a jelentkezők részére elérhetővé kell tenni. g) Az online írásbeli vizsga automatizált, tesztrendszer alapú, a vizsgázók számára – a teszt módszertana és mechanizmusa miatt – nem biztosított a betekintés lehetősége. h) Az online írásbeli vizsga eredményét az írásbeli vizsga javítását követő 7 munkanapon belül Tempus Közalapítvány felvételi rendszerébe kell rögzíteni. i) Az online írásbeli felvételi vizsga felvételi pontszáma a vizsga megírásának dátumától számított további 2 felvételi eljárásban használható fel abban az esetben, ha az online írásbeli felvételi vizsga követelményei nem változnak. (8) Szóbeli vizsga a) A szóbeli felvételi vizsgák személyes megjelenést nem igénylő online zajló vizsgák az Egyetem által meghatározott platformon keresztül. b) Szóbeli vizsgák időtartama: 10–30 perc az adott szak felkészülési segédlete szerint. c) Az online szóbeli vizsga teljesítéséhez szükséges informatikai feltételeket a jelentkezőnek kell biztosítani. d) Amennyiben a vizsgára jelentkezés, a vizsga során, bármely technikai probléma merül fel, és az nem az Egyetem érdekkörébe tartozik, a technikai problémáért az Egyetem nem vállal felelősséget. e) Az online szóbeli vizsgáról a vizsgázók részére részletes tájékoztató készül, melyet a jelentkezők részére elérhetővé kell tenni. f) Az online szóbeli vizsga eredményét a szóbeli vizsga időszakot követő 7 munkanapon belül az Egyetem felvételi rendszerébe kell rögzíteni. g) Az online szóbeli felvételi vizsga eredménye a vizsga dátumától számított további 2 felvételi eljárásban használható fel abban az esetben, ha a szóbeli felvételi vizsga követelményei nem változnak. h) A szóbeli felvételi vizsgák lebonyolítására felvételi bizottságo(ka)t (továbbiakban: Bizottság(ok)) kell létrehozni, melyeket szakonként kell összeállítani. A Bizottságok elnökét és tagjait az illetékes szakfelelős jelöli ki. A Bizottságnak – beleértve az elnököt is – legalább két (2) tagja van, elnöke az Egyetem oktatói/kutatói/tanári munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja. A Bizottság tagjának óraadó oktató vagy doktorandusz hallgató is felkérhető. A Bizottságokba a Hallgatói Önkormányzat – az illetékes szakfelelős jelzése alapján – egy-egy (1–1) mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgatót delegálhat, azonban a felvételi vizsga a Hallgatói Önkormányzat delegáltja nélkül is érvényesen lebonyolítható. A Bizottság ügyviteli feladatait az elnök által kijelölt tag látja el. i) A Bizottságok működésének a szabályait az elnök határozza meg figyelemmel arra, hogy ia) A vizsga a képzés nyelvén zajlik és az üléseket az elnök hívja össze és vezeti.
# 3. § / 0–79 0 0 / szabályok
ib) A tagok az ülésen nem helyettesíthetők. Amennyiben egy tag nem tud részt venni a felvételi vizsgán, az illetékes szakfelelős új tagot jelöl és a változásról tájékoztatja a Kommunikációt. ic) A Bizottság akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van azzal, hogy a Hallgatói Önkormányzat delegáltjának távolléte nem akadálya a felvételi eljárás érvényes lebonyolításának. id) A Bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza azzal, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. j) A Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készíthető papíralapon vagy elektronikus dokumentum formájában is vagy elektronikus felületen való rögzítés révén is. A jegyzőkönyv elkészítéséért az elnök felelős. Az elnök hivatalos egyetemi e-mail-címéről küldi meg a jegyzőkönyvet a kommunikációs főigazgató által kijelölt Kommunikáció ügyintéző hivatalos egyetemi e-mail-címére. A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke írja alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a Bizottság döntéseit. A jegyzőkönyveket a Kommunikáció részére a felvételi vizsgát követő öt (5) munkanapon belül papíralapon át kell adni vagy jelen bekezdés szerinti módon meg kell küldeni. k) A Bizottság elnöke felelős a Bizottság munkájának jogszerűségéért és szakszerűségéért. (9) A nemzetközi tesztek időtartama, lebonyolításának szabályai az adott nemzetközi tesztet üzemeltető oldalán található. (10) A fogyatékossággal élő jelentkező kérelmet nyújthat be, amelyben kérheti a fogyatékosságára tekintettel indokolt speciális vizsgalehetőség igénybevételét. A kérelmet legkésőbb a jelentkezőt érintő vizsga időpontja előtti 15. munkanapig kell benyújtani és mellékelni kell a fogyatékosságot igazoló, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Vhr.) meghatározott szakértői véleményt. – A kérelem tárgyában a Fogyatékosügyi Bizottság dönt, és döntésével engedélyezheti: a) a vizsga időtartamának maximum 30%-kal történő meghosszabbítását, b) segédeszköz használatát, c) a jelentkező elkülönített vizsgaterembe történő beosztását, d) a vizsga módjának megváltoztatását. – Az előzőekben leírtaktól eltérő speciális vizsgalehetőség nem biztosítható. – Amennyiben a felvétel feltételéül nyelvvizsga követelmény került előírásra, és a felvételi vizsga teljesítése alóli mentességről a fogyatékossággal élő jelentkező kérelme alapján a dékán dönt. A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. (11) Szabálytalanságok kezelése a) Online írásbeli vizsga esetén a vizsgát felügyelő személy amennyiben szabálytalanságot észlel, arról haladéktalanul feljegyzést készít. b) Amennyiben a javítás során a javító megállapítja, hogy felmerül annak gyanúja, hogy a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a szabálytalanság tényéről részletes
# 3. § / 0–79 0 0 / szabályok
feljegyzést készít, amelyet aláírásával hitelesít, ezt követően haladéktalanul értesíti a Kommunikáció által kijelölt személyt és a feljegyzést átadja részére. c) Szóbeli vizsga során felmerülő szabálytalanság esetén is folytathatja a jelentkező a vizsgát, de előzetesen a jelentkezőt nyilatkoztatni kell a szabálytalanság kérdésében annak tudomásulvételéről, elismeréséről, és a vizsgázó nyilatkozatát bele kell foglalni a feljegyzésbe. d) Szabálytalanság gyanúja esetén az illetékes dékán a teremfelügyelő/felvételi bizottság/vizsgát felügyelő egyéb személy bejelentése, feljegyzése hiányában hivatalból is elrendelheti a feltételezett szabálytalanság kivizsgálását. e) Az illetékes dékán a Kommunikáció által kijelölt személlyel és a Jog és Beszerzés (továbbiakban: JB) vezetőjével együttműködve a vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a bejelentést. f) Amennyiben az illetékes dékán megállapítja a szabálytalanságot, akkor a felvételi vizsgát érvénytelennek kell minősíteni és úgy kell tekinteni, mintha a felvételiző a vizsgán saját döntése alapján nem vett volna részt. g) Amennyiben a vizsgázó tapasztal szabálytalanságot az Egyetem részéről, úgy azt a Kommunikáció felé a felvételi jelentkezés során megadott e-mail-címéről küldött üzenet formájában jelezheti. A Kommunikáció által kijelölt személy az illetékes dékánnal és a JB vezetőjével együttműködve a bejelentést haladéktalanul kivizsgálja. h) A szabálytalanság tényéről és következményeiről az illetékes dékán határozatban dönt. i) Amennyiben az Egyetem részéről elkövetett szabálytalanságot bármely egyetemi munkatárs észleli, annak tényét bejelenti az illetékes dékánnak. Az illetékes dékánnal a Kommunikáció által kijelölt személy és a JB vezetője a szabálytalanság gyanúját haladéktalanul kivizsgálja. Amennyiben arra lehetőség van, a jelentkezőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szabálytalanság nem következett volna be, egyéb esetben a jogszabályi keretek – elsősorban határidők között – biztosítani kell számára, hogy a vizsgát ismételten, immáron szabályosan teljesíteni tudja. Amennyiben a vizsga megismétlésére nincs lehetőség vagy az illetékes dékán nem tartja indokoltnak, akkor az illetékes dékán saját hatáskörben dönt a vizsgaértékelés megfelelő korrigálásáról. Ez esetben a szabálytalanságot feljegyzésben kell rögzíteni, és amennyiben a jelentkező az illetékes dékán döntésével sem nyer felvételt az Egyetemre, akkor a szabálytalanság tényéről a jelentkezőt a feljegyzés másolati példányának megküldésével értesíteni kell. Az értesítés alapján a jelentkező újbóli kivizsgálást kérhet. j) A határozatot a jelentkező felvételi jelentkezés során megadott e-mail-címére kell megküldeni a jelentkezőnek. k) Az illetékes dékán szabálytalanság tárgyában hozott döntése elleni jogorvoslatra a határozat kézhezvételét követő 5 napon belül van lehetőség. A jogorvoslati kérelmet
# 3. § / szabályok / Az eljárás
a Kommunikáció által kijelölt személy részére kell megküldeni, aki haladéktalanul továbbítja azt a Hallgatói Felülbírálati Bizottság részére. A jogorvoslat tárgyában a Hallgatói Felülbírálati Bizottság a jogorvoslati kérelem beérkezését követő öt (5) munkanapon belül dönt. Az eredményről értesíti a vizsgázót, az illetékes dékánt és a Kommunikáció által kijelölt személyt.
# 4. § / szabályok / Az eljárás
4. § (1) A 2026/2027. tanévre vonatkozó felvételi eljárás 2025. október 1. napjától 2026. szeptember 25. napjáig tart és 9 vizsgáztatási szakaszból áll. Az eljárás részletes ütemezését ezen rendelkezés tartalmazza. (2) A jelentkező a 2026/2027. tanévre vonatkozó felvételi eljárásban a jelentkezéskor az Egyetem által kezelt DreamApply felvételi rendszer felületén maximum 5 képzést jelölhet meg, sorrendet megadva. (3) Szóbeli felvételi vizsga legkésőbb 2026. júniusig tehető azon jelentkezők számára, akik 2026. május 25-ig adják be jelentkezésüket. A jelentkező, jelen felvételi időszak alatt csak egyszer tehet “A” és egyszer “B” típusú írásbeli felvételi vizsgát, továbbá azonos képzésre vonatkozóan, csak egyszer tehet szóbeli felvételi vizsgát. Szóbeli felvételi vizsgára a jelentkező abban az esetben kerül behívásra, ha az írásbeli felvételi vizsgát sikeresen teljesítette, vagy megfelelő kiváltó dokumentummal rendelkezik. Amennyiben az írásbeli vizsga alól mentesül, a jelentkező bármelyik vizsgáztatási szakaszban tehet szóbeli vizsgát. A Stipendium Hungaricum és Diaszpóra ösztöndíjra jelentkezés során tett írásbeli és szóbeli vizsga eredménye, esetleges önköltséges képzésre való jelentkezésnél is érvényes, a vizsga nem ismételhető. (4) A jelentkezőnek, a felvételi eredmény megismerését követő hét naptári napon belül van lehetősége sorrendet módosítani. A jelentkezőnek nyilatkoznia szükséges arról, hogy mely képzésre kíván beiratkozni, azaz mely képzésre kéri kiírni az önköltségi díjat, illetve annak befizetését követően, a felvételi döntés kiadását. (5) Az egyes felvételi követelményeket teljesítő jelentkezők részére az Egyetem felvételi döntést állít ki és küld meg azzal, hogy döntést megelőzően a hallgatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a beiratkozáshoz szükséges dokumentumait (értve ezalatt az oklevelét is) a megadott határidőig bemutatja és/vagy annak elismertetése érdekében a szükséges eljárást elindítja. Amennyiben a hallgató a beiratkozás időpontjakor nem rendelkezik a szükséges és /vagy elismert oklevéllel, illetve előzetes nyilatkozata ellenére nem teljesíti a felvételi vizsgával egyenértékű, adott tantárgyra vonatkozó, ezen rendelkezésben meghatározott minimumkövetelményt, úgy a felvételi döntés visszamenő hatállyal semmis. Az Egyetem az intézményi felvételi eljárás során jogosult a jelentkezőtől regisztrációs díjat kérni, mely regisztrációs díj kizárólag abban az esetben jár vissza, ha a képzés nem indul. A regisztrációs díj sikeres beiratkozás esetén az önköltségi díj részét képezi. (6) A jelentkező számára a felvételi eljárásban csak egy felvételi döntés, valamint egy felvételi határozat adható ki. (7) Kiadott felvételi döntés / felvételi határozat után új jelentkezési kérelmet nem nyújthat be a jelentkező (már nem adhat le újabb jelentkezést, nem törölhet, nem
# 4. § / szabályok / Az eljárás
módosíthat), kivéve, ha kérelmezi a kiadott felvételi döntés / felvételi határozat visszavonását. Visszavonás kérelmezésére csak egy alkalommal és kizárólag a beiratkozást megelőzően van lehetőség. A visszavonás kérelmezésével egyidőben meg kell jelölnie, hogy melyik képzésre szeretné kérni az új felvételi döntés kiadását azon képzések közül, amelyek vonatkozásában sikeres felvételi vizsgát tett és teljesíti a felvétel egyéb követelményeit is. A visszavonás elfogadása után nem adható le újabb jelentkezési kérelem. (8) A (6) pontban meghatározottaktól abban az esetben lehet eltérni, amennyiben az a képzés, amelyre a jelentkező felvételt nyer nem indul. Ez esetben az egyetem kezdeményezi a „felvételi döntés”, felvételi határozat visszavonását. (9) Amennyiben a jelentkező sikertelen írásbeli vizsgát tett, de rendelkezik kiemelten elismert oklevéllel, sikeres nemzetközi teszt vizsgaeredménnyel és bemutatja annak igazoló dokumentumát legkésőbb 2026. augusztus 1-ig (nem vízumköteles országokból jelentkezők 2026. augusztus 28-ig) a szabályoknak megfelelően, az írásbeli felvételi vizsga kiváltására jogosult. (10) A Stipendium Hungaricum és a Diaszpóra ösztöndíjra pályázó jelentkező a TKA által kezelt jelentkezési felületen túl, további – a (2) pontban meghatározott számú – jelentkezést adhat le az Egyetem által kezelt jelentkezési felületen olyan képzésekre, amelyeket a TKA rendszerében nem jelölt meg, vagy megjelölt ugyan és sikeresen teljesítette annak felvételi követelményeit, de a TKA-tól elutasító döntést kapott. (11) A Stipendium Hungaricum és a Diaszpóra ösztöndíjra pályázó jelentkezők, akiket a küldő országok nem nomináltak, a (2) pontban meghatározott számú jelentkezést adhatnak le az Egyetem által kezelt jelentkezési felületen legkésőbb 2026. május 25-ig (vízumköteles országokból érkezők), nem vízumköteles jelentkezők 2026. augusztus 13-ig. (12) A többletteljesítményre vonatkozóan a maximális 10 pont abban az esetben ítélhető meg, ha a jelentkező az 2. § (17) a) bekezdésben meghatározottakat 2026. április 1-ig teljesíti.
# 5. § / Az eljárás / Előzetes kreditelismerési eljárás
5. § (1) A mesterképzési szakra jelentkezők esetén, ha a felsőoktatási szakképzések, az alapés mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló hivatalos miniszteri kiadvány, az Nftv. 15. § (1a) bekezdése és a Vhr. 21/F. §-a szerinti képzési és kimeneti követelmények (továbbiakban: KKK), valamint az illetékes Kreditátviteli Bizottságok határozatai a mesterképzésbe történő belépéshez szükséges kreditek meghatározására vonatkozó előzetes kreditelismerésben befogadható kreditekről (továbbiakban: KÁB határozat) előírja, előzetes kreditelismerési eljárást kell lefolytatni. (2) A KKK és a KÁB határozata tartalmazza, hogy egy adott mesterképzésbe történő belépésnél mely alapképzésben szerzett szakok fogadhatók el előzményként. Az előzményként elfogadott szakok három csoportra oszthatók: a) teljes kreditérték-beszámítással figyelembe vehető szakok, b) a KKK-ban a szaknál meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető szakok, c) a KKK-ban a szaknál meghatározott kreditek teljesítésével figyelembe vehető minden egyéb szak. (3) Azon mesterképzési szakra felvételiző, aki a (2) bekezdés a) pontja szerinti szakon szerzett alapfokozatot tanúsító oklevelet, külön előzetes kreditelismerési vizsgálat nélkül, oklevelének és a jelentkezéshez szükséges egyéb dokumentumainak benyújtásával jelentkezhet, vagyis az ő esetében nem kell előzetes kreditelismerési eljárást lefolytatni. Ezen jelentkezőnek tehát nem kell előzetes kreditelismerési kérelmet benyújtania. (4) Azon mesterképzési szakra felvételiző esetében, aki (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szakon szerzett oklevelet, előzetes kreditelismerési eljárást kell lefolytatni. A jelentkező kérelmére az illetékes Kreditátviteli Bizottság (továbbiakban: KÁB) a szakfelelős bevonásával megvizsgálja, hogy a korábban megszerzett kreditjei alapján mesterképzésbe való belépéshez szükséges, a korábbi tanulmányok vagy azzal egyenértékű nem formális, informális tanulás során megszerzett tudásnak vagy munkatapasztalatnak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján az adott mesterképzési szakon hány kredit ismerhető el, továbbá szükség szerint többletkreditek teljesítését írja elő. Az előírt többletkreditet a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint meg kell szerezni, ennek határidejéről a jelentkezőt az előzetes kreditelismerési határozatban tájékoztatni kell. (5) Amennyiben a KKK-ban a szaknál a mesterképzésre történő belépés/felvétel feltételéül nincs meghatározva teljesítendő kredit, a (2)–(4) bekezdésekben foglaltakat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni: a) az illetékes KÁB határozata tartalmazza azt, hogy a kreditek megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján mennyi kreditet kér a tanulmányok elvégzéséhez szükséges, az egyes területekről korábban megszerzett ismeretekből,
# 5. § / Az eljárás / Előzetes kreditelismerési eljárás
kompetenciákból, b) a KKK-k a szakokat – a (2) bekezdésben foglaltak három csoporttól eltérően – két csoportra, előzményként elfogadott szakokra, valamint a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján vizsgálandó szakokra osztja. Az előzményként elfogadott szakokra vonatkozóan a (3) bekezdésben foglaltakat, míg a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján vizsgálandó szakokra vonatkozóan a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (6) Az előzetes kreditelismerési eljárást mind magyar felsőoktatási intézményben szerzett, mind külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén el kell végezni. A kettősvagy többes oklevelet adó képzésre (double degree, multiple degree) vonatkozó felvételi eljárásban a kreditelismerés automatikus döntéssel is történhet. (7) Az előzetes kreditelismerési eljárás a jelentkező benyújtott jelentkezésével kezdeményezi. (8) A kérelemhez az Egyetem által meghatározott elektronikus jelentkezési felületen a következő mellékleteket kell benyújtani: a) a kiállító felsőoktatási intézmény által hitelesített leckekönyvkivonatot vagy oklevélmellékletet, b) informális tudás, munkatapasztalat elismerése iránti kérés esetén az ezek igazolására szolgáló dokumentumokat. (9) A bírálat meghozatalához szükség esetén a KÁB bekérheti az elvégzett tantárgyak magyar vagy angol nyelvű hitelesített tantárgyi leírását is. (10) Amennyiben a felvételiző az Egyetem több szakjára is jelentkezik, minden szakra vonatkozóan fel kell töltenie az adott szakra vonatkozó mellékleteket abban az esetben, ha ezek eltérnek. (11) A kérelem mellékleteit a meghatározott elektronikus felületen a KÁB által meghatározott időpontig kell feltölteni. (12) Az előzetes kreditelismerésre vonatkozó részletes szabályokat az illetékes dékán határozza meg, amelyet az Egyetem honlapján közzé kell tenni. A szakmai tartalmakért az illetékes dékán, a közzétételért a Kommunikáció a felelős. (13) Az előzetes kreditelismerést – a szakfelelős véleményének kikérése mellett – az illetékes KÁB végzi azzal, hogy a bizottság hatáskörét a bizottság elnökére ruházhatja. A KÁB munkáját a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban és az ügyrendjében foglaltak szerint végzi. (14) Az előzetes kreditelismerési eljárás során az illetékes kreditátviteli bizottság megállapítja, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény rendelkezései alapján kiadott okleveleket a többciklusú képzési rendszerben induló képzésekben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be az Egyetem. Az előzetes kreditelismerési eljárást el kell végezni, függetlenül attól, hogy a jelentkező a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai során kreditrendszerű képzésben vagy nem kreditrendszerű képzésben vett részt. (15) Az előzetes kreditelismerésről az illetékes KÁB – legkésőbb a (11) bekezdésben
# 5. § / Az eljárás / Előzetes kreditelismerési eljárás
meghatározott határidőtől számított tíz (10) munkanapon belül – dönt. A döntést határozatba foglalva eljuttatja a Kommunikáció részére, amelyet a Kommunikáció a jelentkező elektronikus levelezési címére küld meg. Felvételt nyert jelentkezők esetén a Kommunikáció hivatalos bejegyzésként rögzíti a határozatot az erre szolgáló elektronikus rendszerben. (16) Az előzetes kreditelismerési határozat kizárólag az adott tanévben induló képzésekre vonatkozó felsőoktatási felvételi eljárásokban a határozatban megadott mesterképzési szakra használható fel. (17) Az előzetes kreditelismerés ügyében hozott döntés ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, azt a jelentkező a felvételi határozat elleni fellebbezésben támadhatja meg. Külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerése
# 6. § / Előzetes kreditelismerési eljárás / Ütemezés
6. § (1) Annak a jelentkezőnek, aki a felvételi eljárás során benyújtott középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványát/felsőfokú végzettségét igazoló oklevelét külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi oktatási intézményben szerezte, annak a felvételi eljárás mellett kezdeményeznie kell a középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítvány/felsőfokú végzettséget igazoló oklevél továbbtanulási célú elismerését (a továbbiakban: elismerési eljárás) is. (2) Az elismerési eljárás során az Egyetem a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja. (3) Az elismerési eljárás szabályait a külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismeréséről szóló vezetői bizottsági rendelkezés tartalmazza.
# 7. § / továbbtanulási célú elismerése 18 / Ütemezés 18
7. § 1 sorsz. Intézményi meghirdetés 6/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 központitól eltérő intézményi felvételi eljárásra vonatkozó felvételi követelmények alapképzés, mesterképzés önköltséges jelentkezők részére 2026. évi felvételi eljárás 1 Preambulum 1 Hatály 1 Felvételi követelmények 1 KÖZPONTITÓL ELTÉRŐ INTÉZMÉNYI FELVÉTELI ELJÁRÁS 1 Írásbeli, szóbeli felvételi vizsga szervezésére, Vegyes és záró rendelkezések 21
7/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés szakirányú továbbképzésekre vonatkozó felvételi követelmények, felvételi eljárások ütemezésének rendje a 2026/2027-es tanévre
# Felvételi követelmények / Szakirányú továbbképzések
szakirányú továbbképzésekre vonatkozó felvételi követelmények, felvételi eljárások ütemezésének rendje a 2026/2027-es tanévre 1 A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 1. része a Felvételi szabályzat 8/B. § alapján az Egyetemre a szakirányú továbbképzés felvételi eljárásban történő felvételi követelményeket az alábbiak szerint határozom meg. (1) rendelkezés hatálya a 2026/2027. tanévre vonatkozó felvételi eljárásokra terjed ki. (2) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed mindazon jelentkezőre, aki részt vesz a 2026/2027. tanévre vonatkozó felvételi eljárásban. (3) A felvételi eljárásban használt elektronikus felvételi rendszer a DreamApply vagy elektronikus űrlap. (4) A felvételi rendszer alkalmazásért felelős belső szervezeti egység a Kommunikáció szervezeti egység. (5) A jelentkezők számára megadott határidőknél a megadott nap 23:59 időpontját kell érteni (magyar idő szerint).
# 1. § / képzés / során
1. § (1) Az egyes szakirányú továbbképzési szakokon meghatározott egyéb szakonkénti felvételi követelményeket a következő táblázat tartalmazza: Szak neve képzés Előfeltétel/ bemenet Bekérendő dokumentumok ssz. Munkarend nyelve 14 ESG szakközgazdász Levelező magyar Legalább alapképzésben X X 21 HR–Business Partner Levelező magyar Bármely képzési területen X X 1,5 valamint 3 év releváns kihívásról, munkatapasztalat legalább dilemmáról, c) Az online szóbeli vizsga teljesítéséhez szükséges informatikai feltételeket a jelentkezőnek kell biztosítani. d) Amennyiben a vizsgára jelentkezés, a vizsga során, bármely technikai probléma merül fel, és az nem az Egyetem érdekkörébe tartozik, a technikai problémáért az Egyetem nem vállal felelősséget. e) Az online szóbeli vizsgáról a vizsgázók részére részletes tájékoztató készül, melyet a jelentkezők részére elérhetővé kell tenni. f) Az online szóbeli vizsga eredményét a szóbeli vizsga időszakot követő 7 munkanapon belül az Egyetem felvételi rendszerébe kell rögzíteni. g) Az online szóbeli felvételi vizsga eredménye a vizsga dátumától számított további 2 felvételi eljárásban használható fel abban az esetben, ha a szóbeli felvételi vizsga követelményei nem változnak. h) A szóbeli felvételi vizsgák lebonyolítására felvételi bizottságo(ka)t (továbbiakban: Bizottság(ok)) kell létrehozni, melyeket szakonként kell összeállítani. A Bizottságok elnökét és tagjait az illetékes szakfelelős jelöli ki. A Bizottságnak – beleértve az elnököt is – legalább két (2) tagja van, elnöke az Egyetem oktatói/kutatói/tanári munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja. A Bizottság tagjának óraadó oktató vagy doktorandusz hallgató is felkérhető. A Bizottságokba a Hallgatói Önkormányzat – az illetékes szakfelelős jelzése alapján – egy-egy (1–1) mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgatót delegálhat, azonban a felvételi vizsga a Hallgatói Önkormányzat delegáltja nélkül is érvényesen lebonyolítható. A Bizottság ügyviteli feladatait az elnök által kijelölt tag látja el. i) A Bizottságok működésének a szabályait az elnök határozza meg figyelemmel arra, hogy ia) A vizsga a képzés nyelvén zajlik és az üléseket az elnök hívja össze és vezeti. ib) A tagok az ülésen nem helyettesíthetők. Amennyiben egy tag nem tud részt venni a felvételi vizsgán, az illetékes szakfelelős új tagot jelöl és a változásról tájékoztatja a Kommunikációt. ic) A Bizottság akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van azzal, hogy a Hallgatói Önkormányzat delegáltjának távolléte nem akadálya a felvételi eljárás érvényes lebonyolításának. id) A Bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza azzal, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
# 1. § / képzés / során
j) A Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készíthető papíralapon vagy elektronikus dokumentum formájában is vagy elektronikus felületen való rögzítés révén is, amiért az elnök felelős. Az elnök hivatalos egyetemi e-mail-címéről küldi meg a jegyzőkönyvet a kommunikációs főigazgató által kijelölt Kommunikáció ügyintéző hivatalos egyetemi e-mail-címére. A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke írja alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a Bizottság döntéseit. A jegyzőkönyveket a Kommunikáció részére a felvételi vizsgát követő öt (5) munkanapon belül papíralapon át kell adni vagy jelen bekezdés szerinti módon meg kell küldeni. k) A Bizottság elnöke felelős a Bizottság munkájának jogszerűségéért és szakszerűségéért. (2) A fogyatékossággal élő jelentkező kérelmet nyújthat be, amelyben kérheti a fogyatékosságára tekintettel indokolt speciális vizsgalehetőség igénybevételét. A kérelmet legkésőbb a jelentkezőt érintő vizsga időpontja előtti 15. munkanapig kell benyújtani és mellékelni kell a fogyatékosságot igazoló, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Vhr.) meghatározott szakértői véleményt. a) A kérelem tárgyában a Fogyatékosügyi Bizottság dönt, és döntésével engedélyezheti: aa) a vizsga időtartamának maximum 30%-kal történő meghosszabbítását, ab) segédeszköz használatát, ac) a jelentkező elkülönített vizsgaterembe történő beosztását, ad) a vizsga módjának megváltoztatását. b) Az előzőekben leírtaktól eltérő speciális vizsgalehetőség nem biztosítható. c) Amennyiben a felvétel feltételéül nyelvvizsga követelmény került előírásra, és a felvételi vizsga teljesítése alóli mentességről a fogyatékossággal élő jelentkező kérelme alapján a dékán dönt. A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. (3) Szabálytalanságok kezelése a) Szóbeli vizsga során felmerülő szabálytalanság esetén is folytathatja a jelentkező a vizsgát, de előzetesen a jelentkezőt nyilatkoztatni kell a szabálytalanság kérdésében annak tudomásulvételéről, elismeréséről, és a vizsgázó nyilatkozatát bele kell foglalni a feljegyzésbe. b) Szabálytalanság gyanúja esetén az illetékes dékán a teremfelügyelő/felvételi bizottság/vizsgát felügyelő egyéb személy bejelentése, feljegyzése hiányában hivatalból is elrendelheti a feltételezett szabálytalanság kivizsgálását. c) Az illetékes dékán a Kommunikáció által kijelölt személlyel és a Jog és Beszerzés (továbbiakban: JB) vezetőjével együttműködve a vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a bejelentést. d) Amennyiben az illetékes dékán megállapítja a szabálytalanságot, akkor a felvételi vizsgát érvénytelennek kell minősíteni és úgy kell tekinteni, mintha a felvételiző a vizsgán saját döntése alapján nem vett volna részt. e) Amennyiben a vizsgázó tapasztal szabálytalanságot az Egyetem részéről, úgy azt
# 1. § / képzés / során
a Kommunikáció felé a felvételi jelentkezés során megadott e-mail-címéről küldött üzenet formájában jelezheti. A Kommunikáció által kijelölt személy az illetékes dékánnal és a JB vezetőjével együttműködve a bejelentést haladéktalanul kivizsgálja. f) A szabálytalanság tényéről és következményeiről az illetékes dékán határozatban dönt. g) Amennyiben az Egyetem részéről elkövetett szabálytalanságot bármely egyetemi munkatárs észleli, annak tényét bejelenti az illetékes dékánnak. Az illetékes dékánnal a Kommunikáció által kijelölt személy és a JB vezetője a szabálytalanság gyanúját haladéktalanul kivizsgálja. Amennyiben arra lehetőség van, a jelentkezőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szabálytalanság nem következett volna be, egyéb esetben a jogszabályi keretek – elsősorban határidők között – biztosítani kell számára, hogy a vizsgát ismételten, immáron szabályosan teljesíteni tudja. Amennyiben a vizsga megismétlésére nincs lehetőség vagy az illetékes dékán nem tartja indokoltnak, akkor az illetékes dékán saját hatáskörben dönt a vizsgaértékelés megfelelő korrigálásáról. Ez esetben a szabálytalanságot feljegyzésben kell rögzíteni, és amennyiben a jelentkező az illetékes dékán döntésével sem nyer felvételt az Egyetemre, akkor a szabálytalanság tényéről a jelentkezőt a feljegyzés másolati példányának megküldésével értesíteni kell. Az értesítés alapján a jelentkező újbóli kivizsgálást kérhet. h) A határozatot a jelentkező felvételi jelentkezés során megadott e-mail-címére kell megküldeni a jelentkezőnek. i) Az illetékes dékán szabálytalanság tárgyában hozott döntése elleni jogorvoslatra a határozat kézhezvételét követő 5 napon belül van lehetőség. A jogorvoslati kérelmet a Kommunikáció által kijelölt személy részére kell megküldeni, aki haladéktalanul továbbítja azt a Hallgatói Felülbírálati Bizottság részére. A jogorvoslat tárgyában a Hallgatói Felülbírálati Bizottság a jogorvoslati kérelem beérkezését követő öt (5) munkanapon belül dönt. Az eredményről értesíti a vizsgázót, az illetékes dékánt és a Kommunikáció által kijelölt személyt. Külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerése
# 3. § / során / Ütemterv
3. § (1) Annak a jelentkezőnek, aki a felvételi eljárás során benyújtott középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványát/felsőfokú végzettségét igazoló oklevelét külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi oktatási intézményben szerezte, annak a felvételi eljárás mellett kezdeményeznie kell a középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítvány/felsőfokú végzettséget igazoló oklevél továbbtanulási célú elismerését (a továbbiakban: elismerési eljárás) is. (2) Az elismerési eljárás során az Egyetem a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja. (3) Az elismerési eljárás szabályait a külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismeréséről szóló vezetői bizottsági rendelkezés tartalmazza.
# 4. § / egysége / TARTALOMJEGYZÉK
4. § (1) Határidők a 2026/2027. tanév őszi félévre vonatkozó jelentkezéshez ssz Feladat Feladat felelős Kezdés Határidő 7/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 szakirányú továbbképzésekre vonatkozó felvételi követelmények, felvételi eljárások ütemezésének rendje a 2026/2027-es tanévre 1 Preambulum 1 Hatály 1 Felvételi követelmények 1 Szakirányú továbbképzések 1 Szóbeli felvételi vizsga szervezésére, lebonyolítására vonatkozó szabályok 8 Külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerése 10 Ütemterv 11 Vegyes és záró rendelkezések 13
# Hatály / Felvételi követelmények
kettős oklevelet adó (double degree) képzésekre vonatkozó felvételi követelmények – alapképzésre, mesterképzésre bejövő A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 1. része a Felvételi szabályzat 8/C. § alapján az Egyetemre a kettős oklevelet adó (double degree) felvételi eljárásában alapképzésre, mesterképzésre bejövő jelentkezők felvételi követelményeit az alábbiak szerint határozom meg. (1) Jelen rendelkezés hatálya a 2026. évi bejövő jelentkezők részére kettős oklevelet adó (double degree) (továbbiakban: DD) felvételi eljárásokra terjed ki. (2) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed mindazon jelentkezőre, aki részt vesz a 2026. évi felvételi eljárásban. (3) A felvételi eljárásban használt elektronikus felvételi rendszer a DreamApply. (4) A jelentkezők számára a megadott határidőknél a megadott nap 23:59 időpontját kell érteni (magyar idő szerint).
# 1. § / Felvételi követelmények / Az eljárás
1. § (1) A DD képzésekre vonatkozó felvételi követelményeket a vonatkozó, hatályos együttműködési megállapodás tartalmazza. (2) A DD képzésekre azok jelentkezhetnek, akik a programra irányuló együttműködési megállapodás szabályai alapján erre jogosultak. (3) A DD képzésekre az együttműködő partner az együttműködési megállapodás alapján nominálja a jelentkezőket.
# 2. § / Felvételi követelmények / Az eljárás
2. § (1) Az eljárás részletes ütemezését ezen rendelkezés tartalmazza. (2) A jelentkező a 2026/2027. tanév őszi/tavaszi félévre vonatkozó felvételi eljárásban a vonatkozó jelentkezési időszakban az Egyetem által kezelt DreamApply felvételi rendszer felületén maximum 1 képzést jelölhet meg, amire az együttműködő partner nominálta. (3) A felvételi követelményeket teljesítő jelentkezők részére az Egyetem felvételi határozatot állít ki. Külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerése
# 3. § / Az eljárás / Előzetes kreditelismerési eljárás
3. § (1) Annak a jelentkezőnek, aki a felvételi eljárás során benyújtott középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványát/felsőfokú végzettségét igazoló oklevelét külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi oktatási intézményben szerezte, annak a felvételi eljárás mellett kezdeményeznie kell a középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítvány/felsőfokú végzettséget igazoló oklevél továbbtanulási célú elismerését (a továbbiakban: elismerési eljárás) is. (2) Az elismerési eljárás során az Egyetem a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja. (3) Az elismerési eljárás szabályait a külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismeréséről szóló vezetői bizottsági rendelkezés tartalmazza.
# 4. § / Az eljárás / Előzetes kreditelismerési eljárás
4. § (1) A mesterképzési szakra jelentkezők esetén, ha a felsőoktatási szakképzések, az alapés mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló hivatalos miniszteri kiadvány, az Nftv. 15. § (1a) bekezdése és a Vhr. 21/F. §-a szerinti képzési és kimeneti követelmények (továbbiakban: KKK), valamint az illetékes Kreditátviteli Bizottságok határozatai a mesterképzésbe történő belépéshez szükséges kreditek meghatározására vonatkozó előzetes kreditelismerésben befogadható kreditekről (továbbiakban: KÁB határozat) előírja, előzetes kreditelismerési eljárást kell lefolytatni. (2) A KKK és a KÁB határozata tartalmazza, hogy egy adott mesterképzésbe történő belépésnél mely alapképzésben szerzett szakok fogadhatók el előzményként. Az előzményként elfogadott szakok három csoportra oszthatók: a) teljes kreditérték-beszámítással figyelembe vehető szakok, b) a KKK-ban a szaknál meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető szakok, c) a KKK-ban a szaknál meghatározott kreditek teljesítésével figyelembe vehető minden egyéb szak. (3) Azon mesterképzési szakra felvételiző, aki a (2) bekezdés a) pontja szerinti szakon szerzett alapfokozatot tanúsító oklevelet, külön előzetes kreditelismerési vizsgálat nélkül, oklevelének és a jelentkezéshez szükséges egyéb dokumentumainak benyújtásával jelentkezhet, vagyis az ő esetében nem kell előzetes kreditelismerési eljárást lefolytatni. Ezen jelentkezőnek tehát nem kell előzetes kreditelismerési kérelmet benyújtania. (4) Azon mesterképzési szakra felvételiző esetében, aki (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szakon szerzett oklevelet, előzetes kreditelismerési eljárást kell lefolytatni. A jelentkező kérelmére az illetékes Kreditátviteli Bizottság (továbbiakban: KÁB) a szakfelelős bevonásával megvizsgálja, hogy a korábban megszerzett kreditjei alapján mesterképzésbe való belépéshez szükséges, a korábbi tanulmányok vagy azzal egyenértékű nem formális, informális tanulás során megszerzett tudásnak vagy munkatapasztalatnak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján az adott mesterképzési szakon hány kredit ismerhető el, továbbá szükség szerint többletkreditek teljesítését írja elő. Az előírt többletkreditet a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint meg kell szerezni, ennek határidejéről a jelentkezőt az előzetes kreditelismerési határozatban tájékoztatni kell. (5) Amennyiben a KKK-ban a szaknál a mesterképzésre történő belépés/felvétel feltételéül nincs meghatározva teljesítendő kredit, a (2)–(4) bekezdésekben foglaltakat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni: a) az illetékes KÁB határozata tartalmazza azt, hogy a kreditek megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján mennyi kreditet kér a tanulmányok elvégzéséhez szükséges, az egyes területekről korábban megszerzett ismeretekből,
# 4. § / Az eljárás / Előzetes kreditelismerési eljárás
kompetenciákból, b) a KKK-k a szakokat – a (2) bekezdésben foglaltak három csoporttól eltérően – két csoportra, előzményként elfogadott szakokra, valamint a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján vizsgálandó szakokra osztja. Az előzményként elfogadott szakokra vonatkozóan a (3) bekezdésben foglaltakat, míg a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján vizsgálandó szakokra vonatkozóan a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (6) Az előzetes kreditelismerési eljárást mind magyar felsőoktatási intézményben szerzett, mind külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén el kell végezni. A kettősvagy többes oklevelet adó képzésre (double degree, multiple degree) vonatkozó felvételi eljárásban a kreditelismerés automatikus döntéssel is történhet. (7) Az előzetes kreditelismerési eljárás a jelentkező kérelmére indul. (8) Az előzetes kreditelismerési eljárás lefolytatásáért a jelentkező a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat alapján térítési díjat fizet azzal, hogy amennyiben ugyanazon felvételi eljárásban több szakra vonatkozóan nyújt be kérelmet, a térítési díjat ez esetben is csak egyszer kell megfizetni. (9) A kérelmet az Egyetem által meghatározott elektronikus felületen a mellékletekkel együtt kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell: a) a kiállító felsőoktatási intézmény által hitelesített leckekönyvkivonatot vagy oklevélmellékletet, b) informális tudás, munkatapasztalat elismerése iránti kérés esetén az ezek igazolására szolgáló dokumentumokat, c) az eljárás térítési díjának befizetését igazoló terhelési értesítőt. A bírálat meghozatalához szükség esetén a KÁB bekérheti az elvégzett tantárgyak magyar vagy angol nyelvű hitelesített tantárgyi leírását is. (10) Amennyiben a felvételiző az Egyetem több szakjára is jelentkezik, minden szakra vonatkozóan külön kérelmet kell benyújtani szakonkénti mellékletekkel. (11) A kérelmet a meghatározott elektronikus felületen kell megküldeni a KÁB által meghatározott időpontig, de legkésőbb a felvételi eljárásban hiánypótlásra meghatározott végső határidőt tizennégy (14) munkanappal megelőzően. (12) Az előzetes kreditelismerésre vonatkozó részletes szabályokat az illetékes dékán határozza meg, amelyet az Egyetem honlapján közzé kell tenni. A szakmai tartalmakért az illetékes dékán, a közzétételért a Kommunikáció a felelős. (13) Az előzetes kreditelismerést – a szakfelelős véleményének kikérése mellett – az illetékes KÁB végzi azzal, hogy a bizottság hatáskörét a bizottság elnökére ruházhatja. A kreditátviteli bizottság munkáját a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban és az ügyrendjében foglaltak szerint végzi. (14) Az előzetes kreditelismerési eljárás során az illetékes kreditátviteli bizottság megállapítja, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény rendelkezései
# 4. § / Előzetes kreditelismerési eljárás / Ütemezés
alapján kiadott okleveleket a többciklusú képzési rendszerben induló képzésekben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be az Egyetem. Az előzetes kreditelismerési eljárást el kell végezni, függetlenül attól, hogy a jelentkező a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai során kreditrendszerű képzésben vagy nem kreditrendszerű képzésben vett részt. (15) Az előzetes kreditelismerésről az illetékes KÁB – legkésőbb a (11) bekezdésben meghatározott határidőtől számított tíz (10) munkanapon belül – dönt. A döntést határozatba foglalva eljuttatja a Kommunikáció részére, amelyet a Kommunikáció a jelentkező elektronikus levelezési címére küld meg. Felvételt nyert jelentkezők esetén a Kommunikáció hivatalos bejegyzésként rögzíti a határozatot az erre szolgáló elektronikus rendszerben. (16) Az előzetes kreditelismerési határozat kizárólag az adott tanévben induló képzésekre vonatkozó felsőoktatási felvételi eljárásokban a határozatban megadott mesterképzési szakra használható fel. (17) Az előzetes kreditelismerés ügyében hozott döntés ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, azt a jelentkező a felvételi határozat elleni fellebbezésben támadhatja meg.
# 5. § / Feladat Feladat Időpont Időpont Óra/perc / TARTALOMJEGYZÉK
5. § (1) Határidők a 2026/2027. tanév őszi félévére vonatkozó jelentkezéshez sorsz. felelőse kezdés befejezés 8/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 kettős oklevelet adó (double degree) képzésekre vonatkozó felvételi követelmények – alapképzésre, mesterképzésre bejövő jelentkezők 2026. évi felvételi eljárása 1 Preambulum 1 Hatály 1 Felvételi követelmények 1 Az eljárás 1 Külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerése 1 Előzetes kreditelismerési eljárás 2 Ütemezés 4 Vegyes és záró rendelkezések 6
9/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés a 2026/2027. tanévben lebonyolításra kerülő előkészítő képzésre vonatkozó felvételi eljárások eljárásrendje, felvételi követelmények
# Felvételi követelmények / Előkészítő képzés
a 2026/2027 tanévben lebonyolításra kerülő előkészítő képzésre vonatkozó felvételi eljárások eljárásrendje, felvételi A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 1. része a Felvételi szabályzat 8/F. § alapján az Egyetemre előkészítő képzésre történő felvételi követelményeket az alábbiak szerint határozom meg. (1) Jelen rendelkezés hatálya a 2026/2027. évi felvételi eljárásokra terjed ki. (2) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed mindazon jelentkezőre, aki részt vesz a 2026/2027. tanévre vonatkozó felvételi eljárásban. (3) A felvételi eljárásban használt elektronikus felvételi rendszer a DreamApply. (4) A jelentkezők számára a megadott határidőknél a megadott nap 23:59 időpontját kell érteni (magyar idő szerint).
# 1. § / Felvételi követelmények / Előkészítő képzés
1. § (1) Külföldi állampolgárok számára előkészítő tanulmányok folytatására hirdetett képzésekre meghatározott felvételi követelmények: a) Benyújtandó dokumentumok: aa) középiskolai eredmények az utolsó két félévről (eredeti angol vagy hitelesített angol nyelvű fordítás), ab) középiskolai érettségi bizonyítvány (eredeti angol vagy hitelesített angol nyelvű fordítás). b) A felvételi pontszámítás módja: ba) Középiskolai eredmények alapján a pontokat matematikából és angol nyelvből az utolsó két félévben elért átlageredmények alapján számolják a benyújtott dokumentumok alapján: 60–70% – 15 pont/tantárgy 70–80% – 20 pont/tantárgy 80–100% – 25 pont/tantárgy maximum megszerezhető: 50 pont bb) Angol nyelvvizsga (nem kötelező) 5.0 IELTS vagy azzal egyenértékű – 10 pont 5,5 IELTS vagy azzal egyenértékű – 15 pont 5,5 IELTS felett – 20 pont maximum megszerezhető: 20 pont bc) Nyelvi szintfelmérő interjú (kb. 15 perc) Beszélgetés az interjúztatóval néhány véletlenszerűen kiválasztott, az alábbi témákhoz kapcsolódó kérdésről: – Iskolai háttér és tanulmányi terv. – A Budapesti Corvinus Egyetemmel kapcsolatos ismeretek. – Magyarországgal kapcsolatos ismeretek. – Személyes kérdések a motivációval, hobbival stb. kapcsolatban. c) Értékelés Interjú témájanak ismerete – max. 15 pont Az interjú során használt szókincs – max. 10 pont Nyelvtan és kiejtés – max. 5 pont maximum megszerezhető: 30 pont d) Összes megszerezhető felvételi pontszám 100 pont. A felvétel feltétele minimum 60 pont megszerzése. (2) Az előkészítő képzésre történő jelentkezésre vonatkozó információkat az Egyetem honlapján közzé kell tenni. A közzétételért az Idegennyelvi Oktatóközpont a felelős. A szakmai tartalomért az illetékes dékán a felelős. (3) Az előkészítő képzésre az vehető fel, aki: a) érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik és b) megfelelő szintű nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik és/vagy megfelel az Egyetem által meghatározott nyelvi szintfelmérő követelményeinek, és c) a felvételi pontja a maximálisan elérhető száz (100) pontból eléri legalább a hatvan (60) pontot, és d) a jelentkezési lapot a középiskolai végzettséget igazoló bizonyítvány másolatával együtt határidőre beküldte és e) az intézményi eljárási díjat határidőre befizette. (4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti nyelvtudás felmérését online interjú keretében az Idegennyelvi Oktatóközpont végzi. A jelentkező megfelelt vagy nem felelt meg minősítést kap, melyről a felmérést követő egy (1) munkanapon belül elektronikus úton tájékoztatják a jelentkezőt. (5) Az Idegennyelvi Oktatóközpont a jelentkezési határidőig folyamatosan végzi a jelentkezések értékelését. Az előkészítő képzés meghirdetése és a jelentkezési határidő között a jelentkezések elbírálása folyamatos, az előkészítő képzésre történő felvétel a jelentkezés sorrendjében történik.
# 1. § / Felvételi követelmények / Előkészítő képzés
(6) Túljelentkezés esetén az a megfelelt jelentkező, aki már a létszámkorlát miatt nem tud felvételt nyerni az előkészítő képzésre, várólistára kerül és a visszavont jelentkezések alapján megüresedett helyre bekerülhet. (7) Az előkészítő képzés intézményi eljárási díját a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat 3. melléklete tartalmazza. (8) Az előkészítő képzésre történő felvételre vonatkozóan felvételi határozatot kell hozni. (9) Külföldi állampolgárok számára idegen nyelven meghirdetett képzésekre előkészítő képzésekre történő jelentkezések esetén az egyes felvételi követelményeket teljesítő jelentkezők részére az Egyetem felvételi döntést állít ki és küld meg azzal, hogy döntést megelőzően a hallgatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a beiratkozáshoz szükséges dokumentumait (értve ezalatt az oklevelét is) a megadott határidőig bemutatja és/vagy annak elismertetése érdekében a szükséges eljárást elindítja. Amennyiben a hallgató a beiratkozás időpontjakor nem rendelkezik a szükséges és /vagy elismert bizonyítvánnyal/oklevéllel, úgy a felvételi döntés visszamenő hatállyal semmis. Az Egyetem az intézményi felvételi eljárás során jogosult a jelentkezőtől regisztrációs díjat kérni, mely regisztrációs díj kizárólag abban az esetben jár vissza, ha a képzés nem indul. A regisztrációs díj sikeres beiratkozás esetén az önköltségi díj részét képezi. Szóbeli felvételi vizsga szervezésére, lebonyolítására vonatkozó szabályok
# 2. § / Felvételi követelmények / Előkészítő képzés
2. § (1) Az Egyetem a szóbeli nyelvi szintfelmérő interjút maga szervezi meg. (2) A felvételi vizsgák tematikájával kapcsolatos tudnivalókról a tartalmi szabályozás meghatározásáért a dékán felel. (3) A vizsga lebonyolítását ezen rendelkezésben meghatározott ütemezés szerint az illetékes dékán szakmai felügyeletével az Idegennyelvi Oktatóközpont, valamint az illetékes dékán szakmai felügyeletével és a szakfelelős szakmai irányításával az intézetek és a felvételi bizottságok végzik. (4) A szakfelelős felelőssége a Felvételi szabályzat és ezen rendelkezés szerinti tartalmi elvárások meghatározása, valamint a vizsga tartalmának kialakítása, a felvételi bizottságok feladata a felvételi vizsgák lebonyolítása. (5) Az egyetem jogosult a szóbeli felvételi vizsga során AI alapú rendszert használni. (6) A szóbeli felvételi vizsgák személyes megjelenést nem igénylő online zajló vizsgák az Egyetem által meghatározott platformon keresztül. (7) Szóbeli vizsgák időtartama: 10–30 perc az adott szak felkészülési segédlete szerint. (8) Az online szóbeli vizsga teljesítéséhez szükséges informatikai feltételeket a jelentkezőnek kell biztosítani. (9) Amennyiben a vizsgára jelentkezés, a vizsga során, bármely technikai probléma merül fel, és az nem az Egyetem érdekkörébe tartozik, a technikai problémáért az Egyetem nem vállal felelősséget. (10) Az online szóbeli vizsgáról a vizsgázók részére részletes tájékoztató készül, melyet a jelentkezők részére elérhetővé kell tenni. (11) Az online szóbeli vizsga eredményét a szóbeli vizsga időszakot követő 7 munkanapon belül az Egyetem felvételi rendszerébe kell rögzíteni. (12) Az online szóbeli felvételi vizsga eredménye a vizsga dátumától számított további 2 felvételi eljárásban használható fel abban az esetben, ha a szóbeli felvételi vizsga követelményei nem változnak. (13) A szóbeli felvételi vizsgák lebonyolítására felvételi bizottságo(ka)t (továbbiakban: Bizottság(ok)) kell létrehozni. A Bizottságok elnökét és tagjait az illetékes szakfelelős jelöli ki. A Bizottságnak – beleértve az elnököt is – legalább két (2) tagja van, elnöke az Egyetem oktatói/kutatói/tanári munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja. A Bizottság tagjának óraadó oktató vagy doktorandusz hallgató is felkérhető. A Bizottságokba a Hallgatói Önkormányzat – az illetékes szakfelelős jelzése alapján – egy-egy (1–1) mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgatót delegálhat, azonban a felvételi vizsga a Hallgatói Önkormányzat delegáltja nélkül is érvényesen lebonyolítható. A Bizottság ügyviteli feladatait az elnök által kijelölt tag látja el. (14) A felvételi bizottságok működésének a szabályait az elnök határozza meg figyelemmel arra, hogy a) A vizsga a képzés nyelvén zajlik és az üléseket az elnök hívja össze és vezeti. b) A tagok az ülésen nem helyettesíthetők. Amennyiben egy tag nem tud részt venni
# 2. § / Felvételi követelmények / Előkészítő képzés
a felvételi vizsgán, az illetékes szakfelelős új tagot jelöl és a változásról tájékoztatja az Idegennyelvi Oktatóközpontot. c) A Bizottság akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van azzal, hogy a Hallgatói Önkormányzat delegáltjának távolléte nem akadálya a felvételi eljárás érvényes lebonyolításának. d) A Bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza azzal, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (15) A Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készíthető papíralapon vagy elektronikus dokumentum formájában is vagy elektronikus felületen való rögzítés révén is, amiért az elnök felelős. Az elnök hivatalos egyetemi e-mail-címéről küldi meg a jegyzőkönyvet az Idegennyelvi Oktatóközpont vezetője által kijelölt ügyintéző hivatalos egyetemi e-mail-címére. A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke írja alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a Bizottság döntéseit. A jegyzőkönyveket az Idegennyelvi Oktatóközpont részére a felvételi vizsgát követő öt (5) munkanapon belül papíralapon át kell adni vagy jelen bekezdés szerinti módon meg kell küldeni. (16) A Bizottság elnöke felelős a Bizottság munkájának jogszerűségéért és szakszerűségéért. (17) A fogyatékossággal élő jelentkező kérelmet nyújthat be, amelyben kérheti a fogyatékosságára tekintettel indokolt speciális vizsgalehetőség igénybevételét. A kérelmet legkésőbb a jelentkezőt érintő vizsga időpontja előtti 15. munkanapig kell benyújtani és mellékelni kell a fogyatékosságot igazoló, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Vhr.) n meghatározott szakértői véleményt. a) A kérelem tárgyában a Fogyatékosügyi Bizottság dönt, és döntésével engedélyezheti: aa) a vizsga időtartamának maximum 30%-kal történő meghosszabbítását, ab) segédeszköz használatát, ac) a jelentkező elkülönített vizsgaterembe történő beosztását, ad) a vizsga módjának megváltoztatását. b) Az előzőekben leírtaktól eltérő speciális vizsgalehetőség nem biztosítható. c) Amennyiben a felvétel feltételéül nyelvvizsga követelmény került előírásra, és a felvételi vizsga teljesítése alóli mentességről a fogyatékossággal élő jelentkező kérelme alapján a dékán dönt. A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. (18) Szabálytalanságok kezelése a) Szóbeli vizsga során felmerülő szabálytalanság esetén is folytathatja a jelentkező a vizsgát, de előzetesen a jelentkezőt nyilatkoztatni kell a szabálytalanság kérdésében annak tudomásulvételéről, elismeréséről, és a vizsgázó nyilatkozatát bele kell foglalni a feljegyzésbe. b) Szabálytalanság gyanúja esetén az illetékes dékán a teremfelügyelő/felvételi bizottság/vizsgát felügyelő egyéb személy bejelentése, feljegyzése hiányában hivatalból is elrendelheti a feltételezett szabálytalanság kivizsgálását.
# 2. § / Felvételi követelmények / Előkészítő képzés
c) Az illetékes dékán az Idegennyelvi Oktatóközpont által kijelölt személlyel és a Jog és Beszerzés (továbbiakban: JB) vezetőjével együttműködve a vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a bejelentést. d) Amennyiben az illetékes dékán megállapítja a szabálytalanságot, akkor a felvételi vizsgát érvénytelennek kell minősíteni és úgy kell tekinteni, mintha a felvételiző a vizsgán saját döntése alapján nem vett volna részt. e) Amennyiben a vizsgázó tapasztal szabálytalanságot az Egyetem részéről, úgy azt az Idegennyelvi Oktatóközpont felé a felvételi jelentkezés során megadott e-mail-címéről küldött üzenet formájában jelezheti. Az Idegennyelvi Oktatóközpont által kijelölt személy az illetékes dékánnal és a JB vezetőjével együttműködve a bejelentést haladéktalanul kivizsgálja. f) A szabálytalanság tényéről és következményeiről az illetékes dékán határozatban dönt. g) Amennyiben az Egyetem részéről elkövetett szabálytalanságot bármely egyetemi munkatárs észleli, annak tényét bejelenti az illetékes dékánnak. Az illetékes dékánnal az Idegennyelvi Oktatóközpont által kijelölt személy és a JB vezetője a szabálytalanság gyanúját haladéktalanul kivizsgálja. Amennyiben arra lehetőség van, a jelentkezőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szabálytalanság nem következett volna be, egyéb esetben a jogszabályi keretek – elsősorban határidők között – biztosítani kell számára, hogy a vizsgát ismételten, immáron szabályosan teljesíteni tudja. Amennyiben a vizsga megismétlésére nincs lehetőség vagy az illetékes dékán nem tartja indokoltnak, akkor az illetékes dékán saját hatáskörben dönt a vizsgaértékelés megfelelő korrigálásáról. Ez esetben a szabálytalanságot feljegyzésben kell rögzíteni, és amennyiben a jelentkező az illetékes dékán döntésével sem nyer felvételt az Egyetemre, akkor a szabálytalanság tényéről a jelentkezőt a feljegyzés másolati példányának megküldésével értesíteni kell. Az értesítés alapján a jelentkező újbóli kivizsgálást kérhet. h) A határozatot a jelentkező felvételi jelentkezés során megadott e-mail-címére kell megküldeni a jelentkezőnek. i) Az illetékes dékán szabálytalanság tárgyában hozott döntése elleni jogorvoslatra a határozat kézhezvételét követő 5 napon belül van lehetőség. A jogorvoslati kérelmet az Idegennyelvi Oktatóközpont által kijelölt személy részére kell megküldeni, aki haladéktalanul továbbítja azt a Hallgatói Felülbírálati Bizottság részére. A jogorvoslat tárgyában a Hallgatói Felülbírálati Bizottság a jogorvoslati kérelem beérkezését követő öt (5) munkanapon belül dönt. Az eredményről értesíti a vizsgázót, az illetékes dékánt és az Idegennyelvi Oktatóközpont által kijelölt személyt. Külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerése
# 3. § / Előkészítő képzés / Vegyes és záró rendelkezések
3. § (1) Annak a jelentkezőnek, aki a felvételi eljárás során benyújtott középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványát/felsőfokú végzettségét igazoló oklevelét külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi oktatási intézményben szerezte, annak a felvételi eljárás mellett kezdeményeznie kell a középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítvány/felsőfokú végzettséget igazoló oklevél továbbtanulási célú elismerését (a továbbiakban: elismerési eljárás) is. (2) Az elismerési eljárás során az Egyetem a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja. (3) Az elismerési eljárás szabályait a külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismeréséről szóló vezetői bizottsági rendelkezés tartalmazza.
# 4. § / Vegyes és záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
4. § (1) Jelen rendelkezés a közzététel napján lép hatályba és visszavonásig hatályos. 9/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 a 2026/2027 tanévben lebonyolításra kerülő előkészítő képzésre vonatkozó felvételi eljárások eljárásrendje, felvételi követelmények 1 Preambulum 1 Hatály 1 Felvételi követelmények 1 Előkészítő képzés 1 Szóbeli felvételi vizsga szervezésére, lebonyolítására vonatkozó szabályok 2 Külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerése 5 Vegyes és záró rendelkezések 5
# Közzététel: SZ–35/2025/2026 (2026. IV. 21.) / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
Hallgatói követelményrendszer 1. rész: Felvételi szabályzat 1
# 1. § / Közzététel: SZ–35/2025/2026 (2026. IV. 21.) / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. § (1) A Felvételi szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) személyi hatálya: a) a Budapesti Corvinus Egyetemre (továbbiakban: Egyetem) felvételi kérelmet benyújtó jelentkezőkre, b) a felvételi ügyekben eljáró személyekre, szervezeti egységekre és testületekre terjed ki. (2) A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed a magyar és idegen nyelvű alapképzési szakokra, osztott és osztatlan mesterképzési szakokra, szakirányú továbbképzési szakokra (a továbbiakban együtt: képzések) vonatkozó felvételi eljárásra, ideértve: a) a kettős vagy többes oklevelet adó képzésekre (double degree, multiple degree) vonatkozó felvételi eljárást (a jogszabályi keretek között jelen Szabályzatban fogaltaktól el lehet térni, a programra irányuló együttműködési megállapodás szerint), b) más felsőoktatási intézménnyel közös oklevél kiállításához vezető közös képzésre (joint degree) vonatkozó felvételi eljárást (a jogszabályi keretek között jelen Szabályzatban fogaltaktól el lehet térni, a programra irányuló együttműködési megállapodás szerint), c) az államközi vagy állami ösztöndíjprogram keretében megvalósuló felvételi eljárást, amennyiben a programra irányuló szabályzat, megállapodás eltérően nem rendelkezik, d) az Egyetemen megvalósuló részképzésre (továbbiakban: részképzések), részismereti képzésre vonatkozó felvételi eljárást. (3) A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az előkészítő képzésre vonatkozó felvételi eljárásra. (4) A Doktori képzésre vonatkozó felvételi szabályokról a Doktori (PhD) szabályzat rendelkezik. (5) Az Egyetem hallgatójának külföldi részképzésben történő részvételéről a Külföldi részképzési szabályzat rendelkezik. (6) Jelen Szabályzat hatálya nem terjed ki a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó felnőttképzés keretében folytatott képzésekre. (7) Jelen szabályzat a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján külföldi hallgatók részére, idegen nyelven, valamint a harmadik országbeli állampolgárok számára államközi megállapodás alapján meghirdetett képzésekre, a nemzetközi közös képzésekre, a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramban, a Stipendium Hungaricum Sport Ösztöndíjprogramban, valamint jogszabályon alapuló részismereti képzésben részt vevőkre az általánostól eltérő szabályokat állapíthat meg.
# 2. § / A SZABÁLYZAT HATÁLYA / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK
2. § (1) A Szabályzat megalkotására felhatalmazó jogszabály: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) (2) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.), c) a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fkr.), d) az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), e) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Sztv.), f) az Nftv. 16/A. és 16/B. §-a szerinti – a felsőoktatási szakképzések, az alapés mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló – hivatalos miniszteri kiadvány, az Nftv. 15. § (1a) bekezdése és a Vhr. 21/F. §-a szerinti képzési és kimeneti követelmények (a továbbiakban: KKK), g) a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet, h) a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) sz. Korm. rendelet, i) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.), j) az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás követelményrendszeréről, az akkreditált oktató intézményeket tartalmazó nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról, valamint az ESG tanácsadói képzésről, továbbá a képzés és a vizsga díjáról szóló 30/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet, k) felvételi eljáráshoz kapcsolódó miniszteri közlemények, l) a kettősvagy többes oklevelet adó (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésre (joint degree) vonatkozó együttműködési megállapodások, m) a külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerésének eljárásrendje, n) a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje (továbbiakban: HJR), o) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat, p) a Tanulmányi és vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ), q) a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat (továbbiakban: HTJSZ), r) a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat (a továbbiakban: HFKSZ), s) Etikai Kódex, t) a mesterséges intelligenciarendszerek felhasználásáról szóló Vezetői Bizottsági rendelkezés, u) a felvételi tájékoztatás eljárásrendje, v) a központi felvételi eljárásra vonatkozó eljárásrend (ORH rendelkezés), w) a központitól eltérő felvételi eljárásra vonatkozó eljárásrend – SF (ORH
# 2. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / ALAPELVEK
rendelkezés), x) a központitól eltérő felvételi eljárásra vonatkozó eljárásrend – SH, Diaszpóra (ORH rendelkezés) y) részismereti, részképzésre vonatkozó eljárásrend (ORH rendelkezés) z) ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzésre vonatkozó eljárásrend (ORH rendelkezés) aa) Study Abroad, freemover képzésekre vonatkozó eljárásrend (ORH rendelkezés) ab) szakirányú továbbképzés felvételi eljárásra vonatkozó eljárásrend (ORH rendelkezés), ac) előkészítő képzés felvételi eljárásra vonatkozó eljárásrend (ORH rendelkezés) ad) Double Degree képzés felvételi eljárásra vonatkozó eljárásrend (ORH rendelkezés) ae) az illetékes Kreditátviteli Bizottságok határozatai a mesterképzésbe történő belépéshez szükséges kreditek meghatározására vonatkozó előzetes kreditelismerésben befogadható kreditekről. (3) A u)–ae) pontban foglaltakhoz kapcsolódóan az oktatási rektorhelyettesi, valamint a kommunikációs főigazgató kiadott tájékoztatók és végrehajtási útmutatók adhatók ki.
# 3. § / ALAPELVEK / ELJÁRÓ TESTÜLETEK ÉS SZEMÉLYEK
3. § (1) Jelen Szabályzat alkalmazása során az Egyetem biztosítja, hogy az oktatók, kutatók, tanárok, valamint az oktatásban és az oktatási adminisztrációban részt vevő további munkatársak (jelen §-ban a továbbiakban: munkatársak) az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét megtartsák, valamint a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, a jelentkezőkkel együttműködve járjanak el. Jelen Szabályzatban biztosított jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése során a jelentkező köteles a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően a munkatársakkal együttműködve eljárni. (2) Amennyiben a jelen Szabályzatban valamely döntés meghozatalára vonatkozóan nincs meghatározva a hatáskörrel rendelkező személy, az elsőfokú döntés meghozatalára az illetékes dékán jogosult. (3) Jelen Szabályzatban használt fogalmakon a TVSZ, Nftv., Fkr. fogalmait kell érteni. (4) Az egyetem jogosult az írásbeli és szóbeli felvételi vizsga során AI alapú rendszert használni.
# 4. § / ALAPELVEK / ELJÁRÓ TESTÜLETEK ÉS SZEMÉLYEK
4. § (1) A felvételi eljárás intézményi felelőse az oktatási rektorhelyettes és a kommunikációs főigazgató az SZMR-ben meghatározott hatáskörök figyelembevételével. (2) A Felvételi szabályzat rendelkezései szerint eljáró személyek és testületek: a) szabályozási jogkörrel a Szenátus, valamint a Vezetői Bizottság; b) szabályzatvéleményezési jogkörrel az Oktatási Bizottság; c) szabályozási jogkörrel az oktatási rektorhelyettes; d) szabályozási jogkörrel a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes; e) döntéshozó és/vagy jóváhagyó jogkörrel a fenntartó, f) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel az oktatási rektorhelyettes, g) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel az egyes képzési portfóliókért felelős dékánok, h) döntéshozó és/vagy jóváhagyó jogkörrel a szakfelelősök, i) döntéshozó és/vagy jóváhagyó jogkörrel az intézetvezetők, j) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti jogkörrel a kommunikációs főigazgató, k) képviseleti jogkörrel a kommunikációs főigazgató által kijelölt felvételi ügyintéző/koordinátor, l) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti jogkörrel a Nemzetközi Mobilitás vezetője (a továbbiakban: NM vezető), m) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti jogkörrel az Idegennyelvi Oktatóés Kutatóközpont vezetője (a továbbiakban: IOK vezetője), n) képviseleti jogkörrel az Idegennyelvi Oktatóés Kutatóközpont vezetője által kijelölt IOK ügyintéző/koordinátor, o) a felsőoktatási felvételi szakmai vizsga intézményi koordinátora, p) előkészítő és végrehajtó feladatkörrel a vizsgáztató és írásbeli vizsgákat értékelő oktatók, q) előkészítő és végrehajtó feladatkörrel a felvételi eljárásban részt vevő tanulmányi ügyintézők, továbbá a felvételi eljárásban érintett szervezeti egységek kijelölt munkatársa; r) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a Jog és Beszerzés vezetője (a továbbiakban: JB vezető). (3) A Szabályzat rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek: a) Kommunikáció (továbbiakban: KOMM), b) Programmenedzsment (a továbbiakban: PM), c) Jog és Beszerzés (a továbbiakban: JB), d) Nemzetközi Mobilitás (a továbbiakban: NM), e) Idegennyelvi Oktatóés Kutatóközpont (továbbiakban: IOK), f) intézetek, g) adott képzési portfólió kreditátviteli bizottsága (továbbiakban: illetékes KÁB), h) illetékes felvételi bizottságok, i) Hallgatói Felülbírálati Bizottság, j) Fogyatékosügyi Bizottság. (4) A felvételi eljárás szervezése és lebonyolítása freemover (továbbiakban: FM) és Study Abroad (továbbiakban: SA) képzések esetében a NM, előkészítő képzés esetén az IOK, minden más esetben a KOMM feladatköre.
# 5. § / FELVÉTELI ELJÁRÁSOK TÍPUSAI / A FELVÉTELI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
5. § (1) Az Egyetemre történő felvétel központi és központitól eltérő intézményi felvételi eljárások keretében zajlik az alábbiak szerint: a) központi felvételi eljárás b) központitól eltérő intézményi felvételi eljárás: ba) szakirányú továbbképzés felvételi eljárása, bb) kizárólag külföldi hallgatók számára idegen nyelven folyó képzések felvételi eljárása, bc) kettős vagy többes oklevelet adó képzések (double degree, multiple degree) felvételi eljárásai, bd) részképzések, részismereti képzések felvételi eljárása, be) előkészítő képzés felvételi eljárása.
# 6. § / FELVÉTELI ELJÁRÁSOK TÍPUSAI / A FELVÉTELI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
6. § (1) A felvételi eljárásokat az adott évre vonatkozó felvételi ütemezés szerint kell lebonyolítani; központi felvételi eljárás esetén az ütemezést az Oktatási Hivatal, a központitól eltérő (intézményi) felvételi eljárás esetén az oktatási rektorhelyettes adja ki. A felvételi eljárások lebonyolítását az illetékes dékán szakmai felügyelete mellett a KOMM/IOK/NM, valamint – a dékán szakmai felügyelete és a szakfelelős szakmai irányítása mellett – az érintett intézetek és a felvételi bizottságok végzik. (2) A szakfelelős felelőssége a jelen Szabályzat szerinti tartalmi elvárások meghatározása, valamint a felvételi vizsga tartalmának kialakítása, a felvételi bizottságok feladata a felvételi vizsgák lebonyolítása, a KOMM/IOK/NM feladata a teljes felvételi eljáráshoz kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása. (3) Az írásbeli és szóbeli felvételi vizsgákra vonatkozó szabályokat az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezés tartalmazza. (4) A felvételi eljárás során alkalmazandó formanyomtatványok és tájékoztató anyagok (pl. vizsgabehívó, jegyzőkönyv, jelentkezői nyilatkozatok) összeállítását a KOMM/IOK/NM végzi a JB bevonásával. (5) Valamennyi felvételi eljárásra vonatkozó adatszolgáltatást a PM végzi az érintett szervezeti egységek bevonásával. (6) Az Egyetem, mint adatkezelő a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó adatkezelésekről a GDPR 13. és 14. cikke szerinti adatkezelési tájékoztatóban ad tájékoztatást, amely a jelentkezési felületen, illetve a honlapon érhető el. A jelentkező a jelentkezés tényével/jelentkezési kérelem benyújtásával a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi. (7) A központi felsőoktatási felvételi eljárásban a jelentkezők központi nyilvántartását az Oktatási Hivatal végzi az Fkr. 12–13. §-ai alapján. E körben a kapcsolattartás a KOMM hatásköre. Minden más felvételi eljárásban a jelentkezők egyetemi szintű nyilvántartását a KOMM/IOK/NM végzi. (8) A központi felvételi eljárásokra vonatkozó díjakról az Fkr. 42–44. §-ai rendelkeznek azzal, hogy a felvételi eljárásokhoz kapcsolódó külön eljárási díjak és intézményi eljárási díjak, valamint a központitól eltérő intézményi felvételi eljárásban az intézményi eljárási díjak összegét a HTJSZ 3. melléklete tartalmazza. (9) Az a jelentkező, aki a felvételi eljárásban meghatározott díjakat határidőre nem fizeti meg, az adott felvételi eljárásban az adott képzésre nem nyerhet felvételt. (10) A jelentkező az Egyetem részére befizetett díjak visszautalását kérheti, ha: a) szakirányú továbbképzésben az eljárás díját befizette, de jelentkezési kérelmet mégsem nyújtott be, a jelentkezési kérelem beadási határidejét követő tíz (10) napon belül, b) központi felvételi eljárásban mesterképzés esetén befizette a kreditelismerési eljárás térítési díját, de kreditelismerési kérelmet nem adott be, a kreditelismerési
# 6. § / FELVÉTELI ELJÁRÁSOK TÍPUSAI / A FELVÉTELI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
kérelem beadási határidejét követő tíz (10) napon belül, c) pályaalkalmassági vizsga, nyelvi alkalmassági vizsga, valamint a mesterképzésben szervezett felvételi vizsga esetén befizette a külön eljárási díjat, de a vizsgán nem vett részt, a vizsga napját követő tíz (10) napon belül azzal, hogy amennyiben a jelentkező több vizsgarészből álló vizsga egyik részén részt vett, a külön eljárási díj nem kérhető vissza, d) előkészítő képzésben, valamint kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésben a képzésre történő felvételi eljárási díját befizette, de jelentkezési kérelmét nem nyújtotta be, a jelentkezési kérelem beadási határidejét követő tíz (10) napon belül. (11) A visszautalási kérelmet a jelentkező kizárólag a jelentkezéskor megadott e-mail címről a felvételi eljárásért felelős szervezeti egység részére megküldött elektronikus levél formájában kérheti. (12) A visszautalás jogosságáról a felvételi eljárásért felelős szervezeti egység vezetője, vagy az általa kijelölt személy dönt, majd jogos visszautalási igény esetén továbbítja a kérelmet a Pénzügy részére. (13) A pénzügyi vezető legkésőbb a kérelem Egyetemre történő beérkezésétől számított harminc (30) munkanapon belül gondoskodik a visszautalás elindításáról. (14) Azon képzésekre, amelyek esetében központi felvételi eljárást kell lebonyolítani, magyar állampolgár kizárólag központi felvételi eljárás keretében nyújthat be jelentkezést. (15) A kizárólag külföldi állampolgárok számára meghirdetett, idegen nyelven folyó képzésekre magyar állampolgár nem nyújthat be jelentkezést, kivéve, ha a (20) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel. (16) Nem magyar állampolgárságú jelentkező mind a központi, mind pedig az intézményi felvételi eljárás keretében jelentkezhet. (17) Az államközi vagy állami ösztöndíjprogram keretében megvalósuló képzésekre azok jelentkezhetnek, akik az adott program szabályai szerint erre jogosultak. (18) A kettősvagy többes oklevelet adó képzésre (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésre (joint degree) azok jelentkezhetnek, akik a programra irányuló megállapodás szabályai szerint erre jogosultak. (19) Előkészítő képzésre, valamint SA és FM képzésekre kizárólag nem magyar állampolgárok jelentkezhetnek. (20) A külföldi állampolgárok számára meghirdetett, idegen nyelven folyó képzésekre az jelentkezhet, aki a) valamely külföldi állam állampolgára, vagy b) az adott szakra történő felvételhez szükséges nem magyar érettségi bizonyítvánnyal, illetve a magyar jogszabályok szerint azzal egyenértékű érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy azzal a beiratkozás időpontjáig rendelkezni fog. (21) Amennyiben a jelentkező a központi felvételi eljárásban, valamint a külföldi állampolgárok számára meghirdetett, idegen nyelven folyó képzésre irányuló
# 6. § / FELVÉTELI ELJÁRÁSOK TÍPUSAI / A FELVÉTELI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
intézményi felvételi eljárásban egyaránt felvételt nyer, köteles nyilatkozni arról, hogy melyik felvételi eljárás keretében kíván hallgatói jogviszonyt létesíteni, és kizárólag az egyik képzésre iratkozhat be. (22) A jelentkezőtől elvárt, hogy felvételi ügyeit elsősorban személyesen intézze, de amennyiben jelen Szabályzat nem zárja ki, a jelentkező helyett meghatalmazott képviselő is eljárhat. (23) A jelentkező helyett nem járhat el a felvételi követelményekben meghatározott kötelezettség teljesítése körében sem törvényes képviselő, sem meghatalmazott. (24) Amennyiben jelen Szabályzat úgy rendelkezik, a kiskorú jelentkező maga nem járhat el önállóan, helyette törvényes képviselője járhat el. (25) Az a kiskorú személy, aki a meghatározott felvételi követelményeket teljesítette kizárólag törvényes képviselője hozzájárulásával vehető föl. (26) A meghirdetendő képzések körének kialakításáért az oktatási rektorhelyettes a felelős. A hirdetni kívánt képzésekre, ideértve a központi felvételi eljárás keretében hirdetett képzéseket, a szakirányú továbbképzéseket, a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzéseket, az előkészítő képzéseket, valamint az Egyetemen nem hallgatói cseremegállapodás alapján megvalósuló részképzéseket és részismereti képzéseket az oktatási rektorhelyettes megkeresésére az illetékes dékán a szakfelelősök véleményének meghallgatásával tesz javaslatot. A külföldiek számára hirdetett részképzések esetében az NM véleményét is ki kell kérni. A dékánok javaslatáról az oktatási rektorhelyettes véleményt nyilvánít, amelyet a Vezetői Bizottság elé terjeszt. A Vezetői Bizottság a Fenntartó hozzájárulásával dönt a hirdetendő képzésekről. (27) Az adott tanévre vonatkozó szeptemberi és februári kezdéssel indítható képzésekről a döntést a HTJSZ 63. § (1) – (3) szakasza szerint az önköltség meghatározására megállapított határidőig határozza meg. (28) Az adott felvételi eljárás során felhasználható munkarendi és képzési hely, képzési nyelv, finanszírozási forma szintű létszámkeretre a dékánok tesznek javaslatot. A létszámkeret megállapítása során konzultálni kell az illetékes szakfelelősökkel és intézetekkel. A maximális hallgatói létszámból az adott felvételi eljárás során felhasználható létszámkeret megállapítását úgy kell elvégezni, hogy a létszámadatok a központi és a nem központi felvételi eljárásokban meghirdetett képzések kapacitását egyaránt fedezni tudják. A létszámkeretekről a Vezetői Bizottság a Fenntartó hozzájárulásával dönt. Az adott tanévre vonatkozó szeptemberi és februári kezdéssel indítható képzések létszámáról a döntést a HTJSZ 63. § (1)–(3) szakasza szerint az önköltség meghatározására megállapított határidőig határozza meg. Amennyiben a központi felvételi eljárás (ideértve az általános és keresztféléves eljárást is) keretében az Egyetemnek az adott képzésen maradt fel nem használt
# 6. § / FELVÉTELI ELJÁRÁSOK TÍPUSAI / A FELVÉTELI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
kapacitása, az Fkr. rendelkezései szerint kérheti azok meghirdetését a felsőoktatási felvételi ponthatárok elfogadását követően a pótfelvételi eljárásban. A pótfelvételi eljárásra az (26)–(27) bekezdés szabályait kell alkalmazni. (29) Az Egyetem képzéseit önköltséges finanszírozási formában hirdeti meg. (30) A jelentkezők részére az Egyetem Corvinus ösztöndíjat hirdethet a hallgatók által fizetendő féléves díjak (önköltség) egészének vagy egy részének átvállalása céljából a HTJSZ rendelkezései alapján. (31) A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató összeállításáért az oktatási rektorhelyettes a felelős. A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban meghirdetendő képzésekre vonatkozóan a PM megkeresésére az illetékes dékán információt szolgáltat. A PM feladata a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató tartalmának szerkesztése, e körben az oktatási rektorhelyettes az Fkr. szerint adatot szolgáltat a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató összeállításához az Oktatási Hivatal részére. A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató jóváhagyása az oktatási rektorhelyettes hatásköre, figyelemmel a Vezetői Bizottság (26)–(28) bekezdésben foglalt és a fenntartó önköltségi díjra vonatkozó hatáskörére. A meghirdetésre kerülő képzéseket az Egyetem honlapján is közzé kell tenni. A szakmai tartalmakért az illetékes dékán, a közzétételért a PM a felelős. (32) A Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban nem hirdetett képzésekre, így pl. egyes szakirányú továbbképzésre, kettősvagy többes oklevelet adó (double degree, multiple degree) képzésekre, a közös képzésekre (joint degree), a külföldi állampolgárok számára meghirdetésre kerülő idegen nyelven folyó képzésekre, a részképzésekre és részismereti képzésekre, valamint az előkészítő képzésekre vonatkozó felvételi tájékoztatók összeállításáért az oktatási rektorhelyettes a felelős. A tájékoztatók összeállítására és közzétételére a (31) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni. (33) A képzések meghirdetésére vonatkozó eljárásrendet az oktatási rektorhelyettes határozza meg. (34) A képzésekre vonatkozó (31) és (32) bekezdésen túli további tájékoztató anyagok összeállítása és a képzések médiában és egyéb módon történő hirdetése nemzetközi felsőoktatási piacon történő bemutatása a Kommunikáció feladata, melyben közreműködhet a nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető, – az SA és FM képzések kivételével, amely a Nemzetközi Mobilitás vezető feladata – azzal, hogy a szakmai tartalmat az illetékes dékán határozza meg. (35) A hirdetendő képzésekről, különösen a külföldi hallgatók részére, idegen nyelven, valamint a harmadik országbeli állampolgárok számára államközi megállapodás alapján meghirdetett képzésekről, a nemzetközi közös képzésekről az oktatási rektorhelyettes szolgáltat adatot a fenntartó, az Oktatási Hivatal, és/vagy egyéb hatóság részére.
# 6. § / A FELVÉTELI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI / KÖZPONTI FELVÉTELI ELJÁRÁS
(36) A továbbtanulni szándékozók és a jelentkezők irányába a felvételi eljárással kapcsolatos valamennyi általános és egyéni tájékoztatást – tartalmi kérdésekben a szakfelelős által adott szakmai útmutatás alapján – a KOMM/IOK/NM végzi. A tájékoztatás eljárási rendjét az illetékes dékán egyetértésével a Kommunikáció, SA és FM képzések esetében a Nemzetközi Mobilitás vezető, előkészítő képzés esetében az IOK vezetője határozza meg. (37) Az elindított képzésekről és a felvettek létszámáról az oktatási rektorhelyettes az Oktatási Hivatalnak az általa meghatározott formában, a képzés indítása szerinti év október 15-ig statisztikai adatot szolgáltat.
# 7. § / A FELVÉTELI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI / KÖZPONTI FELVÉTELI ELJÁRÁS
7. § (1) A központi felsőoktatási felvételi eljárást – a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervként – az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) koordinálja és bonyolítja le, a felsőoktatási intézmény közreműködésével. (Fkr. 1. § (2)) (2) A központi felsőoktatási felvételi eljárásban minden évben az alábbi eljárások hirdethetők: a) a februárban induló képzésekre történő jelentkezés (a továbbiakban: keresztféléves felvételi eljárás), b) a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés (a továbbiakban: általános felvételi eljárás), c) az általános felvételi eljárást követően, a miniszteri engedéllyel a felvételi eljárás eredménye alapján pótfelvételi eljárás. (3) A központi felsőoktatási felvételi eljárásokra vonatkozó ütemezést, határidőket és az eljárásokra vonatkozó egyes szabályokat az Fkr. 8. §-a tartalmazza. (4) A központi felsőoktatási felvételi eljárásokra vonatkozó jelentkezési kérelmek benyújtására, tartalmára, valamint a hiánypótláshoz kapcsolódó információkra vonatkozó tudnivalókat és szabályozást az Fkr. 9–11. §-ai tartalmazzák. (5) A központi felvételi eljárásban meghirdetett képzési szintek: a) alapképzés b) osztatlanképzés c) mesterképzés (6) A központi felvételi eljárásban a jelentkezőkkel az Egyetem a jelentkező által megadott és az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szereplő elektronikus levelezési címen keresztül tartja a kapcsolatot. (7) Központi felvételi eljárásban a felvételi eljáráshoz kapcsolódó Egyetem által kiállított határozatok, a felvételi határozat magyar nyelven kerül kiállításra.
# 7. § / KÖZPONTI FELVÉTELI ELJÁRÁS / ALAPKÉPZÉS, OSZTATLAN KÉPZÉS
7/A. § (1) A központi felsőoktatási felvételi eljárásban alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel és pontszámítás feltételeit, a pontszámítás és többletpontok, intézményi pontok keretszabályait az Nftv. 40. § (2) bekezdése, (3) és (3a) bekezdése, valamint az Fkr. 15–23. §-ai tartalmazzák. (2) Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítését igazoló bizonyítvány vagy felsőfokú végzettséget igazoló oklevél. (3) Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a felvételi pont számítása az Fkr. 15–23. §-a alapján történik az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezésben meghatározottak figyelembevételével. Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel esetén a felvételi pontok számításához szükséges ötödik tantárgy és ötödik érettségi tárgy meghatározása, valamint az intézményi pontok/ többletpontok számítása az Fkr. 19–20. §-a alapján történik az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezésben foglalt kiegészítéssel. (4) A felvételi eljáráshoz kapcsolódó eljárások: - külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerési eljárása (amennyiben szükséges) (5) Központi felvételi eljárásban az Egyetem a szakra történő felvételhez minimumpontszámot határozhat meg azzal, hogy a) amennyiben az Egyetem a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató szerkesztése során ad meg minimum pontszámot, úgy a megadott minimum pontszámot a vonalhúzás során lefelé nem lehet módosítani, b) amennyiben az Egyetem a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató szerkesztése során nem ad meg minimum pontszámot, úgy az Egyetem kérelmezheti egy adott szakra vonatkozó legalacsonyabb ponthatár megállapítását. (6) A felvételi eljárás végleges ponthatárait a PM által szervezett „vonalhúzó” értekezleten az oktatási rektorhelyettes, a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes és a dékánok javaslata alapján az operatív főigazgató és a kommunikációs főigazgató véleményének kikérése után a Vezetői Bizottság határozza meg. Központi felvételi eljárásban a ponthatárok meghatározása során figyelemmel kell lenni az Fkr-ben foglalt előírásokra és az Oktatási Hivatal által meghatározott határidőkre. (7) A besorolási és felvételi döntésre vonatkozó szabályokat az Nftv. 41/D–41/E. §-ai és az Fkr. 25–28. §-ai tartalmazzák. (8) Központi felvételi eljárásban az Oktatási Hivatal a besorolási döntésről határozatot hoz, egyéb döntés esetében végzést bocsát ki. A döntéseket az Fkr.-ben meghatározott módon kell közölni. (9) Központi felvételi eljárásban a besorolási döntéskor arról születik döntés, hogy a jelentkező felvehető-e bármely, a felvételi kérelmében általa megjelölt képzésre, és ha igen, melyikre, vagy arról, ha egyik jelentkezési helyére sem nyert felvételt. (10) Egyazon felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre sorolható be.
# 7. § / KÖZPONTI FELVÉTELI ELJÁRÁS / ALAPKÉPZÉS, OSZTATLAN KÉPZÉS
(11) Amennyiben a jelentkező tudomást szerez arról, hogy az Oktatási Hivatal a neki – Fkr. szerint – megküldött iratot kézbesítettnek tekinti, a tudomásszerzéstől számított öt (5) napon belül, de legkésőbb a közléstől számított harminc- (30) napos jogvesztő határidőn belül kifogást terjeszthet elő az Oktatási Hivatalnál. (12) Ha a kifogásnak az Oktatási Hivatal helyt ad, döntését módosítja vagy visszavonja, vagy egyes eljárási cselekményeket megismétel. (13) Abban az estben, ha a felvételi eljárás része saját szervezésű felvételi (írásbeli és szóbeli), szakmai pályaalkalmassági, nyelvi alkalmassági vizsga, úgy a vizsga vagy vizsgarész értékelése kizárólag a felvételi határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható meg. (14) Az Oktatási Hivatal besorolási döntése központi felvételi eljárásban a közléssel válik véglegessé. (15) A jelentkező – jogszabálysértésre hivatkozással – a döntés ellen a döntés közlésétől számított tizenöt (15) napon belül közigazgatási pert indíthat. (16) Perbe kell állítani az Egyetemet alperesként, ha a (15) bekezdés szerinti közigazgatási per az Egyetem döntését is érinti. (17) A keresetlevél alapján az Oktatási Hivatal az Ákr. 115. §-ban foglaltak szerint módosíthatja vagy visszavonhatja a döntését. Amennyiben az Oktatási Hivatal a keresetlevélben foglaltakkal nem ért egyet, a keresetlevelet továbbítja a hatáskörrel rendelkező bírósághoz. (18) Ha a (17) bekezdés szerinti döntés megalapozza a felvételi döntés módosítását, az illetékes dékán a (14) bekezdésben meghatározott besorolási döntés alapján kiadott felvételi határozatot visszavonja, majd a döntéssel megegyező, módosított felvételi határozatot ismételten kiadja. (19) A jogorvoslati eljárást központi felvételi eljárás esetén az Oktatási Hivatal által meghatározott időpontig le kell zárni. (20) A felvételi eljárás megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket az Nftv. 41/F.–41/H. §-ok és az Fkr. 11. §-a tartalmazza. (21) A központi felvételi eljárásban a jelentkezési kérelem hiányos benyújtása esetén az Oktatási Hivatal hiánypótlásra szólítja fel a jelentkezőt az Fkr. szerint. A hiánypótlás elmaradása, elégtelen volta esetén a rendelkezésre álló adatok alapján kell a felvételi eljárást lefolytatni. Elégtelen adatok esetén az eljárást meg kell szüntetni, a jelentkező számára felvételi összpontszámot nem kell számítani és az adott jelentkezési helyei kizárandók.
# 7. § / ALAPKÉPZÉS, OSZTATLAN KÉPZÉS / MESTERKÉPZÉS
7/B. § (1) A központi felvételi eljárásban mesterképzésre vonatkozó az Nftv. 40. § (4) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, továbbá az Fkr. 3–31. §-ainak rendelkezéseit az Fkr. 32–35. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy az Fkr. 14–23. §-aiban foglaltak mesterképzésre történő jelentkezésre nem alkalmazhatók. (2) Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, és megfelel a jelen Szabályzatban és az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezésben meghatározott egyéb intézményi felvételi követelményeknek. (3) A felvételi eljáráshoz kapcsolódó eljárások: a) külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerési eljárása (amennyiben szükséges) b) előzetes kreditelismerési eljárás (amennyiben szükséges) (4) A felvételi eljárás végleges ponthatárait a PM által szervezett „vonalhúzó” értekezleten az oktatási rektorhelyettes, a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes és a dékánok javaslata alapján az operatív főigazgató és a kommunikációs főigazgató véleményének kikérése után a Vezetői Bizottság határozza meg. Központi felvételi eljárásban a ponthatárok meghatározása során figyelemmel kell lenni az Fkr-ben foglalt előírásokra és az Oktatási Hivatal által meghatározott határidőkre. (5) A besorolási és felvételi döntésre vonatkozó szabályokat az Nftv. 41/D–41/E. §-ai és az Fkr. 25–28. §-ai tartalmazzák. (6) Központi felvételi eljárásban az Oktatási Hivatal a besorolási döntésről határozatot hoz, egyéb döntés esetében végzést bocsát ki. A döntéseket az Fkr.-ben meghatározott módon kell közölni. (7) Központi felvételi eljárásban a besorolási döntéskor arról születik döntés, hogy a jelentkező felvehető-e bármely, a felvételi kérelmében általa megjelölt képzésre, és ha igen, melyikre, vagy arról, ha egyik jelentkezési helyére sem nyert felvételt. (8) Egyazon felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre sorolható be. (9) Amennyiben a jelentkező tudomást szerez arról, hogy az Oktatási Hivatal a neki – Fkr. szerint – megküldött iratot kézbesítettnek tekinti, a tudomásszerzéstől számított öt (5) napon belül, de legkésőbb a közléstől számított harminc- (30) napos jogvesztő határidőn belül kifogást terjeszthet elő az Oktatási Hivatalnál. (10) Ha a kifogásnak az Oktatási Hivatal helyt ad, döntését módosítja vagy visszavonja, vagy egyes eljárási cselekményeket megismétel. (11) A saját szervezésű felvételi (írásbeli és szóbeli), szakmai pályaalkalmassági, nyelvi alkalmassági vizsgák esetében a vizsga vagy vizsgarész értékelése kizárólag a felvételi határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható meg. (12) Az Oktatási Hivatal besorolási döntése központi felvételi eljárásban a közléssel válik véglegessé. (13) A jelentkező – jogszabálysértésre hivatkozással – a döntés ellen a döntés
# 7. § / ALAPKÉPZÉS, OSZTATLAN KÉPZÉS / MESTERKÉPZÉS
közlésétől számított tizenöt (15) napon belül közigazgatási pert indíthat. (14) Perbe kell állítani az Egyetemet alperesként, ha a (13) bekezdés szerinti közigazgatási per az Egyetem döntését is érinti. (15) A keresetlevél alapján az Oktatási Hivatal az Ákr. 115. §-ban foglaltak szerint módosíthatja vagy visszavonhatja a döntését. Amennyiben az Oktatási Hivatal a keresetlevélben foglaltakkal nem ért egyet, a keresetlevelet továbbítja a hatáskörrel rendelkező bírósághoz. (16) Ha a (15) bekezdés szerinti döntés megalapozza a felvételi döntés módosítását, az illetékes dékán a (12) bekezdésben meghatározott besorolási döntés alapján kiadott felvételi határozatot visszavonja, majd a döntéssel megegyező, módosított felvételi határozatot ismételten kiadja. (17) A jogorvoslati eljárást központi felvételi eljárás esetén az Oktatási Hivatal által meghatározott időpontig le kell zárni. (18) A felvételi eljárás megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket az Nftv. 41/F.–41/H. §-ok és az Fkr. 11. §-a tartalmazza (19) A központi felvételi eljárásban a jelentkezési kérelem hiányos benyújtása esetén az Oktatási Hivatal hiánypótlásra szólítja fel a jelentkezőt az Fkr. szerint. A hiánypótlás elmaradása, elégtelen volta esetén a rendelkezésre álló adatok alapján kell a felvételi eljárást lefolytatni. Elégtelen adatok esetén az eljárást meg kell szüntetni, a jelentkező számára felvételi összpontszámot nem kell számítani és az adott jelentkezési helyei kizárandók. KÖZPONTITÓL ELTÉRŐ INTÉZMÉNYI FELVÉTELI ELJÁRÁS
# 8. § / MESTERKÉPZÉS / FOLYÓ KÉPZÉSEK FELVÉTELI ELJÁRÁSA
8. § (1) A központitól eltérő intézményi felvételi eljárást az Egyetem szervezi és bonyolítja le az adott évre vonatkozó ORH rendelkezés és a hatályos jogszabályok alapján. (2) Az eljárás keretében kizárólag az ORH rendelkezésében meghatározott eljárástípusok hirdethetők meg. (3) Az eljárás ütemezését, határidőit, a jelentkezési kérelmek benyújtására és tartalmára, valamint a hiánypótlásra vonatkozó szabályokat az ORH rendelkezése tartalmazza. (4) A központitól eltérő felvételi eljárásban meghirdetett képzési szintek: a) alapképzés b) mesterképzés c) szakirányú továbbképzés (5) A központitól eltérő intézményi felvételi eljárásban a jelentkezőkkel az Egyetem a jelentkező által a jelentkezési felületen megadott elektronikus levelezési címen keresztül tartja a kapcsolatot. (6) A központitól eltérő intézményi felvételi eljárásban a felvételi eljáráshoz kapcsolódó Egyetem által kiállított határozatok, valamint a felvételi határozat a képzés nyelvén kerül kiállításra. KIZÁRÓLAG KÜLFÖLDI HALLGATÓK SZÁMÁRA IDEGEN NYELVEN
# 9. § / FOLYÓ KÉPZÉSEK FELVÉTELI ELJÁRÁSA / ALAPKÉPZÉS
9. § 9/A. § (1) A kizárólag külföldi hallgatók számára idegen nyelven folyó alapképzésre történő felvétel és pontszámítás feltételeit, a pontszámítás és többletpontok keretszabályait az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezés tartalmazza. (2) Alapképzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítését igazoló bizonyítvány. (3) Alapképzésre meghatározott további felvételi követelményeket az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezés tartalmazza. (4) A felvételi eljáráshoz kapcsolódó eljárások: - külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerési eljárása (amennyiben szükséges) (5) A felvételi eljárás végleges ponthatárait a PM által szervezett „vonalhúzó” értekezleten az oktatási rektorhelyettes, a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes és a dékánok javaslata alapján az operatív főigazgató és a kommunikációs főigazgató véleményének kikérése után a Vezetői Bizottság határozza meg. A határidőket az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezés határozza meg. (6) A felvételi döntés/határozat kiállítására vonatkozó szabályokat az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezés tartalmazza. (7) Az illetékes dékán felvételi határozata ellen a jelentkező csak a felvétellel kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén fellebbezhet, a jogszabály megsértését pontosan meghatározó fellebbezéssel. A fellebbezést az elutasító határozat közlésétől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt (15) napon belül a Hallgatói Felülbírálati Bizottságnak címezve a KOMM részére kell benyújtani. A fellebbezést a Hallgatói Felülbírálati Bizottság bírálja el és dönt. Az intézményi jogorvoslati eljárást a Hallgatói Felülbírálati Bizottság a fellebbezés kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül bonyolítja le. Az intézményi jogorvoslati eljárás során született határozat ellen a jelentkező további jogorvoslati kérelem benyújtására nem jogosult, közigazgatási per nem indítható. Ha a Hallgatói Felülbírálati Bizottság döntése megalapozza a felvételi döntés módosítását, az illetékes dékán által kiadott felvételi határozatot a dékán visszavonja, majd a döntéssel megegyező, módosított felvételi határozatot ismételten kiadja.
# 9. § / ALAPKÉPZÉS / MESTERKÉPZÉS
9/B. § (1) A kizárólag külföldi hallgatók számára idegen nyelven folyó mesterképzésre történő felvétel és pontszámítás feltételeit, a pontszámítás és többletpontok keretszabályait az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezés tartalmazza. (2) Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, és megfelel a jelen Szabályzatban és az ORH rendelkezésben meghatározott egyéb intézményi felvételi követelményeknek. (3) Mesterképzésre meghatározott további felvételi követelményeket az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezés tartalmazza. (4) A felvételi eljáráshoz kapcsolódó eljárások: a) külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerési eljárása (amennyiben szükséges) b) előzetes kreditelismerési eljárás (amennyiben szükséges) (5) A felvételi eljárás végleges ponthatárait a PM által szervezett „vonalhúzó” értekezleten az oktatási rektorhelyettes, a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes és a dékánok javaslata alapján az operatív főigazgató és a kommunikációs főigazgató véleményének kikérése után a Vezetői Bizottság határozza meg. A határidőket az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezés határozza meg. (6) A felvételi döntés/határozat kiállítására vonatkozó szabályokat az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezés tartalmazza. (7) Az illetékes dékán felvételi határozata ellen a jelentkező csak a felvétellel kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén fellebbezhet, a jogszabály megsértését pontosan meghatározó fellebbezéssel. A fellebbezést az elutasító határozat közlésétől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt (15) napon belül a Hallgatói Felülbírálati Bizottságnak címezve a KOMM részére kell benyújtani. A fellebbezést a Hallgatói Felülbírálati Bizottság bírálja el és dönt. Az intézményi jogorvoslati eljárást a Hallgatói Felülbírálati Bizottság a fellebbezés kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül bonyolítja le. Az intézményi jogorvoslati eljárás során született határozat ellen a jelentkező további jogorvoslati kérelem benyújtására nem jogosult, közigazgatási per nem indítható. Ha a Hallgatói Felülbírálati Bizottság döntése megalapozza a felvételi döntés módosítását, az illetékes dékán által kiadott felvételi határozatot a dékán visszavonja, majd a döntéssel megegyező, módosított felvételi határozatot ismételten kiadja.
# 9. § / MESTERKÉPZÉS / SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
9/C. § (1) A szakirányú továbbképzésre történő felvételi követelményeket, a pontszámítás feltételeit, keretszabályait az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezés tartalmazza. (2) Szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki az adott szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott felsőfokú oklevelet szerzett és megfelel a jelen Szabályzatban és az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezésben meghatározott felvételi követelményeknek. (3) A felvételi eljáráshoz kapcsolódó eljárások: - külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerési eljárása (amennyiben szükséges) (4) A szakirányú továbbképzésben a felvételi vizsgáztatás a dékán döntése alapján, az alábbiakban részletezett módon történhet: a) az első jelentkezéstől kezdődően folyamatosan zajlik, vagy b) a jelentkezési határidő lezárultát követően kezdődik. (5) A jelentkezések rangsorolására, a felvételi vizsgák szabályaira, a keretlétszámok meghatározására, valamint a felvételi döntés kiállítására vonatkozó rendelkezéseket az ORH rendelkezése tartalmazza. (6) Az illetékes dékán felvételi határozata ellen a jelentkező csak a felvétellel kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén fellebbezhet, a jogszabály megsértését pontosan meghatározó fellebbezéssel. A fellebbezést az elutasító határozat közlésétől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt (15) napon belül a Hallgatói Felülbírálati Bizottságnak címezve a KOMM részére kell benyújtani. A fellebbezést a Hallgatói Felülbírálati Bizottság bírálja el és dönt. Az intézményi jogorvoslati eljárást a Hallgatói Felülbírálati Bizottság a fellebbezés kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül bonyolítja le. Az intézményi jogorvoslati eljárás során született határozat ellen a jelentkező további jogorvoslati kérelem benyújtására nem jogosult, közigazgatási per nem indítható. Ha a Hallgatói Felülbírálati Bizottság döntése megalapozza a felvételi döntés módosítását, az illetékes dékán által kiadott felvételi határozatot a dékán visszavonja, majd a döntéssel megegyező, módosított felvételi határozatot ismételten kiadja. KETTŐSVAGY TÖBBES OKLEVELET ADÓ KÉPZÉSEK (DOUBLE DEGREE,
# 9. § / SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS / MULTIPLE DEGREE)
9/D. § (1) Az együttműködésben megvalósuló, közös oklevelet adó képzések (joint degree), valamint kettős és többes oklevelet adó képzések (double degree, multiplee degree) esetében jelen Szabályzat rendelkezéseit érintő további részletekre a vonatkozó együttműködési megállapodásban lehet kitérni. (2) A kettősvagy többes oklevelet adó képzésre (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésre (joint degree) azok jelentkezhetnek, akik a programra irányuló megállapodás szabályai szerint erre jogosultak. (3) A felvételi követelményeket, a felvételi eljárás rendjét, a felvételi eljárásra vonatkozó határidőket a vonatkozó együttműködési megállapodás tartalmazza. Az érintett dékánok előterjesztése alapján az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezés határozza meg a követelményeket, az eljárásrendet és a határidőket. (4) Másik magyar felsőoktatási intézménnyel közös oklevelet adó képzésre a központi felvételi eljárás során a vonatkozó együttműködési megállapodásban rögzített felsőoktatási intézmény szakkínálatában meghirdetett módon kell benyújtani a jelentkezést és lefolytatni a felvételi eljárást. A felvételi vizsgát és az adminisztratív feladatokat a vonatkozó együttműködési megállapodásban rögzített felsőoktatási intézmény tanulmányi adminisztrációja végzi az adott felvételi eljárásra vonatkozó OH határidők és az ORH rendelkezés figyelembevételével. (5) Azokra a kérdésekre, amelyekre az együttműködési megállapodás nem tér ki, jelen Szabályzat rendelkezései és az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezés alkalmazandó. (6) Az együttműködésben megvalósuló kettős és többes oklevelet adó képzések esetében az együttműködő partner nominálja a jelentkezőket az együttműködési megállapodás alapján, ebben az esetben felvételi eljárási díjat nem kell fizetni. (7) A fenti szabályokat – így különösen a szakmai feltételeket és a felvételi eljárásrendet – az Egyetemmel már jogviszonyban álló, kettős oklevelet adó képzésre jelentkezők esetén is alkalmazni kell.
# 9. § / MULTIPLE DEGREE) / RÉSZISMERETI KÉPZÉS
9/E. § (1) Az Egyetem a vele hallgatói jogviszonyban nem álló személyeket – részismereti képzés céljából – hallgatói jogviszony keretében, az Egyetem bármely kurzusára, moduljára – döntése szerint külön felvételi eljárás nélkül – önköltséges képzésre felveheti vagy önköltséges részismereti képzés céljából saját hallgatójával is létesíthet újabb képzési jogviszonyt. (2) A részismereti képzésre történő jelentkezésre meghatározott felvételi követelményeket, a határidőket, a felvételi vizsgákkal kapcsolatos szabályokat, a jelentkezés értékelését, valamint a felvételi határozat kiállítására vonatkozó szabályokat az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezés tartalmazza. (3) Az illetékes dékán/ Nemzetközi Mobilitás vezető felvételi határozata ellen a jelentkező csak a felvétellel kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén fellebbezhet, a jogszabály megsértését pontosan meghatározó fellebbezéssel. A fellebbezést az elutasító határozat közlésétől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt (15) napon belül a Hallgatói Felülbírálati Bizottságnak címezve a KOMM/NM részére kell benyújtani. A fellebbezést a Hallgatói Felülbírálati Bizottság bírálja el és dönt. Az intézményi jogorvoslati eljárást a Hallgatói Felülbírálati Bizottság a fellebbezés kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül bonyolítja le. Az intézményi jogorvoslati eljárás során született határozat ellen a jelentkező további jogorvoslati kérelem benyújtására nem jogosult, közigazgatási per nem indítható. Ha a Hallgatói Felülbírálati Bizottság döntése megalapozza a felvételi döntés módosítását, az illetékes dékán/Nemzetközi Mobilitás vezető által kiadott felvételi határozatot a dékán/Nemzetközi Mobilitás vezető visszavonja, majd a döntéssel megegyező, módosított felvételi határozatot ismételten kiadja.
# 9. § / RÉSZISMERETI KÉPZÉS / RÉSZKÉPZÉS
9/F. § (1) A hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányok folytatása céljából másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet. (2) A részképzésre meghatározott felvételi követelményeket, a határidőket, a rangsorolás szabályait, valamint a felvételi határozat kiállítására vonatkozó szabályokat az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezés tartalmazza. (3) Az illetékes dékán/Nemzetközi mobilitás vezető felvételi határozata ellen a jelentkező csak a felvétellel kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén fellebbezhet, a jogszabály megsértését pontosan meghatározó fellebbezéssel. A fellebbezést az elutasító határozat közlésétől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt (15) napon belül a Hallgatói Felülbírálati Bizottságnak címezve a KOMM/NM részére kell benyújtani. A fellebbezést a Hallgatói Felülbírálati Bizottság bírálja el és dönt. Az intézményi jogorvoslati eljárást a Hallgatói Felülbírálati Bizottság a fellebbezés kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül bonyolítja le. Az intézményi jogorvoslati eljárás során született határozat ellen a jelentkező további jogorvoslati kérelem benyújtására nem jogosult, közigazgatási per nem indítható. Ha a Hallgatói Felülbírálati Bizottság döntése megalapozza a felvételi döntés módosítását, az illetékes dékán/Nemzetközi Mobilitás vezető által kiadott felvételi határozatot a dékán/Nemzetközi Mobilitás vezető visszavonja, majd a döntéssel megegyező, módosított felvételi határozatot ismételten kiadja.
# 9. § / RÉSZKÉPZÉS / ELŐKÉSZÍTŐ KÉPZÉS
9/G. § (1) Nem magyar állampolgárok felsőfokú tanulmányaik megkezdése előtt legfeljebb két féléven keresztül hallgatói jogviszony keretében folytatott angol nyelvű előkészítő tanulmányokat folytathatnak. (2) Az előkészítő képzésre meghatározott felvételi követelményeket, a határidőket, a felvételi pontok számításának a módját, a felvételi vizsgákkal kapcsolatos szabályokat, a jelentkezés értékelését, valamint a felvételi döntés/határozat kiállítására vonatkozó szabályokat az adott felvételi eljárásra vonatkozó ORH rendelkezés tartalmazza. (3) Az illetékes dékán felvételi határozata ellen a jelentkező csak a felvétellel kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén fellebbezhet, a jogszabály megsértését pontosan meghatározó fellebbezéssel. A fellebbezést az elutasító határozat közlésétől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt (15) napon belül a Hallgatói Felülbírálati Bizottságnak címezve a KOMM részére kell benyújtani. A fellebbezést a Hallgatói Felülbírálati Bizottság bírálja el és dönt. Az intézményi jogorvoslati eljárást a Hallgatói Felülbírálati Bizottság a fellebbezés kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül bonyolítja le. Az intézményi jogorvoslati eljárás során született határozat ellen a jelentkező további jogorvoslati kérelem benyújtására nem jogosult, közigazgatási per nem indítható. Ha a Hallgatói Felülbírálati Bizottság döntése megalapozza a felvételi döntés módosítását, az illetékes dékán által kiadott felvételi határozatot a dékán visszavonja, majd a döntéssel megegyező, módosított felvételi határozatot ismételten kiadja.
# 10. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / TARTALOMJEGYZÉK
10. § (1) Jelen Szabályzatot a Szenátus 2026. április 21 -i ülésén elfogadta és 2026. április 27. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a Szenátus 2024. június 11-i ülésén a SZ–38.a/2023/2024. (2024. VI. 11.) számú határozatával elfogadott Felvételi szabályzat (HKR. 1. rész) Budapesti Corvinus Egyetem 1 Hallgatói követelményrendszer 1. rész: Felvételi szabályzat 1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1 KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK 1 ALAPELVEK 3 ELJÁRÓ TESTÜLETEK ÉS SZEMÉLYEK 3 FELVÉTELI ELJÁRÁSOK TÍPUSAI 4 A FELVÉTELI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4 KÖZPONTI FELVÉTELI ELJÁRÁS 7 ALAPKÉPZÉS, OSZTATLAN KÉPZÉS 8 MESTERKÉPZÉS 9 KÖZPONTITÓL ELTÉRŐ INTÉZMÉNYI FELVÉTELI ELJÁRÁS 10 KIZÁRÓLAG KÜLFÖLDI HALLGATÓK SZÁMÁRA IDEGEN NYELVEN FOLYÓ KÉPZÉSEK FELVÉTELI ELJÁRÁSA 11 ALAPKÉPZÉS 11 MESTERKÉPZÉS 11 SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 12 KETTŐSVAGY TÖBBES OKLEVELET ADÓ KÉPZÉSEK (DOUBLE DEGREE, MULTIPLE DEGREE) 13 RÉSZISMERETI KÉPZÉS 13 RÉSZKÉPZÉS 14 ELŐKÉSZÍTŐ KÉPZÉS 14 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 15
# Preambulum / A szabályozás célja
Eredeti, aláírt pdf A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a Szervezeti és Működési Rend 7. § (2) bekezdés r) pont re) alpontja alapján a demonstrátori rendszer működési kereteit az alábbiak szerint állapítja meg.
# 1. § / A szabályozás célja / A szabályozás hatálya
1. § (1) A demonstrátori rendszer célja, hogy az Egyetem annak keretein belül lehetőséget biztosítson az arra alkalmas és érdemes hallgatói számára az intézetek és központok, kutatóközpontok oktatási és kutatási, valamint az Egyetem stratégiai céljait szolgáló további tevékenységeibe történő bekapcsolódásra, ezáltal elősegítve az utánpótlás nevelését a doktori képzésre és az oktatói, tudományos kutatói pályára. (2) A demonstrátori tevékenység segíti a hallgatók szakmai elkötelezettségének növelését, hivatásuknak az átlagosnál magasabb színvonalú művelését, érdeklődésük felkeltését az egyetemi oktatói, tudományos munka iránt. (3) A Demonstrátori szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy megteremtse az (1)–(2) bekezdésben meghatározott célkitűzések megvalósításának kereteit a Szabályzat tárgyi hatályában meghatározott körben.
# 2. § / A szabályozás hatálya / Kapcsolódó dokumentumok
2. § (1) A Szabályzat személyi hatálya az Egyetemen alapképzésben és osztott, valamint osztatlan mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgatóira terjed ki. (2) A Szabályzat személyi hatálya kiterjed valamennyi olyan szervezeti egységre, amely demonstrátort foglalkoztat vagy kíván foglalkoztatni, ezen szervezeti egységek oktatóira és tudományos kutatóira, továbbá a pályáztatási folyamatban résztvevő valamennyi javaslattevő, véleményező, döntéshozó személyre, valamint a demonstrátorként foglalkoztatott hallgatókra. (3) A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed a demonstrátori megbízás betöltésére vonatkozó szabályok meghatározására – ideértve a pályáztatás és kiválasztás rendjét –, a demonstrátori feladatok körére, a demonstrátor feladataira, kötelezettségeire, felelősségére és jogaira, a demonstrátor díjazására és a demonstrátori pozíció megszűnésének eseteire.
# 3. § / A megbízás létesítésének feltételei / A pályázás feltételei, kizáró okok
3. § (1) A Szabályzathoz az alábbi jogszabályok, szabályozó dokumentumok kapcsolódnak, amelyet ezen jogszabályokkal, belső szabályozó dokumentumokkal együtt kell alkalmazni: a) nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, b) a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, c) Szervezeti és Működési Rend, d) 2/2021. (I. 25.) sz. Elnöki Testületi rendelkezés a hallgatók és a doktoranduszok foglalkoztatásáról, e) 2/2022. sz. Elnöki Testületi rendelkezés az óraadói megbízási szerződések, valamint az oktatási tevékenységre irányuló hallgatói szerződések megkötésének rendjéről, f) amennyiben szükséges, az operatív szabályokat tartalmazó általános rektorhelyettesi utasítás.
# 4. § / A megbízás létesítésének feltételei / A pályázás feltételei, kizáró okok
4. § (1) A demonstrátori megbízás pályázat alapján nyerhető el. (2) Pályázatot az Egyetemen alapképzésében, osztott vagy osztatlan mesterképzésében tanulmányokat folytató hallgatói nyújthatnak be, ha megfelelnek a (3) bekezdésében felsorolt feltételeknek. (3) Pályázatot az a corvinusos hallgató nyújthat be: a) aki alapképzési szakon (vagy azzal egyenértékű) oklevéllel vagy legalább két lezárt félévvel és legalább 60 (hatvan) teljesített kredittel rendelkezik, továbbá b) akinek tanulmányi ösztöndíj átlaga a pályázat benyújtását megelőző utolsó aktív, lezárt félévben legalább 4,00, c) akinek abból a tantárgyból, amelynek oktatástámogatásában részt kíván venni, legalább jó (4) eredményt ért el, d) akivel szemben a benyújtást megelőző három évben nem állapított meg felsőoktatási intézmény véglegesen fegyelmi vagy etikai vétséget. (4) A pályázat elbírálása során előnyt jelent, így a rangsorolásnál figyelembe veendő: a) a választott szakterületen kiváló eredmény elérése (pl. tanulmányi verseny, kutatásban való részvétel, kimagasló órai munka, jövendőbeli patronáló tanári ajánlás), b) példás közösségi munka. (5) A pályázat benyújtásának és elnyerésének nem feltétele, hogy a benyújtás félévében a hallgató aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezzen, azonban a demonstrátori megbízást nem kaphatja meg és/vagy láthatja el, így automatikusan elveszti a jogosultságát az a hallgató, aki a felhívásban kiírt félévben az Egyetemen szünetelteti hallgatói jogviszonyát. (6) A pályázat benyújtásának és elnyerésének nem akadálya, hogy a hallgató a benyújtás félévében részképzését tölti, azonban a demonstrátori megbízást nem kaphatja meg és/vagy nem láthatja el, így automatikusan elveszti a jogosultságát az a hallgató, aki a felhívásban kiírt félévben külföldi részképzésben vesz részt. (7) A pályázat benyújtásának és elnyerésének nem akadálya, hogy a benyújtás félévében a hallgató utolsó félévét tölti az adott szakon, azonban a demonstrátori megbízást nem kaphatja meg, illetve láthatja el, így automatikusan elveszti a jogosultságát az a hallgató, aki a felhívásban kiírt félévben nem rendelkezik a (2) bekezdés szerinti képzésen hallgatói jogviszonnyal.
# 5. § / A pályázati rend / A pályázati kiírás és a pályázat benyújtása
5. § (1) A pályázati felhívást az Akadémiai Menedzsment készíti elő, és az általános rektorhelyettes írja ki. (2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: a) az érintett intézeteket, továbbá intézetenként a megpályázható helyek típusát, számát, b) az ellátandó demonstrátori feladatokat, c) a pályázat közzétételének helyét és idejét, d) a pályázat benyújtásának határidejét, e) annak tényét, hogy határidőn túli benyújtásnak (igazolási kérelem benyújtásának) és hiánypótlásnak nincs helye, f) annak tényét, hogy meghatalmazott általi benyújtásnak van-e helye, g) a csatolandó mellékletek felsorolását, h) a pályázat benyújtásának helyét, i) a benyújtásra jogosultak körét, a kizáró okokat, j) az intézeti demonstrátori felelős nevét és elérhetőségét, akitől az érdeklődők információt kérhetnek, k) az elbírálás szabályait, ideértve az esetleges rangsorolási szabályokat, l) a döntéshozó megjelölését, m) a döntéshozatal határidejét, n) a jogorvoslat benyújtásának helyét és idejét, o) a pályáztatás egyéb eljárási szabályait, p) a jelen Szabályzat 1. sz. melléklete szerinti adatkezelési tájékoztatást. (3) Az intézetvezető előre meghatározott rangsorolási szabályokat állapíthat meg. (4) A pályázatot legkésőbb a felhívásban kiírt félévet megelőző félév vizsgaidőszak harmadik hetének utolsó munkanapjáig kell kiírni. (5) A pályázatot az Akadémiai Menedzsment kezdeményezésére a Corvinus Hírekben és a Neptun-rendszeren keresztül küldött üzenetben, valamint a pályázattal érintett intézet honlapján kell közzétenni. A hivatalos pályázati felhívás a Corvinus Hírekben közzétett felhívás. (6) A pályázatot az Egyetem által meghatározott formanyomtatványokon kell benyújtani. (7) A pályázatok benyújtására legalább 5 (öt) munkanapot biztosítani kell. (8) A pályázathoz csatolni kell: a) szakmai önéletrajzot, b) motivációs levelet, valamint c) a jogosultság feltételeit igazoló dokumentumot kivéve, azon tanulmányi adatot, amelyet az Egyetem hivatalból ismer, különösen a 4. §(3)a)–4. §(3)c) pontjában foglaltakra, amelyet a pályázati felhívásban egyértelműen meg kell határozni, d) a 4. §(3)d) pontjában foglaltakra vonatkozó hallgatói nyilatkozatot, e) az elbírálás alapjául szolgáló eredményeket, körülményeket igazoló okiratok egyszerű másolatát, különösen a 4. §(4)bekezdésben foglaltakat. (9) A pályázati felhívásban egyértelműen meg kell határozni, hogy mely körülményt, milyen okirattal kell igazolnia a pályázónak. (10) A pályázatot a Neptun Egységes Tanulmányi Rendszeren (a továbbiakban: Neptun) keresztül kell benyújtani. (11) A pályázatot a pályázati kiírásban megadott határidőig kell benyújtani. A határidő jogvesztő, igazolási kérelemnek nincs helye. (12) Hiánypótlásra nincs lehetőség. (13) Egy pályázati időszakban maximum kettő szervezeti egységbe lehet pályázatot benyújtani, és intézetenként egy-egy demonstrátori hely pályázható meg. Amennyiben
# 5. § / A pályázati kiírás és a pályázat benyújtása / A pályázat elbírálása
a hallgató egy intézetbe nyújt be pályázatot, ott legfeljebb két demonstrátori helyet pályázhat meg.
# 6. § / A pályázati kiírás és a pályázat benyújtása / A pályázat elbírálása
6. § (1) 1 A pályázatok bírálatát legkésőbb őszi szemeszter esetén a vizsgaidőszak utolsó napját követő 5 munkanapon belül, tavaszi szemeszter esetén a vizsgaidőszak utolsó napját követő 15 munkanapon belül kell lefolytatni. (2) A benyújtott pályázatok formai ellenőrzését az intézetvezető által kijelölt intézeti munkatárs végzi. (3) Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani: a) a határidőn túl érkezett pályázatokat, b) a nem jogosulttól érkezett pályázatokat, ide érve azt is, ha kizáró ok áll fenn, c) az 5. §(8)a) és/vagy 5. §(8)b) szerint csatolandó mellékletek nélkül benyújtott pályázatokat, d) azon pályázatokat, ahol a hallgató nem az 5. §(10) szerint nyújtotta be a pályázatát, e) a nem megfelelő helyen és nem megfelelő formanyomtatványon benyújtott pályázatokat. (4) Az érdemi vizsgálat nélküli elutasításról az intézetvezető dönt, a döntést – az Akadémiai Menedzsment által kiadott határozatminta alapján – határozatba kell foglalni és a Neptunon keresztül kell közölni a hallgatóval. (5) Azon pályázatokat, amelyeket nem kell érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, érdemben kell elbírálni. (6) El kell bírálni a hiányosan benyújtott pályázatokat is, azonban hiánypótlás hiányában, azokat hiányos tartalmuk alapján kell elbírálni. (7) Az érdemi vizsgálat alá eső pályázatokról az intézetvezető dönt. (8) Az érdemi vizsgálat alapján hozott döntést – az Akadémiai Menedzsment által kiadott határozatminta alapján – határozatba kell foglalni és a Neptunon keresztül kell közölni a hallgatóval. (9) A határozat ellen a hallgató a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított tizenöt (15) napon belül jogorvoslattal élhet. A jogorvoslatról a Hallgatói Felülbírálati Bizottság dönt.
# 7. § / A demonstrátori foglalkoztatás / A demonstrátor feladatai, jogai és kötelezettségei
7. § (1) A demonstrátorral a demonstrátori pályázat keretében hozott pozitív döntés véglegessé válását követően, jelen Szabályzat keretei között foglalkoztatásra irányuló szerződést kell kötni. (2) A demonstrátor tevékenységét foglalkoztatási jogviszony keretében látja el. A foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat Elnöki Testületi rendelkezés keretei között a foglalkoztatásra irányuló szerződés tartalmazza. (3) A demonstrátori megbízás a demonstrátori pályázat elnyeréséről szóló határozatban foglaltak alapján határozott időre, egy tanulmányi félévre adható, amely újabb pályázat alapján megismételhető. (4) A hallgató egyidejűleg csak egy intézetnél és csak egy demonstrátori feladatra kaphat demonstrátori megbízást. Amennyiben a hallgató több intézetbe és/vagy egy intézetbe több demonstrátori helyre is elnyeri a pályázatot, a hallgató dönt, hogy melyiket kívánja betölteni. (5) A szerződést azon félév első napáig meg kell kötni, amelyben a hallgató a demonstrátori munkát végzi. (6) A demonstrátor demonstrátori tevékenységéért, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra, ösztöndíjra nem jogosult. (7) A demonstrátor részére az (1) bekezdés mellett jogi hatállyal nem rendelkező demonstrátori megbízólevél adható ki.
# 8. § / A demonstrátori foglalkoztatás / A demonstrátor feladatai, jogai és kötelezettségei
8. § (1) A demonstrátori munkával kapcsolatos konkrét feladatokat a foglalkoztatásra irányuló szerződés határozza meg jelen Szabályzat és a pályázati felhívás keretei között azzal, hogy demonstrátor nem végezheti az alábbi tevékenységeket: a) önálló oktatási tevékenység (előadás, szeminárium tartása), b) zárthelyi dolgozatok és vizsgafeladatok összeállítása, c) zárthelyi dolgozatok és vizsgadolgozatok javítása, d) önálló vizsgafelügyelet. (2) Az intézetvezető a demonstrátort annak érdeklődési köre szerint az intézet megfelelő témával foglalkozó patronáló oktatója mellé osztja be. A patronáló oktató segíti a demonstrátort szakmai-tudományos fejlődésében, oktatást, kutatást, intézet által szervezett programokat támogató feladatokkal látja el, továbbá közvetlen szakmai útmutatást ad és ellenőrzi munkáját. A patronáló oktató szükség szerint tájékoztatja az intézet vezetőjét a demonstrátor előrehaladásáról, az azt elősegítő intézkedések szükségességéről, vagy arról, ha kötelességeit elhanyagolja vagy a megbízatásra egyébként érdemtelenné vált. (3) A demonstrátor feladata az intézet által meghirdetett, oktatást, kutatást, és/vagy intézeti működést támogató munka végzése figyelemmel a jelen Szabályzatra és a pályázati felhívásra. A demonstrátor feladatait a foglalkoztatásra irányuló szerződés tartalmazza. Ilyen jogosultság különösen: a) az intézetben folyó oktatás-előkészítési, -szervezési, valamint konzultációs tevékenység támogatása, b) oktatási segédanyagok összeállításában való részvétel, c) hallgatói segédletek összeállítása, véleményezése, d) tanórán kívüli konzultáció önálló tartása, e) tanórán kívüli gyakorlások szervezése, tartása, f) gyakorló feladatok összeállítása, g) a vizsgáztatás lebonyolításával kapcsolatos előkészítő, adminisztratív és technikai feladatok ellátása és vizsgafelügyeletben való – nem önálló – részvétel, h) tanulmányi verseny, valamint egyéb tanszéki szervezésben megvalósuló szakmai rendezvény szervezésében, lebonyolításában való részvétel, i) szakszövegek fordítása, irodalomjegyzék összeállítása, j) intézeti adminisztrációs vagy könyvtári olvasószolgálati feladatok, demonstrációs anyagok és eszközök előkészítése, k) terepgyakorlatokon, laboratóriumi foglalkozásokon való közreműködés, l) kutatásokban való részvétel, ehhez kapcsolódó irodalmazás, tanulmányok összeállítása, benchmark elemzések készítése, adatgyűjtésben, elemzésben, eredmények publikálásában való részvétel, m) egyéb, az intézetvezető vagy a patronáló oktató által meghatározott feladatok. (4) A demonstrátor a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően egyéb feladatokkal nem bízható meg, így különösen: a) nem végezhet olyan tevékenységet, amelyhez Neptun jogosultság szükséges, b) nem végezhet oktatói, vizsgáztatási és minősítési-értékelési (jegybeírási) feladatokat. (5) A demonstrátor feladatait úgy kell meghatározni, hogy azok ellátása ne zavarja a
# 8. § / A demonstrátor feladatai, jogai és kötelezettségei / A demonstrátori megbízás megszűnése
demonstrátort tanulmányi és vizsgakötelességeinek teljesítésében. (6) A demonstrátor joga különösen: a) az intézetvezető döntésének megfelelően tanácskozási joggal részt vehet az intézeti értekezleten, amelyen véleményt nyilváníthat, továbbá közvetíti a hallgatói javaslatokat, b) megilleti az adott intézet szakirodalom-állományának, valamint – az intézetvezető által meghatározott körben és módon – az intézeti eszközök használata, c) az intézeten belüli, a szakterületének megfelelő konferenciákon, rendezvényeken való részvétel. (7) A demonstrátor kötelezettsége különösen: a) feladatait gondosan, szakszerűen, a patronáló oktató iránymutatásának megfelelően ellátni, b) feladatainak ellátása során a tudomására jutott információkat bizalmasan kezelni, c) az intézeti felszerelésekre és eszközökre gondosan vigyázni, d) amennyiben a megbízásának bármely okból nem tud eleget tenni, azt bejelenteni, e) az intézet/tanszék oktatóival, kutatóival, egyéb munkatársaival feladatai ellátása és demonstrátori tevékenysége során együttműködni. (8) A demonstrátor részletes jogait és kötelezettségeit a foglalkoztatásra irányuló szerződés tartalmazza.
# 9. § / A demonstrátor feladatai, jogai és kötelezettségei / A demonstrátori megbízás megszűnése
9. § (1) A demonstrátori megbízás nem adható ki és/vagy az automatikusan megszűnik: a) a megbízási idő lejártával, b) a hallgatói jogviszony megszűnésével, c) ha a hallgató hallgatói jogviszonya a megbízás félévében szünetel, d) ha fegyelmi, büntető, etikai vagy szabálysértési eljárási eljárásban a fegyelmi vétséget, etikai vétséget, bűncselekmény, szabálysértés elkövetését véglegesen/jogerősen megállapították, e) a foglalkoztatásra irányuló szerződés Egyetem vagy hallgató általi felmondásával, f) a foglalkoztatásra irányuló szerződésben meghatározott egyéb esetekben. (2) Azt, hogy a hallgatóval szemben fegyelmi, büntető, etikai vagy szabálysértési eljárási eljárásban a fegyelmi vétséget, etikai vétséget, bűncselekmény, szabálysértés elkövetését véglegesen/jogerősen megállapították, a hallgatónak haladéktalanul be kell jelentenie az intézetvezető felé. (3) Amennyiben a demonstrátor tanulmányait nem teljesíti vagy demonstrátori kötelezettségeinek nem tesz eleget, a demonstrátori szerződés – a patronáló oktató javaslatára – felmondható. (4) Amennyiben a demonstrátor hallgatói jogviszonya megszűnik vagy szünetel, a Hallgatói Szolgáltatások hivatalból értesíti az érintett intézetet. (5) Amennyiben a szerződés szerinti megbízási idő vége előtt a demonstrátori megbízás bármely ok miatt megszűnik, az intézetvezető erről tájékoztatja az általános rektorhelyettest. (6) A megbízás megszűnését követően az intézetvezető a demonstrátor által elvégzett tevékenységet az általános rektorhelyettes által meghatározott szempontok szerint írásban értékelheti, amelyet az esetleges következő foglalkoztatás során figyelembe kell venni.
# 10. § / Iratkezelés / Adatkezelés
10. § (1) A pályáztatás teljes dokumentációját papír alapú vagy elektronikus iratként az Iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell kezelni az alábbiakra tekintettel: a) a pályázati felhívást az Akadémiai Menedzsment irattározza, b) a hallgatói pályázatokat, határozatokat az adott intézet irattározza, c) a jogorvoslati eljárás iratait a Hallgatói Felülbírálati Bizottság irattározza, d) az intézetvezető által kiadott megbízóleveleket az intézet irattározza. (2) Az intézet a megbízásokról nyilvántartást vezet és döntéséről tájékoztatja az általános rektorhelyettest.
# 11. § / Adatkezelés / Záró rendelkezések
11. § (1) A demonstrátori pályázattal, valamint a demonstrátori megbízással összefüggésben megvalósuló, a GDPR 13. cikke szerinti adatkezelési tájékoztatót jelen Szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.
# 12. § / ADATKELEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ / személyes adatok kezeléséről
12. § (1) Jelen Szabályzatot a Szenátus 2022. december 13-i ülésén fogadta el, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szenátus 2014. június 30-i ülésén SZ–111.b/2013/2014. (2014. VI. 30.) számú határozatával elfogadott Demonstrátori szabályzat. (2) Jelen szabályzat 2023. január 1-jén lép hatályba. (3) Jelen Szabályzatot a 2022/2023. tanév tavaszi félévétől kell alkalmazni. Melléklet: 1. melléklet: Adatkezelési tájékoztató 1. melléklet Demonstrátori pályázattal és megbízással összefüggésben megvalósuló 1. adatkezelő megnevezése Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban CORVINUS vagy Egyetem) Cím: 1093 Budapest, Fővám tér 8. Honlap: http://uni-corvinus.hu Adatvédelmi tisztviselő: dr. Locsmándi Balázs Email: adatvedelem@uni-corvinus.hu 2. Az adatkezelés alapjául szolgáló jogszabályok – Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet: GDPR); – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény; 3. Az adatkezelés tárgya, a kezelt adatok köre, az adatkezelés jogalapja és időtartama A jelen Adatkezelési tájékoztató a demonstrátori tevékenységgel összefüggésben megvalósuló személyes adatok kezelésének lényeges körülményeit rögzíti a GDPR 13. és 14. cikke szerint a CORVINUS Demonstrátori szabályzatában (a továbbiakban: Szabályzat) foglaltaknak megfelelően. Érintett Személyes adatok Adatkezelés Adatkezelés Adatkezelés megnevezése köre célja jogalapja időtartama demonstrátori név, NEPTUN-kód, a a demonstrátori a GDPR 6. cikk (1) a hozzájárulás pályázatot Szabályzatban foglalt pályázat bekezdése a) pontja, visszavonásáig, benyújtó pályázási feltételeknek lebonyolítása valamint 7. cikke de legkésőbb a egyetemi való megfelelés/meg szerinti hozzájárulás pályázat hallgató nem felelés, a lezárását
# 12. § / érintettről készített 2000. évi C. törvény / intézetvezetői értékelés 169. §-a alapoz meg
(motivációs levél, demonstrátori a pályázati anyag, a a demonstrátori a GDPR 6. cikk (1) a demonstrátori megbízást demonstrátori megbízásra bekezdés b) pontja (az megbízásra elnyert egyetemi megbízásra irányuló irányuló adatkezelés szerződés irányuló hallgató szerződés tartalma, így szerződésből teljesítéséhez szerződés 4. Az adatokhoz való hozzáférés és az Adattovábbítás Az adatokhoz kizárólag a CORVINUS-nak a demonstrátori pályázatok értékelésében, valamint a demonstrátori megbízásra irányuló szerződés tekintetében a megbízást adó intézet nevében a szerződés teljesítésében közreműködő munkatársak férhetnek hozzá a feladataik ellátása érdekében és az ahhoz szükséges mértékben. Az Egyetem adatot harmadik félnek csak jogszabályi felhatalmazás alapján vagy az érintett hozzájárulásával ad ki. 5. Adatfeldolgozó Igénybevétele CORVINUS a jelen tájékoztató szerinti adatkezeléshez nem vesz igénybe adatfeldolgozót. 6. Adatbiztonsági Intézkedések Az Egyetem a személyes adatokat az egyetemi szervereken tárolja. Az adatok tárolásához más cég szolgáltatását nem veszi igénybe. Az Egyetem megfelelő intézkedésekkel gondoskodik arról, hogy a személyes adatokat védje többek között a jogosulatlan hozzáférés ellen, biztosítsa továbbá a személyes adatok kezelésére használt rendszerek és szolgáltatások folyamatos bizalmas jellegét, integritását, rendelkezésre állását és ellenálló képességét, továbbá fizikai vagy műszaki incidens esetén az arra való képességet, hogy a személyes adatokhoz való hozzáférést és az adatok rendelkezésre állását kellő időben vissza lehet állítani. 7. Az adatkezeléssel kapcsolatos jogok Az érintettnek joga van tájékoztatást kérni az adatkezelésről, joga van az adatok helyesbítését, valamint elhordozását kérni, kérheti az adatok zárolását (adatkezelés korlátozása), továbbá kérheti, hogy a személyes adatait és az azok kezelésével összefüggő információkat az adatkezelő bocsássa a rendelkezésére. Az érintett hozzájárulását bármikor visszavonhatja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájárulás visszavonása előtti adatkezelés jogszerűségét. Az érintett kérheti adatainak törlését, ugyanakkor a személyes adatok nyilvánosságra hozatalát követően ennek lehetnek fizikai akadályai. Ez esetben az Egyetem az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűén elvárható lépéseket. A jelen pont szerinti jogait az érintett az adatvedelem@uni-corvinus.hu e-mail címre eljuttatott megkeresése útján gyakorolhatja. 8. Adatkezeléssel kapcsolatos Jogérvényesítési lehetőség Jogellenes adatkezelés esetén az érintett, a CORVINUS adatvédelmi tisztviselőjéhez, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) vagy bírósághoz fordulhat.
# 12. § / intézetvezetői értékelés 169. §-a alapoz meg / TARTALOMJEGYZÉK
Adatvédelmi tisztviselő e-mail címe: adatvedelem@uni-corvinus.hu NAIH elérhetőségei (https://naih.hu/uegyfelszolgalat,--kapcsolat.html): cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9–11.; posta cím:1363 Budapest, Pf:9; telefonszám: +36 (1) 391–1400; fax:+36 (1) 391–1400; e-mail cím: ugyfelszolgalat@naih.hu;web: https://naih.hu/ . Bírósági út esetén, a per a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik. A per a lakóhely szerint illetékes törvényszék előtt is megindítható (a törvényszékek elérhetősége az alábbi linken elérhető: http://birosag.hu/torvenyszekek). Budapesti Corvinus Egyetem 1 Demonstrátori Szabályzat 1 Preambulum 1 A szabályozás célja 1 A szabályozás hatálya 1 Kapcsolódó dokumentumok 1 A megbízás létesítésének feltételei 2 A pályázás feltételei, kizáró okok 2 A pályázati rend 2 A pályázati kiírás és a pályázat benyújtása 2 A pályázat elbírálása 3 A demonstrátori foglalkoztatás 4 A demonstrátor feladatai, jogai és kötelezettségei 4 A demonstrátori megbízás megszűnése 6 Iratkezelés 6 Adatkezelés 6 Záró rendelkezések 6 1. melléklet 7 ADATKELEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓDemonstrátori pályázattal és megbízással összefüggésben megvalósuló személyes adatok kezeléséről 7
# ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK / A szabályzat célja és hatálya
Foglalkoztatási követelményrendszer 1. rész: Foglalkoztatási Eredeti, aláírt pdf A Budapesti Corvinus Egyetem, mint magánegyetem (a továbbiakban: Egyetem, CORVINUS vagy munkáltató) Fenntartója, a Meacenas Universitatis Corvini Alapítvány (a továbbiakban: MUC) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 94. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyetemi belső szabályzók és a vonatkozó jogszabályok előírásaira – az Egyetemen a foglalkoztatási viszonyok rendezésére – a Foglalkoztatási Követelményrendszer részeként, az alábbi Foglalkoztatási szabályzatot (továbbiakban: szabályzat) fogadja el. 1. § (1) Jelen szabályzat célja, hogy az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerén belül olyan keretszabályokat fektessen le, amelyek elvi alapokat biztosítanak a követelményrendszer további részletszabályaihoz, további célja, hogy elősegítse az Egyetemen folyó oktatási, tudományos-kutatási vagy alkotói tevékenység magas színvonalú végzését. (2) A jelen szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi oktatójára és tudományos kutatójára, valamint az Egyetem által adományozott Professor Emerita, Professor Emeritus, egyetemi magántanári, címzetes egyetemi tanári, címzetes egyetemi docensi címeket viselő személyekre, valamennyi munkakörben foglalkoztatottakra, az oktatási vagy más tevékenységben részt vevő egyéb foglalkoztatási jogviszonyban, továbbá a hallgatói munkaviszonyban foglalkoztatottakra. (3) 2 Az Egyetem fejlesztéséhez fűződő különösen indokolt esetben a Vezetői Bizottság – a munkáltatói jogokat gyakorló javaslata alapján – dönthet a követelményrendszer által előírt feltételektől való korlátozott mentesítésről, amely a vonatkozó jogszabályban foglaltakkal nem lehet ellentétes. (4) 1 A munkáltatás körében a jelen szabályzat keretszabályokat határoz meg, melyekkel kapcsolatban az Egyetem Kollektív szerződése, valamint a jelen szabályzatban meghatározott felhatalmazás alapján Vezetői Bizottsági rendelkezések, vezetői rendelkezések, irányelvek további részletszabályokat állapíthatnak meg, mely alacsonyabb rendű szabályozók nem lehetnek ellentétesek az – eltérést nem engedélyező – jogszabályi rendelkezésekkel, az Alapító Okirattal (továbbiakban: AO), a Szervezeti és Működési Rendben (továbbiakban: SZMR) foglaltakkal, valamint a jelen szabályzat rendelkezéseivel. A fentiektől eltérő, munkaszerződésben, vagy egyéb, a munkáltatóval feladatellátásra létrejött megállapodásban meghatározott feltétel semmis. (5) 2 Az Alapító Okirat szerinti elnöki feladatokat a MUC ellenkező döntéséig a rektor gyakorolja.
# 2. § / A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR / A munkáltatói jogkör felosztása
2. § (1) A foglalkoztatási jogviszony alanyai: a) az Egyetem, mint munkáltató, b) az Egyetemmel munkaviszonyban álló munkavállalók (továbbiakban: munkavállaló) c) jelen szabályzat kifejezett rendelkezése esetén, ca) az Egyetemmel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, cb) az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek birtokosai, cc) az Egyetemmel szakmai gyakorlat végzésére létesített és az egyéb munkavégzésre irányuló hallgatói munkaviszonyban állók, cd) az alkalmi munkavégzésre foglalkoztatottak.
# 3. § / A munkáltatói jogkör felosztása / A munkáltatói jogkör gyakorlása
3. § (1) Munkáltatói jogkört minden esetben csak vezető állású munkavállaló láthat el. (2) 3 A közvetlen munkairányító jogkört elláthatja nem vezető állású munkavállaló is, ilyen tartalmú munkaköri leírás, pozíció leírás alapján. A közvetlen munkairányítói jogkört gyakorló jogosult a munkáltatói jogkörbe tartozó jogosultságok kezdeményezésére, azok tekintetében javaslattételre, valamint a munkavállaló számára a szabadság kiadására és a szabadság kivételének ellenőrzésére.
# 4. § / A munkáltatói jogkör felosztása / A munkáltatói jogkör gyakorlása
4. § 4 (1) A „one-over-one” elv szerint a munkáltató beosztott vezetői és munkavállalói tekintetében a 3. § (1) bekezdésben meghatározott munkáltatói jogkörét a felettes vezetője egyetértésével gyakorolhatja, mely szerint a felettes munkáltatóval egy konszenzus eredményeként kell a döntésnek megszületnie, vagyis a munkáltató és a felettes munkáltató álláspontja egyenrangú szempontként alkalmazandó. (2) Az Egyetem egyes vezetői esetében a munkáltatói jogkörök specialitásokat mutatnak: a) a rektor felett a 3. § (1) bekezdés jogköreit – a rektor köztársasági elnök általi kinevezését és felmentését kivéve – a fenntartó Kuratóriuma gyakorolja. b) az elnök felett a 3. § (1)–3. § (2) jogköreit a fenntartó Kuratóriuma gyakorolja; c) az operatív főigazgató felett a 3. § (1) bekezdés jogköreit a fenntartó Kuratóriuma, a (2) pont jogköreit az elnök gyakorolja. (3) A felettes vezető egyetértését a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles beszerezni azzal, hogy ennek elmulasztása esetén az esetleges hátrányos jogkövetkezmények a munkáltatói jogkör gyakorlót terhelik. (4) A rektor – az elnöki jogkör gyakorlásával együtt – a teljes munkáltatói jogkör gyakorlója azzal, hogy a) a saját közvetlen beosztott vezetői tekintetében a 3. § (1) jogköreit a rektorhelyettesek esetében a megbízás kiadásakor a Szenátus és ezt követően a Kuratórium jóváhagyásával, más közvetlen beosztott vezetői esetében pedig a Kuratórium jóváhagyásával gyakorolja; b) a rektor által delegált munkáltatói jogkörgyakorlás során a 3. § (1) jogköreit a vezető az irányítása alá tartozó szervezeti egységekben a felettes vezető jóváhagyásával a szervezeti egység vezetője felett a felettes vezető a rektor jóváhagyásával gyakorolja. c) (5) Abban az esetben, amikor a) az oktató, kutató, tanár munkavállaló vezetői feladatot lát el, és ez alatt az idő alatt nem lát el oktatói, kutatói, tanári feladatot, akkor a vezetői megbízás alatt a 3. § (1) jogköreit a vezetői feladatok tekintetében eljáró munkáltatói jogkör gyakorlója látja el a jelen szabályzat és a Vezető Bizottsági rendelkezés szerint; b) az oktató, kutató, tanár munkavállaló vezetői feladatot lát el és mellette oktatói, kutatói, tanári feladatot is ellát, akkor munkáltatói jogkörgyakorlás tekintetében a vezetői feladatok élveznek prioritást azzal, hogy az oktató-kutató feladatok vonatkozásában az ebben eljáró munkáltatói jogkör gyakorló gyakorolja az utasítási és ellenőrzési jogkört, a munkaviszony módosítását vagy megszüntetését illetően pedig egyeztetést kezdeményezhet a vezetői feladatok munkáltatói jogkörének gyakorlójával. c) a munkavállaló több szrvezeti egységben is ellát feladatot, akkor a feladatok elhatárolása mellett a munkaszerződést mindkét munkáltatói jogkör gyakorló alá kell írja, mely az egyes munkáltatói jogok megoszlását a foglalkoztatás arányában
# 4. § / A munkáltatói jogkör felosztása / A munkáltatói jogkör gyakorlása
tartalmazza. (6) A rektormint munkáltató a 3. § (1)–3. § (2) bekezdés szerinti munkáltatói jogköreit az Egyetem más vezetőjére részben vagy egészben, illetve határozott vagy határozatlan időre átruházhatja, melyet az átruházott hatáskör gyakorlója nem adhat tovább. A munkáltatói jogkör gyakorlásának delegálásáról a Vezetői Bizottság külön rendelkezésben jogosult rendelkezni. (7) A munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatos egyéb szabályok a jelen szabályzat szerinti felhatalmazással, Vezetői Bizottsági rendelkezéssel, vagy a hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetőjének rendelkezésével szabályozhatók, különösen, de nem kizárólagosan az alábbi tárgykörökben: a) helyettesítés szabályai b) toborzási, és kiválasztási szabályok c) munkaviszony létesítése, módosítása, megszüntetése d) fegyelmi eljárás szabályai e) összeférhetetlenséggel kapcsolatos irányelvek, eljárásrend f) bérpolitika és javadalmazási kérdések g) teljesítményfejlesztési elvek h) kitüntetési politika. Vezető állású munkavállalók és vezetői feladatokkal megbízottak
# 5. § / A munkáltatói jogkör felosztása / A munkáltatói jogkör gyakorlása
5. § (1) Vezetői feladatokat vezető állású munkavállalóként, vagy vezetői feladatokkal megbízottként (vezetői feladatokra szóló megbízás) lehet ellátni. (2) Az Egyetem Mt. 208. § szerinti vezető állású munkavállalói a mindenkor hatályos SZMR-ben meghatározott vezetőknek meghatározott személyek. A Kollektív szerződésben megállapított juttatások, valamint a szabadságnapok meghatározása a vezető állású munkavállókra a többi munkatárssal azonos módon alkalmazandók. (3) 1 Vezetői feladatokkal azok a nem vezető állású munkavállók bízhatók meg, akik egy adott szervezeti egységen belül, vagy több szervezeti egység között vezetői/szakmai irányító feladatokat látnak el. Vezetői feladatokkal (pl. tanszékvezető, doktori iskola vezető) való megbízás esetén az Mt., illetve a Kollektív Szerződés szerint meghatározott egyes, vezető állású munkavállalókra meghatározott jogosultságok (pl. kötetlen munkarend) az e munkavállalókat is megillethetik, illetve kötelezettségek terhelhetik, a munkáltatói jogkör gyakorló döntése alapján. (4) Vezető állású munkavállaló és vezetői feladatokkal megbízott személy kinevezést csak felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló kaphat. (5) Míg a vezető állású kollégákkal vezető állású munkaszerződésben kell a foglalkoztatás szabályait lefektetni, addig a vezetői feladatokkal megbízottakkal a munkaszerződésük mellett egyéb megállapodásban (bérkiegészítésre irányuló megállapodás, megbízási szerződés) kell rögzíteni a vezetői feladatok ellátásának paramétereit (különösen: feladat tartalma, időbeli hatálya, díjazás esetén annak összege) Amennyiben a Corvinus-szal már munkaviszonyban álló egyetemi munkatárs vezető állású munkakör betöltésére kerül felkérésre, úgy az addigi munkaszerződését vezető állású munkaszerződésre kell módosítani. (6) A vezető állású munkaszerződés hatálya alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályok az Mt. 208–211. § szerint alakulnak. (7) A vezető állású munkakör ellátása és vezetői feladatokra szóló megbízás határozatlan vagy határozott időre szólhat. (8) 2 A szolgáltató területen dolgozók vezető állású munkakörei – jogszabályban meghatározott kivétellel – határozatlan idejűek. Amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatói munkaköre legfeljebb öt éves, határozott időre látható el. (9) Akadémiai vezetők esetében – tekintettel arra, hogy az már egy létező akadémiai munkakör betöltése mellett kerül ellátásra, legfeljebb négy éves időszakra, határozott időre szólhat, melynek konkrét intervallumát az aktuális pályázati kiírás kell, hogy tartalmazza. Az akadémiai vezetői feladatellátása alatt az akadémiai munkakör szüneteltethető. Az akadémiai vezetői feladatellátás lejárata után a munkaszerződés nem vezető állású munkaszerződésként él tovább a korábbi akadémiai munkakörben
# 5. § / A munkáltatói jogkör gyakorlása / A rektori megbízás eltérő szabályai
való foglalkoztatásra azzal, hogy az időközben, a munkaszerződést érintően bekövetkezett változásokat (pl. szervezeti egység változás, alapbér) Felek közös megegyezéssel módosítják. (10) A vezető állású munkavállói munkakör nyílt vagy meghívásos pályázat útján nyerhető el. A kiírt pályázat eredményes elbírálásáig legfeljebb egy évre ideiglenes vezetői megbízás adható, mely esetben a (3) bekezdés lesz irányadó. (11) A vezetői feladatokra szóló megbízást a munkáltatói jogkör gyakorló az erről szóló (5) bekezdés szerinti dokumentum szerinti feltételekkel adhat.
# 6. § / A munkáltatói jogkör gyakorlása / A rektori megbízás eltérő szabályai
6. § (1) Rektori megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben szerzett vezetési, szervezési ismeretekkel, gyakorlattal és legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik, továbbá a felsőoktatási intézménnyel teljes munkaidőre szóló munkaviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek, melyhez a 11. § szerinti feltételek teljesülése szükséges. (2) A rektori megbízáshoz egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás szükséges. (3) A rektori megbízás nyilvános pályázat alapján határozott időre – legfeljebb négy évig terjedő időtartamra – adható. A rektori megbízás legfeljebb a 70. életév betöltésének napjáig szólhat. (4) A rektori megbízás ugyanazon személy részéről – a vezetői megbízási ciklusoktól függetlenül – újabb nyílt pályázat útján többször, de legfeljebb összesen 3 alkalommal nyerhető el. (5) 1 A rektori pályázati felhívás tartalmára a Szenátus tesz javaslatot. A pályázatot a fenntartó írja ki. A pályázatokat az eseti pályázati bíráló bizottság javaslatát követően a Szenátus véleményezi. A rektori megbízást a fenntartó kezdeményezi a miniszter útján a köztársasági elnök felé a jogszabályban meghatározott eljárásban. Egyetemi tanárok és kutatóprofesszorok foglalkoztatásának eltérő szabályai
# 7. § / A munkáltatói jogkör gyakorlása / A rektori megbízás eltérő szabályai
7. § 2 (1) Az egyetemi tanárok és kutatóprofesszor munkaviszonyának létrehozása és annak megszüntetése a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes jogköre, a one-ove-one elv alapján a rektorral egyetértésben. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkörön kívüli munkáltatói jogokat az Intézetvezető/CIAS dékán gyakorolja, a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes egyetértésével. A foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos Egyetemen belüli jogorvoslatok
# 8. § / A munkáltatói jogkör gyakorlása / A rektori megbízás eltérő szabályai
8. § (1) Amennyiben a vezetői döntés végrehajtásáért felelős vezető nem ért egyet egy, a foglalkoztatással összefüggő döntéssel, az ügyet eszkalálhatja a döntést hozó vezető felettes vezetőjének. (2) A munkavállaló valamely döntéshozatalra jogosult személy vagy valamely testület foglalkoztatási jogviszonyával összefüggésben hozott döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított 15 napon belül – jogorvoslattal élhet, ha a döntés, intézkedés vagy ezek elmulasztása ellentétes jelen szabályzatban foglaltakkal, vagy jogszabályba ütközik. A munkavállaló igénye esetén a szakszervezet bevonható az eljárásban, támogató funkcióval. (3) 3 A jogorvoslati kérelmet a rektorhoz kell benyújtani. A rektor a panaszolt ügyet 30 napon belül, a Szervezeti Kultúra és Humánpolitika Igazgatóság (továbbiakban: HR) és jogász bevonásával elbírálja az alábbiak szerint. a) a panasz alapossága esetén aa) a panaszolt személy vagy testület – a Szenátus kivételével – döntését és intézkedését megsemmisíti, szükség esetén új eljárás lefolytatására és határozat meghozatalára utasítja, illetve ab) a mulasztót döntés meghozatalára, intézkedés megtételére utasíthatja; b) a panasz megalapozatlansága esetén azt elutasítja. (4) 4 A rektor vagy a Szenátus döntése, intézkedése, illetve annak mulasztása esetén a Kuratórium a szükséges döntést, intézkedést 30 napon belül felülvizsgálhatja, vagy az elmaradt döntést meghozhatja, intézkedést megteheti, illetve ugyanezen határidőn belül kezdeményezheti a Szenátus eljárását. (5) 5 . (6) 6 Amikor a munkavállaló az Egyetemen belüli jogorvoslat során hozott határozatot magára nézve jogsértőnek tartja, az Mt.-ben szabályozott jogorvoslati lehetőségekkel élhet.
# 8. § / A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI / A jogviszony létesítése
A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK, A FOLYAMATOS ALKALMAZÁSNAK, A JOGVISZONY MÓDOSÍTÁSÁNAK ÉS MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI
# 9. § / A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI / A jogviszony létesítése
9. § (1) Az Egyetemen való foglalkoztatás elsősorban munkaviszony formájában történik. A munkaviszonyban történő foglalkoztatás a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve, határozatlan időre történik. (2) Határozott időre szóló jogviszony csak az alábbi esetekben hozható létre: a) helyettesítés céljából a helyettesítés időtartamára, vagy b) meghatározott munka, illetve feladat ellátására és annak időtartamára, c) pályáztatás nélkül a (4) bekezdésében meghatározott esetekben és annak időtartamára. d) az Akadémiai Életpályamodell szerint meghatározott, alkalmazáshoz, előléptetéshez kapcsolódó esetekben. (3) 1 A határozott idejű alkalmazás időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek az időtartamot nem naptárilag határozták meg (pl. tartós távolléten lévő munkavállaló helyettesítése idejére szól), a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a jogviszony várható időtartamáról. A határozott időre szóló jogviszony időtartama – ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre létesített jogviszony megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú jogviszony tartamát is – az öt évet nem haladhatja meg. (4) 2 Ha az alkalmazáshoz hatósági engedély is szükséges (külföldi munkavállalók), a munkaviszony legfeljebb az engedélyben foglalt időre jöhet létre. (5) 3 Az Egyetem nemzetköziesítési törekvései érdekében a külföldi munkavállalók toborzására eltérő folyamatokat jogosult meghatározni.
# 10. § / A jogviszony létesítése / A munkaviszony létesítésének feltételei
10. § (1) 4 A munkaviszony létesítést megelőző toborzás-kiválasztási folyamat szabályait a Vezetői Bizottság rendelkezésben jogosult meghatározni.. (2) 5 (3) 6 Az egyetemi létszámterv az éves költségvetéssel összhangban, évente kerül meghatározásra. Annak elfogadása és módosítása a Vezetői Bizottság hatáskörébe tartozik. (4) Az adott munkakörben történő folyamatos alkalmazás feltétele az éves teljesítményértékelés és fejlesztés elvárásainak meghatározott szintű teljesítése.
# 11. § / A munkaviszony létesítésének feltételei / A toborzás, kiválasztás
11. § (1) Az Egyetemen munkaviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki a) 18. életévét betöltötte, b) büntetlen előéletű, nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, c) 1 továbbá magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett, vagy külföldi/harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel (vagy az irányadó jogszabály szerint engedélymentesen foglalkoztatható), d) 2 rendelkezik adóazonosító jellel és TAJ számmal (vagy a TAJ számot az Egyetem megigényelte számára), e) 3 rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, külföldön szerezett doktori fokozat esetében (amennyiben a munkakör betöltése kapcsán releváns) annak jogszabály szerinti honosítási határozatával, f) a munkakör betöltéséhez kiírt toborzási és kiválasztási eljárásban eredményesen részt vett, g) 4 a munkába lépés előtt részt vett a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton és annak alapján a munkakör ellátására alkalmas (vagy a munkaviszony első két hetében vállalja a vizsgálaton való részvételt), továbbá h) az Egyetem közgyűjteményi, szociális, sportvagy más feladatot ellátó szervezeti egységben munkavállaló az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezéseknek megfelel.
# 13. § / A toborzás, kiválasztás / Alkalmazás, szerződéskötés
13. § (1) 6 A munkaviszony a munkaszerződés munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló által történő aláírással jön létre. Minden munkaszerződést és annak módosításait írásba kell foglalni. (2) 7 Írásban történő dokumentálással egyenértékű az egyes, munkaviszonyt érintő munkáltató felkérésekre, tájékoztatásokra kidolgozott digitalizált elektronikus felületen keresztüli dokumentálás is. A teljes dokumentáció előkészítéséért a HR felelős azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorló az előkészítésben részt vesz. A dokumentáció kezeléséért a HR és a Pénzügy/Jövedelemelszámolás és TB felel. A dokumentáció egyes minta-dokumentumainak elkészítéséért a HR felelős, azzal, hogy a Jog és Beszerzésnek jóvá kell hagynia a minta-dokumentumokat. (3) Munkaviszony létrehozása érdekében a szerződéskötéshez a leendő munkavállalónak előzetesen be kell mutatnia, vagy a munkáltató erre irányuló kérése esetén másolatban csatolnia kell a munkakör betöltéséhez szükséges mindazon iratokat és igazolásokat, amelyek a toborzással kapcsolatos eljárás során előírásra kerültek. Hallgatói munkaszerződés esetén az aktív hallgatói jogviszony igazolása, alkalmi munkavállaló esetén a jogszabályban előírt dokumentumok benyújtása szükséges. (4) 1 A munkakör betöltéshez szükséges feltételeket, valamint a munkavállaló teljesítményére vonatkozó követelményeket külön egyetemi szabályozó határozza meg. A munkaszerződés megkötését követő hét napon belül a munkavállalónak át kell adni a tájékoztatást a munkaviszonyból eredő alapvető jogokról és kötelezettségekről, ennek részeként a személyre szóló munkaköri leírást (oktató-kutató munkakörök esetében) vagy pozíció leírást (vezetői és szolgáltató munkakörök esetében). (5) Jogviszonyt létesíteni és megszüntetni visszamenőleges hatállyal még a munkavállaló beleegyezésével sem lehet. (6) 2 Az Egyetemen alkalmazotti jogviszony – jogszabályban meghatározott kivételekkel – csak próbaidővel létesíthető. A munkaszerződésben a munkaviszony létesítésekor három hónap próbaidő kikötése kötelező (kivételt az egy határozott időnél rövidebb időre szóló munkaszerződés esetében, amikor a próbaidő mértékét arányosítani kell). A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a munkaviszony bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti, egyoldalú írásbeli jognyilatkozat útján. (7) 3 Az Egyetem munkavállalóinak egyéb jogviszonyaira vonatkozó elvek, eljárásrend meghatározása a Vezetői Bizottság hatásköre azzal, hogy a Szenátusnak véleményezési joga van. Az egyetemi munkaviszonnyal összeférhetetlen minden olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, amely az Egyetem jogos gazdasági érdekét sértheti. (8) A munkaviszony létrejöttével a munkavállaló vállalja, hogy feladatellátása során a CORVINUS jóhírnevét megőrzi, és a CORVINUS-ra a munkaviszony megszűnését
# 13. § / Alkalmazás, szerződéskötés / Jognyilatkozatok
követően sem tesz valótlan, annak méltóságát és/vagy jóhírnevét sértő vagy veszélyeztető nyilatkozatot.
# 14. § / Alkalmazás, szerződéskötés / Jognyilatkozatok
14. § (1) Büntetlen előélet, foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt állás: A munkavállaló, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott a munkaszerződés/megbízási szerződés megkötése előtt, illetve a jogviszony fennállása alatt a munkáltató felhívására köteles nyilatkozni, illetve igazolni, hogy büntetlen előéletű, nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és a szükséges végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik. Az alkalmazás, valamint a munkaköri feltételeknek való meg nem felelés esetén a jogviszonyt nem lehet létrehozni. Az alkalmazás, valamint a munkaköri feltételeknek való meg nem felelés eltitkolásával keletkezett, illetve az így fennálló jogviszony érvénytelen, azt azonnali hatállyal meg kell szűntetni. Amennyiben a munkaviszony vagy a foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony hatálya alatt merül fel, hogy a munkavállaló/megbízott már nem minősül büntetlen előéletűnek, vagy eltiltották az adott foglalkoztatástól, arról haladéktalanul köteles bejelentést tenni munkáltatója/megbízója felé. A bejelentés elmulasztása okán a CORVINUS-t érő esetleges kárért a munkavállaló felelősséggel tartozik. (2) Egyéb jogviszonyok: A munkavállaló a munkaszerződés megkötése előtt és a jogviszony fennállása alatt, különösen a vezetői megbízás, pályázatba való foglalkoztatás megkezdése előtt más, munkavégzésre irányuló további jogviszonyairól és összeférhetetlenségéről, valamint annak változásairól nyilatkozni köteles. A további jogviszony vagy összeférhetetlenség eltitkolásával keletkezett munkaviszony érvénytelen, azt azonnali hatállyal meg kell szüntetni, ha azt a munkáltató nem engedélyezte, vagy nem hagyta jóvá. (3) Titoktartási nyilatkozat: A munkavállaló a munkaszerződés megkötésekor, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén a szerződő fél a szerződés aláírásával egyidejűleg köteles titoktartási nyilatkozatot tenni. A munkavállaló köteles megőrizni az Egyetem szolgálati és üzleti titkait. (4) 1 (5) Vagyonnyilatkozat: A vezetők, kötelezettségvállalók, a közbeszerzésben, az ellenőrzésben részt vevők a Vnytv. 3. § eb) pontja alapján a Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről szóló utasításban foglaltak szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek, annak teljesítéséig az érintett jogkör nem gyakorolható. A Vnytv. 9. §-a szerint, aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, vagy azt felhívás ellenére határidőben nem teljesíti, annak a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát meg kell szüntetni. A jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó
# 14. § / Jognyilatkozatok / nem egyetemi munkavállalókkal
munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. (6) 2 T/1 akkreditációs nyilatkozat: Az oktató-kutató munkakörben foglalkoztatott – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói-kutatói feladatot – az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató-kutató írásban adott nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél figyelembe lehet őt venni. (7) 3 Személyi összeférhetetlenség: A vezető, a pénzügyi kötelezettségvállalásra és a szakmai teljesítésigazolásra jogosult a munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlen, ha hozzátartozójával közvetlen irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Kivételes esetben a munkáltatói jogkörében a rektorírásban felmentést adhat. (8) 4 A jognyilatkozatok megtételével kapcsolatos egyéb szabályok Vezetői Bizottság rendelkezésben szabályozandók. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének speciális szabályai
# 15. § / Jognyilatkozatok / nem egyetemi munkavállalókkal
15. § (1) Az egyetem oktatási és kutatási, valamint a működéssel összefüggő feladatainak ellátása elsősorban munkaviszony keretében kell történjen, melynek értelmében a munkaköröket úgy kell meghatározni, hogy az az adott munkavállaló feladatait az ellátandó feladat tükrében minél konkrétabban és teljeskörűen lefedje. További foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok kizárólag akkor létesíthetőek, ha az Egyetemen rendelkezésre álló adott munkakörök a további feladatok ellátásához tartalmilag és/vagy munkaidő tekintetében nem elegendő mértékűek. (2) Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony különösen a) meghatározott feladatok ellátására határozott időre, b) az Egyetem munkavállalóinak ismereteit kiegészítő speciális elméleti, illetve gyakorlati szaktudással rendelkező szakemberek foglalkoztatása céljából határozott vagy határozatlan időtartamra létesíthető külső (az Egyetemen nem munkavállaló) személlyel. (3) A (2) bekezdésben meghatározott célokra az alábbi formákban kerülhet sor: a) oktatási feladatok ellátására aa) 1 ha a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő hatvan százalékát (a továbbiakban: óraadó oktató). Az óraadó oktató alkalmazásánál a jogviszony létesítésének feltételeit figyelembe kell venni azzal, hogy annak igazolására, hogy a megbízott büntetlen előéletű és nem áll a megbízási jogviszonyra irányuló tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, alkalmas a hatósági bizonyítvány vagy olyan foglalkoztatási viszony igazolása, amely csak hatósági bizonyítvány megléte mellett létesíthető; ab) megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra (pl. vizsgáztatás, szakdolgozat külső bírálata). b) Professor Emeritaval és Emeritus-szal kötött megállapodás alapján, c) alkalmi munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásával, d) egyéb, fentiektől eltérő feladatra irányuló megbízási szerződéssel. A Professor Emerita és a Professor Emeritus jogai és kötelezettségei
# 16. § / nem egyetemi munkavállalókkal / Az egyetem hallgatóinak munkavégzése
16. § (1) A címet azoknak az egyetemi tanároknak adományozhatja a Szenátus, akik hozzájárultak az Egyetem presztízsének növeléséhez: a) oktatóként, kutatóként és/vagy egyetemi vezetőként jelentős hazai és nemzetközi hírnevet szereztek; b) kiemelkedő szerepük volt az Egyetem oktatói, kutatói utánpótlásának kiválasztásában, illetve nevelésében. (2) A cím viselésére a cím birtokosa a Szenátus döntését követően, vagy, ha a szenátusi döntés a munkaviszony megszűnését megelőzően született, akkor a munkaviszony megszűnését követő naptól jogosult. A címmel juttatás nem jár. A Professor Emeritus, illetve Professor Emerita cím viselőjének kötelessége, hogy az Egyetem érdekében tevékenykedjen, annak jó hírét növelje, szakmai és társadalmi tekintélyét az Egyetem javára kamatoztassa. A Professor Emeritus, illetve Professor Emerita cím viselője külön megbízási szerződés keretében konkrét feladatellátással is megbízható.
# 17. § / Az egyetem hallgatóinak munkavégzése / Alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás
17. § (1) A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, illetve képzési program keretében a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az Egyetemen, az Egyetem által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen végezhet munkát. (2) A hallgató egyéb célú foglalkoztatására az Mt. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A szervezeti egység vezetője kezdeményezi – a hallgató személyének megjelölésével – a hallgatói munkaviszonyban történő alkalmazást, melyről a saját munkáltatói jogkörében a rektor, egyéb esetben a foglalkoztatás helye szerinti hatásköri vezető felettese. (4) A hallgatókkal kötendő munkaszerződések és megbízási szerződések egyéb szabályai Vezetői Bizottsági rendelkezésben szabályozandók.
# 18. § / Az egyetem hallgatóinak munkavégzése / Alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás
18. § (1) Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (2) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony az Egyetem oktatás és kutatás körébe tartozó feladatai ellátására. (3) 1 Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatást a jogszabályi keretekre figyelemmel a szervezeti egység vezetője a szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgató egyetértésével engedélyezi saját hatáskörében. (4) Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A bejelentés és a közvetlen munkáltatói jogok gyakorlása a szervezetiegység-vezető felelősségi körébe tartozik. Foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok szabályai pályázati forrás esetén
# 19. § / SZABÁLYAI / Oktatói, kutatói munkakörök
19. § (1) Amennyiben egy adott foglalkoztatásra irányuló jogviszony részben vagy egészben hazai és/vagy európai uniós pályázat terhére elszámolásra kerül, úgy a pályázati feltételek a jelen szabályzatban foglalt rendelkezéseket felülírhatják. (2) 2 Ha a projekt megvalósítása érdekében a feladatellátás egy adott munkaviszony keretében, annak meghatározott hányadában történik, úgy a munkaszerződést és a pozíció leírást módosítani vagy kiegészíteni szükséges, melyben meg kell jelölni a projekt azonosító adatait, az annak érdekében végzett munka heti munkaidejét, az ellátandó feladatokat, a feladatellátás ideiglenességére való utalást és az időbeli hatályát. A projektben feladatot ellátó dolgozó azon feladatát, ami alól a projekt miatt mentesül, – amennyiben az egyetem működéséhez az az adott időtartamban elengedhetetlenül szükséges – más munkavállaló általi feladatellátással vagy helyettesítés elrendelésével kell pótolni. (3) 3 Ha a projekt érdekében ellátandó feladat egy munkakörön belül nem teljesíthető, úgy a feladatra elsősorban megbízási szerződés köthető, a fentiekben meghatározottakra is figyelemmel, a foglalkoztatási (különösen munkajogi) szabályok figyelembevételével. AZ OKTATÓI, KUTATÓI ÉS A TANÁRI MUNKAKÖRBE TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁS
# 20. § / Oktatói, kutatói munkakörök / Az egyes tanári munkakörök követelményei
20. § 4 (1) Az egyes oktatói, kutatói munkakörök követelményeit, a teljesítményelvárásokat, a publikációs elvárásokat, az előléptetés rendszerét, az oktatói/kutatói életpályák elvi alapvetéseit a mindenkor hatályos Akadémiai Életpályamodell c. szabályzó tartalmazza. (2) A tanársegédi és tudományos segédmunkatársi (a továbbiakban együttesen: „Teaching Assistant” vagy „TA”) munkakörök esetében: a) a TA munkaidejének 50%-át doktori kutatására, 40%-át oktatómunkára, a 10%-át a mindenkor hatályos Akadémiai Életpályamodell c. szabályozóban definiált szolgálati tevékenységre fordítja, míg a pontos oktatási terhelést külön szabályozó határozza meg. b) a TA munkaviszonya megszüntethető, ha a munkavállaló doktoranduszként nem teljesíti a doktori tanulmányaival vagy doktori kutatómunkájával kapcsolatos – az Egyetemi Doktori Szabályzatban, illetve a Doktori Iskolák szabályozóiban rögzített – kötelezettségeit.
# 21. § / Az egyes tanári munkakörök követelményei / Az egyes szolgáltatói munkakörök követelményei
21. § (1) Az Egyetemen létesíthető tanári munkakörök: a nyelvtanár (lektor), a testnevelő tanár. (2) A tanári munkakörben foglalkoztatottak munkaköri követelményeit, felelősségi körét a standard munkaköri leírások és a pozíció leírások tartalmazzák.
# 22. § / Az egyes szolgáltatói munkakörök követelményei / A közgyűjteményi területen foglalkoztatottak
22. § (1) Az alaptevékenység ellátásához szolgáltatói tevékenységet ellátó munkavállalók a mindenkor hatályos munkaköri jegyzék szerinti munkakörökbe sorolhatók be. (2) A munkakör meghatározásának egyes feltételeit, a standard munkakör leírások és a pozíció leírások elkészítésének eljárásrendjét, valamint a munkakör alapján történő Hay-besorolás szabályait Vezetői Bizottsági irányelv szabályozza. A munkaköri leírások módosításával kapcsolatos egyes operatív eljárásrendi szabályokat a hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezető rendelkezése meghatározhatja. (3) A munkakörhöz előírt követelmények teljesítése alól átmeneti mentesítést adhat a szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgató, azzal, hogy a követelményt meghatározott időn belül teljesíteni szükséges. Nem teljesítés esetén a munkáltatói jogkör gyakorló dönthet a munkaviszony megszüntetéséről vagy ajánlattétel mellett más munkakörbe való áttételről.
# 23. § / A JOGVISZONY MÓDOSÍTÁSA / Általános szabályok
23. § (1) Az Egyetemen létesíthető könyvtári és levéltári szakmai munkaköröket, a képesítési feltételeket, a gyakornoki tevékenység szempontjából alaptevékenységet ellátó munkaköröket, a vezetői megbízások megnevezését az irányadó jogszabályra tekintettel kell meghatározni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőkre vonatkozó rendelkezéseket jelen szabályzat rendelkezéseire tekintettel kell alkalmazni.
# 24. § / Általános szabályok / Belső áthelyezés
24. § (1) A munkaszerződést a munkáltató és a munkavállaló csak közös megegyezéssel írásban módosíthatja.
# 25. § / Belső áthelyezés / Helyettesítés elrendelése
25. § (1) 1 Ha az Egyetem munkavállalóját a munkaszerződésen szereplő szervezeti egység helyett egy másik szervezeti egységben kívánják alkalmazni (belső áthelyezés), az új szervezeti egységnél történő alkalmazás a toborzási-kiválasztási eljárás lefolytatása után történhet meg (a toborzási-kiválasztási eljárás lefolytatásáról a Vezetői Bizottság indokolt esetben felmentést adhat a két érintett szervezeti egység-vezető javaslatára). Ha az átvevő szervezeti egység egy másik munkáltatói jogkört gyakorló vezető jogkörébe tartozik, úgy a belső áthelyezés feltételeiről, időzítéséről a két munkáltatói jogkör gyakorló köteles egyeztetést lefolytatni, mely egyeztetésben a HR szakmai támogatást nyújt.
# 26. § / Belső áthelyezés / Helyettesítés elrendelése
26. § (1) 1 Amennyiben a munkatárs munkaköre ellátása mellett a munkáltatóval kötött megállapodás alapján más munkatárs egy hónapon túli tartós távolléte esetén helyettesítési feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, úgy az alapbérén felül a Javadalmazási politika szerinti külön díjazás illeti meg. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, többletfeladatok ellátása
# 27. § / Belső áthelyezés / Helyettesítés elrendelése
27. § (1) Az Mt. 53. § alapján a munkáltató egyoldalú intézkedéssel a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen foglalkoztathatja. (2) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. (3) Az Egyetem munkavállóinak lehetősége van a munkakörökön kívüli, vagy az azzal összefüggő, de annak mértékét meghaladó feladatokra a munkáltatóval megállapodni. (4) 2 Munkáltatói felkérésen alapuló bérkiegészítés: Amennyiben a munkáltató az adott munkavállaló munkakörével összefüggő irányítási vagy egyéb funkcióra többletfeladattal kívánja megbízni a munkavállalót, azt írásbeli felkérés és a munkavállaló általi elfogadás útján kell dokumentálni, mely történhet az erre kialakított, az Egyetem által működtetett digitális felületen keresztül is. Ez a felkérés tartalmazza a munkavállaló adatain túl a többletfeladat részletes meghatározását, a feladatellátás módjának minimális munkáltatói elvárásait, pályázat esetén annak azonosító adatait, a feladatellátás idejét, valamint a többletfeladatért járó bérkiegészítés összegét. A bérkiegészítés kifizetése – eltérő megállapodás vagy pályázati előírás hiányában – a havi bérrel egyidejűleg, utólag történik meg. A felkérés szerinti feladatellátásra egyebekben a munkaszerződésben és az egyetemi belső szabályokban meghatározottak az irányadók. A bérkiegészítés szerinti feladatellátás – a doktori iskola vezető kivételével és amennyiben a megállapodás eltérően nem rendelkezik – mindkét fél részéről egyoldalúan, indokolás nélkül megszüntethető, a másik félhet intézett egyoldalú jognyilatkozat útján, az adott hónap végére szólóan. A digitális formában történő dokumentálás a papír alapúval egyenértékűnek minősül. Szervezeti egység-vezető részére a vezetői megbízást vezető állású munkaszerződésben kell rögzíteni. (5) 3 Megbízási szerződés: Azon feladatokra, amelyek esetében nincs olyan betöltött munkakör, amelyben a feladat ellátásra tud kerülni, de az Egyetem munkavállalói között van a kívánt szakértelemmel és/vagy tapasztalattal rendelkező személy, aki alkalmas arra, hogy a feladatot ellássa, a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyásával a munkakörén kívül eső feladatra e munkavállalóval megbízási szerződés köthető. A megbízási szerződés kizárólag az adott feladat ellátására, határozott időtartamra szólhat. A megbízási szerződések díjazásának kereteit a Javadalmazási politika tartalmazza. A megbízási díj kizárólag bérjellegű kifizetés lehet, saját munkavállaló általi többletfeladatellátás gazdálkodó szervezeti formában (értsd egyéni vállalkozó) nem lehetséges. A munkaviszony megszüntetésével a megbízási szerződés is automatikusan hatályát veszti, kivéve, ha
# 27. § / A JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI / A jogviszony megszűnése
annak fenntartásához az Egyetemnek különös méltánylást érdeke fűződik. A megbízási jogviszonyban lévő partnerek az illetékes szervezeti egység vezető döntése alapján affiliated faculty-nek minősülhetnek. (Értsd: kötelessége a Corvinust feltüntetni publikációkon). (6) Az Egyetem a vele munkaviszonyban állóval a munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
# 28. § / A jogviszony megszűnése / A jogviszony megszüntetése
28. § (1) A munkaviszony megszűnik: a) a munkavállaló halálával, b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, c) a határozott idő lejártával, d) ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladatés hatáskörének meghatározott csoportja) nem az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, e) az Mt.-ben meghatározott más esetben. (2) 1 A munkaviszony (1) bekezdés szerinti megszűnése esetén is szükséges a munkáltató részéről történő intézkedésként a megszűnés tényének írásba foglalása, a jogszabály szerinti adminisztrációs kötelezettségek teljesítése és ahol értelmezhető, a munkakör átadása. A megszűnéssel kapcsolatos előkészítő és adminisztrációs feladatokat az érintett szervezeti egység vezetője, valamint a HR és a Pénzügy/Jövedelemelszámolás és TB végzi el.
# 29. § / A jogviszony megszűnése / A jogviszony megszüntetése
29. § (1) 2 A munkaviszony megszüntetésének esetei: a) közös megegyezés aa) meg kell állapodni a munkaviszony megszüntetésének napjában, a munkavállalót megillető járandóságokban); b) felmondás a munkáltató részéről a határozott idejű munkaviszony esetén ba) a munkavállaló képességére alapított okból vagy bc) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik; c) felmondás a munkáltató részéről a határozatlan idejű munkaviszony esetén ca) ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül (ezesetben nem kell indokolni) cb) a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból; d) azonnali hatályú felmondás a munkáltató részéről da) ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy db) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. dc) a próbaidő alatt, indokolás nélkül dd) a határozott idejű munkaviszonyt, indokolás nélkül (az Mt. szerinti fizetési kötelezettség mellett) de) az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, vagy df) a büntetlenségét és a foglalkoztatástól eltiltást nem igazolja vagy a jogviszony hatálya alatt a foglalkoztatási korlát előáll, az erről szóló tudomásszerzés napjával egyidejűleg; dg) jogszabály által meghatározott egyéb esetben e) felmondás a munkavállaló részéről ea) a határozatlan idejű munkaviszonyát indokolás nélkül eb) a határozott idejű munkaviszonyát indokolással; f) azonnali hatályú felmondás a munkavállaló részéről fa) ha a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy fb) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. fc) a próbaidő alatt, indokolás nélkül. g) vezető állású munkavállalókra az Mt., illetőleg a munkaszerződés a fentiekről eltérő szabályokat határozhat meg; h) Az Mt-ben meghatározott esetekben a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt. (2) A munkaviszony megszűntetése esetén minden esetben szükséges a megszűntetés megfelelő formában és tartalommal történő írásba foglalása, melyet (1)e)–(1)f) kivételével a HR készít elő. A megszűnéssel kapcsolatos egyéb eljárási szabályokat, az egyes egyeztetési folyamatokat, a szükséges dokumentumok elkészítésének eljárásrendjét a hatáskörrel rendelkező vezetői rendelkezés tartalmazhatja. A megszűnéssel kapcsolatos eljárást, az adminisztrációs feladatokat és ahol értelmezhető, ott a munkakörátadást az érintett szervezeti egység vezetője a HR irányításával teljesíti. (3) A megszüntetéssel kapcsolatos eljárás során kiemelt figyelmet kell fordítani a munkatársakkal való jogszerű és humánpolitikai szempontból legkevésbé
# 29. § / A jogviszony megszűnése / A jogviszony megszüntetése
kifogásolható bánásmódra és az esélyegyenlőségi szempontokra. (4) Az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt legalább egy évvel a munkáltató és a munkavállaló egymással egyeztetést kezdeményeznek a tekintetben, hogy a Munkáltató esetleges tovább foglalkoztatási szándékát és/vagy a munkavállaló nyugdíj korhatár elérését követő munkavállalási szándékát a másik fél kölcsönösen megismerje, annak feltételeit Felek egymással ismertessék. (5) A munkáltatói jogkör gyakorló erre irányuló döntése esetén a munkavállalói jogviszonyt – fenntarthatja oly módon, hogy a jogviszony határozott idejűvé módosul, legfeljebb 5 éves időtartamra, amennyiben az adott munkakör betöltése aránytalan nehézségekbe ütközik, vagy olyan szakértelmet kíván, amelynek pótlása az indokoltnál hosszabb időt vesz igénybe. (6) 1 A munkavállaló – függetlenül a munkaviszony megszüntetés/megszűnés módjától – köteles a HR által emailben kiküldött „Ellenőrző jegyzék munkaviszony megszüntetésekor” elnevezésű dokumentumban adatait megadni és a vonatkozó szervezeti egységek által megjelölt esetleges tartozásait haladéktalanul törleszteni, a dokumentum alakulását munkaviszonya megszűnéséig nyomon követni. Amennyiben a munkavállaló írásban kifejezetten hozzájárult, utolsó munkabéréből az esetleges tartozás összege – a jogszabályban meghatározott mértékig – levonható. (7) 2 A munkáltatói jogkör gyakorló a munkaviszony megszűnéskor köteles az időarányos szabadság természetben való kiadására törekedni, megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a természetben kiadás nem lehetséges. Az oktatók jogviszonyának megszűnése a törvény erejénél fogva
# 30. § / A jogviszony megszűnése / A jogviszony megszüntetése
30. § (1) Az Egyetemmel a munkaviszony – az Mt.-ben meghatározott okokon kívül megszűnik, ha a) az oktató – a mesteroktatói munkakörben foglalkoztatott kivételével – az oktatói munkakörben történő foglalkoztatásának kezdetétől számított tíz év elteltével nem szerzett tudományos fokozatot; b) az egyetemi tanár munkaviszonya, ha a köztársasági elnök az egyetemi tanár címét visszavonta, c) az oktató, kutató munkakörökben foglalkoztatott a 70. életévét betölti. Az oktatók, kutatók, tanárok jogviszonyának megszüntetése felmondással
# 31. § / A jogviszony megszűnése / A jogviszony megszüntetése
31. § (1) Az Egyetem felmondással – a Mt.-ben meghatározott felmondási okokon túl – az oktatói, kutatói, tanári munkakörben történő foglalkoztatást megszüntetheti, ha az oktató, kutató, tanár a) nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyeket a munkáltató – megfelelő határidő biztosításával – az Akadémiai Életpályamodellben előírt, b) az Nftv. 26. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján az Egyetem működési feltételeinek mérlegelése során az Egyetemen nem vehető figyelembe. E pont esetében felmondási időre, illetve a végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Az a) esetben a munkáltató jogosult más pályára javaslatot tenni a munkavállaló részére, akivel – elfogadás esetén – a munkaszerződés módosításra kerül. (2) A rektor köteles kezdeményezni a köztársasági elnöknél az egyetemi tanár munkaköri címének megvonására irányuló eljárást, a) ha azt az érintett kéri, b) ha az egyetemi tanárral szemben jogerősen felmondás fegyelmi büntetést szabtak ki, c) ha a foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerősen eltiltotta vagy az érintettet szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. A rektor e bekezdés szerinti kezdeményezésével egyidejűleg intézkedni köteles az egyetemi tanári munkakörben történő foglalkoztatás megszüntetéséről is. (3) Az alkalmazás megszűnésével – az egyetemi tanári cím kivételével – megszűnik a munkaköri cím használatának a joga. A vezető állású munkaszerződés és a vezetői feladatokra szóló megbízás
# 32. § / A jogviszony megszüntetése / megszűnése, megszüntetése
32. § (1) Vezetői munkaszerződést a munkavállaló és a Munkáltató felmondhatja, mely esetekben a felmondási idő eltérő megállapodás hiányában 60 nap. (2) Az 5. § (3) bekezdés szerinti vezetői feladatokra szóló megbízás egyoldalúan, indokolás nélkül bármikor visszavonható, a visszavonás időpontjának megjelölésével. A visszavonást írásba kell foglalni. (3) Az átadó az a vezető, akinek a vezetői munkaszerződése vagy vezetői feladatokra szóló megbízása lejár, illetve aki tartósan akadályozott vezetői feladatainak ellátásában. Abban az esetben, ha az átadó – indokoltan és igazoltan – akadályozott a feladatok átadásában is, a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles rendelkezni a feladatok átadásáról, az akadályozott vezető egyidejű értesítése mellett. Az értesítésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az akadályozott vezető az eljárásban meghatalmazottal képviseltetheti magát. Amennyiben a volt vezető nem, vagy nem teljeskörűen adja át a munkakörét, akkor azt a munkaviszony jogellenes megszűntetésének értékeli az Mt. (4) 1 Az átvevő vezető az új vezető, illetve az átadó tartós helyettesítésére kijelölt személy. Abban az esetben, ha az átadó vezető vezetői megbízásának megszűnésekor új vezetőt még nem bíztak meg, a munkáltatói jogkör gyakorlója jelöli ki az átvevő személyt. (5) 2 Amennyiben az átadó és az átvevő vezető is még aktív munkaviszonnyal rendelkezik, a vezető jogkörhöz kapcsolódó jogok és kötelezettségek az átvevő vezetőt – eltérő megállapodás hiányában – a vezetői munkakörre létrejött munkaszerződésének kezdő napjától megilletik. E dátumtól az átadó vezető már nem járhat el a vezető pozíció szerinti jogkörben, feladatai az átadás-átvétellel kapcsolatos feladatok. (6) 1 Az átadás-átvételi eljárást legkésőbb az átadó vezető utolsó munkában töltött napján be kell fejezni. Abban az esetben, ha az átadás-átvételi eljárásra akadályoztatás mellett kerül sor, az eljárást a (2) bekezdés szerinti rendelkezés kiadásától számított 15 napon belül kell befejezni.
# 33. § / megszűnése, megszüntetése / A munkakör átadás-átvételi eljárás
33. § (1) Az Egyetemen a munkaviszony vagy vezetői megbízás megszűnésekor, valamint a munkakör megváltozása (pl. szervezeti egységek közötti áthelyezés esete) esetén a munkakört átadás-átvételi eljárásban kell átadni legkésőbb az utolsó munkában töltött napon. (2) 2 Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: a) a jegyzőkönyv felvételének helyét, időpontját, b) az átadás-átvételben részt vevő személyek nevét, beosztását, c) az átadott munkakör meghatározását, d) a vezetői megbízás átadása esetén az azzal kapcsolatos általános jellegű információkat, a munkavállalói állományban lévőkre vonatkozó lényeges adatokat (szabadságok, határozott idejű szerződések, egyéb jogviszonyban állók, tartós távollétek, stb.), minden a vezetői feladat ellátása szempontjából fontos adatot és körülményt, különös tekintettel a kötelezettségvállalásokra, e) a folyamatban lévő ügyeket és az azokban megtett, illetve megteendő intézkedéseket, közelgő határidőket. f) az átadásra kerülő iratok, bélyegzők, kulcsok és eszközök tételes listáját, leltár szerinti vagyontárgyak átadását, a munkakör kapcsán a személyhez kötött elektronikus szerepeköröket, rendszeres adatszolgáltatásokat, munkakörrel. járó testületi tagságokat, hozzáférések, jelszavak adatait titkosított formában, g) hiánylistát (ha van), h) az átadó, illetve az átvevő esetleges észrevételeit, i) az eljárásban részt vevők aláírását. (3) 3 Az átadás-átvételi jegyzőkönyv az átvevő személy munkáltatói jogkört gyakorló vezetője is aláírja. (4) 4 Az átadás-átvételi folyamat biztosításáért és a jegyzőkönyv elkészítéséért a munkáltató jogkör gyakorlója, az átadó és az átvevő közösen felelnek, figyelembe véve az Mt. által előírt együttműködési kötelezettséget. (5) A jegyzőkönyv három eredeti példányban készül, amelyből a) egy példányt az átadó, b) egy példányt az átvevő kap, c) 5 egy-egy példányt a HR az átadó és az átvevő személyi iratanyagában elhelyez. (6) 6
# 33. § / I. FEJEZET / A munkavállalók általános jogai és kötelezettségei
A MUNKAVÁLLALÓAK JOGAINAK ÉS KÖTELESSÉGEINEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSBEN FOGLALTAKON TÚL
# 34. § / I. FEJEZET / A munkavállalók általános jogai és kötelezettségei
34. § (1) Minden munkavállaló joga, hogy a) javaslatot tegyen az Egyetem életével kapcsolatos bármely kérdésben és ezekre a megkeresésétől számított 30 napon belül érdemi választ kapjon, elsősorban a munkáltatói jogkör gyakorlóján keresztük, ennek eredménytelensége esetén az egyetemi szabályozó szerint meghatározott kommunikációs csatornán keresztül, b) részt vegyen – közvetlenül vagy képviselője útján – az érdekét érintő döntések meghozatalában és az Egyetem testületeiben, c) választó és választható legyen az Egyetem testületeibe, d) használja az Egyetem létesítményeit, eszközeit és berendezéseit az ezekre vonatkozó belső szabályozók szerint, e) észrevétellel, illetve panasszal forduljon az Egyetem testületeihez, vezetőihez. Az észrevételére, panaszára annak benyújtásától számított 30 napon belül, illetve a következő ülést követően haladéktalanul érdemi választ kapjon, amelyben – szükség esetén – tájékoztatni kell a jogorvoslati lehetőségekről, f) emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, tevékenységét értékeljék és elismerjék, g) az Egyetem számára előnnyel járó programokban való részvételt (pl. pályázat) kezdeményezzen.
# 35. § / A munkavállalók általános jogai és kötelezettségei / A munkavégzés rendje
35. § (1) Minden munkavállaló kötelessége, hogy a) megtartsa az Egyetem belső szabályozóiban foglaltakat, b) a követelményrendszer, a munkaszerződése és a munkaköri leírásában / pozíció leírásában meghatározottak szerint ellássa feladatait, c) betartsa a munkarendet, az éves szabadságát – megfelelően adminisztrálva – kivegye, d) magatartásával járuljon hozzá az Egyetem jó hírneve megőrzéséhez és növeléséhez, e) magatartásával ne sértse az Egyetem jogos gazdasági érdekét és versenyképességét, f) a rábízott vagy az általa használt eszközöket rendeltetésszerűen használja és védje, g) részt vegyen az Egyetem közéletében, h) ellássa a választás által elnyert egyetemi tisztségeket, i) 1 az Egyetem alaptevékenységét támogató, szolgáltató szemléletű, proaktív, konstruktív, problémamegoldó hozzáállást tanúsítson, j) 2 a személyi adataiban (különösen, név, lakcím, nyugdíjas státusz) bekövetkezett változásokat, a magasabb végzettség, képzettség, tudományos fokozat megszerzését, illetve mindazon adatot, tényt, amely hatással lehet foglalkoztatási jogviszonyának alakulására 15 napon belül közölje a HR-rel. a) (2) A munkavállalók egyéb jogait és kötelezettségeit a Kollektív Szerződés, a munkaszerződés és egyéb releváns szabályok tartalmazzák.
# 36. § / A munkavállalók általános jogai és kötelezettségei / A munkavégzés rendje
36. § (1) A munkavégzés rendjére vonatkozókeretszabályokat a Kollektív Szerződés állapítja meg. Fentiektől eltérően – a munkakörből adódó sajátosságok mérlegelése mellett – a munkáltatói jogkör gyakorló jogosult dönteni, amelyet a munkaszerződésbe, pozíció leírásba szükséges foglalni. (2) A rendkívüli munkavégzés szabályai a Javadalmazási politikában kerülnek szabályozásra. (3) 1 A home office-ban való munkavégzésről Vezetői Bizottsági irányelv rendelkezik. Rendes szabadság kiadására vonatkozó jogok és kötelezettségek
# 37. § / A munkavállalók általános jogai és kötelezettségei / A munkavégzés rendje
37. § (1) Az alapés pótszabadság mértékét alapvetően az Mt., továbbá a Kollektív Szerződés szabályozza. (2) A szabadságot a munkáltatónak az Mt. 122–124. §-a szerint kell kiadnia, a munkavállalónak pedig ki kell vennie és azt a megfelelő módon dokumentálnia szükséges. A szabadságok nyilvántartása az erre alkalmas elektronikus rendszerben is rögzíthető, melyben az egész éves szabadságterv beállításra került, s ennek módosítását a Munkavállaló a rendszerben kezdeményezheti, figyelemmel a munkáltató által előírt szabadságnapokra. (3) 2 A HR minden év február 28. napjáig éves tervet készít, melyben kijelölésre kerül az ajánlott nyári és a kötelező téli szabadnapok időpontja. A Vezetői Bizottsági irányelvben meghatározott téli szünet munkanapjaira a szabadság kiadásra kerül, melyet minden munkavállalónak kötelező az év során tervezni, kiírni és kivenni. (4) 3 A szabadságnapokra egyebekben az Mt. szabályai irányadók. Fizetés nélküli szabadság, munkavégzés alóli mentesítés speciális esetei
# 38. § / A munkavállalók általános jogai és kötelezettségei / A munkavégzés rendje
38. § (1) A munkavállalónak a jogszabályban meghatározottak szerint fizetés nélküli szabadság jár az alábbi esetekben: a) gyermek születése esetén az Mt. 127–129. §-ában meghatározottak szerint; b) kiskorú gyermek nevelése esetén az Mt. 128–130. §-ában meghatározottak szerint; c) a munkavállaló hozzátartozója tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja; d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára. A fenti esetekben a munkavállaló többletmunkavégzésre nem jogosult. Ettől eltérni stratégiai jelentőségű esetekben a munkáltatói jogkört gyakorló jogosult. (2) Az Egyetemen jogszabályban meghatározottakon túl a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe, a munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján a) külföldi munkavállalás, ösztöndíj (vendégoktatói ösztöndíjprogram); b) szakmai tanulmányút; c) tanulmányok folytatására; d) kutatómunkára e) tudományos fokozat megszerzése érdekében; f) 4 g) habilitációs eljárásra való felkészülés; h) egyéb rendkívüli okok esetén. (3) A munkavállaló az (1) bekezdés pontjainak eseteiben felsorolt fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább harminc nappal korábban írásban köteles bejelenteni, kivéve a d.) esetet. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban szűnik meg. (4) 1 A (2) bekezdés szerinti esetkörökben a fizetés nélküli szabadság igénybevételét az oktató, kutató, tanár a soron következő tanulmányi félévét megelőzően legalább 60 nappal, egyéb munkakörök esetében a munkavállaló legalább 30 nappal korábban kezdeményezheti. A fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a közvetlen munkairányító javaslatára. (5) 2 A (2) bekezdés szerinti esetkörök alapján kérelmezett fizetés nélküli szabadság időtartama legfeljebb egy évre engedélyezhető, és legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A (2) bekezdés h) pont esetében különösen indokolt esetben a szervezeti egységvezető és felettes munkáltatója egyetértése esetén a Vezetői Bizottság engedélyezhet maximális időtartamnál tovább tartó hosszabbítást a fizetés nélküli szabadság lejárta előtt. (6) 3 Fizetés nélküli szabadság csak a fizetett szabadság igénybevétele után engedélyezhető akként, hogy az igénybe veendő fizetett szabadság mértékét a kérelmezett fizetés nélküli szabadság időintervallumához kell igazítani. Az engedélyezett fizetés nélküli szabadság leteltét követő munkanapon az munkavállaló köteles munkába állni. Amennyiben ez nem történik meg, az a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségszegésnek minősül. (7) 4 A munkáltatói jogkört gyakorló a munkavállaló kérésére jogosult mentesíteni a munkavállalót a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése
# 38. § / A munkavégzés rendje / Oktató / kutató alkotói szabadsága
alól, meghatározott időszakra, az alábbi indokokra tekintettel: a) az akadémiai életpályamodell által előírt elvárás, vagy szolgáltató területen dolgozó esetében a munkatárs szakmai képességeinek fejlesztése érdekében a munkáltató által támogatott képzés/továbbképzés, külföldi tanulmányút, tapasztalatcsere esetén legfeljebb hat hónapra, b) munkavállaló különös méltánylást érdemlő személyi, családi körülményei esetén legfeljebb három hónapra, c) munkaviszony megszüntetés esetén a felek megállapodása alapján, mely időtartam nem haladhatja meg a négy hónapot. (8) A munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt a munkavállaló a rendszeres juttatásokra jogosult, de többletmunkavégzést nem láthat el. Az oktató / kutató a mentesítés ideje alatt mentesül az egyéb munkavégzési kötelezettség alól azzal, hogy amennyiben mégis órát tart, akkor azért további díjazás nem illeti meg.
# 39. § / A munkavégzés rendje / Oktató / kutató alkotói szabadsága
39. § (1) 5 Az oktató (ide nem értve a mesteroktatót) és a kutató a Kollektív Szerződésben meghatározottakra is figyelemmel alkotói szabadságot vehet igénybe a munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján, a munkáltatóval megkötött megállapodásban rögzített feltételekkel, a közvetlen munkairányító véleményének kikérése mellett az alábbi esetekben: a) nem elsősorban az egyetemi teljesítménykövetelményeknek való megfelelés, hanem a saját életpályán való előrehaladás érdekében végzett oktatói/ tudományos munka, fókuszált szakmai elmélyülés, b) idegen nyelvű (elsődlegesen angol) oktatási, kutatási tapasztalatszerzés anyanyelvi környezetben; c) az oktatói/kutatói munkakörhöz kapcsolódó tudományos munka elkészítése (különösen a kiemelkedő, elsődlegesen nemzetközi publikációs tevékenységet eredményező kutatás). (2) Az oktató / kutató az alkotói szabadság igénybevételét a soron következő tanulmányi félévét megelőzően legalább 60 nappal korábban kérelmezi a munkáltatói jogkört gyakorlótól. A kérelem tartalmazza: a) az alkotói szabadság idejét, b) az elérendő célt, c) az alkotói szabadságot követő munkába állás első napját, d) munkatervet, mely tartalmazza a teljesítendő feladat részletes leírását. (3) Az alkotói szabadság idejére a munkavállaló a rendszeres juttatásokra jogosult (például alapbér, cafeteria), de többletmunkavégzést nem láthat el. Ez alól stratégiai jelentőségű esetekben a munkáltatói jogkört gyakorló eltérhet. (4) A munkáltatói jogkör gyakorló az alkotói szabadság alatt végzett tevékenységről bármikor információt kérhet a munkatárstól. (5) Az oktató/kutató az alkotói szabadság ideje alatt végzett tevékenységről az alkotói szabadság megszűnését követő 15 napon belül beszámol. (6) Az alkotói szabadság hétévente legfeljebb egy tanulmányi félévet érintően legfeljebb 6 hónap időtartamra engedélyezhető. A 6 hónapnál rövidebb alkotói szabadság, az engedélyezett időtartam lejárata előtt benyújtott kérelemre legfeljebb még a 6 hónapból hátralévő időre meghosszabbítható. Az alkotói szabadság több részletben nem vehető igénybe. Az alkotói szabadság ideje a fizetés nélküli szabadság idejébe nem számít bele. (7) Az alkotói szabadság külföldi oktatóvagy kutató szervezetnél is teljesíthető. (8) Az oktató / kutató az alkotói szabadság ideje alatt mentesül az egyéb munkavégzési kötelezettség alól. Amennyiben az alkotói szabadság ideje alatt mégis órát tart, akkor azért további díjazás nem illeti meg. (9) Az alkotói szabadság a munkaszerződést nem módosítja. (10) Alkotói szabadság csak a fizetett szabadság igénybevétele után engedélyezhető. Az engedélyezett alkotói szabadság leteltét követő munkanapon a munkavállaló köteles munkába állni. Amennyiben az munkavállaló nem áll munkába és annak elmulasztását 8 napon belül nem igazolja, az a munkavégzési kötelezettség
# 39. § / KÜLÖNÖS JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI / Az oktatók, kutatók és tanárok jogai
súlyos megsértésének minősül. AZ OKTATÓK, KUTATÓK ÉS A TANÁROK FELADATELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS
# 40. § / KÜLÖNÖS JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI / Az oktatók, kutatók és tanárok jogai
40. § (1) Az oktatói, kutatói és tanári munkakörben a munkavállalót megilleti a jog, hogy a jogszabályok és az Egyetem szabályzatainak rendelkezései szerint és keretei között a) az emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) az oktatási feladatellátás során a munkavállalót megilleti az a jog, hogy világnézete és értékrendje szerint végezze oktatói munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a hallgatót, a képzési program keretei között meghatározza az oktatott tananyagot, megválassza az általa alkalmazott oktatási és képzési módszereket, fejlessze a tantárgyi programokat és a tananyagot. Az e bekezdésben foglalt jog megilleti a tanári munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat, az oktatói feladatokat ellátó doktoranduszokat, továbbá az óraadó oktatókat. c) az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, a jóváhagyott tanterv szerint oktasson és értékeljen, a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; az oktató tevékenysége során vegye figyelembe a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát, d) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, e) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, f) tudományos pályázatot nyújtson be, g) munkaköri feladataiból származó tudományos kutatási feladatai mellett a maga választotta tudományos témában végezzen kutatótevékenységet, h) tudományos kutatási eredményeit közzétegye, i) találmányokat szabadalmaztasson, j) hazai és nemzetközi tudományos és szakmai rendezvényeken, valamint szervezetekben részt vegyen, k) szavazati joggal részt vegyen az intézet, illetveamennyiben létrehozzák – a tanszék oktatóinak és kutatóinak értekezletén. (2) Az oktató, a tanári munkakörben foglalkoztatott személy, a tudományos kutató a képzési feladatok ellátása során a hallgatókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. Az oktatók, kutatók és tanárok általános, a munkavégzéssel összefüggő
# 41. § / Az oktatók, kutatók és tanárok jogai / kötelezettségei
41. § (1) 1 Az oktatással és/vagy kutatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy a) oktatói és kutatói feladatainak ellátása során az Egyetem valamennyi, a munkavégzését érintő szabályát betartsa, b) részt vegyen az Egyetem oktatómunkájában, a jóváhagyott képzési terv, tanterv szerint az oktatási foglalkozások (előadás, szeminárium, különböző gyakorlati foglalkozások, konzultációk) vezetésében, a hallgatók vizsgáztatásában, illetve a felvételi eljárásban, c) az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, d) oktatótevékenysége során figyelembe vegye a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát, e) a hallgatókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, kérdéseikre érdemi választ adjon, f) a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, g) tudományos munkát folytasson, h) a munkáltató rendelkezései szerint ellássa mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggenek az Egyetem működésével és igénylik az oktató, kutató, tanár szakértelmét, i) rendszeresen képezze önmagát, j) megszerezze az előmeneteléhez szükséges képesítés(eke)t, illetve nyelvtudást, k) a munkavégzésre vonatkozó munkáltatói szabályozókban meghatározott foglalkoztatási követelményeket teljesítse. (2) 2 Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az egyetemi tanárok, kutatóprofesszorok, egyetemi docensek és tudományos főmunkatársak kötelesek részt venni a doktori képzéssel kapcsolatos feladatok ellátásában, illetve az oktatói és kutatói utánpótlás képzésében. (3) Az egyetemi tanárok és a habilitált oktatók – megbízás alapján – kötelesek részt venni a habilitációs eljárások lefolytatásában. (4) Az oktatók a bármilyen ok miatt elmulasztott tanórákat kötelesek pótolni, a munkáltatói jogkör gyakorlóval egyeztettek szerint. (5) 1 Az oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatott munkavállalók a Kollektív Szerződésben foglaltak alapján kötetlen munkarendben dolgoznak. A kötetlen munkaidő általánosan nem korlátozható, de a munkáltató a munkavállaló munkaidejét részben beosztja az akadémiai munkakörben dolgozók esetében az éves tanrend, féléves órarend meghatározásával (pl. az oktatást végzőnek az óráit, konzultációit a meghatározott időben meg kell tartania), továbbá minden kötetlen munkarendben dolgozó esetében a munkamegbeszélések időpontjainak megadásával (szenátusi ülés, intézeti, tanszéki értekezlet, projektmegbeszélés, testületi ülés, munkamegbeszélés, stb.), valamint ha a munkáltató a munkavállaló számára képzést-fejlesztést ír elő, akkor a megadott időben a képzésben részt kell vennie. A kötelező óraterhelésre és az ellátandó oktatói feladatokra vonatkozó
# 42. § / III. FEJEZET / A MUNKAVÁLLALÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE
42. § (1) Az oktatók tanításra fordítandó idejét, kötelező óraterhelését az Akadémiai életpályamodell c. szabályozó határozza meg. (2) Részfoglalkozású oktató esetében a tanításra fordított időt, annak megoszlását, megemelését és csökkentését a foglalkoztatási idővel arányosan kell meghatározni. A tanításra fordított időt a munkáltatói jogkör gyakorlója – a részfoglalkozású oktató egyetértésével – az arányosnál nagyobb mértékben is megállapíthatja.
# 43. § / NEGYEDIK RÉSZ / A munkavállaló fegyelmi felelőssége
43. § (1) Valamennyi munkavállaló éves teljesítménymérésének szempontrendszere és az erre szolgáló dokumentumok, valamint az ehhez kapcsolódó javadalmazás kerete és mértéke a tárgyban kiadott egyetemi szabályozó dokumentumokban kerül megállapításra. A MUNKAVÁLLALÓK FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
# 44. § / A munkavállaló fegyelmi felelőssége / A munkavállaló kártérítési felelőssége
44. § (1) A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére az operatív szabályozásról, az alkalmazható eljárásról, illetve a megállapítható jogkövetkezményekről külön eljárási szabályzat rendelkezik, mely a Kollektív szerződés mellékletét képezi (Fegyelmi szabályzat).
# 45. § / A munkavállaló kártérítési felelőssége / A vezető kártérítési felelőssége
45. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. (3) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. (4) Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni. (5) Súlyosan gondatlannak minősül a károkozás különösen, ha az munkavállaló: a) a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy c) a kár olyan – jogszabályba ütköző – utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított munkavállaló előzőleg a figyelmét felhívta. (6) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. (7) A kár megtérítésére egyebekben a Ptk. 6:518–534. § szabályait kell alkalmazni.
# 46. § / A vezető kártérítési felelőssége / A megőrzési felelősség
46. § (1) A vezető állású munkavállaló a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel. (2) A vezető állású munkavállaló a vezetői tevékenysége keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért az általános felelősségi szabályok szerint felel, és a teljes kárt köteles megtéríteni. A nem vezetői tevékenység során okozott gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető 12 havi távolléti díjának mértékéig terjedhet. (3) Ha a vezető állású munkavállaló a munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, 12 havi távolléti díjával felel.
# 47. § / A megőrzési felelősség / A leltárhiányért való felelősség
47. § (1) A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. (2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. (3) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy az elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A munkavállaló meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye. (4) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy az értékkezelőt a (3) bekezdésben foglaltak szerinti jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. (5) A munkáltató bizonyítja az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét és a kárt. (6) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. (7) Az Egyetem szabályozó dokumentuma további rendelkezéseket állapíthat meg.
# 48. § / A leltárhiányért való felelősség / Együttes fegyelmi és kártérítési eljárás
48. § (1) A leltárfelelősséggel kapcsolatos részletes szabályozást az Egyetem Leltározási és Leltárkészítési Szabályzata tartalmazza. (2) A munkáltató kártérítési igényét kártérítési határozattal állapítja meg a fegyelmi eljárásra vonatkozó eljárási szabályok betartásával, az elévülési időn belül, és szükség esetén kibocsátja a fizetési felszólítást.
# 49. § / A DIFFERENCIÁLT JÖVEDELEMELOSZTÁS ELVEI / Díjak, kitüntetések
49. § (1) A munkavállalók fegyelmi és kártérítési felelőssége egymás mellett és egymástól függetlenül érvényesül. (2) Ha a munkavállaló a munkaviszonyából eredő lényeges kötelezettségének vétkes megszegésével az Egyetemnek kárt is okozott, a fegyelmi és a kártérítési eljárás együttesen is lefolytatható. (3) Az együttes fegyelmi-kártérítési eljárás lefolytatására a fegyelmi eljárási szabályait kell értelemszerűen alkalmazni, a két eljárás egységesítésével. 50. § (1) A bérezési elvekről, a többletfeladatok díjazásáról, a teljesítményértékeléshez kapcsolódó bónuszrendszer szabályairól, a béren kívüli juttatásokról, a rendkívüli munkaidő egyes szabályairól a Kollektív Szerződés, valamint a Javadalmazási politika rendelkezik. (2) 1 A kifizetések egyes operatív eljárási szabályai (pl. cafetéria juttatás feltételei) Vezetői Bizottsági rendelkezésben szabályozhatók.
# 51. § / Díjak, kitüntetések / Szociális Bizottság
51. § (1) Az oktatói munkakörökhöz nem kapcsolódó címek, valamint a kiemelkedő teljesítmények, eredmények elismerésére díjak, kitüntetések adhatók. Az Egyetem által alapított díjak és kitüntetések odaítélésének, valamint visszavonásának eljárását az Egyetem által adományozható kitüntetések, címek és adományozásukról szóló egyetemi szabályozóban rögzített rendje határozza meg.
# 52. § / Szociális Bizottság / HATODIK RÉSZ
52. § (1) Az Egyetem a Kollektív szerződésben meghatározott esetekben a munkavállalót az egyetemi költségvetésben biztosított keretből támogatásban részesítheti. A támogatás minden munkavállaló számára adható. A támogatásra irányuló kérelmek elbírálására a Szociális Bizottság jogosult. (2) 2 A Szociális Bizottság – amelynek létszáma maximum 5 fő – tagjait a Vezetői Bizottság bízza meg a hatályos Kollektív Szerződésben foglalt személyi keretek figyelembevételével. Működésének alapelveit a Vezetői Bizottság állapítja meg. (3) 3 A Szociális Bizottság az ügyrendjét maga állítja meg és a Vezetői Bizottság, valamint az FDSZ BCE hagyja jóvá. (4) 4 A Szociális Bizottság döntései ellen az érintett munkavállaló a jelen Szabályzatban foglalt jogorvoslati lehetőséggel élhet, amennyiben a döntésben a Szociális Bizottság ügyrendjében foglalt eljárási jogsértés valószínűsíthető. A jogorvoslat soráni döntést a Vezetői Bizottság jogosult meghozni.
# 53. § / Szociális Bizottság / HATODIK RÉSZ
53. § (1) Jelen szabályzatot a fenntartó kuratóriumának ülésén fogadta el és 2022. július 5. napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a Kuratórium 2019. december 17-i ülésén 27/2019. számú határozatával elfogadott Foglalkoztatási szabályzat. (2) A jelen Szabályzat szerinti rendelkezések a hatályba lépését követően keletkezett jogviszonyokra alkalmazandóak, azzal, hogy: a) a hatályban lévő ún. keresetkiegészítési megállapodásokra a 27. § (4) bekezdésben foglaltak irányadók, b) a hatályos munkaszerződések esetében, amennyiben a munkaszerződés és a jelen Szabályzat rendelkezési között ellentmondás van, úgy a munkavállalóra nézve kedvezőbb rendelkezést kell alkalmazni. Vonatkozó háttérszabályozók: – az Egyetem Alapító Okirata (AO), – az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ), – az Egyetem Szervezeti és Működési Rendje (SZMR), – Kollektív szerződés (KSZ) – a 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) a nemzeti felsőoktatásról, – a 2012. évi I. törvény (Mt.) a munka törvénykönyvéről, – a 333/2017. (XI. 9.) Korm. rendelet a vendégoktatói ösztöndíjprogram szabályairól, valamint egyes külügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról, – a 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról, – a 2007. évi CLII. törvény (Vnytv.) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, – a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, – a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, – a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről, – a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről – 223/2010. (VII. 30.) Korm. rendelet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény végrehajtásáról
# 53. § / Foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok szabályai / pályázati forrás esetén 11
Budapesti Corvinus Egyetem 1 Foglalkoztatási követelményrendszer 1. rész: Foglalkoztatási szabályzat 1 ELSŐ RÉSZ 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 A szabályzat célja és hatálya 1 A foglalkoztatási jogviszony alanyai 2 A munkáltatói jogkör felosztása 2 A munkáltatói jogkör gyakorlása 2 Vezető állású munkavállalók és vezetői feladatokkal megbízottak 3 A rektori megbízás eltérő szabályai 4 Egyetemi tanárok és kutatóprofesszorok foglalkoztatásának eltérő szabályai 5 A foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos Egyetemen belüli jogorvoslatok 5 MÁSODIK RÉSZ 6 A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK, A FOLYAMATOS ALKALMAZÁSNAK, A JOGVISZONY MÓDOSÍTÁSÁNAK ÉS MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI 6 I. FEJEZET 6 A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI 6 II. FEJEZET 11 AZ OKTATÓI, KUTATÓI ÉS A TANÁRI MUNKAKÖRBE TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁS SZABÁLYAI 11
# 53. § / A kötelező óraterhelésre és az ellátandó oktatói / feladatokra vonatkozó rendelkezések 23
III. FEJEZET 12 A JOGVISZONY MÓDOSÍTÁSA 12 A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, IV. FEJEZET 14 A JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 14 feladatokra szóló megbízás megszűnése, HARMADIK RÉSZ 17 A JOGVISZONY TARTALMA 17 I. FEJEZET 17 A MUNKAVÁLLALÓAK JOGAINAK ÉS KÖTELESSÉGEINEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSBEN FOGLALTAKON TÚL 18 II. FEJEZET 21 AZ OKTATÓK, KUTATÓK ÉS A TANÁROK FELADATELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 21 III. FEJEZET 23 A MUNKAVÁLLALÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE 23 IV. FEJEZET 23 NEGYEDIK RÉSZ 23 A MUNKAVÁLLALÓK FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 23 A munkavállaló fegyelmi felelőssége 23 A munkavállaló kártérítési felelőssége 23 A vezető kártérítési felelőssége 24 A megőrzési felelősség 24 A leltárhiányért való felelősség 24 Együttes fegyelmi és kártérítési eljárás 25 ÖTÖDIK RÉSZ 25 A DIFFERENCIÁLT JÖVEDELEMELOSZTÁS ELVEI 25 Díjak, kitüntetések 25 Szociális Bizottság 25 HATODIK RÉSZ 25
# Általános rész / A Szabályzat célja
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.), a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) hatályos előírásainak megfelelően a Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Számviteli politikájában foglalt előírásoknak megfelelően az Egyetemnek el kell készítenie a számlarendjét (továbbiakban: Számlarend vagy Szabályzat).
# 1. § / A Szabályzat célja / A Szabályzat hatálya
1. § (1) A Számlarend célja, hogy meghatározza az Szt., valamint a kapcsolódó jogszabályi előírások, illetve az Egyetem Számviteli politikájában rögzített előírásoknak megfelelően az Egyetem által alkalmazott folyamatos könyvvezetés részletszabályait, amely alapján az éves beszámoló és a számviteli nyilvántartásokon alapuló egyéb adatszolgáltatások a valóságnak megfelelően elkészíthetőek. (2) Ennek érdekében jelen Számlarendben meghatározásra kerültek az alkalmazott számviteli rendszer részletszabályai, az alkalmazott számviteli rendszer működtetésének rendje, amely alapján az Egyetem összeállítja a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről a megbízható és valós képet bemutató éves beszámolót.
# 2. § / A Szabályzat hatálya / A Szabályzat elkészítéséért felelős személyek meghatározása
2. § (1) A Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, valamint munkavállalójára, függetlenül attól, hogy az alkalmazás munkaviszony, vagy egyéb jogviszony, illetve hallgatói jogviszony keretében történik.
# 3. § / A Szabályzat elkészítéséért felelős személyek meghatározása / A Szabályzattal szembeni követelmények
3. § (1) A Számlarend összeállításáért, elkészítéséért, a Számlarendben foglalt előírások betartásáért, valamint a rendelkezései szerint vezetett főkönyvi és analitikus nyilvántartások vezetéséért és tartalmáért az Egyetem pénzügyi vezetője a felelős.
# 4. § / A Szabályzat elkészítéséért felelős személyek meghatározása / A Szabályzattal szembeni követelmények
4. § (1) Az egységes számlakeret célja, hogy az Egyetem eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon az Egyetem számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa az Szt. szerinti, illetve az Szt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat. (2) Az Egyetem számlakerete tartalmazza a könyvviteli számlák számát és megnevezését. Az Egyetem aktuális számlakerete az SAP ügyviteli rendszerben megtalálható, lekérdezhető. (3) Az Egyetem a számlakeret alapján olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés az éves beszámoló elkészítését maradéktalanul biztosítja. A könyvviteli számlák további tagolásával, vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni arról, hogy az éves beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámassza. (4) Az Szt. 161. § szerint a számlarendnek a következőket kell tartalmaznia: a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését; b) a főkönyvi számla tartalmát, ha az a megnevezésből nem egyértelműen következik; c) a főkönyvi számlára történő könyvelés jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, más számlákkal való kapcsolatát; d) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát; a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. (5) A részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások adataiból készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. (6) A Számlarendnek az Szt.-ben foglalt előírások kiegészítéseként tartalmaznia kell mindazokat a – Számviteli politikában nem rendezett – szabályozásokat, amelyeket az Szt., vagy más jogszabály az Egyetem hatáskörébe utal. (7) A Számviteli politika és a Számlarend kapcsolatát jelzi, hogy a Számviteli politika megjelenik a Számlarendben, a Számlarend biztosítja a Számviteli politika gyakorlati megvalósulását.
# 5. § / A könyvvezetésre vonatkozó részletes szabályok / Általános előírások
5. § (1) Az Egyetem Számlarendjét az Szt.-ben, illetve a Rendeletben foglaltak alapján kell elkészíteni a Számviteli Politika részeként, de más jogszabályok vonatkozó előírásait is figyelembe kell venni, különös tekintettel: a) a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, b) a mindenkor hatályos adótörvények.
# 6. § / Általános előírások / 1-es számlaosztály: Befektetett eszközök
6. § (1) Az 1–4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1–3. számlaosztály az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály pedig a forrásszámlákat. E számlaosztályok számlái biztosítják a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat. (2) Az eredménykimutatás elkészítéséhez, az adózott eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8–9. számlaosztály számlái tartalmazzák. (3) A 6–7. számlaosztályt az Egyetem nem használja. (4) Az N. számlaosztály azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek az adott üzleti év adózott eredményét, a mérlegfordulónapi saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják. Az N. számlaosztályban a mérlegen kívüli tételeket is ki kell mutatni. (5) Az Egyetem az SAP integrált ügyviteli szoftvert alkalmazza a könyvvezetés során. (6) A könyvvezetés, a könyvvezetés helyességének ellenőrzése, az analitikus nyilvántartások vezetése a Számviteli politikában meghatározottak szerint történik. (7) A könyvvezetést az alábbiakban részletezett módon és tartalommal kell végezni.
# 7. § / 1-es számlaosztály: Befektetett eszközök / 11. Immateriális javak
7. § (1) Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. (2) Ebben a számlaosztályban kell kimutatni: a) az immateriális javakat; b) a tárgyi eszközöket; c) a befektetett pénzügyi eszközöket.
# 8. § / 1-es számlaosztály: Befektetett eszközök / 11. Immateriális javak
8. § (1) Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket (a vagyoni értékű jogokat az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, a szellemi terméket, az üzleti vagy cégértéket), továbbá az immateriális javakra adott előlegeket kell kimutatni. (2) Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is. (3) Az Egyetem az immateriális javak esetében nem él a piaci értékelés lehetőségével. (4) Növekedések: Tartozik Követel Gazdasági esemény 113–114 491 Immateriális javak nyitó tételei 113–114 454 Immateriális javak beszerzésének elszámolása számla alapján (6) 113. Vagyoni értékű jogok a) Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. (7) 114. Szellemi termékek a) Szellemi termékek közé sorolandók: i. az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név); ii. a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek); iii. a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak (különösen: know-how); függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem. (8) 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Tartozik Követel Gazdasági esemény e) 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Tartozik Követel Gazdasági esemény e) 168. Beruházások, felújítások terven felüli értékcsökkenése Tartozik Követel Gazdasági esemény i. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. – A befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: – a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, – a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, – a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát. ii. Amennyiben a befektetésnek a mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és
# 8. § / 1-es számlaosztály: Befektetett eszközök / 11. Immateriális javak
tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket. Tartozik Követel Gazdasági esemény d) a használatba vétel időpontjától áruként azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig (az állományból történő kivonásig) átmenetileg használatba vett. (4) Az Egyetem a készleteiről, illetve azok felhasználásáról év közben mennyiségben és értékben is analitikus nyilvántartást vezet. (5) A vásárolt készletek között kell kimutatni az anyagokat és az árukat. (6) Növekedések: Tartozik Követel Gazdasági esemény b) Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket. 3-as számlaosztály: Követelések, Pénzeszközök, Aktív időbeli elhatárolások (3) A 3. számlaosztály tartalmazza a készletek kivételével a forgóeszközök (a pénzeszközök, az értékpapírok, a vevőkkel, az adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, az állami költségvetéssel és az egyéb szervezetekkel szembeni követelések), továbbá az aktív időbeli elhatárolások számláit. (4) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek az Egyetem által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is.
# 14. § / 11. Immateriális javak / 31–37. Követelések
14. § (1) 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) a) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) között kell kimutatni minden olyan, az Egyetem által teljesített – a vevő által elismert – termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések és a tartósan adott pénzkölcsönök közé. 311. Belföldi vevőkövetelések 312. Külföldi vevőkövetelések 313. NEPTUN-ban kiírt vevőkövetelések 314. NEPTUN-ban kiírt export vevőkövetelések 319. Követelések értékvesztése és annak visszaírása b) Növekedések: Tartozik Követel Gazdasági esemény b) 3219. Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelés értékvesztése és annak visszaírása c) Növekedések: Tartozik Követel Gazdasági esemény d) Csökkenések Tartozik Követel Gazdasági esemény (7) Növekedések: Tartozik Követel Gazdasági esemény Tartozik Követel Gazdasági esemény (3) Csökkenések: Tartozik Követel Gazdasági esemény i. Tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba helyezni: Tartozik Követel Gazdasági esemény a) A vevőtől forintban kapott előleget a ténylegesen befolyt összegben, a devizában kapott előleget az Szt. 60. § szerint forintra átszámított összegben kell a mérlegben kimutatni. b) Növekedés: Tartozik Követel Gazdasági esemény (7) 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése a) A számla azon költségvetésnek fizetendő adók, hozzájárulások pénzügyi teljesítésének nyilvántartására szolgál, amelyeknek nincs kijelölve külön főkönyvi számla. A számla jogcímenként külön alszámlákra bontandó. b) A juttatások után fizetendő adókötelezettségek könyvelése az alapbizonylat (számla) könyvelésével azonos hónapban az utolsó nappal történik. Tartozik Követel Gazdasági esemény a) Az Egyetem a sikertelen utalás miatt visszaérkezett munkabéreket, járandóságokat tartja nyilván ezen a számlán amíg nem kerülnek ismételten utalásra, rendezésre. Tartozik Követel Gazdasági esemény b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra; c) mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a gazdálkodóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, kártérítést, bírósági költséget; d) a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát. (2) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett, egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások
# 14. § / 11. Immateriális javak / 31–37. Követelések
tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni. (3) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kötelezettséggel szemben az Szt.
# 47. § / 11. Immateriális javak / 31–37. Követelések
47. § (11) bekezdés alkalmazása esetén a kötelezettség visszafizetendő összege és bekerülési értéke közötti különbözetet, ha a visszafizetendő összeg a kisebb. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a kötelezettség kivezetésekor, a kivezetett könyv szerinti értékkel arányos összegben kell megszüntetni a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben. (4) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen – az Szt. 72. § (2)–(4a) bekezdés és a 73. § alapján – elszámolt nettó árbevételnek azt a részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összegét. (5) 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása Tartozik Követel Gazdasági esemény (9) Amennyiben az eszköz bekerülési értéke a használatba vételt követően megnő a használatbavételkori bekerülési értékhez képest, akkor a halasztott bevétel az Szt.
# 45. § / 31–37. Követelések / 51. Anyagköltség
45. § (2) bekezdés szerinti megszüntetésekor a bekerülési érték növekményét figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben e mellett az eszköz hasznos élettartama is növekszik, akkor a halasztott bevétel megszüntetésekor a hasznos élettartam növekedését is figyelmen kívül kell hagyni. (10) 483. Halasztott bevételek Tartozik Követel Gazdasági esemény c) egyéb szolgáltatások költségeit; d) bérköltséget; e) személyi jellegű egyéb kifizetéseket; f) bérjárulékokat; g) értékcsökkenési leírásokat; – aktivált saját teljesítmények értékét; – költségnem-átvezetési számlát.
# 26. § / 31–37. Követelések / 51. Anyagköltség
26. § (1) Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált szakmai és üzemeltetési anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízóés egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell. Tartozik Követel Gazdasági esemény
# 28. § / 31–37. Követelések / 51. Anyagköltség
28. § (1) Egyéb szolgáltatás: a pénzügyi, a befektetési, a biztosítási, a hatósági igazgatási, az egyéb szolgáltatás. Tartozik Követel Gazdasági esemény
# 33. § / 51. Anyagköltség / 81. Anyagjellegű ráfordítások
33. § (1) A 8. számlaosztályban kell kimutatni az 51–57. számlacsoportból a zárás során átvezetett költségeket. Az 51 anyagköltség számla egyenlegét a 811-es számlára, az 52 igénybe vett szolgáltatások költségei számla egyenlegét a 812 -es számlára, az 53 egyéb szolgáltatások költségei számla egyenlegét a 813 -as számlára, az 54 bérköltség számla egyenlegét a 821 -es számlára, az 55 személyi jellegű egyéb kifizetések számla egyenlegét a 822 -es számlára, az 56 bérjárulékok számla egyenlegét a 823 -as számlára és az 57 értékcsökkenési leírás számla egyenlegét a 831 -es értékcsökkenési leírás számlára kell átvezetni. Ezen kívül a 8. számlaosztályban kell kimutatni az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét, az egyéb ráfordításokat és a pénzügyi műveletek ráfordításait. (2) Ebben a számlaosztályban kell kimutatni: a) anyagjellegű ráfordítások; b) személyi jellegű ráfordítások; c) értékcsökkenési leírás; d) egyéb ráfordítások; e) pénzügyi műveletek ráfordításai.
# 34. § / 51. Anyagköltség / 81. Anyagjellegű ráfordítások
34. § (1) Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások – le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. (2) Anyagköltségként az 5. számlaosztályból év végén átvezetett, az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízóés egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell. (3) Az igénybe vett szolgáltatások között kell kimutatni év végén az 5. számlaosztályból átvezetett, az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a – le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni. (4) Az egyéb szolgáltatások között kell kimutatni év végén az 5. számlaosztályból átvezetett, az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a fizetett, fizetendő kamat kivételével) és a negatív hozamként felszámított összeget (negatív kamatot), biztosítási díjat. (5) Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben – általában – változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, majd az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével. (6) Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor. (7) Közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés
# 34. § / 81. Anyagjellegű ráfordítások / 82. Személyi jellegű ráfordítások
lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.
# 35. § / 82. Személyi jellegű ráfordítások / 83. Értékcsökkenési leírás
35. § (1) A személyi jellegű ráfordítások az év végén az 5. számlaosztályból átvezetett bérköltség, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. (2) A Bérköltségek között kell kimutatni év végén az 5. számlaosztályból átvezetett, minden olyan – az üzleti évhez kapcsolódó – kifizetést, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további egyéb jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg. (3) A Személyi jellegű ráfordítások között kell kimutatni év végén az 5. számlaosztályból átvezetett, a természetes személyek részére nem bérköltségként kifizetett, elszámolt összegeket. (4) A Bérjárulékok között kell kimutatni év végén az 5. számlaosztályból átvezetett, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeget, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől.
# 36. § / 83. Értékcsökkenési leírás / 86. Egyéb ráfordítások
36. § (1) Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni ugyancsak az év végi zárás keretében, az 5. számlaosztályból átvezetett, az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek tervezett (meghatározott), értékcsökkenés összegét, illetve a 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható összegét.
# 37. § / 83. Értékcsökkenési leírás / 86. Egyéb ráfordítások
37. § (1) Az egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység során merülnek fel, és nem minősülnek pénzügyi műveletek ráfordításainak. (2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: a) az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseményekkel kapcsolatos, a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló kifizetéseket, elszámolt, fizetendő összegeket; b) a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét; c) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére, visszafizetési kötelezettség nélkül belföldi vagy külföldi gazdálkodónak az üzleti évhez kapcsolódóan adott támogatás, juttatás összegét; d) az államháztartás egyes alrendszereivel (a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítás költségvetéseivel), az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaival (pénzügyi forrásaival) elszámolt, a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható adók, díjak, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetett, illetve fizetendő összegét; e) a veszteség jellegű kerekítési különbözetet; f) behajthatatlannak nem minősülő, a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelésnek nem minősülő elengedett követelés könyv szerinti értékét; g) a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, a c) pont alá nem tartozó támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét; h) az Szt. 77. § (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdés b) pontja alapján az előző üzleti év(ek)ben kapott, bevételként elszámolt támogatás, juttatás visszafizetendő összegét; i) a térítés nélkül átadott eszközök – a részesedések, az értékpapírok, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök és a vásárolt követelések kivételével nyilvántartás szerinti értékét, valamint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben; j) az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget; k) a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét; l) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja a bevételt, az értékesítéskor; m) a hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termelésű készlet könyv szerinti értékét; n) az értékvesztés összegét, ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök
# 37. § / 86. Egyéb ráfordítások / 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai
elszámolt terven felüli értékcsökkenésének összegét, a követelések, a készletek elszámolt értékvesztésének összegét; o) a kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét; p) az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott (fizetendő) engedmény általános forgalmi adóval csökkentett összegét is. (3) 8611. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök eladási ára és könyv szerinti értéke közötti negatív különbözet (4) 8612–8615. Állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek könyv szerinti értéke (5) 8631–8632. Káreseményekkel kapcsolatos kifizetések, bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok (6) 8633. Költségek ellentételezésére adott támogatás (7) 864. Ösztöndíjak (8) 865. Céltartalék képzése Tartozik Követel Gazdasági esemény
# 38. § / 86. Egyéb ráfordítások / 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai
38. § (1) A pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek, a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások árfolyamveszteségek, a fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a tartósan adott kölcsönök, a bankbetétek értékvesztése. (2) A részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni: a) a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetet; b) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb; c) az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés – a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű – bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a szerzett részesedés értéke a kevesebb (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál); d) az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) – a gazdasági társaság beolvadása esetén – a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke értékének (mint a jogutód gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének) a különbözetét, amennyiben a saját tőke értéke a kevesebb; e) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv
# 38. § / 86. Egyéb ráfordítások / 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai
szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke a kevesebb; f) a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között kimutatott részesedések nyilvántartás szerinti értékét. (3) A fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni: a) a hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott kölcsönök, hitelek fennálló tartozások, váltótartozások után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét az eszközök bekerülési értékében elszámolt, figyelembe vett kamat kivételével; b) a hátrasorolt kötelezettségek után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét. (4) A Részesedések, értékpapírok, bankbetétek, tartósan adott kölcsönök értékvesztéseként kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek, adott kölcsönök elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével. (5) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni: a) a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetet (árfolyamveszteséget); b) a diszkont értékpapír beváltásakor az Szt. 84. § (3) bekezdésének d), illetve az Szt. 84. § (5) bekezdésének c) pontja szerint kamatbevételként elszámolt összeggel csökkentett névérték és a vételár közötti – veszteségjellegű – különbözetet; c) a devizaés valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamveszteséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamveszteséget; d) a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, a befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor – az Szt. 60. § (3) bekezdése szerint – összevontan elszámolt árfolyamveszteséget; e) a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés, valamint a hiányzó, megsemmisült, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír könyv szerinti értékét, továbbá a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt összeg nem nyújt fedezetet; (6) A pénzügyi műveletek egyéb bevételeinek a tételei a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai tételeivel nem vonhatók össze, azokat bruttó módon kell kimutatni, kivéve a mérlegfordulónapi értékeléskor elszámolt árfolyamkülönbözetet, amelyet összevontan kell kimutatni. 873. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások
# 38. § / 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai / 9. Számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek
876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség 877. Egyéb árfolyamveszteségek, opciós díjak (7) 879. Egyéb pénzügyi ráfordítások
# 39. § / 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai / 9. Számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek
39. § (1) A 9. számlaosztályban kell kimutatni: a) értékesítés árbevételét, b) egyéb bevételeket, c) pénzügyi műveletek bevételeit. (2) Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét. (3) A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magába foglalja a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve – ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett – egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagy a pénzeszközben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt. (4) Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni: a) a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás időpontjában, b) az értékesített göngyöleg betétdíjas árának számla, nyugta szerinti – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét, c) a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott ellenértéket. (5) Az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja az értékesítésről kiállított számviteli bizonylatban – a konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – adott engedmény összegét. (6) Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni: a) a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik); b) a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől való eltérések vagy a teljesítést követően végrehajtott szerződésmódosítások miatt – utólag adott engedmény helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik); c) a – teljesítés időpontjában a vevő által szerződés szerinti teljesítésként elfogadott – vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során – utólag adott
# 39. § / 9. Számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek / 91–92. Belföldi értékesítés árbevétele
engedmény helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a szavatossági igény megismerésének időpontjára vonatkozik); d) az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt – az Szt. 72. § (3) bekezdése szerinti – termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik); e) a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru, valamint az értékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel időpontjára vonatkozik). (7) Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik).
# 40. § / 9. Számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek / 91–92. Belföldi értékesítés árbevétele
40. § (1) Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldi igénybe vevő részére teljesített szolgáltatás Szt. 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, termékvagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. A belföldi értékesítés árbevétele elszámolása szempontjából belföld Magyarország területe. (2) Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak, illetve a más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét. (3) Belföldi az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye belföldön van. (4) Növekedések: Tartozik Követel Gazdasági esemény 311,313 91–92 Értékesítés nettó árbevételének elszámolása a kiállított számla alapján 311,313 467 Fizetendő ÁFA (9) A számla szerinti devizát, az ellenértékként kapott valutát a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. (10) Növekedések: Tartozik Követel Gazdasági esemény 312,314 93 Az export értékesítés nettó árbevételének elszámolása a kiállított számla és a
# 40. § / 91–92. Belföldi értékesítés árbevétele / külföldi vevő által elismert forintban meghatározott összege alapján
312,314 467 Fizetendő ÁFA (11) Csökkenések: Tartozik Követel Gazdasági esemény k) a nyereség jellegű kerekítési különbözetet; l) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, az Szt. 77. § (2) bekezdés d) pontja alá nem tartozó, illetve nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét; m) a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét; n) az Szt. 45. § (3) bekezdése szerint halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben az Szt. 45. § (4) bekezdése szerint leírt összeget. (5) Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: a) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig; b) fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét; c) a térítés nélkül – visszaadási kötelezettség nélkül – átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét; d) a tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig. (6) Egyéb bevételként kell kimutatni az Szt. 77. § (4) bekezdés szerint halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből az Szt. 45. § (2) bekezdése szerint a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget. (7) Egyéb bevételként kell elkülönítetten kimutatni az értékvesztések visszaírt összegeit (ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének visszaírt összegét, továbbá a követelések, és a készletek visszaírt értékvesztésének összegét), valamint a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét. (8) Egyéb bevételt csökkentő tételként kell elszámolni az értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesítésének későbbi meghiúsulása miatt visszavett, a két időpont között használt eszköz visszavételkori értékét. (9) Növekedések: Tartozik Követel Gazdasági esemény 965. Céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése) Tartozik Követel Gazdasági esemény (5) 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
# 40. § / 91–92. Belföldi értékesítés árbevétele / külföldi vevő által elismert forintban meghatározott összege alapján
a) Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni: i. a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, továbbá ezen értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét; ii. a forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszközök után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, valamint a forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek hozamát; iii. a forgóeszközök között kimutatott diszkont értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget; iv. a pénzügyi intézménnyel kötött valódi penziós ügylet esetén az azonnali eladási ár és a határidős visszavásárlási ár (kötési ár) különbözetét. b) Az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentő tételeként kell kimutatni a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét. (6) 975–979. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei a) A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni: i. a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetet (árfolyamnyereséget); ii. a diszkont értékpapír beváltásakor az Szt. 84. § (3) bekezdés d), illetve az (5) bekezdés iii. pontja szerint kamatbevételként elszámolt összeggel csökkentett névérték és a vételár közötti – nyereségjellegű – különbözetet; iv. a devizaés valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamnyereséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget; v. a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor – az Szt. 60. § (3) bekezdése szerint – összevontan elszámolt árfolyamnyereséget; vi. a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét; vii. a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti – nyereségjellegű – különbözetet; viii. közös tevékenység, közös üzemeltetés esetén a közös költségeknek (ráfordításoknak) a közös tevékenységben, a közös üzemeltetésben részt vevőkre – a tárgyévvel kapcsolatosan – átterhelt összegét, illetve a közös tevékenységből, közös üzemeltetésből származó nyereség – tárgyévvel kapcsolatosan – átvett (járó) összegét; ix. az Szt. 84. § (2), (2a), (3) és (3a) bekezdésében meghatározott gazdasági események nyereségjellegű eredményeit, ha azok forgóeszközök között kimutatott
# 40. § / külföldi vevő által elismert forintban meghatározott összege alapján / N. Nyilvántartási számlák
részesedésekhez, értékpapírokhoz kapcsolódnak. b) Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az Szt. 77. § (4) bekezdés szerinti tételeket, amennyiben azok forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódnak. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor – azzal arányosan – kell elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként. c) A pénzügyi műveletek egyéb bevételeinek az Szt. 84. § (7) bekezdése szerinti tételei a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai (3) bekezdés szerinti tételeivel nem vonhatók össze, azokat bruttó módon kell kimutatni, kivéve a mérlegfordulónapi értékeléskor elszámolt árfolyamkülönbözetet, amelyet összevontan kell kimutatni. d) Forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok bevételei 976. Átváltási, értékeléskori árfolyamnyereség 977.Egyéb árfolyamnyereségek, opciós díjbevételek 979. Egyéb pénzügyi bevételek
# 44. § / N. Nyilvántartási számlák / Nyitó- és nyitás utáni, záró tételek
44. § (1) Ebben a számlacsoportban kell kimutatni a befektetett eszközök és készletek közül azokat az eszközöket, melyek értékkel nem szerepelhetnek a mérlegben. (2) Az N2. Idegen eszközök számlacsoporton belül kell nyilvántartani az olyan értékkel rendelkező befektetett eszköznek minősülő eszközöket, amelyek nem szerepeltethetők a mérlegben. Ide tartoznak a más tulajdonában lévő az Egyetem által használt, illetve tárolt eszközök. (3) A N5, N8, N9 nyilvántartási számlákon történik a költségek felosztása év végén.
# 45. § / Nyitó- és nyitás utáni, záró tételek / Záró rendelkezések
45. § (1) A nyitóés nyitás utáni tételek könyvelésére vonatkozó előírásokat az Egyetem Számviteli Politikája tartalmazza. (2) A könyvviteli zárlat szabályait az Egyetem Számviteli Politikája tartalmazza.
# 46. § / 57. Értékcsökkenési leírás 26 / 93.Exportértékesítés árbevétele 33
46. § (1) Jelen Szabályzatot a pénzügyi vezető rendelkezésben adja ki. A Szabályzat a közzétételt követő napon lép hatályba. (2) Jelen rendelkezés módosításait a 2026. december 31-i fordulónapra készített éves beszámoló készítésekor is alkalmazni kell. 1/2026. pénzügyi vezetői rendelkezés 1 számlarend 1 Preambulum 1 I. fejezet 1 Általános rész 1 II. fejezet 2 A könyvvezetésre vonatkozó részletes szabályok 2 3-as számlaosztály: Követelések, Pénzeszközök, 8. Számlaosztály: Elszámolt költségek és ráfordítások 26 81. Anyagjellegű ráfordítások 27 82. Személyi jellegű ráfordítások 28 83. Értékcsökkenési leírás 28 86. Egyéb ráfordítások 28 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 30 9. Számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek 31 91–92. Belföldi értékesítés árbevétele 32 96. Egyéb bevételek 34 97. Pénzügyi műveletek bevételei 36 N. Nyilvántartási számlák 38 Nyitóés nyitás utáni, záró tételek 38 Záró rendelkezések 38
14/2026. Vezetői Bizottsági rendelkezés a Budapesti Corvinus Egyetem kockázatkezelési szabályairól
# Közzététel: VB-142/2026. (IX. 1.) sz. határozat / Bevezető
A Budapesti Corvinus Egyetem Kockázatkezelési Szabályairól 1 (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései alapján, továbbá a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) értelmében, az Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: BCE vagy Egyetem), mint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése céljából belső kontrollrendszert működtet. Az Egyetemnél a rektor felelős a belső kontrollrendszer keretében – a szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő kontrollkörnyezet, integrált kockázatkezelési rendszer, kontrolltevékenységek, információs és kommunikációs rendszer, és nyomon követési rendszer (monitoring) kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért. (2) A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek biztosítják, hogy a) az Egyetem valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűséggel, szabályozottsággal, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeivel, b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az Egyetem működésével kapcsolatosan, és d) a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével.
# 1. § / I. Általános rendelkezések / A Rendelkezés célja
1. § (1) Jelen Rendelkezés célja, hogy meghatározza az Egyetem kockázatkezelési rendszerének alapelveit, működési kereteit, eljárásrendjét, valamint a kockázatkezelésben részt vevő szervezeti szereplők feladatait, felelősségi és beszámolási rendjét. A Rendelkezés továbbá rögzíti az integritást sértő események (incidensek) rendjét, beleértve ezek azonosításának, bejelentésének, kivizsgálásának, kezelésének és nyomon követésének folyamatát. (2) A Rendelkezés végrehajtásával az Egyetem hozzájárul a belső kontrollrendszer jogszabályoknak megfelelő működtetéséhez, valamint ahhoz, hogy a kiépített kontrollok hatékonyan támogassák a kockázatok kezelését, az intézményi célok elérését és a szervezet integritásának erősítését. (3) Tekintettel arra, hogy az Egyetem a hatályos jogszabályok alapján köteles integrált kockázatkezelési rendszert működtetni, a jelen Rendelkezés meghatározza az intézményi kockázatkezelési folyamatok rendjét, a feladatok koordinációjával és összehangolásával kapcsolatos teendőket, valamint a folyamatokban részt vevő szervezeti egységek és személyek szerepét. (4) Az Egyetem kockázatkezelési rendszere a belső kontrollrendszer szerves részét képezi, amely a Kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kerül kialakításra és működtetésre. (5) Az Egyetem kockázatkezelési tevékenysége keretében rendszeresen azonosítja a tevékenységében és gazdálkodásában rejlő kockázatokat, értékeli azok jelentőségét, meghatározza a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket, valamint biztosítja azok végrehajtásának folyamatos nyomon követését. (6) A kockázatkezelési rendszer célja különösen, hogy támogassa az egyetem stratégiai és operatív céljainak megvalósítását, biztosítsa az intézmény működésének jogszerűségét és szabályszerűségét, elősegítse a gazdálkodás gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét, csökkentse a működési, pénzügyi, jogi és reputációs kockázatokat, valamint támogassa a vezetői döntéshozatalt. (7) A kockázatkezelési rendszer alkalmazásával az Egyetem törekszik arra, hogy a működés során felmerülő bizonytalanságokat és kockázatokat időben felismerje, értékelje és a szükséges intézkedések meghozatalával hatékonyan kezelje.
# 2. § / A Rendelkezés hatálya / Fogalmak
2. § (1) A jelen Rendelkezés hatálya kiterjed az Egyetem teljes szervezetére, így különösen: a) az Egyetem vezetőire, b) az Egyetem SZMR-ében nevesített valamennyi szervezeti egységére, c) az Egyetem munkavállalóira, d) az Egyetem minden hallgatójára, e) az Egyetemmel szerződéses viszonyban álló jogi és nem jogi személyekre. (2) A Rendelkezés tárgyi hatálya kiterjed valamennyi tevékenység keretében ellátott kockázatkezelési feladatra.
# 3. § / A Rendelkezés hatálya / Fogalmak
3. § (1) Bejelentő: Az a személy, aki az incidenst észleli és azt bejelenti a kijelölt csatornán keresztül. (2) Gyökérok-elemzés (Root-cause analysis): A szervezeti integritást sértő esemény (incidens) mögöttes, rendszerszintű okainak azonosítására irányuló strukturált elemzési folyamat. (3) Helyesbítő intézkedés (Remediation): Az incidens következményeinek megszüntetésére, valamint a jövőbeni előfordulás megelőzésére irányuló intézkedés. (4) Kockázat: alatt pontosan előre nem látható, de azért nem elhanyagolható eséllyel, véletlenszerűen esetleg bekövetkező – tehát csak még be nem következett – eseményt értünk. Fontos további ismérve a kockázatnak, hogy mindig kapcsolatban van a szervezet célkitűzéseivel, hiszen azok elérésének lehetőségét csökkenti, illetve meggátolja. (5) A kockázatok különösen az alábbi területeken jelentkezhetnek: a) stratégiai kockázatok b) működési kockázatok c) pénzügyi kockázatok d) szabályozási kockázatok e) reputációs kockázatok (6) Kockázatkezelés: olyan rendszeres és strukturált folyamat, amelynek során az Egyetem azonosítja, értékeli, kezeli és nyomon követi a működését befolyásoló kockázatokat. A kockázatkezelés célja a kockázatok elfogadható szintre csökkentése, valamint az intézményi célok elérésének támogatása. (7) Kockázati szint: az adott kockázat jelentőségét kifejező mutató, amely a kockázat bekövetkezési valószínűségének és az esetleges hatásának együttes értékelésén alapul. A kockázati szint alapján meghatározható a kockázat prioritása és a szükséges kockázatkezelési intézkedések mértéke. (8) Kockázati étvágy (Risk Appetite): az a kockázati szint, amelyet az Egyetem vezetése a szervezeti célok elérése érdekében elfogadhatónak tart. A kockázati étvágy meghatározza azt a keretet, amelyen belül az intézmény működése során kockázatot vállalhat. (9) Kontroll: minden olyan intézkedés, eljárás vagy mechanizmus, amelynek célja a kockázatok megelőzése, csökkentése vagy kezelése, valamint annak biztosítása, hogy az Egyetem működése jogszerűen, szabályszerűen és hatékonyan történjen. (10) Integrált kockázatkezelési rendszer: olyan folyamatalapú kockázatkezelési rendszer, amely a szervezet minden tevékenységére kiterjed, egységes módszertan és eljárások alkalmazásával, a szervezet célkitűzéseinek és értékeinek figyelembevételével biztosítja a szervezet kockázatainak teljes körű azonosítását, azok meghatározott kritériumok szerinti értékelését, valamint a kockázatok kezelésére vonatkozó intézkedési terv elkészítését és az abban foglaltak nyomon követését. (11) Integritási kockázat: az Egyetem célkitűzéseit, értékeit, elveit sértő vagy veszélyeztető visszaélés, szabálytalanság, vagy egyéb esemény lehetősége. (12) Integritást sértő esemény kezelése (Incidens): az incidensek teljes életciklusát lefedő folyamat, amely magában foglalja az események azonosítását, bejelentését,
# 3. § / Fogalmak / Alapelvek
kivizsgálását, kezelését, valamint az utókövetést, biztosítva a szükséges intézkedések meghozatalát, a jogszerű és etikus működés helyreállítását, valamint a hasonló események jövőbeni megelőzését. (13) Szabálytalanság: valamely létező szabálytól való eltérés. A szabálytalanságok fogalomköre igen széles, korrigálható mulasztások, vagy hiányosságok, illetve fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. (14) Incidens: Minden olyan esemény vagy körülmény, amely eltér a szervezetre vonatkozó jogszabályoktól, belső szabályzatoktól, valamint a szervezeti célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működéstől, és amely az Egyetem működését, erőforrásait, jogszabályi megfelelését vagy jó hírnevét negatívan érinti vagy veszélyezteti.
# 4. § / Alapelvek / A kockázatkezelés szervezeti felelősei
4. § (1) Megelőzés elve: A kockázatkezelési rendszer elsődleges célja a kockázatok korai felismerése és a kedvezőtlen események megelőzése. Ennek érdekében az Egyetem törekszik a potenciális kockázatok időben történő azonosítására és a megfelelő megelőző intézkedések meghatározására. (2) Átláthatóság és dokumentáltság elve: A kockázatkezelési folyamat minden lépése – különösen a kockázatok azonosítása, értékelése és kezelése – dokumentált módon történik. A dokumentáltság biztosítja az átláthatóságot, az ellenőrizhetőséget és az elszámoltathatóságot. (3) Arányosság elve: A kockázatkezelési intézkedések mértékének arányban kell állnia az adott kockázat jelentőségével és várható hatásával. A kockázatok kezelése során törekedni kell arra, hogy a kontrollok kialakítása ne jelentsen indokolatlan adminisztratív vagy működési terhet. (4) Folyamatos nyomon követés és fejlesztés elve: A kockázatkezelési rendszer működését rendszeresen felül kell vizsgálni, és szükség esetén fejleszteni kell annak érdekében, hogy az alkalmazkodjon az intézmény működésében, környezetében vagy a jogszabályi keretekben bekövetkező változásokhoz.
# 5. § / Alapelvek / A kockázatkezelés szervezeti felelősei
5. § (1) Operatív főigazgató: Az operatív főigazgató felelős az Egyetem belső kontrollrendszerének, valamint az integrált kockázatkezelési rendszer kialakításáért és működtetéséért. Ennek keretében biztosítja a kockázatkezelési rendszer működéséhez szükséges szervezeti és működési feltételeket. (2) Szervezeti egységek vezetői: Szervezeti egységek vezetői alatt az Egyetem mindenkor hatályos Szervezeti és Működési Rendjében meghatározott vezetőket kell érteni. A szervezeti egységek vezetői felelősek az általuk irányított területek működéséhez kapcsolódó kockázatok feltárásának támogatásáért, az újonnan felmerülő kockázatok azonosításáért és bejelentéséért, valamint a kockázatok kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásáért a Risk & Compliance Officer szakmai iránymutatása mellett. (3) Belső ellenőrzési, kockázatkezelési és compliance tisztviselő (továbbiakban Risk Officer): Az Operatív főigazgató jelöli ki a Risk Officert, aki az Egyetem Szervezeti és Működési Rendjében meghatározott compliance és az integrált kockázatkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős. A Risk Officer felelős az Egyetem integrált kockázatkezelési rendszerének operatív működtetéséért és szakmai koordinációjáért. Feladata különösen az intézményi kockázatok azonosításának és értékelésének szervezése, a kockázatok feltárása, azonosítása, értékelése és besorolása, a kockázati nyilvántartás vezetése, valamint az egyetemi szintű kockázati térkép elkészítése és rendszeres felülvizsgálata. A Risk Officer kialakítja és működteti a kockázatkezelési módszertant, támogatja a szervezeti egységeket a kockázatok felmérésében és kezelésében, továbbá biztosítja a kockázatkezelési tevékenységek dokumentálását és a folyamatok összehangolását az Egyetem szervezeti egységei között. A Risk Officer továbbá felelős az incidenskezelési folyamat koordinációjáért, ennek keretében biztosítja az incidensek bejelentésének, kivizsgálásának, nyilvántartásának és az ahhoz kapcsolódó helyesbítő intézkedések végrehajtásának egységes és szabályozott működését az Egyetem egészében. A Risk Officer közvetlenül az operatív főigazgatónak tartozik beszámolási kötelezettséggel. Szükség esetén közvetlenül jelentést tesz a rektornak, valamint a fenntartónak is.
# 6. § / II. A kockázatkezelés folyamata / Kockázatok azonosítása
6. § (1) A kockázatok azonosítása a kockázatkezelési folyamat kiinduló lépése, amelynek célja azon események, tényezők és körülmények feltárása, amelyek az Egyetem stratégiai vagy operatív céljainak megvalósítását kedvezőtlenül befolyásolhatják. (2) A kockázatfelmérés során meghatározásra kerül a kockázati univerzum (kockázati nyilvántartás), amely az Egyetem működésével összefüggő valamennyi releváns kockázat összességét foglalja magában. A feltárt kockázatok ezt követően rendszerezésre kerülnek annak érdekében, hogy bekövetkezési valószínűségük és várható hatásuk alapján összehasonlíthatók és rangsorolhatók legyenek. A kockázati univerzumot a Risk Officer készíti elő, az operatív főigazgató validálja, és az EXCO hagyja jóvá. (3) A kockázatok azonosítása az Egyetem teljes tevékenységi körére kiterjed. A kockázatok feltárása során figyelembe kell venni a szervezeti célokat, a működési folyamatokat, a szabályozási környezet változásait, a korábbi ellenőrzések és auditok megállapításait, továbbá a működés során tapasztalt problémákat és incidenseket. (4) A kockázatok azonosítása során a szervezeti egységek vezetői és munkatársai szakmai tapasztalataikkal közreműködnek a saját szakterületükhöz kapcsolódó kockázatok Risk Officer általi feltárásában. A szervezeti egységek biztosítják a szükséges információkat és szakmai hátteret a kockázatok meghatározásához. (5) A kockázatok megfogalmazásakor törekedni kell arra, hogy azok egyértelműen tartalmazzák a kockázati esemény kiváltó okát, a várható hatását, valamint azt, hogy az adott esemény mely szervezeti cél elérését érintheti. (6) Az azonosított kockázatok összegyűjtését, rendszerezését és nyilvántartásba vételét a Risk Officer végzi, aki gondoskodik arról, hogy azok az intézményi kockázati nyilvántartásban rögzítésre kerüljenek, valamint arról is, hogy a szervezet által alkalmazott, a kockázatok mérséklését (mitigálását) szolgáló kontrollok az adott kockázatokhoz hozzárendelésre és dokumentálásra kerüljenek. (7) A kockázati nyilvántartás felülvizsgálata évente valamint szükség szerint – különösen jelentős szervezeti vagy működési változások esetén – megismétlésre kerül a Risk Officer által.
# 7. § / Kockázatok besorolásának módszertana / Kockázatok besorolása
7. § (1) Az Egyetemen a kockázatok értékelése és priorizálása érdekében két dimenzió mentén a Risk Officer végzi el a kockázatok besorolását: a) bekövetkezési valószínűség, valamint b) hatás (következmény) mértéke. (2) A két tényező együttes értékelése alapján a kockázatok egy kockázati mátrix segítségével kerülnek besorolásra. (3) A kockázati mátrix jelen Rendelkezés 1. számú mellékletét képezi.
# 8. § / Kockázatok besorolásának módszertana / Kockázatok besorolása
8. § (1) A Risk Officer a kockázatokat – azok jellegének és eredetének megfelelően – az alábbi fő kockázati kategóriákba sorolja. A kockázatok típus szerinti besorolásának célja, hogy elősegítse a felelősségi körök meghatározását, a megfelelő kontrollmechanizmusok kialakítását, valamint a célzott kockázatkezelési intézkedések meghozatalát. a) Gazdasági kockázatok: Gazdasági kockázatnak minősül minden olyan belső vagy külső eredetű esemény, körülmény vagy döntés, amely az Egyetem pénzügyi stabilitását, gazdálkodásának egyensúlyát, eredményességét, likviditását vagy költségszerkezetét kedvezőtlenül befolyásolhatja. b) Működési kockázatok: Működési kockázatnak tekintendők azok a kockázatok, amelyek az Egyetem napi működéséből, az emberi erőforrásokhoz, a nem megfelelő vagy meghiúsult munkafolyamatokhoz, az infrastrukturális erőforrások valamint rendszerek hibájához vagy kieséséhez vezethetnek, illetve külső eseményekhez kapcsolódó káreseményből erednek. c) Szabályozási kockázatok: Szabályozási kockázat minden olyan kockázat, amely jogszabályok, hatósági előírások vagy belső szabályzatok be nem tartásából, illetve azok változásából eredhet. d) Reputációs kockázatok: Reputációs kockázatnak minősül minden olyan esemény, amely az Egyetem jó hírnevét, társadalmi megítélését, szakmai hitelességét vagy az oktatási, kutatási és közszolgálati tevékenységébe vetett bizalmat negatívan befolyásolhatja. e) Stratégiai kockázatok: Stratégiai kockázatnak azok a kockázatok tekintendők, amelyek az Egyetem hosszú távú céljainak, stratégiájának vagy versenyképességének fenntarthatóságát veszélyeztetik.
# 9. § / Kockázatok nyilvántartása / Kontrollnyilvántartás
9. § (1) Az Egyetem kockázatait központi kockázati nyilvántartásban kell rögzíteni. (2) A szervezeti egységek kötelesek a működésüket érintő újonnan felmerülő kockázatokat azonosítani, és azokat a Risk Officer részére bejelenteni. (3) A kockázati nyilvántartás az alábbiakat tartalmazza: a) Kockázat azonosító b) Kockázati kategória c) Alkategória d) Kockázat megnevezése e) Szervezeti egység vezetője f) Kockázat leírása g) Bekövetkezés valószínűsége h) Hatás i) Eredendő kockázati szint j) Kockázatcsökkentő intézkedések és kontrollok k) Fennmaradó valószínűség l) Fennmaradó hatás m) Fennmaradó kockázati szint (4) Kockázattípusok: a) Eredendő kockázat: a szervezeti célok megvalósítása során fennálló, a kontrollok alkalmazását megelőző kockázat. b) Fennmaradó kockázat: a kockázatkezelési intézkedések végrehajtását követően fennmaradó kockázati szint.
# 10. § / Kontrollnyilvántartás / Elfogadott kockázati szint
10. § (1) A kontrollnyilvántartás célja az Egyetemen alkalmazott kontrollok egységes nyilvántartása, átláthatóságának biztosítása, valamint a kockázatok kezelését támogató kontrollkörnyezet fejlesztése. (2) A kontrollok kialakítása és nyilvántartása: a) A kontrollok az Egyetem kockázatkezelési rendszerének részeként kerülnek meghatározásra. b) A kontrollok egységes nyilvántartását a Risk Officer vezeti, biztosítva azok strukturált rögzítését, rendszeres felülvizsgálatát és aktualizálását. (3) A kontrollok alkalmazása: a) A szervezeti egységek vezetői felelősek a kontrollok saját működésükbe történő beépítéséért, valamint annak meghatározásáért, hogy azokat milyen módon, mely folyamatokban és milyen eszközökkel alkalmazzák. b) A kontrollok kialakításáért, rendelkezésre állásáért és folyamatos működtetéséért az adott szervezeti egység vezetője tartozik felelősséggel. A szervezeti egységek biztosítják továbbá, hogy a kontrollok a napi működés során ténylegesen érvényesüljenek, megfelelően működjenek, és hatékonyan támogassák a kockázatok kezelését, valamint a szervezeti célok elérését.
# 11. § / III. Incidensek / Incidensek bejelentése és értesítési rend
11. § (1) Az Egyetem kockázati étvágya meghatározza azt a kockázati szintet, amelyet a szervezet a céljai elérése érdekében elfogadhatónak tart, és amely iránymutatásul szolgál a kockázatkezelési döntések és intézkedések meghatározásához. A kockázati étvágyat a Vezetői Bizottság hagyja jóvá. A kockázati étvágy évente, valamint szükség esetén soron kívül felülvizsgálatra kerül. A kockázati étvágy jelen Rendelkezés 2. számú mellékletét képezi.
# 12. § / Incidensek bejelentése és értesítési rend / Incidensek kezelésének folyamata
12. § (1) Minden érintett köteles haladéktalanul bejelenteni az általa észlelt incidenst a kijelölt bejelentőlap kitöltésével a Risk Officer részére. Az incidens bejelentőlap az Egyetem belső intranet felületén érhető el. (2) Az incidens jellegétől függően az incidenst felfedő érintett az alábbi személyek felé teszi meg a bejelentést: a) Szervezeti egység vezetője – minden esetben b) Risk Officer – minden esetben c) Adatvédelmi tisztviselő (DPO) – személyes adatot érintő incidens esetén d) IT vezető / információbiztonsági felelős – IT vagy kiberbiztonsági incidens esetén e) Pénzügyi vezető – pénzügyi érintettség esetén f) Jogi vezető
# 13. § / Incidensek bejelentése és értesítési rend / Incidensek kezelésének folyamata
13. § (1) Kapcsolatfelvétel és információgyűjtés: A Risk Officer a bejelentést követően haladéktalanul kapcsolatba lép a Bejelentővel és szükség esetén további információkat, dokumentumokat kér be az incidens pontos körülményeinek tisztázása érdekében. Ennek keretében pontosítja az esemény időpontját, helyét, érintettjeit, lehetséges hatásait, valamint az esetleges azonnali intézkedéseket, biztosítva a rendelkezésre álló információk teljességét és megbízhatóságát a további kivizsgálás megalapozásához. (2) Érintett szakterületek bevonása: A Risk Officer az incidens jellegének megfelelően haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az érintett szervezeti egységekkel, és koordinálja azok együttműködését a kivizsgálás során. Ennek keretében meghatározza a szükséges információszolgáltatás körét, határidőket állapít meg, biztosítja az érintett területek közötti információáramlást, valamint felügyeli, hogy a kivizsgáláshoz szükséges adatok és dokumentumok teljes körűen és időben rendelkezésre álljanak. (3) Incidens kivizsgálása: A Risk Officer felelős az incidens részletes feltárásáért és a tényállás teljes körű tisztázásáért, amelynek keretében elemzi az esemény lefolyását, azonosítja az érintett folyamatokat, rendszereket és szereplőket, valamint értékeli az incidens okait és következményeit. Biztosítja, hogy a kivizsgálás objektív, dokumentált és bizonyítékokon alapuló módon történjen, megalapozva ezzel a további intézkedések meghatározását. (4) Gyökérok-elemzés: A Risk Officer feltárja az incidens kiváltó okait és hiányosságokat, amelynek keretében strukturált gyökérok-elemzést végez. Ennek során vizsgálja a folyamatok, kontrollok és szervezeti működés hiányosságait, értékeli azok hozzájárulását az incidens bekövetkezéséhez, valamint azonosítja azokat a tényezőket, amelyek a jövőbeni hasonló események kockázatát növelhetik.
# 14. § / Helyesbítő intézkedések (Remediation) / Incidensek nyilvántartása
14. § (1) Intézkedések meghatározása: A Risk Officer az incidens kivizsgálását követően – a tárgyi ügyben hatáskörrel rendelkező vezetővel lefolytatott egyeztetést – követően meghatározza a szükséges helyesbítő intézkedéseket. Ennek keretében felhívja az érintett szervezeti egységek figyelmét a szükséges intézkedésekre, valamint kijelöli a végrehajtandó helyesbítő intézkedéseket. (2) Akcióterv: Az incidens kezelésére intézkedési terv (akcióterv) készül, amely tartalmazza a végrehajtandó feladatokat, a felelősöket és a teljesítési határidőket. A Risk Officer nyomon követi az akcióterv végrehajtását, és szükség esetén intézkedik a késedelmek vagy hiányosságok kezeléséről. (3) Kontrollok beépítése: A Risk Officer ellenőrzi, hogy a meghatározott kontrollok beépítésre kerültek-e az érintett folyamatokba. Biztosítja, hogy a bevezetett intézkedések és kontrollok alkalmasak legyenek a hasonló incidensek jövőbeni megelőzésére. (4) Kommunikáció és értesítés: A szervezeti egység vezetője az incidenskezelési folyamat lezárását követően tájékoztatja a Bejelentőt az incidens kezelésének eredményéről, a megtett intézkedésekről és – amennyiben releváns – a további lépésekről. A Risk Officer az incidens jellegétől és súlyosságától függően tájékoztatja a Rektort, valamint szükség esetén a Vezetői Bizottságot a kivizsgálás eredményéről, a feltárt kockázatokról és a meghozott intézkedésekről.
# 15. § / Incidensek nyilvántartása / Záró rendelkezések
15. § (1) Minden incidens rögzítésre kerül egy központi incidensnyilvántartásban. (2) A nyilvántartás alapját az incidens bejelentőlap, valamint a kivizsgálás során keletkezett valamennyi releváns dokumentum képezi. (3) A nyilvántartás tartalmazza különösen az incidens azonosításához, kivizsgálásához és kezeléséhez szükséges adatokat, ideértve az incidens leírását, időpontját, érintett szervezeti egységeket, a megtett intézkedéseket és azok státuszát. (4) A nyilvántartás vezetése során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és naprakészségét, határidő nélküli elektronikus kereshetőségét, valamint az incidensek visszakövethetőségét és auditálhatóságát. (5) A nyilvántartás kezeléséért és folyamatos aktualizálásáért a Risk Officer felelős.
# 16. § / Elhanyagolható / (1)
16. § (1) A Risk Officer évente jelentést készít a Vezetői Bizottság és a fenntartó részére, valamint rendszeres beszámol az operatív főigazgató felé, szükség esetén a Rektor részére is jelentést tesz. (2) A Risk Officer évente tájékoztatást nyújt a belső ellenőrzés részére az Egyetem kockázatainak alakulásáról, különös tekintettel a jelentős kockázatokra és a megtett intézkedésekre. (3) Amennyiben jogszabályi módosulás folytán a jogszabály és a jelen Rendelkezés rendelkezése egymásnak ellentmond, a hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadók. A Risk Officer évente, illetve jogszabályi változás esetén haladéktalanul köteles felülvizsgálni a jelen Rendelkezés rendelkezéseit, valamint a szervezetet érintő kockázatokat és szükség esetén gondoskodik azok aktualizálásáról a jogszabályi, szervezeti és működési változások figyelembevételével. (4) Jelen Rendelkezést a Vezetői Bizottság VB–142/2026. (IX. 1.) sz. határozatával hagyta jóvá. (5) Jelen Rendelkezés 2026. szeptember 9. napján lép hatályba és egyidejűleg a Szenátus 2016. december 19-i ülésén az SZ–63/2016/2017 (2016. XII. 19.) számú határozattal elfogadott Integrált Kockázatkezelési Szabályzat hatályát veszíti. Mellékletek: 1. számú melléklet: Kockázati Mátrix 2. számú melléklet: Kockázati étvágy 1. sz. melléklet Előfordulás/Hatás Biztosra Mérsékelt (5) Magas (10) Magas (15) Kritikus (20) Kritikus (25) vehető (5) Valószínű (4) Alacsony (4) Mérsékelt (8) Magas (12) Magas (16) Kritikus (20) Mérsékelt (3) Alacsony (3) Mérsékelt (6) Mérsékelt (9) Magas (12) Magas (15) Valószínűtlen Alacsony (2) Alacsony (4) Mérsékelt (6) Mérsékelt (8) Magas (10) (2) Ritka (1) Alacsony (1) Alacsony (2) Alacsony (3) Alacsony (4) Mérsékelt (5) 2. sz. melléklet
# 16. § / fennmaradó kockázatok. / TARTALOMJEGYZÉK
Kockázati Általános Fennmaradó kockázati Kockázati étvágy meghatározása kategória kockázati szintek toleranciája Gazdasági Elfogadható: Az Egyetem kész mérsékelt szintű Alacsony–mérsékelt Szabályozási fennmaradó kockázatok. étvágya a jogszabályok, szabályozói korlátozottak és aktívan alacsony szinten kell tartani; Működési Elfogadható: Az Egyetem elfogadja a komplex Alacsony–mérsékelt Reputációs Alacsony–mérsékelt fennmaradó kockázatok, jelentősen károsíthatják akadémiai, Stratégiai Mérsékelt Elfogadható: Az Egyetem a stratégiai fejlesztés, 14/2026. vezetői bizottsági rendelkezés 1 A Budapesti Corvinus Egyetem Kockázatkezelési Szabályairól 1 Bevezető 1 I. Általános rendelkezések 1 A Rendelkezés célja 1 A Rendelkezés hatálya 2 Fogalmak 2 Alapelvek 3 A kockázatkezelés szervezeti felelősei 4 II. A kockázatkezelés folyamata 4 Kockázatok azonosítása 4 Kockázatok besorolásának módszertana 5 Kockázatok besorolása 5 Kockázatok nyilvántartása 6 Kontrollnyilvántartás 6 Elfogadott kockázati szint 6 III. Incidensek 7 Incidensek bejelentése és értesítési rend 7 Incidensek kezelésének folyamata 7 Helyesbítő intézkedések (Remediation) 7 Incidensek nyilvántartása 8
# 16. § / TARTALOMJEGYZÉK / Záró rendelkezések 8
1. sz. melléklet 8 Kockázati Mátrix 9 2. sz. melléklet 9 Kockázati étvágy 9
16/2024. Elnöki Testületi rendelkezés a közbeszerzés szabályairól
# I. ÁLTALÁNOS RÉSZ / A Rendelkezés célja, alapelvek
Eredeti, aláírt pdf A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem vagy Ajánlatkérő) Elnöki Testülete a közpénzek hatékony felhasználása, valamint átláthatóságának és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a közbeszerzések során a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése és fenntartása érdekében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 27. § (1) bekezdése, valamint az Egyetem a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) I. kötet Szervezeti és működési rend 11. § (3) bekezdés g) pontja alapján a jelen, a közbeszerzés szabályairól szóló elnöki testületi rendelkezést (a továbbiakban: Rendelkezés) fogadja el.
# 1. § / A Rendelkezés célja, alapelvek / Kapcsolódó szabályozó dokumentumok
1. § (1) Jelen Rendelkezés célja, hogy az Egyetem meghatározza a közbeszerzési eljárások (előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének) intézményi szabályait és felelősségi rendjét, az eljáró, a döntésekért felelős az Egyetem nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjét, összhangban a Kbt. vonatkozó szabályaival. (2) A közbeszerzési eljárás alapelvei közé tartozik a nyilvánosság, a tisztességes és átlátható verseny, az esélyegyenlőség, az arányosság, az egyenlő bánásmód, valamint a nemzeti elbánás biztosítása. Az Egyetem és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni, a joggal való visszaélés tilos. Az Egyetemnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia. (3) A Rendelkezést a Kbt.-vel összhangban, a Kbt. alapelveire is figyelemmel kell értelmezni. Amennyiben a Rendelkezés és a Kbt. eltér egymástól, úgy a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
# 2. § / A Rendelkezés célja, alapelvek / Kapcsolódó szabályozó dokumentumok
2. § (1) Kapcsolódó jogszabályok és szabályozó dokumentumok: a) 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről (továbbiakban: Kbt.) b) 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól c) 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről d) 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről e) 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet a tervpályázati eljárásokról f) 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról g) 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól h) 44/2015. (XI.2.) MvM rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről i) 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről j) a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (továbbiakban: Nftv.) k) a 2007. évi CLII. törvény a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről (továbbiakban: Vnytv.), Önkéntes csatlakozás esetén: l) 168/2004. (V.25.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladatés hatásköréről m) 247/2014. (X.1.) Korm. rendelet a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről n) 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről
# 3. § / A Rendelkezés hatálya / Fogalmak
3. § (1) A Rendelkezés alanyi hatálya: A Rendelkezés alanyi hatálya kiterjed az Egyetem mint Ajánlatkérő nevében eljáró és a közbeszerzési eljárásaiba bevont személyekre, az Egyetemmel munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, szervezetekre és mindazokra, akik a közbeszerzési eljárás előkészítésében, lebonyolításában részt vesznek. (2) A Rendelkezés tárgyi hatálya: Kiterjed minden nemzeti, illetve európai uniós forrásból megvalósuló, a Kbt. alapján közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével terhelt visszterhes árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre, szolgáltatási koncesszióra, továbbá építési beruházásra és építési koncesszióra, valamint tervpályázatra, amelynek becsült értéke a közbeszerzés vagy tervpályázat megkezdésekor – figyelembe véve az egybeszámítási kötelezettséget – eléri vagy meghaladja az adott évre megállapított közbeszerzési értékhatárt. (3) A Rendelkezésben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a jogszabályi rendelkezések és e Rendelkezés rendelkezései között eltérés van, a jogszabályi rendelkezést kell alkalmazni.
# 4. § / A Rendelkezés hatálya / Fogalmak
4. § (1) Jelen Rendelkezés alkalmazása során: a) Ajánlatkérő: Budapesti Corvinus Egyetem. b) Közbeszerzés: az ajánlatkérő azon beszerzései, amelyeknek a Kbt. szabályai szerint számított becsült értéke a beszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat és amelyek lefolytatására a Kbt. szabályai az irányadók. c) Felelős Szervezeti egység: beszerzés tárgyát felhasználó, annak beszerzését kezdeményező szervezeti egység. d) Közbeszerzési eljárást kezdeményező dokumentum: a közbeszerzési eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetője (kötelezettségvállaló), által meghatározott beszerzési igényt (tartalmazva annak tárgyát, mennyiségét, teljesítési idejét, műszaki leírását, vagy specifikációját) magában foglaló dokumentum, melyet megküld a közbeszerzési eljárást lefolytató szervezeti egység részére. e) Döntéshozó: a Kancellár, vagy az általa meghatalmazott személy, aki jelen Rendelkezésben meghatározott, a hatáskörébe tartozódokumentumokat aláírja és a közbeszerzési eljárásban a döntéseket hozza. f) Bíráló bizottság: a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel rendelkező legalább háromtagú testület, amelynek feladata az ajánlatok elbírálása, értékelése és a döntési javaslat megfogalmazása. g) Külső megbízott lebonyolító: közbeszerzési eljárások lebonyolításával állandó vagy eseti megbízás keretében megbízott személy vagy szervezet, amely közbeszerzési szakértője által biztosítja a közbeszerzési szakértelmet a közbeszerzési eljárás lefolytatása során. h) EKR: Elektronikus Közbeszerzési Rendszer; központi közbeszerzési nyilvántartás és a közbeszerzési eljárások elektronikus lebonyolítását támogató informatikai rendszer. i) DKR: digitális közbeszerzési rendszer. j) DKÜ: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. k) KEF: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság. l) NKOH: Nemzeti Kommunikációs Hivatal. m) Becsült érték: a (köz)beszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 17–20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. Mennyiségi eltérés meghatározása esetén a szerződésben megjelölt legnagyobb mennyiséget kell figyelembe venni a becsült érték meghatározása során. n) Részekre bontás tilalma (egybeszámítás): a Kbt. 19. § (1)–(2) bekezdései fogalmazzák meg, hogy tilos a közbeszerzési kötelezettség vagy a szigorúbban szabályozott uniós eljárásrend alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. Részekre bontás alatt azt kell érteni, amikor az ajánlatkérő egy egységes közbeszerzést több szerződéssel valósít meg úgy, hogy azok értékét
# 4. § / Fogalmak / Összeférhetetlenség és titoktartási szabályok
külön-külön veszi figyelembe a becsült érték megállapításakor és ezáltal nem alkalmazza a Kbt.-t, vagy nem a magasabb érték szerint alkalmazandó eljárási szabályok szerint folytatja le az egyes közbeszerzési eljárásokat. o) Köztes döntés: Az eljárás során azon döntések meghozatala, amelyek a bírálat során részvételre jelentkezés vagy ajánlat érvénytelenségének megállapításáról szólnak, melyek nem a végső döntés keretében történnek.
# 5. § / Fogalmak / Összeférhetetlenség és titoktartási szabályok
5. § (1) A Kbt. 25. § alapján Ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy megelőzze, feltárja és szükség esetén orvosolja az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. a) Összeférhetetlenség: Összeférhetetlenség áll fenn akkor, ha az ajánlatkérő részéről az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont vagy az eljárás eredményét befolyásolni képes személy – ideértve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is – közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkezik, amely úgy tekinthető, hogy befolyásolja funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlását. b) Titoktartás: Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásaiban részt vevő személyek – függetlenül attól, hogy az eljárásba az Ajánlatkérő által közvetlenül delegáltak vagy polgári jogi szerződés alapján fejtik ki tevékenységüket – kötelesek munkájuk során a tudomásukra jutott valamennyi információt, tényt és körülményt megőrizni, azokról csak a jogszabályban előirt esetekben és módon adhatnak át információt. (2) Az Ajánlatkérő nevében eljáró és az Ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e bármely olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet. Ha e személy a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó több folyamatban (eljárás előkészítése, ajánlatok és részvételi jelentkezések bírálata, a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló döntés meghozatala) is részt vesz, az érintett személynek a nyilatkozatot valamennyi folyamathoz kapcsolódóan meg kell tennie. Ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az Ajánlatkérő (Gazdasági Jogi, Beszerzési, Munkajogi Szolgáltatások – a továbbiakban: GJBM – közbeszerzési szakértelemmel rendelkező munkatársa) részére. II. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK TERVEZÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA
# 6. § / Összeférhetetlenség és titoktartási szabályok / Közbeszerzések tervezése
6. § (1) A Kbt. kötelező előírása szerint az Ajánlatkérő a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseiről. Az adott évre vonatkozó közbeszerzési terv elkészítése előtt is indítható közbeszerzési eljárás, amelyet azonban a tervben megfelelően szerepeltetni kell. A közbeszerzési terv módosítható, a módosításokat haladéktalanul át kell vezetni a terven megadva a módosítás indokát is. (2) A közbeszerzési terv összeállítása a Gazdasági Jogi, Beszerzési és Munkajogi Szolgáltatások feladata, amelyet a beszerzést igénylő szervezeti egységek adatszolgáltatása alapján végez el. (3) A közbeszerzési terv előkészítéséhez a) a GJBM minden év elején az egyetemi beszerzési igényekre vonatkozó igényfelmérést végez az Egyetem szervezeti egységei körében, melynek keretében legkésőbb tárgyév február 15. napjáig megküldik az érintett szervezeti egységek vezetői részére az adatszolgáltatási felhívást (tájékoztatást adva a kért adatok köréről), ésszerű határidőt biztosítva az adatszolgáltatás teljesítéséhez, valamint a beérkező igények alapján a közbeszerzési terv törvényi határidőt megelőző összeállításához. b) A beszerzést igénylő szervezeti egység vezetői, valamint a benyújtásra kerülő pályázatok esetén a pályázatot gondozó szervezeti egység vezetője, illetve az elnyert pályázat esetén a projektmenedzser köteles a beszerzések tárgyát, mennyiségét, becsült nettó értékét és a beszerzések várható igényelt időpontját tartalmazó adatlapokat tárgyév március 1. napjáig megküldeni a GJBM részére. c) Az adatlapok összesítése után a GJBM az Egyetem egészére vonatkozó közbeszerzési tervet készít. A közbeszerzési tervben meghatározásra kerül – a részekre bontási tilalom figyelembevételével – az egyes közbeszerzések tárgya, tervezett ütemezése és eljárási rendje. (4) A közbeszerzési tervet minden évben legkésőbb március 31. napjáig kell elfogadni és közzétenni a Kbt. által meghatározott helyen és egyidejűleg az Egyetem honlapján. A közbeszerzési tervet (és azok módosításait) 5 évig kell megőrizni. A közbeszerzési terv nyilvános. Elkészítéséért, megküldéséért és az EKR felületén való rögzítéséről a GJBM felel, elfogadásáról a Kancellár dönt. (5) A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésekre vonatkozó eljárások lefolytatásának kötelezettségét, de ha az Egyetem által előre nem látható okból olyan közbeszerzési igény merül fel, amely a már közzétett közbeszerzési tervben nem szerepel, vagy a közbeszerzési tervhez képest módosul, az új beszerzési igény kancellári jóváhagyását követően a GJBM a közbeszerzési tervet módosítja, és gondoskodik a közzétételről az eredeti tervhez hasonló módon. Ezt követően a GJBM az eljárást lefolytathatja a jelen Rendelkezés szerint.
# 7. § / Közbeszerzési eljárások előkészítése / A közbeszerzési eljárásban részt vevő személyek
7. § (1) A közbeszerzési eljárás az eljárás kiírásához szükséges adatokkal feltöltött és a kötelezettségvállaló által aláírt Közbeszerzési eljárást kezdeményező lap (a továbbiakban: Tenderkezdeményező) és a kapcsolódó dokumentumok (így különösen a műszaki leírás) GJBM-nek történő megküldésével kezdeményezhető az igénylő szervezeti egység részéről. Pénzügyi nyilvántartásba vételt csak a közbeszerzési eljárás indításával kaphat. (2) A GJBM elvégzi a becsült érték alapján a részekre bontás tilalmára vonatkozó vizsgálatot, majd a GJBM vezetője dönt a beszerzés közbeszerzési eljárásban történő lefolytatásának szükségességéről és annak típusáról, a közbeszerzési szakértővel való konzultáció alapján. (3) A közbeszerzés indításáról – az SZMR szerinti értékhatárt elérő beszerzések esetén az Elnöki Testület előzetes engedélyét követően – a Kancellár dönt, mely döntést a bírálóbizottság kijelölésével egyidőben hozott határozatával hozza meg,
# 8. § / Közbeszerzési eljárások előkészítése / A közbeszerzési eljárásban részt vevő személyek
8. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az Ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek rendelkezniük kell a megfelelő így a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel. (2) A közbeszerzési eljárásban részt vevő személyeket a Kancellár felkéréssel – megbízólevéllel – jelöli ki. (3) A közbeszerzési eljárások szereplői az Ajánlatkérő oldalán az alábbi személyek, illetve szervezetek: a) a beszerzést kezdeményező személy, vagy a beszerzést kezdeményező szervezeti egység vezetője által kijelölt személy, illetve személyek (közbeszerzés tárgya szerinti szakértelem), b) a közbeszerzési eljárás előkészítéséért, lefolytatásáért, adminisztrálásáért, valamint dokumentálásáért, illetve a közbeszerzési szabályoknak való megfelelőségért felelős személy (közbeszerzési szakértelem), c) jogi szakértelemmel rendelkező személy (jogi szakértelem), d) pénzügyi szakértelemmel rendelkező személy (pénzügyi szakértelem), e) Köztes döntéshozó, f) Döntéshozó, g) az Ajánlatkérő által az eljárásba bevont egyéb személyek, szervezetek, szakértők, a szükséges szakértelem biztosítása érdekében (adott esetben). (4) A közbeszerzési eljárások jogszabályoknak, valamint a jelen Rendelkezésnek megfelelő előkészítését (az eljárást megindító felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése) a GJBM végzi – amennyiben szükséges külső közbeszerzési szakértő bevonásával – a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szervezeti egység, valamint a pénzügyi szakértelemmel rendelkező felelősével. (5) Támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén a projekt vezetője a projekt előkészítése/költségvetés tervezése során köteles tájékoztatást adni a GJBM számára a tervezett beszerzésekről és a támogatási szerződésben szereplő határidőkről. A pályázat szakmai vezetője vagy az általa delegált személy a közbeszerzés tárgyának megfelelő szakértelemmel rendelkező referensként vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében. (6) Az előkészítési munkában a közbeszerzés tárgyának megfelelő szakértelemmel rendelkező, (1) bekezdés szerinti felelős szakmai referensként köteles részt venni és köteles a közbeszerzési dokumentumok részét képező műszaki dokumentációt (amely magában foglalja az adott közbeszerzés tárgyára vonatkozó feladatleírást és a műszaki leírást / a tervdokumentációt, valamint az árazott költségvetést/részletes árajánlatot) elkészíteni. (7) Az eljáró közbeszerzési – adott esetben külső megbízott – szakértő egyben a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag (továbbiakban: közbeszerzési szakértő) a jogi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági taggal
# 8. § / A közbeszerzési eljárásban részt vevő személyek / felelőssége, feladat-és hatásköreik
együttműködve összeállítja a szakmai referens által elkészített műszaki leírás alapján az eljárás előkészítő iratait (részei: ajánlati dokumentáció, szerződéstervezet, ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás (továbbiakban: együttesen felhívás), megbízólevél, összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok, fedezetigazolás, becsült értékről szóló igazolás). (8) Az eljárás abban az esetben indítható meg, ha a) az eljáró közbeszerzési szakértő által elkészített fedezetigazolást a kötelezettségvállaló és pénzügyi ellenjegyző aláírja, a Pénzügy nyilvántartásba veszi, előzetesen leköti a fedezet összegét, b) a GJBM vezetője vagy távolléte esetén a jogi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívást és közbeszerzési dokumentumokat jóváhagyja, és c) a Döntéshozó a 9. §-ban meghatározott felelősségi rend szabályai szerint dönt a közbeszerzési eljárás megindításáról. Az eljárás előkészítésében, azeljárásban és a teljesítés során résztvevők
# 9. § / A közbeszerzési eljárásban részt vevő személyek / felelőssége, feladat-és hatásköreik
9. § (1) Nyilatkozattételi kötelezettség: a) Az eljárásban valamennyi döntéshozói vagy ellenőrzői jogkörben eljáró személyt az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény értelmében vagyonnyilatkozattételi kötelezettség terheli. A nyilatkozattételt az Egyetem hatályos rendelkezése szerint kell megtenni. b) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az Ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont valamennyi személynek összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kell tenniük, az alábbi eljárási fázisokban: eljárás előkészítése, ajánlatok és részvételi jelentkezések bírálata, a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló döntés meghozatala. c) Amennyiben a nyilatkozattételre kötelezett nem tesz eleget nyilatkozattételi kötelezettségének, abban az esetben az eljárásban nem vehet részt. (2) Az eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetője / projekt szakmai vezetője: Az eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetője, pályázat esetén a projekt szakmai vezetője (továbbiakban: vezető) a kötelezettségvállalás, szerződéskötés és képviselet rendjéről szóló ET-rendelkezés alapján a GJBM közreműködésével – jár el és felelős az alábbiak szerint: a) minden év legkésőbb március 1. napjáig közli a szervezeti egység éves beszerzési igényét, vagy előre nem tervezett forrás, szerződés, elnyert pályázati forrás alapján újonnan jelentkező igény esetén haladéktalanul közli a GJBM felé, annak mértékét és a beszerzés esedékességét az egyetemi beszerzési, közbeszerzési terv elkészítéséhez, illetve módosításához; b) a közbeszerzési terv ütemezése szerint, határidőben kezdeményezi az eljárás megindítását, a GJBM intranetes aloldalán elérhető tenderkezdeményező dokumentummal. A határidő vonatkozásában (vagyis annak az időpontnak a meghatározásában, hogy meddig kell a kezdeményezést és a dokumentációt a GJBM-nek átadni ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárás a jogszabályokban foglalt határidők figyelembevételével, a kívánt határidőre befejeződjen, és a szerződéskötés megtörténjen, a kezdeményező köteles előzetesen a GJBM álláspontját kikérni, és a kezdeményezést erre tekintettel elindítani. c) amennyiben a szervezeti egység vezetője kötelezettségvállaló is egyben, akkor nyilatkozatot tesz a rendelkezésre álló fedezet mértékéről. Tekintettel arra, hogy az Egyetem éves költségvetéssel rendelkezik, így a fedezet vonatkozásában az egy éven túli szerződéseknél úgy kell nyilatkozni, hogy a további évekre szükséges fedezetet az adott szervezeti egység a következő év(ek)re köteles betervezni; d) a vezető kijelöli a szakmai referenst/referenseket – általában azonos a bírálóbizottságba javasolt szakmai szakértelemmel rendelkező taggal – aki a közbeszerzési eljárásban közreműködőkkel való kapcsolattartásért felel;
# 9. § / A közbeszerzési eljárásban részt vevő személyek / felelőssége, feladat-és hatásköreik
e) a szervezeti egység vezető javaslatot tesz az eljárás bírálóbizottsági munkájában résztvevő, közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag személyére, amennyiben az nem azonos a szakmai referenssel, aki döntési kompetenciával részt vesz a szakmai feltételekről történő tárgyalásokon (adott esetben); f) a közbeszerzési eljárás megindítása előtt felelős: – az eljáró közbeszerzési szakértővel és a jogi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági taggal a folyamatos együttműködésért; – a közbeszerzési igény legteljesebb meghatározásáért, a műszaki leírás elkészítéséért (szükség esetén szakértők bevonásával); – a becsült érték közbeszerzésben elfogadott valamely módszer szerinti meghatározásáért és annak dokumentálásáért. A becsült érték meghatározásához (elsősorban módjához, módszertanához, formájához) a GJBM ad tájékoztatást. Amennyiben a becsült érték meghatározása indikatív árajánlatok alapján történik, azok bekérése a kezdeményező felelőssége és feladata; – az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás és a közbeszerzési dokumentumok összeállításához szükséges adatok, információk rendelkezésre bocsátásáért és a dokumentumok szakmai, műszaki részének tartalmáért és jóváhagyásáért; – a műszaki-szakmai alkalmassági követelmények, értékelési szempontok kialakításáért a közbeszerzési szakértővel együttműködésben; – a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítésre vonatkozó rendelkezések előírásaiért, teljesíthetőségéért; g) a megkötött szerződés szerinti teljesítés során felelős: – a tényleges, szerződésszerű teljesítés ellenőrzéséért; – az eljáró közbeszerzési szakértővel és a jogi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági taggal a folyamatos együttműködésért; – késedelmes, hibás, vagy nemteljesítés esetén a szerződésszegés megtörténtének haladéktalan dokumentálásért, és a GJBM erre vonatkozó mielőbbi tájékoztatásáért; – a teljesítés egyetemi szabályzatok és a támogatás szerződésnek megfelelő dokumentálásáért és adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséért; – az esetleges szerződésmódosítások szakmai indokainak meghatározásáért, alátámasztásáért, szakmai szempontoknak a partnerrel való egyeztetéséért; (3) Döntéshozó: Az Egyetem által lefolytatott közbeszerzési eljárások Döntéshozója az Egyetem mindenkori kancellárja, aki a) jóváhagyja az éves közbeszerzési tervet; b) a konkrét közbeszerzési eljárásban – adott esetben az ET előzetes határozatát követően – dönt az eljárás megindításáról, visszavonásáról; c) jóváhagyja az eljárásba delegált személyek részvételét a Megbízólevelek aláírásával; d) az eljárás lefolytatása során a GJBM véleménye ismeretében dönt az eljárás eredményességéről/eredménytelenségéről, illetve az eljárás nyerteséről, adott esetben a nyertest követő második helyezett megjelöléséről;
# 9. § / A közbeszerzési eljárásban részt vevő személyek / felelőssége, feladat-és hatásköreik
e) a szerződés aláírására a mindenkori hatályos kötelezettségvállalás és képviselet rendjéről szóló elnöki testületi rendelkezés szerint jogosult. (4) Kötelezettségvállaló: A közbeszerzési eljárások lebonyolítása során a kötelezettségvállalási joggal a költséghely feletti kötelezettségvállaló rendelkezik, aki a) a közbeszerzési eljárás kezdeményezésekor dönt a kötelezettségvállalás teljesíthetőségéről, b) a közbeszerzési szerződés aláírása során – az SZMSZ szerinti négy szem elvének megfelelően – a kancellár/elnök és a Kötelezettségvállaló együttes aláírásával kötelezettséget vállal az abban foglalt Ajánlatkérői kötelezettségek teljesítésére. c) A szerződés szerinti teljesítést ellenőrzi, és jelzi a nem szerződésszerű teljesítést, és a módosítási igényeket, a garanciális elemek érvényesítését a GJBM felé. A szerződésszerű teljesítést jóváhagyja és igazolja. (5) Pénzügyi ellenjegyző: a) megvizsgálja a tervezett közbeszerzés pénzügyi fedezetének rendelkezésre állását, b) gondoskodik az eljárás során felmerülő díjak – pl.: hirdetmények közzétételi díja, megbízott közbeszerzési szakértő díja – átutalásáról a GJBM kérése alapján, c) adott esetben gondoskodik az ajánlati/hibás teljesítési biztosíték visszafizetéséről, (6) GJBM vezetője: a) szakmailag jóváhagyja az adott költségvetési évre vonatkozó közbeszerzési tervet és évközi módosítását, és a Kancellár elé terjeszti végső jóváhagyásra b) felelős a közbeszerzési eljárások szabályszerű lefolytatásáért, c) a közbeszerzési eljárást kezdeményező által összeállított dokumentumok (tenderkezdeményező, műszaki leírás stb.) alapján megvizsgálja az egyes beszerzésre vonatkozóan a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét, d) dönt az eljárások külső szakértő általi lebonyolításáról, külső szakértő bevonásáról, e) kijelöli a Bírálóbizottság jogi szakértelemmel rendelkező tagjának személyét, f) jóváhagyja a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok összeállítását, szükség esetén módosítását, g) a Bírálóbizottság javaslata alapján köztes döntést hoz, h) vezetői döntést igénylő kérdésekben a Döntéshozó felé előterjesztést készít, i) közbeszerzési eljárás ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás esetén kijelöli az Egyetem képviselőjét.
# 10. § / felelőssége, feladat-és hatásköreik / Bírálóbizottság
10. § (1) A Bírálóbizottság tagjainak felelőssége, eljárása: a) Ajánlatkérő legalább háromtagú Bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatok/részvételi jelentkezések – szükség esetén a hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás megadását követő – elbírálására és értékelésére, amelynek tagjait a GJBM vezetője javaslata alapján a Döntéshozó bízza meg. b) A Bírálóbizottság önálló döntési jogkörrel nem rendelkezik, döntési javaslatot és írásbeli szakvéleményt készít az eljárásba bevont Döntéshozó, illetve Köztes Döntéshozó számára. c) A Bírálóbizottság szavazati joggal rendelkező tagjai: a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel rendelkező személyek. d) A Döntéshozó nem lehet a Bírálóbizottság tagja. e) A Bírálóbizottság tagjai írásban kötelesek nyilatkozni arról, hogy velük szemben nem áll fenn a Kbt.-ben meghatározott összeférhetetlenség, továbbá, hogy a közbeszerzési eljárás során tudomásukra jutott titkot megőrzik. Az összeférhetetlenségi okot a bírálóbizottsági tag köteles haladéktalanul bejelenteni, és az eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni. f) A Bírálóbizottság akkor határozatképes, ha szavazati joggal rendelkező tagjai közül legalább 3 fő jelen van. g) A Bírálóbizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén a Bírálóbizottság Elnökének szavazata dönt. h) A Bírálóbizottság munkájáról a közbeszerzési szakértő jegyzőkönyvet készít, amelynek – adott esetben – a tagok indokolással ellátott szakvéleményei is a részét képezik. (2) A közbeszerzési szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag feladatai és felelőssége: a) a becsült érték alapján javaslatot tesz az alkalmazandó eljárásrendre és az eljárás fajtára, b) a felhívás, a közbeszerzési dokumentumok összeállítása, alkalmassági és értékelési szempontok meghatározása és szakmai egyeztetése a bírálóbizottsági tagokkal szakmai referensekkel. A Bírálóbizottság javaslata, véleménye alapján a felhívás és a közbeszerzési dokumentum véglegesítése, c) gondoskodik a megbízólevél, a közbeszerzési eljárásban az Ajánlatkérő nevében eljáró személyek összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatainak előkészítéséről, aláíratásáról, d) gondoskodik az eljárás során felmerülő tájékoztatási, adatbázis kezelési és dokumentációs feladatokról, e) Európai Uniós forrással (társ)finanszírozott eljárásokban az eljárás iratait a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint minőségellenőrzésre megküldi, f) levezeti a helyszíni bejárást, konzultációt, valamint ezek megtörténtéről jegyzőkönyvet készít, g) fogadja a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmeket, és gondoskodik azok megválaszolásáról, h) elkészíti a hiánypótlási felhívást, indokoláskérést, felvilágosítás kérést, illetve a számítási hiba javítására történő felszólítást,
# 10. § / felelőssége, feladat-és hatásköreik / Bírálóbizottság
i) megszervezi a tárgyalásokat, részt vesz a közbeszerzési tárgyalási forduló(ko)n, j) megszervezi a Bírálóbizottság munkáját, az ajánlatok bírálatát, k) ellenőrzi, hogy Ajánlattevő/Részvételre jelentkezővel szemben nem állnak fenn a kizáró okok, l) összeállítja a döntési javaslatot (köztes döntési javaslatot) és jóváhagyásra előterjeszti a Döntéshozó (Köztes Döntéshozó) felé. A döntést követően haladéktalanul, de legkésőbb a döntés jóváhagyását követő három munkanapon belül kiküldi az összegzést, m) közreműködik a jogi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag által készített közbeszerzési szerződés tervezet előkészítésben, n) elkészíti és közzéteszi az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, majd adott esetben ugyanitt közzé teszi a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót, o) nyilvántartja, megőrzi és irattárban elhelyezi a közbeszerzési eljárások dokumentumait a Kbt.-ben előírt határidőig és gondoskodik az eljárás nyilvánosságát biztosító adatok, információk Rendelkezés szerint történő közzétételéről és hozzáférhetőségéről az Egyetem hivatalos online felületén, p) az ellenőrzésre feljogosított szervezet felé teljesíti a közbeszerzésre vonatkozó adatszolgáltatást, előzetes vitarendezési kérelem esetén előkészíti az Egyetem álláspontjának kialakításához szükséges dokumentumokat, és a jogorvoslati eljárás megindítása esetén tételes iratjegyzékkel összeállítja az eljárás dokumentumait és határidőre megküldi (átadja) a Közbeszerzési Döntőbizottság számára. (3) Lebonyolítóként eljáró külső megbízott közbeszerzési szakértő feladatai és felelőssége: a) feladatait az Egyetem és a közte létrejött, hatályos megbízási szerződés szerint látja el, b) igénybevétele esetén a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag (2) bekezdésben, valamint a jogi szakértelemmel rendelkező tag (5) bekezdésben felsorolt feladatai módosulhatnak, c) tevékenysége során ellenjegyzéssel köteles ellátni az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívást és a közbeszerzési dokumentumokat, a bontási jegyzőkönyve(ke)t és az összegezés(eke)t, d) az általa nyújtott szolgáltatások tekintetében felelősséget vállal az eljárás szakszerűségéért és a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőségéért. (4) Pénzügyi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag feladatai és felelőssége: a) javaslatot tesz a pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltételekre, b) pénzügyi szempontból értékeli az ajánlatokat/részvételi jelentkezéseket, szükség esetén nyilatkozik a fedezet rendelkezésre állásáról, intézkedik a fedezet megemeléséről vagy jelzi a fedezet hiányát, c) felelősséget vállal a közbeszerzési eljárás pénzügyi szakszerűségéért és a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőségéért. (5) Jogi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag feladatai és felelőssége:
# 10. § / felelőssége, feladat-és hatásköreik / Bírálóbizottság
a) gondoskodik a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződéstervezet előkészítéséről, b) jogi kérdésekben állást foglal, c) elvégzi az ajánlatok / részvételi jelentkezések jogi szempontból történő értékelését, d) jogi szakértőként részt vesz a Bírálóbizottság munkájában, e) szükség esetén megvizsgálja a szerződésmódosítás lehetőségét és elkészíti a szükséges dokumentumokat, f) a nem szerződésszerű teljesítés során a jogkövetkezmények alkalmazását érvényesíti, g) felelősséget vállal a közbeszerzési eljárás jogi szakszerűségéért és a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőségéért, h) a megkötött szerződés teljesítése, módosítása esetén felmerülő jogi kérdésekben állást foglal, a szükséges okiratokat elkészíti. (6) Közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag feladatai és felelőssége: a) elkészíti a közbeszerzési dokumentumok részét képező műszaki dokumentációt (amely magában foglalja az adott közbeszerzés tárgyára tekintettel a feladatleírást, a műszaki leírást és a tervdokumentációt, valamint az árazott költségvetést), javaslatot a teljesítés ütemezésére, határidejére; b) javaslatot tesz a műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételekre; c) jóváhagyja az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás és a közbeszerzési dokumentumok műszaki tartalmát; d) részt vesz a Bírálóbizottság munkájában, a helyszíni bejáráson, konzultáción (szükség esetén); e) részt vesz a közbeszerzési tárgyalásokon; f) kiegészítő tájékoztatás kérés esetén megválaszolja az ágazat-szakmai kérdéseket; g) ellenőrzi a szakmai ajánlat keretében bekért dokumentumok meglétét, valamint azok tartalmát, írásbeli javaslatot készít az ajánlatok ágazat-szakmai elbírálásával (pl. érvényességével, hiánypótlásával, nem egyértelmű tartalmának tisztázásával) kapcsolatosan a Bírálóbizottságnak; h) felelősséget vállal a közbeszerzési eljárás szakmai/szakági/műszaki szakszerűségéért és a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőségéért; i) a Kbt.-ben meghatározott eljárások esetében javaslatot tesz az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplőkre.
# 11. § / A közbeszerzési eljárások lefolytatása / Elektronikus közbeszerzési rendszer
11. § (1) A közbeszerzési eljárásokat a GJBM közbeszerzési szakértő kollégája vagy a külső megbízott lebonyolító által, a mindenkor hatályos Kbt.-ben, valamint a beszerzés tárgya és típusa szerint a vonatkozó végrehajtási rendeletekben foglaltak alapján folytatja le. (2) A pályázati projekt vezetője vagy szakmai felelőse köteles tájékoztatni a GJBM-et, hogy a támogatás uniós közvetett vagy közvetlen támogatásból finanszírozott-e. A GJBM a kapott tájékoztatás figyelembevételével bonyolítja le az eljárást, betartva a folyamatba épített ellenőrzéshez kapcsolódó kötelezettségeket. (3) Az (1) bekezdésben felsoroltaktól eltérő, önkéntes csatlakozással elérhető központosított közbeszerzési eljárások esetén az adott központosított közbeszerzési keretmegállapodás alapján előírt rendszerben (DKÜ, KEF, NKOH) a GJBM bonyolítja le az eljárási cselekményeket.
# 12. § / A közbeszerzési eljárások lefolytatása / Elektronikus közbeszerzési rendszer
12. § (1) Az EKR a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett központi közbeszerzési nyilvántartás és a közbeszerzési eljárások elektronikus lebonyolítását támogató informatikai rendszer. A közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett egységes EKR igénybevételével kell lebonyolítani. Az elektronikus kommunikáció – ha a Kbt. vagy a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően nem rendelkezik – az EKR-ben történik. (2) Amennyiben a közbeszerzési eljárás ezen rendszeren keresztül kerül lefolytatásra, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet) rendelkezései, valamint az EKR üzemeltetésére jogosult szervezet webes felületén (www.ekr.gov.hu) elérhető Felhasználói Kézikönyv rendelkezéseit figyelembe venni az eljárásban részt vevő valamennyi, az ajánlatkérő által az eljárásba bevont személy. Az EKR-en keresztül lefolytatásra kerülő közbeszerzési eljárások esetén jelen Rendelkezésben meghatározott eljárási cselekmények a Kbt.-ben és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben meghatározott módon kerülnek végrehajtásra. (3) Az EKR rendszerben az Egyetem közbeszerzési eljárások lebonyolításával munkakörükben foglalkozó munkavállalói vagy külső megbízott lebonyolító jogosultak hozzáférni az adott eljáráshoz. A regisztráció egységes, ugyanazon természetes személy egy regisztrációval rendelkezhet. (4) Az Egyetem mint ajánlatkérő nevében teljes jogú képviselőként (a továbbiakban: szervezeti szuper user) járhat el a GJBM vezetője vagy az általa meghatalmazott munkavállaló. (5) A szervezeti szuper user szerepkörrel rendelkező felhasználó köteles az Egyetem adataiban bekövetkező változásokat az EKR-ben haladéktalanul, de legkésőbb olyan időpontban rögzíteni, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban mindig az aktuális adatokkal szerepeljen.
# 13. § / Előzetes vitarendezés, jogorvoslat / A központosított közbeszerzési körbe tartozó beszerzések
13. § (1) Amennyiben az Egyetem által indított közbeszerzési eljárás bármely eljárási cselekményével vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely dokumentummal kapcsolatban valamely Ajánlattevő / Részvételre jelentkező előzetes vitarendezést vagy jogorvoslatot kezdeményez, erről – a közbeszerzési szakértő haladéktalanul tájékoztatja a GJBM vezetőjét; – amennyiben az előzetes vitarendezési kérelem vagy a jogorvoslati kérelem jogi-közbeszerzési kérdést érint, úgy a közbeszerzési szakértő az eljárás jogi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tagjával együttesen előkészíti a kifogásokkal kapcsolatos választ, ha szükséges a közbeszerzés tárgya szerinti megfelelő szakértelemmel rendelkező bíráló bizottsági tag is bevonásra kerül; – az Ajánlatkérő végleges válaszát, illetve ellenkérelmét a közbeszerzési szakértő állítja össze, amelyet a GJBM vezetője hagy jóvá. (2) Amennyiben a GJBM vezetőjének jóváhagyása annak akadályoztatása miatt a jogszabály által a válaszadásra előírt határidőn belül nem szerezhető be, az eljáró közbeszerzési szakértő tájékoztatása alapján a kancellár vagy a jogi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag dönt. (3) A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban az állami közbeszerzési szaktanácsadói, kamarai jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező.
# 14. § / Előzetes vitarendezés, jogorvoslat / A központosított közbeszerzési körbe tartozó beszerzések
14. § (1) Az Egyetem nem tartozik a központosított közbeszerzés hatálya alá. (2) Önkéntes csatlakozás esetén az Egyetem Ajánlatkérőként lehetőséget kap beszerzéseit központosított közbeszerzési eljárás keretében lebonyolítani azzal, hogy az uniós forrásból finanszírozott eljárások esetén – vonatkozó rendeletben és az adott keretmegállapodásban foglalt kivételekkel – önkéntes csatlakozás nem minden keretmegállapodáshoz megengedett. (3) A központosított közbeszerzési rendszerekhez való önként csatlakozás ügyében a GJBM vezetője dönt. Az egyes keretmegállapodások igénybevételével bonyolított eljárások esetén az alábbiak érvényesek: a) A központosított közbeszerzések keretében a verseny újranyitások lebonyolítása a GJBM feladata. b) A GJBM beszerzési szakemberei figyelemmel kísérik az aktuális keretmegállapodások lejárati idejét. Amennyiben a keretmegállapodások lejárta előtt a központi beszerző szerv nem ír ki új eljárást az adott termékkör / szolgáltatás beszerzésére, tájékoztatáskérés szükséges, hogy várható-e a keretmegállapodás meghosszabbítása. Ha előreláthatóan (új eljárás és hosszabbítás hiányában) időszakosan nem lesz hatályos keretmegállapodás, és az Egyetem az adott beszerzési tárgyban saját hatáskörben lebonyolított közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéssel sem rendelkezik, úgy az ismert igénylő szervezeti egységeket tájékoztatni kell arról, hogy beszerzési igényeket a keretmegállapodások lejárta előtt küldjék meg a GJBM részére. c) A központosított közbeszerzési rendszerben a beszerzés megvalósítható: – a verseny újranyitása nélkül, – a verseny újranyitásával. d) Amennyiben a hatályos jogszabályok a központosított közbeszerzés keretében lehetővé teszik a beszerzésnek a verseny újranyitása nélküli megvalósítását is, a Döntéshozó a GJBM vezetőjének javaslatára figyelemmel dönt arról, hogy mely beszerzési módot alkalmazza. Figyelemmel kell lenni a beszerzési tárgy értéke, a beszerzés sürgősségére, a verseny újranyitásának adminisztratív terheire és időigényére. e) Verseny újranyitása Verseny újranyitása esetén az érintett keretmegállapodásban foglalt szabályok szerint a GJBM a jelen Rendelkezésben foglaltaknak megfelelően közbeszerzési eljárást folytat le. f) Verseny újranyitása nélkül (közvetlen megrendelés) Amennyiben az érintett keretmegállapodás alapján a beszerzés megvalósítható közvetlen megrendeléssel, akkor közbeszerzési eljárás lefolytatása nem szükséges. Közvetlen megrendelés esetén a beszerzést kezdeményező szervezeti egység a beszerzési igényt, valamint a részletes műszaki dokumentációt megküldi a GJBM részére. A GJBM kijelölt munkatársa lefolytatja a közvetlen megrendeléshez szükséges eljárást a keretmegállapodásban foglalt szabályoknak megfelelően.
# 15. § / A közbeszerzési eljárások dokumentálása / VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
15. § (1) A közbeszerzési eljárás lefolytatásával kapcsolatos valamennyi adminisztrációs kötelezettség a GJBM-et terheli. (2) A közbeszerzési eljárás során keletkező dokumentumokat a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő tartalommal kell elkészíteni, és az eljárási cselekményeket a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően kell írásban rögzíteni. (3) Az eljárás során keletkező dokumentumok közzétételi kötelezettségének az eljáró közbeszerzési szakértő tesz eleget. (4) A közbeszerzési eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától, továbbá a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított 5 évig kell megőrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat – jogerős befejezéséig, de legalább 5 évig kell megőrizni.
# 16. § / VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK / TARTALOMJEGYZÉK
16. § (1) Jelen Rendelkezés 2024. június 21. napján lép hatályba, a hatálybalépést követően indított eljárásokban kell alkalmazni. (2) Az Egyetem közbeszerzési eljárásainak előkészítését és lebonyolítását végző személyek és szervezetek kötelesek a vonatkozó jogszabályok és a jelen Rendelkezés előírásait megismerni és a közbeszerzések során azok betartásával, a tőlük elvárható gondossággal eljárni. (3) A jelen Rendelkezésben nem szabályozott kérdések tekintetében a Kbt. és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései irányadók. (4) A jelen Rendelkezés hatálybalépésével a Kuratórium 3/2020. (01. 30.) számú határozatával elfogadott Közbeszerzési szabályzat hatályát veszti. 16/2024. elnöki testületi rendelkezés 1 a közbeszerzés szabályairól 1 Preambulum 1 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1 A Rendelkezés célja, alapelvek 1 Kapcsolódó szabályozó dokumentumok 1 A Rendelkezés hatálya 2 Fogalmak 2 Összeférhetetlenség és titoktartási szabályok 3 II. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK TERVEZÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA 4 Közbeszerzések tervezése 4 Közbeszerzési eljárások kezdeményezése 5 Közbeszerzési eljárások előkészítése 5
4/2023. Elnöki Testületi rendelkezés a kiküldetésekről
# a kiküldetésekről 1 / A rendelkezés célja
Eredeti, aláírt pdf Közzététel: ET–29/2023. (II. 09.) sz., ET-41/2024. (III. 14.) sz. határozat
# 1. § / A rendelkezés célja / A rendelkezés hatálya
1. § (1) A kiküldetésekről szóló rendelkezés (továbbiakban: rendelkezés) célja, hogy meghatározza a Budapesti Corvinus Egyetemen (továbbiakban: Egyetem vagy kifizető) a belföldi és külföldi kiküldetésekkel, a beutaztatásokkal kapcsolatos feladatok 2. §-ban foglalt jogszabályi kereteken belüli végrehajtásának rendjét.
# 2. § / A rendelkezés célja / A rendelkezés hatálya
2. § (1) A rendelkezés személyi hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi munkavállalójára, függetlenül attól, hogy az alkalmazás munkaviszony, vagy egyéb foglalkoztatási jellegű jogviszony keretében történik, az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló személyekre, valamint az Egyetem meghívására érkezett vendégekre. (2) Az (1) bekezdés szerinti személyek közül a nem munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemélyek abban az esetben vehetnek részt az Egyetem által elrendelt kiküldetésben, amennyiben az utazás az Egyetem érdekében, a szerződés szerinti feladatellátás céljából merült fel. Kapcsolódó szabályozó dokumentumok, törvények, rendeletek
# 3. § / A rendelkezés hatálya / Alapelvek és fogalmak
3. § (1) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény; b) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: SzJA); c) A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet; d) A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet; e) A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyagés kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) a Korm. rendelet.
# 4. § / A rendelkezés hatálya / Alapelvek és fogalmak
4. § (1) Kiküldetés: a munkáltató, kifizető által elrendelt, a munkaszerződésben, megbízási/vállalkozási szerződésben rögzített munkahelytől, teljesítési helytől eltérő helyen történő munkavégzés, amely lehet: a) Belföldi kiküldetés: az Egyetem tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén belüli munkavégzés. b) Külföldi kiküldetés: az Egyetem tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli munkavégzés. (2) Költségtérítés: az SzJA tv. által költségnek elismert kiadás megtérítése, amelyet kizárólag az adott kiküldetéssel összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben, közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás (pl.: kiküldetés alatt gyógyszervásárlás, ruhamosatás, tisztíttatás, minibár használat), kivéve az SzJA tv. által nevesített, igazolás nélkül elszámolható bevételként juttatott térítés (pl.: 15 Ft/km összegű költségtérítés). (3) Kiküldetési rendelvény és költségelszámolás: a kifizető által egy eredeti példányban kiállított bizonylat, amely két fő részből áll. Az első része a kiküldetéshez szükséges személyes adatokat, a hivatali és üzleti út időtartamát, helyét és célját, míg a második része a felmerülő költségek elszámolásához szükséges információkat tartalmazza. A kiküldetési rendelvényt és költségelszámolást az Egyetem, valamint a kiküldött a bizonylat megőrzésére vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi (8 év). (4) Külföldi és belföldi vendégek fogadása: az Egyetem tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében külföldi és belföldi személyek meghívása (pl.: óraadásra, konferenciára). (5) Csoportos utazások: legalább egy kiküldött és több kísérő kiküldetésben való részvétele. Kiküldöttek és kísérők lehetnek egyetemi alkalmazottak, hallgatók vagy külső résztvevők. Nem számít csoportos utazásnak több alkalmazott határon kívülre történő egyazon időpontban, egyazon országba/városba történő utazása. (6) Kombinált utazások: Kombinált utazásnak minősül az országhatár egyszeri kilépésével, adott külföldi országon belül legalább két városban vagy legalább két országot érintően szervezett program, hivatali célú kiküldetés. Az átszállás és tranzitállomás igénybevétele nem releváns a kombinált utazássá minősítés szempontjából.
# 5. § / Alapelvek és fogalmak / Általános eljárásrend
5. § (1) Az alább felsorolt esetekben a kiküldetésekhez szükséges szolgáltatásbeszerzések egyetemi központosított utazásszervezés keretében (Gazdasági Jogi, Beszerzési, Munkajogi Szolgáltatásokon belül a Beszerzési csoporton, a továbbiakban Beszerzésen keresztül) rendelhetők meg: a) pályázati forrásokból finanszírozott kiküldetések, kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetek, b) csoportos utazások, c) kombinált utak. (2) Azon pályázatok esetében, amelyeknek elszámolása nem tételesen, számlák alapján, hanem a támogató által előre meghatározott egységköltségek alapján történik, a szállás, az utazás és egyéb, a kiküldetéshez kapcsolódó szolgáltatásmegrendelések szervezése saját hatáskörben is történhet a pályázati projektmenedzser előzetes engedélyével. (3) Az (1)–(2) bekezdésektől eltérő esetekben, minden nem pályázati forrásból finanszírozott egyéni utazás, kiküldetés megszervezése a kiküldött munkavállaló által saját hatáskörben intézendő, az utazáshoz szükséges beszerzések lebonyolítása a kiküldött feladata. (4) A kiküldött felelőssége, hogy a kiküldetést a munkáltatóval és a kötelezettségvállalóval (amennyiben a munkáltatótól eltér) előzetesen egyeztesse. Ez nem része a pénzügyi elszámolásnak, nem kötelező az előzetes jóváhagyásról semmiféle dokumentumot csatolni a pénzügyi elszámolás mellé. Az egyeztetetés elmulasztása a munkavállaló munkáltatóval való együttműködésének megsértését jelenti. (5) Valamennyi (Beszerzésen vagy saját hatáskörben történő) beszerzésre vonatkozó általános előírások: a) maximum 4 csillagos szállás vehető igénybe, ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a szállás egyben a konferencia helyszíne is, b) vasúton történő utazás esetén II. osztályú teljes árú menetjegy, valamint IC vagy egyéb pótjegy téríthető, c) menetrendszerinti autóbusszal történő utazás esetében teljes árú menetjegy téríthető, d) repülőgéppel történő utazás esetén turista osztályra szóló jegy szerezhető be, ettől eltérni csak az európai kontinensen kívüli más kontinensre való utazások alkalmával lehet. (6) Szolgáltatások igénybevételének általános eljárásrendje: a) Az (1) bekezdésében leírt, központilag (azaz nem saját hatáskörben) szervezett utazások esetén az árazásához a kiküldetés valamennyi paraméterét tartalmazó, az igényelt szolgáltatások megjelölésével kitöltött formanyomtatványt az utazó köteles a tervezett kiküldetés megkezdése előtt minimum 15 munkanappal megküldeni a Beszerzés részére e-mailen. b) A Beszerzés a megadott paraméterek alapján megküldi az ajánlatokat közvetlenül az utazó, vagy a Pályázati Projektmenedzsment által indított utazások esetében a Pályázati Projektmenedzsment kollégájának. Utóbbi esetben a Pályázati Projektmenedzsment kollégája egyeztet az utazóval. c) Az ajánlat elfogadását követően a Beszerzés lefoglalja a kért szolgáltatásokat és
# 5. § / Alapelvek és fogalmak / Általános eljárásrend
megküldi a szükséges információkat, dokumentumokat (pl. voucher) az utazó részére. d) A (2)–(3) bekezdések értelmében lebonyolított utazások esetén a kiküldetéshez kapcsolódó valamennyi szolgáltatás megrendelése, beszerzése a kiküldött feladata. e) A kiküldetés időtartama alatt felmerült költségek finanszírozása a kiküldött feladata (pl.: előlegből, egyetemi kártyával, saját forrásból). (7) Költségelszámolás általános eljárásrendje: a) A közbeszerzési szerződés keretében megbízott partnerrel történő közvetlen utazásszervezés esetén a szolgáltatásokról kiállított átutalásos számlát az Egyetem kapja meg és fizeti ki függetlenül attól, hogy a szolgáltatás igénybevétele a Beszerzésen keresztül, vagy saját határkörben történt. b) A kiküldött által, saját hatáskörben szervezett utazáshoz kapcsolódó költségek kifizetésének számviteli bizonylata a megfelelően kitöltött és a megfelelő személyek által aláírt kiküldetési rendelvény, amelyhez csatolni szükséges minden olyan Egyetem nevére szóló számlát, illetve abban az esetben, ha ilyen kiállítására nincs lehetőség, akkor minden olyan egyéb, akár nem az Egyetem nevére szóló bizonylatot, amely bizonyítja, hogy a kiküldetési rendelvényben elszámolni kívánt költségek a kiküldetés érdekében, a kiküldetés időtartamára vonatkozóan merültek fel. c) A kiküldöttnek az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségeinek fedezetére a kiküldetés időtartamára napidíj fizethető. A napidíj számla nélkül, a kiküldetési rendelvény és költségelszámolás alapján fizethető adó és járulékköteles bevétel, amely utólag, bérszámfejtéssel kerül kifizetésre. d) A kiküldetés során felmerülő, az Egyetem nevére szóló számlával igazolt üzleti vendéglátás reprezentációs költségként számolható el, a kiküldetéstől függetlenül. e) A kiküldetés befejezését követően a hazaérkezéstől számított legkésőbb 15 munkanapon belül a kiküldetési rendelvény és költségelszámolás nyomtatványt egy (1) példányban aláírásokkal ellátva, és minden a kiküldetéshez kapcsolódó, a kiküldött által kifizetett és még kifizetésre váró számlát (díjbekérők esetén a végszámlákat is) el kell juttatni a Pénzügy részére. A költségelszámoláson az adott kiküldetéshez kapcsolódó minden költséget fel kell tüntetni. f) Az elszámolás benyújtása a kiküldött, illetve a vendégek fogadása esetén a meghívó szervezeti egység vezetőjének kötelessége. g) A benyújtott költségelszámolás alapján az utazó saját maga által kifizetett költségeit az Egyetem a beadott és a mindenki által aláírt elszámolás és csatolt számlák alapján téríti meg a kiküldött vagy vendég részére költségtérítés jogcímén. h) A pénzügyi ellenőrzést követően a kiküldetési rendelvény és költségelszámolás hitelesített másolatát a Pénzügy visszaküldi a kiküldött részére. i) Amennyiben a jelen paragrafus (6) a) pontjában meghatározott időn belül az
# 5. § / Alapelvek és fogalmak / Általános eljárásrend
elszámolás nem kerül benyújtásra, a kiküldetés költségei nem téríthetőek meg, illetve a felvett előleget a munkavállalónak teljes mértékben vissza kell fizetnie az elszámolási határidő lejártát követő 5 munkanapon belül. A Munkavállaló hozzájárulása esetén az Egyetem jogosult a teljes összeget a következő havi munkabéréből egy összegben levonni. Vendégfogadás esetén a felelősség a kiküldő szervezeti egység vezetőjét terheli. j) A kiküldöttnek szakmai beszámolót kell készítenie, amely a kiküldetési rendelvény és költségelszámolási nyomtatványon nyújtandó be. A határon túli órarend szerinti képzések, valamint a nem szakmai célú kiküldetések (pl.: gólyatábori látogatás, intézmény látogatás) esetében nem kell szakmai beszámolót készíteni. k) A fentiekben leírt költségelszámolás általános eljárásrendtől való eltérést a pénzügyi vezető engedélyezhet. (8) Amennyiben a kiküldetés a kiküldött oldalán felmerülő korlát miatt (pl. betegség) nem valósul meg, abban az esetben a kiküldött köteles a költségelszámolás mellé igazolást (pl. orvosi igazolás) benyújtani, amellyel egyértelműen igazolja az akadályoztatás tényét. Amennyiben a kiküldött részéről az igazolás elmarad, az Egyetem nem köteles a kiküldetésből eredő költségeket a kiküldött részére megtéríteni, valamint a kiküldött köteles az Egyetem részére haladéktalanul, de legkésőbb az elszámolás benyújtását követő 5 munkanapon belül az előleg teljes összegét visszafizetni. (9) A fentiekben leírt általános eljárásrendtől való eltérést olyan projektek (kimondottan pályázatok) esetében lehet alkalmazni, amelynek elszámolási szabályainak betartása azt megköveteli. Ebben az esetben az eltérést a pályázatot kezelő szervezeti egység (Pályázati Projektmenedzsment vagy Európai Kutatási Pályázati Iroda) engedélyezheti.
# 6. § / Általános eljárásrend / A személygépjármű igénybevételének rendje
6. § (1) Az utazáshoz személygépjármű is használható. A személygépjármű használatához kapcsolódó előírások a következők: a) Személygépkocsi használat esetén az útiköltség elszámolásának feltétele a „kiküldetési rendelvény és költségelszámolás” nyomtatványhoz csatolt „Útnyilvántartás”. b) Az „Útnyilvántartás” nyomtatványon minden esetben nyilatkozni szükséges a kiküldetéshez igénybe vett gépjármű tulajdonjogáról, pl.: saját vagy közeli hozzátartozó tulajdonában van, zárt végű lízingbe vett, bérelt, egyéb. c) Az elszámolható költségek megállapításához az „Útnyilvántartáshoz” csatolni szükséges az elszámolás időszakában érvényes törzskönyv, forgalmi engedély és kötelező felelősségbiztosítás befizetését igazoló dokumentum másolatát. Amennyiben ezen dokumentumok másolatai már egy korábbi kiküldetés alkalmával beküldésre kerültek, akkor nem szükséges ezek újbóli csatolása. d) Bérelt, kölcsön kapott, nem saját vagy közeli hozzátartozó tulajdonában lévő személygépjármű használata esetén a kiküldöttnek a kiküldetés idejére közúti ellenőrzés esetére javasolt magánál tartania egy megállapodást a gépjármű kölcsönadásáról. e) A költségelszámolás alapja a kiküldetési rendelvény és költségelszámoláshoz csatolt útnyilvántartásban feltüntetett kilométer távolság, amelyet útvonaltervező segítségével kell megállapítani. Az útnyilvántartás kiinduló állomása az Egyetemmel munkaviszonyban álló kiküldött esetén a munkavégzés általános helye, hallgatói jogviszonyban álló kiküldött esetén az Egyetem székhelye vagy telephelye. Ettől eltérő kiinduló állomás akkor vehető figyelembe, ha az indokolható, és figyelembevételével a megtett út rövidebb, mint a főszabály szerint számított útvonal. A célállomás a kiküldetés helyszíne. f) Az üzemanyag-felhasználásösszegének megállapításánál: i. fogyasztási normaként a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 4. § (2), (3), (4) bekezdésében meghatározott alapnorma átalányt (hengerűrtartalom szerint), valamint a NAV által havonta közzétett üzemanyagárat, ii. tölthető hibrid jármű használata esetén a járműbe épített belső égésű motor hengerűrtartalma alapján az i. pont szerinti összeg 70%-át kell figyelembe venni; g) A tisztán elektromos meghajtású járművek használata esetén 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek a NAV által közzétett árával meghatározott összege számolható el. h) Kizárólag a saját vagy közeli hozzátartozó tulajdonában lévő, illetve a zárt végű lízingbe vett jármű esetén az SZJA törvény 3. számú mellékletének II/6. pontjában meghatározott 15 Ft/km összegű gépjármű fenntartási költségtérítés is megfizetésre kerül. i) A saját vagy közeli hozzátartozó tulajdonában lévő, vagy zárt végű lízingbe vett gépjármű használata esetén a legkisebb egységű autópálya matrica – Egyetem nevére szóló számla ellenében – fizethető, amennyiben autópálya igénybevétele szükséges.
# 6. § / A személygépjármű igénybevételének rendje / Kiküldetési előleg
Indokolt esetben (pl. előre látható többszöri kiküldetés esetén) ettől eltérő matrica költségének megtérítése is lehetséges. j) Amennyiben a kiküldetésben részt vevő magánszemélynek a kiküldetés során használt gépjárművét baleset, vagy káresemény éri, a káreseményhez kapcsolódó felmerült valamennyi költség a magánszemélyt terheli. k) A közlekedési szabálysértésekből, valamint a gépjármű használatából fakadó jogszabályi kötelezettségek megsértéséből (pl.: matrica vásárlásának elmulasztása okán felmerülő pótdíj, parkolási bírság) eredő minden költség kizárólag a gépkocsi vezetőjét terheli. Az így felmerült költségek egyetemi keret terhére nem számolhatók el. l) Amennyiben a kiküldetés során külföldön bérelt személyautó használata merül fel, és annak bérletét a kiküldött kéri elszámolni, akkor a Gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény értelmében az Egyetemet cégautóadó fizetési kötelezettség terheli. A bérelt gépjármű után fizetendő adó összegének megállapításához szükséges adatokat (kilowattban kifejezett teljesítmény, környezetvédelmi osztályjelzés) tartalmazó bérlésről szóló megállapodást, vagy a forgalmi engedélyről készített másolatot, fotót csatolni szükséges az elszámoláshoz. A felmerült cégautóadó a kiküldetést finanszírozó költségkeretre kerül ráterhelésre.
# 7. § / Kiküldetési előleg / Belföldi kiküldetés speciális szabályai
7. § (1) A külföldi kiküldetésekhez útielőleg igényelhető. Előleget csak a saját szervezésben megvalósuló utazásokhoz saját munkavállaló, illetve hallgató igényelhet forintban a kiküldetési előleg igénylő nyomtatványon. (2) Az igényelt előleg átutalásáról a Pénzügy gondoskodik az utazó előlegigénylésen megadott bankszámlaszámára. (3) Az előleggel a felvételt követő 30 napon belül el kell számolni. (4) Újabb előleg csak akkor igényelhető, ha a munkavállaló, vagy hallgató az előzőleg felvett előleggel hiánytalanul elszámolt. (5) Amennyiben a kiküldöttnek a költségei elszámolása után a felvett előleghez képest többlet költségtérítés jár, annak megtérítésére átutalással kerül sor. (6) Ha az előleg elszámolásánál az igazolt költségek összege alacsonyabb, mint az előzetesen felvett előleg összege, a kiküldöttnek a különbözetet az Egyetem 11784009–22229896–00000000 számú bankszámlájára vagy a Főpénztárba a (3) bekezdésben megállapított 30 napos határidőn belül vissza kell fizetnie. (7) Amennyiben a kiküldött a felvett előleggel az előírt határidőn belül nem számol el, vagy az elszámolásból eredő visszafizetendő különbözetet nem téríti meg, a Munkavállaló hozzájárulása esetén az Egyetem jogosult azt a következő havi munkabéréből egy összegben levonni, a nem munkavállaló esetében pedig a behajtás érdekében az Egyetem jogosult jogi útra terelni az ügyet.
# 8. § / Belföldi kiküldetés speciális szabályai / Külföldi kiküldetés speciális szabályai
8. § (1) Hat óra időtartamot meghaladó belföldi kiküldetésben lévő egyetemi munkavállalónak a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendeletben minimumként meghatározott összegű napidíj adható. A napidíj adóköteles jövedelemnek minősül, béren keresztül, utólag kerül kifizetésre.
# 9. § / Belföldi kiküldetés speciális szabályai / Külföldi kiküldetés speciális szabályai
9. § (1) A külföldi kiküldetés időtartamát a hivatalos program határozza meg. a) A kiküldetés tényleges időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt, jogszabály szerint számított idő. A napidíj a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján számítandó. b) c) A hivatali célú kiküldetés időtartama a szakmai program időtartamánál nem lehet hosszabb (kontinensen belüli utazás esetén indokolt esetben +1 nap az indulás és +1 nap az érkezés tekintetében, kontinensen kívüli utazás esetén indokolt esetben +2 nap az indulás és + 2 nap az érkezés tekintetében). d) Az Egyetem által meghívottak vendéglátásának időtartama nem lehet hosszabb, mint a szakmai tevékenység időtartama (kontinensen belüli utazás esetén indokolt esetben +1 nap az indulás és +1 nap az érkezés tekintetében, kontinensen kívüli utazás esetén indokolt esetben +2 nap az indulás és +2 nap az érkezés tekintetében). e) Szabadság terhére meghosszabbított külföldi tartózkodás esetén csak a hivatalos kiküldetés időtartamára járhat napidíj, költségtérítés, minden más költséget a kiküldöttnek kell viselnie. f) Amennyiben a kiküldött a külföldön tartózkodását szabadság terhére meg kívánja hosszabbítani, azt a munkáltatójával engedélyeztetnie kell. (2) Külföldi kiküldetés esetében a kiküldött személynek az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségeinek fedezetére az Amerikai Egyesült Államokba irányuló kiküldetések esetében maximum 55 EUR/nap, míg egyéb más országba irányuló kiküldetések esetében maximum 40 EUR/nap napidíj adható, de pályázatból történő finanszírozás esetében maximum a pályázat által engedélyezett maximum összeg. A napidíj számla nélkül, a kiküldetési rendelvény és költségelszámolás alapján utólag (a munkabérrel azonos elszámolási szabályok szerint) kerül számfejtésre és kifizetésre. A külföldi kiküldetések során napidíj az alábbiak szerint adható: a) A napidíjat a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB árfolyam alapulvételével kell átszámítani; b) Amennyiben a szállás kötelező reggelit tartalmaz, a napidíjat 20%-kal csökkenteni kell; c) Amennyiben a kiküldött a kiküldetés időtartama alatt díjtalan ebédben, illetve vacsorában részesül, az adott naptári napra jutó napidíjat étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell (pl.: ellátást feltüntető meghívás, vagy ellátást is magában foglaló részvételi díj fizetése esetén). A rendezvény programját a kiküldetés elszámolásához mellékelni szükséges. (3) A külföldi kiküldetési napidíj a kiküldött személynél az 1995. évi CXVII. tv. 3. sz. melléklet II. 7. b. pont szerinti adóköteles jövedelemnek minősül. (4) Az elszámolás során a forinttól eltérő pénznemben kiállított számlák összegét a teljesítés napján érvényes MNB által közzétett középárfolyamon kell forintra
# 9. § / Külföldi kiküldetés speciális szabályai / Külföldi és belföldi magánszemélyek meghívása, fogadása
átszámítani. Ha a költségről számla helyett egyéb számviteli bizonylat áll rendelkezésre, a teljesítés napjának a kiküldetés utolsó napját kell tekinteni. (5) Amennyiben a kiutazó csatolja az elszámoláshoz a devizaváltás árfolyamát igazoló bizonylatot, vagy a kifizetést igazoló banki kivonat másolatát, a számla összegének megtérítése részére a csatolt bizonylatok alapján megállapított forint összegben történik. (6) A pénzügyi beszámolók (kiküldetési rendelvény és költségelszámolás) alapján a Pénzügy folyamatos nyilvántartást vezet a külföldi kiküldetésekről.
# 10. § / Külföldi és belföldi magánszemélyek meghívása, fogadása / Záró rendelkezések
10. § (1) Külföldi és belföldi magánszemélyek meghívása, az utaztatás és egyéb szolgáltatások biztosításának lebonyolítása a fogadó szakmai szervezeti egységgel való szoros együttműködés keretében történik. (2) Az Egyetem a következő költségeket térítheti meg: a) jelen rendelkezés 6. § (1) bekezdése szerinti személygépjármű használat költsége saját vagy közeli hozzátartozó tulajdonában álló személygépjármű (ideértve a zárt végű lízingbe vételt is) költségtérítése, b) repülő-, autóbuszvagy vonatjegy, hajójegy, biztosítás (köztes állomás – bele nem értve az utazás során átszállás miatt igénybe vett tranzit állomásokat – beiktatása nélkül), c) szállás költsége, d) helyi utazási jegy, helyi autóbérlés költsége, e) taxi, f) védőoltás, teszt indokolt esetben.
# 11. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
11. § (1) A kiküldetések, vendégfogadások kötelezettségvállalási folyamata alatt használatos formanyomtatványok az Egyetem honlapjára, valamint a Digitális Szolgáltatások közé kerülnek feltöltésre. A nyomtatványok kiadásáról, módosításáról a pénzügyi vezető vezetői rendelkezésben vagy hivatalos tájékoztatás útján jogosult dönteni. (2) Jelen rendelkezés 2023. február 15. napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg a kiküldetésekről szóló 17/2021. számú elnöki testületi rendelkezés hatályát veszíti. (3) A rendelkezés hatálybalépésekor már megkezdett kiküldetések és az azokra kezdeményezett költségelszámolásokra is alkalmazandóak azzal, hogy ha a módosítás miatt a már megkezdett kiküldetés elszámolásának valamely feltétele hátrányosabb a munkavállaló számára, úgy az elszámolás azon részére a most hatályba lépő szabályok előtti szabályok irányadók. 4/2023. elnöki testületi rendelkezés 1 a kiküldetésekről 1 A rendelkezés célja 1 A rendelkezés hatálya 1 Kapcsolódó szabályozó dokumentumok, törvények, rendeletek 1 Alapelvek és fogalmak 1 Általános eljárásrend 2 A személygépjármű igénybevételének rendje 4 Kiküldetési előleg 5 Belföldi kiküldetés speciális szabályai 6 Külföldi kiküldetés speciális szabályai 6 Külföldi és belföldi magánszemélyek meghívása, fogadása 7 Záró rendelkezések 7
# I. Általános rész / A Gazdálkodási Szabályzat célja
Eredeti, aláírt pdf A Kuratórium 1/2020. (01. 30.) számú határozatával elfogadta a Gazdálkodási
# 1. § / A Gazdálkodási Szabályzat célja / A Szabályzat jogszabályi környezete
1. § (1) A Gazdálkodási Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja a Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) működésével – az alapés vállalkozási tevékenységével – kapcsolatos a) gazdálkodási elvek rögzítése, b) a szervezeti egységek gazdálkodási jellemzőinek meghatározása, c) a finanszírozás forrásainak bemutatása, d) a pénzügyi tervezés és a beszámolási kötelezettség meghatározása, valamint a e) vagyongazdálkodási, és a pénzügyi befektetési tevékenység szabályozása.
# 2. § / A Szabályzat jogszabályi környezete / Az Egyetem azonosító adatai
2. § (1) A Szabályzat céljaként megfogalmazott területekre kiterjedő alapvető jogszabályok: a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.), és kapcsolódó kormányrendeletek c) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mtv) d) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.), e) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.), és kapcsolódó kormányrendeletek f) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil tv.) g) az adott szerződés típusa és tárgya szerinti egyéb jogszabályok, h) a pályázati forrás terhére megkötendő szerződések esetében az adott pályázat elszámolási útmutatójának előírásai. (2) A Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, valamint munkavállalójára, függetlenül attól, hogy az alkalmazás munkaviszony, vagy egyéb jogviszony keretében történik, az Egyetem hallgatóira, doktorjelöltjeire.
# 3. § / Az Egyetem azonosító adatai / Az Egyetem tevékenységi köre
3. § (1) Az Egyetem azonosító adatai: – Megnevezés: Budapesti Corvinus Egyetem – Székhely: 1093 Budapest, Fővám tér 8. – Adószám: 19156972-2-43 – KSH statisztikai számjel: 19156972-8542-599-01 – Jogállás: magán felsőoktatási intézmény, mint önálló jogi személy – A gazdálkodás módja: az Egyetem önállóan működő, közhasznúnak minősülő egyéb szervezet – Adóalanyiság: az Egyetem belföldi illetőségű adóalany – Fenntartó: Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány – Könyvvezetés módja: kettős könyvvezetés – Beszámoló típusa: éves beszámoló
# 4. § / II. A gazdálkodás általános szabályai / A gazdálkodás alapelvei
4. § (1) Az Egyetem tevékenysége: a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem jövedelemés vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező üzletszerűen végzett tevékenység, b) vállalkozási tevékenység, amely a jövedelemés vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység (2) Az Egyetem alaptevékenysége az oktatás és a tudományos kutatás, amelynek magas színvonalú ellátása érdekében az alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő, szolgáltatási tevékenységet végez. (3) Az Egyetem vállalkozási tevékenységet az Alapító okirata értelmében a közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.
# 5. § / II. A gazdálkodás általános szabályai / A gazdálkodás alapelvei
5. § (1) Az Egyetem a Fenntartó által elfogadott éves költségvetés keretein belül, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelmények és feltételek betartásával elsősorban a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség és az átláthatóság alapelvei szerint gazdálkodik. (2) Az Egyetem a Szervezeti és Működési Rend (továbbiakban: SZMR) szerint meghatározott szervezeti egységekre tagolódik, melyek vezetői felelősek a Kuratórium által elfogadott költségvetésben – az adott szervezeti egység feladatkörébe tartozó tevékenységektől elvárt – bevételi terv teljesítéséért és a feladataik ellátásához rendelkezésre álló költségkeretek betartásáért. (3) A gazdálkodás átláthatósága, a transzparencia, a tervezhetőség és beszámoltathatóság, valamint a vezetői döntések megalapozását szolgáló információk rendelkezésre állása érdekében a gazdálkodási rendszerben (SAP) az elfogadott költségvetésnek megfelelően a bevételi tervek, és a költségkeretek, valamint az üzleti év folyamán bekövetkező tényleges gazdálkodási folyamatok leképezése a szervezeti felépítésnek megfelelően, strukturáltan felépített költséghelyeken valósul meg. A szervezeti egységekhez többféle költséghely tartozik, amelyeken jellegüknél fogva bevételek és az adott tevékenységhez kapcsolódó közvetlenül felmerült költségek jelennek meg (Tevékenység típusú költséghelyek), úgymint például a i. képzések költséghelyei (képzésenként, azon belül munkarendenként, és a képzés nyelve, helye szerint elkülönítve), ii. kutatási és egyéb pályázatok, elszámolásköteles támogatások, önálló projektek költséghelyei, illetve vannak költséghelyek, amelyeken jellegüknél fogva a tevékenységekhez közvetetten kapcsolódó költségek jellennek meg (Közvetett költség típusú költséghelyek), úgymint például az i. infrastruktúra üzemeltetési költséghelyek, ii. igazgatási, értékesítési (kommunikáció) és egyéb általános költséghelyek amelyek az Önköltségszámítási Szabályzatban rögzítettek szerint kerülnek a költségviselőkhöz (képzések, kutatás projektek, stb.) felosztásra. (4) A költséghelyeket és a funkcióterületet kódokkal kell azonosítani és összekapcsolni: a) a költséghely azonosítására 10 számjegyből álló logikusan felépített kódrendszer szolgál; b) a funkcióterületek azonosítására 6 számjegyből álló logikusan felépített kódrendszer szolgál. (5) A Kuratórium által elfogadott költségvetés tervadatai – évközi költségvetési terv módosítása esetén a módosításnak megfelelően – a gazdálkodási rendszerben a megfelelő költséghelyeken rögzítésre kerülnek a terv nyomon követése érdekében. (6) A szervezeti egységek vezetői a delegált kötelezettségvállalási jogukkal élve a hatáskörükbe tartozó költséghelyeken bevételek elérését és költségek keletkezését eredményező kötelezettségeket vállalhatnak a „négy szem elve” betartása mellett a Kötelezettségvállalási Szabályzat értelmében.
# 6. § / A gazdálkodás alapelvei / A gazdálkodás felelőssége
6. § (1) Az Nftv., az Egyetem Alapító Okirata, valamint az SZMR-ben meghatározottak szerint a feladataik ellátása során a rektor, az elnök és a kancellár a felsőoktatási intézmény vezetőjeként és képviselőjeként jár el. (2) A rektor, az elnök és a kancellár az SZMR szerinti szervezeti egységek munkavállalói felett a one-over-one elv betartása mellett gyakorolja a munkáltatói jogokat, a feladat és hatáskörükbe tartozóan a megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogosultságokat, valamint az egyéb kötelezettségvállalások jogosítványait a négy szem elve betartása mellett a Kötelezettségvállalási Szabályzatban foglaltak szerint. (3) A munkáltatás és a kötelezettségvállalás joga a vonatkozó belső szabályozók alapján a vezetők részéről delegálható. A jogok gyakorlói felelősek az általuk kezelt költséghelyek kereteinek betartásáért, valamint a költséghelyeken tervezett bevételek teljesítéséért. (4) A kancellár az Egyetem jogi, pénzügyi, infrastrukturális és belső ellenőrzési szervezetének vezetőjeként az Egyetem gazdaságos, hatékony, valamint eredményes és szabályszerű működéséért felelősséggel tartozik, amelyhez pénzügyi ellenjegyzési jogot gyakorol, amely jogát szakmai előfeltételeknek megfelelő munkavállalójára delegálhat. A kancellár szervezetében működő jogi szervezeti egység jogi ellenjegyzést gyakorol a gazdálkodás jogszerűségének és szabályszerűségének betartása érdekében. A kancellár kötelezettsége az intézményben folyó oktatói, kutatói és egyéb tevékenység támogatása a rendelkezésre álló gazdasági feltételek harmonizációjának megteremtésével és fenntartásával, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségvállalások összhangjának folyamatos biztosításával. Belső kontrollrendszerek, belső ellenőrzés, kockázatelemzés és -kezelés
# 7. § / A gazdálkodás alapelvei / A gazdálkodás felelőssége
7. § (1) A kancellár felelősségi körébe tartozik a gazdasági-pénzügyi folyamatok belső kontrollrendszerének működtetése. Ennek keretében a) megszervezi, működteti és fejleszti a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés rendszerét (FEUVE, Ellenőrzési nyomvonal); b) irányítja az egyetem belső ellenőrzését, biztosítja annak hatékony működését, gondoskodik a belső ellenőrzés megállapításainak, javaslatainak hasznosításáról; c) szabályozza az Egyetem kockázatelemzési tevékenységét és kockázatkezelési rendszer működtetésével kockázatelemzést végez. d) amennyiben a rektor vagy az elnök kezdeményezi, akkor a kancellár köteles belső ellenőrzést elrendelni. A gazdasági szervezet, a kancellár és a pénzügyi vezető feladat és felelősségi köre
# 8. § / A gazdálkodás alapelvei / A gazdálkodás felelőssége
8. § (1) Az Egyetem gazdasági szervezettel rendelkezik, amely az Egyetem működtetéséért, a költségvetés tervezéséért, a gazdálkodás végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység. (2) A gazdasági szervezet feladatés hatáskörét az SZMR szabályozza. A gazdasági szervezet SZMR szerinti elnevezése „Pénzügy”. (3) A pénzügyi vezető az Egyetem működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a kancellár helyettese, feladatait a kancellár közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Gazdasági és pénzügyi kérdésekben általános utasítási és ellenőrzési jogkörrel rendelkezik. (4) A pénzügyi vezető kötelessége a tervezés, a könyvvezetés és a beszámolás, a vezetői információs rendszer működtetése, a készpénzkezelés rendjének betartása, a bér -és munkaügyi folyamatok működtetése, valamint a gazdálkodással kapcsolatos folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) ellátása, és működtetése, a kapcsolódó külső és belső adatszolgáltatás egyetemi szintű végrehajtása. (5) A pénzügyi vezető a kancellár közvetlen irányítása mellett: a) előkészíti az Egyetem költségvetési javaslatát és felügyeli annak végrehajtását; b) szervezi és ellenőrzi az Egyetem gazdálkodását, ügyviteli tevékenységét, beleértve a jogszabályi előírásoknak megfelelő bizonylati rendet; c) gondoskodik az Egyetem gazdasági-pénzügyi kötelezettségeinek teljesítéséről, követeléseinek érvényesítéséről; d) gondoskodik az egyetemi bérgazdálkodás pénzügyi lebonyolításáról a jogszabályi előírásoknak megfelelő munkaügyi nyilvántartások rendjéről; e) kialakítja az utalványozás rendjét, biztosítja a gazdálkodási és pénzügyi jogszabályok végrehajtását, megtartását; f) felelős az Egyetem gazdálkodásáról szóló beszámolási kötelezettség teljesítéséért; g) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára jogszabály, szabályzat, határozat, vagy a kancellár meghatároz. III. A gazdálkodás szereplői – a szervezeti egységek rendszerezése a
# 9. § / gazdálkodási sajátosságaik alapján / A képzési és kutatási programok gazdálkodása
9. § Akadémiai mátrix 9/A. § (1) Az Egyetem gazdálkodási alapegységei a) a képzési programokért felelős programigazgatóságok, melyeken belül az egyes képzési programok, mint bevételt generáló önálló költségviselők jelennek meg az SZMR-ben meghatározottak szerinti szervezeti felépítéshez rendelten, úgymint i. Alapképzés szak-portfólióért felelős programigazgatóság képzései, ii. Mesterképzési szak-portfólióért felelős programigazgatóság képzései, valamint a iii. Executive degree programokért és szakirányú továbbképzésekért felelős programigazgatóság képzései, b) Corvinus Doktori Iskolák, amelyeken belül az egyes doktori képzési programok, mint bevételt generáló önálló költségviselők jelennek meg, c) a Kutatóközpontok, amelyeken belül önálló kutatási projektek jelennek meg, mint bevételt generáló önálló költségviselők. (2) A programigazgatóságokat az oktatási rektorhelyettes felügyeli, élükön a program dékánok állnak. A Corvinus Doktori Iskolákat (továbbiakban: CDI) a kutatási rektorhelyettes felügyeli, élén a CDI főigazgatója áll. A Kutatóközpontokat a kutatási rektorhelyettes felügyeli, és a Kutatóközpontoknak lehet önállóan megbízott vezetője. A képzésekért és kutatásokért felelős vezetők a munkáltatói jogkörök és a kötelezettségvállalási jogkörök delegálásáról szóló belső szabályozó alapján gazdálkodási területre kiterjedő hatásköre és felelőssége van. (3) A képzési programokon kerülnek elszámolásra a képzéshez kapcsolódóan keletkező bevételek, úgymint a) a képzésen részt vevő hallgatók után járó alaptámogatás – amíg a képzésen állami ösztöndíjas hallgató folytat tanulmányokat, b) a képzés önköltséges hallgatóitól beszedett bevételek, c) képzésen részt vevő hallgatók által befizetett egyéb díjak (kivéve: nyelvi térítési díj, tenisz térítési díj, nem teljesített kreditekért, valamint a kreditek túlteljesítéséért fizetett díj). költségek, úgymint a) a képzésre a felmerülésekor közvetlenül elszámolható költségek, ráfordítások b) a képzésre felosztott általános költségek az Önköltségszámítási Szabályzatban meghatározott elvek mentén, ideértve az oktatás azon erőforrásigényét, amely elsődlegesen az intézeteknél, mint az oktatási-kutatási erőforrásokét felelős szervezeti egységeknél merül fel. (4) A kutatási és egyéb tárgyú projekteken kerülnek elszámolásra a hozzájuk kapcsolódóan realizált bevételek, úgymint a) pályázati támogatási szerződésből származó bevételek, b) egyéb – pl. vállalati megrendelésekből – származó bevételek, költségek, úgymint a) a kutatásra és egyéb tárgyú projektre közvetlenül elszámolható költségek és ráfordítások b) a képzésre felosztott általános költségek az Önköltségszámítási Szabályzatban meghatározott elvek mentén. (5) A képzési programoként felelős vezetők az SZMR szerint kialakított hatáskörökre – elsősorban az akadémiai mátrixon belül az erőforrásokért felelős, az
# 9. § / A képzési és kutatási programok gazdálkodása / Az intézetek és kompetencia központok gazdálkodása
oktatói-kutatói körben munkáltatói jogkört gyakorló vezetői hatáskörök fennállására – tekintettel közvetlen gazdasági felelősséggel a programokon elért bevételért tartoznak. A képzésekért felelős vezetők az oktatási-kutatási erőforrások felett munkáltatói jogkört gyakorló vezetőkkel együttesen felelősek a képzési programokon elérhető azon szintű fedezetért, amely a bevételekkel szemben minden oktatással kapcsolatos költséget tartalmaz, és nem tartalmazza az akadémiai mátrixon kívüli szervezeti egységekből származó közvetett költségeket. 9/B. § (1) Az Egyetem oktatási-kutatási erőforrásaiért felelős alapegységei az intézetek, és a kompetencia központok, melyek az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes felügyelete alatt állnak, és élükön az intézetvezető és a kompetencia központ vezetője áll. A vezetőknek a munkáltatói jogkörök és a kötelezettségvállalási jogkörök delegálásáról szóló belső szabályozó alapján gazdálkodási területre kiterjedő hatásköre és felelőssége van. Az Egyetem intézeteit és kompetencia központjait az SZMR tartalmazza. (2) Az intézetek a képzési tevékenység kapcsán közvetlen bevétellel nem rendelkeznek, ugyanakkor lehetnek önálló elszámolású kutatási vagy egyéb projektjeik, amelyek – főként nem kiemelt jelentőségüknél fogva – nem tartoznak a kutatási rektorhelyettes által felügyelt kutatóközpontok valamelyikéhez (pl. OTKA pályázatok, egyedi vállalati megrendelések az intézet profiljába illeszkedően, stb.) (3) Az intézetek alapvetően olyan szervezeti költséghelyek, ahol az Egyetem oktatási-kutatási erőforrásállományának a költségei kerülnek elszámolásra, amelyeket az Egyetem képzési és kutatási programjai vesznek igénybe. (4) A képzési programokra ezen költségek az Egyetem Önköltségszámítási Szabályzatában meghatározottak szerint kerülnek elszámolásra figyelemmel arra, hogy a ki nem használt kapacitások erőforrásköltségei a képzésekre nem terhelhetők rá. (5) A kutatási projektekre az intézetek oktatási-kutatási erőforrásállományának a költségei a felmerüléskor azonnal kerülnek költségmegosztás formájában elszámolásra. (6) A kompetencia központok gazdálkodásuk során bevételt szerezhetnek (pl: nyelvvizsgák szervezéséből származó bevételek, tornaterem bérleti díja), mely bevételek csökkentik a képzési programokra terhelendő költségek összegét.
# 9. § / Az intézetek és kompetencia központok gazdálkodása / A szakkollégiumok gazdálkodása
9/C. § (1) A szakkollégiumok a működésük támogatására a Kuratórium által elfogadott költségvetésen belül önálló költséghelyeken elkülönített kereteken belül gazdálkodhatnak. A költségkeretek feletti gazdálkodási jogosultságot a kötelezettségvállalási jog delegálásáról szóló belső szabályozó tartalmazza. Akadémiai mátrix szolgáltató szervezeti egységeinek gazdálkodása 9/D. § (1) Az akadémiai mátrix belső szolgáltató típusú szervezeti egységei feladatukat közvetlenül az Egyetem alapfeladatai ellátásának hatékony és célszerű támogatása érdekében végzik az éves költségvetésben jóváhagyott költségkereteken belül valamely rektorhelyettes vezetése alatt azzal, hogy az SZMR értelmében a Könyvtárat a könyvtári főigazgató vezeti a kutatás rektorhelyettes felügyelete alatt. (2) Az akadémiai mátrix szolgáltató szervezeti egységeinek költségkeretei felett a vezetőjének a munkáltatói jogkörök és a kötelezettségvállalási jogkörök delegálásáról szóló belső szabályozóban meghatározottak szerint gazdálkodási területre kiterjedő hatásköre és felelőssége van. (3) Az akadémiai mátrix szolgáltató szervezeti egységei az SZMR szerint: a) Akadémiai menedzsmentakadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes munkáját támogatja, b) Programmenedzsment – oktatási rektorhelyettes és a programigazgatóságok munkáját támogatja c) Kutatásmenedzsment – kutatási rektorhelyettes munkáját támogatja (4) Az akadémiai szolgáltató szervezeti egységek költséghelyein felmerült költségeket a képzési és kutatási programok az Önköltségszámítási Szabályzatban rögzítettek szerint viselik.
# 10. § / Szolgáltató szervezeti egységek gazdálkodása / Kollégiumok gazdálkodása
10. § (1) Az egyetemi szintű szolgáltató szervezeti egységek feladatai részben az elnöki, részben a kancellári szervezetben kerültek az SZMR alapján kialakításra. A szervezeti egységek vezetőinek a munkáltatói jogkörök és a kötelezettségvállalási jogkörök delegálásáról szóló belső szabályozó alapján gazdálkodási területre kiterjedő hatásköre és felelőssége van. (2) A gazdálkodási felelősség a Kuratórium által elfogadott költségvetésben a szervezeti egységek költséghelyeinek költségkereteire terjed ki. (3) A szolgáltató szervezeti egységek költséghelyein felmerült költségeket a képzési és kutatási programok az Önköltségszámítási Szabályzatban rögzítettek szerint viselik. Amennyiben a szolgáltató szervezeti egység tevékenységének jellege lehetővé teszi – pl. ingatlan hasznosítás eseti vagy tartós bérbeadással – akkor bevételeket realizálhat, amely bevételek csökkentik a szolgáltató szervezeti egység felosztandó költségeinek összegét. A költségvetésben elfogadott bevételek teljesüléséért a szervezeti egység vezetője felelős.
# 11. § / Kollégiumok gazdálkodása / Központi irányítás szervezeti egységei gazdálkodása
11. § (1) A kollégiumok az oktatási-kutatási tevékenységtől elkülönült gazdálkodási egységet képeznek, melyek üzemeltetéséért az infrastrukturális szolgáltatásokét felelős vezető felügyelete alatt a Közgáz Campus üzemeltetéséért felelős vezető és a Székesfehérvári Campus üzemeltetéséért felelős vezető vezeti. A vezetőknek a munkáltatói jogkörök és a kötelezettségvállalási jogkörök delegálásáról szóló belső szabályozó alapján gazdálkodási területre kiterjedő hatásköre és felelőssége van. (2) A Kuratórium által elfogadott költségvetésen belül a kollégiumokhoz rendelt költséghelyeken kerülnek elszámolásra a kollégium működtetésével, felújításával kapcsolatban keletkező bevételek, kiemelten: a) állami ösztöndíjas hallgatók után kapott állami támogatás a kollégiumi elhelyezéshez kapcsolódóan, b) állami ösztöndíjas hallgatók által fizetett kollégiumi térítési díj – jogszabályilag maximált összegben, c) önköltséges hallgatók által befizetett kollégiumi díjak a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzatban meghatározottak szerint, d) PPP konstrukcióban felújított kollégium esetében a PPP állami támogatásának összege, e) lakhatási állami támogatás éves költségvetésben elfogadott összege, f) nyári hasznosításból származó bevételek. (3) A kollégiumok működésének költségei közvetlenül a kollégiumok költséghelyein kerülnek elszámolásra.
# 12. § / Központi irányítás szervezeti egységei gazdálkodása / Hallgatói szervezetek, feladatok
12. § (1) Az Egyetem irányítási, igazgatási feladatai az SZMR-ben foglalt feladatmegosztásnak megfelelően a rektori, az elnöki és a kancellári szervezetben jelennek meg a Kuratórium által elfogadott költségvetésen belül elkülönített költséghelyeken biztosított költségkeretek között. (2) Az irányítási költségek a rektor, az elnök és a kancellár, valamint a munkájukat támogató közvetlen szervezeti egységek költséghelyein kerülnek elszámolásra. (3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az egyéb irányítási szintű feladatok költségei szintén önálló költséghelyen jelennek meg, így különösen központi informatikai alkalmazások (tanulmányi rendszer, gazdálkodási rendszer support) költségkeretei, bankköltségek, biztosítási díjak segélyezési keretek stb. (4) A központi irányítás szervezeti egységei, feladatai az éves költségvetésben elfogadott költségkeretein belül önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkeznek, arra a kötelezettségvállalás rendjéről szóló szabályzatban rögzítettek szerint kötelezettséget vállalhatnak. (5) A központi irányítás szervezeti egységeinek, feladatainak költségeit az Szt. értelmében kialakított Önköltségszámítási Szabályzat alapján a költségviselők értékelés alapjául szolgáló önköltségébe nem számítjuk bele, azaz a pénzügyi számvitel keretében közvetlenül az eredmény terhére számoljuk el. Azonban a vezetői információk előállítása során a teljes önköltség meghatározása érdekében az Önköltségszámítási Szabályzatban foglaltak szerint felosztjuk a költségviselőkre.
# 13. § / IV. A gazdálkodás finanszírozásának főbb forrásai / Értékesítés nettó árbevétele
13. § (1) Hallgatói Önkormányzat (HÖK) és Doktorandusz Önkormányzat (DÖK) a Kuratórium által elfogadott költségvetés alapján a működéséhez rendelkezésre bocsátott forrásokkal gazdálkodik, amely alapvetően a) a hallgatói juttatásokra rendelkezésre álló állami támogatás vonatkozó kormányrendelet szerint kialakított HTJSZ szabályai alapján kerül meghatározásra, továbbá b) a fenntartó által erre a célra biztosított forrás allokálható ezen költséghelyekre. (2) A Hallgatói Önkormányzat és a Doktorandusz Önkormányzat költséghelyei felett a kötelezettségvállalás jogát a kötelezettségvállalás delegálásáról szóló belső szabályozó tartalmazza.
# 14. § / IV. A gazdálkodás finanszírozásának főbb forrásai / Értékesítés nettó árbevétele
14. § (1) Értékesítés nettó árbevételének tekintendő minden olyan bevétel, amelyre az Egyetem az oktatási és kutatási tevékenysége, valamint egyéb szolgáltatások nyújtása, illetve termékek értékesítése során tesz szert, függetlenül attól, hogy az értékesítés az alaptevékenysége vagy a vállalkozási tevékenysége körébe sorolandó, így különösen a) azok a bevételek, amelyek a hallgatók által fizetett önköltségi és egyéb díjakból származó bevételek, b) a megbízási, illetve vállalkozási szerződések alapján végzett kutatási, tanácsadási szolgáltatások, c) vagyonhasznosítási bevételek (különösen a befektetett eszközök ellenérték fejében történő haszonbérbe, használatba, üzemeltetésbe adásából származó bevételek), d) egyéb árbevételek (pl: rendezvények bevételei, nyelvvizsga térítési díjak). (2) Az értékesítés nettó árbevételével szembe kell állítani az értékesített tevékenység valamennyi közvetlen költségét, és az Egyetem működése során felmerülő mindennemű általános költségnek az adott tevékenységre jutó részét ahhoz, hogy a tevékenységek eredményessége meghatározható legyen. (3) A vagyonhasznosítási bevételeket az épületekhez kell hozzárendelni, ezzel mintegy megtérülésként csökkentve a képzésekre és kutatásokra terhelendő üzemeltetési költségeket. (4) Az önálló, szerződés alapján végzett tevékenységeket és egyéb projekteket önálló költséghelyen kell elszámolni. Új költséghely létrehozását a kötelezettségvállaló kezdeményezi a Kontrollingon.
# 15. § / A Fenntartó által nyújtott támogatás / kapcsolódóan
15. § Egyéb bevételek 15/A. § (1) Az Egyetem alaptevékenységének ellátásához a Fenntartó támogatási szerződés keretében támogatást biztosít. (2) A Fenntartó a támogatást az alábbi jogcímeken biztosítja: a) Corvinus ösztöndíj fedezetéül szolgáló fenntartói támogatás, b) Hallgatói juttatások – tanulmányi, szociális, extracurriculáris – fedezetéül szolgáló fenntartói támogatás, c) Egyéb működési és beruházási-fejlesztési célú támogatások. (3) A fenntartói támogatás felhasználásával az éves beszámoló keretein belül kell elszámolni. A támogatás azon összegét, amelyhez kapcsolódóan az adott üzleti évben költségek és ráfordítások még nem merültek fel, a bevételek passzív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni függetlenül attól, hogy a Kuratórium a fel nem használt támogatást visszafizetni kéri, vagy a következő év költségeinek, ráfordításainak fedezeteként az Egyetem számára biztosítja. A Magyar Állam által nyújtott támogatás – állami ösztöndíjas képzéshez 15/B. § (1) Az Egyetem részére a Magyar Állam támogatási szerződés keretében támogatást biztosít az Nftv, valamint a kacsolódó kormányrendelet értelmében az állami ösztöndíjas hallgatók után. (2) A támogatás jogcímei lehetnek: a) alaptámogatás, b) hallgatói juttatások, c) speciális támogatások, d) PPP támogatás. (3) A támogatással az üzleti évet követően a szerződésben rögzítettek szerint kell elszámolni. Az elszámolás alapján járó vagy visszafizetendő támogatás összegével – amennyiben a beszámoló összeállításának időszakában az információ rendelkezésre áll – az adott üzleti év eredményét időbeli elhatárolással korrigálni szükséges.
# 15. § / kapcsolódóan / A pályázatok és egyéb elszámolásköteles támogatások
15/C. § (1) A pályázatok bevételeit az állami forrásokból, belföldi és külföldi intézményektől, vállalatoktól, pénzalapoktól pályázat keretében konkrét feladatra, elszámolási kötelezettséggel elnyert pénzeszközök képezik. (2) Elszámolásköteles bevétel keletkezhet nem pályázati keretek között létrejött együttműködési megállapodások, és támogatási szerződések alapján is. (3) A pályázatokat, támogatásokat elkülönítetten, önálló költséghelyen, elszámolásra alkalmas módon kell nyilvántartani. (4) A pályázatok, támogatások célnak megfelelő felhasználásáért és az elszámolási kötelezettség teljesítésért a szakmai vezetőt, és a kötelezettségvállalót a saját hatáskörében terheli a felelősség, mely felelősséget indokolt esetben az Egyetem a vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint jogosult érvényesíteni a munkavállalói felé. (Pl. a pályázati elszámolási kötelezettség elmulasztása miatt keletkezett visszafizetési kötelezettség, a nem a pályázati célnak megfelelő pénzeszköz-felhasználás, nem a hatályos jogszabályok, illetve pályázati kiírások feltételei szerinti eljárások.) (5) A pályázatok – a támogatási szerződésben foglaltak figyelembevétele mellett – hozzájárulást biztosítanak a pályázati cél megvalósítását biztosító egyetemi infrastrukturális, igazgatási, pénzügyi szolgáltatások költségeinek megtérítéséhez. Az elszámolásköteles támogatások kezelésének folyamatát, valamint a pénzügyi elszámolásának előírásait belső szabályozókban szükséges rögzíteni.
# 16. § / Munkáltatói jogkör gyakorlása / Gazdálkodás a Személyi jellegű ráfordításokkal
16. § Humánerőforrás gazdálkodás 16/A. § (1) A munkáltatói jogkör a rektort, az elnököt és a kancellárt illeti meg, mely jogkör az erről szóló belső szabályozó keretében delegálható az Egyetem vezető állású munkavállalója számára. A munkáltatói jogkör a one-over-one elv érvényesítése mellett gyakorolható. A delegált munkáltatói jogkör nem adható át. A Foglalkoztatási Követelményrendszer, valamint a felhatalmazása alapján Elnöki testületi rendelkezés tartalmazza a munkáltatói jogkör delegálásának módját és a delegált hatáskörben munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetők megnevezését. 16/B. § (1) A személyi jellegű ráfordításokkal való gazdálkodás az álláshelyekhez kapcsolódó rendszeres és nem rendszeres jövedelem, juttatások, és az Egyetemmel munkaviszonyban nem állók részére megfizetendő juttatások tervezését, kifizetését és a velük kapcsolatos adatszolgáltatások elkészítését és benyújtását jelenti. (2) Az Egyetem szervezeti felépítésének megfelelő a humánerőforrás állomány és a kapcsolódó személyi költségek tervezésének és teljesítésének rendező elve. A Kuratórium által elfogadott költségvetés keretein belül a szervezeti egységek költséghelyeire allokált költségek nem léphetők túl. Ettől eltérni csak tervet meghaladó mértékű bevétellel (többletbevétellel) vagy terven felüli pályázatokkal, egyéb bevételekkel kapcsolatban felmerült bevétel rendelkezésre állása esetén van lehetőség. (3) A foglalkoztatással kapcsolatos fő szabályokat a Foglalkoztatási Követelményrendszer tartalmazza a javadalmazási, teljesítményfejlesztési politika keretében. (4) Az illetmények kifizetése az Egyetem főszámlájáról havonta utólag a megadott bankszámlára való utalással teljesíthető. A megjelölt hitelintézetbe átutalt és beérkezett járandóságért az Egyetem semmilyen további felelősséget nem vállal. Amennyiben az alkalmazott vagy megbízással foglalkoztatott nem ad meg bankszámlát, az Egyetem postai utalással fizeti ki a járandóságot. (5) A bérszámfejtési, és az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatok ellátása és a törvényben meghatározott, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítése a Pénzügy feladata és felelőssége.
# 17. § / Gazdálkodás az Anyagjellegű ráfordításokkal / A hallgatói juttatások
17. § (1) Az anyagjellegű ráfordítások közé tartoznak az alábbi beszerzések, megrendelések: a) anyagköltségek, b) igénybe vett szolgáltatások, különösen: a. oktatási szolgáltatások igénybevétele, b. kutatási és egyéb szakértői szolgáltatás igénybevétele, c. kiküldetések költségei (kivéve napidíj), d. kommunikációs szolgáltatások, reklám és propaganda költségek, e. üzemeltetési költségek, f. bérleti díjak, (2) A szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos, a Közbeszerzési Törvény hatálya alá tartozó beszerzésekhez kapcsolódó egyetemi belső rendet az Egyetem Közbeszerzési Szabályzata tartalmazza. (3) Az Egyetem éves költségvetésében a szervezeti egységek által nem tervezett anyagjellegű ráfordítások nem teljesíthetők. Ettől eltérni csak tervet meghaladó mértékű bevétellel (többletbevétellel) vagy terven felüli pályázatokkal, egyéb bevételekkel kapcsolatban felmerült bevétel rendelkezésre állása esetén van lehetőség. (4) A beszerzésekre vonatkozó részletes szabályokat az Egyetem Kötelezettségvállalási Szabályzata tartalmazza.
# 18. § / A hallgatói juttatások / Előző évek eredménye
18. § (1) A hallgatói juttatások jogcímeit, valamint azok felhasználási lehetőségeit a hatályos jogszabályok, valamint az Egyetem Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzata (továbbiakban: HTJSZ) határozza meg. (2) A hallgatói juttatások forrása lehet különösen: a) fenntartói támogatás, b) Magyar Állammal kötött támogatási szerződés keretében kapott támogatás, c) hazai, uniós vagy egyéb pályázati szerződés keretében kapott támogatás (pl: ERASMUS), d) partneri együttműködés keretében kapott forrás. (3) A hallgatói juttatások formái lehetnek: a) hallgatóknak fizetendő ösztöndíjak – tanulmányi, szociális, extracurricularis, b) működésre fordítható források (pl: HÖK működés költségei, kollégiumi működés költségei) c) felújításra fordítható források (pl. állami támogatásból a lakhatási támogatás) (4) Az állami támogatás formájában kapott hallgatói juttatásokkal a támogatási szerződésben foglaltak szerint kell gazdálkodni és elszámolni, a fenntartótól kapott, a hallgatói juttatásokra fordítható összeggel pedig az éves beszámoló keretében kell elszámolni. (5) A hallgatói juttatásokból a HÖK, illetve DÖK működésére fordítható keretek tervezésére, a kötelezettségvállalások rendjére és a beszámolás módjára, ütemezésére vonatkozóan jelen Szabályzatban, illetve a HÖK, illetve a DÖK Alapszabályának részét képező gazdálkodási szabályokkal összhangban kerül sor.
# 19. § / Előző évek eredménye / V. Gazdálkodás a vagyonnal
19. § (1) Az Egyetem tárgyévi eredménye az eredménykimutatásban megjelenő adózott eredmény, mely a tárgyévet követő év elején átvezetésre kerül az eredménytartalékba. (2) Az eredménytartalék felhasználható a következő évek működésének finanszírozására, valamint beruházási-fejlesztési célokra a Kuratórium által elfogadott éves költségvetéseknek megfelelően. Ingatlan és ingó vagyoni elemekkel kapcsolatos általános gazdálkodási szabályok
# 20. § / Előző évek eredménye / V. Gazdálkodás a vagyonnal
20. § (1) Az Egyetem a tevékenységének ellátását szolgáló, 2019. június 30-án vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlanvagyonát a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2019. évi XXX. törvény értelmében ingyenes vagyonjuttatás formájában a Magyar Államtól kapta azzal, hogy az Alapító Okiratban meghatározott feladatainak ellátásához használja, hasznosítja és tulajdonosként gazdálkodik azokkal az alábbi megkötésekkel a) a Budapest IX. kerület 37058 helyrajzi számú, ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon a hivatkozott törvény 6. § (1) bekezdésének erejénél fogva elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn (Fővám téri épület), b) az Egyetem a tulajdonába adott ingatlanokat az Nftv-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási feladatok ellátására használhatja fel. Ha az Egyetem tulajdonába adott ingatlanokat értékesíti, akkor az ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az alaptevékenységét szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Egyetem az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel. (2) Az Egyetem – az (1) bekezdésben megfogalmazott megkötések mellett – jogosult a tulajdonában álló ingó – ideértve a szellemi termékeket és a vagyoni értékű jogokat is – és ingatlan vagyonát (továbbiakban együttesen: intézményi vagyon) értékesíteni, és jogosult vagyoni elemek tulajdonosi jogcímen történő megszerzésére. (3) Az Egyetem köteles az intézményi vagyont rendeltetésszerűen használni, viselni az azzal összefüggő terheket, biztosítani annak működtetését, fenntartását, elvégezni az ehhez szükséges állagmegóvási, karbantartási és felújítási feladatokat. (4) A kancellár felel a felsőoktatási intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítmény-hasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést. (5) A vagyon meglétéért, állagának megóvásáért, rendeltetésszerű használatáért elsősorban az Egyetem kancellárja, illetve továbbadott hatáskörben a szervezeti egységvezetők és a leltárfelelősök felelnek. (6) A vagyonelemek működtetési helyei az Egyetem telephelyei. Ettől eltérni csak írásbeli engedély (kiviteli engedély) birtokában lehet. Engedélyt térítésmentesen csak egyetemi érdekből, azaz egyetemi feladatellátás érdekében lehet megadni indokolt esetben. Minden ettől eltérő esetben igénybe vevő térítési díjat köteles fizetni. Az engedélyt a munkahelyi vezető és a kancellár együttesen és írásban adja meg. (7) Idegen eszközt behozni csak írásbeli engedély birtokában (behozatali engedély) és kellő indoklás alapján lehet. A behozott eszközök állapotáért, meglétéért az
# 20. § / Előző évek eredménye / V. Gazdálkodás a vagyonnal
Egyetem felelősséget nem vállal. (8) A vagyon állapotának és mennyiségének ellenőrzése leltározás útján történik. A részletes szabályokat a Leltározási és Leltárkészítési Szabályzat tartalmazza. Az Egyetem tulajdonában lévő ingatlan és ingó vagyon hasznosítása
# 21. § / Előző évek eredménye / V. Gazdálkodás a vagyonnal
21. § (1) Az intézményi vagyont nem egyetemi feladatokkal összefüggésben a mindenkori piaci áron, de legalább az önköltség figyelembe vételével lehet hasznosítani. A hasznosítás körébe értjük a vagyon tartós és eseti jellegű használatának átengedését (bérbeadás), illetve a vagyon különböző formájú elidegenítési módját, kiemelten az értékesítés formáját azzal, hogy a vagyoni elemek apportálása, mint a gazdasági társaságok alapítása vagy azokban történő részesedésszerzés jelen Szabályzat önálló pontjában kerül szabályozásra. (2) Az Egyetem vagyongazdálkodási tervét a Kuratórium fogadja el. A vagyongazdálkodási terv végrehajtása a kancellár feladata. Az SZMR értelmében az ingatlanok használatával és hasznosításának kapcsolatos feladatok ellátása az Infrastrukturális Szolgáltatások hatáskörébe tartozik. Az ingatlanok hasznosítása során az alábbi alapelvek érvényesülését kell biztosítani: a) olyan hasznosítás, mely az Egyetemi ingatlanok és ingóságok állagát veszélyezteti, rontja, illetve az Egyetem jó hírét veszélyezteti, nem végezhető, b) amennyiben a hasznosítás jellege alapján lehetséges és az Egyetem érdekeit szolgálja, törekedni kell a hasznosításban érintett partner versenyeztetéssel történő kiválasztására. (3) Az ingatlanok eseti és rendszeres hasznosítási bevételeit a velük szemben fennálló kiadások levonása után teljes egészében az üzemeltetés költségeinek fedezetére kell fordítani, ezáltal csökkentve a képzési programokat terhelő üzemeltetési költségeket. (4) Az eseti ingatlanhasznosítás, teremhasználat feltételrendszerét és eljárásrendjét jelen Szabályzat elvi keretein belül a kancellár belső szabályozóban szabályozza. (5) Ingatlan értékesítése a) ingatlan értékesítésére a 20/A. § (1) szerinti korlátozások mellett az Egyetem a Kuratórium által elfogadott vagyongazdálkodási terv keretei között jogosult. Az értékesítési javaslat előterjesztéséért az Elnöki testület felelős. b) amennyiben az értékesíteni tervezett ingatlan jellege alapján lehetséges és az Egyetem érdekeit szolgálja, törekedni kell a vevő versenyeztetéssel történő kiválasztására. (6) Az Egyetem ingó vagyon hasznosítást csak kivételesen végez, jellemzően selejtezett eszközök értékesítése, illetve munkavállaló személyes használatában lévő eszközök kihordási idő utáni, eseti jelleggel a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló kérelmére történő értékesítése. (7) Az ingó vagyoni elemek értékesítése során is – amennyiben az lehetséges és az Egyetem érdekeit szolgálja – törekedni kell a hasznosításban érintett partner versenyeztetéssel történő kiválasztására, valamint a használat módjához illeszkedő módszertan szerint számított önköltséget meghaladó hasznosítási ellenérték elérésére azzal, hogy az 500 ezer forint vagy afeletti nyilvántartási (nettó) értékű ingóság értékesítését előzetesen a kancellárnak kell engedélyeznie.
# 21. § / V. Gazdálkodás a vagyonnal / A beruházási, fejlesztési és felújítási tevékenység
(8) Az Egyetem bármely ingó vagyonának átruházását az SZMR értelmében az Infrastrukturális Szolgáltatások, valamint a Gazdasági és Munkajog közösen bonyolítja le.
# 22. § / A beruházási, fejlesztési és felújítási tevékenység / Eszközök bérleti szerződés keretében történő használata
22. § (1) A Kuratórium az éves költségvetés keretében benyújtott vagyongazdálkodási terv részeként dönt az ingatlanok felújítási és egyéb, az Egyetem eszközállományát érintő fejlesztéséről. (2) Az Egyetem költségvetésének elkészítésekor az ingatlanokhoz kapcsolódó beruházási-felújítási kiadásokat központilag az Infrastrukturális Szolgáltatások tervezi a fejlesztéssel érintett szervezeti egységekkel szükséges egyeztetéseket elvégezve.
# 23. § / Eszközök bérleti szerződés keretében történő használata / Pénzügyi eszközökkel való gazdálkodás – befektetési szabályok
23. § (1) Az Egyetem szolgáltatás igénybevételével, azaz bérleti/használati szerződés alapján ideiglenesen is használhat ingóságokat vagy ingatlanterületeket feladatai ellátásához, amennyiben a saját tulajdonában álló kapacitások nem elegendők a feladatainak ellátásához.
# 24. § / Pénzügyi eszközökkel való gazdálkodás – befektetési szabályok / és értékesítésének szabályai
24. § (1) Az Egyetem az éves működéséhez szükséges pénzügyi eszközöket a pénzügyi piacokon kockázatmentes pénzügyi eszközökbe fektetheti vagy bankszámlán tarthatja, illetve kötheti le. (2) A Követelések értékesítésére indokolt esetben a kancellár döntése alapján kerülhet sor. E tekintetben indokolt eset lehet a követelés várható értékvesztése, eredeti kötelezettjétől való behajthatatlansága. Gazdasági társaság alapításának, gazdasági társaságokban részesedés szerzésének
# 25. § / VI. A tervezés / Középtávú tervezés
25. § (1) Az Egyetem a Kuratórium előzetes engedélye alapján gazdasági társaságot alapíthat, gazdasági társaságban részesedést szerezhet, illetve részesedéseit értékesítheti, amennyiben az elősegíti az egyetemi tevékenységek hatékonyabb megvalósítását és összhangban áll az Egyetem stratégiai elképzeléseivel. (2) Az értékesítési javaslat előterjesztése az Elnöki testület feladata. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell minden olyan előzetes információt, amely alapján a Fenntartó meg tudja ítélni az (1) bekezdésben megfogalmazottak érvényesülését.
# 26. § / VI. A tervezés / Középtávú tervezés
26. § (1) Az Egyetem középtávú stratégiáját az Intézményfejlesztési Terv határozza meg, melyet a Kuratórium fogad el. (2) Az Intézményfejlesztési Tervben megfogalmazott stratégiai célok megvalósítása érdekében az Egyetem az Intézményfejlesztési Terv időtávjára üzleti tervet készít, amely tartalmazza a vagyongazdálkodás középtávú koncepcióját és a költségvetési előrejelzést is, melynek előterjesztése az Elnöki Testület felelőssége.
# 27. § / Az éves tervezés célja és alapelvei / Az éves költségvetés tervezési folyamata
27. § Az éves tervezés 27/A. § (1) Az Egyetem gazdálkodásának keretét a Kuratórium által elfogadott éves költségvetés határozza meg az Egyetem egésze, valamint a jelen Szabályzatban meghatározott elvek mentén az SZMR-ben meghatározott szervezeti egységek szintjén. (2) Az Egyetem költségvetése a tervezési időszakban rendelkezésre álló információk alapján a tervidőszakra reálisan várható bevételeket és a bevételek eléréshez szükséges erőforrások bekerülési értékét, azaz a költségeket és ráfordításokat tartalmazza. (3) Az éves költségvetés keretében kell elkészíteni az Egyetem középtávú vagyongazdálkodási tervéből a következő évben tervezetten végrehajtásra kerülő akciókat és azok költségvetésre gyakorolt hatását, beleértve a felújítási és egyéb fejlesztési tervek pénzügyi hatásait is. (4) A Kuratórium által elfogadott költségvetés keretében jóváhagyott Fenntartói támogatásra az Egyetem a Fenntartóval létrehozandó támogatási szerződés keretében válik jogosulttá. (5) Az Egyetem költségvetési tervét az Elnöki Testület köteles a Kuratórium elé terjeszteni. 27/B. § (1) Az éves tervezés az üzleti évet megelőző év utolsó negyedévében kezdődik, az éves tervezési ütemterv alapján. Az ütemterv részletesen tartalmazza a tervezés lépéseit, azok felelőseit és az egyes feladatok elvégzésének konkrét határidőit. (2) A költségvetés megalapozása érdekében az Elnöki Testület költségvetési koncepciót terjeszt a Kuratórium elé, amelyben részletesen ismerteti a költségvetés stratégiához való illeszkedését és a külső üzleti környezettel való kapcsolatát, valamint meghatározza az éves költségvetési előterjesztés elkészítéséhez szükséges döntést igénylő kérdéseket a javasolt megoldásokkal együtt. (3) A kancellár a Kuratórium által elfogadott koncepció alapján készíti el a költségvetési előterjesztést. Az éves költségvetést a szervezeti egységek költséghelyeinek részletezettségében szükséges összeállítani az évközi gazdálkodás nyomon követhetősége és az évközi pénzügyi riportok összeállíthatósága érdekében. (4) Az Egyetem éves költségvetésének teljesüléséért a kancellár a felelős.
# 28. § / Éves beszámoló / Időszakos pénzügyi jelentések
28. § (1) Az Egyetem az Szt. értelmében éves beszámolót készít, amelynek keretében a Civil törvény alapján közhasznúsági mellékletet köteles összeállítani. (2) A beszámoló elkészítése a kancellár felelőssége, előterjesztése a Kuratórium felé az Elnöki Testület feladata. (3) Az Számviteli rend betartásával kapcsolatos feladatokat, határidőket és felelősöket az Egyetem Számviteli Politikája tartalmazza.
# 29. § / Időszakos pénzügyi jelentések / A gazdálkodási rendszer
29. § (1) Az Egyetem negyedévente a főbb pénzügyi mutatóinak alakulásáról riportot készít, amelynek elkészítéséért a kancellár felelős. Az időközi beszámolót az Elnöki Testület terjeszti a Kuratórium elé. (2) A negyedéves jelentések határideje a negyedévet követő hó utolsó napja, illetve a Kuratórium soron következő ülése, amennyiben az későbbi. (3) Az Egyetem egyúttal legalább negyedévente részletes jelentést készít forrásai felhasználásáról, amely alapján jelzi finanszírozási igényét és indokolja a tervtől való esetleges eltérést a Kuratórium felé, továbbá rövid távú költségvetési előrejelzést készít gördülő bázison előre vetítve a források várható felhasználásáról, amelyek elkészítéséért a kancellár felelős. A forrásfelhasználásról készült jelentést, a finanszírozási igényt és költségvetési előrejelzést az Elnöki Testület terjeszti a Kuratórium elé. (4) A Kontrolling legalább negyedévente kimutatást készít szervezeti egység mélységben a főbb pénzügyi mutatók alakulásáról, melyet megküld a szervezeti egység vezetőinek. (5) A szervezeti egységek vezetői a tervek teljesülésének veszélyeztetettsége esetén a kancellár azonnali elrendelésére beszámolót kötelesek készíteni a saját szervezeti egységük tervteljesüléséről. (6) Külön kérésre eseti jelleggel kimutatások, jelentések készülnek a Kuratórium és az egyetemi szervezeti egységek vezetői részére az (1)–(4) bekezdéseken meghatározott jelentéseken kívül.
# 30. § / Időszakos pénzügyi jelentések / A gazdálkodási rendszer
30. § (1) A gazdálkodási rendszer a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kialakított ügyviteli rendszer, amely a számvitel előírásoknak megfelelően tartalmazza a vagyon nyilvántartását, a költségek, a ráfordítások és a bevételek elszámolását, és információt szolgáltat a fenntartói, hatósági adatszolgáltatásokhoz, bevallási kötelezettségekhez, valamint a vezetői információkat az Egyetem vezetői részére. (2) Az Egységes Intézményirányítási Rendszer (továbbiakban: EIIR) részei, azaz az SAP alapú gazdálkodási rendszer, az SAP alapú HR rendszer, a Poszeidon Irat és Dokumentumkezelő Rendszer, és a Neptun tanulmányi rendszer integráltságát a repository modul, és a rendszerek közti azonnali adatátadást biztosító interfészek támogatják. (3) A naprakész adatfeldolgozás, illetve adatszolgáltatás lehetőségét a költséghelyek, a szervezetkódok (funkcióterület), illetve a feladatok, a tevékenységek, a projektek egyértelmű megkülönböztetését szolgáló azonosítók biztosítják. a) A SAP gazdálkodási rendszerben a szervezetek, a szervezeti egységek azonosítására a szervezeti kód (funkcióterület) szolgál, mely egy az egyes megfeleltetésben áll a Neptun tanulmányi rendszer szervezeti felépítésével. b) Új költséghely a „Költséghely igénylő lap” nyomtatvány kitöltésével kérhető a Kontrollingtól. A költséghelyek benyitása a Kontrolling feladata. (4) A gazdálkodási jogosítvánnyal rendelkezők a költséghelyeik tervadatairól, és a ténylegesen teljesült bevételek, költségek és ráfordítások alakulásáról a jogosultsági szintjüknek megfelelően a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül publikálva költséghelyenként aggregált és részletes kimutatást kapnak (Költséghelyi riportok), illetve az SAP licenc-szel rendelkező vezetők közvetlen hozzáféréssel bírnak az SAP rendszerhez.
# 31. § / A gazdasági szervezet, a kancellár és a pénzügyi / vezető feladat és felelősségi köre 4
31. § (1) A Gazdálkodási Szabályzat folyamatos aktualizálásáért a kancellár a felelős. (2) Jelen Szabályzatot a Kuratórium 2020. január 30-i ülésén fogadta el és 2020. február 1. napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg a Szenátus SZ-101/2014/2015. számú határozatával elfogadott és többször módosított Gazdálkodási Szabályzat hatályát veszti. (3) Jelen Szabályzat a Szervezeti és Működési Rend mellékletét képezi. Készítette: Such Ildikó Ellenőrizte: Pavlik Lívia Véleményezte: Szenátus Szenátus képviseletében Lánczi András, Döntés hozó elé terjesztette: Elnöki Testület Jóváhagyta: Fenntartó Fenntartó képviseletében Hernádi Zsolt, Kihirdette: Sárközi-Kerezsi Marica Budapesti Corvinus Egyetem 1 Gazdálkodási Szabályzat 1 I. Általános rész 1 II. A gazdálkodás általános szabályai 2 Belső kontrollrendszerek, belső ellenőrzés, III. A gazdálkodás szereplői – a szervezeti egységek rendszerezése a gazdálkodási sajátosságaik alapján 4
# 9. § / Hallgatói szervezetek, feladatok 8 / Értékesítés nettó árbevétele 8
9. § Akadémiai mátrix 4 IV. A gazdálkodás finanszírozásának főbb forrásai 8
# 16. § / értékesítésének szabályai 13 / Középtávú tervezés 14
16. § Humánerőforrás gazdálkodás 9 V. Gazdálkodás a vagyonnal 11 VI. A tervezés 14
# 27. § / Időszakos pénzügyi jelentések 15 / A gazdálkodási rendszer 15
27. § Az éves tervezés 14 VII. Beszámolás 15 VIII. Záró és hatályba léptető rendelkezések 16
A Budapesti Corvinus Egyetem Doktorandusz Önkormányzatának alapszabálya
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
Szakmai
felelős: Küldöttgyűlés
Szakmai
ellenőrző: Szabó Krisztofer DÖK elnök
Jogi ellenőrző: Bíró Barbara jogi vezető
Döntéshozó: Szenátus
Szerkesztésért
és közzétételért
felelős:
Erős Anikó
<aláírás helye>
felsőoktatási szakértő
verziószám közzététel dátuma hatálybalépés dátuma verziókövetés
00. 2023. 12. 06.
2023. 12. 05.
közzététel
SZ-12/2023/2024. (2023. XII. 05.) sz.
határozat
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 2 -
A Budapesti Corvinus Egyetem Doktorandusz
Önkormányzatának
Alapszabálya
Statutes
of the PhD Student Union of the Corvinus
University of Budapest
A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban:
Egyetem) Doktorandusz Önkormányzatának (a
továbbiakban: DÖK) Küldöttgyűlése (a
továbbiakban: Küldöttgyűlés) a DÖK Alapszabályát
az alábbiakban állapítja meg.
The Assembly of Delegates of the PhD Student
Union (hereinafter referred to as the DÖK) of the
Corvinus University of Budapest (hereinafter
referred to as the University) sets forth the
Statutes of the DÖK as follows.
1. § Általános rendelkezések Section 1 General Provisions
(1) A DÖK a Budapesti Corvinus Egyetem
doktorandusz hallgatóinak hivatalos
érdekképviseleti szervezete, amely ellátja az
Egyetemen doktori képzésben részt vevő
hallgatók intézményi képviseletét.
(1) The DÖK is the official interest
representation organisation of the doctoral
students of the Corvinus University of
Budapest, which ensures the institutional
representation of students participating in
doctoral programmes at the University.
(2) A DÖK az Egyetem részeként, a nemzeti
felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a
továbbiakban: Nftv.), a vonatkozó jogszabályok
és az Egyetem vonatkozó szabályzatai (a
továbbiakban együttesen: szabályzók) által
meghatározottak szerint önállóan működik. A
DÖK által képviselt álláspont tartalmát
kizárólag a doktoranduszok érdeke határozza
meg. A DÖK politikai pártoktól függetlenül
működik.
(2) The DÖK, as part of the University, operates
independently in accordance with the Act CCIV.
of 2011 on National Higher Education
(hereinafter referred as Nftv.), the applicable
legislation and the relevant regulations of the
University (hereinafter collectively referred to as
regulatory documents). The position of the DÖK
is determined exclusively by the interests of the
doctoral students. The DÖK operates
independently of political parties.
(3) A DÖK együttműködik az Egyetem
vezetésével, az Egyetem valamennyi olyan
szervezeti egységével és valamennyi, az
Egyetemen vagy az Egyetemen kívül működő
olyan szervezettel, amellyel az együttműködés
a doktoranduszok érdekét szolgálja. A DÖK
kiemelten együttműködik a Doktoranduszok
Országos Szövetségével (a továbbiakban:
DOSZ).
(3) The DÖK cooperates with the executives
and all the organisational units of the University
as well as with any organisation inside or
outside the University for the benefit of the
doctoral students. The DÖK cooperates with
the Association of Hungarian PhD and DLA
Students (hereinafter referred as DOSZ).
(4) A DÖK célja (4) The goal of the DÖK is to
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 3 -
a) a doktoranduszok egyéni és kollektív
érdekképviseletének ellátása;
b) az Egyetemen folyó doktori képzés
minősége fejlesztésének támogatása;
c) a doktoranduszok tudományos, szakmai
és kulturális lehetőségei bővítésének
támogatása.
(a) ensure the individual and collective
representation of doctoral students;
b) support the development of the quality of
doctoral programmes at the University;
c) support the expansion of the scientific,
professional and cultural opportunities of
doctoral students.
(5) A DÖK hivatalos magyar nyelvű elnevezése:
Budapesti Corvinus Egyetem Doktorandusz
Önkormányzat. A DÖK nevének hivatalos
magyar nyelvű rövidítése: Corvinus DÖK. A
DÖK hivatalos angol nyelvű elnevezése:
Doctoral Student Council of Corvinus University
of Budapest. A DÖK nevének hivatalos angol
nyelvű rövidítése: CUB DÖK.
(5) The official Hungarian name of DÖK is:
Budapesti Corvinus Egyetem Doktorandusz
Önkormányzat. The official abbreviation of the
name of DÖK in Hungarian is Corvinus DÖK.
The official English name of the DÖK is the
PhD Student Union of the Corvinus University
of Budapest. The official English abbreviation of
the name of the DÖK is CUB DÖK.
(6) A jelen Alapszabályban meghatározottak
szerint a DÖK honlapján közzétett
dokumentumokat magyar és angol nyelven is
közzé kell tenni.
(6) As defined in these Statutes, documents on
the DÖK website shall be published in
Hungarian and English.
(7) A DÖK az egyetem munkanyelvéhez
illeszkedve, szükség szerint fordítás vagy
tolmácsolás útján gondoskodik a nyelvi
átjárhatóságról az egyetem szervezeti
egységeivel való kapcsolattartás során.
(7) English having been defined as one of the
working languages of the university, DÖK
ensures linguistic interoperability in
communication with the organisational units of
the university, through translation or
interpretation, if necessary.
2. § A DÖK feladat- és hatásköre Section 2 Duties and powers of DÖK
(1) A DÖK a szabályzók alapján kizárólagosan
gyakorolja a doktoranduszok kollektív jogaiból
eredő feladat- és hatásköröket.
(1) On the basis of the relevant regulatory
documents, the DÖK, has exclusive control in
performing the tasks and exercising the powers
arising from the collective rights of doctoral
students.
(2) A DÖK az Nftv. alapján egyetértési jogot
gyakorol az Egyetem szervezeti és működési
szabályzatának elfogadásakor és
módosításakor az alábbi tárgykörökben:
a) a doktoranduszokra vonatkozó
tanulmányi és vizsgaszabályok;
b) a doktoranduszokra vonatkozó térítési
és juttatási szabályok;
(2) On the basis of the Nftv, the DÖK has right
of consent in connection with the ratification
and amendment of the University's Rules of
Organision and Operation in the following
areas:
a) study and examination rules for doctoral
students;
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 4 -
c) az Egyetemen folyó doktori képzésben
oktatók munkája véleményezésének
rendje;
d) a doktoranduszok vonatkozásában
ifjúságpolitikai és hallgatói célokra
biztosított pénzeszközök
felhasználásakor.
b) rules with regard to the fees to be paid and
the benefits to be enjoyed by doctoral students;
c) the procedure of evaluation of the work of the
lecturers in the doctoral programmes of the
University;
d) the use of funds provided for doctoral
students in the fields of youth policy and
student purposes.
(3) A DÖK az Nftv. alapján, a szabályzók által
meghatározott módon, véleményt nyilváníthat,
javaslattal élhet az Egyetem működésével és a
doktoranduszokkal kapcsolatos valamennyi
kérdésben.
(3) Pursuant to the Nftv. and in accordance with
the relevant regulatory documents, the DÖK
may express its opinion, and may make
proposals in connection with any issues related
to the operation of the University and the
doctoral students.
(4) A DÖK az Nftv. alapján közreműködik az
Egyetemen folyó doktori képzésben oktatók
munkájának doktoranduszok általi
véleményezésében.
(4) On the basis of the Nftv, the DÖK
participates in the evaluation of the work of the
lecturers of the doctoral programmes of the
University.
(5) A DÖK a jelen szakaszban meghatározott
feladat- és hatáskörök mellett, a szabályzók
által meghatározottak szerint és módon,
bármely olyan tudományos, szakmai, kulturális
vagy egyéb tevékenységet végezhet, amely
támogatja jelen Alapszabályban meghatározott
céljait és szolgálja a doktoranduszok érdekét.
(5) In addition to the tasks and powers specified
in this section, the DÖK may carry out any
scientific, professional, cultural or other
activities that support the objectives defined in
these Statutes and serve the interests of
doctoral students, as long as they are in
accordance with the regulatory documents.
(6) A DÖK a feladat- és hatáskörének gyakorlása
érdekében, a szabályzók által meghatározott
módon, részt vesz az Egyetem azon
testületeinek munkájában, ahol az Egyetem
működésével és a doktoranduszokkal
kapcsolatos döntések előkészítése és
meghozatala történik. Ilyen testületek
különösen, de nem kizárólagosan:
a) Szenátus;
b) Oktatási Bizottság;
c) Kutatási Bizottság;
d) Egyetemi Doktori Tanács;
e) Doktori Iskolák tanácsai;
f) Doktori Kabinet;
g) Nemzetközi Bizottság;
h) Esélyegyenlőségi Bizottság;
i) Fogyatékosügyi Bizottság,
j) Hallgatói Felülbírálati Bizottság
(6) Within the framewordk defined in the
relevant regularory documents, in order to
exercise its duties and powers, the DÖK
participates in the work of the decision-making
and advisory bodies of the University where the
preparation and ratification of decisions related
to the operation of the University and to the
doctoral students are adopted. Such bodies
include, but are not limited to the:
a) Senate;
b) Education Committee
c) Research Committee;
d) University Doctoral Council;
e) Councils of the Doctoral Schools;
f) Doctoral Cabinet;
g) International Committee;
h) Equal Opportunities Committee;
i) Disability Committee;
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 5 -
j) Student Appeals Committee
3. § A DÖK szervezete és tisztségviselői Section 3 The organisational structure and
office-holders of the DÖK
(1) A DÖK szervezeti egységei:
a) a Küldöttgyűlés;
b) az Elnökség, amelynek tagjai a DÖK
Elnök és a DÖK Alelnökei;
c) a Felügyelő Bizottság (a továbbiakban:
FB).
(1) The organisational units of the DÖK are:
a) the Assembly of Delegates;
b) the Presidency whose members are the
DÖK President and Vice-Presidents;
c) the Supervisory Board (hereinafter referred
as: SB).
(2) Az Egyetem egyes doktori iskoláiban doktori
programonként doktorandusz részképviseletek
(a továbbiakban: részképviselet) működhetnek.
A részképviselet képviselőjét az adott doktori
program hallgatói választják meg. A
részképviselet képviselője képviseli az adott
doktori program hallgatóit a programtanácsban.
Amennyiben a doktori programban nem került
megválasztásra részképviselet, úgy
programtanácsban a hallgatókat az adott
doktori iskolában képzést folytató
doktoranduszok által megválasztott
küldöttgyűlési képviselő képviseli.
(2) In the doctoral schools of the University,
doctoral student sub-representations
(hereinafter referred as sub-representations)
may operate in each doctoral track. The
representative of the sub-representation is
elected by the students of the particular
doctoralt rack. The representative of the sub-
representation represents the students of the
particular doctoral track in the Track Council. If
no sub-representation has been elected, the
students of the particular doctoral track are
represented in the Track Council by the
delegate elected by the doctoral students of the
particular doctoral school.
(3) A DÖK tisztségviselői:
a) a Küldöttgyűlés képviselői és a
Küldöttgyűlés póttagjai
b) az FB elnöke és tagjai;
c) a DÖK elnöke;
d) a DÖK alelnökei;
e) a (közép)vezetők.
(3) The office-holders of the DÖK are:
a) the delegates and the alternate delegates of
the Assembly of Delegates
b) the Chairperson and members of the SB;
c) the President of the DÖK;
d) the Vice-Presidents of the DÖK;
e) the (middle) management.
(4) A DÖK tisztségviselőjének, a jelen szakasz
(5) bekezdésében meghatározottak szerint,
csak doktorandusz hallgató választható,
illetve nevezhető ki.
(4) Only doctoral students may be elected or
appointed as office holders of the DÖK, as
specified in Subsection (5) herein.
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 6 -
(5) A DÖK tisztségviselője nem lehet olyan
személy,
a) aki az Egyetemen bármilyen oktatói
vagy kutatói munkakört tölt be, kivéve
a kizárólag gyakornoki, tanársegédi
munkakört betöltő, illetve az
Egyetemen szerződéssel
foglalkoztatott, kizárólag külső
óraadói és külső, illetve
részmunkaidős kutatói feladatokat
ellátó személyeket;
b) aki az Egyetem doktori képzésért
felelős valamely szervezeti
egységében adminisztratív munkakört
tölt be;
c) aki az Egyetemen bármilyen vezetői
vagy magasabb vezetői tisztséget tölt
be;
d) aki bármely, az Egyetemen működő
érdekképviseleti szervezetnek a
vezetője, illetve tisztségviselője,
ideértve különösen, de nem
kizárólagosan az Egyetemen működő
Hallgatói Önkormányzat (a
továbbiakban: HÖK) és az
Egyetemen működő szakszervezetek
és dolgozói érdekképviseletek
vezetőit, illetve tisztségviselőit.
(5) An office-holder of the DÖK shall not be a
person
a) who is employed at the University as a
lecturer or researcher, except persons
who act exclusively as trainees or
assistant lecturers and/or employed by
the University exclusively as external
contracted lecturers or part-time
researchers;
b) who holds an administrative position in
any organisational unit of the University
responsible for doctoral programmes;
c) who holds any position in the university
management or senior management at
the University;
d) who serves as a leader or office-holder
of any interest representation
organisation at the University,
including, but not exclusively, the
leaders and office-holders of the
Student Union (hereinafter referred as
HÖK), and the trade unions or
employee representation organisations
operating at the University.
(6) A FB elnökének és tagjának tisztsége
összeférhetetlen a DÖK elnökének,
alelnökének és a vezetők tisztségével.
(6) The position of the Chairperson and
members of the SB is incompatible with that of
the President, Vice-Presidents and managers
of the DÖK.
(7) Amennyiben a jelen szakasz (5)-(6)
bekezdésében meghatározott
összeférhetetlenség beáll, úgy az érintett
személy a DÖK-ben betöltött egyik
tisztségéből fakadó hatásköreit sem
gyakorolhatja. Az érintett személynek az
összeférhetetlenséget az
összeférhetetlenség beállásától számított 15
naptári napon belül meg kell szüntetnie. Az
összeférhetetlenség beállásától számított 15
naptári nap után az érintett személy DÖK-
ben betöltött valamennyi tisztsége
megszűnik. Az összeférhetetlenség
(7) If any conflict of interest defined in
Subsections (5)-(6) of this Section occurs, the
person concerned shall not exercise the powers
arising from any of his/ her positions in the
DÖK. The person in question shall terminate
the conflict of interest within 15 calendar days
from the occurrence. After 15 calendar days
from the date of occurrence of the conflict of
interest, the position of the person concerned in
the DÖK shall be terminated. The SB shall be
in charge of assessing the conflict of interest,
and may request information from the person
concerned, in which case such person shall
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 7 -
vizsgálatáról a FB gondoskodik, aki ebben a
feladatkörében eljárva tájékoztatást kérhet
az érintett személytől, amelyre az érintett
személynek 5 munkanapon belül érdemben
tájékoztatást kell adnia.
provide meaningful information within 5 working
days.
(8) A DÖK tisztségviselőinek személyét és
elektronikus levélcímét a DÖK honlapján
bárki számára hozzáférhetően közzé kell
tenni.
(8) The identity and e -mail addresses of the
office-holders of the DÖK shall be made publicly
available on the DÖK website for all.
(9) A DÖK tisztségviselői tevékenységükért
rendszeres juttatásban részesülhetnek.
(9) The office -holders of the DÖK may receive
regular benefits for their activities.
4. § A Küldöttgyűlés képviselőinek
megválasztása
Section 4 Election of the Delegates of the
Assembly of Delegates
(1) A Küldöttgyűlés képviselőinek
megválasztása (a továbbiakban jelen
szakaszban: választás) során minden, az
Egyetemmel doktori képzésen hallgatói
jogviszonnyal rendelkező doktorandusz
választó és – a Felügyelőbizottság tagjainak
kivételével – választható. A választást a
Felügyelőbizottság szervezi és bonyolítja le.
(1) All students with doctoral student status at
the University shall vote and – with the exception
of the members of the S B – may be elected at
the election of the delegates of the Assembly
(hereinafter in this section referred to as
election). The election is organi sed and
managed by the Supervisory Board
(2) A Küldöttgyűlés képviselőinek (a
továbbiakban jelen szakaszban: képviselők)
megválasztása doktori iskolánként történik.
Az egy doktori iskolában képzést folytató
doktoranduszok egy választókörzetet
képeznek (a továbbiakban: választókörzet).
A doktoranduszok abban a
választókörzetben jogosultak szavazni,
illetve indulhatnak jelöltként, amelyik
választókörzethez tartoznak. Amennyiben a
doktorandusz több választókörzethez is
tartozik, akkor a választása szerinti, de
legfeljebb egy választókörzetben jogosult
szavazni, illetve indulhat jelöltként.
(2) The election of the delegates of the Assembly
(hereafter in this section referred to as
delegates) takes place separately for each
doctoral school. Doctoral students from the
same doctoral school form one constituency
(hereinafter in this section referred to as
constituency). Doctoral students are entitled to
vote or to run as candidate s in the constituency
to which they belong. If a doctoral student
belongs to more than one constistuency, he/ she
is entitled to vote or to run as a candidate in the
constistuency of his/ her choice but only in one
constistuency.
(3) A választás érvényes, ha azon a teljes idejű
nappali doktori képzésben részt vevő
doktoranduszok legalább huszonöt
százaléka igazoltan részt vett.
(3) The election is valid if the participation of at
least 25 percent of the full-time doctoral students
studying in daytime delivery mode has been
confirmed at the election.
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 8 -
(4) A választás eredményes, ha a képviselők
közül legalább három megválasztásra
került.
(4) The election is effective if at least three of
the delegates has been elected.
(5) A választást valamennyi választókörzetben
azonos időben, minden tanév tavaszi
szemeszterében kell kiírni. A választási
kiírást legkésőbb a szavazás első napját
megelőző 10. munkanapig a DÖK honlapján
bárki számára hozzáférhetően közzé kell
tenni, és a közzétételről a doktoranduszokat
elektronikus üzenetben értesíteni kell. A
választási kiírásban megjelölt határidők a
jelen Alapszabályban meghatározottak
szerint a választás lebonyolítása során
módosíthatók. A választási kiírásnak
tartalmaznia kell
a) a választás időbeli ütemezését;
b) a jelölésre és szavazásra jogosultak
személyi körének és létszámának
meghatározását;
c) a jelölés módját, helyét és idejét;
d) a jelöltek személye és az általuk
megadott adatok közzétételének
módját, helyét és idejét;
e) a szavazás lebonyolításának módját,
helyét és idejét;
f) a szavazás eredménye
közzétételének módját helyét és
idejét.
(5) The election shall be announced in all
constituencies at the same tim e, in the spring
semester of each academic year. The call for
election shall be made publicly available on the
DÖK website no later than the 10th working day
before the first day of the voting and the doctoral
students shall be notified about the publicati on
through an electronic message. The deadlines
specified in the call may be modified in
accordance with this Statutes during the election
process. The call for election shall contain
a) the schedule of the election;
b) the definition and the number of persons
entitled to nominate a candidate and vote;
c) the method, place and time of the
nomination;
d) the method, place and time of the publication
of the identity of the candidates and the data
they provided;
e) the method, place and time of the voting;
f) the place and time of publication of the
results of the voting.
(6) A választáson jelöltként minden
doktorandusz indulhat, aki érvényes jelölést
nyújt be a jelöltállítási időszakban (a
továbbiakban: jelölt). Érvényes jelöléshez a
jelöltnek meg kell jelölnie teljes nevét,
születési dátumát, Neptun-kódját, illetve
annak a doktori iskolának a megnevezését,
amelyben jelöltként indul. A jelölteknek
lehetőségük van legalább 200, legfeljebb
500 leütés hosszúságú bemutatkozó
szöveget csatolni jelölésükhöz. A jelölt a FB-
hoz küldött nyilatkozatával a választás
eredményének közzétételéig bármikor
visszaléphet a jelöltségtől.
(6) Any doctoral student is entitled to run as a
candidate who files a valid candidacy during the
nomination period (hereinafter referred to as
the candidate). For a valid candidacy, the
candidate must provide his/her full name, date
of birth, Neptun code, and the name of the
doctoral school in which/she runs as a
candidate. Candidates have the option of
attaching a text to introduce themselves, the
length of which is at least 200, but not more
than 500 charcters with spaces. The candidate
may withdraw his/her candidacy at any time by
sending a statement to the SB.
(7) Jelöltállítási időszakként a választási kiírás
közzétételének napjától számítva legalább 5
(7) At least 5 consecutive working days from
the date of publication of the call shall be
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 9 -
egymást követő munkanapot kell biztosítani.
Amennyiben valamely választókörzetben a
határidőig nem érkezett be jelölés, úgy a
jelöltállítás határideje az adott
választókörzetben meghosszabbítható. A
jelöltállítást abban az esetben lehet lezárni,
ha a választókörzetek közül legalább három
választókörzetben indult jelölt.
provided as candidation period. If no
nomination is received until the deadline in a
constituency, the deadline for nomination may
be extended in that specific constituency. The
nomination period can be closed if there is a
candidate in at least three of the constituencies.
(8) A jelöltek nevét – és amennyiben csatolta,
bemutatkozását – legkésőbb a jelöltállítás
lezárását követő 5 munkanapon belül –
választókörzetenkénti bontásban a DÖK
honlapján bárki számára hozzáférhetően
közzé kell tenni és a közzétételről a
doktoranduszokat elektronikus üzenetben
értesíteni kell.
(8) The names of the candidates - and, if they
are added, their texts to introduce themselves -,
shall be made publicly available on the DÖK
website within 5 working days of the closing of
the nomination, and the doctoral students shall
be notified about the publication through
electronic message.
(9) A szavazás során egy doktorandusz
legfeljebb három jelöltre szavazhat. Egy
jelöltre legfeljebb egy szavazat adható.
Érvényes a szavazat, ha legalább egy
jelöltre szavaz a doktorandusz.
(9) One doctoral student may vote for up to
three candidates during the voting. A maximum
of one vote per candidate is allowed. Voting is
valid if the doctoral student votes at least for
one candidate.
(10) A szavazást a jelöltállítás lezárását követő 5
munkanapon belül meg kell kezdeni. A
szavazásra legalább 10 egymást követő
munkanapot kell biztosítani. Amennyiben
megállapítható, hogy a 10. munkanapon a
választás érvényességéhez és
eredményességéhez szükséges feltételek
legkésőbb 12:00 órakor fennállnak, a
szavazást ugyanazon a napon le kell zárni.
Amennyiben a 10. munkanapon legkésőbb
12:00 órakor a választás érvényességéhez
és eredményességéhez szükséges
feltételek nem állnak fent, a szavazást
szükség szerinti alkalommal, alkalmanként
öt munkanappal meg kell hosszabbítani. A
szavazást le kell zárni az első olyan
meghosszabbítás utolsó napján, amelyik
meghosszabbítás alatt a választás
érvényességéhez és eredményességéhez
szükséges feltételek beálltak.
(10) Voting shall start within 5 working days
after the closing of the nomination period. At
least 10 consecutive working days shall be
provided for the voting period. If it can be
established that the conditions for the validity
and effectiveness of the election are fuldfilled
on the 10th working day no later than12:00 pm,
the voting shall be closed on the same day. If it
is not possible to establish that the conditions
for the validity and effectiveness of the election
are fulfilled on the 10th working day at 12:00
pm at the latest, the voting period shall be
extended by five working days on each such
occasion. The voting must be closed on the last
day on the extension during which the
conditions for the validity and effectiveness of
the election were met.
(11) Képviselővé választókörzetenként az a jelölt
válik, aki a legtöbb szavazatot kapta,
amennyiben legalább egy szavazatot kapott.
(11) The candidate who receives the most
votes in the particular cosnstituency will
become the delegate, if he or she has received
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 10 -
A képviselők megbízatása a választás
eredményének közzétételével keletkezik. A
képviselő képviseli a DÖK-öt annak a
doktori iskolának a tanácsában, amelyik
doktori iskolában képzést folytató
doktoranduszok által képzett
választókörzetben a képviselőt
megválasztották. A képviselő ebben a
jogkörében eljárva, a Küldöttgyűlés ülésére
vonatkozó szabályok megfelelő
alkalmazásával, helyettesíthető.
at least one vote. The mandate of the delegates
begins when the results of the election are
published. The delegate represents the DÖK in
the council of the doctoral school in which the
doctoral students forming the constituency
voted for him or her. The delegate may be
deputised in this role by the proper application
of the rules on the sessions of Assembly of
Delegates.
(12) Az ugyanabban a választókörzetben
sorrendben a következő két legmagasabb
szavazatszámot, de legalább egy
szavazatot kapott, meg nem választott két
jelölt, az általuk kapott szavazatszámok
sorrendjében küldöttgyűlési póttag (a
továbbiakban jelen szakaszban: póttag)
lesz.
(12) The next two candidates who received the
highest number of votes, but were not elected
in the constituency in question, will be elected
as alternate delegates (hereinafter in this
section: alternate delegates) in the order of the
number of their votes, if they have received at
least one vote.
(13) Szavazategyenlőség esetén az azonos
szavazatszámot elért jelölteket tájékoztatni
kell az adott választókörzetben lezajlott
szavazás eredményéről. Az azonos
szavazatszámot elért jelöltek a FB-hoz
intézett együttes nyilatkozatukkal
dönthetnek a köztük lévő sorrendről.
Amennyiben az azonos szavazatszámot
elért jelöltek a tájékoztatás napjától
számított 3 munkanapon belül ilyen
nyilatkozatot nem tesznek, úgy a FB
sorsolással dönt a jelöltek közötti sorrendről
(13) Candidates who received the same
number of votes shall be notified about the
result of the voting in the particular
constituency. Candidates with the same
number of votes may decide about the order
between them by sending their joint statement
to the SB. If the candidates with the same
number of votes do not make such a statement
within 3 working days from the date of the
notification, the SB will decide on the order of
the candidates by drawing lots.
(14) A megválasztott képviselő és a póttag
mandátuma egy (1) évre szól. A képviselő
mandátuma további egy (1) évvel
meghosszabbítható, amennyiben az adott
képviselő – a mandátuma lejártát megelőző
egy (1) hónapon belül - erre vonatkozó
kérelmet nyújt be a DÖK és az FB
elnökének címezve.
(14) The mandate of the elected delegate and
the alternate shall be for one (1) year. The
delegate’s mandate may be extended by
one (1) further year if the candidate in
question files an application addressed to
the President of the DÖK and the
Chairperson of the SB to that effect within
one (1) month before the expiry of his/her
mandate.
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 11 -
(15) A mandátumi ciklus meghosszabbításáról a
küldöttgyűlés képviselői írásbeli titkos
szavazással döntenek egy – az 5.§ (7)
szerint - összehívott küldöttgyűlésen, a
képviselő elvégzett szakmai tevékenysége
alapján. A szavazás a küldöttgyűlés és a
felügyelőbizottság valamennyi tagjának
jelenlétével történik.
(15) A decision on the extension of the
mandate shall be taken in a written, secret
vote by the delegates of the Assembly
according to Section 5(7) at a session of
the Assembly. The decision shall be based
on the professional activities of the
delegate. The vote shall be conducted in
the presence of all the members of the
assembly of delagates and the supervisory
board.
(16) A szavazás eredményéről a küldöttgyűlési
képviselők többségi szavazata dönt,
amelynek eredményét a DÖK a honlapján
teszi közzé a szavazást követő három (3)
napon belül. Többségi igen szavazat
esetében a képviselőtag mandátuma újabb
egy (1) évvel automatikusan
meghosszabbodik. Többségi nem szavazat
esetében a képviselőválasztás szabályai
szerint választást kell kiírni az érintett
doktori iskola képviselői tisztségére.
(16) A decision on the outcome of the voting
shall be taken by a majority of the
delegates of the assembly of delegates,
with the result being published by the DÖK
within three (3) days of the voting. If the
majority votes yes, the delegate’s mandate
is extended for one (1) further year
automatically. If the majority votes no, an
election shall be called for the delegate’s
position in the given doctoral school in
accordance with the rules on electing
delegates.
(17) A képviselő, illetve a póttag megbízatása
megszűnik a képviselő, illetve a póttag:
a) halálával;
b) a mandátuma lejártával,
c) az FB-hez intézett lemondó
nyilatkozatával;
d) az adott választókörzetben kiírt új
választás eredményének
közzétételével;
e) az abban a doktori iskolában folytatott
képzéséhez kötődő hallgatói
jogviszonya megszűnésével, amely
doktori iskolában képzést folytató
doktoranduszok által képzett
választókörzetben a képviselőt
megválasztották.
(17) The mandate of the delegate or alternate
delegate is terminated if
a) he/she dies;
b) the mandate expires,
c) he/she sends a resignation statement to the
SB;
d) the result of a new election in the particular
constituency is published;
e) his/her doctoral student status is terminated
in the particular doctoral school in which the
doctoral students forming the constituency
voted for him or her.
(18) Ha a képviselő megbízatása megszűnik, a
sorrendben utána következő, ugyanabban a
választókörzetben megválasztott póttag
képviselővé válik.
(18) If the mandate of the delegate ceases, the
next alternate delegate with with the highest
number of votes from the same constituency
becomes the delegate.
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 12 -
(19) A választásról a szavazás lezárását követő
5 munkanapon belül jegyzőkönyvet kell
készíteni, amely tartalmazza annak
megállapítását, hogy a választás érvényes
és eredményes volt, illetve megállapítja a
szavazás eredményét. A választás
eredményét és a százalékos részvételi
adatokat választókörzetenkénti bontásban a
választás eredményének megállapítását
követő 5 munkanapon belül a DÖK
honlapján bárki számára hozzáférhetően
közzé kell tenni és a közzétételről a
doktoranduszokat elektronikus üzenetben
értesíteni kell. A választás eredményét, az
országos képviseleti jog gyakorlásának
érdekében, meg kell küldeni a DOSZ
Felügyelőbizottságának.
(19) Minutes shall be drawn po of the election
within 5 working days of the closing of the
voting, in which it should also be established
that the election was valid and effective and the
result of the voting should also be included. The
results of the election and the voter turnout in
each constituency shall be made publicly
available on the DÖK website within 5 working
days after the establishment of the results of
the election and the doctoral students shall be
notified about such publication through an
electronic message. The results of the election
must be sent to the Supervisory Board of the
DOSZ in order to ensure its exercise of national
representation rights.
(20) Amennyiben van olyan választókörzet, ahol
nem indult jelölt, illetve nem került
eredményesen megválasztásra képviselő,
továbbá, ha a képviselő megbízatása
megszűnt és nincs az adott
választókörzetben további póttag, akkor az
adott választókörzetben, a jelen
Alapszabályban meghatározottak megfelelő
alkalmazásával, 5 munkanapon belül ki kell
írni a választást. A képviselő eredményes
megválasztásáig a DÖK elnöke képviseli a
DÖK-öt az adott doktori iskola a
tanácsában.
(20) If there is a constituency where no
candidacy has been put forward or no delegate
has been succesfully elected, or if the mandate
of the delegate has ceased and there is no
alternate in the particular constituency, the
election shall be announced in that
constituency within five working days, correctly
applying the provisions of these Statutes. Until
the successful election of the delegate, the
President of the DÖK will represent the DÖK in
the council of the particular doctoral school.
(21) A választással kapcsolatban bármely
doktorandusz a panaszra okot adó tényről
vagy körülményről való tudomásszerzéstől
számított 3 munkanapon belül panasszal
élhet az FB-hez benyújtott panaszával. Az
FB köteles a benyújtott panaszt 3
munkanapon belül érdemben elbírálni és a
panaszost haladéktalanul tájékoztatni,
valamint felszólítani az illetékes személyt
vagy testületet a panaszra okot adó tényt
vagy körülményt eredményező
szabálytalanság megszüntetésére.
(18) Any doctoral student may send a complaint
to the SB within 3 working days of becoming
aware of the fact or circumstance giving rise to
the complaint. The SB is obliged to assess the
submitted complaint within 3 working days and
inform the complainant immediately and call
upon the competent person or body to eliminate
the irregularity that caused the fact or
circumstance giving ries to the complaint.
5. § A Küldöttgyűlés Section 5 The Assembly of Delegates
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 13 -
(1) A Küldöttgyűlés öt tagból áll. A
Küldöttgyűlés tagja az egyes
választókörzetekben megválasztott
küldöttgyűlési képviselők (a továbbiakban
jelen szakaszban: képviselő), valamint a
DÖK elnöke. A küldöttgyűlés tagjai a
Küldöttgyűlés ülésén (a továbbiakban jelen
szakaszban: ülés), felszólalásra,
javaslattételre és szavazásra jogosultak.
(1) The Assembly of Delegates consists of five
members. Members of the Assembly are the
delegates elected in the constituencies
(hereinafter in this section referred to as
delegate) and the President of the DÖK.
Members of the Assembly are entitled to take
the floor, make proposals and vote at the
sessions of the Assembly (hereinafter in this
section referred to as session).
(2) Valamely képviselő akadályoztatása esetén
– amennyiben a képviselő nem adott jelen
szakasz 3. bekezdése szerinti
meghatalmazást – az adott ülésen
felszólalásra, javaslattételre és szavazásra
jogosult a sorrendben utána következő,
ugyanabban a választókörzetben
megválasztott küldöttgyűlési póttag (a
továbbiakban jelen szakaszban: póttag).
Akadályoztatásnak minősül az ülésről az
ülés megkezdésének időpontjától számított
15 percet meghaladó késés.
(2) If a delegate is prevented from attending a
session, if he/she has not given a proxy in
accordance with subsection (3) of this section,
the next alternate delegate from the same
constituency with the highest number of votes
(hereinafter in this section referred to as
alternate) will be entitled to take the floor, make
proposals and vote during the particular
session. Being prevented to attend may
include, but is not limited to a delay of more
than 15 minutes from the time of the beginning
of the session.
(3) Az ugyanabban a választókörzetben
megválasztott bármely póttag, vagy
ugyanazon doktori iskolához tartozó
bármely részképviselet képviselője, a
képviselő által aláírt írásbeli
meghatalmazással, helyettesítheti a
képviselőt, ennek során az adott ülésen
felszólalásra, javaslattételre és szavazásra
jogosult.
(3) Any alternate delegate elected in the same
constituency, or any representative of the sub-
representations belonging to the same doctoral
school may, through a written proxy signed by
the delegate, replace the delegate, and will be
entitled to take the floor, make a proposal and
vote at the particular session.
(4) A Küldöttgyűlés elnöke a DÖK elnöke.
Amennyiben a DÖK elnökének tisztsége
nincs betöltve, a Küldöttgyűlés elnöke a FB
elnöke.
(4) The Assembly is chaired by the President of
the DÖK. If the office of the President of the
DÖK is vacant, the Assembly shall be chaired
by the Chairperson of the SB.
(5) A Küldöttgyűlés elnöke vezeti az ülését,
ennek során megadja, illetve megvonja a
szót a felszólalóktól, szavazásra bocsátja az
egyes javaslatokat, valamint megállapítja az
egyes döntések eredményét és kimondja a
határozatokat. A Küldöttgyűlés elnöke saját
hatáskörében eljárva dönthet úgy is, hogy
az ülés egészére van részére vonatkozóan
(5) The chairperson of the Assembly of
Delegates chairs the meeting, gives or
withdraws the floor from the speakers, puts to
the vote proposals and determines the outcome
of each decision and anounces the resolutions
at the session. The chairperson of the
Assembly may decide, at his/her own
discretion, that he or she appoints one of the
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 14 -
maga helyett valamelyik képviselőt vagy a
FB valamelyik tagját bízza meg az ülés
vezetésével, aki ennek során a
Küldöttgyűlés elnökének hatásköreit
gyakorolja.
delegates or one of the members of the SB to
chair the whole meeting. In doing so, this
person shall exercise the powers of the
chairperson of the Assembly.
(6) Az ülésen felszólalásra és javaslattételre
jogosultak a FB tagjai, a DÖK alelnökei és a
vezetők, valamint a Küldöttgyűlés tagjai által
meghívott személyek, a Küldöttgyűlés
elnöke által megszabott időkeretben.
Napirend módosítására vonatkozó javaslatot
kizárólag a Küldöttgyűlés tagja tehet.
(6) Members of the SB, the Vice-Presidents
and the managers of the DÖK, and persons
invited by the members of the Assembly of
Delegates are entitled to take the floor and
make proposals at the meeting within the time
limits set by the chairperson of the Assembly.
Proposals for modifying the agenda of the
session may only be made by a delegate of the
assembly.
(7) Az ülést a Küldöttgyűlés elnöke hívja össze
a képviselők mindegyikének és az FB
valamennyi tagjának egyidejű
meghívásával. Az ülést legkésőbb az ülés
napját megelőző 3. munkanapig össze kell
hívni. A meghívót a meghívó elküldésének
napját követő 3 munkanapon belül a DÖK
honlapján bárki számára hozzáférhetően
közzé kell tenni.
(7) The session is convened by the chairperson
of the Assembly by inviting all delegates and all
members of the SB at the same time. The
session shall be convened no later than the 3rd
working day preceding the day of the session.
The invitation shall be made available to all on
the DÖK website within 3 working days from
the date of the invitation.
(8) Az ülés az Egyetem doktoranduszai
számára nyitott. A Küldöttgyűlés elnöke az
ülés rendjének fenntartása érdekében
kivételesen, indokolt esetben, kizárólag a
szükséges időtartamra zárt ülést rendelhet
el. Zárt ülésen csak a Küldöttgyűlés tagjai,
az FB tagjai, illetve a Küldöttgyűlés elnöke
által meghatározott személyek lehetnek
jelen.
(8) The sessions are open to all the doctoral
students of the University. In order to maintain
the order of the meeting, the chairperson of the
Assembly may, exceptionally, in justified cases,
hold a closed session for a period as may be
necessary. Only members of the Assembly,
members of the SB or the persons defined by
the chairperson of the Assembly may be
present at the closed session.
(9) A Küldöttgyűlés legalább három
küldöttgyűlési tag jelenléte esetén
határozatképes.
(9) The Assembly is quorate if at least three
delegates of the Assembly are present.
(10) A Küldöttgyűlés a jelenlévő küldöttgyűlési
tagok legalább felének egybehangzó
szavazatával dönt. A Küldöttgyűlés
valamennyi küldöttgyűlési tag legalább
felének egybehangzó szavazatával dönt az
Alapszabály elfogadásáról, illetve
módosításáról. Amennyiben a DÖK elnöki
tisztsége nincs betöltve, a
(10) The Assembly decides by the unanimous
vote of at least half of the members present.
The Assembly decides on the adoption or
amendment of the Statutes by the unanimous
vote of at least half of all members of the
Assembly of Delegates. If the position of the
President of the DÖK is vacant, the President
shall not be taken into account for the
determination of the quorum.
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 15 -
határozatképesség megállapításához az
elnököt nem kell figyelembe venni.
(11) A Küldöttgyűlés döntéseit nyílt szavazással,
kézfelemeléssel hozza. A Küldöttgyűlés
döntéseit határozatba kell foglalni.
(11) The decisions of the Assembly are taken
by open ballot by show of the hands. The
decisions of the Assembly must be set out in
resolutions.
(12) Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A
jegyzőkönyvet az ülést követő 3
munkanapon belül a DÖK honlapján bárki
számára hozzáférhetően közzé kell tenni.
(12) Written minutes of the sessions shall be
taken, which shall be made publicly available to
all on the DÖK website within 3 working days
after the session.
6. § A DÖK elnökének és az FB tagjainak
megválasztása
Section 6 Election of the President of the
DÖK and the members of the SB
(1) A DÖK elnökének és az FB tagjának
tisztségére jelöltként bármely doktorandusz
pályázhat. A pályázatra vonatkozó felhívást
legkésőbb a pályázókról döntő
küldöttgyűlési ülésre szóló meghívó
kiküldésével egyidejűleg a DÖK honlapján
bárki számára hozzáférhetően közzé kell
tenni és a közzétételről a doktoranduszokat
elektronikus üzenetben értesíteni kell. A
pályázásra a felhívás közzétételének
napjától számítva legalább 3 munkanapot
kell biztosítani. Amennyiben valamely, a
felhívásban megjelölt tisztségre a határidőig
nem érkezett be pályázat, úgy a pályázás
határideje az adott tisztség vonatkozásában,
legfeljebb a pályázókról döntő küldöttgyűlési
ülést megelőző munkanapig
meghosszabbítható.
(1) All doctoral students are entitled to run as a
candidates for the position of the President of
the DÖK and members of the SB. The call for
candidacies must be made publicly available on
the DÖK website at the latest at the same time
as the invitation is sent out for the session
during which the delegates decide about the
candidates and the doctoral students shall be
notified about the publication through an
electronic message. At least 3 working days
must be provided as candidacy period from the
date of publication of the announcement. If no
candidacy has been received until the deadline,
the deadline for the candidacy may be
extended until the last working day preceding
the meeting during which the delegates decide
about the candidates.
(2) Érvényes pályázathoz a pályázónak meg
kell jelölnie teljes nevét, születési dátumát,
Neptun-kódját. Az érvényesen pályázók
nevét – és amennyiben csatolta,
bemutatkozását – legkésőbb a pályázókról
döntő küldöttgyűlési ülésig megküldi a
Küldöttgyűlés tagjainak. A pályázó az FB-
hez intézett nyilatkozatával a pályázókról
döntő küldöttgyűlési ülésig bármikor
visszaléphet a pályázattól.
(2) Candidates must provide their full name,
date of birth, Neptun code for a valid candidacy.
The names of valid cadidates - and, if attached,
their introductory text - will be sent to the
members of the Assembly until the day of the
meeting during which the delegates decide
about the candidates. The candidates may
withdraw their nomination at any time until the
meeting by sending a statement addressed to
the SB.
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 16 -
(3) Az elnöki tisztségre pályázók kötelesek
egy legalább 2500, legfeljebb 5000 leütés
hosszúságú bemutatkozó szöveget
csatolni pályázatukhoz, amelyben
ismertetik megválasztásuk esetére
vonatkozó szakmai terveiket. A
bemutatkozó szöveget lehetőség szerint
magyarul és angolul is csatolni kell. Az
elnöki tisztségre pályázóknak egy, a
küldöttgyűlés valamely megválasztott
képviselőjétől származó, névre szóló
ajánlást kell csatolniuk pályázatukhoz. Az
ajánlás formája lehet az ajánló személy
által írt elektronikus levél is. Amennyiben a
pályázó a küldöttgyűlés képviselője, úgy
nem szükséges ilyen ajánlást csatolnia.
(3) The presidential candidates must attach to
their candidacy file a text introducing
themselves which shall be at least 2500 and
not more than 5000 characters with spaces in
length, in which they outline their professional
plans in case they are elected. The introductory
text should be attached both in Hungarian and
English if possible. The presidential candidates
must attach to their application a personalised
recommendation from an elected
representative of the Assembly of Delegates.
The recommendation can also take the form of
an electonic letter written by the recommender.
If the presidential candidate is a representative
of the Assembly of Delegates, it is not
necessary to attach such a recommendation.
(4) A DÖK elnökét és az FB tagjait a
Küldöttgyűlés választja meg az érvényes és
eredményes választást követő első ülésén.
Amennyiben a DÖK elnökének, illetve az FB
legalább két tagjának tisztsége megszűnik,
a Küldöttgyűlés ülését a jelen
Alapszabályban meghatározottak megfelelő
alkalmazásával haladéktalanul össze kell
hívni és az összehívást követő első ülésén
meg kell választani a DÖK elnökét, illetve az
FB tagjait.
(4) The President of the DÖK and the members
of the SB shall be elected by the Assembly at
its first session following a valid and effective
election. If the mandate of the President of the
DÖK or the mandate of at least two members of
the SB ceases, the session of the Assembly
shall be convened immediately, correctly
applying the provisions of these Statutes and
the President of the DÖK and the members of
the SB shall be elected at the first meeting
following the invitation.
(5) A DÖK elnökének és az FB tagjainak
megbízatása a Küldöttgyűlés általi
megválasztásával keletkezik.
(5) The mandate of the President of the DÖK
and the members of the SB begins when they
are elected by the Assembly of Delegates.
(6) A megválasztott DÖK elnöknek és az FB
tagjainak mandátuma egy (1) évre szól,
amely további egy (1) évvel
meghosszabbítható amennyiben az adott
személy (DÖK elnök/FB tag) erre irányuló
kérelmet nyújt be – a mandátuma lejártát
megelőző egy (1) hónapon belül -a DÖK
küldöttgyűlési képviselőknek és az FB
elnökének címezve.
(6)The mandate of the elected DÖK President
and members of the SB shall be for one (1)
year, which the option of extending the term by
one (1) further year if the person in question
(DÖK President/member of the SB) files an
application addressed to the delegates of the
Assembly and the Chairperson of the SB no
later than one (1) month before his/her term
expires.
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 17 -
(7) A mandátumi ciklus meghosszabbításáról a
DÖK elnök esetében a küldöttgyűlési
képviselők, az FB tag esetében a
küldöttgyűlés és az FB tagok írásbeli titkos
szavazással döntenek egy összehívott
küldöttgyűlésen, a DÖK elnök / az FB
tagjainak elvégzett szakmai tevékenysége
alapján.
(7) A decision on extending the term is taken by
the members of the delegates of the Assembly
in case of the DÖK President and by the
members of the SB in the case of the
Chairperson of the SB in a written, secret vote
conducted during a session of the Assembly of
the Delegates on the basis of the professional
activities of the DÖK President/Chairperson of
the SB.
(8) A szavazás a küldöttgyűlés és az FB
valamennyi tagjának jelenlétével történik. A
szavazás eredményéről a DÖK elnök
esetében a küldöttgyűlés, míg a FB tag
esetében a küldöttgyűlés és az FB tagok
együttes többségi szavazata dönt, amelynek
eredményét a DÖK a honlapján teszi közzé
a szavazást követő 3 napon belül.
Többségi igen szavazat esetében a DÖK
elnök / FB tag státusza újabb 1 évvel
automatikusan meghosszabbodik, többségi
nem szavazat esetében a
képviselőválasztás szabályai szerint
szavazást kell kiírni az DÖK elnöki / FB tag
tisztségére.
(8) The vote shall take place with all the
members of the Assembly of Delegates and SB
being present. A decision on the outcome of the
vote shall be adopted by joint majority vote at
the session of the assembly of Delegates in the
case of the DÖK President and the joint
session of the members of the Assembly of
Delegates and the members of the SB. The
results shall be published on DÖK’s website
within 3 days of the voting.
If the majority votes yes, the DÖK
President’s/Chairperson of the SB’s mandate is
extended for one (1) further year automatically.
If the majority votes no, an election shall be
called for the DÖK Presidency/chairmanship of
the SB in accordance with the rules on electing
delegates.
(9) A DÖK elnökének és az FB tagjainak
megbízatása megszűnik a DÖK elnökének,
illetve a FB tagjának:
a) halálával;
b) a mandátuma lejártával,
c) az FB-hez intézett lemondó
nyilatkozatával;
d) a DÖK új elnökének, illetve a FB új
tagjainak megválasztásával;
e) az Egyetem doktori iskoláiban
folytatott képzéséhez kötődő
valamennyi hallgatói jogviszonya
megszűnésével.
(6) The mandate of the President of the DÖK
and the member of the SB ceases
a) if he/she dies;
b) if his/her mandate expires,
c) if he/she sends a statement of resignation to
the SB;
d) with the electon the new President of the
DÖK or new members of the SB;
e) with the termination of all of his/her doctoral
student statuses related to the programmes
pursued at the doctoral schools of the
University.
(10) A DÖK elnöke és az FB tagja a lemondás
határidejének megjelölésével előzetesen is
lemondhat tisztségéről, amely nyilatkozatát
nem vonhatja vissza. Ilyen nyilatkozat
esetén a nyilatkozat megtételét követően a
Küldöttgyűlés ülését a jelen Alapszabályban
(7) The President of the DÖK and a member of
the SB may resign from office in advance,
indicating the deadline of his or her resignation,
which he or she shall not withdraw. In the event
of such a declaration, the session of the
Assembly of Delegates shall be onvened
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 18 -
meghatározottak megfelelő alkalmazásával
haladéktalanul össze kell hívni és az
összehívást követő első ülésén meg kell
választani a DÖK elnökét, illetve az FB
tagjait.
immediately after the declaration has been
made and the President of the DÖK and the
members of the SB shall be elected at the first
session following the invitation.
7. § A DÖK elnöke, alelnökei és vezetői Section 7 President of the DÖK
(1) A DÖK elnöke (a továbbiakban jelen
szakaszban: elnök) összehangolja a DÖK
szakmai munkáját, ennek során elnöke,
vezeti és irányítja az Elnökséget, vagyis a
DÖK felsővezetőit.
(1) The President of the DÖK (hereinafter in
this section referred to as President)
coordinates the professional work of the DÖK,
during which the President heads and directs
the Presidency, that is, the top managers of the
DÖK.
(2) Az elnök az állandó szakmai feladatok
nagyobb körének ellátására alelnököket
bízhat meg. Az állandó szakmai feladatok
kisebb körének, illetve eseti szakmai
feladatoknak az ellátására elnöki döntésbe
foglalva, vezetőket bízhat meg, akik
középvezetőnek minősülnek. A
kinevezésben meg kell jelölni a kinevezés
kezdetének napját és azokat a
feladatköröket, amelyek ellátásával az elnök
az adott személyt megbízza. Az elnök
indokolás nélkül visszahívhatja az
alelnököket és a vezetőket. Az alelnökök és
a vezetők megbízása megszűnik az őket
kinevező elnök megbízása megszűnésével.
Az elnök elnöki döntésben szabályozhatja a
DÖK szervezetének és működésének azon
kérdéseit, amelyeket a Küldöttgyűlés nem
szabályozott határozatban. Az alelnökök és
a vezetők személyét és feladatköreit,
valamint az elnöki döntéseket a DÖK
honlapján a kinevezést követő 3
munkanapon belül bárki számára
hozzáférhető módon közzé kell tenni.
(2) The President may appoint Vice-Presidents
to carry out a wider range of permanent
professional tasks, and may appoint managers
to carry out a narrower range of permanent or
ad hoc professional tasks, who are considered
middle managers. The date of appointment and
the tasks assigned by the President to the
appointed person shall be indicated in the
apopointment. The President may remove the
Vice-Presidents and managers without giving
reasons. The mandate of the Vice-Presidents
and managers expires when the mandate of the
President who apponted them is terminated.
The President may regulate in a presidential
decision issues related to the organisational
structure and operation of the DÖK which are
not regulated by the Assembly in a resolution.
The names and responsibilities of the Vice-
Presidents and managers as well as the
presidential decisions shall be made publicly
available to anyone on the DÖK website within
3 working days.
(3) Az elnök képviseli a DÖK-öt
a) a Szenátusban;
b) az Oktatási Bizottságban;
c) a Kutatási Bizottságban;
d) az Egyetemi Doktori Tanácsban;
e) a Doktori Kabinetben;
(3) The President represents the DÖK in the
a) Senate;
b) Education Committee;
c) Research Committee,
d) University Doctoral Counci;
e) Doctoral Cabinet;
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 19 -
f) a DOSZ-ban. f) DOSZ.
(4) A jelen szakasz (3) bekezdésében
meghatározott testületekben, az elnök által
aláírt írásbeli eseti vagy állandó
meghatalmazással, bármely doktorandusz
helyettesítheti az elnököt, aki ennek során, a
jelen alapszabályban meghatározottak
szerint, az elnök hatásköreit gyakorolja. A
jelen bekezdés szerinti állandó
meghatalmazás visszavonásig, illetve,
amennyiben a meghatalmazást kiadó elnök
tisztsége megszűnik, az új elnök
megválasztásáig érvényes.
(4) Any doctoral student may replace the
President n the bodies specified in subsection
(3) of this section in possession of a written
permanent of occasional authorisation signed
by the President. Such person shall exercise
the powers of the President in accordance with
this Statutes. A permanent authorisation
defined in this subsection shall be valid until
withdrawal or, if the mandate of the authorising
president is terminated, until the election of a
new president.
(5) Az elnök, vagy általa meghatalmazott
személy képviseli a DÖK-öt az Egyetem
vezetésével, az Egyetem valamennyi
szervezeti egységével és valamennyi, az
Egyetemen vagy az Egyetemen kívül
működő szervezettel való együttműködés
során. Az elnök által meghatalmazott
személy feladatkörében eljárva csak a
meghatalmazásban meghatározottak szerint
képviselheti a DÖK-öt.
(5) The President or the person authorised by
the President represents the DÖK in front of the
executives of the University, all organisational
units of the University and during cooperation
with all organisations operating inside or
outside the University. A person authorised by
the President may only represent the DÖK
within the scope defined in authorisation.
(6) A DÖK-re bízott pénzügyi források
tekintetében pénzügyi kifizetést
kezdeményezni kizárólag az elnök jogosult.
Ebben a hatáskörében az elnök nem
helyettesíthető.
(6) Payments from the financial resources
entrusted to the DÖK can be initiated only by
the President, The President cannot be
replaced in exercising these powers.
8. § A Felügyelőbizottság Section 8 The Supervisory Board
(1) Az FB felügyeli a DÖK működését és
gazdálkodását, valamint ellátja a jelen
Alapszabályban meghatározott egyéb
feladat- és hatásköreit.
(1) The S B supervises the operation and
management of the DÖK and performs other
tasks and powers specified in these Statutes.
(2) Az FB három tagból áll. (2) The SB consists of three members.
(3) Az FB bármely tagja jogosult
a) betekinteni a DÖK bármely hivatalos
iratába;
b) tájékoztatást kérni, illetve kérdést
intézni a DÖK elnökéhez, amelyre a
DÖK elnökének 3 munkanapon belül
(3) Any member of the SB is entitled
a) to have access to any official document of
the DÖK;
b) to request information or ask questions from
the President of the DÖK, to which the
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 20 -
érdemben tájékoztatást, illetve
választ kell adnia.
President of the DÖK must provide meaningful
information or answer within 3 working days.
(4) Amennyiben az FB a DÖK működésében és
gazdálkodásában szabálytalanságot állapít
meg, úgy jogosult felszólítani az illetékes
személyt a szabályosság helyreállítására.
Az illetékes személy köteles haladéktalanul
gondoskodni a szabályosság
helyreállításáról.
(4) If the SB finds an irregularity in the
operation and management of the DÖK, it is
entitled to call upon the competent person to
restore regularity. The competent person is
obliged to ensure that the regularity is restored
immediately.
(5) Az FB megszervezi és lebonyolítja a
küldöttgyűlési képviselők választását. Az FB
lebonyolítja a DÖK elnökének és az FB
tagjainak tisztségére vonatkozó pályázatot.
(5) The SB organisse and manages the election
of the delegates. The SB organises and
manages the call for candidacies and the
competition for the position of President of the
DÖK and membership of the SB.
(6) Az FB saját tagjai közül megválasztja az FB
elnökét. Az elnök személyére az FB bármely
tagja javaslatot tehet. Az FB tagja az FB
elnökének személyére vonatkozó
javaslattétel során önmagára is javaslatot
tehet.
(6) The SB elects the Chairperson of the SB
from its members. The Chairperson may be
proposed by any member of the SB. Members
of the SB can recommend themselves to
become the Chairperson of the SB.
(7) Az FB legalább két FB tag jelenléte esetén
határozatképes. Az FB döntéseit nyílt
szavazással, kézfelemeléssel, legalább két
FB tag egybehangzó szavazatával hozza. A
FB döntéseit határozatba kell foglalni.
(7) The SB is quorate if at least two members of
the SB are present. The decisions of the SB are
made by open voting by show of the hands,
with the unanimous vote of at least two
members of the SB. The decisions of the SB
must be set out n in resolutions.
(8) Az FB üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyvet az ülést követő 3
munkanapon belül a DÖK honlapján bárki
számára hozzáférhetően közzé kell tenni.
(8) Written minutes shall be drawn up of the
meeting of the SB, which shall be made publicly
available to all on the DÖK website within 3
working days after the meeting.
9. § A DÖK működése és gazdálkodása Section 9 Operation and management of the
DÖK
(1) A DÖK működéséhez és a feladatai
elvégzéséhez az Egyetem biztosítja a
feltételeket. A DÖK a feladatainak
ellátásához térítésmentesen használhatja az
Egyetem helyiségeit, berendezéseit, azokat
rendeltetésszerűen köteles használni.
(1) The University ensures the conditions for
the operation of the DÖK and for the fulfillment
of its tasks. The DÖK can use the premises and
equipment of the University free of charge for
the fulfillment of its tasks, and must use them
properly.
(2) A DÖK a rá bízott pénzügyi forrásokkal
szabályszerűen és célszerűen köteles
(2) The DÖK is obliged to manage the financial
resources entrusted to it in a proper and
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 21 -
gazdálkodni. A DÖK a rá bízott pénzügyi
források felhasználására vonatkozóan
minden évben költségvetést, valamint a
felhasznált pénzügyi források
felhasználásáról minden évben
zárszámadást készít A DÖK költségvetését
és zárszámadását azok elfogadását követő
3 munkanapon belül a DÖK honlapján bárki
számára hozzáférhetően közzé kell tenni.
expedient manner. Each year, the DÖK
prepares a budget for the use of the financial
resources entrusted to it, as well as a financial
report about the use of the financial resources
used in each year. The budget and financial
report of the DÖK shall be made publicly
available to all on the DÖK website within 3
working days aftertheir adoption.
(3) A DÖK-re bízott pénzügyi forrásokból történt
kifizetéseket, a kifizetett tételnek és a
kifizetés összegének és
kedvezményezettjének a megjelölésével, az
adott tétel kifizetését követő 3 munkanapon
belül a DÖK honlapján bárki számára
hozzáférhetően közzé kell tenni.
(3) Information about the payments made from
the financial resources entrusted to the DÖK
shall be made publicly available to all on the
DÖK website within 3 working days after the
transfer, indicating the reason, the amount and
the beneficiary of the payment.
(4) A DÖK hivatalos iratainak és pecsétjének
őrzési helye a DÖK irodahelyisége. A DÖK
hivatalos iratait és pecsétjét az
irodahelyiségen belül, zárt szekrényben kell
tárolni. A DÖK jegyzőkönyveit úgy kell
elkészíteni, hogy azokból az adott esemény
helye, ideje, a jelenlévők személye és az
esetleges döntések tartalma kétséget
kizáróan megállapítható legyen. A
jegyzőkönyveket legalább két jelenlévő
személy kell, hogy hitelesítse. A DÖK
elnökének és a FB elnökének személyi
váltását követően a DÖK hivatalos iratainak
átadás-átvételét tételesen, jegyzőkönyvben
kell rögzíteni.
(4) Official documents and the seal of the DÖK
shall be kept in the office of the DÖK. The
official documents and seal of the DÖK must be
stored in a closed cabinet within the office.
Written minutes must be prepared in such a
way that the place and time of the particular
event, the persons present and the content of
any decisions taken can be determined without
any doubt. The minutes must be authenticated
by at least two persons present. After the
replacement of the President of the DÖK and
the Chairperson of the SB, the handover of the
official documents of the DÖK must be
recorded item by item in a handover report.
(5) A DÖK szervezeti egységeinek testületi
ülésén szükség esetén valós idejű hang- és
képi kapcsolatot lehetővé tevő
telekommunikációs eszköz igénybevételével
is részt lehet venni. Ilyen esetben a
jegyzőkönyvekben rögzíteni kell a
telekommunikációs eszköz
igénybevételének tényét, valamint a
jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a
telekommunikációs eszközt igénybevevő
személy írásos hitelesítő nyilatkozatát,
amely hitelesítő nyilatkozatokat elektronikus
levél formájában is meg lehet tenni.
(5) If necessary, participat ion in the board
meetings of the organisational units of the DÖK
is also possible by using a telecommunication
device permitting real-time audio and visual
communication. In this case, the fact of the use
of the telecommunications device shall be
indicated in the miniutes and shall be
accompanied by a written statement of
authentication of the person using the
telecommunications device, which statement
may also be made in the form of an e-mail.
Verziószám: 00.
Iktatószám:
JISZ-SZ/25/2023
A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM DOKTORANDUSZ
ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALAPSZABÁLYA
- 22 -
10. § Záró rendelkezések Section 10 Final Provisions
(1) Jelen Alapszabály, illetve annak módosítása
a Szenátus általi jóváhagyással lép
hatályba.
(1) These Statutes and their amendment shall
enter into force as of the date of approval by
the Senate.
(2) Jelen Alapszabálynak a módosításokkal
egységes szerkezetbe foglalt, angol nyelvű
kivonatát a DÖK honlapján bárki számára
hozzáférhetően közzé kell tenni. Az
Alapszabály magyar és az angol nyelvű
változata közötti ellentmondás esetén a
magyar változat az irányadó.
(3) The consolidated English version of these
Statutes shall be made publicly available on the
DÖK's website for all. In the case of a conflict
between the Hungarian and English versions of
these Statutes, the Hungarian version shall
prevail.
Záradékok Clauses
Jelen Alapszabályt a Küldöttgyűlés 2020. november
2-ai és 2021. január 22-ei ülésén elfogadta.
These Statutes aere adopted by the Assembly
of Delegates on 2 November 2020 and on 22
January 2021.
Jelen Alapszabályt a Szenátus 2021. január 26-ai
ülésén jóváhagyta.
These Statutes were approved by the Senate at
its meeting of 26th January 2021.
Jelen Alapszabályt a Küldöttgyűlés 2023. november
20-i ülésén módosította. A módosításokat a
Szenátus 2023. december 5-i ülésén hagyta jóvá.
These Statutes were amended by the
Assembly of Delegates at its meeting of 20
November 2023. The amendments were
approved by the Senate at its meeting of 5
December 2023.
A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának alapszabálya
# 1. § / Általános rendelkezések / Kapcsolódó dokumentumok
1. § (1) Mi, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) által biztosított felhatalmazásunk alapján jelen Alapszabályban határozzuk meg a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (a továbbiakban: HÖK) hatáskörét, szervezeti felépítését és működésének, valamint az Nftv.-ben biztosított jogai gyakorlásának és a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) vezetőivel, különféle szervezeti egységeivel, testületeivel történő együttműködésének rendjét.
# 2. § / Kapcsolódó dokumentumok / Az alapszabály hatálya
2. § (1) A kapcsolódó jogszabályok, szabályzatok: a) Nftv., b) az Egyetem belső szabályzatai.
# 3. § / Az alapszabály hatálya / Fogalmak
3. § (1) Az Alapszabály tárgyi hatálya kiterjed a HÖK valamennyi tevékenységére, függetlenül a tevékenység végzésének helyétől. (2) Az Alapszabály személyi hatálya kiterjed a doktorandusz hallgatókat kivéve az Egyetem valamennyi hallgatójára – ideértve azon hallgatót is, akinek hallgatói jogviszonya szünetel – függetlenül attól, hogy tanulmányait felsőoktatási képzésben vagy felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésben, milyen képzési ciklusban, szakon, munkarendben (teljes idejű képzés, részidős képzés) és költségviselési formában végzi (a továbbiakban: hallgató).
# 4. § / Az alapszabály hatálya / Fogalmak
4. § (1) Jelen Alapszabály alkalmazásában: a) ügyirat: minden olyan irat, amely a HÖK működése során keletkezik, és amely a HÖK iratkezelési rendje szerint a HÖK iktatókönyvében iktatásra és átmeneti irattárában elhelyezésre került; b) 2 határozatképesség: − a Küldöttgyűlés esetében: a testület határozatképes, ha a küldöttek legalább ötven százaléka és az Elnökség legalább kétharmada jelen van; − az Elnökség esetében: a testület határozatképes, ha az Elnök jelen van, valamint legalább kétharmada jelen van; − a Felügyelő Bizottság esetében: a testület határozatképes, ha a bizottság elnöke jelen van, valamint a tagok legalább ötven százaléka jelen van; c) minden egyéb testület határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka jelen van; a határozatképesség vizsgálata során (a tagok egyszerű többségének, valamint kétharmadának megállapítása körében) a tört számú tagot minden esetben felfelé kell kerekíteni. A szavazattöbbség vizsgálata során (a tagok ötven százaléka, kétharmadának megállapítása körében) a tört számú tagot minden esetben felfelé kell kerekíteni; d) egyszerű többséggel hozott határozat: a jelen lévő szavazati jogú tagok több mint felének támogatásával hozott határozat; e) abszolút többséggel hozott határozat: az összes megválasztott szavazati jogú tag több mint felének támogatásával hozott határozat; f) minősített többséggel hozott határozat: az összes megválasztott szavazati jogú tag legalább kétharmadának támogatásával hozott határozat; g) nap: naptári nap, kivéve, ha az Alapszabály erről kifejezetten másképp rendelkezik; h) tanácskozási jog: azon személy, aki tanácskozási joggal vesz részt az ülésen, minden felmerülő témával kapcsolatban véleményezési joggal bír, javasolhatja az ülésen napirendi pont megtárgyalását, hozzászólhat a napirendi pontokhoz, határozati javaslatot terjeszthet elő; i) szavazati jog: azon személy, aki szavazati joggal vesz részt az ülésen, automatikusan tanácskozási joggal bír, ezen felül pedig szavazhat valamennyi kérdésben; j) lemondás: az adott tisztség, testületi tagság, delegáltság vagy megbízatás további ellátásának egyoldalú írásbeli (papír alapú, elektronikus vagy e-mailben megvalósuló) nyilatkozattal való megszűntetése a jövőre nézve, amelynek címzettje a megbízó testület vagy személy. Amennyiben a lemondás nem tartalmazza a lemondás napjának időpontját, úgy kell tekinteni, hogy a lemondás napja a nyilatkozat címzett általi kézhezvételének napját követő nap; k) 1 választási körzet: a hallgatók olyan képzési területenként elkülöníthető köre, amely körre vonatkozóan a hallgatók adott egyéni jelöltekre szavazatot adhatnak le a Küldöttgyűlésre vonatkozó választások során; a választási körzetek meghatározásakor a legfontosabb szempont a hallgatók választójogának és arányos képviseletének biztosítása; l) képviselőcsoport: a hallgatók olyan együttműködése, frakciója, amely frakció célja
# 4. § / Fogalmak / Az Alapszabály elfogadása és hatályba lépése
a Küldöttgyűlésre vonatkozó választásokon való részvétel útján egyéni mandátumok és listás mandátumok megszerzése, a frakció tekintetében sikeres és eredményes választások esetén pedig a frakció közös céljainak képviselete a Küldöttgyűlésben. (2) A jelen Alapszabályban nem meghatározott fogalmak tekintetében mindenekelőtt az Nftv. és az Egyetem belső szabályzatainak rendelkezéseit kell alkalmazni.
# 5. § / A HÖK szervezeti felépítése és feladatai / A HÖK működése
5. § (1) Az Alapszabály elfogadására és módosítására a Küldöttgyűlés jogosult. (2) Az Alapszabály módosítását a Küldöttgyűlés bármely szavazati jogú tagja kezdeményezheti az Elnökségnél. (3) Az Elnökség a kezdeményezett módosítást köteles következő ülésén, majd az ezt követő első Küldöttgyűlésen napirendre tűzni. (4) Az Alapszabály elfogadásához, módosításához a Küldöttgyűlés minősített többséggel hozott határozata szükséges. (5) A Küldöttgyűlés által elfogadott Alapszabályt annak elfogadását követő 15 napon belül a HÖK Elnöke terjeszti a soron következő Szenátus elé. (6) Az Alapszabály a Szenátus jóváhagyásával válik érvényessé. (7) Az Alapszabály elfogadására egyebekben a Küldöttgyűlés határozathozatalára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
# 6. § / A HÖK működése / A HÖK feladatai
6. § (1) Az Egyetem hallgatói közösségének szervezését, az Egyetem hallgatóinak képviseletét az Egyetem szervezetének valamennyi szintjén és testületében kizárólagos joggal a HÖK látja el. (2) A HÖK működése során az Egyetem valamennyi hallgatójának érdekeit szem előtt tartva látja el az Nftv. által megfogalmazott feladatait. (3) A HÖK politikailag, vallási és világnézeti szempontból független szervezet. (4) A HÖK fő célja az egyetemi hallgatók érdekeinek képviselete, a hallgatói közösségi élet szervezése és színvonalának emelése. A HÖK érdekképviseleti tevékenységet lát el és hallgatói szolgáltatásokat nyújt. E körben kizárólagosan gyakorolja az Nftv. szerint a hallgatói önkormányzatot megillető jogokat. (5) A HÖK a jogszabályokban és egyetemi szabályzatokban foglaltak szerint a működéséhez biztosított forrásokkal önállóan gazdálkodik, azonban nem önálló jogi személy, így a HÖK harmadik személyek irányába kötelezettségvállalásra nem jogosult. A HÖK kötelezettségvállalásainak rendjét az Egyetem belső szabályzatai határozzák meg. (6) A HÖK feladatait önállóan, a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint látja el. Feladatainak teljesítése és jogkörének gyakorlásában korlátozni nem lehet. (7) 1 A HÖK munkanyelve magyar és angol. (8) A HÖK székhelye a Budapesti Corvinus Egyetem mindenkori székhelye. (9) A HÖK angol megnevezése: Students’ Union of Corvinus University of Budapest.
# 7. § / A HÖK működése / A HÖK feladatai
7. § (1) A HÖK tevékenysége az Egyetem hallgatói közösségét, továbbá – amennyiben az érintett hallgató a HÖK eljárását kéri – a meghatalmazó hallgató egyedi ügyét érintő valamennyi kérdésre kiterjed, azok kapcsán véleményt nyilváníthat, kérdést intézhet az Egyetem vezetése irányába és javaslatot tehet. Ennek keretében a HÖK testületein és szervezeti egységein keresztül az alábbi tevékenységeket végzi: a) megalkotja a jelen Alapszabályt, b) megválasztja tisztségviselőit, vezetőit, meghatározza ezek feladatés hatáskörét, c) gondoskodik a delegálásról azokba a testületekbe, ahová az Nftv. vagy más jogszabály, illetve az Egyetem belső szabályozó dokumentumai szerint a hallgatói részvételt biztosítani kell, d) ellátja az Egyetem hallgatói közösségének, továbbá, amennyiben az érintett hallgató a HÖK eljárását kéri, a meghatalmazó hallgató érdekképviseletét, e) közreműködik a hallgatók részére biztosított források (támogatások) felosztásában, f) közreműködik az Egyetem hallgatóinak szakmai, tudományos, sportés kulturális tevékenységének szervezésében, g) dönt a jogszabályok, valamint az Egyetem szabályzatai által hatáskörébe utalt kérdésekben, gyakorolja jogszabályokban és egyetemi szabályzatokban a hallgatói önkormányzat részére meghatározott jogosítványokat, h) tárgyal az Egyetem vezetésével a hallgatókat és a hallgatói szervezeteket érintő kérdésekről, i) közreműködik az oktatás és az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében, j) észrevételeket és javaslatokat tehet az Egyetem hallgatókat érintő működésével kapcsolatban, k) egységes álláspontot alakít ki az Egyetem Szenátusa hatáskörébe és mindazon kérdésekben, ahol a HÖK egyetértési jogot gyakorol, l) együttműködik hazai és nemzetközi hallgatói szervezetekkel, m) az egyetemi szabályzatokban és a jelen Alapszabályban rögzítettek szerint gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott forrásokkal, n) folyamatosan tájékoztatja tagjait, valamint az Egyetem oktatóit és egyéb alkalmazottait a HÖK tevékenységéről, az Egyetem életével kapcsolatos kérdésekről, valamint informál pályázatokról, ösztöndíjés álláslehetőségekről, o) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, egyetemi szabályzat, egyedi utasítás, illetve jelen Alapszabály számára megállapít.
# 8. § / A HÖK feladatai / A HÖK testületei és szervezeti egységei
8. § (1) A HÖK testületei: a) szabályalkotó testülete a Küldöttgyűlés, b) legfőbb végrehajtó testülete az Elnökség, c) az Elnökség operatív végrehajtó testületeként a Vezetőség, valamint a Vezetőség alegységei, a Területek, d) a szabályos működést és gazdálkodást ellenőrző, a választásokkal kapcsolatos feladatokat ellátó testülete a Felügyelő Bizottság. (2) A HÖK különleges testülete a Közgazdász Szerkesztőség (a továbbiakban: KöSz). A KöSz munkájáért az élére választott főszerkesztő felel. (3) A Vezetőség megfelel az Egyetem további szabályzataiban hivatkozott Kabinet kifejezésnek. (4) A Területek számát és hatáskörét a Vezetőségi Ügyrend tartalmazza – azzal, hogy a Területek száma legalább három. (5) A Vezetőségi Ügyrend határozza meg a HÖK-ben működő Területek közötti és azokon belüli feladatés hatásköröket, illetve mindazon egyéb feladatés hatásköröket, amelyekre jelen Alapszabály nem tér ki. A Vezetőségi Ügyrend elnökségi határozatnak minősül, amelyet az Elnökség bármikor saját hatáskörben módosíthat. (6) A Vezetőség munkájáért a HÖK Elnöksége, az egyes Területek munkájáért pedig közvetlenül a Vezetőségi Ügyrend által meghatározott HÖK Alelnök felel. (7) A HÖK Elnöke az eseti, projekt jellegű feladatok ellátására munkacsoportokat hozhat létre, valamint kijelölhet HÖK testületi tagokat eseti jellegű feladatok ellátására. A munkacsoport létszámát, összetételét és hatáskörét a HÖK Elnöke határozza meg, amelyről tájékoztatja a HÖK tagjait. A munkacsoportot az élükre kinevezett elnöki megbízott vezeti. Az Elnök jóváhagyásával a meghatározott Alelnök is gyakorolhatja ezen jogkört. (8) A HÖK tisztségviselője függetlenül a betöltés módjától, a megbízás jellegétől és időtartamától a HÖK Elnöke és Alelnökei. (9) A HÖK képviselői függetlenül a betöltés módjától, a megbízás jellegétől és időtartamától az alábbi feladatokat ellátó személyek: a) a HÖK Elnöke b) a HÖK Alelnökei, c) a HÖK Küldöttgyűlés tagjai, d) a HÖK Felügyelő Bizottság tagjai, e) a KöSZ főszerkesztője és szerkesztőségének tagjai, f) a HÖK Területeinek Területvezetői és tagjai, g) a HÖK munkacsoportjait/projekt csapatait vezető megbízottak és a munkacsoportok/projekt csapatok tagjai.
# 9. § / HÖK Küldöttgyűlés választási szabályok / Általános rendelkezések
9. § (1) A HÖK Egyetemen kívüli képviseletére a HÖK Elnök jogosult mind írásban, mind szóban. Ez alól kizárólag a HÖK Elnök meghatározott feladatellátásra kiadott meghatalmazása alapján lehet kivételt tenni. (2) A HÖK Egyetemen belüli képviseletére a HÖK Elnök jogosult mind írásban, mind szóban, kivéve a Szenátusban, ahol a HÖK képviseletére a hallgatói szenátorok a jogosultak, továbbá abban az esetben, ha erről a Vezetőségi Ügyrend másképp rendelkezik.
# 10. § / HÖK Küldöttgyűlés választási szabályok / Általános rendelkezések
10. § (1) Jelen választási szabályok tárgyi hatálya kiterjed a Küldöttgyűlés rendes és rendkívüli választására (a továbbiakban: Választások). Jelen Alapszabály választási szabályok személyi hatálya kiterjed a Választásokon bármely jogcímen részt vevőkre, különösen a választási eljárás lebonyolításában közreműködő hallgatókra, testületekre. (2) Jelen választási szabályokban foglalt rendelkezések a nemzeti felsőoktatási törvénnyel összhangban értelmezendők. (3) Jelen választási szabályok célja a Választások áttekinthető szabályozottságának biztosítása. (4) A Választásokat a törvényes és szabályos megvalósítás érdekében a Felügyelő Bizottság bonyolítja le és felügyeli. (5) A Választásokat a legutóbbi eredményes Választások kiírásának napja szerinti szemesztert követő negyedik (4.) szemeszter tizedik (10.) hetének utolsó napjáig kell kiírni. (6) A választási időszak az alábbi részekből áll: a) 1 jelöltállítási időszak, amely legalább tíz (10) napból áll; ezen időszak első napja a Választások első napja, b) 2 a jelöltállítási időszakot követő bírálati időszak, amely legalább kettő (2) napból áll, c) 3 a jelöltállításra vonatkozó jogorvoslati időszak, amely legalább kettő () napból áll, d) a jelöltállításra vonatkozó jogorvoslati időszakot követő bírálati időszak, amely legalább három (3) napból áll, e) szavazási időszak, amely legalább hét (7) napból áll, f) az eredménymegállapítási időszak, amely legalább egy (1) napból áll, g) a szavazás eredményére vonatkozó jogorvoslati időszak, amely legalább három (3) napból áll, h) a szavazásra vonatkozó jogorvoslati időszakot követő bírálati időszak, amely legalább két (2) napból áll. (7) A választás eredményét a Felügyelő Bizottság állapítja meg legkésőbb az eredménymegállapítási időszak utolsó napján 16.00 óráig. A Választások eredményére vonatkozó megállapításáról – amennyiben a választás érvényes és eredményes – a Felügyelő Bizottság a megállapítást követő két (2) napon belül a hallgatókat Neptun üzenetben tájékoztatja, biztosítva lehetőséget a jogorvoslatra. A tájékoztatás az alábbiakat tartalmazza: választásra jogosultak száma, leadott szavazatok száma, érvénytelen szavazatok száma, egyes jelöltek szavazatszámai, az egyes egyetemi listák szavazatszámai, az érvényességi adatok részletezése, a mandátumok kiosztásának alakulása és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás. (8) A Választásokra vonatkozó érvényesség és eredményesség teljesülésének megállapításához szükséges valamennyi adatot, így kiemelten a Választásokon választóként vagy jelöltként részt venni jogosult hallgatók összetételét és létszámát az Egyetem felelős szervezeti egysége a Felügyelő Bizottság elnökének megkeresésére juttatja el a Felügyelő Bizottság elnöke számára. Az adatot az adott Választások jelöltállítási időszakának első napját megelőző legkésőbb 7. napon
# 10. § / HÖK Küldöttgyűlés választási szabályok / Általános rendelkezések
érvényes állapotra kell megadni. Az így megadott adatok két szempontból meghatározóak. Egyrészt az adott Választásokon ezen hallgatói kör rendelkezik választójoggal és lesz választható, kivéve azon hallgatót, akinek hallgatói jogviszonya utóbb megszűnik. A megszűnő hallgatói jogviszonyú hallgató jogviszonya megszűnése után nem adhat le szavazatot és nem választható, de a már korábban, még hallgatói jogviszony fennállása alatt leadott szavazatot utóbb nem kell érvényteleníteni. Másrészt az adott Választásokon ezen létszámot és összetételt kell figyelembe venni a Választások teljes időszaka során, azaz ez alapján kell megállapítani az érvényességet és eredményességet. (9) A Választások a jogorvoslati időszak utolsó napján zárulnak le, ha a jogorvoslati időszakban nem nyújtanak be jogorvoslati kérelmet. Amennyiben a jogorvoslati időszakban nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, akkor az utolsóként elbírált beérkező jogorvoslat elbírálásának napján zárulnak le a Választások. (10) Amennyiben a szavazási időszak érvénytelenül és/vagy eredménytelenül zárul, mert a Felügyelő Bizottság azt állapítja meg az eredménymegállapítási időszakban vagy jogorvoslatok beérkezése esetén az eredményre vonatkozó jogorvoslati időszakot követő bírálati időszakban, hogy a Választások során nem teljesültek a jelen Alapszabályban vagy az Nftv.-ben foglalt feltételek, a Felügyelő Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a hallgatókat Neptun üzenetben a Választások meghosszabbításáról. A Felügyelő Bizottság az erről szóló Neptun – üzenetben meghatározza az alábbiakat: a) új, legalább három (3) napból álló szavazási időszakot, b) legalább egy (1) napból álló eredménymegállapítási időszakot, c) legalább három (3) napból álló, a szavazás eredményére vonatkozó jogorvoslati időszakot, továbbá d) legalább három (3) napból álló, a jogorvoslatra vonatkozó bírálati időszakot. (11) A Választásokat mindaddig szükséges ily módon az adott szemeszter során meghosszabbítani, amíg a Választások érvényesen és eredményesen lezárulnak. Amennyiben az adott szemeszter utolsó napjáig a Választások nem zárulnak le érvényesen és eredményesen, úgy a Felügyelő Bizottság a Választások erre vonatkozó utolsó időszakában megállapítja a Választások eredménytelenségét, amelyről tájékoztatja a hallgatókat Neptun-üzenetben. Ebben az esetben a következő szemeszterben, legkorábban a szemeszter harmadik (3.) hetében, legkésőbb a szemeszter hetedik (7.) hetében új, rendkívüli Választásokat kell kiírnia a Felügyelő Bizottságnak a Választásokra vonatkozó általános szabályok betartásával. (12) A Választások elektronikusan, papír alapon vagy vegyes rendszerben rendezhetők meg. (13) Írásban lebonyolított szavazás esetén a választók a névjegyzék aláírása, valamint diákvagy személyi igazolványuk, útlevelük bemutatása után, a Felügyelő
# 10. § / HÖK Küldöttgyűlés választási szabályok / Általános rendelkezések
Bizottságtól vehetik át szavazólapjukat. A szavazólapon az egyéni jelölteket véletlenszerű sorrendben kell feltüntetni. A sorrendet a Felügyelő Bizottság sorsolja ki. A szavazólapon a képviselőcsoportok egyetemi listáit szintén véletlenszerű sorrendben kell feltüntetni. Ezt a sorrendet is a Felügyelő Bizottság sorsolja ki. A szavazólapon a képviselőcsoportok egyetemi listái mellett a képviselőcsoport alapítását igazoló dokumentum által meghatározott sorrendben fel kell tüntetni a listán induló jelöltek nevét, szakját és évfolyamát. (14) A Választásokat elektronikus rendszer alkalmazása esetén az Egyetem hivatalos informatikai rendszerén keresztül kell lebonyolítani. (15) Az érvényes szavazat leadásához a választásra jogosultak kötelesek legalább egy egyéni jelöltjüket megjelölni. A választásra jogosultak összesen egy (1) egyetemi listát, valamint legfeljebb a saját választási körzetükben kiosztásra kerülő mandátumokkal megegyező számú egyéni jelöltet támogathatnak. (16) A Választások érvényességét és eredményességét az Nftv.-ben a választásokra vonatkozóan meghatározottak figyelembevételével kell megállapítani. (17) A Választásokkal kapcsolatban a jelen szabályzatban nem rendezett kérdések esetén az Elnökség javaslatait figyelembe véve a Felügyelő Bizottság dönt. (18) A szavazatok összeszámlálásáról és az eredmény megállapításáról készült jegyzőkönyvet két (2) példányban kell kiállítani és a Felügyelő Bizottság Elnökének és egyik – jegyzőkönyvvezetőnek kijelölt – tagjának kell aláírnia. (19) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a szavazatszámlálás helyét, idejét, a jelöltek nevét, évfolyamát, szakját, a leadott, az érvényes és az érvénytelen szavazatok számát, illetve azt, hogy az egyes jelöltekre hány „igen” szavazat esett. (20) A választási felhívást, szavazólapokat, pályázatokat, jelöléseket, jegyzőkönyveket és egyéb a választásokkal kapcsolatos iratokat papír alapon a HÖK irattárában meg kell őrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetővé. (21) A Felügyelő Bizottság rendelkezésére álló adatokat és jegyzőkönyveket a Választások teljes időszaka alatt, illetve a választás eredményeinek közzétételétől számított tizenöt (15) napon belül a Küldöttgyűlés bármely tagja és az Egyetem rektora igényelheti. A kért adatokat a Felügyelő Bizottság két (2) napon belül köteles az igénylő személyhez eljuttatni – ha a nyilvánosság nem sérti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. (22) A Választások eredményét a választás lezárultát követő 5 napon belül nyilvánosságra kell hozni és közzé kell tenni a HÖK honlapján, valamint az egyetem honlapján.
# 11. § / Általános rendelkezések / A választójog gyakorlásának módja
11. § (1) A Választások során választó és választható, vagyis választójoggal rendelkezik minden aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató, aki számára az Nftv. választójogot biztosít (a továbbiakban: választó). (2) Minden választójoggal rendelkező hallgató egyenlő választójoggal rendelkezik. (3) Minden választó Választásonként egyszer élhet választójogával. (4) Minden választó pontosan egy képviselőcsoportra és a választási körzetében összesen szerezhető egyéni mandátumokkal megegyező számú egyéni jelöltre adhatja le a Választások során a szavazatát azzal, hogy az Egyetem több választási körzetében, önálló szakon tanulmányokat folytató, párhuzamos képzésben részt vevő hallgató minden választási körzetben rendelkezik külön választójoggal az egyéni szavazatok tekintetében, amelyen tanulmányokat folytat. (5) Már leadott szavazatát a választó nem módosíthatja. (6) Minden választó Választásonként két (2) típusú szavazatot adhat le, az egyiket egy (1) képviselőcsoportra, a másikat annyi különböző egyéni jelöltre, ahány egyéni mandátum a választási körzetében szerezhető. A szavazás a következő rendszer szerint történik: a) egy (1) darab szavazatot adhat le egész egyetemen induló képviselőcsoport listájára (a továbbiakban: listás szavazat). b) a képzési szintjének megfelelő választási körzetben induló jelöltekre annyi szavazatot adhat le, ahány mandátum a választási körzet jelöltjei között kiosztása kerül. (7) A választási eljárás során az alapképzés választási körzethez tartoznak az Egyetem alapképzéséhez tartozó szakok és az osztatlan képzésű szakok első, második és harmadik évfolyamos, választójoggal rendelkező hallgatói. (8) A választási eljárás során a mesterképzés választási körzethez tartoznak az Egyetem mesterképzéséhez tartozó szakok, a szakirányú továbbképzésen tanuló hallgatók és az osztatlan képzésű szakok negyedik vagy magasabb évfolyamos, választójoggal rendelkező hallgatói. (9) A Választások során a választójog általános, titkos és közvetlen.
# 12. § / A Választási Felhívás / Az elektronikus választási rendszerre vonatkozó rendelkezések
12. § (1) A Választásokat az Elnökség abszolút többséggel hozott határozata alapján a Felügyelő Bizottság írja ki legkésőbb a Választások kezdő napját három (3) nappal megelőzően. (2) A Választások elindulását a Választási Felhívásban – a hallgatóknak Neptun üzenetben elküldve– kell meghirdetni és a meghirdetést ugyanezen napon a HÖK honlapján, valamint az egyetem honlapján is közzé kell tenni. A Választások elindulását legkésőbb a Választások kezdő napját három (3) nappal megelőzően meg kell hirdetni és a meghirdetést közzé kel tenni. (3) A hivatalos közzététel napja a HÖK honlapján való megjelenés napja. (4) A Választási Felhívásnak (továbbiakban: Felhívás) az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a Választások jelen Alapszabályban előírt egyes időszakainak első és utolsó időpontját, valamint az egyes időszakokra vonatkozó legfontosabb, jelen szabályzatban nem szabályozott, kiegészítő tudnivalókat, b) a Választások megszervezésének módját, c) a választójoggal rendelkezők létszámát, d) a hatályos választási szabályok online elérhetőségét, e) jelöltállítással kapcsolatos tudnivalókat és az érvényes pályázat feltételeit.
# 13. § / A Választási Felhívás / Az elektronikus választási rendszerre vonatkozó rendelkezések
13. § (1) Az Elektronikus Választási Rendszer (a továbbiakban: EVR) a Választások lebonyolítására kijelölt elektronikus felület. (2) Az EVR kezelésére a Felügyelő Bizottság jogosult. (3) Az EVR vonatkozásában a Felügyelő Bizottság feladatai közé tartozik az EVR üzemeltetése, karbantartása, valamint kapcsolattartás az Egyetem illetékes szervezeti egységének munkatársaival és a jogi szervezeti egység képviselőjével. A Választások során az Egyetem illetékes szervezeti egysége írásban megnevezi azt a kapcsolattartó személyt, aki a választások során kapcsolatban áll a Felügyelő Bizottsággal. (4) Az EVR karbantartásában a Felügyelő Bizottság az Egyetem megfelelő szervezeti egységéhez fordul támogatásért. (5) Az EVR-ben a Felügyelő Bizottság tagjainak legkésőbb a Szavazás időpontja előtt egy (1) nappal hozzáférést kell biztosítani a részvételi arányokat mutató felülethez. (6) A Választásokra vonatkozó adatokat a Felügyelő Bizottság a Választások lezárultáig minden munkanapon, a végleges adatokra vonatkozóan pedig a választás eredménymegállapítási időszakának legkésőbb utolsó napjáig nyomon követi, naplózza, jegyzőkönyvezi, archiválja és rögzíti. Az ily módon rögzített adatokat a Felügyelő Bizottság kérésre elektronikusan elküldi az Elnökség számára. (7) Az EVR adataihoz hozzáférő személyek titoktartásra kötelezettek, annak adatait jelen Alapszabályban foglalt eseteken kívül harmadik félnek nem adhatják ki. (8) A választók részére az EVR felületén az adott választó választási körzetéhez tartozó egyéni jelölteket véletlenszerű sorrendben kell feltüntetni. A sorrendet a Felügyelő Bizottság sorsolja ki. (9) Az EVR felületén a képviselőcsoportok listáit véletlenszerű sorrendben kell feltüntetni. A sorrendet a Felügyelő Bizottság sorsolja ki. Az EVR felületén a képviselőcsoportok listái mellett a képviselőcsoport alapítását igazoló dokumentum által meghatározott sorrendben fel kell tüntetni a listán induló jelöltek nevét, valamint feltüntethető – ha a képviselőcsoport vezetője ezt a Felügyelő Bizottságnak megküldött elektronikus levélben kéri vagy ha a Felügyelő Bizottság ezt határozat útján kéri – a listán induló jelöltek szakja és évfolyama. (10) Amennyiben a Felügyelő Bizottság megszegi jelen Alapszabályban foglalt, titoktartásra vonatkozó kötelezettségeit, a Felügyelő Bizottság érintett tagjának mandátumát a Küldöttgyűlés egyszerű többséggel, az Elnökség jóváhagyásával visszavonhatja. Az Elnökség a Felügyelő Bizottság mandátumát ily módon elvesztett tagja helyett új tagot nevezhet ki a Választások lezárultáig szóló mandátummal. Az érintett személy ellen az Elnökség etikai vagy fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárást kezdeményezhet.
# 14. § / Az elektronikus választási rendszerre vonatkozó rendelkezések / Jelöltállításra vonatkozó szabályok
14. § (1) A Küldöttgyűlés választásán az a hallgató indulhat el jelöltként (továbbiakban: jelölt), aki érvényes pályázatot nyújt be a jelöltállítási időszakban. (2) Nem indulhat jelöltként, aki a HÖK Felügyelő Bizottság tagja, kivéve, ha előtte tagságáról írásban lemond. (3) Az a hallgató ad le magára érvényes jelölést az adott Választásokra vonatkozóan, aki személyesen (a HÖK irodájában, az iroda hivatalos nyitvatartási idejében) vagy hivatalos egyetemi e-mail címéről a Választási Felhívásban megadott e-mail címre elektronikusan ad le magára vonatkozóan pályázatot legkésőbb a jelöltállítási időszak végéig. A pályázat leadásáról a jelöltek igazolást kapnak. (4) Az érvényes pályázáshoz a jelöltnek az alábbi dokumentumokat kell benyújtania: a) egy nevét, évfolyamát, szakját, motivációs levelét, valamint fényképét tartalmazó dokumentumot (választási plakát), b) az aktív (nem szünetelő) hallgatói jogviszonyát hivatalosan igazoló dokumentumot, c) egy nyilatkozatot arra vonatkozólag, hogy: − ismeri és elfogadja a jelen Alapszabály rendelkezéseit, − egyéni jelöltként el szeretne indulni, − mely választási körzetben indul − − hozzájárulását a felsorolt adatoknak a választások időtartama alatti nyilvánosságra hozatalához. (5) A választáson egyéni jelöltként egyetlen választási körzetben van lehetőség elindulni. (6) A választáson az egyéni jelölt maga választhatja meg, melyik választási körzetben indul, függetlenül a saját képzési szintjétől. (7) Az indulásra egyéni jelöltként és egyetemi listán induló jelöltként a lehetőség egyaránt biztosított. (8) A Választásokon induló jelölteknek lehetőségük van képviselőcsoportban indulni. Amennyiben egy jelölt képviselőcsoportban indul, akkor azt a jelöltnek a választási plakátján jeleznie kell. A képviselőcsoportnak tagjai lehetnek az egyéni jelöltként induló és kizárólag az egyetemi listán induló jelöltek is. (9) Amennyiben a jelöltek képviselőcsoportban indulnak, úgy az EVR-ben képviselőcsoportban lévő jelöltek neve mögött zárójelben fel kell tüntetni a képviselőcsoport nevét. (10) Azok a jelöltek indulhatnak képviselőcsoportban, akik képesek listát állítani. A listaállítás együttes feltételei a következők: a) 1 a listán legalább 10 (10), legfeljebb ötven (50) hallgatónak képviseltetnie kell magát, b) 2 a listán legalább tizenegy (3) szak hallgatóinak szerepelnie kell, c) 3 az egyetemi listán legalább három (3) évfolyamot képviselni kell. (11) A hallgatók évfolyamát úgy kell megállapítani, hogy az alapképzés megkezdésének tanévében első, a mesterképzés megkezdésének tanévében negyedik évfolyamos hallgatónak kell őket tekinteni. Ezt követően minden két lezárt egyetemi félévet követően eggyel magasabb évfolyamba lépnek a hallgatók úgy, hogy alapképzés esetén a harmadik, mesterképzés esetén az ötödik évfolyam a legmagasabb abban az esetben is, ha alapszak esetén a 7., mesterszak esetén az 5.
# 14. § / Az elektronikus választási rendszerre vonatkozó rendelkezések / Jelöltállításra vonatkozó szabályok
félévüket kezdik meg. Osztatlan képzés esetében az alapképzésre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni azzal, hogy az ötödik évfolyam a legmagasabb. (12) Az adott Választásokra vonatkozóan képviselőcsoportot alapítani a jelöltállítási időszakban lehet. A listaállításra vonatkozó feltételeknek az alapításkor fenn kell állniuk. (13) Képviselőcsoportot bármely, az Egyetemen aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató alapíthat. A képviselőcsoportot alapító személy automatikusan a képviselőcsoport vezetője. A képviselőcsoportot alapító személyt, továbbá ezen személy három helyettesét, valamint a helyettesítés sorrendjét meg kell nevezni a képviselőcsoport alapítását igazoló dokumentumban. A képviselőcsoport alapítását igazoló dokumentumot a HÖK Felügyelő Bizottságnak kell elküldeni a jelöltállítási időszak alatt a Választási Felhívásban meghatározottak alapján. (14) A képviselőcsoportok megalapítását a Felügyelő Bizottság hagyja jóvá, szigorúan ellenőrizve a jelen szabályzatban foglaltak teljesülését. (15) Egy jelölt csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. (16) A képviselőcsoport alapítását igazoló dokumentumot a képviselőcsoport vezetője aláírásával hitelesíti. A dokumentumnak tartalmaznia kell a képviselőcsoport nevét, a képviselőcsoport vezetőjének nevét, a képviselőcsoportban induló hallgatók nevét, azok Neptun-kódját, valamint hivatalos egyetemi e-mail címüket is, valamint egyértelműen tükröznie kell a listaállítás feltételeinek teljesülését. a) A képviselőcsoport alapítását igazoló dokumentumot a képviselőcsoport vezetője hivatalos egyetemi e-mail címéről köteles elküldeni a képviselő csoport tagjainak. A tagok jelöltségüket hivatalos egyetemi e-mail címükről kötelesek elfogadni vagy visszautasítani. Amennyiben egy tag az e-mail kézhezvételétől számított huszonnégy (24) órán belül nem reagál a képviselőcsoport vezetőjének, úgy a tagságát a képviselőcsoportban semmisnek kell tekinteni. A megerősítő válasz e-maileket csatolni kell Felügyelő Bizottságnak küldött alapítási dokumentumában. b) A jelölt a képviselőcsoport alapítását igazoló dokumentum elfogadásával kijelenti, hogy a dokumentumban a képviselőcsoport vezetőjeként megnevezett személyt elfogadja a képviselőcsoport vezetőjének. c) A képviselőcsoport alapítását igazoló dokumentumon a jelölteket mandátumszerzési sorrendben kell feltüntetni. Amennyiben a képviselőcsoport listás mandátumokat szerez, a mandátumok olyan sorrendben kerülnek kiosztásra a listán szereplő hallgatók között, amilyen sorrendben a jelöltek a képviselőcsoport alapítását igazoló dokumentumon szerepelnek. d) A mandátumszerzési sorrendet a képviselőcsoport vezetője határozza meg és módosíthatja a választási időszak legutolsó napjáig. A képviselőcsoport vezetője a választási időszak utolsó napjáig visszavonhatja bármely tag pozícióját a
# 14. § / Az elektronikus választási rendszerre vonatkozó rendelkezések / Jelöltállításra vonatkozó szabályok
képviselőcsoportban. A képviselőcsoportot érintő bármilyen személyi változás esetében a képviselőcsoport vezetőjének hivatalos egyetemi e-mail formájában értesítenie kell a Felügyelő Bizottságot, bemutatva a változás részleteit. e) A jelölt a képviselőcsoport alapítását igazoló dokumentum elfogadásával kijelenti, hogy elfogadja a képviselőcsoport vezetője által meghatározott mandátumszerzési sorrendet. f) A képviselőcsoport alapítását igazoló dokumentumot a Felügyelő Bizottság Elnökének aláírása vagy hivatalos egyetemi e-mail címről történő elektronikus jóváhagyása emeli jogerőre. A jóváhagyásról a Felügyelő Bizottság dönt egyszerű többséges szavazással. A jóváhagyáshoz jelen szabályzatban szereplő feltételek teljesülése szükséges. (17) Két képviselőcsoportnak nem lehet hasonló a neve. Az időben előbb alapított képviselőcsoport nevéhez nem hasonlíthatnak a később alapított képviselőcsoportok. A képviselőcsoportok ellenőrzését a Felügyelő Bizottság végzi. (18) A képviselőcsoportok neve nem tartalmazhat a Budapesti Corvinus Egyetemre vagy a Hallgatói Önkormányzatra utaló kifejezést vagy rövidítést, továbbá nem sértheti az Egyetem vagy a Hallgatói Önkormányzat hírnevét, illetve nem is utalhat ilyen jellegű tevékenységre, csoportosulásra. (19) A jelöltnek továbbá teljesítenie kell a Választási Felhívásban foglalt további kötelezettségeket. (20) A beérkezett pályázatokat, a Felügyelő Bizottság a jelöltállítási időszak lezárultát követően, megvizsgálja, hogy megfelelnek-e jelen Alapszabályban és a Választási Felhívásban foglaltaknak. (21) A jelölteket, a pályázatok megvizsgálását követően a Felügyelő Bizottság a bírálati időszak lezárulásáig tájékoztatja az érintetteket az eredményről. (22) Amennyiben a képviselőcsoport vezetőjének megszűnik vezetői státusza, ebben az esetben ugyanúgy folytatódhat a választás, jogköreit a vezető által kijelölt három helyettes (a meghatározott helyettesítési sorrendben) gyakorolja ügyvivő vezetőként az új vezető kijelöléséig. (23) 1 A Küldöttgyűlésben mandátumot szerzett képviselőcsoport frakcióvezetője a képviselőcsoport megalakítását igazoló dokumentumban első helyen szereplő, küldöttgyűlési mandátummal rendelkező személy. (24) 2 Amennyiben a frakcióvezető tisztsége vagy küldöttgyűlési mandátuma bármely okból megszűnik, a frakcióvezetői jogköröket a képviselőcsoport küldöttgyűlési mandátummal rendelkező hallgató gyakorolja, aki a képviselőcsoport alapítását igazoló dokumentumban legelőrébb szerepel.
# 15. § / Jelöltállításra vonatkozó szabályok / A mandátumkiosztás rendje
15. § (1) 3 A Választásokon tizenöt (15) egyéniben szerzett mandátum és huszonhat (26) egyetemi listán szerzett mandátum osztható ki. (2) A megválasztott Küldöttgyűlés mandátuma a következő Küldöttgyűlés megalakulásáig tart. (3) Az egyéni jelöltek mandátumait a következő rendszerben kell kiosztani: a) 1 Az alapképzés választási körzetben induló jelöltek között 10 (10) mandátum osztható ki, amelyeket az első 10 (10) legtöbb szavazatot szerző hallgató szerez meg. b) 2 A mesterképzés választási körzetben induló jelöltek között 5 (5) mandátum osztható ki, amelyeket az első öt (5) legtöbb szavazatot szerző hallgató szerez meg. c) A teljes választást meg kell hosszabbítani, amennyiben a választás lezárultát követően szavazategyenlőség lép fel egy választási körzetben induló jelöltek szavazati sorrendjének utolsó mandátumot érő helyén. (4) A listán induló jelöltek mandátumai a szavazatok arányában kerülnek kiosztásra, amelynek menete a következő: a) egy képviselőcsoport szerzett mandátumainak száma megegyezik az adott listára érkezett szavazatok számával, osztva az egy mandátumot érő szavazatok számával, egész értékre kerekítve. b) 3 Az első kiosztási körben kizárólag az egész mandátumok kerülnek kiosztásra, a tört értékek esetében a kerekítés lefelé történik. Az esetleges megmaradó mandátumok kiosztása a második körben a legnagyobb maradékok elve alapján történik. c) 4 A listás mandátumokat minden egyetemi lista mandátumszerzése esetében a képviselőcsoport alapítását igazoló dokumentum szerinti sorrendben kell kiosztani. Amennyiben a képviselőcsoport alapítását igazoló dokumentumon a sorrendben olyan jelölt neve szerepel, aki egyéni jelöltként a Választásokon mandátumot szerzett, a listás mandátumot a következő, a listán szereplő egyéni jelöltként nem indult vagy mandátumot nem szerzett jelölt szerzi.
# 16. § / A mandátumkiosztás rendje / A választási kampányra vonatkozó rendelkezések
16. § (1) Jelen rendelkezések kiemelt célja a választás tisztaságának megóvása és a választási csalás megakadályozása. (2) Jelen rendelkezések további céljai, hogy a szavazati joggal rendelkezők, a jelöltek, valamint a Felügyelő Bizottság egységes, áttekinthető és egyszerű eljárási szabályok alapján, törvényes keretek között gyakorolhassák a választásokkal kapcsolatos jogaikat. (3) A választási kampány a jelöltállítási időszak megkezdésétől a Választások lezárásáig tart. (4) A választási kampány végéig a jelöltek, saját költségen, külön engedélyezés nélkül készíthetnek plakátokat, amelyet jelen Alapszabályban meghatározott korlátozások figyelembevételével helyezhetnek ki. (5) A választási kampányt szolgáló önálló hirdető berendezés elhelyezésére az Egyetem vonatkozó szabályzatait kell alkalmazni. (6) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. (7) A hatályos törvényekbe ütköző vagy az Egyetem, illetve a Hallgatói Önkormányzat hírnevét sértő plakát vagy szóróanyag készítése, kihelyezése vagy terjesztése tilos. (8) Jelöltek egymás plakátját a kampányidőszak alatt nem távolíthatják el, takarhatják el vagy rongálhatják meg. (9) A kampány alatt a HÖK által kezelt közösségi oldalakon a Felügyelő Bizottság által meghatározott időpontban és szöveggel, kötelező legalább egy – nem fizetett – tájékoztató posztot kitenni a Választásokon induló összes jelöltről. Minden jelöltről egyenlő tájékoztatást kell nyújtani. (10) A HÖK saját költségvetéséből nem finanszírozhat semmilyen kampánytevékenységet. (11) Ha egy jelölt a közösségi médiában vagy egyéb felületen egy másik jelölt emberi méltóságában, jó hírnevében tudatosan kárt tesz, vagy mást bizonyíthatóan ilyen cselekedetre buzdít, a Felügyelő Bizottság ezt a jelöltet vagy a jelöltek érintett körét azonnali hatállyal kizárhatja a Választásokból, a rájuk leadott szavazat pedig – amennyiben egyéni jelöltről van szó – semmisnek minősül. (12) Amennyiben egy jelölt megsérti a jelen Alapszabályban foglaltakat, a Felügyelő Bizottság a jelölt által megadott email címen figyelmezteti erről a jelöltet. (13) Az első figyelmeztetést követően, amennyiben egy jelölt újból megsérti jelen Alapszabályt, a Felügyelő Bizottság az ismételt szabálysértésről minősített többséggel, határozat útján dönt. A Felügyelő Bizottságnak ebben az esetben lehetősége van megróni vagy kizárni a választásból az adott jelöltet. (14) Amennyiben egy jelölt súlyosan megsérti jelen Alapszabály kampányra vonatkozó szabályait, a Felügyelő Bizottság kizárja a jelöltet a Választásokból.
# 17. § / A választási kampányra vonatkozó rendelkezések / Jogorvoslat
17. § (1) A Választások során a Felügyelő Bizottság valamennyi döntése ellen jogorvoslati kérelmet indokolással és a kérelmet alátámasztó bizonyítékokat mellékelve a HÖK Elnökségéhez lehet benyújtani, a Választási Felhívásban közölt jogorvoslati határidők betartásával. (2) Az Elnökség a jogorvoslat kérdésében a Választási Felhívásban közölt bírálati határidőig köteles dönteni, döntéséről pedig a fellebbezést benyújtó személyt vagy személyeket tájékoztatni. (3) Az Elnökség a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt, ennek során a választásra vonatkozó szabályok megsértése esetén: a) a választási eljárás érvényességét nem érintve megváltoztathatja a Felügyelő Bizottság döntését, továbbá dönthet a választási eljárás egyéb eljárási cselekményeit nem érintve (nem kell megismételni az egész választási eljárást) szavazásra vonatkozó szakaszának érvénytelenségéről és a szavazás megismétléséről vagy a szavazatok újra számolásáról, b) amennyiben megállapítja, hogy a választás során olyan súlyos szabálytalanság történt, amely érdemben megváltoztatta a választás végeredményét (azaz a megválasztottak személyét), akkor a szabálytalanság által érintett személyek tekintetében vagy annak indokoltsága esetén a teljes választási eljárást érvénytelenné nyilváníthatja és egyúttal megsemmisítheti a választás eredményét, és új választások kiírására kötelezheti a Felügyelő Bizottságot, c) a választás végeredményét nem befolyásoló kisebb szabálysértés esetén a választás érvényességét és eredményességét nem érintve a hiányzó cselekmény pótlását vagy kijavítását rendeli el. (4) Az Elnökség a jogorvoslati kérelem határidőn túli benyújtása esetén érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, a kérelem megalapozatlansága esetén a kérelmet érdemi vizsgálatot követően elutasítja. (5) Az Elnökség határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (6) Amennyiben az Elnökség döntése jogszabályt vagy szabályzatot sért, az, akire a döntés sérelmes törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet. (7) Amennyiben a választás eredménye ellen jogorvoslati kérelem az (1) bekezdésben említett határidőig nem érkezik, vagy az Elnökség azt elutasítja, a választások eredménye véglegessé válik.
# 17. § / IV. FEJEZET / A HÖK Elnök megválasztása
Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, kinevezése
# 18. § / IV. FEJEZET / A HÖK Elnök megválasztása
18. § (1) A HÖK Elnök tisztséget pályázat útján lehet betölteni. A rendes pályázati eljárás ütemezése a következő: a) pályázatot az előző elnökválasztás szemeszterét követő negyedik (4.) szemeszterben kell kiírni és a HÖK Elnökét legkésőbb az adott szemeszter vizsgaidőszakának utolsó napjáig a pályázat keretei között meg kell választani, b) a pályázatot az Elnökség írja ki, c) a pályázatok benyújtására három (3) egymást követő napot kell biztosítani, d) a pályázatok ellenőrzésére kettő (2) egymást követő napot kell biztosítani, e) a HÖK Elnök megbízásának kezdetét a Küldöttgyűlés határozza meg az elnökválasztásról szóló határozatban azzal, hogy a megbízás kezdetének napja nem lehet későbbi, mint az adott szemeszter vizsgaidőszakának utolsó napja, f) az Elnök megbízása kétéves határozott időtartamra szól. (2) A HÖK Elnöki tisztségére vonatkozó pályázaton részt vehet minden olyan aktív (nem szünetelő státuszban lévő) hallgató, aki a Küldöttgyűlés tagja vagy korábban legalább 3 hónapig a HÖK Elnökség tagja volt vagy a Vezetőségi Ügyrend szerinti szervezeti struktúrában a pályázat kiírásakor vezetői szerepet vállal, a jelentkezési határidőn belül érvényes pályázatot nyújtott be, továbbá nem áll fenn vele szemben összeférhetetlenségi ok. (3) A HÖK Elnök pozíciót egy hallgató összesen maximum négy (4) évig töltheti be. (4) A pályázó köteles nyilatkozni, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fen vagy a fennálló összeférhetetlenségi okot megbízása kezdetéig megszünteti. Összeférhetetlenségi oknak minősül különösen, ha a jelölt a nyilatkozatot két évvel megelőző időszakban más felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatában vagy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának szervezetében vállalt feladatot. (5) A pályázatnak tartalmaznia kell: a) jelentkezési lapot, amelyen a jelölt személyi igazolvány szerinti teljes neve szerepel, b) 30 napnál nem régebbi hallgatói jogviszony igazolást, c) önéletrajzot, d) választási programtervet, e) a jelölt nyilatkozatát, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, f) adatkezelésre vonatkozó nyilatkozatot, (6) A pályázati kiírásban meghatározott feltételek bármelyikének nem teljesítése a pályázat hiánypótlás nélküli elutasítását vonja maga után. (7) A beérkező pályázatokat formailag az Elnökség, mint pályázatot véleményező bizottság ellenőrzi, amely határozatban dönt a pályázat megfelelőségéről vagy elutasításáról. Az Elnökség, mint pályázatot véleményező bizottság határozata ellen a Felügyelő Bizottsághoz lehet jogorvoslatért fordulni. A fellebbezési kérelmet egy (1) napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani, a Felügyelő Bizottságnak pedig ugyancsak egy (1) napon belül válaszolnia kell a beérkező észrevételekre. (8) A megfelelő pályázatokat a HÖK Elnök, mint a pályázatot véleményező bizottság
# 18. § / IV. FEJEZET / A HÖK Elnök megválasztása
Elnöke terjeszti a Küldöttgyűlés elé. (9) A HÖK Elnököt a Küldöttgyűlés választja. Ez esetben Elnökválasztó Küldöttgyűlést kell tartani, amelyet a hivatalban lévő HÖK Elnök hív össze. Az Elnökválasztó Küldöttgyűlésre a Küldöttgyűlés általános szavazására és elektronikus szavazására vonatkozó szabályok az irányadók. (10) Amennyiben az Elnök választásánál egyik jelölt sem kapja meg az abszolút többséget, a választások után kettő (2) napon belül második választási fordulót kell tartani, amelyen az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelöltre lehet szavazni. A második választási fordulóra vonatkozó egyéb rendelkezések megegyeznek az első fordulóra vonatkozókéval. (11) Ha a HÖK Elnök mandátuma annak lejárta előtt megszűnik, akkor az általa első számú elnökhelyettesként kinevezett Alelnök látja el ügyvivő Elnökként az Elnök feladatait legfeljebb 3 hónapig, teljes elnöki jogkörben. Az ügyvivő Elnök ezen 3 hónapos időszakon belül, de legfeljebb a 3 hónap leteltét követő 30 napon belül köteles az elnökválasztást a rendes elnökválasztásra vonatkozó szabályok szerint teljes egészében lebonyolítani: az elnökválasztásra vonatkozóan pályázatot kiírni, a Küldöttgyűlést pedig a pályázati időszak lezárását követően az új Elnök megválasztása érdekében összehívni, ahol kötelező napirendre tűzni az Elnök megválasztását. Érvénytelen vagy eredménytelen választás esetén a következő 30 napon belül kötelező a folyamatot az ügyvivő Elnöknek megismételni mindaddig, amíg az új Elnök érvényesen és eredményesen megválasztásra kerül.
# 19. § / A HÖK Elnök megválasztása / A HÖK Alelnökök megválasztása
19. § (1) 1 A HÖK Alelnökeinek száma minimum egy (1), maximum három (3). (2) 2 A HÖK Alelnökeit a HÖK Elnök javaslatára a Küldöttgyűlés egyszerű többséggel választja meg. a) A HÖK alelnöki mandátum legfeljebb a HÖK Elnök mandátumának végéig szól. b) A HÖK Elnöke a megválasztást követően határozatban rögzíti az Elnök helyettesítésének sorrendjét. (3) 3 A HÖK Alelnöki tisztséget pályázat útján lehet betölteni. A pályázati eljárás ütemezése a következő: a) pályázatot a HÖK Elnöke írja ki jelen Alapszabály rendelkezései szerint a Vezetőségi Ügyrendnek megfelelő Alelnöki pozíciókra, ezzel együtt meghatározza az Alelnökök számát, b) a pályázatok benyújtására három (3) egymást követő napot kell biztosítani, c) a pályázatok ellenőrzésére kettő (2) napot kell biztosítani, d) az Alelnök megbízása egyéves határozott időtartamra szól. (4) 4 A HÖK Alelnöki tisztségére vonatkozó pályázaton részt vehet minden olyan aktív (nem szünetelő státuszban lévő) hallgató, aki a Küldöttgyűlés tagja, vagy korábban legalább 3 hónapig a HÖK Elnökség tagja volt, vagy a Vezetőségi Ügyrend szerinti szervezeti struktúrában a pályázat kiírásakor vezetői szerepet vállal, a jelentkezési határidőn belül érvényes pályázatot nyújtott be, továbbá nem áll fenn vele szemben összeférhetetlenségi ok. (5) 5 A pályázó köteles nyilatkozni, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn vagy a fennálló összeférhetetlenségi okot megbízása kezdetéig megszünteti. Összeférhetetlenségi oknak minősül különösen, ha a jelölt a nyilatkozatot egy évvel megelőző időszakban más felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatában vállalt feladatot, vagy a Felügyelő Bizottságban tisztségviselő. (6) 6 A pályázatnak tartalmaznia kell: a) jelentkezési lapot, amelyen a jelölt személyi igazolvány szerinti teljes neve szerepel, b) 30 napnál nem régebbi hallgatói jogviszony igazolást, c) önéletrajzot, d) programtervet, e) a jelölt nyilatkozatát, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, f) adatkezelésre vonatkozó nyilatkozatot, (7) 1 A pályázati kiírásban meghatározott feltételek bármelyikének nem teljesítése a pályázat hiánypótlás nélküli elutasítását vonja maga után. (8) 2 A beérkező pályázatokat az Elnök ellenőrzi, aki határozatban dönt a pályázat megfelelőségéről vagy elutasításáról. Az Elnök határozata ellen a Felügyelő Bizottsághoz lehet jogorvoslatért fordulni. A fellebbezési kérelmet egy (1) napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani, a Felügyelő Bizottságnak pedig ugyancsak egy (1) napon belül válaszolnia kell a beérkező észrevételekre. (9) 3 A megfelelő pályázatokat a HÖK Elnöke terjeszti a Küldöttgyűlés elé. (10) 4 A pályázatok beterjesztése után a pályázóknak a pályázati anyaguk ismertetésére 10 (tíz) perces időkeretet kell biztosítani a Küldöttgyűlés előtt, majd biztosítani kell a Küldöttgyűlés számára a kérdések feltevésének lehetőségét.
# 19. § / A HÖK Alelnökök megválasztása / A Felügyelő Bizottság megválasztása
(11) A HÖK Alelnökeinek feladat-és hatáskörét a Vezetőségi Ügyrend szabályozza. (12) Az Alelnökök megbízatása megszűnik: a) a hallgatói jogviszony megszűnésével, b) a mandátum lejártával, c) a Küldöttgyűléshez vagy az Elnökhöz benyújtott írásbeli lemondással, d) az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány Küldöttgyűlés általi elfogadása esetén, e) ha a jogszabályban, jelen Alapszabályban vagy egyéb egyetemi szabályzatban foglalt összeférhetetlenség esetén az összeférhetetlenség megszüntetésére nyitva álló határidőn belül nem szünteti meg az összeférhetetlenség okát. (13) Az Alelnökök az elnök által meghatározott helyettesítési sorrend alapján az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel járnak el. Az Alelnökök a tevékenységükért – a vonatkozó jogszabályok és egyetemi szabályok szerint – felelősséggel tartoznak.
# 20. § / A HÖK Alelnökök megválasztása / A Felügyelő Bizottság megválasztása
20. § (1) A Felügyelő Bizottság rendes pályázati eljárás ütemezése: a) pályázatokat évente, az őszi szemeszter során kell kiírni; b) pályázatot abban az esetben is ki kell írni, ha a Felügyelő Bizottság tagjainak létszáma nem éri el a hármat (3), c) a pályázatok benyújtására három (3) napot kell biztosítani; d) a pályázatok ellenőrzésére kettő (2) napot kell biztosítani; e) a Felügyelő Bizottság tagjait a Küldöttgyűlés választja meg, f) a Felügyelő Bizottság tagjainak megbízása a megválasztásukat követő egy (1) évig szól. (2) Egy Felügyelő Bizottság tag megválasztása tartható az (1) bekezdéstől eltérő ütemezésben is, amennyiben egy adott pozíció megüresedett. Ebben az esetben a pályázatok benyújtására és ellenőrzésére vonatkozó időszak tartama nem változik, ugyanakkor a Felügyelő Bizottság tagjának mandátuma a megválasztásának másnapjától a rendes Felügyelő Bizottsági választásokig tart. (3) A Felügyelő Bizottság tagjának, minden olyan aktív (nem szünetelő státuszban lévő) hallgató választható, aki a jelentkezési határidőn belül érvényes pályázatot nyújtott be. A pályázó köteles nyilatkozni, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, vagy a fennálló összeférhetetlenségi okot megbízásáig megszünteti. (4) A Felügyelő Bizottság tagjaira vonatkozó választások jelen Alapszabály szerinti kiírásáért a HÖK Elnök előterjesztésére az Elnökség, a választások lebonyolításáért, e körben az időütemezés kialakításáért, az alkalmazandó formanyomtatványok meghatározásáért, a választás dokumentálásáért az Elnökség, mint pályázatot véleményező bizottság, törvényességének ellenőrzéséért a Felügyelő Bizottság a felelős. (5) A tagok megválasztáshoz abszolút többség szükséges. Amennyiben az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem éri el, nyolc napon belül második, megismételt szavazást kell tartani. Ennek eredménytelensége esetén az Elnökség ügyvivő Felügyelő Bizottság tagokat jelöl ki azon hallgatók közül, akik a HÖK Vezetőségi Ügyrendje alapján a HÖK szervezetében feladatot látnak el. (6) A Felügyelő Bizottság tagjait a Küldöttgyűlés minősített többséggel visszahívhatja bármely Küldöttgyűlés tag kezdeményezésére. (7) A HÖK Elnök mandátumának megszűnése nem eredményezi a Felügyelő Bizottság megbízatásának megszűnését. (8) A Küldöttgyűlésnek és az Elnökségnek biztosítania kell, hogy a Felügyelő Bizottságnak mindenkor legalább három (3) tagja legyen.
# 21. § / Küldöttgyűlés / A Küldöttgyűlés tagjai
21. § (1) A Küldöttgyűlés a Választások eredményeként, illetve hivatalból küldötti mandátumot szerző hallgatókból áll, akik közül mindenkit egy szavazat illet meg a Küldöttgyűlés tagjaként. (2) A Küldöttgyűlés létszáma maximum 45 fő. (3) 1 Amennyiben a Küldöttgyűlés egy listáról mandátumot szerzett tagjának a Választásokat követően a mandátuma megszűnik, a megüresedett mandátum betöltésére a saját képviselőcsoport frakcióvezetője jogosult a képviselőcsoport alapításakor felállított listáján szereplő személyek közül jelöltet delegálni. A kijelölés során a frakcióvezetőt nem köti a lista szerinti sorrend. A mandátumra kijelölhető személyek: a) a kijelölés időpontjában aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező személy és a jelen Alapszabály szerint választható, b) korábban küldöttgyűlési mandátummal rendelkező személy, amennyiben a kijelölés időpontjában aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és megfelel a küldöttgyűlési tagság feltételeinek. (4) 2 A frakcióvezető delegálási döntését írásba kell foglalni, és azt a HÖK Elnökével, valamint a Felügyelő Bizottsággal közölni kell. (4A) 1 Abban az esetben, ha a korábban küldöttgyűlési mandátummal rendelkező személynek a kijelölést követően megszűnik a hallgatói jogviszonya, de legfeljebb 3 hónapon belül az Egyetemen való továbbtanulása miatt új hallgatói jogviszonya keletkezik, a két jogviszony között a mandátuma ideiglenesen felfüggesztett státuszú, melynek ideje alatt küldöttgyűlési jogok nem illetik meg és kötelezettségek nem terhelik. Amennyiben az új jogviszony nem jön létre, a mandátum az általános szabályok szerint megszűnik. (5) 2 Amennyiven a képviselőcsoport alapításakor felállított listája alapján nincs olyan személy, aki a mandátum betöltésére kijelölhető lenne, a Küldöttgyűlés létszáma csökken. (6) 3 A Küldöttgyűlés tagjainak mandátuma a következő Küldöttgyűlés megalakulásáig tart. (7) 4 A Küldöttgyűlés Elnöke a HÖK Elnök. (8) 5 A Küldöttgyűlés Választások útján megválasztott tagjai a Küldöttgyűlés első ülése előtt megbízólevelet kapnak, amelyet a HÖK Felügyelő Bizottságának Elnöke ír alá. (9) 6 A Küldöttgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai: a HÖK Elnök, a HÖK Alelnökök és a Küldöttgyűlés tagjai. (10) 7 Az újonnan megválasztott testületet a választás lezárását követő tizenöt (15) napon belül össze kell hívni. (11) 8 A tagok kötelesek: a) a Küldöttgyűlés ülésein részt venni, akadályoztatás esetén távolmaradásukat előre bejelenteni a HÖK Elnöknek, b) az előterjesztéseket megismerni, azt támogatni, vagy ahhoz véleményt, észrevételt fogalmazni; c) működésük során a jogszabályokat a szabályzatokat betartani, az állami, szolgálati és hivatali titkot megőrizni; d) a hallgatók érdekeit széles körben képviselni; e) a Küldöttgyűlés által meghatározott feladatot elvégezni. (12) 9 A tagok jogosultak: a) a Küldöttgyűlés ülésén az Elnökhöz, a HÖK Elnökéhez, a tagokhoz, az
# 21. § / Küldöttgyűlés / A Küldöttgyűlés tagjai
előterjesztőkhöz, valamint a meghívottakhoz kérdést intézni, az előterjesztésekhez kiegészítést, magyarázatot kérni, arra válaszolni és viszontválaszt kérni; b) a Küldöttgyűlés ülésein annak hatáskörébe tartozó bármely kérdésben intézkedést kezdeményezni; c) minden olyan felvilágosítást, információt megkapni, minden olyan ügyiratba betekinteni, amely a testületi tagságukból fakadó feladataik ellátásához szükséges; d) jelen Alapszabály szerint ülés összehívását kezdeményezni. (13) 1 A tagok felelősek az általuk meghozott döntésekért, megfogalmazott véleményekért. A kisebbségben maradó tagok jogosultak véleményüket megfogalmazni, illetve annak jegyzőkönyvbe foglalását kérni. (14) 2 A tagokat megbízatásuk teljesítése és az ezzel összefüggő tevékenységük miatt hátrány nem érheti. (15) 3 A Küldöttgyűlés szavazati jogú választott tagjai a tanácskozásban és a szavazásban nem helyettesíthetők. A HÖK Elnökének a Küldöttgyűlésben történő helyettesítési sorrendjére vonatkozóan az Alapszabály HÖK Elnökének helyettesítésére vonatkozó bekezdését kell alkalmazni. (16) 4 A Küldöttgyűlés tagjainak mandátuma az alábbiak szerint szűnik meg: a) lemondással, a lemondás napján, b) a hallgatói jogviszony megszűnésével, c) az újonnan megválasztott Küldöttgyűlés megalakulásának napjával, d) ha a Küldöttgyűlés tagja kettő egymás követő Küldöttgyűlés ülésen nem vesz részt, és erről a hivatalos egyetemi e-mail címéről – az ülést összehívó vagy írásbeli szavazásra vonatkozó meghívó kiküldését követő 12 órán belül – a küldött üzenetben nem tájékoztatja a HÖK Elnököt a HÖK Elnök hivatalos egyetemi e-mail címére küldött elektronikus levélben; a Küldöttgyűlésen való részvételnek felel meg az írásbeli Küldöttgyűlés döntéshozatalon való részvétel is, e) jelen Alapszabályban vagy egyéb egyetemi szabályzatban foglalt összeférhetetlenség esetén az összeférhetetlenség megszüntetésére nyitva álló határidőn belül nem szünteti meg az összeférhetetlenség okát. (17) 5 A lemondást a tag a HÖK Elnök hivatalos egyetemi e-mail címére címzett elektronikus levelében jelenti be. A lemondást a tag csak a saját hivatalos egyetemi email címéről küldheti. (18) 6 A Küldöttgyűlés állandó meghívottjai a Felügyelő Bizottság tagjai.
# 22. § / A Küldöttgyűlés tagjai / A Küldöttgyűlés hatásköre
22. § (1) A HÖK Küldöttgyűlése a szervezet szabályalkotó testülete. (2) A Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre: a) elfogadja jelen Alapszabályt, annak módosításait; b) megválasztja a HÖK Elnökét; c) 7 megválasztja a HÖK Alelnökeit d) megválasztja a HÖK Felügyelő Bizottságának tagjait; e) a HÖK Elnökének előterjesztésére elfogadja a HÖK rendes és rendkívüli költségvetését; f) a HÖK Elnökének előterjesztésére elfogadja a HÖK költségvetési beszámolóját; g) 8 dönt a HÖK Elnökének és Alelnökeinek a visszahívásáról; h) dönt a Felügyelő Bizottság tagjainak visszahívásáról; i) dönt a HÖK Elnökségével szembeni konstruktív bizalmatlansági indítványról; j) dönt az összeférhetetlenségi előterjesztésről; k) testületi állásfoglaló határozatot fogad el az egyetemmel kapcsolatos kérdésekben; l) döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattevő, ellenőrzési és delegálási jogot gyakorol mindazokban a jelen Alapszabályban nem szabályozott ügyekben, amelyeket jogszabály vagy valamely egyetemi szabályzat a kizárólagos hatáskörébe utal. (3) A Küldöttgyűlés átruházható hatásköreit jelen Alapszabályban meghatározott esetben és korlátokkal az Elnökség gyakorolja. (4) A Küldöttgyűlés jogait több módon gyakorolhatja. a) A Küldöttgyűlés ülésezhet személyes jelenléttel (továbbiakban „hagyományos”), amely során helyben hoz határozatot. b) A Küldöttgyűlés ülésezhet elektronikus hírközlő eszköz segítségével, amely során határozatait a hírközlő eszköz által biztosított platformon hozza meg. c) A Küldöttgyűlés ülésezés nélkül, írásbeli szavazás útján is hozhat határozatot.
# 23. § / A Küldöttgyűlés hatásköre / A Küldöttgyűlés általános működése
23. § (1) A Küldöttgyűlést évente legalább két alkalommal a HÖK elnöke hívja össze és vezeti le jelen Alapszabály szerint. (2) A Küldöttgyűlés ülése lehet rendes és rendkívüli ülés. (3) A Küldöttgyűlés levezető elnöke saját hatáskörben, illetve bármely Küldöttgyűlés tag előterjesztésére zárt ülést hívhat össze. (4) Amennyiben a levezető elnök nyílt ülést hívott össze, az ülés zárt üléssé történő minősítése az ülés előtt, az ülés megnyitását követően a napirendek elfogadását megelőzően, az egyes napirendek előtt, vagy ülés előtt lehet kezdeményezni. Zárt ülés részben, egyes napirendi pontnál vagy pontoknál is kezdeményezhető. Ülés előtti kezdeményezés esetén a Küldöttgyűlés napirend előtt szavazhat az ülés nyílt, vagy részben nyílt megtartásáról. (5) A Küldöttgyűlés üléséről jegyzőkönyv készül. (6) A zárt ülésen csak a szavazati jogú tagok és az állandó meghívottak vehetnek részt. Ebben az esetben a jegyzőkönyvbe, illetve jegyzőkönyv részbe kizárólag a jelenlévők tekinthetnek be, kizárólag személyes formában. A zárt ülésről vagy a zárt ülésről készített jegyzőkönyvről bármilyen felvétel vagy másolat kizárólag a Felügyelő Bizottság Elnökének és az HÖK Elnökség tagjainak együttes írásbeli engedélyével készíthető, továbbá minden ezzel összefüggésben álló információ kizárólag ezen érintett testületek engedélyével tehető közzé. (7) A Küldöttgyűlést a HÖK Elnöke, akadályoztatása esetén a HÖK Elnök valamely helyettese hívja össze és vezeti le. Az Elnökség akadályoztatása esetén a Felügyelő Bizottság Elnöke, az ő akadályoztatása esetén pedig a Felügyelő Bizottság valamely, a Felügyelő Bizottság Elnöke által kijelölt tagja hívja össze és vezeti le. (8) A HÖK elnöke bármely ügy tárgyalásánál tanácskozási joggal meghívhat olyan személyt, aki a tárgyalt ügyben szervezetileg vagy szakmailag érintett, illetve köteles meghívni minden olyan személyt hasonló jogokkal, akinek meghívását a küldöttgyűlés képviselőinek egyharmada legalább az ülést megelőzően öt (5) nappal írásban kéri. (9) A Küldöttgyűlésben szereplő képviselőcsoport vezetőjének (frakcióvezető) lehetősége van meghallgatásra hívni a HÖK szervezetében a Vezetőségi Ügyrend szerint legalább felsővezetői beosztású személyt, akinek kötelessége megjelenni a Küldöttgyűlés legközelebbi ülésén. A meghallgatásra hívott személyt legalább tíz (10) nappal a meghallgatása előtt hivatalosan, írásban értesíteni kell. A Küldöttgyűlés abszolút többségének támogatásával engedélyezhető a meghallgatásra hívott személy helyettesítése közvetlen helyettese által. (10) Rendes ülés esetén az ülésről annak helyét, időpontját, a napirendeket és az előterjesztőket tartalmazó meghívó megküldésével az ülés előtt legalább öt (5) nappal elektronikus formában (hivatalos egyetemi e-mail címről küldött e-mail) értesíteni kell a Küldöttgyűlés tagjait és állandó meghívottakat. A meghívóval együtt lehetőség
# 23. § / A Küldöttgyűlés hatásköre / A Küldöttgyűlés általános működése
szerint ki kell küldeni az egyes napirendi pontokhoz tartozó írásos előterjesztéseket. (11) Rendkívüli ülés akkor hívható össze, ha a rendes ülési időbeli korlátok miatt jelen Alapszabály szerint nem hívható össze. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha a HÖK Elnöke, az Elnökség tagjainak több mint fele, a Felügyelő Bizottság egésze vagy a Küldöttgyűlés tagjainak egyharmada az Elnöknél ezt írásban indítványozza. (12) Rendkívüli ülés esetén a meghívót az ülés időpontja előtt legalább huszonnégy (24) órával meg kell küldeni a tagoknak elektronikusan. (13) A végső napirend elfogadásáról a Küldöttgyűlés egyszerű többséggel dönt. (14) Az ülést annak megnyitásával, majd a határozatképesség megállapításával kell kezdeni. (15) A levezető elnök kinevezi a jegyzőkönyv vezetőjét, valamint, ha szükséges, szavazatszámlálót nevez ki. (16) 1 Személyi ügyekben történő szavazásnál, titkos szavazással kell dönteni, mely során a szavazatok számolásának megkönnyítése érdekében a levezető elnök szavazatszámlálót jelöl ki. A Küldöttgyűlés valamennyi tagja köteles a szavazatszámláló tekintetében – amennyiben tudomása van róla – az esetleges összeférhetetlenség fennállásáról nyilatkozni. (17) A Küldöttgyűlés munkáját az ülésen elfogadott napirend szerint végzi, amelyre az ülés megnyitása után a levezető elnök tesz javaslatot, és amelyről a Küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. (18) Az ülést a levezető elnök vezeti le, e körben ügyel a Küldöttgyűlés rendjére. Szükség esetén bármely jelenlévőt rendre utasíthatja, illetve ismételt rendbontás esetén felszólíthatja a helyiség elhagyására, vagy elektronikus hírközlő rendszerben lebonyolított ülés esetén kapcsolatot bonthat vele. (19) Az ülésen a levezető elnök adja meg, illetve vonja vissza a szót. A határozatképességet minden napirend tárgyalása előtt ellenőrizni kell.
# 24. § / A határozathozatal rendje / A Küldöttgyűlés írásbeli döntéshozatali rendje
24. § (1) 2 A határozathozatal nyílt vagy titkos szavazás útján történik. Minden szavazati jogú tag egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a HÖK Elnöke a napirendi pontot újfent vitára bocsátja. Ezt követően a szavazást meg kell ismételni. (2) A Küldöttgyűlés határozatait: a) egyszerű többséggel vagy b) abszolút többséggel vagy c) minősített többséggel hozza. (3) A jelen lévő küldöttek minősített többségének támogató szavazata szükséges jelen Alapszabály elfogadásához, módosításához, a testületi állásfoglaló határozat elfogadásához, továbbá a Küldöttgyűlés által megválasztott személyek visszahívásához . (4) 3 A jelen lévő küldöttek egyszerű többségének támogató szavazata szükséges a HÖK Elnök megválasztásához, a HÖK Alelnökeinek megválasztásához, a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztásához és HÖK rendes és rendkívüli költségvetésének elfogadásához. (5) Minden más kérdésben egyszerű többséggel határoz a Küldöttgyűlés. (6) A Küldöttgyűlés határozatairól hivatalos értesítést kell küldeni mindazon személyeknek és testületeknek, akik, illetve amelyek a tárgyalt üggyel vagy a hozott határozattal kapcsolatban érintettek. (7) 1 Jelenléti Küldöttgyűlés ülés esetén, a levezető elnök döntése értelmében lehetőség van a küldötteknek az online úton történő szavazatgyakorlásra. Az ehhez szükséges feltételek biztosítása a levezető elnök feladata.
# 25. § / A határozathozatal rendje / A Küldöttgyűlés írásbeli döntéshozatali rendje
25. § (1) A HÖK Elnöke elektronikus úton történő szavazást és határozathozatalt rendelhet el. (2) Nem kizárt az elektronikus úton történő szavazás és határozathozatal, ha már korábban elfogadott előterjesztésben elírás vagy számítási hiba szerepel, és a kijavítás nem változtatja meg jelentősen az előterjesztés tartalmát. (3) Az elektronikus döntéshozatal alkalmazását a HÖK Elnöke kezdeményezheti. (4) Elektronikus döntéshozatal alkalmazása esetén a meghívót és az előterjesztéseket legalább tizenkettő (12) órával a szavazás kezdő időpontja előtt el kell juttatni a tagoknak, állandó meghívottaknak. A meghívó tartalmára és közzétételére egyebekben a rendes ülés szabályai vonatkoznak. (5) A meghívó kiküldését követően a HÖK Elnöke részére minden tag hivatalos egyetemi e-mail címéről a HÖK Elnöke által megadott e-mail címére az előzetesen megadott határidőre jogosult kérdéseit, kiegészítési, módosítási javaslatait megtenni. (6) Amennyiben az előterjesztések valamelyikéhez kérdés, kiegészítési vagy módosítási javaslat érkezik, annak megválaszolására a HÖK Elnöke felkéri az előterjesztőt. (7) A szavazásra legalább kettő (2) órát kell biztosítani. (8) Ha az előterjesztés alapján kérdés, kiegészítés, módosítási javaslat merül fel, a szavazási határidőt az első kérdésnek az előterjesztő általi vagy a HÖK Elnöke általi megválaszolásától számított egy órával kell megtoldani. (9) A technikai feltételeik megteremtéséről a HÖK Elnöke gondoskodik. (10) A HÖK Elnök szavazatszámlálókat nevez ki a Küldöttgyűlés vagy a Felügyelő Bizottság tagjai közül, akiről a meghívó megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a Küldöttgyűlés tagjait. (11) A szavazatot elektronikusan csak a hivatalos egyetemi e-mail címről lehet leadni. (12) Az előterjesztéseket csak a hivatalos egyetemi e-mail címről lehet megküldeni. (13) A HÖK Elnök az előterjesztéseket a hivatalos egyetemi e-mail címekre megküldi a Küldöttgyűlés tagoknak. A Küldöttgyűlés tagok ezen előterjesztésekről egyesével a szavazatszámlálónak küldött válasz e-mailekben szavazhatnak. A válasz e-mail csak akkor tekinthető érvényes szavazatnak, ha az egyértelműen csak az alábbi szavak egyikét tartalmazza – a szavazati szándéknak megfelelően – „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” és ha az a hivatalos egyetemi e-mail címről van küldve. (14) A hivatalos e-mail címnek az Egyetem által biztosított e-mail címeket kell tekinteni, mely tartalmazza a „@stud.uni-covinus.hu” vagy „@uni-corvinus.hu” kifejezéseket. (15) Érvénytelen az a szavazat, amelyről nem állapítható meg egyértelműen, hogy mi volt a szavazó szándéka, különösen, ha egy lehetséges válasz esetén a szavazó több választ jelölt meg, vagy egy választ sem jelölt meg. A nem hivatalos e-mail címről érkezett szavazatok nem minősülnek leadott szavazatoknak. (16) Elektronikus döntéshozatal esetén minden tag kiemelt felelőssége a szavazás
# 25. § / Elnökség / Az Elnökség tagjai
rendjének betartása, különös tekintettel arra, hogy szavazni kizárólag személyesen lehet. (17) A beérkező szavazatokat a szavazatszámláló a szavazatok leadására rendelkezésre álló határidő leteltét követően nyilvántartásba veszi, megszámolja és a szavazatszámlálás eredményéről tájékoztatja a HÖK Elnökét. (18) A szavazatszámlálásról jegyzőkönyv készül. (19) A jegyzőkönyv tartalmát a jelen Alapszabály tartalmazza, de az ott meghatározottakon túl a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a meghívó kiküldésének időpontját, a szavazatok leadásának helyét (email cím) és határidejét; b) a szavazatszámlálók nevét, c) a szavazásban részt vevők felsorolását és szavazatukat.
# 26. § / Elnökség / Az Elnökség tagjai
26. § (1) Az Elnökség a legfőbb végrehajtó, irányító testület. (2) Az Elnökség szavazati jogú tagjai (továbbiakban: Elnökség): a) a HÖK Elnöke, b) a HÖK Alelnökei, (3) Az Elnökség Elnöke a HÖK Elnöke. (4) Minden szavazati jogú tagot egy szavazat illet meg. (5) Az Elnökség tagjának joga és kötelessége, hogy részt vegyen az Elnökség munkájában, javaslataival, véleményével, döntésével elősegítse annak eredményes működését. (6) Az elnökségi ülésre az Elnök bárkit meghívhat, továbbá meghívás kezdeményezésére bárki javaslatot tehet az Elnök részére. (7) Az Elnökség tagjai kötelesek: a) az Elnökség ülésein részt venni, akadályoztatás esetén távolmaradásukat előre bejelenteni az Elnöknek; b) az előterjesztéseket megismerni, azt támogatni vagy ellenezni, illetve ahhoz véleményt, észrevételt fogalmazni; c) működésük során a jogszabályokat és az intézményi szabályzatokat betartani, az állami, szolgálati és hivatali titkot megőrizni; d) a HÖK Elnök által meghatározott feladatot elvégezni, e) mandátumuk megszűnése után az új Elnökségi tagnak a lezárt és függő ügyeket, a tevékenységhez szükséges információkat és az azzal kapcsolatos összes iratot rendben átadni. (8) A tagok jogosultak: a) az Elnökség ülésén az Elnökhöz, tagokhoz, előterjesztőkhöz, valamint a meghívottakhoz kérdést intézni, az előterjesztésekhez kiegészítést, magyarázatot kérni, arra válaszolni és viszontválaszt kérni; b) az Elnökség ülésein annak hatáskörébe tartozó bármely kérdésben intézkedést kezdeményezni; c) minden olyan felvilágosítást, információt megkapni, minden olyan ügyiratba betekinteni, amely a testületi tagságukból fakadó feladataik ellátásához szükséges; d) az Elnöknél ülés összehívását kezdeményezni. (9) A tagok felelősek az általuk meghozott döntésekért, megfogalmazott véleményekért. A kisebbségben maradó tag ellenvéleményét jogosult megfogalmazni, illetve emlékeztetőbe foglalását kérni. (10) Az Elnökségi tagság megszűnik az Alelnöki megbízatás 19. § (12) bekezdésében foglaltak, a HÖK Elnök esetében a 28. § (7) bekezdésében meghatározottak alapján. (11) A tagokat megbízatásuk teljesítése és az ezzel összefüggő tevékenységük miatt hátrány nem érheti.
# 27. § / Az Elnökség tagjai / Az Elnökség hatásköre
27. § (1) Az Elnökség a HÖK legfőbb végrehajtó, irányító testülete. (2) A HÖK Elnöksége hivatalból szavazati jogú tagja: a) a Küldöttgyűlésnek, b) a Szenátusnak, c) a Vezetőségnek. (3) Az Elnökség határozathozatal útján dönt. A határozathozatal nyílt szavazással, a (4) és (5) bekezdés kivételével a jelen lévő tagok egyszerű többségének támogatásával történik. Szavazategyenlőség esetén a HÖK Elnök szavazata dönt. (4) 1 Az Elnökség a jelen lévők abszolút többségének támogatásával és a HÖK Elnök jóváhagyásával határoz az alábbi kérdésekben: a) dönt a Vezetőség operatív működéséről; b) módosítja a költségvetés főcsoportjait; c) elvégzi a Felügyelő Bizottság tagjaival kapcsolatban felmerülő összeférhetetlenségi indítványok vizsgálatát és erről dönt, d) elfogadja a HÖK hivatalos kommunikációs felületeit és a HÖK arculatát; e) dönt a Küldöttgyűlés rendes és rendkívüli választásának kiírásáról; f) dönt a HÖK elnöki pályázatok kiírásáról, a kiírás időpontjának meghatározásával; g) dönt a diákszervezeti akkreditáció részletszabályairól, kiírásáról, az akkreditációért felelős bíráló bizottság tagjainak kinevezéséről és visszahívásáról, az akkreditációra vonatkozó fellebbezések elfogadásáról és elutasításáról; h) dönt a Felügyelő Bizottság tagjaira vonatkozó pályázatok kiírásáról, a kiírás időpontjának meghatározásával; i) kinevezi és visszahívja a Diákszervezeti Ösztöndíj Bíráló Bizottság tagjait j) dönt a helységkiosztások kérdésében, k) másodfokon jogorvoslati fórumként jár el a Küldöttgyűlés rendes és rendkívüli választása esetén; l) megalkotja, módosítja és elfogadja a Vezetőségi Ügyrendet, m) dönt a Területekben munkát végző tagok felvételéről és elbocsátásáról, n) ellát minden olyan feladatot, amelyet az Alapszabály a hatáskörébe utal. o) Felügyelő Bizottság választásának harmadik eredménytelen kísérlete utáni ügyvivő Felügyelő Bizottság kinevezésében, p) a HÖK Területeinek számáról és nevéről és arról, hogy melyik Alelnök közvetlen utasítási hatáskörébe tartozik; q) a Területekhez és tartozó koordinátori pozíciók számáról és nevéről. (5) Egyéb hatáskörei: a) a szenátorok megkeresésére előzetesen véleményt nyilvánít a Szenátus hatáskörébe tartozó egyetemi szabályzatok vonatkozásában, és mindazon kérdésekben, amelyek a Szenátus napirendjére kerülnek; b) összehangolja és nyomon követi a HÖK szervezetének, képviselőinek, testületeinek és más szervezeti egységeinek működését; c) gondoskodik a jelen Alapszabályban foglaltak, valamint a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról; d) eljár és dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály kifejezetten más testülethez vagy Elnökségi taghoz nem rendel. (6) A két Küldöttgyűlés között az ügyvitel folyamatosságáról az Elnökség gondoskodik. E körben amennyiben a Küldöttgyűlés összehívása vagy az elektronikus
# 27. § / Az Elnökség hatásköre / A HÖK Elnök
döntéshozatal eredménytelen, vagy arra a jelen Alapszabály szerinti idő hiánya miatt nincs lehetőség, az Elnökség véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a HÖK hatáskörébe tartozó, valamint az Egyetem hallgatókat érintő működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. (7) Az elnökségi ülést össze kell hívni, ha a tagok legalább egyharmada írásban kéri. Az ülést az elnök vagy akadályoztatása esetén az Elnökség általa kijelölt tagja vezeti. (8) Rendes ülés esetén az ülés pontos helyét, idejét és a tervezett napirendet tartalmazó meghívót az ülés időpontját megelőzően legalább 72 órával, valamint a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés időpontját megelőzően legalább 24 órával közölni kell a tagokkal. (9) Sürgős esetben az Elnökség ülése az ok, körülmény felmerülésekor azonnal megtartható, amennyiben azon legalább a tagok fele jelen van (rendkívüli ülés). (10) Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a hozott határozatokat, a szavazási arányokat. (11) Az Elnökség minden tagja köteles munkájáról a Küldöttgyűlés ülésein kérés esetén tájékoztatást adni.
# 28. § / Az Elnökség hatásköre / A HÖK Elnök
28. § (1) A HÖK Elnök szervezi és irányítja a HÖK munkáját. Ennek során összehívja a Küldöttgyűlést, összehívja, előkészíti és levezeti az Elnökség üléseit, javaslatot tesz azok napirendjére, valamint irányítja a döntéshozó és döntéselőkészítő tevékenységét. (2) A HÖK Elnök hivatalból tagja: a) a Szenátusnak, b) a Küldöttgyűlésnek, c) az Elnökségnek, d) a Vezetőségnek. (3) A HÖK Elnök irányítja a HÖK teljes szervezetének működését és munkáját. (4) A HÖK Elnök irányítja és szervezi a HÖK gazdálkodását, felelős a HÖK rendelkezésére bocsátott források jogszerű és szabályszerű felhasználásáért. (5) A HÖK Elnök a tevékenységéért – a vonatkozó jogszabályok és egyetemi szabályok szerint – felelősséggel tartozik. (6) A HÖK Elnök jelen Alapszabályban meghatározott feladatai ellátása során, továbbá a Küldöttgyűlés által hatáskörébe utalt ügyekben önállóan is eljárhat. E körben általános utasítási joga van a HÖK Vezetőség, és a HÖK képviselői vonatkozásában, azonban nem utasíthatja a Küldöttgyűlést, a Felügyelő Bizottságot. Az utasítás az érintettekre nézve kötelező erejű. (7) A HÖK Elnök megbízatása megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) a hallgatói jogviszony megszűnésével, c) a Küldöttgyűléshez benyújtott írásbeli lemondással, d) az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány küldöttgyűlés általi elfogadása esetén, e) ha a jogszabályban, jelen Alapszabályban vagy egyéb egyetemi szabályzatban foglalt összeférhetetlenség esetén az összeférhetetlenség megszüntetésére nyitva álló határidőn belül nem szünteti meg az összeférhetetlenség okát. (8) A HÖK Elnöke jogosult: a) dönteni arról, hogy a Szenátusban az Elnökség mely tagjai képviselik a HÖK-öt, b) kinevezni és visszahívni a Közéleti Bíráló Bizottság tagjait, c) a HÖK Alelnökei és Vezetőségének tagjai, valamint az általa eseti jellegű munkacsoportok vagy projektcsoportok élére kinevezett személyek felett utasítási jogkört gyakorolni, d) jelen Alapszabályt előterjeszteni; e) kinevezni és visszahívni az elnöki kabinetfőnököt, aki eseti projektvezetőként segíti az Elnök mindennapos feladatait, f) kinevezni és visszahívni a Hallgatói Szociális Bizottság elnökét, alelnökeit és szavazati jogú tagjait; g) részt venni a területek, divíziók és a munkacsoportok/projektcsapatok, valamint a HÖK egyéb testületeinek ülésein; h) egyetértési jogot gyakorolni, előzetesen véleményt nyilvánítani mindazon további ügyekben, amelyeket jelen Alapszabály más képviselőhöz vagy testülethez nem rendel, azonban az Nftv. szerint, illetve a rektor, elnök vagy a kancellár megkeresésére a HÖK-öt döntési, véleményezési, javaslattételi jog illeti meg; i) észrevétellel vagy jelzéssel élni az Egyetem bármely döntési jogkörrel felruházott fórumán, hallgatók vagy hallgatói szervezetek érdekeit érintő, sértő vagy veszélyeztető működéssel vagy döntéssel kapcsolatban;
# 28. § / Az Elnökség hatásköre / A HÖK Elnök
j) javaslatot tenni a Küldöttgyűlés vagy az Elnökség által hozott határozatok törvényességi felülvizsgálatára, ha az jogszabállyal, egyetemi szabályzattal ellentétes; k) a HÖK nevében a HÖK rendelkezésére bocsátott pénzügyi keret erejéig, a szerződéskötés, valamint a kötelezettségvállalások rendjéről szóló szabályok szerint szerződéseket és megállapodásokat kezdeményezni; l) a HÖK nevében sajtónyilatkozatot tenni; a HÖK költségvetésére és gazdálkodási alapelveire előterjesztést tenni; m) a feladatés jogkörébe tartozó ügyekben segítő személyt vagy személyeket felkérni, megbízni; n) további személyi javaslatot tenni a Küldöttgyűlés, valamint az Elnökség hatáskörébe utalt egyéb személyi ügyekben; o) Küldöttgyűlés tagok és az egyetemi bizottságok hallgatói tagjainak megbízóleveleket kiállítani; p) egyetemi bizottságokba, testületekbe, illetve eseti jellegű egyetemi projektekbe hallgatói tagot delegálni az Elnökség hatáskörébe tartozó esetek kivételével; q) beszámolni a Küldöttgyűlésnek a területek és a divíziók és munkacsoportok ügyrendjéről; r) meghatározni saját távolléte vagy akadályoztatása esetében a helyettesítési sorrendet. (9) A HÖK Elnök helyettesítése: a) a HÖK Elnök távolléte, akadályoztatása vagy érintettsége esetén a HÖK Elnök helyettesítésére az általa meghatározott sorrendben a HÖK Alelnökök jogosultak. b) amennyiben a HÖK által első körben helyettesítésre megbízott Alelnök szintén akadályoztatva van vagy távolléte miatt nem tudja ellátni feladatait, úgy a HÖK Elnök által második körben helyettesítésre megbízott Alelnök, amennyiben pedig ő is akadályoztatva van, úgy a harmadik körben helyettesítésre megbízott Alelnök járhat el teljes körű helyettesként. (10) 1 Az Elnökség minden tagja kollektív és konstruktív módon hívható vissza. a) Az erről szóló indítványt a Küldöttgyűlés tagjainak egyszerű többsége terjeszti elő a Felügyelő Bizottság Elnöke számára elektronikus formában. A Felügyelő Bizottság Elnöke köteles három (3) napon belül összehívni a Küldöttgyűlés ülését, ahol köteles az indítványt napirendre tűzni. b) Az indítványnak tartalmaznia kell az indítványozók nevét. c) A konstruktív bizalmatlansági indítványban meg kell nevezni azt a személyt, akit a Küldöttgyűlés az indítvány elfogadása esetén saját tagjai közül automatikusan a HÖK Elnökévé választ, illetve amely személyeket az Elnök által Alelnökké kinevezni javasol. d) Az előterjesztés a Küldöttgyűlés tagok minősített többségének támogató szavazatával kerül elfogadásra, illetve emelkedik jogerőre. e) A konstruktív bizalmatlansági indítvány elfogadásával automatikusan megválasztott HÖK Elnök mandátuma a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal visszahívott HÖK Elnök eredeti mandátumának fennmaradó időszakára keletkezik.
# 29. § / Vezetőség / A Vezetőség tagjai
29. § (1) A HÖK Alelnökei jogosultak: a) részt venni a területek és munkacsoportok, valamint a HÖK egyéb testületeinek ülésein; b) betekintési jogosultsággal rendelkezni a HÖK költségvetését képező pénzügyi központok egyenlegéhez és annak részleteihez; c) kinevezni és visszahívni a Vezetőségi Ügyrend által a közvetlen felügyleletük alá rendelt területek vezetőit a HÖK Elnök jóváhagyásával; d) ellátni az Elnök által hatáskörébe utalt ügyeket. (2) A HÖK Alelnökök feladatés hatáskörét a Vezetőségi Ügyrend szabályozza. (3) A HÖK Alelnökei a HÖK Elnökének egyetértésével írásban kinevezhetik helyettesnek a Küldöttgyűlés bármely tagját. (4) A HÖK Alelnök akadályoztatása vagy mandátumának megszűnése esetén helyettese teljes jogkörrel helyettesítheti és Alelnökként járhat el legfeljebb a HÖK Alelnök eredeti mandátumának végéig.
# 30. § / Felügyelő Bizottság / A Felügyelő Bizottság tagjai
30. § (1) A Vezetőség operatív végrehajtó testület. (2) A Vezetőség tagjai: a) HÖK Elnöke, b) HÖK Alelnökei, c) a Területvezetők, (3) A Vezetőség feladatés hatáskörét a Vezetőségi Ügyrend tartalmazza.
# 31. § / Felügyelő Bizottság / A Felügyelő Bizottság tagjai
31. § (1) A Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: FB) legalább három (3) legfeljebb öt (5) tagból álló testület, amelyet a Küldöttgyűlés választ meg. (2) Minden tagot egy szavazat illet meg. Helyettesítésnek nincs helye. (3) A szavazati jog személyesen vagy a hivatalos egyetemi levelező címről gyakorolható. (4) A tagok kötelesek: a) A Felügyelő Bizottság ülésein részt venni, akadályoztatás esetén távolmaradásukat előre bejelenteni az Elnöknek; b) az előterjesztéseket megismerni, azt támogatni vagy ellenezni, illetve ahhoz véleményt, észrevételt fogalmazni; c) működésük során a jogszabályokat és az intézményi szabályzatokat betartani, az állami, szolgálati és hivatali titkot megőrizni. (5) A tagok jogosultak: a) a Felügyelő Bizottság ülésén az Elnökhöz, tagokhoz, előterjesztőkhöz, valamint a meghívottakhoz kérdést intézni, az előterjesztésekhez kiegészítést, magyarázatot kérni, arra válaszolni és viszontválaszt kérni; b) a Felügyelő Bizottság ülésein annak hatáskörébe tartozó bármely kérdésben intézkedést kezdeményezni; c) minden olyan felvilágosítást, információt megkapni, minden olyan ügyiratba betekinteni, amely a testületi tagságukból fakadó feladataik ellátásához szükséges; d) az Elnöknél ülés összehívását kezdeményezni. e) a tag ellenvéleményét jogosult megfogalmazni, illetve annak jegyzőkönyvbe foglalását kérni. (6) Az FB tagság a következő okoknál fogva szűnhet meg: a) hallgatói jogviszony megszűnése, b) lemondás, c) Küldöttgyűlés visszahívása, d) a mandátum lejárta, e) ha jelen Alapszabályban vagy egyéb egyetemi szabályzatban foglalt összeférhetetlenség esetén az összeférhetetlenség megszüntetésére nyitva álló határidőn belül nem szünteti meg az összeférhetetlenség okát, f) kettő egymás követő Felügyelő Bizottság ülésen nem vesz részt és erről a hivatalos egyetemi email címéről – az ülést összehívó vagy írásbeli szavazásra vonatkozó meghívó kiküldését követő 24 órán belül – küldött üzenetben nem tájékoztatja a Felügyelő Bizottság Elnököt, a hivatalos egyetemi email címére küldött elektronikus levélben. A Felügyelő Bizottság ülésen való részvételnek felel meg az írásbeli döntéshozatalon való részvétel is.
# 32. § / A Felügyelő Bizottság tagjai / A Felügyelő Bizottság hatásköre
32. § (1) A Felügyelő Bizottság a HÖK törvényességi, szabályszerűségi és gazdaságossági ellenőrző, a jelölés, a szavazás és a választási kampány tisztaságáért és szabályszerűségéért, a választások lebonyolításáért felelős testület. A Felügyelő Bizottság hatásköre: a) nyilvántartja a HÖK testületeinek, illetve szervezeti egységeinek tagjait, illetve a betöltött mandátumokat, b) ellenőrzi, hogy a HÖK testületeinek, tagjainak tevékenysége összhangban van-e jelen Alapszabállyal, az Egyetem szabályzataival, a vonatkozó jogszabályokkal; c) a Felügyelő Bizottság Elnökének javaslatára a jelen lévők egyszerű többségének támogató szavazatával megválaszthatja a Felügyelő Bizottság Elnökének helyettesét, aki a Felügyelő Bizottság Elnökének akadályoztatása esetén az ő jogkörében járhat el, d) kiemelten ellenőrzi a Küldöttgyűlés és egyéb választások szabályszerűségét, e körben jelenti az Elnökségnek a visszaélés vagy mulasztás gyanúját; e) elvégzi az összeférhetetlenségi indítványok vizsgálatát; f) megállapítja a Választásokra vonatkozó eredményességet, illetve érvényességet; g) javaslattal élhet és eljárhat minden olyan kérdésben, amelyet jelen Alapszabály a HÖK Elnök, az Elnökség vagy a Küldöttgyűlés hatáskörébe utal; h) saját tagjai közül abszolút többséggel megválasztja alakuló ülésén Elnökét, valamint az Elnök jelölésére az Elnökhelyettesét; i) a jelen lévők minősített többségének támogató szavazatával visszahívja Elnökét vagy Elnökhelyettesét, j) ellenőrzi a HÖK költségvetésének végrehajtását. (2) A Felügyelő Bizottság üléseit elektronikus hírközlő eszköz segítségével is megtarthatja. (3) A Felügyelő Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül; a jegyzőkönyv tartalmát, elkészítésének határidejét, közzétételének és kezelésének rendjét a jelen Alapszabály tartalmazza. (4) Az Alapszabály szerinti ügyvivő Felügyelő Bizottság nem gyakorolhatja az (1) bekezdés e) pontban meghatározott hatáskört. (5) A Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében a HÖK valamennyi testületétől, tisztségviselőjétől, az Önkormányzatban egyéb feladatokat ellátó személytől felvilágosítást kérhet, melyet ezen testületek, tisztségviselők, egyéb személyek nem tagadhatnak meg, a működés és gazdálkodás során keletkezett minden iratba betekinthet, valamint az Egyetem szerveitől is felvilágosítást kérhet. (6) A Felügyelő Bizottság az ellenőrzés eredményeként vizsgálati jegyzőkönyvet készít, amit a következő küldöttgyűlési ülésen köteles a Küldöttgyűlés elé terjeszteni. A Felügyelő Bizottság a vizsgálati jegyzőkönyv megállapításait – a személyiségi jogok és a szolgálati, üzleti titkok sérelme nélkül, a honlapon és egyéb módon – köteles az nyilvánosságra hozni. (7) A Felügyelő Bizottság működésének rendjét ügyrendjében maga határozza meg az alábbiakra tekintettel: a) az ügyrendet a megalakulást követő harminc (30) napon belül el kell készíteni,
# 32. § / A Felügyelő Bizottság hatásköre / A Közgazdász Szerkesztőség
illetve felül kell vizsgálni; b) az ügyrendet a Felügyelő Bizottság fogadja el és a Felügyelő Bizottság Elnöke írja alá, c) ülés összehívása a Felügyelő Bizottság Elnök feladata; d) az ülést az annak helyét, idejét és a napirendeket tartalmazó meghívó kiküldésével kell összehívni úgy, hogy a meghívót lehetőség szerint az ülés napját megelőzően legalább 24 órával ki kell küldeni. (8) A Felügyelő Bizottság a Választásokkal kapcsolatban az alábbiakban jogosult döntést hozni: a) a pályázatok érvényességének megállapításáról, b) a képviselőcsoportok alapításának jóváhagyásáról, c) a Választások érvényességének és eredményességének megállapításáról, d) a szabályszegés megállapításáról.
# 33. § / A Felügyelő Bizottság hatásköre / A Közgazdász Szerkesztőség
33. § (1) Az Egyetem hallgatói médiaszolgáltatásáért a HÖK különleges szakmai testületeként működő, a Kommunikációs Igazgatóság által szakmailag felügyelt Közgazdász Szerkesztőség (a továbbiakban: KöSZ) felel. (2) A Szerkesztőbizottság az alábbi személyekből áll: a) a Kommunikációs Igazgatóság vezetőjéből vagy delegáltjából; b) a Rektor delegáltjából és c) a HÖK Elnöke által delegált KöSZ szerkesztőségi tagból és további egy főből. (3) A Szerkesztőbizottság feladatai: a) A KöSZ stratégiáját a Szerkesztőbizottság dolgozza ki és felügyeli annak megvalósítását. Ennek keretében: b) Dönt a KöSZ által üzemeltetett médiumokról és a KöSZ által nyújtott szolgáltatásokról, c) A KöSZ működéséhez szükséges gazdasági kérdésekben véleményezési jogköre van, d) Egyszerű többséggel megválasztja Elnökét, e) Elfogadja a KöSZ éves költségvetését, f) Elfogadja a KöSZ éves marketing-stratégiáját, Elfogadja a KöSZ hirdetési stratégiáját, g) A főszerkesztő megbízása tekintetében előzetes véleményezési jogköre, a főszerkesztő felmentése tekintetében pedig egyetértési jogköre van, h) Ellátja a KöSZ működésének közvetlen felügyeletét. (4) A Szerkesztőbizottság működésének rendjét maga határozza meg ügyrendjében az alábbiakra tekintettel: a) az ügyrendet a megalakulást követő harminc (30) napon belül el kell készíteni, illetve felül kell vizsgálni; b) az ügyrendet a Szerkesztőbizottság fogadja el és a HÖK Elnöke írja alá, c) az ülést az annak helyét, idejét és a napirendeket tartalmazó meghívó kiküldésével kell összehívni úgy, hogy a meghívót lehetőség szerint az ülés napját megelőzően három (3) nappal, de legalább 24 órával ki kell küldeni; d) a Szerkesztőbizottság ülése határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van, döntéseit egyszerű többséggel hozza. (5) A KöSZ főszerkesztője: a) A KöSZ vezetője a főszerkesztő, aki szervezi és irányítja annak munkáját, ellátja a KöSZ képviseletét és kapcsolatot tart a KöSZ Szerkesztőbizottságával, a Kommunikációs Igazgatóságával, a HÖK vezetésével, illetve az illetékes Terület Területvezetőjével; b) A főszerkesztő megválasztására a területés divízióvezetőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Szerkesztőbizottságnak, illetve a Szerkesztőség tagjainak előzetes véleményezési jogköre, a főszerkesztő felmentése tekintetében pedig egyetértési jogköre van; c) Az egyes médiumok szakmai koordinálását a főszerkesztő közvetlen irányítása alatt tevékenykedő felelős szerkesztők végzik. A felelős szerkesztők személyéről, kinevezéséről és visszahívásáról a főszerkesztő javaslatára a HÖK Elnöke dönt. (6) A KöSZ szerkesztősége: a) A szerkesztőség biztosítja a KöSZ-höz tartozó online és offline médiumok tartalmi és formai előkészítését, illetve szervezi azok gyártását és terjesztését. A KöSZ hirdetési stratégiájának megfelelően szervezi a médiumok felületein megjelenő
# 33. § / A Közgazdász Szerkesztőség / Összeférhetetlenségi szabályok
hirdetési tartalmakat, kapcsolatot tart a hirdetőkkel és szervezi a bevételek körüli adminisztratív teendőket; b) A szerkesztőség tagjainak pontos feladatairól a KöSZ ügyrendje rendelkezik; c) A szerkesztőség tagjait a főszerkesztő előterjesztésére a HÖK Elnök bízza meg. Ezen tagok számát a feladatok mennyisége alapján a főszerkesztő határozza meg; d) A szerkesztőségnek az általa szerkesztett médiatermékek tartalmi kérdéseiben autonómiája van.
# 34. § / A Közgazdász Szerkesztőség / Összeférhetetlenségi szabályok
34. § (1) Az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és a Küldöttgyűlés tagjával szemben fennálló összeférhetetlenségi okok: a) nem folytathat olyan haszonszerzésre irányuló, illetőleg azt eredményező tevékenységet, amelyben a HÖK akár közvetlenül, akár közvetett módon érintve van; b) nem lehet tagja politikai pártnak, politikai párt ifjúsági szervezetének vagy ifjúsági tagozatának; c) nem lehet egyidejűleg tisztségviselője a Doktorandusz Önkormányzatnak vagy másik felsőoktatási intézmény hallgatói/doktorandusz önkormányzatának, illetve a HÖOK-nak; d) egyéb, jelen Alapszabályban szabályozott összeférhetetlenségi okok. (2) A Felügyelő Bizottság tagja nem lehet a HÖK Küldöttgyűlés és az Elnökség tagja. (3) A HÖK Elnöke és Alelnökei nem tölthetnek be más tisztséget, illetve beosztást a HÖK-ben. (4) Jelen Alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi esetekben az érintett az összeférhetetlenségi indítvány (amelyet a Felügyelő Bizottság terjeszt a Küldöttgyűlés elé) elfogadásától számított tizenöt (15) munkanapon belül köteles megszűntetni az indítványban szereplő összeférhetetlenségi okokat. Az átmeneti időszakban az érintett a megbízásából, mandátumából eredő jogosítványokat kizárólag az Elnökség ellenjegyzése mellett gyakorolhatja. A Felügyelő Bizottság előterjesztését a HÖK Elnöke kötelező jelleggel felveszi a következő ülés napirendjei közé. Az előterjesztésről a Küldöttgyűlés határoz egyszerű többséggel. (5) Amennyiben az érintett az összeférhetetlenséget határidőre nem szünteti meg, az összeférhetetlenséggel érintett megbízása jelen Alapszabály erejénél fogva automatikusan megszűnik. Szükség esetén a megürült pozíció betöltésére új választást kell kiírni, vagy új jelöltet kell állítani. (6) Amennyiben a pályázat bírálatát vagy véleményezését jelen Alapszabály olyan testülethez utalja, melynek érintett személy is tagja, a Felügyelő Bizottság köteles saját tagjai közül az érintett személy helyére póttagot delegálni. (7) Amennyiben a Felügyelő Bizottság bármely pályázat bírálata vagy véleményezése esetén fellebbviteli fórumként jár el, a fellebbviteli testület munkájában nem vehet részt olyan Felügyelő Bizottság tag, aki a pályázat bírálatában vagy véleményezésében elsőfokon részt vett. Ilyen esetben a Felügyelő Bizottság a fellebbvitel során az elsőfokon eljáró tagjaival csökkentett összetételben ülésezik.
# 35. § / A gazdálkodás általános szabályai / A gazdálkodás rendje
35. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban HÖK) a Szenátus, illetve az Egyetem fenntartója által elfogadott költségvetési kereteken belül önálló, egységes gazdálkodást folytat. A HÖK egyetlen oszthatatlan gazdálkodási és elszámolási egységet képez: (2) A HÖK a hatályos felsőoktatási törvényben és más vonatkozó jogszabályokban meghatározott normatív támogatásból és a működésével kapcsolatosan keletkező saját forrásokból a vonatkozó jogszabályok, az Alapszabály és az Egyetem gazdasági szabályzatai alapján gazdálkodik. (3) A HÖK gazdálkodási és elszámolási egységeinek gazdálkodása önálló pénzügyi központokon folyik. (4) A HÖK által finanszírozott területek: a) központi működési költségek b) területek és projektek költségei, c) az egyes Területek által érintett hallgatói érdekek védelme érdekében felmerülő kiadások, d) személyi jellegű kifizetések, e) egyéb kiadások.
# 36. § / A gazdálkodás rendje / A HÖK költségvetés tervezésének folyamata
36. § (1) A HÖK gazdálkodására vonatkozóan a jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Egyetem megfelelő belső szabályzatait, illetve a vonatkozó törvényeket szükséges irányadónak tekinteni. (2) Kötelezettségvállalásra, teljesítés igazolásra és utalványozásra az Egyetem belső szabályzataiban megjelölt kötelezettségvállaló jogosult. (3) A HÖK Elnöke és a Vezetőségi Ügyrendben a HÖK gazdálkodásáért felelős szervezeti alegységként meghatározott szervezeti alegységet vezető személy a pénzügyi keretek felett kötelezettségvállalási és teljesítés igazolási joggal rendelkező kötelezettségvállaló mellett jogosult a kötelezettségvállaló által előzetesen megrendelt beszerzés fizikai átvételére és annak igazolására. (4) A teljesítés igazolásért minden esetben a kötelezettségvállaló felel.
# 37. § / Helyiséghasználat és iratkezelés / A HÖK irodáinak használati rendje
37. § (1) A HÖK éves működésének biztosítására részletes költségvetést készít, mely része az Egyetem éves költségvetésének. (2) A HÖK költségvetését a jogszabályoknak, egyetemi szabályzatoknak megfelelően, valamint a Szenátus által elfogadott költségvetési irányelvek, koncepció alapján köteles elkészíteni. (3) A HÖK költségvetésének két részből kell felépülnie: a) számszaki rész, amely kiadási tételenként, számokkal mutatja be az adott naptári évre vonatkozó költségvetési szerkezetet, b) szöveges rész, melynek tartalmaznia kell a HÖK adott évre tervezett tevékenységének bemutatását. (4) A HÖK költségvetésének elkészítési folyamatát a Vezetőségi Ügyrend tartalmazza. (5) A HÖK által elfogadott, az Egyetem gazdasági vezetőivel előzetesen egyeztetett részletes költségvetést a HÖK Elnöke terjeszti az Egyetem megfelelő szervezeti egysége elé. A HÖK költségvetését az egyetemi költségvetéssel egy ülésen kell tárgyalni. A költségvetés az Egyetem éves költségvetésével egyidejűleg lép hatályba.
# 38. § / A HÖK irodáinak használati rendje / A jegyzőkönyvvezetés és iratkezelés rendje
38. § (1) A HÖK által használt egyetemi és egyéb helyiségek vonatkozásában a HÖK Elnök által erre megbízott Alelnök határozza meg a kulcsfelvétel rendjét. (2) A kulcsfelvételi rend része a kulcsfelvételre jogosult személyek listájának és a kulcsfelvétellel járó kötelezettségeknek a meghatározása, utóbbi számonkérhetőségének biztosítása. A kulcsfelvételre jogosult személy csak jelen Alapszabály által HÖK Vezetőségi Ügyrendje által meghatározott szervezetben tevékenységet folytató személy lehet. (3) A kulcsfelvételre jogosult személyek listáját aláírással, pecséttel, keltezéssel és érvényességi időszakkal ellátva továbbítani kell a megfelelő egyetemi szervezeti egység számára. (4) A HÖK a számára állandó használatába adott helyiségeket kizárólag Nftv.-ben és jelen Alapszabályban meghatározott feladatai ellátáshoz, valamint az Egyetem belső szabályai szerint jogosult használni. (5) A HÖK használatába utalt helyiség szabálytalan, az Egyetemhez vagy a HÖK-höz méltatlan használata esetén az erről tudomást szerző hallgatói képviselő köteles haladéktalanul értesíteni a HÖK Elnök által erre megbízott Alelnököt. A HÖK Elnök által erre megbízott Alelnök a bejelentést – a Felügyelő Bizottság esetleges bevonásával – megvizsgálja, szükség esetén pedig belső vizsgálatot rendelhet el, amelynek eredményeként a HÖK Elnöksége kezdeményezheti etikai vagy fegyelmi eljárás elindítását.
# 39. § / A HÖK irodáinak használati rendje / A jegyzőkönyvvezetés és iratkezelés rendje
39. § (1) Amennyiben jelen Alapszabály testületi ülés esetén jegyzőkönyv készítését írja elő, jelen paragrafusban foglaltak szerint kell eljárni. (2) Az ülésen a jegyzőkönyv készítése céljából hangfelvétel készül, amennyiben azt az ülésvezető jóváhagyja. A hangfelvételt a jegyzőkönyv elkészítését követően 30 napon belül meg kell semmisíteni. (3) A jegyzőkönyv tartalmazza: a) az ülés helyét, időpontját, a jelenlévőket; b) napirend előtti bejelentéseket; c) a napirend elfogadására vonatkozó döntést; d) a határozatképesség megállapítását; e) a napirendi pontokat és azok előterjesztőjét, az előterjesztés rövid összefoglalását; f) napirendi pont vitájában hozzászólókat, ha szövegszerű módosító javaslatot tesznek, a javaslatukat vagy annak lényegét; g) a leadott és az érvényes szavazatok számát, a szavazás eredményét, eredményesség, eredménytelenség megállapítását, határozathozatal arányát, valamint szavazás esetén a tagok szavazatait név szerint; h) a határozatok felsorolását, a meghozott határozatok szövegét; i) az ülés berekesztésének tényét. (4) A jegyzőkönyvet az ülést levezető ülésvezető és a jegyzőkönyvvezető hitelesíti aláírásával vagy egyetemi e-mail címén keresztül történő megerősítéssel. (5) A jegyzőkönyvet az ülés napját követő harminc (30) napon belül el kell készíteni, és HÖK irodájában a Küldöttgyűlés tagjai, továbbá feladatkörükben eljárva az Egyetem munkavállalói számára elérhetővé kell tenni. (6) A jegyzőkönyvek elkészítéséért és elektronikus vagy papír alapú tárolásáért a HÖK Felügyelő Bizottság felel. (7) Nem hozhatók nyilvánosságra, illetve nem adhatók ki harmadik személynek azon jegyzőkönyvek, amelyek nem nyilvános információkat tartalmaznak, továbbá a HÖK vagy az Egyetem vonatkozásában üzleti titoknak minősülnek. (8) A jegyzőkönyveket és egyéb hivatalos iratokat egyéb tekintetben az Egyetem vonatkozó előírásainak betartásával kell kezelni.
# 40. § / diákszervezetek működését érintő egyéb rendelkezések 1 / Preambulum
40. § (1) Jelen Alapszabályt a Küldöttgyűlés elfogadta, az abban foglaltakat a HÖK magára nézve kötelezőnek tekinti. (2) Az Alapszabály a Szenátus által történő jóváhagyást követő napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának korábbi, SZ–71/2020/2021. (2021. V. 18.) számú szenátusi határozatával jóváhagyott Alapszabálya hatályát veszti. (3) Jelen Alapszabály hatályba lépését megelőzően megválasztottak mandátuma a megválasztásukkor hatályos szabályozás szerinti időpontig tart, azaz a jelenleg megválasztott Küldöttgyűlés, tisztségviselők és képviselők megbízatását nem érinti. (4) A jelen Alapszabály választásokra, valamint mandátumokra, megbízási időkre vonatkozó szabályait a hatályba lépést követően indult választásokra, megbízásokra kell alkalmazni. I. számú melléklet A diákszervezetek akkreditációs eljárására vonatkozó szabályok és a
# 1. § / Általános rendelkezések / A Diákszervezeti Terület
1. § (1) 2 A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak öntevékeny, demokratikus szerveződéseit, a szakmai, akadémiai, valamint közösségi, kulturális tevékenységeket végző diákszervezeteket (a továbbiakban: diákszervezetek) a CORVINUS HÖK a Budapesti Corvinus Egyetem elengedhetetlen és létfontosságú alkotóelemeinek, a Budapesti Corvinus Egyetem egészének értékteremtő folyamatait, összteljesítményét és presztízsét alapvetően meghatározó közösségeknek tekinti, éppen ezért a CORVINUS HÖK minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik segíteni és koordinálni ezen szerveződések működését, boldogulását, fejlődését. (2) A CORVINUS HÖK kizárólagosan jogosult a Budapesti Corvinus Egyetemen diákszervezeteket akkreditálni, azaz ezen diákszervezetek bizonyos – jelen szabályzat későbbi részeiben részletezett – keretek közötti működését engedélyezni, szüneteltetni, ezen engedélyt visszavonni, valamint a diákszervezetek tevékenységeit hallgatói oldalról felügyelni. A HÖK a jelen szabályzatban rögzített feladatokat a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Diákszervezeti Területe – ennek hiányában a CORVINUS HÖK Elnökség – és a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Akkreditációs Bizottsága (a továbbiakban: Akkreditációs Bizottság) segítségével látja el. (3) A CORVINUS HÖK fent részletezett jogkörét az Alapszabály jelen mellékletének II. fejezetében foglaltak szerint gyakorolja.
# 2. § / A Diákszervezeti Terület / A Diákszervezeti Területvezető
2. § (1) A Terület tagjainak megválasztásakor az Alapszabályban foglalt előírásokat kell alkalmazni. (2) A Terület működésének rendjét ügyrendjében maga határozza meg azzal, hogy a CORVINUS HÖK Felügyelő Bizottságának ügyrendjére vonatkozó szabályokat a Terület esetében is alkalmazni kell. (3) A Terület feladatai ellátásához javaslatot tehet pénzügyi keret megállapítására, amelyet a Küldöttgyűlés beépíthet a költségvetésbe. (4) A Terület munkáját a CORVINUS HÖK Elnökség felügyeli. (5) A Terület üléseit a Területvezető hívja össze minimum havi rendszerességgel.
# 3. § / A Diákszervezeti Területvezető / Az Akkreditációs Bizottság
3. § (1) A Diákszervezeti Terület, a Szakkollégiumi Tanács és a Diákszervezeti Tanács munkáját a Diákszervezeti Területvezető (továbbiakban: Területvezető) koordinálja. Megválasztása az Alapszabályban foglaltak szerint történik.
# 4. § / Az Akkreditációs Bizottság / A Hallgatói Szervezetek Tanácsa 2
4. § (1) A diákszervezeti akkreditációs folyamatot lebonyolító, az akkreditációs kérvényeket elbíráló testület az Akkreditációs Bizottság. (2) Az Akkreditációs Bizottság feladatköre továbbá az eszközés helyiséghasználati jogok kiosztása és ellenőrzése is az Alapszabály vonatkozó részeinek megfelelően. (3) Az Akkreditációs Bizottság közvetlenül a Diákszervezeti Terület Területvezetőjének felel. (4) Az Akkreditációs Bizottság tagságának összetételére és az Akkreditációs Bizottság működésére az alábbi rendelkezések vonatkoznak: a) 1 1 tagként a diákszervezeti Területvezető kérhet fel a Diákszervezeti Terület tagjai közül minimum kettő, maximum három főt a CORVINUS HÖK Elnökség egyhangú egyetértésével, akik közül a Területvezető megnevezi az Akkreditációs Bizottság elnökét, aki az Akkreditációs Bizottság munkáját koordinálja; b) 2 a CORVINUS HÖK Elnökség abszolút többséggel és elnöki egyetértéssel további három főt delegálhat az Akkreditációs Bizottságba; c) az Akkreditációs Bizottságnak a diákszervezeti Területvezető hivatalból tagja.
# 5. § / Az Akkreditációs Bizottság / A Hallgatói Szervezetek Tanácsa 2
5. § 1 (1) A CORVINUS HÖK Hallgatói Szervezetek Tanácsa (a továbbiakban: HSZT) a Budapesti Corvinus Egyetemen akkreditált diákszervezeteinek és szakkollégiumainak tanácsa. Feladata a hallgatói szervezeteket érintő kérdésekben való személyes és írásbeli döntéshozatal. (2) A HSZT vezetőjének személye és választása: a) A HSZT vezetője a CORVINUS HÖK Diákszervezeti és Szakkollégiumi területének (továbbiakban DSz terület) Területvezetője. i. Hiányában a DSz területért felelős Alelnök b) A CORVINUS HÖK DSz területének Területvezetőjével szemben a HSZT tagságának minősített többségének támogatásával bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet. A bizalmatlansági indítványt a DSz területért felelős Alelnökéhez kell benyújtani. (3) A HSZT vezetőjének jogai és felelősségi körei: a) szavazati jog b) HSZT gyűléseinek összehívása c) a gyűlések napirendjének előterjesztése, levezénylése d) szavazások lebonyolítása e) szabályszerű működésről való gondoskodás (4) A HSZT tagja minden a CORVINUS HÖK által akkreditált hallgatói szervezet tagsága, a CORVINUS HÖK Elnöksége és a CORVINUS HÖK DSz területének tagjai. a) Közülük szavazati joggal rendelkezik minden „Sz”, „A”, „B1” és „B2” kategóriájú hallgatói szervezet elnöke, vagy a szervezet valamely, a vezető által előzetesen írásban meghatalmazott vezetőségi tagja, valamint a HSZT vezetője. (5) A HSZT tagjainak jogai: a) A gyűléseken való részvétel b) A gyűlés előtt legkésőbb 5 munkanappal szavazás kezdeményezése a gyűlés „zárt ülésnek” való minősítése c) A gyűlés előtt legkésőbb 5 munkanappal a CORVINUS HÖK valamely vezetőségi tagja meghallgatásának kezdeményezése. d) Gyűlés összehívásának kezdeményezése. (6) A HSZT gyűlései eltérő rendelkezés hiányában nyilvánosak. A gyűléseken részvételiés szavazati joggal rendelkezik a HSZT minden tagja és a HSZT vezetője. A nyilvános gyűléseken részvételi joggal rendelkezik az Egyetem minden hallgatója. A HSZT határozatképes, amennyiben a szavazati joggal rendelkező szervezetek több, mint fele képviselteti magát, valamint a DSz terület Területvezetője vagy a CORVINUS HÖK Elnökségének valamely tagja jelen van. (7) A HSZT Egyetértési joggal rendelkezik az alábbi kérdésekben. a) Akkreditációs módosítási javaslatok bevezetésében b) Dologi pályázatok értékelési módjának változtatásában (8) A HSZT a döntéseit egyszerű többséggel hozza.
# 7. § / Akkreditációs kategóriák, feltételek és jogosultságok / „A” kategória
7. § (1) 1 A CORVINUS HÖK a következő kategóriák valamelyikébe sorolhatja a Budapesti Corvinus Egyetemen működő diákszervezeteket az akkreditációs eljárás során: a) „A” kategória; b) 2 „Szakkollégium” kategória c) „B1” kategória; d) „B2” kategória; e) 3 „C” kategória
# 8. § / „A” kategória / „Szakkollégium” kategória 5
8. § 4 (1) Az „A” kategóriába történő besorolásnak az Akkreditációs Bizottság által vizsgált feltételeit a CORVINUS HÖK Elnökség külön határozatban szabályozza, amelyre a következő előírások érvényesek: a) a CORVINUS HÖK Elnökség a határozatot legkésőbb az adott akkreditációs eljárás megkezdését 3 nappal megelőzően közzéteszi; b) a határozatot a CORVINUS HÖK hivatalos honlapján kell közzétenni. (2) Az „A” kategóriába sorolt diákszervezet jogosultságai a következők: a) pályázóként részt vehet a CORVINUS HÖK által meghirdetett irodapályázaton; b) jogosultak Diákszervezeti Ösztöndíjra azon félévekben, amelyekben a szervezet a kategóriát megkapta; c) pályázóként részt vehet a CORVINUS HÖK által a diákszervezetek számára kiírt egyéb pályázatokon. d) jogosultak önálló, autonóm működésre, tagfelvételre, vezetőválasztásra, szervezeti és működési rendjük elfogadására és megváltoztatására, közösségi program, illetve szakmai program, kurzus és előadás szervezésére. 8/A. § (1) A „Szakkollégium” kategóriába történő besorolásnak az Akkreditációs Bizottság által vizsgált feltételeit a CORVINUS HÖK Elnökség külön határozatban szabályozza, amelyre a következő előírások érvényesek: a) a CORVINUS HÖK Elnökség a határozatot legkésőbb az adott akkreditációs eljárás megkezdését 3 nappal megelőzően közzéteszi; b) a határozatot a CORVINUS HÖK hivatalos honlapján kell közzétenni. (2) A „Szakkollégium” kategóriába sorolt diákszervezet jogosultságai a következők: a) pályázóként részt vehet a CORVINUS HÖK által meghirdetett irodapályázaton; b) jogosultak Diákszervezeti Ösztöndíjra azon félévekben, amelyekben a szervezet a kategóriát megkapta; c) pályázóként részt vehet a CORVINUS HÖK által a diákszervezetek számára kiírt egyéb pályázatokon. d) jogosultak önálló, autonóm működésre, tagfelvételre, vezetőválasztásra, szervezeti és működési rendjük elfogadására és megváltoztatására, közösségi program, illetve szakmai program, kurzus és előadás szervezésére.
# 9. § / „B1” kategória / „B2” kategória
9. § 1 (1) Az „S1” kategóriába történő besorolásnak az Akkreditációs Bizottság által vizsgált feltételeit a CORVINUS HÖK Elnökség külön határozatban szabályozza, amelyre a következő előírások érvényesek: a) a CORVINUS HÖK Elnökség a határozatot legkésőbb az adott akkreditációs eljárás megkezdését 3 nappal megelőzően közzéteszi; b) a határozatot a CORVINUS HÖK hivatalos honlapján kell közzétenni. (2) 2 A „B1” kategóriába sorolt diákszervezet jogosultságai a következők: a) pályázóként részt vehet a CORVINUS HÖK által meghirdetett irodapályázaton; b) pályázóként részt vehet a CORVINUS HÖK által a diákszervezetek számára kiírt egyéb pályázatokon; c) jogosultak önálló, autonóm működésre, tagfelvételre, vezetőválasztásra, szervezeti és működési rendjük elfogadására és megváltoztatására, közösségi program, illetve szakmai program, kurzus és előadás szervezésére.
# 10. § / „B2” kategória / „C” kategória
10. § 3 (1) Az „B2” kategóriába történő besorolásnak az Akkreditációs Bizottság által vizsgált feltételeit a CORVINUS HÖK Elnökség külön határozatban szabályozza, amelyre a következő előírások érvényesek: a) a CORVINUS HÖK Elnökség a határozatot legkésőbb az adott akkreditációs eljárás megkezdését 3 nappal megelőzően közzéteszi; b) a határozatot a CORVINUS HÖK hivatalos honlapján kell közzétenni. (2) Az „B2” kategóriába sorolt diákszervezet jogosultságai a következők: a) pályázóként az irodapályázat kivételével részt vehet a CORVINUS HÖK által a diákszervezetek számára hirdetett valamennyi pályázaton; b) jogosultak önálló, autonóm működésre, tagfelvételre, vezetőválasztásra, szervezeti és működési rendjük elfogadására és megváltoztatására, közösségi program, illetve szakmai program, kurzus és előadás szervezésére.
# 11. § / „B2” kategória / „C” kategória
11. § 4 (1) A „C” kategóriába történő besorolásnak az Akkreditációs Bizottság által vizsgált feltételeit a CORVINUS HÖK Elnökség külön határozatban szabályozza, amelyre a következő előírások érvényesek: a) a CORVINUS HÖK Elnökség a határozatot legkésőbb az adott akkreditációs eljárás megkezdését 3 nappal megelőzően közzéteszi; b) a határozatot a CORVINUS HÖK hivatalos honlapján kell közzétenni. (2) A „C” kategóriába sorolt diákszervezet jogosultságai a következők: a) jogosultak önálló, autonóm működésre, tagfelvételre, vezetőválasztásra, szervezeti és működési rendjük elfogadására és megváltoztatására, közösségi program, illetve szakmai program, kurzus és előadás szervezésére.
# 13. § / Akkreditáció / Az akkreditációs eljárásra vonatkozó általános szabályok
13. § (1) Az akkreditációs eljárás egy hallgatói közösségnek az akkreditált szervezetek nyilvántartásába történő bejegyzését, illetve a III. fejezetben felsorolt valamely diákszervezeti kategóriába történő besorolását célzó, a CORVINUS HÖK által lebonyolított folyamat. Az akkreditált hallgatói szerveződéseket a CORVINUS HÖK elismeri a Budapesti Corvinus Egyetemen működő diákszervezetként. (2) Az akkreditációs eljárás során történik meg a még nem akkreditált szervezetek akkreditációja, illetve a már akkreditált szervezetek akkreditációjának felülvizsgálata. (3) Az akkreditációs eljárás eredményeként elnyert szervezeti kategória minden esetben addig érvényes, amíg a szervezet az akkreditációját el nem veszíti vagy másik kategóriába nem kerül. A CORVINUS HÖK Akkreditációs Bizottsága az adott akkreditációs kategóriát saját hatáskörben rendkívüli esetben módosíthatja, meghosszabbíthatja vagy megvonhatja az akkreditációs eljárás keretein kívül is – utóbbit a jelen szabályzatban felsorolt okok miatt, különösképpen abban az esetben fordulhat elő, ha az adott diákszervezet a CORVINUS HÖK Alapszabályával vagy az egyetem szabályzataival súlyosan ellentétes magatartást tanúsít. (4) 1 Akkreditációs eljárásra évente kétszer kerül sor, az elnyert kategóriák érvényességét a CORVINUS HÖK által kiállított végleges eredményeket tartalmazó dokumentum határozza meg. (5) Az akkreditációs eljárás lebonyolítása az Akkreditációs Bizottság feladatköre. (6) Az akkreditációs időszak az akkreditációs eljárás Akkreditációs Bizottság elnöke általi meghirdetésétől az akkreditációs eljárás lezárásáig tart. (7) Az Akkreditációs Bizottság köteles az akkreditált diákszervezetekre vonatkozó nyilvántartást naprakész módon, folyamatosan vezetni. (8) Az akkreditációs eljárás során a pályázatot benyújtó diákszervezet által a Hallgatói Önkormányzat rendelkezésére bocsátott valamennyi adat, így kiemelten a diákszervezeti taglista bármilyen változásáról az akkreditált diákszervezet elnöke köteles legfeljebb a változást követő 72 órán belül értesíteni a Hallgatói Önkormányzat Akkreditációs Bizottságát. Amennyiben a vezetőség összetételében következik be változás, a diákszervezet elnöke köteles értesíteni az Akkreditációs Bizottságot az adott pozíció megszűnésének, illetve az új pozíció betöltése kezdetének dátumáról is, ha pedig a vezető tisztséget be nem töltő tagok összetételében történt változás, meg kell jelölnie a tagság megszűnésének vagy keletkezésének dátumát. Ezen kötelezettség elmulasztása az akkreditáció azonnali hatályú megvonását eredményezheti. (9) 1 Amennyiben az adott akkreditációs időszakon belül az Akkreditációs Bizottság úgy találja, hogy bármely szervezet nyilvántartott adataiban az akkreditációs eljáráshoz képest tartós és jelentős változás állt be, amely alapján az akkreditációs
# 13. § / Az akkreditációs eljárásra vonatkozó általános szabályok / Az akkreditációs eljárás folyamata
kategóriájának megfelelő feltételeket már nem teljesíti, az Akkreditációs Bizottság kezdeményezheti az akkreditációs kategória felülvizsgálatát, melynek eredménye az akkreditációs kategória megvonása vagy módosítása is lehet az adott akkreditációs időszakból még hátralévő időszakra vonatkozóan. Az Akkreditációs Bizottság indokolt esetben bármikor jogosult belátása szerinti hatállyal, az adott diákszervezetet az elkövetkező akkreditációs eljárásokból kizárni. Ezekről változásokról az Akkreditációs Bizottság– indoklással együtt – köteles értesíteni az érintett diákszervezet elnökét. A döntés ellen a diákszervezet elnöke fellebbezést nyújthat be a CORVINUS HÖK Elnökség és – tájékoztatásul – a diákszervezeti Területvezető számára együttesen az értesítést követő 72 órán belül. A CORVINUS HÖK Elnöksége legfeljebb a fellebbezés beérkezését követő 3 napon belül dönt a fellebbezésről, amelynek értelmében megsemmisítheti, módosíthatja vagy fenntarthatja az Akkreditációs Bizottság döntését. A fellebbezést érintő döntésről a CORVINUS HÖK Elnökség valamely tagja értesíti a fellebbezést benyújtó személyt.
# 14. § / Az akkreditációs eljárásra vonatkozó általános szabályok / Az akkreditációs eljárás folyamata
14. § (1) 2 Az akkreditációs eljárás a kezdetétől a végéig legfeljebb összesen 20 naptári napot ölelhet fel. (2) 3 Az akkreditációs eljárás az Akkreditációs Bizottság elnöke általi meghirdetéssel veszi kezdetét, A és a Budapesti Corvinus Egyetem minden már akkreditált és még nem akkreditált diákszervezetére kiterjed. A meghirdetéskor az Akkreditációs Bizottság elnöke az akkreditációs eljárás teljes folyamatára vonatkozóan tájékoztatást nyújt minden hallgató számára magyar és angol nyelven egyaránt. (3) 4 Az akkreditációs folyamat következő lépése az akkreditációs eljárás meghirdetésekor közzétett elektronikus akkreditációs kérvény kitöltése. A kitöltésre legalább 4 napot kell adnia az Akkreditációs Bizottságnak. Minden pályázni kívánó szervezetnek kizárólag ezen kérvény kitöltésével nyílik lehetősége akkreditált diákszervezetté válni. (4) Az elektronikus akkreditációs kérvény kitöltése során a pályázó szervezetre a következő rendelkezések vonatkoznak: a) kötelező megadnia a kérvényt beküldő személy nevét, e-mail címét és telefonszámát; b) kötelező megadnia a szervezet teljes nevét, a szervezet rövidített nevét (ha van), a szervezet honlapjának vagy Facebook-oldalának címét (ha van), a szervezet központi e-mail címét (ha van), a szervezet vezetőinek nevét, e-mail címét és telefonszámát; c) 5 kötelező megadni, hogy a „Szakkollégium” kategóriára, vagy az „A”, „B1”, vagy „B2” vagy „C” kategóriák valamelyikére pályázik; d) 6 ; e) fel kell töltenie csatolmányként a szervezet minden aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező tagjának adatait tartalmazó táblázatot, amely táblázatban minden tagra vonatkozóan oszloponként fel kell tüntetnie az adott tag vezetéknevét, keresztnevét, annak az egyetemnek a nevét, ahol a tagnak aktív hallgatói jogviszonya van, a tag egyetemi karját, szakját, Neptun-kódját (BCE hallgatók esetén) és e-mail címét, a tagság kezdetének dátumát, illetve vezető tag esetén a vezetőnek az akkreditációs eljárás terminológiája szerinti, lentebb körülírt státuszát, az státusz betöltése kezdetének dátumát, illetve az adott vezetőségi tag telefonszámát; f) az akkreditációs eljárás során a szervezet vezetőjének minősül az elnök, az alelnökök és a középvezetők – az elektronikus akkreditációs kérvény kitöltése során minden vezetőt kizárólag ezen terminológiának megfelelően lehet feltüntetni, függetlenül a kérvényező diákszervezet saját szervezeti és működési szabályzatának megfelelő fogalomhasználattól, ettől eltérő vezetői minőséget a CORVINUS HÖK nem ismer el, ezért az Akkreditációs Bizottság az akkreditációs eljárás részeként a különféle vezető tisztségekre vonatkozóan megfeleltetési eljárást folytat le az alábbiak szerint: az akkreditációs eljárás terminológiájában elnöknek minősül a diákszervezet legfelső vezetője, legfőbb felelőse és képviselője, alelnöknek minősül az
# 14. § / Az akkreditációs eljárásra vonatkozó általános szabályok / Az akkreditációs eljárás folyamata
elnök munkáját közvetlenül segítő személy, aki számára az elnök közvetlenül feladatokat delegál, középvezetőnek pedig azon személyek minősülnek, akiknek munkáját közvetlenül valamely alelnök koordinálja; g) 1 h) fel kell töltenie csatolmányként minden bizonyító dokumentumot, amelyet a CORVINUS HÖK Elnökségnek az adott kategória megszerzésének az Akkreditációs Bizottság által vizsgálandó kritériumairól szóló külön határozata megkövetel. (5) Az elküldött elektronikus akkreditációs kérvények alapján az Akkreditációs Bizottság elbírálja a pályázatokat, és minden pályázó szervezetet besorol valamely lehetséges kategóriába. A bírálati időszak legfeljebb 7 napot ölelhet fel. a) 2 Amennyiben egy pályázó szervezet a „Szakkollégium” kategóriára pályázik, ám a szervezet nem felel meg a HÖK Elnökség külön határozatban megszabott, „Szakkollégium” kategóriára vonatkozó feltételeinek, abban az esetben az Akkreditációs Bizottság a szervezet által benyújtott pályázatot az „A”, „B1’ vagy „B2” vagy „C” kategóriák feltételei szerint bírálja. (6) Egy pályázat kizárólag a következő feltételek együttes teljesülése esetén lehet sikeres, ellenkező esetben a pályázat elutasításra kerül: b) a pályázó az elektronikus akkreditációs kérvényben megjelölt, általa megpályázott valamely szervezeti kategóriára vonatkozó minden feltételnek megfelelt; c) 3 a pályázó az elektronikus akkreditációs kérvényt határidőre, hiánytalanul és az előírásoknak megfelelően töltötte ki és küldte el, és minden szükséges dokumentumot megfelelően csatolt. A dokumentumok ellenőrzésére a Diákszervezeti Terület előzetes konzultációs lehetőséget tart fenn minden szervezet számára. (7) 4 Az eljárás következő lépéseként az Akkreditációs Bizottság értesíti a pályázókat a kérvényt beküldő személy e-mail címén keresztül a sikeres vagy sikertelen akkreditációról legkésőbb a bírálati időszakot követő 24 órán belül. (8) A pályázat elutasítása esetén a pályázatot benyújtó személy a pályázó szervezet nevében a CORVINUS HÖK Elnökségnél fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a pályázatot benyújtó személy küldi el a CORVINUS HÖK Elnökség minden tagja és – tájékoztatásul – a diákszervezeti Területvezető számára együttesen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezés részletes indoklását és jelen Alapszabálynak a fellebbezést benyújtó által megsértettnek vélt pontjára vagy pontjaira történő hivatkozást. A fellebbezések elküldésére legfeljebb az Akkreditációs Bizottságnak a pályázat végeredményére vonatkozó értesítésétől számított 24 óra áll rendelkezésre. (9) 1 A fellebbezés elfogadásáról a CORVINUS HÖK Elnökség dönt. Elfogadás esetén az eredetileg megpályázott kategóriák közül a fellebbezést benyújtó szervezet a CORVINUS HÖK Elnökség által megnevezett kategóriát, elutasítás esetén az Akkreditációs Bizottság által eredetileg meghatározott kategóriát nyeri el. A
# 14. § / Helyiséghasználat / Az irodapályázat
beérkezett fellebbezésekről a CORVINUS HÖK Elnökség legfeljebb a beérkezéstől számított 24 órán belül hozza meg döntését, amelyről a CORVINUS HÖK Elnökség valamely tagja értesíti a fellebbezést benyújtó személyt. (10) Az akkreditációs eljárás akkor ér véget, ha fellebbezés a megadott fellebbezési határidőig nem érkezett, vagy akkor, ha a CORVINUS HÖK Elnökség minden beérkezett fellebbezésről döntést hozott. (11) 2 Az Akkreditációs Bizottság az akkreditációs eljárást követő 7 napon belül frissíti a CORVINUS HÖK diákszervezetekre vonatkozó nyilvántartásait, illetve értesíti az érintett egyetemi szerveket.
# 15. § / Az irodapályázat / Kizárás a helyiséghasználatból
15. § (1) A CORVINUS HÖK Elnökség a helyiségek használati jogát pályázat (a továbbiakban: irodapályázat) keretében adhatja át akkreditált diákszervezeteknek. (2) Az irodapályázat célja azon diákszervezetek egyetemi irodai infrastruktúrával való támogatása, amelyek méretükből, illetve tevékenységük minőségéből fakadóan a társadalom, az Egyetem, illetve az egyetemi közösség számára egyedi, különleges vagy kimagasló értéket teremtenek, és tevékenységükhöz szükséges az Egyetemen biztosított – a szervezeti munkavégzést hatékonyan szolgáló – helyiség. (3) 3 A pályázatot a CORVINUS HÖK Elnöksége írja ki oly módon, hogy e-mailben értesíti a pályázat benyújtására jogosult szervezeteket. (4) A pályázati felhívásnak része az elbírálási követelményrendszer, az érintett helyiségek köre, az egyes helyiségek használati jogának megpályázható időtartama, a pályázat benyújtásának határideje, illetve minden további részlet.
# 16. § / V. FEJEZET
16. § (1) Az irodapályázaton elnyert helyiségek használati joga indokolt esetben a CORVINUS HÖK Elnökség vagy az általa meghatalmazott CORVINUS HÖK bizottság által bármikor visszavonható, és a diákszervezet a helyiség elhagyására felszólítható. (2) A döntésről a CORVINUS HÖK Elnökség vagy az általa meghatalmazott CORVINUS HÖK bizottság – indoklással együtt – köteles értesíteni az érintett diákszervezet elnökét. (3) 1 A döntés ellen a diákszervezet elnöke fellebbezést nyújthat be a CORVINUS HÖK Elnökség és – tájékoztatásul – a diákszervezeti Területvezető számára együttesen az értesítést követő 24 órán belül. A CORVINUS HÖK Elnöksége legfeljebb a fellebbezés beérkezését követő 24 órán belül dönt a fellebbezésről, amelynek értelmében megsemmisítheti, módosíthatja vagy fenntarthatja.
# 18. § / VI. FEJEZET / Vegyes, átmeneti és zárórendelkezések
18. § (1) Az Alapszabály I. számú mellékletét a Küldöttgyűlés elfogadta, az abban foglaltakat a CORVINUS HÖK magára nézve kötelezőnek tekinti. (2) Az Alapszabály I. számú melléklete a Szenátus által történő jóváhagyást követő napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzat Alapszabályának korábbi 71/2020/2021. (2021. V. 18.) számú szenátusi határozatával jóváhagyott I. számú melléklete hatályát veszti. (3) 3 Jelen Alapszabály hatályba lépését megelőzően megválasztottak mandátuma a megválasztásukkor hatályos szabályozás szerinti időpontig tart, azaz a jelenleg megválasztott Küldöttgyűlés, tisztségviselők és képviselők megbízatását nem érinti. (4) 4 A jelen Alapszabály választásokra, valamint mandátumokra, megbízási időkre vonatkozó szabályait a hatályba lépést követően indult választásokra, megbízásokra kell alkalmazni. (5) 5 Az Alapszabály I. számú mellékletét a Küldöttgyűlés 2022. december 6-án módosította. A módosítások a Szenátus által történő jóváhagyást követő napon, 2023. február 8-án lépnek hatályba. (6) 6 Az Alapszabály I. számú mellékletét a Küldöttgyűlés 2024. április 20-án – írásbeli döntéshozatal útján – módosította. A módosítások a Szenátus által történő jóváhagyást követő napon, 2024. május 8-án lépnek hatályba. (7) 7 Az Alapszabály I. számú mellékletét a Küldöttgyűlés 2025. április 30-án – írásbeli döntéshozatal útján – módosította. A módosítások a Szenátus által történő jóváhagyást követő napon, 2025. május 21-én lépnek hatályba.
# 18. § / VI. FEJEZET 42 / Vegyes, átmeneti és zárórendelkezések 42
Budapesti Corvinus Egyetem 1 Hallgatói Önkormányzatának alapszabálya 1 Preambulum 1 I. FEJEZET 1 Általános rendelkezések 1 II. FEJEZET 3 A HÖK szervezeti felépítése és feladatai 3 III. FEJEZET 5 HÖK Küldöttgyűlés választási szabályok 5 IV. FEJEZET 14 Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, kinevezése 14 V. FEJEZET 17 A testületek működése, feladatköre és hatásköre 17 VI. FEJEZET 30 A HÖK gazdálkodása 31 VII. FEJEZET 32 Helyiséghasználat és iratkezelés 32 VIII. FEJEZET 33 Vegyes, átmeneti és zárórendelkezések 33 I. számú melléklet 33 e) „C” kategória 36
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024.
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
Person
responsible for
professional
aspects:
Delegates' Assembly
Professional
aspects
checked by:
Kristóf Kovács President of the SU Student Union
Legal aspects
checked by: Barbara Bíró Head of Legal Affairs
Decision-
making body: Senate
Person
responsible for
editing and
publishing the
text:
Anikó Erős
<space for signature>
Higher Education Expert
Version
number
Publication
date
Effective date Version tracking
00. 17.02.2022
09.02.2022
Publication
Resolution No SZ -77/2020/2021 (22 June
2021)
01. 21.06.2022 21.06.2022
amendment
Resolution No. SZ -42/2021/2022 (21 June
2022)
02. 16.02.2023 08.02.2023
Amendment
Resolution No. SZ-
32/2022/2023 (7 February 2023)
Annex I was amended.
03. 08.05.2023 08.05.2023
Amendment
Resolution No. SZ-35/2023/2024
(7 May 2024)
Annex I was amended.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
2/51
Table of Contents
Preamble 4
CHAPTER I: General provisions 4
Related documents 4
Scope of the Statutes 4
Definitions 4
CHAPTER II: The organisational structure and tasks of the SU 6
Operation the SU 6
Tasks of the SU 7
Bodies and organisational units of the SU 7
Representation of the SU 8
CHAPTER III: Election rules of the SU Delegates’ Assembly 9
General provisions 9
Modalities of exercising the right to vote 11
The call for elections 12
Provisions on the electronic voting system 13
Rules applicable nominating candidates 14
Rules on allocating seats 16
Provisions concerning the election campaign 17
Legal remedy 18
CHAPTER IV: Election and appointment of the members of the Presidency and the Supervisory Board 19
Election of the President of the SU 19
Election of the Vice-Presidents of the SU 20
Election of the Supervisory Board 22
CHAPTER V: Functioning, duties and competences of the bodies 23
Delegates' Assembly 23
Members of the Delegates’ Assembly 23
Competences of the Delegates’ Assembly 24
General functioning of the Delegates’ Assembly 25
Rules on adopting resolutions 26
Presidency 28
Members of the Presidency 28
Competences of the Presidency 30
The President of the SU 31
The Vice-Presidents of the SU 33
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
3/51
Management Board 34
Members of the Management Board 34
Supervisory Board 34
Members of the Supervisory Board 34
Competences of the Supervisory Board 35
Editorial Board of the Journal Közgazdász 37
Conflict of interest rules 38
CHAPTER VI: Financial management of the SU 40
General rules of financial management 40
The rules of financial management 40
The process of planning the SU budget 41
CHAPTER VII: Use of premises and document management 41
Rules on the use of the SU offices 41
Rules on keeping minutes and handling documents 42
CHAPTER VIII: Miscellaneous, transitional and final provisions 43
Annex No I. Rules on the accreditation procedure for student associations and other provisions relevant to
the functioning of student associations 44
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
4/51
Preamble
1. §
(1) Pursuant to the authorisation granted in Act CCIV of 2011 on National Higher Education (hereinafter
Nftv.) we, the students of the Corvinus University of Budapest hereby establish in the present Statutes
the competence, organisational structure and functioning of the Stu dents’ Union of the Corvinus
University of Budapest (hereinafter: SU), as well as the exercise of its rights granted in the Nftv., the
rules of cooperation with the University’s executives, various organisational units and bodies.
CHAPTER I: General provisions
Related documents
2. §
(1) Related legislation, regulations:
a) Nftv.,
b) the internal regulatory documents of the University,
Scope of the Statutes
3. §
(1) The scope of the Statutes covers all the activities of the SU, regardless of the place where they are
carried out.
(2) The personal scope of the Statutes shall apply to all students of the University, with the exception of
doctoral students, including students whose student status is suspended, irrespective of whether they
are studying in a higher education, programme or i n a programme that does not lead to a tertiary
degree, their programme cycle, study programme, mode of delivery (full-time or part-time) and form
of bearing costs (hereinafter referred to as "student").
Definitions
4. §
(1) For the purposes hereof, the following terms shall have the meanings provided below:
a) case file: any document that is created in the course of the operation of the SU and which is to be
filed in the logbook and placed in the temporary registry of the SU in accordance with the SU’s
rules on document management;
b) 1quorum:
− in the case of the Delegates’ Assembly: a quorum shall consist of at least fifty percent of the
delegates and at least two-thirds of the members of the Presidency are present;
1 Amended by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
5/51
− in the case of the Presidency: the quorum is reached if the President is present and at least
two thirds of the members are present;
− in the case of the Supervisory Board: the quorum is constituted if the Chairperson of the
Supervisory Board is present and at least fifty percent of the members are present;
c) for all other bodies, a quorum shall exist if at least fifty per cent of the members is present; when
the quorum is being established (establishing simple majority or two thirds of the members) , the
fractional number of members shall be rounded upwards. When the majority (fifty per cent and
two-thirds of the members, respectively) is being examined, the fractional number of votes shall
in all cases be rounded upwards.
d) resolution taken by simple majority: a resolution taken with the support of more than half of the
voting members present.
e) resolution taken by absolute majority: a resolution taken with the support of more than half of
all elected voting members.
f) resolution taken by qualified majority: a resolution taken with the support of more than half of
all the elected voting members.
g) day: calendar day, unless otherwise expressly provided in the Statutes;
h) advisory capacity: a person who attends the meeting in an advisory capacity has the right to
express an opinion on any matter, to propose items for discussion at the meeting, to comment on
items on the agenda, to propose resolutions;
i) right to vote: a person who attends a meeting with a right to vote automatically has advisory
capacity and may also vote on all matters;
j) resignation statement: a unilateral written declaration (on paper, electronically or by e -mail) of
termination of an office, membership in a body, delegation or mandate for the future, addressed
to the body or person who had made the appointment. If the re signation statement does not
specify the date of resignation, the date of resignation shall be deemed to be the day following the
date of receipt of the statement by the addressee;
k) 2 constituency: group of students, by field of study, in which students may cast their votes for
individual candidates in the elections to the Delegates’ Assembly; the most important
consideration in defining constituencies is to ensure the right of students to vote and proportional
representation;
l) group of representatives: a cooperation, faction of students whose aim is to obtain individual
mandates and list mandates by participating in elections to the Delegates' Assembly, and in the
event of a successful election outcome for the faction, to represent the common aims of the faction
in the Delegates' Assembly.
(2) With regard to terms not defined in these Statutes, the provisions of the Nftv. and the internal
regulations of the University shall apply in the first place.
2 Amended by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
6/51
Adoption and entry into force of the Statutes
5. §
(1) The Statutes may be adopted and amended by the Delegates’ Assembly.
(2) Amendments to the Statutes may be initiated with the Presidency by any member of the Delegates'
Assembly with voting rights.
(3) The Presidency shall put the proposed amendment on the agenda of its next meeting and the first
Delegates' Assembly thereafter.
(4) The adoption or amendment of the Statutes requires a resolution of the Delegates' Assembly adopted
by a qualified majority.
(5) The Statutes adopted by the Delegates' Assembly shall be submitted by the President of the SU to the
next Senate meeting within 15 days of their adoption.
(6) The Statutes shall become effective once they have been approved by the Senate.
(7) The adoption of the Statutes shall otherwise be governed by the rules applicable to the adoption of
resolutions by the Delegates’ Assembly.
CHAPTER II: The organisational structure and tasks of the SU
Operation of the SU
6. §
(1) The organisation of the University's student community, the representation of the University's
students at all levels and in all bodies of the University's organisation is the exclusive right of the SU.
(2) In the course of its activities, the SU shall carry out its duties in accordance with the Nftv., taking into
account the interests of all students of the University.
(3) The SU is a politically, religiously and ideologically independent organisation.
(4) The main purpose of the SU is to represent the interests of university students, to organise and
improve the quality of student community life. The SU provides advocacy and student services. In this
area, it shall exclusively exercise the rights of the student union according to the Nftv.
(5) The SU manages the resources provided for its operation autonomously, in accordance with the law
and university regulations, but it is not an independent legal entity, thus the SU is not entitled to enter
into commitments with third parties. The rules of entering into commitments of the SU are laid down
in the internal rules of the University.
(6) The SU shall carry out its tasks independently, as defined in these Statutes. It may not be restricted
either in the performance of its tasks or in the exercise of its powers.
(7) The working language of the SU is Hungarian.
(8) The registered seat of the SU is the registered seat of the Corvinus University of Budapest at any time.
(9) The English name of the SU is: Students’ Union of the Corvinus University of Budapest.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
7/51
The tasks of the SU
7. §
(1) The activities of the SU shall cover all matters concerning the student community of the University
and, if a student concerned requests the SU to be involved, all matters concerning the individual case
of the authorising student, including the rights to e xpress its opinion, put questions to the
management of the University and make proposals in respect of them. Within this framework, the SU
carries out the following activities through its bodies and organisational units:
a) establishes these Statutes,
b) elects its office holders, managers and defines their duties and competence,
c) ensures representation in the bodies where student participation is to be ensured according to
the Nftv. or other legislation or the University's internal regulatory documents,
d) represents the interests of the student community of the University and, if the student concerned
requests the involvement of the SU, ensures the representation of the interests of the authorising
student,
e) is involved in the allocation of resources (grants) for students,
f) is involved in the organisation of professional, scientific, sporting and cultural activities of the
University's students,
g) decides on matters within its competence in accordance with the law and the University's
regulations, and exercises the rights granted to the students’ union by law and the University's
regulations,
h) negotiates with the University's management on issues concerning students and student
associations,
i) is involved in the evaluation by students of education and of the teaching activities of lecturers,
j) may make comments and suggestions about the University's operations affecting students,
k) develops a unified position on matters within the competence of the University Senate and on all
matters where the SU exercises the right of consent,
l) cooperates with national and international student associations,
m) manages the resources made available to it in accordance with the University's regulations and
these Statutes,
n) informs its members, as well as the University's lecturers and other employees, about the
activities of the SU, issues related to University life, and provides information about calls for
application, scholarship and job opportunities,
o) performs all the tasks assigned to it by law, university regulations, individual instructions or these
Statutes.
Bodies and organisational units of the SU
8. §
(1) The bodies of the SU:
a) the rule-making body is the Delegates’ Assembly,
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
8/51
b) the chief executive body is the Presidency,
c) the operational executive body of the Presidency is the Management Board and the sub -units of
the Management Board, the Areas,
d) the body that monitors the proper functioning and financial management as well as performs
tasks related to the elections is the Supervisory Board.
(2) A special body of the SU is the Editorial Board of Közgazdász (hereinafter: KöSz). The editor -in-chief
is responsible for the work of the KöSz.-
(3) The Executive Board corresponds to the term Cabinet as referred to in other University's regulations.
(4) The number and competence of the Areas are set out in the Rules of Procedure of the Management
Board, it being understood that the number of Areas is at least three.
(5) The Rules of Procedure of the Management Board shall determine the duties and powers between and
within the Areas of the SU and any other duties and powers not covered by these Statutes. The Rules
of Procedure of the Management Board shall be adopted in the form of a resolution by the Presidency,
which may be amended at any time by the Presidency at its own discretion.
(6) The SU Presidency is responsible for the work of the Management Board, and a SU Vice President
defined in the Rules of Procedure of the Management Board is directly responsible for the work of the
given Area.
(7) The SU President may set up working groups to carry out ad hoc tasks of a project nature, and may
appoint members from the various SU bodies to carry out ad hoc tasks. The number, composition and
competence of the working group shall be determined by the President of the SU, who shall inform
the members of the SU thereof. The working group is chaired by the chairperson appointed by the
President. The designated Vice -President may also exercise this right with the approval of the
President.
(8) The President and Vice -Presidents of the SU shall be the office holders of the SU, irrespective of the
procedure for appointment, the nature of the mandate and its duration.
(9) Regardless of the way in which they are appointed and the nature and duration of their mandate, the
representatives of the SU shall be the persons who perform the following duties:
a) President of the SU
b) the Vice-Presidents of the SU,
c) the members of the Delegates' Assembly of the SU,
d) the members of the Supervisory Board of the SU,
e) the editor-in-chief and members of the editorial team of the KöSZ,
f) the Managers and members of the Areas of the SU,
g) the delegates leading the working groups/project teams of the SU and the members of the
working groups/project teams.
Representation of the SU
9. §
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
9/51
(1) The President of the SU is authorised to represent the SU outside the University, both orally and in
writing. Exceptions to this rule may only be made on the basis of a mandate issued by the SU President
for specific tasks.
(2) The SU President is entitled to represent the SU within the University, both orally and in writing,
except in the Senate, where the Student Senators are entitled to represent the SU, and if otherwise
provided for in the Rules of Procedure of the Management Board.
CHAPTER III: Election rules of the SU Delegates’ Assembly
General provisions
10. §
(1) The scope of these election rules covers the ordinary and extraordinary elections of the Delegates’
Assembly (hereinafter: Elections). The personal scope of the election rules of these Statutes extends
to all participants in the Elections, in particular to students and bodies involved in the election
process.
(2) The provisions of these election rules shall be interpreted in accordance with the act on national higher
education.
(3) The purpose of these Election Rules is to ensure that the Elections are clearly regulated.
(4) Elections are conducted and supervised by the Supervisory Board in order to ensure that they are
lawful and orderly.
(5) The Elections shall be called by the last day of the tenth (10th) week of the fourth (4th) semester
following the semester in which the last successful Elections were called.
(6) The election period consists of the following parts:
a) a candidate nomination period of at least five (5) days, the first day of which shall be the first day
of the Elections,
b) the evaluation period following the candidate nomination period, which shall consist of at least
three (3) days,
c) a period of at least three (3) days to appeal against the candidate nomination,
d) an evaluation period of at least three (3) days following the appeals period for the nomination of
candidates,
e) a voting period of at least seven (7) days,
f) the period for determining the result, which shall consist of at least one (1) day,
g) a period of at least three (3) days for appealing the result of the vote,
h) an evaluation period of at least two (2) days following the appeals period for voting.
(7) The results of the ballot shall be established by the Supervisory Board no later than 16.00 on the last
day of the period for determining the results. The Supervisory Board shall inform the students of the
determination of the election result - if the elections are valid and successful - within two (2) days of
the determination, via Neptun message, providing an option for legal remedy. The information
includes: the number of eligible voters, the number of votes cast, the number of invalid votes , the
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
10/51
number of votes for each candidate, the number of votes for each university list, details of the validity
data, the evolution of the allocation of seats and information on legal remedy.
(8) All data necessary for the determination of the validity and success of the Elections, in particular the
composition and number of students eligible to participate as voters or candidates in the Elections,
shall be provided by the relevant organisational u nit of the University to the Chairperson of the
Supervisory Board upon request of the Chairperson of the Supervisory Board. The data must be
provided for the status valid at the latest on the 7th day before the first day of the nomination period
for the gi ven Elections. The data thus provided are relevant in two respects. On the one hand, this
group of students will have the right to vote and will be eligible to stand for election in the given
Elections, except for students whose student status subsequently ceases. A student whose student
status ceases may not cast a vote or stand for election after the termination of his/her student status,
but a vote cast earlier while his/her student status still existed shall not be invalidated subsequently.
On the other hand, in the given Elections, this number and composition should be taken into account
throughout the whole period of the Elections, i.e. it should serve as the basis for determining validity
and success.
(9) The Elections will close on the last day of the appeal period if no legal remedy request is filed during
the appeal period. If a legal remedy request is submitted during the appeal period, the Elections will
close on the day on which the last appeal is decided out of the appeals that were received.
(10) If the voting period is invalid and/or inconclusive because the Supervisory Board establishes that
during the result determination period or, in case an appeal is received, during the evaluation period
following the appeal period, the criteria set out in t he present Statutes or the Nftv had not been met
during the Elections, the Supervisory Board shall immediately inform the students by Neptun
message of the extension of the election period. The Supervisory Board shall define the following in
the Neptun message:
a) a new voting period of at least three (3) days,
b) a result determination period of at least one (1) day,
c) a period of at least three (3) days for appealing the result of the vote; and
d) an evaluation period of at least three (3) days for appeals.
(11) It is necessary to extend the election period in this way during the semester until the Elections are
validly and successfully completed. If the Elections have not been completed validly and successfully
completed by the last day of the semester, the Super visory Board shall declare the Elections
inconclusive during the last period of the Elections, and shall inform the students of this fact by means
of a Neptun message. In this case, the Supervisory Board shall call new extraordinary Elections in the
following semester, at the earliest in the third (3rd) week of the semester and at the latest in the
seventh (7th) week of the semester, in accordance with the general rules for Elections.
(12) Elections can be held electronically, on paper or in a hybrid system.
(13) In the case of voting in writing, voters may collect their ballot papers from the Supervisory Board after
signing the register and presenting their student or identity cards or passports. Individual candidates
shall be listed in random order on the ballot paper. The order shall be drawn by lots by the Chairperson
of the Supervisory Board. On the ballot paper, the university lists of the groups of representatives shall
also be provided in random order. This order is also drawn by lot by the Supervisory Board. The ballot
paper shall feature, next to the university lists of the groups of representatives, the name, study
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
11/51
programme and year of the candidates running on the list, in the order laid down in the document
certifying the formation of the group of representatives.
(14) Elections shall be conducted through the University's official IT system if an electronic system is used.
(15) To cast a valid vote, eligible voters must mark at least one of their individual candidate. Those entitled
to vote may support a total of one (1) university list and a maximum number of individual candidates
equal to the number of seats to be allocated in their constituency.
(16) The validity and the success of the Elections shall be determined taking into account the provisions of
the Nftv. on elections.
(17) In the case of matters related to Elections and not covered by this regulation, the Supervisory Board
shall decide, taking into account the proposals of the Presidency.
(18) The minutes on the counting of the votes and the determination of the result shall be drawn up in
duplicate and signed by the Chairperson of the Supervisory Board and one of the members of the
Supervisory Board appointed to keep the minutes.
(19) The minutes shall state the place and time of the counting of votes, the names of the candidates, their
year, their study programme, the number of valid and invalid votes cast and the number of "yes" votes
for each candidate.
(20) Paper copies of the call for elections, ballot papers, applications, nominations, minutes and other
documents relating to the elections shall be kept in the registry of the SU in such a way that they are
not accessible to unauthorised persons.
(21) Access to the data and minutes available to the Supervisory Board may be requested by any member
of the Delegates' Assembly and the Rector of the University during the entire period of the Elections
and within fifteen (15) days of the publication of the re sults of the Elections. The Supervisory Board
shall provide the requested information to the person requesting it within two (2) days, provided that
the disclosure does not violate the confidentiality of the vote and the rights of the person and the
protection of personal data.
(22) The results of the Elections shall be made public and published on the website of the SU and the
University within 5 days of the end of the Elections.
Modalities of exercising the right to vote
11. §
(1) Every student with active student status and who is granted the right to vote by the Nftv. has the right
to vote and be elected (hereinafter referred to as "voter").
(2) All students eligible to vote have equal voting rights.
(3) Each voter may exercise their right to vote once per Election.
(4) Each voter may cast his/her vote in the Elections for exactly one group of representatives and for the
number of individual candidates equal to the total number of individual seats that may be obtained in
his/her constituency, it being understood that a st udent who studies in separate study programmes
simultaneously and thus belongs to several constituencies of the University shall have a separate right
to vote for individual candidates in each constituency in which he/she is studying.
(5) Voters may not change a vote they have already cast.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
12/51
(6) Each voter may cast two (2) types of votes per Election , one for one (1) group of representatives and
one for as many different individual candidates as there are individual seats available in his/her
constituency. The voting system is as follows:
a) He/she may cast one (1) vote for the list of the group of representatives standing for
election at the whole university (hereinafter referred to as a "list vote").
b) He/she may cast the number of votes for candidates standing in the constituency
corresponding to his/her academic level equal to the number of seats to be allocated
among the candidates of the constituency.
(7) In the election procedure, the constituency of bachelor programmes includes the first, second and
third year students of the bachelor -level study programmes and of the single -cycle programmes
at the University who have a right to vote.
(8) In the election procedure, the constituency of master programmes includes the students of the master
level-study programmes, the students of the specialist postgraduate programmes and the fourth and
higher year students of the single-cycle programmes at the University who have a right to vote.
(9) The right to vote in Elections is universal, secret and direct.
Call for Elections
12. §
(1) Elections shall be called by the Supervisory Board under the resolution of the Presidency taken by an
absolute majority, no later than three (3) days before the day on which the Elections are to begin.
(2) The launch of the Elections shall be announced in the Call for Elections sent to students via Neptun
and published on the same day on the website of the SU, and on the University website. The Elections
shall be announced and published no later than three (3) days prior to start date of the Elections.
(3) The date of official publication is the date of publication on the SU website.
(4) The Call for Elections (hereinafter: Call) must contain the following:
a) the first and last day of each period of the Elections provided for in these Statutes, and the most
important pieces of additional information for each period not covered by these Statutes,
b) the manner in which the Elections are organised,
c) the number of persons entitled to vote,
d) online access to the electoral rules in force,
e) information about nominating candidates and the conditions for a valid application.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
13/51
Provisions on the electronic election system
13. §
(1) The Electronic Election System (hereinafter: EES) is the electronic platform dedicated to the conduct
of Elections.
(2) The Chairperson of the Supervisory Board shall be entitled to handle the EES.
(3) With regard to the EES, the tasks of the Supervisory Board include the operation and maintenance of
the EES, as well as liaising with the staff of the relevant organisational units of the University and the
representative of the legal unit. During the Elections, the relevant organisational unit of the University
shall designate in writing the contact person who will liaise with the Supervisory Board during the
elections.
(4) The Supervisory Board shall contact the appropriate organisational unit of the University for support
in maintaining the EES.
(5) In the EES, the members of the Supervisory Board shall be granted access to the interface showing
the turnout at least one (1) day before the voting date.
(6) The Supervisory Board shall monitor, log, record in minutes, archive and register the data relating to
the Elections on each working day until the close of the Elections and do the same with respect to the
final data at the latest until the last day of the period for determining the election results. The data
thus recorded shall be sent electronically by the Supervisory Board to the Presidency on request.
(7) Persons who have access to the EES data are bound by confidentiality and may not disclose its data to
third parties, except as provided for in these Statutes.
(8) For voters, the EES interface shall list the individual candidates belonging to the electoral constituency
of the given voter in random order. The order shall be drawn by lots by the Supervisory Board.
(9) In the EES interface, the lists of the groups of representatives should be displayed in random order.
The order shall be drawn by lots by the Supervisory Board. In the EES, the lists of the groups of
representatives shall be accompanied by the names of the candidates on the list, in the order specified
in the document certifying the formation of the group of representatives, and the study programme
and year of the candidates on the list , if the leader of the group of representatives so requests in an e-
mail sent to the Supervisory Board or if the Supervisory Board so requests by way of a resolution.
(10) If the Supervisory Board breaches its obligations of confidentiality under these Statutes, the mandate
of the member of the Supervisory Board concerned may be revoked by the Delegates' Assembly by a
simple majority with the approval of the Presidency. The Presidency may appoint a new member to
replace a member of the Supervisory Board who has lost his or her mandate in this way, with a
mandate until the end of the elections. The Presidency may initiate proceedings against the person
concerned on the grounds of a well-founded suspicion of ethical or disciplinary offence.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
14/51
Rules applicable to nominating candidates
14. §
(1) A student who submits a valid application during the candidate nomination period may stand as a
candidate (hereinafter referred to as "candidate") for the election of the Delegates’ Assembly.
(2) A person who is a member of the Supervisory Board of the SU may not stand as a candidate, unless
he/she resigns his/her membership in writing beforehand.
(3) A student who submits a valid nomination for a given Election in person (at the Office of the SU during
the official opening hours of the office) or electronically from his/her official university e-mail address
to the e -mail address specified in the Call for Elections no later than the end of the candidate
nomination period, is eligible to stand as a candidate for that Election. Candidates shall receive a
confirmation of submitting their application.
(4) An application is valid if the candidate submits the following documents:
a) a document with his/her name, year, study programme, motivation letter and photo (election
poster),
b) a document officially certifying his/her active (not suspended) student status,
c) a statement that:
− he/she is familiar with and accepts the provisions of these Statutes,
− he/she wishes to stand as an individual candidate,
− the constituency in which he/she is running,
−
− his/her consent to the disclosure of the listed data for the duration of the elections.
(5) It is possible to stand as an individual candidate in a single constituency.
(6) In the election, individual candidates can choose which constituency they want to stand in, regardless
of their academic level.
(7) It is equally possible to run as an individual candidate or as a candidate on a university list.
(8) Candidates standing for election have the possibility to run as a member of a group of representatives.
If a candidate is standing as a member of a group of representatives, the candidate must indicate this
on his/her election poster. The group of represe ntatives may include both candidates standing as
individual candidates and candidates standing only on the university list.
(9) If the candidate is running as a member of a group of representatives, the name of the group must
appear in brackets after the name of the candidate in the EES.
(10) Candidates who are able to put up a list can stand as a group of representatives. The cumulative
conditions for putting up a list are:
a) the list must include a minimum of thirty (30) and a maximum of fifty (50) students,
b) the list must include students from at least eleven (11) study programmes,
c) the university list must include at least four (4) bachelor students and four (4) master students
(including students in single-cycle programmes),
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
15/51
d) all year groups must be represented on the university list.
(11) The year of the students shall be defined in such a way that they are considered to be in their first year
in the academic year when they start their bachelor programme and in their fourth year in the
academic year when they start the master programme. Th ereafter, students move up one year for
every two completed semesters, with the third year being the highest in the case of bachelor
programmes and the fifth year in the case of master programmes, even if they start their 7th semester
in the case of a bach elor and their 5th semester in the case of a master programme. In the case of
single-cycle programmes, the rules for bachelor programmes apply, the fifth year being the highest.
(12) A group of representatives may be formed for a given Election during the candidate nomination
period. The conditions for putting up a list must be met at the time of setting up the group.
(13) A group of representatives may be set up by any student who has active student status at the
University. The person who sets up a group of representatives shall automatically become the leader
of the group. The person who set up the group of representatives. and his/her three substitutes, as
well as the order in which they are to be deputised, must be identified in the document certifying the
formation of the group of representatives. The document certifying the formation of the group of
representatives must be sent to the SU Supervisory Board during the candidate nomination period, as
specified in the Call for Elections.
(14) The formation of groups of representatives shall be approved by the Supervisory Board, which strictly
monitors compliance with this regulation.
(15) A candidate may only be a member of one group of representatives.
(16) The document certifying the formation of the group of representatives is authenticated by the
signature of the leader of the group. The document must include the name of the group of
representatives, the name of the leader of the group, the names of the st udents running as members
of the group, their Neptun code, their official university e-mail address and it must clearly reflect that
the conditions for putting up a list are met.
a) The document certifying the formation of the group of representatives must be sent by the leader
of the group to the members of the group from his/her official university e -mail address.
Members must accept or reject their candidature from their official u niversity e-mail address. If
a member does not respond to the group leader within twenty-four (24) hours of receipt of the e-
mail, his/her membership of the group of representatives shall be considered null and void. The
confirmatory reply emails should be attached to the founding document sent to the Supervisory
Board.
b) By accepting the document certifying the formation of the group of representatives, the candidate
declares that he/she accepts the person identified in the document as the leader of the group as
the leader of the group of representatives.
c) The document certifying the formation of the group of representatives must feature the
candidates in the order in which they obtained their seats. If the group of representatives obtains
seats on a list, the seats are allocated to the students on the list in the order in which the
candidates appear on the document certifying the formation of the group of representatives.
d) The order in which seats are allocated shall be determined by the leader of the group of
representatives and may be modified until the last day of the election period. The leader of a
group of representatives may withdraw any member from his or her positio n in the group until
the last day of the election period. In the event of any personnel change affecting a group of
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
16/51
representatives, the leader of the group must notify the Supervisory Board by official university
e-mail, giving details of the change.
e) By accepting the document certifying the formation of the group of representatives, the candidate
declares that he/she accepts the order of acquiring seats established by the leader of the group.
f) The document certifying the formation of the group of representatives takes legal effect when it
is signed the Chairperson of the Supervisory Board or approved electronically from an official
university e-mail address. The Supervisory Board decides on the approval by simple majority
vote. Approval is subject to the conditions set out in this regulation.
(17) No two groups can have similar names. The name of a group of representatives founded later shall not
be similar to that of a group founded earlier. Control over the groups of representatives shall be
exercised by the Supervisory Board
(18) The names of the groups of representatives may not contain any term or abbreviation referring to the
Corvinus University of Budapest or the Students’ Union, nor may they damage the reputation of the
University or the Students’ Union, nor may they refer to any such activity or grouping.
(19) Candidates must also fulfil the other obligations set out in the Call for Elections.
(20) After the close of the nomination period, the Supervisory Board shall examine the applications
received to ensure that they comply with these Statutes and the Call for Elections.
(21) After examining the applications, the Supervisory Board shall inform the persons concerned of the
outcome until the end of the evaluation period.
(22) If the leading role of the leader of the group of representatives ceases, the election may continue in the
same way, with the three substitutes appointed by the leader (in the predetermined order of
substitution) serving as acting leaders until a new leader is appointed.
Rules on allocating seats
15. §
(1) Elections shall be held for eleven (11) individual seats and for thirty (30) university list seats.
(2) The term of office of the elected Delegates’ Assembly shall last until the next Delegates’ Assembly is
formed.
(3) The mandates of individual candidates shall be allocated according to the following system:
a) Seven (7) seats shall be allocated among the candidates standing in the primary
constituency and shall be won by the first seven (7) students to receive the most votes.
b) Four (4) seats shall be allocated among the candidates running in the constituency of
master programmes and shall be won by the first four (4) students to receive the highest
number of votes.
c) The whole election shall be extended if, after the election has been completed, there is a
tie in the last place in the order of candidates standing in a constituency.
(4) The seats of the candidates on the list are allocated in proportion to the votes cast, as follows:
a) the number of seats obtained by a group of representatives is equal to the number of votes
obtained for that list divided by the number of votes per seat, rounded to the nearest
integer.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
17/51
b) in the case of a fractional value, rounding shall be upwards if the digit in the decimal place
is five (5) or greater.
c) the number of votes worth one seat is the number of votes cast for all the lists divided by
the total number of list seats that can be obtained.
d) For each university list, the seats on the list shall be allocated in the order in which they
appear on the document certifying the formation of the group of representatives. If the
name of a candidate who has obtained a mandate as an individual candidate in the
Elections appears in the order included in the document certifying the formation of a
group of representatives, the mandate on the list shall be obtained by the next candidate
who did not stand or did not obtain a mandate as an individual candidate on the list.
Provisions on the election campaign
16. §
(1) The main purpose of these provisions is to safeguard the integrity of elections and prevent electoral
fraud.
(2) These provisions also aim to enable persons with a right to vote, candidates and the Supervisory Board
to exercise their rights in relation to elections in a uniform, transparent and simple procedural and
legal framework.
(3) The election campaign runs from the start of the nomination period until the close of the Elections.
(4) Until the end of the election campaign, candidates may, at their own expense and without special
authorisation, produce posters which they may display subject to the restrictions laid down in these
Statutes.
(5) The relevant University regulations shall apply to the placement of self -standing advertising
equipment for election campaigning.
(6) The poster must be placed so that it does not cover the poster of another candidate and can be removed
without causing damage.
(7) The production, placement or distribution of posters or leaflets that are in breach of the law or that
damage the reputation of the University or the Students’ Union is prohibited.
(8) Candidates may not remove, cover or damage each other's posters during the campaign period.
(9) During the campaign, at least one -unpaid- informative post about each candidate standing in the
Elections must be published on the social media sites managed by the SU at a time and with a text
defined by the Supervisory Board. All candidates must be given equal information.
(10) The SU may not finance any campaign activities from its own budget.
(11) If a candidate knowingly damages the human dignity or reputation of another candidate on social
media or any other medium, or demonstrably incites another to do so, the Supervisory Board may
exclude that candidate or the group of candidates concerned from the Elections with immediate effect,
and the vote cast for them, if they are individual candidates, shall be considered null and void.
(12) If a candidate violates the provisions of these Statutes, the Supervisory Board shall warn the candidate
at the email address provided by the candidate.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
18/51
(13) After the first warning, if a candidate again infringes these Statutes, the Supervisory Board shall take
a decision on the repeated infringement by means of a resolution adopted by qualified majority. In
this case, the Supervisory Board has the possibility to reprimand or exclude the candidate from the
election.
(14) If a candidate seriously violates the campaign rules of these Statutes, the Supervisory Board shall
exclude the candidate from the Elections.
Legal remedy
17. §
(1) During the Elections, appeals against all decisions of the Supervisory Board may be submitted to the
Presidency of the SU, with reasons and supporting evidence, within the deadlines for appeals set out
in the Call for Elections.
(2) The Presidency shall decide on the appeal by the deadline for the assessment of the appeal as stated
in the Call for Elections and shall inform the person or persons submitting the appeal of its decision.
(3) The Presidency shall decide on the basis of the evidence available, in the event of a breach of the rules
governing the election:
a) without prejudice to the validity of the election procedure, change the decision of the Supervisory
Board and decide, without prejudice to the other procedural steps of the election procedure
(without repeating the whole election procedure), that the voting stage of the election procedure
in question is invalid and that the vote should be repeated or the votes recounted,
b) if it finds that there has been a serious irregularity in the election which has materially altered
the outcome of the election (i.e. the persons elected), it may, in respect of the persons affected by
the irregularity or if it is justified, declare the en tire election procedure null and void and annul
the result of the election and order the Supervisory Board to call new elections,
c) in the case of minor violations not affecting the final result of the election, order the replacement
or correction of the missing act, without prejudice to the validity and success of the election.
(4) The Presidency shall reject the legal remedy request without examining the merits if it is submitted
after the deadline, and shall reject the request after examining the merits if it is unfounded.
(5) There is no further right of appeal against the resolution of the Presidency.
(6) If a decision of the Presidency infringes a law or regulation, the person affected by the decision may
initiate the legality check of the decision.
(7) If no request for an appeal against the result of the election is received by the deadline referred to in
Subsection (1) or if the Presidency rejects it, the result of the election shall become final.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
19/51
CHAPTER IV: Election and appointment of members of the
Presidency and the Supervisory Board
Election of the President of the SU
18. §
(1) The office of President of the SU may be obtained through an application. The timetable for the regular
application procedure is as follows:
a) the call for applications shall be published in the fourth (4th) semester following the semester of
the previous presidential election and the President of the SU shall be elected within the
framework of the call for applications no later than the last day of the exami nation period of the
semester in question,
b) the call is published by the Presidency,
c) three (3) consecutive days shall be allowed for the submission of applications,
d) two (2) consecutive days shall be allowed for the checking of applications,
e) the date of the beginning of the term of office of the President of the SU shall be determined by
the Delegates' Assembly in the resolution on the election of the President, it being understood
that the date of the beginning of the term of office shall not be later than the last day of the
examination period of the semester in question,
f) the President is appointed for a fixed term of two years.
(2) Any active student (not in a suspended status) who is a member of the Delegates' Assembly or has
been a member of the SU Presidency for at least 3 months or who is a member of the organisational
structure according to the Rules of Procedure of the Manageme nt Board at the time of the call for
applications, who has submitted a valid application within the application deadline and who has no
conflict of interest is eligible to apply for the position of President of the SU.
(3) A student may hold the position of President of the SU for a maximum of four (4) years.
(4) Candidates must declare that they have no conflict of interest or that they will remove any existing
conflict of interest before the start of their mandate. In particular, it is considered a conflict of interest
if the candidate has undertaken a task in the student union of another higher education institution or
in the organisation of the National Conference of Students’ Unions in the two years preceding the
declaration.
(5) Applications shall include:
a) an application form bearing the candidate's full name as shown on his/her identity card,
b) a certificate of student status no more than 30 days old,
c) curriculum vitae,
d) election programme plan,
e) a declaration of the candidate that there is no conflict of interest,
f) declaration on data processing,
(6) Failure to comply with any of the conditions set out in the call for applications will result in the
rejection of the application without a response.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
20/51
(7) The applications received are formally examined by the Presidency, as the committee responsible for
giving an opinion on the applications, which decides whether the application is suitable or not. The
decision of the Presidency, as the committee responsibl e for giving an opinion on the applications,
may be appealed to the Supervisory Board. The appeal may be lodged within a time limit of one (1)
day and the Supervisory Board must reply to the comments received within the same time limit.
(8) Suitable applications are submitted to the Delegates' Assembly by the President of the SU as the
Chairperson of the Committee that gives an opinion on the applications.
(9) The President of the SU is elected by the Delegates’ Assembly. For this purpose, a Delegates' Assembly
for the election of the President shall be held, convened by the incumbent President of the SU. The
Delegates' Assembly for the election of the President shall be governed by the rules governing the
general vote and electronic voting at the Delegates' Assembly.
(10) If no candidate obtains an absolute majority in the election of the President, a second round of
elections shall be held within two (2) days after the elections, at which the two candidates who
obtained the highest number of votes in the first round may be elected. Other provisions for the second
round of elections are the same as for the first round.
(11) If the term of office of the President of the SU ends before its expiry, the Vice -President appointed by
the SU as his/her first deputy shall act as acting President for a maximum period of 3 months, with
full powers of the President. Within this 3-month period, but no later than 30 days after the expiry of
the 3 -month period, the acting President shall conduct the election of the Presiden t in full in
accordance with the rules for the ordinary election of the President, including the publication of the
call for the election of the President and convocation of the Delegates' Assembly after the end of the
application period to elect the new President, where the election of the President shall be put on the
agenda. In the event of an invalid or inconclusive election, the process must be repeated by the acting
President within the following 30 days until a new President is validly and successfully elected.
Election of the Vice-Presidents of the SU
19. §
(1) 3 The minimum number of SU Vice-Presidents is one (1) and the maximum number is three (3).
(2) 4 The Vice-Presidents of the SU shall be elected by the Delegates' Assembly by simple majority on the
proposal of the President of the SU.
a) The term of office of the Vice President of the SU shall not extend beyond the end of the
term of office of the President of the SU.
b) After the election, the President of the SU shall adopt a decision on the order of
substitution for the President.
(3) 5The office of Vice -President of the SU may be obtained through an application. The timetable for
the application procedure is as follows:
a) the President of the SU shall call for applications for the positions of Vice -Presidents
under the Rules of Procedure of the Management Board in accordance with the
provisions of these Statutes, and shall determine the number of Vice -Presidents,
3 Amended by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
4 Amended by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
5 Introduced by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
21/51
b) three (3) consecutive days shall be allowed for the submission of applications,
c) two (2) days shall be allowed to check the applications,
d) the term of office of the Vice-President shall be for a fixed term of one year.
(4) 6 Any active student (whose student status is not suspended) who is a member of the Delegates’
Assembly or has been a member of the SU Presidency for at least 3 months, or who has an executive
role within the organisational structure according to the Rules of Procedure of the Management Board
at the time of the call for applications, has submitted a valid application by the application deadline,
and has no conflict of interest may apply for the position of Vice President of the SU.
(5) 7 Applicants must declare that they have no conflict of interest or that they will remove any existing
conflict of interest before the start of their mandate. In particular, it is considered a conflict of interest
if the candidate has undertaken a task in t he students’ union of another higher education institution
or is an office holder in the Supervisory Board in the year preceding the declaration.
(6) 8Applications shall include:
a) an application form bearing the candidate's full name as shown on his/her identity card,
b) a certificate of student status no more than 30 days old,
c) curriculum vitae,
d) draft programme,
e) a declaration of the candidate that there is no conflict of interest,
f) declaration on data processing,
(7) 9 Failure to comply with any of the conditions set out in the call for applications will result in the
rejection of the application without a response.
(8) 10 The applications received are checked by the President, who decides whether the application is
suitable or should be rejected. The decision of the President may be appealed to the Supervisory
Board. The appeal may be lodged within a time limit of one (1) day and the Supervisory Board must
reply to the comments received within the same time limit.
(9) 11 The President of the SU submits the suitable applications to the Delegates’ Assembly.
(10) 12 After the submission of the applications, the applicants shall be given a 10 (ten) minute time slot to
present their application material to the Delegates' Assembly and then the Delegates' Assembly shall
be given the opportunity to ask questions.
(11) The duties and powers of the Vice-Presidents of the SU are governed by the Rules of Procedure of the
Management Board.
(12) The mandate of the Vice-Presidents shall be terminated:
a) upon termination of student status,
b) upon the expiration of the mandate,
c) by submitting a written resignation to the Delegates’ Assembly or the President,
6 Introduced by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
7 Introduced by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
8 Introduced by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
9 Introduced by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
10 Introduced by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
11 Introduced by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
12 Introduced by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
22/51
d) if the motion of no confidence against him/her is adopted by the Delegates' Assembly,
e) if he/she fails to eliminate the conflict of interest is identified in the event of law, these
Statutes or other university regulations within the deadline.
(13) The Vice-Presidents shall have full authority in the absence or incapacity of the President, according
to the order of deputising determined by the President. The Vice-Presidents are accountable for their
actions in accordance with the applicable laws and university rules.
Election of the Supervisory Board
20. §
(1) Timetable for the regular application procedure for membership of the Supervisory Board:
a) applications are invited annually during the autumn semester;
b) a call for applications shall be issued if the number of members of the Supervisory Board is less
than three (3),
c) three (3) days shall be allowed for the submission of applications;
d) two (2) days shall be allowed to check the applications;
e) the members of the Supervisory Board are elected by the Delegates' Assembly,
f) the term of office of the members of the Supervisory Board shall be one (1) year after their
election.
(2) The election of a member of the Supervisory Board may be held on a different timetable from that set
out in Subsection (1) if a vacancy occurs. In this case, the duration of the period for the submission
and scrutiny of applications remains unchanged, but the term of office of a member of the Supervisory
Board shall run from the day after his/her election until the ordinary e lections to the Supervisory
Board.
(3) Any active student (whose student status is not suspended) who has submitted a valid application by
the deadline for applications may be elected as a member of the Supervisory Board. Applicant must
declare that they have no conflict of interest or that the y will remove any existing conflict of interest
before their appointment.
(4) The Presidency is responsible for calling the elections for the members of the Supervisory Board in
accordance with the present Statutes, on the proposal of the President of the Student Union, the
Presidency as the committee responsible for the evaluation of the application, is responsible for the
conduct of the elections, the establishment of the time schedule, the definition of the standard forms
to be used, the documentation o f the elections, and the Supervisory Board is responsible for the
control of the legality of the elections.
(5) An absolute majority is required for the election of members. If no candidate obtains this majority in
the first ballot, a second, repeat ballot shall be held within eight days. If this is unsuccessful, the
Presidency appoints acting members of the Supervi sory Board from among the students who,
according to the Rules of Procedure of the Management Board of the SU, have a function in the SU.
(6) The members of the Supervisory Board may be recalled by the Delegates' Assembly by qualified
majority at the initiative of any member of the Delegates' Assembly.
(7) Termination of the mandate of the President of the SU shall not result in termination of the mandate
of the Supervisory Board.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
23/51
(8) The Delegates' Assembly and the Presidency shall ensure that the Supervisory Board has at least three
(3) members at all times.
CHAPTER V: Functioning, duties and competences of the bodies
Delegates' Assembly
Members of the Delegates’ Assembly
21. §
(1) The Delegates' Assembly is composed of students who have obtained a mandate either as a result of
the Elections or ex officio, and each of whom is entitled to one vote as a member of the Delegates'
Assembly.
(2) The maximum number of the members of the Delegates’ Assembly is 45.
(3) If a member of the Delegates' Assembly who has obtained a mandate from a list ceases to hold office
before the Election, the next candidate who has not stood or has not obtained a mandate as an
individual candidate on the list shall hold office until the E lection on the basis of the list of his/her
group of representatives is drawn up when the group was formed. If the list drawn up by the group of
representatives at the time of its formation does not allow for the allocation of seats, the Delegates'
Assembly shall be reduced in size.
(4) The term of office of the members of the Delegates' Assembly shall last until the next Delegates'
Assembly is formed.
(5) The Chairperson of the Delegates' Assembly is the President of the SU.
(6) The members of the Delegates' Assembly elected by election shall receive an assignment letter signed
by the President of the Supervisory Board of the SU before the first meeting of the Delegates'
Assembly.
(7) The voting members of the Delegates' Assembly are: the President of the SU, the Vice -Presidents of
the SU and the members of the Delegates' Assembly.
(8) The newly elected body shall be convened within fifteen (15) days of the close of the election.
(9) Members shall:
a) attend the sessions of the Delegates' Assembly and, if unable to attend, notify the SU President
in advance,
b) acquaint themselves with the proposals, support or express an opinion or comment on them;
c) comply with the law and regulations in their work, and keep state, professional and office secrets;
d) represent the interests of students on a broad basis;
e) carry out the task set by the Delegates’ Assembly.
(10) Invited persons are entitled to:
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
24/51
a) put questions to the Chairperson, the President of the SU, members, the submitters and the
invited persons, ask for additions to the proposals, ask for explanations, reply thereto and request
a rejoinder;
b) initiate action at sessions of the Delegates’ Assembly on any matter within its competence;
c) receive all information and inspect all documents that are necessary for the performance of their
duties as members of the body,
d) initiate the convocation of a session under these Statutes.
(11) Members shall be responsible for the decisions they make and the opinions they express; Minority
members shall have the right to express their opinion or to have it recorded in the minutes.
(12) Members shall not suffer any disadvantage by reason of the performance of their duties and related
activities.
(13) Elected members of the Delegates' Assembly with voting rights may not be substituted in deliberations
and voting. The order of substitution for the President of the SU in the Delegates' Assembly shall be
governed by the relevant subsection of the Statutes concerning the substitution for the President of
the SU.
(14) The term of office of the members of the Delegates' Assembly shall end as follows:
a) by resignation on the day of the resignation,
b) upon termination of student status,
c) on the day of forming a newly elected Delegates' Assembly,
d) if a member of the Delegates’ Assembly does not attend two consecutive Delegates’ Assembly
sessions and does not inform the President of the SU of this fact within 12 hours of the sending
of the invitation to convene the meeting or to take a written vote, by means of an e -mail sent to
the President of t he SU at his/her official university e -mail address; for the purposes of this
paragraph, participation in the written decision making of the Delegates’ Assembly shall also be
deemed to be participation in the Delegates’ Assembly,
e) In the event of a conflict of interest under these Statutes or other University regulations, if the
cause of the conflict of interest is not eliminated within the time limit for the elimination of the
conflict of interest.
(15) The resignation shall be announced by the member in an e -mail to the official university e -mail
address of the President of the SU. A resignation can only be sent from the member's official university
email address.
(16) The members of the Supervisory Board are permanent invitees of the Delegates' Assembly.
Competences of the Delegates’ Assembly
22. §
(1) The Delegates' Assembly of the SU is the rule-making body of the organisation.
(2) The Delegates’ Assembly has exclusive competences in:
a) adopting and amending these Statutes;
b) electing the President of the SU;
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
25/51
c) 13 electing the Vice-Presidents of the SU
d) electing the members of the Supervisory Board of the SU;
e) adopting the ordinary and extraordinary budgets of the SU on the proposal of the President of
the SU;
f) adopting the SU's budget report on the proposal of the SU President;
g) 14 deciding on recalling the President and Vice-Presidents of the SU;
h) deciding on recalling the members of the Supervisory Board;
i) deciding on a constructive motion of no confidence against the President of the SU;
j) deciding on proposals on conflicts of interest;
k) adopting a resolution on behalf of the entire body on matters relating to the University;
l) exercising the right to decide, to express opinions, to approve, to make proposals, to control and
to delegate in all matters not covered by these Statutes which are conferred to it by law or by
University regulations.
(3) The competences that may be delegated by the Delegates' Assembly shall be exercised by the
Presidency in the cases and within the limits laid down in these Statutes.
(4) The Delegates’ Assembly may exercise its rights in several ways.
a) The Delegates' Assembly may meet in person (hereinafter referred to as “conventional” session)
during which it shall take decisions locally.
b) The Delegates' Assembly may meet using an electronic communication device, in which case it
shall take its decisions on the platform provided by the communication device.
c) The Delegates’ Assembly may take decisions by written vote without holding a session.
General functioning of the Delegates’ Assembly
23. §
(1) The Delegates' Assembly shall be convened and chaired by the President of the SU at least twice a year
in accordance with these Statutes.
(2) The Delegates’ Assembly may meet in ordinary and extraordinary session.
(3) The Chairperson of the Delegates’ Assembly may, on his or her own authority or on the proposal of
any member of the Delegates’ Assembly, convene a closed meeting.
(4) If the chairperson has convened an open session, the classification of the session as a closed session
may be initiated before the meeting, after the opening of the meeting, before the adoption of the
agenda items, before each agenda item discussed. A part ially closed session may be initiated for a
specific item or items on the agenda. In the case of such an initiative is made ahead of the session, the
Delegates’ Assembly may vote before the agenda to hold an open or partially open session.
(5) Minutes are taken of the Delegates' Assembly.
13 Introduced by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
14 Amended by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
26/51
(6) Only members with voting rights and permanent invitees may attend the closed session. In this case,
the minutes or parts of the minutes may be accessed only by those present and only in person. Any
recordings of a closed session or any copies of the minutes of a closed session may be made only with
the joint written permission of the Chairperson of the Supervisory Board and the members of the
Presidency of the SU, and any information in this context may be published only with the permission
of the relevant bodies.
(7) The Delegates' Assembly shall be convened and chaired by the President of the SU, or in his/her
absence by one of the deputies of the President of the SU. If the Presidency is prevented from
attending, it shall be convened and chaired by the Chairperson of the Supervisory Board or, if the
latter is prevented from attending, by a member of the Supervisory Board appointed by the
Chairperson of the Supervisory Board.
(8) The President of the SU may invite any person in an advisory capacity whose organisational unit or
professional area is affected in the matter under discussion, and shall invite any person with similar
rights whose invitation is requested in writing by one third of the representatives of the Delegates’
Assembly at least five (5) days before the meeting.
(9) The leader of a group of representatives in the Delegates' Assembly (group leader) has the right to
invite a person to a hearing who has at least senior management rank in the organisation of the SU,
according to the Rules of Procedure of the Management Bo ard. Such person is obliged to appear at
the next meeting of the Delegates' Assembly. The person invited to a hearing must be notified formally
in writing at least ten (10) days before the hearing. With the support of an absolute majority of the
Delegates' Assembly, the substitution of the person invited to be heard by his/her direct deputy may
be authorised.
(10) In the case of an ordinary session, the members of the Delegates' Assembly and its permanent invitees
shall be notified of the meeting by sending an invitation containing the place, date, agenda and
submitters in electronic form (e -mail from an official un iversity e-mail address) at least five (5) days
before the meeting. The written proposal for each item on the agenda shall be sent along with the
invitation, if possible.
(11) Extraordinary sessions may be convened when, due to time constraints, they cannot be convened
under these Statutes. An extraordinary session shall be convened if the President of the SU, more than
half of the members of the Presidency, the entire Superviso ry Board or one third of the members of
the Delegates' Assembly so request in writing from the Chairperson.
(12) In the case of an extraordinary session, the invitation shall be sent to the members electronically at
least twenty-four (24) hours before the date of the meeting.
(13) The final agenda shall be adopted by a simple majority of the Delegates’ Assembly.
(14) The session shall begin with the opening of the meeting and the establishment of a quorum.
(15) The Chairperson shall appoint the keeper of the minutes and, if necessary, a teller.
(16) 15 In the case of a vote on a personnel matter, the decision shall be taken by secret ballot, during which
the chairperson shall appoint tellers to facilitate the counting of votes. All members of the Delegates'
Assembly shall declare any conflict of interest with respect to the teller, if they are aware of it.
15 Amended by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
27/51
(17) The Delegates' Assembly shall perform its work according to the agenda adopted at the meeting, which
shall be proposed by the Chairperson after the opening of the meeting and decided by the Delegates'
Assembly by a simple majority.
(18) The Chairperson presides over the meeting and shall ensure the order of the Delegates' Assembly. If
necessary, he/she may call any person present to order, in the case of repeated disorder , may ask
them to leave the room or, in the case of a meeting on an electronic communication platform, may
disconnect them.
(19) The Chairperson shall give the floor or cut off speakers. The quorum must be checked before the
discussion of each agenda item.
Rules on adopting resolutions
24. §
(1) 16 Decisions are taken by open or secret ballot. Each voting member has one vote. In the case of a tie,
the President of the SU shall reintroduce the item for discussion. Voting shall then be repeated.
(2) The Delegates’ Assembly adopts its resolutions:
a) by simple majority or
b) by absolute majority or
c) by qualified majority.
(3) The vote in favour of a qualified majority of the delegates present shall be required for the adoption
or amendment of these Statutes, for the adoption of a resolution of the Assembly, and for the recall of
persons elected by the Assembly .
(4) 17 A simple majority of the delegates present and voting in favour is required to elect the President of
the SU, to elect the Vice -Presidents of the SU, to elect the members of the Supervisory Board and to
adopt the SU's regular and extraordinary budgets.
(5) All other matters are decided by a simple majority of the Delegates’ Assembly.
(6) An official notification of the resolutions of the Delegates' Assembly shall be sent to all persons and
bodies concerned by the matter under discussion or the resolution.
(7) 18 In the case of a Delegates' Assembly held with personal presence, the Chairperson presiding over
the Assembly may decide to allow delegates to vote online. It is up to the Chairperson presiding over
the Assembly to ensure the necessary conditions for this.
Rules for decision-making in writing by the Delegates’ Assembly
25. §
(1) The President of the SU may order voting and decision-making by electronic means.
16 Amended by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
17 Amended by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
18 Introduced by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
28/51
(2) Electronic voting and decision -making are not excluded if a previously adopted proposal contains a
typo or a calculation error and the correction does not significantly change the content of the proposal.
(3) The use of electronic decision-making may be initiated by the President of the SU.
(4) In case of electronic decision -making, the invitation and the proposals shall be sent to the members
and permanent invitees at least twelve (12) hours before the voting time. The rules of the ordinary
session shall govern the content of the invitation and its publication.
(5) Once the invitations have been distributed, every member shall have the right to address their
questions and make suggestions for additions and amendments to the President of the SU by the
previously specified deadline from their official university email address to the email address provided
by the President of the SU.
(6) If any questions, suggestions for additions or amendments to any of the submissions are raised, the
Chairperson of the SU shall invite the submitter to reply these.
(7) At least two (2) hours shall be allowed for voting.
(8) If a question, suggestion for addition or amendment is raised on the basis of the proposal, the voting
time limit shall be extended by one hour from the time the first question is answered by the submitter
or the President of the SU.
(9) The President of the SU will ensure the technical conditions.
(10) The President of the SU shall appoint tellers from among the members of the Delegates' Assembly or
the Supervisory Board, whose identity shall be communicated to the members of the Delegates’
Assembly at the same time as the invitation is sent.
(11) Electronic voting is only possible from an official university e-mail address.
(12) Proposals can only be sent to the official university e-mail address.
(13) The President of the SU shall send the proposals to the official university e -mail address of the
members of the Delegates’ Assembly. Members of the Delegates’ Assembly may vote on these
proposals one by one in reply emails sent to the teller. A reply e -mail will only be considered a valid
vote if it clearly contains only one of the following words - "yes", "no" or “abstention", according to the
intention of the vote - and if it is sent from an official university e-mail address.
(14) The official e-mail address is the e-mail address provided by the University, which includes the terms
"@stud.uni-covinus.hu" or "@uni-corvinus.hu".
(15) A vote shall be invalid if it is not possible to clearly determine the voter’s intention, in particular if the
voter has ticked several boxes when only one option can be chosen or has ticked none. Votes received
from an e-mail address other than an official e-mail address are not considered as votes cast.
(16) In case of electronic decision -making, it is the primary responsibility of all members to respect the
voting rules, especially as voting can only be done in person.
(17) Once the the deadline for casting votes expires, the teller shall register the votes received, count them
and inform the President of the SU of the result of the count.
(18) Minutes shall be taken of the counting of votes.
(19) The content of the minutes is defined in these Statutes, but in addition to the provisions set out
therein, the minutes shall also include:
a) the date of dispatch of the invitation, the place (e-mail address) and deadline for casting votes;
b) the name of the tellers,
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
29/51
c) the list of those who voted and their votes.
Presidency
Members of the Presidency
26. §
(1) The Presidency is the main executive, governing body.
(2) The voting members of the Presidency (hereinafter referred to as: Presidency) shall be:
a) the President of the SU,
b) the Vice-Presidents of the SU,
(3) The President of the SU shall serve as the Chairperson of the Presidency..
(4) Every member with a voting right shall have one vote.
(5) Members of the Presidency have the right and the duty to participate in the work of the Presidency,
and to contribute to its effective functioning with their suggestions, opinions and decisions.
(6) The Chairperson may invite anyone to attend a meeting of the Presidency, and anyone may propose
to the Chairperson that an invitation be made.
(7) The members of the Presidency shall:
a) attend meetings of the Presidency and, if they are prevented from attending, notify the
Chairperson in advance of their absence;
b) acquaint themselves with the proposals, support or oppose them, or express an opinion or
comment on them;
c) during their activities, comply with the law and the rules of the institution , and keep state,
professional and official secrets;
d) carry out the task set by the President of the SU,
e) after the termination of their mandate, hand over to the new member of the Presidency all closed
and pending cases, information necessary for their activities and all related documents in an
orderly manner.
(8) Invited persons are entitled to:
a) put questions to the Chairperson, members, submitters and invited persons at meetings of the
Presidency, ask for additions to the proposals, ask for explanations, reply thereto and request a
rejoinder;
b) initiate action at Presidency meetings on any matter within its competence;
c) receive all information and inspect all documents that are necessary for the performance of their
duties as members of the body,
d) ask the Chairperson to convene a meeting.
(9) Members shall be responsible for the decisions they make and the opinions they express. A minority
member has the right to express his/her dissenting opinion or to request that it be recorded in the
memo.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
30/51
(10) Membership of the Presidency shall be terminated in accordance with the provisions of Section 19(12)
on the mandate of Vice-Presidents, membership of the SU President shall be terminated in accordance
with Section 28(7).
(11) Members shall not suffer any disadvantage by reason of the performance of their duties and related
activities.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
31/51
Competences of the Presidency
27. §
(1) The Presidency is the main executive and governing body of the SU.
(2) The members of the Presidency of the SU are ex officio voting members of:
a) the Delegates’ Assembly,
b) the Senate,
c) the Management Board.
(3) The Presidency shall take its decisions in the form of resolutions. Resolutions shall be taken by open
ballot, and with the exception of the matters referred to in Subsections(4) and (5) by a simple majority
of the members present. In the event of a tie, the SU President’s vote shall be decisive.
(4) 19 The Presidency shall decide on the following matters with the support of an absolute majority of
those present and with the approval of the President of the SU:
a) taking decisions on the operational functioning of the Management Board;
b) modifying the budget headings;
c) investigating any motions on conflict of interest concerning the members of the Supervisory
Board and deciding on them,
d) approving the official communication platforms of the SU and the SU's image;
e) deciding on calling ordinary and extraordinary elections to the Delegates’ Assembly;
f) deciding on launching the call for applications for the position of President of the SU, setting the
date for the call;
g) deciding on the detailed rules of the accreditation of student associations, on the publication of
the calls for accreditation, on the appointment and dismissal of the members of the assessment
committee responsible for accreditation, on the acceptance and rejection of appeals concerning
accreditation;
h) deciding on launching the call for applications for membership of the Supervisory Board, setting
the date for the call;
i) appointing and recalling the members of the Assessment Committee for Student Association
Scholarships,
j) deciding on the allocation of seats,
k) acting as an appeal body in the case of ordinary and extraordinary elections to the Delegates'
Assembly;
l) drawing up, amending and adopting the Rules of Procedure of the Management Board,
m) deciding on the recruitment and dismissal of members working in the Areas,
n) performing all the tasks assigned to it by the Statutes,
o) Deciding on the appointment of an acting Supervisory Board after the third unsuccessful attempt
to elect a Supervisory Board,
19 Amended by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
32/51
p) deciding on the number and name of the Areas of the SU and which Vice -Presidents have direct
authority over them;
q) deciding on the number and name of the coordinator positions associated with each Area.
(5) Other competences:+
a) at the request of the Senators, giving a preliminary opinion on the University regulations falling
within the competence of the Senate and on all matters which come before the Senate;
b) coordinating and monitoring the functioning of the organisation, representatives, bodies and
other units of the SU;
c) ensuring the implementation of the provisions of these Statutes and the resolutions of the
Delegates’ Assembly;
d) acting and deciding on all matters not expressly assigned by the Statutes to another body or
member of the Management Board.
(6) Between two Delegates' Assemblies, the Presidency shall ensure the continuity of the business. In this
context, if the convening of the Delegates' Assembly or electronic decision -making is unsuccessful or
not possible due to lack of time as provided for in these Statutes, the Presidency may express its
opinion or make proposals on all matters within the competence of the SU and concerning the
operation of the University for the benefit of students.
(7) A meeting of the Presidency shall be convened if at least one third of the members request it in writing.
The meeting is chaired by the Chairperson or if he/she is prevented from attending, the member of
the Presidency designated by him/her.
(8) In the case of an ordinary session, the invitation containing the exact place, time and agenda of the
meeting shall be communicated to the members at least 72 hours before the date of the meeting, and
the proposals for the items on the agenda at least 24 hours before the date of the meeting.
(9) In urgent cases the Presidency may meet immediately if the reason or circumstance arises, provided
that at least half of the members are present (extraordinary session).
(10) Minutes shall be taken of the meetings of the Presidency, including the resolutions taken and the
voting percentages.
(11) Each member of the Presidency shall be obliged to provide information on its work at meetings of the
Delegates' Assembly on request.
President of the SU
28. §
(1) The President organises and directs the work of the SU. In doing so, he/she convenes the Delegates'
Assembly, convenes, prepares and conducts the meetings of the Presidency, proposes the agenda and
directs its decision-making and preparatory activities.
(2) The President of the SU is an ex officio member of:
a) the Senate,
b) the Delegates’ Assembly,
c) the Presidency,
d) the Management Board.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
33/51
(3) The President of the SU directs the operations and work of the entire organisation of the SU.
(4) The President of the SU directs and organises the financial management of the SU, and is responsible
for the lawful and regular use of the resources made available to the SU.
(5) The President of the SU is responsible for his/her actions in accordance with the applicable laws and
university rules.
(6) The President of the SU may act autonomously in the performance of his/her duties as set out in these
Statutes and in matters delegated to him/her by the Delegates’ Assembly. In this context, he has
general rights to give instructions with regard to the ma nagement Board and the representatives of
the SU, but may not give instructions to the Delegates' Assembly or the Supervisory Board. Such
instructions are binding on the persons concerned.
(7) The term of office of the President of the SU is terminated:
a) upon the expiration of the mandate,
b) upon termination of student status,
c) upon submitting a written resignation to the Delegates’ Assembly,
d) in the event of the adoption by the Delegates’ Assembly of a motion of no confidence against
him/her,
e) if, in the case of a conflict of interest provided for by law, these Statutes or other University
regulations, he or she fails to eliminate the cause of the conflict of interest within the time limit
for eliminating the conflict of interest.
(8) The President of the SU is entitled to:
a) decide which members of the Presidency will represent the SU in the Senate,
b) appoint the members of the Assessment Committee for Public Affairs Scholarships,
c) exercise the right to give instructions over the Vice -Presidents and the members of the
Management Board of the SU and over persons appointed by the SU to chair ad hoc working
groups or project groups,
d) submit the present Statutes;
e) appoint and recall the President's Head of Cabinet, who assists the President in his day -to-day
tasks as an ad hoc project manager,
f) appoint and recall the chair, vice-chairs and voting members of the Student Social Committee;
g) participate in meetings of the areas, divisions and working groups/project teams, as well as other
bodies of the SU;
h) exercise the right of consent, express his/her preliminary opinion on all other matters which are
not assigned to another representative or body by these Statutes, but in which, according to the
Nftv. or at the request of the Rector, President or Chancello r, the SU has the right to decide,
express its opinion or make proposals;
i) make a comment to or warn any decision -making forum of the University on any action or
decision that is prejudicial or harmful to the interests of students or student organisations;
j) make a proposal for the review of the legality of decisions taken by the Delegates' Assembly or
the Presidency, if they are contrary to law or university regulations;
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
34/51
k) initiate contracts and agreements on behalf of the SU, within the limits of the financial framework
made available to the SU, in accordance with the rules on the conclusion of contracts and on
entering into commitments;
l) make a press statement on behalf of the SU; make a proposal for the budget and financial
management principles of the SU;
m) invite or appoint a person or persons to assist him/her it in matters within its scope of his/her
duties and powers;
n) make further personnel proposals on other personnel matters referred to the Delegates'
Assembly and the Presidency;
o) issue assignment letters to student members of the Delegates’ Assembly and of university
committees;
p) delegate student members to university committees, bodies or ad hoc university projects, except
in cases falling within the competence of the Presidency;
q) report to the Delegates’ Assembly on the agendas of the areas, divisions and working groups;
r) determine the order of substitution in the event of his/her absence or incapacity.
(9) Deputising for the President of the SU:
a) in the event the President of the SU is absent, prevented from attending or individually
concerned, the SU Vice-Presidents are entitled to replace the President in the order of precedence
determined by the President.
b) if the Vice President appointed by the SU in the first round is also prevented from attending or is
unable to attend due to absence, the Vice- President appointed by the SU President in the second
round may act as a full substitute, and if he/she is also p revented from attending, the Vice
President appointed in the third round may act as a full substitute.
(10) 20 Any member of the Presidency can be recalled in a collective and constructive manner.
a) The motion to this effect shall be submitted in electronic form to the Chairperson of the
Supervisory Board by a simple majority of the members of the Delegates' Assembly. The
Chairperson of the Supervisory Board shall convene a meeting of the Delegates' Assembly within
three (3) days, where he/she shall put the motion on the agenda.
b) The motion must include the names of the movers.
c) The constructive motion of no confidence shall name the person whom the Delegates Assembly,
if it passes, will automatically elect as President of the SU from among its own members, or the
persons whom the Chairperson proposes to appoint as Vice-Presidents.
d) The proposal shall be adopted and become final by the affirmative vote of a qualified majority of
the members of the Delegates’ Assembly.
e) The term of office of the President of the SU automatically elected by the adoption of a
constructive motion of no confidence shall be for the remainder of the original term of office of
the SU President recalled by the constructive motion of no confidence .
Vice-Presidents of the SU
20 Amended by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
35/51
29. §
(1) The Vice-Presidents of the SU are entitled to:
a) participate in meetings of the areas and working groups and other bodies of the SU;
b) have access to the balance and details of the financial centres that make up the budget of the SU;
c) appoint and recall the area managers under their direct supervision, subject to the approval of
the President of the SU;
d) deal with the matters referred to it by the President.
(2) The duties and competences of the Vice-Presidents of the SU are governed by the Rules of Procedure
of the Executive Board.
(3) The Vice-Presidents of the SU may, with the agreement of the President of the SU, appoint in writing
any member of the Delegates' Assembly as an alternate.
(4) In the event of the incapacity to attend or termination of the term of office of a Vice President of the
SU, his/her substitute may replace him/her with full powers and act as Vice President until the end of
the original term of office of the SU Vice President.
Management Board
Members of the Management Board
30. §
(1) The Management Board is an operative executive body.
(2) The members of the Management Board are:
a) The President of the SU,
b) The Vice--Presidents of the SU,
c) the Area Managers,
(3) The duties and competences of the Management Board are defined in the Rules of procedure of the
Management Board.
Supervisory Board
Members of the Supervisory Board
31. §
(1) The Supervisory Board (hereinafter SB) is a body of at least three (3) and not more than five (5)
members elected by the Delegates' Assembly.
(2) Every member shall have one vote. Substitution is not allowed.
(3) Voting rights can be exercised in person or from the official university mailing address.
(4) Members shall:
a) Attend the meetings of the Supervisory Board and, in case of absence, notify the Chairperson in
advance;
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
36/51
b) acquaint themselves with the proposals, support or oppose them, or express an opinion or
comment on them;
c) comply with the law and the rules of the institution during their activities, and keep state,
professional and official secrets.
(5) Invited persons are entitled to:
a) put questions to the Chairperson, members, submitters and invited persons at the meetings of the
Supervisory Board, task for additions to the proposals, to ask for explanations, reply thereto and
request a rejoinder;
b) initiate action at meetings of the Supervisory Board on any matter within its competence;
c) receive all information and inspect all documents that are necessary for the performance of their
duties as members of the body;
d) ask the Chairperson to convene a meeting.
e) the member is entitled to express his/her dissenting opinion or to request that it be recorded in
the minutes.
(6) SB membership may be terminated for the following reasons:
a) termination of student status,
b) resignation,
c) Removal by the Delegates' Assembly,
d) expiry of the mandate,
e) if, in the case of a conflict of interest provided for in these Statutes or other University regulations,
he or she fails to eliminate the cause of the conflict of interest within the time limit for the
elimination of the conflict of interest,
f) if he/she does not attend two consecutive sessions of the Supervisory Board and does not inform
the Chairperson of the Supervisory Board of this fact within 24 hours of the sending of the
invitation to convene the meeting or to take a written vote, by mean s of an e -mail sent from
his/her official university email address to the official university e -mail address of the
Chairperson. Participation in the written decision -making process shall be deemed to qualify
participation at the session of the SB.
Chairperson of the Supervisory Board
32. §
(1) The Supervisory Board is the body responsible for monitoring the legality, regularity and economy of
the SU, for the fairness and regularity of nominations, voting and election campaigns, and for the
conduct of elections. The competences of the Chairperson of the Supervisory Board shall be:
a) to keep a record of the members of the bodies and organisational units of the SU and the seats
held,
b) to verify that the activities of the bodies and members of the SU are in accordance with these
Statutes, the University's regulations and the relevant legislation;
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
37/51
c) on a proposal by the Chairperson of the Supervisory Board, to elect by a simple majority of those
present and voting in favour, a deputy Chairperson of the Supervisory Board, who may act in
his/her place if the Chairperson of the Supervisory Board is prevented from doing so,
d) in particular, to check the regularity of the Delegates' Assembly and other elections, and reports
any suspicions of abuse or abuse to the Presidency;
e) to examine conflict of interest motions;
f) to establish the success and validity of the Elections;
g) able to make proposals and act on any matter referred by these Statutes to the President of the
SU, the Presidency or the Delegates’ Assembly;
h) to elect its Chairperson and, on the nomination of the President, its Deputy President by an
absolute majority of its members at its constituent meeting;
i) to recall its President or Deputy President by a qualified majority of those present and voting in
favour,
j) to monitor the implementation of the SU’s budget.
(2) The Supervisory Board may hold its meetings using electronic communication devices.
(3) Minutes shall be taken of the meetings of the Supervisory Board; the content of the minutes, the time
limit for their preparation, the rules for their publication and their management are set out in these
Statutes.
(4) A caretaker Supervisory Board may not exercise the competence set out in paragraph e) of Subsection
(1).
(5) In order to perform its inspection duties, the Supervisory Board may request information from all
bodies, office holders and other persons performing other duties in the Union, which information may
not be refused by such bodies, office holders and other p ersons, and may inspect all documents
generated in the course of operation and financial management, and may also request information
from the University bodies.
(6) The Supervisory Board shall draw up an inspection report as a result of the inspection, which shall be
submitted to the next session of the Delegates’ Assembly. The Supervisory Board shall make the
findings of the investigation report public on its website and by other means, without prejudice to
personality rights and the confidentiality of professional and business secrets.
(7) The Supervisory Board shall define its own rules of procedure with regard to the following:
a) the rules of procedure must be drawn up within thirty (30) days of its establishment; and revised;
b) the rules of procedure are adopted by the Supervisory Board and signed by the Chairperson of
the Supervisory Board,
c) the Chairperson of the Supervisory Board shall be responsible for convening the meetings,
d) the meeting shall be convened by sending out an invitation to the meeting, stating its place, time
and agenda, preferably at least 24 hours before the date of the meeting.
(8) The Supervisory Board is entitled to take the following decisions in relation to the Elections:
a) establishing the validity of the applications,
b) approving the creation of groups of representatives,
c) determining the success and validity of the Elections,
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
38/51
d) determining any rule violations.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
39/51
Editorial Board of the Közgazdász journal
33. §
(1) The Editorial Board of Közgazdász (hereinafter KöSZ), which is a special professional body of the SU
and is professionally supervised by the Directorate of Communication, is in charge of student media
services at the University.
(2) The Editorial Board is composed of the following persons:
a) Head of the Communication Directorate or his/her delegate;
b) the Rector's delegate and
c) an editorial board member of the KöSZ delegated by the President of the SU and one other
person.
(3) The editorial board’s duties shall be as follows:
a) The Editorial Board develops and oversees the implementation of the strategy of the KöSZ. In
doing so, it shall:
b) Decide on the media operated by the KöSZ and the services provided by the KöSZ,
c) Have the right to give an opinion on economic matters necessary for the operation of the KöSZ,
d) Elect its Chair by a simple majority,
e) Adopt the annual budget of the KöSZ,
f) Adopt the annual marketing strategy of the KöSZ, the advertising strategy of the KöSZ,
g) Have the right to give a preliminary opinion on the appointment of the editor -in-chief and the
right to consent with respect to the dismissal of the editor -in-chief,
h) Directly supervise the operation of the KöSZ.
(4) The Editorial Board shall define its own rules of operation with regard to the following:
a) the rules of procedure must be drawn up within thirty (30) days of its establishment; and revised;
b) the rules of procedure are adopted by the Editorial Board and signed by the President of the SU,
c) the meeting shall be convened by sending out an invitation to the meeting, stating its place, time
and agenda, preferably three (3) days, but at least 24 hours before the date of the meeting;
d) the quorum for any meeting of the Editorial Board shall be subject to the presence of more than
half of its members.
(5) Editor-in-Chief of the KöSZ:
a) The editor-in-chief is the head of the KöSZ, who organises and directs its work, represents the
KöSZ and liaises with the KöSZ Editorial Board, the Communication Directorate, the leaders of
the SU and the Area Manager of the relevant Area;
b) The rules applicable to the Heads of Area and Division shall apply to the election of the editor -
in-chief, it being understood that the Editorial Board and the members of the Editorial Team
have the right to give a preliminary opinion and the right to cons ent on the dismissal of the
Editor-in-Chief;
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
40/51
c) The professional coordination of the different media is carried out by the managing editors,
working under the direct supervision of the editor-in-chief. The managing editors are appointed,
dismissed and recalled by the President of the SU on the proposal of the Editor-in-Chief.
(6) The editorial team of the KöSZ:
a) The Editorial Team shall be in charge of the preparation of the content and format as well as of
the production and distribution of the online and offline media belonging to the KöSZ. KöSZ
organises the advertising content on the media platforms, liaises w ith advertisers and manages
the administrative tasks related to revenue, in accordance with the advertising strategy of the
KöSZ;
b) The precise duties of the members of the editorial team are laid down in the Rules of Procedure
of the KöSZ;
c) The members of the editorial team are appointed by the President of the SU on the proposal of
the Editor-in-Chief. The number of members is determined by the editor-in-chief on the basis of
the volume of work;
d) The editorial team has autonomy over the content of the media products it edits.
Conflict of interest rules
34. §
(1) Conflicts of interest in the case of members of the Presidency, the Supervisory Board and the
Delegates' Assembly:
a) they shall not engage in any activity with the purpose or effect of making a profit in which the SU
is directly or indirectly involved;
b) they shall not be members of a political party, youth organisation or youth section of a political
party;
c) they shall not act as office holders of the PhD Students' Union or of the students’ union/ PhD
students’ union of another higher education institution or of the HÖOK (National Conference of
Students’ Unions) at the same time;
d) other grounds of conflict of interest provided for in these Statutes.
(2) Members of the Supervisory Board shall not be members of the Delegates’ Assembly or the Presidency.
(3) The President and the Vice-Presidents of the SU may not hold any other office or position in the SU.
(4) In the cases of conflict of interest provided for in these Statutes, the person concerned shall, within
fifteen (15) working days of the adoption of the conflict of interest motion (submitted by the
Supervisory Board to the Delegates' Assembly), eliminate the conflict of interest grounds contained in
the motion. During the transitional period, the person concerned may exercise the powers deriving
from his/her mandate only with the countersignature of the Presidency. The proposal of the
Supervisory Board shall be included by the Presid ent of the SU in the agenda of the next meeting on
a compulsory basis. The Delegates’ Assembly shall decide on the proposal by a simple majority.
(5) If the conflict of interest is not removed by the person concerned within the time limit, the mandate
of the person affected by the conflict of interest shall automatically terminate by virtue of these
Statutes. If necessary, a new election must be called to fill the vacancy or a new candidate must be
nominated.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
41/51
(6) If the Statutes refer the assessment or review of the application to a body of which the person
concerned is a member, the Supervisory Board shall be obliged to delegate an alternate member from
among its members to substitute for the person concerned.
(7) Where the Supervisory Board acts as an appeal body for the evaluation or review of any application,
no member of the Supervisory Board who was involved in the evaluation or review of the application
in the first instance may participate in the work of the appeal body. In such a case, the Supervisory
Board shall meet with a composition reduced by the members who acted in the first instance in the
appeal.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
42/51
CHAPTER VI: Financial management of the SU
General rules of financial management
35. §
(1) The finances of the Students’ Union of the Corvinus University of Budapest (hereinafter referred to as
the SU) shall be managed in an independent, uniform manner within the budgetary framework
approved by the Senate and the University's maintainer. The SU constitutes a single indivisible
financial management and accounting unit:
(2) The finances of the SU are managed from the normative support specified in the act on higher
education and other relevant legislation in force and from its own resources generated in connection
with its operation in accordance with the relevant legislation , the Statutes and the financial
regulations of the University.
(3) The financial management and accounting units of the SU are covered by independent financial
centres.
(4) Areas funded by the SU:
a) central operating costs
b) costs of areas and projects,
c) expenditure incurred to protect the interests of students in each of the Areas,
d) personnel costs,
e) other expenditure.
The rules of financial management
36. §
(1) For matters not regulated in these Statutes, the relevant internal regulations of the University and the
applicable laws shall be considered to be authoritative with respect to the financial management of
the SU.
(2) The person designated in the University's internal regulatory documents shall be entitled to enter into
commitments, certify performance and issue payment orders.
(3) The President of the SU and the head of the organisational sub-unit defined in the Rules of Procedure
of the Management Board as the one responsible for the financial management of the SU, together
with the person with the right to enter into commitments and certify performance with respect to the
financial framework, shall be authorised to physically receive and certify the purchase ordered in
advance by the person entering into the commitment.
(4) In all cases, the person entering into the commitment shall be responsible for certifying performance.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
43/51
The process of planning the SU budget
37. §
(1) To ensure the annual functioning of the SU, it prepares a detailed budget, which is part of the annual
budget of the University.
(2) The budget of the SU shall be prepared in accordance with the law, university regulations, and the
budgetary guidelines and concept approved by the Senate.
(3) The budget of the SU should be made up of two parts:
a) a numerical part, which presents the budgetary structure for the calendar year, by expenditure
item and the associated figure,
b) a textual part which should include a description of the activities planned by the SU for the year.
(4) The process for preparing the SU budget is set out in the Rules of Procedure of the Management Board.
(5) The detailed budget adopted by the SU, coordinated in advance with the University's financial
executives, is submitted by the President of the SU to the relevant organisational unit of the
University. The budget of the SU must be discussed at the same meeting as the university budget. The
budget shall enter into force at the same time as the University's annual budget.
CHAPTER VII: Use of premises and document management
Rules on the use of the SU offices
38. §
(1) The Vice President delegated by the President of the SU shall determine the key pick-up procedure for
the university premises and other premises used by the SU.
(2) As part of the key pick -up procedure, the list of persons entitled to receive keys and the obligations
associated with key acceptance shall be defined, ensuring that such obligations are enforceable. A
person entitled to pick up the key must be a person ac tive in an organisation as defined in these
Statutes by the Rules of Procedure of the Management Board of the SU.
(3) The list of persons entitled to receive keys must be signed, stamped, dated and forwarded to the
relevant university organisational unit, along with its period of validity.
(4) The SU shall be entitled to use the premises granted to it on a permanent basis exclusively for the
performance of its tasks as defined in the Nftv. and these Statutes and in accordance with the internal
rules of the University.
(5) In the event of improper use of the premises assigned to the SU, or use of the premises in a manner
unbecoming to the University or the SU, the student representative who becomes aware of such use
shall immediately notify the Vice-President of the SU mandated by the President of the SU.. The Vice
President mandated by the President of the SU will investigate the complaint, possibly with the
involvement of the Supervisory Board, and may, if necessary, order an internal investigation, as a
result of which the Presidency of the SU may initiate an ethical or disciplinary procedure.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
44/51
Rules on keeping minutes and handling documents
39. §
(1) Where these Statutes provide for the taking of minutes in the case of a meeting of a body, the
procedure laid down in this Section shall apply.
(2) The meeting shall be audio-recorded for the purpose of taking the minutes, subject to the approval of
the Chairperson. The audio recording must be destroyed within 30 days of the minutes being drawn
up.
(3) The minutes shall include:
a) the place, date and time of the meeting, and those present;
b) announcements made before the agenda,
c) the decision on adopting the agenda;
d) the establishment of the quorum;
e) the items on the agenda, the submitters and a brief summary of the proposal;
f) the speakers contributing to the discussion of the agenda item, if the speakers make amendment
proposals, then the proposal of the speakers or the key points thereof;
g) the number of votes cast and the number of valid votes, the result of the vote, the determination
of the success, failure of the vote, the share of voting options, and the votes of the members by
name;
h) the list of resolutions, the text of the resolutions adopted;
i) the fact that the meeting is closed.
(4) The minutes shall be authenticated by the signature of the Chairperson and the minute -taker or by
confirmation via the university e-mail address.
(5) The minutes shall be prepared within thirty (30) days of the day of the meeting and shall be made
available at the office of the SU to the members of the Delegates’ Assembly and to the employees of
the University for the performance of their duties.
(6) The minutes are prepared and stored electronically or in paper form by the Supervisory Board of the
SU.
(7) Minutes that contain non -public information and that constitute business secrets of the SU or the
University shall not be disclosed or released to third parties.
(8) Minutes and other official documents must otherwise be handled in accordance with the University's
relevant regulations.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
45/51
CHAPTER VIII: Miscellaneous, transitional and final provisions
40. §
(1) The present Statutes have been adopted by the Delegates' Assembly and the SU considers itself bound
by them.
(2) The Statutes shall enter into force on the day following their approval by the Senate. At the same time.
the Statutes of the Students’ Union of the Corvinus University of Budapest adopted by the Senate
under Resolution No SZ-71/2020/2021 (18 May 2011) are repealed.
(3) The mandate of those elected before the entry into force of these Statutes shall continue until the date
of their election in accordance with the rules in force at the time of their election, i.e. the mandate of
the members of the current Delegates’ Assemb ly, office -holders and representatives shall not be
affected.
(4) The provisions of these Statutes relating to elections, mandates and terms of office shall apply to
elections, mandates and terms of office starting after their entry into force.
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
46/51
Annex No I: Rules on the accreditation procedure of student associations
and other provisions relevant to the functioning of student associations21
Preamble
1. §
(1) The CORVINUS SU considers the self -motivated organisations of the students of the Corvinus
University of Budapest, the student associations engaged in professional, academic, community and
cultural activities (hereinafter: student associations) to be indis pensable and vital components of the
Corvinus University of Budapest, as communities that fundamentally determine the value -creating
processes, overall performance and prestige of the Corvinus University of Budapest as a whole, and
therefore the CORVINUS S U endeavours to support and coordinate the operation, prosperity and
development of these organisations with all means at its disposal.
(2) The CORVINUS SU has the exclusive right to accredit student associations at the Corvinus University
of Budapest, i.e. to authorise, suspend or withdraw the operation of such student associations within
certain limits, as detailed later, and to supervise the activities of student associations from the student
side. The SU shall perform the tasks stipulated in the present regulation with the help of the Student
Associations Area of the Students’ Union of the Corvinus University of Budapest (hereinafter referred
to as the "Student Associations Area") - in its absence, the Presidency of the CORVINUS SU - and the
Accreditation Committee of the Students’ Union of the Corvinus University of Budapest (hereinafter
referred to as the "Accreditation Committee”).
(3) The CORVINUS SU exercises the powers detailed above in accordance with Chapter II herein.
CHAPTER I: General provisions
The Student Associations Area
2. §
(1) The provisions of the Statutes shall apply to the election of members of the Area.
(2) The rules of procedure of the Area shall be determined by the Area itself, it being understood that the
rules of procedure of the Supervisory Board of the CORVINUS SU shall also apply to the Area.
(3) In order to carry out its tasks, the Area may propose the establishment of a financial framework, which
may be included in the budget by the Delegates’ Assembly.
(4) The activities of the Area are overseen by the Presidency of the CORVINUS SU.
(5) The meetings of the Area are convened by the Area Manager at least once a month.
21 In the Annex, the name CUB SU has been changed to CORVINUS SU: Resolution No. SZ-
32/2022/2023 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
47/51
The Student Associations Area Manager
3. §
(1) The activities of the Student Associations Area, the Colleges for Advanced Studies Council and the
Student Associations Council are coordinated by the Student Associations Area Manager (hereinafter:
Area Manager). He/she is elected in accordance with the Statutes.
The Accreditation Committee
4. §
(1) The Accreditation Committee is the body that manages the accreditation process for student
associations and assesses applications for accreditation.
(2) The Accreditation Committee is also responsible for the allocation and control of rights to use
equipment and premises in accordance with the relevant parts of the Statutes.
(3) The Accreditation Committee is directly responsible to the Student Associations Area Manager.
(4) The composition of the Accreditation Committee and the functioning of the Accreditation Committee
shall be subject to the following provisions:
a) 22 the Student Associations Area Manager may invite at least two and up to three members of the
Student Associations Area, with the unanimous agreement of the Presidency of the CORVINUS
SU, from among whom the Area Manager shall appoint the Chairperson of th e Accreditation
Committee, who shall coordinate the work of the Accreditation Committee;
b) The Presidency of CORVINUS SU may, by an absolute majority and with the agreement of the
President, appoint three additional members to the Accreditation Committee;
c) the Student Associations Area manager shall be an ex officio member of the Accreditation
Committee.
The Colleges for Advanced Studies Council
5. § 23
(1) The Colleges for Advanced Studies Council of the CORVINUS SU (hereinafter referred to as: Colleges
for Advanced Studies Council) is the consultative body of the student associations accredited at
Corvinus University of Budapest, which belong to the “College for Advanced Studies” category. Its task
is to facilitate communication between the CORVINUS SU and the student associations of the “College
for Advanced Studies" category, and to provide the opportunity to express opinions on the most
important issues concerning the student associations of the “College for Advanced Studies” category
of the Corvinus University of Budapest
(2) The members of the Colleges for Advanced Studies Council are:
a) the top leader of the student association accredited by the CORVINUS SU as a “College for
Advanced Studies" and his/her deputy;
22 Amended by: Resolution No. SZ-32/2022/202 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
23 Amended by: Resolution No. SZ-35/2023/2024 (7 May 2024) Effective date: 8 May 2024
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
48/51
b) the Student Associations Area Manager;
c) the members of the Presidency of the CORVINUS SU.
(3) If necessary, but at least twice per semester, the meeting of the Colleges for Advanced Studies Council
shall be convened by the Student Associations Area Manager of the CORVINUS SU by sending an
invitation with the place, time and agenda of the meeting, preferably in electronic form, to all members
of the Colleges for Advanced Studies Council 7 days before the day of the meeting.
(4) The participation in the meetings of the Colleges for Advanced Studies Council is mandatory for the
top leaders of the associations in the “Colleges for Advanced Studies category and their deputies,
subject to the following:
a) attendance at meetings is confirmed by the attendance sheet provided by the Student
Associations Area, duly completed by the heads of the associations: on the attendance sheet, the
heads of the associations shall include their name, their signature and the name of the association
they represent;
b) in the event of their being prevented from attending, the top leaders of the associations may
delegate up to one person to attend meetings of the Colleges for Advanced Studies Council;
c) 24
(5) 25
The Student Associations Council
6. § 26
(1) The Student Associations Council of the CORVINUS SU (hereinafter referred to as: Student
Associations Council) is a consultative body of the student associations accredited at the Corvinus
University of Budapest that do not belong to the “CORVINUS the category . Its task is to facilitate the
communication between the CORVINUS SU and the studen t associations that do not belong to the
“College for Advanced Studies” category, and to provide the opportunity to express opinions on the
most important issues concerning the student associations of the Corvinus University of Budapest that
do not belong to the College for Advanced Studies category.
(2) The Student Associations Council of the CORVINUS SU (hereinafter: Student Associations Council) is
a consultative body of the student associations accredited at the Corvinus University of Budapest that
do not belong to the college for advanced studies cate gory. Its task is to facilitate communication
between the CORVINUS SU and the student associations that do not have a college for advanced
studies status , and to provide the opportunity to express opinions on the most important issues
affecting the student associations of the Corvinus University of Budapest that do not qualify as colleges
for advanced studies.
(3) The members of the Student Associations Council are:
a) the top leader of a student association accredited by the CORVINUS SU that do not have a
“College for Advanced Studies” status and his/her deputy;
24 Deleted by: Resolution No. SZ-32/2022/202 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
25 Deleted by: Resolution No. SZ-32/2022/202 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
26 Amended by: Resolution No. SZ-35/2023/2024 (7 May 2024) Effective date: 8 May 2024
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
49/51
b) the Student Associations Area Manager;
c) the members of the Presidency of the CORVINUS SU.
(4) If necessary, but at least twice per semester, the Student Associations Council meetings are convened
by the Student Associations Area Manager of the CORVINUS SU by sending an invitation with the
place, time and agenda of the meeting, preferably in electro nic form to all members of the Student
Associations Council 7 days before the day of the meeting.
(5) The participation in the meetings of the Student Associations Council is mandatory for the top leaders
of student associations that do not have a “College for Advanced Studies” status and their deputies,
subject to the following:
a) attendance at meetings is confirmed by the attendance sheet provided by the Student
Associations Area, duly completed by the heads of the associations: on the attendance sheet, the
heads of the associations shall include their name, their signature and the name of the association
they represent;
b) if they are unable to attend, the top leaders of the associations may delegate up to one person to
attend the meetings of the Student Associations Council;
c) 27
(6) 28
CHAPTER II: Accreditation categories
Accreditation categories, criteria and entitlements
7. §
(1) 29 The CORVINUS SU may classify student associations operating at the Corvinus University of
Budapest into one of the following categories during the accreditation process:
a) Category “A”
b) 30“Colleges for Advanced Studies” category
c) Category “B1”
d) Category “B2”
Category “A”
27 Deleted by: Resolution No. SZ-32/2022/202 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
28 Deleted by: Resolution No. SZ-32/2022/202 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
29 Amended by: Resolution No. SZ-32/2022/202 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
30 Introduced by: Resolution No. SZ-35/2023/2024 (7 May 2024) Effective date: 8 May 2024
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
50/51
8. § 31
(1) The conditions for classification in category "A, as examined by the Accreditation Committee, are
regulated under a separate resolution adopted by the Presidency of the CORVINUS SU, for which the
following provisions apply:
a) The Presidency of CORVINUS SU publishes the resolution no later than 3 days before the start
of the accreditation procedure;
b) The resolution shall be published on the official website of the CORVINUS SU.
(2) A category “A” student association has the following rights:
a) participating as an applicant in the application for office premises launched by the CORVINUS
SU;
b) being eligible to receive a Student Association Scholarship in the semesters in which the
association was awarded the category;
c) participating as an applicant in other calls for applications addressed to student associations by
the CORVINUS SU.
d) operating autonomously, recruiting members, electing their leaders, adopting and amending
their rules of organisation and operation, organising community and professional programmes,
courses and lectures.
“Colleges for Advanced Studies” category32
8/A. §
(1) The conditions for the classification in the category of “College for Advanced Studies", as examined
by the Accreditation Committee, are regulated under a separate resolution adopted by the
Presidency of the CORVINUS SU, for which the following provisions apply:
a) the Presidency of the CORVINUS SU shall adopt a resolution no later than the start of the
accreditation procedure in question
, the resolution shall be published 3 days in advance;
b) The resolution shall be published on the official website of the CORVINUS SU.
(2) A student association classified as a “College for Advanced Studies" has the following rights:
a) participating as an applicant in the application for office premises launched by the CORVINUS
SU;
b) being eligible to receive a Student Association Scholarship in the semesters in which the
association
was awarded the category;
c) participating as an applicant in other calls for applications addressed to student associations
by the CORVINUS SU.
31 Amended by: Resolution No. SZ-32/2022/202 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
32 Introduced by: Resolution No. SZ-35/2023/2024 (7 May 2024) Effective date: 8 May 2024
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
51/51
d) operating autonomously, recruiting members, electing their leaders, adopting and amending
their rules of organisation and operation, organising community and professional
programmes, courses and lectures.
Category “B1’”
9. § 33
(1) The conditions for classification in category “B1", as examined by the Accreditation Committee, are
regulated under a separate resolution of the Presidency of the CORVINUS SU, for which the following
provisions apply:
a) The Presidency of CORVINUS SU publishes the resolution no later than 3 days before the start
of the accreditation procedure;
b) The resolution shall be published on the official website of the CORVINUS SU.
(2) 34A student association classified as a “B1" has the following rights:
a) participating as an applicant in the application for office premises launched by the CORVINUS
SU;
b) participating as an applicant in other calls for applications addressed to student associations by
the CORVINUS SU;
c) operating autonomously, recruiting members, electing their leaders, adopting and amending
their rules of organisation and operation, organising community and professional programmes,
courses and lectures.
Category “B2”
10. § 35
(1) The conditions for classification in category “B2", as examined by the Accreditation Committee, are
regulated under a separate resolution of the Presidency of the CORVINUS SU, for which the following
provisions apply:
a) The Presidency of CORVINUS SU publishes the resolution no later than 3 days before the start
of the accreditation procedure;
b) The resolution shall be published on the official website of the CORVINUS SU.
(2) A student association classified as a “B2" has the following rights:
a) participating as an applicant in all calls for applications addressed to student associations by the
CORVINUS SU, except for the office application;
b) operating autonomously, recruiting members, electing their leaders, adopting and amending
their rules of organisation and operation, organising community and professional programmes,
courses and lectures.
33 Amended by: Resolution No. SZ-32/2022/202 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
34 Amended by: Resolution No. SZ-35/2023/2024 (7 May 2024) Effective date: 8 May 2024
35 Amended by: Resolution No. SZ-32/2022/202 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
52/51
11. § 36
a)
12. § 37
a)
CHAPTER III: Accreditation
General rules applicable to the accreditation procedure
13. §
(1) The accreditation procedure is a process carried out by CORVINUS SU to enter a student association
in the register of accredited associations and to classify it in one of the categories of student
associations listed in Chapter III. Accredited student associations are recognised by the CORVINUS
SU as student associations operating at the Corvinus University of Budapest.
(2) The accreditation procedure includes the accreditation of associations that have not yet been
accredited and the review of the accreditation of associations that have already been accredited.
(3) In any case, the category of association awarded as a result of the accreditation procedure is valid until
the association loses its accreditation or is transferred to another category. The Accreditation
Committee of the CORVINUS SU may, at its own discretion, in exceptional cases, mo dify, extend or
withdraw the accreditation category outside the accreditation procedure, for the reasons listed in this
Regulation, in particular in the case of a student association which is in serious breach of the Statutes
of the CORVINUS SU or the University's regulations.
(4) 38The accreditation procedure will take place twice a year, preferably in June and December of the
same year, with the possibility of derogation in exceptional cases with the agreement of the Presidency
of the CORVINUS SU. The autumn accreditation procedure must take place in June and is valid from
1 July to 31 December of the year in question. The spring accreditation procedure must be carried out
in December and is valid from 1 January of the following year until 30 June of the following year.
(5) The Accreditation Committee shall be responsible for the accreditation procedure.
(6) The accreditation period lasts from the announcement of the accreditation procedure by the
Chairperson of the Accreditation Committee until the end of the accreditation procedure.
(7) The Accreditation Committee is required to keep up-to-date records of accredited student associations.
(8) During the accreditation procedure, the president of the accredited student association is obliged to
notify the Accreditation Committee of the Student SU of any changes to the data provided by the
student association submitting the application, in particu lar to the list of members of the student
association, within 72 hours of the change. If there is a change in the composition of the management
36 Deleted by: Resolution No. SZ-32/2022/2023 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
37 Deleted by: Resolution No. SZ-32/2022/2023 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
38 Amended by: Resolution No. SZ-35/2023/2024 (7 May 2024) Effective date: 8 May 2024
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
53/51
body, the president of the student association must also notify the Accreditation Committee of the date
of the termination of the position or the date the new position begins, and if there is a change in the
composition of the non -executive members, the da te of the termination or creation of membership.
Failure to do so may result in the immediate withdrawal of accreditation.
(9) 39 If, within a given accreditation period, the Accreditation Committee finds that there has been a
persistent and significant change in the recorded data of any association compared to the accreditation
procesdure, such that it no longer meets the criteria for its accreditation category, the Accreditation
Committee may initiate a review of the accreditation category, which may result in the withdrawal or
modification of the accreditation category for the remainder of the accreditation period. The
Accreditation Committee may, at any time, at its discretion, exclude a given student association from
future accreditation procedures, if justified. The Accreditation Committee must notify the president of
the student association concerned of these changes, together with the reasons for them. The President
of the student association may file an appeal against the decision to the Presidency of the CORVINUS
SU and to the Student Associations Area Manager, the latter for the purposes of provideing
information, within 72 hours of such notification. The Presidency of the CORVINUS SU shall decide
on the appeal within 3 days of receipt of the appeal at the latest, and may annul, modify or uphold the
decision of the Accreditation Committee. The decision on the appeal will be notified to the person who
lodged the appeal by a member of the Presidency of the CORVINUS SU.
The process of the accreditation procedure
14. §
(1) 40 The accreditation procedure can take up to 20 calendar days from start to finish.
(2) 41 The accreditation procedure starts with the announcement by the Chairperson of the Accreditation
Committee, and covers all accredited and non -accredited student associations of Corvinus University
of Budapest. At the time of the announcement, the Chairper son of the Accreditation Committee will
provide information to all students in both English and Hungarian on the entire accreditation
procedure.
(3) 42The next step in the accreditation process is to fill in the electronic accreditation application form
published when the accreditation procedure is announced. The Accreditation Committee must allow
at least 4 days for completing the form. Any association wishing to become an accredited student
association must complete this application form.
(4) When completing the electronic accreditation application, the following provisions apply to the
applicant association:
a) it must provide the name, e -mail address and telephone number of the person submitting the
request;
b) it must provide the full name of the association, the abbreviated name of the association (if any),
the address of the association's website or Facebook page (if any), the association’s central email
address (if any), the names, email addresses and telephone numbers of the association’s leaders;
39 Amended by: Resolution No. SZ-32/2022/202 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
40 Amended by: Resolution No. SZ-32/2022/202 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
41 Amended by: Resolution No. SZ-32/2022/2023 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
42 Amended by: Resolution No. SZ-32/2022/2023 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
54/51
c) 43it must indicate whether it is applying for the “College for Advanced Studies" category or one of
the "A", "B1" or "B2" categories;
d) 44;
e) it must upload as an attachment a table containing the details of each member of the association
who is an active student, indicating for each member in the table the surname, first name and the
name of the university where the member is an active student, the member's university faculty,
study programme, Neptun code (for CUB students) and e -mail address, the start date of the
membership and, in the case of a senior member, the status of the senior member as defined in
the accreditation procedure terminology below, the date on which the status wa s taken and the
telephone number of the senior member;
f) in the accreditation procedure the President, Vice -Presidents and Middle Managers are
considered to be the leaders of the association - when filling in the electronic accreditation
application form, all leaders can only be indicated according to this terminology, regardless of
the terminology used in the applicant student association's own rules of organisation and
operation, no other leadership categories are recognised by CORVINUS SU, therefore the
Accreditation Committee will carry out a matching procedure for the different leadership
positions as part of the accreditation process as follows: in the terminology of the accreditation
procedure, a President is defined as the supreme l eader, the person in charge and the
representative of the student association, a Vice -President is defined as a person who directly
assists the President and to whom the President delegates tasks directly, and a Middle Manager
is defined as a person whose work is directly coordinated by a Vice-President;
g) 45
h) it must attach any supporting documents required by the specific resolution of the Presidency of
the CORVINUS SU on the criteria to be examined by the Accreditation Committee for the award
of the category.
(5) On the basis of the electronic accreditation applications sent, the Accreditation Committee assesses
the applications and classifies each applicant association into one of the possible categories. The
evaluation period can last up to 7 days.
a) 46If an applicant association applies for the “College for Advanced Studies” category, but the
association does not meet the criteria for the “College for Advanced Studies” category set by the
special resolution of the Presidency of the SU, the Accreditation Committee will assess the
application submitted by the association according to the criteria for the categories "A", "B1" or
"B2".
(6) An application will only be successful if the following conditions are met, otherwise the application will
be rejected:
b) the applicant has fulfilled all the conditions for the category of association for which it is applying,
as specified in the electronic accreditation application;
43 Amended by: Resolution No. SZ-35/2023/2024 (7 May 2024) Effective date: 8 May 2024
44 Deleted by: Resolution No. SZ-32/2022/2023 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
45 Deleted by: Resolution No. SZ-32/2022/2023 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
46 Introduced by: Resolution No. SZ-35/2023/2024 (7 May 2024) Effective date: 8 May 2024
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
55/51
c) 47 the applicant has completed and submitted the electronic accreditation application form by the
deadline, in full and in accordance with the requirements, and has duly attached all the necessary
documents. The Student Associations Area reserves the possibi lity of prior consultation for all
associations to check the documents.
(7) 48 As a next step in the procedure, the Accreditation Committee will notify applicants of successful or
unsuccessful accreditation via the e-mail address of the person who submitted the application, no later
than 24 hours after the evaluation period.
(8) In case of rejection of an application, the applicant may appeal to the Presidency of the CORVINUS SU
on behalf of the applicant association. The appeal will be sent by the applicant to all members of the
Presidency of the CORVINUS SU and, for information, to the the Student Associations Area Manager.
The appeal shall contain a detailed statement of the grounds of appeal and a reference to the point or
points of these Statutes which the appellant considers to have been infringed. Appeals may be sent no
later than 24 hours after the Accreditation Committee has communicated the outcome of the
application.
(9) 49 The Presidency of the CORVINUS SU decides whether to accept the appeal. In case of acceptance,
the association submitting the appeal will be awarded the category identified by the Presidency of the
CORVINUS SU, in case of rejection, it will be awarded th e category originally named by the
Accreditation Committee. The Presidency of the CORVINUS SU will take a decision on the appeals
received within 24 hours of receipt, of which a member of the Presidency of the CORVINUS SU will
inform the person who submitted the appeal.
(10) The accreditation procedure ends when no appeal has been received by the deadline for appeals or
when the Presidency of the CORVINUS SU has decided on all appeals received.
(11) 50The Accreditation Committee will update the records of CORVINUS SU on student associations
within 7 days of the accreditation procedure and notify the relevant university bodies.
CHAPTER IV: Use of premises
The application for office premises
15. §
(1) The Presidency of the CORVINUS SU may grant of use of premises to accredited student associations
by means of a call for applications (hereinafter referred to as “application for office premises").
(2) The aim of the application for office premises is to help student associations by providing them
university office infrastructure. Such associations, owing to their size or the quality of their activities,
create a unique, special or outstanding value for society, the University or the university community,
and which require a space at the University for their activities, which can be used effectively for their
associative work.
47 Amended by: Resolution No. SZ-32/2022/2023 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
48 Amended by: Resolution No. SZ-32/2022/2023 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
49 Amended by: Resolution No. SZ-32/2022/2023 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
50 Amended by: Resolution No. SZ-32/2022/2023 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
56/51
(3) 51 The call for applications will be launched by the Presidency of the CORVINUS SU by sending an e -
mail to the eligible associations.
(4) The call for applications includes the evaluation criteria, the scope of the premises concerned, the
period for which the right of use of each office may be applied for, the deadline for submission of
applications and any other details.
Exclusion from premise use
16. §
(1) The right to use the premises awarded in an application for office premises may be revoked at any time
by the Presidency of the CORVINUS SU or the CORVINUS SU Committee authorised by it, and the
student association may be asked to leave the premises.
(2) The Presidency of the CORVINUS SU or the CORCVINUS SU committee authorised by it must notify
the President of the student association concerned of the decision, together with the reasons for the
decision.
(3) 52 The President of the student association may appeal against the decision to the Presidency of the
CORVINUS SU, informing at the same time Student Associations Area Manager within 24 hours of
such notification. The Presidency of the CORVINUS SU shall decid e on the appeal within 24 hours of
receipt of the appeal at the latest, and may annul, modify or uphold it.
CHAPTER V:
17. § 53
(1)
CHAPTER VI: Miscellaneous, transitional and final provisions
18. §
(1) Annex I to the Statutes was adopted by the Delegates’ Assembly and the CORVINUS SU considers itself
bound by the provisions contained therein.
(2) Annex I to the Statutes shall enter into force on the day following its approval by the Senate. At the
same time, the former Annex I to the Statutes of the Students’ Union of the Corvinus University of
Budapest, approved under Senate Resolution No. 71/2020/2021 (18 May 2021) is repealed.
(3) 54 The term of office of those elected before the entry into force of these Statutes shall continue until
the date defined in the rules in force at the time of their election, i.e. the term of office of the currently
elected members of the Delegates’ Assembly, office holders and representatives shall not be affected.
51 Amended by: Resolution No. SZ-32/2022/2023 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
52 Amended by: Resolution No. SZ-32/2022/2023 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
53 Deleted by: Resolution No. SZ-32/2022/2023 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
54 Introduced by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
Version Number: 03.
File number:
JISZ-SZ/2/2024
Statutes of the Student Union of the Corvinus University of Budapest
57/51
(4) 55 The provisions of these Statutes relating to elections, mandates and to the terms of office shall apply
to elections launched, mandates received after their entry into force.
(5) 56 Annex I to the Statutes was amended by the Delegates’ Assembly on 6 December 2022. The
amendments shall enter into force on the day following their approval by the Senate, on 8 February
2023.
(6) 57Annex I to the Statutes was amended by the Delegates' Assembly on 20 April 2024 by written
decision. The amendments shall enter into force on the day following their approval by the Senate,
on 8 May 2024.
55 Introduced by: Resolution No. SZ-42/2021/2022 (21 June 2022) Effective date: 21 June 2022
56 Introduced by: Resolution No. SZ-32/2022/2023 (7 February 2023) Effective date: 8 February 2023
57 Introduced by: Resolution No. SZ-35/2023/2024 (7 May 2024) Effective date: 8 May 2024
A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje
# Közzététel SZ–50/2022/2023. (2023. VII. 11.) sz. határozat / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
Hallgatói követelményrendszer 2. rész: A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje 1 Eredeti, aláírt pdf Módosítva a SZ-42.b/2024/2025. (2025. VI. 24.) számú határozatával
# 1. § / Közzététel SZ–50/2022/2023. (2023. VII. 11.) sz. határozat / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendjét (a továbbiakban: HJR vagy Szabályzat) kell a jelen paragrafus (8) bekezdésében hivatkozott különös szabályokkal együtt alkalmazni a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott alábbi kategóriákba tartozó elsőfokú hallgatói kérelmek elbírálása és döntések meghozatala során, valamint az Egyetem ezen első fokon hozott döntésével, tett intézkedésével vagy intézkedési kötelezettségének elmulasztásával szemben benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása és a másodfokú döntésének meghozatala során: a) felsőoktatási felvételi ügyek, b) tanulmányi és vizsgaügyek, ideértve a külföldi részképzéssel kapcsolatos ügyeket is, c) hallgatói térítési és juttatási ügyek, d) fogyatékossággal kapcsolatos ügyek. (2) A HJR hatálya nem terjed ki az (1) bekezdésben fel nem sorolt eljárásokra, különösen: a) a hallgatók fegyelmi, kártérítési, b) etikai és c) esélyegyenlőségi ügyeire, d) a külföldi oklevelek és bizonyítványok, továbbtanulási célú elismerésére vonatkozó elsőfokú és másodfokú eljárásokra, továbbá e) azon esetekre, ahol a hallgató kérdést, kérést fogalmaz meg, észrevételt, panaszt tesz, kivizsgálást kér, de az nem minősül a fenti ügyekbe tartozó elsőfokú vagy jogorvoslati kérelemnek és döntésnek. (3) A HJR hatálya nem terjed ki a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó felnőttképzés keretében folytatott képzésekben részt vevők ügyeire vonatkozó elsőfokú és másodfokú eljárásokra. (4) A HJR hatálya nem terjed ki azokra az esetekre, amikor az Egyetem és a hallgató nem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti szolgáltatás nyújtásáról állapodik meg. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedő fél a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti jogait. (5) A HJR személyi hatálya kiterjed mindazokra, akikre a Felvételi szabályzat és a Tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat, Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat, Doktori szabályzat és a Külföldi részképzési szabályzat hatálya kiterjed. (6) A HJR személyi hatálya kiterjed a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek elbírálásában és a jogorvoslati ügyekben eljáró személyekre, szervezeti egységekre és testületekre, valamint minden oktatóra, tudományos kutatóra, óraadó oktatóra, megbízásos kutatóra, tanárra, továbbá az oktatásban és az oktatási adminisztrációban részt vevő további munkatársra, aki az elsőfokú vagy a jogorvoslati eljárásban bármely minőségben részt vesz. (7) Jelen Szabályzat területi hatálya kiterjed minden olyan képzési helyre, ahol az Egyetem képzést folytat.
# 1. § / A SZABÁLYZAT HATÁLYA / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK
(8) A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek elbírálási rendjének különös szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötet Hallgatói Követelményrendszerének részét képező szabályzatok tartalmazzák, azzal, hogy ezen szabályzatok hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek elbírálására vonatkozó rendelkezéseit a HJR-ben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek elbírálása rendjének különös szabályait kell alkalmazni, ha az a HJR-hez képest különös szabályt tartalmaz.
# 2. § / KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
2. § (1) Jelen Szabályzat megalkotására felhatalmazó jogszabály a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.). (2) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.), c) az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.), d) a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény, e) Felvételi szabályzat (a továbbiakban: FSZ), f) Tanulmányi és vizsgaszabályzat (a továbbiakban: TVSZ), g) Hallgatói térítési és juttatási szabályzat (a továbbiakban: HTJSZ), h) Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat (a továbbiakban: FBSZ), i) Doktori (PhD) szabályzat, j) Külföldi részképzési szabályzat, k) hallgatói ügyekben eljáró elsőfokú bizottságok és a Hallgatói Felülbírálati Bizottság ügyrendje.
# 3. § / ELJÁRÓ SZEMÉLYEK, TESTÜLETEK / HATÁSKÖR, HATÁSKÖR VIZSGÁLATA
3. § (1) A HJR alkalmazásában: a) hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezés: a jogszabályban, valamint a belső szabályozó dokumentumokban – elsősorban a Hallgatói Követelményrendszerben és annak végrehajtására kiadott rektorhelyettesi rendelkezésekben – található olyan szabály, amely a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapít meg, így különösen: felvételi ügyekre, térítési és juttatási ügyekre vonatkozó szabályok; b) Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR): az Nftv. előírásai szerint az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának III. kötete, amelynek részei a következők: – Felvételi szabályzat, – jelen Szabályzat, azaz A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje, – Tanulmányi és vizsgaszabályzat, – Hallgatói térítési és juttatási szabályzat, – Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat, – Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat, – Hallgatói balesetmegelőzési szabályzat, – Doktori szabályzat, – Külföldi részképzési szabályzat. A HALLGATÓI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS ELSŐFOKÚ KÉRELMEK
# 4. § / HATÁSKÖR, HATÁSKÖR VIZSGÁLATA / ELJÁRÁS NYELVE
4. § (1) A hallgatói ügyekben első fokon eljáró személyek vagy testületek (továbbiakban: hallgatói ügyben eljáró) hatáskörét a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések (3. § (1) bekezdés a) pont) határozzák meg. (2) A hallgatói ügyekben eljáró a hatáskörébe tartozó ügyben köteles eljárni. Amennyiben ezen kötelezettségének ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a hallgató jogorvoslati kérelmet nyújthat be az eljárási kötelezettség teljesítésének elmaradása miatt. (3) A hallgatói ügyben eljáró az eljárás minden szakaszában köteles hatáskörét és illetékességét vizsgálni. Amennyiben hatáskörének hiányát megállapítja, haladéktalanul köteles az ügyet a hatáskörrel rendelkezőhöz jelen Szabályzat 18. §-a szerint áttenni.
# 5. § / ELJÁRÁS NYELVE / KIZÁRÁS
5. § (1) Az elsőfokú eljárás nyelve a magyar vagy az angol.
# 6. § / KIZÁRÁS / KÉPVISELET
6. § (1) Az ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. (2) Az ügy elintézésében nem vehet részt továbbá az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. (3) A kizárási ok észlelését követően be kell jelenteni kijelölőnek a kizárási ok fennállását. A kizárási okot az eljárással érintett hallgató is bejelentheti. (4) A kizárás tárgyában a kijelölő dönt, szükség esetén más(ik) hallgatói ügyben eljárót jelöl ki, és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt járt el. (5) Ha a kizárási okot a hallgató jelentette be, a kizárásról határozatot kell hozni és azt a hallgatóval is közölni kell.
# 7. § / KÉPVISELET / ADATKEZELÉS
7. § (1) A hallgató az ügyintézés során elsősorban személyesen jár el. (2) A hallgatót az eljárás során a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben meghatározott teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője vagy törvényes képviselője is képviselheti. (3) A hallgató állandó vagy visszavonásig érvényes meghatalmazást is adhat, amely alapján a meghatalmazott a hallgatói jogviszony fennállása alatt a hallgató helyett bármely hallgatói ügyintézés során eljárhat. (4) A kiskorú hallgató helyett törvényes képviselő is eljárhat. (5) A meghatalmazáshoz az Egyetem által kiadott meghatalmazásmintát kell alkalmazni. (6) Amennyiben a hallgató jogait képviselő útján gyakorolja, a hallgató az eljárási cselekményeknél jelen lehet, de a hallgatót – jelen Szabályzat szerint megillető jogokat – a képviselő gyakorolhatja, továbbá a hallgató felé teljesítendő kötelezettségeket a képviselő irányába kell teljesíteni. Ez nem akadálya annak, hogy a hallgatói ügyben eljáró a hallgatóhoz kérdést intézzen, továbbá a hallgató szót kérjen.
# 8. § / ADATKEZELÉS / IRATKEZELÉS, ALKALMAZANDÓ FORMANYOMTATVÁNYOK
8. § (1) A hallgatói ügyben eljáró a hallgató és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó szabályzatban meghatározott személyes adatokat, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli.
# 9. § / IRATKEZELÉS, ALKALMAZANDÓ FORMANYOMTATVÁNYOK / IRATBETEKINTÉS
9. § (1) 1 A hallgatói ügyekben alkalmazandó kérelmekre rendszeresített formanyomtatványokat és határozatmintákat, egyéb iratmintákat a Tanulmányi Ügyek kezdeményezésére a Jog és Beszerzés készíti el. A kérelem tartalmi és formai elemeit, az adott ügyben alkalmazandó formanyomtatványt jogszabály vagy pályázati felhívás is meghatározhatja. (2) Az iratkezelés szabályait az Iratkezelési szabályzat és amennyiben bizottság a döntéshozó, ügyrendje tartalmazza. (3) A hitelesített iratokat biztonságos helyen kell tárolni oly módon, hogy ahhoz csak a felsőoktatási intézmény szabályzatában jogosultként megjelölt személyek férjenek hozzá. Ennek részletszabályait az Iratkezelési szabályzat tartalmazza.
# 10. § / IRATBETEKINTÉS / BIZOTTSÁGOK ÜGYRENDI SZABÁLYAI
10. § (1) A hallgató az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően a határozat véglegessé válásáig is betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba. (2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be. (3) Harmadik személy akkor tekinthet be az iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, és/vagy jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. (4) Nem lehet betekinteni az olyan iratba vagy az irat olyan részébe, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat a jelen Szabályzatban vagy jogszabályban biztosított jogai gyakorlásában. (5) Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe. (6) Az iratbetekintést biztosítani kell amennyiben annak feltételei fennállnak. (7) Az iratbetekintés során az arra jogosult saját költségén másolatot, kivonatot készíthet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesít. (8) Ha az iratbetekintést el kell utasítani, akkor arról határozatot kell hozni.
# 11. § / IRATBETEKINTÉS / BIZOTTSÁGOK ÜGYRENDI SZABÁLYAI
11. § (1) Amennyiben bizottság jár el, működésének szabályait ügyrendje határozza meg az alábbiakra figyelemmel: a) A bizottság akkor gyakorolhatja hatáskörét, ha teljes létszámmal megalakult és elfogadta ügyrendjét. b) A bizottság ügyrendjének elkészítéséért az elnök felelős, amelyet jogi ellenőrzést követően az oktatási rektorhelyettes hagy jóvá, és amelyet az Egyetem honlapján közzé kell tenni. c) A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. d) A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. e) Egyszerű megítélésű ügyekben a bizottság a hatáskörét ügyrendjében a bizottság elnökére ruházhatja. f) A bizottság a döntést személyes megjelenéssel, személyes megjelenést nem igénylő, de egyidejű jelenlétet biztosító online felületen megvalósuló ülés keretében, továbbá írásbeli szavazással is hozhat. g) A bizottság ülései nem nyilvánosak, azon kizárólag a tagok, valamint az elnök által meghívottak vehetnek részt. h) A döntéshozatal formáját (személyes, személyes megjelenést nem igénylő, de egyidejű jelenlétet biztosító online felületen megvalósuló vagy írásbeli) és az ülések napirendjét az elnök határozza meg, továbbá az üléseket az elnök hívja össze és vezeti. i) A tagok az ülésen nem helyettesíthetők kivéve a hivatalbóli tagokat, akiket munkaköri leírásuk szerinti helyettesük helyettesíthet. Amennyiben póttagot választottak, a póttag a tagságról lemondó vagy egyéb módon véglegesen kieső tag helyére lép. A póttag az elnök kérésére az adott ügyben összeférhetetlen vagy adott ügyben távollevő tagot is pótolhatja az összeférhetetlenséggel érintett ügyben vagy a távollét időtartama alatt. j) A bizottság által tárgyalandó előterjesztéseket a bizottság elnöke által meghatározott tartalommal kell elkészíteni. k) Az elnök dönthet úgy is, hogy a bizottsági munkához közreműködő segítőket vesz igénybe, akik nem jogosultak a bizottság hatáskörében eljárni, de a bizottság hatáskörébe tartozó előkészítő, adminisztratív, ellenőrzési munkában részt vehetnek. l) Amennyiben bizottság a döntéshozó, a döntéseit határozatba foglalja, a határozatban az Egyetemet a bizottság elnöke képviseli. A kiadmányt a bizottság elnöke által kijelölt tag vagy a Hallgatói Szolgáltatások bizottsági elnök által kijelölt munkatársa hitelesítheti. Amennyiben a bizottságnak nem döntéshozó, hanem döntéselőkészítő, véleményező jogköre van, véleményét, javaslatát jegyzőkönyvben vagy emlékeztetőben rögzíti. m) A bizottság ügyrendben határozza meg az eljárásrendjét, beleértve az általa véleményezési jogkörrel felkért hallgatók bírálati folyamatba történő bevonásának szabályait. n) A bizottság üléseiről emlékeztetőt vagy jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A bizottság elnöke felelős a bizottság honlapjáért és annak tartalmi frissítéséért. Amennyiben a bizottság nem rendelkezik saját honlappal, a bizottság jelen pont
# 11. § / BIZOTTSÁGOK ÜGYRENDI SZABÁLYAI / A KAPCSOLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
szerinti adatait a Hallgatói Szolgáltatások honlapján kell megjeleníteni. A honlapon közzé kell tenni legalább a bizottság elnökének, tagjainak és amennyiben van, titkárának nevét, a bizottság feladatinak rövid leírását és a bizottság ügyrendjét.
# 12. § / A KAPCSOLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI / HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA
12. § (1) Az Egyetem írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (az Egyetem esetében Hivatali Kapun és a hallgató ügyfélkapuján keresztül) (a továbbiakban együtt: írásban), továbbá személyesen vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot a hallgatóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az Egyetem és a hallgató közötti hivatalos ügyintézési csatorna elsősorban a Neptun, ezért amennyiben arra lehetőség van, a Neptunban történő kapcsolattartást kell alkalmazni. (2) A fentiek nem zárják ki, hogy az illetékes az egyeztetéseket, tájékoztatást szóban vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus formában (pl. e-mail, Teams) folytassa le a hallgatóval, amennyiben annak tartalma és időpontja az eljárás során bizonyítható.
# 13. § / HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA / AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
13. § (1) Határidőt jogszabály, a HKR vagy egyéb egyetemi szabályzat, továbbá pályázati felhívás, ezek rendelkezésének hiányában az első fokon eljáró szerv állapíthat meg. (2) A határidőket naptári napokban, hónapokban vagy években kell számítani. (3) A megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, továbbá a közlésnek, a kézbesítésnek, valamint a hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja. (4) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. (5) Határidő meghosszabbítására jogszabály, a HKR vagy egyéb egyetemi szabályzat, továbbá pályázati felhívás rendelkezése esetén van lehetőség. (6) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az Egyetemen a hivatali munka szünetel, a határidő – az ügyintézési határidő kivételével – a következő munkanapon jár le. (7) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
# 14. § / AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA / ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ
14. § (1) Hallgatói ügyben az eljárás hivatalból vagy a hallgató kérelmére indulhat. (2) Hivatalból indul az eljárás, ha arra az Egyetemet jogszabály, HKR vagy egyéb egyetemi szabályzat kötelezi vagy felhatalmazza, valamint akkor is, ha jogszabály, HKR vagy egyéb egyetemi szabályzat alapján az Egyetemnek valamennyi hallgatóval vagy a hallgatók egy részével közölt felhívására a hallgató jelentkezik. (3) A hallgató kérelmére akkor indul eljárás, ha jogszabály, HKR vagy egyéb egyetemi szabályzat rendelkezése alapján a hallgató az eljárás megindítására jogosult. (4) Ha az eljárásban jogszabály, a HKR vagy egyéb egyetemi szabályzat, továbbá pályázati felhívás a hallgató részére térítési díj megfizetését írja elő, az eljárás megindításának feltétele a díj megfizetése és ennek igazolása.
# 15. § / AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA / ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ
15. § (1) Ha jogszabály, a HKR vagy egyéb egyetemi szabályzat, továbbá pályázati felhívás másként nem rendelkezik, az elsőfokú döntést a (2) bekezdésben meghatározott időponttól számított harminc (30) napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. (2) Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel rendelkező hallgatói ügyben eljáróhoz történő megérkezését követő napon, hivatalból indított eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. (3) Az ügyintézési határidőbe nem számít bele: a) a hatásköri, illetékességi kérdés rendezésének időtartama (azaz, amíg a hallgatói ügyben eljáró vizsgálja, hogy hatáskörébe tartozik-e az adott ügy), b) a hiánypótlásra, a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, c) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, d) a szakhatóság, szakértő eljárásának időtartama, e) az eljárás felfüggesztésének időtartama, f) a hallgatói ügyben eljáró működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény (pl. Neptun leállás) időtartama, g) az az időtartam, amely alatt az ügyintézés egyetemi szinten szünetel (azaz az egyetemi leállás időszaka), h) az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama. (4) A hallgatói ügyben eljáró az ügyintézési határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy (1) alkalommal, legfeljebb az ügyintézési határidő mértékével meghosszabbíthatja. A határidő-hosszabbításról a hallgatót egyidejűleg tájékoztatni kell, és a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni.
# 16. § / ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ / A KÉRELEM
16. § (1) A hallgató kérelmeit, beadványát az Egyetem által kiadott formanyomtatványon nyújthatja be. Amennyiben az adott ügyben nincs kiadott formanyomtatvány, a hallgató kötetlen formátumban adhatja be kérelmét. (2) A hallgatói ügyben benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell legalább: a) a hallgató nevét, hallgatói azonosítóját (NEPTUN-kódját), a képzés nevét, a képzés kódját, amelyen tanulmányokat folytat és amelyhez kapcsolódóan a kérelmet benyújtja, b) papíralapú kérelem esetén az a) pontban felsoroltakon kívül a Neptunban megadott ideiglenes lakcímét, annak hiányában a lakóhelyének címét, c) annak a hallgatói ügyben eljáró személynek, testületnek a megnevezését, amelyhez kérelmét intézi, d) a hallgatói ügyben eljáróhoz intézett határozott kérelmet, e) lehetőség szerint a kérelem alapjául szolgáló tényeket és az azok alapjául szolgáló esetleges bizonyítékokat (így különösen a kérelem alapjául szolgáló indokokat megfelelően alátámasztó dokumentumokat), f) lehetőség szerint annak megjelölését, hogy kérelme mely jogszabályi vagy szabályzati rendelkezésen alapul, g) a kérelem dátumát, papír alapú kérelem esetén a hallgató aláírását vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását, Neptunon vagy ügyfélkapun keresztül benyújtott kérelem esetén a hallgató nevét és s. k. megjelölést, h) meghatalmazott eljárása esetén teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást, i) amennyiben a HTJSZ az eljárás megindítását meghatározott díjhoz köti és a díj megfizetésének ellenőrzése egyéb módon nem biztosított, a díj megfizetését igazoló dokumentumot. (3) 1 A papíralapú kérelmeket – amennyiben a HKR és a hallgatói ügyről rendelkező egyéb egyetemi szabályzat ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz – a Tanulmányi Ügyek szervezeti egységnél, de az ügyben eljáró személynek vagy testületnek címezve kell benyújtani. (4) A kérelem benyújtásának időpontja a kérelem Neptunban történő benyújtásának napja, postai úton történő benyújtás esetén a postára adás napja, személyes átvétel esetén a tényleges átvétel napja. (5) A kérelmek benyújtási határidejére vonatkozóan a HKR-ben és a hallgatói ügyről rendelkező egyéb egyetemi szabályzatban meghatározott határidőt kell irányadónak tekinteni. (6) A kérelmet a hallgatói jogviszonnyal rendelkezők és volt hallgatók esetében a Neptunon keresztül kell benyújtani. Ügyfélkapun, személyesen vagy postai úton akkor van lehetőség a kérelem benyújtására, ha azt az adott kérdésről rendelkező szabályzat kifejezetten lehetővé teszi. Az Egyetemmel hallgatói jogviszonnyal még nem rendelkező személyek a kérelmet ügyfélkapun, személyesen, vagy postai úton nyújthatják be. (7) A hallgató által benyújtott kérelmet és beadványt: a) Neptunban benyújtott kérelem esetén a hallgató aláírása nélkül, b) ügyfélkapun benyújtott kérelem esetén azonosításra visszavezetett
# 16. § / A KÉRELEM / INTÉZKEDÉS A KÉRELEM ALAPJÁN
dokumentumhitelesítés szolgáltatás (AVDH) igénybevételével, c) személyesen vagy postai úton a hallgató aláírásával ellátva hitelesnek kell tekinteni. (8) Díjköteles kérelem esetén az eljárás megindításának (a kérelem benyújtásának), így a kérelem érdemi elbírálásának feltétele a díj határidőben való megfizetése.
# 17. § / INTÉZKEDÉS A KÉRELEM ALAPJÁN / AZ ÜGY ÁTTÉTELE
17. § (1) A hallgatói ügyben eljáró megvizsgálja a kérelmet, valamint az ügy iratait, és nyolc (8) napon – amely határidőbe nem számít bele a hiánypótlás időtartama – belül dönt: a) hatáskör hiányában az ügy áttételéről vagy b) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról és az eljárás megszüntetéséről vagy c) ha ezek feltételei nem állnak fel és a kérelem érdemben elbírálható, az eljárás megindításáról.
# 18. § / AZ ÜGY ÁTTÉTELE / HIÁNYPÓTLÁS
18. § (1) Amennyiben az ügy áttétele szükséges, ha a hallgatói ügyben eljáró azt meg tudja valósítani, hivatalból átteszi az ügyet úgy, hogy a kérelmet továbbítja a hatáskörrel rendelkezőnek, ezzel egyidejűleg az ügyet lezárja azzal a feljegyzéssel (papír alapú iraton pl. a kérelemre történő rájegyzéssel, elektronikus irat esetén hivatalos bejegyzéssel), hogy „az ügy áttéve .............. hatáskörrel rendelkezőhöz”. (2) Amennyiben az ügy áttétele szükséges, de az (1) bekezdésben foglaltak szerinti áttételre nincs lehetőség, a kérelmet javításra vissza kell adni a hallgatónak azzal, hogy értesíteni kell arról, hogy ki a hatáskörrel rendelkező, továbbá, hogy a kérelmet meddig és hol tudja benyújtani a hatáskörrel rendelkezőhöz.
# 19. § / AZ ÜGY ÁTTÉTELE / HIÁNYPÓTLÁS
19. § (1) Amennyiben a hallgató nem nyújtott be minden dokumentumot az eljárás megindításához és azt a HKR és/vagy a pályázati felhívás megengedi, azt hiánypótlásban teljesítheti. (2) Hiánypótlásra akkor van lehetőség, ha a HKR, és/vagy a pályázati felhívás azt kifejezetten megengedi. (3) Amennyiben hiánypótlásnak van helye, a kérelem alátámasztására szolgáló bizonyítékoknak, igazolásoknak a pótlása a hallgató felelőssége és kötelessége. (4) Amennyiben hiánypótlásnak van helye és a kérelem nem felel meg a 16. § -ban foglalt követelményeknek, a hallgatói ügyben eljáró a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb öt (5) munkanapon belül – megfelelő, de legalább négy (4) munkanapos – határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel a hallgatót. Pályázati felhívás ennél rövidebb hiánypótlási határidőt kivételesen állapíthat meg. (5) Hiánypótlási felhívás akkor is kibocsátható, ha a kérelem megfelelt a 16. § -ban foglalt követelményeknek, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges. (6) Amennyiben a hallgató a hiánypótlási időszak alatt esetén nem pótolja a hiányt vagy a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőig nem teljesíti a felhívásban foglaltakat, kérelmét a hallgatói ügyben eljáró a rendelkezésre álló adatok alapján fogja elbírálni vagy az eljárást megszünteti. Neptun rendszerben leadott kérelem esetén a fenti szabályt úgy kell alkalmazni, hogyha a hallgató a hiánypótlásra visszaküldött kérelmét a hiánypótlási időszak lezárultáig ismét benyújtja (lezárja), kérelmét a hallgatói ügyben eljáró a rendelkezésre álló adatok alapján fogja elbírálni vagy az eljárást megszüntetni. (7) A hiánypótlási felhívást olyan formában és módon kell kibocsátani, amilyen formában a hallgató a kérelmet benyújtotta.
# 20. § / HIÁNYPÓTLÁS / IGAZOLÁSI KÉRELEM
20. § (1) Igazolási kérelem benyújtására akkor van lehetőség, ha jogszabály, a HKR vagy egyéb egyetemi szabályzat, és az előzőek alapján a pályázati felhívás azt nem zárja ki. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint igazolásnak van helye és a hallgató valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. (3) Az igazolási kérelemről az a hallgatói ügyben eljáró dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. (4) Ha a hallgatói ügyben eljáró megtartotta a hallgatók értesítésére, tájékoztatására, a döntés közlésére – a vonatkozó jogszabályban, a HKR vagy egyéb egyetemi szabályzatban, továbbá pályázati felhívásban – előírt határnapot/határidőt, annak elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, tájékoztatás, a döntés közlése nem postai kézbesítés útján történt, valamint, hogy a hallgatónak nem volt tudomása a határidőről. (5) Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított, az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon, de legfeljebb negyvenöt (45) napon belül lehet előterjeszteni. (6) A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. (7) Ha hallgatói ügyben eljáró az igazolási kérelemnek helyt ad, az elmulasztott határnapot vagy határidőt megtartottnak tekinti. Ennek érdekében a hallgatói ügyben eljáró a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja és egyes eljárási cselekményeket megismétel. A döntésnek az igazolási kérelem alapján történő módosítására vagy visszavonására nem irányadók a 29. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott korlátozások. (8) Nem minősül a határidő elmulasztásának, ha arra köztudomású tény vagy más rendkívüli körülmény adott okot. (9) Az igazolási kérelem előterjesztése és a kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény határidejének elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
# 21. § / IGAZOLÁSI KÉRELEM / A KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA, A TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA
21. § (1) A kérelmet minden esetben tartalma szerint kell elbírálni. (2) A hallgatói ügyben eljáró köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. (3) A hallgatói ügyben eljáró eljárásában olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a kérelmező (hallgató) nyilatkozata, az irat (okirat, levelezés stb.), a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték. A hallgató tanulmányi előmenetelével és hallgatói jogviszonyával kapcsolatos adatok bizonyítására bizonyítékként használhatók fel különösen a Neptun adatai, az Egyetem hivatalos szövegellenőrző programja, a Moodle, valamint minden, az Egyetem által hivatalosan alkalmazott szoftver és az azok által tárolt valamennyi adat (pl. IP cím). (4) Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hallgatói ügyben eljáró a hallgatót szóban is meghallgathatja. A hallgató jogosult a nyilatkozattételt megtagadni, írásban vagy szóban nyilatkozatot tenni vagy írásban kérni az eljárás lefolytatását szóbeli meghallgatásának mellőzésével. Amennyiben a hallgató a meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, és a meghallgatás időpontjáig írásban sem kéri az eljárás távollétében történő lefolytatását, úgy a hallgatói ügyben eljáró az eljárást megszüntetheti vagy a rendelkezésére álló adatok alapján döntést hozhat. A hallgató az egyetemi hivatalos e-mail címéről küldött üzenetben is jogosult kérni, hogy a Bizottság az eljárást meghallgatásának mellőzésével folytassa le. (5) Hallgatói ügyben eljáró a tényállás tisztázása érdekében szervezeti egységet, bizottságot, egyetemi munkatársat szakvélemény kérése érdekében megkereshet, akik/amelyek helyett a megkeresett által delegált más személy is eljárhat A megkeresett a hallgatói ügyben eljáró által meghatározott határidőn belül válaszol a megkeresésre. (6) A hallgatói ügyben eljáró tanúként bárkit meghallgathat, amennyiben a hallgatói ügyben eljáró ezt szükségesnek ítéli. Nem hallgatható meg tanúként, akitől bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható, így különösen, akinek elfogultsága megállapítható. (7) A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy a hallgatóval milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanú esetleges elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen a hallgató, más tanú és a szakértő meghallgatásakor. (8) A meghallgatásokon, a tényállás tisztázása érdekében folytatott egyéb bizonyítási eljárásokon a hallgató jogosult jelen lenni, továbbá a meghallgatott
# 21. § / A KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA, A TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA / ÉRTESÍTÉS, MEGKERESÉS
személyeknek kérdéseket feltenni, a bizonyítással kapcsolatos észrevételeit közölni, kivéve az olyan személy meghallgatását, akinek természetes személyazonosító adatainak és a lakcímének zárt kezelését rendelte el a hallgatói ügyben eljáró. (9) A hallgatói ügyben eljáró által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. (10) A hallgatói ügyben eljáró a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást és hozza meg döntését. (11) A HJR-ben meghatározott határidőkre tekintettel hallgatói ügyben történő bizottsági (testületi) eljárás esetében az ülések között a bizottság elnöke dönthet eljárásjogi kérdésekben, így az ügy elutasítása érdemi vizsgálat nélkül (pl. határidőn túl benyújtott kérelem, nem jogosulttól származó kérelem), az ügy áttétele, hiánypótlásra történő felhívás, igazolási kérelem elfogadása, valamint idézés, értesítés, megkeresés kibocsátása, továbbá a kérelem elkésettség okán történő, érdemi elbírálás nélküli elutasítás vagy ezen okból az eljárás megszüntetése, valamint elsőfokú döntés elleni jogorvoslati kérelem Hallgatói Felülbírálati Bizottság részére történő továbbítása. Jelen bekezdésben meghatározott esetekben hozott döntéseiről a bizottság (testület) elnöke a soron következő bizottsági ülésen tájékoztatást ad a bizottság (testület) részére.
# 22. § / A KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA, A TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA / ÉRTESÍTÉS, MEGKERESÉS
22. § (1) Amennyiben a hallgatói ügyben eljáró a hallgatót az eljárásban személyesen kívánja meghallgatni vagy azt a hallgató kéri, továbbá, ha más személyt – különösen tanúként vagy szakértőként – kíván az eljárásban személyesen meghallgatni, megkeresést küld. (2) Az értesítésben fel kell tüntetni a hallgatói ügyben eljáró megjelölését, az ügyszámot, az ügy tárgyát, a meghallgatás időpontját és helyét, valamint azt, hogy milyen kérdésben és milyen minőségben kívánják az értesített személyt meghallgatni. Az értesített, megkeresett figyelmét fel kell hívni arra, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas iratait hozza magával. (3) Az értesítés kézbesítésére a HJR 26. § (2)–(5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) az értesítést úgy kell közölni, hogy a címzett azt legalább öt (5) nappal korábban megkapja, b) a jelenlévőt szóban is lehet idézni, értesíteni, megkeresni. (4) Az értesítést a hallgatónak postai úton (ajánlott küldeményként és tértivevénnyel) vagy amennyiben az elektronikus levélcíme rendelkezésre áll elektronikusan (e-mail, Neptun, ügyfélkapu) kell értesíteni. Az egyéb személyeket írásban, postai vagy elektronikus úton (e-mail, amennyiben az Egyetem alkalmazottja, hivatalos egyetemi e-mail-címre) kell értesíteni, meghívni. (5) A postai vagy személyes kézbesítés útján, továbbá az elektronikus úton közölt értesítés közléséről, valamint átvételéről, megtekintéséről szóló dokumentumot az ügyiratok között el kell helyezni. A szóbeli értesítés, megkeresés megtörténtét az ügy irataiban fel kell jegyezni és az érintettel alá kell íratni. (6) Hallgatói ügyben eljáró a tényállás tisztázása érdekében más egyetemi szervezeti egységet, bizottságot, vezetőt, egyéb egyetemi munkatársat állásfoglalás érdekében megkereshet, akik/amelyek helyett a megkeresett által delegált más személy is eljárhat. A megkeresett köteles a hallgatói ügyben eljáró által meghatározott határidőn belül a megkeresésre válaszolni. A KÉRELEM ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁSA, AZ ELJÁRÁS
# 23. § / ÉRTESÍTÉS, MEGKERESÉS / MEGSZÜNTETÉSE
23. § (1) A hallgatói ügyben eljáró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nyolc (8) napon belül elutasítja, ha: a) nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, b) a kérelmező a kérelem térítési díját az előírt határidőn belül nem fizette meg, c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, d) a kérelem idő előtti vagy elkésett, e) a hallgatói ügyben eljáró a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be vagy f) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik. (2) A hallgatói ügyben eljáró az eljárást megszünteti, ha: a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a tudomására, b) a kérelmező (hallgató) a kérelmét visszavonta, kivéve, ha az eljárásban több kérelmező (hallgató) vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét, c) a kérelmező (hallgató) halála következtében az eljárás okafogyottá vált, d) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, e) a kérelmező (hallgató) az eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hallgatói ügyben eljáró felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárásban több kérelmező (hallgató) vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hallgatói ügyben eljáró személy vagy testület nem utasította vissza, f) jogszabályváltozás vagy egyetemi szabályzat módosítása miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem tartozik a hallgatói ügyben eljáró személy vagy testület hatáskörébe, és a kérelem áttételének nincs helye. (3) A hallgatói ügyben eljáró az eljárást megszüntetheti, ha a kérelmező (hallgató) hiánypótlásra vagy a kérelemben foglaltak kijavításra való felhívásnak nem tett eleget és/vagy a nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását. (4) Ha a kérelmező (hallgató) a kérelmét a döntés véglegessé válását megelőzően a jelen szakasz (2) bekezdés b) pontja szerint visszavonja, a hallgatói ügyben eljáró a döntést visszavonja.
# 24. § / MEGSZÜNTETÉSE / AZ ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE, SZÜNETELÉSE
24. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanazon hallgatói ügyben eljáró személy vagy testület az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése nélkül az ügy megalapozottan nem dönthető el, a hallgatói ügyben eljáró jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha a hallgató a felhívásnak nem tesz eleget, a hallgatói ügyben eljáró az eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. (2) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hallgatói ügyben eljáró szervet új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a hallgatói ügyben eljáró az eljárást felfüggeszti. (3) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak. (4) A hallgatói ügyben eljáró az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti. (5) Az eljárás szünetel, ha azt – jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában – a kérelmező kéri, több kérelmező esetén együttesen kérik. Az eljárást bármelyik kérelmező kérelmére folytatni kell. Hat (6) hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik. A megszűnés tényéről a hallgatói ügyben eljáró értesíti azokat, akikkel a határozatot közölné.
# 25. § / AZ ELSŐFOKÚ DÖNTÉS / A DÖNTÉS FORMÁJA ÉS TARTALMA
25. § (1) Az Egyetem a hallgatóval kapcsolatos döntéseit – az Nftv.-ben a Vhr-ben és a HKR-ben meghatározott esetben, valamint ha a hallgató kéri – írásban, határozatba foglalva közli a hallgatóval. Írásban kötelező közölni a hallgatóval a döntést, ha az a hallgatóra kötelezettséget keletkeztet. (2) A döntések formája elsősorban a határozat. (3) Írásbeli a közlés, ha azt papíralapú iratba vagy elektronikus iratba foglalják. (4) Amennyiben írásban kell közölni a hallgatóval a döntést: a) papíralapú irat hitelesítése: – a döntéshozó/elnök nevének és a beosztásának feltüntetése mellett és az elnök aláírásával, valamint a bizottság vagy a Hallgatói Szolgáltatások bélyegzőjének lenyomatával, végül keltezéssel vagy – a döntéshozó/elnök nevének és beosztásának feltüntetése mellett az s.k. megjelöléssel, alatta a „Kiadmány hiteléül:” kifejezés és a kiadmány hitelesítő nevének és beosztásának (pl. titkár) feltüntetése mellett és a hitelesítő aláírásával, valamint a bizottság vagy a Hallgatói Szolgáltatások bélyegzőjének lenyomatával, végül keltezéssel történik; b) elektronikus irat hitelesítése: – a döntéshozó/elnök nevének és a beosztásának feltüntetése mellett időbélyegzővel és az elnök elektronikus aláírásával, vagy elektronikus bélyegzővel való ellátásával vagy – a döntéshozó/elnök nevének és beosztásának (elnök) feltüntetése mellett az s.k. megjelöléssel, alatta a „Kiadmány hiteléül:” kifejezés és a kiadmány hitelesítő nevének és beosztásának (pl. titkár) feltüntetése mellett és a hitelesítő elektronikus aláírásával, vagy elektronikus bélyegzővel való ellátásával történik. (5) Amennyiben nem kötelező írásba foglalni a döntést, akkor azt Neptun rendszerüzenetben is elég megküldeni. Ez a Vhr. szerint nem minősül írásbeli formának. (6) A hallgatói ügyben eljáró az ügy érdemében határozatot hoz, ha nincs helye a kérelem áttételének, érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, az eljárás felfüggesztésének vagy szünetelésnek. (7) A határozatnak – ha jogszabály, a HKR vagy egyéb egyetemi szabályzat, továbbá pályázati felhívás további követelményt nem állapít meg – legalább tartalmaznia kell: a) az eljáró döntéshozó megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, b) a hallgató nevét, hallgatói azonosítóját (Neptun-kódját), állandó lakóhelyének címét, a képzés nevét, a képzés kódjának megjelölését, c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkező részben: da) a döntéshozó döntését, továbbá tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, db) a szakhatóság vagy szakértő állásfoglalás érdekében megkeresett szerv/véleményező megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét, amennyiben szükséges dc) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget
# 25. § / AZ ELSŐFOKÚ DÖNTÉS / A DÖNTÉS FORMÁJA ÉS TARTALMA
megállapító döntésben a kötelezettség elmulasztása következtében beálló egyéb szabályzatban, jogszabályban meghatározott jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást, dd) a döntésben megállapított fizetési kötelezettség és esetleges egyéb díj mértékéről, megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást, e) az indokolásban: ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, eb) a hallgató által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, ideértve az eredménytelen hiánypótlásra felhívás körülményeit, valamint a határidő-mulasztás jogkövetkezményeit is, ec) a mérlegelési jogkörben hozott döntés esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket, ed) a szakhatósági állásfoglalás, szakértő állásfoglalás érdekében megkeresett szerv által kiadott állásfoglalás indokolását, ef) azokat a jogszabályhelyeket, valamint belső szabályzatok rendelkezéseit, amelyek alapján a döntéshozó a döntését meghozta, eg) a döntéshozó hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra, egyetemi szabályzatra történő utalást, f) a döntéshozatal helyét és idejét, g) továbbá a határozat (4) bekezdés szerinti kiadmányozását vagy kiadmány hitelesítését. (8) Ha a döntés kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidőt vagy határnapot kell megállapítani. (9) Jogorvoslatról való tájékoztatást mellőző, az indokolásban pedig csak az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható, ha a döntéshozó a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű fél, vagy a döntés az ellenérdekű fél jogát vagy jogos érdekét nem érinti.
# 26. § / A DÖNTÉS FORMÁJA ÉS TARTALMA / A DÖNTÉS KÖZLÉSE
26. § (1) A hallgatói ügyben eljáró döntését: a) ha azt nem kell írásba foglalni, Neptunban rendszerüzenetben, b) ha írásba kell foglalni, elektronikus irat formájában kiadott határozatba foglalt döntés esetén Hivatali Kapun, ügyfélkapun vagy a Neptunon keresztül történő megküldéssel vagy c) ha írásba kell foglalni, a papíralapú irat formájában kiadott határozatba foglalt döntés esetén hivatalos iratként való postai úton megküldéssel vagy személyes átvétel úton történő megküldéssel vagy kézbesítési meghatalmazott vagy hirdetményi kézbesítés útján. kell kézbesíteni a kérelmezőnek. (2) A kézbesítés során figyelemmel kell lenni Magyarország és az adott ország közötti nemzetközi egyezményekre. (3) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át („az átvételt megtagadta”), az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. (4) Ha a postai úton kézbesített irat: a) „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot a postai kézbesítés második (2.) megkísérlésének napját, b) „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik (5.) munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. (5) Ha a címzett tudomást szerez arról, hogy a neki küldött iratot a hallgatói ügyben eljáró kézbesítettnek tekinti, a tudomásszerzéstől számított tizenöt (15) napon belül, de legkésőbb a közléstől számított negyvenöt (45) napon belül kifogást terjeszthet elő. A kifogásnak a hallgatói ügyben eljáró akkor ad helyt, ha a címzett az iratot azért nem vehette át, mert a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy az iratot más, önhibáján kívüli okból nem volt módja átvenni. A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha a kifogásnak a hallgatói ügyben eljáró helyt ad, az igazolási kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kifogást az a hallgatói ügyben eljáró bírálja el, amelyik a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozta. (6) Amennyiben a hallgatóval, valamint a hallgató kérelmével/beadványával kapcsolatos döntés Neptun üzenet (többek között tájékoztatás, értesítés, felszólítás formájában) vagy Neptun határozatban a Neptunon vagy a hivatalos egyetemi e-mail címen keresztül kerül kiküldésre, az ily módon megküldött üzenet a megküldés napját követő napon kézbesítettnek minősül. Elektronikus úton (ügyfélkapun) való kézbesítés esetére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezései az irányadók. (7) A döntés a jelen levő hallgatóval személyesen szóban is közölhető, de ebben az
# 26. § / A DÖNTÉS KÖZLÉSE / A DÖNTÉS VÉGLEGESSÉ VÁLÁSA
esetben is az írásba foglalt döntést részére tíz (10) napon belül kézbesíteni kell. A szóbeli közlés tényét az iratra fel kell jegyezni és a hallgatóval alá kell íratni. (8) A döntést személyes kézbesítés útján is lehet közölni. Ez esetben a személyes kézbesítésről a hallgatót e-mailben (...@stud.uni-corvinus.hu címen), telefonon vagy a Neptunon keresztül megküldött elektronikus levélben tájékoztatja az eljáró személy vagy testület, és az átvételre határidőt állapít meg. Személyes kézbesítés esetén a közlés tényét és időpontját az iratra fel kell jegyezni, és azt az átvevő személlyel alá kell íratni. Ha a hallgató a döntést határidőn belül nem veszi át, azt haladéktalanul postai úton kell részére kézbesíteni. Amennyiben a hallgató meghatalmazott képviselővel jár el, a képviselő számára a döntést postai úton kézbesíteni kell.
# 27. § / A DÖNTÉS VÉGLEGESSÉ VÁLÁSA / A DÖNTÉS KIJAVÍTÁSA ÉS KIEGÉSZÍTÉSE
27. § (1) Az elsőfokú döntés végleges, ha a hallgató nem nyújt be jogorvoslati kérelmet, a kérelem benyújtásának jogáról lemondott vagy a kérelmét visszavonja.
# 28. § / A DÖNTÉS VÉGLEGESSÉ VÁLÁSA / A DÖNTÉS KIJAVÍTÁSA ÉS KIEGÉSZÍTÉSE
28. § (1) Ha a döntésben név-, számvagy más elírás, számítási hiba van, a hallgatói ügyben eljáró szerv a hibát kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére. (2) A kijavítást a hallgatói ügyben eljáró szerv a) a döntés eredeti példányára és – ha rendelkezésre állnak – kiadmányaira történő feljegyzéssel, b) a hibás döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével vagy c) kijavító döntés meghozatalával teljesíti. (3) A kijavítást közölni kell azzal, akivel az eredeti döntést közölték. (4) Nincs helye kijavításnak, ha a határozat ellen jogorvoslati kérelmet nyújtottak be. (5) Kijavítás esetén a jogorvoslatra rendelkezésre álló határidő a kijavított határozat közlésétől indul. (6) A döntés kijavítással érintett része ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt. (7) Ha a döntésből jogszabály, a HKR, a hallgatói ügyről rendelkező egyéb egyetemi szabályzat által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a hallgatói ügyben eljáró szerv a döntést kiegészíti. (8) Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha a döntés véglegessé válásától számított egy (1) év már eltelt. (9) A kiegészítést a hallgatói ügyben eljáró szerv egységes döntésbe foglalva, lehetőleg a döntés kicserélésével közli. (10) A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt. (11) A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészített döntést közölték. A DÖNTÉS MÓDOSÍTÁSA, VISSZAVONÁSA, MEGSEMMISÍTÉSE
# 29. § / A DÖNTÉS VÉGLEGESSÉ VÁLÁSA / A DÖNTÉS KIJAVÍTÁSA ÉS KIEGÉSZÍTÉSE
29. § (1) Ha a jogorvoslati kérelem alapján a hallgatói ügyben eljáró megállapítja, hogy döntése jogszabályt vagy egyetemi szabályzatot sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. (2) A hallgatói ügyben eljáró jogorvoslati kérelem esetén a nem jogszabálysértő, egyetemi szabályzatba nem ütköző döntést akkor is visszavonhatja vagy a kérelemben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben (fellebbezésben) foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. (3) Az e szakaszban meghatározottak szerinti döntést közölni kell a hallgatóval, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték. (4) A visszavonó, módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visszavont vagy a módosított határozat ellen volt. (5) Ha a hallgatói ügyben eljáró megállapítja, hogy a jogorvoslat (fellebbezés) elbírálására jogosult, vagy a bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt vagy egyetemi szabályzatot sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. A döntést közölni kell azzal, akivel a módosított vagy visszavont döntést közölték. (6) Az (5) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására a hallgatói ügyben eljáró csak egy ízben, a döntés közlésétől számított egy (1) éven belül jogosult. (7) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a döntést – a hatósági bizonyítványba és a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés kivételével – nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. (8) A döntést meg kell semmisíteni vagy vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni, ha: a) a döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ügydöntő határozat megállapította vagy ilyen határozat meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki; b) az ügy nem tartozik a hallgatói ügyben eljáró hatáskörébe; c) a tartalma a közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával ellentétes. (9) A döntés semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés véglegessé válása óta három (3) év eltelt. Ettől eltérően a (8) bekezdés a) pontjában meghatározott semmisségi ok esetében a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint.
# 29. § / ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE / A JOGORVOSLAT JOGA
A HALLGATÓI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS MÁSODFOKÚ KÉRELMEK
# 30. § / ELJÁRÓ SZEMÉLYEK, TESTÜLET / HATÁSKÖR, HATÁSKÖR VIZSGÁLATA
30. § (1) A hallgató az Egyetem valamennyi döntése (függetlenül attól, hogy határozatba van-e foglalva vagy sem, írásban vagy nem írásban közölték a hallgatóval) vagy intézkedése, valamint intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést, továbbá, ha azt jogszabály vagy egyetemi szabályzat kizárja. (2) A tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen csak abban az esetben terjeszthető elő jogorvoslati kérelem, ha a döntés nem az Egyetem által elfogadott követelményekre épült és/vagy a döntés ellentétes az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. (3) Eljárási szabály megsértésének kivételével nincs helye jogorvoslati kérelem előterjesztésének a méltányossági, továbbá a vis maior körülmény alapján hozott döntésekkel szemben, továbbá, ahol jogszabály vagy a HKR azt kizárja. (4) A hallgató és az Egyetem a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeit, továbbá a jogorvoslati eljárást megelőző eljárásokban felmerült költségeit maga viseli.
# 31. § / HATÁSKÖR, HATÁSKÖR VIZSGÁLATA / HALLGATÓI FELÜLBÍRÁLATI BIZOTTSÁG
31. § (1) A jogorvoslati eljárásban részt vevő személyek és testületek: a) hallgatói ügyben első fokon eljáró, b) 1 Tanulmányi Ügyek (továbbiakban: TÜ), Nemzetközi képzésekért felelős vezető, Programmenedzsment (továbbiakban: PM) vagy Corvinus Doktori Iskolák, c) Hallgatói Felülbírálati Bizottság (a továbbiakban: HFB vagy Bizottság), d) jegyzőkönyvvezető.
# 32. § / HATÁSKÖR, HATÁSKÖR VIZSGÁLATA / HALLGATÓI FELÜLBÍRÁLATI BIZOTTSÁG
32. § (1) A Hallgatói Felülbírálati Bizottság a hallgatók jelen Szabályzat szerinti jogorvoslati ügyeiben eljáró döntéshozó testület. (2) A HFB, beleértve az elnököt is, három (3) tagból áll. A HFB tagjai a rektor által kijelölt két (2) fő munkavállaló, akik közül az egyik munkavállalónak jogász szakképzettséggel kell rendelkeznie, aki egyben a Bizottság elnöke, valamint a Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: HÖK) által delegált egy (1) hallgató. Amennyiben a jogorvoslati eljárást doktori képzésben részt vevő hallgató kezdeményezi, a hallgató (doktorandusz) tag a Doktori Önkormányzat (továbbiakban: DÖK) delegáltja. (3) A titkári feladatokat a Bizottság elnöke által kijelölt munkavállaló látja el. (4) A Bizottság elnökének, tagjainak megbízása – a HÖK vagy DÖK által delegált tag kivételével – a rektor által meghatározott, de legalább hároméves határozott időtartamra szól, és a munkajogviszony megszűnésének, a lemondásnak, valamint a kijelölő személy általi visszahívás időpontjáig tart. A HÖK vagy a DÖK által delegált tag megbízásának módját és a megbízás időtartamát a HÖK vagy a DÖK alapszabálya határozza meg azzal, hogy a Bizottságnak nem lehet tagja az a hallgató, aki az adott félévre nem jelentkezett be, vagy akivel szemben végleges határozatban fegyelmi büntetést szabtak ki. Ezen körülményekről a hallgató köteles tájékoztatni a Bizottság elnökét. Ez esetben az új tag delegálásáról a Bizottság elnökének megkeresésére a HÖK vagy a DÖK elnöke köteles gondoskodni. (5) Az Elnök és a tagok részére a megbízólevelet a rektor adja ki. A hallgató tag személyéről a HÖK vagy a DÖK elnöke írásban kiadott felkérőlevél megküldésével értesíti a Bizottság elnökét. A megbízás többször megismételhető. (6) Amennyiben egy bizottsági tag megbízatása bármely okból megszűnik, új tag választását az elnök köteles kezdeményezni a tudomásra jutásától számított öt (5) munkanapon belül. Az elnök megbízatásának megszűnése esetén az új elnök megválasztásáig ügyvezető elnökként a Bizottság nem hallgató tagja jár el. Az ügyvezető elnök jogköre megegyezik az elnök jogkörével. (7) A Bizottság jár el az 1. § (1) bekezdés szerinti témakörökben benyújtott hallgatói jogorvoslati ügyekben. A Bizottság méltányosságot nem gyakorolhat. (8) A Bizottság az eljárás minden szakaszában köteles hatáskörét és illetékességét a kérelem beérkezését követő öt (5) munkanapon belül megvizsgálni. Amennyiben hatáskörének és/vagy illetékességének hiányát megállapítja, haladéktalanul köteles az ügyet a hatáskörrel és/vagy illetékességgel rendelkezőhöz jelen Szabályzat 46. § -a szerint áttenni és erről a hallgatót értesíteni.
# 33. § / ELJÁRÁS NYELVE / KIZÁRÁS
33. § (1) A másodfokú eljárásra az rendelkezéseit kell alkalmazni.
# 34. § / KIZÁRÁS / KÉPVISELET
34. § (1) Az ügy másodfokú elintézéséből kizárt, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett. (2) A jogorvoslati kérelem elbírálásában, nem vehet részt: a) aki a megtámadott döntést hozta vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, b) az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója (a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostohaés a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostohaés a nevelőszülő és a testvér), c) akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható. (3) Összeférhetetlenségének fennállását az érintett bizottsági tag köteles a HFB elnökének haladéktalanul írásban bejelenteni. Amennyiben a HFB elnöke az összeférhetetlenséggel érintett, úgy köteles – a rektor egyidejű tájékoztatása mellett – az adott ügyben az eljárás lefolytatásával a HFB egy tagját megbízni, és az eljárásból kimaradni. Az összeférhetetlenség fennállásáról a HFB elnöke, az elnök érintettsége esetén pedig a rektor dönt, amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az elnök összeférhetetlensége esetén az adott ügyben a HJR-ben meghatározott elnöki jogokat az eljárás lefolytatására a rektor által megbízott bizottsági tag gyakorolja. (4) A jogorvoslati kérelmet benyújtó hallgató vagy meghatalmazottja összeférhetetlenségi indítványt tehet. (5) A kizárásra egyebekben a 6. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
# 35. § / KÉPVISELET / ADATKEZELÉS
35. § (1) A képviseletre a 7. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
# 36. § / ADATKEZELÉS / IRATKEZELÉS
36. § (1) Az adatkezelésre a 8. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
# 37. § / IRATKEZELÉS / IRATBETEKINTÉS
37. § (1) Az iratkezelésre a 9. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
# 38. § / IRATBETEKINTÉS / BIZOTTSÁG ÜGYRENDI SZABÁLYAI
38. § (1) Az iratbetekintésre a 10. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
# 39. § / BIZOTTSÁG ÜGYRENDI SZABÁLYAI / A KAPCSOLATTARTÁS SZABÁLYAI
39. § (1) A Bizottság működésére a 11. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a Bizottság ügyrendjét a rektor hagyja jóvá.
# 40. § / A KAPCSOLATTARTÁS SZABÁLYAI / A HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA
40. § (1) Az Egyetem írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (az Egyetem esetében Hivatali Kapun és a hallgató ügyfélkapuján keresztül) (a továbbiakban együtt: írásban), továbbá személyesen vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot a hallgatóval és az eljárásban résztvevőkkel.
# 41. § / A HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA / AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
41. § (1) A jogorvoslati eljárásban a határidők számítására a 13. § -ban és az Ákr.-ben foglaltakat kell alkalmazni.
# 42. § / AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA / ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ
42. § (1) A jogorvoslati eljárás a hallgató kérelmére indul. (2) A jogorvoslati eljárás térítésmentes.
# 43. § / ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ / A JOGORVOSLATI KÉRELEM
43. § (1) A jogorvoslati eljárást a kérelem benyújtásától számított harminc (30) napon belül kell befejezni. (2) Az ügyintézési határidőre a 15. § (3)–15. § (4) bekezdéséének rendelkezéseit is kell alkalmazni.
# 44. § / ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ / A JOGORVOSLATI KÉRELEM
44. § (1) A hallgató a kérelmet az Egyetem által kiadott formanyomtatványon, vagy – ahol azt szabályzat lehetővé teszi – kötetlen formában nyújthatja be. (2) A jogorvoslati kérelemnek tartalmaznia kell: a) a hallgató nevét és születési nevét, Neptun azonosítóját, amennyiben releváns képviselője nevét, lakcímét és elérhetőségét, b) papíralapú kérelem esetén az a) pontban felsoroltakon kívül a Neptunban megadott értesítési címét, annak hiányában a tartózkodási helyének címét, c) annak a képzésnek a megnevezését, amelyet a jogorvoslati kérelem érint, továbbá a képzés munkarendjét és finanszírozási formáját, d) a határozott kérelmet, e) az első fokon eljáró szerv döntésének, intézkedésének iktatási számát vagy egyéb iktatási szám helyett alkalmazott azonosító számát, amellyel szemben a hallgató a jogorvoslati kérelmet benyújtja, f) indokolást, a kérelem alapjául szolgáló tényeket és az azok alapjául szolgáló bizonyítékokat, vagy az elmulasztott intézkedés leírását, g) a feltételezett jogsértés vagy eljárási hiba pontos megjelölését, lényeges körülményeit, valamint lehetőség szerint annak a jogszabálynak, egyetemi szabálynak a megjelölését, amelyre hivatkozással a hallgató a jogorvoslati kérelmet benyújtja, h) a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntéssel, intézkedéssel, mulasztással szembeni jogorvoslat esetén lehetőség szerint annak az Egyetem által elfogadott követelménynek, vagy annak a HKR-be foglalt vagy a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezésnek a megjelölését, amellyel a döntés, intézkedés, mulasztás ellentétes, i) a kérelem keltét, papíralapú kérelem esetén a hallgató aláírását, Neptunban benyújtott kérelem esetén a hallgató nevét s.k. megjelöléssel. Ügyfélkapun történő benyújtás esetén nem kell aláírni a kérelmet. (3) A kérelemhez csatolni kell az abban foglalt állításokat alátámasztó okirati bizonyítékokat, valamint, amennyiben ezek nem állnak a hallgató rendelkezésére, úgy a kérelemben foglalt állítások bizonyítási módjának megjelölését, továbbá meghatalmazott eljárása esetén a hallgató által aláírt szabályszerű meghatalmazást. (4) A kérelemben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről a hallgatónak az elsőfokú eljárásban nem volt tudomása vagy arra önhibáján kívül eső okból nem hivatkozott. Nem szükséges igazolni az olyan tényeket, amelyek közismertek vagy amelyekről az Egyetemnek hivatalosan tudomása van. (5) A kérelmet a Hallgatói Felülbírálati Bizottságnak címezve kell benyújtani. (6) A jogorvoslati kérelmet a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított tizenöt (15) napon belül lehet benyújtani. (7) 1 A jogosult a jogorvoslati kérelmét a Neptunon az erre rendszeresített formanyomtatványon, ügyfélkapun keresztül, személyesen vagy postai úton nyújthatja be. Személyes és postai úton a TÜ/Nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető/PM
# 44. § / ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ / A JOGORVOSLATI KÉRELEM
részére kell benyújtani a kérelmet, doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a Corvinus Doktori Iskolákhoz. (8) A kérelem benyújtásának napja a kérelem Neptunban történő benyújtásának napja, a postai úton történő benyújtás esetén a kérelem benyújtásának napja a küldemény postára adásának napja, személyes átvétel esetén a tényleges átvétel napja. (9) A kérelmet a tartalma szerint kell minősíteni abban az esetben is, ha az nem egyezik a hallgató által használt elnevezéssel. (10) 2 A jogorvoslati kérelmet a TÜ/Nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető/PM vagy a Corvinus Doktori Iskolák – amennyiben nem általa hozott döntésre irányul – három (3) napon belül továbbítja a megtámadott döntést hozó, intézkedést végrehajtó, az adott hallgatói ügyben első fokon eljáró részére. (11) 3 Amennyiben a jogorvoslati kérelmet a HFB-hez nyújtották be, a Bizottság titkára azt három (3) napon belül továbbítja a TÜ/Nemzetközi képzésekért felelős vezető/PM vagy a Corvinus Doktori Iskolák részére a (12) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében. (12) 4 A hallgatói ügyben első fokon eljáró a jogorvoslati kérelmet megvizsgálja. Amennyiben a kérelemben foglaltakkal egyetért, úgy a kérelem beérkezésétől vagy a TÜ/Nemzetközi képzésekért felelős vezető/PM vagy a Corvinus Doktori Iskolák által történő átadástól számított nyolc (8) napon belül a felülvizsgálni kért határozatot visszavonja, megváltoztatja, kijavítja, kiegészíti, az elmulasztott döntést pótolja. A visszavonó, módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visszavont vagy a módosított döntés ellen volt. (13) 5 Egyet nem értése esetén a hallgatói ügyben első fokon eljáró a jogorvoslati kérelmet, az ügy összes rendelkezésre álló iratával, megjegyzéseivel, véleményével együtt nyolc (8) napon belül felterjeszti a HFB-hez oly módon, hogy az iratok elektronikusan, egy helyen hozzáférhetővé váljanak, és a hozzáférhetőség tényéről egyértelmű jelzést kapjon a HFB. (14) A hallgató jogosult a jogorvoslati kérelmét a határozat meghozataláig bármikor írásban – vagy a Bizottság meghallgatásán jegyzőkönyvbe mondva szóban – visszavonni.
# 45. § / INTÉZKEDÉS A KÉRELEM ALAPJÁN / AZ ÜGY ÁTTÉTELE
45. § (1) A Bizottság elnöke megvizsgálja a jogorvoslati kérelmet, valamint az ügy iratait, és nyolc (8) napon – amely határidőbe nem számít bele a 47. § szerinti hiánypótlás időtartama – belül dönt: a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről vagy b) hatáskör hiányában az ügy áttételéről vagy, c) ha ezek feltételei nem állnak fel és a kérelem érdemben elbírálható, az eljárás megindításáról.
# 46. § / AZ ÜGY ÁTTÉTELE / HIÁNYPÓTLÁS
46. § (1) Amennyiben a Bizottság elnöke megállapítja, hogy a kérelem elbírálása más testület vagy személy hatáskörébe tartozik, az ügyet a 45. § -ban meghatározott határidőn belül átteszi a döntésre jogosulthoz. (2) A Bizottság az áttételről végzésben dönt.
# 47. § / HIÁNYPÓTLÁS / IGAZOLÁSI KÉRELEM
47. § (1) 1 Amennyiben a kérelem megérkezik a Bizottsághoz, de a kérelem nem felel meg a 44. § paragrafusban foglalt követelményeknek, a hallgatói ügyben elsőfokon eljáró a hallgatót – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra szólítja fel. (2) Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyről a Bizottságnak hivatalból ismerete van, vagy amit a Bizottságnak kell beszereznie. (3) Amennyiben a hallgató a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőig nem teljesíti a felhívásban foglaltakat, kérelmét a Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján fogja elbírálni vagy az eljárást megszünteti. Erre a hallgatót figyelmeztetni kell.
# 48. § / HIÁNYPÓTLÁS / IGAZOLÁSI KÉRELEM
48. § (1) A jogorvoslati kérelem előterjesztésére megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelemről a HFB dönt. (2) Az igazolási kérelemre egyébként az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A KÉRELEM VISSZAUTASÍTÁSA ÉS AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE
# 49. § / HIÁNYPÓTLÁS / IGAZOLÁSI KÉRELEM
49. § (1) A Bizottság elnöke a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja, amennyiben megállapítja, hogy: a) az elkésett, b) a kérelem elbírálására a Bizottságnak nincs hatásköre és a kérelem áttételének nincs helye, c) azt nem az arra jogosult terjesztette elő, d) az olyan döntés ellen irányul, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak, vagy egyedi mérlegeléssel hozott döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelemben nem hivatkozik a hallgató eljárási hibára, továbbá tanulmányi értékeléssel szemben benyújtott jogorvoslati kérelem esetén a hallgató nem hivatkozik a szabályzatban meghatározott okokra, e) nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, f) az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet a Bizottság érdemben már elbírálta, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott, g) a kérelem hiányos, és a HJR alapján hiánypótlásra nincs lehetőség. (2) A Bizottság elnöke az eljárást nyolc (8) napon belül megszünteti, amennyiben: a) a kérelem visszautasításának lett volna helye, de annak oka csak az eljárás megindítását követően derült ki, b) a hallgató jogorvoslati kérelmét írásban – vagy a Bizottság meghallgatásán jegyzőkönyvbe mondva szóban – visszavonja, c) az eljárás időközben okafogyottá vált, d) a hallgató a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte és/vagy nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását, e) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amely más szerv hatáskörébe tartozik és a hallgató a Bizottság eljárás megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget, f) a hallgató az eljárás felfüggesztését kérte és annak lejártáig nem kérte az eljárás folytatását.
# 50. § / AZ ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE ÉS SZÜNETELÉSE / ELJÁRÁSOK EGYESÍTÉSE
50. § (1) Az eljárás felfüggesztésére és szünetelésére jelen Szabályzat 24. § -ban foglaltakat kell alkalmazni.
# 51. § / ELJÁRÁSOK EGYESÍTÉSE / A TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA
51. § (1) Több jogorvoslati kérelmet benyújtó hallgató esetében a Bizottság dönthet az ügyek egyesítéséről, ha a tényállás közvetlen és szoros összefüggése miatt az elkülönítés nem lehetséges. (2) A Bizottság az egyesítésről határozatot hoz. (3) Egyesítés esetén valamennyi kérelmet benyújtó hallgató jogosult az egyesített eljárás teljes ügyiratát megismerni, az egyesített eljárás valamennyi eljárási cselekményénél jelen lenni ugyanolyan jogkörrel, mint az egyesítés előtti eljárás során.
# 52. § / A TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA / ADATOK ZÁRT KEZELÉSE
52. § (1) A bizonyítási eljárás során a Bizottság a jelen Szabályzat 21. §-ában a tényállás tisztázására vonatkozóan megállapított szabályokat megfelelően alkalmazza. (2) A tényállás tisztázására egyebekben az Ákr. rendelkezései az irányadók.
# 53. § / ADATOK ZÁRT KEZELÉSE / ÉRTESÍTÉS, MEGHÍVÁS TÁRGYALÁSRA
53. § (1) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a Bizottság elrendeli a tanú, szakértő zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A döntést kizárólag a kérelmet előterjesztővel kell közölni. (2) A természetes személyazonosító adatokat a Bizottság az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli, valamint biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé. (3) A zártan kezelt adatok megismerésére csak a Bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a rektor, az oktatási rektorhelyettes, valamint a bírósági felülvizsgálat során eljáró bíróság jogosult. (4) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a Bizottság – a jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek egyebekben megfelelő – kivonatot készít az eljárás során keletkezett iratról akként, hogy abból az (1) bekezdésben meghatározott személy kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható.
# 54. § / ÉRTESÍTÉS, MEGHÍVÁS TÁRGYALÁSRA / A BIZOTTSÁG ÜLÉSE
54. § (1) Amennyiben a Bizottság a hallgatót az eljárásban személyesen kívánja meghallgatni vagy azt a hallgató kéri értesítést, vagy ha más személyt – különösen tanúként vagy szakértőként – kíván az eljárásban személyesen meghallgatni értesítést, megkeresést küld. (2) Az értesítésben fel kell tüntetni a HFB megjelölését, az ügyszámot, az ügy tárgyát, a meghallgatás időpontját és helyét, valamint azt, hogy milyen kérdésben és milyen minőségben kívánja az értesített személyt meghallgatni. Az értesített figyelmét fel kell hívni arra, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas iratait hozza magával. Az értesítésben a hallgató figyelmét fel kell hívni arra, hogy észrevételeit írásban is benyújthatja, kérve személyes meghallgatásának mellőzését, valamint tájékoztatni kell az 53. §-ban foglaltakról. (3) Az értesítésre egyebekben jelen Szabályzat 22. § (3)–(6) bekezdésében foglaltak az irányadók.
# 55. § / A BIZOTTSÁG ÜLÉSE / A MÁSODFOKÚ DÖNTÉS
55. § (1) A Bizottság a jogorvoslati kérelmet ülésén bírálja el. (2) A Bizottság döntéseit zárt ülésen, a jelenlévő tagok egyszerű többségének határozatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (3) A Bizottság a jogorvoslati kérelem tárgyában az alábbi döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a döntést megváltoztatja, d) a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja. (4) A másodfokú döntés a közléssel véglegessé válik és végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. (5) Személyes részvétel nélkül, online megjelenéssel tartott ülés esetében a rendes ülésnél részletezett szabályok (határidők, határozatképesség, lebonyolítás, szavazás rendje) érvényesek azzal az eltéréssel, hogy az ülést a Microsoft Teams alkalmazás használatával kell lebonyolítani.
# 56. § / A BIZOTTSÁG ÜLÉSE / A MÁSODFOKÚ DÖNTÉS
56. § (1) A Bizottság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben a végzést (továbbiakban: döntés) bocsát ki. (2) Írásbeli a közlés, ha azt papíralapú iratba vagy elektronikus iratba foglalják. Egyebekben a 25. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A határozatnak tartalmaznia kell: a) a Bizottság megnevezését, az ügy számát, b) a hallgató nevét, lakcímét és – amennyiben rendelkezik vele – Neptun-kódját, c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkező részben a Bizottság döntését, továbbá a felülvizsgálat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről való tájékoztatást, e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, eb) a hallgató által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, ec) a döntés alapjául szolgáló indokokat, ed) azokat a jogszabályhelyeket, egyetemi szabályzatokat, amelyek alapján a bizottság a határozatot hozta, ee) a Bizottság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, f) a döntéshozatal helyét és idejét, g) továbbá a határozat 1. § (4) bekezdés szerinti kiadmányozását vagy kiadmány hitelesítését. (3) Egyebekben a döntés (határozat vagy végzés) alakjára és tartalmára az Ákr. szabályai az irányadók, azzal, hogy az Ákr.-ben a jogszabályhelyek alatt egyetemi szabályzatokat és szabályzati rendelkezéseket is érteni kell, továbbá az Ákr.-ben meghatározott hatóság alatt a Bizottságot kell érteni. E rendelkezéseket a végzés tartalmára is megfelelően alkalmazni kell.
# 57. § / A MÁSODFOKÚ DÖNTÉS / A DÖNTÉS KÖZLÉSE
57. § (1) A határozatot a tárgyaláson jelenlévő hallgatóval (vagy képviselőjével) kihirdetés útján is közölni lehet, amelynek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. E mellett a határozatot jelen paragrafus szerint kézbesíteni is kell. (2) 1 A Bizottság döntését papíralapú irat formájában kiadott határozatba vagy elektronikus irat formájában kiadott határozatba kell foglalni és két (2) eredeti példányban kell elkészíteni. Másolati példány szükség szerint készítendő. Egy eredeti példányt tértivevényes küldeményként vagy személyes kézbesítés útján, elektronikus irat esetén a Neptunon vagy az ügyfélkapun keresztül kell a hallgató részére kézbesíteni. Egy eredeti példányt a Bizottság iktatásában kell elhelyezni. Egy másolati példányát a TÜ/doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a Corvinus Doktori Iskolák, a Nemzetközi képzésekért felelős vezető/PM hatáskörébe tartozó hallgatói ügyekben az Nemzetközi képzésekért felelős vezető/PM részére kell továbbítani. Ezek a szervezeti egységek gondoskodnak igény szerint a határozat elsőfokú döntéshozóval való közléséről. Szintén ezen szervezeti egységek gondoskodnak arról, hogy mindazok a szervezeti egységek/személyek megkapják a határozatot, akiknek munkaköri feladatuk van a határozatban foglaltakkal (pl. újra kell vizsgáztatni a hallgatót). (3) A kézbesítés során figyelemmel kell lenni Magyarország és az adott ország közötti nemzetközi egyezményekre. (4) A döntést azon a napon kell közöltnek tekinteni, amelyen azt a hallgató, vagy amennyiben a küldemény átvételére meghatalmazást adott, a meghatalmazott – személyesen vagy postai úton – átvette. Ügyfélkapun történő kézbesítésre a 26. § (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (5) Hirdetményi úton történő közlésnek nincs helye. (6) A döntés közlésére egyebekben a 26. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
# 58. § / A DÖNTÉS VÉGLEGESSÉ VÁLÁSA / JEGYZŐKÖNYV ÉS HANGFELVÉTEL
58. § (1) A másodfokú döntés a közléssel válik véglegessé.
# 59. § / JEGYZŐKÖNYV ÉS HANGFELVÉTEL / A DÖNTÉS KIJAVÍTÁSA ÉS KIEGÉSZÍTÉSE
59. § (1) A jogorvoslati tárgyalásról a tárgyalás lényeges tartalmát rögzítő, személyes meghallgatás esetén hangfelvétel alapján készült papíralapú jegyzőkönyvet tizenöt (15) napon, idegen nyelvre való fordítás esetén harminc (30) napon belül kell elkészíteni. Egyesített tárgyalás esetén egy jegyzőkönyv készül. (2) Az aláírt jegyzőkönyv elektronikus másolatát a tárgyalás napját követő tizenötödik (15.) napig meg kell küldeni a jogorvoslati kérelmet benyújtó hallgatónak. Amennyiben a hallgató azt írásban, e-mailben vagy a tárgyaláson kéri, a jegyzőkönyvet postai úton is meg kell küldeni részére. (3) A hallgató a jegyzőkönyv tartalmára – annak kézhezvételét követő 8 napon belül – annak kiegészítését, kijavítását kérheti. (4) Amennyiben a hallgató a jegyzőkönyv tartalmának kijavítása, kiegészítése érdekében – írásban, e-mailben vagy a tárgyaláson – kéri, a hangfelvételt a Bizottságnál személyesen meghallgathatja. (5) A jegyzőkönyv kijavítása, kiegészítése tárgyában a Bizottság a hangfelvétel alapján dönt. A kijavítást annak bejelentésétől számított nyolc (8) napon belül kell teljesíteni. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
# 60. § / A DÖNTÉS KIJAVÍTÁSA ÉS KIEGÉSZÍTÉSE / A DÖNTÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS VISSZAVONÁSA
60. § (1) A HFB a döntését a jelen Szabályzat 28. § -ában foglaltak és az Ákr. szabályai szerint kijavíthatja vagy kiegészítheti.
# 61. § / A DÖNTÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS VISSZAVONÁSA / A DÖNTÉS VÉGREHAJTÁSA
61. § (1) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől számított egy (1) éven belül, legfeljebb egy (1) ízben módosítja vagy visszavonja. (2) Ha a keresetlevél alapján a Bizottság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja. Ha a keresetlevélben foglaltakkal egyetért és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a Bizottság a nem jogszabálysértő döntést is visszavonhatja, vagy a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően módosíthatja. (3) A döntést visszavonni, módosítani egy (1) ízben lehet. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt döntést közölni kell azzal, akivel a módosított vagy visszavont döntést közölték. (5) Egyebekben az Ákr.-nek a döntés módosítására és visszavonására vonatkozó rendelkezései az irányadók, amelyekben hatóság alatt a Bizottságot kell érteni.
# 62. § / A DÖNTÉS VÉGREHAJTÁSA / KÖZIGAZGATÁSI PER
62. § (1) A hallgatói ügyben hozott végleges döntés – ideértve a jogerős bírósági döntéssel megváltoztatott döntést és az ideiglenes intézkedést elrendelő döntést is – végrehajtásáról az érintett szervezeti egység a Hallgatói Szolgáltatásokkal vagy Corvinus Doktori Iskolával együtt gondoskodik.
# 63. § / III FEJEZET / TOVÁBBI JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK
63. § (1) A hallgató a jogorvoslati kérelem tárgyában hozott eljárást befejező döntést közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A keresetlevél a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással is benyújtható. (2) A jogosultnak a keresetlevelet az első fokon eljáró személynél vagy testületnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc (30) napon belül kell benyújtania vagy ajánlott küldeményként postára adnia. Az első fokon eljáró szerv a keresetlevelet az ügy irataival együtt a benyújtástól számított tizenöt (15) napon belül köteles felterjeszteni a Bizottsághoz, amely azokat – a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt – a benyújtástól számított harminc (30) napon belül továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait – a benyújtástól számított három (3) napon belüli felterjesztést követően – a Bizottság nyolc (8) napon belül továbbítja a bírósághoz. (3) Az első fokon eljáró személy vagy testület, valamint a Bizottság az elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
# 64. § / TOVÁBBI JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
64. § (1) A hallgató jogainak megsértése esetén a jogorvoslaton kívül az alábbiakhoz fordulhat jogi segítségnyújtásért: a Hallgatói Önkormányzathoz vagy a doktori képzésben részt vevő hallgató a Doktori Önkormányzathoz. (2) A hallgató ezen túl az oktatási jogok biztosának az eljárását kezdeményezheti, feltéve, hogy a jogorvoslati jogát az Egyetemen – a bírósági eljárás kivételével – kimerítette.
# 65. § / ELUTASÍTÁSA, AZ ELJÁRÁS / MEGSZÜNTETÉSE 11
65. § (1) Jelen Szabályzatot a Szenátus 2023. július 11-i ülésén fogadta el. (2) Jelen Szabályzat 2023. szeptember 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szenátus SZ–36/2021/2022. (2022. VI. 21.) sz. határozatával elfogadott „A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának a rendje” című szabályzat. (3) Jelen Szabályzatot a hatálybalépést követően kezdődő eljárásokra kell alkalmazni. (4) A jelen Szabályzat hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyeket a (2) bekezdés szerinti szabályzat szerint kell lefolytatni. (5) Jelen Szabályzat a Hallgatói Követelményrendszer 2. részét képezi. Budapesti Corvinus Egyetem 1 Hallgatói követelményrendszer 2. rész: A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje 1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1 KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK 2 FOGALMAK 2 I. FEJEZET 3 A HALLGATÓI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS ELSŐFOKÚ KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE 3 ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 3 AZ ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE,
# 65. § / AZ ÜGY ÁTTÉTELE 21 / A DÖNTÉS KÖZLÉSE 24
A DÖNTÉS MÓDOSÍTÁSA, II. FEJEZET 16 A HALLGATÓI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS MÁSODFOKÚ KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE 16 A JOGORVOSLAT JOGA 16 ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 17 AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA 19 A JOGORVOSLATI KÉRELEM 19 HIÁNYPÓTLÁS 21 IGAZOLÁSI KÉRELEM 21 A KÉRELEM VISSZAUTASÍTÁSA ÉS AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE 21 AZ ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE ÉS SZÜNETELÉSE 22 ELJÁRÁSOK EGYESÍTÉSE 22 A TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA 22 ADATOK ZÁRT KEZELÉSE 22 ÉRTESÍTÉS, MEGHÍVÁS TÁRGYALÁSRA 22 A BIZOTTSÁG ÜLÉSE 23 A MÁSODFOKÚ DÖNTÉS 23 A DÖNTÉS VÉGLEGESSÉ VÁLÁSA 24 JEGYZŐKÖNYV ÉS HANGFELVÉTEL 24
# 65. § / A DÖNTÉS KIJAVÍTÁSA ÉS KIEGÉSZÍTÉSE 25 / A DÖNTÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS VISSZAVONÁSA 25
A DÖNTÉS VÉGREHAJTÁSA 25 KÖZIGAZGATÁSI PER 25 III FEJEZET 25 TOVÁBBI JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK 25 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 26
13/2024. Elnöki Testületi rendelkezés Budapesti Corvinus Egyetem kollégiumainak tűzvédelmi szabályzata
# szabályzata 1 / Közzététel: ET–54/2024. (IV. 25.) sz. határozat
Budapesti Corvinus Egyetem kollégiumainak tűzvédelmi Eredeti, aláírt pdf Készítette: Készítés dátuma: 2024. január 30. 9/2015. (III. 25.) BM rendelet
# 7. § / Ez a szabályzat a Budapesti Corvinus Egyetem szellemi tulajdona. / PREAMBULUM
7. § (7) Tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat. A Budapesti Corvinus Egyetem esetében, jogszabály szerint, felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő így a tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult. A szabályzatot jóváhagyta: A szabályzatot készítette: Szent István Egyetem YBL Miklós Építéstudományi Kar, A Budapesti Corvinus Egyetem Elnöki Testülete a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló, többször módosított 1996. évi XXXI. Törvény (továbbiakban: Ttv.) 19. § (1) bekezdésében, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről kiadott 101/2023. (XII. 29.) BM rendeletében, valamint a többször módosított 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben kiadott Országos Tűzvédelmi szabályzatról (a továbbiakban: OTSZ) foglaltak alapján a Budapesti Corvinus Egyetem Kollégiumaira, ezen túlmenően a Budapesti Corvinus Egyetem Kollégiumainak (továbbiakban: Egyetemi Kollégiumok vagy Kollégiumok) helyiségeire, szabad tereire: Ráday Kollégium: 1092 Budapest, Ráday utca 43–45. Kinizsi Kollégium: 1092 Budapest, Kinizsi utca 2–6. Tarkaréti Kollégium: 1106 Budapest, Bogáncsvirág utca 3. az alábbi Tűzvédelmi szabályzatot adja ki. A Tűzvédelmi szabályzatban rögzítésre kerülő, az egyetem alapvető tűzvédelmi feladatait tartalmazó leírások – ideértve az épületre vonatkozó általános használati szabályokat, valamint a tárolási szabályokat – a munkavállalók, a létesítmény területén dolgozók, hallgatók, vendégként a területen tartózkodók biztonságát szolgálja, ezért a dokumentumban foglaltak megismerése és megtartása mindenki közös ügye.
# 1. § / PREAMBULUM / A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. § (1) Területi hatálya: A Budapesti Corvinus Egyetem Kollégiumainak épületeire, helyiségeire, szabad tereire, valamint az ezekben zajló minden tárgyi hatály alá tartozó tevékenységre (beleértve a szállítást, és tárolást is.) (2) Személyi hatálya: a) A Budapesti Corvinus Egyetem Kollégiumaival szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban (munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb megbízási jogviszonyban) foglalkoztatott személyekre, hallgatókra, valamint mindazokra a személyekre, akik vendégként tartózkodnak a Budapesti Corvinus Egyetem – mint bérlő – Corvinus Gellért Campusán. A belépéssel, tartózkodással a Tűzvédelmi szabályzatban foglalt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek ismeri el. b) A Budapesti Corvinus Egyetem Kollégiumaival szerződéses kapcsolatban lévő, de a területi hatály alá tartozó helyszíneken tevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetek (ezek tagjai, dolgozói), az egyéni vállalkozók, az Egyetem által nem szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak, alvállalkozók, beszállítók, valamint a rendezvényeken résztvevő személyek (továbbiakban: külső Cég) tűzvédelmi feladatait a szerződésben kell rögzíteni. c) A területi hatály alá tartozó helyiségekben, épületekben, építményekben, szabad tereken, bármilyen céllal tartózkodó, tevékenységet végző (szállító, karbantartó, javító... stb.) személyekre a szabályzat hatálya kiterjed, az általános és elvárható tűzvédelmi szabályokat kötelesek betartani. (3) Tárgyi hatálya: A Budapesti Corvinus Egyetem Kollégiumai minden tűzvédelmet érintő jogviszonyára, intézkedésére, feladatára és kizárólag a Budapesti Corvinus Egyetem Kollégiumai olyan belső szabályzataival, házirendjével, utasításaival együttesen értelmezendő, amelyekre a jelen tűzvédelmi szabályzatban kifejezetten utalást tesz vagy felhatalmazást ad.
# 2. § / A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA / A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT CÉLJA
2. § (1) Jelen Tűzvédelmi szabályzat elkészítésének célja, hogy: a) rögzítse az Egyetem tűzvédelmi előírásait, használatának szabályait. az egyes vezetők, és foglalkoztatottak tűzvédelmi feladatait és kötelezettségeit, a felelősségi rendszert, a létesítéssel, a használattal, az üzemeltetéssel, karbantartással összhangban. b) gondoskodjon a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körökkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. c) gondoskodjon a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében – előzetes egyeztetés alapján – a helyszíni gyakorlatok megtartásáról és abban való közreműködésről. d) gondoskodjon a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeinek biztosításáról, a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségéről. e) gondoskodjon, hogy az Egyetem tűzvédelmének biztosításáról megfelelő szervezettel, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével. (2) A Szabályzat kiadásának minősül az Egyetem minden munkavállalója és hallgatója számára elérhető módon a belső számítógépes hálózaton történő közzététel. (3) A Szabályzat megszegése – a cselekmény vagy mulasztás, illetve ezek következményei súlyától és jellegétől függően – munkajogi, polgári jogi, szabálysértési, tűzvédelmi bírság vagy bűntetőjogi eljárást von maga után. (4) Az itt nem szabályozott kérdésekben a mindenkor érvényben lévő jogszabályok, szabványok, szabályzatok előírásai az irányadók. (5) A Szabályzatot naprakészen kell tartani, szükség szerinti átdolgozásáról gondoskodni kell. Ennek felelőse a felsőfokú tűzvédelmi végzettséggel rendelkező szakember vagy tűzvédelmi szolgáltató cég. A TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELADATA, FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSI RENDJE,
# 3. § / A tűzvédelmi szervezet feladata / A tűzvédelmi szervezet felépítése
3. § (1) A tűz elleni védekezés elősegítése – a megelőzés –, a tűzvédelmi szabályzat előírásainak betartása és betartatása, továbbá a tűzvédelmi eszközök és szakfelszerelések meglétének és üzemképességének biztosítása. (2) Gondoskodik arról, hogy az érintett személyek megismerjék a tűzmegelőzéssel kapcsolatos feladataikat és kötelezettségeiket. (3) Feladata az új belépő munkavállalók tűzvédelmi oktatásának, megszervezése, lebonyolítása és dokumentálása. (4) Gondoskodik a Tűzriadó terv évenkénti gyakoroltatásának megszervezéséről. (5) A tűzvédelmi szervezet gondoskodik a rendszeres tűzvédelmi ellenőrzésről és az esetleges szabálytalanságokra, valamint azok megszűntetésére felhívja a figyelmet. (6) Figyelemmel kísérni az üzemeltetői ellenőrzések és az időszakos felülvizsgálatok megfelelő időben történő elvégzését, gondoskodni a feltárt hiányosságok megszüntetéséről. (7) A tűzmegelőzés elsajátítása érdekében gondoskodik a tűzvédelmi szabályzat és a Tűzriadó terv megfelelő módon történő kidolgozásáról, annak naprakészen tartásáról, oktatási tematika kidolgozásáról az érintett létesítmény részére, később ennek oktatásáról, hogy azt mindenki megismerje. (8) Az átalakítások és felújítások során a tűzvédelmi szempontokat érvényesíti. (9) Gondoskodik az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység előzetes egyeztetéséről és engedélyezéséről.
# 4. § / A tűzvédelmi szervezet felépítése / A tűzvédelmi szervezet irányítása
4. § (1) Központi: – Kancellár – Campus Szolgáltatások Vezetője – Üzemeltetési és Beruházási Vezető – Üzemeltetési Operatív Vezető – Beruházási szakértő – Műszaki koordinátor – Vagyonvédelmi vezető – Tűzvédelmi vezető (2) Helyi: – Kollégiumvezető – Külsős műszaki üzemeltetés – Külsős portaszolgálat
# 5. § / A tűzvédelmi szervezet irányítása / A finanszírozása
5. § (1) Az épületben jelentkező tűzvédelmiüzemeltetési, karbantartási feladatokat a helyi tűzvédelmi szervezet tagjai végzik el, a hatáskörüket meghaladó tűzvédelmi tárgyú kérdések megoldását a Tűzvédelmi vezető és az Üzemeltetési operatív vezető felé jelzik, illetve kérnek intézkedést. (2) Amennyiben a Tűzvédelmi vezető hatáskörét meghaladja egy intézkedés, megoldási javaslatot tesz a Campus Szolgáltatások vezető felé, aki központi intézkedést igényel.
# 6. § / A finanszírozása / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
6. § (1) Az Egyetemi Kollégiumok megfelelő tűzvédelmi színvonalának finanszírozásához, fenntartásához és a tűzvédelmi szervezet működéséhez szükséges pénzeszközöket az Egyetem központilag biztosítja. A költségek évente kerülnek betervezésre a gazdasági és költségvetési tervbe. TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT, VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐSÖK ÉS AZOK FELADATA
# 7. § / A finanszírozása / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
7. § (1) A Kancellár feladta és hatásköre: a) Az elnöki testülettel együttműködve felelős a tűzvédelmi feladatok ellátáshoz szükséges szervezeti és anyagi feltétel rendszer biztosításáért. b) A Tűzvédelmi szabályzat kiadásával egyidejűleg megbízza a Campus Szolgáltatások Vezetőt, hogy a tűzvédelmet érintő ügyekben teljes joggal és felelősséggel intézkedjen, valamint az Egyetemi létesítmények tűzvédelmi helyzetéről szükség szerint, de legalább évenként számoljon be. c) A Campus Szolgáltatások vezetőjével együttműködve létrehozza és fenntartja az Egyetem tűzvédelmi szervezetét a tűzvédelmi feladatok ellátásának és a tűzvédelmi jogszabályok betartásának elősegítésére. (2) Az Egyetemi létesítmények éves költségvetésében tervezi a tűzvédelemmel kapcsolatos kiadásokat, biztosítja azok tervszerű felhasználását. (3) Gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető feladata és hatásköre: a) Figyelemmel kíséri a megjelenő jogszabályok tűzvédelmi összefüggéseit, és erről szükség szerint tájékoztatja a tűzvédelmi vezetőt. b) Tiltott helyen történő dohányzás és egyéb tűzvédelmet érintő szabálysértés esetén a szabálysértést elkövető dolgozóval szemben a munkavállalói felelősség megállapítására, a felelősségre vonási eljárást lefolytatja. c) Képviseli a Budapesti Corvinus Egyetemet a tűzvédelmi-jogi ügyekben a tűzvédelmi vezető, tűzvédelmi szolgáltatói cég bevonásával. d) Figyelemmel kíséri az Egyetemi szabályzatokat, rendelkezéseket és szerződéseket, hogy azok az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatával összhangban legyenek. e) Tűzesetet követően a Budapesti Corvinus Egyetem mindenkor hatályos vagyonés felelősségbiztosítási szerződése alapján kezdeményezi a kárbejelentési eljárást a Biztosítónál és lefolytatja azt a Campus Szolgáltatások bevonásával. (4) A Campus Szolgáltatások vezető feladata és hatásköre: a) A Campus Szolgáltatások vezető a belső szabályozók szerint biztosítja a tűzvédelmi feladatok ellátását. A Campus Szolgáltatások vezető a Kancellárnak tartozik felelősséggel. b) Biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, a jogszabályokban, szabványokban előírtak megfelelő végrehajtását. c) Felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkavégzéséért, a tűzvédelmi előírások betartásáért. d) Felelős az Egyetem, tűzvédelmi használati előírások betartásához szükséges feltételek megteremtéséért, az előírások folyamatos betartásának biztosításáért, ellenőrizteti a tűzvédelmi előírások betartását. e) Biztosítja, hogy az Egyetem helyiségeinek rendezvény céljára történő igénybevétele, vagy bérbeadása esetén a konkrét helyiség, helyiségcsoport, épület, vagy berendezés a rendező szerv felelős képviselőjének átadásra kerüljön. f) Véleményezi az Egyetem Tűzvédelmi Szabályzatának tervezetét, szükség szerinti módosítását és korszerűsítését. Jóváhagyás után végrehajtását folyamatosan
# 7. § / A finanszírozása / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
ellenőrizteti. g) Szükség esetén rendkívüli tűzvédelmi szemlét, rendelhet el, célellenőrzést tarthat. h) A tűzvédelmi vezetőt szükség szerint beszámoltatja a tűzvédelmi helyzetről, a végzett tevékenységéről, az Egyetem tűzvédelmi helyzetéről. (5) Az Üzemeltetési és Beruházási vezető feladata és hatásköre: a) Az Egyetemi Kollégiumok üzemeltetése, valamint az épületekben zajló beruházási projektek során biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, a jogszabályokban, szabványokban előírtak megfelelő végrehajtását. b) Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján az üzemeltetői ellenőrzések és időszakos felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyvek elkészültét és meglétét folyamatosan ellenőrizeti. c) Hiányzó felülvizsgálat, karbantartás, javítás esetén felelősségre vonást kezdeményez a külsős szakcégekkel szemben és felszólítja a hiányzó ellenőrzési, felülvizsgálati, karbantartási feladatok elvégzésére és a dokumentációk elkészítésére. d) Megbízza az Üzemeltetési operatív vezetőt a külső üzemeltető szakcég tűzvédelmi feladatainak koordinálására. e) Megbízza a Tűzvédelmi vezetőt a tűzvédelmi ellenőrzések, kiürítési gyakorlatok végrehajtására. f) Megbízza a kollégiumvezetőket a helyi tűzvédelmi szervezet helyi tűzvédelmi koordinációs feladatainak ellátásával. g) Biztosítja a kollégiumi épületek átalakítása során a tűzvédelmi előírások betartását, a beruházások előkészítése és megvalósítása során elősegíti a tűzvédelmi előírások érvényre jutását. h) Összehangolja a tervezői és kivitelezői tevékenységet. i) Új technológia, berendezés, gép esetén értesíti a tűzvédelmi vezetőt, tűzvédelmi szolgáltatót, hogy azokat tűzvédelmi szempontból felülvizsgálhassa. j) Szerződésben rögzíti a külső szakcégek épületüzemeltetéssel összefüggő tűzvédelmi kötelezettségeit, a tűzvédelmi eszközök és berendezések ellenőrzésére, felülvizsgálatára, karbantartására és javítására vonatkozó feladatait. (6) A Vagyonvédelmi vezető feladata és hatásköre: a) Ellenőrzi, hogy a közvetlen felügyelete alatt álló őrszolgálat a jelen Tűzvédelmi szabályzatban, Tűzriadó tervben meghatározott feladataikat megismerjék és a tűzjelző központ kezelését elsajátítsák. b) Ellenőrzi, hogy az épület valamennyi helyiségéhez és a bérleményekhez központi helyen folyamatosan álljon rendelkezésre tartalék kulcs és a bejutás mindig biztosított legyen. c) Felügyeli, hogy az őrszolgálatot ellátó személyek részt vegyenek az évenkénti kiürítési gyakorlaton. d) Tűzeset bekövetkezése után utasítja az őrszolgálatot a terület lehatárolására és a megváltoztatásának tilalmára. e) Biztosítja a beépített tűzjelző berendezés tervszerű üzemszünetének, meghibásodásának esetén a biztonsági feltételeket a helyi kockázatnak megfelelően és gondoskodik a csökkenő védelmi szint ellensúlyozásáról az Üzemeltetési operatív vezetővel és a Tűzvédelmi vezetővel egyeztetve.
# 7. § / A finanszírozása / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
(7) Az Üzemeltetési operatív vezető feladata és hatásköre: a) Az Egyetemi Kollégiumok üzemeltetése során biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, a jogszabályokban, szabványokban előírtak megfelelő végrehajtását. b) Folyamatos kapcsolatot tart a külső üzemeltető szakcéggel és elősegíti a tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési ellenőrzésein és időszakos felülvizsgálatain feltárt hiányosságok megszűntetését. c) Figyelemmel kíséri a tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrzésének és időszakos felülvizsgálatainak, karbantartásának esedékességét és dokumentálását. Hiányosság esetén felszólítja a külső üzemeltető szakcéget a pótlása. d) Figyelemmel kíséri a tűzvédelmi műszaki megoldások felülvizsgálatokon feltárt hibáinak javítását és azok dokumentálását. Hiányosság esetén felszólítja a külső üzemeltető szakcéget a pótlásra. e) Az üzemeltetést érintő alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység esetén, mint a munkát elrendelő aláírásával ellenjegyzi a tűzgyújtási engedélyt és ellenőrzi a szükséges szakképesítés és tűzvédelmi szakvizsga meglétét. Hiányzó dokumentum esetén nem engedélyezi a munkavégzést és felszólítja a munkát végzőt a hiányzó dokumentumok pótlására. f) Gondoskodik a kiürítési gyakorlatokon, belső tűzvédelmi ellenőrzéseken és a hatósági szemléken feltárt tűzvédelmi szabálytalanságok megszűntetéséről a külső üzemeltető szakcég útján. g) Elősegíti a tűzvédelmi hatóság ellenőrzéseit, a tűzoltóság helyismereti gyakorlatait. h) Elősegíti a tűzesetek kivizsgálását, biztosítja a helyszínt és utasításba adja annak megváltoztatásának tilalmát a Tűzoltó Parancsnok engedélyéig. i) Folyamatosan kapcsolatot tart a Kollégiumvezetővel és a Tűzvédelmi vezetővel. j) Érzékelő és zóna kikapcsolását csak az Üzemeltetési operatív vezető engedélyezheti, aki a kiiktatás szükségességét jelzi az időszakos felülvizsgálatot végző külső üzemeltető szakcég és a távfelügyelet részére, és egyezteti a zónakiiktatás és visszaállítás körülményeit, valamint a csökkenő védelmi szint miatt életbe lépteti az ellensúlyozó intézkedéseket. k) A kollégiumok biztonságát érintő minden lényeges tűzvédelmet érintő kérdésről tájékoztatást ad az Üzemeltetési és beruházási vezetőnek, a Kollégiumvezetőnek és a tűzvédelmi vezetőnek. l) Engedélyezni az egyedi fűtőtestek használatát. (8) A Műszaki Koordinátor feladata és hatásköre: a) Ellenőrzi, hogy a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplóját megfelelően vezetik naponta és negyedévente. b) Figyelemmel kíséri, hogy a tűzjelző központ által adott jelzések (pl. tűzriasztás, meghibásodás jelzés), események adatai és a téves tűzriasztások kivizsgálása naprakészen vezetettek a beépített tűzjelző berendezés üzemeltetési és karbantartási naplójában. c) Figyelemmel kíséri, hogy az üzemeltetői ellenőrzéseken és a felülvizsgálatokon
# 7. § / A finanszírozása / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
feltárt hibákra, hiányosságokra a javító és hibaelhárító intézkedések megtörténtek. d) Gondoskodik a javításról szóló dokumentációk megfelelő kezeléséről és a Portán elhelyezett tűzvédelmi üzemeltetési naplóba való lefűzéséről. e) Tudomására jutott rendellenességről, üzemképtelenségről tájékoztatja az érintett vezetőket és saját hatáskörében intézkedik a hiba lejelentéséről és megszűntetéséről. f) Figyelemmel kíséri, hogy a kollégium területén, mint munkaterületen dolgozó, karbantartást, hibajavítást végző külső cégek, dolgozói, alkalmazottai a rájuk vonatkozó és elvárható tűzvédelmi előírásokat betartsák. g) Figyelemmel kíséri, hogy alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak az előírások szigorú betartásával végezzenek. Hiányzó tűzvédelmi szakvizsga és tűzgyújtási engedély esetén a munkavégzést nem engedélyezi. A tűzvédelmi szakvizsga, valamint a tűzgyújtási engedély hiányát jelzi az Üzemeltetési operatív vezető és Tűzvédelmi vezető felé. h) Figyelemmel kíséri, hogy a munkaterületen hibás berendezések és felszerelések használatára ne kerüljön sor. i) Figyelemmel kíséri a külső üzemeltető szakcég munkáját, hiányzó ellenőrzési, – karbantartásiés javítási feladat ellátást jelzi az Üzemeltetési operatív vezető és Tűzvédelmi Vezető felé. (9) A Tűzvédelmi vezető feladata és hatásköre: a) Köteles az ellenőrzéseken, szemléken megállapított, vagy más módon a tudomására jutott hiányosságokat jegyzőkönyvben a Campus Szolgáltatások vezetőjének, az Üzemeltetés és Beruházási vezetőnek, az Üzemeltetési operatív vezetőnek és a Kollégiumvezetőjének jelenteni és a megoldás módjára – igény esetén – javaslatot tenni. b) Feladata tűzvédelmi szemléket végezni, a tűzvédelmi használati szabályok betartását, valamint a tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési és karbantartási dokumentumainak meglétét ellenőrizni. c) Figyelemmel kíséri a kollégium területén található tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzésének, időszakos felülvizsgálatának esedékességégét. Amennyiben az üzemeltetési naplóban hiányt tapasztal azt írásban jelzi az üzemeltető felé. d) Részt vesz a Katasztrófavédelmi Kirendeltség által tartott hatósági ellenőrzésen és támogatja a Kollégiumvezetőt az ellenőrzésen. Feltárt hibák, tűzvédelmi szabálytalanságok esetén gondoskodik azok megszűntetéséről a Kollégiumvezetővel és az Üzemeltetési operatív vezetővel együttműködve. e) Gondoskodik a Tűzvédelmi szabályzat naprakész állapotban tartásáról. f) Megszervezi és végrehajtja a Tűzriadó terv gyakoroltatását és jegyzőkönyvezi azt. g) Gondoskodik a munkavállalói és a hallgatói tűzvédelmi oktatási anyag folyamatos aktualizálásáról és naprakészen tartásáról. (10) Beruházási szakértő feladat és hatásköre: a) Figyelemmel kíséri az átalakítást, beruházást végző külső szakcég munkáját.
# 7. § / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre / A helyi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
b) A munkaterületet átadását átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíti. c) Figyelemmel kíséri, hogy alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak az előírások szigorú betartásával végezzenek. d) A beruházást érintő alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (pl. hegesztés, flexelés) esetén, – mint a munkát elrendelő – aláírásával ellenjegyzi a tűzgyújtási engedélyt és ellenőrzi a szükséges szakképesítés (hegesztés) és tűzvédelmi szakvizsga meglétét. e) Hiányzó dokumentum esetén nem engedélyezi a munkavégzést és felszólítja a munkát végzőt a hiányzó dokumentumok pótlására. f) Figyelemmel kíséri a poros munkavégzések kapcsán a tűzjelző rendszer érzékelőinek letakarását a téves tűzjelzések megelőzésére.
# 8. § / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre / A helyi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
8. § (1) A Kollégiumvezető feladata és hatásköre: a) A Kollégiumvezető felelős az irányítása alatt álló létesítményben a tűzvédelmi rendelkezések folyamatos betartásáért és betartatásáért. b) Köteles megismerni a tűzvédelmi felszerelések helyét és működését, a tűzjelzés szabályait, az épület elhagyásának lehetőségeit, a keletkezett tűz esetén követendő magatartási és intézkedési – tűzjelzés, riasztás, mentés, oltás ... stb. – követelményeket, a biztonsági berendezések kezelését. c) Amennyiben bérlő nem bérli a legnagyobb befogadó képességű helyiséget, úgy Kollégiumvezető a felelős a legnagyobb befogadó képességű helyiség a befogadó képessége szerinti helyiség használatáért. d) Felelős az irányítása alá tartozó területek tűzvédelméért és köteles mindenkivel betartatni, betartatni jelen Tűzvédelmi Szabályzatban foglalt előírásokat és azokat rendszeresen ellenőrizni. e) A tűzvédelmi használati szabályok megszegése esetén a szükséges intézkedéseket (pl. a hallgató felszólítása a szabálytalanság megszűntetésére) megteszi. f) Folyamatosan munkakapcsolatot tart a helyi és a központi tűzvédelmi szervezet tagjaival, biztosítja a megfelelő információ-áramlást. g) A Kollégiumvezető felügyeli, hogy a hallgatók rendet és a tisztaságot tartsanak, ide értve, hogy lomokat, szemetet, hulladékokat nem rendeltetésszerűen ne tároljanak. h) Gondoskodik arról, hogy a hallgatók a tárolás szabályait fenntartsák, a tűzvédelmi eszközöket és felszereléseket használható és mindenkor megközelíthető állapotban tartsák, valamint a helyükről ne távolítsák el és használatuk csak a rendeltetésüknek megfelelően történjen. i) Gondoskodik arról, hogy a közlekedésiés menekülési útvonalak szabadok legyenek. j) Gondoskodik arról, hogy a közművek elzáró szerelvényei megközelíthetőek legyenek. k) Figyelemmel kíséri, hogy a hallgatók az épületben, zárt térben a dohányzásra való tiltást betartsák. l) A tudomására jutott rendellenességeket azonnal kivizsgálja, közvetlen veszély esetén a munkát leállítja, és az elhárításban illetékes vezetőnek jelezni, vagy a szabálytalanság megszűntetésére intézkedni köteles. m) Részt vesz a belső tűzvédelmi ellenőrzéseken és gondoskodik a hatáskörébe tartozó tűzvédelmi szabálytalanságok megszűntetéséről. n) Részt vesz a kiürítési gyakorlatok megszervezésében és végrehajtásában. o) Részt vesz a hatósági ellenőrzéseken és képviseli az Egyetemet. p) Gondoskodik a hatósági ellenőrzésen feltárt és hatáskörébe tartozó tűzvédelmi szabálytalanságok elhárításáról. q) Gondoskodik az épületre vonatkozó tűzvédelmi szabályozóés üzemeltetési, karbantartási dokumentációk készenlétben tartásáról, tárolásától és a dokumentumok min. 5 évig történő megőrzéséről. r) Figyelemmel kíséri a külső üzemeltető szakcég munkáját, hiányzó ellenőrzési, karbantartási és javítási feladat ellátást jelzi az Üzemeltetési Vezető és Tűzvédelmi
# 8. § / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre / A helyi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
Vezető felé. s) Tűz esetén: – a Kollégiumvezető feladata munkaidejében és jelenlétében – távollétében a portás feladata – a kiürítés irányítása a Tűzriadó terv alapján – tűz esetén megbizonyosodik arról, hogy a Portaszolgálat értesítette-e a Tűzoltóságot, amennyiben nem, úgy Ő gondoskodik a Tűzoltóság értesítéséről a 105 vagy a 112-es telefonszámon – tájékoztatja a kiérkező tűzoltóságot a megtett intézkedésekről (pl. közmű elzárás, épület teljes kiürítése, van-e valaki életveszélyben) t) Téves riasztásból származó tűzoltósági téves kivonulásról haladéktalanul tájékoztatja az Üzemeltetési operatív vezetőt, a Vagyonvédelmi Vezetőt és a Tűzvédelmi vezetőt. u) Bérleményben tapasztalt tűzvédelmi szabálytalanság esetén felhívja a bérlők figyelmét a szabálytalanság megszűntetésére. v) A bérlők részére átadja a Tűzvédelmi szabályzat egy példányát, hogy a benne foglaltakat megismerjék. A Kollégiumvezető gondoskodik arról, hogy a bérlők a 11. számú melléklet aláírják. w) Gondoskodik a tűzvédelmi dokumentációk min. 5 évig történő megőrzéséről. (2) A külső üzemeltető szakcég feladata és hatásköre: a) Feladata a kollégium épületéhez tartozó tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetése és működőképes fenntartása b) Gondoskodik a – szerződésben foglalt – tűzvédelmi műszaki megoldások tekintetében a tűzvédelmi üzemeltetői ellenőrzések, időszakos és rendkívüli felülvizsgálatok, karbantartások és javítások határidőre történő elvégzéséről, elvégeztetéséről, a megfelelő dokumentációk (tűzvédelmi üzemeltetési naplók) vezetéséről. c) Biztosítja a megfelelő ismerettel rendelkező személyt a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzések elvégzéséhez. d) Biztosítja a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályok alapján a megfelelő jogosultságokkal rendelkező személyt a tűzvédelmi eszközök és berendezések időszakos és rendkívüli felülvizsgálatához, karbantartásához és javításához. e) Folyamatosan figyelemmel kíséri a vonatkozó OTSZ alapján a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzéseinek és időszakos felülvizsgálatainak esedékességét. f) Gondoskodik az üzemeltetői ellenőrzések és időszakos felülvizsgálatok megfelelő dokumentálásáról, a dokumentumok rendszerezéséről és a helyszínen tartásáról. g) Felelős a tűzvédelmi dokumentációk naprakészen tartásáért a vonatkozó OTSZ előírásai alapján. h) Tudomására jutott, az üzemeltetői ellenőrzés és/vagy az időszakos felülvizsgálaton feltárt tűzvédelmi hibákról tájékoztatja a Kollégiumvezetőt és az Üzemeltetési operatív vezetőt, valamint hatáskörében gondoskodik a hiba elhárításáról. i) A tűzjelző rendszer tervezett vagy nem tervezett üzemszünetéről azonnal tájékoztatja a Kollégiumvezetőt, az Üzemeltetési operatív vezetőt és a Tűzvédelmi vezetőt. j) A tűzjelző rendszer tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét, a kikapcsolás
# 8. § / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre / A helyi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelzi az elsőfokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen. k) A berendezés tervszerű üzemszünetének, meghibásodásának esetén a biztonsági feltételeket a helyi kockázatnak megfelelően biztosítja és gondoskodik a csökkenő védelmi szint egyensúlyozásáról a Kollégiumvezetővel, Üzemeltetési operatív vezetővel és a Tűzvédelmi vezetővel egyeztetve. l) A tűzjelző központ állandó felügyeletének (távfelügyelet) kiesését követően – tűzés hibaátjelző berendezés meghibásodása esetén – köteles jelenteni a meghibásodást a Vagyonvédelmi vezetőnek, az Üzemeltetési vezetőnek, a Kollégiumvezetőnek és a Tűzvédelmi vezetőnek, valamint a kieséssel egyidejűleg segíti a tűzjelző központ helyi állandó felügyeletének megszervezését. m) A helyi állandó felügyeletet tájékoztatja a felügyelet ellátásával kapcsolatos feladatairól és ellenőrzi azok teljesülését, megvalósulását. n) Tűz esetén saját hatáskörében gondoskodik az eset kivizsgálásáról és a vonatkozó rendkívüli felülvizsgálatok elvégzéséről. o) Kiürítési gyakorlatok alkalmával biztosítja a megfelelő személy jelenlétét a tűzjelző rendszer által lekapcsolt vezérlések visszaállításához. p) Hatósági ellenőrzéseken biztosítja a megfelelő személy jelenlétét az üzemeltetési feladatok képviseletére. q) Feladatkörét érintő tűzvédelmi szabálytalanságokat illetőleg gondoskodik a feltárt hibák javításáról és megfelelő dokumentálásáról, hatósági egyeztetéséről. r) A tűzvédelmi eszközökben és berendezésekben, valamint az épületben átalakítás és módosítás csak a Kollégiumvezető, Üzemeltetési operatív vezető és a Tűzvédelmi vezető előzetes engedélyével, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően történhet. s) Az épületet érintő munkálatok (pl. poros munkálatok, hegesztés, flexelés) során gondoskodik a téves tűzjelzések megelőzéséről és a munkaterületen az érintett érzékelők lefedéséről. t) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztés, flexelés) csak tűzgyújtási engedély birtokában, valamint a vonatkozó jogszabály szerinti szakmai végzettség és tűzvédelmi szakvizsga birtokában végez. u) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséről tájékoztatja a munka megkezdése előtt 5 nappal a Kollégiumvezetőt, az Üzemeltetési operatív vezetőt, valamint a Tűzvédelmi vezetőt v) Gondoskodik a tűzvédelmi dokumentációk min 5 évig történő megőrzéséről. (3) Portaszolgálat feladata és hatásköre: a) A portaszolgálat köteles a tűzoltóságot azonnal értesíteni a 105 vagy a 112-es telefonszámon, ha a Kollégium területéről bárhonnan tüzet jeleznek. b) Az automatikus tűzjelző megszólalása esetén az alábbi eljárási rendet kövesse: – Állapítsa meg a jelzés fajtáját (pl. tűzjelzés vagy hibajelzés); – Olvassa le a tűzjelző központról, hogy honnan érkezett a tűzjelzés, majd menjen a
# 8. § / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre / A helyi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
helyszínre és végezzen jelzés felderítést, valós tűz történt-e; – Egyeztessen a távfelügyelettel, hogy valós tűzjelzés történt; – Hívja fel a tűzoltóságot és jelezze, hogy mi történt. c) A tűzoltóság felé a tűzjelzésnek tartalmaznia kell: – a tűzeset pontos helyét és címét, – mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, – a tűz terjedelmét, – emberélet van-e veszélyben, tartózkodnak-e az épületben, van-e előadás, – a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát. d) Tűz esetén a portás kinyitja az összes szabadba vezető vészkijárati ajtót. e) A portás gondoskodik az épület kiürítése esetén a beléptető rendszer teljes szélességében való nyitásáról, szükség esetén a vésznyitó működtetésével. f) Köteles a kiürítés során a Kollégiumvezetővel együttműködni és az utasítása szerint eljárni. g) Feladata tűzoltás után a terület lehatárolása, gondoskodik róla, hogy a terület nem kerül megváltoztatásra. h) Takarítást megkezdeni csak a tűzoltásvezető engedélyével lehet. i) A tűzoltóság kiérkezte esetén a tűzoltás vezetőjének segítségére van, a tűz, valamint a tűzcsapok, illetve a vízforrások helyét megmutatja. j) A kulcsokat csak illetékes személyeknek szabad kiadni, rendkívüli esetben a kiadás és a visszavétel időpontját rögzíteni kell. k) A Tűzriadó tervegy példányát lezárt borítékban a portán kell tartani, tűz esetén az abban foglalt előirányzatok figyelembevételével kell intézkedni. A tervet minden portán dolgozónak kötelessége megfelelően ismerni. l) Gondoskodik a tűzjelző rendszer napi és negyedéves üzemeltetői ellenőrzéséről, valamint az ellenőrzés dokumentálásáról a tűzjelző rendszer üzemeltetésiés karbantartási naplójába. m) Feladata az események (pl. téves tűzjelzés, hibajelzés) adatainak vezetése a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplóba n) Gondoskodik a téves jelzések kivizsgálásáról és annak dokumentálásáról a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplójába – amennyiben a téves jelzés oka ismert (pl. főzés, poros munkavégzés, dohányzás) o) Amennyiben nem ismert a téves jelzés oka, illetve hibajelzés történt – gondoskodik az információ átadásáról a külső üzemeltető cég részére és értesíti a külső karbantartó szakcéget a tűzjelző rendszer rendkívüli felülvizsgálatának elvégzésére. p) Gondoskodik a betelt napló min 5 évig történő megőrzéséről. q) Gondoskodik a betelt napló cserjéről a külső üzemeltető cég felé történő jelzés által. r) A portaszolgálaton csak olyan személy teljesíthet szolgálatot, aki rendelkezik a tűzjelző rendszerre vonatkozó kezelési és üzemeltetői ellenőrzés elvégzéséhez szükséges ismeretekkel. s) A portaszolgálat munkavállalónak tűzvédelmi oktatásáról, valamint a tűzjelző rendszerre vonatkozó oktatásáról a portaszolgálatot biztosító szakcég gondoskodik. t) Köteles az évenkénti tűzriadó gyakorlaton részt venni.
# 8. § / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre / A helyi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
u) Köteles az épületet tűzvédelmi szempontból átvizsgálni, a világításokat lekapcsolni, a tűzgátló ajtókat becsukni és minden olyan körülményt megszűntetni, ami tüzet okozhat. (4) A Hallgatók és a szobabérlők feladat és hatásköre: a) A hallgatók és a szobabérlők kötelesek a mindennapi tevékenységüket jelen Tűzvédelmi szabályzat és a házirend szerint végezni, a tűzvédelmi előírásokat betartani. b) Szem előtt kell tartaniuk, hogy az Egyetem Kollégiumainak Házirendje szerint a kollégium épületeiben tilos a dohányzás és hőfejlesztő berendezések használata. c) Kötelesek tűzjelzésre az épület elhagyását azonnal megkezdeni és a Kollégiumvezető és/vagy a portás utasítása szerint eljárni. d) Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden hallgatóknak (és vendégnek) a gyülekező helyen kell gyülekezni (az épület romhatárán kívül). e) Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. f) A hallgató, ha tüzet észlel, akkor azt élőszóval „Tűz van! Tűz van!” kiáltásokkal jelzi a környezetében levők részére, valamint a kollégiumban tartózkodók részére a közelben levő kézi jelzésadó benyomásával generál tűzjelzést. g) Az eloltott tüzet is jelenteni szükséges a portaszolgálat felé! Az eloltott tűz is okozhatott kárt az elektromos rendszerben, így azt meg kell vizsgáltatni az eloltott tűz után is. A BÉRLŐK ÉS ALKALMAZOTTAIK FELADATA ÉS KÖTELESSÉGE
# 9. § / A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre / A helyi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre
9. § (1) A bérlőknek és alkalmazottiaknak a mindenkor hatályos tűz és munkavédelmi jogszabályok által támasztott követelményeket be kell tartaniuk. (2) Amennyiben a bérlő bérli a legnagyobb befogadó képességű helyiséget a kollégiumban, úgy a bérlő felelős a helyiség megfelelő használatáért. (3) A bérlő biztosítja, hogy a helyiség tűzvédelmi szempontból meghatározott befogadó képességét tevékenysége során nem lépi túl. (4) A tűzvédelmi törvény értelmében 5 fő munkavállaló feletti létszám esetén a bérbe vevő cégnek, alvállalkozónak saját tűzvédelmi szabályzattal kell rendelkeznie, mely nem lehet szabályrendszereiben ellentétes jelen Tűzvédelmi szabályzattal. (5) A bérlőknek (és alkalmazottainak) a kollégiumra vonatkozó Tűzvédelmi szabályzatot és Tűzriadó tervet meg kell ismerni, tűz esetén a benne foglaltakat betartani és végrehajtani. (6) A tűzvédelmi oktatásokról minden bérbe vevő cégnek, alvállalkozónak saját maga kell gondoskodnia a munkavállalóinak. (7) Dohányozni szigorúan tilos zárt munkahelyeken, csak is a kollégium által kijelölt szabadtereken lehetséges. (8) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak tűzgyújtási engedély birtokában szabad végezni. A tevékenységet a tevékenység végzése előtt minimum 5 munkanappal be kell jelenteni a Kollégiumvezető, az Üzemeltetési operatív vezető és a Tűzvédelmi vezető felé. (9) A bérelt terület átalakítását, módosítását, csak az Egyetemi vezetőség tudtával és írásos beleegyezésével végezheti a vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak megfelelően és a tevékenységhez kötődő hatósági engedélyezési eljárások lefolytatását követően. (10) A bérelt területen zenés-táncos rendezvényt csak a vonatkozó tűzvédelmi előírások és a vonatkozó rendezvénytartási rendeletek betartása mellett (pl. hatósági bejelentés, biztonsági terv készítés), valamint az Egyetem engedélyével lehet végezni. (11) A téves tűzjelzéseket meg kell előzni a tevékenysége során. (12) Tűzeset során a Kollégiumvezető – mint a kiürítés irányítója – az utasításai szerint szükséges eljárnia. (13) Jelen szabályzatot és Tűzriadó tervet a bérlő minden munkavállalójának meg kell ismernie és aláírásával igazolnia kell a 11. számú melléklet alapján. (14) Feladata zárás után a villamos berendezések kikapcsolása és a munkaterület ellenőrzése, hogy nem maradt-e fenn olyan körülmény, ami tüzet okozhat.
# 10. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
10. § (1) Az Egyetem kollégiumi épületeit, valamint helyiségeit a használatbavételi (üzemeltetési) engedélyében meghatározott rendeltetésnek megfelelően szabad használni. (2) Az épületen belül és kívül folyó minden átalakítási, felújítási és beruházási munkáknál az érvényben lévő tűzvédelmi jogszabályokat, valamint az építési munkákkal kapcsolatos 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait (az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építész-műszaki dokumentációk tartalmáról) be kell tartani. A jogszabályi előírásokon túl, a vonatkozó műszaki követelményekben szereplő követelményeket, valamint a hatósági határozatokat is be kell tartani, amelyeket a tervezésnél, kivitelezésnél, műszaki átadás-átvételnél és üzembe helyezésnél érvényre kell juttatni. HELYISÉGEK TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYAI,
# 11. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
11. § (1) A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok: a) az építmény, építményrész létesítésekor hatályos előírások által elvárt biztonsági szintet a használat és az átalakítások, változtatások során fenn kell tartani, b) a használati tűzvédelmi előírások betartása, c) tevékenységgel tüzet, robbanást, robbanásveszélyt ne okozzanak, d) folyamatosan biztosítsák a tűz észlelésének, jelzésének, oltásának, a kiürítésnek, a tűzvédelmi berendezések, eszközök, felszerelések, tűzoltótechnikai eszközök működésének, hozzáférhetőségének, észlelhetőségének jogszabály vagy hatóság által előírt feltételeit, e) a tűzvédelmi célú dokumentumok naprakész állapotban, hozzáférhető helyen való tárolása, f) a tűzvédelmi célú jelölések észlelhetőségének, egyértelműségének fenntartása és g) a robbanás elleni védelem, az alkalmazott berendezések robbanásbiztos kialakításának és működőképességének a robbanásveszélyes technológia teljes élettartama során való fenntartása. h) Az építményt, építményrészt, a szabadteret csak a rendeltetésére vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. i) A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, forgalmazást, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban, rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni. j) A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható. k) Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető, kivéve, ha a tárolt anyag mennyisége, minősége, elhelyezése nem növeli a tűz átterjedésének veszélyét. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. l) A helyiségből, a szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, a készülékről a tevékenység során keletkezett fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani. m) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem tűzveszélyes anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. n) Robbanásveszélyes térben csak olyan készülék, eszköz, berendezés, erőés munkagép helyezhető el és használható, amely az alkalmazási helyén a megállapított robbanásveszélyes zóna minőségének, valamint hőmérsékleti osztályának vagy mértékadó legmagasabb hőmérsékletének megfelel, és amit a robbanásvédelem szabályai szerint gyártottak, felülvizsgáltak, karbantartottak, javítottak. o) Ahol jogszabály önműködő csukószerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót
# 11. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, vagy a fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes állapotban fordul elő, akkor a nyitvatartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, vagy biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon. p) A közmű nyitóés zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni. q) A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó műszaki követelmény szerinti jelzőtáblával kell jelölni. (2) Iroda: a) A napi munka során keletkezett papírhulladékokat papírkosárba kell elhelyezni. A munkanap befejezésekor az összegyűlt hulladékot az erre a célra kijelölt hulladéktárolóba kell elvinni. b) A helyiségekben csak az irodai munkához szükséges anyagokat (iratokat, irodagépeket, iroda felszereléseket) szabad tartani. Az elintézett ügyiratokat munkaidő végén lehetőleg irattartó szekrényben kell elhelyezni. c) Elektromos berendezés úgy üzemeltethető, hogy a környezetre nézve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A munka befejezése után az elektromos berendezések áramtalanításáról gondoskodni kell. d) Fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. e) A fővonalú telefonkészülékek közelében, jól látható helyen el kell helyezni a tűzoltóság hívószámát (112). f) A számítógépek, irodagépek közelében csak a munkavégzéshez szükséges minimális mennyiségű, éghető anyag tárolható. g) A közlekedési utakat állandóan szabadon kell tartani. h) A tűzoltó készüléket jól látható és könnyen hozzáférhető helyen, lehetőleg kijárat, illetőleg a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni. i) Állandóan használható, üzemképes állapotáról gondoskodni kell, helyéről eltávolítani vagy rendeltetésétől eltérő célra használni nem szabad. j) Az irodahelyiségből a munka befejezése után utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak. k) Csak az ott folytatott adminisztrációs tevékenységhez szükséges anyagok, eszközök használhatók és tárolhatók. (3) Étkező/Konyha: a) A konyhát csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad használni. b) A helyiségben csak a tevékenység végzéséhez szükséges árut szabad tárolni. c) Tüzelőés fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. d) A hűtő berendezés, a mikrohullámú sütő, valamint a kávéfőző és egyéb háztartási berendezés kezelési és karbantartási utasításainak előírásait maradéktalanul be kell
# 11. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
tartani. Amennyiben a berendezések működtetése közben rendellenességet észlelnek, kötelesek azt azonnal szakemberrel megvizsgáltatni. e) A tevékenység befejezése után az áramtalanításról, a berendezések üzemen kívül helyezéséről (kivéve hűtő berendezések) gondoskodni kell. f) Tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni. g) A helyiségben dohányozni tilos! h) A tevékenység vagy napi munka befejezése után a helyiséget utolsóként elhagyó dolgozónak meg kell győződnie arról, hogy tűzveszély nem áll-e fenn, ha igen köteles azt megszüntetni. (4) Közlekedő, előtér: a) A közlekedési utak, menekülési útvonalak, előterek és bejárati ajtók szabadon tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Azokat eltorlaszolni, leszűkíteni – úgy, hogy a menekülés lehetőségét akadályozza – még átmenetileg sem szabad. b) A biztonsági berendezések indítógombját, az elektromos kapcsoló szekrényeket, valamint a tűzoltó készülékeket, tűzvédelmi felszereléseket, kézi jelzésadókat eltorlaszolni tilos! c) A közlekedőkről a munka befejezése után utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak. (5) Öltözők: a) A helyiséget csak rendeltetésüknek megfelelő célra szabad használni. b) A helyiségben tűzveszélyes anyagot, folyadékot tárolni nem szabad. c) Az öltözőhelységben (fogasokon) kizárólag a dolgozók személyes dolgai tarthatók, azonban könnyen gyúló anyag (folyadék, gáz) ott nem helyezhető el. d) Tüzelőés fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. e) A helyiségekben a dohányzás tilos! f) A munkaidő befejezése után az utolsónak távozó dolgozó köteles ellenőrizni és megszüntetni az olyan veszélyhelyzeteket, amelyek tüzet okozhatnak. (6) Raktárak (passzív tárolás): a) A helyiségeket csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni. b) A raktárakban tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos feltételrendszer meghatározásával szabad végezni. c) A helyiséget csak a rendeltetésének megfelelő célra szabad használni. d) A raktárban kizárólag a munkavégzéshez, az engedélyezett tevékenységhez szükséges anyagokat, eszközöket, továbbá késztermékeket szabad tárolni. e) Az eszközök, berendezések kezelési és karbantartási utasításainak előírásait maradéktalanul be kell tartani. f) Amennyiben az eszközök, berendezések működtetése közben rendellenességet észlelnek, kötelesek azt azonnal szakemberrel megvizsgáltatni. g) A raktárban tűzveszélyes tevékenységet csak alkalomszerűen, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően, előzetes írásos engedéllyel szabad végezni.
# 11. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
h) A raktározott anyagokat úgy kell tárolni, hogy a közlekedési út megfelelő mozgást biztosító szélességben mindig szabad legyen, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. i) Tüzelőés fűtőberendezés, valamint éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. j) Az elektromos berendezések és az éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy azok gyújtási veszélyt ne jelentsenek egymásra. k) A raktárban robbanásveszélyes anyagot tárolni szigorúan tilos! l) A raktárt állandóan tisztán kell tartani, a közlekedési utakon menekülést akadályozó szemét, illetve egyéb tárgyak elhelyezése szigorúan TILOS! m) Az áruféleségek szállításából visszamaradt göngyöleget a raktárakból el kell távolítani. n) A raktárhelyiségben nyílt láng használata és dohányzás tilos. o) A helyiségben tartózkodó (tevékenységet végző) és utolsóként távozó dolgozó köteles meggyőződni arról, hogy a tűzveszély lehetősége ki van zárva. Szükség esetén gondoskodni kell a szabálytalanság megszüntetéséről. (7) Gépházak: a) A gépházak, gépi szellőztető berendezések ajtajait zárva kell tartani. b) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. c) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindenki külön felhívás vagy intézkedés d) nélkül is végrehajtani és a szükséges tűzmegelőző ellenőrzéseket elvégezni. e) A helyiséget úgy kell berendezni és használni, hogy a szabad közlekedés folyamatosan biztosítva legyen, amíg a helyiségekben személyek tartózkodnak az ajtókat bezárni vagy bereteszelni nem szabad. f) A közművek elzáró szerkezeteit és a tűzvédelmi felszereléseket állandóan használható állapotban kell tartani, megközelítési lehetőségüket korlátozni még átmenetileg sem szabad. g) Csak szabványos és hibátlan villamos berendezéseket szabad használni, javításukat szakcég, vagy az erre illetékes villanyszerelő végezheti. h) A berendezéseket a szennyezettségtől meg kell tisztítani, karbantartásukról gondoskodni kell. i) Fűtésre csak központi fűtés használható, kiegészítő fűtés használata tilos! A fűtőtestek 30 cm-es környezetében éghető anyagot tartani tilos! j) Gépészeti berendezések kezelésével csak megfelelő képesítéssel rendelkező, illetve kellően kioktatott gyakorlattal rendelkező személyeket szabad megbízni, illetéktelen személyek a berendezéseket nem működtethetik. k) A térségben éghető folyadékot használni, kezelni, tárolni, öngyulladó vagy egymást nem tűrő anyagokat tartani szigorúan tilos! l) Távozás előtt minden esetben tűzvédelmi utóellenőrzést kell tartani és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet vagy robbanást okozhatna. Tűz esetén a Tűzriadó terv előirányzatait kell figyelembe venni. m) A rendelkezések betartásáért az ott dolgozók és az irányításukat végző vezető a
# 11. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
felelős. (8) Kazánok, kazánházak: a) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindenki külön felhívás vagy intézkedés nélkül is végrehajtani és a szükséges tűzmegelőző ellenőrzéseket elvégezni. b) Csak engedélyezett típusú, szabványos és megfelelően ellenőrzött, kifogástalan állapotban lévő tüzelőberendezést szabad használni, a kezelési utasítás előírásai szerint. c) A kezelési utasítást a helyiségben ki kell függeszteni. d) A fűtőberendezéseket megfelelően képesített, cselekvőképességükben nemkorlátozott személyek kezelhetik, figyelemmel a következőkre: – gázképződés esetén, illetve annak megelőzése érdekében szükség szerint – a szellőző-berendezéseket működtetni kell, a szellőző nyílásokat – szabadon kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad – a fűtési idény megkezdése előtt a fűtőrendszer minden részét, tartozékát felül kell vizsgálni és intézkedni kell a feltárt hibák kijavítására. e) Az éghető anyag tárolásánál a Hőtermelő berendezésekre való figyelemmel a kellő tűztávolságot meg kell tartani. f) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. g) A gázkazánt csak szakképzett, vizsgázott fűtő kezelheti és csak fűtési rendszerének megfelelően szabad üzemeltetni. h) A helyiségben éghető anyagot tárolni nem szabad. i) Az égéstermékeket a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő kéményen keresztül kell a szabadba vezetni. j) Tűzveszélyes folyadékot a kazánházban tárolni és használni szigorúan tilos! k) Gázzal üzemeltetett kazánoknál a berendezésre vonatkozó rendeleteket, gépkönyvi kezelési előírásokat be kell tartani. l) A kazánházaknál a keletkezhető tüzek oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni. (9) Gázfogadó: a) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. b) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindenki külön felhívás vagy intézkedés nélkül is végrehajtani és a szükséges tűzmegelőző ellenőrzéseket elvégezni. c) Gázképződés esetén, illetve annak megelőzése érdekében szükség szerint a szellőző-berendezéseket működtetni kell, a szellőző nyílásokat szabadon kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. d) A gázérzékelőket negyed évente ellenőriztetni kell. e) A helyiségben nyílt lánggal járó tevékenységet végezni, dohányozni TILOS! Az erre utaló figyelmeztető és tiltó jelzéseket jól láthatóan ki kell helyezni. f) Meglétüket, jó állapotukat rendszeresen ellenőrizni kell. g) A 100 m3/h-nál nagyobb névleges teljesítményű gázmérő helyiség bejáratánál 1 db 55A, 233B, C osztályú tüzek oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. (10) Elektromos kapcsolótér, kapcsolószekrények, elektromos berendezések helyiségek: a) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. b) A kapcsolótérben mindennemű anyagtárolás tilos. c) A kapcsolótér ajtaját zárva kell tartani. d) A kapcsolótérben lévő kapcsolók be és kikapcsolt állapotát egyértelműen fel kell
# 11. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
tüntetni. A feliratok utaljanak arra, hogy mely egységet áramtalanítja az adott kapcsoló. e) Csoportosan elhelyezett működtető berendezéseket, biztosítékokat el kell látni hozzá tartozó berendezés megnevezését tartalmazó felirattal. Az erőátviteli berendezés leválasztó kapcsolóját is feliratozni kell. f) Villamos berendezéseket csak rendeltetésüknek és méretezésüknek megfelelően szabad használni. g) A világítási eszközt éghető anyagokon vagy azok közelében kell elhelyezni, akkor a következő előírásokat kell betartani: h) 100 W-os izzólámpáig legalább 10 cm, i) 101 – 10000 W-os izzólámpáig legalább 30 cm, ennél nagyobb teljesítménynél legalább 50 cm távolságot be kell tartani, a világítási eszköz az éghető anyag alatt van elhelyezve, felfelé minden esetben 50 cm távolságot kell betartani, fényszórókat úgy kell elhelyezni, hogy optikai gyújtópontjuktól 50 cm-es távolságon belül éghető anyag ne legyen. (11) Liftgépházak: a) A helyiségben illetéktelenek nem tartózkodhatnak. b) A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindenki külön felhívás vagy intézkedés nélkül is végrehajtani és a szükséges tűzmegelőző ellenőrzéseket elvégezni. c) A helyiségben éghető anyagokat tartani vagy tárolni TILOS! Más anyagok tárolásánál fokozott gondossággal kell eljárni, a helyiségben az anyagtárolást csak a szigorú követelmények megtartásával, indokolt esetben szabad végezni. d) Folyamatosan szabadon kell tartani a közlekedési utat és a kijáratot. Ezeket állandóan használható állapotban kell tartani. Eltorlaszolni, vagy leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. e) A bejárat ajtaját zárt állapotban kell tartani. A helyiségbe beengedni csak illetékes személyeket szabad, kíséretükről szükség szerint gondoskodni kell. f) Távozás előtt minden esetben tűzvédelmi utóellenőrzést kell tartani és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet vagy robbanást okozhatna. Tűz esetén a Tűzriadó terv előirányzatait kell figyelembe venni. g) A felvonógép helyiségének bejárata közelében villamostűz oltására alkalmas, legalább 2 kg töltetű, gázzaloltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni. (12) Beléptető helyek (porták): a) A tűzvédelemmel kapcsolatos kiemelt feladatok a portára vonatkoznak. (A továbbiakban a biztonsági szolgálat őrszobáját is porta néven említjük). b) A portahelyiségben a távbeszélőkészülékek mellett jól láthatóan ki kell függeszteni a: – Központi segélyhívó: 112 – Tűzoltóság 105 – Rendőrség 107 – Mentők 104 telefonszámát. c) A porta helyiségben esetlegesen elhelyezett elektromos melegítő és kávéfőző berendezéseket csak hőszigetelő alátéten és ellenőrző lámpával ellátva szabad használni. d) A TŰZRIADÓTERV egy példányát lezárt borítékban a portán kell tartani, tűz esetén az abban foglalt előirányzatok figyelembevételével kell intézkedni. A tervet minden dolgozónak kötelessége megfelelően ismerni.
# 11. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
(13) Hallgatói terek, büfék, tárgyaló: a) A tűzvédelmi rendelkezéseket külön felhívás vagy intézkedés nélkül is köteles mindenki végrehajtani és a szükséges ellenőrzéseket elvégezni. A térséget úgy kell berendezni és használni, hogy a szabad közlekedés, a közművek és a tűzvédelmi felszerelések működtetési lehetősége folyamatosan biztosítva legyen. Ezeket leszűkíteni vagy eltorlaszolni TILOS! b) Fűtésre csak központi fűtés használható, kiegészítő fűtést nem lehet alkalmazni. engedély birtokában lehet alkalmazni. Az engedélyező a műszaki igazgató. c) Csak szabványos és hibátlan villamos berendezéseket szabad használni, javítást csak villanyszerelő végezhet. d) A helyiségben nyílt lánggal járó tevékenységet végezni és dohányozni TILOS! e) Kivétel az egyes ünnepségek, javítási munkálatok miatt szükséges nyílt láng használata, amely alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. f) A kihelyezett figyelmeztető és tiltó jelzéseket, a berendezések rendeltetésére utaló feliratokat és a kezelési utasításokat jól láthatóan kell elhelyezni, gondoskodni kell jó állapotuk fenntartásáról. g) Tűz esetén a Tűzriadó terv előírásainak figyelembevételével kell eljárni, ezt és a vonatkozó egyéb előírásokat minden ott dolgozónak ismernie kell. A rendelkezések betartásáért a helyiségben dolgozók és az irányításukat végző vezető a felelős. h) A helyiséget úgy kell berendezni és használni, hogy mindenben megfeleljen a biztonságos üzemi feltételeknek, az azokra vonatkozó előírásoknak, és a tűzvédelmi előírásoknak: i) A szabad közlekedést folyamatosan biztosítani kell, a helyiségeket bezárni vagy bereteszelni addig nem szabad, amíg azokban személyek tartózkodnak, a közművek elzáró-szerkezeteinek és a tűzvédelmi felszereléseknek működtetési lehetőségeit állandóan biztosítani kell. (14) Vészkijáratok: a) Az egyetem működése alatt (rendezvény) a vészkijárati ajtókat kulccsal, lakattal, vagy bármilyen olyan eszközzel, amely az egy mozdulattal történő nyitást nem teszi lehetővé, lezárni tilos. b) A vészkijárati ajtókat mindig teljes szélességében biztosítani kell, eltorlaszolni még ideiglenesen, részlegesen sem szabad. c) A vészkijárati ajtók helyét világító (szünetmentes áramforrásról működő), vagy utánvilágító felirattal, táblával jelölni kell, melyen fel kell tüntetni a menekülés irányát. d) A vészkijárati ajtónak nyitott állapotban rögzíthetőnek kell lennie. e) Elektronikus működtetésű ajtóknak, melyek vészkijáratnak is funkcionálnak, egy mozdulattal áramtalanítás esetén is egyszerűen nyithatónak kell lennie. f) A vészkijárati ajtók nyitószerkezetét eltávolítani, leszerelni nem szabad, meghibásodásuk, sérülésük esetén javításukról haladéktalanul gondoskodni kell. g) A vészkijáratokat az Egyetem igénybevétele szerint kell egy mozdulattal nyitható állapotba hozni, egyébként azok zárvatarthatók.
# 11. § / ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK / BEFOGADÓKÉPESSÉG
(15) Mosdók, fürdők: a) A helyiségeket csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. b) A helyiségekben öngyulladásra hajlamos anyagokat még ideiglenesen sem szabad tárolni. c) Az elektromos berendezéseket meghibásodás esetén azonnal javíttatni kell. d) A fenti helyiségekben a közlekedési utakat állandóan szabadon kell hagyni. e) Azokat eltorlaszolni, átmenetileg sem szabad. A mosdó és fürdő, valamint f) zuhanyozó helyiségekben a megvilágításra szolgáló elektromos berendezést a g) nedves, párás helyiségekre vonatkozó előírások szerint kell szerelni, karbantartani. h) Fenti helyiségekben csak tömített kapcsolókat szabad használni. A kapcsolók, kezelők fogantyúja csak nem nedvszívó anyagból készülhet. i) A fürdők és mosdó helyiségek kapcsolóit és biztosítékait csak a helyiségen kívül szabad elhelyezni. j) A keletkezett hulladékot (kéztörlő-, papírtörölközők) naponta el kell távolítani, a helyiégeket gondosan ki kell takarítani. (16) Tornaterem, kondicionálóés edzőtermek: a) A helyiség berendezési tárgyait úgy kell elhelyezni, hogy közlekedésre, adott esetben menekülésre elegendő szélességű út álljon rendelkezésre. Ezeket az utakat eltorlaszolni még ideiglenes jelleggel sem szabad. b) A helyiségek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. A tornateremben csak központi fűtés használható, kiegészítő fűtés használata tilos! c) A helyiségekben csak a folyamatos tevékenységhez szükséges éghető anyagokat szabad tartani. Túlzsúfoltságot okozni nem szabad. (17) Kollégiumi lakószobák: a) A lakószobákban rezsót, villamos sütőés főzőkészülékeket, gyorsforralókat, hősugárzót és vasalót és egyéb árammal vagy gázzal működő hőfejlesztő készüléket használni tilos. Főzésre, ételmelegítésre csak az erre a célra kijelölt helyiségeket szabad használni. b) A helyiség elhagyásakor a világítást, rádiót, televíziót és minden egyéb villamos fogyasztót ki kell kapcsolni. c) A világító lámpatestekre, vezetékekre dekorációt, éghető anyagot elhelyezni nem szabad. d) A helyiségben a bútorokat úgy kell elhelyezni, hogy azok tűz esetén a menekülést ne akadályozzák. e) A helyiségekben nyílt lángot használni (gyertyát, mécsest stb.) és dohányozni tilos! f) A lakószobák ajtajain belülről el kell helyezni a szint alaprajzát, és bejelölni a menekülés lehetőségét, irányát. g) A Lakó köteles a behozott elektromos berendezéseket a Kollégiumvezetőnek írásban bejelenteni. A nagyobb – 1000 W feletti – teljesítményű készülékeket csak a Kollégiumvezető írásos engedélyével lehet behozni és használni. Tilos hősugárzó elektromos berendezést és mobilklímát bevinni. h) A saját tulajdonú elektromos eszközök használatából eredő esetleges meghibásodásáért, áramütéses balesetekért az Egyetem felelősséget nem vállal. Az engedéllyel üzemeltetett elektromos berendezésekhez csak szabvány földelt
# 11. § / SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK / Tűzveszélyes tevékenység
kapcsolóval ellátott hosszabbító használható, a szabályellenes hosszabbítókat a vezetőség begyűjti és kiköltözésig megőrzi, majd visszaszolgáltatja a Lakónak. i) A kollégium területén az elektromos csatlakozókat csak az ezekre vonatkozó érintésvédelmi, és tűzrendészeti előírásoknak megfelelően szabad használni. j) A szobákban tűzvédelmi, a vizesblokkokban érintésvédelmi okokból vasalni tilos. Vasalásra minden kollégiumban külön kijelölt hely van fenntartva. k) Az épületben elhelyezett füst-, és hőérzékelőket letakarni, tűzoltó készülékeket, és a fali tűzcsapokat megrongálni, eltorlaszolni szigorúan tilos. Az okozott kár mértékét és az esetleges hatósági büntetést a Lakó köteles megtéríteni. (Azonnali fegyelmi eljárást, valamint a Bentlakási Megállapodás egyoldalú felmondását vonja maga után.) l) A Kollégium épületében dohányozni, elektronikus cigarettát, dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni tilos.
# 12. § / SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK / Tűzveszélyes tevékenység
12. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen végezhető. (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek végzését minden esetben jelezni kell a Kollégiumvezető és az Üzemeltetési operatív vezető felé. (4) A munkát elrendelő személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki, valamint a tűzveszélyes tevékenység nem kezdhető meg. (5) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki. (6) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Az ehhez kapcsolódó írásos engedélyt a Szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. (7) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig, a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző – szükség esetén műszeres – felügyeletet köteles biztosítani. (8) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. Minimum 1 db 6 kg-os ABC porral oltó készüléket. (9) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell
# 13. § / Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata / Tárolás szabályai
13. § (1) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad olyan helyiségben, szabadtéren, ahol fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, tárolnak, dolgoznak fel, használnak. A dohányzás és a nyílt láng használatának tilalmát biztonsági jellel kell jelölni. (3) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségbe vagy szabadtérbe, gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. (4) Az Egyetem Házirendje szerint minden épületben, így zárt térben is tilos a dohányzás, különösen a tanteremben, irodákban, WC és egyéb helyiségekben. (5) Dohányozni, csak az erre kijelölt szabad téren szabad az épület bejárattól 5 méterre. (6) Dohányozni a teraszokon, erkélyeken tilos.
# 14. § / Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata / Tárolás szabályai
14. § (1) Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes vagy mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget. (2) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. (3) A fokozottan tűzagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot – ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták forgalomba – a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó követelmények szerint csak zárt csomagolásban lehet tárolni. (4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb fokozottan tűzés/vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét legalább naponta vagy – ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik – gyakrabban, vagy folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. (5) A tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. (6) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó aeroszol és folyadék pinceszinten, padlástérben, menekülési útvonalon nem tárolható. (7) 20 litert meghaladó mennyiségű fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadék egy helyiségen belüli tárolása esetén legalább 1 db szóróeszközt, továbbá a) legfeljebb 1 liter űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,02 m3 mennyiségű felitató anyagot, b) 1 litert meghaladó űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,05 m3 mennyiségű felitató anyagot kell a tárolás helyétől legfeljebb 15 méter távolságra tartani. (8) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes anyagok maximális tárolási mennyisége a) fémszekrényben 20 liter, b) robbanásgátló szekrényben 50 liter, c) folyadéktárolásra alkalmas tűzálló szekrényben 60 liter. (9) Szekrényeken kívül legfeljebb 5 liter anyagmennyiség tárolható helyiségenként. A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai
# 15. § / Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata / Tárolás szabályai
15. § (1) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás, és folyadék esetén a hatékony szellőzést biztosították. (2) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. A tárolás módját, körülményeit, a tárolni kívánt anyagmennyiséget úgy kell megválasztani, hogy tűz esetén a tárolt anyag ne idézzen elő jelentős veszélyt a környezetére. (3) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, egyedi és gyűjtőcsomagolásán – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – az anyag robbanásra vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, a kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint – a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadék esetében – a felhasználó szervezet köteles elvégezni. (4) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti, alagsori helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. (5) Padlástérben fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. (6) Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos. (7) Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.
# 16. § / Tárolás szabályai / Tűzoltási út, terület, közlekedési, menekülési és egyéb utak
16. § (1) A menekülési útvonalak átbocsátóképessége nem szűkíthető le a menekülést biztosító szélesség alá. (2) A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint oltóanyagszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely az időjárási viszonyoktól függetlenül alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. (3) A személyek tartózkodására, közlekedésére szolgáló és üzemelés alatt álló helyiségek kiürítésre szolgáló ajtóit lezárni, üzemszerűen zárva tartani akkor lehet, ha az ajtó vészeseti nyithatóságát biztosítják. Abban az esetben, ha a rendeltetés, a tevékenység jellege a belső nyithatóságot kizárja, az ajtó külső nyithatóságát a tűzvédelmi hatóság által meghatározott módon biztosítani kell. (4) Az épületek menekülési útvonalain fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el, nem tárolhatóak. Ez alól kivételt képeznek a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló, valamint a helyiség rendeltetésével összefüggő tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le. (5) A menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hőés füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják. (6) Tömegtartózkodásra szolgáló vagy a vonatkozó jogszabály szerinti zenés, táncos rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekoranyagok vagy akkreditált laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak.
# 17. § / Tüzelő-, fűtőberendezések / Szellőztetés
17. § (1) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. (2) A helyiségben, ahol fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak, előállítanak, felhasználnak, forgalmaznak nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés – a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével – nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. (3) A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékkal vagy fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázzal üzemeltetett tüzelővagy fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. (4) A tüzelőés a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.
# 18. § / Szellőztetés / Hő- és füstelvezetés
18. § (1) Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. (2) Ha a fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag jelenléte során vagy ahol fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyag lerakódásával számolni lehet, a szellőzőberendezéseket a gyártó által meghatározott rendszerességgel tisztítani kell. (3) A szellőzőberendezés nyílásait eltorlaszolni tilos. (4) A hőés füstelvezető rendszer – általános célú – szellőztetésre igénybe vehető, ha a szellőztetés révén a hőés füstelvezető rendszerben éghető anyag megjelenésével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni. (5) A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint melegkonyhás vendéglátóhely és melegkonyhás vendéglátó üzlet szellőző, szagelszívó rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 4 évente, melegkonyhás vendéglátóhely és melegkonyhás vendéglátó üzlet esetében évente tisztítani, és annak elvégzését írásban igazolni kell.
# 19. § / Hő- és füstelvezetés / Járművek
19. § (1) A természetes és a gépi füstelvezető, légpótló, valamint a füstmentesítést biztosító nyílások nyílászáróinak, valamint a füstgátló szerkezeteknek a szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón vagy a nyílás mellett el kell helyezni. (2) Az installációk, dekorációk, anyagok, bútorok és egyéb berendezési tárgyak nem csökkenthetik a füstelvezetéshez, légpótláshoz szükséges nyílásfelületet, nem korlátozhatják a hő és füst elleni védelem eszközeinek mozgását, működését. (3) továbbá a hőés füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát – a magyaron kívül – idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja.
# 20. § / Járművek / A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai
20. § (1) A kollégium területén, a nyitott parkolójában járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni tilos. (2) A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos. (3) A kollégium területén üzemanyag nem tárolható. (4) Gépjármű az épület kapualjában nem tárolható.
# 21. § / A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai / Csatornahálózat
21. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. (2) A kollégium területén a szabadban a hulladék égetése tilos! (3) Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. (4) A szabadban főzni vagy sütni, csak olyan kollégiumban lehet, ami rendelkezik erre alkalmas udvarral, valamint a főzés, sütés helyszíne és a kollégiumi épület között min 15 m védőtávolság tartható. (5) A szabadtéri főzés során az épülettől tűztávolság tartandó, melynek mértéke a kollégium épülete esetén min. 15 méter. (6) Az épület fala mellett tüzelőanyag nem tárolható. (7) A szabadtéri főzésre (pl. bográcsozásra) gázpalack használata tilos! (8) A főzés, sütés során a tűz nem hagyható őrizetlenül. (9) A tűz 2 méteres környezetébe egy db 6 kg-os ABC porral oltó készülék kihelyezendő. (10) A szabadtéri főzés, sütögetés után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
# 22. § / Csatornahálózat / TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA
22. § (1) Fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes vagy mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába, vagy a szikkasztóba bevezetni tilos.
# 23. § / TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA / LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG
23. § (1) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 185. § (1) bekezdése alapján: Tűzvédelmi szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. (2) A kollégium területén nincs olyan Egyetemi munkakör, amelyben olyan tevekénység végzése történik, ami tűzvédelmi szakvizsga meglétét írná elő. (3) A külső üzemeltető szakcég a tűzvédelmi eszközök és berendezések időszakos felülvizsgálata, karbantartása és javítása során köteles olyan munkavállalókat alkalmazni és a kollégium területén foglalkoztatni, akik rendelkeznek az egyes tűzvédelmi eszközök és berendezések felülvizsgálatára, karbantartására és javítására feljogosító tűzvédelmi szakvizsgával a vonatkozó rendelet alapján, valamint rendelkeznek a szükséges szakmai képesítésekkel és szakmai ismeretekkel. (4) Csak a külső szolgáltató szakcég munkavállalója végezhet hegesztést – alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – aki rendelkezik a megfelelő szakképesítéssel és a vonatkozó jogszabály szerinti tűzvédelmi szakvizsgával. A vonatkozó szakképesítés és tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány hiányában a munkavégzés nem engedélyezhető.
# 24. § / LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG / KÉPZÉSI KÖVETELMÉNYEK
24. § (1) Az Egyetem épületei a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet 18. § (1) alapján „létesítményi tűzoltóság” működtetésére nem kötelezettek.
# 25. § / TŰZVÉDELMI OKTATÁS / Az oktatásnak ki kell terjedni
25. § (1) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni vagy megbízni abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel, a) amelyben 500 főt meghaladó befogadóképességű helyiség található, b) amely összesített befogadóképessége meghaladja a 2000 főt (2) A tűzvédelmi oktatás tananyagát kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti. (3) A tűzvédelmi oktatás tananyagát a tananyag készítésére jogosult vagy az általa felkészített személy oktathatja. (4) A Tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.
# 26. § / Az oktatásnak ki kell terjedni / Az oktatás típusai és rendszeressége
26. § (1) a helyi sajátosságokra és specifikációkra, fokozott figyelemmel az esetleges tűz vagy robbanásveszélyes munkafolyamatokra, (2) a munkahely és környezete tűzveszélyességére, (3) az adott munkavégzésre vonatkozó megelőző tűzvédelmi rendelkezésre és használati előírásokra, (4) a Tűzvédelmi szabályzatban az adott munkavégzéshez, tevékenységhez leírtakra, (5) az egyetem kiürítési rendjére, valamint a maximális befogadóképességre, (6) a kezdődő tüzek oltásának technikájára. (7) az elsősegélynyújtás menetére, speciális esetek kiemelésével.
# 27. § / Az oktatás típusai és rendszeressége / A munkavállalók oktatása
27. § (1) előzetes Minden új belépő munkavállalót – beleértve a hallgatókat isa számítástechnikai rendszerben megtalálható oktatási anyag és a jelen Tűzvédelmi szabályzat felhasználásával előzetesen tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. (2) ismétlő Az oktatás tárgyát jelen szabályzat, valamint a számítástechnikai rendszerben megtalálható oktatási tematika képezi, melyet minden munkavállalónak és hallgatónak évente ismétlő jelleggel el szükséges sajátítani. (3) soron kívüli Az előzetes és az évenkénti oktatáson túlmenően az egyetem vezetőjének, egy tűzvédelmi szakember felkérésével külön tűzvédelmi oktatást kell tartania abban az esetben, ha a korábbinál tűzveszélyesebb környezetben kell munkát vállalnia. (4) Új, eddig nem gyakorolt munkafolyamat, nem használt gép, berendezés indítása előtt az campus szolgáltatások vezetője, tűzvédelmi szakembernek a tűzvédelmi szabályokat szintén oktatni kell.
# 28. § / Az oktatás típusai és rendszeressége / A munkavállalók oktatása
28. § (1) A munkáltató köteles gondoskodni az új belépő munkavállalók előzetes tűzvédelmi oktatásáról. (2) Az új belépők oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton történik. (3) A HR szolgáltatások az új belépőkről tájékoztatást ad a Tűzvédelmi Vezetőnek, aki gondoskodik az elektronikus oktatásról szóló tájékoztató megküldéséről az új belépők részére. (4) Az új belépő kolléga a tájékoztatóban szereplő linkre kattintva tudja az oktatást indítani, majd a rendszer regisztrálja oktatás teljesítését. (5) A HR szolgáltatások a belépéskor leellenőrzi az oktatás teljesítését. Amennyiben az oktatás nem került elvégzésre, a HR osztály felszólítja az új belépő kollégát az oktatás elvégzésére. (6) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. (7) A munkavállalók évenkénti ismétlő oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton történik. (8) A Tűzvédelmi Vezető tájékoztatást küld a munkavállalók részére az évenkénti ismétlő oktatás elvégzéséről. A munkavállalók a tájékoztatóban szereplő linkre kattintva tudják az oktatást indítani, majd a rendszer regisztrálja az oktatás teljesítését. (9) A munkavállalók kötelesek a tűzvédelmi ismeretanyagot elsajátítani, azt munkavégzésük során alkalmazni. (10) A Tűzvédelmi Vezető tájékoztatást küld a szervezeti egységek munkáltatói jogkör gyakorlójának a tűzvédelmi oktatások teljesítéséről. (11) A szervezeti egységek munkáltatói jogkör gyakorlói felelősek a munkavállalók tűzvédelmi oktatás elvégzéséért és amennyiben szükséges felszólítják a munkavállalókat az oktatás elvégzésére. A munkáltató azt a munkavállalót, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. (12) A tűzvédelmi hatóság által tűzvédelmi bírság róható ki, a) amennyiben a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett a Tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor – igazolt módon – nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt. b) a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a Tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a Tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre – igazolt módon – nem gondoskodott, és a határidő lejárta óta több mint 15 nap eltelt. (13) A tűzveszélyes tevékenységet végző, fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes anyagot előállító, feldolgozó, tárolását végző személy tűzvédelmi oktatása elméleti és
# 28. § / A munkavállalók oktatása / A kollégiumi hallgatók oktatása
gyakorlati részből áll. A gyakorlati oktatásra vonatkozó kötelezettség elektronikus úton nem teljesíthető.
# 29. § / A munkavállalók oktatása / A kollégiumi hallgatók oktatása
29. § (1) A kollégiumok intézményeiben a hallgatók részére oktatni kell az általános és a tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket, valamint a hallgatókkal a Tűzriadó tervet megismertetni szükséges. (2) A kollégiumi hallgatók oktatása, valamint az oktatás dokumentálása elektronikus úton, a Neptun rendszeren keresztül történik, a kollégiumi beiratkozáskor. (3) A tűzvédelmi tananyag a Neptun rendszeren érhető el. A tananyag elsajátítása a kollégiumi beköltözés feltétele. Azon hallgatóktól, akik nem teljesítik az elektronikus tűzvédelmi oktatást, nem tudnak a kollégiumba beköltözni. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személyek tűzvédelmi oktatása
# 30. § / A munkavállalók oktatása / A kollégiumi hallgatók oktatása
30. § (1) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személyek: a) portás: a tűzjelző rendszer napi és negyedéves ellenőrzése b) külső üzemeltető szakcég karbantartója: biztonsági világítás negyedéves üzemeltetői ellenőrzése, tűzoltókészülékek negyedéves üzemeltetői ellenőrzése és tűzoltó vízforrások féléves üzemeltetői ellenőrzése, vészkijáratot működtető rendszer, pánikzár negyedéves üzemeltetői ellenőrzése, tűzgátló ajtók havi üzemeltetői ellenőrzése, füstgátló nyílászárók negyedéves üzemeltetői ellenőrzése, hő – és füst elleni védelem megoldásainak negyedéves üzemeltetői ellenőrzése (2) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. (3) A munkáltatója gondoskodik a portás feladataikhoz tartozó tűzvédelmi ismeretek megszerzéséről, az új belépő kollegák előzetes tűzvédelmi oktatásáról, valamint az évenkénti ismétlő tűzvédelmi oktatásról (pl. általános tűzvédelmi ismeretek, tűzjelző rendszer ellenőrzése és kezelése, hőés füstelvezető rendszer üzemeltetői ellenőrzés elvégzése). A tűzvédelmi oktatások dokumentálásáról szintén a portás munkáltatója gondoskodik. Az oktatás dokumentációját a munkavégzésük helyszínén szükséges tartani. (4) Az üzemeltetést – felügyeletet, kezelést, üzemeltetői ellenőrzést – ellátó személyt a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekről a tűzjelző berendezés üzembe helyezésekor és a berendezésen eszközölt, az üzemeltetést érintő változtatás alkalmával ki kell oktatni, és az oktatás tényét rögzíteni kell a berendezés üzemeltetési naplójában, vagy arról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az Egyetem területén tevékenységet végző külső szolgáltatók munkavégzés előtti
# 31. § / tűzvédelmi oktatása / VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
31. § (1) Az Egyetem területén munkát végző külső szolgáltatók alkalmazottainak meg kell ismernie az Egyetem Tűzvédelmi szabályzatát és be kell tartania a benne foglalt tűzvédelmi előírásokat. (2) A külső szolgáltatók részére jelen Tűzvédelmi szabályzatot megismerés céljából át kell adni.
# 32. § / 1.3. Tűzvédelmi eszközök és berendezések / 1.4. Gázelzárás és áramtalanítás helye
32. § (1) Jelen Tűzvédelmi szabályzat 2024. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit visszavonásig kell alkalmazni. Egyidejűleg hatályát veszti a tárgyban kiadott korábbi Tűzvédelmi Szabályzat. (2) A TVSZ eredeti példánya a kollégium területén tartandó. 1. melléklet Megnevezése: Kinizsi Kollégium Címe: 1092 Budapest, Kinizsi u. 2–6. Telefon: 061 262 4511 Rendeltetése: szállásépület Kockázati osztálya: KK Az épület pinceszint + földszint + 7 emelet kialakítású. Az összesített alapterület 8817,7 m2. F épületrész: 217 fő L épületrész: 211 fő Kondi terem: 50 fő Büfé: 120 fő Portaszolgálat: 2 fő Alkalmazott: 1 fő Összesen: 601 fő Az épület területének védelmére teljeskörű tűzjelző berendezést építettek ki, a tűzjelző központ a földszinti portán található. A tűzjelző berendezés vezérlései az alábbiak: – a beléptető rendszer forgóvillái leesnek; – a liftek a földszintre érkeznek; – a hangjelző szirénák elindulnak; – a távfelügyeletre a tűzjelzés átjelzésre kerül; Az épületben nedves falitűzcsap rendszer került kiépítésre, melynek nyomását nyomásfokozó szivattyú biztosítja. Szintenként porral oltó tűzoltókészülékek kerültek kihelyezésre, pontos elhelyezkedésük a menekülési terveken jelöltek. Az épületben biztonsági világítás működik. Az épület áramtalanító főkapcsolója a portán található, visszakapcsolni csak az épület déli részén található pinceszinten elhelyezkedő elektromos főkapcsoló helyiségében lehet. A konyhai tűzhelyek gázellátását biztosító gázfogadó az F épület pinceszintjén található míg a fűtést és melegvíz ellátást biztosító kazánház és gázfogadó az L épületrész pinceszintjén helyezkedik el, a tornaterem felől és a belső udvar felől is megközelíthető.
# 32. § / 2.1.2. A Kollégiumvezető feladatai / 2.1.3. A portás feladatai
A tüzet észlelőnek a tüzet kötelessége értesíteni azonnal az észlelést követően a portaszolgálatot. A Kollégiumvezető feladata munkaidejében és jelenlétében – távollétében a portás feladata – a kiürítés irányítása a tűzoltóság kiérkezéséig. Irányítja a portaszolgálat munkáját és folyamatosan kapcsolatot tart a portással a megtett intézkedésekről. Meggyőződik róla, hogy megtörtént-e a Tűzoltóság értesítése. Amennyiben nem történt meg, gondoskodik a Tűzoltóság riasztásáról a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A hallgatókat (és a vendégeket) a gyülekező helyre vezényli (az épület romhatárán kívül, a Nehru parton). A kiérkező Tűzoltóságot tájékoztatja az elvégzett feladatokról (gázelzárás, áramtalanítás) és információt szolgáltat, amennyiben tudomása van arról, hogy van-e valaki életveszélyben az épületben. Engedélyt az épületbe visszamenni, csak a Tűzoltó Parancsnok engedélye után adhat ki. Takarítási munkálatokat csak a Tűzoltó Parancsnok engedélyét követően rendelhet el. A Kollégiumvezető távollétében a portás feladata a kiürítés elrendelése és a kiürítés irányítása a tűzoltóság kiérkezéséig. Amennyiben a tűzjelző rendszer érzékelője adta a tűzjelzést, úgy megbizonyosodik a jelzés valódiságáról és jelzésfelderítést végez. Ha a helyszínre érkezve valós tüzet észlel gondoskodik a tűz jelzéséről élőszóval (Tűz van! Tűz van! kiáltásokkal) a környezetében tartózkodók részére, valamint a legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával az épületben tartózkodók részére. A jelzésfelderítést követően értesíti a Kollégiumvezetőt a tűz valódiságáról, valamint egyeztet a távfelügyelettel a tűz valódiságáról és riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. Amennyiben a tüzet észlelő személytől (pl. hallgató) érkezett élőszóban a tűzjelzés, úgy a hozzá legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával jelzi a tüzet az épületben tartózkodók részére. Ezt követően értesíti a Kollégiumvezetőt a tűzesetről, valamint egyeztet a távfelügyelettel a tűz valódiságáról és riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. Amennyiben a kézi jelzésadó által érkezett a tűzjelzés, úgy a portás azonnal értesíti a Kollégiumvezetőt a tűzesetről, valamint egyeztet a távfelügyelettel a tűz valódiságáról és riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A tűzjelzés során a tűzoltóság felé közölni kell: – a tűzeset helyét, címét, – mi az, ami ég, mi van veszélyeztetve, – van-e valaki életveszélyben – a bejelentő nevét, – a tűzjelzésre használt telefon számát. A portás a tűzoltóság értesítése után a Kollégiumvezető utasításai és jelen Tűzriadó terv szerint jár el. Feladata a főbejárati ajtók nyitása és teljes szélességének biztosítása az akadálytalan áthaladás érdekében; Feladata a tűzjelző rendszer által vezérelt beléptető kapu nyitása a mellette található vésznyitó benyomásával – amennyiben a tűzjelző rendszer nem vezérli;
# 32. § / 2.1.5. A hallgatók és szobabérlők feladatai / 2.2. A tűz oltása
Gondoskodik az áramtalanításról és a gázelzárásról; Folyamatosan kapcsolatot tart a Kollégiumvezetővel és információt szolgáltat a megtett intézkedésekről; Segíti a mozgásukban korlátozott személyek menekülését; Szükség szerint rendelkezésre bocsátja a Tűzoltóság részére a zárt helyiségek kulcsait; A hallgatóknak és a szobabérlőknek a tűzjelzésre az épület elhagyását azonnal megkezdeni és a Kollégiumvezető és a portás utasítása szerint eljárni. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden hallgatóknak (és vendégnek) a gyülekező helyen kell gyülekezni (az épület romhatárán kívül, a Nehru parton). Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni, az irányfények megmutatják a szabadba vezető utat. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. A hallgató, ha tüzet észlel, akkor azt élőszóval „Tűz van! Tűz van!” kiáltásokkal jelzi a környezetében levők részére, valamint a kollégiumban tartózkodók részére a közelben levő kézi jelzésadó benyomásával generál tűzjelzést. Az eloltott tüzet is jelenteni szükséges a portaszolgálat felé! Az eloltott tűz is okozhatott kárt az elektromos rendszerben, így azt meg kell vizsgáltatni az eloltott tűz után is. A tüzet észlelő köteles saját és mások testi épségét nem veszélyeztetve a kezdeti tűz oltásához tűzoltó eszközt alkalmazni. A tüzet észlelőnek, amennyiben lehetséges a tűzjelzéssel egyidejűleg, ha nem, akkor azt követően haladéktalanul meg kell kísérelni a tűz oltását az épületben elhelyezett tűzoltó készülékekkel. Amennyiben a tűz a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel nem oltható el, a helyiséget haladéktalanul el kell hagyni. A tűzoltó készüléket használó köteles jelezni a portaszolgálat felé, hogy tűzoltó készüléket használt. A használt tűzoltó készülék cseréjéről gondoskodni szükséges. Sérült, nem megfelelő műszaki állapotú tűzoltó eszközt tilos használni! Elektromos berendezések vízzel való oltása tilos az áramütés és a balesetek megelőzése érdekében. Forró olajat vízzel oltani tilos, a vízzel a forró olaj hevesen reagál, a kifröccsent olaj pedig égési sérüléseket okozhat, valamint további gyújtóforrásként funkcionálhat, meggyújthat eddig még nem lángoló tereket. Személyek tűzoltó készülékkel (pl. porral oltóval, szén-dioxiddal oltó készülékkel) történő oltása tilos! Égő ruházatot erős szövettel, pléddel kell letakarni, hogy az égési folyamat megszűnjön.
# 32. § / 3. Főbb veszélyforrások / 3.1. Dohányzás
Az épület elhagyását a tűzjelzésre azonnal meg kell kezdeni a menekülési útvonalakat jelölő menekülési irányfények alapján. A kiürítés irányítója a Kollégiumvezető, akinek az utasításait mindenkinek követni szükséges. A portás biztosítja a főbejárati ajtókat, hogy az akadálytalan áthaladás folyamatosan biztosított legyen. Az épületbe a tűzoltóság akadálytalan bejutását biztosítani kell, valamint a személyes biztonság érdekében, ezért az épület bejárata előtt gyülekezni nem szabad. Minden épületben tartózkodó személynek a gyülekező helyre kell menni és az épület romhatárán kívül szükséges tartózkodni a Nehru parton. 2.5. Mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek mentése A látás vagy hallássérült hallgató menekülését segíteni kell. A látássérült személyt a (látó) lakótársa segítse a menekülést a menekülő útvonalon. A hallássérült személyt a lakótársai figyelmeztessék a tűzjelzésre és az épület azonnali elhagyására és segítsék a menekülését. A kerekesszéket használó hallgató menekülését segíteni kell. A mozgásában korlátozott hallgatót lakótársai a mozgássérült lifthez kísérik, majd a lift földszintre landolását követően segítik az épület elhagyásában. Az épület zárt helyiségeiben a dohányzás tilos, erre vonatkozó dohányzási tilalmat jelölő figyelemfelhívó piktogramok kerültek kihelyezésre az épületben. Dohányozni csak a kijelölt dohányzó helyen (az épület főbejárata előtt) lehetséges. Az engedély nélküli dohányzás okozhat tüzet. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
# 32. § / 3.4. Gázkazánház / 4. A tűzesetről értesítendő személyek
Forró olajat a gáztűzhelyen hagyni (felejteni) tilos, mert fennáll a túlmelegedés ezáltal az öngyulladás veszélye! Tilos főzési tevékenységet őrizetlenül végezni. Főzni, csak az erre kijelölt helyiségben szabad. A konyhai tevékenységből eredő tüzek megelőzésére a hallgatók tűzvédelmi oktatásban részesülnek a beköltözéskor. A villamos elosztószerkények időszakos karbantartásának elvégzése, valamint csak kifogástalan műszaki állapotú elektromos berendezés alkalmazható. A hallgatók kötelesek minden általuk tapasztalt rendellenességet, műszaki meghibásodást jelezni a portaszolgálat és a Kollégiumvezető felé. Az elektromos tüzek megelőzésére a hallgatók tűzvédelmi oktatásban részesülnek a beköltözéskor. A helyiségbe illetéktelen személyek nem léphetnek be, ennek megelőzésére a helyiség zárva van és a portaszolgálattól lehet felvenni a kulcsot, kizárólag arra jogosult személynek (pl. karbantartó). Ha a kazánok üzemeltetése során bármilyen rendkívüli esemény történik, a gázellátást azonnal meg kell szüntetni. A helyi tűzvédelmi szervezetet: Porta 06 1 482 7900 Kollégiumvezető – Fodor Katerina 06 30 320 4547 Távfelügyelet 06 1 350 0407 A helyi tűzvédelmi szervezet értesítése után a központi tűzvédelmi szervezetet: Campus Szolgáltatások vezetője Dóczi Tamás 20/9711–305 Üzemeltetési és Beruházási vezető Bálint György 30/535–3377 Üzemeltetési operatív vezető Fekete Péter 30/082–8771 Műszaki koordinátor Dajkai Zsolt 30/387–4157 Vagyonvédelmi vezető Pálfi Zoltán 30/210–9048 Tűzvédelmi vezető Vági Krisztina 30/131–9366 Gazdasági jog, beszerzési, munkajogi Dr. Borbás Zsuzsanna 30/348–2093 vezető
# 32. § / szerződés alapján / 6. Tűzriadó terv készítése és gyakoroltatása
Tűzeset után a vonatkozó OTSZ alapján a külső üzemeltető szakcég elvégzi a tűzjelző rendszer rendkívüli felülvizsgálatát és a felülvizsgálat megállapításait a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplójába dokumentálja. A felülvizsgálaton feltártakról tájékoztatja az Üzemeltetési operatív vezetőt és a Tűzvédelmi vezetőt, amennyiben szükséges gondoskodik a tűzjelző rendszer javításáról. Tűzesetet követően az eset tanulságai alapján a Tűzvédelmi vezető tűzvédelmi oktatást szervez a kollégiumi hallgatók és személyzet részére és gondoskodik a tűzvédelmi oktatás dokumentálásáról. Amennyiben tűzoltó készüléket használtak a tűz oltására, úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a használt tűzoltó készülék cseréjéről. A külső üzemeltető szakcég a használt készülék(ek) helyett, a használtakkal megegyező oltásteljesítményű készüléket helyez ki és gondoskodik a tűzoltó készülék(ek) nyilvántartásba vételéről, a tűzoltó készülék nyilvántartás aktualizálásáról. Amennyiben a villamos hálózat érintett volt a tűzben úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a hibaelhárításról és a villamos hálózat a tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatáról. 5.5. Tűzeset okozta károk bejelentése a vagyonés felelősségbiztosítási Tűzeset után a Campus Szolgáltatások tájékoztatás alapján a gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető kezdeményezi a kárbejelentési eljárást a mindenkor hatályos vagyonés felelősségbiztosítási szerződés szerinti Biztosító irányába. A Tűzvédelmi szabályzata mellékleteként Tűzriadó tervet szükséges készíteni a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4. § alapján. A Tűzriadó tervnek tartalmaznia kell: – a tűzjelzés módját; – a tűzoltóság, valamint az épületrészben tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épület elhagyásának módját; – a tűz esetén a benntartózkodók szükséges tennivalóit; – a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); – az épületrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök, kiürítési útvonalak megjelölésével). A Tűzriadó tervet állandóan hozzáférhető helyen, a portán kell elhelyezni. A közösségi terekben, folyosókon és a lakószobákban el kell helyezni az épületek elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó menekülési tervet és annak szöveges leírását, vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A Tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni, annak eredményét értékelni és azt írásban rögzíteni kell. A gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül intézkedni szükséges. A tervezett gyakorlatról, annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról a tűzvédelmi hatóságot
# 32. § / 2.1.1. A tüzet észlelő személy feladata / 2.1.2. A Kollégiumvezető feladatai
értesíteni kell. Megnevezése: Ráday Kollégium Címe: 1092 Ráday u. 43–45. Telefon: Rendeltetése: szállásépület Kockázati osztálya: KK Az épület pinceszint + földszint + 6 emelet kialakítású. Az összesített alapterület 6304 m2. Férőhely: 282 fő Rendezvényterem Nagy: 200 fő Rendezvényterem Kicsi: 50 fő Vendég: 55 fő Portaszolgálat: 1 fő Alkalmazott: 1 fő Összesen: 589 fő Az épület területének védelmére teljeskörű tűzjelző berendezést építettek ki, a tűzjelző központ a földszinti portán található. A tűzjelző berendezés vezérlései az alábbiak: – a beléptető rendszer forgóvillái leesnek; – a liftek a földszintre érkeznek; – a tűzgátló ajtók bezáródnak; – a hőés füstelvezetés elindul; – a hangjelző szirénák elindulnak; – a távfelügyeletre a tűzjelzés átjelzésre kerül; Az épületben nedves falitűzcsap rendszer került kiépítésre. Szintenként porral oltó tűzoltókészülékek kerültek kihelyezésre, pontos elhelyezkedésük a menekülési terveken jelöltek. Az épületben biztonsági világítás működik. Az épület áramtalanító főkapcsolója a pinceszinten és a portán is megtalálható, valamint a gázelzárási lehetőség a pinceszinten, a gázfogadó helyiségben található. A tüzet észlelőnek a tüzet kötelessége értesíteni azonnal az észlelést követően a portaszolgálatot. A Kollégiumvezető feladata munkaidejében és jelenlétében – távollétében a portás feladata – a kiürítés irányítása a tűzoltóság kiérkezéséig. Irányítja a portaszolgálat munkáját és folyamatosan kapcsolatot tart a portással a megtett intézkedésekről. Meggyőződik róla, hogy megtörtént-e a Tűzoltóság értesítése. Amennyiben nem történt meg, gondoskodik a Tűzoltóság riasztásáról a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A hallgatókat (és a vendégeket) a gyülekező helyre vezényli (az épület romhatárán kívül. a Bakáts térre). A kiérkező Tűzoltóságot tájékoztatja az elvégzett feladatokról (gázelzárás, áramtalanítás) és információt szolgáltat, amennyiben tudomása van arról, hogy van-e valaki életveszélyben az épületben. Engedélyt az épületbe visszamenni, csak a Tűzoltó Parancsnok engedélye után adhat ki. Takarítási munkálatokat csak a Tűzoltó Parancsnok engedélyét követően rendelhet el.
# 32. § / 2.1.2. A Kollégiumvezető feladatai / 2.1.3. A portás feladatai
A Kollégiumvezető távollétében a portás feladata a kiürítés elrendelése és a kiürítés irányítása a tűzoltóság kiérkezéséig. Amennyiben a tűzjelző rendszer érzékelője adta a tűzjelzést, úgy megbizonyosodik a jelzés valódiságáról és jelzésfelderítést végez. Ha a helyszínre érkezve valós tüzet észlel gondoskodik a tűz jelzéséről élőszóval (Tűz van! Tűz van! kiáltásokkal) a környezetében tartózkodók részére, valamint a legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával az épületben tartózkodók részére. A jelzésfelderítést követően értesíti a Kollégiumvezetőt a tűz valódiságáról, valamint egyeztet a távfelügyelettel a tűz valódiságáról és riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. Amennyiben a tüzet észlelő személytől (pl. hallgató) érkezett élőszóban a tűzjelzés, úgy a hozzá legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával jelzi a tüzet az épületben tartózkodók részére. Ezt követően értesíti a Kollégiumvezetőt a tűzesetről, valamint egyeztet a távfelügyelettel a tűz valódiságáról és riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. Amennyiben a kézi jelzésadó által érkezett a tűzjelzés, úgy a portás azonnal értesíti a Kollégiumvezetőt a tűzesetről, valamint egyeztet a távfelügyelettel a tűz valódiságáról és riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A tűzjelzés során a tűzoltóság felé közölni kell: – a tűzeset helyét, címét, – mi az, ami ég, mi van veszélyeztetve, – van-e valaki életveszélyben, – a bejelentő nevét, – a tűzjelzésre használt telefon számát. A portás a tűzoltóság értesítése után a Kollégiumvezető utasításai és jelen Tűzriadó terv szerint jár el. Feladata a főbejárati ajtók nyitása és teljes szélességének biztosítása az akadálytalan áthaladás érdekében; Feladata a tűzjelző rendszer által vezérelt beléptető kapu nyitása a mellette található vésznyitó benyomásával – amennyiben a tűzjelző rendszer nem vezérli; Gondoskodik az áramtalanításról és a gázelzárásról; Folyamatosan kapcsolatot tar a Kollégiumvezetővel és információt szolgáltat a megtett intézkedésekről; Segíti a mozgásukban korlátozott személyek menekülését; Szükség szerint rendelkezésre bocsátja a Tűzoltóság részére a zárt helyiségek kulcsait;
# 32. § / 2.1.4. A hallgatók feladatai / 2.2. A tűz oltása
A hallgatóknak a tűzjelzésre az épület elhagyását azonnal megkezdeni és a Kollégiumvezető és a portás utasítása szerint eljárni. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden hallgatóknak (és vendégnek) a gyülekező helyen kell gyülekezni (Bakáts tér, az épület romhatárán kívül). Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni, az irányfények megmutatják a szabadba vezető utat. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. A hallgató, ha tüzet észlel, akkor azt élőszóval „Tűz van! Tűz van!” kiáltásokkal jelzi a környezetében levők részére, valamint a kollégiumban tartózkodók részére a közelben levő kézi jelzésadó benyomásával generál tűzjelzést. Az eloltott tüzet is jelenteni szükséges a portaszolgálat felé! Az eloltott tűz is okozhatott kárt az elektromos rendszerben, így azt meg kell vizsgáltatni az eloltott tűz után is. A tüzet észlelő köteles saját és mások testi épségét nem veszélyeztetve a kezdeti tűz oltásához tűzoltó eszközt alkalmazni. A tüzet észlelőnek, amennyiben lehetséges a tűzjelzéssel egyidejűleg, ha nem, akkor azt követően haladéktalanul meg kell kísérelni a tűz oltását az épületben elhelyezett tűzoltó készülékekkel. Amennyiben a tűz a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel nem oltható el, a helyiséget haladéktalanul el kell hagyni. A tűzoltó készüléket használó köteles jelezni a portaszolgálat felé, hogy tűzoltó készüléket használt. A használt tűzoltó készülék cseréjéről gondoskodni szükséges. Sérült, nem megfelelő műszaki állapotú tűzoltó eszközt tilos használni! Elektromos berendezések vízzel való oltása tilos az áramütés és a balesetek megelőzése érdekében. Forró olajat vízzel oltani tilos, a vízzel a forró olaj hevesen reagál, a kifröccsent olaj pedig égési sérüléseket okozhat, valamint további gyújtóforrásként funkcionálhat, meggyújthat eddig még nem lángoló tereket. Személyek tűzoltó készülékkel (pl. porral oltóval, szén-dioxiddal oltó készülékkel) történő oltása tilos! Égő ruházatot erős szövettel, pléddel kell letakarni, hogy az égési folyamat megszűnjön.
# 32. § / 3.1. Dohányzás / 3.2. Konyhai tevékenység
Az épület elhagyását a tűzjelzésre azonnal meg kell kezdeni a menekülési útvonalakat jelölő menekülési irányfények alapján. A kiürítés irányítója a Kollégiumvezető, akinek az utasításait mindenkinek követni szükséges. A portás biztosítja a főbejárati ajtókat, a kislépcsőház ajtóját, hogy az akadálytalan áthaladás folyamatosan biztosított legyen. Az épületbe a tűzoltóság akadálytalan bejutását biztosítani kell, valamint a személyes biztonság érdekében, ezért az épület bejárata előtt gyülekezni nem szabad. Minden épületben tartózkodó személynek a gyülekező helyre kell menni és az épület romhatárán kívül szükséges tartózkodni a Bakáts téren. 2.5. Mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek mentése A látás vagy hallássérült hallgató menekülését segíteni kell. A látássérült személyt a (látó) lakótársa segítse a menekülést a menekülő útvonalon. A hallássérült személyt a lakótársai figyelmeztessék a tűzjelzésre és az épület azonnali elhagyására és segítsék a menekülését. Az épület zárt helyiségeiben a dohányzás tilos, erre vonatkozó dohányzási tilalmat jelölő figyelemfelhívó piktogramok kerültek kihelyezésre az épületben. Dohányozni csak a kijelölt dohányzó helyen (az épület főbejárata előtt) lehetséges. Az engedély nélküli dohányzás okozhat tüzet. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Forró olajat a gáztűzhelyen hagyni (felejteni) tilos, mert fennáll a túlmelegedés ezáltal az öngyulladás veszélye! Tilos főzési tevékenységet őrizetlenül végezni. Főzni, csak az erre kijelölt helyiségben szabad. A konyhai tevékenységből eredő tüzek megelőzésére a hallgatók tűzvédelmi oktatásban részesülnek a beköltözéskor.
# 32. § / 3.4. Gázkazánház / 4. A tűzesetről értesítendő személyek
A villamos elosztószerkények időszakos karbantartásának elvégzése, valamint csak kifogástalan műszaki állapotú elektromos berendezés alkalmazható. A hallgatók kötelesek minden általuk tapasztalt rendellenességet, műszaki meghibásodást jelezni a portaszolgálat és a Kollégiumvezető felé. Az elektromos tüzek megelőzésére a hallgatók tűzvédelmi oktatásban részesülnek a beköltözéskor. A helyiségbe illetéktelen személyek nem léphetnek be, ennek megelőzésére a helyiség zárva van és a portaszolgálattól lehet felvenni a kulcsot, kizárólag arra jogosult személynek (pl. karbantartó). Ha a kazánok üzemeltetése során bármilyen rendkívüli esemény történik, a gázellátást azonnal meg kell szüntetni. A helyi tűzvédelmi szervezetet: Porta 1/482–7581 30/399–9235 Kollégiumvezető Mikó Valéria 20/485–2926 Távfelügyelet A helyi tűzvédelmi szervezet értesítése után a központi tűzvédelmi szervezetet: Campus Szolgáltatások vezetője Dóczi Tamás 20/9711–305 Üzemeltetési és Beruházási vezető Bálint György 30/535–3377 Üzemeltetési operatív vezető Fekete Péter 30/082–8771 Műszaki koordinátor Dajkai Zsolt 30/387–4157 Vagyonvédelmi vezető Pálfi Zoltán 30/210–9048 Tűzvédelmi vezető Vági Krisztina 30/131–9366 Gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi Dr. Borbás Zsuzsanna 30/348–2093 vezető
# 32. § / szerződés alapján / 6. Tűzriadó terv készítése és gyakoroltatása
Tűzeset után a vonatkozó OTSZ alapján a külső üzemeltető szakcég elvégzi a tűzjelző rendszer rendkívüli felülvizsgálatát és a felülvizsgálat megállapításait a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplójába dokumentálja. A felülvizsgálaton feltártakról tájékoztatja az Üzemeltetési operatív vezetőt és a Tűzvédelmi vezetőt, amennyiben szükséges gondoskodik a tűzjelző rendszer javításáról. Tűzesetet követően az eset tanulságai alapján a Tűzvédelmi vezető tűzvédelmi oktatást szervez a kollégiumi hallgatók és személyzet részére és gondoskodik a tűzvédelmi oktatás dokumentálásáról. Amennyiben tűzoltó készüléket használtak a tűz oltására, úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a használt tűzoltó készülék cseréjéről. A külső üzemeltető szakcég a használt készülék(ek) helyett, a használtakkal megegyező oltásteljesítményű készüléket helyez ki és gondoskodik a tűzoltó készülék(ek) nyilvántartásba vételéről, a tűzoltó készülék nyilvántartás aktualizálásáról. Amennyiben a villamos hálózat érintett volt a tűzben úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a hibaelhárításról és a villamos hálózat a tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatáról. 5.5. Tűzeset okozta károk bejelentése a vagyonés felelősségbiztosítási Tűzeset után a Campus Szolgáltatások tájékoztatás alapján a gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető kezdeményezi a kárbejelentési eljárást a mindenkor hatályos vagyonés felelősségbiztosítási szerződés szerinti Biztosító irányába. A Tűzvédelmi szabályzata mellékleteként Tűzriadó tervet szükséges készíteni a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4. § alapján. A Tűzriadó tervnek tartalmaznia kell: – a tűzjelzés módját; – a tűzoltóság, valamint az épületrészben tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épület elhagyásának módját; – a tűz esetén a benntartózkodók szükséges tennivalóit; – a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); – az épületrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök, kiürítési útvonalak megjelölésével). A Tűzriadó tervet állandóan hozzáférhető helyen, a portán kell elhelyezni. A közösségi terekben, folyosókon és a lakószobákban el kell helyezni az épületek elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó menekülési tervet és annak szöveges leírását, vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A Tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni, annak eredményét értékelni és azt írásban rögzíteni kell. A gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül intézkedni szükséges. A tervezett gyakorlatról, annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról a tűzvédelmi hatóságot
# 32. § / 2.1.1. A tüzet észlelő személy feladata / 2.1.2. A Kollégiumvezető feladatai
értesíteni kell. Megnevezése: Tarkaréti Kollégium Címe: 1106 Budapest, Tarkarét u 6. Telefon: (06 1) 262 4511 Rendeltetése: szállásépület Kockázati osztálya: KK Az épület pinceszint + földszint + 5 emelet kialakítású. Az összesített alapterület 9710,4 m2. Férőhely: 404fő Büfé: 1 fő Portaszolgálat: 1 fő Alkalmazott: 1 fő Összesen: 407 fő Az épület területének védelmére teljeskörű tűzjelző berendezést építettek ki, a tűzjelző központ a földszinti portán található. A tűzjelző berendezés vezérlései az alábbiak: – a beléptető rendszer forgóvillái leesnek; – a liftek a földszintre érkeznek; – a hangjelző szirénák elindulnak; – a távfelügyeletre a tűzjelzés átjelzésre kerül; – a hőés füstelvezető ablakok kinyílnak; Az épületben nedves falitűzcsap rendszer került kiépítésre, melynek nyomását nyomásfokozó szivattyú biztosítja. Szintenként porral oltó tűzoltókészülékek kerültek kihelyezésre, pontos elhelyezkedésük a menekülési terveken jelöltek. Az épületben biztonsági világítás működik. Az épület áramtalanító főkapcsolója az épület bejáratához közeli elektromos kapcsolóhelyiségben van, a gázellátását biztosító gázfogadó a pinceszintjén található. A tüzet észlelőnek a tüzet kötelessége értesíteni azonnal az észlelést követően a portaszolgálatot. A Kollégiumvezető feladata munkaidejében és jelenlétében – távollétében a portás feladata – a kiürítés irányítása a tűzoltóság kiérkezéséig. Irányítja a portaszolgálat munkáját és folyamatosan kapcsolatot tart a portással a megtett intézkedésekről. Egyeztet a távfelügyelettel és megerősíti a távfelügyelet részére, hogy valós tűzeset történt. Meggyőződik róla, hogy megtörtént-e a Tűzoltóság értesítése. Amennyiben nem történt meg, gondoskodik a Tűzoltóság riasztásáról a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A hallgatókat (és a vendégeket) a gyülekező helyre vezényli (az épület romhatárán kívül, a tűzivíz medence mögötti téren). A kiérkező Tűzoltóságot tájékoztatja az elvégzett feladatokról (gázelzárás, áramtalanítás) és információt szolgáltat, hogy van-e valaki életveszélyben az épületben. Engedélyt az épületbe visszamenni, csak a Tűzoltó Parancsnok engedélye után adhat ki. Takarítási munkálatokat csak a Tűzoltó Parancsnok engedélyét követően rendelhet el.
# 32. § / 2.1.2. A Kollégiumvezető feladatai / 2.1.3. A portás feladatai
Amennyiben a tűzjelző rendszer érzékelője adta a tűzjelzést, úgy megbizonyosodik a jelzés valódiságáról és jelzésfelderítést végez. Ha a helyszínre érkezve valós tüzet észlel gondoskodik a tűz jelzéséről élőszóval (Tűz van! Tűz van! kiáltásokkal) a környezetében tartózkodók részére, valamint a legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával az épületben tartózkodók részére. A jelzésfelderítést követően értesíti a Kollégiumvezetőt a tűz valódiságáról, valamint egyeztet a távfelügyelettel a tűz valódiságáról és riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. Amennyiben a tüzet észlelő személytől (pl. hallgató) érkezett élőszóban a tűzjelzés, úgy a hozzá legközelebb eső kézi jelzésadó benyomásával jelzi a tüzet az épületben tartózkodók részére. Ezt követően értesíti a Kollégiumvezetőt a tűzesetről, valamint egyeztet a távfelügyelettel a tűz valódiságáról és riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. Amennyiben a kézi jelzésadó által érkezett a tűzjelzés, úgy a portás azonnal értesíti a Kollégiumvezetőt a tűzesetről, valamint egyeztet a távfelügyelettel a tűz valódiságáról és riasztja a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon. A tűzjelzés során a tűzoltóság felé közölni kell: – a tűzeset helyét, címét, – mi az, ami ég, mi van veszélyeztetve, – van-e valaki életveszélyben, – a bejelentő nevét, – a tűzjelzésre használt telefon számát. A portás a tűzoltóság értesítése után a Kollégiumvezető utasításai szerint jár el. Feladata a főbejárati ajtók nyitása és teljes szélességének biztosítása az akadálytalan áthaladás érdekében; Feladata a tűzjelző rendszer által vezérelt beléptető kapu nyitása a mellette található vésznyitó benyomásával – amennyiben a tűzjelző rendszer nem vezérli; Gondoskodik az áramtalanításról és a gázelzárásról; Folyamatosan kapcsolatot tar a Kollégiumvezetővel és információt szolgáltat a megtett intézkedésekről; Segíti a mozgásukban korlátozott személyek menekülését; Szükség szerint rendelkezésre bocsátja a Tűzoltóság részére a zárt helyiségek kulcsait;
# 32. § / 2.1.4. A hallgatók feladatai / 2.2. A tűz oltása
A hallgatóknak a tűzjelzésre az épület elhagyását azonnal megkezdeni és a Kollégiumvezető és a portás utasítása szerint eljárni. Az épületet minden esetben el kell hagyni a lehető legrövidebb menekülési útvonalon és minden hallgatóknak (és vendégnek) a gyülekező helyen kell gyülekezni (az épület romhatárán kívül, az udvaron). Vészhelyzet esetén az épület elhagyása során a menekülési irányfényeket kell követni, az irányfények megmutatják a szabadba vezető utat. Tűz esetén a liftet használni tilos, balesetveszélyes. Nem szabad megkísérelni a lift hívását és tilos a liftre várakozni, mert azok a tűzjelző rendszer jelére a fölszinten landolnak és tűzjelzés esetén nem működnek. A hallgató, ha tüzet észlel, akkor azt élőszóval „Tűz van! Tűz van!” kiáltásokkal jelzi a környezetében levők részére, valamint a kollégiumban tartózkodók részére a közelben levő kézi jelzésadó benyomásával generál tűzjelzést. Az eloltott tüzet is jelenteni szükséges a portaszolgálat felé! Az eloltott tűz is okozhatott kárt az elektromos rendszerben, így azt meg kell vizsgáltatni az eloltott tűz után is. A tüzet észlelő köteles saját és mások testi épségét nem veszélyeztetve a kezdeti tűz oltásához tűzoltó eszközt alkalmazni. A tüzet észlelőnek, amennyiben lehetséges a tűzjelzéssel egyidejűleg, ha nem, akkor azt követően haladéktalanul meg kell kísérelni a tűz oltását az épületben elhelyezett tűzoltó készülékekkel. Amennyiben a tűz a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel nem oltható el, a helyiséget haladéktalanul el kell hagyni. A tűzoltó készüléket használó köteles jelezni a portaszolgálat felé, hogy tűzoltó készüléket használt. A használt tűzoltó készülék cseréjéről gondoskodni szükséges. Sérült, nem megfelelő műszaki állapotú tűzoltó eszközt tilos használni! Elektromos berendezések vízzel való oltása tilos az áramütés és a balesetek megelőzése érdekében. Forró olajat vízzel oltani tilos, a vízzel a forró olaj hevesen reagál, a kifröccsent olaj pedig égési sérüléseket okozhat, valamint további gyújtóforrásként funkcionálhat, meggyújthat eddig még nem lángoló tereket. Személyek tűzoltó készülékkel (pl. porral oltóval, szén-dioxiddal oltó készülékkel) történő oltása tilos! Égő ruházatot erős szövettel, pléddel kell letakarni, hogy az égési folyamat megszűnjön.
# 32. § / 3. Főbb veszélyforrások / 3.1. Dohányzás
Az épület elhagyását a tűzjelzésre azonnal meg kell kezdeni a menekülési útvonalakat jelölő menekülési irányfények alapján. A kiürítés irányítója a Kollégiumvezető, akinek az utasításait mindenkinek követni szükséges. A portás biztosítja a főbejárati ajtókat, hogy az akadálytalan áthaladás folyamatosan biztosított legyen. Az épületbe a tűzoltóság akadálytalan bejutását biztosítani kell, valamint a személyes biztonság érdekében, ezért az épület bejárata előtt gyülekezni nem szabad. Minden épületben tartózkodó személynek a gyülekező helyre kell menni és az épület udvarán az épület romhatárán kívül szükséges tartózkodni – a tűzivíz medence mögötti téren. 2.5. Mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek mentése A látás vagy hallássérült hallgató menekülését segíteni kell. A látássérült személyt a (látó) lakótársa segítse a menekülést a menekülő útvonalon. A hallássérült személyt a lakótársai figyelmeztessék a tűzjelzésre és az épület azonnali elhagyására és segítsék a menekülését. A kerekesszéket használó hallgató menekülését segíteni kell. A mozgásában korlátozott hallgatót lakótársai a mozgássérült lifthez kísérik, majd a lift földszintre landolását követően segítik az épület elhagyásában. Az épület zárt helyiségeiben a dohányzás tilos, erre vonatkozó dohányzási tilalmat jelölő figyelemfelhívó piktogramok kerültek kihelyezésre az épületben. Dohányozni csak a kijelölt dohányzó helyen (az épület főbejárata előtt) lehetséges. Az engedély nélküli dohányzás okozhat tüzet. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
# 32. § / 3.4. Gázkazánház / 4. A tűzesetről értesítendő személyek
Forró olajat a gáztűzhelyen hagyni (felejteni) tilos, mert fennáll a túlmelegedés ezáltal az öngyulladás veszélye! Tilos főzési tevékenységet őrizetlenül végezni. Főzni, csak az erre kijelölt helyiségben szabad. A konyhai tevékenységből eredő tüzek megelőzésére a hallgatók tűzvédelmi oktatásban részesülnek a beköltözéskor. A villamos elosztószerkények időszakos karbantartásának elvégzése, valamint csak kifogástalan műszaki állapotú elektromos berendezés alkalmazható. A hallgatók kötelesek minden általuk tapasztalt rendellenességet, műszaki meghibásodást jelezni a portaszolgálat és a Kollégiumvezető felé. Az elektromos tüzek megelőzésére a hallgatók tűzvédelmi oktatásban részesülnek a beköltözéskor. A helyiségbe illetéktelen személyek nem léphetnek be, ennek megelőzésére a helyiség zárva van és a portaszolgálattól lehet felvenni a kulcsot, kizárólag arra jogosult személynek (pl. karbantartó). Ha a kazánok üzemeltetése során bármilyen rendkívüli esemény történik, a gázellátást azonnal meg kell szüntetni. A helyi tűzvédelmi szervezet: Porta 06 1 262 45 11 Kollégiumvezető Veszelovszki Balázs 06 30 330 48 56 Távfelügyelet 06 30 344 28 05 A központi tűzvédelmi szervezet: Campus Szolgáltatások vezetője Dóczi Tamás 20/9711–305 Üzemeltetési és Beruházási vezető Bálint György 30/535–3377 Üzemeltetési operatív vezető Fekete Péter 30/082–8771 Műszaki koordinátor Dajkai Zsolt 30/387–4157 Vagyonvédelmi vezető Pálfi Zoltán 30/210–9048 Tűzvédelmi vezető Vági Krisztina 30/131–9366 Gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi Dr. Borbás Zsuzsanna 30/348–2093 vezető
# 32. § / szerződés alapján / 6. Tűzriadó terv készítése és gyakoroltatása
Tűzeset után a vonatkozó OTSZ alapján a külső üzemeltető szakcég elvégzi a tűzjelző rendszer rendkívüli felülvizsgálatát és a felülvizsgálat megállapításait a tűzjelző rendszer üzemeltetési és karbantartási naplójába dokumentálja. A felülvizsgálaton feltártakról tájékoztatja az Üzemeltetési operatív vezetőt és a Tűzvédelmi vezetőt, amennyiben szükséges gondoskodik a tűzjelző rendszer javításáról. Tűzesetet követően az eset tanulságai alapján a Tűzvédelmi vezető tűzvédelmi oktatást szervez a kollégiumi hallgatók és személyzet részére és gondoskodik a tűzvédelmi oktatás dokumentálásáról. Amennyiben tűzoltó készüléket használtak a tűz oltására, úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a használt tűzoltó készülék cseréjéről. A külső üzemeltető szakcég a használt készülék(ek) helyett, a használtakkal megegyező oltásteljesítményű készüléket helyez ki és gondoskodik a tűzoltó készülék(ek) nyilvántartásba vételéről, a tűzoltó készülék nyilvántartás aktualizálásáról. Amennyiben a villamos hálózat érintett volt a tűzben úgy a külső üzemeltető szakcég gondoskodik a hibaelhárításról és a villamos hálózat a tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatáról. 5.5. Tűzeset okozta károk bejelentése a vagyonés felelősségbiztosítási Tűzeset után a Campus Szolgáltatások tájékoztatás alapján a gazdasági jogi, beszerzési, munkajogi vezető kezdeményezi a kárbejelentési eljárást a mindenkor hatályos vagyonés felelősségbiztosítási szerződés szerinti Biztosító irányába. A Tűzvédelmi szabályzata mellékleteként Tűzriadó tervet szükséges készíteni a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4. § alapján. A Tűzriadó tervnek tartalmaznia kell: – a tűzjelzés módját; – a tűzoltóság, valamint az épületrészben tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épület elhagyásának módját; – a tűz esetén a benntartózkodók szükséges tennivalóit; – a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); – az épületrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök, kiürítési útvonalak megjelölésével). A Tűzriadó tervet állandóan hozzáférhető helyen, a portán kell elhelyezni. A közösségi terekben, folyosókon és a lakószobákban el kell helyezni az épületek elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó menekülési tervet és annak szöveges leírását, vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A Tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni, annak eredményét értékelni és azt írásban rögzíteni kell. A gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül intézkedni szükséges. A tervezett gyakorlatról, annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról a tűzvédelmi hatóságot
# 32. § / Helyszínrajzok / Értelmező rendelkezések
értesíteni kell. 2. melléklet 3. melléklet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló, többször módosított 54/2014. (XII.05.) BM rendelet alapján: A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. Fontosabb fogalmak: Alaprendeltetés: a kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az ettől függő tűzvédelmi követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás. Alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület; szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület, helyiség, vagy építményszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér esetében a nettó alapterület, fedett átrium esetében az egybefüggő légtér legnagyobb alapterületű függőleges vetülete. Beépített tűzjelző berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével Beépített tűzoltó berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott, tűzoltó vízforrásnak nem minősülő, önműködő vagy kézi indítású vagy mindkét módon indítható olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsőházához, tűzgátló előteréhez vagy a szabadtérhez kapcsolódó, az épülettűz alatt is működtethető felvonó, amely lehet tűzoltó felvonó vagy menekülési felvonó Biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel, amely a menekülést segíti, veszélyre figyelmeztet, tevékenységet, magatartást tilt, valamint a tűzjelzéshez és oltáshoz szükséges berendezések, eszközök helyét jelöli Biztonsági tápforrás: a normál tápforrás kiesése esetén a tűzeseti fogyasztókat előírt ideig ellátó tápforrás Önállóan menekülésre képes személy: olyan menekülő személyek, akik életkoruk, értelmi és fizikai-egészségi állapotuk alapján önállóan, esetleg kiegészítő irányítás mellett képesek a menekülésre, és menekülésüket nem gátolja kényszertartózkodás miatt külső korlátozás. Mozgásképtelen személy: olyan személy, aki menekülésre nem képes, mentése pedig személyzetet, szükség szerint segédeszközt igényel, Segítséggel menekülő személy: olyan menekülésben korlátozott személy, aki
# 32. § / Helyszínrajzok / Értelmező rendelkezések
fizikai segítség vagy irányítás mellett vagy a külső korlátozás ellenőrzött feloldása és irányítás mellett képes a menekülésre Érintett műszaki megoldás: jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt tűzvédelmi berendezés, rendszer, készülék, szerkezet, valamint az e rendelet szerint felülvizsgálat tárgyát képező rendszer, Felülvizsgálat: a jogosult személy által végzett mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességéről, hatékonyságáról, az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás és a javítás megtörténtéről való meggyőződés, valamint ezek írásban történő dokumentálása, Füstgátló nyílászáró: szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a füstnek és a tűz esetén képződő toxikus gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben és ideig korlátozza, Hőés füstelvezető rendszer: hőés füstelvezető, légpótló szerkezetek, berendezések és azok működtetését, valamint a füstszakaszolást biztosító megoldások és rögzítéseik összefüggő rendszere, a beépített tűzjelző berendezés kivételével, Jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást Karbantartás: mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességének, hatékonyságának biztosítása, meghibásodásának megelőzése, valamint ezek dokumentálása Kiürítés: az épületben, épületen, speciális építményben, szabadtéren tartózkodó személyek átmeneti védett térbe vagy biztonságos térbe jutását célzó haladás folyamata, Menekülésben korlátozott személy: olyan személy, aki életkora – 0–10 éves vagy 65 év feletti –, értelmi, vagy fizikai-egészségi állapota alapján, esetleg külső korlátozás miatt önálló menekülésre nem képes Menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a menekülésre szolgáló kijárat, vészkijárat helyét és az építményben, épületen belül vagy a szabadtéren – a közlekedési (kijárati) úton – annak irányát mutatja Menekülésiútirány-jelző rendszer: olyan rendszer, amely szembetűnő és félreérthetetlen információt és megfelelő vizuális utasítást biztosít a bent tartózkodók számára a terület elhagyásához vészhelyzet esetén a kijelölt menekülési útvonalon azáltal, hogy egyértelműen elrendezett vizuális eszközöket, jeleket és megjelöléseket alkalmaz Menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában – tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a meneküléshez szükséges időtartamig,
# 32. § / Helyszínrajzok / Értelmező rendelkezések
Passzív tárolás: a tárolt anyag bontatlan, zárt, gyári csomagolásban és edényzetben vagy szállításra minősített csomagolásban és edényzetben történő tárolása, forgalmazása. Tűzgátló nyílászáró: a tűzgátló ajtó, ablak, kapu, függönykapu, redőnykapu, zsalu és a technológiai szállítópálya átvezető nyílását lezáró tűzgátló lezárás, amely csukott állapotban a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja Tűzoltási felvonulási terület: az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló terület, amely a beavatkozáshoz szükséges tűzoltás technikai eszközök és a tűzoltóegységek rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja Tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas út Tűzoltó felvonó: tűz esetén kizárólag a tűzoltóság által használható biztonsági felvonó Tűzoltó készülék karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző, karbantartó műhelyt fenntartó vállalkozás Tűzoltó készülék készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett Tűzoltó készülék karbantartó szervezet OKF azonosító jele: egyedileg sorszámozott, a karbantartó szervezet műhelyét azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó szervezetek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg Tűzoltó készülék felülvizsgáló: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző vállalkozás, mely karbantartó műhelyt nem tart fenn, és amelynek OKF azonosító jelét karbantartó szervezet biztosítja. Tűzoltósági kulcsszéf: a beépített tűzjelző berendezéssel vezérelt eszköz, amely biztosítja a tűzoltósági beavatkozás során az épületbe és annak helyiségeibe történő akadálytalan bejutást, Tűztávolság: a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság Tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezésének helyét jelzi Tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv: olyan tűzvédelmi dokumentáció, amely az építmény építését, átalakítását, bővítését követően a megvalósult tűzvédelmi adatokat, továbbá a használati feltételeket tartalmazza, amelyekkel az építmény tűzvédelmi szempontból biztonságosan üzemeltethető Tűzvédelmi üzemeltetési napló: tűzvédelmi műszaki megoldások ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának igazolására szolgáló dokumentum Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel vagy
# 32. § / Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) / Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat
nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár. Üzemeltető: a létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az üzemeltetés során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. §-ában meghatározott követelmények biztosításáért felelős személy vagy szervezet Üzemeltetői ellenőrzés: az üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása Üzemeltetői ellenőrzést végző személy: az üzemeltető által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja az üzemeltetői ellenőrzést Vészkijárat: üzemszerűen nem használt, de a kiürítés során figyelembe vett kijárat, Villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálata: a jogosult személy által végzett, a villamos berendezés tűzvédelmi megfelelőségének, hibáinak megállapítására és minősítésére irányuló felülvizsgálat 4. melléklet 5. melléklet Ssz. A B C – a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi. 1.3. Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás – kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről, – sértetlen állapotáról, – észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, – működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről, – működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és – működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről való szemrevételezéses meggyőződést. Az időszakos felülvizsgálat, továbbá az üzemeltetői ellenőrzési feladatokra is kiterjedő karbantartás elvégzésével teljesül az adott időintervallumra esedékes üzemeltetői ellenőrzés.
# 32. § / 1.4. A jogosult személy általi időszakos felülvizsgálat / 1.5. A jogosult személy általi karbantartás
– vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, – szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szétés összeszereléssel, méréssel és a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról, – a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és – a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az ellenőrzés befejezését követően azonnal az üzemeltetőnek írásban jelzi. – A jogosult személy a rendkívüli felülvizsgálat során elvégzi az időszakos felülvizsgálatot, amelynek keretében vizsgálja az érintett műszaki megoldás működésképtelenségét vagy nem megfelelő működését kiváltó okokat, körülményeket is. A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban dokumentálja és az üzemeltetőnek 1 példányt annak elvégzése után a helyszínen átad vagy 5 munkanapon belül részére megküld. – vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, – elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat, – a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja, – a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban jelzi és – indokolt esetben az üzemeltetőnek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére.
# 32. § / 1.6. Megállapított hibák javításának menete / 1.7. Beépített tűzjelző karbantartása és felülvizsgálata
– Az üzemeltető köteles az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról a hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. – Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának minősül a tűzvagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy, az érintett műszaki megoldás tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba. – Az üzemeltetőnek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején a csökkent védelmi szintet, alkalmas megoldásokkal ellensúlyoznia kell. – Az ellensúlyozás keretében az üzemeltető a vonatkozó műszaki követelményben foglalt vagy azzal egyenértékű megoldást alkalmaz, – felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig, – azonos védelmi szintet biztosító tartalék műszaki megoldásokat helyez készenlétbe vagy – a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetett más megoldást alkalmaz. – Az üzemeltető kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet írásos megállapodásban teljeskörűen vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy szervezet kötelességei megegyeznek az üzemeltetőével. – Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. – Az üzemeltető a gyártó, kivitelező kezelési utasításai és az alkalmazott műszaki követelmény betartásával biztosítja a beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés biztonságos és hatékony üzemeltetését. – A beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés kezelését csak annak működésére kioktatott személy végezheti. Az erre kijelölt személy oktatását évente egyszer meg kell ismételni, azt hitelt érdemlő módon dokumentálni szükséges. Az oktatást csak a tűzjelző berendezést karbantartó szakcég végezheti. – Az üzemeltetés, felülvizsgálat vagy karbantartás során jelentkező hibákat hibák javítására haladéktalanul intézkedni kell, mind az intézkedést, mind a hibajavítást hitelt érdemlő módon kell tudni igazolni. – A felülvizsgálat és karbantartás során minden, a gyártó által előírt vizsgálatot és próbát el kell végezni. – A felülvizsgálat és karbantartás során meg kell akadályozni a tűzoltóság indokolatlan kivonulását eredményező átjelzést. A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról tűzvédelmi üzemeltetési naplót kell vezetni. – A naplót az utolsó bejegyzéstől számított legalább öt évig meg kell őrizni. – A napló vezetését csak a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésére kioktatott személyek végezhetik. – A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell őrizni és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatni. Az üzemeltető által a beépített tűzjelző berendezés központja (távkijelző, távkezelő
# 32. § / 1.6. Megállapított hibák javításának menete / 1.7. Beépített tűzjelző karbantartása és felülvizsgálata
egység) felügyeletével és kezelésével megbízott személy vagy szolgáltató a berendezés működésének vizsgálata kapcsán naponta ellenőrzi, hogy: – ha a berendezés nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték-e, és ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel – nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó –, értesítették-e a jogosult személyt, – az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés, – a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzője működik-e. – Az ellenőrzés célja, hogy megállapítást nyerjen a belső hangjelző, a központ fényjelző és információ-kijelzői megfelelően működik-e. – Az ellenőrzés a gyártó által javasolt módon történik. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy háromhavonta ellenőrzi – a napi ellenőrzések betartását, – hogy történtek-e az épület használatában, technológiájában, kialakításában olyan változások, amelyek befolyásolják a tűzjelző berendezés működését, különösen az automatikus érzékelők érzékelési képességét, a kézi jelzésadók hozzáférhetőségét, a hangjelzők hallhatóságát és – hogy a jelzések beazonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak-e, a grafikus megjelenítő eszköz üzemképes-e. – hogy a tűzvédelmi üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e, – hogy a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő oktatáson, – hogy a nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír, festék, festékszalag) rendelkezésre állnak-e. – A felülvizsgálatok és karbantartások között, rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatok vannak. A rendszeres felülvizsgálatok célja a tűzjelző berendezés megfelelő működőképességének normál körülmények között történő ellenőrzése. Rendkívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani – tűzeset után, – téves riasztás esetén, kivéve, ha annak konkrét fizikai oka a helyszínen azonnal a téves riasztást követően egyértelműen megállapítható, – a berendezés meghibásodása esetén, – a berendezés változtatása esetén, – hosszú üzemszünet után, amelynek időtartama meghaladta a fél évet, vagy – új karbantartóval kötött szerződés után. Tűzjelző berendezések esetében a féléves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltető biztosítja, hogy a jogosult személy – ellenőrizze a tűzjelző berendezés (távkezelő, távkijelző egység) üzemeltetésének személyi feltételeit, – ellenőrizze az üzemeltetési napló bejegyzéseit és tegye meg a szükséges beavatkozásokat a berendezés helyes működésének érdekében, – értékelje az üzemeltető által végzett ellenőrzés tapasztalatait, ha szükséges tegyen javaslatot a berendezés helyes működésének helyreállítására, – működtessen minden zónában legalább egy érzékelőt vagy kézi jelzésadót, és ellenőrizze, hogy a tűzjelző központ helyesen észleli és jelzi ki az eseményeket, megszólaltatja-e a riasztásjelző eszközöket (hang-, fényjelzők) és működteti-e a
# 32. § / 1.6. Megállapított hibák javításának menete / 1.7. Beépített tűzjelző karbantartása és felülvizsgálata
vezérlési funkciókat, a sérülés életveszély vagy károsodás (oltóanyag kiáramlása) elkerülésének érdekében megfelelő eljárásokat kell alkalmazni, – ellenőrizze le az elsődleges és másodlagos tápforrások működését, – ellenőrizze a tűzjelző központ (távkezelő, távkijelző egység) hibajelzési funkcióinak működését, – tűzés hibaátjelző berendezés esetén ellenőrizze a kapcsolatot a fogadó állomások (összevont ügyelet, tűzoltóság, távfelügyeleti állomás) felé és – végezzen el minden további ellenőrzést és vizsgálatot, amit a telepítő, forgalmazó vagy a gyártó előírt. Éves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során, az üzemeltetőnek legalább évente kell biztosítania, hogy a jogosult személy – elvégezze a fél éves karbantartási feladatokat, – ellenőrizze le az összes érzékelő helyes működését a gyártó ajánlásainak megfelelően, az automatikus érzékelők, és kézi jelzésadók mennyiségét figyelembe véve; az összes érzékelő ellenőrzése felbontható és elosztható a féléves (megállapodás esetén) negyedéves felülvizsgálatokra és karbantartásokra, ha ezek során az érzékelők 50–50%-át (25–25%-át) ellenőrzik, – szemrevételezéssel ellenőrizze, hogy az összes vezeték szerelvény és berendezés biztonságosan van-e rögzítve, sértetlen és megfelelően védett-e, – szemrevételezés során és az üzemeltető adatszolgáltatása figyelembevételével pontosítsa, hogy történt-e bármilyen a tűzjelző berendezés megfelelő működését – különösen az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók, hangjelzők, fényjelzők elhelyezésének megfelelősségét – befolyásoló változás, az épület vagy a helyiségek rendeltetésében, használatában, a technológiában, az épületszerkezetekben, épületgépészeti elemekben. A rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltető biztosítja, hogy a jogosult személy a módosított 54/2014 (XII. 5.) BM Rendelet 257. § (4)–(5) bekezdésben és 258. § (1)–(4) bekezdésben meghatározottakat elvégezze. Tűzeset után – függetlenül attól, hogy azt a tűzjelző berendezés jelezte-e – szemrevételezéssel teljeskörűen meg kell vizsgálni a tűz helyszínén és annak környezetében, hogy történt-e a berendezés működését befolyásoló károsodás vagy meghibásodás, – meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés a tüzet észlelte-e, továbbá megfelelő formában és részletességgel megjelenítette-e, – meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés szükséges működtetéseket – vezérlés, hangjelzés, riasztás-továbbítás – elvégezte-e, és – ha az ellenőrzés során a berendezés károsodása, meghibásodása vagy beavatkozást igénylő elváltozása tapasztalható a szükséges javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni. Téves riasztás esetén – meg kell vizsgálni, hogy milyen objektív és szubjektív körülmények vezettek a téves riasztáshoz, – ha megállapítható a téves riasztást okozó körülmény, javaslatot kell tenni a
# 32. § / 1.6. Megállapított hibák javításának menete / 1.7. Beépített tűzjelző karbantartása és felülvizsgálata
felszámolására, – a téves riasztást okozó körülmény kialakulásának megakadályozása érdekében a szükséges átalakítást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni. A tűzjelző berendezés meghibásodása esetén – meg kell vizsgálni, hogy milyen körülmények, okok vezettek a meghibásodáshoz, – meg kell vizsgálni, hogy milyen következményekkel járt a meghibásodás a tűzjelző berendezés működésére vonatkozóan és – a hiba elhárításához szükséges átalakítást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni. – A tűzjelző berendezés változása esetén a megváltozott részekre és területre vonatkoztatva az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni. – 30 napnál hosszabb teljes körű leállás (a továbbiakban: hosszú üzemszünet) után az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni. Új karbantartóval kötött szerződés után – ellenőrizni kell a szükséges iratok meglétét és – el kell végezni az éves rendszeres felülvizsgálatot. – Dokumentálás keretében az ellenőrzés, a felülvizsgálat során tapasztaltakat az üzemeltetési naplóba rögzíteni kell. A berendezés működésével, működőképességével kapcsolatban tett észrevételeket, javaslatokat az érintettek – a tűzjelző központ felügyeletét ellátó, az üzemeltetői ellenőrzést végző személy, a jogosult személy –, ha azok további intézkedést igényelnek, írásban jelzik az intézkedésre jogosult felé. – A napi ellenőrzést elektronikusan is lehet rögzíteni, ha az alkalmas a felelősség nyomon követésére. – Az üzemeltető kijelöl a tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésére egy személyt (a továbbiakban: felelős személy), és biztosítja az előírt ellenőrzések megtartását, továbbá az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat megszünteti. – Az üzemeltető biztosítja a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás megtartását, továbbá a feltárt hiányosságokat megszünteti. – A felelős személy a meghatározott időszakonként szükséges ellenőrzéseket végrehajtja és a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelzi. – A jogosult személy a szolgáltatásra vonatkozó szerződésben foglaltak szerint meghatározott időnként a felülvizsgálatot, karbantartást végrehajtja, a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelzi, az üzemeltető megbízása esetén a javításokat, cseréket elvégzi. – A felülvizsgálat és karbantartás szolgáltatására vonatkozó szerződéstől való eltérés, az abban foglaltak figyelmen kívül hagyása vagy megsértése esetén a tűzjelző berendezés nem tekinthető felülvizsgáltnak és karbantartottnak. – A beépített tűzjelző berendezés karbantartásának, szükség szerint javításának
# 32. § / 1.7. Beépített tűzjelző karbantartása és felülvizsgálata / 1.8. Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása
elvégzésre a jogszabályban és a gyártó által kiadott utasításban foglaltak irányadók. A tűzjelző berendezés felülvizsgálata során a jogosult személy ellenőrzi – a központ hangés fényjelzéseit, – a tűzjelző központ kezelő gombjainak működését, – az elsődleges tápellátás leválasztását követően ellenőrzi, hogy a tűzjelző központ megfelelően jelzi-e a hibát, – az elsődleges tápellátás visszaállítását követően az akkumulátort (akkumulátorokat) leválasztva ellenőrzi, hogy a központ megfelelően jelzi-e a hibát, – az fenti pontok szerinti vizsgálat alatt ellenőrzi a tűzjelző központ működőképességét, – hibaállapotokat (zárlat, szakadás, földzárlat) szimulál a tűzjelző központ által felügyelt összes áramkörön, és ellenőrzi, hogy a központ megfelelően jelzi-e a hibákat, az egyes jelzőáramkörökön, a hangfényjelzőket vezérlő kimeneteken, egyéb kimeneteken (távfelügyelet, oltó kimenet) és – ellenőrzi a biztosítékok állapotát a gyártó által előírt megfelelőség szerint (típus/érték). – Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti. – Tűzoltó készülék karbantartását az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezheti. A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék – az előírt készenléti helyen van-e, – rögzítése biztonságos-e, – látható-e, – magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e, – használata nem ütközik-e akadályba, – valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e, – hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e, – fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e, – karbantartása esedékes-e, – készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és – állapota kifogástalan, üzemszerű-e. – A vizsgálatot a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló is végezheti. – Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik annak megszüntetéséről. – Az meghatározott (3 havi) időszakot a tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja. – A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek a többször módosított 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült, kiürített tűzoltó készülékek újratöltéséről. A 4. sz. melléklet szerinti
# 32. § / 1.8. Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása / 1.9. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata
gyakorisággal. – A ciklusidők számítása az első alap-, középés teljes körű karbantartás esetében a gyártási időponttól, a további karbantartások esetében a legutolsó karbantartástól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31-e, ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja, ha a gyártás éve és hónapja van jelölve, az adott hónap utolsó napja a gyártási időpont. A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet. A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. – A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg. – A tűzoltó készülékek selejtezéséről a tulajdonos gondoskodik. Üzemeltetői ellenőrzése – A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. – A felülvizsgálatot – a fali tűzcsapszekrényeknek a felelős személy általi szokásos ellenőrzését kivéve – tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti. – A felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik, amely a meghibásodott tűzoltóvízforrások és azok szerelvényeinek javítására, szükség esetén cseréjére azonnal intézkedik. – Az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet a tűzoltóvízforrásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet. A napló vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége. A tűzoltóvízforrások során a felülvizsgálatot végző személy minden esetben megvizsgálja: – a tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak meglétét, adatainak helyességét és épségét, – az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvashatóságát, – a (szabadtéri) tűzoltóvízforrásoknak az év minden szakában tűzoltógépjárművel történő megközelíthetőségét, a szerelvények hozzáférhetőségét, a szerelvények és a tartozékok rendeltetésszerű használhatóságát, – a korrózió elleni védelem épségét, minden esetben elvégzi: – a vízhálózatról működő tűzoltóvízforrások esetében a hálózat átöblítését a mechanikai szennyeződésektől mentes víz megjelenéséig és
# 32. § / 1.9. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata / felülvizsgálata
– a korrózióvédelem sérülése esetén az üzemben tartásért felelős szervezet írásbeli értesítését. – Száraz felszálló vezetékkel kialakított fali tűzcsapot és szekrényt (a továbbiakban: száraztűzivízvezeték-rendszert) legalább évenként kell felülvizsgálni, és ötévenként a teljes rendszert nyomáspróbázni kell. 1.10. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat – A lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket –, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki: – váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök, – a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata és – szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés. – hálózat részei. A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, – 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, – egyéb esetben legalább 6 évenként – a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. – A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. – A telepvagy működési engedélyhez, bejelentéshez kötött átalakítás vagy rendeltetésváltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője a tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégezteti, ha az új rendeltetéshez a jogszabály gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg. – A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik. – A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása. – A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzemeltető nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak.
# 32. § / felülvizsgálata / 1.11. Villámvédelem felülvizsgálata
– A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát – a létesítést követően az átadás előtt, – e rendeletben előírt időszakonként vagy – a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. – A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból – a 300 kg vagy 300 1 mennyiségnél több fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, – egyéb esetben legalább 6 évenként, – a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, – sérülés, erős korrózió, villámcsapás, valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. – A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát – a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt, – a létesítést követően az átadás előtt, – az LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként, – egyéb esetben legalább 6 évenként, és – a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. – A villámvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.
# 32. § / 1.11. Villámvédelem felülvizsgálata / 1.12. Hő- és Füst elleni védelem
Hő és füst elleni védelem eszközein ellenőrzése, felülvizsgálata, karbantartása és javítása során a meglévő rendszer és rendszerelemek üzembiztos működésének biztosítása a cél. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. – Az üzemeltetői ellenőrzés feltételei: – Az alábbi feltételek teljesülése az üzemeltetői ellenőrzések, karbantartások és javítások folyamatosan magas szakmai színvonalon tartását segítik elő. Ezekkel fokozható a berendezések üzembiztonsága és elkerülhetőek a működésből eredő nem várt események kockázata. – A pneumatikus működtetési rendszerek nyomáspróbáit javasolt szén-dioxiddal, nitrogénnel vagy szárított levegővel végezni, hogy a nehezen ellenőrizhető belső korróziót elkerüljük. Az alkalmazott technológiák, időés nyomásértékek tekintetében a gyártók előírásai a mérvadóak. – A karbantartást, valamint javítást végző reakcióideje legyen a lehető legrövidebb a működőképesség folyamatos fenntartása, valamint az elműködést követő esetleges károk (pl. beázás, szélkárok) enyhítése végett. – A karbantartást, valamint javítást végző birtokában legyen az általa javított, illetve karbantartott rendszerek gyártóművi utasításainak. – A műszeres mérések kalibrált mérőeszközökkel végzendők. A szükséges mérőeszközök típusát és jellemzőit az egyes rendszerek gyártóművi utasításai alapján lehet megválasztani. – A karbantartásokhoz és javításhoz szükséges speciális szerszámokat az adott rendszer gyártójának javaslatai és előírásai szerint alkalmazza a munkálatok végzője. Ez különösen fontos a kalibráció és újraélesítés eszközei esetében. – A jogosult személy rendelkezik az általa használt veszélyes eszközök (nyomástartó edények, pirotechnikai eszközök, akkumulátorok) biztonságtechnikai adatlapjával. Kiszerelésük után azok megsemmisítéséről, illetve ártalmatlanításáról megfelelőképpen gondoskodik.
# 32. § / 1.13. Biztonsági tápforrás / 1.14. Tűzgátló nyílászárók
A karbantartás és üzemeltetés során az alábbi előírások figyelembevétele szükséges: – Gyártói előírások, üzemeltetési kézikönyvek; – Útmutatók; – Jogszabályban meghatározott előírások; – A rendszer élettartamával kapcsolatos előírások; Üzemeltetői ellenőrzés Az üzemeltetői ellenőrzésnek megfelel, ha az üzemeltető vagy általa megbízott személy, cég az alábbiakat végrehajtja: – Szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy az akkumulátor és a szünetmentes tápegység működésével kapcsolatosan fennáll-e olyan a telepítéskor vagy előző ellenőrzéskor nem ismert körülmény, amely annak működését veszélyezteti. – Ellenőrzi a VSZT kijelzőjén, kijelző szervein meghibásodásra utaló jelzés fennáll-e. – Ellenőrzi a fő áramforrás kikapcsolásával a VSZT működőképességét, a szünetmentes tápellátásra való átkapcsolást. – Az ellenőrzéseket dokumentálja, hiba vagy hibás működés esetén haladéktalanul értesíti a szakkarbantartó céget. Megjegyzés: A VSZT gyártója egyéb üzemeltetői ellenőrzést is előírhat, amit el kell végezni. Megjegyzés 2: A karbantartásnál elsősorban a gyártó karbantartásra vonatkozó tájékoztatója szerint kell eljárni. A 4. sz. melléklet szerinti gyakorisággal. Üzemeltetői ellenőrzés – Az üzemeltető az OTSZ szerinti rendszerességgel köteles ellenőrizni, ellenőriztetni az épület tűzgátló nyílászáróit. – Az ellenőrzés során szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a nyílászárókat, sérülés vagy rendellenesség tapasztalható-e a korábbi felülvizsgálat óta. Működő képes-e a nyílászáró, nem akadályozza-e az önműködő záródást deformáció vagy idegen anyag jelenléte. – Amennyiben az üzemeltető az üzemeltetői ellenőrzés során rendellenességet tapasztal, (melyre vonatkozóan korábban nem történt bejegyzés az üzemeltetési naplóban) meg kell rendelnie a választott karbantartótól vagy javítást végző szervezettől (karbantartó szervezet) a javítást, illetve az üzemképes állapotba hozatalt. – Az üzemeltetői ellenőrzés személyi feltételei: Az üzemeltető / üzemeltető szervezet részéről eljáró, kijelölt személy, aki ismeretekkel rendelkezik az adott létesítményben található tűzgátló, füstgátló nyílászárók elhelyezkedéséről, ellenőrzéséről, beleértve ezen TvMI meghatározásait. Azon személy, aki a szemrevételezést végrehajtja, jogosult az üzemeltetési naplóba történő bejegyzésre. Az üzemeltetői ellenőrzés dokumentálása: Az ellenőrzést / szemrevételezést az üzemeltetési naplóban dokumentálni szükséges, a következő adatok megadásával: – az ellenőrzést / szemrevételezést végző személy neve, aláírása, az ellenőrzés időpontja, – az épületben elhelyezkedő tűzgátló nyílászárók listája alapján megjelölve mely ajtó(k)nál tapasztalható rendellenesség, azok rövid leírása, – rendellenesség esetén a karbantartó szervezet értesítésének dátuma.
# 32. § / 1.14. Tűzgátló nyílászárók / 1.15. Menekülési útirányt jelző biztonsági jelek:
Megjegyzés: Az OTSZ 153. §-a alapján a menekülési útirányt jelző biztonsági táblákat úgy kell kihelyezni, hogy a menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie. Üzemeltetői ellenőrzése – az üzemeltető ellenőrzi ezen biztonsági jelek meglétét – jól láthatóságát – a szemrevételezést az OTSZ, 18. melléklete által előírt időközönként végzi – az ellenőrzés során megállapított tényeket, mind a megfelelőséget és a nem megfelelőséget is üzemeltetési naplóba rögzíti. – hiány vagy nem megfelelőség esetén rögzíti annak tényét és a hiba elhárítására azonnal, de legfeljebb 10 napon belül intézkedést tesz, oly módon, hogy azt elhárítja. 1.16. Menekülési útirányt jelző fények: Biztonsági világítás (az MSZ EN 1838 szerint), kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek Az üzemeltetés során az alábbi dokumentumok képezik az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás alapját: a) A biztonsági világítási rendszer megvalósult állapotát rögzítő dokumentáció, a lámpatesteket, biztonsági jelzéseket feltüntető alaprajzokkal A jogosult személy az időszakos felülvizsgálatot a tűzvédelmi üzemeltetési naplóban rögzíti. A tűzvédelmi üzemeltetési napló legalább az alábbi adatokat tartalmazza: – a kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek (irányfények), biztonsági világítás egyedi azonosító számát, – a kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek (irányfények), biztonsági világítás beazonosítható helyét. Az üzemeltetői ellenőrzés tartalma Az ellenőrzést végző személy (a karbantartó) az üzemeltetői ellenőrzés során szemrevételezéssel ellenőrzi: a) a lámpatestek rögzítettségét, észlelhetőségét, a menekülési irányjelzések meglétét, helyességét, b) központi tápellátású rendszer esetén a tápellátás kábelezésének sértetlenségét, rögzítettségét, c) a kijelzők, állapotjelzések alapján a működőképességet. A felülvizsgálat tartalma: A felülvizsgálat az MSZ EN 50172 szabvány szerinti évente történik. 6. melléklet
# 32. § / Budapesti Corvinus Egyetem Tarkarét Kollégium / (1106 Budapest Bogáncsvirág utca 3.)
– 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről – Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, módosított 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet – A tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságokról szóló 1996. évi XXXI. törvény – Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosításáról szóló 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet – 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről – 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól – 9/2015. (III. 25.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről – Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek 7. melléklet A kiürítés számítást a többször módosítót 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet és a TvMI 2.5:2022.06.13. alapján készítem el. Normaidő meghatározása: Normaidők: t =1,5 min t =6 min 2meg Aula, társalgó Területe összesen: 112,4 m2 + 104 m2 =216,4 m2. Ajtók összesen: 1,52m+1,7m+1,7m=4,92m. Legkedvezőtlenebb útvonal hossza: 17m. Befogadó képesség: 285 fő. Minden rendezvényen az ajtóknak nyitva kell lenni, eltakarni, eltorlaszolni szigorúan TILOS! A kiürítésért a Kollégiumvezető a felelős. Létszámsűrűség: D=N/A= 285 fő/216,4 m2=1,317 Vízszintes haladási sebesség: 29,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján:
# 32. § / Budapesti Corvinus Egyetem Ráday Kollégium / (1092 Budapest Ráday utca 43–45.)
A Ráday Kollégiumban 50 főt meghaladó helyég található. Kisterem befogadó képessége 50 fő. Nagyterem befogadóképessége 200 fő. A Nagyterem első szakaszában a tűzgátló ajtóig számoltam. A tűzgátló ajtónak és az előtér ajtónak a folyóson a rendezvény alatt teljes szélességben nyitva kell lennie. A második szakaszban a 2 db menekülési útvonalat számoltam. A főbejárat felé és a terem melletti folyosó, ami a szabadba vezet. (A számításban 2. útvonalként van megnevezve.) Az épületből 2 irányú menekülés lehetséges. A Kisteremben lévő ajtóknak szabad szélességében nyitva kell lenni minden rendezvény alatt. Nagyterem Első szakasz Területe összesen: 160,41 m2 +17,24 m2+31,92 m2+27,60 m2 =237,17 m2. Ajtók összesen: 1,641m+1,445m=3,086m. Legkedvezőtlenebb útvonal hossza: 22m. Befogadó képesség: 200 fő. Minden rendezvényen az ajtóknak nyitva kell lenni, eltakarni, eltorlaszolni szigorúan TILOS! A kiürítésért a Kollégiumvezető a felelős. Létszámsűrűség: D=N/A= 200 fő/237,17 m2=0,843 Vízszintes haladási sebesség: 37,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: Kisterem Területe összesen: 50 m2 Ajtók összesen: 1,227m. Legkedvezőtlenebb útvonal hossza: 10m Befogadó képesség 50 fő Minden rendezvényen az ajtóknak nyitva kell lenni, eltakarni, eltorlaszolni szigorúan TILOS! A kiürítésért a Kollégiumvezető a felelős. Létszámsűrűség: D=N/A= 50 fő/50 m2=1 Vízszintes haladási sebesség: 29,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: II. szakasz: Legkedvezőtlenebb pont távolsága a tűzgátló ajtótól a lépcsőig: 3 m. Menekülök létszáma a nagyteremből: 250 fő. Nagyterem folyós alapterülete lépcsőig a főbejárat felé: 16 m2 + 11,65 m2 =27,65 m2 Létszámsűrűség: D=N/A= 250 fő/27,65 m2=2,357 Vízszintes haladási sebesség: 6,00 m/s Haladási sebesség lépcsőn felfelé: 4,00 m/s A színt különbség: 3m (a lépcső útvonal hossza 3*3= 9m). Főbejárati lépcső kar szélessége: 2,1 m +2. útvonal lépcső kar szélessége 1m =3,1m A földszinti főbejárati útvonal hossz 5m A főbejárati ajtók a szabadd térre nyíló szabad nyílás szélesség: 1,14+1,75m=2,89m Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján A főbejárat felé: 2. útvonal Az épület, építmény kiürítés időtartama a számításba vett útvonal szabad szélességének átbocsátóképessége alapján: Az épület, építmény kiürítés időtartama kiürítés időtartama kiürítés során számításba vett biztonságba, térbe (szabadtérre,) vezető nyílászárók átbocsátóképessége alapján: Biztonsági számítás a főbejárati ajtók előtt található szűkítő ajtók végett:
# 32. § / Budapesti Corvinus Egyetem Kinizsi Kollégium / (1092 Budapest Kinizsi utca 2–6.)
Az AFRI Caffe nevezetű büfé, rendezvény terem befogadó képessége 120 fő. A szabadtérre vezető alaksori ajtókat nem vettük figyelembe a kiürítés számítása során, mert a szabadtér nagyon kicsi és kerítés választja el az utcától biztonsági tartalékét néztük. A helyiség 2 db ajtón lehet ténylegesen menekülni. Az egyik ajtó a főbejárat irányába a kollégium előterébe vezet, ami kifelé nyílik, a második ajtó, ami figyelembe vehető befelé nyílik. A rendezvények alatt minden ajtót nyitva kell tartani. AFRI Caffe Első szakasz Területe összesen: 135,8 m2 Ajtók összesen: kifelé 1,455m+ befelé 0,894m=2,349m. Legkedvezőtlenebb útvonal hossza: 20m. Befogadó képesség: 120 fő. Minden rendezvényen az ajtóknak nyitva kell lenni, eltakarni, eltorlaszolni szigorúan TILOS! A kiürítésért a Kollégiumvezető a felelős. Létszámsűrűség: D=N/A= 120 fő/135,8 m2=0,883 Vízszintes haladási sebesség: 37,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: II. szakasz Menekülök létszáma a nagyteremből: 120 fő. Afri Caffe alapterülete lépcsőig: 135,5 m2 Létszámsűrűség: D=N/A= 120 fő/135,8 m2=0,883 Vízszintes haladási sebesség: 28,00 m/s A színt különbség: 5m (a lépcső útvonal hossza 5*3= 15m) Lépcső kar szélessége: 1,48 m Vízszintes haladási sebesség: 37,00 m/s A földszinti főbejárati útvonal hossz 6m A főbejárati ajtók a szabadd térre nyíló szabad nyílás szélesség: 1,956m A főbejárati ajtók előtt az előtérben található szűkítés szabad nyílás szélesség jelenleg nincs szűkítés Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján Az épület, építmény kiürítés időtartama a számításba vett útvonal szabad szélességének átbocsátóképessége alapján: Az épület, építmény kiürítés időtartama kiürítés időtartama kiürítés során számításba vett biztonságba, térbe (szabadtérre,) vezető nyílászárók átbocsátóképessége alapján: Biztonsági számítás a főbejárati ajtók előtt található szűkítő ajtók végett: Nincs szűkítés Tornaterem: Első szakasz Területe összesen 428,55 m2 Ajtók összesen 1,786m Legkedvezőtlenebb útvonal hossza 28m Befogadó képesség 80 fő Minden rendezvényen az ajtóknak nyitva kell lenni, eltakarni, eltorlaszolni szigorúan TILOS A kiürítésért a Kollégiumvezető a felelős. Létszámsűrűség: D=N/A= 80 fő/428,55 m2=0,186 Vízszintes haladási sebesség: 37,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: A tornaterembe egyidejűleg 80 fő tartózkodhat. Konditerem: Első szakasz Területe összesen 230 m2 Ajtók összesen 0,8m Legkedvezőtlenebb útvonal hossza 39m Befogadó képesség 51 fő A biztonsági világítás kiépítése kötelező, mivel pince szint alatt található konditerem A kiürítésért a Kollégiumvezető a felelős.
# 32. § / _______________________________________ / megbízó
Létszámsűrűség: D=N/A= 51 fő/230 m2=0,221 Vízszintes haladási sebesség: 40,00 m/s Helyiség kiürítésének időtartama az útszakaszok hossza alapján: – útvonalak hossza alapján: – ajtók átbocsátóképessége alapján: A Konditerembe egyidejűleg 51 fő tartózkodhat. 8. melléklet a tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzésének Ezennel megbízom _________________________________________________________-t (név, beosztás) hogy az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi 248. § szerinti, alábbi tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrző végezze el: □ tűzoltó készülék negyedéves üzemeltetői ellenőrzését □ tűzoltó vízforrások féléves üzemeltetői ellenőrzését □ biztonsági világítás negyedéves üzemeltetési ellenőrzése □ a vészkijáratot működtető rendszer negyedéves üzemeltetői ellenőrzése □ a tűzjelző rendszer napi üzemeltetői ellenőrzését □ a tűzjelző rendszer negyedéves üzemeltetői ellenőrzését □ a hőés füst elleni védelem negyedéves üzemeltetői ellenzését □ tűzgázló ajtó havi üzemeltetői ellenőrzését Az üzemeltetői ellenőrzések elvégzésének helyszíne: _________________________________________________________ Az ellenőrzés elvégzését, annak megállapításait az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzés elvégzésének határidejéig írásban dokumentálni szükséges. A működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt jelezni szükséges az üzemben tartó felé. A megbízás kezdetének időpontja: 20____________________, mely visszavonásig érvényes. A meghatalmazást átvettem:
# 32. § / megbízott személy / A kollégiumok főbb tűzvédelmi jellemzői
9. melléklet A RÁDAY KOLLÉGIUM FŐBB TÜZVÉDELMI ISMERTETŐI: RÁDAY KOLLÉGIUM Cím: 1092 Budapest Ráday utca 43–45. Alapterület: 5642,46 m2 Beépített tűzjelző rendszer: Van kiépítve Beépített tűzoltó berendezés: Nincs kiépítve Napelem: Nincs kiépítve Fali tűzcsapok: Van kiépítve Tűzoltó készülék: Megfelelő oltóanyagegységgel rendelkezik. Villámhárító: Van kiépítve Hőés Füst elleni védelem: mindkét lépcsőház rendelkezik Tűzgátló ajtók: Van kiépítve A KINIZSI KOLLÉGIUM FŐBB TÜZVÉDELMI ISMERTETŐI KINIZSI KOLLÉGIUM Cím: 1092 Budapest Kinizsi utca 2–6. Alapterület: 8477 m2 Beépített tűzjelző rendszer: Van kiépítve Beépített tűzoltó berendezés: Nincs kiépítve Napelem: Nincs kiépítve Fali tűzcsapok: Van kiépítve Tűzoltó készülék: Van, 29 db 6 kg-os ABC porral oltó, 4 db 2 kg-os CO2, 3 db 12 kg-os ABC porral oltó, 1 db 2 kg-os ABC porral oltó Villámhárító: Van kiépítve Hő-, és Füst elleni védelem: Nincs kiépítve Tűzgátló ajtók: Nincs kiépítve Nyomásfokozó szivattyú: van A TARKARÉTI KOLLÉGIUM FŐBB TÜZVÉDELMI ISMERTETŐI TARKARÉTI KOLLÉGIUM Cím: 1106 Budapest Bogáncsvirág utca 3. Alapterület: 8349,5 m2 Beépített tűzjelző rendszer: Van kiépítve Beépített tűzoltó berendezés: Nincs kiépítve Napelem: Nincs kiépítve Tűzcsapok: Van, 20 db fali tűzcsap, 2 db föld feletti tűzcsap Tűzoltó készülék: van 6 db 6 kg-os ABC porral oltó Villámhárító: van Hő-, és Füstelvezető rendszer: 2 db hőés füstelvezető ablak, pinceszinti légbefúvás Tűzgátló ajtók: nincs Tűzvédelmi főkapcsoló elhelyezkedése: A 0,4 kV-os helyiségben Gázfőelzáró elhelyezkedése: nincs gázfőelzáró, távfűtés van Tűzivíz medence: Van, 1 db tűzivíz medence Nyomásfokozó szivattyú: van 10. melléklet A Bérlő nyilatkozata a Tűzvédelmi szabályzat megismeréséről A Tűzvédelmi szabályzatot áttanulmányoztam, megértettem, és magamra nézve kötelező érvényűnek tekintem. A leírtak figyelembevételével végzem munkámat, legjobb tudásom alapján járok el adott helyzetekben. Dátum Név Alkalmazó cég neve Aláírás
# 32. § / (nyomtatott betűvel) / Jegyzőkönyv a Tűzriadó terv gyakoroltatásáról
11. melléklet A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Kollégiumainak Tűzvédelmi szabályzatában és Tűzriadó tervében foglaltak gyakoroltatása, a 30/1996. (XII.6.) BM rendelet 4. § (1) a), (3) pontja alapján. Dátum: .......... év .......... hó ........ nap Készült: ........................................................................................................ Jelen vannak: Kollégiumvezető: ........................................................................................................................ Tűzvédelmi vezető: ..................................................................................................................... Külső üzemeltető szakcég: .......................................................................................................... Katasztrófavédelem: ................................................................................................................... A kiürítési gyakorlat adatai: A kiürítést elrendelő személy: .............................................. A kiürítés elrendelésének ideje: ........... óra ............ perc A kiürítés megkezdése: ............óra .......... perc A gyakorlaton résztvevő munkavállalók száma: ......... fő A gyakorlatkor jelen lévő hallgatók száma: ....... fő A kiürítés végrehajtásának ideje: .......... perc A gyakorlat előzetesen bejelentésre került a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltség Részére? igen nem A katasztrófavédelem részt vett a gyakorlaton? igen nem A Tűzriadó tervben szereplő feladatok elvégzésének ellenőrzése A portás felhívta a hallgatók figyelmét a terület nyugodt, de gyors elhagyására? igen nem A tűzoltóság riasztásának gyakorlása megtörtént? igen nem A portás biztosította a szabadba vezető ajtókat? igen nem A közművek elzárásának gyakorlása megtörtént? igen nem A kiürítési gyakorlat értékelése: Megfelelő Nem megfelelő Megjegyzés: ................................................................................................................................ ...................................................................................................................................................... ......................... .........................
# 32. § / (aláírás) (aláírás) / TARTALOMJEGYZÉK
......................... ......................... 13/2024. elnöki testületi rendelkezés 1 Budapesti Corvinus Egyetem kollégiumainak tűzvédelmi szabályzata 1 PREAMBULUM 1 A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA 2 A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT CÉLJA 2 A TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELADATA, FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSI RENDJE, FINANSZÍROZÁSA 3 A tűzvédelmi szervezet feladata 3 A tűzvédelmi szervezet felépítése 4 A tűzvédelmi szervezet irányítása 4 A finanszírozása 4 TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT, VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐSÖK ÉS AZOK FELADATA 4 A központi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre 4 A helyi tűzvédelmi szervezet feladata és hatásköre 8 A BÉRLŐK ÉS ALKALMAZOTTAIK FELADATA ÉS KÖTELESSÉGE 11 ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK 12 HELYISÉGEK TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYAI, BEFOGADÓKÉPESSÉG 12 SPECIÁLIS HASZNÁLATI SZABÁLYOK 19 Tűzveszélyes tevékenység 19 Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata 20 Tárolás szabályai 20 A fokozottan tűzvagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai 21 Tűzoltási út, terület, közlekedési, menekülési és egyéb utak 21 Tüzelő-, fűtőberendezések 22 Szellőztetés 22 Hőés füstelvezetés 23 Járművek 23 A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai 23 Csatornahálózat 23 TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA 24
# 32. § / alapján 46 / 6. Tűzriadó terv készítése és gyakoroltatása 46
LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG 24 KÉPZÉSI KÖVETELMÉNYEK 24 TŰZVÉDELMI OKTATÁS 24 Az oktatásnak ki kell terjedni 24 Az oktatás típusai és rendszeressége 25 A munkavállalók oktatása 25 A kollégiumi hallgatók oktatása 26 Az üzemeltetői ellenőrzést végző személyek tűzvédelmi oktatása 26 Az Egyetem területén tevékenységet végző külső szolgáltatók munkavégzés előtti tűzvédelmi oktatása 27 VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 27 1. melléklet 27 Budapesti Corvinus Egyetem Kinizsi Kollégium tűzriadó terv2024. 27 5.3. Használt tűzoltó készülék elszállíttatása, Budapesti Corvinus Egyetem Ráday Kollégiumtűzriadó terv2024. 34 5.3. Használt tűzoltó készülék elszállíttatása, Budapesti Corvinus Egyetem Tarkaréti Kollégiumtűzriadó terv2024. 40 5.3. Használt tűzoltó készülék elszállíttatása, 2. melléklet 47 Helyszínrajzok 47 3. melléklet 49 Értelmező rendelkezések 49 4. melléklet 51 Engedély (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez) 51 5. melléklet 52 Üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és felülvizsgálat 52
# 32. § / Budapesti Corvinus Egyetem Kinizsi Kollégium / (1092 Budapest Kinizsi utca 2–6.) 67
6. melléklet 64 Felhasznált jogszabályok, rendeletek és törvények 64 7. melléklet 65 Kiürítés számítás 65 8. melléklet 69 Meghatalmazása tűzvédelmi eszközök és berendezések üzemeltetői ellenőrzésének elvégzésére 69 9. melléklet 70 A kollégiumok főbb tűzvédelmi jellemzői 70 10. melléklet 71 A Bérlő nyilatkozata a Tűzvédelmi szabályzat megismeréséről 71 11. melléklet 72 Jegyzőkönyv a Tűzriadó terv gyakoroltatásáról 72
4/2024. Elnöki Testületi rendelkezés a Budapesti Corvinus Egyetem kollégiumainak egységesített házirendjéről
# Közzététel: ET–15/2024. (II. 01.) sz. határozat / Preambulum
a Budapesti Corvinus Egyetem kollégiumainak egységesített Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / Preambulum / Hatály
1. § (1) Az Elnöki Testület a Budapest Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) kollégiumi épületeinek egységesített házirendjét – ideértve a Kollégiumok épületeiben működő elektronikus beléptetőrendszerek üzemeltetését – (a továbbiakban: Házirend) az alábbiakban határozza meg. (2) A Házirend fő célja, hogy az Egyetem Kollégiumaiban a zavartalan és biztonságos épülethasználathoz szükséges alapvető rendelkezéseket lefektesse.
# 2. § / Preambulum / Hatály
2. § (1) A Házirend területi hatálya kiterjed az Egyetem tulajdonában vagy használatában lévő telephelyein működő kollégiumi épületekre, épületrészekre és azok teljes területére (kert, park), azok minden elválasztható vagy el nem válaszható tartozékára, berendezési tárgyára, ide nem értve a külön épületben és saját házirend szerint működő Szakkollégiumokat. Az Egyetem telephelyei: a) 1092 Budapest, Kinizsi utca 2–6. (továbbiakban: Kinizsi Kollégium), b) 1092 Budapest, Ráday u. 43–45. (továbbiakban: Ráday Kollégium), c) 1106 Budapest, Tarkarét u. 6. (továbbiakban: Tarkaréti Kollégium), d) 1118 Budapest, Mányoki út 9. (továbbiakban: Gellért Campus Kollégium „K” épület 3–7. emelet) (a továbbiakban együtt: Egyetem Kollégiumai). (2) A Gellért Campus „K” épület 1–2. emeletén az oktatási épületekre vonatkozó Házirend és jelen Házirend együttesen van érvényben. (3) Külsős partnerrel történő közös üzemeltetés esetén a Házirend hatálya a szerződő felek közötti megállapodás szerint terjed ki az érintett Kollégiumra, vagy annak egy részére. (4) A Kollégium lakói, látogatói a belépés tényével a Házirendet elfogadják és vállalják, hogy annak megfelelően járnak el. (5) A kiskorúak és cselekvőképtelenek magatartásáért az őket kísérő, illetve a felügyeletüket ellátó személyek tartoznak felelősséggel. (6) A Házirend személyi hatálya kiterjed az Egyetemmel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló azon természetes és jogi személyre, aki az elektronikus beléptetőrendszer működtetésében részt vesz (továbbiakban: üzemeltetésben közreműködő személyek). (7) Az érintett az Egyetem Kollégiumaiban történő belépéssel egyidejűleg kifejezetten elfogadja és tudomásul veszi a személyes adatokra vonatkozó adatkezelési tájékoztatókat, továbbá, hogy a Kollégiumok területére történő belépés feltételhez kötött, végül, hogy az állandó belépési jogosultsággal rendelkezők esetében a belépéskor fényképes beazonosítás történik. (8) A Házirend magyar és angol nyelven az Egyetem honlapján elérhető. Ezen túlmenően az Egyetem kollégiumi épületeinek bejáratánál a Házirend linkjét QR-kód formájában és a Kollégium portáin papír alapon is kihelyezi a Campus Szolgáltatások. (9) Jelen Házirend területi hatálya nem terjed ki a Kinizsi Kollégiumban, valamint a Gellért Campuson működő Testnevelési és Sportközpontra, a Gellért Campus Parkjára, ezekre az oktatási épületekre vonatkozó Házirend van érvényben.
# 3. § / Hatály / Kapcsolódó dokumentumok
3. § (1) A Házirendhez az alábbi jogszabályok, szabályozó dokumentumok kapcsolódnak, amelyet ezen jogszabályokkal, belső szabályozó dokumentumokkal együtt kell alkalmazni: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.); b) a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.); c) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.); d) a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény; e) Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelete – a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet (GDPR); f) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény; g) A személyés vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény; h) Foglalkoztatási szabályzat és a munkavégzésre vonatkozó szabályzatok, rendelkezések; i) Tűzés munkavédelmi szabályzat; j) Hallgatói térítési és juttatási szabályzat (a továbbiakban: HTJSZ); k) Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat; l) Etikai Kódex; m) az Egyetem oktatási épületeinek házirendjéről szóló elnöki testületi rendelkezés; n) a kamerás megfigyelésről szóló elnöki testületi rendelkezés; o) a helyiséggazdálkodásról szóló elnöki testületi irányelv; p) székhelyhasználatra, az Egyetem épületeinek bérletére vonatkozó elnöki testületi rendelkezések; q) vis maior (ideértve a pandémia esetét is) ügyekben kiadott elnöki testületi rendelkezés(ek); r) az Egyetem Kollégiumainak Általános Szerződési Feltételei (a továbbiakban: ÁSZF).
# 4. § / Kapcsolódó dokumentumok / Intézkedésre jogosult személyek, szervezeti egységek
4. § (1) A Házirend érvényesítése, betartásának ellenőrzése és az esetlegesen szükséges eljárások kezdeményezése a Campus Szolgáltatások Kollégiumi Vezetőség (azaz kollégiumvezető, senior segítők, portaszolgálatot ellátó személyzet, üzemeltetési vezető és a Campus Szolgáltatások vezető) hatásköre és feladata. (2) A Házirend megsértőivel szemben bármely, a Házirendben nevesített intézkedés megtétele a Kollégium vezetőjének és az általa lehetőség szerint írásban felhatalmazott személynek (munkavállaló/szolgáltatást nyújtó vállalkozójának) a jogköre. (3) Amennyiben a Házirend megsértése olyan súlyú, hogy a kollégiumi lakó, illetve a kollégiumvezető meglátása szerint a rendőrség és/vagy más hatóság értesítése szükséges, akkor ezt lehetőség szerint jelezni kell a portaszolgálat felé személyesen, telefonon vagy e-mailen (Kinizsi Kollégium: 482–7900; kinizsikoli@uni-corvinus.hu, Ráday Kollégium: 482–7581; foldeskoli@uni-corvinus.hu, Tarkaréti Kollégium: 262–4511; tarkakoli@uni-corvinus.hu, Gellért Campus Kollégium: 482–7810; gellertkoli@uni-corvinus.hu), aki megteszi a bejelentést. Amennyiben a portaszolgálat bevonását a körülmények nem teszik lehetővé, a hatóság értesítéséről a portaszolgálatot utóbb haladéktalanul értesíteni kell annak érdekében, hogy a kiérkező hatóságot a portaszolgálat a megfelelő helyre tudja kísérni. A rendőrségi és/vagy hatósági intézkedést igénylő esetekről a Kollégium vezetőjét haladéktalanul értesíti a lakó vagy portaszolgálatot ellátó személy. (4) Amennyiben rendőrséget és/vagy más hatóságot más látogató értesíti, a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. (5) Amennyiben a Házirendben nevesített intézkedés megtétele szükséges, azonban bárki kezdeményezésére már rendőrségi és/vagy hatósági eljárás is folyamatban van, a portaszolgálat a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint a rendőrség és/vagy hatóság utasításainak megfelelően és velük együttműködve jár el. (6) Amennyiben a Házirend betartásával kapcsolatban bárki bármilyen szabálytalanságot, rendellenességet észlel, azt a kollégiumvezető felé jelezheti szóban és/vagy írásban a megadott elérhetőségen. (7) Amennyiben a szabálytalanság, rendellenesség fegyelmi-, kártérítési vagy polgári jogi, büntetőjogi felelősség gyanúját is felveti, a portaszolgálat értesíti a Kollégium vezetőjét, aki haladéktalanul intézkedik a hatáskörrel rendelkező vezető megkeresése ügyében.
# 5. § / Intézkedésre jogosult személyek, szervezeti egységek / Általános rendelkezések
5. § (1) A Kollégium lakói (továbbiakban: Lakók): a Kollégiumban jogszerűen bent lakó, kollégiumi férőhelyet, szolgálati férőhelyet vagy lakóegységet kollégiumi jogviszony vagy bérleti jogviszony útján igénybe vevő természetes személy. A Lakók a kollégiumi jogviszony létrehozása érdekében bentlakási megállapodást, a bérlők a bérleti jogviszony létrehozása érdekében bérleti szerződést kötnek az Egyetemmel, amelynek része az Egyetem Kollégiumainak ÁSZF-je. (2) A Kollégium: a) fő feladata: a Lakók részére a szállás, a pihenés és a megfelelő tanulási feltételek biztosítása; b) kiemelt feladata: a Lakók zavartalan tanulásához az infrastrukturális feltételek biztosítása; c) járulékos feladata: a Lakók számára az általános művelődés, szabadidő tartalmas eltöltése és a testedzés feltételeinek – lehetőségek szerinti – biztosítása. (3) A Lakó kötelessége, hogy tudomásul vegye, betartsa a közösségi együttélés alapvető szabályait, különösen jelen Házirend rendelkezéseit. (4) A Kollégium helyiségeinek, területeinek, berendezési tárgyainak állapotában bekövetkezett nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért, gondatlanságból származó vagy szándékos károkozásért a Lakók az Nftv. és/vagy a Ptk. szerinti anyagi felelősséget viselnek. A nagyértékű szándékos károkozás fegyelmi eljárást von maga után. A Kollégium felszerelési és berendezési tárgyait a Kollégium területéről kivinni szigorúan tilos. E szabály megszegése fegyelmi eljárás kezdeményezését vonja maga után. (5) A Lakóknak alkalmazkodniuk kell a napi takarítási és karbantartási rendhez, valamint a felújítási és átalakítási munkálatokhoz. A Lakó kötelessége maximálisan együttműködni a kollégiumi üzemeltetés munkatársaival. (6) A Kollégium területén, épületében és berendezéseiben előforduló hibák és károk azonnali bejelentése minden Lakó érdeke és minden Lakótól elvárt követelmény. A bejelentés a portai hibabejelentő füzetben vagy az erre a célra működtetett email címen/elektronikus felületen keresztül történik. (7) Minden Lakó köteles a számára kijelölt lakószobába költözni, és kizárólagosan azt használni, más, a Lakó számára nem kijelölt szobában életvitelszerűen lakni szigorúan tilos. (8) A Kollégium vezetése a Lakó személyes használatú vagyontárgyainak eltűnéséért az Nftv. és/vagy a Ptk. előírásai szerint vállal felelősséget. (9) Tilos: a) a Lakónak a Kollégiumba és a Kollégium külterületére kábítószert, tiltott doppingszereket, egyéb tudatmódosító anyagot, narkotikumot behozni, fogyasztani vagy ezekkel visszaélni; b) a Kollégium épületében dohányozni, elektronikus cigarettát és dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni (részletesebben Ld. 15. §), c) a Kollégiumi belépőés/vagy vendégkártyát, applikáción keresztüli belépési jogosultságot másra átruházni, d) ittas, bódult, drog hatása alatt álló, illetve közegészségügyi szempontból
# 5. § / Intézkedésre jogosult személyek, szervezeti egységek / Általános rendelkezések
aggályos vendéget fogadni, e) a nyílt láng használata vagy bármely más tüzet okozó tevékenység folytatása, pl.: gyertya, mécses használata, f) idegen elektromos berendezést használni, bevinni a kollégiumvezető előzetes engedélyével lehet. 1000W feletti teljesítményű berendezést, különösen hősugárzót és mobilklímát bevinni szigorúan tilos, g) a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendeletben 1 foglalt, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök vagy egyéb, riadalom keltésére alkalmas eszköz birtoklása, továbbá mindenfajta olyan dolog vagy eszköz bevitele, amely mások testi épségét sérti vagy veszélyeztetheti, h) engedély nélkül, idegeneknek a szobákban tartózkodni, i) önbíráskodni és a Lakók személyes tárgyait eltulajdonítani, amelynek megszegése fegyelmi eljárást, valamint a bentlakási megállapodás egyoldalú felmondását vonja maga után azzal, hogy az Egyetem rendőrségi feljelentést is jogosult tenni, j) a folyosókon és a konyhákban ruhát szárítani, ruhaszárítókat tárolni, k) mások nyugalmát és tanulását zavarni, l) engedély nélkül rendezvényeket tartani, m) engedély nélkül képés hangfelvételt készíteni, n) mások megbotránkoztatására alkalmas, közerkölcsöt sértő öltözékben megjelenni a Kollégium közösségi tereiben, o) a kollégiumi szobákban, apartmanokban és közösségi terekben bármilyen állatot bevinni és tartani, p) önkényuralmi jelképek szerepeltetése a Kollégium teljes területén, q) tárgyak ablakon való kidobása/szemetelés (fegyelmi eljárást, valamint a bentlakási megállapodás egyoldalú felmondását vonhatja maga után), r) tűz-, füstjelző berendezések, sprinklerfejek letakarása és működésük korlátozása, tűzoltó készülékek és fali tűzcsapok megrongálása, eltorlaszolása (fegyelmi eljárást, valamint a bentlakási megállapodás egyoldalú felmondását vonja maga után), s) az engedély nélkül végzett kereskedelmi tevékenység, reklám, propaganda (pl.: reklámtáblák, megállító táblák, falragaszok és szórólapok elhelyezése). Erre vonatkozó engedélyt a Kollégium vezetője adhat, t) a kéregetés, koldulás. Adománygyűjtés a kollégiumvezető engedélyével lehetséges. (10) Az Egyetem Kollégiumainak épületeiben 24 órás portaszolgálat teljesít szolgálatot. A portaszolgálat elvégzi az épületfelügyeletet, kezeli a helyiségkulcsokat és megakadályozza a belépésre nem jogosult személyek belépését. Tűzés egyéb káresemények esetén segítséget hív, liftből ment. A Kollégium recepcióján, a portaszolgálat figyelemmel kíséri a Kollégium területén telepített közösségi tereket ellenőrző kamerarendszert (Ld. 16. §), a tűzjelző-, valamint a beléptetőrendszert, ezekhez kapcsolódó üzemeltetési naplót vezeti. A portaszolgálatot a házirend be nem tartása esetén intézkedési kötelezettség terheli. (11) Látogató fogadásakor a portaszolgálat a közegészségügyi, vagyoni és egyéb biztonsági kockázatok mérlegelésével a látogató beengedését megtagadhatja az
# 5. § / Általános rendelkezések / A kollégiumi be- és kiköltözés általános szabályai
ügyeletes senior segítő vagy kollégiumvezető jóváhagyása mellett. (12) Az előírások megszegői ellen, a mulasztások mértékétől függően büntetőjogi, szabálysértési, fegyelmi, kártérítési eljárás kezdeményezhető. Előfordulhatnak olyan esetek, melyek során külön eljárási díjfizetésre kötelezhető a Lakó.
# 6. § / Általános rendelkezések / A kollégiumi be- és kiköltözés általános szabályai
6. § (1) A kollégiumi beés kiköltözések a mindenkori általános szabályok, valamint a felvételi értesítésben kiküldöttek szerint zajlanak, ettől eltérő rendelkezést a Kollégium vezetősége hozhat az adott félévre vonatkozóan. (2) A beés kiköltözéseket a Kollégium jelen rendelkezésben foglaltak betartásával, a beköltözési kérvényben és a kiköltözési kérvényben rögzített időpontokban lehet megtenni. Az időpontokat a kollégiumvezetők határozzák meg, amelytől eltérést indokolt esetben egyénileg egyeztetve lehet kérni, kizárólag munkaidőben történő beés kiköltözésre. (3) A kollégiumi belépőkártyát (kivéve: applikációs belépési jogosultság esetén) átadni és kiköltözéskor leadni írásos, két tanú aláírásával ellátott meghatalmazás útján (papír alapon) vagy a Kollégium vezetőjének címzett emailben küldött meghatalmazással, csatolva a meghatalmazottat is lehet, azonban a szoba átadását/bemutatását a kollégiumvezetővel egyeztetve kell megtenni a kártya leadását megelőzően. (4) Az a Lakó, aki kiköltözésekor nem adja le hiánytalanul az általa átvett felszereléseket, valamint szobáját nem kitakarítva, az eredeti átvételi állapotnak megfelelően adja át, kártérítési felelősséggel tartozik, valamint a beköltözési kérvény díját (kauciót) elveszíti. (5) A kiköltözés időpontjának elmulasztása esetén a beköltözési kérvény díját (kauciót) elveszíti, amennyiben azt a Lakó a Kollégium vezetőjével előre nem egyeztette. (6) Tartózkodási hely bejelentést tehet a Lakó a kerületileg illetékes Kormányhivatalnál a kollégiumvezető engedélyével, azonban a Kollégiumból távozó kiköltöző Lakónak gondoskodnia kell az átjelentkezésről, illetve értesítési címének módosításáról. (7) A kiköltözési kérvény leadása után a Lakónak, be kell mutatnia szobáját, le kell adnia a szobakulcsát és belépőkártyáját (a belépőkártya leadása történhet a (3) bekezdésben meghatározott módon, meghatalmazással is), valamint köteles tartózkodási helyét megszüntetni, amennyiben bejelentkezett a Kollégiumba a Kormányhivatalnál. (8) Az évközben felvett Lakók be-, illetve kiköltözése is ezen előírások szerint történik. (9) A Kollégiumból egyetemi fegyelmi eljárás útján kizárt Lakók kiköltözésére vonatkozó határidőt a fegyelmi eljárás során szükséges rögzíteni. A határidő lejártát követő 24 órán belül a kizárt Lakónak ki kell költöznie a Kollégiumból.
# 7. § / A beköltözés rendje / A kiköltözés rendje
7. § (1) Beköltözni kizárólag a Neptunban leadott beköltözési kérvény határidőre és/vagy a beköltözés időpontjáig történő kitöltésével, a kérvény díjának (kaució) Neptun gyűjtőszámlán keresztül történő befizetésével és érvényes leadásával lehet. (2) A beköltözés napján a Lakó köteles elvégezni a beköltözési adminisztrációt a kollégiumvezető irodájában. (3) A belépőkártya átvételekor minden Lakónak be kell mutatnia a) valamilyen személyazonosításra alkalmas arcképes igazolványt, b) meghatalmazott esetén a meghatalmazást. (4) A szobakiosztást a kollégiumvezető alakítja ki – adott esetben a senior segítők közreműködésével –, amely az épület adottságainak figyelembevételével történik. (5) A szobabeosztásnál fő szempont, hogy egy szobaegységben azonos nemű hallgatók kerüljenek elhelyezésre. Egyes esetekben történhet ettől eltérés (pl.: testvérek, férj és feleség). (6) A beköltözést követően minden Lakó köteles a) részt venni épületelhagyási tűzvédelmi gyakorlaton, b) a szobaleltárt haladéktalanul felvenni és a Kollégium vezetősége által megadott módon és határidőre benyújtani.
# 8. § / A beköltözés rendje / A kiköltözés rendje
8. § (1) A kiköltözés rendjét a Kollégiumi Vezetőség tájékoztatóban határozza meg. A kiköltözés a kiköltözési kérvény Neptunban történő leadása után történhet meg, a beés kiköltözési lap aláírása, a belépőkártya leadása a kollégiumvezetőnél, a földszinti kollégiumvezetői irodában történik. (2) Kiköltözni a kiköltözési kérvényben meghatározott és leadott időpontban lehet. A kiköltözés választott napját a kiköltözési kérvényben előre be kell jelenteni a megadott határidőig. (3) A Kollégiumból a Kollégium vezetője által meghatározott határidőre ki kell költözni: a) amennyiben a Campus Szolgáltatások vezető egyoldalúan megszünteti a Lakó bentlakási megállapodását, b) hallgatói jogviszonyt megszüntető vagy szüneteltetést elrendelő fegyelmi határozat esetén, c) egyéb okból történő hallgatói jogviszony megszűnése esetén, d) a hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén, e) ha a Lakó nem lakik életvitelszerűen a Kollégiumban, f) határozott időtartam lejárta szerinti napon. Szobák, apartmanok és közösségi helyiségek, területek használati rendje
# 9. § / A beköltözés rendje / A kiköltözés rendje
9. § (1) A kollégiumi lakószobák, apartmanok rendjének, tisztaságának megtartása a Lakó érdeke és kötelessége. Ennek elmulasztása az (5) bekezdés szerint írásbeli figyelmeztetést von maga után. (2) Az épület ablakain szigorúan tilos és balesetveszélyes bármit kidobni. Ezen szabály megszegése fegyelmi eljárást, valamint a bentlakási megállapodás egyoldalú felmondását vonja maga után. (3) A lakószobák ajtaját (Ráday Kollégiumban a fürdőszobák ajtaját) az utolsó távozó – biztonsági okokból – köteles bezárni. A Kollégium területén, szobákban elhelyezett személyes tárgyakért a Kollégium az Nftv. és/vagy a Ptk. szabályai szerint vállal felelősséget. (4) A közösségi helyiségekben elhelyezett tárgyakat a szobákba bevinni, bútorokat a szobákból kitenni tilos. Belső költözés esetén hűtőket, ágyakat, székeket, paplant, párnát, egyéb kollégiumi használati tárgyakat kizárólag a kollégiumvezető engedélyével lehet az egyik szobából a másikba átvinni. (5) A szobák tisztántartása közegészségügyi követelmény, a szemétgyűjtők rendszeres ürítése az arra kijelölt tárolóedényzetbe kötelező, ennek betartását a Kollégium vezetője, senior segítői és az üzemeltető megbízott képviselője havonta legalább egy alkalommal, együtt vagy egyenként 24 órával előre bejelentve ellenőrizheti. Az ellenőrzések során feltárt elhanyagolt szobák lakóit a kollégiumvezető figyelmezteti, hogy 3 nap áll rendelkezésükre a takarítás pótlására, ellenkező esetben írásbeli figyelmeztetésben részesíti. Amennyiben a takarításra nem kerül sor, a kollégiumvezető elrendelheti a szoba (Ráday és Gellért Campus Kollégiumokban a fürdő) kényszertakarítását, melynek költségét a szoba lakói (fürdő esetén használói) állják. Ismétlődés esetén az érintett szoba lakóinak ismételt írásbeli figyelmeztetés adható. A konyhákban, mosókonyhákban gazdátlanul hagyott személyes tárgyakat a takarítók begyűjthetik. A konyhai szekrényeket kell tárolásra használni. (6) A szobákban hőfejlesztő és főző/sütő berendezés használata tilos – erre a célra a közösségi konyhák vannak kialakítva –, az ennek ellenére történő használatból adódó károkért a Lakó teljeskörűen felel. (7) A lakószobákban csak olyan díszítés engedhető meg, amely nem tesz kárt a szoba falának és berendezéseinek állagában. A falra és a falvédőre rajzolni, festeni szigorúan tilos. A falra és falvédőkre képeket rögzíteni csak maradandó károsodást nem okozó rögzítő-eszközzel lehet. A kollégiumi falvédőt, bútorokat rongálni, azokban kárt okozni tilos. (8) A szobailletve szekrényajtóra kívülre matricát tenni vagy folyékony ragasztóval képet ragasztani tilos. Az ajtókra festeni, rajzolni, valamint gombostűvel, rajzszöggel plakátot rögzíteni szigorúan tilos. Amennyiben e szabályokat valaki megsérti, köteles a kárt helyreállítani, vagy fedezni a helyreállítás költségeit. (9) Kiköltözéskor a Lakók kötelesek a szobát visszarendezni, az ágyakat eredeti
# 9. § / A beköltözés rendje / A kiköltözés rendje
helyükre tolni, a hűtőt leolvasztva, üresen és tisztán hagyni, a szobából a szemetet eltávolítani. Szoba/fürdő átvételi szempontok: a) Szoba: 1. A bútorok az eredeti helyükön, sérülésmentesek, tiszták. 2. A szekrényekben nincsenek hátrahagyott tárgyak, belső részük takarított, portalanított. 3. Az ágy tiszta, az ágyneműtartó üres, portalanított. 4. A falak, mennyezet tiszták, sérülésmentesek, nincs rajtuk kép, plakát, ragasztó stb. 5. A szobai járófelület tiszta, takarított (felmosott), a szobában nincs szőnyeg, szemét, hátrahagyott tárgyak. 6. A szeméttároló üres, kimosva. 7. Az ablakpárkány tiszta, lemosva. 8. A szobaajtó tiszta. b) Vizesblokk (Ráday Kollégium, Gellért Campus Kollégium): 1. A járófelület tiszta, felmosva, vízkőtelenítve. 2. A falcsempe tiszta, vízkőtelenített. 3. A zuhanyfülke tiszta, vízkőtelenített. 4. A zuhanytálca tiszta, vízkőtelenített. 5. A mosdókagyló tiszta, vízkőtelenített. 6. A WC-kagyló tiszta, vízkőtelenített. 7. A tükör, piperepolc és sarokpolc tiszta, vízkőtelenített. 8. A paravánfal és ajtó tiszta. (10) Évközi ellenőrzés alkalmával értelemszerűen a higiéniai állapotok kerülnek előtérbe. (11) A Lakó köteles a behozott elektromos berendezéseket a kollégiumvezetőnek írásban bejelenteni. A nagyobb – 1000 W feletti – teljesítményű készülékeket csak a kollégiumvezető írásos engedélyével lehet behozni és használni. Tilos hősugárzó elektromos berendezést és mobilklímát bevinni. (12) A saját tulajdonú elektromos eszközök használatából eredő esetleges meghibásodásáért, áramütéses balesetekért az Egyetem felelősséget nem vállal. Az engedéllyel üzemeltetett elektromos berendezésekhez csak szabvány földelt kapcsolóval ellátott hosszabbító használható, a szabályellenes hosszabbítókat a vezetőség begyűjti és kiköltözésig megőrzi, majd visszaszolgáltatja a Lakónak. (13) A Kollégium területén az elektromos csatlakozókat csak az ezekre vonatkozó érintésvédelmi, és tűzrendészeti előírásoknak megfelelően szabad használni. (14) A szobákban tűzvédelmi, a vizesblokkokban érintésvédelmi okokból vasalni tilos. Vasalásra minden Kollégiumban külön kijelölt hely van fenntartva. (15) Az épületben elhelyezett füst-, és hőérzékelőket letakarni, tűzoltó készülékeket, és a fali tűzcsapokat megrongálni, eltorlaszolni szigorúan tilos. Az okozott kár mértékét és az esetleges hatósági büntetést a Lakó köteles megtéríteni. Ezen szabály megszegése fegyelmi eljárást, valamint a bentlakási megállapodás egyoldalú felmondását vonja maga után. (16) A szobák, közösségi terek és berendezéseik használata során a Lakó a Kollégium recepcióján/Portán haladéktalanul köteles jelenteni a váratlan, súlyos következménnyel, kárral járó műszaki rendellenességeket, különösen: a) Csőtörés, vízömlés, dugulás, b) Elektromos zárlat, füst, tűz, c) Ablak betörése, nyílászárók kiszakadása a tokból.
# 9. § / A beköltözés rendje / A kiköltözés rendje
(17) A szobák recepción tárolt pótkulcsait a portaszolgálat kulcsnyilvántartó füzetbe történő aláírás ellenében csak a szoba lakójának adhatja ki, ideiglenes jelleggel (amíg a kulcs előkerül (maximum 1 hét türelmi idő), vagy a Kollégium személyzete megoldja a problémát). Az elhagyott kulcsok pótlásáról a kollégiumi személyzet gondoskodik, melynek költsége az adott szoba lakóit terheli és kártérítési díjként a Neptunban kerül kiírásra. (18) A szobakulcsot másoltatni szigorúan tilos. Ezen szabály ellen vétők írásbeli figyelmeztetésben részesíthetők. (19) A szobákban műszaki jellegű munkát Lakó, illetve általa felkért külsős, harmadik fél nem végezhet. (20) Kiköltözéskor a szobát elhagyó Lakó köteles az általa behozott tárgyakat saját költségén eltávolítani. Amennyiben a Lakó a távozáskor feleslegessé vált tárgyait, szőnyeg, bútordarabok stb., amelyek nem tartoznak a kommunális szemét kategóriájába, a Kollégium területén helyezi el, az elszállítás költségeit részére a Kollégium kiszámlázhatja. (21) A közösségi helyiségek, rendezvényterek tisztaságára minden Lakó és látogató köteles ügyelni. A közösségi helyiségekből a berendezéseket elvinni, nem rendeltetésszerűen használni, vagy bennük kárt okozni tilos! (22) A Gellért Campus felszerelt közösségi konyháiban kihelyezett konyhai eszközöket rendeltetésszerűen, szigorúan csak a közösségi tér területén lehet használni, annak állagát a felhasználó köteles megóvni. Eltulajdonításuk anyagi következménnyel járhat. Ezen konyhai eszközöket lakószobákba bevinni, ott tárolni tilos. Minden eltulajdonítás fegyelmi eljárást, valamint a bentlakási megállapodás egyoldalú felmondását vonja maga után azzal, hogy az Egyetem rendőrségi feljelentést is jogosult tenni. (23) Az épületek ablakain, külső teraszain szigorúan tilos és balesetveszélyes kihajolni, kiülni, kimászni, felállni, beleértve az ablakpárkányt, radiátort, korlátot és minden olyan tevékenységet, ami leesésveszélyes. Ezen szabály megszegése fegyelmi eljárást, valamint a bentlakási megállapodás egyoldalú felmondását vonja maga után. Tarkaréti Kollégiumban: Az első emeleti előteraszon, valamint a csak vészhelyzet esetén használható menekülési lépcsőn tartózkodni szigorúan tilos és balesetveszélyes. Védőkorlát hiányában az esetleges balesetekért az Egyetem és a Kollégium vezetése nem vállal felelősséget. A kollégiumi tűzlépcső kizárólag tűzeset és vészhelyzet esetén vehető igénybe. Ennek megszegése fegyelmi eljárást, valamint a bentlakási megállapodás egyoldalú felmondását vonja maga. A Tarkaréti Kollégiumban: biztonságtechnikai okokból az alagsorban diákok nem tartózkodhatnak, kivéve, ha erre engedélyt kapnak a kollégiumvezetőtől. Ennek megszegése fegyelmi eljárást, valamint a bentlakási megállapodás egyoldalú felmondását vonja maga. A Gellért Campus 7. emeletén lévő apartmanokhoz tartozó teraszt kizárólag
# 9. § / A kiköltözés rendje / A kollégiumi épületek nyitvatartási és napirendje
az apartman lakói és azok látogatói vehetik igénybe. A Rooftop Cafét és a hozzá tartozó teraszt az egyetem polgárai – annak jelen Házirend -a szerinti nyitvatartási ideje alatt – használhatják. A menekülési útvonalakat eltorlaszolni szigorúan tilos. Ennek megszegése fegyelmi eljárást, valamint a bentlakási megállapodás egyoldalú felmondását vonja maga. (24) A Tarkaréti Kollégium kerítéssel határolt területére vonatkozó, a fentiekben megfogalmazottakon túli speciális szabályok: a) A parkoló használatára a kollégiumvezető, egyetemi alkalmazottak, az üzemeltetést végző cégek jogosultak. Hallgatók és azok hozzátartozói, bérleti jogviszony keretében a Kollégiumban tartózkodók csak kollégiumvezetői engedéllyel parkolhatnak. b) A teljes területen üzemképtelen járművek tárolása tilos. c) Sportcélú tevékenység a teljes területen saját felelősségre végezhető. d) Kültéri rendezvények, közösségi programok csak kollégiumvezetői engedéllyel szervezhetők. e) A tűzivíz medence megközelítése balesetveszélyes és tilos.
# 10. § / A kiköltözés rendje / A kollégiumi épületek nyitvatartási és napirendje
10. § (1) A kollégiumi épületek 0–24 órában, az év minden napján nyitva vannak. (Kivétel: 00:00 és 06:00 óra között a portaszolgálat a főbejárati ajtókat bezárja. Ezen időszak alatt a Lakók és látogatóik a szolgálatot ellátó portás segítségével tudnak közlekedni.) Az alapvető nyitvatartástól (vis maior eseteket kivéve) eltérni a Campus Szolgáltatások vezetőjének engedélyével, a kancellár tájékoztatása mellett lehet. (2) Alapvető nyitvatartástól eltérő szabályozások: a) A Kinizsi Kollégiumban elhelyezkedő Testnevelési és Sportközpont (TSK) nyitvatartása: – Hétfő–péntek és vasárnap: 06:00–24:00 – Szombat: 06:00–20:00 A TSK esetében a téli és nyári oktatási szünetek, leállások pontos időszakát a Campus Szolgáltatások vezetője, a Testnevelési és Sportközpont vezetőjével egyeztetve határozza meg. b) Gellért Campus Rooftop Café nyitvatartása: – A hét minden napján: 07:00–19:00 c) Ráday Kollégium Közgarden rendezvénytér nyitvatartása: – A hét minden napján: 12:00–23:00 (3) A Kollégium fő célja a nyugodt tanulás és pihenés biztosítása. Hangszórót tartalmazó berendezéseket használni – a szobatársak hozzájárulásával – csak akkor lehet, ha az a szomszéd szobák és a szemben lévő házak lakóit nem zavarja. Figyelembe kell venni azt, hogy 23 órától reggel 7 óráig csendrendelet van érvényben a Kollégiumon belül és a külső területeken is. (4) Vizsgaés beszámolási időszakok alatt a csendrendelet minden nap 0–24 óráig van érvényben a Kollégium teljes területén. (5) Az (1) bekezdés megszegése esetén írásbeli figyelmeztetés adható. A szabály ellen vétőket a közvetlen környezet köteles figyelmeztetni, illetve ennek hatástalansága esetén a Kollégium vezetőjét, vagy adott esetben a senior segítőit kell értesíteni. A Kollégium területére történő belépés, látogatók és vendégek fogadási
# 11. § / A kollégiumi épületek nyitvatartási és napirendje / rendje
11. § (1) A Lakók mindig kötelesek maguknál tartani a kollégiumi belépőkártyát és vagy az applikáció használatára alkalmas mobilkészüléket, és ennek használatával belépni az épületekbe. A beléptetőrendszert átlépni vagy alatta átbújni, menekülő ajtót belépésre használni, a belépőkártyát és/vagy belépési jogosultságot másra átruházni szigorúan tilos. A belépőkártya/mobilkészülék hiányában egyéb fényképes igazolvánnyal kérhető ideiglenes belépőkártya. Ezen eljárás megszegése esetén írásbeli figyelmeztetés adható. (2) Látogató csak akkor mehet a Lakóhoz, ha fényképes igazolványt mutat be a portán és a vendégfogadó Lakó a portán személyesen fogadja. (3) Csomag-, ételszállítás csak a kollégiumi portáig történhet, a futár belépési jogosultságot nem kaphat. A Lakó az érkezett csomagot, ételt köteles maga átvenni, a portaszolgálat nem köteles, és nem engedélyezett számukra a csomagok átvétele. (4) A Lakók minden nap 7 órától 23 óráig térítés nélkül fogadhatnak látogatókat (maximum 3 főig, afelett csak a kollégiumvezető írásos engedélyével). Amennyiben egy látogató 23 óráig nem hagyja el a Kollégiumot, az őt fogadó Lakó számára látogatófogadási díj kerül kiírásra/kiszámlázásra. (5) A Lakók minden nap este 23 órától reggel 7 óráig maximum 1 fő látogatót fogadhatnak a szobatárs(ak) egyhangú beleegyezésével. A látogatófogadás térítési díját a HTJSZ 6. melléklete tartalmazza. (6) A Budapesti Corvinus Egyetemmel hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók ez irányú díjfizetési tételei a Neptunban kerülnek kiírásra. Hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező Lakók részére kiszámlázásra kerül. (7) A kiírás/kiszámlázás a portaszolgálat által vezetett nyilvántartás (Látogató nyilvántartás) alapján történik, amit a vendégfogadó Lakó a bejelentéssel egyidejűleg köteles aláírni. (8) A látogató nyilvántartási füzetet a portán úgy kell vezetni, hogy abból a látogatót fogadó Lakó neve, Neptun azonosítója és szobaszáma, továbbá a látogatásban érintett naptári napok dátuma és pontos ideje egyértelműen megállapítható legyen, és azt a fogadó Lakónak alá is kell írnia látogatója fogadásakor. A nyilvántartásban a látogató nevét és arcképes, személyazonosításra alkalmas igazolványszámát is szerepeltetni kell. (9) A nyilvántartás előírásszerű vezetése a mindenkor ügyeletes portai szolgálattevő feladata, melyet a váltáskor alá kell írnia. (10) A látogató-bejelentés adminisztrációja után a fogadó Lakó látogatófogadási engedélyt kap, melynek alapján a látogatója ideiglenes belépőkártyát kaphat, és így Kollégiumban történő tartózkodása biztosítottá válik. (11) A látogató viselkedéséért a látogatót fogadó Lakó teljes felelősséggel tartozik. (12) Egy Lakó egy hónapban maximum 15 alkalommal fogadhat térítés ellenében látogatót, maximum egyszerre egy főt, illetve egy látogató egymást követően maximum három alkalommal maradhat térítés ellenében a Kollégiumban. Ezen
# 11. § / A kollégiumi épületek nyitvatartási és napirendje / rendje
szabály megszegése esetén a Lakó a tárgyhót követő hónapban nem fogadhat térítési díjjal járó látogatót. (13) A látogatófogadás rendjét súlyosan megsértő Lakó határozott időre a látogatófogadásban korlátozható, vagy határozott időre attól eltiltható, míg a látogatófogadás rendjét és a Házirendet megsértő látogató a látogatófogadásból kizárható, súlyosabb esetben a Kollégiumba történő belépése is korlátozható. (14) Ha ellenőrzés alkalmával látogatófogadási engedély nélkül bent tartózkodó személyt találnak a Kollégium alkalmazottai, a látogatót fogadó Lakó számára írásbeli figyelmeztetés adható. Az engedély nélkül bent tartózkodó személy a Kollégiumból kitiltható. (15) Kiskorú látogatót kollégista csak abban az esetben fogadhat, ha a látogató a látogatót fogadó Lakó közvetlen hozzátartozója (pl.: testvér), és a látogatófogadáshoz a szülők, vagy más törvényes képviselők írásban hozzájárultak. A látogatófogadáshoz kiskorú esetében a Kollégium vezetőjének engedélye és a szobatársak írásos hozzájáruló nyilatkozata is szükséges. A meglévő igazolások és engedélyek mellett is kiskorú látogatót csak azonos nemű lakók által lakott szobában lehet elhelyezni. (16) A Kollégium portaszolgálatáig bárki beléphet, viszont a portaszolgálatot ellátó személy, Kollégiumi Vezetőség a beléptetés megtagadásának jogát fenntartja, különösen: a) a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendeletben foglalt, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök (Ld. 5. §(9)g) pont) behozatalát megkísérlő személyek, kivéve, ha az eszközt hivatali munkavégzés céljára használja vagy tartja magánál; b) a jelen Házirendben foglalt szabályokat megsértő ruházatban, állapotban, eszközökkel érkező személyek; c) korábban legalább három alkalommal a Házirend megsértése miatt az épületből kiküldött személyek esetében.
# 12. § / Rendezvények / Szakkollégiumokat érintő speciális rendelkezések
12. § (1) A Kollégium szobáiban, apartmanjaiban, illetve a közösségi helységeiben jelen Házirend 10. §-ában meghatározott napirendtől eltérően (maximum 24:00-ig), hangos összejöveteleket az adott szinten és a szomszédos szinteken lakók beleegyezésével lehet tartani, a kollégiumvezető előzetes írásbeli jóváhagyása mellett. Vizsgaidőszakban és beszámolási időszakban semmilyen hangos rendezvény nem tartható és engedélyezhető a Kollégiumban. Jelen Házirend 10. §-ában meghatározott napirendtől eltérően tartott rendezvényeket jelenteni kell a Kollégium vezetőjének legalább öt munkanappal a rendezvény megkezdése előtt. Az a Lakó, aki ezt a szabályt megszegi írásbeli figyelmeztetésben részesíthető, ismétlődő esetben fegyelmi eljárás kezdeményezhető. (2) A közösségi helyiségek használatának felügyelete, engedélyezése a kollégiumvezető és senior segítők hatásköre. (3) Egyetemi vonatkozású rendezvényszervezés és lebonyolítás rendjét külön szabályzat és/vagy Elnöki Testületi rendelkezés tartalmazza.
# 13. § / Rendezvények / Szakkollégiumokat érintő speciális rendelkezések
13. § (1) A Szakkollégium beköltöző tagjai: a) kötelesek a Kollégium Szabályzataiban előírt valamennyi, különösen a díjfizetésre és a Házirendre vonatkozó rendelkezéseit betartani, b) Lakóként magukra nézve elismerik az Egyetem fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályainak hatályát és fegyelmi testületeinek illetékességét, c) rendelkeznek mindazon jogokkal, amelyek a Kollégium tagjait megilletik, például jogosultak kollégiumi belépőre és általában a kollégiumi infrastruktúra rendeltetésszerű használatára. (2) Az EVK, TEK, FAKT és a GyDSz a kollégiumi elhelyezést illetően a HTJSZ. 7. mellékletében foglalt egységes felvételi eljárásával összhangban önálló kollégiumi felvételi rendszert működtet. A Szakkollégium a számára fenntartott férőhelyeket saját szabályzata alapján osztja el tagjai között. A Szakkollégium minden félév elején a kollégiumvezető által megjelölt határidőig rendelkezésére bocsátja a következő félévre felvettek névsorát és adatait (évfolyam, szak, lakcím, szobaszám, email cím, finanszírozási forma és Neptun kód). Amennyiben a szakkollégisták hallgatói jogviszonyát érintően változás történik, azt kötelesek azonnal jelezni az adott Kollégium vezetője felé. (3) Amennyiben a Szakkollégium nem használja ki a rendelkezésére álló összes férőhelyet, ebből ideiglenesen átadhat a Kollégiumnak, a rendes kollégiumi felvételi eljárás során történő feltöltésre, maximum egy tanulmányi félévre. (4) A Szakkollégiumok bármilyen jellegű műszaki fejlesztést, átalakítást a Kollégium épületében kizárólag a Campus Szolgáltatások vezetőjének egyetértésével és engedélyével végezhetnek. (5) A Kollégiumok a Szakkollégiumok számára külön helyiségeket biztosíthatnak. (6) A Szakkollégium által a kollégiumi vezető számára az adott tanulmányi félév megkezdésekor leadott és az általa jóváhagyott listán szereplő személyek az év során kíséret nélkül is felmehetnek az épületbe. (7) A listán szereplők látogatói díjfizetés nélküli benntartózkodásának időkorlátja 7 órától 24 óráig terjed, kizárólag szakkollégiumi programok esetén. A szakkollégiumi programokat 5 munkanappal a rendezvény megkezdése előtt be kell jelenteni a Kollégium vezetőjének. (8) A Szakkollégiumok vállalják, hogy a folyosókon az arra kijelölt helyre elhelyezett bármiféle dekorációt (plakátot) a kiköltözéskor és/vagy azok lejáratakor eltávolítanak.
# 14. § / Szakkollégiumokat érintő speciális rendelkezések / A kollégiumi díj befizetése
14. § (1) Az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező Lakók díjaikat a Neptun rendszerben fizetik a Neptun gyűjtőszámlán keresztül, vagy szintén a Neptun rendszerben SimplePay (bankkártyás fizetés) segítségével. (2) A Neptun gyűjtőszámla használata: 1. Első lépésként a megfelelő összege(ke)t kell az egyetemi Neptun gyűjtőszámlára utalni. Utalásokat a következő paraméterek megadásával kezdeményezhet a hallgató: – A gyűjtőszámla új neve: Budapesti Corvinus Egyetem gyűjtőszámla – A gyűjtőszámla új számlaszáma: 11784009–22229913–00000000 – Számlát vezető pénzintézet: OTP Bank Nyrt. – Közlemény rovat: NK-(hallgatói)NEPTUNKÓDszóköz(Neptunban rögzített hallgatói)NÉV Pl.: NK–GUZJB56 Kiss Andor 2. A sikeres utalás után kb. 2–3 munkanappal az átutalt összeg megjelenik a Neptunban a gyűjtőszámla egyenlegében, így abból lehetővé válik a kiírt tételek „befizetése”. A hallgatói Neptunban a Pénzügyek/Befizetés menüben, a megfelelő félévet kiválasztva láthatóvá válnak az adott félévre kiírt tételek. A már befizetett tételek státuszánál a „befizetve” megjegyzés látható. 3. A még esedékes tételek esetében a Befizet oszlop alatti megfelelő négyzetet kell kiválasztani, majd a „Befizetés” gombra kell kattintani. A megjelenő képernyőn a gyűjtőszámlás fizetési módot kell választani, majd a „befizet” gombot megnyomni. Kizárólag ezt követően történik meg a kollégium díj megfizetése. (A gyűjtőszámlán fennmaradó összeg/tartalék bármikor visszautalható a Neptunban rögzített saját bankszámlára.) (3) SimplePay használata: 1. A hallgatók a Neptunban ugyanúgy a „Pénzügyek/Befizetés” menü alatt találhatják meg a kiírt befizetési kötelezettségeiket. 2. A kiegyenlítendő tétel mellett lévő jelölő négyzetet bejelölve, majd a „Befizet” gombra kattintva, a „Biztosan befizeti?” kérdésre igennel válaszolva, a megjelenő felületen a „SimplePay” bankkártyás fizetést kiválasztva, ismét a „Befizet” gombot megnyomva átirányításra kerül a SimplePay oldalára. 3. Az adattovábbítási nyilatkozatot el kell fogadni. 1. fizetési lehetőség: A bankkártyás adatokat megadva, a „FIZETEK” gombra kell kattintani. 2. fizetési lehetőség: Bejelentkezés Simple fiókba Facebook fiókkal, Google fiókkal vagy e-mail cím és jelszó megadásával. Belépés után megtekinthetők a mentett kártyák, vagy új kártya rögzíthető. 4. Sikeres teljesítés esetén e-mailt kap a hallgató. 5. Sikertelen teljesítés esetén a visszaigazoló üzenetben foglaltaknak megfelelően, a SimplePay azonosítóra hivatkozva, a SimplePay ügyfélszolgálatnál tájékozódni tud a probléma okáról. (4) A kollégiumi díjak befizetési határideje az adott hónap 15. napja, vagy ha az nem banki napra esik, akkor az azt követő első banki nap. (5) Vizsgaidőszakban van lehetőség egy alkalommal fizetési haladékot kérni írásban a Kollégium vezetőjétől. A fizetési határidő maximum 5 munkanappal tolható ki. A
# 14. § / A kollégiumi díj befizetése / Dohányzás, alkoholfogyasztás
határidő túllépése esetén a késők minden esetben szankciókra számíthatnak: késedelmi díj, HTJSZ szerinti fizetési felszólítás, végső szankcióként a kollégiumi jogviszony megszűnése.
# 15. § / Dohányzás, alkoholfogyasztás / Kamerás megfigyelés
15. § (1) A Kollégium épületében (Gellért Campus esetében a Rooftop Café teraszát is beleértve) dohányozni, elektronikus cigarettát, dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni tilos. Az olyan mértékű, túlzott alkoholfogyasztás, amely a Kollégium más lakóit pl. hangoskodással, zavarja vagy amely mások testi épségének, egészségének vagy vagyonának (ideértve a Kollégium vagyontárgyait) sérelmével vagy veszélyeztetésével jár, tilos. Az a Lakó, aki ezt a szabályt megszegi írásbeli figyelmeztetésben részesíthető, ismétlődő esetben fegyelmi eljárás kezdeményezhető. (2) Az épület főbejáratánál a dohányzás tilalmára figyelmeztető tábla van kihelyezve. (3) Dohányzóhelyeket a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül lehet kijelölni. (4) A dohányzási tilalmat mindenki köteles betartatni. Az a Lakó, aki ezt a szabályt megszegi, írásbeli figyelmeztetésben részesíthető, ismétlődő esetben fegyelmi eljárás kezdeményezhető. (5) Továbbá, amennyiben a Kollégium lakója vagy a látogatója a dohányzási tilalmat és a (3) bekezdésben szereplő korlátozást megszegi és ezen magatartása miatt az Egyetem terhére szabnak ki bírságot, azt az Egyetem jogosult tovább hárítani a jogsértést elkövető személyre.
# 16. § / Kamerás megfigyelés / Wi-Fi hálózat
16. § (1) Az Egyetem jogszabályi keretek között személyés vagyonbiztonsági okokból kamerás megfigyelőrendszert működtet. A működtetés részletes szabályait külön elnöki testületi rendelkezés tartalmazza, amely minden Lakó és látogató számára elérhető az Egyetem honlapján. Az alábbi elérési útvonalon: Szabályzatok, rendelkezések, irányelvek/Rendelkezések/Elnöki Testületi utasítások/rendelkezések menüpont alatt. (2) A Kollégium lakója és látogatója az Egyetem kollégiumi épületébe történt belépéssel kifejezetten elfogadja, hogy a kollégiumi épület egész területén rögzített képfelvétel készülhet, amelyen, látogatói minőségében bármely Lakó és látogató feltűnhet.
# 17. § / Wi-Fi hálózat / Hulladékgyűjtés
17. § (1) Az épületek teljes területén vezetéknélküli hálózat (Wi-Fi) működik. Elérése hallgatók, dolgozók és utóbbiak vendégei részére a Cornet-EAP nevű hálózaton keresztül lehetséges. A vendégek számára az erre kialakított felületen lehet ideiglenes azonosítót létrehozni. (2) Az Egyetem az Eduroam megállapodás részeseként Eduroam azonosítóval szintén lehetővé teszi a kapcsolódást az Eduroam nevű hálózatra a kollégiumi épületekben is. (3) Az Egyetem Wi-Fi hálózatának felhasználásával illegális tartalmak elérése és megosztása, szükségtelen terhelése és zavarása tilos, az oktatási, kutatási tevékenység zavarása legális tevékenységgel sem megengedett.
# 18. § / Hulladékgyűjtés / Szabálysértések és fegyelmi esetek
18. § (1) Az Egyetem épületeiben tilos szemetelni. Hulladékot elhelyezni csak az e célra kijelölt hulladéktárolókban – azok funkcionalitását (szelektív hulladékgyűjtő) figyelembe véve – lehet. (2) Veszélyes hulladékot csak egyetemi munkavégzéshez kapcsolódóan lehet az épületben erre rendszeresített szelektív gyűjtőkben elhelyezni, és az előírások betartása mellett külön kell kezelni.
# 19. § / Hulladékgyűjtés / Szabálysértések és fegyelmi esetek
19. § (1) Azon Lakót, aki a Házirend előírásait, az együttélés normáit megsérti, a kollégiumvezető által írásbeli figyelmeztetésben részesítheti. Ennek nem feltétele, hogy a Házirend az adott szabálynál, szabálysértésnél kifejezetten kimondja, hogy a kollégiumvezető jogosult írásbeli figyelmeztetést adni. Súlyos szabályszegés esetén a szabályszegő ellen fegyelmi eljárás kezdeményezhető, továbbá a szabályszegés súlyosságától függően (különösen, de nem kizárólagosan eltulajdonítás, önbíráskodás, testi erőszakot megvalósító magatartás) rendőségi feljelentés tehető. (2) Írásbeli figyelmeztetés az elkövetett szabálytalanságról való tudomásszerzéstől számított öt (5) hónapon belül adható az adott szabálytalanságra nézve. Folytatólagosan elkövetett szabálytalanság esetén a határidő a szabálytalansággal érintett utolsó naptól számít. (3) Az írásbeli figyelmeztetésről a Kollégium vezetője elektronikus levél formájában (a Neptun rendszerben tárolt, hivatalos elektronikus értesítési címre), és/vagy a Lakó számára a portaszolgálatnál hagyott nyomtatott levél formájában, haladéktalanul, az eset tudomására jutását követő 3 munkanapon belül tájékoztatja a Lakót. (4) Ha egy adott Lakó harmadik alkalommal részesül írásbeli figyelmeztetésben, úgy az Egyetemen hallgatói jogviszonnyal rendelkező Lakó ellen a Kollégium vezetője fegyelmi eljárást kezdeményezhet, a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat előírásai a mérvadóak ez esetben. Az Egyetemen aktív hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező (egyéb jogcímen bentlakó) Lakó kollégiumi bentlakási megállapodását pedig egyoldalúan megszüntetheti.
# 20. § / Szabálysértések és fegyelmi esetek / Vegyes rendelkezések
20. § (1) Szobánkénti, apartmanonkénti wi-fi router bekötésére nincs lehetőség, mivel az így bekötött routerek komoly interferenciát, működési zavart okozhatnak az épület meglévő wifi hálózatában. Az a Lakó, aki a tiltás ellenére wifi routert helyez üzembe, írásbeli figyelmeztetést kap. (2) Orvosi ellátást a körzeti rendelőben, illetve kerületi felnőtt orvosi ügyeleten lehet igénybe venni (bővebb tájékoztatás a kollégiumok honlapján érhető el). Elsősegély doboz a portán található, baleset esetén igénybe vehető. (3) A Lakó részére érkező értékküldemények (ajánlott levelek, csomag) személyi igazolvány felmutatása és aláírás vagy meghatalmazás ellenében vehetők át a portán, a portaszolgálat tértivevényes csomag átvételére nem kérhető fel. (4) A Kollégium épületében plakátokat csak a hirdetőtáblákra lehet elhelyezni, a kollégiumvezető engedélyével. (5) Főzni, vízforralót, melegszendvics-sütőt, mikrohullámú sütőt, egyéb sütés/főzésre alkalmas eszközt csak az erre kijelölt helyiségben szabad használni és tárolni. (6) Kerékpárt, elektromos rollert az épületbe tilos behozni (Kivéve: Ráday Kollégium zárt kerékpártároló helyisége). Görkorcsolya, gördeszka behozható, de épületen belüli használata nem engedélyezett. Kerékpárok elhelyezése elsődlegesen az épületek bejárata közelében található szabadtéri kerékpártárolókban lehetséges. A kerékpártárolókban elhelyezett kerékpárokért, az épületbe behozott eszközökért az Egyetem nem vállal felelősséget. (7) A közösségi helyiségekből (WC, mosókonyha, zuhanyzó, mosdó, konyha, edzőterem stb.) való távozáskor a lakók kötelesek a villanyt lekapcsolni, ablakot becsukni és a csapokat jól elzárni. (8) A konyhai eszközök tárolására szolgáló lakatpántos, vagy zárral felszerelt szekrények használatát a beköltözési lapon és vagy leltár íven kell rögzíteni és regisztrálni. A szekrényeket kiköltözéskor szabadon, hozzáférhető módon, kitakarítva kell hagyni. A konyhai szekrényekre tilos bármit ragasztani vagy írni. Lakatpánttal ellátott szinteken mindenki saját maga gondoskodik a konyhaszekrény zárhatóvá tételéről. Valamint kiköltözéskor annak kiürítéséről, valamint kitakarításáról. A kiköltözés után a Kollégium a zárva hagyott szekrények lakatjait eltávolítja, azokat kiüríti, az abban hagyott értékekért a Kollégium felelősséget nem vállal. (9) A Ráday és Tarkaréti Kollégiumok által üzemeltetett konditermek használata szigorúan saját felelősségre történhet, az épületre vonatkozó konditerem használati szabályzat betartása mellett. II. Az elektronikus beléptetőrendszerek működtetésének szabályai
# 21. § / Alapelvek / Hatáskör és felelősség
21. § (1) Az Egyetem az Egyetemi Kollégiumokban személyés vagyonbiztonsági okokból elektronikus beléptetőrendszert működtet. (2) Az elektronikus beléptetőrendszer működtetése során az Egyetem személyes adatokat kezel. (3) Az Egyetem elektronikus beléptetőrendszer működését a jogszabályi előírásokra figyelemmel, különösképpen a GDPR-ra tekintettel határozza meg. (4) Az elektronikus beléptetőrendszer alkalmazása során kiemelt figyelmet kell fordítani az érintettek személyhez fűződő jogaira.
# 22. § / Hatáskör és felelősség / Az elektronikus beléptetőrendszer működtetésének célja
22. § (1) Az elektronikus beléptetőrendszert a Campus Szolgáltatások üzemelteti. (2) Az elektronikus beléptetőrendszer jogszerű működtetéséért a Campus Szolgáltatások vezetője felelős. (3) Az elektronikus beléptetőrendszer működtetése során megvalósuló adatkezelés felelőse a Campus Szolgáltatások vezetője. (4) Az Egyetem az elektronikus beléptetőrendszer üzemeltetéséhez, a rendszer szoftveres támogatásához, továbbá a rendszer karbantartásához üzemeltető, személyés vagyonvédelmi, valamint portaszolgálati tevékenységet folytató vállalkozást is igénybe vesz, akivel a vonatkozó titoktartási, adatkezelési és felelősségi kérdéseket a vállalkozási szerződésben és kapcsolódó utasításokban rendezi.
# 23. § / Hatáskör és felelősség / Az elektronikus beléptetőrendszer működtetésének célja
23. § (1) Az Egyetem az elektronikus beléptetőrendszert kizárólag a 21. § szerinti alapelvek mentén, személyés vagyonbiztonsági, valamint az Egyetem belső szabályozóit sértő cselekmények körülményeinek kivizsgálása céljából alkalmazza. (2) Személyés vagyonbiztonsági célnak minősül: a) Az Egyetem vagyontárgyainak védelme, valamint a vagyontárgyakon elkövetett jogsértések kivizsgálásának támogatása. b) Az érintettek vagyontárgyainak védelme, valamint az ezeken elkövetett jogsértések kivizsgálásának támogatása. c) Az Egyetem Kollégiumai területén bekövetkezett baleset, üzemi baleset, káresemény körülményeinek kivizsgálása. d) Az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme. e) A mindenkor hatályos tűzvédelmi előírásoknak történő megfelelés. f) Az illetéktelen belépések megakadályozása. g) Vendégfogadás esetén a vendég/látogató által okozott károkért való felelősség telepítése, jogi igény érvényesítése. (3) Az elektronikus beléptetőrendszer használatának nem célja az Egyetem Kollégiumaiban dolgozó munkavállalók munkáltatói ellenőrzése. Az elektronikus beléptetőrendszer működtetésének általános szabályai
# 24. § / Hatáskör és felelősség / Az elektronikus beléptetőrendszer működtetésének célja
24. § (1) Az elektronikus beléptetőrendszer használata, és ennek részeként az Egyetem Kollégiumai területére történő beés kilépés állandó, valamint eseti belépésre jogosító belépő kártyával és/vagy applikáción keresztül kapott jogosultságon keresztül történik. Az eseti belépésre jogosító kártya az épületből való kilépéskor leadandó. (2) Állandó belépésre jogosító belépő kártyára és vagy applikáción keresztüli belépésre az alábbi személyi kör jogosult: a) kollégiumi és vagy szoba bérleti jogviszonnyal rendelkező lakók; b) az Egyetemmel munkaviszonyban álló és megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott alkalmazottai; c) az Egyetem Kollégiumai üzemeltetésében részt vevő vállalkozó(k) alkalmazottai. (3) Az állandó belépésre való jogosultság megszűnik: a) A (2) a) pontban szereplő jogosulti kör esetében a kollégiumi és vagy szobabérleti szerződés megszűnésének napjával; b) az Egyetemmel munkaviszonyban álló munkavállalók munkaviszonyának megszűnésével, a megszűnés napján, valamint megbízási jogviszony esetén a megbízás szerződés megszűnésének napján; c) a kollégiumi üzemeltetést ellátó vállalkozó(k) vállalkozási szerződésének megszűnésével, valamint személyi cserék alkalmával a vállalkozó értesítésének napján. (4) Az állandó belépő kártyára/applikáción történő belépésre jogosult személyi körbe való tartozást és a jogosultság megszűnését az adott Kollégium vezetője tartja nyilván és igazolja. (5) Az állandó belépésre jogosító kártyát/applikáción történő belépést a rendszergazda feladatokat ellátó személy (a továbbiakban: rendszergazda) aktiválja, majd azt a kollégiumi vezető adja ki a jogosult részére, és a jogosultság megszűnését követően is ő gondoskodik a kártya visszavételéről. A kártya/belépési jogosultság érvénytelenítését a rendszergazda végzi. A kártya átadását, valamint visszavételét az átadó és átvevő aláírásával dokumentálni kell. Applikáció esetén a beléptető rendszerben kerül rögzítésre. (6) Az állandó belépésre jogosult személyek személyenként csak egy darab névre szóló belépő kártyát/jogosultságot kaphatnak. A belépőkártya/belépési jogosultság más személyre nem átruházható. (7) A belépőkártya megrongálódását vagy elvesztését a kártya birtokosának a kollégiumi vezető felé haladéktalanul jeleznie kell. A kollégiumi vezető az esetről az új kártya kiadását megelőzően jegyzőkönyvet vesz fel és gondoskodik a megrongálódott/elveszett kártya letiltásáról. Ilyen esetben az új kártya kiadása térítési díj ellenében történik, amelynek mértéke a mindenkori HTJSZ-ben kerül meghatározásra. (8) Minden olyan személy, aki nem tartozik a (2) bekezdés szerinti személyi körbe, a Kollégiumok területére csak eseti belépőkártya kiállítását követően léphet be. Az elektronikus beléptetőrendszer működtetése során kezelt adatok és azok tárolása
# 25. § / Hatáskör és felelősség / Az elektronikus beléptetőrendszer működtetésének célja
25. § (1) Az adott Kollégium az állandó belépésre jogosító kártyákról kártyanyilvántartást vezet, ennek részeként az alábbi adatokat kezeli a jogosultakról: a) kártyaszám; b) az állandó belépésre jogosult neve; c) a jogosult kollégiumi szobaszáma (amennyiben releváns); d) a jogosult képmása; e) az érvényességi idő; f) a kártya átvételének és visszavételének időpontja; g) a kártya státusza (aktív, inaktív, letiltott); h) beés kilépési idők, valamint i) amennyiben van külön jogosultsági szinttel kialakított zóna, úgy a jogosultsági szint. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatok tárolása számítógépen történik. (3) Az adott Kollégiumban működő portaszolgálat az állandó belépési jogosultsággal nem rendelkező látogatók részére eseti belépő kártyát biztosít. (4) Az adott napon 23:00 órát követően is a Kollégiumban tartózkodó, eseti belépőkártyával rendelkező látogatókat a portaszolgálat látogatási naplóban is rögzíti, amelyet a látogató fogadója is aláír. (5) Az eseti belépőkártyával rendelkező látogatókról az alábbi személyes adatokat rögzíti és tárolja az Egyetem: a) kártyaszám; b) a látogató neve; c) az érkezés dátuma, időpontja; d) a távozás dátuma, időpontja. (6) A látogatót fogadóról az alábbi személyes adatok rögzíti és tárolja az Egyetem: a) a látogatót fogadó személy neve, Neptun azonosítója; b) a látogatót fogadó szobaszáma. A kezelt adatokhoz való hozzáférés és az adatok tárolásának időtartama
# 26. § / Az elektronikus beléptetőrendszer működtetésének célja / Tűzvédelmi és katasztrófavédelmi ismeretek
26. § (1) A kártyanyilvántartás és a látogatási napló adataihoz való hozzáférésre kizárólag az alábbi személyek jogosultak: a) az adott Kollégium vezetője, Campus Szolgáltatások vezetője, valamint vagyonvédelmi szakértője, b) a rendszergazda, c) a látogatási napló esetében a portai szolgálatot végző vállalkozás munkavállalója, d) etikai, fegyelmi, belső visszaélési vagy egyéb szabálytalansági eljárás során az ügy kivizsgálására jogosult személy és/vagy testület, e) szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja esetén az illetékes hatóság, f) az elektronikus beléptetőrendszert üzemeltető vállalkozás munkatársai a karbantartáshoz szükséges feladataik ellátásának idejére. (2) Az Egyetem az állandó belépésre jogosító kártyákhoz kapcsolódó adatokat a jogosultság megszűnését követően, de legkésőbb a megszűnést követő 30. napon törli a rendszerből, amely alól kivételt képeznek a beés kilépés adatait, amelyeket az Egyetem a beés kilépést követő 30. napon törli a rendszerből. Amennyiben az adott belépési adatokat az Egyetem jogérvényesítés céljából felhasználja, az adatok kezelési határideje az érvényesített igény elévüléséhez igazodik. (3) Az eseti belépő kártyákhoz kapcsolódó adatokat az Egyetem az eseti belépéstől számított 30 napon belül megsemmisíti, illetve törli, amely alól kivételt képez az az eset, amikor az adatokat az Egyetem jogérvényesítés céljából felhasználja, amely esetben az adatok kezelési határideje az érvényesített igény elévüléséhez igazodik.
# 27. § / Tűzvédelmi és katasztrófavédelmi ismeretek / Adatkezelési rendelkezések
27. § (1) A Kollégium területére belépő és ott tartózkodó személynek az Egyetem épületeire vonatkozóan a Tűzés munkavédelmi szabályzat, valamint tűzés munkavédelmi oktatás anyagának megismerése és az abban foglaltak betartása kötelező. A hatályban lévő szabályzatok az Egyetem honlapján érhetőek el. (2) A Lakók beköltözési kérvényük leadása során kötelesek megismerni és elfogadni az adott kollégiumi épületre vonatkozó tűzvédelmi oktatási anyagot, és az abban foglaltakat készségszinten alkalmazni. (3) Katasztrófa, rendkívüli esemény esetén az Egyetem vezetése, valamint a katasztrófavédelem illetékesei által meghatározott eljárásrendet kell követni.
# 28. § / Adatkezelési rendelkezések / Záró rendelkezések
28. § (1) A Házirendhez kapcsolódóan az adatkezelés rendjét külön adatkezelési tájékoztatók tartalmazzák, amelyek az Egyetem honlapján elérhetők. (2) Ezek az adatkezelési tájékoztatók: a) az ÁSZF mellékletét képező Adatkezelési Tájékoztató, b) a kamerás megfigyeléssel összefüggésben kiadott Adatkezelési Tájékoztató, valamint c) az Egyetem Kollégiumaiban történő bentlakáshoz kapcsolódó általános Adatkezelési Tájékoztató. (3) Az Egyetem Kollégiumaiban történő bentlakáshoz kapcsolódóan az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja. (4) Az elektronikus beléptetőrendszer működtetésének jogalapja az Egyetem jogos érdeke (GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja). (5) A GDPR 13. és 14. cikke szerinti adatkezelési tájékoztatókat a Jog, Igazgatás, Szabályozás készíti. (6) Az állandó belépőkártya kiadása esetén gondoskodni kell arról, hogy az érintett a jelen Házirendhez kapcsolódó adatkezelési tájékoztatókhoz hozzáférhessen, valamint arról, hogy az érintett az Adatkezelési tájékoztatók tartalmának és megismerését az aláírásával igazolja. (7) Az eseti belépőkártya kiadásakor gondoskodni kell a jelen Házirendhez kapcsolódó adatkezelési tájékoztatók hozzáérhetővé tételéről a látogatók számára, valamint arról, hogy az adatok felvételekor a látogató az adatkezelési tájékoztatók tartalmának a megismerését az aláírásával igazolja.
# 29. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
29. § (1) A vis maior helyzetekre vonatkozó rendkívüli szabályokat az Elnöki Testület külön rendelkezésben határozza meg. (2) Jelen rendelkezés 2024. február 2-án lép hatályba és egyidejűleg a Budapesti Corvinus Egyetem kollégiumainak egységesített házirendjéről szóló 20/2023. számú elnöki testületi rendelkezés hatályát veszti. 4/2024. elnöki testületi rendelkezés 1 a Budapesti Corvinus Egyetem kollégiumainak egységesített házirendjéről 1 Preambulum 1 Hatály 1 Kapcsolódó dokumentumok 2 Intézkedésre jogosult személyek, szervezeti egységek 2 Általános rendelkezések 3 A kollégiumi beés kiköltözés általános szabályai 5 A beköltözés rendje 6 A kiköltözés rendje 6 Szobák, apartmanok és közösségi helyiségek, területek használati rendje 6 A kollégiumi épületek nyitvatartási és napirendje 9 A Kollégium területére történő belépés, látogatók és vendégek fogadási rendje 10 Rendezvények 11 Szakkollégiumokat érintő speciális rendelkezések 11 A kollégiumi díj befizetése 12 Dohányzás, alkoholfogyasztás 13 Kamerás megfigyelés 13 Wi-Fi hálózat 14 Hulladékgyűjtés 14 Szabálysértések és fegyelmi esetek 14 Vegyes rendelkezések 14 II. Az elektronikus beléptetőrendszerek működtetésének szabályai 15 Alapelvek 15 Hatáskör és felelősség 15 Az elektronikus beléptetőrendszer működtetésének célja 16 Az elektronikus beléptetőrendszer működtetésének általános szabályai 16
# 29. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
Az elektronikus beléptetőrendszer működtetése során kezelt adatok és azok tárolása 17 A kezelt adatokhoz való hozzáférés és az adatok tárolásának időtartama 17 Tűzvédelmi és katasztrófavédelmi ismeretek 18 Adatkezelési rendelkezések 18 Záró rendelkezések 18
1/2023. Elnöki Testületi rendelkezés a tudományos és szakmai kiadói tevékenység rendjéről
# Közzététel: ET–11/2023. (I. 12.) sz. határozat / A rendelkezés célja
a tudományos és szakmai kiadói tevékenység rendjéről 1 Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / Közzététel: ET–11/2023. (I. 12.) sz. határozat / A rendelkezés célja
1. § (1) Jelen rendelkezés célja a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) stratégiai céljai megvalósításának segítése, ezen belül: a) az Egyetem oktatóinak és tudományos kutatóinak tudományos tevékenysége körében létrehozott tudományos igényű művek digitális közreadása és terjesztése; b) az oktatási, képzési anyagok folyamatos tartalmi és módszertani megújítása, a digitális disszemináció segítése az Egyetemen belüli általános használat érdekében; továbbá c) a digitális kommunikáció, ismeretterjesztés, tartalomfejlesztés segítése. (2) Jelen rendelkezés célja továbbá az Egyetem kiadványai vagy egyetemi támogatással megjelentetni kívánt kiadványok kiadói folyamatának egységesítése érdekében: a) belső szabályoknak megfelelő publikálási környezet szakmai feltételeinek meghatározása; b) az Egyetem, mint kiadó jogának szabályozása; c) a jogszerű kiadás feltételeinek a meghatározása, e körben: ca) az egységes minőségi és formai követelmények meghatározása, cb) a megjelentetés belső eljárásrendjének meghatározása, cc) a kiadást megelőző tevékenység vagy egyes tevékenységelemek Egyetemen belüli teljesítési feltételeinek meghatározása (lektorálás, fordítás, szerkesztés stb.), cd) a papíralapon megjelentetni kívánt kiadványok kivételi körének meghatározása és engedélyezési rendjének kialakítása. d) a teljes folyamat minőségbiztosítása, átláthatóvá tétele, e) az Egyetem érdekkörében készült kiadványok és a hozzájuk kapcsolódó adatok megőrzése az Egyetemi Könyvtár rendszerében.
# 2. § / A rendelkezés tárgyi hatálya / A rendelkezés alanyi hatálya
2. § (1) A jelen rendelkezés hatálya alá tartozik: a) minden egyetemi tudományos, szakmai kiadvány (folyóirat, könyv); b) más kiadónál megjelenő, de egyetemi közreműködést, finanszírozást igénylő kiadvány. (2) Egyetemi közreműködéssel, finanszírozással készül a kiadvány, ha pénzügyi támogatás révén, illetve pályázati forrásokból szolgáltatás vásárlás ‒ pl. lektorálás, fordítás, szerkesztés, tördelés, grafikai tervezés, elektronikus elérés biztosítása, nyomtatás ‒ valósul meg, továbbá, ha személyi kifizetés valósul meg a szerzőknek, közreműködőknek. (3) Nem tartoznak a jelen rendelkezés hatálya alá az Egyetem kommunikációs kiadványai.
# 3. § / A rendelkezés tárgyi hatálya / A rendelkezés alanyi hatálya
3. § (1) A rendelkezés hatálya kiterjed valamennyi egyetemi vagy egyetemi közreműködéssel megjelentetett kiadvány létrehozásában és kiadásában közreműködő, az Egyetemmel munkaviszonyban vagy egyéb szerződéses jogviszonyban személyre és szervezeti egységre. (2) A kiadói jog eltérő megállapodás hiányában kizárólag az Egyetemet illeti meg, a kiadásért felelős személy a rektor. Az Egyetem képviseletében bármilyen mű kiadását kizárólag a rektor engedélyezheti, mely jogát a jelen rendelkezés körében a Kiadói Szakmai Testületre delegálja, azzal, hogy eseti jelleggel az engedélyezés jogát magához vonhatja. Az egyetem kiadói tevékenysége szempontjából releváns fogalmak
# 4. § / A rendelkezés tárgyi hatálya / A rendelkezés alanyi hatálya
4. § (1) Kiadvány a) könyv, könyvjellegű kiadvány: a monográfia, tanulmánykötet, konferenciakötet, tankönyv, oktatási segédanyagok; b) folyóirat, periodikus kiadvány: olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követő részegységekben rendszeresen, évente legalább kétszer megjelenik. (2) Kiadás: minden esetben digitális megjelentetés, külön engedélyezés esetén nyomtatott formában is. (3) Kézirat: a szerző elgondolásait tükröző, szükség esetén mellékletekkel és illusztrációkkal kiegészített szöveg, amelynek egésze azt tartalmazza, amit a szerző közölni kíván, és amiért szakmai-tudományos és szerzői jogi tekintetben teljes felelősséggel tartozik, végső megjelenítési formája a mű. (4) Lektorálás: a kézirat szakmai helyességének ellenőrzése, a hibákat és a hiányosságokat tartalmazó részletes szakmai vélemény összeállítása. A lektor csak tudományos fokozattal rendelkező, független személy lehet. Megbízására felhasználási szerződést kell kötni és a nevét a kiadványban minden esetben fel kell tüntetni. (5) Kézirat-előkészítés vagy kiadói korrektúra: a kézirat formai konvencióknak megfelelővé alakítása. (6) Tördelés: a kézirat-előkészítésen és kiadói szerkesztésen átesett szövegfájl megformázása, tükörbe öntése, az illusztrációkkal és egyéb mellékletekkel egységes szerkezetbe rendezése, oldalakra bontása, az oldalak esztétikai igényeknek megfelelővé tétele. (7) Szerzői korrektúra: a betördelt kéziratról készített kefelevonaton (nyomaton) a szerző által elvégzett ellenőrzés, amelynek során a szerzőszabvány korrektúrajelekkel jelzi javítási és esetleges kiegészítési szándékait, átrendezési javaslatait. (8) Imprimatúra: az utolsó szerzői korrektúraforduló alkalmával a tördelés a szerző/kiadó általi végső jóváhagyása, a mű kinyomtatásának engedélyezése. A kiadó döntéshozatali eljárása és a mű megjelentetésének eljárásrendje
# 5. § / Az egyedi kiadványok engedélyezési eljárásrendje / Kezdeményezés
5. § (1) Az Egyetem éves kiadói tervében kell megtervezni minden szervezeti egységnek a kiadói tevékenységgel, illetve kiadványok megjelentetésével kapcsolatos éves tervét az Egyetem költségvetésének tervezésekor. A terv összeállításáért a kutatási rektorhelyettes felel. (2) Az éves terv módosítható a tervezést követően jelentkező forrás esetén (pályázat, támogatás). (3) A terv alapján a kiadói tevékenységre vonatkozó kérelmeket az Egyetemi Könyvtár (a továbbiakban: Könyvtár) állítja össze és küldi meg jóváhagyásra a döntéshozónak.
# 6. § / Kezdeményezés / Döntéselőkészítés
6. § (1) A kiadást kezdeményező szervezeti egység vezetője a megjelentetési kérelem és saját szakmai támogató véleménye elküldésével a Könyvtár kiadványmenedzsment egységénél kezdeményezi az engedélyezési eljárás megindítását.
# 7. § / Döntéselőkészítés / A Kiadói Szakmai Testület döntése
7. § (1) A kiadást kezdeményező szervezeti egység megjelentetési kérelme alapján a kiadvány megjelentetésének költségeiről a Könyvtár előkalkulációt készít, vagy a külsős kiadó költségkalkulációját véleményezi. (2) A kezdeményező szervezeti egység kötelezettségvállalója az előkalkulációról pénzügyi döntést hoz (elfogadja/nem fogadja el). Az előkalkuláció elfogadásáról e-mailben értesíti a Könyvtárt. (3) A Könyvtár a meghatározott beadási határidőre a javasolt kiadványok dokumentációját elektronikusan megküldi a kutatási rektorhelyettes részére, aki döntésre a Kiadói Szakmai Testület elé terjeszti.
# 8. § / Döntéselőkészítés / A Kiadói Szakmai Testület döntése
8. § (1) A kiadás kérdésében a Kiadói Szakmai Testület dönt. A testület 4 tagból áll. (2) A Kiadói Szakmai Testületet a kutatási rektorhelyettes vezeti, további 3 tagját a tudományterületi megfontolások alapján hároméves időtartamra a rektor nevezi ki. A testület javaslatát többségi döntéssel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a kutatási rektorhelyettes szavazata dönt. (3) Az engedéllyel nem rendelkező kiadvány az Egyetem nevének feltüntetésével nem jelentethető meg. (4) A Kiadói Szakmai Testület döntését 15 napon belül hozza meg. (5) A döntésről a kutatási rektorhelyettes 3 napon belül értesíti a Könyvtárat és a kezdeményező szervezeti egységeket. A periodikus kiadvány, folyóirat engedélyezési eljárásrendje
# 9. § / A Kiadói Szakmai Testület döntése / Kiadási folyamat
9. § (1) A kiadást kezdeményező szervezeti egység a finanszírozási tervet és a szerkesztőbizottsági javaslatot is tartalmazó folyóirat indítási kérelmet eljuttatja a Könyvtár Kiadványmenedzsment egységéhez, periodikus kiadvány esetében a finanszírozási forrás legalább 3 évre szóló rendelkezésre állását be kell mutatni. (2) A Könyvtár az előszűrés és a szükséges egyeztetések lefolytatása után a kérelmet megküldi a kutatási rektorhelyettes részére, aki döntésre a Kiadói Szakmai Testület elé terjeszti. (3) Az engedélyezés bírálati szempontjai: a) mennyire áll összhangban az Egyetem stratégiai céljaival, b) a kiadvány szakmai színvonalának hozzájárulása az Egyetem hírnevéhez, c) a kiadvány költséghatékonysága, d) a kiadvány nyílt hozzáférése, e) a főszerkesztő az Egyetem alkalmazott oktatója/tudományos kutatója, f) szakmailag elismert külföldi tagok aránya a szerkesztőbizottságban. (4) A folyóirat indítási kérelemről a Kiadói Szakmai Testület 30 napon belül dönt. A döntésről a kutatási rektorhelyettes 3 napon belül értesíti a Könyvtárat és a kezdeményező szervezeti egységeket.
# 10. § / A Kiadói Szakmai Testület döntése / Kiadási folyamat
10. § (1) Egyetemi saját egyedi kiadvány létrehozása: a) A Kiadói Szakmai Testület döntése alapján lehet a kézirat elkészítését megkezdeni, majd a kiadási folyamatot elindítani. Azt követően a szervezeti egység által kijelölt felelős, vagy a projektmenedzser és a projekt szakmai vezetője együttesen felel a kiadvány szakmai tartalmáért és a belső szabályozók szerinti kiadásáért. b) A könyvkiadásért felelős koordinátor gondoskodik a kiadvány elektronikus kötelespéldányainak eljuttatásáról az Országos Széchényi Könyvtárba. Amennyiben a kiadvány csak elektronikus formában kerül közzétételre, akkor csak egy elektronikus példányt, amennyiben nyomtatott példány is készül belőle, akkor hat nyomtatott példányt is be kell szolgáltatni. A nyomtatott példányok beszolgáltatása a nyomda feladata. c) Minden egyetemi kiadványt el kell helyezni az Egyetem Corvinus Kutatások nevű elektronikus repozitóriumában a megfelelő jogosultságokkal, szolgáltatási, illetve archiválási célból. Amennyiben nyomtatott példány is készül belőle, legalább 3 példányt könyvtári állományba kell venni tartós megőrzés céljából. (2) Periodikus kiadvány, folyóirat: a) Amennyiben a Kiadói Szakmai Testület az indítás engedélyezése mellett döntött, az engedélyezést követően lehet a folyóirat szerkesztését megkezdeni. A szerkesztőbizottság és a főszerkesztő együttesen felel a kiadvány szakmai tartalmáért és a szabályzatok szerinti kiadásáért. A főszerkesztő köteles minden folyóiratszám, kiadvány megjelenését a Könyvtár felé haladéktalanul jelezni. A Könyvtár köteles az egyetemi hozzáférést és nyilvántartást biztosítani. (3) Egyetemi támogatással más kiadóknál megjelentetni kívánt nyomtatott könyvjellegű kiadványok: Az eljárást az (1) bekezdés szerint kell lefolytatni azzal, hogy csatolni kell a kérelmet a kiadvány nyomtatott formátumban való megjelentetéséről és a körülmények pontos ismertetéséről, az Egyetemtől kért közreműködés bemutatásáról. A döntés jóváhagyása után lehet a már létrehozott kézirat megjelentetését elindítani.
# 11. § / Kiadási folyamat / Kiadói megállapodások
11. § (1) A megállapodás megkötésére az Egyetem rektorhelyettesei és a Könyvtár főigazgatója együttes javaslatára a rektor a kötelezettségvállalás rendjéről szóló elnöki testületi rendelkezések szerint jogosult. (2) Alapelvek a megállapodások megkötéséhez: a) az egyetemi vagy egyetemközi megállapodások alapján beszerzett kiadói digitális elérhetőséget biztosító felületeken történő ingyenes publikálás általánossá tétele támogatott (pl. AKJournals, MeRSZ); b) újabb, tudományterületileg kiváló minősítésű digitális elérést biztosító megállapodások kötésének támogatása; c) kivételesen köthető nyomtatott kiadvány megjelentetésére megállapodása a nyílt hozzáférés biztosítása mellett. (3) A könyvek terjesztése a) A könyvek megjelenése után a kiadó a nyilvántartásába felvezeti a kiadvány adatait (szerző neve, kötet címe, árak, megjelenés dátuma). A kiadói referens közreműködésével (jóváhagyásával) az egyetem adatbázisába kerülnek a könyvek könyvészeti adatai, a borító, rövid tartalmi leírása, továbbá fogyasztói ára (ha van). b) Nyomtatott kiadványok esetén könyvforgalmi terjesztési szerződés köthető. A kiadói referens a terjesztőkkel tartja a kapcsolatot, az esetleges megrendeléseket fogadja, visszaigazolja. A megrendelésekkel és terjesztéssel kapcsolatosan teljes körű felvilágosítást ad telefonon vagy e-mailben, szükség esetén egyeztet. A megjelent és a terjesztővel egyeztetett (megrendelt) könyvek nyomdából a terjesztőhöz való átszállításáról gondoskodik. Szállítólevelet állít ki a terjesztő felé.
# 12. § / Kiadói megállapodások / A kiadói műveletek szakmai rendje
12. § (1) A könyvkiadásért felelős koordinátor felé a szerzői kéziratokat elektronikus formában kell leadni. A kéziratok formai követelményeiről a 3. számú melléklet rendelkezik. A szerzői kézirat a kiadói munka alapanyaga. (2) Amennyiben a szerzőtől oldalakra betördelt, változtatás nélküli kinyomtatásra szánt anyag érkezik, az nem kéziratnak, hanem oldaleredetinek tekintendő. Ha a szerző nem járul hozzá az oldaleredeti megváltoztatásához, vagy nem is bocsátja rendelkezésre az anyagot olyan fájlformátumban, amelyben az módosítható volna (pl. csak a statikus PDF-állományt adja át), akkor a kiadói munka nem végezhető el. Ebben az esetben a kézirat nem kiadásra, hanem sokszorosításra kerülhet, ha így a támogató szakmai véleményt megkapta. Ebben az esetben a kiadói közreműködés szükségtelen. A kiadói munka lényege a szerzői kézirat megváltoztatása, professzionálisabbá, rendszeresebbé, áttekinthetőbbé, funkcionálisabbá, hibátlanabbá és esztétikusabbá tétele. Ha a szerző ehhez nem adja hozzájárulását, akkor a kiadó nem jogosult a változtatásra. Az oldaleredetiről készült sokszorosítványnál az Egyetem kiadói minőségben nem tüntethető fel. (3) A szerzői kéziratot a kiadás előtt kézirat-előkészítésnek, kiadói szerkesztésnek és tördelésnek kell alávetni. A kiadóban végzett szöveggondozásra legalább 8 munkanapot biztosítani kell. (4) A kézirat-előkészítést vagy maga a szerző vagy a szerző oktatási szervezeti egységében dolgozó képzett munkatárs vagy a kiadói referens/szerkesztő végzi el. (5) A szerkesztő szükség esetén észrevételt tesz a kiadvány jellegével kapcsolatban az érintett szerző felé. A kiadvány formátumát (A/4, A/5, B/5) a kiadvány jellege, sorozati hovatartozása, a tudományág szokásos gyakorlata határozza meg. (6) A szerkesztő állítja össze a kiadvány borítójára, gerincére, szennycímlapjára, sorozati címlapjára és belső címlapjára kerülő szövegeket és adatokat és dönt a – szerzővel való egyeztetés után – a kiadvány grafikai megjelenéséről. Igényes grafikai kivitelezéshez a megrendelő egyedi grafikai tervet készíttethet, amelyet a szerkesztő előterjesztése nyomán a beszerzési szabályok szerint rendel meg külső grafikustól. (7) A szerkesztő gondoskodik a kolofon és az impresszum összeállításáról, ISBN számot kér, azt nyilvántartja. (8) A tördelőszerkesztő állítja össze és ellenőrzi a kiadvány tartalomjegyzékét. (9) A kiadvány mutatóját a szerző és/vagy a szerkesztő állítják össze. A mutatókészítésbe a szerző szervezeti egységének kézirat-előkészítésben jártas munkatársa is bevonható. (10) A szerkesztő ellenőrzi a tördelés minőségét. A tördelés a kiadvány formátumával azonos tervezési méretben folyik. Szakmailag elfogadhatatlan, hogy A/4 méretben betördelt kiadványok A/5 vagy B/5 méretben jelenjenek meg. (11) A kiadvány imprimálás utáni állapotát rögzítő tördelőfájlt meg kell őrizni, és
# 12. § / A kiadói műveletek szakmai rendje / Vegyes és zárórendelkezések
annak alapján a kiadványt PDF-formátumban is el kell készíteni.
# 13. § / Vegyes és zárórendelkezések / KIADVÁNY MEGJELENTETÉSI KÉRELEM
13. § (1) Jelen rendelkezés 2023. január 20-án lép hatályba és a megkezdett kiadói tevékenységek körében is alkalmazandó a kiadás folyamatában még nem teljesített folyamatrészek tekintetében. (2) Jelen rendelkezés hatálybalépésével egyidejűleg az egyetemi kiadói folyamatok rendjéről szóló 30/2018. (VI. 19.) számú rektori-kancellári együttes utasítás, valamint a tudományos, szakmai kiadványok megjelentetésének rendjéről szóló 7/2020. (I. 29.) számú elnöki testületi rendelkezés hatályát veszti. Mellékletek: 1. melléklet: Kiadvány megjelentetési kérelem 2. melléklet: Folyóirat indítási kérelem 3. melléklet: Kéziratok formai követelményei 1. melléklet Név: Intézet, szervezeti egység: A tervezett mű munkacíme: A tervezett mű műfaja: Szerző(k)/szerkesztő(k) Megjelenés tervezett ideje: Sorozatban megjelenő könyv esetén a sorozat címe: Várható terjedelem (összes karakter száma, szavak száma) A mű hatóköre és célja (max. 2000 karakter) (téma, főbb fogalmak, miért szükséges megjelentetni, mi benne az eredeti, a téma tudományterületi elhelyezkedése, pl. „forró téma”, újonnan megjelenő stb.) cél pl. hiánypótló, új eredmények disszeminálása stb.) Célközönség tudományos közösség, gyakorló szakemberek, hallgatói közösség (ha tananyag, akkor a releváns tantárgyak megnevezése is) Tudományterület: Szakmai véleményezők, lehetséges lektorok (nevezzen meg legalább három szakértőt, akit alkalmasnak tart a javaslata véleményezésére, nevezze meg azokat a szakértőket, akiket érdekkonfliktus miatt nem tart alkalmasnak a feladatra) Versenytárs kiadvány magyar nyelven (milyen művek jelentek meg hasonló témában, hasonló célközönségnek...) A tervezett mű rövid tartalmi kivonata (max. 2000 karakter): Kelt: 2. melléklet
# 13. § / KIADVÁNY MEGJELENTETÉSI KÉRELEM / FOLYÓIRAT INDÍTÁSI KÉRELEM
1. A folyóirat bemutatása – javasolt cím – a folyóirat nyelve (közlemények, addicionális elemek, absztrakt angol nyelven...) – általános célkitűzések, szerkesztési elvek (aims and scope), célközönség – lefedni kívánt tématerületek, tudományterületek, témák (esetleg: mire nem terjed ki) – lektorálási politika (szerkesztőségi, egyszeres vagy kétszeres vak, nyílt lektorálás stb.), ki felügyeli a lektorálási folyamatot – szerzői jogi politika – archiválási politika – etikai kódex 2. Az indítás szükségessége – mi az egyedi a folyóiratban – a közleményeket miért nem lehet megjelentetni már létező folyóiratokban – a témával foglalkozó szerzők hol publikálnak jelenleg – mi hiányzik, mi nem megfelelő a létező folyóiratokban (pl. túl tág témakör, túl hosszú átfutási idő, kérjük, konkrét címeket soroljon fel) 3. Szerkesztőségi struktúra, irányítás – a Budapesti Corvinus Egyetem képviselete a szerkesztőségben, főszerkesztő személye – hogyan képzeli a szerkesztőségi felelősségés munkamegosztást, (pl. szerkesztőkből, rovatszerkesztőkből álló szerkesztőbizottság, tanácsadó testület, elnök, főszerkesztő stb., szerkesztőségi szabályzat) – nevezze meg a javasolt közreműködőket (külsők esetén affiliáció, tapasztalat), mutassa be a szerkesztőség a feladatnak megfelelő diverzitását – van-e rendelkezésre álló adminisztratív támogatás (személyzet, eszközök stb.) – milyen technikai szerkesztőségi rendszert kíván használni (pl. OJS, egyéb...) 4. Olvasói közönség és piac – kinek szól a folyóirat – milyen típusú könyvtárak és egyéb intézmények lehetnek közvetítői/előfizetői, hogyan jut el a célközönséghez – a tématerületnek melyek a vezető intézményei, kiválósági központjai világszerte – mi a célközönség földrajzi meghatározottsága: hazai, határon túli magyar, régiós, globális stb. – milyen intézményeknek, testületeknek szükséges marketing információt és szerzői információt, felhívást küldeni 5. Versenytársak – mik a legközelebbi hasonló kiadványok (cím, kiadó, gyakoriság, célközönség, bibliometriai mutatók) – miért fogják a szerzők az új folyóiratot választani közzétételre – a szerkesztők, tanácsadók stb., kapcsolatban állnak-e valamelyik versenytárssal 6. Formátum és tartalom – évente hány füzet jelenik meg – milyen rovatokból fog állani (pl. lektorált közlemények, könyvszemle, vita, szerkesztőségi...) – az egyes típusú közlemények tervezett száma füzetenként – milyen weblapot tervez – tervezi-e állandó egyedi azonosítók használatát (pl. DOI) – különleges tipográfiai igények (ábrák, táblázatok stb.) – legalább az első két szám tervezett tartalma, szerzői nevekkel 7. Tartalom biztosítása – hogyan tervezi a megfelelő tartalom és rendszeres megjelenés biztosítását – kik a lehetséges szerzők, milyen a számosságuk – mik a lehetséges szerzők számára fontos szempontok (pl. átfutási idő, speciális
# 13. § / FOLYÓIRAT INDÍTÁSI KÉRELEM / A KÉZIRATOK FORMAI KÖVETELMÉNYEI
online funkciók stb.) – vannak-e már megrendelt/megígért cikkek – évente hány közlemény beérkezésére számítanak? Milyen elfogadási arány várható? – Soroljon fel néhány megjelent közleményt, amelyek elfogadhatóak lettek volna a javasolt folyóiratban 8. Tudományos hatás – milyen indexelő szolgáltatásokban tervezi elhelyezni (Web of Science, Scopus, szakterületi bibliográfiai adatbázisok) – kívánjae elhelyezni aggregátor szolgáltatásokban (pl. Ebsco, ProQuest,) – milyen tudománymetriai jellemzőket kíván elérni a kiadvány (pl. IF, Q besorolás, MTA osztályok listái) – ha nyílt hozzáférést tervez, kívánja-e regisztrálni a DOAJ-ban? 9. Terjesztés, árképzés – nyílt hozzáférésű lesz-e a kiadvány? Miért és milyen típusú (közzétételi díj, átvállalt közzétételi díj, vegyes modell, finanszírozási modelltől függően)? – kíván-e előfizetési díjat kérni? – kíván-e nyomtatott változatot, ha igen, miért? – hogyan tervezi népszerűsíteni a folyóiratot? 10. Finanszírozás – mutassa be a fenntartható (legalább 3 évre) finanszírozási modellt (költségek, közreműködői díjak, bevételek...) 11. Szakmai referenciák – kérjük nevezzen meg néhány (a tervezett szerkesztőségben részt nem vevő) szakértőt, aki véleményezheti a javaslatot 3. melléklet (1) A szerzőnek feladata, hogy az elgondolásait pontosan tükröző szöveget írjon, olyan szövegfájlt, amely gondolatról gondolatra, adatról adatra, betűről betűre, karakterről karakterre azt, pontosan azt és csak azt tartalmazza, amit közölni kíván, és amiért tartalmi tekintetben teljes felelősséget vállal. Ezen a tartalmi pontosságon és szabatosságon kívül a kéziratnak az adott tudományágra jellemző és az adott gondolatmenet kifejtéséhez szükséges alapvető formázásokat is tartalmaznia kell. A szerzői kéziratnak az alábbiakban részletezett technológiai minimumkövetelményeknek kell eleget tennie. Amennyiben a szerző nem kíván, vagy nem tud olyan kéziratot adni, amely megfelel ezeknek a minimumfeltételeknek, akkor vagy szervezeti egységében vehet igénybe hozzáértő kéziratelőkészítőt, vagy a kézirat-előkészítést is a kiadó végzi el, szükség szerint a szerzővel konzultálva. (2) A szerzőnek nem feladata, hogy kész tördelést imitálóvá formázgassa szövegét, például hogy kész oldalakra ossza be azt, minden táblázatot, ábrát, mellékletet próbálva beilleszteni. A házilag kivitelezett megoldások gyakran szakszerűtlenek és a szöveg későbbi feldolgozása során számos problémát okoznak. A tördelés, a végső szövegkép kialakítása, a kéziratnak a funkcionalitást kiteljesítő könyvoldalakká és könyvegésszé való feldolgozása, vagyis kinyomtatásra alkalmassá felkészítése professzionális feladat, szakma, amelyért a szerkesztő és a tördelőszerkesztő felel. A szerző észrevételeit a korrektúrafordulók alkalmával teheti meg, korrekciót kérhet,
# 13. § / A KÉZIRATOK FORMAI KÖVETELMÉNYEI / Betűtípus, formázás
majd az imprimatúra megadásával jelezheti a kiadói munka során kialakított végső változattal való egyetértését. (3) A tördelési munkák PC-kompatibilis számítógépeken történnek. A kívánatos szövegfájlformátum a Microsoft Word mindenkori natív formátuma. A szövegeredetit Microsoft Word (docx, doc, rtf) állományban kérjük leadni. Ha a szöveg rendkívül hosszú, darabolják több egységre, de ezek sorrendje minden kétséget kizáróan felismerhető legyen (pl. 01szoveg, 02szoveg,03szoveg. stb.)! Lehetőség szerint az anyagot vírusirtóval ellenőrizzék! (1) A kézirat betűtípusa tetszőleges, hiszen ez a kiadvány előkészítésének csak alapanyaga. Mégis a Times New Roman betűtípus használata ajánlott, mert ez szép grafikájú betű, a Windows rendszereken Unicode készlettel található meg, ami számos nyelv teljes karakterkészletének és az alapvető speciális karaktereknek a használatát lehetővé teszi. A szövegtörzs (a főszöveg betűstílusa) mindig normál álló betű, nem kövér vagy kurzív, nem ritkított vagy sűrített stb. Sans-serif betűtípusok (ilyen pl. az Arial) szövegbetűnek nem alkalmasak, mert hosszútávon, nagy terjedelemben igen fárasztó az olvasásuk. Letisztult formájuk viszont alkalmassá teszi őket grafikonok és ábrák feliratozásához. (2) A kézirat betűmérete általában 12 pontos. Dupla sortáv és széles margó (jobbés baloldalt legalább 3 cm) szükséges a szerkesztési munka megkönnyítéséhez. A kézirat oldalait folyamatos számozással kell ellátni. (3) A szöveget bekezdésekre tagolva, a bekezdéseken belül folyamatosan kell beírni, enter csak ott legyen, ahol új bekezdés kezdődik. A szükséges helyeken előbb a szövegszerkesztő-, azután a tördelőprogram végzi el az új oldalak kezdését és az oldalszámozás feltüntetését, ezt ne próbálják meg begépelni a szövegbe. (4) A kézirat bekezdései lehetnek balra zártak vagy sor kizártak. A kiadvány bekezdései sor kizártak lesznek. A címek esetében nem megformázásuk (állításuk, betűméretük, betűstílusuk) a fontos a kéziratban, hanem a címhierarchia következetessége. Vagyis egyértelműen ki kell tűnnie, hogy hány fokozatú főés alcímeket tartalmaz a szöveg, és az adott cím milyen fokozatú (szekciócím, fejezetcím, alfejezetcím stb.). Ezt a hierarchiát tizedes számozással a legegyszerűbb kialakítani, és a tartalomjegyzékben e számozással együtt közölni minden címet. A kész tördelésben az azonos fokozatú címek formai megjelenítése következetesen egységes lesz, erről a tördelő gondoskodik. (5) A bekezdések kezdetének jelzésére (behúzására) se szóköz(öke)t, se tabulátort ne használjanak. Ha a bekezdéseket beírás közben is jól át kívánjuk tekinteni a képernyőn, alkalmazzuk a szövegszerkesztő program bekezdés-formázási lehetőségeit. A kiadvány bekezdéseit a tördelői stílusokkal fogja megformázni. A folyószöveget sehol ne válasszuk el sorvégi kötőjelek beszúrásával, kötőjel csak ott
# 13. § / 2 / Egységesség, következetesség, tudatosság
legyen, ahol nem sorvégi elválasztás miatt, hanem helyesírási okból szükséges (összetett szavak, szám utáni rag stb.). A szerző kézirata nyugodtan tartalmazhat akármilyen laza sorokat, hiszen a későbbi tördelésnek ez csak az alapanyaga. A tördelt szöveg megfelelő sorvégi elválasztásokat fog tartalmazni. (6) A lábjegyzeteket feltétlenül a szövegszerkesztőben kínált speciális beviteli módon gépeljük be. Semmiképpen ne gépeljük a lábjegyzeteket a fájl végére, ahol a főszöveg véget ér, vagy külön fájlba. Ne számozzuk kézzel a jegyzeteket: minden olyan program, amellyel dolgozni érdemes, kínál automatikus sorszámozást. A lábjegyzetet mindig úgy szúrjuk be a főszövegbe, hogy azt az esetleges központozási jelnek is meg kell előznie; hibás tehát így: szó1, folytatás; helyesen: szó,1 folytatás. Ha a lábjegyzetet hívó sorszámok formázására a szövegszerkesztőben felső index vagy megemelt karakter is alkalmazható, mindig a felső indexszel dolgozzunk, mert ez a jegyzethívó sorszám kisebb betűvel szedéséről is gondoskodik. Ha a szerző nem tudja, hogy a felső és az alsó indexet (m2, CO2) hogyan kell a szövegszerkesztő programban megformázni, csak gépelje be formázás nélkül, s később a tördelő indexbe állítja: m2, CO . (1) Minden kézirat a magyar helyesírási szabályzatot tartozik követni minden ott szabályozott tekintetben. A tudományos szaknyelv és kifejezésmód ott nem szabályozott, szakma specifikus vonatkozásairól tudatos, megfontolt döntést szükséges hozni, és a kialakított helyesírási megoldásokat teljes egyöntetűséggel alkalmazni a kéziratban. A kéziratban az azonos tartalmú, funkciójú szövegrészeket mindig következetesen megegyező módon írjuk. Pl. az évszázadokat mindig vagy arab, vagy római számokkal írjuk, semmiképpen sem váltakozva. (2) A jegyzetekben, irodalomjegyzékekben, címleírásokban és hivatkozásokban minden tudományág kialakult közlési konvenciókhoz igazodik. A kiadványnak minden esetben az adott tudományszakban szokásos szabványt kell követnie. Ennek elkészítése minden esetben a szerző feladata.
# 13. § / Egységesség, következetesség, tudatosság / Karakterek
(1) Ügyeljünk rá, hogy az 1 számjegy és az l, I betű, a 0 számjegy és az o, O betű a számítógépen különböző karakterek. Az írásjelek (pont, vessző, kettőspont, pontosvessző, kérdőjel, felkiáltójel) előtt ne legyen szóköz, utánuk viszont mindig. A számítógépen megtalálhatók a kerek zárójelek ( ), sőt a szögletes [ ], a kapcsos { } és a csúcsos zárójelek < > is, ne írjunk helyettük /-t. (2) A Windows környezet képes használni és megjeleníteni minden, igényes szövegekben elengedhetetlen tipográfiai karaktert, a szerzők azonban gyakran elhanyagolják ezek használatát. A következőkre külön is felhívjuk figyelmüket: a) ” magyar záró idézőjel (ANSI kódja Alt–0148, Unicode: U+201D). Megfelelő beállítással elérhető, hogy billentyűzetről közvetlenül is ez váljék bevihetővé a kétvonalas idézőjel (", Alt–34, U+0022) helyett, amely a magyar tipográfiában egyáltalán nem használatos (az angolban van rá szükség az inch mértékegység jeleként). Ha elmulasztotta ezt a beállítást, a szövegszerkesztés végén cseréljen minden " -t ”-ra! b) „ magyar kezdő idézőjel (ANSI kódja Alt–0132, Unicode: U+201E). Semmiképpen se használja helyette az Alt–34-et vagy Alt–0148-at: kezdő és záró idézőjel különböző tipográfiai karakterek! c) – nagykötőjel (ANSI kódja Alt–0150, Unicode: U+2013, előtte és utána nincs szóköz). Használata: -tól – -ig értelemben használt számok és szavak, valamint pl. népnevek, társszerzők nevei, egy nyomtatvány több nyomdahelye vagy kiadója stb. között. d) – gondolatjel (előtte és utána szóközzel). Sok szerző használja helyette tévesen az Alt0151-es (Unicode: U+2014) kódú karaktert: –. Ez az angol és francia szedési gyakorlatban szokásos, magyar nyelvű szövegben egyáltalán nem használatos. Ha szövegébe ilyenek csúsztak volna, cserélje őket Alt–0150-re! e) ’ aposztróf (ANSI kódja Alt–0146, Unicode: U+2019). Megfelelő beállítással elérhető, hogy billentyűzetről közvetlenül is ez váljék bevihetővé az egyvonalas idézőjel (', Alt–39, U+0027) helyett, amely a magyar tipográfiában egyáltalán nem használatos. Ha elmulasztotta ezt a beállítást, a szövegszerkesztés végén cseréljen minden '-t ’-ra! f) “ és ‘ alakú idézőjelek (Unicode: U+201C és U+2018) a magyar tipográfiában nem használatosak. Ezeket cserélje a megfelelőmagyar tipográfiai jelekre! g) » « az idézeten belüli idézetet csúcsukkal egymásnak fordulva összefogó belső idézőjelek: »idézet« (ANSI kódjuk Alt–0187 és Alt–0171, Unicode: U+00BB és U+00AB). Ügyeljen rá, hogy az «idézet» formában való használat magyar szövegben helytelen. h) ...ellipszis (ANSI kódja Alt–0133, Unicode: U+2026).
# 13. § / Karakterek / Kiemelések
(1) Folyószövegben kiemelésre a dőlt betűs szedés (kurziválás, italic), kivételesen a félkövér szedés (bold) szolgál, aláhúzással és r i t k í t á s s a 1 csak rendkívüli esetben élünk. A félkövér kiemelés rendkívül erős látványelem, használata ritkán indokolt. Ha bármilyen okból r i t k í t o t t kiemelés szükséges, ez csakis ritkítási formázással állítandó elő, a betűk közé szóközök beszúrásával semmiképpen. (2) A KAPITÄLCHEN (kisnagybetűs, small caps) szedésűnek szánt szövegrészek (ilyenek egyes szabványok szerint a címleírásokban a szerzők nevei vagy vezetéknevei) normál (kurrens) betűvel írandók és szövegformázással kell őket kapitälchenné tenni. Tehát nem verzál betűkkel írandó be: TERPLÁN, hanem így: Terplán, majd a szót kijelölve a kapitälchen formázást kell alkalmazni (pl. MS Wordben: Ctrl-Shift-K), s így áll elő a végeredmény: TERPLÁN. (3) A kiemelés akkor funkcionális, ha egyfajta tartalmi kiemelésnek egyfajta grafikus tulajdonság felel meg. Vagyis pl. a tartalmilag fontos részek kiemelésének tipográfiája nem lehet a félkövér kurzív, hiszen az két grafikus tulajdonság együttese, hanem vagy csak a kurzív, vagy csak a félkövér. A grafikus tulajdonságok funkciótlan halmozása (pl. aláhúzott félkövér kurzív) teljesen szükségtelen és a tipográfiai dilettantizmus jele. Kurzív szövegrészben nem még egy további grafikus tulajdonság hozzáadása (pl. félkövér kurzív) jelenti a további kiemelést, hanem az egyszeri kiemelés felfüggesztése, tehát pl. egy kurziválással kiemelt mondat egyszónyi belsőkiemelése álló betűs. (4) A „magas” írásjelek (kettőspont, pontosvessző, kérdőjel, felkiáltójel) mindig kurzívak, ha az előttük álló betűkurzív. Az „alacsony” írásjelek (pont, vessző) általában ugyanígy viselkednek, de ha a kurzivált szövegrész végén állnak, kurrens (álló) betűstílusúak is lehetnek, ha e formázás használata következetes. Mindenfajta páros írásjel (zárójel) akkor kurzív (vagy félkövér), ha az általa közrefogott szöveg egésze az. Ha a zárójelen belüli szöveg vegyesen álló és kurzív, akkor a zárójelek mindig állók. Álló és kurzív zárójel, ill. normál és félkövér zárójel sohasem alkothat párt!
# 13. § / Idézetek / Táblázatok, grafikonok, ábrák, képek
(1) Művek, szakirodalmi írások szövegének szó szerinti, hiteles átvételét az idézőjelek közé foglalás jelzi. Az idézetek egészének kurzív szedéssel való közlése egyes szakmák idézési gyakorlatában szokásos, másokéban ellenjavallt, mindenkor a kiadvány tárgya és a tárgyban megjelent művek szokásjoga dönti el. (2) Az idézeteket az idézett forráshoz képest teljes hűséggel, betűhűen kell közölni. Az idézetbe az idéző szerző által beszúrt kiegészítések vagy a rövidítésre utaló ellipszis szögletes zárójelek közé foglalandók: [...] (3) Természetesen az átvett idézetekben eredetileg meglévő kiemeléseket meg lehet és – indokolt kivételektől eltekintve – meg is kell tartani. Nem szükséges azonban a kiemelés stílusát is utánozni: megengedett az idézet eredeti, többletjelentéssel nem bíró tetszőleges kiemelésének saját kiemelési stílusunkra való átformázása. A régi szedésben pl. gyakran alkalmazták a ritkított kiemelést, ehelyett nyugodtan használható kurzív kiemelés. Ha az idézetben az idéző tesz egyes részeket az eredetiben meg nem lévő kiemeléssel nyomatékossá, a tényre jegyzetben vagy zárójeles megjegyzésben utalni kell: (kiemelés tőlem – K. G.) vagy (kiemelés az eredetiben). (1) Ha a szerző jól tud táblázatokkal, grafikonokkal, képekkel bánni a számítógépen, megteheti, hogy ezeket beilleszti a szövegszerkesztő programmal a kéziratba, mindig két bekezdés közé, közel ahhoz a helyhez, ahol hivatkozik rájuk a szövegben. Ha azonban ezek kezelésében nem biztosan bejáratott a technológiai hozzáértése, jobban teszi, ha nem ügyeskedi be őket valahogyan (esetlegesen, nem hozzáértő módon), mert az amatőr kivitelezést professzionális megoldássá továbbfejleszteni nemcsak fáradságos és időrabló munka, hanem gyakran lehetetlen is. Mind a szerző, mind a kiadó dolgozói jobban járnak, ha a kézirat különleges részeit egyenként, külön fájlokban mellékeli a szerző, és a szöveg megfelelőpontján csak hivatkozik az oda beszúrandó fájlok nevére. (2) A táblázatokat mellékelje külön szövegfájlban (MS Word) vagy táblázatkezelő-fájlban (MS Excel). Ha a táblázat egyszerű, azt is megteheti, hogy a tartalmát sorról sorra haladva begépeli a szövegbe. Minden sor egy bekezdés legyen, soronként – a második oszloptól kezdve – minden oszlop előtt egy tabulátort üssön. Ilyenkor akkor is csak egy tabulátort szabad használni, ha látszólag több kívánkozik, vagyis a képernyőn nem egymás alá kerülnek az azonos oszlophoz tartozó adatok. Tördeléskor minden a helyére kerül, szóközzel viszont soha ne tabuláljon! (3) A grafikonokat készítse el MS Excel táblázatkezelő-fájlban vagy rajzolja meg vektorgrafikus formátumban. Ha az ábra megrajzolható vektorgrafikus formátumban (vonalas ábra), válassza ezt a megoldást. Ha az ábrák megrajzolásához CAD-programot használ, akkor annak natív formátumáról tudnia kell, hogy a tördelő
# 13. § / Táblázatok, grafikonok, ábrák, képek / TARTALOMJEGYZÉK
számára használhatatlan, hiszen a kiadóban ilyen program nincs telepítve, ill. a tördelő nem gyakorlott a használatában. A CAD-programban megrajzolt ábrát mentse (exportálja) közhasználatú vektorgrafikus formátumban, ezt már fel tudja használni a tördelő. (4) Az egyéb képeket (fényképek, bonyolultabb rajzok, fakszimilék) mellékelje pontképes grafikus formátumban (bitmap, TIFF, vagy PNG). A JPG-formátum rossz választás, mert a tömörítéshez irreverzibilis minőségi veszteséggel járó algoritmust használ. Pontképes grafikus formátumként tökéletesen megfelel a BMP. Ha valamely illusztrációtípussal nem boldogul, mindig megteheti, hogy az adott mellékletet nem digitálisan, hanem csak papíron mellékeli a kézirathoz. A kiadó elvégzi az egyszerű grafikon vagy vonalas rajz elkészítését vagy a táblázat kialakítását, minden más esetben a szkennelést. A táblázatokon kívül a szöveg egyéb részeit ne lássa el keretekkel és hátterekkel. Rajzobjektumokat soha ne külön keretbe szúrjon be, hanem a folyószöveg két bekezdése közé. 1/2023. elnöki testületi rendelkezés 1 a tudományos és szakmai kiadói tevékenység rendjéről 1 A rendelkezés célja 1 A rendelkezés tárgyi hatálya 1 A rendelkezés alanyi hatálya 2 Az egyetem kiadói tevékenysége szempontjából releváns fogalmak 2 A kiadó döntéshozatali eljárása és a mű megjelentetésének eljárásrendje 2 Tervezés 2 Engedélyezési eljárás 3
# 13. § / Idézetek 11 / Táblázatok, grafikonok, ábrák, képek 11
Kiadási folyamat 4 Kiadói megállapodások 4 A kiadói műveletek szakmai rendje 5 Vegyes és zárórendelkezések 5 1. melléklet 6 KIADVÁNY MEGJELENTETÉSI KÉRELEM 6 2. melléklet 6 FOLYÓIRAT INDÍTÁSI KÉRELEM 6 3. melléklet 8 A KÉZIRATOK FORMAI KÖVETELMÉNYEI 8
3/2024. kutatási rektorhelyettesi rendelkezés Tudományos publikációs tevékenység nyilvántartásáról
# 3/2024. kutatási rektorhelyettesi rendelkezés / Preambulum
tudományos publikációs tevékenység nyilvántartásáról 1 Eredeti, aláírt pdf A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1) bekezdés o) pontja és 19/A. § (1) és (3) bekezdése, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 26. § (1) és 53/A. § rendelkezik a tudományos művek adatainak a nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázisban való rögzítéséről. Az MTA Könyvtár és Információs Központja által működtetett nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis (Magyar Tudományos Művek Tára – MTMT) (a továbbiakban: Adatbázis) feladata többek között az 1994. évi XL. törvény 19/A. § (1) bekezdése alapján: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben és a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló kormányrendeletben meghatározott doktori értekezések és azok tézisei, valamint az MTA doktora értekezések és azok tézisei adatainak az adatbázisban történő nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása; b) az Egyetemen foglalkoztatottak által a jogviszonyuk keretei között megalkotott, a munkáltatónak átadott és nyilvánosságra hozott, valamint az önkéntes adatszolgáltatók által megalkotott és nyilvánosságra hozott tudományos művek adatainak nyilvántartása; c) költségvetési, ideértve bármely hazai vagy uniós pályázati forrásból tudományos mű létrehozására irányuló szerződés alapján létrejött, és nyilvánosságra hozott tudományos művek adatainak nyilvántartása; d) jogszabály szerint egyedi vagy statisztikai adatszolgáltatás a 1994. évi XL. törvény 19/A. § (3) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében tudományos eredmények nyilvántartásához; e) a magyar tudományos művek adatainak angol nyelvű bibliográfiai nyilvántartása; f) a magyar, elektronikusan nyílt hozzáférésű tudományos művek hozzáférhetőségének biztosítása az elektronikus elérhetőség címének közlésével. Ennek értelmében a Budapesti Corvinus Egyetemen (továbbiakban: Egyetem) folytatott publikációs tevékenység hiteles és naprakész nyilvántartása érdekében az alábbi rendelkezést adom ki.
# 1. § / A rendelkezés hatálya / Egyetemen
1. § (1) A rendelkezés személyi hatálya azokra az Egyetemmel jelenleg foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló oktatókra, kutatókra terjed ki, akik írásban nyilatkoztak arról, hogy az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során az Egyetemen lehet őket figyelembe venni. Kiterjed továbbá a professor emeritusokra/emeritákra, valamint doktorandusz hallgatókra és doktorjelöltekre, illetve azon személyekre, akik az Egyetemmel publikációs tevékenységre irányuló szerződést kötnek. (2) A rendelkezés tárgyi hatálya az (1) bekezdésben meghatározott személyek oktatási, kutatási, műszaki és művészeti alkotói műveire terjed ki, beleértve az Egyetem nevének felhasználásával elnyert pályázatok keretében született publikációkat is. (3) Az Adatbázis az 1994. évi XL. törvény 19/A. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon kívül tartalmazhatja a művekre történt utalásokat (hivatkozásokat, idézőket), és egyéb, a publikáció szempontjából releváns adatokat. Az Adatbázis célja és felhasználási köre, az adatok kezelésének rendje az
# 2. § / A rendelkezés hatálya / Egyetemen
2. § (1) Az Adatbázis publikus, hitelességre törekvő nyilvántartás, amely az Egyetem szervezeti felépítését követve, a rendelkezés személyi hatálya alá tartozó személy tudományos előmenetele, az Egyetem magyarországi és nemzetközi akkreditációja, a doktori iskolákkal kapcsolatos követelmények teljesítése, a pályázati adatszolgáltatások, az akadémikus tagajánlások, az MTA doktora pályázatok beadása során hivatkozható publikációs és idézettségi adatokat szolgáltatja. (2) Az Egyetemen az oktatói és kutatói követelmények teljesítését nyomon követő, értékelő eljárásokban, a habilitációs eljárásban, a doktori fokozatszerzési eljárásban, valamint a tudományos publikációs tevékenység megítélése során a tudományos művek esetében az Adatbázisban megjelenő, könyvtáros által ellenőrzött adatokat kell figyelembe venni. Az Adatbázisban nem szereplő művek az oktató, kutató tudományos publikációs tevékenységének megítélése során nem vehetők figyelembe. (3) Az Egyetem akkreditációs eljárásai vagy egyéb értékelési eljárások során az Adatbázisban szereplő adatokat kell felhasználni. Az adatok feltöltésével kapcsolatos felelősségek és kötelezettségek
# 3. § / A rendelkezés hatálya / Egyetemen
3. § (1) Az Egyetem érdekkörében született publikációk adatainak Adatbázisba könyvtáros általi feltöltéséért, kezeléséért a kutatási rektorhelyettes szakmai felügyelete mellett az Egyetemi Könyvtár (továbbiakban: Könyvtár) vezetője felel. (2) A szerző felelős a tudományos és oktatási jellegű publikációk bejelentéséért, a bejelentett adatok valódiságáért. A szerző kötelessége, hogy lehetőleg a mű megjelenését követő két héten belül, de legkésőbb minden év január 20. napjáig jelentse a Könyvtárnak megjelent publikációinak adatait. (3) A szerző a Könyvtár rendelkezésére bocsátja tudományos munkáinak olyan, szerzői jogilag tisztázott elektronikus változatát, amely megfelel a Corvinus Kutatások egyetemi repozitórium gyűjtőköri politikájának. (4) A tudományos teljesítmény szempontjából figyelembe vehető publikációk adatainak feltöltését és naprakész nyilvántartását a Könyvtár kijelölt munkatársai végzik. Az Adatbázisban rögzített adatokért a szerző, az adatok ellenőrzéséért a könyvtáros felel. (5) A könyvtáros feladata, hogy a tudományos művek szerző által rendelkezésre bocsátott, szerzői jogilag tisztázott elektronikus változatát elhelyezze a Corvinus Kutatások intézményi repozitóriumban is. (6) Az Adatbázisban a WoS azonosítóval rendelkező közleményekhez WoS automatikus idézőimporttal (évente általában kétszer) kerülnek be az idéző közlemények. Tudományos előmenetelhez, oktatói kérésre pályázatokhoz a könyvtáros rögzíti az Adatbázisban az egyetemi publikációkra vonatkozó, az előfizetett nemzetközi bibliometriai adatbázisokban (Scopus, WoS) található idéző közlemények adatait. (7) A Könyvtár csoportos és egyéni konzultációs lehetőségeket, személyes tanácsadást biztosít a szerzőknek publikációs adataik nyilvántartásával kapcsolatos kérdésekben.
# 4. § / Zárórendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
4. § (1) Jelen rendelkezés közzététele napján lép hatályba és egyidejűleg a Budapesti Corvinus Egyetemen folytatott tudományos publikációs tevékenység nyilvántartásáról szóló 3/2020. (X. 6.) sz. rektori rendelkezés hatályát veszti. 3/2024. kutatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 tudományos publikációs tevékenység nyilvántartásáról 1 Preambulum 1 A rendelkezés hatálya 1 Az Adatbázis célja és felhasználási köre, az adatok kezelésének rendje az Egyetemen 2 Az adatok feltöltésével kapcsolatos felelősségek és kötelezettségek 2 Zárórendelkezések 2
12/2025. Vezetői Bizottsági rendelkezés a mesterséges intelligencia rendszerek felhasználásáról
# 12/2025. Vezetői Bizottsági rendelkezés / Preambulum
a mesterséges intelligencia rendszerek felhasználásáról 1 Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / 12/2025. Vezetői Bizottsági rendelkezés / Preambulum
1. § A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) elkötelezett a technológiai innováció mellett, és mind oktatói mind kutatói feladatkörében támogatja a mesterséges intelligencia (vagy röviden: MI) rendszereinek alkalmazását a tanulásban, oktatásban, kutatásban és a szervezeti működésben. A gyorsan fejlődő generatív mesterséges intelligencia) kapcsán az Egyetem arra bátorítja hallgatóit és munkatársait, hogy fedezzék fel ezeket az eszközöket és szolgáltatásokat, kísérletezzenek velük és mélyüljenek el használatuk és fejlesztésük részleteiben. Az oktatási rektorhelyettes által életre hívott, az Egyetem különböző tanszékeiről és szervezeti egységeiből válogatott szakértőkből álló munkacsoport (a Mesterséges Intelligencia Integrációs Központ) kidolgozta az MI eszközök felelős használatára vonatkozó első irányelveket. Ennek a szabályozási munkának az első nyilvános eleme volt az 1/2025., majd a 6/2025. számon kiadott oktatási rektorhelyettesi rendelkezés a generatív mesterséges intelligencia rendszerek felhasználásáról oktatási területen címmel. A mesterséges intelligencia jövőjének intézményi alakításában a Mesterséges intelligenciáért felelős dékán (a továbbiakban: MI dékán) mint új vezetői pozíció létrehozása volt, mely pozíciót 2025. január 1-től töltik be. Az MI dékán feladata a Vezetői Bizottság munkájának támogatása és a mesterséges intelligencia intézményi szabályozási kereteinek kidolgozása. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 114/P. § (1) bekezdésének eleget téve jelen szabályozás kiterjed más típusú mesterségesintelligencia-rendszerekre, például a gépi tanuláson alapuló és a prediktív modellekre is (együttesen: MI rendszer). Jelen szabályozási keret kidolgozása során kiterjedt nemzetközi felmérést végeztünk, hogy megismerjük több vezető egyetem (Monash University, Universität Wien, University of Delaware, London School of Economics, KU Leuven, University of Ghent és HEC Montreal) legjobb gyakorlatát, mind a szabályozási, mind az informális iránymutatások terén. Szándékaink szerint ez a szabályozási keretrendszer a mesterséges intelligencia-rendszerek és -eszközök használatával kapcsolatos közös tapasztalataink alapján fejlődni és rendszeresen frissülni fog.
# 2. § / A rendelkezés célja / Hatály
2. § (1) A mesterséges intelligenciára irányuló szabályozási törekvések célja a mesterséges intelligencia technológiával (azon belül a gépi tanulással, a prediktív modellezéssel, generatív eszközökkel, valamint algoritmikus vagy MI-vezérelt döntéshozatallal) kapcsolatos kockázatok felismerése, azonosítása, tudatosítása és ezek alapján a lehetséges veszélyek kiküszöbölése, illetve mérséklése oly módon, hogy az elősegítse ezen eszközök hatékony, etikus és fenntartható használatát. (2) Az alapvető kockázatok azonosításán túlmenően ez a keretrendszer meghatározza a használat alapvető feltételeit is, beleértve az új MI eszközök szervezeti folyamatokba való bevezetésének módját, beleértve mind az adat-vezérelt döntéshozás, mind a generatív MI eszköztárát.
# 3. § / Hatály / Értelmező rendelkezések
3. § (1) Jelen Vezetői Bizottsági rendelkezés (a továbbiakban: „Rendelkezés”) szabályozza a mesterséges intelligencia-rendszereknek és -eszközöknek az Egyetem közössége általi felhasználását oktatási, tanulmányi, kutatási és valamennyi egyetemi munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységük során. (2) A Rendelkezés személyi hatálya kiterjed az Egyetem munkavállalóira, megbízottaira (természetes és jogi személyekre egyaránt), ösztöndíjasaira és hallgatóira, a fenti tevékenységekkel kapcsolatban függetlenül attól, hogy milyen jellegű foglalkoztatási jogviszonyban állnak az Egyetemmel. (3) Jelen Rendelkezés hatályba lépését követően valamennyi egyetemi szabályozó dokumentumot felül kell vizsgálni, hogy azok megfeleljenek a jelen Rendelkezésben foglaltaknak. E tekintetben az Egyetemen négyféle szabályozó dokumentum létezik MI használat szempontjából: a) azok, amelyeket az MI alkalmazása közvetlenül nem érint, b) azok, amelyek keretet adnak az MI használatának és hatással vannak rá, c) azok, amelyek az MI egyes aspektusait vagy bizonyos speciális kontextusban szabályozzák, valamint d) azok, amelyekbe MI-specifikus rendelkezéseket kell beépíteni.
# 4. § / Hatály / Értelmező rendelkezések
4. § Ezen Rendelkezés alkalmazásában: (1) Az Egyetem közössége: Az Egyetem hallgatóinak, az Egyetem működését szolgáló szervezeti egységek személyzetének, oktatóinak, kutatóinak, külsős munkatársainak, valamint egyéb munkavállalóinak és megbízottainak összessége, függetlenül attól, hogy milyen jellegű foglalkoztatási jogviszonyban állnak az Egyetemmel. (2) Bizalmas információ: Az Egyetem, az Egyetem közösségének valamely tagja, külsős munkatársai vagy más harmadik személy rendelkezése alatt álló olyan, tudományos, üzleti vagy műszaki információ vagy kutatási eredmény, amelyet az Egyetemen nem nyilvános ismeretként tartanak nyilván, vagy egyébként nem nyilvános, vagy amelyet az információ bizalmas kezelésének kötelezettsége mellett adtak át, illetve osztottak meg és mely bizalmasságának fenntartásához vagy titokban tartásához az Egyetemnek érdeke fűződik. (3) Felhasználó: Az Egyetem közösségének azon tagja, lehet személy vagy szervezeti egység, amely a mesterséges intelligencia rendszert vagy szolgáltatást jogszabályon, belső szabályzaton vagy munkáltatói rendelkezésen alapuló feladatvégzés céljára felhasználja. (4) Generatív mesterséges intelligencia rendszer (vagy röviden: GMI rendszer): Olyan gépi alapú rendszer, eszköz vagy szolgáltatás, amelyet arra terveztek, hogy a felhasználó kérdéseit, kéréseit és egyéb bemeneti adatokat (szöveg, kép, mozgókép, egyéb alkotás) figyelembe véve az emberi problémamegoldáshoz hasonló minőségű kimeneti tartalmat (pl. egy kérdésre adott választ, egy írott dokumentumot, szoftverkódot vagy terméktervet) hozzon létre. A generatív mesterségesintelligencia-rendszer fogalma kiterjed mind az önálló rendszerekre (mint például a ChatGPT, a Gemini+, MS Copilot), mind a más szoftverekbe ágyazott megoldásokra (mint például a Github Copilot). (5) Adat-vezérelt mesterséges intelligencia rendszer: Az Adat-vezérelt Mesterséges Intelligencia rendszer jelen kontextusban olyan számítógépes modellekre épülő üzleti elemzést támogató megoldás, mely Mesterséges Intelligencia technológiákat használ nagy mennyiségű adat feldolgozására, mintafelismerésre, mintaillesztésre, tulajdonságok előrejelzésére, optimalizációra, és döntéselőkészítésre, de akár részben vagy egészben automatikus döntéshozatalra is. Ide sorolhatók többek között az MI-re épülő algoritmikus és adatalapú döntéshozatal megoldásai, illetve a gépi tanulás és az ún. big data eszköztárára épülő modellek. (6) Személyes adat: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény értelmező rendelkezései, és a személyes adatok kezelésével és védelmével kapcsolatos egyéb magyar és EU jogszabályban (különösen az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az
# 4. § / Értelmező rendelkezések / Az MI felhasználásához köthető intézményi irányelvek
ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet: GDPR) meghatározott adat/információ. (7) Szellemi alkotás: A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1. §-ban, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 1. §-ban meghatározott alkotás, valamint a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 1. §-ban meghatározott megkülönböztetésre alkalmas megjelölés.
# 5. § / Értelmező rendelkezések / Az MI felhasználásához köthető intézményi irányelvek
5. § (1) Az alábbiakban az MI felhasználáshoz kapcsolódó előírásokat és alkalmazási gyakorlatot keretező irányelvek megfogalmazása kerül rögzítésre. (2) Az irányelvek meghatározásánál figyelembe vettük az MI etikus használatával kapcsolatos nemzetközi szabályozó dokumentumokat 1 és a nemzetközi felsőoktatási legjobb gyakorlatokat: a) Nyitottság: Az Egyetemnek szembe kell néznie a kihívásokkal és be kell fogadnia az új, MI eszközök nyújtotta lehetőségeket, hiszen az Egyetemi közösség tagjainak a 21. századi technológiával felvértezett világban kell helytállniuk. Ezért az Egyetem támogatja az MI eszközök (azon belül a generatív alkalmazások) tudatos, felelősségteljes, etikus, fenntartható, és átlátható egyetemi használatát. b) Kezdeményezés: Az Egyetem vezető szerepének megfelelően lépéseket tesz az MI felelős használatáért – ezért az Egyetem felkészíti az itt végző hallgatókat a változó technológiai környezetre, és támogatja őket azon képességek elsajátításában, amelyek szükségesek a mesterséges intelligencia megértéséhez, sikeres alkalmazásához, felelősségteljes irányításához, és a várhatóan fellépő kockázatok kezeléséhez, beleértve a kapcsolódó etikai döntéseket, amelyek együtt járnak az ilyen új eszközök megjelenésével és terjedésével. c) Szakmai és tudományos integritás: Az Egyetem alapvető értéknek tartja az intellektuális munka integritását, így közös felelősségünk annak védelme és fejlesztése. Az Egyetemi közösség tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy MI eszközök használatával járó kockázatokat felmérik és azok használata során úgy járnak el, hogy a lehető legteljesebb mértékben biztosítsák munkájuk integritását. d) Emberi felügyelet és felelősség: Az Egyetemnek biztosítania kell, hogy a mesterséges intelligenciával működő rendszerekkel kapcsolatos belső etikai és jogi eljárásaiban a felelősséget mindig természetes személyekhez vagy meglévő jogi személyekhez lehessen rendelni. Ide tartozik többek között: ezen eszközök ellenőrizhetősége, az esetleges negatív hatások minimalizálása és bejelentése, az etikai vétségekkel kapcsolatos felelősségre vonás és a hatékony jogorvoslat kérdései. A mesterséges intelligenciával működő rendszerek soha nem helyettesíthetik a végső emberi felelősséget és elszámoltathatóságot. Az MI eszközök befogadása nem jelentheti azok kritika nélküli elfogadását. e) Autonómia: Az Egyetemi közösség tagjai szabadon dönthetnek arról, hogy egyetemi tevékenységük során alkalmazzák az MI eszközöket, továbbá az oktatók is szabadon dönthetnek (különös tekintettel a tantárgyfelelősökre) arról, hogy engedélyezik a hallgatók számára az MI eszközök használatát egy adott tárgy keretében, figyelembe véve az Eu-s irányelvek, a jogszabályok, továbbá az egyetemi szabályozók rendelkezéseit, korlátait. Ehhez az Egyetem segítséget nyújt mind
# 5. § / Értelmező rendelkezések / Az MI felhasználásához köthető intézményi irányelvek
technológiai, mind szakmai, mind pedig oktatásmódszertani tekintetben. f) Átláthatóság (transzparencia): Az Egyetemi közösség tagjai kötelesek biztosítani az MI eszközök használata során az átláthatóságot, pl. egy adott tárgy keretében az oktatók hogyan alkalmazzák az MI eszközöket, vagy a hallgatók miként alkalmazhatják és hivatkozhatják a tanulás és a feladatmegoldások során ezen eszközök használatát. Az Egyetem – külön kérésre – tájékoztatást nyújt az Egyetemen érvényben lévő, MI eszközök használatával kapcsolatos előírásokról, illetve álláspontjáról. g) Esélyegyenlőség biztosítása: Az esélyegyenlőség magában foglalja az arra való törekvést, hogy az MI eszközök és technológiák ugyanolyan feltételekkel, mindenki számára elérhetők legyenek. h) Adatvédelem: az MI bármilyen nemű alkalmazása az Egyetemen meg kell, hogy feleljen a hatályos hazai, uniós és intézményi adatvédelmi szabályozásoknak. i) Felelősségteljesség: Az Egyetemi közösség minden tagja legyen elkötelezett az MI eszközök felelősségteljes használata iránt. Egyetemi munkájuk során nem használják azokat megtévesztő vagy manipulatív módon. j) Párbeszéd a kérdésekről és aggályokról: Az Egyetem közösségének tagjai bármikor feltehetik kérdéseiket és kifejezhetik aggályaikat az MI eszközök használatával kapcsolatban, párbeszédet kezdeményezhetnek a közösség más tagjaival, és tisztázás céljából kapcsolatba léphetnek az MI dékánnal. k) Fenntarthatóság: Az Egyetemen használt mesterséges intelligencia eszközöket fenntartható módon kell bevezetni és működtetni, beleértve a környezeti (pl. energiagazdálkodás, ökológiai lábnyom, eszközök újrahasznosítása), gazdasági (pl. költséghatékonyság, teljes életútköltség) és társadalmi (pl. ember-MI együttműködés, munkaerőpiaci hatások szempontjából való) fenntarthatóságot.
# 6. § / Az Egyetem feladatai / Az MI eszközökkel kapcsolatos kockázatok tudatosítása
6. § (1) Ezen elvek betartásának biztosítása és az Egyetemi közösség védelme érdekében az MI fokozott használatával járó kockázatokkal szemben az Egyetem szakmai, módszertani, pedagógiai, etikai, és jogi támogatást és (igény esetén) képzést biztosít az Egyetemi közösség számára az MI hatékony és felelősségteljes (azaz biztonságos és etikus) használatához. Az Egyetem online fórumot kíván létrehozni, amelyen meg lehet osztani az MI, különösen annak generatív formájának használatával kapcsolatban azonosított bevált gyakorlatokat, ötleteket és kockázatokat. Ezeket a tevékenységeket az MI dékán koordinálja. (2) Az Egyetemnek figyelemmel kell kísérnie az MI eszközök alkalmazásával kapcsolatos várható kihívásokat, és a jelenleg ismert etikai kérdéseken túl követnie kell a jövőbeni lehetséges jogi megfelelőségi, bizalmi, pénzügyi, fenntarthatósági és egyéb kihívásokat. Ezeket a tevékenységeket az MI dékán koordinálja. (3) Az Egyetem az MI eszközök bevezetésével és használatával kapcsolatban folyamatosan kockázatelemzést és kockázatmérséklést végez, MI fejlesztéseit a feltárt kockázatokat figyelembevételével valósítja meg. Ezeket a tevékenységeket az MI dékán koordinálja.
# 7. § / Az Egyetem feladatai / Az MI eszközökkel kapcsolatos kockázatok tudatosítása
7. § A MI eszközök egyetemi használata során figyelembe kell venni az adatok bizalmas jellegét és a felhasználás kockázatait. Ez magában foglalja az információbiztonságot, a személyes és bizalmas adatok biztonságos feldolgozását, kezelését és védelmét, a szellemi tulajdon védelmét és a tudományos munka integritását az Egyetem egyéb vonatkozó szabályozásaiban meghatározottak szerint (29. §). Adatok bizalmasságával és minőségével kapcsolatos kockázatok
# 8. § / Az MI eszközökkel kapcsolatos kockázatok tudatosítása / Kockázati területek és azok értelmezése
8. § Az MI eszközök használatával kapcsolatos alapvető kockázatot képez az a lehetőség, hogy: a) az MI-rendszer betanítása vagy felhasználása során alkalmazott bemeneti adat meghatározott illetéktelen harmadik személy számára hozzáférhetővé válik, b) az ilyen bemeneti adat bármely illetéktelen harmadik személy számára hozzáférhetővé válik (nyilvánosságra kerülés), c) a modellek építésénél használt adatok elfogultak vagy pontatlanok lehetnek, d) az MI-rendszer által generált kimeneti adat elfogult, félrevezető vagy pontatlan (kimeneti adatminőséggel kapcsolatos kockázat).
# 9. § / Az MI eszközökkel kapcsolatos kockázatok tudatosítása / Kockázati területek és azok értelmezése
9. § A 8. § szerinti kockázatok az alábbi területeken jelentkezhetnek: a) információbiztonság: ha az MI rendszer hozzáférést kap bizalmas információkhoz vagy üzleti titkokhoz, az Egyetemnek az ezen információkhoz, alkotásokhoz fűződő szellemi tulajdonjogai sérülhetnek, és az információk az MI technológia felhasználása révén illetéktelen harmadik személy vagy személyek tudomására juthatnak; b) személyes adatok kezelése és védelme, az érintettek jogainak és szabadságainak biztosítása: ha a generatív mesterséges intelligencia hozzáférést kap személyes adatokhoz, a technológia esetleg nem tartja tiszteletben az egyének magánélethez fűződő jogait, az ezekkel kapcsolatos nemzetközi szerződésekben, Magyarország Alaptörvényében és egyéb törvényekben garantált alapvető szabadságjogokat az alkalmazandó adatvédelmi törvényeknek való megfeleléshez szükséges módon egyértelművé kell tenni, hogy az érintett hogyan gyakorolhatja a személyes adatai kezelésével kapcsolatos jogait; c) szellemi alkotások védelme: a generatív MI kimenetei sérthetik mások szellemi tulajdonjogait, és előfordulhat, hogy maguk nem állnak a szellemi tulajdonjogok védelme alatt; d) tudományos munka integritása: a generatív MI technológia alkalmazása során létrejött kimeneti eredmények pontatlanok lehetnek. e) tudományos munka etikai kockázata: az MI eszközök használata során létrejött kimeneti eredmény olyan döntést javasolhat vagy hozhat, vagy olyan adatokra épülhet, amelyek elfogultak, diszkriminatívak vagy más módon nem felelnek meg az egyetemi irányelveknek, vagy egyébként sértik az alkalmazandó jogszabályokat.
# 10. § / Magatartási szabályok / Általános MI eszköz használat
10. § Az alapelvek és az azokból fakadó viselkedési normák betartásán túlmenően, az Egyetemi közösség minden tagjának be kell tartania az MI eszközök fejlesztésére és alkalmazására vonatkozó alábbi magatartási szabályokat. Egyes egyetemi szabályzatok bizonyos MI eszközök használatára vonatkozóan részletesebb elvárásokat is előírhatnak.
# 11. § / Általános MI eszköz használat / MI alkalmazások vagy modellek belső fejlesztése
11. § (1) Az Európai Parlament és a Tanács mesterséges intelligenciáról szóló rendeletével 1(röviden: EU AI Act) összhangban az Egyetemi közösség tagjainak tilos olyan mesterséges intelligencia rendszereket és modelleket fejleszteni vagy használni, amelyeket a jogszabály elfogadhatatlan vagy nagy kockázatúnak minősít. (2) Amennyiben új, jelentős MI eszköz vagy modell jelenik meg és annak használatát az Egyetemi közösség valamely tagja vagy szervezeti egysége kéri, az MI dékán felelős azért, hogy megvizsgálja az adott eszköz megfelel-e az egyetemi használhatóság kritériumainak és ezzel elvégezze az adott eszköz kategorizálását. (3) Egy adott MI rendszer, -eszköz, vagy -modell használata előtt a használati utasítást meg kell ismerni és az MI rendszert csak ennek megfelelően lehet használni. Ha a használók a használat során kockázatot észlelnek, akkor ezt jelezniük kell az MI dékánnak, illetve adott esetben a szolgáltatónak, és fel kell függeszteniük a használatot.
# 12. § / MI alkalmazások vagy modellek belső fejlesztése / Adat-vezérelt MI eszközök nem megengedett felhasználása
12. § (1) Jelen Rendelkezés szabályain belül az Egyetem mesterséges intelligenciával támogatott megoldásokat fejleszthet vagy vásárolhat a hallgatói élmény javítása, a munkavállalói hatékonyság növelése, valamint a döntéshozatal támogatása vagy automatizálása érdekében. (2) A fejlesztés és kiválasztás során biztosítani kell, hogy ezen algoritmikus eszközök elszámoltathatók legyenek, emberi felügyelet alá tartozzanak, és kimeneti eredményeiket rendszeresen értékeljék az elfogultság vagy hibák felismerése érdekében. Az ilyen eszközök vagy modellek fejlesztése vagy bevezetése előtt konzultálni szükséges az MI dékánnal.
# 13. § / Adat-vezérelt MI eszközök nem megengedett felhasználása / Adat-vezérelt MI eszközök megengedett felhasználása
13. § (1) Adat-alapú és gépi tanulásra épülő modellek nem használhatók diszkriminatív vagy egyéb olyan módon, mely az egyetem 29. § (2) bekezdésben felsorolt szabályzataiba ütközik, azaz sérti a kisebbségi csoportok jogait vagy korlátozza lehetőségeiket. (2) Nem fejleszthetők MI modellek ismeretlen forrásból származó vagy nem ellenőrzött adatokra. (3) Minta-illesztésen alapuló MI modellek nem használhatók a tanító halmaztól eltérő populációk elemzésére.
# 14. § / Adat-vezérelt MI eszközök megengedett felhasználása / Generatív MI eszközök nem megengedett felhasználása
14. § (1) Adat-alapú és gépi tanulásra épülő modellek megfelelő elővigyázatossággal használhatók a hallgatói élmény javítása, a munkavállalói hatékonyság növelése érdekében. (2) A döntéshozatal támogatása vagy automatizálása érdekében fejlesztett MI modelleket csak az MI dékán szakmai ellenőrzése után és a Vezetői Bizottság jóváhagyásával lehet üzembe helyezni. Ezek a modellek bekerülnek az hivatalos MI nyilvántartásba. (3) Csak a hivatalos MI modell nyilvántartásban szereplő eszközök alkalmazhatók az Egyetemen.
# 15. § / Generatív MI eszközök nem megengedett felhasználása / Generatív MI eszközök megengedett felhasználása
15. § (1) Mű bármely részének létrehozása generatív MI eszközzel, beleértve az absztrakt, az irodalmi áttekintés, vagy vizuális reprezentáció generálását is, amennyiben azt saját alkotásaként tünteti fel. (2) Más szerző művének MI alkalmazásával történő átalakítása és a keletkező mű feltüntetése saját alkotásaként. (3) Generatív MI eszközzel létrehozott statisztikai vagy egyéb adatsorok szövegben az előállított adatok hitelességével, integritásával és érvényességével kapcsolatos aggályok miatt, kivéve az oktatási céllal a Tanulmányi és vizsgaszabályzatnak megfelelően.
# 16. § / Generatív MI eszközök megengedett felhasználása / Kimeneti adatok ellenőrzése
16. § (1) Saját mű részének vagy egészének utólagos szerkesztése a helyesírás, a nyelvezet és az olvashatóság javítása érdekében, amennyiben ez a művelet a szerző által létrehozott eredeti anyagra irányul, és nem hoz létre tartalmában teljesen új alkotást. (2) Statisztikai vagy egyéb adatsorok elemzésének, kiértékelésének elősegítése. (3) A generatív MI eszközzel közös alkotásban létrehozott eredmény előállítása, ha az eszköz használata az adott kontextusban engedélyezett és az alkalmazás tényét az adott műhöz csatolt nyilatkozatban a kontextusban elvárt módon egyértelműen elismerték. (4) Egyéb egyetemi szabályzatok ettől eltérhetnek, de az MI dékánt értesíteni kell.
# 17. § / Kimeneti adatok ellenőrzése / Generatív MI felhasználási nyilatkozat
17. § (1) Az Egyetem közösségének tagja felhasználás előtt ellenőrzi a MI eszköz által létrehozott információ vagy egyéb tartalom pontosságát, ténybeli megalapozottságát és törvényes felhasználhatóságát, különös tekintettel a bizalmas információk, személyes adatok és szellemi alkotások védelmére. (2) A GMI rendszer felhasználója felelősségre vonható a releváns szabályozás vagy jogszabály szerint minden olyan, mesterséges intelligencia által generált tartalomért, amelyet munkája vagy feladatainak végrehajtása során felhasznál.
# 18. § / Generatív MI felhasználási nyilatkozat / Bizalmas információ védelme
18. § (1) Ha a felhasználó, szerző művében feldolgozva vagy átalakítva felhasználja a generatív mesterségesintelligencia-rendszer által előállított tartalmat, vagy abból ötletet kölcsönöz (együtt: felhasználás), erről írásbeli nyilatkozatot tesz a felhasználás kontextusában elvárt módon. (2) A nyilatkozat tipikusan tartalmazza a felhasználás tényét, célját, az alkalmazott MI rendszer vagy szolgáltatás megnevezését, szükség esetén verziószámát. Egyes intézményi szabályzatok az ilyen eszközök használatáról részletesebb információ közlését is előírhatják, de el is tekinthetnek a nyilatkozat megtételének kötelezettségétől.
# 19. § / Bizalmas információ védelme / Személyes adatok védelme
19. § Az Egyetem közösségének tagja nem rögzíthet bizalmas információt az MI eszközben, kivéve, ha azt jóváhagyott szerződési kötelezettség teljesítése a biztonsági és bizalmassági feltételek teljesülése mellett szükségessé teszi, de akkor is csak azon eszközök használata során, melyeket az Egyetem központi előfizetéssel biztosít vagy hivatalosan jóváhagyott.
# 20. § / Személyes adatok védelme / Szellemi alkotások védelme
20. § Az Egyetem közösségének tagja nem rögzíthet és nem dolgozhat fel az Egyetem alkalmazottairól, hallgatóiról, vagy más harmadik személyekről szóló személyes adatot a MI modellekben, kivéve, ha azt jóváhagyott szerződési kötelezettség teljesítése vagy más jogszabályi kötelezettség a biztonsági és bizalmassági feltételek teljesülése mellett szükségessé teszi, továbbá, ha az adatok kezelésének és feldolgozásának jogalapját igazolható módon bemutatja, de akkor is csak azon eszközök használata során, melyeket az Egyetem biztosított vagy hivatalosan jóváhagyott.
# 21. § / Szellemi alkotások védelme / Elfogulatlansági ellenőrzés
21. § Az Egyetem közösségének tagja nem rögzíthet és nem dolgozhat fel MI rendszerben olyan adatot, művet, egyéb tartalmat, amely más vagy mások szellemi alkotással kapcsolatos jogát közvetlenül, vagy közvetve sértheti.
# 22. § / Elfogulatlansági ellenőrzés / Ártalmas, rosszindulatú vagy jogsértő tartalom tilalma
22. § (1) Az Egyetem közösségének tagja továbbítás, nyilvánosságra hozatal vagy egyéb felhasználás előtt megvizsgálja a MI eszköz által előállított adat, mű, egyéb tartalom elfogulatlanságát, diszkriminációmentességét. (2) Ennek során különösen mérlegeli, hogy az eszközben rögzített, feldolgozott, vagy a rendszer által előállított adat nem eredményezhet olyan döntést, amely az alkalmazandó jogszabályok szerint fokozottan védett csoportra, ilyen csoport tagjára nézve – különösen faji, etnikai, nemzeti hovatartozás, nem, életkor, vallásos vagy más világnézeti meggyőződés, politikai vélemény, érdekképviseleti szervezeti tagság, szexuális irányultság, egészségi állapot, fizikai vagy mentális fogyatékosság alapján – hátrányosan megkülönböztet. (3) A diszkriminatív tartalom által okozott sérelemért, esetleges károkért a felelősséget az ilyen tartalmat előállító, továbbító, nyilvánosságra hozó vagy egyéb módon hasznosító felhasználó viseli.
# 23. § / Ártalmas, rosszindulatú vagy jogsértő tartalom tilalma / Opt-out beállítás választása
23. § Az Egyetem közösségének tagjai nem használhatják az MI eszközöket ártalmas tartalmak, különösen rosszindulatú programok, számítógépvírusok, férgek, trójai programok, botnetek előállítására, amelyek alkalmasak lehetnek informatikai bűncselekmények elkövetésére vagy egyéb jogsértő cselekményre.
# 24. § / Opt-out beállítás választása / Az MI felhasználóinak további felelősségei
24. § Amennyiben a mesterségesintelligencia rendszer lehetővé tesz ún. opt-out választást, az Egyetem közösségének tagja köteles letiltani, hogy az egyetemi feladatellátással kapcsolatos adatait, bemeneti utasításait (prompt) a rendszer jövőbeli képzésére, továbbfejlesztésére felhasználják, kivéve azokat az eszközöket, amelyek előfizetését az Egyetem biztosítja.
# 25. § / Egyetemi felhasználásra javasolható MI rendszerek / Az Egyetem által javasolt generatív MI eszközök listája
25. § (1) Az MI eszközök szakmai környezetben, különösen egyetemi munkavégzés során történő használata előtt az Egyetemi közösség tag felhasználóknak meg kell ismerkedniük az általuk használni kívánt eszköz működésével és az azzal kapcsolatos kockázatokkal. Szükség esetén a felhasználók az Egyetem által biztosított vagy jóváhagyott képzésen való részvételre is kötelezhetők. (2) Az egyetemi felhasználó az MI használattal kapcsolatos egyetemi szabályok betartásáért személyes felelősséggel tartozik. Az egyetemi MI használat szabályainak megsértése felmerülése esetén a felhasználó Egyetemi közösség tagja ellen etikai eljárás indítható.
# 26. § / Az Egyetem által javasolt generatív MI eszközök listája / Az Egyetem által biztosított előfizetések
26. § (1) Az Egyetem honlapján közzéteszi és szükség szerint frissíti az ellenőrzött és elsődlegesen ajánlott generatív mesterséges intelligencia rendszerek listáját, beleértve az Egyetemen elérhető előfizetéseket. (2) Az Egyetem közösségének tagjai egyetemi feladataik végzése során – beleértve a szervezeti és akadémiai munkát vagy tanulmányok folytatását – ezen ellenőrzött eszközöket jelen Rendelkezés intézkedéseivel összhangban biztonsággal használhatják. Új MI eszköz használatáról az MI dékánt értesíteni kell (16. § (4)).
# 27. § / Az Egyetem által biztosított előfizetések / Generatív MI eszközök előfizetési folyamata
27. § (1) Az Egyetem hivatalos, vállalati vagy csoportos MI előfizetéseket biztosíthat közösségének tagjai számára. Az ilyen eszközök kiválasztására és az azokhoz való intézményi hozzáférést biztosító fiókok kiosztására vonatkozó szabályokat és eljárásokat az MI dékán határozza meg. (2) Bizalmas információk vagy személyes adatok kezelésére kizárólag intézményi előfizetések vagy az Egyetem által ilyen célra biztosított eszközök használhatók (lásd még a 19. §, 20. §).
# 28. § / Generatív MI eszközök előfizetési folyamata / Vegyes és záró rendelkezések
28. § (1) Az MI dékán eljárásrendet állapít meg a használatra és előfizetésre alkalmas MI eszközök kiválasztására vonatkozóan. Az eljárásnak tisztáznia kell az Egyetemi közösség tagjai számára történő előfizetések kiosztásának lépéseit is. (2) A kiválasztott MI eszközöket a Vezetői Bizottságnak kell jóváhagynia és tájékoztatás céljából be kell nyújtani a Szenátusnak.
# 29. § / Vegyes és záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
29. § (1) Jelen Rendelkezés a kihirdetés napján lép hatályba. (2) Jelen Rendelkezést az Egyetem valamennyi belső szabályozójával összhangban, de különösen a Tanulmányi és vizsgaszabályzatával, Etikai kódexével, az Adatkezelés rendjéről szóló 13/2023. Elnöki Testületi rendelkezésével, a Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzatával, a Szellemi tulajdon-védelmi és -kezelési szabályzatával és Plágiumszabályzatával összhangban kell értelmezni. 12/2025. Vezetői Bizottsági rendelkezés 1 a mesterséges intelligencia rendszerek felhasználásáról 1 Preambulum 1 A rendelkezés célja 1 Hatály 2 Értelmező rendelkezések 2 Az MI felhasználásához köthető intézményi irányelvek 3 Az Egyetem feladatai 4 Az MI eszközökkel kapcsolatos kockázatok tudatosítása 5 Adatok bizalmasságával és minőségével kapcsolatos kockázatok 5 Kockázati területek és azok értelmezése 5 Magatartási szabályok 5 Általános MI eszköz használat 6 MI alkalmazások vagy modellek belső fejlesztése 6 Adat-vezérelt MI eszközök nem megengedett felhasználása 6 Adat-vezérelt MI eszközök megengedett felhasználása 6 Generatív MI eszközök nem megengedett felhasználása 7 Generatív MI eszközök megengedett felhasználása 7 Kimeneti adatok ellenőrzése 7 Generatív MI felhasználási nyilatkozat 7 Bizalmas információ védelme 7 Személyes adatok védelme 8 Szellemi alkotások védelme 8 Elfogulatlansági ellenőrzés 8 Ártalmas, rosszindulatú vagy jogsértő tartalom tilalma 8 Opt-out beállítás választása 8 Az MI felhasználóinak további felelősségei 8
# 29. § / Az Egyetem által biztosított előfizetések 9 / Generatív MI eszközök előfizetési folyamata 9
Egyetemi felhasználásra javasolható MI rendszerek 9 Vegyes és záró rendelkezések 9
6/2025. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés A generatív mesterséges intelligencia rendszerek felhasználásáról oktatási területen
# oktatási területen 1 / Preambulum
a generatív mesterséges intelligencia rendszerek felhasználásáról Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / Preambulum / A Rendelkezés célja
1. § A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) elkötelezett a technológiai innováció mellett, és mind oktatói mind kutatói feladatkörében támogatja a mesterséges intelligencia (MI) eszközeinek alkalmazását. A gyorsan fejlődő generatív mesterséges intelligencia (röviden: GMI) kapcsán az Egyetem arra bátorítja hallgatóit és munkatársait, hogy fedezzék fel ezeket az eszközöket, kísérletezzenek velük és mélyüljenek el használatuk és fejlesztésük részleteiben. Az oktatási rektorhelyettes által életre hívott, az Egyetem különböző tanszékeiről és szervezeti egységeiből válogatott szakértőkből álló munkacsoport (a Mesterséges Intelligencia Integrációs Központ) kidolgozza az MI-eszközök felelős használatára vonatkozó irányelveket. Ennek a szabályozási munkának az első nyilvános eleme a jelen oktatási rektorhelyettesi rendelkezés (a továbbiakban: „Rendelkezés”). Szándékaink szerint ez a szabályozási keretrendszer a mesterségesintelligencia-rendszerek használatával kapcsolatos közös tapasztalataink alapján fejlődni és rendszeresen frissülni fog. Ugyanakkor közös felelősségünk a szellemi alkotások létrehozása és védelme. Ebben az összefüggésben az Egyetem alapvető értéknek tekinti az akadémiai integritást, és felhívja tagjai figyelmét a MI-eszközökkel járó kockázatokra.
# 2. § / A Rendelkezés célja / A Rendelkezés hatálya
2. § A generatív mesterséges intelligenciára irányuló szabályozási törekvések célja az ezzel a technológiával kapcsolatos kockázatok felismerése, azonosítása, tudatosítása és ezek alapján a lehetséges veszélyek kiküszöbölése, illetve mérséklése, további célja ezen eszközök hatékony, etikus és fenntartható használatának elősegítése.
# 3. § / A Rendelkezés hatálya / Értelmező rendelkezések
3. § Jelen Rendelkezés a generatív mesterségesintelligencia-rendszerek és eszközök oktatási és tanulmányi tevékenységekhez kapcsolódó használatát szabályozza az Egyetemen.
# 4. § / A Rendelkezés hatálya / Értelmező rendelkezések
4. § (1) Ezen Rendelkezés alkalmazásában a) Az Egyetem közössége: Az Egyetem működését szolgáló szervezeti egységek adminisztratív személyzetének, hallgatóinak, oktatóinak és kutatóinak összessége. b) Bizalmas információ: Az Egyetem, az Egyetem közösségének valamely tagja, külsős munkatársai vagy más harmadik személy rendelkezése alatt álló olyan tudományos, üzleti vagy műszaki információ vagy kutatási eredmény, amelyet az Egyetemen nem nyilvános ismeretként tartanak nyilván, vagy egyébként nem nyilvános, vagy amelyet az információ bizalmas kezelésének kötelezettsége mellett adtak át, illetve osztottak meg, és mely bizalmasságának fenntartásához vagy titokban tartásához az Egyetemnek érdeke fűződik. c) Felhasználó: Az Egyetem közösségének azon tagja, lehet személy vagy szervezeti egység, amely a mesterségesintelligencia-rendszert vagy szolgáltatást jogszabályon, belső szabályzaton vagy munkáltatói rendelkezésen alapuló feladatvégzés céljára felhasználja. d) Generatív mesterséges-intelligencia rendszer (GMI-rendszer): Olyan gépi alapú eszköz vagy szolgáltatás, amelyet arra terveztek, hogy a felhasználó kérdéseit, kéréseit és egyéb bemeneti adatokat (szöveg, kép, mozgókép, egyéb alkotás) figyelembe véve az emberi problémamegoldáshoz hasonló minőségű kimeneti tartalmat (pl. egy kérdésre adott választ, egy írott dokumentumot, szoftverkódot vagy terméktervet) hozzon létre. A generatív mesterséges-intelligencia rendszer fogalma kiterjed mind az önálló rendszerekre, mint például a ChatGPT, a Gemini+, MS Copilot, mind a más szoftverekbe ágyazott megoldásokra, mint például a Github Copilot. e) Személyes adat: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény értelmező rendelkezései és a személyes adatok kezelésével és védelmével kapcsolatos egyéb magyar és EU jogszabályban (különösen az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet: GDPR)) meghatározott adat/információ. f) Szellemi alkotás: A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1. §-ban, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 1. §-ban meghatározott alkotás, valamint a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 1. §-ban meghatározott megkülönböztetésre alkalmas megjelölés
# 5. § / Adatok bizalmasságával és minőségével kapcsolatos kockázatok / Kockázati területek és azok értelmezése
5. § (1) A generatív mesterségesintelligencia-rendszerek használatával kapcsolatos alapvető kockázatot képez az a lehetőség, hogy a) a rendszer betanítása vagy felhasználása során alkalmazott bemeneti adat meghatározott illetéktelen harmadik személy számára hozzáférhetővé válik, b) az ilyen adat bármely illetéktelen harmadik személy számára hozzáférhetővé válik (nyilvánosságra kerülés), c) a rendszer által generált kimeneti adat elfogult, félrevezető vagy pontatlan (kimeneti adatminőséggel kapcsolatos kockázat).
# 6. § / Adatok bizalmasságával és minőségével kapcsolatos kockázatok / Kockázati területek és azok értelmezése
6. § (1) Ezek a kockázatok az alábbi területeken jelentkezhetnek: a) információbiztonság: Ha a GMI hozzáférést kap bizalmas információkhoz vagy üzleti titkokhoz, az Egyetemnek az ezen információkhoz, alkotásokhoz fűződő szellemi tulajdonjogai sérülhetnek, és az információk a GMI technológia felhasználása révén illetéktelen harmadik személy vagy személyek tudomására juthatnak. b) személyes adatok kezelése és védelme, az érintettek jogainak és szabadságainak biztosítása: Ha a generatív mesterséges intelligencia hozzáférést kap személyes adatokhoz, a technológia esetleg nem tartja tiszteletben az egyének magánélethez fűződő jogait, az ezekkel kapcsolatos nemzetközi szerződésekben, Magyarország Alaptörvényében és egyéb törvényekben garantált alapvető szabadságjogokat az alkalmazandó adatvédelmi törvényeknek való megfeleléshez szükséges módon egyértelművé kell tenni, hogy az érintett hogyan gyakorolhatja a személyes adatai kezelésével kapcsolatos jogait. c) szellemi alkotások védelme: A GMI kimenetei sérthetik mások szellemi tulajdonjogait, és előfordulhat, hogy maguk nem állnak a szellemi tulajdonjogok védelme alatt. d) tudományos munka integritása: A GMI kimenetei ténylegesen pontatlanok lehetnek, és az Egyetem, vagy a Corvinus közössége valamely tagjának felelősségét alapozhatja meg, ha ezekre a kimenetekre támaszkodunk anélkül, hogy azokat megfelelően ellenőriznénk. e) tudományos munka etikai irányelvei: A GMI-eszközök olyan döntéseket hozhatnak vagy javasolhatnak, illetve olyan adatokra épülhetnek, amelyek elfogultak, diszkriminatívak vagy más módon nem felelnek meg az irányelveinknek, vagy egyébként sértik az alkalmazandó jogszabályokat.
# 7. § / Általános magatartási szabályok / Általános GMI-eszköz-használat
7. § (1) Az Európai Unió Mesterséges Intelligencia Szabályával (EU AI Act1) összhangban az egyetemi közösség tagjainak tilos olyan mesterségesintelligencia-rendszereket és -modelleket fejleszteni vagy használni, amelyeket a jogszabály elfogadhatatlannak vagy nagy kockázatúnak minősít. (2) Generatív mesterségesintelligencia-eszközök nem megengedett felhasználása: a) Mű bármely részének létrehozása generatív mesterségesintelligencia eszközzel, beleértve az absztrakt az irodalmi áttekintés, vagy vizuális reprezentáció generálását is, amennyiben azt saját alkotásaként tünteti fel. b) Más szerző művének átalakítása MI alkalmazásával és a keletkező mű feltüntetése saját alkotásként. c) Generatív mesterségesintelligencia-eszközzel létrehozott statisztikai vagy egyéb adatsorok közlése szövegben az előállított adatok hitelességével, integritásával és érvényességével kapcsolatos aggályok miatt, kivéve oktatási céllal a Tanulmányi és vizsgaszabályzatnak megfelelően. (3) Generatív mesterségesintelligencia-eszközök megengedett felhasználása: a) Saját mű részének vagy egészének utólagos szerkesztése a helyesírás, a nyelvezet és az olvashatóság javítása érdekében, amennyiben ez a művelet a szerző által létrehozott eredeti anyagra irányul, és nem hoz létre tartalmában teljesen új alkotást. b) Statisztikai vagy egyéb adatsorok elemzésének, kiértékelésének elősegítése. c) GMI-eszközzel közös alkotásban létrehozott eredmény előállítása, ha az eszköz használata az adott kontextusban engedélyezett és az alkalmazás tényét az adott műhöz csatolt nyilatkozatban a kontextusban elvárt módon egyértelműen elismerték. d) Amennyiben új, jelentős eszköz jelenik meg és annak használatát az Egyetem valamely polgára vagy szervezeti egysége kéri, az MI dékán felelős azért, hogy megvizsgálja, hogy az adott GMI-eszköz megfelel-e a szervezet általi használhatóság kritériumainak és elvégezze az eszköz kategorizálását.
# 8. § / Kimeneti adatok ellenőrzése / MI-felhasználási nyilatkozat
8. § (1) Az Egyetem közösségének tagja köteles felhasználás előtt ellenőrizni a generatív mesterségesintelligencia-eszköz által létrehozott információ vagy egyéb tartalom pontosságát, ténybeli megalapozottságát és törvényes felhasználhatóságát, különös tekintettel a bizalmas információk, személyes adatok és szellemi alkotások védelmére. A GMI-rendszer felhasználója felelősségre vonható a releváns szabályozás vagy jogszabály szerint minden olyan, a mesterséges intelligencia által generált tartalomért, amelyet munkája vagy feladatainak végrehajtása során felhasznál.
# 9. § / MI-felhasználási nyilatkozat / Bizalmas információ védelme
9. § (1) Ha a felhasználó, szerző művében feldolgozva vagy átalakítva felhasználja a generatív mesterségesintelligencia-rendszer által előállított tartalmat, vagy abból ötletet kölcsönöz (együtt: felhasználás), erről írásbeli nyilatkozatot tesz. A nyilatkozat tartalmazza a felhasználás tényét, célját, az alkalmazott GMI rendszer vagy szolgáltatás megnevezését, verziószámát (a nyilatkozatmintákat lásd az 1. és 2. mellékletekben).
# 10. § / Bizalmas információ védelme / Személyes adatok védelme
10. § (1) Egyetem közösségének tagja nem rögzíthet bizalmas információt a generatív mesterségesintelligencia-eszközben, kivéve, ha azt jóváhagyott szerződési kötelezettség teljesítése a biztonsági és bizalmassági feltételek teljesülése mellett szükségessé teszi.
# 11. § / Személyes adatok védelme / Szellemi tulajdon védelme
11. § (1) Az Egyetem közösségének tagja nem rögzíthet és nem dolgozhat fel az Egyetem alkalmazottairól, hallgatóiról vagy más harmadik személyekről szóló személyes adatot a GMI-ben, kivéve, ha azt jóváhagyott szerződési kötelezettség teljesítése a biztonsági és bizalmassági feltételek teljesülése mellett szükségessé teszi, de akkor is csak azon eszközök használata során, melyeket az Egyetem központi előfizetéssel biztosít vagy hivatalosan jóváhagyott.
# 12. § / Szellemi tulajdon védelme / Elfogulatlansági ellenőrzés
12. § (1) Az Egyetem közösségének tagja nem rögzíthet és nem dolgozhat fel a GMI-ben olyan adatot, művet, egyéb tartalmat, amely más vagy mások szellemi alkotással kapcsolatos jogát közvetlenül vagy közvetve sértheti.
# 13. § / Elfogulatlansági ellenőrzés / Ártalmas, rosszindulatú vagy jogsértő tartalom tilalma
13. § (1) Az Egyetem közösségének tagja továbbítás, nyilvánosságra hozatal vagy egyéb felhasználás előtt megvizsgálja a generatív mesterségesintelligencia-eszköz által előállított adat, mű, egyéb tartalom elfogulatlanságát, diszkriminációmentességét. (2) Ennek körében különösen mérlegeli, hogy az eszközben rögzített, feldolgozott, vagy a rendszer által előállított adat nem eredményez-e olyan döntést, amely az alkalmazandó jogszabályok szerint fokozottan védett csoportra, ilyen csoport tagjára nézve – különösen faji, etnikai, nemzeti hovatartozás, nem, életkor, vallásos vagy más világnézeti meggyőződés, politikai vélemény, érdekképviseleti szervezeti tagság, szexuális irányultság, egészségi állapot, fizikai vagy mentális fogyatékosság alapján hátrányosan megkülönböztet. (3) A diszkriminatív tartalom által okozott sérelemért, esetleges károkért a felelősséget az ilyen tartalmat előállító, továbbító, nyilvánosságra hozó vagy egyéb módon hasznosító felhasználó viseli.
# 14. § / Ártalmas, rosszindulatú vagy jogsértő tartalom tilalma / Opt-out beállítás választása
14. § (1) Az Egyetem közösségének tagjai nem használhatják a generatív mesterségesintelligencia-eszközöket ártalmas tartalmak, különösen rosszindulatú programok, számítógépvírusok, férgek, trójai programok, botnetek előállítására, amelyek alkalmasak lehetnek informatikai bűncselekmények elkövetésére vagy egyéb jogsértő cselekményre.
# 15. § / Generatív MI eszközök alkalmazása az oktatásban / Az Egyetem által javasolt GMI-eszközök listája
15. § (1) Amennyiben a mesterségesintelligencia-rendszer lehetővé tesz ún. opt-out választást, az Egyetem közösségének tagja köteles letiltani, hogy az egyetemi feladatellátással kapcsolatos adatait, bemeneti utasításait (prompt) a rendszer jövőbeli képzésére, továbbfejlesztésére felhasználják, kivéve azokat az eszközöket, amelyek előfizetését az Egyetem biztosítja.
# 16. § / Az Egyetem által javasolt GMI-eszközök listája / feladatmegoldásra
16. § (1) Az Egyetem honlapján közzéteszi és szükség szerint frissíti az ellenőrzött és elsődlegesen ajánlott generatív mesterségesintelligencia-alkalmazások listáját, beleértve az Egyetemen elérhető előfizetéseket. (2) Az Egyetem honlapján közzétett ellenőrzött eszközök a jelen Rendelkezés intézkedéseivel összhangban biztonsággal használhatók. Ezen eszközökön túl az oktatók saját tantárgyaikon belül más eszközöket is alkalmazhatnak, vagy azok alkalmazására a hallgatóknak engedélyt adhatnak, amennyiben a vonatkozó rendelkezésekben foglalt elvárásokat az eszköz nem sérti. A hallgatóknak az egyéb GMI-eszközök használatát az oktatóval előre egyeztetniük kell és az adott GMI-eszközöket csak az oktató egyértelmű beleegyezésével az adott kurzus keretei között használhatják. Új, jelentős GMI-eszköz használatról az MI dékánt is értesíteni kell (lásd 7. § (3) 5. § d)) Generatív mesterséges intelligencia-rendszer felhasználhatósága önálló hallgatói
# 17. § / feladatmegoldásra / Oktatói kötelezettségek a GMI-vel kapcsolatban
17. § (1) A kurzus oktatója által kinyilvánított egyértelmű tilalom hiányában önálló (egyéni vagy csoportos) hallgatói munkát kívánó feladat megoldásához generatív mesterséges intelligencia e szabályzat keretei között használható fel. A GMI-eszköz jogosulatlan használata vizsga, más teljesítmény-értékelés és feladatteljesítés során a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban és a Plágiumszabályzatban meghatározott jogosulatlan segítségnyújtáshoz, illetve plágiumhoz fűződő jogkövetkezményeket von maga után. (2) Kétség esetén a hallgató írásban – beleértve az elektronikus kapcsolattartási módokat – felvilágosítást kér a kurzus tantárgyfelelősétől vagy oktatójától a GMI-rendszer tanulmányi kötelezettségekkel kapcsolatos felhasználhatóságáról. (3) Ha az előadó vagy a tantárgy vezetője a GMI-eszköz nem engedélyezett használatát feltételezi, a hallgatóknak lehetőségük van tisztázni a tényleges használat (vagy nem használat) részleteit (függetlenül attól, hogy hivatalos nyilatkozatot kellett-e tenni). A meg nem engedett használat alól nem ad felmentést, ha erről a hallgató nyilatkozik.
# 18. § / feladatmegoldásra / Oktatói kötelezettségek a GMI-vel kapcsolatban
18. § (1) Felvilágosítás és tanácsadás A tantárgyfelelős legkésőbb a szemeszter első oktatási hetének végéig írásban – beleértve az elektronikus kapcsolattartási módokat – és lehetőség szerint a tantárgyi programban közzéteszi a GMI-eszköz felhasználhatóságáról szóló egyértelmű útmutatást. A hallgató kérésére a tantárgyvezető elektronikus úton, szóban vagy írásban tájékoztatást vagy tanácsadást nyújt a mesterségesintelligencia-rendszerek használhatóságával kapcsolatos kérdések tisztázására, ideértve azok alkalmazási körét és jellegét. (2) Együttműködés és konzultáció Ha a tantárgy jellege erre lehetőséget ad, a tantárgyfelelős – vagy a kurzus oktatója – a hallgatókkal közösen határozhatja meg, hogy a GMI-eszköz használata milyen feltételek mellett és milyen terjedelemben tekinthető indokoltnak és jogszerűnek. (3) GMI használati nyilatkozat Amennyiben a kurzus tartalma, jellege lehetővé teszi, az oktató instrukciókat ad a hallgatónak, hogy a GMI használatáról – az általános szabályok betartásával – milyen módon nyilatkozzon, és az ilyen módon létrehozott tartalomra, tartalomrészletre hogyan hivatkozzon (jelen rendelkezés 1 és 2. melléklete tartalmaz nyilatkozatmintákat). A nyilatkozat szükségességét és módját a tantárgyi programban is meg kell adni. (4) Átláthatóság A hallgatók etikus GMI-használatának előmozdítása és az átláthatóság elősegítése érdekében a tantárgyfelelősöknek és oktatóknak törekedniük kelljenek arra, hogy a tantárgyi programban tüntessék fel, ha a tananyag előkészítése során generatív GMI-eszközöket használtak. Az ilyen használatot nem kell nyilvánosságra hozni, ha vizsgavagy egyéb teljesítményértékelési anyagok előkészítését szolgálta. (5) GMI-eszközzel létrehozott adatsorok Habár általános szabályként GMI-eszközzel létrehozott statisztikai vagy egyéb adatsorokat nem lehet szövegben közölni, az oktató engedélyével oktatási és demonstratív céllal ilyen adatok használhatók, ha a generálás tényét a munkában egyértelműen közölték. (6) Nem engedélyezett használat kezelése A tantárgyfelelős vagy az oktató, szemináriumvezető felhívja a hallgató figyelmét arra, hogy teljesítménye, munkája önállóságának megítélése érdekében GMI-ellenőrző (MI-detektor) eszköz alkalmazására is sor kerülhet. A tájékoztatás arra is kiterjed, hogy az ilyen eszközök közismert megbízhatatlansága, a téves azonosítás viszonylag magas kockázata miatt ez csak egyike a lehetséges ellenőrzési módoknak. A plágiumfelismerő eszközökhöz hasonlóan a GMI-eszköz generálta tartalom felismerését is az oktató iránymutatásként, nem pedig teljesítményértékelési mérceként kezeli. Ha nincs egyértelmű és határozott utasítás a GMI-eszközök használatára és az arról való nyilatkozati kötelezettségre, akkor a benyújtott hallgatói munka elkészítése során a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó hivatkozások,
# 18. § / feladatmegoldásra / Oktatói kötelezettségek a GMI-vel kapcsolatban
megjegyzések vagy bevált gyakorlatok hiánya nem róható fel a munka szerzőjével szemben. Sem az GMI-eszköz használatára utaló jelek hiánya, sem a GMI-eszköz használatának gyanúja önmagában nem képezheti negatív értékelés (pl. pontlevonás) alapját. Ehelyett az oktatók kérhetik a hallgatókat, hogy tisztázzák a benyújtott munka szerzőségét. Ugyanakkor a munka minőségét a szokásos módon kell figyelembe venni, azaz a hallgatók felelősek az általuk leadott munkák minőségéért. Meg nem engedett használat vélelme esetén javasolt a dialógusra épülő személyes megoldás. Szükség esetén az érvényes szabályzatoknak megfelelően etikai eljárás kezdeményezhető. Szakdolgozattal, diplomamunkával kapcsolatos rendelkezések
# 19. § / Oktatói kötelezettségek a GMI-vel kapcsolatban / Vegyes és záró rendelkezések
19. § (1) Szakdolgozat és diplomamunka esetén is a 18. § (1)–(6) alatti rendelkezések alkalmazandók azzal a meghagyással, hogy az oktató és a tantárgyfelelős feladatait a szakfelelős látja el, tantárgyi programon pedig a szakdolgozati útmutatót kell érteni. (2) A szakfelelős további szabályokat állapíthat meg a szakdolgozat témavezetőjének feladataival kapcsolatban. (3) A szakfelelős a záróvizsgát írásbeli komplex vizsgával vagy a védés során szóbeli megbeszéléssel is kiegészítheti, hogy tisztázza a hallgatók ismereteit a hivatkozási forrásokról és a program főbb területeiről. (4) A szakdolgozathoz kapcsolódó nyilatkozat a dolgozat leadásakor elérhető az oktatás adminisztrációs rendszerében.
# 20. § / Oktatói kötelezettségek a GMI-vel kapcsolatban / Vegyes és záró rendelkezések
20. § (1) Jelen Rendelkezést az Egyetem Tanulmányi és vizsgaszabályzatával, Etikai kódexével, Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzatával, Szellemi tulajdon-védelmi és -kezelési szabályzatával és Plágiumszabályzatával összhangban kell értelmezni. (2) Jelen rendelkezés a közzététel napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg a tárgyban korábban kiadott 1/2025. számú oktatási rektorhelyettesi rendelkezés hatályát veszti. 1. melléklet Példák egyszerű nyilatkozatokra a generatív MI használatáról Alulírott _________________________ hallgató (Neptun-kód:_______) kijelentem, hogy a ______________________________ tantárgyhoz (tantárgy kódja: _________________) kapcsolódó feladat / vizsga / projekt elkészítéséhez nem használtam generatív mesterségesintelligencia-rendszert vagy -szolgáltatást. Alulírott _________________________ hallgató (Neptun-kód:_______) kijelentem, hogy a __________________________ tantárgyhoz kapcsolódó feladat / vizsga / projekt elkészítéséhez generatív mesterségesintelligencia-rendszert vagy -szolgáltatást használtam az alábbiak szerint: – A rendszer neve: __________________, célja: _________________________________; – A rendszer neve: __________________, célja: _________________________________; – ... Kijelentem, hogy minden generált tartalmat kritikus szemmel ellenőriztem, és meggyőződtem azok megfelelőségéről, ténybeli pontosságáról és jogszerűségéről. A feladat / vizsga / projekt elvégzése során nem használtam generatív mesterségesintelligencia-rendszert vagy -szolgáltatást. A feladat / vizsga / projekt elkészítése során a következő generatív mesterségesintelligenciarendszereket vagy -szolgáltatásokat használtam: – A rendszer neve: __________________, célja: _________________________________; – A rendszer neve: __________________, célja: _________________________________; – ... Tudomásul veszem, hogy a generált tartalom minőségéért és pontosságáért én vagyok felelős. A feladat / vizsga / projekt elkészítése során a következő generatív mesterségesintelligencia-rendszereket vagy -szolgáltatásokat használtam: – A rendszer neve: __________________, célja: _________________________________; – A rendszer neve: __________________, célja: _________________________________; – ... A GMI-eszköz(ök) használatának részleteit a tantárgyi adatlapon elvárt módon (illetve az oktató írásbeli tájékoztatásának megfelelően) jelöltem. Tudomásul veszem, hogy a generált tartalom minőségéért és pontosságáért én vagyok felelős. 2. melléklet
# 20. § / Etikai nyilatkozat / teljesítményértékeléshez leadott feladat elkészítése során
generatív mesterségesintelligencia-rendszer vagy szolgáltatás felhasználásáról _________________________ hallgató (Neptun-kód:_______) a Budapesti Corvinus Egyetem Etikai Kódexén alapuló és eszerint érvényesülő etikai felelősségem tudatában kijelentem, hogy a ___________________________________________________ BA/BSc/MA/MSc/Posztgraduális képzési program keretében meghirdetett __________________________ tantárgyhoz (tantárgykód: _________________) kapcsolódó feladat (vizsgadolgozat/projektmunka/ szakdolgozat/diplomamunka/disszertáció) teljesítéséhez generatív mesterségesintelligencia-rendszert vagy -szolgáltatást (a továbbiakban: GMI) az alábbiak szerint vettem igénybe. (Aláhúzással jelölje a megfelelő elemet vagy elemeket az alábbi listában!) 1) Nem használtam fel GMI rendszert vagy szolgáltatást 2) GMI alapú rendszert használtam fel a) Szakirodalom kutatásához, válogatásához a rendszer neve, verziója: _____________________ b) Adatok előzetes elemzéséhez, értékeléséhez a rendszer neve, verziója: _____________________ c) Számítógépes programkód írásához, fejlesztéséhez, ellenőrzéséhez a rendszer neve, verziója: _____________________ d) Szöveges tartalom stilisztikai és nyelvtani javításához, parafrazáláshoz a rendszer neve, verziója: _____________________ e) Képi vagy audiovizuális tartalom fejlesztéséhez, létrehozásához a rendszer neve, verziója: _____________________ f) Egyes szövegrészek fordításához (pl. magyar és idegen nyelv között) a rendszer neve, verziója: _____________________ g) Egyéb módon, éspedig:______________________________________________ a rendszer neve, verziója: _____________________ Kijelentem, hogy GMI-rendszer által előállított új tartalomelemeket az egyetemi GMI-szabályozás által megengedett módon használtam fel és a leadott munkában (pl. lábjegyzetben „GMI által generált tartalom” megjegyzéssel és a terjedelem azonosításával) mindenhol megjelöltem. Tudomással bírok arról, hogy az Egyetem az általam benyújtott munkákat mesterségesintelligencia-detektor alkalmazással átvizsgálhatja, s ennek eredményétől függően akár etikai eljárást is kezdeményezhet ellenem. Budapest, _____________ ________________________________
# 20. § / aláírás / TARTALOMJEGYZÉK
6/2025. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 a generatív mesterséges intelligencia rendszerek felhasználásáról oktatási területen 1 Preambulum 1 A Rendelkezés célja 1 A Rendelkezés hatálya 1 Értelmező rendelkezések 1 GMI rendszerekkel kapcsolatos kockázatok tudatosítása 2 Adatok bizalmasságával és minőségével kapcsolatos kockázatok 2 Kockázati területek és azok értelmezése 2 Általános magatartási szabályok 3 Általános GMI-eszköz-használat 3 Kimeneti adatok ellenőrzése 3 MI-felhasználási nyilatkozat 4 Bizalmas információ védelme 4 Személyes adatok védelme 4 Szellemi tulajdon védelme 4 Elfogulatlansági ellenőrzés 4 Ártalmas, rosszindulatú vagy jogsértő tartalom tilalma 5 Opt-out beállítás választása 5 Generatív MI eszközök alkalmazása az oktatásban 5 Az Egyetem által javasolt GMI-eszközök listája 5 Generatív mesterséges intelligencia-rendszer felhasználhatósága önálló hallgatói feladatmegoldásra 5 Oktatói kötelezettségek a GMI-vel kapcsolatban 5 Szakdolgozattal, diplomamunkával kapcsolatos rendelkezések 6 Vegyes és záró rendelkezések 7 1. melléklet 7 Példák egyszerű nyilatkozatokra a generatív MI használatáról 7 2. melléklet 8 Etikai nyilatkozatminta GMI alkalmazásáról 8
Az oktatói munka hallgatói véleményezési rendjének szabályzata
# Közzététel: SZ–23/2025/2026. (2026. III. 3.) számú határozat / A szabályzat célja
az oktatói munka hallgatói véleményezési rendjének szabályzata 1 A Szervezeti és Működési Rend 7. § (2) bekezdés p) pontja alapján a Szenátus a Hallgatói Önkormányzat és a Doktorandusz Önkormányzat egyetértésével az alábbiakban határozza meg az oktatói munka hallgatói véleményezési rendjét (a továbbiakban: Szabályzat).
# 1. § / A szabályzat célja / A szabályzat hatálya
1. § (1) Az oktatói munka hallgatói véleményezésének (MyView) elsődleges célja, hogy a hallgatók véleményének kinyilvánítása révén az oktatók tartalmas, fejlesztő célú visszacsatolást kapjanak az oktatásban végzett munkájukról, amely támogatja őket a fejlődésben, az oktatási és pedagógiai színvonal emelésében, a hallgatók igényeihez jobban illeszkedő tanítási és tanulási formák kialakításában. (2) A véleményezés további célja, hogy: a) az oktatók visszajelzést kapjanak munkájuk hallgatói megítéléséről, b) elősegítse az oktató teljesítményének értékelését, c) elősegítse a hallgatók szabad tantárgyválasztását, kurzusválasztását, d) hozzájáruljon az Egyetem képzéseinek, oktatási és pedagógiai tevékenységének fejlesztéséhez.
# 2. § / Fogalmak / A véleményezés főbb elvei
2. § (1) A Szabályzat személyi hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi oktatási tevékenységet végző munkatársára, ideértve a munkaviszony keretében foglalkoztatott és az óraadó oktatókat is (a továbbiakban: oktatók), valamint az Egyetem alap, mester, osztatlan képzésben, valamint szakirányú továbbképzésben tanuló hallgatójára, továbbá a doktori iskolák hallgatóira függetlenül attól, hogy a hallgató milyen munkarendben, finanszírozási formában és nyelven folytatja tanulmányait. A Szabályzat hatálya kiterjed a vendéghallgatókra és a részismereti képzésben részt vevőkre, valamint az előkészítő képzésben részt vevőkre is. (2) A Szabályzat hatálya nem terjed ki az MBA hallgatókra. (3) Jelen Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az oktatók oktatási tevékenységének jelen Szabályzatban foglalt körben történő véleményezésére, a felelősségi körök meghatározására, a véleményezés ütemezésére, tartalmára, módszertanára, a véleményező kérdőívek feldolgozására, kiértékelésére, az eredmények közzétételére, tárolására, valamint a hiányosságok orvoslásának lehetséges megoldásaira. 3. § (1) A jelen Szabályzatban használt fogalmakon a Hallgatói Követelményrendszer 3. részét képező Tanulmányi és vizsgaszabályzatban foglalt fogalmakat kell érteni.
# 4. § / Fogalmak / A véleményezés főbb elvei
4. § (1) Az Egyetem az oktatói munka véleményezésére kérdőíves véleményezési rendszert alakít ki. A hallgatók az oktatói munkát kérdőív kitöltésével véleményezik. (2) A véleményezés alapegysége a kurzus. (3) A véleményezés kiterjed a kurzus, illetve az oktató működésének értékelésére. A véleményezés különös figyelmet fordít a kurzusirányítás, a kurzuskommunikáció, valamint a kulcsfontosságú oktatói viselkedések – így különösen az elkötelezés, a bevonás, az összehangolás és az értékelés – szempontjaira. (4) Önkéntesség: A kérdőív kitöltése önkéntes, továbbá a kérdőíven minden egyes válaszadásnál lehetőséget kell nyújtani a válaszadás mellőzésére úgy, hogy a kérdőív abban az esetben is értékelendő, ha a válaszadó csak részben válaszolta meg a kérdéseket. (5) Rendszeresség: A véleményezés kurzusonként és oktatónként fél évente egy alkalommal történik. (6) Digitalizáció: A széles körű véleményezés és a gazdaságosság elvét szem előtt tartva a véleményezés egységes kérdőív alapján működő online rendszerben valósul meg. Amennyiben az online véleményezés technikai vagy egyéb okból nem megvalósítható, a Hallgatói önkormányzattal és a Doktori önkormányzattal történő konzultációt követően a folyamat papíralapon is lebonyolítható. (7) Nyelvhasználat: A véleményezés nyelve magyar nyelven oktatott tantárgyak esetén magyar, az angol és német nyelven oktatott tantárgyak esetében angol. (8) Személyhez fűződő jogok védelme: A személyhez fűződő jogok védelme érdekében a véleményezés során kizárólag az oktatási tevékenység értékelhető. (9) GDPR megfelelőség: A véleményezés során az adatvédelmi szabályokat maradéktalanul be kell tartani. (10) Anonimitás: A véleményezés során biztosítani kell a hallgatók teljes anonimitását. (11) Hallgatók bevonása: A véleményezési rendszer működését érintő bármilyen változtatási igényről a Hallgatói Önkormányzat és a Doktori Önkormányzat képviselőit tájékoztatni kell. A véleményezésbe bevont hallgatók, oktatók és tantárgyak köre
# 5. § / A véleményezés főbb elvei / A véleményezésben közreműködők feladata és jogköre
5. § (1) A véleményezésre az a hallgató jogosult, aki abban a félévben, amelyre a véleményezés vonatkozik nem szüneteltette a hallgatói jogviszonyát (aktív hallgató). (2) A véleményezést minden oktatóra ki kell terjeszteni azzal, hogy nem kell véleményt alkotni azon oktatóra vonatkozóan, aki a kurzus oktatásában kevesebb, mint 20%-ban működött közre. (3) A véleményezés kiterjed a kötelező és szabadon választható tantárgyak kurzusaira egyaránt, kivéve: a) a vizsgakurzusként működő tantárgyakat, b) konzultációkat, c) a kötelező szakmai gyakorlat elvégzésére irányuló tantárgyakat, d) azokat a tantárgyakat, amelyeket a hallgató kreditelismerési céllal vesz fel, és amelynek keretében ezért nem vesz részt a foglalkozáson.
# 6. § / A véleményezés főbb elvei / A véleményezésben közreműködők feladata és jogköre
6. § (1) Az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerének működtetését az oktatási rektorhelyettes irányítja. E körben: a) dönt a kérdőív tartalmáról, felel a tartalmi követelményekért, b) dönt a véleményezés kapcsán beérkező hallgatói és/vagy oktatói panaszokról, c) igény esetén, de legalább évente egyszer tájékoztatja a Vezetői Bizottságot, az Oktatási Bizottságot és a Szenátust az értékelés összesített eredményeiről, d) javaslatot tesz jelen Szabályzat keretei között a hiányosságok orvoslásának lehetséges megoldásaira, e) felel a véleményezés folyamatos fejlesztéséért, f) felelős a szükséges adatvédelmi előírások betartatásáért. (2) Az online véleményezési rendszer oktatási rektorhelyettes által meghatározott keretek közötti működtetését az Oktatási Minőségbiztosítási és Analitikai Központ végzi. E körben: a) felel az ütemezésért, a kommunikációért és a működésért, b) elemzi és megosztja az értékelési adatokat az érintettekkel, c) fenntartja a rendszer szakmai és irányítási kereteit, különös tekintettel az átláthatóságra és az adatok hozzáférhetőségére. d) a Tanításés Tanulástámogató Központtal (TTK) együttműködve normalizálás és súlyozás révén meghatározza az oktatási teljesítményfejlesztéshez szükséges intézményi küszöbértékeket, e) valamint trendelemzéseket készít a Szervezeti Kultúra és Humánpolitika Igazgatóság és az intézményi vezetés tájékoztatása céljából. Az adatok köre és azokhoz való hozzáférési jogosultságok
# 7. § / A véleményezés főbb elvei / A véleményezésben közreműködők feladata és jogköre
7. § (1) Az adatkörök meghatározása: a) Mindenki által hozzáférhető adatok a belső nyilvánosság – azaz az egyetem munkavállalói, hallgatói és megbízott oktatói – számára hozzáférhetőnek minősülő azon adatok, amelyek összesített, személyazonosításra alkalmatlan formában tartalmazzák a hallgatói véleményezés eredményeit. E körbe tartoznak az adott oktató adott tantárgyban elért összesített (minden kurzusát magában foglaló) számszerű eredményei. Az átlagolt vagy normalizált értékek kizárólag abban az esetben jeleníthetők meg, amennyiben az adott aggregációs szinten a csoport teljes létszáma eléri legalább az 5 főt, és az adott mutatóra vonatkozó összesített válaszadási arány az adott aggregációs szinthez tartozó hallgatói csoport tekintetében eléri legalább a 25%-ot. A belső nyilvánosság megismerheti a válaszok megoszlását tartalmazó statisztikai táblázatokat aggregált formában, valamint a kitöltési arányokat tantárgyanként és kurzusonként. A nyilvánosan közölt adatok értéksorrend nélkül, betűrendben vagy szervezeti egység szerint kerülnek megjelenítésre, az értékelés eredményétől független sorrendben. b) Korlátozott hozzáférésű adatoknak minősül minden olyan információ, amely a hallgatói véleményezés során a természetes személyek (oktatók, hallgatók) közvetlen azonosítására alkalmas adatot tartalmaz, vagy az értékeléseket részletesen, az egyes válaszadók véleményét rekonstruálható módon jeleníti meg. E körbe tartoznak különösen: i) a tantárgyakra és oktatókra vonatkozó szöveges hallgatói észrevételek, ii) az oktatóra vonatkozó, egyéni vagy kis elemszámú számszerű értékelések, amelyek nem teljesítik a nyilvánosságra hozatali feltételeket, iii) a hallgatói véleményekből képzett oktatói rangsorok, iv) az összesített eredmények részletes megoszlását tartalmazó táblázatok, amennyiben azok az egyes oktatók beazonosítását lehetővé tennék. Ezen adatokhoz kizárólag a jelen szabályzatban meghatározott jogosultak (oktató, tárgyfelelős, szakfelelős, intézetvezető, doktori iskola vezető, dékán, rektorhelyettes, rektor, az Oktatási Minőségbiztosítási és Analitikai Központ, a Tanításés Tanulástámogató Központ, a Szakfejlesztési Bizottságok tagjai, valamint a Digitális Innováció munkatársai) férhetnek hozzá, munkaköri feladataikkal összefüggésben, célhoz kötötten és adatvédelmi felelősségük tudatában. A korlátozott hozzáférésű adatok külső személyek részére nem továbbíthatók, más szervezeti egységek vagy harmadik fél részére történő átadásuk kizárólag az oktatási rektorhelyettes írásbeli engedélyével, adattovábbítási jegyzőkönyv vezetése mellett történhet. (2) Rendkívüli hozzáférés esetei: A korlátozott hozzáférésű adatok megismerését írásbeli kérelem alapján, az oktatási rektorhelyettes engedélyezheti az alábbi esetekben: a) fegyelmi, etikai, rendőrségi vagy más hatósági eljárás lefolytatásához
# 7. § / A véleményezésben közreműködők feladata és jogköre / Az adatokhoz való hozzáférés jogosultsági körei
szükséges esetben, b) ha a hallgatói vélemények alapján dékáni óralátogatás megszervezése indokolt, c) ha az oktatóról szóló információ munkáltatói döntés megalapozásához szükséges, d) ha hallgató és oktató közötti vitás ügyben az ügy érdemi elbírálása megköveteli az adatok megismerését. Az engedély kizárólag időben korlátozott, célhoz kötött és dokumentált módon adható meg.
# 8. § / A véleményezésben közreműködők feladata és jogköre / Az adatokhoz való hozzáférés jogosultsági körei
8. § (1) Az Oktatási Minőségbiztosítási és Analitikai Központ határozza meg a jogosultsági kör kialakításának elveit. (2) Az oktató a saját oktatási tevékenységének fejlesztése céljából jogosult megismerni: a) az általa oktatott tantárgyakhoz kapcsolódó valamennyi szöveges hallgatói észrevételt, b) a saját személyére vonatkozó szöveges hallgatói visszajelzéseket, c) a saját kurzusaira és tantárgyaira, valamint saját személyére vonatkozó részletes, számszerű és megoszlási adatokat. (3) A tárgyfelelős jogosult megismerni: a) az általa felügyelt tantárgyakhoz és ezen tárgyakhoz tartozó oktatókhoz kapcsolódó számszerű értékelések részletesebb megoszlását tartalmazó adatokat, b) valamint az általa felügyelt tantárgyakhoz és azok oktatóihoz kapcsolódó szöveges hallgatói észrevételeket. A hozzáférés célja a tantárgy szakmai és oktatási minőségének biztosítása, a fejlesztési szükségletek feltárása és az oktatói visszajelzések összehangolása, (4) A szakfelelős jogosult megismerni: a) a szakhoz tartozó tantárgyakra és oktatókra vonatkozó szöveges és számszerű értékeléseket, b) a szakhoz kapcsolódó hallgatói véleményezés eredményeinek aggregált megoszlásait. A szakfelelős a hozzáférést kizárólag a szak minőségbiztosításának és fejlesztési irányainak meghatározása céljából gyakorolhatja. (5) A Szakfejlesztési Bizottság tagja jogosult megismerni: a) a hatáskörébe tartozó szakhoz tartozó tantárgyakra és oktatókra vonatkozó szöveges és számszerű értékeléseket, b) a hatáskörébe tartozó szakhoz kapcsolódó hallgatói véleményezés eredményeinek aggregált megoszlásait, A Szakfejlesztési Bizottság a hozzáférést kizárólag a szak minőségbiztosításának és fejlesztési irányainak meghatározása céljából gyakorolhatja. (6) Az intézetvezető jogosult megismerni: a) az intézethez tartozó oktatókra és tantárgyakra vonatkozó szöveges hallgatói észrevételeket, b) valamint az ezekhez kapcsolódó számszerű értékelések részletes megoszlását, A hozzáférés célja az intézeti szintű oktatási minőség biztosítása és a humánerőforrás-fejlesztési döntések megalapozása. (7) A doktori iskola vezetője jogosult: a) a doktori iskolához tartozó oktatókra és kurzusokra vonatkozó szöveges és számszerű hallgatói visszajelzések megismerésére, b) az értékelések doktori iskola szintű fejlesztési célú elemzésére. (8) A dékán jogosult megismerni: a) a képzési szinthez tartozó oktatókra és tantárgyakra vonatkozó szöveges hallgatói észrevételeket, b) a kapcsolódó számszerű és megoszlási adatokat a képzési szint oktatási minőségfejlesztése, az oktatói teljesítmény értékelése és stratégiai döntéselőkészítése céljából. (9) A rektor, az oktatási rektorhelyettes, valamint a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes jogosult: a) valamennyi tantárgyra és oktatóra vonatkozó szöveges és számszerű véleményezési adatok megismerésére,
# 8. § / Az adatokhoz való hozzáférés jogosultsági körei / A véleményezés lebonyolítása
b) valamint ezek aggregált, intézményi szintű megjelenítésére a döntéshozatali és fejlesztési folyamatok támogatása érdekében. (10) A Tanításés Tanulástámogató Központ munkatársai jogosultak a teljes adatállományhoz való hozzáférésre az adatfeldolgozási feladataik ellátása céljából. (11) Az Oktatási Minőségbiztosítási és Analitikai Központ munkatársai jogosultak a teljes adatállományhoz való hozzáférésre az adatkezelési és adatfeldolgozási feladataik ellátása céljából, a) a jogosultsági kör naprakész nyilvántartásának vezetésére, amely tartalmazza a jogosultak nevét, szervezeti egységét és hozzáférési szintjét. b) biztosítja, hogy az adatkezelés minden esetben a célhoz kötöttség és az adatminimalizálás elveinek megfelelően történjen.
# 9. § / Az adatokhoz való hozzáférés jogosultsági körei / A véleményezés lebonyolítása
9. § (1) A véleményezés a Neptun UniPoll rendszerben történik, majd az oktatókra és a kurzusokra vonatkozó válaszokat az Oktatási Minőségbiztosítási és Analitikai Központ dolgozza fel. (2) A véleményezés kitöltésének lehetősége a kurzus órarend szerinti utolsó előtti tanítási hetét megelőző péntek 14:00-kor nyílik meg és a vizsgaidőszak utolsó napján 23:59-ig érhető el. (3) Az online véleményezésben érintetteknek, a hallgatóknak és oktatóknak az adott félévi véleményezési időszak kezdetéről és az eredmények megtekintésének lehetőségéről az Egyetem levelezőrendszerén felkérő és emlékeztető üzeneteket kell küldeni. Az oktatók és a hallgatók tájékoztatásában az Oktatási Minőségbiztosítási és Analitikai Központ által meghatározottak szerint közreműködik a Tanulmányi Ügyek, valamint a Hallgatói Önkormányzat és a Doktorandusz Önkormányzat. (4) Minden félévben, a hallgatói véleményezés lehetőségének megnyitását követően a kurzus oktatója az utolsó tanórán köteles felhívni a hallgatók figyelmét a kérdőív kitöltésének lehetőségére, hangsúlyozva a kitöltés célját és jelentőségét. Köteles továbbá az utolsó két óra valamelyikén 10–15 percben lehetőséget adni a hallgatók számára, hogy kitöltsék a kérdőívet, mely idő alatt az oktató elhagyja a termet. (5) Minden félév elején az adott kurzus első tanóráján az oktató köteles a hallgatókat tájékoztatni arról, hogy a tantárgy fejlesztésében hogyan használták fel a korábbi félévben kapott hallgatói visszajelzéseket, amennyiben a megelőző félévben jelen szabályzat 7. § (1) a) pontjában meghatározott adatközlési küszöbértéknek megfelelő mértékű válasz áll rendelkezésre az adott tárgy vonatkozásában.
# 10. § / A véleményezés eredményeinek számítása / Iratkezelés és az adatok őrzési ideje
10. § (1) A számítás szabályait az Oktatási Minőségbiztosítási és Analitikai Központ dolgozza ki, és javaslatként előterjeszti az Oktatási Bizottság számára. Az értékelések számításának szabályait a Szenátus fogadja el.
# 11. § / A véleményezés eredményeinek számítása / Iratkezelés és az adatok őrzési ideje
11. § (1) A Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklet 1. d) és 3. pontja szerint az oktatói munka hallgatói véleményezésének eredményei tekintetében az adatkezelés időtartama a foglalkoztatás megszűnésétől számított öt év. A véleményezés eredményének értékelése, felhasználása
# 12. § / A véleményezés eredményeinek számítása / Iratkezelés és az adatok őrzési ideje
12. § (1) A MyView hallgatói véleményezés eredményei az Egyetem oktatási minőségbiztosítási, oktató-fejlesztési és teljesítményértékelési rendszerének adatforrásai. (2) A MyView adatok intézményi, programés tantárgyszintű mutatói a minőségfejlesztési döntések megalapozását szolgálják. (3) Az eredmények feldolgozását és elemzését az Oktatási Minőségbiztosítási és Analitikai Központ végzi. Az adatok alapján a Központ évente oktatási minőségbiztosítási jelentést készít, amelyet az oktatási rektorhelyettes számára megküld. (4) Az oktatók a kapott adatok, – azaz az azonosított főbb erősségek és fejlesztendő területek – alapján tanítási önreflexiót és személyes fejlesztési tervet készítenek, amelyet a tanszékvagy intézetvezetővel egyeztetnek. (5) Az oktatói munka hallgatói véleményezésének eredményéről való értesülést követően a szakfelelős évente értékelést készít, és az illetékes szakfejlesztési bizottság, továbbá az illetékes dékán elé terjeszt. Az értékelést az illetékes szakfejlesztési bizottság megtárgyalja. Az illetékes dékán elé terjesztett éves jelentésben rögzíteni kell a szakfejlesztési bizottság tantárgyakra és oktatókra vonatkozó javaslatait. (6) A Tanításés Tanulástámogató Központ (TTK) az értékelések elkészítéséhez sablonokat készít, amelyeket minden érintett rendelkezésére bocsát. A TTK továbbá elkészíti a társlátogatások és a módszertani óralátogatások kérdőíveit, valamint az önreflexió alapját képező sablonokat is. (7) A hallgatói véleményezés alapján az oktató teljesítménye „kiemelkedő”, „megfelelő” vagy „fejlesztendő” kategóriába sorolható. Kategóriától függetlenül az oktató a közvetlen vezetővel megvitatja a fejlesztési tervét. Amennyiben az oktató „fejlesztendő” kategóriába kerül, a közvetlen vezető kérheti a Tanításés Tanulástámogató Központ támogatását a fejlesztési terv készítésében. (8) A fejlesztési folyamat végén, évente egy alkalommal a CTE Irányító Bizottsága (melynek tagjai az oktatási rektorhelyettes, a dékánok, a Tanításés Tanulástámogató Központ vezetője, az Oktatási és Minőségbiztosítási és Analitikai Központ vezetője, valamint az szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgatója, vagy delegáltja) értékeli az oktatói és tanszéki fejlesztési kérelmeket, és a stratégiai prioritások, valamint a rendelkezésre álló kapacitás figyelembevételével meghatározza, hogy kik részesülnek kiemelt fejlesztési lehetőségben. A Bizottság felelős a felülvizsgálati ciklusok elindításáért és a szükséges rendszerkiigazítások (pl. küszöbértékek módosítása) kezdeményezéséért. (9) A fejlesztési folyamat nyomon követését az Oktatási Minőségbiztosítási és Analitikai Központ és a Tanításés Tanulástámogató Központ közösen végzi, és annak eredményéről éves jelentést készít. (10) Az intézményi szintű, aggregált MyView adatokat az Oktatási
# 12. § / Iratkezelés és az adatok őrzési ideje / Átmeneti és záró rendelkezések
Minőségbiztosítási és Analitikai Központ készíti el és továbbítja a dékánok, az Emberi erőforrások, valamint az oktatási és a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes részére. Az aggregált MyView adatok a kompenzációs és előléptetési döntések során csak többforrású értékelés részeként, nem kizárólagos mérőszámként alkalmazhatók.
# 13. § / Iratkezelés és az adatok őrzési ideje / Átmeneti és záró rendelkezések
13. § (1) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 47. § (9) bekezdés felhatalmazása alapján az oktatási rektorhelyettes a Vezetői Bizottsági döntésnek megfelelő rangsorolásos tárgyfelvételt a 2025/26 tanév I. félévében a kiemelt szakokon pilot jelleggel valósítja meg. A pilot tapasztalatainak értékelését követően a tárgyfelvételi eljárás további felülvizsgálatára és módosítására kerül sor. (2) Jelen Szabályzatot a Szenátus 2026. március 3-i ülésén elfogadta és 2026 március 5. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a Szenátus 2022. decembere 5-i ülésén SZ–15/2022/2023. (XII. 5.) számú határozatával elfogadott Az oktatói munka hallgatói véleményezési rendjének szabályzata. (3) Jelen Szabályzatot a hatályba lépését követő egy éven belül felül kell vizsgálni, és szükség esetén annak fejlesztésére vonatkozó javaslatot kell a Szenátus elé terjeszteni. Melléklet (I) Mért, de oktatói összpontszámba nem számító kérdés (II) Mért, oktatói összpontszámba számító kérdés Hallgatói önértékelés: 1. Mennyi energiát fektettél a tárgy tanulásába? (I)(Nem foglalkoztam vele – 0%–100% – mindent beleadtam) 2. Milyen arányban vettél részt az órákon? (I) □ Az órák kevesebb mint 50%-án vettem részt □ Az órák 50–75%-án vettem részt □ Az órák több mint 75%-án vettem részt Tárgyra vonatkozó kérdések 3. Összességében... (I) – A tárggyal elégedett voltam, de az oktató(k) munkájával nem. – A tárggyal és az oktató(k) munkájával is elégedett voltam. – Sem a tárggyal, sem az oktató(k) munkájával nem voltam elégedett. – Az oktató(k) munkájával elégedett voltam, de a tárggyal nem. Kurzusra vonatkozó kérdések (1 = Egyáltalán nem értek egyet –5 = Teljes mértékben egyetértek) 4. Az elvárások elérhetőek, egyértelműek voltak és a félév során nem változtak. (II) 5. Az órai magyarázatok világosak és érthetőek voltak. (II) 6. Az oktató az órákon kívül elérhető (pl. fogadóórán) és megkeresésekre időben reagál. (II) 7. A tanítási módszerek segítették a tanulásom. (II) 8. Az órák légköre biztonságos és támogató volt. (II) 9. Ösztönöztek a folyamatos tanulásra. (II) 10. A számonkérés összhangban volt a tananyaggal. (II) Szöveges kérdés: 11. Mi tetszett az oktató munkájában? 12. Mit javasolsz az oktatónak, min változtasson?
# 13. § / Átmeneti és záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
Budapesti Corvinus Egyetem 1 az oktatói munka hallgatói véleményezési rendjének szabályzata 1 A szabályzat célja 1 A szabályzat hatálya 1 Fogalmak 1 A véleményezés főbb elvei 2 A véleményezésbe bevont hallgatók, oktatók és tantárgyak köre 2 A véleményezésben közreműködők feladata és jogköre 2 Az adatok köre és azokhoz való hozzáférési jogosultságok 3 Az adatokhoz való hozzáférés jogosultsági körei 4 A véleményezés lebonyolítása 5 A véleményezés eredményeinek számítása 5 Iratkezelés és az adatok őrzési ideje 6 A véleményezés eredményének értékelése, felhasználása 6 Átmeneti és záró rendelkezések 7 Melléklet 7
# Szabályzat / határozatával elfogadta a Diplomás Pályakövetési Szabályzatot
Hallgatói Követelményrendszer: III.8. Diplomás Pályakövetési Szabályzat a Diplomás Pályakövetési Rendszerről és a hallgatók körében végzett egyetemi szintű felmérésekről 1 A Szenátus 2018. október 30-i ülésén, SZ–14/2018/2019. (2018. X. 30.) számú A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: az Egyetem) az Egyetemre beiratkozott hallgatók, valamint a végbizonyítványt, oklevelet szerzett és záróvizsgát tett hallgatók (továbbiakban: végzettek) pályakövetéséről, illetve a körükben folytatott egyetemi szintű felmérésekről az alábbi szabályzatot alkotja.
# 1. § / Szabályzat / határozatával elfogadta a Diplomás Pályakövetési Szabályzatot
1. § A Diplomás Pályakövetési Rendszer az Egyetem minőségügyi rendszerének része. A Diplomás Pályakövetési Rendszer keretében az Egyetem figyelemmel kíséri a beiratkozott és a végzett hallgatók motivációit, képzés során szerzett tapasztalatait, elvárásait, valamint munkaerő-piaci helyzetét.
# 2. § / Szabályzat / határozatával elfogadta a Diplomás Pályakövetési Szabályzatot
2. § A Diplomás Pályakövetési Rendszer kutatásai az alábbi felméréseket tartalmazzák: Gólyafelmérések, Hallgatói (motivációs) felmérések, Végzős hallgatók felmérése, Végzett hallgatók felmérése, valamint Munkaadói vélemények felmérése. A Diplomás Pályakövetési Rendszer emellett tartalmazza az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezését, amelyre azonban önálló szabályozás vonatkozik.
# 3. § / Szabályzat / határozatával elfogadta a Diplomás Pályakövetési Szabályzatot
3. § A felmérésekből nyert információkat az Egyetem felhasználja (1) a beiratkozott és végzett hallgatók pályaorientációjához, (2) a képzések minőségének fejlesztéséhez, felülvizsgálatához és a munkaerő-piaci elvárásokhoz történő igazításához, (3) a teljesítményértékelési eljárásokhoz, valamint (4) az Egyetem működésének javításához. I. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER SZERVEZETI KERETEI
# 4. § / Szabályzat / határozatával elfogadta a Diplomás Pályakövetési Szabályzatot
4. § (1) Diplomások Pályakövetési Rendszerrel kapcsolatos feladatokat a Stratégiai és Minőségfejlesztési Igazgatóság látja el.
# 5. § / Szabályzat / határozatával elfogadta a Diplomás Pályakövetési Szabályzatot
5. § (1) A Diplomás Pályakövetési Rendszer keretén belül lefolytatott megkérdezésekkel kapcsolatban az elsődleges egyeztető fórum az Oktatási és Hallgatói Ügyek Bizottsága. Az Oktatási és Hallgatói Ügyek Bizottsága elé kell terjeszteni a) az éves felmérési tervet, azaz az adott tanévben lefolytatni tervezett felmérések ütemezését, azok célcsoportját, b) a felmérések eredményeit, c) a felmérések lebonyolításával kapcsolatos beszámolót. II. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER ADATGYŰJTÉSI ELJÁRÁSAI
# 6. § / Szabályzat / határozatával elfogadta a Diplomás Pályakövetési Szabályzatot
6. § (1) A Stratégiai és Minőségfejlesztési Igazgatóság felelős az alábbi felmérések módszertanilag korrekt kialakításáért, lebonyolításáért és az eredmények közzétételéért: a) A gólyafelmérés, azaz a tanulmányaikat az adott félévben megkezdő alapés mesterszakos hallgatók körében lefolytatott felmérés. b) Az oktatás és az oktatói munka hallgatói véleményezése. c) A végzős hallgatók felmérése, amelyet a záróvizsgát tevő hallgatók körében kell elvégezni. d) A végzett hallgatók felmérése (pályakövetés), amelyet a végbizonyítványt, oklevelet szerzett és záróvizsgát tett hallgatók körében kell elvégezni. e) A munkaadói vélemények felmérése, amelyet az Egyetem partnerei és a végzett hallgatók munkáltatóinak körében kell lefolytatni. f) A hallgatói motivációs felmérését a tanulmányaikat már legalább egy éve folytató, nem záróvizsgázó hallgatók körében kell elvégezni. (2) A kérdőíveket, felméréseket rendszeres időközönként felül kell vizsgálni figyelembe véve azok igényeit, akik a felmérések eredményeit használják, igénybe veszik. (3) A végzett hallgatók kérdőívét és a hallgatók motivációs felmérésének kérdőívét az Oktatási Hivatal elvárásainak megfelelően kell kialakítani. (4) A felméréseknek a hallgatók önkéntes adatszolgáltatásán kell alapulniuk. A megkeresés során az érintettet tájékoztatni kell, hogy az adatszolgáltatás nem kötelező. (5) Az Egyetem összes hallgatójának és végzetteinek körében lefolytatott egyéb, eseti jellegű felmérésről – különös tekintettel a hallgatók NEPTUN Tanulmányi Rendszeren keresztül történő kiértesítésíthetőségéről – az oktatási területért felelős rektorhelyettes dönt figyelembe véve az éves felmérési tervet és a tervezett felmérés eredményeinek várható hasznát. III. A VÉGZETT HALLGATÓK ELÉRHETŐSÉGI ADATAINAK GYŰJTÉSE,
# 7. § / határozatával elfogadta a Diplomás Pályakövetési Szabályzatot / KEZELÉSE ÉS FRISSÍTÉSE
7. § (1) A Stratégiai és Minőségfejlesztési Igazgatóság gyűjti és tartja karban a végzett hallgatók megkereséséhez szükséges elérhetőségi adatokat és információkat (továbbiakban: elérhetőségi adatbázis), amely tartalmazza az alábbiakat: a hallgató neve, a hallgató neptun kódja, a hallgató szakja(i), a végzés éve (szakonként), a hallgató postai, telefonos és elektronikus elérhetősége(i), az elérhetőségi adatok frissítésének dátuma. (2) A Stratégiai és Minőségfejlesztési Igazgatóság a végzett hallgatók elérhetőségi adatbázisban szereplő elérhetőségi adatait csak pályakövetési feladatai ellátása céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti.
# 8. § / határozatával elfogadta a Diplomás Pályakövetési Szabályzatot / KEZELÉSE ÉS FRISSÍTÉSE
8. § (1) A Stratégiai és Minőségfejlesztési Igazgatóság a Központi Tanulmányi Igazgatóság segítségével a Neptun Tanulmányi Rendszerből minden év nyarán összeállítja az adott tanévben végző hallgatók kiinduló elérhetőségi adatbázisát. (2) A Stratégiai és Minőségfejlesztési Igazgatóság az alumni rendszerbe belépő, és a megkeresésekhez hozzájárulásukat adó végzett hallgatók adatai alapján rendszeresen frissíti az elérhetőségi adatbázist. IV. AZ ADATOK FELDOLGOZÁSA, AZ EREDMÉNYEK KÖZZÉTÉTELE
# 9. § / határozatával elfogadta a Diplomás Pályakövetési Szabályzatot / KEZELÉSE ÉS FRISSÍTÉSE
9. § (1) A felmérések keretében gyűjtött adatok feldolgozása során biztosítani kell a válaszadók anonimitását. (2) A Stratégiai és Minőségfejlesztési Igazgatóság a felmérés lezárását követő 6 hónapon belül elkészíti és közzéteszi az adatfelvétel eredményeit összesítő táblázatokat, a nyilvános összefoglalót és a vezetői jelentést. (3) Az összesítő táblázatok tartalmazzák az adatgyűjtés eredményeit kari és szakos bontásban az általánosságban érvényes módszertani szabályoknak megfelelően (átlagok, szórások, részvételi arányok). (4) A nyilvános összefoglaló tartalmazza az adatgyűjtés módszertanának bemutatását, valamint az egyetem egészére vonatkozó legfontosabb megállapításokat. (5) A vezetői összefoglaló az egyetem vezetői számára készülő jelentés, amely tartalmazza azon megállapításokat, melyek felhasználhatók stratégiakészítési, képzéstervezésiés fejlesztési célokra.
# 10. § / határozatával elfogadta a Diplomás Pályakövetési Szabályzatot / KEZELÉSE ÉS FRISSÍTÉSE
10. § (1) A felmérések eredményeit az Oktatási és Hallgatói Ügyek Bizottságában évente egy alkalommal be kell mutatni. (2) Az összesítő táblázatokat és a nyilvános összefoglalókat a Stratégiai és Minőségfejlesztési Igazgatóság minőségfejlesztéssel foglalkozó honlapján kell elérhetővé tenni az egyetem belső polgárai számára. (3) A végzett hallgatók körében lefolytatott felmérés nyilvános összefoglalóját és a sajtó számára készült összefoglalókat szabadon az egyetem alumni oldalán is közzé kell tenni. (4) Az összefoglaló táblázatok rendelkezésére állásáról külön értesítést kell küldeni a szakfejlesztési bizottságoknak és a szakfelelősöknek. (5) A vezetői összefoglalót a rektornak, rektorhelyetteseknek, a dékánoknak és az oktatási dékánhelyetteseknek kell megküldeni.
# 11. § / határozatával elfogadta a Diplomás Pályakövetési Szabályzatot / KEZELÉSE ÉS FRISSÍTÉSE
11. § A felmérések eredményeinek, elemei adatainak további tudományos kutatásban való felhasználásáról és publikálásának feltételeiről a Stratégiai és Minőségfejlesztési Igazgatóság igazgatója dönt szükség esetén kikérve az oktatási területért felelős rektorhelyettes véleményt.
# 12. § / KEZELÉSE ÉS FRISSÍTÉSE / V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
12. § A végzett hallgatókkal és a hallgatói motivációkkal kapcsolatos felmérés statisztikai adatait a Stratégiai és Minőségfejlesztési Igazgatóság az Oktatási Hivatal által meghatározott körben és adatközlési rendben továbbítja a felsőoktatási információs rendszer felé.
# 13. § / V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / TARTALOMJEGYZÉK
13. § (1) Jelen szabályozást a Szenátus 2018. október 30-i ülésén, SZ–14/2018/2019. (2018. X. 30.) számú határozatával elfogadta. (2) Jelen szabályozás elfogadását követő napon lép hatályba. A jelen Szabályzatot 2019. december 31. napjáig felül kell vizsgálni. Hallgatói Követelményrendszer: III.8. Diplomás Pályakövetési Szabályzat 1 Szabályzat a Diplomás Pályakövetési Rendszerről és a hallgatók körében végzett egyetemi szintű felmérésekről 1 I. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER SZERVEZETI KERETEI 1 II. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER ADATGYŰJTÉSI ELJÁRÁSAI 1 III. A VÉGZETT HALLGATÓK ELÉRHETŐSÉGI ADATAINAK GYŰJTÉSE, KEZELÉSE ÉS FRISSÍTÉSE 2 IV. AZ ADATOK FELDOLGOZÁSA, AZ EREDMÉNYEK KÖZZÉTÉTELE 2 V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 3
# 1. § / Minőségügyi kézikönyv 1 / A Minőségügyi Kézikönyv célja és keretei
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (CORVINUS) minőségirányítási rendszerét annak érdekében alakítjuk ki, hogy az egyetem képes legyen megvalósítani az érvényes intézményfejlesztési tervében foglaltakat. A minőségirányítási rendszernek emellett alkalmasnak kell lennie a következő célok elérésére: a) az oktatási/képzési színvonal növelése, magas szinten tartása; b) az alapés alkalmazott kutatások színvonalának, eredményességének növelése; c) az egyetem társadalmi és harmadik missziós tevékenységeivel összefüggő feladatok színvonalának növelése; d) a működés hatékonyságának fokozása, valamint e) az egyetem partnerei (hallgatók, oktatók, kutatók, egyetemi dolgozók, a kikerülő hallgatók leendő alkalmazói, a felsőoktatással kapcsolatban álló társadalmi szervezetek, intézmények) körében az elégedettség fokozása, az igények minél teljesebb kielégítése. (2) Az egyetem a fenti célok elérését számos szabályzat révén biztosítja. A Minőségügyi Kézikönyv bemutatja az egyetem minőségirányítási koncepcióját, és egyfajta ernyőszabályzatként utal azokra a szabályzatokra, amelyek egy-egy kérdés részletes szabályozását tartalmazzák. A Minőségügyi Kézikönyv részletes eljárásokat és folyamatokat csak abban az esetben határoz meg, ha azok a fenti célok megvalósítása szempontjából elengedhetetlenek, és más szabályzat keretében még nem szabályozták. (3) Az egyetem minőségirányítási rendszerének kialakítása során az alábbi dokumentumokra támaszkodunk: a) a felsőoktatást szabályozó törvények vonatkozó előírásaira; b) a minőségirányítási rendszerre vonatkozó nemzetközi, elsősorban európai ajánlásokra és szabványokra, különös tekintettel az európai oktatási miniszterek által 2005-ben Bergenben elfogadott és 2015-ben módosított dokumentumban, a European Standards and Guidelines-ban (ESG) foglaltakra; c) a felsőoktatásért felelős minisztérium a felsőoktatás minőségirányításával kapcsolatos útmutatásaira; d) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság állásfoglalásaira és javasolt szempont-rendszerére; e) a minőségirányítással foglalkozó szakirodalomra; valamint az f) az egyetem intézményfejlesztési tervére, valamint az intézményfejlesztési terv részét képző funkcionális stratégiai tervekre.
# 2. § / A Minőségügyi Kézikönyv célja és keretei / Az egyetem minőségpolitikai nyilatkozata
2. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem vezetése és minden munkavállalója elkötelezett egy minőségorientált és hallgatóközpontú képzési rendszer kialakításában és működtetésében. Az egyetem Intézményfejlesztési Tervében lefektetett egyik legfontosabb célkitűzés, hogy középtávon az egyetem az egyik legkiválóbb hazai intézményből Közép-Európa kiemelkedő és versenyképes gazdaságés társadalomtudományi egyetemévé fejlődjőn tovább. (2) E cél megvalósulásának elengedhetetlen feltétele és eszköze az ESG 2015-ös minőség-sztenderdek maradéktalan figyelembevétele és alkalmazása az intézményben zajló tanulás és tanítás folyamatos ciklikus fejlesztése érdekében. Ez magában foglalja egy koherens és transzparens minőségirányítási rendszer kidolgozását és működtetését, amely folyamatosan áttekinti az ESG sztenderdeknek való megfelelést, illetve az ennek nyomán tett lépések sikerességét. Szintén kritikus az egyetemi polgárok minőségkultúrájának tudatos fejlesztése, a sztenderdek és a hozzájuk kapcsolódó tényleges egyetemi folyamatok tudatosítása. Az oktatási minőségre vonatkozó legfontosabb folyamatokat és elvárásokat az egyetem Minőségügyi Kézikönyve fejti ki részletesen az ESG sztenderdek tartalmi logikáját követve. (3) Az egyetem folyamatos fejlődése szempontjából kiemelten fontos tudás és szemléletformáló tapasztalatok megszerzésére nyújt lehetőséget a gazdaságés társadalomtudományi területhez tartozó nemzetközi akkreditációkban való részvétel is. A nemzetközi akkreditációs szervezetek által elvárt – alapvetően ESG kompatibilis – gyakorlatokat és minőségügyi alrendszereket az egyetem szintén beépíti a minőségügyi gyakorlatába és összehangolja meglévő fejlesztéseivel. A magas nemzetközi elvárásoknak való megfelelés érdekében az egyetemen nemzetközi akkreditációs feladatok és fejlesztések koordinálásért felelős szakértői csoport is működik, szoros kooperációban az oktatás-minőségügyi rendszert koordináló egyetemi szereplőkkel. (4) Az egyetem elkötelezett a tanulási eredményalapú és hallgatóközpontú szakfejlesztési kultúra fokozatos továbbmélyítése, valamint az ezzel szorosan összekapcsolódó oktató kollégáknak nyújtott belső pedagógiai módszertani támogatás és képzés rendszere mellett. (5) A minőségügyi rendszer a folyamatok szintjén támaszkodik a modellváltás előtti jól működő gyakorlatokra is, biztosítva ezzel az intézményi stabilitást, de ugyanakkor fenntartva ezeknek a gyakorlatoknak az időszakos szakmai megújítását is. Az egyetem ilyen erősségei közé tartozik például a tanulási eredményalapú hallgatóközpontú szakfejlesztési kultúra fokozatos meghonosítása, az egyetemi oktató kollégáknak nyújtott belső pedagógiai módszertani támogatás és képzés rendszere, vagy akár a hallgatói szolgáltatások széles köre. (6) A Budapesti Corvinus Egyetem kiemelt figyelmet fordít a doktori képzéseinek
# 2. § / A Minőségügyi Kézikönyv célja és keretei / Az egyetem minőségpolitikai nyilatkozata
színvonalára és a kutatói munka támogatására is, ezzel hozzájárulva a legújabb tudományos eredmények és a képzés egymásra épülő kapcsolatának fejlődéséhez. Az egyetem támogatja az akadémiai integritást és szabadságot az oktatók pedagógiai autonómiáján és a szabad kutatási lehetőségek biztosításán keresztül mindaddig, amíg az oktatási és kutatási tevékenységek korszerű, kompetencia alapú képzések tudatos tervezéséhez és működtetéséhez járulnak hozzá, és ameddig az akadémiai közösségben általánosan elfogadott tudományetikai és erkölcsi kereteken, illetve a vonatkozó jogszabályi kereteken belül maradnak. (7) Az egyetem támogatja az oktatói és hallgatói diverzitást és fellép minden fajta intoleranciával, diszkriminációval és csalással szemben. Ennek érdekében az egyetem jogorvoslati és panaszkezelési lehetőségeket biztosít minden egyetemi munkavállaló és hallgató számára, továbbá a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő hallgatók számára többlettámogatásokat biztosít. (8) Az eddig ismertetett szempontok alapján az egyetem az alábbi visszatérő kulcsfontosságú tevékenységeket látja el az oktatás-minőségügyi területen: a) Az egyetem elvárja és feltételeiben garantálja az egyetemi polgárok minőségfejlesztésben való közreműködését és a minőségbiztosítási rendszer működtetését. b) A szakok létesítése és indítása formális intézményi keretek között megy végbe. c) A Budapesti Corvinus Egyetem oktatóinak törekedniük kell arra, hogy a hallgatóközpontú tanulási, tanítási, valamint értékelési megközelítéseket alkalmazzanak és fejlesszék pedagógiai tudásukat és képességeiket. Ehhez az egyetem megfelelő szakmai támogatást és fejlődési lehetőségeket biztosít, illetve vállalja a szükséges feltételek biztosítását. d) Az egyetem formális panaszkezelési eljárásokkal rendelkezik, valamint jogorvoslati lehetőséget biztosít a hallgatók számára a tanulmányi előmenetelüket érintő a tanulmányi és vizsgarenddel, ösztöndíj és egyéb támogatási renddel, önköltségi díjakkal és egyéb díjakkal összefüggésben. e) Az egyetem a célnak megfelelő, gördülékeny felvételi, előrehaladási és végzési eljárásokat működtet. f) Az egyetem biztosítja a korábbi tanulmányok és az egyetemen kívülről hozott tudás elismerhetőségét. g) Az egyetem hallgatói életút tervezést, tanácsadást és tanulási háttértámogatást biztosít és kiterjedt ösztöndíjrendszert működtet a hallgatók sikeres tanulmányi előrehaladása érdekében és ezeket a szolgáltatásokat rendszeresen értékeli, hogy minden támogatás a céljának megfelelő legyen. h) Az egyetem a hallgatói életút támogatása érdekében vizsgálja és kezeli a hallgatók esélyegyenlőség terén felmerülő kérdéseit, dilemmáit. i) Az egyetem gondoskodik arról, hogy rendszeresen releváns adatokat gyűjtsön a képzésekkel, a hallgatók előrehaladásával és a különböző egyetemi stakeholderek
# 2. § / Minőségpolitikai alapelvek / A minőség fogalmának értelmezése
véleményével kapcsolatban, valamint ezeket az adatokat felhasználja az oktatást érintő döntési folyamatokban. j) Az egyetem rendszeresen felülvizsgálja képzéseit a hallgatók és más érintettek bevonásával, kiemelt figyelmet fordítva a felsőoktatás-pedagógiai, szaktudományos és munkaerőpiaci szempontokra, illetve a világ élenjáró egyeteminek gyakorlatára. k) Az egyetem részt vesz külső, nemzetközi akkreditációs eljárásokban és működésébe integrálja az ebből szerzett tapasztalatokat. l) Az egyetem részt vesz a hazai MAB intézményi akkreditációs eljárásban, ezzel is megbízható külső visszajelzéseket gyűjtve az ESG orientált működéséről, valamint az ebből származó tapasztalatokat felhasználja a minőségügyi rendszer fejlesztésére. (9) A Budapesti Corvinus Egyetem vezetése elkötelezi magát és aktív szerepet vállal a minőségbiztosítási rendszer működtetésében és az egyetem összes munkatársát támogatja a minőségcélok és elvárások megismerésében és az ezekhez való illeszkedésben.
# 3. § / Minőségpolitikai alapelvek / A minőség fogalmának értelmezése
3. § (1) A minőség fogalmának értelmezése a felsőoktatásban sokrétű. E fogalom alatt érthetjük a kiválóságot (excellence, legjobbnak lenni), a hibák kiküszöbölését („alacsony selejtarány”), a célnak való megfelelés és célelérés képességét, az előre meghatározott küszöbértékek (standardok) elérésének képességét, valamint az értéknövelés képességét. E fogalmak csak részben fednek át egymással. (2) A CORVINUS minőségügyi rendszerének feladata – összhangban az ESG szemléletmódjával – egyfelől a standardok (küszöbértékek) elérésének biztosítása, másfelől pedig olyan eljárások kidolgozása, amelyek ösztönzik a célok kitűzését és azok megvalósulásának ellenőrzését (célelérés képessége), az egymástól való tanulást és a folyamatos fejlesztést (értéknövelés képessége), amely végső soron biztosítja a kiválóság elérését. (3) Ebből adódóan a minőségügyi rendszernek: a) szolgálnia kell az ESG-ben, a hazai és nemzetközi akkreditációs eljárásokban meghatározott standardok elérését; b) magának is célokat kell tartalmaznia, illetve más szervezeti egységeket is célkitűzésekre és azok elérésnek monitorozására kell ösztönöznie; c) segítenie kell a standardok folyamatos emelését; és d) a fejlesztési tevékenységet folyamatosan ellenőriznie és dokumentálnia kell. Az oktatás, a kutatás, a szolgáltatás és tanácsadás közötti viszony
# 4. § / Minőségpolitikai alapelvek / A minőség fogalmának értelmezése
4. § (1) Az oktatás, a kutatás és az egyetem keretei között végzett szolgáltatás és tanácsadás egymáshoz szervesen kapcsolódó tevékenységek. A CORVINUS mindegyik tevékenységet egyformán elismeri és értékeli. (2) A CORVINUS erős nemzetközi beágyazottságú egyetemként definiálja önmagát, ahol az oktatók teljesítménye nemzetközi mércével mérhető, a hallgatók pedig a hasonló profilú egyetemekkel azonos tudástartalmú és az Európai Unió munkaerőpiacán is elismert, versenyképes diplomát szerezhetnek. (3) Az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások és hallgatói tanácsadás területén is kiváló, nemzetközi szintéren is kimagasló, digitálisan támogatott folyamatok kialakítását és működtetését biztosítja. Emellett folyamatos az igényfelmérés és az elégedettségi mérés, hogy a magas minőségi színvonal biztosítva legyen. (4) A CORVINUS törekszik élenjáró kutatások folytatására, ezek gyakorlati alkalmazására, és az eredmények oktatásba történő beépítésre. Ez a hallgatók számára is olyan közeget biztosít, amelyben lehetőségük van megismerni a tudományos kutatások és ezek gyakorlati alkalmazásának menetét, bekapcsolódhatnak azokba, és akár önálló kutatásokat is folytathatnak A minőségre és a színvonalra (standardokra) vonatkozó intézményi stratégia
# 5. § / A minőség fogalmának értelmezése / A minőségbiztosítás szervezeti keretei és folyamatai
5. § (1) A CORVINUS egyik fontos stratégiai célja a nemzetközi programés intézményi akkreditációk megszerzése. A CORVINUS ezért törekszik arra, hogy megfeleljen az ESG standardoknak és a nemzetközi akkreditációs szervezetek elvárásainak. Ez – többek között – magában foglalja a stratégiai szemléletmód és a PDCA ciklus érvényesítését az oktatás, a kutatás és az egyetemi élet minden más területén, azaz a folyamatok rendszeres nyomon követését és monitorozását, a hallgatók tárgyilagos értékelését, az oktatók és az egyetemen dolgozók folyamatos fejlesztését, a tanulást középpontba állító és azt támogató szolgáltatások nyújtását, valamint a gyűjtött minőségügyi adatok belső és külső nyilvánosságát. (2) A minőségirányítási rendszer alapvető megközelítési módja a partnerközpontúság. Ez nem csak a partnerek elégedettségével kapcsolatos adatok gyűjtését jelenti, hanem azt is, hogy a minőségügyi rendszer középpontjában a partnerek számára értéket teremtő folyamatok állnak: az oktatási programok (szakok), a kutatási programok és a szolgáltatási/tanácsadási tevékenység. Minden más (támogató) tevékenység ezekhez kapcsolódva értékelhető.
# 6. § / A minőségbiztosítás szervezeti keretei és folyamatai / Az oktatási terület minőségbiztosítása
6. § (1) Meggyőződésünk, hogy a minőségügy nem elkülönülő alrendszere az egyetem működésének, hanem olyan meghatározó jelentőségű eleme a szervezeti kultúrának, melynek át kell hatnia az egyetem mindennapos működését. Éppen ezért a minőségirányítás azon mechanizmusok kialakítását, intézményesítését és működésének összehangolását jelenti, amelyek képessé teszik az egyetemet: a) tevékenységeinek folyamatos felülvizsgálatára, és azok korrekciójára; b) minőségének folyamatos fejlesztésére; c) a jó gyakorlatok azonosítására; d) az egymástól való tanulásra. (2) A minőségirányítás ezzel hozzájárul a minőség-kultúra elmélyítéséhez és továbbfejlesztéséhez. (3) Mindebből kiindulva a CORVINUS-on a minőségirányítás mindennemű vezetési tevékenység szerves részét képezi. A CORVINUS minőségmenedzsment folyamatait az egyetem rektora, elnöke és kancellárja irányítja. E vezetők a felelősségi körükbe tartozó egyetemi minőségügyi folyamatokat saját hatáskörben szabályozzák (a minőségbiztosítás kiemelt területeken való működését az 1.5 –1.9. fejezetek mutatják be).
# 7. § / A minőségbiztosítás szervezeti keretei és folyamatai / Az oktatási terület minőségbiztosítása
7. § (1) Az oktatási terület minőségirányításának szabályozási szintje jelen Minőségügyi Kézikönyv és a és a kapcsolódó belső egyetemi szabályozók (elsősorban a Hallgatói Követelményrendszer részét képző belső szabályozók). A Kézikönyvben és az érintett szabályozókban foglaltakat be kell tartania minden az oktatási feladatok irányításában, szervezésében, megvalósításában érintett vezető és nem vezető állású munkatársnak. (2) Az oktatási terület közvetlen minőségirányítási felelőse az oktatási rektorhelyettes, akinek munkáját a dékánok, valamint az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központ (OMMK) és az Oktatásmenedzsment támogatja. A rektorhelyettes feladata az oktatási minőségirányítási rendszer működésének szervezése, ellenőrzése, fejlesztési irányainak meghatározása. (3) Az oktatási terület irányításában, szervezésében közvetlenül érintett vezetők, a kapcsolódó területek (pl. kutatás, hallgatói szolgáltatások, nemzetközi kapcsolatok) vezetői és a hallgatói képviseletek vezetőinek bevonását biztosító fórum az egyetem Szenátusának Oktatási Bizottsága, valamit albizottságai és a Nemzetközi Bizottság. A Bizottság működésén keresztül biztosítható a minőségirányítási rendszer konzisztenciája, a stratégiai jelentőségű kérdések megfelelő egyeztetettsége, a döntések hatásainak nyomon követése. (4) A minőségfejlesztési célok elérése érdekében elvárás a minőségügyi tevékenység megfelelő dokumentáltsága, amely lehetővé teszi egyrészt a tevékenységek nyomonkövetését, másrészt az egymástól való tanulást. Emellett az egyetem adatokat gyűjt az oktatás és tanulás minőségéről, a hallgatók előmeneteléről, az érintettek elégedettségéről. A gyűjtött adatokat hozzáférhetővé teszi, a szervezeti egységek beszámolói alapján értékeléseket készít, javaslatokat fogalmaz meg és döntéseket hoz, mindezt transzparens és dokumentált módon.
# 8. § / Az oktatási terület minőségbiztosítása / Az kutatási terület minőségbiztosítása
8. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem alapvető jogként tekint a kutatás szabadságára és minden polgára számára biztosítja azt. Ez azonban nem mentesíti a kutatómunkát végző hallgatóit, oktatóit és kutatóit a kutatás minőségi és etikai standardjainak maradéktalan betartása alól. A kutatás minőségbiztosítása során az Egyetem alapvetően két módon támogatja a magas színvonalú tudományos kutatást: a teljes akadémiai szabadság mellett biztosítja a kutatás infrastrukturális feltételeit, és ellenőrzi az etikai és integritási normáknak való megfelelését. (2) A kutatási terület közvetlen minőségirányítási felelőse a kutatási rektorhelyettes. Az Egyetemen folyó kutatómunka etikai és integritási aspektusainak ellenőrzését a Kutatásetikai Bizottság végzi, amely általános kutatásetikai kérdésekben állást foglalhat és javaslattevő joga van norma alkotásra a Rektor felé. A Kutatásetikai Bizottság ezen felül az egyedi kutatásetikai engedélyezési eljárásokban döntési jogkörrel rendelkezik, a kutatásban sérelmet szenvedettek panaszos ügyeiben pedig véleményező, javaslat tevő joga van a Rektor felé. A Kutatásetikai Bizottság működése dokumentált és transzparens, határozatai nyilvánosak. (3) A Budapesti Corvinus Egyetem kutatási teljesítményének jelentős része származik a doktori iskolákból. Az Egyetem doktori képzései négy doktori iskola keretében folynak. A doktori iskolák adminisztratív támogatását a Corvinus Doktori Iskolák (CDI), ezen belül az Egyetemi Doktori Iroda (EDI) végzi. A képzések minőségbiztosításának egységes elveit a 2020-ban elfogadott A Budapesti Corvinus Egyetem doktori képzéseinek minőségbiztosítási szabályzata tartalmazza. A minőségbiztosítás fontos elemei a doktori hallgatók és témavezetők szemeszterenként elvégzett kérdőíves visszajelzései, és ezek doktori iskola vezetők és programigazgatók általi kiértékelése. Szintén alapvető minőségbiztosítási gyakorlat a témavezetők és a doktori programokban oktatók tudományos tevékenységének rendszeres nyomon követése. (4) Egyetemen folyó kutatómunka minőségbiztosítása jórészt külső szereplők – folyóiratok szerkesztőségei konferenciák szervezőbizottságai –, peer review révén valósul meg. Az Egyetem minőségbiztosítási tevékenysége így kiterjed a publikációk és konferenciarészvételek monitorozására is.
# 9. § / Az kutatási terület minőségbiztosítása / A szolgáltatási és tanácsadási terület minőségbiztosítása
9. § (1) A tanulmányi ügyintézés és a mentálhigiénés szolgáltatások terén az elsődleges szempont a minőségi szolgáltatás nyújtása. A hallgatók elégedettsége és jóléte alapvető fontosságú. Ennek érdekében folyamatos a törekvés a magas színvonalú és hatékony szolgáltatásokat nyújtására az Egyetem minden egyes hallgatója számára. A megfelelő minőségi tanulmányi ügyintézés és a mentálhigiénés támogatás célja, hogy minden hallgató számára biztonságos és támogató környezetet teremtsen a tanuláshoz és a személyes fejlődéséhez. Mindezt három szinten biztosítjuk hallgatóink számára: 1. Hallgatói Tér: Amennyiben a hallgatónak olyan kérdése, problémája van, olyan dokumentumot kell benyújtania vagy olyan okiratra van szüksége, amely munkatársunk közvetlen, személyre szabott intézkedését igényli, akkor biztosított számára a személyes ügyintézés lehetősége, amely a Hallgatói Térben, szorgalmi időszakban heti négyszer hét órában áll rendelkezésükre. 2. Intézd Online!: Az Intézd Online! platformon keresztül a hallgatók minden egyetemmel kapcsolatos adminisztrációjukat személyes jelenlét nélkül tudják intézni, kivételt képez ez alól a szigorú számadású okiratok kezelése, pl. diákigazolvány matrica átvétel. A hallgatóknak több mint 100 többnyelvű tájékoztató segít eligazodni a tanulmányaikkal kapcsolatos egyetemi folyamatokban. A platform segítségével a Hallgatói Szolgáltatások tanulmányi folyamatai transzparensek. A platform továbbá segíti a kollegák szakmai fejlődését egy idősoros tudásbázis építésével, ami kollektív emlékezetként is szolgál a rotáció esetére. Ezen túlmenően a platform az Egyetem számára láthatóvá és követhetővé teszi a hallgatók igényrendszerét. 3. Személyes konzultáció időpontfoglaláson keresztül: Amennyiben egy hallgatónak komplex kérdése, problémája van tanulmányi ügyeivel kapcsolatban, lehetőséget biztosítunk számára, hogy az Intézd Online! platformon keresztül időpontot foglaljon egy személyes konzultációra a tanulmányi koordinátor kollegákhoz. A hallgató a konzultáció során egy, a témából előre felkészült és abban illetékes kollégával tud találkozni és egyeztetni. (2) Mindhárom esetben fontos a minőségi szolgáltatás nyújtása, így alapvető elvárás a tevékenységek megfelelő dokumentálása és nyomonkövetése, amely egyben a korábbi esetekből való tanulást és következetes ügyintézést is támogatja. A minőségbiztosítás érdekében az érintettek véleményének összegyűjtése is kiemelt feladat, így minden egyes személyes, vagy online történő ügyintézés után a hallgatónak lehetősége nyílik visszajelzést adni. Minden személyes és online ügyintézést integrálunk az ügyintézési rendszerbe, mint egyedi „eset”, majd az „eset” lezárása után automatikusan kiküldött elégedettségi felmérés keretében értékelheti a hallgató az ügyintézési folyamatot.
# 10. § / Az érintettek bevonása a minőségbiztosításba / felülvizsgálata
10. § (1) Az egyetem törekszik arra, hogy bevonja a belső és külső érintettjeit – különösen a hallgatóit, munkavállalóit és a munkaadókat – a minőségbiztosítási folyamatokba. (2) A hallgatók több vonatkozásban is részesei az egyetemi minőségbiztosítási rendszernek. Az oktatási minőségügy területén ez többféle módon is megvalósul. Az egyes tantárgyak, képzési programok minőségének értékelésében alapvető fontossággal bírnak a hallgatók visszajelzései (kérdőívek). Emellett a hallgatók formális képviselettel is rendelkeznek az egyetemi testületekben, illetve azokban a szakfejlesztési albizottságokban, amelyek a tantárgyak, képzési programok értékelésével, minőségének javításával foglalkoznak. A szakfejlesztési albizottságokban a munkavállalók és a munkaerőpiac képviselői is helyet kapnak. A minőségügyi stratégia kialakítása, megvalósítása, figyelemmel kísérése és
# 11. § / felülvizsgálata / A Budapesti Corvinus Egyetem minőségirányítási koncepciója
11. § (1) Az egyetem minőségével kapcsolatos célok az egyetem alapvető célkitűzései közé tartoznak, ezért az átfogó minőségügyi célok megfogalmazását, valamint az azok megvalósítására szolgáló stratégia főbb irányait/elemeit elsősorban az intézményfejlesztési terv részeként kell kialakítani és felülvizsgálni. Indokolt esetben (például egy célkitűzés részletezése) lehetséges külön minőségügyi részstratégia megfogalmazása is.
# 12. § / A Budapesti Corvinus Egyetem minőségirányítási koncepciója / 1. ábra: A CORVINUS minőségügyi alapfolyamatainak vázlata
12. § (1) A minőségpolitikai alapelvekből kiindulva a minőségirányítás feladata olyan folyamatok intézményesítése, amelyek képessé teszik az egyetemet tevékenységeinek folyamatos felülvizsgálatára, és ez alapján azok korrekciójára, minőségének folyamatos fejlesztésére. A Budapesti Corvinus Egyetem minőségügyi rendszerének fókuszában az egyetem tevékenységei (oktatás, kutatás, szolgáltatás/tanácsadás), valamint a tevékenységek színvonalas megvalósításához szükséges erőforrások (munkatársak, infrastruktúra) állnak. (2) Minden egyes fókusz kapcsán a minőségbiztosítás folyamata a PDCA ciklusnak megfelelően négy elemből áll: a célok megfogalmazásából, a megvalósításból (szabályozási háttér megteremtése, vezetői beavatkozások), a végzett tevékenységek minőségére vonatkozó adatok összegyűjtéséből, értékeléséből (ezek nyilvánosságának biztosításából) és a visszacsatolásból. (3) A szabályozási háttér megteremtése biztosítja a minőségügyi rendszer összehangoltságát, teljeskörűségét, a rendszer működtetésével kapcsolatos felelősségek és hatáskörök pontos definiálását. (4) A minőségirányítási rendszer részeként az egyetem szervezeti egységeinek vezetői a tevékenységükre vonatkozó minőségi adatokat szisztematikusan gyűjtik. Az összegyűjtött adatok szolgáltatják az alapját az egyetemi szervezeti egységek értékelésének, amelynek keretében a vezetők azonosítják az erősségeket és gyengeségeket, és ezeket figyelembe véve határozzák meg a további minőségfejlesztési teendőket. (5) Az értékelés szűkebb értelemben az elégedettséggel kapcsolatos vélemények összegyűjtésének és feldolgozásának mechanizmusát foglalja magában, amelynek során az adott tevékenység eredményének (vég)felhasználói mondanak véleményt. Ahhoz, hogy a megfelelő, minőségre vonatkozó adatok rendelkezésre álljanak, érdemes intézményesített módon megteremteni annak kereteit, hogy az egyetem belső és külső érintettjei véleményt mondhassanak az egyetem tevékenységeiről. Az adatgyűjtés főként kérdőíves, kis részben pedig kvalitatív vizsgálat keretében történik. (6) Tágabb értelemben azonban az értékelés mindazokat a mechanizmusokat magában foglalja, amelyek során valamely tevékenységről vagy erőforrásról szisztematikus módon gyűjthetünk adatokat (például az oktatói teljesítményfejlesztési és ösztönzési rendszer, a Corvinus Teaching Excellence rendszer). Ennek megfelelően a minőségfejlesztés érdekében nemcsak a felhasználók véleményét, hanem az oktatással, kutatással, vezetéssel összefüggő más lényeges adatok szisztematikus gyűjtését is meg kell szervezni. (7) Az értékelés eredményeinek becsatornázása a vezetői információs rendszerbe azt a célt szolgálja, hogy az adatok a vezetői döntéshozás alapjául szolgáljanak, és az egyetemi felsőés/vagy középvezetők akciótervet, intézkedési tervet dolgozhassanak
# 12. § / A minőségirányítás szervezeti keretei / A Budapesti Corvinus Egyetem minőségügyi szervezete
ki. Ez kiterjedhet valamely kérdés részletesebb vizsgálatára, illetve az elégedettség vagy minőség javítására. Mindez a legkönnyebben úgy valósulhat meg, ha az adatok a vezetői információs rendszer részévé válnak, ami szükségessé teszi az adatok (részben automatizált) feldolgozását, értékelését, valamint az egyéb rendelkezésre álló (például finanszírozási) adatokkal történő kiegészítését. (8) Az egyetemi polgárok (hallgatók, oktatók, munkatársak) és az egyetem külső érintettjei (leendő és volt hallgatók, munkaadók, kormányzat stb.) jogosan várják el azt, hogy az egyetem időről-időre tájékoztatást nyújtson számukra működésének eredményességéről, egyben megadja számukra a lehetőséget arra, hogy az eredményekhez véleményüket, észrevételeiket hozzáfűzzék. Az eredmények nyilvánosságának biztosításával és szabályozásával megteremthetjük ennek kereteit. 2. ábra: A Budapesti Corvinus Egyetem Minőségügyi Koncepciója (9) A CORVINUS minőségügyi rendszerének fókuszai a minőségirányítás folyamatát figyelembe véve az alábbiakat tartalmazzák: a) a képzés minőségbiztosítása; b) a kutatás minőségbiztosítása; c) szolgáltatások és tanácsadás minőségbiztosítása; d) a vezetési tevékenység minőségbiztosítása; e) az oktatást, tanulást és kutatást támogató infrastruktúra minőségének biztosítása; f) az emberi erőforrások minőségének biztosítása.
# 13. § / A minőségirányítás szervezeti keretei / A Budapesti Corvinus Egyetem minőségügyi szervezete
13. § (1) Meggyőződésünk, hogy a minőségügy nem önálló alrendszere az egyetem működésének, hanem olyan filozófia, melynek át kell hatnia az egyetem mindennapos működését. Éppen ezért a minőségirányítás nem a szervezet egy különálló alrendszere, hanem a minőségpolitika célkitűzéseinek elérése szempontjából azon rendszerek kialakítása, intézményesítése és működésének összehangolása, amelyek képessé teszik az egyetemet tevékenységeinek folyamatos felülvizsgálatára, és ez alapján azok korrekciójára, minőségének folyamatos fejlesztésére, a jó gyakorlatok azonosítására, az egymástól való tanulásra, hozzájárulva ezzel a minőség-kultúra kialakulásához és fennmaradásához. (2) Mindebből kiindulva a Budapesti Corvinus Egyetem a minőségirányításra nem hoz létre elkülönült szervezetet, a minőségmenedzsment a vezetési tevékenység és a normál egyetemi folyamatok szerves részét képezik. Ugyanakkor az egyes részterületeken szakértői támogató csoportokkal segíthető az egyes szervezeti egységek minőségfejlesztő munkája. A CORVINUS minőségmenedzsment rendszerét az egyetem rektora, elnöke és kancellárja az alábbi munkamegosztás szerint közösen felügyeli: I. A rektor, az elnök és a kancellár közösen felel az egyetem minőségügyi politikájának és stratégiájának kidolgozásáért. II. A rektor a) felelős az egyetem oktatással, kutatással, szolgálattal és harmadik missziós tevékenységével kapcsolatos minőségügyi stratégia meghatározásáért; és b) felügyeli ennek végrehajtását; c) a rektorhelyettesekkel együttműködve irányítja a minőségmenedzsmentben érintett támogató szervezeti egység (Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központ) munkáját. III. Az elnök a) felelős az egyetemi kommunikáció, az emberi erőforrások és a hallgatói szolgáltatások, stratégiai jogi, valamint igazgatási és szabályozási szolgáltatások; b) felelős továbbá a vállalati és intézményi kapcsolatok, nemzetközi kapcsolatos és akkreditációs, illetve informatikai fejlesztések területeihez kapcsolódó minőségügyi feladatok meghatározásáért; c) felügyeli ennek végrehajtását; d) meghatározza ezeknek a folyamatoknak a felelőseit és szervezeti kereteit. IV. A kancellár a) felelős az egyetem gazdasági, pénzügyi, igazgatási, munkajogi, beszerzési, infrastrukturális és üzemeltetési tevékenységével kapcsolatos minőségügyi feladatok meghatározásáért; b) felügyeli az ennek végrehajtását; és c) meghatározza ezeknek a folyamatoknak a felelőseit és szervezeti kereteit.
# 14. § / A Budapesti Corvinus Egyetem minőségügyi szervezete / Az oktatási minőségügy szervezeti keretei
14. § (1) Az oktatási minőségügy területén a (2)–(8) bekezdésekben felsorolt egységek és bizottságok, illetve egyetemi szereplők vesznek részt a folyamatok felügyeletében és koordinálásában. (2) Az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központ (a továbbiakban: OMMK) mind az oktatási minőségfejlesztési tevékenységek áttekintésében és koordinálásában, mind az egyes ESG pontok mentén történő szakmai tevékenységek és fejlesztések irányításával/elvégzésével hozzájárul az egyetemi értékteremtéshez és fejlődéshez. A fentieknek megfelelően a szervezeti egységen belül a minőségbiztosítás szempontjából három munkacsoport tevékenysége is kiemelkedő fontossággal bír. a) Az Oktatási Minőségfejlesztési Csoport feladata: i. az ESG által tematizált módon, az érintett szervezeti egységek inputjai nyomán információt gyűjt a pillanatnyi helyzettel, a futó fejlesztésekkel és szakmai tevékenységekkel kapcsolatban; ii. az így szerzett inputok és adatok alapján rövidés hosszútávú szakmai célkitűzéseket, oktatás-minőségügyi stratégiát, policyt fogalmaz meg az oktatási rektorhelyettes számára; iii. az oktatási rektorhelyettes munkájának támogatása: - az egyes ESG szempontokhoz köthető aktuális folyamatok, kihívások/nehézségek és tapasztalatok rendszerezett áttekintése; - a kialakított stratégia/célkitűzések megvalósulásának nyomon követése, monitorozása; - az egyetemi közösség tájékoztatásának előkészítése a legfontosabb minőségfejlesztési tapasztalatokról és stratégiai döntésekről; - az ESG irányelveinek folyamatos érvényesítéséhez kapcsolódva beavatkozás terveket készít elő; - segít tartalmilag összehangolni az oktatási fejlesztéseket az egyetem egyéb stratégiai irányaival, dokumentumaival. iv. a gyűjtött minőségügyi dokumentumok rendszerezése; v. az oktatási rektorhelyettes alá tartozó hallgatói kérdőívek (oktatás hallgatói véleményezése, végzős hallgatói kérdőívek, DPR) adatainak menedzselése és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás; vi. a szakfelelősi jelentések háttéradatainak összeállítása; vii. a hazai akkreditációs folyamatok koordinálása és az érintett szervezeti egységek felkészülésének támogatása; viii. a minőségügyi stratégiában megfogalmazott folyamatok követése; ix. a javaslattétel a minőségirányítási rendszer működésére vonatkozóan; x. a Minőségügyi Kézikönyv időszakos szakmai felülvizsgálata; xi. a tanulásieredmény alapú mérési rendszer kialakítása, működtetése és folyamatos fejlesztése. Az eredmények értelmezése és az ezekkel kapcsolatos szakfejlesztési folyamatok támogatása a minőségfejlesztési, valamint a módszertani és szakfejlesztési munkacsoport támogatásával. Adatszolgáltatás a szakfelelősök felé. b) Az Oktatásmódszertani csoport feladata: i. a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés szakfelelősökkel
# 14. § / A Budapesti Corvinus Egyetem minőségügyi szervezete / Az oktatási minőségügy szervezeti keretei
együttműködésben megvalósuló irányítása, a kurzusfejlesztések, a tananyagfejlesztés, a módszertani megújulás támogatása; ii. az egyetem oktatói-kutatói számára kínált oktatásmódszertani belső képzések szervezése, a képzések megtartása; iii. a beilleszkedési program (on-boarding) keretében az újonnan belépő oktatók, tanárok, kutatók, valamint a PhD hallgatók tanulással, tanítással kapcsolatos szemléletének formálása; iv. a hallgatók tanulási folyamatainak támogatása, mentorálása, digitális mentorprogram szakmai vezetése. c) Az E-learning Fejlesztési és Támogatási csoport feladata: i. tananyagfejlesztés és digitális oktatási eszközök fejlesztésének támogatása; ii. technikai és módszertani támogatás; iii. az e-learning eszközök használatának oktatása; iv. az e-learning rendszer, Moodle, és az egyetem által működtetett felhő szoftverek folyamatos fejlesztése, működtetése és karbantartása. (3) Az egyetem minőségügyi rendszerével kapcsolatos kérdésekben véleményező szerepet tölt be az Oktatási Bizottság. A bizottság feladatait az SZMR 16. § (6) és (7) bekezdése részletezi, melyek a minőségüggyel kapcsolatosan a következő fő elvárásokat támasztják a bizottsággal szemben: a) az egyetemi, hazai és nemzetközi tapasztalata alapján véleményezze a kidolgozott minőségügyi alapelveket és stratégiákat, és ezekre vonatkozóan javaslatokat fogalmazzon meg; b) javaslatokat fogalmazzon meg az egyetemen folyó, a minőségügy szempontjából releváns adatgyűjtési eljárásokról (például véleményezési kérdőívek); c) a rektor felkérése alapján átfogó vizsgálatokat folytasson az egyetem tevékenységeinek – elsősorban az oktatás minőségével kapcsolatban, amelyek alapján fejlesztési javaslatokat fogalmazhat meg; d) hozzájáruljon a megvalósuló jó gyakorlatok közvetítéséhez az oktatók felé; valamint e) hozzájáruljon az egyetemen a minőségkultúra kialakulásához és megerősödéséhez. (4) Az egyetemen az oktatási minőségügyi rendszer elveinek és módszereinek képzési programokban megvalósuló érvényesítéséért, a rendszer hatékony működéséért a képzési programokért felelős dékánok a felelősek (az SZMR 36. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint). A dékánok minőségüggyel kapcsolatos fő feladatai: a) támogatják az oktatási rektorhelyettest az egyetem oktatási minőségpolitikájának és minőségügyi stratégiájának megfogalmazásában, megvalósításában és a megvalósulás nyomon követésében; b) az általa koordinált szakok vonatkozásában az Oktatási Minőségfejlesztési csoport munkájához szükséges adatok folyamatos gyűjtése és elemzése; c) az értékelési és az adatgyűjtési eljárások folyamatos felülvizsgálata; d) a szükséges szakfejlesztések kezdeményezése az oktatási rektorhelyettesnél, a képzési innovációs folyamatok tervezésének és megvalósításának irányítása. Javaslattétel a szakfejlesztési albizottság elnökére;
# 14. § / A Budapesti Corvinus Egyetem minőségügyi szervezete / Az oktatási minőségügy szervezeti keretei
e) a képzési program portfólió eredményességének rendszeres mérése és értékelése a nemzetközileg elfogadott normák alapján a nemzetközi vezető, az intézetvezetők, valamint a szakfelelősök bevonásával; f) a portfólióba tartozó szakok folyamatos értékelése a szakfelelősök bevonásával; g) javaslattétel az oktatási rektorhelyettesnek szak létesítésére, indítására, meghirdetésére és szüneteltetésére; h) az Oktatási Bizottság véleményének meghallgatását követően döntés a double degree/joint degree programok indításáról; i) a képzés személyi és infrastrukturális feltételeinek, megfelelőségének folyamatos ellenőrzése és a szakok éves önértékelésének elfogadása. (5) A Hallgatói Szolgáltatások alapvető feladatai szorosan kapcsolódnak a hallgatók életútjához az egyetemi éveik alatt a tanév időbeosztása mentén. A Hallgatói Szolgáltatások a hallgató tanulmányi ügyintézését, valamint esélyegyenlőségi, mentálhigiénés támogatását végzi. Emellett, ezeket a területeket segítendő és támogatandó dolgozik velük szoros együttműködésben a Digitális Innováció és a folyamatmenedzsmentért felelős csoport. A tanulmányi ügyintézés során a gólya állomány érkezésétől az oklevél átadóig végzik kollégáink a hallgatók tanulmányainak adminisztrációját (tanulmányi ügyintézés, tanulmányi tanácsadás, ugyanakkor ide nem értve az intézeti tanulmányi adminisztrációt). A Hallgatói Támogatás csoport hallgatói megkeresések alapján nyújt segítséget a hallgatók számára tanulástámogatással, mentálhigiénés tanácsadással, illetve ehhez a területhez tartozik az esélyegyenlőségi kérdések kezelése is. Az intézeti tanulmányi adminisztráció és a Hallgatói Szolgáltatások szétválasztása lehetőséget biztosít az ellenőrzési pontok beépítésére, így például az intézetek feladatkörébe tartozó záróvizsga jegyzőkönyvek kitöltésének megfelelőssége, amelynek ellenőrzése a Hallgatói Szolgáltatások feladata. A tanulmányi ügyintézés és tanulmányi támogatás három szinten zajlik: 1. A Hallgatói Szolgáltatások fő törekvés a munkaszervezés során, hogy a hallgatói igényekhez igazodva az „egyszerű” kérdésekre a hallgatók minél rövidebb időn belül kapjanak választ. Ennek megvalósítására került kialakításra az Intézd Online! rendszer, amely lehetővé teszi, hogy egy online felületen keresztül gyors, egyértelmű választ kapjon a kérdező. 2. A második szint a személyes ügyintézés, amely általános tanulmányi ügyekben heti négy napon át napi hét órában áll rendelkezésre a hallgatók számára – beleértve az oklevelet adó képzésben részt vevő hallgatókat és a nemzetközi részképzésre érkező vendéghallgatókat is – a Hallgatói Térben. 3. Vannak olyan kérdések, amelyek személyes ügyintézést igényelnek, ugyanakkor a Hallgatói Tér kereteit kifeszítik, tekintve, hogy összetettebbek, és/vagy hosszabb időt igényelnek. Hallgatóink számára ezért személyes tanulmányi tanácsadást is
# 14. § / A Budapesti Corvinus Egyetem minőségügyi szervezete / Az oktatási minőségügy szervezeti keretei
biztosítunk, ahol a tanulmányaikhoz, tanulmányi előmenetelükhöz, képzésük finanszírozásához kötődő személyesebb, egyedi kezelést igénylő kérdéseket egyeztethetjük. Ennek támogatásához időpont foglalási lehetőséget biztosítunk az Intézd Online! felületen. (6) Az (5) bekezdésben bemutatott tanulmányi ügyintézés minőségfejlesztése érdekében a következő megoldások kerültek kialakításra: a) Rendszeres, szisztematikus folyamatfejlesztés a hallgatói visszajelzések és elégedettség alapján. Az ügyintézés során nem egyéni, személyes e-mail címeken fordulnak a Hallgatói Szolgáltatások munkatársaihoz hallgatóink, hanem az Intézd Online! rendszer (ahol erre nincs mód, szervezeti e-mail címek) használatát biztosítjuk számukra. Utóbbi egy olyan tudásbázis is, amelyben a hallgató akár saját maga megtalálja a kérdésére a választ a tematikus, a tanév rendjét követő szócikk struktúrában, de ügyet is indíthat, amennyiben úgy érzi, kérdésére nem talált kielégítő választ. Az indított ügyekre a kollégáknak maximum 48 órán (2 munkanapon) belül válaszolniuk kell, amely választ követően biztosítjuk hallgatóink számára, és egyben kérjük őket, hogy értékeljék a válaszokat, ezáltal segítve a folyamatok fejlesztését és a tájékoztatók alakítását. b) A hallgatói ügyintézés mindhárom szintjéhez kapcsolódik a hallgatói észrevételek visszamérése oly módon, hogy: i. az online felületen indított ügyekre az ügy lezárását követően automatikus visszajelzés kérést kapnak a hallgatók, és 1–10 skálán értékelhetik a kollégák munkáját és szöveges értékelést is adhatnak; ii. a Hallgatói Térben történő személyes megkeresés során a tanulmányi koordinátorok rögzítik az ügyet és az azonnali ügy zárását követően szintén visszajelzési kérést küld a rendszer; iii. a személyes tanácsadást követően a kolléga rögzíti az ügyet és egyben készít egy feljegyzést is az ott megbeszéltekről, amely egyrészt visszajelzési lehetőséget biztosít az előzőekhez hasonlóan, másrészt pedig a szóban megbeszéltek írásbeli rögzítése fontos a tényszerű, azonos megértés biztosításához. c) A Hallgatói Támogatás csapata magába foglal szakképzett pszichológusokat, tanácsadókat, mentálhigiénés szakértőket, esélyegyenlőségi szakembereket és fogyatékosságügyi koordinátort. Fő feladatuk a hallgatók mentális egészségének átfogó támogatása, beleértve a lelki jóllét, tanulással, pályával és karrierrel kapcsolatos kérdésekben nyújtott tanácsadási szolgáltatásokat, valamint csoportos és egyéni tréningek biztosítását. Munkájukat külső tanácsadó monitorozza, szupervíziós feladatokat ellátva. d) Az elmúlt években a Budapesti Corvinus Egyetem jelentős digitális fejlesztéseket végzett annak érdekében, hogy a hallgatók számára minél kényelmesebb és hatékonyabb legyen az egyetemi élet, így a tanulmányi ügyintézési folyamatok is. Ezek a fejlesztések megkönnyítik a diákok mindennapi életét és egyben átláthatóvá és
# 14. § / A Budapesti Corvinus Egyetem minőségügyi szervezete / Az oktatási minőségügy szervezeti keretei
nyomonkövethetővé teszik a folyamatokat. e) A Hallgató Szolgáltatások területén, különösen a tanulmányi ügyintézés terén, külön csapat került felállításra a feladatellátási folyamatok egységes feltérképezése, folyamatos fejlesztése, strukturálása és új folyamatok kialakítása érdekében. A csapat célja, hogy segítse a Hallgatói Szolgáltatások munkatársait az egységes és hatékony munkavégzésben. Havi rendszerességgel küldik meg a kollégák számára a következő hónap aktuális (tanulmányi) időszakait, legfontosabb hallgatói ügycsoportjait, induló kérvényeit, kérelmeit. (7) A feladatokat monitorozzuk és a szolgáltatások minőségi javítása érdekében folyamatosan fejlesztjük: a) A Neptun csoport folyamatos ellenőrzést és a tanulmányi koordinátorokkal együtt adattisztítást végez a hallgatói adatbázisban, hogy megfeleljen a külső jogszabályi és belső szabályzati elvárásoknak. A cél a hallgatói-, oklevélés pénzügyi statisztikai adatszolgáltatások hibamentes biztosítása. b) A fentiek mellett fontos cél, hogy a hallgatók mentesüljenek az adminisztratív terhek alól. Ennek érdekében a Hallgatói Szolgáltatások kollégái folyamatosan ellenőrzik a hallgatók tanulmányi előrehaladását és értesítik azon hallgatókat, akiknél probléma léphet fel a tanulmányi életútjukkal kapcsolatban (így különösen: bejelentkezés elmulasztása, maximális tárgyfelvételek és vizsga számok, felhívás záróvizsga teljesítés lehetőségére a jogszabály által biztosított idő lejárta előtt). c) Annak érdekében, hogy a tanulmányi ügyintézés területén magas színvonalú szolgáltatást biztosítsunk, szigorú minőségi elvárások kerültek meghatározásra a tanulmányi koordinátor kollégákkal szemben. A használt rendszereken keresztül kerül ellenőrzésre a kollégák teljesítménye (mint például minden hallgatói ügy 48 órán belül megválaszolásra kerüljön). Emellett mindig az előző év hallgatói elégedettségi eredménye alapján kell meghatározni a következő értékelési időszak kiindulási pontját, így folyamatosan fenntartva, továbbá növelve a hallgatói szolgáltatások színvonalát és minőségét. d) A Hallgatói Referens Hálózat (Peer Network) tagjai folyamatosan segítik a hallgatókat a tanulmányi tájékozódásban és egyben (mivel maguk is hallgatók) folyamat teszteléssel visszajelzést adnak a területnek egy adott folyamatban várható hallgatói reakciókról. A Hallgatói Tér ügyfélfogadási idejével megegyezően az Információs pultban foglalnak helyet és segítik az érdeklődőket az eligazodásban. Minden héten riportot készítenek, amelyet a Hallgatói Szolgáltatások csoportvezetőinek megküldenek és az abban felmerülő észrevételek alapján a csoportvezetők ezen észrevételek mentén javítják a folyamatokat, betartva az előírásokat, így növelve a minőséget. e) Jogorvoslat, kifogás, panasz ügyek kezelése: i. Jogorvoslat: amennyiben a hallgató az egyetem döntését, intézkedését
# 14. § / A Budapesti Corvinus Egyetem minőségügyi szervezete / Az oktatási minőségügy szervezeti keretei
(így például passzív félévre utasítás, jogviszonymegszüntetés, értékelés, ösztöndíjmegvonás), vagy ezek elmulasztását jogszabálysértőnek vagy egyetemi szabályzatba ütközőnek gondolja, a „A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje” (HJR) c. szabályzatban foglaltak szerint jogorvoslattal élhet a Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz. A szabályzat konzekvensen kimondja, hogy hatálya nem terjed ki azon esetekre, ahol a hallgató kérdést, kérést fogalmaz meg, észrevételt, panaszt tesz, kivizsgálást kér, de az nem minősül a fenti ügyekbe tartozó elsőfokú, vagy jogorvoslati kérelemnek és döntésnek. Azon hallgatói döntések esetén, amelyeknél az ügyet magát a hallgató indítja el, többnyire „saját” jogorvoslati kérelem is kerül megnyitásra (amennyiben jogorvoslatra van lehetőség). Ilyen például az ösztöndíjak esete, ahol egy-egy ösztöndíj folyamatról szóló (határozatba foglalt) döntés után az adott ösztöndíj pályázathoz egyedileg tartozik jogorvoslati kérelem (ld: Rendszeres Szociális Ösztöndíjpályázat „ÉV/Félév” és Rendszeres Szociális Ösztöndíjpályázat „ÉV/Félév – Jogorvoslat”). Vannak azonban olyan ügyek, amelyeket nem a hallgató indít el, mégis egyedi jogorvoslati kérelem tartozik hozzá, mint például a tanulmányok értékelésére (ld. kapott érdemjegy) vonatkozó döntés elleni jogorvoslati kérelem (Kifogásbejelentő kérelem). Harmadik csoportba tartoznak azok az ügyek, amelyekre nem kerül önálló jogorvoslati kérelem nyitásra. Ezen ügyekhez kapcsolódó döntés, intézkedés vagy azok elmulasztása ellen (akár határozatba foglalt a döntés akár nem) a hallgató az alábbi kérelem segítségével indíthatja el a jogorvoslati folyamatot: Jogorvoslati kérelem – nem nevesített ügyekre. A jogorvoslati kérelem a kifogásolt (jogorvoslattal érintett) döntés közlésétől, mulasztás megtörténtétől számított 15 napon belül nyújtható be. A kérelem tárgyában a Hallgatói Felülbírálati Bizottság jár el, amely. rektor által létrehozott, egyetemi szintű hatáskörrel rendelkező háromtagú szakértői testület. A testület legalább egy tagja jogász, az ügyviteli feladatokat a Jog, Igazgatás, Szabályozás látja el. Fontos, hogy a jogorvoslati kérelemben – többek között meg kell jelölni a hallgatónak, hogy mely döntés, intézkedés, mulasztás jogszerűségét vitatja, továbbá, hogy milyen belső szabály vagy épp jogszabály megsértésére alapozza a fellebbezését. Amennyiben a jelentkező/hallgató/volt hallgató a vizsgákon (felvételi vizsga, rendes vizsga, ZV) tapasztalt esetleges szabálytalanság ellen élne kifogással, amennyiben a jelentkező/vizsgázó úgy érzi, hogy a felvételi, vagy más vizsgák rendjét megszegte az oktató, akkor az ellen kifogással élhet. Ennek rendjét az előző esetben a Felvételi szabályzat tartalmazza (ennek háttérszabálya az 1. pont szerinti HJR), utóbbi esetben a TVSZ az irányadó (a
# 14. § / A Budapesti Corvinus Egyetem minőségügyi szervezete / Az oktatási minőségügy szervezeti keretei
háttérszabály itt is a HJR). Hallgató vagy volt hallgató ezt a kifogását az értékelésre vonatkozó döntés elleni jogorvoslati kérelemben jelezheti (ld. a korábban említett Kifogásbejelentő kérelem). A kiírt díjakkal kapcsolatos kifogások esetei a HTJSZ-ben kerültek rögzítésre. Ennek értelmében amennyiben egy hallgató nem ért egyet a számára kiírt díjjal, észrevételt tehet és kérheti a kiírás jogszerűségének vizsgálatát. A hallgatók ezt a Neptun felületén tehetik meg (Kérelem tévesen befizetett díj visszafizetésére kérelemmel), a volt hallgatók pedig név, adóazonosító jel és bankszámlaszám megadásával jelezhetik kérésüket Neptun rendszeren kívül (e-mail-ben vagy akár postai úton). További szabályzatok speciálisabb esetekre: – Esélyegyenlőségi szabályok megszegése esetén az Esélyegyenlőségi szabályzat az irányadó, – Etikai szabályokat az Etikai Kódex és eljárásrend tartalmazza, illetve – Fegyelmi szabályszegések háttérszabályzata a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat. ii. Mindezeken túl, ha a hallgató valamely panaszát szeretné jelezni, azt az alábbiak szerint teheti meg (panaszkezelés szabályai): panasszal élhet a hallgató a Hallgatói Szolgáltatások illetékességébe tartozó ügyének intézésével kapcsolatban az Intézd Online! (Panasz bejelentése/Complaint Submission) rendszeren keresztül, vagy akár e-mailen (hsz.panasz@uni-corvinus.hu). Ebben az esetben a panasz: olyan egyedi visszajelzés, amelyben a panaszos meghatározott eljárást kifogásol, válaszadási időt, vagy érdeksérelmet jelent be és ennek elintézése nem tartozik más eljárásba. Az e-mail tárgyának formai követelményeként az alábbiak kerültek meghatározásra: A levél tárgyába bele kell írni, hogy „panaszbejelentés”, továbbá azt, hogy a Hallgatói Szolgáltatásokon belül melyik területtel kapcsolatosan élne a hallgató panasszal az alábbiak közül: – Tanulmányi ügyek, tanulmányi adminisztráció, – NEPTUN, – Hallgatói pénzügyek, ösztöndíj, – Pszichológiai, vagy mentálhigiéniás tanácsadás, – Digitális platformok, – Onboarding tevékenység. Az e-mail/Intézd Online!-on keresztül érkező üzenet tartalmi követelménye: – A corvinusos (...@stud.uni-corvinus.hu) e-mail címéről kell írnia (e-mail esetén); – Kérjük, hogy röviden, tömören írja le annak jellegét, ismertesse a panasz indokait és lényeges körülményeit, hogy milyen csatornán történt a kommunikáció, – Írja meg a konkrét kérését, igényét, azt, hogy mi lett volna a számára elfogadható megoldás. iii. Mindezeken túlmenően felhívjuk a figyelmüket arra, hogy más szervezeti egységek működésével kapcsolatos panaszok nem tartoznak a HSZ illetékességi körébe. (8) A kommunikációs folyamatok minőségbiztosításának irányítója a kommunikációs vezető, akinek a feladata az a stratégiai célokkal összhangban biztosítani az Egyetem külső és belső kommunikációjának hatékony megvalósítását. A kommunikációs vezető
# 14. § / Az oktatási minőségügy szervezeti keretei / Hallgatói Önkormányzat, Doktorandusz Önkormányzat
felelőssége a kommunikációs feladatok ellátását biztosító akciók, szabályozások és eszközök kialakítása, előterjesztése, bevezetése, a kommunikációs feladatok koordinálása, valamint az egyetemi kommunikációs infrastruktúrájának fejlesztése. Az Egyetem kommunikációs folyamatainak legfontosabb szabályait a külső és belső kommunikációs szabályokról szóló Elnöki Testületi rendelkezés foglalja össze.
# 15. § / Az oktatási minőségügy szervezeti keretei / Hallgatói Önkormányzat, Doktorandusz Önkormányzat
15. § (1) Az egyetem minőségügyi rendszerével kapcsolatos kérdésekben véleményező közreműködő szerepet töltenek be a hallgatói képviseleti szervek: a) véleményezik az egyetem oktatási minőségpolitikáját és minőségügyi stratégiáját b) szakfejlesztésekben, a képzési innovációs folyamatok megvalósításában való aktív részvétel c) közreműködés a hallgatói követelményrendszerbe tartozó belső szabályozók felülvizsgálatában, fejlesztésében d) a hallgatói igények, visszajelzések, tanulmányi ügyekkel kapcsolatos problémák gyűjtésében, közvetítésében és megoldások kidolgozásában való közreműködés. A minőségirányítás szervezeti kereteire vonatkozó további szabályzatok
# 16. § / Hallgatói Önkormányzat, Doktorandusz Önkormányzat / A képzések minőségbiztosítása
16. § (1) a) Az egyetem Szervezeti és Működési Rendje b) Az egyetem szervezeti felépítése c) Az egyetemi testületek, bizottságok ügyrendje
# 17. § / Hallgatói Önkormányzat, Doktorandusz Önkormányzat / A képzések minőségbiztosítása
17. § (1) A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeit és irányelveit az ENQA (European Association for Quality Assurance in Higher Education) koordinálásával kidolgozott, s az Európai Felsőoktatási Térség miniszterei által 2005 májusában Bergenben elfogadott, majd 2015-ben felülvizsgált dokumentum 1 tartalmazza. A dokumentum nagy hangsúlyt fektet az intézmények képzési programjainak minőségbiztosítására, részletesen is kitér a szakok indításának, követésének és belső értékelésének minőségügyi kérdéseire, és standardként fogalmazza meg, hogy „az intézmények rendelkezzenek folyamatokkal képzési programjaik kialakítására és jóváhagyására. A képzési programokat úgy kell kialakítani, hogy elérjék kitűzött céljaikat, beleértve az elvárt tanulási eredményeket.” Továbbá „az intézmények folyamatosan kísérjék figyelemmel és rendszeres időközönként tekintsék át képzési programjaikat, biztosítandó, hogy azok elérjék kitűzött céljaikat, illetve megfeleljenek a hallgatók és a társadalom igényeinek.” Ennek érdekében az ENQA ajánlja, hogy az egyetemek a képzési programok tervezésekor és megújításakor az alábbi alapelveket vegyék figyelembe: a) a képzési programokat az intézmény stratégiájával összhangban álló, átfogó képzési célokkal alakítsák ki, és egyértelműen rögzítsék az elvárt tanulási eredményeket; b) a képzési programokat a hallgatók és más érintettek bevonásával alakítsák ki; külső szakértelem és referenciapontok segítségével; c) a képzési programok tükrözzék a felsőoktatás Európa Tanács által megfogalmazott négy célt d) a képzési programokat úgy alakítsák ki, hogy azok a hallgató zökkenőmentes előrehaladását biztosítsák; e) határozzák meg a várható hallgatói terhelést, például ECTS-kreditekben; f) ahol ez releváns, a képzési programok tartalmazzanak jól illeszkedő gyakorlati lehetőségeket. (2) Az ENQA ugyanakkor meghatároz olyan főbb cselekvési területeket, amelyeken keresztül leírhatóvá és megragadhatóvá válik egy felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási rendszere. Ezeket a területeket nevezi ESG standardoknak és ezekhez további értelmezést, szempontokat és indikátorokat is rendel, amelyeken keresztül az egyes standardok intézményi megvalósulása monitorozhatóvá válik. Az ESG logikáját veszi alapul a magyar egyetemek számára kötelező hazai akkreditációs eljárás is. Az ESG az alábbi 10 standardot határozza meg: a) Minőségbiztosítási politika (ESG 1.1-es standard); b) A képzési programok kialakítása és jóváhagyása (ESG 1.2-es standard); c) Hallgatóközpontú tanulás, tanítás, értékelés (ESG 1.3-as standard); d) A hallgatók felvétele, előrehaladása, tanulmányaik elismerése és a képesítés odaítélése (ESG 1.4-es standard); e) Oktatók (ESG 1.5-ös standard); f) Tanulástámogatás és hallgatói szolgáltatások (ESG 1.6-os standard); g) Információkezelés (ESG 1.7-es standard);
# 17. § / Hallgatói Önkormányzat, Doktorandusz Önkormányzat / A képzések minőségbiztosítása
h) Nyilvános információk (ESG 1.8-as standard); i) A képzési programok folyamatos figyelemmel kísérése rendszeres értékelése (ESG 1.9-es standard); j) Rendszeres külső minőségbiztosítás (ESG 1.10-es standard). (3) A hallgatók és más érintettek bizalma az egyetemben akkor alakul ki és marad fenn, ha az egyetem olyan minőségbiztosítási tevékenységgel rendelkezik, mely biztosítja a szakok jó megtervezését és nyomonkövetését, ezért az egyetemnek formalizált belső mechanizmusokat kell alkalmaznia a szakok indításának jóváhagyására, követésére és rendszeres belső értékelésére. A formalizált minőségpolitika és eljárás megadja azt a keretet, amelyen belül az egyetem fejlesztheti és nyomon követheti minőségbiztosítási rendszere hatékonyságát. A formalizált eljárások önmagukban nem garantálják a minőségbiztosítási követelmények érvényesülését, de az eljárási, működési, hatásköri és felelősségi rend hiánya vagy nem megfelelő szabályozása gátja lehet a minőségpolitikai célok érvényesülésének. (4) A belső minőségbiztosítás követelményeit a végzettséget adó szakok (degree programs) és az egyéb szakok (non-degree programs) tekintetében egyaránt érvényesíteni kell. A továbbiakban a szak kifejezés magában foglalja az egyetemen folyó: a) alapképzéseket (BA, BSc); b) osztott és osztatlan mesterképzéseket (MA, MSc); c) szakirányú továbbképzéseket; és d) egyéb képzéseket, amelyek meghatározott kurzus-tematikával rendelkeznek, és a résztvevők tanúsítványt, igazolást kapnak az elvégzésükről (pl. felnőttképzés, rövid képzési programok). (5) Önálló, a minőségügyi kézikönyvtől eltérő minőségbiztosítási rendszert alkalmaznak a következő területeken: a) doktori képzések, amelyek a doktori iskolák felügyelete alatt működnek; b) Study Abroad Programok (SAP), amely a szakgazda dékánok közreműködésével – a Nemzetközi képzésekért felelős vezető koordinálásával – az egyetem kurzus-portfóliójából válogatott speciális részképzési csomagot jelentenek; c) a közös, illetve double degree programok, amelyek minőségbiztosítása kétés többoldalú, illetve konzorciális megállapodások alapján zajlik. Az önálló minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező képzések esetén is lehetőség szerint törekedni kell a Minőségügyi Kézikönyvvel való összhangra.
# 18. § / A képzések minőségbiztosítása / Minőségbiztosítási politika (ESG 1.1-es standard)
18. § (1) „Standard: Az intézmények rendelkezzenek publikus és a stratégiai menedzsment részét képező minőségbiztosítási politikával. Ezt a belső érintettek [azaz a hallgatók, az oktatók és a nem oktató személyzet] dolgozzák ki és valósítsák meg, megfelelő struktúrák és folyamatok révén, a külső érintettek [felhasználók, munkaadók, partnerek] bevonásával.” (2) Érintettek minőségbiztosításban való közreműködésének garantálása A standard teljesülésének egyik legfontosabb biztosítéka az egyetem háromszintű minőségbiztosítási folyamatainak működése. Az oktatási rektorhelyettes felelős az oktatási minőségügyi folyamatok tervezéséért és a megvalósulás állandó monitorozásáért. Ugyanakkor, a munkájába bevont szereplők széles körén keresztül – egyetemi vezetők, oktatók, hallgatók, támogató munkatársak is részt vesznek a munkájában az Oktatási Bizottságon keresztül – meghatározó szerepet játszik a közös egyetemi minőségkultúra kialakulásában és az intézményi szereplők minőségügyi tudatosságának és felelősségvállalásának megteremtésében. Ennek megfelelően, az oktatási rektorhelyettes és a Szenátus Oktatási Bizottsága az alábbi kulcstevékenységekkel járul hozzá a standard teljesüléséhez: a) a külső akkreditációs testületek elvárásait figyelembe véve fejlesztési irányvonalakat határoz meg; b) a minőségügyi rendszerben érintett szervezeti egységeket rendszeresen beszámoltatja és így nyomon követi a minőségügyi fejlesztések előrehaladását; c) fejlesztési problémák esetén a szükséges erőforrások allokálását kezdeményezi, elakadó folyamatok továbblendítésével és a kulcsszereplők támogatásának elnyerésével aktívan segíti a megvalósítást; d) a minőségügyi rendszer működését igazoló dokumentációk gyűjtése; e) külső akkreditációs folyamatokban a minőségügyi rendszer működésének és eredményeinek prezentálása a szakértői tagok támogatásával. (3) A minőségpolitikai nyilatkozat és a Minőségügyi Kézikönyv felülvizsgálatának folyamata A minőségpolitikai nyilatkozat és a Minőségügyi Kézikönyv az egyetem minőségkultúráról és minőséggel összefüggő kérdésekről való gondolkodásának leképezése. A minőségügyi rendszer kiemelt célja az egyetem folyamatainak és önmagáról való gondolkodásának folyamatos fejlesztése, megújítása. Mivel a minőségügyi rendszer az egyetemi szervezettől nem különül el, ezek a változások visszahatnak magára a minőségügyi rendszerre, időről-időre gazdagítják/alakítják azt. Fontos, hogy ezek a változások bizonyos időközönként leképeződjenek ezekben a kulcs dokumentumokban is. Ezeknek a dokumentumoknak a szakmai megújítását és az aktuális minőségügyi rendszerhez való igazítását az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központ minőségügyi szakértője végzi az oktatási rektorhelyettes felkérése alapján, de legalább 5 évente. A képzési programok kialakítása és jóváhagyása (ESG 1.2-es standard)
# 19. § / A képzések minőségbiztosítása / Minőségbiztosítási politika (ESG 1.1-es standard)
19. § (1) „Standard: Az intézmények rendelkezzenek folyamatokkal képzési programjaik kialakítására és jóváhagyására. A képzési programokat úgy kell kialakítani, hogy elérjék kitűzött céljaikat, beleértve az elvárt tanulási eredményeket. A program révén megszerezhető képesítés legyen világosan meghatározott és közölt, utalással a nemzeti képesítési keretrendszer megfelelő szintjére, s ennek révén az Európai Felsőoktatási Térség képesítési keretrendszerére.” (2) A szaklétesítés/szakindítás kezdeményezése és szervezeti keretei Új szak létesítését vagy szak indítását a szakkoncepció és szakfelelős-jelölt nevének megküldésével kezdeményezheti az adott képzési programért felelős dékán az oktatási rektorhelyettesnél. A szaklétesítés, szakindítás során az oktatási rektorhelyettes által megfogalmazott követelményekre figyelemmel kell lenni. A szakfelelőst az illetékes dékán javaslatára az oktatási rektorhelyettes az általános rektorhelyettessel egyetértésben jelöli ki. A szakfelelős kijelölésekor figyelembe kell venni a jogszabályi és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakfelelősökre vonatkozó mindenkori előírásait. Az adott képzési programért felelős dékán javaslatot tesz az oktatási rektorhelyettesnek szakfejlesztési albizottság létrehozására, amelynek a szakfelelős a tagja. A szakfejlesztési albizottság elnökét az érintett dékánok javaslata alapján az oktatási rektorhelyettes, tagjait a szakfelelős javaslata alapján a szakfejlesztési albizottság elnöke kéri fel. Egy szakfejlesztési albizottságba több szak is tartozhat, erről az érintett dékánok javaslata alapján az oktatási rektorhelyettes dönt. A bizottság kötelező tagja egy hallgatói képviselő, illetve állandó meghívott tagja az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központ egy szakértője. (3) A szaklétesítés/szakindítás időszakában a szakfelelős feladatai a következők: a) az OMMK támogató szakértőjével közösen megtervezi a szakfejlesztés folyamatát/menetét; b) koordinálja a szakfejlesztésben résztvevő bizottság munkáját; c) dönt a szakfejlesztésben a tudományterületi tartalmakról és kérdésekről; d) az előírt formában 1 elkészíti szakalapításhoz/szakindításhoz szükséges szakmai dokumentumokat. (4) Szaklétesítés/szakindítás időszakában a szakfelelőst feladatának ellátásában az alábbi szervezeti egységek, testületek segítik: a) tartalmi kérdésekben a szakfelelős munkáját előkészítő bizottság segíti, amelynek feladatát jelen kézikönyv tartalmazza; b) képzésfejlesztési kérdésekben a szakfelelős munkáját az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központ munkatársai támogatják; c) adminisztratív kérdésekben az Oktatásmenedzsment kijelölt munkatársa támogatja; d) technikai és jogi kérdésekben a Jog, Igazgatás, Szabályozás szervezeti egységének kijelölt munkatársa támogatja.
# 19. § / A képzések minőségbiztosítása / Minőségbiztosítási politika (ESG 1.1-es standard)
(5) Az előkészítő bizottság feladatai: a) a szakfelelős által előkészített szakkoncepció részletes tervének elkészítése; b) a szak jellegének (pl. akadémiai vagy gyakorlati pályára felkészítő fókusz) és a képzés munkarendjének (nappali, esti, levelező), továbbá a képzés nyelvének meghatározása; c) a szak képzési és kimeneti követelményeinek megfogalmazása; d) szaklétesítéshez/szakindításhoz szükséges szakmai dokumentumok elkészítése; e) programszintű szakos dokumentáció elkészítése, melynek részei: - programszintű tanulási eredményleírás; - tantárgyi programok; - tantárgyi struktúra – felelős oktató(k) rendszer kidolgozása, meghívással vagy pályázati kiírás útján; f) egyéb akkreditációs tartalmi követelmények kidolgozása. (6) Az érintett képzési szintért felelős dékán javaslatot tesz az oktatási rektorhelyettesnek előkészítő bizottság létrehozására. Az előkészítő bizottság tagjaira a szakfelelős tesz javaslatot a szakfejlesztési albizottság elnökének, aki felkéri a tagokat. Az előkészítő bizottság munkája során rendszeresen konzultál az érintett képzési programért felelős dékánnal. A dékán kérésére meg is hívja őt a fejlesztő bizottságba. Emellett az előkészítő bizottság állandó vagy eseti tagja lehet más intézmény adott szakterületen dolgozó oktatója, vagy az egyetemmel szakmai kapcsolatban lévő szervezet tagja, illetve a szakon oklevelet szerző hallgatók potenciális munkaadója. (7) Idegen nyelvű képzés esetén mindenképpen külföldi felsőoktatási és idegen nyelvű képzési tapasztalatokkal rendelkező oktatókat kell felkérni, a magyar nyelvű képzések esetén ilyen tapasztalattal rendelkező oktatók bevonása ajánlatos. Az előkészítő bizottság összetételének meghatározásánál – különösen idegen nyelvű szak esetén – figyelemmel kell lenni arra, hogy a mintaként vagy viszonyítási pontként alkalmazott külföldi szak tapasztalataival rendelkező külföldi oktató is bekapcsolódhasson. Fel kell használni az előkészítő bizottság működése során az adott periódusban az egyetemen dolgozó külföldi vendégoktatók tapasztalatait is. A szakfelelős az előkészítő bizottság összetételét és a szak fejlesztési ütemtervét megküldi a dékánnak, valamint az oktatási rektorhelyettesnek. (8) Az oktatók kiválasztása idegen nyelvű képzések esetén Az oktatókkal kapcsolatos általános minőségi követelményrendszert a Szenátus az SZMR-en, különösen pedig a Foglalkoztatási követelményrendszeren keresztül fogalmazza meg figyelemmel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakindításra vonatkozó követelményeire. Az idegen nyelvű képzésekben való oktatás azonban sajátos elvárásokat is támaszt az oktatókkal szemben. Ennek megfelelően az idegen nyelvű képzések esetében biztosítani kell, hogy a tantárgybefogadásról, illetve a tantárgymeghirdetésről szóló döntés alapja a kötelezettséget vállaló oktató idegen
# 19. § / A képzések minőségbiztosítása / Minőségbiztosítási politika (ESG 1.1-es standard)
nyelvű képzési kompetenciáinak megléte, amelyet az egyetem a CTE eredményeire alapozva ítél meg. (9) Döntéselőkészítés és döntés a szakalapításról/szakindításról A szakfelelős az előkészítő bizottság tagjaival együttműködésben elkészíti az alábbi döntést megalapozó dokumentumokat: a) a szak képzési és kimeneti követelményei (csak szakalapítás esetén szükséges); b) programszintű szakos dokumentáció elkészítése, melynek részei: – programszintű tanulási eredményleírás; – tantárgyleírások; – tantárgyi struktúra – felelős oktató(k) rendszer kidolgozása, meghívással vagy pályázati kiírás útján; c) az oktatói állomány és a tantárgyfelelősök bemutatása (oktatói adatlap); d) idegen nyelvű képzés esetén az oktatói állomány idegen nyelv tudásának bemutatása; e) alapítási és indítási ütemterv; f) megvalósíthatósági terv; g) az Oktatási Hivatal és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által megkövetelt egyéb dokumentumok. (10) Lényeges, hogy a szak világos és egyértelmű kimeneti követelményeket (tanulási eredményeket, learning outcomes) fogalmazzon meg mind a hallgatók, mind a szakterület szerinti vállalati közeg számára, továbbá fontos, hogy a szakon a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményei feleljenek meg az MKKR adott besorolási szintjén meghatározott minimális követelményeknek, és ez alapján megfelelő színvonalú kibocsátást biztosítanak. A szak tematikájának vonzónak és eredetinek kell lennie, hogy a célcsoportban a várt piaci hatást elérje. (11) A megvalósíthatósági terv (Feasibility Study) tartalma: a) a szak „piaci” bevezetésének módja és ütemterve; b) a szak hazai és külföldi piacának és célcsoportjának bemutatása és elemzése; c) hallgatói létszám és tandíj tervek; d) speciális kommunikációs és toborzási tervek (különösen idegen nyelvű képzések esetében); e) a képzés kutatási és infrastrukturális feltételeinek rendelkezésre állása (könyvtári állomány, szoftverek, laboratóriumi felszerelés, stb.); f) amennyiben szükséges, úgy a székhelyen kívül indítandó képzés, illetve a távoktatási képzési forma speciális feltételeinek való megfelelés bemutatása; g) a várható bevételeket és kiadásokat bemutató költségterv. (12) A szaklétesítésről és az indítás ütemezéséről az adott képzési programért felelős dékán előterjesztésére az Oktatási Bizottság véleményt nyilvánít. A döntésre vonatkozó előterjesztés tartalmazza annak bemutatását, hogy az egyetem képzési és nemzetközi stratégiájának követelményeit a szak mennyiben érvényesíti. (13) A létesítési és indítási ütemterv kapcsán kiinduló hüvelykujjszabály, hogy a szakindítás tervezett időpontját a magyar nyelvű képzéseknél a tanév kezdete előtt egy évvel – a megfelelő szakmai előkészítés és a tájékoztatási kampány megszervezése miatt –indokolt meghatározni. A kurzusindítást legalább egy évre kell
# 19. § / A képzések minőségbiztosítása / Minőségbiztosítási politika (ESG 1.1-es standard)
előre tervezni. A szakindításról a szakfelelős és az adott képzési programért felelős dékán javaslata és az oktatási rektorhelyettes előterjesztése alapján az Oktatási Bizottság véleményezése (ahol a hallgatók képviselete is részt vesz a véleményezésben), az Elnöki Testület előzetes egyetértése alapján a Szenátus dönt. A szakindításhoz be kell szerezni a fenntartó egyetértését is. A szakon belüli tantárgy indításáról a szakfelelős dönt a felelős oktatóval és az intézetvezetővel történő egyeztetés alapján. Hallgatóközpontú tanulás, tanítás és értékelés (ESG 1.3-as standard)
# 20. § / A képzések minőségbiztosítása / Minőségbiztosítási politika (ESG 1.1-es standard)
20. § (1) „Standard: Az intézmények biztosítsák képzési programjaik olyan megvalósítását, amely aktív szerepre ösztönzi a hallgatókat a tanulási folyamat létrehozásában. A hallgatók értékelése tükrözze ezt a megközelítést.” (2) Az Budapesti Corvinus Egyetemen oktatóknak törekedniük kell arra, hogy hallgató-központú tanulási, tanítási, valamint értékelési megközelítéseket alkalmazzanak és fejlesszék pedagógiai tudásukat, képességeiket. Ehhez az egyetem megfelelő szakmai támogatást és fejlődési lehetőségeket biztosít az OMMK működtetésével. (3) Az OMMK oktatáskutató és oktatásfejlesztő szakemberei az alábbi területeken végeznek támogató munkát: a) az OMMK oktatásmódszertani belső képzéseket szervez és tart az egyetem oktatói-kutatói számára; b) az újonnan belépő oktatók, tanárok, valamint PhD hallgatók tanulással, tanítással kapcsolatos szemléletének formálása; c) a hallgatók tanulási folyamatainak támogatása, mentorálása és a digitális mentorprogram szakmai vezetése; d) a szakfejlesztési folyamatok támogatásakor az OMMK szakértői törekednek a szak módszertani diverzitásának tágítására, valamint közvetítik a hallgatói szükségletek és rugalmas tanulási utak figyelembevételének lehetőségeit; e) az OMMK a Corvinus Teaching Excellence részeként módszertani óralátogatásokat végez, amelyek keretében különösen figyel a hallgatóközpontú tanulási-tanítási és értékelési szempontok figyelembevételére, fejlesztési javaslataival erősíteni igyekszik ezt a szemléletmódot. (4) Az egyetem szakjain zajló tanulás-tanítás fejlesztésekor az OMMK az ESG által is elvárt tanulási eredmény alapú tervezési szemléletet képviseli. Ez a megközelítés már a tervezett kimenetek meghatározásakor is hallgatóközpontú logikát követ, és így a kimenethez vezető képzési folyamatot is elsősorban hallgatói tevékenységek tervezéseként értelmezi. Szakfejlesztési folyamatai során az egyetem olyan tanulásszervezési megoldások alkalmazására törekszik, amelyek nagyfokú és változatos hallgatói aktivitásokra építve teszik lehetővé a hallgatók számára a tervezett tanulási eredmények elérését. A program és tárgyszintű értékelési megoldásoknak szintén igazodniuk kell ehhez a szemlélethez. Az OMMK tudatosan segíti a fejlesztő támogató értékelés és a hallgatói önés társértékelés hangsúlyának növekedését, illetve a szummatív értékelési megoldások esetén is támogatja az olyan korszerű megoldások alkalmazását, mint például a portfólió alapú értékelés. A hallgatók felvétele, előrehaladása, tanulmányaik elismerése és a képesítés
# 21. § / odaítélése (ESG 1.4-es standard) / Oktatók (ESG 1.5-ös standard)
21. § (1) „Standard: Az intézmények következetesen alkalmazzák a teljes hallgatói életciklust lefedő, előzetesen meghatározott és közzétett szabályzataikat, például a hallgatók felvétele, előrehaladása, tanulmányaik elismerése és a képesítés odaítélése tekintetében.” (2) Az egyetem célnak megfelelő felvételi és előrehaladási eljárásokat működtet. Az oktatási rektorhelyettes követi nyomon a felvételi és végzési folyamatokat az Oktatásmenedzsment szervezeti egységen keresztül. A folyamat támogatását a Hallgatói Szolgáltatások szervezeti egység végzi. (3) Az egyetem továbbá folyamatosan gyűjt információkat a hallgatók előrehaladásáról és beépíti ezeket a döntési folyamataiba. A Hallgatói Szolgáltatások látja el a Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer tartalmi rendszergazdai, szabályozási és ügyviteli feladatait együttműködésben az Oktatásmenedzsmenttel. A Neptunban található hallgatói előrehaladási adatokat gyűjtik és rendszerezik, támogatva ezzel az oktatási rektorhelyettest a releváns döntéshozatali folyamatokban. A hallgatók lemorzsolódásával kapcsolatban a fenti két szervezeti egység segítségével szintén készít szakos szintű kimutatásokat az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központ minőségügyi munkacsoportja, amelyeket a szakfelelősi beszámolók támogató anyagai között tesz közzé a szakfelelősök számára.
# 22. § / odaítélése (ESG 1.4-es standard) / Oktatók (ESG 1.5-ös standard)
22. § (1) „Standard: Az intézmények biztosítsák, hogy oktatóik megfelelő kompetenciával rendelkezzenek. Alkalmazzanak méltányos és átlátható eljárásokat oktatóik toborzására és továbbképzésére.” (2) Az oktatók felvétele nyílt pályázatokon keresztül történik, ennek folyamatát a toborzási és kiválasztási policy szabályozza. A pályázatok közzétételében az egyetem emberi erőforrások szervezeti egysége működik közre. (3) Az oktatók szakmai és tudományos előrehaladását az Akadémiai Életpálya Bizottság (AÉB) támogatja. A bizottság számára lehet benyújtani adjunktusi és docensi pályázatokat, amelyeket a bizottság bírál el. A pályázati folyamat részeként az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központ módszertani szempontból tekinti át a pályázati anyagot, illetve pedagógiai módszertani szempontú óralátogatást végez a pályázó oktatónál. Az OMMK a tapasztalatok alapján beszámolót készít az AÉB számára. (4) Az egyetem az oktatók pedagógiai módszertani fejlődését Corvinus Teaching Excellence (CTE) rendszer működtetésével követi és bátorítja. A rendszer összegyűjti a tanulmányi és minőségügyi rendszereinkben rendelkezésre álló adatokat az oktatói munkáról, illetve diszciplináris szakterületi és módszertani óralátogatásokkal is kiegészíti ezt. A CTE pontos működéséről és az kapcsolódó eredmények felhasználásáról külön egyetemi szabályzat rendelkezik. (5) Az OMMK oktatói kompetenciákat fejlesztő belső képzése az oktató kollégák számára az oktatói munka. Ezek igénybevétele alapvetően önkéntes, azonban az előmeneteli pályázatok értékelése és kapcsolódó óralátogatás alapján, illetve a CTE rendszer működése során megvalósuló értékelések alapján a vezetés közvetlen módon is ajánlhatja az adott oktató kollégának, hogy egy adott belső képzésen részt vegyen. Tanulástámogatás és hallgatói szolgáltatások (ESG 1.6-os standard)
# 23. § / Oktatók (ESG 1.5-ös standard) / Információkezelés (ESG 1.7-es standard)
23. § (1) „Standard: Az intézmények megfelelő finanszírozási forrásokkal rendelkezzenek a tanulási és tanítási tevékenységekhez, valamint biztosítsanak adekvát és könnyen hozzáférhető tanulástámogató feltételeket és hallgatói szolgáltatásokat.” (2) Az egyetem tanácsadást és tanulási háttértámogatást biztosít a hallgatóknak a sikeres tanulmányi előrehaladás érdekében és ezeket a szolgáltatásokat rendszeresen értékeli. A Hallgatói Szolgáltatások szervezeti egység vezetője felügyeli a hallgatók számára kialakított tanulási és mentálhigiénés támogatások rendszerét, valamint kezdeményezi a szolgáltatások rendszerének időszakos felülvizsgálatát, ellenőrzését és fejlesztését annak érdekében, hogy a minőségi szolgáltatást növelni tudjuk. (3) A hallgatók tanulmányi előrehaladásában kiemelt szerepet játszik az Egyetemi Könyvár is, amely a szakirodalmak elérésén túl további kapcsolódó szolgáltatásokkal (pl.: tananyag digitalizálás, szakirodalom-beszerzés, tudományos írástudás tanácsadás, szövegegyezés vizsgálat, kutatókra vonatkozó szolgáltatások, tréningek stb.) segíti az oktatókat és a hallgatókat.
# 24. § / Oktatók (ESG 1.5-ös standard) / Információkezelés (ESG 1.7-es standard)
24. § (1) „Standard: Az intézmények gyűjtsenek, elemezzenek és használjanak releváns információkat képzési programjaik és egyéb tevékenységeik irányítására.” (2) Az oktatásminőségügyhöz kapcsolódóan az egyetem gondoskodik arról, hogy megfelelő adatok álljanak rendelkezésre a képzésekkel, a hallgatók előrehaladásával és a különböző egyetemi érintettek véleményének rendszeres gyűjtésével kapcsolatban, valamint ezeket az adatokat felhasználja az oktatást érintő döntési folyamatokban.” (3) Az egyetem az egységes értékelési szempontok érvényesülése érdekében központi adatgyűjtést folytat a hallgatók elégedettségével és a képzések működésének minőségével kapcsolatban. Az adatgyűjtés kereteit külön szabályzat tartalmazza. (4) Az adatgyűjtési eljárásokat, illetve az adatgyűjtések tartalmát (például a kérdőívek tartalmát) – az oktatási és kutatási témákban felelős bizottságokkal konzultálva – az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központ módosíthatja, vizsgálhatja felül a tapasztalatok, illetve a szakfelelősök, az oktatók és a hallgatók észrevételei alapján. Az egyetemi szintű adatgyűjtés mellett természetesen az intézetek és szakfelelősök saját adatgyűjtést szabadon végezhetnek. (5) Az oktatási ügyekért felelős rektorhelyettes értékeli az egyetem nemzetközi rangsorokban való részvételét, valamint a dékánok által előterjesztett hallgatói véleményezési és DPR eredményeket. Az általános rektorhelyettes az oktatási ügyekért felelős rektorhelyettessel együttműködésben a beérkezett adatok alapján kialakítja az intézkedéseket. Ennek megfelelően: a) az OMMK működteti és koordinálja a hallgatói véleményezési kérdőívet, a DPR-t és az egyetem saját végzős hallgatói kérdőívét és ezek eredményeit továbbítja a dékánok és az oktatási ügyekért felelős rektorhelyettes számára. Az OMMK koordinálja és elvégzi a különböző nemzetközi rangsorokban való részvétel adatszolgáltatási feladatait; b) a képzési programokért felelős dékánok áttekintik a hallgatói véleményezési és DPR eredményeket és jóváhagyásra továbbítják az oktatási rektorhelyettesnek; c) az Oktatásmenedzsment együttműködésben a Hallgatói Szolgáltatásokkal gondoskodik az oktatási adatok nyilvántartásáról, az adatszolgáltatásról és ezek elemzéséről, támogatva ezzel az oktatási rektorhelyettes munkáját; d) az oktatási ügyekért felelős rektorhelyettes jóváhagyja és értékeli a hallgatói véleményezési, DPR és végzős hallgatói kérdőívek eredményeit és a nemzetközi rangsorokban való részvétel eredményeit; e) az általános rektorhelyettes és az oktatási rektorhelyettes döntenek az adatok alapján a lehetséges fejlesztési irányokról és változtatásokról. 1. táblázat: A képzésekkel kapcsolatos adatgyűjtési eljárások összefoglalása Felmérés Eszköz Nyilvánosság Felelős Közreműködő
# 24. § / polgárok Minőségfejlesztési és / Végzett hallgatók Módszertani Központ
Hallgatói On-line Egyetemi Oktatási Hallgatói vélemények kérdőív/adatbázisfélévenként polgárok Minőségfejlesztési és Szolgáltatások (MyView) Módszertani Központ Digitális Innovációk MyVoice On-line kérdőív évközi Egyetemi Oktatási Digitális Innovációk Végzős On-line kérdőív Egyetemi Oktatási Tanulmányi DPR On-line kérdőív évente Egyetemi Oktatási (6) A képzésben részt vevő hallgatók véleményfelmérése (MyView) Egyetemünk olyan hallgatói értékelési rendszert működtet, amely az egyetemi oktatás számos lényeges elemét – a tantárgy követelményeinek teljesíthetőségét, a tantárggyal való elégedettséget, a tantárgyhoz kapcsolódó kurzus oktatójának a Corvinus Teaching Excellence (CTE) rendszerben meghatározott oktatói kompetenciáit (szervezettség, objektivitás, kompetensség, fejlesztés, motiválás, tudományosság, relevancia és szemléletformálás), a tantárgyak követelményeinek és tananyagának részeit – is fel tudja tárni. (7) A rendszer lehetőséget teremt arra, hogy támogassa a tantárgyfejlesztést, segítse a hallgatók szabad tanárválasztását, illetve hozzájáruljon az egyetem minőségirányítási rendszerének működtetéséhez. A hallgatói véleményezés pontos menetét a „Az oktatói munka hallgatói véleményezési rendjének szabályzata” tartalmazza. (8) MyVoice hallgatói véleményfelmérés A MyVoice egy olyan hallgatói véleményés visszajelzés gyűjtő felület, melynek elsődleges célja, hogy az oktatók számára az adott órára vonatkozó közvetlen és azonnali visszajelzést adjon, ezzel segítve a hallgatói tanulási folyamatok nyomonkövetését, és inputot adva az adott kurzus további menedzseléséhez. A hallgatók minden óra után előre definiált kérdések alapján jelezhetnek vissza a MyVoice rendszerben az adott órával kapcsolatban. Az oktatóknak ugyanakkor lehetősége van arra is, hogy saját kérdéseket írjanak és tegyenek fel a hallgatóknak. Ugyanakkor a MyVoice nem lehet alapja egy oktató féléves teljesítménye megítélésének, mert pillanatnyi helyzeteket, érzéseket, véleményeket tükröz. A féléves teljesítmény értékelésére a MyView eszköz szolgál. A MyVoice rendszerből származó tapasztalatok összegzését és az adatok szolgáltatását a Digitális Innovációk szervezeti egység, míg az adatok elemzését az OMMK végzi. (9) Mind a MyView, mind a MyVoice rendszerek kialakítása és működtetése kapcsán kiemelt figyelmet fordítunk az adatvédelmi megfelelőség (GDPR) biztosítására és az informatikai biztonság elvek kidolgozására és betartattatásának biztosítására. Kidolgoztuk a GDPR követelményeknek megfelelő adatvédelmi szabályozót és az egyetem teljes egészére vonatkozó adatvédelmi nyilvántartást, kialakítottuk a belső adatvédelmi felelősi rendszert és megalkottuk a személyes
# 24. § / polgárok Minőségfejlesztési és / Végzett hallgatók Módszertani Központ
adatok törlésére vonatkozó szabályokat is. (10) A végzős hallgatók véleményfelmérése Míg a képzésben részt vevő hallgatók elsősorban az adott félévben zajló oktatásról, tárgyakról adnak értékelést, addig a végzős hallgatók révén a képzés egészéről nyerhetünk átfogó képet. A végzős hallgatók megkérdezése emellett lehetőséget biztosít arra is, hogy részletesebb ismeretet szerezzünk a kimenő évfolyam tanulási, munkaerő-piaci és képzés-finanszírozási helyzetéről, amelyet részben a hallgatói szolgáltatások fejlesztésére, részben pedig az adott évfolyamról a diplomás pályakövetés keretében szerzett információk árnyalására lehet felhasználni. (11) A felmérésre félévente, a záróvizsga-időszakában kerül sor. Lebonyolítását az intézetek és a záróvizsga-bizottságok bevonásával az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központ szervezi. A hallgatók a záróvizsgát követően kapják meg a kérdőívet. Az OMMK a felmérés eredményeit megküldi a rektori vezetésnek, a dékánoknak és a szakfelelősöknek. Az eredmények értékelése a szakfelelősök és a dékánok feladata. (12) A végzett hallgatók véleményfelmérése (Diplomás Pályakövetési Rendszer) Az értékelés célja információ gyűjtése végzettjeink munkaerőpiaci pozícióiról, sikerességéről, képzésünk eredményességéről. Az egyetemnek szüksége van azokra a tapasztalatokra, amelyekről végzett hallgatói számolnak be. Fontos megtudni, hogy milyenek munkaerő-piaci pozícióik, hogyan vélekednek képzésük eredményességéről, mivel ennek alapján tudunk információkat nyújtani például a jelenlegi és leendő hallgatóink (középiskolások, másoddiplomások, stb.), oktatóink, az oktatási kormányzat, a munkáltatók és a közvélemény számára. (13) A karrierkövetés keretében a munkahelyre, a végzést követő továbbképzésekre, illetve az egyetemi képzés utólagos megítélésére vonatkozóan gyűjtünk – kérdőívek segítéségével – információt. A Diplomás Pályakövetési Rendszer kapcsán évente más-más végzett évfolyam volt hallgatóit keressük meg. A felmérés lebonyolítását és az eredmények feldolgozását az OMMK végzi.
# 25. § / Végzett hallgatók Módszertani Központ / Nyilvános információk (ESG 1.8-as standard)
25. § (1) „Standard: Az intézmények tegyenek közzé világos, pontos, objektív, naprakész és könnyen hozzáférhető információkat tevékenységükről, benne képzési programjaikról.” (2) Az egyetem minden fajta külső és belső információ megosztási és tájékoztatási feladatát a Kommunikáció szervezeti egység végzi. A Kommunikáció és az egész egyetem információmegosztási tevékenységeit a külső és belső kommunikációs szabályokról szóló Elnöki Testületi rendelkezés határozza meg. (3) A szak minőségének alapkövetelménye, hogy a hallgatók a szak nyelvén teljes körű tájékoztatást kapjanak az egyetemmel kapcsolatos jogaikról, kötelezettségeikről és lehetőségeikről. (4) A szak nyelvén a potenciális jelentkezőknek és a hallgatóknak hozzáférhetővé kell tenni: a) a felvételi eljárás rendjét, a felvételi követelményeket; b) hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendjét, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek elbírálásának és a jogorvoslatnak a rendjét c) a tanulmányi és vizsgaszabályokat (Academic Regulation); d) a beiratkozási követelményeket; e) a tantervet, órarendet és tantárgyi leírásokat (tantárgyi adatlapok); f) a konkrét tanulmányiés vizsgakövetelményeket, beleértve a komplex vizsgák, szigorlatok és záróvizsgák rendjét; g) az értékelési kritériumokat; h) a költségtérítési és juttatási szabályokat; i) panaszkezelés rendjét; j) fegyelmi szabályokat és eljárásrendet; k) a hallgatók rendelkezésére álló egyetemi szolgáltatások leírását; l) a hallgatói összetétel (profil) alakulását, valamint a pályakövetési felmérések eredményét; m) a hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követendő előírásokat, n) az intézményi tájékoztatót. (5) A szak hallgatói számára hozzáférhetővé kell tenni 1: a) a szakkoordináció személyi és szervezeti rendjét; b) a hallgatói véleményezés eredményét. (6) A szakfelelősnek időről-időre ellenőriznie kell, hogy a hallgatók és leendő hallgatók számára elérhetőek-e az előírt tájékoztató anyagok. Ennek feltétele a honlap működtetésének megújulása és szakos honlapok kidolgozása. (7) A szakokhoz kapcsolódó információk az egyetem belső információs rendszerében (a Neptun rendszerben) az egyéb tevékenységekhez hasonló szisztematikus gyűjtő, elemző és felhasználási munka részei. Az egyes képzésekről rendszeres naprakész és objektív, mennyiségi és minőségi adatok és információk közzététele a szakfelelős felelőssége. A képzési programok folyamatos figyelemmel kísérése és rendszeres értékelése (ESG
# 26. § / Nyilvános információk (ESG 1.8-as standard) / 1.9-es standard)
26. § (1) „Standard: Az intézmények folyamatosan kísérjék figyelemmel és rendszeres időközönként tekintsék át képzési programjaikat, biztosítandó, hogy azok elérjék kitűzött céljaikat, illetve megfeleljenek a hallgatók és a társadalom igényeinek. Ezen értékelések eredményezzék a programok folyamatos javulását. Az ennek folytán tervezett vagy megtett intézkedéseket minden érdekelt felé közölni kell.” (2) Az egyetemnek formális belső mechanizmusokat kell alkalmaznia szakjai követésére és rendszeres belső értékelésére. A szak nyomon követése és időszakos felülvizsgálata biztosítja azok folyamatos időszerűségét és érvényességét. Ennek eszközrendszerét az ellenőrzés és a beszámolás jelenti. (3) A képzési folyamatban a minőségbiztosítási követelmények érvényesítéséért elsődlegesen a szakfelelős, másodlagosan a képzési programért felelős dékán felel. A szakfelelőst munkájában a szakfejlesztési bizottság segíti. (4) A szakfelelős kiválasztása és feladatai A szakfelelőst az adott képzési programért felelős dékán javaslata alapján az oktatási rektorhelyettes az általános rektorhelyettessel egyetértésben jelöli ki. Ennek során figyelembe kell venni az a vonatkozó jogszabályok és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakfelelősökre vonatkozó előírásait, javaslatait. A szakfelelős tevékenységét a dékán felügyeli. (5) A képzés folyamatában a szakfelelős: a) javaslatot tesz a dékánnak a szak meghirdetésére, szüneteltetésére, fejlesztésére; b) meghatározza a munkaerőpiaci elvárásokra alapozva a szakon végző hallgatók elvárt kompetencia profilját; c) együttműködik az Egyetem minőségfejlesztési folyamatainak kialakításában és működtetésében a Minőségügyi Kézikönyv elvárásainak megfelelően; d) javaslatot tesz a szakfejlesztési albizottság tagjaira; e) együttműködik az illetékes szakfejlesztési albizottság elnökével a létesítendő szak kidolgozásában, irányításában; f) a kimeneti kompetenciákat alapul véve megtervezi az oktatandó tárgyak körét; g) konzultál az intézetvezetővel a tárgyfelelősi, oktatói felkérésekről, a tárgyak oktatóinak jóváhagyásáról; h) elkészítteti szakon oktatott tantárgyak részletes tantárgyi programjait a tárgyfelelős oktatókkal, ellenőrzi azok oktatási folyamatban való érvényesítését, nem megfelelőség esetén változtatást kezdeményez; i) biztosítja a tantárgyak egymásra épülését és a kompetenciafejlesztési folyamatot a teljes képzési program során; j) összeállítja a tantervet; k) folyamatos és aktív kapcsolatot tart az általa irányított szak hallgatóival és oktatóival, továbbá a szakon végzett hallgatókat foglalkoztató szervezetekkel, vállalatokkal, intézményekkel és erről a dékán kérésére jelentést készít; l) elfogadja szak képzési programjának és tanulmányi tájékoztatóját; m) közreműködik a beiskolázásban; n) az SZMSZ-ben meghatározott testületek munkáját vezeti, és/vagy ellát tagsági
# 26. § / Nyilvános információk (ESG 1.8-as standard) / 1.9-es standard)
feladatot; o) véleményezi a szak képzési célját és elsajátítandó kompetenciáit figyelembe véve a kiírt záródolgozati témakörök megfelelőségét, ellenőrzi a záróvizsgák előkészítését; p) folyamatosan ellenőrzi a képzés személyi és infrastrukturális feltételeinek, megfelelőségét és a szakok éves önértékelésének elkészítését és a tapasztalatokról; q) évente beszámolót készít a dékánnak; r) a képzés tervezése és végrehajtása során együttműködik az intézetekkel és az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központtal; s) képviseli a szakot belső és külső fórumokon, különös tekintettel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a nemzetközi akkreditációs szervezetek előtt; t) fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg a szakon folyó oktatás és a szakkal kapcsolatos szolgáltatások színvonalának emelése érdekében; u) az értékelés, az ellenőrzés és a monitoring eszközeivel értékeli a szakon folyó oktatás és a kapcsolódó szolgáltatások minőségét; v) szervezi a szak hallgatóinak képzésen kívüli programjait (pl. szakiránykirándulás, alumni rendezvények, stb.). (6) Ellenőrzés A minőségi követelmények fenntartása érdekében a szakfelelős rendszeresen ellenőrzi: a) az adott tantárgyhoz kapcsolódó tananyagés szakirodalmi ellátottságot; b) az oktatók oktatói teljesítményét; és c) a hallgatók és a tágabb közvélemény számára közzétett információkat, azaz, hogy az egyetem eleget tesz-e a szak kapcsán az ESG-ben is előírt tájékoztatási kötelezettségének. (7) A szakfelelős az oktatók munkáját közvetett módon (tárgyfelelősi beszámolók, hallgatói véleményezési eredmények, szakfejlesztési albizottsági beszámolók alapján) és közvetlen módon (óralátogatás) ellenőrizheti. A szakfelelős rendkívüli óralátogatást szervezhet különösen: a) hallgatói panasz esetén; vagy b) ha az oktató a szakhoz kapcsolódó CTE értékelésekben nem éri el minimum követelményeket két egymást követő alkalommal. (8) Idegen nyelvű képzések esetén a szakfelelősnek törekednie kell arra, hogy lehetőleg tanévenként minden kurzus látogatásában legalább egy alkalommal az adott nyelvet anyanyelven vagy nagyon magas szinten beszélő szakember (például nyelvi lektor) is részt vegyen, és értékelje az oktató nyelvi felkészültségét. Az óralátogatások tapasztalatairól és az azok alapján megfogalmazott javaslatokról feljegyzést kell készíteni, amelyet meg kell beszélni az oktatóval. (9) A szakfelelős emellett vizsgálhatja: a) a szak hallgatói által használt oktatási technika és infrastruktúra színvonalát; b) a szakkoordináció színvonalát; c) a hallgatói ügyfélszolgálatok (pl. Tanulmányi Osztály) színvonalát; d) a hallgatók, a leendő hallgatók és a volt hallgatók tájékoztatásának színvonalát; e) a szak működése szempontjából lényeges egyéb hallgatói szolgáltatások színvonalát. Ezekre a területekre vonatkozóan a szakfelelős javaslatokat fogalmazhat meg az adott
# 26. § / Nyilvános információk (ESG 1.8-as standard) / 1.9-es standard)
terület működtetésében érintett vezetőknek. (10) A tárgyfelelősi és szakfelelősi beszámolók tartalma és összeállítása A minőségfejlesztés és az ellenőrzés fontos eszközét jelenti a beszámolás. A tantárgyfelelős oktatónak rendszeresen (lehetőleg évente, de legalább háromévente) rövid tantárgyi beszámolót kell készítenie a saját tapasztalatai, az oktatók beszámolói és a hallgatói önértékelés alapján, amelyet megküld a tárgyban érintett hallgatók szakfelelőseinek. Ebben érdemes kitérni az alábbiakra (amennyiben releváns): a) Hogyan zajlott a félév? Történt-e bármi rendkívüli esemény a tárgyban a félév során, amely a tárgy oktatását, a hallgatók eredményeit befolyásolták? b) A hallgatók óralátogatási rendszerességével kapcsolatos tapasztalatok. c) Hogyan teljesítettek a hallgatók a vizsgákon? Van-e az eredményeknek magyarázata, pl. magyarázza-e valami a kiemelkedően sok jeles vagy elégtelen eredményt? A hallgatói eredmények hogyan alakultak az előző évekhez képest? d) A tantárgyban megfogalmazott tanulási eredményeket milyen mértékben sikerült elérni? e) Melyek azok a tanulási eredmények, amelyeket a terveknek megfelelően sikerült elérni, melyek azok, amelyek kimaradtak? f) A Hallgatói Véleményezési Rendszerben elért tantárgyi és oktatói eredmények értékelése, illetve a felvetett hallgatói javaslatokra vonatkozó reakció. g) A tárgy oktatása során rendszeresen felmerülő problémák. h) A következő év(ek)re vonatkozó fejlesztési, változtatási javaslatok. Az értékelés elvárt tartalmát a szakfelelős meghatározhatja. (11) A tantárgyfelelősi beszámolók, valamint a szakra vonatkozó további felmérések (például az OMMK által végzett végzős hallgatói felmérés, a diplomás pályakövetési vizsgálatok, lemorzsolódási mutatók) alapján a szakfelelős éves beszámolót készít. Az éves beszámoló tartalmát az OMMK minőségfejlesztési csoportja határozza meg. Az OMMK biztosítja a nála gyűjtött szakra vonatkozó adatok szakfelelőssel való megosztását. A szakfelelősi jelentéseket az illetékes képzési programért felelős dékán áttekinti és véleményezi, valamint ezek a jelentések felhasználhatóak egy időszakos képzésfejlesztési/szakfelülvizsgálati folyamatban is. A szakfejlesztési albizottságok feladata, összetétele és működése
# 27. § / Nyilvános információk (ESG 1.8-as standard) / 1.9-es standard)
27. § (1) A szakok megvalósulásának nyomon követése és működésének véleményezése az Oktatási Bizottság albizottságaként működő szakfejlesztési albizottságok feladata. A szakfejlesztési albizottság az a fórum, ahol a szak működésében leginkább érintett szereplők (például az oktatók, hallgatók, munkaadók) megvitathatják a tapasztalatokat, javaslatokat fogalmazhatnak meg és értékelhetik a változtatások eredményeit. (2) Az egy szakfejlesztési albizottsághoz tartozó szakokról az érintett dékánok javaslata alapján az oktatási rektorhelyettes dönt az alábbiak figyelembevételével: a) az alapszakok és mesterszakok esetén a szakfejlesztési albizottságok egy képzési területen belül, az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakok mentén szerveződnek; b) egy szakfejlesztési albizottsághoz egymáshoz kapcsolódó alapképzési szak, mesterképzési szak és szakirányú továbbképzési szak, valamint executive degree program is tartozhat; c) egy szak különböző nyelvű, munkarendű képzései egy szakfejlesztési albizottsághoz tartoznak. (3) A szakfejlesztési albizottság tagjait a dékán jelöli ki. (4) A szakfejlesztési albizottságokban biztosítani kell az alábbi érintettek részvételét: a) a szakfelelős(ök); b) olyan oktatók, akik a szak(ok)on futó szakirányok, illetve a kulcsfontosságú tárgyainak tárgyfelelősei; c) olyan külsős szakemberek, aki a szak(ok) végzettjeinek potenciális alkalmazóit képviselik; és d) a szakon tanuló hallgatók legalább egy képviselője; e) állandó meghívott tagként a minőségfejlesztési csoportvezető. (5) A szakfejlesztési albizottság ülésére meghívhatóak a rokon szakok felelősei, az adott szakterületen jártas egyéb külsős és belső szakemberek, valamint a szak volt hallgatói is. (6) A szakfejlesztési albizottságok munkájába a bevont oktatók, hallgatók és külsős szakemberek számáról és kiválasztásának mikéntjéről a szakfejlesztési albizottság elnöke dönt a dékán jóváhagyásával. A szakfejlesztési albizottság tagjait a szakfejlesztési albizottság elnöke kéri fel. (7) Az aktuális évben működő szakfejlesztési albizottságok listáját, és azok tagjainak névsorát az egyetem polgárai számára nyilvánosan elérhetővé kell tenni. (8) A szakfejlesztési albizottság szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. Az ülésekről jegyzőkönyv készül, amelyet meg kell küldeni a képzési programokért felelős dékánnak. Az albizottság jegyzőkönyveit elérhetővé kell tenni legalább a szakon tanuló hallgatók számára.
# 28. § / 1.9-es standard) / Rendszeres külső minőségbiztosítás (ESG 1.10-es standard)
28. § (1) „Standard: Az intézményeket rendszeres időközönként külső minőségbiztosítás alá kell vetni az ESG szerint.” (2) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) a hazai követelményeknek megfelelően rendszeren akkreditálja az egyetemet. A MAB akkreditációs szempontjai tartalmukban teljesen lefedik az ESG szempontokat. A MAB intézményakkreditáció felelőse az oktatási rektorhelyettes, akinek a munkáját az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központ minőségfejlesztési munkacsoportja támogatja. (3) Az egyetem emellett nemzetközi akkreditációk megszerzésére is törekszik. Ezek közül a legfontosabbak – pl. az AACSB, az EQUIS és az AMBA – logikájukat tekintve ESG kompatibilis, azzal tartalmi elemeiben megegyező, azt erősítő értékelési szempontokat képviselnek. A nemzetközi akkreditációkkal kapcsolatos feladatokat és koordinációt a Nemzetközi Kapcsolatok és Akkreditációk szervezeti egység látja el. A képzések működésére vonatkozó további szabályzatok, rendelkezések
# 29. § / Rendszeres külső minőségbiztosítás (ESG 1.10-es standard) / A kutatási programok minőségbiztosítása
29. § (1) a) Az oktatói munka hallgatói rendjéről szóló szabályzat b) SZMR 3. kötet Hallgatói Követelményrendszer 1. rész Felvételi szabályzat 2. rész A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje 3. rész Tanulmányi és vizsgaszabályzat 4. rész Hallgatói térítési és juttatási szabályzat 5. rész A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosítószabályzat 6. rész Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat 7. rész Hallgatói balesetmegelőzési szabályzat 8. rész Doktori Szabályzat 9. rész Külföldi részképzési szabályzat c) Neptun Szabályzat d) Diplomás pályakövetési szabályzat e) Plágiumszabályzat f) Szaklétesítés és szakindítás eljárásrendje g) Tudományos diákköri szabályzat
# 30. § / A kutatási programok minőségbiztosítása / Irányítás
30. § (1) A kutatási programok minőségbiztosítása azokat a mechanizmusokat, szabályozási és visszacsatolási elemeket foglalja magában, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyetem a kutatási tevékenységét a legfontosabb problémákra tudjon fókuszálni, és egyben a kutatáshoz szükséges magas minőségi és etikai követelményeknek is megfeleljen. Ennek szabályozási kereteit elsősorban a kutatási projektek indításával kapcsolatos egyetemi szabályzatok, valamint a foglalkoztatási szabályzat akadémiai munkakörökre vonatkozó elvárásai alkotják. (2) A kutatási programok értékelésével kapcsolatos eljárások és szempontok kidolgozása a kutatási rektorhelyettes és a Kutatási Bizottság feladata. A kutatási programok minőségbiztosításának keretrendszere
# 31. § / Irányítás / Tervezés
31. § (1) A kutatási programok minőségbiztosításának irányítója a kutatási rektorhelyettes, akinek a feladata az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató kutatási stratégia kidolgozása, előterjesztése, megvalósítása, valamint a kutatási tevékenység folyamatos fejlesztése. (2) A kutatási rektorhelyettes felelőssége a kutatási stratégia elérését biztosító akciók, szabályozások és eszközök kialakítása, előterjesztése, bevezetése, a kutatói teljesítmény rendszer kialakításának, mérésének, adatgyűjtésének irányítása, a nemzetközi jó gyakorlatok átvételének koordinálása, valamint az egyetemi kutatási infrastruktúra fejlesztésének (folyóirat, szakkönyv, szoftver, adatbázis, könyvtár) irányítása, egyetemi szintű összefogása.
# 32. § / Tervezés / Folyamatok
32. § (1) A kutatási rektorhelyettest a kutatási stratégia kidolgozásában és megvalósításában a kutatási rektorhelyettes tevékenységét támogató, előzetes javaslattevő, véleményező állandó testület, a Kutatási Bizottság segíti. (2) A Kutatási Bizottság tagjai – az általános rektorhelyettes mellett – az intézetek, valamint az Egyetem kutatóközpontjainak képviselői.
# 33. § / Tervezés / Folyamatok
33. § (1) Az Egyetemen zajló kutatási tevékenység minőségbiztosítási folyamatainak célja, hogy előteremtse a Budapesti Corvinus Egyetem stratégiai céljainak eléréséhez szükséges kutatási infrastruktúrát, kidolgozza és alkalmazza a megfelelő ösztönzési és teljesítménymérési rendszert, amelyek eredményeképpen oktatóink nemzetközi sztenderdek szerint magasabb minőségű kutatómunkát végezhetnek. Az alapelv, hogy nemzetközi élmezőnybe tartozó oktatók nélkül nincsen nemzetközi élmezőnybe tartozó egyetem, így a kutatástámogatás elsősorban az egyetemi oktatók, az egyén, tágabb értelemben a kutatói közösség szakmai előrehaladását támogatja. (2) A kutatás minőségbiztosításának folyamataiban a legfontosabb szerepet a kutatási rektorhelyettes közvetlen irányítása alatt működő, a kutatásirányítás kialakítását támogató szakmai és adminisztratív szervezeti egység, a Kutatásmenedzsment, illetve az Egyetem munkatársait a nemzetközi pályázati részvételre való felkészülésben segítő European Research Grant Office (ERGO) tölti be. (3) A minőségbiztosítás szempontjából is kiemelt jelentőségű az Egyetemi Könyvtár és az Egyetemi Levéltár mint a kutatási rektorhelyettes irányítása alatt álló, a könyvtári és a levéltári szolgáltatások biztosításáért felelős szolgáltató egységek. (4) Végezetül a Corvinus Doktori Iskolák (CDI) koordinálja a doktori képzés minőségbiztosítási feladatait, valamint a doktori képzéssel és habilitációs eljárással összefüggő operatív feladatokat; a CDI dékánja a kutatási rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel.
# 34. § / Folyamatok / Kutatás feltételeinek biztosítása
34. § (1) Az Egyetem számos módon biztosítja a magas minőségű kutatómunka feltételeit. A kutatáshoz szükséges szakirodalmat (pl.: Springerlink, Science Direct, JSTOR, SAGE stb), szoftvereket (SPSS, MATLAB, NVivo, Qualtrics, Alrite, Prolific stb.), kutatási adatbázisokat (Bloomberg, KRTK Adatbank, Eurostat microdata, Orbis Europe stb.) széles körben elérhetővé teszi. (2) Az Egyetem a belső online kutatástámogatási pályázati rendszeren (Workflow) keresztül támogatja a munkatársak nemzetközi tapasztalatszerzését, beágyazottságát, kompetenciafejlesztését, valamint publikációs tevékenységét. Jelenleg az alábbi támogatási formák érhetőek el a Workflow rendszerben: a) 1 részvétel támogatása nemzetközi és hazai tudományos, illetve szakmai konferencián; b) részvétel támogatása pályázatelőkészítő eseményen (networking); c) Corvinus Research Seminar szervezésének támogatása (nemzetközileg elismert, magas tudományos teljesítménnyel rendelkező, illetve már komoly eredményeket elért, feltörekvő kutatók meghívása); d) kutatásmódszertani képzésen történő részvétel támogatása; e) féléves tartózkodás támogatása nemzetközi top intézményben; f) lektorálás támogatása; g) open access megjelenés, illetve submission fee támogatása; h) 1 kutatási szoftverek (Alrite, Prolific) használatának támogatása; i) kutatási asszisztens alkalmazásának támogatása. (3) A kutatási teljesítmény növelésének eszköze a Corvinus Kutatási Kiválóság (CKK) díj is, ami a díj kiosztását megelőző év kutatási teljesítményét ismeri el egyéni szinten.
# 35. § / Kutatás feltételeinek biztosítása / Kutatási teljesítmény monitorozása
35. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem folyamatosan nyomon követi a munkatársainak kutatási teljesítményét. A publikációk esetében a 3/2020. (X. 6.) számú rektori rendelkezés értelmében a munkatársak kötelessége, hogy lehetőleg a mű megjelenését követő két héten belül, de legkésőbb minden év január 20. napjáig jelentse a Könyvtárnak megjelent publikációinak adatait. A kutatási pályázatok monitorozását az ERGO végzi. (2) 2 Az Egyetem a Intézményfejlesztési Tervben határozza meg a kutatásra vonatkozó eredményindikátorokat, amelyek közé a D1-es, Q1-es és Q2-es, valamint a 70-nél nagyobb Article Influence Percentile-lal (AIp) rendelkező folyóiratokban megjelent publikációk száma, továbbá a benyújtott és elnyert nemzetközi kutatási pályázatok száma és a támogatások mértéke tartozik. (3) Az Egyetem éves célokat határoz meg, és kéthavonta összesíti a megjelent és megjelenés alatt álló D1-Q1-Q2-es publikációkat, majd ezekből a legkiválóbbakat megosztja az Egyetem közösségével a negyedévente megjelenő Quarterly Corvinus Research Highlights kiadványban, és az Egyetem főépületében poszterek formájában (Wall of Research Excellence). A 2023-as év legfontosabb, kutatási teljesítményre vonatkozó adatai: a) D1/Q1/Q2 publikációk száma: 76/112/94 b) benyújtott/elnyert nemzetközi kutatási pályázatok száma: 40 (4) A Kutatásmenedzsment monitorozza a Workflow rendszeren keresztül nyújtott támogatások hasznosulását a pályázatok megvalósulását követő fél év múlva egy kérdőív segítségével, emellett éves rendszerességgel méri fel az Egyetemen működő kutatóközpontok kutatási tevékenységét.
# 36. § / Kutatási adatok kezelése / Kutatások etikai felülvizsgálata
36. § (1) Az Egyetem kiemelt figyelmet a kutatások során keletkező adatok kezelésére, ebben az Egyetemi Könyvtár támogatja a kutatókat a kutatási adatkezelési tanácsadással, amely részben konzultációt, tréninget, az adatkezelési policy és stratégia tervezését, valamint a FAIR adatmegosztásnak, az adatok újrahasznosításának és az adatarchiválás fontosságának a tudatosítását és támogatását is jelenti. Emellett a Könyvtár elkészítette az Ajánlások a kutatási adatok kezeléséhez című dokumentumot, amely kitér a kutatási adatok tárolása és az adatgyűjtés etikai szempontjai mellett a kutatási adatkezelési terv kidolgozására is.
# 37. § / Kutatási adatok kezelése / Kutatások etikai felülvizsgálata
37. § (1) Az Eseti Kutatásetikai Bizottság a rektor tanácsadó és egyedi engedélyezési ügyekben döntéshozó testülete és a rektornak tartozik beszámolási kötelezettséggel. A bizottság általános kutatásetikai kérdésekben állást foglalhat és javaslattevő joga van norma alkotásra a Rektor felé, az egyedi kutatásetikai engedélyezési eljárásokban döntési jogkörrel rendelkezik, valamint a kutatásban sérelmet szenvedettek panaszos ügyeiben véleményező, javaslat tevő joga van a rektor felé. Engedélykötelesek az alábbi kutatási formák: a) közvetlen adatgyűjtés a résztvevőktől (beavatkozó vagy nem beavatkozó részvétel esetén); illetve b) közvetett adatszolgáltatás egy, a résztvevővel kapcsolatban lévő személyre vonatkozóan. (2) A kutatás minőségbiztosításában értintett szervezeti egységek értékelése A kutatás minőségbiztosításában érintett szervezeti egységek – a Kutatásmenedzsment, a European Research Grant Office, az Egyetemi Könyvtár és az Egyetemi Levéltár, valamint a Corvinus Doktori Iskolák – részt vesz az éves belső szolgáltatóterületi elégedettség felmérésben. A felmérés során kapott észrevételeket a szervezeti egységek figyelembe veszik a következő évi célok kitűzése során. (3) A kutatási célok és az oktatási célok orientációjának integrálása Az Egyetem oktatóinak többsége aktív kutató, akik elismert hozzájárulást nyújtanak saját szakterületükön. Az Intézetek rendszeresen tartanak kutatási szemináriumokat, ahol a szakértő oktatók ismertetik a kutatási eredményeket és megvitatják az oktatásba illesztés lehetőségeit. Az Egyetem törekszik rá, hogy tananyagfejlesztési és minőségbiztosítási folyamatai kutatásvezérelt és bizonyítékokon alapuló folyamtok legyenek. (4) A kutatáslapú tanulási környezet megteremtését és működtetését az oktatásifejlesztési és – módszertani kezdeményezések folyamatos megvalósítása teszi lehetővé. A korszerű oktatási módszerek (projekt alapú, probléma alapú, kutatási alapú stb. oktatás) beépítésére törekszünk valamennyi képzési szinten. Ezen módszerekre épülő tantárgyak szerzett tapasztalatok jellemzően kutatásalapúak, és kutatási készségeket foglalnak magukban a problémák, kérdések, jelenségek vizsgálatában, valamint az adatgyűjtésben és az adatelemzésben. (5) Az Egyetem további, a hallgatók fejlett kutatási tevékenységekben való részvételét elősegítő kezdeményezései közé tartoznak a kutatási ösztöndíjprogramokban való részvétel ösztönzése és támogatása, a Tudományos Diákköri munka és szakkollégiumi tevékenységek kiterjedt támogatása. A hallgatók kutatásba történő becsatornázását támogatja a kutatási asszisztens alkalmazásának támogatása, valamint az évente két alkalommal megrendezésre kerülő Kutatási Hét, ahol a hallgatók bepillantást nyerhetnek az Egyetemen zajló kutatásokba. A kutatási programok minőségbiztosítására vonatkozó szabályzatok
# 38. § / Kutatások etikai felülvizsgálata / TARTALOMJEGYZÉK
38. § (1) a) Etikai Kódex b) Plágiumszabályzat c) SZMR 2. melléklet: Szellemi tulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat d) Foglalkoztatási követelményrendszer, különös tekintettel – 1. rész: Foglalkoztatási szabályzat – 2. rész: Akadémiai életpályamodell – 4. rész: Akadémiai terület teljesítményfejlesztési szabályzata – 9. rész: Habilitációs szabályzat e) Kutatási rektorhelyettesi rendelkezés – 1/2023. sz. kutatási rektorhelyettesi rendelkezés a Corvinus Kutatási Kiválóság (CKK) elismeréséről f) Doktori minőségbiztosítási szabályzat Budapesti Corvinus Egyetem 1 Minőségügyi kézikönyv 1 A Minőségügyi Kézikönyv célja és keretei 1 Az egyetem minőségpolitikai nyilatkozata 1 Minőségpolitikai alapelvek 3 A minőség fogalmának értelmezése 3 Az oktatás, a kutatás, a szolgáltatás és tanácsadás közötti viszony 4 A minőségre és a színvonalra (standardokra) vonatkozó intézményi stratégia 4 A minőségbiztosítás szervezeti keretei és folyamatai 4 Az oktatási terület minőségbiztosítása 5 Az kutatási terület minőségbiztosítása 5 A szolgáltatási és tanácsadási terület minőségbiztosítása 6 Az érintettek bevonása a minőségbiztosításba 7 A minőségügyi stratégia kialakítása, megvalósítása, figyelemmel kísérése és felülvizsgálata 7 A Budapesti Corvinus Egyetem minőségirányítási koncepciója 7 A minőségirányítás szervezeti keretei 9 A Budapesti Corvinus Egyetem minőségügyi szervezete 9 Az oktatási minőségügy szervezeti keretei 9 Hallgatói Önkormányzat, Doktorandusz Önkormányzat 15 A minőségirányítás szervezeti kereteire vonatkozó további szabályzatok 15 A képzések minőségbiztosítása 16 Minőségbiztosítási politika (ESG 1.1-es standard) 17 A képzési programok kialakítása és jóváhagyása (ESG 1.2-es standard) 18 Hallgatóközpontú tanulás, tanítás és értékelés (ESG 1.3-as standard) 20 A hallgatók felvétele, előrehaladása, tanulmányaik elismerése és a képesítés odaítélése (ESG 1.4-es standard) 21 Oktatók (ESG 1.5-ös standard) 22 Tanulástámogatás és hallgatói szolgáltatások (ESG 1.6-os standard) 22 Információkezelés (ESG 1.7-es standard) 22
# 38. § / Kutatások etikai felülvizsgálata / TARTALOMJEGYZÉK
Nyilvános információk (ESG 1.8-as standard) 25 A képzési programok folyamatos figyelemmel kísérése és rendszeres értékelése (ESG 1.9-es standard) 25 A szakfejlesztési albizottságok feladata, összetétele és működése 28 Rendszeres külső minőségbiztosítás (ESG 1.10-es standard) 28 A képzések működésére vonatkozó további szabályzatok, rendelkezések 29 A kutatási programok minőségbiztosítása 29 A kutatási programok minőségbiztosításának keretrendszere 29 Irányítás 29 Tervezés 30 Folyamatok 30 Kutatás feltételeinek biztosítása 30 Kutatási teljesítmény monitorozása 31 Kutatási adatok kezelése 31 Kutatások etikai felülvizsgálata 31 A kutatási programok minőségbiztosítására vonatkozó szabályzatok 32
4/2025. Vezetői Bizottsági rendelkezés a külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismeréséről
# Közzététel: VB–59/2025. (VI. 24.) sz. határozat / Preambulum
a külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / Preambulum / Az eljárásrend hatálya
1. § (1) A Szervezeti és Működési Rend 11. §-ában adott felhatalmazás alapján a Vezetői Bizottság a külföldi oklevelek és bizonyítványok továbbtanulási célú elismerésének eljárási rendjét az alábbiakban határozza meg a Budapesti Corvinus Egyetemen (a továbbiakban: Egyetem).
# 2. § / Preambulum / Az eljárásrend hatálya
2. § (1) Jelen eljárásrend hatálya a külföldi bizonyítványok és oklevelek végzettségi szintjének továbbtanulási céllal történő elismerésére terjed ki, azaz arra az esetre, ha az Egyetemen tanulni kívánó személy külföldi joghatóság alá tartozó, külföldön vagy Magyarországon működő köznevelési vagy felsőoktatási intézményben szerzett bizonyítványt és/vagy oklevelet és ezen bizonyítvány és/vagy oklevél alapján kéri a felvételét az Egyetemre (a továbbiakban: elismerési eljárás). (2) Jelen eljárásrend hatálya nem terjed ki a külföldi bizonyítványok és oklevelek ún. teljes joghatályú elismerésére, mert az az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának (a továbbiakban: MEIK) hatáskörébe tartozik. (3) Jelen eljárásrend hatálya nem terjed ki az Elismerési törvény 4. § (4a) bekezdése szerinti elismerési eljárásra, azaz amikor a kérelmező oktatói vagy tudományos kutatói munkakör betöltése céljából kérelmezi a külföldi oklevelének hazai mesterfokozatként történő elismerését. Ez esetben a külföldi oklevél vizsgálata a munkaviszony létesítésének folyamatában valósul meg. (4) Jelen rendelkezés hatálya nem terjed ki a felsőfokú végzettséghez kapcsolódó szakképzettség elismerésére, annak szabályait a Felvételi szabályzat tartalmazza. (5) Jelen rendelkezés hatálya nem terjed ki a tudományos fokozat honosítására, annak szabályait a Doktori szabályzat tartalmazza. (6) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed állampolgárságra, valamint a felvételi eljárás módjára (központi felvételi eljárás, nemzetközi intézményi felvételi eljárás, ide értve az előkészítő képzést is, Stipendium Hungaricum, Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram, kettősvagy többesdiploma program (double degree, multiple degree) keretében jelentkezőkre vonatkozó felvételi eljárás, hazai intézményi felvételi eljárás (szakirányú továbbképzési szak, doktori képzés, nyári/téli egyetem, stb.) való tekintet nélkül minden jelentkezőre, aki külföldi joghatóság alá tartozó, külföldön vagy Magyarországon működőköznevelési vagy felsőoktatási intézményben bizonyítványt és/vagy oklevelet szerzett és ezen bizonyítvány és/vagy oklevél alapján kéri a felvételét az Egyetemre. (7) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed az elismerési eljárást lebonyolítását végző Jog és Beszerzés szervezeti egységre, továbbá az elismerési eljárásban részt vevő valamennyi további szervezeti egységre, különösen a Tanulmányi Ügyekre, az Egyetemi Doktori Irodára, a Tehetségmenedzsment Központ és ezek hallgatói felvételi eljárásban közreműködő munkatársaira. (8) Jelen rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, akkor annak megfelelően kell lefolytatni az elismerési eljárást. A jogi és beszerzési vezető hatásköre annak eldöntése, hogy nemzetközi szerződés vagy jelen rendelkezés
# 2. § / Az eljárásrend hatálya / Kapcsolódó szabályozó dokumentumok
alapján kell-e lebonyolítani az eljárást.
# 3. § / Kapcsolódó szabályozó dokumentumok / Fogalmak
3. § (1) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Lisszaboni Egyezmény); b) a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Apostille Egyezmény); c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény; d) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési törvény); e) az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.); f) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet; g) Felvételi szabályzat; h) Tanulmányi és vizsgaszabályzat. (2) Az eljárásrendhez kapcsolódó, a jogi és beszerzési vezető által kiadott tájékoztatók, útmutatók, alkalmazandó formanyomtatványok.
# 4. § / Kapcsolódó szabályozó dokumentumok / Fogalmak
4. § (1) Jelen eljárásrend alkalmazásában: a) Elismerési eljárás (amelyen csak a továbbtanulási célú elismerést értjük): az az eljárás, amelynek keretében az Egyetem, mint eljáró hatóság a külföldi bizonyítvány vagy oklevél végzettségi szintjét továbbtanulási céllal elismeri, és amely alapján az Egyetemre jelentkező – ha egyéb, a Felvételi szabályzatban előírt felvételi feltételeknek is megfelel – az Egyetemre felvehető, ott hallgatói jogviszonyt létesíthet. A bizonyítvány és oklevél elismerése nem mentesít a szakma gyakorlásához jogszabály által előírt további követelmények teljesítése alól. b) Bizonyítvány: a középfokú végzettséget és ahhoz kapcsolódó szakképesítést, szakképzettséget tanúsító okirat. Bizonyítványnak tekintendő az ezzel azonos hatályú okirat is. Nem minősül külföldi bizonyítványnak a hazai bizonyítvány külföldi elismeréséről szóló, külföldi eljáró hatóság által hozott döntés. c) Oklevél: a felsőfokú végzettséget és ahhoz kapcsolódó szakképzettséget tanúsító okirat. Oklevélnek tekintendő az ezzel azonos hatályú okirat is. Nem minősül külföldi oklevélnek a hazai oklevél külföldi elismeréséről szóló, külföldi eljáró hatóság által hozott döntés. d) Külföldi bizonyítvány, oklevél: olyan bizonyítvány és/vagy oklevél, amelyet külföldi joghatóság alá tartozó, külföldön vagy Magyarországon működő köznevelési vagy felsőoktatási intézményben állítottak ki. e) Kérelmező (aki jelen rendelkezés szerint csak továbbtanulási céllal nyújthat be kérelmet): az a személy, aki a külföldi bizonyítványa, oklevele magyarországi bizonyítvánnyal, oklevéllel történő egyenértékűségének továbbtanulási céllal történő benyújtása érdekében elismerési eljárást kezdeményez az Egyetemen. f) Hiteles másolat: i. az eredeti okiratot kiállító intézmény (középiskola, egyetem stb.) által az eredeti okiratról készített másolat, amelyet a kiállító intézmény arra jogosult munkatársa nevével, aláírásával, keltezéssel, továbbá – a kiállító intézmény bélyegzőhasználati szabályai szerint szükséges – bélyegzővel lát el; továbbá ii. az a másolat, amely hitelesnek minősül az érintett (azaz ahol a hiteles másolatot készítik) tagállam joga szerint, továbbá iii. a jogszabály által hitelesnek minősített másolat, iv. a kormányablak ügyintézője által az eredeti okiratról készített, bélyegzőjével és záradékával ellátott másolat. g) Egyszerű másolat: az eredeti okiratról papír alapon vagy elektronikusan készített másolati példány, amelyet nem kell ellátni semmilyen hitelesítéssel. h) Apostille: az eredeti okiratról készült különleges hiteles másolat. A külföldön kiállított bizonyítvány és/vagy oklevél egyfajta nemzetközi hitelesítéssel történő ellátása. Az Apostille hitelesítés annyit jelent, hogy az okiraton lévő hivatalos bélyegzőt és aláírást az illetékes külföldi szerv ellenőrzi, és ennek igazolásául egy
# 4. § / Kapcsolódó szabályozó dokumentumok / Fogalmak
további bélyegzőlenyomatot kap az okirat. Ez a további bélyegzőlenyomat az Apostille tanúsítvány. A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában 1961. október 5-én aláírt Egyezmény részes államaiban erre kijelölt hatóságtól kell beszerezni az Apostille tanúsítványt. Ezeknek az államoknak a naprakész listáját, valamint az egyes államokban Apostille tanúsítványt kiállító szervek felsorolását a konzuli szolgálat közzéteszi honlapján. i) Diplomáciai felülhitelesítés: az eredeti okiratról készült különleges hiteles másolat. Azokban az országokban, amelyek nem részesei az Apostille Egyezménynek, a konzul diplomáciai felülhitelesítéssel látja el a külföldi bizonyítványt és/vagy oklevelet. E felülhitelesítést a konzul az okiraton elhelyezett, vagy ahhoz hozzáfűzött záradék formájában állítja ki. A záradék azt tanúsítja, hogy az okiraton szereplő bélyegző és aláírás valódi, és megegyezik a külképviselet birtokában lévő bélyegzőés aláírásmintával. A konzul által végzett diplomáciai felülhitelesítésre akkor kerülhet sor, ha az okiratot ellátták a külföldi állam saját joga által meghatározott szerv (esetleg több szerv) közbenső felülhitelesítésével. Az általános gyakorlat szerint a közbenső felülhitelesítést (ha több ilyen közbenső felülhitelesítés szükséges, akkor az utolsó felülhitelesítést) a külföldi állam külügyminisztériuma állítja ki, a magyar konzul ezt az aláírást és bélyegzőt látja el diplomáciai felülhitelesítéssel. Egyes országokban a konzul más hatóságok közbenső felülhitelesítését is elláthatja diplomáciai felülhitelesítéssel. Erről a lehetőségről érdemes közvetlenül a külképviseleten tájékozódni. Amennyiben az okiraton szereplő bélyegző, aláírás valódiságával vagy akár magának az okiratnak a valódiságával kapcsolatban kétség merül fel, a diplomáciai felülhitelesítést a konzul megtagadja. j) Hiteles fordítás: i. az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda hiteles fordítása és a hitelesítési záradékával ellátott fordítás, ii. a magyar külképviseleti szerv hitelesítési záradékával ellátott fordítás, iii. a magyar közjegyző által a közjegyzőkről szóló 1991. év XLI. törvény 138. §-a szerinti hitelesítési záradékkal ellátott fordítás, továbbá iv. az a magyar nyelvű fordítás, amely hitelesnek minősül az érintett (azaz ahol a hiteles másolatot készítik) tagállam joga szerint.
# 5. § / Eljáró szervezeti egységek és személyek / Az elismerés alapelvei
5. § (1) Az elismerési eljárásért a Jog és Beszerzés vezetője felelős. (2) Jelen rendelkezés hatálya alá tartozó ügyekben hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek és személyek: a) szabályozási jogkörrel a Vezetői Bizottság; b) döntéshozó (kötelezettségvállaló) jogkörrel a Jog és Beszerzés vezetője (a továbbiakban: jogi és beszerzési vezető); c) előkészítő és végrehajtó feladatkörrel a Tanulmányi Ügyek, a doktori képzésre jelentkezők esetén a Corvinus Doktori Iskolák, nyári/téli egyetemre jelentkezők esetén a Tehetségmenedzsment Központ; d) szakmai előkészítő feladatkörrel a Jog és Beszerzés munkaköri leírásban kijelölt munkatársa(i).
# 6. § / Eljáró szervezeti egységek és személyek / Az elismerés alapelvei
6. § (1) A bizonyítvány vagy az oklevél továbbtanulási céllal történő elismerése kizárólag a továbbtanulási célnak megfelelő oktatási intézménytípusban történő továbbtanulásra történő jelentkezésre jogosít. A jelen rendelkezés szerinti elismerési eljárás végzettségi szint elismerésére irányul. (2) Bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére az jogosult, aki kérelme benyújtásakor állampolgárságát, személyes adatait az állampolgárság és a személyi adat igazolására szolgáló hatósági igazolvánnyal igazolja. (3) A külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány vagy oklevél elismerésével senki sem szerezhet több jogot, mint amennyi a bizonyítvány vagy az oklevél alapján abban az államban megilleti, amelyben azt szerezte. (4) Ha az Elismerési törvény másként nem rendelkezik, az elismerés a külföldi oktatási intézmény jogállása, a bizonyítvány vagy az oklevél jogi hatálya, a képzés külső minőségbiztosítása, a tanulmányi idő, valamint a tanulmányi és a vizsgakövetelmények alapján történik. (5) A bizonyítványa vagy oklevele elismerését kérelmező jelentkező (a továbbiakban: kérelmező) feladata, hogy az elismeréshez szükséges okiratokat és adatokat biztosítsa. (6) A kérelmezőnek joga van megjelölni, hogy milyen céllal és milyen hazai végzettségi szintet tanúsító bizonyítvánnyal vagy oklevéllel egyenértékű bizonyítványként vagy oklevélként kéri az elismerést, de amennyiben ezt nem jelöli meg, az Egyetem megvizsgál minden lehetséges végzettségi szintet, és amely szintre lehetséges, arra vonatkozóan megállapítja az elismerést. (7) Az Elismerési törvény értelmében az elismerési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
# 6. § / Az elismerés alapelvei / Az elismerési eljárás
Az eljárás kezdeményezése, kérelem és annak benyújtása, az eljárás megindítása
# 7. § / Az elismerés alapelvei / Az elismerési eljárás
7. § (1) Az elismerési eljárás kérelemre indul. (2) Az elismerési eljárás megindítására irányuló kérelmet a kérelmező személyesen vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező meghatalmazottja útján nyújthat be. Amennyiben a kérelmet meghatalmazott útján kívánja benyújtani a kérelmező, a meghatalmazás formájára és tartalmára a Hallgatói Követelményrendszerben foglaltak az irányadók. (3) A kérelem kétféleképpen nyújtható be: a) Amennyiben a kérelmező az Nftv. szerinti központi felvételi eljárás keretében jelentkezést nyújt be az Egyetem valamelyik képzésére, akkor ez a jelentkezési kérelem egyúttal elismerési eljárás lefolytatására irányuló kérelemnek is minősül. b) Amennyiben a kérelmező nem tartozik bele az a) pont szerinti körbe, akkor neki elismerési eljárás iránti kérelmet kell benyújtania akkor, ha külföldi bizonyítványa vagy oklevele végzettségi szintjének továbbtanulási célú elismerését kéri. (4) A külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerésére vonatkozó eljárás kérelmezését a kérelmezőnek a képzésre történő jelentkezésre használt felületen (pl. DreamApply, JEDI) keresztül ajánlott megtennie. A kérelmet az Egyetem honlapján közzétett formanyomtatványon is be lehet nyújtani. (5) A formanyomtatványon benyújtott kérelmet kézzel vagy géppel kell kitölteni és saját kezű aláírással vagy elektronikus aláírással kell aláírnia. (6) Amennyiben a kérelmező az Nftv. szerinti központi felvételi eljárás keretében jelentkezést nyújt be, akkor a (4) bekezdés szerinti kérelmet nem kell benyújtania, azonban a központi felvételi eljárás során be kell nyújtani (fel kell töltenie a jelentkezési felületre) a (7) bekezdés szerinti dokumentumokat. (7) A kérelemhez mellékelni kell: a) a személyazonosító igazolvány vagy útlevél egyszerű másolatát; b) az elismertetni kívánt végzettséget igazoló eredeti oklevél és/vagy bizonyítvány egyszerű másolatát vagy amennyiben az oklevél, bizonyítvány nem áll rendelkezésre (pl. elveszett, megsemmisült), az eredeti oklevél, bizonyítvány helyett kiadott, azzal azonos joghatályú okirat (pl. másodlat) egyszerű másolatát. Amennyiben az eljárás során a hitelesség igazolása szempontjából a jogi és beszerzési vezető kéri, akkor hiteles másolatot vagy Apostille tanúsítvánnyal vagy diplomáciai felülhitelesítéssel ellátott hiteles másolatot kell csatolni vagy be kell mutatni az eredeti okiratot; c) a külföldi oktatási intézmény által kiállított olyan okirat (pl. leckekönyv, ellenőrző könyv) egyszerű másolatát, amely hitelt érdemlően igazolja a tanulmányok időtartamát, és a bizonyítvány vagy oklevél megszerzése érdekében előírt tanulmányi követelmények (a hallgatott tárgyak, vizsgák, szakdolgozatok, záróvizsgák stb.) sikeres teljesítését; d) amennyiben a b) és c) pontban megjelölt okiratok nem magyar vagy angol nyelven készültek, az eredeti okiratok magyar nyelvű vagy angol nyelvű hiteles
# 7. § / Az elismerés alapelvei / Az elismerési eljárás
fordítását. (8) Ha a kérelem mellékleteként benyújtott okiratok nem nyújtanak elegendő információt az elbíráláshoz az elismerési eljárás során, a kérelmező felhívható arra, hogy a (7) bekezdésben meghatározott okiratok mellett: a) mutassa be a bizonyítvány vagy az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányait megelőzően folytatott tanulmányainak igazolására szolgáló bizonyítványainak, okleveleinek másolatát, és/vagy b) nyújtson be olyan, a külföldi oktatási intézmény által kiállított okiratmásolatot, amelyből az intézmény, szak tanulmányi rendje, tanulmányi programja megismerhető. (9) A jogi és beszerzési vezető kivételes méltányosságból felmentheti a kérelmezőt az (7) bekezdésben meghatározott okiratok benyújtása alól, ha a kérelmező menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott és bizonyítja vagy valószínűsíti, hogy az elismerési eljárás lefolytatásához szükséges okiratai neki fel nem róható okból nem állnak rendelkezésére. (10) A kérelmező a (7)b)–(7)d) ponttól eltérően a kérelemhez a kérelmező származási országának oktatásért felelős minisztériuma által kiállított igazolás hiteles fordítását is csatolhatja, ha a kérelmező: a) államközi vagy állami ösztöndíjprogram (pl. Stipendium Hungaricum Ösztöndíjprogram) keretében érkezett Magyarországra, és b) igazolja, hogy a továbbtanulási céllal elismerni kívánt bizonyítvány vagy oklevél még nem áll rendelkezésére. (11) A (10) bekezdésben foglalt esetben a kérelmező köteles a (7)b)–(7)d) pont szerinti okiratokat a beiratkozást követő hat (6) hónapon belül utólag benyújtani. (12) A kérelmet és annak mellékleteit a kérelmezőnek ugyanazon a felületen (pl. DreamApply) kell benyújtania, ahol a kérelmező a képzésre jelentkezik, lehetőség szerint a képzésre irányuló felvételi kérelemmel egyidejűleg. (13) Egyébként kérelem bármikor benyújtható, azonban, ha a kérelmező adott tanévre meghirdetett felvételi eljárás keretében kívánja felhasználni a külföldi bizonyítványát és/vagy oklevelét, akkor a (12) bekezdés szerint javasolt benyújtani a kérelmet, de legkésőbb a jogi és beszerzési vezető által az Egyetem honlapján közzétett tájékoztatóban meghatározott időpontokat javasolt figyelembe venni, ellenkező esetben előfordulhat, hogy nem készül el időben a végzettséget elismerő döntés , és a kérelmező felvételi kérelmét ezért a dékán elutasítja.
# 8. § / Az elismerési eljárás / Ügyintézési határidő, hiánypótlás
8. § (1) Az eljárás központi felvételi eljárás esetén azon a napon indul, amikor az Oktatási Hivatal elérhetővé teszi a jelentkezők valamennyi adatát és teljes dokumentációját a felvételi felületen az Egyetem számára. Egyebekben az eljárás azon a napon indul, amikor a kérelmező kérelmét a 7. § (12) bekezdés szerinti felületre feltölti. (2) Az elismerési eljárás lefolytatására jelen rendelkezés keretei között az oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben foglalt határidők irányadóak. (3) A Jog és Beszerzés illetékes munkatársa(i) a kérelem beérkezésekor a személyazonosító igazolvány vagy útlevél egyszerű másolata alapján ellenőrzi a kérelmező állampolgárságát és személyi adatait. (4) A Jog és Beszerzés illetékes munkatársa(i) a kérelmet és kapcsolódó mellékleteit az oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben foglaltak alapján lehetőség szerint a hozzá történt megérkezést követő három (3) munkanapon belül megvizsgálja azzal, hogy a jogszabály által biztosított határidő húsz (20) nap. A vizsgálat során megállapítja, hogy a kérelem megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban és jelen rendelkezésben meghatározott követelményeknek, azaz a kérelmezésre jogosult személytől származik, megfelelő módon és, az eljárás lefolytatásához szükséges mellékletekkel nyújtotta be a kérelmező. Amennyiben hiánypótlásra van szükség, akkor hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra felhívás úgy történik, hogy a Jog és Beszerzés illetékes munkatársa vagy közvetlenül a kérelmezőt keresi meg a hiánypótlással, vagy elektronikus úton értesíti a Tanulmányi Ügyek, doktori képzésre jelentkezők esetén a Corvinus Doktori Iskolák, nyári/téli egyetemre jelentkező esetén a Tehetségmenedzsment Központ illetékes munkatársát a hiánypótlás szükségességéről és a hiánypótlási határidőről, aki a hiánypótlási felhívást két (2) munkanapon belül továbbítja a kérelmező részére. A hiánypótlást lehetőség szerint azon a csatornán keresztül kell megküldeni, ahol a kérelmező a kérelmet benyújtotta, amennyiben ez nem lehetséges, egyéb csatorna (e-mail, papír alapú hiánypótlás, stb.) is alkalmazható. (5) A hiánypótlás során pótlandó dokumentumokat a kérelmezőnek a lehetőség szerint a kérelem benyújtására meghatározott módon kell benyújtania azzal, hogy hiánypótlásra kivételes esetben egyéb módon is sor kerülhet.
# 9. § / A kérelem érdemi vizsgálata / Érettségi bizonyítvány végzettségi szintjének elismerése
9. § (1) A Jog és Beszerzés munkatársa(i) az érdemi vizsgálat során: a) a külföldi oktatási intézmény jogállását, a külföldi bizonyítvány vagy az oklevél jogi hatályát a kiállító oktatási intézmény országa közhiteles nyilvántartásából, a közérdekű adataiból, az oktatási intézmény honlapján elérhető adatokból, valamint a UK Naric adatbázisában rendelkezésre álló információk és a UK Naric szakmai szolgáltatása igénybevételével, valamint szükség esetén további közhiteles nyilvántartásban elérhető adatokból állapítja meg; b) a képzés külső minőségbiztosítását az azt kiállító oktatási intézmény országa szerint elismert országos vagy nemzetközi minőségbiztosítási szervezet által kiállított minőségbiztosítási (akkreditációs) okiratok bekérésével és/vagy ezen szervezetek közhiteles nyilvántartásából vizsgálja; c) a tanulmányi időt, valamint a tanulmányi és a vizsgakövetelményeket a kérelmező által mellékelt 7. § (7) bekezdés c) pontja szerinti okiratokból határozza meg.
# 10. § / A kérelem érdemi vizsgálata / Érettségi bizonyítvány végzettségi szintjének elismerése
10. § (1) A magyar érettségi bizonyítvánnyal törvény erejénél fogva egyenértékű az a külföldi oktatási intézmény elvégzését tanúsító és az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosító bizonyítvány, amelyet az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban vagy olyan államban állítottak ki, amely a Lisszaboni Egyezmény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el. Ez esetben elismerési határozatot nem kell hozni, a Jog és Beszerzés munkatársa(i) tájékoztatja a Tanulmányi Ügyek, doktori képzésre jelentkező esetén a Corvinus Doktori Iskolák, a nyári/téli egyetemre jelentkező esetén a Tehetségmenedzsment Központ illetékes munkatársát, aki e-mailben vagy a jelentkezési felületen tájékoztatást küld a kérelmezőnek arról, hogy bizonyítványa magyar érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű. Központi felvételi eljárás keretében az Oktatási Hivatal mondja ki ezen bizonyítványok egyenértékűségét. (2) Ha az érettségi bizonyítvány nem minősül az (1) bekezdésben meghatározottak alapján magyar érettségi bizonyítvánnyal egyenértékűnek, érettségi bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amely – figyelembe véve a külföldi oktatási intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát és a tanulmányi követelményeket – a magyar érettségi bizonyítvánnyal azonos végzettségi szintet tanúsít, továbbá a) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, b) külföldi oktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam elvégzését tanúsítja, és c) tanúsítja, hogy a kérelmező tanulmányai befejezésekor legalább négy tantárgyból külön vizsgát tett. (3) A középiskolai érettségi bizonyítványként a (2) bekezdés feltételeinek meg nem felelő olyan külföldi bizonyítvány is elismerhető, amely a) külföldi oktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam, vagy ha az adott külföldi államban a közoktatás tizenegy évfolyamból áll, akkor tizenegy évfolyam elvégzését tanúsítja, b) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, és c) valószínűsíti, hogy a kérelmező felkészült a további tanulmányok folytatására. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a jogi és beszerzési vezető az elismerésről határozatban dönt. (5) Vannak olyan középfokú oktatási intézmények, amelyeknél jogszabály vagy nemzetközi megállapodás mondja ki az általuk kiadott érettségi bizonyítványok magyar érettségi bizonyítvánnyal való egyenértékűségét. Erről a Jog és Beszerzés nyújt tájékoztatást az érintettek számára.
# 11. § / Érettségi bizonyítvány végzettségi szintjének elismerése / Felsőfokú oklevél végzettségi szintjének elismerése
11. § (1) Továbbtanulás esetén törvény erejénél fogva alapfokozat végzettségi szintet tanúsítónak minősül az az államilag elismert külföldi oklevél, amelyet az Európai Felsőoktatási Térség (a továbbiakban: Felsőoktatási Térség) valamely részes államában annak a Felsőoktatási Térséghez való csatlakozását követően állítottak ki, és amely a Bolognai Nyilatkozat alapján létrejött felsőoktatási fokozatrendszer első fokozatát tanúsítja. Ez esetben elismerési határozatot nem kell hozni, a Jog és Beszerzés munkatársa(i) tájékoztatja a Tanulmányi Ügyek, doktori képzésre jelentkező esetén a Corvinus Doktori Iskolák, nyári/téli egyetemre jelentkező esetén a Tehetségmenedzsment Központ illetékes munkatársát, aki e-mailben vagy a jelentkezési felületen tájékoztatást küld a kérelmezőnek arról, hogy oklevele magyar oklevéllel egyenértékű. Központi felvételi eljárás keretében az Oktatási Hivatal mondja ki ezen oklevelek egyenértékűségét. (2) Továbbtanulás esetén törvény erejénél fogva mesterfokozat végzettségi szintet tanúsítónak minősül az az államilag elismert külföldi oklevél, amelyet a Felsőoktatási Térség valamely részes államában annak a Felsőoktatási Térséghez való csatlakozását követően állítottak ki, és amely a Bolognai Nyilatkozat alapján létrejött felsőoktatási fokozatrendszer második fokozatát tanúsítja. Ez esetben elismerési határozatot nem kell hozni, a Jog és Beszerzés munkatársa tájékoztatja a Tanulmányi Ügyek, doktori képzésre jelentkező esetén a Corvinus Doktori Iskolák, nyári/téli egyetemre jelentkező esetén a Tehetségmenedzsment Központ illetékes munkatársát, aki e-mailben vagy a jelentkezési felületen tájékoztatást küldenek a kérelmezőnek arról, hogy bizonyítványa magyar oklevéllel egyenértékű. Központi felvételi eljárás keretében az Oktatási Hivatal mondja ki ezen oklevelek egyenértékűségét. (3) Ha a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az (1) vagy (2) bekezdés hatálya alá tartozó oklevélhez vezető képzés minőségbiztosítás szempontjából lényegesen különbözik az adott külföldi felsőoktatási intézmény vagy az adott külföldi ország hasonló okleveleihez vezető képzéseitől és ezért a kérelmező nem felkészült a további tanulmányokra, a külföldi oklevél továbbtanulás céljából való figyelembevételét határozatban megtagadja. (4) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető alapfokozat végzettségi szintjével egyenértékű végzettségi szintet tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, a) amely felsőfokú alapképzésben folytatott legalább hároméves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja, vagy b) amennyiben a külföldi felsőoktatási rendszer egymásra épülő végzettségekből (fokozatokból) áll, az elsőként megszerezhető, legalább hároméves külföldi felsőoktatási végzettség (fokozat) megszerzését tanúsítja, feltéve, hogy a végzettségi szintek összevethetősége is megállapítható.
# 11. § / Érettségi bizonyítvány végzettségi szintjének elismerése / Felsőfokú oklevél végzettségi szintjének elismerése
(5) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető mesterfokozat végzettségi szintjével egyenértékű végzettségi szintet tanúsító oklevélként a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha a) a külföldi oklevél i. egyetemi szinten folytatott legalább négyéves tanulmányok befejezését tanúsítja, vagy ii. a másodikként megszerezhető, legalább egyéves külföldi felsőoktatási végzettség (fokozat) megszerzését tanúsítja, amennyiben a külföldi felsőoktatási rendszer egymásra épülő végzettségekből (fokozatokból) áll, feltéve, hogy a felsőoktatásban folytatott tanulmányok teljes időtartama eléri a négy évet; b) megállapítható a végzettségi szintek összevethetősége és c) a külföldi oklevél az oklevelet kibocsátó országban tudományos fokozat megszerzésére irányuló képzésre való jelentkezésre jogosít. (6) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető szakirányú továbbképzést tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely a) külföldi oklevélhez vezető képzés megkezdésének előfeltétele az (4) vagy (5) bekezdés szerinti külföldi felsőoktatási végzettség, b) külföldi oklevélhez vezető képzés időtartama az egy évet eléri, és c) külföldi oklevél nem tanúsít (4) vagy (5) bekezdés szerinti végzettséget. (7) A (4), (5) és (6) bekezdés szerinti esetben a jogi és beszerzési vezető az elismerésről határozatban dönt. (8) Ha külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon rendszeres alapképzést, mesterképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve, távoktatás keretében vagy más hasonló módon) folytat, akkor oklevelét abban az esetben lehet elismerni, ha hazai működését az Oktatási Hivatal engedélyezte. (9) Ha külföldi felsőoktatási intézmény rendszeres alapképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve, távoktatás keretében vagy más hasonló módon) a székhelyétől eltérő államban folytat, oklevelét abban az esetben lehet elismerni, ha a képzést mindkét államban elismerik.
# 12. § / Szakértő bevonása, további információk kérése / Határozathozatal, határozat közlése
12. § (1) Amennyiben az elismerési döntés meghozatalához szakvélemény szükséges, a Jog és Beszerzés illetékes munkatársa(i) a jogi és beszerzési vezetővel történő előzetes egyeztetést követően beszerzi a szükséges szakvéleményt is. Szakvéleményként elsősorban az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának szakvéleményét kell bekérni, de ezen túl további, az Elismerési törvény szerinti további szakvélemény is bekérhető. (2) Ha a kérelmező által benyújtott okiratok valódisága tekintetében kétség merül fel, vagy a kérelmező az oklevél elismeréséhez vagy honosításához szükséges okiratokkal nem rendelkezik, és azok a Jog és Beszerzés illetékes munkatársa jogi és beszerzési vezetővel történő előzetesen egyeztetett megítélése szerint általa nem, vagy nehezen szerezhetők be, meg kell keresni az illetékes külföldi intézményt, szervezetet vagy hatóságot. Ha olyan külföldi bizonyítvány vagy oklevél ügyében folyik elismerési eljárás, amelyet valamely Lisszaboni Egyezményt magára nézve kötelezőnek elismerő államban állítottak ki, a Lisszaboni Egyezmény szerint kijelölt külföldi információs központot (ENIC–NARIC szervezetet) kell megkeresni. (3) A szakértői megkeresést úgy kell megtenni, hogy az ügyintézési – a szakértő részére biztosított megfelelő, de legalább tizenöt (15) napos – határidőbe a válaszadás beleférjen.
# 13. § / Szakértő bevonása, további információk kérése / Határozathozatal, határozat közlése
13. § (1) A jogi és beszerzési vezető a kérelmező által benyújtott, továbbá határidőre hiánypótolt okiratok, valamint a 12. § alapján összegyűjtött adatok és megfogalmazott szakvélemények mérlegelésével dönt. (2) Ha az elismerés feltételei fennállnak, a jogi és beszerzési vezető a külföldi bizonyítványok és oklevelek végzettségi szintjének továbbtanulási céllal történő elismeréséről határozatot hoz, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. (3) A határozat két (2) eredeti és egy (1) elektronikus másolati példányban készül. Egy eredeti példány a hallgatót illeti meg, egy eredeti példányt a Jog és Beszerzés irattárában kell elhelyezni. Egy elektronikus másolati példányt a Jog és Beszerzés illetékes munkatársa küld meg a kérelmező jelentkezési kérelmétől függően a Tanulmányi Ügyek vagy a Corvinus Doktori Iskolák részére vagy nyári/téli egyetemre jelentkező esetén a Tehetségmenedzsment Központ illetékes munkatársa részére. Elektronikus aláírás esetén értelemszerűen a példányszám nem releváns. (4) A határozat elektronikus másolatát a határozat keltét követően öt (5) munkanapon belül elektronikus úton a Tanulmányi Ügyek, doktori képzésre jelentkező esetén a Corvinus Doktori Iskolák, nyári/téli egyetemre jelentkező esetén a Tehetségmenedzsment Központ illetékes munkatársa kézbesít a kérelmezőnek. Amennyiben a kérelmező – a kérelemben postai címet megjelölve – kéri, az eredeti határozatot postai úton is el kell küldeni a számára. Ha postai címet nem ad meg, de un. kézbesítési meghatalmazottat kijelöl, a kézbesítési meghatalmazott részére kell megküldeni a határozatot. Egyebekben hirdetményi kézbesítés útján. Ha az eredeti példány nem adható át a kérelmező számára az előbb leírt módokon, az eredeti határozatot a beiratkozás alkalmával személyesen kell átadni a kérelmezőnek. A kézbesítést, ideértve a személyes átadást is, a Tanulmányi Ügyek, doktori képzésre jelentkező esetén a Corvinus Doktori Iskolák végzi.
# 14. § / Ügyiratkezelés, adatkezelés / Jogorvoslat
14. § (1) A beérkezett kérelmet és az ügy további iratait (hiánypótlás, szakértői vélemény, stb.), valamint a határozatot a (4) bekezdésben foglalt kivétellel az Iratkezelési szabályzat szerint kell iktatni és a Jog és Beszerzés irattárában kell elhelyezni. (2) Egy elektronikus másolatot a Tanulmányi Ügyek, Corvinus Doktori Iskolák és a Jog és Beszerzés közös meghajtóján kell elhelyezni. (3) A közös meghajtóhoz a jogi és beszerzési vezető engedélyével az kaphat hozzáférési jogot, akinek munkaköri feladata az elismerési eljárásban történő közreműködés. (4) Az elismerési eljárás során benyújtott személyes adatokat tartalmazó okiratokat a Jog és Beszerzés illetékes munkatársa a határozat meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb a harminc (30) napon belül megsemmisíti. (5) Az elismerési eljárás során keletkező ügyiratokat az Iratkezelési szabályzat szerint kell a központi irattárba adni és/vagy selejtezni.
# 15. § / Jogorvoslat / Egyetemre érkező megkeresés elismerési ügyben
15. § (1) Az elismerési eljárásban hozott elsőfokú határozat ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított tizenöt (15) napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a köznevelésért felelős miniszterhez, a felsőoktatásért felelős miniszterhez, illetve a szakképzésért felelős minisztériumnak (mint másodfokon eljáró szervnek) kell címezni, azonban a Budapesti Corvinus Egyetem Jog és Beszerzés szervezeti egységénél kell benyújtani két (2) eredeti példányban.
# 16. § / Egyetemre érkező megkeresés elismerési ügyben / Záró rendelkezések
16. § (1) Amennyiben az Egyetemre külföldi oktatási intézménytől vagy hatóságtól az Egyetem által kiállított oklevél jogi hatályával, különösen annak hitelességével kapcsolatban megkeresés érkezik, a megkeresés ügyében a jogi és beszerzési vezető – szükség esetén a szakterületi vezetővel egyeztetve – jár el.
# 17. § / Jogorvoslat 10 / Egyetemre érkező megkeresés elismerési ügyben 10
17. § (1) Jelen rendelkezés 2025. július 1-jén lép hatályba, és a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Egyúttal a külföldi oklevelek és bizonyítványok továbbtanulási célú elismeréséről szóló 9/2024. számú Elnöki Testületi rendelkezés hatályát veszti. 4/2025. vezetői bizottsági rendelkezés 1 a külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismeréséről 1 Preambulum 1 Az eljárásrend hatálya 1 Kapcsolódó szabályozó dokumentumok 2 Fogalmak 2 Eljáró szervezeti egységek és személyek 3 Az elismerés alapelvei 4 Az elismerési eljárás 4 Záró rendelkezések 10
# Közzététel: SZ–42.h/2024/2025. (2025. VI. 24.) számú határozat / A Külföldi részképzési szabályzat célja
Hallgatói követelményrendszer 9. rész: Külföldi részképzési Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / A Külföldi részképzési szabályzat célja / A Külföldi részképzési szabályzat hatálya
1. § (1) A Külföldi részképzési szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat vagy KRSZ) megalkotásának célja, hogy meghatározza a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) által a hallgatói számára meghirdetett és szervezett, külföldi részképzésen való részvételre irányuló pályázatok, továbbá a külföldi részképzésen való részvételt támogató ösztöndíjpályázatok kiírásának, az azon való részvételnek a feltételeit, szabályait, a felelősségiés hatásköröket.
# 2. § / A Külföldi részképzési szabályzat célja / A Külföldi részképzési szabályzat hatálya
2. § (1) Jelen Szabályzat hatálya valamennyi, az Egyetem által a hallgatói számára meghirdetett és szervezett, külföldi részképzésre (beleértve a hosszútávú és rövidtávú tanulmányi részképzést, a hosszútávú és rövidtávú kutatási részképzést, továbbá a szakmai gyakorlatra és a frissdiplomás szakmai gyakorlatra irányuló részképzést is) irányuló pályázatra, továbbá a külföldi részképzésen való részvételt és kettősvagy többesdiploma (double degree, multiple degree) programban való részvételt támogató ösztöndíjpályázatra vonatkozik azzal, hogy a speciális programokra/ösztöndíjakra (lásd 4. § (1) bekezdés j) pont) nézve a program vezetője a pályázati kiírásban további és/vagy eltérő szabályokat határozhat meg. Amennyiben ilyen szabály nincs, akkor jelen Szabályzat rendelkezései érvényesek ezen speciális programokra is. (2) Nem az Egyetem által meghirdetett és szervezett vagy egyéni külföldi részképzésen való részvételre jelen Szabályzat nem vonatkozik. Ez esetben a külföldi részképzésen való részvétel és a kreditelismerés a Tanulmányiés vizsgaszabályzat szerint lehetséges. (3) A doktori képzésben részt vevő hallgatók külföldi részképzéséről jelen Szabályzat mellett a szakmai tartalomra a Doktori szabályzat külön rendelkezéseket tartalmazhat. (4) Jelen Szabályzat a kimenő hallgatói mobilitás szabályait határozza meg, azaz hatálya nem terjed ki a bejövő hallgatói mobilitásra, továbbá az oktatói és személyzeti mobilitásra sem. (5) A KRSZ személyi hatálya kiterjed az Egyetem azon hallgatóira, akik jelen Szabályzat szerint külföldi részképzésre pályáznak vagy abban vesznek részt azzal, hogy a speciális programokban részt vevő hallgatókra az (1) bekezdésben foglaltak szerint eltérő szabályok határozhatók meg. (6) A KRSZ személyi hatálya kiterjed továbbá a külföldi részképzési pályázatok előkészítésében, elbírálásában és végrehajtásában közreműködő személyekre, szervezeti egységekre és testületekre.
# 3. § / Kapcsolódó szabályozó dokumentumok / Fogalmak
3. § (1) Jelen Szabályzat megalkotására felhatalmazó jogszabály, belső szabályozó dokumentum a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.). (2) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV.9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.), c) Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg, d) Szervezeti és Működési Rend, e) Felvételi szabályzat, f) A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje (a továbbiakban: HJR), g) Tanulmányi és vizsgaszabályzat (a továbbiakban: TVSZ), h) Hallgatói térítési és juttatási szabályzat (a továbbiakban: HTJSZ), i) Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat, j) Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat, k) Doktori szabályzat, l) Etikai Kódex, m) Plágiumszabályzat, n) ORH rendelkezés a double degree programok kialakításról és programok működtetéséről. o) Pannónia Ösztöndíjprogram, Nemzetközi Mobilitási Program végrehajtási útmutató
# 4. § / Kapcsolódó szabályozó dokumentumok / Fogalmak
4. § (1) Jelen Szabályzat értelmében: a) A hosszú távú tanulmányi célú hallgatói részképzések olyan tanulmányi célú, intézményközi megállapodáson alapuló, kreditszerzési céllal megvalósított, meghatározott célországokba irányuló hallgatói mobilitások, melyeknek időtartama minimum 2 hónap (60 nap), maximum 12 hónap. b) A rövid távú tanulmányi célú hallgatói részképzések olyan tanulmányi célú, intézményközi megállapodáson alapuló, kreditszerzési céllal megvalósított, meghatározott célországokba irányuló hallgatói mobilitások (pl. aktív konferenciarészvétel, nyári egyetemen történő részvétel, tömbösített kurzusrészvétel), melynek időtartama minimum 2 nap, maximum 30 nap. Nincs szükség előzetes keretmegállapodásra az Egyetem (mint küldő felsőoktatási intézmény) és a fogadó vállalkozás/intézmény között, amennyiben a fogadó fél nem felsőoktatási intézmény vagy a részvétel jellege azt nem indokolja (pl. a hallgató külföldi konferencián történő részvétele esetén) c) A részképzés típusa lehet: tanulmányi célú (hosszútávú és rövidtávú), szakmai gyakorlat és frissdiplomás szakmai gyakorlat, kutatási célú (hosszútávú és rövidtávú), valamint kiválósági mobilitás. d) Külföldi részképzés: az a tanulmányi/kutatási időszak, amelyet a hallgató az egyetemi szervezésű részképzési programon keresztül vagy nem egyetemi pályázatok elnyerése által (egyéni szervezésben) az Egyetem támogatásával külföldi egyetemen/intézményben vagy külföldi szakmai gyakorlóhelyen tölt el és ez alatt a mobilitási időszak alatt az Egyetemen aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és a külföldi egyetemen teljesített tantárgyait (beleértve a szakmai gyakorlatot/nemzetközi félévet is), kutatási tevékenységét az Egyetemen folytatott tanulmányaiba a Tanulmányiés vizsgaszabályzat szerint beszámíttatja (kivéve a frissdiplomás szakmai gyakorlat esetében). Nem minősül külföldi részképzésnek, ha a hallgató a külföldi résztanulmányai vagy kutatása vagy szakmai gyakorlata alatt az Egyetemen szünetelteti a hallgatói jogviszonyát (passzív hallgatói jogviszony), a frissdiplomás szakmai gyakorlatot ide nem értve. e) Egyetemi szervezésű külföldi részképzési program: az a külföldi részképzés, amely az Egyetem által kötött kétvagy többoldalú nemzetközi szerződésen alapuló tanulmányi/kutatási/szakmai gyakorlati lehetőséget kínál a hallgatók számára, és amelyet az Egyetem hirdetett meg, és amelyben a hallgatók sikeres pályázatot követően vehetnek részt. f) Külföldi részképzésen való részvételre irányuló pályázat: olyan pályázat, amelynek keretében a pályázók egyetemi szervezésű külföldi részképzési program keretében helyet nyerhetnek el ösztöndíjtámogatás nélkül. Az elnyert helyhez ebben a pályázatban tehát nem kapcsolódik ösztöndíjtámogatás, arra külön pályázat/pályázati
# 4. § / Kapcsolódó szabályozó dokumentumok / Fogalmak
szakasz alapján nyerhet jogosultságot a hallgató. g) Külföldi részképzésen való részvételt támogató ösztöndíjpályázat: olyan pályázat, amelynek keretében az a pályázó, aki Külföldi részképzésen való részvételre irányuló pályázaton már külföldi részképzési helyet kapott, ösztöndíjtámogatást nyerhet el. A pályázat célja tehát a külföldi részképzésen való részvételt támogató ösztöndíj elnyerése. (A c) és d) pontban foglaltak együttesen külföldi részképzési pályázatoknak nevezzük). h) Hallgatói szakmai gyakorlat: hosszútávú részképzés keretében hallgatói jogviszony alatt megvalósuló szakmai gyakorlat. i) Frissdiplomás hallgatói szakmai gyakorlat: hosszútávú részképzés keretében aktív hallgatói jogviszony alatt megpályázott, az oklevél kiállítástól számított egy éven belül megvalósuló szakmai gyakorlat. j) Ösztöndíj: Külföldi részképzésen való részvételt támogató ösztöndíjpályázat keretében elnyerhető pénzügyi támogatás, a pályázati kiírásban foglaltak szerinti hozzájárulás külföldi részképzés költségeihez. k) Pályázatot kiíró szervezeti egység a Nemzetközi Mobilitás. A Nemzetközi Mobilitás a pályázatot meghirdeti, kiírja, és a mindenkori nemzetközi mobilitási programokért felelős vezető dönt a hallgató részvételének feltételeiről a programban. A Nemzetközi Mobilitás végzi a pályázati eljárás koordinációját, előkészíti a pályázati kiírást (egyeztetve a Tanulmányi Ügyekkel és más közreműködő szervezeti egységekkel), közzéteszi azt, a pályázatok feldolgozása során kapcsolatot tart a végrehajtásban közreműködő Tanulmányi Ügyekkel/más szervezeti egységgel. l) Tanulmányi szerződés, LA (Learning Agreement) (továbbiakban: tanulmányi szerződés): a Tanulmányi szerződés azt rögzíti, hogy a külföldi fogadó helyen teljesíteni tervezett tantárgyak elvégzése milyen Egyetemi tárgy megfelelőjeként és milyen kreditértékkel kerül beszámításra. A kreditérték megegyezik a hallgató mintatanterve szerinti kreditértékkel a kötelező és kötelezően választható tárgyak esetén. m) LA Before (Előzetes tárgyfelvételi tervezet): a tanulmányi szerződés első része, n) LA Changes: a tanulmányi szerződés második, opcionális része, amit akkor kell kitölteni, ha az előzetesen megjelölt/ felvett tárgyakban változás történik, o) Transcript of Records, (továbbiakban: transcript): Kreditigazolás a külföldi részképzésben teljesített/nem teljesített tárgyakról, p) Kötelező melléklet: Tárgyfelelős (speciális programok esetén a szakfelelős is) jóváhagyását tartalmazó dokumentum, amennyiben a hallgató a mintatantervéből kötelező, vagy kötelezően választható tárgyat kíván kiváltani. q) Certificate of Arrival and Certificate of Departure: Időtartam igazolás. Az érkezés és a távozás időpontját igazoló dokumentum. Az érkezés dátuma az az első nap, amikor a hallgató köteles megjelenni a fogadó intézménynél (oktatás) a fogadó
# 4. § / Fogalmak / Eljáró testületek és személyek
intézmény által megadott legkorábbi időpontban. A távozás napja az az utolsó nap, amikor a hallgató a fogadó intézménynél a félévre előírt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. r) ECTS kredit: az Európai Kredit-átszámítási Rendszer (European Credit Transfer and Accumulation System, ECTS) egysége, mely a TVSZ-ben foglaltak szerint kerül megfeleltetésre az egyetemi kreditekkel. (2) A pályáztatást és a pályázatra jelentkezést a Neptun Egységes Tanulmányi Rendszerben (továbbiakban: Neptun) kell lebonyolítani. (3) Jelen Szabályzatban alkalmazott fogalmak vonatkozásában a kapcsolódó dokumentumok között felsorolt jogszabályokban, külső és belső szabályozó dokumentumokban, így különösen az Nftv.-ben, Vhr.-ben, valamint a TVSZ-ben, HTJSZ-ben meghatározott definíciókat kell alkalmazni.
# 5. § / Fogalmak / Eljáró testületek és személyek
5. § (1) Jelen Szabályzat hatálya alá tartozó ügyekben hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek és személyek: a) szabályozási jogkörrel a Szenátus, valamint a Vezetői Bizottság, az oktatási rektorhelyettes, a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes, a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes; b) szabályzatvéleményezési jogkörrel az Oktatási Bizottság; c) döntéshozó (kötelezettségvállaló) jogkörrel az illetékes dékán; d) döntéshozó (kötelezettségvállaló) jogkörrel az oktatási rektorhelyettes és/vagy a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes és/vagy a nemzetközi mobilitási programokért felelős vezető, e) előkészítő és végrehajtó feladatkörrel a Tanulmányi Ügyek (továbbiakban TÜ), doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a Corvinus Doktori Iskolák, Egyetemi Doktori Iroda (továbbiakban CDI, EDI) f) előkészítő, koordináló és végrehajtó feladatkörrel a Nemzetközi Mobilitás (továbbiakban NM), g) jogi ellenőrzési jogkörrel a Jog és Beszerzés (JB); h) előkészítő és véleményező jogkörrel a szakfelelős/tárgyfelelős/témavezető; i) előkészítő és véleményező jogkörrel a Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban HÖK); j) előkészítő és véleményező jogkörrel a Doktorandusz Önkormányzat (továbbiakban DÖK); (2) Jelen Szabályzat hatálya alá tartozó ügyekben hatáskörrel rendelkező testületek: a) Kreditátviteli Bizottság, b) Tanulmányi Bizottság, c) Hallgatói Felülbírálati Bizottság, d) Etikai Bizottság, e) Hallgatói Fegyelmi Bizottság, f) Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság, g) Fogyatékosügyi Bizottság, h) az egyes meghallgatásokat végző bizottságok. (3) A kreditátviteli bizottság, valamint a tanulmányi bizottság összetételére vonatkozó rendelkezéseket a TVSZ és a bizottság ügyrendje tartalmazza. (4) A Hallgatói Felülbírálati Bizottság eljárására vonatkozó szabályokat A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje (HJR) című szabályzat, a Hallgatói Fegyelmi Bizottság és a Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság eljárására vonatkozó szabályokat a Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat, az Etikai Bizottság eljárására vonatkozó szabályokat az Etikai Kódex, a Fogyatékosügyi Bizottság eljárására vonatkozó szabályokat a Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat tartalmazza. (5) A külföldi részképzési pályázatok tekintetében, ha a kiválasztás részeként szóbeli meghallgatást kell tartani, a kiválasztás részeként a meghallgatásokat végző bizottságok eseti bizottságként működnek. A bizottság legalább két (2) tagból áll, egy (1) oktató és a HÖK által delegált egy (1) hallgató, doktori képzés esetében a DÖK által delegált egy (1) doktorandusz hallgató. A bizottság oktató tagját/tagjait a szakfelelős kéri fel és adja ki számukra a felkérőlevelet, továbbá a szakfelelős
# 5. § / Fogalmak / Eljáró testületek és személyek
szervezi meg a szóbeli meghallgatásokat. (6) A kettősvagy többesdiploma (double degree, multiple degree) programhoz kapcsolódó képzésen való részvételt támogató ösztöndíjpályázat esetében szintén dönthet úgy a szakfelelős (a partnerszerződéssel összhangban), hogy szóbeli meghallgatást tart. Ez esetben is legalább két (2) tagból áll a bizottság, egy (1) oktató és a HÖK által delegált egy (1) hallgató. Ez esetben is a szakfelelős kéri fel a bizottság tagjait. (7) Amennyiben a bizottságot nem jelen Szabályzat szerint alakítják meg, vagy a szóbeli meghallgatás szabályait megsértik (pl. nincs jelen a HÖK/DÖK képviselője) a pályázó kérheti meghallgatásának megismétlését. (8) Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében a pályázat bírálatát végző hallgatók/doktoranduszok saját pályázatuk véleményezésében semmilyen formában nem vehetnek részt, a saját pályázatukról való véleményezés során nem lehetnek jelen, és tartózkodniuk kell a véleményezők bárminemű befolyásolásától. A szabály megsértése vagy annak kísérlete súlyos szabálytalanságnak minősül és a pályázatból történő kizárással jár. Ezen túlmenően a szabálytalanságot észlelő az Egyetem szabályzatai alapján etikai és/vagy fegyelmi eljárást kezdeményezhet a szabálytalanul eljáró pályázó ellen. (9) A pályázatok véleményezése során bekövetkező egyéb – a (7) és (8) bekezdésen túlmutató – szabálytalanság gyanúja esetén a gyanút a nemzetközi mobilitási programokért felelős vezetőnek kell jelenteni, aki megteszi a szükséges intézkedéseket, szükség esetén az Egyetem szabályzatai alapján etikai és/vagy fegyelmi eljárást kezdeményezhet. A pályázati folyamat, pályázati kiírás, pályázatok elbírálása,
# 6. § / Eljáró testületek és személyek / szerződéskötés a hallgatókkal
6. § (1) Az egyetemi szervezésű külföldi részképzési programokban a hallgató pályázat útján vehet részt. (2) A külföldi részképzéshez kapcsolódó hallgatói pályáztatási folyamat lebonyolításáért felelős szervezeti egység a Tanulmányi Ügyek, doktori képzések esetén a Corvinus Doktori Iskolák, Egyetemi Doktori Iroda, valamint – valamennyi pályázat esetén – a Nemzetközi Mobilitás. (3) A Nemzetközi Mobilitás feladata a) a részképzési pályázatok tartalmi egyeztetése és a pályázati kiírások elkészítése, b) a pályáztatási folyamathoz szükséges adatbázis (mely tartalmazza többek között a partner intézményekben képzési szintenként a megpályázható mobilitási lehetőségek listáját) Neptunban történő karbantartása, c) a bírálat során született eredmények alapján a helyosztás elvégzése és a nemzetközi mobilitási vezető döntésének rögzítése (4) A Tanulmányi Ügyek a) fogadja a pályázatokat a Neptunban, b) a tanulmányi teljesítményt értékeli a pályázati kiírásban/HTJSZ-ben megadott pontrendszer alapján, c) hozzárendeli Neptunban a HÖK/doktori képzés esetén a DÖK által delegált bírálókat az egyéb (nem tanulmányi) tevékenység pontozása miatt a pályázatokhoz, d) a bírálatot (pontozást) követően az összegzett pontszámokat átadja a Nemzetközi Mobilitás részére, amely ezt követően dönt a pályázatokról (helyet oszt a hallgatóknak) és a döntést rögzíti e) a nemzetközi mobilitási vezető döntése után a Neptunban határozatot generál a pályázó hallgatók részére, f) fogadja a hallgatói jogorvoslatokat a HJR szerint, majd szükség esetén előkészíti és továbbítja azokat a Hallgatói Felülbírálati Bizottságnak a vonatkozó szabályzat alapján eljárva. (5) A HÖK/DÖK a) a nemzetközi mobilitási programokért felelős vezető felkérése alapján részt vesz a külföldi részképzési lehetőségek népszerűsítésében, b) közreműködik a pályázatok bírálati folyamatában, így különösen a tanulmányi tevékenységen kívüli pályázati elemek pályázati felületen (Neptun) történő véleményezésében és pontozásában, c) az általa véleményezett tevékenységek kapcsán részt vesz a jogorvoslati folyamatban d) felkérésre tagot delegál az eseti bizottságokba. (6) Az egyetemi szervezésű részképzési lehetőségek nyilvános meghirdetésének felülete az Egyetem honlapja, legkésőbb a közzététel napján a hallgatókat a HTJSZ alapján Neptun üzenetben is értesíteni kell, azonban a Neptunban történő értesítés elmaradása nem teszi érvénytelenné a pályázati kiírást. (7) A konkrét mobilitási programokra való bekerülés pályázat útján történik. A pályázók körét és a feltételeket a mindenkori pályázati kiírás tartalmazza, melyet a pályázatot kiíró szervezeti egység határoz meg egyeztetve a pályáztatásban résztvevő további szervezeti egységekkel, programvezetőkkel, szakfelelősökkel, dékánokkal, stb.. (8) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat célját, a részképzés 4. § (1)
# 6. § / Eljáró testületek és személyek / szerződéskötés a hallgatókkal
a) vagy b) szerinti besorolását, típusát, a megpályázható tevékenységeket, a pályázat benyújtására jogosultak körét, a pályázati (tanulmányi) feltételeket, a benyújtandó dokumentumok listáját, a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját, a külföldi részképzési időszak esetleges hosszabbítási lehetőségét és feltételeit, formai és tartalmi követelményeit, ösztöndíjpályázatnál a pénzügyi feltételeket, a döntéshozó megnevezését, a bírálati szempontrendszert, végül a jogorvoslatra történő kioktatást, a pályázat kiírásának dátumát és a pályázat kiírójának aláírását. A pályázati kiírás jogi ellenőrzését a Jog és Beszerzés végzi. (9) A nemzetközi programok keretében meghirdetett pályázat(ok) az egyetem felelősségi körébe tartozó, kétoldalú vagy többoldalú (nemzetközi) szerződésekkel alátámasztott tanulmányi lehetőségeket kínálják a megállapodásban meghatározott képzési területek hallgatói részére. Amennyiben a partnerszerződés nem zárja ki, pályázat nyújtható be más képzési területekre meghirdetett helyekre. A rangsorolás a pályázati kiírásban feltüntetett bírálati szempontok alapján történik. A kiírt pótpályázat(ok) során csak a megmaradt lehetőségekre (helyekre) lehet pályázni. (10) Az Erasmus+ program keretében vagy a Pannónia Ösztöndíjprogram keretében megvalósuló külföldi részképzés esetén a Tempus Közalapítvány által közrebocsátott elvek és iránymutatások szerint kell eljárni, amelyek a pályázati kiírásban kerülnek közzétételre. (11) A CEEPUS (Central European Exchange Program for University Studies) program meghirdetése az Pannónia Ösztöndíj Programra való pályázattal egy időben és annak feltételei szerint történik. (12) A kettősvagy többesdiploma-program (double degree, multiple degree programok) esetében az együttműködésben meghatározottak szerint kell eljárni, amelyek a mindenkori pályázati kiírásban kerülnek közzétételre. (13) Speciális programok, nemzetközi hálózat/oktatási hálózat keretében megvalósuló programok esetén az együttműködésben meghatározottak szerint kell eljárni, amelyek a pályázati kiírásban kerülnek közzétételre. (14) A pályázatot kiíró szervezeti egység a Nemzetközi Mobilitás, amely a Tanulmányi Ügyekkel, doktori képzés esetén a Corvinus Doktori Iskolák, Egyetemi Doktori Irodával (CDI-vel) és a kettősvagy többesdiploma-program (double degree, multiple degree) esetén a szakfelelősökkel, nemzetközi hálózat/oktatási hálózat és további speciális programokért felelősökkel történt előzetes egyeztetést követően határozza meg a pályázat tartalmi részét – ide nem értve a kettős-, vagy többesdiplomát adó képzésekre történő felvételi eljárás ütemezését, amelyet külön ORH rendelkezés tartalmaz –, a határidőket, a kiválasztási folyamat menetét és részleteit, az eredményhirdetés és közzététel módját. (15) A nemzetközi hálózat/oktatási hálózati programok (így különösen –– CEMS)
# 6. § / Eljáró testületek és személyek / szerződéskötés a hallgatókkal
esetén a programban való részvételre irányuló pályáztatás szabályait a szakfelelős, programfelelős/igazgató javaslatára a dékán fogadja el. A pályázatok ügyében a döntést (felvételi döntést) a dékán hozza meg. (16) A kettős-, vagy többesdiploma programban oklevelet adó képzésekre, valamint a nemzetközi hálózat/oktatási hálózati programra vonatkozó külföldi részképzésen való részvételt támogató ösztöndíjpályázat esetén a pályáztatási folyamat és a pályázatok elbírálása a mindenkori pályázati kiírásnak megfelelően történik, a döntést a nemzetközi mobilitási programokért felelős vezető hozza meg. (17) Amennyiben a pályázati eljárás (főpályázat) lezárulta után az Egyetem által kötött kétvagy többoldalú nemzetközi szerződésekben rögzített létszámokra (kvóták) tekintettel maradnak az őszi félévre kiírt pályázatban szabad helyek, az Egyetem maradékos helyosztást írhat ki. A megmaradt szabad tavaszi helyekre a kiírt pótpályázat során csak a főpályázat lezárultát követően lehet pályázni. (18) Az elnyert helyről és az esetlegesen elnyert ösztöndíjtámogatásról a nemzetközi mobilitási programokért felelős vezető dönt. Döntését határozatba foglalja. (19) A döntés ellen a HJR szerint van jogorvoslatnak helye. (20) A pályázatot elnyert hallgatókkal a döntésről szóló határozat véglegessé válása után az elnyert pályázatok alapján a következő szerződéseket kell megkötni: a) háromoldalú tanulmányi szerződést (továbbiakban: tanulmányi szerződés), b) támogatási szerződést abban az esetben, ha a hallgató ösztöndíjat is elnyer (a továbbiakban: támogatási szerződés). (21) A háromoldalú tanulmányi szerződés tartalmazza azt a tanulmányi programot, amelyet a hallgatónak a külföldi részképzés ideje alatt a fogadó intézményben el kell végeznie. A tanulmányi programban (konkrét tantárgyak, projekt, kutatás stb.) a küldő és fogadó intézmény, valamint a kiutazó hallgató állapodnak meg. A hallgató által vállalt tantárgyak esetében a tanulmányi szerződés azt is rögzíti, hogy a tantárgyak elvégzése milyen kreditértékkel kerül beszámításra. (22) A támogatási szerződés rögzíti az Egyetem és a hallgató által vállalt kötelezettségeket, a pénzügyi feltételeket és az ösztöndíj (költségtérítés) esetleges visszafizetésének eseteit és szabályait. (23) A Tanulmányi Ügyek a nyertes pályázókkal a részképzésre való kiutazás előtt megköti a háromoldalú tanulmányi szerződés első részét (Előzetes tárgyfelvételi tervezet) (figyelemmel a 1. § (12) bekezdésében foglaltakra is) az őszi részképzésre június 30-ig tavaszi részképzésre október 31-igés amennyiben ösztöndíjra is jogosult, a támogatási szerződést, a tanulmányi szerződés elkészülésétől számított 10 napon belül. (24) Támogatási szerződés olyan – a nemzetközi mobilitási programokért felelős vezető határozata alapján – ösztöndíjtámogatásra jogosult hallgatóval köthető, aki a
# 6. § / szerződéskötés a hallgatókkal / beszámítása (kreditelismerés)
háromoldalú tanulmányi szerződését már megkötötte, de azt legalább a hallgató és az Egyetem aláírta. (25) A kétlépcsős jelentkezésnél csak az vehet részt a második fordulóban, aki az elsőben is részt vett. Tanulmányi feltételek, rangsorolás szabályai, a külföldi tanulmányok
# 7. § / szerződéskötés a hallgatókkal / beszámítása (kreditelismerés)
7. § (1) A hallgatók az alapképzésben, osztott és osztatlan mesterképzésben, doktori képzésben egy (1) lezárt félév után vehetnek részt külföldi tanulmányi célú részképzésen, kivéve a rövidtávú mobilitásokat, melyekre osztott mesterés doktori képzésben már a tanulmányok első félévétől kezdve pályázhatnak a hallgatók. Külföldi részképzésben teljesíthető szakmai gyakorlat és frissdiplomás szakmai gyakorlat esetén egy (1) lezárt félév után vehetnek részt a hallgatók. A további külföldi részképzési típusokra vonatkozóan a pályázati kiírás tartalmazza a pályázáshoz szükséges félévteljesítési feltételeket. (2) Külföldi részképzésen az a hallgató vehet részt, akinek az Egyetemmel a külföldi részképzés ideje alatt aktív hallgatói jogviszonya van és akinek külföldi tanulmányai megkezdésekor – a szakmai gyakorlaton és a szakszemináriumon kívül – még min. 21 teljesítetlen kreditje van. A TVSZ 30. § (13) bekezdésében foglaltaknak kell megfelelni. (3) Azok a hallgatók, akik tanulmányaik utolsó félévében mennek ki külföldi részképzésre, tudomásul veszik, hogy a hivatalos eljárásrend időbeli korlátjai miatt legkorábban a részképzésről történő hazatérés utáni félévben fognak tudni záróvizsgát tenni. (4) A mindenkori pályázati kiírás további feltételeket szabhat a pályázat elnyeréséhez szükséges lezárt félévek számát tekintve. (5) Amennyiben a külföldi részképzéshez állami, egyetemi vagy más finanszírozású ösztöndíj társul, ezen programok szabályainak is meg kell felelniük a pályázóknak. A hallgatónak a külföldi részképzése során olyan tantárgyakat kell felvennie, amelyek illeszkednek a végzett tanulmányaihoz, javasolt minél több olyan tárgy felvétele, amely illeszkedik az itthoni képzéséhez, és minden tantárgy befogadását kérelmeznie kell. A kiváltásnak nem feltétlenül az adott félévre kell vonatkoznia, engedély adható a mintatanterv szerint későbbi félévi tantárgyak kiváltására is. Nem vehető fel olyan nyelvi tárgy / nyelvkurzus, ami a külföldi részképzés során elvárt nyelvi kompetencia szintjénél alacsonyabb vagy azzal megegyező. (6) Különösen a Pannónia ösztöndíjprogramban résztvevő hallgatónak a külföldi tanulmányi időszak részét kell, hogy képezze a hallgató bármely tanulmányi ciklus keretében történő, oklevélszerzésre irányuló tanulmányi programjának, az Egyetemnek pedig el kell fogadnia azt és teljes mértékben meg kell feleltetnie a tantervi struktúrának. (7) Az egyénileg szervezett részképzésre (Freemover) az Egyetem bármely hallgatója tekintetében az engedélyt a Tanulmányi Bizottság adja meg a TVSZ 7. § alapján. (8) A hallgatónak egy féléves részképzés alatt legalább harminc (30) ECTS-t (CEMS esetén 24 ECTS-t) kell felvennie a tanulmányi szerződés LA Before részében feltüntetve oly módon, hogy ezen kreditértéket legalább öt (5) tantárgy felvételével kell elérnie –, azaz ez a számára előírt kreditmennyiség a fogadó intézmény
# 7. § / szerződéskötés a hallgatókkal / beszámítása (kreditelismerés)
kreditszámait alapul véve. Az egy félévnél (min.60 nap) rövidebb és hosszabb részképzési időszakra vonatkozó teljesítendő kreditek és elvégzendő tantárgyak mennyisége arányosan kevesebb, vagy több, trimeszteres 1 képzés esetében húsz (20) ECTS. Azokban az esetekben, amikor a fogadó intézmény nem használ ECTS-t, a tanulmányi szerződésnek tartalmaznia kell legalább tizenöt (15), az Egyetemen érvényes beszámítható kreditet. A külföldi részképzés idején kutatómunkát folytató (pl. doktorandusz) hallgató a tanulmányi szerződésen a kutatómunkát tünteti fel. Az előzőekben leírtaktól csak abban az esetben lehet eltérni, ha a fogadó intézmény szabályai ezen előírás teljesítését nem teszik lehetővé, és az ezt alátámasztó bizonyítékot a hallgató csatolja a tanulmányi szerződéshez. E tekintetben bizonyíték lehet különösen a fogadó egyetem illetékes munkatársa által írt e-mail vagy a fogadó egyetem hivatalos honlapján erre vonatkozó információt biztosító oldal, szabályzat. (9) A hallgatónak a külföldi részképzés ideje alatt teljesített tantárgyait, megszerzett kreditjeit az Egyetemen folytatott tanulmányi kötelezettségeibe be kell számíttatnia a TVSZ 53. § (2)–(3) bekezdések és az 57. § szabályai szerint. (10) A külföldön szerzett érdemjegyek átváltása a TVSZ 4. melléklete alapján történik. (11) Az Egyetem hallgatója által külföldi részképzés keretében teljesített és a Kreditátviteli Bizottság határozatával befogadott vizsgát/vizsgákat úgy kell tekinteni, mintha azt/azokat a hallgató az Egyetemen tette volna le. A külföldi részképzés keretében teljesített tantárgyak beszámításáról a Kreditátviteli Bizottság határoz. A tantárgybeszámítás módjáról a TVSZ 53–57. §-ai rendelkeznek. (12) A hallgatónak a részképzésre történő kiutazás előtt az alábbiakat kell teljesítenie: a) Kiutazás előtt legkésőbb négy (4) héttel a hallgatónak rendelkeznie kell megkötendő (háromoldalú) tanulmányi szerződés legalább az Egyetem és a hallgató által aláírt változatával. A tanulmányi szerződésnek tartalmaznia kell a fogadó intézménynél felvenni kívánt tantárgyakat és a hozzájuk rendelt külföldi és hazai kreditértékeket. b) A hallgatónak törekednie kell arra, hogy a fogadó egyetemen azokat a tárgyakat vegye fel a (8) bekezdésben leírtak alapján, amelyek megfeleltethetők az adott félévben az Egyetemen rá érvényes tanterv szerint aktuális (időszerű) kötelező és kötelezően választható tárgyakkal, de további félévekben kiváltható tárgyakat is felvehet. c) A hallgató itthoni képzésében kötelező és kötelezően választható tantárgyak esetében a hallgatónak az érintett tárgyfelelős(ök) – speciális programok esetén a tárgyfelelős és a szakfelelős – előzetes írásbeli jóváhagyását (kötelező melléklet) is be kell szereznie a pályázati kiírásban megjelöltek szerint. A szerződéskötés elősegítéséhez mellékelni kell a fogadó egyetem által kiállított tantárgyi programot is.
# 7. § / szerződéskötés a hallgatókkal / beszámítása (kreditelismerés)
A kötelező melléklet hiányában a részismereti képzés keretében teljesített kötelező és kötelezően választható tárgyak csak szabadon választható tárgyként fogadhatók be. d) Bejelentkezés aktív státuszú félévre a TVSZ 30. § (13) bekezdés alapján és tantárgyfelvétel a jelen § (8) bekezdés és a TVSZ 47. § (18)–(20) bekezdések alapján lehetséges. e) A külföldi részképzés idején kutatómunkát folytató (pl. doktorandusz) hallgató saját felelőssége, hogy a fogadó intézményben – még a pályázás előtt – találjon a munkáját felügyelő és/vagy segítő oktatót (témavezetőt vagy konzulenst), aki a (8) bekezdésben meghatározott igazolással is el tudja majd látni. A munka igazolása alapján a megfelelő kreditérték a doktori iskola által meghatározott keretek között az ECTS kreditszámítás szabályainak megfelelően történik. (13) A hallgatóknak a részképzésre való kiutazást követően az alábbiakat kell teljesítenie: a) A külföldi részképzésben részt vevő hallgatónak a véglegesített (a külföldi fogadó intézmény részéről is aláírt) tanulmányi szerződés LA Before részét legkésőbb a fogadó intézményben érvényes tantárgyfelvételi időszak végét, vagy a felvett tárgyak véglegesítését követő 30 napon belül el kell juttatnia a Tanulmányi Ügyek részére. b) Amennyiben az eredeti tanulmányi szerződéshez képest bármilyen módosítás történt (tárgyleadás, tárgyfelvétel), azt a hallgató a tanulmányi szerződés LA Changes részében jelzi, melyet a hallgató és a fogadó intézmény is aláírásával lát el és melyet az Egyetem jóváhagyására – az eredeti tanulmányi szerződést is csatolva – szintén megküld a Tanulmányi Ügyek részére, a kinti tanulmányok megkezdését követő 30 napon belül (trimeszteres tárgyfelvétel esetén az utolsó tárgyfelvételi időszak utolsó napjáig). Amennyiben a változtatás folyamán olyan tárgy került felvételre, melyet kötelező, vagy kötelezően választható tantárgyként kíván elismertetni, a megfeleltetendő tárgy itthoni tantárgyfelelősének írásbeli jóváhagyását (Kötelező melléklet) is szükséges eljuttatni a Tanulmányi Ügyek részére, ellentétes esetben az új tárgy(ak) csak szabadon választhatóként kerülnek beszámításra. c) A hallgatónak a tanulmányi szerződésben foglaltak megvalósítását érintő változásokat haladéktalanul jeleznie kell a programot koordináló, illetve a tanulmányi szerződés aláírásáért felelős egységnek (Tanulmányi Ügyek/CDI) az esetleges szerződésmódosítás előkészítése miatt. Amennyiben ez nem történik meg, a következményeket a hallgató viseli. A mindhárom fél által aláírt tanulmányi szerződésnek és a transcriptnek meg kell egyeznie ahhoz, hogy a tantárgyak befogadhatóak legyenek az Egyetemen. Amennyiben a tanulmányi szerződés és a transcript nem egyezik meg, a Kreditátviteli Bizottság nem értékeli a hallgató által benyújtott dokumentumokat, ezáltal a kreditelismerés nem valósulhat meg.
# 7. § / szerződéskötés a hallgatókkal / beszámítása (kreditelismerés)
d) A külföldi fogadó intézmény által aláírt „Certificate of Arrival and Certificate of Departure” dokumentum Arrival részét, valamennyi részképzési programban részt vevő hallgatónak el kell juttatni a Tanulmányi Ügyek részére legkésőbb hét (7) nappal a kiérkezés után. e) Az a hallgató, aki a (12) bekezdés b)–d) pontokban szereplő feltételeket nem teljesíti, a részképzésből kizárható. Amennyiben a tanulmányi szerződés nem tartalmazza a (8) bekezdésben minimumként megszabott beszámítható kreditmennyiséget (akár a hallgató hibájából, akár a fogadó intézmény tantárgystruktúrája következtében), a részképzés nem kezdhető meg, illetve a részképzés megszakítását az Egyetem kezdeményezheti. Az a hallgató, aki a (12) bekezdésben szereplő feltételeket nem teljesíti, a részképzésből kizárható, az nem kezdhető meg vagy a megkezdett részképzés megszakítható, kivéve, ha a fogadó fél korlátozza a felvehető kreditmennyiséget és ezt igazolja a hallgató. Ilyen igazolás esetén sem lehet kevesebb a felvett kreditmennyiség, mint 21. f) Kedvezményes tanulmányi rend engedélyezhető a hallgatónak külföldi részképzésben vagy a képzési program részét képező szakmai gyakorlaton való részvétele alapján. A kedvezményes tanulmányi rendről a TVSZ 92. § rendelkezik. g) Ha a hallgatónak a tanulmányi szerződésben foglaltak megvalósításával kapcsolatban problémái merülnek fel, azonnal jeleznie kell a Tanulmányi Ügyek felé. Amennyiben ez nem történik meg, a következményeket a hallgató viseli. (14) A hallgatóknak a hazautazás előtt, valamint azt követően a következőket kell teljesítenie vagy elküldenie a Tanulmányi Ügyek részére: a) Fogadó intézmény által aláírt „Certificate of Arrival and Certificate of Departure” dokumentum Departure részét (valamennyi külföldi részképzésre kiutazó hallgató esetén) a mobilitás zárónapját (utolsóvizsgát, vagy jelenlétet igénylő tanulmányi kötelezettséget) követő 14. napig. b) A külföldi részképzés lezárulta után kilencven (90) napon belül a hallgatónak be kell küldenie a külföldi felsőoktatási intézményben sikeresen elvégzett kurzusokat (illetve lezárt tanulmányokat) igazoló transcriptet a Tanulmányi Ügyeknek/CDI-nek a TVSZ 57. § (5) bekezdés alapján. c) A (9) bekezdés alapján a Neptunon keresztül be kell adnia a Kreditbefogadási kérelmet minden olyan tárgyra, mely a külföldi partner által kiállított transcripten szerepel és melyet a hallgató sikeresen teljesített. d) A külföldi részképzés idején kutatómunkát folytató (pl. doktorandusz) hallgatónak be kell mutatnia munkáját, és a fogadó intézményben felügyelő oktató (témavezető vagy konzulens) által kiállított, a hallgató külföldi szakmai tevékenységét részletező igazolást a TÜ-nek/CDI-nek a külföldi részképzés lezárulta után legkésőbb harminc (30) nappal – Az igazolás lehetőség szerint tartalmazzon kreditekre
# 7. § / szerződéskötés a hallgatókkal / beszámítása (kreditelismerés)
vonatkozó információt is. Amennyiben ilyen információt nem tartalmaz, vagy a fogadó intézmény nem használ ECTS-t, akkor a szóban forgó igazolás alapján a TÜ/CDI tehet javaslatot az Egyetemen jóváírandó kreditmennyiségre e) A hallgatónak a (8) bekezdés szerint felvett kreditekből – amennyiben a fogadó intézmény ECTS alapon hirdet tárgyakat, akkor legalább 21 kreditet kell teljesítenie, – amennyiben a fogadó intézmény nem ECTS alapon hirdet tárgyakat és nem CEMS programról van szó, akkor legalább 15, az Egyetem által befogadható kreditet kell teljesítenie ahhoz, hogy a külföldi részképzés sikeresnek mondható legyen, ellenkező esetben a hallgatónak ösztöndíj visszafizetési kötelezettsége keletkezik jelen Szabályzat szerinti mértékben. (15) Az elnyert részképzési helytől történő visszalépést a hallgató köteles jelezni, lehetőség szerint minél előbb, de legkésőbb a pályázati döntés kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül. Amennyiben a hallgató ezen kötelezettségét elmulasztja, a következő részképzési pályázati kiírás alkalmával ki van zárva a pályázatból, abban nem vehet részt, és a 1. § (7) bekezdése szerinti díj befizetésre kötelezhető. Rendkívüli méltánylást érdemlő helyzet esetén a hallgató méltányossági kérelem alapján vehet részt a következő részképzési pályázatban. (16) Jelen paragrafus tekintetében külön is hangsúlyozandó, hogy a speciális programokra eltérő szabályok állapíthatók meg. (17) A pályázat lebonyolítása a) A pályáztatási eljárás két körös: aa) a külföldi részképzésen való részvételre (részképzési helyre, ösztöndíjtámogatás nélkül), továbbá ab) aki részképzési helyet nyert, azoknak a külföldi részképzésen való részvételt támogató ösztöndíj elnyerésére. b) Az (a) pont aa) és ab) alpontja szerinti pályázat egy kiírásban is megvalósítható. Ebben az esetben elsőként a külföldi részképzésen való részvételre irányuló pályázatokat értékeli az Egyetem, majd ezt követően kerül sor a külföldi részképzésen való részvételt támogató ösztöndíjpályázatok értékelésére. c) A döntési folyamat a következő: ca) a pályázat első szakaszában döntés a külföldi részképzési helyekről, ideértve az esetleges pótpályázatot is, cb) a pályázat második szakaszában döntés a részképzést támogató ösztöndíjakról történik. (18) A pályázatok rangsorolása a) Belépési feltétel: Pályázati kiírásban megadott nyelvi feltételek teljesítése, valamint a pályázattal érintett képzésen legalább ........... eredmény. b) Rangsorolás: Az összpontszám 70%-ban az összesített korrigált kreditindex alapján és 30%-ban a tanórán kívüli tevékenységek alapján kerül meghatározásra. A rangsorolásban azon hallgatók kerülnek először értékelésre, akik az adott mobilitási típuson belül az adott képzésen még nem nyertek el helyet/támogatást. A részletes pontozást a mindenkori pályázati kiírás tartalmazza.
# 7. § / beszámítása (kreditelismerés) / Pénzügyi feltételek
c) A doktori képzésben részt vevő hallgatók esetében a végleges pontszám az alábbiakra kapott pontok összessége: – kutatási terv, – munkaterv, – publikációs tevékenység, – sikeres komplex vizsga, – kreditek időarányos teljesítése.
# 8. § / beszámítása (kreditelismerés) / Pénzügyi feltételek
8. § (1) A pénzügyi feltételeket a pályázati kiírás és a hallgatóval kötendő ösztöndíjszerződés (támogatási szerződés) tartalmazza. (2) Mivel a külföldi részképzés ideje alatt a hallgató mind a küldő, mind a fogadó intézmény beiratkozott/bejelentkezett hallgatója, a hallgatónak meg kell fizetnie mindazokat a díjakat, amelyeket az Egyetem a hallgatói számára előír (pl. önköltség), valamint a hallgató részesül mindazon juttatásokban, amelyek az Egyetem beiratkozott/bejelentkezett hallgatóit megilletik. (3) Záróvizsgára nem bocsátható az a hallgató, akinek az Egyetem felé a külföldi részképzésből adódó bármilyen jogcímű lejárt tartozása van. (4) Amennyiben a hallgató a külföldi részképzés alatt nem szerezte meg a huszonegy (21) kreditet, vagy nem teljesíti a támogatási szerződésében foglaltakat, a részképzésre felvett bármely ösztöndíjat, és/vagy költségtérítést köteles teljes mértékben, vagy az (5)–(7) bekezdésekben részletezett módon részarányosan visszafizetni. (5) Amennyiben a hallgató nem szerezte meg a minimumként megszabott beszámítható kreditmennyiséget, vagy nem teljesíti a 1. § (8) – (11) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket, vagy nem teljesíti a külföldi részképzési program feltételeit, melyet a hallgató és az Egyetem által megkötött részképzési támogatási szerződés részletez, vagy a külföldi részképzés alatt a hallgatói jogviszonya megszűnik, úgy a részképzésre felvett bármely ösztöndíjat, illetve költségtérítést köteles visszafizetni. (6) Azon hallgatók, akik az egyetemmel kötött támogatási szerződésen alapuló finanszírozásból vesznek részt teljes szemesztert érintő nemzetközi mobilitásban, de a megvalósult mobilitásuk hossza nem éri el a minimum hatvan (60) napot, a teljes támogatási összeget kötelesek visszafizetni. Az egy trimeszterre utazó hallgatók esetében, amennyiben a megvalósult mobilitásuk hossza nem éri el a trimeszter hosszát, a teljes támogatási összeget kötelesek visszafizetni. (7) További díjfizetési kötelezettsége keletkezik a hallgatónak a mindenkori minimálbér 15%-ának megfelelő mértékben, amennyiben a részképzési program pozitív határozati döntésétől számított (tizennégy) 14 napon túl jelzi visszalépését a részképzési programtól a megadott Neptun kérvényen keresztül vagy ha egyáltalán nem jelzi visszalépési szándékát és az csak utólag derül ki.: (8) Szakmai gyakorlat esetén, ha a szakmai gyakorlóhelytől visszajelzés érkezik a nem megfelelő teljesítésre, a hallgatónak visszafizetési kötelezettsége keletkezik a teljes támogatás összegének maximum 30%-a erejéig. A döntést a szakfelelős véleményét meghallgatva a nemzetközi mobilitási programokért felelős vezető hozza meg. (9) Azon hallgatók, akik rövidtávú mobilitásban vesznek részt, de a megvalósult mobilitásuk hossza nem éri el a minimum két (2) napot, a teljes támogatási összeget
# 8. § / Pénzügyi feltételek / A külföldi részképzés időtartamának meghosszabbítása
kötelesek visszafizetni. (10) A visszafizetési kötelezettségről a Tanulmányi Ügyek a tudomásszerzést követően értesíti a nemzetközi mobilitási programokért felelős vezetőt, aki dönt a visszafizetésről. Döntését határozatba foglalja.
# 9. § / Pénzügyi feltételek / A külföldi részképzés időtartamának meghosszabbítása
9. § (1) Amennyiben a részképzési program lehetővé teszi, a hallgató Neptunban benyújtott kérelmével kezdeményezheti a külföldi részképzési idejének meghosszabbítását az adott tanéven belül. A részképzési idő meghosszabbítását mind az Egyetemnek, mind a fogadó intézménynek jóvá kell hagynia. A hosszabbítási kérelmeket (részképzési helyre, ösztöndíjra) legkésőbb november 15-ig kell eljuttatni a pályázatot kiíró egység számára. A hosszabbítási lehetőség bírálatánál az eredeti pályázati kiírás szerinti részvételi feltételeket (így különösen a hallgató képzésén a már teljesített részképzés eredményeit beszámítva a hiányzó kreditek számát, továbbá a külföldi részképzésben tölthető maximális időtartamot) is figyelembe kell venni. (2) A pénzügyi támogatással járó programok esetében a részképzés idejének meghosszabbítása nem jár automatikusan az ösztöndíj arányos növelésével, ehhez szerződésmódosítás szükséges, a szerződésmódosítás elmulasztása jogvesztő, a részképzés ebben az esetben önfinanszírozó státuszban valósítható meg. (3) A külföldi részképzés idejének meghosszabbításáról, a támogatások meghosszabbításáról a nemzetközi mobilitási programokért felelős vezető dönt a rendelkezésre álló lehetőségek figyelembevételével A határidőig beérkezett kérelmek elbírálása az alábbi pontok alapján történik: a) a partnerszerződésben meghatározott, és még rendelkezésre álló mobilitási helyek száma; b) a kérelmet benyújtó hallgatók eredeti pályázati eredménye; c) az adott hallgatónak megítélhető támogatás mértéke; d) a hallgató tanulmányi előrehaladása és e) a hallgató korábbi részképzési pályázatai és megvalósult/meghiúsult mobilitása(i). (4) A nemzetközi mobilitási programokért felelős vezető december 20-ig dönt a hallgatói mobilitási támogatás esetleges kiterjesztéséről. A döntést határozatba foglalja. Külföldi szakmai gyakorlatra vonatkozó további feltételek
# 10. § / A külföldi részképzés időtartamának meghosszabbítása / Vis maior és annak speciális feltételei
10. § (1) A hallgatói szakmai gyakorlatnak kapcsolódnia kell a hallgató tanulmányi programjához. (2) A hallgatói szakmai gyakorlat esetén a hallgatónak, amennyiben a szakmai gyakorlat részben vagy egészben egybeesik a szorgalmi időszakkal, a TVSZ 30. § (13) bekezdésében foglaltaknak kell megfelelni. (3) . (4) A frissdiplomás hallgatók szakmai gyakorlata esetén a pályázás és a hallgatók kiválasztása még az aktív hallgatói jogviszony idején, a végzés évében kell, hogy megtörténjen. (5) A frissdiplomás hallgatók szakmai gyakorlata esetén a hallgatónak a szakmai gyakorlatot az oklevél megszerzésétől számított egy éven belül kell teljesíteni, az aktuális projekt megvalósításának záródátumát is figyelembe véve. (6) A frissdiplomás szakmai gyakorlat esetén nincs kreditelismerés követelmény. (7) Azon hallgatók, akik szakmai gyakorlaton vesznek részt (ideértve frissdiplomás hallgatók szakmai gyakorlatát), de a megvalósult mobilitásuk hossza nem éri el a minimum hatvan (60) napot, a teljes támogatási összeget kötelesek visszafizetni.
# 11. § / Vis maior és annak speciális feltételei / Vegyes rendelkezések
11. § (1) Ha a hallgató vis maior kérelmet ad be, és ezzel párhuzamosan visszafizetési kötelezettsége is keletkezik, a vis maior kérelem elbírálásáig nem köteles megfizetni a tartozását. (2) A vis maior kérelmet a Neptunban lehet benyújtani az erre szolgáló formanyomtatványon. A vis maior kérelemről a nemzetközi mobilitási programokért felelős vezető dönt, aki a döntést határozatba foglalja.
# 12. § / Vis maior és annak speciális feltételei / Vegyes rendelkezések
12. § (1) A hallgató felsőfokú tanulmányai alatt a mindenkori Erasmus+ programban, Pannónia Ösztöndíjprogramban, stb. érvényes szabályoknak megfelelő mennyiségű napot/hónapot tölthet. külföldön tanulmányi részképzés és/vagy kutatási részképzés és/vagy szakmai gyakorlat teljesítése céljából, függetlenül attól, hogy a külföldi részképzés ösztöndíjjal támogatott vagy önfinanszírozó formában valósul meg. A hallgató egy képzési szinten legfeljebb 360 napot tud külföldi részképzés keretein belül tölteni, ezen felül nem jár ösztöndíjtámogatás, valamint nem jogosult pályázásra. (2) A hallgató tanulmányai során többször is pályázhat egyetemi szervezésű külföldi részképzésre a Jelen szabályzatban, a TVSZ-ben és a pályázati kiírásban szereplő feltételek figyelembevétele mellett. (3) Az adott félévben elnyert részképzési lehetőség csak a pályázati kiírásban feltüntetett félévben vehető igénybe, azaz a következő félévre, tanévre nem vihető át. (4) Egyazon tanév két félévét két különböző külföldi részképzésen tölteni a mindenkori pályázati kiírás feltételei szerint lehet. (5) A pályázónak a pályázat benyújtása előtt meg kell győződnie arról, hogy az általa megpályázni kívánt részképzési helyet biztosító intézmény nem támaszt-e olyan követelményeket, amelyek megakadályozzák a külföldi részképzésen való részvételét az adott intézményben (pl. a pályázati feltételeket meghaladó nyelvvizsga-követelmény vagy tanulmányi/kutatási eredmény). (6) A külföldi részképzésben részt vevő hallgató köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy az Egyetemet és Magyarországot méltó módon képviselje. Kizárja magát a további részképzési lehetőségekből az a hallgató, akire vonatkozóan a fogadó Egyetem panasszal élt és a nemzetközi mobilitási programokért felelős vezető a panaszt megalapozottnak látja. Doktori képzésben résztvevő hallgatók rövidtávú (short term) mobilitására
# 13. § / Vegyes rendelkezések / vonatkozó további feltételek
13. § (1) Az egyetemi szervezésű doktori képzésben megpályázható rövidtávú (short term) lehetőségeket (2–30 napos mobilitás) szintén az Egyetem honlapján kell meghirdetni. A meghirdetésre további felületen is sor kerülhet, de a hivatalos közzététel az Egyetem honlapja. (2) A konkrét ösztöndíjtámogatás elnyerése pályázat útján történik. (3) A pályázatot kiíró szervezeti egység a Nemzetközi Mobilitás, aki a CDI-vel történő előzetes egyeztetést követően határozza meg a pályázati kiírás tartalmi elemeit így többek között a határidőket, a kiválasztási folyamat menetét és részleteit, feltételeit – nemzetközi ösztöndíjprogramok esetében a keretfeltételek figyelembevételével –, az eredményhirdetés és az eredmények közzétételének módját, a pályázók körét és a feltételeket. (4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázók körét, a megpályázható tevékenységeket, a benyújtandó dokumentumok listáját, a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját, valamint a pályázat tanulmányi, pénzügyi és egyéb feltételeit az alábbiak szerint: a) támogatásra pályázhat az illetékes doktori iskola aktív doktori hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatója mind a tanulmányi (képzési és kutatási), mind a fokozatszerzési (kutatási és disszertációs) szakaszban egyaránt, b) megpályázható tevékenységek: workshopokon, szakmai rendezvényeken, tanulmányi versenyen való részvétel, nyári egyetem, tömbösített kurzus, konferencia előadás támogatása, c) pályázatot be lehet nyújtani a partneregyetemek által szervezett programokra, és külsős konferenciákra is, d) pályázni félévente legfeljebb egyszer lehet, e) a megpályázott és elnyert ösztöndíjas időtartam nem hosszabbítható, f) a beadandó dokumentumokat a pályázati kiírás tartalmazza, g) amennyiben a megpályázott részképzési tevékenység nem teljesül, akkor a pályázót visszafizetési kötelezettség terheli, h) a pályázati kérelmek beadása folyamatos, „first come first served” alapon a rendelkezésre álló pályázati keret kimerüléséig lehetséges. (5) Az ösztöndíjtámogatás odaítéléséről a nemzetközi mobilitási programokért felelős vezető dönt a Bíráló Bizottság előzetes értékelése alapján. A Bíráló Bizottság tagjai az illetékes Doktori Iskola vezetője, a CDI dékánja és az Egyetemi Doktori Iskola irodavezetője. (6) A pályáztatást/külföldi részképzési programot a CDI EDI koordinálja. (7) A zöld utazás szabályait ezen pályázatok esetében is érvényesek. (8) Azon doktori képzésben résztvevőhallgatók, akik Erasmus+/Pannónia ösztöndíjprogram doktori rövidtávú mobilitásban vesznek részt, minimum öt (5) napos mobilitási időszakot kell teljesíteniük, amennyiben p a megvalósult mobilitásuk hossza nem éri el a minimum öt (5) napot, a teljes támogatási összeget kötelesek visszafizetni. (9) A doktori képzésben megvalósuló külföldi részképzésekre a Doktori Szabályzat
# 13. § / vonatkozó további feltételek / Záró rendelkezések
és kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesi rendelkezés további előírásokat tartalmazhat.
# 14. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
14. § (1) Jelen Szabályzatot a Szenátus 2025. június 24-i ülésén fogadta el. (2) Jelen Szabályzat 2025. szeptember 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a Szenátus SZ–19/2024/2025. (2024. XII. 10.) számú határozatával elfogadott Külföldi részképzési szabályzat. (3) Jelen Szabályzat hatályba lépését megelőzően kiírt pályázatok esetében a Szenátus SZ–19/2024/2025. (2024. XII. 10.) számú határozatával elfogadott Külföldi részképzési szabályzat rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Jelen Szabályzat a Hallgatói Követelményrendszer 9. részét képezi. Budapesti Corvinus Egyetem 1 Hallgatói követelményrendszer 9. rész: Külföldi részképzési szabályzat 1 A Külföldi részképzési szabályzat célja 1 A Külföldi részképzési szabályzat hatálya 1 Kapcsolódó szabályozó dokumentumok 2 Fogalmak 2 Eljáró testületek és személyek 4 A pályázati folyamat, pályázati kiírás, pályázatok elbírálása, szerződéskötés a hallgatókkal 5 Tanulmányi feltételek, rangsorolás szabályai, a külföldi tanulmányok beszámítása (kreditelismerés) 8 Pénzügyi feltételek 12 A külföldi részképzés időtartamának meghosszabbítása 12 Külföldi szakmai gyakorlatra vonatkozó további feltételek 13 Vis maior és annak speciális feltételei 13 Vegyes rendelkezések 14 Doktori képzésben résztvevő hallgatók rövidtávú (short term) mobilitására vonatkozó további feltételek 14 Záró rendelkezések 15
1/2024. Vezetői Bizottsági rendelkezés Az informatikai működésfolytonossági és katasztrófaelhárítási terv
# Közzététel: VB-8/2024. (IX. 30.). sz. határozat / A rendelkezés célja
informatikai működésfolytonossági és katasztrófaelhárítási terv 1 Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / A rendelkezés célja / A rendelkezés hatálya
1. § (1) Az IT szolgáltatás folytonossági terv célja, hogy definiálja az esetleges informatikai jellegű katasztrófahelyzetet okozó kockázatokat, azok kezelésének elemeit és lépéseit, annak érdekében, hogy biztosítva legyen a Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) informatikai/információs rendszereinek folyamatos rendelkezésre állása. (2) Az Egyetem folyamatos ügymenetének szempontjából alapvető cél, hogy a meghatározó jelentőségű informatikai erőforrások/funkciók kiesése – úgynevezett informatikai katasztrófa helyzet (továbbiakban: informatikai katasztrófa helyzet vagy incidens) – esetén az IT szolgáltatások mielőbbi helyreállítása megtörténjen, akár megkerülő megoldások igénybevételével, de mindenképpen az egyes szakterületi adatés folyamatgazdák által elvárt időn belül. (3) A rendelkezés meghatározza egyrészről a normál működési rend során elvégzendő felkészülési feladatokat, azokat a felmérési, tervezési, ellenőrzési és javítási feladatokat, melyek biztosítják, hogy egy esetleges katasztrófa helyzetet követően a normál működés mielőbb helyreálljon. Másrészről meghatározza a helyreállítás személyi és tárgyi feltételeit. (4) A dokumentum segítségével az informatikai katasztrófa helyzet bekövetkezése esetén az Informatika: – képes a gyors és koordinált reagálásra, a károk felmérésére, – képes a működésben bekövetkező kiesését és ennek hatásait a minimálisra csökkenteni, – képes az informatikai szolgáltatások mielőbbi helyreállítására.
# 2. § / A rendelkezés hatálya / Fogalmak
2. § (1) Személyi hatály: kiterjed minden személyre, aki az Egyetem informatikai vagy azzal összefüggő rendszerét, szolgáltatásait, informatikai infrastruktúráját üzemelteti. Ide kell érteni az informatikai szolgáltatások zavartalan működéséét biztosító rendszerek üzemeltetéséért felelős területeket is, valamint a rendszereket üzleti oldalról üzemeltető szakértőket is. (2) Tárgyi hatálya: kiterjed az Egyetem működése szempontjából kiemelt fontosságú informatikai rendszerekre, amelyek tárolják, kezelik, feldolgozzák, felügyelik, ellenőrzik és/vagy továbbítják az Egyetem kezelésében/tulajdonában álló adatokat, információkat.
# 3. § / Fogalmak / A rendelkezés tartalma
3. § (1) Informatikai katasztrófa helyzet: Incidens (informatikai): váratlan esemény. Az informatikai rendszer használatában bekövetkező rendellenes működés, kisebb-nagyobb zavarok, pl.: betörés v. betörési kísérlet, adatvesztés, adatok kitudódása, illetéktelen hozzáférés, vírusfertőzés, a rendelkezésre állás sérülése. (2) Informatikai Működésfolytonossági Terv: terv, a váratlan események kezelésére annak érdekében, hogy biztosítsuk az ügymeneti folyamatoknak a kívánt időn belüli helyreállíthatóságát. (3) Informatikai rendszer: a hardverek és szoftverek olyan kombinációjából álló rendszer, amit az adat-, illetve információfeldolgozás különböző feladatainak teljesítésére alkalmazunk. (4) Információs rendszer: azon eljárások, tevékenységek összessége, amelyek a szervezet működéséhez és irányításához szükséges információkat tárolják, előállítják, szétosztják. (5) Rendelkezésre állás: az a tényleges állapot, amikor az információk vagy adatok elérhetősége és a rendszer működőképessége sem átmenetileg, sem pedig tartósan nincs akadályozva.
# 4. § / A rendelkezés tartalma / Kapcsolódó szabályzatok, dokumentumok
4. § (1) Az terv azon intézkedésekre terjed ki, melyeket az Egyetem Informatika szervezeti egységénél kell végrehajtani. (2) A tervben nem szerepelnek – a rövid időn belül pótolható, helyettesíthető elemek, – az informatikai üzemzavar esetei, amelyek az 1 munkanapos sebezhetőségi ablakon belül megoldhatók (3) Az IT szolgáltatás folytonossági terv csak az elektronikus információs rendszerekre vagy az azokat kiszolgáló rendszerekre terjed ki, nem foglalkozik a humán erőforrás biztosításával, esetleges mentésével, illetve más (nem informatikai biztonsági szolgáltatást nyújtó) vagyontárgyak kezelésével kapcsolatos katasztrófa helyzetek esetén szükséges intézkedésekkel, beavatkozásokkal.
# 5. § / Kapcsolódó szabályzatok, dokumentumok / A rendelkezés karbantartása
5. § (1) Jelen rendelkezésben foglaltakat a mindekor hatályos Informatikai Biztonsági Szabályzat rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
# 6. § / A rendelkezés karbantartása / A rendelkezés tesztelése
6. § (1) Az Egyetem IT szolgáltatásainak informatikai katasztrófa helyzet esetén felmerülő folyamatos biztosítására létrehozott tervet annak megfelelősége, hatékonysága érdekében rendszeresen, évente, illetve a lent felsorolt esetek előfordulása esetén egyedi jelleggel felül kell vizsgálni: – a folyamatok változásakor, – az Egyetem működési feltételei, körülményei (fizikai, gazdasági, jogi, együttműködési, stb.) megváltozásakor, – a működést támogató meghatározó informatikai eszközök, hardverek vagy szoftverek cseréjekor. (2) A felülvizsgálatot, karbantartást az Informatika koordinálja. (3) Az IT szolgáltatás folytonossági terv a végrehajtásban érintettek számára hozzáférhető helyen, nyomtatott formában kerül tárolásra annak érdekében, hogy az elektronikus változat sérülésekor is bármikor hozzáférhető legyen.
# 7. § / A rendelkezés tesztelése / A kommunikáció útvonala
7. § (1) A terv alkalmasságának tesztelését 3 éves ciklusban teljeskörűen el kell végezni. A bekövetkezett eseményekre történő reagálást is az adott esemény tesztjének minősül, s ennek megfelelően kerül dokumentálásra, a tapasztalatait fel kell használni. (2) A tesztelés a belső auditok keretében, a tesztelési tervnek megfelelően kerül elvégzésre, dokumentálása belső auditoknak megfelelően történik. Amennyiben a teszt eredménye nem kielégítő, az IT vezető helyesbítő intézkedést kezdeményez. Az intézkedés akkor tekinthető lezártnak, ha a tesztet megismételve meggyőződtünk az intézkedés eredményességéről, valamint a módosításokat rögzítettük és véglegesítettük az üzletmenet folytonossági tervben.
# 8. § / A kommunikáció útvonala / Informatikai rendszerek osztályozása
8. § (1) Amennyiben előfordul olyan szolgáltatás kiesés, amely a teljes egyetemi munkavállalói és/vagy hallgatói kört érinti, akkor a következő kommunikációs folyamatot kell betartani: – Az incidenst észlelő szakértő haladéktalanul jelzi a felettesének írásban (emailen) is a kiesés tényét, megnevezve a rendszert, a kiesés okát, annak pontos idejét. – A bekövetkező incidensről azonnal írásban (emailen) tájékoztatni kell az IT vezetőt. – A felettes vezető (ez lehet az Informatika bármelyik operatív vezetője) értesíti a Kommunikációt. Az értesítésnek tartalmaznia kell: o Az incidens rövid leírását o Annak hatását, az érintettek felhasználók és rendszerek körét o Az incidens bekövetkezett időpontját és a becsült elhárítás időpontját o A publikálás javasolt helyét (intranet vagy honlap) o A javasolt kerülő megoldást (amennyiben van ilyen) o A szükséges teendőket (ha meghatározható pl. áramtalanítsa az eszközt, indítsa újra, törölje a meghatározott üzenetet stb.) o Személy megjelölése, hogy kihez kell fordulni technikai probléma esetén – Ezek alapján az IT és a Kommunikáció munkatársai közösen eldöntik, hogy mely platformokon kell értesíteni a munkatársakat és/vagy a hallgatókat a bekövetkezett szolgáltatás kiesésről (intranet, weblap, e-mail).
# 9. § / A kommunikáció útvonala / Informatikai rendszerek osztályozása
9. § (1) Az Egyetem kiszolgáló rendszerei hatás és fontosság szerint osztályozva négy biztonsági osztályba sorolhatók. Azokat a rendszereket tekintjük magasabb biztonsági osztályba soroltnak, amelyek az alaptevékenység kiszolgálása szempontjából kritikusnak tekinthetők. a) Kritikus rendszerek: Egyrészről az Egyetem alaptevékenységeinek ellátása szempontjából kritikus rendszerek. Másrészről az adatvédelmi szempontból kiemelt védelmet igénylő rendszerek, és az Egyetem működése és/vagy kommunikációja szempontjából kiemelt fontosságú rendszerek. Ide tartoznak az alábbiak: – Központi infrastruktúra (szerverek (szerver és hypervisor), SAN switch, storage) – Központi hálózati eszközök – DNS szerverek – Központi bejelentkeztető szerver (Active Directory) – DB szerverek (Oracle) – Hallgatói tanulmányi rendszer, továbbá az ehhez kapcsolódó hallgatói szolgáltató rendszerek: Neptun – Moodle – Egyetemi honlap (uni-corvinus portál) b) Kiemelt rendszerek: Az Egyetem egyes fontos tevékenységének ellátása szempontjából kiemelt fontosságú rendszerek, amelyek elsősorban technikai jellegűek, a rajtuk tárolt adatok elsősorban nem személyes jellegűek. – DHCP szerverek – Radius authentikációs rendszer – Teljes vezetékes hálózat (aktív és passzív eszközök) – KIM – Központi felhasználókezelő rendszer (Cusman/AD360) – Központi számítógépkezelő rendszer (SCCM) – M365 szinkronizációs szerver (EntraID Sync) – Központi iktatórendszer, Poszeidon – Teljes körű Ügyviteli, Szolgáltató és Bérügyviteli Rendszer: SAP c) Normál rendszerek: Az Egyetem egészének napi működése szempontjából nem kiemelt fontosságú rendszerek, ill. a nyújtott szolgáltatások felhasználói köre az Egyetem egyes intézményeire, csoportjaira korlátozódik. Védendő, akár személyes adatokat is tartalmazhatnak. – Wi-Fi hálózat – VPN szerverek – Informatikai támogató szerverek (Licenc, víruskereső, samba) – Telefonközpontok (IP és hagyományos) – Hallgatói számítógépes laborok – MyCorvinus és hozzá kapcsolódó rendszerek d) Egyéb rendszerek: Működésük az Egyetem egészére nincs kihatással. Szűkebb csoportok vagy személyek oktatási, tanulmányi vagy kutatási munkáját segítik. Ide tartozik minden más, fenti kategóriákba be nem sorolt rendszer. Érzékeny, incidensektől védendő adatokat tartalmazhatnak. Mennyiségüket tekintve kiemelendőek. – Az Egyetem hálózatára kapcsolódó oktatói, kutatói számítógépes munkaállomások – Az Egyetem hálózatára kapcsolódó nyomtatók – Hallgatói szabad felhasználású számítógépes munkaállomások (2) A Kritikus és Kiemelt fontosságú rendszerek kiesése és meghibásodása esetén jelen rendelkezésben rögzített kommunikációs protokoll lép életbe, illetve végre kell hajtani az incidens esetén szükséges intézkedéseket. Az IT szolgáltatásfolytonosságot biztosító alapvető elemek
# 10. § / A kommunikáció útvonala / Informatikai rendszerek osztályozása
10. § (1) A kritikus jelentőségű infrastruktúra a Sóházban, a szerverszobában található. Itt vannak a kiszolgálók (szerverek) és a központi hálózati eszközök is, amelyek a nem a földi telepítésű rendszerek elérésének lehetőségét biztosítják. Ezeknek a zavartalan működése nélkül nem lehetséges a szolgáltatások biztosítása, valamint sem a Kritikus, sem pedig a Kiemelt osztályba sorolt rendszerek nem érhetők el. A kritikus jelentőségű adatközpontok elhelyezkedése: – Adatközpont 1. és 2. o 1093 Budapest Fővám tér 13–15., Sóház, I. emelet 108 o 1093 Budapest Közraktár utca 4., C épület, 14. szoba – A bérelt vonali internet szolgáltatás átadási pontja: o 1093 Budapest Fővám tér 13–15., Sóház, I. emelet 108 – Telefonközpont o 1093 Budapest Fővám tér 8., E épület 343 (2) Az adatközpontok fizikai biztonsága Az adatközpont bejáratát hitelesítéssel (kártyával, illetve ujjlenyomat azonosítással) rendelkező beléptető rendszer biztosítja. Az adatközpontok fizikai biztonságát a Campus szolgáltatások szervezeti egysége a belső szabályoknak megfelelően garantálja. (3) Az adatközpontok szünetmentes áramellátása Az 1. és 2. számú Fővám campuson található adatközpontot ellátó szünetmentes áramforrások paraméterei: – Típus: Eaton 9355-30-N-0 teljesítmény: 30 kVA Adatközpont 1. o Feladata: Adatközpont szünetmentes hálózatának tápellátása o Áthidalási idő: 29 perc – Típus: APC Smart-UPS 3000 teljesítmény 3 kVA Adatközpont 2. o Feladata: Mentési infrastruktúra szünetmentes tápellátása o Áthidalási idő: 12 perc A szünetmentes áramforrások évente 1 alkalommal kerülnek átvizsgálásra. (4) Dízel aggregátoros betáplálás Az E épület alagsorában lévő aggregátor indítása áramszünet esetén automatikus. Az aggregátor bekapcsolás után 1 percen belül kezdi meg a Sóház Adatközpont 1. szünetmentes áramforrás táplálását.
# 11. § / INTÉZKEDÉS FELELŐS Határidő / Záró rendelkezések
11. § (1) Tennivalók az adatközpontokat érintő katasztrófahelyzet vagy működés folytonosságot érintő incidens esetén: A szolgáltatás folytonossági intézkedéseket haladéktalanul meg kell kezdeni, amennyiben: – A kritikus IT infrastruktúra rendszer bármelyik eleme fizikailag meghibásodik (szerverek, adattárolók, hálózati gerinc elemek) – A kritikus IT üzemeltető felület bármelyike nem használható (eszköz konzolok, AD alapú szolgáltatások, virtualizáció). – A rendszerekbe nem lehetséges a bejelentkezés – Nem érhetőek el az alkalmazások (2) Az üzletmenet folytonossági intézkedések megkezdését kezdeményezheti az adott szervezeti egység munkáltatói jogkört gyakorló vezetője, vagy ügyeletese. (3) Intézkedések és sorrendjük „T” = a katasztrófa, vagy a kritikus incidens bekövetkezési időpontja Sorszám Adatközponti és kritikus rendszerek meghibásodása esetén: – Mák Tamás IT központi szolgáltatások csoportvezető (tamas.mak@uni-corvinus.hu) – Dinnyés Gergely Vezető hálózatüzemeltetési szakértő (gergely.dinnyes@uni-corvinus.hu)
# 12. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
12. § (1) Jelen rendelkezés 2024. október 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelkezés a mindenkor hatályos Informatikai biztonsági szabályzat rendelkezéseivel összhangban értelmezendő. 1/2024. vezetői bizottsági rendelkezés 1 informatikai működésfolytonossági és katasztrófaelhárítási terv 1 A rendelkezés célja 1 A rendelkezés hatálya 1 Fogalmak 1 A rendelkezés tartalma 2 Kapcsolódó szabályzatok, dokumentumok 2 A rendelkezés karbantartása 2 A rendelkezés tesztelése 2 A kommunikáció útvonala 3 Informatikai rendszerek osztályozása 3 Az IT szolgáltatásfolytonosságot biztosító alapvető elemek 4 Incidens esetén alkalmazandó intézkedések 5 Záró rendelkezések 6
16/2026. Vezetői Bizottsági rendelkezés a mentési tervről
# 1. § / Bevezető / A rendelkezés hatálya
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem Vezetői Bizottsága a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 45. § (1) alapján, mint munkáltató, az alábbi Mentési tervet adja ki. (2) A Mentési terv, a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) jogszabály által előírt kötelező munkavédelmi dokumentumaként az 1993. évi XCIII. törvény 12. § alapján minden a Szabályzat hatálya alá tartozó valamennyi személyre kötelező érvényű.
# 2. § / Bevezető / A rendelkezés hatálya
2. § (1) Területi hatálya kiterjed: A Rendelkezés területi hatálya kiterjed az Egyetem tulajdonában, üzemeltetésében vagy használatában lévő, az Egyetem székhelyén és telephelyein (a továbbiakban: Egyetem területe) működő oktatási és kollégiumi épületekre, azok minden elválasztható vagy el nem válaszható tartozékára, berendezési tárgyára: a) az Egyetem székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8. b) az Egyetem telephelyei: 1093 Budapest, Közraktár utca 2–4. 1093 Budapest, Fővám tér 13–15. 1092 Budapest, Ráday utca 43–45. 1092 Budapest, Kinizsi utca 2–6. 1106 Budapest, Tarkarét utca 6. 1018 Budapest, Mányoki út 9. c) Kiterjed továbbá a változó munkavégzési helyekre. (2) Személyi hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi saját és kölcsönzött, munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállalójára, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatottakra, a hallgatókra, valamint az Egyetemnél munkát végző szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében, tanulószerződés alapján, illetve a hallgatói jogviszonyban, hallgatói munkaszerződés alapján a gyakorlati képzés során munkát végző személyre, valamint a kollégiumokban bármely jogcímen tartózkodó személyekre. (3) Tárgyi hatálya kiterjed minden, az Egyetem tulajdonában lévő, vagy az Egyetem által birtokolt, bérelt, üzemeltetett vagy bármely más módon használt, tárolt, előállított munkaeszközre, építményre, épületszerkezetre, munkavégzésre, munkahelyi környezetre, illetve munkakörnyezeti tényezőre. Nem vonatkozik a vizsgálatokat elvégző foglalkozás-egészségügyi szolgálat rendelőjére, illetve az azt befoglaló épületre, amennyiben az nem esik jelen Szabályzat területi hatálya alá.
# 3. § / A Mentési terv célja / Fogalmak
3. § (1) A Mentési terv célja, hogy egy vagy több rendkívüli esemény kiváltotta lehetséges vészhelyzetben is a személyi állomány egészsége és biztonsága, az anyagi javak minél teljesebb mentése (káresemény minimumra csökkentése) és az Egyetem működőképességének megőrzése biztosítva legyen. Vészhelyzetben a terv eligazítást kell, hogy adjon a legszükségesebb tennivalókról, segítse elő a rendellenes állapot, veszélyhelyzet lokalizálását és felszámolását, megállapítsa a veszélyhelyzet okozta károkat. (2) A Mentési terv nem helyettesíti az egyéb, külön jogszabályok által elvárt tervek elkészítését (pl.: üzemi kárelhárítási terv, külső/belső védelmi terv, súlyos káresemény elhárítási terv). (3) A Mentési tervben előírtak megszegése – a cselekmény vagy mulasztás, illetve ezek következményeinek súlyától és jellegétől függően – munkajogi, polgári jogi, szabálysértési, munkavédelmi vagy büntetőjogi eljárást vonhat maga után. (4) A Mentési tervben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos jogszabályok, szabványok, munkáltatói szabályzatok előírásai az irányadóak.
# 4. § / A Mentési terv célja / Fogalmak
4. § (1) Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. (2) Elfogadhatatlan kockázat: az a kockázati szint, melyet a jelen Szabályzatban kijelölt személy elfogadhatatlannak ítél, azaz nem vállalja a kockázatot. (3) Elfogadható kockázat: Az a kockázati szint, melyet a jelen Szabályzatban kijelölt személy még elfogadhatónak ítél, azaz vállalja a kockázatot (balesetekből adódó felelősséget és / vagy anyagi károkat). (4) Elsősegélynyújtás: Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki – laikus vagy valamilyen egészségügyi képzettséggel rendelkező személy – elvégezhet a sürgősségi ellátás megkezdése előtt azért, hogy a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás következményeit elhárítsa. (5) Kockázat: a veszélyhelyzet és annak nyomán esetlegesen bekövetkező rendkívüli esemény, valamint az azt követően várható következmény(ek) együttes hatása. (6) Kockázatcsökkentő előzetes intézkedések: Azon előzetes intézkedések összessége, melyek arra irányulnak, hogy egy esetleges rendkívüli esemény előfordulásának valószínűsége csökkenjen (pl. tűzveszélyes tevékenység előkészítése és engedélyezése, annak bekövetkezésekor az események kezelhetőek, ellenőrzöttek, ill. a legbiztonságosabbak maradjanak. (7) Közvetett veszélyhelyzet: az a helyzet, amikor olyan esemény történik, (vagy éppen nem történik meg, pl. mulasztás), ami ugyan nem okoz közvetlen veszélyhelyzetet, de a rendkívüli esemény elkerülésének esélyét rontja, vagy annak bekövetkezési valószínűségét növeli. (8) Rendkívüli esemény: olyan nem várt esemény, amely a vállalat rendeltetésszerű működtetése során fordulhat elő, mely azonnali beavatkozást igényel, mivel magában hordozza a súlyos baleset, és / vagy káresemény kialakulásának lehetőségét. (9) Várható következmény: az a feltételezett állapot (károk, sérülések, esetleg halál), körülmény, ami a veszélyhelyzet okozta rendkívüli esemény bekövetkezte után, feltételezhetően bekövetkezik, előáll, kialakul. (10) Veszélyhelyzet: Valamely rendkívüli esemény bekövetkezésének valószínűsége, mely alkalmas arra, hogy balesetet, megbetegedést vagy anyagi kárt okozzon a társaság területén tartózkodó személyek, ill. építmény, berendezési tárgyak, tűzeset, veszélyes anyag, vagy veszélyes technikai berendezés jelenléte, idézhet elő. (11) Vészhelyzeti készlet: Olyan könnyen hordozható készlet, amely olaj, vagy más veszélyes anyag/keverék felitatására, valamint a környezetbe kifolyt keverék közcsatornába/környezetbe való kijutásának vagy továbbterjedésének a megakadályozására szolgál. A MENTÉSI TERVBEN ELŐÍRTAK ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT, VÉGREHAJTÁSÁÉRT
# 5. § / Az operatív főigazgató feladata- és hatásköre / Campus Szolgáltatások vezető feladata- és hatásköre
5. § (1) Felelős a Mentési tervben meghatározottakban szükséges szervezeti és anyagi feltétel rendszer biztosításáért. (2) Felelős a Mentési terv vagy annak változásának jóváhagyatásáért.
# 6. § / Campus Szolgáltatások vezető feladata- és hatásköre / Az üzemeltetési vezető feladata és hatásköre
6. § (1) Biztosítja a Mentési tervben meghatározottakhoz szükséges szervezeti és anyagi feltételeket. (2) Szükség esetén kezdeményezi a Mentési terv módosítását. (3) Felelős az épületek üzemeltetésével kapcsolatos hatályos jogszabályok, szabványok és hatósági előírások betartásáért és betartatásáért. (4) Kiadatja az üzemeltetéshez szükséges belső utasításokat, szabályzatokat és egyéb dokumentumokat. (5) A kialakult esemény jellege, súlyossága és kiterjedése alapján meghatározza a veszélyhelyzet besorolását (I., II. vagy III. fokozat). (6) A besorolás során figyelembe veszi az érintett személyek számát, az infrastruktúrára gyakorolt hatást és az üzletmenet-folytonosságot. (7) A veszélyhelyzeti osztály megállapítását követően haladéktalanul elektronikus úton (e-mail, hivatalos belső kommunikációs rendszer) tájékoztatja a felsővezetést. A tájékoztatás tartalmazza az esemény rövid leírását, a megtett intézkedéseket és a további szükséges lépéseket. (8) A kárelhárítás operatív irányítását elláthatja. (9) Felügyeli a mentéshez és kárelhárításhoz szükséges szervezeti struktúra működőképességét. (10) A külső beavatkozó szervek (pl. közműszolgáltatók, hatóságok, polgári védelem, katasztrófavédelem, rendőrség) értesítésére jogosult.
# 7. § / Campus Szolgáltatások vezető feladata- és hatásköre / Az üzemeltetési vezető feladata és hatásköre
7. § (1) Felelőssége az irányítása alatt álló munkavállalókra vonatkozóan a jogszabályi és szabványi előírások, az üzemeltetéshez szükséges belső utasítások betartatása. (2) Gondoskodik a létesítmény, valamint a változó munkavégzési helyszín területén bekövetkező veszélyhelyzet esetén a kárelhárítással kapcsolatos feladatok irányításáról. (3) Intézkedik a rendkívüli esemény megszűntetéséről, felszámolásáról, a területileg illetékes hatóságok és más együttműködő szervek bevonásáról a kárfelszámolás során. (Amennyiben a vészhelyzet jellege azt kívánja, ezen feladatkörét átruházhatja a helyszínen tartózkodó legmagasabb beosztású vezetőnek.) (4) Biztosítja a kármegelőzés és kárelhárítás személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit az üzemeltetési területen. (5) Gondoskodik a Campus Szolgáltatások vezető tájékoztatásáról a telephelyen bekövetkező, biztonságot érintő esetleges változásokról. (6) Együttműködik a biztonsági csoportvezetővel, a Hard FM vezetővel, a munkavédelmi vezetővel, a munkavédelmi szolgáltatóval és a FESZ-szel a veszélyhelyzetekre történő felkészülés során. (7) A Campus Szolgáltatások vezető által meghatározott veszélyességi osztályú (I. II. III. Fokozat) eseményről jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az esemény leírását, a besorolás indokait és a szükséges intézkedéseket. (8) Gondoskodik a dokumentáció megőrzéséről és továbbításáról a Campus Szolgáltatások vezető felé. (9) A kárelhárítást operatív irányítását elláthatja. (10) Felügyeli a kárelhárításhoz szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állását, valamint kárelhárítás szervezeti struktúra működőképességét. (11) A külső beavatkozó szervek (pl. közműszolgáltatók, hatóságok, katasztrófavédelem, rendőrség, tűzoltóság) értesítésére jogosult. (12) A baleset kivizsgálását elősegítő dokumentáció (pl. fénykép, videófelvétel, jegyzőkönyv) készítésére jogosult.
# 8. § / Az üzemeltetési vezető feladata és hatásköre / A Hard FM vezető feladata- és hatásköre
8. § (1) A jogszabályokban, hatósági határozatokban előírt tűzvédelmi, munkavédelmi és munkabiztonsági berendezések, eszközök, felszerelések, védőeszközök ellenőrzésének, rendszeres karbantartásának, időszakos felülvizsgálatának elvégzése, elvégeztetése. (2) Intézkedik a rendkívüli esemény megszűntetéséről, felszámolásáról és szükség esetén a területileg illetékes hatóságok és más együttműködő szervek bevonásáról a kárelhárítás során. (Amennyiben a vészhelyzet jellege azt kívánja, ezen feladatkörét átruházhatja a helyszínen tartózkodó legmagasabb beosztású vezetőnek.) (3) Biztosítja a belső riasztási rendben szereplő egyes események során a karbantartók által a kárelhárítás személyi feltételeit. (4) Biztosítja az 6. melléklet alapján egyes események során a kárelhárítás tárgyi feltételeit. (5) Együttműködik az üzemeltetési vezetővel, a biztonsági csoportvezetővel, a munkavédelmi vezetővel, munkavédelmi szolgáltatóval és a FESZ-szel a veszélyhelyzetekre történő felkészülés során, továbbá gondoskodik az érintettek tájékoztatásáról a telephelyen bekövetkező, biztonságot ér intő esetleges változásokról. (6) Gondoskodik az eseményekkel kapcsolatos azonnali helyszíni intézkedések elindításáról. (7) A megtett intézkedésekről információt szolgáltat az üzemeltetési vezetőnek. (8) Hatásköre kiterjed különösen az alábbi események kezelésére: a) műszaki meghibásodások (pl. energiaellátási zavar, közműhiba, gázleállás) b) tűzeset, robbanásveszély c) vízkár, csőtörés, beázás d) veszélyes anyag kiömlése e) épület biztonságos üzemelését érintő rendkívüli esemény. (9) A kárelhárítást operatív irányítását elláthatja. (10) A külső beavatkozó szervek (pl. közműszolgáltatók, hatóságok, katasztrófavédelem, rendőrség, tűzoltóság stb.) értesítésére jogosult. (11) A baleset kivizsgálását elősegítő dokumentáció (pl. fénykép, videófelvétel, jegyzőkönyv) készítésére jogosult.
# 9. § / A karbantartók feladata és hatásköre / A biztonsági csoportvezető feladata és hatásköre
9. § (1) A kárelhárítási irányító vezetők utasításai alapján a karbantartók életük és testi épségük kockáztatása nélkül, haladéktalanul meg kell kezdjék a vészhelyzet elhárítását. (2) A karbantartók feladata különösen: a) a káresemény elsődleges felmérése b) a felmérés eredményéről információ továbbítása a Hard FM vezető felé c) a kárelhárítást irányító vezető utasításainak végrehajtása d) a veszélyforrás lehetőség szerinti azonnali megszüntetése (pl. közmű kikapcsolás, berendezés leállítása) (3) Hatáskörük kiterjed különösen az alábbi eseményekre: a) műszaki meghibásodások (pl. energiaellátási zavar, közműhiba, gázleállás) b) tűzeset, robbanásveszély c) vízkár, csőtörés, beázás d) veszélyes anyag kiömlése e) épület biztonságos üzemelését érintő rendkívüli esemény. (4) A karbantartók kötelesek a beavatkozás során az esemény jellegétől függően: a) az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatára b) a további károk megelőzésére c) a belső riasztási rend alapján a hatáskörükbe tartozó esemény során a helyszín biztosításában való részvételre a külső beavatkozó szervek megérkezéséig. (5) A közművek elzárásával kapcsolatos feladatok elvégzésére (különösen: villamos energia, gáz, víz, fűtés) a karbantartók és/vagy a vagyonőrség, valamint vezetőik jogosultak.
# 10. § / A karbantartók feladata és hatásköre / A biztonsági csoportvezető feladata és hatásköre
10. § (1) Gondoskodik a létesítményen belüli és – szükség esetén – létesítményen kívüli riasztásról. (2) Szükség szerint kötelezi a vagyonőröket a belső riasztási rend szerinti riasztási protokoll végrehajtására. (pl. hangjelzés, rádióforgalmazás, elektronikus értesítés, telefonos lánc). (3) Felügyeli az irányítása alatt álló vagyonőrség kárelhárítással és vészhelyzetekkel összefüggő feladatok elvégzését. (4) Együttműködik az üzemeltetési vezetővel, a Hard FM vezetővel, a munkavédelmi vezetővel, munkavédelmi szolgáltatóval és a FESZ-szel a veszélyhelyzetekre történő felkészülés során, továbbá gondoskodik az érintettek tájékoztatásáról a telephelyen bekövetkező, biztonságot érintő esetleges változásokról. (5) Hatásköre kiterjed különösen az alábbi események kezelésére: a) rendkívüli biztonsági események (pl. jogosulatlan behatolás, lopás, rongálás), b) bombariadó, fenyegetés, közbiztonságot érintő incidens, c) tömeges rendzavarás, garázdaság, d) személyés vagyonbiztonságot veszélyeztető esemény, e) beléptetési és őrzésvédelmi rendszerrel kapcsolatos rendellenesség, f) minden olyan esemény, amely az Egyetem épületeinek rendjét, biztonságát vagy vagyonvédelmét érinti. (6) Gondoskodik az eseményekkel kapcsolatos azonnali helyszíni intézkedések elindításáról. (7) A biztonsági csoportvezető köteles intézkedni: a) a lezárt helyiségek szükség szerinti kinyittatásáról; b) a rend fenntartásáról; c) az esemény kivizsgálásáról, az észrevételek és tanúk adatainak rögzítéséről; d) a helyszín biztosításáról; e) a sérültek mentésének elősegítéséről; f) az illetéktelen személyek távoltartásáról. (8) A megtett intézkedésekről információt szolgáltat az üzemeltetési vezetőnek. (9) A kárelhárítást operatív irányítását elláthatja. (10) A külső beavatkozó szervek (pl. közműszolgáltatók, hatóságok, katasztrófavédelem, rendőrség, tűzoltóság stb.) értesítésére jogosult. (11) A baleset kivizsgálását elősegítő dokumentáció (pl. fénykép, videófelvétel, jegyzőkönyv) készítésére, videófelvétel visszanézésére jogosult.
# 11. § / A vagyonőrök feladata és hatásköre / A beruházási vezető feladata és hatásköre
11. § (1) A vagyonőrök feladata különösen: a) az esemény észlelése esetén annak azonnali jelentése a biztonsági csoportvezető vezető felé b) a belső riasztási lánc aktiválása az előírt protokoll szerint c) a külső riasztási lánc szerint a külső kárelhárítók értesítése (különösen: közműszolgáltatók, mentők, katasztrófavédelem, rendőrség, tűzoltóság) d) a kárelhárítást irányító vezető utasításainak végrehajtása e) a helyszín elsődleges biztosítása, szükség szerinti lezárása a további károk és veszélyhelyzetek megelőzése érdekében f) szükség esetén benntartózkodók irányítása a szabadba vezető menekülési útvonalak, vészkijáratok felé g) rend, fegyelem fenntartása h) illetéktelen személyek távol tartása i) külső elhárító szervek tájékoztatása, helyszínre kísérése, helyiségek kinyittatása (2) A kárelhárítási irányító vezető utasításai a vagyonőrök testi épségük kockáztatása nélkül, haladéktalanul kezdjék meg a vészhelyzet kezelését. (3) A közművek elzárásával kapcsolatos feladatok elvégzésére a karbantartók és/vagy a vagyonőrség, valamint vezetőik jogosultak. (4) Súlyos munkabaleset során a helyszín biztosítása, változatlan formában tartása a vagyonőrség feladata.
# 12. § / A vagyonőrök feladata és hatásköre / A beruházási vezető feladata és hatásköre
12. § (1) A beruházási vezető hatásköre kiterjed az Egyetem épületállományát, folyamatban lévő beruházásait, kivitelezési területeit és szerkezeti elemeit érintő rendkívüli eseményekre, különösen: a) épület vagy épületszerkezet részleges vagy teljes károsodása, összeomlása; b) földrengés okozta szerkezeti sérülés; c) földcsuszamlás, talajmozgás, partfalomlás; d) fakidőlés, szerkezeti elem (pl. állványzat, daru, homlokzati elem) eldőlése; e) viharkár, szélsőséges időjárás okozta épületkárosodás; f) kivitelezési tevékenység során bekövetkező súlyos műszaki káresemény. (2) Az esemény bekövetkezésekor köteles: a) haladéktalanul értesíteni a Campus Szolgáltatások vezetőjét; b) együttműködni az üzemeltetési vezetővel, az Hard FM vezetővel, a biztonsági csoportvezetővel és a munkavédelmi vezetővel, munkavédelmi szolgáltatóval. (3) A rendkívüli esemény során az esemény veszélyességi osztályozását követően kezdeményezni az érintett terület lezárását és a további használat megtiltását (4) Gondoskodik a sérült épület statikai, műszaki vagy szakértői vizsgálat elrendeléséről. (5) Gondoskodik a veszélyessé vált szerkezetek megerősítésének vagy bontásának kezdeményezéséről, a további károk megelőzéséhez szükséges műszaki intézkedések meghatározásáért. (6) Gondoskodik arról, hogy az érintett épületrész vagy beruházási terület újbóli használatba vétele kizárólag megfelelő szakértői, statikai vagy hatósági engedély birtokában történjen meg. (7) Szükség esetén kezdeményezi a hatóságok (pl. építésügyi, katasztrófavédelmi hatóság) értesítését. (8) Elvégzi a hatáskörébe tartozó a káresemény műszaki dokumentálását, különösen: a) helyszíni szemle jegyzőkönyvének elkészítésében; b) fotóés műszaki dokumentáció összeállításában; c) a károk mértékének és jellegének rögzítésében; d) a helyreállítási javaslat szakmai előkészítésében.
# 13. § / A beruházási vezető feladata és hatásköre / A munkavédelmi vezető feladata és hatásköre
13. § (1) A Mentési tervben előírtak betartásának ellenőrzése. (2) A tudomására jutott, a Mentési terv felülvizsgálatát vagy módosítását igénylő esetekben a Foglalkozás-egészségügyi Szolgáltató (továbbiakban: FESZ) és a munkavédelmi szolgáltató értesítése. (3) Hatásköre kiterjed különösen az alábbi események kezelésére: a) munkabalesetek (beleértve a súlyos és halálos munkabaleseteket); b) fokozott expozíciós esetek (pl. veszélyes anyaggal, biológiai kórokozóval, vegyi anyaggal történő érintkezés); c) munkahelyi rosszullétek, mérgezések, egészségkárosodással járó események; d) munkaeszköz vagy munkafolyamat által előidézett rendkívüli esemény; e) tűz, tűzvész, robbanás, bombariadó f) olyan működésbeli meghibásodás, amely a munkavállalók és hallgatók egészségét, testi épségét veszélyezteti (4) Együttműködik az üzemeltetési vezetővel, az Hard FM vezetővel, a biztonsági csoportvezetővel, munkavédelmi szolgáltatóval és a FESZ-szel a veszélyhelyzetekre történő felkészülés során, továbbá gondoskodik az érintettek tájékoztatásáról a telephelyen bekövetkező, biztonságot érintő esetleges változásokról. (5) A Külső elhárítók (különösen: mentőszolgálat, katasztrófavédelem, hatóságok) értesítésére jogosult, amennyiben az esemény jellege ezt indokolja. (6) A súlyos munkabalesetet – telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen – haladéktalanul be kell jelentenie a munkavédelmi vezetőnek a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes ((Budapesten: Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály; Munkavédelmi Ellenőrzési Osztály) hatóságnak. (7) Köteles közreműködni a baleset kivizsgálását elősegítő dokumentáció elkészítésében, különösen: a) a baleseti jegyzőkönyv összeállításában; b) a körülmények feltárásában; c) tanúnyilatkozatok rögzítésében; d) a megelőző intézkedésekre vonatkozó javaslat kidolgozásában. (8) A baleset kivizsgálását elősegítő dokumentáció (fénykép, videófelvétel) készítésére jogosult. (9) Az Egyetem területi hatálya alá tartozó helyszíneken található elsősegélyládák kihelyezése, azok tartalmának összeállítása, rendszeres töltése és felülvizsgálata a munkavédelmi vezető feladata. (10) Gondoskodik az automata külső defibrillátorok (AED) rendszeres műszaki felülvizsgálatáról, üzemképességének ellenőrzéséről, valamint az eszköz használatára vonatkozó oktatások megszervezéséről és dokumentálásáról. (11) Gondoskodik a munkavállalók körében az elsősegélynyújtók képzéséről. A Foglalkozás-egészségügyi szolgáltató (FESZ) feladata és hatásköre
# 14. § / A munkavédelmi vezető feladata és hatásköre / A munkavédelmi szolgáltató feladata és hatásköre
14. § (1) A FESZ orvosának kötelessége a Mentési terv elkészítésében és szükség szerint átdolgozásában való közreműködés. Mely tevékenysége az Mvt. 45. § (3) alapján munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
# 15. § / A munkavédelmi szolgáltató feladata és hatásköre / A munkavállalók feladat- és hatásköre
15. § (1) A munkavédelmi szolgáltató (továbbiakban: Szakember) kötelessége a Mentési terv elkészítésében és szükség szerint átdolgozásában való közreműködés. Mely tevékenysége az Mvt. 45. § (3) alapján munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. (2) A balesetek kivizsgálása, dokumentálása, nyilvántartásba vétele a munkavédelmi szolgáltató feladata.
# 16. § / A munkavédelmi szolgáltató feladata és hatásköre / A munkavállalók feladat- és hatásköre
16. § (1) A rájuk vonatkozó, Mentési tervben foglalt előírások betartása. (2) A munkavállalóknak ismerniük kell a létesítmény, illetve változó munkavégzési helyen belüli munkájukhoz kapcsolódó tevékenységeket. (3) A rendelkezésre bocsátott berendezéseket, munkaeszközöket, egyéni és kollektív védőeszközöket és felszereléseket a tőlük elvárható módon gondosan, használatra kész állapotban kell tartaniuk. (4) A munkavégzési helyen vagy közvetlen környezetében észlelt rendellenességet, rendkívüli eseményt haladéktalanul kötelesek jelenteni a jelen szabályzat által kijelölt személynek. (5) Amennyiben a kárelhárításhoz kapcsolódó megelőzésben eltérést tapasztalnak, haladéktalanul jelenteni kötelesek a jelen szabályzat által kijelölt személynek. (6) Rendkívüli esemény bekövetkezésekor – saját és más életének és testi épségének veszélyeztetése nélkül – a kárhely vezetői utasításokat betartásával, kötelesek közreműködni az evakuáció, a kárenyhítés és kárfelszámolás folyamataiban. (7) A veszélyzónát minden személynek, aki nem vesz részt a mentésben, el kell hagyni, és a veszélyzónán kívül a mentést, menekülést nem akadályozva a kijelölt gyülekezési helyen gyülekezni kell: a) Főépület: Sóház előtti park b) Sóház: Főépület Nyugati oldala (Duna felőli oldala) c) C épület: Árkádok alatt, a bejárattól 15 méterre d) Gellért Campus: Sportpálya e) Kinizsi kollégium: Nehru part f) Ráday kollégium: Bakáts tér g) Tarkaréti kollégium: a kollégium udvara (8) A kijelölt gyülekezési helyet elhagyni, a létesítménybe a kárelhárítás vezetőjének engedélye nélkül visszatérni tilos. (9) Az elsősegély nyújtása mindenki részéről kötelező és elvárható, a tudásszintjének megfelelő mértékben.
# 17. § / VESZÉLYHELYZETI OSZTÁLYOK ÉS FOKOZATOK / Az I., II., III. fokozatú veszélyhelyzet meghatározása
17. § (1) A Mentési terv kialakításában, karbantartásában és frissítésében részt vehet(nek).
# 18. § / Az I., II., III. fokozatú veszélyhelyzet meghatározása / I. fokozat: Potenciális Veszélyhelyzet (PVH)
18. § (1) A veszélyhelyzeti osztály meghatározását a természeti vagy ipari katasztrófa bekövetkezése után 15 percen belül el kell végezni. (2) A veszélyhelyzeti osztály meghatározása a Campus Szolgáltatások vezető feladata az üzemeltetési vezető, az Hard FM vezető, a biztonsági csoportvezető, a tűz-és munkavédelmi vezető helyzet-értékelése alapján. (3) A veszélyhelyzeti osztály meghatározásáról jegyzőkönyv készül az 7. melléklet alapján, mely elektronikus úton tájékoztatásként továbbításra kerül a felsővezetés felé. A felsővezetés felé a kommunikációt a Campus Szolgáltatások vezető bonyolítja le. (4) A jegyzőkönyv készítése az üzemeltetési vezető feladata. (5) A veszélyhelyzeti osztályozást minden esetben újra kell értékelni, ha a helyzetben jelentős változás történt. (6) A veszélyességi osztályok és fokozatok az alábbiak: a) I. fokozat: Potenciális Veszélyhelyzet (PVH) b) II. fokozat: Létesítményi Veszélyhelyzet (LVH) c) III. fokozat: Teljes Veszélyhelyzet (TVH)
# 19. § / I. fokozat: Potenciális Veszélyhelyzet (PVH) / II. fokozat: Létesítményi veszélyhelyzet (LVH)
19. § (1) Potenciális veszélyhelyzet az, amikor az esemény még nem következett be, de az együttműködőktől kapott információk alapján valószínűleg be fog következni és az esemény várhatóan érinti a telephelyet, vagy olyan nagyságú a bekövetkezett esemény, hogy a várhatóan a mindenkor rendelkezésre álló azonnali beavatkozó erőkkel menekítés nélkül kezelhető. (2) A várható esemény olyan jellegű, hogy az veszélyeztetheti a normál üzemeltetést, biztonságos leállást, illetve az üzemeltető személyzet és a telephelyen tartózkodók biztonságát. Tulajdonképpen nevezhető üzemzavarnak is, amikor rendeltetésszerű üzemelés során következik be meghibásodás.
# 20. § / II. fokozat: Létesítményi veszélyhelyzet (LVH) / III. fokozat: Teljes veszélyhelyzet (TVH)
20. § (1) Létesítményi veszélyhelyzet az, amikor a bekövetkezett esemény a telephely egy részére, vagy közvetlenül a telephelyre korlátozódik. (2) Az esemény olyan jellegű, hogy az veszélyeztetheti a normál üzemeltetést, biztonságos leállást, illetve az üzemeltető személyzet és a telephelyen tartózkodók biztonságát és a területen lévő egyéb létesítményeket. (3) Nevezhető üzemvésznek is, amikor a rendeltetésszerű üzemelés során jelentős meghibásodás vagy a technológiai fegyelem megsértése miatt káresemény következik be. (4) Jellemzője, hogy a káresemény a telephely egészére kiterjed(het), esetleg kis mértékben azon túl is, de az Egyetem és a létesítmény üzemeltetője önállóan képes a felszámolására.
# 21. § / VESZÉLYHELYZETTEL KAPCSOLATOS FELADATOK / Az esemény észlelése és riasztás
21. § (1) Teljes veszélyhelyzet az, amikor a bekövetkezett esemény hatásai a telephelyen túli területeket is érintenek, vagy az esemény kiindulási pontja a telephelyen kívül van, de a telephelyet is érinti vagy jelentős károsodást okoz, emberi életet, testi épséget veszélyeztet. (2) Az esemény olyan jellegű, hogy az veszélyeztetheti a normál üzemeltetést, biztonságos leállást, illetve az üzemeltető személyzet és a telephelyen tartózkodók biztonságát és a területen lévő egyéb létesítményeket. (3) A telephelyen tartózkodókat, akik nem érintettek a veszélyhelyzet elhárításban, amennyiben lehetséges kimenekítik, amennyiben nem elrendelik az elzárkózásukat. (4) A veszélyhelyzet elhárítása döntően belső erőkkel történik, de külső erők alkalmazására is szükség van. Nevezhető katasztrófának is. (5) Jellemzője, hogy a káresemény felszámolása csak az illetékes hatóságok bevonásával, riasztásával és beavatkozásával számolható fel.
# 22. § / Az esemény észlelése és riasztás / A veszélyhelyzeti felkészültség
22. § (1) A területi hatály alá tartozó egység területén, vagy annak belátható környezetében bármilyen vészhelyzetet észlelő személy riasztásra kötelezett. Az észlelő személy köteles a környezetét, valamint a vagyonőrséget értesíteni. (2) Az esemény jellegének és méretének megfelelően a vagyonőrség riasztja a külső és belső riasztási rendben meghatározott személyeket és szervezeteket. (3) A helyszínre érkező értesített külső elhárítókat tájékoztatni kell a kialakult vészhelyzetről, a továbbiakban a külső elhárítók vezetőjének utasításai szerint kell közreműködni és eljárni. A közreműködésben a karbantartók és a vagyonőrök, valamint vezetőik vesznek részt.
# 23. § / A veszélyhelyzeti felkészültség / Belső (létesítményen belüli) riasztás
23. § (1) A menekülési útvonalak, az elsősegélyhelyek, a tűzoltás eszközeinek helye és működtetése, a villamos főkapcsoló, illetve a víz, a gáz főelzáró helye minden vagyonőr számára ismert kell, hogy legyen. Ennek érdekében a vagyonőrség munkáltatója évente tűzés munkavédelmi oktatást kell tartson.
# 24. § / Belső (létesítményen belüli) riasztás / Külső riasztás
24. § (1) A létesítményekben hangrendszeren keresztüli, telefonos (mobil), valamint élő szóval történő riasztás lehetséges, illetve tűz esetén a riasztás történhet kézi jelzésadóval is. (2) A létesítményben bekövetkező vészhelyzet esetén az észlelőnek haladéktalanul értesítenie kell a vagyonőrséget, aki a szükséges riasztásokat megteszi a belső és a külső riasztási rend alapján. (3) Az értesítés tartalma minden olyan adat és körülmény, amely az eseménnyel kapcsolatban az észlelő tudomására jutott, különösen: a) észlelő neve, elérhetőségi telefonszáma – amelyről beszél; b) vészhelyzet helye és ideje, c) esemény pontos ismertetése; d) esemény nagyságrendje, valószínűsíthető veszélyhelyzeti osztálya; e) történt-e környezetszennyezés; f) környezeti elemet (víz, levegő, talaj) veszélyeztet-e az esemény; g) emberélet ill. anyagi javak vannak-e veszélyben. (4) Az értesítés alapján az üzemeltetési vezető intézkedik a rendkívüli esemény felszámolására. (5) A vészhelyzet jellegétől függően értesítendő létesítményen belüli (belső) elhárító személyek, szervezetek, elérhetősége az 1. – 4. mellékletben található.
# 25. § / Külső riasztás / Lakossági riasztás
25. § (1) A külső együttműködőkkel – érintett hatóságok, tűzoltóság, rendőrség, polgármesterek, szolgáltatók, külső szakértők – történő kapcsolattartás a mindenkor rendelkezésre álló híradó és informatikai eszközökön keresztül történik meg. (2) Az ellenőrzést végző hatóságok képviselőit igazolványuk felmutatása esetén az érkezés egyidejű jelzése mellett a területre be kell engedni és oda kell kísérni az illetékes vezetőhöz, illetve a nyilatkozat tételére jogosult vezetőhöz. A hatóságok beengedése és kísérése a vagyonőrség feladata. (3) A vészhelyzet jellegétől függően értesítendő létesítményen kívüli (külső) elhárító személyek, szervezetek, elérhetősége a 5. mellékletben található.
# 26. § / Lakossági riasztás / Beavatkozás
26. § (1) A lakosság riasztására az Egyetem dolgozói és vezetői semmilyen körülmények között nem jogosultak. (2) Szükség esetén a lakossági riasztást a hatóság foganatosítja. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos, veszélyhelyzetben és a baleseti helyzetben történő, a lakosság és a média felé irányuló tájékoztatási tevékenységet az érvényben lévő jogszabályi háttér alapján kell elvégezni úgy, hogy a fegyelem és a közrend fenntartása, illetve az óvintézkedések sikeres és gyors megvalósíthatósága biztosított legyen.
# 27. § / Lakossági riasztás / Beavatkozás
27. § (1) A veszélyhelyzetet észlelő az észleléskor köteles képességei szerint a rendelkezésre álló módszerekkel, eszközökkel közreműködni a veszélyhelyzet elhárításában, a mentésben, valamint a veszélyhelyzet terjedésének megakadályozásában. (2) Gyors helyzetértékelés – a veszélyhelyzet fokozatának megállapítása – után meg kell kezdeni a veszélyhelyzet felszámolását, a kárelhárítást irányító vezető utasításai alapján addig, míg nem érkeznek meg a helyszínre a külső kárelhárítók. (3) A kárelhárítást irányító vezetők lehetnek: a) Campus Szolgáltatások vezető b) Üzemeltetési vezető c) Hard FM vezető d) biztonsági csoportvezető (4) A kárelhárítási irányító vezetők utasításai alapján a vagyonőrök és a karbantartók életük és testi épségük kockáztatása nélkül, haladéktalanul meg kell kezdjék a vészhelyzet elhárítását, illetve meg kell próbálni megakadályozni annak terjedését. (5) Ha az önerőből történő beavatkozás nem elégséges vagy további károk bekövetkezése nem kizárható, akkor értesíteni kell a külső kárelhárítókat (pl. közmű szolgáltató, katasztrófavédelem, rendőrség, tűzoltóság) (6) A külső elhárítók értesítésére jogosult: a) Campus Szolgáltatások vezető b) üzemeltetési vezető c) Hard FM vezető d) biztonsági csoportvezető e) tűzés munkavédelmi vezető f) vagyonőrség g) Mentőszolgálat esetében bármely személy (7) A vagyonőrök felszólítják a veszély környezetében tartózkodókat a veszélyzóna elhagyására. (8) A veszélyzónát minden személynek, aki nem vesz részt a mentésben, el kell hagyni, és a veszélyzónán kívül a mentést, menekülést nem akadályozva a kijelölt gyülekezési helyen gyülekezni kell: a) Főépület: Sóház előtti park b) Sóház: Főépület Nyugati oldala (Duna felőli oldala) c) C épület: Árkádok alatt, a bejárattól 15 méterre d) Gellért Campus: Sportpálya e) Kinizsi kollégium: Nehru part f) Ráday kollégium: Bakáts tér g) Tarkaréti kollégium: a kollégium udvara (9) Az üzemeltetési vezető – mint a kárelhárítást irányító vezető – irányítja a kárelhárító személyzet (pl. vagyonőrök, karbantartók) tevékenységét, amíg azt át nem veszi egy jogosult külső személy. (10) Hatásos védelmet biztosító egyéni védőeszköz nélkül olyan jellegű veszélyelhárítás, anyagi javak mentése nem végezhető, amelynek során az egyéni védőeszköz hiánya veszélyezteti a mentésben résztvevők egészségét vagy testi épségét. (11) A mentést, a terület elhagyását körültekintően fegyelmezetten kell végezni. (12) A közlekedési utakat, menekülési utakat teljes szélességében állandóan szabadon kell tartani, azokat eltorlaszolni, lezárni, szélességüket lecsökkenteni még ideiglenesen sem szabad. Az ajtók vészeseti nyithatóságát biztosítani kell, tilos azokat úgy lezárni vagy rögzíteni, hogy azt vészhelyzetben ne lehessen használni. (13) A területen tartózkodókat a vagyonőröknek a vészkijáratok, a szabadva vezető
# 27. § / Beavatkozás / Súlyos munkabaleset
biztonságos terület felé kell irányítani. A kiürítéskor meg kell győződniük arról, hogy a riasztásról mindenki értesült és a veszélyzónát elhagyták. (14) A kijelölt gyülekezési helyet elhagyni, a létesítménybe a kárelhárítás vezetőjének engedélye nélkül visszatérni tilos. (15) A biztonsági csoportvezető intézkedni kell a lezárt helyiségek szükség szerinti kinyittatása, a rend fenntartása, észrevételek, tanúk összeírása, a helyszín biztosítása, sérültek mentése, az illetéktelenek távoltartása érdekében. (16) A gyülekezési helyen gondoskodni kell a rend és fegyelem fenntartásáról, a vagyon biztonságáról, a helyzet áttekinthetőségéről, a pánik megfékezéséről, helyszín biztosításáról, esetleges sérültek mentéséről, ellátásáról, az illetéktelenek távoltartásáról. (17) Üzemi baleset esetében az esetleges szükséges műszaki mentést, valamint az elsősegélynyújtást úgy kell elvégezni, hogy a baleset színhelye a baleset körülményeinek kivizsgálására irányuló balesetvizsgálat megkezdéséig lehetőleg változatlanul maradjon. (18) A közművek elzárásával kapcsolatos feladatok elvégzésére a karbantartók és/vagy a vagyonőrség, valamint vezetőik jogosultak.
# 28. § / Súlyos munkabaleset / Munka folytatása
28. § (1) A súlyos munkabalesetet – telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen – haladéktalanul be kell jelentenie a munkavédelmi vezetőnek a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes (Budapesten: Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály; Munkavédelmi Ellenőrzési Osztály) hatóságnak. (2) Az elérhetőségek a 5. mellékletben találhatóak. (3) A munkavédelmi hatóság megérkezéséig a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában meg kell őrizni. A helyszín biztosítása a vagyonőrség feladata. (4) Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni. (5) A baleset kivizsgálását elősegítő dokumentáció készítésére jogosult: a) üzemeltetési vezető b) Hard FM vezető c) biztonsági csoportvezető d) tűzés munkavédelmi vezető (6) A munkabalesetet, a bekövetkezését, tudomásra kerülését követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni a Munkabaleseti Nyilvántartásban és el kell kezdeni a baleset kivizsgálását. A nyilvántartásba vétel és a baleset kivizsgálása a munkavédelmi szolgáltató és FESZ feladata.
# 29. § / Munka folytatása / Elsősegélynyújtás
29. § (1) A vészhelyzet helyén jelen lévő legmagasabb beosztású vezető dönthet a munka további folytatásáról, amennyiben a körülmények ezt megengedik. Ennek tényét személyesen kell közli az érintettekkel. Amennyiben nem biztos a biztonságos visszatérésben, senki sem adhat erre vonatkozó utasítást.
# 30. § / Munka folytatása / Elsősegélynyújtás
30. § (1) Az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása a Campus szolgáltatások vezető feladata. (2) Az elsősegélynyújtás mindenki részéről kötelező és elvárható, a tudásszintjének megfelelő mértékben. (3) Az Egyetem területi hatálya alá tartozó helyszíneken található elsősegélyládák kihelyezése, azok tartalmának összeállítása, rendszeres töltése és felülvizsgálata a munkavédelmi vezető feladata. (4) Az elsősegélyládában lévő egészségügyi felszerelés kizárólag elsősegélynyújtáshoz használható fel, abból otthoni használatra vagy más célra tilos bármit kivenni. (5) Az elsősegély felszerelés tartalmáról a visszavont MSZ 13553–1989. szabvány alapján kell gondoskodni. (6) A munkahelyeken az elsősegélynyújtó felszerelést jól látható, könnyen elérhető, lehetőleg központi fekvésű, pormentes és elsősegélynyújtásra alkalmas helyen kell készenlétben tartani. (7) Az elsősegélynyújtást a munkahelyen jelenlevő, kijelölt elsősegélynyújtó végzi. Szükség esetén minden dolgozó köteles képességeinek megfelelően dolgozó társát elsősegélyben részesíteni. (8) A munkahelyi elsősegélynyújtók képzésének biztosítása munkavédelmi vezető feladata. (9) Az olyan munkahelyeken, ahol villamosenergia-feszültség alatt vagy közelében dolgoznak, valamint az egyéb különösen veszélyes munkahelyeken minden dolgozónak ismernie kell a balesetelhárítási és az elsősegélynyújtási szabályokat. (10) Az elsősegélynyújtó képzést 2 évente meg kell ismételni az ismeretek frissítése céljából. (11) A félautomata defibrilátorok éves felülvizsgálatának elvégeztetése a munkavédelmi vezető feladata. (12) A defibrillátorok és elsősegély nyújtó dobozok helye: a) E épület – Nyugati 1 kapu porta b) Sóház – Bejárat porta c) C épület – Főbejárat porta d) Gellért Campus – Kollégiumi porta e) Ráday Kollégium – porta f) Kinizsi Kollégium – porta g) Tarkaréti Kollégium – porta
# 31. § / Kockázatok kezelése, havária eseti teendők / VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31. § (1) A kockázat kezelési intézkedések, illetve a havária esetén követendő magatartás formák és előírt teendők a 8. számú mellékletben találhatók.
# 32. § / +36 30 382 9849 / munkavedelmiterv@gmail.com
32. § (1) Jelen Mentési terv 2026. szeptember 22. napján lép hatályba, rendelkezéseit visszavonásig kell alkalmazni. Mellékletek: 1. melléklet: Belső riasztási rend – Oktatási épületek (Főépület, Sóház) 2. melléklet: Belső riasztási rend – Oktatási épületek „C” épület 3. melléklet: Belső riasztási rend – Gellért Campus 4. melléklet: Belső riasztási rend – Kollégiumok 5. melléklet: Külső riasztási rend 6. melléklet: Készenlétben tartandó eszközlista 7. melléklet: Vészhelyzeti meghatározás jegyzőkönyv 8. melléklet: Havária eseti teendők 9. melléklet: Mentési terv értesítési lánc 1. melléklet Campus Szolgáltatások vezető Dóczi Tamás Minden esemény üzemeltetési vezető Elekes Péter Felhőszakadás, szélvi Hard FM vezető Fekete Péter Áramszünet, gázszi biztonsági csoportvezető Pálfi Zoltán Bombariadó, terrortám tűzés munkavédelmi vezető Vági Krisztina Tűz, Tűzvész, Robban beruházási vezető Rudolf András Földrengés, földcsusza Foglalkozás-egészségügyi szolgáltató Examed Medical Centerre Baleset, Súlyos munka munkavédelmi szolgáltató Fodor István Baleset, Súlyos munka karbantartók Frank Attila Áramszünet, gázsziv
# 32. § / krisztina.vagi@uni-corvinus.hu hulladék, veszélyes an / hőhullám, Állattámadás
2. melléklet Campus Szolgáltatások vezető Dóczi Tamás Minden esemény üzemeltetési vezető Elekes Péter Felhőszakadás, szélvi Hard FM vezető Fekete Péter Áramszünet, gázszi biztonsági csoportvezető Pálfi Zoltán Bombariadó, terrortám tűzés munkavédelmi vezető Vági Krisztina Tűz, Tűzvész, Robban beruházási vezető Rudolf András Földrengés, földcsusza Foglalkozás-Egészségügyi Szolgáltató Examed Medical Centerre Baleset, Súlyos munka munkavédelmi szolgáltató Fodor István Baleset, Súlyos munka Külső üzemeltető szakcég Kabai Elek minden esemény 3. melléklet Campus Szolgáltatások vezető Dóczi Tamás Minden esemény üzemeltetési vezető Elekes Péter Felhőszakadás, szélvi Hard FM vezető Fekete Péter Áramszünet, gázszi biztonsági csoportvezető Pálfi Zoltán Bombariadó, terrortám tűzés munkavédelmi vezető Vági Krisztina Tűz, Tűzvész, Robban beruházási vezető Rudolf András Földrengés, földcsusza
# 32. § / +36 30 569 0068 / info@gastroconsult.hu
Foglalkozás-Egészségügyi Szolgáltató Examed Medical Centerre Baleset, Súlyos munka munkavédelmi szolgáltató Fodor István Baleset, Súlyos munka Külső üzemeltető szakcég Valkó Brigitta Áramszünet, gázsziv kollégium vezető Fekete Gergely minden esemény 4. melléklet Campus Szolgáltatások vezető Dóczi Tamás Minden esemény üzemeltetési vezető Elekes Péter Felhőszakadás, szélvi Hard FM vezető Fekete Péter Áramszünet, gázszi biztonsági csoportvezető Pálfi Zoltán Bombariadó, terrortám tűzés munkavédelmi vezető Vági Krisztina Tűz, Tűzvész, Robban beruházási vezető Rudolf András Földrengés, földcsusza Foglalkozás-Egészségügyi Szolgáltató Examed Medical Centerre Baleset, Súlyos munka munkavédelmi szolgáltató Fodor István Baleset, Súlyos munka Külső üzemeltető szakcég Hajdú Tamás Minden esemény kollégium vezető Kinizsi – Szeker Viktor Minden esemény
# 32. § / + + / + + + +
5. melléklet Budapest Főváros Kormányhivatala 1036 Budapest, Váradi u. 15. súlyo Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály; Postacím: 1300 Budapest Pf. 44. Munkavédelmi Ellenőrzési Osztály tel: 06–1–323–3600 E-mail: munkavedelmi.ellenorzes@mvmu.bfkh.gov.hu, Rendőrség 112, 107 súlyo Mentők 112, 104 Ára Tűzoltók 112, 105 Tűz Területileg illetékes katasztrófavédelmi szerv 112, 105 Tűz, 6. melléklet Erős Jégeső Csőtörés, Épület Fakidőlés Árvíz, belvíz Gép, havazás dugulás sérülés technológia Zajkib Hólapát + Seprű + Lapát Síkosságmentesítő anyag Jégkaparó + (gépjárműben) Kordonszalag Felmosó + + eszközök Textil kígyó + (felitató henger)/homok Felitató anyag Hordó vagy ADR zsák Fertőtlenítő + + szerek Lábon álló + + + + jelzőtábla (veszélyre figyelmeztető) Üzemen + kívül tábla Elektromos + szekrények kulcsai Hűtött ital 7. melléklet
# 32. § / Veszélyhelyzeti osztály meghatározási jegyzőkönyv / BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM
Jegyzőkönyv száma: ............................................... Készítés dátuma: ............................................... Telephely megnevezése: ............................................... 1. Az esemény rövid leírása .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... 2. Helyzetértékelésben résztvevők – Campus Szolgáltatások vezető: ........................................................................ – üzemeltetési vezető: ....................................................................................... – Hard FM vezető: ........................................................................... – biztonsági csoportvezető: ..................................................................................... – Tűzés munkavédelmi vezető: .......................................................................... 3. Helyzetértékelés összefoglalása .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... 4. Meghatározott vészhelyzeti osztály (A megfelelő fokozat jelölendő) I. fokozat – Potenciális veszélyhelyzet (PVH) II. fokozat – Létesítményi veszélyhelyzet (LVH) III. fokozat – Teljes veszélyhelyzet (TVH) 5. A besorolás indoklása .................................................................................................................................. .................................................................................................................................. ................................................................................................................................... 6. Elrendelt intézkedések ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. 7. Kommunikáció A jegyzőkönyv elektronikus úton továbbításra került a felsővezetés részére. A kommunikációért felelős: Campus Szolgáltatások vezető 8. Újraértékelés szükségessége Nem szükséges Szükséges (oka): ..............................................................
# 32. § / Biztonsági intézkedések havária esetére / 1. Tűzvész (létesítményt kívülről veszélyeztető tűz)
9. Jegyzőkönyv készítője Név: ............................................... Beosztás: üzemeltetési vezető Aláírás: ............................................... 10. Jóváhagyás Campus Szolgáltatások vezető neve: ............................................... Aláírás: ............................................... Megjegyzés: A veszélyhelyzeti osztályozást minden jelentős helyzetváltozás esetén felül kell vizsgálni. 8. melléklet 1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladata a) A hatóságok (pl. tűzoltóság) utasításainak folyamatos figyelemmel kísérése és azok végrehajtásának koordinálása. b) Az épület biztonsági rendszereinek (pl. tűzjelző, szellőztetés) kezelése. c) Szükség esetén az épület kiürítésének elrendelése és irányítása. d) A gáz főelzáró elzárása az épület kiürítésekor. e) A technológiai rendszerek, berendezések biztonságos leállításának biztosítása. f) Kapcsolattartás a beavatkozó egységekkel, mentés támogatása. 2) Zárt térben – Munkavállalók feladata a) A hatósági és egyetemi utasítások betartása, a tájékoztatások figyelemmel kísérése. b) Az ablakok és ajtók bezárása, amennyiben ez biztonságosan megtehető. c) Az épület azonnali elhagyása, ha azt veszély fenyegeti vagy elrendelik a kiürítést. d) A munkavégzés azonnali felfüggesztése veszély esetén. e) A kijelölt menekülési útvonalak használata, pánik elkerülése. 3) Szabadtéren – Campus Szolgáltatások feladata a) A veszélyeztetett terület lezárása és biztosítása. b) A kiürítés irányítása a hatóságokkal együttműködve. c) A mentési és tűzoltási munkálatok támogatása. 4) Szabadtéren – munkavállalók feladata a) A veszélyeztetett terület haladéktalan elhagyása a kapott utasítások szerint. b) A mentésben és tűzoltásban résztvevők munkájának nem akadályozása. c) Gyülekezési ponton történő megjelenés és további utasítások megvárása. 5) Készenlétben tartandó elhárító eszközök a) Tűzoltó készülék b) Nedves fali tűzcsap c) Mobiltelefon
# 32. § / 1. Tűzvész (létesítményt kívülről veszélyeztető tűz) / 2. Felhőszakadás
1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladata a) Az épület nyílászáróinak (ablakok, külső ajtók) zártságának ellenőrzése. b) A veszélyeztetett területek (pl. pincék, mélygarázsok) lezárása és szükség szerinti kiürítése. c) Az épület állapotának folyamatos figyelemmel kísérése (beázás, vízbetörés, szerkezeti károk). d) Vízbetörés vagy egyéb káresemény esetén azonnali beavatkozás e) A vízelvezető rendszerek ellenőrzése, lehetőség szerinti biztosítása. f) Az időjárási esemény elmúltával az épület átvizsgálása és a károk felmérése. 2) Zárt térben – munkavállalók feladata a) Az ablakok és a szabadba vezető ajtók bezárása, ha ez biztonságosan megtehető. b) Az ablakoktól és külső ajtóktól való távolmaradás. c) Teraszok, erkélyek használatának kerülése. d) A talajszint alatti helyiségek (pl. pincék, teremgarázsok) elkerülése. e) Vízbetörés vagy épületkárosodás észlelése esetén azonnali jelzés a Campus Szolgáltatások felé. f) Lehetőség szerint az épületben tartózkodás a vihar elmúltáig. 3) Szabadtéren – A Campus Szolgáltatások feladatai a) A veszélyeztetett kültéri területek lezárása (pl. mélyebben fekvő részek, aluljárók). b) A hallgatók és munkavállalók biztonságos helyre terelése. c) A potenciálisan veszélyes infrastruktúra (pl. elektromos vezetékek környezete) biztosítása. d) A rendkívüli helyzet kezelése a hatóságokkal együttműködésben. 4) Szabadtéren – munkavállalók feladatai a) Fedett, biztonságos hely keresése. b) Az alacsonyan fekvő területek (pl. aluljárók, csatornaszemek, vízelvezető árkok) kerülése. c) Távolmaradás elektromos vezetékektől és egyéb légvezetékektől. d) Megáradt vízfolyáson történő átkelés tilos. e) Ismeretlen mélységű, összegyűlt vízbe lépés kerülése. 5) Vezetés közben a) Kerülni kell a vezetést, ha a felhőszakadás miatt a látási körülmények rosszak. b) Ha lehetséges, le kell húzódni az út szélére, le kell parkolni és a tovább haladással meg kell várni a felhőszakadás csendesedését vagy elmúltát. Ha nem lehet szabályosan leparkolni az elakadásjelzőt be kell kapcsolni. c) Nem szabad elárasztott utakon közlekedni vagy azokat keresztezni. A víz mélyebb, vagy a sodrás erősebb lehet, mint az a járműből tűnik és uszadék, éles veszélyes tárgyak, nyitott aknák vagy elektromos kábelek lehetnek benne. d) A járművek instabillá válhatnak vagy akár el is sodródhatnak, ha vízátfolyásba vagy nagyobb vízfelületbe hajtanak velük. Ez már alacsony vízszint mellett is bekövetkezhet. 6) Készenlétben tartandó elhárító eszközök a) Nem szükséges
# 32. § / 2. Felhőszakadás / 3. Szélvihar
1) Zárt térben – A Campus Szolgáltatások feladatai a) Az épület nyílászáróinak (ablakok, külső ajtók) zártságának ellenőrzése. b) Az épület biztonságos állapotának felügyelete, különös tekintettel a homlokzati elemekre és külső szerkezetekre. c) Épületsérülés esetén a szükséges beavatkozások megszervezése és az illetékes szervezeti egységek értesítése. d) Szükség esetén az épület használatának korlátozása vagy kiürítés elrendelése. e) Az időjárási esemény elmúltával az épület teljes körű szemrevételezése és a károk felmérése. 2) Zárt térben – munkavállalók feladatai a) Az ablakok és a szabadba vezető ajtók bezárása, ha ez biztonságosan megtehető. b) Távolmaradás az ablakoktól és külső ajtóktól. c) Teraszok és erkélyek használatának kerülése. d) Épületsérülés észlelése esetén azonnali jelzés a Campus Szolgáltatások felé. e) Lehetőség szerint az épületben tartózkodás a vihar elmúltáig. 3) Szabadtérben – A Campus Szolgáltatások feladatai a) A veszélyes kültéri területek lezárása (pl. épületek közvetlen környezete, instabil szerkezetek közelében). b) A hallgatók és munkavállalók biztonságos helyre irányítása. c) A potenciálisan veszélyes elemek (pl. kidőlő táblák, leszakadó ágak) környezetének biztosítása. d) Kapcsolattartás a hatóságokkal szükség esetén. 4) Szabadtérben – munkavállalók feladatai a) Fedett, védett hely keresése. b) Fokozott figyelem a szálló törmelékre és leszakadó tárgyakra. c) A fák, közlekedési és hirdetőtáblák, valamint épülethomlokzatok és erkélyek környezetének kerülése. d) Távolmaradás elektromos és egyéb légvezetékektől. 5) Vezetés közben a) A kormányt két kézzel fogva kell vezetni és le kell lassítani. b) Figyelni kell az úttestre került törmelékekre, tárgyakra. c) Biztonságos távolságot kell tartani a többi járműtől. d) Kiemelten kell figyelni a magas felépítésű járművekre, mivel ezek könnyebben instabillá válhatnak erős szélben. e) Ha a szélerősség nem teszi lehetővé a biztonságos járművezetést, le kell húzódni az útról, és úgy kell leparkolni a járművet, hogy az a fáktól és minden olyan építménytől védettek legyenek, amik a járműre zuhanhatnak. Ha nem lehet szabályosan leparkolni az elakadásjelzőt be kell kapcsolni. 6) Készenlétben tartandó elhárító eszközök a) Nem szükséges
# 32. § / 3. Szélvihar / 4. Villámlás
1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) Az épület nyílászáróinak (ablakok, külső ajtók) zártságának ellenőrzése. b) A veszélyes helyek (teraszok, erkélyek) elzárása és a munkavállalók biztonságos helyre terelése. c) Villámcsapás okozta épületsérülés vagy tűz észlelése esetén a Tűzvédelmi vezető értesítése és a Tűzeseti teendők végrehajtása. d) Az épületben tartózkodók biztonságának biztosítása a vihar alatt. e) Az időjárási esemény elmúltával az épület átvizsgálása, a károk felmérése 2) Zárt térben – munkavállalók feladatai a) Az ablakok és a szabadba vezető ajtók bezárása. b) Távolmaradás az ablakoktól és külső ajtóktól, valamint a teraszoktól és erkélyektől. c) Épületsérülés vagy tűz észlelése esetén a Campus Szolgáltatások értesítése. d) Az épület elhagyásának mellőzése a villámlás teljes ideje alatt; az utolsó mennydörgést követően kb. 30 percig még zárt térben maradni, ha biztonságosan lehetséges. 3) Szabad térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) A veszélyes területek (fák, zászlórudak, hirdetőtáblák, állványzatok, elektromos vezetékek) biztosítása, a hallgatók és munkavállalók biztonságos terelése fedett helyekre. b) Vihar idején a külső terek ellenőrzése és szükség esetén a hatóságok értesítése. c) Segítségnyújtás villámcsapás következményeinek esetén (pl. mentők értesítése, elsősegélynyújtó értesítése, elsősegély nyújtás). 4) Szabad térben – munkavállalók feladatai a) Fedett, védett hely keresése, fák alá húzódás kerülése. b) Nyílt területen vagy magaslaton esernyő vagy bármilyen hosszú tárgy (rúd, léc) kézben tartása tilos. c) Távolmaradás elektromos és egyéb távvezetékektől, zászlórudaktól, hirdetőtábláktól, állványzatoktól, csúcsos fémszerkezetektől. d) Villámcsapás közvetlen környezetében: – Lábfejet csak csúsztatva mozgatni, a két láb közötti távolság ≤ 0,5 m. – Négykézláb közlekedés tilos. – Környező tárgyak érintése tilos. – Futás vagy megszokott lépések alkalmazása tilos. 5) Vezetés közben a) Villámlás esetén csak a teljesen zárt, fém tetejű járművek biztonságosak. b) A motorkerékpárok, kabriók és egyéb nyitott járművek nem biztonságosak. Azokkal félre kell állni és a szabad téri tartózkodás szabályai szerint eljárni. c) A kormányt két kézzel fogva kell vezetni és le kell lassítani és ha lehetséges félre kell állni az út szélére és le kell parkolni. d) A jármű minden ablakát és ajtaját csukva kell tartani. e) Parkolást követően nem szabad elhagyni a járművet a villámlás végéig, ha egyéb veszély nem fenyeget. f) A parkoló jármű fém részeit nem szabad megérinteni. 6) Készenlétben tartandó elhárító eszközök a) Nem szükséges
# 32. § / 4. Villámlás / 5. Erős havazás
1) Erős havazásról szóló előre jelzés esetén az Egyetem vezetősége: a) Döntést hoz arról, hogy az üzemeltetés biztonsága érekében mely munkavállalók jelenléte szükséges feltétlenül a létesítményben. Egyéb személyek esetében mérlegelje annak lehetőségét, hogy felmentést adjon a munkavégzés alól vagy rendeljen el számukra távmunkát. b) Döntést hoz arról, hogy azon munkavállalókat, akik nagyobb távolságra laknak, egyéb körülményei indokolják vagy akiknek jelenléte a létesítményben nem elengedhetetlen a szokásosnál korábbi időpontban, még a munkaidő alatt hazaengedje. c) Hozzon döntést arról, hogy a halasztható utazások felfüggesztésre vagy törlésre kerüljenek. d) Gondoskodik arról a létesítményben tartózkodók számára megfelelő mennyiségű ivóvíz és élelmiszer álljon rendelkezésre. e) Felkészül arra, hogy a munkavállalók a munkavégzést követően nem biztos, hogy a létesítmény területét el fogják tudni hagyni, így megfelelő berendezéssel ellátott, fűtött pihenő biztosítása szükséges. f) Biztosítja, hogy a hó eltávolításához szükséges eszközök: hólapát, síkosságmentesítő, hideg ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközök kellő mennyiségben rendelkezésre álljanak. g) Amennyiben a tetőről, magasan elhelyezkedő tárgyakról, épületelemekről a hóomlás veszélye nem zárható ki, illetve azon jégcsapok képződtek, erre vonatkozó figyelmeztető feliratok kihelyezése szükséges. h) Gondoskodni kell a végzett tevékenység fajtájának megfelelő, külön veszély forrást nem jelentő hordozhat fűtőtestek készenlétben tartásáról. 2) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) Külső ablakok, ajtók zárva tartása, redőnyök leengedése. b) A hóeltakarítás koordinálása, a tetőszerkezet biztonságának figyelemmel kísérése, a pontszerű terhelések elkerülése érdekében. c) A havazás elmúltával az épület átvizsgálása a sérülések felmérése céljából. 3) Zárt térben – munkavállalók feladatai a) Az épület elhagyása tilos a havazás csillapodásáig, ha nincs egyéb veszély. 4) Szabadtéren – Campus Szolgáltatások feladatai a) Közlekedési útvonalak tisztításának, síkosságmentesítésének koordinálása. b) Szabadtéri anyagmozgatás szükség szerinti felfüggesztése. c) A hó és jég okozta veszélyek felügyelete és a munkavállalók biztonságának biztosítása. 5) Szabadtéren – munkavállalók feladatai a) Csak megfelelő, réteges, vízés szélálló ruházatban tartózkodni szabadtéren. b) Hideg ellen alkoholt fogyasztani tilos. c) Fagyos végtagok fokozatos melegítése csak hideg-langyos vízzel, nem forró vízzel nem szabad. d) Fokozott figyelem a közlekedés és hó eltakarítása során, különösen járdaszegélyek és tereptárgyak esetén. e) Fagypont alatti fémfelületek nedves kézzel történő érintésének kerülése. f) Nagyobb távolságra csak biztonságos feltételek mellett indulni, ismeretlen helyre erősen korlátozott látási viszonyok mellett tilos menni.
# 32. § / 4. Villámlás / 5. Erős havazás
g) Fagyás vagy kihűlés jeleit mutató személy esetén azonnali segítségkérés, lehetőség szerint fűtött, zárt térbe vonulás. h) Földön fekvő személy észlelése esetén azonnal segítséget kell hívni. i) Tetőkről és magasabb épületelemekről leeső hó veszélyeinek figyelembevétele, megfelelő távolság tartása. 6) Vezetés közben a) Csak akkor szabad, különösen nagyobb távolságra elindulni, ha az különösen szükséges. b) Indulás előtt a kozut.hu oldalon tájékozódni kell az aktuális útviszonyokról. Csak akkor szabad elindulni, ha biztonságos célba jutás és visszajutás feltételei biztosítottak. c) Lakott területen kívül gépjárműben csak kísérőtárssal szabad utazni. d) Gépjárművel elindulni csak akkor szabad, ha az rendelkezik a biztonságos téli üzemeltetéshez, valamint az önmentéshez szükséges összes műszaki felszereléssel (téli gumiabroncsok, hólánc, tartalék üzemanyag, elakadás esetére jól láthatósági ruházat, ásó vagy lapát, homok, vontatókötél, stb.). e) Mindig feltöltött telefonnal kell elindulni. f) Mindig feltöltött üzemanyag tartállyal kell elindulni. g) A gépjárműben álljon rendelkezésre takaró, megfelelő mennyiségű ital és élelmiszer. h) Amennyiben a havazás következtében járművével lakott területen kívül valaki elakad, vagy a járművet önerőből elhagyni nem tudja, azonnal segítséget kell hívni. Az elakadásjelzőt üzemeltetni kell. i) Amennyiben a havazás lakott területen kívül útközben éri és a látótávolság oly mértékben korlátozottá válik, hogy az első lakott terület, hűtött pihenő hely nem érhető el biztonságosan, le kell húzódni az út szélére. j) A sebességet óvatosan kell megválasztani, mivel a gépkocsiból nem mindig érzékelhetők a lokálisan lefagyott területek. k) A megnövekedett fékutat figyelembe vevő biztonságos követési távolságot kell tartani. l) Előzést csak indokolt esetben szabad végezni, figyelemmel a megnövekedett fűkútra és a gépjármű korlátozott irányíthatóságára. m) A sárga villogóval felszerelt gépek megpillantásakor már fokozatosan vissza kell venni a sebességet, nehogy jármű rácsússzon a munkagépre és vészvillogó használatával figyelmeztetni kell a követő járművet is. A munkagépek mögött síkos az útszakasz, mert a só olvasztó hatása nem azonnali, az ekék után pedig vékonyan tömör hó maradhat. n) A munkagépet lemaradva kell követni és nem szabad próbálkozni annak előzésével. o) Szembe közlekedő munkagép mellett csökkentett sebességgel kell elhaladni, így elkerülhető, hogy szórás esetén a nagyobb sószemek kárt okozzanak a járműben és biztonsággal el kerülhető az ekéző jármű méretén túlnyúló ekeszárnnyal való találkozás. p) Útközben időben gondoskodni kell az üzemanyag újratöltéséről. q) Elakadásveszélyes helyhez közeledve, nem szabad megpróbálni azon – esetleg fokozott sebességgel – áthaladni, mert a balesetveszély lényegesen megnő. Itt a fő
# 32. § / 5. Erős havazás / 6. Jégeső
szabály az, hogy a hóeltakarítást ne akadályozza a gépkocsi. r) Kerülni kell az elakadást. Kezdődő hófúvás, intenzív havazás esetén a legközelebbi lakott hely elérésekor helyezze biztonságosan le kell parkolni a gépjárművet és védett helyre kell húzódni, majd ott bevárni, míg az út ismét járható. s) Az elakadt gépkocsi lehetőleg nem szabad elhagyni, ha az utasok biztonsága ezt szükségessé teszi, akkor értesítési helyet és módot feltűnően látható helyen jelölni kell. t) Elakadás esetén, ha jármű önerőből történő kiszabadítása nem lehetséges értesíteni kell a hatóságokat. Törekedni kell a jármű helyzetének pontos megadására. u) Az elakadt jármű helyzetét jelezni kell az elakadás jelző fények működtetésével és vagy az elakadás jelző háromszög kihelyezésével. v) Elakadt járműben nem szabad folyamatosan járatni a motort, törekedni kell a szakaszos működtetésre. A helyben álló gépjármű utasterét 15 percenként szellőztetni kell. 7) Készenlétben tartandó elhárító eszközök a) hólapát b) seprű c) síkosságmentesítő anyag 1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) Az ablakok és a szabadba nyíló ajtók ellenőrzése és szükség szerinti zárása. b) A padlástér, tetőteraszok és erkélyek biztonságosságának ellenőrzése, munkavállalók figyelmének a felhívása ezen területek elhagyására. c) Az épületen észlelt bármely károsodás felmérése d) Az épület homlokzatának és tetőszerkezetének szemrevételezése a jégeső elmúltával. 2) Zárt térben – munkavállalók feladatai a) Az ablakoktól és a szabadba nyíló üvegezett felületektől való távolmaradás. b) Padlástérben, tetőteraszokon, erkélyen nem tartózkodni tilos. c) Épületen észlelt károsodás észlelése esetén azonnali jelzés a Campus Szolgáltatások felé. d) Az épület elhagyása tilos a jégeső megszűnéséig. 3) Szabadtéren – Campus Szolgáltatások feladatai a) A szabadtéri közlekedési útvonalak ellenőrzése. b) Szükség esetén segítségnyújtás a munkavállalóknak 4) Szabadtéren – munkavállalók feladatai a) Zárt térben vagy fedett helyen menedéket keresni. b) Fák alá húzódni tilos. c) Ügyelni a csúszós felületekre közlekedés közben. d) Nagy méretű jégszemek esetén táskával vagy kabáttal védeni a fejet és a nyakat. 5) Vezetés közben a) Csak különösen indokolt esetben, egyéb veszély fennállása esetén szabad útnak indulni. b) A kormánykereket két kézzel kell fogni. c) Hirtelen fékezés nélkül csökkenteni kell a jármű sebességet, ügyelni kell a gépjármű feletti uralom elvesztésének elkerülésére. d) A jármű ablakait fel kell húzni, be kell csukni. e) Lakott területen kívül, ha az útviszonyok lehetővé teszik, el kell jutni az első benzinkútig, pihenőhelyig, ahol zárt térbe kell menekülni. f) Lakott területen kívül, ha az útviszonyok nem teszik lehetővé a biztonságos vezetést, félre kell húzódni és le kell parkolni. g) Lakott területen a lehető leghamarabb le kell parkolni, és zárt térben menedéket
# 32. § / 6. Jégeső / 7. Ónos eső
kell keresni. h) Fák alatt megállni nem szabad. i) Ha egyéb fedett terület híján, a parkoló járműben kell menedéket keresni, nagy méretű jég esetén, a szélvédőt, vagy az arcot, felső testet meg kell próbálni letakarni. 6) Készenlétben tartandó elhárító eszközök a) Nem szükséges 1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) Az aktuális időjárási helyzetről és a bent tartózkodás szükségességéről tájékoztatás biztosítása. b) Amennyiben a tetőn, magasan elhelyezkedő tárgyakon, épületelemeken jégcsapok képződtek, erre vonatkozó figyelmeztető feliratok kihelyezése szükséges. c) Folyamatosan fagymentesen kell tartani a biztonsági lefúvató szelepeket, nyomáskiegyenlítő szelepeket. d) Az időjárás esemény végeztével szemrevételezéssel fel kell mérni az létesítményt az esetleges károsodások jelét keresve. e) A balkonok és tetőteraszok lezárása vagy használatuk korlátozása. f) Figyelmeztető jelzések kihelyezése. 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai a) Az épületet az ónos eső elálltáig elhagyni nem szabad, ha más veszély nem fenyeget. b) Balkonokon, tetőteraszokon tartózkodni nem szabad. c) A tiltott területek használatának mellőzése. d) A kihelyezett jelzések betartása. 3) Szabadtéren – A Campus Szolgáltatások feladatai a) A csúszásmentesítési munkák elvégzése. b) A veszélyes területek kijelölése, szükség esetén lezárása. 4) Szabadtéren – A munkavállalók feladatai a) Fokozott óvatossággal kell közlekedni, ügyelni kell a csúszásveszélyre. b) Ha van rá lehetőség kerítésbe, épületfalba egyéb szilárd felületbe kapaszkodva kell közlekedni. c) Minél hamarabb fedett helyre kell húzódni. Az ónos eső elálltát követően csak akkor szabad útnak indulni, ha a csúszásmentesítés megtörtént. d) A létesítmény, illetve az előtte található járdaszakasz csúszásmentesítése során fokozott óvatossággal kell közlekedni. e) A rájuk rakódott jégréteg elolvadásáig fák alatt, erdőkben, parkokban tartózkodni tilos. 5) Vezetés közben a) Csak különösen indokolt esetben, egyéb veszély fennállása esetén szabad útnak indulni. b) Hirtelen fékezés nélkül csökkenteni kell a jármű sebességet, ügyelni kell a gépjármű feletti uralom elvesztésének elkerülésére. c) A kormánykereket két kézzel kell fogni és amennyiben az útviszonyok nem teszik lehetővé a biztonságos haladást, félre kell húzódni és le kell parkolni. Járműben maradás esetén, az utasteret 15 percenként ki kell szellőztetni. d) Ha lehetőség van rá, a járműből biztonságos, fedett térbe kell húzódni. e) A járművel fa alatt megállni nem szabad. 6) Készenlétben tartandó elhárító eszközök a) Jégkaparó (autóban) b) Síkosságmentesítő anyag
# 32. § / 7. Ónos eső / 8. Földrengés
1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) Gondoskodik arról, hogy földrengés esetén az ablakok és a szabadba vezető ajtók zárása megtörténjen, amennyiben ez biztonságosan kivitelezhető. b) Biztosítja, hogy az épület elhagyása a rengés alatt ne történjen meg (kivéve közvetlen életveszély, pl. tűz esetén). c) Felügyeli a veszélyforrások (leeső tárgyak, üvegfelületek, instabil berendezések) minimalizálását. d) Kijelöli és kommunikálja a biztonságos tartózkodási helyeket az épület szerkezeti típusának megfelelően (pl. belső falak, tartószerkezetek, lépcsőházak). e) Gondoskodik a liftek használatának tiltásáról. f) Intézkedik az elektromos és egyéb potenciálisan veszélyes berendezések használatának korlátozásáról. g) A rengést követően megszervezi az épület biztonságos kiürítését. h) Szükség esetén elrendeli a közművek (gáz, villamos energia) lekapcsolását. i) Biztosítja a létesítmény állapotának szemrevételezéses ellenőrzését. j) Kapcsolatot tart a hatóságokkal, és biztosítja, hogy a visszatérés csak hatósági engedéllyel történjen. 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai a) Az ablakokat és ajtókat lehetőség szerint be kell csukni. b) A rengés ideje alatt az épületet elhagyni tilos (kivéve közvetlen életveszély esetén). c) Távol kell maradni az ablakoktól, üvegfelületektől, könyvespolcoktól és minden leeső tárgytól. d) Az épület szerkezeti típusától függően biztonságos helyre kell húzódni: – vasbeton/panel épületben belső falak, lépcsőház, felvonóakna környezete, – téglaépületben asztal vagy ajtófélfa alá, – könnyűszerkezetes épületben tartószerkezetek, gerendák alá. e) Le kell kuporodni, a fejet és a nyakat karokkal védeni kell. f) Kerülni kell az erkélyeket, teraszokat és a liftek használatát. g) Elektromos eszközöket használni tilos, mobiltelefon csak segélyhívásra használható. h) Tilos a nyílt láng használata és a dohányzás. i) A rengést követően az épületen belül fokozott óvatossággal kell közlekedni. j) A rengés megszűnését követően az épületet a lehető leghamarabb, szervezetten el kell hagyni, lift használata nélkül. k) Ha valaki nem tudja elhagyni az épületet, haladéktalanul értesíteni kell a segélyhívót. l) Tömeg esetén kerülni kell a pánikot; falak mentén, a tömeg mozgásával összhangban kell haladni, lehajolni tilos. m) Sérült épületbe visszatérni csak hatósági engedéllyel szabad. 3) Szabadtéren – A Campus Szolgáltatások feladatai a) Felügyeli a veszélyes területek (romos épületek környezete) lezárását. b) Megakadályozza az épületekbe történő visszatérést a rengések alatt és közvetlenül azt követően. c) Koordinálja a romos területek elhagyását és a biztonságos zónák kijelölését. d) Együttműködik a hatóságokkal (rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem), és azok utasításai szerint jár el. 4) Szabadtéren – A munkavállalók feladatai a) Távol kell maradni fáktól, villamos vezetékektől és minden leeső tárgytól.
# 32. § / 8. Földrengés / 9. Földcsuszamlás
b) Az épületek falától biztonságos távolságot kell tartani, az épületekbe bemenni tilos. c) A rengést követően tilos a sérült vagy romos épületekbe belépni. d) A veszélyeztetett területet lehetőség szerint el kell hagyni. e) A lezárt területekre belépni kizárólag hatósági (rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem) utasításra szabad. 5) Vezetés közben a) Le kell húzódni az út szélére és le kell parkolni a járművet. b) Ha más veszély nem fenyeget, a járműben kell maradni a rengések végéig. c) Kerülni kell a felüljárókat, felsővezetékeket, hidakat, fákat. 6) Készenlétben tartandó elhárító eszközök a) Nem szükséges 1) Szabadtéren – A Campus Szolgáltatások feladatai a) Gondoskodik arról, hogy a munkavállalók és egyéb jelenlévők a földcsuszamlásnak kitett területektől biztonságos távolságban maradjanak. b) Felméri a földcsuszamlás környezetében az esetleges sérülteket vagy betemetett személyeket, és megszervezi a mentésüket a hatóságok bevonásával. c) Ellenőrzi a közműhálózat állapotát, különös tekintettel az esetlegesen elszakadt villamos vezetékekre, valamint a közlekedési infrastruktúrában (utakban) keletkezett károkra, és azokat haladéktalanul jelenti az illetékes hatóságoknak. d) Vizsgálja az épületek szerkezeti állapotát (alapozás, kémény, tetőszerkezet), és a károsodásokat dokumentálja, valamint jelenti. e) Intézkedik a veszélyes területek lezárásáról és a további káresemények megelőzéséről. 2) Szabadtéren – A munkavállalók feladatai a) Tartózkodni kell a földcsuszamlás által veszélyeztetett vagy érintett területektől. b) Amennyiben biztonságosan megtehető, ellenőrizni kell, hogy tartózkodik-e sérült vagy segítségre szoruló személy a közelben, és ezt haladéktalanul jelezni kell. c) Az észlelt veszélyforrásokat (pl. leszakadt villanyvezeték, megrongálódott út) jelenteni kell a felettesnek vagy az illetékes szervezeti egységnek. d) Az épületeken észlelt szerkezeti károsodásokat (alap, kémény, tető) jelenteni kell, és az érintett épületekbe belépni tilos. e) A hatóságok és a mentésirányítás utasításait maradéktalanul be kell tartani. 3) Készenlétben tartandó elhárító eszközök a) Nem szükséges.
# 32. § / 9. Földcsuszamlás / 10. Áramszünet
1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) Szükség esetén gondoskodik az aggregátorról történő ideiglenes energiaellátás megszervezéséről és biztonságos működtetéséről. b) Részleges áramszünet esetén biztosítja, hogy a biztosítékok (ÁVK, kismegszakító) visszakapcsolását kizárólag arra feljogosított szakember végezze. c) Kivizsgálja az áramszünet okát, különös tekintettel esetleges zárlatra vagy berendezéshibára. d) Gondoskodik arról, hogy hibás berendezés ne kerüljön visszakapcsolásra javítás előtt. e) Felügyeli, hogy az elektromos kapcsolószekrényekben kizárólag arra jogosult személy végezzen műveletet. f) Az áramszolgáltatás helyreállását követően engedélyezi a berendezések fokozatos, biztonságos visszakapcsolását. 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai a) Az áramszünet észlelésekor értesíteni kell az épület üzemeltetőt vagy a kijelölt felelős személyt. b) Az elektromos hőtermelő berendezéseket (pl. sütő, mikrohullámú sütő, elektromos radiátor) ki kell kapcsolni a hálózati kapcsolóval. c) Az elektromos hálózatra kötött gázkészülékeket el kell zárni a gázcsapnál. d) A szünetmentes tápegységről működő eszközöket szabályosan le kell állítani. e) A számítógépek és egyéb irodai berendezések tápkapcsolóját vagy az elosztók kapcsolóját le kell kapcsolni. f) Tilos a biztosítékok (ÁVK, kismegszakító) önálló visszakapcsolása. g) Amennyiben feltételezhető, hogy az áramszünetet berendezéshiba vagy rövidzárlat okozta, az érintett eszközt tilos újra bekapcsolni. h) Az elektromos kapcsolószekrényekhez nyúlni tilos. i) Az áramszolgáltatás visszatérését követően a berendezéseket csak engedélyt követően szabad visszakapcsolni. 3) Kiegészítés – Aggregátorról táplált eszközök a) Az aggregátorról működtetett berendezéseket kizárólag kijelölt, szakképzett személy kezelheti. b) Biztosítani kell a megfelelő szellőzést és a kipufogógázok biztonságos elvezetését. c) Üzemanyag-utántöltés csak leállított állapotban történhet. d) Az aggregátorra csatlakoztatott berendezések körét korlátozni kell a legszükségesebb eszközökre. e) Túlterhelés elkerülése érdekében folyamatos felügyelet szükséges. 4) Készenlétben tartandó elhárító eszközök a) szükségáramforrás
# 32. § / 10. Áramszünet / 11. Gázszivárgás
1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) Gondoskodik a gázellátás azonnali megszüntetéséről a gáz főelzáró elzárásával b) Biztosítja, hogy az érintett területen semmilyen elektromos berendezés ne kerüljön működtetésre. c) Megtiltja a dohányzást és minden tűzés robbanásveszélyes tevékenységet. d) Intézkedik valamennyi lehetséges gyújtóforrás (pl. nyílt láng, égő berendezések) megszüntetéséről. e) Megszervezi az épület azonnali és teljes kiürítését, valamint gondoskodik az épületben tartózkodók értesítéséről f) Gondoskodik a helyiségek intenzív átszellőztetéséről (ajtók, ablakok kinyitása). g) Szükség esetén kijelöli az alternatív gyülekezési helyet, amennyiben az eredeti gyülekezési pont is veszélyeztetett. h) Értesíti a hatóságokat, különösen a tűzoltóságot és az illetékes gázszolgáltatót. i) Biztosítja, hogy a káresemény helyszíne a kárfelmérésig változatlan állapotban maradjon (amennyiben ez biztonságosan megtehető). 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai a) Gázszag észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell a Campus Szolgáltatásokat. b) Tilos bármilyen elektromos berendezés használata, beleértve a világítás felvagy lekapcsolását is. c) Tilos a dohányzás, valamint bármilyen nyílt lánggal vagy szikraképződéssel járó tevékenység végzése. d) Azonnal meg kell szüntetni minden lehetséges gyújtóforrást (pl. cigaretta, gyertya, nyílt láng). e) Az ajtók és ablakok kinyitásával meg kell kezdeni a szellőztetést, amennyiben ez biztonságosan megoldható. f) Az épületet haladéktalanul el kell hagyni. g) A kijelölt gyülekezési helyre kell vonulni. Amennyiben ott is gázszag észlelhető, a területet tovább kell elhagyni biztonságos, gázmentes irányba. h) A gyülekezési hely elhagyása csak a jelen lévő legmagasabb beosztású vezető tudtával történhet. i) A hatóságok kiérkezéséig fegyelmezett magatartást kell tanúsítani és az utasításokat be kell tartani.
# 32. § / 12. Szén-monoxid veszélye, szén-monoxid mérgezés gyanúja / 13. Robbanás
1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai (Garázsban / parkolóházban / teremgarázsban) a) Biztosítja a gázérzékelő és riasztórendszerek működőképességét. b) Intézkedik a vészszellőztetés működtetéséről. c) Koordinálja a terület kiürítését és a hatóságok értesítését. 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai (Garázsban / parkolóházban / teremgarázsban) a) Azonnal le kell állítani a gépjármű motorját. b) Amennyiben nem működik, kézi indítással el kell indítani a vészszellőztetést. c) Haladéktalanul el kell hagyni a területet, és szabadtérre kell menekülni. d) A közelben tartózkodókat figyelmeztetni kell a veszélyre. e) Visszatérni csak teljes átszellőztetés és műszeres ellenőrzés után, engedéllyel szabad. 3) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai (Létesítmény egyéb területén) a) Gondoskodik a helyiségek azonnali szellőztetéséről. b) Intézkedik a gázfogyasztók elzárásáról a főelzárónál. c) Megszervezi az épület kiürítését és a gyülekezést. d) Értesíti a hatóságokat (112). e) Biztosítja, hogy visszatérés csak műszeres ellenőrzést követően történjen. 4) Zárt térben – A munkavállalók feladatai (Létesítmény egyéb területén) a) Ki kell nyitni az ablakokat, és szükség esetén el kell indítani a vészszellőztetést. b) Azonnal el kell hagyni a területet. c) Értesíteni kell a bent tartózkodókat a kiürítésről. d) Le kell zárni a gázfogyasztókat, amennyiben ez biztonságosan megtehető. e) A kijelölt gyülekezési helyre kell vonulni. f) Visszatérni csak engedéllyel szabad. 1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) Haladéktalanul értesíti a segélyhívót (112) b) Intézkedik az érintett terület azonnali kiürítéséről, különös tekintettel arra az esetre, ha a robbanást tűz is követi. c) Amennyiben biztonságosan megtehető, gondoskodik a gázfőelzáró elzárásáról és az elektromos főkapcsoló lekapcsolásáról. d) Koordinálja a sérültek mentését a rendelkezésre álló erőforrásokkal a hatóságok kiérkezéséig. e) Biztosítja, hogy a beszorult vagy betemetett sérültek mentését kizárólag a tűzoltóság végezze. f) Megakadályozza az épületbe történő visszatérést a hatósági engedély megadásáig. g) Gondoskodik a helyszín biztosításáról és változatlan állapotban tartásáról a hatósági és biztosítói vizsgálatig. 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai a) Az érintett területet azonnal el kell hagyni, amennyiben ez biztonságosan megtehető. b) Amennyiben a robbanást tűz követi, az épületet haladéktalanul ki kell üríteni. c) Ha biztonságosan kivitelezhető, el kell zárni a gázfőelzárót és le kell kapcsolni az elektromos főkapcsolót. d) A sérültek mentésében – a saját biztonság veszélyeztetése nélkül – közre kell működni. e) Beszorult vagy betemetett személyek mentését nem szabad megkísérelni, azt a tűzoltóság végzi. f) Zárt térben történt robbanás esetén az épületbe visszatérni tilos a hatóság
# 32. § / 14. Terrortámadás / 15. Csőtörés
engedélyéig. g) A helyszínt változatlanul kell hagyni. 1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) A veszélyhelyzet észlelését követően azonnali intézkedés a személyek biztonságba helyezésére b) A biztonságos területek kijelölése és az odajutás irányítása c) Amennyiben a kimenekítés nem lehetséges, elzárkózás (búvóhelyek) elrendelése és biztosítása d) Hatóságok (rendőrség: 112, 107) haladéktalan értesítése e) Folyamatos kapcsolattartás a rendőrséggel és utasításaik végrehajtása 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai a) Lehetőség szerint a legközelebbi biztonságos helyre történő azonnali távozás b) Amennyiben ez nem lehetséges, elrejtőzés biztonságos helyen c) Mobiltelefon némítása, rezgő funkció kikapcsolása d) A búvóhely lehetőség szerinti elbarikádozása e) A rendőrség értesítése (112, 107) f) A hatóságok utasításainak maradéktalan betartása 3) Szabadtéren – Campus Szolgáltatások feladatai a) A veszélyhelyzet felismerése és a terület gyors biztosítása b) A biztonságos területek kijelölése és a személyek odairányítása c) Szükség esetén elrejtőzésre alkalmas helyek meghatározása d) A rendőrség haladéktalan értesítése (112, 107) e) A helyszíni intézkedések összehangolása a rendőrséggel 4) Szabadtéren – A munkavállalók feladatai a) Azonnali eltávolodás a veszélyforrástól, biztonságos hely keresése b) Amennyiben nincs ilyen lehetőség, elrejtőzés c) Mobiltelefon némítása és rezgés kikapcsolása d) A rendőrség értesítése (112, 107) e) A rendőrség utasításainak követése 1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) A vízfőelzáró haladéktalan elzárása; amennyiben az elzáró víz alá került, az elzárás a közműszolgáltató feladata b) A hiba helyének beazonosítása (vízóra/csatorna rákötés előtt vagy után), és ennek megfelelően közműszolgáltató vagy karbantartó-elhárító szakcég értesítése c) Amennyiben a víz elektromos berendezést vagy hálózatot veszélyeztet, az érintett terület áramtalanítása, szükség esetén az épület főkapcsolójának lekapcsolása d) Elektromos rendszerre kötött gázfogyasztók esetén a gázellátás elzárása e) Az érintett terület kiürítése és lezárása, illetéktelen belépés megakadályozása f) A víz eltávolításának, felitatásának megszervezése, fertőtlenítés biztosítása g) Szennyvíz esetén a megfelelő védelem biztosítása és az egészségügyi kockázatok kezelése h) Szükség esetén statikus szakember bevonása (repedések megjelenése esetén) i) Hosszabb helyreállítás esetén mobil illemhelyek biztosítása a jogszabályi előírások szerint j) Helyreállítást követően vízvizsgálat kezdeményezése ivóvíz-használat előtt 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai a) Az érintett terület haladéktalan elhagyása b) Az előírt korlátozások betartása, lezárt területre történő belépés mellőzése c) Vízzel elöntött helyiségbe belépés kerülése (kivéve, ha a kárelhárításban részt
# 32. § / 15. Csőtörés / 16. Épületsérülés
vesz és erre jogosult) d) Rossz látási viszonyok esetén a vízzel borított területen történő mozgás kerülése e) Fokozott figyelem a csúszásés fulladásveszélyre f) Szennyvízzel való érintkezés kerülése; érintkezés esetén ruházat cseréje és alapos tisztálkodás g) Szükség esetén foglalkozás-egészségügyi szolgáltató értesítése testfelület szennyeződése esetén 3) Készenlétben tartandó elhárító eszközök: a) Víz, szennyvíz elfolyását megakadályozó textilkígyó, homok. b) Felmosó eszközök. c) Fertőtlenítőszerek (pl. hypo). d) Lezáráshoz jelzőszalag. e) Lábon álló tábla (veszélyre felhívó figyelmeztető felirattal). 1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) Az épületszerkezeti károsodásra utaló jelzések (pl. repedések, deformációk) fogadása, az érintett terület haladéktalan ellenőrzése. b) Szükség esetén az épület vagy épületrész kiürítésének elrendelése és annak koordinálása. c) Statikai hibára utaló körülmények esetén statikus szakember bevonása és a további intézkedések meghatározása. d) Tetőszerkezet megrogyása vagy megcsúszása esetén az épület kiürítése, valamint a terület lezárása a helyreállításig. e) Közműsérülés gyanúja esetén az érintett közmű azonnali kiszakaszolásának megszervezése, kéménysérülés esetén a kapcsolódó berendezések leállíttatása. f) Homlokzat vagy kémény omlása esetén a veszélyzóna kijelölése (a homlokzati magasság egyharmadának megfelelő sávban), elkerítése és biztosítása. g) Amennyiben az épület bármely eleme közterületre omlással fenyeget, a segélyhívó (112, 105) értesítése és a hatóságokkal való együttműködés. h) Kisebb, nem statikai jellegű károk esetén a karbantartó szakcég/üzemeltető értesítése, valamint a potenciális veszélyforrások felmérése. i) Szükség esetén figyelmeztető jelzések kihelyezése és az érintett területek elkerítése. j) Az események és intézkedések dokumentálása. 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai a) Hirtelen megjelenő repedések vagy gerendák, tartószerkezetek deformációja esetén az épületet haladéktalanul el kell hagyni. b) Statikai hibára utaló körülmény (pl. hirtelen repedések, tartószerkezeti deformáció, teljes falvastagságot érintő repedés) észlelésekor azt azonnal jelenteni kell a Campus Szolgáltatások felé. c) Tető megrogyása vagy megcsúszása esetén az épületet el kell hagyni, tilos az épületbe visszatérni.
# 32. § / 16. Épületsérülés / 17. Fakidőlés, megdőlés
1) Szabad térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) A bejelentett események haladéktalan fogadása és értékelése, szükség esetén a segélyhívó értesítése. b) Kapcsolattartás a hatóságokkal, közműszolgáltatókkal és biztosítókkal. c) Felsővezeték sérülés esetén a közműszolgáltató azonnali értesítése, ismeretlenség esetén a segélyhívó hívása. d) A leszakadt vagy sérült vezeték környezetének (legalább 20 méteres körben) biztosítása, elkerítése, a hozzáférés megakadályozása. e) Megdőlt, fennakadt vagy részlegesen kidőlt fa esetén a veszélyzóna kijelölése (a fa magasságának megfelelő sugarú körben), és annak lezárása. f) Szakemberek biztosítása a kárelhárításhoz (pl. láncfűrész-kezelő, szükség esetén ipari alpinista). g) Ha fa vagy annak része közterületre dőlt, azonnal hívni kell a segélyhívót. h) Ha személyi sérülés történt, azonnal hívni kell a segélyhívót. i) Ha a fa vagy annak része közterületen gépjárműre dőlt, hívni kell a segélyhívót. Magánterületen a fa eltávolítása előtt a biztosítóval egyeztetni szükséges. j) Más tulajdonában álló gépjárműről rádőlt fát eltávolítani – amennyiben a járműben nem tartózkodnak, és személyi sérülés nem történt – a tulajdonos engedélye nélkül tilos. 2) Szabadtéren – A munkavállalók feladatai a) A leszakadt, sérült vezeték legalább 20 méteres környezetét veszélyesnek kell tekinteni, környezetében tartózkodni tilos. b) Megdőlt, fennakadt vagy részlegesen kidőlt fa esetén a fa magasságának megfelelő területet veszélyzónának kell tekinteni, a veszélyzónában tartózkodni tilos. 3) Készenlétben tartandó elhárító eszközök a) Lezáráshoz jelzőszalag. b) Lábon álló tábla (veszélyre felhívó figyelmeztető felirattal).
# 32. § / 18. Árvíz, belvíz / 19. Nukleáris baleset
1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) A hatósági előírások folyamatos figyelemmel kísérése és betartatása. b) Előrejelzés esetén az épület védelmének megszervezése (pl. homokzsákok alkalmazása), a hatósági iránymutatás alapján. c) Az elöntés veszélye esetén a közművek (víz-, gáz-, elektromos hálózat) lezárása. d) A létesítmény kiürítésének megszervezése hatósági felszólításra vagy elöntés esetén. e) Talajszint alatti helyiségek elöntése esetén az érintett közművek kiszakaszolása. f) Az elöntött helyiségek lezárása, a belépés megakadályozása. g) A vízzel érintkező anyagok (homok, zsákok) fertőző hulladékként történő kezelése. h) A víz levonulását követően a fertőtlenítési munkák megszervezése. i) A szükséges elhárító eszközök biztosítása 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai j) A hatósági és belső utasítások betartása. k) Részvétel az épület védelmében (pl. homokzsákok elhelyezése), utasítás esetén. l) A létesítmény elhagyása kiürítés esetén az előírások szerint. m) Víz által elöntött helyiségbe belépni vagy ott tartózkodni tilos. n) A fertőzésveszélyes anyagokkal való érintkezés kerülése. 3) Készenlétben tartandó elhárító eszközök a) felmosó eszközök, b) fertőtlenítőszer, c) jelzőszalag, d) figyelmeztető táblák 1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) A hatósági előírások folyamatos figyelemmel kísérése és betartatása. b) Az állami híradások folyamatos követése (pl. Kossuth rádió, FM 107.8, AM 540), és az információk továbbítása a munkavállalók felé. c) Az elzárkózás elrendelése esetén az épület külső nyílászáróinak zártságának biztosítása. d) A hatóságokkal való folyamatos kapcsolattartás a további intézkedések (kimenekítés, kitelepítés) koordinálása érdekében. e) Szükség esetén a kimenekítés megszervezése a hatóságok utasításai alapján, megfelelő védőfelszerelések biztosításával. f) Kitelepítés esetén az épület közműszolgáltatásainak lekapcsolása és lezárása. g) A hatóságok által szervezett jódprofilaxis (kálium-jodid tabletták kiosztásának) támogatása. 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai a) A hatósági előírások maradéktalan betartása. b) Az állami híradások folyamatos figyelemmel kísérése. c) Elzárkózás esetén az épületben tartózkodás, a nyílászárók zárva tartása. d) Az épület elhagyása kizárólag hatósági utasításra történhet. e) Kimenekítés vagy kitelepítés esetén a hatóságok és a Campus Szolgáltatások utasításainak követése. 3) Szabadtéren – A Campus Szolgáltatások feladatai a) A szabadban tartózkodni tilos – hatósági utasításig. 4) Szabadtéren – A munkavállalók feladatai a) A szabadban tartózkodni tilos – hatósági utasításig.
# 32. § / 19. Nukleáris baleset / 20. Veszélyes vegyi üzem balesete
1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) A hatósági előírások folyamatos figyelemmel kísérése és betartatása. b) A MOLaRi rendszer jelzéseinek figyelése és értelmezése, a szükséges intézkedések elrendelése. c) A munkavállalók tájékoztatása a riasztás jellegéről és a szükséges teendőkről. d) Az épületben a nyílászárók zárása. e) A szellőzőés klímarendszer leállítása, gázelzárás. f) Szükség esetén az elektromos főkapcsoló és a gázellátás lekapcsolása. g) A hatóságokkal való kapcsolattartás, utasításaik továbbítása. h) A riadó elmúltát követően a helyiségek átszellőztetésének megszervezése. i) A helyreállítási és fertőtlenítési munkák koordinálása a hatósági előírások szerint. 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai a) A hatósági előírások betartása. b) A MOLaRi rendszer jelzéseinek és a hatósági tájékoztatásoknak a figyelemmel kísérése. c) Dohányzás és nyílt láng használatának mellőzése. d) Gázfogyasztó készülékek lekapcsolása. e) Elektromos berendezések lekapcsolása. f) A „riadó elmúlt” jelzést követően a helyiségek átszellőztetése. 3) Szabadtéren – A Campus Szolgáltatások feladatai a) A szabadban tartózkodók haladéktalan értesítése és zárt térbe irányítása. 4) Szabadtéren – A munkavállalók feladatai a) A riasztás észlelése esetén azonnali zárt térbe vonulás. b) A legközelebbi biztonságos épületbe történő belépés. c) A hatósági utasítások és a hangszórókon keresztül érkező tájékoztatások követése. d) Szükség esetén a kijelölt gyülekezési helyre történő vonulás. e) A kitelepítésre vagy kimenekítésre vonatkozó utasítások betartása.
# 32. § / 21. Gép, technológia meghibásodása / 22. Rendellenes zajszint
1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) A meghibásodott gép, berendezés vagy technológia azonnali leállításának biztosítása. b) Annak felmérése, hogy a rendellenes működés során keletkezhet-e a munkavállalók egészségére veszélyes anyag (pl. gáz, gőz, köd, por), sugárzás vagy egyéb kockázat. c) Szükség esetén a veszélyeztetett terület kiürítésének elrendelése. d) A berendezés újraindításának megakadályozása: – energia leválasztás, – főkapcsoló lekapcsolása, – vészleállítók működtetése, e) Amennyiben a meghibásodás balesetet okozott vagy veszélyes helyzetet idézett elő: – a berendezés használatának felfüggesztése, – soron kívüli biztonsági és műszaki felülvizsgálat elrendelése f) A hiba kijavításának megszervezése és ellenőrzése g) A berendezés újbóli üzembe helyezésének engedélyezése kizárólag sikeres felülvizsgálatot követően h) Az esemény dokumentálása, kivizsgálása és a szükséges megelőző intézkedések meghatározása 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai a) Meghibásodás azonnali jelzése a közvetlen felettesnek. b) A gép, berendezés vagy technológia azonnali leállítása (amennyiben ez biztonságosan elvégezhető). c) A veszélyeztetett terület elhagyása, különösen veszélyes anyag kibocsátása esetén. d) A berendezés újraindításának mellőzése, a tiltások betartása. e) A karbantartási és ellenőrzési munkák ideje alatt az illetékes személyek utasításainak betartása. f) A berendezés használatának folytatása kizárólag engedélyt követően. 1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) Rendellenes zajszint növekedés észlelése esetén az érintett gép/berendezés leállításának elrendelése. b) A hiba okának kivizsgálása. c) A zajszint növekedés okának megszüntetése karbantartással vagy javítással. d) Az érintett munkaterületen dolgozók részére megfelelő hallásvédő eszközök biztosítása. e) A javítást követően a zajszint ellenőrző mérése. f) A berendezés újbóli üzembe helyezésének engedélyezése kizárólag a sikeres javítás és próbaüzem után. g) Az esemény dokumentálása, valamint szükség esetén megelőző intézkedések meghatározása. 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai a) A rendellenes zajszint növekedés azonnali jelzése a Campus szolgáltatásoknak b) Az érintett gép/berendezés használatának tilalma c) A zajos területen történő munkavégzés során hallásvédő eszköz (pl. füldugó) használata d) A karbantartási munkák ideje alatt a kijelölt terület elhagyása, illetve az utasítások betartása e) A berendezés újbóli használata kizárólag engedélyt követően 3) Készenlétben tartandó elhárító eszközök: a) Elektromos szekrény kulcsai b) „Üzemen kívül” tábla c) Hallásvédő eszközök (pl. füldugó, fültok)
# 32. § / 22. Rendellenes zajszint / 23. Veszélyes anyag vagy hulladék kijutása
1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) Az esemény észlelését követően az érintett terület biztosítása és szükség szerinti lezárása. b) A szennyező anyag azonosítása, valamint a szükséges kárelhárítási intézkedések meghatározása c) A szennyezés továbbterjedésének megakadályozása, a szivárgás megszüntetése (pl. sérült hordó megfelelő pozícióba helyezése), a szennyezés körülhatárolása (pl. homokkal, textilkígyóval, felitató anyaggal) d) Por állagú anyag esetén a szakszerű összegyűjtés megszervezése (seprés, hordóba történő elhelyezés) e) Folyékony anyag esetén: körülgátolás (pl. homokkal), felitatás és összegyűjtés megfelelő gyűjtőedényzetbe f) A szennyezett talajréteg eltávolításának megszervezése, szükség esetén ideiglenes tárolása szigetelt módon (pl. fólia, zsák). g) Annak biztosítása, hogy a feltakarítás a szennyezés szélétől a közepe felé haladva történjen h) A keletkezett veszélyes hulladék kezelése és elszállíttatása a vonatkozó előírások szerint i) Az esemény dokumentálása, kivizsgálása és a megelőző intézkedések meghatározása 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai a) Kiszóródás/kiömlés azonnali jelzése a közvetlen felettesnek b) A veszélyeztetett terület elhagyása, illetéktelen tartózkodás kerülése c) A kárelhárításban való közreműködés kizárólag utasítás alapján 3) Készenlétben tartandó elhárító eszközök a) Csatornaszem letakaró, textilkígyó vagy homok a sáncoláshoz b) Felitatóanyag c) Seprű és lapát d) Hordó vagy ADR zsák e) Jelzőszalag a terület lezárásához f) Figyelmeztető tábla (veszélyre figyelmeztető felirattal)
# 32. § / 23. Veszélyes anyag vagy hulladék kijutása / 24. Veszélyes anyag vagy hulladék kijutása, csatornába
1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) A szennyezés észlelését követően azonnali intézkedés a szennyezés továbbterjedésének megakadályozására, különös tekintettel a telephelyről való kijutás és a közcsatornába jutás megelőzésére. b) A szennyezett csatornaszakasz lokalizálása: – ideiglenes elzárás alkalmazása (pl. homokzsák, vízzel töltött zsák) a közeli tisztítóaknákban, – szükség esetén a védekezési pontként kijelölt utolsó akna lezárása. c) A csatornaszemeknél a szennyezés utánpótlásának megszüntetése, a felszíni lokalizáció biztosítása. d) Amennyiben a szennyezés nem lokalizálható: – a közcsatorna üzemeltetőjének értesítése, – a szennyvíztisztító üzemeltetőjének haladéktalan tájékoztatása. e) A kárelhárítási tevékenység folytatása a helyszínre érkező illetékes hatóságok (pl. katasztrófavédelem, környezetvédelem) utasításai szerint. f) A szennyezett anyag eltávolításának és kezelésének megszervezése. g) Az esemény dokumentálása, kivizsgálása és a szükséges megelőző intézkedések meghatározása 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai a) A szennyezés azonnali jelzése a közvetlen felettesnek b) A további szennyezés elkerülése érdekében a tevékenység megszakítása c) Közreműködés a lokalizációban az utasításoknak megfelelően: – ideiglenes elzárások kialakítása, – csatornaszemek védelme d) A szennyezés felszíni terjedésének megakadályozása e) Egyéni védőeszközök használata az előírások szerint f) A kárelhárítás során az illetékes személyek utasításainak betartása 3) Készenlétben tartandó elhárító eszközök a) Csatornaszem letakaró, textilkígyó vagy homok a sáncoláshoz. b) Felitatóanyag. c) Seprű és lapát. d) Hordó vagy ADR zsák. e) Jelzőszalag a terület lezárásához. f) Figyelmeztető tábla (veszélyre figyelmeztető felirattal). 25. Olajszerű vegyi anyag vagy keverék, veszélyes hulladék kiömlése 1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) A szivárgás észlelését követően az érintett terület azonnali biztosítása, szükség esetén lezárása, illetéktelen személyek távoltartása. b) A szivárgó anyag azonosítása és a szükséges intézkedések meghatározása szakember bevonásával. c) A szétfolyt anyag körül határolása különös tekintettel a talaj és a csatornahálózat védelmére. d) Szükség esetén a gépek és szikrát okozó berendezések leállítása a tűzés robbanásveszély csökkentése érdekében. e) A felitatott anyag, valamint a szennyezett talaj veszélyes hulladékként történő kezelése és elszállíttatása. f) Az esemény dokumentálása, kivizsgálása, valamint megelőző intézkedések meghatározása. 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai a) A szivárgás, kiömlés azonnali jelzése a közvetlen felettesnek vagy a Campus Szolgáltatásoknak. b) A veszélyeztetett terület elhagyása c) A mentés és kárelhárítás során az illetékes személyek utasításainak betartása Az űrlap teteje
# 32. § / 24. Veszélyes anyag vagy hulladék kijutása, csatornába / 26. Szilárd hulladék kijutása
Az űrlap alja 3) Készenlétben tartandó elhárító eszközök a) Csatornaszem letakaró, textilkígyó vagy sáncoláshoz homok. b) Felitatóanyag. c) Seprű, lapát. d) Hordó vagy ADR zsák. e) Lezáráshoz jelzőszalag. f) Lábon álló tábla (veszélyre felhívó figyelmeztető felirattal). 1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) A kiszóródás észlelését követően az érintett terület biztosítása, szükség esetén lezárása az illetéktelen személyek távoltartása érdekében b) A kiszóródott hulladék szakszerű összegyűjtésének és ideiglenes tárolásának biztosítása (megfelelő edényzetben, pl. ADR zsák) c) Por alakú anyag esetén a kiporzás megakadályozására vonatkozó intézkedések elrendelése (pl. óvatos kezelés, porzás minimalizálása) d) A szennyezett terület teljes körű mentesítésének megszervezése e) Az esemény dokumentálása, kivizsgálása, valamint szükséges megelőző intézkedések meghatározása 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai a) A kiszóródás azonnali jelzése a közvetlen felettesnek vagy a Campus Szolgáltatásoknak b) A terület elhagyása, illetve a további szennyezés elkerülése. c) A kijelölt személyek utasításainak betartása a kárelhárítás során. d) A hulladék összegyűjtése során fokozott körültekintéssel kell eljárni, a porzást kerülni kell e) A mentesítési munkálatok befejezéséig a területre történő visszatérés mellőzése 3) Készenlétben tartandó elhárító eszközök a) Seprű és lapát. b) Hordó vagy ADR zsák a hulladék gyűjtésére c) Jelzőszalag a terület lezárásához d) Figyelmeztető tábla (veszélyre figyelmeztető felirattal)
# 32. § / 27. Liftből való mentés / 28. Méh/Darázs csípés
1) Zárt térben – Campus Szolgáltatások feladatai a) Meghibásodás jelzése esetén azonnali intézkedés a lift leállítására és további használatának megtiltására. b) Kapcsolatfelvétel a szerződött liftkarbantartó/mentő szolgáltatóval, és a mentési folyamat haladéktalan megindítása. c) A liftben rekedt személyekkel való kommunikáció biztosítása (pl. vésztelefonon keresztül), megnyugtatásuk és folyamatos tájékoztatásuk. d) Szükség esetén a katasztrófavédelem (tűzoltóság) értesítése, különösen, ha személyi sérülés vagy életveszély áll fenn. e) A helyszín biztosítása: illetéktelen személyek távoltartása, a mentési munkálatok zavartalan feltételeinek megteremtése. f) A mentést követően esemény kivizsgálása, jegyzőkönyv készítése, valamint a szükséges megelőző intézkedések meghatározása. g) A lift csak a hiba elhárítása és biztonságos működésének igazolása után helyezhető ismét üzembe. 2) Zárt térben – A munkavállalók feladatai a) Felvonóban ragadás esetén a meghibásodás jelzése a vészhívó gomb segítségével, a diszpécser utasításainak követése. b) Lift egyéb meghibásodásának haladéktalan jelzése a biztonsági szolgálatnak/Campus Szolgáltatásoknak. c) A fülkében rekedés esetén az önálló menekülés megkísérlése balesetveszélyes és tilos. d) A felvonóban rekedtek mentésére csak arra kiképzett személyek jogosultak. e) Önműködő vagy reteszelt aknaajtók kézierővel történő nyitása vagy feszegetése tilos. f) Meghibásodott lift használata tilos. 1) Zárt térben/Szabad téren – Campus Szolgáltatások feladatai a) A rovarcsípés kockázatával érintett munkaterületek felmérése, szükség esetén megelőző intézkedések (pl. fészkek eltávolítása szakemberrel). b) Kapcsolattartás a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, a szükséges egészségügyi felkészítés biztosítása. c) Annak biztosítása, hogy a munkaterületen rendelkezésre álljon segítséghívásra alkalmas eszköz (mobiltelefon), valamint a térerő ellenőrzése. d) A legközelebbi egészségügyi ellátóhely és mentési útvonal ismeretének biztosítása a munkairányítók és elsősegélynyújtók részére. e) Elsősegélynyújtás feltételeinek biztosítása, szükséges eszközök rendelkezésre állásának ellenőrzése. f) Súlyos eset (anafilaxia gyanúja) esetén a mentők haladéktalan értesítése és a helyszín biztosítása. g) Az esemény dokumentálása, kivizsgálása, valamint szükség esetén megelőző intézkedések meghatározása. 2) Zárt térben/Szabad téren – A munkavállalók feladatai a) Csípés esetén a munkavégzést azonnal meg kell szakítani, elsősegélyt kell kérni vagy nyújtani b) A sérültet nem szabad felügyelet nélkül hagyni c) Enyhe tünetek esetén a csípés helyének hűtése d) Súlyos tünetek (pl. nehézlégzés, torokszorítás, szédülés, ájulás) esetén azonnali mentőhívás kezdeményezése e) A mentés során az illetékes személyek utasításainak betartása.
# 32. § / 28. Méh/Darázs csípés / 29. Bombariadó
1) Zárt térben/Szabad téren – Campus Szolgáltatások feladatai a) Fenyegetés esetén haladéktalan kapcsolatfelvétel a Rendőrséggel. b) Bombariadó esetén – a rendelkezésre álló információk értékelését követően – a helyszínre érkező tűzszerész vagy bombakutató egység parancsnoka határozza meg a kiürítés szükségességét, az átvizsgálás sorrendjét és ütemezését, figyelembe véve az épületek veszélyeztetettségi besorolását. c) A teljes kiürítést a Tűzriadó Terv előírásai szerint, a kijelölt menekülési útvonalak alkalmazásával kell végrehajtani. A kiürítést a biztonsági szolgálat irányítja, a rendőri biztosítás vezetőjének utasításai alapján. d) A Campus Szolgáltatások biztosítja: – a létesítmény bejáratainak lezárását, – a terület őrzését és illetéktelen személyek belépésének megakadályozását, – a kiürítés zavartalan lebonyolításának feltételeit. e) Az eljárási cselekmények végrehajtása a területileg illetékes rendőri szerv jelenlétéhez kötött, azonban az azonnali biztonsági intézkedések haladéktalanul megkezdhetők. f) Az átvizsgálás ideje alatt a létesítmény teljes területére a belépés tilos. 2) Zárt térben/Szabad téren – A munkavállalók feladatai a) Fontos, hogy ha bárki elhagyott csomagot, táskát, vagy a környezetbe nem illő tárgyat talál, azt azonnal jelezze a biztonsági szolgálat munkatársának. A csomagot a megtalálója, vagy más személy ne fogja meg, ne mozdítsa meg, tekintse gyanúsnak. Gyanúsnak tekintjük azt a tárgyat, amelyről nem rendelkezünk információval, logikátlan az ott léte, vagy nem illik a környezetébe. b) Ha a fenyegetés telefonon érkezik: – meg kell őrizni a nyugalmat és fokozottan kell figyelni az elhangzottakra; – ha lehetséges, szóval kell tartani a fenyegető hívót, miközben a közelben tartózkodóknak jelezni kell, hogy hívják a rendőrséget (112. 107); – amennyiben a készülék kiírja, fel kell jegyezni a hívót telefonszámát; – le kell írni minden ismertetett adatot, amit a beszélgetés során elhangzik, ha van a háttérzajok jellegét is. c) Ha a fenyegetés szöveges üzenetben érkezik (sms, mms) a telefonra: – nem szabad válaszolni az üzenetre; – nem szabad továbbítani az üzenetet; – nem szabad törölni az üzenetet. d) Ha a fenyegetés e-mailben vagy közösségi felületen érkezik: – nem szabad válaszolni az üzenetre; – nem szabad továbbítani az üzenetet; – nem szabad törölni az üzenetet; – fel kell jegyezni a küldő címét vagy felhasználónevét, illetve azonosítóját; – meg kell őrizni az összes log file-t. a. A fenyegetésről bejelentést kell tenni a Campus Szolgáltatások felé. e) a kiürítési utasításokat haladéktalanul végrehajtani, f) a kijelölt menekülési útvonalakon, szervezetten elhagyni az épületet, g) együttműködni a biztonsági szolgálattal és a hatóságokkal, h) a gyülekezési ponton megjelenni és további utasításig ott tartózkodni. i) Tilos: – a veszélyeztetett területre visszatérni,
# 32. § / 30. Áramütés / 31. Tűzeset
– a kiürítést akadályozni vagy pánikot kelteni. 1) Zárt térben/Szabad téren – Campus Szolgáltatások feladatai a) A mentés megszervezése és a helyszínen tartózkodók bevonásának koordinálása. b) Az áramforrás haladéktalan lekapcsolása/leválasztása (főkapcsoló lekapcsolása, biztosíték eltávolítása, csatlakozó kihúzása). c) A helyszín biztosítása, a további veszélyeztetés megakadályozása. d) Szükség esetén villamos szakember bevonása a feszültségmentesítéshez. e) A mentőszolgálat értesítése (112 vagy 104). f) Az elsősegélynyújtás megszervezése, szükség esetén újraélesztés biztosítása. g) Az áramütést okozó berendezés üzemen kívül helyezése, visszakapcsolásának megakadályozása a vizsgálatig és javításig. h) Az esemény kivizsgálása és dokumentálása. 2) Zárt térben/Szabad téren – A munkavállalók feladatai a) Segítség kérése a környezetben tartózkodóktól. b) Az áramütött személy közvetlen érintése tilos az áramforrás leválasztásáig/lekapcsolásáig. c) Áramkörből kiszabadult személy sérült esetén az újraélesztés haladéktalan megkezdése, ha szükséges. 1) Zárt térben/Szabad téren – Campus Szolgáltatások feladatai a) Amennyiben a tűzjelző rendszer automatikus érzékelője ad jelzést, a vagyonőr köteles a tűzjelző központon azonosítani a jelzés helyét, majd haladéktalanul a helyszínre vonulni és jelzésfelderítést végezni. A jelzésfelderítésre rendelkezésre álló idő legfeljebb 2 perc. A helyszín elhagyásáról a szolgálatvezetőt értesíteni kell. b) Valós tűz észlelése esetén a vagyonőr: – élőszóval („Tűz van!”) figyelmezteti a környezetében tartózkodókat, – működésbe hozza a legközelebbi kézi jelzésadót, – haladéktalanul értesíti a tűzoltóságot (105 vagy 112), – tájékoztatja a szolgálatvezetőt a helyzetről és a megtett intézkedésekről. c) A tűzjelzés elfogadását követően a tűzjelző központon a szükséges vezérlések elindulnak (pl. hangjelzés, szirénák). d) Amennyiben a tűzjelzés kézi jelzésadóról érkezik, a vagyonőr: – azonnal értesíti a szolgálatvezetőt, – jelzésfelderítést végez, – szükség esetén értesíti a tűzoltóságot. e) Amennyiben a tűzjelzés élőszóban érkezik (pl. munkavállalótól vagy hallgatótól), a tüzet észlelő személy köteles a legközelebbi kézi jelzésadót működtetni. f) A tűzoltóság értesítése során az alábbi adatokat kell közölni: – a tűzeset pontos helye, címe, – mi ég, mi van veszélyeztetve, – van-e életveszélyben lévő személy, – a bejelentő neve, – a bejelentéshez használt telefonszám. g) A vagyonőr feladata továbbá: – a szolgálatvezetőjének értesítése, – a vészkijáratok teljes megnyitása, – folyamatos kapcsolattartás a Biztonsági és az üzemeltetési vezetővel, – az épület áramtalanításának és gázelzárásának biztosítása, – mozgásukban korlátozott személyek mentésének segítése. h) Amennyiben a tűzjelző rendszer nem indítja el automatikusan a szükséges
# 32. § / BMESZ–0720/2020 / Safety For All Kft.
vezérléseket, a vagyonőr – saját és mások testi épségét nem veszélyeztetve – köteles: – a tűzgátló ajtókat bezárni, – a szellőzést leállítani, – a hőés füstelvezetést elindítani. i) A kiérkező tűzoltóság részére biztosítani kell: – a szükséges tájékoztatást, – a Tűzriadó tervet és helyszínrajzokat, – a zárt helyiségek kulcsait. j) A vagyonőr gondoskodik a helyszín biztosításáról. Az épületbe belépni kizárólag a tűzoltóság engedélyével lehet. A visszatérés csak a tűzoltás vezetőjének engedélye alapján történhet. 2) Zárt térben/Szabad téren – A munkavállalók feladatai a) a tüzet haladéktalanul jelezni, b) a közelben lévő kézi jelzésadót működtetni, c) a tűzoltóság értesítését kezdeményezni. d) a kiürítési utasításokat betartani, e) a kijelölt menekülési útvonalakon elhagyni az épületet, f) szükség esetén a kezdeti tűz oltását megkísérelni, amennyiben az nem veszélyezteti testi épségüket. 9. melléklet A Mentési terv a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a 65/1999. (XII. 22.) NM rendelet alapján készült. A Mentési tervet Vági Krisztina tűzés munkavédelmi .............................. ellenőrizte: vezető (aláírás) A Mentési tervet Fodor István munkavédelmi .............................. készítette: szakmérnök (aláírás) A kockázatértékelést Dr. Ruttner Zoltán .............................. készítette: foglalkozás-egészségügyi (aláírás)
# 32. § / Examed Medical Center / TARTALOMJEGYZÉK
16/2026. Vezetői Bizottsági rendelkezés 1 a mentési tervről 1 Bevezető 1 A rendelkezés hatálya 1 A Mentési terv célja 1 Fogalmak 2 A MENTÉSI TERVBEN ELŐÍRTAK ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT, VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐSÖK ÉS AZOK FELADATAI 3 Az operatív főigazgató feladataés hatásköre 3 Campus Szolgáltatások vezető feladataés hatásköre 3 Az üzemeltetési vezető feladata és hatásköre 3 A Hard FM vezető feladataés hatásköre 4 A karbantartók feladata és hatásköre 4 A biztonsági csoportvezető feladata és hatásköre 5 A vagyonőrök feladata és hatásköre 5 A beruházási vezető feladata és hatásköre 6 A munkavédelmi vezető feladata és hatásköre 6 A Foglalkozás-egészségügyi szolgáltató (FESZ) feladata és hatásköre 7 A munkavédelmi szolgáltató feladata és hatásköre 7 A munkavállalók feladatés hatásköre 8 A munkavédelmi képviselő(k) feladata és hatásköre 8 VESZÉLYHELYZETI OSZTÁLYOK ÉS FOKOZATOK 8 Az I., II., III. fokozatú veszélyhelyzet meghatározása 8 I. fokozat: Potenciális Veszélyhelyzet (PVH) 9 II. fokozat: Létesítményi veszélyhelyzet (LVH) 9 III. fokozat: Teljes veszélyhelyzet (TVH) 9 VESZÉLYHELYZETTEL KAPCSOLATOS FELADATOK 9 Az esemény észlelése és riasztás 9 A veszélyhelyzeti felkészültség 10 Belső (létesítményen belüli) riasztás 10 Külső riasztás 10 Lakossági riasztás 10 Beavatkozás 11 Súlyos munkabaleset 12 Munka folytatása 12 Elsősegélynyújtás 12 Kockázatok kezelése, havária eseti teendők 13 VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 13 1. melléklet 13 Belső riasztási rend – Oktatási épületek (Főépület, Sóház) 14 2. melléklet 14 „”Belső riasztási rend – Oktatási épületek („C” Épület) 14
# 32. § / 30. Áramütés 38 / 31. Tűzeset 38
3. melléklet 15 Belső riasztási rend – Gellért Campus 15 4. melléklet 15 Belső riasztási rend – Kollégiumok 15 5. melléklet 16 Külső riasztási rend – Minden épület 16 6. melléklet 16 Készenlétben tartandó eszközlista 16 7. melléklet 17 Veszélyhelyzeti osztály meghatározási jegyzőkönyv 17 8. melléklet 18 Biztonsági intézkedések havária esetére 18 24. Veszélyes anyag vagy hulladék kijutása, 25. Olajszerű vegyi anyag vagy keverék, 9. melléklet 39 Mentési terv értesítési lánc 39
A Budapesti Corvinus Egyetem Fenntarthatósági Stratégiájának (2023–2030) keretrendszere
CompLex
1. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Fenntarthatósági Stratégiájának (2023-2030)
keretrendszere
Budapesti Corvinus Egyetem
Fenntarthatósági Stratégiájának (2023–2030) keretrendszere
Eredeti, aláírt
Misszió:
A Budapesti Corvinus Egyetem elkötelezett amellett, hogy a fenntarthatóság elvei
kiemelt szempontként, teljeskörűen áthassák tevékenységeit és működését.
Vízió:
Az Egyetem célja, hogy összhangban az Egyetem stratégiájával, 2030-ig nemzetközi
hatású fenntarthatósági kiválósági központtá váljon, azáltal, hogy
– a fenntarthatóság iránt elkötelezett, cselekvőképes szakembereket nevel,
– a fenntarthatósági kihívások megoldását érdemben segítő tudományos
eredményekkel áll elő,
– együttműködik a hasonló célokért dolgozó tudományos műhelyekkel, társadalmi
közösségekkel, vállalatokkal és intézményekkel,
– a célok megvalósítása által érdemi hatást gyakorol szűkebb és tágabb társadalmi
és gazdasági környezetére.
Az Egyetem célja továbbá, hogy olyan működési környezetet teremtsen, amely
minden egyetemi polgár számára inspiráló, otthonos és családbarát, erősíti az
Egyetem közösségét és hozzájárul az ökológiai lábnyom és a környezetterhelés
jelentős csökkentéséhez.
Alapelvek:
– Hatás. A Stratégia alapelve, hogy a fenntarthatóságot szolgáló lépések
kialakításakor kiemelt fontosságú a célok megvalósításával elért érdemi, hosszú távú
és jelentős hatás.
– Teljesség. A Stratégia alapelve, hogy a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és
gazdasági aspektusait egyaránt fontosnak tekinti.
– Mérés és fejlesztés. A Stratégia alapelve, hogy a kitűzött célok megvalósítását
szolgáló akciók hatásait mérni szükséges, a mérés eredményeit pedig
szisztematikusan be kell építeni a továbbfejlesztést célzó akciókba.
– Részvétel és bevonás. A Stratégia és a megvalósítását célzó akciók nyitottak
minden egyetemi polgár számára, az Egyetem tudatosan figyel a részvétel és a
bevonás fórumainak, mechanizmusainak működtetésére, fejlesztésére.
– Transzparencia. A Stratégia elvei és gyakorlati lépései az egyetemi polgárok
számára megismerhetők. A fenntarthatóság az Egyetem kommunikációjának kulcs
elemévé kell váljon minden formában és csatornán.
– Innováció. A Stratégia alapelve, hogy az Egyetem törekszik a külvilág
újdonságaira reagálni, azokat becsatornázni, és közben belső innovatív energiáit
felszabadítani. Kiemelt fontossággal bírnak a szakterületi határokon átívelő, az
oktató-kutató közösség és a hallgatók közös innovációi.
– Egyéni és közös felelősség. A Stratégia alapelve, hogy a fenntarthatóság
ügyének előmozdítása minden egyetemi polgárnak és a teljes egyetemi közösségnek
feladata és felelőssége.
Oktatás
CompLex
2. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Fenntarthatósági Stratégiájának (2023-2030)
keretrendszere
Az Egyetem célja, hogy kiaknázza az oktatási tevékenységeiben rejlő potenciált úgy,
hogy a fenntarthatóság/ERS (etika, felelősségvállalás, fenntarthatóság) témájával
kapcsolatos kérdések is beépüljenek és kiemelt szerepet kapjanak. Különös figyelmet
kell fordítani a tantervek, programtervezés, tanítási módszerek és az érintett felek
bevonása mellett az oktatók tudására és fenntarthatóság/ERS vonatkozású
készségeire is.
Kiemelt indikátor:
Azon programok aránya, amelyek legalább egy fenntarthatósággal kapcsolatos
kurzust tartalmaznak a programtervben; minden szinten és minden programban (BA
és MA: kötelező kurzusok; PhD és MBA: választható kurzusok).
Kurzusok, tananyagok:
Az Egyetem célja annak biztosítása, hogy az összes hallgató elvégezzen legalább
egy fenntarthatósággal/ERS-el kapcsolatos kurzust a Budapesti Corvinus Egyetemen
folytatott tanulmányai során. A fenntarthatósági/ERS elveket és mutatókat be kell
építeni a kurzusok oktatási eredményei és a kimeneti kompetenciák közé.
Célok Indikátorok
Minden hallgatónak lehetősége nyílik legalább egy
fenntarthatósággal/ERS-sel foglalkozó tantárgy
elvégzésére a tanulmányai során.
A fenntarthatósággal/ERS-sel foglalkozó
tantárgyakat tartalmazó programok aránya
(minden képzési szinten: BA, illetve MA programok
esetén kötelező tárgyként, PhD, illetve MBA
programok esetén választható tárgyként)
Az Egyetem úgy fejleszti a tantárgyakat, hogy
minden témakör kapcsán megjelenjen a
fenntarthatóság/ERS szempontja, amennyiben
releváns.
A fenntarthatósági/ERS kompetenciák aránya a
tantárgyakban (minden képzési szinten, minden
programban).
Az Egyetem konkrét tanulási eredményeket és
fenntarthatósági/ERS mutatókat biztosít releváns
kurzusain belül.
Az oktatás hatásainak mérése, mely figyelembe
veszi a kompetenciákat, a tudást, a kurzus
keretében zajló tevékenységeket és a
kapcsolatokat az érintettekkel.
Az Egyetem növeli a fenntarthatósági/ERS
kötődésű tantárgy választékot.
A fenntarthatósági/ERS kötődésű tantárgyak
aránya az összes tantárgyhoz viszonyítva.
Más egyetemekkel együttműködésben kínált
fenntarthatósági/ERS kötődésű tantárgyak száma
Oktatók:
Az Egyetem célja, hogy oktatásfejlesztési programjai révén fokozatosan növelje
azon oktatók számát, akik elkötelezettek a fenntarthatóság/ERS ügye iránt.
Célok Indikátorok
Az Egyetem növeli a fenntarthatósági/ERS oktatók
számát.
Fenntarthatósági/ERS kötődésű oktatók száma.
Az Egyetem képzéseket biztosít a
fenntarthatósági/ERS
Képzések száma.
tantárgyakba való beilleszthetőségének
tudatosítása érekében.
A képzéseken részt vevő tárgy- és szakfelelősök
száma.
A képzéseken részt vevő oktatók száma.
Tanórán kívüli tanulási lehetőségek:
Az Egyetem célja, hogy növelje a fenntarthatósági/ERS kurzusokon kívüli tanulási
tevékenységek, valamint az ezeken résztvevő hallgatók számát.
Célok Indikátorok
Az Egyetem tanórákon kívüli lehetőségeket is
biztosít a fenntarthatósággal való foglalkozásra (pl.
terepgyakorlatok).
Az Egyetem által kínált tanórákon túli,
fenntarthatósági/ERS programok száma.
A tanórán kívüli fenntarthatósági/ERS
programokon részt vevő hallgatók száma.
CompLex
3. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Fenntarthatósági Stratégiájának (2023-2030)
keretrendszere
Az Egyetem olyan csatornákat épít ki, amelyek
lehetővé teszik a hallgatók számára, hogy
gyakorlati tapasztalatot
Fenntarthatósági/ERS kötődésű, hallgatók által
elvégzett szakmai gyakorlatok száma.
szerezzenek fenntarthatósággal kapcsolatos
szervezeteknél.
Szervezetek száma, amelyek hosszú távú
megállapodás keretén belül szakmai gyakorlati
lehetőségeket biztosítanak a hallgatóknak a
fenntarthatóság/ERS területén.
Oktatásmódszertan:
Az Egyetem célja, hogy támogassa az oktatók tapasztalati és transzformatív tanulási
módszertani innovációit, és ösztönözze a hallgatókat a fenntarthatósági/ERS
projektek kezdeményezésére.
Célok Indikátorok
Az Egyetem növeli a tapasztalati tanulás szerepét
az oktatásban.
Azon tantárgyak/képzési programok aránya, ahol a
tapasztalati tanulás megjelenik a tantervben.
Az Egyetem innovatív fenntarthatósági/ERS
oktatási projekteket fejleszt.
Fenntarthatósági/ERS kötődésű innovatív oktatási
projektek száma.
Az Egyetem több külső érintettet von be a
fenntarthatósági/ERS oktatásba, ideértve a
vállalkozásokat
Külső partnerek száma a tantárgyakon.
(különös tekintettel az KKV-kra), a civil
társadalmat, a helyi
Külső partnereket bevonó projektek száma a
tantárgyakban.
közösségeket, illetve a kormányzati szereplőket. A külső partnereket bevonó tantárgyak száma.
Alumni:
Az Egyetem célja, hogy bevonja az alumni közösséget az oktatási programba,
hallgatóként, támogatóként, külső partnerként egyaránt.
Célok Indikátorok
Az Egyetem fenntartja a kapcsolatot az alumni
közösséggel annak érdekében, hogy többféle
módon bevonjuk őket a fenntarthatósági/ERS
oktatásba.
Az Egyetem fenntarthatósági/ERS
kezdeményezéseiben rendszeresen részt vevő
végzett hallgatók száma.
Az Egyetem ösztönzi alumni hallgatóit, hogy rövid
távú/executive fenntarthatósági/ERS képzéseken
vegyenek részt.
Alumni hallgatók száma a rövid távú/ executive
fenntarthatósági/ERS képzéseken.
Kutatás
Az Egyetem célja a fenntarthatósági/ERS témákhoz kötődő publikációs tevékenység
és kutatási kapacitás növelése a szervezeti keretek biztosítása, valamint a belső és
külső együttműködés ösztönzése által, az érdemi hatással bíró kutatások és a kutatási
kiválóság elérése érdekében.
Kiemelt indikátorok:
Az Egyetem fenntarthatósági/ERS témájú tudományos publikációira érkező idézetek
száma.
A fenntarthatósági/ERS témájú tudományos publikációkhoz kötődő külső érintett
szervezetek száma.
Publikációk és kutatási kapacitás:
Az Egyetem ösztönzi az oktató/kutató kollégákat és a hallgatókat a
fenntarthatóság/ERS területén való kutatási és publikációs tevékenységre, célja a
fenntarthatósági/ERS tudás létrehozása, a tudományos eredmények és a kutatási
kapacitás növelése érdekében.
Célok Indikátorok
A fenntarthatósági/ERS témájú tudományos
publikációk száma.
CompLex
4. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Fenntarthatósági Stratégiájának (2023-2030)
keretrendszere
A fenntarthatósági/ERS témákat tartalmazó
tudományos publikációk száma.
Az Egyetem ösztönzi és támogatja a tudományos
munka létrehozását a fenntarthatóság/ERS
témájában minden releváns tudományterületen.
A fenntarthatósági/ERS fókuszú, magas színvonalú
tudományos publikációk száma (pl. a Q1/D1-es
folyóiratokban).
A fenntarthatósággal/ERS-sel kapcsolatos témákat
tartalmazó, magas színvonalú tudományos
publikációk száma (pl. folyóiratokban).
Hallgatók által írt fenntarthatósági/ERS fókuszú
tudományos publikációk száma.
A fenntarthatósággal/ERS-sel kapcsolatos témákat
tartalmazó, hallgatók által írt tudományos
publikációk száma.
Az Egyetem fenntarthatósággal/ERS-sel
kapcsolatos tudományos publikációira érkezett
hivatkozások száma.
Az Egyetem ösztönzi és támogatja a
fenntarthatósági/ERS
A fenntarthatósági/ERS témájú BA szakdolgozatok
száma.
témájú szakdolgozatok, diplomamunkák, PhD
disszertációk és
A fenntarthatósági/ERS témájú MA
szakdolgozatok száma.
tudományos diákköri dolgozatok készítését. A fenntarthatósági/ERS témájú doktori
disszertációk száma.
A fenntarthatósági/ERS témájú TDK dolgozatok
száma.
Az Egyetem növeli azon kutatói közösségek
arányát, amelyek integrálják kutatásukba a
fenntarthatósági/ERS kérdéseket.
A fenntarthatósági/ERS kérdéseket kutatásaikba
integráló oktatók százalékos aránya.
A fenntarthatósági/ERS kutatásra szakosodott
oktatók százalékos aránya.
Belső kutatási együttműködés:
Az Egyetem a fenntarthatóság/ERS terület szellemében bevonja és ösztönzi
közösségeit, hallgatóit és oktatóit/kutatóit a szervezeti határokon átnyúló
interdiszciplináris és transzdiszciplináris kutatásokon keresztül megvalósuló
együttműködésekben való aktív részvételre.
Célok Indikátorok
A fenntarthatósági/ERS kutatócsoportok száma,
átlagos mérete és a résztvevők teljes száma.
Az Egyetem ösztönzi és jutalmazza a
fenntarthatósági/ERS kutatási együttműködéseket
az intézetek/tanszékek/szakok között, valamint a
hallgatók és az oktatók között.
A több intézetet/tanszéket/tudományágat érintő
fenntarthatósági/ERS kutatási együttműködések
száma, átlagos mérete és a résztvevők teljes
száma.
Az oktatókat és hallgatókat egyaránt bevonó
fenntarthatósági/ERS kutatási együttműködések
száma, átlagos mérete és a résztvevők teljes
száma.
A több tudományterületről érkező hallgatók
részvételével zajló fenntarthatósági/ERS kutatási
együttműködések száma, átlagos mérete és a
résztvevők teljes száma.
Kutatási kiválóság és külső együttműködés:
Az Egyetem célja a fenntarthatósági/ERS területen kiválóságot képviselő kutatási
központtá válni, mind hazai, mind nemzetközi szinten, olyan kutatási
együttműködések révén, amelyek összekapcsolják a különböző érintettek és hálózatok
közösségeit.
Célok Indikátorok
Nemzetközi kapcsolati térkép létrehozása a
fenntarthatóság/ERS témájában.
CompLex
5. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Fenntarthatósági Stratégiájának (2023-2030)
keretrendszere
Az Egyetem fenntarthatósági/ERS területen
kiválóságot képviselő
nemzetközi/regionális/nemzeti kutatási központtá
fejlődik.
A más egyetemekkel vagy kutatókkal
együttműködésben megvalósuló
fenntarthatósági/ERS kutatási projektek száma,
átlagos mérete és a résztvevők teljes száma.
Más kelet-közép-európai egyetemekkel vagy
kutatókkal együttműködésben kivitelezett
fenntarthatósági/ERS kutatási projektek száma,
átlagos mérete és a résztvevők teljes száma.
Más nemzetközi egyetemekkel és kutatókkal
együttműködésben kivitelezett
fenntarthatósági/ERS kutatási projektek száma,
átlagos mérete és a résztvevők teljes száma.
A vállalkozásokat is érintő fenntarthatósági/ERS
kutatási projektek száma, átlagos mérete és a
résztvevők teljes száma.
Az Egyetem növeli a fenntarthatóság/ERS
területéhez kapcsolódó kutatási projektek számát,
amelyekben külső
A civil társadalmat bevonó fenntarthatósági/ERS
kutatási projektek száma, átlagos mérete és a
résztvevők teljes száma.
érintettek – beleértve, de nem kizárólagosan a
vállalati szektort, a civil társadalmat és a
közszférát – is részt vesznek.
A közszférát bevonó fenntarthatósági/ERS kutatási
projektek száma, átlagos mérete és a résztvevők
teljes száma.
A fenntarthatósággal/ERS-sel kapcsolatos külső
érintett szervezetek száma, az ezekhez kapcsolódó
egyetemi publikációk száma.
Szervezeti keretek a kutatási kiválóságért:
Az Egyetem célja, hogy megfelelő támogatói keretrendszert hozzon létre
fenntarthatósági/ERS kutatási céljaihoz, biztosítva a szükséges adminisztratív
hátteret, finanszírozást, képzési és ösztönzési rendszert a kutatási kiválóság
eléréséhez.
Célok Indikátorok
Célzott kutatási keret létrehozása, amely
támogatja az intézetek közötti kapcsolatokat és az
inter- és transzdiszciplináris közös kutatást.
Az Egyetem biztosítja a megfelelő szervezeti
keretrendszert a fenntarthatósági/ERS kutatás
támogatására, ideértve az adminisztratív hátteret,
a világos stratégiai prioritásokat és a
A szervezet egészére vonatkozó, a
fenntarthatósági/ERS kutatások létrehozását célzó
pénzügyi és nem pénzügyi ösztönzőrendszerek
létrehozása.
szabályzatalkotást. A fenntarthatósági/ERS kutatásra szánt összes
forrás (amerikai dollárban).
A fenntarthatósági/ERS kutatásra szánt
finanszírozás aránya a teljes kutatási
finanszírozáshoz viszonyítva.
Kutatási célú demonstrátori tevékenységekbe
bevont hallgatók száma (kiterjesztve például a
CIAS-ra és az ERS Hub-ra).
Az Egyetem képzést biztosít a
fenntarthatóság/ERS kutatásba való
integrációjának lehetőségeire vonatkozóan.
A témához kapcsolódó képzéseken részt vevő
kutatók száma.
Érdemi hatással bíró kutatás:
Az Egyetem prioritásként kezeli az érdemi hatással bíró kutatást, olyan projekteket
támogatva, amelyek a tudományos hatáson túl valós értéket teremtenek az érintettek
számára, beleértve a fenntarthatóság/ERS területén belüli és kívüli érintetteket is.
Célok Indikátorok
Azon kutatási projektek száma, amelyek
igazolhatóan gyakorlati vagy hatást elérő tudást
hoznak létre az Egyetem belső vagy külső
érintettjei számára.
CompLex
6. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Fenntarthatósági Stratégiájának (2023-2030)
keretrendszere
Azon kutatási projektek száma, amelyek a
fenntarthatóság/ERS területén igazolhatóan
gyakorlati vagy érdemi hatást elérő tudást hoznak
létre az Egyetem belső vagy külső érintettjei
számára.
Az Egyetem prioritásként kezeli a
fenntarthatósági/ERS kutatást és/vagy a kutatást,
amely hatással van az érintettekre vagy az
Egyetemre magára.
Azon kiemelt témák száma a fenntarthatóság/ERS
területén, amelyekre az Egyetem bizonyíthatóan
támaszkodhat, mint érdemi hatást elérő
tudományos eredmények hosszú távú, produktív
forrása.
Azon projektek száma, amelyek képesek a
fenntarthatósággal/ERS-sel kapcsolatos
kompetenciák fejlesztésére a kutatási
módszertanok tekintetében (pl. reflexivitás,
akciókutatás).
Az Egyetem által a fenntarthatóság/ERS területén
kidolgozott és kutatott, az üzleti élet szereplőinek
elérését célzó, vállalkozásorientált, gyakorlatias
témák száma.
A közösség által kezdeményezett olyan projektek
száma, amelyekben a külső partner egyenrangú
szerepet játszik a kutatás irányításában.
Outreach és társadalmi hatás
Az Egyetem célja, hogy valamennyi tevékenysége kifejezze a felelősséget és a
fenntarthatóságot a külső és belső érintettek felé, ezzel példát mutatva mások
számára. Az Egyetem szoros és kiterjedt partnerségeket és együttműködéseket alakít
ki és tart fenn érintettek széles körével, ideértve a vállalatokat, a közösségi
partnereket, a kormányzati szereplőket, valamint a munkatársakat, a jelenlegi és
végzett hallgatókat, a fenntarthatóság/ERS előmozdítása és valódi társadalmi hatás
elérése érdekében. Az Egyetem aktívan igyekszik hatást gyakorolni a felelős és
fenntartható stratégiákat még nem alkalmazó érintettjeire. Az Egyetem célja, hogy
tanuljon a fenntarthatósági/ERS erőfeszítéseikben előrehaladottabb egyetemektől és
iskoláktól és elmélyítse ezen kapcsolatait. Az Egyetem kommunikációs
tevékenységében a fenntarthatósági és felelősségi kérdéseket etikus és hiteles módon
használja.
Kiemelt indikátorok:
Külső érintettekkel közös projektekben részt vevő egyetemi polgárok száma.
A külső érintettekkel való közös értékteremtést célzó külső projektek száma.
Kiemelt akcióelemek:
Az Egyetem él a más egyetemekkel fennálló partnerségeiből származó
lehetőségekkel, aktívan elősegítve a tudás és a legjobb gyakorlatok cseréjét a
fenntarthatóság/ERS területén.
Az Egyetem világos standardokat határoz meg a külső érintettekkel, beleértve a
vállalati partnerekkel ápolt kapcsolatok irányítását.
Az Egyetem tudatos megközelítést alkalmaz a fenntarthatósági/ERS
tevékenységekben, a közösségi részvétel hatékony elősegítése érdekében.
Az Egyetem kommunikációjában a pozitív példaképekre és inspiráló személyes
történetekre fókuszál a fenntarthatóság/ERS területén.
Az Egyetem olyan ösztönző rendszereket fejleszt ki, amelyek jutalmazzák az
egyetemi polgárok fenntarthatósági/ERS erőfeszítéseit.
Hálózatosodás a fenntarthatóságért:
Az Egyetem célja a fenntarthatóság/ERS előmozdítása, olyan hálózatokkal
együttműködve, amelyek ezt a témát priorizálják, vagy pozíciókkal rendelkeznek ezen
a területen.
CompLex
7. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Fenntarthatósági Stratégiájának (2023-2030)
keretrendszere
Célok Indikátorok
Az Egyetem együttműködik olyan hálózatokkal,
amelyek elsődleges célja a fenntarthatóság/ERS
előmozdítása az oktatás területén (pl. GBSN, ABIS,
Aspen Intézet stb.).
Olyan hálózatokkal való együttműködések száma,
amelyek fő célja a fenntarthatóság/ERS
előmozdítása az oktatás terén.
Az Egyetem követője marad a PRME
irányelveknek.
A PRME jelentés közzétételének fenntartása.
Az Egyetem vállalja, hogy fenntarthatósági/ERS
törekvései során a kontextushoz illeszkedő ENSZ
fenntartható fejlődési célokat (SDG-ket) is
megjeleníti.
Kötelezettségvállalás explicit SDG célok
előmozdítása tekintetében.
Az Egyetem ösztönzi a munkatársait, hogy
vállaljanak olyan pozíciókat, amelyek előmozdítják
a fenntarthatóságot/ERS-t (pl. tagjai nemzeti
bizottságoknak, oktatási irányító testületeknek,
civil szervezeteknek, tanszékeknek stb.).
Munkatársak által betöltött pozíciók száma,
amelyek a fenntarthatóságot/ERS-t szolgálják.
Külső partnerségek:
Az Egyetem célja, hogy stratégiai érdekei, illetve alulról jövő kezdeményezések
mentén kapcsolódjon különböző külső és belső érintettjeihez, érdemi hatást kifejtő
módon, amely figyelembe veszi a fenntarthatósági/ERS célokat, valamint a közösség
által indított kezdeményezések transzformatív hatását.
Célok Indikátorok
Az Egyetem proaktívan együttműködik az ERS-t
támogató és elősegítő üzleti szervezetekkel,
különös tekintettel a KKV-kra.
Újonnan aláírt szerződések száma vállalatokkal,
amelyek küldetése a fenntarthatóság/ERS
előmozdítása.
Az Egyetem erősíti együttműködését más
Egyetemekkel a fenntarthatóság/ERS területén.
Más egyetemekkel kötött partnerségi
megállapodások száma.
Más egyetemekkel közös kezdeményezések száma.
Az Egyetem különböző tevékenységekkel
támogatja az etikus és fenntartható szervezeteket.
Partnerek és velük közös projektek száma a
Science Shopban.
Az Egyetem bevonja oktatóit, munkatársait,
hallgatóit és végzettjeit a fenntarthatósági/ERS
outreach tevékenységeibe.
A hallgatók által szervezett, vagy őket bevonó
közösségi szolgálatot célzó projektek száma.
Az Egyetem prioritásként kezeli a teljes működése
során a közösség által indított kezdeményezésekre
épülő projekteket.
Közösségi kezdeményezésű projektek száma (pl.
az ERS Hub-on keresztül).
Platform a fenntarthatóság számára:
Az Egyetem célja, hogy olyan térré váljon, amely lehetővé teszi a
fenntarthatósági/ERS témájú tevékenységek különféle érintettek számára történő
előmozdítását. A témával kapcsolatos ötletek és gyakorlatok megosztására szolgáló
platformokat biztosít, értékes hatást kifejtve Magyarország jövőbeli társadalmára,
összpontosítva a minél szélesebb körű elérésre és a konkrét hatásra.
Célok Indikátorok
Az Egyetem támogatja a fenntarthatósági/ERS
témájú konferenciák és nyilvános események
szervezését.
A fenntarthatóság/ERS témájával foglalkozó
konferenciák száma.
A fenntarthatóság/ERS témájával foglalkozó
nyilvános események száma.
Az Egyetem aktívan igyekszik megváltoztatni a
kizsákmányoló és fenntarthatatlan üzleti
magatartást a kapcsolatai révén.
Események/projektek száma, amelyek fő célja,
hogy kézzelfogható módon kezeljék a rossz üzleti
gyakorlatokat.
Az Egyetem bevonja a végzett hallgatókat a
fenntarthatósági/ERS erőfeszítésekbe.
A fenntarthatósághoz/ERS-hez kötődő alumni
események száma.
Az Egyetem vezetése explicit módon elkötelezett a
fenntarthatóság és az esélyegyenlőség mellett.
A vezetőség fenntarthatóság/ERS és az
esélyegyenlőség iránti elkötelezettségét kifejező
események száma.
CompLex
8. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Fenntarthatósági Stratégiájának (2023-2030)
keretrendszere
Az Egyetem teret és támogatást biztosít a hallgatói
szervezetek és kollégiumok fenntarthatósági/ERS
akcióihoz, saját működésük fenntarthatóbbá
tételéhez.
A fenntarthatóság/ERS témájával foglalkozó
hallgatói szervezetek és kapcsolódó
tevékenységeik száma.
Működés, szervezet és közösség
Az Egyetem integrálja a fenntarthatóság/ERS elveit működésébe, szervezetébe és
közösségébe.
Fenntartható infrastruktúra:
Az Egyetem a hatékonyságnövelés és az alacsonyabb erőforrás-felhasználás
jegyében kidolgozza azokat a megoldásokat, amelyekkel csökkenthető az Egyetem
ökológiai lábnyoma. Középpontba állítja a zöld energia használatát, az
energiahatékony épületek kialakítását és a hulladékkezelési rendszerek
optimalizálását. Az Egyetem a UI Green Metrics keretrendszerét átfogóan használja a
hatás értékeléséhez, különösképpen a következő indikátorokra összpontosítva:
1. Infrastruktúra
A teljes szabadtéri terület elosztva a teljes kampuszt használók létszámával
A fenntarthatósági kezdeményezésekre szánt egyetemi költségvetés
A fenntarthatósági kezdeményezésekre szánt költségvetés aránya a teljes költségvetéshez viszonyítva
Fogyatékkal élők, kismamák és egyéb speciális igényekkel rendelkezők számára fenntartott egyetemi
létesítmények
A hallgatók és munkatársak jólétét támogató egészségügyi infrastruktúra
2. Energiafelhasználás és környezeti lábnyom
Energiahatékony készülékek használata
Okos épületek (m2)
Megújuló energiaforrások száma
Megújuló energiaforrások és kapacitásuk (kilowattórában)
Éves energiafelhasználás (kilowattórában)
Egy főre eső energiafelhasználás (kWh/fő)
A megújuló energiatermelés és az éves teljes energiafelhasználás aránya
A zöld épületek megvalósítása az infrastruktúra-fejlesztési irányokban
Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló törekvések
Teljes karbonlábnyom
Egy főre eső karbonlábnyom
3. Hulladékkezelés
Egyetemi hulladék-újrahasznosítás
Papír- és műanyaghasználat csökkentését célzó programok
Szerveshulladék-kezelés
Szervetlenhulladék-kezelés
Veszélyeshulladék-kezelés
Szennyvízelvezetés
4. Vízfelhasználás
Vízvédelmi programok
Víz-újrahasznosítási programok
Vízhatékony készülékek használata
Kezelt víz fogyasztása
5. Közlekedés
A zéró kibocsátású járművek (pl. kerékpár, elektromos autó, roller) átlagos száma a campuson naponta
Parkolóterület (m2)
Parkolóterület aránya a teljes campus területéhez viszonyítva (m2)
A magánjárművek számának csökkentésére irányuló kezdeményezések
Gyalogos útvonal a campuson
Esélyegyenlőség:
CompLex
9. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Fenntarthatósági Stratégiájának (2023-2030)
keretrendszere
Az Egyetem minden polgára számára egyenlő lehetőségeket biztosít. Különös
figyelmet fordít a külföldi hallgatók és munkatársak bevonására, olyan infrastruktúra
kialakítására, amely megfelelő a fogyatékkal élő és kisgyermekes hallgatók és
munkatársak számára, valamint a hátrányos helyzetű és az esélyegyenlőség
témakörébe tartozó problémákkal szembesülő hallgatók támogatására. A konkrét
intézkedések és kezdeményezések az Egyetem Esélyegyenlősági Tervében és a
Családbarát Egyetem Program keretein belül találhatók.
Fenntartható beszerzés:
A fenntartható beszerzések célja a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok
figyelembevételével történő beszerzési gyakorlat kialakítása. Ennek érdekében a
beszerzések során előnyben részesülnek a környezetbarát termékek és
szolgáltatások, a helyi termelők, valamint a társadalmi szempontokat is figyelembe
vevő beszállítók.
Célok Indikátorok
Fenntartható beszerzési keretrendszer kialakítása. Meglévő keretrendszer.
A fenntartható beszerzési keretrendszer
bevezetése.
A fenntartható forrásból beszerzett
termékek/szolgáltatások aránya.
Fenntartható életmódot támogató szolgáltatások:
Az Egyetem ösztönzi a hallgatókat és a munkatársait, hogy fenntarthatóan éljenek,
azáltal, hogy népszerűsíti a környezeti tudatosságot és az egészséges életmódot,
valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt.
Célok Indikátorok
Jólléti (well-being) stratégia kidolgozása. Meglévő jólléti (well-being) stratégia.
Fenntartható életvitellel kapcsolatos tanácsadási
szolgáltatás.
Elérhető tanácsadási szolgáltatás.
Fenntartható étkezési lehetőségek biztosítása. Elérhető fenntartható étkezési lehetőségek.
Kerékpáros zuhanyzó biztosítása. Zuhanyzók száma.
Pénzügyi háttér biztosítása
Az Egyetem a fenntarthatósági/ERS kezdeményezések és intézkedések
finanszírozását a pénzügyi tervezés során figyelembe veszi, ezáltal a stratégiai
időszakon belül a kijelölt prioritási területek mentén támogatja a
fenntarthatósági/ERS célok megvalósítását.
CompLex
10. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Fenntarthatósági Stratégiájának (2023-2030)
keretrendszere
TARTALOMJEGYZÉK
Budapesti Corvinus Egyetem 1
Fenntarthatósági Stratégiájának (2023–2030)
keretrendszere 1
Oktatás 1
Kutatás 3
Outreach és társadalmi hatás 6
Működés, szervezet és közösség 8
Intézményfejlesztési terv A Híd-stratégia 2025-2028
# Budapesti Corvinus Egyetem / Előszó
Intézményfejlesztési Terv: a Híd-stratégia 2025–2028 1 Eredeti, aláírt pdf A Budapesti Corvinus Egyetem, a továbbiakban Corvinus, Magyarország és a közép-kelet-európai régió egyik meghatározó felsőoktatási intézménye. Ezt igazolja hazai hírneve, az üzleti és közszférában dolgozó kiterjedt alumni hálózata, és az, hogy évről évre a legkiválóbb hazai középiskolás diákok teszik rangsorlistájuk első helyére. Az évek során az intézménybe vonzott tehetséges hallgatók jól képzett, jelentős hatást gyakorló szakemberekké válnak és vállalkozókként, vállalati vezetőkként vagy köztisztviselőkként járulnak hozzá a helyi és regionális ökoszisztéma minőségi javításához. Napjaink egyre nemzetközibbé váló világában már nem elegendő, ha egy intézmény hazai bajnok. Ahhoz, hogy egy egyetem tehetséges hallgatókat, professzionális munkatársakat és kutatóként aktív oktatókat vonzzon, nem pusztán az számít, hogy valaki a legjobb legyen a saját országában, hanem nemzetközi szinten is ismert, tevékeny és hatást gyakorló intézménynek kell lennie. Ennek elérése ma már nem csupán egy álom, hanem egy konkrét terv és cél, amelyhez a Corvinusnak gyors átalakulásra van szüksége. Gazdag kulturális örökségünk megtartásával át kell venni a nemzetközi sztenderdeket. A hazai piacvezető szerep mellett erősíteni szükséges a nemzetközi jelenlétet a globális hálózatokhoz való csatlakozással. A meglévő alapkompetenciák fejlesztésével párhuzamosan valóban innovatív projekteket szükséges elindítani. Egy elérhető álom... Az a jövőkép, amely mentén az egyetem fejlődik, erősen táplálkozik magyarországi gyökereiből, miközben jelentős, konkrét hatással bír majd belföldön és külföldön egyaránt – túlmutatva ezzel a közép-kelet-európai régión. 2030-ra a Corvinus célja, hogy a Quacquarelli Symonds és az EdUniversal képzési és területi rangsorai szerint a régió három legjobb egyeteme közé tartozzon, valamint bekerüljön Európa 50 legjobb üzleti iskolája közé a Financial Times rangsorában. Az Egyetem célja továbbá, hogy a tanári kar és az alapés mesterképzéses hallgatók legalább 30%-a külföldről érkezzen. A kutatási teljesítmény lesz az a kapocs, amely lehetővé teszi a nemzetközi tudományos és vállalati partnerségek kialakítását, elősegítve ezzel az egyetem nemzetközivé válását. Számos, valóban fordulópontot jelentő kezdeményezés kulcsfontosságú az egyetem átalakítása szempontjából, ideértve az executive képzés területére történő belépést és annak gyors bővítését; egy újtípusú tanársegédi státusz (TA) bevezetését a kutatási aktivitás élénkítése érdekében; a fenntarthatósági és mesterséges intelligencia kompetenciák integrálását minden képzésbe egy valóban multidiszciplináris, programalapú megközelítés révén; valamint a Corvinus nemzetközi jelenlétének felgyorsítását kiváló egyetemekkel létrehozott, kettős
# 2025. június / Hosszú változat
diplomát adó partnerségek segítségével. Ez a dokumentum a Corvinus 2025–2028-as Intézményfejlesztési Tervét mutatja be, „A Híd-stratégia” címmel. A stratégia finomhangolási folyamata 2024 szeptemberében kezdődött és 2025 júniusában zárult le. Az alulról jövő kezdeményezések és a felülről irányított folyamatok eredményeként született, számos visszajelzést gyűjtve be a Kuratóriumtól, a Szenátustól, az International Advisory Boardtól (IAB), valamint az International Corporate and Institutional Counciltól (IC2) – azon túl, hogy a teljes egyetemi közösséggel zajlottak egyeztetések. A dokumentum 2025 júniusának végén került a Kuratórium és a Szenátus elé végső jóváhagyásra. E dokumentum jelenti az EQUIS Önértékelési Jelentés (Self-Assessment Report – SAR) kidolgozásának kiindulópontját is, amelynek első fejezete a szervezeti struktúrára és a stratégiára fókuszál. A Budapesti Corvinus Egyetem rektora, A rövidítések jegyzéke Rövidítés CAT Corvinus Alkalmazotti Tanács COM Kommunikációs főigazgató COO Operatív főigazgató CORP Vállalati és intézményi kapcsolatokért felelős igazgató CPC Emberi erőforrásokért felelős főigazgató Dari Mesterséges intelligenciáért felelős dékán Dint Nemzetközi kapcsolatok igazgatója Dsdg Fenntarthatóságért felelős dékán ExCo Vezetői bizottság (havonta 2 alkalommal) FB Felügyelőbizottság HÖK Hallgatói Önkormányzat IAB International Advisory Board IC2 International Corporate and Institutional Council IFT Intézményfejlesztési Terv („A Híd Stratégia”) IFT 1 Az egyetemnek az alapítványtól jelenleg elérhető, 2025-ig rendelkezésre álló
# az Egyetem rendelkezésre / 1. Bevezetés
IFT 2 Az egyetem alapítványi költségvetésére vonatkozik, amely a tervek szerint 2026-tól állhat KFB Közhasznú Felügyelőbizottság STRAT Stratégiai vezető TU Szakszervezet VRF Kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes VRP Oktatási rektorhelyettes VRS Hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes WExCo Informális és kollegiális vezetői bizottsági ülés (havonta 4 alkalommal) Az elmúlt öt évben a Budapesti Corvinus Egyetem jelentős mérföldköveket és eredményeket ért el, mint például a Gellért Campus megnyitása (Magyarország legfenntarthatóbb felsőoktatási épülete), az AACSB akkreditáció megszerzése, az Executive MBA és az angol nyelvű Gazdálkodási és Menedzsment program ötéves EFMD akkreditációja vagy a Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) nemzetközi kutatóközpont folyamatos bővítése. Az újonnan indított szakok – mint például a Filozófia, politika és gazdaság (PPE) és az Üzleti Adattudomány – jól tükrözik az egyetem sikeres alkalmazkodását a tudományos és iparági igények változásaihoz. A Corvinust megkülönbözteti versenytársaitól, hogy képes idevonzani a legtehetségesebb magyar hallgatókat, világszinten is elismert kutatócsoportokat indítani és eredményes együttműködéseket fenntartani vállalati és közintézményi partnerekkel. Az analitikai, digitális és fenntarthatóság-központú oktatásban nyújtott erősségei is hozzájárultak regionális vezető szerepéhez az elmúlt évek során. 2024 augusztusában a Szenátus és a Kuratórium új rektort nevezett ki, aki felhatalmazást kapott arra, hogy erősítse az egyetem nemzetközi jelenlétét és kutatási teljesítményét. Ez a kinevezés két fontos változást indított el az intézmény szervezetében és stratégiájában. 2024 augusztusa és decembere között a Szenátus és a Kuratórium jóváhagyásával jelentős szervezeti reformok történtek, amelyek elsődleges célja a kollégák elkötelezettségének és lelkesedésének újbóli megerősítése volt. Ezzel párhuzamosan szükségessé vált a (kezdetben 2024-ben elfogadott) stratégiai terv jelentős finomhangolása, amelyet négy kulcsfontosságú tényező indokolt: – A rektor kezdeményezésére a csapatmunka erejére építő új vezetési struktúra jött létre, amely friss szemlélettel rendelkező, új vezetők bevonását indokolta az egyetemi vezetésbe. A hét vezetői bizottsági tag közül ketten széleskörű versenypiaci múlttal csatlakoztak a Corvinushoz az elmúlt egy évben, többen pedig beágyazott akadémiai háttérrel és sok éves egyetemi munkatapasztalattal most először kaptak lehetőséget, hogy felsővezetőként bizonyítsanak. Az új vezetői csapat kiválasztásánál szempont volt, hogy tagjaik egyenként és együtt is hitelesen képviseljék az új stratégiai irányvonalat, illetve hogy együttműködő és mélyen összetartó dinamikában segítsék a rektort az egyetem vezetésében.
# az Egyetem rendelkezésre / 1. Bevezetés
– Kultúraváltoztatási program indítása a szolgáló vezetési elvek meghonosítására, amelyek a szolgálatot, az empátiát és a hitelességet helyezik előtérbe. – Egy világos és fenntartható üzleti modell szükségessége, ahogyan azt valamennyi érintett csoport kifejezte. – Az egyetem átalakulásának felgyorsítását célzó merész és ambiciózus kezdeményezések megvalósításának szándéka. A folyamat kezdetben alulról építkező, „bottom-up” volt, az egyetemi közösség minden szegmensét bevonva, majd később átváltott egy a vezetői csapat által irányított, felülről lefelé haladó, „top-down” szakaszba. Nyolc hónapon keresztül (2024 szeptemberétől kezdődően) öt célzott munkacsoport alakult, amelyekhez workshopok, fókuszcsoportok és egyeztetést és tájékozódást elősegítő rendezvények kapcsolódtak, amelyekbe az oktatók, a szolgáltató szektor munkatársai, a hallgatók, az alumni és a vállalati partnerek tagjai is bekapcsolódtak. A stratégia május végén külső visszajelzést kapott a tudományos világ tapasztalt tagjaiból vezetőiből álló International Advisory Boardtól (IAB) és a nemzetközi vállalati vezetőkből álló International Corporate and Institutional Counciltól (IC2) is. Ez az intézményfejlesztési terv kollektív erőfeszítést tükröz, tényeken alapul, és a nemzetközileg bevált gyakorlatokat követi. Célja olyan hatékony intézkedések bevezetése, amelyek előmozdítják a Corvinus fejlődését, és erősítik az egyetem stratégiai kezdeményezéseinek megvalósítási képességét, mindezt kulcsfontosságú monitoringmutatók segítségével nyomon követve.
# 2. Szervezeti változások / (2024. augusztus – 2025. június)
A Kuratórium és a Szenátus 2024 augusztusa és 2025 májusa között az egyetem irányítását érintő több módosítást is jóváhagyott. Bár e dokumentum elsősorban az Intézményfejlesztési Tervre összpontosít, a változások rövid bemutatása indokolt, mivel azok közvetlenül megerősítik az Egyetem végrehajtási képességét. 2024. november 1-jétől átalakult az egyetem irányítási struktúrája, és nemzetközi hatásának erősítése érdekében új szakmai területek jöttek létre. A korábbi hármas vezetési struktúrához képest az egyetemet jelenleg a Rektor vezeti, aki mind az oktatási, mind a szolgáltató szektor első számú vezetője. A Rektort egy héttagú 1 vezetői bizottság támogatja, amelynek tagjai olyan felsővezetők, akik egyenlő mértékben képviselik az oktatási és a szolgáltatási területeket (három rektorhelyettes és három főigazgató (lásd az 1. ábrát). 1. ábra: Felülvizsgált irányítási struktúra A szervezeti és ezzel összhangban a működési változások egy együttműködőbb, átláthatóbb és hatékonyabb intézmény létrehozását szolgálják. Az ülések gyakorisága megnőtt: a vezetői bizottság informálisan hetente (WExCo), míg formálisan kéthetente ülésezik, ami a korábbi havi ütemtervhez képest dupla gyakoriságot jelent (lásd a 2. ábrát). Ez a változás nagyobb összhangot biztosít a stratégiai kezdeményezések között, és elősegíti a jobb kommunikációt az érintett területek és vezetők között. A korábban egyénileg és gyakran koordinálatlanul benyújtott határozati javaslatoknak mostantól ténylegesen a „négy szem” elvét kell követniük, ami legalább két vezetői bizottsági tag előzetes együttműködését, hozzájárulását követeli meg. A négy szem-elv így biztosítja, hogy mielőtt az előterjesztések a Szenátus vagy a Kuratórium tagjai elé kerülnek, az minden esetben a vezetőségi tagok közül legalább kettő álláspontját és véleményét tükrözze. 2. ábra: Felülvizsgált irányítási folyamat A hallgatói ügyek új fontossági szintre emelkedtek azáltal, hogy létrejött a Magyarországon példa nélküli, hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi poszt. A hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes és csapata felelős a hallgatók életpályájának formálásáért és támogatásáért, a hallgatók jóllétéért, különválasztva azt a tudományos oktatói felügyelettől. A nemzetköziesedés is decentralizálódott. Korábban ez a kiemelt fontosságú terület egy, a nemzetközi ügyekért felelős alelnök pozíciója alá összpontosult, amely helyett mostantól minden egyetemi vezetővel szemben általános elvárás, hogy saját területén beépítsen valamilyen nemzetköziesedésre irányuló komponenst. Emellett, a nemzetközi kapcsolatok igazgatójának feladata és felelőssége, hogy nyomon kövesse a nemzetközi partnerségeket és szervezeteket, nemzetközi kezdeményezéseket indítson, elősegítse a tanszékek közötti hatékonyabb kommunikációt, valamint felgyorsítsa az egyetem nemzetközi szerepvállalását.
# (2024. augusztus – 2025. június) / 3. Megújult küldetés, jövőkép és értékek
Az olyan társadalmi kihívások kezelése, mint a mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság, két új dékán kinevezésével vált hivatalossá, akik transzverzális szerepet töltenek be. Céljuk, hogy ezeket a témákat hatékonyabban beágyazzák az egyetem tanterveibe és kutatási programjába, miközben az intézményi szintű fejlesztéseket is támogatják. Az egyetemek dinamikus intézmények, amelyek a társadalmi, gazdasági és technológiai kihívásokra reagálva fejlődnek. E fejlődés középpontjában az áll, hogy rendszeresen újra kell értékelniük és meg kell újítaniuk küldetésüket, jövőképüket és értékeiket. Ezek az elemek az intézmény identitásának és stratégiai irányvonalának sarokköveként szolgálnak, biztosítva, hogy az intézmény továbbra is meghatározó és hatékony maradjon a kor kihívásainak kezelésében. A megújult küldetés, jövőkép és értékek egységesítő erőként és közös gondolkodásmódként működnek az egyetemi közösségen belül. Átláthatóságot és fókuszt biztosítanak, segítve az érdekelt feleket abban, hogy megértsék szerepüket és hozzájáruljanak a közös célok eléréséhez. A Corvinus 2025 januárjában indította el a „küldetés–jövőkép–értékek” finomhangolására szervezett workshopokat, hogy támogassa a szervezeti értékek kialakítását, elősegítse az érdekelt felek bevonását és biztosítsa a széles körű részvételt az egyetemi polgárok (CAT, TU, HÖK, intézetek) körében. E workshopok széles körű konszenzusos eredményeként az egyetem sikeresen kidolgozott egy új kollektív jövőképet, küldetést és értékrendet. Jelenleg is folynak erőfeszítések ezen elveknek a szervezet mindennapi gyakorlatába való beillesztésére. A Corvinus küldetése Az üzleti, közgazdasági és társadalomtudományi kutatás és tanulás közösségeként kíváncsiságtól hajtva fejlődünk, felelős gondolkodókat és jövőorientált vezetőket képzünk. A Corvinus jövőképe Hagyományainkra építve, vezető hazai egyetemből nemzetközileg elismert intézménnyé válunk, amely elkötelezett a korunk kihívásainak megoldása iránt. A Corvinus célja, hogy a régió három vezető egyeteme közé kerüljön a Quacquarelli Symonds (QS) és az EdUniversal rangsorok alapján. 2030-ra az egyetem szeretne bekerülni a Financial Times (FT) által jegyzett 50 legjobb európai üzleti iskola közé is. Ennek érdekében a Corvinus törekszik világszinten elismert professzorok és kutatók bevonzására, az oktatói karon belül legalább 30%-os nemzetközi arány elérésére, valamint arra, hogy a nemzetközi, magas színvonalú hallgatók aránya elérje a 30%-ot mind az alap-, mind a mesterképzésen. Az egyetem minden tagját és érintettjét arra hívja, hogy közösen vallják és építsék be az intézmény alapértékeit a mindennapi működésbe, az oktatásba és a kutatási tevékenységbe. A Corvinus értékei: Együttműködés: Elkötelezetten építjük a kölcsönös bizalmat, a közös célokat magunkénak érezzük. Partnerként tekintünk egymásra, és empátiával fordulunk
# 4. A jelenlegi működési modell teljesítményértékelése / 4.1. Tények és kihívások
egymás felé. Megosztjuk tudásunkat, és együtt dolgozunk az egyéni és kollektív fejlődésért. Rendszerszintű gondolkodás: A kihívásokat nyitott és holisztikus gondolkodásmóddal közelítjük meg, bevonva a külső és belső érintetteket. A problémára több tudományterület nézőpontjából tekintünk rá, megoldásaink hitelesek és mérvadóak. Ez a szemlélet hidat képez a ma adottságai és a holnap lehetőségei között. Kiválóság: Támogatjuk a folyamatos fejlődés, önreflexió és visszajelzés kultúráját. Magas, nemzetközi szintű elvárásokat támasztunk magunkkal szemben, hogy kiemelkedő akadémiai és tudományos teljesítményt és szolgáltatásokat nyújtsunk. Integritás: Professzionális közösség vagyunk, etikus magatartás és hitelesség vezérel bennünket. Elkötelezettek vagyunk az átlátható, következetes és igazságos döntéshozatali folyamatok mellett. Kapcsolatainkat nyílt és őszinte kommunikáció jellemzi. Az egyetem hallgatói létszáma az elmúlt tíz évben folyamatos csökkent. Ennek több okát azonosíthatjuk. Egyrészről egyes képzési területek másik felsőoktatási intézményhez kerültek (élelmiszertudomány, kertészet és tájépítész), valamint a minőség javítására irányuló szándék miatt növekedtek a bejutási pontszámok (magasabb százalékos helyezés elérése az országos felvételi eljárásban). Másrészről csökkent a hallgatók számára elérhető teljes ösztöndíjak száma (kb. 4000 hallgató kap 100%-os ösztöndíjat), emellett csökkent a fizetős hallgatók Corvinusra csábításának volumene, mind belföldről és külföldről. 3. ábra: Növekvő oktatólétszám, csökkenő hallgatói létszám a BA és MA programokban Ezzel párhuzamosan az egyetem helyezése a Financial Times Master in Management (MiM) rangsorban folyamatosan csökkent, részben a mesterszakos hallgatók alacsonyabb száma és az élesedő nemzetközi verseny miatt, mivel minden évben új egyetemek kerülnek be a rangsorba Európán kívüli régiókból. Egyszóval az egyetem jelenlegi működési modellje nem bizonyul fenntarthatónak. A csökkenő hallgatói beiratkozás akadályozza az olyan nemzetközi együttműködések hatékony kihasználását, mint amilyen például a CEMS. Emellett az egyetem az elmúlt évek során elvesztette EQUIS-akkreditációját, valamint a nemzetközi rangsorokban elfoglalt helye is több helyen romlott. A következő alfejezetben azonosítjuk a különféle benchmark és versenytárs egyetemeket, amelynek segítségével a Corvinus stratégiai irányait mélyrehatóbban elemezhetjük.
# 4.1. Tények és kihívások / 4.2. Versenykörnyezet
Az intézményi stratégiának teljes mértékben összhangban kell lennie az egyetem küldetésével, jövőképével és értékeivel, amelyekre építve az intézmény arra törekszik, hogy nemzetközileg elismert egyetemmé váljon. Ezért a nemzetközi, regionális és helyi versenytársak figyelemmel kísérése kulcsfontosságú az európai felsőoktatásban elfoglalt pozíció megértéséhez és a stratégia finomhangolásához. A benchmarkok tudományáganként változnak: olyan intézmények, amelyek hasonló profillal rendelkeznek és különösen jó hírnévnek örvendenek. A versenytársakat ugyanakkor olyan intézményként határozza meg ez a dokumentum, amelyeknek ugyan más a profiljuk, de ugyanazokat a tehetséges diákokat célozzák meg, mint a Corvinus. A benchmarkok kiválasztása a következő kritériumok alapján történt: – Üzleti, közgazdasági és/vagy társadalomtudományi egyetem, amely legalább 5 tudományterületen tevékenykedik; – Jó nemzetközi hírnévnek örvend; – Történelmi város és/vagy főváros, ideális esetben folyó vagy tenger közelében található. A versenytársakat a következő kritériumok alapján azonosítottuk: – Európai szinten: olyan országban található, amely jelentős számú magyar diákot vonz (a hat legnépszerűbb ország Németország, Ausztria, az Egyesült Királyság, Hollandia, Dánia és Franciaország); – Európai szinten: Élvonalbeli intézmény, amely olyan jelentős akkreditációval rendelkezik, mint az AACSB vagy az EQUIS; – Regionális szinten: a szomszédos országokban az egyes rangsorokban (elsősorban FT vagy QS) jó helyezést elért intézmények; – Országos szinten: olyan intézmények, amelyek szintén vonzóak a tehetséges hazai és külföldi hallgatók számára üzleti, közgazdasági és/vagy társadalomtudományi tanulmányok folytatására. Benchmark Helyi versenytársak Regionális Európai versenytársak egyetemek versenytársak Bocconi, Milano Budapesti Gazdasági University of Ljubljana Copenhagen BS Copenhagen BS Egyetem (BGE) School of Economics EDHEC France London SE Eötvös Loránd and Business ESMT Berlin LUISS, Rome Tudományegyetem HEC Paris Paris-Dauphine (ELTE) VŠE Prague Mannheim Un. Sciences Po Paris ESSCA Budapest CEU, Vienna Rotterdam – Erasmus St. Gallen U. SGH Warsaw U. van Amsterdam WU Vienna WU Vienna Warwick U.
# London Bus. School / 4.3. Benchmarkelemzés
1. táblázat: Benchmarking és versenyelemzés céljából kiválasztott intézmények A 4. ábra a Corvinus benchmarkintézményeire vonatkozó hallgatói és oktatói adatokat mutatja be, zárójelben feltüntetve az alapképzési és mesterképzési programok által lefedett szakterületek összesített számát. A Corvinus kiemelkedik viszonylag kis hallgatói létszámával és magas oktatói jelenlétével. Ebből fakad a nagyon alacsony hallgató–oktató aránya, amely képet az 5. ábra tovább árnyalja. A rendkívül alacsony hallgató-oktató arány nincs összhangban az egyetem erőforrásaival, mivel az összehasonlításban szereplő intézmények közül a Corvinus rendelkezik a legalacsonyabb egy hallgatóra jutó költségvetéssel. Érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb benchmarkintézmény hallgató–oktató aránya jóval 30 fölött van, és ennek ellenére lényegesen magasabb az egy hallgatóra jutó költségvetésük, míg a tehetősebb intézmények értelemszerűen alacsonyabb hallgató–oktató arányt tudnak biztosítani. A viszonyításnál nem csak az arányok vagy az egy főre jutó számok a lényegesek, hanem az intézmény abszolút mérete is. A 6. ábra kiemeli az összköltségvetés fontosságát az intézményi presztízzsel (QS rangsorban elért helyezés) összevetve, ahol a 100 millió eurós érték szimbolikus küszöbként jelenik meg. Ehhez képest a Corvinus jelenleg 70 millió eurós költségvetéssel gazdálkodik. 4. ábra: A benchmarkintézmények hallgatóinak és oktatóinak száma 5. ábra: A benchmarkintézmények hallgatói és oktatói létszámaránya és az egy hallgatóra jutó költségvetés 6. ábra: A hallgatói létszám és az összesített költségvetés növekedése döntő fontosságú a hírnév szempontjából, ahol a 100 millió EUR szimbolikus küszöbérték
# hiánya / Lehetőségek Veszélyek
A Corvinus Egyetem versenykörnyezetére és az európai felsőoktatási elitbe való bekerülés stratégiai célkitűzésére építve a 2. táblázat SWOT-elemzés formájában foglalja össze az intézmény erősségeit, gyengeségeit, valamint a számára kínálkozó lehetőségeket és lehetséges veszélyeket. A SWOT-tényezők több workshop eredményeként születtek, az Egyetem különböző érintettjeinek aktív bevonásával. S1. Kiemelkedő hallgatói bázis, a legjobb W1. Alacsony nemzetközi hallgatói és oktatói Magyarországon létszám S2. Erős reputáció Magyarországon W2. Alacsony minőségű infrastruktúra S3. Élénk hallgatói ökoszisztéma: W3. Nem megfelelő hallgatói fókusz diákszervezetek és szakkollégiumok W4. Nincs strukturált nemzetköziesítési stratégia S4. Kiváló elhelyezkedés: Budapest W5. A programirányításhoz szükséges szakmai belvárosában, folyóparton erőforrások elégtelen szintje S5. A vállalati-, a közés a civil szférával isW6. Alacsony oktatói fizetések rendelkezésre álló, kiterjedt kapcsolatháló W7. Hiányos oktatói minőségértékelés S6. Lenyűgöző alumni-közösség W8. A tanulási eredmények biztosításának (AOL) S7. Erősen kutatásorientált hallgatói állomány szisztematikus fejlesztésének hiánya S8: Megfizethető megélhetési költségek W9. Az együttműködésen alapuló munkakultúra O1. Növekvő igény a nemzetközi márkaépítés és T1. Gyorsan fejlődő oktatási technológiák kommunikáció fejlesztésére T2. A külföldi verseny mágnesként vonzza az
# számára. / 5. A Híd-stratégia
O2. Növekvő igény a nemzetközi szövetségek részt vevő tehetségeket erősítésére a szakok vonzerejének növelése T3. Külföldi verseny a legjobb mesterés érdekében PhD-képzésben O3. Globális tendencia a kutatási és oktatási résztvevő hallgatókért partnerségek teljes integrációja felé T4. Az uniós jogállamisági eljárás hatásai: O4. Erős kereslet az executive képzési kutatási együttműködés és finanszírozás, szolgáltatások iránt O5. A karrierszolgáltatások elterjedt bővülése a magyar hallgatók nemzetközi mobilitása, alumni-és partnerségi hálózatokra építve Magyarország vonzereje a nem magyar hallgatók O6. Erős globális kereslet az ERS-hez és T5. A gazdasági lassulás hatása a növekedési mesterséges intelligenciához kapcsolódó kilátásokra készségekre O7. A nemzetközi hallgatók körében növekvő igény az európai hosszútávú tanulmányokra, amit geopolitikai folyamatok is ösztönöznek 2. táblázat: A Budapesti Corvinus Egyetem SWOT-elemzése, 2025. május Az 1849-ben épült Lánchíd Buda és Pest városainak összekötésével és egyesítésével létrehozta Magyarország mind a mai napig pezsgő fővárosát, üzleti, politikai, kulturális és oktatási központját. A brit és skót építészek által tervezett építmény történelmi és földrajzi jelentőségű, amely összeköti Keletet és Nyugatot. Egyszerre jelképezi a kultúrák keveredését és a dinamizmust, szimbolizálva az egyetem identitását, haladásra való törekvését, valamint azt a célt, hogy a tudás létrehozásának és terjesztésének európai és nemzetközi központjává váljon. Ezekre a történelmi gyökerekre támaszkodva alkotta meg a Corvinus a Híd-stratégiát, amely négy tartópilléren támaszkodik. (7. ábra). A stratégia négy pillérének alapja a „működési kiválóság”, amely az egyetem professzionálisabb és szolgáltatás-központúbb működésének törekvését foglalja magában. A híd négy pillére a Corvinus közösségének egészét a következő három évben mozgató stratégiai céljait szemlélteti: 1) a „2-es villamos” az egyetem oktatási és kutatási programjainak multidiszciplináris jellegét jelképezi, kifejezett hangsúlyt fektetve a fenntarthatóság és a mesterséges intelligencia területeire; 2) a „6-os repülőjárat” a különféle érintettek nemzetközi elérését biztosítja; 3) az „Intercity” a megfizethető és hallgatóközpontú tanulási út biztosítását tűzi ki célul; 4) „A gyűrű” a tudás létrehozásának fontosságát és a Corvinus mint kutatásalapú egyetem továbbfejlesztését szemlélteti. Összefoglalva: a Híd-stratégia öt alkotóelemből áll: a négy pillérből és a működési kiválóság alapjából. Az egyetem 11 vezetője (a vezetői bizottság tagjai, a mesterséges intelligenciáért és a fenntarthatóságért felelős dékán, a stratégiai vezető és a nemzetközi
# 5. A Híd-stratégia / 5.1. Működési kiválóság
kapcsolatokért, illetve a vállalati és intézményi kapcsolatokért felelős vezetők) körülbelül 100 projektet tartalmazó listát állított össze. A listában az egyes projektek a vezetők területein belül stratégiai sorrendben láthatók: az elsőbb helyeken lévő projektek prioritást élveznek az őket követőkkel szemben. Mindegyik projekthez egy kód tartozik, amely a projekt vezetőjének angol elnevezésű kezdőbetűit takarja, a projektcsapatban legalább két vezetői bizottsági tag vesz részt. A „projektvezető” és „projektcsapat” megközelítést a vezetői bizottság mindennapi munkájának négy szem elve indokolja, hogy a leginkább érintett érdekelt felek szempontjait jobban be lehessen építeni a döntéshozatali folyamatba. A projektek öt (2024 őszén szervezett) fókuszcsoport alulról építkező megközelítéséből, az egyetem legfontosabb szükségleteinek elemzéséből és külső akkreditációs ajánlásokból alakultak ki. Minden projekt megfelel a SWOT-elemzés egy-egy elemének, és illeszkedik a stratégiai terv pilléreihez, illetve a működési kiválóság alapelvéhez. Az alábbiakban a Híd-stratégia legfontosabb projektjei közül mutatunk be néhányat, a megfelelő pillérhez rendelve azokat. 7. ábra: A Híd-stratégia öt alkotóeleme A működési kiválóság az egyetem megalapítása óta alapelvként szolgál, ennek megfelelően elkötelezetten törekszik a működési hatékonyság folyamatos javítására. Kiemelt kezdeményezések: – A hallgatók tanulási élményének javítása: Az egyetem a Phygital (a fizikai és digitalis szavak összevonása) Campus kezdeményezésen keresztül informatikai, digitális és egyéb eszközök segítségével, intelligens és hallgatóközpontú környezetet teremt. A MyView 2.0 hallgatói visszajelző rendszer és a minőségi oktatást díjazó CTE 2.0 rendszer mint a következő generációs digitális platformok fejlesztésével – amelyek átalakítják az oktatás minőségének értékelését, átláthatóbbá, adatvezéreltebbé és az oktatók és a tanulók számára egyaránt ösztönzővé teszik azt – élménnyé teszi a tanulást és tanítást. – Az intézményi kiválóság és ellenálló-képesség erősítése: Az egyetem bővíti kockázatkezelési keretrendszerét, és intelligensebb megfelelési és belső ellenőrzési rendszereket alkalmaz, amelyek támogatják az agilitást és az elszámoltathatóságot. Ezzel párhuzamosan, az egyetemi stratégia irányelveivel összhangban sor kerül a munkaerőre vonatkozó adatok átfogó elemzésére, amely megalapozza a testre szabott munkaerőterv kidolgozását. – Helyi és globális tehetségek felkutatása és fejlesztése: Az egyetem célja az oktatók toborzásának fejlesztése, amelyet a kiemelkedő tehetségek bevonzása és megtartása érdekében korszerűbb javadalmazási politika és intenzív oktató-fejlesztési programok támogatnak. Az átalakulás középpontjában a szolgáló vezetés iránti elkötelezettség áll, amely egy olyan emberközpontú vezetési modellt ölel fel, amely
# 5.1. Működési kiválóság / 5.2. 2-es villamos: több tudományágban működő egyetem
elősegíti az együttműködést, a jóllétet és az értékteremtést a hallgatók, az oktatók és a szolgáltató területen dolgozó munkatársak számára egyaránt. A Corvinus Egyetemet régóta szimbolikus kapcsolat fűzi a 2-es villamos vonalához, amely a Duna mentén, a városközponton keresztül és a Parlament mellett halad – szimbolizálva az egyetem mélyre ható társadalmi és gazdasági hatását. A 2-es villamos a Corvinuson végzett vezetők kiterjedt és szorosan kapcsolódó hálózatát szimbolizálja, akik ma már a magánés a közszféra különböző területein tevékenykednek. A villamos egyúttal környezetbarát közösségi közlekedési eszköz is, amely digitális megoldások segítségével kapcsolódik össze további szolgáltatásokkal, hogy a fenntarthatóbb városi „soft mobility” (pl. kerékpármegosztó rendszer) élményt nyújtson. A 2-es villamos az egyetem multidiszciplináris oktatás és a kortárs kihívások hatékony kezelése iránti eltökéltségének jelképe. A kiemelt kezdeményezések: – Transzformatív akadémiai pálya: A Corvinus új alapokra helyezi alapképzési programjait. Az alaptantárgyak egységesítése és egy dinamikus elsőéves, élményalapú kurzus bevezetése biztosítja, hogy minden hallgató egyértelmű irányban, magabiztosan és erős tudományos alapokkal kezdje meg egyetemi tanulmányait. A mesterképzésben az egyetem rugalmas részmunkaidős programokkal nyit új lehetőségeket a gyakorló szakembereknek, lehetővé téve a tehetségek számára, hogy karrierjük megszakítása nélkül fejlődjenek. – Mérhető és jelentős hatás: Az oktatási innováció középpontjában a C–LEAP kezdeményezés áll, amely integráltan kapcsolja össze a tanulási utakat (Assurance of Learning, AOL) és a különböző végzettségi szinteken tervezett eredményeket (Intended Learning Outcomes, ILO) biztosítva, hogy minden program valódi hatást gyakoroljon. – Technológia és cél ötvözése: A CorvBot, egy Corvinus-specifikus mesterséges intelligencia eszköz, kifejlesztése forradalmasítja a hallgatók és az egyetemi oktatók és a szolgáltató területeken dolgozók, valamint az egyetemi rendszerek közötti interakciókat, így az információhoz való hozzáférés intelligensebbé, gyorsabbá és intuitívabbá válik. A mesterséges intelligencia integrálása biztosítja, hogy a diplomások ne csak technológiailag készüljenek fel a jövőre, hanem arra is felkészíti őket, hogy felelősségteljesen, innovatívan és fenntartható módon legyenek képesek dolgozni a gyorsan fejlődő világban.
# 5.2. 2-es villamos: több tudományágban működő egyetem / 5.3. 6-os repülőjárat: A nemzetközi egyetem
A 6-os járat a vállalatok aktívabb bevonásának és az intézmény nemzetközivé válásának szimbóluma. Az egyetem célja, hogy a kínált programoktól kezdve a kutatáson át a működés megszervezéséig nemzetközibbé váljon. Ez a pillér a versenyszféra piacvezető vállalatival való nemzetközi partneri kapcsolatok kialakításának fontosságát helyezi a középpontba mind tudományos, mind pedig munkaerőpiaci szempontból. Kiemelt kezdeményezések: – Globális elérés és életre szóló kapcsolatok: A Corvinus megújult ambíciókkal lép ki a nemzetközi porondra: nemzetközi hallgatói körének bővítése érdekében tíz új országot céloz meg. Ez a stratégiai lépés nemcsak az egyetemi közösséget diverzifikálja, de az egyetem globális hatását is erősíti. A növekedés támogatása érdekében a Corvinus korszerű ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) rendszert vezet be, és megújítja alumnihálózatát, ezzel olyan erőteljes ökoszisztémát hoz létre, amely tartós emberi kapcsolatokat, mentori támogatást és nemzetközi lehetőségeket biztosít – messze túlmutatva a diploma megszerzésén. – Tudományos szövetségek határok nélkül: Az egyetem szilárd keretrendszert épít ki a nemzetközi kettős diplomákhoz. Felülvizsgáljuk és bővítjük a nemzetközi partnerhálózatunkat, annak érdekében, hogy minden együttműködés nagy hatású, jövőorientált legyen és összhangot teremtsen a Corvinus tudományos jövőképével. – Vezetőképzés és globális párbeszéd: A Corvinus hangsúlyt fektet a vezetőképzésre és a szakemberek és szervezetek változó igényeihez igazított CSPés OEP-programok portfóliójára. A globális trendekhez és az iparági igényekhez való igazodás érdekében az egyetem rendszeres stratégiai párbeszédet folytat az International Advisory Boarddal (IAB) és az International Corporate and Institutional Councillal (IC2).
# 5.3. 6-os repülőjárat: A nemzetközi egyetem / 5.4. Intercity: A hallgatóközpontú egyetem
Az InterCity a hozzáférhetőség és a társadalmi mobilitás jelképe. A széles körben használt Hungary Pass jól példázza ezt a megközelítést – ez a kártya jelentős mértékű kedvezményes tömegközlekedést biztosít a diákok számára, megfizethető megoldást a lakóhely és az egyetem közötti ingázásra, más városokba lehet vele utazni, valamint részt lehet venni az ország különböző pontjain zajló tudományos vagy kulturális eseményeken is. Ez a stratégiai pillér az intézmény elkötelezettségét tükrözi a hallgatóközpontúbbá válás iránt. Az egyetem egyre inkább arra összpontosít, hogy megértse és támogassa a hallgatók jóllétét, koherens és kiegyensúlyozott tanulási utat és méltányos bánásmódot biztosítson minden hallgató számára. Különös hangsúlyt fektet a budapesti és a vidéki középiskolák diákjainak esélyegyenlőségére. Kiemelt kezdeményezések: – Külföldi hallgatók fejlődésének elősegítése: A Nemzetközi Hallgatói Támogatási keretrendszer elindításával és a Nemzetközi Szakkollégium létrehozására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével az egyetem lépéseket tesz egy befogadó és támogató környezet megteremtéséért a nemzetközi közösségnek. A kezdeményezések célja, hogy a világ minden tájáról érkező hallgatók már az első naptól fogva úgy érezzék, szívesen látják őket az egyetemen, megfelelő útmutatást kapnak, és a személyre szabott szolgáltatások, a kulturális integrációs programok, továbbá az egyedi igényeikhez igazított tanulmányi támogatás révén támogatják őket. – Kiválóság a tantermen túlmutatóan: A tehetség és az ambíció kibontakoztatása érdekében a Corvinus még többet fektet a szakkollégiumok és diákszervezetek fejlesztésébe, az intellektuális kíváncsiság kielégítésén, a vezetői képességek fejlesztésén és az innovációt ösztönző közösségi terek létrehozásán keresztül. Az egyetem nyári és téli iskolákat indít – amelyek immerzív, nagy hatású tanulási élményt kínálnak, és dinamikus, interdiszciplináris környezetben hozzák össze a hallgatókat, az oktatókat és az iparágak vezetőit. – Esélyteremtés a sokszínűségre: A Corvinus elkötelezett amellett, hogy az oktatást hozzáférhetőbbé és igazságosabbá tegye. Ehhez egy olyan újjáformált társadalmi mobilitási keretrendszert hoz létre, amely különféle hátterű hallgatók számára is megnyitja az ajtókat. Ez a kezdeményezésünk biztosítja, hogy a tehetség – és ne a körülmények – határozzák meg a lehetőségeket. Az egyetem a fizikai és szolgáltatási infrastruktúrájának átfogó megújítása révén fejleszti a hallgatói életet, amely modern, hallgatóközpontú kollégiumok tervezésével veszi kezdetét.
# 5.4. Intercity: A hallgatóközpontú egyetem / 5.5. A gyűrű: a kutatásalapú egyetem
A holló csőrében látható gyűrű a Corvinus logójának egyik legfontosabb szimbóluma, amely a tudást mint kincset jelképezi. Az egyetem a nevét Mátyás király könyvtára, a Bibliotheca Corviniana (Corvinus Könyvtár) után kapta, amely a reneszánsz világ egyik leghíresebb könyvtára volt, 1458-ban épült, majd az oszmán-török megszállás alatt, 1526-ban elpusztult. Ez az örökség több mint szimbólum: az egyetem stratégiájának sarokköve. A gyűrű mint a stratégia egyik pillére azt fejezi ki, hogy az egyetem még inkább kutatásorientált legyen, még jobb kutatási teljesítményt érjen el. Az aktívabb kutatás lehetővé teszi a nemzetközi együttműködések és a globális beágyazódás erősítését, és végső soron magasabb presztízshez vezet. Kiemelt kezdeményezések: – Az akadémiai életpálya újradefiniálása: A A Corvinus szignifikáns lépéseket tesz az akadémiai munkaerő-állományának formálására azáltal, hogy finomhangolja oktatótoborzási stratégiáját és politikáját. Ez a kezdeményezés biztosítja, hogy az egyetem a kiválóság és az innováció értékeihez igazodó tehetségeket vonzzon be. Ezzel egyidejűleg felülvizsgáljuk az akadémiai életpálya modellt, amelynek célja, hogy átláthatóbb karrierutat mutasson a tudományos fejlődés, az elismerés és a fenntarthatóság érdekében. – A tanulmányi és az oktatási teljesítmény erősítése: A tanulmányi teljesítmény és az oktatás minőségének javítása érdekében felülvizsgáljuk az akadémiai életpályamodell rendszerét, hogy az oktatókat érdemi visszajelzéssel, fejlődési lehetőségekkel és elismeréssel támogassuk. Ezzel párhuzamosan az egyetem új szabályozási és irányítási keretet hoz létre az oktatási terhek elosztására, elősegítve az egyenletesebb terhelést, az átláthatóságot és a stratégiai összehangolást az egyetem intézetei között. – Az innováció ösztönzése kutatás és tehetségfejlesztés révén: A Corvinus új PhDés tanársegédi (TA) stratégia elindításával a kutatás és a tudományos mentorálás jövőjébe fektet be, annak érdekében, hogy a tudósok és az oktatók következő generációját neveljük ki, valamint ezzel erősítve az oktatási és kutatási tevékenységet. (Megjegyzés: A tanársegédi (TA) stratégia jelenleg kidolgozás alatt áll, a pontos foglalkoztatási szabályok meghatározásáig ebben a dokumentumban a „tanársegéd 1. (TA)” elnevezés jelzi az új koncepciót.) A kezdeményezés Középés Kelet-Európára, a mesterséges intelligenciára, a fenntarthatóságra és egyéb területekre összpontosító, a legmodernebb kutatási módszertanokat és technológiákat alkalmazó kutatóműhelyek létrehozásával egészül ki, amelyek a Corvinust korunk legégetőbb globális és regionális kihívásainak vezető gondolkodójaként pozicionálják.
# 5.6. Stratégiai koherencia (SWOT-elemzés és pillérek) / 6. Stratégiai nyomonkövetés
A fenti stratégiai kezdeményezések körülbelül 100 kisebb-nagyobb projekt során valósulnak meg, koherenciájuk több dimenzió mentén elemezhető. Mindegyik projekt a Híd-stratégia valamelyik pillérének feleltethető meg, és kapcsolódnak a SWOT-elemzés elemeihez is. A stratégiai pillérek mentén készült összefoglaló a 3. táblázatban látható. Mivel egy projekt besorolása több pillérhez is tartozhat, így a végösszeg nagyobb, mint a projektek száma. 3. táblázat: Az egyes pillérekhez tartozó projektek száma A stratégia megvalósulását a monitorozási tevékenység biztosítja, amely nyomonkövetési mutatókon alapul. Ezek elengedhetetlenek az elszámoltathatósághoz az egyetem érintettjei felé. A mutatók elsősorban törekvést fejeznek ki és segítenek annak értékelésében, hogy a projektek a tervek szerint haladnak-e, feltárják a fejlesztendő területeket, és megalapozott döntéseket tesznek lehetővé. A stratégiai mutatók elősegítik az átláthatóságot és az összehangoltságot a csapatok között, biztosítva, hogy mindenki ugyanazokért a célokért dolgozzon, világos képpel arról, hogy mit jelent a siker. A mutatók célja, hogy a korábban taglalt elvont célokat kézzelfogható, cselekvésorientált tettekké alakítsák. A 4. táblázat a Híd-stratégiának a – vezetői bizottság tagjai által javasolt – stratégiai nyomonkövetési mutatóit (SMI) mutatja be. Minden mutató az egyetem egy-egy kulcsfontosságú érintetti köréhez és az öt stratégiai pillér egyikéhez kapcsolódik. Az utolsó oszlop a 2028-ra vonatkozó célértéket mutatja. 4. táblázat: A Corvinus stratégiai nyomonkövetési mutatói (SMI): 2025–2028 A bolddal kiemelt mutatók stratégiai fontosságúak, amelyek mindegyike közvetlenül kapcsolódik legalább egy, a fentiekben tárgyalt kiemelt projekthez. Számos mutató már most vagy 2028-ra várhatóan eléri a célértéket. Ezek azért maradtak a táblázatban, hogy hangsúlyozzák a nyomon követes fontosságát. Ilyen például a nők aránya a hallgatók és az oktatók körében, amely már elérte a minimum 40%-os nemi arányra vonatkozó célt, valamint a nem budapesti hallgatók aránya a magyar hallgatók körében, amely megközelítőleg 60%. A Híd-stratégia e mutatók jelenlegi értékének fenntartása mellett valósul meg. Több mutató esetében a kitűzött célértékek elérése komoly kihívás az Egyetem szervezetének, hiszen a jelenlegi (2024-es) teljesítmény jelentősen elmarad ezektől. Példa erre az idegen nyelvű hallgatók aránya, melyet 21%-ról 2028-ra 25% fölé kell emelni, míg az idegen nyelvű oktatók arányának a jelenlegi 13%-ról legalább 25%-ra. Ez utóbbi nagyjából kétszeres növekedést jelent. A magas színvonalú, D1 kategóriás, tudományos publikációk éves számát is jelentősen bővíteni kell: a 2024-es 125-ről 2028-ra 175-re tervezi emelni a vezetés. A Financial Times európai üzleti iskolákat rangsoroló listáján pedig az a cél, hogy a Corvinus 2028-ra bekerüljön a legjobb 80
# 6. Stratégiai nyomonkövetés / TARTALOMJEGYZÉK
intézmény közé. A stratégiai nyomonkövetési mutatók és a feljebb felsorolt kiemelt projektek összhangban állnak egymással, amit jól szemléltet például a hallgatók fenntarthatósággal kapcsolatos tudásának mérése (Sulitest), az új tanársegéd 1. (TA) 1 státusz létrehozása, valamint a vezetői továbbképzések számának jelentős növelése. A fenntarthatóbb működési modell biztosításának kulcsfontosságú vezetői eszköze a hallgató–oktató arány, amelynek a 2024-es 17-ről négy éven belül 22-re, ideális esetben pedig 2030-ra 25-re kell emelkednie. Az SMI-mutatók mellett a Budapesti Corvinus Egyetem kiemelt figyelemmel kíséri teljesítményét az EdUniversal és QS rangsorokban, valamint a Diplomás Pályakövetési Rendszerben (DPR). Az Egyetem célja, hogy az EdUniversal és a QS rangsorok alapján a régió három legjobb egyeteme között szerepeljen, és továbbra is megőrizze előkelő pozícióját a DPR-ben. Budapesti Corvinus Egyetem 1 Intézményfejlesztési Terv: a Híd-stratégia 2025–2028 1 Előszó 1 1. Bevezetés 2 2. Szervezeti változások(2024. augusztus – 2025. június) 3 3. Megújult küldetés, jövőkép és értékek 5 4. A jelenlegi működési modell teljesítményértékelése 6 4.1. Tények és kihívások 6 4.2. Versenykörnyezet 7 4.3. Benchmarkelemzés 8 4.4. SWOT-elemzés 10 5. A Híd-stratégia 11 5.1. Működési kiválóság 12 5.2. 2-es villamos: több tudományágban működő egyetem 12 5.3. 6-os repülőjárat: A nemzetközi egyetem 13 5.4. Intercity: A hallgatóközpontú egyetem 14 5.5. A gyűrű: a kutatásalapú egyetem 14 5.6. Stratégiai koherencia (SWOT-elemzés és pillérek) 15 6. Stratégiai nyomonkövetés 16
CompLex
1. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Kutatási stratégia 2024-2027
Budapesti Corvinus Egyetem
Kutatási stratégia 2024–2027
1. Előszó
1.1 Kutatási misszió és vízió
A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Corvinus) víziójából következően
kutatási víziója, hogy 2030-ra Közép-Európa legjobb gazdasági és
társadalomtudományi egyetemei közé kerül kutatási kiválóság tekintetében. Ennek
érdekében, a Corvinus missziójából levezetve, a Corvinus kutatási missziója, hogy az
intézmény gazdag szellemi hagyományaira építve olyan élvonalbeli tudományos
eredményeket hozzon létre, amelyek előmozdítják a kulturális, tudományos és
technológiai fejlődést, Magyarország versenyképességét, valamint hozzájárulnak a
Corvinus hazai és nemzetközi tudományos reputációjának erősítéséhez.
1.2 Mi a kutatási stratégia célja?
Jelen dokumentum a Corvinus 2024–2027 közötti időszakra vonatkozó kutatási
stratégiája (a továbbiakban: stratégia). A stratégia az Egyetem gazdag szellemi
hagyományaira építve olyan, a környezeti változásokhoz adaptálható keretrendszert
határoz meg, mely hozzájárul az Egyetem kutatási missziójának és víziójának
beteljesítéséhez, valamint egyéni és intézményi szinten egyaránt támogatja kutatóit a
bennük rejlő képességek kibontakoztatásában. A stratégia illeszkedik az akadémiai
szabadság eszméjéhez, valamint az IFT-ben lefektetett intézményi alapelvekhez és
kijelöli az Egyetem főbb kutatási céljaihoz vezető utat a folyamatosan változó
környezetben.
1.3 Mi nem célja a kutatási stratégiának?
A kutatási stratégia nem szándékozik részletekbe menő útvonaltervet adni a
kutatási célok eléréséhez, és nem vázol fel szcenáriókat a folyamatosan változó
környezeti, geopolitikai tényezők előre nem jelezhető turbulenciáira. A stratégia nem
határoz meg akadémiai tematikai prioritásokat, de meghatároz pályázati
prioritásokat. A kutatók ismerik és formálják saját szakterületük kutatási irányait, így
a tudományos akadémiai prioritások kőbe vésése csökkentené az intézményi agilitást
és korlátozná a kutatókat abban, hogy az élenjáró, dinamikusan formálódó
tudományos diskurzusokban aktív szerepet vállaljanak. Mindazonáltal a kutatási
pályázati forrásokhoz való hozzáférés tekintetében lényeges, hogy meghatározásra
kerüljenek azok a témakörök, amelyek a nemzetközi 1
1 Pl.: Horizont Európa
és hazai 2
2 Pl.: Neumann János Program,
https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/kfi-szakpolitika/neumann-janos-program
pályázatok
tematikáját képezik és amely területeken a Corvinus is nemzetközi láthatósággal
rendelkezik.
1.4 Mit jelent a stratégia az Egyetem kutatója számára?
CompLex
2. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Kutatási stratégia 2024-2027
Az Egyetem jelenlegi kutatói és azon polgárai, így például a doktorandusz hallgatók
számára, akik szeretnének a jövőben az Egyetem kutatóivá válni, a stratégia egy
támogató környezet kialakítását célozza. Ez a támogató környezet elősegíti kutatóink
fejlődését, támogatja a nemzetközi kapcsolatrendszer gazdagítását, bátorítja a vezető
kutatói szerepvállalást, és elismeri a világszínvonalú kutatási teljesítményt. Kutatóink
jelentik az Egyetem tudományos teljesítményének legfontosabb erőforrását, ezért a
stratégia eszközeivel támogatjuk őket, hogy kihozva magukból a legtöbbet, járuljanak
hozzá missziónk megvalósításához.
2. Helyzetelemzés
A kutatási stratégia által a Corvinus, nemzetközi tudományos láthatóságát és
beágyazottságát, tudományos lábnyomát, valamint akadémiai pályázati aktivitását és
üzleti érték teremtő képességét kívánjuk fejleszteni.
Mindhárom területen jelentős előrelépés történt az elmúlt években.
– Növekedett az intézményi publikációs output: 2018–2022 között markáns
növekedés volt megfigyelhető a rangos nemzetközi Q1 és Q2 besorolású
folyóiratcikkek számában, több, mint ötszörösére nőtt a Q1 és Q2 publikációk száma,
2022-ben 314 ilyen cikk született.
– Tudományos beágyazottság tekintetében nemzetközi összevetésben közepesnek
mondható a külföldi társszerzőkkel közreműködésben íródott Q1 és Q2 publikációk
aránya (30%). A legfontosabb nemzetközi társszerző intézmény a CEU 1
1 6 közös cikk 2022-ben.
, ezen kívül
további 5 olyan, a QS Social Sciences & Management rangsorában top 200-as
intézmény van, amellyel legalább két közös cikket írtak a corvinusos kollégák.
– A nemzetközi akadémiai pályázatok 2
2 A nemzetközi akadémiai pályázatok túlnyomó többsége a Horizont Európa keretprogram
finanszírozásában valósul meg az Egyetemen.
aránya és értéke is növekedőben van a hazai
pályázati árbevételekhez képest, de jelentős a volatilitás az egyes évek között,
2022-ben 1,265 milliárd forint volt az elnyert támogatás összege 3
3 Ebben benne van az a 2 pályázat is, amelyet tavaly nyert az Egyetem, de a Horizont Európa
kutatások kötelezettségvállalását érintő korlátozás miatt nem tudott szerződni. Az érintett két
pályázat összegének levonásával 1,142 milliárd forint.
. Megfigyelhető,
hogy a korábbi EU-s kutatási keretprogramokban több, de kisebb értékű pályázatot
nyert a BCE, majd az egy pályázatra jutó támogatási összeg fokozatosan növekedett.
Ez annak is köszönhető, hogy a kutatók pályázati tudatossága formálódik, egyre
jelentősebb szakmai szerepeket vállalnak a pályázatokban. 2020-ban és 2022-ben is
sikerült konzorciumvezetőként egy-egy nagyértékű pályázatot elnyerni. A 2014–2021
közötti Horizont 2020 pályázati időszakban az Egyetem a magyar intézmények között
az elnyert pályázati összeg tekintetében a 8. helyen volt.
Az eredmények ellenére a Corvinus számos kihívással küzd.
– A nemzetközi tudományos láthatóságot biztosító kutatási témák jellemzően egy
szűkebb akadémiai közösség számára érdekes niche területen születnek, míg az
egyetemen művelt tudományterületek fejlődését meghatározó folyóiratokban elvétve
publikálnak corvinusos kutatók 4
4 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban 1–1 Financial Times top 50 folyóiratcikk publikáció
.
– Kollégáink közel fele nem publikál nemzetközi folyóiratokban, nemzetközi
társszerzőink jellemzően a QS rangsorban alacsonyan rangsorolt intézményekből
kerülnek ki.
– Legjobb kutatóink távol maradnak a nemzetközi pályázatoktól, a legaktívabb
pályázók
nem a legmagasabb tudományos outputtal rendelkező kollégák.
CompLex
3. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Kutatási stratégia 2024-2027
Az Egyetem helyzetét, reputációját számos külső tényező formálja kedvezőtlenül,
veszélyeket, nehézségeket okozva az Egyetem kutatási stratégiájának
megvalósításában.
– A 2022. december 15-i EU Tanács döntése negatívan befolyásolja a tervezett
nemzetközi pályázati tevékenység megvalósíthatóságát 1
1 A döntés értelmében az elnyert pályázatok esetében a kötelezettségvállalás nem lehetséges, bár a
pályázásban való részvétel megengedett. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő
alapítványok által kezelt egyetemekkel közös pályázat leadásának kockázatát a nemzetközi
konzorciumvezetők egyre kevésbé hajlandóak vállalni.
, negatívan hat a nemzetközi
pályázati árbevételre, intézményi reputációs kockázatokat okoz, valamint
hozzájárulhat legjobb kutatóink elvándorlásához és a nemzetközi rekrutációt is
nehezíti.
– Romlik Magyarország akadémiai szabadság indexe: A közelmúltban számos 2
2 Pl.: https://academic-freedom-index.net/research/Academic_Freedom_Index_Update.pdf;
https://eua.eu/downloads/publications/2023%20eua%20autonomy%20scorecard_hungary.pdf; https://eua.eu/component/tags/tag/51-academic-freedom.html
akadémiai szabadság index látott napvilágot, amelyek alapján Magyarország az alsó
20-30 százalékba tartozik. Szakértői értékelések szerint a jövőben az akadémiai
szabadság szempontjai megjelenhetnek a pályázati források hozzáférésének
feltételrendszerében.
A kutatás területén a Corvinus folytatja a megkezdett munkát; épít az eddig elért
eredményekre a következő 3 stratégiai irány mentén.
– Differenciáló kutatási stratégiát követ: Kutatási tevékenységében a mennyiségi
elvárásokhoz képest előtérbe helyezi a minőséget és a tudományos munkák impaktját.
– Releváns: A pályázati sikerességhez elengedhetetlen források biztosításához olyan
pályázati témákkal érdemes foglalkoznia és azokat kutatási tevékenységébe
beemelnie, amelyek relevánssá teszik és illeszkednek a hazai és nemzetközi kutatási
és innovációs prioritásokhoz. Ennek keretén belül, illeszkedve a Horizont Európa
kutatási prioritásaihoz, valamint a Neumann János Programhoz kiemelt hangsúlyt kap
a digitalizáció és innováció, fenntarthatóság, egészséges élet és a társadalmi jólét
témaköre. A tudományos alapkutatásban az akadémiai szabadság elvét figyelembe
véve, a hazai (pl.: OTKA) és nemzetközi (pl.: Horizont Európa Marie Curie és ERC)
jógyakorlatokkal összhangban, továbbra sem határozunk meg tematikus
prioritásokat.
– Nemzetközi: Hangsúlyt fektet a nemzetközi kutatók Egyetemre hozatalára, saját
kutatói nemzetközi beágyazottságának erősítésére, a nemzetközi kutatókkal,
hálózatokkal való együttműködésre és a kutatói pályázatokban való részvételre.
3. Kutatás-stratégiai célok
Kutatási missziónk, hogy olyan élvonalbeli tudományos eredményeket hozzon létre
a Corvinus, amelyek előmozdítják a kulturális, tudományos és technológiai fejlődés
ügyét, Magyarország versenyképességét, valamint hozzájárulnak a Corvinus hazai és
nemzetközi tudományos reputációjának erősítéséhez. Ennek feltétele olyan
tudományos-kutatási ökoszisztéma kialakítása, amely folyamatosan fejlődő, innovatív,
a kutatók, kutatócsoportok és az intézmény nemzetközi akadémiai beágyazottságát
erősítő komplex támogató szolgáltatásokra épül. Ennek megfelelően a Corvinus
2024–2027 időszakra vonatkozó átfogó kutatás-stratégiai célkitűzései a következők:
A) Tudományos beágyazottság erősítése: Az egyetem fontosnak tartja kutatói
tudományos készség-fejlődésének támogatását és tudományos beágyazottságának
erősítését. Célunk, hogy
a) vonzóvá tegyük a kutatói életpályát hallgatóink és fiatal kollégáink számára,
doktori hallgatóink versenyképességét erősítsük,
CompLex
4. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Kutatási stratégia 2024-2027
b) kutatóink szerezzenek nemzetközi akadémiai tapasztalatokat élenjáró
egyetemeken,
c) a hozzánk érkező külföldi vendégkutatókat még tudatosabban kapcsoljuk be a
Corvinus közéletébe,
d) rendszeresen, a jelenleginél nagyobb számban hívjunk meg külföldi kutatókat
belső kutatási szemináriumokra, rövid workshopokra,
e) erősítsük a Corvinus jelenlétét a nemzetközi tudományos fórumokon.
B) Több nívós publikáció, nagyobb tudományos és társadalmi hatás: Az egyetem
fontosnak tartja, hogy olyan tudományos-kutatási ökoszisztémát alakítson ki, melynek
hatására az kutatások relevanciája és tudományos impaktja növekszik. Célunk, hogy:
a) a corvinusos affiliációval íródott publikációk minősége tovább fejlődjön,
b) a publikációk tudományos impaktja növekedjen,
c) a kutatási eredmények láthatóbbak legyenek a nem akadémiai szereplők
számára, szorosabb legyen a kapcsolat, párbeszéd és együttműködés,
d) több olyan platform (pl.: nemzetközi tudományos konferencia) legyen, amely
lehetőséget ad a Corvinus nemzetközi tudományos márkájának erősítésére.
C) Több rangos kutatási projekt: Az egyetem fontosnak tartja, hogy kutatói
bátrabban kapcsolódjanak be kutatási projektekbe, erősítve a vezető nemzetközi
egyetemekkel történő együttműködéseket. Célunk, hogy:
a) több és nagyobb tudományos értékű kutatási projektbe csatlakozzon be a
Corvinus, amelyben rangos intézményekkel nyílik mód az együttműködésre,
b) legyenek olyan kollégáink, akik képesek sikerrel pályázni a tudományos
kiválóság hazai és nemzetközi grantjeire,
c) a kutatástámogató ökoszisztéma vegye le az adminisztratív terheket a kutatók
válláról.
4. Hogyan jutunk el a célokhoz?
A fenti eredményekhez, valamint korábban felvázolt kutatási stratégiai irányok
megvalósulásához a Corvinus egyrészt tovább működteti azokat a rendszereket,
amelyek a korábbi növekedés motorjaként szolgáltak, illetve az eszközök egy részénél
módosításokkal él, valamint új eszközöket is bevezet jelen stratégia időtartama alatt.
A kutatáshoz és akadémiai pályázati támogatáshoz már rendelkezésre álló eszközöket
a Szenátus 2023 április 4-én elfogadott Tájékoztatás az Egyetem pályázati és kutatási
tevékenységéről 1
1 https://www.uni-corvinus.hu/fooldal/egyetemunkrol/szenatus-egyetemi-testuletek/szenatus/
c. dokumentum tartalmazza, így jelen stratégia csak a módosítandó,
illetve új eszközökre tér ki.
4.1 Tudományos kiválóság
A Corvinus a mennyiségi elvárásokhoz képest előtérbe helyezi a minőséget és a
tudományos munkák impaktját. A Corvinus fontosnak tartja, hogy növekedjen a
magas idézettségű tudományos munkák száma. Az idézettség pozitív korrelációt
mutat a közlő forrás tudományos rangjával, valamint a külföldi társszerzőségben
készült publikációk jellemzően több hivatkozással rendelkeznek, ezért a CKK 2
2 Corvinus Kutatási Kiválóság
díj
kiírását a Corvinus úgy módosítja, hogy az eszköz jobban szolgálja stratégiai céljait.
Továbbfejleszti a CKK díj kiírását olyan módon, hogy kiemelten díjazza azokat a
publikációkat, amelyek
– Hozzájárulnak a QS Social Sciences and Management rankingben történő
előrelépésünkhöz, így erősítve a publikációs teljesítmény rangsorra gyakorolt hatását.
– Rangos egyetemeken dolgozó kutatókkal együttműködésben íródtak, így erősítve
azt, hogy publikációk hivatkozottsága növekedjen (a nemzetközi együttműködésben
született publikációkra több hivatkozás érkezik).
CompLex
5. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Kutatási stratégia 2024-2027
– Egy-egy tudományterület meghatározó lapjában születtek, így elismerve, ha
kollégáink a niche területek mellett a diszciplinák tudományos főáramához is
hozzászólnak.
– Corvinus Long-Term Academic Impact néven díjat hoz létre, amellyel egy
meghatározott időszak alatt legnagyobb idézettségű és akadémiai hatást gyakorló
folyóirat cikkek corvinusos szerzői kaphatnak meg.
– A 40 év alatti fiatal kutatói teljesítmény elismerésére díjat alapít Corvinus Early
Stage Researcher Award néven.
4.2 Kutatói kompetenciák fejlesztése, multiplikátor hatás
A Corvinus az élenjáró kutatói kompetenciákat kollégái nagyobb csoportjánál
kívánja fejleszteni és ezáltal multiplikátor hatást elérni. Ehhez új kollégák
rekrutációján és a jelenlegi kollégák fejlesztésén keresztül vezet az út.
A külföldi kollégák Corvinusra vonzásában, valamint az így beáramló kutatói
kompetenciák elterjesztésében a CIAS 1
1 Corvinus Institute for Advanced Studies
-nak kulcsfontosságú szerepe van. A Corvinus
erősíti a CIAS intézményfejlesztő szerepét:
– A CIAS kiemelt szerepet vállal a Corvinus kutatási-publikációs, hazai és
nemzetközi pályázati, külföldi oktatói-kutatói rekrutációs, valamint vállalati
bevételszerzési céljainak elérésében, támogatva ezáltal a Corvinus vonatkozó
stratégiai célkitűzéseinek teljesülését.
– Fontosnak tartjuk, hogy a CIAS-hoz érkező junior ösztöndíjas, karrierjüket az
Egyetemen folytatni kívánó kutatók már létező corvinusos kutatócsoporthoz
csatlakozzanak, lehetővé téve, hogy 5–10 hónapot meghaladó időszakra is
társulhassanak posztdoktori kutatóként.
– Ezeket a fiatal kutatókat bíztassuk Marie Curie grant 2
2 Az ERC „előszobájaként” számontartott Horizont Európa pályázat
beadására.
– Mid-carreer kutatók kiválasztásakor előre meghatározzuk, hogy milyen futó
projektekhez kapcsolódhatnak.
– A CIAS kutatók szolgálati teljesítményfejlesztési tevékenységként vállalják
corvinusos kutatók mentorálását, és visszajelzést adnak a corvinusos kollégák
pályázataira (peer-review, friendly review).
– A CIAS kiemelt figyelmet fordít ERC grant 3
3 European Research Council grant, a Horizont Európa pályázatok jellemzően egyéni formája, mely
a kutató személyéhez és nem intézményhez kötődik, nagy akadémiai elismerést jelent egy ilyen
típusú pályázat elnyerése; a témák nincsenek előre rögzítve (a kutatók tudományos
érdeklődéséből ered)
megszerzésére képes külföldön
dolgozó kutatók bevonzására.
A Corvinus támogatja saját kollégái akadémiai kiválóságának továbbfejlesztését. A
Corvinus munkatársai között jelenleg is vannak ERC képes kutatók. A Corvinus olyan
személyre szabott programot dolgoz ki, amely az ERC képes kutatókat támogatja.
Ennek tervezett elemei a következők:
– ERC képes kutató mentorálása – létező tanácsadási forma megvásárlása a piacról,
amely tartalmazza például a felkészülést a szóbeli meghallgatásra.
– Támogató policy kidolgozása: az ERC pályázat írás időszaka alatt munkaidő
kedvezmény biztosítása.
– Belső pályázat kiírása: az Egyetem kidolgoz ERC rásegítő pályázatot, amelynek
célja a kiváló kutatóink számára erőforrások biztosítása a nemzetközi
kapcsolatépítésre (pl.: rövid secondment eltöltése vezető egyetemen, kutatási
adatvásárlás biztosítása). A belső ERC előkészítő pályázat témaválasztása bottom-up
módon történik, az értékelési kritérium a kutatási kiválóság, illetve ERC pályázat
beadása.
CompLex
6. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Kutatási stratégia 2024-2027
A Corvinus tovább támogatja azon kollégákat, akiknek korábbi akadémiai életútjuk
során a nemzetközi publikáció nem volt hangsúlyos elem, de szeretnének
tudományterületük nemzetközi tudományos diskurzusához publikációk útján is
hozzászólni. Ennek érdekében:
– Nemzetközi academic writing kurzusokat szervez.
– Személyre szabott mentorálást (pl.: CIAS kollégák bevonásával) biztosít.
– A workflow rendszeren keresztül továbbra is számos támogatási formát biztosít,
például a rangos nemzetközi tudományos konferenciákon történő részvételt
előadóként, ahol a kolléga értékes visszajelzést kaphat a kézirat továbbfejlesztéséhez;
vagy a copy-editing szolgáltatás finanszírozását meghatározott feltételek mellett.
Támogatja a corvinusos kollégák nemzetközi tapasztalatszerzését, és
beágyazottságát, kompetenciafejlesztését. Ennek érdekében:
– C–PAP (corvinusos kollégák féléves időtartamú külföldi egyetemen megvalósuló,
az oktatás, kutatás és szolgálat területére kiterjedő évente egy alkalommal kiírt
pályázata) pilot jelleggel elindult pályázati tapasztalatait összegezve az
intézetvezetők markánsabb bevonásával újraindítja a programot.
– Támogatja short-term (_1 hónapos) kutatói látogatások megvalósulását.
– Bővíti a tudományterületek vezető kutatóinak meghívására fordítható
költségvetést (Corvinus Research Seminar – jelenleg megközelítőleg egy kutató
meghívását teszi lehetővé évente intézetenként) annak érdekében, hogy az egyetem
kutatói jobban be tudjanak kapcsolódni a tudományos véráramba, és személyes
kapcsolatokat alakíthassanak ki a vezető kutatókkal.
– Kutatáshoz kapcsolódó módszertani továbbképzések biztosítása.
4.3 Nemzetközi tudománydiplomácia és akadémiai reputáció
Az Egyetem kutatási stratégiájának részeként a Corvinus markánsabbá teszi
részvételét az oktatási és akkreditációs szempontok mellett a kutatási fókuszú
szervezetekben 1
1 A nemzetközi szinten számos olyan intézmény és szervezet létezik, amelyek nem
akadémiai/tudományos szempontból fogják össze az intézményeket, hanem például a tudomány
értékelésének szempontjait célozzák megvitatni (pl.: COARA: Coalition for Research Assessment)
vagy más szempont szerint (mint az UNICA (https://www.unica-network.eu/), amely európai
fővárosi egyetemek szövetsége).
is, ezzel növelve az Egyetem nemzetközi ismertségét, reputációját.
Ez az ismertség közvetve hozzájárul az Egyetem QS subject rankingben is megjelenő
akadémiai reputáció indexének növekedéséhez.
– A nemzetközi vezető bevonásával át kell tekinteni a nemzetközi szervezetekben
való corvinusos szerepvállalás lehetőségét, döntve arról, mely szervezetben kell a
Corvinusnak hangsúlyosabban exponálnia magát.
– A nemzetközi területen az oktatás mellett kutatási fókuszú képviselet kialakítása,
a funkció markánsabbá tétele.
– Brüsszelben a Horizon Europe központban telepített pályázati liaison officer
(tudománydiplomáciai reprezentáns) megbízása a Corvinus képviseletével.
A nemzetközi akadémiai reputáció építésének hatékony módja a tudományos
konferenciák szervezése a Corvinus-on. Annak érdekében, hogy minél több
rendezvény valósulhasson meg az Egyetem falai között, a Corvinus:
– Támogatja nemzetközi és kiemelt hazai konferenciák Corvinus-on történő
megszervezését olyan dedikált költségkeret létrehozásával, amely a magas színvonalú
konferencia megvalósításához szükséges és a hiányzó forrásokat ehhez biztosítja.
– A tudományos rendezvények operatív megvalósításáért felelős támogató funkciót
hoz létre.
CompLex
7. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Kutatási stratégia 2024-2027
4.4 A legkiválóbb kutatócsoportok eredményszemléletű megújítása
Az Egyetem kiemelten kívánja támogatni eredményes kutatóközpontjait, hogy
felkerüljenek a nemzetközi kutatási térképre és pályázatokat készítsenek elő. Ennek
elérésére:
– Belső pályázatot hoz létre nemzetközi láthatósággal és beágyazottsággal
rendelkező kiemelt kutatócsoportok számára olyan témákban, amelyek megjelennek a
Horizont Európa, valamint a Neumann János Program kutatási prioritásai között, így
elősegítve a kutatócsoport későbbi sikeres pályázati aktivitását.
– Támogatja a kutatócsoport nemzetközi tapasztalatszerzését, kutatócserét, ezzel
elősegítve kapcsolatrendszerének bővülését.
– Seed money-t, kutatási adathozzáférést, valamint kutatási asszisztenciát biztosít,
hogy a kutatócsoport tagjai számára biztosított legyen a magas szintű akadémiai
munka feltételrendszere.
– Az értékelési kritériummá válik a sikeres nemzetközi tudományos pályázat
beadása, nemzetközi kutatók Corvinus-ra vonzása.
4.5 A kutatási eredmények társadalmi impaktja
A Corvinus tovább erősíti a tudományos és kutatási eredményeinek társadalmi
hatását. Ennek érdekében:
– Research Impact Accelerator funkciót hoz létre azzal a céllal, és feladatkörrel,
hogy a tudományos eredmények az oktatásban megjelenjenek, illetve az eredmények
eljussanak az érintett társadalmi szereplőkhöz.
– Erősíti a tudománykommunikáció funkciót, bemutatva az Egyetemen zajló sokrétű
kutatási tevékenységet (pitch videók forgatása, tudománykommunikációs szakértők
alkalmazása).
– Corvinus Research Creativity Award díjat hoz létre, amelyre kutatók és
doktoranduszok tudományos eredményeik kreatív rövid videó formájában történő
bemutatásával pályázhatnak.
4.6 Pályázati aktivitás erősítése
A Corvinus továbbra is a kompetitív kutatási pályázatokra helyezi fókuszát. Ezek a
nemzetközi akadémiai pályázatok nem az intézményi működést finanszírozzák, ahhoz
csak kis mértékben tudnak hozzájárulni, hanem plusz szakmai feladatok, egy kutatási
terv megvalósulásának a költségeit fedezik. Éppen ezért a jelentőségük sokkal inkább
szakmai, mint anyagi: a versenytársakhoz való felzárkózást, az akadémiai hírnév
növelését, és ezáltal a rangsorokban való előrelépést segítik elő.
A pályázati aktivitás ösztönzése érdekében:
– Növelni kívánja a kollégák kutatási projektekben való részvételét és az azokba
való bevonódást nemzetközi kutatói kapcsolatok fejlesztésével.
– Korábbiaknál szorosabb együttműködést szorgalmaz társegyetemekkel közös
hazai és EU-s tudományos pályázatok megírásában, szegmentálja a társegyetemeket
aszerint, hogy mely egyetemekkel kívánja a kapcsolatokat szorosabbra vonni,
valamint közös gondolkodást szorgalmaz a jövő trendjeivel kapcsolatban.
– Kutatásmenedzsment funkcióját tovább erősíti az adminisztratív
projektmenedzsment támogatás fejlesztésével.
– Kutatási kompetenciatérképet hoz létre az egyetemen belüli kutatási
kompetenciák külvilág felé történő bemutatása érdekében.
– A doktori hallgatók számára képzéseket szervez, hogy a kutatói életpálya legelső
szakaszában informáltak legyenek a rendelkezésre álló pályázati lehetőségekről.
– 2022. december 15-i EU Tanács döntése miatt feltárja és intézményen belül hírt
ad a Corvinus számára elérhető és releváns alternatív pályázati formákról.
CompLex
8. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Kutatási stratégia 2024-2027
4.7 A Workflow rendszer fejlesztése
A kollégák számára a Workflow 1
1 http://www.workflow.research.uni-corvinus.hu
rendszeren keresztül érhetők el a kutatáshoz
kapcsolódó támogatási lehetőségek. A stratégiában kitűzött célok elérése érdekében
a Corvinus az alábbi elemekkel gazdagítja a Workflow-t:
– Kutatási asszisztencia: célja a fiatal kutatók bevonása a tudományos munkába
azzal, hogy a bevont fiatal kutató az adminisztratív terheket levegye a senior kutató
válláról, illetve végezze el az alacsonyabb képzettséget igénylő kutatási feladatokat.
– Részvétel szakmai konferenciákon: célja a kutató kollégák látókörének bővítése
azzal, hogy a tudományos konferenciák mellett részt vesznek a gyakorlati
szakemberek számára szervezett rendezvényeken.
– Kutatási adatvásárlás: az egyetem támogatja a hozzáférést kutatási adatokhoz,
kiemelten a hazai vállalati paneladatokhoz 2
2 Például: KRTK hazai vállalati adatok
, illetve nemzetközi paneladatokhoz
– Tudományos konferencialátogatás bővítése: a Corvinus már most is támogatja a
kollégák előadói részvételét rangos nemzetközi konferenciákon, ennek bővítése
tovább segíti a kollégák nemzetközi tudományos beágyazottságát.
– Article Processing Charge: újabban számos rangos kiadó is kér díjat a bírálati
folyamat lebonyolításához, ennek támogatásában a Workflow rendszer szerepet
vállal.
– Részvétel hazai konferenciákon: a Corvinus a nemzetközi tudományos
beágyazottság mellett fontosnak tartja az aktív részvételt a hazai tudományos
közéletben, ezért tovább támogatja a kollégák részvételét a tudományterület fontos
itthoni rendezvényein.
– Magasan jegyzett folyóiratokba benyújtott szakcikkek első körös idegennyelvi
lektorálása: a Workflow rendszer eddig a bírálati folyamat második körében lévő
szakcikkek lektorálását támogatta, új támogatási elemként a magasan jegyzett
folyóiratok esetén a beadás előtti lektorálást is finanszírozza.
5. Teljesítményindikátorok
A Kutatási stratégia összegzi azokat a nem kizárólagos teljesítmény indikátorokat,
amelyek a stratégia megvalósulás monitorozásának kvantitatív mutatóiként
szolgálhatnak. A célok megvalósulásának feltétele az IFT-ben bemutatott kutatási
stratégiához kapcsolódó költségvetés rendelkezésre állása.
5.1 Tudományos beágyazottság
Indikátor 2020 2021 2022 2023 2027
Fokozatot szerzett doktori hallgató kilép a
nemzetközi álláspiacra 3
3 forrás: CDI Dékáni hivatal közlése alapján, (nemzetközi álláspiacra lépő hallgatók száma /
fokozatott szerzett hallgatók száma)
0 0 0
folyamatban
4
4 forrás: Adatkérés folyamatban
20%
Külföldi kutató meghívása rövid kutatási
workshop tartására 5
5 forrás: Workflow rendszer (Corvinus Research Seminar, támogatott workshopok száma)
NA 6
6 Nem mértük, illetve a rendezvények a covid miatt elmaradtak, vagy online kerültek
megrendezésre
NA 8 15 50
Kollégák előadói részvétele rangos
nemzetközi tudományos konferenciákon 7
7 forrás: Workflow rendszer (Részvétel nemzetközi tudományos konferencián, támogatott
részvételek száma)
NA NA 100 150 220
CIAS vendégkutatók száma 8
8 forrás: CIAS Dékáni iroda közlése alapján
7 8 24 24 45
CompLex
9. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Kutatási stratégia 2024-2027
CIAS által szervezett belső
workshopok/képzések/mentorált kollégák
száma 1
1 forrás: CIAS Dékáni iroda közlése alapján
6/2/3 6/3/4 8/5/11 11/7/15 15/10/60
Horizon Europe Marie Curie
keretprogramon belül külföldi posztdoktori
kutató fogadása a Corvinuson 2
2 forrás: ERGO közlése alapján, ez a típusú pályázat csak akkor fogadható a Corvinuson, ha feloldják
az EU-s korlátozást (posztdoktori hallgatók száma)
0 1 0 0 5
QS top 200 egyetemen kutatási célú rövid-
illetve középtávú
tapasztalatszerzés/tanulmányút 3
3 forrás: Workflow rendszer (C–PAP és rövid távú kiutazás, kiutazó kollégák száma)
0 0 1 0 25
5.2 Publikáció, társadalmi hatás
Indikátor 2020 2021 2022 2023 2027
D1 /Q1 /Q2 publikációk 4
4 a Q1 publikációk száma magában foglalja a D1 publikációk számát; forrás: MTMT, lekérdezés
dátuma: 2023. november 28.
48/101/57 71/166/71 97/212/99 76/188/94
140/250/100
Q1 nemzetközi együttműködésben 5
5 forrás: MTMT alapján saját számítás, lekérdezés dátuma: 2023. november 28.
NA NA 30%
folyamatban
50%
Q1 top egyetemekkel együttműködésben 6
6 forrás: MTMT alapján saját számítás, lekérdezés dátuma: 2023. november 28.
NA NA 6%
folyamatban
15%
Financial Times top 50
folyóirat-publikációk száma 7
7 forrás: MTMT alapján saját számítás, lekérdezés dátuma: 2023. november 28.
0 1 1 1 3
CABS 3, 4 és 4* folyóirat-publikációk
száma 8
8 forrás: MTMT alapján saját számítás, lekérdezés dátuma: 2023. november 28.
19 27 40 36 55
500+ / 100–200 fős nemzetközi
konferencia
0 db/7db 0 db/0 db 1 db/9 db
folyamatban
1 db/15
db
Kutatók éjszakája programok / résztvevők
száma
NA 200 300 300 500
5.3 Rangos kutatási projektek
Indikátor 2020 2021 2022 2023 2027
Leadott ERC pályázatok száma 9
9 forrás: ERGO közlése alapján, ez a típusú pályázat csak akkor fogadható a Corvinuson, ha feloldják
az EU-s korlátozást
0 0 1 2 6
Widening / ERA projekt leadása 10
10 forrás: ERGO közlése alapján, ez a típusú pályázat csak akkor fogadható a Corvinuson, ha feloldják
az EU-s korlátozást
0 0 2 1 4
Nemzetközi beadott Horizon pályázatok
száma
13 9 16 12 11
11 10 pályázatból kiestünk, mert a konzorcium nem vállalta a KEKVA egyetemmel történő
együttműködést, 6 (január-augusztus), 6 (szeptember-)
30
Nemzetközi beadott pályázatok száma 12
12 Horizon Europe, Erasmus+, Interreg, International Visegrad Fund, Európai Partnerségek, stb.
14 9 27 40 13
13 17 (január-augusztus), 23 (szeptember-)
60
Részvétel pályázatelőkészítő eseményeken
14
14 forrás: Workflow rendszer (Részvétel nemzetközi pályázatelőkészítő eseményen, támogatott
részvételek száma)
NA NA 7 9 25
6. Megvalósítási terv
CompLex
10. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Kutatási stratégia 2024-2027
Iniciatívák Kapcsolódó cél 1
1 Célok a dokumentum 3. fejezete szerint. A: tudományos beágyazottság; B: Publikáció, társadalmi
hatás; C: rangos kutatási projektek.
Ütemezés Közreműködők
1. Tudományos kiválóság
Átdolgozott CKK B 2025 –
Kutatásmenedzsment
– Könyvtár
– Kutatási Bizottság
Corvinus Long Term Academic Impact
Award alapítása
B 2024–
Corvinus Early Stage Researcher
Award alapítása
A 2024–
2. Kutatói kompetenciák, multiplikátor hatás
CIAS intézményfejlesztő hatásának
erősítése
A, B, C 2024– – CIAS
ERC képes kutatók támogatása (pl.:
Enspire science kurzusok,
konzultációk)
C 2024– – ERGO
Nem publikáló kollégák
felzárkóztatása
A 2024– –
Kutatásmenedzsment
Corvinusos kollégák nemzetközi
tapasztalatszerzése (külföldi visiting
scholar lehetőség biztosítása)
A, B, C 2024– –
Kutatásmenedzsment
Corvinus Resarch Seminar bővítése A 2024– –
Kutatásmenedzsment
Élenjáró kutatásmódszertan fókuszú
nemzetközi továbbképzések,
workshopok (pl.: EIASM)
B 2024- – HR
–
Kutatásmenedzsment
3. Nemzetközi tudománydiplomácia, akadémiai reputáció
A Corvinus nemzetközi területén az
oktatás mellett kutatási fókuszú
képviselet kialakítása, a funkció
markánsabbá tétele
A 2024- – ERGO
–
Kutatásmenedzsment
– Nemzetközi vezető
Tudománydiplomáciai nemzetközi
látogatások egyetemközi
ernyőszervezetekben
A 2024-
Brüsszeli telepített liaison officer –
Corvinus tudománydiplomáciai
képviselet
A, B 2024-
Konferenciaszervezés (beleértve
tudományos) dologi támogatása (pl.:
Key note speaker, stb.)
B, C 2025- –
Kutatásmenedzsment
– Kommunikáció
– Kancellária
Konferenciaszervezés (beleértve
tudományos) szerepkör kialakítása
B, C 2025-
4. Kiváló kutatócsoportok eredményszemléletű megújítása
Belső kutatócsoport pályázat, kutatási
kompetenciaközpontok kialakítása
B, C 2025- –
Kutatásmenedzsment
5. Kutatási eredmények impaktja
Research Impact Accelerator
szerepkör kialakítása
B 2025- –
Kutatásmenedzsment
– Könyvtár
– Kommunikáció
Tudománykommunikáció erősítése,
pitch videók, tudományos újságírók
alkalmazása
B 2024-
Corvinus Research Creativity Award
alapítása
B 2025 –
Kutatásmenedzsment
– CDI
CompLex
11. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Kutatási stratégia 2024-2027
6. Pályázati aktivitás erősítése
ERGO kollégák nemzetközi
beágyazottságának erősítése, pályázati
szolgáltatások fejlesztése (képzések a
kollégáknak, konzultációk, szakértői
díjak)
C 2024- –
Kutatásmenedzsment
– ERGO
Pályázattechnikai tanácsadás,
pályázatok peer review-ja
C 2024- – ERGO
Kutatási kompetenciatérkép
létrehozása, fenntartása és folyamatos
fejlesztése
C 2024- –
Kutatásmenedzsment
– ERGO
– DSZ
Networking, konzorciumépítés,
részvétel pályázatelőkészítő
eseményeken
C 2024- –
Kutatásmenedzsment
– ERGO
7. A Workflow rendszer fejlesztése
Kutatási asszisztencia (új elem,
hatékonyabb munkavégzés, fiatal
kutatók bevonása, több rangos
publikáció, több projekt)
B 2024- –
Kutatásmenedzsment
Részvétel szakmai (nem tudományos)
konferenciákon (új elem – szakmai
közéleti kapcsolatok, relevánsabb
kutatások, vállalati projektek)
B, C 2024- – VIK
–
Kutatásmenedzsment
Kutatási adatvásárlás (új elem,
empirikus adatok, adatbázisok, jobb
cikkek)
B 2024- –
Kutatásmenedzsment
Tudományos konferencialátogatás
bővítése (létező elem
továbbfejlesztése)
B 2024- –
Kutatásmenedzsment
Article Processing Charge
(publikációs díj támogatása) (új elem,
több rangos publikáció)
B 2024- –
Kutatásmenedzsment
Kiemelkedő szakcikkek első körös
idegennyelvi lektorálása (új elem, több
rangos publikáció)
B 2024- –
Kutatásmenedzsment
CompLex
12. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Kutatási stratégia 2024-2027
TARTALOMJEGYZÉK
Budapesti Corvinus Egyetem 1
Kutatási stratégia 2024–2027 1
1. Előszó 1
1.1 Kutatási misszió és vízió 1
1.2 Mi a kutatási stratégia célja? 1
1.3 Mi nem célja a kutatási stratégiának? 1
1.4 Mit jelent a stratégia az Egyetem kutatója
számára? 1
2. Helyzetelemzés 2
3. Kutatás-stratégiai célok 3
4. Hogyan jutunk el a célokhoz? 4
4.1 Tudományos kiválóság 4
4.2 Kutatói kompetenciák fejlesztése, multiplikátor
hatás 5
4.3 Nemzetközi tudománydiplomácia és akadémiai
reputáció 6
4.4 A legkiválóbb kutatócsoportok
eredményszemléletű megújítása 7
4.5 A kutatási eredmények társadalmi impaktja 7
4.6 Pályázati aktivitás erősítése 7
4.7 A Workflow rendszer fejlesztése 8
5. Teljesítményindikátorok 8
5.1 Tudományos beágyazottság 8
5.2 Publikáció, társadalmi hatás 9
5.3 Rangos kutatási projektek 9
6. Megvalósítási terv 9
# Oktatási stratégia 2024–2027 / 1. Előszó
1.1 Oktatási misszió, vízió A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban Corvinus) missziójából levezetve, a Corvinus oktatási missziója, hogy az intézmény gazdag szellemi hagyományaira építve olyan felkészült, felelős és cselekvőképes szakembereket és vezetőket képezzen, akik képesek felismerni a környezeti, a technológiai és társadalmi átalakulások mentén nyíló lehetőségeket, a felmerülő kihívásokat és megszerzett tudásukat a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés szolgálatába állítják. Oktatási víziónk, hogy a hallgatóközpontú oktatási-tanulási környezetnek, illetve a tudatosan tervezett és irányított egyéni hallgatói életutaknak köszönhetően végzett hallgatóink készen állnak arra, hogy maradandó pozitív hatást gyakoroljanak saját szakmai területükre és a társadalom egészére. 1.2 Mi az oktatási stratégia célja? Jelen dokumentum a Corvinus 2024–2027 közötti időszakra vonatkozó oktatási stratégiája (továbbiakban stratégia). A stratégia célja – építve az Egyetem hagyományaira, eddig elért eredményeire – egy olyan, a környezeti változásokhoz alkalmazkodó keretrendszer meghatározása, mely hozzájárul az Egyetem oktatási missziójának beteljesítéséhez, valamint egyéni és intézményi szinten egyaránt támogatja oktatóit és hallgatóit a bennük rejlő képességek kibontakoztatásában. 1.3 Mit jelent a stratégia az Egyetem oktatói számára? Egyetemünk oktatói a legfontosabb stratégiai partnerek az oktatási misszió megvalósításában. A stratégia kifejezett célja, hogy olyan támogató környezetet hozzon létre, amelyben minden támogatás és eszköz adott ahhoz, hogy kollégáink az oktatói feladataikat hatékonyan és a nemzetközi élvonalnak megfelelő minőségben tudják ellátni. Ennek a környezetnek elemei a belső képzések, támogató anyagok és szolgáltatások, az oktatási fókuszú konferenciaés mobility részvételek támogatása, az oktatási kiválóság elősegítése és díjazása, a tanításitanulási kultúra tudatos fejlesztése és kiváló színvonalú infrastruktúra (terek, informatikai háttér stb.) biztosítása. Az Egyetem jelenleg aktív oktatói mellett kiemelt fontosságúnak tartjuk az akadémiai pályára készülő doktoranduszaink ezen téren való fejlődését is: az oktatói pályára való belépésüket elősegítendő olyan fejlődési lehetőségeket, képzéseket, gyakorlati bevonást biztosítunk számukra, amelyek nemcsak lehetővé teszik számukra a zökkenőmentes pályakezdést, hanem előnyt jelentenek nekik a nemzetközi akadémiai pozíciókban is.
# 1. Előszó / 2. Helyzetelemzés és következtetések
Az intézményi stratégia legutóbbi felülvizsgálatára 2020 végén került sor. A stratégiai irányok meghatározását „A Corvinus Megújulási Program 2021–24 (Intézményfejlesztési Terv, IFT)” dokumentum részletezi. Az IFT az oktatási programokkal kapcsolatban általában és képzési szintenként is meghatározott stratégiai célokat, alapelveket, cselekvési terveket és a szakfejlesztésre, módszertani fejlesztésre és a hallgatói elégedettségre vonatkozó eredményindikátorokat. Az Egyetem legfontosabb stratégiai célja oktatási területen az elmúlt időszakban az volt, hogy „a hazai felsőoktatási piacon elfoglalt vezető szerepéből továbblépjen, és regionális vezetővé váljon”. Ennek feltétele, hogy olyan kétnyelvű, a hallgatók fejlődésére fókuszáló oktatási portfóliót kínáljon, amely a kiváló magyar hallgatók közötti népszerűség megtartása mellett egyre több nemzetközi hallgató számára jelenti a legjobb választást. E cél megkövetelte az oktatási portfólió átalakítását. Az alapképzési szakok esetében a legfontosabb stratégiai törekvés a széttöredezett portfólió egységesítése és olyan szakmai struktúra kialakítása volt, amely széles látókörű képzést biztosít és reflektál a Budapesti Corvinus Egyetem hagyományaira azáltal, hogy az üzleti képzésben résztvevők számára erős közgazdasági-társadalomtudományi alapozást, a közgazdasági, informatikai és társadalomtudományi képzésben résztvevők számára pedig az üzleti világhoz kapcsolódó alapismereteket nyújt. A portfólió egységesítése az alapképzési szakok számának csökkentését eredményezte. Az Egyetem alapképzési portfóliója – több változtatást követően – jelenleg 11 képzésből áll: Alkalmazott közgazdaságtan (BA); Gazdálkodási és menedzsment (BA), Gazdaságinformatikus (BSc); Nemzetközi gazdálkodás (BA), Pénzügy és számvitel (BA); Kommunikációés médiatudomány (BA); Nemzetközi tanulmányok (BA); Filozófia, politika, gazdaság (PPE) (BA), Üzleti adattudomány (Data Science in Business) (BSc), Politikatudományok (BA); Szociológia (BA), azonban ez utóbbi két szak utoljára 2023 őszén indult. A kék betűvel kiemelt szakok tartalmi és módszertani szempontból, tanulási eredményalapú szemléletben kerültek kialakításra vagy ezen szemléletben jelentősen megújultak. Alapképzési szakok tekintetében még a két társadalomtudományi alapszak megújítása szükséges (ezek a szakfejlesztések már el is kezdődtek), így középtávon az alapképzési portfólió stabilizálása, a tanulási eredményalapú szemlélet elmélyítése szükséges. Az Egyetem által kínált mesterképzési szakokkal kapcsolatban a legfontosabb stratégiai törekvés a nemzetköziesítés, az alapképzés és a mesterképzés tartalmi integrációja, illetve az egyéves, specializált mesterképzések indítása és a képzési idő lerövidítését lehetővé tevő validációs eljárások kidolgozása volt.
# 1. Előszó / 2. Helyzetelemzés és következtetések
2023-ban az Egyetem 25 mesterképzést és egy osztatlan képzést hirdetett meg. Közülük tartalmi és módszertani szempontból, tanulási eredményalapú szemléletben megújult a Közgazdasági elemző (MSc), Vállalkozásfejlesztés (MSc); Vezetés és szervezés (MSc); Marketing (MSc); Pénzügy (MSc); Számvitel (Msc); Ellátásilánc-menedzsment (MSc); Nemzetközi tanulmányok (MSc); Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (MSc); Gazdaságinformatikus (MSc); Közgazdálkodás és közpolitika (MSc); Gazdaság és pénzügy matematikai elemzés szak (MSc), Közgazdásztanár (MA). Első alkalommal hirdettük meg a Politikai gazdaságtan (MA); Gazdasági viselkedéselemzés (MA); Haladó ellátásiláncmenedzsment (MSc); Közösségi kormányzás (MSc); Marketingstratégia és innováció (MSc) és Diplomácia (MA); képzéseket, melyekből a Gazdasági viselkedéselemzés (MA) és Marketingstratégia és innováció (MSc) szakok indultak el. A 2021/22-es tanévtől kezdődően 9 képzés (a nemzetköziesítést célzandó) már csak angol nyelven érhető el, magyar nyelvű változatuk megszűnt, illetve további 9 – főleg részidős – képzés azért nem indul többé, mert nem illeszkednek a Corvinus hosszú távú stratégiájába. A mesterképzések területén az elmúlt években jelentősen változtak az igények, a klasszikus kétéves képzések iránti kereslet csökkent és egyre több magyar hallgató választ külföldi egyetemet. Mindez megköveteli, hogy újra gondoljuk és a megváltozott igényeknek megfelelő portfóliót alakítsunk ki mesterképzési szinten előtérbe helyezve a munkaerőpiaci elvárásokat, trendeket és hallgatói preferenciákat. Az executive képzések és szakirányú továbbképzések esetén rugalmas, a piaci igényekhez jól illeszkedő, regionálisan orientált portfólió kialakítása és működtetése a cél. A portfólióban jelenleg 2 MBA képzés (Corvinus MSM SEED Executive MBA és a Fulltime MBA) és 25 szakirányú képzés található. A szakirányú képzésekből évente 20–22 indul el, a jelentkezők létszámától függően. Az előttünk álló legfontosabb feladat az executive felnőttképzési portfólió kialakítása és sikeres piaci bevezetése. A doktori képzés fő stratégiai célja és kihívása a nemzetköziesedés. Ez egyszerre jelenti a külföldi doktori hallgatók nagyobb számú felvételét, a nemzetközi tapasztalattal rendelkező kollégák növekvő bevonását a PhD oktatói és témavezetői közé, illetve a végzős hallgatók nemzetközi álláspiacon történő megjelenését. E a cél szem előtt tartásával alakul át a Corvinus doktori ösztöndíjrendszere is.
# 2. Helyzetelemzés és következtetések / 3. Oktatás-stratégiai célok
Oktatási missziónk, hogy a Corvinuson végzett hallgatók diplomája nemzetközileg versenyképes legyen, tanulmányaik eredményeként felkészült, felelős, cselekvőképes szakemberekké, vezetőkké váljanak. Ennek feltétele olyan oktatási-tanulási ökoszisztéma kialakítása, amely folyamatosan fejlődő, innovatív programportfólióra és komplex hallgatói támogató szolgáltatásokra épül. Ennek megfelelően a Corvinus 2024–2027 időszakra vonatkozó átfogó oktatás-stratégiai célkitűzései a következők: A. Tudatosan megtervezett kiválósági utakon – mely mind a tanulmányi, mind a szakmai kiválóságot magában foglalja – biztosítjuk hallgatóink nemzetközi versenyképességét. Célunk, hogy a hallgatói életút során, erősségeiknek megfelelő, változatos szakmai tapasztalatokat szerezzenek, amelyek hozzájárulnak jövőbeni szakmai sikereikhez; például tudományos kutatásokban vegyenek részt, elsajátítsák a vállalkozói szemléletmódot és a technológiai kihívások adta gazdasági, társadalmi kihívások rugalmas kezelését. B. Az Egyetem tudatosan felépített portfóliót, folyamatosan fejlesztett képzéseket kínál valamennyi képzési szinten, alapképzési programoktól kezdve a doktori képzésekig, komplex tehetséggondozási tevékenységet végez és vonzó továbbképzési portfóliót kínál az élethosszig tartó tanulás támogatására. A képzési programok egyes elemeinek egyedisége és innovatív jellege kiemeli az Egyetemet versenytársai közül és a tehetséges nemzetközi hallgatók számára is vonzó lehetőségeket kínál. A kreativitást, a kritikus gondolkodást és az együttműködést támogató nemzetközi környezet kialakításával az Egyetem olyan hallgatókat nevel, akik készen állnak arra, hogy maradandó pozitív hatást gyakoroljanak saját szakmai területükre és a társadalom egészére. C. A 21. századi munkaerőpiaci kihívásokra reflektáló innovatív és rugalmas oktatásitanulási ökoszisztéma kialakítása, melynek keretében a legmodernebb oktatási módszereket és eszközöket alkalmazva; mélyreható elméleti és módszertani alapokat biztosítva; a tantervekbe valós, gyakorlati kihívásokat és transzverzális kompetenciákat 1 is integrálva, az Egyetem felkészíti a hallgatóit arra, hogy a gyorsan változó munkaerőpiacon 2is kiemelkedő teljesítményt nyújtsanak.
# 3. Oktatás-stratégiai célok / 4. Oktatás-stratégiai irányelvek
A fenti stratégia célok megvalósításához tovább kell működtetni azokat a rendszereket, módszereket és irányelveket, amelyek a korábbi fejlődés motorjaként szolgáltak. Így kiemelt figyelmet kell fordítanunk a jövőben is a következő oktatási irányelvek követésére: – A Corvinus hagyományait folytatva az Egyetem a gazdálkodás-, a közgazdaságtan-, a társadalomés informatika tudományok területén nyújt vonzó programokat minden képzési szinten és a továbbképzésekben az élethosszig tartó tanulás támogatására. – Az Egyetem céljainak elérése érdekében integrálódnia szükséges a nemzetközi felsőoktatási térbe, a felsőoktatási intézmények nemzetközi hálózatába. A nemzetköziesedés kiterjed az intézmény és működésének valamennyi területére, úgymint az oktatásra, a tanulásra, a kutatásra, a szolgáltatásokra, az adminisztrációra, a stratégiaalkotásra, a külső és belső kommunikációra, az infrastruktúrára, az értékekre, értékrendekre és minden más területre. A nemzetköziesedés részét képezi egy általános nyitottság és egy változásokat rugalmasan kezelő attitűd. 3 – Az Egyetem hangsúlyt fektet arra, hogy az általa nyújtott programok és ezek online és offline terei, valamint az oktatási folyamatok úgy alakuljanak ki és fejlődjenek, hogy azokban az inkluzivitás központi szervezőelvként jelenjen meg. Inklúzió alatt értjük annak tudatos vizsgálatát és folyamatos tanulását, hogy hogyan lehet az oktatásunkat az egyetemes tervezés pilléreit a méltányosság elvével kiegészítve úgy alakítani, hogy az a sokszínű hallgatói és oktatói közösségünket a kiválóság felé vezető úton a lehető legjobban támogassa. – Az Egyetem képzéseit elsősorban jelenléti oktatás formájában kívánja fejleszteni, kiegészítve a blended technológiák 4 által biztosított eszközökkel. – A minőségi és versenyképes oktatás megköveteli a feltörekvő, modern technológiák (mint pl. mesterséges intelligencia, adatelemzés, felhő technológiák, automatizálás stb.) tudatos alkalmazását és beépítését az oktatási-tanulási folyamatokba, – módszerekbe, valamint a kapcsolódó oktatási adatok, információk, és felhasználói szempontok megfelelő kezelését. – Széles látókört és átfogó tudást biztosító alapképzéseinket stabilizáljuk és biztosítjuk a mesterképzésekre felvezető specializációk naprakészen tartását, folyamatos fejlesztését. – Mesterképzési portfóliónkat olyan koncepció mentén fejlesztjük, amely hazai és nemzetközi szinten is versenyképes, vonzó programokat kínál a legkiválóbb hazai és nemzetközi hallgatók számára. A koncepció két pilléren nyugszik: egyrészt, a szakok a forma és a tartalmi fókusz mentén rugalmasan alakíthatóak – innovatívan, a társadalmi és gazdasági környezet változásaira reagálva. Másrészt, a programportfólió változatos életúttal érkező hallgatók számára hozzáadott értéket nyújtson (pl. saját alapszakos hallgatóinknak, külföldi hallgatóknak, más
# 3. Oktatás-stratégiai célok / 4. Oktatás-stratégiai irányelvek
szakterületről érkezőknek, második mesterszakjukat végzőknek stb.). A mesterképzési szakok meghirdetése egyszerre reagál a gazdasági és társadalmi környezet változásaira, de stabil kereteken alapszik. – A doktori képzés átalakulása egyrészt a már említett nemzetköziesedés mentén zajlik, ahol a hallgatók felé egyre fontosabb lehetőségként és elvárásként jelenik meg a nemzetközi álláspiacon való részvétel. A Corvinus képzési rendszereinek rugalmasabbá válásával a doktori képzés és a mesterképzés erősebb integrációja is tervezett irány. 1 – Képzéseink, programjaink fejlesztése továbbra is a komplex hallgatói kompetenciafejlesztés elveit kell, hogy kövesse. – Kiemelkedő tanulmányi potenciállal rendelkező hazai és nemzetközi hallgatókat kell megnyernünk és felvennünk a megfelelő bemeneti alapok biztosításához. – Az alapképzési programokra újonnan beiratkozottak számát, az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően évi 1500 főben rögzítjük, illetve a mesterképzések aktív hallgatói létszáma (1. és 2. évesek összesen) 1600 főben kerül rögzítésre. Az executive felnőttképzéseink és szakirányú továbbképzéseink létszámait a piaci igények figyelembevételével alakítjuk. – Tudatosan tovább kell csökkentenünk és alacsonyan tartanunk a hallgató/oktató arányt, illetve a szemináriumi létszámokat a személyre szabott figyelem maximalizálása érdekében. – Nemzetközi benchmarkokra építve, a folyamatosan változó (nemzetközi gazdaságitársadalmi-technológiai) környezethez igazodva gondoskodunk tananyagaink naprakészen tartásáról.
# 5. Hogyan jutunk el a célokhoz? / 5.1 Tudatosan megtervezett hallgatói kiválósági életutak
Az átfogó oktatás-stratégia célok megvalósításához, a meglévő rendszerek működtetésén és fenti irányelvek követésén túl, új rendszerek és eszközök bevezetése is szükséges jelen stratégia időtartama alatt. Így az átfogó oktatás-stratégiai célokhoz kapcsolódóan a következő kezdeményezések (projektek) megvalósítása szükséges. Nemzetközileg versenyképes, felkészült, felelős, cselekvőképes szakemberek és vezetők képzése elképzelhetetlen az egyéni jellemzők, igények feltárása és egyéni támogatás biztosítása nélkül. Ennek megvalósításához kell elvégeznünk a következő feladatokat: – A1) Integrált tanulmányi tanácsadást és karriertervezést támogató szolgáltatások biztosítása és továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a hallgatók számára személyiségükhöz és érdeklődésükhöz illeszkedő szellemi és szakmai fejlődésüket tudatosan megtervezett kiválósági utakon keresztül biztosítsuk. – A2) A hallgatói sikert befolyásoló tényezők adatalapú elemzési és kiértékelési rendszerének kialakítása, mely mind egyéni, mind intézményi szinten lehetővé teszi a tanuláselemzés eszközeinek alkalmazását. – A3) Komplex tehetségprogram kidolgozása az egyéni szakmai fejlődés maximalizálása érdekében. – A4) A tanulási eredmények fokozása érdekében aktívan befogadó, hozzáférhető (inclusive, accessible) tanulási terek (online és offline, szinkron és aszinkron, formális és non-formális) kialakítása szükséges. – A5) Az oktatók felkészítése a hallgatók holisztikus fejlesztésére, vagyis a hallgatók fejlődésének támogatására mind az intellektuális, érzelmi, szociális és kulturális dimenziókban.
# 5.1 Tudatosan megtervezett hallgatói kiválósági életutak / 5.2 Folyamatosan fejlődő, innovatív programportfólió
A széles látókört és átfogó tudást biztosító alapképzéseink kialakításra, illetve megújításra kerültek az elmúlt négy évben, így ezen portfólió esetében elsősorban a stabilitás biztosítása a feladatunk. Emellett azonban további feladatok várnak ránk az alapképzési és mesterképzési szakok összekapcsolása, a mesterszakok fejlesztése kapcsán. Kiemelt feladataink ezen a területen a következők: – B1) A 21. századi kihívásokra, elvárásokra és a fenntarthatóság szempontjaira reflektáló komplex hallgatói kompetenciaés tananyagfejlesztés kereteinek kialakítása, melyben kiemelt figyelmet fordítunk a Corvinus egyediségét meghatározó, valódi hozzáadott értéket teremtő kompetenciák fejlesztésére (alapképzéstől a doktori képzésekig minden képzési szinten). – B2) Vállalati, intézményi és társadalmi partnerekkel közös tananyagfejlesztés és tanítás kereteinek kialakítása a gyakorlati dimenzió megerősítése érdekében. – B3) A Corvinus hagyományai szerint kiemelkedő szakok megtartása mellett, egyedülálló, innovatív, nemzetközileg is értékesíthető mesterképzéseket fejlesztünk a tudatosan azonosított, versenyelőnyt biztosító fókuszterületeken. Ennek megfelelően továbbfejlesztjük azt a rendszert, amely a más – többek között mérnöki, műszaki, művészeti, közigazgatási – képzési területről érkező hallgatók számára is lehetővé teszi a mesterképzési programjainkon való továbbtanulást. Másrészt kialakítjuk a rövidebb, specializált program-kínálatot a gazdaságés társadalomtudományok területéről érkező alapszakon végzett hallgatók számára. – B4) Vonzó, a szakmai kiválóság fejlesztését megcélzó, jövedelmező szakirányú továbbképzési, illetve executive felnőttképzési portfólió működtetése. Ehhez az executive képzések hatékony működését biztosító Executive Education Center kialakítása szükséges.
# 5.3 Innovatív és rugalmas oktatási-tanulási ökoszisztéma / 6. Stratégia megvalósítási terv 1
Az Egyetem akkor tudja sikeresen felkészíteni hallgatóit a gyorsan változó munkaerőpiaci kihívásokra és a kiemelkedő teljesítmény nyújtására, amennyiben maga is képes rugalmasan alkalmazkodni, innovatív oktatási-tanulási környezetet kialakítani, folyamatos minőségfejlesztést elérni. Ehhez a következő feladatok elvégzése szükséges: – C1) Oktatásmódszertani megújulás, fejlesztés elősegítése, ösztönzése, kiemelt figyelmet fordítva Corvinus Teaching Excellence keretrendszerben meghatározott oktatási kiválósági kompetenciák fejlesztésére. – C2) A legújabb szaktudás és tapasztalat beforgatása a tanórákba kiemelt figyelmet fordítva a Corvinus Teaching Excellence keretrendszerben meghatározott szakmai kiválósági kompetenciák fejlesztésére. – C3) A hallgatók tudatos, rendszeres bevonása a képzésés tantárgyfejlesztésekbe. – C4) Oktatói kiválóság intézményi szintű elismerése magas presztízsű oktatói díjrendszer kialakításával. Tudatosan megtervezett hallgatói kiválósági életutak Stratégiai Tervezett intézkedések, Eredmények Ütemezés kezdeményezések feladatok A1) Integrált – Szakok fejlődési – Szakok fejlődési 1. év – Okt tanulmányiés térképének elkészítése térképeinek vizualizációja – Okta karriertervezési (tantárgyak, kompetenciák – OMM megoldások biztosítása kapcsolati hálójának – ETD és továbbfejlesztése annak kialakítása), – Szak érdekében, hogy a használatának beépítése a Diáksz hallgatók számára képzésekbe – Tehetségfejlesztést – Corv személyiségükhöz és – Extrakurrikuláris támogató 1. – 2. év – Hallg érdeklődésükhöz tevékenységek és programportfólió – Köny illeszkedő szellemi és tehetségprogramok – Tehe szakmai fejlődésüket tudatos tervezése és Közpo tudatosan megtervezett bekacsolása a képzésekbe kiválósági utakon (építve a A3) keretében keresztül biztosítsuk. megvalósított megoldásokra) – Szakokra jellemző,
# intézkedések, feladatok / elvégzése
(pl. nemzetközi hallgatók, terület kiválósági, kialakítása – HSZ, A2) A hallgatói sikert – Szervezeti keretek – Oktatáskutatási és 1. év – Okt befolyásoló tényezők kialakítása Tanuláselemzési Központ – Szak adatlapú elemzési és (Oktatáskutatási és – Okta kiértékelési tanuláselemzési Központ) rendszerének kialakítása, – OMM mely mind egyéni, mind – A Corvinus tanulási – Adatinfrastruktúra – D intézményi szinten -oktatási – Adatelemzési csapat lehetővé teszi a ökoszisztémájának forgatókönyvek tanuláselemzés meghatározása, a eszközeinek alkalmazását. szereplők, a közöttük lévő tanulási eredményeket tanulmányi utak, eredmények releváns, szükséges oktatási, A3) Komplex – Komplex – Továbbfejlesztett vagy Folyamatos – Okt tehetségprogram tehetségprogram moduljai újonnan kialakított 2024 tavaszán – OMM kidolgozása az egyéni (részben a létező programok, amelyekben megvalósuló első pilot – ETD szakmai fejlődés tehetséggondozó fejlődnek a hallgatók programok – Szak maximalizálása programok jövőbeni szakmai – Diák érdekében. továbbfejlesztésére sikerességét megalapozó – Corv tudatos egymáshoz kompetenciák – Hallg kapcsolása, szinergiák – Köny kiaknázása, részben újak – Teh létrehozására építve) (a Közpo
# oktatásmódszertani / képzés
A4) A tanulási – Oktatói belső képzések – Hallgatói tanulási Folyamatos – OM eredmények fokozása „inclusion” és eredmények javulása – Hallg érdekében aktívan „accessibility” témákban – Intézmény és Tám befogadó, hozzáférhető (C1-ben meghatározottak megítélésének javulása 2.–4. év – Cam (inclusive, accessible) szerint) – Tanulási-tanítási kultúra tanulási terek (online és – Oktatási terek javulása 2.–4. év offline) kialakítása felülvizsgálata hallgatói szükséges. fókuszcsoportok inputjával A5) Az oktatók – Oktatói onboarding – Magabiztosabb, 1.év vége (2024 – OM felkészítése a hallgatók program kialakítása, erős hatékonyabb oktatói szeptemberétől) – Hallg holisztikus szemléletformálási munka és Tám fejlesztésére. komponenssel – Jobb tanulási Folyamatos – Corv – Belső oktatói képzési eredmények és hallgatói Iskolá Folyamatosan fejlődő, innovatív programportfólió Stratégiai Tervezett intézkedések, Eredmények Ütemezés kezdeményezések feladatok B1) A 21. századi – Oktatói kompetenciatérkép – Átfogó oktatói 1. év – Okt kihívásokra, elvárásokra és kialakítása (helyzetelemzés, kompetenciatérkép – Okta a fenntarthatóság mely tartalmi és módszertani – Corvinus specifikus 1. év – OMM szempontjaira reflektáló szempontokat is integrál) kompetenciák készlete – Okta komplex hallgatói – A Corvinus egyediségét adó, – Kompetenciafejlesztést 2–3. év – Szak kompetenciaés a 21. századi elvárásokra biztosító módszerek, tananyagfejlesztés reflektáló, hozzáadott értéket eszközök, tananyagok, kereteinek kialakítása, teremtő hallgatói képzési programok, melyben kiemelt figyelmet kompetenciakör azonosítása képzések fordítunk a Corvinus – Az azonosított, a Corvinus egyediségét meghatározó, egyediségét adó hallgatói valódi hozzáadott értéket kompetenciakör fejlesztését teremtő kompetenciák célzó tervek kidolgozása,
# – Alumni oktatási célú / hatékony bevonása
fejlesztésére (alapképzéstől építve a modern technológiák, a doktori képzésekig mesterséges intelligencia minden képzési szinten) nyújtotta lehetőségekre rendszerének kidolgozása, B2) Vállalati, intézményi – Jelenlegi vállalati / – Együttműködésben 2–3. év – Okt és társadalmi intézményi/társadalmi kialakított tananyagok (pl. – Szak partnerekkel közös kapcsolatrendszer felmérése Esettanulmányok, videók, – Okta tananyagfejlesztés – Kooperatív, technológiailag oktatási segédletek, – Intéz kereteinek kialakítása és támogatott tananyagfejlesztés projektmunkák stb.) – OMM tanítás a gyakorlati vállalati és intézményi – Tanításmódszertani – VIK dimenzió megerősítése partnerekkel kisokos vállalati érdekében – Oktatók felkészítése, partnereknek (e-learning) – B3) A Corvinus – A kétéves mesterszakos – Nemzetközileg 1 év – Okt hagyományai szerint programok körének versenyképes, innovatív – Szak kiemelkedő szakok meghatározása, illetve mesterszakok – Okta megtartása mellett, előkészítése az új – Az új portfólió keretében – OMM egyedülálló, innovatív, mesterportfólió koncepció meghatározott szakok első 1 év – NKA nemzetközileg is szerint (átstrukturálás, körének (_2/3) terveinek értékesíthető fejlesztés) elkészítése, majd mesterképzéseket – Egyéves egyedülálló és meghirdetése 2025-ben fejlesztünk a tudatosan innovatív mesterszakos – Az új portfólió keretében 2. év azonosított, versenyelőnyt programok azonosítása és meghatározott szakok biztosító fókuszterületeken. kialakítása második körének(_1/3) Ennek – Nemzetközi piackutatás és terveinek elkészítése, majd megfelelően marketing (Nemzetközi meghirdetése 2026ban továbbfejlesztjük azt a stratégiában meghatározottak – Az új portfolió összes rendszert, amely a más – szerint) szakjának elindítása többek között mérnöki, műszaki, művészeti, közigazgatási – képzési területről érkező hallgatók számára is lehetővé teszi a
# porfóliójuknak. – VIK feladata / C1) – Innovatív oktatási – Hatékony oktatási Folyamatos
mesterképzési programjainkon való továbbtanulást. Másrészt kialakítjuk a rövidebb, specializált program kínálatot a gazdaságés társadalomtudományok területéről érkező alapszakon végzett hallgatók számára. B4) Vonzó, szakmai – Szakirányú továbbképzési – Naprakész, vállalati Folyamatos – Sza kiválóság fejlesztését portfólió stabilitásának partnerek bevonásával – Intéz megcélzó, jövedelmező fenntartása (összhangban és fejlesztett tanyagok – Okta szakirányú harmonizálva az B3) céllal) – Felülvizsgált oktatói 1. év – HSZ továbbképzési, illetve – Szakfelelősök és oktatók fejlesztési, követelmény és – VIK executive felnőttképzési elkötelezettség és teljesítmény díjazási rendszer – VIK portfólió működtetése. növekedése megfelelő – Executive Képzési Központ 1. év – Kom Innovatív és rugalmas oktatási-tanulási ökoszisztéma Stratégiai Tervezett intézkedések, Eredmények Ütemezés kezdeményezések feladatok Oktatásmódszertani módszerek fejlesztése, a módszerek, oktatói munka tárgyf megújulás, fejlesztés technológiák és különösen – Oktatási innovációk – OMM elősegítése, ösztönzése, a mesterséges intelligencia – A tanítási-tanulási – NKA kiemelt figyelmet fordítva nyújtotta lehetőségek kultúra javulása 3. év – Okta Corvinus Teaching kiaknázásával Excellence – Oktatói belső képzési keretrendszerben rendszer nemzetközi 2. év meghatározott oktatási akkreditációja kiválósági kompetenciák – Oktatói pályázati rendszer fejlesztésére kidolgozása (pl. LMS-pályázat, Ötletláda-pályázat,
# hatékony bevonásához / (e-learning)
curriculum” pályázat, C2) A legújabb – Oktatás és az egyetemi – Naprakész, magas 2. évtől – Sza szaktudás és kutatások összekapcsolási színvonalú tananyagok és – Okta tapasztalat beforgatása lehetőségeinek azonosítása képzések – Kuta a tanórákba kiemelt – Kutatási eredmények rektor figyelmet fordítva a oktatásba történő Corvinus Teaching beillesztési módszereinek Excellence kidolgozása keretrendszerben meghatározott szakmai kiválósági kompetenciák fejlesztésére C3) A hallgatók – Akkreditációhoz kötődő – Hallgatói szempontból 1. év – Sza tudatos, rendszeres szakfejlesztésekben friss, aktuális, – HÖK bevonása a képzésés hallgatói board bevonása, technológiailag támogatott – Szak tantárgyfejlesztésekbe. mint kötelező elem tananyagok és képzések képvis C4) Oktatói kiválóság – Oktatási kiválósági – Oktatói elkötelezettség 1 év – Okt intézményi szintű díjrendszer kialakítása javulása – OMM elismerése magas (egyéni és csoportos – Tanulási-tanítási – HR presztízsű oktatói díjakkal, pályázati/nevezési kultúra javulása díjrendszer alapon) a CTE dimenziók kialakításával. mentén
# (e.g. Spotlight-sorozat) / 7. Mellékletek
I. Oktatás-stratégiai kezdeményezések eredményességének mérése Az eredményesség mérése és az erre alkalmazott mutatók körének meghatározása és kidolgozása körültekintő, alapos munkát igényel. Az eredményesség mérésében alapvetően kívánunk támaszkodni az Egyetem hagyományos és újabb értékelési rendszereire: – MyView, MyVoice – Oktatói munka hallgatói értékelése alapvetően az egyes tárgyak tartalmára és az adott tárgyak oktatónak értékelésére fókuszál. – Corvinus Teaching Excellence – A hallgatói értékelésen túl vezetői, módszertani és peer értékelést is magában foglal, lehetővé téve az oktatói munka sokrétű, változatos elemeinek értékelésére. – Végzős hallgatói kérdőív – Olyan komplex felmérés, mely szak és tantárgyak tartalmán, és minőségén, valamint az oktatói munka minőségén túl, értékeli a hallgatói élet számos más elemét is értékeli (reputáció, kapcsolattartási lehetőségek, képzés gyakorlatiassága, stb.). A folyamatos, egyes részterületekre fókuszáló méréseken túl fontos, hogy átfogó képet kapjunk a stratégiai előrehaladás tekintetében. Az ehhez kapcsolódó mérőszámok kiválasztásában és bázisértékeinek meghatározásában a végzős kérdőív mutatóira és eddigi eredményeire kívánunk építeni. A következő, átfogó előrehaladás monitorozására alkalmas mutatók alkalmazását tervezzük: – Mennyiben ért egyet az alábbi állításokkal? – Ha újra ezen a szakon szeretnék tanulni, ismét a Corvinust választanám – A megszerzett diplomának magas a presztízse – A képzés hasznos volt a szakmai érdeklődésem szempontjából – A képzés során korszerű elméleti ismeretekre tettem szert – A képzés során korszerű módszertani ismeretekre tettem szert – A képzés gyakorlatorientált volt Továbbá szükséges a külső érintettek (pl.: munkáltatók) véleményének mérése, ezen értékelési rendszer kidolgozása.
# 7. Mellékletek / II. Oktatási stratégia bevonási, egyeztetési folyamata
– 2023 november 9. – Oktatási bizottság tagjai (24 fő) megkapták és írásban véleményezték az Oktatási stratégia szövegét – 2023. november 16. – Szakfelelősök (50 fő) megkapták és írásban véleményezésre az Oktatási stratégiát – 2023. november 21. – Oktatási bizottság első körben tárgyalja az Oktatási stratégiát, az írásban beérkezett, majd a személyes tartott ülésen felmerült visszajelzéseket, dilemmákat – Intézetvezetői értekezletet tájékoztatjuk az oktatási stratégiáról és a mesterszakos portfólió fejlesztési folyamatáról – 2023. november 23. – Mesterportfólió koncepciójának áttekintése meghívott szakértőkkel (fókuszcsoportos értékelés) – 2023. november 23–24.: Szakfelelősi tájékoztató a mesterszakos portfólió alapjairól, a fejlesztési folyamatokról (két ülés, személyes, 6–8 főkkel), – 2023. november 23. 16:30 – 2023. november 24. 9:00 – 2023. december 3. – Intézetvezetők megkapják a finomhangolt a mesterszakos portfólió javaslatot (6+1 kétéves terület és a ráépülő 1 éves képzések) – 2023. december 4. – Academic Town Hall, az Oktatási stratégia és a Mesterszakos portfólió javaslat bemutatása, széleskörű bevonás (Szenátus tagjainak és teljes oktatói kör meghívásával) – 2023. december 7. – Az Oktatási Bizottság tagjai az írásban beérkezett visszajelzésekre írásos választ, kapott, megjelölve, hol mely pontokon módosult a stratégia szövege visszajelzéseik alapján. – 2023. december 12. – Oktatási Bizottság újra tárgyalja ülésén az oktatási stratégiát – 2023. december 14 – Mesterszakos portfólió: szakfelelősi kerekasztal beszélgetés (OMMK vezető részvételével, potenciális szakfelelősök és intézetvezetők bevonásával) – közös pályázatokra (1 éves mesterekre) való lehetőség (40 fővel), (pl. C.IX vagy C.VII-es terem), közös, intézeteken átnyúló szakok esetén lehetséges kooperációk kitűzése – 2023. december 20. – Mesterszakos portfólió: Koncepció egyeztetésének folytatása, Az egyéves éves szakokra való “pályázás” megnyitása (ahol kell, műhelyek kooperáljanak) – 2023. december 20. – Az Intézetek az írásban beérkezett visszajelzésekre írásos választ, kaptak, megjelölve, hol mely pontokon módosult a stratégia szövege visszajelzéseik alapján. – 2024. január 3-tól – Mesterszakos portfólió: Az egyéves szakok kiválasztása fejlesztésre (egyés kétéves fejlesztési ciklusra). – 2024. január – A végleges anyagok Szenátus, ET és Kuratórium elé történő terjesztése
# II. Oktatási stratégia bevonási, egyeztetési folyamata / III. Nemzetköziesedés fogalma, helyzetkép és feladatok
Nemzetköziesedés alatt a felsőoktatásban röviden és tömören azt a folyamatot értjük, amely alkalmassá tesz egy felsőoktatási intézményt a nemzetközi felsőoktatási térbe való szerves beilleszkedésre. A szerves beilleszkedés alatt a folyamatokban – oktatás, kutatás, innováció, oktatásfejlesztés, kulturális élet és még sok-sok másban – való aktív részvételt értjük. A nemzetköziesítés/nemzetköziesedés nemcsak a nemzetközi hallgatók, nemzetközi oktatók, nemzetközi programok egy bizonyos számértékének elérését jelenti; annál sokkal komplexebb jelenség. A nemzetköziesítés a nemzetköziesedés folyamatának tudatos menedzselését jelenti. A nemzetköziesedés, mint folyamat, és a nemzetköziesség, mint állapot magába foglalja a nemzetközi, interkulturális és globális dimenziók integrálását az intézményi célok és stratégia rendszerébe, azok megjelenését az oktatásban, a tanulásban, a kutatásban, a szolgáltatásokban, az extrakurrikuláris tevékenységekben, az egyetem mindennapi működésében. A nemzetköziesség meg kell, hogy jelenjen az attitűdökben; a szervezeti kultúra szerves részévé kell válnia. A működés minden területén meg kell felelni nemzetközi sztenderdeknek. Ez úgy értelmezendő, hogy olyan értékeket kell képviselni, olyan „nyelven” kell beszélni, olyan minőségi paramétereket kell tudni felmutatni a működés minden területén, amely a világ bármely nemzetköziesedett felsőoktatási intézményének polgáraival való együttélést harmonikussá és – a célok oldaláról megközelítve – eredményessé tud tenni. Ez egyben nagyfokú nyitottságot, rugalmasságot és toleranciát is megkövetel mindennel szemben, ami eltér a „megszokott hazaitól”. Az egyetem céljainak elérése érdekében integrálódnia szükséges a nemzetközi felsőoktatási térbe, a felsőoktatási intézmények nemzetközi hálózatába – ehhez nemzetköziesednie kell. Nemzetköziesedés alatt azt a folyamatot értjük, amely alkalmassá tesz egy felsőoktatási intézményt a nemzetközi felsőoktatási térbe való szerves beilleszkedésre. A nemzetköziesedés kiterjed az intézmény és működésének valamennyi területére, úgymint az oktatásra, a tanulásra, a kutatásra, a szolgáltatásokra, az adminisztrációra, a stratégiaalkotásra, a külső és belső kommunikációra, az infrastruktúrára, az értékekre, értékrendekre és minden más területre. A nemzetköziesedés részét képezi egy általános nyitottság és egy változó attitűd. Helyzetkép Az elmúlt években az egyetem jelentős lépéseket tett a nemzetköziesedés irányába. Ennek leglátványosabb jelei az angol nyelvű szakok és a szakokon tanuló hallgatók számának, illetve a nemzetközi hallgatók arányának növekedése. A nemzetköziesedés fontos részét képezik az oktatásmódszertanban való fejlődés, a szakok nemzetközi sztenderdeknek megfelelő működése irányába történő elmozdulás, a belső képzések
# II. Oktatási stratégia bevonási, egyeztetési folyamata / III. Nemzetköziesedés fogalma, helyzetkép és feladatok
fejlesztése, nemzetközi akkreditációk elnyerése és a nemzetközi oktatók számának bár kicsi, de növekedése. Számos területen azonban alig történt előrelépés a nemzetköziesedés terén. Ezek egy része nemzeti sajátosság – ez azonban nem mentség. Az egyetemen az angol nyelven való kommunikáció képessége összességében alacsonyan áll – ez különösen a nem oktatói munkatársak esetében jellemző. Az egyetem által kiadott külső és belső célcsoportoknak szóló dokumentumok nyelvi színvonala alacsony. Az általános gondolkodásmód és attitűd számára „idegen” még minden, ami nem a megszokott. A kollégák és összességében az egyetem kultúraközi érzékenysége alacsony. Összességében a nemzetköziesség nem képezi szerves részét az egyetem szervezeti kultúrájának. A nemzetköziesítés erősítése érdekében szükséges lépések A nemzetköziesedés erősítése érdekében a következő lépések megtételét tartjuk szükségesnek. Az első lépés a nemzetköziesedéssel kapcsolatos szemlélet és attitűd megváltoztatása. Meg kell határozni, mit is jelent a nemzetköziesedés, az hogyan járul hozzá a stratégiai célok eléréséhez, s hogyan járul hozzá azon keresztül az egyéni célok megvalósításához – ki kell dolgozni egy egyetemi nemzetköziesedési stratégiát. Képzések, tréningek segítségével növelni kell a kultúraközi érzékenységet és el kell oszlatni a nemzetköziesedéssel szembeni félelmeket. Szakokhoz (képzési programokhoz) kapcsolódóan, projektszerűen gondolkodva be kell azonosítani, hogy az egyes munkatársaknak (szakfelelős, szakkoordinátor, HSZ, Oktatásmenedzsment, intézetvezető/tanszékvezető, oktató, intézeti/tanszéki adminisztratív, IT, teremgazdálkodási és más szolgáltató munkatársaknak) az adott képzésben milyen szerepük és feladataik vannak, s ahhoz milyen kompetenciák szükségesek (ahhoz, hogy a nemzetközi felsőoktatási térnek szerves része legyen az adott képzés). Mindezt egyedi szinten, személyekre lebontva érdemes megtenni, majd ki kell dolgozni a kompetenciák eléréséhez szükséges képzési programokat, a képzéseket el kell indítani.
# III. Nemzetköziesedés fogalma, helyzetkép és feladatok / TARTALOMJEGYZÉK
Budapesti Corvinus Egyetem 1 Oktatási stratégia 2024–2027 1 1. Előszó 1 2. Helyzetelemzés és következtetések 1 3. Oktatás-stratégiai célok 3 4. Oktatás-stratégiai irányelvek 4 5. Hogyan jutunk el a célokhoz? 5 5.1 Tudatosan megtervezett hallgatói kiválósági életutak 5 5.2 Folyamatosan fejlődő, innovatív programportfólió 6 5.3 Innovatív és rugalmas oktatási-tanulási ökoszisztéma 6 6. Stratégia megvalósítási terv 7 7. Mellékletek 11 I. Oktatás-stratégiai kezdeményezések eredményességének mérése 11 II. Oktatási stratégia bevonási, egyeztetési folyamata 12 III. Nemzetköziesedés fogalma, helyzetkép és feladatok 12
# Stratégiai megfontolások / Oktatási, közösségi és iroda terek
Eredeti, aláírt pdf Szakmai – szervezeti alapelvek Térhasználat fejlesztési irányai – Kooperációt és kiscsoportos tanulást lehetővé tevő flexibilis tanulási terek (tantermek) – Közösségi terek multifunkciós, munkát és laza időtöltést támogató rendszere – Együttműködést támogató irodaterek – Több szolgáltatási színvonalon elérhető kollégiumok – Szabadon foglalható, jól felszerelt tárgyalók Főépület – Oktatási terek általános korszerűsítése, üres nagyelőadók átalakítása (I. és III. előadó), zsúfolt szemináriumi termek kikönnyítése – Változatos közösségi és étkezésre alkalmas terek kialakítása elsősorban a zsibongóban, a folyosókon és a beugrókban – Aula korszerűsítése és bútorozása – Szervezeti egységek bevonásával az irodaterek modernizálása, használati szokásokhoz és funkcionalitáshoz alkalmazkodó átalakítása, differenciált elhelyezésipolicy szervezeti kultúrán belül C épület – Oktatási terek általános racionalizálása, korszerűsítése, zsúfolt szemináriumi termek kikönnyítése – Változatos közösségi terek kialakítása, a büfé rekonstrukciója – Szervezeti egységek bevonásával az irodaterek és a könyvtár modernizálása, használati szokásokhoz és funkcionalitáshoz alkalmazkodó átalakítása, differenciált elhelyezésipolicy szervezeti kultúrán belül – Piacon jól jövedelmezően kiadható terek kialakítása a dunai oldalon, az ott lévő irodák átköltöztetésével -többek között -a könyvtár raktárának helyére, ami várhatóan évi 300 millió Ft tiszta bevételt fog eredményezni az Egyetem oktatási, kutatási, illetve diákközösségi céljaira Sóház – Géptermek új oktatási funkcióra való átalakítása – Műszaki rekonstrukció megtörtént
# Kollégiumi fejlesztések / TARTALOMJEGYZÉK
Budapesti Corvinus Egyetem 1 Épített Infrastruktúra Stratégia 2024–2027 1 Stratégiai megfontolások 1 Oktatási, közösségi és iroda terek 1 Oktatási terek és irodaterek – előzetes látványtervek 2 Kollégiumi fejlesztések 2
# Alapító Okirat / I. Az egyetem rövid története
Eredeti, aláírt pdf A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 8. § (4) bekezdése, valamint a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2019. évi XXX. törvény 3. § (1) b) pontja alapján a Budapesti Corvinus Egyetem alapító okiratát a következők szerint adom ki: A Budapesti Corvinus Egyetem első elődintézménye a Budapesti királyi magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar, amely 1934-től a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karaként működött. Az Országgyűlés a Kar átszervezésével hozta létre a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet, amely 1953-ban Marx Károly nevét vette fel és viselte 1990-ig, amikor az Egyetem neve Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre változott. 2000. január 1-jei hatállyal a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és az Államigazgatási Főiskola jogutódjaként létrejött a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem. 1 2003. szeptember 1-jével csatlakozott az Egyetemhez a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara, Kertészettudományi Kara és Tájépítészeti, -védelmi és – fejlesztési Kara 2. Az Egyetem 2004. szeptember 1-jétől a Budapesti Corvinus Egyetem néven működik. 2012. január 1-jétől a Közigazgatástudományi Kar kivált a Budapesti Corvinus Egyetemből és beolvadt a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe. 2016. január 1-jei hatállyal az Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar, valamint a Tájépítészeti és Településtervezési Kar kivált a Budapesti Corvinus Egyetemből és a Szent István Egyetem részeként folytatja tevékenységét. Ettől az időponttól a Budapesti Corvinus Egyetem három karral (Gazdálkodástudományi Kar, Közgazdaságtudományi Kar, Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar) működik. 2019. július 1-jétől a Budapesti Corvinus Egyetem jogi státusza állami felsőoktatási intézményről alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézményre változott. 2020. február 1-jétől az Egyetem alaptevékenységéhez kapcsolódó feladatait doktori iskolák, intézetek, kutatóintézetek, kompetenciaközpontok, szakkollégiumok keretében látja el. II. Az Egyetem neve, székhelye és telephelyei, intézményi azonosítók II.1. Az Egyetem hivatalos megnevezése: Budapesti Corvinus Egyetem II.2. Az Egyetem rövidített megnevezése: CORVINUS II.3. Az Egyetem angol nyelvű megnevezése: Corvinus University of Budapest II.4. Az Egyetem székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8. II.5. Az Egyetem telephelye: 8000 Székesfehérvár, Budai út 43. II.6. Az Egyetem székhelyen kívüli képzési helyei: Szlovákia, 945 01 Komárno, Dunájske nábrežie 12. II.7. Az Egyetem intézményi azonosítója: FI43814 II.8. Az Egyetem hivatalos honlapjának címe: www.uni-corvinus.hu
# III. Az Egyetem fenntartója / IV. Az Egyetem célja és jogállása
III.1. Fenntartó neve: Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány III.2. Fenntartó székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8. III.3. Fenntartó nyilvántartási száma: 01–01–0012775 III.4. Fenntartó képviselője: Hernádi Zsolt III.5. Fenntartó jogai és kötelezettségei: 1. A Fenntartó gyakorolja mindazon jogokat, amelyeket a hatályos jogszabályok a magán felsőoktatási intézmények fenntartói számára biztosítanak. 2. A III.5.1. pontban meghatározottakon túl a Fenntartó határozza meg az Egyetem stratégiai fejlesztési irányait. A Fenntartó fogadja el az Egyetem költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, vagyongazdálkodási tervét, gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését, valamint a Fenntartó írja ki a rektori pályázatot. A Fenntartó a Szervezeti és Működési Rendben dönthet úgy, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat részét képező egyes szabályzatok elfogadásának jogát átruházza az Egyetemre azzal, hogy a Szervezeti és Működési Rendben meghatározott körben fenntartói vétót gyakorolhat. 3. A Fenntartót terhelik mindazon kötelezettségek, amelyeket a hatályos jogszabályok a magán felsőoktatási intézmények fenntartói számára meghatároznak. IV.1. Az Egyetem cél szerinti közhasznú tevékenysége a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2. § (1) és (3) bekezdése alapján oktatási és tudományos tevékenység folytatása, amely magában foglalja különösen az alapképzést, mesterképzést, a doktori képzést és a szakirányú továbbképzést, valamint a részismereti képzést. Az Egyetem elsődleges célja magas színvonalú, a kor és a munkaerőpiac igényeit kielégítő képzés megvalósítása, amely eleget tesz a magyar nemzet és Európa kihívásainak. Az Egyetem oktatási, tudományos kutatási és harmadik missziós tevékenységével hozzá kíván járulni a tudáson és innováción alapuló társadalom és gazdaság kialakításához és fejlesztéséhez. IV.2. A Budapesti Corvinus Egyetem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. melléklete alapján Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézménye, nem állami egyetem. IV.3. A Budapesti Corvinus Egyetem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 4. § (1a) bekezdése alapján Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány által fenntartott magán felsőoktatási intézmény. IV.4. A Budapesti Corvinus Egyetem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 5. § (1) bekezdése szerint jogi személy. IV.5. Az Egyetem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései szerint és az Oktatási Hivatal nyilvántartása alapján közhasznú szervezetként működik.
# IV. Az Egyetem célja és jogállása / V. Az Egyetem tevékenységei
V.1. Alaptevékenység (cél szerinti, közhasznú tevékenység): 1. Az Egyetem alaptevékenysége az oktatás és a tudományos kutatás. 2. Az Egyetem oktatási tevékenysége során: 1. Alapító Okiratában meghatározott képzési területeken alapképzést, mesterképzést, osztatlan képzést, továbbá szakirányú továbbképzést folytathat és oklevelet ad ki. 2. Alapító Okiratában meghatározott tudományterületeken doktori képzést folytat és doktori fokozatot ad ki. 3. Az Egyetem tudományos kutatási tevékenysége során alap-, alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket folytat, tudományszervezési és technológiai innovációs feladatokat lát el, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat végez. 4. Gondoskodik a hallgatói tehetséggondozásról és az oktatói, kutatói utánpótlás neveléséről. V.2. Az Egyetem alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő, szolgáltatási tevékenységei (cél szerinti, közhasznú tevékenység) során: 1. A hallgatók részére tankönyvés jegyzetellátást, taneszköz-fejlesztést végez. 2. A hallgatók részére tanulmányi tanácsadást, könyvtári szolgáltatást, kollégiumi elhelyezést, kulturális és sportolási lehetőséget, továbbá olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek a hallgatók beilleszkedését, egészséges életvitelét szolgálják. 3. Nemzetközi kapcsolatait fejleszti és ápolja. E körben együttműködik hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel az oktatás és kutatás terén, elősegíti az oktató, kutatói és hallgatói mobilitást. 4. Könyvtári és tudományos információ-szolgáltatást, közgyűjteményi, levéltári, továbbá közművelődési feladatokat lát el. 5. A hallgatók számára olyan képzést, illetve szolgáltatást nyújt, amely közvetlenül nem kapcsolódik a képzési és kimeneti követelményekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez. 6. Alapító Okiratában meghatározott képzési területeken és tudományterületeken hazai és nemzetközi konferenciákat szervez és szaktanácsadási tevékenységet végez. 7. Felvételi előkészítőt, nyelvi előkészítőt, továbbképzést, egyéb tanfolyamokat szervez, nyelvi képzési tevékenységet folytat. 8. Szabad kapacitásainak terhére hasznosítja az egyetemi infrastruktúrát. 9. Szakmai folyóiratokat és időszaki kiadványokat ad ki és terjeszt. 10. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben, a szakképzésről szóló törvényben, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és a felnőttképzésről szóló törvényben foglaltak szerint részt vesz a felsőoktatásnak nem minősülő szakképzési és az ágazati törvényekben meghatározott egyéb képzési feladatok megvalósításában. 11. Felnőttképzési tevékenységet végez. V.3. Vállalkozási tevékenység: 1. Az Egyetem vállalkozási tevékenységet csak az alaptevékenységét nem veszélyeztetve végezhet. 2. A vállalkozási tevékenység felső határa: nem korlátozott, kivéve jogszabályban meghatározott módon.
# IV. Az Egyetem célja és jogállása / V. Az Egyetem tevékenységei
V.4. Az Egyetem oktatási alaptevékenysége keretében nyújtott képzéseit kereskedelmi célt nem szolgáló tevékenységként látja el. VI. Az Egyetem szervezeti tagolása, fenntartott intézményei VI.1. Az Egyetem fő tevékenységei szerint alaptevékenységet ellátó, alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő, szolgáltató, valamint funkcionális (működtetést végző) szervezeti egységekből áll. 1. Az oktatási alaptevékenység ellátásának átfogó szervezeti kereteit az alábbi szervezeti egységek alkotják: 1.1. Corvinus Doktori Iskolák 1.2. intézetek. 2. Az Egyetem alaptevékenységének megfelelően oktatási és tudományos kutatást végző szervezeti egységei a doktori iskolák, intézetek, kompetenciaközpontok, szakkollégiumok, kutatóintézetek, tanszékek és központok. 3. A doktori iskolák, kutatóintézetek, intézetek, valamint a tanszékek keretei között kutatóközpontok, kutatócsoportok hozhatók létre. 4. Az Egyetemen az alaptevékenység mellett szolgáltatási feladatokat végző szolgáltató szervezeti egységek is létrehozhatók. 5. Az Egyetem működtetése a funkcionális szervezeti egységeken keresztül valósul meg. A funkcionális szervezeti egységek fő feladata az Egyetem céljai megvalósításának, feladatai teljesítésének támogatása. 6. Az Egyetem szervezeti felépítését, tagolását, vezetési szerkezetét, döntéshozatali rendjét, a vezetői pályáztatási, kiválasztási eljárás rendjét, valamint az egyes szervezeti egységek feladatait, működését jelen Alapító Okirat keretei között az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. VI.2. Szenátus 1. Az Egyetem vezető testülete a Szenátus. A Szenátus elnöke a rektor. A Szenátust illetik meg a felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai. 2. A Szenátus összetételét, létrehozásának szabályait, feladatés hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. VI.3. Rektor 1. A rektor az Egyetem első számú felelős vezetője, és felelősséggel tartozik a Fenntartónak. 2. A rektor jelen Alapító Okiratban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott körben az Egyetem képviselője. 3. A rektor felelős az Egyetem alaptevékenységének jogszerű, célszerű és eredményes ellátásáért, az oktatás és tudományos kutatás folyamatos fejlesztéséért. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint ezen feladatokat ellátó szervezeti egységek vezetője, és e körben munkáltatói jogot gyakorol. 4. A rektor a VI.3.3. pontban meghatározott körben eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, jelen Alapító Okirat vagy a Szervezeti és Működési Szabályzat nem utal más hatáskörébe. 5. A rektori tisztség pályázat útján tölthető be. A pályáztatás rendjére és a megbízásra vonatkozó részletes szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 6. A rektort a köztársasági elnök bízza meg és menti fel, fölötte a munkáltatói
# IV. Az Egyetem célja és jogállása / V. Az Egyetem tevékenységei
jogokat a Fenntartó gyakorolja. 7. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban „Törvény”)
# 12. § / IV. Az Egyetem célja és jogállása / V. Az Egyetem tevékenységei
12. § (3) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően az Egyetem Szenátusa javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára és véleményezi a rektori pályázatokat, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét. Az elnök véleményezi a rektorjelöltre vonatkozó személyi javaslatot. VI.4. Elnök 1. A Fenntartó a Törvény. 94. § (2b) bekezdésében meghatározottak szerint az intézményi munkaszervezet vezetésére, valamint jelen Alapító Okiratban, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok ellátására elnöki tisztséget hoz létre. Az elnök jelen Alapító Okiratban, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladatai tekintetében az Egyetem felelős vezetője, és felelősséggel tartozik a Fenntartónak. 2. Az elnök jelen Alapító Okiratban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott körben az Egyetem képviselője. 3. Az elnök felelős a Fenntartó által elfogadott intézményi stratégia megvalósításáért és az Egyetem működtetéséért, ennek keretében vezeti az Egyetem munkaszervezetét. 4. Az elnök ellátja a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatokat, vezeti az ezen feladatokat ellátó szervezeti egységeket, valamint – a jogszabályban, jelen Alapító Okiratban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott kivételekkel – gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyetemen foglalkoztatott munkavállalók felett. 5. Az elnök a Törvény 94. § (2b) bekezdés alapján feladatai teljesítéséhez szükséges mértékben egyetértési jogot gyakorol a rektori hatáskörök tekintetében. 6. Az elnök a VI.4.4. pontban meghatározott körben eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, jelen Alapító Okirat vagy a Szervezeti és Működési Szabályzat nem utal más hatáskörébe. 7. Az elnököt a Fenntartó bízza meg és menti fel, fölötte a munkáltatói jogokat a Fenntartó gyakorolja. VI.5. Az Egyetem gazdasági vezetőjét a Fenntartó bízza meg, és a Fenntartó jogosult a megbízást visszavonni, minden további munkáltatói jogkört a rektor gyakorol. A gazdasági vezető feladatés hatáskörét, működésének feltételeit a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. VI.6. Képviseleti jog 1. Az Egyetemet törvényes képviselőként harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt a jelen Alapító Okirat keretei között a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott megosztásban a rektor és az elnök képviseli. 2. Az Egyetem, illetve az általa létesített vagy fenntartott jogi személyek, beleértve ezek legfőbb szervének és felügyelőbizottságának elnökeit és tagjait, valamint mindezek munkatársai meg kell feleljenek a 2021. évi IX. tv. (a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról) szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak. Az, aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke
# 12. § / IV. Az Egyetem célja és jogállása / V. Az Egyetem tevékenységei
vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az Egyetem számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet. Akivel szemben összeférhetetlenség vagy annak a kockázata vagy látszata fennáll, köteles azt a döntéshozatalt megelőzően írásban – vagy előre nem látható körülmények esetén jegyzőkönyvbe rögzítetten szóban – haladéktalanul bejelenteni. Testületi döntéshozatal esetén a testület elnöke vagy tagja a bejelentést a testület felé teszi meg, egyéb esetben a bejelentést a munkáltatói jogok gyakorlója felé kell megtenni. A címzett köteles írásban megerősíteni, hogy az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert-e. A határozatot a címzett a döntést követő egy héten belül, legalább egy évig tartó időtartamra elektronikus úton közzéteszi. Amennyiben az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert, az adott testület elnöke vagy a munkáltatói jogkör gyakorló köteles biztosítani, hogy az érintett személy a döntéshozatalban nem vehet részt. VI.7. A Fenntartó – az Nftv. 94. § (2b) pontjában szereplő felhatalmazással – egyedi határozatával jogosult akként rendelkezni, hogy az elnöki tisztséget a rektor töltse be. A Fenntartó erre vonatkozó döntését a rektor munkaszerződésében is rögzíteni szükséges. A Fenntartó erre irányuló döntése esetén az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata az elnöki hatásköröket a rektori hatáskörök részeként szabályozhatja. VII. Az Egyetem felsőoktatási képzési tevékenysége, maximális hallgatói
# 12. § / száma rendelkezés joga / 37064/4
VII.1. Az Egyetem az alábbi képzési területeken, tudományterületeken, képzési szinteken folytat képzést: 1. doktori képzés: társadalomtudományok, természettudományok, műszaki tudományok, bölcsészettudomány; 2. mesterképzés: agrár, gazdaságtudományok, informatika, társadalomtudomány, pedagógusképzés, bölcsészettudomány; 3. alapképzés: agrár, gazdaságtudományok, informatika, társadalomtudomány, bölcsészettudomány. VII.2. Felvehető maximális hallgatói létszám: 13982 fő 1. 1093 Budapest, Fővám tér 8. 37058 tulajdon 2. 1093 Budapest, Fővám tér 13. 37059 tulajdon 3. 1085 Budapest, Horánszky utca 6. 36632 tulajdon 4. 1092 Budapest, Kinizsi utca 2–6. 37082/1 tulajdon 5. 1093 Budapest, Lónyay utca 40. 36958 tulajdon 6. 1092 Budapest, Ráday utca 43–45. 36950/0/A/45 tulajdon 7. 1106 Budapest, Bogáncsvirág utca 3. 42544/23 tulajdon 8. 8000 Székesfehérvár, Budai út 43. 8483/6. tulajdon 9. 8000 Székesfehérvár, Budai út 43. 8483/7. tulajdon 10. 1093 Budapest, Czuczor utca 3. 37076 tulajdon 11. 1093 Budapest, Közraktár utca 2/b–8. 37064/1, bérlemény 37064/1/A, 37064/2, 37064/3, 12. Szlovákia 945 01 Komárno, bérlemény Dunájske nábrežie 12. 13. 1118 Budapest, Mányoki út 9. 5063 bérlemény
# 12. § / IX. Az Egyetem közhasznúsága / X. Záró rendelkezések
IX.1. Az Egyetem vállalkozási tevékenységet csak az alaptevékenységét nem veszélyeztetve végezhet. IX.2. Az Egyetem közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. IX.3. Az Egyetem a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt közhasznú tevékenységére fordítja. IX.4. Közhasznúsági Felügyelőbizottság 1. Az Egyetem működését és gazdálkodását felügyelő, a szenátustól elkülönült szerve a Közhasznúsági Felügyelőbizottság. 2. A Közhasznúsági Felügyelőbizottság három tagból áll, elnökét és tagjait a Fenntartó bízza meg 3 (három) évig terjedő határozott időtartamra. 3. A Közhasznúsági Felügyelőbizottság tevékenysége során az Egyetem vezető tisztségviselőitől jelentést, a szervezet munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyetem könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 4. A Közhasznúsági Felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg. IX.5. Az Egyetem közhasznúságával kapcsolatos egyéb részletszabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. X.1. Jelen Alapító Okiratot a Fenntartó 1/2019. (06.04.) sz. határozatával fogadta el, és a Fenntartó képviselője látta el aláírásával. Jelen Alapító Okirat 2019. július 1. napján lép hatályba. X.2. Jelen Alapító Okiratot a Fenntartó 26/2019. (12. 17.) számú határozatával módosította. A módosítások 2020. február 1. napján lépnek hatályba. X.3. Jelen Alapító Okiratot a Fenntartó 06/2021. (01.27.) számú határozatával módosította. A módosítások 2021. február 1. napján lépnek hatályba. X.4. Jelen Alapító Okiratot a Fenntartó 04/2023. (01.30.) számú határozatával módosította. A módosítások 2023. február 1. napján lépnek hatályba. X.5. Jelen Alapító Okiratot a Fenntartó 36/2023. (06.28.) számú határozatával módosította. A módosítások 2023. július 1. napján lépnek hatályba. X.6. Jelen Alapító Okiratot a Fenntartó 61/2023. (12.15.) számú határozatával módosította. A módosítások 2024. február 1. napján lépnek hatályba. X.7. Jelen Alapító Okiratot a Fenntartó 30/2024. (10.14.) számú határozatával módosította. A módosítások 2024. november 1. napján lépnek hatályba. Kelt: Budapest, 2024. év október hó 15. napján
# 12. § / kuratóriumi elnök / TARTALOMJEGYZÉK
Budapesti Corvinus Egyetem 1 Alapító Okirat 1 I. Az egyetem rövid története 1 II. Az Egyetem neve, székhelye és telephelyei, intézményi azonosítók 1 III. Az Egyetem fenntartója 2 IV. Az Egyetem célja és jogállása 2 V. Az Egyetem tevékenységei 2 VI. Az Egyetem szervezeti tagolása, fenntartott intézményei 3 VII. Az Egyetem felsőoktatási képzési tevékenysége, maximális hallgatói létszám 5 VIII. Az Egyetem rendelkezésére álló ingatlanvagyon 6 IX. Az Egyetem közhasznúsága 6 X. Záró rendelkezések 6
Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár szervezeti és működési rendje
# Budapesti Corvinus Egyetem / Preambulum
Szervezeti és működési rendhez kapcsolódó szabályzat – az egyetemi könyvtár és levéltár szervezeti és működési rendje 1 A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: CORVINUS vagy Egyetem) az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend
# 53. § / Preambulum / Általános rendelkezések
53. § (4) bekezdése, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről alapján az Egyetemi Könyvtár és Levéltár (továbbiakban: Könyvtár) szervezeti és működési rendjét (továbbiakban EKL SZMR) az alábbiak szerint állapítja meg.
# 1. § / Preambulum / Általános rendelkezések
1. § (1) A Könyvtár elnevezése: Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár (2) A Könyvtár nemzetközi kapcsolatok során használt elnevezése: Corvinus University of Budapest University Library and Archives (3) A Könyvtár rövidített elnevezése: Corvinus Könyvtár és Levéltár / Corvinus Library and Archives (4) A Könyvtár székhelye: 1093 Budapest, Közraktár u. 4–6. (5) A Levéltár székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8. (6) A Könyvtár alapítás éve: 1948 (7) A Levéltár alapítási éve: 1987 (8) A Könyvtár a 2011. évi CCIV., a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 11. § (2) alapján működő alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézményi könyvtár, amely az Nftv. 11. § (2) bekezdésében foglaltak alapján biztosítja könyvtári szolgáltatást olyan módon, hogy ellátja az Nftv. 14. § (2) bekezdésében rögzített feladatokat, amelyek magukban foglalják az 1997. évi CXL. tv. 55. §-ban részletezett nyilvános könyvtári, valamint ugyanezen tv. 63. §-ban részletezett, a tudományos és szakkönyvtári ellátás körébe tartozó feladatokat is. A Könyvtár az 1997. évi CXL., a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvénynek, valamint a 30/2014. (IV. 10.) EMMI rendeletnek megfelelően – tudományos és szakkönyvtári, továbbá nyilvános Könyvtári feladatokat is ellát. A felsőoktatási levéltári működést az Nftv. 14. §-a és az 1995. évi LXVI. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény, továbbá a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet szabályozza. (9) A Könyvtár az Országos Dokumentum ellátási Rendszer (ODR) tagja. (10) A Könyvtár az oktatást és tudományos kutatást közvetlenül, szolgáltatásaival támogató szervezeti egység, amely a Szenátus által elfogadott EKL SZMR szerint működik. (11) Az EKL SZMR a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 68. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezeti és működési szabályzatként szolgál. (12) Az EKL SZMR személyi hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, intézményére és munkavállalójára, az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló személyekre, doktoranduszokra, doktorjelöltekre, továbbá bármely természetes személyre, aki a Könyvtár szolgáltatásait igénybe veszi. (13) Az EKL SZMR tárgyi hatálya a Könyvtár által folytatott valamennyi tevékenységre, eljárásra, feladatra terjed ki.
# 2. § / A Könyvtár működtetése, felügyelete / A Könyvtár küldetésnyilatkozata
2. § (1) A Könyvtár fenntartója az Egyetem. A Könyvtár folyamatos és rendeltetésszerű működéséhez, az alapfeladatok ellátásához szükséges feltételeket az Egyetem biztosítja. (2) A Könyvtár a kultúráért és innovációért felelős miniszter szakmai és törvényességi felügyelete alá tartozik. (3) A Könyvtár az Egyetem szolgáltató szervezeti egysége. Irányítását a kutatási és akadémiai ügyekért felelős rektorhelyettes látja el az Egyetem Szervezeti és Működési Rendjében meghatározottak szerint. (4) A Könyvtár fejlesztése az EKL Stratégiai Koncepcióban meghatározottak szerint történik.
# 3. § / A Könyvtár küldetésnyilatkozata / Kapcsolódó dokumentumok
3. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár az egész életen át tartó tanulás egyik alapintézménye. A tudományos ökoszisztéma részeként a tudás megszerzését, új tudás és készségek létrehozását, valamint azok disszeminációját segíti infrastrukturális és információközvetítő szolgáltatásaival és közösségformáló tevékenységével. Missziója, hogy minőségi, ügyfélközpontú, nemzetközi trendekhez igazodó szolgáltatásaival és tanulási tereivel hozzájáruljon a Corvinus Egyetemen keletkezett élvonalbeli tudományos eredmények létrejöttéhez és hatásának maximalizálásához, a jövő felelős, motivált, széles látókörű és kiemelkedő felkészültségű szakembereinek, vezetőinek képzéséhez, az Egyetem nemzetközi elismertségéhez. A Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Levéltár küldetése 1. Az intézménytörténet, valamint a közgazdaságtudományi felsőoktatás a tudásvagyonának gyarapítása, megőrzése, közzététele, népszerűsítése révén a) a közgazdasági képzés-történeti kutatásának elősegítése, b) az közgazdaságtudományi képzés támogatása, c) a közgazdaképző intézmény és a szakma társadalmi elismertségének a növelése; 2. Küldetésének megvalósítása érdekében a BCE Levéltára együttműködik a könyvtárral és más intézményekkel. Aktívan részt vesz az országos levéltári programokban és egyéb rendezvényeken.
# 4. § / Kapcsolódó dokumentumok / A Könyvtár feladata
4. § (1) Az EKL SZMR-hez az alábbi jogszabályok kapcsolódnak: a) a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (a továbbiakban: Nftv.), b) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény; c) 3/1975. (VIII.17.) KM–PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról; d) 379/2017. (XII. 11.) Korm. rendelet a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről; e) 6/2001. (I. 17.) Korm. rendelet. a könyvtárhasználókat megillető egyes kedvezményekről; f) 14/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelet a könyvtári szakfelügyeletről; g) 22/2005. (VII.18.) NKÖM rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról; h) 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről; i) 30/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet az országos múzeum, az országos szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatairól; j) 73/2003. (V.28.) Korm. rendelet az Országos Dokumentumellátási Rendszerről. k) a 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
# 5. § / Kapcsolódó dokumentumok / A Könyvtár feladata
5. § (1) A Könyvtár az alábbi feladatokat látja el az Egyetem SZMR-ében meghatározott feladatkörön túl: a) gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja; b) az egyetemi honlap keretében saját honlapot üzemeltet elektronikus szolgáltatásainak elérése és az olvasók tájékoztatása céljából; c) gondoskodik a különböző képzési szinteken tanuló hallgatók tanulmányaihoz szükséges szakirodalom és információs források szolgáltatásáról; d) tanulási és közösségi terek működtetésével biztosítja az egyéni és csoportos tanulás feltételeit; e) közreműködik a hallgatók tanulási készségeinek, kiemelten az információs és digitális kompetenciáinak fejlesztésében, egyetemi sikerességük növelésében; f) biztosítja a kutatási tevékenységhez szükséges szakirodalmi és adatforrásokat; g) ellátja az egyetemi tartalomgazda feladatait; biztosítja az oktató és kutatómunka során keletkezett tudások megőrzését és közreadását, részt vesz a tudományos eredmények disszeminációjában; támogatja az Egyetem társadalmi és akadémiai impaktjának növelését; h) tudománymetriai műhelyt működtet, aminek keretében bibliometriai tanácsadással segíti a kutatókat, valamint összehangolja és végzi az oktatói publikációk hiteles nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat; i) publikációs adatszolgáltató tevékenységével támogatja az egyetemi kutatásés pályázatértékelési folyamatokat, és az adatalapú vezetői döntéseket, az egyéni és szervezeti egység szintű kutatási sikerességet; j) a kutatási sikeresség növelése érdekében tájékoztatást nyújt a nemzetközi tudományszervezési és kutatásértékelés gyakorlatokról és tudományos kommunikációs mintákról; k) kutatási adatkezelési szolgáltatásokat nyújt; l) az Egyetem informatikai és más szervezeti egységeivel együttműködve koordinálja a mesterséges intelligencia alkalmazások előfizetését, és támogatja etikus egyetemi használatát m) koordinálja az egyetem tudományos kiadói tevékenységét; n) részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében; o) a könyvtárhasználókat segíti az információs műveltség elsajátításában, az egész életen át tartó tanulás folyamatában; p) részt vesz a könyvtárosok képzésében, továbbképzésében és a könyvtári és információtudományi kutatásokban; q) részt vesz a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetését és fejlesztését segítő országos központi szolgáltatások megvalósításában; r) kulturális, közösségi, közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat szervez; s) edukációs tevékenységével és lokális társadalmi, civil kapcsolati hálójával támogatja az Egyetem társadalmi felelősségvállalását és fenntarthatósági törekvéseit; t) tudás-, információés kultúraközvetítő tevékenységével hozzájárul az életminőség javításához, az ország versenyképességének növeléséhez a közösségi kulturális
# 5. § / A Könyvtár feladata / A Könyvtár szervezeti felépítése
értékek megőrzéséhez; u) részt vesz hazai és nemzetközi könyvtári és digitális kutatási információs együttműködésekben; v) levéltári szolgáltatást nyújt, gyarapítja, kezeli, őrzi és kutathatóvá teszi a gyűjtőkörébe tartozó köziratokat, valamint a maradandó értékű magániratokat.
# 6. § / A Könyvtár feladata / A Könyvtár szervezeti felépítése
6. § (1) A Könyvtár az oktatás, tanulás és kutatás folyamatosan változó igényei alapján komplex szolgáltatásokat biztosító, a projektmunkát támogató funkcionális egységeket működtet. (2) A tudásmegosztást, a rugalmasságot és a kiegyensúlyozott munkaterhelést segítő összetett munkakörökben a munkatársak tevékenysége megoszlik az egyes funkcionális területek között. A funkcionális területek működését vezető munkatársak (csoportvezetők) koordinálják. (3) A Könyvtár szervezetének felépítését jelen szabályzat 1. számú melléklete szerinti összefoglaló ábra szemlélteti. (4) A Könyvtár feladatait az alábbi funkcionális szervezeti egységek keretei között végzi: a) Kutatástámogatás és Tudománymetriai Műhely, b) Gyűjteményszervezés és Olvasói Szolgáltatások, c) Tanulástámogatás és képzés, d) Levéltár, e) Titkárság. (5) A Kutatástámogatás és Tudománymetriai Műhely feladata: a) az egyetemi tartalomgazdai feladatok ellátása; b) az elektronikus könyvtári infrastruktúra működtetése; c) az egyetemi kutatási eredmények és egyetemtörténeti jelentőségű dokumentumok megőrzését és disszeminációját szolgáló elektronikus gyűjtemények (repozitóriumok) működtetése és fejlesztése d) az egyetemi elektronikus publikálás és elektronikus kiadói tevékenység technikai és módszertani támogatása; e) tudománymetriai műhely működtetése, ennek keretében az oktatói publikációk nyilvántartásának és az egységes nemzeti adatbázisba feltöltésének biztosítása, valamint a fokozatszerzési és akkreditációs eljárások, pályázati tevékenység, az egyetemi kutatásértékelési folyamatok bibliometriai támogatása; f) a publikációk nyílt hozzáférésű közzétételének támogatása, tanácsadás a szerzői jogok és licencek, a publikációs csatornák kérdéseiben; g) az Egyetem más szervezeti egységeivel együttműködve koordinálja a mesterséges intelligencia alkalmazások előfizetését, és támogatja etikus egyetemi használatát. h) az Egyetem érdekkörében megszülető tudományos kiadványok, tananyagok, szakkönyvek és folyóiratok egységes, és magas színvonalú kiadásának teljeskörű koordinálása; i) egyes kiadványok könyvkereskedelmi forgalomban való értékesítésének szakmai koordinálása. j) a kutatási adatkezelési szolgáltatások bevezetése és fejlesztése; k) kutatási adatkezelési politika és technikai ajánlások kidolgozása; l) adatkezelési tanácsadás és gyakorlati támogatás kutatóknak és doktoranduszoknak. (6) A Gyűjteményszervezés és Olvasói szolgáltatások feladata: a) a papíralapú és elektronikus, tulajdonolt és közvetített állomány tervszerű és a mindenkori egyetemi igényeknek megfelelő gyarapítása, formai és tartalmi feltárása; a kereshetőség és használhatóság biztosítása; b) az egyetemi igények összegyűjtése és összehangolása a rendelkezésre álló pénzügyi keretekkel; c) a nyomtatott állomány gondozása, a megfelelő állományrészek tartós megőrzése;
# 6. § / A Könyvtár feladata / A Könyvtár szervezeti felépítése
d) apasztási, selejtezési tevékenység; e) retrospektív állomány-feldolgozás; f) az elektronikus források tartós használatának, megőrzésének elősegítése; g) az állománygyarapítás pénzügyi forrásainak tervezése, gazdálkodás a keretekkel; h) a nyomtatott és elektronikus információs források használatának, a ráfordítások hasznosulásának elemzése; i) a tudományos örökséget jelentő muzeális gyűjtemény feltárása, megőrzése és szolgáltatása; j) a Könyvtár digitalizálási tevékenységének szervezése. k) az Egyetemi oktatás-kutatás igényeihez igazodó szakirodalmi és olvasótermi technikai tájékoztatás; l) a könyvtári állomány használatához szükséges digitális alkalmazások és felületek működtetése; m) kölcsönzési szolgáltatások; n) az olvasói és közösségi terek működtetése; az egyéni és csoportos tanulás feltételeinek biztosítása; o) az olvasói adatok kezelése az adatvédelmi előírásoknak megfelelően; p) a szolgáltatásokkal kapcsolatos díjak beszedése a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül és bankkártyás fizetés formájában; q) az Országos Dokumentumellátási Rendszer keretében könyvtárközi szolgáltatások nyújtása; r) a felhasználói elégedettség és élmény figyelemmel kísérése. a tapasztalatok beépítése a szolgáltatásokba; s) közönségkapcsolatok ápolása, a Könyvtár szolgáltatásainak és forrásainak láthatóvá tétele. (7) A Tanulástámogatás és képzés szervezeti egység feladata: a) a hallgatók tanulási készségeit fejlesztő és egyetemi sikerességét növelő tanulástámogató és információs képzések nyújtása; b) az Egyetem belső képzési rendszerébe illesztett kutatási kiválóságot támogató képzések nyújtása; c) a szakmai kommunikációs képzések és kurzusok támogatása tanórába illeszthető tréningkínálat kialakításával az oktatókkal együttműködve; d) az egyetemi tehetségmenedzsment folyamatok és rendszerek támogatása; e) digitális és multimédiás képzési anyagok, információhasználati segédletek kidolgozása és közreadása; f) a könyvtári képzések módszertanának fejlesztése. (8) Levéltár feladata a) gyűjti, rendszerezi és kutathatóvá teszi az Egyetem központi szerveinek, oktatási-kutatási egységeinek, hivatalainak, intézményeinek – és ezek jogelődeinek – működése során keletkezett maradandó értékű iratanyagot. Illetékességi köre kiterjed az egyetem és jogelődei által keletkeztetett köziratokra, gyűjtőköre az egyetemhez kapcsolódó tudományés intézménytörténeti magánokiratokat foglalja magába; b) az Egyetem maradandó értékű iratainak, egyetemtörténeti jelentőségű bélyegzőinek átvétele, valamint a gyűjtőkörébe tartozó, az Egyetemmel kapcsolatos egyéb magándokumentumok gyűjtése; c) az őrizetében lévő iratanyag biztonságos megőrzése, nyilvántartása, szakszerű kezelése, feltárása; d) ügyfélszolgálat (információés másolatszolgáltatás, jogviszony-igazolások előkészítése, készítése), illetve a kutatási szabályzatában foglaltak alapján
# 6. § / A Könyvtár feladata / A Könyvtár szervezeti felépítése
kutatószolgálat működtetése; e) a Levéltári rendeletben és az Iratkezelési Szabályzatban meghatározott módon az Egyetem szervezeti egységeinek nyilvántartása, iratkezelésük ellenőrzése, az iratselejtezés engedélyezése és a maradandó értékű iratanyagok átvétele; f) az iratanyag használatának elősegítésére és az információkhoz történő gyorsabb hozzáférés biztosítására segédletek, adatbázisok készítése; g) a fenntartó intézmény tudományés intézménytörténeti feladataiban és közművelődési tevékenységében való részvétel (tudományos kutatás végzése, a kutatási eredmények, valamint az Egyetem történetére vonatkozó dokumentumok bemutatása, közzététele); h) a levéltári anyaghoz tartozó tárgyi emlékek szakszerű őrzésének, kezelésének, nyilvántartásának és bemutatásra alkalmassá tételének biztosítása; i) elemi kár esetén az Egyetem bármely területén az iratokkal és muzeális tárgyi anyaggal kapcsolatos azonnali segítségnyújtás; j) kapcsolattartás a levéltári szakmai szervezetekkel; k) kapcsolattartás az egyetemi feladatellátása során, valamint a Levéltár illetékességébe tartozó valamennyi szervezeti egységgel, szervezettel; l) a felsőfokú levéltáros képzésben résztvevő hallgatók gyakorlatának szervezése; m) az iskolai közösségi szolgálatot teljesítő diákok levéltári tevékenységeinek szervezése; n) a levéltár szakmai kommunikációjának végzése, a levéltári honlap és közösségi oldalak kezelése. (9) A Titkárság feladata az Egyetem működtetésért felelős szervezeti egységeivel együttműködve a Könyvtár operatív működésének biztosítása. (10) A Könyvtárban dolgozók feladatait pozíció leírásuk szabályozza. Munkájuk szakmai irányítását a főigazgató látja el. (11) Az egyes szervezeti egységek feladatait, a munkafolyamatok szervezését, szabályzatok, ügyrendek, pozíció leírások és jelen szabályzat mellékletei tartalmazzák. (12) A Könyvtár szolgáltatásait, használatának feltételeit és kedvezményeit az EKL SZMR 2. sz. melléklete, a Könyvtárhasználati szabályzat, valamint a levéltári Kutatótermi szabályzat tartalmazza.
# 7. § / A Könyvtár vezetése / A Könyvtár gazdálkodása
7. § (1) A Könyvtár élén főigazgató áll. A főigazgatói megbízásra vonatkozó szabályokat az SZMR és az Egyetem Foglalkoztatási szabályzata határozza meg. (2) A főigazgató feladatait a vonatkozó jogszabályok és egyetemi szabályzatok alkalmazásával látja el. (3) A főigazgató akadályoztatása, távolléte vagy a főigazgatói tisztség átmeneti betöltetlensége esetén helyettesítésére a Kutatástámogatás és Tudománymetriai Műhely vezetője jogosult. (4) Az egyes funkcionális területek tevékenységét a csoportvezetők szervezik és koordinálják. Munkairányítóként feladatot adnak az adott munkakörben dolgozó munkatársaknak, felügyelik és értékelik teljesítményüket. A csoportvezetők feladatait és hatáskörét egyedi pozíció leírások határozzák meg.
# 8. § / A Könyvtár gazdálkodása / Minőségbiztosítás
8. § (1) A Könyvtár és Levéltár fenntartását az egyetemi költségvetés biztosítja, gazdálkodására az egyetemi szabályozók vonatkoznak. (2) A könyvtári és levéltári szolgáltatások mindenkor érvényes díjtételeit a főigazgató határozza meg és a Könyvtárhasználati szabályzatban, valamint a levéltári Kutatótermi szabályzatban teszi közzé.
# 9. § / Minőségbiztosítás / Adatkezelés
9. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény a muzeális 55. § (1) bekezdés k) pontja szerint a Könyvtár a szolgáltatásait a könyvtári minőségirányítás szempontjait figyelembe véve szervezi. (2) A Könyvtár a tevékenységét alapvetően meghatározó dokumentumait (pl. küldetésnyilatkozat, tervek, szabályozások) rendszeresen felülvizsgálja, és ha szükséges, módosításukra javaslatot tesz, illetve módosítja azokat. (3) A Könyvtár folyamatosan lehetőséget ad a könyvtárhasználóknak a véleménynyilvánításra. Évente legalább egyszer kérdőíves felmérést végez, emellett a felhasználói élmény monitorozásával vizsgálja a valós szolgáltatási igényeket. A beérkezett észrevételeket és a kutatás során kirajzolódó igényeket a vizsgálat végén összesíti, és a kapott eredményeket felhasználja a szolgáltatásai fejlesztésére. (4) A Könyvtár által jelentett minőségi indikátorok, valamint a könyvtári minőségbiztosítás hazai és nemzetközi sztenderdjei alkalmazásával a Könyvtár és az Egyetem rendszeresen nyomon követi és értékeli a Könyvtár tevékenységét.
# 10. § / Adatkezelés / Záró rendelkezések
10. § (1) A Könyvtár köteles a beiratkozáskor, vagy bármely könyvtári szolgáltatás igénybevételekor a GDPR 13. cikke szerinti Adatkezelési tájékoztatót akár online vagy papíralapon az érintettek számára hozzáférhetővé tenni mind a Könyvtár, mind a Levéltár esetében. (2) A Könyvtár és Levéltár köteles a szolgáltatásai nyújtásával összefüggésben megvalósuló személyes adatok kezelését az (1) bekezdés szerinti Adatkezelési tájékoztató szerint végezni. Bármely, akár a kezelt adatok körében, az adatkezelés céljában vagy időtartamában az (1) bekezdés szerinti Adatkezelési tájékoztatóhoz képest eltérő, azon túlterjeszkedő adatkezelést megelőzően a jogi és beszerzési vezető és/vagy az adatvédelmi tisztviselő állásfoglalását kérni.
# 11. § / KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT / I. A Könyvtár használatának alapelvei
11. § (1) Jelen szabályzatot a Szenátus 2025. szeptember 16-i ülésén fogadta el. Jelen szabályzat 2025. október 7. napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a Szenátus SZ–31/2022/2023. (2023. II. 7.) számú határozatával elfogadott Egyetemi Könyvtár Szervezeti és Működési Rendje. (2) Jelen szabályzat mellékletei: 1. melléklet: Az Egyetemi Könyvtár szervezeti felépítése 2. melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat 3. melléklet: Könyvtári Gyűjtőköri szabályzat 4. melléklet: Kutatótermi szabályzat 5. melléklet: Levéltári Gyűjtőköri szabályzat 1. melléklet 2. melléklet 1. Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár (továbbiakban: Könyvtár) alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézményi könyvtár, amelynek alapvető célja a Budapesti Corvinus Egyetemen folyó oktatás, egyéni és csoportos tanulás és tudományos kutatás támogatása. 2. A Könyvtár az országos könyvtári ellátás rendszerének keretében nyilvános könyvtár, a férőhely kapacitás függvényében minden 16. életévét betöltött könyvtárhasználó látogathatja, aki a jelen szabályzat rendelkezéseit elfogadja. 3. A Könyvtár használóit a következő alapszolgáltatások illetik meg térítésmentesen: – a könyvtárlátogatás, – a Könyvtár által kijelölt gyűjteményrész: a kölcsönzői tér állományának helyben használata, – a katalógus használata, – információ a Könyvtár és a magyar könyvtári rendszer szolgáltatásairól. 4. A Könyvtár jogosult az ingyenes alapszolgáltatásokat igénybe vevő látogatók természetes személyazonosító és lakcím adatait díjmentesen, statisztikai célból regisztrálni. Minden további szolgáltatás igénybevételéhez be kell iratkozni. 5. A Könyvtár tanulási terei és önkiszolgáló szolgáltatásai a teljes nyitvatartási időben használhatók. A beiratkozás, díjfizetés és egyéb, könyvtáros részvételét igénylő szolgáltatások az Információs és szolgáltatási pont nyitvatartási idejében érhetők el. A Könyvtár nyitvatartási rendjéről honlapján tájékoztatja a használókat. 6. A Könyvtár a Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban Egyetem) működési feltételeinek figyelembevételével a nyári és téli időszakban csökkentett nyitvatartással működhet, illetve zárva tarthat. A Könyvtár főigazgatója elrendelhet zárvatartást egyéb okok miatt is.
# 11. § / Budapesti Corvinus Egyetem oktatói és alkalmazottai / Külső olvasók
1. Az Egyetem hallgatóinak könyvtári beiratkozása az egyetemi beiratkozás részeként történik. A könyvtári tagságot igazoló könyvtári kártya a személyazonosság igazolásával személyesen és díjmentesen váltható ki a Könyvtárban. 2. Az Egyetem hallgatóinak könyvtári tagsága a hallgatói jogviszonyuk fennállásáig érvényes. A hallgató jogosult könyvtárhasználatra passzív félév alatt is. A könyvtári tagság a szakdolgozatírás céljából meghosszabbítható az abszolutórium megszerzését közvetlenül követő 2. félév végéig azon hallgatók esetében, akik még nem tették le a záróvizsgájukat. 3. A könyvtári kártya elvesztése esetén a könyvtári kártya pótlásáért kártyadíjat kell fizetni. 1. Az Egyetem alkalmazottai személyazonosságuk igazolásával díjmentesen válthatják ki a könyvtári kártyájukat, amely az egyetemi munkaviszonyuk megszűnéséig érvényes. 2. Az Egyetem nyugdíjba vonuló alkalmazottai továbbra is térítésmentesen jogosultak a könyvtár használatára az aktív alkalmazottakra vonatkozó feltételek szerint, kivéve a távoli használatot. 3. Az Egyetem vendégoktatói, -kutatói a fogadó szervezeti egység igazolása alapján használhatják a Könyvtárat. 4. Az Egyetemről kilépő munkavállalók számára – a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyása alapján – a munkaviszony megszűnésétől számított fél évig biztosítja a Könyvtár a könyvtári terek és IT-eszközök használatát. 1. A Könyvtárba beiratkozhat minden 16. életévét betöltött, igazolt magyarországi lakcímmel rendelkező személy. A beiratkozás, online regisztrációt követően személyesen, adategyeztetéssel történik. 2. Beiratkozáskor könyvtárhasználati díjat kell fizetni. A könyvtárhasználati díj megfizetése alól mentesülnek, és csak kártyadíjat fizetnek: – az Egyetem határozatlan idejű szerződésű munkavállalóinak házastársa és 16. év feletti gyermekei, – 25. év alattiak, – a nyugdíjra jogosultak, – a közgyűjtemények (könyvtárak, muzeális intézmények és levéltárak) dolgozói és – az egészségkárosodottak (vakok, gyengén látók, siketek, mozgáskorlátozottak), jogosultságukat a képviselő egyesületek tagsági igazolványával és/vagy MÁK igazolvánnyal igazolva. 3. Beiratkozáskor 50% kedvezmény illeti meg: – Corvinus Alumni, – más felsőoktatási intézmények érvényes diákigazolvánnyal rendelkező 25 év feletti hallgatóit, – a csecsemőgondozási (CSED), gyermekgondozási díjban (GYED), a gyermekgondozási segélyben (GYES) részesülőket, – a regisztrált munkanélkülieket. 4. A beiratkozási díj alóli mentességet, vagy a kedvezményekre való jogosultságot a beiratkozáskor igazolni kell. 5. Beiratkozáskor váltható a beiratkozás napjára szóló, helyben használatot biztosító napijegy vagy a beiratkozás napjától számított egy évig, illetve fél évig érvényes kölcsönzésre jogosító könyvtári kártya. 6. A beiratkozáshoz minden esetben szükséges személyes adatok: név, születési
# 11. § / Külső olvasók / igazolás
név, anyja leánykori neve, születési hely és idő, lakcím. A Könyvtár a beiratkozó hozzájárulásával tartja nyilván és kezeli a beiratkozó e-mail címét, valamint a kedvezményre jogosító személyi adatokat. 7. Az új beiratkozó személyes adatait előzetesen, távoli online regisztrációval is megadhatja a Könyvtár honlapján elérhető űrlap kitöltésével. 8. A személyes beiratkozáskor, az adatok igazolására kért okmányok: – A személyazonosság igazolása eredeti, érvényes arcképes igazolvánnyal: személyi igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély bemutatása. – Magyarországi bejelentett lakcím igazolása: lakcímkártya bemutatása. Lakcímkártyával nem rendelkező személy esetén, a lakcímet más, hivatalos dokumentummal kell igazolni, pl. a beiratkozó nevére szóló albérleti, kollégiumi szerződéssel. – Az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok állampolgárainak beiratkozásához a fentieken felül magyar állampolgár készfizető kezes nyilatkozata és a készfizető kezes jövedelemigazolása szükséges. Kezességi nyilatkozat nélkül az EGT-n kívüli állampolgár beiratkozó csak a Könyvtár helyben használatára jogosult. 9. Beiratkozási kedvezmény igénybevételéhez szükséges dokumentumok: Corvinus Alumni Corvinus Alumni Iroda igazolása Más felsőoktatási intézmények hallgatói Érvényes diákigazolvány vagy iskolalátogatási Közgyűjtemények dolgozói Munkáltatói igazolás CSED-, GYED-, GYES-en lévők Igazolás Nyugdíjasok Nyugdíj jogosultságot igazoló dokumentum Regisztrált munkanélküli Igazolás 10. A Könyvtár a beiratkozott olvasók adatait a hatályos jogszabályok előírásai szerint, illetve a Könyvtár honlapján közzétett Adatkezelési tájékoztató irányelvei szerint kezeli, és kizárólag könyvtári szolgáltatás céljaira használja. A beiratkozott olvasók nyilvántartott adataikat megtekinthetik a könyvtári katalógus személyes felületére bejelentkezve. A Könyvtár a beiratkozott olvasók és a készfizető kezesek adatait a könyvtári tagság lejártát követően egy évig őrzi meg. A kölcsönzött dokumentummal vagy ki nem egyenlített tartozással bíró olvasó adatai nem törölhetők a nyilvántartásból, amíg tartozását nem rendezi.
# 11. § / igazolás / III. A beiratkozott olvasók jogai és kötelességei
1. A felhasználók jogainak gyakorlása során az Egyetem Házirendjét a jelen III. pontban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel alkalmazni kell. 2. Az egyes felhasználói csoportokat eltérő jogosultságok illethetik meg a könyvtári szolgáltatások igénybevételekor. 3. A könyvtári szolgáltatások személyes igénybevételéhez az olvasónak a könyvtári kártyát magával kell hoznia. A Könyvtár alkalmazottja, illetve az Egyetem biztonsági szolgálatának munkatársa kérheti a könyvtári tagság igazolására kapott könyvtári kártya és a személyazonosságot igazoló okmány bemutatását. 4. Közlekedési eszköz (roller, görkorcsolya) és háziállat behozatala a könyvtárba nem megengedett, kivéve a vakvezető vagy egyéb egészségügyi terápiás kutyát. Nagyméretű táskákat a könyvtárba behozni tilos, elhelyezhetők a díjmentes táskatárban. Egy olvasó egy ülőhely igénybevételére jogosult. 5. A könyvtári kártya tulajdonosának a személyi adataiban, e-mail címében történt változásokat be kell jelentenie, a bejelentés elmulasztásából eredő károkért a Könyvtár nem vállal felelősséget. 6. A könyvtári kártya más személyre át nem ruházható. Az olvasó felelős a könyvtári kártyájával kikölcsönzött minden dokumentumért és az igénybe vett térítéses szolgáltatások megfizetéséért. 7. A visszaélések elkerülése érdekében a könyvtári kártya elvesztését azonnal be kell jelenteni. A bejelentés után a Könyvtár az elveszett könyvtári kártya használatát a számítógépes rendszerben letiltja. 8. A Könyvtár működésével, szolgáltatásaival kapcsolatos olvasói észrevételek, javaslatok közlésére lehetőség van a Könyvtár honlapján, elektronikus levélben, illetve az 1. emeleti szolgáltatási ponton elhelyezett kívánságnaplóban. 9. A Könyvtár dokumentumai, eszközei, berendezési és használati tárgyai épségének óvása minden olvasónak kötelessége. Aki a kölcsönvett vagy a helyben használatra kapott könyvtári dokumentumot vagy a Könyvtár használati tárgyait, eszközeit, berendezését megrongálja, köteles a kárt megtéríteni. 10. A Könyvtárból távozó olvasó a dokumentumvédelmi rendszer jelzésekor köteles táskája, felsőruházata tartalmát bemutatni a biztonsági szolgálat munkatársának. Könyvtári dokumentum és a Könyvtár tulajdonát képező eszközök szabálytalan kivitele esetén a szolgálatvezető jegyzőkönyvet vesz fel. A Könyvtár használati szabályait súlyosan megsértő olvasót a Könyvtár főigazgatója a jegyzőkönyv alapján kizárhatja a Könyvtár használatából.
# 11. § / III. A beiratkozott olvasók jogai és kötelességei / IV. A könyvtári terek használata
1. A Könyvtár egyéni tanulásra csendes zónákat, csoportos tanulás és feladatmegoldás céljára konzultációs szobákat és közös-tanulási tereket működtet. A kijelölt közös tanulási terekben megengedett a beszélgetés, ugyanakkor elvárt az egymás munkáját tiszteletben tartó viselkedés, a közösségi normák betartása. 2. A konzultációs szobák használatára kizárólag az Egyetem hallgatói és oktatói jogosultak. A szobákat előzetesen online űrlap kitöltésével foglalhatják le. Adott napon egy személy maximum 2 órányi időtartamra és minimum 3 főre kérhet helyiséget. 3. Az olvasói terekben ételt fogyasztani tilos. Ital fogyasztása zárt palackból, fedett pohárból megengedett. A könyvtári asztalokon, munkaállomásokon ételt, ételes dobozt, hulladékot tárolni tilos. 4. A könyvtári ülőhelyet vagy berendezést az olvasó köteles tisztán és olyan állapotban hagyni maga után, hogy az a következő olvasó számára a zavartalan használatot biztosítsa. 5. További épülethasználati kérdésekben az egyetemi Házirend az irányadó. V. Elektronikus dokumentumok használata, másolatok készítése 1. A könyvtár által szolgáltatott elektronikus tartalmak nem használhatók jogszabályba ütköző cselekményre. Az elektronikus formában hozzáférhető szerzői műveket csak beiratkozott olvasók tölthetik le a szerzői jogi törvény előírásainak és az adott licencszerződés feltételeinek megfelelően, tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljából. A használati feltételekről a könyvtár honlapján tájékozódhat, illetve a könyvtárostól kérhet felvilágosítást. 2. Önkiszolgáló, térítésmentes szkenneléssel másolatok készíthetők a szerzői jogi törvény előírásainak megfelelően, tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljából. A törvényi előírást figyelmen kívül hagyó többszörözés következményei az olvasót terhelik.
# 11. § / IV. A könyvtári terek használata / VI. Kölcsönzés
1. Kölcsönözni személyesen, kizárólag saját részre, érvényes könyvtári kártyával lehet önkiszolgáló terminál használatával. Egy olvasó egy dokumentum azonos kiadásából csak egy példányt kölcsönözhet. 2. Kölcsönzési feltételek: – Az egyidejűleg kölcsönözhető kötetek száma: maximum 8 kötet. – A kölcsönzés időtartam – a könyvtári katalógusban, a példányadatoknál található – kölcsönzési kategória szerint: 4 hétre kölcsönözhető, vagy 2 hétre kölcsönözhető. – A kölcsönzés időtartam 3 alkalommal meghosszabbítható. A hosszabbítás feltétele, hogy ne várakozzon előjegyző a kölcsönzött kötetre. 3. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatóinak, munkatársainak kölcsönzési feltételei: – Az egyidejűleg kölcsönözhető kötetek száma: maximum 30 kötet. – A kölcsönzés időtartam 90 nap. – A kölcsönzés időtartama 2 alkalommal meghosszabbítható. A hosszabbítás feltétele, hogy ne várakozzon előjegyző a kölcsönzött kötetre. Az Egyetem oktatói a kutatási projekt keretében beszerzett köteteket a kutatási ciklushoz illeszkedő határidővel kölcsönözhetik ki. 4. Kizárólag helyben használhatók a nyomtatott hírlapok, folyóiratok, a kéziratok, pl. doktori és kandidátusi disszertációk, PhD. értekezések, TDK dolgozatok, valamint a muzeális értékű dokumentumok. 5. Kölcsönzési határidő hosszabbítása a számítógépes katalóguson, önkiszolgáló terminálon keresztül intézhető, vagy e-mailben kérhető, amennyiben az olvasó jogosult hosszabbításra és nincs a műre előjegyzés. 6. A kölcsönzési határidő betartása az olvasó felelőssége, a határidőt túllépő olvasónak késedelmi díjat kell fizetnie, függetlenül attól, hogy a kötelezettségek teljesítésére a Könyvtár felszólította-e. Az Egyetem hallgatóinak késedelmi díja a Neptunban, a gyűjtőszámlájukon kerül kiírásra. 7. A késedelmi díjnak a mindenkor érvényes árjegyzékben meghatározott összegén túli tartozás rendezéséig újabb dokumentumok nem kölcsönözhetők, hosszabbítás sem kérhető. 8. A mások által kikölcsönzött könyv előjegyezhető a számítógépes katalóguson keresztül. A Könyvtár az előjegyzett könyv beérkezéséről értesíti az olvasót, és a könyvet az értesítés napjától számított 3 napig számára félreteszi. 9. A kölcsönzési határidő lejárta után a Könyvtár a késő olvasókat legfeljebb 3 alkalommal a regisztrált e-mail címükre küldött üzenettel felszólítja a dokumentum(ok) visszahozatalára. A Könyvtár a határidő lejártáról postai értesítést nem küld. Az e-mailben küldött felszólítás pusztán kényelmi szolgáltatás, az üzenetek kézhez nem vétele az olvasót a következmények alól nem mentesíti. 10. A kölcsönzési határidő lejártát követő 60. nap után, a Könyvtár a kölcsönzött dokumentumot elveszettnek nyilvánítja és a dokumentum kártérítési értékét a kölcsönző olvasóra terheli. Corvinus hallgatók esetében a kártérítési díj a Neptun gyűjtőszámlájukra kerül kiírásra. Külső olvasók esetében a tartozás összegéről a
# 11. § / VI. Kölcsönzés / VII. Könyvtárközi kölcsönzés
Könyvtár postai úton fizetési felszólítást küld. 11. Amennyiben a felszólítások eredménytelenek maradnak, a Könyvtár követelését jogi úton érvényesítheti, fizetési meghagyásos, majd végrehajtási eljárást kezdeményez a késő olvasóval szemben. A késedelmi díjon felül, az eljárással kapcsolatos egyéb járulékos költségek, mint a közjegyzőiés a végrehajtási eljárási díj a késedelmes olvasót terhelik. Az Egyetem hallgatói könyvés késedelmi díj hátralékának rendezésére a HTJSZ rendelkezései irányadóak. A díjtartozással rendelkező külső olvasó a könyvtár használatából kizárható. 1. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer tagjaként a Könyvtár az állományában nem található dokumentumokat a kölcsönzőjeggyel rendelkező olvasó számára bekéri hazai vagy külföldi könyvtáraktól eredetiben, vagy elektronikus másolatként. 2. A szolgáltatást a könyvtár honlapján elérhető elektronikus űrlapon kell megrendelni. A Könyvtár a hazai könyvtáraktól kért eredeti dokumentumokat díjmentesen szolgáltatja. A külföldről kért eredeti dokumentumok, valamint a másolatok és az elektronikus dokumentumok térítés ellenében kérhetők. Az egyetem munkatársai esetében a térítési díjat a Könyvtár magára vállalhatja. 3. Az átkért eredeti dokumentumok helyben használhatók. A másolatban kért és küldött dokumentumot – a számla kiegyenlítését követően – az olvasó a szerzői jogok és a küldő könyvtár feltételeinek tiszteletben tartásával használhatja fel. 4. A könyvtár más hazai és külföldi könyvtárak használói igényeit is fogadja, és az állományából kért dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzéssel szolgáltatja a kölcsönzési besorolás szerinti időtartamra.
# 11. § / IX. Záró rendelkezés / KÖNYVTÁRI GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT
1. A muzeális gyűjtemény az érvényes könyvtári kártyával rendelkező egyetemi polgárok és más intézmények kutatói számára előzetes bejelentkezéssel, egyeztetett időpontban használható. 2. A bejelentkezés módjáról a Könyvtár honlapján található Muzeális gyűjtemény menüpont tájékoztat. A Könyvtár főigazgatója állapítja meg a beiratkozási, szolgáltatási és egyéb térítési díjakat. A díjakról a Könyvtár a honlapján tájékoztat. A Könyvtár működési feltételeiben bekövetkezett változások esetén a szolgáltatások és a használat díjtételei módosulhatnak. Az Egyetem hallgatóinak díjtételei a Neptunban, a gyűjtőszámlájukon kerülnek kiírásra. A külső olvasóknak a könyvtári díjakat bankkártyával kell fizetniük, a késedelmi és kártérítési díjakat egyeztetéssel átutalással is rendezhetők 3. melléklet A Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár Könyvtára (továbbiakban: Könyvtár) – mint az egész életen át tartó tanulás egyik alapintézménye – küldetésnyilatkozata értelmében a tudás megszerzését és új tudás létrehozását támogatja oktató, információ-közvetítő, szolgáltató és közösségformáló tevékenységével. A gyűjteményépítés terén alapfeladatai az Egyetem stratégiai céljait és a vonatkozó jogszabályokat figyelembe véve a következőek: 1. Egyetemi könyvtárként az egyetemen folyó oktatás, kutatás és tanulás tudományos információ-ellátása valamennyi, az Egyetem számára releváns diszciplína és képzési szint tekintetében, valamint az Egyetem tudástermésének gondozása, megőrzése és közzététele 2. Nyilvános tudományos szakkönyvtárként a közgazdasági-, üzletiés társadalomtudományok területén a kutatás magas szintű ellátására képes állomány építése és szolgáltatása, részvétel az Országos Dokumentumellátó Rendszer működtetésében.
# 11. § / A gyűjtőköri szabályzat célja / A gyűjtemény szerkezete
A szabályzat megfogalmazza azokat az alapelveket és eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy – a gyűjtemény támogassa az egyetemen folyó oktatást, kutatást és tanulást – a könyvtár betöltse szerepét a gyűjtemény, mint erőforrás, és különösen az egyetem szellemi termékeinek hosszú távú megőrzésében – a gyűjteményépítési döntések teljes mértékben az egyetem küldetését és céljait szolgálják A Könyvtár gyűjteménye az alábbi részekre oszlik – nyomtatott törzsállomány – a mindenkori oktatás és kutatás szakirodalmi ellátását célzó tartós vagy ideiglenes megőrzésű könyvek, időszaki kiadványok, és egyéb nyomtatott dokumentumok – elektronikus gyűjtemény = vásárolt vagy licencelt elektronikus könyvek = adatbázisok – vásárolt, illetve intézményi szinten vagy konzonciumban előfizetett szakirodalmi és üzleti, statisztikai adatforrások = egyetemi intézményi repozitóriumok – az egyetemen keletkező szellemi termékek, kutatási eredmények, publikációk, doktori és hallgatói dolgozatok, illetve az egyetem küldetéséhez köthető digitális dokumentumok tárolását, archiválását és a szerzői jogoknak megfelelő szolgáltatását végző digitális intézményi archívumok – különgyűjtemények – az állomány azon részei, amelyeket különleges jellemzőik (időbeliség, származás, téma, egyedi és/vagy gyűjteményi érték stb.) miatt a Könyvtár elkülönülten kezel. Jelenlegi különgyűjtemények: = muzeális gyűjtemény – magába foglalja a könyvtár állományából a 22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet előírásai által muzeális könyvtári dokumentumnak minősülő dokumentumokat = Corvinus Egyetemtörténeti Digitális Gyűjtemény – az intézmény és jogelődeinek történetével kapcsolatos forrásokat, publikációkat tartalmazó digitális archívum = Magyar Közgazdaságtörténeti Digitális Gyűjtemény – jelentős magyar közgazdászok műveinek digitális gyűjteménye = egyetemi plakátés aprónyomtatványok gyűjteménye
# 11. § / Állománygyarapítás, gyűjtőkör / A gyűjtőkör mélysége és szakterületi szempontjai
A Könyvtár az oktatás és kutatás igényeihez illeszkedően, állományelemzés alapján, részben adatalapú tervszerű állománygyarapítást folytat, amit egyre meghatározóbb módon egészít ki az oktatói-kutatói igényeken alapuló, a felhasználó által irányított beszerzés. A hatékony állományépítés érdekében tagja az EISZ nemzeti konzorciumnak, illetve a kiterjesztett gyűjtemény megvalósítása érdekében együttműködik más tudományos könyvtárakkal. A könyvtár vásárlásai és előfizetései a teljes egyetemi közösséget szolgálják. A könyvtár nem szerez be olyan tartalmakat, amelyek használata egyénekre korlátozódik. Ritka, kivételes esetekben egy-egy elektronikus adatforrás licenc feltételei korlátozhatják a hozzáférést az egyetem egy szervezeti egységére, ha a szervezeti egység finanszírozza a beszerzést. A gyűjtőkör eltérő teljességgel terjed ki az egyetemen oktatott és kutatott tudományterületekre, illetve egyéb ismérvek alapján képezhető dokumentumtípusokra A könyvtár: – egyetemi tartalomgazdaként teljességre törekvően gyűjti = az egyetem oktatóinak és kutatóinak publikált tudományos munkáit = az egyetemen oktatott tárgyakhoz tananyagként megadott szakirodalmat = az egyetem és a könyvtár kiadványait = a diploma-, és fokozatszerzés feltételeként benyújtott dokumentumokat (doktori disszertációkat és szakdolgozatokat = a díjnyertes hallgatói tudományos munkákat = az egyetem, illetve a könyvtár és jogelődei történetére vonatkozó dokumentumokat – egyetemi könyvtárként és nyilvános tudományos szakkönyvtárként válogatva gyűjti az oktatott és kutatott tudományterületek válogatott hazai és élenjáró nemzetközi szakirodalmát, ezen belül kiemelten a közgazdaságés üzleti tudományok hazai irodalmát A gyűjtés mélysége és szakterületi szempontjai valamennyi dokumentumtípusra vonatkoznak.
# 11. § / Nyelvi szempontok / Az állománygyarapítás módja, forrásai
A gyűjtőkör által meghatározott dokumentumokat a könyvtár az elérhető információhordozó típusok bármelyikén gyűjti. A hozzáférés javítása érdekében kiemelt cél az elektronikus hordozón való gyűjteményfejlesztés. Az információhordozó kiválasztása a tudományterületek szokásai, a használói igények és a költséghatékonyság figyelembevételével történik. A könyvtár gyűjtőköre kurrens. Visszamenőleges gyűjteményfejlesztés az egyetem oktatási és kutatási fókuszpontjainak változásához igazodóan, illetve a meglévő gyűjtemény kiegészítése érdekében szükségessé válhat. Alapértelmezésben a Könyvtár csak indokolt esetben vásárol többes példányokat. A példányszámok meghatározása az egyetemi oktatás-kutatás és a felhasználók aktuális igényein alapuló egyedi szakmai döntéssel történik. A Könyvtárnak nem feladata a hallgatók teljeskörű tankönyvellátása. Az oktatást és tanulást segítve azonban minden kötelező és ajánlott irodalomként megjelölt művet hozzáférhetővé tesz gyűjteményében. – a szakterületileg gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat magyarul és a szakterület, illetve az intézményben folyó idegen nyelvű képzések szempontjából releváns világnyelveken, – az Egyetem oktatóinak publikációit bármely nyelven gyűjti a könyvtár. – Vétel – végleges tulajdonlás – Előfizetés, licencelés – hozzáférés biztosítása meghatározott időtartamra – Ajándék – Kötelespéldány = az Országos Széchenyi Könyvtár által juttatott művek a 717/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint = egyetemi kötelespéldányok az egyetemen kiadott művekből és nyomtatványokból
# 11. § / A kiválasztás szempontjai / Megőrzés
– A könyvtár minden, az oktatásban használt kötelező és ajánlott irodalomként megjelölt művet beszerez. Az akadémiai közösség felelőssége, hogy a könyvtárt tájékoztassa az oktatásban használni kívánt művekről, a könyvtár felelőssége azok beszerzése és szolgáltatása. – A tudományos kutatásokhoz, a releváns diszciplínák fejlődésének nyomon követéséhez szükséges szakirodalom és információs források beszerzése az oktatói közösség és a könyvtár együttműködésével történik. A beszerzési költségkeret felhasználásában a végső döntés a könyvtár felelőssége – A könyvtár beszerzi az egyetemhez, annak történetéhez kötődő, vagy az aktuális működéshez szükséges dokumentumokat. – Beszerzési döntéseknél a költségek, az előrelátható használati gyakoriság, a használhatóság és funkcionalitás, az ár-érték arány egyaránt figyelembe veendő kiválasztási szempontok. – A könyvtár archiválja = a 22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet előírásai által muzeális könyvtári dokumentumnak minősülő dokumentumokat = az egyetem és a könyvtár kiadványait = az egyetem oktatóinak tulajdonolt tudományos publikációit = az egyetemen megvédett doktori disszertációkat = a közgazdaságés üzleti tudományok magyar impresszumú, magas tudományos szintet képviselő nyomtatott dokumentumait – A könyvtár tartósan megőrzi az oktatás-kutatás szakirodalmi ellátását szolgáló és a releváns tudományterületek fejlődését reprezentáló nyomtatott dokumentumokat. – A könyvtár időlegesen őrzi és szolgáltatja azokat a dokumentumokat, amelyek adott időszakban az olvasói ellátás és szolgáltatások szempontjából szükségesek, azonban hosszú távú megőrzésük nem szükséges és/vagy nem hatékony. Elektronikus források használatának határozott időre szóló megvásárlásánál a megőrzési/hozzáférési időt a szerződési feltételek határozzák meg. A könyvtár célja az előfizetett dokumentumok tartós használhatóságának biztosítása.
# 11. § / Állományapasztás / Feldolgozás, közreadás, kereshetővé tétel
Az állomány apasztása a következő hatályos jogszabályok figyelembevételével történik: 3/1975. (VIII. 17.) KM–PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból való törlésről szóló szabályzat kiadásáról 22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról Állományapasztásra a következő okokból kerülhet sor: – tervszerű állományapasztás (elavult, oktatási és kutatási célokra tartalma alapján már nem alkalmas, az egyetemhez nem kötődő dokumentumok kivonása az állományból, a példányszámcsökkentést is beleértve) – természetes elhasználódás – egyéb ok (pl. behajthatatlan követelés, megtérített követelés) Tervszerű állományapasztás esetén a könyvtár az archiválandó dokumentumok körébe tartozó művekből legalább 1 példányt megőriz gyűjteményében. Az apasztásba vont dokumentumokat a könyvtár a 1997. évi CXL. törvény 59. § (1) c) pontja alapján az országos könyvtári rendszer számára felajánlja. A könyvtár a vonatkozó jogszabályok és könyvtári szabványok szerint nyilvántartásba veszi, feltárja és közreadja a gyűjteményét képező dokumentumokat. A könyvtár a felfedezést segítő szabványos, a nemzetközi szolgáltatásokkal interoperábilis alkalmazásokat (online katalógus, elektronikus kereső alkalmazások) biztosít a felhasználók számára a gyűjtemény használatához. A gyűjtőkörbe tartozó, korlátozás nélkül, távolról elérhető (pl. nyílt hozzáférésű) elektronikus forrásokról tájékoztatást ad a felfedezést segítő könyvtári alkalmazásokon keresztül.
# 11. § / KUTATÓTERMI SZABÁLYZAT / Preambulum
A könyvtár elkötelezett a tudományos tartalmak nyílt hozzáférésű digitális közzététele mellett. A gyűjteményépítési munka keretében a könyvtárosok szisztematikusan értékelik, kiválasztják és a könyvtári alkalmazásokon keresztül is hozzáférhetővé teszik a gyűjteményt gazdagító műveket, függetlenül attól, hogy ezek a hagyományosan elérhető tartalmakat bővítik vagy alternatív használati módot kínálnak. A Könyvtár általában nem fogad kéretlen adományokat tárolási kapacitásai szűkössége és jogi megfontolások alapján. Egyedi esetekben, az oktatást-kutatást szolgáló vagy különleges történeti értékű dokumentumok esetében a könyvtár megvizsgálja az adományt, és amennyiben elfogadja, saját szakmai döntése alapján határozza meg a válogatás, feldolgozás, megőrzés és szolgáltatás jellemzőit. 4. melléklet 1 A közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet 43. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – figyelembe véve a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló, többször módosított 1995. évi LXVI. törvényben [a továbbiakban Levéltári törvény] és a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló 27/2015. (V. 27.) EMMI rendeletben [a továbbiakban Rendelet] foglaltakat, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban Infotv.), és a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2016. április 27-i (EU) 2016/679 RENDELETE (a továbbiakban: GDPR rendelet) rendelkezéseit – a Budapesti Corvinus Egyetem Levéltárának [a továbbiakban Levéltár] vezetője a Levéltár Kutatótermi Szabályzatát [a továbbiakban: Szabályzat] az alábbiak szerint fogalmazza meg:
# 1. § / I. Általános rendelkezések / A Szabályzat célja és hatálya
1. § (1) A Szabályzat az Egyetemi Könyvtár és Levéltár Szervezeti és Működési Rendjének 4. számú mellékletét képezi. (2) A Szabályzat célja, hogy a hatályban lévő jogszabályokkal összhangban szabályozza a Levéltár Kutatótermi Szabályzatában foglaltak gyakorlati megvalósulását. (3) A Levéltár a levéltári anyagot, annak nyilvántartása, tudományos igényű rendszerezése és tájékoztatási célú segédletek készítése útján kutatásra alkalmassá teszi, külön helyiségben (a továbbiakban: kutatóterem) ingyenesen a kutatók rendelkezésére bocsátja, és lehetőséget teremt arra, hogy a kutató a kutatásra kiadott levéltári anyagról saját költségén másolatot készíttethessen. (4) A Levéltár a kutatóterem nyitvatartásának ideje alatt biztosítja a kutatóterem állandó szakmai felügyeletét kutatótermi felügyelő által, a levéltári anyag sérülésmentes és biztonságos körülmények közötti kutathatóságáról, a kutatók által igényelt levéltári anyag rendelkezésre állásáról, a kutatók megfelelő szakmai tájékoztatásáról, a kutatás végzéséhez kapcsolódó adminisztráció teljeskörű intézését, valamint a levéltári könyvtár használatának lehetőségét. (5) A kutatószolgálat ellátásával megbízott kutatótermi felügyelő a kutatóval ismerteti a kutatási szabályzatot a kutatás témájának ismeretében megadja a kutatónak az anyagra vonatkozó mindazon felvilágosítást, amely a kutatás megkezdésekor szükséges, illetve a kutatót a témájához kapcsolódó iratanyag referenséhez irányítja és ellenőrzi a kutatási szabályzat előírásainak betartását. (6) A Szabályzat hatálya kiterjed mindenkire, aki a Levéltár által kiadott érvényes látogatói jegy birtokában a Levéltár által őrzött iratanyagban kutatást végez vagy ebbéli szándékát a Levéltár kutatószolgálatán bejelenti.
# 2. § / A levéltári kutatás személyi feltételei / kölcsönzése
2. § (1) A Levéltár által őrzött iratanyagban az folytathat kutatást, aki a Levéltár Kutatási Szabályzatában foglalt feltételeknek megfelel és érvényes látogatói jeggyel rendelkezik, ideértve a jelen Szabályzatban említett kérelmezőt, illetve kutatót. A levéltári kutatás helye, a Levéltár által őrzött iratanyag kutatási célú
# 3. § / kölcsönzése / Kutatótermi nyitvatartás
3. § (1) A Levéltár által őrzött iratanyagban a Levéltár által fenntartott kutatóteremben, a kutatószolgálat nyitva tartási idején belül végezhető kutatás. (2) Kutatási célból a Levéltár által őrzött eredeti iratanyag kölcsönzésére nincs lehetőség. Kölcsönzési kérelmet a Levéltár már rendelkezésére álló másolattal, vagy a kérelmező költségére elkészített másolattal teljesít.
# 4. § / Kutatótermi nyitvatartás / A kutatóterem használatának feltételei
4. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem főépületében (Budapest, IX. ker. Fővám tér 8.) található kutatóterem nyitvatartása: kedd 9 órától 13 óráig, csütörtök 12 órától 16 óráig. A kutatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges. III. A Levéltári által őrzött iratanyag kutatótermi használatának rendje
# 5. § / A kutatóterem használatának feltételei / A kutatás előkészítése
5. § (1) A kutatóterem használatához a ruhatár igénybevétele kötelező. A kutatóterembe sem kabátot, sem táskát nem lehet bevinni. (2) A kutatóteremben a kutató által használható eszközök: a) íróeszköz (iratok esetében csak ceruza, mikrofilmek esetében toll is) b) radír c) hordozható számítógép d) az adatok jegyzeteléséhez papír e) digitális fényképezőgép (fotójegy vásárlása esetén) (3) A kutatás folytatásához szükséges nyomtatott könyv a kutatóterembe bevihető, a kutatás megkezdése előtt, valamint a kutatóteremből történő távozás alkalmával azonban be kell mutatni a kutatószolgálat munkatársának. (4) Kéziratok, jegyzetek, félreértésre okot adó dokumentumok (eredeti iratok, fényképek stb.) nem vihetők be és nem használhatók a kutatóteremben, kivéve a kutatás folytatásához szükséges saját feljegyzéseket. Bármely más dokumentum csak kivételesen, a kutatás eredményes folytatásához feltétlen szükséges esetben, a kutatószolgálati munkatárs előzetes írásos engedélye alapján vihető be és használható a kutatóteremben. (5) A kutatóterem rendjét zavaró eszközök, különösen hangforrások (mobiltelefon stb.) nem használhatók a kutatóteremben. (6) Nem szabad a kutatóteremben étkezni, folyadékot fogyasztani és a kutatótársakat munkájukban bármely módon zavarni.
# 6. § / A kutatás előkészítése / A kutatás megkezdése
6. § (1) A Levéltár a kutatószolgálati munka jobb szervezhetősége, valamint a kutatók érdekében lehetőséget biztosít a kutatószolgálatára történő előzetes bejelentkezésre telefonon és elektronikus levélben (06–1–482–5465, vilmos.zsidi@uni-corvinus.hu, miklos.kalmar@uni-corvinus.hu). (2) A levéltári anyagban történő kutatás megkezdése előtt, lehetőség szerint a látogatói jegy kiállításakor, illetve a kutatás tárgyára vonatkozó információk (kutatási kérelem) kutató általi megadásakor a kutatószolgálat munkatársa tájékoztatja a kutatót a kutatás megkezdéséhez szükséges ismeretekről, a kutató rendelkezésére bocsátja az iratanyaghoz készített segédleteket, szükség esetén felvilágosítással szolgál a segédletek használatának módjáról és tartalmáról, egyezteti a kutatóval a kutatás ütemtervét.
# 7. § / A kutatás előkészítése / A kutatás megkezdése
7. § (1) A konkrét kutatás megkezdéséhez a kutatni szándékozott iratanyagra vonatkozó kérőlap kitöltése szükséges. A kérőlapnak tartalmaznia kell az adott iratanyagnak a rendelkezésre bocsátott segédletekből megállapítható levéltári jelzetét. A kutatószolgálat munkatársai szükség esetén segítséget nyújtanak a jelzet megállapításához, pontosításához. (2) Kérőlap kitöltésére személyesen, valamint az érvényes látogatói jeggyel rendelkező kutatóknak elektronikus úton van lehetőségük (a 6. § (1) pontban megadott elektronikus levelezési címre küldött levél útján). Ez utóbbi esetben a kutatószolgálat munkatársa a kérés teljesítéséről vagy megtagadásáról három munkanapon belül elektronikus válaszlevélben értesíti a kutatót. Szükség esetén a kutatószolgálat munkatársa a kutatót kérése pontosítására szólítja fel. Az e-mailen történő kérés esetén a szükséges formanyomtatványok kitöltését a kutatószolgálat munkatársai végzik. (3) Irattári vagy levéltári segédlettel ellátott anyagot csak a segédlet felhasználásával lehet kutatni. (4) A kérőlapon négy tételre (fond, állag, sorozat) vonatkozó kérelmet lehet benyújtani. A Levéltár a kérőlapra kiadható levéltári anyag mennyiségét az alábbiak szerint szabályozza: a) raktári egységenként kikért iratanyag esetén 4 doboz vagy csomó, b) kötetek esetében 10 kötetben, c) testületi jegyzőkönyvek esetén 5 kötet, d) jelzetenként kért anyag esetén 10 jelzet, e) fényképek esetében 10 darab. A kiadott iratanyag összterjedelme nem haladhatja meg a 0,50 iratfolyómétert. (5) A kérőlap leadásakor a kutatószolgálat munkatársa és a kutató egyezteti a kérőlapon feltüntetett levéltári anyag mennyiségét és a kutatásra való előkészítésének idejét. (6) A kutatásra kikért anyagot a Levéltár a kérőlap beadásától számított négy munkanapon belül bocsátja a kutató rendelkezésére. Mindazok a kötetek (elsődlegesen segédkönyvek) és azon iratok, amelyeket nem szükséges oldalszámozni, illetőleg tartalmuk alapján nem érinti őket kutatási korlátozás, a leghamarabb a kérőlap leadását követő munkanapon adhatók ki. (7) Amennyiben a kutatni kívánt iratanyagról másolat áll rendelkezésre, a kutatási kérelmet a másolat rendelkezésre bocsátásával kell teljesíteni. Ilyen esetben az eredeti dokumentum kutatás céljára történő kiadását a Levéltár vezetője engedélyezheti, amennyiben a kutatás érdekei azt feltétlen megkívánják. (8) A kutatásra kért levéltári anyag minden egyes raktári vagy levéltári egységéről külön őrjegyet kell kiállítani, amelyet a kutatás időtartama alatt a kutatásra kiemelt levéltári anyag raktári helyén kell őrizni. Az őrjegyen a Levéltár a kutatásra kért raktári vagy levéltári egység pontos jelzetét és a kutatói kérés számát feltünteti. A levéltári anyag visszahelyezésekor az őrjegyet az a Levéltár munkatársa megsemmisíti/ érvényteleníti. (9) Az iratanyag átvételekor a kutató a kérőlapon, valamint az iratanyaghoz
# 7. § / A kutatás megkezdése / A kutatás menete
tartozó kísérőlapon aláírásával igazolja az iratanyag átvételét.
# 8. § / A kutatás megkezdése / A kutatás menete
8. § (1) A Levéltár a kutatóteremben biztosítja a kikért iratanyagban történő kutatás megfelelő körülményeit. (2) A kutató a kutatás sikeres lebonyolítása érdekében használhatja a Levéltár által a kutatóteremben elhelyezett internet hozzáféréssel rendelkező számítógépet, valamint saját hordozható számítógépét. (3) A kutatás sikeres lebonyolítása érdekében a kutató rendelkezésére áll a kutatóteremben elhelyezett kézikönyvtár, amelynek kötetei nem kölcsönözhetők, csak helyben olvashatók. (4) A kutatás sikeres lebonyolítása érdekében a kutató kérheti a kutatószolgálat munkatársának a segítségét a rendelkezésére bocsátott segédletek, iratok értelmezésében, használatában. A Levéltár munkatársai azonban nem kötelezhetők a kutató munkájának elvégzésére, szövegmagyarázat, fordítás, paleográfiai problémák stb. megoldása révén a kutató munkájában való közvetlen részvételre. A segítségnyújtás ennek értelmében nem vonatkozhat a segédletek, iratok tartalmi, csupán azok használati problémáira. (5) A kutató kutatását, s így a kiadott iratok kutatótermi használatát korlátlan alkalommal megszakíthatja. A megszakítás lehet a) a kiadott dokumentumok kutatótermi használatát nem befolyásoló rövid megszakítás (mosdóhasználat, ételés italfogyasztás, telefonálás stb.); b) a kiadott dokumentumok kutatótermi használatát befolyásoló hosszabb megszakítás (épületen kívüli tartózkodás, függetlenül attól, hogy a kutatást még aznap, vagy csak másik napon tervezi folytatni). (6) Amennyiben a kutató a 8. § (5) b) pontban említett módon szakítja meg kutatását, a kiadott levéltári iratanyagot a kutatószolgálat munkatársának át kell adnia. A kutatószolgálat munkatársa ellenőrzi az iratanyag épségét és levéltári rendjét, majd ezt követően a visszavétel tényét a kérőlapon aláírásával elismeri. A visszavétellel egyidőben egyezteti a kutatóval a kutatás folytatásának tervezett időpontját. A kutatószolgálat munkatársa dönt a kutató által a későbbiekben használni kívánt iratanyag kutatóteremben történő visszatartásáról vagy a raktárba történő visszahelyezéséről – a folytatás tervezett időpontjának, valamint a kikért iratanyag típusának és mennyiségének ismeretében. (7) A kutató a kutatás folytatásának időpontját köteles egyeztetni a kutatószolgálat munkatársával. A kutatásra kiadott anyag veszélyeztetése, megrongálása
# 9. § / A kutatás megkezdése / A kutatás menete
9. § (1) A kutató a kutatásra átvett iratanyag épségéért, levéltári rendjének megőrzéséért teljes anyagi és erkölcsi felelősséget vállal a kérőlapnak az iratanyag átvételekor történő aláírásával. (2) A kutatószolgálat munkatársa a kutatás közben bármikor ellenőrizheti a kiadott iratanyag épségét, levéltári rendjének megőrzését. (3) A Kutatási szabályzatban meghatározott rendelkezéseket a kutató köteles betartani, és a számára kutatásra kiadott levéltári anyag rendjét és fizikai állapotát megőrizni. Ha a kutató a levéltári anyag használatára vonatkozó jogszabályok és a Kutatási szabályzat rendelkezéseit, a kutatóterem rendjét megsérti, és e magatartását írásbeli figyelmeztetést követően is folytatja, a Levéltár vezetője a kutató adott naptári évre vonatkozó látogatói jegyét érvénytelenítheti, és az év során újabb látogatói jegy kiadását megtagadhatja. A Levéltár vezetője erről a kutatót írásban köteles értesíteni és döntését megindokolni. (4) Ha a kutató magatartásával a Levéltárnak kárt okoz vagy magatartásával a kutatóterem rendjét súlyosan megsérti, a kutató látogatói jegyét a Levéltár vezetője azonnal bevonhatja. (5) Az alábbiak – különösen, de nem kizárólagosan – kimerítik az iratanyag veszélyeztetését, rongálását: a) a kiadott levéltári dokumentumban szereplő bármiféle adat módosítása, törlése, illetve ennek kísérlete; b) a kiadott levéltári dokumentumra tett lapon történő jegyzetelés; c) a kiadott levéltári dokumentumon fizikai mivoltának bármiféle módon történő megváltoztatása, beleértve ebbe a látszólag nem maradandó változtatásokat is (pl. eltávolítható, öntapadó jegyzetlap dokumentumra helyezése); d) a kiadott levéltári dokumentum levéltári rendjének megbontása. A kiadott dokumentumok veszélyeztetésének, rongálásának fentebb részletezett módozatai csupán a leggyakoribb esetek felsorolásaként szolgálnak, a kutatószolgálat munkatársai ettől eltérő viselkedést is minősíthetnek a kiadott levéltári dokumentum épségét veszélyeztetőnek. (6) A kutató, amennyiben tervezett viselkedésének elfogadhatóságával kapcsolatban kérdés merül fel benne, segítségért a kutatószolgálat munkatársához fordulhat.
# 10. § / A kutatás befejezése, az iratanyag visszaadása / Tudományos célú kutatás
10. § (1) A kutató, amennyiben befejezte az adott iratanyaggal a munkát, visszaadja azt a kutatószolgálat munkatársának, aki ellenőrzi az iratanyag épségét és levéltári rendjét, majd ezt követően a visszavétel tényét a kérőlapon aláírásával elismeri. Az iratanyagot ezt követően a Levéltár munkatársai visszasorolják raktári helyére. (2) A kutató új kérőlapot csak a korábbi kérőlapon kikért iratok visszavételét követően adhat le.
# 11. § / A kutatás befejezése, az iratanyag visszaadása / Tudományos célú kutatás
11. § (1) A Levéltár a Levéltári törvényben meghatározottak szerinti tudományos célú kutatást akkor köteles engedélyezni, ha a kutató csatolja a tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szervnek – a kutató részletes kutatási terve alapján megadott – támogató állásfoglalását. (2) A kutatónak a támogatói állásfoglalást a Levéltár részére a kultúráért felelős miniszter által a kormányzati honlapon közzétett formanyomtatvány alkalmazásával kell benyújtania. A támogatói állásfoglalást a Levéltár hitelesített másolatként őrzi meg, eredeti példányát a másolat elkészítését követően a benyújtó részére visszaszolgáltatja. (3) A Levéltár a támogató állásfoglalást akkor fogadja el, ha annak kiadója az állásfoglalás kiadására vonatkozó jogosultságát igazolja, olyan módon, hogy ha a tudományos feladatát a) jogszabályon alapuló állami vagy önkormányzati feladatként látja el, akkor az erre vonatkozó pontos jogszabályhelyet feltünteti, vagy ha jogszabály nem nevesíti egyértelműen a támogató állásfoglalást kiadó szervet, akkor az a feladat ellátását rögzítő alapító okirat másolatát a támogató állásfoglaláshoz szereli, b) jogszabályon alapuló tudományos feladatellátásra vonatkozó közfeladat-ellátási szerződés alapján látja el, akkor a szerződés másolatát – az üzleti titkot tartalmazó részek olvashatatlanná tételével – az állásfoglaláshoz szereli, c) közhasznú tevékenységként látja el, akkor az ezt igazoló létesítő okirat másolatát a támogató állásfoglaláshoz szereli, d) külföldi szervezetként az a)–c) pontnak megfeleltethető jogalappal látja el, és az ezt hitelt érdemlően alátámasztó okiratokat a támogató állásfoglaláshoz szereli. (4) Ha a támogató állásfoglalást az Európai Gazdasági Térségen kívüli székhellyel rendelkező szervezet állította ki, az állásfoglalás akkor fogadható el, ha megfelel a Szabályzat 11. § (3) pontjában foglaltaknak, és a támogató szervezet hitelt érdemlően igazolja az általános adatvédelmi rendelet előírásainak megfelelő adatkezelés követelményeinek való megfelelését. (5) A támogató állásfoglalás akkor érvényes, ha azt a támogató szerv képviselője vagy erre jogosult munkatársa kiadmányozta. Ha a kiadmányozó nem a szerv képviselője, akkor a jogosultságot igazoló belső szabályzat vonatkozó szakaszának másolatban történő benyújtása is szükséges az érvényességhez. (6) A nem magyar nyelven kiállított támogató állásfoglalást és azok mellékleteit a kutató – a Szabályzat 11. § (7) pontjában foglalt kivétellel – azok hiteles magyar nyelvű fordításával együtt nyújtja be a Levéltárnak. (7) A Levéltár jelen Szabályzatban rögzíti, hogy az alábbi idegen nyelveken fogadja be a támogató állásfoglalásokat, illetve azok mellékleteit: angol. (8) A támogató állásfoglalást a kutató a hiteles elektronikus formában küldheti meg, vagy papír alapon személyesen mutathatja be a Levéltárban. Utóbbi esetben a
# 11. § / A kutatás befejezése, az iratanyag visszaadása / Tudományos célú kutatás
Levéltár arról másolatot készít, amelyet a másolat készítője hitelesít, az eredeti példányt pedig a kutató részére visszaadja. A Levéltár a tudományos kutatás iránti kérelmet a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül bírálja el. (9) Ha a támogató állásfoglalás nem felel meg a Szabályzat 11. § pontjában rögzített, valamint a kultúráért felelős miniszter által a kormányzati honlapon közzétett formanyomtatvány formai és tartalmi követelményeknek, a Levéltár azt elutasítja. Elutasításról szóló döntésében a Levéltár megjelöli annak pontos okát, és tájékoztatja a kutatót az Levéltári törvény szerinti jogorvoslati lehetőségekről. (10) A tudományos kutatás tényleges megkezdése előtt a Levéltár tájékoztatja a kutatót, hogy a levéltári anyag kutatása során megismert személyes adatot köteles a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kezelni, aki ennek tudomásulvételéről írásban nyilatkozik. (11) A Levéltár a támogató állásfoglalás hiteles másolatát és a kutató jelen Szabályzat 11. § (10) pontja szerinti nyilatkozatát a kutatói adatlappal együtt őrzi meg. (12) A Levéltár a tudományos támogató állásfoglalásokat a kiállításuktól számított harmadik naptári év végéig fogadja el. Ennek letelte után új állásfoglalás kiállítása szükséges. Levéltári anyag közlése, hivatkozás a felhasznált levéltári anyagra
# 12. § / fond megnevezése állag megnevezése / ↓ ↓ ↓
12. § (1) A Levéltár által őrzött iratanyag közzététele megvalósulhat képként és forrásközlésként (átírásban). (2) A Levéltár által őrzött iratanyag képként történő közzététele a Levéltár vezetőjének írásos engedélyéhez kötött. A Levéltár a közlés engedélyezéséért közlési díjat kérhet. A közlési díj megállapítására a Levéltár vezetője jogosult, figyelembe véve a közlés célját, példányszámát, várható anyagi hasznát. (3) A Levéltár által őrzött iratanyag forrásközlésként (átírásban) történő közlése nem engedélyköteles, azonban a Levéltár kéri és elvárja a kutatóktól ezirányú szándékuk bejelentését. (4) A Levéltár által őrzött iratanyag felhasználásával készített munkájában a kutató – figyelembe véve a készülő munka műfaja által meghatározott követelményeket – köteles hivatkozni a felhasznált levéltári anyag pontos jelzetére, beleértve ebbe az őrző intézmény megnevezését is. (5) A levéltári forrásra történő hivatkozás ajánlott formája: Őrző intézmény megnevezése, fond, állag, sorozat megnevezése, végül a konkrét forráshely azonosításához szükséges adatok [dokumentumonként jelentősen eltérhetnek egymástól a feltüntetni szükséges adatok]. Az egyes dokumentumok szabatos leírásához szükséges adatokat kérdés esetén a kutatószolgálat munkatársa, vagy az iratanyag referense a kutató rendelkezésére tudja bocsátani. Példa (teljes megnevezés – rövidített megnevezés): őrző intézmény neve / az irategyüttes azonosításához szükséges adatok: Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára, Egyetemi központi hivatalok iratai, Rektori Hivatal iratai, Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára 7. m Iktatott iratok a ↑ sorozat megnevezése (Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára 7/ma) (6) A kutató vállalja, hogy a levéltári források alapján készült tanulmányáról, kiadványáról a Levéltár kutatószolgálatát tájékoztatja és – lehetősége szerint – abból egy példányt eljuttat a Levéltár kéziratos gyűjteménye, illetve könyvtára számára.
# 13. § / ↓ ↓ ↓ / A kutatók által igénybe vehető szolgáltatások
13. § (1) A Levéltár kutatótermében térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások a 8. § (2) –8. § (4) pont alatt kerültek felsorolásra. (2) A kutatómunka támogatására a Levéltár kölcsönözhet más levéltáraktól, illetve más tudományos intézményektől levéltári anyagot. A kölcsönzést írásban kell kérnie a kutatónak Levéltártól. A kölcsönözhető iratok tényleges körét, a kölcsönzés feltételeit és költségvonzatát a kölcsönadó intézmény határozza meg. (3) A Levéltár a kutató írásban benyújtott kérelmére, díjazás ellenében az általa őrzött anonimizálandó iratanyagról digitálisvagy fénymásolatot készít. A benyújtott kérelemben pontosan fel kell tüntetni a levéltári jelzetet és a vonatkozó oldalvagy lapszámot, illetve a kétségtelen azonosításra alkalmas jelzést (a kutatószolgálat munkatársával egyeztetve lehetőség van papírból jelzések behelyezése az iratanyagba, amennyiben az nem veszélyezteti az iratanyag épségét és rendjét). A kérelemben foglalt adatok pontatlanságának következményeit a kérelmező viseli. A kérelem elbírálására a levéltár vezetője jogosult. (4) A kérelem pozitív elbírálása esetén a Levéltár tájékoztatja a kutatót a másolat elkészítésének várható időtartamáról, egyeztet a kutatóval az átvétel és a fizetés módjáról. A másolattal és annak átvételével kapcsolatos minden költség a kérelmezőt terheli. (5) Az eredeti, másolni kívánt levéltári anyagon a másolást megelőzően el kell helyezni a Levéltár tulajdoni bélyegzőjét. Fénymásolat készítését követően a fénymásolaton fel kell tüntetni a pontos levéltári jelzetet, digitális másolat esetén pedig elektronikus úton kell egyértelműen azonosítani az elkészített másolatot (metaadat hozzárendelésével, szükség esetén szövegfájlban történő leírással). (6) Nem engedélyezhető másolat készítése abban az esetben, ha az alkalmazott technika veszélyeztetné az adott levéltári dokumentum épségét. Ilyen esetben a Levéltár vezetője javaslatot tesz a technika megváltoztatására (pl. fénymásolat helyett digitális fénykép készítése), vagy megtagadja a másolat elkészítését. (7) A kutatóknak lehetőségük van fotójegy vásárlására nem anonimizálandó iratanyag esetében. Az érvényes fotójeggyel rendelkező kutató saját digitális fényképezőgéppel korlátlan számú felvételt készíthet a kutatásra rendelkezésére bocsátott iratanyagról a fotójegy érvényességének időtartama alatt. (8) Érvényes fotójegy birtokában sem használhat a kutató a) szkennert; b) videokamerát; c) vakut; d) lámpát (reflektort); e) állványt. (9) Érvényes fotójegy birtokában sem zavarhatja a kutató kutatótársai munkáját, iratot a kutatóteremből fotózás céljára sem vihet ki. (10) A másolatkészítés, valamint a fotójegy díjtételeit jelen Szabályzat függeléke tartalmazza. A díjtételek elérhetőek a Levéltár kutatótermében és a Budapesti Corvinus Egyetem honlapján (www.uni-corvinus.hu) is.
# 13. § / egység (Ft) (27%) (Ft) rendelési / tétel
(11) Sem a másolat kifizetése, sem a fotójegy kiváltása nem jelenti egyúttal az ezek útján megszerzett képek közléséhez való levéltári hozzájárulást. Közlés esetén a Szabályzat 11. § (2) pontja szerint kell eljárni. Jelen Szabályzat függelékei: 1. Kutatótermi szolgáltatások és díjtételeik 2. Kutatói adatlap 3. Digitális fényképezőgép használatának feltételei, kérelem, fotójegy 4. Digitális másolatot megrendelő lap 5. Fénymásolást megrendelő lap Megnevezés Mennyiségi Nettó ár Áfa Bruttó ár Minimális Fénymásolás A/4 db 43 12 55 A/3 db 87 23 110 Anonimizált másolat db 110 30 140 Digitális szolgáltatások (I+II+III) I. Fájl I.A/A BCE digitális gyűjteményéből Terv, térkép, fotó (300 dpi, db (fájl) 492 133 625 jpg, tiff*) Irat fájl 87 23 110 I.B/ Új szkennelés Irat A/4 db 43 12 55 A/3 db 87 23 110 Fotó db 650 175 825 II. Másolat II.A/ elektronikus 1) Adathordozó (saját használata nem engedélyezett) CD db 295 80 375 DVD db 492 133 625 E-mailben küldés db 98 27 125 II.B/ papír alapú Nyomtatás A/4FF db 43 12 55 A/3FF db 87 23 110 III. Fotójegyek Napi fotójegy db 1 000 270 1 270 Heti fotójegy db 4 000 1 080 5 080 1 hónapos fotójegy db 8 000 2 160 10 160 * A közlési díj a kiadvány jellegétől, példányszámától függően egyedileg kerül megállapításra. A Levéltár által elkészített és a kutatóknak átadott digitális másolatok, valamint a saját fényképezőgéppel készített másolatok díja kizárólag az elkészült felvétel otthoni használatának ellenértékét tartalmazza. A másolat bármilyen formában történő közzétételére jelen Szabályzat 12. § (2) pontjában foglaltak szerint van lehetőség. A Levéltár megbízásra kutatást nem végez, kivéve a természetes és jogi személyek azon kéréseit, amelyek esetében az arányosság elve alapján a személyes megjelenés mind a kutatásban érdekelt félnek, mind a Levéltár kutatószolgálatának indokolatlan többletmunkával, illetve költséggel járna. Az ilyen kérések teljesítése
# 13. § / 2. függelék / EGYETEMI LEVÉLTÁR
térítési díj köteles. A kutatási megbízás térítési díja ráfordított munkaóránként 2 500 Ft. A térítési díj felszámolása negyedóránként történik, minden megkezdett negyedóráért 625 Ft térítési díj fizetendő. A díjszabásnak elérhetőnek kell lennie az interneten a Levéltár honlapján. A várható térítési díjról minden esetben előre tájékoztatni kell a kutatót. Látogatójegy száma: ......./202.. Kutatói adatlap A KUTATÓ neve: .......................................................................................................... Anyja neve: ................................................................................................................... Születési helye, éve: ...................................................................................................... Személyazonosságot igazoló okmány (személyi igazolvány/diákigazolvány/útlevél/ jogosítvány)* száma: ............................................. az igazolvány honossága (ország): ........................ Állandó lakhelye: ........................................................................................................... Kutató elérhetősége (e-mail, telefonszám):...................................................................... A kutatás tárgyának pontos meghatározása: .................................................................... A kutatási téma rövid leírása: ......................................................................................... ....................................................................................................................................... A kutatás tárgyának időhatára (a kutatás időköre): .................................................................. A kutatást támogató szerv megnevezése, székhelye, elérhetősége: ....................................................................................................................................... Budapest, 202................................................................
# 13. § / 3. függelék / Digitális fényképezőgép használatának feltételei
Csatolt, vagy utalt mellékletek: Támogatói állásfoglalás: ............................................. Kutatói nyilatkozat: ..................................... Kuratóriumi engedély: ................................................ Korábbi kutatási adat: * A ténynek megfelelő okmánytípus aláhúzással, vagy bekarikázással megjelölendő! a Budapesti Corvinus Egyetem Levéltárának kutatótermében A Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára (a továbbiakban: Levéltár) az alábbi feltételek mellett engedélyezi a saját digitális kézi fényképezőgép használatát: 1. Saját digitális fényképezőgép kutatótermi használata csak érvényes látogató jegy birtokában kiváltott fotójeggyel lehetséges. 2. Fotójegyet nyomtatványon kell igényelni. A nyomtatványt a Levéltár munkatársától kell kérni és kitöltve neki kell átadni. A kitöltött és aláírt fotójegy igénylő nyomtatványt a kutatóterem felügyelője nyilvántartásba veszi, majd intézkedik számla kibocsátásáról. A kutató a fotójegy kifizetése után a számla bemutatása ellenében kapja meg fotójegyét, amelynek érvényességét az átvétel napjától kell számítani. 3. A kutató a digitális felvételezés megkezdése előtt a napi, heti vagy havi fotójegyet köteles bemutatni a Levéltár munkatársánál. 4. Az elkészített digitális felvételt a kutató kizárólag kutatási célra használhatja fel, azt publikálni vagy elektronikus módon közzétenni csak a Levéltártólkért előzetes engedély és a közlési díjként megállapított összeg befizetése után szabad. 5. A digitális fotózásra vonatkozó szabályok megsértése a fotójegy visszavonását vonja maga után. Díjszabás 1 napos (a díjfizetés napján érvényes) /1 000 Ft + 27% ÁFA =/ 1 270 Ft 1 hetes (5 egymást követő munkanap) /4 000 Ft + 27% ÁFA =/ 5 080 Ft 1 hónapos (30 egymást követő naptári nap) /8 000 Ft + 27% ÁFA =/ 10 160 Ft
# 13. § / Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára / Digitális másolatot megrendelő lap
a Budapesti Corvinus Egyetem Levéltárának kutatótermében A KUTATÓ NEVE ……………………………….. (nyomtatott betűvel!) Látogatói jegy száma: .........../202.... Kérjük, jelölje be a kívánt fotójegy típusát! Napi □ Heti □ 1 hónapos □ Aláírásommal igazolom, hogy a fenti feltételeket tudomásul vettem. Budapest, 202... (év) ...... (hó) ....... (nap) A fotójegyet átvettem: Budapest, 202... (év) ...... (hó) ....... (nap) A kutató neve: .........................................................(nyomtatott betűvel!) Látogatói jegy száma: ........./202.... Érvényességének kezdete: □□□□–□□–□□ Lejárata: □□□□–□□–□□ A kutató neve: .........................................................(nyomtatott betűvel!) Látogatói jegy száma: ........./202.... Érvényességének kezdete: □□□□–□□–□□ Lejárata: □□□□–□□–□□ Látogatójegy száma: ...../202.. A kutató neve: ........................................ Kérem, szíveskedjenek részemre másolatot készíteni az alább felsorolt iratokról. A levéltári anyag pontos jelzete, és megnevezése: .................................................................................................................................... .................................................................................................................................... Az irat jelzete (ikt.sz., tételszám) Oldalszám (tólig) Egyéb kérés: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. A másolat típusa (a megfelelő aláhúzandó): fotó scannelt kép Pontos paraméterei (felbontás, fájlformátum, stb): .................................................................................................................................. Másolat átvételének módja (CD, DVD, pendrive stb...): .................................................................................................................................. A fizetés módja: készpénz, csekk, átutalás, postai utánvétel (a megfelelő aláhúzandó) Budapest, 202 . ......................................
# 13. § / ........................................................ / (kutatóterem felügyelője)
..................................... Összege (Ft): ............................................... Átvettem, Budapest, 202 . ................................ A felsorolt iratokat csatolom 202... Másolásra érkezett: 202.... ............................... ....-n A másolás vállalásának határideje: ........................... Elkészült összesen: .................................. Budapest, 202.... ...................................... ....-n A fénymásolásra kiemelt iratokat reponáltam: 202... A kérőlap sorszáma: Látogatójegy száma: ................./202.... A kutató neve: ........................................ Kérem, szíveskedjenek részemre másolatot készíteni az alább felsorolt iratokról. A kért anyag megnevezése, jelzete:........................................................................... .................................................................................................................. Az irat jelzete (ikt. sz., tételszám) Oldalszám Egyéb kérés: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. A fizetés módja: csekk, átutalás Budapest, 202... .................................... A kiállított számla kelte: ..................................... Összege (Ft): ........................................................ Átvettem, Budapest, 202... ................................ A felsorolt iratokat csatolom: 202... Másolásra érkezett: 202... ............................... .....-n A másolás vállalásának határideje: ........................... Elkészült összesen: A/4 .................................... oldal A/3 ..................................... Budapest, 202.. ...................................... ....-n
# 13. § / LEVÉLTÁRI GYŰJTÖKÖRI SZABÁLYZAT / TARTALOMJEGYZÉK
A fénymásolásra kiemelt iratokat reponáltam: 202.... 5. melléklet A Levéltár gyűjtőkörét a Budapesti Corvinus Egyetem mindenkor hatályos iratkezelési szabályzata határozza meg. Budapesti Corvinus Egyetem 1 Szervezeti és működési rendhez kapcsolódó szabályzat – az egyetemi könyvtár és levéltár szervezeti és működési rendje 1 Preambulum 1 Általános rendelkezések 1 A Könyvtár működtetése, felügyelete 2 A Könyvtár küldetésnyilatkozata 2 Kapcsolódó dokumentumok 2 A Könyvtár feladata 3 A Könyvtár szervezeti felépítése 4 A Könyvtár vezetése 6 A Könyvtár gazdálkodása 6 Minőségbiztosítás 7 Adatkezelés 7 Záró rendelkezések 7 1. melléklet: Az Egyetemi Könyvtár szervezeti felépítése 7 2. melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat 7 3. melléklet: Könyvtári Gyűjtőköri szabályzat 7 4. melléklet: Kutatótermi szabályzat 8 5. melléklet: Levéltári Gyűjtőköri szabályzat 8 1. melléklet 8 Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár szervezeti felépítése 8 2. melléklet 8 KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT 8
# 13. § / Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára 28 / Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára 30
V. Elektronikus dokumentumok használata, 3. melléklet 13 KÖNYVTÁRI GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT 13 Adományok, hagyatékok befogadása, 4. melléklet 17 KUTATÓTERMI SZABÁLYZAT 17 A kutatásra kiadott anyag veszélyeztetése, 1. függelék 25 2. függelék 26 3. függelék 27 4. függelék 28 5. függelék 29 5. melléklet 31 LEVÉLTÁRI GYŰJTÖKÖRI SZABÁLYZAT 31
CompLex
1. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Könyvtári stratégia 2024-2027
Budapesti Corvinus Egyetem
Könyvtári stratégia 2024–2027
Eredeti, aláírt pdf
1 Előszó
1.1 A könyvtár missziója, célja
A Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtára (továbbiakban Könyvtár) az
egész életen át tartó tanulás egyik alapintézménye. A tudományos ökoszisztéma
részeként a tudás megszerzését, új tudás és készségek létrehozását, valamint azok
disszeminációját segíti infrastrukturális és információközvetítő szolgáltatásaival és
közösségformáló tevékenységével.
Missziója, hogy minőségi, ügyfélközpontú, nemzetközi trendekhez igazodó
szolgáltatásaival és tanulási tereivel hozzájáruljon a Corvinus Egyetemen
(továbbiakban Egyetem) keletkezett élvonalbeli tudományos eredmények
létrejöttéhez és hatásának maximalizálásához, a jövő felelős, motivált, széles látókörű
és kiemelkedő felkészültségű szakembereinek, vezetőinek képzéséhez, az Egyetem
nemzetközi elismertségéhez.
A Könyvtár víziója, hogy a tudományos forrásokhoz, kutatási adatbázisokhoz való
hozzáférés biztosításával, innovatív szolgáltatásaival, a tudásmegosztás
kultúraváltozásának közvetítésével támogassa a kutatói közösséget, növelje az
oktatási-kutatási potenciált, az Egyetem tudásvagyonának és szellemi örökségének
széleskörű disszeminációjával emelje az Egyetem reputációját és társadalmi
impaktját, hozzájáruljon a tudományos teljesítmények árnyalt megítéléséhez,
hallgatóközpontú tanulástámogató tevékenységével gazdagítsa a tanulási élményt,
elősegítse a hallgatói sikerességet.
1.2 Mi a könyvtári stratégia célja?
A könyvtári stratégia célja, hogy a kutatási infrastruktúra jelenlegi elemeire, a
Könyvtár hagyományos feladatkörére és szolgáltatáskínálatára építve meghatározza
azokat a fejlesztési irányokat és tevékenységi területeket, melyek hozzájárulnak az
Egyetem missziójának beteljesítéséhez, előmozdítják az egyéni és intézményi szintű
sikerességet.
2 Helyzetelemzés, stratégiai irányelvek
A digitális és infokommunikációs technológiák fejlődése, az oktatási-kutatási célú
mesterséges intelligencia alkalmazások terjedése hatalmas kihívást és egyben
lehetőséget jelentenek a tudományos élet szereplői számára, a tudásmegosztás
kultúrájának, az oktatási-kutatási folyamatoknak alapvető átalakulását jelenti. Az
átalakulás a tudományos ökoszisztéma minden elemét érinti, a felsőoktatási
könyvtárak szolgáltatási stratégiáját és működési folyamatait is áthatja.
A könyvtár a Nemzeti Felősoktatásról szóló törvényben (2011. évi CCIV. 14. § (2))
meghatározott tevékenységkörével, információközvetítő és tudományos
tartalomgazda szerepével a digitális átállás, a tudományos kultúraváltozás előmozdító
tényezője. Tevékenységével segíti az egyetemet, mint intézményt és mint
oktatói-kutatói és hallgatói közösséget a folyamat lehetőségeinek kihasználásában, az
Egyetem tudományos hatásának maximalizálásában.
CompLex
2. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Könyvtári stratégia 2024-2027
Az oktatói, hallgatói visszajelzések alapján a Könyvtár jól működő, fontos
szolgáltatásokat nyújtó szervezeti egység, és egyben a külső felhasználók körében is
népszerű nyilvános könyvtár. Magyarországon egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik
a közgazdaság- és gazdaságtudományok területén, mind a tudománytörténeti, mind a
korszerű szakirodalmat tekintve. Tevékenységének fókuszában az oktatás-kutatás,
tanulás támogatása, az egyéni és az intézményi sikeresség elősegítése áll, mely a
Könyvtár hagyományos szerepkörén túlmutató szolgáltatásokra épül. Nemzetközi
szakmai hálózatok tagja, a hazai tudományos információs ökoszisztéma aktív, élenjáró
intézménye.
2.1 Stratégiai irányelvek
Az élethosszig tartó tanulás alapintézményeként a könyvtár törekvése
transzverzális kompetenciafejlesztő képzéseinek integrálása az oktatási folyamatokba
és az Egyetem komplex tehetségmenedzsment rendszerébe. Célunk, hogy a kutatói
életciklus különböző szakaszaiban, különös tekintettel a kutatói életpálya korai
szakaszára, egyéni és csoportos tanácsadással támogassuk a kutatási és publikációs
eredményességet, a kutatói kiválóságot.
Az Egyetem nemzetköziesítési stratégiáját követve a Könyvtár integrálódik a
nemzetközi felsőoktatási térbe, a felsőoktatási könyvtárak és szakmai szervezetek
hálózatába (EBSLG, ZBW, LIBER, COAR, EKK, ODR), könyvtárszakmai mobilitási
programok aktív résztvevője. Előmozdítja a tudományos szféra nemzetközi
jógyakorlatainak meghonosodását, kutatástámogató, disszeminációs, és Open Science
edukációs tevékenységével, valamint tudománymetriai-publikációs
adatszolgáltatással támogatja az Egyetem nemzetközi beágyazottságát, akkreditációs
folyamatait, hozzájárul reputációjának növekedéséhez.
Az egyetemi rekrutációs és onboarding folyamatok során külön figyelemmel kíséri
és támogatja a nemzetközi kutatók és hallgatók beilleszkedését az egyetemi
közösségbe.
Minőségfókuszú, hatékony szolgáltatásait, adat- és szakirodalmi forráskínálatát az
egyetemi közösség igényét monitorozva, visszajelzéseire alapozva, nemzetközi
benchmark szerint alakítja. Közvetíti a legújabb nemzetközi kiadói, publikációs
elvárásokat, segíti a publikációs csapdák elkerülését. Biztosítja a minőségi és
versenyképes oktatást-kutatást támogató modern technológiák, mesterséges
intelligencia platformok intézményi szintű koordinálását, az előfizetések
adminisztrációját.
3 A Könyvtár stratégiai céljai
A. Kutatástámogató szolgáltatások – Az Egyetem kutatói számára olyan, a kutatási
folyamatok és pályázati tevékenységek teljes egészét támogató, együttműködésen
alapuló, a kutatói igényekre rugalmasan reagáló szakirodalmi, adatforrás és
szolgáltatáskínálatot alakít ki, amely előmozdítja a kutatói, publikációs és pályázati
sikerességet, a kutatói kiválóságot.
B. Oktatástámogató szolgáltatások – Az Egyetem oktatói számára, olyan támogató
szolgáltatásokat határoz meg, amelyek hozzájárulnak, hogy oktatói feladataikat
hatékonyan és a nemzetközi élvonalnak megfelelő minőségben tudják ellátni.
C. Tanulástámogató szolgáltatások – Az Egyetem hallgatói számára egyetemi
sikerességüket előmozdító extrakurrikuláris kompetenciafejlesztő képzéseket kínál.
Korszerű, az akkreditációs elvárásoknak megfelelő infrastruktúrát, a tanulási
szokásokhoz igazodó, befogadó, hozzáértő tanulási tereket működtet.
D. Tudománymetriai szolgáltatások – Publikáció adminisztrációs tevékenységén
alapuló tudománymetriai és publikációs adatszolgáltatással a Könyvtár támogatja az
intézményi döntéshozatalt, az egyéni előmeneteli rendszert, a hazai és nemzetközi
akkreditációs folyamatokat.
CompLex
3. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Könyvtári stratégia 2024-2027
E. Társadalmi hatás, harmadik misszió – A könyvtár a tudományos eredmények, az
innovatív tudásprojektek létrejöttét és disszeminációját támogató partnere az
egyetemi és a tágabb közösségnek. Törekszik az Egyetem helyi társadalmi
szerepének és civil szférával való kapcsolatának erősítésére, tudástermését, szellemi
örökségét a valós és a virtuális térben megjeleníteni.
F. Nyilvános, tudományos szakkönyvtári szerepkör – A könyvtár a jogszabályi
meghatározottság szerint, az országos tudományos könyvtári ellátórendszer
részeként információszolgáltatási és gyűjteményszervezési tevékenységét a modern
könyvtárszakmai sztenderdeknek megfelelően végzi.
4 Hogyan jutunk el a célokhoz?
4.1 Kutatástámogatás
Gyűjteményét a kutatói igények alapján szervezi, segíti a szakirodalmi és
adatforrások feltérképezését és elérését. Az igények koordinálásával, az optimális
licenszfeltételek kialakításával biztosítja a hozzáférést, segíti a hozzáférési módok
megválasztását, javítva a kutatások költséghatékonyságát.
Digitális intézményi gyűjteményeket működtet az egyetemi tudásvagyon
láthatóságának biztosítása, hatásának maximalizálása céljából. Segíti a kutatókat a
jogtiszta, kiadói szerződésnek megfelelő publikáció-változat elhelyezésében. Biztosítja
az európai pályázati követelmények nyílt közzétételi elvárásainak való megfelelést,
gazdagított adattartalommal növeli a publikációk kereshetőségét. A Corvinus
Egyetemtörténeti Digitális Gyűjtemény és a Magyar Közgazdaságtörténeti Archívum
működtetésével széles körben kereshetővé, kutathatóvá teszi az Egyetem szellemi
örökségét, emeli presztízsét.
Az Egyetem belső képzési rendszerében megjelenő kutatási kiválóságot támogató
képzéseivel hozzájárul a kutatói életpálya tudatos alakításához, a publikációs
sikerességhez.
Közvetíti és edukációs tevékenységével tudatosítja a hazai és nemzetközi Open
Science irányelveket, segíti gyakorlati alkalmazásukat, előmozdítja azok intézményi
szakpolitikákba való integrálását.
Kutatási adatkezelési tanácsadással támogatja az új adatkezelési eszközök,
stratégiák és licenszek, a FAIR irányelvek alkalmazását, a kutatási adatok
kezelésének, megőrzésének gyakorlatát. Részt vesz az intézményi politika
kialakításában, az Egyetem adatvagyon láthatóságának megőrzésének,
láthatóságának biztosításában. Előmozdítja a kutatási adatok megosztását
megsokszorozva a kutatási eredmények hatását.
Részt vesz az Egyetem Mesterséges Intelligencia Integrált Központjának
munkájában, koordinálja és adminisztrálja az oktatási-kutatási célú mesterséges
intelligencia alkalmazások egyetemi előfizetéseit.
Kiadói tevékenysége keretében koordinálja az egyetem érdekkörében megjelentetni
kívánt – alapvetően digitális – tudományos és szakmai kiadványok kiadói folyamatát,
nyílt forráskódú és ingyenes szerkesztőségi platformot üzemeltet, támogatja az
egyetemi folyóirat- és könyvkiadást
4.2 Tudománymetria
Nyilvántartja és megjeleníti az egyéni és intézményi publikációs teljesítményt. Az
egyetemi pályázati és egyéni előmeneteli rendszert, a hazai és nemzetközi
akkreditációs folyamatokat (Equis, AACSB, AMBA) és az Egyetem QS
tudományterületi rangsorban való megjelenését validált publikációs adatokkal
támogatja.
CompLex
4. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Könyvtári stratégia 2024-2027
Szakmai közösségekben (pl. CoARA) való részvételével, a hatásmérés innovatív
metrikáinak alkalmazásával hozzájárul a tudományos teljesítmény árnyalt
megítéléséhez.
Részt vesz a kutatási kiválóságot ösztönző egyetemi pályázati (workflow)
rendszerek kialakításában és működtetésében.
4.3 Oktatástámogatás
A könyvtár részt vesz a mesterséges intelligencia nemzetközi jógyakorlatokon
alapuló egyetemi szabályozásának kialakításában, az Egyetem szervezeti egységeivel
együttműködve a tananyagok kidolgozásában.
Követi a tantárgyak kötelező és ajánlott irodalom igényét, a tantárgyi adatlapok
figyelemmel kísérése mellett az igények jelzését lehetővé tevő felületeket működtet.
Az oktatók számára személyes tulajdonukba kerülő példányt biztosít az egyes
tantárgyak kötelező irodalmát képező tankönyvekből.
Digitalizálási tevékenységével hozzájárul a tananyagok tanulmányi rendszerekbe
történő integrálásához.
Biztosítja, hogy képzései oktatói igény szerint illeszthetőek legyenek kritérium és
szakmai kommunikációs tárgyakba, tesztek, feladatbankok kialakításával hozzájárul a
hallgatói teljesítmény értékeléséhez. Törekvése, hogy a szakfejlesztések során
képzési moduljai beágyazódjanak a szakmai kommunikációs tárgyak tematikájába,
megjelenjenek az alap-, a mesterszak, a doktori és a szakirányú képzésekben is.
Doktori képzésbe épült kurzusaival segíti a fiatal kutatókat kutatói potenciáljuk
kibontakoztatásában.
4.4 Tanulástámogatás
Együttműködve az Egyetem szervezeti egységeivel a Könyvtár részt vállal a
komplex tehetségmenedzsment folyamatokban, a tanulmányi sikerességet, hallgatói
kiválóságot támogató tevékenységekben.
Az innovatív, rugalmas tanulási-oktatási ökoszisztéma részeként tudatosan
megtervezett, egyéni tanulási utakhoz igazodó, transzverzális, elsősorban digitális,
információkezelési kompetenciafejlesztő képzéseket nyújt, erősíti a hallgatók tudatos
és etikus forráshasználatát, kritikai gondolkodását.
Extrakurrikuláris képzési tevékenységével kiegészíti a curriculum biztosította
tanulási lehetőséget.
Az Egyetem nemzetköziesítési törekvéseit támogatva kiemelt figyelmet fordít a
külföldi hallgatók beilleszkedésére, képzéseit és segédanyagait angol nyelven is
szolgáltatja.
Tanulástámogató szolgáltatásait kiterjeszti különböző tanulási környezetekre. A
képzéseket személyes jelenléten alapuló, valamint virtuális környezetben is
elérhetővé teszi.
Tanulási tereinek kialakításával alkalmazkodik a változó felhasználói szokásokhoz,
törekszik az osztott tanulási terek arányának növelésére.
Konzultációs szobáit mint oktatói-hallgatói találkozási csomópontot, oktatótermeit
közösségi térként is kínálja az közösségek, hallgatói szervezetek számára.
4.5 Társadalmi hatás, harmadik misszió
A társadalmi felelősségvállalás és fenntarthatóság terén a Könyvtár együttműködik
az Egyetem szervezeti egységeivel. Rendezvényeivel támogatja az Egyetem
törekvéseit, munkafolyamataiban és működésében a környezettudatosság, a
fenntarthatóság elve érvényesül.
CompLex
5. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Könyvtári stratégia 2024-2027
Az egész életen át tartó tanulás egyik alapintézményeként, nyilvános könyvtárként
információközvetítő és közösségformáló tevékenységével hozzájárul az Egyetem
harmadik missziójához, a lokális és a tágabb környezetében tudásközpontként való
megjelenéshez.
A hozzáférés kiterjesztésével előmozdítja a tudomány demokratizálódását, segíti a
tudományos eredmények széles körű, etikus újrafelhasználását. Intézményi
repozitóriumok működtetésével növeli az Egyetem társadalmi impaktját.
Részt vállal az Egyetem tudománykommunikációs projektjeiben. Az egyetem és a
könyvtár hagyományait, értékeit, szellemi örökségét és tudásvagyonát bemutató
rendezvényeket, konferenciákat, kiállításokat szervez helyi és nemzeti szinten a valós
és virtuális térben.
Az esélyegyenlőség biztosítása és a speciális igényű hallgatóknak szóló
szolgáltatások kialakításának érdekében kapcsolódik a Hallgatói támogatások csoport
tevékenységéhez, részt vesz egyetemi szolgáltatások fejlesztésében.
4.6 Nyilvános, tudományos szakkönyvtári szerepkör
A Könyvtár a Felsőoktatási törvényben meghatározott szerepkörén kívül ellátja az
1997. évi CXL., a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a
közművelődésről szóló törvényben meghatározott feladatokat. Nemzetközi és hazai
együttműködései révén alakítja, befolyásolja a hazai tudományos információs
ökoszisztéma (EISZ, EOSC részvétel, MTMT, Ni4OS) működését.
Információszolgáltatási és gyűjteményszervezési tevékenységét hálózatalapú,
koordinált, aggregált rendszerben működteti, hozzáférést segítő gyűjteményt épít.
Keresőfelületeit és keresőrendszereit folyamatosan optimalizálja, követve az
infokommunikációs technológiák, adatbányászati és szövegelemzési eszközök
fejlődését. Támogatja az intuitív keresést, felhasználóközpontú, személyre szabott
digitális élmény kialakítását célozza.
5 Megvalósítási terv
Iniciatívák
Kapcsolódó
cél
Ütemezés Közreműködők
1. Kutatástámogatás
a) Egyedi adatigények kielégítése, adatforrásokhoz, adatbankokhoz való
hozzáférés biztosítása
folyamatos – Kutatásmenedzsment
b) Kutatási Adatkezelési policy életbe lépése 2024/25 – Akadémiai fejlesztések rh. szervezet
– Kutatásmenedzsment
– JISZ
c) Hazai és nemzetközi pályázati tevékenység és kutatásmenedzsment
folyamatok támogatása
– ERGO
d) Kutatói kompetenciák és multiplikátorhatásuk erősítése: az Egyetem
belső képzési rendszerében a Könyvtár képzéskínálatának átalakítása,
fókusztémák:
2024/25 – HR
– OMMK
– Kutatási infrastruktúra – MI Integrált Központ
– MI az oktatásban, kutatásban
– Open Science az oktatásban, kutatásban
e) „Libcafé”: rendszeres csoportos és egyéni konzultációs lehetőség
biztosítása
f) Kutatási hét programjában való megjelenés – aktuális tudományos
ökoszisztéma közvetítése
folyamatos – Kutatásmenedzsment
g) Felhasználói igényekhez igazodó gyűjteményszervezés: a felhasználó
vezérelt (DDA) beszerzések arányának növelése
2026/27 – Pénzügy
2. Tudománymetria
a) Az Egyetem tudományos kiválóságot támogató pályázati rendszerei
(CKK, Corvinus Long Term Academic Impact Award, Corvinus Early Stage
Researcher Award)
2024/25 – Kutatásmenedzsment
b) Az érvényben lévő MTMT utasítás módosítása 2024/25 – Kutatásmenedzsment
CompLex
6. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Könyvtári stratégia 2024-2027
c) Nemzetközi akkreditációs folyamatok (EQUIS, AACSB) támogatása 2024/25 – Nemzetközi Kapcsolatok és Akkreditációk
– Kutatásmenedzsment
d) Részvétel az Egyetem CoARA irányelvek megvalósulását célzó cselekvési
terv kidolgozásában
2024/25 – Akadémiai fejlesztések rh. szervezet
– Kutatásmenedzsment
e) A CoARA irányelvek érvényesülésének erősítése az intézményi
kutatásértékelési folyamatokban
2027 – Akadémiai fejlesztések rh. szervezet
– Kutatásmenedzsment
f) Az AÉM megújításának támogatása 2026/27 – Akadémiai fejlesztések rh. szervezet
– Kutatásmenedzsment
3. Oktatástámogatás
a) A nyilvános szakdolgozati repozitórium kialakítása
A tanulmányi rendszerbe betöltött szakdolgozatok automatikus átadása a
könyvtár által üzemeltetett egyetemi szakdolgozati repozitóriumnak.
2024 – Digitális Innováció
b) Az egyetemi tanulmányi rendszer és a könyvtári rendszer közti hallgatói
adatszinkronizáció megvalósítása interface-en keresztül
2024/25 – Digitális Innováció
– Monguz Kft.
c) Képzési tartalmak fejlesztése – OMMK
– MI Integrált Központ
– Személyes és tanulási készségek tárgy feladatbankjának kialakítása 2024/25
– MI-tananyagok kidolgozásában való részvétel 2025/26
– Mesterképzés (bootcamp) program Information literacy képzési
moduljának kidolgozása
2025/26
– Képzési tartalmak angol nyelvű változatának biztosítása 2025/26
d) Képzések curriculumba illesztése – OMMK
– Felnőttképzés – Oktatásmenedzsment
- Tanórába illesztett képzések, egyéni és csoportos konzultációk igény
szerinti biztosítása
2024/25 – CDI
- Szakszemináriumi órákba integrált információkezelési
kompetenciafejlesztés
2026/27
– Alapképzés
- Minden szakfejlesztett szak esetén tanrendbe épülés (Személyes és
tanulási készségek tárgy keretében)
2025/26
- Szakszemináriumi órákba integrált információkezelési
kompetenciafejlesztés
2026/27
– Mesterképzés
- Bootcamp projektben való részvétel: információkezelési
kompetenciafejlesztő képzések integrálása a kurzusba
2025/26
- Szakszemináriumi órákba integrált információkezelési
kompetenciafejlesztés
2025/26
4. Tanulástámogatás
a) Terek – felhasználói szokásokhoz igazodó, befogadó, hozzáértő terek
kialakítása, működtetése:
– 1. szakasz: folyóirat olvasó 2024/25 – Campus Szolgáltatások
– „Lobby”, coworking közösségi terek kialakítása 2025/26
– Egyéni tanulási terek optimalizálása 2026/27
– Önkiszolgáló alkalmazások, kényelmi szolgáltatások 7/24 alkalmazások
fejlesztése: könyvkiadó automata kiépítése
2024/25
– Képzési tartalmak, önellenőrzést segítő tesztek, segédanyagok angol
nyelvű változatának kidolgozása
2024/25 – OMMK
– Extrakurrikuláris kompetenciafejlesztő képzések portfoliójának
átalakítása
2027 – OMMK
– Oktatásmenedzsment
– Tehetségmenedzsment Központ
– A tehetségmenedzsment folyamatok támogatása: a tudományos
elmélyülés és széles szellemi látókör modul kezdeményezéseiben (TDK) való
részvétel
2027 – Tehetségmenedzsment Központ
– HSZ
5. Társadalmi hatás, harmadik misszió
a) Kiállítások, rendezvények, tudománykommunikáció
Rendszeres, a lokális társadalmi térben nyitott rendezvények megvalósítása
2024–2027
– Kisképző
– Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény
– 100 éves könyvek – Alumni
– Európai Hulladékcsökkentési hét programsorozathoz csatlakozás – ERS Hub
– Tudomány napja – Kutatásmenedzsment
– Kutatók éjszakája – Kommunikáció
– Open Science hét – Science Shop
b) Társadalmi felelősség, fenntarthatóság 2024/25 – HR
– „Családbarát Egyetem” program támogatása, a könyvtárhasználati
szabályzat átdolgozása
– ERS Hub
CompLex
7. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Könyvtári stratégia 2024-2027
– Az iskolai közösségi szolgálat tevékenységkínálatának bővítése – Kommunikáció
– Virtuális és a fizikális térben kialakított „zöld sarok”: az Egyetem
érdekkörében született fenntarthatósági publikációk megjelenítése
(tudománykommunikáció)
– Kutatásmenedzsment
c) Közösségépítés
– „Kedvenc könyvem” beszélgetéssorozat, oktatói-hallgatói informális fórum
– Kommunikáció
6. Nyilvános, tudományos szakkönyvtári szerepkör
a) Az Egyetem infrastruktúra politikájához illeszkedve a raktári terek
átalakítása, új raktárgazdálkodási gyakorlat bevezetése, kényelmi, 7/24
szolgáltatások bevezetése
2024/25 – Campus Szolgáltatások
b) Marc 21 nemzetközi metaadatsémára való átállás előkészítése 2025/26 – Pénzügy
– ISZK
c) Marc 21 metaadatsémára való átállás 2026/27 – Monguz Kft
d) „Minősített Könyvtár” cím elnyerése 2026/27 – KIM
– Könyvtári Intézet
e) Egyetemtörténeti jelentőségű dokumentumok (kis- és aprónyomtatvány)
megőrzésének kutathatóságának biztosítása
folyamatos – Kommunikáció
– Nyomda
– ISZK
f) Egyetemtörténeti jelentőségű dokumentumok (kis- és aprónyomtatvány)
megőrzésének kutathatóságának biztosítása – repozitórium létrehozása
2026/27 – ISZK
g) Az állomány feldolgozottságának, kereshetőségének növelése folyamatos – Monguz Kft
h) A Magyar Közgazdaságtörténeti Archívum fejlesztése folyamatos – Közgazdaságtan Intézet
CompLex
8. oldal
Budapesti Corvinus Egyetem - Könyvtári stratégia 2024-2027
TARTALOMJEGYZÉK
Budapesti Corvinus Egyetem 1
Könyvtári stratégia 2024–2027 1
1 Előszó 1
1.1 A könyvtár missziója, célja 1
1.2 Mi a könyvtári stratégia célja? 1
2 Helyzetelemzés, stratégiai irányelvek 1
2.1 Stratégiai irányelvek 2
3 A Könyvtár stratégiai céljai 2
4 Hogyan jutunk el a célokhoz? 3
4.1 Kutatástámogatás 3
4.2 Tudománymetria 3
4.3 Oktatástámogatás 4
4.4 Tanulástámogatás 4
4.5 Társadalmi hatás, harmadik misszió 4
4.6 Nyilvános, tudományos szakkönyvtári szerepkör 5
5 Megvalósítási terv 5
# Működési engedélye / Teljes idős Részidős Távoktatási
Eredeti, aláírt pdf 1. A Felsőoktatási Intézmény neve: Budapesti Corvinus Egyetem 2. A Felsőoktatási Intézmény azonosítója: FI43814 3. A Felsőoktatási Intézmény székhelye: 1093 Budapest, Fővám tér 8. 4. A képzési szintek, valamint a képzési területek vagy tudományterületek (tudományággal vagy művészeti ággal), amelyeken a Felsőoktatási Intézmény képzést meghirdethet: alapképzés (BA/BSc/BProf) agrár képzési terület gazdaságtudományok képzési terület informatika képzési terület társadalomtudomány képzési terület mesterképzés (MA/MSc/MProf) agrár képzési terület gazdaságtudományok képzési terület informatika képzési terület pedagógusképzés képzési terület társadalomtudomány képzési terület osztatlan képzés gazdaságtudományok képzési terület pedagógusképzés képzési terület doktori képzés (PhD/DLA/DBA) műszaki tudományok tudományterület – informatikai tudományok társadalomtudományok tudományterület – gazdálkodásés szervezéstudományok társadalomtudományok tudományterület – közgazdaságtudományok társadalomtudományok tudományterület – médiaés kommunikációs tudományok társadalomtudományok tudományterület – politikatudományok társadalomtudományok tudományterület – szociológiai tudományok szakirányú továbbképzés gazdaságtudományok képzési terület informatika képzési terület pedagógusképzés képzési terület társadalomtudomány képzési terület 5. A Felsőoktatási Intézmény maximális hallgatói létszáma: Képzési hely Munkarend Budapest 11373 1907 0 Révkomárom 60 0 0 Székesfehérvár 542 100 0 Összesen 11975 2007 0
# 13982 / TARTALOMJEGYZÉK
6. A Felsőoktatási Intézmény által fenntartott gyakorló köznevelési intézmények és azok gyakorlóintézményi besorolása: - 7. A Felsőoktatási Intézmény megfelelése a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (ESG): Szervezet(i egység) Minősítés Minősítés hatálya Budapesti Corvinus Egyetem Megfelel 2029–12–31 Budapesti Corvinus Egyetem 1 Működési engedélye 1
# ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK / A Szabályzat célja
A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban CORVINUS vagy Egyetem) Fenntartója az Egyetem Szervezeti és Működési Rendjét (a továbbiakban: SZMR vagy Szabályzat) az alábbiak szerint állapítja meg.
# 1. § / A Szabályzat célja / A Szabályzat hatálya
1. § (1) Az SZMR megalkotásának célja az Egyetem szervezeti felépítésének, tagolásának, vezetési szerkezetének, a vezető állású munkavállalói választások eljárási rendjének, továbbá az egyes szervezeti egységek feladatainak, működésének, az intézményen belüli kapcsolattartás rendjének, a hallgatói rendezvények és a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások szervezési rendjének, valamint a minőségirányítási szabályainak meghatározása.
# 2. § / A Szabályzat hatálya / Az Egyetem jogállása, alapadatai, Fenntartója, feladatai
2. § (1) A Szabályzat hatálya kiterjed: a) az Egyetem székhelyére, telephelyeire, működési helyeire; b) az Egyetem valamennyi szervezeti egységére; c) az Egyetem valamennyi tevékenységére, tekintet nélkül a tevékenység jellegére, valamint arra, hogy a tevékenységet székhelyén, telephelyén vagy az előzőeken kívül, Magyarországon vagy külföldön folytatja; d) az Egyetem munkavállalóira, az Egyetem munkájában részt vevő, így különösen egyetemi testületben közreműködő, továbbá az Egyetemen ösztöndíjrendszer keretében vagy egyéb módon oktató, illetve kutatómunkát, vagy egyéb tevékenységet végző, az Egyetemmel munkaviszonyban nem álló személyekre a munkavégzésre irányuló szerződésben meghatározottak szerint; e) a költségviselés formájától függetlenül bármely képzési ciklusban, szakon, munkarendben tanulmányokat folytató magyar és – a hatályos jogszabályok szerint – nem magyar állampolgárságú hallgatókra, az Egyetem jelentkezőire és volt hallgatóira, továbbá az Egyetemmel felnőttképzési jogviszonyban lévőkre (a d) és az e) pontban foglaltak együtt a továbbiakban: az Egyetem polgárai).
# 3. § / Az Egyetem jogállása, alapadatai, Fenntartója, feladatai / Az Egyetem működésének alapelvei
3. § (1) A CORVINUS Magyarország Országgyűlése által államilag elismert nem állami egyetem, amely közhasznú szervezetként működik. Az Egyetem önálló jogi személy, amely Alapító Okirata alapján működik. Az Egyetem szervezeti egységei nem önálló jogi személyek (2) Az Egyetem az Alapító Okiratában meghatározott képzési területeken felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzésként alapképzést, mesterképzést osztott és osztatlan formában, valamint az Alapító Okiratában meghatározott tudományterületeken doktori képzést folytat. (3) Az Egyetem a felsőoktatás keretében felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként az Alapító Okiratában meghatározott képzési területeken szakirányú továbbképzést is szervez. (4) Az Egyetem Alapító Okiratában foglaltak alapján részt vesz a felnőttképzésben. (5) Az Egyetemen a képzés nyelve a magyar, az angol és a német. (6) Az Egyetem tudományos kutatási tevékenysége során alap-, alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket folytat, tudományszervezési és technológiai innovációs feladatokat lát el, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat végez. (7) Az Egyetem ellátja a tehetséggondozással és a tudomány társadalmi elismertségének növelésével kapcsolatos feladatokat. (8) Az Egyetem alapadatait, Fenntartójának adatait, valamint az Egyetem feladatait az Alapító Okirata rögzíti.
# 4. § / Az Egyetem jogállása, alapadatai, Fenntartója, feladatai / Az Egyetem működésének alapelvei
4. § (1) Az Egyetem szervezeti és működési rendjét, az Egyetemen történő foglalkoztatás szabályait és a hallgatói követelményrendszert a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Az Egyetemnek egy Szervezeti és Működési Szabályzata van, amelyet hivatalos honlapján nyilvánosan közzétesz. (2) Az Egyetem munkanyelve a magyar és az angol. (3) Az Egyetem elkötelezett a „lifelong learning” elve mellett, ennek keretében az oktatási tevékenységének ellátása során az ún. degree (értsd: alapképzés, mesterképzés, executive degree és szakirányú továbbképzések) képzések mellett kiemelt hangsúlyt fektet az ún. non-degree képzésekre is, melyeken belül nyíl rövid programokat (open enrollment) és vállalatspecifikus programokat egyaránt kínál. (4) Az Egyetem tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a – különös figyelemmel a fogyatékkal élő – hallgatók beilleszkedését és előrehaladását a felsőfokú tanulmányok idején, továbbá a tanulmányok alatt és befejezését követően segítséget nyújt a karriertervezésben, korai pályaorientációs és készségfejlesztési programokkal támogatja a középfokú oktatási rendszert, valamint a hallgatói utánpótlás biztosítását. (5) Az Egyetem működése során biztosítja, hogy a feladatainak végrehajtásában közreműködők a hallgatókkal, az oktatókkal és a felsőoktatásban dolgozókkal kapcsolatos döntéseik meghozatala során az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét megtartsák. (6) Az Egyetemnek az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítania kell a könyvtári szolgáltatást, a tudásalapú gazdasághoz kapcsolódó pénzügyiés vállalkozói-, az anyanyelvi, a szaknyelvi ismeretek fejlesztését, lehetőséget kell teremtenie az idegen nyelvi, szaknyelvi ismeretek fejlesztésére. (7) Az Egyetem az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szolgáltatásaival hozzájárul a hallgatók lakhatási feltételeinek, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitelének biztosításához, tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgató beilleszkedését a felsőfokú tanulmányok idején, illetve szakmai előmenetelét a tanulmányok befejezését követően. (8) Az Egyetemnek gondoskodnia kell a képzés és a munkavégzés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a balesetek megelőzése érdekében az azokat előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, továbbá a munkavédelemmel kapcsolatos követelmények érvényesítéséről. (9) Az Egyetem lehetőséget biztosít arra, hogy az előadások rendjét – egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával – megismerhessék és – a Szervezeti és Működési Szabályzat által meghatározott keretek között – látogathassák azok is, akik nem állnak hallgatói jogviszonyban. (10) Az Egyetem feladatait a rendelkezésére álló vagyon hatékony használatával, követelményének érvényesítésével és felelősségével végzi. (11) Az Egyetem nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem.
# 4. § / Az Egyetem jogállása, alapadatai, Fenntartója, feladatai / Az Egyetem működésének alapelvei
(12) Az Egyetem szervezete és működése pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújthat és azoktól anyagi támogatást nem fogadhat. Az Egyetem párt vagy párthoz kötődő szervezet részére helyiségeit működési célra nem engedheti át. (13) Az Egyetem minőségbiztosítási rendszert működtet. (14) Az Egyetem működése során érvényesíti a one-over-one szabályt. A szabályt az alábbiakra figyelemmel kell érvényesíteni: a) A one-over-one szabály a munkaviszonyokban (munkaviszony, hallgatói munkaviszony) alkalmazandó. b) A one-over-one szabály szerint a Foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott egyes munkáltatói jogok csak a felettes munkáltató egyetértésével gyakorolhatók. c) Az érvényesítéssel kapcsolatban felmerülő részletes szabályokat a Foglalkoztatási követelményrendszer és az annak végrehajtására kiadott testületi, vezetői rendelkezések tartalmazzák. (15) Az Egyetem működése során érvényesíti a négy szem elvét. Az elvet az alábbiakra figyelemmel kell érvényesíteni: a) A négy szem elv értelmében egy adott feladatot ellátó személy munkáját egy másik személy felülvizsgálja. A felülvizsgálat tényét amennyiben az Egyetem belső szabályozó dokumentuma előírja, írásban is dokumentálni kell (értsd különösen: együttes képviseleti jogkör gyakorlása szerinti együttes aláírás útján). b) A négy szem elve jelenti egy adott szakterületen dolgozó szakértők, valamint a különböző szakterületek (pl. akadémiai, pénzügyi, jogi) konzultációját is. c) A négy szem elvének érvényesítéséért az adott terület vezetője felel. A vezető az adott ügy komplexitása, kockázatelemzése alapján és a jelen bekezdésben foglaltakra figyelemmel felelősségi körében az Egyetem belső szabályozó dokumentumai által meghatározott keretek között dönt az elv alkalmazásának szükségességéről, valamint az alkalmazás módjáról azzal. A belső szabályozó dokumentumokat és a folyamatleírásokat a felelősnek erre figyelemmel kell kialakítani. d) A négy szem elvét vezetői döntés függvényében érvényesíteni kell a döntéselőkészítés és a döntéshozatal során is. e) A négy szem elve alapján a döntéselőkészítő és a döntéshozó személye elkülönül. f) A munkavégzésre irányuló jogviszonyokban (munkaviszony, hallgatói munkaviszony) a négy szem elve a one-over-one szabály érvényesítésével teljesül, azaz a one-over-one szabály alkalmazásával megvalósul a négy szem elve is. g) Az egyetemi munkavállalók egyetemen belül ellátandó többletfeladat elvégzésére vonatkozó jogviszonyaiban a négy szem elvét kell érvényesíteni azzal, hogy az érintett munkavállaló munkáltatójának az engedélye szüksége a további jogviszony végzéshez, többletfeladat ellátáshoz. Ezen esetekben a (14) bekezdés szerinti one-over-one szabály elhagyható. Az érvényesítéssel kapcsolatban felmerülő részletes szabályokat a Foglalkoztatási követelményrendszer és az annak végrehajtására
# 4. § / Az Egyetem működésének alapelvei / Hatáskörmegosztás, jogkörök és az Egyetem képviselete
kiadott testületi, vezetői rendelkezések tartalmazzák. h) Amennyiben a döntéselőkészítés, döntéshozatal során az érintettek, vagy a végrehajtásáért felelős személy nem értenek egyet, az ügyet eszkalálhatják az érintettek vezetőjéhez. (16) Egyes kötelezettségvállalások vonatkozásában az Egyetemen kötelező a pénzügyi ellenjegyzés. A részletes szabályokat a Kötelezettségvállalási, szerződéskötési és képviseleti szabályzat, valamint az annak végrehajtására kiadott testületi, vezetői rendelkezések tartalmazzák. A pénzügyi ellenjegyzés a kötelezettségvállaláshoz szükséges pénzügyi, számviteli és adózási szempontú jóváhagyását és a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását igazolja, amely a szabályos pénzügyi kötelezettségvállalás feltétele. (17) Amennyiben az egyetem belső szabályozó dokumentuma kivételt nem tesz, a szerződések, együttműködési megállapodások vonatkozásában az Egyetemen kötelező a jogi megfelelőség igazolása. A részletes szabályokat a Kötelezettségvállalási, szerződéskötési és képviseleti szabályzat, valamint az annak végrehajtására kiadott testületi, vezetői rendelkezések tartalmazzák. A jogi megfelelőség igazolása a jogszabályi és az egyetemi szabályozóknak való megfelelést igazolja.
# 5. § / Az Egyetem működésének alapelvei / Hatáskörmegosztás, jogkörök és az Egyetem képviselete
5. § (1) Az Egyetemen a rektor hatáskörét az Alapító Okirat tartalmazza, az Egyetem további vezetőinek hatáskörmegosztását jelen szabályzat határozza meg. Az Egyetem további vezetői: a) rektorhelyettes: – Oktatási rektorhelyettes – Hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes – Kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes b) főigazgató: – Operatív főigazgató (Chief Operating Officer) – Szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgató (Chief Culture and People Officer) – Kommunikációs főigazgató (Chief Communications Officer) c) dékán: – Alapképzési szak-portfólióért felelős dékán – Mesterképzési szak-portfólióért felelős dékán – Executive degree programokért és szakirányú továbbképzésekért felelős dékán – Mesterséges intelligenciáért felelős dékán – Fenntarthatóságért felelős dékán – Corvinus Doktori Iskolák dékánja – Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) dékánja d) további szervezeti egység vezetők: – Programmenedzsment vezetője – Nemzetközi Mobilitás vezető – Tanításés Tanulástámogató Központ vezetője – Közösségi Alapú Oktatási és Kutatási Központ (Corvinus Science Shop) vezetője – Idegennyelvi Oktatóközpont vezető – Tanulmányi ügyekért felelős vezető – Karrier Szolgáltatások Központ vezető – Tehetségmenedzsment Központ vezetője – Hallgatói wellbeingért és közösségért felelős vezető – Testnevelési és Sportközpont vezetője – Pályázati és Projekt Központ vezetője – Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója – Felsővezetői titkárságvezető – Kabinetvezető – Nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető – Stratégiai és minőségbiztosítási vezető – Corvinus-SEED vezető – Pénzügyi vezető – Jogi és beszerzési vezető – Digitális innovációért felelős vezető – Informatikai vezető – Campus szolgáltatásokért felelős vezető e) intézetvezető (szervezeti egység vezető): – Adatelemzés és Informatika Intézet vezetője – Operáció és Döntés Intézet vezetője – Fenntartható Fejlődés Intézet vezetője – Közgazdaságtan Intézet vezetője – Marketingés Kommunikációtudományi Intézet vezetője – Globális Tanulmányok Intézet vezetője – Pénzügy Intézet vezetője – Vezetéstudományi Intézet vezetője – Számviteli és Jogi Intézet vezetője – Társadalomés Politikatudományi Intézet vezetője – Vállalkozás és Innováció Intézet vezetője f) Belső ellenőrzési, kockázatkezelési és compliance tisztviselő g) az SZMR-ben nevesített szervezeti egységben csoportok (intézetekben tanszék, kutatócsoport, kutatóintézetben kutatóközpont) hozhatóak létre, melyek irányítását csoportvezető (tanszékvezető, kutatóközpont-vezető) látja el, akik nem minősülnek vezető állású munkavállalónak. (2) Az Egyetem vezetői – a hatáskörük gyakorlásához – az alábbi jogkörökkel rendelkezhetnek: a) szabályozási (rendelkezés, irányelv alkotási) jogkör, b) döntési jogkör, amely lehet önálló és együttes,
# 5. § / Az Egyetem működésének alapelvei / Hatáskörmegosztás, jogkörök és az Egyetem képviselete
c) véleményezési jogkör, d) javaslattételi jogkör, e) képviseleti jogkör, amely lehet önálló vagy együttes, általános vagy adott ügycsoportra vonatkozó, visszavonásig érvényes vagy eseti, továbbá vonatkozhat kötelezettségvállalásra (amely lehet pénzügyi és pénzügyi kihatással nem járó kötelezettségvállalás) és kötelezettségvállalást nem tartalmazó képviseletre, f) irányítási jogkör, g) felügyeleti jogkör, h) ellenőrzési jogkör, i) munkáltatói jogkör, j) nyilatkozattételi jogkör. (3) Valamennyi vezető hatáskörébe tartozó területen rendelkezik a (2) bekezdés b)–i) pontokban meghatározott jogkörökkel. A jogkörgyakorlás kereteit a (2) bekezdés a) pontban foglaltak tekintetében jelen Szabályzat, a további jogkörök vonatkozásában alapvetően jelen Szabályzat és az alapján a (2) bekezdés b)–d) és f)–h) pontok vonatkozásában a vezető hatáskörét érintő belső szabályozók és munkaköri leírása, az e) pont vonatkozásában a Kötelezettségvállalás, szerződéskötés, és képviseleti rendje határozza meg. A (2) bekezdés j) pontban foglalt jogkört a kommunikációs szabályozók határozzák meg. A (2) bekezdés i) pontban foglalt jogköröket a Foglalkoztatási követelményrendszer és az annak végrehajtására kiadott rendelkezések tartalmazzák. (4) A rektor az Alapító Okiratban, valamint egyetemi szabályozó dokumentumban meghatározott hatáskörében képviseli (jelen paragrafus (2) bekezdés e) pont) az Egyetemet. (5) A szervezeti egység vezetője egyetemi szabályozó dokumentumban meghatározott hatáskörében az Egyetem képviselőjeként (jelen paragrafus (2) bekezdés e) pont) járhat el. (6) A jogkörátruházás: a) A (2) bekezdés a) pontban foglalt jogkör nem ruházható át. A (2) bekezdés e) pontban foglalt jogkörök átruházásának rendjét a Kötelezettségvállalás, szerződéskötés és képviselet rendje, a (2) bekezdés i) pontban foglalt jogkörök átruházásának rendjét a Foglalkoztatási követelményrendszer és az annak végrehajtására kiadott testületi, vezetői rendelkezések határozzák meg. b) A rektor a jogköreit az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az Egyetem munkavállalójára, SZMR-ben, belső szabályozó dokumentumban állandó jelleggel, továbbá időszakosan vagy eseti meghatalmazással átruházhatja. Az átruházott jogkör gyakorlója a jogkört nem adhatja tovább. (7) Ahol egyetemi szabályozó dokumentum másként nem írja elő, a képviseleti jog önállóan gyakorolható. (8) Amennyiben a képviseleti jog gyakorlása – egyetemi szabályozó dokumentumban meghatározottak szerint – együttesen történik, különösen az alábbiak szabályok érvényesek: a) Hatáskörében a vezető másik vezetővel együtt delegált jogkörben képviselheti az Egyetemet, vagy b) A delegált képviseleti joggal rendelkező munkavállaló az adott ügy tárgya szempontjából hatáskörrel rendelkező közvetlen beosztott munkavállalójával együtt
# 5. § / AZ EGYETEM VEZETÉSI SZERKEZETE / Az Egyetem vezető testületei
képviselheti az Egyetemet. (9) A képviseleti jog gyakorlása akként történik, hogy az Egyetem előnyomott vagy előírt elnevezése, továbbá az arra jogosult képviselő vagy képviselők neve alá vagy fölé az arra jogosult képviselő vagy képviselők névaláírásukat írják és a dokumentumot az Egyetem bélyegzőlenyomatával és keltezéssel látják el, vagy elektronikus aláírás esetén a minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látják el.
# 6. § / Az Egyetem vezető testületei / Szenátus
6. § (1) Az Egyetem vezetése az SZMR-ben meghatározott módon a testületek, valamint a vezető állású munkavállalók közötti hatáskörmegosztásban és a köztük megosztott jogkörök gyakorlása útján valósul meg. A döntéshozatalban résztvevők kötelesek együttműködni. (2) Az Egyetem vezető testületei: a) Szenátus, b) Vezetői Bizottság, c) Egyetemi Doktori Tanács, d) Szenátusi testületek.
# 7. § / Az Egyetem vezető testületei / Szenátus
7. § (1) A Szenátust illetik meg a felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai. (2) A Szenátus hatásköre: a) Az Egyetem képzési és kutatási feladatainak meghatározása, a rektorhelyettesek éves beszámolójának megvitatásával azok végrehajtásának ellenőrzése. b) Véleményezi a Szervezeti és Működési Szabályzatot. c) Elfogadja az intézményfejlesztési tervet (a továbbiakban: IFT), és az IFT végrehajtását szolgáló funkcionális stratégiákat, cselekvési terveket. d) Véleményezi az intézményi költségvetést, pénzügyi beszámolót. e) Tájékoztatásul meg kell kapja a vállalati stratégiai partnerségi együttműködési megállapodásokat, illetve a nemzetközi együttműködési megállapodásokat a Vezetői Bizottság előzetes véleményezését követően. f) A Vezetői Bizottság előzetes egyetértésével döntés képzés indításáról, megszüntetéséről és annak illetékesek irányába történő kezdeményezéséről az alábbiak szerint: fa) az Oktatási Bizottság véleményének meghallgatásával és a Vezetői Bizottság előzetes egyetértésével döntés alapképzés, mesterképzés, osztatlan képzés, szakirányú továbbképzés, valamint ezek szakirányai, specializációi létesítésének, indításának, megszüntetésének kezdeményezéséről; fb) döntés doktori képzés létesítésének, indításának, megszüntetésének kezdeményezéséről; fc) az Oktatási Bizottság véleményének meghallgatásával döntés képzés kihelyezett képzésként történő indításának, megszüntetésének kezdeményezéséről; fd) az Oktatási Bizottság véleményének meghallgatásával képzés duális képzési formában történő indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezése, fe) az Oktatási Bizottság véleményének meghallgatásával döntés a képzési programok, különös tekintettel a tantervek ötéves felülvizsgálatának eredményeként adódó változtatásokról. g) A Vezetői Bizottság előzetes egyetértésével döntés doktori iskola létesítéséről, megszüntetéséről. h) Javaslattétel a rektori pályázati felhívás tartalmára, a rektori pályázatok véleményezése. i) A rektor vezetői tevékenységének értékelése, ennek keretében a rektor éves beszámolójának meghallgatása. j) Döntés a rektor felmentésének kezdeményezéséről. k) A kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes által elé terjesztett egyetemi tanári, tudományos tanácsadói, kutatóprofesszori pályázatok véleményezése. l) A rektor vagy a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes által elé terjesztett akadémiai vezető állású munkavállalói pályázatok véleményezése és több pályázat esetén rangsorolása. m) Az Egyetemi Doktori Tanács tagjainak megválasztása. n) Döntés a fenntartói intézkedéssel szemben bírósági eljárás kezdeményezéséről, kérve annak megállapítását, hogy a fenntartó döntése sérti az Egyetem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvényben (a továbbiakban: Nftv.) biztosított
# 7. § / Az Egyetem vezető testületei / Szenátus
önállóságát. o) A hallgatói tanácsadás rendszerének meghatározása. p) Az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerének meghatározása, diplomás pályakövetés, valamint a minőségirányítás rendszerének meghatározása. q) Döntés címek és kitüntetések alapításáról, valamint amennyiben a Kitüntetések és címek adományozásának rendje úgy rendelkezik, címek és kitüntetések adományozásáról. r) Szabályalkotás az alábbi területeken, témákban: ra) Hallgatói Követelményrendszer, kivéve a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzatot; rb) habilitáció rendje; rc) etikai normák, keretrendszer; rd) esélyegyenlőségi keretrendszer; re) tudományos diákköri rendszer, demonstrátori rendszer; rf) könyvtári működés, kollégiumi működés. s) Döntés szenátusi bizottság létrehozásáról. t) Saját működési rendjének ügyrendben történő megállapítása. u) (3) A (2) b) és d) pontjai esetében a Szenátus a Fenntartónak való beterjesztést megelőzően gyakorolja véleményezési jogát. A rektor felelőssége, hogy a Szenátus véleményét ismertesse a Fenntartóval. (4) Az Akadémiai Életpálya Bizottság elnökének előterjesztésére véleményezi az Akadémiai Életpálya Bizottság nem hivatalbóli tagjaira tett javaslatot. Az Akadémiai Életpálya Bizottság elnökének előterjesztésére véleményezi az Akadémiai Tanácsadó Testület tagjaira tett javaslatot. (5) A Szenátus jóváhagyja a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzata és a Budapesti Corvinus Egyetem Doktorandusz Önkormányzata alapszabályát, legkésőbb a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen. Beterjesztésnek az tekinthető, amikor a Küldöttgyűlés a szövegszerű javaslatot a Küldöttgyűlés határozatával együtt megküldi a Szenátus elnökének. Az alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatával. Amennyiben a Szenátus legkésőbb a beterjesztést követő harmincadik nap elteltét követő első ülésen belül nem nyilatkozik, az alapszabályt elfogadottnak kell tekinteni. (6) A Szenátus hatáskörét érintően beszámolót kérhet bármely egyetemi szervezettől. (7) A Szenátus a hatáskörét érintő bármely ügyben vizsgálatot rendelhet el, a vizsgálat lefolytatására bizottságot hozhat létre. (8) A Szenátus tagjaira a Szenátusi Charta (SZMR 1/B melléklete) rendelkezései kötelezően érvényesek. (9) A Szenátus összetételének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a megfelelő nemi arányokra, amely a Szenátus esetében azt jelenti, hogy mindkét nem képviselőinek egészre kerekített száma legalább 30%-ot el kell, hogy érje (nemi kvóta). (10) Nem kell alkalmazni a (8) bekezdést, ha a szenátusválasztási eljárás betartása mellett a rendelkezés – jelölt hiányában – nem betartható.
# 8. § / Szenátus / A Szenátus létszáma, összetétele
8. § (1) A Szenátus 33 főből áll. Amennyiben a hallgatói önkormányzat az Nftv. 60. § (1) b) pontjában meghatározottak szerint nem jogosult tagot küldeni, akkor 26 főből, amennyiben a doktorandusz önkormányzat az Nftv. 63. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nem jogosult tagot küldeni, akkor 32 főből, amennyiben mindkét előzőekben rögzített feltétel fennáll, akkor 25 főből áll a Szenátus. Amennyiben a 9. §(9) bekezdés alapján valamely szenátornak megszűnik a tagsága, az érintett tagot az érvényesség és eredményesség (határozatképesség és a szavazás eredménye) tekintetében figyelmen kívül kell hagyni. (2) A Szenátus elnöke a rektor. (3) A Szenátusnak: a) hivatalból tagja: a rektor, b) nem vezető állású akadémiai választott tagjai: ba) intézetek esetén intézetenként, az intézeti akadémiai munkatársak által egy (1) fő választott akadémiai munkakört betöltő képviselő (továbbiakban: intézeti képviselő); bb) CIAS és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szervezeti egység akadémiai munkatársai által közösen, egy (1) fő választott akadémiai munkakört betöltő képviselő; bc) tanári munkakörben dolgozó munkatársak által (1) fő választott tanári munkakört betöltő képviselő, A 8. § b) pont szerint meghatározott tagság feltétele, hogy az adott körzetben legalább 20 fő választójoggal rendelkező munkavállaló legyen. Amennyiben az adott körzetben ettől kevesebb létszámú választó munkavállaló van, úgy az arra a körzetre eső mandátum az összegyetemi akadémiai listához adódik hozzá, és a 20 fő alatti választókörzet munkavállói az összegyetemi akadémiai listás választókörzetben tudják leadni szavazatukat. c) vezető állású akadémiai választott tagjai: rektorhelyettesek, dékánok, és az intézetvezetők (akadémiai vezetők) által választott egy (1) fő vezető, d) nem akadémiai választott tagja: a nem oktató vagy tudományos kutató vagy tanár munkakörben foglalkoztatott munkavállalók által választott egy (1) fő egyéb munkakörben foglalkoztatottak, e) összegyetemi akadémiai listáról választott nyolc (8) fő oktató, tudományos kutató vagy tanár képviselők, f) hallgatói tagjai: a Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: HÖK) által Alapszabályuk szerint küldött hét (7) képviselő az Nftv. 60. § (1) b) pontjában meghatározott feltételek szerint, továbbá a Doktorandusz Önkormányzat (a továbbiakban: DÖK) által saját Alapszabályuk szerint küldött egy (1) képviselő az Nftv. 63. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint. g) a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Budapesti Corvinus Egyetem Intézményi szervezetének egy (1) fő delegált munkavállaló képviselője. (4) A Szenátusnak a szenátusi választás eredményétől függően lehetnek póttagjai. (5) Jelen paragrafusban foglaltak vonatkozásában: a) akadémiai munkakör: oktató, tudományos kutató, tanár, b) nem akadémiai/egyéb munkakör: minden egyéb munkakör, amely nem oktató,
# 8. § / A Szenátus létszáma, összetétele / szenátorok jogai és kötelezettségei
nem tudományos kutató és nem tanár munkakör. (6) Aki munkaviszonyát tekintve az (5) a) és a b) kategóriába is a tartozik, ő a választás előtt nyilatkozik, melyik kategóriában kerüljön figyelembevételre. A Szenátus tagjainak megválasztása, a szenátus tagjainak megbízási ideje, a
# 9. § / A Szenátus létszáma, összetétele / szenátorok jogai és kötelezettségei
9. § (1) A szenátorként vagy szenátusi póttagként történő megválasztás szabályait az SZMR 1. melléklete tartalmazza. (2) A Szenátus hivatalbóli tagjainak megbízási ideje a tagságot megalapozó vezetői státusz, beosztás időtartamára szól. A Szenátus nem hallgatói választott tagjainak – ideértve a póttagokat is – megbízási ideje négy (4) év, a hallgatói tagok esetén a megbízási idő saját alapszabályukban meghatározottak szerinti, de legfeljebb három (3) év. (3) A hivatalbóli tagok szenátusi tagsága az alapul szolgáló vezetői státusz, beosztás alapján további intézkedés nélkül megilleti a tagot. A Szenátus választott tagjai választási eljárás keretében nyerik el tisztségüket. A HÖK és a DÖK által küldött tagok az Alapszabály szerint választással, delegálással vagy hivatalból nyerik el tisztségüket. (4) A Szenátus választott nem hallgató tagjai részére a megbízólevelet a rektor adja ki. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Budapesti Corvinus Egyetem Intézményi szervezetének képviselője írásban, a kiválasztásról szóló jegyzőkönyv megküldésével jelenti be a Szenátus elnökének, hogy mely szakszervezeti tisztségviselőt, milyen időszakra delegálja a Szenátusba. A HÖK és DÖK esetén a szenátusi tagságot a pozíciót/megválasztást tanúsító okirat (pl. jegyzőkönyv/jegyzőkönyvi kivonat) másolati példányának rektor részére történő megküldésével kell igazolni. (5) A szenátusi tagság a Szenátus elnöke által kiadott megbízólevélben rögzített időponttól veszi kezdetét és a (2) bekezdésre figyelemmel abban rögzített időpontig tart kivéve, ha a tagság bármely, SZMR-ben rögzített okból megszűnik. Azon választott tagok esetében, akiknek a tagsághoz szükséges pozíciójukhoz tartozó megbízás időtartama rövidebb, mint a (2) bekezdés szerinti időtartam, úgy azon tag megbízólevele csak a tagságra jogosító megbízásának/szerződésének időtartamára állítható ki, és megszűnése esetén a póttag lép be tagként. Amennyiben a pozíciójukhoz tartozó megbízás meghosszabbításra kerül, vagy újraválasztják, úgy a tagság továbbra is érvényes marad. (6) A szenátusi választáson választójoggal rendelkezik (választó) minden teljes munkaidőben (napi nyolc (8) órában) foglalkoztatott és minden legalább napi négy (4) órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló azzal, hogy oktatói, tudományos kutatói munkakörben kizárólag annak van választójoga, akit a választási időszak alatt az Nftv. 26. § (3) bekezdése alapján a Corvinus Egyetemen lehet figyelembe venni (a Corvinuson van a T1 nyilatkozata). (7) Szenátorrá választható minden teljes munkaidőben (napi nyolc (8) órában) foglalkoztatott munkavállaló azzal, hogy oktatói, tudományos kutatói munkakörben kizárólag az választható, akit a választási időszak alatt az Nftv. 26. § (3) bekezdése alapján a Corvinus Egyetemen lehet figyelembe venni (a Corvinuson van a T1
# 9. § / A Szenátus létszáma, összetétele / szenátorok jogai és kötelezettségei
nyilatkozata). (8) Nem válaszható és nem delegálható szenátorrá az a munkavállaló/hallgató, aki ellen jogerősen fegyelmi vagy etikai vétség elkövetését állapították meg, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított négy (4) évig terjedő határozott időtartam alatt. (9) Megszűnik a szenátusi tagság: a) a szenátori megbízás lejártával, a megbízás lejárta napján, b) a hivatalbóli tag szenátusi tagságát megalapozó vezetői státusz, beosztás megszűnésével, a megszűnés napján, c) lemondással, a lemondás rektorral történő közlésének napját követő napon, d) a szenátor halálával, halálának napján, e) abban az esetben, ha a szenátornak megszűnik a munkaviszonya vagy hallgatói jogviszonya az Egyetemen, a jogviszony megszűnésének napjával, f) abban az esetben, ha a szenátornak úgy változik meg a munkajogi státusza (pl. intézetvezetői státusz megszűnése, munkakör megváltozása, intézeti képviselő esetén munkáltató szervezeti egység megváltozása), hogy annak eredményeként másik választókerületben választható, a változás bekövetkezésének napjával, g) abban az esetben, ha a szenátornak úgy változik meg a munkajogi státusza (pl. részmunkaidőben való foglalkoztatás, T1-es nyilatkozat másik felsőoktatási intézményben való leadása), hogy annak eredményeként nem választható, a változás bekövetkezésének napjával, h) azon szenátor esetén, aki három (3) egymást követő rendes szenátusi ülésen nem vett részt, a harmadik elmulasztott ülést követő napon, i) azon szenátor esetén, aki három (3) hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadságon van, a szabadság első napján, j) azon szenátor esetén, aki ellen jogerősen fegyelmi vagy etikai vétség elkövetését állapították meg a fegyelmi vagy etikai büntetést tartalmazó határozat jogerőre emelkedésének napján. (10) Ha a szenátusi tagság a fentiek szerint megszűnik, az azt követően sem áll helyre, ha az az ok, amely a megszűnést eredményezte elhárul. (11) Amennyiben a szenátusi tagság a (9) bekezdés b)–k) pontjában foglalt bármely ok alapján megszűnik, és a megszűnő tagság nem hivatalbóli, de az adott választókerületben van póttag, a kieső szenátor helyére a póttag lép. Ez esetben a póttag szenátori megbízása a kieső tag szenátusi tagsága megszűnését követő napon kezdődik és főszabály szerint a kieső tag megbízása idejére szól. Amennyiben a póttag nem veszi fel a szenátusi tagságot, és nincs további póttag, vagy már nem felel meg a megválasztáskori kritériumoknak, új választást kell lefolytatni a tagság pótlására. (12) Amennyiben a szenátusi tagság a fenti alapján megszűnik, és a megszűnő tagság nem hivatalbóli, továbbá nincs az adott választókerületben megválasztott póttag, az érintett választókerületben hatvan (60) napon belül rendkívüli választást kell kiírni és lebonyolítani. Ez esetben az újonnan megválasztott tag szenátori
# 9. § / A Szenátus létszáma, összetétele / szenátorok jogai és kötelezettségei
megbízása a Szenátus elnöke által kiadott megbízólevélben rögzített időponttól veszi kezdetét és a rendes választási eljárásban megválasztott tagok megbízásának idejére szól. Egyebekben a rendes választásra jelen § szabályait megfelelően alkalmazni kell. (13) A szenátusi választásokat a rektor rendeli el. (14) A szenátusválasztás szabályait az SZMR 1. melléklete tartalmazza. (15) A szenátorok jogai és kötelezettségei: a) a szenátornak a (16) bekezdésben foglaltak kivételével valamennyi szenátusi jogkörben szavazati joga van, amelyet kizárólag személyesen gyakorolhat, azaz helyettesítésnek nincs helye, kivéve a rektort (az ő helyettesítésére az általános, rektori helyettesítési szabályok irányadók), b) a szenátor jogosult az előterjesztőhöz, egyéb taghoz, meghívotthoz az előterjesztéshez kapcsolódóan kérdést intézni és arra lehetőség szerint azonnal érdemi választ kapni, majd viszontválasszal reagálni, az előterjesztéshez észrevételt fűzni, előzetesen írásbeli hozzászólást benyújtani, véleményt formálni, az előterjesztéshez szövegszerű módosító indítvány előterjeszteni, c) a szenátor jogosult a szenátusi működéshez kapcsolódó ügyviteli javaslatot tenni, e körben – azonban figyelemmel a Szenátus ügyrendjére – napirendi javaslatot megfogalmazni, d) a szenátor a (9) bekezdés a) és d) pontot kivéve köteles bármely tagságát érintő megszűnési okot haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított két (2) munkanapon belül bejelenteni a szenátus titkárának, e) a szenátor kötelezettségeit a Szenátusi Charta tartalmazza, amelynek megismerését és elfogadását a szenátor a Szenátusi Charta aláírásával jelzi. A Szenátusi Charta az aláírástól függetlenül is minden szenátorra kötelezően érvényes. (16) A Szenátus valamennyi tagja egy szavazattal rendelkezik. A szavazati jog általános, önálló és egyenlő. A szavazati jogot a 10. §-ban foglaltak szerint fő szabály szerint nyílt szavazás útján, kivételes esetekben titkos szavazással lehet gyakorolni.. (17) A Szenátus ülésére indokolt esetben – így különösen amennyiben előterjesztő vagy az előterjesztéssel érintett szakmai közreműködő – a rektor bármely egyetemi polgárt meghívhat (a továbbiakban: meghívottak). A meghívottakat a (15) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt jogok megilletik és a (15) bekezdés e) pontjában foglalt kötelezettségek értelemszerűen terhelik. (18) A fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (továbbiakban: Fenntartó) képviselőjét a Kuratórium titkárán keresztül a meghívó továbbításával tájékoztatni kell a Szenátus ülésének helyéről, idejéről és napirendjéről. (20) A szenátort nem érheti sem előny, sem hátrány a Szenátusban képviselt véleménye vagy szavazata miatt – ennek megsértése esetén etikai eljárás indítható. A Szenátus határozatképessége, szavazási rendje és működésének alapvető szabályai
# 10. § / A Szenátus létszáma, összetétele / szenátorok jogai és kötelezettségei
10. § (1) A Szenátus üléseit a rektor vezeti. A tanév első ülésén a rektor ismerteti a Szenátus éves munkatervét. (2) A Szenátus hatáskörét, a (16) bekezdésben meghatározott kivétellel, ülésen gyakorolja. Az ülést a rektor szükség szerint, de tanévenként legalább négy (4) alkalommal – a napirend megjelölésével – hívja össze. (3) A Szenátus napirendjei és/vagy ülései nyilvánosak vagy zártak lehetnek. (4) Nem nyilvánosak, azaz zártak azon ülések és/vagy napirendek, amelyek: a) személyiségi jogokat érintenek, így különösen, ― de nem kizárólagosan ― a személyi ügyek, azaz a rektor vezetői tevékenységének értékelése, döntés a rektor felmentésének kezdeményezéséről, a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes által elé terjesztett egyetemi tanári, tudományos tanácsadói, kutatóprofesszori pályázatok véleményezése, a rektor vagy az illetékes rektorhelyettes által elé terjesztett akadémiai vezető állású munkavállalói pályázatok véleményezése és több pályázat esetén rangsorolása, az Egyetemi Doktori Tanács tagjainak megválasztása, címekkel és kitüntetésekkel kapcsolatos döntések); b) az Egyetem vállalkozási (nem közhasznú) tevékenységével kapcsolatos üzleti titkokat (is) tartalmaznak; c) esetében az Egyetem szellemi alkotásokhoz fűződő jogos érdekét a nyilvánosság veszélyezteti vagy sérti. (5) Zárt ülést/napirendet kell tartani továbbá abban az esetben, ha a Szenátus jelen lévő tagjai több mint ötven százaléka arról dönt. (6) A Szenátus ülései/napirendjei a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel nyilvánosak. (7) A nyilvános ülésen/napirendi pontnál az egyetem polgárai hallgatóságként részt vehetnek. A résztvevők kizárólag az ülés meghallgatására jogosultak azzal, hogy képés hangfelvétel nem készíthető. A hallgatóságnak egyéb joga, így különösen hozzászólási, észrevételezési, javaslattételi, véleménynyilvánítási, kérdezési joga nincs, kivéve, ha arra a rektor előzetesen engedélyt adott. A jelen szabályozó szempontjából egyetemi polgárnak az Egyetem valamennyi dolgozója, professor emeritusa/emeritája, magántanára, címzetes egyetemi tanára, címzetes egyetemi docense, Corvinus díszpolgára, tiszteletbeli doktora és aktív hallgatója minősül. (8) A Szenátus adott határozathozatalra vonatkozóan akkor határozatképes, ha az adott szavazáskor tagjainak legalább hatvan (60) százaléka jelen van. A határozatképesség meglétét az ülés megnyitását követően és minden határozathozatal előtt vizsgálni kell. (9) A Szenátus határozathozatali folyamatában igennel (támogató szavazattal), nemmel (nem támogató szavazattal) és tartózkodással lehet szavazni. (10) A Szenátus a döntéseit a következő bekezdésben foglalt kivétellel a jelen lévő tagjai többségének egyhangú, érvényes szavazatával hozza. A Szenátus döntéseit – a (11) bekezdésben foglaltak kivételével – jelen lévő tagjai többségének (50%+1)
# 10. § / A Szenátus létszáma, összetétele / szenátorok jogai és kötelezettségei
egyhangú (értsd: egybehangzó) szavazatával hozza. (11) Az alábbi esetekben a határozathozatalhoz az összes szenátor legalább kétharmadának támogató szavazata szükséges: a) a rektor felmentésének kezdeményezéséhez; b) az Nftv. 21/A. §-ban szabályozott intézményi átalakulás esetében. (12) A szenátusi szavazás nyílt, titkos vagy név szerint lehet. (13) A szenátusi szavazás a (14) és (15) bekezdésben foglalt kivétellel nyílt. (14) A Szenátus titkosan szavaz: a) személyi kérdésekben, b) abban az esetben, ha a Szenátus jelen lévő tagjainak több mint ötven százaléka arról dönt. (15) Név szerint kell szavazni abban az esetben, ha a Szenátus jelen lévő tagjainak több mint ötven százaléka arról dönt. (16) A rektor indokolt esetben ülésen kívül történő írásbeli szavazást (elektronikus határozathozatal) rendelhet el azzal. Az elektronikus határozathozatal részletszabályait a Szenátus ügyrendje tartalmazza. (17) A Szenátus a nyilvánosság körében hivatalos oldalt működtet. A határozatokat a döntéstől számított tizenöt (15) napon belül a Szenátus hivatalos oldalán közzé kell tenni. (18) A Szenátus üléséről hangfelvétel alapján jegyzőkönyv, a határozatokról írásos okirat, és/vagy szükség esetén jegyzőkönyvi kivonat is készül. A jegyzőkönyvet a Szenátus rektor által felkért két tagja hitelesíti. (19) A jegyzőkönyv tartalmazza: a) a napirend előtti bejelentéseket; b) a határozatképesség megállapítását; c) a napirendi pontok címét, az előterjesztő nevét és beosztását, valamint a napirendi ponthoz meghívott személy nevét és beosztását; d) napirendi pont vitájában a hozzászólókat, ha szövegszerű módosító javaslatot tesznek, a javaslatukat vagy annak lényegét; e) a határozatok felsorolását, a meghozott határozatok szövegét; f) a határozathozatal arányát; g) mellékletben az előterjesztéseket. (20) A Szenátus elnöke, titkára, az előterjesztő vagy bármely szenátor kezdeményezésére – az indok megjelölésével – szószerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. Szó szerinti jegyzőkönyv az egyes előterjesztések vonatkozásában kérhető. (21) A Szenátus egyes határozatairól jegyzőkönyvi kivonat készíthető, amelyet a Szenátus titkárának aláírásával és a Szenátus bélyegzőlenyomatával kell kiadmányozni vagy elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni. (22) A Szenátus működésével kapcsolatos igazgatási, ügyviteli és titkársági feladatokat a Szenátus titkára látja el. (23) A Szenátus működésének részletes szabályait ügyrendje határozza meg, amelyet maga fogad el.
# 11. § / szenátorok jogai és kötelezettségei / Vezetői Bizottság
11. § (1) A Vezetői Bizottság a Kuratórium döntéselőkészítő, véleményező, az Egyetem stratégiaalkotó testülete. (2) A Testület tagjai a rektor, a rektorhelyettesek, az operatív főigazgató, a szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgató, a kommunikációs főigazgató, valamint a kabinetvezető. A Vezetői Bizottság elnöke a rektor. A rektor állandó vagy eseti jelleggel bárkit meghívhat a Vezetői Bizottság üléseire. (3) A Vezetői Bizottság feladata különösen: a) Javaslattétel, előkészítés és véleményezés minden fenntartói hatáskörbe tartozó kérdésben, ide nem értve a munkáltatói joggyakorlás kérdéseit (személyi ügyek). b) Javaslattétel, előkészítés és véleményezés minden, a Szenátus hatáskörébe tartozó kérdésben. c) A nettó 100 millió forint értékhatárt meghaladó eseti pénzügyi kötelezettségvállalás jóváhagyása. Amennyiben több azonos kérdéshez tartozó egyszerre jelentkező kötelezettségvállalás értéke meghaladja a nettó 100 millió forintos értékhatárt, annak pénzügyi kötelezettségvállalásához is jóváhagyás szükséges. d) A három (3) éven túlnyúló és összeszámítva a nettó 50 millió Ft-ot meghaladó kötelezettségvállalások jóváhagyása. e) Javaslattétel a Kuratóriumnak az Egyetem szervezeti felépítésére, tagolására, vezetési szerkezetére. f) Kapcsolattartás az Egyetem Közhasznúsági Felügyelő Bizottságával. g) a belső ellenőrzés keretében: ga) elfogadja a belső ellenőrzési kézikönyvet (BEK), gb) elfogadja a belső ellenőrzés éves ellenőrzési tervét, illetve annak módosítását, valamint gc) megtárgyalja a belső ellenőrzés működéséről készített beszámolókat; gd) elfogadja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását; ge) elrendelhet soron kívüli ellenőrzést vagy tanácsadói tevékenység végrehajtását; gf) intézkedési tervet fogad el a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján, amelynek megvalósulását ellenőrzi. h) Szabályalkotás mindazon témákban, területeken, amelyet jelen Szabályzat nem utal más testület hatáskörébe. (4) A Vezetői Bizottság előzetes egyetértése szükséges: a) doktori iskola létesítéséhez, megszüntetéséhez; b) képzés létesítéséhez, indításához, megszüntetéséhez; c) a szakok Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban történő évenkénti meghirdetéséhez. (5) Az előzetes egyetértés kizárólag az egyetemi stratégiához illeszkedő pénzügyi és infrastrukturális feltétek és a gazdasági kihatások vizsgálatára terjedhet ki. (6) A Vezetői Bizottság a (3) h) pontjában meghatározott hatáskörét átruházhatja. (7) A Vezetői Bizottság működésének szabályait ügyrendje határozza meg, amelyet maga fogad el. (8) A Vezetői Bizottság pénzügyi kihatású döntéseinél az operatív főigazgató vétójoggal rendelkezik. Ennek gyakorlásának módját a Vezetői Bizottság ügyrendje tartalmazza.
# 12. § / Egyetemi Doktori Tanács / Az Egyetemen működő bizottságok
12. § (1) Az Egyetemen a doktori képzés, doktori fokozatszerzés és habilitációs eljárás legfőbb döntéshozó szerve az Egyetemi Doktori Tanács (a továbbiakban: EDT). (2) Az EDT tagjait a Szenátus választja meg, elnökét az EDT tagjai közül ― a Szenátus véleménye alapján ― a rektor bízza meg. (3) Az EDT részletes feladatés hatáskörét a doktori képzésre, valamint a habilitációs eljárásra vonatkozó intézményi szabályozó dokumentumok határozzák meg.
# 13. § / A Szenátus Bizottságai / A bizottságokra vonatkozó külön szabályok
13. § (1) Az Egyetemen az alábbi típusú bizottságok működnek: a) Szenátus által létrehozott, a Szenátus munkáját támogató bizottságok, b) az egyes szakterületek munkáját támogató szakértői bizottságok, c) hallgatók és/vagy munkavállók egyedi ügyeiben eljáró, egyedi döntéseket hozó bizottságok. (2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti bizottságok működésére a 14. § szabályait kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdés b) pont szerinti bizottságok működésének alapelveit az SZMR és/vagy a szakterületi szabályzat, a c) pont szerinti bizottságok működésének alapelveit a szakterületi szabályzat tartalmazza. A bizottságok működését ügyrend szabályozza, amelyet a bizottság fogad el és a szakterületi szabályzat szerinti jóváhagyó hagy jóvá.
# 14. § / A Szenátus Bizottságai / A bizottságokra vonatkozó külön szabályok
14. § (1) A Szenátus a hatáskörébe tartozó döntések, javaslatok, véleményezések előkészítésére bizottságokat hozhat létre. A bizottságok a Szenátus és a rektor javaslattevő, véleményező, előkészítő feladatokat ellátó, továbbá operatív kérdésekben döntéshozó testületei. (2) Az elnök és a tagok részére a megbízólevelet a Szenátus elnökeként a rektor adja ki. A bizottságok a rektor kérésére, de legalább kétévente beszámolnak a Szenátusnak a működésükről. (3) A bizottságok működésének szabályait ügyrendjeik határozzák meg az alábbiakra figyelemmel: a) Legalább félévenként egyszer üléseznek. b) Az üléseket az elnök hívja össze és vezeti. c) A bizottságok akkor határozatképesek, ha tagjaiknak többsége jelen van, kivéve az ügyrend elfogadását, amelyhez a tagok kétharmadának jelenléte szükséges azzal, hogy a határozatképességnek nem feltétele a hallgatói tag jelenléte. d) A bizottságok határozataikat egyszerű szótöbbséggel hozzák, kivéve az ügyrend elfogadását, amihez a jelenlévő tagok kétharmadának támogatása szükséges azzal, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. e) A bizottságok döntéseiket határozatba foglalják, amelyeket a bizottság hivatalos bélyegzőlenyomatával és az elnök aláírásával kell kiadmányozni, vagy elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni azzal, hogy a kiadmányt a titkár hitelesítheti. f) A bizottságok üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, amelyet a bizottság hivatalos bélyegzőlenyomatával és az elnök, a titkár és a jegyzőkönyvvezető aláírásával kell kiadmányozni, vagy elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni. g) A bizottságok ülés megtartása nélkül, elektronikus úton is dönthetnek, amely esetben az a)–b) pont rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. h) A bizottságok által tárgyalandó előterjesztéseket a vonatkozó szabályzatban vagy a bizottság elnöke által meghatározott tartalommal elkészített formában kell elkészíteni. i) A bizottságok ügyrendjeinek elkészítéséért az elnök felelős, amelyet a Szenátus elnökeként a rektor hagy jóvá és amelyet az Egyetem hivatalos honlapján közzé kell tenni. (4) A bizottságok elnökei felelősek a bizottságok honlapjaiért és annak tartalmi frissítéséért. A honlapon közzé kell tenni legalább a bizottság elnökének, tagjainak és titkárának nevét, a bizottság ügyrendjét.
# 15. § / Eseti szenátusi bizottságra vonatkozó külön szabályok / Oktatási Bizottság
15. § (1) A Szenátus eseti bizottságot hozhat létre egy-egy meghatározott, rövid távú (legfeljebb egy év) feladat ellátására. (2) Eseti bizottság létrehozásáról a Szenátus dönt akként, hogy a) meghatározza a bizottság feladatát, a feladatellátás határidejét; b) meghatározza a bizottság elnökét és tagjainak létszámát, összetételét; c) elfogadja a bizottság ügyrendi elveit. (3) Az eseti bizottság ügyrendjére a 13. §-ban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.
# 16. § / Eseti szenátusi bizottságra vonatkozó külön szabályok / Oktatási Bizottság
16. § (1) Az Oktatási Bizottság a Szenátus és a rektor képzésfejlesztés, oktatás és tanulmányi igazgatási hatáskörében eljáró testülete. (2) Az Oktatási Bizottság elnöke az oktatási rektorhelyettes. (3) Az Oktatási Bizottság szavazati joggal bíró tagjai: a) a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes, b) a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes, c) a Nemzetközi Mobilitás vezető, d) a képzési programokért felelős dékánok, e) mesterséges intelligenciáért felelős dékán, f) fenntarthatóságért felelős dékán, g) az intézetvezetők három delegáltja, h) szakfelelősök képzési szintenként 2–2 (két-két), mindösszesen 6 (hat) képviselője, i) a Tanításés Tanulástámogató Központ (TTK) vezetője, j) a HÖK és DÖK által az alapszabály szerint kijelölt egy-egy fő hallgató (azzal, hogy amennyiben a HÖK és DÖK nem gondoskodik a hallgatói tag delegálásáról, az Oktatási Bizottság határozatképességét a hallgatói tag figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani). k) a Programmenedzsment vezetője, l) a Programmenedzsment oktatási és hallgatói szabályzatok kialakításért, előterjesztésért és gondozásáért felelős képviselője; m) a jogi és beszerzési vezető, illetve az általa megbízott szakértő; n) az operatív főigazgató által kijelölt pénzügyi tervezési szakértő, o) a tanulmányi ügyekért felelős vezető által kijelölt személy. (4) Az Oktatási Bizottság állandó meghívott tagja a Corvinus-SEED vezető. (5) Az Oktatási Bizottság elnökének, tagjainak megbízása – a HÖK és DÖK által delegált tag kivételével – a megbízás alapjául szolgáló beosztás, illetve a kijelölő személy általi visszahívás időpontjáig tart az alábbi kivételekkel: a) Az intézetvezetők 3 delegáltját az intézetvezetők Intézetvezetői Értekezleten saját maguk közül választják 2 évre. b) A szakfelelősök képviselőit az illetékes dékán javaslatára az oktatási rektorhelyettes kéri fel 2 évre. (6) A HÖK és DÖK által delegált tag megbízásának módját és a megbízás időtartamát a HÖK és DÖK alapszabálya határozza meg azzal, hogy az Oktatási Bizottságnak nem lehet tagja az a hallgató, aki az adott félélvre nem jelentkezett be. Ez esetben az új tag delegálásáról az Oktatási Bizottság elnökének megkeresésére a HÖK és DÖK elnöke köteles gondoskodni. (7) Az Oktatási Bizottság döntési hatásköre: a) Döntés a tanév időbeosztásáról. b) Döntés azon komplex, több szervezeti egység együttműködését igénylő mindazon feladatok végrehajtásának elveiről és ütemezéséről, amelyekben az oktatási rektorhelyettes a döntését kéri. c) Döntés a képzési programok – különös tekintettel a tantervek – éves felülvizsgálatának eredményeként adódó változtatásokról. d) Az a), illetve a b) pontban foglalt feladatok végrehajtására ad-hoc albizottság létrehozása. e) Döntés mindazon képzésfejlesztést, oktatást, tanulmányi igazgatást érintő, szabályzati rendelkezést el nem érő szintű kérdésekben, amelyek nem tartoznak a
# 16. § / Eseti szenátusi bizottságra vonatkozó külön szabályok / Oktatási Bizottság
Szenátus, más bizottság vagy személy hatáskörébe, és amelyben az oktatási rektorhelyettes a döntését kéri. (8) Az Oktatási Bizottság előkészítő, véleményező hatásköre: a) Szaklétesítés és szakindítás, valamint megszüntetés véleményezése. b) Specializációk indítására, módosítására irányuló, törlésére irányuló előterjesztések véleményezése. c) Képzés kihelyezett képzésként vagy duális képzési formában történő indításának, megszüntetésének véleményezése. d) A double/dual degree, multiple degree, joint degree megállapodások alapelveinek véleményezése. e) Részismereti képzések létesítésének, indításának véleményezése. f) A szakok tantervének véleményezése. g) Közreműködés az Egyetem képzési irányainak meghatározásában, e körben az Egyetem minőségpolitikájának véleményezése. h) Közreműködés az Egyetem képzési stratégiájához kapcsolódó éves minőségcélok meghatározásában. i) A hallgatói szabályzatokra, azok módosítására vonatkozó előterjesztések véleményezése. j) Azon szabályzatmódosítások véleményezése, amelyek képzés létesítését, indítását, az oktatási, és/vagy oktatásadminisztrációs tevékenységet, továbbá amely az oktatási szervezeti egységek átalakítását érintik. k) A hallgatói tanácsadás rendszerének kialakítására, valamint az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerére vonatkozó elvek, előterjesztések véleményezése. l) Közreműködik az oktatást, tanulmányi igazgatást érintő rendelkezések előkészítésében. m) Döntés a tantervek ötévenkénti felülvizsgálatának ütemezéséről és a felülvizsgálat ellenőrzése. n) Az oktatói teljesítmény értékelésével kapcsolatos szakmai alapelvek és kritériumok meghatározása (különösen az akadémiai előmeneteli folyamat, a javadalmazási és teljesítményfejlesztési rendszer működésével összefüggésben), az oktatói kiválóság elismerésével kapcsolatos szakmai alapelvek és kritériumok meghatározása. o) Non-degree képzések közül a nyílt rövidprogramok (open enrollment) véleményezése. p) Döntéshozatal a non-degree képzések és degree képzések közötti szinergiák optimális kiaknázására, értve ezalatt a non-degree képzések részben vagy egészben degree programokba való integrációját is.
# 17. § / Oktatási Bizottság / Akadémiai Életpálya Bizottság
17. § (1) Az Akadémiai Életpálya Bizottság (a továbbiakban: AÉB) a Szenátus és a rektor munkáltatói jogkörének gyakorlását segítő, az oktatói, tudományos kutatói pályázatok bírálatának második szintű fóruma. (2) Az AÉB elnöke a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes. (3) Az AÉB tagjai: a) az oktatási rektorhelyettes, b) hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes, c) 3 fő felkért tag az Egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott vezető oktatói, tudományos kutatói közül (egyetemi docensek, egyetemi tanárok, tudományos főmunkatársak, kutatóprofesszorok, tudományos tanácsadók) (továbbiakban: belsős tag), ezen belül 1 fő a gazdaságtudományok, 1 fő a közgazdaságtudományok és 1 fő a társadalomtudományok kutatási területről. d) 3 fő felkért, az Egyetemmel munkaviszonyban nem álló tag (továbbiakban: külsős tag), ezen belül 1 fő a gazdaságtudományok, 1 fő a közgazdaságtudományok és 1 fő a társadalomtudományok kutatási területről. (4) A (3) bekezdés c) és d) pontjaiban megjelölt tagokat a kutatási területi képviseletre is figyelemmel az AÉB elnökének javaslata alapján a Szenátus véleményének kikérésével a rektor kéri fel. A tagok kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az AÉB tagjai közül mindkét nem legalább 1/3-ad arányban képviselve legyen. (5) Az AÉB elnökének és hivatalbóli tagjainak a bizottsági megbízása az adott vezetői beosztás idejére szól. (6) AÉB felkért tagjainak megbízása 3 évre szól. A megbízási idő lejárta után a megbízások – figyelembe véve a kutatási területi megoszlást és a (4) bekezdésben foglaltakat – több alkalommal is meghosszabbíthatók. A bizottsági tagság megszűnik hivatalbóli tag esetén a vezetői beosztás megszűnésével, felkért tag esetén a megbízási idő lejártával, a rektori felkérés visszavonásával, a tag lemondásával, munkaviszonyának megszűnésével, részmunkaidőssé alakításával, a tag halálával. (7) Az AÉB működésének részletes szabályait az ügyrendje határozza meg. (8) Az AÉB döntési hatásköre: a) Az Egyetem elfogadott akadémiai életpályamodelljéhez illeszkedően évente egyszer meghatározza az egyes munkakörökhöz tartozó előléptetési/alkalmazási feltételeket. b) Dönt ügyrendjéről. (9) Az AÉB előkészítő, véleményező hatásköre: a) Javaslatot tesz az Adjunktusi Albizottság tagjaira az AÉB elnöke felé. b) Javaslatot tesz az Akadémiai Tanácsadó Testület tagjaira a Szenátus felé. c) Véleményezi a beérkezett egyetemi docensi, tudományos főmunkatársi, egyetemi tanári, tudományos tanácsadói és kutatóprofesszori előléptetési pályázatokat. d) Véleményt nyilvánít minden olyan, álláspályázatokkal kapcsolatos kérdésben, amit a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes a bizottság elé terjeszt. e) Javaslatot tesz az akadémiai életpályamodell módosítására, valamint véleményezi az akadémiai életpályamodell bevezetésével és módosításával kapcsolatos
# 17. § / Oktatási Bizottság / Akadémiai Életpálya Bizottság
javaslatokat. f) Véleményezi a Foglalkoztatási Követelményrendszer akadémiai munkaköröket érintő módosításait. (10) Az AÉB az adjunktusi és a tudományos munkatársi előléptetések véleményezésére Adjunktusi (Tudományos munkatársi) Albizottságot (továbbiakban: Albizottság) működtet. (11) Az Albizottság négy (4) tagból áll, hivatalból tagja a kutatási és az akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes, további tagjait az Egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott vezető oktatói, kutatói közül a (3) bekezdésben meghatározott kutatási területi képviseletre is figyelemmel az AÉB javaslata alapján az AÉB elnöke kéri fel. (12) Az Albizottság tagjainak megbízása 3 évre szól. A megbízási idő lejárta után a megbízások – figyelembe véve a (3) bekezdésben meghatározott kutatási területi megoszlást – több alkalommal is meghosszabbíthatók. Az albizottsági tagság megszűnik a megbízási idő lejártával, a rektorhelyettesi felkérés visszavonásával, a tag lemondásával, munkaviszonyának megszűnésével, részmunkaidőssé alakításával, a tag halálával. (13) Az Albizottság működésének részletes szabályait az AÉB ügyrendje határozza meg. (14) Az AÉB munkájának szakmai támogatására az Egyetem Akadémiai Tanácsadó Testületet (a továbbiakban: Testület) működtet. (15) A Testület legalább 15főből áll, tagjait az AÉB javaslata alapján – a Szenátus véleményének kikérésével – a rektor kéri fel az Egyetem által oktatott képzési területek, kutatott tudományterületek nemzetközileg elismert hazai vagy külföldi, felsőoktatási tapasztalattal is rendelkező szakértői közül. (16) A tagok kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a tagok legfeljebb 50%-a lehet az Egyetem alkalmazottja, a tagok legalább 30%-a női nem képviselője legyen, továbbá törekedni kell a (3) bekezdés szerinti kutatási területek azonos arányú képviseletére. (17) A Testület tagjainak megbízása 3 évre szól. A megbízási idő lejárta után a megbízások – figyelembe véve a (3) bekezdésben meghatározott kutatási területi megoszlást és a (16) bekezdésben foglaltakat – több alkalommal is meghosszabbíthatók. A testületi tagság megszűnik a megbízási idő lejártával, a rektori felkérés visszavonásával, a tag lemondásával vagy halálával. (18) A Testület feladata az egyetemi docensi, tudományos főmunkatársi, egyetemi tanári, tudományos tanácsadói, kutatóprofesszori előléptetésekre benyújtott pályázatok bírálata, amelyre a Testületből esetenként (pályázatonként) 1 fő külsős (az Egyetemmel munkaviszonyban nem álló) és 1 fő belsős (az Egyetemmel munkaviszonyban álló) értékelőt (reviewer) kell felkérni. Az adott pályázat értékelőit a Testület tagjai közül az AÉB elnöke kéri fel.
# 18. § / Kutatási Bizottság / International Advisory Board
18. § (1) A Kutatási Bizottság a Szenátus tudományos kutatási hatáskörében eljáró testülete, valamint a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes feladatainak megoldását támogató állandó bizottság. (2) A Kutatási Bizottság elnöke kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes. (3) A Kutatási Bizottság tagjai: a) intézetenként egy delegált, akit az intézetvezető jelöl ki, b) a Pályázati és Projekt Központ vezetője, c) az Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója, d) a Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) egy delegáltja, akit a CIAS dékánja jelöl ki. (4) A kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes állandó és eseti jelleggel jogosult további személyeket felkérni a bizottsági munkában való részvételre.
# 19. § / International Advisory Board / International Corporate and Institutional Council
19. § (1) Az International Advisory Board (IAB) az Egyetem nemzetközi akadémiai tanácsadó testülete. (2) Az IAB feladata, hogy akadémiai területen támogassa az Egyetem nemzetközi beágyazottságának erősödését, hozzájáruljon az Egyetem nemzetközi stratégiai törekvéseinek megvalósulásához. (3) Az IAB elnökét (chair) és tagjait három évre a Szenátus kéri fel és bízza meg, a rektor által javasolt személyi körből. A tagok száma öt és tíz fő között lehet. (4) Az IAB működését saját maga által elfogadott ügyrend szabályozza azzal, hogy üléseinek tematikáját az Egyetem képviseletében a rektor határozza meg. (5) Az IAB évente egy rendes ülést tart, mely ülésen elfogadja az elmúlt éves tevékenységük beszámolóját, mely beszámolót a rektor köteles a soron következő Szenátusra előterjeszteni, tájékoztatásként. A rendes ülésen kívül évente két alkalommal lehetőség van további ülések tartására, dedikált témák megvitatására. (6) Az IAB működésével kapcsolatos operatív feladatokért a nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető felelős.
# 20. § / International Corporate and Institutional Council / Vezetőkre vonatkozó általános szabályok
20. § (1) Az International Corporate and Institutional Council (IC2) az Egyetem nemzetközi üzleti tanácsadó testülete. (2) Az IC 2 feladata, hogy az üzleti világban támogassa az Egyetem nemzetközi beágyazottságának erősödését, az Egyetem nemzetközi stratégiai törekvéseinek megvalósulását. (3) Az IC2 elnökét (chair) és tagjait legfeljebb három évre a Szenátus kéri fel és bízza meg, a rektor által javasolt személyi körből. A tagok száma legalább hét fő kell, hogy legyen. (4) Az IC 2 elnökének (chair) és tagjának/tagjainak megbízatását a rektor javaslatára a Szenátus visszavonhatja. (5) Az IC2 működését saját maga által elfogadott ügyrend szabályozza azzal, hogy az ülések tematikáját az Egyetem képviseletében a rektor határozza meg. (6) Az IC2 évente egy rendes ülést tart, mely ülésen elfogadja az elmúlt éves tevékenységük beszámolóját, mely beszámolót a rektor köteles a soron következő Szenátusra előterjeszteni, tájékoztatásként. A rendes ülésen kívül évente két alkalommal lehetőség van további ülések tartására, dedikált témák megvitatására. (7) Az IC2 működésével kapcsolatos operatív feladatokért a Corvinus-SEED vezető felelős.
# 21. § / Vezetőkre vonatkozó általános szabályok / Rektor
21. § (1) A Foglalkoztatási Követelményrendszerben foglalt kivétellel, vezető állású munkavállalói megbízások az Egyetemen pályázat útján tölthetők be. A pályázat kiírásáról, valamint a kiírás tartalmáról a Foglalkoztatási Követelményrendszerben rögzítettek szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. (2) A rektor kivételével az Egyetem vezető állású munkavállalóira vonatkozó alkalmazási feltételeket, a pályáztatási eljárás rendjét, a megbízás időtartamát és megszűnésének részletes szabályait a Foglalkoztatási Követelményrendszer tartalmazza. A rektori alkalmazási feltételeket, a pályáztatási eljárás rendjét, a megbízás időtartamát és megszűnésének részletes szabályait a Fenntartó határozza meg. (3) A vezető állású munkavállalók a Foglalkoztatási Követelményrendszerben és belső szabályozó dokumentumokban meghatározottak szerint gyakorolják a munkáltatói jogokat. (4) A vezető állású munkavállalók a belső szabályozó dokumentumokban meghatározottak szerint gyakorolják a kötelezettségvállalási, utalványozási, teljesítésigazolási jogokat. (5) Minden vezető köteles távolléte, akadályoztatása esetére általános jogkörrel, visszavonásig helyettest meghatalmazni, elsősorban az általa irányított munkavállalók közül. Amennyiben bármilyen indok miatt ilyen jellegű meghatalmazás nem történik, vagy a meghatalmazott is akadályoztatva van, úgy a helyettesítőt a helyettesítendő vezető munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult kijelölni.
# 22. § / Vezetőkre vonatkozó általános szabályok / Rektor
22. § (1) Az Egyetem első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, Alapító Okirat, az SZMSZ vagy a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. (2) A rektor felelős: a) Az Egyetem alaptevékenységének jogszerű, célszerű és eredményes ellátásáért. b) Az oktatás és tudományos kutatás, valamint a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások folyamatos fejlesztéséért. c) A hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokért, együttműködésért. d) Azért, hogy az Egyetem képzési programja a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel, valamint a miniszter által meghatározott képzési és kimeneti követelményekkel összhangban álljon. e) Az Egyetem működési engedélyének módosításához, képzések indításához, a doktori iskola nyilvántartásba vételéhez, a felsőoktatási felvételi eljáráshoz szükséges jogszabályban meghatározott intézkedések kiadmányozásáért. f) Az Intézményfejlesztési Terv megvalósításáért, a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokért. g) Az Egyetem munkaszervezetének vezetéséért. h) Az Egyetem emberi erőforrásokkal és kommunikációval, volt hallgatóival való kapcsolatos feladataiért; i) Az Egyetem vállalati, közintézményi és civil kapcsolataiért; j) Az Egyetem működtetéséért és működésének fejlesztéséért, ennek keretében a pénzügyi, jogi, informatikai, igazgatási, szabályozási, műszaki és üzemeltetési tevékenységéért; k) A belső ellenőrzés és compliance feladatok megszervezéséért. l) Mindazokért az ügyekért, amelyeket jogszabály, Alapító Okirat, SZMSZ vagy kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. (3) A rektor fő feladatai: a) Az Egyetem munkavállalói feletti munkáltatói jogkörgyakorlás, azzal, hogy a gazdasági vezetőt (operatív főigazgatót) a Fenntartó bízza meg, és a Fenntartó jogosult a megbízást visszavonni, minden további munkáltatói jogkört a rektor gyakorol. b) Az óraadó oktatói megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogkörgyakorlás. c) A hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében kapcsolattartás az érdekképviseleti szervezetekkel. d) Az Egyetem más felsőoktatási intézményekkel kialakított oktatási, kutatási együttműködéseinek koordinálása, kapcsolattartás a felsőoktatás országos szervezeteivel és testületeivel. e) A képzési programoknak megfelelő oktatási és kutatási tevékenység kialakítása és irányítása. f) Az Egyetem kiadói és terjesztői jogainak gyakorlása. g) A Szenátus döntéseinek előkészítése, azok végrehajtásának felügyelete. h) A helyettesítésre vonatkozó szabályok kijelölése, rektori biztos(ok), főtanácsadó(k) kinevezése. (4) A rektor felelős továbbá az alábbi feladatokért: a) Az intézményi stratégiák kidolgozásának és végrehajtásának irányítása, összehangolása. b) Kapcsolattartás a Fenntartóval. (5) A rektor a Fenntartónak tartozik felelősséggel. A rektor részletes feladatés
# 22. § / Vezetőkre vonatkozó általános szabályok / Rektor
hatáskörét az Alapító Okirat és jelen szabályzat keretei között munkaköri leírása tartalmazza. (6) A rektor akadályoztatása, távolléte, a rektori pozíció betöltetlensége, vagy egyéb, a rektor vagy a Fenntartó által meghatározott, helyettesítést indokoló esetben a rektor helyettesítésére általánosan és önállóan, visszavonásig a rektor vagy betöltetlenség esetén a Fenntartó által kijelölt rektorhelyettes jogosult. A helyettesítési jogkörben eljáró az Egyetem vezetőjeként és a Szenátus elnökeként jár el. (7) A rektor rendszeresen tájékoztatja a Szenátust határozatainak végrehajtásáról, beszámol a Szenátus által ráruházott hatáskörben hozott, továbbá valamennyi más jelentős intézkedésről, valamint az olyan intézkedéseinek indokairól, amelyekben a Szenátus javaslatától vagy véleményétől eltért. (1) A rektor feladatai ellátása és hatáskörének gyakorlása során utasítási és intézkedési joggal rendelkezik, nem utasíthatja azonban a Szenátust és annak bizottságait, illetve az oktatási szervezeti egységek mellett működő testületeket, az érdekképviseleti szerveket. (8) A rektor a jogszabályban előírt feladatai ellátásához kapcsolódóan a Szenátus és a szenátusi bizottságok jogkörének sérelme nélkül eseti bizottságokat hozhat létre. (9) A rektort kiemelt jelentőségű feladat ellátásában rektori biztos(ok) vagy főtanácsadó(k) segítheti(k), tanácsadó(k), akiket közvetlenül irányít. (10) A rektor által közvetlenül irányított feladatkörök különösen, de nem kizárólagosan: a) együttműködés a Kuratóriummal, b) a Szenátus és a Vezetői Bizottság ügyvitele,
# 23. § / Felsővezetői Titkárság / A kabinetvezető
23. § (1) A Felsővezetői Titkárság a rektor irányítása alatt álló funkcionális egység, amely a felsővezetői titkárságvezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A Felsővezetői Titkárság feladata a rektor és a Vezetői Bizottság többi tagja munkájának adminisztratív és ügyviteli támogatása. (3) A felsővezetői titkárságvezető a rektornak tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza.
# 24. § / A kabinetvezető / A fenntarthatóságért felelős dékán
24. § (1) A kabinetvezető felelős az Egyetem transzverzális funkcióihoz kapcsolódó tevékenységek koordinációjáért, a rektor munkájának közvetlen szakmai és koordinációs támogatásért. (2) A kabinetvezető felügyeli a nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető, a Corvinus-SEED vezető, valamint a stratégia és minőségbiztosítási vezető feladatellátását. (3) A kabinetvezető a rektornak tartozik felelősséggel.
# 25. § / A fenntarthatóságért felelős dékán / A mesterséges intelligenciáért felelős dékán
25. § (1) A fenntarthatóságért felelős dékán felelős az Egyetem működése fenntarthatóságának folyamatos fejlesztéséért, az Egyetem oktatási, kutatási és harmadik missziós tevékenységében, továbbá szolgáltatásaiban a fenntarthatóság szempontjainak átfogó képviseletéért. (2) A fenntarthatóságért felelős dékán feladata az Egyetem fenntarthatósági stratégiájának összeállítása, a stratégia megvalósulását célzó akciók, kezdeményezések koordinációja az érintett vezetőkkel együttműködésben. (3) A fenntarthatóságért felelős dékán feladata továbbá a társadalmi felelősségvállalási és fenntarthatósági kezdeményezéseinek összehangoltságát támogató, valamint e területeken projektinkubációt végző platform, az Ethics, Responsibility and Sustainability Hub (ERS Hub) működésének felügyelete, az ERS Hub irányító testület tagjainak és vezetőjének felkérése. (4) A fenntarthatóságért felelős dékán az oktatási rektorhelyettesnek és egyúttal a rektornak tartozik felelősséggel.
# 26. § / A mesterséges intelligenciáért felelős dékán / Operatív főigazgató
26. § (1) A mesterséges intelligenciáért felelős dékán felelős a mesterséges intelligenciában és kapcsolódó technológiákban rejlő lehetőségek etikus kiaknázásáért az Egyetem oktatási, kutatási, harmadik missziós tevékenységének, szolgáltatásainak és működésének fejlesztése céljából. (2) A mesterséges intelligenciáért felelős dékán feladata az Egyetem mesterségesintelligencia-stratégiájának összeállítása, a stratégia megvalósulását célzó akciók, kezdeményezések koordinációja, mesterséges intelligencia használatához tartozó szabályozási keretek kialakítása az érintett vezetőkkel együttműködésben. (3) A mesterséges intelligenciáért felelős dékán az oktatási rektorhelyettesnek és egyúttal a rektornak tartozik felelősséggel.
# 27. § / Operatív főigazgató / Rektorhelyettesek
27. § (1) Az Egyetem jogi és igazgatási, pénzügyi, beszerzési, valamint infrastrukturális szervezetének vezetője az operatív főigazgató. (2) Az operatív főigazgató felelős: a) A jogi és igazgatási szolgáltatásokért, valamint a beszerzési ügyekért. b) Az Egyetem pénzügyi tevékenységéért, ideértve a számviteli, kontrolling, bérés TB ügyeket. c) Az infrastrukturális szolgáltatásokért, ideértve a műszaki üzemeltetési, informatikai üzemeltetési, létesítménygazdálkodási ügyeket. d) Az Egyetem pénzügyi stabilitásáért, az egyetemi egységek felelős gazdálkodásáért. (3) Az operatív főigazgató fő feladatai: a) A pénzügyi, infrastrukturális szolgáltatási, a jogi és igazgatási, valamint a belső ellenőrzési és compliance tevékenység irányítása. b) Az Egyetem részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogok gyakorlása. c) A hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében kapcsolattartás az érdekképviseleti szervezetekkel. (4) Az operatív főigazgató a rektornak tartozik felelősséggel, azzal, hogy a kinevezési és kinevezésének visszavonási jogkörét a Fenntartó gyakorolja. Az operatív főigazgató részletes feladatés hatáskörét a munkaköri leírása tartalmazza.
# 28. § / Rektorhelyettesek / Oktatási rektorhelyettes
28. § (1) A rektort az oktatási és tudományos kutatási tevékenység célszerű és eredményes ellátásában és folyamatos fejlesztésében három rektorhelyettes segíti. (2) Az Egyetemen az 5. §(1)a) szerinti rektorhelyettesek működnek. (3) A rektorhelyettesek fő feladatai: a) A hatáskörükbe tartozó egyetemi stratégia előkészítésének irányítása, előterjesztése, megvalósításának koordinálása, javaslattétel a stratégiát megvalósító szervezeti struktúrára. b) A hatáskörükbe tartozó egyetemi stratégia elérését biztosító cselekvési tervek kidolgozása és eszközrendszer bevezetése. c) A hazai és nemzetközi felsőoktatási intézmények hatáskörükbe tartozó tevékenységének értékelése, a versenytárselemzés irányítása, szükség estén cselekvési tervek kidolgozása. d) A hatáskörükbe tartozó feladatokat ellátó szervezeti egységek munkájának egységvezetőn keresztüli irányítása, vagy közvetlenül hozzájuk rendelt szervezeti egységek vezetése. e) Az SZMSZ-ben meghatározott testületek munkájának vezetése, és/vagy tagsági feladatok ellátása. f) A rektor által átruházott hatáskörben az Egyetem képviselete. g) A rektor helyettesítése az SZMR szerint. h) Az irányítása, felügyelete alá tartozó területek kockázatelemzésének elkészítése és a kockázatkezelés elvégzése. (4) A rektorhelyettes vezető állású munkavállalónak minősül. (5) A rektorhelyettes a rektornak tartozik felelősséggel. A rektorhelyettes részletes feladatés hatáskörét az SZMR keretei között munkaköri leírása tartalmazza.
# 29. § / Rektorhelyettesek / Oktatási rektorhelyettes
29. § (1) Az oktatási rektorhelyettes hatáskörébe tartozik az Egyetem degree programokra vonatkozó oktatási és oktatási minőségfejlesztési tevékenységének irányítása, azok intézményi felelőse. (2) Az (1) bekezdés keretében az oktatási rektorhelyettes fő feladatai: a) Az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató oktatási stratégia kidolgozása, előterjesztése, megvalósítása, javaslattétel az oktatási stratégiát megvalósító szervezeti struktúrára, az oktatási tevékenység folyamatos fejlesztése. Az oktatási stratégia részét képezi a non-degree képzések részstratégiája, melynek elkészítésében az oktatási rektorhelyettes a Corvinus-SEED vezetővel együttműködik. b) Az oktatási stratégia elérését biztosító akciók, szabályozások és eszközök kialakítása, előterjesztése, bevezetése. c) A képzési programokért felelős dékánok munkájának irányítása, a Programmenedzsment, a Nemzetközi Mobilitás, a Tanításés Tanulástámogató Központ, a Közösségi Alapú Oktatási és Kutatási Központ (Corvinus Science Shop) valamint az Idegennyelvi Oktatóközpont szervezeti egységek és vezetőjük felügyelete. d) Az Egyetem más felsőoktatási intézményekkel, közigazgatási szervekkel, valamint vállalatokkal, vállalkozásokkal és egyéb szervezetekkel kialakított kapcsolatainak összehangolása az oktatás területén. e) Az oktatással kapcsolatos adatszolgáltatás, a tanulmányi statisztikák összeállításának, a külső információs igények szakszerű és pontos kielégítésének felügyelete. f) A felvételi rendszer működtetése a kommunikációs főigazgató hatáskörébe tartozó adminisztratív funkciók kivételével. g) Az oktatási minőségfejlesztési stratégia irányainak meghatározása. h) Az Egyetem oktatási minőségbiztosításával és -fejlesztésével összefüggő tevékenységek irányítása, oktatási területen közreműködés a hazai és nemzetközi akkreditációs folyamatokban. i) A tananyag fejlesztésével és ellátásával kapcsolatos tevékenységek irányítása. j) A doktori képzés kivételével az Egyetem oktatási portfóliójának működési rendszerét szabályozó dokumentum jóváhagyása. k) Javaslattétel az Oktatási Bizottságnak szakfejlesztési bizottság létrehozására. Az érintett dékánok javaslata alapján döntés az egy szakfejlesztési bizottsághoz tartozó szakokról. Az érintett dékánok javaslata alapján döntés a szakfejlesztési bizottság elnökéről. l) A dékánok szakfejlesztésre vonatkozó javaslatainak jóváhagyása. m) A hallgatói véleményezési eredmények értékelése és jóváhagyása, a dékánok felkérése a szükséges intézkedések megtételére. n) A diplomás pályakövetési eredmények értékelése és jóváhagyása, a dékánok felkérése a szükséges intézkedések megtételére. o) A dékánok által előterjesztett képzési portfólió értékelések eredményének jóváhagyása. p) A dékánok szak meghirdetésére, szüneteltetésére vonatkozó javaslatainak elfogadása, a döntés előterjesztése előzetes egyetértésre a Vezetői Bizottság részére.
# 29. § / Oktatási rektorhelyettes / Hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes
q) A Szenátus által meghatározott keretek között döntés a MAB szakértői véleményezési körébe tartozó szak esetén a szakindítási dokumentációról és annak MAB elé terjesztéséről. A döntés kapcsán az kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes egyetértési joggal rendelkezik. r) Az Oktatási Bizottság véleményének meghallgatását követően döntés részismereti képzések létesítéséről és indításáról, e körben a részismereti képzés nevéről, helyszínéről, ütemezéséről, nyelvéről, képzések tantervéről és költségtérítéséről. s) Az Egyetem alábbi kiemelt nemzetközi képzési programjainak működtetése: i. a CEMS Global Alliance in Management Education nemzetközi hálózati program, oly módon, hogy a szakokat érintő kérdésekben a mesterképzési szak-portfólióért felelős dékán, az irodát érintő kérdésekben a CEMS vezetője dönt; ii. a Német Nyelvű Gazdálkodástudományi Nemzetközi Képzési Program (Deutsches Studienprogramm in Wirtschaftswissenschaften, DSG). t) Mindazon feladatok ellátása, amelyet a rektor vagy belső szabályozó dokumentum a feladatkörébe utal, továbbá, amelyek megoldása az oktatást érinti az Egyetem hazai és nemzetközi együttműködési feladatainak teljesítése keretében.
# 30. § / Oktatási rektorhelyettes / Hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes
30. § (1) A hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes a degree programok keretében felelős az Egyetem által biztosított hallgatói szolgáltatásokért, a tanulmányi ügyvitelhez kapcsolódó szolgáltatásokért, az Egyetem tehetséggondozási tevékenységéért, a karriertámogatási szolgáltatásokért, a hallgatói jóllét folyamatos fejlesztéséért. (2) A hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes felügyeli a Tanulmányi Ügyek, a – Karrier Szolgáltatások Központ, a Tehetségmenedzsment Központ, a Hallgatói Wellbeing és Közösség Központ, valamint a Testnevelési és Sportközpont feladatellátását. (3) A hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes további feladatai: a) A Hallgatói Önkormányzattal való kapcsolattartás. b) A diákszervezetek és szakkollégiumok működésének felügyelete, különös tekintettel azok oktatási és tudományos tevékenységére, a hallgatói közösségek autonómiájának figyelembevételével. A kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes
# 31. § / Oktatási rektorhelyettes / Hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes
31. § (1) A kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes felelőssége az Egyetem kutatási tevékenységének irányítása, valamint azintézetek, kutatóintézetek működésének felügyelete és összehangolása, valamint a hatáskörébe tartozó pályázati tevékenység koordinálása. (2) A kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes fő feladatai: a) Az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató kutatási stratégia kidolgozása, előterjesztése, megvalósítása, javaslattétel a kutatási stratégiát megvalósító szervezeti struktúrára, a kutatási tevékenység folyamatos fejlesztése. b) A kutatási stratégia elérését biztosító akciók, szabályozások és eszközök kialakítása, előterjesztése, bevezetése. c) Kapcsolattartás az egyetemi kutatóközösséggel és az intézeti kutatási megbízottakkal. d) Egyetértési jog gyakorlása a szakfelelősök személyét illetően. e) Az akadémiai életpályamodell felügyelete és fejlesztése, javaslattétel az AÉB nem hivatalból kijelölt tagjaira a Szenátus felé, az AÉB vezetése. f) Közreműködés az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató HR-stratégia kidolgozásában, előterjesztésében, megvalósításában. g) Közreműködés az akadémiai emberierőforrás-stratégia elérését biztosító akciók, szabályozások és eszközök kialakításában, előterjesztésében, bevezetésében. A toborzás, kiválasztás, munkakörök, besorolás, javadalmazás, munkáltatókat támogató intézkedések kidolgozása, előterjesztése és működtetése az akadémiai életpálya-rendszerben a szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgatóval együttműködésben. h) Az Egyetem akadémiai emberierőforrás-állománya értékelésének irányítása, az ebből fakadó következtetések összegzése, szükség esetén cselekvési tervek készítése, megvalósításának irányítása és ellenőrzése a szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgatóval együttműködésben. i) Az Egyetem más felsőoktatási intézményekkel, közigazgatási szervekkel, valamint vállalatokkal, vállalkozásokkal és egyéb szervezetekkel kialakított kapcsolatainak összehangolása az akadémiai emberi erőforrás-fejlesztés területén. j) Az intézetek és kutatóintézetek, mint szakmai műhelyek felügyelete, munkájuk koordinálása. Javaslattétel az intézeti struktúrára, annak folyamatos fejlesztésére. k) Az intézetvezetők, kutatóintézet-vezetők tevékenységének irányítása, támogatása, az egyetemi szintű akadémiai HR-stratégia, akciók érvényesítése. l) Döntés intézetés kutatóintézet-vezetői pályázatok kiírásáról, intézetés kutatóintézet-vezetők megbízásáról szenátusi véleményezés és rektori jóváhagyás mellett. A tanszékek, kutatóközpontok kialakítására, valamint a tanszékés kutatóközpont-vezetők megbízására vonatkozó intézetvezetői döntések jóváhagyása. m) Közreműködés az intézetek és kutatóintézetek
# 31. § / Oktatási rektorhelyettes / Hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes
teljesítménymenedzsment-rendszerének kialakításában, fejlesztésében és működtetésében. n) A kutatói teljesítményértékelési rendszer kialakításának, mérésének, adatgyűjtésének irányítása, a nemzetközi jó gyakorlatok átvételének koordinálása. o) Az egyetemi kutatási infrastruktúra fejlesztésének (folyóirat, szakkönyv, szoftver, adatbázis, könyvtár) irányítása, egyetemi szintű összefogása. p) A tudományos kutatás területén az Egyetem más felsőoktatási intézményekkel, közigazgatási szervekkel és egyéb szervezetekkel kialakított kapcsolatainak összehangolása. q) Mindazon feladatok ellátása, amelyek elősegítik a hazai és nemzetközi tudományos kutatási kapcsolatok fenntartását, bővítését. r) A Corvinus Doktori Iskolák szervezetének felügyelete, a doktori iskolák PhD képzéseinek összehangolása, valamint az Egyetem stratégájával összhangban lévő, nemzetközi színvonalú fejlesztésének biztosítása. s) Az Egyetem kutatási, kutatás-fejlesztési tevékenységének nyilvántartása, a kutatással kapcsolatos adatszolgáltatás irányítása. t) A Pályázati és Projekt Központ felügyelete. u) Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár felügyelete. v) Az egyetemi vagy intézeti szintű nemzetközi tudományos konferenciák szervezésének, lebonyolításának koordinálása, felügyelete. w) Az Egyetem kutatási pályázati tevékenységének ösztönzése, szervezése, irányítása, összehangolása. A kutatási pályázati tevékenységbe történő bekapcsolódás támogatása, inkubálása, vezetői döntéselőkészítő feladatok ellátása, részvétel a projektmenedzsment felállításában, továbbá ezen projektek implementációs és fenntartási feladatainak kutatási szempontból értelmezett szakmai felügyelete, szakmai ellenőrzése, minőségbiztosítása. x) A doktori képzés és a habilitációs eljárás felügyelete, egyetemi szintű koordinációs feladatok ellátása. y) Az Egyetem publikációs tevékenységének irányítása, szervezése, az Egyetemhez kötődő folyóiratok és kiadványok portfóliójának kezelése, az intézeteket érintő publikációs ügyek kezelése. z) Mindazon feladatok ellátása, amelyet a rektor vagy belső szabályozó dokumentum a feladatkörébe utal, továbbá, amelyek megoldása a kutatási tevékenységet érinti az Egyetem hazai és nemzetközi együttműködési feladatainak teljesítése keretében.
# 32. § / Hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes / Intézetvezetői Értekezlet
32. § (1) A kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes munkáját Intézetvezetői Értekezlet támogatja. (2) Az Intézetvezetői Értekezlet elnöke a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes. (3) Az Intézetvezetői Értekezlet tagjai: a) az intézetvezetők, b) a CIAS dékánja. (4) Az Intézetvezetői Értekezlet javaslattevő, véleményező hatásköre: a) Az egyetemi HR stratégia véleményezése, különös tekintettel az akadémiai területet érintő elemekre. b) A HR stratégia megvalósítását szolgáló akciók, szabályozások, eszközök véleményezése. c) Az akadémiai életpálya modell kialakításával, fejlesztésével kapcsolatos előterjesztések véleményezése, különös tekintettel az új életpályákra történő besorolásra, az adott munkakör betöltésének feltételeire és az előléptetések kérdéseire. d) A javadalmazási rendszer véleményezése. e) A teljesítményfejlesztési rendszer véleményezése. f) A kitüntetési rendszer véleményezése. g) A munkatársi elkötelezettség és a szervezeti kultúra fejlesztésével kapcsolatos akciók véleményezése. h) A belső képzési stratégia és a kapcsolódó akciók véleményezése. i) Az intézeti struktúra átalakítására, fejlesztésére vonatkozó javaslattétel, valamint a javaslatok véleményezése. j) A tehetséggondozási programokkal kapcsolatos koncepciók, fejlesztési elképzelések és szabályzatok véleményezése, különös tekintettel a tudományos diákköri tevékenységre és a demonstrátori munkára. k) A vállalati és intézményi kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatos stratégiai elképzelések véleményezése, különös tekintettel azok akadémiai összefüggéseire. l) Mindazon feladatok ellátása, amelyet a rektor, a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes vagy belső szabályozó dokumentum a feladatkörébe utal.
# 33. § / III. FEJEZET / AZ EGYETEM SZERVEZETI TAGOLÁSA
33. § (1) A hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes 30. §(1) pontjában meghatározott feladatainak ellátását az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács (ETDT) segíti. (2) A Tanácsra vonatkozó szabályokat a Tudományos Diákköri Szabályzat tartalmazza. Az Egyetem szervezeti tagolása, az Egyetemen működő szervezeti egységek
# 34. § / AZ EGYETEM SZERVEZETI TAGOLÁSA / Általános rendelkezések
34. § (1) Az Egyetem belső szervezetét oly módon kell kialakítani, hogy az biztosítsa az Egyetem oktatási és tudományos kutatási alapfeladatainak, az ezekhez kapcsolódó kiegészítő és szolgáltatási feladatainak, valamint a működést biztosító funkcionális feladatainak szakszerű, hatékony, gazdaságos ellátását. (2) Az Alapító Okirat szerint az Egyetemen: a) oktatási és tudományos kutatási, b) tudományos kutatási, c) szolgáltató (ezen belül kompetenciaközpont és funkcionális) szervezeti egységek működnek. (3) Oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységek a következők lehetnek: a) intézet, amelyen belül tanszék, illetve kutatóközpont hozható létre, a) doktori iskola. (4) Tudományos kutatási szervezeti egységek a következők lehetnek: a) kutatóintézet. (5) A szervezeti egységek belső tagolásáról – az 5. § (1) f) pontjának figyelembevételével – a szervezeti egység vezetője és a one-over-one szerinti vezető javaslatára, valamint a szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgató vezető véleménye alapján a Vezetői Bizottság dönt.
# 35. § / Általános rendelkezések / Képzési programokért felelős dékánok
35. § (1) A szervezeti egységek vezetői, amennyiben jelen szabályzat eltérően nem rendelkezik, vezető állású munkavállalónak minősülnek. (2) A vezető a belső szabályozó dokumentumokban meghatározottak szerint képviseli az Egyetemet. (3) A vezető részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje, a belső szabályozók vezetőkre vonatkozó rendelkezései, valamint a munkaköri leírása tartalmazza.
# 36. § / Általános rendelkezések / Képzési programokért felelős dékánok
36. § (1) A képzési programokért felelős dékán az irányítása alatt álló szak-portfólió vezetője. (2) Az Egyetemen az alábbi képzési programokért felelős dékánok működnek: a) alapképzési szak-portfólióért felelős dékán, b) mesterképzési szak-portfólióért felelős dékán, c) executive degree programokért és szakirányú továbbképzésekért felelős dékán. (3) A képzési programokért felelős dékán fő feladatai: a) Az irányítása alatt működő szakok vonatkozásában a piaci igényekhez illeszkedő képzési portfólió összeállítása. b) A szükséges szakfejlesztések, felnőttképzési programfejlesztések (a továbbiakban: szakfejlesztésen értelemszerűen érteni kell a felnőttképzési programfejlesztéseket is) kezdeményezése az oktatási rektorhelyettesnél, a képzési innovációs folyamatok tervezésének és megvalósításának irányítása. Javaslattétel az egy szakfejlesztési bizottsághoz tartozó szakokra, valamint a szakfejlesztési bizottság elnökére. c) A szakfejlesztések eredményeinek elfogadása, jóváhagyásra továbbítása az oktatási rektorhelyetteshez. d) A tantervek nem Oktatási Bizottság hatáskörébe tartozó módosításainak elfogadása. e) A képzési program portfólió eredményességének rendszeres mérése és értékelése a nemzetközileg elfogadott normák alapján a nemzetközi vezető, valamint a szakfelelősök bevonásával. f) A portfólióba tartozó szakok folyamatos értékelése a szakfelelősök bevonásával. g) Javaslattétel az oktatási rektorhelyettesnek szak létesítésére, indítására, meghirdetésére és szüneteltetésére. h) A szakfelelősök intézetvezetőkkel való együttműködésének támogatása és ösztönzése. i) Rendszeres kapcsolattartás a hazai és nemzetközi szakmai közösségekkel (kamarák, szakmai szövetségek, akadémiai, tudományos testületek, vállalkozások), vendégoktatók egyetemi programokban történő részvételének összehangolása, a képzési programok és a szakmai közösségek közötti együttműködések szervezése. j) Közreműködés a hazai és nemzetközi hallgatók számának növeléséhez szükséges akciókban, valamint az ehhez kapcsolódó beiskolázási folyamatban. k) Az Oktatási Bizottság véleményének meghallgatását követően javaslattétel a double degree/joint degree programok indítására; a programok működtetése a Nemzetközi Mobilitás vezető, a Programmenedzsment vezető és a nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető támogatásával. l) A képzés személyi és infrastrukturális feltételeinek, megfelelőségének folyamatos ellenőrzése és a szakok éves önértékelésének elfogadása. m) A szakfelelős munkájának irányítása és értékelése, amennyiben a szakfelelős a
# 37. § / Képzési programokért felelős dékánok / Szakfelelős
37. § (2) alapján osztott munkakörben van, felette a munkáltatói jogkör gyakorlása. n) A hallgatói véleményezés eredményeinek elfogadása, jóváhagyásra továbbítása az oktatási rektorhelyetteshez. o) A diplomás pályakövetés eredményeinek elfogadása, jóváhagyásra továbbítása az oktatási rektorhelyetteshez. p) A képzési portfólió értékelési eredményének elfogadása, jóváhagyásra továbbítása az oktatási rektorhelyetteshez. q) Az éves és a stratégiai tervek megvalósulásának értékelése a szakfelelősök bevonásával. r) Folyamatos kapcsolattartás az intézetek vezetőivel. s) Az oktatási rektorhelyettes által meghatározott módon közreműködés az Programmenedzsment irányításában. t) A szak-portfólió működéséről évente beszámoló készítése az oktatási rektorhelyettesnek. u) Az SZMSZ-ben meghatározott testületek munkájának vezetése, és/vagy tagsági feladatok ellátása. v) Az irányítása, felügyelete alá tartozó területek kockázatelemzésének elkészítése és a kockázatkezelés elvégzése. w) Mindazon feladatok ellátása, amelyet a rektor vagy belső szabályozó dokumentum a feladatkörébe utal, továbbá, amelyek megoldása az oktatást érinti az egyetem hazai és nemzetközi együttműködési feladatainak teljesítése keretében. (4) A képzésekért felelős dékán és a nemzetközi képzésekért felelős vezető az oktatási rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel.
# 37. § / Képzési programokért felelős dékánok / Szakfelelős
37. § (1) A szakfelelős az általa gondozott szak szakmai felelőse. A szakfelelős nem minősül vezető állású munkavállalónak. (2) A szakfelelőst intézetvezetővel való konzultációt követően, az illetékes dékán javaslatára az oktatási rektorhelyettes a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettessel egyetértésben jelöli ki. A konzultáció a résztvevő felek szempontjainak kölcsönös megértésén alapul, tekintettel arra, hogy a szakfelelősök úgy látják el feladataikat, hogy vertikálisan és horizontálisan eltérő, de egymást támogató célt szolgáló feladatot látnak el. A szakfelelős ún. osztott munkáltatásban lehet foglalkoztatva, mely azt jelenti, hogy a teljes munkaidejű munkavállaló munkaideje két szervezeti egységben, két munkakörben, két munkáltató (intézetvezető és dékán) által irányítva kerül betöltésre. Osztott munkáltatás részletes feltételeit a munkaszerződés tartalmazza, a munkáltatói jogkör gyakorlásáról szóló belső szabályozó szerint. (3) A szakfelelős részletes feladatés hatáskörét jelen Szabályzat keretei között külön megállapodás vagy munkaköri leírása tartalmazza. (4) A szakfelelős fő feladatai: a) A szak irányítása, a szakon folyó oktatási munka felügyelete, értékelése, az éves szakbeszámolók elkészítése, a szakfejlesztési javaslatok kidolgozása, a szakfejlesztés irányítása. b) A munkaerőpiaci elvárásokra alapozva a szakon végző hallgatók elvárt kompetencia profiljának meghatározása. c) Együttműködik az Egyetem minőségfejlesztési folyamatainak kialakításában és működtetésében a Minőségügyi Kézikönyv elvárásainak megfelelően. d) A kimeneti kompetenciákat alapul véve az oktatandó tárgyak körének megtervezése. e) Az intézetvezetővel való konzultáció és az intézetvezető jóváhagyása alapján a tárgyfelelős oktató felkérése, a tárgyak oktatóinak jóváhagyása. A konzultáció a résztvevő felek szempontjainak kölcsönös megértésén alapul. f) A szakon oktatott tantárgyak részletes tantárgyi programjainak elkészíttetése a tárgyfelelős oktatókkal, azok oktatási folyamatban való érvényesítésének ellenőrzése; nem megfelelőség esetén változtatás kezdeményezése. g) A tantárgyak egymásra épülése és a kompetenciafejlesztési folyamat biztosítása a teljes képzési program során. h) A tanterv összeállítása. i) Folyamatos és aktív kapcsolattartás az általa irányított szak hallgatóival és oktatóival, továbbá a szakon végzett hallgatókat foglalkoztató szervezetekkel, vállalatokkal, intézményekkel és erről a dékán kérésére jelentés készítése. j) A szak képzési programjának és tanulmányi tájékoztatójának elfogadása. k) Közreműködés a beiskolázásban. l) Az SZMSZ-ben meghatározott testületek munkájának vezetése, és/vagy tagsági feladatok ellátása. m) A szak képzési célját és elsajátítandó kompetenciáit figyelembe véve a kiírt záródolgozati témakörök megfelelőségének véleményezése, záróvizsgák
# 37. § / Szakfelelős / Specializációfelelős
előkészítésének ellenőrzése. n) A képzés személyi és infrastrukturális feltételeinek, megfelelőségének folyamatos ellenőrzése és a szakok éves önértékelésének elkészítése és a tapasztalatokról évente beszámoló készítése a dékánnak. o) A képzés tervezése és végrehajtása során együttműködés az intézetekkel és a Tanításés Tanulástámogató Központtal. (5) A szakfelelős a dékánnak tartozik felelősséggel.
# 38. § / Szakfelelős / Specializációfelelős
38. § (1) A specializációfelelős az általa gondozott specializáció szakmai felelőse. A specializációfelelős nem minősül vezető állású munkavállalónak. (2) A specializációfelelőst a szakfelelős javaslatára az illetékes dékán jelöli ki. (3) A specializációfelelős részletes feladatés hatáskörét jelen Szabályzat keretei között külön megállapodás vagy munkaköri leírása tartalmazza. (4) A specializációfelelős fő feladatai: a) Javaslattétel a szakfelelősnek a specializáció fejlesztésére. b) A munkaerőpiaci elvárásokra alapozva a specializáción végző hallgatók elvárt kompetencia profiljának meghatározása. c) Együttműködik az Egyetem minőségfejlesztési folyamatainak kialakításában és működtetésében a Minőségügyi Kézikönyv elvárásainak megfelelően. d) A kimeneti kompetenciákat alapul véve az oktatandó tárgyak körének megtervezése. e) A szakfelelősnek javaslatot tesz a tárgyfelelős oktatók körére. f) A specializáción oktatott tantárgyak esetében támogatja a részletes tantárgyi programok elkészíttetését a tárgyfelelős oktatókkal, azok oktatási folyamatban való érvényesítésének ellenőrzését; nem megfelelőség esetén változtatás kezdeményezését. g) Javaslat a specializáció tantervének összeállítása. h) Folyamatos és aktív kapcsolattartás az általa irányított specializáció hallgatóival és oktatóival. i) Támogatja a specializáció képzési célját és elsajátítandó kompetenciáit figyelembe véve a kiírt záródolgozati témakörök megfelelőségének véleményezését, záróvizsgák előkészítésének ellenőrzését. j) A specializáció éves önértékelésének elkészítése és a tapasztalatokról. évente beszámoló készítése a szakfelelősnek. (5) A specializációfelelős a szakfelelősnek tartozik felelősséggel.
# 39. § / Specializációfelelős / Az intézet
39. § (1) Az Egyetemen folyó oktatás és kutatás alapvető szervezeti kereteit az intézetek képezik. Az intézet az Egyetem önálló szervezeti egysége, amely az oktatás és a kutatás hatékony megvalósítása és a stratégiai célok mentén történő fejlesztése érdekében létesül. Az intézet azonos vagy hasonló tudományterületekhez tartozó, egységes irányítással működő szervezeti egység. Intézeten belül történik az oktatási, kutatási tevékenységek megosztása, az alkalmazottak egyenletes és arányos terhelésének a biztosítása. (2) Az intézet szakmai közösségként működik, amelynek feladata az általa gondozott szakmai területeken az oktatási és kutatási kiválóság megvalósítása. Vezető oktatói, kutatói aktív szerepet vállalnak szakterületükön az akadémiai utánpótlás-nevelésben. (3) Az intézet az Egyetem stratégiai céljaihoz igazodva önálló stratégiával rendelkezik, és ezen alapuló hosszú távú és éves teljesítménycélokat fogalmaz meg. (4) Az intézet vezetője az intézetvezető. (5) Az intézetvezető javaslatot tehet arra, hogy az intézet munkája részben vagy egészben tanszékekbe szerveződjön az intézet által gondozott (rész)diszciplínák szerint. (6) Az intézetvezető vezetői munkáját intézeti tanács néven tanácsadó testület segíti. A tanács vezetője az intézetvezető. A tanács teljes létszáma – bele nem értve az intézetvezetőt – az intézetvezető döntése alapján legalább 4, legfeljebb 6 fő. Az intézeti tanácsnak felkért és választott tagjai vannak azzal, hogy a tagok közül egy fő a választott, a többi felkért tag. Ha az intézeten belül tanszékek működnek, a tanszékvezető automatikusan tagja az intézeti tanácsnak abban az esetben is, ha nem minősül vezető oktatónak. A tanszékvezető tag a felkért tagok számát csökkenti. Az intézeti tanács felkért tagjait az intézet teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatói, kutatói közül az intézetvezető javaslata alapján a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes kéri fel. Választott tag is az intézet bármely teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatója, kutatója lehet. A választás rendjét az intézetvezető határozza meg. A tanács összetételét úgy kell kialakítani, hogy tükrözze az intézet által gondozott fő kutatási területeket. (7) Az intézeti értekezlet valamennyi intézeti oktatóból, kutatóból, nem oktató, kutató munkatársból és Professor Emeritusból/Emeritából áll, és az intézetvezető minden akadémiai félévben legalább egyszer köteles összehívni. (8) Az intézeti értekezlet jogosult az intézetvezetői pályázatokat megismerni, a pályázókat meghallgatni és a pályázatokat megvitatni. Minden évben meghallgatja az intézetvezetői beszámolót, amelyet megvitat, arra vonatkozóan észrevételt tehet, az intézetvezetőhöz kérdést intézhet. (9) Az Egyetemen működő intézetek felsorolását az SZMR függeléke tartalmazza.
# 40. § / Kutatóközpont / Az intézetvezető
40. § (1) A multidiszciplináris, kiemelt stratégiai fontosságú kutatások támogatása céljából kutatóközpontok hozhatók létre. Akutatóközpont létesítése és működése a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes előzetes engedélyéhez és éves beszámolóhoz kötött. A létesítés és működés feltételrendszerét a Vezetői Bizottság határozza meg.
# 41. § / Kutatóközpont / Az intézetvezető
41. § (1) Az intézet vezetője az intézetvezető. (2) Az intézetvezető fő feladatai: a) Az intézeti stratégia megalkotásának és megvalósításának irányítása. b) Az intézeten belüli oktatási és kutatási, valamint innovációs tevékenységek megvalósításának szakmai irányítása. c) Az intézeti humánerőforrás-fejlesztések tervezése, oktatói-kutatói és nem oktatói-kutatói pályázatok, megbízások, akadémiai előmeneteli döntések kezdeményezése, és e döntésekben való közreműködés. d) Együttműködés a dékánokkal és a szakfelelősökkel. e) Javaslattétel az intézet munkájának részben vagy egészben tanszékekbe szervezésére. f) Évente beszámolás az intézeti értekezlet előtt az intézet tevékenységéről, az intézeti stratégiáról és annak megvalósulásáról. g) Az intézeti tanács véleményének kikérése az intézeti stratégiáról, éves munkatervéről és beszámolójáról, humánerőforrás-fejlesztési terveiről, továbbá stratégiai jelentőségű döntések előtt. h) Az SZMSZ-ben meghatározott testületek munkájának vezetése, illetve tagsági feladatok ellátása. (3) Az intézetvezető a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. (4) Amennyiben az intézet részben vagy egészben tanszékekbe szerveződik, a tanszék keretében folyó oktató-kutató munka szakmai koordinációját a tanszékvezető végzi. A tanszékvezető nem minősül vezető állású munkavállalónak. A megbízásról és a megbízás visszavonásáról az intézetvezető dönt, a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes jóváhagyásával. A tanszékvezető feladatát és hatáskörét munkaköri leírása tartalmazza. (5) A tanszékvezető az intézetvezetőnek tartozik felelősséggel. (6) Az intézetvezető munkáját helyettes segítheti. Az intézetvezető-helyettes az intézetvezetőnek tartozik felelősséggel.
# 42. § / Az intézetvezető / Corvinus Doktori Iskolák
42. § (1) A Corvinus Doktori Iskolák (CDI) a tudományos fokozat elnyerésére felkészítő oktatás, a fokozatszerzési eljárás, valamint a habilitációs eljárás szervezeti kerete. A CDI koordinálja a doktori képzés minőségbiztosítási feladatait, valamint a doktori képzéssel és habilitációs eljárással összefüggő operatív feladatokat. (2) A Corvinus Doktori Iskolákat dékán vezeti. A dékán a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettessel együtt felel a doktori képzés nemzetközi színvonalú fejlesztéséért és működtetéséért. (3) A CDI dékánjának fő feladatai: a) Közreműködik az Egyetem kutatási stratégiájának kidolgozásában és megvalósításában, kezdeményező szerepet játszik a doktori kutatómunka színvonalának fejlesztésében. b) Összehangolja a doktori iskolák oktatási és tudományos tevékenységét, a magas színvonalú képzés és kutatás biztosítása érdekében. c) Fejleszti és irányítja a doktori képzés minőségbiztosítási rendszerét, támogatja és összehangolja a doktori iskolákban folyó minőségbiztosítási munkát. d) Vezeti a Doktori Kabinetet, támogatja az Egyetemi Doktori Tanács munkáját. Feladatellátása során együttműködik az Egyetemi Doktori Tanács elnökével. e) Irányítja az Egyetemi Doktori Iroda munkáját, a doktori képzéssel kapcsolatos igazgatási, tanulmányi, adminisztrációs feladatokat. f) A dékán feladata továbbá az egyetemi stratégia megújításához kapcsolódó, alábbi stratégiai törekvések támogatása: az oktatás és a kutatás minőségének emelése, hazai és nemzetközi pályázatokon sikeres kutatócsoportok építése, közreműködés a „teaching assistant” rendszer kidolgozásában és bevezetésében. g) A dékán részletes feladatés hatáskörét az SZMR, az Egyetemi Doktori Szabályzat, a Corvinus Doktori Iskolák működési rendje, valamint a doktori iskola működési rendje keretei között munkaköri leírása tartalmazza. (4) A Corvinus Doktori Iskolákon belül doktori iskolák működnek. A doktori iskola élén szakmai irányítóként a doktori iskola vezetője áll. A doktori iskola vezetője nem minősül vezető állású munkavállalónak. A doktori iskola vezetőjének részletes feladatés hatáskörét az Egyetemi Doktori Szabályzat, a Corvinus Doktori Iskolák működési rendje, valamint a doktori iskola működési rendje keretei között munkaköri leírása tartalmazza. (5) A CDI dékánja a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel.
# 42. § / Corvinus Doktori Iskolák / Corvinus-SEED
42/A. § (1) A Corvinus-SEED koordinálja az Egyetem diplomát nem adó képzéseinek megalkotását, meghirdetését, toborzását, elindítását és lebonyolítását (ideértve a rövid, nyílt jelentkezésű programokat és a vállalatspecifikus programokat), illetve az Egyetem stratégiai partnerségi kapcsolataival kapcsolatos, harmadik missziós tevékenységének tevékenységét látja el. A szervezeti egység a Corvinus-SEED vezető vezetésével végzi tevékenységét. A Corvinus-SEED vezető akadályoztatása esetére a rektor határozott időre Corvinus-SEED vezető-helyettest hatalmazhat meg. (2) A szervezeti egységet a SEED Stratégiai Tanács segíti, melynek állandó tagja a Corvinus-SEED vezetője és az oktatási rektorhelyettes. A testület tagjai további tanácskozási jogú tagokat hívhatnak meg a testületi ülésekre. (3) A szervezeti egység fő feladatai: a) az Egyetem non-degree képzéseire és stratégiai kapcsolataira vonatkozó stratégia megalkotása; b) a non-degree képzések portfóliójáról és azok megvalósításáról, valamint és a stratégiai kapcsolatok megvalósulásáról évente egyszer tájékoztatást ad a Vezetői Bizottság és a Szenátus részére, mely testületek véleményeket és javaslatokat fogalmazhatnak meg a következő ciklusra; c) az Egyetem non-degree képzéseivel kapcsolatban felmerülő ügyviteli feladatok ellátása, együttműködés az Egyetem szervezeti egységeivel; d) kapcsolattartás a non-degree képzéseken részt vevőkkel; e) non-degree képzésekre vonatkozó belső szabályozás megalkotása, folyamatos monitorozása; f) az Egyetem non-degree képzéseivel kapcsolatos kommunikációs tevékenység vonatkozásában együttműködés a Kommunikációval; g) a felnőttképzési feladatok ügyvitele, egyetemi szintű koordinálása, a felnőttképzési nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátása; h) az Egyetem non-degree képzéseinek minőségbiztosítási feladatainak ellátása, tananyagfejlesztése; i) az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató vállalati, intézményi kapcsolatok és harmadik missziós stratégia meghatározására javaslattétel, ezek megvalósítása és folyamatos fejlesztése; j) a vállalatokkal, valamint közintézményekkel folytatott kapcsolattartás irányítása, a partnerekkel közös kezdeményezések, a számukra nyújtott szolgáltatások megvalósításának koordinálása, a partnerekkel kötött/kötendő együttműködési megállapodások előkészítése és monitorozása; k) közreműködés a posztgraduális és a non-degree képzések értékesítésében az illetékes vezetőkkel együttműködve; l) egyes hazai szervezetekben viselt intézményi tagság intézése, nyilvántartása, m) a szellemitulajdon-védelemmel és -kezeléssel kapcsolatos meghatározott feladatok ellátása. (4) A szervezeti egység feladatait a következő, nem önálló alegységek vonatkozásában látja el: Nyílt Képzési Programok; Vállalatspecifikus Programok; Vállalati Kapcsolatok; továbbá Partnerségek, Innováció és Megvalósítás.
# 42. § / Corvinus-SEED / A kutatóintézet
(5) A Corvinus-SEED vezető közvetlenül a rektornak tartozik felelősséggel. (6) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza.
# 43. § / Corvinus-SEED / A kutatóintézet
43. § (1) A kutatóintézet az Egyetemen folyó tudományos kutatás szervezeti kerete és a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes felügyelete alatt működik. A kutatóintézet vezetője a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettessel együtt felel a tudományos kutatás nemzetközi színvonalú fejlesztéséért és működtetéséért. Kutatóintézet létesítésére a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes kezdeményezésére a rektor tesz javaslatot az SZMR módosításával. Kutatóintézet létesítése éves beszámolóhoz kötött. Az engedélyezésben és a beszámolókban be kell mutatni a tudományos kutatás területét (területeit), a várható, illetve tényleges kutatási és publikációs eredményeket, ezen eredmények kapcsolódását az Egyetem stratégiai céljaihoz, a kutatóintézet munkatársait és finanszírozási modelljét. (2) A kutatóintézet fő tevékenységei: a) Kutatói számára tudományos kutatási ösztöndíjak biztosítása. b) A kutatóintézet keretei között működő kutatócsoportok tudományos kutatási tevékenységének, kutatási terveinek összehangolása és koordinálása. c) A kutatóintézet keretei között működő kutatócsoportok révén alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés és innovációs tevékenység végzése. d) Közreműködés a tudományos kutatást segítő ösztönzőrendszerek kialakításában, az egyetemi tudományos kutatási közélet szervezésében. e) Együttműködés a CDI-vel, intézeti kutatóintézetekkel, kutatócsoportokkal, egyéni kutatókkal. f) A kutatóintézet keretei között működő kutatócsoportok kutatási tervei alapján kutatási projektek generálása, hazai és nemzetközi kutatási pályázatok benyújtása, hazai és külföldi szakemberek bevonásával hálózatépítés. g) Közreműködés az Egyetem Intézményfejlesztési tervének részét képező kutatási-fejlesztési innovációs stratégia, valamint az egyéb K+F+I tárgyú stratégiai anyagok elkészítésében. h) A kutatásfejlesztésben létrejött eredmények oktatásba való visszacsatolása, a társadalom széles rétegének tájékoztatása előadások, rendezvények, cikkek, valamint egyéb megjelenések formájában. i) A tudományos kutatásokhoz szükséges egyetemi (társadalmi, gazdasági, természeti, infrastrukturális jellegű) adatvagyon fejlesztésének és hasznosításának, az adatokhoz való hozzáférési rendszerének koordinálása. (3) A kutatóintézet további tevékenységei: a) Közreműködés az oktatásban és az Egyetem tehetséggondozási tevékenységében. b) A tehetséges hallgatók számára kutatási projektekben való részvétel biztosítása. (4) A kutatóintézeten belül önálló szervezeti egységnek nem minősülő kutatóközpontok működhetnek A kutatóintézeten belüli kutatóközpont létesítése a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes előzetes engedélyéhez és éves beszámolóhoz kötött. A Központ keretein belül működő kutatócsoport szervezeti
# 43. § / Corvinus-SEED / A kutatóintézet
egységnek nem minősülő tudományos kutatási csoportosulás. A kutatócsoportoknak rendelkezniük kell rövid és hosszú távú, a kutatóintézet-vezető és a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes által elfogadott kutatási tervvel, a tevékenységük ellátásához szükséges infrastruktúrával, eszközállománnyal, tevékenységüket segítő megfelelő kapcsolatrendszerrel, fenntartható tevékenységüket megalapozó és biztosító stratégiával és munkatervvel. A kutatócsoportot szakmai irányító vezeti. A szakmai irányító nem minősül vezető állású munkavállalónak. (5) A kutatóintézet nemzetközi véleményező, tanácsadó testülete a kutatóintézet tanácsa, amelynek tagjai a rektor, a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes, a kutatóintézet vezetője, valamint a rektor által felkért legalább három nemzetközileg elismert szakember. (6) A kutatóintézet véleményező, tanácsadó testülete a kutatóintézeti tanács. A kutatóintézeti tanács tagjait a kutatóintézeten belül működő kutatóközpontok szakmai vezetői, a kutatói tanács tagjait a kutatóintézet szenior kutatói közül a kutatóintézet vezetője a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes jóváhagyásával jelöli ki. (7) A kutatói tanács fő feladatai: a) Közreműködés a kutatóintézethez tartozó kutatói pályázatok kiírásában és elbírálásában. b) A kutatócsoportok kutatási terveinek véleményezése. c) A kutatócsoportok kutatási terveinek figyelembevételével javaslattétel a kutatócsoportok kutatási és egyéb feladataira. d) Véleménynyilvánítás minden olyan ügyben, amelyben a kutatóintézet vezetője véleménynyilvánításra kéri. e) Javaslatot tehet bármely, a Központ feladatkörébe tartozó szakmai kérdésben. (8) Az Egyetemen működő kutatóintézet(ek) felsorolását az SZMR melléklete tartalmazza.
# 44. § / A kutatóintézet-vezető / Programmenedzsment
44. § (1) A kutatóintézetet a kutatóintézet-vezető vezeti azzal, hogy a Corvinus Institute for Advanced Studies kutatóintézet vezetője dékáni pozíciót visel. (2) A kutatóintézet-vezető fő feladatai: a) A kutatóintézetben folyó kutatási tevékenység összehangolása. b) Közreműködés kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia, továbbá az egyéb K+F+I tárgyú stratégiai anyagok kidolgozásában. c) A kutatóintézeten belül működő kutatócsoportok szakmai vezetőinek feladatainak összehangolása. d) A kutatóintézet tanácsa, valamint a kutatói tanács üléseinek szervezése és vezetése. e) Az SZMSZ-ben meghatározott testületek munkájának vezetése, illetve tagsági feladatok ellátása. f) Az irányítása, felügyelete alá tartozó területek kockázatelemzésének elkészítése és a kockázatkezelés elvégzése. g) Mindazon feladatok ellátása, amelyet a rektor vagy belső szabályozó dokumentum a feladatkörébe utal. (3) A kutatóintézet-vezető a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel azzal, hogy a Corvinus Institute for Advanced Studies dékánja a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesnek, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője a Corvinus Institute for Advanced Studies kutatóintézet dékánjának tartozik felelősséggel.
# 45. § / A kutatóintézet-vezető / Programmenedzsment
45. § (1) A Programmenedzsment a degree programok keretében az oktatási minőségbiztosításért, az oktatásirányítást támogató, a képzések tervezéséért, fejlesztéséért, a képzések megvalósításának kereteiért és a képzésekkel kapcsolatos elemzésekért felelős szervezeti egység, amely a programmenedzsmentért felelős vezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait a doktori képzés kivételével az Egyetem valamennyi telephelyén és teljes oktatási tevékenysége vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Az oktatási stratégiai fejlesztések támogatása. b) Tartalommenedzsment és -szolgáltatások: oktatási szakanyagok, oktatási-tanulási elemzések, oktatáspolitikai szakanyagok és javaslatok készítése, benchmark tanulmányok, prezentációk, vezetői összefoglalók készítése. c) Oktatási adatok elemzése, adatszolgáltatási feladatok ellátása. d) Képzésfejlesztések projektmenedzsment feladatainak ellátása. e) Képzésfejlesztési projekttervek kezelése, karbantartása, nyomon követése. Projektbeszámolók készítése, monitoring jelentések összeállítása. f) Oktatási koordinációs feladatok: operatív kapcsolattartás, koordináció az intézetekkel, a Tanulmányi Ügyek szervezeti egységgel, az oktatást támogató egyéb szervezeti egységekkel együttműködésben. g) Képzési programok és intézményi akkreditáció folyamatának koordinálása, közreműködés a nemzetközi akkreditációs folyamatokban. h) Aktív közreműködés beiskolázási tevékenységben, és a képzésiprogramokra vonatkozó kommunikációs tevékenységben, a képzésiprogramokra vonatkozó marketing anyagok tartalmi elemeinek megadása és jóváhagyása. Egyetemi honlap képzési leírásainak karbantartása. i) Oktatásszervezési feladatok ellátása, double degree programok koordinálása. j) Szakfelelősök munkájának egyetemi szinten teljeskörű, adminisztratív támogatása. k) A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint meghatározott testületek ügyviteli feladatainak ellátása. l) A képzési programok működtetéséhez szükséges digitális fejlesztések kezdeményezése és jóváhagyása. m) A tanulmányi ügyvitelhez kapcsolódó digitális fejlesztések kezdeményezése. n) Tantervek karbantartásához kapcsolódó tartalmi feladatok támogatása. o) Felvételi tájékoztató tartalmának összeállítása, felvételi eljárás tervezése és koordinálása, saját felvételi eljárás szakmai tartalmának meghatározása. p) A szakok képzési programjának és tanulmányi tájékoztatójának összeállítása. q) Oktatási és hallgatói szabályzatok kialakítása, előterjesztése, gondozása. r) Szakfejlesztési albizottságok és projektszervezetek munkájának támogatása, szaklétesítési és szakindítási, valamint specializáció-létesítési és -indítási kérelmek, felnőttképzési programok összeállításának adminisztratív támogatása, testületi döntések előkészítése. s) A szervezeti egységen belül nem önálló szervezeti egységként működő Oktatási
# 45. § / A kutatóintézet-vezető / Programmenedzsment
Minőségbiztosítási és Analitikai Központ vonatkozásában: i. Egyetemi szintű oktatási minőségbiztosítási feladatok ellátása. ii. Az Egyetem ESG (Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area) standardoknak megfelelő minőségfejlesztési stratégiájának kialakítása, végrehajtása, különös tekintettel a következő feladatokra: képzési programok minőségbiztosítása; hallgatóközpontú tanulás, tanítás, értékelés minőségfejlesztése; oktatói tevékenység minőségbiztosítása; a hallgatók felvételével, előrehaladásával, tanulmányaik elismerésével, képesítés odaítélésével kapcsolatos folyamatok minőségfejlesztési standardok szerinti szakmai támogatása; tanulástámogatásra, hallgatói szolgáltatásokra, lemorzsolódásra, tanácsadásra vonatkozó adatok, vélemények oktatásfejlesztési célú feldolgozása; az oktatási célú adatvagyon kezelése, annak elemzése az oktatáshoz kapcsolódó döntéshozatal támogatására (hallgatói adatok, elemzések, eredményességi mutatók, karrierút, elégedettség, hallgatói véleményezés, DPR adatok, visszajelzések rendszeres elemzése). iii. A Corvinus Teaching Excellence (CTE) oktatási minőségfejlesztési rendszer operatív feladatainak ellátása, a határidők kijelölése, figyelemmel kísérése és betartatása. A pedagógiai és társlátogatások szervezésének támogatása. iv. Oktató munka hallgatói véleményezési rendszerének működtetése. Elemzi az értékelési adatokat, és karbantartja a rendszert szabályozó keretet, felel az adatbiztonságért. A Tanítás-, és Tanulástámogató Központtal együttműködve a normalizálás küszöbértékeinek meghatározása. v. A tanulási eredmény alapú mérési rendszer koncepcionális kialakítása, fejlesztése és működési kereteinek meghatározása. vi. A tanulási eredményalapú képzésfejlesztés szakfelelősökkel együttműködésben, a szakéletciklus gondozása. vii. A tanulási eredményalapú képzésfejlesztésekkel kapcsolatban, szakfelelősökkel együttműködésben, szak-, kurzus-, és tananyagfejlesztések minőségbiztosítási támogatása. viii. Az oktatásmódszertani belső képzési rendszer, valamint az egyetemen készülő digitális tananyagok, minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása és működtetése. ix. Az egyetemi bemeneti és kimeneti kompetenciamérési rendszer koncepcionális kialakítása, fejlesztése és működési kereteinek meghatározása. x. Diplomás Pályakövetési Rendszer működtetése. xi. Tartalommenedzsment és -szolgáltatások: Trendelemzések, oktatási elemzések, szakanyagok és javaslatok készítése, benchmark tanulmányok, prezentációk, vezetői összefoglalók készítésének támogatása. xii. Az oktatáshoz kapcsolódó adatok rendszerszintű gyűjtésének, tárolásának és feldolgozásának, ideértve a strukturált adatbázis(ok) kialakításának, folyamatos fejlesztésének és karbantartásának ellátása. xiii. Oktatási adatok elemzése.
# 45. § / Programmenedzsment / Pályázati és Projekt Központ
(3) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. (4) A programmenedzsmentért felelős vezető az oktatási rektorhelyettesnek tartozik felelőséggel.
# 46. § / Programmenedzsment / Pályázati és Projekt Központ
46. § (1) A Pályázati és Projekt Központ szervezeti egység a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes irányítása alatt álló, az Egyetem pályázati tevékenységének ösztönzése, szervezése, irányítása és menedzsmentje biztosításáért felelős szolgáltató egység, amely a Pályázati és Projekt Központ vezetője vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem teljes akadémiai tevékenysége, illetve telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató hazai és nemzetközi akadémiai pályázatokba, különösen az európai kutatási térség keretprogramjainak pályázati tevékenységeibe történő bekapcsolódás támogatása, inkubálása, vezetői döntéselőkészítő feladatok ellátása. b) Az oktató-kutatók pályázati tevékenységének támogatása, a pályázni kívánó személyek és csoportok számára tanácsadás. c) Pályázati felhívások figyelése, a pályázatok előkészítése, benyújtása, nyilvántartása. d) Pályázatokkal, külső partnerrel együttműködésben megvalósított projektekkel összefüggő projektmenedzseri és projekt asszisztensi feladatok ellátása a projekt implementációja és fenntartása során. e) A projektek megvalósítását segítő intézményi szabályozásokra vonatkozó ajánlások és eszközök kialakítása. f) Hazai és nemzetközi pályázati kapcsolatrendszer fejlesztésében való aktív részvétel. g) Pályázatok, külső partnerrel együttműködésben megvalósított projektek és a nemzetközi mobilitási programok pénzügyi elszámolásának teljes körű összeállítása, részvétel a pályázatokkal kapcsolatos könyvvizsgálat lefolytatásában, valamint a külső ellenőrzésekben. h) Pályázati nyerés esetén ezen projektek projektmenedzseri és projekt asszisztensi feladatainak ellátása a projektek implementációja és fenntartása során. A projektek megvalósításának pályázattechnikai felügyelete, ellenőrzése, minőségbiztosítása. i) A hazai és nemzetközi pályázati partnerekkel és felügyelő szervekkel folytatott kapcsolattartás biztosítása. j) Nemzetközi akadémiai pályázati piacokon megjelenés, pályázati kapcsolatrendszer fejlesztésében való aktív részvétel. Hazai és nemzetközi kutatásmenedzsment szervezetekben viselt intézményi tagság intézése, nyilvántartása. k) A feladatkörébe tartozó adatszolgáltatás teljesítése. l) A hatáskörébe tartozó folyamatok gondozása, fejlesztése. (3) A Pályázati és Projekt Központ a fenti feladatokat pályázattípus, forrás és célterület szerint a következő csoportokba szervezve végzi: Hazai Pályázati és Projektmenedzsment Iroda, Nemzetközi Pályázati Iroda. (4) A Pályázat és Projekt Központ vezetője a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. (5) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza.
# 47. § / Pályázati és Projekt Központ / Tanítás- és Tanulástámogató Központ
47. § (1) A Tanítás-és Tanulástámogató Központ (TTK) az oktatási rektorhelyettes irányítása alatt álló, az Egyetem, oktatásmódszertani és digitális tanulási inkubációs központjaként működő kompetenciaközpont, amely a Tanítás-és Tanulástámogató Központ vezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait a degree programok keretében az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Az Egyetem stratégiai céljait támogató oktatáskutatási projektek tervezése és kivitelezése, az eredmények visszacsatornázása és disszeminálása. b) Képzési programokhoz kapcsolódó és egyetemi szintű minőségbiztosítási feladatok ellátása. c) A tanulási eredményalapú képzésfejlesztésekkel kapcsolatban, szakfelelősökkel együttműködésben szak-, kurzus-, és tananyagfejlesztések módszertani támogatása. d) Az Egyetem oktató, kutatói és oktatásban részt vevő PhD hallgatói számára kínált oktatásmódszertani belső képzési rendszer kidolgozása, fenntartása, folyamatos frissítése, képzések szervezése, megtartása, nyomon követése. A stratégiai prioritásokhoz illeszkedő egyéb tematikus képzések szervezése és megtartása. e) Az oktató-kutató közösség számára rendszeres tájékoztatás biztosítása a felsőoktatás-pedagógia kutatási eredményeiről, tudományosan megalapozott oktatási módszerekről és új szakirodalmi eredményeiről. f) A Corvinus Teaching Excellence (CTE) oktatási minőségfejlesztési rendszer operatív csapatában aktív részvétel, a pedagógiai és társlátogatások szervezése és megvalósítása. Kapacitás függvényében pedagógiai diagnosztikai és tanácsadási szolgáltatás. g) A beilleszkedési program (on-boarding) keretében az újonnan belépő oktatók, tanárok, valamint a PhD hallgatók tanulással, tanítással, metorálással kapcsolatos szemléletének formálása, oktatásba való beilleszkedésének strukturált támogatása. h) Az egyetemi hallgatók számára tanulástámogató szolgáltatások biztosítása (pl. tanulásmódszertan). i) Az egyetemi e-learning rendszer alkalmazásgazdai feladatainak ellátása, az Egyetemen készülő digitális tananyagokat módszertani és technológiai támogatása. Belső használatú, oktatásfejlesztési célú e-learning anyagok előállítása, kapacitás függvényében. j) Az egyetemi „adatvagyon” (vagy pl. „hub” elnevezésű) és MI-alapú tanításés tanulástámogató projektek támogatása az e-learning rendszerrel összefüggésben. k) A tanulási folyamatokat támogató digitális eszközök (pl. Mentimeter, Kahoot) kiválasztásának és működtetésének felügyelete, használatuk elősegítését célzó képzések szervezése. l) Az Egyetem belső oktatásmódszertani és e-learning tartalmú munkavállalói pályázatainak koordinálása és véleményezése. m) A Thank-a-Teacher program létrehozása és működtetése. n) Részvétel az Egyetem tehetséggondozási és tehetségmenedzsment rendszer
# 47. § / Tanítás- és Tanulástámogató Központ / Tehetségmenedzsment Központ
kialakításában és közreműködés annak megvalósításában, különös tekintettel a pedagógiai és pszichológiai folyamatok támogatására. (3) A Tanítás-és Tanulástámogató Központ vezető az oktatási rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel.
# 48. § / Tehetségmenedzsment Központ / Idegennyelvi Oktatóközpont
48. § (1) A Tehetségmenedzsment Központ az Egyetem tehetséggondozási tevékenységének irányítását, koordinálását, szervezését és felügyeletét ellátó, a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes irányítása alatt álló kompetenciaközpont. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. Fő feladatai: a) Az egyetem tehetséggondozási stratégiájának kidolgozása, fejlesztése, a tehetséggondozási stratégia megvalósulásának nyomon követése. b) A hallgatók tantervi tevékenységén túlmutató munkájának otthont adó tehetséggondozási műhelyek, szakkollégiumok felügyelete és támogatása. c) Tudományos diákköri munka operatív támogatása. (3) A Tehetségmenedzsment Központ vezető a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel.
# 49. § / Idegennyelvi Oktatóközpont / Testnevelési és Sportközpont
49. § (1) Az Idegennyelvi Oktatóközpont az oktatási rektorhelyettes irányítása alatt álló, az idegennyelvi képzésért felelős kompetenciaközpont, amely az Idegennyelvi Oktatóközpont vezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Általános nyelvi képzést és az alaptevékenységhez igazodó szaknyelvi képzés biztosítása nyelviés kurzusválaszték keretében. b) A hallgatók egyetemi tanulmányaihoz kapcsolódó komplex idegen nyelvi kommunikációs kompetenciafejlesztés megszervezése és lebonyolítása, valamint a nyelvvizsgára történő felkészítés, illetve az e célt szolgáló tanfolyami képzési lehetőségek biztosítása. c) angol nyelvű felvételi előkészítők szervezése. (3) Az Idegennyelvi Oktatóközpont vezető az oktatási rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza.
# 50. § / Idegennyelvi Oktatóközpont / Testnevelési és Sportközpont
50. § (1) A Testnevelési és Sportközpont a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes irányítása alatt álló az Egyetem alaptevékenységéhez igazodó rendszeres testmozgás és sporttevékenység megszervezéséért felelős kompetenciaközpont, amely a Testnevelési és Sportközpont vezető közvetlen vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) A testneveléssel összefüggő oktatási feladatok ellátása. b) A diákés versenysporttal kapcsolatos feladatok koordinálása. c) Az egyetemi polgárok szabadidős és tömegsport célú igényeinek kiszolgálása, a programok és feladatok összefogása és szervezése. d) A különböző sporttal foglalkozó egységek munkájának intézményen belüli összehangolása. e) Tanácsadás a hallgatók számára kiemelt figyelemmel a rendszeresen nem sportoló hallgatókra. f) Mentorrendszer kidolgozása és működtetésének koordinálása. g) A fogyatékkal élők sportoltatásával kapcsolatos igényfelmérés, a sportolási feltételek megteremtéséhez programok kidolgozása. h) Javaslattétel a sportszolgáltatások kínálatának bővítésére. (3) A Testnevelési és Sportközpont vezető a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza. Közösségi alapú Oktatási-és Kutatási Központ (Corvinus Science Shop)
# 51. § / Idegennyelvi Oktatóközpont / Testnevelési és Sportközpont
51. § (1) A Corvinus Science Shop az oktatási rektorhelyettes irányítása alatt álló az Egyetem harmadik missziós tevékenységet támogató kompetenciaközpont, amely a Corvinus Science Shop vezető közvetlen vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A Corvinus Science Shop az úgynevezett közösségbe ágyazott, közösségi alapú kutatást ás tanulást (Community Engaged Research and Learning, CERL) szolgálja azáltal, hogy oktatási és kutatási projekteket szervez és közvetít az egyetem oktatói és kutatói, valamint hallgatói számára közösségi partnerek kérdései és problémafelvetései alapján. Mindezt nyújtja tantárgyi keretekben, szakdolgozatok, tudományos diákköri dolgozatok kutatásaihoz és írásához, valamint egyéb oktatási és kutatási formákban, tudomány és társadalom közötti kommunikációban. Ezzel az egyetem harmadik misszióját, a társadalom számára történő tudástranszfert szolgálja, az egyetem pozitív társadalmi hatásait növeli. (3) A szervezeti egység fő feladatai: a) kurzusprojektek szervezése alap-, mesterszakos és posztgraduális tantárgyakhoz; b) közösségi partnerek azonosítása, kapcsolattartás, projektfejlesztés, együttműködés, tudástranszfer; c) közösségbe ágyazott, közösségi alapú oktatási és kutatási, azaz CERL kompetenciák fejlesztése az egyetem oktatóinak és kutatóinak körében, ezáltal hozzájárulás a szakés tantárgyfejlesztésekhez; d) oktatás közösségbe ágyazott, közösségi alapú kutatási és tanulási (CERL), felelősségteljes kutatás és innováció (RRI) és kapcsolódó témakörökben; e) a közösségbe ágyazott, közösségi alapú oktatás és kutatás módszereinek, folyamatának, lehetőségeinek, egyetemi megvalósulásának kutatása, CERL kutatások támogatása f) a kiváló hallgatói és oktatói-kutatói közösségbe ágyazott munka és a közösségi partnerek munkájának elismerése; g) az egyetem harmadik missziójának, a pozitív egyetemi társadalmi hatás létrehozásának, a közösségbe ágyazott, közösségi alapú oktatásnak és kutatásnak megjelenítése az egyetemi közpolitikákban, szabályzatokban; h) a nemzetközi CERL közösségbe való beágyazódás révén oktató és kutató kollégák számára nemzetközi kapcsolódási lehetőségek nyújtása; (4) A Corvinus Science Shop vezető az oktatási rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. (5) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza.
# 52. § / Testnevelési és Sportközpont / Egyetemi Könyvtár és Levéltár
52. § (1) Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár (a továbbiakban: EKL) a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes irányítása alatt álló a könyvtári szolgáltatás biztosításáért felelős szolgáltató egység, amely az Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) Az EKL, mint nyilvános tudományos közgyűjtemény a tevékenységével az Egyetemen folyó oktatást, az egyéni és csoportos tanulást és a tudományos kutatást szolgálja az Egyetemen oktatott és kutatott tudományok területén. Gyűjti, feltárja és rendelkezésre bocsátja az Egyetemen oktatott és kutatott tudományágak hazai és nemzetközi irodalmának dokumentumait, biztosítja a hagyományos és virtuális tanulási környezetet és a tananyagok elérhetőségét, tudománymetriai szolgáltatásokat nyújt, ellátja az Egyetem tartalomgazdai feladatait, együttműködik más könyvtárakkal a hazai könyvtárés információellátás rendszerének működtetésében. Az EKL az Országos Dokumentumellátó rendszer tagja. (3) Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgató feladatai közé tartozik az Egyetemi Levéltár felügyelete. a) Az Egyetemi Levéltár az EKL főigazgató irányítása alatt álló, a levéltári szolgáltatás biztosításáért felelős, önálló szervezeti egységnek nem minősülő, szolgáltató egység, melyet levéltárvezető vezet (aki csoportvezetőnek minősül, így nem minősül vezető állású munkavállalónak). Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. b) Az EKL, mint felsőoktatási levéltár, közlevéltár gyűjti, rendszerezi és kutathatóvá teszi az Egyetem központi szerveinek, oktatási-kutatási egységeinek, hivatalainak, intézményeinek – és ezek jogelődeinek – működése során keletkezett maradandó értékű iratanyagot. Hatásköre kiterjed az egyetem és jogelődei által keletkeztetett köziratokra, gyűjtőköre az egyetemhez kapcsolódó tudományés intézménytörténeti magánokiratokat foglalja magába. (4) Az EKL ellenőrzi az Egyetem irattári selejtezését és iratkezelésének rendjét. (5) Az Egyetemi Könyvtár főigazgatója a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. (6) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza.
# 53. § / Egyetemi Könyvtár és Levéltár / Szakkollégiumok
53. § (1) A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épülő, együtt lakó bázissal rendelkező tehetséggondozó szervezet. (2) A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A szakkollégium célja továbbá az Egyetem oktatási tevékenységén túlmenő szakmai képzés, illetve önképzési lehetőség nyújtása a tagoknak, a társadalom iránt elkötelezett értelmiségi réteg nevelése. (3) A szakkollégium tagsága dönt a szakkollégium szakmai programjáról, illetve az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről, különös tekintettel a tagság szakmai feltételeire, a képzési vállalásokra, a szakmai teljesítmény elfogadásának elveire, továbbá a szakkollégiumi képzési program elvégzésének kötelezettségére. (4) A szakkollégium tagságának döntése alapján a szakkollégium lehet nyitott, és tagja lehet bármely, a szakkollégium döntése által meghatározott felsőoktatási intézmény hallgatója. A szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági viszonnyal. (5) Az egyetemi szabályozó dokumentumokban meghatározott keretek között a szakkollégiumi tagság dönt a szakkollégiumi tagság létesítéséről, megszüntetéséről. (6) A szakkollégium működésének belső kereteit a szakkollégium tagsága alakítja ki tekintettel jelen §-ban foglaltakra. A működés törvényességét a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes az operatív főigazgatóval együttműködésben felügyeli. A működésnek a szakkollégiumi alapelveknek való megfelelését, az Egyetem oktatási, kutatási és tehetséggondozási stratégiájához való illeszkedését a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes felügyeli. (7) A szakkollégiumok vezetői nem minősülnek vezető állású munkavállalónak.
# 54. § / Szakkollégiumok / Nemzetközi Kapcsolatok
54. § (1) A Nemzetközi Kapcsolatok felelős az Egyetem nemzetközi beágyazottságának folyamatos fejlesztéséért, az Egyetem nemzetközi kapcsolatainak stratégiai összhangjáért a nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető, amely a vezető vezetésével végzi tevékenységét. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Az egyetem stratégiáját szolgáló nemzetközi akadémiai hálózati partnerség fejlesztése; b) Az Egyetem oktatási, kutatási és egyéb területeken folytatott, nemzetközi partnerségben megvalósuló tevékenységének szakmai támogatása, azok stratégiai megfelelőségének biztosítása, ilyen tevékenységek kezdeményezése a szakterületi vezetőkkel együttműködésben; c) Az Egyetem képviselete a rektor által meghatározott nemzetközi fórumokon, hálózatokban; d) Az Egyetem stratégiájához illeszkedően nemzetközi partnerek keresése, az egyes partnerségi lehetőségek természetének megfelelően a partnerek összekötése az illetékes munkavállalókkal (pl. szakfelelős, dékán, rektorhelyettes). Nemzetközi oktatási együttműködések kialakításának kezdeményezése, az Egyetemre érkező együttműködési és szándéknyilatkozati kezdeményezések véleményezése, értékelése; e) Az Egyetem megállapodásokban rögzített nemzetközi akadémiai együttműködéseivel, partnerségeivel összefüggő központi adatbázis működtetése, az együttműködések, partneri szerződések nyomon követése, stratégiai szintű kezelése, ügyviteli koordinációja, valamint az érintett szakterület bevonásával az együttműködések értékelése; f) International Advisory Board működésének koordinációja; g) Hivatalos nemzetközi akadémiai delegációk fogadásának szervezése az érintett egyetemi szervezeti egységek bevonásával; h) Javaslattétel akadémiai (oktatási, kutatási) nemzetközi szervezeti tagságra, akadémiai (oktatási, kutatási) nemzetközi szervezetekben viselt intézményi tagság véleményezése, intézése, nyilvántartása. i) A szakterület megkeresésére közreműködés a nemzetközi hallgatói és munkatársi rekrutációs tevékenységben. j) American Corner működésének koordinációja; k) Nemzetközi kapcsolatokkal kapcsolatos egyedi kiemelt kezdeményezések koordinációja; l) A feladatkörébe tartozó adatszolgáltatás teljesítése. (3) Minden hatályos nemzetközi oktatási együttműködésre vonatkozó megállapodás (double degree, joint degree, multiple degree; a csereprogramokra vonatkozó megállapodások) a nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető monitoroz. (4) A külföldi partnerekkel kötött szándékmegállapodások (’memorandum of understanding’) listájáról, melyek külön szenátusi jóváhagyás nélkül is aláírásra kerülhetnek, a nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető legalább évente tájékoztatja a Szenátust, amelynek a megállapodások kapcsán véleményezési joga van. (5) A nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető évente jelentést készít a Szenátus számára a nemzetközi oktatási együttműködésre vonatkozó megállapodások
# 54. § / Nemzetközi Kapcsolatok / Nemzetközi Mobilitás
megvalósulásáról és eredményeiről. (6) A nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető a kabinetvezetőnek tartozik felelősséggel. (7) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza.
# 55. § / Nemzetközi Kapcsolatok / Nemzetközi Mobilitás
55. § (1) A Nemzetközi Mobilitás az oktatási rektorhelyettes felügyelete alatt álló, funkcionális egysége, amely a Nemzetközi Mobilitás vezető vezetésével végzi tevékenységét. (2) A szervezeti egység koordinációjával működnek az alábbi kiemelt nemzetközi programok: a) Study Abroad nemzetközi önköltséges részképzési program, b) Nemzetközi mobilitási hálózathoz kapcsolódó programok (Erasmus+ Mobilitás, Erasmus+ Nemzetközi Kreditmobilitás, CEEPUS Program) c) A fentieken túli bilaterális együttműködésen alapuló nemzetközi programok. (3) A szervezeti egység fő feladatai: a) Nemzetközi mobilitási programok stratégiai és ügyviteli koordinációja, központi adatbázisának működtetése. b) Nemzetközi oktatási együttműködési (double degree, joint degree, multiple degree) megállapodások kialakításának támogatása c) Hallgatói és oktatói mobilitási együttműködési megállapodások tartalmi elemeinek megadása. d) e) Nemzetközi részképzési és rövid képzési programok oktatásszervezési és speciális értékesítési feladatainak ellátása, illetve ezen hallgatók kiszolgálásához szükséges kommunikációs feladatok irányítása. f) A bilaterális megállapodás alapján és az intézményközi együttműködés nélkül a Corvinuson tanulmányokat folytató, tandíjat fizető nemzetközi cserehallgatók (Study Abroad program keretében érkező hallgatók és a külföldi „freemover” hallgatók) tekintetében ellátja a 56. § (2) bekezdés a), c), i) pontokban foglalt feladatokat. g) Stipendium Hungaricum program és egyéb nemzetközi ösztöndíjprogramok kezdeményezése, értékelése, ezek stratégiai szintű kezelése, központi ügyviteli koordinációja. Intézményi szintű kapcsolattartás a támogató szervezetekkel, kiemelten a Tempus Közalapítvánnyal. h) Az nemzetközi mobilitásban érintett szakok és programok vonatkozásában a hallgatói és partnerigényekhez illeszkedő képzési portfólió kialakításának támogatása. i) Új, magas színvonalú nemzetközi partnerek keresése és összekötése a szakfelelőssel és a dékánnal. Kétoldalú vagy többoldalú nemzetközi oktatási, együttműködések kialakításának kezdeményezése, az Egyetemre érkező kezdeményezések véleményezése, értékelése j) Közreműködés a nemzetközi hallgatók számának növeléséhez szükséges akciókban, valamint az ehhez kapcsolódó beiskolázási folyamatban. k) Mindazon feladatok ellátása, amelyet a rektor vagy belső szabályozó dokumentum a feladatkörébe utal, továbbá, amelyek megoldása az oktatást érinti az egyetem hazai és nemzetközi együttműködési feladatainak teljesítése keretében. (4) A Nemzetközi Mobilitás vezető az oktatási rektorhelyettesnek tartozik felelőséggel.
# 56. § / Nemzetközi Kapcsolatok / Nemzetközi Mobilitás
56. § Szervezeti Kultúra és Humánpolitika Igazgatóság
# 57. § / Nemzetközi Kapcsolatok / Nemzetközi Mobilitás
57. § (1) A Szervezeti Kultúra és Humánpolitika Igazgatóság szervezeti egység a rektor irányítása alatt álló, az Egyetem szervezeti kultúrával és humánpolitikával kapcsolatos stratégiai HR tevékenységét ellátó funkcionális egység, amely a szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgató vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató szervezeti kultúrával és humánpolitikával kapcsolatos stratégia kidolgozása, előterjesztése, megvalósítása, javaslattétel a HR-stratégiát támogató HR-szervezetre, a HR működésének folyamatos fejlesztése az érintettek igényeihez igazodóan. b) A HR stratégia elérését biztosító HR-politikák, -szabályozások és -eszközök kialakítása, előterjesztése, bevezetése. c) A vezetők humánpolitikai tevékenységének – munkaerő-biztosítás, -fejlesztés, -elkötelezettség/motiváció, -megtartás (Attrition, Deployment, Exit, and Retention, ADER) – támogatása, az egyetemi HRpolitikák érvényesítése, azok alkalmazása során a vezetők számára HR-tanácsadás. d) Szervezetfejlesztés és változásmenedzsment eszköztár kidolgozása, működtetésükben való részvétel, HR szakmai támogatás biztosítása. e) Szervezeti kultúra, munkavállalói elkötelezettség felmérések szervezése, a szervezeti kultúra fejlesztését szolgáló HR akcióprogramok meghatározása, azok megvalósításának menedzselése. f) Az Egyetem munkaköri, besorolási és javadalmazási rendszerének (bérszerkezet, bónusztábla, béren kívüli juttatások) kialakítása, működtetése. Javaslattétel az Egyetem javadalmazási stratégiájára, éves bérfejlesztési és ösztönzési politikájára, azok előterjesztése, valamint azok alkalmazásában a vezetők számára szakmai iránymutatás biztosítása. g) Az Egyetem toborzási/kiválasztási gyakorlatának kialakítása, működtetése, részvétel a munkáltatói márka építésében. A vezetők kiválasztásra vonatkozó döntéshozatalának HR szakmai támogatása. h) A kompetenciamenedzsment rendszer kialakítása, bevezetése és működtetése. A vezetők leadership kompetenciáinak fejlesztése. A munkatársak szakmai és munkaköri kompetenciafejlesztési céljainak elérése érdekében éves képzésfejlesztési ciklusok tervezése, a képzések/fejlesztések megvalósításának menedzselése. i) Az Egyetem stratégiai céljaihoz illeszkedő középtávú minőségi munkaerő-utánpótlás biztosítása érdekében tehetségmenedzsment tevékenység kialakítása, az egyetemi karrierfejlesztési rendszer és HR-politikák meghatározása, bevezetése, működtetése az Egyetem felsővezetőivel szoros együttműködésben. j) Az Egyetem teljesítményfejlesztési és ösztönzési rendszerének kialakítása és működtetése. Javaslattétel az Egyetem teljesítményfejlesztési és ösztönzési
# 57. § / Nemzetközi Kapcsolatok / Nemzetközi Mobilitás
stratégiájára, annak előterjesztése, az alkalmazáshoz kapcsolódó szakmai iránymutatás és vezetői támogatás biztosítása. k) Munkatársi kapcsolatok, munkaügyi, munkajogi problémák kezelése, szükség esetén munkajogi szakértő bevonásával. Munkatársi megkeresés esetén személyes tanácsadás biztosítása, a munkatársak munkahelyi, esetleges személyes problémáik megoldásában való aktív segítség biztosítása. l) Stratégiai HR tevékenységek operatív és adminisztratív támogatása; hatékony, ügyfélorientált és standardizált HR szolgáltatási folyamatok működtetése, munkavállalói önkiszolgáló rendszer fejlesztése. m) Bértervezés, bérgazdálkodással kapcsolatos szabályozási keretek kialakítása és érvényesítésük támogatása. n) Munkaerőtervezés, munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos szabályozási keretek kialakítása és érvényesítésük támogatása. o) HR kontrolling feladatok ellátása. p) Munkatársak személyi/munkaügyi adatainak naprakész nyilvántartása (az Egyetem által használt HR információs rendszerekben), biztosítotti be-, kiés változásjelentés, vezetői munka támogatása adatok, információk szolgáltatásával, elemzések készítésével. q) Vezetői munka támogatása személyügyi és munkaügyi témákban, munkajogi megfelelőség biztosítása: munkatársak (ideértve a külföldi munkavállalókat is) munkaviszonyának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos HR tevékenységek ellátása, munkaköri leírások készítésének támogatása, nyilvántartása, a foglalkoztatás feltételeiben történő változásokkal összefüggő munkaügyi intézkedések elvégzése, exit interjúk készítése, elemzése. r) Új belépők, illetve az új munkakörbe kerülők beilleszkedési programjának (on-boarding) kialakítása, működtetése. s) A szervezeti egység továbbá felelős a stratégiai HR tevékenységek támogatásához kapcsolódó belső vezetői adatszolgáltatás teljesítésért. (3) A szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgató a rektornak tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza.
# 58. § / Nemzetközi Mobilitás / Kommunikáció
58. § (1) A kommunikációért felelős szervezeti egység a rektor irányítása alatt álló, az Egyetem stratégiai kommunikációs menedzsment, az alumni szolgáltatások, a hallgatói toborzási tevékenységét, illetve a hallgatói felvételi rendszer működtetését ellátó funkcionális egysége, amely a kommunikációs főigazgató vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató rövid és hosszú távú egyetemi szintű kommunikációs stratégia meghatározása, kidolgozása, folyamatos fejlesztése, előterjesztése, megvalósítása, javaslattétel a kommunikációs stratégiát támogató kommunikációs szervezetre, a kommunikációs tevékenység folyamatos fejlesztése az érintettek igényeihez igazodóan. b) A kommunikációs stratégia elérését biztosító kommunikációs politikák előterjesztése, bevezetése és megvalósulásuk nyomon követése, kommunikációs fejlesztési projektek megvalósítása. c) Az Egyetem kommunikációs tevékenységének irányítása és szervezése, ennek keretében az Egyetem PR, belső, marketingés digitális kommunikációs, alumni valamint nemzetközi hallgatói toborzási tevékenységére vonatkozó szabályozások (szabályzatok, rendelkezések, irányelvek) kialakítása, előterjesztése, bevezetése, megvalósulásuk ellenőrzése, továbbá az Egyetem ezen tevékenységeinek koordinálása, az ehhez szükséges kommunikációs eszközök és csatornák kialakítása, kezelése, gondozása és/vagy a kezelésre vonatkozó szabályok kialakítása. d) A hazai és nemzetközi beiskolázási, toborzási tevékenység koordinálása, szakmai támogatás nyújtása az érintett szervezeti egységeknek. e) A hallgatói felvételi rendszer adminisztratív működtetése az oktatási rektorhelyettes hatáskörébe tartozó funkciók kivételével. f) A vezetők kommunikációs tevékenységének támogatása, az egyetemi kommunikációs politikák érvényesítése, azok alkalmazása során a vezetők számára tanácsadás. g) Az Egyetem arculatának folyamatos fejlesztése, az egységes és integrált megjelenés biztosítása, az arculati követelmények érvényre jutásának támogatása és ellenőrzése. h) A kiemelt megjelenések és események, egyetemi rendezvények koordinációja. i) Az Egyetem külső és belső kommunikációs megjelenéséhez szükséges vizuális, szöveges és digitális tartalmak elkészítése és fejlesztése. j) A hallgatói kommunikációs tevékenység mentorálása, a Corvinus HÖK kommunikációs tevékenysége feletti szakmai ellenőrzés biztosítása. A Közgazdász, hallgatók által szerkesztett orgánum szerkesztőségének szakmai felügyelete. k) Intézményi fókuszú kiállítások és hallgatótoborzó vásárok kiaknázása figyelemmel az oktatásirányítás ilyen irányú kezdeményezéseire. l) A hazai és nemzetközi hallgatói rekrutációs tevékenység ellátása, koordinálása,
# 58. § / Kommunikáció / Tanulmányi Ügyek
irányítása. m) Alumni tevékenység szervezése és működtetése. Az Egyetem volt hallgatóival való kapcsolattartásának irányítása és szervezése, különös tekintettel a volt hallgatókat tartalmazó adatbázis karbantartása és folyamatos fejlesztésére, a volt hallgatóknak nyújtott szolgáltatások koordinációjára és folyamatos fejlesztésére, a volt hallgatóktól származó pénzügyi és egyéb támogatások rendszerének folyamatos fejlesztésére. n) A feladatkörébe tartozó adatszolgáltatás teljesítése. (3) A kommunikációs főigazgató a rektornak tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza.
# 59. § / Kommunikáció / Tanulmányi Ügyek
59. § (1) A Tanulmányi Ügyek szervezeti egység a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes irányítása alatt álló, a hallgatói tanulmányokhoz kapcsolódó ügyviteli, valamint tanácsadási és szolgáltatási feladatokat ellátó, funkcionális egység, amely a tanulmányi ügyekért felelős vezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait a doktori képzések és a non-degree képzések kivételével az Egyetem valamennyi tevékenysége, illetve telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Közreműködés a beiskolázási tevékenységben. b) c) Hallgatókkal való kapcsolattartás, tanulmányi ügyekkel kapcsolatos hallgatói tanácsadás, a hallgatók beiratkozásának adminisztratív támogatása, valamint a hallgatói tanulmányokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása és a szükséges ügyviteli feladatok ellátása, így különösen a hallgatói dokumentumok előkészítése, kiadása, záróvizsgában közreműködés, oklevelek kiállítása, diplomaátadó szervezésében közreműködés. d) Tanulmányi és vizsgaügyekben, valamint ösztöndíj és szociális ügyekben eljáró elsőfokú bizottságok ügyviteli feladatainak ellátása. e) Az Egyetem ösztöndíjprogramjaival és hallgatói juttatásaival kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, ügyviteli feladatok ellátása, a hallgatói térítésekhez és juttatásokhoz kapcsolódó pénzügyi ügyintézés szoros együttműködésben a Pénzügy szervezeti egységgel; f) Külföldi részképzéshez kapcsolódó hallgatói pályáztatási folyamat lebonyolítása. g) A Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer tartalmi rendszergazdai, szabályozási és ügyvitelszervezési feladatainak ellátása, a Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer fejlesztéseinek jóváhagyása, szoros együttműködésben a Programmenedzsmenttel. h) A hallgatói tanulmányokhoz kapcsolódó formanyomtatványok és szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása. i) A hallgatói nyilvántartások teljeskörű vezetése. j) Közreműködés a Hallgatói Követelményrendszer elkészítésében. k) A Hallgatói Követelményrendszer érvényesülésével kapcsolatos szakmai koordináció az érintett szervezeti egységekkel. l) m) Hatáskörében adatszolgáltatás teljesítése. n) A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódóan ellátja az a)–m) pontban, a felnőttképzés során releváns feladatokat. (3) A tanulmányi ügyekért felelős vezető a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza.
# 60. § / Karrier Szolgáltatások Központ / Hallgatói Wellbeing és Közösség Központ
60. § (1) A Karrier Szolgáltatások Központ a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes felügyelete alatt álló szervezeti egység, amely a Karrier Szolgáltatások Központ vezető vezetésével végzi tevékenységét. (2) A szervezeti egység feladatai: a) Szervezi és koordinálja azokat a szolgáltatásokat, amelyek az Egyetem hallgatói támogatják a személyes céljaiknak és tanulmányaiknak megfelelő szakmai gyakorlati hely megtalálásában; b) Szervezi és koordinálja azokat a szolgáltatásokat, amelyek az Egyetem hallgatóit támogatják tanulmányaikat követően a személyes céljaiknak és tanulmányaiknak megfelelő munkahely megtalálásában; c) Feladatkörébe tartozó adatszolgáltatás teljesítése; (3) A szervezeti egység munkája során szorosan együttműködik a képzési programokért, a tanításés tanulástámogatásért, a tanulmányi ügyekért, a hallgatói wellbeingért és közösségért felelős vezetőkkel, szervezeti egységekkel, valamint a Corvinus-SEED szervezeti egységgel. (4) A Karrier Szolgáltatások Központ vezető a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel.
# 61. § / Hallgatói Wellbeing és Közösség Központ / Stratégia és Minőségbiztosítás
61. § (1) A Hallgatói Wellbeing és Közösség Központ a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes felügyelete alatt álló szervezeti egység, amely a hallgatói wellbeingért és közösségért felelős vezető vezetésével végzi tevékenységét. (2) A szervezeti egység feladatai: a) Az Egyetem hallgatói közösségfejlesztéséhez kapcsolódó kezdeményezések stratégiai összehangolása, a folyamatos megújítás ösztönzése, támogatása; b) Hallgatói beilleszkedés (onboarding) koordinációja és folyamatos fejlesztése, különös tekintettel a nemzetközi hallgatók egyetemi közösségbe való integrálására; c) A hallgatók számára tanulási, életpálya-tervezési és mentálhigiénés támogatás nyújtása, speciális tanulási igények támogatása. d) Feladatkörébe tartozó adatszolgáltatás teljesítése. (3) A szervezeti egység munkája során szorosan együttműködik a programmenedzsmentért, a tanításés tanulástámogatásért, a tanulmányi ügyekért, a karriertámogatási szolgáltatásért, a tehetségmenedzsmentért, illetve a testnevelés és sportért felelős vezetőkkel, szervezeti egységekkel. (4) A hallgatói wellbeingért és közösségért felelős vezető a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesnek tartozik felelősséggel.
# 62. § / Hallgatói Wellbeing és Közösség Központ / Stratégia és Minőségbiztosítás
62. § (1) A Stratégia és Minőségbiztosítás a rektor irányítása alatt álló szervezeti egység, amely a stratégiai és minőségbiztosítási vezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Intézményfejlesztési Terv (stratégia) összeállításának koordinációja, az Intézményfejlesztési Terv előrehaladásának monitorozása, stratégiai kontrollingja, az előrehaladásáról szóló rendszeres beszámolók, riportok előállítása a fenntartó, a Szenátus és a Vezetői Bizottság számára; b) Szakterületi cselekvési tervek, kezdeményezések, projektek stratégiai megfelelőségének és tartalmi összhangjának biztosítása; c) A stratégiai cselekvést támogató belső és külső elemzések, kutatások elvégzése; d) Az Egyetem hazai és nemzetközi akkreditációkkal összefüggő tevékenységének koordinálása; e) A hazai és nemzetközi felsőoktatási rangsorok értékelése, az ebből fakadó következtetések összegzése, szükség esetén cselekvési tervek készítése, a tervek megvalósításának irányítása és ellenőrzése; f) Egyetemi minőségbiztosítási politika koordinációja; g) A Vezetői Bizottság döntése szerinti kiemelt egyetemi kezdeményezések, projektek koordinációja, stratégiai megfelelőségének biztosítása; h) A feladatkörébe tartozó adatszolgáltatás teljesítése. (3) A stratégiai és minőségbiztosítási vezető a kabinetvezetőnek tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza.
# 63. § / Stratégia és Minőségbiztosítás / Belső ellenőrzési, kockázatkezelési és compliance tisztviselő
63. § (1) A belső ellenőrzési, kockázatkezelési és compliance tisztviselő (Internal Audit, Risk and Compliance Officer) az operatív főigazgató koordinálása mellett, mint az Egyetem független belső ellenőrzését, kockázatértékelését és compliance feladatait ellátó tisztviselő. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A tisztviselő fő feladatai: a) Az Egyetem stratégiai céljai elérése érdekében az Egyetem működési, irányítási, kockázatkezelési és egyéb belső kontrollrendszereinek rendszerszemléletű megközelítésű és módszeres értékelése, fejlesztése. b) Az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató éves ellenőrzési tervek és az ezek megvalósításáról szóló beszámolók kialakítása és fejlesztése. c) Az érintettek igényeihez igazodóan a belső ellenőrzés működésének folyamatos fejlesztése. d) Annak elősegítése, hogy a szervezeti egységek megfeleljenek a tevékenységükre és működésükre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak, és a szabályzataik összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel. e) Azon intézkedések és eljárások érvényesülésének folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése, amelyek célja az irányadó jogszabályoktól való eltérések feltárása. f) Az adott szervezeti egység által végzett tevékenység jogszabályoknak, az adott szervezeti egység célkitűzéseinek, belső szabályzatainak, értékeinek és elveinek, továbbá a tevékenységi körére vonatkozó szakmai standardoknak való megfelelés nyomon követése. g) A feltárt hiányosságok megszüntetése és a kockázatok csökkentése érdekében javaslatok készítése a rektor, az operatív főigazgató és a Vezetői Bizottság részére, valamint a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedések nyilvántartása, folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése. h) A rektor, a Vezetői Bizottság és a szervezeti egységek támogatása és tanácsadás abban, hogy az Egyetem teljesítse a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban és belső szabályzatokban foglalt kötelezettségeit. i) A jogszabályoknak történő megfelelés, mint cél érvényesülését elősegítő szervezeti szemlélet kialakításának támogatása képzések szervezésével. j) A belső kontrollrendszer vonatkozásában a kontrollkörnyezet kialakításának és az integrált kockázatkezelésnek. a koordinációja, valamint az Egyetem működésével összefüggő integritást sértő, korrupciós és visszaélésgyanús eseményekre vagy kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásával és kivizsgálásával kapcsolatos feladatok ellátása. (3) A belső ellenőrzési, kockázatértékelési és compliance tisztviselő felett a munkáltatói jogkört az operatív főigazgató gyakorolja, azzal, hogy a tisztviselő teljesítményértékelését a rektor végzi. (4) A belső ellenőrzési funkció a nemzetközi standardok figyelembevételével kerül elvégzésre.
# 64. § / Belső ellenőrzési, kockázatkezelési és compliance tisztviselő / Jog és Beszerzés
64. § (1) A jogi és beszerzési szolgáltatást nyújtó szervezeti egység az operatív főigazgató irányítása alatt álló, az Egyetem jogi és beszerzési feladatait ellátó, funkcionális egység, amely a jogi és beszerzési vezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. Ahol egyetemi belső szabályozó jogi vezetőt említ, az a jogi és beszerzési vezetőnek felel meg. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Jogi feladatok ellátása az alaptevékenységet kiegészítő, támogató tevékenységek területen, együttműködve az Egyetem más szervezeti egységeivel. b) Jogi támogatás és dokumentáció: az Egyetem alaptevékenységét biztosító jogi feladatok ellátása; továbbá szerződések készítése, véleményezése; illetve joghatást kiváltó jognyilatkozatok készítése, véleményezése (már létező mintadokumentum esetén tartalmi változás véleményezése). c) A hatáskörébe tartozó szerződések megkötését támogató folyamat és egyéb, feladatkörébe tartozó folyamatok gondozása, fejlesztése. d) A hatáskörébe tartozó szerződések jogszabályi és belső szabályozóknak történő megfelelőségének vizsgálata. e) Jogi tanácsadás és jogszabályfigyelés: szervezeti egységek tájékoztatása jogszabályi változásokról, valamint jogi kérdésekben való tanácsadás. f) Szabályozás: az egyetem belső szabályozóinak jogi véleményezése, ellenőrzése, szükség esetén kodifikációs feladatok ellátása, valamint a jogszabályi megfelelőség biztosítása. g) Intézményirányítás szabályozási kereteinek kialakítása, szabályozási elvek érvényesítése, szükség esetén kodifikációs feladatok ellátása, belső szabályozó dokumentumok közzététele, nyilvántartása. h) Hatáskörébe tartozó belső szabályozó dokumentumok jogi előkészítése, egyéb szabályozók esetében módosításra javaslattétel, véleményezés, ellenőrzés, értelmezés. i) Peres és nem peres eljárások: az egyetem jogi képviselete, peres és hatósági eljárások indítása, valamint a külső jogi képviselők munkájának koordinálása. j) Közbeszerzési és beszerzési folyamatok: az Egyetem beszerzési stratégiájának kialakítása; közbeszerzési és beszerzési eljárások lebonyolítása, koordinálása; szolgáltatás, valamint eszközés anyagbeszerzések végrehajtása és koordinálása, valamint raktárkészletek kezelése. k) Kintlévőségek kezelése. l) Jogi és egyéb szakfordítói feladatok koordinálása. m) Stratégiai kérdésekkel kapcsolatos jogi tanácsadás. Nemzetközi fejlesztések jogi előkészítése, végrehajtása, jogi átvilágítás. n) Alaptevékenységet érintő jogi ügyekben hatósági kapcsolattartás. o) Alaptevékenységhez kapcsolódóan jogi eljárások indítása, a jogi képviselet ellátása, szervezése peres, nem peres eljárásokban, valamint hatósági eljárások kezdeményezése, teljes körű menedzselése. p) Hallgatói ügyek és szabályozás: a hallgatói önkormányzatok jogi ellenőrzése,
# 64. § / Belső ellenőrzési, kockázatkezelési és compliance tisztviselő / Jog és Beszerzés
hallgatói fegyelmi, hallgatói felülbírálati és etikai ügyek kezelése, valamint volt hallgatói igazolások kiadása és hitelesítések végzése. Hallgatói felülbírálatokban, hallgatói fegyelmi eljárásokban, valamint etikai ügyekben eljáró bizottsági ügyviteli feladatainak ellátása. q) Képzéseket és hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező személyeket érintő hatósági és egyéb megkeresésekkel összefüggő igazolási és hitelesítés ügyek. r) A közhasznúsági felügyelő bizottsággal, valamint a hatóságokkal való kapcsolattartás.. s) Aláírási címpéldányok kezelése, nyilvántartása, elektronikus képviseleti jogok, elektronikus aláírások nyilvántartása, bélyegző-nyilvántartás vezetése. t) Adatkezelés és ügyiratkezelés: adatvédelmi tisztviselői feladatok ellátása, közérdekű adatigénylések, valamint az egyetem ügyiratkezelési, postázási és irattározási folyamatainak koordinálása. u) Gazdálkodó szervezetek: az Egyetem részesedésével működő gazdálkodó és civil szervezetekkel kapcsolatos egyetemi jogi feladatok ellátása. v) Feladatkörébe tartozó adatszolgáltatások teljesítése. (3) Beszerzési területen a szervezeti egység fő feladata az Egyetem beszerzési, raktározási, utaztatási és szállítási és központi készletgazdálkodási folyamatainak kialakítása, megszervezése, támogatása, a kapcsolódó szolgáltatási portfólió biztosítása, működtetése, fejlesztése, mely az alábbi feladatellátási területeket foglalja magába: a) Az egyetemi beszerzési folyamatok működtetésével kapcsolatos feladatok teljeskörű ellátása, a kapcsolódó szabályozási környezet kialakítása. b) Az egyetemi eszközés anyagbeszerzési adatok feldolgozása alapján standardizált termékkörökre vonatkozó keretszerződések megkötése, raktárkészletek létrehozása a hatékonyabb és gyorsabb beszerzés és kiszolgálás érdekében, összhangban az éves beszerzési tervezési folyamattal. c) A nem standardizálható eszközés szolgáltatásbeszerzések belső folyamatainak kialakítása, a szükséges erőforrások rugalmas biztosítása. d) Utaztatás, szakfordítás: az egyetemi utazási feladatok szervezése, különös tekintettel pályázati és komplex utazásokra, valamint az Egyetem működését támogató szakfordítási feladatok koordinálása. e) Az egyetem beszállítói általi belső és külső szállítási feladatok megszervezése. (4) A jogi és beszerzési vezető az operatív főigazgatónak tartozik felelősséggel. (5) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza.
# 65. § / Jog és Beszerzés / Pénzügy
65. § (1) A Pénzügy az operatív főigazgató irányítása alatt álló, az Egyetem pénzügyi tevékenységét ellátó funkcionális egység, amely a pénzügyi vezető irányításával végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai: a) Pénzügyi stratégia kidolgozása, előterjesztése, megvalósítása, javaslattétel a stratégia megvalósítását támogató infrastrukturális szervezetre, az infrastruktúra folyamatos fejlesztése az érintettek igényeihez igazodóan. b) A pénzügyi stratégia elérését biztosító szabályozások, eszközök, cselekvési tervek kialakítása, előterjesztése, bevezetése. c) Az Egyetem stabil pénzügyi működését megalapozó középtávú és éves pénzügyi tervek elkészítése, a tervek folyamatos felülvizsgálata, előrejelzések készítése. d) A gazdálkodással összefüggő vezetői információk biztosítása érdekében a pénzügyi terv teljesítéséről és a gazdálkodásról riportolási rendszer kialakítása, előterjesztések, beszámolók, riportok, elemzések készítése. e) Vezetői munka operatív és adminisztratív támogatása pénzügyi témákban, pénzügyi megfelelőség biztosítása: tervezés támogatása, riportok, elemzések készítése, vezetők pénzügyi kereteinek nyomon követésében szakmai iránymutatás és támogatás, pénzügyi dokumentumok előkészítése. f) Hatékony, ügyfélorientált és standardizált pénzügyi szolgáltatási folyamatok kialakítása, működtetése, a gazdálkodási rendszer folyamatos fejlesztése. g) Az Egyetem pénzügyi kockázatainak figyelemmel kísérése, kezelése, szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedési javaslatok megtétele. h) Az Egyetem adózási, számviteli és pénzügyi törvényi előírásoknak és szabályozásoknak való megfelelésének biztosítása, pénzügyi ellenjegyzés. i) Pénzügyi dokumentumok nyilvántartása, feldolgozása, könyvelése, bankszámlaforgalom lebonyolítása, adóbevallások elkészítése és benyújtása. j) Eszközés készletgazdálkodási feladatok ellátása, különösen a leltározások és selejtezések lebonyolítása. k) Munkavállalók bérés TB ügyintézése, szakmai támogatása, a feladatokhoz tartozó, statisztikák és jelentések készítése, bérkönyvelés. l) Megbízási szerződések, hallgatóiés doktorandusz szerződések, munkavállalók eseti jellegű szerződéseinek kezelése, számfejtése. m) Banki kapcsolatok, szabad pénzeszközökkel való gazdálkodás (treasury feladatok), fedezeti ügyletek kezelése. n) A feladatkörébe tartozó adatszolgáltatás teljesítése. o) A hatáskörébe tartozó folyamatok gondozása, fejlesztése. (3) A pénzügyi vezető az operatív főigazgatónak tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza.
# 66. § / Pénzügy / Digitális Innováció
66. § (1) A Digitális Innováció az operatív főigazgató irányítása alatt álló, az Egyetem digitális innovációs feladatait ellátó szervezeti egység, amely a digitális innovációért felelős vezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai az Egyetem digitális fejlődésének irányítása, új digitális megoldások meghonosítása és a digitális modernizáció előmozdítása, a kapcsolódó szolgáltatási portfólió biztosítása, fejlesztése az alábbiak szerint: a) Egyetem informatikai fejlesztéseivel kapcsolatos feladatok, különös tekintettel az informatikai fejlesztési igények felmérésére és az ahhoz kapcsolódó jóváhagyási folyamat koordinálására és elfogadott fejlesztési igények megvalósítására. b) Digitális megoldások tervezése: az igénybejelentésekhez kapcsolódó benchmark-készítés, folyamat-elemzés és termékterv-kialakítás. c) Külső fejlesztő partnerek menedzselése: fejlesztési szerződések előkészítése, kapacitásés határidő-követés, minőségbiztosítás, valamint az üzleti funkciók tesztelésének támogatása. d) Digitális portfólió menedzselése: az elfogadott fejlesztések teljes életciklusának priorizálása, ütemezése, erőforráskezelése. e) Megvalósítás: házon kívüli/hibrid fejlesztések koordinálása, átadás-átvételi folyamat és Go-Live ellenőrzőlista használata. f) Felhasználók támogatása (üzemeltetés nélkül): oktatási anyagok, bevezetési tréningek, változáskezelés és elsődleges szakmai kapcsolattartás az egyetemi szervezeti egységekkel. g) Informatikai architektúra tervezése: technológiai szabványok kidolgozása, rendszerek integrációs elveinek felügyelete az Informatika szervezeti egységgel együttműködésben. h) Vendorés licencmenedzsment: külső szállítók teljesítményének nyomon követése, licencek és szerződések kezelése, SLA-k és KPI-k betartatása. (3) A digitális innovációért felelős vezető az operatív főigazgatónak tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza.
# 67. § / Informatika / Campus Szolgáltatások
67. § (1) Az Informatika az operatív főigazgató irányítása alatt álló, az Egyetem informatikai infrastruktúrája teljeskörű működtetésének feladatait ellátó szervezeti egység, amely az informatikai vezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai az Egyetem informatikai erőforrásaival való gazdálkodás, használat folyamatainak kialakítása, megszervezése, támogatása, a kapcsolódó szolgáltatási portfólió biztosítása az alábbiak szerint: i) biztosítja a központi informatikai, oktatástechnikai és telekommunikációs szolgáltatások rendelkezésre állását, j) szervezi és működteti az egyetemi adatvagyon felhasználásának, kezelésének egységes keretrendszerét biztosító folyamatokat, k) biztosítja a teljes egyetemi hálózat, az összes egyetemi tulajdonú IT és oktatástechnikai eszköz, számítógép és a központi szerverek működtetését, valamint elvégzi a felhasználók adminisztrációját, felügyeletét, l) biztosítja az üzemelő informatikai infrastruktúra belső szabályozó környezete kialakítását, valamint végrehajtja ill. koordinálja saját a szolgáltatási portfóliója fejlesztését együttműködve a szakmai támogató szervezetekkel. (3) Az informatikai vezető az operatív főigazgatónak tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza.
# 68. § / Informatika / Campus Szolgáltatások
68. § (1) A Campus Szolgáltatások az operatív főigazgató irányítása alatt álló, az Egyetem épített infrastruktúrája teljeskörű működtetésével, hasznosításával, használatával kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egység, mely a campus szolgáltatásokért felelős vezető vezetésével végzi tevékenységét. Feladatait az Egyetem valamennyi tevékenysége és telephelye vonatkozásában ellátja. (2) A szervezeti egység fő feladatai az Egyetem épített infrastruktúrában megtestesülő erőforrásaival való gazdálkodás, a használat folyamatainak kialakítása, megszervezése, támogatása, az infrastruktúra fenntartása és fejlesztése, valamint a kapcsolódó szolgáltatási portfólió biztosítása, fejlesztése, mely az alábbi feladatellátási területeket foglalja magába: a) Az Egyetem stratégiai céljainak megvalósulását támogató infrastrukturális stratégiák kidolgozása, előterjesztése, megvalósítása, javaslattétel a stratégiát támogató infrastrukturális szervezetre, az infrastruktúra folyamatos fejlesztése az érintettek igényeihez igazodóan. b) Az infrastrukturális stratégiák elérését biztosító szabályozások, eszközök, cselekvési tervek kialakítása, előterjesztése, bevezetése. c) Az Egyetem üzemeltetést támogató infrastrukturális erőforrásaival való gazdálkodás, használat, működtetés, üzemeltetés, allokáció folyamatainak kialakítása, megszervezése, támogatása, a kapcsolódó szolgáltatási portfólió biztosítása, működtetése, fejlesztése, az üzemeltetési tevékenységgel kapcsolatos fejlesztések megvalósítása. d) Az Egyetemi tulajdonosi, vagyonkezelési és vagyonhasznosítási feladatainak ellátása, ideértve a tartós és eseti hasznosítási tevékenységet, a vagyon értékesítését vagy a használati viszonyokban bekövetkező bármely változások miatt felmerülő feladatokat. e) egyetemi kollégiumok teljes körű működtetése, ideértve a hallgatókkal kapcsolatos kollégiumi és egyéb szállás-koordinációs feladatok ellátást is. f) Az egyetemi épített infrastruktúra napi üzemeltetése, fenntartása keretében külső partnerek bevonásával biztosítja a műszaki fenntartási, gondnoksági és biztonsági feladatok ellátását, ideértve a munka-, tűzés katasztrófavédelmi feladatokat is. (3) A campus szolgáltatásokért felelős vezető az operatív főigazgatónak tartozik felelősséggel. (4) A szervezeti egység részletes feladatés hatáskörét az egység működési rendje tartalmazza.
# 68. § / IV. FEJEZET / Egyetemi Érdekegyeztető Tanács
ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK ÉS FÓRUMOK AZ EGYETEMEN
# 69. § / Egyetemi Érdekegyeztető Tanács / Üzemi Tanács
69. § (1) Az Egyetemen a reprezentatív szakszervezet és az Egyetem, mint munkáltató részvételével Egyetemi Érdekegyeztető Tanács (EÉT) működik, melynek jogkörét, szervezetét és működési rendjét a reprezentatív szakszervezet és az Egyetem közösen határozza meg.
# 70. § / Üzemi Tanács / Szakszervezet
70. § (1) Az Egyetem munkavállalói nevében a részvételi jogokat az általuk közvetlenül választott üzemi tanács gyakorolja. (2) Az Egyetemen egy üzemi tanács működik.
# 71. § / Szakszervezet / Doktorandusz Önkormányzata
71. § (1) A munkavállalók munkaviszonyával, munkakörülményeivel, a jóléti-szociális juttatásokkal kapcsolatos érdekeinek képviselete, érvényesítése és megvédése érdekében az Egyetemen szakszervezet működik. (2) A reprezentatív szakszervezet jogosult kollektív szerződés megkötésére. Az Egyetemen csak egy kollektív szerződés köthető. (3) A szakszervezet jogosítványait a hatályos jogszabályok és a Kollektív Szerződés határozzák meg. Az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezetekkel való együttműködésről az egyetemi kollektív szerződésben kell rendelkezni. Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzata, Budapesti Corvinus Egyetem
# 72. § / Szakszervezet / Doktorandusz Önkormányzata
72. § (1) Az Egyetemen a hallgatói érdekek képviseletére – az Egyetem önkormányzatának részeként – Egyetemi Hallgatói Önkormányzat működik. A HÖK-nek minden hallgató tagja. (2) A HÖK jogosítványait akkor gyakorolhatja, ha Alapszabálya szerinti rendben szabályosan megválasztotta tisztségviselőit és a Szenátus jóváhagyta az Alapszabályát. A HÖK Alapszabálya határozza meg a Hallgatói Önkormányzat működésének a rendjét. Az Alapszabályt az HÖK Küldöttgyűlése fogadja el, és a Szenátus jóváhagyásával válik érvényessé. (3) A HÖK tevékenysége az (1) bekezdésben meghatározott érdekképviseleti körben a hallgatókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A hallgatói közösség érdekeinek képviselete mellett a HÖK az Nftv.-ben és az Egyetem szabályzataiban rögzített eljárásokban – megbízás alapján – a hallgató képviseletében is eljárhat. (4) A jogszabályi keretek között és az Egyetem belső szabályrendszeréhez igazodva a HÖK dönt saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, az egyetemi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. Az Egyetem belső szabályozó rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az ne sértse a HÖK törvényben biztosított jogait. (5) A HÖK részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható. (6) A HÖK-öt feladataiban az Egyetem vezetése részéről a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes támogatja. (7) A HÖK működéséhez és a feladatai elvégzéséhez az Egyetem biztosítja a feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását jogosult ellenőrizni. A HÖK feladatainak ellátásához az Egyetem működésének korlátozása nélkül térítésmentesen használhatja az Egyetem helyiségeit, berendezéseit. A működéshez biztosított infrastrukturális feltételek, így különösen helyiségek, eszközök, gépek és berendezések, valamint pénzeszközök jogszerű felhasználásának ellenőrzését az operatív főigazgató irányítja. (8) Az Egyetem jogosult ellenőrizni a HÖK törvényes működését. A törvényességi ellenőrzést az operatív főigazgató a rektorral együttműködésben irányítja. (9) A HÖK törvényben biztosított egyetértési jogát Alapszabályában meghatározottak szerint gyakorolja. Amennyiben az Alapszabály nem, nem kielégítően vagy ellentmondásosan szabályozza az egyetértési jog gyakorlásának módját, akkor az egyetértési jog gyakorlására a HÖK elnöke jogosult. A HÖK egyetértési jogának gyakorlása érdekében a hatáskörrel rendelkező egyetemi vezető köteles megkeresni a HÖK elnökét vagy Alapszabályában megjelölt más tisztségviselőjét. Az egyetértés a döntés érvényességének a feltétele. (10) A HÖK törvényben meghatározott jogainak megsértése esetén – beleértve azt is, ha az Alapszabályának jóváhagyását megtagadják – a közléstől számított harminc napon belül jogszabálysértésre vagy az Egyetem szabályzataiban foglaltakba
# 72. § / Doktorandusz Önkormányzata / Professzori Testület
ütközésre hivatkozással bírósághoz fordulhat. (11) A HÖK feladata és felelőssége az Egyetem diákéletének és diákszervezeti hagyományainak ápolása, diákszervezeti ökoszisztémájának folyamatos fejlesztése. Az Egyetem oktatási, kutatási és tehetséggondozási stratégiájára figyelemmel saját Alapszabályában jogosult meghatározni a Budapesti Corvinus Egyetemen működő diákszervezetek működésére, működésük engedélyezésére, azaz a diákszervezetek akkreditációjára vonatkozó szabályokat. A HÖK diákszervezeti konzultációs fórumokat működtet, tiszteletben tartja a diákszervezetek sajátos hagyományait, kultúráját. A HÖK a HTJSZ-ben foglaltak szerint és az adott éves költségvetésben meghatározott kereteken belül saját hatáskörében szabályozhatja mindazon erőforrásoknak az egyes diákszervezetek közötti elosztását, amely erőforrásokkal a HÖK rendelkezik. (12) Az Egyetemen a doktori képzésben részt vevő hallgatók érdekeinek képviseletére – az Egyetem önkormányzatának részeként – Doktorandusz Önkormányzat működik. A Doktorandusz Önkormányzatra az (1)–(9) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal a kivétellel, hogy a DÖK-öt feladataiban az Egyetem vezetése részéről a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes támogatja
# 73. § / V. FEJEZET / AZ EGYETEMEN BELÜLI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE
73. § (1) Az akadémiai értékek és hagyományok képviseletére Professzori Testület működik. A Professzori Testületnek minden, az Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanár és kutatóprofesszor a tagja. (2) A Testület maga választja meg elnökét és maga fogadja el működési rendjét a jelen §-ban meghatározott keretek között. (3) A Testület minden tanév elején rektorral egyetértésben fogadja el éves munkarendjét. A munkarend végrehajtása érdekében bármely akadémiai és szolgáltató szervezet vezetőjétől tájékoztatást kérhet, az érintett vezető köteles a tájékoztatást megadni. (4) A Testület évente beszámol a rektornak és tájékoztatja munkájáról a Szenátust. A Testület bármely egyetemi ügyben kérdéssel és javaslattal élhet a rektor felé.
# 74. § / INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK / Az intézményi dokumentumok rendszere
74. § (1) A belső kommunikáció az egyetemi polgároknak, illetve az intézményi szervezeti egységeknek, csoportoknak egymás közötti szervezett információcseréje. Ez magába foglalja mind a belső és külső dokumentumok, mind az intézményi döntések, mind a szóbeli információk áramoltatását, továbbá előterjesztés, kérés, javaslat, beszámoló tételét. (2) A hallgatók tájékoztatása a Hallgatói Követelményrendszerben meghatározott csatornákon keresztül történik.
# 75. § / INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK / Az intézményi dokumentumok rendszere
75. § (1) Az Egyetem stratégiai céljait, azok megvalósításához szükséges terveket, működési alapelveit, szabályait a jogszabályi és a fenntartó által meghatározott keretek között intézményi dokumentumokban határozza meg. (2) Az intézményi dokumentumokat három csoportba soroljuk: a) stratégiai dokumentumok, b) képzési program, valamint c) a regulációs dokumentumok (belső szabályozók). (3) Stratégia és annak végrehajtását szolgáló cselekvési tervek: a) az intézmény stratégiai fejlesztési kereteit meghatározó dokumentumok, így küldetésnyilatkozat, vízió, misszió; b) cselekvési tervek: a stratégia végrehajtását szolgáló implementációs dokumentum, az Intézményfejlesztés terv és az annak végrehajtását szolgáló funkcionális cselekvési tervek. (4) A belső szabályozók határozzák meg az egyetem szervezeti felépítését, vezetési szerkezetét, az egyes szervezeti egységek feladatköreit, a vezetőkkel, a munkavállalókkal és hallgatókkal, képzésben részt vevőkkel szemben támasztott követelményeket, a vezetői és testületi hatásköriés felelősségi rendet és jogköröket (irányítási, szabályozási, döntési stb.), a munkavállalók és hallgatók, képzésben részt vevők feladatait, jogait és kötelezettségeit. Szabályozzák továbbá a több szereplős, összetett, több lépésből álló tevékenységeket úgy, hogy azok megfeleljenek a jogszerűség, célszerűség, áttekinthetőség, végrehajthatóság és számonkérhetőség elvének. A regulációs dokumentumok célja a munkavégzés jogszerűségéhez és szakszerűségéhez szükséges normatív háttér biztosítása, a munkavégzés során keletkező kockázatok mérséklése és kontrolállhatóságának megteremtése. (5) Az Egyetem belső szabályozói hierarchikus sorrendben: a) Alapító Okirat: az alapító okirat az egyetem létesítő dokumentuma, amelyet a fenntartó fogad el és amelyben a fenntartó az Nftv. előírásai alapján meghatározza az Egyetem célját, jogi státuszát, szervezeti tagolását és vezetési kereteit, alaptevékenységét és kiegészítő tevékenységeit, maximális hallgatói létszámát, valamint ingatlanállományát. (6) Az Egyetem belső szabályozói hierarchikus sorrendben: a) Szervezeti és Működési Szabályzat: Az SZMSZ rendelkezik az Egyetem szervezetéről, működéséről, a vezetői struktúrájáról, testületeiről, a legfontosabb hatáskörökről és felelősségekről, a vezetőkkel, a munkavállalókkal és hallgatókkal, képzésben részt vevőkkel szemben támasztott követelményekről, a szervezeti egységek tevékenységéről, a hatáskörükbe tartozó feladatokról, vezetői, munkavállalói és hallgatói jogokról és kötelezettségekről, az alaptevékenység főbb eljárási szabályairól. Az SZMSZ az Egyetem irányításának legfőbb dokumentuma, amelyet aSzenátus fogad el. b) egyéb szabályzatok: Az SZMSZ mellett további szabályzatok rögzítik a több szereplős, összetett, több lépésből álló, elsősorban alaptevékenység ellátásának főbb
# 75. § / INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK / Az intézményi dokumentumok rendszere
elveit, kereteit és eljárási kérdéseit. Az egyéb szabályzatok körébe tartozik az EKL szervezeti és működési rendje, melyet a mindenkor hatályos, közgyűjteményekre irányadó jogszabályi feltételek szerint kell megalkotni. c) irányelv: az irányelv egy elvgyűjtemény, amelynek célja, hogy a vonatkozó szabályzat keretei között világos és egyértelmű iránymutatást nyújtson az egyetem vezetői és munkatársai számára egy adott szakterületen alkalmazott alapelvekre vonatkozóan, biztosítsa azok következetes alkalmazását, a döntések következetességét és átláthatóságát. d) vezetői bizottsági rendelkezések: egy szabályzatban megjelenő, alaptevékenységet és szolgáltatási tevékenységet is érintő, illetve kiemelt jelentőségű feladat ellátásának keretszabályait, a végrehajtásának határidejét és módját rögzíti, azonban nem tartalmazza a végrehajtás részletes leírását, feladatmegosztását és ütemezését, technikai megvalósítását; e) vezetői rendelkezések: egy szabályzatban vagy vezetői bizottsági rendelkezésben megjelenő feladat ellátásának keretszabályait, a végrehajtásának határidejét és módját rögzíti, azonban nem tartalmazza a végrehajtás részletes időbeli ütemezését és technikai részleteit; f) ügyrend: a vonatkozó szabályzat keretei között meghatározza az adott testület (pl. bizottságok) működésének eljárási szabályait. (7) A képzési program az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely az alap-, mesterés osztatlan szak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, a doktori képzés tervét tartalmazza a képzés részletes szabályaival, különösen a tantervvel, illetve a képzésiprogrammal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt. (8) Az intézményi dokumentumok külön csoportját képezik a pénzügyi tervek, így különösen intézményi költségvetés, üzleti terv, számviteli rendelkezések alapján készített beszámoló. (9) Magasabb szintű szabály nem lehet ellentétes alacsonyabb szintű szabállyal (pl. egyéb szabályzat, irányelv SZMSZ-szel).
# 76. § / Az intézményi dokumentumok rendszere / Stratégiai tervek
76. § (1) A fenntartó határozza meg az intézmény stratégiai fejlesztési kereteit. (2) Az intézményfejlesztési tervet és ennek részeként a kutatási-fejlesztési innovációs stratégiát az Nftv. alapján és az ágazati irányító, továbbá a fenntartó által meghatározott keretek között kell elkészíteni. A cselekvési terveket funkcióterületenként készülnek (pl. képzésfejlesztési projektterv, kutatási terv, vagyongazdálkodási terv, ingatlanfejlesztési terv, üzemeltetéshez kapcsolódó tervek, vállalati és intézményi kapcsolatok fejlesztési terve, tehetséggondozási terv, felvételi kampányterv). (3) Az IFT elkészítéséért és előterjesztéséért, valamint végrehajtásának nyomon követéséért a stratégiai és minőségbiztosítási vezető felel, továbbá ő felel a szakterületi tervek IFT-vel és más tervekkel való összehangolásáért. A szakterületi tervekért a terület vezetője felel. (4) Az IFT és a szakterületi tervek formai és tartalmi követelményeit, a stratégiakészítés ütemtervét a Stratégia és Minőségbiztosítás készíti elő, valamint javaslatot tesz az egyes szakterületi tervek felelőseire (felelős, véleményező, informálandó), amelyet a Vezetői Bizottság rendelkezésben fogad el. (5) Az Intézményfejlesztési tervet a Szenátus, cselekvési terveket a hatáskörrel rendelkező szakterületi bizottság és a Szenátus előzetes véleménye ismeretében a Vezetői Bizottság fogadja el. (6) Az IFT és a szakterületi tervek megalkotásának folyamatát és felülvizsgálatát a Stratégia és Minőségbiztosítás koordinálja. A szakterületi tervekről, azok státuszáról és felelőseiről a Stratégia és Minőségbiztosítás nyilvántartást vezet, továbbá közzéteszi az Egyetem honlapján.
# 77. § / A belső szabályozók készítésének elvei / Szabályozási jogkörök
77. § (1) A belső szabályozók készítésének elvei: a) Minden dokumentumnak egy szakmai felelőse lehet. b) Az dokumentumokat úgy kell elkészíteni, hogy a fenntartó által meghatározott stratégiai célokkal összhangban álljanak, és azok megvalósulását hatékonyan támogassák, vagyis célravezetőek és hatásosak legyenek. c) Törekedni kell a dokumentumok egyszerűsítésére, arra, hogy azok világosak és egyértelműek legyenek, így többek között nem a jogszabályi szöveg megismétlése a cél, hanem annak intézményi szintű leképezése. d) Új dokumentum kidolgozása, felülvizsgálata során azokra a területekre kell összpontosítani, ahol arra valóban szükség van. Kerülni kell a túlszabályozást. e) A dokumentum készítését átfogó értékelő és elemző munkának kell megelőznie, továbbá a szükséges konzultációkat el kell végezni. f) A dokumentumokat magyar és angol nyelven is el kell készíteni. Kétség vagy eltérés esetén a magyar nyelvű változatot kell irányadónak tekinteni. (2) Ezeknek az elveknek a betartása elősegíti, hogy a belső szabályozás – a lehető legkevésbé bürokratikus módon és költségtakarékosan – teljesíteni tudja a célkitűzéseit: az egyetemi polgároknak gyorsan és pontosan választ lehessen adni az őket érintő ügyekre, feladatokra és kérdésekre. (3) Az alapelvek érvényesítése az illetékes szakmai vezető, a jogszabályokkal és belső szabályozókkal való összhang megteremtése a jogi és beszerzési vezető felelősége.
# 78. § / Szabályozási jogkörök / A belső szabályozók felelősei
78. § (1) Szabályozási jogkörmegosztás a fenntartó és az egyetem között: a) fenntartó dönt, vagy b) Egyetem dönt, a fenntartó vétójoggal élhet azzal, hogy amennyiben a fenntartó nem ért egyet a szabályozással, 15 napon belül írásban jelzi, hogy vétójogával kíván élni és megküldi kifogásait, észrevételeit az Egyetemnek, vagy c) Egyetem dönt. (2) A fenntartó vétójogot gyakorol a) a gazdálkodásra (ideértve a vagyongazdálkodást is) vonatkozó b) a kötelezettségvállalásra vonatkozó c) a számviteli politikára vonatkozó d) az eszközök és források értékelésére vonatkozó e) az önköltségszámításra vonatkozó f) a hallgatói rendezvények szervezésének rendjére vonatkozó, valamint g) az egyetemi kitüntetések, címek adományozásának rendjére vonatkozó belső szabályozók esetében. (3) Szabályozási jogkörében: a) fenntartó: a jogszabályok keretei között alapító okiratában és egyéb szabályzataiban meghatározottak szerint alkotja meg az Egyetemre vonatkozó szabályokat; b) Szenátus: szabályzatot, irányelvet; c) Vezetői Bizottság: rendelkezést, irányelvet; d) rektorhelyettesek (a rektor egyetértésével), szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgató, kommunikációs főigazgató, operatív főigazgató, pénzügyi vezető, jogi és beszerzési vezető, a Campus Szolgáltatások vezetője, a digitális innovációért felelős vezető és az informatikai vezető rendelkezést e) testület a jelen szabályzat szerinti jóváhagyás mellett ügyrendet adhat ki.
# 79. § / szervezésének rendje / Vezetői Bizottság, Szenátus
79. § (1) Az Alapító Okirat elkészítéséért a jogi vezető felel, továbbá ő felel az egyetemi szabályzatok és rendelkezések Alapító Okirattal való összhangjáért. (2) Az irányelvek, szabályzatok és rendelkezések elkészítéséért és előterjesztéséért, valamint végrehajtásának nyomon követéséért annak felelős szakmai vezetője felel. A szabályzatok, irányelvek, rendelkezések felelőseinek listáját a jogi vezető állítja össze és a Vezetői Bizottság fogadja el. (3) Az irányelvek, szabályzatok és rendelkezések jogi ellenőrzését és szükség szerint kodifikációs feladatait az illetékes jogi terület végzi. (4) A belső szabályozók tervezetét az azzal érintett vezetőn kívül véleményezésre meg kell küldeni a jogi vezető részére a belső szabályokkal való összhang ellenőrzése céljából. (5) Az irányelvek, szabályzatok és rendelkezések témáit, formai és tartalmi követelményeit, a készítés, felülvizsgálat ütemtervét, az egyes szakterületi tervek felelőseit (felelős, kodifikációt és jogi ellenőrzést végző, véleményező, informálandó), a közzététel szabályait a Jog és Beszerzés készíti elő és a Vezetői Bizottság rendelkezésben fogadja el. (6) A Szervezeti és Működési Szabályzat részei és elfogadási rendje az alábbi: Szervezeti és Működési Szabályzat I. rész Szervezeti és Működési Rend fenntartó Vezetői Bizottság, Szenátus II. rész Foglalkoztatási Követelményrendszer 1. rész: Foglalkoztatási szabályzat fenntartó Intézetvezetői Értekezlet, 2. rész: Akadémiai életpályamodell fenntartó Intézetvezetői Értekezlet,
# 79. § / 9. rész: Külföldi részképzési szabályzat Szenátus Oktatási Bizottság / A belső szabályozók végrehajtása
3. rész: Javadalmazási politika fenntartó Intézetvezetői Értekezlet, 4. rész: Akadémiai teljesítményfejlesztési fenntartó Intézetvezetői Értekezlet, 5. rész: Szolgáltató terület fenntartó Intézetvezetői Értekezlet, egyéb jogviszonyairól szóló szabályzat szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje szabályzat Bizottság, Szenátus tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat szabályzat szabályzat (7) Arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat mellett milyen további intézményi szabályozó dokumentum készíthető, valamint, hogy egy adott témát milyen dokumentumban kell szabályozni – a szakterületi vezetővel egyeztetve – a jogi vezető dönt. (8) A belső szabályozókat a Jog és Beszerzés kiadmányozza. A belső szabályozókról, azok státuszáról és felelőseiről a Jog és Beszerzés nyilvántartást vezet.
# 80. § / A belső szabályozók végrehajtása / Képzési program, pénzügyi tervek
80. § (1) A jelen szabályzat szerinti felelős vezetők a szükséges egyeztetéseket követően a belső szabályozók keretei között döntenek a hatáskörükbe tartozó területen a végrehajtás részleteiről, technikai feladatairól, valamint a részfeladatok időbeli ütemezéséről, esetleg konkrét felelőseiről, amelyről a Kommunikáció által meghatározott csatornákon keresztül tájékoztatják az érintetteket. Ezeket a felelős vezető döntése alapján szükség szerint kell egyeztetni a jogi területtel. Az ezen csatornákon keresztül megküldött tájékoztatások nem belső szabályozók, hanem azok végrehajtása tárgyában hozott kötelező érvényű vezetői döntések. Ezek betartása minden egyetemi polgár kötelezettsége. Ezen tájékoztatásokat – amennyiben a vezető szükségesnek ítéli – az adott szervezeti egységben kell nyilvántartani. (2) A jelen szabályzat szerinti felelős vezetők a belső szabályozók végrehajtása érdekében a munkajogi szabályok szerint saját szervezeti egységük munkavállalóira vonatkozóan munkautasításokat adhatnak ki. A munkautasítások nem minősülnek belső szabályozónak, azokat – amennyiben a vezető szükségesnek ítéli – az adott szervezeti egységben kell nyilvántartani.
# 81. § / VII. FEJEZET / KÖZHASZNÚSÁGI RENDELKEZÉSEK
81. § (1) A képzési programra, pénzügyi tervekre és számviteli rendelkezések szerinti beszámolóra vonatkozó szabályokat külön szabályzat tartalmazza.
# 82. § / VIII. FEJEZET / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
82. § (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Egyetem rektora, az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó-és vámhatóságnál nyilvántartott adó-és vámtartozását nem egyenlítette ki; b) amellyel szemben az állami adó-és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel; c) amellyel szemben az állami adó-és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki; d) amelynek adószámát az állami adó-és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (2) Az Egyetem számviteli törvény szerinti éves beszámolóját, valamint a közhasznúsági beszámolót a Fenntartó fogadja el legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig. A közhasznú beszámolót ― mindenki számára elérhető módon ― az Egyetem honlapján közzé kell tenni. (3) Az Egyetem, mint közhasznú szervezet működésével kapcsolatos iratokba való betekintést bárki kérheti. A kérelmet a Jog és Beszerzéshez írásban kell benyújtani, a kérelmet 30 napon belül kell elbírálni.
# 83. § / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK / Átmeneti rendelkezések
83. § (1) Jelen Szabályzatot a Kuratórium 2026. október 2-án Í05/2026 (10.02.) számú határozatával elfogadta, a Szabályzat 2026. október 2. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Kuratórium 2025. július 1. napi ülésén 16/2025. (07.01.) számú határozatával elfogadott Szervezeti és működési rend. (2) A Corvinus Nyelvvizsgaközpont jogutód szervezeti egysége az Idegennyelvi Oktatóközpont.
# 84. § / Átmeneti rendelkezések / Oktatási és tudományos kutatási szervezet
84. § (1) A jelen SZMR 2026. október 2. napján lép hatályba, azzal, hogy azon rendelkezései, amelyek az Egyetem Alapító Okiratának módosítását teszik szükségessé, az Alapító Okirat e rendelkezésekkel összhangban álló módosításának hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba. (2) A jelen SZMR-rel összefüggésben álló egyetemi belső szabályozókat legkésőbb 2026. december 31. napjáig felül kell vizsgálni, és módosítani kell a jelen szabályozónak megfelelően. (3) Mindaddig, amíg az adott egyetemi szabályozóban az (1) bekezdés szerint hatályba lépő szervezeti, hatásköri változások nem kerülnek átvezetésre, illetve a feladatellátások során nem egyértelműen kiolvasható hatásköri kérdések merülnek fel, úgy az adott rendelkezést akként kell értelmezni, hogy az az Nftv., az Alapító Okirat és a jelen Szabályzat szabályainak megfeleljen. Függelékek és mellékletek: 1. függelék: Egyetem szervezeti felépítése 2. függelék: Szervezeti ábra 1/A. melléklet: Szenátusválasztás szabályai 1/B. melléklet: Szenátusi Charta 2. melléklet: Szellemi tulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat 3. melléklet: Hallgatói rendezvények szervezésének rendje 1. függelék Intézetek: – Adatelemzés és Informatika Intézet (Institute of Data Analytics and Information Systems) – Operáció és Döntés Intézet (Institute of Operations and Decision Sciences) – Fenntartható Fejlődés Intézet (Institute of Sustainable Development) – Közgazdaságtan Intézet (Institute of Economics) – Marketingés Kommunikációtudományi Intézet (Institute of Marketing and Communication Sciences) – Globális Tanulmányok Intézet (Institute of Global Studies) – Pénzügy Intézet (Institute of Finance) – Vezetéstudományi Intézet (Institute of Strategy and Management) – Számviteli és Jogi Intézet (Institute of Accounting and Law) – Társadalomés Politikatudományi Intézet (Institute of Social and Political Sciences – Vállalkozás és Innováció Intézet (Institute of Entrepreneurship and Innovation) – Corvinus Doktori Iskolák (Corvinus Doctoral Schools) Tudományos kutatási szervezet Kutatóintézetek: – Corvinus Institute For Advanced Studies – Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (Regional Centre for Energy Policy Research) Kompetenciaközpontok: – Közösségi Alapú Oktatási és Kutatási Központ – Corvinus Science Shop (Centre for Community Engagement – Corvinus Science Shop) – Idegennyelvi Oktatóközpont (Centre for Foreign Language Education) – Tanításés Tanulástámogató Központ (Centre for Teaching and Learning) – Tehetségmenedzsment Központ (Centre for Talent Management) – Testnevelési és Sportközpont (Centre for Physical Education and Sports) – Funkcionális és szolgáltató szervezeti egységek – Campus Szolgáltatások (Campus Services) – Karrier Szolgáltatások Központ (Career Services Centre) – Pályázati és Projekt Központ (Centre for Grants and Projects)
# 84. § / Átmeneti rendelkezések / Oktatási és tudományos kutatási szervezet
– Kommunikáció (Communications) – Digitális Innováció (Digital Innovation) – Informatika (Information Technology) – Pénzügy (Finance) – Szervezeti Kultúra és Humánpolitika Igazgatóság (Culture and People Department) – Nemzetközi Mobilitás (International Mobility) – Nemzetközi Kapcsolatok (International Alliances) – Jog és Beszerzés (Legal and Procurement Services) – Programmenedzsment (Programme Management) – Stratégia és Minőségbiztosításs (Strategy and Quality Assurance) – Hallgatói Wellbeing és Közösség Központ (Student Wellbeing and Community Centre) – Tanulmányi Ügyek (Study Administration Services) – Egyetemi Könyvtár és Levéltár (University Library and Archives) – Felsővezetői Titkárság (Executive Secretariat) – Corvinus-SEED Kollégiumok (Dormitories): – Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campus Kollégium (Corvinus University of Budapest Gellért Campus Dormitory) – Budapesti Corvinus Egyetem Horánszky Kollégium (Corvinus University of Budapest Horánszky Dormitory) – Budapesti Corvinus Egyetem Kinizsi Kollégium (Corvinus University of Budapest Kinizsi Dormitory) – Budapesti Corvinus Egyetem Ráday Kollégium (Corvinus University of Budapest Ráday Dormitory) – Budapesti Corvinus Egyetem Tarkaréti Kollégium (Corvinus University ofBudapest Tarkaréti Dormitory) Szakkollégiumok (Colleges for Advanced Studies): – EVK Szakkollégium – EVK College for Advanced Studies – Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága Szakkollégium (FAKT) – FAKT College for Advanced Studies – Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma – College for Advanced Studies of Diplomacy in Practice – Heller Farkas Szakkollégium – Heller Farkas College of Advanced Financial Studies – Rajk Szakkollégium – Rajk College for Advanced Studies – Társadalomelméleti Kollégium (TEK) – College for Advanced Studies in Social Theory – Széchenyi István Szakkollégium – Széchenyi István College for Advanced Studies 2. függelék
# 84. § / Hallgatói rendezvények szervezésének rendje / TARTALOMJEGYZÉK
1/A. melléklet 1/B. melléklet 2. melléklet 3. melléklet Budapesti Corvinus Egyetem 1 Szervezeti és Működési Rend 1 I. FEJEZET 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 A Szabályzat célja 1 A Szabályzat hatálya 1 Az Egyetem jogállása, alapadatai, Fenntartója, feladatai 1 Az Egyetem működésének alapelvei 2 Hatáskörmegosztás, jogkörök és az Egyetem képviselete 4 II. FEJEZET 6 AZ EGYETEM VEZETÉSI SZERKEZETE 6 Az Egyetem vezető testületei 6 Szenátus 6 A Szenátus létszáma, összetétele 8 A Szenátus tagjainak megválasztása, a szenátus tagjainak megbízási ideje, a szenátorok jogai és kötelezettségei 9 A Szenátus határozatképessége, szavazási rendje és működésének alapvető szabályai 11 Vezetői Bizottság 13 Egyetemi Doktori Tanács 13 Az Egyetemen működő bizottságok 14 A Szenátus Bizottságai 14
# 84. § / Szellemi tulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat 62 / Hallgatói rendezvények szervezésének rendje 62
III. FEJEZET 26 AZ EGYETEM SZERVEZETI TAGOLÁSA 26 IV. FEJEZET 52 ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK ÉS FÓRUMOK AZ EGYETEMEN 52 V. FEJEZET 54 AZ EGYETEMEN BELÜLI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 54 VI. FEJEZET 54 INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK 54 VII. FEJEZET 59 KÖZHASZNÚSÁGI RENDELKEZÉSEK 59 VIII. FEJEZET 59 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 59 1. függelék 60 2. függelék 62 1/A. melléklet 62 1/B. melléklet 62 2. melléklet 62 3. melléklet 62
14/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés a 2026/2027. tanév specializációválasztás eljárásrendjéről
# 14/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés / Preambulum
a 2026/2027. tanév specializációválasztás eljárásrendjéről 1
# 1. § / Preambulum / Fogalmak
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) 3. rész Tanulmányi és vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ) 50–51. §-ban előírtak alapján a 2026/2027. tanévre a specializációválasztás eljárásrendjére vonatkozóan az alábbi oktatásszervezési szabályokat rendelem el.
# 2. § / Fogalmak / A specializáció meghirdetése
2. § (1) Jelen rendelkezésben használt fogalmakon a TVSZ-ben meghatározott fogalmakat kell érteni.
# 3. § / A specializáció meghirdetése / A specializációválasztás előkészítése
3. § (1) A képzési program (tanterv) tartalmazza a képzésen választható specializációkat (a specializáció kezdő félévének megjelölésével), a specializáció felvételéhez esetleg meghatározott minimum követelményeket, a keretszámot meghaladó jelentkezés esetére a rangsorolás szabályait, két (több) specializáció választásának esetleges lehetőségét. A hallgató a képzésre való beiratkozáskor megkapja a honlap linket, ahonnan a saját képzési programját a rá vonatkozó mintatantervvel együtt le tudja tölteni.
# 4. § / A specializáció meghirdetése / A specializációválasztás előkészítése
4. § (1) A választás jellemzően a specializációs félévet/évet megelőző félévben történik. A specializációválasztás keretében a hallgató a mintatantervében szereplő specializációk közül választ jelen rendelkezés szabályai alapján, a TVSZ keretei között. (2) Az Programmenedzsment (a továbbiakban: PM) az aktuális félévre vonatkozóan az 1. számú mellékletben szereplő határidős táblázatban megadott időpontig előkészít egy Specializációválasztási táblázatot, amely szakonként tartalmazza az adott félévben lebonyolításra kerülő specializációválasztás során választható specializációkat, a választási, a rangsorolási és a specializációra történő jelentkezéshez, illetve a specializáció felvételéhez szükséges előkövetelményeket. A PM a táblázatban megadja a meghirdetésre kerülő specializációk TVSZ 50. § (3) szerinti minimális, valamint a félév oktatásának indításárára vonatkozó ORH rendelkezés szerinti maximális (kurzus)létszámát. (3) A dokumentum megosztása a SharePoint rendszerben történik a határidős táblázatban (1. melléklet) megadott időpontig. (4) Arról, hogy az adott képzésen milyen specializációk indulnak, valamint a specializációk keretszámáról a szakfelelős javaslata alapján az illetékes szakportfólióért felelős Dékán (továbbiakban: Dékán) dönt. A (2) pontban meghatározott választható specializációk között az összes olyan specializációt fel kell tüntetni, amelyet az Egyetem adott felvételi eljárásban (Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban (a továbbiakban: FFT) / az Egyetem honlapján a Képzési programban) meghirdetett az adott képzéshez. (5) A PM az elkészült Specializációválasztási táblázatot a szakfelelősök rendelkezésére bocsátja, a szakfelelős amennyiben el szeretne térni a minimális és/vagy maximális létszámtól, kérését jelzi a Dékán felé az előkészített Specializációválasztási táblázatban, az új javasolt létszámadatok megadásával. A minimális hallgatói létszámtól eltérni kizárólag indokolt esetben a szakfelelős javaslatára és a Dékán engedélyével lehet. (6) A Dékán döntését a Specializációválasztási táblázatban rögzíti az őszi félév esetén október 15-ig, tavaszi félév esetén március 15-ig. (7) A szakfelelős felelőssége, hogy a táblázatban a megfelelő adatok kerüljenek véglegesítésre. A Dékán létszámkeretekre és induló specializációkra vonatkozó döntését a PM eljuttatja a Tanulmányi Ügyek (továbbiakban: TÜ) részére. Az elfogadott és véglegesített táblázatot a PM visszaküldi a szakfelelősöknek, akik ez alapján a specializációfelelősökkel közösen elkészítik a hallgatói tájékoztatókat. A hallgatók tájékoztatása a szakfelelős és a specializáció-felelős feladata. A specializáció választás feltételeiről a szakfelelősnek kétféle formában (szóban és írásban) kell tájékoztatnia az érintett hallgatókat, az alábbiak szerint: a) a szakfelelősnek írásbeli tájékoztató anyagot kell készítenie a szakon választható
# 4. § / A specializációválasztás előkészítése / A specializációválasztás előkészítése a Neptunban
specializációkról, azok szakmai tartalmáról, a specializációk felvételének feltételeiről, a rangsorolásról, a választható specializációk számáról, továbbá arról, hogy mi az eljárás abban az esetben, ha a hallgató nem választ specializációt; b) az írásbeli specializációválasztási tájékoztatót az érintett hallgatók számára rendelkezésre kell bocsátani, legkésőbb a specializáció választás kezdő időpontját megelőzően 30 munkanappal és ezzel egyidőben a honlapra fel kell tölteni; c) a szakfelelősnek legalább egy alkalommal szóbeli tájékoztatót kell tartania az érintett hallgatói körnek a hallgatók specializációválasztással kapcsolatos tájékoztatására, az esetleges kérdések megválaszolására, a specializáció választás félévében, legkésőbb a specializáció választás hetét megelőző hét péntekig. A specializációválasztásról szóló szóbeli tájékoztatót a szakfelelős szervezi.
# 5. § / A specializációválasztás előkészítése a Neptunban / A specializációválasztás és beosztás
5. § (1) A PM a véglegesített, dékánok és szakfelelősök által elfogadott Specializációválasztási táblázatot a TÜ-vel megosztja legkésőbb a specializáció választás kezdete előtt 3 héttel. (2) A TÜ a magadott adatok alapján a Neptunban előkészíti a specializációválasztási időszakokat. (3) A TÜ beállítja a felvétel féléve szerint a specializáció választásra jogosult hallgatók körét is. (4) Az egyedi jogosultságokra vonatkozó kéréseket (így többek között a felvétel féléve alapján még választásra nem jogosult újra felvételiző hallgatók számára biztosított választási lehetőség) a szakfelelőstől/szakkoordinátortól érkező jelzés alapján teljesíti a TÜ.
# 6. § / A specializációválasztás előkészítése a Neptunban / A specializációválasztás és beosztás
6. § (1) A specializáció választás a Neptun rendszer Modulválasztás menüpontjában történik. (2) A gazdálkodási és menedzsment képzés esetén a specializáció választás lebonyolítása a magas hallgatói létszám miatt eltér a jelen §-ban foglaltaktól, így az erre vonatkozó specializációválasztási szabályokat a 10 és 11. § tartalmazza. (3) A specializációválasztás az adott képzés minden specializációjára jelentkezett összes hallgató rangsorolásával történik. (4) A specializációválasztási időszak lejárta után a TÜ a hallgatói preferenciák és a megadott bekerülési feltételek alapján végzi az összesítést: a) azon specializációk esetén, ahol nem kizárólag a Neptunban rögzített adatok kerültek be a rangsorolás szempontjai közé (pl. motivációs kérdőívre kapott pontszám) bekéri a pontszámokat a szakfelelőstől; b) kizárja azokat a hallgatókat, akik az előírt bekerülési feltételeket nem teljesítik; c) megküldi az összesített eredményt a szakfelelősöknek. (5) Amennyiben egy specializációnál a keretszámoknak megfelelő a jelentkezők száma, és a hallgatók teljesítik a bekerülési feltételeket, valamennyi jelentkező besorolható az általa választott specializációra. (6) Amennyiben a jóváhagyott létszámkereten és az induló specializációkon nem szükséges változtatni, a jelentkezők besorolásáról a szakfelelős dönt, ha azonban a létszámkereten és/vagy az induló specializációkon változtatni szükséges, a szakfelelőssel történő egyeztetést követően a Dékán dönt a jelentkezők besorolásáról. (7) Minden olyan hallgatót be kell sorolni, aki jelentkezett és a specializációra való bekerülés, valamint a választás feltételeit teljesítette. (8) Azokon a szakokon, ahol egy specializáció van, nincs választás, a hallgatókat arra az egy specializációra be kell sorolni. (9) A döntést a vizsgaidőszak végét követő 10. munkanap végéig kell meghozni. (10) A végleges besorolást a TÜ rögzíti a Neptunban a szakfelelős, vagy dékán által jóváhagyott és megküldött táblázat alapján. A döntés hallgatóval való közléséről a TÜ Neptun üzenetben gondoskodik. (11) A hallgató a „Jogorvoslati kérelem – nem nevesített ügyekre kérelem” leadásával a Neptun üzenet kiküldéstől számított 15 napon belül a HJR alapján jogorvoslattal élhet. (12) Amennyiben a hallgató jogosult volt specializációt választani, de a bekerülés feltételeit nem teljesítette, a képzésre vonatkozó következő specializációválasztási időszakban tud specializációt választani.
# 7. § / Késedelmesen választó hallgatók / Specializációváltás
7. § (1) A választásra jogosult, de specializációt nem választó hallgató a HTJSZ-ben megadott díj ellenében kérelmezheti a késedelmes specializációválasztást a specializációválasztás félévében a specializációválasztás lezárultát követő naptól a 2. mellékletben megadott kérvényen. (2) Amennyiben a hallgató jogosult volt specializációt választani és a bekerülés feltételeit teljesíti, a „D105-Határidőn túli specializáció választás” kérvény leadásával kérelmezheti a specializációválasztást a specializációk rangsorának megadásával e rendelkezés 6. § (1) szerint. (3) A hallgató csak arra a specializációra osztható be, amelyen van még szabad hely és amely specializációnak teljesíti az előírt bekerülési feltételeit. (4) Amennyiben minden specializáció létszáma elérte a meghatározott keretszámot (maximális létszámot), úgy a képzésre vonatkozó következő specializációválasztási időszakban tud a hallgató specializációt választani. (5) A döntést a szakfelelősnek a Neptunban, határozat formájában a vizsgaidőszak végét követő 10. munkanap végéig kell meghoznia.
# 8. § / Specializációváltás / Második specializáció választása, specializáció leadása
8. § (1) A hallgató a TVSZ 51. § szerint kérheti specializációjának megváltoztatását a „D201-Specializáció váltási kérelem” benyújtásával a Neptunban, az új specializáció megadásával, az eredeti specializáció felvételét követő első aktív félév szorgalmi időszakának végétől. (2) A kérelmet a regisztrációs időszakban lehet benyújtani. Specializáció-váltásra a rendelkezésre álló helyek függvényében van lehetőség, a hallgató csak arra a specializációra vehető fel, amelyen még van szabad hely a specializációválasztás lezárulta után, továbbá amelynek teljesíti a mintatantervben megadott választási feltételeit. A kérelemért a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. (3) A kérelemről a szakfelelős dönt. A döntést Neptun-határozat formájában, a vizsgaidőszak végét követő tizedik munkanap végéig hozza meg (4) Mintatanterv szerint egy félév időtartamú specializációt csak abban az esetben lehet váltani, ha a hallgató még nem kezdte meg specializációs tanulmányait. (5) A specializációváltáshoz szükséges a befogadó specializáció felelősének hozzájárulása is, amelyet a TÜ hivatalból kér be a Neptunon keresztül a specializációfelelőstől. (6) A hallgató csak arra a specializációra vehető fel, amelyen még van szabad hely a specializációválasztás lezárulta után, továbbá amelynek teljesíti a mintatantervben megadott választási feltételeit.
# 9. § / Specializációváltás / Második specializáció választása, specializáció leadása
9. § (1) Amennyiben a hallgató a mintatantervében előírt számú specializáció teljesítésén túl egy vagy több további specializációt szeretne elvégezni, úgy a további specializációra felvételét kérheti a „D101-Kérelem második (vagy további) specializáció felvétele iránt” kérelem Neptun rendszerben történő benyújtásával, az eredeti specializáció felvételét követő első aktív félév szorgalmi időszakának végétől (kivéve GM szak, lásd 10–11. §) Amennyiben a második vagy további specializáció felvétele a HTJSZ szerinti kredittúllépéssel jár, a hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat is köteles megfizetni. (2) Csak azon képzések esetében kérvényezhető, ahol mintatanterv szerint lehetőség van az előírt kötelező specializáció(k) felett további specializációk elvégzésre. (PM Specializációválasztási táblázat tartalmazza). (3) A kérelmet a regisztrációs időszakban lehet benyújtani. A második vagy további specializáció felvételére a rendelkezésre álló helyek függvényében van lehetőség. A kérelemért a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. (4) A kérelemről a szakfelelős dönt. (5) A specializáció leadása időbeli korlátozás nélkül kérhető (regisztrációs időszak végéig) a „D102-Kérelem specializáció leadása iránt” kérelem benyújtásával a Neptunban. (6) A kérelemért a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. (7) A kérelemről a szakfelelős dönt. (8) A döntést Neptun határozat formájában a határidős táblázatban megadott időpontig kell meghozni. Gazdálkodási és menedzsment alapszak magyar nyelvű képzés specializáció
# 10. § / választása / választása
10. § (1) Gazdálkodási és menedzsment nappali magyar nyelvű képzés mintatanterve szerint a specializációk elvégzésére az 5. és a 6. félév áll rendelkezésre. (2) Az „A” specializáció, amiből a szakdolgozatát írja a hallgató, választható az 5. vagy 6. félévre is. (3) A specializáció kiválasztását megelőzően a hallgatónak nyilatkoznia kell, hogy mivel szeretné tölteni a 3. tanév másik, specializációval nem lefedett (5/6.) félévét. A hallgató az alábbiak közül választhat: a) elvégez egy „B” specializációt, vagy b) külföldi részképzésen vesz részt, vagy c) szabadon választható tantárgyakat vesz fel. (4) A specializációválasztás a mintatanterv szerinti 4. félév végén történik, a Neptun rendszer specializációválasztás menüpontjában. (5) A specializációválasztás lépései: a) a hallgató nyilatkozik a Neptunban a „D106Specializáció választás GM 5/6 félév” kérelem kitöltésével, hogy a (3) bekezdésben megadottak közül melyiket választja; b) a specializációválasztáskor a hallgató, a meghirdetett összes specializáció közül a hallgatói specializációválasztási tájékoztatóban megadott számú specializációt sorrendbe állítja; c) aki az a) pontban úgy nyilatkozott, hogy a(z) 5/ 6. félévben “B” specializációt szeretne teljesíteni annak két választási időszak fog megjelenni a Neptunban és mindkettő időszakra vonatkozóan sorrendet kell állítania a b) pont szerint; d) a továbbiakban a 6. § (3)–(7), (9)–(12) szerint kell eljárni. Gazdálkodási és menedzsment alapszak angol nyelvű képzés specializáció
# 11. § / választása / Vegyes és záró rendelkezések
11. § (1) Gazdálkodási és menedzsment nappali angol nyelvű képzés hallgatójának a 4. félévben nyilatkoznia kell, hogy mivel szeretné tölteni a 6. félévet. A hallgató az alábbiak közül választhat: a) elvégez egy specializációt, vagy b) külföldi részképzésen vesz részt, vagy c) szabadon választható tantárgyakat vesz fel. (2) A specializációválasztás lépései: (3) a hallgató nyilatkozik a Neptunban a „D107Specializáció választás GM angol 6 félév” kérelem kitöltésével, hogy az (1) bekezdésben megadottak közül melyiket választja; a) a specializációválasztáskor a hallgató, a meghirdetett összes specializáció közül a hallgatói specializációválasztási tájékoztatóban megadott számú specializációt sorrendbe állítja; b) aki az a) pontban úgy nyilatkozott, hogy a 6. félévben specializációt szeretne teljesíteni annak egy választási időszak fog megjelenni a Neptunban és sorrendet kell állítania a (2) b) pont szerint; c) a továbbiakban a 6. § (3)–(7), (9)–(12) szerint kell eljárni. 12. § (1) A 2026/2027. tanévre vonatkozó specializációválasztási, specializációváltási, a mintatantervben rögzített specializációt meghaladó további specializáció felvételi vagy leadási határidőket az 1. melléklet, a hallgatói kérvények benyújtásának ütemezését a 2. melléklet tartalmazza.
# 13. § / feladat neve a feladatot kezdés Határidő kezdés Határidő / TARTALOMJEGYZÉK
13. § (1) Jelen rendelkezés a közzététel napján lép hatályba és a 2026/2027. tanév 2. (tavaszi) félévének utolsó napjáig hatályos. 1. melléklet ssz. végzi 2026/27/1 2026/27/1 2026/27/2 2026/27/2 14/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 a 2026/2027. tanév specializációválasztás eljárásrendjéről 1 Preambulum 1 Fogalmak 1 A specializáció meghirdetése 1 A specializációválasztás előkészítése 1 A specializációválasztás előkészítése a Neptunban 2 A specializációválasztás és beosztás 2 Késedelmesen választó hallgatók 3 Specializációváltás 3 Második specializáció választása, specializáció leadása 4 Gazdálkodási és menedzsment alapszak magyar nyelvű képzés specializáció választása 4 Gazdálkodási és menedzsment alapszak angol nyelvű képzés specializáció választása 5 Vegyes és záró rendelkezések 5 1. melléklet 5 Határidők 2026/2027. tanév 5 2. melléklet 9 Hallgatói kérvények ütemezése 9
15/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés a szakdolgozat, diplomamunka, témaválasztásának, készítésének, benyújtásának és értékelésének eljárásrendje a 2026/2027. tanév 1. (őszi) félévében
# 1. (őszi) félévében 1 / Preambulum
a szakdolgozat, diplomamunka témaválasztásának, készítésének, benyújtásának és értékelésének eljárásrendje a 2026/2027. tanév
# 1. § / Preambulum / Fogalmak
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) 3. rész Tanulmányi és vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ) 74–83. §-ban előírtak alapján a 2026/2027. tanévre a szakdolgozat, diplomamunka témaválasztásának, készítésének, benyújtásának és értékelésének eljárásrendjére vonatkozóan az alábbi oktatásszervezési szabályokat rendelem el..
# 2. § / Fogalmak / Szakdolgozat célja, jellemzői, típusai, az útmutató
2. § (1) Jelen rendelkezésben használt fogalmakon a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban (a továbbiakban TVSZ) meghatározott fogalmakat kell érteni. (2) A szakdolgozat vagy a diplomamunka (a továbbiakban együtt: szakdolgozat) írására, leadására vonatkozó – jelen rendelkezésben nem szereplő további – szabályok a TVSZ 74–83. §, valamint 3. mellékletében találhatóak. (3) A szakdolgozati téma kiválasztása és a szakdolgozat leadása minden hallgató számára a Neptun Egységes Tanulmányi Rendszeren (továbbiakban: Neptun) keresztül történik, a hallgató által.
# 3. § / Szakdolgozat célja, jellemzői, típusai, az útmutató / Szakdolgozati témahirdetés, témaválasztás
3. § (1) A szakdolgozat készítésének céljáról, a szakdolgozat jellemzőiről, valamint típusairól a TVSZ 74. § (1)–(12) bekezdései rendelkeznek. (2) Az adott szakon a szakdolgozat-készítéshez kapcsolódóan a témaválasztással egyidejűleg a szakfelelős a szakra vonatkozóan szakdolgozati útmutatót készít. Az útmutató tartalmazza – figyelemmel a TVSZ 3. mellékletében meghatározottakra – a szakdolgozat tartalmi, formai követelményeit, valamint az értékelőrácsot.
# 4. § / Szakdolgozati témahirdetés, témaválasztás / Szakdolgozat készítés
4. § (1) A szakdolgozati témaválasztást a tanév időbeosztásában megadott időszakokban a szakfelelős (azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős) szervezi meg. (2) A szakfelelős meghatározza a témajelentkezés pontos időpontját a megadott időszakon belül. (3) A szak-/specializációfelelős feladata a témajavaslatok Neptunban való közzététele az általa meghatározott időpontig. A hallgató hozott, egyéni témát is választhat a szak-/specializációfelelős engedélyével. (4) A szak-/specializáció felelős határozza meg továbbá: a) a témajelentkezés típusát, b) a Neptunban a szakdolgozati témaválasztáshoz kapcsolódó beállításokat (véleményezések lehetősége, időszaka, témavázlat stb.), c) amennyiben az adott szakon a szakdolgozati témákhoz előzetesen kijelölt konzulensek kapcsolódnak, azok személyét a témajavaslatokkal egyidejűleg közzé kell tenni. (5) A hallgatók szakdolgozati témajelentkezésének lezárulta után a szakfelelős dönt a kérelem beadásától számított tizenöt (15) napon belül a hallgatók beosztásáról, a döntést Neptun üzenet formájában közli a hallgatóval. (6) A szakfelelős dönt az elutasított vagy a jelentkezésről lemaradt hallgatók pótjelentkezéséről. (7) A Programmenedzsment (a továbbiakban: PM) munkatársa támogatást nyújt a Neptun beállításokhoz.
# 5. § / Szakdolgozati témahirdetés, témaválasztás / Szakdolgozat készítés
5. § (1) A hallgató a szak-/specializációfelelős által jóváhagyott témában kezdheti meg a szakdolgozat kidolgozását az útmutatóban foglaltak mentén. (2) A szak-/specializáció felelős készíti el e rendelkezés 3. § (2) bekezdése szerinti Szakdolgozati (készítési, tartalmi) útmutatót, illetve annak frissítését a 2026/2027. tanévre vonatkozóan. Az elkészült, frissített Szakdolgozati útmutatót a szak-/specializációfelelős a Szakdolgozati útmutatók 2026 2027 tanév tárhelyre feltölti. (3) Az elkészített útmutatókat a dékánok hagyják jóvá, az elfogadott, jóváhagyott szakdolgozati útmutatókat a szakfelelősök teszik közzé az Egyetem honlapján és/vagy egyéb elektronikus felületen. (4) A szakdolgozat készítését konzulens irányítja, a konzulensre, illetve konzultációra a TVSZ 77. § (3)–(8) bekezdéseiben rögzítettek vonatkoznak. (5) A szakdolgozat készítéséhez minden képzésben gyakorlati jeggyel végződő, kötelező tantárgy van rendelve. A szakfelelős a szakdolgozati útmutatóban és a tematikában határozza meg, hogy az értékelés milyen készültségi szinthez köthető. Az érdemjegyet a konzulens állapítja meg, megadásának nem feltétele a szakdolgozat félév végéig való leadása. (6) A szakdolgozat nyelve a képzés nyelve azzal, hogy magyar nyelvű képzésen a szakdolgozat angol nyelven is elkészíthető, továbbá angol, vagy német nyelvű specializáció esetén a szakdolgozat nyelve a specializáció nyelve is lehet. (7) A hallgató a TVSZ 78. § szerint kérheti a szakdolgozat témájának és/vagy a konzulens személyének módosítását (a díjköteles kérelemről az intézetvezetővel egyeztetve, a szakfelelős dönt, a beadástól számított 15 napon belül, a határozatban foglalt döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak): a) hallgatói jogviszony alatt a kérelmet a hallgató a Szakszeminárium 2. vagy azzal egyenértékű tantárgy felvételének félévében, a regisztrációs időszak utolsó munkanapján 12.00 óráig a Neptunban nyújthatja be, “Kérelem szakdolgozati téma/konzulens személyének megváltoztatása I.” kérvény leadásával. b) hallgatói jogviszony megszűnését követő témaváltoztatás esetén a kérelmet a szakdolgozatleadás szerinti félév regisztrációs időszak utolsó munkanapján 12.00 óráig lehet a Neptunban benyújtani a „Kérelem szakdolgozati téma/konzulens személyének megváltoztatása II.” kérvény leadásával. c) az új téma (témaváltoztatás) engedélyezésével egyidejűleg a konzulens személyéről a szakfelelős dönt d) Azon hallgatók esetében, akiknek a Neptunban lezajló témaválasztás lezárultát követően változott a témavezető oktatója (például a „Szakdolgozati téma vagy konzulens, vagy téma és konzulens megváltoztatásának kérelme” nevű kérelemre hozott döntés következtében vagy más okból hozott szak-/specializációfelelősi döntés következtében), módosítani kell a szakdolgozati sornak ezen adatát még a szakdolgozat feltöltése előtt. Ezt a szakdolgozatért felelős szervezeti egység
# 5. § / Szakdolgozati témahirdetés, témaválasztás / Szakdolgozat készítés
munkatársa végzi a Neptun rendszerben. (8) Lehetőség van a szakdolgozatban megjelenő egyes céges/szervezeti/intézményi információk bizalmas kezelésére (amennyiben ez nem veszélyezteti az értelmezést a szóban forgó adatok megváltoztatásával, kipontozásával, vagy a cég/szervezet/intézmény nevének megváltoztatásával). A szakdolgozat titkosítására nincs lehetőség, a hallgató kérheti a szakdolgozat korlátozott hozzáférésű elérhetőségét (kivéve TDK dolgozat). A szakdolgozat teljes vagy korlátozott hozzáféréséről (nyilvánosságáról) a hallgató a szakdolgozat leadásával egyidejűleg nyilatkozik a TVSZ 76. §-ban foglaltaknak megfelelően: a) korlátozott hozzáférés esetén a szakdolgozat csak az Egyetem hálózatáról érhető el, b) korlátlan hozzáférés esetén a szakdolgozat a világháló bármely pontjáról hozzáférhető lesz, c) tanári mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben, executive képzésben és részidős képzésben kérelmezhető, hogy a szakdolgozat a leadástól számított három (3) évig kizárólag a záróvizsgában közreműködők részére legyen elérhető, azzal, hogy az Egyetem hivatalos plágiumellenőrző programjába a plágiumellenőrzést ezen szakdolgozatok esetén is el kell végezni. A három (3) év letelte után a szakdolgozat a b) pont szerint korlátozott hozzáférésű lesz. A kérelmet a témaválasztással egyidejűleg, de legkésőbb a Szakszeminárium 2. vagy azzal egyenértékű tantárgy felvételének félévében kell benyújtani a Neptunban, „Kérelem szakdolgozat nyilvánosság korlátozására” kérvény leadásával a 2. mellékletben meghatározott időszakban (a kérelemről a szakfelelős dönt, a kérelem beadásától számított 15 napon belül,a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak).
# 6. § / Szakdolgozat készítés / A szakdolgozat leadása
6. § (1) Amennyiben a hallgató a szakdolgozat értékelését követő első záróvizsgán nem vesz részt, az értékelt szakdolgozatra kapott érdemjegy két (2) naptári éven belül érvényes, azaz ezen idő alatt számítható bele a záróvizsga érdemjegyébe. (2) A szakdolgozat végleges leadása előtt próbafeltöltésre a szövegegyezés vizsgálathoz a Moodle-ban van lehetőség. A próbafeltöltésre a hallgatók számára egy Moodle kurzus kerül létrehozásra. Neve: Szakdolgozat próbafeltöltés 2026/27/1 / Thesis test submission 2026/27/1 https://moodle.uni-corvinus.hu/course/view.php?id=221784 (3) Végleges szakdolgozat-feltöltés (véglegesítés) a Neptun rendszerben: a) A hallgató a szakdolgozatát véglegesítésre a konzulens által meghatározott határidőig, de legkésőbb a szakdolgozat leadási határidőt megelőző 10 munkanappal köteles bemutatni a konzulensnek jóváhagyás céljából. b) A hallgató a Neptunban a Tanulmányok/Szakdolgozat menüpontban tudja a szakdolgozatát / tanári portfólióját a tanév időbeosztásában meghatározott határidőig feltölteni. c) A hallgatónak a szakdolgozat feltöltésekor kell megadnia a szakdolgozat végleges címét, továbbá nyilatkoznia kell a generatív mesterséges intelligencia használatáról, valamint arról, hogy a leadott szakdolgozat a saját munkájának eredménye, és párhuzamos képzésen folytatott tanulmányok esetén arról is, hogy a szakdolgozatai közötti átfedés nem haladja meg a 10%-ot (3. melléklet szerint). d) A témavezető/konzulens a Neptunban, a hallgató által indított szakdolgozat-befogadási kérést a „Végleges szakdolgozat beadás támogatás” mező „Támogatva” értékűre történő beállításával fogadhatja el. A „Támogatva” gomb megnyomása a konzulensi nyilatkozat a szakdolgozat leadhatóságáról. e) A szakdolgozat leadása nem jelenti a záróvizsgára való jelentkezést is, a hallgatónak a Neptun rendszerben kell a záróvizsgára jelentkeznie f) A leadott szakdolgozat nem vonható vissza, kivéve TDK dolgozat szakdolgozatként való elfogadása esetén. (4) Azon hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók tölthetik fel a Neptunba a szakdolgozatukat, a) akik a Szakszeminárium 2. vagy ezzel egyenértékű tantárgyat a 2026/2027. tanév őszi félévében felvették. b) akik a Szakszeminárium 2. vagy ezzel egyenértékű tantárgyat már sikeresen teljesítették, de nem adták le szakdolgozatukat és nem szerezték meg a végbizonyítványt, valamint a „Kérelem szakdolgozat leadásra I.” kérelmet benyújtották és a kérelem jóváhagyásra került (a kérelmet a szakdolgozatleadás szerinti félévben a jelen rendelkezés 2. mellékletében meghatározott időpontig kell leadni, a kérelemről a szakfelelős dönt a konzulens véleményének meghallgatását követően, a kérelem beadásától számított tíz (10) munkanapon belül) (5) Azok a hallgatói jogviszonnyal már nem rendelkező volt hallgatók tölthetik fel a
# 6. § / Szakdolgozat készítés / A szakdolgozat leadása
Neptunba a szakdolgozatukat, akik a 2012/2013. tanévben vagy azt követően kezdték meg tanulmányaikat és: a) a szakdolgozatukat még nem adták le, a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő két (2) naptári év még nem telt el, valamint a „Kérelem szakdolgozat leadásra II.” kérelmet benyújtották és a kérelem jóváhagyásra került (a szakfelelős, a konzulens véleményének meghallgatásával dönt a befejezett szakdolgozat kérvényleadás időpontjában bemutatott formában való benyújtásának engedélyezéséről, vagy a befejezett illetve korábban megkezdett szakdolgozat kiegészítésének, aktualizálásának, javításának elrendeléséről; avagy új szakdolgozat, új témában való elkészítésének megköveteléséről). b) a szakdolgozatukat még nem adták le, a végbizonyítvány megszerzését követő két (2) naptári év már eltelt, de nem telt el öt (5) év, valamint „Kérelem szakdolgozat leadásra III.” kérelmet benyújtották és a kérelem jóváhagyásra került (a szakfelelős, a konzulens véleményének meghallgatásával dönt a befejezett, illetve korábban megkezdett szakdolgozat kiegészítésének, aktualizálásának, javításának elrendeléséről, vagy új szakdolgozat, új témában való elkészítésének megköveteléséről). c) a szakdolgozatukat leadták, a bírálattól már eltelt két (2) év, de a végbizonyítvány megszerzését követő öt (5) naptári év még nem telt el, valamint a „Kérelem szakdolgozat leadásra III.” kérelmet benyújtották és a kérelmet a szakfelelős jóváhagyta (a szakfelelős, a konzulens véleményének meghallgatásával dönt a leadott szakdolgozat kiegészítésének, aktualizálásának, javításának elrendeléséről, vagy új szakdolgozat, új témában való elkészítésének megköveteléséről). Azokban az esetekben, ahol a szakfelelős a befejezett, vagy korábban megkezdett szakdolgozat kiegészítését, aktualizálását, javítását, avagy új szakdolgozat új témában való elkészítését rendeli el, az intézetvezetővel egyeztetve dönt a korábbi konzulens megerősítéséről vagy új konzulens kijelöléséről, valamint kötelező szakdolgozati konzultáció előírásáról, illetve az új témáról is. (6) Tudományos Diákköri dolgozat szakdolgozatként való elfogadása a) Tudományos Diákköri dolgozat szakdolgozatként való elfogadását kezdeményezhetik azok a hallgatók, akik a 2025. májusi, vagy novemberi, illetve 2026. májusi, vagy novemberi TDK-n vettek részt és a TVSZ 80. § (7)–(11) alapján jogosultak a kérelmet leadni. A kérelem neve: “F301Kérelem 2025, vagy 2026. évi TDK dolgozat befogadására szakdolgozatként a 2026/27/1 félévi ZV-hoz”. b) A TVSZ értelmében rendelkezni kell a már leadott szakdolgozatokról A kérelmet a szakdolgozat, diplomamunka benyújtásának és értékelésének eljárásrendjében meghatározott időpontig lehet benyújtani azzal, hogy a kérelmet a hallgató,
# 6. § / Szakdolgozat készítés / A szakdolgozat leadása
amennyiben arra lehetőség van, a szakdolgozat leadását megelőzően nyújtja be, de amennyiben az OTDK-ra történő bemutatásra vonatkozó javaslat a szakdolgozat leadását követően jut a hallgató tudomására, a kérelem utóbb is benyújtható. A kérelem leadását pozitív elbírálás esetén úgy kell tekinteni, hogy a hallgató a kérelemben a korábban már benyújtott szakdolgozatának visszavonását is kérelmezi. (7) Szakdolgozat leadás elégtelenre minősített szakdolgozat esetén. a) Azon hallgatók, akiknek a szakdolgozatát a bírálók elégtelenre értékelték egy korábban leadott szakdolgozat esetében és azt a hallgatók nem védhették meg, a hallgatói jogviszony alatt szakdolgozatuk leadását a „Kérelem sikertelen szakdolgozat javítására és szakdolgozat leadásra I”. kérvény kitöltésével kezdeményezhetik. b) Azon volt hallgatók, akiknek a szakdolgozatát a bírálók elégtelenre értékelték egy korábban leadott szakdolgozat esetében és azt a volt hallgatók nem védhették meg, a szakdolgozatuk leadását a „Kérelem sikertelen szakdolgozat javítására és szakdolgozat leadásra II. kérvény kitöltésével kezdeményezhetik amennyiben a végbizonyítvány kiállítástól nem telt el öt év. (8) Határidőn túli szakdolgozatleadás Az 1. melléklet határidős táblázatában meghatározott leadási határidőt követő három (3) napon belül a hallgató/volt hallgató kérelem nélkül, díjmentesen leadhatja szakdolgozatát és tanári portfólióját. A TVSZ 93. §–94. § szakaszában meghatározottak alapján nem nyújtható be méltányossági kérelem a három (3) napon túli késedelmes szakdolgozat leadásra.
# 7. § / Szakdolgozat értékelése / Vegyes és záró rendelkezések
7. § (1) A szakdolgozat bírálati szempontjait (értékelőrács) a szakfelelős állítja össze és adja át a PM munkatársa számára a Neptunban való rögzítéshez. (2) A szakdolgozat leadási határidő után a szakdolgozatért felelős szervezeti egység munkatársa/szakkoordinátor ellenőrzi a feltöltött szakdolgozatokat és elindítja a szövegegyezési vizsgálatot. (3) A szak-/specializációfelelős a szakdolgozathoz megadja a bírálót/bírálókat és a szervezeti egység munkatársa/szakkoordinátor a Neptunban a szakdolgozathoz rögzíti. (4) Amennyiben a bíráló nem szerepel még a Neptun rendszerben a szervezeti egység adminisztrátora elindítja a Neptunkód igénylést. (5) A szakdolgozat értékelése a Neptunban történik. (6) A szak-/specializációfelelős megkezdi a Záróvizsgabizottságok szervezését. (7) A szakdolgozat értékeléséről a TVSZ 80. § rendelkezik.
# 8. § / Határidők / Tevékenység Hely Felelős Kezdés Befejezés
8. § (1) A szakdolgozathoz kapcsolódó egyes határidőket az 1. melléklet tartalmazza. (2) A szakdolgozathoz kapcsolódó kérelmek listáját a 2. melléklet tartalmazza. (3) A szakdolgozathoz kapcsolódó nyilatkozatok mintaszövegeit a 3. melléklet tartalmazza. (4) Jelen rendelkezés a közzétételt követő napon lép hatályba és a 2026/2027. tanév 1. (őszi) félévének utolsó napjáig, 2027. január 31-ig hatályos. 1. melléklet 13 Szakdolgozati témaválasztás Neptun szakfelelős, 2026.09.07 2026.10.12 2026/2027/1 (őszi) félév 1.: A szakkoordinátor/ döntés után a Neptunban a intézeti szakdolgozati témabeosztás adminisztrátor véglegesítése. 14 Szakdolgozati témaválasztás Neptun 2026.09.07 2026.10.12 2026/2027/1 (őszi) félév 1.: A szakkoordinátor/ témaválasztás utáni intézeti döntések rögzítése a adminisztrátor szakszemináriumoknál – a hallgatók szakszemináriumokra helyezése. (ahol szükséges) 54 Szakdolgozati témaválasztás Excel PM 2026.11.30 2026.12.16 2026/2027/1 (őszi) félév 2.: A témaválasztás után a döntések meghozásához adatszolgáltatás, ha szükséges. 55 Szakdolgozati témaválasztás Excel szakfelelős 2026.11.30 2026.12.18 2026/2027/1 (őszi) félév 2.: A témaválasztás után a döntések meghozása. 56 Szakdolgozati témaválasztás Neptun szakfelelős, 2026.11.30 2026.12.18 2026/2027/1 (őszi) félév 2.: A döntés után a Neptunban a szakkoordinátor/ szakdolgozati témabeosztás intézeti véglegesítése. adminisztrátor A jelen rendelkezés hatálybalépését megelőző időszakra ütemezett előkészítő és adminisztratív feladatok végrehajtása folyamatban van, illetve azok teljesítése megtörtént. 2. melléklet
# 8. § / dátuma üres.) / TARTALOMJEGYZÉK
ssz. 1 F101-SZD Kérelem a szakdolgozati Hallgatói jogviszony alatt 2026.08.31 díjköteles téma vagy konzulens, vagy téma és (minden olyan hallgató, 10:00 konzulens megváltoztatására I. akinek az adott képzésen van –2026.09.18 15/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 a szakdolgozat, diplomamunka témaválasztásának, készítésének, benyújtásának és értékelésének eljárásrendje a 2026/2027. tanév 1. (őszi) félévében 1 Preambulum 1 Fogalmak 1 Szakdolgozat célja, jellemzői, típusai, az útmutató 1 Szakdolgozati témahirdetés, témaválasztás 1 Szakdolgozat készítés 2 A szakdolgozat leadása 3 Szakdolgozat értékelése 5 Vegyes és záró rendelkezések 5 1. melléklet 5 Határidők 5 2. melléklet 11 Szakdolgozathoz kapcsolódó kérelmek 11 3. melléklet 12 Nyilatkozatok szövege 12
16/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés a 2026/2027. tanév I. (őszi) félévi vizsgák, záróvizsgák megszervezésének rendjéről és a félévzárás eljárásrendjéről
# 16/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés / Preambulum
a 2026/2027. tanév I. (őszi) félévi vizsgák, záróvizsgák megszervezésének rendjéről és a félévzárás eljárásrendjéről 1
# 1. § / Preambulum / Fogalmak
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) 3. rész Tanulmányi és vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ) 59–73. §, valamint 84–87. §-ban előírtak alapján a 2026/2027. tanév 1. (őszi) félévi vizsgák, záróvizsgák megszervezésére és a félévzárás eljárásrendjére vonatkozóan az alábbi oktatásszervezési szabályokat rendelem el.
# 2. § / Fogalmak / Vizsgaszervezés
2. § (1) Jelen rendelkezésben használt fogalmakon a TVSZ-ben meghatározott fogalmakat kell érteni.
# 3. § / Fogalmak / Vizsgaszervezés
3. § (1) A vizsgaalkalmak meghirdetését az intézetek a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat valamint a Tanév időbeosztása c. Oktatási Bizottság által elfogadott ütemezés keretei között végzik. (2) A vizsgaidőszak és záróvizsgaidőszak beosztását – a 2026/2027. tanév időbeosztása alapján – a jelen rendelkezés 2. – 6. melléklete tartalmazza. (3) A vizsgák lebonyolításával, szervezésével kapcsolatban a Moodle rendszerében oktatóanyag érhető el az oktatók számára „Vizsgák szervezése, lebonyolítása és szabálytalanságok kezelése a vizsgán” címmel. (4) A vizsgákat a TVSZ-ben – különösen a 61. §-ban – foglaltakat betartva kell megszervezni. (5) A vizsgák szervezése szempontjából a szombat munkanapnak minősül. Vizsga valamennyi munkarend esetében szombati napra is hirdethető. (6) A Study Abroad, Erasmus vendéghallgatók és nem magyar freemover vendéghallgatók számára a vizsgaidőszakon kívül (elsősorban a szorgalmi időszak utolsó hetére) is lehet vizsgát meghirdetni. (7) A vizsgaidőszak tervezésekor a hallgatói létszámra figyelemmel úgy kell a vizsgákat meghirdetni, hogy egy tárgyból egy vizsgaidőszakban minden hallgató három (3) vizsgaalkalom közül legalább egy (1) alkalmat választhasson úgy, hogy a vizsgázók létszámának meghatározásakor a tantárgyat felvett hallgatói létszám legalább 125%-ának megfelelő helyet kell biztosítani az összes vizsgaalkalom vonatkozásában. A létszám tervezésénél a sikertelenül vizsgázó hallgatók létszámával is tervezni kell. (TVSZ 61. § (7)) (8) Az intézeteknek úgy kell meghirdetni a vizsgaalkalmakat, hogy egy tantárgyból (szigorlatból) minden hallgató, aki a tárgyat felvette legalább három (3) vizsgaalkalom közül választhasson. (9) Amennyiben egy adott tárgyból három (3) vizsgaalkalmat hirdetnek, az egyes vizsgaalkalmak között legalább öt (5) munkanapnak el kell telnie. Amennyiben egy adott tárgyból több mint három (3) vizsgaalkalmat hirdettek, akkor legalább három (3) vizsgaidőpont esetén kell az egyes vizsgaalkalmak között legalább öt (5) munkanapot biztosítani. Amennyiben a vizsgát az intézet nem szabályosan hirdette meg, jelen bekezdés szerint új vizsgaalkalmat kell meghirdetni. (TVSZ 61. § (5)) (10) A (9) bekezdésben meghatározott vizsgák közötti munkanapok számától eltérni csak a záróvizsgázó hallgatók számára meghirdetett vizsgáknál lehetséges azzal, hogy esetükben az egyes vizsgaalkalmak között legalább három (3) munkanapnak el kell telnie. Adott félév vizsgaidőszakán kívül is lehet vizsgát tenni a TVSZ 61. § (7) bekezdésében felsorolt esetekben. (11) Adott félév vizsgaidőszaka után a záróvizsgaidőszakban is tehet a) szigorlati vizsgát a nem záróvizsgázó (vagyis adott félév záróvizsgaidőszakára nem bejelentkezett) hallgató, b) kedvezményes tanulmányi rend szerint tanuló hallgató a TVSZ 92. § (1) értelmében, (legkésőbb 2027. február 4-ig tehet vizsgát akkor, ha annak
# 3. § / Vizsgaszervezés / A vizsgák meghirdetése
lehetőségét a tantárgyi program tartalmazza), c) a képzésváltó hallgató is tehet vizsgát a számára képzésváltáshoz előírt különbözeti tantárgyakból (legkésőbb 2027. február 4-ig), d) az illetékes dékán engedélyével, a hallgató által benyújtott kérelem alapján, ha a hallgató szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni vizsgaidőszakban a vizsgakötelezettségének és ezt hitelesen igazolja, legkésőbb 2027. február 4-ig. (12) A vizsgaidőszak utáni vizsgák meghirdetése a tárgyat gondozó intézet/tanszék feladata.
# 4. § / Vizsgaszervezés / A vizsgák meghirdetése
4. § (1) A vizsgaalkalmakat a szorgalmi időszak vége előtt legalább három (3) héttel közzé kell tenni a Neptun rendszerben a 3. mellékletben megadott időpontig. Ez alól kivételek a TVSZ 61. § (7) bekezdés szerinti esetek, ahol három (3) munkanappal a vizsga előtt kell a vizsgaalkalmakat közzétenni (TVSZ 61. § (8)). (2) A vizsgákat főszabály szerint személyes megjelenést igénylő vizsgaként kell megszervezni. (3) A TVSZ 63. § (3) bekezdésben foglaltak szerint online szóbeli vizsga is szervezhető. Az online szóbeli vizsga szervezésének engedélyeztetésére a „O307-OM–Online szóbeli vizsga meghirdetése” kérvényt a jelen rendelkezés 8. mellékletében magadott időszakban kell az oktatónak leadni. (TVSZ 65. §) (4) A Neptunban az alábbi vizsgatípusokat lehet beállítani. a) írásbeli b) szóbeli c) az a) és a b) kombinációja, azaz írásbeli és szóbeli vizsga. (5) A TVSZ 61. § (6) értelmében a tantárgyat gondozó Intézet a Neptunban teszi közzé: aa) egyes vizsgák időpontjait (vizsgák ütemezését az 1. melléklet szerinti vizsgaidőszaki csengetési rendhez igazodva kell megszervezni). ab) a vizsgáztatásban közreműködő oktató nevét b) Egy vizsgaalkalomhoz több tárgyat/kurzust is lehet rendelni. c) Egy vizsgaalkalomhoz több termet is lehet rendelni. (6) A vizsga meghirdetése keretében az oktatók megadják a vizsgaalkalmak időpontját (TVSZ 61. § (10)), a vizsgáztatásban közreműködő oktató(k) nevét, a vizsgatermet. Ezen adatok közül a vizsgaidőpontot és a közreműködő oktató(k) nevét a szorgalmi időszak vége előtt három (3) héttel meg kell adni a Neptunban a hallgatók számára. A további adatokat a vizsgaidőszak kezdetéig kell rögzíteni. A vizsga lebonyolításához a termeket az intézetek/tanszékek foglalják le a Neptun rendszerben. A vizsgameghirdetési időszakokat és határidőket a 3. melléklet tartalmazza.
# 5. § / Jegyek rögzítése a Neptunban / Vizsgalapok
5. § (1) A hallgató teljesítményének értékelése a TVSZ 59. § (különös tekintettel a (11) bekezdés aa) pontbanban rögzítettekre, lásd 1), továbbá 60–71. §-ben foglaltak szerint történik. A teljesítményértékelés (vizsgajegy stb.) eredményét az oktatónak kell rögzítenie a Neptunban a TVSZ 68–70. §-ban meghatározott szabályok szerint. A TVSZ alapján jelen rendelkezés a 4. mellékletben pontosan meghatározza a rögzítésre rendelkezésre álló időszakot. A TVSZ 44. § (5) bekezdés értelmében a hallgatói ismeretek és teljesítmények értékelésének alapját kizárólag az elfogadott és közzétett tárgytematika képezheti. (2) Fegyelmi eljárást a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes rendelhet el, amennyiben a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli. A vizsgával kapcsolatos fegyelmi vétség megállapítására az elsőfokú fegyelmi ügyekben a Hallgatói Fegyelmi Bizottság, másodfokú ügyekben pedig a Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság jogosult. A TVSZ 68. § (7) alapján fegyelmi vétség végleges megállapítása esetén a vétséggel érintett vizsga eredményét „értékelhetetlen” bejegyzéssel kell ellátni és a jelölésben rögzíteni kell, hogy a minősítés indoka végleges fegyelmi vétség. Az „értékelhetetlen” bejegyzést a TÜ programkoordinátor rögzíti be a Neptunba. (3) Az oktató a hallgató szorgalmi időszakban nyújtott teljesítménye alapján vizsgával záruló tantárgy esetén vizsgajegyet ajánlhat meg és rögzíthet a Neptunba, a TVSZ 60. §-ban rögzítettek szerint.
# 6. § / Jegyek rögzítése a Neptunban / Vizsgalapok
6. § (1) Az írásbeli és szóbeli vizsgákról vizsgaalkalmanként, a megajánlott jegyekről a vizsgaidőszak első hetének utolsó munkanapjáig kell vizsgalapot/eredménylapot nyomtatni a Neptunból, amelyen a vizsgáztató oktató rögzíti a vizsgajegyet / gyakorlati jegyet. Ezt követően az oktató aláírásával haladéktalanul érvényesíti a vizsgalapot. Írásbeli vizsga esetén a jelenléti ív és a vizsgalap csak együtt érvényes, azok egymásnak elválaszthatatlan részeit képezik. (TVSZ 68. § (9)) (2) A TVSZ 68. § (10) bekezdése értelmében az írásbeli vizsga eredményét legkésőbb a vizsgát követő harmadik (3.) napon rögzíteni kell a Neptunban. Esszéjellegű vizsga esetén a vizsga eredményét, valamint a gyakorlati jeggyel záruló hallgatói teljesítményértékelések és félévközi részfeladatok eredményét öt (5) munkanapon belül kell rögzíteni. A TVSZ 68. § (13) bekezdése értelmében, ha a Neptunban szereplő értékelés eltér a vizsgadolgozaton vagy a vizsgalapon szereplő értékeléstől, akkor a vizsgadolgozat értékelése az irányadó. Ha a vizsgalapon szereplő és a Neptunban rögzített értékelés eltér egymástól, a vizsgalap értékelését kell irányadónak tekinteni. (3) A szóbeli vizsga eredményét legkésőbb a vizsgát követő munkanapon rögzíteni kell a Neptunban. Ha a vizsgalapon szereplő és a Neptunban rögzített értékelés eltér egymástól, a vizsgalap értékelését kell irányadónak tekinteni. Ha a vizsgalapon és a teljesítési lapon szereplő értékelés eltér egymástól, a teljesítési lapon szereplő értékelést kell irányadónak tekinteni. (TVSZ 68. § (14)) (4) A gyakorlati jegyet legkésőbb a vizsgaidőszak második hetének első munkanapjáig rögzíteni kell a Neptunban azzal, hogy amennyiben intenzív hét keretében történik a számonkérés az adott intenzív heti tantárgyból, úgy a gyakorlati jegyet az intenzív hetet követő hét utolsó munkanapjáig rögzíteni kell a Neptunban. Ha a vizsgalapon szereplő és a Neptunban rögzített értékelés eltér egymástól, a vizsgalap értékelését kell irányadónak tekinteni. (TVSZ 68. § (15)) (5) A vizsgalapokat az Iratkezelési Szabályzat előírásai alapján az Egyetem/Intézet 5 évig köteles megőrizni.
# 7. § / Eltérések kezelése / Félévzárás a Neptunban
7. § (1) A TVSZ 68. § (16) bekezdésének értelmében vizsgajegy, gyakorlati jegy beírásának elmulasztása vagy hibás jegybeírás miatt „C201-Kifogás bejelentő” kérelmet adhat le a hallgató. A kérelem tárgyában a vizsgáztató oktató két (2) munkanapon belül dönt. Az oktató – kifogással kapcsolatos – döntése ellen jogorvoslati kérelem a Hallgatói Követelményrendszer 2. része, A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje (a továbbiakban: HJR) szerint nyújtható be a Neptunon keresztül a „X101-Jogorvoslati kérelem-nem nevesített ügyekre” és a „X102-Jogorvoslati kérelem – nem nevesített ügyekre doktori hallgatók számára” nevű kérvényeken.
# 8. § / Eltérések kezelése / Félévzárás a Neptunban
8. § (1) Az 5. mellékletben meghatározott határidővel a Program Menedzsment (a továbbiakban: PM) megvizsgálja az érdemjegyrögzítéseket, bejegyzéseket és a hiányzó vagy helytelen bejegyzésekről egy listát készít és 24 órán belül átadja az intézetek számára. (2) Az intézetek munkatársai, oktatói két (2) munkanapon belül pótolják a hiányzó bejegyzéseket, korrigálják a helytelen rögzítéseket. (3) A vizsgajegybeírási időszakok lezárulta után a TÜ munkatársai megvizsgálják a hiányzó bejegyzéseket. A »nem teljesítette« bejegyzés kizárólag akkor rögzíthető, ha annak TVSZ 68. § (8) bekezdésében meghatározott feltételei igazoltan fennállnak. Egyéb esetben az intézet köteles gondoskodni a hiányzó értékelés pótlásáról. (4) A TÜ Neptun csoport munkatársai az 5. melléklet szerinti határidőn belül elvégzik a félév lezárását. (5) A TÜ Neptun csoport a félévzárásokkal egyidőben kiírja a Hallgatói Követelményrendszer 4. rész, Hallgatói térítési és juttatási szabályzatban (a továbbiakban: HTJSZ) foglalt „Kreditelhagyási díj” (felvett, de nem teljesített kreditek után) és „A vizsgáról igazolatlan távolmaradás („nem jelent meg”) díj” díjtételeit. (6) A TÜ illetékes programkoordinátora a zárás után kiírja a Hallgatói Követelményrendszer 4. rész, Hallgatói térítési és juttatási szabályzatban (a továbbiakban: HTJSZ) foglalt „Kredittúllépési díj” díjtételét. (7) Ha a félévzárást követően szükséges valamilyen bejegyzést módosítani a Neptunban, azt az oktatónak a „O302-OM–Kérelem utólagos félévfelnyitásra” elnevezésű kérvényen kell kezdeményeznie. A kérelmet a 8. mellékletben megadott időpontig lehet leadni és az oktatási rektorhelyettes bírálja el. (8) A kérelem jóváhagyása után a TÜ Neptun csoport a félévet felnyitja, és jelzi az oktató felé, hogy egy (1) munkanap áll rendelkezésre a bejegyzés pótlására vagy javítására. A pótlás vagy javítás után a TÜ Neptun csoport munkatársa a hallgató félévét ismét lezárja.
# 9. § / Félévzárás a Neptunban / Záróvizsga
9. § (1) A záróvizsga megkezdése előtt legkésőbb két (2) héttel a záróvizsgabizottságokat a Neptun rendszerben rögzíteni kell és a TVSZ 87. § (5) bekezdése értelmében a záróvizsgára bejelentkezett és záróvizsgára bocsátható hallgatókat a szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – által felkért intézetnek a Neptunon keresztül tájékoztatnia kell a záróvizsga-bizottsági besorolásról, valamint a záróvizsga/záróvizsgarész időpontjáról és helyszínéről. (2) Alapképzési szakok esetében a TVSZ 14. § (4) b) pontja alapján az őszi félévben lehetőség van előrehozott (decemberi) záróvizsgát szervezni. Erről a szakfelelősök döntenek és tájékoztatják az érintett hallgatókat. (3) A záróvizsgákat személyes megjelenésű vizsgaként kell megszervezni. Ettől eltérni kettős vagy többesdiploma program záróvizsga szervezése esetén lehet az oktatási rektorhelyettes felé történő bejelentési kötelezettség mellett. A bejelentés a „O304-OM–Bejelentés kettős vagy többesdiploma program záróvizsga szervezésére” kérvény leadásával történhet. A kérelemben fel kell tüntetni az adott záróvizsgához kapcsolódó kettős vagy többesdiploma program nevét. (4) A záróvizsga táblázatban szereplő záróvizsgabizottságokat (az ott megjelenő névvel megegyezően) a Neptun Záróvizsgáztatás menüpontjában kell létrehozni és a termet hozzá kell rendelni. (5) A személyes megjelenéssel szervezett záróvizsgákon a hallgató online is részt vehet, amennyiben erre a dékánhoz benyújtott kérelem alapján engedélyt kap. „M101-Dékáni méltányossági kérelem” nevű kérelmet kell a hallgatóknak leadni. A volt hallgatónak az „M104-Dékáni méltányossági kérelem” nevű kérelmet kell leadni. A kérelmek leadási határidejét a 7. melléklet tartalmazza. (6) A záróvizsgára bocsátás együttes feltételeit a TVSZ 84. § (6) bekezdése határozza meg. Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a feltételek valamelyikét nem teljesítette. Ebben az esetben a TÜ a hallgató záróvizsga jelentkezését törli a Neptunból a záróvizsga megkezdése előtt legkésőbb három (3) munkanappal.
# 10. § / Vizsgameghirdetések / Tevékenység Határidő/időtartam
10. § (1) Jelen rendelkezés a közzétételt követő munkanapon lép hatályba és 2027. január 31. napjáig hatályos. 1. melléklet Vizsgaidőszakra vonatkozó csengetési rend Főépület hétfőtől péntekig C épület hétfőtől Sóház hétfőtől péntekig Gellért Campus hétfőtől 2. melléklet Vizsgaidőszak nem záróvizsgázó hallgatók számára 2026/2027/1. félév vizsgaidőszak 2026.12.14–2027.01.23 Vizsgaidőszak záróvizsgázók számára 2026/2027/1. félév januári záróvizsga esetén 2026.12.14–2027.01.09 Záróvizsgaidőszak decemberi (előrehozott) záróvizsga esetén 2026.11.30–2026.12.04 Záróvizsgaidőszak januári záróvizsgák esetén 2027.01.18–2027.01.31 3. melléklet Vizsgahirdetési időszak vizsgaidőszakon kívüli vizsgákhoz (kizárólag 3. 2026.08.31–2027.01.23 § (11) bekezdésben rögzített esetekben) 2026/2027/1. Vizsgahirdetési időszak 2026/2027/1. 2026.10.01–2027.01.21 Oktatói vizsgameghirdetési időszak 2026/2027/1. 2026.11.09–2027.01.21
# 4. § / Hallgatói teljesítményértékelések rögzítése a Neptunban / Tevékenység Határidő/időtartam
4. § (1) szerinti vizsgameghirdetési határidő 2026/2027/1. 2026.11.22 2026/2027/1. félévi vizsgákra jelentkezés minden záróvizsgázó 2026.11.23–2027.01.08 hallgató számára 2026/2027/1. félévi vizsgákra jelentkezés minden nem záróvizsgázó 2026.11.23–2027.01.22 hallgató számára 4. melléklet Oktatói jegybeírási időszak 2026/2027/1. félév 2026.10.26–2027.01.27 Oktatói megajánlott jegy beírási időszak 2026/2027/1. félév 2026.09.07–2026.12.12 (szakirányú továbbképzések kivételével) Hallgatói megajánlott jegy elfogadási időszak 2026/2027/1. féléves 2026.09.07–2027.01.10 (szakirányú továbbképzések kivételével) Gyakorlati jegy Neptunban történő rögzítésének határideje 2026.09.07–2027.01.04 (szakirányú továbbképzések kivételével) Intenzív hét keretében történő számonkérés esetén a gyakorlati 2026.09.18-ig jegy Neptunban történő rögzítésének határideje Írásbeli vizsga eredményének Neptunban történő rögzítésének vizsgát követő 3 napon belül határideje TVSZ 68. § (10) Esszéjellegű vizsga, gyakorlati jeggyel záruló hallgatói vizsgát követő 5 munkanapon teljesítményértékelések és félévközi részfeladatok eredményének belül Neptunban történő rögzítése TVSZ 68. § (10) Szóbeli vizsga eredményének Neptunban történő rögzítésének vizsgát követő munkanap határideje TVSZ 68. § (14) Az értékelések Neptunban történő rögzítésének végső határideje 2027.01.11 januárban záróvizsgázó hallgatók számára Az értékelések Neptunban történő rögzítésének végső határideje nem 2027.01.25 záróvizsgázó hallgatók számára C201-Kifogás bejelentő-kérelem leadási időszaka hallgatók számára 2026.08.31–2027.02.07 5. melléklet
# 4. § / Kérelem neve Kinek látható Láthatóság Díj / TARTALOMJEGYZÉK
Decemberben záróvizsgázó hallgatók félévzárása 2026.11.24 12:00 TÜ Hiányzó bejegyzések pótlása decemberben (előrehozott) 2026.11.23 oktatók Félévzárás januárban záróvizsgázó hallgatóknak 2027.01.12 17:00 TÜ Hiányzó bejegyzések pótlása januárban záróvizsgázó hallgatók 2027.01.11 oktatók Félévzárás nem záróvizsgázó hallgatóknak PM kiküldi a hiányzó bejegyzések listáját az Intézetek számára 2027.01.26 PM A hiányzó bejegyzések pótlása 2027.01.27 oktatók Félévzárás minden képzés 2027.01.28.17:00 TÜ-NCS 6. melléklet Záróvizsgára jelentkezés azon alapszakok hallgatói 2026.10.26 10:00hallgató számára, ahol decemberi (előrehozott) záróvizsga 2026.11.13 12:00 Záróvizsgabizottságok meghirdetése Decemberi záróvizsgák szervezése 2026.11.02–2026.11.16 szakfelelős/ Záróvizsga bizottságok szervezése 2026.12.07–2027.01.04 szakfelelős/ Záróvizsgát előkészítő adminisztrációs hét 2027.01.11–2027.01.15 TÜ 7. melléklet Hallgatói záróvizsgára vonatkozó kérelmek leadási időszaka 16/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 a 2026/2027. tanév I. (őszi) félévi vizsgák, záróvizsgák megszervezésének rendjéről és a félévzárás eljárásrendjéről 1 Preambulum 1 Fogalmak 1 Vizsgaszervezés 1 A vizsgák meghirdetése 2 Jegyek rögzítése a Neptunban 3 Vizsgalapok 3 Eltérések kezelése 4 Félévzárás a Neptunban 4 Záróvizsga 4 Vegyes és záró rendelkezések 5 1. melléklet 5 Csengetési rend 5 2. melléklet 6 Vizsgaidőszakok 6 3. melléklet 6
# 4. § / Kérelem neve Kinek látható Láthatóság Díj / TARTALOMJEGYZÉK
Vizsgameghirdetések 6 4. melléklet 6 Hallgatói teljesítményértékelések rögzítése a Neptunban 6 5. melléklet 7 Félévzárás 7 6. melléklet 7 Záróvizsgaidőszak 7 7. melléklet 7 Hallgatói záróvizsgára vonatkozó kérelmek leadási időszaka 7 8. melléklet 8 Oktatói kérelmek leadási időszaka 8 9. melléklet 8 TVSZ 68. § teljesítményértékelés táblázatosan 8
17/2025. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés Az online szóbeli vizsgák, záróvizsgák eljárásrendjéről
# 17/2025. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés / Preambulum
online szóbeli vizsgák, záróvizsgák eljárásrendjéről 1
# 1. § / Preambulum / Hatály
1. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. Kötete Hallgatói Követelményrendszer 3. rész Tanulmányi és vizsgaszabályzat (a továbbiakban: TVSZ) 63. § (3) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján az online szóbeli vizsga/záróvizsga folyamatát, annak részletes szabályait, feltételeit, kereteit az alábbiak szerint szabályozom.
# 2. § / Hatály / Fogalmak
2. § (1) Jelen rendelkezés hatálya az online szóbeli vizsgákra/záróvizsgákra terjed ki. (2) Jelen rendelkezés hatálya kiterjed mindazon hallgatóra (a továbbiakban: hallgató), aki számára engedélyezésre került online szóbeli vizsga/záróvizsga.
# 3. § / Fogalmak / Online szóbeli vizsga / záróvizsga szabályai
3. § Rendkívüli körülmények/helyzet: olyan helyzetek, amelyek váratlanul és súlyosan befolyásolják a hallgató tanulmányait, a hallgatónak nem róhatók fel és nem voltak előre láthatók vagy elkerülhetők. Az előre nem látható körülmények (vagy vis maior) olyan külső, elkerülhetetlen események, amelyek miatt valamely kötelezettség (jelen rendelkezés vonatkozásában a szóbeli vizsgán / záróvizsgán való személyes megjelenés) teljesítése lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé válik, és amelyek nem voltak előre láthatóak, a hallgatón kívül álló okokból következtek be. Ilyenek például az egészségügyi problémák (súlyos vagy tartós betegség, hosszú távú kórházi kezelés, súlyos fogyatékosság), személyes vagy családi tragédiák (például halálesetek, súlyos balesetek, vagy egyéb élethelyzetek), természeti katasztrófák (például árvíz, földrengés vagy más természeti csapások, amelyek közvetlenül érintik a hallgató lakóhelyét vagy családját), külföldi hallgató esetén a beutazási engedély (vízum) hatóságok általi megtagadása.
# 4. § / Fogalmak / Online szóbeli vizsga / záróvizsga szabályai
4. § (1) Az online szóbeli vizsga/ záróvizsga engedélyezésének feltételei: a) a hallgató körülményeiben bekövetkező, előre nem látható, és a hallgatónak fel nem róható változás (lásd fogalmak rendkívüli körülmények/helyzet); b) online záróvizsga iránti kérelem esetén M104/M101 kérvény benyújtása a Neptun rendszeren keresztül, online vizsga iránti kérelem esetén dékáni méltányossági kérelem benyújtása. A kérelemnek tartalmaznia kell a méltányosságra okot adó indoko(ka)t, és mellékelni kell hozzá az indoko(ka)t alátámasztó dokumentumo(ka)t is. (A dékáni méltányosságról a TVSZ 93. §-a rendelkezik.) (2) Az online szóbeli vizsgák/záróvizsgák szabályairól a TVSZ 65. § rendelkezik. (3) Amennyiben a TVSZ 63. § szerinti online vizsga is szervezhető, a) úgy az online vizsga kizárólag az Egyetem által használt alkalmazás, a Microsoft Teams használatával bonyolítható le, melybe a hallgató a számára kiadott Cusmanazonosítóval jogosult belépni. b) a vizsga a rendszer által meghatározott időpontban kezdhető meg; c) fülhallgató, fejhallgató a vizsga alatt nem használható; d) vizsgához szükséges eszközöket a vizsgák időtartama alatt letakarni, lenémítani nem lehet; e) a vizsga helyszínén bejelentkezéstől a vizsgafolyamat végégig, más személy nem tartózkodhat; f) a vizsga helyszínét a vizsgázó nem hagyhatja el a vizsga időtartama alatt; g) a vizsga kizárólag élő videókép és hang egyidejű átvitelével valósítható meg; h) a vizsga megkezdése előtt a hallgató személyazonosságának az ellenőrzése céljából a vizsgázó oly módon köteles felmutatni a kamerába a személyazonosításra alkalmas arcképes, érvényes igazolványát, hogy az azonosításra alkalmas legyen. A vizsga kizárólag az alkalmazásba történő sikeres belépést, majd személyi azonosítást követően kezdhető meg; i) a vizsgáztató bármikor kérheti, hogy a vizsgázó az általa használt eszköz kamerájával pásztázza körbe környezetét vagy közelről mutassa meg az ott található tárgyakat. A vizsgázó a kérésnek késedelem nélkül köteles eleget tenni; j) és a vizsga bármely félnél felmerült technikai probléma miatt megszakad, az oktató vagy a vizsgabizottság egymás után még legfeljebb két (2) alkalommal köteles megkísérelni a hallgató újrahívását. Ez esetben a vizsgáztató dönti el, hogy a hallgató folytatja a tételt vagy újrakezdi másik tétel húzásával.
# 5. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
5. § (1) Jelen rendelkezés a Budapesti Corvinus Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. Kötete Hallgatói Követelményrendszer 3. rész Tanulmányi és vizsgaszabályzat (TVSZ) 2. § (2) bekezdés i) pontján, 61. § (14) bekezdésén, 63. § (3) bekezdésén, 65. §-án, valamint 87. § (1), (2) bekezdésein alapul. (2) Jelen rendelkezés a közzététel napján lép hatályba és visszavonásig hatályos. 17/2025. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 online szóbeli vizsgák, záróvizsgák eljárásrendjéről 1 Preambulum 1 Hatály 1 Fogalmak 1 Online szóbeli vizsga / záróvizsga szabályai 1 Záró rendelkezések 2
17/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés a nemzetközi félév teljesítésének eljárásrendje a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon
# gazdálkodás alapképzési szakon 1 / A rendelkezés célja
a nemzetközi félév teljesítésének eljárásrendje a nemzetközi
# 1. § / A rendelkezés célja / Fogalmak
1. § (1) A rendelkezés célja a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon a szak képzési és kimeneti követelményei alapján a képzési programban előírt nemzetközi félév teljesítésének szabályozása a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban (a továbbiakban: TVSZ) meghatározottak szerint.
# 2. § / Fogalmak / Nemzetközi félév
2. § (1) Jelen rendelkezésben használt fogalmakon a TVSZ-ben meghatározott fogalmakat kell érteni.
# 3. § / Nemzetközi félév / A nemzetközi félév teljesítésének módjai
3. § (1) Nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon egy félév nemzetközi félév szerepel a tantervben azon hallgatók esetében, akik a 2020/2021. tanévben vagy azt követően kezdték meg tanulmányaikat. (2) A nemzetközi félév ideje a képzési programban meghatározottak alapján a 6. vagy a 7. félév, a választott specializáció függvényében. (3) A nemzetközi félév célja nemzetközi és multikulturális tapasztalat szerzése.
# 4. § / A nemzetközi félév teljesítésének módjai / követelmények
4. § (1) A nemzetközi félév három módon teljesíthető: a) Egy tanulmányi félév teljesítése egy külföldi partnerintézménynél (Magyarországon kívüli), („A” módozat). b) Munkavégzés külföldön (Magyarországon kívüli), gazdálkodó szervezetnél („B” módozat). c) Munkavégzés Magyarországon, egy multikulturális szervezetnél, multikulturális környezetben (a részleteket lásd 5. § (3) c). („C” módozat). (2) Sem az (1) bekezdés b) pont, sem a c) pont nem egyenlő a szakon kötelező szakmai gyakorlattal és nem helyettesítheti azt. A nemzetközi félév teljesítésével szemben fennálló szakmai, tartalmi
# 5. § / A nemzetközi félév teljesítésének módjai / követelmények
5. § (1) A 4. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben („A” módozat) a hallgató a nemzetközi félévét az egyetem egy nemzetközi felsőoktatási partnerénél teljesíti, külföldön és az eljárásrend a következő: a) A választott intézmény oktatási nyelve nem lehet a hallgató anyanyelve, illetve a nemzetközi félévet a hallgatónak attól az országtól eltérő országban kell teljesítenie, amelyben felsőoktatási tanulmányai megkezdését megelőzően életvitelszerűen élt. b) A választandó képzésnek és tantárgyaknak illeszkedniük kell a szak profiljához, tükrözheti a hallgató egyéni karriertervét. A felvételre kerülő tantárgyak teljesítésének elfogadásához a szakfelelős formális jóváhagyása szükséges a tanulmányi szerződés (Learning Agreement) megkötése előtt. c) A partneregyetemmel, ahol a hallgató a nemzetközi félévét tölti, az Egyetem tanulmányi szerződést (Learning Agreement) köt, amelyben felsorolásra kerülnek a hallgató által felvett tárgyak. d) Ezt megelőzően a hallgató kötelező jelleggel egyezteti a tanulni tervezett tantárgyakat a szakfelelőssel. A Learning Agreement „Kötelező mellékletét” kitöltve megküldi a szakfelelősnek jóváhagyásra a Learning Agreement Neptun rendszerbe való feltöltésével. Ezzel egyidejűleg a hallgatónak be kell nyújtani az E301-Nemzetközi gazdálkodás -nemzetközi félév megkezdése kérelmet, megjelölve, hogy az „A” módozatot kívánja teljesíteni, feltüntetve a célország és a fogadó intézmény nevét. A kérvény mellékleteként csatolni kell a felvenni tervezett tantárgyak listáját, azok rövid leírását, valamint kreditértékét. e) A „Kötelező mellékletben” minden tárgyat, összesen 30 ECTS-t fel kell tüntetni, az elismertetni kívánt tantárgyként pedig a „VF00088NABB International Semester” tantárgyat kell megjelölni. f) A Learning Agreement aláírását követően, annak kötelező mellékletét a szakfelelős részére kell, megküldenie a hallgatónak. g) A TVSZ 44. § (7) bekezdése szerinti képzésben résztvevő hallgató, amennyiben a nemzetközi félév teljesítését külföldi részképzés keretében kívánja teljesíteni, úgy a TVSZ 47. § (20) bekezdés szerint kell felvennie – a „VF00088NABB International Semester” tantárgyon túl – a „293NSEMABROAD Semester Abroad” nevű tárgyat. h) Amennyiben a „VF00088NABB International Semester” nevű tárgyat határidőre nem veszi fel, úgy a TÜ a TVSZ 47. § (19) bekezdés szerint jár el. i) A hallgató számára előírt teljesítendő összes kreditmennyiség egy féléves részképzés alatt legalább 30 ECTS. A szemeszter hossza és szervezése a partneregyetem munkarendjéhez igazodik. j) A teljesítményelismerést, értékelést a 6. § (1) bekezdés tartalmazza. (2) A 4. § (1) bekezdés b) pont szerinti esetben („B” módozat) a hallgató a nemzetközi félévét külföldön végzi, egy gazdálkodó szervezetnél, vagy intézménynél, itt az eljárásrend a következő: a) A félév időtartama 12 hét (480 óra), melynek egybefüggőnek kell lennie és a
# 5. § / A nemzetközi félév teljesítésének módjai / követelmények
foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a heti 40 órát. b) A teljesítés 12 hetét a hallgató tavaszi félév esetén megkezdheti az őszi félév vizsgaidőszaka végét követően, és be kell fejeznie legkésőbb a tavaszi vizsgaidőszak végéig. Őszi félévben teljesített nemzetközi félév esetén a 12 hét megkezdhető a tavaszi félév vizsgaidőszakának végétől és be kell fejezni az őszi félév vizsgaidőszakának végéig. c) A betöltendő munkakör jellegének és szintjének összhangban kell állnia a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szak profiljával, illetve az „International Semester” céljaival és tanulási eredményeivel. d) A szervezet és a munkakör elfogadásához a szakfelelős formális jóváhagyása szükséges (A hallgató kitölti az „E301-Nemzetközi gazdálkodás – nemzetközi félév megkezdése” kérvényt, melyben megjelöli, hogy a „B” módozatot kívánja teljesíteni és ismerteti a céges pozíciót, amit be kíván tölteni. A teljesítés csak az E301 kérelem elfogadása és a háromoldalú megállapodás hatálybalépése után kezdhető meg.). e) A teljesítményelismerést, értékelést a 6. § (2) bekezdés tartalmazza. (3) A 4. § (1) bekezdés c) pont szerinti esetben („C” módozat) a hallgató a nemzetközi félévét Magyarországon végzi, multikulturális közegben, ez esetben az eljárásrend a következő: a) A félév időtartama 12 hét (480 óra), melynek egybefüggőnek kell lennie és a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a heti 40 órát. b) A teljesítés 12 hetét a hallgató tavaszi félév esetén megkezdheti az őszi félév vizsgaidőszaka végét követően, és be kell fejeznie legkésőbb a tavaszi vizsgaidőszak végéig. Őszi félévben teljesített nemzetközi félév esetén a 12 hét megkezdhető a tavaszi félév vizsgaidőszakának végétől és be kell fejezni az őszi félév vizsgaidőszakának végéig. c) A betöltendő munkakör jellegének és szintjének összhangban kell állnia a nemzetközi gazdálkodás szak profiljával és az egyetemi BA szinttel, illetve az „International Semester” céljaival és tanulási eredményeivel. d) A „multikulturális közeg”, illetve a „multikulturális környezet” fogalomköre azt jelenti, hogy a hallgató olyan munkahelyen dolgozik, ahol a közvetlen munkatársainak többsége a hallgató anyanyelvétől eltérő anyanyelvvel, saját kultúrájától eltérő kultúrával rendelkezik. A nemzetközi félév „C” módozatú teljesítésének nem felel meg az olyan, a szakmai gyakorlatnak amúgy megfelelő munkakör és közeg, amelyben a hallgató olyan munkát végez, ahol bár idegen nyelvet használ és nemzetközi partnerekkel dolgozik, de a közvetlen munkakörnyezete nem multikulturális – vagyis a kollégái hasonló nyelvi és kulturális háttérrel rendelkeznek, mint ő maga. e) A szervezet és a munkakör elfogadásához a szakfelelős formális jóváhagyása szükséges (A hallgató kitölti az „E301-Nemzetközi gazdálkodás – Nemzetközi félév megkezdése” kérvényt, melyben megjelöli, hogy a „C” módozatot kívánja teljesíteni
# 5. § / követelmények / A nemzetközi félév értékelése és a teljesítmény elismerése
és ismerteti a céget és a pozíciót, amit be kíván tölteni. A teljesítés csak az E301 kérelem elfogadása és a háromoldalú megállapodás hatálybalépése után kezdhető meg.). f) A teljesítményelismerést, értékelést a 6. § (3) bekezdés tartalmazza. (4) A 4. § (1) bekezdés b) és c) pont szerinti esetben a hallgató köteles a nemzetközi félév megkezdését megelőzően legalább 1 hónappal a szakfelelőssel vagy a szakfelelős által írásban kijelölt személlyel a nemzetközi félév teljesítési helyéről (gazdálkodó szervezet/intézmény) és munkaköréről egyeztetni, adatot szolgáltatni. (5) Az „E301-Nemzetközi gazdálkodás – nemzetközi félév megkezdése” kérvényt a Neptunban kell leadni. A kérvény elérése a félév során folyamatos.
# 6. § / követelmények / A nemzetközi félév értékelése és a teljesítmény elismerése
6. § (1) A 4. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben („A” módozat): a) A tárgyak teljesítését a „transcript of records (TOR)” igazolja. A nemzetközi félév („International Semester” tárgy) teljesítésének elismeréséről és az érdemjegyek átszámításáról a szakfelelős bevonásával az illetékes KÁB dönt. b) A külföldön szerzett érdemjegyek átváltása a TVSZ 53. §, valamint 4. melléklete alapján történik. A teljesített tárgyak egy blokkban (egyetlen összesített vizsgajegyként), 30 kredittel kerülnek elfogadásra. c) A „Nemzetközi félév” tantárgy érdemjegye a teljesített tárgyak kreditekkel súlyozott átlaga alapján kerül kiszámításra. Amennyiben a hallgató nem teljesíti valamennyi, de legalább 30 kreditnyi tantárgyát, a nemzetközi féléve akkor is elfogadásra kerülhet. Ebben az esetben azonban a nemzetközi félév érdemjegyét oly módon kell kiszámolni, hogy az átlagszámítás során a nevezőbe valamennyi, a tanulmányi szerződésben szereplő tantárgy kreditértéke szerepel, a számlálóban azonban csak a teljesítetteké. Amennyiben a hallgató nem teljesít legalább 21 kreditet, a nemzetközi féléve nem kerül elfogadásra és azt meg kell ismételnie. d) A hallgató a megismételt nemzetközi féléve során szabadon választhat a három módozat között. (2) A 4. § (1) bekezdés b) pont szerinti esetben („B” módozat): a) A hallgató a félév teljesítését követően szakmai beszámolót készít, amelyben összefoglalja a szerzett nemzetközi és multikulturális tapasztalatait. b) A munkahelyi vezetője megadott szempontok alapján értékeli a hallgató tevékenységét. A beszámoló, illetve a munkahelyi vezetői értékelés tartalmi és formai követelményeit a szakfelelős határozza meg és közzéteszi a tantárgy adatlapjában és tematikájában. c) A hallgató a nemzetközi félév befejezését követő tizenöt (15) munkanapon belül köteles a „E302-Nemzetközi gazdálkodás – nemzetközi félév lezárása” kérelem benyújtásával egyidejűleg a szakmai beszámolót és a munkahelyi vezetői értékelést is a Neptunba feltölteni. Ezt követően az ellenőrzést és az értékelés előkészítését az előbb említett két dokumentum figyelembevételével a szakfelelős által írásban kijelölt személy, az értékelést a szakfelelős végzi. d) A nemzetközi félév végső érdemjegye a munkahelyi vezetői értékelés, illetve a szakmai beszámolóra adott érdemjegyek számtani átlaga (egy tizedesjegyre kerekítve). A nemzetközi félév minősítése az alábbi határértékek figyelembevételével történik: a) jeles, ha az átlag 4,5–5,0 b) jó, ha az átlag 3,5–4,4 c) közepes, ha az átlag 2,5–3,4 d) elégséges, ha az átlag 2,0–2,4 e) elégtelen, ha az átlag 2,00 alatt van (3) A 4. § (1) bekezdés c) pont szerinti esetben („C” módozat): a) A hallgató a félév teljesítését követően szakmai beszámolót készít, amelyben összefoglalja a szerzett nemzetközi és multikulturális tapasztalatait. b) A munkahelyi vezetője megadott szempontok alapján értékeli a hallgató
# 6. § / A nemzetközi félév értékelése és a teljesítmény elismerése / A fogadó szervezet és az Egyetem viszonya
tevékenységét. A beszámoló, illetve a munkahelyi vezetői értékelés tartalmi és formai követelményeit a szakfelelős határozza meg és közzéteszi tantárgy adatlapjában és tematikájában. c) A hallgató a nemzetközi félév befejezését követő tizenöt (15) munkanapon belül köteles a „Nemzetközi félév lezárása” kérelem benyújtásával egyidejűleg a szakmai beszámolót és a munkahelyi vezetői értékelést is a Neptunba feltölteni. Ezt követően az ellenőrzést és az értékelés előkészítését az előbb említett két dokumentum figyelembevételével a szakfelelős által írásban kijelölt személy, az értékelést a szakfelelős végzi. d) A nemzetközi félév végső érdemjegye a munkahelyi vezetői értékelés, illetve a szakmai beszámolóra adott érdemjegyek számtani átlaga (egy tizedesjegyre kerekítve). A nemzetközi félév minősítése az alábbi határértékek figyelembevételével történik: a) jeles, ha az átlag 4,5–5,0 b) jó, ha az átlag 3,5–4,4 c) közepes, ha az átlag 2,5–3,4 d) elégséges, ha az átlag 2,0–2,4 e) elégtelen, ha az átlag 2,00 alatt van (4) Az „E302-Nemzetközi gazdálkodás – nemzetközi félév lezárása” kérvényt a Neptunban kell leadni. A kérvény elérhetősége a félév során folyamatos.
# 7. § / A fogadó szervezet és az Egyetem viszonya / A nemzetközi félév és a külföldi részképzés viszonya
7. § (1) A 4. § (1) bekezdés b) és c) pont szerinti esetben a gazdálkodó szervezet (fogadó intézmény), az Egyetem és a hallgató köteles (háromoldalú) együttműködési megállapodást kötni. A szerződésbe bele kell foglalni, hogy a fogadó intézmény vállalja, hogy a hallgató számára nemzetközi és multikulturális tapasztalatot biztosít. (2) Az együttműködési megállapodást, – főszabályként erre rendszeresített mintaszerződés alapján kell megkötni – ellenkező esetben egyedi szerződés kerül megkötésre.
# 8. § / A nemzetközi félév és a külföldi részképzés viszonya / Záró rendelkezések
8. § (1) A nemzetközi félév nem azonos a külföldi részképzéssel (pl. Pannónia programmal), nem része annak, de a szakmai követelmények megőrzése mellett, lehetséges a kettő összekapcsolása. (2) A 4. § (1) bekezdés a) és b) pont szerinti esetben a kiutazás és a külföldön eltöltött szemeszter költségeit elnyert külföldi részképzést finanszírozó ösztöndíjpályázat segítségével lehet részfinanszírozni.
# 9. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
9. § (1) Jelen rendelkezés a közzétételét követő napon lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg a 11/2025. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés hatályát veszti. (2) A hatálybalépés előtt jóváhagyott vagy megkezdett nemzetközi félévre a jóváhagyás időpontjában hatályos rendelkezést kell alkalmazni. 17/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 a nemzetközi félév teljesítésének eljárásrendje a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon 1 A rendelkezés célja 1 Fogalmak 1 Nemzetközi félév 1 A nemzetközi félév teljesítésének módjai 1 A nemzetközi félév teljesítésével szemben fennálló szakmai, tartalmi követelmények 1 A nemzetközi félév értékelése és a teljesítmény elismerése 3 A fogadó szervezet és az Egyetem viszonya 4 A nemzetközi félév és a külföldi részképzés viszonya 4 Záró rendelkezések 5
4/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés a 2026/2027. tanév I. (őszi) félév oktatásának indítására vonatkozóan
# vonatkozóan 1 / Preambulum
a 2026/2027. tanév 1. (őszi) félév oktatásának indítására
# 1. § / Preambulum / Fogalmak
1. § (1) A Tanulmányi és vizsgaszabályzatban (a továbbiakban: TVSZ) 2. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján a 2026/2027. tanév 1. (őszi) félév oktatásának indítására vonatkozóan az alábbi oktatásszervezési szabályokat rendelem el.
# 2. § / Fogalmak / Előadások szervezése
2. § (1) Jelen rendelkezésben használt fogalmakon a TVSZ-ben meghatározott fogalmakat kell érteni. Nappali munkarendű alap-, valamint osztott és osztatlan mesterképzés
# 3. § / Előadások szervezése / A kurzus megjegyzés rovatában rögzítendő Órarendi adat
3. § (1) Az előadások főszabály szerint tantermi előadás formájában tartandók meg, ahol a hagyományos előadás-forma mellett a „tükrözött előadás” lehetőség is választható. (2) „Tükrözött előadás”: az előadáshoz kapcsolódó videóanyagokat a hallgató egyénileg, otthon dolgozza fel, majd az önálló feldolgozást az előadás során élőben interaktív feladatokkal elmélyítés, magyarázat, rendszerbe helyezés követi (az előadó változatos módszertani elemeket használ: vita, érvelés, esetleg virtuális szobák/fórumok kialakítása, vezetése). Az elmélethez szorosan kapcsolódó, további kutatást igénylő kutatási kérdések kiadása a hallgatóknak, vagy a hallgatók egy-egy csoportjának az előadás keretében. Az előadás óraterhelésként történő elszámolásához jelen pontban meghatározott esetben a normál óraszám 100%-át vesszük figyelembe. (3) Az (1) pontban megadott előadásformától eltérni csak oktatási rektorhelyettesi engedéllyel lehet egyes speciális programok és kurzusok esetében (pl. CEMS, HSUP, Tehetségmenedzsment programokhoz kapcsolódó felkészítő kurzusok). A kérelmeket a Neptun rendszerben kell leadni. A kérvény neve: O–308 Kérelem online előadásra speciális programoknál. A kérelmet 2026.04.01. – 2026.05.31. időszakban lehet beadni. (4) Előadások rögzítése a Neptunban. Az órarendszerkesztéshez szükséges információk megadása: a) Főszabály szerint 1. Személyes van időpont, van terem b) Oktatási rektorhelyettesi engedéllyel egyes speciális programok és kurzusok esetében
# 3. § / terem / esetében
1. Online – aszinkron nincs időpont, nincs terem 2. Online – aszinkron konzultációval van időpont (elsősorban a 7. (5) Az előadások megjegyzés mezőibe rögzíteni kell a „személyes”, oktatási rektorhelyettesi engedéllyel egyes speciális programok és kurzusok esetében az „online – aszinkron” és az „online – aszinkron konzultációval” információkat. Szemináriumok és egyéb gyakorlati foglalkozások szervezése kötelező tantárgyak
# 4. § / esetében / elvárt kurzuslétszám: 30 (fő)
4. § (1) A szemináriumokat és egyéb gyakorlati foglalkozásokat főszabály szerint tantermi óra formájában kell megtartani. (2) A csoportok létszámát mind a magyar, mind az angol és német nyelvű tantárgyak esetén az alábbiak szerint kell kialakítani. Szemináriumi és Tárgyat felvevő hallgatók létszáma Kurzuslétszám kialakítása gyakorlati alapképzésben alapképzésben csoportok száma (fő) elvárt kurzuslétszám: 40 (fő) 1 45 főig max. 45 fő 2 46–90 fő között 23–45 fő 3 91–135 fő között 23–45 fő 4 136–180 fő között 23–45 fő Szemináriumi és Tárgyat felvevő hallgatók létszáma Kurzuslétszám kialakítása gyakorlati csoportok mesterképzésben és osztatlan képzésben (fő) mesterképzésben és száma osztatlan képzésben 1 40 főig max. 40 fő 2 41–80 fő között 20–40 fő 3 81–120 fő között 20–40 fő 4 121–160 fő között 20–40 fő (3) A (2) bekezdés szerinti táblázatban szereplő csoportlétszámoktól eltérni kizárólag az oktatási rektorhelyettes engedélyével lehet. Az engedélyek az adott félévre vonatkozóan hatályosak. (4) A 4. § (2) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb létszámú kurzus engedélyezésére vonatkozó kéréseket az indokolással együtt az intézeti adminisztrátor a CLOUD Oktatásmenedzsment – Dokumentumok – Órarendszerkesztési kérelmek – 2026 2027 1. félév útvonalon található excel táblázat Órarendszerkesztési kérelmek 2026 2027 tanév őszi félév.xlsx „előzetes létszámeltérési kérelem” munkalapján a kurzusindításokkal együtt folyamatosan, 2026.04.09. – 2026.05.04. 23:59 közötti időszakban nyújthatja be az oktatási rektorhelyettes részére. Az indoktól (például számítógépes teremkapacitás, szakmai indokok, képzés meghatározott létszáma, vállalati együttműködés,stb.) függetlenül, kizárólag előzetesen (és a jelen bekezdésben foglalt módon) lehetséges benyújtani minden olyan kérelmet, amely a 4–5. §-ban előírt, elvárt létszámoknál alacsonyabb létszámú kurzusok elindításának engedélyezésére irányul. (5) Ha a hallgatónak a mintatantervben a kötelezően választható blokkból kell teljesíteni meghatározott kreditmennyiséget, akkor az adott blokk tantárgyai közül meghirdetésre és meghirdetésre nem kerülő tantárgyakat az órarendi adatokért
# 4. § / esetében / elvárt kurzuslétszám: 30 (fő)
felelős intézeti adminisztrátor egyezteti a szakfelelőssel és az információt átadja a PM órarendszerkesztőnek 2026.04.01. – 2026.04.20. 23:59 közötti időszakban. (6) A szakdolgozatkészítéshez kapcsolódó tantárgyak esetében (szakszeminárium, szakdolgozat készítés stb.) konzultáció típusú kurzust kell nyitni. Az (1) bekezdéstől eltérően a szakdolgozati konzultációk online formában és személyesen is tarthatók. A konzultációkat az oktatóval előre egyeztetni kell. Előadások, szemináriumok és egyéb gyakorlati foglalkozások szervezése kötelezően és szabadon választható, valamint intenzív heti tantárgyak esetében
# 5. § / esetében / elvárt kurzuslétszám: 30 (fő)
5. § (1) Az egyes előadásokat a 3. §, szemináriumokat és egyéb gyakorlati kurzusokat a 4. § (2)–(3) bekezdésben meghatározott kereteken belüli csoportlétszámmal kell indítani. (2) Szabadon választható és kötelezően választható tantárgyak esetén a minimális kurzuslétszám 30 fő. (3) Intenzív heti kurzus esetében a minimális kurzuslétszám: 20 fő. (4) Az 5. § (2)–(3) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb létszámú kurzus engedélyezésére vonatkozó kéréseket az indokolással együtt az intézeti adminisztrátor a CLOUD Oktatásmenedzsment – Dokumentumok – Órarendszerkesztési kérelmek – 2026 2027 1. félév útvonalon található excel táblázat Órarendszerkesztési kérelmek 2026 2027 tanév őszi félév.xlsx „előzetes létszámeltérési kérelem” munkalapján a kurzusindításokkal együtt folyamatosan, 2026.04.09. – 2026.05.04. 23:59 közötti időszakban nyújthat be az oktatási rektorhelyettes részére. Az indoktól (például számítógépes teremkapacitás, szakmai indokok, képzés meghatározott létszáma, vállalati együttműködés,stb.) függetlenül, kizárólag előzetesen (és a jelen bekezdésben foglalt módon) lehetséges benyújtani minden olyan kérelmet, amely a 4–5. §-ban előírt, elvárt/minimális létszámoknál alacsonyabb létszámú kurzusok elindításának engedélyezésére irányul. (5) Amennyiben egy tantárgy CEMS, illetve Erasmus program, DSG képzés, egyéb kettős vagy többes diploma, Study Abroad program esetleg más csereprogram hallgatói számára kerül meghirdetésre, és a tantárgyra jelentkezők létszáma nem éri el a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott minimális értéket, annak kurzusa csak az adott programért felelős vezetővel történő egyeztetés után törölhető. Szakirányú továbbképzésekre, non-degree programokra, valamint részidős munkarendben folyó képzésre vonatkozó rendelkezések az előadások, szemináriumok
# 6. § / elvárt kurzuslétszám: 30 (fő) / és egyéb gyakorlati foglalkozások szervezésére
6. § (1) Főszabály szerint: a) a szakirányú továbbképzések esetében a foglalkozások tantermi óra formájában tarthatók a tervezett óraszervezésnek megfelelően. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha ezt a tanterv már tartalmazza, vagy az oktatási rektorhelyettes engedélyezi. b) a non-degree (hallgatói és nem hallgatói jogviszony keretében megvalósuló) programok esetében a foglalkozások tantermi és online formában is tarthatók. c) részidős munkarendű alapés mesterképzések esetében a foglalkozások tantermi órák formájában kerülnek megtartásra. (2) Jelen szakasz (1) bekezdése szerinti képzések esetében a szakfelelős/programfelelős az intézetvezetővel egyeztetve dönt a szükséges csoportok kialakításáról a szaklétszám, valamint a 4. § (2) alapján, és a tantárgyak meghirdetését ennek megfelelően az intézeti adminisztrátor végzi el a Neptunban. Ezen képzések esetén a szakfelelős eltérhet a 4. § (2) bekezdésben megadott előírt létszámtól. (3) Az (1) bekezdés szerinti a) és c) pontok esetében – a képzések meghirdetési sajátosságai miatt – tantárgyismétlő hallgatók számára konzultáció típusú kurzusok is meghirdethetők a nem mintatantanterv szerinti félévben. Az illetékes dékán a tantárgyfelelős oktatóval és a szakfelelőssel egyeztetve dönt. Ilyen kurzusok hallgatóinak a B105-Nyilatkozat kifutó tárgyak teljesítéséről nyomtatványt kell benyújtaniuk, nyilatkozva arról, hogy vállalják az egyéni felkészülést. Az oktatói óraterhelés a 7. § (2) e) bekezdés szerint történik. (4) A (3) bekezdés szerinti, részidős képzések lemaradó hallgatói számára indítandó konzultáció típusú kurzusokra vonatkozó kérelmeket, indokolással együtt, a tantárgyfelelős oktató a CLOUD Oktatásmenedzsment – Dokumentumok – Órarendszerkesztési kérelmek – 2026 2027 1. félév útvonalon található excel táblázat Órarendszerkesztési kérelmek 2026 2027 tanév őszi félév.xlsx „Kifutó képzések konzultációi” munkalapján a kurzusindításokkal együtt folyamatosan, legkésőbb 2026.09.07. 23:59-ig adja meg az oktatási rektorhelyettes részére. A kifutó képzésekre, kifutó tantárgyakra vonatkozó, speciális rendelkezések
# 7. § / elvárt kurzuslétszám: 30 (fő) / és egyéb gyakorlati foglalkozások szervezésére
7. § (1) Kifutó képzések: a) azok a képzések, amelyek megszüntetéséről döntött az egyetem – a lemaradó hallgatónak nincs hova csatlakozni, b) szakfejlesztett szakok esetében azon képzések, amelyekre igaz, hogy a tantervek jelentősen eltérnek a szakfejlesztés előtti tantervektől – a régebbi (szakfejlesztés előtti) képzések lemaradó hallgatóinak nincs hova csatlakozniuk, c) azok a szakok, amelyek valamely jogszabályi rendelkezés értelmében már nem indíthatóak. (2) A kifutó képzéseknél a jelen félévet megelőző mintatantervi félévekhez tartozó tantárgyak tekintetében a lemaradó hallgatók létszámától függően: a) ahol van meghirdetett, szakmai tartalmában 75%-ban megfeleltethető (ekvivalens) tantárgy, azt a hallgató értelemszerűen felveheti, tantárgyösszekapcsolással (két tantárgynak közös kurzusa van); b) ahol nincs a) pont szerinti tantárgy, de legalább 25 hallgatót érint a probléma, a régi tantárgyat kell meghirdetni és a tantárgyi adatlapon szereplő kurzusok (előadás, gyakorlat) indíthatóak, azzal, hogy a létszámra vonatkozóan e rendelkezés
# 4. § / elvárt kurzuslétszám: 30 (fő) / és egyéb gyakorlati foglalkozások szervezésére
4. § (2) bekezdését kell alkalmazni; c) ha sem a) sem b) pont feltétele nem teljesül, a régi tantárgyat kell meghirdetni és konzultáció típusú kurzust kell indítani, a kurzus hallgatóinak, pedig a B105-Nyilatkozat kifutó tárgyak teljesítéséről nyomtatványt kell benyújtaniuk nyilatkozva arról, hogy vállalják az egyéni felkészülést; d) a c) pontban megadott esetben a konzultációk tömbösítve, az eredeti kontaktóraszámtól eltérő óraszámmal is megtarthatóak, de a konzultációkat a hallgatókkal előre egyeztetni kell és a hallgatóknak a kurzusjelentkezéssel együtt, a konzultáció elfogadó nyilatkozatot is ki kell tölteniük; e) a c) pontban megadott esetben az órák óraterhelésként történő elszámolásához, a hallgatói létszámból kiindulva, hallgatónként 0,2 szorzóval kell meghatározni az óraszámot, maximum az eredeti óraszám erejéig. (3) Kifutó tantárgyak azok a tárgyak, amelyek az éves tantervfelülvizsgálat során megszüntetésre kerülnek. Ilyen tantárgyak esetében a (2) pontban meghatározottak szerint kell eljárni. (4) A (2) bekezdésben meghatározott esetekre vonatkozó kérelmeket, indokolással együtt a szakfelelős/tantárgyfelelős oktató a CLOUD Oktatásmenedzsment – Dokumentumok – Órarendszerkesztési kérelmek – 2026 2027 1. félév útvonalon található excel táblázat Órarendszerkesztési kérelmek 2026 2027 tanév őszi félév.xlsx „Kifutó képzések konzultációi” munkalapján legkésőbb 2026.09.07. 23:59-ig, a „tantárgyösszekapcsolási kérések” munkalapján legkésőbb 2026.09.18. 23:59-ig adhatja meg a PM munkatársai számára.
# 8. § / betenni / Előzetes tárgyfelvételi időszak 1
8. § (1) A mintatantervek 1. féléves tantárgyait kivéve, minden mintatanterv szerinti tantárgy esetében a tervezett létszámot a következőképpen kell meghatározni: képzés érintett évfolyamára a tantárgy meghirdetését megelőző félévben bejelentkezett hallgatók száma +10%. (2) Az 1. félévre beiratkozó hallgatók esetében a tantárgy tervezett létszámát az alábbiak szerint kell meghatározni: felvételt nyert hallgatók száma –15%. (3) A túlfutó hallgatóknál, olyan tantárgyak esetén, amelyek már nem szerepelnek a további (új) tantervekben, a tantárgyat nem teljesített hallgatók száma alapján kell a tantárgy tervezett létszámát meghatározni és a 7. § (2) bekezdése alapján kell eljárni. (4) A létrehozott kurzusoknál, a létrehozott kurzusok számától függően, a táblázatban megadott létszámú kurzusokat a jelentkezés letiltva és a lejelentkezés letiltva pipával együtt kell ellátni. Újabb kurzusok akkor nyithatók, illetve akkor állíthatók át „indul” státuszba, ha a már megnyitott kurzusok teljesen megteltek. a) A konzultáció időpontjait az oktató önállóan határozza meg. A tervezett időpontokat és helyszínt a félév regisztrációs időszakát megelőző utolsó munkanapig (2026.08.28-ig) megküldi az illetékes intézeti/tanszéki adminisztrátornak. b) Az intézeti/tanszéki adminisztrátor a konzultációk időpontjait és helyszíneit rögzíti a Neptun rendszerben.
# 9. § / Előzetes tárgyfelvételi időszak 1 / Végleges tárgyfelvételi időszak 2
9. § (1) Az előzetes tárgyfelvételi időszak 2026.06.29–07.03. (kivéve SA, CEMS, freemover 2026.06.09-11, illetve vendéghallgatók 2026.06.16–18). (2) Az előzetes tárgyfelvételi időszak alatt a gyakorlati/szemináriumi és labortermek teremkapacitásánál nagyobb kurzuslétszámot csak abban az esetben lehet beállítani, ha előzetesen, megfelelő nagyságú termet igényelt és kapott az intézet a PM-től. (3) Az előzetes tárgyfelvétel lezárultát követően törlésre kerülnek azon a csak szabadon válaszható, intenzív heti és kötelezően választható tárgyak kurzusai, amelyeknél az alábbi feltételek egyszerre teljesülnek: a) a tárgyra/kurzusra jelentkezett hallgatók száma nem éri el a 20 főt, b) a tantárgyhoz/kurzushoz nem tartozik oktatási rektorhelyettes által korábban engedélyezett „előzetes létszámeltérési kérelem”, c) az érintett tárgy/kurzus törlése esetén is biztosított a hallgató számára, hogy a mintatanterve szerint előírt kreditértékben tudjon teljesíteni szabadon és kötelezően választható tantárgyakat az adott félévben.
# 10. § / Végleges tárgyfelvételi időszak 2 / Doktori képzésre vonatkozó szabályok
10. § (1) A végleges tárgyfelvételi időszak (2026.08.31–2026.09.20.) alatt is az intézeteknek folyamatosan ellenőrizni kell az aktuális jelentkezési létszámokat és ha minden hely betelt a már megnyitott kurzusokon, akkor kötelező tantárgyak esetén a várható létszám függvényében vagy meg kell emelni a kurzuslétszámot, vagy amennyiben a jelentkezők száma várhatóan eléri a 4. § (2) foglalt létszámot, újabb kurzust lehet indítani. (2) A kurzuslétszámok ellenőrzésére és a kurzusbezárásokra vonatkozóan az oktatási rektorhelyettes a végleges tárgyfelvételi időszak kezdetekor emailben küld ki tájékoztatást. (3) A végleges tárgyfelvételi időszak első hetének (2026.08.31-2026.09.06.) végét követően a kurzuslétszámok ellenőrzésre kerülnek és azon szabadon, valamint kötelezően választható tantárgyak/kurzusok, amelyeknek létszáma a végleges tárgyfelvételi időszak első hetének végéig nem érik el a 30 főt, törlésre kerülnek. (4) A végleges tárgyfelvételi időszak alatt a gyakorlati/szemináriumi és labortermek teremkapacitásánál nagyobb kurzuslétszámot csak abban az esetben lehet beállítani, ha az intézet előzetesen megfelelő nagyságú termet igényelt és kapott a PM-től.
# 11. § / Doktori képzésre vonatkozó szabályok / Órarendszerkesztésre vonatkozó rendelkezések
11. § (1) A doktori képzések órarendszerkesztésére is vonatkoznak az 1. és 2. mellékletben megadott szabályok.
# 12. § / Doktori képzésre vonatkozó szabályok / Órarendszerkesztésre vonatkozó rendelkezések
12. § (1) Az órarendszerkesztést az Egyetemen az oktatási rektorhelyettes irányítja. (2) Az órarendszerkesztési jogosultságokat az oktatási rektorhelyettes hagyja jóvá és a TÜ Neptun csoport állítja be. (3) A Kommunikáció munkatársai számára az általános teremkezelési jogosultságokat a kommunikációs főigazgató hagyja jóvá és a TÜ Neptun csoport állítja be. (4) Az órarendszerkesztés megkezdését megelőzően, az oktatók az „O311-Oktatói órarendi igénybejelentő” Neptun kérelmet leadva megjelölhetik azt a legfeljebb 7 (egyenként 90 perces) idősávot, amikor nem tudnak oktatni és/vagy jelezhetik egyéb speciális igényüket. A kérelmeket az illetékes intézetvezető hagyja jóvá. A PM órarendszerkesztők az intézetvezető által jóváhagyott órarendi igények figyelembevételével kezdik meg az órarend összeállítását. Az oktatói kérvény beadási időszaka: 2026.03.23. – 2026.03.31., az intézetvezetői jóváhagyás időszaka: 2026.04.01. – 2026.04.06. A kérelmek összesített adatait tartalmazó excel táblázatot a PM ellenőrzésre megküldi az oktatási és a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes számára 2026.04.07-ig. (5) Az együttes oktatási és a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettesi jóváhagyást követően, az oktatók, a félév végéig bármikor beadhatják az O303-Órarendi adat megadása, módosítása kérvényt a Neptunban az órarendi beosztás módosítására vonatkozóan. Beadási időszak: 2026.04.01. – 2026.12.06. (6) Minden olyan foglalkozást, órát, vizsgát, konzultációt stb., amely az oktatási tevékenységhez tartozik, e rendelkezés szabályai alapján, a Neptunban órarendi óraként rögzíteni kell. (7) Az órarend szerinti tanóra elmaradása miatti, úgynevezett pótóra megtartását általános teremfoglalásként is lehet rögzíteni a Neptunban, amennyiben a tanóra eredeti órarend szerinti időpontja a Neptunban megmarad. (8) Az órarendszerkesztés során egy képzés mintatantervi évfolyamának az adott félévére vonatkozó mintatanterv szerinti órarendjében, a kötelező és kötelezően választható tantárgyak esetében nem lehet óraütközés. (9) A mintatantervben szereplő tantárgyi és képzési struktúrától eltérni nem lehet. Ezt az előírást (az OB felhatalmazása alapján) a 2025/2026. tanév II. félév szorgalmi időszakának lezárultáig nem kell alkalmazni a 2026. szeptemberében tanulmányaikat megkezdő, alapképzéses hallgatókra vonatkozó mintatanterveknél, amelyeknek tantárgyi struktúrája a tantervfejlesztési folyamat során módosulhat. (10) Az órarend kialakításánál törekedni kell rá, hogy egy oktatási héten belül egy adott tantárgy előadása megelőzze a gyakorlatot/szemináriumot. (11) Egy időpontban, ugyanazon teremben csak egy kurzus helyezhető el. (12) Az órák órarendbe helyezésénél az 1. mellékletben meghatározott csengetési rendeket kell alkalmazni. (13) Az órák tömbösített formában történő oktatására nappali munkarendű
# 12. § / Órarendszerkesztésre vonatkozó rendelkezések / Teremfoglalásokra vonatkozó rendelkezések
képzések esetén kizárólag az intenzív hét keretében, annak munkanapjain (H–P) van lehetőség. Levelező, illetve esti képzések kurzusainak tömbösítése lehetséges. Kivételes esetekben (amennyiben az oktatásra nem közös használatú tanteremben kerül sor) az illetékes dékán engedélyével lehetséges az órák tömbösítése. (14) Főszabályként a Gellért Campuson kerülnek elhelyezésre a 2026/27/1 félévben: a) STaRT–U (Skills, Tools, and Resources for Transition to University) -HU/EN tanárgy kurzusai (G–J202, G–J203, G–J204), b) a teremkapacitást meg nem haladó létszámú szabadon választható tárgyak kurzusai.
# 13. § / Teremfoglalásokra vonatkozó rendelkezések / Órarendi kérvények
13. § (1) Az executive képzések (executive MBA és FMBA) az alábbi termekbe kerülnek elhelyezésre: a) G–J501 b) G–J502 c) G–J504 d) G–J505 (2) Teremfoglalások vizsgára: a vizsgaidőszakra vonatkozó teremfoglalási szabályokat a vizsgaidőszakra vonatkozó ORH rendelkezés tartalmazza. (3) Nem oktatáshoz (pl.: rendezvényekhez) kapcsolódó teremfoglalások rögzítése a Neptunban. Általános teremfoglalást oktatási célú termekre az alábbiak szerint lehet rögzíteni: a) általános teremfoglalást az PM órarendszerkesztője tehet a jövőbeli nem aktuális félévek szorgalmi és vizsgaidőszakára vonatkozóan; b) általános teremfoglalást az aktuális félév szorgalmi időszakára vonatkozóan a regisztrációs időszak lezárulta után a nem foglalt időpontokra a rendezvényszervezés teremrögzítési jogkörrel rendelkező munkatársa is tehet; c) félévközi részvizsga és zárthelyi dolgozat céljára feladat teremfoglalást, a regisztrációs időszak lezárulta után, a nem foglalt időpontokra, az oktató és az intézeti adminisztrátor rögzíthet. Erre a Neptunban a feladatkezelés modul használható.
# 14. § / Órarendi kérvények / Vegyes és záró rendelkezések
14. § (1) Órarendi kérés kizárólag az O303-Órarendi adat megadása, módosítása kérvényen keresztül adható le a Neptun rendszerben. (2) A szakfelelősnek, intézeti adminisztrátornak törekedni kell rá, hogy egy képzés valamely évfolyamának az adott félévére vonatkozó mintatanterv szerinti teljes órarendjét egyetlen O303-Órarendi adat megadása, módosítása kérvényen adja meg. (3) Órarendi időponttal már rendelkező kurzus órarendi módosítása a tantárgyfelvétel rangsorolásos időszakának lezárultát követően kizárólag rendkívüli esetekben, méltányolható indokok (például váratlan ok, vagy önhibáján kívül nem alkalmas az oktató számára az időpont az oktatásra) alapján kérhető és csak abban az esetben, ha teljesül az a feltétel, hogy a kurzusra jelentkezett valamennyi hallgató számára szabad az igényelt, új órarendi idősáv.
# 15. § / 11 18:00 – 19:00 / 12 19:00 – 20:00
15. § (1) Az egyetemen alkalmazott általános csengetési rendeket az 1. melléklet tartalmazza. (2) Az órarendszerkesztéshez kapcsolódó órarendszerkesztési fogalmakat, szabályokat a 2. melléklet tartalmazza. (3) Az órarendszerkesztéshez kapcsolódó határidőket a 3. melléklet tartalmazza. (4) Jelen rendelkezés a közzétételt követő napon lép hatályba és 2027.01.31-ig hatályos. 1. melléklet 1) Általános csengetési rend, teljes munkaidős képzések esetén Főépület 3 11.40–13.10 C épület 3 11.40–13.10 3 11.40–13.10 Sóház 3 11.40–13.10 Gellért Campus 3 11.40–13.10 3 11.40–13.10 2) Csengetési rend részmunkaidős képzések esetén Minden épületben az épület nyitvatartási idejében EBÉD 12:10 – 13:00 3) Csengetési rend külső helyszínen tartott testnevelés tárgyak esetében Külső helyszínen 6 13:00 – 14:00 4) Az esti és levelezős képzések szakfelelőseinek az 1) és 2) pontban részletezett csengetési rendek közül egyet kell választani, amely a szak minden tantárgyánál alkalmazásra kerül. 5) A mintatantervben meghatározott óraszámokat a csengetési rendekben lévő sávok használatával kell órarendbe helyezni, úgy, hogy több sáv egymásután történő alkalmazásánál a szüneteket minden esetben ki kell (szabadon kell) hagyni. 6) A külső, nem egyetemi helyszínek csengetési rendje a Corvinus csengetési rendjétől eltérhet. 2. melléklet 1) Az alkalmazott kurzustípusok az alábbiak lehetnek (TVSZ 46. § (8)): a) Előadás: az az oktatási forma, ahol a meghirdetett tantárgy egészét vagy annak egy részét a tantárgyat felvevő összes hallgató többnyire egyszerre hallgatja. Az előadás az oktató személyes közreműködésével zajlik és az alábbi módjai lehetnek: i. oktató és hallgató térben és időben azonos helyen és időintervallumban történő személyes részvételével megvalósuló előadás, ii. az oktató és a hallgató térben eltérő helyen, de időben azonos időintervallumban történő személyes részvételével megvalósuló online szinkron előadás, amely során az oktató az előadást videokonferencia keretében, interaktív módon tartja meg, iii. online aszinkron előadás, amely esetben a hallgatók felé az előadás anyagát az oktató felvételről megadott elérési útvonalról, megadott időpontban közvetíti. a) Gyakorlat: az az oktatási forma, ahol valamely tantárgy rutinszerű elemeinek begyakorlása vagy begyakoroltatása folyik. Egyes tantárgyaknál az előadás és a gyakorlat kiegészítheti egymást. A gyakorlat az oktató közreműködésével zajlik és az alábbi módjai lehetnek: i. oktató és hallgató térben és időben azonos helyen és időintervallumban történő személyes részvételével megvalósuló gyakorlat,
# 15. § / 11 18:00 – 19:00 / 12 19:00 – 20:00
ii. az oktató és a hallgató térben eltérő helyen, de időben azonos időintervallumban történő személyes részvételével megvalósuló online szinkron gyakorlat, amely során az oktató a gyakorlatot videokonferencia keretében, interaktív módon tartja meg, iii. online aszinkron gyakorlat, amely esetben a hallgatók felé a gyakorlat anyagát az oktató felvételről megadott elérési útvonalról, megadott időpontban közvetíti, iv. speciális elvárású gyakorlatok: szakmai gyakorlat, terepgyakorlat, projektgyakorlat, duális gyakorlat, blokkosított gyakorlat, tréning, szakmai (tanítási) gyakorlat; b) konzultáció: az Egyetem oktatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége az Egyetem által meghatározott helyen és időben, ideértve az elektronikus úton történő kommunikációt is. c) vizsgakurzus: az adott vizsgával záruló tantárgy másodszori vagy harmadszori felvétele tanóra nélkül, vizsgateljesítés céljából. 2) Órarendszerkesztési fogalmak: a) Tanóra (vagy tanulmányi munkaóra): a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműködését, de nem feltétlenül a hallgató és az oktató egy helyen és időpontban történő együttes személyes jelenlétét igénylő foglalkozás, és amelynek időtartama negyvenöt (45) perc (TVSZ 3. §). b) Idősáv 2*45 perc, egyben megtartott tanóra (90 perces időegység a Corvinus általános oktatásszervezési gyakorlata szerint). c) Kurzus az Nftv. értelmében a tantárgy (tanegység) adott félévre szóló, meghatározott ismeretátadási formával és típussal rendelkező meghirdetett megvalósulása, amelyhez a félévre vonatkozó – többek között a kurzus oktatóival, az órarendi időpontokkal, a félévi számonkéréssel kapcsolatos – adatok kerülnek rögzítésre a tantárgy adatain túl a tanulmányi rendszerben (TVSZ 3. §). d) Normál kurzus: egy adott tantárgy kurzusának egy idősávban történő oktatása. A mintatantervben meghatározott heti óraszám alapján az adott tárgy heti/kétheti rendszerességű oktatása, heti egy óraszám esetén általában kétheti, heti három óraszám esetén „A” héten egy sáv (két tanóra), „B” héten két sáv (négy tanóra) rendszerességű oktatása. e) Tömbösített kurzus: olyan kurzus, amikor a mintatantervben meghatározott heti óraszámtól eltérően, több idősáv egyben, időben folytonosan kerül megtartásra nem heti/kétheti rendszerességgel. (Lásd erről részletesen jelen rendelkezés 12. § (13) bekezdését.) f) Gyűjtőkurzus: ideiglenesen, az adott félévhez a PM által először létrehozott azon kurzus(ok), amely(ek) megjegyzésrovatában a tantárgyat várhatóan felvevő összes hallgató szerepel. g) Órarendi teremfoglalás: A Neptunban rögzített kurzushoz rendelt órarendi teremfoglalás, amely a Neptun órarendszerkesztési felületén kerül rögzítésre. h) Általános teremfoglalás: minden olyan teremfoglalás a Neptunban, ami nem a
# 15. § / 11 18:00 – 19:00 / 12 19:00 – 20:00
Neptun órarendszerkesztési felületén kerül rögzítésre. i) Előzetes teremfoglalás: az órarendszerkesztés megkezdése előtti általános teremfoglalás meghatározott célból (pl. részidős képzésekhez, konzultációkhoz, nyelvórákhoz). j) Saját kezelésű termek: minden olyan tanterem, amit egy adott szervezeti egység órarendszerkesztési jogosultsággal kezel. A Neptunban az adott szervezeti egység órarendszerkesztéssel megbízott munkatársa rögzíti az órákat. k) Konzultáció típusú kurzus az alábbi esetekben használható: i. szakdolgozati kurzusoknál, ii. szakmai gyakorlat kurzusoknál, iii. kifutó képzéseknél a 7. § (2) c) bekezdésben meghatározott esetekben, 3) Kurzus kódolási szabályok: kurzusindításkor az alábbi szabály alapján kerülnek a kurzuskódok kialakításra. a) Beállítható kurzustípusok a TVSZ 46. § alapján: i. Előadás (E) ii. Gyakorlat (G) iii. Konzultáció (K) iv. Vizsgakurzus (V) b) Az a. pontban meghatározott kurzustípustól csak abban az esetben lehet eltérni, ha a tantárgytematika alapján a gyakorlati kurzust meg kell osztani. (pl.: táblás terembe és számítógépes terembe is elhelyezésre kerülnek az órák) Ez esetben a Labor (1) is használható. c) Kurzuskód kialakítások: A kurzustípus jele, sorszám két számjeggyel megadva, kötőjel és egyéb információk. Az egyéb információ -P intenzív (projekt) heti időpontot tartalmazó kurzus esetén, -Oktató Neve szakszemináriumi kurzus esetén. Pl: i. E01, E01-P ii. G01, G01-P, G01-FinM2-Lec iii. K01-Oktató Neve iv. V01 4) Gyűjtőkurzus nyitása: A PM órarendszerkesztői hozzák létre a gyűjtőkurzust, ami a Neptunban rögzített mintatantervekben megadott, 2026/2027/1 félévben, az aktuális félévek tantárgyainak Neptunban található tantárgyi adatlapon szereplő kurzusai (előadás, gyakorlat) közül egy-egy kurzus indítását jelenti a kalkulált (várható) létszámmal. a) A kurzusindításnál a kurzushoz megadott információk: i. tantárgykód és tantárgy név ii. félév iii. kurzus kód (E01, G01, K01) iv. kurzus típus v. kurzus elvárt létszáma e rendelkezés 4. § (2) szerint vi. kurzus oktatási nyelve b) Megjegyzés rovatba rögzítendő: kalkulált várható létszámról információ (pl: GINF–2-K:100; GMEN–2-K:484; PSZV–2-KV:124;) (Pl.: GINF–2-K:100 jelentése: képzés: gazdaságinformatikus, időszak: 2. félév, tárgyfelvétel típusa: kötelező, kalkulált létszám: 100 fő) 5) Gyűjtőkurzus bontás, kurzusellenőrzés: A PM által indított kurzusokat az Intézet/Tanszék munkatársa szükség esetén tovább bontja, ellenőrzi, és a megjegyzés rovatba az alábbi adatokat rögzíti: a) további kurzusok indítása a tervezett létszámok alapján b) kurzuskód, ha kell bővítménnyel kiegészítése c) kurzus oktatási nyelvének ellenőrzése, beállítása, ha szükséges d) kurzus oktatója, százalékkal e) kurzus maximális létszámának beállítása e rendelkezés 4. § (2) bekezdésben megadott elvárt kurzuslétszámra
# 15. § / rendelése / TARTALOMJEGYZÉK
f) megjegyzés rovat átírása az órarendszerkesztők számára jelen rendelkezés 3. § (3) szerint: „személyes”, vagy oktatási rektorhelyettesi engedéllyel egyes speciális programok és kurzusok esetében „Online-aszinkron”, „Online-aszinkron -konzultációval”. 6) Az idegennyelvi órák órarendbe helyezését a tantárgyakért felelős szervezeti egység adminisztrátora végzi el. 7) Kurzusbezárások esetén az a) intézeti adminisztrátorok feladata: i. a kurzusnál a nem indul és a jelentkezés letiltva pipa rögzítése ii. kurzusról még le nem jelentkezett hallgatók levétele a tárgyról és a kurzusról is iii. a maximális létszám 0-ra állítása b) az órarendszerkesztők feladata a nem indul pipa rögzítése után a kurzus órarendi időpontjának törlése 3. melléklet 1 sor feladat neve a feladatot végzi kezdés Határidő Előzetes tárgyfelvételi időszakhoz TÜ Neptun csoport 2026.05.12. 2026.06.28. Végleges tárgyfelvételi időszak, hallgató 2026.08.31. 2026.09.06. 1. Gyűjtőkurzus létrehozása PM 2. Gyűjtőkurzus bontása, kurzusokhoz oktatók és egyéb Intézetek 3. Órarendszerkesztés. Kurzusok órarendbe helyezése, PM 4. Több oktató esetén az oktatók konkrét időponthoz Intézetek 6. melléklet 1 4/2026. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 a 2026/2027. tanév 1. (őszi) félév oktatásának indítására vonatkozóan 1 Preambulum 1 Fogalmak 1 Nappali munkarendű alap-, valamint osztott és osztatlan mesterképzés 1 Előadások szervezése 1 Szemináriumok és egyéb gyakorlati foglalkozások szervezése kötelező tantárgyak esetében 2 Előadások, szemináriumok és egyéb gyakorlati foglalkozások szervezése kötelezően és szabadon választható, valamint intenzív heti tantárgyak esetében 3 Szakirányú továbbképzésekre, non-degree programokra, valamint részidős munkarendben folyó képzésre vonatkozó rendelkezések az előadások, szemináriumok és egyéb gyakorlati foglalkozások szervezésére 3 A kifutó képzésekre, kifutó tantárgyakra vonatkozó, speciális rendelkezések 4 A kurzusindítás további szabályai 5
# 15. § / rendelése / TARTALOMJEGYZÉK
Előzetes tárgyfelvételi időszak 6 Végleges tárgyfelvételi időszak 6 Doktori képzésre vonatkozó szabályok 6 Órarendszerkesztésre vonatkozó rendelkezések 6 Teremfoglalásokra vonatkozó rendelkezések 7 Órarendi kérvények 8 Vegyes és záró rendelkezések 8 1. melléklet 8 2. melléklet 9 3. melléklet 12 Órarendszerkesztési határidők 12 4. melléklet 16 Oktatói kérvények a félévkezdéshez kapcsolódóan: 16 5. melléklet 16 Egy kurzus több oktatójának hozzárendelése a konkrét időponthoz 17 6. melléklet 17
8/2024. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés A nemzetközi félév teljesítésének eljárásrendje a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon
# gazdálkodás alapképzési szakon 1 / A rendelkezés célja
a nemzetközi félév teljesítésének eljárásrendje a nemzetközi Eredeti, aláírt pdf
# 1. § / A rendelkezés célja / Fogalmak
1. § (1) A rendelkezés célja a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon a szak képzési és kimeneti követelményei alapján a képzési programban előírt nemzetközi félév teljesítésének szabályozása a TVSZ-ben meghatározottak szerint.
# 2. § / Fogalmak / Nemzetközi félév
2. § (1) Jelen rendelkezésben használt fogalmakon a TVSZ-ben meghatározott fogalmakat kell érteni.
# 3. § / Nemzetközi félév / A nemzetközi félév teljesítésének módjai.
3. § (1) Nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon egy félév nemzetközi félév szerepel a tantervben azon hallgatók esetében, akik a 2020/2021. tanévben vagy azt követően kezdték meg tanulmányaikat (2) A nemzetközi félév ideje a képzési programban meghatározottak alapján a 6. vagy a 7. félévben történik, a választott specializáció függvényében. (3) A nemzetközi félév célja nemzetközi és multikulturális tapasztalat szerzése.
# 4. § / A nemzetközi félév teljesítésének módjai. / követelmények.
4. § (1) A nemzetközi félév három módon teljesíthető: a) Egy tanulmányi félév teljesítése egy külföldi partnerintézménynél (Magyarországon kívüli), („A” módozat). b) Munkavégzés külföldön (Magyarországon kívüli), gazdálkodó szervezetnél („B” módozat). c) Munkavégzés Magyarországon, egy multikulturális szervezetnél (csak kivételes/rendkívüli esetben választható). („C” módozat). (2) Sem az (1) bekezdés b) pont, sem a c) pontnem egyenlő a szakon kötelező szakmai gyakorlattal és nem helyettesítheti azt. A nemzetközi félév teljesítésével szemben fennálló szakmai, tartalmi
# 5. § / A nemzetközi félév teljesítésének módjai. / követelmények.
5. § (1) A 4. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben („A” módozat) a hallgató a nemzetközi félévét az egyetem egy nemzetközi felsőoktatási partnerénél teljesíti, külföldön, ez esetben az eljárásrend a következő: a) A választandó képzésnek és tantárgyaknak illeszkedniük kell a szak profiljához, tükrözheti a hallgató egyéni karriertervét. A felvételre kerülő tantárgyak teljesítésének elfogadásához a szakfelelős (vagy a szakfelelős által írásban kijelölt személy) formális jóváhagyása szükséges a tanulmányi szerződés (Learning Agreement) megkötése előtt. b) A partneregyetemmel, ahol a hallgató a nemzetközi félévét tölti, az Egyetem tanulmányi szerződést (Learning Agreement) köt, amelyben a felsorolásra kerülnek a hallgató által felvett tárgyak. c) Azt megelőzően a hallgató egyezteti a tanulni tervezett tantárgyakat a szakfelelőssel vagy a szakfelelős által írásban kijelölt személlyel (a Learning Agreement „Kötelező mellékletének” kitöltésével és szakfelelőshöz vagy a szakfelelős által írásban kijelölt személyhez való eljuttatásával), aki aláírásával hagyja jóvá azokat. A „Kötelező mellékletben” minden tárgyat, összesen 30 ECTS-t fel kell tüntetni, az elismertetni kívánt tantárgyként pedig a „VF00088NABB International semester” tantárgyat kell megjelölni. d) A Learning Agreement aláírását követően annak kötelező mellékletét a szakfelelős részére meg kell küldenie a Hallgatónak. e) A TVSZ 44. § (7) bekezdése szerinti képzésben résztvevő hallgató, amennyiben a nemzetközi félév teljesítését külföldi részképzés keretében kívánja teljesíteni, úgy a TVSZ 47. § (18) bekezdés szerint kell felvennie – a „VF00088NABB International semester” tantárgyon túl – a „293NSEMABROAD Semester Abroad” nevű tárgyat. f) Amennyiben a „VF00088NABB International semester” (idegen nyelvű képzés esetén ennek angol nyelvű megfelelője) nevű tárgyat nem veszi fel, úgy a HSZ a TVSZ
# 47. § / A nemzetközi félév teljesítésének módjai. / követelmények.
47. § (18) bekezdés szerint jár el. g) A hallgató számára előírt teljesítendő összes kreditmennyiség egy féléves részképzés alatt legalább 30 ECTS. A szemeszter hossza és szervezése a partneregyetem munkarendjéhez igazodik. h) A teljesítmény elismerést, értékelést a 6. § (1) bekezdés tartalmazza. (2) A 4. § (1) bekezdés b) pont szerinti esetben („B” módozat) a hallgató a nemzetközi félévét külföldön végzi, egy gazdálkodó szervezetnél, ez esetben az eljárásrend a következő: a) A félév időtartama 12 hét (480 óra), melynek egybefüggőnek kell lennie és a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a heti 40 órát. b) A teljesítés 12 hetét a hallgató tavaszi félév esetén megkezdheti az őszi félév vizsgaidőszaka végét követően, és be kell fejeznie legkésőbb a nyári vizsgaidőszak végéig. Őszi félévben teljesített nemzetközi félév esetén a 12 hét megkezdhető a nyári vizsgaidőszak végétől az őszi félév vizsgaidőszakának végéig. c) A betöltendő munkakör jellegének és szintjének összhangban kell állnia a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szak profiljával és az egyetemi BA szintjével. d) A szervezet és a munkakör elfogadásához a szakfelelős (vagy a szakfelelős által írásban kijelölt személy) formális jóváhagyása szükséges (A hallgató kitölti az „E301-Nemzetközi gazdálkodás – nemzetközi félév” kérvényt, melyben ismerteti a céges és a pozíciót, amit be kíván tölteni). e) A teljesítmény elismerést, értékelést a 6. § (2) bekezdés tartalmazza. (3) A 4. § (1) bekezdés c) pont szerinti esetben („C” módozat) a hallgató a nemzetközi félévét Magyarországon végzi, multikulturális közegben, ez esetben az eljárásrend a következő: a) A félév időtartama 12 hét (480 óra), melynek egybefüggőnek kell lennie és a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a heti 40 órát. b) A teljesítés 12 hetét a hallgató tavaszi félév esetén megkezdheti az őszi félév vizsgaidőszaka végét követően, és be kell fejeznie legkésőbb a nyári vizsgaidőszak végéig. Őszi félévben teljesített nemzetközi félév esetén a 12 hét megkezdhető a nyári vizsgaidőszak végétől az őszi félév vizsgaidőszakának végéig. c) A betöltendő munkakör jellegének és szintjének összhangban kell állnia a nemzetközi gazdálkodás szak profiljával és az egyetemi BA szintjével. d) A szervezet és a munkakör elfogadásához a szakfelelős (vagy a szakfelelős által írásban kijelölt személy) formális jóváhagyása szükséges (A hallgató kitölti az „E301-Nemzetközi gazdálkodás – Nemzetközi félév” kérvényt, melyben ismerteti a céges és a pozíciót, amit be kíván tölteni). e) A teljesítmény elismerést, értékelést a 6. § (3) bekezdés tartalmazza. (4) A 4. § (1) bekezdés b) és c) pont szerinti esetben a hallgató köteles a nemzetközi félév megkezdését megelőzően legalább két hónappal a szakfelelőssel vagy a szakfelelős által írásban kijelölt személlyel a nemzetközi félév teljesítési helyéről
# 47. § / A nemzetközi félév teljesítésének módjai. / követelmények.
(gazdálkodó szervezet) és munkaköréről egyeztetni, adatot szolgáltatni. (5) Az „E301-Nemzetközi gazdálkodás – nemzetközi félév” kérvényt a Neptunban kell leadni. A kérvény elérése a félév során folyamatos. A nemzetközi félév értékelése és a teljesítmény elismerése.
# 6. § / A nemzetközi félév teljesítésének módjai. / követelmények.
6. § (1) A 4. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben („A” módozat): a) A tárgyak teljesítését a „transcript of records (TOR)” igazolja. A nemzetközi félév („International semester” tárgy) teljesítésének elismeréséről és az érdemjegyek átszámításról a szakfelelős bevonásával az illetékes KÁB dönt. b) A külföldön szerzett érdemjegyek átváltása a TVSZ 53. § alapján történik. A teljesített tárgyak egy blokkban (egyetlen összesített vizsgajegyként), 30 kredittel kerülnek elfogadásra. c) A „Nemzetközi félév” tantárgy érdemjegye a teljesített tárgyak kreditekkel súlyozott átlaga alapján kerül kiszámításra. Amennyiben a hallgató nem teljesíti valamennyi, de legalább 30 kreditnyi tantárgyát, a nemzetközi féléve akkor is elfogadásra kerülhet. Ebben az esetben azonban a nemzetközi félév érdemjegyét oly módon kell kiszámolni, hogy az átlagszámítás során a nevezőbe valamennyi, a tanulmányi szerződésben szereplő tantárgy száma szerepel, a számlálóban azonban csak a teljesítetteké. 21 kreditet azonban ebben az esetben is teljesíteni kell. Amennyiben a hallgató nem teljesít legalább 21 kreditet, a nemzetközi féléve nem kerül elfogadásra és azt meg kell ismételnie. d) A hallgató a megismételt nemzetközi féléve során szabadon választhat a három módozat között. (2) A 4. § (1) bekezdés b) pont szerinti esetben („B” módozat): a) A hallgató a félév teljesítését követően szakmai beszámolót készít, amelyben összefoglalja a szerzett nemzetközi tapasztalatait. b) A munkahelyi vezetője megadott szempontok alapján értékeli a hallgató tevékenységét. A beszámoló, illetve a munkahelyi vezetői értékelés tartalmi és formai követelményeit a szakfelelős határozza meg és közzéteszi a szak honlapján. c) A hallgató a nemzetközi félév befejezését követő tizenöt (15) munkanapon belül köteles a „E302-Nemzetközi gazdálkodás – nemzetközi félév lezárása” kérelem benyújtásával egyidejűleg a szakmai beszámolót és a Munkahelyi vezetői értékelést is a Neptunba feltölteni. Ezt követően az értékelést az előbb említett két dokumentum figyelembevételével a szakfelelős végzi. d) A nemzetközi félév végső érdemjegye a Munkahelyi vezetői értékelés, illetve a szakmai beszámolóra adott érdemjegyek számtani átlaga (egy tizedesjegyre kerekítve). A nemzetközi félév minősítése az alábbi határértékek figyelembevételével történik: a) jeles, ha az átlag 4,5–5,0 b) jó, ha az átlag 3,5–4,4 c) közepes, ha az átlag 2,5–3,4 d) elégséges, ha az átlag 2,0–2,4 e) elégtelen, ha az átlag 2,00 alatt van (3) A 4. § (1) bekezdés c) pont szerinti esetben („C” módozat): a) A hallgató a félév teljesítését követően szakmai beszámolót készít, amelyben összefoglalja a szerzett nemzetközi tapasztalatait. b) A munkahelyi vezetője megadott szempontok alapján értékeli a hallgató tevékenységét. A beszámoló, illetve a munkahelyi vezetői értékelés tartalmi és formai
# 6. § / követelmények. / A fogadó szervezet és az Egyetem viszonya
követelményeit a szakfelelős határozza meg és közzéteszi a szak honlapján. c) A hallgató a nemzetközi félév befejezését követő tizenöt (15) munkanapon belül köteles a „Nemzetközi félév lezárása” kérelem benyújtásával egyidejűleg a szakmai beszámolót és a Munkahelyi vezetői értékelést is a Neptunba feltölteni. Ezt követően az értékelést az előbb említett két dokumentum figyelembevételével a szakfelelős végzi. d) A nemzetközi félév végső érdemjegye a Munkahelyi vezetői értékelés, illetve a szakmai beszámolóra adott érdemjegyek számtani átlaga (egy tizedesjegyre kerekítve). A nemzetközi félév minősítése az alábbi határértékek figyelembevételével történik: a) jeles, ha az átlag 4,5–5,0 b) jó, ha az átlag 3,5–4,4 c) közepes, ha az átlag 2,5–3,4 d) elégséges, ha az átlag 2,0–2,4 e) elégtelen, ha az átlag 2,00 alatt van (4) Az „E302-Nemzetközi gazdálkodás – nemzetközi félév lezárása” kérvényt a Neptunban kell leadni. A kérvény elérése a félév során folyamatos.
# 7. § / A fogadó szervezet és az Egyetem viszonya / A nemzetközi félév és a külföldi részképzés viszonya
7. § (1) A 4. § (1) bekezdés b) és c) pont szerinti esetben a gazdálkodó szervezet (fogadó intézmény), az Egyetem és a hallgató köteles (háromoldalú) együttműködési megállapodást kötni. A szerződésbe bele kell foglalni, hogy a fogadó intézmény vállalja, hogy a hallgató számára nemzetközi és multikulturális tapasztalatot biztosít. (2) Az együttműködési megállapodást, amennyiben erre lehetőség nyílik, rendszeresített mintaszerződés alapján kell megkötni – ellenkező esetben egyedi szerződés kerül megkötésre.
# 8. § / A nemzetközi félév és a külföldi részképzés viszonya / Záró rendelkezések
8. § (1) A nemzetközi félév nem azonos a külföldi részképzéssel (pl. az Erasmus programmal), nem része annak, de lehet a kettő összekapcsolása, ahol a szakmai követelmények megőrzése mellett lehetséges. (2) A 4. § (1) bekezdés a) és b) pont szerinti esetben a kiutazás és a külföldön eltöltött szemeszter költségeit lehet elnyert külföldi részképzést finanszírozó ösztöndíjpályázat segítségével részfinanszírozni.
# 9. § / Záró rendelkezések / TARTALOMJEGYZÉK
9. § (1) Jelen rendelkezés a közzétételt követő munkanapon lép hatályba. 8/2024. oktatási rektorhelyettesi rendelkezés 1 a nemzetközi félév teljesítésének eljárásrendje a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon 1 A rendelkezés célja 1 Fogalmak 1 Nemzetközi félév 1 A nemzetközi félév teljesítésének módjai. 1 A nemzetközi félév teljesítésével szemben fennálló szakmai, tartalmi követelmények. 1 A nemzetközi félév értékelése és a teljesítmény elismerése. 3 A fogadó szervezet és az Egyetem viszonya 4 A nemzetközi félév és a külföldi részképzés viszonya 4 Záró rendelkezések 4
# vizsgaszabályzat 1 / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
Hallgatói követelményrendszer 3. rész: Tanulmányi és Közzététel: Szenátus SZ–38.c/2023/2024. (2024. VI. 11.) sz. határozata Módosítva: Szenátus SZ–17/2024/2025. (2024. XII. 10.) sz. határozatával Szenátus SZ–42.c/2024/2025. (2025. VI. 24.) számú határozatával Szenátus SZ–47/2025/2026. (2026. VI. 16.) számú határozatával
# 1. § / vizsgaszabályzat 1 / A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. § (1) A Tanulmányi és vizsgaszabályzat (a továbbiakban: TVSZ vagy Szabályzat) személyi hatálya kiterjed a Budapesti Corvinus Egyetemre (a továbbiakban: Egyetem) felvételt nyert, továbbá az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban lévő azon magyar és nem magyar állampolgárságú személyekre, akik: a) az alapképzésben, b) osztott vagy osztatlan mesterképzésben, c) szakirányú továbbképzésben, valamint d) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény által meghatározott egyetemi és főiskolai alapképzésben, kiegészítő alapképzésben kezdik meg tanulmányaikat vagy tanulnak függetlenül attól, hogy tanulmányaikat nappali, levelező vagy esti munkarendben, magyar vagy idegen nyelven, mely képzési helyen és finanszírozási formában folytatják (a továbbiakban: hallgatók). (2) A TVSZ személyi hatálya kiterjed továbbá: a) a részismereti képzésben részt vevő hallgatókra, b) a résztanulmányokat folytató vendéghallgatókra, c) a külföldi székhelyen kívüli képzésben részt vevő hallgatókra, d) 2 a közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree), kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree) részt vevő hallgatókra, valamint e) az előkészítő képzésben részt vevő hallgatókra, valamint f) 3 az Egyetemre felvett, de hallgatói jogviszonyban még nem álló hallgatókra. (3) A TVSZ személyi hatálya kiterjed az Egyetemmel, valamint jogelőd intézményeivel korábban hallgatói jogviszonyban álló vagy adott képzésen hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező hallgatók szakdolgozat-, diplomamunka-, végbizonyítvány-, záróvizsga-ügyeire, továbbá az oklevél minősítésére, oklevél kiadására, a tanulmányaikra vonatkozó dokumentumok kiállítására, valamint, ha azt a TVSZ kifejezetten előírja. (4) A TVSZ személyi hatálya kiterjed a tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyekre, szervezeti egységekre és testületekre, valamint minden oktatóra, oktatási tevékenységben részt vevő tudományos kutatóra, tanárra, valamint az óraadó oktatókra, oktatási tevékenységben részt vevő megbízott kutatóra és az oktatásban közreműködő további személyekre (a továbbiakban együtt: oktató) azzal, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonyt létrehozó szerződésben erre megfelelően utalni kell. (5) A TVSZ személyi hatálya kiterjed a tanulmányiés vizsgaügyekhez kapcsolódó ügyviteli feladatokban részt vevő munkatársakra. (6) A fogyatékossággal élő hallgatók vonatkozásában a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről szóló szabályzat alapján és az ott meghatározott keretek között a Fogyatékosügyi Bizottság a TVSZ-től eltérő, a hallgatók számára kedvezőbb, a felkészülésüket, hallgatói munkájuk értékelését támogató szabályokat állapíthat meg. (7) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree),
# 1. § / A SZABÁLYZAT HATÁLYA / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree), ahol a TVSZ kifejezetten megengedi, a TVSZ-ben foglaltaktól el lehet térni. Az eltérő szabályokat a programra irányuló együttműködési megállapodásban kell meghatározni, és arról a hallgatókat a TVSZ-szel megegyező módon, vagyis az Egyetem honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell. (8) Államközi vagy állami ösztöndíjprogramok keretében megvalósuló programok esetén a TVSZ-ben foglaltaktól a jogszabályok keretei között el lehet térni. Ezen programokra vonatkozóan a támogató által meghatározott működési rendek, útmutatók keretei között az oktatási rektorhelyettes rendelkezésben eltérő szabályokat állapíthat meg. (9) A doktorandusz hallgatókra vonatkozó előírásokat a Doktori (PhD) szabályzat tartalmazza azzal, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben a TVSZ-t kell megfelelően alkalmazni. (10) A TVSZ hatálya nem terjed ki a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó felnőttképzés keretében folytatott képzésekre. (11) 1 A TVSZ tárgyi hatálya kiterjed a hallgatók valamennyi tanulmányi és vizsgaügyére azzal, hogy az operatív szabályokat oktatási rektorhelyettesi vagy hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazhatja. (12) Jelen Szabályzat területi hatálya kiterjed minden olyan képzési helyre, ahol az Egyetem képzést folytat.
# 2. § / A SZABÁLYZAT HATÁLYA / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
2. § (1) Kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozó dokumentumok: a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.), d) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), e) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: régi Ftv.), f) az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.), g) 2 h) 3 A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési törvény) i) 4 az Nftv. 16/A. és 16/B. §-a szerinti – a felsőoktatási szakképzések, az alapés mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló – hivatalos miniszteri kiadvány, továbbá az Nftv. 15. § (1a) bekezdése és a Vhr. 21/F. §-a szerinti képzési és kimeneti követelmények, valamint a szakirányú továbbképzési szakok Vhr. 21/D. § és
# 22. § / A SZABÁLYZAT HATÁLYA / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
22. § szerinti képzési és kimeneti követelmények (a továbbiakban: KKK), j) 1 a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr2.), k) 2 az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr3.), l) 3 a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet, m) 4 a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet, n) 5 az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), o) 6 a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és az új képzések létesítéséről szóló 65/2021. (XII. 29.) ITM rendelet, p) 7 30/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás követelményrendszeréről, az akkreditált oktató intézményeket tartalmazó nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról, valamint az ESG tanácsadói képzésről, továbbá a képzés és a vizsga díjáról, q) 8 Felvételi szabályzat, r) 9 A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje (a továbbiakban: HJR), s) 10 Hallgatói térítés és juttatási szabályzat (a továbbiakban: HTJSZ), t) 11 A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat, u) 12 Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat (a továbbiakban: HFKSZ), v) 13 Etikai Kódex, w) 14 Plágiumszabályzat, z) 15 Külföldi részképzési szabályzat, zs) 1 Iratkezelési szabályzat. (2) 2 A TVSZ-hez kapcsolódó rendelkezések és tájékoztatók: a) 3 b) 4 A mesterséges intelligencia használatáról szóló alapelveket rögzítő Vezetői Bizottsági rendelkezés, c)–l) 5 m) 6 A generatív mesterséges intelligencia rendszerek oktatási területen történő felhasználásáról szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezés, n)–r) 7 (3) 8 Közös oklevél kiállításához vezető közös képzés (joint degree) esetén a közreműködő felsőoktatási intézmény szabályzatai is érvényesek a közös képzésben részt vevő hallgatóra. Ezen szabályzatokról a közreműködő felsőoktatási intézmény értesíti a hallgatót.
# 3. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
3. § 9 (1) A TVSZ értelmében: a) aktív félév: valamennyi, a hallgatói jogviszony létrejöttét (beiratkozást) követő és a hallgatói jogviszony fennállása alatti félév, amelyben a hallgató hallgatói jogviszonya nem szünetel és legalább egy (1) tantárgyat felvesz, b) beiratkozási eljárás: az az eljárás, amellyel a felvételt vagy átvételt nyert személy az Egyetemen hallgatói jogviszonyt létesít; c) beiratkozási időszak: a tanév időbeosztásában meghatározottak szerinti, részben a regisztrációs időszak részét képező azon időszak, amely alatt a felvételt vagy átvételt nyert jelentkező hallgatói jogviszonyt létesíthet; d) bejelentkezési eljárás: az az eljárás, amelynek keretében a hallgató arról dönt, hogy az adott képzési időszakban folytat-e tanulmányokat (aktiválja a félévét), vagy szünetelteti tanulmányait (passziválja a félévet); e) bejelentkezési időszak: a tanév időbeosztásában meghatározottak szerinti, részben a regisztrációs időszak részét képező azon időszak, amely alatt az Egyetem hallgatója az első beiratkozás félévében és az azt követő további féléveiben bejelenti, hogy adott képzési időszakban folytat-e tanulmányokat (aktiválja a félévét), vagy szünetelteti tanulmányait (passziválja a félévet); f) biztonságos elektronikus környezet: olyan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerén vagy zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerén (a továbbiakban együtt: képzési rendszerek) keresztül egyéni autentikációval elérhető digitális oktatási és tanulási környezet, illetve az intézményben használt elektronikus táblák, interaktív panelek, kivetítők, amelyekhez történő hozzáférés az oktatási intézmény oktatóira, tanáraira vagy segítőikre, továbbá a képzésében részt vevő – tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező – tanulókra vagy hallgatókra korlátozódik, függetlenül attól, hogy az oktatási és tanulási tevékenység az intézmény telephelyén vagy a tanulmányi rendszer, vagy a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszeren keresztüli – egyéni autentikációval megvalósuló – lehívással, hozzáférhetővé tétellel valósul meg g) Corvinus ösztöndíj: a 2019/2020. tanév tavaszi félévétől az Egyetem által az önköltséges képzésbe felvételt nyert hallgató számára teljesítménye alapján nyújtott pénzbeli juttatás, amelynek részletes szabályait a HTJSZ tartalmazza; h) Corvinus ösztöndíjjal támogatott támogatási idő: az az időszak, amely alatt az önköltséges képzésre felvételt nyert és beiratkozott hallgató Corvinus (rész)ösztöndíjasként folytathatja tanulmányait; i) egyéni tanterv: a mintatanterv alapulvételével, valamint az előtanulmányi rend és egyéb, a képzés szerkezetére vonatkozó szabályok figyelembevételével és az Egyetem által biztosított lehetőségek keretei között – az Nftv.-ben rögzített jog alapján – a hallgató által saját maga számára összeállított egyéni tanulmányi rend;
# 3. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
j) előkészítő képzés: a külföldi állampolgárságú – magát magyar nemzetiségűnek valló, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező – személyek felsőfokú tanulmányainak megkezdése előtt szervezett, legfeljebb két féléves hallgatói jogviszony keretében szervezett magyar nyelvű képzés, továbbá nem magyar állampolgárok felsőfokú tanulmányainak megkezdése előtt legfeljebb két féléven keresztül hallgatói jogviszony keretében folytatott képzés; k) előkövetelmény: egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritériumtárgy; l) előtanulmányi rend: a képzés tantervében szereplő tantárgyak előkövetelményeinek összessége; m) előzetes hallgatói jogviszony: az okleveles technikusképzésben az utolsó évében részt vevő tanuló önköltséges jogviszonya az Egyetemen. Az előzetes hallgatói jogviszonyban álló személy jogosult az Egyetemen valamely szak részét képező résztanulmányokat és más tanulmányokat folytatni és a központi felvételi eljáráson kívül az Egyetemmel hallgatói jogviszonyt létesíteni; n) esszéjellegű vizsga: olyan vizsga, amelynél a szerezhető vizsgapontok legalább 51%-a esszéből szerezhető; o) Executive degree képzések: a Master of Business Administration (MBA) mesterképzési szak, a nemzetközi Master of Business Administration (IMBA), valamint az executive MBA szakközgazdász és az executive MBA menedzser szakirányú továbbképzési szakok; p) félév: legfeljebb öt (5) hónapból álló oktatásszervezési időszak; q) felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követően kezdték meg a tanulmányaikat és/vagy – ha azt az Egyetem szabályzatai lehetővé teszik – azoktól, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de jóváhagyott kérelmük alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel; r) felzárkóztató hét: a képzés első félévének elején kijelölt azon időszak, amikor a képzés megkezdéséhez hiányzó bemeneti kompetenciák elemeinek pótlásához szükséges ismeretek és készségek megszerzésére van lehetőség; s) Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR): a felsőoktatással kapcsolatos állami hatáskörök gyakorlásához, a nemzetgazdasági szintű tervezéshez, továbbá a felsőoktatásban résztvevők jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatokat tartalmazó központi nyilvántartás. A FIR az Egyetemtől kizárólag a Neptunból fogadhat adatot és minden adatszolgáltatást elsősorban a Neptunban kell teljesítenie. t) gyakorlati jegy: a tantárgy tanulmányi követelményeinek félévközi, folyamatos értékelésén alapuló, a hallgató félévközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy, amely szorgalmi időszakban, továbbá a vizsgaidőszak első hetében a
# 3. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
TVSZ-ben meghatározott értékelési eljárás keretében szerezhető; u) hallgatói képzési szerződés: az Egyetem és az önköltséges képzésre felvételt nyert vagy átvett személy, vagy a magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésről önköltséges finanszírozási formára átsorolt hallgató között az Nftv. 39. § (3) bekezdése szerint létrejött szerződés; v) intenzív hét: a szorgalmi időszak részét képező, speciális módszertan szerint szervezett tanulmányi hét, amelynek keretében a hallgatók a képzési program részét képező tanulmányokat folytatnak; w) Intézményi Tájékoztató: az Egyetem komplex információs dokumentuma, amely tartalmazza az Egyetemre vonatkozó általános tudnivalókat és képzési időszakonként elkülönítve a képzésenkénti tudnivalókat; x) ismétlő javítóvizsga: egy adott tantárgyból tett sikeres javítóvizsga vagy sikertelen javítóvizsga megismétlése; y) javítóvizsga: egy adott tantárgyból tett sikeres vizsga javítása vagy sikertelen vizsga első alkalommal történő javítása; z) képzés: a felsőoktatásban a tanulmányok szakmai tartalmának és körülményeinek (szak megnevezése, képzés helye, képzés nyelve, képzés munkarendje) az egységes rendszerét alkotó oktatási folyamat, oktatásszervezési egység, amelynek teljesítése valamely adott szakképzettség(ek) megszerzéséhez vezet; aa) képzési és kimeneti követelmények: azoknak a jogszabályban, miniszteri kiadványban, Oktatási Hivatal nyilvántartásában rögzített ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) az összessége, és/vagy az a tudás, amelynek megszerzése esetén az adott szakon oklevél kiadható; bb) képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, a szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő, amelyet a KKK szakonként tartalmaz; cc) képzési időszak: a félév részét képező időszak, amely szorgalmi időszakból és a hozzá tartozó vizsgaidőszakból, valamint záróvizsga-időszakból áll; dd) képzés kapacitásszáma: az a hallgatói létszám, amennyi hallgató az adott képzésen tanulmányokat folytathat, és amely létszámot a szakfelelős javaslata alapján az illetékes dékán határozza meg; ee) képzési program: az Egyetem komplex képzési dokumentuma, amely a) az alap-, mesterés osztatlan képzési szak, a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, b) a doktori képzés tervét tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, különösen a tantervvel és/vagy az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal (tárgytematikákkal), valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt; ff) képzési szint: felsőfokú végzettség szintjét meghatározó kategória; gg) képzési terület: azoknak a szakoknak jogszabályban meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal
# 3. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
rendelkeznek; hh) kettős oklevelet adó képzések, többes oklevelet adó képzések: (double degree, multiple degree): olyan képzések, amelyekben az Egyetem és egy (vagy több) másik felsőoktatási intézmény két (vagy több), tantervében hasonló, ezért összehangolható képzést együttműködésben valósít meg, és amelynek sikeres teljesítése esetén a programban részt vevő hallgató egy (1) darab oklevelet szerez az Egyetemen és egy (1) darab (többes oklevélprogram esetén több) oklevelet az együttműködő felsőoktatási intézmény(ek)ben. Az együttműködés részleteit együttműködési megállapodás tartalmazza, amelyben meg kell határozni különösen az összehangolt tantervet, a programba történő belépés feltételeit (felvételi feltételek), a szakdolgozat készítésének éa elbírálásának rendjét, a záróvizsga megvalósításának módját. A kettős oklevelet adó képzésekben és a többes oklevelet adó képzésekben valamennyi felsőoktatási intézmény maga felel a saját képzése jogszerűségéért. A kettős oklevelet adó képzésekre és a többes oklevelet adó képzésekre irányuló együttműködési megállapodást az Oktatási Hivatal nyilvántartásba veszi; ii) kifutó képzések: Azon képzések, melyek megszüntetéséről döntött az egyetem, vagy ha szakfejlesztett szakok esetében a tantervek jelentősen eltérnek a szakfejlesztés előtti tantervektől, vagy azon szakok, amelyek valamely jogszabályi rendelkezés értelmében már nem indíthatóak; jj) kiskorú: az, aki a Ptk. vagy külföldi jelentkező, hallgató esetén a Ptk. vagy személyes joga szerint kiskorúnak minősül; kk) konzultáció: az oktató által a hallgató részére biztosított személyes megbeszélés lehetősége; ll) konzultáció típusú kurzus: szakdolgozat, szakmai gyakorlat továbbá kifutó képzések kurzusai esetében hirdethető kurzus, mely a mintatantervben meghatározott kontaktóraszámtól eltérő óraszámmal, valamint tömbösítve, illetve egyéni konzultációként is megtartható mm) nn) korlátozottan cselekvőképes kiskorú: az, aki a Ptk. vagy külföldi jelentkező, hallgató esetén a Ptk. vagy személyes joga szerint korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak minősül; oo) külföldi felsőoktatási intézménnyel közös oklevelet adó képzések: (joint degree): olyan képzések, amelyekben az Egyetem és egy (vagy több) másik felsőoktatási intézmény egy közösen kialakított és elfogadott tanterv alapján működő képzést együttműködésben valósít meg, és amelynek sikeres teljesítése esetén a programban részt vevő hallgató egy (1) darab közös oklevelet szerez, amelyet a programban részt vevő valamennyi felsőoktatási intézmény közösen állít ki. Az együttműködés részleteit együttműködési megállapodás tartalmazza, amelyben meg kell határozni különösen a közös tantervet, az önköltség összegének a megosztását, a képzéssel felmerülő költségek viselésének megosztását és módját, a képzés adminisztrációs feladatai ellátásának módját, a programba történő belépés feltételeit
# 3. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
(felvételi feltételek), a szakdolgozat készítésének éa elbírálásának rendjét, a záróvizsga megvalósításának módját. A közös oklevelet adó képzésekben valamennyi felsőoktatási intézmény közösen felel a képzés jogszerűségéért. A közös képzéseket az Oktatási Hivatal nyilvántartásba veszi. A képzés nyilvántartásba vehető az Nftv.
# 78. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
78. § (3) bekezdése szerinti képzésen. Külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodás alapján közös képzés indítása Magyarországon nyilvántartásba vehető olyan képzésen is, amelyen a származási ország szerinti képzésindítási jogosultság szerint magyar és külföldi oklevél kiadása történik; pp) 1 magyar felsőoktatási intézménnyel közös oklevelet adó képzések: olyan képzések, amelyekben az Egyetem és egy (vagy több) másik magyar felsőoktatási intézmény egy közösen kialakított és elfogadott tanterv alapján működő képzést együttműködésben valósít meg, és amelynek sikeres teljesítése esetén a programban részt vevő hallgató egy (1) darab közös oklevelet (joint degree) szerez, amelyet a programban részt vevő valamennyi felsőoktatási intézmény közösen állít ki. Az együttműködés részleteit együttműködési megállapodás tartalmazza, amelynek legalább a Vhr-ben foglaltakat kell tartalmaznia. A közös oklevelet adó képzésekben valamennyi felsőoktatási intézmény közösen felel a képzés jogszerűségéért. A közös képzések engedélyeztetésének és nyilvántartásba vételének rendjét a Vhr. tartalmazza. A nyilvántartásba vételt az Oktatási Hivatal a végzi; qq) kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy és/vagy a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely a tárgyleírás alapján meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges. Egy (1) kredit – az ECTS (European Credit Transfer System: európai kreditátviteli rendszer) elveire tekintettel – átlagosan harminc (30) tanulmányi munkaórát jelent. A kreditérték meghatározásakor az összes hallgatói tanulmányi munkaóra a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza. A kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott; rr) kritériumtárgy: a tantervben, a képesítési követelményekben vagy a képzési és kimeneti követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő kritérium követelmény, amelyhez nem tartozik kredit, aláírással zárul és amely kizárólag aktív félévben teljesíthető. A kritériumtárgy(ak)ra a TVSZ gyakorlati jegyre vonatkozó szabályait kell alkalmazni a számonkérése, tantárgyfelvétele, teljesítése, javítása tekintetében, kivéve, ha a kritériumtárgyra vonatkozóan a TVSZ külön szabályt tartalmaz; ss) kurzus: az Nftv. értelmében a tantárgy (tanegység) adott félévre szóló, meghatározott ismeretátadási formával és típussal rendelkező meghirdetett megvalósulása, amelyhez a félévre vonatkozó – többek között a kurzus oktatóival, az órarendi időpontokkal, a félévi számonkéréssel kapcsolatos – adatok kerülnek rögzítésre a tantárgy adatain túl a tanulmányi rendszerben; tt) maximális tanulmányi idő: az az időtartam, amely alatt a hallgató egy adott
# 78. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
képzésen tanulmányokat folytathat; uu) meghatalmazott: a hallgató, az átvételét kérő személy vagy volt hallgató helyett a hallgatói ügyintézés során eljáró, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben meghatározott teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője. A hallgató állandó vagy visszavonásig érvényes meghatalmazást is adhat, amely alapján a meghatalmazott a hallgatói jogviszony fennállása alatt a hallgató helyett bármely hallgatói ügyintézés során eljárhat; vv) mikrotanúsítvány: tárgyleírást és kreditértéket is tartalmazó olyan igazolás, amely az Egyetem valamely kurzusának, moduljának, részismereti vagy mikroképzésének elvégzése révén megszerzett tanulási eredményt igazoló közokirat; ww) modul: a Neptunban egyedi azonosítóval rögzített, meghatározott tantárgyak vagy tanegységek összessége; xx) Moodle rendszer: az Egyetem e-learning rendszere. Az itt megjelenő tartalom a felvett kurzusoktól függ. Többek között a hallgató itt éri el az oktatók által feltöltött anyagokat, prezentációkat vagy a hallgató által felvett kurzusok követelményrendszerét. A tantárgytól függően a vizsga a Moodle rendszeren keresztül is történhet. 1 yy) 1 Neptun Egységes Tanulmányi Rendszer: az Egyetem által alkalmazott, az Egyetem rendeltetésszerű működéséhez, a képzéshez, a kutatáshoz, a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységhez és ezek külső kapcsolatainak megszervezéséhez, az Egyetem iratkezelésének, továbbá pénzügyi, számviteli, illetve bérés humánügyviteli funkcióinak biztosításához, a tanulmányi rendszer üzemeltetője, a miniszter, a hatóság és a fenntartó általi közvetlen intézményi, hallgatói, oktatói kommunikáció biztosításához, az oktatói munka hallgatói véleményezésének személyazonosításra alkalmatlan módon történő biztosításához, a munkáltatói jogok gyakorlásához, illetve az Egyetem által foglalkoztatottak jogainak gyakorlásához, kötelezettségeik teljesítéséhez és az ezekhez kapcsolódó igazolások kiállításához, a jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez, a jogszabályban, illetve az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában biztosított hallgatói kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához, a végzettek pályakövetése céljából adatvédelmi követelményekkel való összhangban kezelt személyes és különleges adatoknak a nyilvántartásához, az elektronikus dokumentumok, a tárgyleírások, a mintatantervek, a kreditátviteli bizottság döntéseinek hiteles nyilvántartásához és változás követéséhez, a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás intézményi szintű biztosításához, a SZEÜSZ, illetve KEÜSZ szolgáltatások, NEAK ÉS NYAK rendszerek eléréséhez az OSZNY és FIR rendszeren keresztül, a szakdolgozatok (diplomamunka) nyilvántartásához és
# 78. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
elektronikus megőrzéséhez, az Nftv. 3. melléklete szerint nyilvántartott adatok tárolásához és megőrzéséhez, valamint a felsőoktatási információs rendszerrel elektronikus úton való kapcsolattartáshoz az Egyetem által használt intézményi alaprendszer a moduljaival és a kapcsolódó rendszerekkel együtt, amelyet úgy szükséges kialakítani, hogy az biztosítsa az ahhoz való egyenlő esélyű hozzáférést, továbbá minden kliensének, felhasználói felületének és a megvalósított funkcionalitásainak magyar nyelven is elérhetőnek kell lennie; zz) 2 nyári egyetem: a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes által szervezett rövid ciklusú részismereti képzés, melynek képzési programját az Oktatási Bizottság fogadta el. aaa) oktatási azonosító szám: az Oktatási Hivatal által a hallgatóknak adott egyedi azonosító szám, amely a hallgatói jogviszonnyal összefüggő jogok és kötelezettségek érvényesülésének figyelemmel kísérésére szolgál; bbb) oktatási hálózati együttműködések: felsőoktatási intézmények között létrejött olyan kölcsönös együttműködés, melynek célja tartalmi fejlesztések, innovációk megvalósítása és alkalmazása az oktatásban a hallgatók eredményesebb tanulása érdekében; ccc) oktatási, szemléltetési célú felhasználás: az oktatási tartalmak olyan felhasználása, ahol a felsőoktatási intézmény felelősségi körében végzett oktatási és tanulási tevékenység során kizárólag a felsőoktatási intézmény hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatói, illetve oktatói vagy segítőik férnek hozzá az oktatási tartalmakhoz biztonságos elektronikus környezet – tanulmányi rendszer vagy zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer, illetve elektronikus táblák, interaktív panelek, kivetítők – használatával; ddd) önköltséges képzés: a képzés finanszírozásának olyan formája, amelyben az Egyetem által a hallgatónak nyújtott képzési szolgáltatás díját nem az állam, hanem a hallgató önmaga vagy helyette más természetes vagy jogi személy viseli; eee) passzív félév: valamennyi, a hallgatói jogviszony létrejöttét (beiratkozást) követő és a hallgatói jogviszony fennállása alatti félév, amelyben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel; 1 2 fff) projektfeladat: olyan, tantárgyhoz vagy modulhoz tartozó tanulási és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenőrzési formája, amelynek a középpontjában egy meghatározott téma áll, célja az önálló feladatvégzéssel megvalósuló kutatási tevékenység, amelynek végeredménye önálló produktum létrehozása, a probléma meghatározása, megoldása, és ahhoz az összefüggések feltárása; ggg) rangsorolásos tárgyfelvétel: a rangsorolásos tárgyfelvételi időszak során a hallgatók pontszám alapján kerülnek be a választott kurzusokra, függetlenül a jelentkezés időpontjától hhh) 1 regisztrációs időszak: a félév részét képező vagy azt megelőző, a tanév
# 78. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
időbeosztásában meghatározottak szerinti részben a beiratkozási időszakot, részben a bejelentkezési időszakot, valamint tantárgyfelvételi időszakot is magába foglaló adminisztratív feladatok ellátására rendelkezésre álló időszak, amely a szorgalmi időszakkal egybeeshet; iii) 2 részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés: az a képzési forma, amely esetén az Egyetem a vele hallgatói jogviszonyban nem álló személlyel – külön felvételi eljárás nélkül, vagy külön felvételi eljárásban – önköltséges finanszírozási formában részismeretek megszerzése érdekében hallgatói jogviszonyt létesít (a továbbiakban: részismereti képzés), vagy önköltséges részismereti képzés céljából saját hallgatójával is létesíthet újabb képzési jogviszonyt. Az Egyetem a részismereti képzés eredményes elvégzéséről mikrotanúsítványt állít ki; jjj) 3 alapszintű részismereti képzés: amennyiben a hallgató csak alapszintű és/vagy szakirányú továbbképzésen meghirdetett tantárgyat vesz fel mesterszintű részismereti képzés: amennyiben a hallgató legalább egy mesterszintű tantárgyat vesz fel kkk) 4 szakirányú szintű részismereti képzés: amennyiben a hallgató csak szakirányú továbbképzésben meghirdetett tantárgyat vesz fel lll) résztanulmányok folytatása (részképzés): azon tanulmányok, amelyek alatt más felsőoktatási intézmény hallgatója az Egyetemen vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kredite(ke)t; mmm) 5 rokon képzési terület: azoknak a képzési területeknek a miniszter rendeletében meghatározott összessége, amelyek összevethető képzési tartalommal rendelkeznek. Rokon képzési területnek minősül: – az agrár és a természettudomány, – a bölcsészettudomány és a társadalomtudomány, – az informatika és a természettudomány, – az informatika és a műszaki, – a jogi és az államtudományi, – a műszaki és a természettudomány, valamint – az orvosés egészségtudomány és a természettudomány képzési terület. – A gazdaságtudományok képzési területnek nincs rokon képzési területe; nnn) 6 rövid program: részképzésben vendéghallgatói jogviszony keretében folytatott olyan képzés, amely képzési hossza félévnél rövidebb. ooo) specializáció: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget nem eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés; ppp) szak: a szak valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés; qqq) szakirány: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés; 1 2 3 4 5 6 rrr) szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal és/vagy egyetemi vagy főiskolai végzettséggel egyidejűleg, valamint a szakirányú továbbképzésben, és/vagy a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás
# 78. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése; sss) székhelyen kívüli képzés: az Egyetem működési helyén (székhely, telephely) kívüli településen részben vagy egészben folyó felsőoktatási képzés; ttt) szorgalmi időszak: a képzési időszaknak az a része, amely a hallgató tanulmányi követelményeinek teljesítésére szolgál, és amely a regisztrációs időszakkal részben egybeeshet; uuu) támogatási idő: az az időszak, amely alatt az állami ösztöndíjas felvételt nyert és beiratkozott hallgató állami (rész)ösztöndíjasként/államilag támogatottként folytathatja tanulmányait; vvv) tanév: legalább tíz (10), legfeljebb tizenkét (12) hónapból álló oktatásszervezési időszak, amely félévekre tagolódik; www) tanév időbeosztása: azon szabályozó dokumentum, amelyben az Egyetem meghatározza az adott tanév belső ütemezését és amelyet az Oktatási Bizottság fogad el és módosít; xxx) tanóra (vagy tanulmányi munkaóra): a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműködését, de nem feltétlenül a hallgató és az oktató egy helyen és időpontban történő együttes személyes jelenlétét igénylő foglalkozás, és amelynek időtartama negyvenöt (45) perc; yyy) tanegység (tantárgy): egy (1) félév alatt teljesíthető, meghatározott kreditértékkel elismert teljesítési követelménnyel és tárgytematikával rendelkező tantárgy. A tantárgy a szak tantervének alapegysége; a tantárgy a tantervben betöltött szerepe alapján lehet – kötelező, amelynek felvétele és teljesítése, – kötelezően választható, amely esetében a tantervben megadottak közül előírt kreditnyi felvétele és teljesítése, – szabadon választható, amelyet a tanterv tételesen nem határoz meg, azonban előírt kreditnyi felvétele és teljesítése, – kritériumtárgy, amelyből meghatározott számú teljesítése – a végzettség és/vagy szakképzettség megszerzésének feltétele. – Ugyanazon tantárgy a fenti szerepek közül többet is betölthet és több szak tantervében is szerepelhet. zzz) tantárgyfelvétel: egy tantárgy vagy tantárgyi egység meghirdetett kurzusára, kurzusaira vagy annak vizsgakurzusára való jelentkezés, aaaa) tantárgyfelvételi időszak: A regisztrációs időszak része, ahol egy tantárgy meghirdetett kurzusára, kurzusaira vagy annak vizsgakurzusára való jelentkezés történik a Neptunban; bbbb) tárgytematika: a tantárgy adatainak, azonosítóinak és specifikumainak tartalmi összegzése, amely többek között meghatározza a tantárgy ismeretanyagát, a teljesítéséhez szükséges követelményeket; a tárgytematika lényeges változása esetén új verziószámmal kerül elmentésre, továbbá a tantárgy meghirdetett kurzusadatainál a meghirdetett tárgytematika verziója is rögzítésre kerül. A tárgyakhoz és modulokhoz tartozó – Neptunban tárolt – tárgytematikák formai követelményeit a miniszter határozza meg. Valamennyi mintatantervben szereplő tantárgyhoz tartozik
# 78. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
tárgytematika. cccc) tanterv: egy szak képzési és kimeneti követelményeinek megfelelően összeállított képzési terve, amelynek elemei: szakonkénti bontásban a tantárgyak, a tantervi egységek alapján meghatározott óraés vizsgaterv, a követelmények teljesítésének ellenőrzési, értékelési rendszere, valamint a tantárgyak, tantervi egységek tantárgyi programja (tárgytematika). A tanterv kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakból, tantervi egységekből, továbbá kritériumtárgyakból épül fel. A tanterv oktatási időszakonkénti bontásban tartalmazza valamennyi tantárgyat, tantervi egységet, azok meghirdetésének szabályait, a tantárgyak heti (félévi vagy negyedévi) óraszámát kurzus típusonkénti bontásban, a hozzájuk rendelt krediteket, a számonkérést, a tantárgy meghirdetésének féléveit, a kritériumtárgyakat és azok teljesítésének határidejét, a specializáció féléveit, a specializáció-választás feltételeit és szabályait, az előtanulmányi rendet, a szakdolgozat felvételére és teljesítésére vonatkozó előírásokat, a záróvizsgára bocsátás feltételeit, a záróvizsga tantárgyait, az adott tantárgyak kedvezményes tanulmányi rend keretében történő teljesítésének lehetőségét, valamint az adott tantárgyak ekvivalenciáját. A tanterv tartalmazza továbbá alapképzésben és osztatlan mesterképzésben a 2021/2022. tanév őszi félévében vagy azt követően tanulmányaikat megkezdett, valamint osztott mesterképzésben a 2022/2023. tanév őszi félévében vagy azt követően tanulmányaikat megkezdett hallgatók mintatanterve esetében, hogy az Egyetem az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatását, a tudásmérés lehetőségét milyen módon biztosítja és értékeli, továbbá meghatározza az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy egyéb nyelvtudásmérést is, amelynek keretszabályait a 6. melléklet tartalmazza. A tantervben az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez tanóra és kreditérték van hozzárendelve. A tanterveket úgy kell elkészíteni, hogy külföldi részképzés, külföldi szakmai gyakorlat, szakdolgozat vagy diplomamunka készítése céljából nemzetközi mobilitásra felhasználható, tantervbe épített mobilitási időszakot biztosítsanak a hallgatók számára. A tanterv az adott képzésen mintául szolgál a hallgatónak arra, hogy a végzettséghez és/vagy szakképzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képzési és kimeneti követelményekben/képesítési követelményekben rögzített képzési idő alatt teljesíteni (a továbbiakban: tanterv) azzal, hogy a tanterv a kettősvagy többesdiploma-programokra (double degree, multiple degree) vonatkozó megállapodásban foglalt változatot is tartalmazza; dddd) tanulmányi és vizsgakövetelmény: a tárgytematikában meghatározott azon
# 78. § / KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK / FOGALMAK
ismeretek, készségek és képességek, valamint azon vizsgaelőírások összessége, amelyet a hallgatónak teljesítenie kell ahhoz, hogy egy (1) tantárgyat eredményesen befejezzen. Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor; eeee) tanulmányi idő: az adott képzésen folytatott tanulmányok ideje, amely a kreditrendszerű képzés alapján eltérhet a képzési időtől, tekintettel arra, hogy a kreditrendszerű képzés keretében a hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési időnél rövidebb vagy hosszabb idő alatt is megszerezheti; ffff) további (párhuzamos) hallgatói jogviszony: az az eset, amikor a hallgató az Egyetem mellett egyidejűleg más felsőoktatási intézményben is rendelkezik hallgatói jogviszonnyal; gggg) további (párhuzamos) képzés: az az eset, amikor a hallgató az Egyetemen egyidejűleg több képzésben is tanulmányokat folytat; hhhh) tömbösített óra: a heti vagy kétheti óratartás helyett – a tantárgy óraszámától függően – egy vagy több alkalommal, több óra időtartamban megtartott óra; iiii) törvényes képviselő: a Ptk. szerinti törvényes képviselő, aki a TVSZ-ben meghatározott esetben a kiskorú vagy cselekvőképességében korlátozott nagykorú személy helyett eljárhat. Amennyiben a TVSZ másként nem rendelkezik, a TVSZ-ben meghatározott esetekben a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy törvényes képviselőjének közreműködése nélkül járhat el; jjjj) vendéghallgató: belföldi vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló, az Egyetemen résztanulmányokat folytató hallgató az alábbiak szerint: – bilaterális vagy multilaterális megállapodás alapján a Corvinuson tanulmányokat folytató vendéghallgatók (cserehallgatók): A) Erasmus+ programban részt vevő vendéghallgató, B) Kreditmobilitási programban részt vevő vendéghallgató, C) speciális helyzetű vendéghallgatók (pl. angol vagy svájci egyetemekről érkező hallgatók), D) Makovecz Program keretében érkező vendéghallgatók, E) CEEPUS vendéghallgatók, F) egyéb bilaterális vagy multilaterális együttműködés alapján érkező vendéghallgatók, G) Study Abroad vendéghallgató. – a Corvinusra intézményközi együttműködés nélkül Corvinuson tanulmányokat folytató vendéghallgatók (freemover hallgatók): A) freemover magyar vendéghallgatók, B) freemover nem magyar vendéghallgatók, C) 1 rövid programban résztvevő vendéghallgató. kkkk) versenytárgyfelvétel: olyan tárgyfelvételi eljárás, amely során a kurzusokra történő bekerülés a jelentkezések időrendjében, a rendelkezésre álló férőhelyek erejéig történik llll) vizsgakurzus: az adott vizsgával záruló tantárgy másodszori vagy harmadszori felvétele tanóra nélkül, vizsgateljesítés céljából; mmmm) végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes
# 78. § / FOGALMAK / ALAPELVEK
letételét és – a szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett; nnnn) záróvizsga: az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.
# 4. § / FOGALMAK / ALAPELVEK
4. § (1) A TVSZ alkalmazása során az Egyetem biztosítja, hogy az oktatók és a tanulmányi és vizsgaügyekhez kapcsolódó ügyvitelben részt vevő munkatársak az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét megtartsák, valamint a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, a hallgatókkal együttműködve járjanak el. (2) A TVSZ-ben biztosított jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése során a hallgató köteles a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, az oktatókkal és a tanulmányi és vizsgaügyekhez kapcsolódó ügyvitelben részt vevő munkatársakkal együttműködve eljárni. A hallgató tanulmányai során köteles az oktatók és a tanulmányi és vizsgaügyekhez kapcsolódó ügyvitelben részt vevő munkatársak általános személyiségi jogait tiszteletben tartani, tartózkodni minden olyan magatartástól, amely ezen jogokat sérti vagy veszélyezteti. 1 (3) A TVSZ-ben biztosított jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése során az oktató és a tanulmányi és vizsgaügyekhez kapcsolódó ügyvitelben részt vevő munkatárs köteles a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, a hallgatókkal együttműködve eljárni. (4) 1 A hallgató, az oktató és a tanulmányi és vizsgaügyekhez kapcsolódó ügyvitelben részt vevő munkatárs nem gyakorolhatja úgy a TVSZ-ben vagy más egyetemi szabályozóban biztosított jogait, hogy az a TVSZ szabályainak megkerülésére irányuljon. (5) Amennyiben a hallgató a TVSZ-ben foglalt kötelezettségeit – ide érve a jelen §-ban foglalt alapelveket is – megszegi vagy jogaival visszaél, a vonatkozó jogszabályok, továbbá az egyetemi szabályozók, különösen a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzatban vagy az Etikai Kódexben foglaltak szerint felelősségre vonható. (6) Amennyiben az oktató és a tanulmányi és vizsgaügyekhez kapcsolódó ügyvitelben részt vevő munkatársak a TVSZ-ben foglalt kötelezettségeiket – ide érve a jelen §-ban foglalt alapelveket is – megszegik vagy jogaikkal visszaélnek, az a vonatkozó jogszabályok, továbbá az egyetemi szabályozók, különösen a Foglalkoztatási Követelményrendszerben vagy az Etikai Kódexben foglaltak szerint felelősségre vonhatók. (7) Külföldi részképzésben részt vevő hallgatók esetében a TVSZ vagy a Külföldi részképzési szabályzat által nem rendezett kérdésekben az ECTS (European Credit Transfer System) elveinek megfelelően kell eljárni. (8) Az Egyetem biztosítja, hogy minden hallgató számot adhasson tudásáról, és a sikeres vagy sikertelen számonkérést megismételhesse úgy, hogy a megismételt számonkérés elfogulatlan lebonyolítása és értékelése biztosított legyen. (9) Az oktató vagy az oktató megbízásából közreműködő munkatárs az órán és a vizsgán történő részvétel időtartamára vonatkozóan a félév elején vagy a félév során bármikor kéréseket, elvárásokat fogalmazhat meg a hallgatók irányába. Ezen
# 4. § / FOGALMAK / ALAPELVEK
kérések, elvárások a tanóra/vizsga rendjének, az oktatás/vizsga eredményes megvalósításának érdekében és azzal összefüggésben fogalmazhatók meg. Az oktató megtilthat olyan magatartásokat, amely a tanórát/vizsgát zavarják, így pl. hangoskodás, nem tanulási folyamathoz szükséges eszközök (telefon, fülhallgató stb.) használata vagy eszközök nem tanulási céllal történő használata, bizonyos cselekvésektől tartózkodás. A tanórán/vizsgán képés/vagy hangfelvételt készíteni kizárólag az oktató előzetes engedélyével, kizárólag tanulmányi célból lehet, és ezen felvételek kizárólag saját felhasználásra vehetők igénybe, nem terjeszthetők. (10) 2 A hallgató a tanórán és a vizsgán való részvétele során köteles betartani az oktató vagy az oktató megbízásából közreműködő munkatárs kéréseit, elvárásait. Ezen kéréseket, elvárásokat megszegő hallgatót az oktató felszólíthatja a szabályszegő magatartás abbahagyására, ismételt sikertelen felszólítást követően újabb felszólítás nélkül a hallgató a foglalkozásról kiküldhető. Ez esetben a távolmaradás hiányzásnak minősül függetlenül attól, hogy mennyi időt töltött benn a hallgató a foglalkozáson. Súlyosabb esetben etikai vagy fegyelmi eljárás kezdeményezhető a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesnél. (11) Amennyiben a TVSZ rendelkezései vagy a hallgatók tanulmányi és/vagy vizsgakövetelményeit meghatározó egyéb dokumentumok egymásnak ellentmondanak vagy egy rendelkezés többféleképpen is értelmezhető, amennyiben az nem ütközik jogszabályba, a hallgatók számára kedvezőbb értelmezést kell alkalmazni valamennyi érintett hallgatóra vonatkozóan. (12) 1 Amennyiben a TVSZ-ben valamely döntés meghozatalára vonatkozóan nincs meghatározva a hatáskörrel rendelkező személy, az elsőfokú döntés meghozatalára az illetékes képzési programért felelős dékán jogosult. A kiadmányt a dékán által kijelölt Tanulmányi Ügyek munkatárs hitelesítheti. (13) 2 Jelen Szabályzatban foglalt szabályoktól a jogszabályok keretei között vis maior esetén az oktatási rektorhelyettes, amennyiben ez nem tanulmányi, oktatási ügyet érint a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesel egyeztetve, eltérő szabályt alkothat, ami lehet rendszerszintű, de lehet adott képzésre, tantárgyra stb. vonatkozó is. A vis maior helyzetté nyilvánítás a Vezetői Bizottság hatásköre. Az oktatási rektorhelyettes jelen bekezdésben biztosított jogköre nem terjed ki az egyedi hallgatói ügyekben hozott döntésre, azaz az oktatási rektorhelyettes ez alapján egyedi hallgatói ügyben nem térhet el a TVSZ szabályitól. Az oktatási rektorhelyettes egyedi hallgatói ügyben a méltányossági szabályok szerint jár el. (14) 3 Jelen Szabályzat vonatkozásában hallgatói ügyintézés tekintetében a Tanulmányi Ügyeken Study Abroad vendéghallgatók és nem magyar freemover vendéghallgatók esetében a Nemzetközi Mobilitást, Tanulmányi Ügyek vezetőn a
# 4. § / FOGALMAK / ALAPELVEK
nemzetközi mobilitási programokért felelős vezetőt, Tanulmányi Ügyek tanulmányi ügyintéző/koorinátoron pedig a Nemzteközi Mobilitás ügyintézőjét kell érteni. Ennek az az oka, hogy ezen hallgatói kör tekintetében a teljes tanulmányi ügyintézési folyamatot a Nemzetközi Mobilitás végzi. AZ ÜGYINTÉZÉS MÓDJA TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKBEN
# 5. § / FOGALMAK / ALAPELVEK
5. § (1) 4 A hallgatótól elvárt, hogy tanulmányi és vizsgaügyeit elsősorban saját maga, de amennyiben a TVSZ nem zárja ki, a hallgató helyett meghatalmazott képviselő is eljárhat. (2) A hallgató helyett nem járhat el a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi kötelezettség teljesítése körében sem törvényes képviselő, sem meghatalmazott. (3) Amennyiben a TVSZ úgy rendelkezik, a kiskorú hallgató maga nem járhat el önállóan, helyette törvényes képviselője járhat el. (4) 5 Hallgatói szerződést a hallgató maga, kiskorú hallgató esetén a törvényes képviselője által adott meghatalmazás alapján köthet. A szerződésben az Egyetem képviseletére a Tanulmányi ügyek vezető önállóan jogosult. (5) 1 A hallgatóval szerződést kötni, amennyiben erre rendszeresített mintaszerződés van, az Egyetem által kiadott mintaszerződésen, egyéb esetben a jóváhagyott szerződéses tartalommal lehet. A szerződést papíralapú vagy elektronikus okiratba kell foglalni. A papíralapú szerződést a hallgatónak vagy törvényes képviselőjének saját kezűleg kell aláírnia és keltezéssel ellátnia, a Tanulmányi ügyek vezetőnek saját kezű aláírással és az Egyetem bélyegzőlenyomatával kell ellátnia. Az elektronikus okiratba foglalt szerződést a hallgatónak hitelesített digitális aláírással (pl. Digitális Állampolgárság Programmal) kell ellátnia és az ügyfélkapun keresztül az Egyetem részére megküldenie, a Tanulmányi ügyek vezetőnek elektronikus aláírásával kell ellátnia. A szerződést a Neptunon vagy ügyfélkapun keresztül kell a hallgató számára visszaküldeni. (6) A TVSZ-ben foglalt ügyekben az Egyetem és a hallgató közötti hivatalos tanulmányi ügyintézési csatorna elsősorban a Neptun. Amennyiben az ügyintézés a Neptunon keresztül nem megvalósítható, ügyintézési csatorna lehet az ügyfélkapu, végül, ha a hallgatóval egyéb módon nem lehet kommunikálni vagy jogszabály a papíralapú iratba foglalást írja elő, papír alapú ügyintézés és személyes vagy postai úton történő kézbesítés, végső esetben kézbesítési meghatalmazott vagy hirdetményi kézbesítés is alkalmazható. (7) 2 A hallgató kérelmeit, beadványát az Egyetem által kiadott formanyomtatványon nyújthatja be. A kérelmet a Neptunon keresztül – kérvényként – kell benyújtani. Ügyfélkapun vagy személyesen vagy postai úton akkor van lehetőség a kérelem benyújtására, ha azt a TVSZ kifejezetten lehetővé teszi. A hallgató által benyújtott kérelmet és beadványt: a) Neptunon keresztül benyújtott kérelem esetén a hallgató aláírása nélkül, ab) ügyfélkapun keresztül benyújtott kérelem esetén hitelesített módon, digitális vagy elektronikus aláírással (pl. Digitális Állampolgárság Programmal vagy minősített elektronikus aláírással) ellátva, ac) személyesen vagy postai úton a hallgató aláírásával ellátva
# 5. § / ALAPELVEK / A TVSZ szerint eljáró személyek és testületek
hitelesnek kell tekinteni. b) az Egyetemre felvett, de hallgatói jogviszonyban még nem álló hallgatók esetében a kérelmet, beadványt az Egyetem által kiadott formanyomtatványon nyújthatja be az illetékes szervezeti egység által kiadott tájékoztatóban és/vagy az adott eljárásra vonatkozó oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben meghatározottak szerint. (8) Az Egyetem által a hallgatónak küldött értesítést és döntést írásba kell foglalni a TVSZ-ben meghatározott esetben, valamint, ha a hallgató azt kéri. (9) 3 Az Egyetem értesítéseit, döntéseit az alábbi formákban közli a hallgatóval: a) Neptun rendszerüzenet, vagy b) elektronikus irat formájában létrehozott értesítés vagy határozat, vagy c) papíralapú irat formájában létrehozott értesítés vagy határozat. (10) 4 (11) 5 A TVSZ hatálya alá tartozó ügyekben hozott döntések kiadmányainak hitelesítésére a Tanulmányi ügyek vezetője, a Tanulmányi ügyek csoportvezetői, vagy a Tanulmányi Ügyek ügyintéző/koordinátor jogosult. (12) Amennyiben a TVSZ másként nem rendelkezik, a TVSZ hatálya alá tartozó ügyekben a döntést harminc (30) napon belül kell meghozni. (13) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a hallgató számára biztosítani kell, hogy az Egyetem által a hallgató számára kiállított okiratokat, dokumentumokat elektronikusan, hitelesített formában is megkaphassa és ezeket tetszőleges számban letölthesse a Neptunból. A TVSZ HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÜGYEK DÖNTÉSHOZATALI RENDJE
# 6. § / ALAPELVEK / A TVSZ szerint eljáró személyek és testületek
6. § (1) 1 A tanulmányi és vizsgaügyek intézményi felelőse az SZMR szerinti megosztásban az oktatási rektorhelyettes és a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes. (2) 2 A TVSZ rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező személyek és testületek: a) szabályozási jogkörrel a Szenátus, valamint a Vezetői Bizottság; b) szabályzatvéleményezési jogkörrel az Oktatási Bizottság; c) szabályozási jogkörrel az oktatási rektorhelyettes; d) szabályozási jogkörrel a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes; e) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a rektor, f) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes, g) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel az oktatási rektorhelyettes, h) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a képzési programokért felelős dékánok (a továbbiakban: dékán vagy illetékes dékán), i) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a szakfelelősök/specializáció felelősök, tárgyfelelősök, j) döntéshozó és/vagy jóváhagyó jogkörrel az intézetvezetők, k) döntéshozó és képviseleti jogkörrel az oktatók, l) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti jogkörrel a Tanulmányi ügyek vezetője (a továbbiakban: TÜ vezető), m) döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti jogkörrel a nemzetközi képzésekért felelős vezető (a továbbiakban: nemzetközi képzésekért felelős vezető), n) képviseleti jogkörrel a TÜ vezető által kijelölt TÜ ügyintéző/koordinátor, o) képviseleti jogkörrel a nemzetközi mobilitási programokért felelős vezető által kijelölt ügyintéző, p) 3 döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti jogkörrel a kommunikációs főigazgató q) 4 képviseleti jogkörrel a kommunikációs főigazgató által kijelölt ügyintéző, r) 5 döntéshozó (kötelezettségvállaló), képviseleti és/vagy jóváhagyó jogkörrel a Jog és Beszerzés vezetője (a továbbiakban: jogi és beszerzési vezető). (3) 6 A TVSZ rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek: a) 1 Nemzetközi Mobilitás (a továbbiakban: NM) b) Tanulmányi Ügyek (a továbbiakban: TÜ), c) Programmenedzsment (a továbbiakban: PM), d) Jog és Beszerzés (a továbbiakban: JB), e) 2 Kommunikáció f) 3 intézetek. (4) A TVSZ rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező további testületek: a) adott képzési portfólió kreditátviteli bizottsága (a továbbiakban: illetékes KÁB), b) adott képzési portfólió tanulmányi bizottsága (a továbbiakban: illetékes TB), c) Etikai Bizottság, d) Hallgatói Fegyelmi Bizottság, e) Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság, f) Hallgatói Felülbírálati Bizottság, g) Fogyatékosügyi Bizottság. h) 4 Hallgatói Esélyegyenlőségi és Egyenlő Bánásmód Bizottság.
# 12. § / A TVSZ szerint eljáró személyek és testületek / AZ EGYETEMEN FOLYÓ KÉPZÉSEK RENDSZERE
12. § (1) Az Egyetemen az alábbi felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusokban folyhat képzés: a) alapképzés, b) mesterképzés osztott vagy osztatlan képzés formájában (a továbbiakban együtt: mesterképzés), c) doktori képzés. (2) Az Egyetemen az (1) bekezdésben meghatározottakon túl felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként szakirányú továbbképzés, valamint részismereti képzés szervezhető. (3) Az Egyetemen a képzés az alábbi munkarendekben folyhat: a) nappali, b) levelező, c) esti. (4) Az Egyetemen a képzés az alábbi nyelveken folyhat: a) magyar, b) angol, c) német. (5) Az Egyetemen a képzés az alábbi finanszírozási formákban folyhat: a) kifutó rendszerben magyar állami (rész)ösztöndíjas, b) kifutó rendszerben államilag támogatott, c) önköltséges. d) 1 (6) Az önköltséges képzésben részt vevő hallgatók részére az Egyetem a HTJSZ szabályai szerint Corvinus (rész)ösztöndíjat hirdet. (7) A magyar állami (rész)ösztöndíjas és önköltséges képzési forma közötti átsorolásra vonatkozó szabályokat, valamint a Corvinus ösztöndíj programba való beés kikerülés rendjét a HTJSZ tartalmazza. (8) 2 (9) Az Egyetem hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményekkel együttműködésben kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree), valamint különböző oktatási hálózati együttműködésekben is részt vesz. (10) Az Egyetemen részképzésben vendéghallgatói jogviszony keretében is folyik oktatás. (11) Az Egyetem a vele hallgatói jogviszonyban nem álló és a vele hallgatói jogviszonyban álló személyek részére önköltséges formában részismereti képzést is szervez. (12) Az Egyetem előkészítő képzést is folytathat. (13) Az Egyetem képzéseit a FIR közhiteles nyilvántartás tartalmazza. (14) A képzéseken specializációk indíthatók. A specializációs modulok a képzés tantervének több tantárgyat tartalmazó egymással egyenértékű egységei.
# 13. § / AZ EGYETEMEN FOLYÓ KÉPZÉSEK RENDSZERE / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNYI IDŐ, TÁMOGATÁSI IDŐ
13. § (1) A képzési idő az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő. Az egyes szakok képzési idejét az adott szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg. (2) A kreditrendszerű képzés alapján a hallgató a képzési időnél rövidebb és hosszabb időtartam alatt is megszerezheti a végbizonyítványt (abszolutórium), ezért a képzési idő és a hallgató tényleges tanulmányi ideje eltérhet egymástól. Az egy képzésben a hallgató által tanulmányokkal töltött félévek száma, azaz a tanulmányi idő tartama azonban maximalizált. (3) A tanulmányi idő az az időtartam, amely alatt a hallgató a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerzi. A tanulmányi időbe az aktív és passzív félévek egyaránt beleszámítanak kivéve azon félévet, amelyben a hallgató hallgatói jogviszonya szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan, a hallgató önhibáján kívüli ok miatt szünetel. (4) Alapesetben a hallgató tanulmányi ideje megegyezik a képzési idővel. (5) A maximális tanulmányi idő az alábbi: a) 2 féléves képzési idejű képzés esetén legfeljebb 8 félév úgy, hogy az aktív félévek száma nem haladhatja meg mindösszesen a 4 félévet; b) 3 féléves képzési idejű képzés esetén legfeljebb 9 félév, úgy, hogy az aktív félévek száma nem haladhatja meg mindösszesen a 6 félévet; c) 4 féléves képzési idejű képzés esetén legfeljebb 12 félév, úgy, hogy az aktív félévek száma nem haladhatja meg mindösszesen a 8 félévet; d) 6 féléves képzési idejű képzés esetén legfeljebb 14 félév, úgy, hogy az aktív félévek száma nem haladhatja meg mindösszesen a 10 félévet; e) 7 és 8 féléves képzési idejű képzés esetén legfeljebb 16 félév, úgy, hogy az aktív félévek száma nem haladhatja meg mindösszesen a 12 félévet; f) 10 féléves képzési idejű képzés esetén legfeljebb 18 félév, úgy, hogy az aktív félévek száma nem haladhatja meg mindösszesen a 14 félévet (a továbbiakban: maximális tanulmányi idő). (6) Abban az esetben, ha a hallgató tanulmányi ideje meghaladja a maximális tanulmányi időt, a hallgató hallgatói jogviszonyát a TVSZ szerint meg kell szüntetni. (7) Amennyiben a hallgató átvétel alapján létesít hallgatói jogviszonyt, vagy intézményen belül képzést vált az Egyetemen, a képzési időt és a tanulmányi időt az alábbiak szerint kell számítani: a) a képzési idő megegyezik az adott szak képzési idejével, mert a képzési idő az átvétellel, valamint az intézményen belüli képzésváltással újrakezdődik, b) a maximális tanulmányi idő megegyezik az adott szak maximális tanulmányi idejével, mert a maximális tanulmányi idő az átvétellel, valamint az intézményen belüli képzésváltással újrakezdődik. (8) A támogatási idő a tanulmányi időnek az a része, amely alatt a hallgató állami (rész)ösztöndíjas tanulmányokat folytat. A támogatási idő maximalizált. Az állami
# 13. § / AZ EGYETEMEN FOLYÓ KÉPZÉSEK RENDSZERE / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNYI IDŐ, TÁMOGATÁSI IDŐ
(rész)ösztöndíjas képzések esetében a támogatási időre vonatkozó szabályokat az Nftv. tartalmazza. (9) 1 A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre a hallgató állami (rész)ösztöndíjasként bejelentkezett (aktív félév). Szintén támogatási időnek minősül az a félév, amelyre a hallgató bejelentkezett (aktív félév), de utóbb hallgatói jogviszony szüneteltetését kérte, feltéve, ha a kérelmét őszi félév esetén október 15., tavaszi félév esetén március 15. napja után nyújtja be. Nem minősül támogatott félévnek az a félév, amikor a hallgató őszi félév esetén október 15. vagy tavaszi félév esetén március 15. napja előtt nyújtja be a szünetelésre irányuló kérelmét bármely okra hivatkozva, továbbá, ha ezen időpontok után nyújt be kérelmet, feltéve, ha szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tudja befejezni a félévet. (10) A Corvinus ösztöndíjjal támogatott támogatási idő a tanulmányi időnek az a része, amely alatt a hallgató Corvinus (rész)ösztöndíjjal támogatott tanulmányokat folytat (támogatott félévek száma). A támogatási idő maximalizált. Corvinus ösztöndíjjal támogatott képzés esetében a támogatási és jogosultsági időre vonatkozó szabályokat a HTJSZ tartalmazza. (11) 2 (12) A vendéghallgatói jogviszonyban folytatott tanulmányok, valamint a részismereti képzés keretében a képzési időt a felvételi határozat tartalmazza. (13) Államközi vagy állami ösztöndíjprogram keretében megvalósuló képzésben a képzési idő nem térhet el a programba bevont szak képzési idejétől, azonban a tanulmányi idő a TVSZ-ben foglaltaktól több és kevesebb is lehet. Erről a programra vonatkozó megállapodásban kell rendelkezni. (14) Az előkészítő képzésben folytatott tanulmányok képzési idejét a felvételről szóló határozat tartalmazza. Az előkészítő képzésben a képzési idő a 2 (két) félévet nem haladhatja meg. (15) Jelen §-ban foglalt rendelkezéseket a 99. § -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
# 14. § / KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNYI IDŐ, TÁMOGATÁSI IDŐ / A TANÉV IDŐBEOSZTÁSA
14. § (1) Az Egyetemen az oktatás tanéves, ezen belül féléves rendszerben folyik. A tanév megnevezése „tanév kezdetének naptári éve/tanév befejezésének naptári éve”, a félév megnevezése „őszi félév”, „tavaszi félév”. A félévek egymástól függetlenek. A tanév időbeosztásának minden képzésre ki kell terjednie. (2) 1 A jelen szabályzat 22. § és 25. § szerinti beiratkozás és a 30. § szerinti bejelentkezés a képzési időszak (félév) kezdetét megelőzően kezdődő regisztrációs időszakban történik. (3) 2 A regisztrációs időszakok és a tanév, ennek keretében a félévek, a képzési időszakok (azokon belül a szorgalmi és a vizsgaidőszak) kezdetének és végének időpontját az OB határozza meg. (4) 3 A tanév és azon belül a félévek konkrét időbeosztását az alábbi elvek figyelembevételével kell kialakítani: a) 4 a regisztrációs időszak legalább egy (1) és legfeljebb öt (5) hét azzal, hogy a regisztrációs időszak részét képező végleges/verseny tantárgyfelvételi időszak a szorgalmi időszak első hete, amikor nincs oktatás, b) 5 a képzési időszak maximum húsz (20) hét, ebből: – a szorgalmi időszak félévenként tizennégy-tizenkilenc (14–19) hét, ebből legalább tizenkét (12) hét oktatási hét, – a vizsgaidőszak félévenként négy (4) hét, – szakirányú továbbképzésben a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak egybeeshet, – a záróvizsga-időszak a félév képzési időszakának részét képezi és két (2) hét, amelyből egy (1) hét a vizsgaidőszak utolsó hete, egy (1) hét a vizsgaidőszakot követő hét, – keresztféléves felvételi eljáráshoz alapképzés szakok esetében előrehozott záróvizsgát lehet szervezni, amely egy (1) hét az őszi félév szorgalmi időszakában, – a szünet képzési időszakonként legfeljebb egy (1) hetes és a szorgalmi időszak részét képezi, (5) 6 Tanítási szünetek a képzési időszakban a törvényes munkaszüneti napok és – amennyiben az elfogadott tanév-időbeosztás tartalmazza – az ún. őszi/tavaszi szünet. Ezeken túlmenően tanévenként az oktatási rektorhelyettes a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettessel egyeztetve további öt (5) nap tanítási szünetet engedélyezhet, amelyről a hallgatókat a Tanulmányi Ügyek a Neptunon keresztül tájékoztatja a szünet napját megelőzően öt (5) munkanappal.
# 15. § / A TANÉV IDŐBEOSZTÁSA / A HALLGATÓI JOGVISZONY TÍPUSAI, LÉTESÍTÉSE
15. § (1) Az Egyetemen az kezdheti meg a tanulmányait, aki hallgatói vagy vendéghallgatói jogviszonyt létesít. (2) Az Egyetemen: a) hallgatói jogviszony felvételt vagy átvételt követően, vendéghallgatói jogviszony felvételt követően, b) más felsőoktatási intézményben fennálló hallgatói jogviszony mellett további, párhuzamos hallgatói jogviszony felvételt követően, c) más felsőoktatási intézményben fennálló hallgatói jogviszony mellett résztanulmányok folytatása céljából vendéghallgatói jogviszony felvételt követően, d) hallgatói jogviszonyban nem álló személyek esetében részismereti képzésre vonatkozó hallgatói jogviszony felvételt követően, e) az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló személyek esetében részismereti képzésre vonatkozóan képzési jogviszony felvételt követően valamint f) előkészítő képzésben hallgatói jogviszony felvételt követően létesíthető. (3) A hallgató és az Egyetem további képzési jogviszonyt létesíthet a központi felvételi eljáráson kívül is mesterképzési szakkal párhuzamos képzésben felvett tanár szakra. (4) Kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), valamint államközi vagy állami ösztöndíjprogram keretében megvalósuló képzésbe felvételt nyert hallgatóval az Egyetemen felvételt követően hallgatói jogviszonyt kell létesíteni. (5) 1 Külföldi felsőoktatási intézménnyel folytatott közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) az Egyetemen felvételt követően hallgatói jogviszonyt kell létesíteni, hazai felsőoktatási intézménnyel folytatott közös képzésben az Egyetemen felvételt követően vendéghallgatói jogviszonyt kell létesíteni. (6) A hallgatói jogviszony létesítésének alapja az Egyetem felvételről vagy átvételről szóló pozitív döntése, azaz felvételi határozat. (7) A hallgatói jogviszony az Egyetemre történő beiratkozással jön létre.
# 16. § / FELVÉTEL AZ EGYETEMRE / Az átvétel feltételei
16. § (1) A felvétel szabályait a Felvételi szabályzat tartalmazza. (2) A felvételt nyert jelentkező a felvételről szóló döntés véglegessé válását követően abban a félévben és azon a képzésen létesíthet hallgatói jogviszonyt, amelyre a felvételi eljárás során felvételt nyert az Egyetemre. ÁTVÉTEL AZ EGYETEMRE MÁS FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBŐL
# 17. § / FELVÉTEL AZ EGYETEMRE / Az átvétel feltételei
17. § (1) Más felsőoktatási intézmény hallgatója, amennyiben megkezdett tanulmányait az Egyetemen kívánja folytatni, átvételi kérelmet nyújthat be. (2) Átvétel csak azonos vagy rokon képzési területhez tartozó képzések között kérhető. (3) Átvétel csak azonos szintű képzések között kérhető, kivéve az alábbi eseteket: a) a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 8. §-a szerinti, b) osztatlan képzésből alapképzésbe történő, c) alapképzésből és/vagy osztatlan képzésből felsőoktatási szakképzésbe történő átvételt. (4) Átvétel kizárólag önköltséges képzésre kérhető. (5) Szakirányú továbbképzésre átvétel nem kérhető. (6) 2 (7) 3 Hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményekkel együttműködésben kettősvagy többesdiploma-programba (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésre (joint degree) átvétel nem kérhető, kivéve ha a hallgató partnerintézményből jelentkezik át. (8) Vendéghallgatói jogviszonyba, részismereti képzésre, valamint előkészítő képzésre átvétel nem kérhető. (9) Átvétel abban az esetben lehetséges, ha az átvételét kérő személy: a) az Egyetemre történő beiratkozásig folyamatos hallgatói jogviszonnyal rendelkezik az átadó felsőoktatási intézményben, és b) alapvagy osztatlan mesterképzésre történő átvétel esetén az átadó felsőoktatási intézményben már teljesített 60 kreditet, osztott mesterképzésben történő átvétel esetén 30 kreditet. (10) 1 Alapképzésre és osztatlan mesterképzésre központi felvételi eljárásban felvételt nyert személynek ugyanezen képzésre történő átjelentkezéskor teljesítenie kell a jogszabályban és Felvételi szabályzatban azon képzés azon tanévére vonatkozó valamennyi, a központi felvételi eljárásban jelentkezők részére meghatározott felvételi követelményt, amelyre átvételét kéri. Az átvételét kérő személynek el kell érnie azt a ponthatárt, amelyet az Egyetem az adott képzésre az adott tanévre meghatározott. (11) Alapképzésre átvételét kérő személynek – ha az átadó intézménybe a központitól eltérő felvételi eljárásban nyert felvételt, – teljesítenie kell a Felvételi szabályzatban azon képzés azon tanévére vonatkozó valamennyi, a központitól eltérő felvételi eljárásban jelentkezők részére meghatározott felvételi követelményt, amelyre átvételét kéri. Az átvételét kérő személynek el kell érnie azt a ponthatárt, amelyet az Egyetem az adott képzésre az adott tanévre meghatározott. (12) Mesterképzésre átvételét kérő személynek teljesítenie kell a Felvételi szabályzatban azon képzés azon tanévére vonatkozó valamennyi felvételi követelményt, amelyre átvételét kéri. Az átvételét kérő személy ha az átadó intézménybe központitól eltérő felvételi eljárásban nyert felvételt, akkor a Felvételi szabályzat központitól eltérő felvételi szabályait, ha központi felvételi eljárásban
# 17. § / Az átvétel feltételei / Az átvételi kérelem
nyert felvételt, akkor a Felvételi szabályzat központi felvételi szabályait kell teljesítenie. Az átvételét kérő személynek el kell érnie azt a ponthatárt, amelyet az Egyetem az adott képzésre az adott tanévre meghatározott. (13) Valamennyi feltétel teljesítése esetén is megtagadhatja az Egyetem az átvételt, ha a képzés kapacitásszáma azt nem teszi lehetővé és/vagy az átvételi eljárásért a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat nem fizette meg.
# 18. § / Az átvétel feltételei / Az átvételi kérelem
18. § (1) Átvételi kérelmet bármely hallgató benyújthat. (2) 2 Az átvételt az Egyetem hivatalos online jelentkezési felületén kell kezdeményezni. (3) A kérelmet: a) őszi félévre vonatkozóan legkésőbb július 15-ig, b) tavaszi félévre vonatkozóan legkésőbb január 10-ig lehet benyújtani. (4) Államközi vagy állami ösztöndíjprogram keretében megvalósuló képzésben a kérelem benyújtásának határideje a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérhet. (5) A kérelemhez csatolni kell eredeti elektronikus benyújtás esetén elektronikus másolati példányban: a) a fennálló hallgatói jogviszonyra vonatkozó igazolást, b) a kérelmező hallgató vagy az átadó intézmény nyilatkozatát arról, hogy a hallgató nem áll elbocsátás vagy fegyelmi büntetésként kizárás alatt, c) az átadó felsőoktatási intézmény által hitelesített leckekönyvmásolatot vagy törzslapkivonatot, oklevélmellékletet vagy kreditigazolást, d) az átadó felsőoktatási intézmény által hitelesített tantárgyi tematiká(ka)t, e) a c) és d) pontban foglaltak helyett az átadó felsőoktatási intézmény által hitelesített mikrotanúsítványt (amennyiben van), f) 1 g) mesterképzésre történő átvételi kérelem esetén az átadó felsőoktatási intézmény által a felvételkor hozott kreditelismerési határozat kiállító egyetem által hitelesített másolatát abban az esetben, ha az alapképzésben szerzett oklevél nem felel meg az adott képzés képzési és kimeneti követelményeiben előírt bemeneti követelményeknek, h) 2 azon dokumentumokat, amelyek az átvételi döntést megalapozó pontszámításhoz szükségesek (amelyekből a felvételi követelmények teljesítésének megállapítását, a pontszámítást el tudja végezni az Egyetem), így különösen az átadó intézmény azon igazolása, amelyből egyértelműen kiderül, hogy milyen eljárásban nyert felvételt az átadó intézménybe, i) érettségi bizonyítvány, illetve oklevél átadó középfokú oktatási/felsőoktatási intézmény által hitelesített másolata, j) nyelvvizsga bizonyítvány másolata, k) az eljárási díj befizetéséről szóló igazolás. (6) Külföldi vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézményből történő átvétel esetén az (5) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemhez csatolni kell alapképzésre történő átvétel esetén a középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványt, mesterképzésre történő jelentkezés esetén a felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet, valamint az átadó felsőoktatási intézmény által kiállított olyan dokumentum átadó intézmény által hitelesített másolatát, amelyből megismerhető az adott képzés képzési területe és képzési programja (tanterve) a Külföldi oklevelek továbbtanulási célú elismerésének eljárásrendjében meghatározottak szerint. (7) 3 Képzésváltás akkor engedélyezhető, ha az a képzés, amelyre a hallgató átvételét kéri, az adott tanévben meghirdetésre kerül.
# 18. § / Az átvételi kérelem / oklevelek továbbtanulási célú elismerése
Középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványok, felsőfokú végzettséget igazoló
# 19. § / oklevelek továbbtanulási célú elismerése / Az átvételhez kapcsolódó előzetes kreditelismerési eljárás
19. § (1) Amennyiben a kérelmező hallgató a középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványát, felsőfokú végzettségét igazoló oklevelét külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi oktatási intézményben szerezte, a középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítvány, felsőfokú végzettségét igazoló oklevél tekintetében az Elismerési törvény szerinti továbbtanulási célú elismerési eljárást le kell folytatni. (2) Az elismerési eljárás lefolytatását az átvételt kérő hallgatónak kell kérelmeznie. Az elismerési eljárás rendjét a Külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésének eljárásrendje tartalmazza. (3) 4
# 20. § / oklevelek továbbtanulási célú elismerése / Az átvételhez kapcsolódó előzetes kreditelismerési eljárás
20. § (1) Mesterképzésre történő átvételi kérelem esetén az átvételi eljárással egy időben előzetes kreditelismerési eljárást is le kell folytatni az alábbiak szerint: a) magyar felsőoktatási intézményből mesterképzésre történő átvételre irányuló kérelem esetén abban az esetben, ha az alapképzésben szerzett oklevél nem felel meg az adott képzés képzési és kimeneti követelményeiben előírt bemeneti követelményeknek; b) külföldi felsőoktatási intézményből vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi oktatási intézményből mesterképzésre történő átvételre irányuló eljárás esetén minden esetben annak vizsgálata céljából, hogy a szerzett külföldi oklevél megfelel-e az átvételi kérelemben megjelölt mesterképzési szak bemeneti feltételeinek; c) amennyiben az átvételt kérelmező a tanulmányai során még nem, vagy csak részben teljesítette az átadó felsőoktatási intézmény kreditelismerési határozatában előírt krediteket (tantárgyakat) abból a célból, hogy – határidő megjelölésével – az illetékes kreditátviteli bizottság meghatározza a bemeneti követelményeknek való megfeleléshez szükséges kreditek (tantárgyak) teljesítését a korábban teljesített tanulmányok kreditelismerése céljából. (2) 1 Az előzetes kreditelismerési eljárást az átvételi eljárás keretében kell lefolytatni, arra külön kérelmet és dokumentumokat nem kell benyújtani, mert az átvételi kérelem az előzetes kreditelismerési eljárás lefolytatása iránti kérelmet is magába foglalja, így az eljárást a Kommunikáció hivatalból kezdeményezi az illetékes kreditátviteli bizottságnál. (3) Az előzetes kreditelismerési eljárásért a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat kell fizetni. (4) Külföldi felsőoktatási intézményből történő átvételre a 18. § -ban foglalt általános feltételek teljesítése esetén is csak abban az esetben van lehetőség, ha: a) a középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítvány, alapfokozatot vagy mesterfokozatot igazoló oklevél magyar érettségi bizonyítvánnyal, alapfokozatot vagy mesterfokozatot tanúsító oklevéllel egyenértékű, továbbá b) 2 az átadó felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok megfelelnek a bemeneti követelményeknek, vagyis megállapítható, hogy az érintett képzések a magyar jogszabályok szerint azonos, vagy rokon képzési területhez tartozónak minősíthetők. (5) A korábbi tanulmányokból – az előrehaladástól függetlenül – az Egyetem: a) 180 kredites alapképzés esetén maximum 60 kreditet, b) 210 kredites alapképzés esetén maximum 70 kreditet, c) 240 kredites alapképzés esetén maximum 80 kreditet, d) osztatlan képzés esetén maximum 100 kreditet, e) 60 kredites mesterképzés esetén maximum 20 kreditet, f) 120 kredites mesterképzés esetén maximum 40 kreditet fogad be. (6) Az előzetes kreditelismerési eljárásban az illetékes kreditátviteli bizottság dönt. (7) A döntést határozatba kell foglalni.
# 20. § / Az átvételhez kapcsolódó előzetes kreditelismerési eljárás / Az átvételi döntés
(8) Az előzetes kreditelismerési eljárásban hozott döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak, az az átvételről szóló határozat elleni jogorvoslati eljárásban támadható meg. (9) 3
# 21. § / Az átvételhez kapcsolódó előzetes kreditelismerési eljárás / Az átvételi döntés
21. § (1) Az átvételről a 18. § -ban foglalt átalános feltételek mellett mesterképzési szakra történő átvételi kérelem esetén az előzetes kreditelismerés, külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi oktatási intézményben szerzett középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítvány, felsőfokú végzettséget igazoló oklevéllel történő kérelmezés esetén az Elismerési törvény szerinti továbbtanulási célú elismerési eljárás eredményére is tekintettel kell döntést hozni. (2) Az átvételről az illetékes dékán dönt. (3) A döntést: a) az őszi félévre vonatkozóan szeptember 1. munkanapjáig, b) tavaszi félévre vonatkozóan február 1. munkanapjáig kell meghozni. (4) Államközi vagy állami ösztöndíjprogram keretében megvalósuló képzésben a döntéshozatal határideje a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérhet. (5) A döntést határozatba kell foglalni. (6) 1 A határozatban rendelkezni kell az átvétel tényéről, feltételeiről, arról, hogy a hallgató melyik félévre nyert átvételt, a beiratkozás határidejéről, valamint az elismert kreditekről, továbbá a képzés képzési idejéről. (7) 2 Átvétel esetén a TÜ ügyintéző/koordinátor az átvett hallgató beiratkozása után az átvételről szóló határozatot és a beiratkozás dátumáról szóló tájékoztatást megküldi az átadó felsőoktatási intézmény részére. (8) A hallgatónak az átvételi eljárás alatt, valamint az átvételi határozat meghozatalát követően a beiratkozásig folyamatos jogviszonnyal kell rendelkeznie, ellenkező esetben az átvételről szóló határozatát az illetékes dékán határozatban visszavonja. (9) Az átvételt nyert hallgató jogosult a beiratkozásra.
# 22. § / BEIRATKOZÁS / Felvételi határozat alapján történő beiratkozás
22. § (1) 3 A felvételt nyert jelentkező a beiratkozási eljárást a beiratkozási lap kitöltésével és aláírásával - ideértve a digitális aláírást is - kezdeményezheti. (2) 4 A beiratkozási lapot a hallgatónak a Beiratkozási tájékoztatóban meghatározottak szerint kell aláírnia és benyújtani a Tanulmányi Ügyek részére. (3) Beiratkozásra a beiratkozási időszakban van lehetőség. A beiratkozási időszakot az adott tanév időbeosztása határozza meg. (4) 5 A Tanulmányi Ügyek és a Kommunikáció a beiratkozási időszak előtt a beiratkozás feltételeiről, a kizáró körülményekről, valamint a beiratkozás elmulasztásának jogkövetkezményeiről a Neptunon keresztül általános üzenetben értesíti a hallgatót. (5) 1 A beiratkozási lapon a hallgató köteles ellenőrizni a személyes adatait, valamint a képzés adatait. A beiratkozási lapon minden adatot kötelező megadni azzal, hogy az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok megadásáról, valamint a veszélyhelyzet esetén értesítendő személy megadásáról a felvételt nyert jelentkező maga jogosult dönteni. A beiratkozási lapon nem, vagy nem teljeskörűen megadott adatok, így különösen az önköltség összegét befolyásoló adatok hiányából fakadó hátrányos jogkövetkezményeket a hallgató viseli. (6) A beiratkozás során a felvételt nyert jelentkező: a) a beiratkozási lapot megfelelő formában, valamint tartalommal, e körben valamennyi kötelező adat megadásával kitölti és aláírva benyújtja b) nyilatkozik arról, hogy az első félévben hallgatói jogviszonya aktív vagy kérelmezi a tanulmányai szüneteltetését a TVSZ-ben foglaltak szerinti körülmények fennállására hivatkozással és arra vonatkozóan engedélyt kapott és c) 2 a tárgyfelvétel során nyilatkozik arról, hogy az első félévre vonatkozóan milyen tantárgyakat vesz fel és d) 3 amennyiben releváns, önköltség fizetési kötelezettségének eleget tett vagy megfelelő fizetési kedvezményben részesült. (7) A felvételt, átvételt nyert jelentkezőnek a HTJSZ-ben meghatározott módon és az Egyetem által meghatározott időpontig az önköltséget meg kell fizetnie. (8) 4 (9) Ha a hallgatónak párhuzamos vagy korábbi képzésére vonatkozó lejárt tartozása van az Egyetemmel szemben, csak a tartozás megfizetését követően iratkozhat be az új képzésre. (10) 5 A TÜ ügyintéző/koordinátor a beiratkozási lap beérkezését követően ellenőrzi és hitelesíti a beiratkozási lapot, ha a beiratkozási lap adatai alapján nincs akadálya a jogviszony létesítésének. Ahol az önköltség megfizetése a beiratkozás feltétele, ott a beiratkozási lap hitelesítése előtt ennek megtörténtét is ellenőrizni kell. A TÜ ügyintéző/koordinátor a felvételi eljárás során a felvétel feltételeként benyújtott okirat(ok) másolatát beiratkozáskor összeveti az eredeti okirattal vagy elektronikusan hiteles eredeti okirattal és egyezés esetén a másolatokat hitelesítéssel
# 22. § / BEIRATKOZÁS / Felvételi határozat alapján történő beiratkozás
látja el. (11) A beiratkozás és ezzel a hallgatói jogviszony – amennyiben a hallgatónak már van az Egyetemen hallgatói jogviszonya, úgy az új képzési jogviszony – létrejöttének napja a beiratkozási lap hitelesítésének napja. (12) 6 Amennyiben a beiratkozás feltételeinek valamelyike nem teljesül és a hiány a beiratkozási lap átadásakor azonnal nem pótolható, a felvételt nyert jelentkező nem iratkozhat be. A TÜ ügyintéző/koordinátor a beiratkozás meghiúsulását követő öt (5) napon belül Neptun üzenetben értesíti a felvételt nyert jelentkezőt a beiratkozási lap hitelesítése megtagadásának okáról, valamint a szükséges intézkedésről és a mulasztás jogkövetkezményeiről. Az üzenetben tájékoztatást kell adni arról, hogy regisztrációs időszakon túli beiratkozásra kizárólag a 93. § szerinti méltányossági kérelem alapján hozott méltá.nyossági határozat alapján van lehetőség a határozatban meghatározott időpontig. (13) Hiánypótlás szükségessége esetén a felvételt nyert jelentkező köteles a hiányokat pótolni. Amennyiben a hiányosságokat nem pótolja, kizárólag a 93. § szerinti méltányossági kérelem alapján hozott méltányossági határozat alapján iratkozhat be a határozatban meghatározott időpontig. (14) 1 Ha a TÜ ügyintéző/koordinátor a TVSZ-ben meghatározott határidőig nem hitelesíti a beiratkozási lapot, az nem eredményezi a beiratkozás létrejöttét, de a felvételt nyert jelentkező az Egyetem mulasztása ellen a HJR alapján jogorvoslattal élhet. (15) Amennyiben a hallgató az első félévre nem vesz fel tantárgya(ka)t, úgy hallgatói jogviszonya a 39. § (1)p) pontja alapján megszűnik.
# 23. § / Beiratkozás elmulasztása / Beiratkozás érvénytelenítése
23. § 2 (1) Ha a felvételt nyert jelentkező beiratkozási kötelezettségének a beiratkozási határidőn vagy a 93. § szerinti méltányossági engedély alapján a megadott határidőn belül nem tett eleget, a TÜ ügyintéző/koordinátor „törölt – beiratkozás hiányában” státuszra állítja a felvételt nyert jelentkezőt. (2) 3 A törlés megtörténtéről a TÜ ügyintéző/koordinátor Neptun üzenetben értesíti a hallgatót.
# 24. § / Beiratkozás elmulasztása / Beiratkozás érvénytelenítése
24. § (1) 4 Amennyiben a beiratkozás jogszabályba és/vagy a TVSZ szabályaiba ütközik, és ezt a TÜ ügyintéző/koordinátor megállapítja, a hallgató beiratkozását a TÜ vezető érvényteleníti. (2) A döntést határozatba kell foglalni. (3) A határozatban rendelkezni kell a befizetett önköltség visszafizetéséről, amennyiben történt befizetés. Átvételi határozat alapján történő beiratkozásra vonatkozó különleges szabályok
# 25. § / Beiratkozás érvénytelenítése / Képzési szerződés
25. § (1) Az átvételi határozat alapján történő beiratkozásra a 22. § –24. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a beiratkozási határidőt az átvételi határozat tartalmazza.
# 26. § / Beiratkozás érvénytelenítése / Képzési szerződés
26. § (1) Az önköltséges képzésre felvételt nyert jelentkezővel vagy átvételt nyert hallgatóval a (3) bekezdés kivételével a beiratkozással egyidejűleg hallgatói képzési szerződést kell kötni. (2) A képzési szerződést a hallgatónak a Beiratkozási tájékoztatóban meghatározottak szerint kell aláírnia. Az Egyetem jogosult a képzési szerződést Általános Szerződési Feltételként is kialakítani. (3) Nem kell képzési szerződést kötni, ha a hallgató vendéghallgatói jogviszonyban vagy részismereti képzésben folytat tanulmányokat az Egyetemen és az Egyetem és a partneregyetem között létrejött megállapodás alapján a hallgató nem fizet önköltséget az Egyetemen. (4) 1 Képzési szerződést kell kötni, ha a hallgató visszavonja az állami (rész)ösztöndíjas képzés feltételeinek vállalásáról szóló nyilatkozatát. Ez esetben a képzési szerződést a visszavonó nyilatkozat beérkezését követő tizenöt (15) napon belül meg kell kötni. Amennyiben a hallgató nem vállalja a képzési szerződés megkötését, a TÜ ügyintéző/koordinátor felszólítja a hallgatót a hiányosság pótlására. Amennyiben a hallgató a szerződést a felszólításra sem nem írja alá úgy kell tekinteni, hogy nem vállalja az önköltséges képzést és hallgatói jogviszonyát a vonatkozó szabályok szerint meg kell szüntetni. (5) 2 Az állami (rész)ösztöndíjas képzésről önköltséges képzésre átsorolt hallgatóval főszabály szerint a bejelentkezési időszak végéig hallgatói képzési szerződést kell kötni. Amennyiben az átsorolásra a tanévenkénti éves átsoroláson kívül kerül sor, a képzési szerződést az átsorolásról szóló határozatban meghatározott időpontig kell megkötni. Amennyiben a hallgató nem vállalja a képzési szerződés megkötését, a TÜ ügyintéző/koordinátor felszólítja a hallgatót a hiányosság pótlására. Amennyiben a hallgató a szerződést felszólításra sem írja alá, úgy kell tekinteni, hogy nem vállalja az önköltséges képzést és hallgatói jogviszonyát a vonatkozó szabályok szerint meg kell szüntetni. (6) Intézményen belüli képzésváltás esetén a képzési szerződést az új képzésre történő bejelentkezési határidő végéig megfelelően módosítani kell. (7) 3 A képzési szerződést írásbeli szerződéskötés esetén két (2) eredeti példányban kell készíteni, amelyből egy (1) példány a hallgatót illeti, egy (1) példány az Egyetem példánya. Ha a képzési szerződés megkötésére/módosítására átsorolás vagy intézményen belüli képzésváltás miatt kerül sor, a papír alapú képzési szerződést a törzslaphoz kell csatolni. Amennyiben a dokumentumok, elektronikusan kerülnek kiállításra, akkor a hallgató dokumentumtárába kerül be. (8) 4 A hallgató helyett harmadik személy átvállalhatja az önköltség megfizetését. Az átvállalást a HTJSZ-ben meghatározottak szerint kell kezdeményezni. A hallgatóval ez esetben is meg kell kötni a képzési szerződést. (9) Hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményekkel együttműködésben kettős-
# 26. § / KÉPZÉSVÁLTÁS INTÉZMÉNYEN BELÜL / Az intézményen belüli képzésváltás feltételei
vagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) az Egyetem által kiadott képzési szerződésmintától eltérő szerződés is köthető a felek megállapodása alapján.
# 27. § / Az intézményen belüli képzésváltás feltételei / A képzésváltási kérelem
27. § (1) 5 Az Egyetemen belül a különböző szakok, munkarendek, képzési nyelvek, képzési helyek közötti átvétel azonos végzettségi szintet adó és azonos vagy rokon képzési területhez tartozó képzések között kérhető azzal, hogy osztatlan mesterképzésről alapképzésre át lehet jelentkezni. (2) 6 (3) Hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményekkel együttműködésben kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) képzésváltás nem kérhető. (4) Vendéghallgatói, valamint részismereti képzésben és előkészítő képzésben az intézményen belüli képzésváltás nem értelmezhető. (5) 1 Képzésváltás akkor engedélyezhető, ha az a képzés, amelyre a hallgató átvételét kéri, az adott tanévben elindul. (6) Mesterképzésben az intézményen belüli képzésváltás során – a képzési hely váltás kivételével – a hallgatónak teljesítenie kell a Felvételi szabályzatban azon képzés azon tanévére vonatkozó valamennyi felvételi követelményt, amelyre az intézményi képzésváltását kéri. A hallgatónak el kell érnie azt a ponthatárt, amelyet az Egyetem az adott képzésre az adott tanévre meghatározott. Jelen bekezdésben foglaltak nem teljesítése mesterképzésben a szakváltoztatás engedélyezésének kizáró oka. (7) Egyebekben az intézményen belüli képzésváltásra a 28. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
# 28. § / Az intézményen belüli képzésváltás feltételei / A képzésváltási kérelem
28. § (1) Az intézményen belüli képzésváltást csak a kérelem benyújtásának félévét követő félévre vonatkozóan lehet érvényesen kérelmezni és engedélyezni. (2) A kérelmet: a) őszi félévre vonatkozóan legkésőbb június 30-ig, b) tavaszi félévre vonatkozóan legkésőbb december 30-ig lehet benyújtani. (3) Intézményen belüli képzésváltás esetén, amennyiben a szakfelelős szükségesnek tartja, a hallgatónak szóbeli elbeszélgetésen is részt kell vennie. Az eredményt és annak indokait a kérelem benyújtásától számított öt (5) munkanapon belül megküldi a dékán részére. Amennyiben a szakfelelős nem tartja szükségesnek és nem ír elő a hallgató számára szóbeli elbeszélgetést, az intézményen belüli képzésváltásra vonatkozó kérelemre vonatkozó véleményét ebben az esetben is öt (5) munkanapon belül kell megküldenie a dékán részére. (3a) 2 A hallgató nem kezdeményezhet képzésváltást arra a képzésre, amelyen korábban már hallgatói jogviszonnyal rendelkezett. (4) A dékán a szakfelelős (3) bekezdés szerinti véleményének ismeretében öt (5) munkanapon belül dönt a képzésváltásról. (5) A (4) bekezdés szerinti döntést határozatba kell foglalni. A döntést Neptun határozatban kell közölni a hallgatóval, továbbá tájékoztatni kell a szakfelelőst. (6) Az őszi félévre vonatkozóan szeptember 1., tavaszi félévre vonatkozóan február 10. után méltányossági kérelemre sem lehet képzésváltást engedélyezni. (7) A képzésváltáshoz kapcsolódóan a finanszírozással összefüggő kérdésekről a HTJSZ rendelkezik. Képzésváltás esetén különbözeti vizsgák letétele vagy egyes tantárgyak felvétele előírható, amelyről a határozatban kell rendelkezni. A határozatban kell rendelkezni arról is, hogy mely mintatanterv követelményei alapján folytatja tovább a hallgató a tanulmányait a képzésváltást követően. (8) Az a hallgató, aki részére intézményen belüli képzésváltást engedélyeztek, a beszámítandó tantárgyak elfogadását az illetékes kreditátviteli bizottsághoz benyújtott kérelemmel kérheti. Az illetékes kreditátviteli bizottság általános érvényű határozat is hozhat, amely alapján az illetékes kreditátviteli bizottság titkára is meghozhatja az egyedi döntést. (9) A döntést határozatba kell foglalni. (10) 1 Intézményen belüli képzésváltást követően a hallgató köteles az új képzésre bejelentkezni, tantárgya(ka)t felvenni, valamint köteles a határozatban előírt időpontig az önköltséget is befizetni. (11) 2 A hallgatónak képzésváltási eljárás alatt, valamint a képzésváltási határozat meghozatalát követően az új képzésre történő bejelentkezésig folyamatos jogviszonnyal kell rendelkeznie, ellenkező esetben a képzésváltásról szóló határozatát az illetékes dékán visszavonja. (12) A hallgató az új képzésre történő bejelentkezéssel tudomásul veszi, hogy a képzésváltást és bejelentkezést követően a tanulmányai új képzésen történő
# 28. § / A képzésváltási kérelem / PÁRHUZAMOS KÉPZÉS LÉTESÍTÉSE
megkezdésekor érvényes szabályok vonatkoznak rá. (13) Amennyiben a hallgató a (10) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti a) a dékán az intézményi képzésváltásról szóló határozatot visszavonja, és b) az új képzésre vonatkozóan nem jön létre a jogviszonya, hanem a jogviszonya az eredeti képzésén áll fenn a továbbiakban is azzal, hogy amennyiben a hallgatói jogviszony megszüntetésénekfeltételei nem állnak fenn, hallgatói jogviszonya az adott félévben szünetel, vagy c) amennyiben az eredeti képzésen hallgatói jogviszonya jelen Szabályzat szerint (így különösen az egymást követő passzív félévek lehetséges száma miatt) nem tartható fenn, a hallgatói jogviszonya a 42. § (2) bekezdés alapján alapján megszűnik. (14) 3 A hallgatónak az intézményen belüli képzésváltási eljárás megindításáért a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat kell fizetni.
# 29. § / PÁRHUZAMOS KÉPZÉS LÉTESÍTÉSE / Bejelentkezés
29. § (1) Az Egyetem hallgatója jogosult arra, hogy további oklevél vagy részismeretek megszerzése céljából párhuzamos képzésben folytassa tanulmányait az Egyetemen vagy más felsőoktatási intézményben. (2) Az Egyetem saját hallgatójának más felsőoktatási intézményben történő hallgatói jogviszonya létesítéséhez nincs szükség az Egyetem hozzájárulására. (3) 4 Az Egyetemen párhuzamos képzés/részismereti képzés megkezdésének a feltétele az adott szakon az adott évi központi felsőoktatási felvételi eljárásban és/vagy intézményi felvételi eljárásban meghatározott felvételi követelmények sikeres teljesítése. (4) Az Egyetemen a párhuzamos képzésre történő beiratkozására, bejelentkezésre, valamint a tanulmányi és vizsgaügyekkel kapcsolatos ügyekre a TVSZ rendelkezéseit kell alkalmazni.
# 30. § / PÁRHUZAMOS KÉPZÉS LÉTESÍTÉSE / Bejelentkezés
30. § (1) 5 A beiratkozás félévében és az azt követő félévekben a hallgatónak minden félév elején be kell jelentenie, hogy az adott képzési időszakban kíván-e tanulmányokat folytatni vagy tanulmányait szünetelteti. Az első esetben az aktív félévre történő bejelentkezéssel a hallgató féléve aktív, a második esetben passzív félévre történő bejelentéssel passzív. (2) A hallgató a bejelentkezési időszakban a Neptunban kezdeményezheti a bejelentkezést, ezzel adott féléve aktiválását. (3) 1 Késedelmes félév aktiválását a nem beiratkozó hallgató a bejelentkezési időszakot követő egy héten belül kérvényezheti Neptunban leadott kérelemmel. (4) 2 A késedelmes félév aktiválására beadott kérelem tárgyában a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes Neptun rendszerüzenetben közölt döntéssel értesíti a kérelmezőt a kérelem beérkezésétől számított három (3) munkanapon belül. (5) 3 A kérelem benyújtásáért a hallgatónak a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. (6) Bejelentkezésre a bejelentkezési időszakban van lehetőség. (7) A bejelentkezési időszakot az adott tanév időbeosztása határozza meg. (8) 4 A Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt TÜ tanulmányi ügyintéző/koordinátor a bejelentkezési időszak előtt a bejelentkezés feltételeiről, a kizáró körülményekről, valamint a bejelentkezés elmulasztásának jogkövetkezményeiről általános üzenetben értesíti a hallgatót. (9) Amennyiben a hallgatónál nem áll fenn kizáró ok, a hallgató bejelentkezését az Egyetem automatikus döntéssel elfogadja. A döntést Neptun rendszerüzenetben kell közölni a hallgatóval. (10) Nem jelentkezhet be az a hallgató: a) akinek lejárt tartozása van vagy b) aki adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget. (11) 5 Amennyiben a lejárt tartozással rendelkező hallgató tartozását a bejelentkezési határidőig nem fizeti meg és emiatt nem jelentkezhet be, feltéve, hogy a hallgatói jogviszony megszüntetésének a feltételei nem állnak fenn, hallgatói jogviszonya az adott félévben szünetel. A passzív félévre utasításról az Egyetem külön határozatot nem hoz, hanem a döntést a TÜ ügyintéző/koordinátor Neptun rendszerüzenetben közli a hallgatóval. (12) A hallgató a bejelentkezést követően köteles az adott félévre tantárgya(ka)t felvenni. A tantárgyfelvétel teljesülése a bejelentkezés érvényességének feltétele. (13) 6 A külföldi részképzésben részt vevő hallgatónak jelen § rendelkezései szerinti határidőre az adott félévre vonatkozóan be kell jelentkeznie (aktív félév), a külföldi részképzés teljes ideje alatt aktív hallgatói jogviszonnyal kell rendelkeznie és a „külföldi félév” (vagy ennek angol változata) nevű tárgyat kell felvennie figyelemmel a
# 47. § / Bejelentkezés / Bejelentkezés érvénytelenítése
47. § (19)–47. § (20) bekezdéseiben foglaltakra is. (14) 7 A vendéghallgatói jogviszonyban lévő, valamint a részismereti képzésben lévő hallgatóra a jelen §-ban foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a hallgatói jogviszony szüneteltetésére nincs lehetőség kivéve az ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzés esetét, amelyben a hallgatói jogviszony szüneteltetése engedélyezett. (15) Az előkészítő képzésben lévő hallgatóra a jelen §-ban foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a hallgatói jogviszony szüneteltetésére nincs lehetőség.
# 31. § / Bejelentkezés érvénytelenítése / Diákigazolvány
31. § (1) 1 Amennyiben a bejelentkezés jogszabályba és/vagy a TVSZ szabályaiba ütközik, és ezt a TÜ ügyintéző/koordinátor megállapítja, a hallgató bejelentkezését a Tanulmányi ügyek vezető érvényteleníti. (2) A döntést határozatba kell foglalni. (3) A határozatban rendelkezni kell a befizetett önköltség visszafizetéséről. (4) Amennyiben a bejelentkezést érvényteleníteni kell, feltéve, hogy a hallgatói jogviszony megszüntetésének a feltételei nem állnak fenn, a hallgató hallgatói jogviszonya az adott félévben szünetel.
# 32. § / A HALLGATÓI JOGVISZONY SZÜNETELÉSE / A szünetelés és jogkövetkezményei
32. § (1) A beiratkozott vagy bejelentkezett hallgató kérelmére állandó diákigazolványra jogosult. (2) Az állandó diákigazolvány érvényesítésének feltétele az aktív félévre történő bejelentkezés. (3) 2 Az állandó diákigazolványt igénylő hallgató az igazolvány megérkezéséig ideiglenes diákigazolványra jogosult. Ideiglenes diákigazolvány adható – állandó diákigazolvány igénylése nélkül – annak a nem magyar állampolgár hallgatónak, aki 12 hónapnál rövidebb ideig folytat tanulmányokat az Egyetemen. (4) 3 Diákigazolvány érvényesítés passzív félévre vonatkozóan nem igényelhető. (5) 4 A diákigazolvány-igénylés menetéről és eljárásrendjéről a Tanulmányi ügyek vezető tájékoztatja a hallgatókat.
# 33. § / A szünetelés és jogkövetkezményei / A szünetelés esetei
33. § (1) A hallgató hallgatói jogviszonya a TVSZ keretei közötti korlátozásokkal a hallgató bejelentésére vagy kérelmére, továbbá az Egyetem döntése alapján szünetel. (2) A szünetelés időszaka alatt a hallgató féléve passzív félév, hallgatói jogviszonyából eredő jogait gyakorolhatja azzal, hogy semmilyen tanulmányi és vizsgakövetelmény teljesítésére nem jogosult. (3) A passzív félév tanulmányi időbe történő beszámításának szabályait, valamint a támogatási idő számítására vonatkozó szabályokat a 13. § tartalmazza. (4) 5 Az önköltség passzív félévre eső fizetésére, esetleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat a HTJSZ tartalmazza. (5) Az egyes egyetemi és állami ösztöndíjakra, egyéb juttatásokra vonatkozó, passzív félévet érintő szabályokat a HTJSZ, az adott ösztöndíj, juttatás felhívása és/vagy a hallgatóval kötött ösztöndíjszerződés tartalmazza. (6) A passzív félév alatt a hallgató könyvtárhasználatra jogosult.
# 34. § / A szünetelés és jogkövetkezményei / A szünetelés esetei
34. § (1) A hallgatói jogviszony szünetel: a) ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni (vagyis kezdeményezi az adott félév szüneteltetését) kivéve, ha a hallgató hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni; b) 1 ha a hallgató elmulasztja a soron következő félévre történő bejelentkezési kötelezettségét – beleértve azt is, hogy a végleges/verseny tantárgyfelvételi időszakban tantárgyakat vegyen fel –, további vizsgálat és intézkedés nélkül, kivéve, ha a hallgató hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni; c) 2 ha a hallgató lejárt tartozását nem egyenlíti ki, adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, és a TÜ ügyintéző/koordinátor Neptun üzenet formájában küldött figyelmeztetése ellenére sem pótolja, további vizsgálat és intézkedés nélkül a határidő elmulasztása alapján, kivéve, ha a hallgató hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni; d) ha a hallgató bejelentkezik az adott félévre, azonban tantárgyfelvételi kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, további vizsgálat nélkül a határidő elmulasztása alapján, kivéve, ha a hallgató hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni; e) ha a hallgató visszavonja a bejelentkezését, a visszavonás alapján; f) ha a hallgatót fegyelmi büntetésként a Hallgatói Fegyelmi Bizottság és/vagy a Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság vagy bíróság határozott időre eltiltja a tanulmányok folytatásától, az eltiltást tartalmazó végleges fegyelmi határozat és/vagy bírósági határozat alapján az Nftv. értelmében; g) ha a hallgató bejelenti, hogy önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítést végez, annak időtartamára, amely időszakban a hallgató mentesül a TVSZ-ben meghatározott kötelezettségek alól, a bejelentés alapján az Nftv. értelmében; h) ha a Felvételi szabályzat vagy a dékán a képzési időszakra való bejelentkezéshez eseti egészségügyi alkalmassági vizsgálatot ír elő, és a hallgató az eseti egészségügyi alkalmassági vizsgálat alapján egészségügyi szempontból alkalmatlan a tanulmányok folytatására abban a félévben, amelyben az egészségügyi alkalmatlanságot megállapították. (2) A 35. § -ban foglalt kivétellel a hallgató azzal a feltétellel szüneteltetheti a jogviszonyát, hogy: a) tanulmányi ideje nem lépheti túl (aktív és passzív féléveinek száma együttesen nem haladhatja meg) a maximális tanulmányi időt; b) a hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév; c) az első félév teljesítése előtt nem lehet hallgatói jogviszonyt szüneteltetni. (3) A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal. (4) 3 Amennyiben a hallgatónál nem áll fenn kizáró ok, a TÜ a) elfogadja a hallgató bejelentését vagy b) szünetelteti a hallgató hallgatói jogviszonyát
# 34. § / A szünetelés esetei / A szünetelés különleges esetei
ha annak feltételei fennállnak. (5) 4 A szünetelésről szóló döntésről az Egyetem külön határozatot nem hoz, hanem a döntést a TÜ ügyintéző/koordinátor Neptun rendszerüzenetben közli a hallgatóval. (6) Amennyiben az (1) bekezdés alapján a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az adott képzési időszakra vonatkozó korábbi bejelentkezését visszavontnak kell tekinteni azzal, hogy a már megkezdett, de a szüneteléssel érintett képzési időszakra vonatkozóan a bejelentkezés jogkövetkezményeit alkalmazni kell. Az önköltség viselésére vonatkozó szabályokat a HTJSZ tartalmazza. (7) Hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményekkel együttműködésben kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) az együttműködési megállapodásban kiköthető, hogy amennyiben a hallgató szünetelteti hallgatói jogviszonyát, akkor: a) azt csak úgy teheti, hogy mindkét egyetemen szüneteltet vagy b) egy félévet önmagában nem, csak két egybefüggő félévet szüneteltethet; c) a kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) a továbbiakban nem vehet rész, hanem amennyiben az Egyetem tudja biztosítani, a képzést az Egyetem azonos vagy tartalmilag legközelebb álló képzésén folytathatja.
# 35. § / A szünetelés különleges esetei / A bejelentkezés visszavonása (aktív félév passzívvá nyilvánítása)
35. § (1) A hallgatói jogviszony szüneteltetése a hallgató kérelemére engedélyezhető: a) két egybefüggő félévnél hosszabb időtartamban vagy b) az első félév teljesítése előtt vagy c) 1 határidőn túl a már megkezdett szorgalmi időszak végéig bármikor, az adott képzési időszakra vonatkozóan, feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. (2) Államközi vagy állami ösztöndíjprogram keretében megvalósuló képzésben részt vevő hallgató méltányossági kérelem alapján az első félév teljesítése előtt is szüneteltetheti hallgatói jogviszonyát. (3) A szüneteltetés iránt a hallgatónak kérelmet kell benyújtani. (4) A kérelemről az illetékes dékán dönt. (5) A döntést a kérelem beérkezésétől számított nyolc (8) munkanapon belül kell meghozni. (6) A döntést határozatba kell foglalni. (7) 2 Amennyiben az (1) bekezdés alapján a hallgatói jogviszony szünetelését az illetékes dékán engedélyezi, az adott képzési időszakra vonatkozó bejelentkezést visszavontnak kell tekinteni azzal, hogy a már megkezdett, de a szüneteléssel érintett képzési időszakra vonatkozóan a bejelentkezés jogkövetkezményei nem állapíthatók meg, így a hallgató féléve passzív félévnek minősül. A befizetett önköltség, visszafizetésére vonatkozó szabályokat a HTJSZ tartalmazza.
# 36. § / A bejelentkezés visszavonása (aktív félév passzívvá nyilvánítása) / Passzív félév aktívvá nyilvánítása
36. § (1) A hallgató az adott képzési időszakra történő bejelentkezést követően utóbb: a) őszi félévben legkésőbb október 14-ig, b) tavaszi félévben legkésőbb március 14-ig bejelentheti aktív félévének passzívvá nyilvánítását. (2) 3 Amennyiben a hallgatónál nem áll fenn kizáró ok és a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat befizette, a hallgató bejelentését a Tanulmányi ügyek vezető elfogadja. (3) A döntést Neptun rendszerüzenetben kell közölni a hallgatóval. (4) Amennyiben az (1) bekezdés alapján a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az adott képzési időszakra vonatkozó korábbi bejelentkezést visszavontnak kell tekinteni azzal, hogy a már megkezdett, de a szüneteléssel érintett képzési időszakra vonatkozóan a bejelentkezés jogkövetkezményeit alkalmazni kell. Az önköltség viselésére vonatkozó szabályokat a HTJSZ tartalmazza. (5) Ha a szabályos bejelentkezést követően a hallgató az (1) bekezdésben megjelölt időpontig nem vonja vissza a bejelentkezését és nem kéri tanulmányainak szünetelését vagy nem szünteti meg a jogviszonyát, az adott féléve aktív félévnek minősül és a hallgatóra nézve jogszabályban, HKR-ben, valamint képzési szerződésben foglalt kötelezettségeket keletkeztet a tanulmányi kötelezettségei teljesítésére tekintet nélkül.
# 37. § / A bejelentkezés visszavonása (aktív félév passzívvá nyilvánítása) / Passzív félév aktívvá nyilvánítása
37. § (1) 1 A hallgatói jogviszony szüneteltetésének bejelentését követően a regisztrációs időszakon túl nincs lehetőség a passzív félév aktívvá nyilvánítására. Passzív félév aktívvá nyilvánítása méltányossági kérelem alapján engedélyezhető. A HALLGATÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE A hallgatói jogviszony megszűnésének és megszüntetésének jogkövetkezményei
# 38. § / Passzív félév aktívvá nyilvánítása / A hallgatói jogviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei
38. § (1) A hallgató hallgatói jogviszonya a TVSZ-ben meghatározott esetekben a hallgató bejelentésére vagy egyéb Nftv.-ben meghatározott okból megszűnik, továbbá az Egyetem az Nftv.-ben vagy a TVSZ-ben meghatározott esetekben megszünteti a hallgató hallgatói jogviszonyát. (2) A hallgatói jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a megszűnés napját követő naptól a hallgatói jogok kizárólag a Hallgatói Követelményrendszerben meghatározott esetekben gyakorolhatók. (3) A hallgatói jogviszony megszűnésének az egyes ösztöndíjakra, egyéb juttatásokra gyakorolt hatását a HTJSZ és a hallgatóval kötött ösztöndíjszerződés tartalmazza. (4) 2 Hallgatói jogviszony megszűnése esetén az adott félévre befizetett önköltség visszafizetésére vonatkozó szabályokat a HTJSZ tartalmazza. (5) Amennyiben a hallgatói jogviszony keretében a hallgató az Egyetemen több képzésen folytat tanulmányokat, ezen szabályt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hallgatói jogviszony megszűnése helyett az adott képzésen való tanulmányok nem folytathatók, kivéve, ha a hallgató hallgatói jogviszonya fegyelmi büntetés alapján szűnik meg, mert ez esetben a hallgatói jogviszony szűnik meg és a hallgató egy képzésen sem folytathatja a tanulmányait.
# 39. § / Passzív félév aktívvá nyilvánítása / A hallgatói jogviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei
39. § (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony: a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján (az átvétel napja az átvevő intézménynél történő beiratkozást megelőző nap); b) ha a hallgató kérelemben bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a kérelem benyújtásának a napján kivéve, ha a hallgató a (2) bekezdés szerint visszavonja a bejelentését; c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben, és önköltséges képzésben nem kívánja azt folytatni és erről a regisztrációs időszak utolsó napjáig nem nyilatkozik (a hallgató arról, hogy folytatja-e tanulmányait önköltséges képzésben, a képzési szerződés aláírásával nyilatkozik) a regisztrációs időszak utolsó napján; d) azon félév utolsó napján, amelyben a hallgató a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte (a félév utolsó napját a tanév időbeosztása tartalmazza); e) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektortól átruházott hatáskörben az illetékes dékán a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének Hallgatói Szociális Bizottság általi vizsgálata és véleményezése után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott határozat véglegessé válásának napján; f) a kizárás fegyelmi büntetést tartalmazó fegyelmi határozat véglegessé válásának napján; g) a hallgatói jogviszony létesítéséhez előírt Nftv.-ben meghatározott feltétel a továbbiakban már nem áll fenn, az ennek tárgyában hozott megszüntető határozat véglegessé válásának napján; h) ha a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató az Nftv. 48/D. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja és nem vállalja az önköltséges képzésben való részvételt, a visszavonásról szóló nyilatkozat beérkezésének a napján; i) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát a TVSZ 42. §-ában foglaltak szerint a dékán egyoldalúan megszünteti, a hallgatói jogviszonyt megszüntető határozat véglegessé válásának a napján; j) államközi vagy állami ösztöndíjprogram keretében megvalósuló képzésben, ha a hallgató ösztöndíjas jogviszonya megszűnik és tanulmányai önköltségét maga nem kívánja viselni (a hallgató arról, hogy saját maga viseli-e az önköltséget, a képzési szerződés módosításának aláírásával nyilatkozik); k) a vendéghallgatói jogviszony keretében a félév utolsó napján; l) a részismeretek megszerzése érdekében folytatott tanulmányok esetében a félév utolsó napján; m) előkészítő képzés keretében folytatott tanulmányok esetében egy féléves képzésben az első, két féléves képzésben a második félév utolsó napján; n) a hallgató halálával, amelynek napját az illetékes dékán a halotti anyakönyvi kivonat másolata alapján állapítja meg; o) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát a dékán egyoldalú nyilatkozattal megszünteti, mert a dékán a képzési időszakra való bejelentkezéshez eseti egészségügyi
# 39. § / Passzív félév aktívvá nyilvánítása / A hallgatói jogviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei
alkalmassági vizsgálatot ír elő, és a hallgató a vizsgálat szerint a tanulmányok további folytatására és befejezésére egészségügyi szempontból alkalmatlan. Ez a pont nem alkalmazható magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező hallgató esetében, p) 1 amennyiben a hallgató a beiratkozás során az első félévre nem vesz fel tantárgya(ka)t, a regisztrációs időszak utolsó napján, illetve határidőn túli beiratkozás esetében a méltányossági engedélyben meghatározott beiratkozás időpontját követő munkanapon, q) amennyiben a hallgató az intézményen belüli képzésváltása miatt vagy más okból képzési szerződést kell módosítani és a hallgató a képzési szerződés módosítását a regisztrációs időszak utolsó napjáig nem írja alá, a regisztrációs időszak utolsó napján. (2) Ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a hallgató bejelentését nyolc (8) munkanapon belül visszavonhatja. (3) 1 Az (1) bekezdés a)–d), valamint j)–n) és q) pontokban foglalt esetekben, ahol a hallgatói jogviszony a törvény erejénél fogva szűnik meg, a dékán a hallgatói jogviszony megszűnéséről külön határozatot nem hoz, annak tényéről a TÜ ügyintéző/koordinátor Neptun üzenetben értesíti a hallgatót, az n) pont esetében a megszűnés tényét berögzíti a Neptunba. A hallgatói jogviszony megszűnésének véglegessé válását követően külön tájékoztatóban tájékoztatást kell adni az önköltség viselésének szabályairól, valamint Corvinus ösztöndíjjal történő támogatás esetén a Corvinus ösztöndíj visszafizetési kötelezettségéről. (4) 2 Az (1) bekezdés e), g), h), i) és o), p) pontokban foglalt esetekben a hallgatói jogviszony megszűnéséről az illetékes dékán, az f) pontban foglalt esetben a Hallgatói Fegyelmi Bizottság vagy Másodfokú Hallgatói Fegyelmi Bizottság dönt. (5) A hallgatói jogviszony megszüntetésére vonatkozó határozatot papíralapú irat formájában kell elkészíteni és postai úton vagy személyesen kell kézbesíteni, vagy elektronikus irat formájában kell elkészíteni és a Neptunon vagy ügyfélkapun keresztül kell kézbesíteni a hallgatónak. (6) 3 A hallgatói jogviszony megszűnésének véglegessé válását követően külön tájékoztatóban rendelkezni kell az önköltség viselésének szabályairól, valamint Corvinus ösztöndíjjal történő támogatás esetén a Corvinus ösztöndíj visszafizetési kötelezettségéről.
# 40. § / A hallgatói jogviszony megszüntetése fizetési hátralék miatt / A hallgatói jogviszony megszüntetése fegyelmi vétség miatt
40. § (1) A 39. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak tekintetében fizetési hátralékon a HTJSZ-ben meghatározott lejárt fizetési kötelezettséget kell érteni. (2) Amennyiben a hallgató fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a HTJSZ rendelkezései szerint kell eljárni, és ezen eljárás eredményétől függően kell dönteni a hallgatói jogviszony megszüntetéséről vagy annak mellőzéséről.
# 41. § / A hallgatói jogviszony megszüntetése fegyelmi vétség miatt / A hallgatói jogviszony egyoldalú megszüntetése
41. § (1) A fegyelmi eljárás szabályait a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat tartalmazza.
# 42. § / A hallgatói jogviszony megszüntetése fegyelmi vétség miatt / A hallgatói jogviszony egyoldalú megszüntetése
42. § (1) Meg kell szüntetni annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a TVSZ-ben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti azzal, hogy: a) a 2021/2022-es tanévben vagy azt megelőzően tanulmányait első évfolyamon megkezdő hallgató egy adott képzésben kimeríti egy adott tantárgyra vonatkozóan a háromszori – vagy méltányossági engedéllyel engedélyezett negyedszeri – tantárgyfelvétel lehetőségét; b) a 2022/2023-as tanévben vagy azt követően tanulmányait első évfolyamon megkezdő hallgató egy adott képzésben kimeríti egy adott tantárgyra vonatkozóan a kétszeri – vagy méltányossági engedéllyel engedélyezett háromszori – tantárgyfelvétel lehetőségét; c) a 2016/2017-es tanévben vagy azt követően tanulmányait első évfolyamon megkezdő hallgató az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben az oklevél megszerzéséhez előírt kreditmennyiség legalább 50%-át az adott szak képzési idejének megfelelő aktív félévek alatt nem teljesíti; d) a 2020/2021. tanévben vagy azt követően tanulmányait első évfolyamon megkezdő hallgató minimális (halmozott) súlyozott tanulmányi átlaga – az első aktív félév kivételével – nem éri el a 2,5-öt; e) a 2020/2021. tanévben vagy azt követően tanulmányait első évfolyamon megkezdő hallgató az első két egymást követő aktív félévben nem teljesít összesen legalább 15 kreditet, azzal, hogy ezt a szabályt nem kell alkalmazni azon hallgató esetében, akinek 15 kreditnél kevesebbet kell teljesíteni és ezen okból kifolyólag nem tud 15 kreditet meghaladó kreditmennyiségű tantárgyat felvenni, továbbá ha a hallgató azért nem tud felvenni kellő mennyiségű tanegységet (tantárgyat), mert az Egyetem az adott tanegységet (tantárgyat) az adott félévben nem hirdeti meg; f) a mesterképzési szakok felvételi eljárása során a kreditelismerésben előírt kötelezően teljesítendő hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan az előzetes kreditelismerésről szóló határozatban meghatározott időn belül nem teljesíti; g) az adott képzésben az azonos tanegységből tett sikertelen vizsgák száma elérte a hatot; h) az adott képzésben az adott szigorlat esetében tett sikertelen szigorlati vizsgák száma elérte a négyet; i) az adott képzésben az adott specializációt/ szakot lezáró komplex vizsga esetében tett sikertelen komplex vizsgák száma elérte a hármat; j) a bejelentkezést követően tantárgyfelvételi kötelezettségének nem tesz eleget és nincs lehetőség a hallgató hallgatói jogviszonyának szüneteltetésére; k) ha a hallgató túllépi a tanulmányai befejezésére rendelkezésre álló maximális tanulmányi időt. (1a) 1 Az (1) e) illetve (1) j) bekezdésekben meghatározott esetekben nem szűnik meg a hallgató jogviszonya, amennyiben a hallgató azért nem vesz fel kellő
# 42. § / A hallgatói jogviszony megszüntetése fegyelmi vétség miatt / A hallgatói jogviszony egyoldalú megszüntetése
mennyiségű tanegységet (tantárgyat), vagy nem tesz eleget tantárgyfelvételi kötelezettségének, mert az adott félév(ek) tantárgyfelvételét befolyásoló lezáratlan kreditelismerési eljárásban vesz részt. (2) Az Egyetem egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) egymást követően harmadik alkalommal nem jelentkezik be a következő tanulmányi félévre, kivéve a 35. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetet; b) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait és további szünetelés feltételei nem állnak fenn. (3) 2 Abban az esetben, amikor még a hallgatói jogviszony (1)–(2) bekezdésben foglalt indokok miatti megszüntetésének elkerülése lehetséges, a TÜ által a regisztrációs időszakban megküldött Félévkezdési tájékoztatóban fel kell hívnia a hallgató figyelmét arra, hogy mit kell tennie annak érdekében, hogy elkerülje hallgatói jogviszonya megszüntetését. A hallgatói jogviszony megszüntetése abban az esetben lehetséges, ha a TÜ legalább általános üzenetben előzetesen felhívta a hallgató figyelmét arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatta a mulasztás jogkövetkezményeiről. A TÜ minden félév megkezdésekor, még a regisztrációs időszakon belül általános üzenetben tájékoztatja a hallgatót kötelezettségei teljesítésére és elmulasztásuk jogkövetkezményére. (4) Új felvételi eljárással felvételt nyert, valamint átvett hallgatók esetén az (1) bekezdés c) pont szerinti teljesülés megállapítása során az előzetes tanulmányokkal megszerzett és az illetékes kreditátviteli bizottság által elfogadott krediteket is figyelembe kell venni. (5) A hallgatói jogviszony megszüntetéséről az illetékes dékán dönt. A döntést lehetőség szerint legkésőbb a nemteljesítés félévét követő félév második hónapjának 14. napjáig (tavaszi félév esetén március 14., őszi félév esetén október 14.) meg kell hozni. (6) A hallgatói jogviszony megszüntetésére vonatkozó határozatot papíralapú irat formájában kell elkészíteni és postai úton vagy személyesen kell kézbesíteni, vagy elektronikus irat formájában kell elkészíteni és a Neptunon vagy ügyfélkapun keresztül kell kézbesíteni a hallgatónak. (7) 1 A hallgatói jogviszony megszűnésének véglegessé válását követően külön tájékoztatóban rendelkezni kell az önköltség viselésének szabályairól, valamint Corvinus ösztöndíjjal történő támogatás esetén a Corvinus ösztöndíj visszafizetési kötelezettségéről. (8) Vendéghallgatói jogviszony keretében, előkészítő képzés keretében, valamint részismeretek megszerzése érdekében folytatott tanulmányok esetén a hallgatói jogviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.
# 43. § / A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK / A képzési program, tanterv, tárgytematika
43. § (1) 2 A hallgatói jogviszony (amennyiben több képzése van, az adott képzésen a jogviszony) megszűnését követően egy (1) alkalommal a hallgató kérelmére az illetékes TÜ ügyintéző/koordinátor papíralapú hitelesített vagy elektronikusan hitelesített törzslapkivonatot ad ki a hallgató részére. A hitelesített törzslapkivonatot a kérelem beérkezését követő nyolc (8) napon belül kell kiadni. (2) Azon megszűnt jogviszonyú hallgató részére, akinek papíralapú leckekönyve van, nem kell hitelesített törzslap-kivonatot kiadni. (3) 3 A törzslap-kivonatot a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt munkatárs aláírásával hitelesíti. (4) 4 Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak teljesítését az Egyetem elmulasztja, a volt hallgató kérelemmel fordulhat a Tanulmányi ügyek vezető által kijelölt munkatársához a hiány pótlását kérve. A kérelemre a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt munkatárs nyolc (8) napon belül köteles intézkedést tenni. Ennek elmulasztása esetén a volt hallgató a HJR alapján jogorvoslattal élhet. (5) 5 A Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt munkatárs a hallgatónak a FIR-ben nyilvántartott személyes adataiban bekövetkezett változását – ide értve a hallgatói jogviszony megszűnése miatti adatváltozásokat is – a változást követő tizenöt (15) napon belül bejelenti a FIR-be. (6) A megszűnt hallgatói jogviszonyú személy Nftv. szerint kezelt adatait az Onytv. és az Egyetem Adatvédelmi szabályzata szerint kell kezelni.
# 44. § / A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK / A képzési program, tanterv, tárgytematika
44. § (1) 1 A képzés az Egyetemen az elfogadott képzési program alapján folyik. A képzési program fogalmát a jelen szabályzat 3. § (1) ee) pontja határozza meg. A képzési programot az Egyetem honlapján közzé kell tenni. (2) A tanterv az adott képzésen mintául szolgál a hallgatónak arra, hogy a végzettséghez és szakképzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képzési és kimeneti követelményekben rögzített képzési idő alatt teljesíteni. A tanterv rögzíti, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak tartoznak előkövetelményként (előtanulmányi rend). A tantervet a Neptunban és az Egyetem honlapján közzé kell tenni. Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor. Azt, hogy a tanterv mely részei módosíthatók felmenő és nem felmenő rendszerben, jogszabályi és szabályzati keretek között az oktatási rektorhelyettes rendelkezésben határozza meg azzal, hogy a tanulmányi és vizsgakövetelmények érdemi változtatása (új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetése) nem felmenő rendszerben csak a jogszabályi környezet változásából adódó szükségszerűség esetén lehetséges. (3) Együttműködésben folyó közös oklevél (joint degree), kettős vagy többes oklevél (double degree, multiple degree) megszerzésére irányuló együttműködések esetén az egyes képzéseken folytatott tanulmányok kölcsönös elismerését tartalmazó mintatanterv a vonatkozó jogszabályi előírások és/vagy a TVSZ rendelkezéseinek figyelembevételével az együttműködési megállapodás részét képezi. (4) Az Intézményi Tájékoztatónak a képzésekre vonatkozó tudnivalókat tartalmazó részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató a tantervéhez kapcsolódóan az adott félévi tárgyfelvételt megelőző szorgalmi időszak befejezése előtt megismerhesse belőle az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyt létesített hallgatókra vonatkozó tantervet, amely tartalmazza a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott ismeretkörök tantárgyi, tantervi egységek szerinti megvalósítását a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő bontásában, az előtanulmányi kötelezettségeket, a tantárgyak tantervi egységekhez rendelt kreditértékeit, a kritériumtárgyakat, a hallgatói teljesítményértékelés módjait, a záróvizsgára bocsátás feltételeit. (5) 2 A tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket, azok teljesítésének feltételeit a tárgytematikák határozzák meg. A tárgytematikát az Nftv.és Vhr. rendelkezéseinek megfelelően az intézmény által előírt formai és szerkezeti követelmények szerint, egységes formátumban kell közzétenni. A tárgytematikákat (összes kurzus, modul tárgyleírását) annak elfogadását követően a Neptunban közzé kell tenni az adott regisztrációs időszak kezdetét megelőző hét első napjáig. A hallgatói ismeretek és teljesítmények értékelésének alapját kizárólag az elfogadott és
# 44. § / A képzési program, tanterv, tárgytematika / nyilvántartása
közzétett tárgytematika képezheti. (6) Amennyiben az Egyetem bármely felelőse megszegi a képzési program, tanterv, tárgytematikák, tananyagok közzétételére vonatkozó (5) bekezdésben foglalt szabályokat és ebből adódóan a hallgatót sérelem éri, a hallgató a HJR szerint jogorvoslati kérelmet nyújthat be. (7) Egyes szakok esetében a szakok képzési és kimeneti követelménye előírja, hogy a képzés követelménye – nemzetközi jellegének erősítése érdekében – legalább egy (1) félév külföldön szerzett tapasztalat vagy nemzetközi környezetben megszerzett gyakorlat (nemzetközi félév), amely az adott szak szakterület szakma igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret. A külföldi félév alatt elsajátítandó ismereteket, azok teljesítésének feltételeit a tárgytematikák határozzák meg azzal, hogy a nemzetközi félév teljesítésének szabályait a Nemzetközi félév teljesítésének eljárásrendjérőlszóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza. (8) Jogsértés megállapítása esetén a hallgató jogos érdekeinek orvoslása tárgyában a Hallgatói Felülbírálati Bizottság határozatát figyelembe véve az illetékes dékán dönt. A hallgató egyéni tanterve, kreditrendszerű képzés, kreditgyűjtés és kreditek
# 45. § / nyilvántartása / Tantárgyak és kurzusok meghirdetése
45. § (1) A kreditrendszerű képzés keretei között a hallgató az Egyetem által a Neptunban kiadott ajánlott tanterv alapulvételével alakítja ki saját egyéni tanulmányi rendjét, egyéni tantervét. (2) Az egyéni tantervet a hallgató a TVSZ keretei között maga jogosult önállóan összeállítani, annak elfogadására nincs szükség. (3) Kredit az Egyetem által a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítésével és a TVSZ-ben meghatározott módon szerezhető. Kredit csak olyan tantárgyhoz van hozzárendelve, amelynek minősítése érdemjeggyel történik. A kreditérték meghatározásakor az összes hallgatói tanulmányi munkaóra a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza. (4) A részidős képzésben egy adott képzéshez rendelt teljesítendő kreditek száma megegyezik a teljes idejű képzéshez rendelt kreditek számával. (5) A teljes képzési időre meghatározott átlagos egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának teljes idejű képzésben a háromszorosát, részidős képzésben, esti képzési munkarendben a hétszeresét, levelező képzési munkarendben a tizenkétszeresét. (6) 1 A hallgató által szerzett kreditek nyilvántartása és karbantartása a Neptunban történik, amelyet a TÜ végez.
# 46. § / nyilvántartása / Tantárgyak és kurzusok meghirdetése
46. § (1) A tantárgy felvételi rendjét a képzés előtanulmányi rendje tartalmazza. (2) 2 A tantárgyak adott tanév időbeosztása szerinti határidőben történő meghirdetése a PM és az intézetek feladata a félévkezdés eljárásrendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben meghatározottak szerint. (3) A tantárgyakat a Neptunban kell meghirdetni. A tárgytematikában rögzített félévekben kötelező a tantárgyat meghirdetni. Amennyiben kifutó a képzésről van szó, úgy a vonatkozó oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben foglaltaknak megfelelően kell meghirdetni. (4) 3 Az Intézményi Tájékoztatónak a képzésekre vonatkozó tudnivalókat tartalmazó részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató a tantervéhez kapcsolódóan az adott félévre vonatkozó (tárgyfelvételt megelőző szorgalmi időszak befejezése előtt megismerhesse belőle a tantárgyak mindegyikére vonatkozóan: a) a tantárgy megnevezését, tanóraszámát, kreditértékét, kódját, ajánlott tanterv szerinti félévszámot, meghirdetési gyakoriságát, b) 1 az oktatás nyelvét, c) az előtanulmányi követelményeket, d) a tantárgy kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tantárgyként való besorolását, e) a tantárgy órarendi beosztását, f) a tantárgy felelősét és előadóját, g) a tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célját, h) a tantárgy olyan leírását, amely lehetővé teszi az Nftv. 49. § (5) bekezdése szerinti döntéshozatalt, tartalmazza a megszerzendő ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírását, i) az évközi tanulmányi követelményeket, j) a megszerzett ismeretek, elsajátított (rész)készségek és (rész)kompetenciák értékelési módjait, azok ütemezését, k) az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagokat és l) az ajánlott irodalmat. (5)–(8) 2 (9) 3 Az online óratartásra vonatkozó szabályokat a Félévkezdés eljárásrendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezés keretében kell megadni. (10) 4 Amennyiben az előadás online aszinkron előadás (a hallgatók felé az előadás anyagát az oktató felvételről megadott elérési útvonalról, megadott időpontban közvetíti) az előadás anyagát az előadást követően a Neptunhoz kapcsolódó alrendszerben – a Moodle rendszerben – az adott félévre vonatkozóan a hallgatók részére elérhetővé kell tenni. A digitális tananyagokat kizárólag a Moodle rendszerben lehet közzétenni a hallgatók számára. (11) 5 A tantervben és/vagy a vonatkozó rendelkezésben meghatározott alsó létszámhatárnál kevesebb jelentkező esetén választható tantárgyat az adott tantárgyat gondozó intézet az oktatási rektorhelyettes és a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes rektorhelyettes közös engedélyével indíthat. Ettől a szakszemináriumi foglalkozás során, valamint kettősvagy
# 46. § / nyilvántartása / Tantárgyak és kurzusok meghirdetése
többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzéshez (joint degree) kapcsolódó kurzusokban az oktatási rektorhelyettes és a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes tájékoztatása mellett el lehet térni. (12) 6 Szabadon választható tantárgyak esetén amennyiben a végleges/verseny tantárgyfelvételi időszak kezdete előtt az adott kurzus az alsó létszámkorlátot nem érné el, arról, illetve annak következményeiről a tárgyat gondozó intézet a feljelentkezett hallgatókat Neptun üzenetben értesíti. (13) 1 Amennyiben az adott kurzust az alsó létszámkorlát el nem érése miatt törölni kell, a Neptunban a kurzusról az arra már korábban jelentkezett hallgatókat a hallgatók értesítésével egyidejűleg a tantárgyat gondozó intézet törli. Ha a kurzus hallgatói létszáma a regisztrációs időszakot követően csökken az alsó létszámkorlát alá, úgy a kurzus már nem törölhető. (14) 2 Ha a TVSZ eltérően nem rendelkezik, adott félévre meghirdetett kurzus időpontját az előzetes/rangsorolásos tárgyfelvételt követően csak oktatási rektorhelyettesi engedéllyel lehet, a kurzus helyszínét (ide nem értve a kampuszon belüli helyszínváltoztatást), az oktatás módját (személyes, blended stb.) és oktatóját pedig csak indokolt esetben lehet módosítani. A módosítások szabályait a Félévkezdés eljárásrendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza. (15) A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat az Egyetem másik képzésében, továbbá más felsőoktatási intézményben, mint vendéghallgató is felveheti. Az így felvett és teljesített tantárgyak beszámítása a kreditelismerés szabályai szerint történik.
# 47. § / Tantárgyak és kurzusok meghirdetése / Tantárgyfelvétel, tantárgyleadás
47. § (1) 3 A hallgatónak az előtanulmányi rendre, valamint a foglalkozásokon való részvételre vonatkozó szabályok betartásával meghirdetett tantárgyak közül azokat, amelyeket a félév során teljesíteni kíván előzetes/rangsorolásos, valamint végleges/verseny tárgyfelvételi időszakban van lehetősége felvenni és leadni. (2) 4 Az előzetes/rangsorolásos és végleges/verseny tantárgyfelvételi időszakot a tanév időbeosztása tartalmazza azzal, hogy a végleges/verseny tantárgyfelvételi időszakban tantárgyat felvenni őszi félév esetén a regisztrációs időszak első és harmadik, tavaszi félév esetén a regisztrációs időszak első és második hetében, tantárgyat leadni a regisztrációs időszak első hetében lehet. Ettől eltérni a Study Abroad vendéghallgatók és nem magyar freemover vendéghallgatók esetében lehet – a nemzetközi mobilitási programokért felelős vezetővel történt egyeztetést követően – a Félévkezdés eljárásrendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben meghatározottak szerint. (3) 5 Az előzetes/rangsorolásos tantárgyfelvétel időszakáról a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt munkatárs Neptun üzenetben tájékoztatja a hallgatókat. (4) 6 A hallgató tantárgyakat az adott félév aktiválását megelőzően – az előzetes/rangsorolásos tárgyfelvétel kivételével – nem vehet fel. (5) 7 Az előzetes/rangsorolásos tárgyfelvétel során a hallgató felveszi a következő félévben teljesíteni kívánt tantárgyakat. A hallgató a felvett tárgyak listáját a végleges/verseny tárgyfelvételi időszakban módosíthatja. (6) 1 Rangsorolásos tantárgyfelvétel alkalmazása esetén a (2)–(4) bekezdésekben foglaltak helyett alkalmazandó rangsorolásos és versenytárgy-felvételi időszakokat a tanév időbeosztásáról szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza. (7) A kötelező tantárgyakat a tantervben rögzített félévben ajánlott felvenni. Az időben választható helyen felvehető kötelező tantárgyak esetében a megadott lehetőségek közül a hallgató dönt a tantárgyfelvétel félévéről. (8) A szabadon választható tantárgyak esetében a hallgató az Egyetem által meghirdetett tantárgyak közül választhat és vehet fel tantárgyat. A szabadon választható tantárgyakat úgy kell meghirdetni, hogy a hallgatónak a tanulmányai során összességében lehetősége legyen: a) az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább 5%-áig szabadon választható tantárgyakat felvenni, b) az a) pont szerinti szabadon válaszható tantárgyak helyett teljesíthető önkéntes tevékenységben részt venni, c) az oklevél megszerzéséhez előírt összes kreditet legalább 20%-kal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választani. (9) 2 A tantervi előírások figyelembevételével és a rendelkezésre álló meghirdetett kereteken belül a hallgató joga a tantárgyak, kurzusok, az oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett tanórák közötti választás. A tantárgyfelvételi időszakban
# 47. § / Tantárgyak és kurzusok meghirdetése / Tantárgyfelvétel, tantárgyleadás
a tantárgyfelvétel rangsorolásos tárgyfelvétel keretében is történhet. A rangsorolás szabályai és a rangsorolás szempontrendszere, lebonyolításának szabályai a Félévkezdés eljárásrendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben kerül meghatározásra. (10) Egy tantárgy a hallgató számára csak akkor vehető fel, ha a hallgató annak előkövetelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritériumtárgya(ka)t az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette. (11) 3 A hallgató, adott szakon, félévenként felmentést kap a tantárgyak óraütközési korlátozása alól egy (1) olyan, azonos órarendi sávban lévő kurzuspár esetében, ahol az egyik kurzus előadás, a másik előadás, vagy gyakorlat. (A Neptun rendszer óraütközésnek értelmezi azt, amikor két kurzus legalább egy alkalommal azonos órarendi sávban van.) A gyakorlat gyakorlattal főszabály szerint nem ütközhet. Amennyiben ütközésre lehetőség van, azt a Neptunban biztosítani kell. Az óraütközésből adódó lehetséges hátrányok a hallgatót terhelik, arra a hallgató kedvezmény, előnyszerzés céljából vagy pótlási lehetőség biztosítása érdekében nem hivatkozhat. (12) Mesterképzési szakok felvételi eljárása során a hallgató az előzetes kreditelismerésben előírt kötelezően teljesítendő hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan a kreditelismerési határozatban meghatározott időpontig köteles megszerezni. Ezen időpontig a hallgató egyéni órarendjének összeállításakor prioritást kell élveznie ezen tantárgyak teljesítésének. Indokolt esetben a nappali munkarendű képzésben részt vevő hallgató esti vagy levelező munkarendű képzésen oktatott tárgy felvételével is eleget tehet a kreditelismerésben előírt hiányzó ismeretanyag megszerzésének. Ezen követelmények nem teljesítése esetén a hallgató hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni. (13) 4 Amennyiben a hallgató fennálló fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, ezért hallgatói jogviszonya megszüntetésre vagy szüneteltetésre kerül, vagy a hallgató lejárt tartozás miatt nem tud bejelentkezni, az illetékes TÜ ügyintéző/koordinátor az esetlegesen előzetesen felvett tantárgyait törli. (14) 1 Ha a hallgató a végleges/verseny tantárgyfelvételi időszakon belül nem vett fel tantárgyat, az illetékes TÜ ügyintéző/koordinátor a Neptunon keresztül megküldött üzenetben a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felszólítja, hogy tantárgyfelvételi kötelezettségének késedelmes tantárgyfelvétel keretében tegyen eleget. Amennyiben a hallgató a felszólítás ellenére sem tesz eleget tantárgyfelvételi kötelezettségének, hallgatói jogviszonya az adott félévben szünetel, vagy amennyiben szünetelésre már nincs lehetőség és ezért a hallgatói jogviszony megszüntetésének a feltételei fennállnak, a hallgató hallgatói jogviszonyát meg kell
# 47. § / Tantárgyak és kurzusok meghirdetése / Tantárgyfelvétel, tantárgyleadás
szüntetni. (15) 2 Egy adott félévben a hallgató – ide nem értve a részismereti és részképzésben részt vevő hallgatót, amely esetekben a (16) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni – maximum negyvenkét (42) kreditet vehet fel. Ettől az alábbi esetekben lehet csak eltérni: a) kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), b) közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree), c) különböző oktatási hálózati együttműködésekben résztvevők esetében, d) a szakmai gyakorlat felvétele esetében, amennyiben alapképzésben, mesterképzésben a hallgató a szakmai gyakorlatot a tantervtől eltérő félévben nyáron kívánja teljesíteni és nem kerül a gyakorlat átfedésbe a nyári időszakot követő őszi félév szorgalmi időszakával, e) a tantárgybefogadás céljából felvett tantárgyak esetében, valamint f) a 93. § –94. § szerinti méltányossági kérelem alapján, amennyiben a kérelemben foglaltak engedélyezésre kerülnek. g) 3 a)–f) esetben a hallgató mentesül a HTJSZ-ben meghatározott kredittúllépési díj fizetése alól (16) 4 Részképzésben, részismereti képzésben részt vevő hallgatók egy (1) félévre minimum 1 (egy) tantárgyat vagy maximum 33 (harminchárom) kreditet vehetnek fel, amitől kizárólag a külföldi free mover és study abroad hallgatók, az együttműködésben folyó, valamint az ágazati jogszabályon alapuló részképzés/részismereti képzés esetében a megállapodásban foglaltak szerint lehet eltérni. (17) Nem számít bele a felvehető tantárgyak/kreditek számába a kreditelismerés céljából felvett tantárgyak/kreditek száma. (18) 5 Külföldi részképzésben részt vevő hallgató esetén nem számít bele a felvehető tantárgyak/kreditek számába a külföldön felvett kredit. (19) 1 Külföldi részképzésben részt vevő hallgatónak a végleges/verseny tantárgyfelvételi időszak alatt az adott félévre vonatkozóan fel kell vennie a „külföldi félév” (idegen nyelvű képzés esetén ennek angol nyelvű megfelelője) nevű tantárgyat, azonban a külföldi részképzés során teljesíteni kívánt tárgyakat nem kell felvennie Neptunban. Amennyiben a tantárgy(ak) mégis felvételre kerül(nek), az(oka)t a TÜ ügyintéző/koordinátor a tantárgyfelvételi időszak lezárultával törli a hallgató leckekönyvéből és erről Neptun rendszerüzenetben tájékoztatja a hallgatót. Az a hallgató, aki a TB által nem engedélyezett külföldi részképzésben vesz részt – vagyis nem együttműködési megállapodás alapján, vagy nem az egyetem által engedélyezett külföldi részképzésben – nem veheti fel a „külföldi félév” (idegen nyelvű képzés esetén ennek angol nyelvű megfelelője) nevű tantárgyat, amennyiben a tantárgy mégis felvételre kerül, azt a TÜ ügyintéző/koordinátor a tantárgyfelvételi időszak lezárultával törli a hallgató leckekönyvéből és erről Neptun rendszerüzenetben tájékoztatja a hallgatót. Amennyiben a „külföldi félév” (idegen nyelvű képzés esetén
# 47. § / Tantárgyak és kurzusok meghirdetése / Tantárgyfelvétel, tantárgyleadás
ennek angol nyelvű megfelelője) nevű tárgyat a hallgató határidőre nem veszi fel – és a 48. § szerinti késedelmes tantárgyfelvétellel sem él – úgy a határidő elmulasztására vonatkozó HTJSZ-ben meghatározott térítési díj megfizetése mellett a TÜ veszi fel a tárgyat a hallgató leckekönyvébe. (20) 2 A 44. § (7) bekezdése szerinti képzésben résztvevő hallgató, amennyiben a nemzetközi félév teljesítését külföldi részképzés keretében kívánja teljesíteni, úgy a (19) bekezdés szerint kell felvennie – a „Nemzetközi félév” (idegen nyelvű képzés esetén ennek angol nyelvű megfelelője) tantárgyon túl – a „külföldi félév” (idegen nyelvű képzés esetén ennek angol nyelvű megfelelője) nevű tárgyat. Amennyiben a „külföldi félév” (idegen nyelvű képzés esetén ennek angol nyelvű megfelelője) nevű tárgyat nem veszi fel, úgy a TÜ a (19) bekezdés szerint jár el. Amennyiben felveszi a „külföldi félév” (idegen nyelvű képzés esetén ennek angol nyelvű megfelelője) nevű tárgyat, de a „Nemzetközi félév” (idegen nyelvű képzés esetén ennek angol nyelvű megfelelője) tantárgyat nem, úgy a TÜ törli a „külföldi félév” (idegen nyelvű képzés esetén ennek angol nyelvű megfelelője) nevű tárgyat a hallgató leckekönyvéből és – ha nincs más tantárgy felvéve arra a félévre – passziválja a hallgató félévét, amennyiben arra még van lehetőség. (21) A hallgató egyéni tanulmányi rendjében az adott szakon az összes előírt kreditet legfeljebb 10%-kal meghaladó kreditértékű tantárgyat, továbbá az összes előírt kredit 10%-áig terjedően tanterven kívüli nem magyar nyelven oktatott tárgyat térítési díj fizetése nélkül vehet fel, ezen túlmenően a hallgatónak a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell megfizetnie. Az 2014. szeptember előtt önköltséges képzésben tanulmányaikat megkezdő hallgatónak ezekért a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat kell fizetni. (22) Tanterven kívüli tárgyfelvételre a hallgatónak Neptunon keresztül kérelmet kell benyújtani. Egy félévben maximum két (2) tantárgyat lehet mintatanterven kívül felvenni. (23) 3 A (22) bekezdés szerinti kérelmet a szorgalmi időszak második hetének végéig lehet benyújtani. (24) 1 A döntést a tantárgyfelelős a rendelkezésre álló kapacitás függvényében hozza meg. A döntést a kérelem benyújtásától számított öt (5) munkanapon belül meg kell hozni. Amennyiben a tantárgyfelelős öt (5) munkanapon belül nem dönt, az előfeltételek teljesülése esetén és amennyiben van hely a kurzuson, a TÜ felveszi a tantárgyat kurzussal, ezzel a hallgató kérelme elfogadottnak minősül. A döntést Neptun rendszerüzenetben kell közölni a hallgatóval. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. (25) 2 A Study Abroad és a nem magyar freemover vendéghallgatók esetében a (22)–(24) bekezdésben foglalt mintatanterven kívüli tantárgyfelvétel szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a részükre kiajánlott tantágyak körén túl felvenni
# 47. § / Tantárgyfelvétel, tantárgyleadás / Késedelmes tantárgyfelvétel, tantárgyleadás
kívánt tantárgyak felvételére vonatkozóan a nemzetközi képzésekért felelős vezetővel – elektronikus levélben – történő egyezetést követően van lehetőség. Amennyiben van hely a kurzuson, a Nemzetközi Mobilitás felveszi a tantárgyat kurzussal. A tantárgyfelvétel teljesüléséről a hallgató Neptun rendszerüzenetben értesítést kap. (26) 3 A hallgató az általa felvett és/vagy törölt tárgyakról, a Neptunon keresztül tájékozódhat, valamint a tantárgyfelvétel, -leadás, -törlés tényéről a Neptunon keresztül rendszerüzenetben értesítést is kap. (27) A hallgató egy félévben csak egy (1) testnevelés tantárgyat vehet fel. (28) A nyelvi tantárgyak, továbbá testnevelés tantárgyak mintatantervi követelményeket meghaladó felvétele csak a HTJSZ-ben meghatározott díj fizetése mellett lehetséges. (29) 4 Vendéghallgatói jogviszony keretében, előkészítő képzés keretében és/vagy részismeretek megszerzése érdekében folytatott tanulmányok esetén az óraütközés nem lehetséges. A végleges/verseny tantárgyfelvételi időszak alatt le nem adott tantárgyat a félév során le kell zárni. (30) 5 Tantárgyat alap-, mesterés osztatlan képzésben, valamint szakirányú továbbképzésben a közös oklevél kiállításához vezető közös képzések és részképzések kivételével, illetve amennyiben jelen szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik, kizárólag a hallgató jogosult felvenni.
# 48. § / Tantárgyfelvétel, tantárgyleadás / Késedelmes tantárgyfelvétel, tantárgyleadás
48. § (1) 6 A hallgató indokolt esetben kérheti valamely tantárgy felvételét és leadását a végleges/verseny tantárgyfelvételi időszak lezárulta után is. (2) A késedelmes tantárgyleadásra vonatkozó kérelmet őszi félév esetén a szorgalmi időszak 2. hetének végéig, tavaszi félév esetén a szorgalmi időszak 1. hetének végéig lehet benyújtani a Neptunon keresztül. (3) A késedelmes tantárgyfelvételre vonatkozó kérelmet őszi félév esetén a szorgalmi időszak 3. hetében a 3. hét végéig a tavaszi félév esetén a szorgalmi időszak 2. hetében a 2.hét végéig lehet benyújtani a Neptunon keresztül. (4) A késedelmes tárgyfelvételért és a leadásért a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat kell fizetni, ez alól kivételt képeznek a Study Abroad és a nem magyar freemover hallgatók, akik nem fizetnek térítési díjat. (5) 1 A késedelmes tárgyfelvételi kérelem tárgyában a kérelem benyújtásától számított három (3) munkanapon belül a tantárgyfelelős dönt. A késedelmes tárgyleadási kérelem az illetékes TÜ ügyintéző/koordinátor által automatikus elfogadással zárul. (6) A döntést határozatba kell foglalni. (7) A késedelmes tantárgyfelvételből és a leadásból adódó lehetséges hátrányok a hallgatót terhelik, arra a hallgató kedvezmény, előnyszerzés céljából (pl. önköltségcsökkentés) vagy pótlási lehetőség biztosítása érdekében nem hivatkozhat. (8) Abban az esetben, ha a tanév időbeosztásban az intenzív hét a szorgalmi időszak első hetére esik intenzív heti tantárgyak késedelmes felvételére és leadására nincs lehetőség.
# 49. § / Késedelmes tantárgyfelvétel, tantárgyleadás / Ismételt tantárgyfelvétel
49. § (1) Ha a hallgató a felvett tantárgyat nem tudta teljesíteni az adott félévben, egy későbbi félévben újra felveheti. (2) Egy tantárgyat a hallgatónak egy adott képzésen: a) 2021/2022. tanév tavaszi félévében vagy azt megelőzően tanulmányaikat megkezdett hallgatók esetében legfeljebb három (3) alkalommal van lehetősége felvenni, azzal, hogy a 93. § és szerinti méltányossági engedély alapján összesen még további egy (1) alkalommal felveheti, amennyiben a rendelkezésre álló vizsgalehetőségek maximális számát nem merítette ki. Amennyiben a tárgyat a hallgató harmadik – méltányossági engedély esetén a negyedik – alkalommal sem tudja teljesíteni, hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni, b) 2022/2023. tanév őszi félévében vagy azt követően tanulmányaikat megkezdett hallgatók esetében legfeljebb kettő (2) alkalommal van lehetősége felvenni, azzal, hogy a 93. § és 94. § szerinti méltányossági engedély alapján összesen még további egy (1) alkalommal felveheti, amennyiben a rendelkezésre álló vizsgalehetőségek maximális számát nem merítette ki. Amennyiben a tárgyat a hallgató második – méltányossági engedély esetén a harmadik – alkalommal sem tudja teljesíteni, hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni. (3) A nyelvi tantárgyak, továbbá testnevelés tantárgyak mintatantervi követelményeket meghaladó felvétele csak a HTJSZ-ben meghatározott díj fizetése mellett lehetséges. (4) A hallgató a megismétlendő tantárgyat abban a félévben veheti fel, amely félévben azt az Egyetem a tantervben meghirdeti. (5) 2 A hallgatók tanulmányaiban történő továbbhaladást gátló vagy előtanulmányi követelményként meghatározott tantárgyak a tantervtől eltérő félévben is elindíthatók kizárólag a tantárgyat korábban elégtelennel vagy „nem vizsgázott”, bejegyzéssel lezárt hallgatók részére. A tantárgyat gondozó intézet azonban köteles meghirdetni a tantárgyat – akár keresztfélévben is – akkor, ha a megelőző félévben a hallgatók több mint 50%-a nem ért el legalább elégséges (2-es) értékelést. A tantárgy meghirdetéséről a tantárgyat gondozó intézet vezetője dönt. A vizsgával záruló tantárgy vizsgakurzus formájában is meghirdethető.A vizsgakurzus oktatásának módja nem egyezik meg a reguláris félév oktatási módjával. A vizsgakurzus oktatásának módjáról az adott intézet vezetője dönt. Gyakorlati jeggyel záruló tantárgy esetében vizsgakurzus nem hirdethető meg. (6) 3 A hallgató a sikeresen teljesített tárgyat javítás céljából újra felveheti. Az újrafelvétellel a korábbi érdemjegy érvénytelenné válik. (7) Sikeresen teljesített tantárgy felvétele az adott tantárgyból tehető lehetséges tárgyfelvételek számát csökkenti. (8) 1 Jeles (5) érdemjeggyel teljesített tantárgy újrafelvétele érvénytelen, az újra felvett tantárgyat ez esetben a TÜ törli. A döntésről a hallgatót Neptun rendszerüzenetben kell értesíteni. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
# 49. § / Ismételt tantárgyfelvétel / Specializáció meghirdetése, felvétele, váltása
(9) Abban az esetben, ha a hallgató abszolutóriumot (végbizonyítványt) szerzett, tekintettel arra, hogy nem rendelkezik már hallgatói jogviszonnyal, a javító célú tantárgyfelvétel lehetőségével már nem élhet.
# 50. § / Ismételt tantárgyfelvétel / Specializáció meghirdetése, felvétele, váltása
50. § (1) A hallgató joga és kötelessége a párhuzamosan meghirdetett specializációk közötti választás a tantervben megadottak szerint. (2) 2 Arról, hogy az adott képzésen milyen specializációk indulnak el, valamint a specializációk keretszámáról a szakfelelős javaslata alapján a dékán dönt. Azt a specializációt, amelyet az Egyetem adott felvételi eljárásban (Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban/az Egyetemi honlapon a Képzési programban) meghirdetett az adott képzéshez, azt a specializációválasztás alkalmával is kötelező meghirdetni. A döntést a specializációválasztás félévében, őszi félév megkezdése esetén október 15-ig, tavaszi félév megkezdése esetén március 15-ig kell meghozni. A PM feladata a dékán keretszámokra és induló specializációkra vonatkozó döntésének eljuttatása a TÜ részére. (3) Az egyes, specializációk indításához a minimális hallgatói létszám a specializációt másodikként vagy továbbiként választó hallgatók nélkül mesterképzési szakon 20 fő, alapképzési szakon 30 fő. Ettől eltérni kizárólag indokolt esetben a szakfelelős javaslatára és az illetékes dékán engedélyével lehet a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembe vételével. (4) A tantervben a szakfelelősnek meg kell határoznia a keretszámot meghaladó jelentkezés esetére a rangsorolás szabályait. (5) A szakfelelősök a tantervben meghatározhatnak olyan minimum követelményeket, amelyeket a specializáció felvételéhez a hallgatónak teljesíteni kell. (6) Adott szakhoz kapcsolódóan a tanterv két specializáció választásának lehetőségét párhuzamosan – az 51. § rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával – is meghatározhatja. (7) A specializációválasztást a Specializációválasztás eljárásrendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezés alapján kell lebonyolítani. A rendelkezést évente az adott tanév első félévéhez tartozó szorgalmi időszakának első napjáig kell közzétenni, amely alapján a szakfelelős a specializációválasztáshoz kapcsolódóan tájékoztatót készít. A tájékoztatót a specializációválasztás kezdő időpontját megelőzően harminc (30) munkanappal közzéteszi a hallgatók részére. (8) 3 A specializációválasztás a Neptun rendszer almoduljában történik. A választás jellemzően a specializáció félévét megelőző félévben történik, a Specializációválasztás eljárásrendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben meghatározott időszakban a megadott időpontig, amely időszakot a tanév időbeosztásában is rögzíteni kell. Amennyiben a megadott határidőn belül nem választ specializációt a hallgató, úgy a késedelemért a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetnie. (9) 1 A jelentkezések összesítését a TÜ végzi és az összesített eredményeket továbbítja a szakfelelős részére döntéshozatalra. (10) 2 Az összesítést követően, amennyiben a (2)–(3) bekezdésben meghatározott
# 50. § / Ismételt tantárgyfelvétel / Specializáció meghirdetése, felvétele, váltása
létszámkereten és az induló specializációkon nem szükséges változtatni, a jelentkezők besorolásáról a szakfelelős dönt, amennyiben azonban a létszámkereten és/vagy az induló specializációkon változtatni szükséges a szakfelelőssel történő egyeztetést követően a dékán dönt a jelentkezők besorolásáról. (11) A döntést a vizsgaidőszak végét követő 10. munkanap végéig kell meghozni. (12) 3 A végleges besorolást a TÜ rögzíti a Neptunban a szakfelelős vagy dékán által jóváhagyott és megküldött táblázat alapján. A döntés hallgatóval való közléséről a TÜ Neptun üzenetben gondoskodik. (13) A második vagy további specializáció felvétele esetén, amennyiben az a HTJSZ szerinti kredit túllépéssel jár, a hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles fizetni.
# 51. § / Specializáció meghirdetése, felvétele, váltása / Részvétel a foglalkozásokon
51. § (1) A hallgató a specializációválasztás félévében az indítható specializációk közül második vagy további specializáció felvételét kérheti, továbbá kérheti a felvett specializáció megváltoztatását, a második vagy további specializáció leadását. (2) 4 Specializációváltásra, második vagy további specializáció felvételére, legkorábban a felvételt követő első aktív félév szorgalmi időszakának végétől van lehetőség. Specializáció leadása időbeli korlátozás nélkül kérhető. (3) 5 A kérelmet a regisztrációs időszakban lehet benyújtani. Specializáció-váltásra, továbbá második vagy további specializáció felvételére a rendelkezésre álló helyek függvényében van lehetőség. (4) A felvett specializáció megváltoztatásáért, a második vagy további specializáció leadásáért a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. (5) 6 A specializációváltáshoz szükséges a befogadó specializáció felelősének hozzájárulása is, amelyet a TÜ hivatalból kér be Neptun kérvényen keresztül a specializációfelelőstől. (6) A specializációváltásra, második vagy további specializáció felvételére, továbbá leadására vonatkozó kérelem tárgyában az illetékes szakfelelős dönt. (7) A döntést Neptun határozat formájában az 50. § (11) bekezdésben meghatározott időpontig kell meghozni. (8) A specializációváltás, második vagy további specializáció felvétele, továbbá leadása esetében a tanulmányi előrehaladásra gyakorolt következményeit és pénzügyi kihatásait a hallgató köteles viselni.
# 52. § / Specializáció meghirdetése, felvétele, váltása / Részvétel a foglalkozásokon
52. § (1) 1 Az előadások látogatása a tanulási folyamat szerves része, ezért az alapszakos képzés hallgatói számára a mintatanterv szerinti első éves kötelező tárgyak esetében az előadás látogatása kötelező. A kötelező jelenléti előírás kizárólag azon hallgatókra alkalmazandó, akik az adott tantárgyat első alkalommal veszik fel. A számonkérés az előadásokon elhangzott ismeretanyagot is felölelheti. Az oktatónak joga van arra, hogy az előadásokon pozitív katalógust vezessen, kivéve az alapképzési szakok első évfolyamának kötelező tantárgyai esetében. Az oktató a pozitív katalógus alapján az érdemjegy megszerzéséhez a megszerezhető pontok felett további 10% értékben többletpontot adhat. A tantárgyfelelős döntése alapján pozitív katalógus mindenki számára nyitott szakmai eseményekre is vonatkozhat. (2) 2 A gyakorlatok látogatása a hallgatók számára kötelező. A hallgatónak azokon a kurzusokon kell résztvenni, amelyeket a tantárgyfelvétel során felvett. (3) Részképzésben, részismereti képzésben és előkészítő képzésben résztvevők számára az előadásokon és gyakorlatokon való részvétel is kötelező, ez esetben nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti pozitív katalógus. (4) Adott tárgy keretei között a gyakorlati órán való részvételhez feltételként szabható, hogy a hallgató az oktató által előzetesen előírt elvárásokat teljesítse (pl. a gyakorlatot megelőző előadás tananyagának elsajátítása). Az előzetes ellenőrzés beleszámíthat a hallgató féléves értékelésébe, felhasználható a gyakorlati kurzus órai munkájának szervezésére (pl. csoportbeosztás, differenciálás), valamint a gyakorlati órán való részvétel megtagadására. Az ellenőrzés módját és következményeit a tárgytematika tartalmazza. Az ellenőrzés az előadások időpontjában is megvalósítható, ennek előzetes időpontját – oktatási hét – a tárgytematikában rögzíteni kell. A tárgytematikában rögzíteni kell a szakirodalmi forrásokat. (5) 3 A hallgató előadásokon/kurzusokon való részvételének ellenőrzését a tantárgy oktatója végzi. Az ellenőrzés módját az oktató maga dönti el. Az oktató a jelenlét rögzítésére vagy a Moodle beépített funkcióját használja, vagy a részvétel igazolására szolgáló dokumentumokat, amit az oktatónak az adott félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig kell a Moodle-ba feltölteni. A részvétel igazolására szolgáló dokumentumokat az oktatónak az adott félév utolsó napjáig meg kell őriznie, ezt követően selejtezhető. (5a) 4 A hallgatót megilleti az oktató által meghirdetett konzultációs alkalmakon való részvétel lehetősége; az oktató köteles a meghirdetett konzultációt megtartani, és biztosítani, hogy a hallgató a konzultációt igénybe vehesse. (6) Az aláírás, vizsgára bocsátás, gyakorlati jegy megállapítása nem tagadható meg, ha a hiányzás mértéke az adott tantárgy féléves óraszámának 25%-át nem haladja
# 52. § / Specializáció meghirdetése, felvétele, váltása / Részvétel a foglalkozásokon
meg és amennyiben a tárgytematikában foglaltakat a hallgató teljesíti. (7) 5 Távolmaradás esetén a hallgató egy adott tantárgy esetében az előadások/foglalkozások 25%-át meghaladó, de 50%-át meg nem haladó igazolt hiányzás mellett az illetékes tárgyfelelős – az oktatóval egyeztetve – pótlási lehetőséget adhat, amennyiben a hiányzás oka szülés, baleset, kórházi kezelés, betegség, halaszthatatlan hatósági ügy (rendőrségi eljárás stb.), állampolgári kötelezettség teljesítése (bírósági eljárásban tanúkénti idézés stb.) és közvetlenül az ez(eke)t követő első órán az igazolást az oktatónak bemutatja. (8) A (7) bekezdés szerinti esetben az engedély megadása és pótlás esetén a hallgató – a tantárgy jellegétől függően – a szorgalmi vagy a vizsgaidőszakban megkísérelheti a tantárgy teljesítését. (9) A (7) bekezdés szerinti esetben az igazolás elfogadásáról, a pótlás lehetőségéről az adott tantárgy felelőse az oktatóval történt egyeztetést követően dönt. A döntést Neptun rendszerüzenetben kell közölni a hallgatóval. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. (10) Amennyiben az oktató jelen Szabályzat 4. § (10) bekezdése szerint kiküldi a hallgatót a foglalkozásról, az hiányzásnak minősül. (11) Online kurzusok esetén, amennyiben a hallgató az oktató felszólítására nem kapcsolja be a kameráját és/vagy nem szól bele a mikrofonba, ezért a hallgató jelenlétét az oktató nem tudja ellenőrizni, jelenléte nem igazolható, így az hiányzásnak minősül. (12) A tantárgyi követelmények teljesítése alól a hiányzás nem mentesíti a hallgatót. Hiányzás esetén a pótlást a tantárgyfelelős által meghatározott módon köteles a hallgató teljesíteni. A hiányzások miatti tanulmányi hátrányokért, valamint pótlásokért teljes mértékben a hallgató felelős. (13) A Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya szerinti tisztségviselők, amennyiben bármely TVSZ szerinti foglalkozásról – ide nem értve a számonkéréseket – Szenátus vagy Oktatási Bizottság ülésén való részvétel miatt vannak távol, a távollét nem számít hiányzásnak. Szükség esetén az erre vonatkozó igazolást a testület elnöke biztosítja a hallgató számára.
# 53. § / TANTÁRGYBEFOGADÁS, KREDITELISMERÉS / Általános szabályok
53. § (1) Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban már elsajátította, azt hitelt érdemlő módon igazolja, és annak kreditelismerési eljárásban történő elismerését kérelmezi, feltéve, hogy a kérelemnek az illetékes kreditátviteli bizottság helyt ad. (2) 1 A hallgató csak abban az esetben adhat be kreditelismerésre vonatkozó kérelmet és kredit csak abban az esetben ismerhető el számára, ha az adott képzésen, az adott tantárgyat még nem teljesítette. (3) A külföldi részképzésben teljesített tantárgyak esetében az illetékes kreditátviteli bizottság a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet. (4) 2 (5) A tudás összevetése a kreditelismerési eljárás keretében zajlik. (6) Egy adott képzésen egy adott ismeretanyag elsajátításáért egyszer adható kredit. (7) Főszabály szerint az illetékes kreditátviteli bizottság legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott megszerezhető kreditek maximum 1/3-át ismeri el, a fennmaradó krediteket – a képzés kreditértékének legalább 2/3-át – a hallgatónak az Egyetemen kell teljesítenie. Ez alól a szabály alól jelen § adhat kivételt. (8) 1 A (7) bekezdéstől eltérően a hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez – az Egyetemen folytatott korábbi tanulmányok esetén, valamint más felsőoktatási intézménnyel folytatott közös oklevéllel záródó képzés (joint degree) és kettős diploma program (double degree) esetén, továbbá az előzetesen megszerzett tudás kreditértékként való elismerése esetén és ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzésben, szakirányú továbbképzésben is – legalább a képzés képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditértékének 1/3-át az Egyetem adott képzésén köteles teljesíteni. (9) A (7) bekezdésben foglalt – a képzés kreditértéke legalább 2/3-ának az Egyetem adott képzésén történő megszerzésére vonatkozó – és a (8) bekezdésben foglalt – a képzés kreditértéke legalább 1/3-ának az Egyetem adott képzésén történő megszerzésére vonatkozó – előírást nem kell alkalmazni: a) az Európai Unió, a Visegrádi Alap és a Közép-Európai Felsőoktatási Csereprogram által finanszírozott programok keretében megvalósuló közös képzés, b) amennyiben egy felsőoktatási intézmény megszűnése esetén a megszűnő intézmény jogutódjaként vesz át az Egyetem hallgatót, feltéve, ha ugyanazon vagy rokon képzési terület szerinti szakra történik az átvétel, c) ugyanazon szakra felvett korábbi hallgató, d) menekült, oltalmazott, menedékes, befogadott hallgató esetében. (10) Az Nftv. szerint indult felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyítvány alapján a krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakba legalább 30, legfeljebb 60 kredit számítható be az azonos képzési területhez tartozó alapképzésben. Az illetékes kreditátviteli bizottság dönt, hogy a kiadott
# 53. § / TANTÁRGYBEFOGADÁS, KREDITELISMERÉS / Általános szabályok
bizonyítványokat az Nftv. alapján induló képzésben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be. Az Nftv. alapján indult felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakba a beszámítható kreditek száma legalább 30, legfeljebb 90 lehet. A beszámítható kreditmennyiségről az illetékes kreditátviteli bizottság dönt. (11) Az elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minősítenek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgy elismerésekor nem módosítható. (12) Amennyiben a hallgató által teljesített és elismerni kért tantárgy értékelését nem a magyar értékelés szerinti ötfokozatú skálán értékelte a másik egyetem (ahol a tantárgyat teljesítette), a külföldön szerzett érdemjegy átszámítását a magyar osztályozási rendszerre a TVSZ 4. mellékletében meghatározottak alapján kell elvégezni (13) Amennyiben a hallgató nem kérelmezi ekvivalencia megállapítását, és a tantárgyat szabadon választható tárgyként kívánja befogadtatni, akkor az illetékes kreditátviteli bizottságnak az adott tantárgyat, amennyiben van ECTS kreditje, akkor azzal megegyező kredittel, más esetben a tantárgy tartalma alapján kell értékelnie és a kreditet meghatároznia. Több helyettesítő tantárgy esetén ezen tárgyak osztályzatainak egyszerű számtani átlaga alapján – felfelé kerekítve – kell az osztályzatot megállapítani. (14) Olyan teljesített tantárgy esetében, amihez kreditérték tartozik, de érdemjegy nem, csak aláírás, azt jeles (5) érdemjegyként kell elismerni. (15) Amennyiben egy kreditértékkel rendelkező tantárgy háromfokozatú minősítéssel zárul, azt megfelelt minősítés esetén közepes (3), jól/kiválóan megfelelt minősítés esetén jeles (5) érdemjeggyel kell elismerni. (16) 1 A tantervben előírt kötelező kreditértéken felül teljesített kötelezően választható tantárgyat a szabadon választható kreditérték terhére kell elismerni, amennyiben a hallgató a tantervben előírt szabadon választható tárgyak minimális kreditértéket nem teljesítette. A beszámítás tényét és körülményeit hivatalos bejegyzésként kell a Neptunban rögzíteni. (17) 2 A tantervben előírt kötelező kreditértéken felül teljesített szabadon választható tantárgyat a hallgató kérésére a kötelezően választható kreditérték terhére be kell fogadni, amennyiben a két tárgy minden paraméterében megegyezik (kreditérték, értékelés típusa). Ebben az esetben a hallgató Neptunon keresztül kérvényezheti a tantárgy elismerését kötelezően választható tárgyként addig az időpontig, amíg nem szerez abszolutóriumot. A kérelemért a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. A kérelemről a szakfelelős dönt. (18) 3 Vendéghallgatói jogviszony keretében kreditelismerési eljárást nem lehet lefolytatni. (19) A döntést Neptun rendszerüzenetben kell közölni a hallgatóval.
# 54. § / Korábbi tanulmányok elismerése / Informális tudás, munkatapasztalat elismerése
54. § (1) A kreditelismerés – a tantárgy tantárgyleírásában előírt kimeneti követelményei, a tárgytematika alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló tudás, kompetenciák [ismeretek, alkalmazási (rész)készségek és további (rész)kompetenciák] összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az szabadon választható tárgyra vonatkozik vagy a tantárgyleírások alapján összevetett tudás legalább 75%-ban megegyezik. (2) A korábbi képzésben szerzett krediteket – ha annak előfeltétele fennáll – bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok alapján el kell ismerni, függetlenül attól, hogy a hallgató melyik felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezte azt. (3) Az ismeretek összevetését el kell végezni függetlenül attól, hogy a hallgató a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai során kreditrendszerű képzésben vagy nem kreditrendszerű képzésben vett részt.
# 55. § / Korábbi tanulmányok elismerése / Informális tudás, munkatapasztalat elismerése
55. § (1) 4 Gyakorlatigényes szak esetében a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott intézményen kívüli szakmai gyakorlat elismerése nappali, levelező és esti munkarendben folytatott képzés esetében is kérelmezhető. Amennyiben a hallgató tanulmányai alatt egy gazdálkodó szervezetnél alkalmazásban állt, és a foglalkoztatás időtartama elérte legalább a három (3) hónapot, illetve heti 20 órás munkavégzés esetén a hat (6) hónapot, az ott végzett munka(tapasztalat) beszámítható szakmai gyakorlatként abban az esetben, ha a munkahely megfelel a szakmai gyakorlóhellyel szemben támasztott követelményeknek. A szakmai gyakorlati beszámolót és/vagy a teljesítés egyéb formai elemeit azonban ebben az esetben is teljesíteni kell. (2) Nem gyakorlatigényes szak esetében a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott intézményen kívüli szakmai gyakorlat elismerése kérelmezhető azzal, hogy az (1) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. (3) Az előzetesen nem formális, informális tanulás során megszerzett tudást, munkatapasztalatot, továbbá a szakképesítést és szakképzettséget eredményező tanulás során (például szakkollégiumok által szervezett kurzusok eredményes teljesítése során) szerzett ismereteket is el lehet ismerni tanulmányi követelmény teljesítéseként. (4) Az illetékes kreditátviteli bizottság eseti döntését kell alkalmazni öt (5) évig az azonos kreditelismerésre vonatkozó kérelemnél. Az azonos kreditelismerés fogalmát az illetékes kreditátviteli bizottság alakítja ki saját gyakorlatában többek között arra tekintettel, hogy változott-e az érintett képzések képzési és kimeneti követelménye. (5) Az előzetesen megszerzett, nem formális (iskolarendszeren kívül, de szervezett formában folytatott képzésben szerzett), informális (iskolarendszeren kívüli, tapasztalati úton történő) tanulással elsajátított kompetenciák, munkavégzés során szerzett tapasztalat elismerése lehet egy adott szakon valamely kompetencia (ismeret, teljesítmény, eredmény, készség, további kompetenciák) kredittel történő elismerése vagy követelmény teljesítése alóli felmentés. (6) Az illetékes kreditátviteli bizottság az elismerési eljárásban a hallgató dokumentumait megvizsgálja, majd dönt, hogy az előzetesen szerzett tudás elegendő-e a beszámításhoz. Amennyiben az elért tudás vagy valamelyik része nem kellően igazolt, a hallgató számára további tudásvizsgálat írható elő, amelynek sikeres teljesítésével az illetékes kreditátviteli bizottság elismeri az elért tanulási eredményt. (7) A (3) bekezdés szerinti eljárás esetében megfelelő értékelési eljárás keretében – szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati számonkérés formájában – az illetékes kreditátviteli bizottságnak meg kell bizonyosodnia a tudás meglétéről. A számonkérés formáját a tantárgyfelelős javaslatára az illetékes kreditátviteli bizottság határozza meg. A
# 55. § / Informális tudás, munkatapasztalat elismerése / A kreditelismerési eljárás
szóbeli számonkérésen a kreditátviteli bizottságon kívül a tantárgyfelelős is részt vesz. Írásbeli vagy gyakorlati számonkérés esetén a feladatsor összetételét a tantárgyfelelős határozza meg és kéri számon a kérelmező hallgatótól. Amennyiben a hallgató a számonkérése(ke)n nem vesz részt, kérelmét az illetékes kreditátviteli bizottság elutasítja.
# 56. § / Informális tudás, munkatapasztalat elismerése / A kreditelismerési eljárás
56. § (1) A kreditelismerési eljárás a hallgató kérelmére indul. (2) 1 A kérelem benyújtásának határideje a regisztrációs időszak utolsó napja, amelytől külföldi felsőoktatási intézményből beszámítandó tantárgyak, valamint szakirányú továbbképzés és ágazati szabályozáson alapuló részismereti képzés esetében, amennyiben a hallgató a két képzést párhuzamos képzés keretében végzi, valamint az 55. § (1)–(2) bekezdés szerinti esetben az illetékes kreditátvitel bizottság eltérhet úgy, hogy a határidő legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napját megelőző harminc (30) nap. (3) 2 A (2) bekezdésben meghatározott kérelembenyújtási határidőtől eltérően a 6. melléklet 3. § bekezdésében meghatározott idegen szaknyelvi ismeretek elismerésére vonatkozóan a kérelemleadási időszak a szorgalmi időszak utolsó napjáig tart. (4) Más felsőoktatási intézményben teljesített tantárgy(ak) esetében a kérelemhez csatolni kell a korábban teljesített tantárgy kiadó intézmény által hitelesített programját, továbbá a tantárgy teljesítését igazoló kiadó intézmény által hitelesített leckekönyvmásolatot, törzslap-kivonatot, oklevélmellékletet vagy kreditigazolást. Intézményen kívüli szakmai gyakorlat elismerése esetén a munkáltatói igazolást és a munkaköri leírást kell csatolni. (5) Az egyes szakokon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek elismerésére vonatkozóan a kérelemhez a 6. mellékletben meghatározott dokumentumok csatolása szükséges. (6) 1 A kreditelismerési eljárásért a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni, ez alól kivétel a) a kettősvagy többes oklevél kiállításához vezető képzésben (double degree, multiple degree), b) közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) az erre vonatkozó együttműködési megállapodás alapján a program keretében a partner felsőoktatási intézményben teljesített tantárgyak elismerésére vonatkozó kérelem, c) különböző oktatási hálózati együttműködésekben résztvevők esetében, d) valamint az ágazati részismereti képzésben szerzett kreditek elismerése szakirányú továbbképzésben és a szakirányú továbbképzésben szerzett kreditek elismerése ágazati részismereti képzésben. (7) A kérelemről az illetékes kreditátviteli bizottság dönt a kérelem benyújtására vonatkozó határidő lejáratát követő három (3) héten belül. (8) 2 A kreditelismerési határozatban a kapott értékelést vagy az értékelésre történő hivatkozást is rögzíteni kell. (9) A döntést határozatba kell foglalni. (10) A határozat közléséig a hallgató köteles tanulmányi kötelezettségeinek eleget tenni. (11) Átvételt kérő hallgató esetében az átvételét követően az illetékes kreditátviteli bizottság döntése nem vonható vissza. (12) 3 (13) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) az erre vonatkozó
# 56. § / Informális tudás, munkatapasztalat elismerése / A kreditelismerési eljárás
együttműködési megállapodás alapján a program keretében a partner felsőoktatási intézményben teljesítendő tantárgyakat, amennyiben a szerződésben egyértelműen rögzített a tantárgyak megfeleltetése, a hallgató veszi fel, továbbá ő maga vagy – amennyiben az együttműködési megállapodás így rendelkezik, a partneregyetem benyújtja a transcriptet – és a partneregyetemen szerzett érdemjegyeket a Neptunban kell rögzíteni. Ilyen esetben az illetékes kreditátviteli bizottság külön kreditelismerési kérelem benyújtása nélkül automatikusan meghozza a kreditelismerési döntést. A döntést Neptun rendszerüzenetben kell közölni a hallgatóval. Amennyiben a tantárgyak elismerésére az együttműködési megállapodás nem tartalmaz rendelkezéseket, akkor a kreditelismerésről a KÁB az általános szabályok szerint dönt. (14) 4 Az ágazati részismereti képzés és az ezzel párhuzamosan végzett szakirányú továbbképzés közös kreditjeinek befogadásáról a kreditátviteli bizottság külön kreditelismerési kérelem benyújtása nélkül automatikusan meghozza a kreditelismerési döntést. (15) A mesterképzésbe való belépéshez az adott szakra vonatkozóan a szükséges minimális kreditek számának megállapítására szolgáló előzetes kreditelismerési eljárásra vonatkozó szabályokat a Felvételi szabályzat tartalmazza. A külföldi részképzésben teljesített tantárgyak beszámításának szabályai 5
# 57. § / Informális tudás, munkatapasztalat elismerése / A kreditelismerési eljárás
57. § (1) 1 Az Egyetem által szervezett külföldi részképzési program (pl. Erasmus+, CEEPUS, Pannónia Ösztöndíj) keretében a fogadó intézményben teljesített tárgyakat a Tanulmányi megállapodás (Learning Agreement) – kötelező és kötelezően választható tárgyként való tantárgyak beszámítása esetén annak kötelező melléklete – és teljesítés igazolás (transcript) alapján automatikusan el kell ismerni. Amennyiben erre bármely okból nincs lehetőség, az átszámításról az illetékes kreditátviteli bizottság a (3)–(6) bekezdés szerint dönt. (2) 2 Az illetékes kreditátviteli bizottság a Learning Agreement (before mobility) vagy annak módosítása (during mobility) alapján dönt a kreditelismerésről. A döntéstől a teljesítést követően nem lehet eltérni, az ott szereplő tantárgyak beszámítása kötelező. (3) 3 Kötelező vagy kötelezően választható tantárgyak keretére beszámítható minden olyan tantárgy, amelynek képzési célja azonos vagy hasonló. (4) Külföldi részképzésben részt vevő hallgató külföldi egyetemen csak olyan tantárgyat teljesíthet, amelyet itthon még nem teljesített. (5) A teljesített kurzusok igazolását annak kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb nyolc (8) napon belül be kell nyújtani. (6) 4 Az automatikus elismerésről a 56. § (6) bekezdésben foglalt határidőn belül kell döntést hozni. A döntést Neptun rendszerüzenetben kell közölni a hallgatóval. Amennyiben az ügyben az illetékes kreditátviteli bizottság jár el, a döntését Neptun határozatba foglalja. (7) A beszámítást arra a félévre kell elvégezni, amelyik félévben a hallgató külföldi részképzésen vett részt. (8) Az Egyetem hallgatója által külföldi részképzés keretében teljesített és elismert tárgyat úgy kell tekinteni, mintha azt/azokat a hallgató az Egyetemen teljesítette volna. (9) 5 A külföldi részképzésben teljesített tantárgyat úgynevezett akkreditált tantárgyként, a TÜ ügyintéző/koordinátor viszi fel a Neptunba az utolsó külföldi félévet követő félév vizsgaidőszakának utolsó napjáig.
# 58. § / A kreditelismerési eljárás / Szakmai gyakorlat
58. § (1) A szakmai gyakorlat az alapképzésben és mesterképzésben, külső gyakorlóhelyen vagy az Egyetem gyakorlóhelyén teljesítendő részben önálló – az Egyetem és a szakmai gyakorlóhely által közösen meghatározott – hallgatói tevékenység, amelyet a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint a szak tantervének megfelelően terveznek, szerveznek és értékelnek. Gyakorlatigényes szaknak minősül a jogszabályban meghatározott képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat (6) hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak. Szakmai gyakorlat nem csak gyakorlatigényes szakon van, ezen szakokon a szakmai gyakorlat nem éri el a hat (6) hetet. (2) Amennyiben a szakon szakmai gyakorlat elvégzése kötelező, az abszolutórium megszerzéséhez a szakmai gyakorlatot mint tantervi követelményt teljesíteni kell. (3) 1 Hat (6) hét vagy annál hosszabb szakmai gyakorlat esetén az Egyetem és a szakmai gyakorlóhely köteles a TVSZ 2. melléklete szerinti együttműködési megállapodást kötni. Az együttműködési megállapodást, amennyiben erre rendszeresített mintaszerződés van, az Egyetem által kiadott mintaszerződésen, egyéb esetben a JB által jóváhagyott szerződéses tartalommal lehet. Az együttműködési megállapodásban az Egyetem képviseletére a szakmai gyakorlatért felelős TÜ csoportvezető és a szakmai gyakorlatért felelős TÜ ügyintéző/koordinátor jogosult. Hat (6) hetet el nem érő szakmai gyakorlat esetén az Egyetem és a szakmai gyakorlóhely a szakmai gyakorlatért felelős TÜ csoportvezető és a szakmai gyakorlatért felelős TÜ ügyintéző/koordinátor döntése alapján együttműködési megállapodást köthet az Egyetem hallgatóinak szakmai gyakorlata biztosítására. Amennyiben az együttműködési megállapodás megkötése kötelező, érvényesen megkötött együttműködési megállapodás nélkül a szakmai gyakorlat nem kezdhető meg. (4) A szakmai gyakorlóhely kiválasztása a hallgató feladata. (5) 2 A szakmai gyakorlóhellyel kapcsolatos követelményeket, a szakmai gyakorlat időtartamát és a szakmai gyakorlat szervezésének szabályait a TVSZ 2. melléklete és az adott képzési programok határozzák meg. (6) A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az Egyetemen, az Egyetem által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső vagy belső gyakorlóhelyen. A munkaszerződés a szakmai gyakorlóhely és a hallgató között jön létre. Azon munkáltatónál végzett szakmai gyakorlat esetén, amelynél a hallgató foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, a hallgatói munkaszerződést nem szükséges megkötni. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató munkaszerződésének megkötésére, foglalkoztatására vonatkozó előírásokat a Vhr2. tartalmazza. (7) A szakmai gyakorlat során a szakmai gyakorlóhelyen a gyakorlóhely
# 58. § / RENDELKEZÉSEK / A hallgatói teljesítmény értékelésének általános szabályai
szabályainak vagy az Egyetem szabályainak megsértésével megvalósított szabálytalanság gyanúja esetén az Egyetem Etikai Kódexe vagy Fegyelmi és kártérítési szabályzata szerint kell eljárni. (8) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) a szakmai gyakorlatra vonatkozó rendelkezésektől – amennyiben a jogszabály azt megengedi – el lehet térni. Erről az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell. (9) 3 Szakmai gyakorlat kapcsolódhat továbbá szakirányú továbbképzési szakhoz és ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzéshez is. Ettől eltérő részismereti képzésben és vendéghallgatói jogviszonyban – kétoldalú megállapodásokban foglaltak kivételével – szakmai gyakorlatot az egyetem nem szervez és nem kínál. Amennyiben kétoldalú megállapodásban szakmai gyakorlatot az egyetem szervez, annak minden körülményéről és szabályáról a megállapodásban kell rendelkezni. 58/A. § 4 A HALLGATÓI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSÉVEL KAPCSOLATOS
# 59. § / RENDELKEZÉSEK / A hallgatói teljesítmény értékelésének általános szabályai
59. § (1) A képzés során alkalmazandó ismeret-ellenőrzési formákat a tanterv határozza meg. (2) 1 A tantárgyaknál a vizsgára bocsátás konkrét feltételeit, a vizsgakövetelményeket, a hallgató teljesítményértékelésének módját, a hallgató tudásának értékelését ideértve – amennyiben a teljesítmény pontokban vagy százalékos formában kerül mérésre – az egyes érdemjegyekhez tartozó ponthatárokat, vagy százalékos formákat a tárgytematika tartalmazza. (3) A hallgató tudásának értékelése többféle értékelési módszerrel is történhet: diagnosztikus, támogató (formatív), összegző (szummatív) is lehet. Az értékelési módok és alkalmak együttesen is alkalmazhatók. (4) 2 A hallgató teljesítményértékelése a képzési időszak teljes ideje alatt végezhető. Az értékelés történhet folyamatosan vagy egyszeri alkalommal. a) Az órai aktivitás értékelése nem alapulhat olyan versenyeztető szemponton, amely szerint valamely hallgató vagy hallgatói csoport teljesítményének értékelése más hallgató vagy hallgatói csoport aktivitásának automatikus leértékelésével jár. (4a) 3 A tantárgy értékelési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy amennyiben a hallgató az 52. § (7) bekezdése szerinti 25%-os hiányzási arányt nem haladta meg, számára az értékelés során tényleges lehetőség biztosított legyen a tárgytematika által meghatározott legmagasabb érdemjegy elérésére. (5) A 61. § (7) bekezdés szerinti esetekben és szabályok alapján a hallgató a vizsgára bocsátás feltételeinek teljesítése után a vizsgaidőszakon kívül is vizsgázhat. (6) Ahol a tárgytematika a vizsgára bocsátást feltételhez köti és ezt a hallgató nem teljesíti, a tantárgyat csak tantárgyújrafelvétel keretében teljesítheti. A tantárgy ebben az esetben vizsgakurzusként nem teljesíthető. (7) Ahol a tárgytematika a vizsgára bocsátást feltételhez köti és ezt a hallgató teljesíti, azonban a vizsgakövetelményeket nem teljesíti, akkor a tárgyat teljesítheti vizsgakurzus vagy tantárgyújrafelvétel keretében. Ha a tárgyat tárgyújrafelvétel keretében teljesíti, akkor a vizsgára bocsátás feltételeit az adott félév kritériumainak megfelelően újra teljesítenie kell (beleértve a vizsgára bocsátás feltételéül előírt aláírás megszerzését is, amennyiben az elő van írva mint vizsgára bocsátási feltétel). Gyakorlati jeggyel záruló tárgynál tárgyújrafelvétel esetén mindenképpen újra teljesíteni kell a gyakorlati jegy megszerzésének feltételeit (beleértve az aláírás megszerzését is, amennyiben az elő van írva). (8) A tantárgyak főbb értékelési formái a következők: a) Gyakorlati jegyet írhat elő a tanterv, ha a tantárgy elméleti anyagának gyakorlati alkalmazása és az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából szükséges és lehetséges. A tantárgy tanulmányi követelményeinek szorgalmi időszakban megvalósuló folyamatos értékelésén alapul, megállapítása a tanórán tett
# 59. § / RENDELKEZÉSEK / A hallgatói teljesítmény értékelésének általános szabályai
írásbeli és/vagy szóbeli számonkéréssel, írásbeli dolgozattal, otthoni munkával készített feladat értékelésével vagy ezek kombinációjával történik. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak a szorgalmi időszakban és a vizsgaidőszak első hetében kell teljesítenie. Értékelése ötfokozatú minősítéssel történik és van kreditértéke. A nem kritériumkövetelményű testnevelés tantárgy értékelése háromfokozatú minősítéssel történik és van kreditértéke. b) A vizsga valamely tantárgy félévi anyagának számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, továbbá arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. A vizsga a tárgytematikában meghatározottan időben akár több elkülönülő részből is állhat (pl. negyedéves vizsgák formájában), amely alkalmak vizsgaeredményeinek összértéke egy vizsgajegyet ad eredményül. A vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik és van kreditértéke. A vizsgajegy a vizsgaidőszaki szóbeli vagy írásbeli vizsga vagy ezek kombinációjával történő számonkérésen alapul. Vizsgajegyet kell adni abban az esetben is, ha a tantárgy számonkérése a szorgalmi időszaki folyamatos és a vizsgaidőszaki egyszeri teljesítmény mérés kombinációjával, azaz a félévközi folyamatos értékelés és a vizsgaidőszaki írásbeli és/vagy szóbeli vizsga együttes alkalmazásával valósul meg. c) Az aláírás a kritériumkövetelmények teljesítésének igazolására szolgál és nincs kreditértéke. Az aláírás megállapítása kritériumtárgy esetében a kritériumkövetelmény szorgalmi és/vagy vizsgaidőszakbeli írásbeli és/vagy szóbeli számonkérésével és teljesítésével történik a tárgytematikában foglaltak szerint. d) A szigorlat több tantárgy integrált számonkérését jelenti. Letételére legkorábban a szigorlat anyagát jelentő tantárgyak utolsó vizsgájának teljesítését és/vagy gyakorlati jegyének megszerzését követően kerülhet sor. A szigorlat egy olyan speciális kritériumtárgy, amelynek az értékelése vizsgajeggyel és ötfokozatú minősítéssel történik és nincs kreditértéke. e) Az adott szak tantervétől függően a specializációt/szakot lezáró komplex vizsga a végbizonyítvány megszerzése előtt közvetlenül teljesítendő vizsgatípus, ami nem azonos az f) pontban említett záróvizsga részét képező komplex vizsgával. f) A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből állhat (valamennyi záróvizsgarész együttesen a továbbiakban: záróvizsga): szakdolgozat megvédéséből – amely során a hallgató a szakdolgozathoz kapcsolódó kérdésekre válaszol és reflektál a kapott bírálat(ok)ra –, portfólió-alapú szóbeli feleletből, továbbá szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből (komplex vizsga, ami nem egyenlő az e) pont szerinti komplex vizsgával, hanem a záróvizsga részét képező
# 59. § / RENDELKEZÉSEK / A hallgatói teljesítmény értékelésének általános szabályai
teljesítményértékelési mód), tanári mesterképzés esetén tanári portfólió bemutatásából. A záróvizsga célja, hogy az oklevél megszerzéséhez szükséges ismereteket, készségeket, képességeket ellenőrizze, értékelje és megbizonyosodjon arról, hogy a hallgató a tanult ismereteket alkalmazni tudja. (9) A tantárgyak lezárása történhet gyakorlati jeggyel, vizsgajeggyel vagy aláírással. (10) A tantárgyak főbb értékelési formái közül (gyakorlati jegy, vizsgajegy, aláírás) egy tantárgyból csak egyféle értékelési forma írható elő. (11) 1 A hallgató teljesítményének értékelése: a) ötfokozatú minősítés esetén: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) érdemjeggyel vagy aa) az ötfokozatú érdemjegyet százalékos teljesítmény alapján az alábbiak szerint kell egységesen megállapítani: 51–66% elégséges (2), 67–76% közepes (3), 77–86% jó (4), 87% felett jeles (5). A jelen Szabályzat 7. számú melléklete tartalmazza a magyar érdemjegyek, az ECTS-minősítések és a nemzetközi osztályzatok közötti átváltás szabályait vagy b) háromfokozatú minősítés esetén: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) minősítéssel vagy c) aláírással (aláírva, aláírás megtagadva) történik. (12) A hallgató kötelező szakmai gyakorlatát a tantervi előírásoknak megfelelően kell értékelni, ahhoz a tanterv szerint kreditet kell rendelni. (13) A hallgató munkájának – adott tantárgyra vonatkozó számonkérés esetén – minősítésében nem tehető különbség attól függően, hogy milyen finanszírozási formában, milyen munkarendben, milyen nyelven, melyik képzési helyen vagy vendéghallgatóként folytat-e tanulmányokat az Egyetemen. Amennyiben adott tantárgyból ugyanazon oktatási időszakban vizsgakurzus is meghirdetésre kerül, annak óralátogatási és félévközi követelményei eltérőek lehetnek. (14) Amennyiben az adott félévben az adott tantárgyból több kurzus kerül meghirdetésre, a tantárgyfelelősnek biztosítania kell minden érintett hallgató számára az egységes óralátogatási és félévközi értékelési követelményeket. (15) A hallgató minden szerzői jog hatálya alá tartozó munkájában tartózkodnia kell a tudományos hivatkozás szabályainak megsértésétől. A tudományos hivatkozás szabályainak megsértése és/vagy plágium esetén a hallgató ellen a Plágiumszabályzat és az Etikai Kódex rendelkezéseinek megfelelően az érintett oktató etikai eljárás kezdeményez. Amennyiben az Etikai Bizottság megállapítja az etikai vétség elkövetését, és a cselekményt, magatartást, mulasztást mérlegelési jogkörében olyan súlyúnak ítéli, a hallgató ellen a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat alapján fegyelmi eljárást kezdeményezhet.
# 60. § / A hallgatói teljesítmény értékelésének általános szabályai / Jegymegajánlás
60. § (1) Az oktató a hallgató szorgalmi időszakban nyújtott teljesítménye alapján vizsgával záruló tantárgy esetén vizsgajegyet ajánlhat meg. (2) A jegymegajánlás lehetőségét a tárgytematikában fel kell tüntetni. (3) 1 A megajánlott vizsgajegyet az oktató a szorgalmi időszak utolsó napjáig köteles rögzíteni a Neptunban. Ezt követően a vizsgajegy visszavonására nincs lehetőség. (4) 2 A megajánlott vizsgajegyet a hallgató a Neptunban a vizsgaidőszak második hetének utolsó napjáig fogadhatja el. Ezt követően az elfogadásra és annak visszavonására nincs lehetőség. (4a) 3 Amennyiben a tantárgy számonkérése a félévközi folyamatos értékelés és a vizsgaidőszaki írásbeli és/vagy szóbeli vizsga együttes alkalmazásával valósul meg, az érdemjegybe beleszámító szorgalmi időszaki részteljesítmények eredményét az oktató a szorgalmi időszak utolsó munkanapjáig köteles közzétenni. (5) Megajánlott vizsgajegyet a jegymegajánlás félévében nem lehet javítani, azonban a hallgató újabb tantárgyfelvétel keretében javíthatja a megajánlott jegyet. (6) 4 Amennyiben a hallgató nem nyilatkozik a megajánlott jegy elfogadásáról vagy elutasításáról, vagy a megajánlott jegyet nem fogadja el, az esetben a tantárgyat megajánlott jeggyel nem teljesítette és a tantárgyat csak vizsgával teljesítheti. Amennyiben a hallgató jeles (5) megajánlott jegy esetén nem rögzíti az elutasítást, a tanulmányi adminisztrációt végző szervezeti egység – kizárólag jeles (5) megajánlott jegy esetén – jogosult az elfogadást rögzíteni. Az „5” érdemjegytől eltérő megajánlott jegy utólagos elfogadására méltányosság keretében sincs lehetőség, kivéve a külföldi részképzésben résztvevő hallgatóknak. (7) Jegymegajánlás útján szerzett vizsgajegyről vizsgalapot kell kiállítani az általános szabályoknak megfelelően.
# 61. § / A hallgatói teljesítmény értékelésének rendje / A vizsgák szervezése
61. § (1) A tanév időbeosztása tartalmazza az adott szorgalmi időszakhoz kapcsolódó vizsgaidőszak kezdőés zárónapját. (2) A vizsganapok kijelöléséért, a vizsgára történő jelentkezés idejének és módjának közzétételéért, a vizsgaidőpontok koordinálásáért a tantárgyat gondozó intézet vezetője felel. (3) 1 Vizsga csak munkanapra szervezhető. A vizsgák szervezése szempontjából a szombat munkanapnak minősül. Vizsga valamennyi munkarend esetében szombati napra is hirdethető. (4) 2 Intenzív heti tárgyból, valamennyi előírt foglalkozás teljesítése után a vizsgaidőszakon kívüli időpontra is hirdethető vizsga. (5) 3 A vizsgaidőszak tervezésekor a hallgatói létszámra figyelemmel úgy kell a vizsgákat meghirdetni, hogy egy tárgyból egy vizsgaidőszakban minden hallgató három (3) vizsgaalkalom közül legalább egy (1) alkalmat választhasson úgy, hogy a vizsgázók létszámának meghatározásakor a tantárgyat felvett hallgatói létszám legalább 125%-ának megfelelő helyet kell biztosítani az összvizsga alkalmak vonatkozásában. A létszámtervezésénél a sikertelenül vizsgázó hallgatók létszámával is tervezni kell. Amennyiben egy adott tárgyból három (3) vizsgaalkalmat hirdetnek, az egyes vizsgaalkalmak között legalább öt (5) munkanapnak el kell telnie. Amennyiben egy adott tárgyból több mint három (3) vizsgaalkalmat hirdettek, akkor legalább három (3) vizsgaidőpont esetén kell az egyes vizsgaalkalmak között legalább öt (5) munkanapot biztosítani. Amennyiben a vizsgát az intézet nem szabályosan hirdette meg, jelen bekezdés szerint új vizsgaalkalmat kell meghirdetni. Jelen bekezdésben meghatározott vizsgák közötti munkanapok számától eltérni csak a záróvizsgázó hallgatók számára meghirdetett vizsgáknál lehetséges azzal, hogy esetükben az egyes vizsgaalkalmak között legalább három (3) munkanapnak el kell telnie. (6) A tantárgyat gondozó intézet a Neptunban közzéteszi: a) 4 az egyes vizsgák időpontjait, b) a vizsgáztatásban közreműködő oktatók nevét. (7) 5 Adott félévben az adott félév vizsgaidőszakán kívül is lehet vizsgát tenni az alábbi esetekben a Félévzárás eljárásrendje, vizsgák és záróvizsgák megszervezésének rendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezésben foglaltak szerint: a) a részidős képzések tantárgyai, b) 6 a projekttantárgyak vizsgái, intenzív heti tantárgyak vizsgája, d) a szakirányú továbbképzésben, e) jogszabályon alapuló részismereti képzésben, f) kedvezményes tanulmányi rend keretében a 92. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, g) kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree), h) 1 különböző oktatási hálózati együttműködésben résztvevők esetében, i) külföldi vendéghallgatók esetében, j) idegen szaknyelvi kompetencia tantárgy esetében, k) 2 különbözeti vizsgák tantárgyai esetén azok számára, akik a tárgyat különbözeti
# 61. § / A hallgatói teljesítmény értékelésének rendje / A vizsgák szervezése
tárgyként veszik fel, l) az illetékes dékán engedélyével, ha a hallgató szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni vizsgaidőszakban a vizsgakötelezettségének, m) szigorlati vizsga nem záróvizsgázó (vagyis adott félév záróvizsgaidőszakára bejelentkezett) hallgatói kör esetén a záróvizsgaidőszakban is letehető. n) 3 osztatlan képzésben a dékán által kiválasztott tantárgyak esetében (8) A (6) bekezdésben meghatározott információkat a szorgalmi időszak vége előtt legalább három (3) héttel közzé kell tenni azzal, hogy a (7) bekezdésben meghatározott esetekben, három (3) munkanappal a vizsga előtt kell közzétenni. (9) 4 Gyakorlati jeggyel záruló hallgatói teljesítményértékelés esetén a számonkérések időpontját az oktató az adott tantárgy óráján közli a hallgatókkal a számonkérést megelőzően legalább három (3) munkanappal. Ezt a szabályt szakirányú továbbképzés és executive degree képzések esetén nem kell alkalmazni. (10) A vizsganapokat a tantárgy felelős oktatója vagy vizsgáztatója adja meg. A vizsgaidőpontokat úgy kell megadni, hogy a hallgatók a vizsgákat megfelelően elosztva tehessék le, és legyen lehetőségük a sikertelen vizsgák megismétlésére. A vizsgaidőpontokat úgy kell kijelölni, hogy a hallgatónak legalább három (3) napos felkészülési ideje legyen a sikertelen vizsgát követő javítóvizsgára való felkészüléshez. (11) A Neptunban rögzített vizsgaidőpont legkésőbb a vizsga kezdési időpontja előtt 36 órával halasztható az eredetileg kiírt időpontnál későbbi vizsgaidőpontra. Erről a tantárgyat felvett hallgatókat értesíteni kell. (12) Amennyiben tantárgy vagy egyéb tantervi követelményt jelentő hallgatói tevékenység szervezésére és teljesítésére a tanéven kívül kerül sor, azt a közvetlenül utána következő félévre kell beszámítani és tantárgy esetén ebben a félévben kell azt a hallgatónak felvennie. Ebben az esetben a tantárgyat meg kell hirdetni akkor is, ha egyébként az adott tantárgyat az Egyetem a következő félévben nem hirdetné meg. (13) 5 A vizsgák, félévközi értékelések lebonyolítása a tárgyat gondozó intézet feladata. Fogyatékossággal élő hallgató esetén a vizsga megszervezéséhez a Hallgatói Wellbeing és Közösség Központ a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzata szerint szakmai segítséget nyújt. (14) Online vizsga esetén a vizsga rendjét az oktatási rektorhelyettes rendelkezésben határozza meg. (15) A vizsgára való jelentkezés idejét a tanév időbeosztása tartalmazza.
# 62. § / A vizsgák szervezése / A vizsgajelentkezés
62. § (1) A hallgató a Neptunban megadott határidőre a Neptunon keresztül köteles vizsgára jelentkezni. (2) 1 A hallgató akkor jelentkezhet vizsgára, ha az előtanulmányi feltételeket és a tantárgy szorgalmi időszakra előírt követelményeit maradéktalanul teljesítette, továbbá, ha nincs az adott félévben önköltség, és egyéb díjfizetési vagy visszafizetési hátraléka, (3) 2 Vizsgajelentkezését a hallgató legkésőbb a vizsga kezdete előtt 24 órával módosíthatja, amennyiben a határidő nem munkanapra esik, a módosítás határideje a vizsga kezdete előtt 72 óra. (4) A vizsgára jelentkezést a tárgyat gondozó intézet fogadja el. (5) A hallgató az elfogadott vizsgaidőpontban és helyszínen, a vizsga méltóságához illő állapotban és ruházatban köteles a vizsgán megjelenni és azt teljesíteni, ellenkező esetben a vizsgáztató megtagadhatja a hallgató vizsgáztatását, amely igazolatlan távollétnek minősül. (6) Amennyiben a hallgató nem jelenik meg a vizsgán, az igazolatlan távollétnek minősül. (7) Az igazolatlan távolmaradás hátrányos következményeit, így különösen a pótlási lehetőségek csökkenését, a további vizsgaidőpontok telítettségét, a feltételek esetleges változását a hallgató köteles viselni. Igazolatlan távollét esetén a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. (8) A vizsgáról történő igazolatlan távolmaradás esetén a foglalkozásról történő távolmaradás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a távolmaradást legkésőbb a vizsga napját követő öt (5) munkanapon belül kell igazolni, és elfogadás esetén az nem minősül igazolatlan vizsgáról távolmaradásnak.
# 63. § / A vizsgák lebonyolítása / Általános szabályok
63. § (1) Az Egyetem a vizsgát főszabály szerint maga szervezi meg. Más felsőoktatási intézményekkel együttműködésben szervezett képzések esetén az Egyetem dönthet úgy, hogy a vizsgákat az együttműködő felsőoktatási intézménnyel közösen szervezi. Ez esetben amennyiben az Egyetem és az együttműködő felsőoktatási intézmény a jelen §-ban foglalt szabályoktól el kíván térni, akkor erről megállapodásban rendelkezik. Az eltérő szabályokat a hallgató számára a vizsgák rendjének közzétételére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni. (2) Amennyiben a hallgató más felsőoktatási intézményben is vizsgát kíván tenni, magának kell saját vizsgarendjét megszerveznie, és esetleges ütközés esetén a vizsgákra kijelölt időpontokon túlmenően más időpontot az Egyetem kérelem esetén sem biztosít. (3) A vizsga lehet írásbeli vagy szóbeli vizsga, amelyet főszabály szerint személyes megjelenést igénylő formában kell megszervezni, az ettől való eltérést az oktatási rektorhelyettes rendelkezésben adja ki. A vizsga módját a tárgytematika határozza meg. (4) Az esetlegesen szükséges informatikai feltételeket, a megjelenés pontos időpontját és a bejelentkezés módját az intézet előzetesen meghatározza és tájékoztatóban közli a hallgatóval. A meghatározott időpontban a hallgató köteles rendelkezésre állni és a meghatározott módon és időben a vizsgára bejelentkezni. (5) A vizsgákon a személyazonosság ellenőrzése kötelező. (6) A vizsgát megelőzően a hallgató azonosítását el kell végezni. Amennyiben az azonosítás sikertelen, a hallgató a vizsgát nem kezdheti meg. (7) A személyazonosság ellenőrzését követően ismertetni kell a vizsga szabályait, a rendelkezésre álló időt, írásbeli vizsga esetén a vizsgadolgozatokba történő betekintés módját, valamint a szabályok megszegésének következményeit. (8) 1 A szóbeli vizsgák nem nyilvánosak, azokon hangvagy képfelvétel csak az oktató vagy felügyelő és a résztvevő hallgató(k) együttes hozzájárulásával és az adatvédelmi szabályok betartásával készülhet. A vizsga időtartama alatt a vizsgázókon, oktatón vagy felügyelőn kívül más nem tartózkodhat a teremben, de amennyiben a biztonságos lebonyolítás érdekében szükséges, jelen lehet olyan személy is, aki a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős. A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért az oktató vagy a felügyelő a felelős. (9) A vizsgára – amennyiben a tárgytematika tartalmazza – a tárgytematika szerint megadott idő áll a vizsgázó rendelkezésére. Amennyiben a tárgytematika nem tartalmazza a vizsgára rendelkezésre álló időt, azt legkésőbb a vizsga kiírása során közölni kell a hallgatóval. (10) A vizsgához szükséges, a szabályok szerint jelzett eszközön kívül más eszköz (így például könyv, papír, harmadlagos technikai eszköz) nem lehet a közvetlen vizsgakörnyezetben. (11) A vizsga folyamán a vizsgázó senkitől nem kérhet segítséget, a vizsga ideje
# 63. § / A vizsgák lebonyolítása / Általános szabályok
alatt – kivéve, ha a vizsga rendje ezt igényli – más személyekkel semmilyen módon nem kommunikálhat, a vizsga során más személyt nem helyettesíthet vagy valaki más őt nem helyettesítheti. (12) A vizsgafeladatlap, a vizsgafeladat és a vizsga megvalósulásának hallgató általi rögzítése és/vagy a rögzített dokumentum továbbítása, eltárolása tilos. (13) Szabálytalanság esetén az oktató felszólítja a hallgatót a szabálytalanság abbahagyására. Amennyiben indokoltnak tartja, megszakíthatja a hallgató vizsgáját és felszólíthatja a vizsgahelyszín, vizsgafelület elhagyására, vagy fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén megszakíthatja a hallgató vizsgáját és fegyelmi vétség szintjét elérő szabálytalanság gyanúja esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet. Amennyiben az oktató megszakítja a hallgató vizsgáját, a hallgató köteles a vizsgát abbahagyni, a vizsgahelyszínt, vizsgafelületet elhagyni. Amennyiben az oktató megszakítja a hallgató vizsgáját, de fegyelmi eljárást nem kezdeményez, a vizsgát úgy kell tekinteni, mintha a hallgató a vizsgán igazolatlanul nem jelent volna meg, a hallgató egy vizsgaalkalmat elveszít, de a hallgató számára érdemjegy nem adható. Amennyiben az oktató megszakítja a hallgató vizsgáját és fegyelmi eljárást kezdeményez, a vizsgát úgy kell tekinteni, mintha a hallgató a vizsgán igazolatlanul nem jelent volna meg, a hallgató egy vizsgaalkalmat elveszít, és a hallgató számára a fegyelmi eljárás végleges lezárultáig érdemjegy nem adható, viszont a fegyelmi bizottság döntésének megfelelően a határozat véglegessé válását követően az abban foglaltak szerint kell eljárni. (14) A vizsga rendje ellen kifogás kizárólag az értékelésre vonatkozó döntés elleni jogorvoslati kérelemben támadható meg. A felülbírálati eljárás végén a Felülbírálati Bizottság döntésének megfelelően a határozat véglegessé válását követően az abban foglaltak szerint kell eljárni. (15) Ha a vizsgát az Egyetem érdekkörében felmerülő bármilyen rendkívüli esemény (technikai probléma, vis maior stb.) megzavarja, a vizsgát fel kell függeszteni és a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni vagy a vizsgát meg kell ismételni. Ha a vizsgát a hallgató érdekkörében felmerülő bármilyen rendkívüli esemény (technikai probléma, vis maior stb.) megzavarja, az Egyetem a vizsgát nem köteles megismételni. (16) Jelen §-ban foglaltakat a gyakorlati jeggyel záruló hallgatói teljesítményértékelésre, valamint az (1)–(2) bekezdés kivételével a félévközi részfeladatok számonkérésére egyaránt alkalmazni kell.
# 64. § / Általános szabályok / A személyes megjelenést igénylő vizsgák szabályai
64. § (1) Személyes megjelenést igénylő vizsga kizárólag a képzés helyszínén szervezhető azzal, hogy a képzés helyszínétől eltérő képzési helyen tanulmányokat folytató hallgató saját felelősségére a másik képzési helyen tartandó vizsgára is bejelentkezhet. (2) Személyes megjelenést igénylő vizsga esetén a vizsgázónak a vizsga megkezdése előtt legalább harminc (30) perccel a kijelölt helyszínen meg kell jelennie. (3) Azon helyiséget, ahol a vizsgázó vizsgázik, csak rendkívül indokolt esetben az oktató vagy a felügyelő engedélyével hagyhatja el, azonban a rendelkezésre álló idő a kieső idővel nem hosszabbodik meg. A vizsga helyszínének saját akaratból történő elhagyása nem eredményezi a rendelkezésre álló idő meghosszabbítását. (4) A vizsgahelyszín biztosítása az Egyetem feladata, amelyet a tantárgyat gondozó intézet szervez meg. (5) A hallgató az oktató vagy a felügyelő felszólítására személyazonosságát személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél bemutatásával köteles igazolni. (6) A vizsgát a tájékoztatóban megadott módon kell teljesíteni. (7) Személyes megjelenést igénylő írásbeli vizsgák (1)–(6) bekezdésen túli további szabályai: a) A számítógépes vizsga teljesítéséhez szükséges helyszínt a tantárgyat gondozó intézet szervezi meg, az informatikai feltételeket az Egyetem biztosítja. A feladatsor biztosítása a tárgyat gondozó intézet feladata. b) A vizsga előtt a hallgató az arra kijelölt helyen köteles várakozni, és a terembe az ülésrend kialakítása és a vizsga megkezdése céljából az oktató vagy felügyelő felszólítására léphet be. c) Az ülésrendet úgy kell kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne segíthessék és ne zavarják. Az ültetési rendet a tárgyat gondozó intézet határozza meg, amelyet a hallgató köteles tudomásul venni. d) A vizsgafeladatok megoldását az oktató vagy a felügyelő jelzésére lehet elkezdeni. A vizsga megkezdésének időpontját az oktató vagy a felügyelő rögzíti a jelenléti íven. A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani. e) Az oktató vagy a felügyelő kikötheti, hogy az Egyetem által kinyomtatott feladatlapon, valamint az Egyetem bélyegzőjének lenyomatával ellátott pótlapokon lehet dolgozni vagy vázlatot, jegyzetet készíteni. f) Az írásbeli munkát tollal kell elkészíteni. Piros tollal nem lehet dolgozni. Az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak, azokat egymás között nem cserélhetik, egymásnak kizárólag az oktató vagy a felügyelő engedélyével adhatják át. g) A vizsgán a vizsgázókat nem lehet felügyelet nélkül hagyni, valamint a hallgatónak a vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagynia, és azt is egyidejűleg csak egy hallgatónak. A helyiséget elhagyó hallgató a vizsgadolgozatát az oktatónak vagy a felügyelőnek köteles leadni, aki a távozás és a visszaérkezés pontos
# 64. § / A személyes megjelenést igénylő vizsgák szabályai / Online vizsgák szabályai
idejét rávezeti a jelenléti ívre. h) A vizsgán a vizsgalap megoldására rendelkezésre álló idő leteltét az oktató vagy a felügyelő jelzi, ekkor a munkát be kell fejezni. i) A hallgató a vizsga végeztével az oktató vagy a felügyelő részére átadja a dolgozatot. j) Az oktató vagy a felügyelő aláírja a jelenléti ívet. k) A javítandó vizsgadolgozatokat a tantárgyat gondozó intézet juttatja el a javító oktatókhoz. (8) Személyes megjelenést igénylő szóbeli vizsgák (1)–(6) bekezdésen túli további szabályai: a) A vizsga előtt a vizsgázó az arra kijelölt helyen köteles várakozni, és a vizsgaterembe a vizsga megkezdése céljából az oktató vagy a vizsgabizottság elnöke felszólítására léphet be. b) Szóbeli vizsga alkalmával a hallgatónak a Neptunból teljesítési lapot kell nyomtatnia, amely a vizsgán szerzett érdemjegy utólagos igazolására szolgál. A teljesítési lapot a szóbeli vizsga végén, az oktató aláírását követően a hallgató részére át kell adni. Teljesítési lap hiányában a hallgató csak a kifejezett kérésére vizsgáztatható le, amely esetben a hallgató visszavonhatatlanul lemond arról a jogáról, hogy papíralapú egyedi igazolást kaphasson az adott vizsgán szerzett minősítéséről. (9) Jelen §-ban foglaltakat a gyakorlati jeggyel záruló hallgatói teljesítményértékelésre, valamint a (2) bekezdés kivételével a félévközi részfeladatok számonkérésére egyaránt alkalmazni kell.
# 65. § / A személyes megjelenést igénylő vizsgák szabályai / Online vizsgák szabályai
65. § (1) Amennyiben a szerint online vizsga is szervezhető, úgy az online vizsga kizárólag az Egyetem által használt alkalmazás felhasználásával az oktatási rektorhelyettes által kiadott speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsgák rendjére vonatkozó rendelkezés alapján és jelen §, valamint a rendelkezéseinek megfelelően bonyolítható. (2) Online vizsga a rendszer által meghatározott időpontban kezdhető meg. (3) Fülhallgató, fejhallgató a vizsga alatt nem használható, aminek az ellenőrzésére a vizsga időtartama alatt a vizsgáztató jogosult kivéve, ha azt a vizsgáztató kifejezetten kéri. (4) A vizsgához szükséges eszközöket a vizsgák időtartama alatt letakarni, lenémítani nem lehet. (5) A vizsga helyszínén a bejelentkezéstől a vizsgafolyamat lezárultáig más személy nem tartózkodhat (kijelentkezés vagy kijelentkeztetés). (6) A vizsgahelyszínt a vizsgázó nem hagyhatja el. (7) Az online írásbeli vizsga (1)–(6) bekezdésen túli további szabályai: a) A hallgató személyazonosságának megállapítása érdekében az Egyetem a Cusman kód megadását írja elő. A vizsga kizárólag a sikeres azonosítást követően kezdhető meg. b) A vizsga során kizárólag az Egyetem által használt alkalmazáson keresztül biztosított vizsgadolgozaton lehet dolgozni. c) A vizsgadolgozatot a tájékoztatóban meghatározottak szerinti helyre és módon kell elmenteni, továbbítani, vagy a vizsgát a vizsgadolgozat alkalmazáson keresztül megvalósuló beküldésével kell lezárni. d) Amennyiben az adott vizsga szabályai képés/vagy hangközvetítést írnak elő, úgy a vizsgafolyamat alatti bármely okból történő megszakadása esetén, amennyiben a vizsga megszakadása több, mint húsz (20) másodpercig tart, azaz a hallgató több, mint húsz (20) másodpercre elveszíti az internetkapcsolatot, az oktató vagy a teremfelügyelő a vizsgát felfüggeszti és a további vizsgaszakaszról a hallgatót kizárja. Ez esetben a hallgató a vizsgát nem folytathatja és az oktatónak a vizsgadolgozat értékelését az addig teljesített és bizonyítottan dokumentált munka alapján kell elvégezni. (8) Az online szóbeli vizsga (1)–(6) bekezdésen túli további szabályai: a) A vizsga kizárólag élő videókép és hang egyidejű átvitelével valósítható meg. b) A vizsga megkezdése előtt a hallgató személyazonosságának az ellenőrzése céljából a vizsgázó oly módon köteles felmutatni a kamerába a személyazonosításra alkalmas arcképes, érvényes igazolványát, hogy az azonosításra alkalmas legyen. A vizsga kizárólag az alkalmazásba történő sikeres belépést, majd személyi azonosítást követően kezdhető meg. c) A vizsgáztató bármikor kérheti, hogy a vizsgázó az általa használt eszköz kamerájával pásztázza körbe környezetét vagy közelről mutassa meg az ott található tárgyakat. A vizsgázó a kérésnek késedelem nélkül köteles eleget tenni. d) Amennyiben a vizsga bármely félnél felmerült technikai probléma miatt
# 65. § / Online vizsgák szabályai / Speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsga
megszakad, az oktató vagy a vizsgabizottság egymás után még legfeljebb két (2) alkalommal köteles megkísérelni a hallgató újrahívását. Ez esetben a vizsgáztató dönti el, hogy a hallgató folytatja a tételt vagy újrakezdi másik tétel húzásával. (9) Jelen §-ban foglaltakat a gyakorlati jeggyel záruló hallgatói teljesítményértékelésre, valamint a félévközi részfeladatok számonkérésére egyaránt alkalmazni kell.
# 66. § / Online vizsgák szabályai / Speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsga
66. § (1) A 63. § –66. § -okban foglaltak mellett az online vizsgafelügyelettel megvalósuló szabályozott környezetben (a továbbiakban: speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsga) szervezett vizsgákra a jelen § szabályait kell alkalmazni. (2) Amennyiben az oktatási rektorhelyettes így rendelkezik, a vizsgákat speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsga formájában kell lebonyolítani. (3) Speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsga alkalmával kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi rendelkezések szigorú betartására, és a vizsga annak biztosítása mellett szervezhető és tartható meg. (4) A hallgatónak biztosítani kell a vizsgarendszer által meghatározott technikai feltételeket. Ennek hiányában speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsganem tehető. (5) A vizsgát megelőzően a hallgató azonosítását el kell végezni. Amennyiben a hallgató azonosítása sikertelen, a hallgató a speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsgát nem kezdheti meg és a vizsgát – amennyiben az adott tárgyból hagyományos vizsga is szervezett – hagyományos vizsga formájában kell letennie. (6) A vizsgahelyszín körbemutatása a vizsga megkezdésének feltéte. (7) A speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsga alatt a teremfelügyelő folyamatosan figyeli a hallgató munkavégzését, az eszközökkel való kapcsolat megfelelőségét, ellenőrizheti a személyazonosságot az előírtak szerint. (8) A vizsgaszoftver nem futtatható virtuális gépből. A virtuális gépet a vizsgarendszer érzékeli, és a vizsgából a vizsgázót kizárja. A virtuális gépből való futtatás vizsgacsalásnak minősül. (9) A speciális informatikai eszközökkel ellenőrzött vizsga részleteit az oktatási rektorhelyettes által kiadott rendelkezés tartalmazza. (10) Jelen §-ban foglaltakat a gyakorlati jeggyel záruló hallgatói teljesítményértékelésre, valamint a félévközi részfeladatok számonkérésére egyaránt alkalmazni kell.
# 67. § / Igazolás a vizsga elmulasztása miatt / A hallgató féléves teljesítményének értékelése
67. § (1) Amennyiben a hallgató szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan, a hallgató önhibáján kívüli ok bekövetkezése miatt a vizsgán nem jelent meg, igazolással élhet. (2) 1 Az igazolási kérelmet a vizsga napját követő öt (5) munkanapon belül a Neptunban kell benyújtani. Az igazolási kérelmet nem helyettesíti egyéb (pl. Esélyegyenlőségi Bizottság által kiadott) általános döntés. (3) 2 Az igazolás tárgyában a tantárgyfelelős, záróvizsga esetén a szakfelelős dönt. (4) A döntést három (3) munkanapon belül meg kell hozni. (5) A döntést Neptun rendszerüzenetben kell közölni a hallgatóval. (6) 1 Az igazolt távollét tényét a vizsgát szervező intézet köteles a döntéssel egyidejűleg a Neptunban rögzíteni. (7) Az igazolási kérelem elutasítása ellen nincs helye jogorvoslatnak. (8) Jelen §-ban foglaltakat a gyakorlati jeggyel záruló hallgatói teljesítményértékelésre, valamint a félévközi részfeladatok számonkérésére egyaránt alkalmazni kell.
# 68. § / Igazolás a vizsga elmulasztása miatt / A hallgató féléves teljesítményének értékelése
68. § (1) A vizsga megkezdését követően a vizsga hallgató akaratából történő felfüggesztésére nincs lehetőség. Miután a hallgató a vizsgát megkezdte – szóbeli vizsga esetén a tételt kihúzta, a kérdést megkapta, írásbeli vizsga esetén a jelenléti ívet aláírta, vagy a vizsgafeladatot megkapta (az időben elsőként bekövetkező), a vizsgafelületre belépett –, a hallgató teljesítménye alapján kötelezően érdemjegyet szerez. Ez alól kivétel, ha az oktató vagy a felügyelő a vizsgát szabálytalanság miatt szakítja meg. (2) A vizsgaértékelést a Neptunban kell rögzíteni. (3) A tantárgyakra kapott érdemjegy értékelése a hallgató kérésére elégtelenre (nem megfelelt minősítésre) nem rontható. (4) Vizsgakövetelményű tantárgy esetén ha a hallgató: a) a vizsgára bocsátás feltételeit nem teljesítette, a Neptunba a „megtagadva” bejegyzést kell tenni, b) a vizsgára bocsátás feltételeit teljesítette, a Neptunba a „vizsgára jelentkezhet” jelölés kerül, c) a vizsgára bocsátás feltételeit teljesítette és a vizsgára a Neptunban bejelentkezik, de azon nem jelenik meg, vagy be sem jelentkezik a vizsgára, akkor a Neptunba „nem vizsgázott” bejegyzés kerül, d) a vizsgára bocsátás feltételeit teljesítette,a vizsgát megkezdte, a Neptunba érdemjegy bejegyzés kerül, e) bejelentkezett a vizsgára (szigorlat és specializációt/szakot lezáró komplex vizsgára vonatkozóan egyaránt), de nem jelent meg, a Neptunba a „nem jelent meg” (N.J.M.) jelölést kell tenni. Igazolt távollét esetén a Neptunban az „igazoltan távol” jelölést kell szerepeltetni. A „nem jelent meg” és az „igazoltan távol” jelölések az adott tantárgyból tehető lehetséges vizsgaszámot nem csökkentik, de a TVSZ egyéb rendelkezései érvényesek rá. (5) Gyakorlati jeggyel záruló tantárgy esetében, ha a félévközi részfeladatok teljesítését a hallgató megkísérelte (bármely feladatrész teljesítésére bejelentkezett, vagy amennyiben jelentkezés nem szükséges, azt megkezdte) a Neptunba érdemjegy bejegyzést kell tenni. (6) Kritériumtárgy esetén a tárgytematika tartalmazza az aláírás megszerzésének feltételeit azzal, hogy: a) a kritériumtárgy értékelése történhet ötfokozatú értékeléssel és aláírással, b) kritériumtárgy esetében, amennyiben a hallgató a szorgalmi és/vagy vizsgaidőszakbeli írásbeli és/vagy szóbeli számonkérés megkísérelte (bármely feladatrész teljesítésére bejelentkezett, vagy amennyiben jelentkezés nem szükséges, azt megkezdte), a Neptunba érdemjegyet/aláírást kell tenni. (7) 2 Fegyelmi vétség végleges megállapítása esetén a vétséggel érintett vizsga eredményét „értékelhetetlen” bejegyzéssel kell ellátni és a jelölésben rögzíteni kell, hogy a minősítés indoka végleges fegyelmi vétség. Az „értékelhetetlen” bejegyzést a TÜ ügyintéző/koordinátor rögzíti be a Neptunba. Fegyelmi vétség miatt nem lehet a vizsgadolgozatot elégtelenre értékelni.
# 68. § / Igazolás a vizsga elmulasztása miatt / A hallgató féléves teljesítményének értékelése
(8) Valamennyi tantárgy számonkérése esetén ha a hallgató a félévközi részfeladatok teljesítését meg sem kísérelte vagy nem jelent meg egyetlen órán sem a Neptunba „nem teljesítette” bejegyzést kell tenni. (9) Az írásbeli és szóbeli vizsgákról vizsga alkalmanként, a megajánlott jegyekről a vizsgaidőszak első hetének utolsó munkanapjáig kell a vizsgalapot a Vhr. szerinti tartalommal a Neptunból kinyomtatni, amelyen a vizsgáztató oktató rögzíti a vizsgajegyet, gyakorlati jegyet. Ezt követően az oktató aláírásával haladéktalanul érvényesíti a vizsgalapot. Írásbeli vizsga esetén a jelenléti ív és a vizsgalap csak együtt érvényes, azok egymásnak elválaszthatatlan részeit képezik. A vizsgalap kiállításának részletes szabályait a Félévzárás eljárásrendje, vizsgák és záróvizsgák megszervezésének rendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza. (10) 1 Az írásbeli vizsga eredményét legkésőbb a vizsgát követő harmadik (3.) napon rögzíteni kell a Neptunban. Esszéjellegű vizsga esetén a vizsga eredményét, valamint a gyakorlati jeggyel záruló hallgatói teljesítményértékelések és félévközi részfeladatok eredményét öt (5) munkanapon belül kell rögzíteni. (11) 2 A hallgató számára a vizsgadolgozat megtekintésének lehetőségét a tantárgyat gondozó intézet köteles biztosítani. A megtekintésre az intézet által legkésőbb, a vizsga során kihirdetett, előre megjelölt időpontban és helyen kerül sor, az eredmény kihirdetését követő két (2) munkanapon belül. A megtekintés során a hallgatónak joga van észrevételt tenni a vizsgadolgozatra vonatkozóan. A megtekintésre elegendő időt kell biztosítani. Személyes megtekintésre kizárólag az Egyetem épületében vagy az Egyetem által használt épületben van lehetőség. Megtekintésre kizárólag a vizsgázó jogosult, képviseletnek nincs helye. A hallgató észrevételeit személyes megjelenéssel teljesített írásbeli vizsga esetében a megtekintés napján, online és számítógépes írásbeli vizsgák esetében a vizsga kiírásakor meghatározott időszakon belül kifogásbejelentő adatlapon adhatja le a tantárgyat gondozó intézet részére. A vizsgadolgozat harmadik személy részére át nem adható, arról másolat nem készíthető. Észrevétel kizárólag a nem egyértelmű javítás esetén tehető, továbbá az észlelt javítási, pontszámítási hiba kivizsgálására vonatkozhat. Az észrevételről a tárgyfelelős oktató, – amennyiben nem azonos a vizsgáztató oktatóval – a beérkezést követő második (2.) munkanap végéig dönt. Ha a tárgyfelelős oktató egyben a vizsgáztató oktató is, és más oktató nem vesz részt a tárgy oktatásában, a döntést az intézetvezető hozza meg, és erről tájékoztatja a szakfelelőst. A vizsga végleges – az észrevételt is figyelembe vevő – eredményét a hallgatóval úgy kell közölni, hogy a hallgató az esetleges javítóvizsgára felkészülhessen. A döntésről a tantárgyat gondozó intézet Neptunon keresztül értesíti
# 68. § / Igazolás a vizsga elmulasztása miatt / A hallgató féléves teljesítményének értékelése
a hallgatót. A döntést a vizsgadolgozatra felvezeti a tantárgyat gondozó intézet erre kijelölt munkatársa. Az észrevételre hozott döntés külön nem, kizárólag az érdemjegy ellen benyújtott jogorvoslati kérelemben támadható meg. Az észrevételezésre rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén a vizsgázó igazolási kérelmet nem nyújthat be. (12) 3 A (10)–(11) bekezdésben meghatározott határidők megsértése esetén az érintett intézet köteles újabb vizsgaalkalmat biztosítani. (13) Írásbeli vizsga esetén, ha a Neptunban szereplő értékelés eltér a vizsgadolgozaton vagy a vizsgalapon szereplő értékeléstől, akkor a vizsgadolgozat értékelése az irányadó. Ha a vizsgalapon szereplő és a Neptunban rögzített értékelés eltér egymástól, a vizsgalap értékelését kell irányadónak tekinteni. (14) 1 A szóbeli vizsga eredményét legkésőbb a vizsgát követő munkanapon rögzíteni kell a Neptunban. Ha a vizsgalapon szereplő és a Neptunban rögzített értékelés eltér egymástól, a vizsgalap értékelését kell irányadónak tekinteni. Ha a vizsgalapon és a teljesítési lapon szereplő értékelés eltér egymástól, a teljesítési lapon szereplő értékelést kell irányadónak tekinteni. (15) A gyakorlati jegyet féléves szervezés esetén legkésőbb a vizsgaidőszak második hetének első munkanapjáig, negyedéves szervezés esetén a vizsgaidőszak első hetének utolsó munkanapjáig rögzíteni kell a Neptunban azzal, hogy amennyiben intenzív hét keretében történik a számonkérés az adott intenzív heti tantárgyból, úgy a gyakorlati jegyet az intenzív hetet követő hét utolsó munkanapjáig rögzíteni kell a Neptunban. Ha a vizsgalapon szereplő és a Neptunban rögzített értékelés eltér egymástól, a vizsgalap értékelését kell irányadónak tekinteni. (16) A vizsgajegy, gyakorlati jegy beírásának elmulasztása vagy hibás jegybeírás miatti kérelem tárgyában a vizsgáztató oktató két (2) munkanapon belül dönt. (17) Az évközi dolgozatok, számonkérések esetében javításra, megtekintésére is a (13) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
# 69. § / A hallgató féléves teljesítményének értékelése / Szigorlat, komplex vizsga
69. § (1) Egyes szakok képzési programja előírhatja szigorlat(ok) teljesítését. Azon szakok esetében, ahol szigorlatot kell teljesíteni, a szigorlatot alkotó tantárgyak számát és nevét a tanterv határozza meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti információkat a tárgytematikában, Képzési programban és az Intézményi Tájékoztatóban is közzé kell tenni. (3) A szigorlatok minősítése ötfokozatú skálán, jelen Szabályzat szerinti minősítéssel történik. (4) 2 Egyes szakok esetében a specializációt/szakot lezáró komplex vizsgát kell tenni a hallgatóknak, amely az abszolutórium (végbizonyítvány) feltétele (továbbiakban: a specializációt/szakot lezáró komplex vizsga). Azon szakok esetében, ahol specializációt/ szakot lezáró komplex vizsgát kell tenni, a tanterv tartalmazza, hogy a komplex vizsga mely tantárgyakból áll. Ezt a Képzési programban és az Intézményi Tájékoztatóban is közzé kell tenni. A specializációt/szakot lezáró komplex vizsgák minősítése ötfokozatú skálán, a jelen Szabályzat szerinti minősítéssel történik. A sikertelen specializációt/szakot lezáró komplex vizsga a 70. § rendelkezései szerint ismételhető. (5) 3 Az egyes szakok esetében a komplex vizsga a záróvizsga részét képezi. A tanterv tartalmazza, hogy melyik szakokon kell a záróvizsga részét képező komplex vizsgát tenni. Ezt az adott szak képzési programjában és az Intézményi Tájékoztatóban is közzé kell tenni. Azon szakok esetében, ahol a komplex vizsga a záróvizsga részét képezi, a sikertelen komplex vizsga a következő záróvizsga-időszakban ismételhető meg a 88. § rendelkezései szerint. (6) A szigorlat és a specializációt/szakot lezáró komplex vizsga a végbizonyítvány kiállításának feltétele, amely olyan követelménytípus, amit csak aktív félévben lehet teljesíteni. (7) A szigorlat és a specializációt/szakot lezáró komplex vizsga esetében, ahol nincs jelen §-ban eltérő rendelkezés ott jelen Szabályzat vizsgáztatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) a szigorlat és a komplex vizsga esetén a TVSZ-ben foglaltaktól el lehet térni. Az eltérő szabályokat a programra irányuló együttműködési megállapodásban kell meghatározni, és arról a hallgatókat a TVSZ-szel megegyező módon, vagyis az Egyetem honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell.
# 70. § / Szigorlat, komplex vizsga / Sikertelen vizsga, gyakorlati jegy, szigorlat javítása
70. § (1) Javítóvizsga ugyanabból a tantárgyból legfeljebb két (2) alkalommal (továbbiakban: javítóvizsga és ismétlő javítóvizsga) tehető az adott vizsgaidőszakban. (2) Az egyes vizsgák időpontjainak meghatározása a 61. § (5) bekezdésének szabályai alapján történik. (3) Kötelezően választható tantárgy, szabadon választható tantárgy sikertelen teljesítése esetében a hallgató nem köteles javítani. (4) Az első javítóvizsga (specializációt/szakot lezáró komplex vizsga és szigorlat, valamint kritériumtárgy esetében is) díjmentes. Az ismétlő javítóvizsga (második vagy további javítóvizsgák) (specializációt/szakot lezáró komplex vizsga és szigorlat esetében is) alkalmával a hallgatónak a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetnie, függetlenül attól, hogy az első két alkalommal milyen bejegyzést kapott. (5) A hallgató egy tantárgyból az adott félévben összesen három (3) alkalommal, az ismételt tárgyfelvételekkel együtt pedig összesen hat (6) alkalommal tehet vizsgát, azonban egy adott tantárgy tantárgyfelvételeinek a száma nem haladhatja meg a) 2021/2022. tanévben vagy azt megelőzően tanulmányikat megkezdő hallgatók esetében a hármat (3). A hallgató elfogadott méltányossági kérelem esetén negyedik (4.) alkalommal is felveheti a tantárgyat, b) 2022/2023. tanévben vagy azt követően tanulmányaikat megkezdő hallgatók esetében a kettőt (2). A hallgató elfogadott méltányossági kérelem esetén harmadik (3.) alkalommal is felveheti a tantárgyat. (6) 1 Ha a hallgató a kötelező szakmai gyakorlatot nem teljesítette vagy nem felelt meg minősítést vagy elégtelen érdemjegyet vagy „aláírás megtagadva” bejegyzést kapott, a szakmai gyakorlatot meg kell ismételnie. (7) Ha a tantárgyból az adott vizsgaidőszakban a hallgató nem kap érvényes érdemjegyet, akkor az adott tantárgyból csak ismételt tantárgyfelvétel keretében szerezhet érvényes érdemjegyet. (8) Ha egy adott tantárgyból a hallgató két (2) alkalommal sem tett sikeres vizsgát, és a vizsgán, valamint a javítóvizsgán ugyanazon személy vizsgáztatott, a hallgató kérésére a vizsgát szervező intézet vezetőjének döntése alapján az ismétlő javítóvizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság előtt kell letenni. Ez a jog akkor is megilleti a hallgatót, ha a vizsga letételére új félévben kerül sor. (9) 2 Szorgalmi időszakban a gyakorlati jegy sikertelen teljesítése esetén a vizsgaidőszaki pótlás lehetőségét, módját és idejét a tárgytematika határozza meg. A tárgytematika úgy is rendelkezhet, hogy gyakorlati jegyet nem, vagy csak részlegesen lehet pótolni a vizsgaidőszakban. (10) Sikertelen komplex vizsga specializációt/szakot lezáró komplex vizsga esetén az adott vizsgaidőszakban egy (1) alkalommal javítható. (11) Specializációt/szakot lezáró komplex vizsga letételét a hallgató összesen három (3) alkalommal kísérelheti meg. Amennyiben a harmadik (3.) alkalommal sem sikerül
# 70. § / Sikertelen vizsga, gyakorlati jegy, szigorlat javítása / Sikeres vizsgák javítása
a komplex vizsgát teljesíteni, úgy a hallgató hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni. (12) Azon szakok esetében, ahol a komplex vizsga a záróvizsga részét képezi, az a következő záróvizsga-időszakban ismételhető a záróvizsgára vonatkozó rendelkezések szerint. (13) Sikertelen szigorlat esetén három (3) alkalommal lehet javítóvizsgát tenni azzal, hogy az adott vizsgaidőszakban egy (1) alkalommal javítható a szigorlat. Ha a negyedik (4.) vizsga is sikertelen, úgy a hallgató hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni. (14) Kritériumtárgy sikertelen teljesítése esetén a hallgató az adott félévben összesen kettő (2) alkalommal, az ismételt tárgyfelvételekkel együtt pedig összesen hat (6) alkalommal tehet kísértetet a kritériumtárgy teljesítésére úgy, hogy egy adott kritériumtárgy felvételeinek számára vonatkozóan az (5) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltakat is alkalmazni kell. Amennyiben a testnevelés kritériumtárgyként szerepel a hallgató tantervében, jelen bekezdésben foglaltakat nem kell rá alkalmazni.
# 71. § / Sikertelen vizsga, gyakorlati jegy, szigorlat javítása / Sikeres vizsgák javítása
71. § (1) 1 A hallgatónak lehetősége van, az eredményes vizsga érdemjegyének javítóvizsga keretében történő javítására. (továbbiakban: sikeres vizsga javítása). A sikeres vizsga javításához nincs szükség kérelemre, ezt a hallgató a vizsgára történő jelentkezéssel jelezi. (2) Sikeres vizsga javítása: a) ingyenes, amennyiben az adott tantárgyból a hallgatónak a javítóvizsga a második vizsgája (az összes tantárgyfelvételt számítva), b) a HTJSZ-ben meghatározott díj megfizetése mellett lehetséges, amennyiben a javítóvizsga a hallgatónak a harmadik (3.) vagy további vizsgája (az összes tantárgyfelvételt számítva). (3) Sikeresen teljesített szakmai gyakorlat, szakszeminárium és egyéb szakdolgozathoz kapcsolódó tantárgyak, valamint aláírással záruló kritériumtárgyak javítására nincs lehetőség. Nincs javítási lehetőség megkezdett szigorlat esetén a szigorlat előfeltétel tantárgyára vonatkozóan. (4) A specializációt/szakot lezáró sikeres komplex vizsga javítására nincs lehetőség. (5) Sikeres szigorlat javítható azzal, hogy a sikeres szigorlat javítása az adott szigorlatból tehető 70. § (13) bekezdés szerinti lehetséges vizsgák számát csökkenti. (6) Azon szakok esetében, ahol a komplex vizsga a záróvizsga részét képezi, a komplex vizsga nem javítható. (7) Sikeres gyakorlati jegy kizárólag a tantárgy újrafelvétele keretében javítható. Gyakorlati jegy javítására vonatkozóan jelen § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. (8) 2 Sikeres vizsga csak a sikeres vizsga megszerzésének vizsgaidőszakában javítható újabb tárgyfelvétel nélkül. (9) Ha a hallgató sikeres vizsga javítása céljából a vizsgára bejelentkezik és azon megjelenik, akkor az adott tantárgyból, az ott megszerzett érdemjegy lesz a végső érdemjegye, vagyis a tantárgy teljesítéseként a javítóvizsga eredménye minősül akkor is, ha a hallgató számára ez a hátrányosabb. (10) Ha a hallgató sikeres vizsga javítása céljából a vizsgára bejelentkezik, de attól távol marad, akkor az adott tantárgyból a „nem jelent meg” bejegyzés szerepel, majd a Neptunban a tantárgyból megszerzett utolsó érdemjegyet kell érvényesnek tekinteni. (11) 3 (12) Sikeres vizsga/szigorlat javítása az adott tantárgyból/szigorlatból tehető lehetséges vizsgák számát csökkenti.
# 72. § / kreditpont / Kreditindex = ∑ (kreditpont x érdemjegy) / 30
72. § (1) A hallgató tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben megszerzett, valamint a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditpontok száma mutatja. (2) A hallgató teljesítményének nyomon követésére az adott képzésben folytatott tanulmányok egy képzési időszakára, valamint a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzatából képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani. Kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag = ∑(kreditpont x érdemjegy) / teljesített (3) Egy félévben a hallgató adott képzésén a teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex, a korrigált kreditindex és az ösztöndíjindex alkalmas. (4) 1 A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget – átlagos előrehaladás esetén – az egy félév alatt teljesítendő harminc (30) kredittel kell osztani. (5) 2 A korrigált kreditindex a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezőjével számítható. Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc (30) kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni. Korrigált kreditindex = (∑(kreditpont x érdemjegy) / 30) x (teljesített kredit / felvett
# 72. § / Kreditindex = ∑ (kreditpont x érdemjegy) / 30 / kredit)
(6) Az ösztöndíjátlag a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzata osztva a felvett kreditek számával. Az ösztöndíjátlag számítása során a kötelező és a kötelezően választható tantárgyakból elért érdemjegyeket és ezek kreditértékeit 1,2-es súllyal kell figyelembe venni. ahol K: a tanterv szerinti minden kötelező, kötelezően választható és specializáción kötelező tantárgy, V: a tanterv szerinti felvett szabadon választható tantárgy. (7) A Corvinus ösztöndíjhoz az átlag számítása a HTJSZ 1. melléklete szerint történik. (8) 1 Az elégtelen érdemjeggyel vagy „nem vizsgázott”, „nem teljesítette” vagy „megtagadva” vagy „értékelhetetlen” bejegyzéssel záruló tantárgyak az átlagok képletének számlálójában nulla érdemjeggyel szerepelnek, ez alól kivételt képez, ha a hallgató adott tantárgy esetén ugyanabban a félévben tett sikeres vizsga javítása során nem jelenik meg a vizsgán és „nem jelent meg” bejegyzést kap, ekkor ugyanis az utolsó sikeres érdemjeggyel és kreditértékkel szerepel a számlálóban az adott tantárgy. (9) A korrigált kreditindexet és a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlagot félévenként és a tanulmányok teljes idejére vonatkozóan kell vezetni (összesített korrigált kreditindex, kreditekkel súlyozott, kumulált tanulmányi átlag). Az ösztöndíjátlagot félévenként kell nyilvántartani. Ezek a mutatók, valamint a felvett és a teljesített kreditpontok féléves és kumulált formában a hallgató félévének zárása során kerülnek meghatározásra. A kiszámított adatot – a hallgató féléves eredményeinél – a Neptun tartalmazza. (10) A kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag és a kreditekkel súlyozott kumulált tanulmányi átlag számításánál a más felsőoktatási intézményben további (párhuzamos) hallgatói jogviszonnyal, a belső párhuzamos képzés során, valamint a korábbi tanulmányok beszámításával szerzett érdemjegyeket és kreditértéket nem kell figyelembe venni. (11) A korrigált kreditindex és az összesített korrigált kreditindex számításánál a más felsőoktatási intézményben további (párhuzamos) hallgatói jogviszonnyal, valamint a belső párhuzamos képzés során teljesített tantárgyak érdemjegyeit csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha a hallgató azokat abban a félévben teljesítette, amely félévre a mutatók kiszámításra kerülnek, és az illetékes kreditátviteli bizottság is arra a félévre akkreditálta azokat. (12) Az ösztöndíjátlagba a más felsőoktatási intézményben további (párhuzamos) hallgatói jogviszony keretében, a belső párhuzamos képzés során, valamint a korábbi tanulmányok beszámításával szerzett érdemjegyek nem számíthatók bele. (13) A vendéghallgatói jogviszony keretében teljesített tantárgyakat – függetlenül attól, hogy azokat a hallgató belföldi vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel létesített vendéghallgatói jogviszony keretében teljesítette-e – úgy kell tekinteni,
# 72. § / RENDELKEZÉSEK / Az abszolutórium (végbizonyítvány)
mintha azokat a hallgató az Egyetemen teljesítette volna és valamennyi fenti mutató (kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag, kreditekkel súlyozott kumulált tanulmányi átlag, korrigált kreditindex, összesített korrigált kreditindex, ösztöndíjátlag) értékébe be kell azok eredményét számítani az illetékes kreditátviteli bizottság által elfogadott kreditekkel és érdemjegyekkel. (14) Nem számítanak be a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlagba, a kreditekkel súlyozott kumulált tanulmányi átlagba, a korrigált kreditindexbe, az összesített korrigált kreditindexbe és az ösztöndíjátlagba az osztott mesterképzési szakos hallgatók részére – a felsőoktatási felvételi eljárás során az előzetes kreditelismerési eljárás keretében, a korábbi tanulmányok alatt teljesített kreditek beszámítását követően – a felvétel feltételeként kötelezően előírt, az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteken felül, a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan teljesítendő tantárgyak. (15) Sikeres vizsga, gyakorlati jegy javítása esetén a javítóvizsgával szerzett új érdemjegy visszamenőleg nem befolyásolja a már megítélt ösztöndíjat és egyéb egyetemi juttatásokat. A TANULMÁNYOK BEFEJEZÉSÉRE, LEZÁRÁSÁRA VONATKOZÓ
# 73. § / RENDELKEZÉSEK / Az abszolutórium (végbizonyítvány)
73. § (1) Az Egyetem annak a hallgatónak, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket, valamint az előírt szakmai gyakorlatot, duális képzés esetén a szakmai gyakorlóhelynél az előírt munkakötelezettségeket – az alapképzésben szakdolgozat, mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette és az előírt krediteket megszerezte, a Vhr. szerinti tartalommal végbizonyítványt állít ki. (1a) 1 Az idegen nyelvű képzésben részt vevő hallgató tanulmányait az Egyetem abban az esetben ismeri el idegen nyelven folytatott képzésként, ha az adott képzés tantervében az oklevél megszerzéséhez előírt teljes kreditmennyiség legalább hatvanhét százalékát (67%) a képzés nyelvén teljesíti. (2) 2 A végbizonyítványt a teljesítés napját követő húsz (20) napon belül a teljesítés napjával a TÜ állítja ki és az abszolválás tényéről a hallgatót a TÜ a Neptun rendszerüzenetben értesíti. (3) 3 A végbizonyítvány egyedi sorszámmal ellátott, Neptunból kiállított elektronikus vagy papír alapú nyomtatvány, amelyet hitelesített iratként kell kiállítani. A végbizonyítványt az illetékes dékán kiadmányozza, a kiadmányt a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa írásban kijelölt munkatárs hitelesítheti. A végbizonyítványok egyedi sorszámozásúak, melyek képzésének módját a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes rendelkezésben adja ki. A végbizonyítvány a törzslap melléklete. (4) 4 A végbizonyítványokat a TÜ tartja nyilván a Neptunban és szolgáltat róla közhiteles adatot. (5) A végbizonyítvány kizárólag azt tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben meghatározott tanulmányi és vizsgakötelezettségének eleget tett, oklevélhez kötött munkakör betöltésére nem jogosít. (6) Több szakon tanulmányokat folytató hallgató esetében minden szakon külön kell végbizonyítványt kiadni. (7) Amennyiben a hallgató az adott félévre vonatkozóan a tanév időbeosztásában meghatározottak szerint a félév utolsó napjáig teljesíti a végbizonyítvány feltételeit, akkor az Egyetem: a) a végbizonyítvány dátumaként az utolsó sikeres tantárgyi teljesítés napját állapítja meg, b) a hallgató képzésének végdátumaként az adott félév utolsó napját állapítja meg. Ezen hallgatók esetében – a párhuzamos képzésben résztvevők kivételével – a hallgatói jogviszony megszűnésének dátuma a képzés végdátumával megegyezik. (8) Kettősvagy többes oklevelet adó képzés (double degree, multiple degree), közös oklevelet adó képzés (joint degree) esetében ettől a feltételtől a külföldi partnerintézménnyel kötött együttműködési megállapodás eltérően rendelkezhet azzal a megkötéssel, hogy ezen képzésekben részt vevő hallgatónak a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez az Egyetemen belül az adott szakon kell legalább a kreditek 1/3-át teljesítenie. (9) 5 A hallgató kérésére a TÜ ügyintéző/koordinátor a végbizonyítvány
# 73. § / Az abszolutórium (végbizonyítvány) / A szakdolgozat, diplomamunka célja, jellemzői, típusai
(abszolutórium) kiállításáról igazolást állít ki a Vhr. szerinti tartalommal. (10) Az Egyetemen más felsőoktatási intézmény hallgatójaként vendéghallgatói képzésben tanulmányokat folytató, valamint részképzésben, részismereti képzésben és előkészítő képzésben a végbizonyítvány nem értelmezhető.
# 74. § / Az abszolutórium (végbizonyítvány) / A szakdolgozat, diplomamunka célja, jellemzői, típusai
74. § (1) Az oklevél megszerzéséhez a hallgatóknak alapképzésben szakdolgozatot, mesterképzésben diplomamunkát, szakirányú továbbképzésben szakdolgozatot vagy diplomamunkát kell készítenie (a továbbiakban együtt: szakdolgozat). (2) A szakdolgozat készítésének célja, hogy tanúsítsa a hallgató tudását és szakértelmét valamely általa választott témában, a választott témához kapcsolódó tudományos adatgyűjtésben, rendszerezésben, elemzésben és feldolgozásban, a témául választott jelenség vagy probléma tárgyalásában, a hipotézisalkotásban, a problémamegoldásban, alternatív hipotézisek elemzésében, az érvelésben és az ellenérvek cáfolatában, gondolatainak, nézeteinek, álláspontjának, mondanivalójának koherens, konzisztens, nyelvhasználati szempontból gondozott írásbeli kifejtésében. (3) Tanári mesterképzésben, osztatlan tanárképzésben a diplomamunka célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a képzés különböző területein elsajátított tudást integrálni és tanári munkájában alkalmazni. Képes a szakma szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyűjteni, azok alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni. Képes a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanulási-tanítási folyamatról módszeresen gyakorlati tapasztalatokat gyűjteni és a tényszerű adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, valamint az eredményeket saját tanári munkájában alkalmazni. (4) 1 A szakdolgozat az Egyetemen oktatott ismeretek körében a tanterv szerint meghatározott félévekben végzett, a választott témának önálló szakmai munkán alapuló kidolgozását bemutató, jellemzően írásbeli dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteiről és ezek alkalmazásában szerzett jártasságáról tanúskodik. Tükrözi a hallgató tájékozottságát a témára vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalomban, valamint szakmai ítélőképességét az eredmények elemző, kritikai és összegző áttekintése során. A tényfeltárás és/vagy az értelmezés és/vagy alkotás területén szakmailag értékelhető új eredményt nyújt, és ilyen módon dokumentálható, hogy a hallgató elsajátította és alkalmazni tudja a tudományterület fogalmi eszközeit és módszereit. (5) A szakdolgozatok jellemzően tudományos műnek minősülnek, melyre a tudományos művekre vonatkozó szabályok érvényesek. A szakdolgozat elkészítésekor kiemelt jelentőségű a tudományos etika maradéktalan betartása. Ez vonatkozik mind a szakdolgozatok készítése során elvégzett kutatásokra (empirikus dolgozatok esetében csak kutatásetikai engedély birtokában kezdődhet a kutatás), mind magára a szakdolgozatokra. (6) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat a hallgatónak a választott téma feldolgozásával és záróvizsgán történő megvédése során kell bizonyítania. (7) 2 A szakdolgozat típusai a) kutatásalapú szakdolgozat –kutatásalapú dolgozat,
# 74. § / Az abszolutórium (végbizonyítvány) / A szakdolgozat, diplomamunka célja, jellemzői, típusai
b) portfólió-típusú szakdolgozat – OTDK, tudományos cikk, reflexióval ellátott portfólió-feladatok rendszere, c) pályaműtípusú szakdolgozat –(alkotás, pályamű, megírt informatikai program), d) projekttípusú szakdolgozat –(esettanulmány-alapú). (8) Kutatásalapú szakdolgozat: a kutatásalapú szakdolgozat jellemzően egy kutatási kérdés megválaszolását célzó, primer vagy szekunder adatgyűjtésen alapuló, jellemzően a szakterület tudományos műveinek struktúráját követő írott mű. Primer adatgyűjtésen alapuló dolgozat esetében jellemzően tartalmazza az adott téma szakirodalmának áttekintését, a kutatásmódszertan érvelő típusú bemutatását, majd az eredmények bemutatását és értelmezését/kontextualizálását. (9) Portfólió-típusú szakdolgozat: a portfólió-típusú szakdolgozat esetén a képzés komplex projektjeinek elemei kerülnek be rendszerezett módon a portfólióba és – önreflexióval kiegészülve – ez lesz az alapja a képzést lezáró értékelésnek. A portfólió-összeállítás vezérfonala az adott szak programszintű tanulási eredményeinek a leírása. A portfólió-típusú szakdolgozat – ennek megfelelően – jellemzően egy bevezetőből, a portfóliót alkotó dolgozatokból/elemekből, valamint az ezeket összefoglaló reflexióból áll. (10) Pályaműtípusú szakdolgozat (alkotás, pályamű, informatikai program): a pályaműtípusú szakdolgozat az adott alkotásból, valamint az alkotási folyamat bemutatásából továbbá – az esetleges eredmények tükrében – az erre adott kritikai reflexióból áll. Maga az alkotás (film, program stb.) a dolgozat mellékletét képezi. (11) Projekttípusú szakdolgozat: a projekttípusú szakdolgozat egy adott, jellemzően üzleti vagy gazdasági probléma vagy gyakorlati jelenség, esettanulmány megoldására adott tervből, valamint annak kritikai elemzéséből áll. A projekttípusú szakdolgozat jellemzően a probléma és megoldása szempontjából releváns szakirodalom áttekintéséből, a probléma elemző bemutatásából, a megoldási javaslat elemző bemutatásából, valamint – az esetleges eredmények tükrében – az erre adott kritikai reflexióból áll. (12) Az egyes szakokon elfogadott szakdolgozat-típusokat a tanterv tartalmazza azzal, hogy ezt a szabályt visszamenőleg nem kell érvényesíteni, azaz az újonnan készülő tantervek esetén kell érvényesíteni. (13) 1 Az adott szakon a szakdolgozat-készítéshez kapcsolódóan a témaválasztással egyidejűleg a szakfelelős a szakra vonatkozóan szakdolgozati útmutatót készít, amely tartalmazza a szakdolgozat részletes tartalmi és formai követelményeit, figyelemmel a TVSZ 3. mellékletében meghatározottakra, valamint tartalmazza az adott szakra vonatkozó értékelőrácsot. Amennyiben az adott szakon a szakdolgozati témákhoz előzetesen kijelölt konzulensek kapcsolódnak, azok személyét a témajavaslatokkal egyidejűleg közzé kell tenni. A szakdolgozati útmutatót az illetékes dékán hagyja jóvá
# 74. § / A szakdolgozat, diplomamunka célja, jellemzői, típusai / Témahirdetés, témaválasztás, szakdolgozat-konzultáció
és a szakfelelős az Egyetem honlapján és/vagy egyéb elektronikus felületen közzéteszi. A hallgatók tájékoztatásért a szakfelelős felel. A hallgatók tájékoztatásának legkésőbb a témaválasztási időszak első napját megelőző munkanapig meg kell történnie.
# 75. § / A szakdolgozat, diplomamunka célja, jellemzői, típusai / Témahirdetés, témaválasztás, szakdolgozat-konzultáció
75. § (1) A szakdolgozat témáját a képzési és kimeneti követelmények keretein belül kell megválasztani. (2) A szakfelelős, azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős feladata, hogy a témajavaslatokat az általa meghatározott időpontig a Neptunban közzétegye. (3) A hallgatók a szakfelelős, azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős által megadott témák közül választhatnak. A téma kiválasztása a Neptunon keresztül történik a szakfelelős által meghatározott időpontig. A témaválasztást a szakfelelős, azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős hagyja jóvá. A szakfelelős, azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős a kérelem beadásától számított tizenöt (15) napon belül dönt, a döntést Neptun üzenet formájában közli a hallgatóval. (4) A hallgatók hozott, egyéni témát is választhatnak a szakfelelős, azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős engedélyével. (5) A szakdolgozat készítéséhez minden képzésben tantárgy van rendelve. A szakdolgozat készítéséhez rendelt tantárgy gyakorlati jeggyel értékelt, kötelező tantárgy. Ezen tantárgy esetében az illetékes szakfelelős határozza meg szakdolgozati útmutatóban és a tárgytematikában, hogy az értékelés milyen készültségi szinthez köthető. (6) A tantárgyhoz rendelt érdemjegyet az (5) bekezdésben foglalt tantárgykövetelmények és a hallgató féléves munkája alapján a konzulens állapítja meg. Az érdemjegy megadásának nem feltétele a szakdolgozat félév végéig történő elkészítése és beadása. (7) 1 A szakdolgozat nyelve a képzés nyelve azzal, hogy magyar nyelvű képzés esetén a szakdolgozat angol nyelven is elkészíthető, továbbá magyar nyelvű, de angol vagy német nyelvű specializáción folytatott tanulmányok esetén a szakdolgozat nyelve a specializáció nyelve is lehet. A DSG keretében készített szakdolgozatok német, angol és magyar nyelven nyújthatók be. (8) 2 A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) jelen § rendelkezéseitől el lehet térni. Erről az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell. Az eltérés tényéről és tartalmáról a hallgatókat, valamint a TÜ-t tájékoztatni kell.
# 75. § / Témahirdetés, témaválasztás, szakdolgozat-konzultáció / A szakdolgozat nyilvánossága, tárolása
76. § (1) Lehetőség van a szakdolgozatban megjelenő egyes céges/szervezeti/intézményi információk bizalmas kezelésére. Ennek megjelenési módjai: a) Amennyiben a hallgatónak és/vagy a vizsgált szervezet vezetőinek csak egyes gazdálkodási mutatók széles körű hozzáférhetőségével kapcsolatban vannak fenntartásai, úgy azt a szóban forgó adatok megváltoztatásával vagy kipontozásával (esetleg „xxxx” jelsorozattal a nagyságrend sejtetésével) jelzi, feltéve, hogy ez a szakdolgozat értelmezését nem veszélyezteti. b) Amennyiben a hallgató vagy a szóban forgó szervezet vezetése ezt igényli, lehetőség van a szakdolgozatban a szervezet nevének megváltoztatására vagy eltorzítására. (2) 1 A szakdolgozat titkosítására nincs lehetőség. A hallgató kérheti a szakdolgozat korlátozott hozzáférésű elérését azonban a TDK-dolgozat minden esetben nyilvános, így annak hozzáférése nem korlátozható. Ez esetben a szakdolgozat a könyvtári honlapon keresztül elérhető a Szakdolgozatok/TDK adatbázisban (a Neptun alrendszere a könyvtári repozitórium). Amennyiben a hallgató nem kéri a korlátozott hozzáférést, akkor a szakdolgozat könyvtári honlapon keresztül elérhető a Szakdolgozatok/TDK adatbázisban (a Neptun alrendszere a könyvtári repozitórium), továbbá a világháló bármely pontjáról hozzáférhető. A szakdolgozat teljes vagy korlátozott nyilvánosságáról a hallgató a szakdolgozat leadásával egyidejűleg nyilatkozik. (3) 2 Tanári mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben, executive degree képzésben és részidős képzésben kérelmezhető, hogy a szakdolgozat a leadástól számított három (3) évig kizárólag a záróvizsgában közreműködők részére legyen elérhető, azzal, hogy az Egyetem hivatalos plágiumellenőrző programjába a plágiumellenőrzést ezen szakdolgozatok esetén is el kell végezni. A három (3) év letelte után a szakdolgozat a (2) bekezdés szerint korlátozott hozzáférésű lesz. A szakdolgozat ennek megfelelő kezeléséért a Könyvtár a felelős. (4) 3 Tanári mesterképzésben tanári portfólió is készül, amelyet az Egyetem nem ad át a könyvtárnak és a Neptun rendszerben sem tehető hozzáférhetővé. (5) A (3) bekezdés vonatkozásában kérelmet a témaválasztással egyidejűleg, de legkésőbb a Szakszeminárium 2. vagy azzal egyenértékű tantárgy felvételének félévében kell benyújtani. (6) A kérelemről a szakfelelős dönt. (7) A döntést a kérelem beadásától számított tizenöt (15) napon belül kell meghozni. (8) A döntést határozatba kell foglalni. (9) A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.
# 77. § / A szakdolgozat nyilvánossága, tárolása / Szakdolgozatírás
77. § (1) A hallgatók a szakfelelős/specializációfelelős által jóváhagyott téma esetén kezdhetik meg annak kidolgozását. (2) A szakdolgozat tartalmi és formai követelményeit a 74. § (13) bekezdés szerinti szakdolgozati útmutató tartalmazza, figyelemmel TVSZ 3. mellékletében foglaltakra. (3) A szakdolgozat készítését konzulens irányítja. A konzulenst a szakfelelős/specializációfelelős jelöli ki és teszi közzé a témaválasztás jóváhagyásával egyidejűleg a Neptunban. A szakfelelős/specializációfelelős felelőssége, hogy olyan oktatót kérjen fel konzulensnek, aki a hallgató által választott szakterületet jól ismeri. (4) 1 A hallgatói jogviszony fennállása alatt a szakdolgozat benyújtásáig a konzulens feladata a hallgatók szakmai, módszertani irányítása, ösztönzése és segítése a téma önálló feldolgozásában, továbbá a szakdolgozat aktualitásának, az adatok és megállapítások védhetőségének megállapítása. A szakdolgozat készítésének ütemezését – a hallgatóval egyeztetve – a konzulens határozza meg. A konzulensnek kötelessége biztosítani a hallgató számára félévente minimum három (3) konzultációs alkalmat, amennyiben a hallgató a félév során felvette a Szakszeminárium 1., Szakszeminárium 2. vagy azzal egyenértékű tárgyat. A hallgató köteles a konzultációs alkalmakon megjelenni. Távolmaradás esetén az egyéb foglalkozásokra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. A hallgatói jogviszony fennállása alatt amennyiben a hallgató teljesítette a Szakszeminárium 1., Szakszeminárium 2. vagy azzal egyenértékű tárgya(ka)t, de a szakdolgozatát nem adta le és szakdolgozati témát változtatott, külön díj fizetése nélkül kötelező a szakdolgozat konzultáció. (5) A hallgatói jogviszony megszűnését követően a végbizonyítvány megszerzést követő két (2) éven belül történő szakdolgozatírás, szakdolgozat-aktualizálás, szakdolgozat-javítás esetén a szakfelelős dönt arról, hogy kötelező-e a (4) bekezdés szerinti szakdolgozat-konzultáció. Amennyiben a szakfelelős úgy dönt, hogy kötelező a szakdolgozat konzultáció, úgy a konzulenst a hallgató kérelmére a szakfelelős/specializációfelelős jelöli ki. (6) A hallgatói jogviszony megszűnését követően a végbizonyítvány megszerzését követő két (2) éven túl történő szakdolgozatírás, szakdolgozat-aktualizálás, szakdolgozat-javítás esetén is kötelező a (4) bekezdés szerinti szakdolgozat-konzultáció. A konzulenst a hallgató kérelmére a szakfelelős/specializációfelelős jelöli ki. (7) Az (5)–(6) bekezdés szerinti esetben a szakdolgozat-konzultációért a hallgatónak a HTJSZ 5. mellékletében meghatározott díjat kell fizetni. (8) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) lehetőség van közös
# 77. § / Szakdolgozatírás / Szakdolgozati téma változtatása
szakdolgozat írására, a partneregyetemmel közösen konzulens kijelölésére, valamint a (2) bekezdés rendelkezéseitől el lehet térni. Erről az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell. (9) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) közös szakdolgozatírás esetén jelen § rendelkezéseitől el lehet térni. Erről az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell.
# 78. § / Szakdolgozati téma változtatása / Szakdolgozat véglegesítése, leadása
78. § (1) A hallgató kérheti a szakdolgozat témájának és/vagy a konzulens személyének módosítását. (2) A kérelmet a hallgató legkésőbb a Szakszeminárium 2. vagy azzal egyenértékű tantárgy felvételének félévében, a regisztrációs időszak utolsó munkanapján 12.00 óráig a Neptunban nyújthatja be. (3) 2 Hallgatói jogviszony megszűnését követő témaváltoztatásra is jelen § (4)–(8) bekezdéseit kell alkalmazni. A kérelmet a szakdolgozatleadás szerinti félév regisztrációs időszak utolsó munkanapján 12.00 óráig a Neptunban lehet benyújtani. Az új téma változtatásának engedélyezésével egyidejűleg a konzulens személyéről a szakfelelős dönt. (4) A kérelemről a szakfelelős dönt az intézetvezetővel egyeztetve. (5) A döntést a kérelem beadásától számított tizenöt (15) napon belül kell meghozni. (6) A döntést határozatba kell foglalni. (7) A kérelem benyújtásáért a hallgatónak a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. (8) A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.
# 79. § / Szakdolgozati téma változtatása / Szakdolgozat véglegesítése, leadása
79. § (1) A hallgató a szakdolgozatát véglegesítésre a konzulens által meghatározott határidőig, de legkésőbb a leadási határidőt megelőző tíz (10) munkanappal köteles bemutatni a konzulensnek jóváhagyás céljából. (2) A konzulens konzulensi nyilatkozattal hagyja jóvá a szakdolgozat leadását. A jóváhagyási folyamat a Neptunban történik. A szakdolgozat kizárólag a konzulens jóváhagyásával adható le érvényesen. (3) 1 A szakdolgozat leadására vonatkozó pontos határidőket a tanév időbeosztása tartalmazza. (4) 2 Tanári portfólió leadására vonatkozó pontos határidőt a tanév időbeosztása tartalmazza. (5) 3 A (3)–(4) bekezdésben meghatározott leadási határidőt követő három (3) napon belül a hallgató/volt hallgató kérelem nélkül, díjmentesen leadhatja szakdolgozatát és tanári portfólióját. (6)–(7) 4 (8) A szakdolgozatot egy (1) elektronikus példányban az erre a célra létrehozott elektronikus felületen kell benyújtani, és ezzel egyidejűleg a hallgatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a leadott szakdolgozat a saját munkájának eredménye, valamint arról, hogy a szakdolgozatot leadó az Egyetemen párhuzamosan kettő vagy több képzésben tanulmányokat folytató hallgató szakdolgozatai közötti átfedés nem haladja meg a 10%-ot. 10%-nál nagyobb egyezőség megállapítása esetén a hallgató záróvizsgát nem tehet. (9) A benyújtás egyben szövegegyezés-vizsgálattal összekötött leadást jelent. A szakdolgozat leadásának részletes szabályait oktatási rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza. (10) 5 A szakdolgozat leadása nem jelenti a záróvizsgára való jelentkezést is, erről a hallgató a Neptunban külön nyilatkozik. (11) A leadott szakdolgozat a 80. § (7) bekezdésben meghatározott esetet kivéve nem vonható vissza. (12) 6 (13) 1 Amennyiben a hallgató/volt hallgató szakdolgozatot szeretne leadni és a Szakszeminárium 2. vagy azzal egyenértékű tantárgyát már sikeresen teljesítette, illetve már korábbi félévek valamelyikében a végbizonyítványt megszerezte –– a szakdolgozat leadást minden esetben kérelmezni kell, a szakdolgozatleadás szerinti félévben a vonatkozó ORH rendelkezésben meghatározott időpontig. A kérelemről a szakfelelős dönt a konzulens véleményének meghallgatását követően. A döntést a kérelem beadásától számított tíz (10) munkanapon belül kell meghozni. A kérelem benyújtásáért a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat kell fizetni. (14)–(15) 2 (16) 3 Amennyiben a kérelmező: a) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, a kérelem alapján elindulhat a szakdolgozat leadása, értékelése; b) már nem rendelkezik hallgatói jogviszonnyal, de a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő két (2) naptári év még nem telt el, a szakfelelős, a konzulens véleményének meghallgatásával dönthet ba) a befejezett szakdolgozat kérvényleadás időpontjában bemutatott formában való benyújtásának engedélyezéséről; vagy
# 79. § / Szakdolgozat véglegesítése, leadása / A szakdolgozat értékelése
bb) a befejezett, illetve korábban megkezdett szakdolgozat kiegészítésének, aktualizálásának, javításának elrendeléséről; vagy bc) új szakdolgozat, új témában való elkészítésének megköveteléséről. c) már nem rendelkezik hallgatói jogviszonnyal és a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő két (2) naptári év már eltelt, a szakfelelős, a konzulens véleményének meghallgatásával a bb)-bc) pontban foglaltak szerinti döntést hozhat. A bb) és bc) esetekben a szakfelelős az intézetvezetővel egyeztetve dönt a korábbi konzulens megerősítéséről vagy új konzulens kijelöléséről, valamint kötelező szakdolgozati konzultáció előírásáról, bc) esetében, pedig az új témáról is. A szakdolgozatot ezt követően lehet az általános szabályok szerint újra benyújtani. (17)–(18) 4 (19) 5 A (15) bekezdés c) pont és a (16) bekezdés b) pont szerinti döntés esetén a hallgatónak a 78. § (3) bekezdés szerint a témaváltoztatásra vonatkozóan is kérelmet kell benyújtania. (20) 6 (21) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) közös szakdolgozatírás esetén jelen § rendelkezéseitől el lehet térni. Erről az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell.
# 80. § / Szakdolgozat véglegesítése, leadása / A szakdolgozat értékelése
80. § (1) A szakdolgozat értékelését a szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – által felkért két (2) bíráló végzi. Alapképzésben a szakdolgozatot egy (1) bíráló is értékelheti. A bíráló lehet külső szakember is, és két (2) bíráló esetében az egyik lehet a hallgató konzulense. (2) 1 A szakdolgozatot ötfokozatú minősítési rendszer szerint kell érdemjegyet adni. A szakdolgozat bírálathoz használandó – a szakdolgozat értékelési szempontokat kifejtő – szakdolgozat-típusonkénti értékelőrács elkészítése, elfogadása és közzététele a 74. § (13) bekezdésében meghatározottak szerint történik. Abban az esetben, amennyiben a szakdolgozat mérési pontként is megjelenik az Egyetem minőségbiztosítási rendszerében, úgy a hallgatói teljesítmény értékeléséhez a minőségfejlesztés által megadott értékelőrácsot is alkalmazni kell. (3) A szakdolgozat értékelését és az érdemjegyet a hallgatóval a záróvizsga előtt legkésőbb öt (5) munkanappal a Neptunon keresztül ismertetni kell. (4) Amennyiben a szakdolgozatot két (2) bíráló bírálta, az értékelés a következők szerint alakul: a) Ha mindkét bíráló elégtelenre értékelte, a jelölt záróvizsgára nem bocsátható, a hallgató csak a tanév időbeosztása szerinti következő szakdolgozat-leadási időszakában adhat be újabb javított szakdolgozatot. b) Az egyik bíráló elégtelenre értékelte, az illetékes szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – harmadik bírálónak adja ki a szakdolgozatot/diplomamunkát. Amennyiben: ba) a harmadik bíráló is elégtelenre értékelte a szakdolgozatot/diplomamunkát, akkor a jelölt záróvizsgára nem bocsátható, a hallgató csak a tanév időbeosztása szerinti következő szakdolgozat-leadási időszakában adhat be újabb javított szakdolgozatot/diplomamunkát; bb) a harmadik bíráló nem elégtelenre értékelte a szakdolgozatot, akkor szakdolgozatot elfogadottnak kell tekinteni és a két, elégtelentől különböző érdemjegyet tartalmazó bírálatnak az eredményét kell figyelembe venni. c) A két (2) bíráló elbírálta és az általuk adott érdemjegyek (amelyek egyike sem lehet elégtelen) között három (3) fokozatnyi különbség van, az illetékes szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – harmadik (3.) bírálónak adja ki azt. Ekkor a két egymáshoz legközelebb álló, elégtelentől különböző érdemjegyet tartalmazó bírálatnak az eredményét kell figyelembe venni. Amennyiben a harmadik bíráló elégtelenre értékeli a szakdolgozatot, akkor a jelölt záróvizsgára nem bocsátható, a hallgató csak a tanév időbeosztása szerinti következő szakdolgozat leadási időszakában adhat be újabb javított szakdolgozatot. (5) Amennyiben alapképzésben a szakdolgozatot egy bíráló bírálja és a) a bíráló elégtelenre értékelte, az illetékes szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – másik két bírálót kér fel az ismételt
# 80. § / Szakdolgozat véglegesítése, leadása / A szakdolgozat értékelése
értékelésre. Amennyiben aa) a két (2) bíráló közül legalább egy (1) bíráló elégtelenre értékeli a szakdolgozatot, akkor a hallgató csak a tanév időbeosztása szerinti következő szakdolgozat/diplomamunka-leadási időszakában adhat be újabb javított szakdolgozatot; ab) a két (2) bíráló nem elégtelenre értékeli a szakdolgozatot, akkor a két elégtelentől különböző érdemjegyet tartalmazó bírálatnak az eredményét kell figyelembe venni. (6) 2 Amennyiben a (4) és (5) bekezdés szerinti értékelés alapján bíráló(k) a szakdolgozatot elégtelen érdemjegyre értékelte, akkor a hallgató csak a tanév időbeosztása szerinti következő szakdolgozat leadási időszakban a szerint adhat be újabb javított szakdolgozatot. (7) Tudományos diákköri (továbbiakban: TDK) dolgozat szakdolgozatként is benyújtható és jeles (5) értékeléssel – két bíráló esetén mindkét bírálat vonatkozásában jeles (5) értékeléssel – szakdolgozati védésnek minősíthető – a 83. § alapján közös szakdolgozat esetében mindkét hallgató bírálata(i) jeles (ek) (5) –, amennyiben az alábbi együttes feltételek teljesülnek: a) amennyiben annak témáját a szakfelelős a szakdolgozatkénti befogadásra irányuló kérelem alapján befogadja; b) a TDK dolgozatot a szekciójában OTDK-n történő bemutatásra javasolták, továbbá c) többszerzős TDK dolgozat esetén teljesülnek a 83. § -ban foglaltak. (8) 1 A TDK-n dolgozatával a védés alól mentességet szerzett hallgató a mentességét – kizárólag egyszeri alkalommal – a megrendezett TDK-val azonos félévhez vagy közvetlenül az azt követő három (3) félévhez tartozó záróvizsga alkalmával érvényesítheti. Amennyiben a szakdolgozat leadási határideje megelőzi a TDK időpontját, a szakdolgozat, diplomamunka benyújtásának és értékelésének eljárásrendjéről szóló oktatási rektorhelyettesi rendelkezés útmutatása szerint kell eljárni a már leadott szakdolgozatok vonatkozásában. (9) A (7) bekezdés szerinti eljárás kérelemre indul. A kérelmet A szakdolgozat, diplomamunka benyújtásának és értékelésének eljárásrendjében meghatározott időpontig lehet benyújtani azzal, hogy a kérelmet a hallgató, amennyiben arra lehetőség van, a szakdolgozat leadását megelőzően nyújtja be, de amennyiben az OTDK-ra történő bemutatásra vonatkozó javaslat a szakdolgozat leadását követően jut a hallgató tudomására, a kérelem utóbb is benyújtható. A kérelem leadását pozitív elbírálás esetén úgy kell tekinteni, hogy a hallgató a kérelemben a korábban már benyújtott szakdolgozatának visszavonását is kérelmezi. A kérelem tárgyában a szakfelelős dönt. A döntést öt (5) napon belül meg kell hozni. A döntést Neptun üzenetben kell közölni a hallgatóval. (10) 2 A kérelem pozitív elbírálása esetén a (9) bekezdés alapján a hallgató korábban leadott szakdolgozata visszavontnak minősül. Az új szakdolgozati sort a Neptunban az érintett Intézet hozza létre. Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács (ETDT) az
# 80. § / A szakdolgozat értékelése / Szakdolgozat javítása
OTDK-ra jutott dolgozatokat átadja a PM-nek és a PM egy közös tárhelyre rögzíti melyet az Intézetek is elérnek és a létrehozott szakdolgozati sorhoz az intézeti munkatársak feltöltik a dolgozatokat. (11) 3 A kérelem pozitív elbírálása esetén a hallgató a záróvizsgarészek közül kizárólag a szakdolgozatvédés alól mentesül, de nem mentesül a további vizsgarészek, így többek között a komplex vizsga és a portfólió-alapú szóbeli felelet teljesítése alól. (12) Amennyiben a hallgató a szakdolgozat értékelését követő első záróvizsgán nem vesz részt, az értékelt szakdolgozatra kapott érdemjegy két (2) naptári éven belül érvényes, azaz ezen idő alatt számítható bele a záróvizsga érdemjegyébe. (13) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) közös szakdolgozatírás esetén a jelen § rendelkezéseitől el lehet térni. Erről az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell. (14) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) közös szakdolgozat írása esetén, amennyiben a partnerintézményben a szakdolgozatvédésre az abszolutóriumot megelőzően is sor kerülhet, lehetőség van az abszolutóriumot megelőző próbavédés szakdolgozatvédésként történő minősítésére. Ez esetben az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint a kreditátvitel szabályai szerint kell eljárni.
# 81. § / Szakdolgozat javítása / Plágiumellenőrzés
81. § (1) A sikeres (elégtelentől különböző) szakdolgozat javítására nincs lehetőség. (2) A sikertelen (elégtelen) szakdolgozat javítását a hallgató kétszer kísérelheti meg. (3) 1 A szakdolgozat javítására irányuló kérelem benyújtása esetén a HTJSZ szerinti díjat kell fizetni. (4) 2 A kérelmet a Neptunban kell benyújtani a tanév időbeosztásában meghatározott szakdolgozatleadási időszak megkezdéséig. A kérelemről a szakfelelős Neptun rendszerüzenetben dönt a kérelem beérkezésétől számított öt (5) munkanapon belül. (5) Pozitív döntés esetén a szakdolgozat leadás a szerint történik. (6) 3 A sikertelen szakdolgozatokat a hallgató a 84. § (12)–(14) bekezdés szerinti határidőkön belül javíthatja. (7) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) közös szakdolgozat írása esetén az (1)–(4) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. Erről az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell.
# 82. § / Szakdolgozat javítása / Plágiumellenőrzés
82. § (1) A szakdolgozatot az egyetemi szövegegyezést vizsgáló szoftver alkalmazásával ellenőrizni kell. Szövegegyezőség vizsgálata nélkül a szakdolgozat nem értékelhető érdemjeggyel. A szakdolgozat hallgatói önellenőrzésének rendjét a Plágiumszabályzat tartalmazza. (2) Plágium gyanúja esetén a konzulens vagy a bíráló vagy a szakfelelős a hallgató ellen etikai eljárást kezdeményez. Amennyiben a plágium igen enyhe súlyú a konzulens vagy a bíráló és a szakfelelős egybehangzó álláspontja szerint és azt a hallgató is elismeri, a hallgató kérheti az elégtelen érdemjeggyel történő értékelést és egyúttal a harmadik bíráló kijelölésének mellőzését. (3) Amennyiben az ellenőrzés eredményeként a hallgató ellen plágium gyanúja miatt etikai eljárás indul, a szakdolgozatot az etikai eljárás lezárásáig átmenetileg értékelhetetlennek kell minősíteni, és ezt kell rögzíteni a Neptunban. (4) Az etikai eljárás lefolytatása az Etikai Bizottság hatásköre. Az Etikai Bizottság a plágiumgyanút az Etikai Kódex és a Plágiumszabályzat rendelkezései szerint bírálja el azzal, hogy amennyiben az esedékes záróvizsga miatt az indokolt, gyorsított eljárást kell lefolytatni. (5) Amennyiben az Etikai Bizottság megállapítja az etikai vétséget, a szakdolgozatot a határozatában értékelhetetlennek minősíti és rendelkezik az egyéb jogkövetkezményekről (pl. a szakdolgozat javításáról, újraírásáról, új konzulens kijelöléséről). (6) Amennyiben az etikai eljárás során az Etikai Bizottság megállapítja az etikai vétség elkövetését, és a cselekményt, magatartást, mulasztást mérlegelési jogkörében olyan súlyúnak ítéli, a hallgató ellen a Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat alapján fegyelmi eljárást kezdeményezhet. (7) A plágiumra vonatkozó részletes szabályozást a Plágiumszabályzat tartalmazza. (8) Amennyiben az Etikai Bizottság megállapítja, hogy a hallgató a szakdolgozat írása során plágiumot követett el, és az alapján határozatában kimondja az etikai vétség elkövetését, akkor a hallgató az etikai vétséggel érintett szakdolgozat alapján nem bocsátható záróvizsgára. A hallgató csak akkor bocsátható záróvizsgára, ha az Etikai Bizottság határozatában foglaltak szerint kijavítja vagy újraírja és véglegesíti a szakdolgozatát, és azt a konzulens a TVSZ szerint leadhatónak minősíti (a konzulensi nyilatkozatot újból ki kell adni), valamint a szakdolgozat értékelése eredményesen lezajlik. A kijavítás vagy újraírás legkorábban a következő szakdolgozat leadási időszakra eshet, azaz nem kell a hallgató részére külön leadási határidőket biztosítani.
# 83. § / Közös szakdolgozat / Záróvizsga, a záróvizsgára bocsátás feltételei
83. § (1) A szakfelelős engedélyével lehetőség van közös szakdolgozat írására, amely esetben a formai és tartalmi követelményeket, valamint a témaváltoztatás, szakdolgozat javításának, értékelésének rendjét a TVSZ-ben foglaltakra figyelemmel, annak értelmeszerű alkalmazásával a szakfelelős határozza meg.
# 84. § / Közös szakdolgozat / Záróvizsga, a záróvizsgára bocsátás feltételei
84. § (1) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga – a jogszabályi keretek között – a tantervben meghatározottak szerint több részből állhat. Az egyes záróvizsgarészek időben eltérő napon és helyszínen is lebonyolíthatók. (2) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) közös záróvizsga is szervezhető. (3) A hallgató tanulmányait alapképzésben, osztott és osztatlan mesterképzésben, valamint szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. (4) Amennyiben a hallgató a szakdolgozatát leadja, azt a bírálók eredményesre értékelik, de a hallgató nem teljesíti az abszolutórium követelményeit, akkor záróvizsgára nem bocsátható. (5) A hallgató a záróvizsgát képzésenként külön teszi le. (6) A záróvizsgára bocsátás együttes feltételei: a) végbizonyítvány megszerzése, b) a szakdolgozat határidőre történő benyújtása, c) 1 a szakdolgozat határidőre (a záróvizsgát megelőző öt (5) munkanappal) történő elégtelentől különböző érdemjeggyel történő értékelése, d) a záróvizsgára határidőre történő bejelentkezés, e) az adott képzésen a hallgatónak nincs az Egyetemmel szemben fennálló lejárt fizetési kötelezettsége, f) az Egyetem tulajdonát képező eszközökkel (kölcsönzött könyvek, sporteszközök stb.) elszámolt. (7) 2 Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a (6) bekezdésben foglaltak valamelyikét nem teljesítette. Ebben az esetben a TÜ ügyintéző/koordinátor – a hallgató Neptun rendszerüzenetben történő tájékoztatása mellett – a hallgató záróvizsga jelentkezését törli a Neptunból a záróvizsga megkezdése előtt legkésőbb három (3) munkanappal. (8) A hallgatónak a tanév időbeosztása szerinti határidőig kell záróvizsgára jelentkezni. (9) 1 A (8) bekezdésben meghatározott záróvizsga jelentkezési határidőt követő hét (7) napon belül a hallgató kérelmezheti a késedelmes záróvizsgára jelentkezést. (10) 2 A késedelmes záróvizsgára jelentkezés kérelem tárgyában a szakfelelős Neptun rendszerüzenetben dönt a kérelem beérkezésétől számított három (3) munkanapon belül. (11) 3 A kérelem benyújtásáért a volt hallgatónak a HTJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. (12) 4 A 2006/2007. tanévben vagy azt követően a 2011/2012. tanévvel bezáróan tanulmányaikat első évfolyamon megkezdő hallgatók esetében a záróvizsga a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő záróvizsga-időszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A záróvizsga letételét a végbizonyítvány (abszolutórium) kiállításától
# 84. § / Közös szakdolgozat / Záróvizsga, a záróvizsgára bocsátás feltételei
számított hetedik (7.) év eltelte után az Egyetem az egyes szakok esetében meghatározottak szerinti feltételhez köti. A záróvizsgára bocsátás feltételeiről a szakfelelős dönt. Ebben az esetben a hallgatónak kérelmet kell benyújtania a (14) bekezdés alapján. A döntést Neptun határozatba kell foglalni. Két (2) éven túl leadott szakdolgozat esetén annak bírálata alapján kapott érdemjegy a záróvizsga-eredménybe már nem számítható be. Ebben az esetben a szakdolgozat aktualizálása és újbóli leadása szükséges, a 77. § és 79. § vonatkozó rendelkezései alapján. (13) 5 Azon hallgatók esetében, akik a 2012/2013. tanévben vagy azt követően kezdték meg tanulmányaikat, a záróvizsga a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő záróvizsga-időszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után két (2) éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési és kimeneti követelmények szerint letehető. A záróvizsga letételét a végbizonyítvány (abszolutórium) kiállításától számított második (2.) év eltelte után az Egyetem az egyes szakok esetében meghatározottak szerinti feltételhez köti. A záróvizsgára bocsátás feltételeiről a szakfelelős dönt. Ebben az estben a hallgatónak kérelmet kell benyújtania a (14) bekezdés alapján. A döntést Neptun határozatba kell foglalni. Két (2) éven túl leadott szakdolgozat esetén annak bírálata alapján kapott érdemjegy a záróvizsgaeredménybe már nem számítható be. Ebben az esetben a szakdolgozat aktualizálása és újbóli leadása szükséges a és 79. § vonatkozó rendelkezései alapján. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik (5.) év eltelte után záróvizsga nem tehető. (14) 6 A hallgató a (12) bekezdés szerinti esetben hét (7) év letelte után, a (13) bekezdés szerinti esetben két (2) év letelte után kérelemre bocsátható záróvizsgára. (15) 7 Az (12)–(13) bekezdés szerinti esetekben a volt hallgató a záróvizsgázási szándékát a tanév időbeosztásában szereplő szakdolgozat-leadási határidőig köteles jelezni és egyben kérelmezni a záróvizsgára bocsátást. Ha a volt hallgató ezt a kötelezettségét elmulasztja, amennyiben még a jelen § szerinti határidők nem jártak le, a következő záróvizsga-időszakra jelentkezhet. (16) A kérelemről a szakfelelős dönt. (17) A döntést a kérelem beadásától számított tizenöt (15) munkanapon belül kell meghozni. (18) A döntést Neptun határozatba kell foglalni. (19) A kérelemért a volt hallgatónak a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat kell fizetni. (20) 1 Kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree), vagy oktatási hálózati együttműködésben résztvevők esetében az adott félév záróvizsga-időszakán kívül is szervezhető záróvizsga.
# 85. § / Záróvizsgára jelentkezés visszavonása / A záróvizsga-bizottság
85. § (1) A hallgató a záróvizsga jelentkezését visszavonhatja. (2) A benyújtott szakdolgozat azonban ebben az esetben sem vonható vissza. (3) 2 A kérelmet a záróvizsga megkezdése előtt legkésőbb három (3) munkanappal lehet benyújtani. (4) 3 Amennyiben a hallgatónál nem áll fenn kizáró ok, a hallgató kérelmét a TÜ ügyintéző/koordinátor automatikus döntéssel elfogadja. Ez esetben nem kell alkalmazni a záróvizsga megismétlésére vonatkozó rendelkezéseket. A döntést Neptun üzenetben kell közölni a hallgatóval. (5) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) közös záróvizsga esetén a jelen §-ban foglaltaktól el lehet térni. Erről az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell.
# 86. § / Záróvizsgára jelentkezés visszavonása / A záróvizsga-bizottság
86. § (1) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell letenni, amelynek elnöke és legalább még két (2) tagja van. (2) A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár vagy egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az Egyetemmel vagy az Egyetem másik szakjának oktatója legyen. (3) A záróvizsga-bizottság munkájához kapcsolódó ügyviteli feladatokat az elnök által kijelölt tag mint jegyzőkönyvvezető látja el. (4) A záróvizsga-bizottság elnökét, tagjait, egyben a jegyzőkönyvvezető tagot is a szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – elektronikus levélben kéri fel legkésőbb a záróvizsga napját megelőző két (2) héttel. Amennyiben a kijelölt elnök vagy tag nem emel kifogást, azt úgy kell tekinteni, hogy elfogadta a felkérést és vállalja a vonatkozó szabályok betartását. (5) A záróvizsga-bizottságok Neptunban történő rögzítéséről a szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – felkérésére az intézetvezető gondoskodik. (6) 4 Amennyiben a záróvizsga-bizottság tagja bármely ok folytán nem tud részt venni a záróvizsga-bizottság munkájában, a szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – jelöl ki új tagot. A ZVB tagjának változását – mint egyéb körülményt – a ZV jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges. (7) A záróvizsga-bizottság feladata, hogy értékelje a hallgató felkészültségét, majd döntsön a hallgató értékeléséről. (8) A záróvizsga-bizottság elnökének feladatai: a) a záróvizsga szabályos lebonyolításának biztosítása (pl. összeférhetetlenség megállapítása, a záróvizsga felfüggesztése rendkívüli helyzetben), b) zárt ülés elrendelése a záróvizsga befejezését követően, c) a záróvizsga-eredmények kihirdetése, d) záróvizsga eredményének/minősítésének megállapítása, e) a záróvizsga-jegyzőkönyv hitelesítése. (9) A záróvizsga-bizottság tagjainak feladatai: a) a hallgató teljesítményének értékelése és javaslattétel a záróvizsga eredményére/minősítésére, b) a záróvizsga-jegyzőkönyv hitelesítése. (10) A jegyzőkönyvvezető feladata: a) a bizottság ügyviteli támogatása, b) amennyiben releváns, záróvizsgatételek bekészítése, c) a minőségértékelési dokumentum kitöltetése és aláíratása a bizottság elnökével, d) amennyiben van, a leckekönyvek aláíratása az elnökkel, e) záróvizsga-jegyzőkönyv vezetése, aláíratása a bizottság elnökével, tagjaival, f) 1 a záróvizsga-jegyzőkönyvek és a hozzájuk kapcsolódó dokumentumok eljuttatása a TÜ részére. (11) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) közös záróvizsga esetén a (3)–(10) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. Erről az együttműködési
# 87. § / A záróvizsga-bizottság / A záróvizsga és a záróvizsga értékelése
87. § (1) Az záróvizsga/záróvizsgarész az illetékes dékán döntése alapján szervezhető személyes megjelenéssel vagy online vizsga formájában. (2) Az online záróvizsgára, záróvizsgarészre az online vizsgákra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a részletszabályokat és az esetleges eltéréseket az oktatási rektorhelyettes rendelkezésben adja ki. (3) 2 A záróvizsgáztatás a képzés nyelvén történik. Ettől eltérni kizárólag kettősvagy többesdiploma-program (double degree, multiple degree) esetén lehet. (4) 3 A záróvizsga megszervezése a szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – feladata, aki a záróvizsgát a felkért intézet és a TÜ együttműködésével valósítja meg. Az intézet feladata a záróvizsga-bizottsági tagok értesítése, valamint a hallgatók értesítése és a záróvizsga helyszínének, technikai feltételeiről gondoskodás. A záróvizsga és a záróvizsga bizottság adatainak Neptunban történő rögzítéséért a záróvizsgát szervező intézet, a záróvizsga jegyzőkönyv előkészítéséért az intézet által rögzített adatok alapján a TÜ felel. (5) A záróvizsgára bejelentkezett és záróvizsgára bocsátható hallgatót a szakfelelős – azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős – által felkért intézet a Neptunon keresztül tájékoztatja, legkésőbb két (2) héttel a záróvizsga/záróvizsgarész napját megelőzően. A tájékoztatásban meg kell írni a záróvizsga-bizottsági besorolást, a záróvizsga/záróvizsgarész időpontját és helyszínét. (6) A záróvizsgára bejelentkezett hallgató a megadott időpontban és helyen köteles megjelenni a záróvizsga/záróvizsgarész időpontját megelőzően fél órával. (7) Ha a vizsgázó szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud megjelenni a záróvizsgán, igazolási kérelmet nyújthat be. Az igazolási kérelmet a záróvizsgát/záróvizsgarészt követő öt (5) munkanapon belül kell benyújtani. (8) A kérelemről a szakfelelős dönt. (9) 1 A döntést a kérelem beadásától számított három (3) munkanapon belül kell meghozni. (10) A döntést határozatba kell foglalni. (11) Igazolt távolmaradás esetén a záróvizsga megismétlésére rendelkezésre álló záróvizsga-alkalmak száma nem csökken, és a megismételt záróvizsga következményeit nem kell alkalmazni. (12) Igazolatlan távolmaradás esetén a záróvizsga megismétlésére rendelkezésre álló záróvizsga-alkalmak száma eggyel csökken, valamint a megismételt záróvizsga következményeit vonja maga után. (13) Ha a hallgató a záróvizsgán/záróvizsgarészen nem jelenik meg, teljesítménye nem értékelhető, az adott záróvizsgára vonatkozó további záróvizsgarészen nem vehet részt. (14) A záróvizsga-bizottságokba beosztott hallgatókat a hallgatói névsor alapján a jegyzőkönyvvezető szólítja és hívja be a vizsgaterembe, hacsak indokolt esetben a záróvizsga-bizottság elnöke másként nem rendelkezik.
# 87. § / A záróvizsga-bizottság / A záróvizsga és a záróvizsga értékelése
(15) 2 A záróvizsgateremben a záróvizsga-bizottság elnökén, tagjain, valamint a vizsgázó és a már behívott hallgatókon, vagy utolsóként vizsgázó hallgató esetében az előtte vizsgázó hallgatón kívül más személy csak a záróvizsga-bizottság elnökének engedélyével tartózkodhat. (16) A hallgatónak a záróvizsgán a jegyzőkönyvvezető előtt igazolnia kell személyazonosságát személyazonosító igazolvány vagy útlevél bemutatásával. (17) A záróvizsga-bizottság elnökének, valamint bármely tagjának joga van a vizsgázó hallgatóhoz kérdést intézni. (18) A záróvizsgán elkövetett szabálytalanság, személycsere vagy meg nem engedett segédeszköz, segítség használata a vétkes hallgató záróvizsgától eltiltását és ellene fegyelmi eljárás kezdeményezését vonja maga után. (19) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni azzal, hogy a záróvizsga-jegyzőkönyvön a sikeres és sikertelen záróvizsgarészeket is szerepeltetni kell. A záróvizsga-jegyzőkönyv a Neptunban nyilvántartott alapadatokat tartalmazó, Neptunból előállított és kinyomtatott okirat. A záróvizsga-jegyzőkönyv tartalmát a Vhr. rendelkezései szerint kell meghatározni. (20) 3 A záróvizsga-jegyzőkönyvet az elnök és a tagok aláírása után legkésőbb a záróvizsga napját követő munkanapon a zárvóizsgát szervező intézet átadja a TÜ-nek. (21) A záróvizsgára kapott érdemjegy (záróvizsga-eredmény) megállapításának módját a TVSZ 5. melléklete tartalmazza. (22) A záróvizsga-bizottság feladata, hogy értékelje a hallgató felkészültségét, majd zárt ülésen – vita esetén szavazással – megállapítják a záróvizsga eredményét. (23) 4 A záróvizsga szakonkénti követelményeit, valamint a záróvizsga-eredmények megállapításának módját, továbbá a záróvizsga lebonyolításának módját a Képzési Program és a TVSZ 5. melléklete tartalmazza. (24) Amennyiben a záróvizsga bármely része elégtelen, az adott záróvizsga eredménye elégtelen, figyelemmel a 88. § (4) bekezdésében foglaltakra. (25) A sikertelen záróvizsga a TVSZ 88. § -a szerint ismételhető.
# 88. § / A záróvizsga és a záróvizsga értékelése / A záróvizsga ismétlése
88. § (1) A sikeres (elégtelentől különböző) záróvizsga, valamint az egyes sikeresen teljesített záróvizsgarészek javítására nincs lehetőség. (2) Sikertelen záróvizsga/záróvizsgarészek esetén ismételt záróvizsga/záróvizsgarész a következő záróvizsga-időszakban tehető. (3) A sikertelen záróvizsga/záróvizsgarész javítása esetén a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat kell fizetni. (4) Sikertelen záróvizsga esetén, amennyiben a záróvizsga több részből állt – pl. szakdolgozat-/diplomamunka-védés, portfólió-alapú szóbeli felelet, komplex vizsga, szakhoz kapcsolódó témakörökből történő felelet –, csak a sikertelen záróvizsgarészt kell megismételni, valamint a sikeresen teljesített záróvizsgarész eredménye legfeljebb két (2) éven belül az ismétlő záróvizsga alkalmával a záróvizsga eredményébe kerül beszámításra. (5) A záróvizsga-bizottság által el nem fogadott szakdolgozat-/diplomamunka-védés (tanári mesterképzésben továbbá a tanári portfólió bemutatása) esetén a bizottság dönt arról, hogy az ismételt záróvizsga alkalmával a hallgató a már beadott szakdolgozatot/diplomamunkát (tanári mesterképzésben továbbá tanári portfóliót) védheti meg újból, vagy új szakdolgozatot/diplomamunkát kell írnia (tanári mesterképzésben továbbá tanári portfóliót kell készítenie), amely beadásának feltételeiről és határidejéről a TVSZ rendelkezik. (6) Sikeres szakdolgozatvédés (tanári mesterképzésben továbbá a tanári portfólió bemutatása) esetén, amennyiben a záróvizsga többi részét a hallgató sikertelenül zárta, a védésre (tanári mesterképzésben továbbá a tanári portfólió bemutatására) kapott érdemjegy a következő záróvizsga-eredménybe legfeljebb két (2) évig beszámít. A két (2) naptári év letelte után a és 80. § vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (7) Az (5) bekezdés szerinti esetben új szakdolgozat (tanári mesterképzésben továbbá a tanári portfólió) elkészítésére két (2) alkalommal van lehetősége a hallgatónak. (8) A sikertelen (elégtelen) záróvizsga vagy záróvizsgarész két (2) alkalommal ismételhető. (9) További egy alkalommal van lehetőség a záróvizsga vagy záróvizsgarész rektori engedéllyel (nem rektori méltányosság alapon) történő javítására. Amennyiben a rektori engedélyt megkapta, azonban mégsem vesz részt a záróvizsgán/záróvizsgarészen, úgy további javításra nincs lehetősége. (10) A kérelem legkésőbb az adott tanév időbeosztásában feltüntetett szakdolgozat-/diplomamunka-leadási időszak végéig adható be. (11) A kérelemről a rektor dönt. (12) A döntést a kérelem beadásától számított három (3) munkanapon belül kell meghozni. (13) A döntést határozatba kell foglalni. (14) 1 A kérelem benyújtásáért a hallgató/volt hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles megfizetni. (15) A sikertelen (elégtelen) záróvizsgát/záróvizsgarészt a hallgató a TVSZ szerinti
# 88. § / A záróvizsga ismétlése / képzés esetén
határidőkön belül javíthatja. (16) Amennyiben a volt hallgató a (15) bekezdésben megadott határidőn belül nem tud eredményesen záróvizsgát tenni, az adott képzésen oklevelet kizárólag új felvételi eljárás alapján létesített új hallgatói jogviszony keretében szerezhet. (17) A kettősvagy többesdiploma-programban (double degree, multiple degree), közös oklevél kiállításához vezető közös képzésben (joint degree) közös szakdolgozat/diplomamunka írása esetén az (1)–(8) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. Erről az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell. Speciális elvárások az ágazati jogszabályon alapuló részismerti ESG tanácsadó 88/A. § 1 (1) 2 Az ESG tanácsadó képzés vizsgával zárul. (2) 3 A képzést záró vizsgát a záróvizsgaidőszakban kell megszervezni. (3) 4 A képzést záró vizsgára való bocsátás feltétele, hogy a hallgató az ESG tanácsadó képzési program tantervében szereplő követelményeket – a szakmai gyakorlatot is beleértve – hiánytalanul teljesítse. (4) 5 A képzést záró vizsga vizsgabizottság előtt zajlik. A vizsgabizottságnak legalább két tagja van. A tagok lehetnek a képzés oktatói vagy olyan (külső) szakember, aki ESG tanácsadó képesítéssel rendelkezik. A tagokat a szakfelelős kéri fel. (5) 6 A képzést záró vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. (6) 7 A képzést záró vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A képzést záró vizsga vizsgabizottságának egyik tagja az elnök, akit a szakfelelős jelöl ki a másik tagja a jegyzőkönyvvezető. (7) A jelen §-ban nem szabályozott kérdésekben az ágazati jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
# 89. § / Az oklevél kiállításának és kiadásának feltételei / Az oklevél minősítése
89. § (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga. (2) 8 Az oklevelet a sikeres záróvizsga napjától számított harminc (30) napon belül a TÜ állítja ki és az Egyetem adja át a hallgató részére.
# 90. § / Az oklevél kiállításának és kiadásának feltételei / Az oklevél minősítése
90. § (1) Az oklevél eredményét két tizedesjegyre kerekítve kell meghatározni. Az oklevél eredményébe beszámításra kerülő részeredményeket kerekíteni nem lehet. a) kitüntetéses, ha az oklevél eredménye 4,51–5,00 [a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén] b) kiváló, ha az oklevél eredménye 4,81–5,00 c) jeles, ha az oklevél eredménye 4,51–4,80 d) jó, ha az oklevél eredménye 3,51–4,50 e) közepes, ha az oklevél eredménye 2,51–3,50 f) elégséges, ha az oklevél eredménye 2,00–2,50 között van. (2) A tanulmányaikat 2006. szeptember 1-jét megelőzően megkezdő volt hallgatók esetében, valamint kiegészítő alapképzésben részt vevő volt hallgatók esetében az oklevél minősítésének megállapítása az adott tanulmányok megkezdésének időpontjában hatályos vonatkozó szabályzatban meghatározott határértékek figyelembevételével történik. (3) A tanulmányaikat 2013. szeptember előtt megkezdett hallgatók esetében kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, aki a záróvizsgán jeles (5) eredményt ért el, a kötelező szigorlatai és a specializáció(ka)t/szakirány(oka)t lezáró komplex vizsgá(i) jeles(ek) (5), az összes többi utolsó érvényes érdemjegye legalább jó (4), és a leckekönyvben/törzslapon szereplő valamennyi érdemjegye legalább közepes (3), valamint az oklevelének eredménye az (1) bekezdés a) pontja szerinti. A kitüntetéses oklevélre való jogosultság megállapításakor az osztott mesterképzési szakos hallgatóknál nem kerülnek figyelembevételre a 120 kredit felett kötelezően előírt tantárgyak érdemjegyei. (4) 1 A tanulmányaikat 2013. szeptemberben vagy azt követően megkezdett hallgatók esetében kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, aki a záróvizsgán jeles (5) eredményt ért el, a kötelező szigorlatai és a specializáció(ka)t lezáró komplex vizsgá(i) jeles(ek) (5), az összes többi utolsó érvényes érdemjegye legalább jó (4), az oklevél minősítése kiváló és a leckekönyvben/törzslapon szereplő valamennyi érdemjegye legalább közepes (3), valamint az oklevelének eredménye az (1) bekezdés a) pontja szerinti. A hallgató nem kaphat kitüntetéses oklevelet, amennyiben legalább egy olyan tantárgya van, amely „nem vizsgázott”, „nem teljesítette”, „értékelhetetlen”, „megtagadva” bejegyzéssel zárult le, ez alól kivételt képez a testnevelés tantárgy és az idegen nyelvi szakmai kompetencia. A kitüntetéses oklevélre való jogosultság megállapításakor az osztott mesterképzési szakos hallgatóknál nem kerülnek figyelembevételre a 120 kredit felett kötelezően előírt tantárgyak érdemjegyei. (5) Az oklevél eredményébe, minősítésébe beszámításra kerülő részeredmények összetételét és számításuk módját a TVSZ 1. melléklete tartalmazza.
# 91. § / Az oklevél minősítése / Az oklevél formai követelményei, oklevélmelléklet
91. § (1) Az oklevél formanyomtatvány az Oktatási Hivatal által kibocsátott, Magyarország címerével és egyedi nyomtatványsorszámmal ellátott, nyomdai úton előállított papíralapú biztonsági okmány, közokirat, amelynek tartalmát az Nftv. és a Vhr. határozza meg. (2) Az Egyetemen használt oklevélnyomtatvány két (2) – az egyik a magyar nyelvű, a másik az idegen nyelvű változat kiállítására szolgáló – A4 méretű lapból áll, amelyeken Magyarország címere nyomdailag szerepel. (3) Azon hallgatók oklevelébe, akik duális képzésben vettek részt és a Vhr. hatálybalépését követően jogosultak oklevélre, az oklevélben fel kell tüntetni a Vhr. 9. melléklet szerinti záradékot. A záradék az oklevél elválaszthatatlan részét képezi. (4) Az oklevelet magyar és angol nyelven, nem magyar nyelven folyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. (5) 2 Az oklevelet a törzslap alapján az illetékes TÜ ügyintéző/koordinátor a Neptunból nyomtatja ki. (6) 3 Az oklevelet a kiállításkor a TÜ egyedi sorszámmal látja el és adatait a Neptunban tartja nyilván. Az oklevél-sorszámozás képzésének módját az hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes rendelkezésben adja ki. (7) 1 Az oklevelet az illetékes dékán, tartós akadályoztatása esetén a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes írja alá. (8) 2 Az oklevelet az Egyetem keménytáblás dossziéban adja ki. Az átadás előtt a TÜ ügyintéző/koordinátor a kiállított oklevélről hiteles másolatot készít, amely a törzslap melléklete. (9) 2003. július 1-je előtt oklevelet szerzett hallgatók részére az Egyetem nem állít ki oklevélmellékletet. (10) 2003. július 1-je után, de 2006. március 1-je előtt oklevelet szerzett hallgatók esetén a volt hallgató kérésére térítésmentesen ki kell állítani, majd ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar nyelven. A volt hallgató kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni. (11) A (10) bekezdés szerinti kérelem – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – időkorlátozás nélkül adható be. (12) 3 Amennyiben a volt hallgatónál nem áll fenn kizáró ok, a hallgató kérelmét a Tanulmányi ügyek vezető automatikus döntéssel elfogadja és intézkedik az oklevélmelléklet harminc (30) napon belüli kiállítása ügyében. (13) 4 Amennyiben a volt hallgatónál nem állnak fenn az oklevélmelléklet kiadásának jogszabályi feltételei, a Tanulmányi ügyek vezető elutasítja a kérelmet. Az elutasító döntést a kérelem beadásától számított tíz (10) munkanapon belül meg kell hozni. (14) A döntést határozatba kell foglalni. (15) 2006. március 1-je után alapképzésben, osztott és osztatlan mesterképzésben szerzett oklevél mellé, az oklevéllel együtt ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven. Az
# 91. § / Az oklevél minősítése / Az oklevél formai követelményei, oklevélmelléklet
első oklevélmellékletet ingyenesen. (16) 5 Szakirányú továbbképzésben 2023. szeptember 1-je után szerzett oklevél mellé, a hallgató Neptunban benyújtott kérelmére az oklevéllel együtt ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven. Az első oklevélmellékletet ingyenesen. Az oklevélmelléklet igénylésére vonatkozó kérelmet a hallgató tanulmányainak utolsó félévében a regisztrációs időszak kezdetétől legkésőbb a záróvizsga-időszak első napját megelőző hetedik (7.) munkanappal bezáróan kell benyújtani. A kérelmet a kérelem beérkezésétől számított három (3) munkanapon belül a TÜ ügyintéző/koordinátor automatikus döntéssel fogadja el, amelyről Neptun rendszerüzenetben tájékoztatja a hallgatót. Sikertelen záróvizsga esetében, az oklevélmellékletet a hallgatónak a következő záróvizsga-időszakra vonatkozón jelen bekezdésben foglaltak szerint újra kérelmeznie kell. (17) Az oklevélmelléklet formanyomtatvány egyedi sorszámmal ellátott okirat, amelynek mintáját az Oktatási Hivatal bocsátja az Egyetem rendelkezésére, és amelynek tartalmát a Vhr. határozza meg. (18) 6 Az oklevélmellékletet a TÜ ügyintéző/koordinátor nyomtatja ki a Neptunból. (19) 1 Az oklevélmellékletet a Tanulmányi ügyek vezető hitelesíti, akadályoztatása esetén a Tanulmányi ügyek vezető által kijelölt TÜ ügyintéző/koordinátor. (20) 2 Az oklevélmelléklet átadása előtt a TÜ ügyintéző/koordinátor a kiállított oklevélmellékletről hiteles másolatot készít, amely a törzslap melléklete. (21) 3 Az oklevél és az oklevélmelléklet hitelesítéséhez az aláíráshoz kék színű tollat és a TÜ számára kiadott címeres, sorszámozott, Budapesti Corvinus Egyetem feliratú körbélyegzőt kell használni azzal, hogy a magyar nyelvű körbélyegzővel a magyar nyelven, az angol nyelvű körbélyegzővel az angol nyelven kiállított oklevelet/oklevélmellékletet kell hitelesíteni. (22) 4 Az oklevél és az oklevélmelléklet nyilvántartására vonatkozó eljárásrendet Az oklevél, oklevélmelléklet formanyomtatványok kezelése, egyedi oklevélzáradékok igénylése hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés határozza meg. (23) A kiadott oklevelekről az Egyetem közhiteles adatot szolgáltat. (24) 5 A kiadott oklevélmellékletről a Neptunban elektronikus másolatot kell tárolni, amelyet a Tanulmányi ügyek vezető a jogszabályban rögzítetteknek megfelelő elektronikus aláírással és időbélyegzővel lát el.
# 92. § / EGYEDI ELBÍRÁLÁST IGÉNYLŐ ESETEK / Kedvezményes tanulmányi rend
92. § (1) A tanterv tartalmazza, hogy egy tantárgy kedvezményes tanulmányi rendben teljesíthető-e vagy sem, továbbá a tanterv részeként a tárgytematika tartalmazza azt, hogy a feladatok beadási határideje módosulhat-e, vizsgát a vizsgaidőszakon kívül lehet-e tenni, azzal, hogy őszi féléves tantárgy esetében legkésőbb a tavaszi félév regisztrációs hetének végéig, tavaszi féléves tantárgy esetében pedig legkésőbb június 30-ig lehet vizsgát tenni, az oktatási időszakot hamarabb le lehet-e zárni, vagy más kedvezményben részesülhet-e a hallgató. (2) 6 Kedvezményes tanulmányi rend engedélyezhető a hallgató számára, amennyiben a hallgató: a) 7 b) kiemelkedő országos és/vagy nemzetközi szintű sportoló vagy c) egyetem által szervezett vagy engedélyezett külföldi részképzésre vagy ösztöndíjra kapott meghívást, külföldön a képzéséhez kötelezően kapcsolódó szakmai gyakorlatot folytat vagy ca) 8 ha a külföldi részképzés vagy ösztöndíj nem az egyetem által szervezett vagy engedélyezett program keretében valósul meg, annak beszámíthatóságáról az illetékes tanulmányi bizottság külön dönt, vagy d) 1 külföldön a képzéséhez kötelezően kapcsolódó szakmai gyakorlatot folytat vagy e) 2 külön méltánylást igénylő szociális és/vagy egészségügyi indokkal rendelkezik vagy f) párhuzamos képzés keretében az Egyetem másik szakán vagy más hazai felsőoktatási intézményben is tanulmányokat folytat nappali munkarendben. g) 3 HÖK elnök és elnökhelyettesek (3) 4 A kedvezményes tanulmányi rend azon tantárgy(ak)ra kérhető, amelye(ke)t a hallgató az adott félévre vonatkozóan a Neptunban felvett, Kedvezményes tanulmányi rend szabadon válaszható tárgyra nem kérhető. A kedvezményes tanulmányi rendre vonatkozó kérelmet a Neptunon keresztül kell kérvényként benyújtani a verseny tantárgyfelvételi időszak kezdetét megelőző hét első napjáig. A Tanulmányi Bizottság indokolt esetben a verseny tantárgyfelvételi időszak végéig pótleadási időszakot hirdethet. (4) Kedvezményes tanulmányi rend a hallgató kérelmére engedélyezhető. A hallgatónak kedvezményes tanulmányi rendre vonatkozóan kérelmet az indokolást alátámasztó dokumentumokkal együtt tantárgyanként kell benyújtania. (5) 5 (6) A kedvezményes tanulmányi rend ügyében az illetékes tanulmányi bizottság dönt. (7) A Tanulmányi Bizottság a benyújtott kérelmet a tárgytematikában rögzített feltételektől eltérően is elbírálhatja. (8) 6 Amennyiben a tárgytematikában lehetővé teszi a kedvezményes tanulmányi rend kérelmezését és a kérelem a TVSZ szerinti feltételeknek megfelel, a hallgató kérelmét az illetékes tanulmányi bizottság elfogadja. Amennyiben a hallgató kérelme nem teljesíthető, a kérelmet az illetékes tanulmányi bizottság elutasítja. (9) A döntést a kérelem beadásától számított hét (7) munkanapon belül kell meghozni. (10) A döntést határozatba kell foglalni.
# 92. § / Kedvezményes tanulmányi rend / Dékáni méltányosság
(11) 7 Az döntés alapján a hallgató a tárgytematika alapján megállapított kedvezményben részesülhet. (12) Az engedélyezés után az egyéni időbeosztás szerinti menetben kell a feladatokat teljesíteni. A hallgató nem mentesülhet a kérelmezett időszakra a tanterv által előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítése alól. (13) Az engedély adott időszakra szól, a kérelmet félévenként a hallgatónak ismételten be kell nyújtania. (14) A kedvezményes tanulmányi rend keretében egy adott félévben teljesíthető tantárgyak maximális száma nem lehet több, mint hat (6) tantárgy. Külföldön folytatott részképzés vagy ösztöndíj, valamint külföldön folytatott szakmai gyakorlat esetén ennek mértéke félévente négy (4) tantárgy, valamint a szakszeminárium-/szakdolgozat-konzultáció kedvezményes tanulmányi renddel történő teljesítésének engedélyezése is lehetséges. (15) A kedvezményes tanulmányi rend keretében tanulmányokat folytató hallgató vállalja, hogy valamennyi tanulmányi kötelezettségének teljesítésére egyénileg készül fel, valamint nem tart igényt arra, hogy az oktató a felkészülést bármely módon segítse.
# 93. § / Kedvezményes tanulmányi rend / Dékáni méltányosság
93. § (1) A hallgató kérelmére alapképzésben, osztott mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben tanulmányi idején belül egy (1) alkalommal, osztatlan mesterképzésben két (2) alkalommal, továbbá részképzésben, részismereti képzésben és előkészítő képzésben a képzés ideje alatt egy (1) alkalommal indokolt esetben az illetékes dékántól méltányossági engedélyt kaphat a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, bármely TVSZ-szel összefüggő ügyben. (2) Nem nyújtható be dékáni méltányossági kérelem a) elutasított átvételi kérelem esetében, b) félév végi aláírás megadására, c) a tanulmányok értékelésének felülbírálatára, d) a képzési és kimeneti követelmények, tantervi követelmények alóli felmentésre, e) etikai, fegyelmi büntetés következményeinek eltörlésére, f) felülbírálati határozatban foglaltak felülbírálatára, g) a maximális tanulmányi idő meghosszabbítására, h) a hallgatói jogviszonyt megszüntető határozat ellen, i) amennyiben az igazolt hiányzás mértéke meghaladja egy adott tantárgy esetében a foglalkozások 50%-át, annak TVSZ-ben foglalt következményei alól, valamint j) a megismétlendő tantárgy Egyetem általi meghirdetés félévén kívüli félévben történő felvételére, k) sikeres specializációt/ szakot lezáró komplex vizsga javítására, l) egy tantárgyból az adott félévben összesen három (3) alkalommal, az ismételt tárgyfelvételekkel együtt pedig összesen hat (6) alkalommal történő vizsgalehetőség alóli felmentés esetében, m) 1 n) 2021/2022. tanév tavaszi félévében vagy azt megelőzően tanulmányokat megkezdők esetében az ötödik (5), 2022/2023. tanév őszi félévében vagy azt követően tanulmányokat megkezdők esetében a negyedik (4) tantárgyfelvétel engedélyezésére, o) szakmai gyakorlati elfoglaltság miatt felmentést az óralátogatási kötelezettség alól, p) 2 késedelmes szakdolgozat leadásra, q) 3 késedelmes záróvizsgára jelentkezésre, r) kedvezményes tanulmányi rend megkérésére, kizárólag a kérelem határidőn túli benyújtására vonatkozóan lehet a méltányossági kérelmet benyújtani, s) minden olyan esetben, ahol a TVSZ kifejezetten tiltja a méltányosság igénybevételének lehetőségét és/vagy ami jogszabályellenes vagy jogszabály tiltja. (3) Az állami (rész)ösztöndíjas képzésről önköltséges képzésre, valamint az önköltséges képzésről állami (rész)ösztöndíjas képzésre történő átsorolás, valamint a fegyelmi és kártérítési ügyek nem TVSZ-szel összefüggő ügyek. (4) A kérelmet a hallgató bármikor benyújthatja. (5) 4 (6) A kérelemnek tartalmaznia kell a méltányosságra okot adó indoko(ka)t, és mellékelni kell hozzá az indoko(ka)t alátámasztó dokumentumo(ka)t is. (7) 1 A Tanulmányi Bizottság a benyújtott kérelmet a tárgytematikában rögzített feltételektől eltérően is elbírálhatja. (8) A kérelem benyújtásáért a hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles megfizetni.
# 93. § / Dékáni méltányosság / Rektori méltányosság
(9) A kérelemről az illetékes dékán dönt. (10) A döntést a kérelem beadásától számított tizenöt (15) munkanapon belül kell meghozni. (11) A döntést határozatba kell foglalni. A méltányossági jogkörben hozott döntést nem kell indokolni, és a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. (12) Amennyiben a dékán a hallgató kérelmét elutasította, a hallgató nem élt méltányossági engedéllyel, azaz az elutasított méltányossági kérelem nem csökkenti a rendelkezésre álló méltányossági engedélyek számát. (13) A felvételt nyert jelentkező a hallgatói jogviszonyának létesítésével összefüggésben egy (1) alkalommal élhet méltányossági kérelemmel kizárólag a 22. § (13) szerinti esetben. (14) A volt hallgató hallgatói jogviszonyának – több képzés esetén, az adott képzésen történő jogviszonyának – megszűnését követően két (2) alkalommal nyújthat be méltányossági kérelmet kizárólag a szakdolgozatával és/vagy a záróvizsgával kapcsolatban. (15) A (13)–(14) bekezdés szerinti méltányossági kérelem esetében is jelen § szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
# 94. § / A HALLGATÓK TÁJÉKOZTATÁSA / Intézményi Tájékoztató, tanulmányokkal kapcsolatos tájékoztatás
94. § (1) A hallgató kérelmére alapképzésben, osztott mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben tanulmányi idején belül egy (1) alkalommal, osztatlan mesterképzésben két (2) alkalommal, továbbá részképzésben, részismereti képzésben és előkészítő képzésben a képzés ideje alatt egy (1) alkalommal indokolt esetben a rektortól méltányossági engedélyt kaphat a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, bármely TVSZ-szel összefüggő ügyben. (2) Nem nyújtható be rektori méltányossági kérelem a) azokban az ügyekben, amelyekben dékáni méltányosság nem gyakorolható, b) azon ügyekben, amelyekben az illetékes dékán korábban már hozott méltányossági döntést, c) 2 amennyiben a hallgató az adott képzésen – a teljes tanulmányi időtartam alatt – még nem nyújtott be dékáni méltányossági kérelmet. (3) Egyebekben a rektori méltányosságra a dékáni méltányosság szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a 93. § (12)–93. § (13)–93. § (14) bekezdés szerinti esetekben rektori méltányosság nem kérhető. (4) 3 A kérelemről a rektor által átruházott hatáskörben az oktatási rektorhelyettes dönt.
# 95. § / IRATOK / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat
95. § (1) 1 A hallgatók tantervi követelményekre vonatkozó tájékoztatása az Intézményi Tájékoztatóval, valamint a képzési program, tantervek, tárgytematikák közzétételével történik, eredeti példányai a PM-nél tekinthetők meg. (2) Az Intézményi Tájékoztató, képzési program és tantervek tartalmi követelményeit az Nftv. és a Vhr. szerint kell összeállítani. (3) Az Intézményi Tájékoztatót az Egyetem honlapján, a képzési programot, tanterveket, tárgytematikákat a Neptunban kell közzétenni. (4) 2 A hallgatók tanulmányi és vizsgakövetelményekre vonatkozó tájékoztatása az egyetemi szabályzatok, rendelkezések, tájékoztatók közzétételével történik, eredeti példányai a JB-nél tekinthetők meg. (5) A szabályzatok, rendelkezések és tájékoztatók tartalmi követelményeit az Nftv. és a Vhr. szerint kell összeállítani. (6) A tantárgy tantervi követelményeiről és a számonkérés formáiról, a tankönyvekről, jegyzetekről a hallgatókat jelen Szabályzat 44. § és 47. § -ában foglaltak szerint kell tájékoztatni. HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKHEZ KAPCSOLÓDÓAN KEZELT
# 96. § / IRATOK / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat
96. § (1) Az Egyetem a hallgató részére a) 3 a 2009/2010. tanévet megelőzően tanulmányaikat megkezdő hallgatók részére nyomdai úton előállított egyedi sorszámmal ellátott papíralapú leckekönyvet vezet, amely a lapjaiban sorszámozott, szigorú számadású nyomtatvány, melynek tartalmát a Vhr. határozza meg, b) a 2009/2010. tanévben vagy azt követően tanulmányaikat megkezdő hallgatók részére nem vezet leckekönyvet. (2) 4 Amely hallgatók részére az Egyetem hitelesített törzslap-kivonatot ad ki, leckekönyvet nem kell kiadni. Az (1) bekezdés a) szerinti leckekönyvvel rendelkező hallgatók számára az etikettre kinyomtatott adatokat az illetékes TÜ ügyintéző/koordinátor ragasztja be a leckekönyvbe, melyet a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt munkatárs hitelesít. (3) 5 A leckekönyv kitöltésére, valamint a már bekerült adatok törlésére, javítására az illetékes TÜ ügyintéző/koordinátor jogosult, melyet a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt TÜ ügyintéző/koordinátor hitelesít azzal, hogy a leckekönyv jogviszonyra és oklevélre vonatkozó részeit az illetékes dékán, hagyományos képzésben a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes hitelesíti. (4) 6 A TÜ a hallgatói jogviszony fennállása alatt az elveszett vagy megsemmisült leckekönyv pótlására a törzslap alapján új leckekönyvet állít ki, amelyet a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt TÜ ügyintéző/koordinátor hitelesít. (5) A hallgató részére hallgatói jogviszonyának megszűnésekor a leckekönyvet át kell adni. A leckekönyv átadásának tényét, idejét a törzslapra rá kell vezetni. A leckekönyv átadására a 98. § (17)–98. § (20) bekezdéseit kell alkalmazni. (6) 1 A hallgató jogosult ingyenesen kivonatot kérni a leckekönyvről. A leckekönyvkivonatot az illetékes TÜ ügyintéző/koordinátor a Neptunból generálja, majd papír alapon vagy elektronikusan hitelesíti. (7) A törzslap a hallgató személyes és tanulmányi adatainak nyilvántartására szolgál, a törzslapon megjelölt hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódóan. A törzslap tartalmát a Vhr. határozza meg. (8) Az Egyetemen ugyanarról a személyről a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt – minden jogviszonytípus esetén – egy törzslapot kell vezetni. A hallgatói jogviszony megszűnése után, újabb jogviszony létesítésekor új törzslapot kell nyitni. (9) 2 A törzslapok egyedi sorszámozásúak, melyek képzésének módját az hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes rendelkezésben adja ki. (10) 3 A Neptunból papíralapon előállított és a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt TÜ ügyintéző/koordinátor által aláírt, keltezéssel és az Egyetem bélyegzőlenyomatával hitelesített hallgatói törzslap a Neptunban nyilvántartott adatokból a Vhr. által meghatározott adatokat tartalmazza. (11) A papíralapú törzslap minden lapján fel kell tüntetni az Egyetem nevét és intézményi azonosítóját, a hallgató nevét és oktatási azonosító számát, a törzslap
# 96. § / IRATOK / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat
sorszámát. A törzslap mellékletei: a) a beiratkozási lap; b) záróvizsga-jegyzőkönyv; c) doktori szigorlati jegyzőkönyv, a komplexvizsga-jegyzőkönyv és a doktori védés jegyzőkönyve; d) végbizonyítvány; e) az átadás előtt a kiállított oklevélről készített hiteles másolat; f) az átadás előtt a kiállított oklevélmellékletről készített hiteles másolat; g) oklevél-/oklevélmelléklet-másodlatról, illetve a javított oklevélről készített hiteles másolat. (12) 4 A TÜ tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt TÜ ügyintéző/koordinátor a törzslapot a hallgatói jogviszony megszűnését követő három (3) hónapon belül kell, hogy hitelesítse. (13) 5 A törzslapot a hitelesítést követően az Egyetem Központi Irattárában, az Iratkezelési szabályzatban meghatározott idő letelte után az Egyetem Levéltárában kell elhelyezni. Az Egyetem Központi Irattárában/Levéltárában elhelyezett dokumentumok esetén a hozzáféréshez a levéltáros/irattáros munkatárs jogosult, amelyet a TÜ adatszolgáltatás vagy adatkezelés céljából, a JB a volt hallgatók dokumentumainak kiadása céljából az Iratkezelési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kikölcsönözhet. (14) A lezárt és hitelesített törzslapot ki kell egészíteni és újra kell hitelesíteni akkor, ha a) a hallgatói jogviszony megszűnését követően kerül sor a szakdolgozat, diplomamunka, a záróvizsga, a nyelvi követelmény teljesítésére, illetve az oklevél, oklevélmelléklet kiállítására, b) a törzslapban nyilvántartott adatokban módosítás szükséges hiba javítása vagy adatváltozás átvezetése miatt, c) az oklevél és/vagy az oklevélmelléklet javítására, másodlat kiadására vagy az oklevél és/vagy oklevélmelléklet érvénytelenítésére kerül sor. (15) 1 A hitelesített törzslap mellékleteit a TÜ a hallgató személyi anyagában tárolja. A törzslapon a mellékletek fellelhetőségét szerepeltetni kell. (16) 2 A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló nyilvántartás, valamint iratok és adatok alapján – a TÜ póttörzslapot állít ki. A póttörzslapot a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt munkatárs hitelesíti. (17) 3 Az adott félévre vonatkozó hitelesített törzslap-kivonatot a hallgató kérésére a TÜ ingyenesen adja ki félévente egy alkalommal a kérelem beérkezését követő nyolc (8) munkanapon belül. A további kivonatokért a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat kell fizetni. (18) 4 A törzslap-kivonat tartalmát a Vhr. határozza meg, a kiállított dokumentumot a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa kijelölt TÜ ügyintéző/koordinátor hitelesíti. (19) A törzslap-kivonat átadását a törzslapra rá kell vezetni. Az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni, amelynek tartalmát a Vhr. határozza meg. (20) 5 A törzslap-kivonatok egyedi sorszámozásúak, amelyek képzésének módját az hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes rendelkezésben adja ki.
# 96. § / IRATOK / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat
(21) 6 Amennyiben a (17) bekezdésben foglaltak teljesítését az Egyetem elmulasztja, a volt hallgató kérelemmel fordulhat a Tanulmányi ügyek vezetőhöz a hiány pótlását kérve. A kérelemre a Tanulmányi ügyek vezető harminc (30) napon belül köteles intézkedést tenni. Ennek elmulasztása esetén a volt hallgató a HJR alapján jogorvoslattal élhet. (22) A hallgatói jogviszony megszűnése esetében a törzslap-kivonat kiállítására vonatkozó szabályokat jelen § (18), (19) és (20) bekezdése, valamint jelen Szabályzat
# 97. § / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat / Oklevél-, oklevélmelléklet-másodlat, -javítás, -(hiteles) másolat
97. § (1) Az oklevél-, oklevélmelléklet-másodlat, javított oklevél, oklevélmelléklet kiállítására és nyilvántartására vonatkozóan a szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel. (2) Az Nftv. és a Vhr. rendelkezései szerint az átadást követően elveszett, ellopott, megsemmisült oklevélről kérelemre oklevélmásodlatot állít ki. (3) A másodlat tartalmát a Vhr. határozza meg. (4) 7 A másodlatot kérelemre állítja ki a TÜ. (5) 8 A másodlat kiállításáért a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat kell fizetni. (6) 9 A hitelesítést követően a 91. § (22)-(24) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni. (7) A másodlatot a kérelem beérkezésétől számított harminc (30) munkanapon belül kell kiállítani. (8) Ugyanazon oklevélről további másodlat kiállításakor úgy kell eljárni, mint az első másodlat kiadásakor. (9) Az oklevélmásodlat nyilvántartásának rendje megegyezik az oklevél nyilvántartásának rendjével. (10) A 2015. augusztus 15-ét megelőzően kiadott oklevélről másodlatot az eredeti oklevél tartalmával – 91. § (8) bekezdés szerinti melléklet -megegyező tartalommal kell kiállítani, továbbá tartalmazza a Vhr. 9. mellékletben meghatározott másodlati záradékot és a hitelesítést is azzal, hogy ha az oklevél eredetileg csak magyar nyelven állították ki, akkor a másodlat kiállítása esetén a 91. § (1)–91. § (2) bekezdés szerinti nyomtatvány idegen nyelvű oldalát nem állítja ki az Egyetem . (11) 2015. augusztus 16-át követően kiadott oklevélről másodlatot a 91. § (8) bekezdésében meghatározott melléklet alapján kell kiállítani azzal, hogy a 91. § (8) bekezdésében meghatározott melléklet hiányában a másodlat tartalmát a törzslap adatai, valamint a kiállításkor hatályos jogszabály vagy formanyomtatvány formaszövege alapján kell elkészíteni. (12) 1 A TÜ hivatalból vagy kérelemre a hibásan kiállított oklevelet bevonja és megsemmisíti, a törzslapon a hiba javítását átvezeti, és a lezárt és hitelesített törzslapot újra hitelesíti. A javított törzslap alapján az oklevelet a Neptunból harminc (30) napon belül ismét kiállítja. Az oklevél tartalmazza a Vhr. 9. mellékletben meghatározott javítási záradékot és a hitelesítést. A hitelesítést követően a 91. § (22)–(24) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni. (13) A 91. § (8) bekezdésében meghatározott melléklet hiányában a javított oklevél tartalmát a javított törzslap adatai, valamint a kiállításkor hatályos jogszabály vagy formanyomtatvány formaszövege alapján kell elkészíteni. (14) 2 Ha a TÜ a (12) bekezdésben foglaltak szerint új oklevelet állít ki, és a változás érinti az oklevélmelléklet tartalmát, akkor a Neptunból az oklevélmellékletet – a korábbi oklevélmelléklet bevonása és megsemmisítése mellett – újra kiadja. A hitelesítést követően a 91. § (22)–(24) bekezdésben meghatározottak szerint kell
# 97. § / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat / Oklevél-, oklevélmelléklet-másodlat, -javítás, -(hiteles) másolat
eljárni. (15) 3 A TÜ az Egyetem által vagy jogelődje által kiállított oklevelet az oklevél kiállításától számított öt (5) éven belül visszavonja, ha az oklevelet jogellenesen szerezték meg. A visszavonásra egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (16) A (15) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, ha az oklevél kiállítását bűncselekmény befolyásolta, és a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, vagy az ügyészség a büntetőeljárást azért szüntette meg, mert a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen telt el, az Egyetem az oklevelet időbeli korlátozás nélkül megsemmisíti, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. A megsemmisítésre egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (17) A jelen § rendelkezéseit megfelelő módon az oklevélmellékletre is alkalmazni kell. (18) 4 A visszavont vagy megsemmisített oklevél alapjául szolgáló tanulmányokról a TÜ a 96. § szerinti törzslap-kivonatot állít ki a visszavonásról és/vagy megsemmisítésről rendelkező határozat véglegessé válásával. (19) 1 Az oklevélmásodlat hitelesítője az illetékes dékán, akadályoztatása esetén a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes. (20) 2 Javított oklevél hitelesítője az illetékes dékán, akadályoztatása esetén a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes. (21) 3 Az oklevélmelléklet-másodlat és a javított oklevélmelléklet hitelesítője a Tanulmányi ügyek vezető, akadályoztatása esetén a Tanulmányi ügyek vezető által kijelölt TÜ ügyintéző/koordinátor hitelesíti. (22) 4 Az oklevélre vonatkozó nyilvántartás alapján a JB az oklevelet megszerző kérelmére hiteles másolatot állít ki. Az oklevelet megszerző személy kérésére a JB elektronikus másolat formájában is kiállítja, amelyet az Egyetem a jogszabályban rögzítetteknek megfelelő elektronikus aláírással és időbélyegzővel lát el. Az oklevélről készült hiteles másolatot a JB vezetője kiadmányozza. (23) 5 Az oklevélmellékletre vonatkozó Neptunban meglévő nyilvántartás alapján a kiállított oklevélmellékletről a TÜ az oklevélmellékletet megszerző kérelmére másolatot állít ki, amelyet az oklevélmellékletet megszerző személy kérésére a TÜ elektronikus másolat formájában is kiad, és amelyet az Egyetem a jogszabályban rögzítetteknek megfelelő elektronikus aláírással és időbélyegzővel lát el. Az oklevélmellékletrőlről készült másolatot a Tanulmányi ügyek vezető kiadmányozza. Tanulmányokkal kapcsolatos igazolások, a dokumentumok átadása
# 98. § / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat / Oklevél-, oklevélmelléklet-másodlat, -javítás, -(hiteles) másolat
98. § (1) Az Egyetem a hallgató, valamint a volt hallgató tanulmányi ügyeihez kapcsolódóan kérelemre vagy hivatalból a Vhr. szerinti tartalommal és formában az alábbi igazolásokat állítja ki: a) a jogviszony-igazolást, b) a kreditigazolást, c) hiteles másolat és/vagy elektronikus másolat végbizonyítványról, d) a végbizonyítvány (abszolutórium) kiállításáról szóló igazolást, e) az oklevél kiállításáról szóló igazolást, f) mikrotanúsítványt. (2) A hallgató, valamint volt hallgató tanulmányi ügyeihez kapcsolódóan kérelemre egyedileg meghatározott tartalmú igazolás(oka)t is kérhet. (3) 6 Az (1) és (2) bekezdés szerinti igazolásokat/dokumentumokat kérésre: a) hallgatói kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított harminc (30) munkanapon belül a TÜ, b) volt hallgatói kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított harminc (30) munkanapon belül a JB állítja ki. (4) 7 A (3) bekezdés a) pontban jelölt esetben az (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti igazolásokat/dokumentumokat a Tanulmányi ügyek vezető vagy a TÜ ügyintéző/koordinátor, a (2) bekezdés szerinti igazolásokat a Tanulmányi ügyek vezető vagy az általa írásban kijelölt munkatárs kiadmányozza. (5) 1 Az (1) és (2) bekezdés szerinti igazolásokat a (3) bekezdés b) pont szerinti esetben a JB vezető vagy az általa írásban kijelölt munkatársa kiadmányozza. (6) A kérelmeket hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók esetében a Neptunban, hallgatói jogviszonnyal már nem rendelkező volt hallgatók esetében e-mailben, postai úton vagy az erre kialakított online felületen lehet benyújtani. (7) Az (1) bekezdés a) pont szerinti jogviszony-igazolás: a) kérelemre papíralapú példányban állítja ki az Egyetem, ezen túl a Neptunból letölthető elektronikus másolatban, b) tanúsítja a hallgató/volt hallgató jogviszonyának fennállását vagy korábbi fennállását, c) 2 az igazolást kiadáskor egyedi azonosítóval kell ellátni és az alapján kell a Neptunban nyilvántartani. Az egyedi azonosító képzésének módját hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza, d) esetében az igazoláson az első félév esetén a szeptember 1. és január 31. közötti, a második félév esetén a február 1. és augusztus 31. közötti időszakot kell feltüntetni, azzal az eltéréssel, hogy da) ha a jogviszony későbbi időpontban keletkezik, akkor azt kell feltüntetni, illetve db) ha a jogviszony félév közben szűnik meg, akkor a megszűnés dátumát kell feltüntetni, e) a hallgatói jogviszony – több képzés esetén az adott képzésen fennálló jogviszony – fennállása alatt minden jogviszony-igazolás kiadása ingyenes, f) a volt hallgatók számára – több képzés esetén, amelyik képzésen már nincs hallgatói jogviszony – díjköteles, amelynek összegét a HTJSZ 5. melléklete tartalmazza. (8) Az (1) bekezdés b) pont szerinti kreditigazolás a) tartalmát a Vhr. határozza meg,
# 98. § / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat / Oklevél-, oklevélmelléklet-másodlat, -javítás, -(hiteles) másolat
b) kérelemre állítja ki az Egyetem, c) kérelemre papíralapú példányban állítja ki az Egyetem, ezen túl a Neptunból letölthető elektronikus másolatban; kiállítására irányuló kérelemben hallgatónak/volt hallgatónak meg kell jelölnie, hogy mely követelmények teljesítésének igazolását kéri, d) tartalmazza a hallgató/volt hallgató által teljesített tantárgy (tantervi követelmény) tematikájának olyan leírását, amely lehetővé teszi a kreditelismerési eljárásra vonatkozó döntéshozatal érdekében annak a vizsgálatát és értékelését, hogy a hallgató által megszerzett és igazolt tudás és más kompetenciák mennyiben felelnek meg a helyettesített tantárgy (tantervi követelmény) meghatározott kompetenciáinak, e) 3 az igazolást kiadáskor egyedi azonosítóval kell ellátni és az alapján kell a Neptunban nyilvántartani, az egyedi azonosító képzésének módját hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza, f) 4 a kreditigazolásért a hallgató nem fizet térítési díjat, a volt hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles megfizetni. (9) Az (1) bekezdés c) pont szerinti végbizonyítványra vonatkozó hiteles másolatot és/vagy elektronikus másolatot a végbizonyítványra vonatkozó nyilvántartás alapján kérelemre állítja ki az Egyetem az alábbiak szerint: a) A hiteles másolatot papíralapú példányban és/vagy elektronikus másolat formájában is ki kell adni a végbizonyítványt szerző személy kérésének megfelelően. b) Amennyiben a végbizonyítványt a végbizonyítványt szerző személy elektronikus másolat formájában kéri, úgy azt az Egyetem a jogszabályban rögzítetteknek megfelelő elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el. c) A végbizonyítványra vonatkozó hiteles másolatért és/vagy elektronikus másolatért a végbizonyítványt szerző személy nem fizet térítési díjat. d) 1 Jelen bekezdés szerint kiadott dokumentumokat egyedi azonosítóval kell ellátni és az alapján kell a Neptunban nyilvántartani, az egyedi azonosító képzésének módját hallgató ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza. (10) Az (1) bekezdés d) pont szerinti végbizonyítvány (abszolutórium) igazolás a) tartalmát a Vhr. határozza meg, b) kérelemre állítja ki az Egyetem, c) kérelemre papíralapú példányban állítja ki az Egyetem, ezen túl a Neptunból letölthető elektronikus másolatban, d) 2 az igazolást kiadáskor egyedi azonosítóval kell ellátni és az alapján kell a Neptunban nyilvántartani, az egyedi azonosító képzésének módját hallgató ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza, e) 3 az igazolásért a hallgató nem fizet térítési díjat, a volt hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles megfizetni. (11) Az (1) bekezdés e) pont szerinti oklevél kiállításáról szóló igazolás a) tartalmát a Vhr. határozza meg, b) kérelemre állítja ki az Egyetem, c) 4 az oklevél kiállításáig a volt hallgató részére a JB az oklevél kiállításáról szóló
# 98. § / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat / Oklevél-, oklevélmelléklet-másodlat, -javítás, -(hiteles) másolat
igazolást ad ki a záróvizsga-időszak utolsó napját követő tizedik (10.) munkanaptól, d) 5 az igazolást kiadáskor egyedi azonosítóval kell ellátni és az alapján kell a Neptunban nyilvántartani, az egyedi azonosító képzésének módját hallgató ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza, e) 6 az igazolásért a hallgató nem fizet térítési díjat, a volt hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles megfizetni. (12) A végbizonyítvány kiállításáról szóló igazolást, a záróvizsga sikeres teljesítéséről szóló igazolást és az oklevélre való jogosultságról szóló igazolást a törzslap alapján kell kiállítani. (13) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti mikrotanúsítvány a) az Egyetem a részismereti képzésben (hallgatói jogviszonyban) és részképzésben (vendéghallgatói jogviszonyban) folytatott tanulmányi teljesítményről a Neptunból a tárgyleírást (tematika) is tartalmazó mikrotanúsítványt állít ki. b) Részképzésben (vendéghallgatói jogviszonyban) folytatott tanulmányok esetén a mikrotanúsítványt elektronikusan a Neptunon keresztül átadja azon felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerének, amellyel a vendéghallgató hallgatói jogviszonyban áll. c) az Egyetem a hallgató által elért tanulási eredményről, a hallgató kérésére, mikrotanúsítványt állít ki. d) az Egyetem az előzetes hallgatói jogviszonyban álló részére képzésének eredményes teljesítéséről mikrotanúsítványt állít ki. e) A kiadott mikrotanúsítványokról az Egyetem a Neptunból közhiteles adatot szolgáltat, a mikrotanúsítványokról a Neptunban nyilvántartást vezet. f) 1 A mikrotanúsítványt kiadáskor egyedi azonosítóval kell ellátni és az alapján kell a Neptunban nyilvántartani, az egyedi azonosító képzésének módját hallgató ügyekért felelős rektorhelyettesi rendelkezés tartalmazza. g) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján az Egyetem a mikrotanúsítványt megszerző kérelmére hiteles másolatot állít ki és/vagy elektronikus másolat formájában is kiállítja. Az elektronikus másolat formájában kiállított dokumentumot az Egyetem a jogszabályban rögzítetteknek megfelelő elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el. h) A mikrotanúsítványért a hallgató/volt hallgató nem fizet térítési díjat. (14) A (2) bekezdés szerinti igazolás a) 2 tartalmát a kérelem tárgya alapján a hallgatók esetében a Tanulmányi ügyek vezető, a volt hallgatók esetében az JB vezető határozza meg, b) 3 kiállításáért a hallgató a volt hallgató a HTJSZ-ben meghatározott térítési díjat köteles fizetni, c) az igazolást iktatószámmal kell ellátni és az Iratkezelési szabályzatban meghatározott rend szerint kell nyilvántartani. (15) Az Egyetemen kívüli és hallgatón/volt hallgatón kívüli harmadik személytől érkező, adatközlésre, tanulmányokkal kapcsolatos igazolások kérésére irányuló megkeresés csak akkor teljesíthető, ha a hallgató/volt hallgató ehhez írásban
# 98. § / Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat / Oklevél-, oklevélmelléklet-másodlat, -javítás, -(hiteles) másolat
hozzájárul, kivéve az Nftv. 3. melléklet IV. rész 3. pontjában meghatározott esetekben, valamint amennyiben a szülő jogosult hatósági eljárás megindítására és ezen eljárás keretében kéri a hallgatói jogviszony kiállítását. Ebben az esetben a kiállított igazolást a kérelmen feltüntetett elektronikus levelezési vagy postacímre küldi meg az illetékes szervezeti egység. (16) Az alábbi – Vhr.-ben meghatározott – iratok átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni: a) törzslap-kivonat, b) leckekönyv, c) oklevél, javított oklevél, oklevélmásodlat, d) oklevélmelléklet, javított oklevélmelléklet, oklevélmelléklet-másodlat. (17) Az átadás-átvételt igazoló dokumentum tartalmát a Vhr. tartalmazza. (18) Ha az átvétel során képviselő jár el, a képviselő képviseletre jogosító okiratát az átadás-átvételi dokumentumhoz kell csatolni. (19) Az átadás-átvételi dokumentum több irat átadását is tartalmazhatja. Ha az irat átadása nem személyesen történik, akkor azt az arra jogosult részére – a Neptunban nyilvántartott állandó lakcímére, vagy amennyiben van, úgy a levelezési címére – postai úton kell megküldeni. (20) Az átadás-átvételi dokumentumot az Egyetem az Iratkezelési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően, az abban meghatározott módon őrzi. (21) Hitelesített tantárgyi tematikát a Neptunból – amennyiben a Neptunban nem lelhető fel a tantárgyi tematika az intézet átmeneti irattárából/irattárból/levéltárból – az illetékes intézet állítja ki. A tematikát az illetékes tanszékvezető vagy az intézetvezető hitelesíti.
# 99. § / ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK / ADATKEZELÉS
99. § (1) A (maximális) tanulmányi idő számításának szabályai 2020. szeptember 1-jén változtak a 2020. szeptember 1-je előtti szabályokhoz képest, ezért a 2020. szeptember 1-je előtt tanulmányaikat megkezdő hallgatókra más szabályok vonatkoznak mint a 2020. szeptember 1-jén vagy azt követően tanulmányiakat megkezdő hallgatókra. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak miatt a (maximális) tanulmányi idő számításánál a következők szerint kell eljárni: a) 2020 szeptember 1-je előtt tanulmányikat megkezdő hallgatók esetében a két szabály (2020. szeptember 1-je előtt hatályos és 2020. szeptember 1-jétől hatályos) közül azt kell alkalmazni, amelyik számára kedvezőbb, b) a 2020 szeptember 1-jén vagy azt követően tanulmányikat megkezdő hallgatók esetében a tanulmányaik megkezdésekor hatályos szabályt kell alkalmazni. (3) Képzésváltó esetében az adott képzésen tanulmányait megkezdő (az új képzésen jogviszonyt létesítő) hallgató esetén az új képzésen a tanulmányai megkezdésekor érvényes szabályokat kell alkalmazni. (4) 1 A tanterveket a 3. § (1) bekezdés cccc) pontjában nevesített mobilitási időszakkal 2024. szeptember 1-jéig ki kell egészíteni.
# 100. § / ADATKEZELÉS / ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
100. § (1) A hallgatóról kötelezően nyilvántartandó adatok köréről az Nftv. és az Onytv. rendelkezik. További személyes és különleges adat az érintett írásbeli hozzájárulásával tartható nyilván. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatok nyilvántartására, kezelésére, továbbítására és védelmére vonatkozó szabályozást az Adatkezelési szabályzat és a Hallgatói adatkezelési tájékoztató tartalmazza. (3) 2 Az Egyetemnek, mint adatkezelőnek a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó tevékenységek keretében megvalósuló adatkezelései részletes körülményeit rögzítő, a GDPR 13. és 14. cikkei szerinti adatkezelési tájékoztatója a honlapon és/vagy a hallgatói Neptun felületről érhető el. A hallgató a beiratkozás lap vagy a beiratkozási lap-képzési szerződés aláírásával a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi.
# 101. § / összetétele és számításuk módja / Hatály
101. § (1) Jelen Szabályzatot a Szenátus 2024. június 11-i ülésén elfogadta. (2) Jelen Szabályzat 2024. szeptember 1. napján lép hatályba azzal, hogy a 46. § (4) bekezdésében foglaltakat a 2024/2025. tanév 2. (tavaszi) félévére vonatkozóan kell először alkalmazni, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szenátus 2023. július 11-i ülésén SZ–51.c/2022/2023. (2023. VII. 11.) számú határozatával elfogadott Tanulmányi és vizsgaszabályzat. (3) Jelen Szabályzat a Hallgatói Követelményrendszer 3. részét képezi. (4) A TVSZ mellékletei: 1. melléklet: Az oklevél eredményébe, minősítésébe beszámításra kerülő részeredmények összetétele és számításuk módja 2. melléklet: Szakmai gyakorlatra vonatkozó speciális rendelkezések 3. melléklet: A szakdolgozat-készítés tartalmi és formai követelményei 4. melléklet: Az Egyetemen tanulmányokat folytató külföldi hallgatók teljesítményének értékelése, valamint a külföldön szerzett érdemjegy átszámítása 5. melléklet: A záróvizsga követelményei, lebonyolításának rendje és eredményének (érdemjegy) kiszámítási módja szakonkénti bontásban 6. melléklet: Az egyes szakokon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásának, tudásmérésének keretszabályai 1. melléklet Az oklevél eredményébe, minősítésébe beszámítandó részeredmények
# 1. § / Hatály / Alapképzés
1. § (1) Jelen mellékletet a 2021/2022. tanévben vagy azt követően adott képzésen tanulmányaikat megkezdő hallgatókra kell alkalmazni az 5. § szerinti esetek kivételével.
# 2. § / Alapképzés / Osztott és osztatlan mesterképzés
2. § (1) Az oklevél eredménye az alapképzési szakok esetében az alábbi tételek számtani átlagából tevődik össze, két tizedesjegyre kerekítve: a) a tanterv által előírt kreditmennyiségben a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak (amennyiben a hallgató az előírtnál több kötelezően választható tantárgyat vett fel, akkor valamennyi teljesített tantárgy) jegyeinek kreditekkel súlyozott átlaga és b) (amennyiben a tanterv tartalmazza) a szigorlatok jegyeinek átlaga és c) a záróvizsga eredménye (érdemjegye).
# 3. § / Osztott és osztatlan mesterképzés / Szakirányú továbbképzés
3. § (1) Az oklevél eredménye a mesterképzési szakok (tanári mesterképzés kivételével) esetében az alábbi tételek számtani átlagából tevődik össze, két tizedesjegyre kerekítve: a) a tanterv által előírt kreditmennyiségben a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak (amennyiben a hallgató az előírtnál több kötelezően választható tantárgyat vett fel, akkor valamennyi teljesített tantárgy) jegyeinek kreditekkel súlyozott átlaga és b) a záróvizsga eredménye (érdemjegye).
# 4. § / Osztott és osztatlan mesterképzés / Szakirányú továbbképzés
4. § (1) Az oklevél eredménye a szakirányú továbbképzési szakok esetében az alábbi tételek számtani átlagából tevődik össze, két tizedesjegyre kerekítve: a) a tanterv által előírt kreditmennyiségben a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak (amennyiben a hallgató az előírtnál több kötelezően választható tantárgyat vett fel, akkor valamennyi teljesített tantárgy) jegyeinek kreditekkel súlyozott átlaga vagy (amennyiben a tanterv tartalmazza) a szigorlatok jegyeinek átlaga és b) a záróvizsga eredménye (érdemjegye).
# 5. § / Szakirányú továbbképzés / Tanári mesterképzés
5. § (1) Tanulmányaikat adott képzésen 2023/2024. tanév őszi félévében vagy azt követően megkezdett hallgatók esetében az oklevél eredménye a szakirányú továbbképzési szakok esetében az alábbi tételek számtani átlagából tevődik össze, két tizedesjegyre kerekítve: a) a tanterv által előírt kreditmennyiségben a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak (amennyiben a hallgató az előírtnál több kötelezően választható tantárgyat vett fel, akkor valamennyi teljesített tantárgy) jegyeinek kreditekkel súlyozott átlaga és b) (amennyiben a tanterv tartalmazza) a szigorlatok jegyeinek átlaga és c) a záróvizsga eredménye (érdemjegye).
# 6. § / Szakmai gyakorlatra vonatkozó speciális rendelkezések / A szakmai gyakorlat célja
6. § (1) Az oklevél eredménye a tanári mesterképzési szakok esetében az alábbi tételek számtani átlagából tevődik össze, két tizedesjegyre kerekítve: a) a tanterv által előírt kreditmennyiségben a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak (amennyiben a hallgató az előírtnál több kötelezően választható tantárgyat vett fel, akkor valamennyi teljesített tantárgy) jegyeinek kreditekkel súlyozott átlaga és b) a záróvizsga eredménye (érdemjegye). 2. melléklet 1
# 1. § / A szakmai gyakorlat célja / A szakmai gyakorlat időtartama
1. § (1) A szakmai gyakorlat célja az Egyetemen megszerzett tudás és készségek valós gazdasági környezetben való elmélyítése és továbbfejlesztése, az alapés mesterképzési szakos hallgatók szakmai készségeinek fejlesztése és munkaerő-piaci vonzerejük növelése. A szakmai gyakorlat során a hallgatónak tovább kell fejlesztenie, el kell mélyítenie az addigi tanulmányai alatt megszerzett készségeket és ismereteket, így szolgál a szakmai gyakorlat a munkaerőpiacon elvárt alábbi kompetenciák fejlesztésére: a) az önálló problémamegoldó képesség; b) a csapatmunkában való részvétel erősítése; c) az önálló munkavégzés képességének fejlesztése; d) a kommunikáció fejlesztése, az idegen nyelv(ek) gyakorlása; e) a döntés-előkészítése fejlesztése.
# 2. § / A szakmai gyakorlat időtartama / A szakmai gyakorlat helyszínei
2. § (1) A képzési programok tartalmazzák, hogy a hallgatóknak mely szakokon kell a képzés részeként – munkarendtől függetlenül – szakmai gyakorlatot teljesíteni, továbbá tartalmazzák a szakmai gyakorlatok időtartamát és helyét a képzésben.
# 3. § / A szakmai gyakorlat időtartama / A szakmai gyakorlat helyszínei
3. § (1) A szakmai gyakorlati befogadóhely (továbbiakban: szakmai gyakorlóhely) az a jogi személy vagy a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet (hazai és külföldi vállalat, intézmény, nonprofit szervezet stb.), amelyet az Egyetem annak minősít. (2) Szakmai gyakorlóhellyé minősíthető az (1) bekezdés szerinti szervezet, ha megfelel az alábbi feltételeknek: a) a hallgatót tanulmányainak megfelelő szakterületen tudja foglalkoztatni; b) biztosítja a gyakorlat lebonyolításához szükséges helyet, eszközöket, valamint a szükséges szakmai felügyeletet, irányítást; c) a hallgató részére foglalkoztatása megkezdése előtt munkavédelmi oktatást tart; d) a foglalkoztatás időtartama a heti 40 órát nem haladja meg, de a kötelező szakmai gyakorlat alatt eléri a tantervben előirt munkaóra-mennyiséget. e) 1 a szakmai gyakorlóhely a hallgatót szabályszerűen bejelentette, és a szerződés is megkötésre került (3) Az iskolaszövetkezet útján megszervezett szakmai gyakorlatot az iskolaszövetkezet igazolja, feltéve, hogy az iskolaszövetkezettel szerződéses jogviszonyban álló munkáltató megfelel a szakmai gyakorlóhellyel, a munkavégzés tartalma pedig a szakmai gyakorlattal szemben támasztott követelményeknek. (4) A hallgató nem lehet saját maga munkáltatója (saját vállalkozás) – kivéve szakirányú továbbképzés és ágazati jogszabályon alapuló részismereti képzés esetében – és a szakmai gyakorlóhely nem állhat a hallgató közeli hozzátartozója többségi tulajdonában. A szakmai gyakorlóhelyen kijelölt gyakorlatvezető nem lehet a hallgató – Ptk. szerinti – közeli hozzátartozója, továbbá olyan személy, akitől a szakmai gyakorlat értékelésekor a tárgyilagos megítélés nem várható el. (5) Amennyiben a hallgató szakmai gyakorlatát külföldön teljesíti, a jogi feltételek vonatkozásában figyelembe vehetők a szakmai gyakorlóhely joghatósága szerinti jogszabályi előírások. A szakmai gyakorlatnak azonban ezekben az esetekben is meg kell felelnie a szakmai gyakorlattal, illetve gyakorlati hellyel szemben fennálló követelményeknek. (6) A külföldi szakmai gyakorlat teljesíthető mobilitási programok keretében is. A szakmai gyakorlatnak azonban ezekben az esetekben is meg kell felelnie a szakmai gyakorlattal, illetve gyakorlati hellyel szemben fennálló követelményeknek.
# 4. § / A szakmai gyakorlat helyszínei / Általános szabályok
4. § (1) A szakmai gyakorlatért felelős oktató a szakfelelős, azon szakokon, ahol specializáció van, a specializációfelelős vagy az általa erre a feladatra felkért oktató. Az intézetek kötelessége közzétenni az adott szak esetében a szakmai gyakorlatért felelős oktató elektronikus elérhetőségét, fogadóóráját. (2) 2 A szakmai gyakorlat részletes elvárásait az adott szak szakmai gyakorlatért felelős oktatója ismerteti a hallgatókkal. (3) A szakmai gyakorlatot kizárólag egy (1) szakmai gyakorlóhelyen lehet teljesíteni azzal, hogy a szervezet különböző egységeinél, illetve a vállalatcsoport különböző vállalatainál elvégzett szakmai gyakorlat is egy (1) gyakorlóhelyen teljesített szakmai gyakorlatnak tekintendő. (4) Más felsőoktatási intézményben folytatott képzés keretében, továbbá az Egyetem más képzésén teljesített szakmai gyakorlatot nem lehet elfogadtatni. (5) Az egybefüggő szakmai gyakorlatot nem lehet kettéosztani, megszakítani. (6) Amennyiben jelen Szabályzat másképp nem rendelkezik szakmai gyakorlat alól felmentés nem adható. (7) A szakmai gyakorlaton való részvétel nem akadályozhatja a hallgató tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését, a szakmai gyakorlati elfoglaltság nem jelenthet felmentést az óralátogatási kötelezettség alól, továbbá egyéb felmentés vagy kedvezmény alapja sem lehet. Ez alól dékáni, rektori méltányosság keretében sem adható felmentés. (8) 3 Szakmai gyakorlatot passzív félévben és passzív félévet követő nyári időszakban nem lehet teljesíteni. Amennyiben a hallgató a szakmai gyakorlat tárgyát újra felveszi ugyanazon képzésen, a korábban teljesített szakmai gyakorlat elfogadásáról a szakfelelős dönt. Más felsőoktatási intézményben teljesített szakmai gyakorlat – különösen átvett hallgatók esetében – abban az esetben fogadható el, ha a gyakorlat tartalma és feltételei a képzés követelményeivel egyenértékűek, és ezt a szak felelőse jóváhagyja. (9) A szakmai gyakorlat szorgalmi időszakon kívül, nyáron történő teljesítése esetén, a hallgató a szakmai gyakorlat befejezését követő öt (5) munkanapon belül nyújthatja be a beszámolót és a munkahelyi vezetői értékelést. A Neptunban a teljesítést követő őszi félévre kell felvennie a tantárgyat, valamint aktív félévre be kell jelentkeznie Ellenkező esetben értékelés nem adható, illetve amennyiben már az értékelést megkapta úgy az érvénytelen, továbbá a hallgatónak a szakmai gyakorlatot meg kell ismételnie.
# 5. § / Általános szabályok / A szakmai gyakorlat engedélyeztetési folyamata
5. § (1) A szakfelelős meghatározza az adott szakon elfogadott, Egyetem által minősített szakmai gyakorlóhelyek körét. A minősített szakmai gyakorlóhelyek körét az adott tanévre vonatkozóan a szakfelelős nyilvántartja és TÜ-nek a listát átadja. A hallgatók számára a Neptunban való közzétételért a TÜ felel. (2) 1 A kötelező szakmai gyakorlat felvételének és elfogadtatásának folyamata: a) A szakmai gyakorlat teljesítéséhez a hallgató keres gyakorlóhelyet, amely lehet az Egyetem által kínált partnerlistában szereplő szervezet vagy a hallgató által kiválasztott szervezet. b) A hallgató a Neptun rendszeren keresztül – hat (6) hetet el nem érő szakmai gyakorlat esetén legkésőbb a gyakorlat megkezdését megelőző tizenöt (15) nappal, – hat (6) hetet elérő vagy meghaladó szakmai gyakorlat esetén legkésőbb a szakmai gyakorlat teljesítését megelőző tizenöt (15) nappal, benyújtja a kötelező szakmai gyakorlat engedélyezése iránti kérelmet, amelyen: ba) kiválasztja az előre rögzített minősített partneri körből a gyakorlóhelyet, a szakmai pozíció, munkakör megjelölésével. A kérelmet az oktató és a Szakmai Gyakorlat Iroda ellenőrzi, megfelelő kérelem esetén az elfogadottnak minősül, amelyről a hallgató Neptun üzenetben kap értesítést, c) A szakmai gyakorlat megkezdése iránti engedély megadását követően: ca) 6 hetes vagy 6 hétnél hosszabb szakmai gyakorlat esetén a szakmai gyakorlatra vonatkozóan az Egyetem és a szakmai gyakorlóhely az érvényes szerződésminta alkalmazásával együttműködési megállapodást köt, kivéve, ha már van hatályos (keret)megállapodás a felek között. Ha van a felek között érvényes együttműködési megállapodás, akkor is szükséges a vonatkozó mellékleteket kitöltve, aláírva eljuttatni a Szakmai Gyakorlat Iroda részére. A szakmai gyakorlatra vonatkozó megállapodás megkötését a hallgató köteles kezdeményezni a szakmai gyakorlóhelynél olyan időben, hogy az együttműködési megállapodás szakmai gyakorlóhely által aláírt példányát a hallgató a szakmai gyakorlat megkezdését megelőzően legkésőbb tizenöt (15) nappal eljuttathassa a TÜ részére. cb) 6 hétnél rövidebb szakmai gyakorlat esetén együttműködési megállapodás megkötése nem kötelező, amennyiben azonban a szakmai gyakorlóhely kezdeményezi, lehetőség van rá. Ebben az esetben a szerződéskötésre a ca) pontban írtak az irányadók. (3) 2 Amennyiben a szakmai gyakorlóhely az együttműködési megállapodástól eltérő egyedi együttműködési megállapodást kíván alkalmazni, azt a hallgató legkésőbb a gyakorlat megkezdése előtt harminc (30) nappal, külföldi szakmai gyakorlóhely esetén hatvan (60) nappal köteles jelezni a Szakmai Gyakorlat Irodafelé a megállapodás tervezetének megküldésével. (4) 1 A hallgató a kötelező szakmai gyakorlatot érvényesen csak akkor kezdheti meg, ha az együttműködési megállapodást és a szükséges mellékleteket a felek
# 5. § / A szakmai gyakorlat engedélyeztetési folyamata / A szakmai gyakorlat elfogadása, értékelése
aláírják. A szakmai gyakorlat megkezdése nem érvényes a felek által aláírt együttműködési megállapodás vagy amennyiben az nem kötelező jelen szabályzat szerint, akkor annak melléklete(i) nélkül. Kivételt képez a 6 hétnél rövidebb szakmai gyakorlat, amely esetében a gyakorlat megkezdésének feltétele a vonatkozó kérvény elfogadása. 6_. § (1) 2 A szakmai gyakorlat teljesítését, a hallgatónak a szakmai gyakorlat, menetéhez, teljesítéséhez, elfogadásához kapcsolódó eljárás szabályairól szóló hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettes által kiadott tájékoztató szerint, a szakmai gyakorlaton tanúsított hozzáállását, teljesítményét a szakmai gyakorlóhelyen kijelölt gyakorlatvezető (mentor, a gyakorlatot közvetlenül felügyelő vezető) a „Munkahelyi vezetői értékelés” nyomtatvány kitöltésével, aláírásával, továbbá a hallgató által a szakmai gyakorlatról készített írásos beszámoló szignálásával igazolja. (2) 3 A hallgató által készített írásos szakmai beszámoló kötelező tartalmi elemeit a szakfelelős határozza meg; ezek különösen a szakmai gyakorlóhely bemutatására, az elvégzett feladatok és eredmények ismertetésére, valamint a szerzett tapasztalatok értékelésére terjedhetnek ki. (2/a) 4 A szakmai gyakorlati beszámoló pontos tartalmi és formai követelményeit a szakfelelős a szakmai gyakorlat megkezdése előtti félévben a hallgatóknak kihirdeti, valamint megküldi a Szakmai Gyakorlat Irodarészére és a honlapon közzéteszi. A beszámoló terjedelme minimum 1500 szó, kivéve, ha a szakfelelős a szakmai gyakorlattal kapcsolatos elvárások alapján részletesebb beszámoló benyújtását kéri. (3) A hallgató a szakmai gyakorlat befejezését követő öt (5) munkanapon belül, amennyiben az utolsó félévben teljesíti a kötelező szakmai gyakorlatát, legkésőbb húsz (20) munkanappal a záróvizsga-időszak első napja előtt köteles a „Szakmai gyakorlat lezárása” kérelem benyújtásával egyidejűleg a szakmai beszámolót és a „Munkahelyi vezetői értékelést (4) Amennyiben a beszámoló nem felel meg az előírt feltételeknek, azt a hallgató a visszautasítást követő öt (5) munkanapon belül – javítva – köteles újra benyújtani. A második alkalommal elutasított beszámoló esetén a szakmai gyakorlatot meg kell ismételni. (5) A szakmai gyakorlat minősítéséről és elfogadásáról a „Munkahelyi vezetői értékelés”-ben és a szakmai beszámolóban foglaltak figyelembevételével az illetékes szakmai gyakorlatért felelős oktató dönt, azok beérkezését követő öt (5) munkanapon belül – a 4. § (9) bekezdés szerinti esetben a regisztrációs időszak végéig – és ezzel egyidejűleg a) elfogadás esetén a tantárgy érdemjegyét rögzíti a Neptunban, b) amennyiben a szakmai gyakorlathoz a tanterv nem rendel kreditet, a szakmai gyakorlatért felelős oktató dönt az aláírás megadásáról vagy megtagadásáról, c) elutasítás esetén ennek tényéről Neptun üzenet formájában tájékoztatja a
# 5. § / A szakmai gyakorlat elfogadása, értékelése / A hallgató jogai és kötelezettségei
hallgatót. (6) Kreditértékű szakmai gyakorlat esetében a szakmai gyakorlóhely ad érdemjegyet,a „Munkahelyi vezetői értékelés”-ben, amelyet a szakmai gyakorlatért felelős oktató elfogad, vagy a beszámoló alapján felülbírál. (7) Amennyiben a gyakorlat ellenőrzésekor vagy a szakmai gyakorlati beszámolóból megállapítható, hogy a hallgató nem teljesítette a szakmai gyakorlatát vagy nem az előírtaknak megfelelően (pl. időtartam vagy feladat), úgy a szakmai gyakorlatát meg kell ismételnie és a szakmai gyakorlat nem értékelhető. (8) Amennyiben ágazati szabályozáson alapuló részismereti képzés tekintetében a jogszabály határozza meg a szakmai gyakorlat teljesítésének követelményeit, azt a képzési program tartalmazza.
# 7. § / A hallgató jogai és kötelezettségei / Minőségbiztosítás
7. § (1) A hallgató jogai és kötelezettségei a szakmai gyakorlat vonatkozásában: a) a hallgatónak kötelezettsége legjobb tudása és képességei szerint elvégeznie a rábízott feladatokat; betartani a munkahelyi, illetve munka-, balesetés titokvédelmi előírásokat; b) a hallgatótól elvárt, hogy az Egyetem szakmai színvonalának, presztízsének és hírnevének megfelelően képviselje munkavégzésével és viselkedésével az Egyetemet, öregbítve annak hírnevét; c) a hallgató – a jelen Szabályzatban ismertetett követelményeknek megfelelően – köteles beszámolni a szakmai gyakorlata alatt nyújtott teljesítményéről.
# 8. § / Minőségbiztosítás / képzés esetén
8. § (1) A szakmai gyakorlat minőségbiztosítása a szakfelelős feladata és felelőssége. (2) A minőségbiztosítás részeként a szakfelelős a szakmai gyakorlatra vonatkozó előírásokat folyamatosan igazítja a szak képzési és kimeneti követelményeiben megfogalmazott kompetenciakövetelményekhez. Ennek alapján szükség esetén módosítja a hallgatókkal és a szakmai gyakorlati hellyel szembeni elvárásokat. (3) Az együttműködési megállapodás alapján az Egyetem jogosult ellenőrizni, hogy valóban a tantervnek megfelelően zajlik-e a gyakorlat, biztosítottak-e a képzési feltételek. (4) A hallgatók szakmai gyakorlati beszámolóit, továbbá a szakmai gyakorlóhelyek értékeléseit összesíteni és értékelni kell, amelynek módját és ütemezését a szakfelelős határozza meg. Az összesítésben foglaltakat egy egyetemi, szakmai gyakorlóhely és hallgatói képviselők által alkotott, a szakfelelős által felkért munkacsoport megvitatja és értékeli. (5) A szakfelelős a megállapítások alapján – szükség esetén – módosításokat hajt végre a szakmai gyakorlatok szervezésében és működtetésében. Speciális elvárások az ágazati jogszabályon alapuló részismerti ESG tanácsadó
# 9. § / képzés esetén / Záró rendelkezések
9. § (1) Az ESG tanácsadó képzés szakmai gyakorlati feltételeinek és lebonyolításnak a meg kell felelnie a 30/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás követelményrendszeréről, az akkreditált oktató intézményeket tartalmazó nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról, valamint az ESG tanácsadói képzésről, továbbá a képzés és a vizsga díjáról rendelkező jogszabályban foglaltaknak.
# 10. § / A szakdolgozat-készítés tartalmi és formai követelményei / A szakdolgozat tartalmi követelményei
10. § (1) A 2017/2018. tanév őszi félévet megelőzően tanulmányaikat megkezdő hallgatók esetében a 2020. augusztus 31-ig hatályban lévő Tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak az irányadók. 3. melléklet
# 1. § / A szakdolgozat-készítés tartalmi és formai követelményei / A szakdolgozat tartalmi követelményei
1. § (1) Kutatásalapú szakdolgozat tartalmi követelményei a) A szakdolgozat elvárt, mellékletek nélkül számított terjedelmét a szakdolgozat típusától függően a szakfelelősök szakonként egyedileg szabályozzák. b) A dolgozat címe: ba) a dolgozat tartalmának, mondanivalójának tömör kifejezése; bb) amennyiben a cím nem egyértelműen igazít el a tantárgyat illetően, akkor szükséges magyarázó alcím adása; bc) utal a dolgozat központi témakörére (témaköreire). c) A szakdolgozat típusától függő kidolgozás. d) Összegzés, összefoglalás. e) Hivatkozásjegyzék, a dolgozatban szereplő hivatkozások visszakeresését elősegítő összefoglalása. f) Mellékletek (nem kötelező). (2) Portfólió-típusú szakdolgozat tartalmi követelményei a) A portfólió-típusú szakdolgozat elvárt, mellékletek nélkül számított terjedelmét a szakfelelősök szakonként egyedileg szabályozzák. b) A portfólió céljainak meghatározása. c) A portfólióban bemutatott anyagok, részterületek összekapcsolása, szintetizálása. d) A portfólióban található dokumentumokkal kapcsolatos irányított önreflexió. e) Összegzés, összefoglalás. f) Hivatkozásjegyzék, a dolgozatban szereplő hivatkozások visszakeresését elősegítő összefoglalása. g) Mellékletek (nem kötelező). (3) Pályaműtípusú szakdolgozat tartalmi követelményei a) A pályaműtípusú szakdolgozat elvárt, mellékletek nélkül számított terjedelmét a szakfelelősök szakonként egyedileg szabályozzák. b) Az adott alkotás, illetve az alkotási folyamat bemutatása. c) Az alkotásra adott kritikai reflexió. d) A bemutatott anyagok összekapcsolása, szintetizálása, azok képzéshez igazodásának bemutatása. e) Hivatkozásjegyzék, a dolgozatban szereplő hivatkozások visszakeresését elősegítő összefoglalása. f) Maga az alkotás (film, program stb.) a dolgozat mellékletét kell képezze. (4) Projekttípusú szakdolgozat tartalmi követelményei a) A projektmunka-típusú szakdolgozat elvárt, mellékletek nélkül számított terjedelmét a szakfelelősök szakonként egyedileg szabályozzák. b) Adott projekt és alkotási folyamatának bemutatása. c) Anyaggyűjtés módszertani bemutatása. d) Elemzés, értékelés, vélemények bemutatása. e) A projektre adott kritikai reflexió. f) A bemutatott anyagok összekapcsolása, szintetizálása, azok képzéshez igazodásának bemutatása. g) Hivatkozásjegyzék, a dolgozatban szereplő hivatkozások visszakeresését elősegítő összefoglalása. h) Maga a projektmunka a dolgozat mellékletét kell képezze.
# 2. § / A szakdolgozat tartalmi követelményei / A szakdolgozat formai követelményei
2. § (1) Kutatásalapú szakdolgozat formai követelményei a) A szakdolgozati fájl elnevezése: NÉV_NEPTUNKÓD_szakdolgozat_szak_év példa: MINTA MARCELL_KLMN34_SZAKDOLGOZAT_MINTA SZAK_2021 b) Címlap: ba) Első címlap: a „szakdolgozat” megnevezésén, a szerző nevén és az évszámon kívül mást nem tartalmazhat. bb) Második címlap: szerepel rajta az Egyetem neve, a szerző neve, szakja és specializációja, a dolgozat címe, valamint a konzulens neve és az évszám. c) A tartalomjegyzék a szakdolgozat második címlapját követi. d) A szövegtörzzsel kapcsolatos formai követelmények: da) A szakdolgozatot talpas (“serif”), 12 pontos betűtípussal, 1,5 soros sorközzel (a felsorolások kivételével) sorkizártan, a strukturális szintek konzisztens jelölésével szükséges benyújtani, folyamatos oldalszámozással és a függelékek megfelelő jelölésével. e) Ábrák és táblázatok: ea) Az ábrákat és a táblázatokat be kell számozni. eb) Ha szükséges, ábrajegyzéket is kell készíteni. f) Hivatkozások: fa) A szakdolgozatok tudományos műnek minősülnek, ezért arra a tudományos művekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A legfontosabb a megfelelő minőségű források felhasználása és a megfelelő hivatkozási rend használata (APA). g) Hivatkozásjegyzék: ga) A hivatkozásjegyzék azon szakirodalmi publikációk és tanulmányok részletes specifikálása, amelyekre a dolgozat szövegében – ide értve a szövegközi ábrákat és táblázatokat, a közölt statisztikai adatokat és becsléseket, illetve a mellékletek tartalmát is – hivatkozás történik. (2) Portfólió-típusú szakdolgozat formai követelményei a) A szakdolgozati fájl elnevezése: NÉV_NEPTUNKÓD_szakdolgozat_szak_év, példa: MINTA MARCELL_KLMN34_SZAKDOLGOZAT_ MINTA SZAK_2021 b) A szakdolgozat két részből áll: ba) Kritikai reflexió, amelynek formai követelményei megegyeznek a kutatásalapú szakdolgozat formai követelményeivel. bb) Prezentáció, amelynek formai követelményei: bba) A prezentáció első oldala a szakdolgozat címén, a szerző nevén és a beadás évszámán, valamint az Egyetem hivatalos logóján kívül mást nem tartalmazhat. bbb) A tartalomjegyzéket a prezentáció második oldala tartalmazza. bbc) A prezentáció számozott oldalakból áll. bbd) A portfólió-típusú szakdolgozatok tudományos műnek minősülnek, ezért arra a tudományos művekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A legfontosabb a megfelelő minőségű források felhasználása és a megfelelő hivatkozási rend használata (APA). bbe) A hivatkozásjegyzék azon szakirodalmi publikációk és tanulmányok részletes specifikálása, amelyekre a dolgozat szövegében – ide értve a szövegközi ábrákat és táblázatokat, a közölt statisztikai adatokat és becsléseket, illetve a mellékletek tartalmát is – hivatkozás történik. (3) Pályaműtípusú szakdolgozat formai követelményei a) A szakdolgozati fájl elnevezése: NÉV_NEPTUNKÓD_szakdolgozat_szak_év
# 2. § / A szakdolgozat tartalmi követelményei / A szakdolgozat formai követelményei
példa: MINTA MARCELL_KLMN34_SZAKDOLGOZAT_ MINTA SZAK_2021 b) A szakdolgozat két részből áll: ba) Vezetői összefoglaló, amelynek formai követelményei megegyeznek a kutatásalapú szakdolgozat formai követelményeivel. bb) Maga az alkotás, amelynek elvárt formátumát a szakfelelősök szakonként egyedileg szabályozzák. (4) Projekttípusú szakdolgozat tartalmi követelményei a) A szakdolgozati fájl elnevezése: NÉV_NEPTUNKÓD_szakdolgozat_szak_év példa: MINTA MARCELL_KLMN34_SZAKDOLGOZAT_ MINTA SZAK_2021 b) A szakdolgozat két részből áll: ba) Vezetői összefoglaló, amelynek formai követelményei megegyeznek a kutatásalapú szakdolgozat formai követelményeivel. bb) Prezentáció, amelynek formai követelményei: bba) A prezentáció első oldala a szakdolgozat címén, a szerző nevén és a beadás évszámán, valamint az Egyetem hivatalos logóján kívül mást nem tartalmazhat. bbb) A tartalomjegyzéket a prezentáció második oldala tartalmazza. bbc) A prezentáció számozott oldalakból áll. bbd) A projekttípusú szakdolgozatok tudományos műnek minősülnek, ezért arra a tudományos művekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A legfontosabb a megfelelő minőségű források felhasználása és a megfelelő hivatkozási rend használata (APA). bbe) A hivatkozásjegyzék azon szakirodalmi publikációk és tanulmányok részletes specifikálása, amelyekre a dolgozat szövegében – ide értve a szövegközi ábrákat és táblázatokat, a közölt statisztikai adatokat és becsléseket, illetve a mellékletek tartalmát is – hivatkozás történik. 4. melléklet 1 Az Egyetemen tanulmányokat folytató külföldi hallgatók, vendéghallgatók teljesítményének értékelése, valamint a külföldön szerzett érdemjegy
# 1. § / átszámítása / Külföldi hallgatók, vendéghallgatók teljesítményének értékelése
1. § (1) A Tanulmányi és vizsgaszabályzat 53. § (11) bekezdésének rendelkezései értelmében az Egyetemen tanulmányokat folytató külföldi hallgatók, vendéghallgatók teljesítményének értékelése jelen mellékletben foglaltak szerint történik. (2) A külföldi hallgatók, vendéghallgatók esetében a konkrét érdemjegy-konverzióról a küldő felsőoktatási intézmény dönt. (3) A study abroad képzés keretében a tengerentúli, elsősorban amerikai partneregyetemekkel kötött cseremegállapodás alapján érkező hallgatók vonatkozásában az alábbi értékelési rendszert kell alkalmazni: Percentage achieved International grade 97–100 A+ 94–96 A 90–93 A87–89 B+ 84–86 B 80–83 B77–79 C+ 74–76 C 70–73 C67–69 D+ 64–66 D 60–63 D0–59 F Külföldön szerzett érdemjegy átszámítása
# 2. § / (érdemjegy) kiszámítási módja szakonkénti bontásban / Alapképzés
2. § (1) A külföldön szerzett érdemjegyek átszámításának elveit a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között az illetékes Kreditátviteli Bizottság maga alakítja ki Az egyedi hallgatói ügyekben a döntéseket ezen elvek mentén kell meghozni. (2) Az (1) bekezdés szerinti elvek alapján a KÁB döntését követően az átszámításra vonatkozó táblázatot a TÜ a honlapon közzéteszi. 5. melléklet 1 A záróvizsga követelményei, lebonyolításának rendje és eredményének
# 1. § / (érdemjegy) kiszámítási módja szakonkénti bontásban / Alapképzés
1. § (1) A záróvizsga követelményei valamennyi alapképzési szak esetében: a) a hallgató a záróvizsga keretében záróvizsga-bizottság előtt megvédi a szakdolgozatot, továbbá b) ha a tanterv tartalmazza, portfólió-alapú szóbeli feleletet teljesít vagy c) ha a tanterv tartalmazza, a záróvizsga részét képező komplex vizsgát tesz a szak tantervében meghatározott témakörökből. (2) A záróvizsga eredménye, vagyis a záróvizsgára kapott érdemjegy az alábbiakból tevődik össze: a) a bíráló(k) által a szakdolgozatra adott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy, több bíráló esetén a bírálatok jegyének átlaga két tizedesjegyre kerekítve és b) a szakdolgozatvédésre, a szakdolgozathoz kapcsolódó kérdésekre adott feleletre kapott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy, valamint c) az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a portfólió-alapú szóbeli feleletre kapott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy és/vagy d) az (1) bekezdés c) pont szerinti esetben a komplex vizsgára kapott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy (amennyiben írásbeli és szóbeli részből áll, a két jegy átlaga két tizedesjegyre kerekítve) kétszeres súllyal. (3) A záróvizsga-eredmény, vagyis a záróvizsgára kapott érdemjegy kiszámításának módja: a) az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben: a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott részekre kapott két jegy számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve, b) az (1) bekezdés a) pont és b) pont szerinti esetek együttes fennállása esetén: a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott részekre kapott három jegy számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve, c) az (1) bekezdés a) pont és c) pont szerinti esetek együttes fennállása esetén: a (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott részekre kapott három jegy súlyozott számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve, d) az (1) bekezdés a), b) és c) pont szerinti esetek együttes fennállása esetén: a (2) bekezdés a), b), c) és d) pontjában meghatározott részekre kapott négy jegy súlyozott számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve.
# 2. § / Alapképzés / Osztott és osztatlan mesterképzés és szakirányú továbbképzés
2. § (1) A záróvizsga követelményei valamennyi osztott és osztatlan mesterképzési (kivéve tanári mesterképzés) és szakirányú továbbképzési szak esetében: a) a hallgató a záróvizsga keretében záróvizsga-bizottság előtt megvédi a szakdolgozatot, továbbá b) ha a tanterv tartalmazza, portfólió-alapú szóbeli feleletet tesz vagy c) ha a tanterv tartalmazza, a záróvizsga részét képező komplex vizsgát tesz a szak tantervében meghatározott témakörökből. (2) A záróvizsga eredménye, vagyis a záróvizsgára kapott érdemjegy az alábbiakból tevődik össze: a) a bíráló(k) által a szakdolgozatra adott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy, több bíráló esetén a bírálatok jegyének átlaga két tizedesjegyre kerekítve és b) a szakdolgozat-védésre, a szakdolgozathoz kapcsolódó kérdésekre adott feleletre kapott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy, valamint c) az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a portfólió-alapú szóbeli feleletre kapott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy és/vagy d) az (1) bekezdés c) pont szerinti esetben a komplex vizsgára kapott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy (amennyiben írásbeli és szóbeli részből áll, a két jegy átlaga két tizedesjegyre kerekítve). (3) A záróvizsga-eredmény, vagyis a záróvizsgára kapott érdemjegy kiszámításának módja: a) az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben: a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott részekre kapott két jegy számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve, b) az (1) bekezdés a) pont és b) pont szerinti esetek együttes fennállása esetén: a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott részekre kapott három jegy számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve, c) az (1) bekezdés a) pont és c) pont szerinti esetek együttes fennállása esetén: a (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott részekre kapott három jegy számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve, d) az (1) bekezdés a), b) és c) pont szerinti esetek együttes fennállása esetén: a (2) bekezdés a), b), c) és d) pontjában meghatározott részekre kapott négy jegy számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve.
# 3. § / Osztott és osztatlan mesterképzés és szakirányú továbbképzés / Tanári mesterképzés
3. § (1) A záróvizsga követelményei tanári mesterképzési szakok esetében a tantervben meghatározottak szerint: a) a hallgató a záróvizsga keretében záróvizsga-bizottság előtt bemutatja tanári portfólióját és b) a tanári szakhoz kapcsolódó záróvizsga-témakörökből felel, továbbá c) 4 féléves tanári mesterképzés esetén megvédi a szakdolgozatot is. (2) A záróvizsga során az (1) bekezdés szerinti záróvizsga-események: a) 2 féléves tanári mesterképzés esetén az a) pont, majd a b) pont, b) 4 féléves tanári mesterképzés esetén az a) pont, c) pont majd b) pont szerinti sorrendben követik egymást. (3) A záróvizsga eredménye, vagyis a záróvizsgára kapott érdemjegy az alábbiakból tevődik össze: a) bíráló(k) által a tanári portfólióra adott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy (több bíráló esetén a bírálatok jegyének átlaga két tizedesjegyre kerekítve) és b) a tanári portfólió bemutatására, a portfólióhoz kapcsolódó kérdésekre adott feleletre kapott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy és c) a tanári szakhoz kapcsolódó záróvizsga-témakörökből történő feleletre kapott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy, továbbá d) az (1) bekezdés c) pont szerinti esetben a 4 féléves tanári mesterképzésben a bíráló(k) által a szakdolgozatra adott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy (több bíráló esetén a bírálatok jegyének átlaga két tizedesjegyre kerekítve) és e) az (1) bekezdés c) pont szerinti esetben a 4 féléves tanári mesterképzésben a szakdolgozat-védésre, a feleletre kapott – ötfokozatú minősítéssel megállapított – érdemjegy. (4) A záróvizsga-eredmény, vagyis a záróvizsgára kapott érdemjegy kiszámításának módja: a) 2 féléves tanári mesterképzésben: a (3) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott részekre kapott három jegy számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve, b) 4 féléves tanári mesterképzésben: a (3) bekezdés a), b), c), d) és e) pontjában meghatározott részekre kapott öt jegy számtani átlaga két tizedesjegyre kerekítve.
# 4. § / Közös képzés / Általános szabályok
4. § (1) Közös oklevél kiállításához vezető közös képzés (joint degree) esetén a jelen mellékletben foglaltaktól el lehet térni. Az eltérést a közös képzésre irányuló megállapodásban kell rögzíteni és a követelményekről a hallgatókat a TVSZ közzétételére vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni. 6. melléklet 1 Az egyes szakokon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásának, tudásmérésének keretszabályai
# 1. § / Közös képzés / Általános szabályok
1. § (1) A 2021/2022. tanév őszi félévében vagy azt követően tanulmányaikat alapképzésben vagy osztatlan mesterképzésben, valamint 2022/2023. tanév őszi félévében vagy azt követően tanulmányaikat osztott mesterképzésben megkezdő hallgatók esetében jelen mellékletben meghatározott keretszabályok között a tanterv tartalmazza, hogy miként biztosítja az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatását (az idegen szaknyelvi ismeret megszerzéséhez biztosított foglalkozásokat), továbbá milyen módon végzi az idegen szaknyelvi tudás felmérését az Egyetem. Jelen melléklet 3. § határozza meg, hogy az idegen szaknyelvi tudás meglétét igazoló tudásfelmérés sikeres teljesítése milyen nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű végzettséggel/szakképzettséggel/vizsgával váltható ki. (2) A 2021/2022. tanév őszi félévét megelőzően tanulmányaikat alapképzésben vagy osztatlan mesterképzésben, valamint a 2022/2023. tanév őszi félévét megelőzően tanulmányaikat osztott mesterképzésben megkezdő hallgatók esetében az Egyetem nem ír elő az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismereti oktatást (az idegen szaknyelvi ismeret megszerzéséhez biztosított foglalkozásokat) és idegen szaknyelvi tudásfelmérést sem végez. Ennek megfelelően ezen hallgatói kör tantervét sem módosítja. (3) Idegen nyelvű képzések esetén az idegen szaknyelvi ismereti oktatás és az idegen szaknyelvi tudásfelmérés egy idegen szaknyelvi tudás elérése esetén nem releváns, így jelen mellékletben foglaltakat nem kell alkalmazni. Azon képzések esetében, ahol két idegen szaknyelvi tudás elérése az előírás, úgy kizárólag az egyik szaknyelv tekintetében nem kell alkalmazni a jelen mellékletben foglaltakat. (4) (5) Az Egyetem a nyelvoktatást a képzés típusa, a nyelv és a nyelvi szint figyelembevételével térítésmentesen vagy térítési díj ellenében biztosítja, A nyelvi képzések díjait a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat 4. melléklete tartalmazza.
# 2. § / Az idegen szaknyelvi ismeretek oktatása, tudásmérése / Az idegen szaknyelvi ismeretek elismerése
2. § (1) Vannak olyan szakok, amelyek képzési és kimeneti követelménye tartalmazza, hogy milyen idegen szaknyelvi tudást kell elérnie az adott szakon, és vannak olyan szakok, amelyek esetében az Egyetem hatásköre annak meghatározása. (2) Azon szakok esetében, amelyeknél a képzési és kimeneti követelmény tartalmazza, hogy milyen idegen szaknyelvi tudást kell elérni, az ott leírtaktól nem lehet eltérni. A többi szak eseténben a tantervet az adott szak képzési és kimeneti követelményeivel összhangban kell meghatározni. (3) Az idegen szaknyelvi tudás megszerzését a tantervben egy idegen szaknyelvi követelményű szak esetében az „idegen szaknyelvi kompetencia” 0 kreditértékű, aláírással záródó kontaktóra néküli kritériumtárgy teljesítésével lehet abszolválni, amely tárgyat a szak tantervének utolsó előtti féléve tartalmazza, de teljesítése/teljesítésük a képzés során bármely félévben megkísérelhető. (4) A (3) bekezdés szerinti kritériumtárgy a tantárgy tárgytematikájában foglaltak szerint, az ott meghatározott idegen nyelvekből teljesíthető. (5) (6) A kritériumtárgy teljesítése – amennyiben az a szakon előírt követelmény – a TVSZ-ben meghatározott egyéb követelmények mellett, az abszolutoróum megszerzésének feltétele.
# 3. § / Az idegen szaknyelvi ismeretek oktatása, tudásmérése / Az idegen szaknyelvi ismeretek elismerése
3. § (1) Jelen melléklet 2. § (3) bekezdése szerinti kritériumtantárgy jelen Szabályzat 53. §–56. §-aiban foglalt kreditelismerésre vonatkozó rendelkezések alapján ismerhető el, legalább az alábbiak egyikének teljesítésével, továbbá a vonatkozó igazoló dokumentumok benyújtásával és ezek elfogadásával: a) A képzési és kimeneti követelményekben és/vagy a tantervben meghatározott nyelv(ek)ből, az ott rögzített szinten megszerzett államilag elismert nyelvvizsgával vagy ezzel egyenértékű érettségi vizsgával és/vagy felsőfokú végzettséggel. Ezek igazolásaként benyújtandó: nyelvvizsgabizonyítvány és/vagy érettségi bizonyítvány és/vagy oklevél. b) Külföldi részképzésen az adott nyelven folytatott tanulmányok teljesítésével, de legalább huszonegy (21) az adott nyelven teljesített kredittel. Ezek igazolásaként benyújtandó: a teljesítésre vonatkozó transcript vagy egyéb igazolás. c) Legalább négy (4) hetes külföldi szakmai gyakorlattal, ahol a szakmai gyakorlat során az adott nyelvet használták munkanyelvként. Ezek igazolásaként benyújtandó: a teljesítésre vonatkozó igazolás. d) A hallgató az adott képzésén legalább harminc (30) kreditértékben teljesített a tantervben és/vagy a képzési és kimeneti követelményekben előírt nyelven tantárgyakat, amely esetben az igazolás a Neptun adatai alapján történik. e) A képzési és kimeneti követelményekben és/vagy tantervben előírt nyelven írt TDK dolgozat benyújtásával, amennyiben a hallgató bejutott a szóbeli fordulóba és szóban is előadta az eredményeit. Ezek igazolásanként benyújtandó: a versenyen való részvételre vonatkozó igazolás. f) A képzési és kimeneti követelményekben és/vagy tantervben előírt nyelven zajló nemzetközi tanulmányi vagy szakmai versenyen való részvétellel, amennyiben a hallgató szóban és írásban is bemutatta tudását. Ezek igazolásaként benyújtandó: a versenyen való részvételre vonatkozó igazolás. 7. melléklet 1
# 3. § / IN IN / TARTALOMJEGYZÉK
Az elért Magyar osztályzat ECTS Nemzetközi Magyarázat százalék Szint osztályzat 97–100 5 A A+ Kiváló 94–96 5 A A Kiváló 90–93 5 A AKiváló 87–89 5 B B+ Kiváló/Nagyon jó 84–86 4 C B Jó 80–83 4 C BJó 77–79 4 C C+ Jó 74–76 3 D C Közepes 70–73 3 D CKözepes 67–69 3 D D+ Közepes 64–66 2 D D Elégséges 51–63 2 E DElégséges 0–50 1 FX/F F Elégtelen 0 kredit Budapesti Corvinus Egyetem 1 Hallgatói követelményrendszer 3. rész: Tanulmányi és vizsgaszabályzat 1 A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1 KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK 2 FOGALMAK 4 ALAPELVEK 13 AZ ÜGYINTÉZÉS MÓDJA TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKBEN 15 A TVSZ HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÜGYEK DÖNTÉSHOZATALI RENDJE 17 A TVSZ szerint eljáró személyek és testületek 17 AZ EGYETEMEN FOLYÓ KÉPZÉSEK RENDSZERE 18 KÉPZÉSI IDŐ, TANULMÁNYI IDŐ, TÁMOGATÁSI IDŐ 19 A TANÉV IDŐBEOSZTÁSA 20 A HALLGATÓI JOGVISZONY TÍPUSAI, LÉTESÍTÉSE 21 FELVÉTEL AZ EGYETEMRE 22 ÁTVÉTEL AZ EGYETEMRE MÁS FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBŐL 22 Az átvétel feltételei 22 Az átvételi kérelem 23 Középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványok, felsőfokú végzettséget igazoló oklevelek
# 3. § / IN IN / TARTALOMJEGYZÉK
továbbtanulási célú elismerése 24 Az átvételhez kapcsolódó előzetes kreditelismerési eljárás 24 Az átvételi döntés 25 BEIRATKOZÁS 26 Felvételi határozat alapján történő beiratkozás 26 Beiratkozás elmulasztása 28 Beiratkozás érvénytelenítése 28 Átvételi határozat alapján történő beiratkozásra vonatkozó különleges szabályok 28 Képzési szerződés 28 KÉPZÉSVÁLTÁS INTÉZMÉNYEN BELÜL 29 Az intézményen belüli képzésváltás feltételei 29 A képzésváltási kérelem 30 PÁRHUZAMOS KÉPZÉS LÉTESÍTÉSE 31 Bejelentkezés 31 Bejelentkezés érvénytelenítése 32 Diákigazolvány 33 A HALLGATÓI JOGVISZONY SZÜNETELÉSE 33 A szünetelés és jogkövetkezményei 33 A szünetelés esetei 33 A szünetelés különleges esetei 35 A bejelentkezés visszavonása (aktív félév passzívvá nyilvánítása) 35 Passzív félév aktívvá nyilvánítása 36 A HALLGATÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 36 A hallgatói jogviszony megszűnésének és megszüntetésének jogkövetkezményei 36 A hallgatói jogviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei 36 A hallgatói jogviszony megszüntetése fizetési hátralék miatt 38 A hallgatói jogviszony megszüntetése fegyelmi vétség miatt 38 A hallgatói jogviszony egyoldalú megszüntetése 38 A hallgatói jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó dokumentáció 40 A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 41 A képzési program, tanterv, tárgytematika 41
# 3. § / IN IN / TARTALOMJEGYZÉK
A hallgató egyéni tanterve, kreditrendszerű képzés, kreditgyűjtés és kreditek nyilvántartása 42 Tantárgyak és kurzusok meghirdetése 42 Tantárgyfelvétel, tantárgyleadás 44 Késedelmes tantárgyfelvétel, tantárgyleadás 48 Ismételt tantárgyfelvétel 49 Specializáció meghirdetése, felvétele, váltása 50 Részvétel a foglalkozásokon 51 TANTÁRGYBEFOGADÁS, KREDITELISMERÉS 53 Általános szabályok 53 Korábbi tanulmányok elismerése 55 Informális tudás, munkatapasztalat elismerése 55 A kreditelismerési eljárás 56 A külföldi részképzésben teljesített tantárgyak beszámításának szabályai 57 Szakmai gyakorlat 58 A HALLGATÓI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 59 A hallgatói teljesítmény értékelésének általános szabályai 60 Jegymegajánlás 62 A hallgatói teljesítmény értékelésének rendje 63
# 3. § / Sikeres vizsgák javítása 74 / nyilvántartása 75
A vizsgák lebonyolítása 65 A tanulmányi átlageredmény kiszámítása, A TANULMÁNYOK BEFEJEZÉSÉRE, LEZÁRÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 76 Az abszolutórium (végbizonyítvány) 77 A szakdolgozat, diplomamunka célja, jellemzői, típusai 78 Témahirdetés, témaválasztás, szakdolgozat-konzultáció 79 A szakdolgozat nyilvánossága, tárolása 80 Szakdolgozatírás 81 Szakdolgozati téma változtatása 82 Szakdolgozat véglegesítése, leadása 83 A szakdolgozat értékelése 84 Szakdolgozat javítása 86 Plágiumellenőrzés 87 Közös szakdolgozat 88 Záróvizsga, a záróvizsgára bocsátás feltételei 88 Záróvizsgára jelentkezés visszavonása 90 A záróvizsga-bizottság 90 A záróvizsga és a záróvizsga értékelése 91 A záróvizsga ismétlése 93 Speciális elvárások az ágazati jogszabályon alapuló részismerti ESG tanácsadó képzés esetén 94 Oklevél, oklevélmelléklet 94
# 3. § / Szakirányú továbbképzés 110 / Tanári mesterképzés 111
Az oklevél formai követelményei, EGYEDI ELBÍRÁLÁST IGÉNYLŐ ESETEK 97 Kedvezményes tanulmányi rend 97 Dékáni méltányosság 99 Rektori méltányosság 100 A HALLGATÓK TÁJÉKOZTATÁSA 100 Intézményi Tájékoztató, tanulmányokkal kapcsolatos tájékoztatás 100 HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKHEZ KAPCSOLÓDÓAN KEZELT IRATOK 101 Leckekönyv, törzslap, törzslap-kivonat 101 Oklevél-, oklevélmelléklet-másodlat, -javítás, -(hiteles) másolat 103 Tanulmányokkal kapcsolatos igazolások, a dokumentumok átadása 105 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 108 ADATKEZELÉS 109 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 109 1. melléklet 110 Az oklevél eredményébe, minősítésébe beszámítandó részeredmények összetétele és számításuk módja 110 2. melléklet 111 Szakmai gyakorlatra vonatkozó speciális rendelkezések 111
# 3. § / tudásmérése 122 / Az idegen szaknyelvi ismeretek elismerése 122
3. melléklet 116 A szakdolgozat-készítés tartalmi és formai követelményei 116 4. melléklet 118 Az Egyetemen tanulmányokat folytató külföldi hallgatók, vendéghallgatók teljesítményének értékelése, valamint a külföldön szerzett érdemjegy átszámítása 118 5. melléklet 119 A záróvizsga követelményei, lebonyolításának rendje és eredményének (érdemjegy) kiszámítási módja szakonkénti bontásban 119 6. melléklet 121 Az egyes szakokon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásának, tudásmérésének keretszabályai 121 Az idegen szaknyelvi ismeretek oktatása, 7. melléklet 123 Programok és kurzusok osztályzatátalakítási táblázata 123